Szakdolgozat Ganczer Tamás 2010

Szakdolgozat

Ganczer Tamás 2010 1

Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Nemzetközi Gazdálkodás Szak Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány

A kkv szektor jellemzői és finanszírozási lehetőségei a gazdasági válságban, összehasonlítva az ezredforduló kezdetén tapasztalható expanzióval

Budapest, 2010

Készítette: Ganczer Tamás

2

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék……………………………………………………………………………….3 Táblázatjegyzék………………………………………………………………………………..5 Ábrajegyzék…………………………………………………………………………………....5 Bevezetés……………………………………………………………………………………....7 A téma aktualitása……………………………………………………………………………...8 1. A kkv szféra jellemzése………………………………………………………………….....9 1.1. Definíció…………………………………………………………………………………...9 1.2.Regisztrált és működő vállalkozások száma gazdálkodási forma szerinti csoportosításban……………………………………………………………………………….10 1.3. A vállalkozások helyzetét jellemző fontosabb mutatók megoszlása méretkategóriák szerint 2008-ban……………………………………………………………………………….12 2. Mi is tulajdonképpen a vállalkozás?..................................................................................13 2.1. Az erőforrások……………………………………………………………………………13 2.2. A vállalkozás egy folyamat……………………………………………………………….14 2.3. A vállalkozás megalapítása……………………………………………………………….15 2.4. Milyen a jó vállalkozó személy?.........................................................................................16 2.5. Vállalkozás veszélyessége………………………………………………………………..17 2.6. Miért lesz valaki vállalkozó?..............................................................................................18 2.7. A gazdasági társaságok jogi formája…………………………………………………......18 2.8. Az üzleti lehetőség azonosítása………………………………………………………......19 2.9. Az ötletek forrásai…………………………………………………………………….......19 2.10. A vállalkozási ötletek életképességének a vizsgálata…………………………………...20 2.11. Az erőforrásigények meghatározása………………………………………………….....21 2.12. Induló költségek……………………………………………………………………........21 2.13. Működési költségek…………………………………………………………………......22 2.14. Biztonsági tartalék képzése……………………………………………………………...23 3. Finanszírozási elmélet………………………………………………………………….....24 3.1. Klasszikus leíró finanszírozás elmélet…………………………………………………....24 3.2. A tőke eredete és fajtája……………………………………………………………..........25 3.3. Kkv-k belső finanszírozási formáinak a lehetőségei..........................................................26 3

3.4. Kkv-k külső saját tőke finanszírozása…………………………………………………....27 3.5. Külső idegen tőke finanszírozási formák……………………………………………........27 3.6. Rövid és hosszú lejáratú bankhitel és bankkölcsön……………………………………....27 3.7. Nem pénzügyi közvetítőtől származó kölcsön………………………………………......29 3.8. Lízing………………………………………………………………………………….....31 3.9. Faktoring és forfetírozás……………………………………………………………….....32 3.10. Kkv-k tőkeszerkezete……………………………………………………………….......32 4. Kkv-k hitelezésének elemzése…………………………………………………………….34 4.1.1. A kkv-k hitelezésének áttekintése a rendszerváltástól a pénzügyi válság előjeleinek a mutatkozásáig………………………………………………………………………………....34 4.1.2. A bankszektor és a kkv kapcsolata……………………………………………………..35 4.1.3. A kkv-k banki hitelezésének főbb tendenciái 1999-2007 között…………………….....36 4.1.4. A hitelállomány és a folyósított hitelek alakulása ……………………………………..40 4.1.5. A folyósított hitelek lejárat szerinti elemzése………………………………………......44 4.1.6. Az 1990-től 2007-ig tartó időszak összefoglalása ……………………………………..47 4.2.1. A kkv-k hitelezésének alakulása a gazdasági válság első előjeleinek a megjelenésétől………………………………………………………………………………....48 4.2.2. Bankrendszer és a kkv-k kapcsolata…………………………………………………....49 4.2.3. Hitelállomány……………………………………………………………………….......50 4.2.4. A mikro-, kis- és középvállalkozások részesedése a kkv hitelállományból…………....52 4.2.5. A kkv-knak folyósított hitel összege…………………………………………………....53 4.2.6. Rövid és hosszú lejáratú hitelek…………………………………………………….......54 4.2.7. A kkv-knak folyósított hitelek darabszáma………………………………………….....55 4.2.8. A kkv-knak folyósított átlagos hitelnagyság…………………………………………...56 4.2.9. Az időszak összefoglalása……………………………………………………………...57 4.3. 2010-es kkv helyzetkép………………………………………………………………….58 Befejezés – konklúzió levonása……………………………………………………………….60 Irodalomjegyzék........................................................................................................................62

4

Táblázatjegyzék

1. táblázat: A kis- és középvállalkozások meghatározása 2. táblázat: Regisztrált és működő vállalkozások száma gazdálkodási forma szerint 3. táblázat: Vállalati struktúra Magyarországon 2009-ben (%) 4. táblázat: A működő vállalkozások száma társasági forma szerint 5. táblázat: Kkv-k szerepvállalása a gazdaságból 6. táblázat: A finanszírozási formák fajtái

Ábrajegyzék 1. Ábra: Kkv-k tőkeszerkezete 2. ábra: A nem pénzügyi vállalkozások hazai bankhitelállományának alakulása 1999. december = 100% 3. ábra: A nem pénzügyi vállalkozások hazai bankhitelállományának megoszlása vállalati méretkategóriák szerint 4. ábra: Vállalati hitelek alakulása 2001-2008 között Magyarországon ( milliárd forint ) 5. ábra: Magyar hitelintézetek által nyújtott hitelek 2001 és 2008 között (milliárd Forint) 6. ábra: A kkv-k hitelállományának értéke vállalati méretkategóriák szerint 7. ábra: A kkv-k számára folyósított bankhitelek száma és értéke 8. ábra: A kkv-k számára folyósított teljes hitelösszeg megoszlása vállalati méretkategóriák szerint 9. ábra: A folyósított kkv-hitelek átlagos nagysága az egyes vállalati méretkategóriákban 10. ábra: A folyósított hosszú lejáratú hitelek aránya a kkv-szektorban 5

vállalati méretkategóriák szerint (összes kkv hitel darabszáma=100%) 11. ábra: A folyósított hosszú lejáratú hitelek aránya a kkv-szektorban vállalati méretkategóriák szerint (kkv hitelek összértéke=100%) 12. ábra: Kkv-k hitelállományának a változása százalékosan ( 2007 december=100%) 13. ábra: Kkv hitelek állománya (milliárd forintban) 14. ábra: Mikro-, kis- és középvállalkozások részesedése a kkv hitelállományból 15. ábra: Kkv-knak folyósított hitel volumene 16. ábra: A kkv-knak folyósított rövid és hosszú lejáratú hitelek aránya

17. ábra: A kkv-knak folyósított hitelek darabszáma 18. ábra: A kkv-knak folyósított hitelek átlagos nagysága 19. ábra: A kkv-k tapasztalatai a hitelfelvétellel kapcsolatban 20. ábra: Kkv-k hitelfelvételi terveinek a megoszlása

6

Bevezetés

A vállalkozók és a vállalkozások korát éljük. Azért vállalkozunk, mert azt reméljük, hogy sikeresek lehetünk vagy azért, mert csupán „kell”. Van, aki kicsivel kezdi és kisvállalkozó marad. Mások kicsivel kezdik, de nagyra gondolnak már a kezdet kezdetén, mert úgy érzik, hogy meghódíthatják az egész világot. A többség a nulláról indítja a vállalkozását, mások működő vállalkozást vesznek át és azt remélik, hogy ők sikeresebben fogják vezetni a vállalkozást. Sok vállalkozás túléli az első évet, lényegesen kevesebb az első négy évet és még kisebb azoknak a száma akik a hetediket is sikerrel veszik. A válságból a vállalkozások jelenthetik a fellendülési lehetőséget. Nagyfokú kreativitásra van szükség, amihez a szükséges erőforrások megszerezhetőek. A vállalkozás a gazdaság hajtómotorja. A vállalkozások hozzák létre az innovációk túlnyomó többségét. Magyarországon az induló mikró, kis- és középvállalkozások teremtik a legtöbb munkahelyet. A kkv szektorban dolgozik a munkavállalók több mint 60 százaléka. Innen származik a nemzeti jövedelem fele és az export ötöd része. A modern piacgazdaságban az új piaci lehetőségek kihasználására új cégek jönnek létre, amelyek megváltoztatják az emberek életét. Új vállalkozások létrejöttével új munkahelyek teremtődnek. A vállalkozók állást teremtenek és többnyire nem csak maguknak. Magyarországon az összes működő vállalkozás 99,9%-a kis- és középvállalkozás. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a kkv szektorban dolgozik az összes foglalkoztatott közel háromnegyede, akkor még inkább érzékelhető e vállalatcsoport gazdasági súlya. A társadalom széles rétegeinek megélhetése, jóléte függ a szektorba tartozó vállalkozások fennmaradásától és teljesítményétől. Dolgozatomban a teljesség igénye nélkül arra keresem a választ, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben hogyan alakult át a kkv-k hitelezése, pontosabban hogyan alakult a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelek volumene. Köztudott, hogy a középvállalatoknál csökkent leginkább a hitelezés volumene, de ezt az adatok is alátámasztják? Milyen okokra vezethető vissza, hogy ennél a szféránál tapasztalható a legnagyobb mértékű visszaesés, míg a mikro- és kisvállalatok kisebb mértékű csökkenés tapasztalható.

7

Dolgozatom első fejezetében a vállalkozásokat általánosságban szeretném bemutatni. Ide tartozik a kkv besorolása a Gazdasági Törvény szerint, a kkv-k gazdasági jelentősége és számának alakulása Magyarországon. Továbbá, hogy melyek azok a fontosabb kérdések, amelyeket számba kell venni egy vállalkozás megalapítása előtt. A második fejezetben betekintést szeretnék nyújtani az általános finanszírozás elméletbe. Továbbá be szeretném mutatni a bankhitel, a nem pénzügyi közvetítőtől származó kölcsön, a lízing és a faktoring főbb jellemzőit. A harmadik fejezet tartalmazza a dolgozatom gyakorlati részét. Megvizsgálom a bankrendszer és a kkv szféra kapcsolatát. Az elemzést egy rövid történelmi áttekintés előzi meg, amely bemutatja a kkv-k finanszírozását a rendszerváltástól egészen az ezredfordulóig. Az elemzésemet három nagyobb időegységre osztottam: az első rész 1999-től a pénzügyi válság első előjeleinek megjelenéséig, 2007-ig tart, majd külön-külön elemzem a 2008-as és 2009-es évet egymással és korábbi adatokkal is összehasonlítva. Az adatgyűjtést 2010. márciusában zártam le, így egészen a 2009-es év végéig állnak adatok a rendelkezésemre. Meg kell említeni, hogy az adatok elemzését kis mértékben torzíthatja az a tény, hogy 2004-ben a Gazdasági Törvény megváltoztatta a kkv-k besorolásának a szabályait, így sok korábbi nagyvállalat besorolódott a kkv-k közé. A téma aktualitása A kkv-k finanszírozása egy nagyon aktuális téma és problémakör. A téma egyaránt érdekes lehet a kkv-k széles tömegei , a pénzügyi közvetítéssel foglalkozó intézmények és a gazdaság összes szereplőjének a számára, hogy a megváltozott gazdasági helyzetben, hogyan tudják kielégíteni finanszírozási szükségleteiket.

8

1. A kkv szféra jellemzése 1.1. Definíció1 Kis és középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek: (1) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg, valamint megfelel a ( 4 ) bekezdésben foglaltaknak. (2) Kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (3) Mikrovállalkozásnak minősül az a vállalat, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (4) Nem minősül kkv-nak az a vállalkozás, amelyben egy vagy több nagyvállalat, illetve az állam vagy önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdonosi részesedése-tőke vagy szavazati joga alapján külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot. 1. táblázat: A kis- és középvállalkozások meghatározása

Méret Mikro Kis Közép

Létszám ( Fő ) 0-9 10-49 50-249

Éves nettó árbevétel maximuma ( 2004. évi XXXIV. tv. ) 2 millió euró 10 millió euró 50 millió euró

Előző évi mérlegfőösszeg ( 2004. évi XXXIV. tv. ) 2 millió euró 10 millió euró 43 millió euró

Forrás: GT XXXIV. Törvény

1

XXXIV. törvény a kis és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról 9

1.2.Regisztrált és működő vállalkozások száma gazdálkodási forma szerinti csoportosításban2 A táblázat adatait elemezve az elmúlt évek során folyamatosan növekedett a regisztrált vállalkozások száma. Csupán csak a betéti társaságok száma mutat kis mértékű csökkenést. A regisztrált vállalkozások száma az elmúlt években a számuk meghaladta a 1,5 milliót. Magyarországon az egyéni vállalkozás a legnépszerűbb forma a kedvező cégalapítási és adózás feltételek miatt. Fontos megemlíteni még a betéti társaságok és a korlátolt felelősségű társaságok jelentős számát. 2. táblázat: Regisztrált és működő vállalkozások száma gazdálkodási forma szerint Év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

Egyéni vállalkozás 682 925 698 001 708 513 716 729 717323 710 838 670 203 702 595 1 000 022 1 012 770

Kkt. 7 873 8 213 8 113 7 889 7 725 7 483 7 244 6 868 6 486 6 153

Bt. 188 136 199 152 208 454 214 787 219 023 220 955 221 152 218 307 211 823 202 173

Kft. 167 033 172 919 182 242 193 247 209 720 224 146 238 411 257 347 292 165 319 849

Rt. 4 372 4 423 4 425 4 345 4 357 4 371 4 373 4 493 4 828 5 020

Szövetkezet 7 516 7 074 6 768 6 790 6 532 6 230 5 860 5 488 5 245 4 365

Összesen 1 094 446 1 124 835 1 152 221 1 176 934 1 198 628 1 208 780 1 183 953 1 233 704 1 520 569 1 550 330

Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés

2

KSH adattáblák 10

3. táblázat: Vállalati struktúra Magyarországon 2009-ben (%) A vállalati struktúra Magyarországon 2009-ben ( % ) Vállalatméret Vállalatok száma szerint

Foglalkoztatottak száma szerint

Mikrovállalat

94,7

35,8

Vállalatméret

4,4

18,9

Középvállalat

0,7

16,2

Nagyvállalat

0,2

29

Forrás: SBA fact sheet Hungary

A fenti két táblázatot összehasonlítva a tendencia egyértelműen megállapítható, hogy a kkv-k túlsúlya évről-évre nő és ezzel együtt csökken a nagyvállalatok számának a részaránya. Figyelemre méltó, hogy a regisztrált és a működő vállalkozások száma nagyban eltér egymástól. A KSH adatsorok hiányossága miatt, csak a 2007. évi regisztrált és működő vállalkozások számát tudom összehasonlítani. 2007-ban összesen 1 233 704 darab vállalkozás volt regisztrálva, amiből elméletileg csak 683 320 darab működött ténylegesen. Ez 55 százalékos arányt jelent, amely évekre visszamenőleg is megfigyelhető. Az alacsony értéknek az oka a kényszervállalkozások nagy számában keresendő. 4. táblázat: A működő vállalkozások száma társasági forma szerint Év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Egyéni vállalkozó 360 075 360 668 390 843 383 509 376 463 372 973 351 745 336 205

Kkt. 5 970 6 333 6 263 6 010 5 844 5 535 5 309 4 950

Bt. 134 169 146 422 154 420 157 877 160 236 155 325 156 942 152 243

Kft. 114 112 121 849 131 776 142 954 155 333 163 475 173 393 183 920

Rt. 3 336 3 425 3 451 3 443 3 415 3 388 3 457 3 536

Szövetkezet 3 954 3 786 3 532 3 422 3 207 3 080 2 784 2 466

Összesen 621 616 642 483 690 285 697 215 704 498 703 776 693 630 683 320

Forrás: KSH

11

A 2009. évben bekövetkezett változások jelentősebben befolyásolhatják a vállalkozások számának alakulását. A válság hatásai mellett az alapításban és a jogszabályi környezetben is számos intézkedés lépett hatályba, amelyek meghatározzák a vállalkozások indítását és megszüntetését. A cégeket érintően is több intézkedés lépett hatályba, így a cégbejegyzési határidők rövidülése, az elektronikus cégeljárás általánossá tétele. 2010-től az új, egyéni vállalkozóról és egyéni cégről szóló törvény mind az alapításban, mind a működésben – lehetővé téve pl. a tevékenység szüneteltetését – hoz jelentős könnyítéseket. A KSH adatai szerint az új bejegyzésű társas vállalkozások száma 2008-ban 50 507 db volt, 2009 első háromnegyed évében 34 168, az új bejegyzésű vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozások száma 2008-ban 37 731 db volt, 2009. november végén 23 507 db. A 2009. év végi adatok is bizonyítják, hogy 2009-ben kevesebb új vállalkozást alapítottak, mint 2008-ban. A regisztrált társas vállalkozások száma 2009. november végén 15 ezerrel magasabb volt (576 826), mint 2008 végén (561 424), a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozók száma azonban 20 ezerrel (380 131, illetve 400 308) volt kevesebb, de ebben benne vannak az adott időpontban csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt állók is. 1.3. A vállalkozások helyzetét jellemző fontosabb mutatók megoszlása méretkategóriák szerint 2008-ban3 2008 végén a mikro-, kis- és középvállalkozások a versenyszférában a pénzügyi szektorral együtt az alkalmazottak mintegy 69,4%-ának biztosítottak munkahelyet, amely gyakorlatilag a 2005. évi bázisérték stabilizálódását jelenti. A vállalkozások árbevételének 2007-ben 61%-át, 2008-ban pedig 61,3%-át a mikro-, kis- és közepes vállalkozások adták. A vállalkozások árbevételének megoszlása évek óta lényegében nem változott. Az árbevétel nagysága szerint a működő vállalkozásoknak több mint a fele maximum 5 millió Ft árbevétellel rendelkezett 2007-2008ban, 12-13% az 5-10 millió Ft árbevétellel rendelkezők aránya, 20% körüli azoknak az aránya, akik 10-50 millió Ft, 4% az 50-100 millió Ft, 6-7% a 100 millió Ft feletti árbevétellel rendelkezők aránya. A működő vállalkozásoknak több mint a felét kitevő, maximum 5 millió Ft-os árbevételt termelők jelentős része, közel 90%-a maximum egy főt foglalkoztató vállalkozás. 3

PSZÁF 2008 Éves Jelentés 12

5. táblázat: Kkv-k szerepvállalása a gazdaságból

Forrás: PSZÁF

2. Mi is tulajdonképpen a vállalkozás?4 - a vállalkozás a gazdaság hajtómotorja és a működéséhez három erőforrás szükséges: piac, pénz, ember. - a vállalkozás egy folyamat, amellyel kiaknázzuk a felismert üzleti lehetőségeket - a vállalkozás különböző módon működő gazdasági szervezet - a vállalkozás olyan út, amelyen a vállalkozóknak végig kell menniük az üzleti lehetőség felismerésén, a vállalkozást indító felkészülésen, a létrehozott vállalkozás működtetésén és fejlesztésén keresztül. 2.1. Az erőforrások Minden vállalkozás alapja az életképes üzleti lehetőség. Ez megnyilvánulhat valamilyen termék vagy szolgáltatás ötletében, ami jelen lévő vagy felkelthető igényt elégít ki, amelyre van vagy lesz fizetőképes kereslet és versenyképesen értékesíthető a versenytársak ellenére is. Az erőforrás a pénz, a szakmai felkészültség és a kapcsolati tőke, ami a vállalkozás indításához, működtetéséhez és bővítéséhez szükséges. A vállalkozónak rendelkeznie kell szakmai ismeretekkel, a sok pénz nem elegendő elképzeléseik megvalósításához. Az igazi 4

Vecsenyi János (2009): Kisvállalkozások indítása és működtetése p. 1-132. 13

vállalkozó képes az üzleti lehetőséget pénzhiány esetén is kihasználni, mégpedig úgy hogy mások erőforrásait mozgósítja céljai eléréséhez. A sikeres vállalkozás harmadik összetevője a vállalkozó. Legfontosabb tulajdonságai, hogy azonnal felismeri a lehetőséget, a semmiből létre tud hozni értéket és meg tudja valósítani elképzeléseit. Nehéz meghatározni, hogy a 3 összetevő közül melyik a fontosabb. Egyetértek azzal a híres kockázati befektetővel aki az alábbit állította: " jobb egy első osztályú vállalkozóba fektetni, aki egy másodosztályú lehetőséget ismer fel, mint egy másodosztályú vállalkozóba, aki első osztályú lehetőséget ismer fel". Nem elhanyagolható az üzleti környezet megemlítése. Az üzleti környezet adottság, nem lehet irányítani, befolyásolni. A környezet mindig bizonytalan, nehezen kiszámítható. Környezeti tényezőnek tekintjük a társadalmi - kulturális közeget. A gazdasági környezet az iparágak és vállalkozások együttese, amelyben a nemzetközi cégek és a kormányzati cégek együttesen vannak jelen. A hitelpiaci válság és az azt követő gazdasági krízis egyértelműen a tudtunkra adja, hogy egyetlen ország, egyetlen cég sem tudja magát kivonni a környezeti hatások alól. Nem elhanyagolható a politikai környezetnek a megemlítése sem. A pártok nagy része a mai világban úgy tünteti fel magát, mintha a kis és középvállalkozások érdekeit képviselné. Nem utolsósorban beszélnék a technológiai környezetről. mindig komolya kihívást jelent, az üzleti elképzelés hamar elavulhat, ha közben változik a technológia, akár a vevőknél, akár a termelőknél. 2.2. A vállalkozás egy folyamat A vállalkozás egy folyamatnak tekinthető, mégpedig azoknak a tevékenységeknek az összessége, amely az üzleti lehetőség azonosításától a működésen keresztül a vállalkozás feladásáig tart. Ez egy értékteremtő folyamat, amikor a vállalkozás szinte a semmiből hoz létre valami hasznosat. Mielőtt vállalkozást alapítanánk, el kell döntenünk határozottan egy alapvető kérdést, hogy vállalkozzunk e vagy sem. Felkészülés folyamán mérlegelni kell az üzleti lehetőséget, mennyi pénzre lesz szükség az üzlethez, képes-e, akar-e vállalkozni. A legtöbb üzleti elképzelés a lehetőség felismerésével kezdődik. Az üzleti lehetőség 14

felismerése lehet a majdani vállalkozó tudatos keresésének az eredménye. De nem minden lehetőség valódi üzleti lehetőség. A lehetőségek felülvizsgálata során a leendő vállalkozó számba veszi a várható hozamokat és kockázatokat. A kérdésekre adott válaszok alapján a vállalkozó eldöntheti, hogy érdemes-e időt, energiát fektetni a vállalkozás további előkészítésébe és a vizsgált lehetőség kihasználására vagy jobban teszi ha más lehetőséget keres. A vállalkozás elemzése során világossá válik, hogy a vállalkozás megindítását és a működést milyen erőforrások teszik lehetővé. Az alapítási költségek alábecslése számos kockázatot rejt magában. Gondolok itt arra, hogy a vállalkozó rosszul kalkulálja ki a cash flow kimutatást és a kezdeti bevételek nem fogják fedezni a kiadásokat. Amennyiben készpénz hiányzik, meg kell oldani a finanszírozást, mert nagyon hamar fizetésképtelenné válik a cég. A vállalkozás sikeressége jelentős részben áll vagy bukik a vállalkozó elkötelezettségén. Az alapítási szakaszban talán a legfontosabb döntést kell meghozni: otthagyjuk-e korábbi állásunkat, feladjuk-e a biztosat a bizonytalanért. Más a helyzet ha munkanélküliek vagyunk és állást keressünk vagy saját vállalkozást alapítsunk. Fontos dolog a képességek számba vétele. A lehetőségek kihasználása bizonyos termékekhez komoly szakértelmet igényel. A vállalkozás működtetéséhez a vezetői készségek megléte nélkülözhetetlen. A hiányzó ismeretek nagy részét tapasztalatszerzéssel, tanulással megszerezhetjük. 2.3. A vállalkozás megalapítása A vállalkozás megalapítása három fő részből áll. Először megtervezzük, amit létre akarunk hozni, utána megszerezzük a hozzávaló pénzt és erőforrásokat, majd elindítjuk a vállalkozást. A terv elkészítése azt a célt szolgálja, hogy a vállalkozó végiggondolja új vállalkozás jövőjét. A vállalkozók nem szívesen készítenek üzleti tervet, mert vitatják a szükségességét, pedig nélkülözhetetlen a vállalkozás működésének, eszközeinek, technológiájának, szervezetének, munkatársainak az áttekintéséhez. Ha pedig a vállalkozó már az induláshoz külső forrást szeretne igénybe venni, elkerülhetetlen az üzleti tervnek az elkészítése. Az elkészítés idő és munkaigényes feladat, de általában megéri a befektetést. 15

Nehéz feladat az induláshoz szükséges erőforrások megszerzése. Könnyű helyzetben van az a vállalkozó, aki már az induláskor rendelkezik a szükséges erőforrásokkal. Sok egyéni vállalkozó, nagyrészt otthoni munkavégzésre rendezkedik be viszonylag alacsony induló tőkével tud vállalkozni, ha már otthon rendelkezik a nélkülözhetetlen eszközökkel. Felmerül a kérdés, hogy hogyan szerezzük meg erőforrásainkat, úgy, hogy ne veszítsük el befolyásunkat a vállalkozás felett? Az ügyes vállalkozók kreatív módon használják mások pénzét, amikor bérelnek és nem vesznek meg eszközöket, üzlethelységeket. A vállalkozás fejlődésének későbbi szakaszaiban a növekedés, a normál üzletmenet finanszírozása, külső források igénybevétele nélkül többnyire megoldhatatlan. A külső finanszírozás viszont sok esetben a tulajdonos megosztásával és a vállalkozó befolyásának csökkenésével jár. A vállalkozónak mérlegelnie kell, hogy hogyan, milyen feltételekkel szerezhető pénz. A vállalkozás indulásakor, ha mégis pénzre van szükség, viszonylag sok pénzforrás kínálkozik. A források gazdái más és mád feltételeket támasztanak, de általuk hozzájuthatunk az induláshoz szükséges pénzhez. A külső források igénybevétele nem vezethet felelőtlen gazdálkodáshoz. A vállalkozó felelőssége, hogy a befektetett pénzt ki is kell gazdálkodni, a felvett hiteleket is ki kell fizetni. Egy vállalkozásnak az elindítása jogi formaságokat követel meg. Először is ki kell választanunk az általunk leginkább preferált társasági formát, ami a legjobban illik üzleti elképzelésünkhöz. Az újdonsült cégünket be kell jelenteni a különböző hatóságokhoz, előfordulhat, hogy hatósági engedélyt kell beszereznünk, bankszámlát kell nyitnunk. Miután hivatalosan is létrehoztuk a vállalkozásunkat, elkezdhetjük a szervezeti felépítését, többek között a munkatársak kiválasztása, felvétele, betanítása, a működés feltételeinek a megteremtése, a szükséges eszközök beszerzése, az alapvető munkamegosztás és ellenőrzési rendszer kialakítása. 2.4. Milyen a jó vállalkozó személy? Egy vállalkozás sikerességében kulcsszerepet játszik a vállalkozó személy, aki azonnal felismeri az üzleti lehetőséget, képes létrehozni vagy átalakítani egy már működő szervezetet és vállalja a kockázatot a várható szakmai és pénzügyi siker reményében. A sikeres vállalkozók többsége a problémákat lehetőségként élik meg. Egy jó vállalkozó nem 16

ismer lehetetlent, nagyon fontos az „úgy is meg tudom csinálni” hozzáállás. Ez a fajta pozitív megközelítés segítheti át őket az akadályokon. Egy „érett” vállalkozónak hosszú távú kapcsolatokban kell gondolkodnia, kölcsönösen előnyös megoldásokra kell törekednie. Az üzlettársaim megtévesztése csak rövid távon lehet nyereségező módszer. Az egyik fél becsapása inkább előbb, mint utóbb visszaüt. Az „ élni és élni hagyni” szemlélet lehet a megfelelő gondolkodásmód. Egy vállalkozónak jól kell tudni hasznosítani mások erőforrásait. Az a gondolkodásmód lehet előnyös, aki az eszközöket nem birtokolni, hanem használni akarja. Amikor a vállalkozó bérli üzlethelyiségét, amikor lízingeli gépjárművét vagy akár bizományba vesz át árut értékesítésre akkor mások pénzét is használja, amivel saját kockázatát is csökkenti. 2.5. Vállalkozás veszélyessége Egy vállalkozás kockázatos üzlet. A vállalkozás jövőbeli kimenetele magas fokú bizonytalansággal jár. A bizonytalanság visszavezethető belső és külső tényezőkre, illetve jelenbeli és jövőbeli eseményekre. A vállalkozók többsége együtt él a kockázattal. A közhiedelemmel ellentétben a vállalkozók nem keresik, hanem kerülik a kockázatot. Helyes magatartással igyekszenek csökkenteni vagy éppen megosztani a kockázatot. Belső kockázatnak tekintjük az irányítási, működési és pénzügyi hiányosságokat. Külső kockázati tényező lehet az üzleti lehetőség beszűkülése, amit a kereslet csökkenése, a fizetőképesség csökkenése idézhet elő. Egyéb veszélyt jelent, hogy a vállalkozások örökös versenyben működnek, ahol a versenytársak térhódítása jelenti a legnagyobb veszélyt, mint például az alacsonyabb árak, jobb minőség, jobb kiszolgálás. A vállalkozók általában olyan kockázatokat vállalnak fel, ahol a várható nyereség többszörösen meghaladja az esetleges várható veszteség nagyságát. Minél nagyobb kockázatnál, annál nagyobb nyereséget várnak el. A vállalkozók sikerre vágyó emberek. Vágyhatnak szakmai, értékesítési, üzleti társadalmi és egyéni sikerre egyaránt. Szakmai siker, ha új termékkel tudnak megjelenni a piacon, értékesítési sikernek tekintik ha termékük vagy szolgáltatásuk rendszeresen eladható a versenytársak ellenére is. Ugyanakkor az is fontos, hogy az értékesítésből a vállalkozó nyereségre tegyen szert. 17

2.6. Miért lesz valaki vállalkozó? A vállalkozóvá válásnak, hogy valaki vállalja a kockázatot, többféle indítéka lehet. Leggyakoribb okok a következők lehetnek: egy régi álomnak a megvalósítása, függetlenül szeretne dolgozni és nem utolsó sorban a „pénzcsinálás” és a kényszer. Az álomépítés. A vállalkozó úgy érzi, hogy már rendelkezik elég tapasztalattal és erőforrással korábbi álmai megvalósításához és nem utolsósorban a piaci és gazdasági helyzet is kedvező a vállalkozás elindításához. A függetlenség igénye. Általában azokra jellemző, akik több évet eltöltöttek alkalmazásban és kiábrándultak a multinacionális cégek sajátos rendszeréből. Többé nem kell főnökök kívánságainak megfelelni és meg akarják mutatni, hogyan kell jól vezetni egy vállalkozást. A harmadik leggyakoribb indíték a nyereségvágy és a pénzszerzés. A pénzt a legtöbb vállalkozó a sikeres vállalkozás egyik mércéjének tekinti. Ha nagy nyereséget ért el a vállalkozás minden bizonnyal jól dolgoztak. Fontos megemlíteni a kényszervállalkozásokat is. Ezek a vállalkozások általában valamilyen külső körülmény diktálta feltételek hatására alakulnak meg. Gondolok itt állásvesztett emberekre, olyan emberekre akiket korábbi cégük kényszerít, hogy alkalmazotti tevékenységüket vállalkozói formában folytassák és olyan vállalkozókra akik akkor tudnak szert tenni kiegészítő keresetre, ha megbízóiknak számlát tudnak adni és a költségeik egy részét el tudják számolni a vállalkozásban. 2.7. A gazdasági társaságok jogi formája A gazdasági társaságok jogi személyiséggel vagy a nélkül, korlátozott vagy korlátlan felelőséggel létrehozott vállalkozások. A magyarországi törvények szerint a következő kategóriák szerint csoportosítanám a gazdasági társaságokat: 1. Betéti társaság ( Bt. ) 2. Egyesülés 3. Korlátolt felelősségű társaság ( Kft. ) 18

4. Részvénytársaság ( Zrt., Nyrt. ) 5. Szövetkezet 6. Nonprofit gazdasági társaságok 7. EU-s vállalkozási formák 1

Európai Gazdasági Egyesülés ( EEIG )

2

Európai Részvénytársaság ( SE )

3

Európai Szövetkezet

A profitorientált gazdasági társaságok jogi forma szerint a következő módon is csoportosíthatóak: 1

Egyéni vállalkozások

2

Gazdasági társaságok

3

Szövetkezetek

Magyarországon a jellemző jogi forma a kkv-k között az egyéni vállalkozások, bt-k és a kft.-k. 2.8. Az üzleti lehetőség azonosítása Minden vállalkozás az üzleti lehetőség azonosításán alapul. Az üzleti lehetőségek tárháza korlátlan. Adódhatnak olyan helyzetek, amikor nem könnyű megkülönböztetni egymástól az ötletet, a piaci lehetőséget és az üzleti lehetőséget. Ötletnek tekintünk egy terméket vagy egy szolgáltatást, amely létező vagy felkelthető piaci igényt elégít ki. Az üzleti lehetőséget az különbözteti meg a piaci lehetőségtől, hogy míg az üzleti lehetőséghez tartós, ismétlődő fizetőképes kereslet tartozik, addig a piaci lehetőséghez csak ismételt kereslet.

2.9. Az ötletek forrásai Az ötletek tárháza végtelen. A legtöbb ötlet a fogyasztóktól, korábbi munkahelyekről, kutatásfejlesztési tevékenységből származik. A fogyasztó mint a legfőbb ötletforrás. A talpraesett vállalkozó az ötletek felismeréséhez a 19

hiányt, az elégedetlenséget keresi, amihez az ő terméke lenne a megoldás. A jó vállalkozó nyitott szemmel és füllel jár. További fontos ötletforrást adhatnak a kereskedők. Ők tudják a legjobban mit keresnek a vevők, mit hiányolnak a piacról. Segíthetnek esetleg a helyes piacra bevezetési stratégiában, csomagolás kialakításában és milyen áron lehet értékesíteni termékünket. Jelenlegi munkahely mint ötletforrás. A vállalkozást indító ötletek jelentős része a vállalkozó jelenlegi munkahelyéről származik. Sok olyan tevékenység végezhető vállalkozás keretein belül, ami nagyban nem elég profittermelő. A kutatás-fejlesztés, mint ötletforrás. Nagy vállalatoknál végzett kutatás-fejlesztés programok túlságosan eredeti ötletei jó kiindulópontot nyújthatnak, ami a tradicionális cég imazsába már nem férne bele, de kis vállalkozás formájában sikeres lehet. Az internet, mint ötletforrás. Az interneten szinte minden megtalálható egy vállalkozással kapcsolatban. Tudomást szerezhetünk különböző iparágak helyzetéről, pontos képet kaphatunk termékekről és szolgáltatásokról.

2.10. A vállalkozási ötletek életképességének a vizsgálata A vállalkozás indításának a következő lépése az üzleti lehetőség értékelése. A vizsgálat szisztematikus munkát igényel a vállalkozótól. Egy vállalkozási ötlet akkor tekinthető életképes üzleti lehetőségnek, ha megfelel öt alapvető feltételnek:

1. Piacképes: az a termék vagy szolgáltatás, amely létező vagy felkelthető vevői igényt elégít ki. 2. Versenyképes: az a termék vagy szolgáltatás, ha a várható versenytársak ellenére eladható, mert minőségben vagy árban kedvezőbb a versenytársaknál. 3. Működőképes: az a termék vagy szolgáltatás ha a vállalkozás képes a terméket 20

kifogástalanul előállítani a vevő számára fontos paraméterek szerint. 4. Üzletképes: az a termék vagy szolgáltatás, amellyel nyereséget lehet elérni és a szükséges erőforrás rendelkezésre áll vagy megszerezhető. 5. Kívánatos: csak akkor érdemes elindítani a vállalkozást, ha a vállalkozó rendelkezik kellő elszántsággal és elkötelezettséggel. Ez inkább érzelmi szempont, mint racionális. 2.11. Az erőforrásigények meghatározása Egy vállalkozás indításához kétféle erőforrásra van szükség: emberi erőforrásra és anyagi erőforrásra. A legfontosabb emberi erőforrások a vezetők, munkatársak, szakértők, míg anyagi erőforrásnak tekintjük a készpénzt, ingatlanokat, berendezéseket és alapanyagokat. A vállalkozói szemlélet szerint „ nem kell az erőforrásokat birtokolni ahhoz, hogy rendelkezzünk felettük”. ( Stevenson, 1983 ) Egy vállalkozás indításánál arra kell törekedni, hogy az induló költségeket és kockázatokat a minimálisra csökkentsük, például vásárlás helyett bérléssel, lízinggel. A szükséges erőforrás igény meghatározásához először is tisztáznunk kell a szóba jöhető erőforrásokat. Mielőtt elkezdenénk a részletes üzleti tervet, célszerű egy előkalkulációt készíteni. Meg kell határozni a várható induló költségeket, a működési költségeket, személyes költségeket és kiadásokat és a biztonsági tartalék költségeit. Egyes vállalkozások forrásszükségletben különbözhetnek egymástól, de a főbb költségkategóriák azonosak.

2.12. Induló költségek Azok a költségek tartoznak ide, amelyek egy vállalkozás elindításakor elkerülhetetlenül felmerülnek: 1

berendezések és termelőeszközök költségei

2

telephely kialakításának költségei

3

az induló készlet értéke

4

a kutatás fejlesztés költsége 21

5

a különböző illetékek és eljárási díjak a hatósági engedélyekhez

6

a bérleti díjak előlege

7

a hirdetési költség

8

ügyvédi díjak, illetékek

Az induló költségek mértéke nagymértékben függ a vállalkozó elképzeléseitől és a vállalkozás típusától. Meghatározó, hogy milyen minőségű eszközökkel és berendezésekkel és milyen minőségű telephelyen kezdi meg a működést. 2.13. Működési költségek Ezek a költségek a vállalkozás közvetlen elindítása után merülnek fel. Ezek a költségek változatlanok az üzlet sikerességétől és árbevételétől. Ezekkel mindig számolni kell. Üzlettípusonként jelentősen változik a mértékük és nagyságát több tényező is meghatározhatja: 1 a vállalkozás profilja, tevékenysége 2 a vállalkozás nagysága 3 a vállalkozás helye 4 a szükséges készletek nagysága 5 esetleges igénybe vehető kedvezmények A vállalkozás profilja, típusa: a vállalkozás működése határozza meg, hogy milyen berendezésekre, eszközökre, készletekre lehet szükség és milyen költségek fognak felmerülni ezeknek az erőforrásoknak a beszerzésével kapcsolatban. A vállalkozás nagysága: a vállalkozás méretéből lehet következtetni, hogy az előbb említett erőforrások mekkora kapacitására lesz szükség a vállalkozás sikeres vezetéséhez. Szemügyre kell venni a későbbi bővítési lehetőségeket is. A bővítést célszerű több fokozatban megvalósítani, „ kezdd kicsivel” mottót szem előtt tartva. A vállalkozás helye: a vállalkozás helyének kiválasztása kritikus szempont. Az üzleti tevékenységet figyelembe véve több szempont is befolyásolhatja: elérhetőség, az ügyfelek parkolási lehetősége, a környezet stb. A költségek számba vételénél a várható forgalmat kell összevetnünk a vállalkozás helye miatt 22

felmerülő költségekkel. A környék színvonala nagymértékben meghatározza a székhely vagy telephely bérleti díját, energiatarifákat. Magyarországon városonként lényegesen eltérő a helyi adó nagysága is. Különböző üzleti tevékenységekhez a város különböző pontjain érdemes telephelyet választani. Egy ruházati üzletnek vagy divatáruval kereskedő cégnek célszerű a város központjában helyet választani, vállalva a sokkal magasabb bérleti díjakat kiemelkedő forgalom reményében. Ezzel szemben egy építőipari cégnek egy kültéri csarnok is megfelelhet valahol a város peremén, elérhetőség szempontjából nem olyan kritikus a választás mint az előbb említett ruhabolttal szemben, hiszen egy ilyen céghez autóval járnak vásárolni. A szükséges készletek nagysága, összetétele: a vállalkozásnak mindig gondoskodni kell a szükséges készleten tartott áru mennyiségéről, akár termelést folytat, akár kereskedik. A készlet nagyságát meghatározza az üzlet jellege, a beszerzés rugalmassága, a szállító pozíciója. Törekedni kell a lehető legtöbb kedvezmény megszerzésére. Az áruk és berendezések szállítói gyakran kínálnak különböző kedvezményeket, hogy őket részesítsük előnyben a többi kereskedővel szemben. A szállító adhat hitelt a tőle vásárolt árura, esetleg fizetési haladékot és nekünk az áru ellenértéket csak akkor kell kifizetnünk, miután értékesítettük az árut. így nem kell a készletbe pénzt fektetni. Számos esetben a berendezések szállítói is finanszírozási lehetőségeket kínálnak lízing vagy részletfizetés lehetőségének alkalmazásával, csökkentve a vállalkozó induló és egyben működési költségeit. 2.14. Biztonsági tartalék képzése A biztonsági tartalék helyes mértékű képzése fontos dolog egy vállalkozás életében. Egyes szakértők az összes költség 10-20 százalékát tekintik a biztonsági tartaléknak, míg mások akár 20-30 százalékra teszik ezt a sávot. Megint mások azt javasolják, hogy a vállalkozás rendelkezzen annyi tartalékkal, ami fedezi a működési költségeket 3-6 hónapig. A legtöbb vállalkozás életében az a paradox helyzet figyelhető meg, hogy a vezetők optimistábban mérik fel a lehetőségeiket és képességeiket a reálisnál. A költségek általában magasabbak, a bevételek pedig mindig alacsonyabbak a tervezetnél. 23

3. Finanszírozási elmélet 3.1. Klasszikus leíró finanszírozás elmélet5 A klasszikus leíró finanszírozás elmélet a XX. század elején alakult ki szorosan fejlődve a vállalati gazdaságtan és a német üzemgazdasági iskola fejlődésével. Ez az elmélet (Pfohl, 1997) a finanszírozás kérdéskörét a vállalat folyamatos működése szempontjából közelítette meg és négy fontosabb kérdést vizsgál részletesen: • Finanszírozási formák ismertetése. A forrásokat a vállalat működése szempontjából különbözteti meg eredet és fajta szerint. A forrás eredete lehet belső (vállalat belső szabad pénzáramlása, belső vállalati tartalékok) és külső (vállalaton kívüli érintettek, tulajdonosok, hitelezők, szállítók). Fajtája szerint lehet saját vagy idegen tőke. A finanszírozási formák logikájának, előnyeinek és hátrányainak ismertetésével ez az elmélet leíró módon veszi szemügyre a finanszírozási politika eszköztárát. • Rendkívüli vállalati események. Az elmélet részletesen ismerteti az alapítás, növekedés, tőkeemelés, felvásárlás, leépítés és a végelszámolás jellemző finanszírozási technikáit. Gyakorlati útmutatót ad ahhoz, hogy a vállalatvezetők rendkívüli vállalati eseményekre vagy stratégiaváltozásra megfelelő finanszírozási technikát alkalmazzanak. Az elmélet múltbéli eseményeket dolgoz fel tudatosan és összefoglalja a tapasztalatokat. • Pénzügyi elemzés. A harmadik fő irány összesíti a mérleg és eredménykimutatás elemzésének módszereit. A vállalati működés hatékonyságát vizsgálja jövedelmezőség, eladósodottság, likviditás és eszközhatékonyság szempontjából. Elemzési módszereket szolgáltat a vállalat külső és belső érintettjei számára, hogy minél reálisabb képet kapjanak a vállalat vagyoni helyzetéről. • Pénzügyi tervezés. Az elmélet összesíti a pénzügyi tervezéshez szükséges módszereket, gyakorlati útmutatót adva a vállalatvezetőknek. Matematikai-statisztikai módszertant alkalmaz a pénzügyi tervezés előrejelzésére.

5

Csubák Tibor Krisztián Kis- és középvállalkozások finanszírozása Magyarországon

Ph.D. értekezés 24

3.2. A tőke eredete és fajtája A vállalkozás működéséhez szükséges forrásokat eredetük szerint a szakirodalom két kategóriába sorolja ( Neubauer-Schmoll, 1992 ): •

Belső finanszírozási források

•

Külső finanszírozási források

Belső finanszírozás esetén a vállalkozás a rendelkezésre álló erőforrások segítségével próbálja finanszírozási szükségleteit kielégíteni. A vállalkozás a működésből származó szabad pénzáramlásait használja fel a finanszírozási igények kielégítéséhez. Külső finanszírozás esetén a vállalkozás külső intézményektől, befektetőktől származó forrásokból elégíti ki forrásszükségletét. A források fajtáját illetően a szakirodalom megkülönbözteti a saját tőke és az idegen tőke fogalmát. A saját tőke esetében a forrást nyújtó személy vagy intézmény tulajdonosi jogokra tarthat igényt. Részt vehet a vállalat köz- vagy taggyűlésén, tulajdonosi arányának megfelelő mértékben beleszólhat a vállalkozás irányításába, jogosult osztalékra, illetve végelszámoláskor a vállalkozás vagyonának kötelezettségekkel csökkentett része. Saját tőke finanszírozása esetében a vállalkozás korlátlan futamidejű forráshoz jut, amelyet nem terhel fixen előírt kamat vagy hozamfizetési kötelezettség. Idegen tőke finanszírozása esetén a forrást nyújtó személy vagy intézmény nem kíván tulajdonosi jogokhoz hozzájutni a vállalkozásban, hanem előre rögzített feltételek mellett fix összegű kamat és tőketörlesztő-részletekre jogosult. Idegen tőke igénybe vételékor hitelezői viszony alakul ki a vállalat és a forrást nyújtó között. A forrást nyújtó személy a vállalat üzletmenetének sikerétől függetlenül tart igényt az előre rögzített fix összegű vállalati kifizetésekre.

25

A gyakorlatban létező finanszírozási formákat a tőke eredete és fajtája szerint az alábbi módon csoportosíthatjuk: 6. táblázat: A finanszírozási formák fajtái

Forrás: Csubák Tibor Krisztián Kis- és középvállalkozások finanszírozása Magyarországon Ph.D. értekezés

3.3. Kkv-k belső finanszírozási formáinak a lehetőségei6 A vállalkozások finanszírozási igényük kielégítése során a legfontosabbnak a belső finanszírozást tartják. A belső finanszírozás nagy előnyeként tartjuk számon, hogy nem szükséges külső forráskínáló személyek és intézmények számára adatot szolgáltatni, információt adni. A vállalkozás gyorsan és külső érintettektől függetlenül tud forrást szerezni, amivel a külső forrásbevonással járó tranzakciós költségeket is megtakarítja. A vállalkozás számára a legegyszerűbb a működésből származó szabad pénzáramlás. További forrást biztosíthat egyes vállalati eszközök értékesítése. A vállalkozások finanszírozási igényüket elsősorban belső finanszírozással fedezik a tapasztalatok szerint és csak akkor fordulnak külső forrásokhoz, ha a belső források már nem elégségesek a finanszírozási igény kielégítésére.

6

Dávid Melina(2008): Induló mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozási lehetőségei

Magyarországon szakdolgozat

26

3.4. Kkv-k külső saját tőke finanszírozása A kkv-k méretüknél fogva a külső saját tőke források terén nem tudnak közvetlenül forrást gyűjteni, azaz számukra a tőzsdei részvénykibocsátás nem lehetséges. A kkv-k tőkét úgy szerezhetnek, hogy a vállalkozás egy részének üzletrészét értékesítik magánszemélyeknek vagy intézményeknek. A befektető résztulajdonossá válik, gyakorolhatja tulajdonosi jogait és beleszólhat a vállalkozás irányításába, részesedésének mértékéig jogosult az osztalékra. A befektetők abból a célból vásárolnak üzletrészt, hogy később azt értékesítsék. A befektetők a szokásos tőzsdei hozamnál magasabb elvárásokat támasztanak, ugyanis a kkv-k működése kockázatosabb, mint egy nagyvállalat. A kkv-k külső saját tőke finanszírozása terén sokkal rosszabb helyzetben vannak, mint a nagyvállalatok, sokkal drágább forrásokhoz juthatnak csak hozzá. 3.5. Külső idegen tőke finanszírozási formák A külső idegen tőke finanszírozási formák közül az alábbiak a legjelentősebbek: •

Rövid és hosszúlejáratú bankhitel és bankkölcsön

•

Nem pénzügyi közvetítőtől származó kölcsön

•

Lízing

•

Faktoring

•

Hosszú távú kötvénykibocsátás

3.6. Rövid és hosszú lejáratú bankhitel és bankkölcsön A hitelintézetek rövid és hosszúlejáratú bankkölcsönöket és bankhiteleket kínálnak a forrást kereső vállalkozásoknak. A bankkölcsön egy olyan üzleti tranzakció a hitelintézet és a vállalkozás között, amely során a vállalkozás egy kölcsönösszeghez jut a banktól és kötelezettséget vállal, hogy a szerződésben rögzített feltételek szerint fizeti vissza a kamat és tőketörlesztő részleteket. Bankhitel esetében a hitelintézet egy meghatározott időtartamra meghatározott összegű hitelkeretet tart fenn a vállalkozás számára, amely hitelkeret összeghatáráig a vállalkozás 27

bármikor kölcsönt vehet fel a szerződésben rögzített szabályok szerint. A hitelintézetek nagyrészt nem a saját vagyonukkal gazdálkodnak, ezért nagyon körültekintő módon nyújtják a hiteleket. A hitelelbírálás keretében igényt tartanak a vállalkozás működésével kapcsolatos kvalitatív (ágazat, tevékenység) és kvantitatív (éves jelentés) információkra, amelyet a vállalkozásnak a hitelkérelemmel együtt át kell adni a hitelintézetnek. A hitelintézet a kockázatának a mérséklése szempontjából igényt tarthat fedezetre, amelyet a hitelkérelmező esetleges nemfizetésekor a kölcsönösszeg megtérülését biztosítja a hitelintézet számára. A hitelintézetek bankhitel és bankkölcsön konstrukciók nagyon széles kínálatát nyújtják, amelyek futamideje, kamata, felhasználási célja és fedezete nagyon változatos képet mutat. A bankkölcsön kockázatosságának növekedésével párhuzamosan emelkedik a kamat és a fedezet iránti igény és csökken a hitelintézet által adható hitelkeret, illetve bankkölcsön összeg. A kkv-k a hitelintézetekkel szemben rossz alkupozícióval rendelkeznek az információszolgáltatás hiányossága miatt, ezért a nagyvállalatokhoz képest csak kedvezőtlenebb kondíciókkal juthatnak hitelhez. (Wossidlo) A kedvezőtlenebb finanszírozási feltételeket a következők magyarázzák: •

A hitelelbírálás és a monitoring költségei arányaiban egyre nagyobb terhet jelentenek a kkv-knak

•

A kkv ügyfelek valós pénzügyi helyzetéről a hitelelbírálás során igényelt dokumentumok nem tükrözik a vállalkozás valós pénzügyi helyzetétű

•

A kkv működési kockázata magasabb, mint a nagyvállalkozásoké

28

3.7. Nem pénzügyi közvetítőtől származó kölcsön A vállalkozás nem banki intézményektől is kaphat rövid és hosszú lejáratú kölcsönt. Ez a finanszírozási forma esetleges, mert üzletszerűen csak hitelintézetek foglalkozhatnak hitelek nyújtásával. a nem banki hitelnyújtó személyek általában informális úton kapcsolatban vannak a forrást kereső vállalkozással. A banki konstrukciónál kedvezőbb kamat és fedezetkondíciók esetében a kölcsönt nyújtó kapcsolatban áll a vállalkozás vezetőjével és a visszafizetés biztosítéka a személyek közötti bizalom. Itt ki kell emelni a tagi kölcsönt, amikor a vállalkozás tulajdonosai magánszemélyként adnak hitelt a vállalkozásuk számára. A banki konstrukcióknál kedvezőtlenebb kamat és fedezetkondíciók esetében a kölcsönt kérelmező hitelképtelen a hitelintézetek szemében és finanszírozási problémája miatt van rákényszerítve, hogy kedvezőtlenebb finanszírozási forrást vegyen igénybe. Főbb fajtái: •

Tagi vagy tulajdonosi kölcsön

•

Családi, baráti kölcsön

•

Szállítói hitel

•

Vevői előleg

Tagi, vagy tulajdonosi kölcsön A vállalkozások legolcsóbban a tulajdonosaiktól kaphatnak kölcsönt. Ha a vállalkozás likviditási gondokkal küzd és a tulajdonosoknak van befektetni való pénze, akkor a probléma áthidalásának a legegyszerűbb módja a tagi kölcsön. A tagi kölcsön kamatmentes és rendszerint jóval kedvezőbb visszafizetési feltételekkel rendelkezik, mint bármelyik másik kölcsön. Probléma akkor merülhet fel, ha a társaság tagjai nem tudnak, vagy nem akarnak egyenlő arányban részt vállalni a kölcsönből, vagy a vállalat vezetői nem elég elkötelezettek, hogy saját pénzüket a vállalkozásba fektessék.

29

Családi, baráti kölcsön Ez a fajta kölcsön főleg a kisebb tőkeerejű, valamint a kényszervállalkozásokat jellemzi, akiket a bankok túl kockázatos ügyfeleknek tekintenek és nem hajlandóak nekik kölcsönt nyújtani. A baráti kölcsön előnyeként tartjuk számon, hogy gyakran kamatmentesek és rugalmas visszafizetési feltételekkel rendelkeznek. Ennek a forrásnak a veszélye, hogy ha a vállalat nem tudja visszafizetni a pénzt, vagy sokszor próbál kölcsön kérni, fennáll a bizalomvesztés esélye a barátokkal szemben. Szállítói hitel Ez az egyik legelterjedtebb külső finanszírozási forma. A szállítói hitel esetében a vevő nem azonnal, hanem egy későbbi időpontban fizeti ki az áru ellenértékét, esetleg miután értékesítette azt. A szállítói hitelnek van néhány írott és íratlan szabálya. A legfontosabb a megfelelő érdekérvényesítés, a kölcsönös egymásrautaltság, a bizalmi kapcsolat és a határidők pontos betartása. A kkv-k általában gyenge alkupozícióval rendelkeznek a szállítókkal szemben, – az induló vállalkozások gyakran nem is veszik számításba ez a finanszírozási módot, mert úgy ítélik meg, hogy hosszabb távú kapcsolat szükséges a beszállítókkal ezen forrás igénybevételéhez - de egy esetlegesen régebb óta fennálló kapcsolatban számukra is igénybe vehető finanszírozási forma. Előnye, hogy rövidtávon olcsó és kényelmes, könnyen elérhető forrást jelent. A fizetési határidők eltérőek lehetnek, de egy átlagosnak mondható 30 napos fizetési határidő mellett nem, vagy csak mérsékelten jelenthet meg kamat. Így a kisvállalkozások számára általában rövid távon lehet lehetőség. Vevői előleg Vevői előleg, amikor a vevői az áru, vagy a szolgáltatás ellenértékét vagy annak egy bizonyos részét az áru átadása, vagy a szolgáltatás igénybe vétele előtt fizeti meg. A vevői előleg nem számít gyakori finanszírozási módnak, de az induló kkv-knak érdemes ezt a lehetőséget is számításba venni. Egyes szektorokban gyakran alkalmazott módszer, mint például a mezőgazdaságban. Más területeken inkább akkor jellemző, amikor a vállalkozó valamilyen speciális tevékenységet nyújt amihez drága az alapanyag, vagy ha nagy beruházásról van szó és biztosítékot akar, hogy a vevő tényleg megveszi a megrendelt terméket. 30

Mint a szállítói hitelnél, itt is egy bizalmi kapcsolatról van szó, ahol előny lehet egy hosszú ideje meglévő kapcsolat, de ez nem feltétel. 3.8. Lízing A lízing egy olyan finanszírozási forma, amely eszközök hosszú távú használatát és / vagy beszerzését finanszírozza. A lízingügyletben három szereplő fél van: •

Lízingbe vevő

•

Lízingbe adó

•

Az eszköz eladója

Az eszköz eladója az a társaság, amely a lízingtárgyat, az eszközt eladásra kínálja. A lízingbe adó társaság megveszi a lízingtárgyat az eszköz eladójától. A lízingbe adó társaság az eszközt a lízingbe vevő részére bocsátja, a használatért cserébe lízingdíjat számol fel. Operatív lízing esetén a lízingtárgy a lízingbe adó társaság tulajdona marad. Az operatív lízing egy bérleti konstrukciónak felel meg, amikor a lízingbe vevő nem válik az eszköz tulajdonosává, hanem csak a használatért fizet. Ez esetben a lízingdíjak fedezik az eszköz elhasználódásával járó értékcsökkenést és a tárgy vásárlására fordított összeg elvárt hozamát. Pénzügyi lízing esetében a lízingszerződés futamidejének a végén a lízingbe adó értékesíti egy maradványértéken a lízingtárgyat a lízingbe vevőnek. Ebben az esetben a konstrukció egy hosszú távú beruházási hitelre hasonlít, amikor hosszú távon a lízingbe vevő megszerzi az eszköz tulajdonjogát. A pénzügyi lízing annyiban különbözik a banki hitelalapú részletvásárlástól, hogy a lízing futamideje alatt a lízingtárgy a lízingbe adó tulajdonában marad, míg a banki hitel esetében az eszköz azonnal a vevő tulajdona lesz. A lízing, mint finanszírozási forma tárgyi eszközök hosszú távú használatának vagy beszerzésének a finanszírozására alkalmas. Elsősorban olyan tárgyi eszközök finanszírozását teszi lehetővé, amelyek könnyen értékesíthetőek.

31

3.9. Faktoring és forfetírozás A vállalkozások számára a vevői követelések a vevők nem fizetésének a kockázatát hordozzák magukban, a követelések befolyásának lassúsága és bizonytalansága likviditási problémához vezethetnek. A faktoring olyan szolgáltatás, amely mindhárom probléma kezelésére alkalmas. A faktor kezeli és megveszi a vállalkozás vevői követeléseit és átvállalja a vevő nemfizetésének kockázatát. Ebben az esetben a vállalkozás likviditása javul, mivel a vevői követelések ellenértéke a faktor díjával csökkentve azonnal befolyik. A faktoring a rövid lejáratú vevői követelések megvásárlásának a lehetőségét kínálja. A kis összegű vevői követeléseknél, ahol a vevő magánszemély, méretgazdaságossági problémák miatt nem alkalmas faktorálásra, mivel a faktoring díj aránytalanul magas lenne. Összességében megállapítható, hogy a kkv-k külső finanszírozási források hozzáférése terén, mind a saját tőke, mind az idegen tőke tekintetében kedvezőtlenebb helyzetben vannak, mint a nagyvállalkozások.

3.10. Kkv-k tőkeszerkezete6 Az összes vállalkozás saját tőkéjének majdnem egyharmada a kkv-khez tartozik.(31%) A középvállalkozások részesedése az összes vállalati tőkéből megfelel a gazdaságban betöltött gazdasági súlyuknak (22%). A kisvállalkozások az összes saját tőke mindössze 4 százalékával rendelkeznek, annak ellenére, hogy a bruttó hozzáadott termék előállításában részesedésük meghaladja a 15 százalékot. A mikrovállalkozások részesedése 5 százalék az összes saját tőkéből, holott gazdasági súlyuk 2,5-szer magasabb ennél az aránynál. A magyar kkv-kban a saját tőke átlagos aránya a mérlegfőösszegben 44,6%. Megállapítható, hogy a méret növekedésével párhuzamosan csökken a tőkeáttétel, ezzel együtt még a 6

HVG 32

mikrovállalkozások esetében is meghaladja a 30 százalékot a saját tőke aránya. (APEH statisztika) A magyar vállalatok tőkeszerkezete nem tér el szignifikánsan más országokétól, megegyezik az Európai Unió átlagával. Idegen források tekintetében Magyarországon a kkv-k mindössze 10 százaléka képes intézményes pénzügyi közvetítőkön keresztül kielégíteni forrásszükségleteit, miközben ez az arány az EU-ban 90 százalék. (Kállay) 1. Ábra: Kkv-k tőkeszerkezete Kkv-k tőkeszerkezete

100% 90%

26,1

17,4

16,3

80% 70% 60%

44,3

39,6 hosszú lejáratú kötelezettség

41,3

rövid lejáratú kötelezettség

50%

saját tőke

40% 30% 20%

32,6

38,3

44,1

10% 0% mikrovállalkozás

kisvállalkozás

középvállalkozás

Forrás: APEH statisztika után saját szerkesztés

Magyarországon a kis- és középvállalkozások finanszírozási forrásokkal való ellátottsága alacsonyabb, mint a bruttó hozzáadott érték előállításában betöltött szerepük. Gazdasági súlyukhoz képest alultőkésítettek, amely egyben korlátozza őket az intézményi formában kínált idegen tőke hozzájutásához. Az intézményes finanszírozási formák mérsékeltebb szerepet töltenek be a szektor finanszírozásában, mint az Európai Uniós átlag.

33

4. Kkv-k hitelezésének elemzése Ezennel elérkeztem szakdolgozatom fő gondolatmenetéhez, a kkv-k hitelezéséhez. Azt szeretném kifejteni, hogy a válság nyomán hogyan alakult át a hitelezés a kkv szektoron belül. Továbbá, hogy hogyan alakult a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelek volumene a válság előtt, a pénzügyi válság, majd a gazdasági válság idején. Ki szeretnék térni a lehetséges okokra, hogy miért a középvállalatok vesztettek a legtöbbet a hitelfelvétellel kapcsolatban és miért ítélik meg őket negatívan a mikro- és kis vállalatokhoz viszonyítva is. Továbbá, hogy milyen hatást eredményezett a kkv-knál a folyósított hitel volumenének csökkenése. Az elemzést két fő időegységre bontom fel (amit megelőz egy történelmi áttekintés a hitelezés kialakulásáról a kkv-k számára a rendszerváltástól az ezredfordulóig): az első részben az ezredfordulótól tartó expanziót elemzem a gazdasági válság első előjeleinek a feltűnéséig, majd a második részben a „begyűrűző” és „elmélyülő” válság hatásait a folyósított hitelekkel kapcsolatban. 4.1.1. A kkv-k hitelezésének áttekintése a rendszerváltástól a pénzügyi válság előjeleinek a mutatkozásáig7 A kkv-k hitelfelvételét elemző hazai és európai uniós tanulmányok, rendre arra a megállapításra jutottak, hogy a kisméretű vállalkozások növekedését leginkább a finanszírozási problémáik gátolják. Ez a megállapítás éppúgy vonatkozik a saját tőkére, mint az idegen forrásokhoz való hozzájutás nehézségeire. A szektor alultőkésített léte mindig problémát jelent, azonban az elmúlt időszakban érzékelhetőek kedvező irányú változások a problémával kapcsolatban. Kétségtelen tény, hogy az elmúlt egy évtizedben a kkv-k hátrányban voltak és vannak a finanszírozási forrásokhoz való hozzájutás terén a

7

Némethné Gál Andrea(2008) A kis és középvállalkozások banki hitelezésének az alakulása nagyvállalatokkal szemben, de több kutatás is alátámasztja, hogy jelentősen javult a hitelkockázati megítélésük.

34

A következőkben a bankok és a kkv szektor kapcsolatának a kialakulását mutatom be. Továbbá, hogy hogyan változott a bankhitel jelentősége a hazai kis- és középvállalkozások finanszírozásában. 4.1.2. A bankszektor és a kkv kapcsolata A rendszerváltáskor kezdődött el a hitelt felvevő vállalkozások számának a dinamikus bővülése, majd 1995-ig dinamikus bővülés mutatkozott. Ennek az volt az oka, hogy sok új hitelintézet lépett a piacra, másrészt, hogy rohamosan nőtt a kkv-k száma és így a hitel utáni kereslet is. A vállalkozási láz váratlanul érte a bankokat, nem voltak alaposan felkészülve az ekkora mennyiségű hitel kiszolgálására. Nem alakították még ki a kisvállalkozások finanszírozási szabályait, így a nagyvállalati tapasztalatokra hagyatkoztak – rövid idő elteltével egyértelművé vált, hogy ez nem járható út. A bankoknak nem igazolódott be a várakozása a kkv-kkal kapcsolatban, hogy kis összegű, de nagy számossága miatt jelentős kisvállalkozói alaptőke növeli a likviditásukat. Ehelyett a vállalkozások csak kis mennyiségű pénzt tartottak a folyószámlán, rendszerint csak az adók átutalására elegendőt, s a többi forgalom készpénzben bonyolódott. Mindezek szolgálhatnak magyarázatul arra, hogy a 90-es évek közepén megtorpant a kkv-k hitelezése és a bankok újra a nagyvállalati szektor felé fordultak, amiben lényegesen kevesebb kockázatot és kedvezőbb megtérülési rátát láttak. A bankok jelentős többsége túl kockázatosnak ítélte a szektort a 2000-es évek elejéig. Az okok a következőkre voltak visszavezethetőek: a kisméretű vállalkozások többsége alacsony alaptőkéjű, s a folyamatos működéséhez elégtelen forgótőke jellemző, a hitelbírálat és a monitoring költségei rendszerint túl nagy terhet jelent mind a vállalkozás, mind a bank számára, az egyszerűsített számviteli követelmények csökkenti a bankok elérhető információ mennyiségét, hogy pontos képet kapjanak a vállalkozás pénzügyi helyzetéről és üzleti kilátásairól. A bankok „visszavonulása” a kkv-piacról nem az jelentette, hogy a kisvállalkozásokat kizárták volna bizonyos banki szolgáltatásokból. Bármit igénybe vehettek a banki szolgáltatások közül, csak ugyanolyan feltételekkel, mint a nagyvállalatok. Azok a feltételek,

35

amely a nagyvállalkozások számára rendszerint nem jelentettek problémát, a kisvállalkozások számára teljesíthetetlenek voltak. A változás 2000-ben következett be a kisvállalkozások és a banki szféra kapcsolatában, amikor a hitelezési hajlandóság fokozatosan emelkedni kezdett és évről-évre nőtt a kkv hitelek súlya a hazai hitelportfólióban ( az 1999-es 34,2%-ról 2006-ra 54,8%-ra emelkedett ). A hitelezés növekedését az alábbi tényezőkkel magyaráznám: a nagyvállalati ügyfélkörben nagyon erős verseny alakult ki és nincs növekedési potenciál, az évek során egyre jobb ügyfelek lettek a kkv-k, magas jutalékhoz és olcsó forráshoz juttatják a bankokat, egyre megbízhatóbban működnek a kkv-k, a kisvállalkozások jó része teljes vagyonával felel kötelezettségeiért. A kis- és középvállalkozói piacon elindult kedvező változásokat már maguk a vállalkozások is érzékelték a 2000-es évektől kezdődően. Az Európai bizottság által készített 2006-os tanulmányban a magyar vállalkozások 86%-a volt elégedett finanszírozási helyzetével, amivel kiemelkedő helyet foglaltunk el Európában. A tanulmány kiemeli, hogy a finanszírozás kérdései évről-évre kisebb problémát okoznak a vállalkozásoknak. A kedvező jelenségek ellenére megállapíthatjuk, hogy a hazai kis- és középvállalkozások banki hitelezésének súlya egyenlőre még nem áll összhangban a vállalkozási forma gazdasági jelentőségével a vizsgált időszakban. Bár lényegesen emelkedett a bankhitelek kereslete és kínálata is, ennek ellenére a kkv-k közel 80%-a hitel nélkül gazdálkodott és igen alacsony a nem pénzügyi vállalkozásnak nyújtott hitelállomány GDP-hez viszonyított aránya. 4.1.3. A kkv-k banki hitelezésének főbb tendenciái 1999-2007 között Az Observatory 2003-as jelentése szerint – annak ellenére, hogy az egész Európai Unióban növekszik a külső finanszírozás alternatív formáinak jelentősége – a kkv-k többségének még mindig a bankhitel az elérhető egyetlen külső forrás. A felmérés szerint a vezető külső finanszírozási forma a bankhitel és a megkérdezett vállalkozások 80%-ának volt. A magyar vállalkozások hitellel ellátottsága korántsem ilyen mértékű. A hitellel rendelkező vállalkozások aránya 2000-2005 között mindössze 20-25% körül mozgott. Két fő tendenciát lehet megfigyelni a felvett hitelekkel kapcsolatban: a hosszú lejáratú hitelek lényegesen

36

kisebb arányban fordultak elő mint a rövid lejáratúak, másrészt a kisebb méretű vállalkozások, kisebb arányban rendelkeztek mind rövid, mind hosszú lejáratú hitellel. A nem pénzügyi vállalkozások hazai bankhitelállományának változását vizsgálva megállapítható, hogy szinte minden vállalati kategóriában növekedés következett be 1999 végéhez képest, de a növekedés mértéke nagy eltéréseket mutat. Leginkább a mikrovállalkozások hitelállománya bővült (közel ötszörösére) és az utolsó periódustól eltekintve egyenletesnek mondható. A kisvállalkozások hitelállományának növekedése majdnem ugyanekkora volt, de a növekedés korántsem volt ilyen egyenletes.(4,5-szeres) 1999 és 2004 között konszolidált állománybővülés tapasztalható, 2004-ről 2005-re hirtelen megduplázódott. Ez egyrészt magyarázható a vállalkozások méret szerinti besorolásának változásával. A középvállalkozások hitelállománya a vizsgált időszakban mintegy 3,5szeresére nőtt, viszonylag egyenletes ütemben. Összességében a kis- és középvállalkozások hitelállománya megnégyszereződött, míg a nagyvállalatok ennél sokkal szerényebb mértékben, mindössze 73,5%-kal emelkedett. 2. ábra: A nem pénzügyi vállalkozások hazai bankhitelállományának alakulása 1999. december = 100%

Forrás: bankszovetseg.hu

37

Az egyes vállalatcsoportok hitelállományának eltérő mértékű változása következtében átalakult a teljes hitelállomány megoszlása is. Mivel a legdinamikusabb növekedés a mikrovállalkozások körében történt, ezért a teljes hitelállományból való részesedésük is folyamatosan emelkedett 2004-ig, ( az 1999-es 8,3%-ról 2004-ben 18,2%-ra) ezt követően azonban picit csökkent. A kisvállalkozások hitelállományból való részesedése 2004-ig stagnált, majd hirtelen növekedés következett be. A középvállalkozások hitelállományának az alakulása egyenletes mérsékelt növekedést mutat. Mivel a kkv szektoron belül minden vállalatcsoport részesedése nőtt, így a nagyvállalatoké nyilvánvalóan csökkent. Míg az 1999es évek végén a banki hitelállományának 65,7%-a nagyvállalati hitel volt, hét év múlva ez az arány 45,2%-ot tett ki, tehát a bankoknak a kkv szektor felé fordulása egyértelműen megállapítható. A kkv szféra gyors hitelexpanziója kedvező tény Magyarországra nézve még akkor is, hogy ha a nagyvállalatok hiteleik egyre nagyobb hányadát külföldről veszik fel.

3. ábra: A nem pénzügyi vállalkozások hazai bankhitelállományának megoszlása vállalati méretkategóriák szerint

Forrás: bankszovetseg.hu

Az előző gondolatsort folytatva, hogy a nagyvállalatok hiteleik egyre nagyobb arányát külföldről szerzik be, ezzel szemben a kkv-k nagyrészt magyarországi pénzintézetektől

38

elégítik ki forrásszükségletüket. ( körülbelül a hitelek 92-95%-a származik magyarországi pénzintézetből)

Az alábbi két táblázattal szeretném alátámasztani álláspontomat:

4. ábra: Vállalati hitelek alakulása 2001-2008 között Magyarországon ( milliárd forint )

Forrás: PSZÁF

5. ábra: Magyar hitelintézetek által nyújtott hitelek 2001 és 2008 között (milliárd Forint)

Forrás:PSZÁF

39

4.1.4. A hitelállomány és a folyósított hitelek alakulása

Korábban, a hitelezési fejezet bevezető részében kifejtettem, hogy a bankszektor nyitása a kisés középvállalkozások felé 2000-ben indult meg, s az ezt követő években folytatódott a kkvszektor hitelexpanziója. A nem pénzügyi vállalkozásokon belül a kis- és középvállalkozások hitelállományát vizsgálva látható, hogy a 2001-2006 közötti időszakban a középvállalkozások rendelkeztek a legnagyobb állománnyal. Ezt követte a mikrovállalkozások hitelállományának nagysága egészen 2004-ig, de mivel a kisvállalkozások hitelállománya 2004-ről 2005-re megduplázódott, a mikrovállalkozások a harmadik helyre csúsztak vissza. A vizsgált hat év alatt a legdinamikusabb növekedést a kisvállalkozások állományának növekedése mutatta (évente átlagosan 32,4%), ezt követte a középvállalkozás (18,3%), s végül a mikrovállalkozások 17,1%-os mutatója. Így a kkv szektor összességében évi 21,5%-os hitelállomány-növekedést produkált, ami évi 400 milliárd forintos bővülésnek felel meg. Ha a lehetséges okokat keressük, hogy mik állhatnak a dinamikus bővülés hátterében, fontos kiemelni, hogy a kínálati tényezők mellett a keresleti tényezők is szerepet játszottak. Bethlendi-Bodnár 2005-ös felmérése szerint 2001-től kezdődően a bankok egyre erősebbnek érezték a kisméretű vállalkozások hitelkeresletét. Az MNB stabilitási jelentéseiből (20002007) kitűnik, hogy a bankszektor kedvezően ítélte meg a kkv-k jövedelmezőségének alakulását, a hitelek törlesztésében nem mutatkoztak jelentősebb fennakadások.

40

6. ábra: A kkv-k hitelállományának értéke vállalati méretkategóriák szerint

Forrás: bankszovetseg.hu

A hitelezési adatok elemzését a folyósított hitelek értéke és darabszáma közötti összefüggéssel folytatom. Az 1999 és 2006 közötti időszakban folyamatos növekedést mutat a kkv-k részére folyósított hitel volumene. Itt is kitűnik a 2004-2005-ös ugrás, amely már az állományi adatokat is jellemezte. Figyelemre méltó, hogy 2005-ről 2006-ra is igen jelentős növekedés következett be a folyósítások értékében, holott ezt az időszakot a kkv-besorolás változásának a hatása már nem torzította. A folyósítások darabszámának változása már sokkal egyenetlenebb képet mutat. 2001 és 2003 között emelkedés, majd ezt követően 2005-ig jelentős csökkenés, 2006-ban újabb jelentős növekedés. Ez különösen érdekes, mert a legjellemzőbb csökkenés 2004-ről 2005-re mutatható ki, éppen amikor a legjelentősebb volt a volumen növekedés. Ezt a furcsaságot részben megmagyarázza a besorolás hatása, hogy sok korábban nagyvállalatból kkv lett. A nagyobb cégek sokkal kevesebb számú hitelt vesznek fel, mint a kisebbek, ugyanakkor ezek összege általában többszöröse, mint amit a kisvállalkozások vesznek fel. Ez azonban csak részleges magyarázat, hogy a hitelek száma jelentősen csökkent. Ezért a kisméretű 41

vállalkozások körében is valószínűsíthető a hitelfelvételi szokások megváltozása, mely szerint e szegmensvállalkozásai is kevesebb számú, de nagyobb összegű hitelt vettek igénybe, mint korábban. 7. ábra: A kkv-k számára folyósított bankhitelek száma és értéke

Forrás: bankszovetseg.hu

A kis- és középvállalkozásoknak folyósított bankhitelek darabszám-megoszlása egyértelműen a mikrovállalkozások hitelezésének a felfutását mutatja, elsősorban a középvállalkozások rovására. Míg 2001-ben az összes folyósított hitel 45,7%-a áramlott a legkisebb méretű vállalkozásokhoz, addig ez az arány 2007-ben már 56,3%-os volt. A kisvállalkozások hiteleinek aránya a vizsgált időszakban végig 30% körül ingadozott, míg a középvállalkozások folyósított hiteleinek az aránya 2001-ről 2007-re 22,7%-ról 14,5%-ra csökkent.

42

8. ábra: A kkv-k számára folyósított teljes hitelösszeg megoszlása vállalati méretkategóriák szerint

Forrás:bankszovetseg.hu

Az előző két táblázat alapján látható, hogy a legkisebb méretű vállalkozások, inkább sok kisebb összegű hitelt vesznek fel, míg a legnagyobbak kevés nagy összegűt. Teljesen egyértelmű a vállalatnagyság és az átlagos hitelösszeg közötti pozitív korreláció. Az átlagos hitelnagyság időbeli alakulása változatos képet mutat. Két olyan év is volt (2001 és 2005), amikor az adatok minden vállalatméret esetén kiugróan nagyok voltak. A többi évet tekintve, a mikrovállalkozások által felvett hitelek átlagos nagysága 5-10 millió Ft között mozgott, a kisvállalkozások hitelei átlagosan 8-12 millió Ft-ot tettek ki, míg a középvállalkozások tekintetében 30 millió forint körüli ez az adat. Összességében a kkv szektort átlagosan a 10 millió forint körüli hitel jellemzi.

43

9. ábra: A folyósított kkv-hitelek átlagos nagysága az egyes vállalati méretkategóriákban

Forrás:bankszövetseg.hu

4.1.5. A folyósított hitelek lejárat szerinti elemzése

A kkv-k számára folyósított hitelek lejárat szerinti elemzéséhez a hosszú lejáratú (éven túli) hitelek arányát mutatom be a 2003. IV. negyedévétől 2007. II. negyedévéig terjedő időszakon keresztül. Elsőként a hitelek darabszámán belüli arányt vizsgálva megállapítható, hogy 2005. IV. negyedéve előtt és után teljesen eltérő tendenciák figyelhetők meg. Vállalati méretkategóriák szerint vizsgálva az adatokat, látható, hogy az időszak elején a középvállalkozások hosszú lejáratú hiteleinek aránya meghaladta a kkv-átlagot, míg a mikro- és kisvállalkozásoké átlagos, vagy kissé elmarad attól. 2005 végétől egyrészt a mikrovállalkozások hitelei között szerepeltek a legnagyobb arányban a hosszú lejáratú hitelek, másrészt a különböző méretű vállalatok adatai közötti eltérések lényegesen csökkentek, így a szektor a korábbiakhoz képest jóval homogénebb képet mutat. Ez önmagában kedvező változásnak tekinthető, mert azt jelzi, hogy a kisebb vállalkozások nincsenek hátrányban a 44

nagyobbakkal szemben a hosszú lejáratú beruházási hitelekhez való hozzájutás terén. A hosszú lejáratú hitelek arányának időbeli változását elemezve, egyrészt szembetűnő a különböző méretű vállalkozások adatainak együttmozgása. Másrészt látható, hogy a 2005. IV. negyedéve előtt jellemző, jelentős ingadozást (5 és 20% közötti arányokat figyelhettünk meg a szektorban) egyértelműen csökkenő tendencia váltotta fel, ami csak a legutolsó negyedévben fordult kissé vissza. Ennek következtében a folyósított hosszú lejáratú hitelek aránya a szektor egészét tekintve 10% körüli, s ettől az egyes vállalati méretkategóriák adatai nem mutatnak lényeges eltérést. Mivel a vizsgált arány a korábbi időszakokban a 15%, sőt a 20%-ot is elérte, ezért a szektor hosszú lejáratú hitelekkel való ellátottságának megfigyelhető tendenciája nem mondható pozitívnak. 10. ábra: A folyósított hosszú lejáratú hitelek aránya a kkv-szektorban vállalati méretkategóriák szerint (összes kkv hitel darabszáma=100%)

Forrás: bankszövetseg.hu

Mivel a hosszú lejáratú hitelek összege rendszerint jóval meghaladja a rövid lejáratúakét, ezért az összes folyósított hitelösszegen belül lényegesen nagyobb a hosszú lejáratú hitelek aránya, mint a darabszámban. A következő ábra tanúsága szerint ez az arány a kkv-szektorban 20–40% között ingadozott a vizsgált időszakban, s 2005-ig inkább csökkenő, azt követően pedig inkább növekvő tendenciájú volt. 45

A vállalatméret szerinti összehasonlítás érdekes képet mutat. A kisvállalkozások éven túli hiteleinek aránya szinte teljesen egybeesett a szektor átlagával, míg a mikrovállalkozások adatsora végig az átlag felett (30–50%), a középvállalkozásoké pedig az átlag alatt (18–35%) húzódott. Ez önmagában újra csak azt mutatja, hogy a kisebb vállalkozások hosszú lejáratú hitelekkel való ellátottsága semmivel sem rosszabb, mint a nagyobbaké. Azonban nem hagyható figyelmen kívül az a korábban már említett tény, hogy a vállalatméret növekedésével nő a bankhitellel rendelkező vállalkozások aránya. Mivel a most levont következtetések kizárólag a hitellel rendelkező vállalkozásokra vonatkoznak, ezért nyilvánvaló, hogy az összes vállalkozást figyelembe véve, a hosszú lejáratú hitelekkel való ellátottság korántsem mutatna ilyen pozitív képet, különösen nem a mikrovállalkozások körében.

11. ábra: A folyósított hosszú lejáratú hitelek aránya a kkv-szektorban vállalati méretkategóriák szerint (kkv hitelek összértéke=100%)

Forrás: bankszovetseg.hu

46

Összességében megállapítható, hogy a hosszú lejáratú hitelek viszonylag magas aránya ellenére a kkv-k banki hitelezésében – kisebb-nagyobb ingadozások mellett – egyértelműen a rövid lejáratú hitelek dominanciája érvényesült, s ez annál inkább igaz, minél nagyobb méretű a vállalkozás. A kis- és középvállalkozások fejlődése szempontjából nem értékelhető kedvező jelenségként, hogy 2003-ról 2007-re szinte változatlan maradt az éven túli hitelek aránya, mivel a jelentősebb fejlesztések, beruházások finanszírozása – amire a szektornak igen nagy szüksége van – a hosszú lejáratú források elégtelensége esetén nehézségekbe ütközhet. Viszont ha figyelembe vesszük, hogy 2003 és 2006 között a kkv-k számára folyósított hitelek összege közel megduplázódott, akkor mégiscsak eredménynek tekinthető, hogy ezen belül a hosszú lejáratú folyósítások aránya nem csökkent, vagyis az éven túli hitelek összege jelentősen nőtt.

4.1.6. Az 1990-től 2007-ig tartó időszak összefoglalása

A magyar bankrendszer és a kkv szféra kapcsolatának az első időszaka a rendszerváltástól 1995-ig tartott. Ebben az időszakban dinamikusan nőtt a vállalkozások száma és ezzel együtt a hitel utáni kereslet is és a bankok a siker reményében kezdték el a szféra finanszírozását. A hitelintézeti várakozások azonban nem igazolódtak be. Egyrészt a bankok nem voltak felkészülve a kkv szféra finanszírozására, amely más elbánást és hitelkockázati megítélést követelt mint a nagyvállalatok. A kkv-kra általánosan jellemező volt az alultőkésítettség, a sikeres üzleti múlt és a kapcsolatok hiánya, amely megnehezítette, hogy sikeres kapcsolódjanak a pénzügyi közvetítő rendszerhez. A pozitív fordulat 2000-ben következett be, amikor a nagyvállalati piac stagnálása miatt a kkv szektor felé fordult a bankrendszer. A folyamatot az is erősítette, hogy a kkv-k időközben megerősödtek, jelentős üzleti teljesítményt tudtak felmutatni, így a megcélzott ügyfélkör hitelképességének a javulása csökkentette a bankok kockázatát. Az egyik legfontosabb tény, hogy az 1999-től 2006-ig tartó időszak között négyszeresére

47

emelkedett a kkv hitelek állománya. A legdinamikusabb expanzió a mikrovállalkozásoknál volt tapasztalható.

4.2.1. A kkv-k hitelezésének alakulása a gazdasági válság első előjeleinek a megjelenésétől

A kkv-k ezredforduló óta tartó nagyléptékű fejlődését a 2006. évi konvergencia program kapcsán tapasztalható belföldi kereslet visszaesés törte meg, ami a finanszírozási oldalon késleltetetten, a 2007. év végétől kezdett jelentkezni. E tendenciát rendkívül módon felerősíti a 2008. év szeptemberétől tapasztalható pénz- és tőkepiaci folyamat, amely nehéz helyzet elé állítja a kkv szektort. A finanszírozási helyzet nehézsége abban áll, hogy a szektor által felvett hitelek 2/3-a éven belül lejár. A legnagyobb kockázat a hitelek megújításának a kockázata és a vállalkozás működéséhez szükséges forrás előteremtése. A 2007-2008-ban elindult gazdasági válság feltehetőleg a legsúlyosabb krízis a harmincas évek nagy világválsága óta. Az amerikai piacról kitört hitelválság a pénzügyi piacokon keresztül hamar elérte az egész világot, többek között Magyarországot is. A pénzügyi válság kis átfutási idővel a reálgazdaságra, majd a foglalkoztatásra is negatív hatást gyakorolt. A gazdasági válság hatásai 2008 harmadik negyedévével váltak láthatóvá a magyar gazdaság statisztikai adataiban. Ez a belső és külső kereslet jelentős mérséklődésében, az értékesítési problémák miatt termeléscsökkentésben, a külkereskedelmi forgalom megtorpanásában, a stagnáló fogyasztásban, a csökkenő beruházásokban, a munkanélküliség emelkedésében és az infláció mérséklődésében is megnyilvánult. A vállalati hitelpiac további romlást mutatott a 2009. év első felében. A vállalatok hitelkereslete a gyenge belföldi felhasználás miatt egyre alacsonyabb. A bankok csökkenő kockázatvállalási hajlandóságát mutatja, hogy tovább szigorodtak a nem ár jellegű hitelezési feltételek. Az új szerződésű hitelek kamataiban már látszik a forrásköltségek csökkenése, ez azonban részben azt tükrözi, hogy a bankok csak a jó hitelképességű vállalatokat finanszírozzák.

48

4.2.2. Bankrendszer és a kkv-k kapcsolata

A hazai bankrendszer finanszírozásában jelentős szerepet játszanak a külföldi források, 2008ban a mérlegfőösszeg 26 százalékát finanszírozták külföldi pénzintézetek. A nemzetközi hitelpiaci válságból kiterebélyesedő pénzpiaci válság szinte az egyik napról a másikra likviditási, finanszírozási nehézségek elé állították a hazai bankokat, s ezzel, az addig szinte korlátlanul rendelkezésre álló olcsó, devizaalapú – főleg svájci frank – finanszírozás korszaka lezárult. A pénzügyi válság súlyosan érinti a kkv szektort, mert pont akkor következett be, amikor a szektor amúgy is nehezebb gazdálkodási körülmények közé került. Jelen helyzetben a bankok jelentős része a hitelezési feltételek szigorítást választotta stratégiájául, vagyis a kockázati felárak növelését,többletfedezetek kérését, limitek csökkentését, a likviditási felárak érvényesítését, melyek együttesen nehezíteni fogják a hitelhez való hozzáférést. A kkv-k finanszírozásában az alábbi kockázatok jelentek meg: •

A bankok jelentősen szigorítják hitel kihelyezési feltételeiket, emelkedni fog a felvenni nem képes, visszafizetni nem tudó vállalkozások száma.

•

A bizonytalan kilátások miatt sok beruházást elhalasztanak.

•

A még megfelelő piaccal és fizetőképességgel rendelkező vállalkozásoknál is emelkedik a finanszírozási költség.

•

Likviditási problémák és az értékesítési nehézségek növelik a „kényszer” csalások kockázatát

•

Emelkedik a felszámolási eljárások száma

49

4.2.3. Hitelállomány A vállalati hitelpiacon a hitelezési hajlandóság erőteljesen csökkent, elsősorban a nagy- és közepes vállalatok finanszírozásában. A mikro- és kisvállalati hitelezésben mérsékelten jelentkezik ez a tendencia, de a bankok elsősorban a támogatott hitelkonstrukciókban tartják fenn hitelezési aktivitásukat. Erősödött a vállalati hitelek utáni kereslet, elsősorban a rövidlejáratú hitelek iránt, míg a beruházások visszaesése miatt a hosszú lejáratú hitelek iránti kereslet visszaesett. A bankok folytatták a hitelkondíciókban megkezdett szigorítást, mind az ár-, mind a nem ár jellegű tényezőkben a kedvezőtlen gazdasági kilátások és a likviditási helyzet romlása miatt.

A következő ábrák a kkv-k tulajdonában lévő hitelállomány változását és a hitelállomány volumenét mutatják. A vállalatok a válság hatására gyorsan csökkentették tőkeáttételüket. 2009-et mély gazdasági recesszió és összességében romló hitelezési feltételek jellemezték. A 2009. év elejéig tartó növekvő eladósodottság csökkenni kezdett, és a hitelállományok leépítése következtében a pénzügyi számlák alapján a vállalati szektor tőkeáttétele jelentősen mérséklődött. 2009-ben a nem pénzügyi vállalatok teljes hitelállománya 11,7 százalékkal, a belföldi hitelek állománya 8,4 százalékkal csökkent. A visszaesés mértéke nagyobb volt korábbi várakozásokénál.

50

12. ábra: Kkv-k hitelállományának a változása százalékosan ( 2007 december=100%) Kkv-k hitelállományának a változása (2007 december=100%) 110% 105% 100% Adatsor1 95% 90%

r de

09

09 20

20

20

sz e

pt

09

em

ce m

be

be

r

s jún

ci u

20

09

m

ár

ce m de 08

iu

s

r be

r be em

20

08

20

20

20

08

20

sz e

pt

08

m

ár

jún

ci u

iu

s

r be ce m de 07

s

85%

Forrás: PSZÁF adatok alapján saját szerkesztés

13. ábra: Kkv hitelek állománya (milliárd forintban) Kkv hitelek állom ánya 4100 4000 Milliárd Ft.

3900 3800 3700

Adatsor1

3600 3500 3400 3300 sz ep te m be 20 r 08 de ce m be r 20 09 m ár ci us 20 09 jú ni 20 us 09 sz ep te m be 20 r 09 de ce m be r

jú ni us

20 08

20 08

ár ci us m

20 08

20 07

de ce m

be r

3200

Forrás: PSZÁF adatok alapján saját szerkesztés

51

Összegében a legnagyobb csökkenés a hazai bankrendszertől felvett hitelek állományában figyelhető meg, azonban arányaiban a visszaesés a hazai pénzügyi vállalatok által nyújtott vállalati hitelek állományában is igen jelentős volt. A nagyvállalatok nem helyettesítették a csökkenő belföldi finanszírozást külföldiekkel. A 2009. első félévi emelkedés után a külföldről felvett hitelek állománya már jelentősen csökkent a harmadik negyedévben, és tovább esett a negyedik negyedévben is. (PSZÁF 2009es elemzés)

4.2.4. A mikro-, kis- és középvállalkozások részesedése a kkv hitelállományból

A következő ábra a mikro-, kis- és középvállalkozások részesedését mutatja a kkv hitelekből. A vizsgált időszakban a folyósított hitel arányaiban nem történt súlyponti eltolódás. A válság kezdetén tapasztalt arányokhoz képest ( mikrovállalkozás=35%, kisvállalkozás=29% és a középvállalkozás=36%) a mikrovállalkozások 2 százalékot, a középvállalkozások 1,5 százalékot vesztettek a kisvállalkozások javára.

52

14. ábra: Mikro-, kis- és középvállalkozások részesedése a kkv hitelállományból Mikro-, kis- és középvállalkozások részesedése a kkv hitelállományból

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

közép kis mikro

2007 december

2008 március

2008 június

2008 2008 szeptember december

2009 március

2009 június

2009 2009 szeptember december

Forrás: PSZÁF adatok alapján saját szerkesztés

4.2.5. A kkv-knak folyósított hitel összege A vizsgált időszakban 2007-ről 2008-ra még növekedett a kkv-knak folyósított hitel összege, csupán a mikrovállalkozásoknál tapasztalhatunk stagnálást. 2009-re a pénzügyi válság begyűrűzésének hatására a kkv szektornak folyósított hitelek volumene csökkeni kezdett. A mikrovállalkozásoknak folyósított hitel összege 12,4 százalékos, a kisvállalkozásoknak folyósított 13,2 százalékos, míg a középvállalkozásoknak folyósított 15,3 százalékos csökkenést mutat. A kkv szektor összességében 13,7 százalékos csökkenést mutat.

53

15. ábra: Kkv-knak folyósított hitel volumene Kkv-knak folyósított hitel volumene 4500 4000 3500

M rd . F t .

3000 2007

2500

2008

2000

2009

1500 1000 500 0 mikrovállalkozás

kisvállalkozás

középvállalkozás

kkv összesen

Forrás: PSZÁF adatok alapján saját szerkesztés

4.2.6. Rövid és hosszú lejáratú hitelek

A kis- és középvállalkozások futamidő szerinti hitelkeresletét mutatja a következő táblázat, amely szerint a szektorban a rövid lejáratú hitelek iránti kereslet jóval magasabb. A válság begyűrűzésével nő a rövid lejáratú hitelek aránya a portfólióban, a 2007. évi 64 százalékról 2009. évre közel 80 százalékra nő. Lehetséges magyarázat lehet, hogy a nagy volumenű beruházások meghiúsultak és a vállalkozások szívesebben választották a hitelfelvétel ezen biztonságosabb módját, amely forrásokhoz nem utolsósorban könnyebben is hozzáférhettek, mint a hosszú távú nagy összegű hitelekhez. Ugyancsak a rövid távú hitelek arányát erősíti az a tény, hogy a hosszú lejáratú hitelek ebben a szférában jellemzően csupán néhány évesek, így a hosszú lejáratúak közül sok átkerül a rövid lejáratú hitelek közé. Már 2008 elejétől megfigyelhető az eltolódás a rövid távú hitelek irányába, amely tendencia egészen a 2009-es 54

év közepéig tart. Ettől az időponttól kezdve újra növekedni kezdett a kkv-knak folyósított hitel volumene és ezzel párhuzamosan növekedett a hosszú lejáratú hitelek részaránya a szférán belül. 16. ábra: A kkv-knak folyósított rövid és hosszú lejáratú hitelek aránya A kkv-knak folyósított rövid és hosszú lejáratú hitelek aránya 100%

80%

60% hosszú lejáratú hitel rövid lejáratú hitel 40%

20%

0% 2007 december

2008 június

2008 december

2009 június

2009 december

Forrás: PSZÁF adatok alapján saját szerkesztés

4.2.7. A kkv-knak folyósított hitelek darabszáma A bankszektor által a kkv-k számára nyújtott hitelek darabszáma egyértelmű növekedést mutat a vizsgált időszakban, az időszak elejétől 2008 márciusától a válság elmélyüléséig a folyósított hitelek darabszáma megduplázódik a kkv szektorban, holott a folyósított hitelek volumene 10 százaléknál nagyobb csökkenést mutat. Ennek hátterében az állhat, hogy mind a bankok és mind a vállalkozások a kevésbé kockázatos, kisebb értékű hitelek felé fordultak és nyilvánvalóan ebből több kell, hogy kielégítsék finanszírozási igényeiket. A hitelezési feltételek javulásával a 2009. év végére csökkent a folyósított hitelek darabszáma.

55

17. ábra: A kkv-knak folyósított hitelek darabszáma A kkv-knak folyósított hitelek darabszáma 180000 160000 140000 120000

2008 március 2008 június

db.

100000

2008 december 80000

2009 június

60000

2009 december

40000 20000 0 mikrovállalkozás

kisvállalkozás

középvállalkozás

kkv összesen

Forrás:PSZÁF adatok alapján saját szerkesztés

4.2.8. A kkv-knak folyósított átlagos hitelnagyság Az előző gondolatsort folytatva, hogy a vizsgált időszakban csökkent a kkv hitelezésének volumene, de eközben markánsan nőtt a hitelek darabszáma, magától értetődik, hogy csökkent a felvett hitelek átlagos nagysága. A válság előtti és a válságban tapasztalt adatokat összehasonlítva megállapítható, hogy a kkv szektorban átlagosan harmadára csökkent a felvett hitel átlagos nagysága és ez az érték mind a mikor-, kis- és középvállalkozásnál is kimutatható.

56

18. ábra: A kkv-knak folyósított hitelek átlagos nagysága Kkv-knak folyósított hitelek átlagos nagysága 45 40 35 2007 december

millió Ft.

30

2008 március 25

2008 június

20

2008 december 2009 június

15

2009 december

10 5 0 mikrovállalkozás

kisvállalkozás

középvállalkozás

kkv összesen

Forrás: PSZÁF adatok alapján saját szerkesztés

4.2.9. Az időszak összefoglalása

A válság első előjelei a 2008. év harmadik negyedévétől érzékelhetőek a gazdasági mutatókban. A recesszióban a bankok nem törekedtek új ügyfelek megszerzésére és ebből adódóan termékfejlesztésre sem. Érzékelve a kkv ügyfélkör nehezebb gazdasági helyzetét, illetve a már kimutathatóan romló fizetőképességet, a hitelezési feltételeket szigorították. A pénzügyi válságtól sújtott bankok a kockázatkezelési folyamataikat felülvizsgálták. Az évek óta tartó hitelexpanzió lelassult, majd csökkenésbe váltott át. A volumennövekedéssel fordított arányban növekedett a folyósított hitelek darabszáma. A hitelállomány is csökkenni kezdett. A kkv szektor banki hitelállománya döntő részben éven belüli lejáratú hitelekből áll. Mind az éven túli, mind az éven belüli hitelállomány növekedési dinamikája csökkenésnek indult. Mivel az éven túli hitelállomány ebben a szektorban néhány éves lejáratú, ezért az éven túli hitelek nagy ütemben kerülnek át az éven belüli hitelállományba.

57

4.3. 2010-es kkv helyzetkép

2010. márciusában kiadott felmérés szerint a kkv-k jóval pesszimistábban ítélik meg a helyzetüket, mint egy évvel korábban. A válság súlyosságának megítélése a szektor körében jelentősen mélyült: 78 százalék úgy érzi, hogy nagyon jelentősen érintette a kialakult helyzet. Továbbá 85 százalék úgy nyilatkozott, hogy a bevételei csökkentek a válság hatására és ez az arány majdnem kétszerese az egy évvel korábbinak. A cégek 38 százalékánál történtek leépítések. A kkv-k úgy látják, hogy hitelhez sokkal nehezebben jutnak és egyötödüknél problémássá vált a meglévő hitel törlesztése is. Beigazolódott amitől a válság kezdetén tartottak a cégek a banki szigorításokkal kapcsolatban: az önerő mértékét jelentősen növelték, míg a futamidőt csökkentették. A cégek ugyanakkor úgy látják, hogy a lízing legnagyobb előnye a hitellel szemben az alacsonyabb önerő, a gyors elbírálás, a rugalmas ügyintézés, a kedvező elszámolás és könyvelés, valamint az, hogy kíméli a cég működő tőkéjét.

19. ábra: A kkv-k tapasztalatai a hitelfelvétellel kapcsolatban Kkv-k tapasztalatai a hitelfelvétellel kapcsolatban 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

A h ite lk a m a to k növekedése

T ö b b le tfe d e z e t e lv á rá s a

A z ö n e rő m é rté k é n e k a n ö v e lé s e

A h ite le lb írá la t s z ig o rítá s a

Adatsor1

Forrás: VG után saját szerkesztés

58

20. ábra: Kkv-k hitelfelvételi terveinek a megoszlása KKv-k hitelfelvételi terveinek a m egoszlása

5%

13%

felvenne, de nem biztos, hogy kapna felvenne és kapna is

52%

30%

nem venne fel felvenne, de nem kapna

Forrás: VG után saját szerkesztés

59

Befejezés – konklúzió levonása

Dolgozatom alapkérdése az volt, hogy hogyan változott a kkv-k hitelezése a pénzügyi-, majd a gazdasági válságban az előző évekhez viszonyítva. Továbbá, hogy ez milyen hatást gyakorolt a kkv-kra. A teljesség igénye nélkül elemeztem a megváltozott hitelezési feltételeket, lebontva a mikro-, kis- és középvállalkozásokra. A kérdéskör jobb szemléltethetősége végett először általánosan bemutattam a vállalkozásokat és azok jellemzőit, majd elméleti tanulmányt készítettem a finanszírozásukról, a klasszikus leíró finanszírozási elmélet bemutatásával. Majd rövid áttekintést készítettem a bankrendszer és a kkv-k kapcsolatáról egészen a rendszerváltástól. Azért ettől az időponttól kezdtem az elemzést, mert ekkor indul el a kkv-k gyors gyarapodása és ezzel együtt fellendül a hitelezésük. Két időszakot tartok fontosnak a hitelezés fellendülésével kapcsolatban: az egyik a 90-es évek eleje, a másik pedig az ezredfordulótól terjedő időszak. A 90-es évek a elején a bankok felfigyeltek a kkv-k számának gyors gyarapodására és megkezdték hitelezésüket. Nem volt még kidolgozott hitelezési rendszerük a kkv-kra vonatkozólag, így csak a nagyvállalatoknál szerzett tapasztalatokra tudtak támaszkodni, amik nem voltak megfelelőek az akkor még nem a legmegbízhatóbb kategóriába tartozó kkv-kra vonatkozólag. A bankokat nagy veszteség érte, ezért szigorították a hitelezési feltételeiket a kkv-kra vonatkozólag, vagyis olyan kondíciókkal kínálták a hiteleket, mint a nagyvállalatoknak. Újra a nagyvállalati szektor felé fordultak, amiben biztos megtérülést és kisebb kockázatot láttak. A kkv-k számára ezek a monitoring és tranzakciós költséges megfizethetetlenek voltak, így gyorsan csökkent a folyósított hitel állománya. Pozitív változás az ezredfordulótól figyelhető meg. Az eltelt néhány év alatt a kkv-k egyre megbízhatóbbak lettek és jó ügyfelei lettek a pénzügyi közvetítő intézményeknek. Eközben a nagyvállalatok növekedése megállt és a bankok sem láttak bennük kielégítő növekedési lehetőséget. Így érthető módon a kkv szektor felé kezdett fordulni a bankrendszer. A kkv hitelek súlya a hazai portfólióban az 1999-es 34,2%-ról 2006-ra 54,8%-ra növekedett. Az egyik legfontosabb tény, hogy az 1999-től 2006-ig tartó időszak között négyszeresére emelkedett a kkv hitelek állománya. A legdinamikusabb expanzió a mikrovállalkozásoknál volt tapasztalható.

60

A következő fontosabb időszakot a kkv-k hitelezésében a 2006-tól begyűrűző pénzügyi válság előjeleitől számítjuk. Az elindult pénzügyi, majd gazdasági válság feltehetőleg a legsúlyosabb krízis a harmincas évek nagy világválsága óta. A pénzügyi válság kis átfutási idővel a reálgazdaságra is átterjedt. A válság jelei a finanszírozási oldalon késleltetetten, 2007. év végétől kezdtek jelentkezni. A 2008-as adatok alapján a folyósított hitelek volumenében mérsékelt növekedés tapasztalható, de a hitelállomány összességében már csökkenés. A kkv szférát részletezve a kis- és középvállalatoknál még növekedés tapasztalható, míg a mikrovállalkozásoknak nyújtott hitel stagnálást mutat. A 2009-es év jelentős romlást mutat a hitelezési mutatókban. A bankok csökkenő kockázatvállalási hajlandóságát mutatja, hogy tovább szigorítottak a nem ár jellegű hitelezési feltételeket. Tovább folytatódott a válságban megfigyelhető általános tendencia, hogy a vállalatok a rövid lejáratú hitelek felé fordultak. A kkv hitelállományának jelentős csökkenése jellemzi ezt az időszakot.(11,7%) A felvett hitelek volumenében is csökkenés tapasztalható. Összességében 13,7%. A legkisebb csökkenést a mikrovállalkozásoknál tapasztalhatjuk, majd a kisvállalkozások következnek és a legnagyobb veszteséget a középvállalkozások szenvedték el. Véleményem szerint a kkv-k hitelezésében tapasztalható csökkenés jóval mérsékeltebb, mint azt a válság indokolná. Tehát az utolsó mondat választ is ad dolgozatom legfőbb kérdésére, hogy a középvállalatok vesztették a legtöbbet a felvett hitel volumenében, de meg kell említeni, hogy a mikro- és kisvállalatoknál is tapasztalható mérsékelt csökkenés.

61

Irodalomjegyzék

Könyvek Dr. Sárközi Tamás (2007): A gazdasági társaságok nagy kézikönyve. Complex Kiadó Kft.. Budapest Roóz József (2007): Vállalkozások gazdaságtana. Perfekt Gazdasági Tanácsadó Zrt. Budapest Vecsenyi János (2009): Kisvállalkozások indítása és működtetése. Perfekt Gazdasági Tanácsadó Zrt. Budapest

Folyóiratok Világgazdaság HVG Figyelő Napi Gazdaság Népszabadság Magyar Fórum

Internetes források Adó- és pénzügyi ellenőrzési hivatal honlapja: www.apeh.hu Központi Statisztikai Hivatal: www.ksh.hu Magyar Kereskedelmi és Iparkamara: www.mkik.hu www.hvg.hu 62

Világgazdaság honapja: www.vg.hu Gazdasági kutató Intézet: www.gki.hu AC Nielsen: www.hu.nielsen.com Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete: www.pszaf.hu Menedzsment Fórum: www.mfor.hu Nemzeti fejlesztési és Gazdasági Minisztérium: www.nfgm.gov.hu Szakdolgozatok, értekezések Dávid Melinda(2009): Induló mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozása Magyarországon Csubák Tibor Krisztián(2003): Kis- és középvállalkozások finanszírozása Magyarországon Egyéb források Österreichische Botschaft Handelsabteilung dokumentumok Complex Jogtár

63