SZAKDOLGOZAT
Dr. Sárközi Gabriella
2010.
Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Általános és Igazságügyi Mediátor szakirány
SZAKDOLGOZAT Az iskolai fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás szabályozási anomáliája
Konzulens: Dr. Nagy Adrienn Polgári Eljárásjogi Tanszék
Készítette: Dr. Sárközi Gabriella hallgató
2
University of Miskolc Faculty of Law General and Criminal Law Mediator
THESIS
The Regulation of Mediation in Disciplinary Procedure of Hungarian Schools
Consultant: Adrienn Nagy Dr. Civil Law Faculty
Author: Gabriella Sárközi Dr.
3
Tartalomjegyzék
Bevezetés ...................................................................................................................................... 5
I. Fejezet........................................................................................................................................ 7 Az oktatáspolitika és az iskolai mediáció....................................................................................... 7 1. Oktatási konfliktuskezelés Magyarországon ........................................................................... 9 2. Konfliktuskezelési tréning pedagógusok számára ................................................................. 11 3. Mediáció az iskolában .......................................................................................................... 12
II. Fejezet..................................................................................................................................... 15 Az egyeztető eljárás szabályozásával kapcsolatos viták (2009) ................................................... 15 1. Az ombudsmani jelentés....................................................................................................... 15 2. Az oktatási és kulturális miniszter álláspontja....................................................................... 19 3. A közoktatási államtitkár álláspontja .................................................................................... 20 4. A civilek észrevételei ........................................................................................................... 25
III. Fejezet.................................................................................................................................... 26 A szabályozás analógiája a büntetőjogi mediációval ................................................................... 26
Összegzés .................................................................................................................................... 34
Irodalomjegyzék.......................................................................................................................... 36 Jogszabályjegyzék........................................................................................................................ 37
4
Bevezetés Jelenleg az Oktatásügyi Közvetítői Szolgálat (továbbiakban: OKSZ) vezetőjeként dolgozom az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben (továbbiakban: OFI), az OKSZ oktatási konfliktuskezeléssel foglalkozik, illetékességi területe Magyarország. Az elmúlt két évben történt iskolai erőszakkal foglalkozó kutatások majd mindegyike megállapította, hogy az iskolai problémák egy részét alternatív vitarendezéssel meg lehetne oldani, ezért a pedagógusok eszköztárát érdemes lenne bővíteni mediációs technikákkal. Az OKSZ tevékenységének megismertetéséhez, jogszabályi megalapozottságához legnagyobb lépést a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Felsőoktatási törvény), a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közoktatási törvény), és a 11/1994. MKM rendelet módosítása1 jelentette, amely oktatási jogként deklarálta az Oktatásügyi Közvetítői Szolgálathoz való fordulás jogát. A közvetítés olyan sajátos konfliktuskezelő, vitarendező eljárás, amelynek célja a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás létrehozása, és az, hogy a feleket képessé tegye arra, hogy vitájukat a jövőben - a mediációs eljárásban tanultak alapján – maguk oldják meg. Az eljárásban közvetítő vesz részt, akinek feladata, hogy pártatlanul, lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint közreműködjék a felek közötti kommunikáció helyreállításában és a felek közötti vitát lezáró megállapodás létrehozásában. A mediáció lehetőséget ad a feleknek arra, hogy jobban megértsék egymás álláspontját. Ez gyakran segít javítani a kommunikációt a konfliktusban érintettek között, akik olyan kooperatív megoldást találhatnak, amely jobb jövőbeni kapcsolatokhoz vezet. A mediáció rugalmas és megengedi, hogy ne csak az „üggyel” foglalkozzanak a felek, hanem az okokkal is, így jobb, kreatívabb megoldások születhetnek az egyeztetés folyamán. Ha a konfliktussal érintettek időben alkalmaznak alternatív vitarendezési technikákat, a mediáció segíthet elkerülni az eszkalációt, és a probléma elmérgesedését. 1
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 13. § (6) bekezdése szülői jogként nevesíti az oktatásügyi közvetítői szolgálathoz fordulás lehetőségét: a szülő joga, hogy saját vagy gyermeke ügyében, valamint a közérdekű igényérvényesítés során igénybe vegye az oktatásügyi közvetítői szolgálatot. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 6. §-a szerint, ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermeket, tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség, illetve a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, segítséget
5
Alapvetően két típusú mediáció létezik az iskolákban: az egyik a klasszikus típusú mediáció, a másik a resztoratív (helyreállító) típusú jóvátételi egyeztetés. A klasszikus mediáció jelenleg nincsen szabályozva. Ahhoz, hogy a pedagógusok és intézményvezetők beépítsék mindennapi munkájukba az erőszakmentes kommunikációs technikákat és a békés vitarendezés módszereit, nem is szükséges külön szabályozási háttér. A resztoratív jóvátételi egyeztetés intézményét viszont a fegyelmi eljárás keretei közé beemelte a jogalkotó. A 11/1994. MKM rendelet módosítása megteremtette annak lehetőségét, hogy az iskolában, illetve a kollégiumban megszervezzék azt az eljárást, amely keretei között fel lehet tárni a kötelességszegéshez elvezető eseményeket, és megoldást lehet keresni az érdeksérelem orvoslására is. Az eljárásnak azért lehet fontos szerepe, mivel ahhoz nyújt segítséget, hogy az érintettek megismerjék a kötelességszegéshez vezető okokat és indokokat, hogy megérthetővé tegye az okozott kárt, figyelembe vegye a sértett érdekeit, lehetőséget adjon a jóvátételre és a reintegrációra, valamint hozzásegítse a feleket ahhoz, hogy később a mediáció eszközeivel képessé váljanak a problémáik megoldására. Azért van ennek óriási jelentősége, mert a diákok elsajátíthatják azokat a mintákat, mely alapján a nevelőtestület, az iskola működik, így az iskolai mediáció egyik eszköze lehet annak, hogy a magyar oktatási rendszer demokratikusan működő, aktív állampolgárokat neveljen fel, akik problémáikat konstruktív módon képesek megoldani. Szakdolgozatom célja az, hogy az iskolai fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás
szabályozásával
kapcsolatban
2009-ben
megfogalmazott
észrevételeket
összefoglalja, és rávilágítson arra, hogy a rendelet mely részénél elengedhetetlen a módosítás. Mindenekelőtt tekintsük át, hogy az elmúlt években miként jelent meg az oktatáspolitikában az oktatásügyi konfliktuskezelés.
kérhet a gyermekjóléti szolgálattól, illetve az oktatásügyi közvetítői szolgálattól vagy más, az ifjúságvédelmi, 6 családjogi területen működő szolgálattól.
I. Fejezet Az oktatáspolitika és az iskolai mediáció
Az oktatási és kulturális miniszter által létrehozott Az Iskola Biztonságáért Bizottság 2008. április 29-én tette nyilvánossá állásfoglalását és javaslatát a nevelési–oktatási intézményekben megjelenő erőszakos magatartásformákra reagálva. A Bizottság a konfliktust megelőző, erőszakot csökkentő eljárásokkal kapcsolatban egyrészt azt a javaslatot tette, hogy a konfliktuskezelő gyakorlat elterjedését országos szakszolgálatnak kellene segítenie, másrészt lehetőséget kellene teremteni, hogy az oktatási szereplők (érdekcsoportok) véleménycseréje megvalósulhasson szakmai konferenciák keretében. A bizottság szerint támogatott program keretében fontos lenne lehetőséget biztosítani arra, hogy a pedagógusok, a szülők, a tanulók a békés konfliktus-feloldó technikákat elsajátíthassák, mert szükséges lenne megismertetni velük azon eljárásokat, amelyek keretei között közösen dolgozhatják fel az erőszak kialakulásához vezető eseményeket. 2
2009-ben Sólyom László köztársasági elnök kezdeményezésére a Bölcsek Tanácsa által elkészíttetett Szárny és Teher c. tanulmány szintén figyelmet szentel az oktatási konfliktuskezelésnek.3 A tanulmány kiemeli, hogy az iskolai normasértések kezelésére kikerülhetetlen a normasértés fokától függő átfogó, nyilvános, stabil és kiszámítható kezelési rend kidolgozása, amelyre jellemző a fokozatosság: először közvetítő, konfliktust megelőző (mediáló) módszer alkalmazása, második lépcsőként konfliktusmegoldó, a sértettet kártalanító (resztorációs) technikák használata, majd elkülönítő (pl. tanulószobai foglalkozás) és csak a legvégső esetben elrettentő-büntető eszközök alkalmazása. Az iskola a normasértés szintjétől és jellegétől függően külső segítséget (így pszichológiai, orvosi, család- és gyermekvédelmi, valamint – törvénybe ütköző, kivételesen
2
Az oktatási és kulturális miniszter által létrehozott, „Az Iskola Biztonságáért Bizottság” állásfoglalása és javaslata a nevelési–oktatási intézményekben megjelenő erőszakos magatartásformákkal kapcsolatban p. 5-6., 10.: http://www.okm.gov.hu/letolt/kozokt/iab_af_080605.pdf Letöltve: 2010. 07. 25. 3 Szárny és Teher p. 84-85., 125. Elérhető: http://bolcsektanacsa.solyomlaszlo.hu/Szarny_es_teher.pdf Letöltve: 2010. 07. 25.
7
súlyos esetben értelemszerűen – speciálisan képzett igazságszolgáltatási segítséget) is igénybe vehetne. Az iskolák elég gyakran alkalmazzák a fegyelmi eljárás végén megállapított szankcióként a tanuló áthelyezését másik iskolába, amivel a problémát egy másik intézményre tolják, ehelyett a fegyelmi büntetéseket – a fentiekhez hasonlóan lépcsőzetessé
lehetne
tenni.
A
dominanciaviszonyokat
átrendező,
a
változatos
élethelyzeteket felhasználó konfliktuskezelő lépések és programok elengedhetetlenek lennének, amelyhez az oktatáspolitikának képzési és forrásbeli hátteret kellene biztosítania. A tanulmány szerint igen indokolt egy mediációs szolgálat létrehozása az iskolai konfliktusok terjedésének megelőzésére.4 E folyamatban a roma és nem roma mediátorpárosoknak kiemelten fontos szerepe lehet, így párban történő felkészítésükre külön program indítása lenne célszerű. A Bölcsek Tanácsa ajánlásként fogalmazta meg továbbá azt is, hogy a pedagógusképzés gyakorlati részében a normasértések kezelésére, a konfliktusok közvetítésének és megoldásának kreatív megtalálására, a sértettet kártalanító technikák elsajátíttatására különös figyelmet kell fordítani. Ezt kiegészítve fontos biztosítani a pályakezdő pedagógusok számára a rendszeres tanácsadást és szupervíziót a munka közben adódó értékrendbeli és normasértési kérdések megítélésében és kezelésében. Egy központi konfliktusalap létrehozása lenne ezért indokolt, amelyből kirívó konfliktushelyzet után forrás igényelhető az érintett pedagógus(ok) regenerálódására, feltöltődésére és speciális képzésére. Haladéktalanul szükséges tehát a Tanács szerint iskolai közösségek és értékrend megszilárdítását segítő konfliktuskezelő, mediációs programok indítása, és ezek állami támogatása.
Az Országgyűlés 88/2009. (X. 29.) számú határozata a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról irányelveket fogalmazott meg az iskolai problémák alternatív kezelésére.5 A stratégia szerint ösztönözni szükséges az alternatív vitarendezési, konfliktuskezelési eljárások minél szélesebb körben történő megismertetését, alkalmazásuk kiterjesztését a közoktatás minden területén. Cél a tanulóközpontú, a pedagógus–diák–szülő-kapcsolatot és 4
Az Oktatásügyi Közvetítői Szolgálat 2004 óta ellátja ezt a feladatot is. Erről a Bölcsek Tanácsának nem volt információja, ezért a tanulmányhoz írásbeli kiegészítést fűztem, ami a következő honlapon olvasható: http://oktataskonferencia.npsoft.hu/node/2 Letöltve: 2010. 07. 26. 5 Országgyűlés 88/2009. (X. 29.) OGY határozata a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról 4.6.2.1. Tanulás és környezete: http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A09H0088.OGY Letöltve: 2010. 07. 24.
8
a demokratikus részvételt támogató oktatási környezet megteremtése. Az iskola nevelési funkcióinak bővítése közül a stratégia kiemeli a helyreállító szemléletet, a békés konfliktusfeloldás technikáinak bevezetését és megismertetését mind az iskolai, mind az otthoni konfliktusok feloldására. Olyan programokra lenne szükség, amely a tudatos jogkövető magatartást, a tetteikért való felelősségvállalás kérdéskörét preferálja, valamint megoldásokat nyújt a sértetté, áldozattá válás elkerüléséhez. A stratégia szerint szükséges lenne megjeleníteni a bűnmegelőzésre irányuló felvilágosításon túl azon tevékenységeket is, amelyekben szakemberek rendszeres munkával tanítják meg a konfliktusok korai felismerésének és békés feloldásának lehetőségét a közoktatásban és az ifjúsági munkában.
Látható, hogy a 2009-es évben a korábbiakhoz képest határozottabb módon jelent meg az oktatási konfliktuskezelés a politikai közbeszédben, és mint szakmai célkitűzés az oktatási ágazat irányításában. Nézzük meg a politikai erőtérben való megjelenés mellett, a gyakorlatban milyen fontosabb lépések születtek. Az egyik lépés az OKSZ létrehozása, a másik a mediációs technikákat oktató pegagógus-tréningek indítása és a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás intézményének kialakítása volt.
1. Oktatási konfliktuskezelés Magyarországon A magyar oktatáspolitika döntéshozói az oktatás szereplői számára az oktatásügyi konfliktuskezelést, mint szolgáltatást 2004-re hozzáférhetővé tették, szervezeti kereteit kialakították: az Oktatásügyi Közvetítői Szolgálat alapítója Dr. Krémer András mediátor, egyetemi tanár és az Országos Mediációs Egyesület elnöke. Az OKSZ-t az Oktatási Minisztérium hozta létre azért, hogy az oktatás szereplői számára elérhetővé tegyen korszerű vitarendezési eljárásokat, amelyek jó esélyt adnak a viták hatékony, szakszerű, költségmentes - valamennyi fél számára elfogadható - megoldására. Az oktatáspolitika akkori szándéka szerint - összhangban a nemzetközi ajánlásokkal – az állam elsőrendűen érdekelt abban, hogy az oktatásügy szereplői vitáikat, konfliktusaikat gyorsan legyenek képesek megoldani, azonban a felektől nem elvárható, hogy piaci alapon vegyék igénybe a szolgáltatást, ezért az OKSZ ingyenesen biztosít mediátort számukra a konfliktus 9
rendezésére. A jogi eljárások sok esetben jelentős hátrányokkal, időben elhúzódva, kevésbé hatékonyan képesek az érintettek számára rendezni a vitás ügyeket. Az oktatásügyben a jogi eljárás lezárásának időpontjára olyan helyzet állhat elő, amelyben már nem állítható vissza a vita keletkezésekor jogosnak ítélt igény, így pl. a tanulónak az osztályba való elhelyezése, az iskolába való felvétele, vagy egy fogyatékos gyermek elmaradt fejlesztése nehezen korrigálható.6 A szakmai tapasztalatok szerint az olyan ügyekben, ahol az alternatív vitarendezés alkalmazásra kerül, jobb, a felek és az oktatáspolitika szempontjait magasabb szinten érvényesítő eredményre vezetnek, mint a hagyományos jogi, hatósági utak, miközben jelentős költségmegtakarítást érhetnek el. E területeken a költségeket általában az állam vállalja magára, hiszen a költségmegtakarítások döntően az állam oldalán jelentkeznek, akkor is, ha az nem közvetlenül a szakminisztérium költségvetési keretében, hanem önkormányzatok, hatóságok, bíróságok és más intézmények költségeiben realizálódnak. Ezen megfontolások mentén a nemzetközi gyakorlat úgy jellemezhető, hogy az államigazgatás oktatási ügyekkel foglalkozó intézményei erős ügyterelő funkciót töltenek be, amelynek során a felmerült vitákat az alternatív vitarendezés intézményeibe, eljárásaiba kanalizálják. A közvetítői tevékenység ma már a polgári jogvitákban, büntető ügyekben, egészségügyben, gyermekvédelemben és közigazgatási eljárásokban is alkalmazható hazánkban. A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvényben szabályozott közvetítői eljárás tág körben teremti meg a polgári jogi jogviták rendezésének lehetőségét alternatív vitarendezési módszerrel. Az elmúlt években ugrásszerűen nőtt az alternatív vitarendezési eljárások alkalmazásának jelentősége a jogviták különféle területein, legújabb hazai fejleményként a büntető ügyek jelentős csoportjaiban indult meg a közvetítői eljárás alkalmazása. A büntető ügyekben alkalmazott közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény alapján alkalmazott mediációs, resztoratív technikák elemei analógia szerint alkalmazhatók más, nem büntető ügyekben, így pl. oktatási konfliktuskezelés során. Kiemelendő továbbá a hazai konfliktuskezelési gyakorlatban a kollektív munkaügyi viták köre, amelyekben egy állami fenntartású közvetítői listát működtető intézmény, a 6
Sárközi Gabriella: Mikor fordulhatunk az Oktatásügyi Közvetítői Szolgálathoz? In: Együtt a
10
Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat (MKDSZ) látja el a közvetítői feladatokat 1996 óta. A közvetítés, mint szolgáltatás az OKSZ, az MKDSZ és a gyermekvédelem által működtetett mediáció esetében is ingyenes. Az oktatásügy szereplői körében számos olyan egyéb szakmai-, érdekviták, konfliktusok merülnek fel, amelyek megoldása nem az említett 2002. évi LV., vagy a 2006. évi CXXIII. törvényben meghatározott ügytípusok konfliktuskezelési technikáival oldhatók fel, hanem oktatásügyi közvetítői tevékenység igénybevételével, vagy az iskolai gyakorlatba beépített alternatív vitarendezési technikák alkalmazásával.7 Az OKSZ jelenleg az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézeten belül működik, működésével kapcsolatban a törvények további jogalkotási feladataként jelölték meg az oktatásügyi közvetítői eljárás jogszabályi hátterének kidolgozását, de a rendelet-tervezet még nem került elfogadásra.8
2. Konfliktuskezelési tréning pedagógusok számára
2008-ban az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet útjára indította „Az alternatív vitarendezés, az érdekalapú tárgyalás és a resztoratív technikák bevezetése a szakképző intézmények működési és nevelési gyakorlatába” c. három éves projektjét. A középfokú oktatás színterén a pedagógiai munka mindennapjaiban régóta ismert problémát okoz az erőszak, a fiatalok beilleszkedési nehézségei. Mindezeknek a témáknak a közelmúltban fokozott figyelmet szentelve az OFI keretein belül megszervezésre került a pedagógusok ilyen irányú továbbképzése. A konfliktuskezelés szakszerű elsajátítására szolgál az akkreditált, tanfolyami rendszerű pedagógus-továbbképzés. A projekt alapvető célja a multiplikátorfunkciót eredményesen betöltő, és azzal azonosulni kész pedagógusattitűd kialakítása, amellyel a pedagógusok saját szűkebb környezetükben, később országosan is képesek Gyermekvédelemben III. éf. 2009/4. 7 Beszámoló az Oktatásügyi Közvetítői Szolgálat 2009. évi tevékenységéről: http://www.ofi.hu/oksz-ofihu/dokumentumok Letöltve: 2010. 06.30. 8 A felsőoktatási törvény 153. § (2) bekezdése szerint a miniszter rendeletben szabályozza az oktatásügyi közvetítői szolgálatot.
11
lesznek megismertetni más pedagógusokkal és a segédszakmákban dolgozókkal a konfliktuskezelési technikákat. Az OFI szakképző intézményekkel kötött együttműködési megállapodást, hogy a pedagógusoknak a konfliktuskezelési továbbképzésben való részvételét biztosítsák. A projekt működésének jelen periódusában azt reméli az OFI, hogy az
intézmények
beépítik
pedagógiai
programjukba
a
továbbképzéseken
tanult
konfliktuskezelési megoldásokat, technikákat.
3. Mediáció az iskolában Az oktatási konfliktusok kezelésére számos fórum nyújt lehetőséget a nevelési-oktatási intézményeken belül, például a szülői szervezet ülései, a diákönkormányzat (DÖK) gyűlései, a nevelőtestületi értekezletek és az iskolaszék. Ez utóbbin a szülők, a pedagógusok, a diákok és a fenntartó is képviselteti magát, az iskolaszékbe ugyanis nemcsak a szülők, a nevelőtestület és a diákönkormányzat küld képviselőt, hanem egy-egy tagot delegálhat az iskola fenntartója, nevelőotthon, gyermek- és ifjúságvédő intézet, települési, területi kisebbségi önkormányzat, (térségi vagy országos feladatot ellátó iskola esetén az országos kisebbségi önkormányzat, ha nem az iskola fenntartója), szakiskolában és szakközépiskolában a területi gazdasági kamara. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény kifejezetten az iskolapolgárok együttműködésének elősegítésére hozta létre az iskolaszék intézményét, mely sajnos nem minden iskolában működik, holott az iskolai problémáknak egy olyan fóruma lehetne, ahol a fenntartó is bevonható a diskurzusba, és ahol még iskolán belül születhetnek megoldások a felmerülő problémákra. A mediációnak új színteret teremtett 2008. december 9-étől a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, amelynek 32. §-a normasértés esetén lehetővé teszi az érintettek számára, hogy jóvátételi egyeztető eljárásban vegyenek részt még a fegyelmi tárgyalás lefolytatását megelőzően.9 A közoktatási törvény 94. §-a alapján szintén az oktatásért felelős miniszter feladata szabályozni az oktatásügyi közvetítői szolgálat igénybevételének rendjét, feladatait és működését. 9 „32. § (1) Az iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az iskolában, kollégiumban az iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat közösen működtesse a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást (a továbbiakban: egyeztető eljárás). Az egyeztető
12
A fegyelmi eljárás előtti egyeztetés során úgynevezett helyreállító (resztoratív) technikák alkalmazására van lehetőség. Az egyeztető eljárás folyamán az érintettek tulajdonképpen közös tervet készítenek a probléma megoldására. Ha az elkövető tettét beismeri, vagyis felelősséget vállal az általa okozott kárért, segíthet annak helyreállításában. Az egyeztetés során az elkövető a kár-helyreállításnak módját, a sértettel együtt beszéli meg, és egy megállapodás keretében rögzítik. A konfliktuskezelés lényege, hogy az elkövető megértse azt, hogy mit tett, cselekményének milyen hatása van a sértett(ek)re, hogyan lehet jóvátenni az okozott kárt, és hogyan lehet a jövőben elkerülni a hasonló helyzeteket. A resztoratív technikák alkalmazásának nagyon fontos szerep jut a prevenció területén, kutatások alapján a jóvátételi technikák alkalmazása hatékonyan segíthet megelőzni későbbi konfliktusok kialakulását. Az egyeztető eljárás részletesebb szabályait, a konfliktuskezelés módját maga az intézmény alakíthatja ki, és rögzítheti a saját házirendjébe. Így lehetőség van arra, hogy az iskola a saját konfliktuskezelési módszereit saját közösségének megfelelően alakítsa ki. Az észak-európai országok iskoláiban már sikeresen működik például a kortárs mediáció: Finnországban és Svédországban két évvel idősebb kortárs mediátor segíthet közvetíteni a tanulók ügyeiben, ha az érintettek elfogadják jelenlétét.10 Az egyeztetésen ugyanígy segíthet pártatlan szakemberként a helyi gyermekjóléti szolgálat tagja, vagy bármely eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás rendjét az iskolai, kollégiumi házirendben kell meghatározni. A szabályozásnál az iskolai, kollégiumi szülői szervezetnek (közösségnek) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzatnak egyetértési joga van. (2) Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú kötelességszegő esetén a szülő egyetért. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegő tanuló, ha a kötelességszegő kiskorú, a szülő figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére, feltéve, hogy ehhez a sértett, ha a sértett kiskorú, a szülő hozzájárult. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő - az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül - írásban bejelentheti, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. (3) Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, illetve a házirendben meghatározott nagyobb közösségben nyilvánosságra lehet hozni.”
13
olyan személy, akinek jelenlétében az érintettek (sértett, elkövető) megegyeznek. Így akár az Oktatásügyi Közvetítői Szolgálat egyik mediátora is felkérhető arra, hogy az egyeztetést levezesse, moderálja a kár helyreállításának tervezési folyamatát. A rendelet az egyeztető eljárások bevezetésével további lehetőséget biztosít az iskolák demokratikus, biztonságos működésének kialakítására. Az egyeztető eljárás rendjének megtervezése az iskolai közösségeket arra ösztönözheti, hogy saját alternatív vitarendezési módszereit, fórumait kialakítsák, és ebben akár a helyi – gyermekekkel foglalkozó - szakemberek együttműködését is igénybe vegyék. A szabályozás azonban jogi és szakmai vitákat indított el, és az OKSZ-be, valamint az OFI oktatási segélyvonalán (OFI Zöldszám) beérkezett hívások tapasztalata is az volt, hogy az oktatási intézmények nem tudták, miként kellene ezt az új intézményt bevezetniük az iskola fegyelmi gyakorlatába.11
10 A helyreállító igazságszolgáltatás európai jó gyakorlatai a büntetőeljárásban c. konferenciakötet, IRM, Budapest 2010. Szerk.: Gyökös Melinda, Klopfer Judit, Lányi Krisztina, p. 67-77. 11 14a Gyermekvédelemben III. évf. 2009/6. p. 3. Sárközi Gabriella: Mediáció az iskolában. In: Együtt
II. Fejezet Az egyeztető eljárás szabályozásával kapcsolatos viták (2009)
1. Az ombudsmani jelentés 2009. október 22-én Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa kiadta jelentését az AJB 3437/2009. számú ügyben a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárással kapcsolatban.12 Az ombudsman állampolgári panaszokból értesült arról, hogy a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2008. december 9-től egy új jogintézményt, az ún. egyeztető eljárást iktatta be a tanulókkal szemben alkalmazható fegyelmező intézkedések és szabályok rendszerébe. Az egyeztető eljárás – a jogalkotó által deklaráltan
–
legfontosabb
célja
a
fegyelmi
eljárás
egyfajta
„kiváltása”,
a
kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. A jogintézmény létrehozásával a jogalkotó kifejezett célja a represszió helyetti reparáció (helyreállítás), a sértett és az elkövető közötti párbeszéd előmozdítása az iskolán belüli erőszak hatékony megelőzése és kezelése. Azonban az egyeztető eljárás rendeleti szabályozásával kapcsolatosan több garanciális jellegű hiányosságra, nem kellően egyértelmű rendelkezésre mutatott rá az ombudsman. A tanulók alapvető jogaival – így különösen az emberi méltósághoz való joggal és az ebből levezethető önrendelkezési joggal, a tisztességes (fair) eljáráshoz való joggal, valamint az ártatlanság vélelmének követelményével – összefüggésben visszásság gyanúja merült fel. Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa jelentésében hangsúlyozta, hogy az iskolai erőszakkal szembeni küzdelem nem jelentheti azt, hogy a tanulók jogsértése miatt más alapvető jogaik megvonhatóak lennének, éppen ellenkezőleg: esetükben az anyagi és eljárási jogi garanciáknak maradéktalanul és fokozottan érvényesülniük kell. Az ombudsman kifogásolta, hogy a minisztérium nem tartotta szükségesnek a rendelet mellett a közoktatási törvény megfelelő módosítását, holott az új szabályozás alapvetően 12
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelentése az AJB 3437/2009. számú ügyben:
15
befolyásolja a fegyelmi eljárás lefolytatását, ezen keresztül a tanulók jogainak érvényesülését. A rendelet jóformán valamennyi részletszabály kidolgozását – így a jogi garanciák megfogalmazását is - az egyes közoktatási intézmények házirendjére bízta. Meghatározott alkotmányos alapelvi garanciák az alapjogi rendszeren belül abszolút jellegűként tekinthetőek, vagyis korlátozásuk fogalmilag kizárt. Az egyes hatósági, bírósági eljárásokhoz – így különösen a büntető-, szabálysértési vagy éppen fegyelmi eljárásokhoz – kapcsolódó anyagi és eljárásjogi garanciák, az ezekből következő alanyi jogok nem korlátozhatóak. Nem fordulhat elő például az, hogy az ártatlanság vélelme, vagy a védelemhez való jog csak az eljárás egyik szakaszában érvényesül. A fegyelmi eljárásra vonatkozóan a közoktatási törvény több, garanciális eljárási minimumszabályt határoz meg, amely biztosítja az alapjogi garanciák érvényesülését. Az egyeztető eljárásról, mint a fegyelmi eljárást megelőző – eredményessége esetén azt kiváltó – mediációs eljárásról, szemben a fegyelmi eljárással, csak a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet tartalmaz szabályokat, maga a közoktatási törvény nem. Ugyanakkor nem szorul különösebb igazolásra, hogy az egyeztető eljárásra vonatkozó szabályok az eljárás alá vont tanuló alapvető jogait komolyan érintik: ha az eljárási garanciák nem érvényesülnek, akkor eleve sérülhet a gyermekek védelemhez, valamint a tisztességes (fair) eljáráshoz való joga. Például korántsem mindegy, hogy milyen módon kerülhet sor az egyeztető eljárás során létrejött megállapodás nyilvánosságra hozatalára: egy garanciákat mellőző szabályozás könnyen kiválthatja eleve az emberi méltósághoz való jog sérelmét. Ha a garanciarendszer eleve hiányos, homályos, önkényesen kijátszható, az jól kiszámíthatóan a gyermekek alapvető jogainak sérelméhez vezet. Egyfajta előkérdésként merül fel, hogy a hatályos szabályozás kielégíti-e az Alkotmány13 8. § (2) bekezdésében meghatározott formai követelményt, amely szerint a Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. Aggályosnak tekinthető, hogy az új jogintézmény létrehozásakor a közoktatási törvény megfelelő módosítására nem került sor, a jogalkotó csupán rendeleti szintű szabályozást hozott létre. Természetesen az önmagában még nem tekinthető visszásnak, hogy a www.obh.hu/allam/jelentes/200903437.rtf Letöltve: 2010. 07. 17.
16
jogalkotó nem valamennyi kérdést törvényben szabályoz: a fegyelmi eljáráshoz hasonlóan a részletszabályok megalkotására minden további nélkül felhatalmazható a szakterületért felelős miniszter. Az egyeztető eljárás rendeleti szabályozása mindössze néhány bekezdésre szorítkozik, a részletesebb szabályok megalkotását a nevelési-oktatási intézményekre bízta. Az ombudsman szerint az egyeztető eljárás egy olyan összetett, legalább háromoldalú alapjogi konfliktus hálózatot kíván célzottan kezelni és feloldani, amelyben jelen van a sértett gyermek, az eljárás alá vont, jogsértés elkövetésével „vádolt” gyermek, esetlegesen maguk a szülők (mindkét oldalon), valamint a felek között közvetíteni szándékozó és – adott esetben – szankciókat is alkalmazó iskola, mint intézmény. Az eljárás különösen érzékeny helyzetet érint, mert az eljárás alanyai gyermekek, akik az iskolával, mint intézményi
autoritással
szemben
alárendelt
helyzetben
vannak.
A
szabályozás
kialakításakor tehát egyszerre kell összetett alapjogi és pedagógiai szempontokat figyelembe venni, amelyek teljes körű mérlegelését – megfelelő iránymutatás nélkül – nem háríthatja át a jogalkotó az iskolákra. A szabályozási hiányosságok, a
kötelező
eljárási minimum sztenderdek
megalkotásának hiánya felveti azt a kérdést, hogy nem okoz-e bizonytalanságot, egyúttal pedig – ami súlyosabb probléma – nem kódolja-e eleve a rendszerbe potenciálisan az önkényes értelmezés lehetőségét: vagyis okoz-e az eljárás alá vont gyermekek jogaival összefüggésben visszásságot. Az egyeztető eljárás esetében olyan alapvető elemek hiányoznak, azaz olyan szabályok kidolgozását bízta a jogalkotó a nevelési-oktatási intézményekre, mint például az eljárásból való kizárásra (összeférhetetlenségre) vonatkozó szabályok, vagy az, hogy kik vehetnek részt az eljárásban, kiknek a részvétele kötelező. Nincs kifejezett utalás arra sem, hogy a létrejött megállapodást kötelező írásba foglalni, milyen
elemeket
kell
kötelezően
tartalmaznia,
megszegése
esetén
milyen
jogkövetkezmények lehetségesek, hiba esetén van-e bármilyen utólagos orvoslási lehetőség. Még azt sem határozza meg a rendelet, hogy kinek a feladata maga a közvetítés, az eljárás koordinálása. A szabályozási hiányosságok abból a szempontból is aggályosnak minősülnek, hogy hatásukban alkalmasak arra, hogy kiüresítsék a fegyelmi eljárás
13
A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány)
17
intézményét. Az oktatási intézmények számára kézenfekvő megoldás lehet a jóval kevesebb kötöttséggel járó, így egyszerűbb és gyorsabb, nem-formális, garanciákkal kellően nem körülbástyázott egyeztető eljárás előnyben részesítése a fegyelmi eljárás lefolytatásával szemben, még akkor is, ha egyébként az utóbbi lenne az indokolt. Aggályos az ombudsman szerint az is, hogy az egyeztető eljárás szabályozása megteremti-e a valódi önkéntességen (döntési szabadságon) alapuló együttműködést a felek (a sértett és az eljárás alá vont tanuló) közt, egyúttal valós garanciák közé szorítja-e a szülőkkel és a tanulókkal szembeni esetleges intézményi nyomásgyakorlást, illetve eljárási automatizmust. Az ombudsman
aggályosnak tartotta továbbá az ártatlanság vélelmének
alkotmányos elve, illetve a tisztességes (fair) eljáráshoz való jog szempontjából azt, hogy a rendelet az eljárás alanyát – annak ellenére, hogy a kötelességszegés nem bizonyosodott be – eleve „kötelességszegőként” jelöli meg. A tisztességes eljáráshoz való jog az Alkotmányban explicit módon ugyan nem nevesített, de az alkotmánybírósági gyakorlatban az 57. § (1) bekezdésében foglalt független és pártatlan bírósághoz való jog, illetve a 2. § (1) bekezdéséből eredő eljárási garanciák védelmének egymásra vonatkoztatásából tartalmilag levezetett alkotmányos alapjog. A tisztességes eljárás követelménye olyan minőség, amelyet az eljárás egészének és körülményeinek figyelembevételével lehet megítélni. A tisztességes eljáráshoz való joggal szemben nem létezik mérlegelhető más alapvető jog vagy alkotmányos cél. E jognak fokozottan kell érvényesülnie olyan ügyekben, amelyekben az érintettek között van gyermek. A gyermekjogi egyezmény14 28. cikke a fegyelmi eljárásokkal kapcsolatban azt hangsúlyozza, hogy a részes államoknak minden alkalmas intézkedést meg kell tenniük annak érdekében, hogy az iskolai fegyelmet a gyermeknek méltóságával összeegyeztethetően és az Egyezménynek megfelelően alkalmazzák. A rendelet fogalomhasználata, amely szerint az egyeztető eljárásban érdekelt egyik felet kötelességszegőként nevezi meg, alapvetően ellentétes az ártatlanság vélelmének alkotmányos követelményével. Az Alkotmány 57. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a Magyar Köztársaságban senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi 14
1991. évi LXIV. törvény a Gyermekjogi Egyezményről
18
felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg. Az ártatlanság vélelme eredetileg a büntetőeljáráshoz kapcsolódik, de ezen túlmutat az érvényessége, kiterjed más típusú eljárásokra, így a közigazgatási, a fegyelmi, a szabálysértési eljárásokra is. Az ártatlanság vélelmének követelménye alapvető garanciális elem az eljárásokban, amely a méltányos elbánást hivatott biztosítani. Mindezekre tekintettel a rendelet kötelességszegő fogalomhasználata a bizonyítás, a sérelmet elkövető elismerő nyilatkozata nélkül, az ártatlanság vélelme követelményének jogszabályi szintű kiüresítését jelenti, és ezáltal alapvető joggal összefüggő visszásságot okoz.15
2. Az oktatási és kulturális miniszter álláspontja 2009-ben az ombudsmani észrevételekre az Oktatási és Kulturális Minisztérium reagált.16 Tekintettel arra, hogy az oktatási és kulturális miniszternek ágazatirányító jogosultsága és kötelezettsége van, a minisztérium véleménye szerint szükséges és indokolt olyan jogszabályi környezetet teremteni, amely lehetővé teszi, hogy az iskolák és kollégiumok megtalálják azokat az okokat, amelyek miatt az intézményen belül konfliktushelyzet kialakul. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás célja éppen annak megismerése lenne, hogy melyek azok a körülmények, amelyek a konfliktushoz vezettek. Az eljárás a minisztérium álláspontja szerint a teljes önkéntességen alapul. Ennek biztosítéka maga a tény, hogy a jogintézmény működése az érdekeltek akaratán múlik, és az intézmény az eljárásban már csak azért sem érdekelt, mert az eljárás a nevelőtestülettől vonja el a fegyelmi eljárás során biztosított jogokat. A közoktatás egész jogorvoslati rendszere biztosítja, hogy indokolatlanul, jogosulatlanul senkivel szemben ne hajtsanak végre fegyelmi büntetést. Figyelembe véve, hogy az eljárás megindulása, az abban való részvétel, a megállapodás megkötése és végrehajtása az érdekeltek akaratán múlik, a tárca szerint a jogintézmény nem igényel külön törvényi szabályozást, hanem az érdekelteket hatalmazza 15
Az egyeztetésre csak akkor kerülhet sor, ha a normasértő bűnösségét elismerte, tettéért felelősséget vállal, ezért nem értek egyet az ombudsmani okfejtéssel. 16 Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelentése az AJB 3437/2009. számú ügyben: www.obh.hu/allam/jelentes/200903437.rtf p. 3. Letöltve: 2010. 07. 17.
19
fel arra, hogy saját maguk alakítsák ki a vonatkozó eljárási rendet. További indokként a minisztérium arra hivatkozott, hogy az Alkotmánybíróság iránymutatása alapján a jogalkotónak széles körű mérlegelési lehetősége van annak eldöntésében, hogy valamely kérdést milyen szintű jogszabályban és milyen részletességgel rendez. Hatásvizsgálat elvégzésére azért nem került sor még, mert új jogintézmény bevezetésről van szó, ugyanakkor a szabályozást széleskörű vita előzte meg, amelyben a szülői szervezetek és a diákönkormányzatok érdekképviseletét ellátó szervezetek is részt vettek.17 Az Iskolai Erőszak Elleni Bizottság, az Országos Diákjogi Tanács és az Országos Szülői Szervezet továbbá az Országos Köznevelési Tanács, a Közoktatáspolitikai Tanács és az ágazati érdekegyeztetés fóruma is támogatta a szabályozást. A szakmai szervezetekkel történő egyeztetés során az eredeti elképzelések lényegesen megváltoztak, ugyanakkor a tárca szerint minden olyan javaslat, amely az önkéntesség tényleges gyakorlásának lehetőségét segítette, beépült a jogszabályszövegbe. A minisztérium álláspontja szerint a rendelet minden olyan garanciát tartalmaz, amely biztosítja az eljárásban részt vevő kiskorú megfelelő védelmét és jogainak érvényesítését, valamint az önrendelkezési jog gyakorlását. Az általános gyakorlat szerint meghatározott idő, általában egy év eltelte után hatásvizsgálat történik, és ennek tapasztalatai alapján a szükséges változtatások beépíthetők a szabályozásba.
3. A közoktatási államtitkár álláspontja 18 Az államtitkár szerint a miniszteri rendelet módosítása megteremtette annak lehetőségét, hogy az oktatási szereplők az iskolában, illetve a kollégiumban megszervezzék azt az eljárást, amely keretei között fel lehet tárni a kötelességszegéshez elvezető eseményeket, és megoldást lehet keresni az érdeksérelem orvoslására is. Az egyeztetés során lehetőség van arra, hogy feltárjanak olyan szervezési problémákat, nem, vagy kevésbé hatékony pedagógiai megoldásokat, amelyek megváltoztatásával hatékonnyá lehet tenni a közösségi tevékenységet, a pedagógiai munkát. Feltárhatnak olyan jogsértő gyakorlatot, helyzetet, 17 A szakmai egyeztetésbe az Oktatásügyi Közvetítői Szolgálatot és az Országos Mediációs Egyesületet sem vonták be.
20
amelynek megszüntetése hozzájárul a további jogsértések elkövetésének megelőzéséhez. Fel lehet tárni például osztályközösségen belüli ellentéteket, rá lehet világítani az osztályközösségen belül létező kirekesztő gyakorlatra. Jelenleg az iskolai, a kollégiumi szülői szervezet (közösség) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat közös kezdeményezésére kell biztosítania az iskolának, illetve a kollégiumnak az egyeztető eljárás működtetéséhez szükséges feltételeket. Az egyeztető eljárást a kezdeményezők működtetik.19 Az államtitkár vélemény szerint az egyeztető eljárás megszervezésére akkor van mód és lehetőség, ha a tanulói kötelességszegés meghatározott személlyel szemben valósul meg.20 Az egyeztető eljárás akkor tekinthető eredményesnek, ha sikerül a kötelességszegő és a sértett között olyan megállapodást létrehozni, amely biztosítja a sérelem orvoslását. A megállapodás tartalmi kérdéseiben az érdekelt feleknek kell egyezségre jutniuk, de a megállapodás formai kérdéseinek kialakítása is teljes egészében az érdekeltek feladata. Lényeges dolog azonban, hogy a megállapodás valamilyen formában rögzítésre kerüljön, annak érdekében, hogy visszakereshető legyen. Az államtitkár kommentárja alapján a fegyelmi eljárás megindításáról - írásban értesíteni kell a tanulót, és a kiskorú tanuló szülőjét. Ebben az értesítésben kell felhívni a figyelmet arra, hogy lehetőség van az egyeztető eljárás igénybe vételére.21 Ez a tájékoztatás azonban csak akkor kerülhet be a fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésbe, ha a sértett, valamint a kiskorú sértett szülője hozzájárult ehhez. Ebből az következik, hogy az egyeztető eljárás rendjének kialakításába be kell építeni azt az eljárási rendet is, amelynek keretei között beszerzik a sértett, valamint a szülőjének a nyilatkozatát abban a kérdésben, hogy hozzájárulnak-e a kötelességszegő tájékoztatására az egyeztető eljárás lefolytatásának lehetőségéről.
18
http://drszudi.hu/2009/02/jogkotelezettsegek/ Letöltve: 2010. 07. 14. Véleményem szerint fontos lenne, hogy a diákönkormányzat és a szülői szervezet mellett a nevelőtestület is kezdeményezhesse az egyeztető eljárás házirendbe foglalását. 20 Véleményem szerint közösséggel szemben elkövetett normasértés esetén is lehetőség van jóvátételre, pl. ha graffitit rajzolnak a tanulók az iskolaépületre. Ez esetben a sértett az egész iskolaközösség, amit egy vagy több személy képviselhet a jóvátételi egyeztetésen. 21 A közoktatási törvény előírja, hogy a tanulókat tájékoztatni kell jogaikról és azok gyakorlásának módjáról. Ezt a kötelezettségét a nevelési-oktatási intézmény úgy tudja teljesíteni, hogy a diák számára elmagyarázza a jóvátételi egyeztetés célját, lényegét és az egyes formáit, feltételeit, módszertanát. 19
21
A fegyelmi eljárást a lehető leggyorsabban le kell folytatni. Minél hosszabb idő telik el a kötelességszegés időpontjától, annál nehezebb feltárni az eseményeket. Annak tisztázása érdekében, hogy indul-e egyeztető eljárás, a lehető leghamarabb be kell szerezni a sértett és szülője nyilatkozatát. A nyilatkozat megtételéhez megfelelő, de nem túl hosszú határidőt, például öt napot indokolt megadni. Ha a nyilatkozat nem érkezik meg vagy elutasító, abban az esetben a hagyományos eljárás szerint meg kell küldeni a fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítést. Ha a nyilatkozat támogató, abban az esetben is meg kell küldeni az értesítést, de bele kell foglalni az egyeztető tárgyalásra vonatkozó tájékoztatót. Ha a nyilatkozatok alapján helye van az egyeztető eljárásnak, annak befejezéséig a fegyelmi eljárás nem folytatható. A sérelem orvoslására olyan megoldást kell keresni és találni, amelynek teljesítésére a tanuló jogosult. A megállapodásnak a közoktatásról szóló törvény rendelkezéseiből levonható tanulói jogokra és kötelezettségekre kell épülnie. Abban az esetben ugyanis, ha a sérelem orvoslása olyan vállalásokat is tartalmaz, amely az érdekeltek között polgári jogi jogviszonyt keletkeztet (pl. kártérítés), alkalmazni kell a cselekvőképességre vonatkozó, a Polgári Törvénykönyvben22 található előírásokat: A polgári jogi jogviszonyt keletkeztető jóvátétel esetén a korlátozottan cselekvőképes kiskorú nyilatkozatának érvényességéhez - tehát a tizennyolcadik életév betöltése előtt - a törvényes képviselő beleegyezése, vagy utólagos jóváhagyása szükséges. A cselekvőképtelen kiskorú – tizennegyedik életév betöltése előtt - jognyilatkozata semmis, nevében törvényes képviselője jár el.23 A megállapodás tartalmazhat anyagi jellegű orvoslást, vagy a személyhez fűződő jogok megsértéséhez kapcsolódó nyilatkozatot. A tanuló joga többek között az is, hogy szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, ezen jogának gyakorlása során azonban tiszteletben kell tartani az emberi méltóságot. Ezért, ha a tanuló visszaél a véleménynyilvánítás jogával, és becsületében megsérti tanulótársát, abban az esetben megszegte a tanulói jogviszonyával összefüggő kötelességeit: helye van fegyelmi eljárás megindításának, és lehetőség van egyeztető eljárásra is. A megállapodás irányulhat arra, hogy a jogsértő tanuló az osztályközösség előtt sajnálkozását fejezi ki és a jövőre nézve 22
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
22
vállalja, hogy tartózkodik a tanulótársait sértő véleménynyilvánítástól. Ebben az esetben a bocsánatkérés jellegénél fogva nagyon hasonlít a Polgári Törvénykönyvnek ahhoz a jogintézményéhez, amely lehetővé teszi, hogy akit személyhez fűződő jogában megsértenek, az követelhesse a jogsértőtől, hogy nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt számára.24 A jognyilatkozat érvényességével kapcsolatos rendelkezéseket nem kell alkalmazni azokban az esetekben, amikor a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás nem megy túl azokon a jogok és kötelességeken, melyeket a közoktatásról szóló törvény meghatározott a tanulói jogokon és kötelességek körében. Ezekben az esetekben a cselekvőképesség szabályait sem kell alkalmazni.25 Mivel a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos jogok és kötelességek teljesítése nem a polgári jogviszonyból, hanem a tanulói jogviszonyból vezethetők le, ezért a tanulói kötelességek teljesítéséhez nincs szükség gondozói, szülői nyilatkozatra, azt a tanuló is megteheti életkorától függetlenül. A tanulói jogviszony keretében elkövetett jogsértésnek lehet akár büntetőjogi, vagy polgári jogi jogkövetkezménye is. A becsülethez vagy a jó hírnévhez fűződő jog megsértése esetén a sértett más eljárás keretében is kereshet jogvédelmet: például jó hírnév megsértése esetén nem vagyoni kárigény érvényesítése polgári eljárásban. Ebből az következik, hogy az egyeztető eljárás alkalmas lehet arra is, hogy megelőzzön, helyettesítsen más jogágba tartozó eljárást. Az államtitkári álláspont szerint az egyeztető eljárás rendjét az iskolai, illetve a kollégiumi házirendben kell meghatározni úgy, hogy minden érdekelt számára egyértelművé és világossá váljon, milyen határidőket kell megtartani, és milyen következményekkel. Az egyeztető eljárás rendjének házirendben történő szabályozásánál érdemes kitérni a nyilatkozatok beszerzésének módjára, eljárására, az értesítés kérdéseire, minden olyan eljárási kérdésre, határidőre, amely nem szabályozott. Szükségszerű az egyeztető eljárás lebonyolításáért felelő szervezet kialakítása is. Kell, hogy legyen olyan személy, aki megkapja a sértett és a szülő beleegyező nyilatkozatát, továbbá, aki visszajelez az egyeztető eljárás alakulásáról. Rendezni kell az egyeztető eljárás iratkezelésével 23
Ptk. 14/B. § (1) bek, 15/A. § (1) bek. Ptk. 84. § (1) bek. c) pont 25 Közoktatási törvény 11-12. § 24
23
kapcsolatos kérdéseket is, az iskolai, a kollégiumi iratkezelés részeként. Szabályozni kell azt a kérdést is, milyen módon folyjék tovább a fegyelmi eljárás, ha a tanuló, illetve a szülő nem kéri az egyeztető eljárás megindítását, illetőleg a megadott határidőn belül az írásbeli nyilatkozat nem érkezik meg vagy nem születik megállapodás. A házirend tartalmazhat olyan rendelkezést, amely kizárja meghatározott esetekre nézve az egyeztető eljárás lefolytatását, például: korábbi megállapodás be nem tartása.26 Amennyiben a megállapodásban foglaltak nem valósultak meg, a fegyelmi eljárást folytatni kell és a tanulóval szemben a nevelőtestület fegyelmi büntetést állapíthat meg. A sértettnek kell időben jelzéssel élni. Az idő múlásának jelentősége van azért is, mivel a fegyelmi eljárást akkor is meg kell szüntetni, ha a kötelességszegéstől számítva három hónapnál hosszabb idő telt el.27 Az egyeztető eljárás egyik legfontosabb eredményének tartja az államtitkár azt, hogy a kötelességszegéshez elvezető utat, a kötelességszegés tényének értékelését, a létrejött megállapodást, és annak alapján a sérelem orvoslását az érintett tanulóközösség megvitatja. Erre azonban csak és kizárólag akkor van lehetőség, ha a nyilvánosságra hozatalhoz
minden
érdekelt
hozzájárul.
A
sérelem
orvoslására
kötött
írásbeli
megállapodásban kell a feleknek rögzíteni, hozzájárulásukat ahhoz, hogy az egyeztető eljárás megállapításait, és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében megvitassák. A sérelem orvoslásának lehet az egyik eszköze a nyilvánosság, és a sérelmet okozó tanuló bocsánatkérő nyilatkozatának a nyilvánosságra hozatala.
26
Véleményem szerint ahhoz, hogy az egyeztető eljárás a kívánt célt elérje, és hogy az eljárási garanciáknak megfeleljen, a büntetőjogi mediációhoz hasonlóan az eljárás vázát szükséges lenne a fegyelmi eljárás szabályai között feltüntetni. Lásd későbbi fejezet a Szabályozás analógiája a büntetőjogi mediációval címmel. Nem elvárható az oktatási intézményektől, hogy minden jogi részletre kiterjedő házirend-módosítást hajtsanak végre. 27 A jelenlegi elévülési határidő anyagi jogi határidő, így az eljárás felfüggesztésének ideje is beszámításra kerül. A közoktatási törvény pontatlan, mert a Ket. határidő-számítására csak a másodfokú eljárásnál hivatkozik át. Lásd: Közoktatási törvény 83. § (7) bek. Az elévülési határidő miatt lenne indokolt szerintem az, hogy a jóvátétel teljesítését a fegyelmi jogkör gyakorlója is ellenőrizhesse.
24
4. A civilek észrevételei A rendeletben megjelenő új jogintézmény hatékony és jogszerű működésével kapcsolatban az Ifjúsági Közélet Fejlesztéséért Alapítvány tizenhat másik civil szervezettel egyetértésben 2009-ben fogalmazott meg kritikát, javaslatot a tárca számára a szabályozást illetően.28 Először is fontosnak tartották, hogy az intézményvezetők ezen új eljárás intézményi megteremtésének lehetőségére felhívják a diákönkormányzat és a szülői szervezet figyelmét, akik ha ennek szükségességét érzik, írásban kezdeményezzék az intézmény vezetőjénél a házirend módosítását. Javaslatuk között szerepel, hogy az intézményi házirend az eljárással kapcsolatban mindenképp rögzítsen néhány alapvető eljárási szabályt, amit a rendelet nem rögzít, pl. az írásbeli beleegyező nyilatkozat beszerzésének körülményeit a sértettől, a kötelességszegő beleegyező válaszának jegyzőkönyvbe vételét. Ajánlásukban szerepel az is, hogy a fegyelmi tárgyalást az egyeztető eljárás megindítását követő 16. napra össze kell hívni, mert a fegyelmi tárgyalásról és az egyeztetés lehetőségéről szóló kiértesítés egy levélben történik a rendelet szerint. Ajánlják továbbá, hogy az egyeztető eljárásnak előfeltétele legyen, hogy a sértett, valamint a kötelességszegő személye, illetve a sérelem is konkrétan ismert legyen. Mert ha a tanuló tagadja a kötelességszegést, vagy nem egyértelmű a sértett személye, úgy a fegyelmi eljárást szükséges folytatni. Az egyeztető eljárás működtetéséhez a civil szervezetek egy szülői szervezet és diákönkormányzat által delegált tagokból álló bizottság létrehozását javasolják, amelynek feladata lenne az eljárás hátterének biztosítása, a technikai feltételekről, valamint a dokumentációról, a megállapodás írásba foglalásáról való gondoskodás. Javasolják továbbá az egyeztető eljárást lezáró megállapodás kötelező elemeinek rögzítését: a kötelességszegéshez vezető előzmények, események, kiváltó okok rögzítése, sérelem tényszerű leírása, a jóvátétel helye, ideje és módja, a felek aláírása, a nyilvánosságra hozatal lehetősége, amely nem sértheti az emberi méltóságot és nem lehet megszégyenítő jellegű.
25
III. Fejezet A szabályozás analógiája a büntetőjogi mediációval
Az oktatásügy szereplőinek körében a normaszegéssel összefüggésben a konfliktusos helyzetek megoldására felmerülhet – a leginkább büntetőügyekben alkalmazott helyreállító (resztoratív) technikák alkalmazása, amelynek jellemzője, hogy az érintettek szükségleteiből indul ki, és közvetlen részvételükre épít. A resztoratív technika alkalmazásának alapja az, hogy az elkövető, ha beismeri tettét, megbánást tanúsít, felelősséget vállal tettéért, a sértettel együttműködve részt vehet az általa okozott kár helyreállításában. Az eljárás ahhoz segíti hozzá a normasértőt, hogy megértse, milyen hatása van cselekményének a sértett(ek)re, hogyan teheti jóvá, és miként lehet a hasonló helyzeteket a jövőben elkerülni. Ezt szolgálja segíteni az iskolai fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás intézménye is. A resztoratív folyamatokban kiemelt hangsúlyt kap, hogy a résztvevő személyek lehetőség szerint önként döntsenek a részvétel és a hozzájárulás mellett, illetve teljes körű tájékoztatást kapjanak a döntési lehetőségekről, a lehetséges következményekről és az önálló választás mindenkor fennálló lehetőségéről. Elsődleges szempont, hogy az eljárás során a résztvevők – különösképpen a sértett – semmiképpen ne váljanak (ismételten) áldozattá. Resztoratív szemléletű eljárásnak azok a programok nevezhetők, amelyek során: -
a résztvevők önkéntesen vállalják a részvételt;
-
átfogó tájékoztatást kapnak a kimeneteli lehetőségekről;
-
elsődleges szempont, hogy az áldozat ne váljon ismételten áldozattá;
-
az elkövető felelősséget vállal tettéért;
-
a
folyamatot
egy
megfelelően
képzett,
pártatlan
és
semleges
facilitátor/mediátor/koordinátor vezeti; -
a folyamat végig bizalmas természetű, a résztvevőkön kívül más személy nem szerez tudomást az elhangzottakról;
28
http://www.ikfalapitvany.hu/ajanlas_okm.pdf Letöltve: 2010. 07. 14.
26
-
azonos hangsúly kerül az áldozatok, az elkövetők és az érintett közösség(ek) szükségleteire (mind anyagi, mind érzelmi szempontból);
-
az érintett személyek közvetlenül vesznek részt a folyamatban;
-
a megbeszélés(ek) során feltárásra kerülnek az eset körülményei, az elkövetéshez vezető okok; a helyreállítás lehetőségei; a jövőbeni konfliktus/elkövetés megelőzésének módjai és a felmerülő szükségletek;
-
lehetőség nyílik arra, hogy az elkövető önkéntes felajánlást fogalmazhasson meg, és annak segítségével tegye jóvá az okozott kárt, a hangsúly tehát az elkövető aktív felelősségvállalásán van;
-
lehetőség nyílik az érintetteket támogató más személyek bevonására;
a megállapodás kidolgozásában a közvetlenül érintett személyek minél szélesebb köre vesz részt.29 Véleményem
szerint
a
fegyelmi
eljárást
megelőző
egyeztető
eljárás
szabályozásának kialakításánál analógiaként lehetett volna alkalmazni a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény szabályozását, mert az iskolai fegyelmi eljárásban alkalmazható egyeztető eljárás nagy hasonlóságot mutat a büntetőjogi mediációval, ami már négy éve sikeresen működik hazánkban, és ami szintén resztoratív technikákra épít.30 Ha a büntetőeljárásban lévő közvetítői eljárás szabályozási elemei átemelésre kerültek volna az iskolai fegyelmi eljárás szabályai közé, az ombudsmani aggályok sem merültek volna fel, az eljárásjogi garanciák nem hiányoznának. A jelenlegi szabályozást szerintem a következő elemekben mindenképp módosítani kellene.
Mindenekelőtt nem egyértelmű az intézmény elnevezése: fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárásnak hívják, holott a rendelet szövegéből kiderül, hogy a fegyelmi eljárás már megindult, amikor sok kerül az egyeztetésre, vagyis nem a fegyelmi eljárást előzi 29
Fellegi Borbála: Út a megbékéléshez. A helyreállító igazságszolgáltatás intézményesülése Magyarországon. Napvilág Kiadó, Budapest, 2009. p. 26., 55. 30 lásd.: A büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység bevezetésének tapasztalatai Magyarországon / szerk. Iványi Klára – Budapest: IRM Országos Bűnmegelőzési Bizottság, 2008.
27
meg, hanem a fegyelmi tárgyalást. Tekintettel arra, hogy alapvetően két típusú mediáció van az iskolákban: klasszikus típusú mediáció és resztoratív típusú jóvátételi egyeztetés, érdemes lenne a rendeletben jóvátételi egyeztetésnek hívni a jogintézményt. A szabályozásból hiányzik a közvetítő feladatának megjelölése, amelyre az ombudsmani vélemény is utal. Az is hiányzik, hogy ki kéri fel a közvetítőt, ki viseli a költségeket, hiányzik az is, hogy a közvetítő a közvetítői eljárás során pártatlanul, lelkiismeretesen, a szakmai követelmények szerint közreműködjön a megállapodás létrehozásában. A közvetítőnek tiszteletben kell tartania az eljárásban résztvevők méltóságát, és biztosítania kell, hogy a résztvevők egymással szemben is tisztelettel járjanak el. A közvetítőt titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényre, adatra és körülményre vonatkozóan, amelyről közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást.
Fontos
lenne
azt
(összeférhetetlenségi szabályok).
is
rögzíteni,
ki
nem
járhat
el
közvetítőként
31
Az eljárás megindításának alapja és az eljárás általános szabályai szerepelnek jelenleg a rendeletben, de hiányosan. Véleményem szerint ki kellene egészíteni azzal, hogy a közvetítői eljárás önkéntes, és az önkéntesség a jóvátételi egyeztetés végéig fennáll. Az eljárásban a sértett és a terhelt egyenrangú felek, az eljárás során bármikor visszavonhatják a részvételre vonatkozó hozzájárulásukat. 32 Hiányzik a rendeletből az úgynevezett támogató személyek bevonásának lehetősége. A sértett és a terhelt indítványozhatná, hogy az általa megnevezett legfeljebb két-két - személy a közvetítői megbeszélésen jelen lehessen, és érdekében felszólalhasson. A közvetítő az indítvány teljesítését csak akkor tagadhatná meg, ha a megnevezett személy jelenléte a közvetítői eljárás céljával ellentétes. A közvetítő döntése ellen nem lenne helye jogorvoslatnak.33
A büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység gyakorlata és módszertani kérdései: válogatott esettanulmányok /Kertész Tibor. - Budapest: IRM Országos Bűnmegelőzési Bizottság, 2008. 31 2006. évi CXXIII. törvény 3. § (3), (5), 4. § mintájára 32 2006. évi CXXIII. törvény 7. § (1) mintájára 33 2006. évi CXXIII. törvény 7. § (3) mintájára
28
Szakértő bevonására is szükség lehet a folyamatba. Ha a közvetítői eljárásra utalt ügy körülményei indokolnák, a közvetítő bevonhatna a közvetítői eljárásba olyan személyt, aki a megállapodás létrejöttét a szakértelmével elősegíthetné.34 Az államtitkári véleményhez hasonlóan35 érdemes lenne a jogalkotónak a résztvevők cselekvőképességére vonatkozó szabályokat írásban rögzítenie. Véleményem szerint nem elvárható, hogy iskolapolgárok tisztában legyenek az államtitkár által fentebb leírtakkal.36
1. A közvetítői megbeszélés kitűzése
Az államtitkári vélemény is kiemeli, hogy szükség lenne a fegyelmi eljárásról és az egyeztető eljárás lehetőségéről szóló értesítés előtt meggyőződnie arról a jóvátételi egyeztetést működtetőnek, hogy a sértett szeretne-e egyeztetésen részt venni. A normasértőnek a fegyelmi eljárásról szóló értesítőre adott válaszában be kellene ismernie tettét, el kellene ismernie felelősségét, és kérni a jóvátételi egyeztetést. A büntetőjogi mediációhoz hasonlóan az első közvetítői megbeszélésre történő értesítésben a sértettet és a normaszegőt röviden tájékoztatni kellene a közvetítői eljárás lényegéről, jogkövetkezményeiről, valamint jogaikról és kötelezettségeikről.37 A közvetítői eljárást úgy kellene megszervezni, hogy a fegyelmi eljárást megalapozó normaszegést követő három hónapon belül be lehessen fejezni, és a megállapodásról szóló okirat a fegyelmi dokumentációba illesztve irattárba kerülhessen. Erre azért van véleményem szerint szükség, mert a fegyelmi eljárás jelenlegi szabálya szerint a fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a kötelességszegéstől három hónapnál hosszabb idő telt el.38
34
2006. évi CXXIII. törvény 7. § (4) mintájára lásd az államtitkári véleményt a 22. oldalon 36 2006. évi CXXIII. törvény 8. § (1) mintájára 37 2006. évi CXXIII. törvény 9. § (3) mintájára 38 11/1994. MKM rendelet 5. sz. melléklet 8. pont, 2006. évi CXXIII. törvény 9. § (4) mintájára 35
29
2. A közvetítői megbeszélés
A jóvátételi egyeztetésről a következő alapszabályokat érdemes lenne jogszabályi szinten kimondani a büntetőügyekben alkalmazott közvetítői eljárás mintájára. A közvetítői megbeszélés kezdetekor a közvetítő megállapíthatná a sértett és a terhelt személyazonosságát, és megkérdezné őket, hogy a közvetítői eljárás lényegére, jogkövetkezményeire, a jogaikra és kötelezettségeikre történt írásbeli tájékoztatást megértették-e, nemleges válasz esetén a meg nem értett részt megmagyarázná. A közvetítői megbeszélésen a közvetítő a sértettet és a terheltet egymás jelenlétében vagy egymás távollétében (különtárgyalás lehetősége) a szükséges részletességgel meghallgatná.39 Felmerül kérdésként, hogy mi történik, ha vis major miatt nem fejeződik be a jóvátételi egyeztetés a jelenleg előírt 10 munkanap alatt. Véleményem szerint a fegyelmi jogkör gyakorlója a 10 munkanapot meghosszabbíthatja, a kitűzött fegyelmi tárgyalást ezzel együtt határozattal elhalaszthatja.
3. A megállapodás
A közvetítői eljárásban a megállapodás akkor jön létre, ha a sértett és a terhelt között a normasértéssel okozott kár megtérítésében vagy a káros következményeinek egyéb módon való jóvátételében azonos álláspont alakul ki. A megállapodás kidolgozására jelenleg nem tartalmaz szabályozást a rendelet. A civil szervezetek észrevételéhez hasonlóan szerintem is szükség lenne jogszabályi szinten a megállapodás következő kötelező elemeit rögzíteni: -
a közvetítői megbeszélés helye, megkezdésének és befejezésének időpontja,
-
fegyelmi ügyiratszám;
-
az eljáró közvetítő, a sértett, a terhelt, a képviselők, illetve a közvetítői megbeszélésen részt vett támogató személyek neve;
30
-
röviden ismertetni kell az eljárás menetét akként, hogy a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése, valamint az eljárási szabályok megtartása nyomon követhető legyen;
-
a normasértés rövid összefoglalása;
-
a sérelem jóvátételének módját, határideje;
-
az eljárási költség viselése;
-
a megállapodás mely része hozható nyilvánosságra;
-
felek (bizonyos esetben a törvényes képviselő) és a mediátor aláírása. A
megállapodásban
vállalt
kötelezettségeknek
meg
kell
felelniük
a
jogszabályoknak, ésszerűnek kell lenniük, és nem ütközhetnek a jó erkölcsbe. A közvetítő a sértett és terhelt között létrejött megállapodást megszövegezi, egy példányát a sértettnek, a terheltnek, és a jelen lévő képviselőjüknek átadja. A közvetítői eljárásban létrejött megállapodás nem érinti a sértettnek azt a jogát, hogy a fegyelmi eljáráson kívül a bűncselekményből, szabálysértésből származó igényét bírósági, választottbírósági vagy egyéb eljárás keretében érvényesítse.40 A rendelet jelenlegi szövege alapján arra is mód és lehetőség van, hogy az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a házirendben meghatározott nagyobb iskolai közösségben nyilvánosságra hozzák, feltéve, hogy ehhez az előzőekben foglaltak szerint a felek hozzájárultak. Azonban az iskolák sokszor nem szabályozzák azt a házirendben, hogy mit értenek a tanulók nagyobb csoportja, közössége alatt. Ezért ezt célszerű lenne törölni a rendeletből, és azt kodifikálni, hogy a felek a megállapodásban rögzítsék azt, hogy a jóvátételi egyeztetésből mit kívánnak nyilvánosságra hozni. Az egyeztető eljárás eredményét, a megállapodást minden esetben írásba kell foglalni, és ezt az iratot a fegyelmi eljárás dokumentációjához csatolni kellene. Egy példányt az iskolai irattárba kellene rakni. Vagyis a feleken kívül még egy példánynak készülnie kell a mediátor számára, egynek pedig a fegyelmi dossziéba.
39
2006. évi CXXIII. törvény 11. § (1)-(2), (4)-(6) bekezdések mintájára
31
4. A jóvátétel
A megállapodás teljesítését – véleményem szerint - a közvetítői eljárásban a közvetítőnek, azt követően a fegyelmi jogkör gyakorlójának kellene ellenőriznie. Ha a megállapodás teljesítésére nyitva álló határidő a kötelességszegő tanuló hibájából eredménytelenül telt el, a fegyelmi jogkör gyakorlója hivatalból folytatja a fegyelmi eljárást. Ha a fegyelmi eljárás felfüggesztése alatt a sértett vagy a fegyelmi jogkör gyakorlója érdemben meggyőződik arról, hogy a jóvátétel megtörtént, abban az esetben határozattal meg kell szüntetni a fegyelmi eljárást. A fegyelmi eljárást megszüntető határozatot az érdekeltek részére ki kell hirdetni, és írásban is meg kell küldeni a tanulónak, illetve a kiskorú tanuló szülőjének. Amennyiben a megállapodásban foglaltak nem valósultak meg (ide értve az elégtétel nyújtásának határidejéből való kicsúszást is), a fegyelmi eljárást folytatni kell és a tanulóval szemben - valamennyi tényező mérlegelésével és figyelembe vételével - a nevelőtestület fegyelmi büntetést állapíthat meg. Rögzíteni szükséges rendeleti szinten azt is, hogy a közvetítői eljárásban közvetítőként részt vett személy semmilyen szerepet nem tölthet be a fegyelmi tárgyaláson. A sértettet figyelmeztetni kell arra a megállapodás során, hogy nem akadályozhatja meg, nem lehetetlenítheti el a vétkes bocsánatkérő és elégtételt tevő magatartását. Vagyis azt, amit aláírt, azt a gyakorlatban is kivitelezhetővé kell tennie a normasértő számára. Ha ezt mégsem teszi, utólag nem hivatkozhat arra, hogy a vétkes nem teljesített.
5. A közvetítői eljárás befejezése
Az eljárás befejezése is hiányzik a rendeletből. A közvetítői eljárásnak azon a napon kellene befejeződnie, amikor
40
2006. évi CXXIII. törvény 12. § (2)-(3), 13. § , 14. § mintájára
32
•
a megállapodás alapján a terhelt az okozott kárt a sértettnek megtérítette vagy a normasértés káros következményeit egyéb módon jóvátette,
•
a sértett vagy a terhelt kijelenti a közvetítő előtt, hogy kéri a közvetítői eljárás befejezését,
41
•
a sértett vagy a terhelt az egyeztetéshez való hozzájárulását visszavonta,
•
közvetítésre rendelkezésre álló 10 munkanap eredménytelenül eltelt.41
2006. évi CXXIII. törvény 15. § mintájára
33
Összegzés
A mediációnak – véleményem szerint - akkor lehet létjogosultsága az iskolában, akkor működhet, ha az intézményvezetés elvei között a viták alternatív úton való megoldása hangsúlyossá válik, és az iskolapolgárok a számukra legmegfelelőbb fórumot teremtik meg hozzá. A konfliktusok erőszakmentes megoldása a demokratikusan működő iskolák egyik alappillére. De vajon a magyarországi iskolák a demokráciára nevelés színterei? Tisztában vannak a mediációval? Tudják-e alkalmazni és kitölteni az erre vonatkozó keretszabályt? Vagy szükséges lenne módszertani füzetekkel segíteni őket? Elszomorító eredménnyel zárultak a 2004-es, 2005-ös és 2008-as kutatások a demokratikusan működő iskolával kapcsolatosan. Dr. Csákó Mihály szociológus, filozófus kiemelte: a tanulók szerint az iskolai demokráciához fontos, hogy legyen diákönkormányzat, a diákok részt vegyenek a házirend kialakításában, a pedagógusok hallgassák meg a problémáikat és éppúgy tartsák be a szabályokat, mint ők. A diákok egyenlőséget szeretnének, amelyre egy demokratikus iskolának nevelnie is kellene, azonban a magyar közoktatás nem használja ki a demokratikus gyakorlaton keresztül való nevelést. A kutatók azt állapították meg, hogy az általános iskolák még messze vannak a demokráciára nevelés kívánatos szintjétől. A diákönkormányzat működése sajnos meghatározó módon illeszkedik a már meglévő intézményes struktúrához, tükrözi a meglévő viszonyokat, és a diákönkormányzatban a tanár-diák viszonyt dominánsan a pedagógiai gyakorlat határozza meg. Ez nagyon sok esetben rányomja a bélyegét a diákönkormányzat működésére, vagyis mindaz a szabadság, amely a törvényben biztosítva van a diákok számára, a gyakorlatban korlátozottan valósul meg. A nevelés - mint rendszeres és módszeres szocializáció - szempontjából az iskolában megvalósuló demokrácia fontos szerepet játszik a későbbi állampolgári szerepre való felkészülésben, ezért a diákönkormányzat működése nagy befolyást gyakorolhat a jövő nemzedék politikai viselkedésére.42 A 2006-os kutatásból kiderült, hogy a középiskolai diákok jelentős része hajlik a társadalmi konfliktusok erőszakos megoldására. A közéletben időközben történt látványos 42
Csákó Mihály: Az iskola demokráciája – a demokrácia iskolája In: Educatio folyóirat 2004/IV szám, POLITIKAI SZOCIALIZÁCIÓ Vendégszerkesztő: Csákó Mihály, lektor: Örkény Antal, p. 704-707.
34
események miatt a kutatást 2008-ban megismételték Budapesten, valamint Baranya, Csongrád, Fejér, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A politikai szocializáció kérdései iránt érdeklődő társadalomkutatók elsősorban a középiskolások (9. és 11. évfolyamra járó 6000 diák) demokráciaértelmezését, demokráciához való viszonyát és az iskola, mint politikai szocializációs ágens szerepét vizsgálták. A vizsgálat feltárta: a középiskolás fiatalok demokráciáról alkotott véleményét nagyban befolyásolják az otthoni, politikai jellegű beszélgetések, a diákképviselet igazságos megítélése pedig függ attól is, hogy az adott nebuló milyen mértékben vesz részt saját érdekeinek iskolai érvényesítésében. Ruff Tamás, az Echo Survey Szociológiai Kutató Intézet munkatársa kifejtette: a diákok többsége úgy érzi, hogy a diákönkormányzatok döntéseibe, az iskolai házirend kialakításába alig van beleszólása, az iskolai önkormányzat leginkább végrehajtja azt, amit a tanári kar előír. A diákönkormányzat tagjait felmérések szerint az esetek alig 10 %-ában választják titkos szavazással, a megkérdezettek 17 %-a azt sem tudta, hogy működik iskolájukban ilyen szervezet. Az eredmények azt mutatják, hogy 2005 óta csökkent azok aránya, akik szerint az iskolájukban van diákönkormányzat, s szűkültek az iskolai nyilvánosság színterei is. Alapvetően nem demokratikus légkörben működő oktatási intézmények nehezen tudnak mit kezdeni az egyeztető eljárás – véleményem szerint pontatlan – szabályaival. Mielőbb szükség lenne ezért az iskolai mediáció szabályozásának újragondolására, a jóvátételi egyeztetés intézményének kiépítésére a büntetőügyekben alkalmazott közvetítői eljárás mintájára, és egy módszertani füzetre, amely segítené az elszánt iskolákat abban, miként érdemes a jóvátételi egyeztetést kialakítani az iskolában.
35
Irodalomjegyzék Csákó Mihály: Az iskola demokráciája – a demokrácia iskolája In: Educatio folyóirat 2004/IV szám, - POLITIKAI SZOCIALIZÁCIÓ; Vendégszerkesztő: Csákó Mihály, lektor: Örkény Antal, p. 704-707. A büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység bevezetésének tapasztalatai Magyarországon. Szerk.: Iványi Klára – Budapest: IRM Országos Bűnmegelőzési Bizottság, 2008. A büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység gyakorlata és módszertani kérdései: válogatott esettanulmányok. Szerk.: Kertész Tibor. - Budapest: IRM Országos Bűnmegelőzési Bizottság, 2008. Az oktatási és kulturális miniszter által létrehozott, „Az Iskola Biztonságáért Bizottság” állásfoglalása és javaslata a nevelési–oktatási intézményekben megjelenő erőszakos magatartásformákkal kapcsolatban, 2008. június 5.: http://www.okm.gov.hu/letolt/kozokt/iab_af_080605.pdf Dr. Szüdi János, az akkori közoktatási szakállamtitkár kommentárja, 2009. február: http://drszudi.hu/2009/02/jogkotelezettsegek/ Beszámoló az Oktatásügyi Közvetítői Szolgálat http://www.ofi.hu/oksz-ofi-hu/dokumentumok Az Ifjúsági Közélet Fejlesztéséért Alapítvány http://www.ikfalapitvany.hu/ajanlas_okm.pdf
2009.
Ajánlása,
évi
tevékenységéről:
2009.
május
25.:
Bölcsek Tanácsa: Szárny és Teher, 2009. http://bolcsektanacsa.solyomlaszlo.hu/Szarny_es_teher.pdf Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának jelentése az AJB 3437/2009. számú ügyben, 2009. október 22.: www.obh.hu/allam/jelentes/200903437.rtf p. 3. Országgyűlés 88/2009. (X. 29.) OGY határozata a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról: http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A09H0088.OGY Sárközi Gabriella: Mikor fordulhatunk az Oktatásügyi Közvetítői Szolgálathoz? In: Együtt a Gyermekvédelemben III. éf. 2009/4. szám Sárközi Gabriella: Mediáció az iskolában. In: Együtt a Gyermekvédelemben III. évf. 2009/6. szám Fellegi Borbála: Út a megbékéléshez. A helyreállító igazságszolgáltatás intézményesülése Magyarországon. Napvilág Kiadó, Budapest, 2009. 36
Jogszabályjegyzék
1949. évi XX. törvény az Alkotmányról 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 1991. évi LXIV. törvény a Gyermekjogi Egyezményről 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 2002. évi LV. törvény a közvetítői eljárásról 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról 2006. évi CXXIII. törvény a büntető ügyekben alkalmazott közvetítői tevékenységről 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről
37
