SZAKDOLGOZAT
Vrestyák Adrienn 2010
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Kommunikáció és médiatudomány szak Nappali tagozat Public relations és szóvivői szakirány
A DOHÁNYZÁS ELLENI KOMMUNIKÁCIÓ
Készítette: Vrestyák Adrienn Budapest, 2010
2
Tartalomjegyzék: BEVEZETÉS: .................................................................................................................................................... 4 1. A DOHÁNY ................................................................................................................................................... 5 1.1 A DOHÁNY NÖVÉNY ...................................................................................................................................5 1.2 FAJTÁI ....................................................................................................................................................... 5 1.3 MAGYARORSZÁGON TERMESZTETT FAJTÁK ................................................................................................ 6 1. 4 A MAGYAR DOHÁNYVERTIKUM SZEREPLŐI ................................................................................................ 7 1.5. A DOHÁNYZÁS FAJTÁI ............................................................................................................................... 9 1.6 A NIKOTIN ................................................................................................................................................. 9 1.7 A DOHÁNYZÁS HATÁSAI ........................................................................................................................... 11 1.8 DOHÁNYZÁSRA HAJLAMOSÍTÓ TÉNYEZŐK ................................................................................................ 13 2. A DOHÁNY FELHASZNÁLÁSÁNAK LEGNÉPSZERŰBB FORMÁI .................................................. 15 2.1. FÜSTKÉPZÉSSEL ÉS A FÜST BELÉLEGZÉSÉVEL JÁRÓ FELHASZNÁLÁS ......................................................... 15 2.2 FÜSTKÉPZÉS NÉLKÜLI HASZNÁLAT .......................................................................................................... 17 3. A DOHÁNYZÁS TÖRTÉNETE ................................................................................................................. 19 3.1 TÖRTÉNELMI HÁTTÉR ............................................................................................................................... 19 3.2 HAZÁNKBAN VALÓ MEGJELENÉSE ............................................................................................................ 21 4. A DOHÁNYIPAR ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉSE:........................................................................................ 25 4.1 A LOBBIZÁS: ............................................................................................................................................ 25 4.2 LOBBI A DOHÁNYIPARBAN: ...................................................................................................................... 27 5. DOHÁNYZÁS ELLENI KOMMUNIKÁCIÓ............................................................................................ 30 5.1 A HADJÁRAT KEZDETE ............................................................................................................................. 30 5.2 EURÓPAI UNIÓS INTÉZKEDÉSEK ............................................................................................................... 37 5.2/a HELP- a dohányfüstmentes életért ................................................................................................... 38 5.2/b Dohányzás-ellenőrzési Keretegyemény ............................................................................................ 40 5.3 A VILÁGBANK INTÉZKEDÉSEI ................................................................................................................... 42 6. MAGYARORSZÁG INTÉZKEDÉSEI ...................................................................................................... 43 6.1 NEMZETI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI PROGRAM (EGÉSZSÉG ÉVTIZEDÉNEK JOHAN BÉLA NEMZETI PROGRAMJA) .. 43 6.2 DOHÁNYZÁS ELLENES NEMZETI AKCIÓTERV (DENTA 2005-2010) .......................................................... 46 6.3 CIVIL MOZGALMAK .................................................................................................................................. 47 6.4 JOGSZABÁLYOK: ...................................................................................................................................... 50 6.5 DOHÁNYZÁS MEGELŐZÉSI PROGRAM MÁR GYERMEKKORBAN: .................................................................. 52 6.6 A MÉDIA SZEREPE: ................................................................................................................................... 53 6.7 A KÖZTERÜLETEN VALÓ DOHÁNYZÁS: ...................................................................................................... 53 6.8 VISZLÁT MENTOLOS CIGARETTA?!............................................................................................................ 54 7. KUTATÁSI EREDMÉNYEK:.................................................................................................................... 56 8. ÖSSZEFOGLALÁS, JAVASLATTÉTEL: ................................................................................................ 61 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS: ........................................................................................................................ 64 FELHASZNÁLT IRODALOM: ..................................................................................................................... 65 MELLÉKLETEK ............................................................................................................................................ 67
3
Bevezetés: Dolgozatom témája a dohányzás elleni kommunikáció. Azért választottam ezt a témát, mert aktuális és fontos róla beszélnünk, hiszen egészségünk megőrzéséről van szó, akár dohányzunk, akár nem. A dohánytermékek a világ talán legsikeresebb, legjobban bevezetett és legkeresettebb termékei közé tartoznak, annak ellenére, hogy mindenki tisztába van vele, hogy a dohányfüst károsan hat a termék fogyasztójára és környezetére egyaránt. Ugyanakkor számos pozitív hatása is van a dohányzásnak. Például: Élvezetet, megnyugvást nyújt a dohányosnak, ha rágyújthat. Egy szál cigaretta hozzájárulhat a jó hangulathoz és csoportképző hatása is lehet a dohányzásnak. Gondoljunk csak bele, milyen hangulatos beülni egy csendes helyre a barátainkkal, ahol egy ital és egy cigaretta mellett meghitten elbeszélgethetünk. A dohánytermékek története egy igazi siker sztori, amiről sok cég csak álmodozik, viszont a dohányzás egy globális népbetegséggé vált az elmúlt kb. 70 évben. Míg a régi időkben nagy sikknek számított a füstölgés, manapság a visszaszorításáért folyik nagy erőkkel a harc. Dolgozatomból kiderül, miben rejlik ezen termékek népszerűsége, hogyan vált divattá világszerte a dohányzás, hogyan őrzi meg sikerét, miért olyan jó a dohánycégek imázsa, milyen dohányzás elleni intézkedések kerültek bevezetésre az elmúlt években, és ez miként befolyásolja a fogyasztókat, valamint milyen megoldást lehetne találni a problémára, ami lehet nem is akkora probléma, mint amekkorának látszik.
4
1. A dohány
1.1 A dohány növény A dohánynövény, más néven Nicotina tabacum, a Solanaceae családba tartozó, lágyszárú, kétszikű, egynyári növény. Mélyre hatoló főgyökérzettel rendelkezik. Szára egyenes, mely fiatal korban még puha, és zöld színű fedőszőrök borítják, de a tenyészidő végére keménnyé, fássá válik. Magassága a termesztési viszonyok, és fajta függvényében változik. Kb. 70-250 cm közé tehető. Levelei szórtan helyezkednek el és ép szélűek. Alakjuk fajtánként változó. Lehet ellipszis, szív, tojás vagy lándzsa alakú. A levelek száma is fajtafüggő kb. 20-50 db tövenként. A levelek felszínén gyantaanyagokat és illóolajokat tartalmazó mirigyszőrök találhatók. Megkülönböztethetünk ún. haszon, és kacsleveleket. A haszonlevelek a főszáron fejlődnek, a kacslevelek pedig az oldalhajtáson képződnek. A leveleket elhelyezkedésük alapján három csoportba sorolhatjuk: az alsó 3-4db-ot homokleveleknek, a középső 9-15öt derék vagy anyaleveleknek, a felső 3-4db-ot pedig csúcs vagy hegy leveleknek nevezzük. A főszáron fejlődő haszonlevelek a legfontosabbak, mert általában ezekből készülnek a különböző dohánytermékek. A dohánynövény virágzata rózsaszínes, mely június végén nyílik. Termése felnyíló száraz tok, melyben apró, hálózatosan recézett, tojás alakú magvak találhatók. A magok akár tíz évig is megtarthatják csírázóképességüket.1
1.2 Fajtái A közönséges dohány fajtáit, melyeket élvezeti célra termesztenek két csoportba lehet sorolni. Az egyik a kislevelű, vagy keleti (oriental), melyet csak cigaretta gyártására termesztenek. 30 cm-nél rövidebb levelekkel rendelkezik, melyekből 25-35 db hasznosítható tövenként. Finom aroma és alacsony nikotintartalom (0,5-1 %) jellemzi. Hazánkban ezeket nem termesztik, mert nem adnak jó minőséget. Fő termelők: Bulgária, Albánia, Törökország
1
http://www.kutdiak.kee.hu/diak/nzs/ndohany.htm (2010.03.20)
5
A másik csoport a nagy levelű fajták, melyek a világ dohánytermelésének több mint 90%át adják. 30 cm-nél hosszabb leveleket növeszt, 15-25 levél hasznosítható tövenként. Nagy a terméshozam, viszont változó minőség és változó nikotintartalom jellemzi. Hazánkban csak nagylevelű dohányfajtákat termesztenek. A nagylevelű dohányfajták többféleképpen csoportosíthatók. Felhasználás módja szerint megkülönböztetünk cigaretta és szivardohányokat. A dohány minősége szerint vannak világos cigaretta dohányok és sötét cigaretta dohányok. A szárítás módja szerint vannak mesterséges és természetes szárítású dohányok. A mesterséges szárítású fajták csak műszárítással adnak jó minőséget, a természetes szárítású fajták természetes szárítással is jó minőséget adnak. Az utóbbiakat Burley dohánynak is nevezik. A világon körülbelül 4 millió hektáron termelnek dohányt, melyek közül a fő termőterületek Kínában, Indiában, Brazíliában, Törökországban és az Egyesült Államokban találhatók.2
1.3 Magyarországon termesztett fajták Hazánkban két dohánytípust termesztenek. A természetes szárítású Burleyt és a mesterséges szárítású Virgíniát A Burley dohány a hazai dohánytermelő terület kb. 30-35%-át foglalja el. Ez a típus mutáció révén hozták létre 1884-ben Ohio államban (USA) és napjainkban is a második legelterjedtebb dohány a világon. Az 1970-es években kezdték el hazánkban termeszteni. Magas a vízigénye, de öntözés nélkül termesztik. Ilyen körülmények között gyenge a termésbiztonság, ami a hozam és a minőség évenkénti nagyfokú ingadozásában nyilvánul meg. Betakarítása történhet tőkivágással vagy leveles betakarítással. Szárítása fűtetlen levegővel történik. A Virginia dohány eredetileg Amerikából, Virginia államból származó dohányfajta. Körülbelül háromszáz évvel ezelőtt tenyésztették ki. „A dohányleveleket egy meleglevegős kamrás szárításnak nevezett eljárással szárítják. A dohányt speciális szárítóedényekben fellógatják, és forró levegő segítségével távolítják el a vizet a levelekből. A Virginiának két fajtája van: világos és sötét Virginia, mindkettő fontos alapja sok dohány keveréknek.
2
http://www.kutdiak.kee.hu/diak/nzs/ndohany.htm (2010.03.20)
6
Mindkét fajtát keveretlenül is lehet szívni.”3 Kisebb a termőképessége, mint a Burleynak. Öntözéses módszerre termesztik. A világ dohánytermelésének kb. 40%-a Virginia típusú.
1. 4 A Magyar dohányvertikum szereplői A dohány egy több lépcsős folyamaton keresztül jut el a fogyasztókhoz. Az első lépcsőfok a dohánykutató intézetek, ahol a növényeket nemesítik, hogy minél ellenállóbbak legyenek a környezeti tényezőknek. Magyarországon a Dohánykutató és Minőségfejlszető Intézet Kutató-Fejlesztő Rt. Azaz a DOKUT RT. Végzi ezt a feladatot. A következő lépcsőfok a termelő. Ő veti el a magot, gondozza a növényt, betakarítja, szárítja és csomagolja a dohányleveleket. A hazai dohánytermő területek nagy része Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található, míg kb. 10%-a Hajdú-Bihar megyében. 1999-ben a magyar dohánytermelők országos szövetséget hoztak létre, hogy érdekeiket közösen védelmezzék. A Magyar Dohánytermelők Országos Szövetségének (MADOSZ) székhelye Nyíregyházán található. A szövetséghez csatlakozhat minden természetes és jogi személy, aki dohánytermesztést folytat vagy ahhoz kapcsolódó tevékenységet végez. A Szövetség
feladata
a
dohánytermesztést
érintő
intézkedések
véleményezése,
indítványozása vagy ezen intézkedésekbe való beavatkozása. A következőben a dohánylevelek a termelőtől a fermentálókoz kerülnek. A fermentálással válik a dohány alkalmassá az ipari felhasználásra. E folyamat során nyeri el a dohány végleges zamatát, színét, minőségét. Hazánkban két fermentáló vállalat működik, a Nyíregyházi Dohányfermentáló Rt, NYIDOFER – mely 1993 óta az United Leaf Tobacco tulajdonában van és a Szolnokon üzemelő Budapesti Dohányfermentáló Rt, DOFER. A két vállalat együttesen kb. évi 21 000 tonna dohányt dolgoz fel. Mindkét szervezet célja a dohánytermesztés fellendítése és minőségi termékek előállítása. A fermentálók eladják a dohányt a dohánygyáraknak, akik vagy dohánykeveréket állítanak elő, amit részben csomagolnak, részben cigarettát állítanak elő belőle, vagy az ép levelekből szivart sodornak. Olyan is előfordul, hogy egy dohánygyár saját fermentálót üzemeltet, bár ez ritka eset. Magyarországon 2 dohánygyár működik. Pécsen a British American Tobacco Pécsi Dohánygyár Kft., Sátoraljaújhelyen a Continental Tabak /VTabakl/ Dohánygáyr Kft. Ezeken kívül egy szivargyár is üzemel hazánkban Újfehértón a Csongor Szivargyár Kft. 3
http://cigi.blog.hu/2008/04/10/dohany_ii (2010.03.20)
7
A dohány útjának utolsó állomása a kereskedők. Szerepük igen jelentős, mivel ők jelentik a kapcsolatot a gyártók és a bolti eladás között. Hazánkban 5 dohányforgalmazó cég működik: Az Imperial Tabaco Magyarország Dohányforgalmazó Kft. , a RÓNATABAK Dohányforgalmazó Kft. , a MADOF Magyar Dohányforgalmazó Rt. , a Philip Morris Magyarország Kft. , és a Kretek hungary Kft.. Ezen cégek közül 4 tagja a Magyar Dohányipari Szövetségnek. A Philip Morris Magyarország Kft. nem tag, egyedül lobbizik. 1994-ben létrejött a Magyar Dohányipari Szövetség a cigarettagyártók érdekképviseleti szerveként. A szervezett tagjai közé tartoznak a dohányipari cégek. Az MDSZ első elnöke Mark Jennings lett, aki akkoriban a BAT általános igazgatója volt. A szervezet bejegyeztetése nehezen ment, ugyanis a bíróság elutasította a bejegyzési kérelmet, azzal az indokkal, hogy csak civil szervezetek hozhatnak létre valódi szövetséget. Végül az MDSZt „jogi személyiséggel rendelkező szövetségként” jegyezték be. 1999-től Patai András a szövetség elnöke és képviselője. Az MDSZ feladata, hogy beleavatkozzon a politikafejlesztés folyamatába, kommunikál a médiumokkal, az ipar álláspontját támogató kutatásokat és tanulmányokat készít, dohányzásellenes programokat szervez, a dohányosok közérzetét javító kampányokat finanszíroz, és nem utolsó sorban a dohányzással kapcsolatos szabályozások parlamenti vitája során az iparág álláspontját, érdekeit kommunikálja. A Dohány Terméktanács egy olyan fórum, ahol a dohányvertikum összes szereplője képviseltetheti
magát.
Magába
foglalja
a
dohánytermesztőket,
fermentálókat,
cigarettagyártókat és a kereskedőket. A szervezet célja a kormányzati szervekkel való kommunikáció. 1997-ben az akkori földművelési és vidékfejlesztési miniszter elismerte a Dohány Terméktanácsot, mint törvényes partnert. Ez azt jelenti, hogy a minisztérium által kezdeményezet olyan intézkedéseket, melyek érintik a dohányipart, meg kell küldeni a Dohány Terméktanácsnak véleményezésre.4
4
http://elib.kkf.hu/edip/D_8930.pdf (2010.03.20), Dr. Szilágyi Tibor: A dohányzás visszaszorítása Magyarországon múlt jelen jövő- Egészségünkért a XXI. században Alapítvány SZAKMAI KÖTETEK 2004/2- 59-60. oldal
8
1.5. A dohányzás fajtái A népességet két csoportra lehet fel osztani: dohányosokra és nem dohányzókra. A dohányos az, aki valamilyen dohányterméket fogyaszt akár napi rendszerességgel, akár alkalmanként. Ebből következik, hogy a dohányosokat két alcsoportra lehet osztani: naponta dohányzókra és alkalmai dohányosokra. Naponta dohányzó (nikotinfüggő), aki napi rendszerességgel minimum egyszer fogyaszt valamilyen dohányterméket. Az alkalmi dohányosok
nem
napi
rendszerességgel
dohányoznak.
Partikon,
különböző
rendezvényeken, étteremben, irodában, társaságban, mindenhol megtalálják az alkalmat, hogy rágyújtsanak és igényük is van rá. Keresik az alkalmat a dohányzásra, egyfajta függőség már kialakult náluk is. Az alkalmi dohányosokon belül két osztályt különíthetünk el: Az elsőt azon személyek alkotják, akik valaha naponta dohányzók voltak. A második osztályba, pedig azok az egyének tartoznak, akik sohasem dohányoztak napi rendszerességgel, csak kizárólag alkalomszerűen. A nemdohányzók csoportjába azok a személyek tartoznak, akik egyáltalán nem fogyasztanak semmilyen dohányterméket. Ezt a csoportot három alcsoportra oszthatjuk: Az első alcsoportot azok az egyének alkotják, akik valaha naponta dohányzók voltak, ám sikerült végérvényesen leszokniuk. A második alcsoport tagjait a volt alkalmi dohányosok alkotják, ezen személyek korábban alkalomszerűen fogyasztottak dohánytermékeket, ám most már egyáltalán nem. Végül a harmadik alcsoport tagjai, akik életük során sohasem dohányoztak. Létezik egy passzív dohányzás nevezetű jelenség, ami azt jelenti, hogy egy személy ugyan nem dohányzik, de a mások által szívott dohánytermékek füstjét kénytelen belélegezni. Ez egyfajta kényszer állapot, hiszen az illető személy nem akarja, de a környezete miatt még is kénytelen szívni a füstöt.
1.6 A nikotin A nikotin a dohánynövény leveleiben található kémiai anyagok egyike. A gyökérzetben képződik, majd később a levelekben raktározódik el. Kémiai neve 3-(1metil-2-pirrolidinil)piridin vagy 1-metil-2-(3-piridil)pirrolidin. A frissen előállított nikotin színtelen, folyékony illó alkaloidbázis, amely vízgőzzel ledesztillálható. A dohánylevélben 2-8%-ban fordul elő citromsav és maleinsavval képzett só formájában. Szintézise
9
megoldott. Erősen higroszkópos, állás közben barnuló folyadék. Szúrós ízű és piridin szagú. Forráspontja: 247 Celsius. Elsősorban a nikotin a bűnös a dohányzásra való rászokásban, mert ezen anyaggal szemben alakul ki függőség. „A nikotin megváltoztatja az idegrendszer aktivitását, fokozza a szívműködést, lazítja a vázizomzatot, időlegesen növeli az idegrendszer vérellátását, kedvezően befolyásolja a munkateljesítményt, fokozza az érzési információ áramlását, növeli a szellemi, észbeli teljesítőképesség pontosságát, javítja a tanulási folyamatot. Mindezek egy éberségi, ellazultsági állapotot jelentenek, és arra utalnak, hogy a nikotin a jobb mentális működés segítségével kedvező változásokat eredményez a hatékonyságban, a teljesítményben. Minthogy azonban a nikotin egy gyorsan bomló anyag (felezési ideje: 2 óra), a változások átmenetiek , az előnyös helyzet csak múló jelenség. A kedvező állapot fenntartásához, annak erősítéséhez azonban a szervezet részéről igény jelentkezik az újabb cigarettára való rágyújtásra, majd e rágyújtásnak sokszoros megismétlésére. Ez a körülmény a dohányzási magatartás rögzülésével jár, függőséghez vezet, s így a nikotin a dohányzási cselekvések szabályozójává válik.”5 Mindezen jó tulajdonságok ellenére a nikotin egy erős méreg. A halálos adag kb.20-60mg. Már a bőrön keresztül felszívódott néhány csepp nikotin is halálos mérgezést okozhat. Eszméletvesztés, rángógörcsök, sokkos állapot állhat be, ha valaki túl adagolja. Egy cigaretta elszívásával 2-8 mg nikotin juthat a szervezetbe. A dohányosok szervezetében naponta akár a halálos adag többszöröse is felszívódhat, de nem okoz mérgezést, mert nem egyben jut be a testbe, hanem amire egy új adag bekerül, addigra az előző már lebontódik. A nikotinon kívül még jó néhány toxikus anyag bekerül a szervezetbe, melyek igen káros rákkeltő hatásúak. Ezekről a későbbiekben szó lesz. A dohány nikotintartalmának 30-60%-ka kerül a füstbe és a dohányzás sebességnek, módjának függvényében annak 20-90%-ka jut be a szervezetbe. Kis része a vizelettel távozik, jelentősebb része a szervezetben lebomlik (a lebontásban elsősorban a tüdő, máj és vese vesz részt). Egy erős dohányos szervezetébe óránként akár 0,01-0,02 gramm nikotin is bekerülhet, a halálos adag pedig 0,06 gramm.6
5 6
http://www.dohanyzas.hu/index.php?p=nikotin (2010-03.20) http://www.cigimentes.hu/meggyoz.php
10
1.7 A dohányzás hatásai A dohányzás káros hatásai az 1960-as évekre váltak nyilvánvalóvá a világ számára. Egy cigaretta elszívása során kb. 2 liter füst keletkezik. Egy cigarettának két fajta füstje van. Az első a főfüst, amely a szívás pillanatában keletkezik. A másik a mellékfüst, ami a szívások közötti szünetekben termelődik. A nikotinról már volt szó korábban, de azt tudnunk kell, hogy nem a nikotin, hanem maga a dohány szívása veszélyes. Egy szál égő cigarettában nem csak nikotin található, hanem szénmonoxid és különböző kátrányanyagok, valamint további káros vegyületek is keletkeznek, melyek beszívása nagymértékben káros az egészségre. A dohány füstjében több mint 4000 vegyi összetevő van, köztük érdekesség képen a betiltott DDT, melyet rovarirtásra is használtak; az arzén, melyről ismeretes, hogy belélegzése halálos; a kipufogó gázokban található szénmonoxid; a WC tisztításhoz használatos ammóniák; a metanol, ami rakéta üzemanyagként is használatos; a polónium 210-es radioaktív izotóp és egyebek. A dohányfüst 4000 káros összetevőjéből 59 rákkeltő. Kátrány is található benne, mely a rendszeres dohányzásnál módszeresen telíti és elzárja a hörgőket, és végül tüdőrákot okoz. Ide érdekességként megemlíthetjük, hogy aki naponta legalább 10 szál cigarettát elszív az évente 1 csészényi kátrányt, juttat a tüdejébe. A dohányfüstben
számos olyan irritáló anyag található, melyek fokozzák a
nyálkaképződést, csökkentik a fedőhám funkcióját, összeszűkítik a bronhiolákat, ami végül idült tüdőbetegségekhez vezethet. Az ezek által okozott elhalálozás a dohányosok körében hatszor nagyobb, mint a nem dohányzóknál. A cigarettázás nem csak a tüdőt támadja. Gyakori a gége és a torok rák, vagy a szájüregé és a nyaké. A szív és érrendszeri betegségek egyik fő okozója szintén a cigaretta. Az artéria fal elmeszesedésének és megkeményedésének kiváltója szintén lehet a dohányzás. Az érfalakra zsír és kalcium rakódik le, ami érszűkületet és az erek elmeszesedését idézi elő. Az érszűkölés különféle betegségeket okozhat, mert nem jut elegendő vér például a szívbe és az agyba, végül agyvérzés vagy szívinfarktus következhet be. A periférikus véredények betegsége azoknak az ereknek a szűkülése, amelyek a kéz és láb izmaiba szállítják a vért. Azért veszélyes, mert ha egy vérrög elzárja a beszűkült artériát a végtag károsodása, vagy elvesztése következhet be. A periférikus véredények megbetegedésénél szintén a dohányzás az egyik fő kockázati tényező. Az erekciós gondok, vagyis az impotencia szintén a dohányosokat fenyegeti jobban. A dohányzás elmélyíti a ráncokat az arcon és gyorsítja a bőr öregedését.
11
A terhesség alatti dohányzás nagyon károsan hat a magzat fejlődésére. Spontán vetélést okozhat és növeli a halvaszületés kockázatát. A dohányos nem csak sajátmagát mérgezi. Mindenki, aki dohányfüstös környezetben él passzív dohányosnak számít. A cigaretta füstjének 4/3-ed része megmarad, és lassan terjeng a helységben, amit mások kénytelenek belélegezni, a füst fennmaradó 1/4 részét a cigarettázó beszívja, majd újra kilélegzi. 7 Nyilvánvaló, hogy a dohányos nem csak saját egészségét veszélyezteti, hanem mindazokat, akik a környezetében élnek, még ha azok nem is dohányoznak. Látható hát, hogy a cigarettázás nem egészséges szokás. A fentebb említett betegségek csak a töredéke annak, amik kialakulásában közrejátszhat a cigarettázás. Persze felmerülhet bennünk az, hogy manapság a bio dolgokat kivéve már szinte semmi sem egészséges. Minden ételben, italban találhatók káros adalékanyagok. A zöldségeket agyonpermetezik mindenféle növényvédő szerekkel, hogy hatalmasra nőjenek. Ezek az adalékanyagok és permetek ugyanúgy rák keltőek és közre játszanak a betegségek kialakulásában. Tehát nem mindig csak a cigaretta a „hibás”, de azt se felejtsük el, hogy a dohányzás következményeként Magyarországon naponta kb. 80 ember hal meg, világviszonylatban pedig kb. napi 14 000. Ám a dohányzás nem csak az emberi szervezetre van káros hatással, a környezetet sem kíméli. Elsőre nevetségesnek hangzik, hogy egy cigaretta elszívása milyen nagymértékben szennyezi a környezetet. Ám az tudni kell, hogy a cigaretta füstjében a széndioxid és a szénhidrogének koncentrációja négyszer nagyobb, mint az autók által kibocsátott kipufogógázban. A dohányosok által a Föld légterébe juttatott dohányfüst felelőssé tehető az ózonréteg elvékonyodásáért. A dohányzás gazdasági terheket is von maga után. Ezek a nem dohányzókat is sújtják. Egy dohányos rengeteg pénzt költ cigarettára, amivel jelentős anyagi kárt okoz magának és családjának. Ha kiszámoljuk, hogy egy átlag dohányos, ha hetente két doboz cigarettát vesz az körülbelül 1200Ft , ami éves szinten 62 400Ft. Lássuk be ezt az összeget hasznosabb dolgokra is lehetne fordítania. Főleg így gazdasági válság idején, amikor a legtöbb ember elúszik a sok hiteltől. De ez még mind semmi. További anyagi vonzatai is vannak a dohányzásnak. A dohányzás következtében kialakult betegségek kezelése sem olcsó. Arról már nem is beszélve, ha ne adj Isten dohányzás okozta betegségben hal meg valaki, a családnak nem csak anyagilag, hanem érzelmileg is megterhelő.
7
International Health: Füst (dokumentumfilm
12
Ezek tudatában kijelenthetjük, hogy a dohányzás senkinek és semminek nem kedvez. De nem csak káros hatásai vannak a cigarettázásnak. Persze tény, hogy az egészségre és a környezetre ártalmas, viszont a társadalmi élet egyik elengedhetetlen szereplőjévé vált. A dohányzás összehozza a dohányosokat. Például egy munkahelyen, akik rendszeresen találkoznak a dohányzó helyiségben, előbb utóbb összebarátkoznak. De itt egy másik példa a főiskola falai közül. Az előadások közötti szünetekben a dohányosok együtt mennek ki rágyújtani. Ezek remek alkalmak jó beszélgetésekre. Vagy a bevezetőben már említett meghitt kellemes beszélgetés barátainkkal egy ital és egy cigaretta társaságában. És azt se felejtsük el, hogy a dohányipari cégek az állam legnagyobb adófizetői közé tartoznak, ami az államadóság jelentős hányadát finanszírozza. A gazdaság szempontjából működésük szükséges. 1.8 Dohányzásra hajlamosító tényezők Kutatások bebizonyították, hogy a dohányzás nem csak egy magunk által választott hóbort, hanem az esetek 30-60%-ában a genetikai háttérnek is köszönhető. Ebben a nikotin lebontását szabályzó és a neuro-transzmitterek8 receptorait kódoló géneknek van szerepük. Pszichológiai tényezők is szerepet játszanak a dohányzásra való rászokásban, mint a mentális zavarok például depresszió vagy szorongás, de bizonyos személyiség jellemzők is befolyásolják a dohányzásra való hajlandóságot, például a magas élmény és újdonság keresés vagy a magas jutalomfüggés. Ám nem csak mi magunk tehetünk a rászokásról. Környezetünk befolyásol minket a legnagyobb mértékben. Ez főleg a fiatalok esetében jellemző. Ha azt látják, hogy szüleik dohányoznak és a családban a dohányzás elfogadott normának számít, akkor nagyobb valószínűséggel válik a gyermekből is dohányos. De nem csak a családi környezet számít, nagy befolyásoló erővel bírnak a kortárscsoportok, amik pozitív és negatív hatással is lehetnek a dohányzás elkezdésére és a dohányzóvá válásra a kortárscsoport értékrendje, normái függvényében. Megfigyelhetjük, hogy egyre több kamasz szokik rá a dohányzásra társai nyomására. Fiatalon még nincsenek tisztába a dohányzás hatásaival, és azt gondolják
8
Neuro-transzmitter: Az idegimpulzust az egyik idegsejtről a másikra a szinapszison keresztül átvivő
vegyület.
13
divatos, ha maguk is rágyújtanak. Ám vannak, akik csak azért kezdenek el cigarettázni, hogy ne lógjanak ki a sorból. Félnek, hogy társaik kiközösítik, ha nem követik példájukat.9
9
Dr. Antmann Katalin, Dr. Barta Judit, Dr. Csépe Péter, Demjén Tibor,
Dr. Németh Ágnes, Dr. Vizi János: Dohányzás Ellenes Nemzeti Akcióterv 2005-2010 (18.oldal)
14
2. A dohány felhasználásának legnépszerűbb formái
2.1. Füstképzéssel és a füst belélegzésével járó felhasználás Pipa: A legősibb dohányzási forma, mely a szívócsővel ellátott eszköz, a pipa segítségével a dohány füstjének szívása. A füstöt nem szívják le tüdőre. A nikotin a szájnyálkahártyáján keresztül szívódik fel. A pipát a dohány őshazájában, Amerikában az indiánok használták először. Európában a dohányzás a pipázással honosodott meg és vált népszerű szokássá. A pipázás időigényes dohányzási forma. Egy egész ceremónia, mire a pipázó betölti piáját, lassan elszívja, majd ez után megtisztítja az eszközt. Manapság már nem olyan elterjedt, mint régen, mert nehezen illeszkedik a modern felgyorsult életritmusba. Szivar: A szivar is az amerikai őslakókra vezethető vissza. Már ők is szívtak levelekbe csavart szárított dohányt. Észak- Amerikában a szivart egy Kubából hazatérő katona honosította meg 1762-ben. Európában az első szivargyár 1717-ben nyílt meg Sevillában, majd 1790 után Franciaországban és Németországban és alakultak szivargyárak. A napóleoni háborúk után hazatérő katonák terjesztették el a szivarozást, mely idővel kiszorította a pipázást. Az Egyesült Királyságban csak 1820-ban kezdődött meg a szivargyártás, de gyorsan erős iparággá nőtte ki magát. Magyarországon a szivar elterjesztésében nagy szerepe volt Gróf Széchenyi Istvánnak. Ő utazásai alkalmával találkozott a szivarral és meg is kedvelte azt. Az 1920-as évektől kezdve a kézzel sodort szivarok helyét átvette a gépi szivargyártás. Napjainkban is a legtöbb szivar géppel gyártott. A kézzel készített szivarokra magas áruk miatt kicsi a kereslet.10 Cigaretta: A cigaretta a legelterjedtebb és legközkedveltebb dohánytermék. „A dohánycserje szárított, aprított leveleiből és más adalékanyagokból készül, melyeket papírborítással fognak össze és hosszúkás, henger alakúra sodornak. Legtöbbször szűrőt (filtert) is tartalmaz, mely a belélegzett cigarettafüst káros anyagait hivatott kiszűrni. Használata során a cigaretta egyik végét meggyújtják, a másikon keresztül beszívják, majd a levegőbe fújják a parázsló dohány füstjét.”11 10 11
http://hu.wikipedia.org/wiki/Doh%C3%A1nyz%C3%A1s (2010.03.25) http://hu.wikipedia.org/wiki/Cigaretta (2010.03.25)
15
Elterjedését a háborúknak köszönhetjük, ugyanis a harctéren a katonáknak nem volt idejük pipát töltögetni, így egyszerűen papírba csavarták a szárított dohányt, amit aztán elszívtak, később már hozzátartozott a katonák fejadagjához a cigaretta. A legelső cigaretták pác, illatosítás és filter nélkül készültek. A Blend cigaretták már pácoltak és illatosítottak voltak. A Virginia típusú cigaretták szinte kizárólag virginiai dohánykeverékből készültek, pác anyagot nem, kevés illatosító szert tartalmaztak. Főleg Kínában és az egykori Brit Birodalom területén kedvelték ezt a fajta cigarettát. Az életvitel gyorsulása is hozzájárult a cigaretta térhódításához. Az embereknek egyre kevesebb idejük maradt a pipázás hosszú, időigényes procedúrájára, így inkább a gyorsabb, egyszerűbb, olcsóbb cigarettázást választották. Ahogy telt az idő, és nyilvánvalóvá vált, hogy a cigaretta által kibocsátott füst káros, különböző megoldások születtek arra, hogyan lehetne csökkenteni a füst mennyiségét és káros hatását. Ezek közül a legmaradandóbb megoldás a füstszűrő volt. Négy fő típust különböztetünk meg. Az acetátfiltert, multifiltert, makrofiltert és az illatosított filtert. Bidis: A bidis egy Indiában elterjedt kicsi, olcsón előállítható cigaretta, mely egy átlagos cigarettában található dohány egynegyedét tartalmazza. Alacsony ára miatt különösen a szegény lakosság körében népszerű. Kretek: Egy Haji Jamhari nevű kudusi lakatos nevéhez fűződik a Kretek feltalálása. Súlyos asztmában szenvedett. Mellkasát bedörzsölte szegfűszeg olajjal, hogy enyhítse fájdalmát. Majd később rájött, hogy a cigarettájába keveri a szegfűszeget, akkor az közvetlenül a tüdejében fejtetné ki hatását. Miután fájdalmai elmúltak forgalmazni kezdte találmányát. Először csak a patikusok árusították, majd később megkezdődött a tömegtermelés is. Magyarországon napjainkban is igen elterjedt a kretek. A legismertebb márkák közt szerepel pl. a Djarum, melyet többféle változatban is lehet kapni. A Kretek egészségügyi hatásai egyelőre még tisztázatlanok. A kutatások kimutatták, hogy jóval kevesebb nikotin található benne, mint egy normál cigarettában, viszont nagy mennyiségben tartalmaz kátrányt.12
12
hhtp://www.bazovsky.hu/page.php?id=60 (2010.03.25)
16
Vízipipa: A vízipipa az arabvilág egyik legrégebbi és legközkedveltebb tradíciója. Használata hasonlóan a pipázáshoz szertartás jellegű. A vízipipázást a dohányzás művészetének is szokás nevezni. Használatakor a vízipipa tetején lévő tölcsérbe van elhelyezve a különböző gyümölcsízesítésű dohány. A dohány tetején egy faszén izzik. A füst a vízipipa tartájában lévő vízen keresztül áramlik. A vízipipázás a dohányzás legjobb alternatívája, mivel a vízen átáramló füstből kevesebb káros anyag jut a tüdőbe. A vízipipa fénykorát a XVII. Századi Törökországban élte, majd a 19.-20. században az európai elit nők körében volt közkedvelt. Napjainkban főleg a fiatalok körében ismét hódít a dohányzás ezen fajtája.13
2.2 Füstképzés nélküli használat A füstképzés nélküli felhasználásokban közös vonás, hogy a dohányt nem égetik, így használatukkal nem érvényesülnek a dohány égetésével járó káros égéstermékekből eredő hatások. Tubák: A tubák (vagy más néven burnót) illatosított dohánypor, melynek felhasználása beszippantással vagy olykor az ínybe, fogakra dörzsölve történik. Először a XVII. században, Angliában terjedt el majd a XVIII. Századra világszerte divatba jött. „Eleinte minden szippantásnyi dohányt frissen reszeltek le. Az elefántcsontból vagy egyéb anyagból készült reszelőt a tubákosok éppúgy maguknál hordták, mint a díszes szelencét, amely gyakran a mellényzsebben is elfért, de viselhették láncon, ékszerként is. Sok tubákos szelence valóságos ötvösművészeti remek volt, és miniatűrökkel, drágakövekkel, kámeákkal díszítették őket. Az olcsóbb változatok vörös- vagy sárgarézből, szaruból, teknőchéjból, fából készültek.”14 Bagó: A bagó egy rágódohány, melynek öt fajtája van: 1. Lapos dugó: Világos dohányból préselt négyszögletes dohány, melyet enyhén vagy egyáltalán nem édesítenek. 2. Tengerész: Négyszögletes, lapos dohánydarabka, melyet erősen ízesítenek. 3. Sodrott: Kemény sötét dohány kötegekké sodorva. 13 14
http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%ADzipipa (2010.03.25.) http://www.terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/tubak.html (2010.03.25.)
17
4. Finomra vágott: Vékony, csíkra vágott préseletlen dohány. 5. Maradék: Pipázás alatt a pipa fenekén megülepedett és el nem égett zsíros dohány. 1815 után az Egyesült Államokban a bagórágás lett a dohányzás majdnem kizárólagos formája kiszorítva a pipát. Az I. világháború után a cigaretta népszerűségének növekedésével a bagófogyasztás mértéke jelentéktelenné vált. Bétel: A bételfa Ázsiában, Kínában és Japánban honos, így ezeken a területeken igen elterjedt a bételrágás. A bételfa magjából labdacsokat készítenek, melyeket élénkítő hatása miatt rágnak. A rendszeres bételrágás elszínezi a fogakat a kiköpött nyál pedig a vérhez hasonlít. Régen malária elleni gyógyszerként is használták, de bélféreg és giliszta hajtó hatása is ismert. Snus: A snus egy őrölt nedves dohánytermék, mely sót és különböző aromákat tartalmaz. A szájba az alsó vagy felső ínyhez kell helyezni, így a száj nyálkahártyáján keresztül jut a nikotin a szervezetbe. Elektromos cigaretta: Más néven e-cigarettának is hívják. Az elektromos cigaretta egy új találmány, mely képes helyettesíteni a cigarettát, és annak minden élvezetét, ám használata során nem keletkeznek az emberi szervezetre káros anyagok. Nikotin tartalmának köszönhetően kielégíti a dohányos nikotin szükségletét, de anélkül, hogy az egészséget veszélyeztetné, mivel nem tartalmaz rákkeltő összetevőket. „Az égésmentes ecigarettát korszerű mikroelektronika vezérli, a készülék kis méretű újratölthető akkumulátorból, valamint vizet, propilén glikolt, nikotint és dohányaroma illatanyagot tartalmazó egyedi, biztonságos, cserélhető patronból épül fel. Az elektronikus cigaretta megszívásakor a készülék porlasztás/párologtatás útján 50-60 Celsiusra melegített, füstöt imitáló párát fejleszt, amely teljesen ártalmatlan és néhány másodperc elteltével szétoszlik a levegőben és egyben kielégíti a dohányosoknak a dohányfüst leszívása és belélegzése iránti
vágyát.
A patronokat különböző erősségben árulják, 16 mg-tól a 0 mg-ig, így leszoktatáshoz is javaslott. A nikotinon kívül más káros összetevőt nem tartalmaznak, szagtalanok, és nincs a környezetükben passzív dohányzás.”15
15
http://cigiszunet.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=49&Itemid=60 (2010.03.25.)
18
3. A dohányzás története 3.1 Történelmi háttér Ki ne hallott volna már Kolombusz Kristófról? Amit talán kevesebben tudnak, az, hogy az amerikai kontinens felfedezésén kívül, a dohány és a dohányzás elterjedése is az ő expedíciójának köszönhető. 1492-ben a spanyol király megbízásából három hajó indult útjára az ibériai partokról, hogy elérje Ázsia nyugati részét és újabb aranylelő helyet találjon. Mint ismeretes, a felfedezők Ázsia partjai helyett egy új kontinensre érkeztek. Itt találkoztak először őslakosokkal akik, a hajósok leírásai szerint, füstöt isznak. Kolumbusz is kapott párat az indiánok által oly nagyra becsült és féltve őrzött levelek közül. És a rengeteg más általuk eddig ismeretlen növénnyel és állattal együtt a dohánynövényt is hazavitték Európába. Cortez és Pizzaro szintén hozzájárultak a dohányzás európai elterjedéséhez. Katonáik azért szoktak rá a dohányzásra, mert az a hiedelem járta, hogy az indiánok a füst szívásától olyan erősek. Egy francia orvos, Jean Nicot volt az első Európában, aki gyógyításra használta a dohányt. Porrá törte és az orrába tette, vagy lenyelette a beteggel. Arról is írnak, hogy ezzel a módszerrel még a királyt is sikerült meggyógyítania. Cserébe az uralkodó nevezte el a növényt Herba Nicotianumnak. Ez után a XVI. századi Európában a dohányt csodanövénynek tartották és az élvezeti célra való használat mellett majdnem minden betegség gyógyítására alkalmazták, sőt egy ideig még dísznövényként is használták. Európában még csak ekkor kezdett elterjedni a dohányzás, de ekkora Japánban és Kínában már rég betiltották és lefejezéssel büntették, azt aki dohányzott vagy dohánnyal kereskedett. Angliában a dohányzás az 1500-as évek végén kezdett népszerűvé válni, amikor Sir Francis Drake a híres kalóz, rendszerint dohánnyal megrakott Spanyol gályákat fosztott ki és az árut szétosztogatta vagy eladta. Elizabeth Királynő fényes udvarában Sir Walter Raleigh tette divatossá az úri füstölést. Elizabeth királynő halála után I. János került a trónra, aki harcot indított a dohányzás ellen. Így vélekedett róla: „… a dohányzás utálatos a szemnek, undorító az orrnak, ártalmas az agynak, veszélyes a tüdőknek, …" Ő volt az első, aki felismerte, hogy a dohányosok környezetében élő nem dohányzók a passzív dohányosok és ő szervezett először „ A dohányfüst ellenében” című rendeletével dohányzás ellenes kampányt.
19
A 16. század második felére már Európában is megindult a dohányzás visszaszorítása, például Törökországban már halálbüntetéssel sújtották a dohányzókat. Ám mind ezen intézkedések nem bizonyultak tartósnak és kudarcba fulladtak, így teret engedve a dohányzásnak. A tizenhetedik századra a dohányzás már az egész világban hódított. Része lett újra a japán kultúrának és egyre több forrás említi Magyarországon is. Terjedésének újabb lökést adott a pestis járvány. Észrevették, hogy a túlélők között sok a dohányos. Ekkor még az orvosok is támogatták a füstölgést. Amerikában a 18. század végére már virágzott a dohányipar. Többszázezer afrikai rabszolga dolgozott a dohánytermő vidékeken. Hamarosan a dohány pénzhelyettesítő eszközzé vált, mert értéke kevésbé romlott mint a pénznek. 1884-ben James. A. Bonsack szabadalmaztatta a cigarettagyártó gépet, ami napi 120 ezer szál cigarettát volt képes előállítani, ezzel gyorsította a termelést.
1892-ben
szabadalmaztatták a hordozható cigarettatöltőt, mely megkönnyítette a dohányosok életét, ugyanis lehetővé tette, hogy ott és akkor dohányozzanak, amikor csak akarnak. Az I. és II. Világháború idején nagymértékben megnőtt a dohányzók száma. Az I. Világháborúban a Vöröskereszt ingyen osztogatta a cigarettát, így azokhoz is eljutott, akik addig nem éltek vele. A világháborúk alatt a cigaretta hozzátartozott a katonák fejadagjához, ők pedig a sáncárokban gyújtottak rá. Az 1920-as évekre a nők között is kezdett teret hódítani a dohányzás. Előtte etikátlannak számított, de miután megdöntötték ezt a tabut a dohányipar nagy lehetőséget látott a nőkben.16 Tehát a 20. századra a dohányzás a világ legnagyobb és egyik legjobban jövedelmező trendjévé
vált. Televízióban,
újságokban,
plakátokon reklámozták a
cigarettát.
Megkezdődött egy fajta dohányzásra való nevelés. A cigarettának tehát engedtek teret hódítani, sőt propagálták is a dohányzást. Nem csoda hát hogy így elterjedt. Napjainkban egyre több dohányzás ellenes kampányt és reklámot gyártanak a cigarettázás visszaszorítása érdekében. Ám felmerül a kérdés, hogy nem e visszafelé fog elsülni a dolog, hiszen az ellenreklám is reklám.
16
http://www.fulspecialista.hu/index.php?page=content&method=static&id=112 (2010.04.10)
20
3.2 Hazánkban való megjelenése Magyarországon a XVI. század második felében a Török hódoltság idején terjedt el a dohánytermesztés és vele együtt a dohányzás szenvedélybetegsége. Már Jókai Mór Fráter György című regényében dicsérő szavakkal illeti a dohányt: „Aki ennek füstjét beszívja, elfelejti minden búját-baját: ha álmatlanság bántja, elalszik, és szépet álmodik tőle, ha rettegés éri, bátor szívet kap tőle. Ez elűzi a pestist, a pacsétot, a hideglelést…”17 A végvári harcok nagymértékben hozzájárultak a dohányzás terjedéséhez, ugyanis a királyi várakba küldött spanyol zsoldos katonák rákapatták a magyar vitézeket hazulról hozott szenvedélyükre. 1568-ban Erdélyben Bornemissza Pál püspök honosította meg a dohánytermesztést. Erdélyben a pipázás az 1650-es évek végén II. Rákóczi György hadjárata után a törökök révén terjedt el. Rákóczi György feltehetően még nem dohányzott, de Apafi Mihály már igen. Történelmünkben ő volt az első, aki indítványozta a dohányfüst szívásának betiltását miután egyszer a törököktől túl erős dohányt kapott és rosszul lett. 1670-ben országgyűlési végzést hoztak, melyben korlátozták a dohány behozatalát, de a későbbiekben már a
dohánytermesztését is tilalmazták. 1689-ben a segesvári
országgyűlésen hozták a legszigorúbb rendeletet, amiben kimondták, hogy aki dohányt mer ültetni az elveszíti minden jószágát. A hódoltsági területeken viszont éppen ellenkező volt a helyzet. Az Alföldön meg is indult a rendszeres dohánytermesztés. A királyi Magyarországon sem volt tilos a dohánytermesztése. A dohányzás, mint szokás azonban csak a kuruc háborúk idején terjedt el jobban. Persze ekkoriban még csak a pipázás hódított. Innen ered például Szepesi Pál titulusa, akit „Nagy pipájú, kevés dohányú Pál”-nak hívtak. II. Rákóczi Ferenc, aki szintén hódolt a dohányfüst élvezetének felismerte a növény közgazdasági fontosságát és sérelmezte a dohány kereskedelem korlátozását. 1702-ben a Bécsi udvar Magyarországra is ki akarta terjeszteni az Ausztriában már bevezetett appaldó rendszert, ami a dohánykereskedelem bérbeadását jelentette volna, de a kuruc felkelés meghiúsította ezt a kísérletet. Ezek után Károlyi Sándor volt kuruc generális szerette volna fellendíteni a dohánytermesztést és kereskedelmet, ám ezt az ötletet az 1730as években a bécsi udvar megbuktatta. A hazai dohánytermesztés nehezen boldogulhatott, 17
Jókai Mór: Fráter György- Mercator studio, 2006
21
ugyanis az osztrák dohánykereskedelem bérlői rendelkeztek dohánytermésünkkel, mert mivel nem volt konkurenciájuk ők szabták meg az árakat és ettől függött a termelő sorsa. A XVIII. Század elején Szeged környékéről terjedt el a dohánykertészség, mint önálló foglalkozás. Nem mindenhol kertészek termesztették a dohányt, mert sok gonddal és szöszmötölő munkával járt, ezért Tolnában pl. jobbágyokkal és zsellérekkel végeztették ezt a munkát. A dohánytermesztés tehát csak úgy bizonyult eredményesnek, hogy ha a dohánnyal együtt a kertészeket is telepítik. Így keletkeztek a dohánykertész közösségek. A földesúr általában húsz évre adta bérbe a földet a telepeseknek. De némelyik fogadott kertészekkel dolgozott, akikkel csak egy évre szerződtek. Miután a kertészektől mások is megtanulták a dohány termesztés tudományát, kisbirtokosok és úrbéresek is béreltek e célra földet a nagybirtokosoktól. A dohányzás most már szélsebesen terjedt. Még az sem szabott gátat, hogy néhány nagyvárosban betiltották a dohányzást a tűzveszély miatt. Később a pipásokra évi adót vetettek ki, de még is pipáztak. Eger város tanácsának 1757.évi pipaadó rendeletében olvashatunk erről: „A pipázás annyira elhatalmazott, hogy majd 10–12 esztendős gyermekek is ahhoz meg szokván… rendeltetett, hogy minden pipátul ennek utána 12 krajcárt, az az egy nyári napszámot fizessenek.”18 A dohányzást egészségmegőrző cselekedetként tartották számon és idővel szenvedéllyé vált. Meg alakultak a különböző pipás társaságok és ezzel egy új mesterségek is megjelentek, úgy mint a pipakészítők. A pipakészítők közül a debreceniek voltak a leghíresebbek. Mivel a pipába a dohányt nem lehet levelesen tömni megalakultak a dohányvágó műhelyek is. Ezeket nevezhetjük a mai dohánygyárak csíráinak is. A dohány egyre kapósabbá vált, ez kihatott a termesztésre is. A XIX. század elején megjelent egy újfajta dohánytermék a dohány rudacska. Széchenyi István előszeretettel hódolt eme új füstölnivalónak, melyet Vörösmarty adta névvel szivarnak neveztek. Ám kezdetben a szivarozás még csak fényűzés volt, ekkoriban még mindig inkább a pipa volt az, ami segített elűzni a hétköznapok gondjait. Kölcsey Ferenc így ír róla:
18
http://mek.niif.hu/04600/04683/html/rmme0034.html (2010.04.15.)
22
„Jámbor! Miért epedsz mindég? Jöjj, gyújts reá! Ím vígan ég Kék füsttel a pipa. Derül előtted a föld s ég, S nem lesz sehol hiba!”19 Jókai regényeiben is találkozhatunk a pipatórim kifejezéssel, mely szivarozó szalont jelent. Valamint Petőfi versében is elhangzik „Befordultam a konyhára, rágyújtottam a pipára” 20 Az 1848-as szabadságharc bukása után a dohánytermesztésünk szabadsága is elveszett. 1850-ben nálunk is bevezették a dohányegyedáruságot, mely engedélyhez kötötte a dohánytermesztést és előírta, milyen feltételekkel kell a termést a beváltó hivataloknak beszolgáltatni. A monopóliummal mintegy 60 dohányfeldolgozót és 5 gyárat államosítottak. Ezekben a gyárakban 1851-ben körülbelül 4000 munkás dolgozott, akik 100 mázsa burnót-ot, 800 mázsa pipadohányt, és 59 000 db szivart készített. A cigarettát csak 1865-ben kezdték nálunk gyártani. A kiegyezés után a dohányjövedék dolgát a Dohányjövedéki Központi Igazgatóság intézte. Az igazgatóságnak két nehéz feladattal kellett megküzdenie. Az egyik a csempészés volt, mely a monopólium behozatalával született meg. Az igazgatóság megállapította, hogy a csempészés a saját használatra való termesztésben gyökerezik. Az 1887. évi XLIV. tc. kiadásával igyekezett ezt a problémát orvosolni. A másik nagy probléma a minőség romlása volt, ugyanis a termelőket nem érdekelte a minőség csak a mennyiség. Ezt az igazgatóság úgy próbálta javítani, hogy talajvizsgálatokat végeztetett országszerte és az alkalmatlan területeket kizárta a termesztésből valamint a szakszerűen szárított és jó minőségű dohányt előnyösebb áron váltotta be. A századfordulón már jelentősen javult a dohány minősége és a fogyasztással együtt tovább növekedett a dohánytermesztés. Az egy főre eső átlagos évi fogyasztás, pedig 10 db cigaretta, 3 db szivar, 96 dkg pipadohány és 1 dkg burnót volt. Még mindig a pipázás hódított, ám szép lassan átvette az uralmat a cigaretta, mivel olcsóbb volt és a gyártását is könnyebb volt gépiesíteni.
19
Kölcsey Ferenc: Pipa dal (Budapest, 1826. november)
20
Petőfi Sándor: Befordultam a konyhára (1843)
23
A XX. század elején, már a nők is elkezdtek cigarettázni. Innentől nem volt megállás, a cigaretta sikké vált hazánkban is. 1938-ban a Magyar Gazdaságkutató Intézet végzett egy közvélemény kutatást, azzal a kérdéssel, hogy miért gyújtunk rá. A dohányosok többsége azt válaszolta, hogy jólesik és meg nyugtat.
Ez a válasz indokolja a dohányzás további terjedését és a cigaretta
21
hódítását. Az egyre gyorsuló életvitelben egyre kevesebb idő van rágyújtani egy pipára vagy szivarra, sokkal egyszerűbb elszívni egy cigarettát. Ezenkívül a rohanó élet fokozatos stresszel is jár, ami szintén indok a dohányosoknak rágyújtani.
21
http://mek.niif.hu/04600/04683/html/rmme0034.html (2010.04.23)
24
4. A dohányipar érdekérvényesítése:
4.1 A lobbizás: A lobbizás egy olyan kommunikációs tevékenység, melynek célja a kormányzat és a gazdasági (vagy civil) szektor között az érdekek egyeztetése. Tehát egy érdekcsoport szándékaik megjelenítésével, törvényesen támogatást szerezzen céljai megvalósításához. Ugyanakkor segítséget nyújt a jog- és törvényalkotóknak, hogy jó döntéseket hozzanak a tények és azok hatásainak ismeretében. A lobby egy angol eredetű szó. Előcsarnokot jelent. Ez onnan ered, hogy régen az Egyesült Államokban a Képviselőház előcsarnokában várták a politikusokat mindazok, akik szerettek volna elintézni valamit. A korábbi időkben a „lobbisták” –már ha lehet így nevezni az akkoriakat- még pénzt adtak kérésük teljesítéséért. Erre az irodalomból is találhatunk példát Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös című művében. A regényben Kecskemét komoly pénzösszeggel és ajándékokkal bírta rá a szultánt, hogy védelmezze a várost. Az Egyesült Államokban fogadják el leginkább szakmának a lobbizást, és itt van a legjobban szabályozva is. A lobbisták felkerülnek a lobbilistákra és a lobbikat hivatalosan is jegyzik. Magyarországon a rendszerváltás hozta magával a lobbizás kialakulását. Korábban, amikor a legfőbb gazdasági területek monopóliumban voltak máshogyan kerültek érvényesítésre az érdekek. A privatizációval viszont megjelent a gazdasági érdek és érvényesítési igénye. Lobbizni csak a Magyar Köztársaság érdekei mentén szabad. A lobbizás nem összekeverendő a korrupcióval és a megvesztegetéssel. Semmi közük egymáshoz, ugyanis nem pénzel nyerik el a lobbisták a döntéshozók támogatását. A lobbizás rendszerének elemei:
Folyamatos trendfigyelés, elemzések készítése, törvényalkotás nyomon követése
Állandó
kapcsolattartás
a
minisztériumok,
hatóságok,
szakmai
szervezetek,
érdekképviseleti szervek, civil szervezetek képviselőivel.
Döntéshozókkal folytatott megbeszélések és tájékoztató anyagok készítése számukra, a bevezetni kívánt döntések politikai, gazdasági hatásairól. Médiaeszközök bevonása.
Az akcióprogramok értékelése és beépítése a vállalati stratégiákba.
25
A lobbizás fajtái:
Közvetlen lobbizás: A befolyással bíró döntéshozók felé irányul. Személyes kommunikáción alapszik. Írásbeli vagy szóbeli formában alkalmazzák. A közvetlen lobbizás az érdekérvényesítés legismertebb változata.
Közvetett lobbizás: Egy olyan személyre vagy szervezetre irányul, mely közvetlen befolyással bír a döntéshozókkal szemben.
A közvetett lobbizáson belül két irányzatot különböztetünk meg: a)
Grass-root: Itt a hangsúly a mennyiségen van, ugyanis tömegkommunikációs
tevékenységet jelent. Alulról felfelé irányuló, tehát az átlagemberek felől a döntéshozók felé. b)
Grass-tops: Felülről lefelé irányuló. A döntéshozóra hatással bíró személyiség vagy
szervezet meggyőzése, aki felvállalja az ügy képviseletét. A lobbistának mielőtt neki kezd tevékenységéhez azt meg kell terveznie. Ennek lépései a következők:
Meg kell határozni a lobbizás célját, ami általában mindig ugyan az: Minél több ismeretanyagot biztosítani a döntéshozónak, hogy minél jobban képbe legyen.
Célcsoport kiválasztása. Fel kell mérni az érdekgazdákat, hogy kik befolyásolják legjobban a vállalat tevékenységét. Fel kell mérni a felügyelő minisztériumokat. A dohányipar esetében Pénzügy-, a Földművelési-, a Vidékfejlesztési-, és a Gazdasági Minisztérium. Ezenkívül ismerni kell a parlamenti bizottságok összetételét, akik a döntéseket meghozzák. A dohányiparban ezek a Költségvetési, Gazdasági, és a Mezőgazdasági Bizottság. A lobbistának ismerni kell még a parlamenti frakciók viszonyait és a támogatók körét. Közös fellépés is lehetséges, ha sokak érdeke egybeesik.
Ismerni kell, hogy milyen csatornák használhatók az üzenet célbejuttatására. A csatornáknak is több fajtája lehet:
Hivatalos
lobbicsatorna,
ahol
lemondhatjuk
véleményünket.
A
dohányiparban erre példa a Dohány Terméktanács
Félhivatalos, konzulatív csatornák, ahol az ipar képviselői kötelezettség nélkül elmondhatják véleményüket az illetékes állami szervnek, aki kötelezettség nélkül meghallgatja, és vagy figyelembe veszi vagy nem.
26
Informális csatornák. Ezek használatára olyan esetetekben van szükség, amikor semmi ismert csatorna nem létezik vagy nem lettek igénybe véve. Erre példa a dohányiparból, amikor 2002 nyarán a dohánytermékek adójának egyeztetés nélküli, a sajtó útján bejelentett emelése.
A jó lobbista tízparancsolata: 1. Világos stratégia 2. Hosszú távú és tartós kapcsolat kiépítése a hatóságokkal. 3. Csak pontos információkat közöljünk. 4. Meg kell tudni, ki foglalkozik még a minket érdeklő témával. 5. Célszerű folyamatosan készülni a találkozókra és pozíciós papírokat hagyni magunk után. (A pozíciós papír az álláspontunk leírt formája) 6. Minden oldal érveit ismerni kell és a sajátjainkat röviden és világosan ismertessük. 7. Minden lehetséges kommunikációs csatorna nyitva tartása. 8. Tudni kell, hogy mikor léphetünk be a döntéshozatali folyamatba. 9. Ébernek kell lenni. 10. Az alapvető különbségek ismerete az európai és az amerikai típusú lobbizás között.22
4.2 Lobbi a dohányiparban: A dohányipar lobbi tevékenységet folytatva juttatja érvényre akaratát, általában sikeresen. Miután a dohánytermékek imázsa meglehetősen rossz, viszont az iparágé igen magas mindig is gazdasági oldalról közelítette meg a lobbi tevékenységet. A dohánycégek lobbistái leírják, hogy a tervezett állami intézkedéseknek, úgy mint jövedéki adó emelése, reklámörvény stb. milyen piaci hatásai lesznek, és javaslatot tesznek, hogyan kéne inkább megoldást találni. A dohányiparnak hatalmas erkölcsi tőkét jelent, hogy elkészült elemzései közül még egy sem bizonyult félrevezetőnek vagy falsnak . Egy példán keresztül szeretném bemutatni, miként is működik ez a dohányiparban. 1997ben született meg Magyarországon az első Reklámtörvény. Amikor a tervezet a parlament elé került, ott még sokat változtattak rajta. A törvény bevezetése után bizonyos körök támadták a dohánylobbit, mondván hogy minden érdeküket bele tudnák vinni a törvénybe.
22
Nyárádi Gáboné-Szeles Péter: Public Relations (Perfekt kiadó, 2004), (193-195, 202 oldal)
27
Amikor a parlament vitatta a törvényt 238 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők, amikből a parlament csupán 20 indítványt fogadott el, amikből csak 5 darabot kezdeményezett a dohányipar. Az ipar javaslatai a következők voltak: A reklámtörvény tervezetében az állt, hogy a tilos legyen a „túlzott fogyasztásra ösztönző reklám”. A dohányipar ezt elvetette, hiszen nehezen definiálható a túlzott fogyasztás, mivel egy nem dohányzó számára egyetlen szál cigaretta elszívása is túlzott fogyasztásnak minősül. E helyett az ipar azt javasolta, hogy inkább világos tiltásokat fogalmazzon meg a törvény, úgy mint:
Az oktatási és egészségügyi intézmények 200m-es körzetében tilos legyen dohányozni,
A dohányreklámokon híres emberek ne szerepelhessenek.
A dohányreklámokon szereplők csak is 25 évnél idősebb egyének lehessenek stb.
A dohányipar továbbá azt is javasolta, hogy a cigarettareklámokon ne szerepelhessenek dohányzó személyek, dohányzással kapcsolatos jelenetek és nyitott cigarettás dobozok. Az indoklás az, hogy a cigaretta reklámok nem arra szolgálnak, hogy rászoktassák az egyéneket a dohányzásra, hanem csak az egyes márkák közötti választás elősegítését szolgálják, ehhez pedig nem kell bemutatni a fogyasztás folyamatát. A törvény be akarta tiltani a cigaretta reklámozást az újságok címoldalán, azonban az újságok hátsó oldalát is címoldalnak titulálták. A dohányipar nem helyeselte ezt, ugyanis szerintük a törvényalkotó célja ezzel az lehet, hogy az újságosoknál a gyermekek vagy a nem dohányzók ne találkozzanak dohányreklámokkal, azonban nincs olyan újságos, aki úgy akarja eladni újságait, hogy azokat a hátsó borítóval kifelé teszi az újságos bódé ablakába, ha azon csak egy cigaretta reklám látható. Végezetül a törvény megtiltotta volna a dohány és alkohol termékek árumintaként való ingyenes terjesztését, azaz marketinges szakszóval élve a kóstoltatást. Erre a dohányipar, csak annyi kért, hogy gondolkozzon el egy kicsit a Tisztelt Parlament, ha mondjuk adódik egy olyan, hogy történelmi borvidékeink egyike külföldi befektetőket keres és meghívja az illetékeseket tárgyalni, akiktől a terv megvalósulása függ nyilván megmutatnák a borvidéket és beülnének egy jó pincébe, ahol finom magyar borokat kóstolva beszélgetnének az üzletről. Na most ha a törvény ezen passzusát bevezetnék milyen kellemetlenül venné ki magát, ha a meeting végén a vendéglátók körbe mennének és mindenkinek kiállítanának egy számlát az elfogyasztott borokról. 28
A dohányipar rendkívül jó érvekkel alátámasztott javaslatokat nyújtott be a parlamentnek, ami támogatta és elfogadta az öt módosítást. Az ellentábor persze a parlament megtévesztésről beszélt, pedig ez csak egy ékes példája hogyan kell eredményesen lobbizni.23
23
Nyárási Gáborné-Szeles Péter: Piblic Relations (Perfekt kiadó, 2004), (Dr. Rácz Gábor tanulmánya, 195202. oldal)
29
5. Dohányzás elleni kommunikáció Az utóbbi 15 évben felgyorsult és drasztikusabbá vált a dohányzás elleni kommunikáció. Amilyen nagy hévvel és lelkesedéssel szoktatták rá a népet régen a cigarettára, most olyan erőkkel igyekeznek a leszoktatással. Szinte már egy új iparágnak nevezhetjük a dohányzás elleni küzdelmet, amivel új munkahelyek teremtődnek, sokan megszedhetik magukat pénzel, és nem utolsó sorban az érdekgazdák is jól járnak azzal hogy meggyőzi őket az ellenhadjárat egészségük megőrzésének fontosságáról.
5.1 A hadjárat kezdete Tehát a dohányzás elleni kommunikáció mindenkinek kedvez. Mindenkinek, sok esetben még a dohánycégeknek is, mert számos dohányzás megelőzési programot vagy rendezvényt dohánycégek szponzoráltak vagy rendeztek. Viszont a sok korlátozás miatt a dohányiparnak egyre nehezebb dolga van, ha értékesíteni akarja halálos termékeit. Régen egyszerű volt, a televízió, rádió és utcai plakátok ontották magukból a dohányzásra nevelést. Ez kezdetben főleg az Amerikai Egyesült Államokban volt jellemző. Sok reklám elképesztő és etikátlan volt, de még is sikernek örvendtek. A 30-es évek Amerikájában készült talán a leggusztustalanabb dohányreklám, mely a Marlborot népszerűsítette. Itt még nem Marlboro cowboyok szerepeltek, hanem egy pár éves kisgyermek, aki így kiált apjának: „Jééé apu, te kihozod mindenből a legjobbat ... még a Marlboróból is!” Elég bizar dolog egy aranyos kisgyermekkel cigarettát reklámozni, de még is bevált. (1.ábra)
30
(1. ábra) A következő megdöbbentő reklám szintén amerikai „találmány”, mely a Tipalet-et népszerűsítette. A plakáton egy dohányzó férfi látható, aki a füstöt egy nő arcába fújja. A szlogen: „Fújd a füstöt az arcába, és bárhová követni fog”. Ezenkívül még egy olyan felirat is látható a plakáton, hogy „Amerikai dohányosok tegyetek magatoknak egy szívességet. Szívjatok el még egy cigarettát.” (2. ábra)
31
(2. ábra) Ha ez még nem lett volna elég, még a mikulás is bele keveredett a dohány bizniszbe. A Lucky Strike készített egy szintén meghökkentő plakátot, melyen a télapót láthatjuk, aki szintén dohányzik és a mellette szereplő levélből kiderül, hogy a legszebb ajándék szeretteink számára a cigaretta.(3. ábra)
32
(3. ábra) Ritka az olyan reklám, melyben amerikai elnök reklámoz cigarettát, egy példa még is volt rá. A projekt neve „Chesterfieldet karácsonyra”, a főszereplő Ronald Regan, aki elmondja, hogy minden barátjának Chesterfield cigarettát ajándékoz karácsonyra, mert így ez lesz a legboldogabb karácsony, amit egy dohányzó megélhet.(4. ábra)
33
(4. ábra) Készült olyan cigaretta reklám is, melyen egy hölgy látható, aki naivan így érvel a cigarettázás mellett: „Tényleg nem tudom, hogy nekem cigarettáznom kellene vagy sem, de a testvéreim és a kedvesem is dohányzik, és nekem is nagy örömet jelent. A nők akkor kezdtek el dohányozni, amikor megadták nekik a szavazati jogot, de ettől még nem kell feltétlenül mindenkinek rágyújtania. Nekem egyszerűen jólesik.” A 40-es években az orvosok már felismerték a dohányzás káros hatásait, ám a Camel kicselezte őket, ugyanis készítettek egy felmérést melyből kiderült, hogy az orvosok többsége dohányzik és közülük is legtöbben a Camelt szívják.
34
Az 1970-es évektől a nagyobb cigarettagyártók új piacot láttak a fekete lakosságban, ezért egyre több reklámkampányt indítottak feléjük. Annyi változás történt az elmúlt évekhez képest, hogy most már fel kellett tüntetni a plakáton, hogy a dohányzás ártalmas. Anno a dohányipar vezetett be egy csomó olyan módszert, amit ma olyan lelkesen használnak
a
tömegeknek
szóló
reklámokban.
A
dohánycégek
kezdték
a
terméknépszerűsítést plakátokon, szórólapokon, magazinokban, a rádióban és végül a tévében is. A dohányzás elleni hadjárat az 50-es évektől kezdve indul meg, amikor egy epidemológiai vizsgálata kimutatta, hogy a dohányzó Brit orvosok sokkal gyakrabban kaptak tüdőrákot, mint nem dohányzó kollégáik. Ezzel egyidőben kísérletezett Ernest Winter az Egyesült Államokban. Dohánykátránnyal kent be egereket, amik egy idő után daganatosak lettek. E két kutatás komolyan felkeltette Amerika figyelmét. Ezek után az újságokban megjelentek ezek a felfedezések, melyek következtében a dohányipar komoly válságba jutott. Először a dohányáru eladás csökkent, ezt követte a tőzsdei papírok 10%-al való visszaesése. 1953ban összeültek a dohánycégek fejesei, hogy meg tárgyalják, hogyan juthatnak ki a válságból. Ezen tárgyalás keretein belül alkották meg az ellentmondás keltés stratégiáját. 1954-től a dohánycégek a dohányzás egészségügyi hatásai kutatására rengeteg pénzt fordítottak, ezzel is próbálva meggyőzni a fogyasztókat, hogy fontosnak tartják egészségüket. Megindultak tehát a kétségek a dohányzás egészségességét illetően, ám a legtöbb ember nem vette figyelembe és tovább dohányzott. Még 10 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az amerikai hadsereg vezető tisztiorvosa megírja a dohányzásról és annak hatásairól szóló jelentését. A jelentés hatására a dohányipartól megkövetelték, hogy figyelmeztesse a fogyasztókat a veszélyekre és minden cigarettás dobozon szerepelnie kellett egy felhívásnak, miszerint a dohányzás káros az egészségre. Ám a dohányipar számára a nikotin tartalom lett a kulcs a további üzlethez, ugyanis ekkor még nem volt köztudott, hogy a nikotin függőséget okoz. A Philip Morris cég például kidolgozott egy titkos módszert, hogy felerősítsék a nikotin hatását, ami annyiból állt, hogy ammóniát adagoltak a cigarettákba, mely felgyorsította a nikotin felszívódását és a cigaretta „nagyobbat ütött” tőle. Később ezt a módszert átvette a többi dohánygyártócég is. Az 1960-as évek végén új törvényt rendeltek el Amerikában, ami az úgynevezett tisztességes játék elve alapján kimondta, hogy a televízió csatornáknak ingyen reklámidőt kell biztosítaniuk a dohányzás ellenes kampányoknak. Ekkortól kezdett el folyamatosan csökkeni a cigarettafogyasztás. A dohánycégeknek persze ez nem kedvezett és azt kérték, 35
tiltsák be a cigaretta reklámokat a rádiókban és televízióban és így a dohányzás ellenes reklámok is lekerültek a műsorról. Mivel nem lehetett többet cigarettát reklámozni megváltozott a népszerűsítés módja, még pedig úgy, hogy a dohánycégek feltalálták a rejtett hirdetést, amit manapság is sok termék népszerűsítésére alkalmaznak. Így a cigaretta bekerült a moziba. A dohánycégek fizettek a filmeseknek azért, hogy a színészek rágyújtsanak a filmvásznon. Felismerték ugyanis, hogy mekkora érzelmi hatást gyakorolhatnak ezzel a nézőkre, főleg a gyermekekre, ha azok dohányozni látják kedvenc hőseiket. Például a Superman című filmben is fizettek, hogy Louis láncdohányosként szívja a Marlborot. Ám Louis addig nem dohányzott sem a képregényben, sem a tévé sorozatban. És az sem mellékes, hogy a film csúcspontján Supermant beledobják egy hatalmas Marlboros kocsiba. Ez tehát a rejtett reklám, amit ma előszeretettel alkalmaz sok cég például a Coca Cola. Ezekkel a rejtett reklámokkal ismét nőni kezdett a cigaretta eladás, sőt a dohánycégek rájöttek, hogy a fogyasztókat még fiatal korukban kell rászoktatni a cigarettára, így később nehezen vagy egyáltalán nem tudnak majd leszokni. Készült egy Japán tanulmány a tüdőrákról, mely egészen új irányt mutatott. Takeshi Hirajama 1981-ben közzétette tanulmányát, melyben az állt hogy kutatásai szerint a nem dohányzó nők nagyobb eséllyel kapnak tüdőrákot dohányzó férjük mellett, mint a nem dohányzó férj mellett. Tehát kiderült a passzív dohányzás is legalább olyan káros, mint az aktív. Ezzel Amerikában elindult egy erős dohányzás ellenes mozgalom. 1990-ben Amerikában megjelent egy dohányzás ellenes kampány, melynek új üzenetei voltak: a dohánycégek hazudnak, a nikotin függőséget okoz és a passzív dohányzás öl. Hatására 14 hónap alatt rohamosan csökkent az eladott cigaretták száma. Ezzel együtt néhány amerikai állam betiltotta a dohányzást az éttermekben és a középületekben is. 1994-ben
a
dohánykérdést
szabályzó
kongresszuson
a
dohányipar
elszenvedte
legsúlyosabb vereségét. A kongresszuson a dohányipar 7 vezetőjét megkérdezték, hogy szerintük a nikotin addiktív-e, tehát okoz e függőséget. Egybehangzóan eskü alatt azt válaszolták, hogy szerintük a nikotin nem okoz függőséget. A fogyasztók közül sokan felhördültek, hogy miért hazudnak a vezetők, amikor akkoriban már teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a nikotin igen is függőséget okoz. Nem sokkal ez után újabb a dohányipar hitelességét megkérdőjelező ügy került napvilágra. Az egyik dohánycég alkalmazottja néhány év alatt a cég több titkos dokumentumát lefénymásolta, melyek a legmagasabb vezetői körtől származtak. Az egyik dokumentumban nyíltan kijelentette a cég „Mi nikotint, addiktív drogot árulunk.” Előkerültek film sztárokkal kötött szerződések is, hogy az ő termékeiket szívják a vásznon. Ezeken kívül több irat is bizonyította, hogy néhányan 36
már az 50-es évek előtt leírták, hogy a dohányzás daganatos megbetegedéseket okoz. És nem utolsó sorban napvilágra kerültek olyan iratok is, melyekben több munkásukat kártalanították, mert a dohányzástól betegek lettek. Ezen titkok felfedése mindennél jobban hozzájárult a törvények megszigorításához. Az egészségügyi szervezetek betiltatták a dohányzás népszerűsítését, füstmentes munkahelyeket hoztak létre, dohányzás ellenes reklámokat indítottak és súlyos adókat vetettek ki a dohánytermékekre. Ezek után nem csak Amerikában, még Európában is egyre kevesebben füstöltek.24
5.2 Európai Uniós intézkedések Az Európai Unió az egyik legfontosabb népegészségügyi kérdésnek tekinti a dohányzás elleni küzdelmet. Az Európai Bizottság elkötelezett a dohányzás ellenes politikák kidolgozása és végrehajtása mellett. Az Unióban kötelező érvényű szabályok és nem kötelező javaslatok alkotják a dohányzás ellenes hatékony fellépés keretét. A kötelező szabályozás a következő területeken valósul meg: •
A dohánytermékek adóztatása;
•
A dohánytermékek összetétele és károsanyag-kibocsátása, csomagolása és
figyelmeztető feliratokkal való ellátása;
Határokon átívelő hatású dohányreklám-tilalom és nemzetközi események
szponzorálása dohányipari cégek által. •
A kiskorúak és a nem dohányzók védelme a cigarettafüsttől.
Ezenkívül a dohányzásra való rászokás megelőzését és a leszokást elősegítő programokkal, kampányokkal is igyekeznek kiegészíteni a dohányzás ellenes törekvéseket, melyek közül a Help-a dohányfüst mentes életért jelenleg a legjelentősebb. Az Európai Unió Tanácsa 2003-ban elfogadta az Egészségügyi Világszervezet Dohányzásellenőrzési Keretegyezményét, melyben számos a dohányzás visszaszorítását célzó törekvés található. Ez az egyezmény iránymutatást ad a tagoknak dohányzás ellenes politikák kialakítására. Az EU a dohánytermelő cégekkel szemben is igyekszik fellépni. Ennek egyik eszköze a támogatás fokozatos megvonása a dohánytermesztéstől. A közelmúltban három nagy csapás érte az európai dohánytermesztést. Az egyik, hogy a Kereskedelmi Világszervezet 24
A haladás csapdái: A dohánylobbi (dokumentumfilm)
37
(WTO) diszkriminálja a terméstámogatást, a másik pedig az egészségvédők részéről, akik kétségbe vonják a termesztés támogatását morális okok miatt. Az egészségügyi Világszervezet (WHO) pedig azt követeli, hogy a dohánytermékek ne tartalmazzanak ízjavító anyagokat. Európában a dohányzás elleni harc sikerét mutatja, hogy már az Európai Alkotmány is utal a dohány egészségkockázati szerepére, valamint az Unióba való csatlakozás egyik feltétele a dohányzás visszaszorítására irányuló törekvések.25 Az Európai Unió a dohányzás totális betiltása egy füstmentes Európa kialakítására törekszik.
5.2/a HELP- a dohányfüstmentes életért Az EU jelenleg legjelentősebb dohányzás ellenes kampánya. Markos Kyprianou EU-biztos indította útjára a kampányt, mely 27 EU tagállamban igyekszik tájékoztatni az embereket a dohányzás káros hatásairól. A kampány célközönségét a fiatalok (15-18) és a fiatal felnőttek (18-30) alkotják. A kampány kidolgozói igen nagy figyelmet és erőfeszítést fordítottak rá, hogy a dohányzás ellenes figyelemfelkeltő tevékenység összhangban legyen a nemzeti és helyi szervezetek tevékenységével. Az akciósorozat kidolgozásában aktívan részt vett az Európai dohányzás-megelőzési hálózat (European Network for Smoking Prevention), ami Európa legnagyobb dohányzásellenes hálózata és több mint 530 szervezet a tagja. Ezek a szervezetek jelentős know-how-val támogatják a Help kampányt. A kampány három prioritása: a dohányzás megelőzése, a leszokás segítése és a passzív dohányzás veszélyeinek tudatosítása. A kampány nem bűntudat ébresztésével igyekszik meggyőzni a dohányosokat a leszokásról, sokkal inkább egy pozitív üzenetet próbál sugallni a nem dohányzó életformáról. A kampány elemi: 1. Roadshow: A roadshow a kampány vizuális elemeit juttatják el a célközönséghez. A roadshow 2005 márciusától június végéig tartott és 25 tagország fővárosát érintette. (A tagállamok száma időközben 27-re bővült. A két csatlakozó országban is elindult később a kampány) Ezzel a kampány megteremtette a kapcsolatot az Európai Uniós polgárokkal. A kampány első szakaszának célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a dohányzás elleni küzdelem jelentősségére. A roadshow-t minden országban sajtókonferencia támogatta,
25
http://www.madosz.hu/index.php?mod=1&print&lap&cid=125 (2010.04.26.)
38
melyen médiaszakértők és dohányzásellenes szakemberek vettek segítettek az információk átadásában. 2. Televíziós reklámfilmek: Mind a 27 EU tagállamban mutatnak be reklámfilmeket, melyek a kampány fő témaköreit érintik: dohányzásmentes élet, a leszokás problémája, valamint a passzív dohányzás veszélyei. 3. Sajtókapcsolatok: Havi rendszerességgel sajtóközlemények támogatják a kampányt, melyek nem csak a kampány alakulásáról adnak információt, hanem egészségügyi
anyagokkal
is
ellátják a
sajtót. Ezek
az
információs
anyagok
dohányzásellenes szakemberek bevonásával készülnek és minden EU tagországban a helyi médiakapcsolati csapat révén jutnak el a sajtó képviselőihez. 4. Internet: A kampány egyik fő részét alkotó információs portál 2005. május 1.-jén kezdte meg működését a http://www.help-eu.com/ címen. A siteon minden Uniós állampolgár számára anyanyelvén juttatja el az információkat. A honlapon a látogatók információhoz juthatnak a dohányzás veszélyeiről, miért nem érdemes rászokni, nyomon követhetik a dohányzás ellenes küzdelem legújabb fejleményeit, tippeket kaphatnak a leszokáshoz, ezenkívül lehetőség van online coach-ot is alkalmazni, aki mindennap bátorító emaileket küld, hogy könnyebb legyen a leszokás. 5. Európai rendezvények: A kampány ideje alatt különböző a kampánnyal kapcsolatos az egész Európai Uniót érintő események zajlanak. Különböző rendezvények, füstmentes napok és létrejött egy fiatalokból álló konzultációs testület, akik a kampány fő témáiról konzultálnak és javaslatokat, tanácsokat tesznek. A kampány első hulláma 2005 és 2008 között zajlott. 2009 május 31.-én a dohányzásmentes világnapon az EU elindította a kampány folytatását Help 2.0 néven. A kampány célkitűzései és eszközei nem változtak. A célcsoportok listája viszont bővült. A Help 2.0 a hátrányos helyzetű fiatal felnőtteket is célba veszi, mert az ő hozzá állásuk is döntő abban a folyamatban, mely nem tekinti elfogadott tevékenységnek a dohányzást. Az Európai Bizottság által mind a 27 EU tagországban lefolytatott, és még jelenleg is folyamatban lévő „HELP – A dohányfüstmentes életért” kampány a világon minden idők egyik
legnagyobb
és
eddig
leghatásosabb
közegészségügyi
felvilágosító
kezdeményezése.26
26
http://hu-hu.help-eu.com/pages/K%C3%B6vesse-a-szem%C3%A9lyre-szabott-HELP-programotprogramme-11.html (2010.04.26.)
39
5.2/b Dohányzás-ellenőrzési Keretegyemény Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által kidolgozott Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményt (Framework Convention on Tobacco Control, röviden: FCTC) 2003-ban fogadták el az EU tagállamok. 2003. június 16.-án Magyarország Kormánya is alá írta a keretegyezményt. Ez a világ első egészségügyi tárgyú egyezménye. A WHO a keretegyezmény létrehozásával irányt kíván mutatni nemzeti dohányzás ellenes politikák létrehozásához, és kezelni kívánja a dohányzás visszaszorításának határokon átnyúló területeit (például a dohánytermékek vámmentes kereskedelme, reklámozása, stb.). A keretegyezmény célja, hogy megvédje a jelen és jövő nemzedékét a dohánytermékek fogyasztása és a passzív dohányzás hatásaitól. Tehát a dohányzás okozta betegségek és halálesetek csökkentéséhez járul hozzá. Összesen IX részből és 38 cikkből áll a keretegyezmény, melynek legfőbb pontjai, melyek már hazánkban is életbe léptek a következők: 2. cikkben foglaltak szerint a keretegyezmény arra bátorítja a feleket, hogy az egyezményben foglalt minimum követelményeknél szigorúbb intézkedéseket is vezessenek be. A 13. cikk a reklámozás, promóció és szponzorálás teljes körű tilalmát javasolja, mely szerint a Részes Felek az egyezmény hatályba lépésétől számított 5 éven belül kötelesek betiltani a dohánytermékek pormóciojának minden formáját beleértve a szponzorálást is. A tilalom vonatkozik mind a közvetett mind a közvetlen reklámokra. Az olyan országokban, ahol az alkotmány nem teszi lehetővé a teljes körű tilalmat, olyan mértékben kell korlátozni a dohánytermékek reklámozását, amennyire ezt az alkotmányban foglaltak szerint lehetséges. A 11. cikkben foglaltak szerint a dohánytermékek csomagolásán a dohányzás káros hatásaira felhívó figyelemfelkeltő egészségi figyelmeztetést kell szerepeltetni. A felek az egyezmény hatályba lépésétől számított 3 éven belül olyan feliratokat kell, hogy bevezessenek, melyek a cigarettás doboz főoldalának legalább 30%-át elfoglalják. Feliratok helyett lehetőség van képek és piktogramok elhelyezésére is. Ezenkívül az egyezmény hatályba lépését követő három éven belül bekel tiltani a félrevezető árujelzők használatát is. Az ilyen árujelzők (light, low tar, mild) használata megtévesztik a fogyasztókat, mert azt sugallják ezen termékek fogyasztása kisebb mértékben károsítja az egészséget.
40
A 8. cikkely a nem dohányzók védelmére szólít fel, miszerint „ a Részes Felek a zárt munkahelyeken, tömegközlekedési eszközökön, a zárt közterületeken, és, értelemszerűen, egyéb közterületeken a dohányfüst-expozíció elleni védelemről rendelkező hatásos jogalkotói, végrehajtói, igazgatási és/vagy egyéb intézkedéseket hoznak és hajtanak végre belső jogszabályaik szerinti nemzeti joghatóságuk területein, és aktívan elősegítik más joghatósági szinteken ezek meghozatalát és végrehajtását.” 27 A 15. cikk szerint a dohánytermékek csempészete ellen fel kell lépni. A keretegyezmény javaslata ez ügyben, hogy a dohánytermékek csomagolásán fel kell tűntetni a termék eredetét, ezenkívül a kis- vagy nagy kereskedelmi felhasználásra szánt belső piacokon árusított dohánytermékek csomagolásán szerepeljen a következő közlemény: A termék kizárólag [beírandó az ország, az országnál kisebb, regionális vagy szövetségi egység, ahol a terméket piacra akarják vinni] árusítható. A 6. cikkben a dohánytermékek adójának növelése javasolt, ez által csökkenhet az ezen termékek iránti kereslet. A 9. és 10. cikk a dohánytermékek összetételének szabályzását javasolja, miszerint a Feleknek olyan irányelveket kell kidolgozni, melyek szabályozzák a dohánytermékek összetételét és a Felek igényelhetik a gyártótól, hogy az fedje fel termékeinek összetevőinek teljes listáját. A 4. és 5. cikkben foglaltak szerint a jogi fellépés például a dohánytermék gyártó cégek ellen indított termékfelelősségi perek fontos elemei a dohányzás ellenes intézkedéseknek. A 23. cikk javaslatot tesz a felek konferenciájára, mely biztosítja az egyezmény felügyeletét. Az első konferenciát a WHO hívta össze az egyezmény hatályba lépésétől számított egy éven belül, ez után a konferencia rendes ülésének helyét és idejét az első ülésen határozzák meg. A konferencia nyomon követi az egyezmény végrehajtását, protokollokat, mellékleteket és változtatásokat fogadhat el. A 26. cikk felszólítja a feleket, hogy az egyezmény elfogadásával kötelezettséget vállalnak arra, hogy előmozdítják a dohányzás világméretű visszaszorítása pénzügyi hátterének biztosítását. A feleknek forrásokat kell biztosítani a fejlődő országokban és a demokratikus átmenetet választó országokban zajló dohányzás ellenes akciók támogatásához. A 14. cikkben a felek beleegyeznek, hogy a dohányzásról való leszokást segítő szolgáltatásokat nemzeti egészségügyi programjaik részévé teszik.
27
Az Egészségügyi Világszervezet Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye III.Rész 8.cikk/2.
41
A 12. cikkben leírtak szerint a Felek előmozdítják a civil szervezetek részvételét a nemzeti dohányzás ellenes programok kidolgozásában. A 16. cikkben megtiltják az ingyenes dohánytermék minták osztogatását és tiltják a dohánytermékek kiszolgálását 18 évnél fiatalabbak számára. Habár hazánkban is bevezették már ezeket a cikkeket még is még mindig kimagaslóan sok dohányossal rendelkezünk. Ezen egyezményen kívül még egy sor szigorításra és kampányra van szükség, hogy Magyarország is füstmentes országgá válhasson. Csak a Keretegyezmény tárgyalásának megkezdése (1999. október 25.) és annak lezárása (2003. február 28.) között 13.450.536 ember halt meg a dohányzás eredményeként kialakult valamilyen megbetegedésben.28
5.3 A Világbank intézkedései 1991 óta a Világbank nem nyújt hitelt a dohányszektornak, sőt támogatja a dohányzás ellenes intézkedéseket a világban. Többek közt Magyarország is világbanki kölcsönből finanszírozza dohányzás elleni programját. 1999-ben a Világbank kiadott egy tanulmányt „A világméretű járvány megfékezése” címmel, mely mérföldkővé vált a nemzetközi dohányzás elleni küzdelemben. A kötetben összefoglalásra kerültek a dohányzás és a dohányzás visszaszorításának közgazdasági vonatkozási. Az olyan kormányzatok számára, amelyek a szilárd gazdaságpolitika keretein belül igyekeznek javítani állampolgáraik egészségén, a dohányzásellenőrzés terén tett intézkedések különösen vonzó megoldást jelenthetnek. 2000-ben egy újabb jelentős szakmai tanulmány került kiadásra a Világbank közreműködésével a dohányzás visszaszorításáról a fejlődő országokban. Ez a kiadvány lényeges a hazai a dohányzás ellenes politika fejlesztése szempontjából. Egyébként a Világbank honlapján több dohányzással kapcsolatos szakmai anyag is található. Ezek között szerepel egy olyan módszertani útmutató, mely felhasználható egy ország dohányzással kapcsolatos társadalmi költségek és egyéb közgazdasági mutatók kiszámítására.29
28
Az Egészségügyi Világszervezet Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye
29
Dr szilágyi Tibor a hazai dohányzásellenes politika fejlesztésének irányai, 2004, (31.oldal)
42
6. Magyarország intézkedései Az 1997. évi CLIV törvény (egészségügyi törvény) kimondja, hogy az állam felelős a lakosság egészségi állapotáért, tehát az állam feladata, hogy feleljen a dohányzás visszaszorításáért is. „141. § (1) Az állam - az e törvényben meghatározott keretek között - felelős a lakosság egészségi állapotáért, különösen azért, hogy az ehhez szükséges feltételrendszer kialakításával lehetővé váljon a közösségek és az egyének számára egészségi állapotuk megőrzése, védelme és fejlesztése, valamint szükség esetén lehetséges mértékű helyreállítása.”30 Magyarország
kiemelt
egészségügyi
programjai
célul
tűzték
ki
a
dohányzás
visszaszorítását. Ezek közül a legjelentősebb a Nemzeti Népegészségügyi Program és a Dohányzás Ellenes Akcióterv.
6.1 Nemzeti Népegészségügyi Program (Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja) A Nemzeti Népegészségügyi Program egy tíz évre szóló (2003-2013) stratégia azzal a céllal, hogy Magyarország egészségi állapotát megfelelő szintre emelje. Az ország lakosságának egészségi állapota az elmúlt három évtizedben folyamatosan romlik. Ehhez hozzájárul az egészségtelen életmód, a hiányos egészségkultúra, környezetszennyezés, a társadalmi egyenlőtlenségek és az egészségügyi ellátás színvonala. A legutóbbi népegészségügyi célprogram kormányhatározat formájában került kihirdetésre (1034/1994, kormány határozat), ám megvalósítása azonban elmaradt. Az új program megvalósítása sikeresnek bizonyult és az egészségügy reformjának alappillérévé vált. Az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjának legfőbb célja, hogy minden magyar állampolgár a lehető legegészségesebben élje életét. A program eredményeként, azaz tíz éven belül legyen három évvel hosszabb a születéskor várható élettartam hazánkban mindkét nem esetében. Ez két fő úton valósítató meg: • Az állampolgárok egészségének védelme és fejlesztése egész életük során; • A leggyakoribb betegségek, sérülések, halálokok sorozatosságának csökkentése és az ezekkel járó szenvedés mérséklése.
30
1997.évi CLIV törvény 141§(1)
43
Három alapvető érték gyakorol hatást a Nemzeti Program kidolgozását: • Az egészség az alapvető emberi jogok egyike. • Az egyenlőtlenségek csökkentésére való törekvés és a szolidaritás. • Az egyének, csoportok, intézmények és közösségek részvétele és felelősség vállalása az egészségfejlesztésében. „A Program prioritásai megválasztásánál elsősorban a lakosság egészségi állapotának legsúlyosabb gondjaiból indult ki. Kiemelt szempont a társadalmilag hátrányos helyzetű csoportok esélyeinek javítása. Tekintettel voltak a program kidolgozói a hazai és nemzetközi tapasztalatokra, a kivitelezés lehetőségeire, illetve a költséghatékonyságra. Ezt elérendő, négy területen kíván a Program előrehaladni. Elsősorban politikai síkon, különleges figyelmet szentelve • az ifjúság kérdéseinek; • az öregkor problémáinak; • az esélyegyenlőség megteremtésének és • az élet színterein az egészséget támogató környezet kialakításának. Fontos célkitűzés az elsődleges megelőzés érvényesítése a társadalomban. Kiemelt figyelmet kap: • a dohányzás visszaszorítása; • az alkohol- és drogprevenció; • az egészséges táplálkozási szokások elterjesztése és az élelmiszerbiztonság fejlesztése; • az aktív testmozgás elterjesztése; • a közegészségügyi és járványügyi biztonság fokozása, valamint • az egészséges fizikai környezet kialakítása.” Lépéseket kell tenni az idő előtti és elkerülhető halálozások, megbetegedések, fogyatékosságok megelőzése területén is. Prioritásként kezeljük: • a koszorúér- és agyérbetegségek okozta halálozások visszaszorítását; • a daganatos halálozás növekedési trendjének megállítását, visszafordítását; • a lelki egészségvédelem megerősítését; • a mozgásszervi betegségek és az abból eredő szövődmények csökkentését, 44
valamint • az AIDS és más szexuális úton terjedő betegségek megelőzését. A Program prioritásaival összhangban szükséges fejleszteni az egészségügyi és népegészségügyi intézményrendszert is: • folytatni kell az emlőszűrést és be kell vezetni a népegészségügyi szempontból kiemelt többi szűrővizsgálatot is; • az ellátó rendszer fejlesztése úgy történjen, hogy minél nagyobb egészségnyereséget lehessen társadalmilag elérni. Így különleges prioritást kap az alapellátás fejlesztése, az ott végzett megelőzési munka elmélyítése, feltételeinek javítása; • koncentrált erőforrás-fejlesztést kell végrehajtani a népegészségügy sokszínű világában, hogy a szakemberek képzettsége és anyagi, szervezeti erőforrások tekintetében meg tudjunk felelni a kihívásoknak; • ki kell építeni egy olyan monitor rendszert, mely lehetőséget teremt a Program folyamatos nyomon követésére, a szükséges korrekciók megtételére.” 31 A dohányzás visszaszorításával kapcsolatban a program célja: •
a cigarettafogyasztás évi 8%-kal való csökkentése 2010-ig
•
a rendszeres dohányosok prevalenciájának 10%-kal való csökkentése 2010-
ig •
a sohasem dohányzott lakosság növelése és a dohányzásra való rászokás
csökkentése •
füstmentes intézmények számának növelése
•
környezeti dohányfüst expozíció csökkentése
•
dohányzás miatti megbetegedés, halálozás csökkentése
•
a dohányzás okozta gazdasági terhek csökkentése
•
a nemdohányzó életmód normájának kialakítása
•
a dohánytermékek fogyasztását és csökkentését célzó törvényi és egyéb
szabályok betartatása Ezek megvalósításának stratégiái a Dohányzás Ellenes Nemzeti Akciótervben kerültek részletesen bemutatásra. 31
Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja
45
A Népegészségügyi program kimondja azt is, hogy Magyarország vegyen aktívan részt a Dohányzás-ellenőrzési keretegyezmény kidolgozásában és hazai bevezetésében. 6.2 Dohányzás Ellenes Nemzeti Akcióterv (DENTA 2005-2010) A Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezmény kimondja, hogy az aláíró feleknek ki kell dolgozniuk saját dohányzás-szabályozási stratégiájukat. A Dohányzás Ellenes Nemzeti Akcióterv azért készült, hogy iránymutatást adjon a magyarországi dohányzásszabályozási politikák számára, és a Nemzeti Népegészségügyi Programmal és a Dohányzás-ellenőrséi Keretegyezménnyel karöltve 2010-ig több területen kezdeményezze a dohányzás mérséklését. A lakosság felé történő folyamatos dohányzás ellenes médiatevékenységre van szükség. Ezenkívül mélyíteni kell a szakértők közötti kommunikációt, tovább képezni őket és megismertetni velük a hatékony dohányzás ellenes intézkedéseket. A kommunikációnak ki kell terjednie a szociális, egészségügyi, mezőgazdasági, pénzügyi, gazdasági bizottságokra is. A dohányzásról való leszokást elő kell segíteni egy leszokást segítő hálózat kialakításával. Támogatni kell a közösségi programokat, különösen a munkahelyi dohányzás ellenes programokra beleértve a kórházi dohányzás ellenes programok bevezetését. Az iskolákban is dohányzás ellenes politikák kidolgozására van szükség, melynek keretében előadásokat kell tartani a dohányzás károsságáról, felhívni a tanárok és szülők figyelmét is a problémára, ezek által megpróbálni megelőzni a fiatalok rászokását. Ezen kívül a terhes nők és kismamák dohányzásának csökkentését valamint a roma és hátrányos helyzetű fiatalokat megcélzó programok elindítása javaslott. Növelni kell a civil szervezetek szerepét a megelőzés terén. Kutatási tervet kell készíteni, mely kiterjed a hazai és más országokbeli dohányzás ellenes akciók elemzésére. Szükség van a dohánytermékek árának rendszeres növelésére és a reklám és szponzorácios tevékenység visszaszorítására. És nem utolsó sorban csökkenteni kell a dohánytermékek kátrány és nikotin tartalmát. A DENTA célpontjai: •
fiatalok, gyerekek
•
már dohányzók
•
nem dohányzók
46
A DENTA koordinációjára az Egészségügyi Minisztériumon keretein belül létre kell hozni egy Nemzeti Dohányzásellenes Fókuszpontot. A Fókuszpont vezetője az egészségügyi miniszter felé tartozik beszámolási kötelezettséggel. Feladatai a DENTA megvalósításának koordinálása és a megvalósított feladatok ellenőrzése. Létre kell hozni egy Nemzeti Interszektoriális Bizottságot is, mely integrálja a dohányzás témakörében érintett minisztériumok döntéshozó jogkörrel bíró minisztereit. A Bizottság munkájában részt vesznek a dohányzás elleni közdelemben érdekelt nem kormányzati szervek is.32 6.3 Civil mozgalmak Számos civil mozgalom vesz részt a dohányzás elleni tevékenységekben. Csak a legismertebb szervezeteket emelném ki ezek közül. Országos Dohányfüstmentes Egyesület (ODE) Az ODE elsőként alakult az Egészségvédő Országos Egyesületek sorában. Az Egyesület a Nemzeti Népegészségügyi Programhoz megvalósításáért folyó munkához kapcsolódva elkötelezetten munkálkodik célkitűzései megvalósítása érdekében, melyek a következők: A dohányzásra való rászokás megelőzése az ifjúság körében A nem dohányzók védelme Segítségnyújtás a dohányzásról való leszokáshoz Az egyesület amerikai módszerű kurzusok segítségével igyekszik leszoktatni a pacienseket a dohányzásról. A kurzus lényege az egészségrenevelés csoportterápiával és életmódbeli tanácsokkal. A programhoz társul még egy stresszoldó módszer begyakorlása, hogy könnyebb legyen átvészelni a nikotin hiány okozta feszültséget. Ezeken kívül az akupunktúrás kezelés lehetősége is elérhető a dohányzásról leszokásra vágyóknak. Iskolák és tanintézmények számára az Egyesület lehetőséget kínál, hogy munkatársaik kérésre egészségnevelő előadás sorozatokat tartsanak.
32
Dr. Antmann Katalin, Dr. Barta Judit, Dr. Csépe Péter, Demjén Tibor, Dr. Németh Ágnes, Dr. Vizi János: Dohányzás Ellenes Nemzeti Akcióterv 2005-2010
47
A dohányzást abbahagyók közül 50.000-t is meghaladja azoknak a száma, akik Egyesületünk segítségével szoktak le. Az Egyesület tanácsadó szolgálata és kurzusai nem csak a dohányzással kapcsolatban állnak rendelkezésre, hanem egyéb a társadalmat súlytó problémákban is, úgy mint alkohol, drogfüggőség, túlsúlyosság megszüntetése.33 Levegő Munkacsoport A Levegő Munkacsoport egy független társadalmi szervezet, mely azért dolgozik, hogy minden ember egészséges környezetben élhessen. A szervezet munkájának elismeréséért 2006-ban megkapta az „Év civil szervezete” kitűntetést. A szervezet számos elért eredménnyel büszkélkedhet, melyek hozzájárultak a levegő tisztábbá tételéhez, az ország „zöldebbé” varázsolásához és környezeti értékeink megőrzéséhez. A szervezet számos hasznos, környezet és levegő védelemről szóló kiadványt megjelentetett, melyek elérhetők a http://levego.hu/kiadvanyok honlap címen.34 A levegő tisztábbá tétele a dohányosokon is múlik, mivel, mint már fentebb említettem a cigaretta füstjében a széndioxid és a szénhidrogének koncentrációja négyszer nagyobb, mint az autók által kibocsátott kipufogógázban. Tehát a levegő szennyezettség szintjét csökkentetni lehetne ha kevesebben dohányoznának. Füstölgők Társasága 1997-ben alakult a szervezet azzal a céllal, hogy tömörítse azokat a cigarettázókat, szivarozókat, pipázókat, tubákolókat, akik a dohányzás kultúráját, a kultúrált dohányzást fontosnak tartják. A tagok között vannak nemdohányzók is, akik szimpátiával viseltetnek dohányzó tagjaink iránt. A Társaság ezen kívül feladatának tartja, hogy a dohányzók érdekeit képviseljék. Elvük, hogy a nem dohányzók igényeit tolerálják, de ennek fejében a dohányzók irányában is elvárható ugyan ez. A társaság olyan civil szerveződés, amely a társas együttlét alkalmait fontosnak tartja, hiszen jólesik beszélgetni, eszmét cserélni, vitatkozni, netán füstölögni. A Társaság részt vett a nem dohányzók védelmében született törvény kialakításában. A
33 34
http://www.eum.hu/archivum/eszcsm-eum-2003-ig/orszagos-080630 (2010.04.28.) http://www.levego.hu/magunkrol/celok (2010.04.30.)
48
nyilvánosság előtti megszólalásban több alkalommal fejtette ki álláspontját, és ahol erre lehetőség volt, a törvény előkészítés parlamenti vitájában is felszólalt. Összességében a Társaság azt próbálja elérni, hogy a dohányosok emberhez méltó körülmények között fogyaszthassák el a dohánytermékeket, anélkül, hogy másokat zavarnának és kirekesztve éreznék magukat.35 Egészségünkért a XXI. században Alapítvány Az Alapítvány célja a magyar nemzet egészgégének védelme, egészségi állapotának és életminőségének javítása az egészségmegőrzés megőrzés szemléletének korszerű
módszereinek
elterjesztésével,
illetve
szakmai
és
intézményi
háttere
kialakításának támogatásával. Az Alapítvány támogatja egészségvédelmi szakmai anyagok elkészítését, szakemberek továbbképzését, egészségvédelmi programokat, a nemzetközi egészségvédelmi szervezetekkel való kapcsolatteremtést és fenntartást. 36 Magyar Dohányzásellenes koalíció 2005-ben 13 a dohányzás visszaszorítása terén aktív civil szervezet létre hozta a Magyar Dohányzásellenes Koalíciót. Az MDK létrehozását az Egészségünkért a XXI. században Alapítvány kezdeményezte és biztosítja annak működéséhez szükséges anyagi hátteret. A Koalíció fő célja, hogy lobbi tevékenységgel elősegítse a külföldön már bevált dohányzásellenes intézkedések hazai bevezetését. A cél elérése érdekében a Koalíció igyekszik jó kapcsolatot kialakítani a hazai médiumokkal, döntéshozókkal, minisztériumi tisztségviselőkkel. A Koalícióhoz csak olyan civil szervezetek csatlakozhatnak, melyek semmilyen kapcsolatban nem álltak és nem állnak dohányipari cégekkel és azok érdekképviseleti
szervezeteivel.
A
Koalíció
megalakulását
követően
benyújtotta
csatlakozási szándékát a European Network for Smoking Prevention (ENSP) nemzetközi civil szervezetbe, mely európai szinten koordinálja a nemzeti dohányzásellenes civil szervezetek működését. Az ENSP a csatlakozási dokumentumokat elfogadta és a magyar koalíció a szervezet tagjává vált.
35 36
http://www.fustolgok.hu/kik_vagyunk (2010.04.30.) http://www.health21.hungary.globalink.org/ (2010.04.30.)
49
A Koalíció alapító tagjai: 1. Egészségünkért a XXI. Században Alapítvány 2. Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége 3. Dohányzás vagy Egészség Magyar Alapítvány 4. Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata 5. Egészséges Óvodák Nemzeti Hálózata 6. Egészséges Városok Magyarországi Szövetsége 7. ÉLET Alapítvány 8. Levegő Munkacsoport 9. Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) 10. Magyar Rákellenes Liga 11. Magyar Védőnők Egyesülete 12. Pápai Páriz Egészségnevelési Országos Egyesület 13. Szövetség a dohányzás visszaszorításáért (melynek tagjai: Dohányzás vagy Egészség Egyesület, Egészséges Munkahelyekért Egyesület, Egészséges Óvodák Nemzeti Hálózata, Egészséges Városok magyarországi Szövetsége, Magyar Ápolási Egyesület, Magyar Védőnők Egyesülete, Magyar Rákellenes Liga, Országos Dohányfüstmentes Egyesület, Pápai Páriz Egészségnevelési Országos Egyesület) 37 A Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezmény, a Nemzeti Népegészségügyi Program és a Dohányzásellenes Nemzeti Akcióterv által sorra valósulnak meg a dohányzást visszaszorító törvények és intézkedések. Ezzel kapcsolatban már csak ennyi kérdés merül fel, hogy mennyire sikeresek és hatásosak ezen intézkedések. Vajon gyakorol e valamilyen hatást, és ha igen kikre, a dohányosokra vagy a nem dohányzókra? Dolgozatom végére talán választ kaphatunk a kérdésre.
6.4 Jogszabályok: Az 1997. évi CIII. Törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól, olyan árral és adóval kapcsolatos intézkedéseket vezet be, melyek csökkentik a dohánytermékek iránti keresletet.38 Ez azt jelenti, hogy a dohánytermékekre kivetett egyre magasabb adók miatt folyamatosan emelkedik ezen 37 38
http://bulvar.ma.hu/tart/rcikk/d/0/128768/1 (2010.04.30) 1997. évi CIII. Törvény 3§(1)
50
termékek ára. 2010. január elsejétől a dohánytermékek jövedéki adója 8,3 százalékkal nőtt, ez egy eddig 500 forintos cigaretta esetében 37 forint áremelést jelent. A törvény kiterjed a feketekereskedelem megakadályozására is. A termékek csomagolásán fel kell tüntetni „A termék eladása csak ….-ban (az ország neve) engedélyezett”. 2001. december 31.-étől ez a törvény tiltja a dohánytermékeket árusító automaták üzemeltetését. Hazánkban 1997-ben volt először dohányreklám tilalom, de ez a dohányipar erős lobbizása következtében enyhítésre került. 2000-ben a reklámtörvény módosításával a régi tilalom visszaállításra került, ám a tilalom nem volt teljes körű. Kivételt jelentett az eladás helyi reklámozás, dohányipari szakmai kiadványokban megjelenhettek dohányreklámok, a szponzorálás nem volt teljes körűen tiltott, mert akár politikai pártok is hozzájuthattak dohányipari pénzekhez, valamint világméretű sportesemények estében, mint például a Forma 1 megengedett volt a szponzorálás. Amióta Magyarország csatlakozott az EU-hoz, csak úgy, mint az összes többi tagállamban a „Határok nélküli televíziózás” című 1989-es irányelv tiltja a dohánytermékek reklámozását és a dohány gyártók műsorszponzorálását. Ez teljes körű tilalmat jelent. Tilos a reklámozás az összes médiumban és tilos bármilyen esemény szponzorálása. Az 1999.évi XLII. törvény a nem dohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szól, melynek előírásai a következők: Oktatási, szociális, jóléti és egészségügyi ellátást biztosító intézményekben tilos a dohánytermékek árusítása. 18 év alatti gyermekek részére a dohánytermékek kiszolgálása tilos és az eladók az életkort bizonyító iratot kérhetnek. A dohánytermékek mintaadással sem értékesítetők.39 A 2002.évi LVIII. törvény az egészségügyi ellátást és a társadalombiztosítást érintő törvények módosításáról, mely módosítja a nem dohányzók védelméről szóló 1999.évi XLII. törvényt és bevezeti a dohánytermékek eladására, promóciójára, fogyasztására vonatkozó szabályokat, kimondja, hogy a dohánytermékek csomagolásán kötelező az egészségügyi figyelmeztető feliratok feltüntetése. A feliratot a csomagolás fő és hátsó oldalán, míg az egyik kis oldalon a cigaretta kátrány, nikotin és CO tartalmára vonatkozó információkat kell közölni. A figyelmezetéseket az eladás helyén is fel kell tüntetni.
39
1999.évi XLII. törvény
51
Ezenkívül a dohánytermékek csomagolásán nem szerepelhet a fentebb már említett félrevezető „light” és egyéb hasonló kifejezések használata, valamint tilos a rászokást segítő ammónia adalékanyagként való felhasználása a cigarettákban.40 Az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről megköveteli, hogy a munkaadóknak megfelelő védelmet kell biztosítani a nem dohányzók számára a munkahelyen. A dohányzók számára dohányzásra kijelölt helyet kell biztosítani, hogy nem dohányzó társaikat ne veszélyeztették.41
6.5 Dohányzás megelőzési program már gyermekkorban: Az Egészségügyi Világszervezet szerint már óvodás korban el kell kezdeni a dohányzásra való rászokás megelőzését és a dohányfüstmentes élet normájának kialakítását a gyermekekben. Hazánkban is kidolgozásra került egy óvodai és egy általános iskolai dohányzás megelőző program. Az óvodás korú gyermekek a legaktívabb befogadói a világnak. Ők a legfogékonyabbak az új információkra. Felfedezi a világot, kérdez-felel, megfigyel, kipróbál, és folyamatosan tapasztal. Ilyen korban még csak utánzással sajátítja el a különböző pozitív-negatív viselkedési formákat. A mások által produkált mintákat utánozza, így új viselkedési módokra tesz szert. Érdemes megfigyelni, hogy a tv sorozatok hősei, a reklámok milyen sok esetben negatív viselkedési mintákat kínálnak fel a gyermekeknek. Ezeknek a negatív mintáknak ellenpólust kell nyújtani. A gyermekek viselkedését igen nagy mértékben meghatározza az is, hogy mit látnak otthon szüleiktől, családtagjaiktól és azoktól a személyektől, akikkel a leggyakrabban találkoznak, akikhez érzelmileg kötődnek. Minden új viselkedési mintával való azonosulás az érzelmi kapcsolaton alapul, ezért fontos, hogy a kisgyermekek közvetlen környezetében dohányzást elutasító mintákat lásson. Lényeges, hogy ne a dohányzó embert, hanem a dohányzást találják ellenszenvesnek. Az egészséges életmódra nevelés nem csak a család, hanem az óvoda dolga is. Fontos, hogy a gyermek tájékoztatva legyen és megismerje azokat a káros hatásokat, melyeket majd később figyelembe tud venni, a dohányzásra ösztönző befolyásokkal szemben.
40
2002.évi LVIII. törvény 46.§
41
1993. évi XCIII. Törvény 38§
52
A program legfőbb szempontja, hogy a gyermek életkori sajátosságait figyelembe véve játékosan lehet információt átadni, véleményét formálni a dohányzással kapcsolatban. A program tiszteletben tartja azt a tényt, hogy mindenkinek joga van önállóan dönteni életmódjáról. A program eredményességét veszélyeztetheti, hogy ha az óvodás látja dohányozni az óvodapedagógust. 42 Az óvodai program sikeres folytatása ként elindult egy általános iskolai program is. A program részeként kifejlesztésre került egy olyan interaktív, játszó szoftver is, mely képes lekötni a gyermekek figyelmét és egyben egészségfejlesztési célokat is szolgál. Hazánkban már több mint 1300 iskola csatlakozott a programhoz
6.6 A média szerepe: A dohányzás ellenes és megelőzési propaganda eszköze főleg a média. Ugyan vitatott, hogy a média befolyásolja e az emberek viselkedését. A média új viselkedési és életmódbeli mintákat kínál fel az embereknek, akik vagy elfogadják azt vagy nem. Ez egy lehetőség, mely felkelti a figyelmet és tájékoztatást nyújt az embereknek. A tv-ben, rádióban, Interneten, utcai plakátokon megjelenő dohányzás ellenes kampányok nagy segítséget nyújtanak a dohányzás visszaszorításában. Mivel még ha a dohányost nem is befolyásolják, de a nem dohányzókat megerősíthetik a füst mentes életmód tudatában.
6.7 A közterületen való dohányzás: A tisztalevegő alapvető emberi jog. A közterületi dohánytilalom esélyegyenlőségi kérdés, mivel mindenkinek egyformán azonos joga van az egészséges élethez, vagyis hogy dohányfüstmentes tiszta levegőt lélegezzen be az intézményekben, vendéglátóhelyeken vagy a közterületen. A legújabb dohányzás ellenes intézkedés a kültéri dohánytilalom bevezetése. Dombóváron, Kaposváron, Szolnokon, Szegeden, Pécset, Hódmezővásárhelyen, Csongrádon, Szentesen, Székesfehérváron és több budapesti kerületben nem lehet bárhol büntetlenül dohányozni. Az önkormányzatok célja mindenhol közel azonos: elsősorban a gyermekek egészségének védelme, a játszóterek és az utcák tisztasága. A rendelet megsértése szabálysértésnek minősül és 3000-től 20 000Ft-ig terjedő helyszíni bírsággal sújtható, feljelentés esetében 42
http://efrirk.antsz.hu/bekes/html/dohanyzas_ovodai_megelozes.html (2010.05.02)
53
akár 30 000Ft is lehet a büntetés. Először Dombóváron vezették be a korlátozást 2006-ban, miután negyvenezer négyzetméter területű városközpontban 26 kilogramm cigaretta csikket gyűjtöttek össze.43 A közterületen való dohányzás tiltása egy nagyon jó és hatásos lépés a dohányzás visszaszorításában, viszont felvetődik ezzel kapcsolatban egy újabb esélyegyenlőségi probléma, hiszen a dohányos emberek így diszkriminálva érezhetik magukat. 6.8 Viszlát mentolos cigaretta?! Egy újabb dohányzás ellenes intézkedés szerint, mely a dohánytermékek előállítását szigorítaná, a jövőben a dohánytermékekben minden ízesítő anyagot mellőzni kell majd. Tehát például eltűnhetnek a közkedvelt mentolos ízesítésű cigaretták. Ez az intézkedés nem csak a dohányosok, de a termelők számára is gondot okozhat. Jelenleg
folyik
a
Dohányzás-ellenőrzési
Keretegyezmény
felülvizsgálata.
A
dohánytermékek gyártása során felhasználható ízesítő anyagok szabályozásáról szóló cikkely megfogalmazásában Magyarország is részt vehetne, ám nem élünk a beleszólás jogával. Amennyiben Magyarország elfogadja a tavaly Kanada által ratifikált szabályozást, úgy komoly válság alakulhat ki, mert Kanada az ízesítő anyagok használatával együtt betiltotta a kevert dohtermékek gyártását is, így korlátozásra került a Burley dohány használata, mely a világon a közkedvelt cigaretták nagy részében megtalálható. Ha Magyarország elfogadja a szabályozást több ezer dohánytermelésben foglalkoztatott ember válhat munkanélkülivé. Hazánkban a termelők 2/3-a állít elő Burley dohányt. Kanada egészségügyi szempontokból vezette be az intézkedést, ám a hazai dohányosokat képviselő Füstölgők Társasága szerint, ez az intézkedés nem csökkentené a dohányosok számát, csak az ízlésvilágukat formálná át. Viszont a feketepiac fellendülne, mert könnyebb lenne hamisítani a cigarettákat, mivel azoknak egyforma lenne az ízviláguk. Ha a kanadai szabályozás hazánkban is megvalósul és betiltásra kerül az összes adalékanyag, melyet a dohánytermékek előállításánál használnak, megszűnhet a forgalmazott cigaretták 75%-a. Ezenkívül megszűnnének a kevert dohányból készült cigaretták is, ami komoly gazdasági válságot idézne elő a dohánytermelők és gyártók körében, valamint a fekete piacok erősödnének. Az a törekvés miszerint a dohánytermékek teljes összetételét nyilvánosságra kell hozni szintén egy sor problémát vet fel. Először is kereskedelmi megállapodásokat sért, 43
http://index.hu/belfold/2009/03/12/varosok_csatlakoztak_a_dohanytilalomhoz/ (2010.05.04)
54
másodszor a feketepiac erősödéséhez és a dohányipari verseny megszűnéséhez vezetne, mely szintén beláthatatlan gazdasági következményeket vonat maga után. 44
44
http://www.demokrata.hu/napi-hir/eltunhet-polcokrol-mentolos-cigaretta (2010.05.04)
55
7. Kutatási eredmények: A dohányzási szokások és a dohányzás elleni intézkedések hatásairól végzett kutatásom néhány megdöbbentő eredményt mutat. Készítettem egy online kitölthető kérdőívet, valamint ugyanennek a nyomtatott verzióját. Az Interneten körülbelül 100-an töltötték ki, míg nyomtatottan 50-en. Különböző iskolai végzettséggel rendelkező és több korcsoportból származó személyt kérdeztem, nőket és férfiakat egyaránt. Hipotéziseim a következők: 1. A dohányzás visszaszorítását célzó intézkedéseknek (kampányok, programok, tiltások) nincs számottevő hatásuk a dohányosokra. 2. Nem befolyásolja dohányzási szokásaikat. 3. A dohánytermékek fogyasztása nagyon lassú csökkenést. 4. A dohányosok általábantekintettel vannak a nem dohányzókra. A megkérdezettek 61%-ának a családjában dohányzik valaki. Az egyik meglepő dolog az, hogy a megkérdezettek 34%-a dohányzik rendszeresen, míg 36%-uk nem dohányzik. 22% csak alkalmanként, és csupán csak 8% aki már leszokott a cigarettáról. Tehát ha az alkalmi dohányosokat nem vesszük figyelembe, akkor több a nem dohányzó. Persze kérdés, hogy megtehetjük-e, hogy nem vesszük őket figyelembe, hiszen ők is dohányoznak, csak nem rendszeresen, nincs szükségük a cigarettára, mert nincsenek rászokva, de bizonyos alkalmakkor jól esik. Úgy gondolom vitatható, hogy aki alkalmanként elszív néhány szál cigarettát dohányos-e vagy sem. Én a dohányosok közé soroltam őket. Így tehát a kutatásban résztvevők 56%-a dohányzik. A kérdőívet kitöltők nagy része (70%) 18 és 25 év közötti fiatal. Közülük néhány kivétellel, szinte mindenki dohányzik. Kicsit elszomorító, hogy a 14-17 éves korosztályból szintén sokan jelölték, hogy dohányoznak. Ez igen nagy problémát jelent, hiszen az "igazi rászokás" azoknál alakul ki, akik 20 éves koruk előtt kezdenek el dohányozni. Kutatások igazolták azt a megállapítást, hogy akik fiatal korban szoknak rá a dohányzásra, általában erős dohányosokká válnak, s fokozott az a veszély, hogy életük későbbi szakaszában dohányzás által okozott betegségben fognak meghalni.
56
Felmérésem szerint a 26-35évesek dohányoznak a legkisebb arányban. Ez talán abból adódik, hogy a mai világban körülbelül ebben a korban házasodnak és vállalnak gyermeket az emberek. A 36-45 és 46-55 év közöttiek sem dohányoznak olyan nagy arányban. Közülük került ki az a 8% akik már leszoktak a cigarettáról. Viszont a 66 év felettiek körében szintén kicsit megugrik a dohányosok száma. A napi rendszeres dohányzók közül a legtöbben (20%) naponta 5-10 szál cigarettát szívnak el. 13% naponta egy vagy közel egy dobozzal fogyaszt. Az alkalmi dohányosok 24%-a alkalmanként 5 vagy annál kevesebb szál cigarettát szív el, míg 4%-uk közel egy dobozzal. Az összes megkérdezett 9% dohányzik 10 évnél régebben, 36%-a 5-10 éve, 34%-uk 3-5 éve, 19% 1 és 3 év között, míg 2% 1 évnél nem régebben kezdett el cigarettázni. Néhány kutatás azt állítja, hogy az iskolai végzettség és a dohányzás fordítottan arányos egymással. Tehát valakinek minél magasabb az iskolai végzettsége annál kevésbé dohányzik. Kutatásom erre rácáfolt, hiszen az érettségivel vagy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők nagyobb arányban dohányoznak, mint akik alacsonyan iskolázottak. Egy nemrégiben készült német kutatás arra az eredményre jutott, hogy azok az emberek, akiknél magas a munkahelyi terhelés, tehát sokat dolgoznak, és munkaközben időzavarban vannak sokkal kevésbé nyúlnak a cigarettához. Egyszerűen azért, mert nincs rá idő. Viszont a rájuk nehezedő sok feladat miatt nagyobb stressznek vannak kitéve. Kérdőívemben nem tértem ki a munkahelyi beosztásra és terhelésre, de ha csak körbe nézek környezetemben azok között, akik magas terhelés mellett dolgoznak, arra a megállapításra jutok, hogy ők igen is többet dohányoznak és pont az említett nagy stressz miatt. A „Miért dohányzik?” kérdésre sok érdekes és vicces válasz született. A többség 36% a feszültség levezetése céljából. Tehát valószínűleg stresszes életmódot folytatnak. 29% az élvezet miatt gyújt rá, 24% megszokásból, 11% a társaság kedvéért. Ezt a 11%-ot, akik a társaság kedvéért dohányoznak kicsit kiemelném, ugyanis még a dolgozat elején a dohányzásra hajlamosító tényezők között szerepelt, hogy a kortárscsoportok, azaz „társaság”-ok pozitív vagy negatív hatással lehetnek a dohányzásra. Ez leginkább a fiatalok körében jellemző. Tehát ez a 11% nem azért dohányzik, mert annyira szüksége lenne a cigarettára, hanem a társaság nyomására gyújt rá. Ez a nyomás általában tudat alatt történik. Ugyanis ha a baráti összejöveteleken sokan dohányoznak az illető fiatal körül egy idő múlva számára is rokonszenvessé válhat a cigaretta, még ha addig nem is élt vele. Persze 57
ez nem minden esetben igaz, de ha körülnézünk néhány baráti társaságba általában ez a tendencia érvényesül. A válaszadók közül volt több olyan, aki nem tudta megmondani, hogy miért is dohányzik. Egyszerűen csak beírták válasznak, hogy „Nem tudom” vagy „Csak”. Ez igen meglepő, hogy nincs tisztába tevékenysége mivoltával, hiszen valami miatt rá szokott. Volt olyan válaszadó is, aki valószínűleg sok szabadidővel rendelkezik, mert a cigarettázást, mint időtöltést írta be. A válaszadók többsége a cigaretta márkák közül a Marlborot preferálja, mögötte holt versenyben a PallMall és a Multifilter végzett. A felmérésben résztvevők 82%-át befolyásolja a cigarettavásárlásban, hogy az mennyi kátrányt, nikotint, széndioxidot tartalmaz. A kutatásból kiderül, hogy a nők nagyobb gondot fordítanak, hogy „kevésbé káros” cigarettát szívjanak, mint a férfiak. A megkérdezettek többségét 57%-ot nem érdekli, hogy mennyire ízléses vagy kreatív a cigaretták csomagolása. A feltűnő dekoratív csomagolás főleg a fiatalok körében számít befolyásoló tényezőnek. A csomagoláson feltűntetett egészségügyi figyelmeztetéseket csupán csak 29% olvassa el mindig, 57% néha és 14% soha. Ez igazán meglepő eredmény, mert azt gondolnánk, hogy ha már úgy is ott van a kezünkben a cigis doboz elolvassuk, hogy mi van ráírva. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy kicsit talán unalmasak már ezek a feliratok, hiszen az összest ismerjük már. Ezenkívül eléggé egyhangúak is ezek a figyelmeztetések. Ezt a problémát talán úgy lehetne megoldani, hogy még jobban szélesíteni kéne a feliratok palettáját és egy kicsit talán színesebbé tenni őket. Ezek a figyelmeztető feliratok többségében (67%) nem befolyásolják dohányzási szokásaiban a megkérdezetteket. 5% kevesebbet dohányzik a figyelmeztetések hatására. Csupán 4% aki emiatt leszokott a cigarettáról. A válaszadók 24%-át annyiban befolyásolják ezek a feliratok, hogy megerősítik a cigarettafüstmentes életmódban. Tehát a nem dohányzókat jobban befolyásolják ezek a figyelmeztetések, mint a dohányosokat. A válaszadók 100% tisztában van a dohányzás káros hatásaival, viszont 3% nem tudja, hogy a passzív dohányzás is legalább olyan ártalmas, mint az aktív. A dohányosok 38%-a egyáltalán nem gyújt rá, ha nem dohányzó van a társaságban. 36% kevesebbet dohányzik, 21% csak akkor nem gyújt rá, ha gyermek az illető és 4%-ot nem érdekli, ha mások orra alá fújja a füstöt. Tehát összességében elmondható, hogy a dohányosok többsége tekintettel van nem dohányzó társaira és igyekszik nem kitenni őket felesleges dohányfüstnek. 58
A megkérdezettek 95% hallott már dohányzás ellenes kampányokról. Általában televízióban, Interneten, óriásplakátokon találkoztak ezekkel a kampányokkal. A válaszadók között a legnépszerűbb kampány a „Nincs de”. Ezt 31% jelölte be. Ez a kampány nem csak a dohányzás visszaszorításával foglalkozik. Témái közé tartozik az elhízás, mozgás szegény életmód, és az alkoholizmus is. Az egészséges életmódra hívja fel a célcsoportok figyelmet. A kampány szerint kifogások keresése helyett inkább változtatni kellene életmódunkon. Következő helyen 28%-al a „Help- a dohányfüstmentes életért” végzett, melyről már a korábbiakban volt szó. Ezután a „Merj nemet mondani” áll 23%-al, mely 2002 és 2004 között zajlott. A kampány több kritikát is kapott különböző szakmai szervezetektől, mert a szlogenje a „Merj nemet mondani” azaz „Feel free to say no” hasonlított a dohányipar által akkoriban szponzorált programok üzenetére. A legkevésbé ismert a „Ciki a cigi” elnevezésű kampány 18%-al. Ez a program inkább az általános iskolásokat célozza. Ezek a programok a dohányosok csupán 7%-át befolyásolják, annyiban hogy kevesebbet cigarettáznak. 0% tette le a cigarettát a kampányok hatására. Az összes válaszadó 75%-át nem érdeklik ezek a kampányok. 18%-ot pedig megerősít, hogy ne kezdjen el dohányozni. Tehát ismét az az eredmény született, mint a cigarettás dobozokon lévő figyelmeztető feliratok esetében. Ezek is leginkább a nem dohányzóra vannak hatással. Ez jó eredménynek számít, mivel a kampányoknak a célkitűzései közt szerepel a rászokás megelőzése. De kijelenthetjük, hogy a dohányosokra viszont abszolút nincsenek hatással ezek a programok. Legalábbis egyenlőre. Sok évbe telik, megváltoztatni egy ember véleményét, hozzáállását valamihez, így a cigarettához is. A dohánytermékek jövedéki adójának emelésével a termékek ára is fokozatosan nő. A dohányosok többsége 1000Ft-ig megvásárolná még a cigarettát, ezen felül, lehet, hogy már elgondolkozna a leszokáson. 6% viszont azt mondja, hogy legyen bármilyen drága, ő akkor is megveszi. Ezen válaszadók az idősebb korosztályból kerülnek ki. Tehát a dohánytermékek árának növelése egy jó megoldásnak tűnik a dohányzás visszaszorítására. A dohányzók 8% fogyaszt a cigarettán kívül egyéb dohánytermékeket: Szivart és vízipipát. A dohányzásról való leszokást 57% tervezi a közel jövőben. 10% már megpróbált leszokni, de nem sikerült. 37% pedig egyáltalán nem akar leszokni. Ez a 37% talán egy kicsit sok. Kérdés, hogy az 57%, akik tervezik a leszokást véghez is viszik-e vagy nem sikerül, de mindenképpen jó arány, hogy a többség szeretne leszokni.
59
Főleg az idősebb korosztályból jelölték sokan, hogy nem tervezik a leszokást, vagy már megpróbálták de nem sikerült. Tehát a kor előrehaladtával egyre kevésbé szeretnének és egyre kevésbé tudnak leszokni az emberek a dohányzásról A válaszadók közül senki nem vett még igénybe orvosi segítséget a dohányzásról való leszokáshoz, 21% szívesen kérne orvosi segítséget. 79% úgy véli egyedül is meg tudna birkózni a problémával. A dohányossal készített mélyinterjú megerősíti a kérdőív eredményeit. 5 éve dohányzik, tehát tartós dohányosnak mondható. Jelenleg felsőoktatási intézményben tanul. Családjában több dohányos is található. Élvezeti célból és a stressz levezetésként dohányzik. Gyermek társaságában nem gyújt rá, azonban összejöveteleken az átlagosnál is több cigarettát szív el. Márkahű. Csak akkor vásárol a megszokottól eltérő márkájú és típusú cigarettát, ha kedvencéhez nem jut hozzá. Ha valamilyen új vagy korlátozott számban kapható cigaretta kerül a piacra, kipróbálja, ám ha nem nyújt számára semmi újat és drágább is a megszokottnál, akkor hamar visszatér kedvenc márkájához. Talán fiatal kora miatt is, bár elolvassa a dobozon található figyelmeztetéseket, nem törődik velük. A dohányzás ellenes kampányok sem befolyásolják szokásában. Annál jobban izgatják a nők számára fontos következmények, mint például a fogak sárgulása, a ráncosodás, és bár tagadja, hogy ez befolyásolná, a dohányzás által állítólagosan okozott súlycsökkenés. Tudja, hogy egyszer le kellene szoknia erről az egészségtelen szokásról, de belátható időn belül nem tervezi, hogy megteszi. Kivételt képez ez alól egy lehetséges terhesség, ami alatt semmiképpen nem gyújtana rá, hiszen tudja, hogy ezzel károsíthatná születendő gyermeke egészségét. Összességében tisztában van azzal, hogy a dohányzás káros rá és környezetére, de függősége erős, élvezeti alapon nyugszik, ezért felvállalja és folytatja azt. A kérdőívekből és a mélyinterjúból kiderül tehát, hogy hipotéziseim beigazolódtak. 1. A dohányzás visszaszorítását célzó intézkedéseknek (kampányok, programok, tiltások) nincs számottevő hatásuk a dohányosokra. 2. Nem befolyásolja dohányzási szokásaikat. 3. A dohánytermékek fogyasztása nagyon lassú csökkenést mutat. 4. A dohányosok általában tekintettel vannak a nem dohányzókra.
60
8. Összefoglalás, javaslattétel: A kutatásból kiderül, hogy a dohánytermékek fogyasztása csak nagyon lassú csökkenést mutat. Kétféle tendencia jellemzi a fogyasztást: - Ha nagymértékben nő a jövedéki adó (azaz a termék ára), akkor kevesebb cigarettát vásárolnak az emberek, tehát csökken a fogyasztás. Viszont ez fellendítheti a feketepiacot, azaz lehet, hogy csak a legális fogyasztás csökken. - A másik, hogy egyre könnyebb, termékeket szívnak a fogyasztók. Azaz olyan cigarettákat vásárolnak, melyekben kevesebb a káros anyag tartalom. A kampányoknak és a leszoktatást célzó programoknak a fogyasztás mértékére nincs számottevő hatásuk, azok csak a választást segítik elő. Tehát csak tájékoztatják a fogyasztókat, a dohányzásmentes élet lehetőségéről, amit azok vagy elfogadnak, vagy nem. Ezért a dohánygyárak nincsenek veszélyeztetve ezen intézkedések által. Manapság a termékek népszerűsítésének a legfontosabb terepe az eladási hely. Ott dől el, hogy mit vesz a fogyasztó, ezért ahhoz ragaszkodnak a gyártók, hogy ott a saját fogyasztóikkal való kommunikációba már ne szóljanak bele. Ha bele gondolunk ez egy jogos elvárás, hiszen egy legális piaci termékről van szó. A dohánycégek a legnagyobb adófizetők egyikei. Befizetéseikből az államadóság 1%-át fedezni lehet. Tehát a gazdaság szerves részét képezik és működésükre szüksége van az államnak. A fő probléma hazánkban, hogy a dohányzás ellenes politikát a Dohányzásellenőrzési Keretegyezmény iránymutatásai által kell kidolgozni. Azért jelent ez problémát, mivel a Keretegyezményben egyoldalú érdekek érvényesülnek, mert a szabályozások kialakításában főként egészségügyi szervezetek vesznek részt, és csekély az egyéb gazdasági szakterületet képviselők aránya. Így a döntések sérthetik a fogyasztók vagy a kormányok érdekeit és a szabályozásoktól várt nyereség minimális vagy abszolút nincs. Annak érdekében, hogy a gazdaság által is fontos szempontok érvényesülessenek az összes érintett félnek részt kellene vennie a szabályozásban. Ez Magyarországra is igaz, mivel hazánk követő magatartást tanúsít, azaz elfogadjuk, amit az erősek kitalálnak. Ezzel az a probléma, hogy ebben a szabályozási folyamatban Kanada a fő véleményalkotó, akinek nem érdeke figyelembe venni az európai gazdasági, társadalmi, kereskedelmi érdekeket.
61
Szükség lenne egy Magyar álláspont kialakítására és részt kellene venni a szabályozási folyamat megalkotásában. Ezt az egészet hazánkban talán azzal kéne kezdeni, hogy fel kéne mérni, hogy a tervezett szabályozások milyen hatással lennének a kereskedelemre, gazdaságra, feketepiacra., mivel ami Kanada és a többi erős ország gazdaságának jót tesz, az nem biztos, hogy a Magyar gazdaságnak is jó. Ennek a Magyar álláspont elemeinek a következőknek kéne lenniük: 1.
A nemzet általános egészségvédelme. Tehát az állam támogasson minden
olyan tiltást, ami az emberek egészségvédelmét szolgálja. 2.
Semmi olyannal nem kellene foglalkozni, ami a dohányosok ízlés világát
érinti, tehát például az ízesített dohánytermékeket hagyni kellene a piacon, mert azzal, hogy betiltásra kerülnek nem csökken a dohányosok száma, csak más fajta cigarettát fognak vásárolni. 3.
Minden dohányterméknek azonos elbírálásban kellene részesülnie. Tehát
azonos hozzáférhetőség, azonos magas adószinttel kellene rendelkeznie. 4.
A fiatalkorúak cigarettához jutását minden lehetséges eszközzel meg kell
nehezíteni. De ne úgy, hogy a dohányzó felnőttek kijelölt helyeken történő cigaretta vásárlását próbálják nehezíteni. Figyelembe kell venni azt is, hogy a dohányzóhelyek csökkentésével a dohányzás visszaszorul az otthonokba, ami azért gond, mert nem lehet cél, hogy gyermekeink otthon dohányfüstben nevelkedjenek. 5.
A következő fő cél a nem dohányosok védelme kell, hogy legyen, nem
pedig a dohányosok élvezeti szintjének csökkentése. 6.
Fontos, hogy a szabályozásban figyelembe vegyük a gazdaság érdekeit.
Hazánkban sok főként hátrányos helyzetű és roma származású ember foglalkozik dohánytermesztéssel. A Burley dohány betiltása veszélyeztetheti a megélhetésüket 7.
A cigaretta káros anyag kibocsátásának csökkennie kell a jövőben, ami csak
fejlesztések
során
valósítható
meg.
Ezért
a
fejlesztések
lehetőségének
megszüntetése igen nagy hiba lenne. 8.
Az új szabályozásban az Európai Uniónak kellene játszani a vezető szerepet,
mivel ez közelebb áll a Magyar valósághoz és így hazánk is részt vehetne a folyamat irányításában. 9.
Az új szabályozás alapuljon tudományos eredményeken és elemzéseken.
10.
Tiszteletben kell tartani a piacgazdaság általánosan elfogadott ismérveit.
Például üzleti titok védelme, piaci szabadság, egyenlő esélyek. 62
11.
A Magyar álláspont kidolgozásában ne csak az állam vezetői vegyenek részt,
hanem a gazdasági élet érdekképviseleti szervezetei is kapjanak szerepet. Látható, hogy nem is lenne olyan bonyolult a probléma megoldása. Zárásként már csak annyit mondanék, hogy a cigaretta a valaha bevezetett legsikeresebb és legkeresettebb termékké vált a világon. Persze ez a siker köszönhető a dolgok elhallgatásának is. Gondoljunk csak bele, ha valaki egy hasonló új terméket akarna bevezetni és nyíltan közölné, hogy a termékkel 5 millió embert ölhet meg évente, függőséget okoz, sok ember kezdi majd elfogyasztani gyermekkorban, és sok pénzt lehet vele kaszálni biztosan nem lenne olyan kormány, amely engedélyezné a piacra dobást. A dohányipar elérte, hogy bevezethessen egy ilyen terméket, ez köszönhető többek között a mások által sumákolásnak nevezett kiváló lobbi tevékenységnek. A dohányipar nem csupán cigarettát állít elő, hanem a dohányzás image-ét is, amellyel azt sugallják, hogy a dohányzás kellemes, sikkes és kockázatossága miatt van benne kis izgalom. Rá kell azonban ébredni az embereknek, hogy ez a modernkor egyik legsikeresebb propaganda hadjárata. Több száz millió embert győzőt meg arról, hogy a dohányzás vonzó és ez még hosszú időn át fenn maradhat a dohányzás elleni kampányolás ellenére is, mert ha a fejlett országokban sikerrel is járnak a dohányzás ellenes intézkedések, még mindig vannak olyan területek, amiket a dohányipar még csak mostanában kezd kiaknázni. Például Afrikában vagy Ázsiában ugyan a férfiak nagyobb arányban dohányoznak, mint Európában vagy Amerikában, de a nők egyáltalán nem vagy csak nagyon kis hányaduk dohányozhat. Ezért ha ezen országokban eljön a „nők forradalma”, a dohányipar milliárdnyi új fogyasztóval bővülhet. Tehát úgy tűnik a közeljövőben mindig lesz piaca a cigarettának. Még nagyon sok időnek kell eltelnie ahhoz, hogy dohányfüstmentes világban élhessünk.
63
Köszönetnyilvánítás: Szeretném megköszönni a segítséget mindazoknak, akik hozzájárultak ezen szakdolgozat elkészüléséhez. Köszönöm a belső konzulensnek Lakatos Zsuzsanna tanárnőnek, köszönöm mindenkinek, aki kitöltötte a kérdőívemet, és az interjúalanynak, hogy válaszolt arra a néhány kérdésemre. Külön köszönetet mondok Dr. Rácz Gábornak a külső konzulensemnek, aki kiváló szaktudásával és számos ötlettel, tanáccsal támogatta munkámat.
64
Felhasznált irodalom: Könyvek, tanulmányok: A dohányipar praktikái (Érdekképviseleti Intézet 1998 augusztus), (Kiadja:NEFI, 2001) A világméretű járvány megfékezése A kormányzatok szerepe és a dohányzásellenőrzés gazdaságtana (Világbanki Kiadvány), (Kiadja:NEFI, 2001) AGRÁRTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK, 2005/16. KÜLÖNSZÁM: Az EU-csatlakozás hatása a magyar dohányvertikumra Allen Carr:Rövid úton leszokni a dohányzásról (Easyway to stop smoking), (Sirály! Kiadó (Mágus Design Stúdió Kft.)-2003) Az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja Az Egészségügyi Világszervezet Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye Doányzás vagy egészség az Európai Unioban múlt, jelen, jövő(Készítette az ASPECT konzorcium az Egészségügyi és fogyasztóvédelmi igazgatóság támogatásával 2004.) Dr. Antmann Katalin, Dr. Barta Judit, Dr. Csépe Péter, Demjén Tibor, Dr. Németh Ágnes, Dr. Vizi János: Dohányzás Ellenes Nemzeti Akcióterv 2005-2010 Dr. Szilágyi T. A dohányzás visszaszorítása Magyarországon: múlt, jelen, jövõ. (Egészségünkért a XXI. században Alapítvány SZAKMAI KÖTETEK 2004/2) Dr. Szilágyi Tibor: A hazai dohányzásellenes politika fejlesztésének irányai (2004 október) Jókai Mór: Fráter György- Mercator studio, 2006 Kölcsey Ferenc: Pipa dal (Budapest, 1826. november) Magyar Dohánytermelők Országos Szövetkezete, Debreceni EgyetemAgrár- és Műszaki Tudományok Centruma Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar, Agrárgazdasági Kutató Intézet: Vidék és a dohány az Európai Unióban (tanulmány, 2008, Debrecen ) Nyárádi Gáboné-Szeles Péter: Public Relations II. kötet (Perfekt kiadó, 2004), (193-202. oldal) Országos Egészségfejlesztési Intézet: Nemzetközi Ifjúsági Dohányzásfelmérés 2008. (Budapest, 2009) Petőfi Sándor: Befordultam a konyhára (1843) Sir John Crofton, David Simpson, Dr. Szilágyi Tibor: Dohányzás: a világveszély (Egészségünkért a XXI.században Alapítvány Szakmai kötetek 2004/1) Társadalmi Klímariport 6. : Cigaretta, szünet nélkül (A TÁRKI és az Image Factory kutatási jelentése 2008. május. 6.)
65
Filmek: Az International Health dokumentumfilmje: Füst Haladás csapdái: A dohánylobbi (dokumentumfilm) Köszönjük hogy rágyújtott (Thank you for smonking, amerikai film, 2005.)
Internet: hhtp://www.bazovsky.hu/page.php?id=60 (2010.03.25) http://bulvar.ma.hu/tart/rcikk/d/0/128768/1 (2010.04.30) http://cigi.blog.hu/2008/04/10/dohany_ii (2010.03.20) http://cigiszunet.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=49&Itemid=60 (2010.03.25.) http://efrirk.antsz.hu/bekes/html/dohanyzas_ovodai_megelozes.html (2010.05.02) http://elib.kkf.hu/edip/D_8930.pdf (2010.03.20) http://hu.wikipedia.org/wiki/Cigaretta (2010.03.25) http://hu.wikipedia.org/wiki/Doh%C3%A1nyz%C3%A1s (2010.03.25) http://hu-hu.help-eu.com/pages/K%C3%B6vesse-a-szem%C3%A9lyre-szabott-HELPprogramot-programme-11.html (2010.04.26.) http://index.hu/belfold/2009/03/12/varosok_csatlakoztak_a_dohanytilalomhoz/ (2010.05.04) http://mek.niif.hu/04600/04683/html/rmme0034.html (2010.04.15) http://www.demokrata.hu/napi-hir/eltunhet-polcokrol-mentolos-cigaretta (2010.05.04) http://www.dohanyzas.hu/index.php?p=nikotin (2010-03.20) http://www.eum.hu/archivum/eszcsm-eum-2003-ig/orszagos-080630 (2010.04.28.) http://www.fulspecialista.hu/index.php?page=content&method=static&id=112 (2010.04.10) http://www.fustolgok.hu/kik_vagyunk (2010.04.30.) http://www.health21.hungary.globalink.org/ (2010.04.30.) http://www.kutdiak.kee.hu/diak/nzs/ndohany.htm (2010.03.20) http://www.levego.hu/magunkrol/celok (2010.04.30.) http://www.madosz.hu/index.php?mod=1&akc=olvas&cid=126 http://www.terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/tubak.html (2010.03.25) http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%ADzipipa (2010.03.25.)
66
Mellékletek
67
Kérdőív a dohányzási szokásokról és a dohányzásellenes intézkedések hatásairól 1. Neme? a, nő b, férfi 2. Kora? a, 14-17 b, 18-25 c, 26-35 d, 36-45 e, 46-55 f, 56-65 g, 66 felett 3. Iskolai végzettsége? a, 8 általános b, érettségi c, felsőfokú végzettség 4. Dohányzik-e valaki az Ön családjában? a, igen b, nem 5. Dohányzik-e Ön? a, igen b, nem c, alkalmanként d, már leszoktam 6. Ha igen válassza ki az Önre leginkább jellemzőt: a, napi rendszerességgel 15-20 szál b, napi rendszerességgel 10-15 szál c, napi rendszerességgel 5-10 szál d, napi rendszerességgel 5 szál vagy annál kevesebb e, alkalmanként 15-20 szál f, alkalmanként 10-15 szál g, alkalmanként 5-10 szál h, alkalmanként 5 szál vagy annál kevesebb 7. Mióta dohányzik? a, 1 évnél nem régebben b, 1-3 év között c, 3-5 éve d, 5-10 éve e, 10 évnél régebben
68
8. Miért dohányzik? (több válasz is lehetséges) a, megszokásból b, divatból c, a társaság kedvéért d, felszültség levezetés céljából e, azért mert élvezetet nyújt f, egyéb___________________ 9. Milyen márkájú cigarettát preferál? ______________________________ 10. Befolyásolja-e választásában, hogy a cigaretta mennyi nikotint, kátrányt, szénmonoxidot tartalmaz (mennyire erős)? a, igen mindig b, igen ha van választási lehetőségem c, nem 11. Befolyásolja-e választásában hogy mennyire ízléses, feltűnő vagy kreatív a csomagolás? a, igen b, igen ha az általam preferált márka nem áll rendelkezésre c, nem 12. Elolvassa-e a csomagolás két oldalán feltűntetett figyelmeztetéseket? a, igen mindig b, néha c, soha 13. Befolyásolják vagy befolyásolták-e valaha ezek a figyelmeztetések az Ön dohányzási szokásait? a, igen, leszoktam b, igen, kevesebbet dohányzom c, igen, megerősíti bennem hogy ne szokjak rá d, nem befolyásol 14. Tisztában van-e Ön a dohányzás káros hatásaival? a, igen b, nem 15. Befolyásolják-e Önt dohányzási szokásaiban, ha nem dohányzó van a társaságban? a, igen, egyáltalán nem gyújtok rá b, igen, kevesebbet dohányzom c, igen, de csak ha gyermek az illető d, nem befolyásol 16. Tisztában van-e azzal, hogy a passzív dohányzás legalább olyan káros, mint az aktív? a, igen b, nem
69
17. Hallott már dohányzás ellenes kampányokról? a, igen b, nem 18. Ha igen hol? (több válasz is lehetséges) a, televízióban b, rádióban c, nyomtatott sajtóban d, Interneten e, óriásplakáton 19. Melyik kampányokról hallott? (több válasz is lehetséges) a, Ciki a cigi b, Help- a dohányfüst mentes életért c, Nincs de d, Nincs De e, Merj nemet mondani f, egyéb____________________________ 20. Befolyásolják dohányzási szokásaiban ezek a kampányok? a, igen, kevesebbet dohányzom b, igen, leszoktam miattuk c, igen, megerősítenek, hogy ne szokjam rá a dohányzásra d, nem befolyásolnak 21. A dohánytermékek jövedéki adójának emelésével a termékek ára is növekszik. Mennyi lenne az az ár, amennyiért már nem vásárolna cigarettát? a, 600 és 700 Ft között b, 700 és 800 Ft között c, 800 és 900 Ft között d, 900 és 1000 Ft között e, 1000 Ft felett f, akármennyibe kerül megveszem 22. Fogyaszt-e a cigarettán kívül egyéb dohánytermékeket? a, nem b, igen, mégpedig___________________________ 23. Tervezi-e a dohánytermékekről való leszokást? a, igen, a közeljövőben b, már próbáltam, de nem sikerült c, nem tervezem 24. Igénybe venne-e orvosi segítséget a dohányzásról való leszokáshoz? a, igen b, már megtettem c, nem
70
Mélyinterjú egy dohányossal Mélyinterjúmat a másodéves színészhallgatóval, Veres Annával (20 éves) készítettem. Őt kérdeztem dohányzási szokásairól, preferált cigaretta márkáiról, valamint arról fél-e a dohányzás káros következményeitől és tervezi-e a leszokást. 1. Mióta dohányzol? 15 éves lehettem, mikor először rágyújtottam. Először csak alkalmanként, később rendszeresen. 2. A családodban dohányzik valaki? Igen, édesanyám, édesapám és a párom is. 3. Szerinted mi az oka annak, hogy rászoktál a cigarettára? Ha arra gondolsz, hogy a családom miatt van-e, akkor határozott nemet kell, hogy válaszoljak. Szerintem az a legtipikusabb, hogy ha valakinek az egész családja dohányzik, akkor ő nem szokik rá. Abban is biztos vagyok, hogy ha valaki nem akar dohányozni, akkor csak külső hatások miatt nem fog rászokni sosem. 4. Élvezetet nyújt számodra a dohányzás? Persze, különben nem csinálnám. A legjobb stresszlevezető. 5. Befolyásol a dohányzási szokásaidban, ha társaságban vagy? Igen, abszolút. Társaságban jobb cigarettázni. Egy tea vagy valamilyen alkoholos ital mellett sokkal gyorsabban fogy a cigi is. De például gyerek mellett nem gyújtanék rá, legalábbis beltéri helyiségben biztosan nem. 6. A színészekről az általános vélekedés, hogy állandóan füstfelhőbe burkolóznak. Szerinted, van összefüggés a szakmátok és a dohányzók száma közt? Tény, hogy sokan dohányoznak közülünk. Valószínűleg azért, mert ez egy elég stresszes szakma. Ugyanakkor az is közrejátszhat, hogy a próbák miatt állandóan társaságban vagyunk, és így nagyobb kedvünk van együtt dohányozni. Ez tulajdonképpen egy program. Ugyanakkor itt is igaz, hogy aki nem akar dohányozni az nem fog csak azért rászokni, mert színész. A zenés színházban például a legtöbben túlságosan féltik a hangjukat… 7. Van kedvenc cigaretta márkád? Igen, szinte mindig narancssárga Pall Mallt szívok.
71
8. Miért pont ezt a márkát választottad? Régen fehér Pall Mallt szívtam, aztán amikor azt kivonták a forgalomból, akkor megkerestem azt, ami ízre és erősségre a legjobban hasonlított rá. Hogy miért maradtam márkahű, azt nem tudom. Igazából nincs rá különösebb okom. Talán megszokásból. 9. Befolyásol a cigaretta kiválasztásában, ha valamilyen különleges csomagolás kerül a piacra? Kíváncsi típus vagyok, és szeretem a dekoratív csomagolásokat. Talán pont a múlt héten vettem is egy limited edition feliratú dobozt, de körülbelül száz forinttal drágább volt és a csomagoláson kívül semmi újat nem hozott. Nem éri meg megvenni. 10. Ez tehát azt jelenti, hogy ha most, száz forinttal drágábban, piacra dobnának egy karácsonyi kiadást a kedvenc cigarettájából (pl. kis csengettyűkkel és adventi koszorúval díszítve) akkor nem vennéd meg? DE. Karácsony előtt biztosan vennék egy dobozzal. De csak egyel. Nézegetném a csomagolást kicsit és rájönnék, hogy megint feleslegesen költöttem valamire a pénzt. 11. Ha nem kapsz a preferált cigarettamárkájából, akkor nem vesz cigarettát? Az attól függ. Ha egy boltban nem kapok és száz méterrel odébb van egy másik hely, ahol vehetek, akkor nem. De például gyakran adódik olyan szituáció, hogy egy szórakozóhelyet egy adott cég szponzorál és csak olyan cigarettát tartanak. Akkor nem bírom ki és megveszem azt is. Csak arra figyelek, hogy körülbelül olyan erős változatot vegyek abból is amihez hozzá vagyok szokva. 12. Mennyiben befolyásolnak a dohányzási szokásaidban a cigaretta káros hatásai? Néha elgondolkodom azon, hogy nem lenne jó tüdőrákban meghalni. De valahogy ez olyan távoli és hihetetlen, hogy nincs rám hatással. Sokkal jobban zavar az, hogy megsárgulhatnak a fogaim és hamarabb ráncosodom. Viszont azt is tudom, hogy a cigaretta elveszi az étvágyat. Ez jó. 13. Ezek szerint azért is dohányzol, mert a cigaretta állítólag „fogyaszt”? Nem mondanám, hogy ezért, de az egész biztosan zavarna, ha meghíznék miután abbahagytam. 14. Hallottál már dohányzás ellenes kampányokról? Igen, a tévében láttam néhányszor a Nincs De és a Help kampányfilmjeit. 15. Vannak rád valamilyen hatással ezek a kampányok? Esetleg kevesebbet dohányzol tőlük, vagy tervezed a leszokást? Nem igazán vannak rám hatással. Eszembe juttatják, amit már magam is tudok, hogy a cigaretta káros, de nem szokom le miattuk.
72
16. Akkor nem is tervezed, hogy leszoksz? Hát… Valamikor le kellene, de egyelőre konkrét időpontot nem tűztem ki magam elé. 17. Ha például a párod nem dohányozna, leszoknál ha zavarná ez a szokásod? Nem. Volt mát ilyenre példa. Akkor sem tettem le miatta a cigit és kiderült, hogy helyesen döntöttem. A cigaretta hűségesebb társnak bizonyult, mint az illető. 18. És ha teherbe esnél? Az egészen más. Az már nemcsak rólam szól. Ott én döntök egy másik életről, ami borzasztó nagy felelősség. Az a véleményem, hogy minden emberi lény megérdemli, hogy egyenlő esélyekkel induljon az életben, és ha én dohányzom a terhesség alatt, akkor megfosztok egy születendő lényt ettől a jogától. 19. Mit szólnál, ha a gyermeked dohányozna? Természetesen nem örülnék neki. Főleg, ha fiatalon kezdené el. Nem tudom mi a jobb, ha titkolóznia kell előttem, vagy ha megértem, felvállalhatja előttem. Talán az utóbbi szerencsésebb. Ha tudok róla, jobban tudok hatni is rá. 20. Összességében hogy értékeled a dohányzást, mint szokást? Egy negatív szokás, ami mások számára valószínűleg nagyon zavaró is, de számomra élvezetet nyújt és ezért felvállalom.
73
