SZAKDOLGOZAT
Trembulyák Péter Attila
MISKOLC 2013
1
MISKOLC EGYETEM ÁLLAM-ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KERESKEDELMI JOGI TANSZÉK
A vadászok magánjogi felelősségének egyes kérdései
SZERZŐ: TREMBULYÁK PÉTER ATTILA TAGOZAT: NAPP.; J-501 KONZULENS: DR. BARTA JUDIT EGYETEMI DOCENS
MISKOLC 2013
2
UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW
Questions of individual civil law responsibilities of the hunting law
TREMBULYÁK PÉTER ATTILA LAWYER FULL-TIME COURSE CONSULTANT: DR. BARTA JUDIT
MISKOLC 2013
3
Tartalomjegyzék I.
ELŐSZÓ............................................................................................................................. 6
II.
Vadászat joga, fogalmi meghatározások ............................................................................ 8
III.
Vadászattal kapcsolatban felmerülő magánjogi felelősség rendszere........................... 11
A.
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV.
tv. (Vtv.) alapján fennálló felelősség ................................................................................... 11 1.
Vadkárért való felelősség ....................................................................................... 11
2.
Vadászati kár .......................................................................................................... 12
B.
A vadászok magánjogi felelősségének kérdései ........................................................ 13
IV.
A vadászok magánjogi felelősségének egyes kérdései, gyakorlati esetek bemutatásán
keresztül ................................................................................................................................... 20 A.
Vadász által lelőtt, megsebzett kutya, macska. Vtv. felhatalmazása alapján, nem
minősül jogellenes károkozásnak, kártalanítási jogkövetkezmény nincs ............................ 20 B.
Vadász által lelőtt egyéb háziállatok (esetek, Czinege tábornok esete),
jogkövetkezmények .............................................................................................................. 22 C.
Vadászat közben vadászkutya lelövése és a felelősség kérdése ................................ 24
D.
Vadászat közben másik vadász meglövéséért, vadászbalesetért fennálló felelősség,24 1.
Vaddisznónak vélte vadásztársát ........................................................................... 25
2.
Milliárdos vállalkozó a bátonyterenyei áldozat ..................................................... 26
3.
Meghalt a meglőtt képviselő .................................................................................. 26
E.
Érvényesülhet-e tevékenységi körön kívül eső elháríthatatlan ok, mint kimentés? .. 28 1.
Vadászbaleset a Pilisben - a sebesült túl van az életveszélyen .............................. 28
2.
Vadászbalesetek ..................................................................................................... 29
F. Károsulti közrehatás kérdése. ........................................................................................ 30 G.
Felmerülhet-e a vadásztársaság felelőssége is (pl.: vadászatszervezési hiba) ........... 31 4
H.
Vadászattal összefüggésben nem vadász meglövése. Vad, vagy áldozat? ................ 32 1.
I.
Halálos vadászbaleset Püspökladány közelében ................................................... 33 Nem szabályszerűen tartott fegyver, vagy fegyver szabálytalan átadása miatt
bekövetkezett balesetek és magánjogi jogkövetkezményeik ............................................... 34 1.
Csak annyi biztos, hogy két vadász halott ............................................................. 34
2.
Kettős vadászhalál: öngyilkosságra gyanakszanak ................................................ 34
J.
Büntetőjogi kérdések, jogos önvédelem (orvvadászokkal történő fegyveres összetűzés)
és ennek magánjogi kihatásai ............................................................................................... 35
V.
1.
Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés ...................................................... 35
2.
Segítségnyújtás elmulasztása ................................................................................. 37
3.
Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak ............................................................ 39
Vadászok felelősségbiztosítása ........................................................................................ 42 A.
VI.
A felelősségbiztosításról általánosságban ................................................................. 42 Zárszó ............................................................................................................................ 47
5
I.
ELŐSZÓ
A vadászati tevékenység a jog által széleskörűen érintett tevékenység. Alapvető szabályait a vadászati törvényben és annak végrehajtási rendeletében találhatjuk, de számos más közjogi jogszabály is tartalmaz idevágó rendelkezéseket, mindezek mellett, pedig a magánjog is erőteljes hatást fejt ki rá (vadásztársaságokra, vadászati jog haszonbérletére, vadásztársaságok és vadászok felelősségére vonatkozó szabályok). A sok szálon kötődő magánjogból jelen dolgozat csak egyet kíván felcsippenteni, és részletesebben elemezni, méghozzá a vadászok kárfelelősségi szabályait. A vadászati joggal átfogóan egyedül professzor Dr. Zoltán Ödön foglalkozott, ő írta az egyetlen könyvet 1973-ban a vadászattal kapcsolatos egyes károkért való felelősségről. Az idő e művet már meghaladta, bár alaptételei és megállapításai állják annak erózióját, mégis számos olyan új elem, vonatkozás jelent meg e területen, amiért érdemes ismét azt a kutatás középpontjába állítani. A szokásos vadászati eszközök mellett, egyre inkább terjednek a különlegesebb vadászélménnyel kecsegtetők, mint vadászíj, solymászat, amelyek a vadászok által okozott károkért való felelősség szabályait más megvilágításba helyezhetik. A vadásztársadalom kezd felhígulni, ennek köszönhetően egyre több olyan külföldi és belföldi vadász fog „fegyvert”, akik nem kiváló művelői e veszélyes eszközöknek, és sajnos nem is éreznek belső késztetést annak minél magasabb szintű elsajátítására, sokan már az alapoknál, az alapvető vadászati szabályok, vadászetikai előírások betartásánál megrekednek, hamar elfeledve azokat. Mindezek eredményeként egyre többször fordul elő, hogy jogszerűtlenül lőnek le mások tulajdonában lévő állatokat (kutyák, macskák, egyéb háziállatok), de felszaporodtak a személyeket érintő balesetek is (vadászok, hajtók, turisták, stb. megsebzése).
6
„Mert nagy különbség van ám a „puskás”, a lövő (Schiesser) és a fegyelmezett, képzett ún. igazi vadász (Waidmann) között... … a jó vadász… természetesen mindig jó lövő is, aki a lövészetet céltáblán vagy agyagkorongon gyakorolja… A hazardírozó, könnyelmű vadász gyakran környezetére, vadásztársaira is veszélyes vadász, azaz a puskás vadász……”1 Törvény teszi kötelezővé, hogy minden vadásznak, legyen az hazai, vagy külföldről importált, felelősségbiztosítási szerződést kell kötnie, az általa okozott károk megtérítésére. Ezentúl, a vadásztársaságok is köthetnek felelősségbiztosítási szerződést, ez nem kötelező, az ő felelősségük körébe tartozó - mely eshet egybe a vadászokkal -, károk megtérítésére. A dolgozat röviden kitér arra, hogy mennyire hatékony fedezetet képesek e szerződések nyújtani. Jelen dolgozat, az aktualitását évszázadok óta megtartó vadászat köréből csak a vadászok magánjogi felelősségének egyes kérdéseivel kíván foglalkozni, bemutatva először annak intézményeit, ismertetve alapvető szabályait, majd megtörtént eseteken keresztül rávilágítva egyrészről arra, milyen színes esettárra kell az absztrahált jogi normát alkalmazni, másrészről arra, hogy ez mára milyen nehézségeket okoz, s emiatt hol és milyen mértékben szükséges a bírói gyakorlatnak beavatkoznia. Cél, megvizsgálni azt, hogy a jelen, újrakodifikálás előtt álló normák, képesek-e a változás próbáját kellő rugalmassággal kiállni, vagy indokolt e normákat módosítani, esetleg új szabályokat beiktatni. Cél: - megvizsgálni, hogy a folyamatban lévő Ptk. kodifikáció során szükséges – e a meglévő szabályok módosítása, kiegészítése, - milyen jogértelmezési kérdések merülnek fel a gyakorlatból fakadóan, hogyan alakul a bírói gyakorlat, - milyen mértékű és hatékonyságú fedezetet biztosítanak a piacon lévő felelősségbiztosítási termékek. A dolgozat ezért elsősorban leíró, elemző, és összegző módszereket alkalmaz.
1
Dr. Bencze Lajos: A vadászatról nem csak vadászoknak TerraPrint Kiadó, 1995. Budapest, 10. p.
7
II. Vadászat joga, fogalmi meghatározások
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (továbbiakban: Vtv.) új alapokra helyezte a vadászati jog gyakorlását és ezzel együtt a vadászati jog hasznosítását. A Vtv. a vadászati jogot a vadászterület földtulajdonjogának elválaszthatatlan részévé tette. A vadászati jogot az Európai Unió tagállamainak túlnyomó része szintén a földtulajdonjog alapján hasznosítja. Hazánkban az 1945. évi 4640. számú ME rendelet választotta el a vadászati jogot a földtulajdonjogtól és az államra bízta. A Vtv. értelmében, az állam vadászati joga megszűnt mindazokon a vadászterületeken, amelynek nem tulajdonosa, és ezzel egyidejűleg érvényüket vesztették az államot megillető vadászati jog átengedéséről szóló engedélyek, haszonbérleti szerződések, üzemi kezelés kijelöléséről szóló határozatok. A földtulajdonnal rendelkezők számára lehetővé vált, hogy a vadászati hatóság által vadászterületté nyilvánított területen önállóan - ha ennek feltételei fennállnak - vagy társult formában döntsenek a vadászati jogosultságukról. A vadászterület tulajdonosa vagy a vadászterület tulajdonosainak közössége határozhat arról, hogy a vadászati jogok gyakorlását átadja haszonbérleti díj ellenében, ez esetben a haszonbérlőt illetik meg a vadászati joggal együtt járó jogosultságok és kötelezettségek. A Vtv. a vad fogalmát úgy határozza meg, hogy csak azon vadon élő állat tekinthető vadnak, amelyet a törvény végrehajtási rendelete taxatíve felsorol, mint vadászható állatfaj. A vadászati joggal kapcsolatos kötelezettségeket és jogokat a törvényben foglalt keretek között, és a kapcsolódó külön jogszabályokban előírtakkal összhangban kell gyakorolni, illetve teljesíteni. A vadászati jog: a) a vad, valamint élőhelyének védelmével, és b) a vadgazdálkodással kapcsolatos, továbbá 8
c) a vadászterületen szabadon élő vadnak az arra jogosult által történő elejtésére, elfogására, d) a hullatott agancs, valamint a vadászható szárnyas vad tojásának gyűjtésére, továbbá az elhullott vad tetemének e törvény szerinti elsajátítására való kötelezettségek és jogosultságok összessége.2 A vadászat a vadnak az e törvényben engedélyezett eszközzel, vagy ragadozó madárral és engedélyezett módon vadász által, vadászterületen történő elejtésére, vagy elfogására irányuló tevékenység. A vadászati jog - mint vagyonértékű jog - a földtulajdonjog elválaszthatatlan részeként a vadászterületnek minősülő terület tulajdonosát illeti meg. A Vtv. a vadászati jogosult az, aki a vadászati joggal rendelkezik, azt gyakorolja, ez lehet a földtulajdonos, mint önálló, illetve a földtulajdonok társult közössége, továbbá a vadászati jog haszonbérbeadása esetén, a haszonbérlő. A vadászati hatóság által nyilvántartásba vett jogosult - ide értve a haszonbérlőt is - felel a törvényben foglalt kötelezettségek teljesítéséért. A jogosult az őt megillető vadászati jogot az e törvényben foglaltak alapján köteles gyakorolni vagy hasznosítani. Önálló és társult vadászati jog esetén a vadászati jog gyakorlásának minősül, ha a jogosult: a) vadászterületén saját maga vadászik; b) általa meghívott vadász számára biztosítja a vadászat lehetőségét (a továbbiakban: vendégvadászat); c) megállapodás alapján biztosítja más vadász számára meghatározott fajú és számú vad vadászatát (a továbbiakban: bérvadászat). A vadászati jog hasznosításának minősül annak haszonbérbe adása. A vadászati jog haszonbérlője lehet: a) vadászjeggyel rendelkező tagokból álló egyesület (a továbbiakban: vadásztársaság); b) a vadásztársaságok érdekképviseleti szerve;
2
Vtv. 2.§ (1)
9
c) a mezőgazdasági, illetve erdőgazdálkodás ágazatba sorolt, Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság, szövetkezet, továbbá az erdő birtokossági társulat, feltéve, ha a vadászterület legalább 25%-át mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy természetvédelemmel összefüggő gazdasági tevékenység céljából használja.3
3
Vtv. 16.§ (1)
10
III. Vadászattal
kapcsolatban
felmerülő
magánjogi
felelősség rendszere
A.
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról
szóló 1996. évi LV. tv. (Vtv.) alapján fennálló felelősség A Vtv. V. számú „Felelősség a vadkárért, a vadászati kárért, valamint a vad elpusztításával okozott kárért” című fejezete foglalkozik a vadak által okozott károkkal, valamint a vadászok által és mások által vadban okozott károkkal. Ezek közül a vadászatra jogosultat terhelő magánjogi felelősség két károkozásért merülhet fel, a vadkárért, valamint a vadászati kárért, így a továbbiakban ezt kívánjuk csak röviden bemutatni. A törvény új eleme - a korábbi szabályozás ezt nem tartalmazta - a vadászati kár - mint a vadászat gyakorlása során a résztvevő személyek által okozott kár, valamint a vad elpusztításáért okozott kár – meghatározása. A törvény a kártérítésben fő szabályként annak a kötelezettségét írja elő, aki a kárt okozó vad vadászatára jogosult, és akinek a vadászterületén a kár bekövetkezett, illetve akinek a vadászterületéről a vad kiváltott.
1.
Vadkárért való felelősség
A törvény a vadak által okozott károkért való felelősséget két területre osztja; egyrészről a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban okozott károkra, másrészről a mezőgazdaságon és erdőgazdálkodáson kívül okozott károkra. A kettő közül az első a Vtv. szabályai szerint alakuló direkt felelősség, míg az ún. mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül okozott károkra a Ptk. veszélyes üzemi felelősségre vonatkozó szabályait kell alkalmazni:
11
Vtv. 75.§ (3) A jogosult a Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó
szabályai
szerint
köteles
megtéríteni
a
károsultnak
a
vad
által
a
mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kárt.
A (3) bekezdés alapján tehát a kárfelelősség bármely vadfaj által okozott kárra kiterjed, viszont a vadászatra jogosult csak azt a kárt köteles megtéríteni, amelyet olyan vad okozott, aminek vadászatára jogosult. Mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül okozott kárnak kell tekinteni pl.: az említett ragadozók által a háziállatok elpusztításával okozott károkat, személyekben okozott, illetve dolgokban okozott károkat. Ilyen károk esetén a vadászatra jogosult nem mentheti ki magát a kár megtérítésének kötelezettsége alól, arra való hivatkozással, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, csak akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a kárt tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. A vadak által mezőgazdaságon és erdőgazdálkodáson kívül okozott károknak igen széles körét adják az ún. vad és gépjármű ütközéséből eredő károk, melyekkel jelen dolgozatban nem kívánunk részletesen foglalkozni.
2.
Vadászati kár
Vtv. 76. § A jogosult köteles a károsultnak megtéríteni a vadászterületen a vadászati jog gyakorlásában részt vevő személyek által a mezőgazdasági terményekben, termesztett növényállományokban a vetéstől a betakarításig, az erdőben, a védett természeti értékekben, a vizek halállományában, a szőlőben, valamint a gyümölcsösben másnak okozott kárt (a továbbiakban: vadászati kár). A vadászati kár tekintetében a károkozónak nem a vadász, hanem a vadászatra jogosultat kell tekintetni a törvény szerint. A felelősségi alakzat abban speciális, hogy a vadászatra jogosult nem saját magatartásáért, hanem a vadászterületén, a jogszerűen vadászatot gyakorlók vadászattal összefüggésben okozott káraiért felel. A Ptk. nem ismeri a másért való felelősség ezen speciális vállfaját, ezért a Vtv. szabályozza azt. Az okozott kár megtérítése már Ptk. általános felelősségi szabályai szerint történik, azaz a Vtv. csak a kártérítésre köteles személyét állapítja meg, telepítve a 12
felelősséget a közvetlen károkozóról a vadászati jog gyakorlójára. A vadászatra jogosult kimentheti magatartását, ha bizonyítja, úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható. Ennek alapján, ha pl. a jogosult előre értesítette a vadászatról a földtulajdonost, de a földtulajdonos nem gondoskodott a termény időben történő betakarításáról, akkor közrehatása mértékében felelős az okozott kárért. Érvényesíthető-e a keletkezett kár, az azt ténylegesen okozó vadásszal szemben? Maga a 76. § alapvetően azt a célt szolgálja, hogy a földtulajdonosnak ne kelljen kiderítenie, melyik vadász okozta a kárt, hanem egységesen a vadászatra jogosulttal szemben tudjon fellépni. A vadászatra jogosult nem hivatkozhat arra, hogy a kárt nem ő okozta, viselnie kell a felelősséget. Azonban a vadászatra jogosult és a kárt okozó vadász belső jogviszonyában nincs kizárva a vadász magánjogi felelősségre vonása.
B.
A vadászok magánjogi felelősségének kérdései
A Vtv. határozza meg azt, hogy ki lehet vadász, a Vtv. 59. § szerint vadász az a személy lehet, aki rendelkezik: a) vadászjeggyel vagy vadászati engedéllyel; b) vadászlőfegyver-tartási engedéllyel; c) a ragadozó madárral vadászó vadász esetén a természetvédelmi hatóság által ragadozó madár tartására kiadott engedéllyel; A vadászat gyakorlásának személyi feltételeiben a törvény alapvetően a korábbi szabályozást egységesítve a vadászjegy vagy vadászati engedély meglétét írja elő. E két hatósági engedély fogalmi elkülönítése különösen fontos, mert ezek a vadászati jog hasznosításának eltérő módjaihoz kapcsolódnak. A vadászjegy a vadászatra jogosultat vagy tagját, alkalmazottját jogosítja a vadászat gyakorlására. Vadászjegyet kérelemre az a magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező tizennyolcadik életévét betöltött személy kaphat, aki
13
a) eredményes vadászvizsgát tett4; b) nem áll vadászjegyet visszavonó határozat hatálya alatt; továbbá c) a vadászat során másnak okozott károk fedezetére szolgáló érvényes vadászati felelősségbiztosítással rendelkezik.5 A vadászjegy Magyarország területén jogosít vadászatra. A vadászjegyet a kamara öt évre állítja ki azzal, hogy azt évente érvényesíteni kell. A vadászati engedély a vadászatra jogosulttal bérvadászati szerződést kötött hazai vagy külföldi természetes személyt jogosítja a vadászatra. A magyarországi állandó lakóhellyel nem rendelkező tizennyolcadik életévét betöltött személy kérelemre akkor kaphat vadászati engedélyt, ha nem áll vadászati engedélyt visszavonó határozat hatálya alatt, továbbá rendelkezik: a) bérvadászati szerződéssel vagy vendégvadászati meghívással; b) vadászlőfegyver-, vagy ragadozó madár behozatali engedéllyel, vagy c) állandó lakóhelyének joga szerint megkövetelt vadászlőfegyver-, vagy ragadozó madár tartási engedéllyel, továbbá d) a vadászat során másnak okozott károk fedezetére szolgáló érvényes vadászati felelősségbiztosítással.6 A vadászati engedély az abban megjelölt jogosult vadászterületén jogosít vadászatra. A
4
Vadászvizsgát kizárólag a kamara által megbízott, legalább három főből álló bizottság (a továbbiakban:
bizottság) előtt lehet tenni. A bizottság egyik tagja a miniszter által kijelölt személy. A bizottság munkájában való részvételre csak felsőfokú vadgazdálkodási képesítéssel rendelkező személy kérhető fel. A vizsga a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával, továbbá a természetvédelemmel kapcsolatos elméleti ismeretekből, valamint - kivéve a kizárólag vadászíjjal, illetve ragadozó madárral vadászókat - sörétes és golyós lőfegyverrel történő gyakorlati vadászlövészetből áll. Az íjjal vadászók gyakorlati vadászíjász, a ragadozó madárral vadászók gyakorlati solymász vizsgát tesznek. A vizsga részletes tartalmi feltételeit, valamint a vizsgaszabályzatot a kamarával egyeztetve a miniszter a törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg. 5
Vtv. 60.§ (1)
6
Vtv. 62.§ (1)
14
vadászati engedélyt a vadászati hatóság legfeljebb egy évre állítja ki. A vadász a vadászat során mindig köteles magánál tartani azokat az engedélyeket, amelyek alapján a hatóság a jogosultságát ellenőrizni tudja.7 A Vtv. a vadvédelmi, természetvédelmi és állatvédelmi szempontoknak megfelelően, a nemzetközi konvenciókkal is összhangban a vadászat során alkalmazható vadászati eszközökre, ezek használati módjaira részletező előírásokat fogalmaz meg. A vadászat során követendő legfontosabb biztonsági követelményeket korábban törvényi szintű szabályozás nem tartalmazta. A törvény a vadfajok sajátosságainak megfelelően rendszerezi az engedélyezett és tiltott vadászati eszközöket8, formákat és módokat, a vadászlőfegyver kezelésének legfontosabb szabályait. A törvény a jogosultat (pl: vadásztársaság) teszi felelőssé a vadászat rendjének megtartásáért.
7
Vtv. 64. § (1) A vadász a) a vadászjegyet vagy a vadászati engedélyt (a továbbiakban együtt: engedély), b) az egyéni lő jegyzéket, c) az e törvényben írt vadfaj vadászata esetén az azonosító jelet, továbbá d) a vadászlőfegyver-tartási engedélyt, vagy ragadozó madárral való vadászatra jogosító engedélyt
a vadászat alkalmával köteles állandóan magánál tartani, és azt a jogosult, a hivatásos vadász, a vadászati hatóság, a rendőri szerv, valamint a természetvédelmi hatóság felhívására bemutatni. 8
67. § (1) Vadat csak vadászati célra engedélyezett - legalább negyvenöt centiméter csőhosszúságú -
vadászlőfegyverrel lehet elejteni. (2) Vadászíjjal történő vadászat esetében gímszarvast, dámszarvast, muflont, vaddisznót és őzet kizárólag 222,7 newton húzóerőt meghaladó vadászíjjal és arra alkalmas vadászvesszővel lehet elejteni. (5) A vadászat alkalmával - az azt alkalmazó felelősségére - a vad keresésére, felkutatására csak olyan vadászkutya alkalmazható, amelyet igazoltan vadászatra képeztek. A vadászkutya fajtacsoport tenyésztésének, nyilvántartásának, teljesítményvizsgálatának és használatának részletes szabályait a miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg. (6) A vadászatra jogosult köteles a vadászat alkalmával a vadászterület jellegének megfelelő, vadászatra kiképzett vadászkutyáról gondoskodni.
15
Vadászlőfegyverrel és vadászíjjal lövést leadni csak akkor szabad, ha a vadász a vadat kétséget kizárólag felismerte, és a lövéssel mások életét, testi épségét, illetve a vagyonbiztonságot nem veszélyezteti. A lövés előtt mérlegelni kell a lövedék várható útját és a becsapódás helyét.9 A vadászat fegyveres sport, mely sajnos alkalmat ad arra, hogy károk következzenek be annak folytatása során. Itt elsősorban a különböző személyi sérülésekre, vadászbalesetekre kell gondolni, de gyakorta esnek háziállatok is vadászok áldozatául. A hatályos bírói gyakorlat alapján a fegyverhasználattal végzett vadászat veszélyes üzemi tevékenységnek minősül, a vadász üzembentartónak tekinthető saját fegyvere tekintetében, így a vadászok által okozott károkra a Ptk. vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A Vtv. 67.§ (2) bekezdése megengedi a vadászíjjal történő vadászatot, míg a 64.§ (1) bekezdés d) pontja a Vtv. 56. § (1) bekezdésével összhangban - „Vadászat a vadnak az e törvényben engedélyezett eszközzel, vagy ragadozó madárral... vadász által, vadászterületen történő elejtésére… irányuló tevékenység” - a ragadozó madárral történő vadászatot. Ezen kiegészítő vadászati módok esetében a törvény ugyan a vadászlőfegyver tartási engedélyt előírja, de a vadászíj, a ragadozó madár tartása nem kötődik a lőfegyvertartási engedélyhez, nem minősülnek ilyennek. Így az előírás az olyan vadászok számára, akik lőfegyverrel nem kívánnak vadászni, felesleges. A vadászjegy lőfegyverrel történő vadászatra jogosít, és ugyan ezen vadászjegyen jelölik, ha a tulajdonosa kiegészítő vizsgát tett ragadozó madárral történő vadászatról, vagy vadászíjjal történő vadászatról. A vadászvizsga a Vtv. 66. § (2) bekezdése értelmében a kizárólag vadászíjjal, illetve ragadozó madárral vadászók esetében nem írja elő, hogy sörétes és golyós lőfegyverrel is gyakorlati vadászlövészeten kell részt venniük. A leírtak alapján felvetődik annak kérdése, hogyan felel a vadász, ha íjjal, vagy ragadozó madárral folytat vadászatot. Mely szabályok vonatkozhatnak ekkor felelősségére, a veszélyes üzemi felelősség, a vadállattartó felelősségének szabályai, vagy más szabály? „A fokozott veszéllyel járó tevékenység fogalma nem határozható meg, de arra sincs lehetőség, hogy az ebbe a körbe tartozó magatartásokat kimerítően felsoroljuk. E
9
Vtv 72.§ (1)
16
tevékenységek tartalma és köre a technika fejlődésével változik, bővül, meghatározásánál a bírói gyakorlatra kell támaszkodni.”10 Veszélyes üzemnek minősülnek például a gépi erővel hajtott járművek, a gépi erővel működő üzemek, bizonyos robbanó, mérgező és sugárzó anyagok, fegyverek, építkezés, tetőfedés, árokásás, kútásás, kavics- és homokkitermelés, fakivágás, stb. Fokozott veszéllyel járó tevékenységnek minősül tehát minden olyan tevékenység, amely önmagában, vagy valamely eszköz használata folytán az átlagostól nagyobb veszéllyel jár az élet és vagyonbiztonság szempontjából. Álláspontunk szerint a vadászíjjal történő vadászat, bár ennek még nincs kifejezett bírói gyakorlata, szintén fokozott veszéllyel járó tevékenységnek minősül, annak ellenére, hogy az nem minősül lőfegyvernek. A fokozott veszéllyel járó tevékenyégért fennálló felelősség fokozott, szűk kimentést engedő. A felelősség azt a személyt terheli, aki a veszélyes üzemi tevékenység folytatója. Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. A károkozó üzembentartó csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Az, hogy mi minősül veszélyes üzemnek, nincs pontos meghatározás, egyes esetek alapján írható körül. A veszélyes üzem lényege, hogy a tevékenység különleges védekezést, elővigyázatosságot tesz szükségessé a káresemény elkerülése érdekében. A veszélyes tevékenység üzembentartója a tevékenység folytatója, vagy az, akinek az érdekében a tevékenység folyik. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan (külső) ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni arra is, aki az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységével másnak kárt okoz. Nem kell megtéríteni a kárt annyiban, amennyiben a károsult felróható magatartásából származott. A felelősség kizárása vagy korlátozása semmis; ez a tilalom a dologban okozott károkra nem vonatkozik. A kártérítési követelés három év alatt elévül. Ezt követően az általános szabályok szerint lehet követelni a kártérítést további két évig. Elháríthatatlan külső ok lehet:
10
Ujváriné dr. Antal Edit: Magyar Polgári Jog Felelősségtan Egyetemi jegyzet Kiadó: Novotni Alapítvány
Miskolc, 1994. 63. p.
17
erőhatalom (vis maior),
károsult közrehatása,
harmadik személy közrehatása,
más erő, esemény (pl. állat) behatása.
A ragadozó madarak idomítását és az idomított ragadozó madarakkal történő vadászatot úgy, hogy az idomított madár szabadon repül, és vad zsákmányt ejt a maga természetes állapotában egységesen solymászatnak nevezik. Ezenfelül, ide tartozik a ragadozó madarak tenyésztése is. A solymászat azonban nem csak sólymokkal történő vadászatot jelent, hisz eredményesen használhatók a különböző sas- , héja- és ölyvfélék.11 Magyarországon solymászat céljára engedélyezett pedző madarak:
11
o
vándorsólyom (falco peregrinus)
o
vadászsólyom (falco rusticolus)
o
szirti sas (Aquila chrysaetos)
o
héja (accipiter gentilis)
o
karvaly (accipiter nisus)
A legkorábbi időkből is maradtak fenn bizonyítékok a solymászat létezésére. Legalább 4000 éves múltra
tekint vissza. Valahol Belső-Ázsia pusztáin élhetett az a gyűjtögető-nomád vadász, aki először tartott vadászmadarat. A felnevelt szelíd madár ösztönének engedelmeskedve vadászni kezdett majd visszatért az emberhez. Így indult hódító útjára a solymászat. A magyar solymászat története valószínűleg a magyar nép kialakulásával egykorú, hiszen eredetmondánkban Emese ősanyánkat álmában egy sólyom (turul) termékenyíti meg. ( a turulmadár képét valószínűleg az akkoriban élt kerecsensólyom (Falco Cherrug) egy kivételes nagy változata ihlette). A honfoglaláskor már egy solymászatot magasan művelő nép jött a Kárpát-medencébe. Később már számos feljegyzés, írásos emlékmű, dombormű tanúskodik a Magyarországon virágzó solymászatról. Az újkori solymászat két legkiemelkedőbb alakja Magyarországon Galántai Lelovich György és Bástyai Lóránt. Forrás: http://www.omvk-somogy.hu/node/65
18
o
Harris-ölyv (Parabuteo unicinctus)(használata nem engedélyhez kötött még Magyarországon sem mivel ez nem védett madár).
Magyarországon egyelőre egyetlen vadász büszkélkedhet azzal, hogy szirti sassal vadászhat. A szokásos engedélyek mellett különleges szabályoknak is meg kell felelni, hiszen a szirti sas a veszélyes vadállatok kategóriájába tartozik, mint mondjuk az oroszlán, ami nem is csoda, hiszen egy ilyen ragadozó madár valóban képes lenne megölni akár egy embert is. Több száz méterről képes észrevenni az őzet, ilyenkor azonnal üldözőbe veszi, amikor rávág az őzre, annak általában már esélye sincs arra, hogy megmeneküljön a sas karmoktól. A markával 280 kilós szorítóerőt képes kifejteni, így egyszerűen kiszorítja a szuszt áldozatából. A leírtakból érzékelhető, hogy a ragadozó madárral történő vadászat is veszélyes tevékenység, azonban e madarak vadállatnak minősülnek. A vadállat kifejezést el kell határolni a vadon élő állat és a vad kifejezésektől. Vadállatnak azok az állatok tekintendők, amelyek természetüknél fogva kiismerhetetlenek, fokozott veszélyt jelentenek akár az emberekre is, a kiismerhetetlen reakcióik miatt. A vadon élő állatok Magyarországon, azon állatok melyek a természetes környezetben élnek, a hódtól, az aranysakálig, az őztől a hörcsögig, stb. A vadak azon vadon élő állatok, melyek vadászhatóak. A vadon élő állat és a vadállat is lehet azonos, a magyar bírói gyakorlat szerint ilyennek minősül a vaddisznó, barnamedve, a farkas. A ragadozó madarak kapcsán leírtak alátámasztják, hogy azok vadon élő állatok és azon belül vadállatok. A fokozott veszéllyel járó tevékenységek közül a vadállat tartását a Ptk. külön nevesítette, az elkülönült, konkrét szabályozást nyert. Álláspontunk szerint, a ragadozó madárral vadászó vadász, a vadállattartóra vonatkozó speciális felelősségi alakzat szerint felel, a madár által másnak okozott károkért, ugyanakkor a Ptk. 351.§ (2) bekezdése szerint, a vadállat tartója úgy felel, mint az, aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat. Ezzel a kör bezárult.
19
IV. A vadászok magánjogi felelősségének egyes kérdései, gyakorlati esetek bemutatásán keresztül
A.
Vadász
által
lelőtt,
megsebzett
kutya,
macska.
Vtv.
felhatalmazása alapján, nem minősül jogellenes károkozásnak, kártalanítási jogkövetkezmény nincs A Vtv. szabályai szerint, melyet a 36. § rögzített eredetileg a kutyák és macskák kilövése külön nevesítve a voltak és a jogosultságot biztosított a vadász számára, amennyiben az állatok 200 méterre eltávolodtak gazdájuktól, vagy a lakott területtől, hogy azokat törvény által engedélyezett fegyverrel kilője. ,,36. § (1) A jogosult a vadállomány védelme érdekében a vadászterületén elpusztíthatja: a) a gazdája hatókörén (irányításán és ellenőrzésén) kívülre, de attól legalább kettőszáz méterre került, vagy az egyébként vadat űző kutyát, valamint b) a legközelebbi lakott épülettől kettőszáz méternél távolabb kóborló macskát. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezés nem vonatkozik a rendeltetésüknek megfelelően alkalmazott vadászkutyára és állatőrző kutyára, a rendőrség, a honvédség, a büntetés-végrehajtási szervezetek, a határőrség és a vámőrség szervezetéhez tartozó őrzővédő feladatokat ellátó kutyára, valamint a felismerhető jellel ellátott vakvezető kutyára.'' Ha így lőttek ki akár értékes állatokat is, a vadászoknak nem keletkezett kártérítési kötelezettsége. E szabály az állam tulajdonában lévő vadállomány védelme érdekében született. Ezt a szabályt sérelmesnek találták az alkotmányban biztosított, tulajdonhoz való jog csorbul ez által, mivel "egyoldalú előnyt biztosít a vadászatra jogosult számára a háziállatok tulajdonosaival szemben", és tiltott megkülönböztetést jelent a tulajdon egyes nemei között. Ez ütközött az Alkotmány 70/A. § -ába foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalmával. Sérelmes volt továbbá, az objektív 200 méteres távolság, hiszen sok esetben a 20
terepviszonyok folytán a vadász a kutya gazdáját nem láthatta. Az őrző-védő, rendőr, vámőrség, rendőr kutyák megkülönböztetése is alkotmányellenes mivel az állami tulajdon primátusát valósítja meg. Mindezekre tekintettel az alkotmánybíróság 64/2003. (XII. 18.) AB határozat a Vtv. 36. §-át megsemmisítette. A jogalkotó szűkítette a vadászatra jogosult ezen jogait. Vtv.30. § (3) A vadászterületen a vadász a vadállomány védelme érdekében – a vad elfogására, elejtésére megengedett vadászati eszközzel – elfoghatja vagy elejtheti a) a vadat űző kutyát, ha a vad sérelme másként nem hárítható el, illetve b) fertőzés továbbterjedése vagy másként el nem hárítható támadás megakadályozása céljából a kutyát vagy macskát, ha a tulajdonosának felderítésére nincs közvetlen lehetőség. (4) A (3) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a felismerhető jellel ellátott, rendeltetésüknek megfelelően alkalmazott vadászkutyára, valamint a vakvezető kutyára. Ezzel jóval kevesebb a lehetősége a vadásznak, hogy lövési szenvedélyét kiélje. De így is sok ilyen esettel találkozunk. Sétáltatás közben lőtt rá egy kutyára egy vadász Pécs határában egy mezőn vasárnap - közölte Zsobrák Péter, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője. A kutya tizenöt-húsz méterre volt a gazdájától, a vadász egyből kilőtte. A lövés után a kutya még a gazdája lábához tudott kúszni, ott vérzett ki pár perc alatt. A vadász azt mondta, kóbor kutyának nézte, és szerinte rendjén van, hogy kilőtte. A gazda felháborodott és rendőrt hívott, a vadász erre autóba ült és elment, az adatait sem adta meg. A rendőrök végül a rendszám alapján találták meg, a lakásán fogták el. Elvették tőle a fegyverét, és gyanúsítottként hallgatták ki. Azt mondta, szerinte teljesen jogszerű és szakszerű volt, amit csinált.12 Szándékosan lőtték le tanyája mellett egyik nagy testű kuvasz kutyáját a vadászok, állítja Szedenics Sándor gazdálkodó, aki rendőrségi feljelentést tett. A vadászok szerint szabályosan jártak el.
12
http://www.origo.hu/itthon/20100503-setaltatas-kozben-lott-ki-egy-kutyak-egy-pecsi-vadasz.html
21
– Öregapám 1918-ban vásárolta a tanyáját, jómagam tíz éve gazdálkodom ötven hektáron. Kutyákat is tartok, nagy testű kuvaszokat és kaukázusi juhászokat. Nem hittem volna, hogy éppen vadászok fogják lelőni az egyik kuvaszomat, Hunort, amelyet pár hetes korában vettem 80 ezer forintért – kezdi történetét Szedenics Sándor. Nem talált őzszőrt a szájában. – A vadászok azt állították, hogy az eb vadat támadott meg, ezért pusztították el. Ezt kétlem, mivel a kutyáimat jól tartom, s ilyen még sosem fordult elő. Nem messze tőlünk hónapokkal ezelőtt elejtettek egy szarvasbikát, levágták a fejét, a tetemet otthagyták. Akkor sem nyúltak hozzá a kutyáim – folytatta a gazdálkodó. – A lelőtt eb szájában sem találtunk szőrt és sérült állatot sem láttam. Bejelentést tettem a rendőrségen, térítsék meg a káromat. Másrészt olvastam, hogy egy fajtiszta kutyát nem lehet csak úgy lelőni, meg kell próbálni előbb elérni a gazdáját. Az eben nyakörv volt, rajta a címem és telefonszámom. „Vigyél haza, jutalmat kapsz” – még ez is szerepel a kis medálon. Sajnálom a kutyámat.13
B.
Vadász által lelőtt egyéb háziállatok (esetek, Czinege tábornok
esete), jogkövetkezmények Az öreglányok disznója Czinege Lajos honvédelmi miniszter is részt vett a vadászaton. Nyugtalanító volt, mert mindenki tudta, hogy értett a vadászathoz. Délelőtt két hajtás ment le a Csillag-tanyán. A délutáni hajtás során a lesnél hallható volt a miniszter szakértelme amint azt magyarázta a nyomokból mekkora vadat lőtt. Rövid követés után visszaindultak a miniszterrel. Az úton visszafele meglátták a sebzett állatot. Rálőttek még egyszer a fekete cornwall disznóra, ami visszatámolygott az erdőbe. Egy szelíd disznót lőttek le a legfontosabb miniszter szeme láttára. Kiderült, hogy az erdőszélen lakó asszony és lánya állata volt ami elkóborolt az erdőbe. 14 kismalacot mentettek meg az anyakocából. Ezeket elvitték az asszonynak, és
13
http://www.kisalfold.hu/soproni_hirek/lelottek_a_kutyajat_a_vadaszok_-
_a_gazda_szerint_szandekosan/2154774/
22
kárpótlásul kifizették a koca értékét, és ajándékokkal halmozták el az asszonyt. Igyekezték a legkisebb hírveréssel elintézni az ügyet ami nem sikerült.14 A „szarvas” ló volt! Három vadász szarvas vadászatra indult. A vadászok egymástól 300-400 méter távolságra helyezkedtek el egymástól. Ezen a napon az állami gazdaság fogatgazdasági üzemegységében az éjjeli őr itatni hajtotta ki a lovakat. Két muraközi – Laci és Csillag névre hallgató - ló megbokrosodott és elvágtatott. A késői órákban az egyik vadász megpillantott egy „szarvasnak tűnő alakot”. Néhány másodpercig feszülten figyelte, majd rálőtt. A „szarvas” eltűnt, majd újabb zörgésre lett figyelmes. Az ismét szarvasnak tűnő alak láttán újra lőtt. Ekkor a meglőtt állat elkezdett nyeríteni, majd elvágódott. A vadász odament az először meglőtt állathoz, és akkor látta, hogy az egy ló, majd megnézte a másikat is. A három vadász arra a döntésre jutott, hogy eltemetik az állatokat.15 A szamár Egy gazdasszony az állami zabtáblába járatta abrakoltatni a szamarát. Az állam gazdaság brigádvezetője jelentette, hogy az erdő melletti zabtáblán a vaddisznók kárt okoztak. A helyi vadásztársaság ezért esténként várta a vadakat, hogy az állomány számát csökkentsék. A vadkárosítás tovább tartott, ezért a vadásztársaság vezetője szervezett vaddisznóleseket. Három vadász foglalt helyet a zabtábla mellett. Az asszony ismét késő éjjel indult útnak a szamárral. Az erdő szélén sétálva elértek a zabtáblákat, ahol elengedte a szamarat. Amikor a táj kivilágosodott a vadászok két sötét alakot láttak. Az egyik nagyobb termetű volt, így azt hitték, hogy az a vadkan. A kapzsiságtól vezérelve a nagyobbat célozták meg, ami valójában a szamár volt. A vadász elérkezettnek látta a megfelelő pillanatot, és lőtt. Az asszony kiáltozott, és mire a vadászok odaértek a „vadhoz” addigra a szamár elpusztult, az asszony pedig ráborulva sírt.
14
Rakk Tamás Az öreglányok disznója, Magyar Vadászlap 2009. február14
15
Dr. Bakóczy Antal Vadászszenvedély, vadászati fegyelem Táncsics Kiadó 1971
23
C.
Vadászat közben vadászkutya lelövése és a felelősség kérdése
A vadászati törvény rendelkezési határozzák meg, hogy a vadász mikor jogosult fegyverhasználatra, azonban a Polgári Törvénykönyv szabályai alakulnak a felelősség alakzatára, mi szerint a vadászat veszélyes üzemi felelősség körébe eső tevékenységnek minősül. Jelen jogeset is kitűnően mintázza, a vadászat közben bekövetkezett balesetek jogi megítélését. A pórázon vezetett kutya A kutya kitűnő volt, de nyugtalanította a nagyvad-vadászat, melyhez még nem szokatták hozzá. Több órás nyugtalan várakozás után a kutya valamilyen vadmozgást észlelve elszaladt gazdájától. A vadász félve, hogy a kutya elrontja a les vadászatot, utána ment, és visszavitte a leshelyhez a nadrágszíjához kötve. Közben a vadász öccse halk neszre lett figyelmes az egyik szálfa mellett. Ahogy a hangok erősödtek, két gyors lövést adott le a „vaddisznó formájú alakra”. A nadrágszíjon vezetett értékes vadászkutya ekkor elvágódott és meghalt. A fivérnek azért nem esett bántódása, mert egy nagy fa mögött figyelte az erdőt.16
D.
Vadászat közben másik vadász meglövéséért, vadászbalesetért
fennálló felelősség, Meglőttek egy vadászt Teklafalun MTI, Független Hírügynökség 2011.május 8. vasárnap Meglőttek egy vadászt a baranyai Teklafalu közelében vasárnap. A férfit, aki a kórházba szállítás
közben
belehalt
sérüléseibe,
társa
lőtte
le
sörétes
puskával.
Az eset valószínűleg egy sűrű erdős területen, hajtás közben történt, de a részletek egyelőre nem ismertek. "Ismerősöm volt az áldozat. Utána keresés volt, disznót kerestek. Brennekével mindkét csőből lőtt az illető, esély sem volt a túlélésre. Hiába, elég egy pillanat figyelemkiesés!"17
16
Dr. Bakóczy Antal Vadászszenvedély, vadászati fegyelem Táncsics Kiadó 1971
17
http://dh-online.hu/rendorsegi/20110508_meghalt_a_vadasz
24
1.
Vaddisznónak vélte vadásztársát
2012. március 26. hétfő Bűnösnek vallotta magát a társát 2011 májusában Teklafalunál halálosan megsebesítő vadász a szigetvári városi bíróságon ellene indult büntetőper első tárgyalási napján. N. Árpád azt vallotta: a végzetes lövés leadásakor egy vaddisznó hátát látta a 2011. május 8án, általa vezetett vadhajtáson, de a lövedékét valami eltéríthette, így következhetett be a tragédia. Bevallotta, hogy bár több mint két évtizede van vadászvizsgája, kezdő vadásznak számít. Az ügyészség a férfit halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetéssel és magánokirat-hamisítással vádolja. Utóbbival azért, mert a társas vadászatot egyéni vadászatként tüntette fel a vadásznaplóban. Tettéért halmazati büntetésként a férfi akár hat év szabadságvesztéssel is sújtható. A vád szerint Nagy Árpádot azzal bízta meg a baranyai Teklafaluhoz közeli terület gazdája, hogy szervezzen vadászatot, megelőzve a nagyobb vadkárt a vaddisznók által gyakran látogatott közeli kukoricaültetvényben. A férfi a hajtás során véletlenül lelőtte a későbbi sértett vizsláját, de a vadászatot ennek ellenére folytatták. A baleset akkor következett be, amikor Nagy Árpád és a sértett is elhagyta azt a helyet, amit előzetesen megbeszéltek, és ezt nem tudatták egymással. A szervező vaddisznónak vélte vadásztársát, és rálőtt. A férfi a helyszínen belehalt sérüléseibe, életét orvosi beavatkozás sem menthette volna meg. Az ügyészség szerint Nagy Árpád többszörösen megszegte a vadászatra vonatkozó szabályokat. Nem volt képesítése társas vadászatok szervezésére, annak időpontját előre nem jelentette be. A résztvevők nem viseltek láthatósági mellényt, nem részesültek balesetvédelmi oktatásban a vadászat előtt. A vádlott nem készített hajtástérképet számukra, és nem történt meg a lő irányok, tilos lőállások kijelölése sem. Nagy Árpád az eseményt előzetesen egyéni vadászatként tüntette fel a vadásznaplóban. Az ügyész a tárgyaláson megjegyezte: a vadászat olyan bokros területen történt, ahol célzott lövést nem lehetett biztonságosan leadni, a foglalkozásra vonatkozó szabályok pedig egyértelműen rögzítik, hogy lövést leadni csak akkor szabad, ha a vadász a vadat kétséget kizáróan felismeri.
25
2.
Milliárdos vállalkozó a bátonyterenyei áldozat18
Október 12-én kora reggel, a Mátrában, egy vadászaton társa lelőtte Bócsi Andrást. A 10 méterről leadott lövés a fején találta el a férfit. A halálos vadászbaleset a Nógrád megyei Fenyves pusztán történt. Kaszás Ottó, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője elmondta, egy vadász lőtte le a társát. A férfi a milliárdos fővárosi vállalkozó, Bócsi András. A vadász elmondása szerint egy vaddisznó mozgását látta a közelben, és tíz méterről, a golyós vadászfegyveréből leadott rá egy lövést. A lövéssel azonban 58 éves budapesti vadásztársát ölte meg. Bócsi András szenvedélyes vadász volt, és külön vadászterme is volt csömöri kastélyában. Alig egy hónapja ő volt a fővédnöke a Nógrád megyei vadásznapi ünnepségeknek is, amelynek házigazdája az Országos Magyar Vadászkamara megyei területi szervezete mellett a Nógrád megye Vadászati Kultúrájáért Közhasznú Alapítvány volt. Szerdán reggel társával már hazaindultak, amikor Bócsi visszafordult. Visszafelé jövet máshonnan érkezett mint a többiek várták. A vadász ekkor lőtt.
”Az már nyilvánvaló, hogy a vadászati szabályokat
megsértették. Azt, hogy ki milyen mértékben, majd a szakértői vizsgálat fogja kideríteni" mondta Kaszás Ottó. A rendőrség foglalkozás körében elkövetett, halált okozó veszélyeztetés miatt indított eljárást.
3.
Meghalt a meglőtt képviselő
2005. november 26., szombat Belehalt sérüléseibe Urbán Árpád országgyűlési képviselő. A szocialista politikust bátyja lőtte meg vadászat közben szombaton. A kórházban belehalt sérüléseibe Urbán Árpád Nógrád megyei országgyűlési képviselő, tudtuk meg a balassagyarmati kórház ügyeletes orvosától, aki a család kérésére a halál pontos okairól nem tudott nyilatkozni. A szombati vadászat közben mellkason lőtt politikus a kórház intenzív osztályán halt meg.
18
http://www.vadaszat.net/hirek/ispank.htm
26
Urbán Árpád (Forrás: mszp.hu) Kaszás Ottó, a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője a Balassagyarmat és Érsekvadkert közötti területen történt baleset körülményeiről elmondta, hogy Urbán Árpád egy vaddisznóhajtáson vett részt, amikor a 73 éves bátyja szívtájékon lőtte. A kettejük közötti távolság negyven méter lehetett. Urbán testvére egy vaddisznót akart eltalálni. A baleset körülményeit a Nógrád Megyei Ügyészségi Nyomozóhivatal vizsgálja. Kaszás Ottó, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. Elmondása szerint Urbán Árpád és bátyja között mintegy 40 méter volt a baleset idején a távolság, ám az esős, ködös időben nem látták egymást. Egy vaddisznókonda az erdőből kiszaladt a földútra, az idősebb testvér utánuk fordult, és tiltott lő irányba elsütötte a fegyverét: a lövedék szívtájékon találta Urbán Árpádot. Az azonnal riasztott mentők a balassagyarmati Kenessey Albert Kórházba szállították a sebesültet, az orvosok azonban nem tudták megmenteni az életét. Urbán Árpád testvére ellen eljárást indítottak.19 Két halálos lövést is kapott az a vadász, akit sörétes puskával találtak el egy vadászaton a baranyai Teklafalun vasárnap délelőtt. A férfit feltehetően vaddisznónak hitte társa. A meglőtt vadász életéért negyven percig küzdöttek a mentők, de már nem tudták megmenteni. A környéken nagy volt valószínűleg a vaddisznók által okozott kár a mezőgazdaságban, a vadászok nem tudnak ilyenkor mit tenni, ki kell lőni, vagy ki kell hajtani a vaddisznókat. Erre készült Szigetvártól 15 kilométerre délre egy nyolc fős társaság, hogy így védjék meg a környékbeli kukoricavetést. Az egyik vadász azonban eddig ismeretlen okból lelőtte társát. Baranyában öt évvel ezelőtt már történt ehhez hasonló eset, annak ellenére, hogy szigorú előírások vannak arra, hogy ne történhessen ilyen tragédia. Így például térképen kell jelölni a hajtások
irányát,
a
lőállásokat
és
a
tilos
lőirányokat
is.
„A balest az jön, és hirtelen történik, kivédhetetlen. Én annyit hallottam konkrétan, hogy vaddisznónak nézték a hajtásban közlekedő hajtót, s hogy meggyőződése volt a vadásznak, hogy
ott
egy
vaddisznót
lát”
–
mondta
Agyaki
Gábor
vadász.
A vadászaton nyolc vadász és három hajtó vett részt. Utóbbiak egyike volt a lelőtt férfi.
19
http://index.hu/belfold/vad1126/
27
„Hogy pontosan mi okozta a halálos sebeket, milyen belső szervek sérültek, ezt az igazságügyi orvosszakértő fogja vizsgálni. A mentők hamarabb ideérkeztek, nagy erőkkel, 40 percen át küzdöttek a férfi életéért, sajnos menthetetlen volt. A helyszínen életét vesztette” – mondta Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője.20
E.
Érvényesülhet-e tevékenységi körön kívül eső elháríthatatlan
ok, mint kimentés? Vadászbaleset Svédország 2011. Egyetlen lövéssel leterített egy jávorszarvast majd egy arra járó síelőt is egy svéd vadász, akinek A
nőt
bíróság felmentették
elé a
gondatlanságból
kellett elkövetett
állnia emberölés
tettéért. vádja
alól.
A Svédország déli részén lévő Jönköping bírósága másfél évvel a baleset után hozta a döntést első
fokon.
A 32 éves nő 2010 decemberében a Ljungby város közelében elterülő erdőben vette célba a jávorszarvast. Az állat leterítésekor a golyó gellert kapott, és mellkason találta az ötven méterre arra síelő 71 éves férfit, aki azonnal életét vesztette.21
1.
Vadászbaleset a Pilisben - a sebesült túl van az életveszélyen22
Kemény Dénes, a magyar férfi vízilabda válogatott szövetségi kapitánya adta le azt a lövést, amely egy nő combján súlyos, életveszélyes sérülést okozott szombaton dél körül egy vadászat
során
Pilisszentlászló
közelében.
Kemény Dénes az MTI-nek szombaton este elmondta: rálőtt egy vaddisznóra ám a lövedék egy faágon több darabra szakadt, és egy repesz eltalálta vadásztársa combját. Mint mondta, a repesz csontot nem, csak lágy részt ért, és 4-5 centiméterre hatolt a húsba.
20
http://www.rtlklub.hu/hirek/belfold/cikk/366105
21
http://huntingpress.eu/magazin/felmentettek_a_sielot_lelovo_vadaszt
22
http://belfold.ma.hu/tart/rcikk/a/0/73996/1
28
Hozzátette: a társaságot mintegy 20 orvos alkotta, így a vérzést egy kötéssel sikerült azonnal elállítani.
Ezután
helikopterrel
egy
budapesti
kórházba
szállították
a
sebesültet.
Kemény Dénes elmondta, hogy a szerencsétlenül járt nőt már délután megoperálták, kivették a lövedékdarabkát. Hozzátette: szerencsére ideget nem ért a repesz, és az orvosok véleménye szerint
2-3
hét
múlva
felépül
a
sérült.
A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese az MTI-nek elmondta: a szándékosság esete
kizárható,
ezért
a
Szentendrei
Rendőrkapitányság
szakértők
bevonásával,
államigazgatási eljárás keretében vizsgálja az ügyet.23
2.
Vadászbalesetek
Halálos vadászbaleset! Tócsáról pattant fel a puskagolyó (Forrás: Zalai Hírlap - 2010. május. 12.)24 "Fatális véletlen okozta a 67 éves vadász halálát két és fél éve Bocskánál. Tulajdonképpen ezt mondták ki kedden a megyei bíróságon, ahol másodfokon két vadász büntetőügyét tárgyalták. Tavaly októberben első fokon az egerszegi városi bíróság foglalkozása körében gondatlanságból elkövetett, halált okozó veszélyeztetésért Fenyvesi Norbertet 8 hónap, végrehajtásában 2 évre felfüggesztett fogházra ítélte. Ez ügyben elmarasztalt társát, Solt Imrét e vétség alapesetében marasztalták el és ítélték 150 ezer forint pénzbüntetésre. A tragikus vadászatra 2007. november 24-én Bocska határában a Kürtős-patak közelében került sor. A délutáni hajtásvadászatot vezető Solt Imre eligazította a két puskást, Fenyvesi Norbertet és a német vendéget, akik egymástól több mint 300 méterre lévő magasleseken foglaltak helyet. Látták egymást, rádiókapcsolatban voltak. Az előttük húzódó gázvezeték pászmánál (kaszált keskeny sáv) bukkant fel a három szarvas; előbb a német férfi lőtt, majd amikor látókörébe kerültek, Fenyvesi Norbert kétszer húzta meg a ravaszt a 91 méterre lévő borjúra. Nem talált, de a második után a rádióban meghallotta társa fájdalmas kiáltását.
23 24
http://www.origo.hu/itthon/20040124kemeny.html http://www.vadaszmester.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=3159:halalos-vadaszbaleset-
tocsarol-pattant-fel-a-puskagolyo-&catid=35:napi-sajt&Itemid=92
29
A német vadász halálos sebet kapott, mégpedig Fenyvesi Norbert fegyverétől. Kedden fellebbezési tárgyaláson a megyei bíróságon szakértőket hallgattak meg, akik a közvetlen lövést kizárták. Mint Hegyi István szavaiból kiderült, a lövedék gurulatot kapott, de nem a földön vagy más szilárd anyagon, mert a lövedéken ilyen nyomot nem találtak. Legnagyobb valószínűséggel az egyik, Fenyvesitől 123 méterre lévő tócsa felületén, ahová 3 fokos szögbe érkezett. Kísérletekkel bizonyították ugyanis a szakértők, hogy 0-5 fokos tartományban érkező lövedék visszapattanhat és kiszámíthatatlan pályán repül tovább. Ez esetben még 180 métert tett meg a lövedék, ekkor majdnem vízszintesen érte a vadász testét az
ágyékánál,
itt
irányt
változtatott
felfelé
és
a
szívéig
hatolt.
Legvalószínűbb, hogy a gázpászmát kaszáló gépek keréknyomában alakult ki egy 2-3 méter hosszú, 20-50 centi széles tócsa, amit a magaslesről valószínűleg nem is lehetett látni. Ennek rekonstruálását azonban nehezítette, hogy a vadászat előtti napok szárazak voltak, míg másnap jelentős eső érkezett, így a mély talajú terület képe teljesen megváltozott. Hasonló baleset bekövetkeztének esélyét szinte nullára tette a másik szakértő, Nagy Imre, aki elmondta, több száz hajtás után se gondolta volna se ő, se más, hogy ilyesmi előfordulhat. A megyei bíróság kedden kimondta a szakértői vélemények alapján, hogy Fenyvesi Norbert nem számíthatott rá, a lövedék a vízfelületen gurulatot kap és a tőle 316 méterre lévő magaslesen vadásztársa életét kioltja. Ezért mindkét vadászt felmentették, jogerősen."
F.
Károsulti közrehatás kérdése.
Nem hivatalos forrásból hallottam, hogy egy bérvadászat során, súlyos baleset történt. A bérvadász szarvasbikára vadászott 2011 őszén. A vadászati kísérő és vadász cserkelés közben ráakadt a lövésre kiszemelt szarvasbikára, a vadászatvezető útmutatása alapján, a bérvadász meglőtte a vadat. A lövés nem volt helyben marasztaló lövés, a sebzett vad elmenekült. A vadászok elindultak után keresni. Pár órán belül rátaláltak a sebágyban fekvő bikára, amely egy fa mellett, félig takart részen feküdt, fejét ide-oda forgatta. A vadászati vezető felszólítására a vadász megadta az utolsó, kegyelemlövést a bikának, pontosan annak fejére célzott. Amikor a meglőtt vadhoz értek, látták, hogy egy ember fekszik holtan a bika feje alatt. Egy – valószínűleg orvvadász – rátalált a sebzett bikára, és annak fejét igyekezett levágni, ő forgatta a bika fejét jobbra-balra a művelet közben. A bikára leadott utolsó lövés keresztülhatolva az állat fején, halálos sebet ejtett az azt levágni igyekvő férfin. 30
G.
Felmerülhet-e
a
vadásztársaság
felelőssége
is
(pl.:
vadászatszervezési hiba) Az I. r. felperes férje, a II-III. r. felperesek édesapja: M. L. 1997. június 18-án a II. r. alperes vadásztársaság használatában lévő vadászház hátsó udvarán - az I. r. alperes vadász által, a lőfegyvere kipróbálása közben leadott lövés következtében - megsérült. Halála a szív lövési sérülése, külső és belső elvérzés miatt következett be. A felperesek a hozzátartozójuk halálával összefüggő káraik egyetemleges megfizetésére kérték az alperesek kötelezését. Az I. r. alperes vadász jogalap hiánya miatt kérte a kereset elutasítását arra hivatkozással, hogy a károsult felróható magatartást tanúsított, mert a céltábla előtti területen, lő irányban maradt, a domborzati viszonyok miatt pedig lő árnyékban volt. A vadásztársaság II. r. alperes a kereset jogalapját ugyancsak vitatta, és védekezésében kiemelte, hogy a felelősségét a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályok alapján nem lehet megállapítani, utóbb pedig arra is hivatkozott, hogy a vadásztársaságnak nem róható fel, hogy a fokozott veszéllyel járó tevékenységet végző személyek az előírásokat nem tartották be. Az LB megállapította, hogy az I. r. felperes házastársa 30%-os mértékben közrehatott a kár bekövetkezésében, hiszen annak ellenére, hogy a lőfegyverhasználatot észlelte, nem megfelelő helyen tartózkodott, és ezért a Ptk. 345. §-a (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A II. r. alperes fellebbezésében tévesen hivatkozott arra, hogy a felelőssége csak a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) szabályain alapulhat, és nincs olyan tevékenysége, amely a felperesek kárának bekövetkezésével okozati összefüggésben állna. A II. r. alperes ugyan nem közvetlen károkozó, de együttes károkozónak minősül - az I. r. alperes felelősségétől eltérő tényállás alapján. Önálló kártérítő felelőssége folytán a vadászt terhelő előírások és kötelezettségek megszegése a II. r. alperest akkor sem mentesíti, ha a vadász a saját felelősségére végzi a tevékenységét, és ennek alapján felel a bekövetkezett kárért. A vadászattal összefüggő, ahhoz közvetlenül kapcsolódó, annak mintegy részeként értékelhető az a tevékenység, amellyel a vadász a fegyverét kipróbálja, „belövi”. A II. r. alperes kártérítő felelősségének alapjául az szolgál, hogy ezt a fokozott veszéllyel járó tevékenységet a II. r. alperes vadászházához 31
tartozó területen, az általa kifejezetten erre a célra, szabálytalanul kialakított és fenntartott területen rendszeresen végezték, és a baleset itt következett be. Mindezekre tekintettel a II. r. alperes kártérítési felelősségének elbírálására is a Ptk. 345. §-ában foglaltak az irányadók. Ennél fogva a II. r. alperes a felelősség alól akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső, elháríthatatlan ok idézte elő. A fokozott veszéllyel járó tevékenységgel okozott baleset azonban több okból sem volt objektíve elháríthatatlan. A II. r. alperes a fegyverek kipróbálása céljára, engedély nélkül olyan területet jelölt ki, amelynek veszélytelen használatát semmilyen eszközzel nem biztosította, őrizetéről nem gondoskodott, és a használat feltételeit sem szabályozta. A terület egyszerű elkerítése önmagában a károkozás elhárítására nem elegendő, nem akadályozza a lőfegyver használata közben a főtábla közelében tartózkodó személyek - akik nemcsak a vadászati előírásokat ismerő vadászok lehetnek - sérülésének lehetőségét. A lőfegyverek használata olyan fokozott veszéllyel járó tevékenység, amelynek egy adott területen való lehetővé tétele esetén gondoskodni kell a biztonsági feltételek megteremtéséről. A fokozott veszéllyel járó tevékenységből származó kártérítő felelősség alól történő kimentés hiányában a II. r. alperes felelőssége megállapítható, ugyanis sikerrel nem hivatkozhat arra, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan okként, kizárólag az I. r. alperes idézte elő.25
H.
Vadászattal összefüggésben nem vadász meglövése. Vad, vagy
áldozat? 2011. 09. 01.-én a vadkárelhárító vadászatra indult vadász a kukoricásban vaddisznónak vélt vad helyett egy embert lőtt le, aki azonnal életét vesztette. Az eset büntetőjogi vonatkozásait a későbbiekben ismertetjük.
25
BH2003 320 http://index.hu/belfold/2012/03/26/vaddisznonak_velte_vadasztarsat/
32
1.
Halálos vadászbaleset Püspökladány közelében 26
2012. szeptember 19. Püspökladány – Vadászbalesetben életét vesztette egy férfi kedden este egy Püspökladány térségében fekvő kukoricásban. A Dehir.hu úgy tudja, a terület tulajdonosa az a 47 év körüli férfi, akit lelőtt egy vadász. Hírportálunk értesülései szerint a tulajdonos csak szét akart nézni az aratást követően a területen, amikor a halálos lövés érte. Információink szerint a fegyvert elsütő férfi gyakorlott vadász, mintegy 30 éve vadászik. Az őt jól ismerő vadásztársa azt mondta nekünk, hogy a vadász sokkos állapotba került a történtek miatt. Lezárult a nyomozás az ispánki vadászbaleset ügyében Foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés bűntettével gyanúsítják azt a vadászt, aki június 24-én éjszaka, a Vas megyei Ispánk melletti erdőben fegyverével kioltotta egy fiatal nő életét közölte sajtótájékoztatón a megye rendőrfőkapitánya. ”A vadászati törvény kimondja, hogy vadra lőni csak akkor szabad, ha a vadász minden kétséget kizáróan megállapította, hogy vadra lő"
hangoztatta a sajtótájékoztatón Orbán
Péter, aki évtizedek óta maga is vadász. Nyilatkozata szerint a szóban forgó vadászat során a vendéglátó vadász és a halálos eredményű lövést leadó társa több szabályt is megszegett. Vadkár miatti vadászatot tartottak egy mezőgazdasági területen, ahol el is ejtettek egy szarvasünőt, majd ezt követően, a területet gépkocsival elhagyva, a szomszédos erdőn haladtak át, amikor vaddisznókat fedeztek fel. A vadászok ekkor megálltak és a kocsi mellett várták az állatok felbukkanását egy nyiladékon. Egyikük azonban anélkül adott le lövést, hogy a szabályok szerint meggyőződött volna a cél valódiságáról
hangsúlyozta a
rendőrfőkapitány. A lövés egy hazafelé tartó 38 éves ispánki asszonyt ért, aki a helyszínen belehalt fejsérülésébe. A főkapitány elmondta azt is: a nyomozás során a helyszínen, hasonló látási és időjárási viszonyok között, szakértők bevonásával modellezték az esetet. Rámutatott: a távcsöves fegyveren, lámpa használata mellett, látni kellett volna az erdőben felbukkanó emberalakot, de egy másik távcsővel mindenképp meg kellett volna győződniük arról, hogy
26
http://www.dehir.hu/videogaleria/halalos-vadaszbaleset-puspokladany-kozeleben/
33
mire lőnek. Megjegyezte, a vadászok ráadásul elhagyták azt a mezőgazdasági területet, ahová engedélyük szólt, s a szomszédos erdőben aznap nem is vadászhattak volna. A tanúvallomások szerint a lövést leadó vadász használt lámpát, mégis tévedett.
I.
Nem szabályszerűen tartott fegyver, vagy fegyver szabálytalan
átadása
miatt
bekövetkezett
balesetek
és
magánjogi
jogkövetkezményeik 1.
Csak annyi biztos, hogy két vadász halott27
Egy apa és a fia fejlövés miatt meghalt a Marcal-Bitvaközi Vadásztársaság területén az erdőben
-
közölte
a
rendőrség.
A megyei mentőszolgálat mentésvezetője, Lattenstein János az MTI-nek elmondta: délután fél ötkor kapták a jelzést, hogy a Kisszőlős, Vid és Csögle által alkotott háromszögben, az erdőben, feltehetően vadászfegyvertől sérült meg két ember. A mentők már nem tudtak segíteni a fejsérülést szenvedett férfiakon - erősítette meg. „A szerencse néha fölöslegessé teszi a gondos felkészülést.” Dr. Szabó Lajos
2.
Kettős vadászhalál: öngyilkosságra gyanakszanak
2012. január 29., vasárnap 11:26 Szabályos vadászatnak indult, de két haláleset lett belőle: két férfi belehalt a vadászfegyverből lőtt sebeibe, a Pápához közeli Vid melletti erdőben. A körülmények és az elhalálozás pontos oka azonban bizonytalan. A jelentés szerint a pápai hatvanéves apa, annak fia, valamint a férfi élettársa indultak vadászatra a Marcal-Bitvaközi Vadásztársaság területén, Vid mellett, Veszprém megyében. A vadászat előtt szabályosan bejelentkeztek a megfelelő helyen, az erdőben azonban már nem ügyeltek ennyire a szabályosságra.
27
http://www.stop.hu/belfold/csak-annyi-biztos-hogy-ket-vadasz-halott/992727/
34
A férfi az egyik magasles előtt átadta a 18 éves fiának az egyik golyós fegyverét, annak ellenére, hogy tudta, a gyereknek nincs engedélye. A másik szabálytalanságot azzal követte el, hogy a fiút kísérő nélkül hagyta ott a magaslesen, míg ő és élettársa átmentek egy másik magaslesre. Nem tudni, mennyi idő telt el, amikor a szülők lövést hallottak, és a magaslesről leszállva visszaindultak a fiúhoz. A lesnél azonban már csak a fiú holttestét találták. Azt jelenleg senki nem tudja megmondani, hogy öngyilkosság történt-e, vagy szabálytalan fegyverhasználat okozta a tragédiát. Az apa élettársa azonnal telefonált a mentőknek, majd mivel a Kisszőlős, Vid és Csögle által alkotott háromszögben történt az eset, kiment az országútra, hogy a mentőket be tudja kísérni a helyszínre. A mentősökkel együtt ment a leshez, ahol azonban már nem egy, hanem két holttestet találtak. Feltehető, hogy az apa a nő távollétében öngyilkosságot követett el. A mentők már nem tudtak segíteni a fejsérülést szenvedett férfiakon. A rendőrség szerint sem történt emberölés, a helyszínelés vasárnap reggelre lezárult és a balesetet is kizárták addigra.
J.
Büntetőjogi kérdések, jogos önvédelem (orvvadászokkal történő
fegyveres összetűzés) és ennek magánjogi kihatásai 1.
Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés
171. § (1) Aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget, b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
35
(3) Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő, bűntettet követ el, és az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén - az ott tett megkülönböztetéshez képest - öt évig, két évtől nyolc évig, illetőleg öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) E § alkalmazásában foglalkozási szabályok a lőfegyver használatára és kezelésére vonatkozó szabályok is. A fegyverhasználat során a társadalom joggal követeli meg a fokozott gondosságot. A vadászati törvény egyértelműen kimondja, hogy vadászlőfegyverrel és vadászíjjal lövést leadni csak akkor szabad, ha a vadász a vadat kétséget kizárólag felismerte, és a lövéssel mások életét, testi épségét, illetve a vagyonbiztonságot nem veszélyezteti. A lövés előtt mérlegelni kell a lövedék várható útját és a becsapódás helyét. Amennyiben a fenti szabályokat gondatlan módon nem tartja be, és cselekményével, lövésével másokat veszélyeztet, bűncselekményt követ el. Hangsúlyozzuk, hogy nem kizárólag a személyi sérülés okozásával valósul meg a veszélyeztetés, hanem a közvetlen veszélyhelyzet létrehozásával. Amennyiben tehát a vadász a hajtók közé lő, és csak a szerencsén múlik, hogy senki sem sérül meg, a bűncselekmény akkor is megvalósul. Minősítő tényező, amennyiben a sérülés súlyos, maradandó vagy halálos. A büntetőjog önállóan értékeli, hogy a sérülés okozója, és más személyek megtettek-e mindent az okozott sérülés következményeinek elhárítása érdekében. Amennyiben a vadász a segítségnyújtást is elmulasztja, úgy az alább bemutatásra kerülő bűncselekményt is elköveti. A foglalkoztatás keretében elkövetett veszélyeztetés tényállása kimondja, hogy foglalkozás szabályainak megszegése esetén valósul meg a bűncselekmény. A foglalkozás kifejezést azonban itt nem úgy kell érteni, hogy bűncselekményt csak hivatásos vadász követheti el, sportvadász nem, mivel a (4) szakasz a lőfegyver kezelésére vonatkozó szabályokat tekinti foglalkozási szabálynak. Ennek alapján a fegyvertartási engedéllyel nem rendelkező személy (pl. vadorzó) is ennek a tényállásnak alapján büntethető, annak ellenére, hogy cselekményét a közértékelés nem minősítené foglalkozásnak. BH1998. 5. I. A foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetést nem valósítja meg az a vadász, aki a lőfegyverét - a vad megjelenését várva - kibiztosítva tartja, és a fegyver azért lép működésbe és okoz a sértett combján halálos sérülést, mivel a támadólag fellépő sértett a fegyvert váratlanul megragadja [Btk. 171. § (2) bek. b) pont].
36
BH1998. 262. I. A foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása indokolt azzal a szeszes ital hatása alatt álló elkövetővel szemben, aki a lőfegyver kezelésére és használatára vonatkozó szabályok többszörös és sorozatos - részben szándékos, részben gondatlan - megszegésével idézi elő a sértett halálát [Btk. 171. § (2) bek. b) pont és (4) bek., 83. §]. II. A foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés vétségének elkövetőjével szemben a fegyverviseléssel járó foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés kiszabása indokolt [Btk. 171. § (2) bek. b) pont, 56. § (1) bek. a) pont]. BH2004. 216. Sem az önbíráskodás bűntette, sem a foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés bűntette nem valósul meg, ha a terhelt vadászfegyverével az erdejéből történt falopáson tetten ért tolvaj lába elé lő [Btk. 171. § (3) bek., 273. § (1) bek.].
2.
Segítségnyújtás elmulasztása
172. § (1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna. (3) A büntetés bűntett miatt három évig, a (2) bekezdés esetén öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézi elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles. (4) A (3) bekezdés utolsó fordulata nem alkalmazható azzal szemben, aki a közlekedési szabályok alapján köteles a segítségnyújtásra. A 2011. 09. 01.-én a vadkárelhárító vadászatra indult vadász a kukoricásban vaddisznónak vélt vadra lövést adott le. Amikor azonban vadásztársaival behajtottak a terepjáróval oda, ahol a zsákmányt sejtették, rémülten vették észre, hogy a lábáról ítélve az áldozat nem vaddisznó, hanem ember, aki mozdulatlanul fekszik a kukoricásban. A vadászok ekkor a legkisebb késlekedés nélkül félrevonultak, és elszívtak néhány cigarettát, azon tanakodva, hogy mit is tehetnének. Végül szóltak a fővadásznak, aki egy idő után kijött, és végre közelebbről
37
megvizsgálta az áldozatot, akinek az életét már nem lehetett megmenteni. Különösen azért nem, mert a golyó a halántékán találta el, vagyis azonnal meghalt.2829 Természetesen a vadász ellen vádat emelt az ügyészség foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés miatt. Ugyanakkor segítségnyújtás elmulasztása miatt is vádat emeltek a vadász ellen, viszont ez a kisebb súlyú bűncselekmény a másikkal halmazatban már felvetette, hogy a kiszabott szabadságvesztés végrehajtandó lesz-e vagy sem. A vadász úgy ítélte meg, hogy miután az áldozaton már nem lehetett segíteni, amikor megtalálták, ezért a segítségnyújtás elmulasztását nem követte el. A segítségnyújtás elmulasztását az követi el, „aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van”. A vadász azzal érvelt, hogy az áldozat sem sérült nem volt, sem az élete nem forgott már veszélyben akkor, amikor nem segített neki, így a segítségnyújtás elmulasztásában nem bűnös. Sértett csak élő természetes személy lehet, míg ebben az esetben az áldozat már halott volt. A bíróság úgy döntött, hogy a vadász bűnös a segítségnyújtás elmulasztásában is. Döntését azzal indokolta, hogy a segítségnyújtás a bírósági gyakorlat szerint egy folyamat, amelynek az első lépése a meggyőződési kötelezettség. Oda kell menni a segítségre szorulóhoz, és meg kell győződni arról, hogy mit lehet vele tenni. Esetünkben már ezt az első kötelezettségét is elmulasztotta a tettes, ráadásul ahelyett, hogy a fővadászt hívja, a mentőket kellett volna riasztania. Így a két bűncselekmény halmazatban már végrehajtandó szabadságvesztéssel büntetendő. II. A segítségnyújtás halált okozó elmulasztásának a veszélyhelyzetet előidéző és segítségnyújtásra egyébként is köteles személy által elkövetett bűntettét valósítja meg a vadász, aki a sértettnek vétlenül okoz a fegyverével sérülést, de nem nyújt neki tőle elvárható segítséget, hanem a helyszínről távozása után értesíti a sérült hozzátartozóit [Btk. 172. § (1) bek. és (3) bek. II. ford.].
28
http://index.hu/bulvar/2012/01/29/kettos_ongyilkossagra_gyanakszanak/
29
http://www.szabadfold.hu/lakohelyem/embert_olt_vaddiszno_helyett_vadaszbaleset
38
3.
Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak
Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak 230. § (1) A 229. § rendelkezései szerint büntetendő, aki az ott meghatározott cselekményt közfeladatot ellátó személy ellen követi el. Hivatalos személy elleni erőszak 229. § (1) Aki a hivatalos személyt vagy a külföldi hivatalos személyt jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozza, intézkedésre kényszeríti, vagy eljárása alatt, illetőleg emiatt bántalmazza, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hivatalos személy elleni erőszakot csoportosan vagy felfegyverkezve követik el. (3) Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a (2) bekezdésben meghatározott csoport szervezője vagy vezetője, valamint, ha a hivatalos személy elleni erőszakot fegyveresen követik el. (4) Aki hivatalos személy elleni erőszak elkövetésére irányuló csoportban részt vesz, vétséget követ el, és két évig, a csoport szervezője és vezetője bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntető törvénykönyv az értelmező rendelkezések között határozza meg, hogy ki minősül hivatalos személynek (pl. hatóság képviselője) és közfeladatot ellátó személynek (pl. erdészeti szakszemélyzet). A hivatásos vadász azonban itt nincs feltüntetve, azonban a vadászati törvény rendelkezései alapján a hivatásos személyt is megilleti a fokozott büntetőjogi védelem. Vtv. 55. §. A feladatát ellátó, e törvény szerint alkalmazott hivatásos vadászt a Büntető Törvénykönyv 230. §-ának c) pontjában meghatározott, közfeladatokat ellátó polgári őrt a Büntető Törvénykönyv 229. §-a szerinti büntetőjogi védelem illeti meg. A közfeladatot ellátó személyek körébe tartozók eljárása nem közhatalmi funkciót gyakorló hivatalos eljárás, ám közérdekű tevékenységükkel kapcsolatosan intézkedéseket hozhatnak, mely intézkedések az állampolgárokra közvetlen kihatással bírnak. Erre tekintettel biztosít a jogalkotó számukra fokozott büntetőjogi védelmet.
39
BH2000. 42. Jogos védelem folytán nem büntethető a hivatásos vadász, aki az élete ellen intézett jogtalan támadást az orvvadász életének kioltásával hárítja el [1978. évi IV. törvény 29. § (1) bekezdés, 171. § (3) bekezdés III. tétel, 14/1971. (XII. 14.) MÉM rendelet 12. § (2) bekezdés, 14. § (2) és (3) bekezdés]. Senki nem hallott még olyan jellegű támadásról, mint amilyet pénteken követett el egy férfi a Baranya megyei Magyarlukafa közelében. A feltehetően tetten ért orvvadász támadó egy vadászra és civil társára támadt rá. Az áldozatok egyikének sikerült elmenekülnie, de a másik meghalt. Halála előtt azonban még azonosította a támadót. A helyi vadászok kegyetlen, afrikai jellegű támadásról beszélnek, ami idehaza példátlan. Helyszíni riport. A Magyarlukafaiaknak a mentőhelikopter tűnt fel. Alacsonyan szállt az aprócska zselici falu takaros házai felett péntek délelőtt, és a falu határában landolt, a szőlőhegyen. Aztán egy rendőrautót is lehetett hallani, ahogy "vinnyogtatott egyet", hasonló volt egy autóriasztóhoz mesélte az [origo]-nak Kaiser István nyugdíjas kombájnos a magyarlukafai Fő utcán, kétháznyira az egykori falusi iskola ma galériaként szolgáló épületétől. Azt hittük, valamilyen baleset lehetett ott a Kadarkúti úton - mondta egy asszony az utca völgy felőli oldalán. Mások először favágóbalesetre gondoltak, de aztán, mire a helikopter elrepült, már jöttek a telefonok, hogy lövöldözés volt "a szőlő végébe". Hogy pontosan mi történt, azt egyelőre homály fedi. A rendőrség szűkszavú közleményt adott ki pénteken, amely szerint délelőtt vadászat közben két vadászt lövés ért, egyikük meghalt, a másik súlyosan megsérült, és elfogtak egy gyanúsítottat, a büntetett előéletű P. Máriót, akit vasárnap előzetes letartóztatásba is helyeztek, mivel a bíróság szerint félő, hogy e nélkül megszökne. "Az adatok kiértékelése folyik, amint lehet, tájékoztatjuk a közvéleményt az esetről - közölte az [origo] érdeklődésére Zsobrák Péter, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője szombat este. Más részletet nem volt hajlandó elárulni. Az MTI korábban arról adott hírt, hogy a vadászok a vadetetőt mentek feltölteni, amikor egy elejtett szarvas tetemére bukkantak, majd nyomára akadtak az orvvadásznak is, akit kérdőre akartak vonni, ezért üldözőbe vették. Az orvvadász a menekülés során - feltehetően egy kis kaliberű fegyverből -
40
tüzet nyitott rájuk. Az egyik vadász a helyszínen belehalt mellkasi és nyaki sérüléseibe, társát mentőhelikopterrel szállították kórházba.30
30
http://www.origo.hu/itthon/20120318-vadaszgyilkossag-es-orvvadaszat-baranya-megye-magyarlukafa-
helyszini-riport.html
41
V. Vadászok felelősségbiztosítása
A.
A felelősségbiztosításról általánosságban
A vagyonbiztosítás egyik fajtája, ezért tartalmaz a Ptk. erre vonatkozó külön rendelkezést a „vagyonbiztosítás szabályozása” körében külön alcím alatt. Felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelős. A felelősségbiztosítás hárompólusú jogviszony: 1. biztosított (másnak kárt okozó személy) 2. károsult - 3. biztosító. Felelősségbiztosításnál lényegében valamely harmadik személy káráról van szó, melynek megtérítése alól mentesíti a károkozót a felelősségbiztosítási szerződés. Ilyenkor a biztosítási esemény az, hogy beáll a biztosított jogszabályon alapuló kártérítési kötelezettsége. Felelősségbiztosítás útján a szerződő fél azt az anyagi terhet kívánja a biztosítóra áthárítani, amely őt terhelné, ha valamely cselekménye folytán köteles volna harmadik személy kárát megtéríteni. Felelősségbiztosítás alapján a biztosító - a szerződésben rögzített kártérítési limit erejéig - átvállalja a biztosított által okozott károk következtében a biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettségnek a biztosítási szerződésben meghatározott körét. Miután a károsult nem szerződő fél, nincs közvetlen jogviszony közte és a biztosító között, főszabály az, hogy a károsult közvetlenül igényét a biztosítóval szemben nem érvényesítheti. De a biztosított sem tarthat igényt a felelősségbiztosítás alapján a károsultnak járó biztosítási összegre, mert azt nem a biztosítottnak, hanem a károsultnak kell kifizetni. Ez alól egyetlen kivétel van, amennyiben a biztosított igazolja, hogy a károsult követelését kiegyenlítette, akkor a biztosítási összeget a biztosított igényelheti.
42
Azon általános szabály alól, hogy jogviszony hiányában a károsult közvetlenül a biztosítóval szembeni igényét nem érvényesítheti, kivételt tartalmaz a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló törvény, amely lehetővé teszi, hogy a károsult a biztosítási szerződés keretei között kárigényét közvetlenül a biztosítóval szemben érvényesítse. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott. A biztosítót a károsulttal szemben a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti. A szándékos károkozás, továbbá a súlyos gondatlanságnak a szerződésben megállapított eseteiben azonban követelheti a biztosítottól a kifizetett biztosítási összeg megtérítését, kivéve ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes (regresszjog) Míg a vagyonbiztosításnál a biztosítási esemény általában a biztosított akaratától független külső, legfeljebb enyhén gondatlan magatartása a biztosítottnak, addig felelősségbiztosításnál a biztosított jogellenes károkozó magatartása a biztosítási esemény és az ennek következtében támasztott kárigény. A vagyonbiztosításnál a biztosítási érdek a biztosított vagyonában bekövetkezett csökkenés pótlása, míg a felelősségbiztosításnál a biztosított vagyoni helyzetében a károkozás miatt várható vagyoni csökkenés megakadályozása. A vagyonbiztosításnál a biztosított személye a károsult, míg a felelősségbiztosításnál a károkozó. A biztosítási szerződések esetében - mint általában a szerződéseknél - nincs szerződéskötési kötelezettség, nincs szerződéskötési kényszer, a szerződő felek szabad akaratuk alapján határozzák el, hogy egymással szerződéses jogviszonyba lépnek-e. Ezzel ellentétes szabályok érvényesülnek egyes felelősségbiztosításoknál, amikor is bizonyos tevékenységek gyakorlása vagy fokozott veszélyt jelentő eszközök működtetése kizárólag érvényes felelősségbiztosítás alapján történhet, tehát a felelősségbiztosítási szerződés kötése kötelező (pl.: ügyvéd, közjegyző, önálló bírósági végrehajtó, orvos, vadász, stb.). A biztosítási esemény olyan másnak okozott kár miatti kártérítési kötelezettség bekövetkezése, amelyekért a magyar jog szerint a biztosított helytállni tartozik, és a felelősség-biztosítás alapján a biztosító által történő térítést követelheti. 43
A biztosító azon károkat téríti meg, amelyet a biztosítón és a biztosítotton kívül harmadik személy - személysérülése, - szerződésen kívül okozott dolgi kára és - az ezekre visszavezethető egyéb vagyoni kára miatt támasztanak. A biztosításkötési kötelezettséget megállapító jogszabályok szinte minden esetben hiányosnak tekintendők: a legtöbb esetben nem rendelkeznek a felelősségbiztosítási jogviszony azon kérdéseiről, amelyek a kötelező jelleg szempontjából jelentőséggel bírnak, így például - a minimális biztosítási összegről, - a káreseményenkénti (évenkénti stb.) limitről és - az önrészesedésről. A jogszabályok általában nem térnek ki a fenntartási kötelezettségre sem, amely alapvető fontosságú, hiszen a biztosítási kötelezettség megkövetelésének célja nem egyszerűen a felelősségbiztosítási szerződés megkötése, hanem az, hogy a felelősségbiztosítási fedezet az adott tevékenység végzése alatt folyamatosan fennálljon. Ezek tehát olyan kérdések, melyek a biztosított és a felelősségbiztosító megállapodásának tárgyát képezik, tehát kifejezetten a szerződésben szabályozott szerződési feltételek. Jelenleg a vadászoknak kötelező felelősségbiztosítási szerződést kötnie és azt díjfizetéssel hatályában fenntartania a vadászati tevékenység folytatása alatt. Az Országos Magyar Vadászkamara egy biztosító társasággal kötött együttműködési megállapodást, amely kidolgozta e termék feltételeit. A szerződéskötés a vadászjegy kiváltásával együtt történik a kamarán keresztül. A biztosítási feltételek közül az alábbi néhány érdemel kiemelést: A biztosítási összeg limitált, tehát a biztosító nem a teljes okozott kárt köteles kifizetni, a kárt csak addig a mértékig vállalja át, amelyet ő a szerződésben meghatározott. Ez káreseményenként 5 millió forint (akkor is, ha pl. több károsult van) és éves szinten legfeljebb 10 millió forint. Amennyiben tehát a károsultnak ezt meghaladó kára keletkezik, akkor bizony ezeket a károkat a kárt okozó vadásznak kell megtérítenie. A biztosító szándékos károkozás és a súlyos gondatlanságnak a szerződésben megállapított eseteiben követelheti a biztosítottól a kifizetett biztosítási összeg megtérítését. A szándékosság eseteit értelemszerűen nem kell részletezni, a regresszre okot adó súlyos gondatlansági eseteket azonban a biztosító szabályzatában részletezni kell, néhány példa a súlyos gondatlanság azon eseteinek köréből, amikor a biztosító élhet visszakövetelési jogával: 44
- a károkozó nem rendelkezik a jogszabály által előírt hatósági engedélyekkel (vadászjegy, fegyvertartási engedély), - súlyosan megsértette a foglalkozási, szakmai szabályokat, jogszabályi előírásokat - a kárt súlyosan ittas állapotban vagy kábítószer hatása alatt, illetve ezzel az állapottal összefüggésben okozta. A biztosító visszakövetelési joga nem korlátozott, azaz a teljes kifizetett kártérítési összeget visszakövetelheti biztosítottjától, amennyiben a szándékosság, vagy a súlyos gondatlanság feltételei fennállnak. Urbán Árpád képviselőt ért halálos lövést 75 éves testvére adta le, úgy hogy a társas vadászat szabályait, illetve a vadászati vezető utasításait megszegte, tiltott lő irányba lőtt. Az ellen történt vádemelés foglakozás körében elkövetett halált okozó gondatlan veszélyeztetés volt, azonban a büntetőeljárás során nagy jelentőséggel bírt, hogy a szakmai szabályokat vajon súlyon gondatlanul sértette-e meg, ez ugyanis megnyitotta volna a biztosító visszakövetelési jogát. A felelősségbiztosító a vagyoni és nem vagyoni kártérítés egy részének fedezetére a tejes limitösszeget kifizette az elhunyt képviselő közeli hozzátartozóinak. A biztosító visszakövetelésének esetein túl jelentősége van a biztosító kizárásainak, azaz, hogy milyen károk megtérítését nem vállalja a szerződés alapján. Ezek közül érdekességként említem meg, hogy a biztosító nem téri meg a közeli hozzátartozóknak okozott károkat, viszont előfordulhat és elő is fordult, hogy a vadász saját gyermekének, vagy házastársának okozott sérülést. Nem téríti a biztosító a biztosított (vadász) által saját magának okozott károkat. Így a szabálytalan fegyverkezelés következtében előállott személyi sérülésből eredő vagyoni és nem vagyoni károkat, továbbá a vadász tulajdonában, dolgaiban okozott károkat, pl.: gépjármű meglövése, a lakás plafonjának meglövése, saját vadászkutya meglövése, stb. Nem téríti a biztosító az ún. védett vadon élő vadfajok kilövésével okozott károkat sem, ha tehát valaki aranysakál helyett farkast lő, akkor bizony „bakot lőtt”, mert az ezzel kapcsolatban felmerült természetvédelmi károkat a biztosítás nem fogja fedezni. A vadászokon kívül a vadászat gyakorlásával összefüggésben, a vadásztársaságoknak is felmerülhet a felelőssége, mint azt a korábban említett példákban már bemutattam (a kárt engedély nélkül létesített és működtetett lőtér okozta, a kárt vadászatszervezési hiba okozta, stb.) Ilyen esetekben a vadászatra jogosultat is terhelheti felelősség, önállóan, vagy a kárt okozó
vadásszal
egyetemlegesen.
A
vadászatra
jogosultaknak
nem
kötelező
felelősségbiztosítási szerződést kötnie a vadászati tevékenység folytatása során keletkezett 45
károk vonatkozásában. Van néhány biztosító, amely mégis kínál ilyen felelősségbiztosítási terméket, azonban kifejezetten csak vad és gépjármű ütközése során keletkezett károk fedezetére. A vadászatra jogosultak tehát a dolgozat tárgyává tett kártérítési felelősség körében felmerült károk vonatkozásában, ha szeretnének sem tudnának felelősségbiztosítási szerződést kötni.
46
VI. Zárszó
A dolgozat feltérképezte és részletezte a vadászok magánjogi felelősségének jellemző esetköreit, rávilágítva annak magánjogi kérdéseire. A felelősség jogalapját illetően a hatályos Ptk.-nak alapvetően két rendelkezése, a veszélyes üzemi felelősség és a vadállattartójának felelősségi tényállása érintett. Látható, hogy az új vadászati eszközök és vadászati módok megjelenése vet fel értelmezési kérdéseket, mint a vadászíjjal folytatott vadászat, vagy a solymászat, de ezen kérdések, a már meglévő szabályok behelyettesítésével viszonylag egyszerűen megválaszolhatók. Az is látható, hogy az „élet sokszínű” megállapítás a vadászati tevékenység, illetve annak gyakorlása során bekövetkezett károk vonatkozásában is érvényesül, számtalan módon keletkezhet kár, ráadásul igen jelentős károk, melyeknek csak egy része van a vadászok által kötelezően megkötendő felelősség biztosítási szerződésekkel lefedve. A vadászatra jogosultaknak nem kötelező felelősségbiztosítási szerződés kötése, de még ha rendelkeznek is ilyen fedezettel, az nem terjed ki a vadászattal összefüggésben keletkezett károkra. E vonatkozásban érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy vajon nem lenne e szükség arra, hogy meghatározott káreseményekre vonatkozóan - és nem csak a vadütközésből eredő károkra gondolok - a vadászatra jogosultaknak is kötelező lenne felelősségbiztosítási szerződést kötnie?
47
Irodalomjegyzék Felhasznált irodalom:
Szakirodalom:
Dr. Bencze Lajos: A vadászatról nem csak vadászoknak TerraPrint Kiadó, 1995. Budapest, 10. p.
Ujváriné dr.Antal Edit: Magyar Polgári Jog Felelősségtan Egyetemi jegyzet Kiadó: Novotni Alapítvány Miskolc, 1994.
Zoltán Ödön: A vadgazdálkodás és a vadászat jogi rendje
Rakk Tamás: Az öreglányok disznója, Magyar Vadászlap 2009. február (116.-117. old.)
Dr. Bakóczy Antal: Vadászszenvedély, vadászati fegyelem Táncsics Kiadó 1971 (34.35. old.)
Dr. Bakóczy Antal Vadászszenvedély, vadászati fegyelem Táncsics Kiadó 1971 (32.33. old.)
Dr. Bakóczy Antal Vadászszenvedély, vadászati fegyelem Táncsics Kiadó 1971 (30.31. old.)
Lelovich György : A Solymászat kézikönyve
48
Internetes források:
http://www.origo.hu/itthon/20100503-setaltatas-kozben-lott-ki-egy-kutyak-egy-pecsivadasz.html http://www.kisalfold.hu/soproni_hirek/lelottek_a_kutyajat_a_vadaszok__a_gazda_szerint_szandekosan/2154774/ http://dh-online.hu/rendorsegi/20110508_meghalt_a_vadasz http://www.vadaszat.net/hirek/ispank.htm http://index.hu/belfold/vad1126/ http://huntingpress.eu/magazin/felmentettek_a_sielot_lelovo_vadaszt http://belfold.ma.hu/tart/rcikk/a/0/73996/1 http://www.origo.hu/itthon/20040124kemeny.html http://www.vadaszmester.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=3159: halalos-vadaszbaleset-tocsarol-pattant-fel-a-puskagolyo-&catid=35:napisajt&Itemid=92 http://index.hu/belfold/2012/03/26/vaddisznonak_velte_vadasztarsat/ http://www.dehir.hu/videogaleria/halalos-vadaszbaleset-puspokladany-kozeleben/ http://www.stop.hu/belfold/csak-annyi-biztos-hogy-ket-vadasz-halott/992727/ http://index.hu/bulvar/2012/01/29/kettos_ongyilkossagra_gyanakszanak/ http://www.szabadfold.hu/lakohelyem/embert_olt_vaddiszno_helyett_vadaszbaleset
49
Jogforrási háttér:
1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról (Vtv.)
1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről
1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről
1998. évi XXVIII -as törvény az állatok védelméről
64/2003. (XII. 18.) AB határozat
BH2003 320
BH1998. 5. I.
BH1998. 262. I.
BH2004. 216.
BH2000. 42.
50
