SZAKDOLGOZAT. Kovács Alexandra. Miskolc

SZAKDOLGOZAT

Kovács Alexandra

Miskolc 2015 1

Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogtörténeti Tanszék

Az első magyar büntető törvénykönyv kitekintéssel az országgyűlési vitára

Szerző: Kovács Alexandra Munkaügyi és Társadalombiztosítási Igazgatási Szak Levelező Tagozat Konzulens: Dr. Koncz Ibolya Katalin Egyetemi docens

Miskolc 2015 2

University of Miskolc Faculty of Law Department of Legal History

The first hungarian Act on Criminal Code with an outlook to the parliament debate

Author: Alexandra Kovács BA in Public Empoyment and Social Insurance Administration Correspondence training Consultant: Dr. Ibolya Katalin Koncz Associate professor

Miskolc 2015 3

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS ............................................................................................................................... 5 I. FEJEZET ÁLTALÁBAN A BÜNTETŐJOGRÓL .............................................................. 7 1. Gyökerei ................................................................................................................................ 7 2. Korszakai .............................................................................................................................. 9 II. F E J E Z E T A CSEMEGI KÓDEX ELEMZÉSE.......................................................... 11 1. A Csemegi-kódex előzményei ............................................................................................ 11 2. A Csemegi-kódexről általában ............................................................................................ 16 3. A Csemegi-kódex általános, különös része, egyes ellentmondások, szabályozások .......... 16 4. A Csemegi-kódex értékelése, bírálata, szakmai méltatása, hatása a jogrendszerre ............ 23 III. F E J E Z E T CSEMEGI KÁROLY MUNKÁSSÁGA .................................................. 27 1. Életpályája........................................................................................................................... 27 2. Csemegi Károly fő művének állomásai .............................................................................. 28 IV. FEJEZET ............................................................................................................................ 30 A KOR TÖRVÉNYHOZÁSÁNAK MENETE ....................................................................... 30 V. FEJEZET .............................................................................................................................. 33 A CSEMEGI KÓDEX ORSZÁGGYŰLÉSI VITÁJA ........................................................... 33 1. Az országgyűlés korábbi ülései ........................................................................................... 33 2. A Csemegi-kódex ................................................................................................................ 34 VI. FEJEZET ............................................................................................................................ 45 A CSEMEGI-KÓDEX EGYES SEPCIÁLIS TERÜLETEI ................................................. 45 1. A Csemegi-kódex fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezései ................................................ 45 2. A vasút védelme a Csemegi-kódexben .............................................................................. 46 VII. FEJEZET ........................................................................................................................... 47 A CSEMEGI-KÓDEX HATÁSA NAPJAINKBAN .............................................................. 47 1. PIT-H-BJ-2011-47. Bírósági Határozat - a Pécsi Ítélőtábla határozata büntetőügyben ...... 47 2. LB-H-BJ-2009-195. Bírósági Határozat - a Legfelsőbb Bíróság határozata büntetőügyben ................................................................................................................................................. 48 3. 1/2005. Büntető-polgári jogegységi határozat .................................................................... 49 4. 1/1999. Büntető jogegységi határozat ................................................................................. 49 ÖSSZEGZÉS ............................................................................................................................. 50 ..................................................................................................................................................... 51 IRODALOMJEGYZÉK ........................................................................................................... 51

4

BEVEZETÉS

Szakdolgozatom célja összefoglalni és végigkísérni azt az utat, amely a Csemegi-kódex megalkotásáig vezetett, kezdve a büntető-jogtudomány fejlődésével. Az alapok megfelelő letétele, illetve kialakulása bármely jogterületet nézve meghatározó jelleggel bír. Dolgozatom rövid történeti áttekintése után a Csemegi-kódex előzményeinek bemutatásával gördítem tovább mondanivalóm, majd az előzményektől távolodva a kódex részletes elemzése felé veszem az irányt. Ezen fejezetben szót ejtek a törvény indokolásáról, egyes rendelkezéseiről, s a velük kapcsolatos álláspontokról, kialakult nézetekről. Célom bemutatni nevesebb törvényjavaslatokat, amelyek elvezettek a megalkotásához és elengedhetetlen szerepet játszottak a kodifikálásában. Említésre méltó tényező az 1843-as Deák Ferenc féle büntető törvényjavaslat. Ezen fejezetek után megismerkedhetünk a büntető törvénykönyv alkotójával, Csemegi Károllyal, mint a büntető jogtudomány kiemelkedő személyiségével, aki a magyar büntetőjog kodifikálása terén maradandó alkotást hozott létre. Szó lesz életpályájáról és a Csemegi-kódexszel kapcsolatos munkásságáról. Bemutatni kívánom a dualista Magyarország törvényhozásának folyamatát, a képviselőház és a főrendiház működését, amelyet elengedhetetlennek tartok témám kidolgozásának teljessége és a könnyebb érthetőség szempontjából. Nevezett kódexet sok bírálat érte, számtalan vitán esett át, szakmai méltatások övezték, mely köröket érinteni fogok. A mű országgyűlési vitájáról szólván a főbb vitaterületeket részletesen kifejtem, idézvén politikusok, neves személyek szavait, s magát Csemegi Károlyt, valamint végigkísérem a parlamentbe jutásának folyamatát. Kitérek egyes speciális intézmények – a fiatalkorúak és a vasút védelme – felvázolására is dolgozatom teljessége érdekében. A magyar büntetőtörvénykönyv kihat a mai jogalkotás folyamatára is. Alapját képezi számos bírósági, büntető jogegységi, alkotmánybírósági határozatnak, valamint hatályos törvények is visszautalnak rá.

5

„És mivel minden nép saját törvényei szerint él, azért mi is, Isten akaratából országunkat igazgatván, a régi és új császárok példáját követve, törvényhozó elmélkedéssel meghatároztuk népünk számára: miképpen éljen tisztességesés békés életet. Hogy miként isteni törvényekkel gazdagabbá lett, ugyanúgy világiakkal is el legyen látva, hogy amennyire ama isteni törvények által a jók gyarapodnak, ugyanúgy bűnhődjenek a gonoszok emezek által.”1

Szent István első dekrétuma rendelkezéseinek bevezetése

1

http://mek.oszk.hu/01300/01396/html/01.htm 2015.03.16.

6

I. FEJEZET ÁLTALÁBAN A BÜNTETŐJOGRÓL

1. Gyökerei Első uralkodónk egyértelmű törvényalkotási szándékkal rendelkezett: a dekrétumában meghatározott magatartások elkövetőjét büntetni kívánta. A társadalom a közösségellenes megnyilvánulásokat felelősségre vonta, negatív szankciókat helyezett kilátásba, majd foganatosította azokat. A bűncselekménnyé nyilvánítás lehetősége a szabályalkotó kezében volt. Az, hogy mely magatartások minősültek bűncselekménynek a jogban a törvényalkotástól függött, valamint a társadalmi közösségek által elfogadott szokástól. A bűncselekménynek minősített és szankcionált magatartások meghatározásában a társadalomban döntő szempont volt a csoportok létének és biztonságának fenntartása, a hatalmat kézben tartók gazdasági, politikai érdeke. A bűncselekmények köre és a felelősségre vonás feltételei a történeti fejlődés során folyamatosan változtak. Bűncselekménynek minősül minden olyan magatartás (cselekvés vagy mulasztás), amelyet a hatalmon lévők annak nyilvánítanak, amelyek a közre és az egyénre olyannyira veszélyesek, hogy meggátlásukra kriminális szankció igénybevételét ítélik szükségesnek.2 A büntetés végrehajtási formája társadalmi rétegenként, területenként változott. A büntetés a bűn kezelésére született meg, így fő célja a megtorlás volt. További célja a társadalmi köznyugalom fenntartása, a közösség védelme a bűnözéssel szemben, mivel a bűncselekményt elkövető magatartásával megzavarja a szabályok biztonságába vetett hitet, valamint megingatja akár a hatóságok tekintélyét is. Célként tűzte ki azt is, hogy a jövőben ne kövessenek el bűncselekményeket (megelőzésprevenció).3 A bűnözőnek tudomásul kellett vennie, hogy helytelenül járt el, s többé ne kövessen el hasonló jogsértést, ha ez sikertelennek tűnik, olyan helyzetbe hozni, hogy ne legyen lehetősége a bűnelkövetésre (különös megelőzés-speciális prevenció). A társadalomban Magyar jogtörténet (2004) Osiris Kiadó - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE – Bódiné Beliznai Kinga, Király Tibor, Lőrincz József, Máthé Gábor, Mezey Barna 263-265. o. (továbbiakban: Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE) 3 Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 266. o. 2

7

lévő kívülállót a büntetés eszközével rá kellett bírni a bűn útjának elkerülésére (általános megelőzés-generális prevenció). 4 A büntetőjog azon intézmények, jogszabályok és gyakorlat összessége, amelynek célja a fennálló társadalmi-, jogi rend védelme, és amely oltalmazza a hatalmon lévők speciális érdekeivel egyetemben a társadalom tagjainak, alattvalóinak, polgárainak értékeit. E védelem a bűncselekmények körének és tartalmának meghatározásában, a büntetőjogi tilalmak áthágása esetén a felelősségre vonásban és a büntetésben összegződik. A büntetőjog jogággá a magánjogtól való függetlenedését követően vált a 18-19. században. A büntetőjog tartalmilag (ius puniendi) az állam büntetőhatalmát fejezi ki, az államnak az egyénnel szemben fennálló joga, mely szerint a közösség biztonságát veszélyeztető cselekményeket megtilthatja, elkövetésüket büntetheti.

2. Korszakai A nemzetségi társadalom jogszolgáltatásának jellemzője a kettéváló igazságosztás, a belső és a külső megkülönböztetés volt. A belső igazságszolgáltatás rendezte azon bűntetteket, amelyeket a nemzetségek tagjai követtek el egymás ellen. Büntetésként a kiközösítést alkalmazták. Ezzel szemben a külső igazságszolgáltatásban már megjelent az ítélkező funkciót ellátó törzsbíró. A bűnök között különbséget tettek aszerint, hogy azok a közösség, avagy a magánszemélyek ellen irányultak. A közösség sérelmére elkövetett bűncselekményeket a politikai vezetés büntette meg, a vitás ügyek nagyobb része a magánügyek közé tartozott, melyet a felek maguk intéztek el. A politikai hatalom határozta meg a büntetés végrehajtásának kereteit, melyben a bíró volt a segítségére. Ez tekinthető a büntetőjog államosítása kezdetének. Az Árpád-korban vette kezdetét az igazságszolgáltatás állam kezébe történő kerülése, mivel nem tűrte meg a magán igazságszolgáltatást. Ebben a korban a király és a földbirtok állt a középpontban, miszerint ha a király ellen vétkeztek, az úgy tűnt, mintha az állam ellen történt volna. Az egyházi és a világi földtulajdon védelme volt a legfontosabb. Lépések történtek a bírák tekintélyének elismerése érdekében, mely ennek köszönhetően be tudott avatkozni a büntető eljárásba. Ebben a korban alakultak ki az állam rendje elleni bűncselekmények, a politikai bűntettek. 5

4 5

Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 263-266. o. Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 267-271. o. 8

A 14-15. században a király lett maga a jog, amely azt jelentette, hogy minden jogsértés őt érte, amellyel szemben megjelent az állami büntetőigény. A büntető jogszolgáltatás megkettőződött, másként ítélkeztek jobbágy és nemes bűntette között. A különböző parasztmozgalmak, jobbágyfelkelések miatt a büntető jogalkotás fellendült. Ez az országgyűlés törekvéseit váltotta ki, de nem a törvényhozás egységesítését. Hiába Werbőczi István munkája és a kodifikációs munkálatok, a büntetőjog ezen korszakban nem került összefoglalásra. A mohácsi vész után Magyarország államiságát kétely övezte. Az erdélyi jog belekerült a magyar jogba. A büntetőjog nem csak az uralkodók

eszköze volt a

szegénymozgalmakkal szemben, hanem a magyar nemesi rendi mozgalmak ellen is eszközzé vált, ezzel is magyarázható a halálbüntetés elterjedése. A Quadtripartitum, majd az osztrák büntetőjog beépülése és a törvényalkotás iránti igény felfogható a büntetőjog függetlenedési folyamata kezdetének. Átfogó szempontok kerültek színre, az állam védelme, a nemesek elleni büntetések enyhítése. Új korszak nyílt a szatmári békének köszönhetően. III. Károly uralkodása alatt a bűncselekmények tipizálásra kerültek, míg egyesek átminősítésen esetek át. Ezzel megkezdődött a büntetőjog teljes közjogiasodásának folyamata, tudományos művelése. A

középkori

büntetőjogban

meghatározásra

kerültek

alapvető

feltételek,

elengedhetetlen volt az elkövető személye, aki a társadalom uralkodó köre által helytelennek ítélt magatartást végrehajtotta, amely cselekményt büntetni rendelte a hatalom, mivel valamely személyt vagy annak érdekét sértette, aki ezáltal a sértett pozíciójába került, ezért a büntető törvénykezés szükségessé vált. Elkövető bárki lehetett (állatok, vagy akár tárgyak is). Felosztásra került az előkészület, kísérlet és befejezett cselekmény. Az elkövetők személyét felosztották társadalmi státusz, nem, foglalkozás, vallás szerint. A korszakban a bűncselekményi kategóriák két nagy csoportját különböztették meg, amelyek: a közösséget (delictum publicum, az uralkodót, majd az államot jelentette), valamint a magánosokat (delictum privatum) ért sérelmeket tartalmazták. A közbűncselekmények közül a legsúlyosabbnak véltek: az uralkodó, az állam, a táradalom elleni cselekmények. Ezek nevesítve: hűtlenség, felségsértés, hivatali bűntettek. A magánbűncselekményeknél az állam nem támasztott büntetőjogi igényt. A középkorban nem minden bűncselekmény után következett

9

büntetés, ugyanakkor volt rá példa, hogy olyanokat megbüntettek, akik nem követtek el jogsértést. 6 Már ismert volt az enyhítő, illetve súlyosbító körülmények fogalma. Egyes bűncselekményeket nem definiáltak, míg másokat részletesen körülírtak, ebben mutatkozik a jogág rendszertelensége. Kállay István kutatása alapján a büntetendő cselekmények négy csoportja: az isteni törvények megsértése, az emberi törvények megsértése, az úrbérrel szembeni engedetlenség, valamint a nem nevesített törvénysértések. A 18-19. században a hasonló cselekmények párhuzamba állítására került sor. A leggyakoriabbak az államot, a polgárokat sértő magatartások voltak, a vagyon, vallás elleni cselekmények. A közre veszélyes cselekmények típusai: felségsértés (crimen laesae majestatis), hűtlenség (nota infidelitatis), nyilvános erőszak (vis publica), közvagyon elsikkasztása (crimen residui), közvagyonból történő lopás (crimen peculatus), hivatalos hatalommal történő visszaélés (crimen repetundarum). Az emberölés (homicidium) nevesített fajtái: szándékos emberölés (voluntarium), gondatlan emberölés (culposum), szükséges emberölés (necessarium). A vagyonnal kapcsolatos cselekmények leggyakrabban a magánvagyont károsították meg (egyszerű lopás–furtum simplex, állatlopás, terménylopás, pénzlopás). 7 A mai magyar büntetőjognak tehát ezen korszakok képezik az alapját, a felsorolt fejlődési folyamat figyelhető meg.

Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 272-282. o., 285. o. 7 Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 272-282. o., 285. o., 291-295. o. 6

10

II. F E J E Z E T A CSEMEGI KÓDEX ELEMZÉSE 1. A Csemegi-kódex előzményei A Csemegi-kódexnek számos előzménye lelhető fel, amelyeket az alábbiak szerint kívánok bemutatni. 1504-1514 Werbőczi Hármaskönyve: „Tripartitum opus iuris consuetudinarii inclyti regni Hungariae”, magyarul: „Nemes Magyarország szokásjogának Hármas Könyve”. Ezen könyv a magyar szokásjog legfontosabb összefoglalása.8 A közjogi elemek feltűnése, a büntető jogi elemek logikus elrendezése figyelhető meg benne, valamint a magánjog és a büntetőjog összefonódása. A büntetőjog lassú önállósodási törekvései jelennek meg, azonban még nem jött el az idő a különválásra. Főként a magánjogi intézmények szankciójaként jelentik meg. A Tripartitum tartalmaz szokásjogi, tradicionális rendelkezéseket, jogmodernizációs törekvéseket. 9 A 15-16. században az országgyűlés többször tárgyalt a jog egységesítéséről. Azonban a kodifikáció alapvető feltételeinek hiánya volt a jellemző, amely visszavezethető az ország államiságának meghasadására, a Habsburg uralomra, az ország központjának határon túlra tolódására, a bécsi kormányzásra, valamint a hosszantartó háborús állapotra. Megjelentek különböző gyűjtemények, amelyek tartalmaztak büntetőjogi normákat, de ez nem jelentette a büntetőjog önálló kodifikálását. (Pl.: Bethlen Gábor Specimen juridici processus 1619 a perrendtartásra vonatkozóan, II. Rákóczi György Approbatae Constitutiones 1653). A magyar büntetőjogot a bécsi abszolút kormányzat az osztrák büntető jogszabályok hatályba lépésével célozta meg korszerűsíteni. A Rákóczi-szabadságharcot követően a magyar országgyűlésen megkezdődtek a kodifikációs munkálatok. 10 1712 A Rákóczi-szabadságharcot békés időszak követte a politikában, amely a jogrendszer áttekinthetőségének kedvezett. Bencsik Mihály terjesztett elő javaslatot 8

http://www.staff.u-szeged.hu/~capitul/analecta/trip_hung.htm 2015.03.10. Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 280-281. o. 10 Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 312-313. o. 9

11

(Praxis Criminalis), amelyet az országgyűlés elfogadott. A cél a középút megtalálása a konzervatív köznemesi igények és a modern büntetőjogi eszmék között. Igyekeztek a magyar jog által le nem fedett területeket szabályozás alá vonni. A Tripartitum szerinti bűncselekmény tipizálással felhagyva, a bűncselekmények jellege szerinti csoportosítás történt meg. 11 1795 Cél egy olyan rendszer kimunkálása, amely a már meglévő magyar büntető törvények rendelkezéseit és a bírói gyakorlatot veszi figyelembe. Ennek eredménye a latin nyelvű Codex de delictis, amely az anyagi és alaki büntető joggal foglalkozott. Fő célnak a polgár szabadságának és jogának védelmét tekintette, modern bűncselekmény fogalommal rendelkezett (közbiztonság, becsületsértés stb.). Meg kívánta határozni a bűnösség alakzatait, valamint a bűncselekmény stádiumait. A büntetések alapját a börtönbüntetés képezte (életfogytig tartó, meghatározott ideig tartó, házi őrizet).12 1819 Vuchetich Mátyás: Insitutiones iuris criminalis hungarici Ezen mű a magyar büntetőtudomány első tudományos büntető jogi könyve. Szlemenits Pál rendszeresen adott ki magyar nyelvű írásokat: „Fenyítő törvényszéki magyar törvény” (1836). Folyamatos fejlődés figyelhető meg, amely során a fogalmak pontosabbak, precízebbek, alaposabbak lettek, valamint a jogszabályi leírások tökéletesedtek. A felvilágosult kormányzás politikája új törekvéseket követelt meg. A büntetőjog humanizálódott, amelynek során a halálbüntetés eltörlésre került. Ez egyrészről negatív és pozitív vonzattal járt, mivel a bűnözés elszaporodott, ugyanakkor út nyílt a büntetőjog modernizációja felé. A korban jellemzővé vált a kodifikációs tevékenység megindulása, az országgyűlés több alkalommal tárgyalta a büntető törvényjavaslatokat.13 1827-1829 A javaslat reakcionárius eszmékkel dúsított volt. Javarészt halálbüntetést, testfenyítő büntetések alkalmazását vezette volna be. 14 Hallani sem kívánt a nem nemes és nemes közötti egyenlőségről és a rendek közötti különbségek megszüntetéséről. A kihágásokat önállóan kezelte, amely a magyar jogtörténetben ekkor jelent meg először. Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 313-314. o. Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 314-315. o. 13 Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 276-277. o 14 http://cograf.hu/tudastar/az-1843-evi-bunteto-torvenyjavaslatok-es-a semegi%E2%80%93kodex 2015.03.10. 11 12

12

Kihágás minden olyan cselekmény, amely nem esik a büntetőjog hatálya alá (a bíróság munkájának megzavarása, csavargás, amelyet vagyonelkobzással, pénzbírsággal rendelt büntetni). Másképp rendezte a bűncselekmények csoportosítását, amelyek közálladalom elleni, az emberrel vele született/szerzett jogait sértő, valamint a jó erkölcsöt sértő cselekmények.15 1843 A büntető kodifikációt sürgették a polgárosodási viszonyok, a modern eszmék széles körű elterjedése, valamint a politikusok. A büntetőjog rendezése a bécsi udvartól való függetlenedést jelentette, valamint a rendi előjog felszámolását a törvény előtti egyenlőség központisága. A jogegyenlőség tekintendő az egységes büntető jog kialakulása alapjának. Az országgyűlés bizottságot küldött három javaslat kidolgozására. Három albizottsága volt: anyagi, eljárási, börtönügyi albizottságok.16 A magyar kodifikáció javára szolgált, hogy az anyagi javaslatok szövegezését Deák Ferenc végezte. „A bűntettekről és büntetésekről” szóló büntető anyagi jogi javaslat teljesen önálló, „Az azonkori összes európai büntető törvénykönyvet messze túlszárnyaló alkotás, a humánus és jogászi gondolkozás valódi remeke”.17 A kódex általános és különös részre volt felosztva. Főbb elemei a törvény előtti egyenlőség, a halálbüntetés eltörlése, a bűntett és kihágás megkülönböztetése. Ismerte a bűnösség keretében a gondatlanság fogalmát, a kísérletet, a részességet, a visszaesést, az enyhítő-súlyosbító körülményeket, valamint az elévülést. A büntetések központjába a szabadságvesztést állította. A bűncselekmények tipizálása a polgárok személyét, vagyonát, a társadalmat és álladalmat ért sértések szerint történt. Találkozhatunk mai jogi megoldások előzményeivel, mivel a kihágást törvény, kormányrendelet és szabályrendelet határozta meg. Kihágást elkövetőkkel szemben fogházbüntetést, pénzbüntetést alkalmazott és megszabta ezek maximumát. A büntetőeljárásról szóló tervezetet kidolgozók közül Szalay László személyét emelném ki. A megjelenő esküdtbíráskodás intézményét a főrendek elvetették. Ezzel együtt járt több pozitív intézmény elvetése is, mint a felek egyenjogúsága, a kötelező védelem, a nyilvános tárgyalás intézménye.18

Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 316-317. o. http://cograf.hu/tudastar/az-1843-evi-bunteto-torvenyjavaslatok-es-a csemegi%E2%80%93kodex 2015.03.10. 17 Finkey Ferenc 18 Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 318-322. o. 15 16

13

1844-1878 Átmeneti korszak A reformkorban a büntetőjogi törekvések háttérbe szorultak, amelynek okai között található a felelős kormányzat kialakítása, a törvény előtti egyenlőség megteremtése, az ősiség eltörlése. A büntető jogi javaslatok lekerültek az országgyűlés napirendjéről egészen Deák Ferenc igazságügyi miniszter kinevezéséig. A megalkotásra kerülő 1848. évi XVIII. törvény, a sajtótörvény magában foglalt bizonyos rendelkezéseket az 1843-as büntető törvény javaslatából. A szerb-magyar szabadságharc idején szerkesztésre került egy bizonyos „vésztörvényjavaslat”, amely az 1843-as javaslat hűtlenségi elemeire támaszkodott. 1848-ban újra napirendre került a büntető törvény megalkotásának kérdése, Kossuth Lajos december 14-én indítványozta, hogy: „Határozza el a Ház a múlt országgyűlések által kidolgozott büntető törvénykönyv átnézését és a jelenlegi viszonyokhoz idomítását esküdtszéki intézvény alapján.”19 A Ház végzése: „A büntető törvénykönyv kész tervének esküdtszéki elvre fektetve átdolgozásával Deák Ferencz képviselő megbízatik.”20 Ezzel folytatódott az 1843-as javaslatok továbbvitele. Deák elvállalta a munkát, ám a továbbiakban az országgyűlés napirendjén nem szerepelt a büntető jog témaként. 1849-ben Magyarországon hatályba lépett az 1803-as osztrák büntető törvénykönyv (Strafgesetz), amelynek központi eleme a szabadságvesztés büntetés volt.21 1861-ben az Októberi Diploma és a Februári Pátens közötti időszakban az Országbírói Értekezlet megkezdte munkáját egy ideiglenes joganyag kidolgozása érdekében. Az 1843-as javaslat elvetésre került, a korábbi magyar szabályozás lépett életbe. „Szerencsétlen lépés volt ez, mert a régi magyar büntetőjog nemcsak kodifikálatlan volt, még általános elvei sem voltak leszögezve”22 (Degré Alajos). Egy elv leszögezésre került, a nem nemes és nemes között nem lehet különbséget tenni. Pauler Tivadar munkássága meghatározó e korban. 1864-ben kiadott munkája a Büntetőjogtan, amely megfelelt mind az akkori elvárásoknak, mind az ítélkező gyakorlatnak. Ezen mű összekötő kapocs az 1843-as javaslat és a Csemegi-kódex között.23 1871-ben meghívást nyert a minisztériumába a neves aradi ügyvéd Csemegi Károly, hogy alkosson meg egy új tervezetet. Csemegi megalkotta a bíróságok és ügyészségek szervezéséről szóló, az igazságszolgáltatást a közigazgatástól elválasztó törvényeket, a Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 326. o. Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 326. o. 21 Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 326. o. 22 Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 327. o. 23 Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 327. o. 19 20

14

bűnvádi eljárást szabályozó könyvet, a nemzetközi jogsegélyre vonatkozó eljárás szabályait, a magyar büntetőjog első kódexét és a kihágási büntető törvénykönyvet.24 Ezen részletes időbeli áttekintéssel elérkeztem dolgozatom fő témájához, a Csemegikódex elemzéséhez. 2. A Csemegi-kódexről általában A Csemegi-kódex,25 valamint az 1879. évi XL. törvénycikk a kihágásokról26 (Kbtk.) alkotják az első magyar törvénnyé lett teljes büntetőkódexet. A Csemegi-kódex (1878. évi V. törvény - A bűntettekről és vétségekről) tervezete 1873-ra készült el, amely 1875ben került az országgyűlés elé. Jogtudományunk évtizedek óta várt ezen törvény megalkotására, amely az első magyar nyelvű, átfogó büntetőjogi szabályozást tartalmazó törvénykönyv volt Magyarország történelmében.27 A klasszikus büntetőjogi iskola kiváló alkotása, liberális jellemzőkel tarkítva. Alkotója Csemegi Károly, igazságügyi államtitkár, a büntetőjogi fogalmak pontos kidolgozásával máig ható érvénnyel

megalapozta

a

magyar

büntetőjogi

dogmatikát.

A

kor

büntető

jogtudományának eszméit képviselte. A kódex büntetési rendszere megfelelt a kor elméleti és gyakorlati követelményeinek, elválást jelentett a feudális viszonyoktól, így kiválóan illeszkedett a 19. századi európai törvénykönyvek sorába, melyek a büntetések humanizációján alapultak.28 3. A Csemegi-kódex általános, különös része, egyes ellentmondások, szabályozások A kódex általános és különös részből áll, ezek 9, valamint 43 fejezetre és összesen 486 szakaszra tagozódnak. Az általános része az 1950. évi II. törvényig (Btá.), különös része 1961-ig, az új Btk. megalkotásáig volt hatályban (1961. évi V. törvény). Az általános rész tartalmazta a bevezető rendelkezést, a törvény hatályát, stádiumokat, beszámítást kizáró-enyhítő okokat, büntetéseket, kísérlet/részesség fogalmát, szándék/gondatlanság definíciókat, a bűnhalmazatot, a bűnvádi eljárás megindítását, a végMagyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 324-328. o. 1878. évi V. törvény – A bűntettekről és vétségekről 26 1879. évi XL. törvény - A magyar büntető törvénykönyv a kihágásokról 27 Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 329. o. 28 Jogtár - Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala – Jogi Lexikon – Csemegikódex 24 25

15

rehajtást kizáró okokat, valamint elemezte a bűnösséget. A különös rész a védett jogi tárgyak szerinti csoportosítást tartalmazta, miszerint az uralkodó (monarcha), az állam,29 a társadalom,30 az egyes személyek,31 a közbiztonság,32 és a hivatal elleni33 bűncselekményekre oszlott. Ez mutatja, hogy a rokon bűncselekményeket együtt tárgyalta. A cselekményeket súly szerinti megosztásban, hármas rendszer szerint taglalta (trichotomia): bűntett, vétség, kihágás. Ennek oka az európai törvényhozásra vezethető vissza. Bűntett: szándékos jogsértés, amely nagyobb súlyú, nagyobb beszámítású,34 vétség: szándékos jogsértés, amely, kisebb súlyú és a gondatlanságból elkövetett jogsértések. Ezen cselekmények között a megsértett jog fontossága, súlya, a kár jelentősége és veszélye folytán különbséget kell tenni (Szándékosságon alapul pl.: a gyilkosság és a rágalmazás, azonban nagy különbség áll fenn e két jogsértés között.).35 A kihágás nem igazi jogsértés, hanem valamely cselekményből vagy mulasztásból származható jogsértés megelőzése miatt alkotott törvény megszegése (Pl.: koldulás, csavargás, mely nem sért jogot, de abból veszély következhet be.).36 Ezen hármas felosztást az országgyűlésen az ellenzék, Komjáthy Béla támadta: „ha ez a felosztás elméletileg helyes is volna, gyakorlatilag még egy törvényhozásnak sem sikerült keresztülvinni. Ettől eltekintve, ha ez az elméletileg helyes felosztás a gyakorlatban keresztülvihető volna is, még akkor sem lenne az helyes. A törvényhozásnak ugyanis ügyelnie kell a hazai hagyományokra, márpedig hazánkban a bűntett és vétség közti különbségeket sem a régebbi büntető intézkedések, sem az 1843-as javaslat el nem fogadta.”37 Az első szakasz megvalósította a nullum crimen sine lege (praevia) és a nulla poena sine lege elvét, amelyekkel kizárta az analogia legist és az analogia iurist. „Bűntettet vagy vétséget csak azon cselekmény képez, melyet a törvény annak nyilvánít.”38 „Bűntett vagy vétség miatt senki sem büntethető más büntetéssel, mint amelyet arra elkövetése előtt a törvény megállapított.”39 A jogállam fő kritériuma a bíróság törvényhozó szerepének mellőzése volt. A büntetőjogi legalitás (törvényesség) elvének az alapja, vala1878. évi V. törvény I-VIII. fejezet 1878. évi V. törvény IX-XIII. fejezet 31 1878. évi V. törvény XIV-XXXVI. fejezet 32 1878. évi V. törvény XXXVII-XL. fejezet 33 1878. évi V. törvény XLI-XLII. fejezet 34 1878. évi V. törvény 1-4. § 35 1878. évi V. törvény 1-4. § 36 1878. évi V. törvény 1-4. § 37 Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 331. o. 38 1878. évi V. törvény 1. § 39 1878. évi V. törvény 1. § 29 30

16

mint a személyes szabadság alkotmányos biztosítéka.40 Modern felfogása a 18. századi Európában terjedt el, Beccaria munkásságának köszönhetően.41 A 18. századtól a büntető törvénykönyvek tartalmazzák ezen elvet (a legelső: Sanctio Criminalis Josephina). Ezen elvnek a céljai: jogforrás megjelölése, amely megállapíthat tényállást, valamint a büntető törvény időbeli alkalmazhatóságának kijelölését. Bűncselekménnyé nyilvánítást kizárólag törvény hozhat létre, bírói gyakorlat nem, ezen belül bűncselekményi tényállást is kizárólag törvény állapíthat meg és nem a bíró.42 Bizonyos cselekményeket bűncselekménynek kizárólag az elkövetéskor hatályos törvény minősíthet, amellyel a viszszamenőleges jogalkotást kizárta.43 Az említett elv fellelhető az 1789. évi Ember és Polgár Jogainak Deklarációjában. A Csemegi-kódexnek ezen fő alapelve szerepel a bűncselekmény fogalmában és a büntető törvénykönyv időbeli hatályát tartalmazó rendelkezésben.44 A Btk. első szakasza cselekmény (nem csak tett (actio), hanem annak eredménye is lehet) kifejezést használta, amely tevésből vagy mulasztásból állhatott.45 Az 1843. évi javaslat a cselekvést és a mulasztást külön alkalmazta, indokolásában az elkövető személyét figyelmen kívül hagyta. „A kódex későbbi bírálói azt kifogásolták, hogy sem a visszaesés szabályozásánál, sem a fiatalkorúakra vonatkozó speciális szabályok megformálásánál a törvényhozó nem volt tekintettel az elkövető személyiségére.46 Balogh Jenő azt vetette Csemegi szemére, hogy csak a jogi kérdés, az elméleti nehézségek, a dogmatika vitái lebegtek szeme előtt. A bírónak azonban elsősorban az egyént, az adott esetet, az előtte álló vádlott egyéni sajátosságait kell szem előtt tartania. A törvényhozásnak pedig módot kell adni arra, hogy a bíró ezt az osztályozást és egyéniesítést csakugyan keresztül is vihesse.”47 A törvény indokolása az alapkérdésekre is kiterjedt. Csemegi az indokolásban rámutatott, hogy a büntető törvénykönyvek nem határozzák meg kifejezetten az alapelveket, amelyekből származnak, de Európa államaiban nincs Jogtár - Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala – Jogi Lexikon – Nullum crimen sine lege (praevia) 41 Cesare Beccaria itáliai nemes, 1764-ben alkotta meg Európa szerte elismert művét: „A bűnökről és a büntetésekről” http://uni-nke.hu/hirek/2014/09/08/heti-gondolatcesare-beccaria 2015.03.18. 42 Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 331. o. 43 Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 331. o. 44 1878. évi V. törvény 1. § 45 Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 331. o. 46 Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 332. o. 47 Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 332. o. 40

17

olyan büntető törvénykönyv, amelynek a kodifikálásánál ne vettek volna alapul egy olyan alapelvet, amely az egészét átjárja, amelyre épülnek a rendelkezései, különösen pedig a büntetési rendszer. A Btk. az 1843-as törvényjavaslat alapelvével értett egyet, vagyis sem abszolút, sem relatív teóriát nem fogadta el kizárólagos vezéreszmeként. Sem az erkölcsi igazság, sem a hasznosság, sem a javítás, egyike sem azon külön-külön célok, amelyek a relatív elméletek kizárólagos céljaiként ismeretesek. Így az igazság és a hasznosság egyesített elveiből képzett Vereinigungstheorie alapján állt.48 „Midőn az állam valamely cselekményt büntetés terhe alatt megtilt, legfőbb erkölcsi hivatása teljesítésében jár el, és nem tesz egyebet, mint tagadásba veszi az erkölcstelenség és egyúttal a jogrendre ártalmas bűntett létjogát, illetőleg az erkölcsi rendet sértő és a közérdeket veszélyeztető ténnyel szemközt tagadásba veszi polgárainak tétlenül maradhatását. De az a feladat nem zárja ki, hanem ellenkezőleg, feltételezi, hogy a büntetés más célokra is, mint a prevenciónak, repressziónak, valamint a javításnak is megfeleljen.”49 Ezen elv érvényesült a német büntető törvénykönyvben (1871), a belga törvényben (1867), valamint fellelhető Rossi, Hélie, Livingston, Berner véleménye.50 Büntetőjogi felelőssége annak a fizikai személynek állott fenn, aki a cselekmény elkövetésekor a 12. életévet meghaladta és beszámítási képességének birtokában volt51. A 84. § a 12. évet túlhaladott, de a 16. évet még be nem töltött személy büntetlenségét mondta ki, ha a cselekmény bűnösségének felismerésére szükséges belátással nem bírt.52 Az ilyen kiskorú javítóintézetben volt elhelyezhető. A fiatalkorúakkal szemben merev elhatározásokat képviselt, mivel a 42. § megengedte, hogy a fogságra ítélt, de életük 20. életévét túl nem haladott személyeket - megjavításuk végett - a bíróság 6 hónapig terjedő magánelzárás alá vonjon.53 „A magánelzárás kellő óvatosság mellett alkalmazva leginkább hat a fiatalkorú egyénekre, ha azok teljes elkülönítés által a tanító, a lelkész, a felügyelő kizárólagos hatalmába jutván ezeknek mód és alkalom nyújtatik az erkölcsi erő teljes kifejtése által a rossz útra tévedt egyént a becsület és a kötelesség útjaira visszahozni”.54 A 16. életév betöltésével valósult meg a büntetőjogi nagykorú-

egyesülés, szövetség http://topszotar.hu/nemetmagyar/Vereinigung 2015.03.18. Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 333. o. 50 Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 333. o. 51 1878. évi V. törvény 83.§. 52 1878. évi V. törvény 84.§. 53 1878. évi V. törvény 42.§. 54 Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 333. o. 48 49

18

ság.55 A kódexnek ezen rendelkezéseit szakmai körök vitatták.56 Véleményük szerint a büntethetőségi korhatárt jóval magasabbra kellene helyezni, mind szociológia, mind embertani szempontok révén.57 A prevenció lenne elsősorban alkalmazható velük szemben (nevelés, tanítás, erkölcsi felvilágosítás), valamint a fogház/börtön elvetése és ehelyett próbára bocsátás, esetleg javítóintézeti nevelés. Megállapításuk szerint korminimumnak a 14. életév betöltése, maximumának a 18. életév betöltése az ideális.58 A Csemegi-kódex értelmében a bűntett kísérlete volt büntethető, a vétségé csak meghatározott esetekben, valamint enyhébb módon.59 Nem büntethető az elkövető, ha a kísérlettől önként elállt, illetőleg az eredményt önként elhárította. Az előkészületi cselekmény nem büntethető, kivéve, ha az sui generis (önálló) bűncselekmény.60 Részesség formái alatt a felbujtást és a bűnsegélyt nevesítette a törvény, a bűnpártolás önálló bűncselekmény.61 Beszámítást kizáró és enyhítő okokat sorolt fel: öntudatlan állapot, elmezavar, jogos védelem, végszükség, gyermekkor, tévedés.62 Mai értelemben ezen okok a büntethetőség kizárását vonják maguk után. A büntetés foganatosításának jogi és természeti indokai is megtalálhatók, amelyek a büntetőeljárás egyes szakaszainak meggátlását jelentették (pl.: királyi kegyelem, az elkövető halála, elévülés).63 Ha az elkövető személye ellen egy eljárásban több bűncselekmény elkövetése miatt ítélkeztek, akkor bűnhalmazatot említett a törvény. „Ha ugyanazon személy több büntetendő cselekményt vagy ugyanazon büntetendő cselekményt több ízben követte el: az egyes cselekményekre együttvéve egy összbüntetés szabandó ki.”64 A büntetés kiszabására a következő lehetőségek adottak voltak: cumulatio (halmozás), absorptio (felemésztés), asperáció (fokozás vagy súlyosbítás).65 Halmozásnál a bíróság külön-külön szabta ki a büntetést minden egyes bűncselekményre, melyek végül összeadásra kerültek.66 Így sor kerülhet akár több száz éves szabadságvesztés-büntetésre. Felemésztés Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 333. o. szociológusok, pedagógusok 57 Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 333. o. 58 Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 333. o. 59 1878. évi V. törvény 65-66. § 60 1878. évi V. törvény 65-68. § 61 1878. évi V. törvény 69-74. § 62 1878. évi V. törvény 76. § 63 1878. évi V. törvény 105. § 64 1878. évi V. törvény 96. § 65 1878. évi V. törvény 97-99. § 66 Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 334. o. 55 56

19

esetén a bűncselekmények közül a legsúlyosabbat vették figyelembe, s annak büntetési tételét szabták ki.67 Súlyosbítás során a bíróság túllépett a legsúlyosabb bűncselekmény felső tételén, azonban a halmozással nyerhető mértéket nem érte el.68 A Csemegi-kódex III. fejezete háromféle főbüntetést nevesített: halálbüntetést (de facto, két bűncselekményre alkalmazható), szabadságvesztés-büntetést (fegyház, államfogház, börtön, fogház) és pénzbüntetést.69 „A jelen törvényben meghatározott esetekben, a szabadságvesztés büntetésen fölül hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlásának ideiglenes felfüggesztése, mint mellékbüntetés, együtt vagy külön állapítandó meg.”70 Mellékbüntetésként a hivatalvesztést, a politikai jogok gyakorlásának ideiglenes felfüggesztését, a foglalkozástól eltiltást, az elkobzást, a pénzbüntetést és a kiutasítást nevesítette.71 Perczel Béla igazságügy-miniszter a törvény különös részét illetőleg a Btk.-t az országgyűlésnek elfogadásra azzal ajánlotta, hogy „a javaslat védelme körébe vonja mindazt, amit egy feladatnak teljesen megfelelő büntetőtörvénynek oltalma alá vonnia kell, védelme körébe kell vonja ugyanis az államot, ennek törvényes hatóságait és intézményeit, valamint az ország minden egyes lakójának életét, testi épségét, becsületét, személyes szabadságát és vagyonát”.72 A törvényhozásban jelentős bírálásra került a Csemegikódex különös része. A bűncselekményeket jogtárgyak szerint három csoportra osztotta: állam, társadalom, egyének ellen elkövetett bűncselekmények, mely csoportokba tartozó cselekményeket a kódex eléggé elkülönített.73 Így megfigyelhető, hogy nem követte az 1843-as javaslatot, amely az egyének, a társadalom, az állam elleni bűncselekmények sorrendet használta. Ebben hasonlít a német büntető törvénykönyvre, amely a francia Code Penalon alapult.74

Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 334. o. 1878. évi V. törvény 95. § 69 1878. évi V. törvény 20. § 70 1878. évi V. törvény 54. § 71 1878. évi V. törvény 54. § 72 Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 335. o. 73 Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 335. o. 74 A francia büntető törvény a klasszikus polgári átalakulást tükrözi, kiadására a Napóleoni kodifikációk lezárását követően 1810-ben került sor, egyes intézményeit 1810-ig önálló törvényként nevesítettek meg. Tartalmazza a bűncselekmények trichotom felosztását, a büntetési nemeket, a törvény hatályát, valamint a büntetések végrehajtásának formáit. A klasszikus büntetőjogi elvek alapján készült, a kiszabható büntetések mértékét a bírói mérlegelésre bízta. Magában foglalt bűntettre, vétségre, 67 68

20

A btk. tükrözte a kor politikai és társadalmi viszonyait, így a legsúlyosabb bűncselekménynek az uralkodó megölését, annak kísérletét titulálta, amelyet halállal kívánt büntetni.75 Védelemben részesítette a vagyont, a tulajdont, a kereskedelmet, amelyek megsértése a csalárd bukás, váltóhamisítás bűntettet valósította meg.76 A lopásnak tizenkettő minősített esetét sorolta fel,77 azonban a lopott dolog értékét figyelmen kívül hagyva bírálta a lopást.78 (Pl.: vallási szertartáshoz tartozó tárgy ellopása, betöréses lopás, közveszély színhelyén elkövetett lopás, a hivatali lopás, a visszaeső által elkövetett lopás stb.). A magánosok elleni erőszakra kifejezett figyelmet fordított a Csemegi-kódex, „6 hónapig terjedhető fogházzal büntetendők, akik gyárak, műhelyek előtt összecsoportosulnak avégett, hogy a munkásokat a munkahely elhagyására bírják”.79 Ez a sztrájkok szervezői, résztvevői ellen irányult. A 172. § az uralkodó ideológiák és intézmények védelmét taglalta. A törvény büntetni rendelte az izgatást a nemzetiségek, a hitfelekezetek, a tulajdon, a házasság intézménye ellen.80 A XVIII. fejezet megemlített egyes bűncselekményi kategóriákat az élet elleni cselekmények közül.81 Szándékos és gondatlan emberölési kategóriákról beszélt. Ezen belül: szándékos emberölés, amelynek a gyilkosság minősül82 (előre megfontolt szándék – dolus praemeditatus), erős felindulásban elkövetett emberölés83 (dolus repentinus), illetve a megfontolt szándékkal elkövetett emberölés.84 Ezen kategóriák mellett szerepelt a kívánságra ölés (euthanasia),85 az öngyilkosságban való közreműködés,86 a gyermekölés,87 a magzatelhajtás,88 az elhagyás.89

kihágásra vonatkozó rendelkezéseket. Ezen törvény felismerhető a Csemegi-kódex kodifikációs tevékenységében. 75 1878. évi V. törvény 139-141. § 76 1878. évi V. törvény XXXV. fejezet, XI, fejezet 77 1878. évi V. törvény 336. § 78 1878. évi V. törvény 336. § 79 1878. évi V. törvény 177. § (2) 80 1878. évi V. törvény VI. fejezet 81 1878. évi V. törvény 278. §, 279. § 82 1878. évi V. törvény 279. § 83 1878. évi V. törvény 281. § 84 1878. évi V. törvény 278. § 85 1878. évi V. törvény 282. § 86 1878. évi V. törvény 283. § 87 1878. évi V. törvény 284. § 88 1878. évi V. törvény 285. § 89 1878. évi V. törvény 287. § 21

A szándékos testi sértés három alakzatát tartalmazta a XX. fejezet, amely a gyógyulás időtartama szerint oszlott fel 8 és 20 napra.90 A súlyos testi sértés (20 napon túl gyógyuló) 3 évig terjedő szabadság-vesztéssel volt büntethető. 91 A XVIII. fejezet 258. §-a védte a becsületet, mint emberi tényezőt.92 Ezen tényező ellen cselekmény a rágalmazás és a becsületsértés,93 a sajtó útján elkövetett becsületsértés vétséget is büntetni rendelte.94 Ezen szabályozást vitatták a Csemegi-kódex bírálói és indítványozták annak átdolgozását, amely törekvés 1914-ben valósult meg.95 A kifogás tárgyát képezte, hogy a rágalmazásra véleményük szerint túl alacsony büntetési tétel került kiszabásra96 (6 hónap fogház–pénzbüntetés, sajtó ügyben 1 év). Hat fejezet taglalta a vagyon ellni bűncselekmények esetköreit (XXVI-XXXI. fejezet), amelyek: lopás,97 rablás, zsarolás, 98 sikkasztás, zártörés, hűtlen kezelés,99 jogtalan elsajátítás,100 orgazdaság, bűnpártolás,101 csalás.102 (A Kbtk. nevesítette a lopás kihágási alakzatát. Ide tartozott a 2 forint értéket meg nem haladó élelmiszer vagy élvezeti cikk lopása, de csak akkor, ha nem volt megállapítható minősítő körülmény 126. §.). A leánykereskedelemről, mint bűncselekményről a kódex nem rendelkezett.103 A kerítésre nem tartalmazott büntetést, mert szerinte ennek a magatartásnak a bizonyítása igen nehéz.104 Az I. büntető novelláig105 ezek a cselekmények büntetlenül maradtak, a büntetőjog tűrte ezen „üzleteket”. 106

1878. évi V. törvény 301. § 1878. évi V. törvény 310. § 92 1878. évi V. törvény 258. § 93 1878. évi V. törvény 263. § 94 1878. évi V. törvény 277. § 95 Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 336. o. 96 1878. évi V. törvény 258. §, 277. § 97 1878. évi V. törvény XXVI. fejezet 98 1878. évi V. törvény XXVII. fejezet 99 1878. évi V. törvény XXVIII. fejezet 100 1878. évi V. törvény XXIX. fejezet 101 1878. évi V. törvény XXX. fejezet 102 1878. évi V. törvény XXXI. fejezet 103 Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 337. o. 104 Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 337. o. 105 1908. évi XXXVI. törvény – I. Büntető Novella 106 Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 337. o. 90 91

22

4. A Csemegi-kódex értékelése, bírálata, szakmai méltatása, hatása a jogrendszerre Fentebb említettek során észlelhető, hogy a Csemegi-kódexet számos bírálat érte. Az országgyűlési vitán Komjáthy Béla kifogásolta a kódexet amiatt, hogy lényeges kérdésekben eltért az 1843. évi javaslatoktól. Ennek értelmében, nem követte a bűncselekmények kettős felosztását, bevezette a halálbüntetést, büntetési minimumot állapított meg.107 Ugyanezt a felvetést képviselték a fiatalabb nemzedék képviselői: Fayer László, Balogh Jenő, Finkey Ferenc.108 Fayer László bírálatának középpontjában az állt, hogy Csemegi az 1843-as javaslatot teljesen mellőzte. Az ország arra volt felkészülve, hogy az új törvény ezen javaslaton alapuljon, ehelyett azt vette észre, hogy az új törvény a legjelentősebb kérdésekben ellenkező irányú döntést tartalmazott.109 Balogh Jenő az eltérést egyrészt Csemegi Károly kodifikátori tevékenységével magyarázta, másrészt azzal, hogy abban a korban a büntető-jogtudomány területén uralkodó volt a jogdogmatikai irányzat. Csemegi a dogmatika tudósa volt és nem törvényhozója. Azt írta, hogy Csemegi nem volt oly nagy törvényhozó, mint az 1840-es évek vezető férfijai,110 és ebben Baloghnak igaza volt, amely abban mutatkozik meg, hogy az 1840-es évek kodifikációs munkálatainak Deák Ferenc, Szalay László voltak a vezető személyiségei. Az, hogy a magyar jogászi közgondolkodásban számosan visszakívánták az 1843-as javaslatot, nem csupán a nacionalista érzület megnyilatkozását jelentette,111 még akkor sem, ha az 1843-as javaslat 1878-ban nem volt átültethető a törvények sorába. Fayer a büntetőjogban a humanista eszmék védelmezője volt, kitartott azokért a felvilágosodás által ihletett, a reformkorban felkarolt eszmékért, amelyek az 1843-as törvényben kodifikálódtak. Ezeket kérte számon Csemegi Károlyon, ezt a szellemi örökséget óvta.112 Az 1843-as javaslat nem csupán magyar jelenség, hanem része volt annak az európai mozgalomnak, amely a büntetőtörvények megalkotását irányította. Pauler Tivadar országgyűlési előadó fejtette ki, hogy az 1874. évi osztrák törvényjavaslat, amely német, olasz, belga, francia törvényhozások felhasználásával készült, befolyással volt a

Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 337. o. Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 337. o. 109 Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 337. o. 110 Batthyány Lajos, Kossuth Lajos, Gábor Áron, Széchenyi István, Kölcsey Ferenc 111 Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 338. o. 112 Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 338. o. 107 108

23

magyar törvényre, valamint, hogy a magyar törvényhozás mindig kapcsolatban állt az európai törvényhozással, annak hatásai érzékelhetők benne.113 A Csemegi-kódex bírálói a törvény fő hibájának vélték, hogy büntetési rendszere bonyolult, a mellékbüntetéseket rendszertelenül/helytelenül párosította a főbüntetésekhez.114 A fegyházbüntetés általános minimuma túl magas, egyes büntetési tételek túlságosan alacsonyak voltak. Fő hibái között említették, hogy a fiatalkorúakra és a visszaesőkre nem került megfelelő szabályozás megalkotásra.115 A törvény pechére, pont a megalkotásának éveiben indult meg az a kriminológiai irányzat, amely rámutatott a túlságos jogdogmatizálás veszélyeire a „rendszerimádásból” származó következményekre, melyek miatt a Btk. sok tekintetben nem felelt meg az életnek.116 Ezek a kifogások körülbelül tíz év múlva a revíziójának szükségességét követelték meg, és elvezettek az 1908. évi novellához,117 illetve az 1913. évi törvényhez.118 Azonban nem elhanyagolható azon tény, hogy a kódexnek számos erénye volt. Fő bírálója Fayer László elismerte, hogy a törvény önálló, nagy munka. Sokra tartotta a kódex indokolását, s véleménye szerint a büntető jog egész területét lefedte, kifejtett kellő mélységgel a tanait.119 Finkey szerint a törvény negyedszázados élete által igazolódott, hogy ezen büntető törvénykönyv törvényhozásunk egyik legjelesebb alkotása volt.120 1945 után több elismerést, mint bírálatot váltott ki a Csemegi-kódex. Ries István igazságügy-miniszter 1947-ben jellemezte a törvényt: „Bár a magyar büntető törvénykönyv a lehető legtökéletesebbet nyújtotta, amit a dogmatikus büntetőjogi iskola az individuálliberális világnézet társadalmi és gazdasági rendjének körülbástyázása céljából adhatott: ez az elméleti és kodifikációs szempontból egyaránt kiváló alkotás csak rövid ideig maradt az anyagi büntetőjog kizárólagos forrása. A büntető törvénykönyv egyfelől az egyéni szabadság biztosításáért harcoló világnézetnek, másfelől a tényálladék kristálytiszta meghatározására törekvő ún. klasszikus büntetőjogi irányzatnak valóságos betetőzése.”121

Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 338. o. 1878. évi V. törvény III. fejezet 115 1878. évi V. törvény III. fejezet 116 Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 338. o. 117 1908. évi XXXVI. törvény – I. Büntető Novella 118 1913. évi XXI. törvény – A közveszélyes munkakerülőkről 119 Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 338. o. 120 Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 338. o. 121 Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 339. o. 113 114

24

A marxista büntető-jogtudomány a kódex osztályjellegére mutatott rá. Kádár Miklós 1952-ben a burzsoá büntetőjog kifejeződését vélte fellelni benne, amely a kizsákmányoló osztályoknak az érdekeit védelmezte, a vagyon elleni bűncselekmények elkövetőit súlyosan büntette, de az uralkodó osztályok tőkés tagjai által elkövetett cselekményeket elnézően kezelte.122 Kovács Kálmán rámutatott arra, hogy a kódex a klasszikus, dogmatikus büntetőjogi iskola jegyeit hordozta magán, a liberális kapitalizmusban keletkezett jellegzetes burzsoá büntető törvénykönyv. Szerinte a büntetőjogi fogalmak kidolgozása precíz, ám az 1843-as javaslathoz képest visszalépést jelentett.123 Markója Imre igazságügy-miniszter 1978-ban az országgyűlésen beterjesztette az új büntető törvénykönyvet, amely folyamat során hangsúlyt fektetett arra, hogy a 100 éve megalkotott első magyar büntető törvénykönyv liberális büntetőjogi elveket valósított meg, szakított a feudális büntetőjogi rendszerrel.124 Az 1878-1879. évi büntető jellegű törvények jogrendszerünk fejlődésének kiemelkedő alakzatai voltak. A századfordulóra a büntető perrendtartás és az esküdtszéki törvény megalkotásával egy jogterület, a büntetőjog teljes kodifikálása megvalósult. Az első siker a Csemegi-kódexnek volt köszönhető, amely leküzdte a jogi reformot akadályozó szabályozást.125 A Csemegi-kódex büntetési rendszere sem kíméletlennek, sem szigorúnak nem vélhető.126 Az enyhítő körülményeket a bíró széles körben mérlegelhette, így ezzel enyhébb, avagy súlyosabb büntetés alkalmazását tette alkalmazhatóvá. A közérdek a büntetések szigorítását kívánta, ez abban is mutatkozott, hogy a fellebbviteli bíróság sokszor súlyosbította az elsőfokú ítéletet.127 Ami a halálbüntetést illeti nem volt gyakori, mondhatni ritka. Ezt alátámasztja, hogy a Csemegi-kódex hatályba lépését követő tíz év alatt tizenhét halálos ítéletet hozott meg a bíróság, amelyből tíz elítélt kegyelmet kapott.128 Ezen ítéleteket 1884-ben hozták, azonban 1896 és 1899 között nem történt halálbünte-

Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 339. o. Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 339. o. 124 Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 339. o. 125 Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 339. o. 126 1878. évi V. törvény III. fejezet 127 1878. évi V. törvény VII. fejezet 128 Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 340. o. 122 123

25

tés.129 Az elítéltek feltételes szabadságra bocsátását gyakran alkalmazták, amelyek sikeresek voltak, ezért a fegyház kiszabása nem volt jellemző. A Csemegi-kódex mély nyomot hagyott a magyar jogi gondolkodásban. Ezt bizonyította a több évtizedes hatályban maradása, amelyet három jogásznemzedék sajátított el, vallotta eszméit. Ezek közül sok a mai napig is használatos, fellelhető a jogrendszerben. A kódex belevéste a bíróságokba, a jogalkalmazó szervekbe a törvény fontosságát, miszerint akkor ítélkeznek törvényesen, ha azon döntés törvényi keretek között is marad. Csemegi Károly nemcsak eklektikus volt, hanem jog-összehasonlító, így mindent hasznosított. Ezt bizonyítja a kódex minden ízben. Művében gyakran hivatkozott társadalmi, jogpolitikai indokokra. Erre szolgál példaként az 1. §-hoz fűzött indokolás: „Ezen szakasz által két nagy elvi szabály, az egyéni szabadság biztosítékának két lényeges feltétele céloztatik bejegyeztetni büntető törvénykönyvünkbe.”130 A kódex elméleti, tudományos háttérre támaszkodott, kapocsként funkcionált az elmélet és gyakorlat között. A büntető törvénykönyv a bűncselekmények hármas felosztásának elvén alapult, a büntetendő cselekmények azonban nem egy törvényben helyezkedtek el. A kihágások külön kódexbe kerültek. A hármas felosztás összhangját a két törvénykönyv szerkezeti egysége fejezte ki. A Kihágási Büntető Törvénykönyv (1879. évi XL. törvény - Kbtk.) 1880. szeptember 1-jén lépett hatályba.131

Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 340. o. 1878. évi V. törvény - A bűntettekről és vétségekről – Indokolás 131 Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 341. o. 129 130

26

III. F E J E Z E T CSEMEGI KÁROLY MUNKÁSSÁGA 1. Életpályája Nasch Károly 1826. május 03-án született Csongrádon. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, németül, franciául, latinul, görögül, olaszul tanult. Tizenhét éves korában részt vett a megyei törvényszék ülésén, ekkor már vonzódott a jog iránt. Ebben az időszakban változtatta nevét Csemegi Károlyra. 1846-ban ügyvéd, majd Csongrád megye választott aljegyzője volt, mint a megye követe résztvevője volt az utolsó rendi országgyűlésnek. Támogatta Kossuth Lajos és Deák Ferenc programjait.132 Őrnagyként küzdött a bánáti és bácskai hadjáratban, melyek bukásának következményeként a temesvári várban raboskodott, itt tanult meg angolul. Fél éves fogság után Aradon ügyvédként praktizált.133 Szakmai röpiratokat szerkesztett, publicisztikai tevékenységet folytatott. A Pesti Naplóban és a Törvényszéki csarnokban cikkeket tett közzé, melyek megalapozták kodifikációs karrierjét. A kiegyezést követően Horváth Boldizsár igazságügyi miniszter így szólt: „Szükségünk van az Ön munkásságára, amellyel idáig is, előttünk jól ismert módon szolgálta a jog és igazság eszméit. Ezért felkérem Önt, hogy munkáját állítsa

be

az

Igazságügy-minisztérium

szolgálatába,

mely

Önt

miniszteri

osztálytanácsossá kinevezendi”.134 Az igazságügyi-minisztériumban 1867-től 1879-ig végezte munkásságát, ahol államtitkári tisztséget ért el. 1878-ban beszédével megvédte a magyar büntető törvénykönyv nagy támadásokat kiváltott javaslatát, amely törvény becikkelyezést nyert a magyar törvények között. Ezek után kúriai tanácselnökké nevezték ki, ahol 1893-ig dolgozott. 1896-ban a Budapesti Tudományegyetem díszdoktorává választották. 1878-ban a Magyar Jogászegylet megalapítója és elnöke volt1898-ig. Tüdőgyulladás betegsége folytán 1898. március 18-án elhunyt. 135

A praxistól a kodifikációig, Csemegi Károly emlékére (1826-1899), Jogtörténeti értekezések, Osiris Kiadó, Budapest 2001, Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar tudományos kiadványa, Mezey Barna – Egy jogászkarrier a 19. században Csemegi Károly (1826-1899) 9-11. o. (továbbiakban: Mezey Barna – Egy jogászkarrier a 19. században Csemegi Károly (1826-1899)). 133 Mezey Barna – Egy jogászkarrier a 19. században Csemegi Károly (1826-1899) 11.o. 134 Mezey Barna – Egy jogászkarrier a 19. században Csemegi Károly (1826-1899) 12.o. 135 Mezey Barna – Egy jogászkarrier a 19. században Csemegi Károly (1826-1899) 13.o. 132

27

2. Csemegi Károly fő művének állomásai Az 1795-ös és 1829-es sikertelen kodifikációs kísérletek után136 a reformkor számára világosnak tűnt, hogy a büntető igazságszolgáltatás alapjává az írott büntető jogot, a liberális világnézetből kiinduló, kodifikált büntető törvénykönyvet kell tekinteni. Ez alkalmas a feudális viszonyok eltörlésére és a polgáriasodó törekvések erősítésére. Ennek bizonyítására szolgált az 1843-as javaslat, amelyből végül nem lett törvény.137 Az 1867-es közjogi kiegyezést követően vált fontossá a büntetőjog kodifikációja. Ennek fontossága magyarázható volt a gazdaság gyors ütemű fejlődésével, a polgárok tulajdonainak

védelmével,

az

uralkodó

érdekeinek

biztosításával.

Általános

követelménnyé vált a politikai bűncselekmények meghatározása és a kiegyezés alkotmányjogi megoldásának büntetőjogi védelme. Az igazságügyi kormányzat Csemegi Károlyt bízta meg egy új törvénytervezet kidolgozásával. Csemegi 1871-ben elkezdte élete legfontosabb művének elkészítését, a magyar büntető törvénykönyvet. A társadalom fejlődése, változása folytán már nem volt érdekszerű az 1843-as javaslat, Csemegi ezt teljesen mellőzte művéből. Felmerültek kérdések azzal kapcsolatban, hogy kitől kapta pontosan a megbízást Csemegi Károly, Horváth Boldizsártól, avagy Bittó Istvántól? Ez nem került tisztására. 138 „A büntető eljárás ott kezdődik, ahol a büntetendő cselekmény elkövettetett. Elkövettette-e a büntetendő cselekmény? Honnan méltóztatik azt nekem megmondani, hogy igen vagy nem? Máshonnan nem, mint a büntető törvénykönyvből. Mi a bűnvádi eljárás? Vajon legelőször is azon kezdi-e a bíró, hogy vizsgál. Nem azon kezdi. A feljelentés esetében a bírónak először számot kell adni magának arról, vajon úgy, amint a dolog feljelentetett, bír-e azon kritériumokkal, melyek azon cselekményt büntetendővé teszik.”139

A praxistól a kodifikációig, Csemegi Károly emlékére (1826-1899), Jogtörténeti értekezések, Osiris Kiadó, Budapest 2001, Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar tudományos kiadványa, Horváth Tibor – Az első magyar büntető törvénykönyv és kodifikátora: Csemegi Károly (továbbiakban: Horváth Tibor – Az első magyar büntető törvénykönyv és kodifikátora: Csemegi Károly) 137 Horváth Tibor – Az első magyar büntető törvénykönyv és kodifikátora: Csemegi Károly 24. o. 138 Horváth Tibor – Az első magyar büntető törvénykönyv és kodifikátora: Csemegi Károly 24. o. Kovács Kálmán – Közjogi harcok a Csemegi-kódex parlamenti vitájában 100. o. 139 Dr. Györki Kálmán – Emlékbeszéd Csemegi Károly születésének 175. évfordulója alkalmából, A Magyar Kriminológia Társaság és Csongrád város által rendezett 136

28

Fayer László eképp vélekedett Csemegiről: „Csemegi Károlyé az az érdem, hogy Magyarországon az anyagi büntetőjog kodifikálva van. Magyarország történetében korszakot alkotó esemény, melynek számtalan kihatásai vannak úgy a köz- mint a magánéletre. Egy darab szervezet ez, mely az államélet alapját rakja le.140

emlékülésen 176-179. o. (továbbiakban: Dr. Györki Kálmán – Emlékbeszéd Csemegi Károly születésének 175. évfordulója alkalmából) 140 Dr. Györki Kálmán – Emlékbeszéd Csemegi Károly születésének 175. évfordulója alkalmából 181. o. 29

IV. FEJEZET A KOR TÖRVÉNYHOZÁSÁNAK MENETE A törvényhozás a kétkamarás országgyűlésen zajlott, amelynek részei a képviselőház és főrendiház voltak.141 A képviselőház tagjainak megválasztására egyéni választókerületekben került sor,142 elnökét és két alelnökét titkos szavazással, általános szótöbbséggel, hat jegyzőjét viszonylagos szótöbbséggel választotta meg. Az elnök választása az egész országgyűlési ciklusra, a többi tisztviselőé egy parlamenti ülésre volt érvényes. A főrendiház a dualizmus időszakában a magyar országgyűlés második kamarájaként működött.143 Örökös jogú tagjai voltak a királyi család teljes korú, atyai vagy gyámi hatalom alatt nem álló férfitagjai, akiket főhercegi rang illetett meg. Tagok voltak magyarországi hercegi, grófi vagy bárói címet nyert családoknak a 24. életévüket betöltött, nagykorú férfitagjai, akik az 1885-ös főrendiházi reformot követően legalább 6000 korona adót fizettek.144 Továbbá tagok voltak az ország régi rendi méltóságai, zászlósai (az országbíró, a horvát bán, főlovászmester, a főudvarmester stb.), a pozsonyi gróf, a koronaőrök, a fiumei kormányzó. Hivataluk alapján megillette a tagság a magyar királyi kúria, a közigazgatási bíróság és a budapesti királyi tábla elnökét és másodelnökeit. Egyházi méltóságú tagok: az esztergomi hercegprímás, az érsekek, a megyés püspökök, a pannonhalmi főapát stb. A magyar minisztertanács felterjesztésére az uralkodó 50 olyan magyar állampolgárt nevezhetett ki főrendiházi tagnak, aki közéleti pályafutásával erre érdemet szerzett.145 A határozathozatalra és a választások lebonyolítására 50 főrendiházi tag jelenléte volt szükséges. A magyar országgyűlés két kamarája az üzenetváltásokon kívül némely meghatározott esetben közös ülést tartott. Az országgyűlés megnyitása és feloszlatása esetén mindkét ház tagjainak jelenléte kötelező volt. A parlamenti ciklust megnyitó és bezáró trónbeszéd a házakban külön–külön került felolvasásra, közös ülésen a koronaőrök megválasztása, eskütétele, a királyi hitlevél, az eskü becikkelyezése és a

141

http://mek.oszk.hu/01900/01905/html/index1.html 2015.03.10. 1874. évi XXXIII. törvény szabályozta 143 http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Tortenelem/14Szab%F3_Marjanucz/html/4_3.ht m 2015.03.10. 144 1885. évi VII. törvény szabályozta 145 http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Tortenelem/14Szab%F3_Marjanucz/html/4_3.ht m 2015.03.10 142

30

koronázási ülés történt.146 A főrendiház tagjai tevékenységükért díjazásban nem részesültek, az alsóházi képviselők napidíj átalányt és lakbért kaptak.147 Az országgyűlés előkészítése parlamenti osztályokban és bizottságokban történt. A képviselőházi osztályokat a ház megalakulását követően sorshúzással alakították meg. Központi bizottságot alakítottak ki. Az osztályokat minden ülésszak elején újra sorshúzással

megújították.

Bizottságok:

igazságügyi,

pénzügyi,

mentelmi,

közoktatásügyi, zárszámadási, közgazdasági, számvizsgáló. A tanácskozás három szakasza: a napirendre tűzött javaslatok általános vitája, majd a törvényjavaslatok részletes tárgyalása, végül egy következő ülésnapon a javaslat harmadszori felolvasása.148 A főrendiház nyilvánosan ülésezett az elnök vezetésével. Az első megszólalás a mindenkori bizottsági előadót, illetve a javaslat indítványozóját illette. Ezután a kisebbségi vélemény előadója szólhatott, míg az általános vitában minden képviselő csak egyszer szólalhatott fel. A miniszterek bármikor felszólalhattak. Ha már nem volt több felszólalás, a napirenden lévő kérdés kötelező szavazásra került.149 Húsz parlamenti képviselő írásbeli kezdeményezésére az elnök köteles volt másnapra halasztani a szavazást. Bármely határozat meghozatalához legalább száz megválasztott képviselő jelenléte volt szükséges. A törvényhozói folyamatban kiemelkedő fontosságú személy volt a képviselőház elnöke, mivel ő vonta felelősségre azt az országgyűlési tagot, aki a tárgyalás menetében zavart keltett. Ha a felszólaló képviselő másodszori figyelmeztetés ellenére eltért a napirendtől, az elnök a szót tőle megvonhatta.150 A főrendiház ritkán szavazott a képviselőház ellenében, ilyen esetben halasztó hatállyal bírt a döntése (kétszer küldhette vissza a törvényjavaslatot megvitatásra.) Az érdemi törvényhozó munkát a képviselőház végezte, amelynek tagjait természetesen

146

http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Tortenelem/14Szab%F3_Marjanucz/html/4_3.ht m 2015.03.10 147 http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Tortenelem/14Szab%F3_Marjanucz/html/4_3.ht m 2015.03.10 148 http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Tortenelem/14Szab%F3_Marjanucz/html/4_3.ht m 2015.03.10 149 http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Tortenelem/14Szab%F3_Marjanucz/html/4_3.ht m 2015.03.10 150

http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Tortenelem/14Szab%F3_Marjanucz/html/4_3.htm 2015.03.10 31

választották, kezdetben három, majd öt évente.151 A képviselőház és a főrendiház egymással üzenetváltással érintkezett, mely mindig a képviselőházból indult, mivel javaslatot csak ide lehetett beterjeszteni. Vagy teljes megegyezésre jutottak, vagy nem történt megegyezés, ebben az esetben a képviselőház elejtette a javaslatot.152 Az országgyűlés nyelve magyar volt, mivel a választhatóság feltétele a magyar tudás. A horvát tagok horvátul beszélhettek, de érteniük kellett magyarul. 153

151

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudomanyok/tortenelem/az-ujkor-14921914/a-dualista-magyar-allam-1867-1900/a-dualizmus-kori-magyar-allam-szervezete http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Tortenelem/14Szab%F3_Marjanucz/html/4_3.htm 2015.03.10. 152 http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudomanyok/tortenelem/az-ujkor-14921914/a-dualista-magyar-allam-1867-1900/a-dualizmus-kori-magyar-allam-szervezete http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Tortenelem/14Szab%F3_Marjanucz/html/4_3.htm 2015.03.10. 153 http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudomanyok/tortenelem/az-ujkor-14921914/a-dualista-magyar-allam-1867-1900/a-dualizmus-kori-magyar-allam-szervezete http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Tortenelem/14Szab%F3_Marjanucz/html/4_3.htm 2015.03.10.

32

V. FEJEZET A CSEMEGI KÓDEX ORSZÁGGYŰLÉSI VITÁJA 1. Az országgyűlés korábbi ülései A magyar büntető törvénykönyv megszerkesztésének gondolata az 1687. évi országgyűlésen merült fel először.154 Az idő elteltével több javaslat született, de egyik sem teljesedett törvénnyé.155 A kor elismert, kiemelkedő színvonalú műve az 1843-as Deák Ferenc javaslat volt. Ezen mű az alsótábla által elfogadásra került, de egyes elemei folytán, így a halálbüntetés eltörlése, az esküdtbíráskodás felállítása miatt a főrendiház nem fogadta el, az visszaküldésre került az alsótáblához.156 1848-ban újabb kísérletre került sor e javaslatnak a népképviseleti országgyűlés elé történő terjesztésére. Ez csak kísérlet maradt, melynek oka némileg Szalay László távollétére is visszavezethető, azonban tényleges kiváltó ok a politikai és társadalmi rendet ért változásokban rejlik a Batthyány-kormány idején.157 1848. december 14-én a képviselőházban Kossuth Lajos indítványozta, hogy Deák Ferenc alkossa meg a büntető törvénykönyvet, azonban erre nem került sor a bekövetkezendő hadi események folytán.158 Az 1861-es Országbírói Értekezleten az 1848-as magyar viszonyok visszaállításra kerültek. 1867. április 29-én összehívásra került a Horváth Boldizsár igazságügyi miniszter féle törvényelőkészítő bizottság, mely ülésen Fábry István, a büntetőjogi albizottság elnöke javaslata az 1843-as alkotás visszaállítása volt.159 Csatskó Imre királyi tábla bírót érte azon feladat, hogy elkészítse a törvénytervezetet, mely feladatnak 1869 novemberére eleget tett „az 1843-i javaslat lényeges intézkedéseinek teljes épen tartásával”, melyet azonban mellőztek, ezzel az 1843-as javaslat is végleges jelleggel eltűnt, valamint háttérbe szorult a büntető törvénykönyv megalkotása. 160

Kovács Kálmán – Közjogi harcok a Csemegi-kódex parlamenti vitájában 99. o. Említésre méltó az 1712-1715 évi országgyűlés bizottsága elé tárt Bencsik Mihály féle Praxis Criminalis, az 1728-as, 1795-ös (Deputatio Juridica), 1827-es tervezetek. 156 Kovács Kálmán – Közjogi harcok a Csemegi-kódex parlamenti vitájában 99. o. 157 Megalakulása: 1848. március 17-én, miniszterelnöke gróf Batthyány Lajos 158 Kovács Kálmán – Közjogi harcok a Csemegi-kódex parlamenti vitájában 100. o. 159 Kovács Kálmán – Közjogi harcok a Csemegi-kódex parlamenti vitájában 100. o. 160 Pauler Tivadar – Adalékok a hazai jogtudomány történetéhez, Budapest 1878. 240. o. 154 155

33

2. A Csemegi-kódex Csemegi Károly tervezetét több éves munkával elkészítette, az első javaslatot 1872-ben és 1873-ban dolgozta ki. 1872. március 6-án beterjesztésre került a képviselőháznak.161 Ebből törvény nem lett és a miniszter a borítója miatt „Sárga könyvnek” nevezte,162 köriratilag megküldte a bíróságoknak és javasolta az elfogadását. 1873. október 29-én a képviselőház ülésén Pauler előterjesztette a javaslatot, mely az igazságügyi bizottság elé került.163 A tárgyalások megkezdése előtt az országgyűlés feloszlott, mely következtében Csemegi a javaslatot átdolgozta. Ennek megvitatására Perczel Béla igazságügyi miniszter értekezletet hívott össze. Bár 1874-ben a budapesti tábla teljes tanácsülése elfogadta, a legfőbb ítélőszék vonakodott. 1875. augusztus 3-tól 15-ig tanakodtak, majd Csemegi újra átdolgozta javaslatát164 (második miniszteri javaslat). 1875 november 5-én került Perczel Béla által az országgyűlés elé. Csemegi hétszáz oldalas – kézzel írott - miniszteri indokolása a nyomdába került (részei: általános kérdések, általános rész, jogösszehasonlító anyagok, különös rész). Csemegi műve elkészítéséhez az egész európai szakirodalmat felhasználta (különösen az 1870. évi osztrák bizottsági javaslatot, a német, belga, olasz javaslatot és a 1875-ös Glaser féle tervezetet). A képviselőház igazságügyi bizottsága hatvankét ülésen 1876. április 3-tól 1877. szeptember 15-ig tárgyalta. A bizottság elnöke Pauler, a kormányt Perczel igazságügyi miniszter és Csemegi Károly államtitkár képviselte. 165 Ezen tárgyalásokon Csemegi 101 beszédet mondott. A javaslat tárgyalása, lényeges változtatások nélkül a képviselőházban 1877. november 22-én kezdődött. A legelső tárgyalás 13 napig tartott, egyes rendelkezések visszakerültek a bizottságokhoz, melyeket 1878. januárjában tárgyaltak, január 13-án került sor a képviselőház előtti harmadik felolvasásra. A főrendiház hármas bizottsága tárgyalás alá vette a képviselőház által megállapított

Dr. Györki Kálmán – Emlékbeszéd Csemegi Károly születésének 175. évfordulója alkalmából 176. o. 162 Dr. Györki Kálmán – Emlékbeszéd Csemegi Károly születésének 175. évfordulója alkalmából 176. o. 163 Kovács Kálmán – Közjogi harcok a Csemegi-kódex parlamenti vitájában 101. o. 164 Dr. Györki Kálmán – Emlékbeszéd Csemegi Károly születésének 175. évfordulója alkalmából 177. o. 165 Kovács Kálmán – Közjogi harcok a Csemegi-kódex parlamenti vitájában 101. o. 161

34

szöveget.166 A kormány képviseletében Perczel miniszter és Csemegi államtitkár állt, szakértőként megjelent: Pauler Tivadar, Kozma Sándor. 1878. januárjában 5 napon át tartott a főrendiház első tárgyalása, valamint a második tárgyalás is 5 napig tartott, március 27-ig. Április 8-án egyezség jött létre a két ház között minden szakaszt illetőleg. A király május 27-én szentesítette, az országgyűlés mindkét házában 1878. május 29-én hirdették ki. A javaslat másfél éves országgyűlési vita után az 1878. évi V. törvénycikként jelent meg és 1880. szeptember 1-jén lépett hatályba.167 Kitűnik a fent említettekből, hogy a büntető törvénykönyv már elfogadásakor heves támadásokba ütközött. Ennek egyik oka volt a kódex elkötelezettsége a polgári büntetőjog klasszikus tanai, a klasszikus büntetőjogi iskola elvei mellett. Csemegi Károly a klasszikus irányzat büntetőjogi princípiumait a lehető legnagyobb következetességgel alkalmazta, és eszerint építette ki a kódex rendszerét is. Azért választotta a büntetőjog kodifikálását, mert ebben látta a jogállam kibontakozását, a polgári védelem alapját. 168 A parlament két háza plenáris és bizottsági tárgyalásain közjogi-politikai jellegű „harcok, összecsapások” bontakoztak ki az ellenzék és a kormánypárt között. Ezen viszonyok tökéletesen jellemzik a dualizmus kori Magyarország törvényhozó testületét, politikai arculatát. A Csemegi-kódex tárgyalásakor nem a büntetőjogi szakmai kérdések, hanem a javaslat közjogi, politikai vonatkozásai miatt került sor éles vitákra. Ezt magyarázza, hogy a büntetőjog eszközként funkcionált az osztályharcok között.169 A vita főbb területei a következők: ○ A büntető törvénykönyv nemzetietlen jellege Ezen a területen a szélsőbaloldali képviselők érveléseiben a konzervatív eszmék, a nemzeti hagyományok, a haladás gondolata kerültek összetűzésbe.170 Helfy Ignác (Kossuth Lajos volt titkára) hiányolta a kódexből a nemzeti jelleget, mivel az mellőzte a Magyarország bírái által összegyűjtött elemeket, a Corpus Jurist. Úgy

Dr. Györki Kálmán – Emlékbeszéd Csemegi Károly születésének 175. évfordulója alkalmából 178. o. 167 Dr. Györki Kálmán – Emlékbeszéd Csemegi Károly születésének 175. évfordulója alkalmából 178. o. 168 Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 345. o. 169 Kovács Kálmán – Közjogi harcok a Csemegi-kódex parlamenti vitájában 102. o. 170 Kovács Kálmán – Közjogi harcok a Csemegi-kódex parlamenti vitájában 102. o. 166

35

vélekedett, hogy ez nem a magyar büntető törvénykönyv, hanem a „Strafgesetzbuch über Verbrechen und Vergehen” (1867 Bécs) magyar nyelvre fordítása.171 Simonyi Ernő ugyanezen álláspontot képviselte, miszerint a kódex túl sok külföldi törvényt vett át magába, ez tompítja magyar jellegét. Szerinte Magyarországnak „amely nyolc századon át adminisztrálja a büntető igazságszolgáltatást” van büntető törvénykönyve, csak nem került kodifikálásra. „Gyűjtsük össze ezt az anyagot és vizsgáljuk meg, mi illik a jelen kor igényei, körülményeihez és azokból csináljunk kódexet”. Az 1843-as javaslatot jónak vélte. Ellentmondásos a véleménye, mivel Anglia igazságszolgáltatását dicsőítette, azonban ott nem volt se büntető, se polgári törvénykönyv. Azon elvvel ütközött a véleménye, miszerint a magánjog kodifikálása nemzetietlen, a feudális osztályoknak a kodifikálatlan jog inkább a megfelelő.172 Csemegi Károly válasza ezen vitatott kérdésre az volt, hogy az ellenzéknek meg kellene adnia a módját, hogy hogy lehetne elérni, hogy a büntető törvénykönyv magyar legyen. Mivel véleménye szerint nem lehet megkülönböztetni egymástól sem a magyar, sem az olasz lopást, azokat ugyanúgy kell definiálni. Mi különbség van a francia vagy a német rablás között? Szerinte a nemzeti bűntettek egyre inkább eltűnnek. Megemlítette Mittermaier német jogtudós megállapítását, miszerint az 1843-as javaslat két speciális magyar bűntettet tartalmaz, larva–alakosság, illetve proditio fraterni sanguinis– vérárulás. Ezeket a Csemegi-kódex is tartalmazza, csupán elnevezésükön változtatott, ezzel érvelt Csemegi a nemzeti jelleg hiánya miatt kialakult vita során.173 ○ Magyarország és Ausztria államközi kapcsolatai, a kiegyezés, az ország függetlenedésének kérdései Ezen felvetés Magyarország és Ausztria államközi kapcsolatai a törvényjavaslat napirendre tűzése iránti vitában merült fel az ellenzék részéről.174 Ezzel a következő év februárjáig elhalasztani kívánták a javaslat tárgyalását. Ezt az időszakot nem találták alkalmasnak a tárgyalásra a közösügyi delegációk ülésezései miatt, azt akkor kívánták folytatni, ha a kiegyezési tárgyalásokkal a ház elkészült.175 Szilágyi Dezső szerint akkor kell tanácskozni a Btk.-ról „midőn a szabad és nem szabad határvonalának politikai és

Kovács Kálmán – Közjogi harcok a Csemegi-kódex parlamenti vitájában 103. o. Kovács Kálmán – Közjogi harcok a Csemegi-kódex parlamenti vitájában 103. o. 173 Kovács Kálmán – Közjogi harcok a Csemegi-kódex parlamenti vitájában 103. o. 174 Kovács Kálmán – Közjogi harcok a Csemegi-kódex parlamenti vitájában 104. o. 175 Kovács Kálmán – Közjogi harcok a Csemegi-kódex parlamenti vitájában 104. o. 171 172

36

egyéb cselekvények szerinti megvonásáról van szó”, ha a házban a laikusok teljes körűen részt vesznek, azonban ez hosszabb időt igényel.176 Komjáthy Béla felszólalása szerint az általános vitán sérelmezte, hogy az osztrák államot „hol belföldnek, hol külföldnek tekinti”, mivel szerinte az osztrák állam számukra külföldöt jelent, mert Magyarország és Ausztria a kiegyezés sor nem egyesült, hanem egyezményt kötöttek „közösöknek elkeresztelt ügyek mikénti intézésére”, ami mellett mindkét állam megőrizte önállóságát.177 Felszólalásában megjegyezte a politikai bűntettekről szóló fejezet kapcsán, hogy az mintha a „Lustkandl elvei szerint alakult összbirodalom számára készült volna” és önálló Magyarország nem is létezne. Ezen megállapítását azzal indokolta, hogy hiányolja az ország függetlenségének védelméről szóló rendelkezéseket, ilyen rendelkezések az 1843-as javaslatban megfogalmazásra kerültek. Nem ismerte el az Osztrák-Magyar Monarchia fogalmát, mert az ellentétben áll közjogi viszonyunkkal és nem ismeri el Magyarország önállóságát. Szerinte szükséges lenne kivenni a büntető törvénykönyvből minden olyan előírást (hűtlenség, felségsértés) amely az Osztrák-Magyar Monarchiát védi. A kiegyezés és a 1867-es törvények nem állhatnak büntetőjogi védelem alatt, ezen rendelkezéseket meg kell változtatni, hazafias kötelezettségnek vélte. Fel kívánta tárni a törvény árnyoldalait ezen gondolataival kapcsolatban.178 Helfy Ignác egyetértett ezen érvelésekkel. „Kortestörvénynek” nevezte a kódexet, támadta azon részét, amely öt évig terjedő államfogház büntetést szabott ki az alkotmány, a monarchia másik állammal fennálló kapcsolatának, vagy a közösügyek tárgyalására hivatott bizottság törvényes joga elleni izgatással szemben. A kódex célját abban látta, hogy „biztosítsa azon közjogi alapot, amely hazánkat oly nyomorba ejtette”. A politikai bűncselekményekről szóló fejezetek támadása – melyek tárgyalására részletekben került sor – már élesebb és pontosabb volt a dualista monarchia és a közjogi kapcsolatok büntetőjogi védelme kapcsán (alkotmány elleni izgatás, felségsértés).179 Mocsáry Lajos felszólalása az ellen szólt, hogy a törvény a hűtlenség körében megemlítette az Osztrák-Magyar Monarchiát, a másik állam védelmét, ezzel „becikkelyezzük az Osztrák-Magyar Monarchia fogalmát”, ez a fennálló törvényekbe

Kovács Kálmán – Közjogi harcok a Csemegi-kódex parlamenti vitájában 104. o. Kovács Kálmán – Közjogi harcok a Csemegi-kódex parlamenti vitájában 104. o. 178 Kovács Kálmán – Közjogi harcok a Csemegi-kódex parlamenti vitájában 104. o. 179 Kovács Kálmán – Közjogi harcok a Csemegi-kódex parlamenti vitájában 105. o. 176 177

37

ütközött, mely a két országot külön említette. Törvénybe kellene foglalni a perszonáluniót (reálunió helyett), valamint az uralkodóház közösségében rejlő bizalmi kapcsolat védelmét a Pragmatica Sanctió szerint kellene ellátni. Magyarország állami hatalma másabb, mint egy ténylegesen független országé, mivel a hatalmi központ Bécsben helyezkedett el. Visszautalt Kossuth és Wesselényi ügyére és ellenezte, hogy „az idegen hatalomnak és a szolgálatába szegődött szolgalelkűségnek” kezébe adja a politikai bűncselekmények elkövetőivel szemben alkalmazható halálbüntetést. A halálbüntetés eltörlése és fennmaradása körében igen mély és heves vita alakult ki.180 Vele

egyetértésben

Simonyi

Ernő

a

politikai

bűntettekre

a

halálbüntetést

impolitikusnak tartotta.181 A közösügyek kriminális úton való szankcionálása ellen vitát kezdeményezett Helfy is.182 Németh Albert az alkotmány elleni izgatás tárgyában megemlítette, hogy a dualista Magyarországon nincs parlamentarizmus, ezáltal nem kerülhet az ellenzék hatalomra. A kormányunknak „mint jó muzulmánnak első kötelessége szemeit Bécs felé fordítani”. Magyarország és Ausztria viszonyának valamelyest történő megváltozásáig nem lehet, nem szabad a politikai bűncselekmények büntetési tételét súlyosbítani.183 Szilágyi Dezső az osztrák Btk. hiányát abban vélte felfedezni, hogy az nem védte Magyarország területét. A plenáris és a bizottsági vita során a viszonosságot említették a javaslat védői, amit az igazságügyi bizottság el is fogadott. Eszerint cél, hogy az osztrák állam védje Magyarország területét „azon bűnös fordulatok ellen, amelyek a Lajthán túl keletkeztek”. A szélsőbaloldal nem osztotta ezt a véleményt, ők kivennék a kódexből azt a részt, amely a magyar-osztrák kapcsolatot szabályozza, s az osztrák területet védi, helyette „a magyar állam önállósága és függetlensége, s az ezt biztosító törvények védelmeztessenek meg”.184 Pauler Tivadar – a kormány részéről – az alsóházban védte az Osztrák-Magyar Monarchia gondolatát, mivel ez a kifejezés már szerepelt más törvényben is, ahol a külföldi szerződésekről esett szó. Válaszolván az ellenzék eszméire, miszerint Magyarországon több száz éve két párt van, melyekből az egyik a teljes nemzeti függetlenséget keresi, a másik az Ausztriával való kapcsolatot támogatja, szerinte már 1723 óta nem lehet ezen két irányban gondolkodni a haza javát illetőleg. A kiegyezés a Kovács Kálmán – Közjogi harcok a Csemegi-kódex parlamenti vitájában 105. o. politika ellenes 182 Kovács Kálmán – Közjogi harcok a Csemegi-kódex parlamenti vitájában 106. o. 183 Kovács Kálmán – Közjogi harcok a Csemegi-kódex parlamenti vitájában 106. o 184 Kovács Kálmán – Közjogi harcok a Csemegi-kódex parlamenti vitájában 106. o 180 181

38

törvényes és a kódex ezt védte. Ezen kifejtett indokokkal Pauler lezártnak tekintette a vitát – a jövőre nézve is -, mind a kiegyezésre, mind a két állam kapcsolatára vonatkozóan. Az Osztrák–Magyar Monarchiát megváltoztathatatlan tényként fogja fel.185 ○ Büntető jogi védelem az országgyűlés törvénytelen feloszlatása ellen, miniszteri felelősség A lázadásról szóló szakaszok vitája során a miniszteri felelősség volt a fő téma. Az ellenzék biztosítani akarta a törvényhozás alkotmányos alapjait mind „az alulról jövő megtámadások”, mind a felülről fenyegető veszély, avagy az országgyűlés törvénytelen feloszlatása ellen. Csemegi Károly érvelése szerint a miniszteri ellenjegyzés, a közjog adott biztosítékot az országgyűlés törvénytelen feloszlatása ellen és mivel a büntető törvénykönyv magánjogi jellegű volt (jus publicum derogat privato), nem lenne értelme szabályozni a miniszterek felelősségre vonását. Az ellenzék válasza erre az volt, hogy a bűntett szempontjából az lényegtelen, hogy közjogi vagy nem közjogi jellegű, azt büntetni kell. A 48-as törvény rendelkezése arról szólt, hogy kik ítélkezhetnek a miniszter felett, azonban a büntetés meghatározásáról nem esett szó.186 Pauler azzal a gondolattal hárította el az ellenzékieket, hogy ha nincs országgyűlés, „bármit is tennénk is itt a törvénybe, úgy sem lehetne az foganatosítani”.187 ○ Az országgyűlési képviselők szabadságának védelme A hatóságok elleni erőszakkal foglalkozó szakaszok vitájában szó esett a képviselői tevékenység védelméről. Az került a vita középpontjába, hogy még a „csőszöket, éjjeli őröket” is védte a törvény, azonban a nem biztosított a képviselőknek kellő szabadságot. Ezt az igazságügyi miniszter elismerte és indítványozása folytán az igazságügyi bizottság, az országgyűlés és a közösügyi delegációk tagjaira is kiterjesztette az említett szakasz hatályát. Felszínre került a szegény emberek (misera plebs contribuens) védelmének szabályozatlansága. Probléma volt, hogy egyes hatóságok visszaéltek a képviselőkkel szemben, akkor hogyan fognak viselkedni „azzal a nyomorult, földhöz tapadt szegény emberrel, akinek az istenen kívül pártfogója nincsen”. Kovács Kálmán – Közjogi harcok a Csemegi-kódex parlamenti vitájában 106. o Kovács Kálmán – Közjogi harcok a Csemegi-kódex parlamenti vitájában 107. o 187 Kovács Kálmán – Közjogi harcok a Csemegi-kódex parlamenti vitájában 107. o 185 186

39

Csatár Zsigmond képviselő így szólt: „minél szegényebb valaki, annál inkább igazságtalanul bánnak vele, annál inkább elnyomatik igazsága”. Ezen gondolatok sem a kormánypárt, sem az ellenzékiek véleményére nem hatottak. A Btk. azon rendelkezéseit, amelyek a magánosok megmozdulásait, bérleti követeléseiket, sztrájkkal kapcsolatos tevékenységeiket súlyosan rendelte büntetni mindkét ház vita nélkül elfogadta, a szélsőbaloldal sem emelt szót a munkások érdekében.188 ○ A sajtó és a szólásszabadság korlátozása, esküdtbíráskodás A szabadságjogok közül a sajtó- és a szólásszabadság korlátozása ellen tiltakozott a baloldal189 (a személyes szabadság védelmével foglalkozó szakaszok parlamenti tárgyalása során egyáltalán nem alakult ki érdemi vita pl.: levéltitok közhivatalnok általi megsértése, személyes szabadság megsértése magányszemély által stb.). A kormányt azon támadás érte az általános vita során, hogy „a sajtószabadságot meg akarja gyilkolni”, ezért szerepelnek a büntető törvénykönyvben a sajtóvétségek. A főrendiház szerint azon szakaszok, melyek az országgyűlés és a delegációk megrágalmazásáról szóltak, a sajtószabadságot rendkívüli módon leszűkítették, fő sérelme az volt, hogy „a Lajthán túl több személyes szabadság legyen, mint itt nálunk”, mivel az osztrák törvények nem védték a delegációk szabadságát.190 Az országgyűlés mindkét háza – a bizottságok javaslata alapján – felhívást továbbított a kormánynak, hogy a viszonosság elvét juttassa érvényre. A Btk. tárgyalása során harc folyt a képviselőházban a felségsértés tárgyában a sajtószabadság, mint „az összes közszabadságnak biztosítéka” iránt. A kormányt amiatt vádolták, hogy meg akarja szüntetni a sajtóügyekben eljáró esküdtszéki intézményt, mivel az fennállása alatt biztosítja a polgárok szabad gondolkodásának a jogát.191 Tisza Kálmán miniszterelnök felszólalt az ellenzék tájékoztatása végett, hogy a kormány „a sajtó szabadságát érinteni, azt korlátozni nem fogja”. Perczel igazságügyminiszter így vélekedett: a kormány „a szólás- és sajtószabadság fontosságát és szükségességét teljes mértékben elismeri és érzi”.192 Várady Gábor szabadelvű képviselő szerint a valódi sajtó- és szólásszabadság megvédése érdekében a javaslatnak az osztrák állammal lévő kapcsolat elleni ’izgatás’

Kovács Kálmán – Közjogi harcok a Csemegi-kódex parlamenti vitájában 107-108. o Kovács Kálmán – Közjogi harcok a Csemegi-kódex parlamenti vitájában 108. o 190 Kovács Kálmán – Közjogi harcok a Csemegi-kódex parlamenti vitájában 108. o 191 Kovács Kálmán – Közjogi harcok a Csemegi-kódex parlamenti vitájában 108. o 192 Kovács Kálmán – Közjogi harcok a Csemegi-kódex parlamenti vitájában 109. o 188 189

40

kifejezés helyett a ’lázítás’ kifejezés szerepeljen. Ezen indítvány az igazságügyi bizottság elé került és a törvényhozás el is fogadta.193 Chorin Ferenc szerint a 173. § az intézmények és a fennálló törvények törvényes úton történő megváltoztatására irányuló cselekedetet büntette, ez ellen szólalt fel. Nem tartotta helyesnek, hogy a kódex túllép az 1848-as sajtótörvényen, mivel nem jó a büntető törvényben olyan tényt megjelentetni, amely a kiegyezés negatívumairól igyekezett meggyőzni a közvéleményt (az osztrák btk. nem tartalmazott ilyen rendelkezést). Chorin azt mondta, hogy „bizonyos mozoghatási kört mégiscsak kell engedni” az alkotmány megváltoztatására, ezzel a célja a kormánypárt és a szélsőbaloldal közti nagy ellentét kiküszöbölése volt. Büntetni rendelte Pauler azt, aki az Ausztriával fennálló kapcsolat ellen ténykedett. Csemegi Károly fenntartotta azt az álláspontját – szakítván a liberalizmus elveivel -, hogy fel kell lépni a „rakoncátlan individualizmus túlkapásai ellen”. 194 ○ Az osztályok ellen izgatás szükségessége/szükségtelensége Az országgyűlés politikai szempontból kiemelkedő vitája körébe azon körök tartoztak, amelyek az osztályok, a tulajdon és a házasság jogintézménye ellen léptek fel. Mocsáry így vélekedett ezen kérdésről: „mióta a jogegyenlőséget kimondták, nem lehet valóságos osztályokról beszélni, tehát izgatni sem lehet ellenük”. Egy másik vélemény szerint biztosnak veendő, hogy Magyarországon ki fognak alakulni az osztályok és köztük az ellentétek, ennek oka a gazdasági fejlettség lesz, ami ellen hamarabb törvényt kell alkotni, ez jelentené a probléma orvoslását.195 Csemegi és Pauler az uralkodó osztályt képviselte. Pauler akkor látja az osztályok elleni fellépést „instant veszedelemnek”, ha a gyári viszonyok fejlődésnek indulnak, azonban a földbirtokos osztály ellen már most harcolnak.196 Csemegi elmondta, hogy a törvény előtti egyenlőség eszméje nem szüntette meg az osztályok közötti különbségeket, fennáll az a lehetőség, hogy „a birtokos osztály ellen a nem birtokos osztályt, a kabátos ember ellen a parasztot lázítják”. Törvényi kötelesség ezen osztályok védelme, nehogy az osztályok

Kovács Kálmán – Közjogi harcok a Csemegi-kódex parlamenti vitájában 109. o Kovács Kálmán – Közjogi harcok a Csemegi-kódex parlamenti vitájában 109. o 195 Kovács Kálmán – Közjogi harcok a Csemegi-kódex parlamenti vitájában 110. o 196 Kovács Kálmán – Közjogi harcok a Csemegi-kódex parlamenti vitájában 110. o 193 194

41

közötti ellentét „az állam fegyveres erejének közbelépését és alkalmazását tegye szükségessé”.197 ○ A tulajdon sérthetetlensége, a szocialista és kommunista eszmék kihirdetésének szabadsága, avagy tilalma Ellenétes nézetek alakultak ki a tulajdon, a házasság jogintézménye és a szocialista/kommunista eszmékkel kapcsolatban, mely vitákban a liberális eszmék is előfordultak. Magyarországon a szocializmus azáltal fog meggyökeresedni, ha eszméinek vitáját törvénnyel zárják le, valamint a szocialisták közül vértanúkat választanak. Madarász József, a Függetlenségi Párt vezetője „nem tartja lehetetlennek a szocialista eszmék jövőbeli győzelmét, a magántulajdon megszüntetését”. Szavait idézvén: „nem mondhatjuk ki előre már kárhoztatását azon elveknek, amelyekre nézve bizonyos, netalán bekövetkezendő kor felvilágosodottságánál fogva, talán képes volna az emberiséget meggyőzni, hogy ezen, most általam is elfogadott alapjai helyébe a társadalomnak más alapokat kellene állítani”.198 Pauler a liberális eszméket visszautasította, a tulajdont mindenképpen megóvni kívánta, mert minden civilizáció a tulajdon szentségén és a házasságon alapul, ezért e két intézmény ellen „harcot nem tűrhet az állam”.199 Csemegi Károly magyarázata erre a radikalizmus elleni támadás, „nem

akarunk

forradalmakat,

hogy

ne

legyünk

kénytelenek

akarni

az

ellenforradalmakat”.200 ○ A nemzetiségi szabadság kérdése Az alsóház általános vitájában a Btk. egész vitája folytán ezen kérdéssel nem találkoztunk. Mocsáry Lajos nem tartotta szerencsés lépésnek, hogy a törvény fegyvert biztosít a magyar nemzetiség védelmére más nemzetiségekkel szemben, fejtette ki a részletes tárgyalás során. Ennek következménye lenne a bíróságok önkénye, valamint a nyílt agitáció titkossá válása. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetünkre veszélyes megmozdulások Bécsből erednek.201

Kovács Kálmán – Közjogi harcok a Csemegi-kódex parlamenti vitájában 110. o Kovács Kálmán – Közjogi harcok a Csemegi-kódex parlamenti vitájában 110. o 199 Kovács Kálmán – Közjogi harcok a Csemegi-kódex parlamenti vitájában 110. o 200 Kovács Kálmán – Közjogi harcok a Csemegi-kódex parlamenti vitájában 110. o 201 Kovács Kálmán – Közjogi harcok a Csemegi-kódex parlamenti vitájában 111. o 197 198

42

Zay Adolf szerint „a vezérnemzet netalán téves és veszélyes politikáját nem akarja tüskön-bokron vakon követni”.202 A főrendiházban egy felvidéki megye főispánja a lelkészek és tanítók nemzetiségi agitációja ellen kívánt súlyos büntetéssel élni. Ezen „sui generis” bűncselekményekre szerinte külön szakasz szükséges a büntető törvénykönyvben. A szlovák nemzetiség ellen közigazgatás útján tett intézkedéseket jónak, de kevésnek tartotta, ezért speciális büntetőjogi eszközöket javasolt.203 A főrendiház tárgyalásán, azon szakaszokkal kapcsolatban, amelyek a lázításról szóltak, négy báró (álláspontjuk megegyezett az általános

vitán

elhangzottakkal),

két

főispán,

a

besztercebányai

püspök,

a

főkamarásmester szólaltak fel. Majthényi báró szerint a felsőház azért bírálja erélyesen a nemzetiségiekkel kapcsolatos kérdést, mert „a méltóságos főrendek, mint törvényhozó testület jelen szerkezetükben leginkább megőrizték a nemzeti jelleget”.204 A bárókkal együtt a püspök ugyanazon álláspontot képviselte, azonban azt ellenezte, hogy a nemzetiség elleni izgatás terén új bűncselekmények kerüljenek meghatározásra, a besztercebányai püspök szavaival élve: „én ez irányban nem a büntető törvénykönyvtől, hanem egy erős kormánytól várom a segélyt”. Előbb említettekkel egyetértvén a főkamarásmester is azt mondta, hogy kormányzati úton kell fellépni a nemzetiségi kérdéssel szemben, azonban erre a törvényhozást, mint eszközt, kevésnek vélte.205 Csemegi Károly eközben a főrendek megnyugtatására összpontosított, miképp a kódex megfelelő szakaszai represszáliákat foglaltak magukban a nemzetiségek mozgalmaival szemben. A kormány, a hatóság és a felekezetek elöljárói rendelkeztek a megfelelő eszközökkel ezen problémákra (pl.: hivatalvesztés). Csemegi érvei megfelelően hatottak, melynek eredményeképpen a főrendiház elvetette a bárók azon módosításait, amelyekkel a nemzetiségi megmozdulások ellen új szankciórendszeri kidolgozását kívánták. Ezen témakört érintő vitával kapcsolatban – mely mindkét házban és azok bizottságaiban lefolyt – a kormánypárt, az ellenzék részéről nem merült fel semmiféle javaslat, indítvány, mely a problémákat társadalmi, gazdasági eszközökkel orvosolná.206

Kovács Kálmán – Közjogi harcok a Csemegi-kódex parlamenti vitájában 111. o Kovács Kálmán – Közjogi harcok a Csemegi-kódex parlamenti vitájában 111. o 204 Kovács Kálmán – Közjogi harcok a Csemegi-kódex parlamenti vitájában 111. o 205 Kovács Kálmán – Közjogi harcok a Csemegi-kódex parlamenti vitájában 111. o 206 Kovács Kálmán – Közjogi harcok a Csemegi-kódex parlamenti vitájában 112. o 202 203

43

A Csemegi-kódex (amely első burzsoá törvénykönyvként kerül említésre) nagy haladást jelentett a kodifikálatlan magyar joggal szemben és előrelépést a 48-as viszonyokhoz képest. A parlamenti vitája során is kitűnt, hogy vannak hiányosságai, nem feltétlenül a hagyomány képviselője, az 1843-as javaslathoz képest sok mindenben visszamaradottnak tűnhet. Fő kivetnivaló abban rejlik, hogy a kor viszonyaihoz (társadalmi, gazdasági, politikai) képest nem jelent továbblépést, sem fejlődést. „Célkitűzése már nem az volt, hogy a burzsoá viszonyokat a feudális rendszerrel és maradványaival szemben erősítse meg”,207 hanem a kiegyezést követő korszak tőkés és nagybirtokos osztályainak hatalmának biztosítását célozta meg, valamint ezen osztályok parasztsággal, nemzetiségiekkel, munkásosztállyal szembeni védelmét. A kódex nem teljesíti ki az állampolgári biztosítékok büntetőjogi védelmét, hanem bizonyos szabadságjogok (pl.. sajtószabadság) tekintetében megszorításokat alkalmaz. A Csemegi-kódex nem felel meg azon követelményeknek, amelyeket a marxista jogtudomány a haladó jogi hagyományok szempontjai által meghatározott.

207 208

208

Kovács Kálmán – Közjogi harcok a Csemegi-kódex parlamenti vitájában 112. o Kovács Kálmán – Közjogi harcok a Csemegi-kódex parlamenti vitájában 113. o. 44

VI. FEJEZET A CSEMEGI-KÓDEX EGYES SEPCIÁLIS TERÜLETEI A Csemegi-kódex számos speciális rendelkezést tartalmazott, melyek tételes elemzése hatalmas terjedelme folytán jelen dolgozatban nem valósítható meg, azonban ezen szabályozásból megemlítenék két területet. 1. A Csemegi-kódex fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezései A kódex főbüntetésként az alábbiakat nevesíti: halálbüntetés, fegyház, államfogház, börtön, fogház, börtön.209 Külön szabályozási rendszere van a fiatalkorú fogházra ítéltek büntetésének végrehajtását illetően.210 A büntetés céljaként a nevelés említhető meg, mivel a fiatalkorúak fogékonyak a nevelésre, javításra, azonban ezen javításnak negatív hatása is megmutatkozik, ami szintén hatással lehet a fiatalkorúakra. Súlyosabb büntetést szab ugyanazon cselekmény elkövetése miatt a fiatalkorúakra, mint az idősebb korúakra. Eszerint a fiatalkorút büntetése során teljes mértékben el lehet különíteni a többi rabtól, ennek a jelentősége abban rejlik, hogy az adott személyt kevesebb negatív hatás éri társaitól.211 A bíróság ítéletében rendelkezhetett arról, hogy a 20. életévet be nem töltött illető hat hónapnál nem súlyosabb büntetést (nevelés célzattal) magánelzárásban töltse. Továbbá arról is rendelkezhetett a büntetés enyhítése céljából, hogy a büntetést a kiskorú javítóintézetben töltse.212 A kódexet ezen vonatkozásban sok támadás érte, amelynek oka mind társadalmi, mind tudományi okokra vezethető vissza. A Csemegi-kódex hiányossága a fiatalkorúak büntetési rendszerének hibájában, bonyolultságában rejlik. A kódex módosítása e téren szükségessé vált, mivel a fejlődő tudomány, társadalmi változások miatt némely rendelkezési elavultak.213

1878. évi V. törvény 20. § 1878. évi V. törvény 42. § 211 1878. évi V. törvény 42. § 212 1878. évi V. törvény 42. § 213 Szalóki Gergely – A Csemegi-kódex fiatalkorúakra vonatkozó szankciói 1-2. o. 209 210

45

2. A vasút védelme a Csemegi-kódexben Hazánkban a gőzvasút megjelenésével kerültek felszínre a közlekedésben rejlő veszélyek. Az első vasúti útvonalak közül 1846. július 15-én került megnyitásra a PestVác közti szakasz. Ennek üzemvitelét az „Éjszakai Ferdinánd Császár Vasút” rendelkezések határozták meg, amelyek az utazók védelmét szolgálták mind a pályákon, mind a vasúti állomásokon.214 Ezen védelem fokozottabbá vált a vasút dinamikus fejlődése és a forgalom növekedése folytán. Ilyen események folytán szükségessé vált a vasút büntetőjogi védelme a külső és belső támadások ellen. A Csemegi-kódex az elvárásoknak kimerítően eleget tett. XXXIX. fejezetében a közveszélyű cselekmények körében megemlítve szabályozza a „vaspályák, hajók, távirdák megrongálása és egyéb közveszélyű cselekményeket”.215 Az extráneusokkal szembeni védelmet a kódex így fogalmazza meg: „Aki a vaspályán gőz-, vagy más hajónak, vagy ezekhez tartozó tárgynak szándékos megrongálása által, a vasúton vagy a hajón lévő személyeket vagy árukat veszélynek teszi ki: a közveszélyű megrongálás bűntettét követi el, és öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő.”216 Ha ezen bűntettetek közül valamely elkövetése közben súlyos testi sértés valósul meg, akkor a tettes öt évtől tíz évig terjedő fegyházzal büntethető, ha haláleset történik akkor életfogytig tartó fegyházzal büntetendő.217 Ezen cselekmények gondatlanság esetén enyhébben büntetendők. Hamis jelzést adó személy mind külső, mind belső elkövető is lehet, azonban büntetni csak a belső személyt (vasúti hivatalnok vagy szolga) szolgálati kötelezettségének megszegése folytán keletkezett veszélyhelyzet miatt lehetséges.218 Az elkövetkezendő időben ugyan a technika rohamosan változott, azonban az emberi magatartások, a bűncselekmények elkövetése ugyanúgy megmaradt, melyet szabályozni kellett. 219

dr. Györe István – A vasút külső támadások elleni védelme a Csemegi-kódex gyakorlatában, Cikkek, tanulmányok 519. o. 215 1878. évi V. törvény 434. § 216 1878. évi V. törvény 434. § 217 1878. évi V. törvény 435. § 218 1878. évi V. törvény 443. § 219 dr. Györe István – A vasút külső támadások elleni védelme a Csemegi-kódex gyakorlatában, Cikkek, tanulmányok 519. o. 214

46

VII. FEJEZET A CSEMEGI-KÓDEX HATÁSA NAPJAINKBAN A Csemegi-kódex, mint az első magyar büntető törvénykönyv napjainkra is nagy hatással bír, megjelenik a bírói gyakorlatban, egyes törvények indokolásai visszavezethetők rá. Ezek közül lássunk pár példát. 1. PIT-H-BJ-2011-47. Bírósági Határozat - a Pécsi Ítélőtábla határozata büntetőügyben A 2012. évi C. törvény (Btk.) 326. § (1) bekezdése szerint „orgazdaságot követ el, aki csempészetből, lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból, jogtalan elsajátításból vagy orgazdaságból származó dolgot vagyoni haszon végett megszerez, elrejt vagy elidegenítésében közreműködik”.220 Jelen ügyben az első elkövetési magatartás vizsgálata vált szükségessé. Az 1878. évi V. törvény (Csemegi-kódex) 370. § (1) bekezdésének törvényi tényállása az orgazdaság elkövetési magatartásait a fentiekkel mindenben egyezően határozta meg: büntetni rendelve a bűncselekményből származó dolog - vagyoni haszon végett történő megszerzését, elrejtését vagy annak elidegenítésében való közreműködést.221 E rendelkezés nyomán kialakult ítélkezési gyakorlat nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy a hatalomba vett dolgot az elkövető mire használta fel, így megszerzésként értékelte

az

elfogyasztást,

az

elfogyasztásban

való

részvételt

is.

Ez az álláspont a későbbiek során sem változott.222

2012. évi C. törvény 326. § (1) bekezdése 1878. évi V. törvény 370. § (1) bekezdése 222 Jogtár - Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala – Döntvénytár - PIT-H-BJ2011-47. Bírósági Határozat, Dr. Angyal Pál: A magyar büntetőjog kézikönyve, 13. kötet - Sikkasztás, jogtalan elsajátítás, orgazdaság és bűnpártolás; Budapest, Attila Nyomda Rt. 188. o. 220 221

47

2. LB-H-BJ-2009-195. Bírósági Határozat - a Legfelsőbb Bíróság határozata büntetőügyben A hűtlen és hanyag kezelés egyaránt klasszikus értelemben vett bűncselekmény, amelyet hasonló törvényi tényállás alapján már az 1878. évi V. törvény is büntetni rendelt,223 kiindulva abból az általános társadalmi, erkölcsi elvárásból, ha valaki másnak a vagyonát kezeli, azt a megbízójának érdekei szerint, hűségesen és becsületesen köteles gondozni. Ha pedig a vagyon tulajdonosának kárt okoz, azért büntetőjogi felelősséggel tartozik. Ismert volt a „vagyonelkezelés” fogalma is, amikor a vagyonkezelő a vagyont félrekezelte és azt elvesztette, valamint nem újdonság valamely részvénytársaság igazgatósága

tagjának,

felügyelő

bizottsága

tagjának

büntetőjogi

felelősségre

vonhatósága sem. Ezzel szemben a bírói gyakorlatban az olyan esetek fordulnak elő többségben, amikor a vagyonkezelő a vagyonban okoz kárt, de olyan hátrány nem következik be, ami teljes vagyonvesztéssel jár.224 3. 1/2005. Büntető-polgári jogegységi határozat A sikkasztás bűncselekményének elkövetési tárgyáról, valamint más ingatlanának csalással történő elidegenítésekor a vagyon elleni bűncselekmény sértettjéről. Az 1878. évi V. törvény (Csemegi Kódex) 355. §-a a sikkasztás - a 333. §-a lopás elkövetési tárgyaként az idegen ingó dolgot jelölte meg.225 E folytán töretlen joggyakorlat alakult ki, s a Kúria kimondta (K.208/1935.), hogy jogok a sikkasztásnak nem lehetnek tárgyai.226 A Csemegi-kódexet felváltó 1961. évi V. törvény a lopás (291. §) és a sikkasztás (292. §) tényállásából az „ingó” jelzőt elhagyta, mivel a következetes ítélkezési gyakorlat alapján egyértelmű, hogy az elkövetési magatartás megvalósítása ingatlanra nézve kizárt. A két törvényhely együttes említése a tradíciókkal összhangban azért történt, mert a sikkasztás elkövetési tárgyát a jogalkotó a lopásból vezette le, kiemelve, hogy az csak ingó dolog lehet. A sikkasztás elkövetési

1878. évi V. törvény XXVIII. fejezet Jogtár - Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala – Döntvénytár - PIT-H-BJ2011-47. Bírósági Határozat - a Pécsi Ítélőtábla határozata büntetőügyben 225 1878. évi V. törvény 333. §, 355. § 226 Kúria K.208/1935 223 224

48

tárgyát érintően az 1978. évi IV. törvény sem változtatott, az ítélkezési gyakorlat ugyanúgy tartalmazza, hogy a sikkasztás elkövetési tárgya kizárólag ingó dolog lehet. 227

4. 1/1999. Büntető jogegységi határozat A Btk. 2. §-ának visszaható hatályú alkalmazása, ha a Btk. Különös Részének valamely keretkitöltő jogszabályi rendelkezésében a bűncselekmény elkövetése után változás következik be.228 A büntetőtörvény időbeli hatályára vonatkozó jogi szabályozás előzményeit elemezve megállapítható, hogy az 1878. évi V. törvény (Csemegi-kódex) az időbeli hatály kérdésében némileg eltérő szabályozást fogalmazott meg. A Csemegi-kódex 2. §-a értelmében, „ha a cselekmény elkövetésétől az ítélet hozásáig terjedő időben különböző törvények, gyakorlat vagy szabályok léptek hatályba, ezek közül a legenyhébb alkalmazandó”.229 Ezen rendelkezés alkalmazása során kialakult bírói gyakorlat a keretkitöltő jogszabályok módosítása esetén a visszaható hatályt kizárta. A jogirodalom a visszaható hatály alkalmazását akkor, amikor a keretjogszabályok módosulása miatt megszűnt a büntetőjogi védelem, szükségesnek vélte.230

227

Jogtár - Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala – Döntvénytár - 1/2005. Büntető-polgári jogegységi határozat - A sikkasztás bűncselekményének elkövetési tárgyáról, valamint más ingatlanának csalással történő elidegenítésekor a vagyon elleni bűncselekmény sértettjéről. 228 2012. évi C. törvény 2. § 229 1878. évi V. törvény 2. § 230 Jogtár - Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala – Döntvénytár - 1/1999. Büntető jogegységi határozat - dr. Angyal Pál: A Magyar Büntetőjog Kézikönyve Széchenyi Rt. Budapest, 1941. 18. kötet, Árdrágító visszaélések stb. 105-106. o. 49

ÖSSZEGZÉS Szakdolgozatom végére érve és a leírtakat átgondolva, úgy gondolom, hogy sikerült eleget tennem a munkám elején felvázoltaknak, amely szerint az 1878. évi V. törvény részletesen bemutatásra került annak pozitív, valamint negatív oldalaival egyaránt. Törekedtem arra, hogy a könnyebb érthetőség szempontjából megfogalmazásaim világosak, s lényegre törőek legyenek. A köztes fejezetek részletesen tartalmaznak egyes szakaszokat, illetve azok indokolását, bemutatván ezzel a jogalkotó célját, eszmefuttatásait. A dolgozatom utolsó fejezetében a gyakorlatra kívántam helyezni a hangsúlyt, akként, hogy megnyilvánuljon a Csemegi-kódex fontossága, hatása a magyar jogrendszerre. Kifejezésre jusson, hogy Csemegi Károly forradalmian „újat” és hatékony művet alkotott. Azt hiszem abban mindannyian egyetérthetünk, hogy ezen kódex fő sajátossága abban is rejlik, hogy akadályt nem ismerve, számos bírálat, vita után elérte célját, az országgyűlés elfogadta és a király szentesítette. Törvényünk kiemelkedő jellegére utal, hogy évtizedekig hatályban volt, ami elegendő arra, hogy beleivódjon a magyar büntető jogrendszerbe, annak gyökereit képezze és meghatározza a jövő eszméit.

„A bűn nem mindig ott kezdődik, ahol a büntető törvénykönyv paragrafusba foglalja a tényállást.”231

231

http://www.citatum.hu/kategoria/Jog/3 - Szabó László 2015.03.10. 50

IRODALOMJEGYZÉK

● Magyar jogtörténet (2004) Osiris Kiadó - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE – Bódiné Beliznai Kinga, Király Tibor, Lőrincz József, Máthé Gábor, Mezey Barna ● A praxistól a kodifikációig, Csemegi Károly emlékére (1826-1899), Jogtörténeti értekezések, Osiris Kiadó, Budapest 2001, Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar tudományos kiadványa, Mezey Barna – Egy jogászkarrier a 19. században Csemegi Károly (1826-1899) ● A praxistól a kodifikációig, Csemegi Károly emlékére (1826-1899), Jogtörténeti értekezések, Osiris Kiadó, Budapest 2001, Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar tudományos kiadványa, Horváth Tibor – Az első magyar büntető törvénykönyv és kodifikátora: Csemegi Károly ● Györki Kálmán – Emlékbeszéd Csemegi Károly születésének 175. évfordulója alkalmából, A Magyar Kriminológia Társaság és Csongrád város által rendezett emlékülésen ● Degré Alajos: Jogtörténeti tanulmányok. A dualizmus korának állam- és jogtörténeti kérdései II. Szerkesztette: Csizmadia Andor és Pecze Ferenc. Budapest, 1968. ● Pauler Tivadar – Adalékok a hazai jogtudomány történetéhez, Budapest 1878. ● Debreceni Jogi Műhely – A fiatalkorúakkal kapcsolatos életkori szabályozás alakulása a Csemegi-kódextől napjainkig - Szentmiklóssy-Szabó Boglárka ● Szalóki Gergely – A Csemegi-kódex fiatalkorúakra vonatkozó szankciói ● Györe István – A vasút külső támadások elleni védelme a Csemegi-kódex gyakorlatában, Cikkek, tanulmányok ● Angyal Pál: A magyar büntetőjog kézikönyve, 13. kötet - Sikkasztás, jogtalan elsajátítás, orgazdaság és bűnpártolás; Budapest, Attila-Nyomda Rt. ● Angyal Pál: A Magyar Büntetőjog Kézikönyve - Széchenyi Rt. Budapest, 1941. 18. kötet, Árdrágító visszaélések stb. ● Kovács Kálmán – Közjogi harcok a Csemegi-kódex parlamenti vitájában

51

JOGSZABÁLYJEGYZÉK ● 1878. évi V. törvény - A bűntettekről és vétségekről ● 1878. évi V. törvény - A bűntettekről és vétségekről – Indokolás ● 2012. évi C. törvény – A Büntető Törvénykönyvről ● PIT-H-BJ-2011-47. BH ● LB-H-BJ-2009-195. BH ● 1/2005. Büntető-polgári jogegységi határozat ● 1961. évi V. törvény - a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről ● 1978. évi IV. törvény - A Büntető Törvénykönyvről ● 1/1999. Büntető jogegységi határozat ● 1879. évi XL. törvény - A magyar büntető törvénykönyv a kihágásokról ● 1908. évi XXXVI. törvény – I. Büntető Novella ● 1950. évi II. törvény - A büntető törvénykönyv általános részéről ● K.208/1935 Kúria ● 1913. évi XXI. törvény – A közveszélyes munkakerülőkről ● 1885. évi VII. törvény - A főrendiház szervezetének módosításáról ● 1874. évi XXXIII. törvény - Az 1848. évi V. törvénycikk és az erdélyi II. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről

HIVATKOZÁSOK JEGYZÉKE ● http://www.staff.u-szeged.hu/~capitul/analecta/trip_hung.htm ●http://cograf.hu/tudastar/az-1843-evi-bunteto-torvenyjavaslatok-esacsemegi%E2%80%93kodex ●http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudomanyok/tortenelem/az-ujkor-14921914/a-dualista-magyar-allam-1867-1900/a-dualizmus-kori-magyar-allam-szervezete ●http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Tortenelem/14Szab%F3_Marjanucz/html/4_3.ht m ●http://magyarzsido.hu/index.php?option=com_catalogue&view=detail&id=495&Itemi d=29 ●http://jogasz.cafeblog.hu/2014/09/28/ne-piszkald-a-btk-t/ ●http://www.citatum.hu/kategoria/Jog/3 52

● http://mek.oszk.hu/01300/01396/html/01.htm ● http://uni-nke.hu/hirek/2014/09/08/heti-gondolat-cesare-beccaria ● http://topszotar.hu/nemetmagyar/Vereinigung ● http://mek.oszk.hu/01900/01905/html/index1.html

53