Szakdolgozat
Kovács Ádám
Miskolc 2013.
MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék
A vadászat során előforduló bűncselekmények
SZERZŐ: KOVÁCS ÁDÁM TAGOZAT: NAPPALI KONZULENS: DR. SÁNTHA FERENC EGYETEMI DOCENS
2
UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW THE INSTITUTE OF A CRIMINAL SCIENCE CRIMINAL AND PENOLOGICAL DEPARTMENT
THE COURSE OF THE HUNTING
AUTHOR: ÁDÁM KOVÁCS FULL TIME COURSES: J 502 SUPERVISOR: DR. FERENC SÁNTHA
3
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés …………………….…………………………………………………………….6 A vadászat során elkövetett bűncselekmények csoportosítása …………………………8 Vadászati alapfogalmak ………………………………………………………………….9 Vadgazdálkodás ………………………………………………………………9 Vadászat ……………………………………………………………………….9 A vadász ………………………………………………………………………10 A vadászatra jogosult …………………………………………………………10 Az orvvadászattal szembeni fellépés szabályai, nehézségei …………………………..11 Bakóczi iránymutatásai fegyveres orrvadász tettenérése esetére ………………………12 A bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyek elfogásáról
…………………….12
A vadászat során előforduló egyes bűncselekmények ………………………………..14 A hivatalos személy elleni erőszak
…………………………………………14
Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak ………………………………….14 Hivatalos személy támogatója elleni erőszak ………………………………..14 A jogos védelem a hivatásos vadász eljárása során ………………………………………18 Lőfegyverhasználat jogos védelmi helyzetben
………………………………….18
A tévedés büntetőjogi következményei az egyes vadászatoz kapcsolódó bűncselekmények kapcsán …………………………………………………………….....23 A társas vadászati módok során előforduló bűncselekmények ……………………….30 A vadászbalesetekről általában …………………………………………………………30 Külső, vagy másképpen tárgyi okok …………………………………………30 Belső úgynevezett személyi okok ……………………………………………30 A vadászati, foglalkozási szabályszegések csoportosítása …………………………….31 A legfőbb biztonsági előírások, a vaddisznó hajtások előkészítése során ……………..31 Éjszakai egyéni vadászaton irányadó legfőbb biztonsági szabályok ……………………31 A vadászati balesetek személyi okai
…………………………………………………..34
A vadászat körében irányadó foglalkozási szabályok és a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés
……………………………………………………………..36
Legfontosabb fegyvertartási és kezelési szabályok …………………………………….37 Bakóczi kutatásai szerint a balesetek bekövetkezésének oka gyakorisági sorrendben …37 Jogszabályban rögzített egyes vadászai szabályok
…………………………………….38
A társas vadászat foglalkozási szabályainak egyéb sajátosságai ……………………38 A hajtástérkép tartalma …………………………………………………………………38 4
A vadászati, foglalkozási szabályok megszegése ………………………………………..40 Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés ………………………………………….40 Vaddisznó lesvadászaton történt halálos kimenetelű vadászbaleset …………41 Foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés ……………………………...44 Az emberölés tényállásáról általában …………………………………………………..47 Gondatlanságból elkövetett emberölés ……………………………………….49 Az orvvadászathoz kapcsolódó bűncselekmények és szabálysértések jogi megítélése …………………………………………………………………………….50 Az orvvadászat során előforduló egyéb bűncselekmények és Állatkínzás
………………………………………………………………….52
Az állat kínzásával, bántalmazásával, elűzésével elkövetett állatkínzás ……..52 A tiltott vadászati eszközzel, vagy tiltott vadászati módon megvalósított állatkínzás ……………………………………………………..54 A vadászati eszköz ……………………………………………………………………….55 A vadászat rendjének megsértése ……………………………………………………..55 Jogosulatlan vadászat
………………………………………………………………..57
A vadászati idény és vadászati tilalmi idő ……………………………………………..58 Vadászati kíméleti terület ……………………………………………………………….58 Visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel ………………………………………………….59 Elkövetési magatartás ………………………………………………………………….60 Az orvvadászatra átengedett lőfegyver …………………………………………………..59 Az orvvadászat körében felmerülő vagyon elleni bűncselekmények …………………….61 Lopás …………………………………………………………………………61 Rablás ………………………………………………………………………..63 Összefoglalás …………………………………………………………………………….64 Irodalomjegyzék …………………………………………………………………………..67 Felhasznált jogszabályok jegyzéke ……………………………………………………….68
5
Bevezetés Hazánk méltán világhírű vadállománya természeti kincsünk, amelynek megőrzése nemzetgazdasági érdek és az állatvilág fajgazdagságának megőrzési kötelezettségét is magában hordozza, amely jogi eszközök igénybevétele nélkül elképzelhetetlen. Számos szerző rámutatott a vadgazdálkodás, vadászat szükségességére valamint arra, hogy ezen tevékenység nem csak a vad elejtését, mint puszta zsákmányolást, és az ember ősi ösztöneinek kielégítését szolgálja, hanem egy tudományos alapra igényt formáló foglalkozás is, úgy mint bármelyik társadalmilag egyöntetű elismerésnek örvendő szakma. Összességében megállapítható, hogy a vadászat egyidős az emberiséggel és egészen a középkortól kezdve találhatunk olyan jogforrásokat, amelyek azt bizonyítják, hogy a mindenkori törvényalkotó szabályozásra méltónak ítélte meg e tevékenységet. Abban az esetben ha a vadászat jelenlegi társadalmi megítélését vizsgáljuk könnyen juthatunk arra az eredményre, hogy a vadászatellenesség, a társadalom nagy többsége részéről való elutasítás nem alaptalan, annak ellenére, hogy erős törekvések vannak az irányba, hogy ismeretterjesztő anyagokkal, irodalmi művekkel, pályázatokkal próbáljanak ezen hangulaton javítani. Ismeretesek
világhírű
vadászok
által
alapított
nemzetközi
szervezetek
mindennapi törekvései és a Föld fajgazdagságának megőrzése érdekében tett erőfeszítései. A nemzetközi vad- és növényvédelmi egyezmények szintén ez irányba mutatnak, amelyek életre hívása és az előkészítésükben betöltött aktív közreműködés, szintén a vadásztársadalom egy nívós magas szakmai és jogi ismeretekkel rendelkező rétegének az érdeme.
6
Szakdolgozatom témáját érdeklődési körömnek megfelelően, a vadászat során előforduló bűncselekmények iránti érdeklődésem miatt választottam. Ennek oka, hogy a vadászat, vadgazdálkodás témakörében már rendelkezem némi jártassággal, abból adódóan, hogy magam is közel egy évtizede vadászom, és azt gondolom reálisan meg tudom ítélni azokat a cselekményeket, amelyek ennek az egyébként ennek nagyon szigorú személyi feltételekkel gyakorolható tevékenységnek a velejárói. Eddigi személyes tapasztalataimra és a szakdolgozat késztése során feldolgozott irodalomra, valamint a törvényi szabályozásra hivatkozva szeretnék rávilágítani a vadászat során gyakorta előforduló események büntetőjogi relevanciájára, figyelembe véve azokat az eseteket is, amelyek a mindennapi praxisban előfordulnak, azonban szankcionálásuk elmarad. (Talán nem véletlenül ezzel a vadászatellenesség álláspontját igazolva.) Itt szeretném azonban megjegyezni, hogy ezen cselekmények természetesen csak egy részét teszik ki a vadászattal összefüggésben felmerülő számos bűncselekménynek, amelyek előfordulásukat tekintve véleményem szerint igen sokszínűek. Dolgozatom során tekintettel arra, hogy a vadászati tevékenység során vagy azzal összefüggésben számos bűncselekmény említhető, próbáltam a teljesség igénye nélkül, a gyakorlatban leginkább előforduló bűncselekményekre reflektálni és a vadászat hatályos törvényi szabályozásával párhuzamosan bemutatni őket.
7
Tekintettel arra, hogy a vadászat során előforduló bűncselekmények rendszerezése többféle módon lehetséges az általam feldolgozott irodalom alapján a következő csoportosítást tudtam kialakítani*:
I. A vadászat során elkövetett bűncselekmények, amelyek a vadászathoz kapcsolódásuk szerint lehetnek: 1.) közvetlenül kapcsolódó (pl.: orvvadászat), 2.) közvetetten kapcsolódó (pl.: állatkínzás az „erdőjáró” részéről). Ezen két kategórián belül tovább csoportosítva: 1.) a.) vadászlőfegyver tartásával és a vadászlőfegyver használatával összefüggő bűncselekmények: aa.) legális tartással, használattal összefüggő bűncselekmények (nagy értékű haszonállat lelövése), bb.) illegális tartással, használattal összefüggő bűncselekmények (orvvadász illegális lőfegyvertartása). 2.) Vadászterületen elkövetett egyéb bűncselekmények a.)
Vadászatra
jogosult
által
elkövetett
bűncselekmények
(pl.:
természetkárosítás): aa.) A vadászat, mint tevékenység gyakorlása során elkövetett bűncselekmények, amelyek lehetnek akár lőfegyvertartással, használattal kapcsolatosak is. (pl.: foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés, segítségnyújtás elmulasztása), bb.) vadászati tevékenységen kívül eső bűncselekmények. b.) Kívülálló(k) által vadászterülten elkövetett bűncselekmények (pl.: lopás, rongálás).
*az egyes kategóriák között átfedések lehetnek. 8
Vadászati alapfogalmak
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény és a végrehajtásáról szóló 79/2004 (V. 4.) FVM rendelet alapján:
Vadgazdálkodás:
E
törvény
alkalmazásában
vadgazdálkodásnak
minősül
a
vadállomány és az élőhelyének - ideértve a biológiai életközösséget is - védelmével, a vadállomány szabályozásával kapcsolatos tevékenység.1 Vadászat: Vadászat a vadnak az e törvényben engedélyezett eszközzel, vagy ragadozó madárral és engedélyezett módon vadász által, vadászterületen történő elejtésére, vagy elfogására irányuló tevékenység.2 A vadászat formája lehet3: a.) egyéni vadászat, b.) társas vadászat. A vadászati törvény végrehajtásáról szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 69. §-a értelmében egyéni vadászatnak minősülnek az alábbiak:4 a.) cserkelés, b.) les, c.) barkácsolás és d.) a vízi járműből történő vadászat, e.) az egyéni apróvad vadászat, f.) a solymászat. A Vtv. 70. § (1) bekezdésének b) pontja szerint társasvadászatnak minősül a nagyvad terelő- és hajtóvadászata, az apróvad kereső-, illetve hajtóvadászata amennyiben a
1
1996. évi LV.tv 40. § 1996. évi LV tv. 56. § (1) bek. 3 1996. LV. Tv 70. § (1) bek. 4 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 69. § 2
9
felsorolt vadászatokon három vagy több vadász vesz részt. Nagyvad terelővadászatának minősül a hajtóebek használata nélkül szervezett társasvadászat.
A vadász: az a személy lehet, aki rendelkezik:5 a) vadászjeggyel vagy vadászati engedéllyel; b)105 vadászlőfegyver-tartási engedéllyel; c) a ragadozó madárral vadászó vadász esetén a természetvédelmi hatóság által ragadozó madár tartására kiadott engedéllyel; d)
A vadászatra jogosult Vtv. (6-7. §) 6. § (1) Önálló vadászati jog esetén vadászatra jogosultnak a vadászterület tulajdonosát kell tekinteni. (2)6 Társult vadászati jog esetén vadászatra jogosultnak a vadászterület tulajdonosainak közösségét kell tekinteni. A vadászterület határát megállapító határozat alapján az érintett földtulajdonosok vadászati közösséget alkotnak. (3) A vadászati jog haszonbérbeadása esetén vadászatra jogosultnak a haszonbérlőt kell tekinteni. (4) A vadászatra jogosultat (a továbbiakban: jogosult) a vadászati hatóság nyilvántartásba veszi. 7. § (1) A vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával kapcsolatos kötelezettségek és jogok e törvényben foglaltak szerinti teljesítéséért a jogosult felel. (2) A jogosult az őt megillető vadászati jogot az e törvényben foglaltak alapján köteles gyakorolni vagy hasznosítani.
5
1996. évi LV. Tv 59.§
10
Az orvvadászattal szembeni fellépés szabályai, nehézségei A vadászathoz közvetlenül kapcsolódó bűncselekmények körében külön említést érdemel az orvvadászattal szembeni hatékony fellépés, amely sok esetben nagy kockázatot rejt magában a vadgazdálkodási érdekek mellett fellépő hivatásos személyzetre nézve. Egyes szakmai szerzők eltérő módon ítélik meg az orvvadászatból eredő veszteségek mértékét, a szkeptikusok szerint minden harmadik nagyvad az orvvadászok zsákmánya lesz. Ha ez túlzó mértékűnek is tűnik, az apróvad és az őz minimum negyede a rapsicok kezébe kerül, lehetetlenné téve a korrekt vadgazdálkodási tervezést.6 A vadászati tevékenység a legtöbb esetben a lakott területtől távol eső területen zajlik. További jellemzője, hogy szinte kizárólag rossz látási viszonyok között folyik, mivel a nagyvad szívesen csak az alkonyati óráktól hajnalig mozog. Ennek megfelelően a vadász sok esetben egyedül tartózkodik a leshelyen az elejteni kívánt vadat várva. „A hivatásos vadászoknak sokszor komoly dilemmát okoz annak eldöntése, hogy keressék-e a nem veszélytelen konfliktust a vadorzókkal vagy esküjüket megszegve inkább elkerüljék őket.”7 A törvényi előírásból következően a hivatásos vadászok kötelezettsége a vadorzókkal szembeni fellépés. Mivel rosszabb esetben az elkövetők nem a menekülést választják, hanem egy esetlegesen még súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett bűncselekmény elkövetésére folyamodnak, így ezekben a helyzetekben a hivatásos vadászoknak sok kockázatot kell vállalniuk ahhoz, hogy esküjükhez hűek maradjanak. Ezekben az esetekben vagy arról van szó, hogy az elkövetőt megzavarják, vagy pedig arról, hogy az elkövetést akadályozzák meg. Előfordul az is, hogy a zsákmány megtartásában jelent akadályt a hivatásos vadász fellépése. Leggyakoribb eset, mikor súlyosabb bűncselekmény valósul meg, amikor az elkövetőt le akarják fegyverezni vagy be akarják kísérni a rendőrségre. Az ilyen jellegű bűncselekmények jellemzője továbbá, hogy az elkövetők felelősségre
vonásának
egyetlen
módja
a
tettenérés,
amely
ennél
a
bűncselekménytípusnál rendkívül nehézkes mivel az orvvadász a használt módszertől függetlenül leshelyét állandóan változtatja s eszköztárában sok esetben megtalálhatóak a legfejlettebb éjjellátó berendezések, hangtompítók stb. 6 7
Elek B. magyarvadaszportal.hu Elek B. 2008. 26. o.
11
Ilyen esetekben a hivatásos vadász azért kerül nehéz helyzetbe, mert fegyverhasználat esetén annak is ki van téve, hogy a bíróság, mivel a jogos védelem szükségességét tanúkkal igazolni nem tudja, büntetéssel sújtja.8
Bakóczi iránymutatásai fegyveres orrvadász tettenérése esetére: Főszabály: A határozott fellépés. A legkisebb bizonytalanság a tetten érő életét, biztonságát veszélyeztetheti. A hivatásos vadásznak mindig fel kell fednie kilétét és biztosított fegyverrel célra tartva fel kell szólítani az orrvadászt a megállásra, fegyvere letételére, kezei feltartására. A letett lőfegyvert az orrvadász állandó szemmell tartása mellett fel kell venni és kiüríteni. Ismeretlen tettes esetén a személyazonosság megállapítására kell törekedni. Amennyiben személyazonosságát vagy a birtokában lévő vad jogosságát nem tudja igazolni, értesíteni kell a rendőrséget. Az orrvadász feltartóztatása, igazoltatása során mindig körültekintően kell eljárni, abban a tekintetben is, hogy az orrvadásznak lehet cinkostársa, aki a feltartóztatásban akadályozhatja a hivatásos vadász eljárását. Fokozottan érvényes az a szabály, hogy a hivatásos vadásznak nem szabad semmiféle beszélgetésbe elegyedni. Amennyiben a fegyverhasználat nem kerülhető el az alábbi szabályok szemmel tartásával kell eljárni: 1. Az orrvadász harcképtelenné válása esetén azonnal be kell szüntetni a fegyverhasználatot, továbbá akkor is, ha az megadja magát. 2. Kerülni kell az élet kioltását. 3. Orrvadász menekülése esetén ellene lőfegyvert használni nem lehet. 4. Ha szolgálati fegyver használata következtében személyi sérülés történt a hivatásos vadász köteles a sérültet a helyszínen elsősegélyben részesíteni és sürgős orvosi ellátásáról gondoskodni.9 A bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyek elfogásáról a büntetőeljárásról szóló törvény alapján A büntető eljárási törvény lehetőséget biztosít a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személy bárki általi elfogásáról. Gyakorlatban számos esetben előfordul, hogy az elkövetőt az elkövetés helyszínén vagy annak közelében a hivatásos vadász, vagy valaki 8 9
Bakóczi, 1973. 315. o. Vtv. 37.§ (2) bek.
12
más, de nem a nyomozó hatóság tagja elfogja. Nem csak az az eset minősül tetten érésnek, amikor az elkövető bűncselekményt szemtanú jelenlétében hajtja végre, és az a helyszínem elfogja, hanem az is, ha az elkövetőt akár a cselekmény szemtanúja, vagy az ő felhívására, más személy üldözés során elfogja.10 Ebben az esetben a Be. 127. § (3) bekezdése lehetőséget biztosít az elfogó személynek az elkövető visszatartására a hatóság kiérkezéséig.
10
Elek B. 2008.
13
A vadászat során előforduló egyes bűncselekmények
A hivatalos személy elleni erőszak A Btk. 137. §-a határozza meg a közfeladatot ellátó személyek fogalmát és azokat a személyeket, akik nem hivatalos személyek, de mivel a közösség érdekében jelentős feladatot látnak el indokolt a védelmük érdekében őket a hivatalos személyek köréhez vonni. Hivatásos vadász közfeladatot ellátó személyt megillető büntetőjogi védelemben részesül, amely azonos a hivatalos személyek fokozott védelmével. A hivatásos vadász tevékenysége közérdekű és olyan intézkedésekre jogosult, amelyek közvetlenül érintik az állampolgárokat. Amennyiben az elkövető nem ismeri fel, hogy a sértett közfeladatot ellátó személy illetve, hogy milyen minőségben jár el, akkor a tévedés kizárhatja a bűntető jogi felelősségét. A bűncselekmény elkövetési magatartásának három változata van: 1. A hivatásos vadász, mint közfeladatot ellátó személy akadályozása 2. A hivatásos vadász intézkedésre kényszerítése 3. A hivatásos vadász tettleges bántalmazása a.) eljárása alatt történő bántalmazás, b.) eljárás miatt történő bántalmazás. 1. A hivatásos vadász eljárásához tartozik minden olyan cselekménye, intézkedése, amelyet a feladatai teljesítése során kifejt. Büntetőjogi védelem szempontjából akkor is folyamatosan eljár, amikor nem a szoros értelemben vett hivatásos vadászi minőségéhez kapcsolódó feladatát végzi, hanem egyáltalán munkaideje vagy szolgálati ideje alatt dolgozik. Az eljárás jogszerűségének követelményei az alábbiak: az alaki előírások kisebb megszegése még nem szünteti meg az eljárás jogszerűségét. /Pl. ha a polgári ruhás rendőrnek az adott körülmények között nincs lehetősége az igazolványa felmutatására. Természetesen ez a hivatásos vadász esetében is igaz, az eljárás jogszerűsége ezen „hiányosság” miatt nem vonható kétségbe. A kialakult gyakorlat szerint csak akkor nem jogszerű az eljárás, ha minden mérlegelés
szükségessége
nélkül
és
félreismerhetetlenül,
határozottsággal jogszerűtlennek mutatkozik.
14
kétséget
kizáró
Természetesen, amennyiben a
hivatásos vadász intézkedése félreismerhetetlenül jogellenes, akkor az egyéb feltételek fennállása esetén még jogos védelemnek is helye lehet. Az eljárás akadályozása körében kiemelendő minden olyan tevékenység, amely gátolja az eljárás teljes menetét, megszakítja, meghiúsítja az eljárási cselekmény foganatosítását. Az akadályozás csak aktív magatartás lehet.11 Ez az elkövetési magatartás is csak akkor bűncselekmény, ha erőszakkal vagy fenyegetéssel történik. Az erőszak ebben az esetben is fizikai erőfeszítéssel történő ráhatás, amely lehet közvetlen vagy közvetett. Ezen erőszak irányulhat a hivatásos vadász testére, vagy vele közvetlen kapcsolatban lévő dologra. A gyakorlatban az ütés, rúgás, ellökés vagy a mozgási szabadság korlátozása is ide tartozik. Az erőszaktól megkülönböztetjük a fenyegetés fogalmát, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. Ilyen magatartásra példa egy magasles megrongálása, vagy egy gyújtogatás okozása is. 2. A hivatalos személy elleni erőszak második elkövetési magatartása a hivatásos vadász intézkedésre kényszerítése, amely esetben a hivatásos vadász az erőszak vagy a fenyegetés hatására az akaratával ellentétes cselekvésre kényszerül. Ennek körében az egyik „eljárása alatt” történő bántalmazás, azaz amikor a hivatásos vadász munkaideje, vagy szolgálati ideje alatt valósul meg a bűncselekmény, ide értve azt az esetet is, amikor éppen nem intézkedik, azonban ilyenkor az első elkövetési változat valósul meg. A bántalmazás második esete az eljárás miatt történő bántalmazás, amikor a hivatásos vadász intézkedése már véget ért. Ez egy tulajdonképpeni bosszú a hivatásos vadász korábbi eljárása miatt. A hivatalos személy elleni erőszak minősített esetei csoportos, illetve a felfegyverkezve történő elkövetés. Csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt, és a csoportos elkövetés akkor is megállapítható, ha az egyik személy nem vesz részt a bántalmazásban, hanem a másik két személyt biztatja erre, akik ennek megfelelően ütlegelik a sértetett. A
11
Elek B. 2008.
15
csoport tagjai nem csak a tettes vagy társtettes, hanem a részesek is, így a felbujtó és a bűnsegéd. Felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása
érdekében
célzatosan
az
ellenállás
leküzdése
vagy
megakadályozása céljából az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál. Amennyiben ezt az eszközt állandó jelleggel tartja magánál /például zsebkés/, de azt nem kívánja használni a hivatásos vadász ellenállásának leküzdésére, a cselekmény nem minősül felfegyverkezve elkövetettnek. A hivatalos személy elleni erőszak bűncselekménye csak szándékosan követhető el, így az elkövetőnek fel kell ismerni a hivatásos vadászi minőségét, illetve azt, hogy hivatalosan jár el. Abban az esetben, ha a hivatásos vadász nem a szolgálati egyenruhájában intézkedik, a vadászatról szóló törvény 54. §. (4.) bekezdése alapján intézkedése előtt magát köteles igazolványával igazolni. A támadónak nem kell részleteiben ismerni a hivatásos vadász jogait, kötelezettségeit, elegendő azzal tisztában lennie, hogy az őt igazoltató személy hivatásos vadász. Két vagy több hivatalos személy sérelmére az egységes eljárásuk során elkövetett közfeladatot ellátó személy erőszak természetes egység. Ha a hivatásos vadász ellen megvalósuló közfeladatot ellátó személy elleni erőszak egyúttal testi sértést is okoz, akkor bűnhalmazatot kell megállapítani. Ennek az oka, hogy a bántalmazás nem jár feltétlenül együtt testi sértés okozásával és a védett jogi tárgya a két bűncselekmény esetében eltérő. A gyakorlatban előforduló eset, hogy az orvvadász elkövető gépkocsijával a hivatásos vadász jelzésére nem áll meg, illetve úgy hajt tovább, hogy őt az útról lesodorja, vagy a vadásznak az ütközés elkerülése érdekében félre kell ugrania. Ez esetben a Btk. 186. §-a alapján a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettével halmazatba kerül a közúti veszélyeztetés büntette.12 Szintén gyakorlatban előforduló eset, hogy a hivatásos vadász támogatására kelt személyt lefogják, őt félre lökik, vagy bántalmazzák. Ezen cselekmény a Btk. 231. §-ában meghatározott hivatalos személy támogatója elleni erőszak bűntettének minősül. Amennyiben ez az erőszak a hivatásos vadászt is közvetlenül érinti, akkor
12
BJD. 8829.
16
ezen cselekmény egységesen közfeladatot ellátó személy elleni erőszaknak minősül.
17
A jogos védelem a hivatásos vadász eljárása során Lőfegyverhasználat jogos védelmi helyzetben A testi épség elleni támadás esetén az elhárító magatartásnak arányban kell állnia a támadással. Nehezíti az arányosság egybevetését az, hogy csak az egyik oldalon van ténylegesen fennálló pontosan megállapítható sérelem. A másik oldalon viszont csak vélelmezett sérelem van. A várható sérelem szempontjából azt a veszélyt lehet figyelembe venni, amivel a tárgyilagos megítélés szerint maximálisan fenyeget.13 Sérti az arányosság követelményét, ha a vádlott a testi épségét közvetlenül fenyegető jogtalan támadást a támadó életének kioltásával hárítja el. Életveszélyt okozó testi sértés okozását célzó jogtalan támadás ellen azonban már helye lehet a támadó életének kioltásával járó elhárításnak. Kölcsönös és egyidejű támadás esetén mindkét fél a jogtalanság talaján áll és egyikük sem hivatkozhat jogos védelemre. A jogos védelmi helyzet addig tart, amíg a támadás, illetőleg annak közvetlen veszélye. Megszűnik, ha a támadást visszaverték és további
támadás
már
nem
fenyeget.
A
támadás
megszűnésének
objektíve
érzékelhetőnek kell lenni. Mindaddig fennáll a jogos védelmi helyzet ameddig a megtámadott reálisan tarthat attól, hogy a támadás folytatódik.
A vadászati törvény rendelkezései szerint a hivatásos vadász jogosult: „a vad, valamint élőhelyének érdekében a vadászterületen és a közforgalom elől elzárt magánutakon azt a személyt aki a vadászterületen tartózkodik és a vadállományt veszélyezteti,
személyazonosságának
igazolására,
a
jogellenes
cselekmény
abbahagyására illetőleg a vadászterület elhagyására felszólítani. A vadászterületen vagy annak közvetlen közelében tartózkodó személyt a birtokában lévő vad, vadhús, szárnyas vad tojása, illetőleg a trófea birtoklása jogosultságának igazolására felszólítani, igazolás hiányában pedig a terméket elismervény ellenében visszatartani, továbbá a hatáskörrel rendelkező hatóságnál eljárást kezdeményezni.”14 A hivatásos vadász egyenruha viselésére, valamint szolgálati vadász- és maroklőfegyver-, továbbá könnygázszóró használatára jogosult. „A hivatásos vadász a 13 14
Nagy, 2001. 194. o. Vtv. 54.§. (1) bek.
18
szolgálati maroklőfegyverét-a jogos önvédelmen túl- csak a sebzett szarvas, dám, muflon, őz és muflon és a vaddisznó elejtésére használhatja.” A hivatásos vadász az intézkedése során a szolgálati fegyverét csak előzetes figyelmeztetés és figyelmeztető lövés leadása után használhatja, ha a támadás másként nem hárítható el. A fegyverhasználat nem lépheti túl a jogos védelem szükséges mértékét. Az ellenszegülő személlyel szemben pedig szintén csak a megfelelő figyelmeztetés után lehet könnygázt alkalmazni. Előzetes figyelmeztetés nélkül a könnygáz akkor alkalmazható, ha a késedelem a hivatásos vadász életét, testi épségét veszélyeztetné. Könnygáz nem alkalmazható: a.) szemmel láthatóan kiskorú b.) fogyatékos személlyel c.) terhes nővel szemben. Ha a könnygáz alkalmazásának célját elért további alkalmazásának nincs helye.15 Valójában a jogos védelemhez kapcsolódó hivatkozott rendelkezések a vadászatról szóló törvényben és Vhr.-ben teljesen feleslegesek és a segítségkérési nehézségektől általában elzárt hivatásos vadász esetében nem indokolt a hivatkozott korlátozás a támadás elhárításánál.16 A jogos védelmi helyzet egy jogtalan támadással jön létre, amely lehet aktív vagy passzív magatartás. Rendszerint egy erőszakos magatartás, amely egy személy élete, testi épsége, nemi szabadsága vagy javai ellen irányul. Természetesen megvalósulhat védett állat és növényfajok egyedeinek elpusztításával is.17 A támadás egyes szerzők szerint akkor jogtalan, ha a támadó cselekménye megvalósítja valamely bűncselekmény törvényi tényállását.18 A bírói gyakorlat szerint azonban megvalósul a jogos védelmi helyzet akkor is, ha a kifejtett magatartás akár csak szabálysértés is. A más javai ellen intézett jogtalan támadás fogalma alá esik a közvetlen erőszak nélkül véghezvitt lopási cselekmény, abban az esetben is, ha az csupán szabálysértési érékre irányul.19
15
79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 37-38. § Elek B. 2008. 28. o. 17 A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény 68. § (2) bek. 18 Berkes, 2008., 72/8. o. 19 BH 1996.70. 16
19
Jogos védelem folytán nem büntethető a hivatásos vadász, aki az élete ellen intézett jogtalan támadást, az orvvadász életének kioltásával hárítja el.20 A vadásztársaságnál alkalmazásban álló hivatásos vadász és az ügy sértettje ismerték egymást. Az ügy sértettje és annak barátja, illetve bűntársa terepen történő közlekedésre alkalmassá tett gépkocsijukkal rendszeresen engedély nélkül vadásztak. Meg nem határozható időben és módon a sértett megszerzett egy kispuskát ami házilag került átalakításra. A kispuskához való nagy mennyiségű lőszert is lefoglaltak a barát lakásán. 1996 tavaszán az orrvadász páros ismeretlen személytől új kispuskát vásárolt lőszerrel együtt, amit autóból történő vadászatra átalakítva az egyikük lakásán tartottak. Későbbiekben ezt a fegyvert a rendőrség lefoglalta. A fegyverek lőfegyvernek, a lefoglalt lőszerek közül 10db 5,6 mm-es céllövő töltény és 393db 5,6mm-es Long Rifle puska kaliberű céllövőtöltény lőszernek minősül. A fegyvereket tároló vadorzó lakásán számos lőszer alkatrésznek minősülő vaktöltényt és különböző fegyverhasználat megkönnyítését célzó fém tárgyat is találtak. Ezen személy fegyvertartási engedéllyel nem rendelkezett. Egy szeptember végi napon a hivatásos vadász a vadásztársaság fácánnevelő terepére ment, ahol a telepet őrző személlyel beszélgetett. Az ún. „beírókönyv „tanúsága szerint a területen sportvadász ekkor nem tartózkodott. Beszélgetésük közben két kispuskából leadott lövés hangját hallották. A hivatásos vadász vádlott gépkocsiba ült és elhajtott a lövések leadásának feltételezett irányába. Kb.1 km út megtétele után, megállt és figyelt. Néhány perc elteltével tőle balra, a fák koronáját pásztázó fénycsóvára lett figyelmes. Amikor úgy gondolta, hogy megközelítette a korábban látott fényforrást, lámpáját magához vette majd fegyverébe öt töltényt tárazott be. Nemsokára a közelben lévő lakatlan tanyákhoz vezető bekötőút mellett ismét észlelte a keresőlámpa fényét. Ekkor tőle kb. 100 m-re előbukkant egy világítás nélküli autó kontúrja amiről a keresőlámpa fénye oldalra világított. Az autó lassan közeledett az út közepén álló hivatásos vadász felé, aki eközben az elemlámpa körbeforgatásával „Megállj!” jelzést adott, majd szóban is felszólította gépjármű vezetőjét a megállásra. A gépkocsivezető ennek ellenére a jármű sebességét növelve közelített a vadász felé, aki az ütközést csak egy félre ugrással tudta elkerülni. A gépkocsi ezek után felé irányuló mozgást vett fel. Ezt észlelve a hivatásos vadász fegyverét kibiztosította és a gépkocsi bal első kerekére szánva lövést adott le, ami célt tévesztve a bal oldali első sárvédőn, a tűzfalon a fűtés csövén áthatolva, a jobb oldali
20
BH 2000. 42, Bács-Kiskun Megyei Bíróság 7.B. 64/1998. sz.
20
ajtóoszlopba csapódott. A lövés pillanatában a csőtorkolat és az autó bal oldali síkja kb. 1m volt a távolság. Az autó közben az út szélétől mérve 8,5 m-re lévő fa törzsének ütközött és elakadt. Az ütközési sebesség valószínűleg 10-15 km/h lehetett. Az ütközést megelőző sebesség kb. 30 km/h volt. Ekkor a gépkocsi lehúzott ablakain keresztül a vádlott „Lődd le, lődd le” felszólításokat halott, melynek hatására az autó hátulja mögé húzódott tartva az ellene irányuló lövéstől. Eközben a gépkocsi vezetője hátramenetbe kapcsolt, gázt adott és ismét a vádlott felé irányítva az autót, elindult úgy, hogy a keresőlámpa fénye a hivatásos vadászra irányult. Ekkor a vadász balra és hátra irányuló mozgással menekült, miközben újabb lövést adott le. A derék magasságból leadott lövés az egyensúly kibillenésétől kissé megemelkedett és a lövedék a bal oldali hátsó ajtó mögött a földtől 1330mm-re behatolt az utastérbe, s ott a tükrön valamint az első szélvédőn okozott sérüléseket. A hátramenet kb. 35-37 m-es szakaszon történt 10-15 km/h átlagsebességgel. Az autó vezetője a második lövés leadása után az út túloldalán egy magas gazzal benőtt területen megállt. A lámpa fénycsóvája eközben a vádlottra irányult. Ezt követően a vadász az autóból leadott lövésnek és annak a gaz törését okozó surrogó hangját hallotta meg, ezért az újra töltött fegyveréből további két lövést adott le. Az egyik lövés behatolt az utastérbe ahol a gépkocsit vezető sértett bal felkarját is sértve a mellüregbe fúródott, folytonossági hiányt okozva a bal oldali V. borda csontján. A lövedék a szív sérülését eredményezte, amelynek folytán mellűri elvérzés miatt a sértett halála perceken belül bekövetkezett. A másik lövés előtt a hivatásos vadász a keresőlámpa fényének elmozdulását észlelte és az újabb támadástól tartva lőtt. A lövedék a bal első sárvédőt ütötte át majd a hátsó ülés támlájába fúródott. A további lövés után a gépkocsi keresztezte az utat és kb. 700 m-t tett meg, majd egy szántásban elakadt. A hivatásos vadász az autó távozását lehúzódva várta, majd saját gépkocsijával követni kívánta támadóit. Ettől a szándékától utóbb elállt, majd egy a közelben lévő nyilvános telefonfülkéből tájékoztatta a rendőrséget. A
bíróság
szerint
a
hivatásos
vadász
eleget
tett
jogszabályi
kötelezettségének, azaz jogszerűen lépett fel a vadállományt károsító vagy veszélyeztető magatartás ellen. Ennek keretében jogai kiterjedtek a vadgazdálkodás érdekeit sértő személy feltartóztatására, és a nála lévő fegyver vagy egyéb vadászati eszköz elvételére. A fegyverét személy ellen használhatta, mert az elkerülhetetlenül szükséges volt, mivel az élete, testi épsége ellen intézett támadás közvetlenül fenyegető magatartás volt. A 21
fegyverhasználat feltétele: az előzetes felhívás és a figyelmeztető lövés. A fegyverhasználat nem lépheti túl a jogos védelem szükséges mértékét. Amennyiben a fegyverhasználat a célját elérte további alkalmazásának nincs helye. A hivatásos vadász az eljárás során tett vallomásaiban bűnösségét tagadta, amelyet az eljárás során felmerülő szakértői vélemények alátámasztotta. A bíróság álláspontja szerint a hivatásos vadász vádlott a tényállásban írt orrvadászok cselekményét joggal minősítette az élete ellen irányuló jogtalan támadásnak. Az irányában leadott lövés indokoltan alakította ki a vádlottban azt a felismerést, hogy az életére törnek. A fenyegetett helyzete a négy lövés leadásának ideje alatt végig fennállt és a támadás elhárítását célozó magatartása szükséges és arányos volt azzal, amit a támadás előidézhetett volna. Fentiekre tekintettel a bíróság a hivatásos vadász foglalkozású vádlottat a foglalkozás körében elkövetett halált okozó szándékos veszélyeztetés bűntette miatt ellene emelt vád alól felmentette.21 A bíróság más azonban ügyben úgy ítélte meg, hogy büntetés kiszabása indokolt azokkal a vádlottakkal szemben, akik a lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés bűntettét úgy követik el, hogy a hulladékgyűjtő telepen talált gépágyú lövedéket megszerzik és azt haladéktalanul nem adják át, illetőleg a megszerzését nem jelentik a hatóságoknak, holott erre lehetőségük volt. Ilyen esetben a vádlottak azzal való védekezése, hogy a talált tárgy éleslőszer mivoltát nem ismerték fel, alaptalan, mivel az a köztapasztalat szerint is egyértelműen hadi lőszernek minősül. Ilyen körülmények között a vádlottak bűnösségét kellett megállapítani.22
BH 1998. 408, Legf. Bir. Bfv. III. 1628/1997. sz. A terhelt megszerzett egy légpuskát, amelynek szerzését nem jelentette be, majd két hónapon keresztül magánál tartotta. Kétségtelenül nem minden légfegyver minősül lőfegyvernek, azonban ez a légfegyver abból adódóan, hogy 7.5 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú lövedék kilövésére is alkalmas volt, az igazgatási jogszabály értelmében bejelentési kötelezettség alá esett. Önmagában az a tény viszont, hogy az adott légpuska lőfegyvernek minősül, nem jelenti azt, hogy ezzel a laikus szükségképpen tisztában van. Erre alapozva a terhelt védekezése, vagyis hogy ténybeli tévedésben volt, a büntethetőséget kizáró okként került értékelésre.23
21
BH 2004. 221, Legf. bir. Bf III. 2147/2002. sz. BH 2000. 526, Somogy Megyei Bíróság 1. Fkf. 1234/1997. sz. 23 BH 1998. 408, Legf. Bir. Bfv. III. 1628/1997. sz. 22
22
A
tévedés
büntetőjogi
következményei
az
egyes
vadászathoz
kapcsolódó bűncselekmények kapcsán. A tévedésről általában Btk. 27. § (1) Nem büntethető az elkövető olyan tény miatt, amelyről az elkövetéskor nem tudott. (2) Nem büntethető, aki a cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy az a társadalomra nem veszélyes, és erre a feltevésre alapos oka van. (3) A tévedés nem zárja ki a büntethetőséget, ha gondatlanság okozza, és a törvény a gondatlanságból eredő elkövetést is bünteti. A tévedés az értelem hibája, a valóság helytelen tükröződése az emberi tudatban. Megkülönböztetünk: a.) ténybeli tévedést, b.) a cselekmény társadalomra veszélyességében való tévedést, c.) tévedést az igazgatás jogszabályban. a.) A ténybeli tévedés jogi megítélése háromféle eredménnyel járhat.24 Első esetben a cselekmény a tévedésnek köszönhetően nem minősül bűncselekménynek. A második következmény az lehet, hogy a cselekmény már bűncselekmény, de a tévedés folytán egy másik, általában enyhébb megítélésű bűncselekményt lehet megállapítani. Például nem valósul meg a három év szabadságvesztéssel is büntethető hivatalos személy elleni erőszak a természetvédelmi őr sérelmére, ha a támadó nem tudott arról, hogy hivatalos személyt bántalmaz. A harmadik következmény a bűncselekmény minősített eseményeihez kapcsolódhat. Nem róható a bűncselekmény minősített esete az elkövető terhére, ha a minősített esethez kapcsolódik a ténybeli tévedés. Tehát az emberölés minősített esetéért felel az az elkövető, aki a közfeladatot ellátó személyt, például egy hivatásos vadászt öl meg, amiért akár életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható. Azonban, ha az elkövető
24
Mónusné Kiss, 2005, 63-71. o.
23
tudata nem fogta át sértett hivatásos vadászi minőségét, csak az emberölés alap esetéért vonható felelősségre. A vádlott a szeméttelepen találta a II. világháború idejéből származó éleslőszereket, amelyekről azt hitte, hogy működésképtelenek. A vádlott védekezésének valóságát alátámasztotta a feltalálás helye, a lőszer-köpeny és hüvely korrodált állapota, nem utolsó sorban, hogy a vádlott a töltények birtoklását nem titkolta, sőt azokat lakásában dísztárgyként kiállította. Ez az adott bűncselekmény vonatkozásában azt jelenti, hogy a vádlottnak tudatában kell lennie annak, hogy az általa tartott töltények működőképes lőszerek. Nem vitathatóan az adott esetben gondatlanság okozta a ténybeli tévedést, tehát kellő körültekintés mellett a vádlottnak tisztában kellett volna lennie azzal, hogy a talált töltények lőszerek. Tekintettel arra, hogy a lőfegyverrel, lőszerrel való visszaélés bűncselekményének gondatlan bűnösséggel megvalósítható alakzata nincs, és a Btk. 27. § (1) bekezdése a szándékos bűncselekmény miatti büntethetőséget kizárja, a vádlottat nem vonták büntetőjogi felelősségre. A ténybeli tévedés körében kiemelendő, hogy a bűncselekmény elkövetése során az elkövető szándékának az objektív tényállási elemeket át kell fognia. Vagyis tisztában kell lennie az elkövetési magatartás, az elkövetési tárgy, az eredmény, az okozati összefüggés és a szituációs elemek releváns jellemzőivel. Meg kell azonban jegyezni, hogy az elkövetőnek nem a tényállási elem jogi fogalmát, hanem az annak alapjául szolgáló tényeket, körülményeket kell ismernie. Kizárja az elkövető büntethetőségét, amennyiben például nem tudott arról, hogy az általa megvásárolt dolog lopásból származik, azaz ebben az esetben a terhelt nem vonható felelősségre orgazdaság miatt, mivel az elkövetési tárgyban tévedett. Kizárja az elkövető büntethetőségét az is, ha az adott bűncselekmény vonatkozásában valamely tényállási elemben tévedett, de egy másik bűncselekmény miatt felelősségre vonható. Megkülönböztetünk még úgynevezett irreleváns tévedést, amely általában személyben vagy tárgyban való tévedést jelenti és az elkövető felelősségét nem érinti. b.) A cselekmény társadalomra veszélyességének a tudata fennáll, ha az elkövető tud a cselekmény jogellenességéről, vagyis arról, hogy az jogszabályba ütközik, vagy erkölcsileg elitélendő. Ebből következően a társadalom veszélyességére való tévedésre csak akkor lehet hivatkozni, ha a terhelt sem a jogellenességről, sem a veszélyességről, 24
sem az erkölcs-ellenességről nem tudott. Nem lehet azonban a cselekmény társdalom veszélyességében való tévedésre hivatkozni, ha az elkövető annyit tud, hogy valamilyen jogszabályt sért.25 c.) A tévedés kérdése leginkább az alacsonyabb szintű jogszabályok kapcsán merül fel. Értve ez alatt, amikor a büntető kerettényállást egy másik jogszabály tölti ki tartalommal, például a természet károsítás bűntettét a természet védelméről szóló törvény és további jogszabályok. Hiányozhat a társadalomra veszélyesség tudata, ha nem állt módjában megismerni az ilyen nem büntetőjogi szabályokat, vagy olyan személytől, szervtől kapott téves jogi tájékoztatást, akiknek véleményében okkal bízhatott. A vadászatra jogosult például körültekintően eljárva a tulajdonossal történt egyeztetés után a természetvédelmi hatóságtól, a nemzeti parktól azt a téves tájékoztatást kapja, hogy az adott terület nem minősül védettnek. Ha ilyen esetben ott valamilyen vadászati létesítményt (szórót, dagonyát) létesít, akkor természetkárosításért nem lesz büntethető. A másik kérdéskör a nemzetközi állat- és növényvédelmi egyezmények által védettnek minősített fajok és azok származékainak, testrészeinek kereskedelmét, birtoklását érintő szabályozásával kapcsolatos. E tekintetben különös jelentőséggel bír az 1973. március 3-án elfogadott Washingtoni Egyezmény, illetve az Európai Unió Tanácsának
a
vadon
élő
állat-
és
növényfajok
kereskedelmi
forgalmának
szabályozásáról szóló 338/97/EK rendelet. E jogi szabályozás szerint például az aligátornak vagy származékainak az országba történő behozatalához az exportáló ország illetékes hatósága, illetve az importáló ország szakhatósága által kiállított speciális előzetes engedély szükséges, amelyet a vámkezeléskor fel kell mutatni. A Legfelsőbb Bíróság előtt természetkárosítás bűntette miatt indult büntető ügyben a terheltet a természetkárosítás bűntette miatt emelt vád alól a tévedés szabályait alkalmazva mentette fel, döntésében az alábbiakra hivatkozva: Nem büntethető, aki cselekményét abban a téves felvetésben követi el, hogy az a társadalomra nem veszélyes, ha erre alapos oka van. A vonatkozó jogszabályok és nemzetközi jogi aktusok keresése és egybevetése a tilalmi listák naprakész követése
25
Berkes, 2008. 72. o.
25
nem egyszerű. A terhelt a neki felrótt bűncselekmény körülményeiből adódóan elutazása előtt nem készült fel a később dísztárgyként megvásárolt aligátor fej behozatalára, melyet ötletszerűen, csekély összegért egy nyilvános üzletben vásárolt. A jogirodalom a társadalom veszélyesség tudatát adottnak tekinti, ha az elkövető akár magatartásának jogilag tilalmazott volta, akár erkölcstelen jellege, akár veszélyessége ismeretében hajtja végre cselekményét. Ám ha e feltételek mindegyike hiányzik, az elkövető ténylegesen nincs tudatában cselekménye társadalomra veszélyességének. Különösen gyakori ez az olyan büntetőjogilag tilalmazott magatartások esetében, melyek során az elkövető ténylegesen kerettényállást kitöltő igazgatási szabályt szeg meg. Az ítéleti tényállást alapul véve a terhelt védekezését a Legfelsőbb Bíróság alaposnak találta. Mindemellett a másodfokú határozat meghozatala idején már nem volt hatályban a terhelt marasztalását megalapozott jogszabály. Helyette az Európai Bizottság 865/2006/EK rendelete a vadonélő állat- és növényfajok kereskedelmének szabályozásáról lépett életbe, melynek 57. cikkének 5/ bekezdése szerint a korábbinál kedvezőbb mentességek vonatkoznak a Crocodilia fajok élettelen megmunkált példányaira, amelyekből 4 db korlátozás nélkül behozható.
26
A vadászat célja a vad elejtése, a vadász célja pedig trófeás vad esetén a trófea megszerzése is. Ennek körében a vadászati törvény előírása szerint a vadász köteles a nagyvad egyéni vadászata során kereső távcsövet használni, továbbá a vadász a vadra csak abban az esetben adhat le lövést, amennyiben annak faját felismerte és mások testi épségét, illetve vagyontárgyait nem veszélyezteti. Az egyéni vadászat során, illetve abban az esetben, ha a vadászat kifejezetten trófeás vad elejtésére irányul, a vad elbírálási kötelezettsége a vadászt, illetve bérvadászat esetén a kísérőt terheli. A magyarországi trófea szempontú gazdálkodás bizonyos szakmai szempontok figyelembe vételével kialakított egy olyan gyakorlatot, amely alapján a trófeás vad kétféleképpen minősülhet:
a.) selejt, b.) golyóérett. E két megkülönböztetés közötti lényeges különbség azon alapszik, hogy míg a selejt trófea alakulású vad a vadászati idényén belül korától függetlenül bármikor elejthető, ezzel szemben a golyóérett fogalom a nagyvad várható trófeahozamának minőségi és mennyiségi csúcsán lévő állapotot jelzi, amely bizonyos életkort is feltételez. Ezen elkülönítést alapul véve a korábbi törvényi szabályozás szankcionálta is az ideje korán történő elejtést. BH 1998. 408, Legf. Bír. Bfv. III. 1628/1997. A vádlott egy novemberi napon azzal a szándékkal ült a magaslesre, hogy ún. „selejt” gímszarvas bikára vadásszon. A magaslesről 17 óra körül golyós vadászfegyverével célzott lövést adott le egy általa ilyen minősítést érdemlő bikára. A lövedék az állat szívét érte és a lövéstől a szarvasbika elpusztult. A vádlott által elejtett szarvasbika kilövési tilalom alá esett, nem minősült selejtnek, hanem kiváló adottságokkal rendelkezett. Nem lehetett azonban kétséget kizáró módon megállapítani, hogy a vádlott szándéka a kiváló adottságú és tilalom alá eső szarvasbika kilövésére irányult. A szarvasbika célbavételekor a vádlott a tőle elvárható figyelem és körültekintés elmulasztása miatt tévedett a trófea megítélésében, 27
és abban a téves feltevésben lőtt, hogy az állat selejtnek minősül, ennél fogva a magatartása nem jogellenes. A vádlott által elejtett szarvasbika idegen dolognak minősül. Élővad értéke: 140.000,- Ft volt. A vádlott a szarvasbika tetemét a helyszínen hagyta, a kilövést a vadásztársaságnak nem jelentette be. A rongálás bűncselekmény elkövetési magatartása idegen dolog megrongálása, illetőleg megsemmisítése. Ehhez képest egyértelmű, hogy az idegen állat agyonlövése dologrongálásnak minősül. Azonban ennek jogellenesnek kell lennie, ugyanakkor számos olyan helyzet van, amelyben az idegen dolog rongálása nem tiltott és ezért az nem jogellenes. Ilyen a vadászat is.26 A vádlottnak szeptember 1-jétől január 31-ig terjedő időszakban joga volt úgynevezett „selejt” szarvasbikára vadászni. A rongálásnak csak szándékos alakzata van, a gondatlan rongálást a törvény nem bünteti. A szándékos bűnösség megállapításának feltétele, hogy az elkövető tudata átfogja a bűncselekmény tárgyának és tárgyi oldalának lényeges ismérveit. Ha ezek tekintetében tévedésben van, a tévedésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni és a szándékos bűncselekmény megállapítása szóba sem jöhet.27 A bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a vádlott szándéka akár eshetőlegesen is a vadászati tilalom alá eső szarvasbika kilövésére irányult-e vagy pedig abban a téves feltevésben cselekedett, hogy az általa célba vett szarvasbika selejtnek minősül, ennél fogva annak kilövésére jogosult. A vádlottal egy időben a terület egy más részén tartózkodó és szintén szarvasbikára vadászó vadásztársasági elnök elmondása szerint a lövés leadásának pillanatában már erősen szürkült, a trófeabírálatot már csak távcső segítségével lehetett elvégezni. Az eset további lényeges jellemzője, hogy a vádlott jogosult lett volna az elejtett vad trófeáját birtokba venni, de a várható fegyelmi és kártérítési következménytől félve ezt nem tette. A terhelt megfelelő vadászati alapismeretekkel rendelkezett, ezért tőle elvárható volt, hogy kellő figyelem és körültekintés tanúsítása esetén el tudja bírálni, hogy az általa célba vett szarvasbika vadászati tilalom alá esik.
26 27
Elek B. 2008. 54. o. Elek B. 2008. 55. o.
28
A bíróság a vádlottat a jogosulatlan vadászat szabálysértése és rongálás vétsége alól felmentette arra tekintettel, hogy egyik sem követhető el, egyiknek sincs gondatlan alakzata.
29
A társas vadászati módok során előforduló bűncselekmények A vadászati baleset fogalma Bakóczi szerint tágabb értelemben tartalmazza a vadgazdálkodás és a vadászat során, vagy azzal összefüggésben bekövetkezett összes személyi sérülést, függetlenül attól, hogy a lőfegyver használatából adódott-e vagy sem. Szűkebb értelemben vadászati baleseten kifejezetten csak a vadászat során bekövetkező és a lőfegyver használatával összefüggő személyi sérüléseket értjük. Ide kell érteni természetesen azokat a helyzeteket is, amikor a fegyverhasználat következtében más személyek életét, testi épségét közvetlenül veszélyeztető körülmények adódnak és a sérülés csak a véletlenek közrehatása folytán marad el.28 A vadászbalesetekről általában, a vadászati balesetek bekövetkezésében közreható okok és azok csoportosítása:
1.) a.) külső, vagy másképpen tárgyi okok: -
a sértett vadászati szabályszegése, felelőtlen magatartása,
-
rossz látási, időjárási viszonyok,
-
területrész elhagyottsága.
b.) belső úgynevezett személyi okok:
28
-
vadászatszervezési hibák,
-
az elkövető korábbi szabálytalanságainak elnézése,
-
a vadásztársaságon belüli fegyelmezetlen légkör, belső szervezettség hiánya,
-
véletlen lövedékgurulat,
-
rejtett műszaki hiba.
Bakóczi, 1971. 44.o.
30
2.) A vadászati, foglalkozási szabályszegések csoportosítása: a.) vadászattal, b.) fegyverkezeléssel kapcsolatos foglalkozási szabályszegések. Bakóczi számításai szerint a vadászati belesetek több mint egyharmadához az áldozatok is hozzájárultak a vadászati tilalom megszegésével. A vadászokat mind az egyéni, mind pedig a társas vadászaton szigorú vadászatok kötik a fegyverhasználattal kapcsolatban, amelyeknek betartása szinte kizárja a baleset bekövetkezésének lehetőségét.
Két fokozott veszéllyel járó vadászati mód említendő meg e kérdéskörben:
-
vaddisznó éjszakai vadászata,
-
vaddisznóhajtás, ill. terelővadászat.
A legfőbb biztonsági előírások, a vaddisznó hajtások előkészítése során:
-
Alapvető kijelölési szempont a véletlen összelövés eshetőségét is kizáró lőállások kijelölése.
-
Jogszabályban előírt lőállás-kijelölési kötelezettség (feltűnő színű szalaggal vagy festékkel kell a vadászat előkészítése során a lőállásokat és a tiltott lőirányokat jelölni) Éjszakai egyéni vadászaton irányadó legfőbb biztonsági szabályok:
-
Azonos biztonsági körzetben tartózkodók csak egymásról való tudomásuk esetén folytathatnak vadászati tevékenységet.
-
Éjszakai vadászat során a megbeszélt időpontban az egymás felé közelítés csak lámpával, szóbeli figyelmeztető jelzésekkel engedélyezett. 31
Az öngyilkossággal volt egyenlő annak a vadásznak a magatartása, aki két másik vadász társával ment esti vadászatra vaddisznóra és a hosszú és szinte reménytelennek tűnő várakozás után, lapulva kezdte követni az előtte mozgó vaddisznó kondát. A megállapodás szerinti helyét elhagyva saját maga volt halála okozója, ugyanis amikor társa lövést adott le a vaddisznó kondára, az alacsonyabban álló, illetve kúszó helyzetben lévő barátját nem láthatta. A helyszíni szemle során tisztázták, hogy a lövési irány megegyezett az áldozat tartózkodási helyével, aki lövésre kész puskájából tüzelni akart a disznókra. Erre utalt az áldozat testhelyzete és tűzkész állapotba hozott lőfegyvere.29 A
társas
vadászatok
biztonságos
lebonyolításának
alappillére,
azok
lelkiismeretes előkészítése. Természetesen ahhoz, hogy a vadászat a kívánt eredménnyel járjon és a vendégek is elégedettek legyenek, a vadászat résztvevőinek fegyelmezett a körültekintő magatartása is alapfeltétel. A vadászat irányítását a vadászat vezető végzi, kinek fontos feladata hogy a vadászokat a vadászat megkezdésétől befejezéséig úgy irányítsa, hogy vad is essen és baleset se következzen be. A vadászat vezetőnek tájékoztatási kötelezettsége is van, ennek körében feladata a
vadászat
napjára
érvényes
követelmények
világos
meghatározása,
a
terepviszonyokhoz és a vadászat módjához igazodó balesetelhárítási szabályok ismertetése.30 Társas vadászat előtt világos eligazítást kell tartani a felállás és hajtás irányáról, a lőhető vad fajáról, ivaráról, minőségéről és a hajtókra vonatkozó szabályokról, a lőállásról történő fel- és levezetés módjáról. A társas vadászat legfontosabb szabálya, hogy semmiféle különvéleménynek nincs helye, a vadászat vezető utasításainak minden, a vadászaton résztvevő köteles magát alávetni. Amennyiben olyan szabályszegés fordul elő, amely balesetveszélyt jelent, a fegyverét felelőtlenül használó vadász a vadászatból ki kell zárni. A vadászat szervezés hibái közé tartozik, amikor a balesetvédelmi oktatás elmarad, vagy az olyan formális hiba, mintha az meg sem történt volna. Ez alatt értem 29 30
Bakóczi, 1971. 62-64. o. Bakóczi, 1977. 78. o.
32
azokat az általános passzusokat, amelyek felelőtlen hanyagsággal kezelik a balesetvédelmi előírásokat és jóhiszeműen bízik a kötelező előírások ismertetésének hiánya miatt kialakuló veszélyhelyzetek elmaradásában. Ekként értelmezhető az a mondat, amikor a vadászat vezető a részletszabályok helyett csak a „mindenkit emlékeztetnék a balesetvédelmi előírásokra” kijelentést teszi. Véleményem szerint a balesetvédelmi oktatás akkor jó, ha a kötelező sarokpontok kiemelésével, az adott vadászat sajátosságaira tekintettel a jelenlévő vadászok figyelmét fenntartja. Gyakorta előfordul, annak ellenére, hogy a vaddisznó hajtóvadászaton a vadászati törvény értelmében 16. életévét be nem töltött személynek semmi „keresnivalója” nincs, a vadászok egy része gyermekét és más hozzátartozóját is magával viszi. Különösen szabálytalan, ha őket az ismeretlen terepen és a vadászat legalapvetőbb szabályainak ismerete hiányában hajtóként használják fel. További rizikófaktorok Dr. Elek Balázs szerint:
-
vadásztársaságon belüli szervezetlenség,
-
az elnéző cinkosság, a kapzsiság,
Akár az egyéni, akár a társas vadászati módokról esik szó, mindenféleképpen említést érdemel, hogy a vadász soha sem hagyhatja figyelmen kívül, hogy a legeldugottabb helyeken, a legváratlanabb időben sem kizárt az ember jelenléte. A vadgazdálkodás érdekében korlátozni lehet az erdőben gyalogos közlekedést a vadászatok idejére, a vadetető helyeken, a bőgőhelyek közelében, a vadbefogás időtartama alatt, valamint fertőző vadbetegségek fellépése esetén, de ez a gyakorlatban nem szokott eredményre vezetni. A Szabálysértésekről szóló törvény erdőrendészeti szabálysértés címen pénzbírsággal engedi sújtani, aki olyan természeti területnek nem minősülő erdei úton, ösvényen, vagy erdőrészben jár, vagy járművel közlekedik, ahol a forgalmat a jogszabály tiltja, vagy ahol a tulajdonos a forgalmat korlátozta, vagy megtiltotta.31
31
Sztv. 122. § (2) bek.
33
A vadászati balesetek kiváltó okainak körét gyarapítják, és nem tartoznak a leggyakoribb okok közé, azok a műszaki, technikai hibák, amelyek a vadászat során használt eszköz (lőfegyver) meghibásodásából, annak rossz műszaki állapotából adódnak. Balesetet okozhat a véletlen lövedékgurulat, esetleg a fegyverrobbanás, vagy a vad halálos, vagy súlyos sérülés okozásával járó támadások. Fegyverrobbanás következett be, amikor a vadász váltócsöves puskájához való lőszereket összekeverve a töltényűrbe a másik, nagyobb kaliberű csőhöz való lőszert a töltötte, minek következtében a lőfegyver zárdugattyúja a lövés eldördülésével egyidejűleg a vadász arcába vágódott, annak súlyos, életveszélyes sérülését okozva. Egy másik esetben pedig a gyöngygolyó a vaddisznó csontozatán kapott gurulatot, s mintegy 90 fokos szögben irányt változtatva a vaddisznótól több mint 50 méterre álló személyt találta el és a nyomozás során bizonyították, hogy az összes alapvető fegyverhasználati szabály betartása ellenére a lövedék gurulatot kapott és súlyos sérülés következett be.32 A vadászati balesetek személyi okai A vadászszenvedély olykor elvakítja még a tapasztalt, higgadt vadászt is. „Annak árnyékában meglapuló kapzsiság elvakítja az embert és felborít minden nélkülözhetetlen óvatosságot és az óvintézkedések teljes semmibevételéhez vezet...”33 Bakóczi csoportosítása szerint ezen okok körébe tartoznak: az ideg- és egészségi állapot, az alkoholos befolyásoltság, vagy az éberséget befolyásoló gyógyszer hatása, az érzékelés tévedései, az erkölcsi szemléleti tényező, a vadászszenvedély, a vadászláz. Az ideg- és egészségi állapot szerepe, mint minden fokozott felelősséggel járó tevékenység során a vadászat gyakorlása során is rendkívül fontos. A büntető szabályok is szigorú álláspontot foglalnak el e tekintetben és az ittasság semmilyen enyhítő körülményt nem biztosít.
32 33
Bakóczi, 1971., 144-145. o. Beregszászá-Csőre-Motesiky, 1998. 59. o.
34
Az alkohol vagy gyógyszer hatása megzavarja a célzási képességet, az ingerek felfogását, az észlelés folyamatát. Romlik a reagálási képesség és a reakció idő megnyúlik, mely hatására a máskor óvatos, körültekintő vadász gátlás nélkül lövő puskássá válhat. Főképpen a lesvadászat során tapasztalható az a jelenség, hogy a délutáni órákban a még jó látási viszonyok között látható tuskók, egyéb tereptárgyak, a szürkülettel megelevenednek, mintegy a vadász érzékszerveivel játszva. Az illúziók jelentkezésének közrehatása azonban a vadászati baleset okozóját nem mentesítheti. A vadásznak megfelelő önismerettel kell rendelkeznie ahhoz, hogy fel tudja mérni saját fantáziaképei, illúziói mikor torzítják el a valóságot, és képesnek kell lenni arra is, hogy a vadászatot egy jobb lélektani állapot bevárásával más időpontra halassza.34
34
Bakóczi, 1972-79. 234. o.
35
A vadászat körében irányadó foglalkozási szabályok és a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés A vadászatra, valamint a lőfegyver használatára, valamint kezelésére vonatkozó foglalkozási, biztonsági tudnivalókat különböző szintű jogszabályok, szabályzatok, a vadászat és fegyverhasználat írott és íratlan szabályai, hagyományai, a vadásztársaságok házi szabályai, taggyűlési határozatai rendezik. A házi szabályzat megfelelő elkészítése esetén helyileg és csak az adott társaság tagjaira kötelezően tartalmazza a vadászterület fontosabb adatait, határait, létesítményeit, a vadásztársasági tagsággal összefüggő személyi kérdéseket.35 A jogosult a vadászat részletes rendjét a vadászterületnek megfelelően a helyi viszonyok szerint köteles megállapítani és a helyi szabályzatot a vadászati napló és teríték-nyilvántartás mellé csatolni.36 A helyi szabályzatban foglalt rendelkezések megsértése esetén, amennyiben az a vadászati törvény alapján nem minősül a vadászat rendje megsértésének, a vadászatra jogosult járhat el.37 Fontos kiemelni, hogy a vadászat körében irányadó egyes foglalkozási szabályokat nem csak jogszabályok, hanem sok esetben a vadászetika tartalmazza. A vadászetika megállapítja azokat az erkölcsi elveket, elvárásokat, amelyeknek a vadászati tevékenység körében érvényesülése az erkölcsileg kifogástalan, kulturált vadászmagatartás, a vadásziasság és a sportszerűség feltétele. A vadászetika tehát a vadászat körében érvényesülő erkölcsi elvek rendszere, amely a vadászati tevékenység területén uralkodó erkölcsi normákat fogja át.38 Az erkölcsi törvények érvényesülnek a vadászatban is ezek Békés szerint: Az önmérséklet elve, a biztonság elve, amelyek a baleset megelőzését is szolgálják.39
35
Elek B. 2008. 78. o. Elek B. 2008. 81. o. 37 Vtvr. 65. § /2/ /3/ bekezdés 66. § /6/ bekezdés 38 Elek B. 2008. 81. o. 39 Békés, 2001. 28. o. 36
36
Legfontosabb fegyvertartási és kezelési szabályok: Vadászlőfegyver lakott területen, közterületen, nyilvános helyen, közforgalmú közlekedési eszközön, csak kiürítve, tokba szállítható. A fegyver nem szállítható, nem viselhető és nem használható szeszesitaltól befolyásolt állapotban, illetve ha a szervezetben kábítószer, pszichotróp anyag van. A fegyver kizárólag ürített állapotban, olyan helyen tisztítható, ahol más személy életét és testi épségét nem veszélyezteti. Lakott területen, közforgalmú járművön, valamint idegen vadászterületen való áthaladáskor a vadászlőfegyver csak kiürítve, tokban tartható, illetve szállítható. Tilos a vadászlőfegyvert őrizetlenül hagyni. A vadászlőfegyver használata előtt ellenőrizni kell, hogy nincs-e megtöltve, a csőbe nem került-e idegen anyag; külső kakasos vadászlőfegyver kakasa nincs-e felhúzva. A töltött vadászlőfegyver a vadászat során biztosítva a vállon, vagy kézben tartva a csőtorkolattal felfelé hordható. A vadászlőfegyvert megtölteni, illetőleg csőre tölteni csak akkor szabad, amikor a vadászat megkezdődött. A vadászlőfegyvert mindig úgy kell kezelni, hogy az még véletlen elsülés esetén sem okozhasson személyi sérülést, vagy anyagi kárt.40
Bakóczi kutatásai szerint a balesetek bekövetkezésének oka gyakorisági sorrendben: 1. Az alapvető vadászati, fegyverhasználati előírások be nem tartása, a balesetet okozó és a sértett részéről. 2. A sajátos terepviszonyok figyelembe vételének hiánya a baleset okozói, illetőleg a sértetti oldalon. 3. Fedett terepen 45 fokos szög alatt repülő szárnyas vadra tett baleset okozói lövés. Ezen kutatás érdekessége, hogy a gyógyszer és alkoholfogyasztás tilalom megszegése, illetőleg az orvvadászat a balesetforrások veszélyességi besorolásán belül csak a sor végén állnak.
40
Vtvr. 72. § (1)-(2) bekezdés
37
Jogszabályban rögzített egyes vadászati szabályok: A vadász saját felelősségére vesz részt a vadászaton, köteles azonban megtartani a vadászat rendjéért felelős által meghatározott szabályokat. A vadászaton nem vehet részt az alkohol, valamint a vadászati képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt álló személy, illetve aki egyébként nincs a biztonságos vadászathoz alkalmas állapotban. Vadászlőfegyverrel lövést leadni csak akkor szabad, ha a vadász a vadat kétséget kizárólag felismerte, és a lövéssel mások életét, testi épségét, illetve vagyonbiztonságát nem veszélyezteti. A lövés előtt mérlegelni kell a lövés várható útját és a becsapódás helyét. Sebzett, vagy elejtett vadnak szomszédos vadászterületen történő kereséséről az érintett vadászatra jogosultat értesíteni kell. Az érintett jogosult csak különösen indokolt esetben tagadhatja meg a sebzett vagy elejtett vad keresését. A vadász a vadászat megkezdése előtt köteles a vadászatra jogosultnál az előirt rendben jelentkezni. Jelentkezésnek minősül a vadászati naplóba való bejegyzés is. A társas vadászat foglalkozási szabályainak egyéb sajátosságai: Társas vadászati mód esetén a vadászatra jogosult köteles vadászatvezetőt állítani. A nagyvad társas vadászatról hajtásonként külön legalább 1: 20.000 léptékű hajtástérképet kell készíteni, amelyet át kell adni a lőállásokban helyet foglaló valamennyi vadásznak, a vadászat vezetőnek, a hajtás- és szárnyvezetőknek, a felvezetőknek, a vadászaton gépjárművel közlekedőknek, a vadösszeszedőknek és az utánkeresőknek. A hajtástérképnek tartalmaznia kell: - valamennyi lőálláson álló vadász helyzetét, - tilos lőirányokat, - hajtás irányát, - biztonsági rendszabályok leírását, - felvezetők elérhetőségét.
38
Amennyiben a hajtástérkép nem tartalmazza ezeket a tartalmi elemeket illetve a vadászati hatóság azt állapítja meg, hogy a biztonságos vadászat feltételei nem állnak fenn, a társasvadászat megrendezését megtiltja. A vadászatvezető, illetőleg a kísérő vadász köteles meggyőződni a vadászat megkezdése előtt arról, hogy a vadász rendelkezik-e a vadászat gyakorlásához szükséges személyi feltételekkel. Aki a vadászat során nem engedélyezett vadat ejt el, köteles haladéktalanul a jogosultnak, illetve a társas vadászaton a vadászat vezetőnek bejelenteni. A társas nagyvad-vadászaton résztvevő vadászok száma nem haladhatja meg a 25 főt, ebbe nem kell beleérteni a hivatásos vadászokat és a hajtást irányító vadászokat. A lőállásokhoz a vadászatvezető vagy a felvezető vezeti a vadászokat. A lőállás elfoglalásakor a felvezető a vadásszal ismerteti szomszédainak helyzetét, a hajtás irányát, valamint a tilos lőirányokat. Ha a vadászat gazdasági vagy földút közelében folyik, az utakra őröket kell állítani. A lőállásokon azoktól 5-15 méteres távolságban feltűnő színű szalaggal vagy festékkel a tilos lőirányokat fel kell tüntetni. A megengedett lőirányokat úgy kell meghatározni, hogy az abban az irányban leadott lövések semmilyen esetre se veszélyeztessék mások életét, testi épségét. A hajtás megindítását és végét a vadászatvezető a vadászat résztvevő számára köteles egyértelműen jelezni. A hajtás lefújása után tilos lövést leadni. Ez alól kivételt jelent a sebzett vad terítékre hozása érdekében leadott lövés. A vadászat nem kezdhető meg a biztonságos lefolytatását akadályozó körülmény esetén. Ilyen lehet például bármilyen szélsőséges időjárási körülmény, illetve rendkívüli esemény. A vadászlőfegyvert csak a lövés előtt szabad tűzkész állapotba hozni. Ha a lövés elmarad,
a
fegyvert
haladéktalanul
biztosítani
kell.
A
vadászlőfegyvert
terepakadályokon történő áthaladások megkezdése előtt magaslétra használata előtt a fegyver meghibásodásakor, vadászat során tartott szünetekben, valamint a vadászat befejezésekor előbb ki kell üríteni, és a kiürített fegyvert a többi vadász számára is láthatóvá tenni. Vaddisznó vadászatánál az a személy alkalmazható, aki legalább a 16. életévét, apróvad vadászatánál a 14. életévét betöltötte. Nagyvad társas vadászata során a hajtóknak a környezet jellegétől eltérő színű mellényt a vadászat többi résztvevőjének, 39
eltérő, feltűnő színű anyagot kell viselni, aminek biztosítása a vadászatra jogosult kötelezettsége. Sebzett, beszorított, vagy lefogott nagyvadat a hajtónak nem szabad megközelíteni.41 A vadászati, foglalkozási szabályok megszegése A vadászatnál állandóan fennáll egy távoli veszély, amely közvetlenné válik akkor, ha az emberi élet, testi épség és egészség sérelmének tárgyi lehetősége ténylegesen felismerhető formában jelentkezik.42 Vadászat közben minden, akár a legkisebb vadászati vagy fegyverhasználati szabályszegés is balesethez vezethet. Így mindenféle szabályszegésnek jelentősége van, mivel a lényegtelennek tűnő előírások megszegése is gyakran emberéletbe kerülhet. A vadász például embert néz vadnak, lövést ad le rá fegyverével, azonban rajta kívülálló okokból célt téveszt. Az nem változtat a tényeken, hogy egy sérülés vagy haláleset csak a véletlen folytán marad el.
41 42
Vtv. 65-73. § Elek 2008. 69. o.
40
A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vadászati vonatkozásai
A vaddisznó lesvadászaton történt halálos kimenetelű vadászbaleset A tényállás szerint II. rendű vádlott évtizedek óta vadász, mellesleg a vadásztársaság elnöke volt. Az elhalt sértett 1992. év végén került a vadásztársasághoz vadőrként. Az I. rendű vádlottat gyermekkori barátság fűzte a sértetthez, aki gyakran vitte őt ki a vadászatra. Az I. rendű vádlottnak nem volt vadászati képesítése és fegyvertartási engedélye sem. A sértett megtanította az I. rendű vádlottat a fegyverek kezelésére, és valószínűsíthetően többször vadásztak együtt. A bűncselekmény elkövetésének napján a sértett gyalogosan járta a vadászterületet, majd a kora délutáni órákban találkozott II. rendű vádlottal, a vadásztársaság elnökével, annak lakásán. Közösen megebédeltek, majd a vadásztársasági elnök gépkocsijával mentek ki a területrészre, majd elhatározták, hogy kimennek esti lesre, amelyet a „beíró” könyvben 16-24 óráig jelöltek meg. Közben fejenként ½ deci tömény italt és egy üveg sört fogyasztottak. Ezután az I. rendű vádlott az aznap összeszedett két zsák almát a szintén vadászó körzeti orvoshoz akarta vinni. Az orvost nem találta otthon, ezért elindult a társasági vadászházhoz, mivel tudta, hogy a hivatásos vadász még aznap dolgozik. A sértettet azonban nem találta otthon, így az almát a kocsiból kitette, majd 8 éves fiával együtt elment II. rendű vádlotthoz, mivel sejtette, hogy a sértettet ott találja. Mivel sem a II. rendű vádlottat, sem a sértettet nem találta meg, először várt rá, majd kb. 18 óra felé a boltnál meglátta II. rendű vádlott gépkocsiját. A boltban a sértett és a II. rendű vádlott éppen a kikért italukat fogyasztották. Beszélgetés közben derült ki, hogy ők is éjszakai vadászatra készülnek. Az I. rendű vádlott elhatározta, hogy csatlakozik hozzájuk és a vadászatot követően a gépkocsijával haza viszi a sértettet. Mivel az I. rendű vádlottal volt 8 éves kisfia is, elhatározták, hogy a vadászatot nem éjfélkor, hanem korábban fejezik be. A II. rendű vádlott a lakásán tartott lemez szekrényéből magához vette vadászati fegyverét, amely a sértett szolgálati fegyvere volt és 4-5 töltényt tárazott be. Ezt követően az I. rendű vádlott gépkocsijával indultak el a kiválasztott biztonsági körzet felé. Az első leshelyhez érve II. rendű vádlott a gépkocsit leállította, majd a gépkocsi csomagtartójából kivette a hátizsákját, valamint tokban lévő vadászfegyverét és azt T. Z. sportvadászra bízta, aki ugyancsak a vadásztársaság tagja volt. Ezt követően II. rendű vádlott a gépkocsiba beszállt, majd mutatta az utat a második leshelyig. Ez a hely az 41
erdő sarkánál közvetlenül a tarló szélén volt. A gépkocsival nem a leshelynél álltak meg, hanem az I. rendű vádlott tovább hajtott, míg a gépkocsival leálló helyet nem találtak. A gépkocsit elhelyezték, majd megbeszélték, ki hol fog elhelyezkedni. A beírókönyv tanulsága szerint a sértettnek kellett volna ezen a tarlórészen leshelyet foglalnia, mivel azonban az I. rendű vádlott is vadászni akart, úgy döntöttek, hogy a sértett
átmegy
a
másik
biztonsági
körzetben
lévő
magaslesre.
Amikor az I. rendű vádlott kivette a kocsijából a szolgálati vadászfegyvert és az átnyújtotta a gépkocsi mellett álló II. rendű vádlott felé, utóbbi vádlott közölte, hogy a fegyver maradjon nála, vadásszon vele ő is. Megbeszélték, hogy 22 óráig maradnak a leshelyeken, majd utána a gépkocsinál gyülekeznek. Ezt követően a sértett elindult a számára kijelölt leshelyre, míg II. rendű vádlott arra a leshelyre ahol T. Z. várakozott rá. Az I. rendű vádlott leshelye a tarló felé nézett. Itt foglalta el helyét 8 éves fiával együtt. Körülbelül 21 óra körül az I. rendű vádlott gyermeke elálmosodott, ezért a leshelyét elhagyva az erdő széléről a gépkocsijához ment és abban gyermekét lefektette, majd visszament a leshelyére. Itt kb. egy óra hosszáig tartózkodott, de mivel nyugtalan volt gyermeke miatt leshelyét ismét elhagyva, visszament a gépkocsihoz. Amikor a gépkocsihoz ért, az erdő és a tarló közötti füves résznél horkantás szerű zajra lett figyelmes. Az első gondolata az volt, hogy vaddisznó tartózkodik az erdő szélén, távcsövével azonban hiába kémlelte a sötét foltot, nem sikerült beazonosítani. A fegyvert kibiztosította, majd lövésre készen tett néhány lépést és mintegy 16 méter távolságból rálőtt az általa vaddisznónak vélt, de pontosan be nem azonosított célpontra. A lövés után folt a fűben eltűnt. Ismét csőre töltött fegyverrel közelítette meg a rálövés helyét, kb. két méterre ért, amikor megdöbbenve látta, hogy a sértett eszméletlenül hanyatt fekszik a földön, a sötét miatt azonban sérülést nem látott rajta. Ekkor a gépkocsijával megpróbált a test közelébe menni, hogy a gépkocsi lámpáinak fényénél vizsgálja meg a sérültet. Amikor a gépkocsijával a helyszín felé hajtott, egy buckán a gépkocsi fennakadt és a lámpa fénye jóval a test fölé világított. Ekkor az I. rendű vádlott elszaladt II. rendű vádlott és T. Z. irányába, akik a lövést hallották. Ők azonnal lejöttek a lesről és a helyszínre szaladtak, majd amikor észlelték, hogy a lövés a sértett koponyáját érte, a gépkocsiba tették. Ezt követően az I. rendű vádlott a fegyvert, amellyel lőtt kitárazta, a maradék 3-4 lőszert a zsebébe tette, majd a kiürített fegyvert behelyezte a sérült mellé a gépkocsiba.
42
II. rendű vádlott intézkedésére T. Z. a helyszínen maradt, hogy azt biztosítsa. A vádlottak a sértettet a körzeti orvoshoz vitték, aki azonban már csak a halál beálltát tudta megállapítani. A vadászati szakértő megállapította, hogy a II. rendű vádlott és a sértett a vadászat legalapvetőbb szabályait sem tartották be, mely oly veszélyhelyzetet idézett elő, amelynek szinte okszerű következménye volt a bekövetkezett baleset. Egyrészről a sértett átengedte szolgálati fegyverét I. rendű vádlottnak, aki nem volt jogosult arra, hogy vadászati tevékenységet folytasson, másrészről pedig mindketten szeszes italt fogyasztottak. A megbeszélés szerinti vadászatnak 22 órakor kellett volna befejeződnie, ennek ellenére a sértett leshelyét mintegy fél órával korábban elhagyta és nem a gépkocsihoz ment, hanem az I. rendű vádlott leshelyéhez, de mivel őt nem találta a helyén, leült, illetőleg leheveredett arra 18 a helyre, ahová vissza kellett érkeznie az I. rendű vádlottnak. Ez volt az a végzetes hiba, amely a későbbiekben a sértett halálát okozta, mert a leshelyet az előzetes megbeszélés időpontjáig, vagy a vadászat befejezéséig elhagyni nem szabad. Sötétben a vadász a megállapodás szerint hang- és fényjel leadásával közeledhet a másik vadász leshelyéhez. Tény, hogy kézilámpája sem a sértettnek, sem az I. rendű vádlottnak nem volt. További alapvető balesetvédelmi szabályt sértett I. rendű vádlott akkor, amikor olyan célpontra adott le lövést, amelyet nem ismert fel minden kétséget kizáróan. A bíróság az I. rendű vádlottat halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége és lőfegyverrel, illetve lőszerrel való visszaélés büntette miatt halmazati büntetésül 2 évi börtönbüntetésre és pénzbeli büntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 4 évi próbaidőre felfüggesztette. A II. rendű vádlott szabályszegése eredményeképpen a megyei bíróság foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének vádja alól bűncselekmény hiányában felmentette, de a lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés bűntetténél súlyosbító körülményként értékelte azt, hogy a vádlott a vadászfegyver átadásával lehetőséget teremtett a halálos eredménnyel járó bűncselekmény eléréséhez.43
43
BH 1996. 72, Nógrád Megyei Bíróság Bf. 241/1994. sz.
43
Egy másik esetben a terhelt a vádbeli napon a többiekkel együtt vadászaton vett részt. A terhelt és vadász társai reggel 8 óra körül találkoztak az erdőben gombát kereső sértettel, akinek a kezében egy piros színű műanyag szatyor volt. A sértett megmutatta a vadászaton résztvevőknek, hogy korábban mely területen látott őzeket, majd a helyszínről eltávozott azzal, hogy a lakására megy. A vadászat eredménytelen volt, ezért mivel a területen az előző napokban rókát lőttek 16-os kaliberű vadász fegyverébe úgynevezett gyöngygolyót tett. Rövid idő múlva a másik oldalon mozgást és egy vöröses foltot észlelt. Ennek irányában mintegy 60 méteres távolságból célzott lövést adott le és derék magasságban eltalálta a sértettet. A lövedék a mellüregbe hatolt és a sértett rövid időn belül a helyszínen meghalt. A terhelt ezt követően mindenfajta segítséget megkísérelt, de eredménytelenül. Az eset vizsgálatakor megállapították, hogy a terhelt súlyosan megszegte a vadászat foglalkozási szabályait, amikor a minden kétséget kizáró felismerés hiányában lőtt. A terhelt mintegy 60 méter távolságból adta le a célzott lövést, amely körülmény különösen indokolta volna, hogy fokozott körültekintéssel járjon el. Tekintettel a nagy számú enyhítő körülményre /büntetlen előélet, két kiskorú gyermek tartása, az elkövetés beismerése, a sértett bizonyos mértékű közrehatása/ a Legfelsőbb Bíróság a terheltet egy évi fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy a büntetés végrehajtásának felfüggesztésére nem kerülhetett sor.44 Foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésnek a (3) bekezdésben foglalt bűntetti alakzata valósul meg, ha az elkövető a közvetlen veszélyt vagy a testi sértést szándékosan idézi elő. Ezek elsődleges feltétele, hogy maga a foglalkozási szabályszegés is szándékos. Kizárt tehát a szándékos veszélyeztetés megállapítása a foglalkozási
szabály
gondatlan
megállapítása
esetén.
A
büntető
alakzat
megvalósulásának másik előfeltétele, hogy magának a veszélyhelyzetnek a létrehozása is szándékos legyen, amely történhet egyenes vagy eshetőleges szándékkal.45
44 45
BH 1979. 99., BH 1984. 385, B. törv. III. 57/1984. sz. Elek B. 2008. 96. o.
44
Foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés esetén az elkövető a közvetlen veszélyhelyzetet szándékosan idézi elő, tudata átfogja a veszélyhelyzet bekövetkezésének lehetőségét és ezt kifejezetten kívánva vagy a veszélyhelyzet kialakulásába
belenyugodva cselekszik,
ugyanakkor
a szándéka
kizárólag a
veszélyhelyzet előidézéséig terjed. Ez állapítható meg abban az esetben, ha a vadász pusztán szórakozásból rá akar ijeszteni társára azzal, hogy mellé lő vagy a társa megrémisztése miatt a közvetlenül mellette felbukkanó vadra tüzel. A limitált szándékkal való elkövetés jellemzője, hogy az elkövető a testi sérülés okozását vagy a halálos eredmény előidézését nem kívánja és ezekbe a következményekbe való belenyugvás sem állapítható meg részéről. Amennyiben a foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés sérülést, vagy halálos eredményt idéz elő, ebben a tekintetben az elkövetőnek csupán a gondatlan bűnössége állhat fenn. Az elkövetés idején fennálló tudati állapot megállapításánál, illetve annak megítélésénél, hogy az elkövető szándéka ölésre avagy bántalmazásra, illetőleg egészség-sértésre avagy foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetésre irányult-e, jelentős mértékben a külvilágban megnyilvánult és így megismerhető tényekből kell vissza következtetni. Az elkövetéskori tudattartalomra pedig a tárgyi illetve az alanyi körülmények alapján lehet következtetni.46 Abban az esetben, ha az elkövető szándéka a veszélyhelyzet előidézésén túlmenően kiterjed az eredményre is, testi sértés vagy az emberölés illetve ezeknek a bűncselekményeknek a kísérlete megállapításának van helye.
Olyan esetekben például, amikor az elkövető a fegyverével a sértett irányába, de nem célzott lövést ad le és ez szándékán túlmenően testi sérülést vagy halált okoz, szándékos veszélyeztetés megállapításának van helye.47
46 47
Legf. Bír. Bf. V. 7476/1995. sz., BH 1996. 132. BJD. 3033., BJD. 10.076., BH. 1987/154., BH. 1990. 368.
45
Sem az önbíráskodás büntette, sem a foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés nem valósul meg azonban, ha a terhelt vadászfegyverével az erdejéből történt falopáson tetten ért tolvaj lába elé lő.48 Foglalkoztatás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés valósul meg, ha az elkövető lőfegyverrel 40-50 méter távolságból célzott lövést ad le a személygépkocsi vezetőjére és a gépkocsiban ülő sértettekre.49 A mezőőr egy személy társaságában a termelőszövetkezet szőlőjében teljesített szolgálatot. Ebben az időben hajtott be a szőlőtábla közötti földes útra a sértett gépkocsijával, amelyben ketten ültek nő ismerősével. A terhelt a behajtó gépkocsit látva azt feltételezte, hogy szőlőt akarnak lőni, ezért társával elhatározták, hogy a gépjárművet feltartóztatják. A terhelt társa elemlámpával jelezve akarta az autót megállásra késztetni. A sértett azonban tovább hajtott, s ekkor a terhelt előbb sörétes patronnal, majd gyöngygolyóval a tőle mintegy 40-50 méterre lévő gépkocsira lőtt. A sörétes patron a gépkocsi hátsó részét eltalálta, több horpadást okozott azon, a hátsó lámpa buráját, a hátsó szélvédő üveget és a belső visszapillantó tükröt összetörte. A sértett nő ismerőse a lövések hallatán, a sértett felhívására lefeküdt az ülésre. A járműben ülők nem sérültek meg, de életük testi épsége közvetlen veszélyben volt. A bíróság megállapítása szerint a terhelt szándékosan megszegte a mezőőrök lőfegyverhasználatára vonatkozó szabályokat, amikor előzetes figyelmeztetés, illetve riasztólövés leadása után lőtt olyan személyekre, akik őt semmiféle módon nem fenyegették, szolgálata teljesítésében nem akadályozták. A terhelt fegyverét megvizsgáló igazságügyi szakértő megállapítása szerint a 8as sörétek 50 méternyi távolságban l.8 – 2 m-es átmérőjű körben szóródnak, 10-15 szem pedig a sörétraj szélétől 30-50 cm távolságban csapódik be. Az említett távolságból kilőtt sörét súlyos sérülést is okozhat. A terhelt saját vallomása szerint hosszú vadászati múlttal, tapasztalatokkal rendelkezett. E tényekből pedig az következik, hogy a lövés leadásakor tisztában volt azzal, hogy a sörétszemek a gépkocsiban ülőket megsebesíthetik. Szándékos cselekmények következményeibe belenyugodva az esetleges eredmény iránt közömbösen, tehát eshetőleges szándékkal cselekedett. Ebből pedig az következik, hogy a foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés bűntettét valósította meg. 48 49
BH 2004. 216, Legf. Bír. Bfv. III. 1627/2002. sz. BH 1981. 394, Legfelsőbb Bíróság B. törv. III. 1097/1980. sz.
46
Az Emberölés tényállásáról általában
A bűncselekmény jogi tárgya: az emberi élet, a szó biológiai és fiziológiai értelmében. Büntetőjogi értelemben az emberi életről, mint embertől származó, az anyaméhből kivált lény létéről beszélünk. A büntetőjogi védelem szempontjából közömbös az hogy az anyaméhet elhagyó lény életképes-e vagy sem. Lényeg az élveszületés. Emberölésen csak más személy életének megsemmisítését lehet érteni. A bűncselekmény passzív alanya: az élő ember.50 Az emberölés, illetőleg ennek a kísérlete esetén az elkövető tudata átfogja a sértett halála bekövetkezésének a lehetőségét, és ezt kívánva vagy ebbe belenyugodva cselekszik. Minthogy a törvényi tényállás az elkövetés módját illetően további megszorítást nem tartalmaz, az elkövetési magatartás mind tevéssel mind pedig mulasztással megvalósul. Az aktív elkövetési magatartás általában tipikusnak mondható, a tényállásszerű ölési cselekmények tekintetében. Egyenes szándékkal elkövetett emberölés bűntette miatt ítélte el a bíróság azt a vádlottat, aki egy veszekedést követően elővette a 12/76-os kaliberű vadászpuskáját és kilencszemes tölténnyel mintegy tíz méterről hátba lőtte a feleségét. A harminc év óta házasságban élő sportvadász a korábbi rendszeres veszekedések hatására határozta el, hogy kioltja felesége és saját életét, azonban az öngyilkossági kísérlete sikertelen maradt. A végső elhatározását az adta, hogy a felesége megkritizálta az általa főzött slambucot51 A mulasztás megállapításának feltétele az emberölés esetében a halálos következmény elhárítására való jogi kötelezettség, amely fennállhat az elkövetőnek a sértetthez fűződő személyes viszonyán, munkaviszonyon, szerződésen, de a vadászatról szóló jogszabály is előírhat ilyet amiatt, hogy a vadászaton általában nincs a közelben más, aki a következményeket el tudná hárítani. A vadászlőfegyverrel okozott személyi sérülés esetén a sérültet elsősegélyben kell részesíteni és a helyszint biztosítani kell. Amennyiben a vadászat során a vad támadása
50 51
Fehér-Görgényi-Gula-Horváth-Lévay-Sántha-Váradi 2009. 61. o. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság B.724/2005/20, Debreceni Ítélőtábla Bf. I. 173/2006/5.
47
miatt valakit veszély fenyeget, a szomszéd vadász köteles haladéktalanul segítségére sietni.52 Amennyiben az elkövető a halálos következmény elhárítására köteles, szükséges az is hogy ez irányú kötelezettségét felismerje, továbbá előre lássa a mulasztásának következtében beálló eredményt. Vizsgálandó ezen felül, hogy a mulasztást tanúsító elkövetőnek reális lehetősége volt-e az eredmény elhárítására. Amennyiben nem volt objektív reális lehetősége, emberölésért nem, legfeljebb foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetéséért, vagy segítségnyújtás elmulasztásáért vonható felelősségre. 53
A gondatlanságból elkövetett emberölés: A Btk. 166. §-ának (4) bekezdése szerint gondatlanságból elkövetett emberölés vétségét követi el, aki magatartásának következményeként előre látja a halálos eredmény beállását, de könnyelműen bízik annak elmaradásában, illetőleg aki a halálos eredmény beállásának a lehetőségét éppen azért nem látja előre, mert azt a figyelmet és körültekintést, amely tőle elvárható, elmulasztja. Olyan esetben, amikor az elkövető reális és kellő ténybeli alappal bizakodott az eredmény elmaradásában, a halálos eredmény mégis bekövetkezett azáltal, hogy olyan külső tényező is jelentkezett, amelyet az elkövető előre nem láthatott és annak hatását nem akadályozhatta meg, a gondatlanságból elkövetett emberölés miatti büntetőjogi felelőssége megállapításának sem lehet helye. Ilyenkor a halálos eredmény az elkövetőnek büntetőjogilag nem róható fel.54 Egyes szerzők erre példaként azt az esetet hozzák fel, amikor a vadász abban a téves tudatban lő, hogy az általa látott tárgy állat, de embert talál el.55 Kiemelendő, hogy a vadorzást elkövetőkre is vonatkoznak a vadászati foglalkozási szabályok, függetlenül attól, hogy alkalmi, eseti elkövetésről van szó. Ezért az a vadorzó, aki megsérti azt a vadászati foglalkozási szabályt, hogy lövést leadni csak kétséget kizáróan felismert célpontra lehet, és mást halálosan megsebesít, nem
52
Vtvr. 73. § /4/, 74. § /2/ bekezdés Berkes, 2008. 30/1. o. 54 Berkes, 2008. 328. o. 55 Berkes, 2008., 321/1. o. 53
48
gondatlanságból elkövetett emberölés, hanem a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetést valósítja meg.
49
Az orvvadászathoz kapcsolódó bűncselekmények és szabálysértések jogi megítélése Az orvvadászat a joggal és az erkölccsel szemben helyezkedő cselekmények sorozatát foglalja magába, és ezek sajátos önálló fogalommá olvadnak össze, melynek lényege a közönséges vadlopás és esztelen vadpusztítás.56 Az orvvadászat leleplezése rendkívül nehéz, mivel manapság már nem okoz nehézséget a vadorzók cinkosainak telefonon történő értesítése, ha látják, hogy a hivatásos vadász elindul ellenőrző útjára, vagy rendőrségi razzia megindulását észlelik. Az orvvadász nem csak kifejezetten a vad pusztításával, ellopásával okoz kárt, hanem a terület állandó zaklatásával, a vadorzási eszközök telepítésével alkalmas helyek felkeresésével a vadat állandó menekülésre készteti. A vadorzó nincs tekintettel sem a vad fajára, korára, ivarára, gátlástalanul pusztítja a vadállományt, ezért a hosszú éveken át tartó munka eredménye veszélybe kerül tevékenysége miatt. A vadászatra jogosultnak törvényben előirt kötelezettsége a vad és élőhelye védelmével való szoros összefüggésben a tervszerű vadgazdálkodási tevékenység kifejtése. Ennek célja: - a vadállomány fenntartása, - a megfelelő vadállomány kialakítása, - a vadállomány ésszerű hasznosítása. A vad élőhelyének, szokásainak, biológiájának, életfeltételeinek igen alapos ismerete nélkül eredményes és kulturált vadgazdálkodás ma már nem folytatható. Emellett a vadászat kellő színvonalú gyakorlása sem nélkülözhet bizonyos tudományos jellegű elemeket. Zoltán Ödön fogalma szerint: „A
vadgazdálkodás,
a
vadállomány helyes
szerkezetének
kialakítása,
minőségének emelése, a vadászterület vadeltartó képességének megfelelő mennyiségű szinten tartása és ésszerű hasznosítása érdekében kifejtett, a mező- és erdőgazdaság, valamint a környezet- és természetvédelem érdekeivel összehangolt és tudományosan megalapozott tervszerű tevékenység”.
56
Elek B. 2008. 109. o.
50
A vadnak meghatározó szerepe van az ökológiai, de még inkább a biológiai egyensúly fenntartásában és a vadászható vadfajok épp olyan meghatározó elemei az ember tevékenységének, mint a mező- és erdőgazdálkodás más egyéb gazdálkodási tényezői. A vadászattal az ökológiai rendszerbe olyan mesterséges beavatkozást végez a vadász, amely elengedhetetlenül fontos az adott biotópon működő vadpopulációk fennmaradásában, génállományának megőrzésében.57 Az orvvadászat és a vadászati balesetek között szoros összefüggés mutatkozik, mivel a vadászati balesetek éppen a tilosban járás alatt következik be.58 A nagy sietségben az orvvadászattól felfokozott izgalmi állapotban gyakran a cél egyértelmű) felismerése hiányában következik be a lövés leadása, amely sok esetben testi sérülést vagy halált okoz. Az orvvadászatban kifejezésre jutó egyes cselekményrészeknek a cselekmény összességtől elszakítottan való önálló szemlélete nem vezethet megfelelő eredményre.59 A vagyon elleni bűncselekmények és az állatkínzás körében történő elbírálás miatt a vadorzók sokszor kibújhatnak a felelősség alól, mert a törvény nincs figyelemmel az orvvadászat sajátosságaira. A sikeres orvvadászat nagyobb súlyú büntetést érdemel, mint az így vagy úgy elpusztított bármilyen van ellopása., Nem véletlen, hogy nagyon sok országban az orvvadászat a szigorúan fenyegetett és üldözött bűncselekmények közé tartozik.60
57
Dobos, 2001. 93-106. o. Bakóczi 1979. 62. o. 59 Zoltán, 1995. 607-613. o. 60 Bakóczi, 1973. 390. o. 58
51
Az orvvadászat során előforduló egyéb bűncselekmények és a jogosulatlan vadászat szabálysértése
Az állat kínzásával, bántalmazásával, elűzésével elkövetett állatkínzás A törvény által megfogalmazott állatkínzás tényállásának védett jogi tárgya az állat, mint érző lény életének, egészségének védelme. Az első bekezdés szerint megvalósuló esetben elkövetési tárgy minden gerinces állat, függetlenül attól, hogy az ember környezetében vagy vadon él. A tényállás a bántalmazás és nem a fizikai fájdalom okozása fordulatot alkalmazza azért, mert a törvény a büntetőjogi szankcionálást nem az állatban elért érzethez, eredményhez, hanem az elkövető magatartásához kívánja kötni. Bántalmazás esetén meghatározóak az állat etológiai jellemzői és a fajta fizikai és pszichikai jellegzetességei. Nyilvánvalóan nem minden testi és lelki bántalmazás tekinthető állatkínzásnak. A nevelés, az idomítás, a hasznosítás céljából történő fizikai ráhatás szükségszerű lehet. Ebben az esetben is rangsorolni kell azonban, mert meg kell határozni, hogy melyek azok az eszközök, amelyek büntetendőek és melyek nem. Bántalmazásnak minősül minden erőszakos ráhatás a gerinces állatra akkor is, ha közvetlenül a testi épségét nem sérti. Bánásmód alkalmazásába beleértendő minden olyan fizikai ráhatás, vagy mulasztás, ami a bántalmazás körébe nem sorolható, ugyanakkor ez az elkövetési magatartás az állat bántalmazásának, szenvedésének a folyamat jellegét is értékeli.61 Az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. Elfogadható oknak, körülménynek minősül különösen az élelmezési cél vágóállat esetében, prémtermelése a hagyományosan e célból tartott állat esetében, az állományszabályozás, a gyógyíthatatlan betegség, illetve sérülés, a fertőző betegségek kontrollja, valamint az azok ellen való védekezés, a kártevő irtása, a másként el nem hárítható támadás megakadályozása és a tudományos kutatás. Kutya és macska tekintetében az élelmezési cél, illetve a prém termelése nem minősül elfogadható oknak, körülménynek.
61
A 2004. évi X. törvény indokolása a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályok módosításáról.
52
Az állat életének kioltása kizárólag kábítás útján történhet. A kábítási kötelezettség nem vonatkozik a gerinctelen állatokra, a háztartásban élelmezési célra levágott baromfira, nyúlra valamint arra az esetre, ha az állat életének kioltását szükség helyzet indokolja. Ezekben az esetekben is gondoskodni kell azonban arról, hogy az állat életének kioltása szakszerű gyorsasággal és a legkisebb szenvedéssel járjon. Az állatvédelmi hatóság köteles az állat életének fájdalom nélküli kioltásáról gondoskodni, ha annak továbbélése megszüntethetetlen vagy csillapíthatatlan szenvedéssel járna, az állat meggyógyulása nem várható, az állat tartója ismeretlen, továbbá vadonélő állat esetében az egyed a szabadon élésre alkalmatlan. Annak megállapítása, hogy a vad elejtése, mikor jár a vad kínzásával, komoly nehézséget okoz, bár a kínzás tiltására feltétlenül szükség van. Bizonyára ebbe a körbe tartozik az az eset, amikor egy vadat azonnali halált nem okozó lövéssel csak azért sebeznek meg, hogy a véreb betanításához használják fel. Véleményem szerint aligha fordul elő, hogy a vadász csak megsebezni akarja a vadat, nem pedig elejteni. A vérebversennyel kapcsolatban alapvető szabály, hogy a vad szándékos sebzése tilos, vérebversenyt csak előre megállapított időpontban lefolytatott hajtó-, illetve terelővadászat után rendezhető meg.62 Az állatvédelmi törvényhez képest a vadászatról szóló jogszabályok speciális rendelkezéseket is tartalmaznak: a vadászati törvény 22. §, 28-29. §-a alapján: A vadászat során a vad életének kioltásához használatos eszközök körében így általában fel sem merülhet az altatás után történő vadelejtés.63 Ennek értelmében tilos a vad kínzása, vad elejtése, elfogása nem járhat annak kínzásával. A vadász köteles az általa sebzett vadat vagy az egyébként súlyosan beteg vadat, annak elejtése céljából felkutatni. A vadat a kímélete érdekében gyors és azonnal halált okozó lövéssel kell elejteni. A sebzett vadat addig kell keresni, amíg megtalálására esély van. A nagyvadra leadott lövésnél akkor is utánkeresését kell folytatni, ha a helyszínen sebzésre utaló jelek nem láthatók. A vad elfogásánál is kíméletesen kell eljárni, annak testi épségét és egészségét nem veszélyeztető eszközt kell alkalmazni.
62 63
Vtvr. 64. §. Elek B. 2008. 119. o.
53
Élővad befogása esetén az alkalmazott befogó a jogosult köteles legalább 24 óránként ellenőrizni. Éjszakai működés esetén az első ellenőrzést legkésőbb napkelte előtt el kell végezni. A vad védelme érdekében tilos a vad búvó- lakó- és táplálkozási, szaporodási, költési helyét zavarni. Nem minősül zavarásnak az okszerű mező- és erdőgazdálkodási tevékenység. A tiltott vadászati eszközzel, vagy tiltott vadászati módon megvalósított állatkínzás A vadászat a vad elejtésére irányuló közvetlen tevékenység, amely fogalomhoz hozzá tartozik a szándékosság, minthogy azt a jogszabály a közvetlen tevékenységet minősíti vadászatnak, amely a vad elejtésére irányul.64 A bírói gyakorlat a vadászat fogalmát még tágabban értelmezi. Vadászatnak így nem csak a vad elejtésére vonatkozó cselekmény minősül.65 A vad és élőhelyének védelme érdekében tilos vadászni tiltott vadászati eszközzel; tiltott vadászati módon; vadászati tilalmi időben; vadászati kíméleti területen; vadászati tilalom hatósági elrendelése esetén.66 A vadászati eszközökkel kapcsolatos rendelkezések két csoportba oszthatók. Az egyikbe azok a rendelkezések tartoznak, amelyek általában utalnak a vadászati célra felhasznált eszközökre. A másikba pedig azok, amelyek tiltják meghatározott eszközöknek vadászati célra való felhasználását.67
Az állatkínzás vadászati vonatkozását a Btk. 266.B §-a szabályozza, melynek (2) bekezdése értelmében:
Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a vadászatról szóló törvény által tiltott vadászati eszközzel vagy tiltott vadászati módon vadászik, illetőleg a halászatról szóló törvény által tiltott halfogási eszközzel vagy módon halászik vagy horgászik. (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)-(2) bekezdésben írt bűncselekményt olyan módon követik el, hogy az az állatnak különös szenvedést okoz.
64
PH 1995. 136. KGD 2005. 21. 66 Vtv. 37.§ 67 Elek B. 2008. 121. o. 65
54
Az 1996. évi LV. Törvény 68.§-a alapján tiltott vadászati eszköznek minősül: - a mérgezett hegyű és robbanófejű nyílvessző; - a számszeríj; - az e törvény előírásainak meg nem felelő vadászíj, illetve nyílvessző; -) a lőfegyverre szerelt hangtompító eszköz; - a gímszarvasra, dámszarvasra, muflonra, valamint őzre történő vadászat esetén a sörétes vadászlőfegyver; -1a hurok, horog, madárlép, verem; - a működése vagy felhasználása körülményei folytán nem szelektív háló.
A vadászati törvény 71. § (1) bekezdése szerint a vadászat rendje megsértésének minősül: - légi járműből, vadászható madárfajok esetén a motoros járműből vagy járműről, vadászható emlősfajok esetén mozgó motoros járműből vagy járműről, továbbá az óránként öt kilométert meghaladó sebességgel közlekedő vízi járműből, - a vízivad vadászatának kivételével a lesgödörből, - a vízivad vadászatának kivételével a vízi járműről, - mesterséges fényforrás, továbbá a fényszóró engedély nélküli használatával, - a gímszarvasra, a dámszarvasra, az őzre, illetőleg a muflonra hajtóvadászat keretében történő vadászat, továbbá - a falkavadászat, - az érintett vadászatra jogosultak közötti megállapodás hiányában a szomszédos vadászterület határától számított háromszáz méteren belüli lesvadászat, - vadászati idénytől függetlenül az olyan időpontban történő vadászat, amikor a vad menekülési lehetősége bármilyen természeti ok miatt jelentősen korlátozott, - a vaddisznó és a róka vadászatának kivételével a csillagászati napnyugtát egy órával követő és a csillagászati napkeltét egy órával megelőző időpontok közötti vadászat (a továbbiakban: éjszakai vadászat), -1 vadászati tilalmi időben, vadászati kíméleti területen, a vadászati tilalom hatósági elrendelése ellenére folytatott vadászat, -3 a jogszabályban foglaltak kivételével a vadászati idényen kívüli - a vadászati hatóság engedélye nélküli - vadászat. A vadászat rendje megsértésének minősül továbbá az alábbi eszközökkel történő vadászat: - az önműködő (automata) és öntöltő (félautomata) golyós lőfegyver; - a sörétes vadászlőfegyverrel a két tölténynél nagyobb tárkapacitású öntöltő (félautomata) vagy önműködő (automata) sörétes vadászlőfegyver; - a vaddisznó vadászata esetén - a sörétes vadászlőfegyverből kilőhető golyóval történő vadászat kivételével - a sörétes vadászlőfegyver; - a gímszarvasra, a dámszarvasra, a muflonra történő vadászat esetében a kétezer ötszáz joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőszer, őzre történő vadászat esetében az ezer joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőszer; - az elektronikus optikai eszköz; - a vad megtévesztésére alkalmas elektronikus akusztikai eszköz; -1a vad megtévesztésére alkalmas mesterséges anyag, valamint vak és megcsonkított élő csali állat; -) az áramütést előidéző elektromos eszközök; - az emlősfajok ejtőhálóval történő befogásának kivételével a robbanószerek; j)tükör és más vakító eszköz, továbbá gázok és kifüstölés; -1 elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközök; 15
55
- mérgezett vagy altató csalétkek; - vadászható emlősfajok esetében a működése vagy felhasználása körülményei folytán nem szelektív csapdázási módszer, vadászható madárfajok esetében a madarak tömeges vagy nem szelektív befogását vagy elpusztítását eredményező, illetve a fajok helyi eltűnését eredményező csapdázási eszköz, illetve eljárás és módszer.
Előbbiekben felsorolt jogszabályhelyek alkalmazásának nehézsége abban rejlik, hogy míg a vadászati eszközök alkalmazása esetén állatkínzás bűncselekményét kell megállapítani, addig az új törvényhely szövegében már nem a tiltott vadászati módok vannak felsorolva, hanem azok a vadászat rendjének megsértésébe olvadtak bele. Fentiekkel kapcsolatban kiemelendő és több szerző is észrevételezte már, hogy a jogalkotó nem használja következetesen a sokszor átfedést mutató tiltott vadászati eszköz és tiltott vadászati mód kifejezéseket. Az orvvadászati tevékenység kapcsán megjegyzendő, hogy szinte minden esetben halmazati büntetést von maga után, mivel következetesen jelentkeznek együtt a különböző bűncselekménytípusok. A Btk. 266./B. § alkalmazása során megemlítendő továbbá, hogy amennyiben, ha mindkét bekezdés kimerít egy cselekmény, akkor a (2) bekezdésben foglalt speciális szabályokat kell alkalmazni, mint tiltott módon lefoglalt orvvadászatra.
56
Jogosulatlan vadászat szabálysértése A szabálysértés tényállás alá tartozik az a vadász, aki lőfegyverrel idegen vadászterületen tiltott helyen vagy időben próbál meg vadat elejteni. Elek Balázs úgy ítéli meg, hogy az orvvadászatnak sokkal nagyobb a társadalomra veszélyessége, mint ahogy a szabálysértés tényállása jelzi. Addig a pillanatig ugyanis, amíg a rapsic nem lő rá egyetlen vadra sem, csupán szabálysértés megállapításának van helye. Természetesen amennyiben engedély nélküli lőfegyvert tart magánál, úgy más bűncselekményt megvalósít. Ez a szabálysértés már a vadászterületen tartózkodással is megvalósul, még akkor is, ha nem irányul a vad elejtésére elfogására, de a vadászterületen tartózkodó személy vad elejtésére alkalmas eszközt tart magánál.. A cselekmény csak tiltott helyen, vadászati tilalmi időben, vagy idegen vadászterületen minősül szabálysértésnek. A (2) bekezdés vadászattal valósítható meg. Elkövetheti az is, aki vadászatra nem jogosult, és vadász is, aki nem felel meg a vadászat gyakorlására megállapított valamely feltételnek, vagy a törvény által felsorolt dokumentumokat nem tartja magánál. A (3) bekezdés elkövetője csak vadász lehet. A vadászat helyére, idejére, vadászható vadfajtákra meghatározott tilalmak megszegésével követhető el. A (4) bekezdésben meghatározott elkövetési magatartás valósul meg, ha a vadászat rendjére vonatkozó szabályok megtartását az általa szervezett vadászaton nem követeli meg.68 Abban az esetben, ha a jogtalanul eltulajdonított vad értéke ne haladja meg a szabálysértési értékhatárt, a jogosulatlan vadászat szabálysértése mellett a tulajdon elleni szabálysértés is megvalósul.69 Abban az esetben, ha a szabálysértési értéket meghaladja az eltulajdonított vad értéke, akkor a lopás bűncselekménye és a jogosulatlan vadászat szabálysértése is megvalósul.70
68
Vtv. 69. § Sztv. 157. § 70 Elek B. 2008. 139. o. 69
57
A vadászati idény és vadászati tilalmi idő A vadászati év mindig március első napján kezdődik és a következő év február utolsó napjáig tart. Azt a vadfajt, amelyre a miniszter vadászati idényt nem állapít meg, kímélni kell. A vadászati hatóság vad okozott kár, járványveszély stb. miatt indokolt esetben a rendeletben meghatározott vadászati idényt meghosszabbíthatja. 71 Vadászati kíméleti terület A vadászati hatóság a vadászterületet vagy a vadászterület meghatározott részét vadászati kíméleti területnek minősítheti - amennyiben a vad és élőhelyének védelme másként nem biztosítható; -- a vízivad fészkelésének és vonulásának területén; - a halastó vagy a természetes víz területét a lehalászás idejére. A vadászati kíméleti területen a tilalom feloldásáig tilos vadászni.
Felesleges félreértésre adott okot, amikor a sportvadászok a vadászat megkezdését követően megsebeztek egy rókát, amely átváltott a szomszédos vadászterületre,
amelynek
keresésébe
fogtak
anélkül,
hogy
a
szomszédos
vadásztársaságot erről értesítették volna. Ezen vadásztársasághoz tartozó két hivatásos vadász igazoltatásra szólította fel őket, akik azzal védekeztek, hogy a körükben vendégként
vadászó
személy
jelenlétét
elegendőnek
találták
ahhoz,
hogy
engedélyezettnek ítéljék a szomszéd vadásztársaság területén történő utánkeresést. A vadászati törvény nemcsak a vad elejtésének módját szabályozza, hanem a sebzett vad felkutatásának mikéntjét is, amelyre vonatkozó szabályokat az említett eset kapcsán az utánkeresést végző sportvadászok megsértették. A Vtv. 72. § (2) bekezdése lehetővé teszi ugyan az érintett jogosult részéről az utánkeresés megtagadását, azonban mind ezen döntéshozónak, mind pedig az utánkeresést kérőnek olyan személynek kell lennie, aki jogosult döntést hozni a vadásztársaság nevében, így egy egyszerű vadásztársasági tag tudomásszerzése a törvény szerinti értesítésnek nem felel meg.
71
Vtv. 38. §
58
Visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel: a Btk. 263/A. § és a 2004. évi XXIV. törvény a lőfegyverekről és lőszerekről és a 253/2004. (VIII. 31.) Korm. Rendelet alapján A visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel a közbiztonság elleni bűncselekmények csoportjába tartozik, e bűncselekmény a veszélyes anyagok és eszközök biztonságos forgalmazásához és felhasználásához fűződő társadalmi érdeket védi.
Elkövetési magatartás: A bűncselekmény elkövetési tárgya a lőfegyver – olyan eszköz, melynek csövéből gázsegítségével 7,5 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú lövedék lőhető ki – és a lőszer – olyan egybeszerelt töltény, amely lövedéket, lőport és gyúelegyet tartalmaz. Hatósági engedély szükséges lőfegyver és lőszer gyártásához, kereskedelméhez, megszerzéséhez, tartásához, javításhoz, hatástalanításhoz, országba behozatalhoz illetve kiviteléhez. Az engedély kiadására a rendőrség jogosult. Az engedély kiadható szolgálati célból (erdőőr), sportlövészeti célból, önvédelmi célból. Ez utóbbi célból fegyveres szerv hivatásos állományú tagja, bíró, ügyész, országgyűlési képviselő, kormány tagja, államtitkár, minisztériumi főosztályvezető, vagy polgármester kaphat, továbbá az, aki bizonyítja, hogy tevékenysége miatt élete, testi épsége fokozott védelmet igényel. A bűncselekmény elkövetési magatartásai az engedély nélküli készítés (összeszerelés, gyártási műveletek végzése), megszerzés (birtokbavétel – a kipróbálásra, megtekintésre átvétel azonban nem tartozik ide), tartás (hosszabb idejű birtoklás), forgalomba hozatal (lőfegyver több személy részére történő átadása). A fenti magatartásokra vonatkozó engedély kereteinek túllépése szintén elkövetési magatartása a bűncselekménynek (pl.: önvédelmi célból csak egy darab fegyver tartható, sport célból pedig kettő). A lőfegyver, lőszer engedéllyel nem rendelkezőnek történő átadásával szintén megvalósul a bűncselekmény. (4) bekezdés Külön szabályozza a törvény a kézilőfegyveréhez, vadászlőfegyveréhez vagy sportlőfegyveréhez tartozó csekély mennyiségű lőszerrel való elkövetést. A csekély mennyiség legfeljebb három darab lőszert jelent. Az orvvadászatra átengedett lőfegyver Több szerző álláspontja szerint is a jogértelmezési nehézséget az okozhatja, hogy az elkövetési magatartások közül a lőfegyver, vagy lőszer, tartása, átadása mikor valósul meg. Előfordulhat olyan eset, amikor a sportvadászt elkíséri a vaddisznólesre fiatalkorú gyermeke, akinek egy „lövés erejére” édesapja a vadászlőfegyvert átengedi.
59
Ez a magatartás látszólag megvalósítja ugyan a bűncselekményt azonban a bírói gyakorlat szerint az minősül a lőfegyver birtokosának, aki azt viszonylag rövid ideig hatalmában tartja. A csupán lövések leadására való átengedés azonban nem valósítja meg a bűncselekményt. Azonban ha valaki bár csak lövések leadásának idejére is, de orvvadászati célból tartja magánál a társa által tartott lőfegyvert, a bűncselekmény megvalósul.72
72
EBH 2006. LB Bfv. II. 603/2006.
60
Az orvvadászat körében felmerülő vagyon elleni bűncselekmények Lopás A bűncselekmény védett jogi tárgya a tulajdonjog. A dolog fogalmát a Ptk. határozza meg, amely csak valamely birtokban vehető testi tárgy lehet. A vad is ilyen dolognak minősül. A dolog és az állat között lévő különbséget a jog is érzékeli. A dolog és az állat, mint élőlény közötti különbség mai világunkban különösen újfajta, modern, humánumtól jócskán befolyásolt szemléletet követel.73 A lopás megállapíthatóságának feltétele, hogy az adott dolog, másnak tulajdonában, vagy birtokában álljon. Az eltulajdonításnak jogtalannak kell lennie. Idegen a dolog, ha az nincs a cselekvő tulajdonában, viszont az más természetes vagy jogi személy tulajdona. Fő, hogy a dolog a tolvajtól idegen legyen. Ebből is következik, hogyha a tolvaj által elrejtett dolog eltulajdonítása nem jogtalan elsajátítás, hanem lopás.74 „A lopás befejezett, ha az elkövető a dolgok eredeti birtokállapotát megszüntette, és egy új birtokállapotot hozott létre, melynek következtében megfosztotta a tulajdonostattól a lehetőségtől, hogy a vagyontárgyai felett rendelkezzék.”75 A vad az állam tulajdonában van.76 A vadászterületen elejtett, elfogott vagy elhullott vad már a vadászatra jogosult tulajdonába kerül. Az ilyen vad annak a vadászatra jogosultnak a tulajdonába kerül, akinek a vadászterületén az elejtés, elfogás, vagy elhullás történt, feltéve, hogy a vadászatra jogosulta erre a vadra kiterjed. Ha egy vagyontárgy részben az elkövető tulajdona, részben közös tulajdon, az az elkövető számára nem idegen dolog. Ennek ellenére a vadásztársasági tag is lopást követ el, ha a társaság területén a vadast eltulajdonítja. Ennek az az oka, hogy a társaság jogai és kötelezettségei a tagok jogaitól és kötelezettségeitől elkülönültek. Sokáig nem volt egységes a bírói gyakorlat abban, hogy a jogosulatlan vadászattal elkövetett lopás sértettjének a vad tulajdonosa, a magyar állam, vagy a vad elejtésével tulajdont szerző vadászatra jogosult tekinthető e. A bűncselekmény minősítése során egy rendbeli bűncselekmény valósul meg, amennyiben a sértett a magyar állam, míg ellenkező esetben annyi sértett van, ahány vadászatra jogosult. Nem közömbös körülmény, hogy egyrendbeli bűncselekménynél az elkövetési értékek összeadódnak minősítéskor.77
73
Zoltán, 1990, 912-917. o. BH 1992. 14. 75 Berkes, 2008., 738. o. 76 Vtv. 9.§ (1) bek. 77 Elek B. 2008. 141. o. 74
61
A lopás bűncselekményének passzív alanya a dolog birtokosa, aki általában egyben tulajdonos is. Nem keletezik bűnhalmazat, hanem törvényi egység, folytatólagosan elkövetett bűncselekményt követ el, aki azonos sértett sérelmére, azonos elhatározással, rövid időközben többször követi el a lopást. A vad elejtésének, elfogásának az aktusa eredményezi a tulajdonjog átszállását az államról a vadászati jogosultra. A vad elfogásának minősül annak mozgásképtelenné tétele útján, élve történő birtokbavétele. Az elfogott élő vad eltulajdonítást célzó elvétele az elfogás aktusától ez esetben sem választható szét, ezért az elfogással már megkezdődik a lopás elkövetési magatartásának a kifejtése, egyszersmind az elfogás aktusával a tulajdonátszállás is bekövetkezik. Fontos megjegyezni, hogy az elhullott más által elejtett vad nem uratlan dolog, annak eltulajdonítását célzó elvétele lopást valósít meg. Ez vonatkozik az erdőben talált szarvasagancsra is! Abban az esetben, ha az egyik elkövető lelövi a vadat a másik pedig később eltulajdonítja, több elkövetési mozzanattal elkövetett lopásról beszélünk, amely természetes egységgel állunk szemben. Az általánosan kialakult bírói gyakorlat szerint az orvvadász által lelőtt és elvitt vad esetében a kár összegszerűségére és a cselekmény szempontjából az élő vad ára az irányadó. Ennek oka, hogy amennyiben az állam tulajdonában lévő állatot arra nem jogosult személy lövi le, az államot az élő vad árának megfelelő kár éri, tehát nem a vadhús árát kell kiszámolni. Lopás bűncselekményének és szabálysértésének az elhatárolásánál azt kell vizsgálni, hogy az elkövető szándéka milyen érték eltulajdonítására irányult. 78 A rendőrségi felderítések számtalan esetben fényt derítettek már olyan szervezetten működő orvvadász bűnszövetségekre, melyek „búvóhelyén” megtalált szarvasagancsokból következtetni lehetett az általuk okozott kár értékére és a felelősségre vonásuk során a különösen nagy értékre elkövetet lopás bűncselekménye került megállapításra.
78
BH 2005. 307. LB Bfv. I. 7/2005 sz.
62
Rablás A hivatásos vadász eljárása során észlelt illegális cselekmények leleplezése sokszor olyan meggondolatlan cselekedetre késztetik az elkövetőket, mely eredményeképpen az büntetőjogilag enyhébbnek minősülő pl. lopási cselekményből egy súlyosabb megítélés alá eső cselekményt követnek el, vagy kísérelnek meg. A rablás a gyakorlati életben a rablás, általában úgy kerül elkövetésre, hogy a tetten ért vadat eltulajdonítani szándékozó személy a „zsákmány” megtartása végett élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz. Ilyenkor az erőszak lenyűgöző, akaratmegtörő, amellyel szemben nem lehetséges az ellenállás. Ez az erőszak a dolog elvételét követően történik. A rablás ítélkezési gyakorlatában kérdéses, hogy e kifejtett erőszak a dolog megtartása érdekében történik e, vagy pedig azért kerül kifejtésre, hogy az elkövető elmeneküljön. A rablás több mozzanatú cselekmény, mert erőszakból, vagy élet, vagy testi épség elleni fenyegetésből és az idegen dolog elvételéből, azaz lopásból áll. Aki mindkét mozzanatot megvalósítja, az tettese a rablásnak. Ha azonban egyik az elvételt, másik pedig az élet vagy testi épség ellen való közvetlen fenyegetést valósítja meg, társtettességről beszélünk. Abban az esetben, ha a rablási cselekmény során felismerhetően társával egyetértésben lévő személy, már puszta jelenlétével is a sértettre olyan hatással lehet, amely beleillik a fenyegetés ismérveibe, társtettese a rablásnak. Ha a rablás során a testi épséget is sértették a testi sértés bűncselekménye kerül halmazatba a rablással, a könnyű testi sértés kivételével, mert az ”beleolvad” a rablásba.
63
Összefoglalás Szakdolgozatomban a teljesség igénye nélkül mutattam be a vadászati tevékenység során előforduló bűncselekményeket, amelyek tényállási elemeit részletesen ismertettem, és a kapcsolódó jogesetekkel felhívtam a figyelmet azokra a specifikumokra, amelyek a vadászati tevékenység során kifejtett cselekmények esetén büntetőjogi relevanciával bírhatnak. A vadászat törvényi szabályozásával összhangban ismertettem a legelemibb írott és íratlan foglalkozási szabályokat, valamint az azok megszegése esetére kialakított szankciórendszert. Különös figyelmet szenteltem a társas vadászatok és az éjszaki vadászatok során előforduló balesetek személyi és tárgyi okainak feltárására, és azok jogi megítélését eseti döntésekkel is szemléltettem. Szakdolgozatom során szintén kiemelt figyelmet kapott az orvvadászat, mint a vadállományra, hivatásos- és sportvadászra egyaránt legnagyobb veszélyt jelentő illegális tevékenység. Ennek körében kiemelést érdemlő, hogy eddig önálló törvényi tényállás híján a büntetőeljárások során rendszeresen más törvényi tényállások keretei között került szankcionálásra. Előrelépést jelent, hogy a 2013. nyarán hatályba lépő új büntető törvénykönyv a mostaninál részletesebben szabályozza majd a természetkárosítás cselekményét, és változnak majd az orvvadászatra vonatkozó előírások is. Már nemcsak a vad elejtése számít majd orvvadászatnak, hanem az is bűncselekmény lesz, amikor a vadat még nem ejtették el, de a magatartás erre irányul. Büntethető lesz az úgynevezett külső orvvadászat (amikor az orvvadászatot nem vadász követi el) és a belső orvvadászat (amikor a vadászok idegen vadászterületen végeznek vad elejtésére, elfogására irányuló tevékenységet anélkül, hogy bérvadászként, vendégvadászként erre engedélyük lenne) is. Büntetendő lesz az a magatartás is, amikor vadászati tilalmi idő hatálya alá eső vadfaj egyedét ejtik vagy fogják el. Természetesen itt nem arról van szó, hogy fent említett magatartások bármelyike eddig is ne lett volna szankcionálva a jogalkotó részéről, hanem arról, hogy az eddigi szabálysértési eljárások helyett, a felelősségre vonás sok esetben már büntetőeljárás keretei között fog zajlani, és lényegesen magasabb büntetési tétellel lesz fenyegetve az
64
eddig sokszor a felelősségre vonásnak a szabálysértési értékhatárral „jogilag kiszolgáltatott” cselekmény. Azt azonban szükségesnek tartom megjegyezni, hogy az orvvadászat is egyidős az emberiséggel, és a vadászattal gyakran kéz a kézben járó fogalom. Ez alatt természetesen nem azt értem, hogy minden vadász egyben orvvadász is, de érdekes kérdéseket vethet fel az olyan eltulajdonítási szándék vagy befejezett cselekmény kifejtése büntetőjogi értékelése, amikor a vadászterületen minden tekintetben legálisan tartózkodó sportvadász a vadat el kívánja tulajdonítani, vagy esetleg véghez is viszi irányuló tettét. A gyakorlatban jellemző eset, hogy a vadásztársasági életben résztvevő és a beírókönyvbe is betekintési, bejegyzési jogosultsággal és teljes körű területismerettel rendelkező sportvadász visz véghez rendszeres orvvadászati cselekményeket. Véleményem szerint az orvvadászat új törvényi tényállása alapján őt ezért legfeljebb lopásért lehet felelősségre vonni, mivel sem a vadászként az ún. „idegen vadászterületen vadat ejtők” személyi körébe, sem pedig a „nem vadászok” személyi körébe nem tartozik bele. A törvény által meghatározott külső és belső orvvadászati megkülönböztetésének alapját jobb lett volna azzal a tartalommal megtölteni, hogy a vadászati tevékenységet folytató személy a cselekmény elkövetésekor rendelkezik-e az adott területen vadászati jogosultsággal, és a vad elejtésének, elfogásának szándéka mire irányult (legális vadászati tevékenység vagy eltulajdonítási szándék), nem pedig csak azzal, hogy vadász (belső orvvadászat) avagy nem vadász (külső orvvadászat) az elkövető. Ezzel lenne teljeskörűen lefedve ez a tevékenység, mivel véleményem szerint az orvvadászat célja minden esetben az állam tulajdonában lévő vad jogtalan eltulajdonítása. Gyakorló vadászként eltúlzottnak tartom azt a törvényi rendelkezést, amikor vadászati tilalmi idő hatálya alá eső vadfaj egyedének elejtése vagy elfogása is bűncselekménynek minősül. Azt gondolom, hogy a jóérzésű vadászok egyike sem törekszik ilyen cselekmények elkövetésére, mivel arra már csak abból adódóan sincsenek „ingerenciái”, hogy nagyvadjaink közül a vaddisznó egész évben, a kérődzők pedig legalább az év felében, de külön engedéllyel és némi megszorítással, az év nagy részében vadászhatók, teret engedve ezzel a vadászszenvedélynek. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a vadászati tilalmi időt is mi emberek, önkényesen állapítjuk meg, 65
amely teljesen érthetetlen módon malacos kocát egész évben engedi lőni, ugyanakkor a vemhes kérődzőket pedig tilalmazza! Természetesen itt is a vadász lelkiismerete dönti el a kérdést! Tekintettel arra, hogy a vadászati tevékenység során mindig is előfordultak, sajnálatos tévedések, amelyek esetében a vadászati törvény a vadvédelmi bírság alkalmazását teszi lehetővé, azt gondolom jobb lett volna ennek keretein belül maradni, és a sportvadászt nem kitenni orvvadászat bűncselekményének elkövetése miatt a fegyvertartási engedély bevonásával járó büntetőeljárásnak, hanem inkább az objektív felelősség szabályait alkalmazva közigazgatási szankcióval sújtani. Sokkal igazságosabb megoldás lenne, ha a vadászati tilalmi idő hatálya alá eső vadfaj egyedének elejtését vagy elfogását, vagy az arra irányuló tevékenységet vadászati jogosultsággal nem rendelkező személy követi el, azt orvvadászat minősített eseteként szabályozni. Fentiektől
eltekintve,
álláspontom
szerint,
az
orvvadászat
büntetőjogi
szankcionálása a vadállomány üzletszerű pusztítása miatt már nagyon időszerű volt, és remélhetőleg a megfelelő súlyú büntetések kilátásba helyezése ezen bűncselekmény visszaszorulását is magával hozza majd.
66
Irodalomjegyzék: Bakóczi Antal: Vadászszenvedély, vadászati fegyelem. Táncsics Könyvkiadó, Budapest 1971. Bakóczi Antal: Vadorzók. Mezőgazdasági, Budapest, 1973. Bakóczi Antal: A vadászati balesetekről Kiadja a Magyar Vadászok Országos Szövetsége. Budapest, 1979. Békés Sándor: Vadászetika. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2001. Beregszászy Gy.- Csőre P.-Motesiky Á.: A vadászat árnyoldalai. Terra Print Kiadó 1998. Csemáné Váradi Erika – Görgényi Ilona – Gula József – Lévay Miklós – Sántha Ferenc: Magyar Büntetőjog. Különös Rész II. KJK, Budapest, 2006. Dobos Tibor: A természet védelme és vadászat Market-Trade Kiadó, Sopron, 2001. Elek Balázs: A vadászszenvedély bűncselekményei Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Budapest, 2008. Fehér-Görgényi-Gula-Horváth-Lévay-Sántha-Váradi: Magyar Büntetőjog Különös Rész Complex Kiadó 2009. Kovács László: Vadászlexikon. Saxum Kiadó, Budapest, 2002. Kovács Zsolt: Kóborló vadászok DNM Kiadó Budapest 2008. Zoltán Ödön: A vadgazdálkodás és a vadászat jogi rendje. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1997. Zoltán Ödön: Az orvvadászatról és büntetéséről. Magyar Jog, 1995. október, 607-613.o.
67
Felhasznált jogszabályok:
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény A büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény A fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény A 79/2004. (V.4.) FVM rendelet a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól
68
