Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar. Közigazgatási Mesterszak. Szakdolgozat. A nyugdíjrendszerek fenntarthatósága Európában. Miskolc 2013

Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Közigazgatási Mesterképzési szak

Szakdolgozat A nyugdíjrendszerek fenntarthatósága Európában

Konzulens:

Készítette:

Dr. Varga Zoltán

Dojcsákné Kékedi Judit

Állam- és Jogtudományi Kar

Közigazgatási Mesterszak

Pénzügyi Jogi Tanszék

Levelezős hallgató

Miskolc 2013.

University of Miskolc Faculty of Law Institute of Civics Department of Financial Law

The sustainability of the pension systems in Europe

Thesis Tutor: Dr. Varga Zoltán

Author: Dojcsákné Kékedi Judit

Assistant Professor

Miskolc

2013.

2

Tartalomjegyzék

I. Bevezetés, a témaválasztás indoka .................................................................................... 4 II. Az Európai Unió demográfiai vizsgálata ........................................................................ 6 II.1. Születésszám ......................................................................................................................... 6 II.2. A születéskor várható élettartam az Európai Unióban .................................................... 9 II.3 A bevándorlás ..................................................................................................................... 10 II.4. Elöregedő Európa .............................................................................................................. 12

III. Nyugdíj-helyzetkép Európában.................................................................................... 16 III.1. Általános jellemzők .......................................................................................................... 16 III.2. Az Európai Unió 27 tagállama nyugdíjrendszerének jellemzői ................................... 23 III.3. Nyugdíj megállapítás több országban végzett munka esetén ....................................... 47

IV. Közös európai gondolkodás a nyugdíjasokról és a nyugdíjakról, az uniós Zöld könyv és Fehér könyv.......................................................................................................... 49 IV.1. A Zöld Könyv.................................................................................................................... 49 IV.2. A Zöld Könyv által felvett nyugdíj átalakítási szempontok ......................................... 50 IV.3. A Fehér Könyv .................................................................................................................. 52 IV.4. A nyugdíjrendszerek előtt álló kihívások ....................................................................... 52 IV.5. A Fehér Könyvben megfogalmazott javaslatok .............................................................. 54

V. Az aktív idősödés európai éve......................................................................................... 57 VI. Befejezés, végkövetkeztetések ....................................................................................... 60 Felhasznált irodalom .......................................................................................................... 62

3

I.

Bevezetés, a témaválasztás indoka Bizonyára mindenki hallotta már azt a kifejezést, hogy „az öreg kontinens”.

Szinte az is biztos, hogy sokan gondolkodás nélkül rávágják, hogy Európáról van szó. A kérdés és a válasz is kézenfekvő, hiszen már az általános iskolában megtanultuk, hogy a híres középkori felfedezők hajóikkal földrészünkről indultak el, hogy felfedezzék az addig ismeretlen, új világot. Amióta vállalkozásukat siker koronázta, Európa joggal viseli az öreg kontinens elnevezést. Manapság azonban, ha egészen pontosan akarunk fogalmazni, jobb, ha az „öregedő kontinens” elnevezést használjuk. Szójátékról van persze szó, de olyan játékról, mely nagyon is valós problémát hordoz. Míg más országok (pl. India, Kína) a lakosságszám robbanásszerű növekedése miatt kényszerülnek arra, hogy olyan politikai döntéseket hozzanak, melyek a társadalom lélekszámára fejtenek ki hatást, az Európai Unió tagállamai politikai döntéshozóinak arra kell figyelni, hogy bizonyos határozataik révén a szociális- és egészségügyi ellátórendszerek, illetve a nyugdíjrendszerek hosszútávon fenntarthatók és finanszírozhatók legyenek. Az Unió 27 tagállama átlagában a termékenységi ráta, vagyis a nők átlagos gyermekszülési száma nem éri el azt a 2,1-es rátát, amely biztosítaná a népesség számának szinten tartását, a társadalom önreprodukcióját. Örvendetes az a tény, hogy már túl vagyunk a 2000-es évek elején tapasztalt 1,3-as hányadost mutató mélyponttól és manapság már átlagosan az 1,7-es ráta jellemző, de ez meg mindig kevés ahhoz, hogy ne fogyásról, hanem népességszám növekedésről beszélhessünk. Az, hogy mégis egy népességszámban erősödő kontinensről beszélhetünk – jelenleg több mint 500 millió lakosa van Európának – nem a természetes termékenységnek, hanem a bevándorlásnak köszönhető. Az alacsony termékenységi ráta, de a népességfogyást mégis megfordító bevándorlás mellett az igazi probléma a társadalom elöregedése, az idősödés problémája. Arról van szó ugyanis, hogy a születéskor várható élettartam egyre növekszik, vagyis az emberek a korábbi generációkhoz képest – köszönhetően az 4

egészségügyi feltételek, az életkörülmények javulásának – tovább élnek. Ha ezt összevetjük a nem elégséges születésszámmal, akkor rögtön szembeötlő lesz az egyenleg: egyre kevesebb aktív dolgozó embernek kell eltartani egyre több inaktív (nyugdíjas) korú embert. Szakdolgozatomban a fenti témaköröket kívánom körbejárni és azt bemutatni, hogyan alakult, és valószínűsíthetően hogyan fog alakulni az európai népesség létszáma és korösszetétele, hogyan hat az idősödés a társadalomra, milyen kihívásokkal kell szembenézni az egyes tagállamok nyugdíjrendszereinek. A munkám során statisztikai elemzésekkel világítok rá a problémára, számba veszem az egyes országok nyugdíjrendszerét és átalakításának lehetséges irányait.

5

II.

Az Európai Unió demográfiai vizsgálata Az Európai Unió 27 tagországa lakosainak száma 2010-re átlépte az 500 milliót

és az elkövetkező 50 évben további létszámbővülés valószínűsíthető, melynek eredményeképpen 2060-ra akár 517 millió főre is nőhet Európa lakossága.1 Ezen örvendetes tény több tényező együttes hatásaként alakult ki, egyrészt megfigyelhető a születések számának kismértékű emelkedése, a népesség életkilátásainak növekedése és jelentős mértékű migráció is tapasztalható, melynek során az Unión kívüli országokból bevándorlók ezrei érkeznek az EU területére. Az egyre idősebb, nagyobb számú és egyre változatosabb Európa problémáját az unió illetékesei szerint öt kulcsfontosságú területen – a népesség megújítása, a foglalkoztatás, a termékenység, a bevándorlók integrációja és a fenntartható közkiadások – kell megoldani. II.1.

Születésszám Ahhoz, hogy az országok nyugdíjrendszere fenntartható legyen létfontosságú a

megfelelő számú gyermek születése. Kimutatás a gyermekszületések számáról az EU-27 országában2 millió főben (1980-2009)

Forrás : Eurostat Az új generációk nélkül ugyanis az elöregedő társadalmak súlyos krízisbe kerülnének, a gazdaságok akár össze is omolhatnának. 2009-ben az EU 27 tagállamában 5,4 millió gyermek született, mely bár jelentősen elmarad az 1964-es 7,4 milliós 1 2

The 2012 Ageing Report 19.o. Demography Report 2010, Eurostat kiadvány 2011. 28.o.

6

csúcstól – amikor is a mutatószám 2,5 volt3 – még mindig több mint az 2000. év körüli 5 milliós mélypont.4 Ismert tény, hogy a teljes gyermekszületési aránynak 2,1-nek kellene lenni ahhoz, hogy a népesség száma ne csökkenjen, és a társadalom újratermelje önmagát. Kimutatás a termékenységi rátáról (1980-2009) EU-27 Belgium Bulgária Csehország Dánia Németország Észtország Írország Görögország Spanyolország Franciaország Olaszország Ciprus Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Románia Szlovénia Szlovákia Finnország Svédország Egyesült Királyság

1980 1,68 2,05 2,08 1,55 3,21 2,23 2,20 1,95 1,64 1,99 1,50 1,91 1,99 1,60 1,65 2,25 2,43 2,32 1,63 1,68 1,90

1990 1,62 1,82 1,90 1,67 2,05 2,11 1,40 1,36 1,78 1,33 2,41 2,03 1,60 1,87 2,04 1,62 1,46 2,06 1,56 1,83 1,46 2,09 1,78 2,13 1,83

2000 1,67 1,26 1,14 1,77 1,38 1,38 1,89 1,26 1,23 1,87 1,26 1,64 1,39 1,76 1,32 1,70 1,72 1,36 1,35 1,55 1,31 1,26 1,30 1,73 1,54 1,64

2003 1,47 1,66 1,23 F 1,18 1,76 1,34 1,37 1,96 1,28 1,31 1,87 1,29 1,50 1,29 1,26 1,62 1,27 1,48 1,75 1,38 1,22 1,44 1,27 1,20 1,20 1,76 1,71 1,71

2009 1,6 1,84 1,57 1,49 1,84 1,36 1,62 2,07 1,52 1,40 1,98 1,42 1,51 1,31 1,55 1,59 1,32 1,44 1,79 1,39 1,40 1,32 1,38 1,53 1,41 1,86 1,94 1,96

Forrás: Eurostat A táblázatból jól látható. hogy 1980 és 2000 között jelentős és folyamatos visszaesés volt tapasztalható, olyannyira, hogy 2000-re bekövetkezett a mélypont és néhány országban (többek között Bulgáriában, Csehországban, Spanyolországban, Olaszországban) a ráta 1,3 alá esett. Ezt követően az országok többségénél emelkedés tapasztalható, kivétel pl. Ciprus, Portugália, Málta, ahol továbbra is csökkenő tendenciát mutat az arányszám.5 3

The 2012 Ageing Report 36.o. Active ageing and solidarity between generations Eurostat kiadvány 2012. 26.o. 5 Demography Report 2010 Eurostat kiadvány 2011. március 29.o. 4

7

Természetesen statisztikai és közgazdasági elemzések szólnak arról. hogy mi várható az elkövetkező évtizedekben. Ez alapján némi javulás – gyermekvállalási hajlandóság emelkedés – valószínűsíthető és 2030-ra 1,64, további 30 évvel később pedig 1,71 lehet a ráta.6 Megállapítható, hogy változóban van a családmodell is az Unióban, kevesebb a házasság és egyre elterjedtebb az együttélés egyéb formája (pl. élettársi kapcsolat), a nyugdíjrendszer zökkenőmentes továbbműködését szolgáló gyermekvállalás időpontja ugyanakkor

kitolódik.

Fontos,

hogy

néhány

országban

–

többek

között

Franciaországban, Dániában, Finnországban – az „elhalasztott” gyermekvállalás után később több gyermek születik, azonban máshol, ahol a nők fiatalabban szülnek (pl. Magyarországon, Romániában, Szlovákiában) mégsem születik a későbbiekben több gyermek. Kimutatás a nők átlagéletkoráról a gyermekszülések időpontjában (1980-2009) EU-27 Belgium Bulgária Csehország Dánia Németország Észtország Írország Görögország Spanyolország Franciaország Olaszország Ciprus Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Románia Szlovénia Szlovákia Finnország Svédország Egyesült Királyság

1980 26,6 23,9 25,0 26,8 29,7 26,1 28,2 26,8 27,5 26,7 24,4 24,6 28,8 27,7 26,3 27,2 25,3 25,2 27,7 27,6 26,9

1990 27,9 23,9 24,8 28,5 25,6 29,9 27,2 28,9 28,3 28,9 27,1 25,9 28,4 25,6 28,9 29,3 27,2 26,2 27,3 25,5 25,9 25,1 28,9 28,5 27,7

2000 28,8 25,0 27,2 29,7 28,8 27,0 30,4 29,6 30,7 29,4 30,4 28,7 26,6 29,3 27,3 27,9 30,3 28,2 27,4 28,6 25,7 28,2 26,6 29,6 29,9 28,5

2003 29,3 29,6 25,5 28,1 30,1 29,2 27,7 30,8 29,5 30,8 29,6 30,8 29,3 27,2 27,1 29,6 27,9 28,8 30,4 28,8 27,9 29,0 26,2 28,9 27,3 29,8 30,3 28,9

2009 29,7 29,6 26,6 29,4 30,5 30,2 29,1 31,2 30,2 31,0 30,0 31,1 30,4 28,4 28,6 30,7 29,1 29,2 30,7 29,7 28,5 29,7 26,9 30,0 28,5 30,1 30,7 29,3

Forrás: Eurostat 6

The 2012 Ageing Report 18.o.

8

II.2.

A születéskor várható élettartam az Európai Unióban Egy stabil nyugdíjrendszer fenntartását természetesen az is befolyásolja, hogy a

születések és a halálozások hogyan viszonyulnak egymáshoz, a megszületett gyermekek majd később, felnőtt korukban várhatóan meddig maradnak munkában és meddig élvezhetik a nyugdíjban töltött éveket. Míg a halálozások száma 1980 óta a 27 tagország összességében stabil, nagyjából évi 4,9 millió körüli, a születéskor várható élettartam fokozatosan emelkedik.

Kimutatás a születéskor várható élettartamról (1993-2009) Férfiak EU-27 Belgium Bulgária Csehország Dánia Németország Észtország Írország Görögország Spanyolország Franciaország Olaszország Ciprus Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Románia Szlovénia Szlovákia Finnország Svédország Egyesült Királyság

1993 73,0 67,6 69,3 72,6 72,8 62,3 72,5 75,0 74,1 73,4 74,6 74,7 63,1 72,2 64,7 74,0 72,8 67,2 71,0 65,9 69,4 67,8 72,1 75,5 73,5

Nők 2009 76,4 77,3 70,1 74,2 76,9 77,8 69,8 77,4 77,8 78,7 78,0 79,1 78,6 68,1 67,5 78,1 70,3 77,8 78,7 77,6 71,5 76,5 69,8 75,9 71,4 76,6 79,4 77,8

1993 79,9 75,1 76,5 77,8 79,4 74,0 78,1 79,8 81,4 81,7 81,0 79,8 75,0 79,6 74,0 80,1 79,5 75,9 78,1 73,4 77,6 76,3 79,5 80,9 78,9

2009 82,4 82,8 77,4 80,5 81,1 82,8 80,2 82,5 82,7 84,9 85,0 84,5 83,6 78,0 78,7 83,3 78,4 82,7 82,9 83,2 80,1 82,6 77,4 82,7 79,1 83,5 83,5 81,9

Forrás: Eurostat Míg az elmúlt 50 évben átlagosan 10 évvel nőtt az élettartam, az előző táblázat szerinti 16 éves időszakban mindkét nem vonatkozásában a legnagyobb növekedést Észtország, a legkisebbet pedig Bulgária produkálta.

9

A táblázat további érdekessége, hogy – bár a nők minden országban hosszabb ideig élnek – nem ugyanaz az ország büszkélkedhet a legnagyobb női és férfi életkilátás várakozással, míg ugyanis a férfiak Svédországban, addig a nők Franciaországban élnek a legtovább.7 Várható élettartam születéskor és 65 éves korban (2002-2008) várható élettartam

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Férfiak születéskor 65 éves korban

74,5 15,9

74,6 15,9

75,2 16,4

75,4 16,4

75,8 16,8

76,1 17,0

76,4 17,2

születéskor 65 éves korban

80,9 19,5

80,8 19,4

81,5 20,0

81,5 20,0

82,0 20,4

82,2 20,5

82,4 20,7

Nők

Forrás: Eurostat A fenti táblázat nem csak a születéskori, hanem a 65 éves korban várható élettartamot is bemutatja, jól ábrázolva azt, hogy az életkörülmények és az egészségi állapot általános javulása miatt időskorban is javultak a továbbélés esélyei.8 2010 és 2060 között a férfiak esetében átlagosan akár 7,9 évvel 76,7 évről 84,6-ra is nőhet a várható élettartam, míg a nők esetében 82,5-ről 89,1 évre történő emelkedést prognosztizálnak. A növekedés a jelenleg rosszabb mutatókkal rendelkező országoknál lesz magasabb (Észtország, Magyarország, Románia) ahol az átlagot jelentősen meghaladó növekedés valószínűsíthető.9

II.3

A bevándorlás Az Unió jövőbeli stabil gazdasági erejének és ezen belül a nyugdíjrendszerének

záloga a bevándorolni, letelepedni szándékozó megfelelő képzettségű munkavállalók befogadása. Amint az az előzőekből látható, jelenleg ez a népességnövekedés legnagyobb hajtóereje. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy nemcsak Európába történő bevándorlásról, hanem tagországok közötti mozgásról és kivándorlásról is beszélhetünk. Ez a rendelkezésre álló 2008-as statisztika szerint az jelenti, hogy míg a bevándorlás 3,8

7

Demography Report 2010 Eurostat kiadvány 2011. március 33.o. Demography Report 2010 Eurostat kiadvány 2011. március 35.o. 9 The 2012 Ageing Report 18.o. 8

10

millió fő volt, 2,3 millióan hagyták el az EU-t melynek következtében mindösszesen 1,5 millió fővel nőtt a népességszám.10 Kimutatás a bevándorlók kontinensenkénti megoszlásáról

Forrás: Eurostat A származási országon túlmenően – a foglalkoztatás és ezen keresztül a nyugdíjrendszer fenntarthatósága kapcsán – érdekes a bevándorlók átlagéletkora. Míg 2009-ben a 27 tagállam összes lakosának átlagéletkora 40,6 év volt, addig a bevándorlók átlagéletkora 28,4 év. Ez gyakorlatilag egyfajta fiatalítást, vérfrissítést jelent, de gyakorlati haszna csak akkor van, ha az újonnan érkezők megfelelő munkát tudnak találni és nem kényszerülnek a létfenntartáshoz állami segélyek igénybevételére. A nettó bevándorlás (a ki- és bevándorlások egyenlege) száma is valószínűleg nőni fog a 2010-es 1.018.000 főről 2020-ra 1.217.000 főre, majd 2060-ra 878.000 főre való csökkenés valószínűsíthető.11 Kutatók azonban arra, is felhívják a figyelmet, hogy bár igaz az, hogy néhány éve a migráció a népességnövekedés alapja Európában, az alacsony termékenység és a magas bevándorlási arány megváltoztathatja a népesség összetételét és a nemzeti identitását. S bár a migráció hatása nélkül néhány országban a népesség számának növekedése kevésbé lenne számottevő, ráadásul a munkaerő utánpótlást több országban 10 11

Demography Report 2010 Eurostat kiadvány2011. március 42.o. The 2012 Ageing Report 19.o.

11

a bevándorlók jelentik, másik oldalról azonban nem felejthetjük el azt sem, hogy a külföldi háttérrel rendelkezők számának növekedése kihívást fog jelenteni a befogadó országok integrációs politikájának, mely külön jövőbeli problémát generál.12

II.4.

Elöregedő Európa Kétségtelen, hogy a népesség öregedése alapvető demográfiai kihívást jelent az

elkövetkező 50 évben az európai országokban és hatással lesz a nyugdíj- és társadalombiztosítási rendszerekre. A hatás sebessége és időzítése természetesen országonként változik, van ahol már elérte a csúcspontját, máshol még csak ezután gyorsul fel igazán.13 Az európai népesség korszerkezete a már említett alacsony születésszám és a várható élettartam emelkedése miatt torznak mondható. Az Európai Unió korfája (1990-2010)

férfiak

nők Forrás: Eurostat

Az ábra szerinti korfa a népesség nem és életkor szerinti megoszlását szemlélteti két időpontban, 1990-ben és 2010-ben. Jól látszik, hogy az 1990-ben kiugrást produkáló, akkor 20-24 éves korosztály 20 évvel később továbbra is a legnépesebb korcsoport maradt, vagyis nincs igazán erőteljes fiatal generációs utánpótlás. Még

12

Fewer. older and multicultural? Projections of the EU populations by foreign/national background Eurostat kiadvány 2011. 4.o. és 23.o. 13 The greying of the baby boomers Eurostat kiadvány 2011. 1.o.

12

érdekesebb a korfa jövőbeli előrevetítése, mely a 2010-2060 közötti 50 év távlatában szemlélteti a népesség megoszlásának lehetséges kimenetelét. Az Európai Unió jövőbeli korfája (2010-2060)

férfiak

nők Forrás: Eurostat

Az ábra jól szemlélteti, hogy az előrejelzés szerint a népesség elöregedése mennyire veszélyes, hiszen a korfa nagyon „elkarcsúsodik”, mely hatalmas problémát jelenthet a társadalom és a gazdaság egészére. Az 1960-es években született "baby boom" generáció öregedésével és a fiatalabb generáció kisebb létszámú utánpótlásával "grandparent boom"-ról, vagyis a nagyszülők számának növekedéséről beszélhetünk.14 Fontos hangsúlyozni, hogy a korábbi generációkkal ellentétben az emberek már hosszabb ideig tanulnak, később állnak munkába, később vállalnak gyermeket, de tovább is élnek. Ez viszont kettős terhet ró a társadalomra, hiszen a hosszabb ideig tanuló értelemszerűen később kezd nyugdíjjárulékot fizetni, viszont azzal, hogy örvendetes módon tovább él, a nyugdíjkifizetések nagyobb terhet rónak a nyugdíjbiztosításra. Ugyanezt szemlélteti a népesség korcsoportok szerinti százalékos megoszlása is, mely alapján látható, hogy az összes tagállam szintjén a 0-19 éves korú népesség aránya 1990 és 2010 között 26,7-ről 21,3 %-ra csökkent, míg a 65 év felettiek aránya 13,7-ről 17,4 %-ra nőtt.15 Ez konkrétan azt jelenti, hogy a 65 év felettiek száma 87 millió fő volt, mely jelentős növekedést mutat például az 1985-ös 59,3 milliós adathoz képest.16 14

The greying of the baby boomers Eurostat kiadvány 2011. 2.o. Demography Report 2010 Eurostat kiadvány2011. március 63.o. 16 Active ageing and solidarity between generations Eurostat kiadvány 2012. 7.o. 15

13

Kimutatás a népesség korszerkezetéről (%-os arányban) 0-19 évesek EU-27 Belgium Bulgária Csehország Dánia Németország Észtország Írország Görögország Spanyolország Franciaország Olaszország Ciprus Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Románia Szlovénia Szlovákia Finnország Svédország Egyesült Királyság

1990 26,7 24,8 27,8 29,7 24,3 21,8 29,3 36,7 27,0 28,8 27,8 24,5 33,5 28,4 30,1 23,2 27,9 30,9 25,7 24,4 32,6 29,3 31,9 28,2 33,5 25,4 24,5 25,9

2010 21,3 22,9 19,1 20,1 24,4 18,8 21,2 27,5 19,4 19,8 24,4 19,0 24,0 20,1 22,2 23,7 20,8 22,3 23,7 20,8 21,8 20,5 21,0 19,2 22,1 22,9 23,4 23,9

20-64 évesek 1990 59,5 60,3 59,3 57,9 60,1 63,3 59,2 51,9 59,3 57,8 58,3 60,8 55,7 59,8 59,1 63,4 58,8 58,8 61,5 60,7 57,4 57,5 57,8 61,2 56,3 61,3 57,7 58,4

2010 61,3 59,9 63,4 64,7 59,3 60,6 61,7 61,2 61,6 63,3 58,8 60,8 63,0 62,5 61,7 62,4 62,6 62,9 61,0 61,5 64,7 61,6 64,0 64,3 65,6 60,1 58,5 59,8

65 éves és idősebb 1990 13,7 14,8 13,0 12,5 15,6 14,9 11,6 11,4 13,7 13,4 13,9 14,7 10,8 11,8 10,8 13,4 13,2 10,4 12,8 14,9 10,0 13,2 10,3 10,6 10,3 13,3 17,8 15,7

2010 17,4 17,2 17,5 15,2 16,3 20,7 17,1 11,3 18,9 16,8 16,8 20,2 13,1 17,4 16,1 14,0 16,6 14,8 15,3 17,6 13,5 17,9 14,9 16,5 12,3 17,0 18,1 16,3

Forrás: Eurostat Az előrejelzések szerint a jövőben az idősödés tovább nő, 2060-ra a 14 év alattiak aránya 15 % körüli, a 15-64 év közöttiek aránya 55 % és a 65 év felettiek aránya 30 % lesz.17

17

The 2012 Ageing Report 20.o.

14

Kimutatás a népességszám alakulásáról (1961-2009)

Forrás: Eurostat Az ábrán sárga színű vonal mutatja a természetes fogyást (a születések és halálozások arányát) millió főben, barna színű vonal a nettó migrációt (a ki- és bevándorlások egyenlegét), míg a kék vonal a népességszám teljes változását szemlélteti.18 Mindebből jól látható, hogy mekkora szerepe van a bevándorlásnak abban, hogy egy létszámában gyarapodó Európáról beszélhetünk. Az időskori függőségi ráta a 65 év felettiek arányát mutatja a 15-64 éves korosztályhoz képest. Az EU 27 tagállamának jelenlegi és nagyjából fél évszázaddal későbbi előrevetített időskori függőségi rátáját az alábbi táblázat szemlélteti, mely alapján jól látható, hogy a statisztikai számvetések alapján 50 év múlva lehet, hogy a jelenlegi 4-hez képest csak 2 aktív kereső fog eltartani 1 inaktív embert.19

Kimutatás az Európai Unió időskori függőségi rátájáról (%-ban) (2010-2060)

EU-27

2010

2020

2030

2040

2050

2060

25,9

31,4

38,3

45,5

50,2

52,6

Forrás: Eurostat A második világháború után született népesség az ún. baby-boomer generáció nemsokára nyugdíjba vonul. Talán még ezen népesség 1970-es években született gyermekeinek generációja mondható nagyobb létszámúnak, de így is csak a bevándorlásból fakadó többlet biztosítja a lakosságszám növekedését.

18 19

Active ageing and solidarity between generations Eurostat kiadvány 2012. 25.o. Active ageing and solidarity between generations Eurostat kiadvány 2012. 34.o.

15

III.

Nyugdíj-helyzetkép Európában

III.1.

Általános jellemzők Az Európai Unió 2012-ben megjelent kiadványa alapján az egyes tagállamok

lakosainak munkából nyugdíjba történő visszavonulásának korátlagát a következő táblázat mutatja be.20 Kimutatás a nyugdíjba vonuláskori átlagos életkorról (2009)

Forrás: Eurostat Jól látható, hogy 2009-ben 61 év 5 hónap volt a munkaerőpiacról történő kilépés és nyugdíjba vonulás átlagos életkora, míg ehhez képest a tényleges, törvényszerinti korhatárokat a következő táblázat mutatja be. Kimutatás az öregségi nyugdíjkorhatárokról (2008)

Belgium Bulgária Csehország Dánia Németország Észtország Írország Görögország Spanyolország Franciaország Olaszország Ciprus Lettország

20

Kimutatás az öregségi nyugdíjkorhatárról férfiak nők 65 64 63 59,5 61 év 10 hó 56-60 65 65 65 65 63 60,5 66 66 65 60 65 65 60 60 65 60 65 65 62 62

Active ageing and solidarity between generations Eurostat kiadvány 2012. 58.o.

16

Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Románia Szlovénia Szlovákia Finnország Svédország Egyesült Királyság

62,5 65 62 61 65 65 65 65 63 63 62 62-68 61-67 65

60 65 62 60 65 60 60 65 58 61 55-59 62-68 61-67 60

Forrás: Eurostat Az elmúlt években a nemzeti kormányok rengeteg lépést tettek annak érdekében, hogy ösztönözzék, vagy akár „elrendeljék” a foglalkoztatottak piacon maradását, hiszen az alábbi 2009-es táblázat szerint a relatíve alacsony – az összes tagállamra vetítve 0,51es – helyettesítési arány (vagyis a 65-74 év közöttiek nyugdíj összegének aránya az 5059 év közötti dolgozók bérarányához) ellenére is rengetegen éltek a korai nyugdíjazás lehetősségével.21 A következő táblázatból látható, hogy a bérek és nyugdíjak egymáshoz viszonyított aránya tekintetében a legalacsonyabb helyettesítési arányt (0,34 és 0,35) biztosító Bulgáriával és Ciprussal szemben hazánk a relatíve bőkezűbb országok (pl. Svédország, Luxemburg) sorába tartozik a maga 62 %-os arányával. Az természetesen érthető, hogy a kormányok miért hajtanak végre folyamatosan reformokat, melyek tulajdonképpen a munkába maradás időtartamát nyújtják meg, hiszen 2010-ben a tagállamokban mindösszesen 119,3 millió nyugdíjas volt, mely szám a becslések szerint 166,7 millió főre emelkedhet 2060-ra. A csökkenő számú foglalkoztatott képtelen lenne az egyre növekvő nyugdíjas társadalmat eltartani, mely költségvetési katasztrófához is vezethetne.

21

Active ageing and solidarity between generations Eurostat kiadvány 2012. 61.o.

17

A bérek és nyugdíjak helyettesítési aránya (2009)

Teljes EU-27 Belgium Bulgária Csehország Dánia Németország Észtország Írország Görögország Spanyolország Franciaország Olaszország Ciprus Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Románia Szlovénia Szlovákia Finnország Svédország Egyesült Királyság

2005 0,51 0,42 0,60 0,51 0,35 0,46 0,47 0,46 0,49 0,56 0,57 0,58 0,29 0,61 0,47 0,63 0,61 0,52 0,48 0,68 0,58 0,60 0,42 0,55 0,46 0,60 0,42

Férfiak 2009 0,51 0,45 0,34 0,51 0,42 0,47 0,52 0,48 0,41 0,49 0,68 0,51 0,35 0,35 0,48 0,62 , 0,62 0,47 0,44 0,64 0,56 0,50 0,55 0,45 0,55 0,48 0,60 0,44

2005 0,54 0,45 0,64 0,49 0,32 0,47 0,40 0,40 0,56 0,62 0,62 0,64 0,34 0,52 0,50 0,58 0,60 0,51 0,48 0,69 0,66 0,58 0,52 0,53 0,46 0,62 0,42

Nők 2009 0,54 0,47 0,39 0,50 0,39 0,47 0,42 0,48 0,46 0,57 0,68 0,58 0,38 0,31 0,47 0,64 0,67 0,46 0,52 0,66 0,63 0,58 0,63 0,51 0,57 0,47 0,63 0,47

2005 0,51 0,47 0,59 0,58 0,39 0,51 054 0,51 0,47 0,60 0,52 0,49 0,34 0,70 0,44 0,58 0,64 0,48 0,52 0,67 0,57 0,54 0,38 0,56 0,46 0,56 0,43

2009 0,50 0,46 0,34 0,56 0,44 0,48 0,58 0,54 0,44 0,45 0,61 0,41 0,36 0,38 0,50 0,59 0,60 0,49 0,47 0,60 0,55 0,49 0,57 0,41 0,54 0,47 0,57 0,45

Forrás: Eurostat A legtöbb tagállam kormánya ezért támogatja a tőkefedezeti (önkéntes nyugdíjpénztárak) és a foglalkoztatói (a munkáltató által működtetett nyugdíjpénztárak) nyugdíjrendszerek bevezetését, alkalmazását. Néhány ország nyugdíjjárulékot emelt, mások úgy változtatták meg a nyugdíjszámítás módszerét, hogy nem csak a nyugdíj előtti (év)ek legmagasabb keresetét, hanem az egész karrier során elért, ún. életpálya keresetet veszik figyelembe a nyugdíjjárandóság megállapításakor, vagy más adminisztratív eszközökkel korlátozzák a korai nyugdíjazást. A nyugdíjkiadások egyre jobban megterhelik a tagállamok költségvetését. A nyugdíjak

kifizetett

legmagasabb

GDP

arányos

mértéke

Olaszországban

és

Franciaországban tapasztalható, ahol a GDP több mint 13 %-át költik a nyugdíjkiadásokra. Ezzel szemben a mérleg másik serpenyőjében Ciprus és Írország 18

található, ahol a GDP 4,4 és 3,6 %-a kerül a nyugdíjakra kifizetésre. Ha semmi sem változna a nyugdíjrendszerekben, akkor 2060-ra a tagállamok átlagosan a GDP 18,9 %át költenék nyugdíjkiadásokra.22 Kimutatás a nyugdíjkiadásokra fordított GDP arányos összegekről (2009)

Forrás: Eurostat Az Unióban 2008-ban a nyugdíjkiadások közel 75 %-át költötték az öregségi nyugdíjakra. Az természetesen szintén országonként változik, hogy a munkáltatók és munkavállalók mekkora összegű nyugdíjjárulékot fizetnek a nyugdíjalapba. Az egyéni, illetve a foglalkoztatói járulékok mértéke nagyban függ attól, hogy milyen az egyes országok általános gazdasági helyzete, az foglalkoztatottak kereseti helyzete és a foglalkoztatók gazdasági terhelhetősége.23 A következő táblázat az egyéni és foglalkoztatói nyugdíjjárulék mértékét mutatja be. A táblázatból külön kiemelnék két országot, Luxemburgot és Magyarországot. Amíg Luxemburgban mindösszesen 16 % nyugdíjjárulékot fizet a munkavállaló és a munkáltató, addig ez a szám 2009-ben hazánkban 33,5 % volt.24 Azonban 2011-től a magyar levonási mérték nehezen határozható meg, ugyanis míg az egyéni nyugdíjjárulék 10 %-ban került rögzítésre, a munkáltatókat 27 %-os szociális hozzájárulási adó25 terheli, mely a nyugdíjjárulékon kívül pl. az egészségbiztosítási és

22

Pension systems in the EU 2011. 43.o. Active ageing and solidarity between generations Eurostat kiadvány 2012. 65.o 24 Active ageing and solidarity between generations Eurostat kiadvány 2012. 67.o. 25 A járulék adóvá történő átnevezése nem csak egyszerű fogalomváltás. Hiszen ha járulékot fizet valaki, joggal várhat el a jövőben ez alapján valamilyen részére történő visszafizetést, azaz járadékot. Azonban az adóbefizetés általános társadalmi közcélokat szolgálhat, nem biztos, hogy pont azok és olyan összegben kapják vissza, mint akik és amennyit befizettek. 23

19

munkaerőpiaci járulékot is tartalmazza. Ebből jól látható, mennyire függ a kereseti arányoktól és gazdaság erejétől a járulék mértéke. Kimutatás az egyéni és foglalkoztatói, valamint az összegzett nyugdíjjárulék mértékéről (1999-2009)

EU-27 Belgium Bulgária Csehország Dánia Németország Észtország Írország Görögország Spanyolország Franciaország Olaszország Ciprus Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Románia Szlovénia Szlovákia Finnország Svédország Egyesült Királyság

1999 16,4 26,0 19,7 20,0 28,3 16,7 32,7 16,0 30 17,9 22,8 19,5 27,5 21,5 15,1

Teljes Munkavállalói nyugdíj hozzájárulás hozzájárulás 2004 2009 2009 23,8 22,5 7,9 16,4 16,4 7,5 28,0 28,0 6,5 Csak magán járulékok vannak 19,5 19,9 10,0 35,0 22,0 2,0 Nincs külön nyugdíjjárulék 20,0 20,0 6,7 28,3 28,3 4,7 16,7 16,7 6,8 32,7 32,7 9,2 16,0 16,0 8,0 26,5 33,5 9,5 17,9 17,9 17,9 22,8 22,8 10,3 19,5 19,5 9,8 Nincs külön nyugdíjjárulék 24,4 24,4 15,5 26,0 18,0 4,0 21,4 21,5 4,5 18,9 18,9 7,0 Nincs külön nyugdíjjárulék

Munkáltatói hozzájárulás 2009 14,0 8,9 21,5 10,0 20,0 13,3 23,6 9,9 23,8 8,0 24,0 0,0 12,6 9,8 8,9 14,0 17,1 11,9

Forrás: OECD A nyugdíjrendszerek az EU 27 tagállamában egymástól különböznek, azonban alapvetően 3 pillér alkotja: a kötelező állami nyugdíjrendszer, a foglalkoztatói nyugdíj és az egyéni nyugdíjpénztári megtakarítások.26 Az első pillér alapvetően ún. felosztókirovó rendszerű, amelyben az aktív dolgozók befizetési fedezik a mindenkori nyugdíjasoknak folyósított nyugdíjkifizetéseket. A foglalkoztatói nyugdíjak – amely lehet akár önkéntes, akár kötelező – fő célja, hogy magasabb helyettesítési rátát (vagyis a megelőző keresethez képest nem túlságosan csökkentett nyugdíjat) biztosítson. A harmadik

26

pillér,

az

önkéntes

megtakarítások

rendszere,

melyet

általában

Pension systems in the EU 2011. 10.o.

20

adókedvezményekkel ösztönöz az állam. Néhány tagállamban az első pillérhez kapcsolódóan minimumnyugdíj összeget is meghatároznak az időskori elszegényedés elkerülése érdekében. A minimumnyugdíj havi összegét és a bruttó átlagkeresetet euróban, valamint ezek egymáshoz viszonyított arányát a következő táblázat mutatja be.27 A nyugdíjminimum és az átlagos bruttó kereset országonként (2011)

Belgium Bulgária Csehország Dánia Németország Észtország Írország Görögország Spanyolország Franciaország Olaszország Ciprus Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Románia Szlovénia Szlovákia Finnország Svédország Egyesült Királyság

Nyugdíjminimum (euróban) 885,9 70,0 85,88 1610,67 702,0 128,39 1076,45 846,7 685,77 628,11 499,38 348,5 1436,0 99,0 473,94 1065,96 784,0 172,0 231,86 81,0 178,32 558,46 498,49 627,26

Átlagos bruttó kereset (euróban) 3308,33 218,83 905,28 4020,44 3450,0 836,17 3408,33 1991,67 1933,33 2725,0 2191,67 1775,85 675,8 4033,33 677,37 1306,58 3625,0 3233,33 683,9 1341,67 402,07 1316,67 725,0 3108,33 3059,41 3267,26

A nyugdíj és a kereset aránya (%-ban) 26,8 32,0 9,5 40,1 20,3 15,4 31,6 42,5 35,5 23,0 22,8 19,6 35,6 14,6 36,3 29,4 24,3 25,1 17,3 20,2 13,5 18,0 16,3 19,2

A legtöbb országban a pillérek súlya változó, hibrid rendszerek alakultak ki. Az tagállamok egy részénél már elkezdődött az átmenet az ún. járadék meghatározott (defined benefit DB) rendszerekről a járulékmeghatározott (defined contribution DC) szisztémákra. Esetenként már az ún. névleges számlák rendszere (notinal defined contribution NDC) működik, míg más országokban a pontrendszer (point system PS) kerül alkalmazásra. Ezen túlmenően van ahol kombinált rendszer működik és

27

Pension systems in the EU 2011. 42.o.

21

minimumnyugdíj intézménye (Flat-rate) egészül ki a járadékkal meghatározott (DB) modellel. Ami egységesnek mondható, az a törekvés a korai nyugdíjazás visszaszorítására, a

munkavállalók

hozzáigazítása

a

munkaerőpiacon várható

tartására.

élettartam

A

nyugdíjkorhatár

emelkedéséhez,

több

emelése

pilléren

és

nyugvó

nyugdíjrendszerek működtetése a nyugdíjak összegének csökkentése.28 Az egyes országok nyugdíjrendszereinek áttekintését az következő táblázat mutatja be. Kimutatás az európai társadalombiztosítási nyugdíjrendszerekről 29 (2011)

Belgium Bulgária Csehország Dánia Németország Észtország Írország Görögország Spanyolország Franciaország Olaszország Ciprus Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Románia Szlovénia Szlovákia Finnország Svédország Egyesült Királyság

A nyugdíjrendszer fajtája járadékkal meghatározott (DB) járadékkal meghatározott (DB) járadékkal meghatározott (DB) járadékkal meghatározott (DB) pontrendszer (PS) járadékkal meghatározott (DB) alapnyugdíj (flat rate)+ járadékkal meghatározott (DB) alapnyugdíj (flat rate)+ járadékkal meghatározott (DB) járadékkal meghatározott (DB) járadékkal meghatározott (DB) + pontrendszer (PS) névleges egyéni számlák (NDC) járadékkal meghatározott (DB) névleges egyéni számlák (NDC) járadékkal meghatározott (DB) járadékkal meghatározott (DB) járadékkal meghatározott (DB) alapnyugdíj (flat rate)+ járadékkal meghatározott (DB) járadékkal meghatározott (DB) járadékkal meghatározott (DB) névleges egyéni számlák (NDC) járadékkal meghatározott (DB) pontrendszer (PS) járadékkal meghatározott (DB) pontrendszer (PS) járadékkal meghatározott (DB) névleges egyéni számlák (NDC) járadékkal meghatározott (DB)

A végrehajtandó nyugdíjreformok célja a fenntartható és megfelelő nyugdíjak biztosítása. A fenntarthatóság azt jelenti, hogy a finanszírozható és hosszútávon működőképes. A megfelelőség pedig azt jelenti, hogy megfelelő nagyságú összeget

28 29

Pension systems in the EU 2011. 16.o. The 2012 Ageing Report 165.o.

22

biztosít az időskori elszegényedés elkerülése érdekében. A cél a kockázat megosztása, ugyanis olyan nyugdíjrendszer nem hozható létre, mely független a demográfiai változásoktól és a nemzetközi gazdasági folyamatoktól. A kockázatmegosztásnak a kormány és az egyének között is működnie kell. A kormány által meghatározott első pillérnek (a társadalombiztosítási nyugdíjnak) garantálnia kell, hogy az emberek részére minimum olyan összeget biztosít, amely véd az elszegényedéstől. Az egyének felelőssége viszont a saját megtakarításokra, a különböző felhalmozásokra vonatkozik, amit megfelelő előrelátással és a jövő iránti felelősséggel kell összegyűjteni. A kockázatmegosztás a felosztó-kirovó rendszerben a generációk között is jelentkezik, valamint kockázatmegosztásról beszélhetünk akkor is, amikor a nyugdíjrendszerek átalakítása azért történik, hogy a járadékmeghatározott (DB) rendszerekről áttérés legyen a járulékmeghatározott (DC) rendszerekre. 30

Az Európai Unió 27 tagállama nyugdíjrendszerének jellemzői

III.2.

1. Hollandia nyugdíjrendszere Hollandiában társadalombiztosítási (állami), foglalkoztatói és egyéni megtakarítás (befektetés) alapján fizetett nyugdíj is létezik. A törvényes nyugdíjkorhatár mindkét nem esetében 65 év, mely 2020-ra 66 évre, később pedig 67 évre emelkedik. A nyugdíjkorhatár emelése a születéskor várható élettartam emelkedése miatt kerül végrehajtásra. Ehhez képest 2008-ban a tényleges átlagos nyugdíjba vonulás 63,2 éves korban történt. A bérek és nyugdíjak közötti bruttó helyettesítési ráta magas, 90 %-os mértékű és érdekes módon – a nyugdíjakat terhelő alacsonyabb adókulcs miatt – a nettó nyugdíjak még meg is haladhatják a korábbi fizetéseket, mert a nettó helyettesítési ráta 103 %-os.31 A teljes nyugdíj kifizetés három elemből tevődik össze, a teljes összeg 50 %-át biztosítja az állami nyugdíj, 45 %-át az egyébként magas részvételű foglalkoztatói nyugdíj és 5 %-át az egyéni megtakarítások. Az országban a munkanélküliségi ráta 30 31

Pension systems in the EU 2011. 94.o. Pension systems in the EU 2011. 105.o.

23

alacsony (4,4 %-os), míg az idősebb korúak (az 55-64 évesek) foglalkoztatása viszonylag magas (53,3 %-os), így a válság nem rengette meg a gazdaságot, a nyugdíjasok pedig védve voltak az elszegényedéstől. Fontos kiemelni, hogy magas a saját tulajdonban lévő lakások és házak aránya (68,4 %) mely biztosítja azt, hogy az idősebbeknek nem kell az esetleg alacsonyabb nyugdíjukból a bérleti díjra költeni. Az állami nyugdíj felosztó-kirovó rendszerű azonban nem kereset (befizetés) arányosan fizetnek ki belőle, hanem meghatározott szempontok szerint (pl. házasok, vagy egyedülállók) a minimálbér meghatározott százalékát kapják a nyugdíjasok. A fix összegű állami nyugdíjnak egyedülálló esetén el kell érnie a minimálbér 70 %-át, házaspárok esetén pedig fejenként az 50 %-át. Ennek megfelelően egy egyedülálló nyugdíjas 1.035 eurót kap az államtól.32 A jövőben a várható élettartam akár 5 évvel is megnőhet, míg a gyermekszületés száma állandó maradhat, így a jelenleg a GDP 6,6 %-ának megfelelő nyugdíjkiadás 2060 körül 10,6 %-ra nőhet, mely különbség a GDP 4 %-át teszi ki. A Hollandiában működő, több lábon álló, kevert pillérű nyugdíjrendszer jó példája annak, hogy milyen módon lehet megosztani a kockázatokat a kormányzat, a munkáltatók és a munkavállalók között. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben, csak a foglalkoztatottak fizetnek járulékot, melynek összege 17,9 %. A foglalkoztatói nyugdíjrendszerben a munkáltatók 13,3 %-os mértékű járulékot fizetnek, míg a munkavállalók 6,7 %-ot.33 2. Franciaország nyugdíjrendszere A francia nyugdíjrendszer döntően a felosztó-kirovó rendszeren nyugvó állami pillért jelenti és a második pillérre csak kismértékben támaszkodik. Franciaországban a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer a 67. életév betöltése után vehető igénybe, ehhez 41,25 év munkaviszony megszerzése szükséges.34 Amikor még a 2010-es reformok előtt a nyugdíjkorhatár 62 év mindkét nem részére az átlagos nyugdíjba vonulás 59,3 év körüli volt, mely az egyik legfiatalabb mutatószámnak felet meg Európában. A bruttó 32

Nyugdíjak Európában (MTI 2011. november 20.) http://www.alon.hu/nyugdijak-europaban-ausztriaban-340-ezer-forint-az-atlagnyugdij-reszletes-korkep 33 The 2012 Ageing Report 197. o. 34 The 2012 Ageing Report 193. o.

24

helyettesítési ráta 49,1 %-os, a nettó pedig 60,8 %-ot tesz ki. A várható élettartam 2008ban a férfiaknál 77,5 év. a nőknél 84,3 év volt, és a 65 éves korban várható életkilátás 19,9 évvel az Európai Unió legmagasabb értékét mutatta. Az alapvetően a társadalombiztosítási nyugdíjrendszeren nyugvó nyugdíjak a foglalkoztatottaktól történő társadalombiztosítási járulék levonásával felosztó-kirovó rendszer szerint kerülnek a nyugdíjasok részére járadékként kifizetésre. Eltérő szisztéma vonatkozik a vállalkozói- és közszektor dolgozóira, az önfoglalkoztatókra és speciális szakmák képviselőire. Ahhoz, hogy valaki 2010 után teljes összegű nyugdíjat kapjon vagy 43,5 év járulékfizetési idő kell, vagy pedig betöltött 67. életév.35 A II. pillér a foglalkoztatói nyugdíjat jelenti. Valamennyi dolgozónak kötelezően részt kell vennie a foglalkoztatói nyugdíjrendszerben. A kötelező foglalkoztatói rendszeren túlmenően létezik önkéntes foglalkoztatói szisztéma is, amelybe a munkavállalók saját döntésük szerint, legfeljebb a bruttó keresetük 25 %-át fizethetik be, melyet a munkáltatóknak ki kell egészíteniük egy maximált összeggel. Az itt gyűjtött összegeket csak nyugdíjba vonuláskor fizetik ki egy összegben, illetve a havi kifizetés is választható. A III. pillér az önkéntes egyéni megtakarítás kevésbé elterjedt Franciaországban. A megtakarításokhoz való hozzájutás ebben az esetben is csak a nyugdíjba vonuláskor lehetséges. Az előrejelzések szerint 2050-re Franciaországban a GDP 14,2 %-át fogják költeni a nyugdíjkiadásokra, mely hatalmas összeg. Itt kell megjegyezni, hogy az EU 27 tagállam közül már most is az egyik legmagasabb összeg, a GDP 13 %-át fordítják a nyugdíjrendszer finanszírozására. Érdekes különbségtétel Franciaországban, hogy míg a vállalkozói szférában a legjobb 25 év keresetét veszik alapul a nyugdíj összegének megállapításakor, addig a közszférában az utolsó év jövedelme számít.36

35 36

Pension systems in the EU 2011. 111-113.o. The 2012 Ageing Report 193. o.

25

A minimálnyugdíj összege évenként az infláció mértékével kerül megemelésre. Az állami pillérből a férfiak átlagosan 680 euró, a nők 530 euró összegre számíthatnak, míg a kiegészítő pénztárakból és az egyéb megtakarításokból a férfiak 1.600, a nők pedig 1.000 eurót kapnak átlagosan.37 3. Az olasz nyugdíjrendszer Olaszországban 1995-ben bevezetésre került az névleges egyéni számlák rendszere (NDC). A nyugdíjrendszer alapvetően erre az első pillérre támaszkodik, ezen kívül önkéntes alapon a második és harmadik pillér is választható. A nyugdíjkorhatár nemek szerint nem egységes, a férfiak 65, a nők 60 évesen vonulhatnak nyugdíjba, azonban a tényleges nyugdíjazások átlaga 60,8 év. A bérek és nyugdíjak bruttó helyettesítési aránya 64,5 %, míg a nettó helyettesítési arány 76,2 %. A születéskor várható élettartam 2008-ban 78,5 év volt a férfiaknál, míg a nőknél 84,2 év. Az első pillér, a névleges egyéni számlák rendszere (NDC) névre szóló, egyéni nyugdíjszámla vezetését jelenti, melynél a kifizetéseket az éves aktuális befizetésekből fedezik. A második pillérnek van egy önkéntes és egy kötelező eleme, a harmadik pillér teljes mértékben önkéntességen alapul. Ez utóbbi nyugdíjelem biztosítótársaságok bevonásával valósul meg.38 Az olasz NDC alapokon nyugvó nyugdíjrendszerre a GDP %-ban meghatározott közkiadás hosszú időtávon stabilnak mondható, vagyis a rendszer jól kezeli a demográfiai kihívásokat. Míg ugyanis 2008-ban a GDP 14,0 %-át költötték nyugdíjakra, ez a mérték az évszázad feléig alig fog változni, 2050-re nagyjából 14,7 %-ra történő emelkedés valószínűsíthető. Kormányzati döntés van azonban a nyugdíjkorhatár emeléséről és nemek közötti egységesítéséről. Ennek megfelelően 2026-ig 67 évre fog emelkedni a nyugdíjkorhatár

37

Nyugdíjak Európában (MTI 2011. november 20.) http://www.alon.hu/nyugdijak-europaban-ausztriaban-340-ezer-forint-az-atlagnyugdij-reszletes-korkep 38 Pension systems in the EU 2011. 120.o.

26

mindkét nemnél, a közszférában és a vállalkozói szférában is egyaránt. Statisztikai adatok alapján a korábban elterjedt korai nyugdíjazások és a gazdaság helyzete miatt nagyjából 16,8 millió olasz nyugdíjas közel fele él a szegénységi szint alatt havi 720 eurós nyugdíjból.39 A kormányzat a nyugdíjkassza túlköltekezése ellen több intézkedést is kidolgozott. Ezek közül megemlítendő, hogy az önfoglalkoztatók járulékai fokozatosan nőnek 20 %-ról 2018-ig 24 %-ra, míg 2012-ben és 2013-ban a nyugdíjminimum háromszorosa (kb. 1400 euró) feletti nyugdíjban részesülők átmenetileg nem kapnak nyugdíjemelést.40

4. A Lengyelországban működő nyugdíjrendszer Lengyelországban korábban felosztó-kirovó rendszer működött egészen 1998-ig, amikori áttértek az egyéni névleges számlák rendszerére, melyet járulékkal meghatározott (NDC+DC) rendszerként működtetnek. Ezt továbbá egy teljesen tőkefedezeti elvű DC nyugdíjrendszer egészít ki. Az öregségi nyugdíjkorhatár a férfiaknál 65 év, a nők esetében pedig 60. A kormány tervei szerint korhatáremelés várható, és 2020-ra a férfiak esetében, 2040-re pedig a nők tekintetében lesz 67 év a nyugdíjba vonulás korhatára. 41 Egy 2012. márciusában végrehajtott közvélemény kutatás szerint a megkérdezettek 91 %-a ellenzi a nők későbbi nyugdíjba vonulását és 84 %-a nem ért egyet a férfiak későbbi nyugdíjazásával.42 A tényleges nyugdíjba vonulási kor 59,3 év, míg a bérek és nyugdíjak bruttó helyettesítési rátája 59 %, a nettó helyettesítési ráta 68,2 %.43

39

Nyugdíjak Európában (MTI 2011. november 20.) http://www.alon.hu/nyugdijak-europaban-ausztriaban-340-ezer-forint-az-atlagnyugdij-reszletes-korkep 40 Fehér Könyv: A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje 3. melléklet (Európai Bizottság 2012) 41 Nyugdíjak Európában (MTI 2011. november 20.) http://www.alon.hu/nyugdijak-europaban-ausztriaban-340-ezer-forint-az-atlagnyugdij-reszletes-korkep 42 Forrás:portfolio.hu internetes újság . http://www.portfolio.hu/ (Nem kérnek a korhatáremelésből a lengyelek 2012. március 23.) 43 Pension systems in the EU 2011.124.o.

27

1998-99 előtt a nyugdíjrendszer nehezen volt finanszírozható a járulékok a bérek 45 %-át is elérték. A jelenlegi rendszerben a munkaadók és munkavállalók is egységesen 9,76-9,76 %-ot, vagyis mindösszesen 19,52 %-ot fizetnek, melyből 7,3 % a kötelező magánnyugdíj rendszerbe kerül.44 A rendszer létrehozatalakor az 1949 és 1968 között születettek választhattak, hogy az első pillér (NDC) mellett belépnek-e a járulékkal meghatározott (DC) második pillérbe. Ebben az esetben a 19,52 %-os járulék teljes mértékben az első pillérbe kerül. Érdekes módon – a várt 50 %-hoz képest – az emberek 80 %-a azt választotta, hogy mindkét pillér tagja lesz. A névleges egyéni számlák rendszerére épülő nyugdíjrendszer kevésbé terheli meg a költségvetést, a járadékkal meghatározott rendszerekhez képest. Ennek megfelelően, míg 2008-ban a GDP 11,6 %-át költötték nyugdíjkiadásokra, 2050-re valószínűleg csak a 9,1 %-a kerül erre a célra kifizetésre.45 5. A Belgiumban működő nyugdíjrendszer A nyugdíjrendszer Belgiumban állami (társadalombiztosítási), foglalkoztatói és nem kötelező magán nyugdíjrendszerből áll.46 A járadékkal meghatározott (DB) állami nyugdíj külön kerül meghatározásra a szakmunkásoknak, az önfoglalkoztatóknak és a közszféra dolgozóinak. A nyugdíjkorhatár 65 év, a teljes összegű nyugdíjhoz 45 év munkaviszony szükséges, a minimum nyugdíjba vonulási életkor 60 év. A közszférában dolgozóknak az utolsó 5 évből számítják a nyugdíj összegét, a többieknek az életpálya keresetből. Az említett foglalkoztatotti kategóriának az átlagnyugdíja az átlagkereset 43,7 és 51,7 %-a közé esik. A fizetendő munkaadói járulék a szakmunkások esetében 24,77 %, míg a munkavállalói járulék 13,07 %. Az önfoglalkoztatók keresettől függően 14,16 %-os, illetve 22 %-os járulékot fizetnek, míg a közszférában munkaadói járulék nem kell fizetni, a munkavállalói pedig 7,5 %. A nyugdíjak éves emelése részben a fogyasztói árindex (infláció) változásához, részben pedig a létfenntartási költségek változásához igazodik.

A

bér

és

a

nyugdíj

minimális

helyettesítési

rátája

75

%.

A

44

The 2012 Ageing Report 198.o. Pension systems in the EU 2011.128.o. 46 The 2012 Ageing Report 188.o. 45

28

társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létezik még 60 éves kortól a korai nyugdíjazás rendszere, mely esetben a helyettesítési ráta 60 %, illetve rokkantsági nyugdíj is, ahol nincs minimális életkor, vagyis egészségi állapottól függően 18 és 64 éves kor között lehet belépni. A rendszer II. pillérét alkotó foglalkoztatói nyugdíj részben járadékkal (DB), részben pedig járulékkal (DC) meghatározott hibrid rendszer, melyet 65 éves kortól lehet igénybe venni és a maximális helyettesítési ráta 80 %. A III. pillérként működő önkéntes megtakarítások nyugdíjalapokba és életbiztosításba történő befektetést jelentenek és természetesen járulékkal meghatározott (DC) rendszerekről van szó.

2012-től

új

szabályokat

kell

alkalmazni

a

korengedményes

nyugdíjak

vonatkozásában. 2016-ig lépcsőzetesen 60-ról 62 évre emelik a korhatárt és 2015-ig 35 évről 40 évre emelik munkában kötelezően eltöltendő munkaviszony hosszát.47 6. Bulgária nyugdíjrendszere Bulgária nyugdíjrendszer 4 pilléren áll, létezik az állami nyugdíjrendszer, a foglalkoztatói, a kötelező és az önkéntes magánnyugdíj.48 A társadalombiztosítási nyugdíjban 4 kategória van, amelyeknél a minimum nyugdíjkorhatár a férfiaknál 52 és 63, a nőknél 47 és 60 év között változik. Kiemelendő, hogy a tanároknak önálló nyugdíjrendszere van, ahol a minimális nyugdíjkorhatár a férfiaknál 60, a nőknél 57 év. Ezen járadékkal meghatározott (DB) rendszerű nyugdíjpillérben a 4 ágazatban eltérő befizetési idők (10 évtől 37 évig terjedően) kellenek a teljes nyugdíjhoz. A minimumnyugdíj az átlagbér arányában 21 %-os mértékű. A munkáltatói járulék az 1960 előtt születetteknek 9,1 %, a később születettnek 11,9 %. A munkavállalói járulék ennek megfelelően 4,9 és 7,1 %, ezen felül a kormány hozzájárulása 12 %. A tanárok esetében a munkaadói járulék 4,3 %, munkavállalói járulék pedig nincs. A nyugdíjmegállapítás 1997 előtt a 3 legjobb év alapján történt, ezt követően a teljes biztosítási időszakot figyelembe veszik.

47

Fehér Könyv: A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje 3. melléklet (Európai Bizottság 2012) 48 The 2012 Ageing Report 189. o.

29

A II. pillérként működő foglalkoztatói nyugdíjhoz a törvényes korhatár 60 év mindkét nem esetében, minimálisan már 55 éves kortól igénybe vehető. A III. pillér, a kötelező magánnyugdíj a foglalkoztatottak szerint 3 részre van osztva és ennek megfelelően történik a munkaadók járulékbefizetése is 2,8-tól 12 %-os mértékben. Az önkéntes nyugdíjrendszerben (IV. pillér) a férfiaknak 63. a nőknek 60 év a nyugdíjkorhatár, de a járandóságot már 58, illetve 55 éves kortól igénybe lehet venni. Megemlítendő, hogy 2008. október 01-től a 2007.december 31-e előtti nyugdíjak újból megállapításra kerültek, továbbá 2021-től nyugdíjkorhatár emelés várható, melynek eredményeképpen 2024-re a férfiaknak 65, a nőknek 63 év lesz az öregségi nyugdíjkorhatára.49

2060-tól nyugdíjban

a

csak

rendszer 2

valamelyest

kategória

marad,

egyszerűsödik, melyben

a

a

társadalombiztosítási

tanárokon

kívüli

állami

alkalmazottaknak a munkaadói járulék 7,1 %, a munkavállalói 5,7 % lesz, míg a 12 %os kormányzati támogatás megmarad.

7. A Csehországban alkalmazott nyugdíjrendszer Csehországban

két

pilléres,

társadalombiztosítási

és

önkéntes

egyéni

nyugdíjrendszer működik. A társadalombiztosítási nyugdíj felosztó-kirovó rendszerű, az öregségi nyugdíjkorhatár a férfiaknál 62 év és 2 hónap, a nőknél pedig gyermekszámtól függően 56 év 8 hónaptól 60 év 8 hónapig terjed. A legkorábbi nyugdíjba vonulás az öregségi korhatárt megelőzően 5 évvel korábban történhet, de 60 éves kor betöltése előtt nem lehetséges. A nyugdíj összegének kiszámítása 1986-tól kezdődően az életpálya kereset alapján történik. A minimális nyugdíj az átlagkereset arányában 12,5 %, a munkaadók 21,5 %-os, a munkavállalók 6,5 %-os járulékot fizetnek. A nyugdíjak emelése részben az infláció, részben a keresetnövekedés arányában történik. A járulékkal meghatározott (DC) rendszerű önkéntes pillér (II. pillér) esetén nincs sem törvényes, sem minimális nyugdíjkorhatár a folyósításhoz, a munkaadók és 49

The 2012 Ageing Report 76. o.

30

munkavállalók hozzájárulása önkéntes és adókedvezményt biztosító, míg az állam további támogatást nyújt évente maximum 71 euró összegben. 2020-tól a nyugdíjkorhatár a férfiaknál 65 évre, a nőknél gyermekszámtól függően 62-65 évre nő, és az utolsó 30 év keresete alapján kerül a nyugdíj összege meghatározásra. A 2011-ben elfogadott nyugdíjreform alapján további emelés várható, pl. az 1978-ban született korosztálynak már 67 év és 2 hónap lesz a nyugdíjkorhatára.50 Ezen túlmenően az 1965 után születettek 2041-től csak 70 éves koruk betöltése után részesülhetnek nyugellátásban.51 A nyugdíjrendszer 2013-tól a III. pillérrel egészül ki, mely a magánnyugdíj rendszert jelenti. Ez alapján amennyiben valaki vállalja, hogy a béréből 2 %-nyi összeget befizet ebbe a pillérbe, akkor az állam a társadalombiztosítási pillérbe befizetett járadékból 3 %-ot átirányítanak a magánkasszába.52 8. Nyugdíjrendszer Dániában A dánoknál a nyugdíjrendszer 2 pilléren nyugszik, a társadalombiztosítási és a foglalkoztatói pilléreken. Az állami pillér 4 részből, az általános időskori, a közszférások időskori, az önkéntes korai nyugdíjból, valamint a rokkantsági nyugdíjból áll. Az általános időskori nyugdíjkorhatár 65 év, a közszférában dolgozóknak 60-65 év. míg az önkéntes korai nyugdíjazásban részesülőknek 60 év. A teljes összegű nyugdíjba általánosságban 40 év, az állami alkalmazottaknak 37 év, az önkéntes visszavonulóknak 30 év szükséges. Az állami pillér (I. pillér) általában járadékkal meghatározott (DB), kivéve a korai nyugdíjasok rendszerét, mely hibrid (DB+DC) rendszer. A nyugdíjrendszer II. pillérét jelentő foglalkoztatói nyugdíjpillér járulékkal meghatározott rendszerű (DC) és 65 éves kortól vehető igénybe.

50

The 2012 Ageing Report 76. o. Nyugdíjak Európában (MTI 2011. november 20.) http://www.alon.hu/nyugdijak-europaban-ausztriaban-340-ezer-forint-az-atlagnyugdij-reszletes-korkep 52 Fehér Könyv: A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje 3. melléklet (Európai Bizottság 2012) 51

31

A dán nyugdíjrendszer 2024 és 2027 között változáson fog átmenni, az öregségi nyugdíjkorhatár 65 évről 67 évre fog emelkedni. Ezen túlmenően 2025-től a korhatárt a 60 évesek várható élettartamához fogják igazítani.53

9. A német nyugdíjrendszer Németországban a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer a pontrendszeren alapul. A nyugdíjkorhatár 65 év, melyet 2012. január 1-től, lépcsőzetesen 67 évre emelnek, oly módon, hogy 2012 és 2024 között a nyugdíjkorhatár évenként 1 hónappal emelkedik. Ezen túlmenően 2025 és 2030 között a korhatár évenként 2 hónappal fog emelkedni. A nyugdíj összege az életpálya kereset alapján kerül meghatározásra, a rendszer működéséhez a munkaadók és munkavállalók egységesen 9,95 % -os járulékot fizetnek. A pontrendszer célja munkajövedelem pótlása, egy magasabb szintű nyugdíjmérték biztosítása. A dolgozók minden évben pontokat gyűjtenek annak megfelelően, hogy az év mekkora részében voltak járulékfizetők és mekkora összeget fizettek.54 A járulékfizetés és a nyugdíj közötti kapcsolatot az biztosítja, hogy minden évben meghatározásra kerül, a nyugdíjpont értéke.55 Ez alapján a nyugdíj összege úgy kerül kiszámításra, hogy az életpálya során megszerzett pontok számát megszorozzák az „egy nyugdíjpont” értékével.56 A rendszer alapján minden járulékfizető tudja, hogy milyen összegű nyugdíjat kaphat, melynek következtében – mivel az emberek a várható nyugdíjösszegük ismeretében szembesülnének a saját jövőjük lehetőségével – csökken a szürke- és feketegazdaságban történő foglalkoztatás, ugyanis a munkavállalók az átláthatóság, vagyis a befizetett járulék és a kapott nyugdíj viszonyának ismeretében érdekeltek a legális jövedelmek megszerzésében.

53

The 2012 Ageing Report 77. o. hvg.hu internetes újság . http://www.hvg.hu/ (Szegő István Miklós: Magyar nyugdíjak, német pontok: mi lesz 2050-ben?, 2010. június 22.) http://m.hvg.hu/gazdasag/20100622_nyugdij_nyugdijrendszer_2030_2050/3 55 2010-ben egy nyugdíjpont értéke 27,20 euró volt 56 Vagyis, ha valaki 40 éven át dolgozott és a német átlagbérnek megfelelő összeget (kb. 30.000 euró) keresett, annak 1.088 euró lesz a havi nyugdíja (40 x 27,20 euró). Ennek megfelelően, aki 35 évet dolgozott, de az átlagbér másfélszeresét kapta, az nyugdíjas korában 1.428 euróra (35 x 1,5 x 27,20) számíthat. 54

32

Németországban működik még az önkéntes alapon történő nyugdíjbefizetés is. Ezt Riester nyugdíjaknak nevezik a rendszert létrehozó munkaügyi miniszter nevéből kiindulva. A lényege az, hogy aki önkéntesen befizeti a bruttó bérét ebbe a nyugdíjalapba, az támogatást kap az államtól, méghozzá évente 154 eurót, mely összeg a gyermekek számától függően emelkedik.57 10. A nyugdíjrendszer jellemzői Észtországban Észtországban a nyugdíjrendszer három pillérből áll. A felosztó-kirovó rendszerű I. pillér járadék meghatározott (DB) rendszerű társadalombiztosítási nyugdíj, melyben a nőknek 61, a férfiaknak 63 a korhatár. Az említett korhatár 2016-tól egységesen 63, 2026-tól pedig 65 évre nő. Az életpálya keresetből számított teljes összegű nyugdíjhoz legalább 15 év biztosítási idő szükséges. A munkavállalóknak nem kell járulékot fizetniük, azonban a munkaadókat 16 %-os járulékfizetési kötelezettség terheli. A megállapított nyugdíjak éves emelése 20 %-ban az infláció, 80 %-ban a társadalmi adókiadások arányában nő.58 A II. pillér, a kötelező magánnyugdíj járulékkal meghatározott (DC) rendszerű és a nyugdíjkorhatárra vonatkozó előírásban megegyezik az I. pillérben rögzített nyugdíjkorhatárral. Itt már a munkaadóknak és munkavállalóknak egyaránt kell járulékot fizetni 4 %-os és 2 %-os mértékben. Az önkéntes magánnyugdíjba (III. pillér) történő befizetés a munkaadó és a foglalkoztatott részéről is önkéntes, és ez a pillér természetesen járulékkal meghatározott (DC) modell. 11. A Görögországban működő nyugdíjrendszer Görögországban a törvényhozás 2010. júliusában átfogó nyugdíjreformot fogadott el. A reform egyszerűsítette a széttagolt nyugdíjrendszert, elősegítette az

57

Hírportál című honlap : Hogy működik a nyugdíjrendszer Európa országaiban ? http://www.hrportal.hu/c/hogy-mukodik-a-nyugdijrendszer-europa-orszagaiban-20101029.html 58 The 2012 Ageing Report 191. o.

33

átláthatóságot, felemelte az nyugdíjba vonulás korhatárát és csökkentette a magas összegű juttatásokat.59 A végrehajtott reform főbb elemei: -

bevezetésre került egy 360 EUR /hónap összegű alapnyugdíj

-

a nyugdíjkorhatár 60 évről 65 évre emelkedett

-

az általános, 35 éves járulékfizetési kötelezettséget 40 évre emelték a teljes

összegű nyugdíj igénybevételéhez -

döntés született arról, hogy 2021-től minden 3. évben a nyugdíjkorhatár

összhangba kerül a várható élettartammal - 2013-ra a férfi és női nyugdíjkorhatár egységes lesz mind a vállalkozói, mind pedig a közszférában. 12. Spanyolország nyugdíjrendszere A spanyol társadalombiztosítási nyugdíj 3 részből áll a vállalkozói szférában dolgozók nyugdíja, az önfoglalkoztatók nyugdíja és a közszférában dolgozók nyugdíja. Egy 2011-ben elfogadott törvény alapján 2013-tól a jelenlegi 65 évben meghatározott nyugdíjkorhatár 2027-re 67 évre emelkedik. A minimumnyugdíj a család létszámától függően az átlagkereset 88 és 115 %-a között kerül meghatározásra.60 A vállalkozói szférában a foglalkoztató által fizetett járulék 23,6 %, míg a munkavállaló 4,7 %-ot fizet. Ezzel szemben az önfoglalkoztatók 29,8 %-os járulékot fizetnek, míg a közszféra tagjai esetében a munkáltató (vagyis az állam saját magának) nem fizet, a munkavállalók viszont 3,86 %-os mértékű járulékot fizetnek. A nyugdíjemelés évenkénti mértéke a fogyasztói árindex (infláció) változásától függ. A nyugdíj számítás módszere átalakulóban van, a figyelembe vett évek száma fokozatosan nő és 15 évről 25 évre emelkedik. A finanszírozás fenntarthatósága érdekében 2027-től a nyugdíjrendszer 5 évenként felülvizsgálatra kerül a várható élettartam változása függvényében.

59 60

The 2012 Ageing Report 78. o. The 2012 Ageing Report 79. és 193. o.

34

13. Írország nyugdíjrendszere Az íreknél a társadalombiztosítási nyugdíj mellett foglalkoztatói és önkéntes privát nyugdíjrendszer alkotja a pilléreket. A társadalombiztosítási nyugdíj 2 részből áll, vagyis a vállalkozói szférán kívül külön szabályozás vonatkozik a közszféra dolgozóira, mely alapján bár 66 év a nyugdíjkorhatár, a közszektor dolgozói már 55 éves koruk után nyugdíjba vonulhatnak.61 A II. pillért jelentő foglalkoztatói nyugdíjak tekintetében 65 év a törvényes korhatár, de legkorábban már 55 éves korban is igénybe vehető. A teljes mértékű foglalkoztatói nyugdíj 40 év szolgálati idő után jár és a hozzájárulás mértékét tekintve 15 %-ot fizet a munkáltató és 5 %-ot a munkavállaló. A III. pillérben, vagyis az önkéntes magánnyugdíj rendszerben 60 év a törvényes korhatár, azonban az 50. év betöltése után, mint legkorábbi időpontban már igénybe vehető. Az írek a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága érdekében a nyugdíjrendszert érintően egy sor szigorító intézkedést hoztak. Csökkentették a nyugdíjakkal

kapcsolatos

adókedvezményeket,

a

már

nyugdíjban

részesülő

közalkalmazottak esetében nyugdíjcsökkentést hajtottak végre átlagosan 4 %-nál is magasabb mértékben. Ezen kívül törvényt fogadtak el, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjkorhatárt 2014-re 66, 2021-re 67 és 2028-ra pedig 68 évre emelik, valamint az új közszolgálati dolgozók esetén a nyugdíj összegét már nem az utolsó év keresetéből, hanem a karrier egésze során elért keresetből fogják meghatározni.62

14.

Nyugdíjrendszer Cipruson

Cipruson a nyugdíjrendszer társadalombiztosítási nyugdíjból és két fajta kötelező magánnyugdíj rendszerből áll. Az állami pilléren belül külön feltételek vonatkoznak az állami és nem állami alkalmazottakra. A nem állami alkalmazottak

61

The 2012 Ageing Report 194. o. Fehér Könyv: A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje 3. melléklet (Európai Bizottság 2012) 62

35

pontrendszerben működő járadékkal meghatározott (DB) rendszerű nyugdíjat 65 éves korukban kaphatnak, a teljes összegű nyugdíjhoz 47,5 év járulékfizetési idő kell. A munkaadói és munkavállalói nyugdíj 6,8 % mértékű (ezt egy külön meghatározott összegig, a járulékplafonig vonják) ezen felül a kormány további 4.3 %-ot fizet hozzájárulásként. Az éves emelés alapvetően a bérekhez, kismértékben az árakhoz igazodik. A maximális helyettesítési ráta a járulékplafont jelentő bér 60 %-a.63 A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben a közalkalmazottaknak 63 év a nyugdíjkorhatára és legalább 33,33 év járulékfizetési idővel kell rendelkezniük. A közszférában dolgozók minimális nyugdíjba vonulási korhatára 58,5 év. Míg a nem állami szférában dolgozóknak a nyugdíjat a teljes munkaviszony során megszerzett jövedelmekből számítják, addig a közszférában dolgozóknak az utolsó év kereseti adatait veszik figyelembe. A

kötelező

magánnyugdíj

rendszer

első

típusában,

mely

járadékkal

meghatározott (DB) rendszert jelent, 63-65 év a törvényes nyugdíjkorhatár, melyhez 3040 évnyi járulékfizetés szükséges. Ebben a rendszerben a legalacsonyabb nyugdíjba vonulási korhatár 58-60 év. A vállalkozó szférát megillető járulékkal meghatározott (DC) rendszerű másik kötelező magánnyugdíj rendszerben szintén 63-65 év a nyugdíjkorhatár és 6,5 %-os járulékfizetés szükséges. 2011-től a közszférát érintően szigorítások léptek életbe, 3 %-ban határozták meg közalkalmazottak állami nyugdíjrendszerhez történő hozzájárulásának mértéket, továbbá a közszférába újonnan belépők csak a társadalombiztosítási nyugdíjalapba léphetnek be, a foglalkoztatóiba nem.64

15.

A lett nyugdíjrendszer

63

The 2012 Ageing Report 195. o. Fehér Könyv: A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje 3. melléklet (Európai Bizottság 2012) 64

36

Lettországban a nyugdíjrendszer 3 pilléren áll. A társadalombiztosítási nyugdíj a névleges egyéni számlák rendszerében működik (NDC). A törvényes nyugdíjkorhatár 62 év, azonban legkorábban már 48 éves korban nyugdíjba lehet vonulni legalább 10 év járulékfizetés után. A nyugdíj megállapítása során a teljes életpályát figyelembe veszik. A nyugdíjjárulék mértéke 20 %-os, ha valaki nem tag a II. pillérben. Amennyiben valaki a II. pillér alapján is a nyugdíjrendszerben részt vesz, a járulék mértéke 2012-ben 18 % volt, és 2013-tól 14 %. Az állami pillérben 2013-ban nem lesz nyugdíjemelés, azonban 2014-től az inflációnak megfelelő nyugdíjemelés várható.65 A II. pillérben a kötelező magánnyugdíj rendszerben 62 év az öregségi nyugdíjkorhatár és a nyugdíjösszegét a teljes keresetből állapítják meg. A befizetendő nyugdíjjárulék mértéke 2012-ben 2 % volt, mely 2013-től 6 %-ra nőtt. A III., vagyis az önkéntes pillérben 55 év felett lehet valaki jogosult a nyugdíjra, a befizetendő járulék mértéke szabadon választható. Lettország sem maradhat ki a társadalom elöregedése miatti nyugdíjkorhatáremelési kényszerből. Ez alapján 2016-tól évente 6 hónappal emelkedik a nyugdíjkorhatár, melynek eredményeképpen 2021-ben 65 évre nő mind a nők, mind pedig a férfiak esetében.66

16.

Litvánia nyugdíjrendszere

Litvániában a nyugdíjrendszer 3 pilléren nyugszik, a társadalombiztosítási nyugdíj mellett a kötelező és nem kötelező magánnyugdíj rendszer is működik. A járadékkal meghatározott (DB) rendszerű társadalombiztosítási nyugdíjat a nők 60, a férfiak pedig 62,5 éves koruktól vehetik igénybe. A korhatár 2026-tól egységesen 65 év lesz. Teljes összegű nyugdíjat akkor kap valaki, ha rendelkezik 30 év járulékfizetési idővel. A nyugdíj megállapítása során az 1984-1993 közötti időszak legjobb 5 évét veszik figyelembe, 1994 év után pedig a legjobb 25 évet. Öregségi nyugdíjba

65

The 2012 Ageing Report 195. o. Fehér Könyv: A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje 3. melléklet (Európai Bizottság 2012) 66

37

legkorábban a törvényes nyugdíjkorhatárt megelőző 5 évvel lehet. Az I. pillérbe a munkáltató hozzájárulása 23 %, a munkavállalóé 3 %-os.67 A II. pillérbe, mely járulékkal meghatározott (DC) csak a munkavállaló fizet hozzájárulást. A szintén járulékkal meghatározott (DC) III. pillérbe a munkavállalók önkéntesen léphetnek be és a fizetendő járulék összegét is szabadon állapíthatják meg.

17.

Luxemburg nyugdíjrendszere

Luxemburgban

a

társadalombiztosítási

nyugdíjrendszer

járadékkal

meghatározott (DB) rendszerű. A luxemburgiak 65 évesen 40 év járulékfizetés után mehetnek nyugdíjba. A minimum nyugdíjba vonulási év 57, melyhez szintén 40 év járulékfizetési idő szükséges.68 A nyugdíj összege a teljes karrier alatt megszerzett, ún. életpálya kereset alapján kerül meghatározásra. A minimum nyugdíj összege 90 %-a a legkisebb kötelező bérnek, mely 2010-ben 1.785 euró volt. A nyugdíjrendszer fenntartását a munkaadók és munkavállalók által egységes mértékben, 8-8 %-ban fizetett járulék biztosítja. Megemlítendő, hogy a munkavállalók után maga a kormány is fizet járulékot, amely szintén 8 %-os mértékű. Az éves nyugdíjemelés mértéke az árak és a bérek alakulásától függ, melynek konkrét mértékét a rendelkezésre álló költségvetési lehetőségek határozzák meg.

18.

Magyarország nyugdíjrendszere

Hazánkban 3 pilléres nyugdíjrendszerről beszélhetünk. Az első az állami pillér felosztó-kirovó rendszerű és magában foglalja az időskori nyugdíjat, a 40 évnyi munkaviszonnyal rendelkezők nyugdíját, a bányász és művésznyugdíjat, valamint a hozzátartozói (özvegyi, árvasági) nyugdíja is. A korábban a nyugdíjbiztosítási alapból finanszírozott

rokkantsági

nyugdíj

jelenleg

már

az

egészségbiztosítási

alap

finanszírozási körébe tartozik.

67 68

The 2012 Ageing Report 196. o. The 2012 Ageing Report 196. o.

38

A korábbi 62 éves nyugdíjkorhatár folyamatosan 65 évre kerül felemelésre, a teljes összegű nyugdíjhoz 20 év, a résznyugdíjhoz 15 év szolgálati idő szükséges. A nyugdíj összege az 1988-tól megszerzett összes jövedelemből valorizációs szorzókkal kerül meghatározásra. A rendszer fenntartását a munkavállalók által fizetett 10 %-os járulék és a munkaadók által fizetett 27 %-os szociális hozzájárulási adó 24 %-os nyugdíjjárulék része biztosítja. A járulék 2012-től kezdődő járulékról adóra történő átnevezése azt a célt szolgálja, hogy a munkavállalók a foglalkoztatók által fizetett 24 %-os rész terhére nem várhatnak el semmiféle járadék biztosítását, hiszen adóbefizetés történik. A járulékkal meghatározott (DC) rendszerű II. pillér, vagyis a magánnyugdíjak rendszere 2011-ben jelentős átalakításon ment keresztül. A tagoknak lehetőségük volt arra, hogy a megtakarításaik kötelező befizetés feletti részét és az infláció feletti reálhozamot adómentesen felvegyék, vagy adókedvezménnyel növelten az önkéntes nyugdíjpénztárba átutalják. Ennek eredményeként a magánpénztári tagság 100 ezer főre csökkent, mely szám 2012-ben ismét szűkült, ugyanis újra megnyílt a lehetőség az állami pillérbe történő visszalépésre. Ennek során további 25 ezer nyugdíjpénztári tag döntött a visszalépés mellett. A szintén járulékkal meghatározott (DC) rendszerű III. pillér az önkéntes nyugdíjpénztárakat jelenti, amelynek minimális tagdíját a pénztár szabályzata határozza meg, és amelybe akár a munkáltató is fizethet a saját munkavállalója egyéni számlájára hozzájárulást. A kifizetés a III. pillérből a nyugdíjba vonuló saját döntése alapján történhet egy összegben, vagy havi részletekben is.

19.

A nyugdíjrendszer Máltán

Máltán a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer 2/3-a járadékkal meghatározott (DB) típusú, 1/3-a pedig rászorultságtól függő minimumnyugdíjat biztosít azoknak, akik nem jogosultak a DB rendszerre. A jelenlegi nyugdíjkorhatár a nőknél 60, a férfiaknál 61 év, mely 2018-ra egységesen 63 évre, 2026-ra 65 évre emelkedik. A teljes összegű nyugdíjhoz az 1951 előtt születetteknek 30 év, az 1952-1961 között születetteknek 35

39

év, az 1962 után születetteknek 40 év járulékfizetési idő szükséges. A nyugdíj megállapítása a nyugdíj előtti 40 évből a legjobb 10 naptári év alapján történik.69 Létezik a Nemzeti Minimum Nyugdíj intézménye, mely a Nemzeti Minimálbér 4/5-e. Ez alapján 2010-ben a minimumnyugdíj a házastárssal rendelkezőknek heti 122,08 euró volt, egyéb esetben pedig heti 101,94 euró. A nyugdíj hozzájárulás mértéke 10 % mind a munkavállaló, mind a munkáltató részéről és további 10 %-ot biztosít a kormányzat. Az önfoglalkoztatók 15 %-os járulékot fizetnek és utánuk a kormány 7,5 %-kal járul hozzá a nyugdíjkasszához. A nyugdíjemelés 70 %-át a nemzeti átlagbér változása és 30 %-át az infláció változásának mértéke határozza meg. A bér és nyugdíj maximális helyettesítési rátája 70 %. A társadalombiztosítási nyugdíjból kimaradó személyek rászorultsági alapon minimál nyugdíjra jogosultak, amennyiben a 60. életévüket betöltötték.

20.

Az osztrák nyugdíjrendszer

Ausztriában a társadalombiztosítási

nyugdíjrendszer kevert pillérű, de

alapvetően járadékkal meghatározott (DB) rendszerű. A törvényes nyugdíjkorhatár 65 év a férfiaknál, a nőknél 60 év jelenleg, de 2060-ra fokozatosan 65 évre emelkedik. Megjegyzendő, hogy a 65 év feletti nyugdíjazás esetén bónusz jár 68 éves korig, melynek mértéke évenként 4,2 %-tól 10 %-ig terjed.70 A nyugdíjszámítás módszere úgy történik, hogy 2012-ben a legjobb keresetű 24 évet vették figyelembe, majd 2013-ban legjobb 25-öt. Ez egészen 2028-ig évenként egy évvel emelkedik, amikor is eléri a 40 évet. A minimumnyugdíj összege a bruttó átlagbér 37,9 %-ában, a nettó átlagbér 54,0 %-ában kerül meghatározásra. A teljes összegű nyugdíjhoz 45 év járulékfizetési idő szükséges. A fizetendő járulék a munkáltatók esetében 12,55 %, a munkavállalók esetében 10,25 %. Az önfoglalkoztatók és a farmerek 17,50, illetve 16,0 %-ot fizetnek, azonban ők állami hozzájárulást is kapnak 5,30, illetve 6,8 % mértékben.

69 70

The 2012 Ageing Report 197. o. The 2012 Ageing Report 198. o.

40

Az évenkénti nyugdíjemelés a fogyasztói árindex, azaz az infláció figyelembe vételével történik. A bérek és a nyugdíjak közötti maximális helyettesítési ráta 80 %, mely azonban magasabb lehet azoknak, akik a törvényes nyugdíjkorhatáron felül továbbdolgoznak. 2014-től a hosszú biztosítási időn alapuló korai nyugdíjazás életkori határai 2 évvel emelkedni fognak, vagyis a nők esetében 55-ről 57 évre, a férfiak tekintetében 60ról 62 évre fog nőni.71 Ausztriában az öregségi nyugdíj átlagos összege 1096 euró, amely nyugati szomszédunknál biztosítja a megfelelő szintű megélhetést az aktív munkából visszavonulók részére.72

21.

A portugál nyugdíjrendszer

Portugáliában a 3 pilléres nyugdíjrendszert a társadalombiztosítási nyugdíj, a foglalkoztatói

nyugdíj

és

a

kötelező

magánnyugdíj

rendszer

alkotja.

A

társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben – mely az öregkori nyugdíjon kívül a rokkantsági és a hozzátartozói nyugdíjat is magában foglalja – 65 év a törvényes nyugdíjkorhatár. A rendszer járadékkal meghatározott (DB) és 40 évnyi járulékfizetés szükséges a teljes nyugdíjhoz. A nyugdíjba vonulás minimális korhatára 55 év, melyhez 30 év járulékfizetés szükséges, a minimumnyugdíj pedig 60 %-a az átlagkeresetnek. A munkáltatók általi hozzájárulás 23,75 %, a munkavállalók pedig 11 %-ot fizetnek a nyugdíjkasszába. A nyugdíj összegének emelése az infláció és a GDP változás alapján történik. A bérek és a nyugdíjak maximális helyettesítési rátája 80, 9 %.73 A II. pillérként működő foglalkoztatói nyugdíj lehet járulékkal meghatározott (DC) vagy járadékkal meghatározott (DB) rendszerű. A foglalkoztatói nyugdíj 65 éves kortól vehető igénybe és nincs általános minimális nyugdíjösszeg. A III. pillér a

71

Fehér Könyv: A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje 3. melléklet (Európai Bizottság 2012) 72 Nyugdíjak Európában (MTI 2011. november 20.) http://www.alon.hu/nyugdijak-europaban-ausztriaban-340-ezer-forint-az-atlagnyugdij-reszletes-korkep 73 The 2012 Ageing Report 199. o.

41

kötelező magánnyugdíj rendszer, melyben 2009-től a munkaerő-piaci új belépők, pályakezdők kötelesek részt venni.

22.

Szlovénia nyugdíjrendszere

A szlovénoknál a társadalombiztosítási nyugdíj mellett önkéntes magánnyugdíj rendszer működik. Az I. pillérben – amely járadékkal meghatározott (DB) rendszerű – a férfiaknál 63, a nőknél 61 év a törvényes nyugdíjkorhatár. A minimális nyugdíjba vonulás a férfiaknál 58 év, a nőknél 56 év 8 hónap, melyhez a férfiaknál 40 év, a nőknél 37 év 3 hónap járulékfizetés szükséges. Ahhoz, hogy valaki teljes összegű nyugdíjban részesüljön a férfiak esetében 40 év, a nőknél pedig 38 év járulékfizetés szükséges. A nyugdíj összegének meghatározása a legjobb 18 év keresete alapján történik. A fizetendő járulékmértékek a munkaadók esetében 8,85 %, a munkavállalók esetében 15,50 %. Szlovéniában az éves nyugdíjemelés a bérek növekedése alapján történik, a maximális helyettesítési ráta 79,5 %. 74 A nyugdíjrendszer II. pillére, az önkéntes magánnyugdíj rendszer járulékkal meghatározott (DC) rendszerű és igénybe vételéhez az 58. életév betöltése szükséges. 2011-ben Szlovéniában népszavazást tartottak a nyugdíjkorhatár emelésről, valamint a nők és a férfiak közötti korhatár különbség kiegyenlítéséről. A javaslat azonban az állampolgárok vélemény nyilvánítása alapján elbukott, vagyis az emberek nem szavazták meg a szigorító intézkedéseket.75

23.

Románia nyugdíjrendszere

Romániában 3 pilléres nyugdíjrendszer működik, a társadalombiztosítási, a kötelező magánnyugdíj és az önkéntes magánnyugdíj rendszer. A törvényes nyugdíjkorhatár a férfiaknál 64,3 év, a nőknél 59,3 év. A nyugdíjkorhatár 2030-ra a férfiaknál 65 évre, a nőknél 63 évre fog nőni. A korai nyugdíjazás szabályai szigorodni

74

The 2012 Ageing Report 200. o. Fehér Könyv: A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje 3. melléklet (Európai Bizottság 2012) 75

42

fognak, a rokkantsági ellátásban részesülők köre szűkülni fog. Nincs meghatározott minimális nyugdíjba vonulási életkor, hanem a járulékfizetési alsó határ van rögzítve, mely 13,6 év. A teljes összegű nyugdíjhoz a férfiaknál 33,6 év, a nőknél 28,6 év járulékfizetési időtartam szükséges. A nyugdíj összegének éves emelése az infláció és a bruttó átlagkereset növekedésének figyelembe vételével történik.76 A II. pillért jelentő kötelező magánnyugdíj rendszer, nem más, mint nyugdíjalapok

rendszere,

melyek

hibrid,

befektetéssel

kombinált

járulékkal

meghatározott (DC) szisztémák. A III. pillér az önkéntes nyugdíjpénztárakban való részvételt jelenti. Ezek járulékkal meghatározott (DC) rendszerek, amelyekben a betöltött 60 év szükséges a kifizetéshez és legalább 90 hónapos járulékfizetési időtartam is elő van írva. Romániában a legnagyobb gondot a nyugdíjak reálértékének szinten tartása, emelése jelenti. Például 2009 és 2011 között nem volt nyugdíjemelés, miközben az infláció 12 % körül mozgott. Ennek figyelembe vételével különösen érthető, miért nehéz a megélhetés az átlagosan 776 lej, azaz 55 ezer forint körüli nyugdíjból.77

24.

Szlovákia nyugdíjrendszere

Szlovákia nyugdíjrendszere a társadalombiztosítási nyugdíjból (mely járadékkal meghatározott és pontrendszeren alapul) valamint a kötelező magánnyugdíj rendszerből áll. Az I. pillérben a nyugdíjkorhatár 62 év, a korai nyugdíjba vonulás 2 évvel a törvényes nyugdíjkorhatár előtt lehetséges, melyhez legalább 15 év járulékfizetés szükséges. A nyugdíj megállapítása 1984-től kezdődően életpálya kereset alapján történik. Szlovákiában a minimális nyugdíj összege nem kerül külön meghatározásra. A járulékfizetés tekintetében a munkaadók 21,75 %-os mértéket, míg a munkavállalók 7 %-ot fizetnek. A befizetett 28,75 %-os mértékből 19,75 % megy az állami nyugdíjalapba és 9 % kerül a II. pillérbe.78 A nyugdíjak emelése a svájci indexálás 76

The 2012 Ageing Report 200. o. Nyugdíjak Európában (MTI 2011. november 20.) http://www.alon.hu/nyugdijak-europaban-ausztriaban-340-ezer-forint-az-atlagnyugdij-reszletes-korkep 78 Forrás:portfolio.hu internetes újság http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=5&i=165824 (A nyugdíjpénztárakhoz nyúlna hozzá Fico is, 2012. április 16.) 77

43

módszerével történik, 50 %-os mértékben az infláció, 50 %-ban az átlagos béremelés alapján.79 A II. pillér járulékkal meghatározott (DC) rendszerű és a nyugdíj a 62 éves korhatár elérésekor vehető igénybe. A korai nyugdíjazás 2 évvel a törvényes korhatár előtt lehetséges. 2012-ben Szlovákiában 960 ezren kaptak átlagosan 374,5 eurós öregségi nyugdíjat, és 30 ezren kaptak átlagosan 372,3 eurós korkedvezményes nyugdíjat. A rokkantsági nyugdíjasok száma 224 ezer fő volt, melyből a 70 %-os rokkantságot el nem érők 189,8 eurós, a 70 %-os rokkantságot elérők 332,5 eurós nyugdíjban részesültek. A 298 ezer özvegyi nyugdíjas nő átlagnyugdíja 229,2 euró, míg az özvegyi nyugdíjban részesülő férfiak száma 38 ezer fő és ők 129,5 eurós nyugdíjban részesülnek átlagosan.80

25. A Finnországban működő nyugdíjrendszer Finnországban az állami nyugdíj mellett a foglalkoztatói és a nem kötelező magánnyugdíj rendszer működik. A társadalombiztosítási nyugdíjnak van egy rászorultsági alapon működő része, mely 65 éves kortól vehető igénybe és van egy járadékmeghatározott (DB) része. Ez utóbbiban a nyugdíjkorhatár 63 évtől kezdődik és a 68. életév betöltéséig tart. Azok a személyek ugyanis, akik a 63 éves koruk után tovább dolgoznak 4,5 %-os nyugdíjemelést kapnak évenként 68 éves korukig. A nyugdíjba vonulás legkorábban 62 éves korban történhet, melyhez legalább 18 év járulékfizetési idő szükséges. A nyugdíj megállapítása a teljes életpálya alapján, a 18 és 68 éves kor között megszerzett jövedelmek alapján történik. A munkaadók 16,9 %-os nyugdíjjárulékot fizetnek, míg a munkavállalók 18-52 éves koruk között 4,5 %-ot, 5368 éves koruk között 5,7 %-ot fizetnek. Az éves emelés 80 %-ban az árak, 20 %-ban a bérek változása alapján történik.

79

The 2012 Ageing Report 201. o. Forrás:adozona.hu internetes újság . http://www.adozona.hu/ átlagösszege, 2012. április 06.) 80

(Szlovákiában nőtt a nyugdíjak

44

A II. pillérként működő foglalkoztatói nyugdíjrendszer lehet járadékkal (DB) vagy járulékkal (DC) meghatározott, azonban a III: pillér, az önkéntes egyéni nyugdíjrendszer kizárólag járulékkal meghatározott (DC) rendszerű. A finn szabályozás a nyugdíjkorhatárt a várható élettartamhoz köti. A kormány és a munkaerő-piaci szereplők megállapodtak abban, hogy 2025-re a tényleges nyugdíjba vonulás korhatárát 62,4 évre emelik.81

26.

A svéd nyugdíjrendszer

Svédországban 4 pilléres a nyugdíjrendszer, létezik társadalombiztosítási nyugdíj,

foglalkoztatói,

kötelező

és

önkéntes

magán-nyugdíjrendszer.

A

társadalombiztosítási nyugdíj legfontosabb eleme a névleges egyéni számlák rendszere (NDC). Bár nincs törvényben rögzített korhatár, legkorábban 61 éves kortól lehet nyugdíjat igényelni. A munkaadó 8,83 %-os, a munkavállaló 6,05 %-os járulékot fizet. Az állami nyugdíjrendszerben még él az 1954 előtt születettek részére egy járadékkal meghatározott (DB) típusú átmeneti nyugdíjrendszer, mely esetén a teljes nyugdíjhoz 30 év járulékfizetés szükséges és a nyugdíj a legjobb 15 év keresete alapján kerül meghatározásra.82 A II. pillért képező foglalkoztatói nyugdíj rendszere 4 részből áll. Külön rendszer vonatkozik a vállalkozói jogviszonyban álló fizikai dolgozókra, akiknek járulékkal meghatározott (DC) rendszere van és a szellemi foglalkoztatottakra, akik esetében kevert rendszer él. A II. pillér másik két nyugdíjrendszere a központi kormányzatban

és

a

helyi

önkormányzatokban

dolgozók

részére

biztosított

foglalkoztatói nyugdíj. Ebből a pillérből nyugdíj a 65. életév betöltése után jár. A III. pillért képező kötelező magánnyugdíj rendszerben nincs meghatározott nyugdíjkorhatár, de minimálisan 61 éves korban lehet ebből a pillérből nyugdíjban részesülni. Ezen pillér fenntartása érdekében a munkaadók 1,38 %-os, a munkavállalók

81

Fehér Könyv: A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje 3. melléklet (Európai Bizottság 2012) 82 The 2012 Ageing Report 202. o.

45

0,95 %-os járulékot fizetnek. A IV. pillérben az önkéntes magánnyugdíj rendszerben nincs törvényes nyugdíjkorhatár, azonban kifizetés csak az 55. életév betöltésétől lehetséges. 27. Nyugdíjrendszer az Egyesült Királyságban Angliában a nyugdíjrendszer 4 pilléren áll, ennek részei a társadalombiztosítási nyugdíj, a foglalkoztatói, a kötelező és az önkéntes magánnyugdíj. Az állami nyugdíjrendszerben jelenleg 60 év a nyugdíjkorhatár a nőknek és 65 év a férfiaknak. Ez 2020-ra meg fog változni és egységesen 66 év lesz mindkét nem esetében, sőt 2046-ig további emelés várható, melynek eredményeképpen 68 évre nő a nyugdíjkorhatár. 83 A közalkalmazottaknál külön szigorítást jelent, hogy már nem csak az utolsó év keresete, hanem az életpálya-kereset alapján fogják a nyugdíj összegét meghatározni.84 A társadalombiztosítási pilléren belül létezik egy állami alapnyugdíj, melynek összege 2012-ben heti 102,15 font, azaz nagyjából 37.000 Ft-nak megfelelő összeget jelent hetenként. A II. pillért alkotó foglalkoztatói nyugdíjnak van járadékkal (DB) és járulékkal (DC) meghatározott fajtája is. Egymástól eltérőek a befizetendő járulékok, a nyugdíjfolyósításhoz szükséges törvényben rögzített életkorok, abban azonban megegyeznek, hogy legkorábban az 55. életév betöltésétől lehet igénybe venni és adókedvezményben részesülnek a foglalkoztatók.85 A III. és IV. pillért alkotó önkéntes és kötelező magánnyugdíj rendszerek is jelentős eltérést mutatnak egymáshoz képest, megegyeznek azonban abban, hogy az önkéntes magánnyugdíj járulékkal meghatározott (DC) rendszerű és az 55. életév betöltése után lehet igénybe venni. Az évek óta tartó gazdasági válság okán Angliában is vélhetően átalakítják a nyugdíjrendszert, mert a korhatár-emelésen túl a kormány azt szeretné, ha a jelenlegi

83

The 2012 Ageing Report 86. o. Nyugdíjak Európában (MTI 2011. november 20.) http://www.alon.hu/nyugdijak-europaban-ausztriaban-340-ezer-forint-az-atlagnyugdij-reszletes-korkep 85 The 2012 Ageing Report 203. o. 84

46

többpilléres rendszer átalakulna, és a nehezen átlátható szisztéma egypilléres rendszerré változna.86

Nyugdíj megállapítás több országban végzett munka esetén

III.3.

Az Unió négy szabadságelve az áruk, a tőke, az információ és a munkaerő szabad áramlását jelenti. Ez utóbbi azt jelenti, hogy valamennyi tagállam valamennyi állampolgárának joga, hogy másik tagállamban munkát vállaljon. Nem fordulhat azonban az elő, hogy valaki munkavégzés és járulékfizetés esetén akár betegség, akár nyugdíjkorhatár elérése esetén ellátás nélkül maradjon csak amiatt, mert a szabad mozgás jogát gyakorolta. Mivel a tagállamok egészség- és nyugdíjbiztosítási rendszerei más-más feltételekkel egymástól eltérő szabályokat tartalmaznak pl. a járulékokra és ellátásokra közösségi szabályozás, ún. koordinációs rendeletek biztosítják az ellátások zavartalanságát.87 A közösségi szabályozás azért jött létre, hogy tagállamok szabályozási különbségeiből adódó esetleges hátrányokat kiszűrje, és lehetővé tegye az egyes országokban megszerzett biztosítási idők elismerését, vagyis senkit sem érhet hátrány azért, mert élete során több országban dolgozott és több tagállamban szerzett biztosítási időt. Ennek megfelelően, ha valaki több tagállamban dolgozott, a nyugdíjra vonatkozó igénybejelentését az eltérő tagállami nyugdíjkorhatárnak megfelelően különböző időpontokban kell megtennie méghozzá főszabály szerint ezt az állandó lakcíme szerinti ország nyugdíj-megállapító szervénél kell megtennie. A nyugdíj összegének

megállapítása

az

életpálya

során

elért

teljes

biztosítási

idő

összeszámításával, de a nemzeti jogszabályok alapján történik. Vagyis, ha valaki például 3 különböző országban dolgozott 5-10-15, összesen 30 évet, akkor az összes biztosítási idő, azaz a 30 év figyelembe vételével mindhárom ország nyugdíjrendszere szerint ki kell számítani a nyugdíj összegét. Ez az ún. elméleti nyugdíjösszeg, melyet

86

Forrás:portfolio.hu internetes újság . http://www.portfolio.hu/ (A brit kormány spórolás miatt nyúl a nyugdíjrendszerhez 2012.03.23) http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=5&i=164683 87 Nyugdíj az Európai Unióban (a Külügyminisztérium kiadványa) 4.o. és 5.o.

47

arányosítani kell a tagországokban ledolgozott, biztosítási időnek minősülő 5, 10, illetve 15 év figyelembe vételével. Ezeket proráta nyugdíjnak nevezik. Ha azonban valaki valamely tagállamban megszerezte az előírt biztosítási időt, akkor neki ún. nemzeti nyugdíjat állapítanak meg. Amennyiben a nemzeti nyugdíj magasabb, mint a proráta nyugdíj, akkor kizárólag nemzeti nyugdíjat folyósítanak részére.88 Mivel az egyes országokban különböző nyugdíjkorhatár előírások léteznek, előfordulhat, hogy a korhatár elérése miatt valamely részidő alapján valaki már jogosult az egyik ország nyugdíjrendszere szerint számított öregségi nyugdíjra és azt folyósítják is számára, míg a másik országban eltöltött járulékfizetési idő után még nem jogosult juttatásra, mert a magasabb korhatár-feltételekkel még nem rendelkezik. A nyugdíj összegének kézhezvétele a példában szereplő személy esetén szintén érdekes, hiszen a folyósítást a 3 tagállam a saját szabályai szerinti rendben és időpontban hajtja végre, vagyis havonta várhatóan 3 különböző alkalommal csenget majd a postás, vagyis kerül jóváírásra a bankszámlán a jogos járandóság.

88

Nyugdíj az Európai Unióban (a Külügyminisztérium kiadványa) 14.o. és 15.o.

48

Közös európai gondolkodás a nyugdíjasokról és a nyugdíjakról, az

IV.

uniós Zöld könyv és Fehér könyv

A Zöld Könyv89

IV.1.

A korábbi fejezetekben ismertetett kedvezőtlen demográfiai folyamatokat felismerve, a társadalom idősödését és a várható élettartam emelkedését szem előtt tartva, különös tekintettel a 2008-ban kezdődött és elhúzódó pénzügyi és gazdasági válságra, mely drámai hatással volt a költségvetésekre, a tőkepiacokra és a vállalatokra egyaránt, az Európai Unió 2010. júliusában „A megfelelő, fenntartható és biztonságos európai nyugdíjrendszerek felé„ címmel egy ún. Zöld Könyvet adott ki.90 A cél a közös gondolkodás elindítása volt abba az irányban, hogy a tagállamok nyugdíjasai a jövőben is megfelelő összegű nyugdíjat kapjanak oly módon, hogy a juttatások színvonalát a tagországok fenntartható, biztonságos nyugdíjrendszere garantálja. Az egyes tagállamok – ahogyan azt az előbbi, tagországonkénti bemutatást tartalmazó fejezetben szemléltettem – már 2010 előtt is tettek lépéseket a nyugdíjrendszerek jövőbeli fenntarthatósága érdekében, ezek közé tartozik

-

a nyugdíjba vonulási korhatár emelése annak érdekében, hogy az emberek hosszabb ideig dolgozzanak és fizessenek járulékokat,

-

a nemek közötti nyugdíjkorhatár különbség folyamatos csökkentése,

-

a korai nyugdíjba vonulás adminisztratív eszközökkel történő szankcionálása és a korkedvezmények szigorítása,

-

az életpálya kereseten alapuló nyugdíjszámítás bevezetése,

89

A zöld könyv valamely más stratégia tervdokumentum kiadása érdekében létrehozott vitaindító középtávú stratégiai dokumentum, mely felhívja a figyelmet egy terület problémáira, megoldatlan kérdéseire és egyúttal kezdeményezi, hogy az érintett kormányzati szervek ezekkel foglalkozzanak. 90 Forrás: portfolio.hu internetes újság. http://portfolio.hu/ (A cikk címe: Felejtsük el a kőbe vésett nyugdíjkorhatárt! 2010. július 06., valamint Nyugdíj: nem mindenkinek tetszik az EU irányvonala, 2010.július 08.)

49

-

a felosztó-kirovó nyugdíjrendszerek súlyának csökkentése, elmozdulás a többpilléres, tőkefedezeti (egyéni számlákon lévő megtakarításokból számított) nyugdíjak felé.91

A Zöld Könyv által felvett nyugdíj átalakítási szempontok

IV.2.

A Zöld Könyv a nyugdíjpolitika korszerűsítése kapcsán a következő prioritásokat határozta meg.92 a) A megfelelőség és fenntarthatóság biztosítása A megfelelőség és a fenntarthatóság összetartozó fogalmak, ugyanannak a mérlegnek a két serpenyőjét jelentik. A méltó időskor megfelelő nyugdíjösszeggel történő biztosítása nem veszélyeztetheti ugyanis a hosszú távú finanszírozhatóságot. A fenntarthatóságot vizsgálva megállapítható, hogy kormányzati beavatkozás nélkül az állami nyugdíjkiadások oly módon elszabadulnának, hogy az veszélyeztetné a költségvetés egyensúlyát. Nem lehet tehát kizárólag csak a fiatal generáció terhére növelni a járulékbevételeket, vagy csak az idősebb generáció terhére csökkenteni a nyugdíjakat. A felelősség kölcsönös megosztására van szükség, a nemzedékek közötti szolidaritás és együttes felelősség elengedhetetlen.

b)

Összhangot kell teremteni a felhalmozási (járulék befizetési) és

járulék kifizetési időszak között A születéskor várható élettartam és életkilátások folyamatosan nőnek. Annak érdekében, hogy a nyugdíjrendszer működése zavartalan legyen, ösztönözni kell az embereket a munkaerő-piacon maradásra, az aktív életpálya további folytatására. Ehhez olyan intézkedéseket kell hozni, melyek javítják a munkahelyi egészséget és

91

Zöld Könyv „A megfelelő, fenntartható és biztonságos európai nyugdíjrendszerek felé” 2010. július 7. 5.o. és 6.o. 92 Zöld Könyv „A megfelelő, fenntartható és biztonságos európai nyugdíjrendszerek felé” 2010. július 7. 9.o.

50

biztonságot, valamint folyamatos lehetőségekkel biztosítani kell a szakmai képzést, szükség esetén az átképzést. c) El kell hárítani az unión belüli mobilitás akadályait Az Unió garantálja a munka és tőke szabad áramlását a tagországok között. Emellett a nyugdíjak mobilitását is biztosítani szükséges. A jelenlegi szabályok a nyugdíjjogosultságok

másik

tagállamban

történő

igénybe

vételét

a

kötelező

(társadalombiztosítási) és a foglalkoztatói nyugdíjak tekintetében garantálják, ezért szükséges a nyugdíjjogosultság kiterjesztése a kiegészítő nyugdíjak tekintetében is.93

d)

A nyugdíjrendszereket átláthatóbbá kell tenni, biztosítani kell az

emberek részére a döntéshez szükséges információkat, a válságok időszakában is kiszámítható nyugdíjakra van szükség A nyugellátás egyre jobban elmozdul az egy pilléres állami modelltől a többpilléres modell felé. A rendszerek egyre kifinomultabbak, de ezzel együtt összetettebbek is, és a változás iránya a járadékkal meghatározott (DB) rendszerekből a járulékkal meghatározott (DC) rendszerek felé mutat. Nem egyértelmű a választóvonal a társadalombiztosítási, a foglalkoztatói és a magánrendszerek között, esetenként nem egyszerű megkülönböztetni a nyugdíj-megtakarítást és az általános megtakarításokat. Az átláthatóság és a kiszámíthatóság biztosítaná az emberek megfelelő döntéshozatalát és elősegítené a továbbdolgozást. A Zöld Könyv nem vitatja azt, hogy a nyugdíjak szabályozása tagállami hatáskörbe tartozik, vagyis az egyes kormányok önállóan szabályozhatják az ország nyugdíjrendszerét, azonban ennek végrehajtása során figyelemmel kell lenni arra is, hogy a tagállami szabályozás végső soron kihat az unió teljes nyugdíjpolitikájára. A felvetések, vitaindító gondolatok figyelembe vételével egy konzultációs kérdőív került kiadásra, melyet 2010. november 15-ig lehetett kitölteni és visszaküldeni. Az Európai Bizottság a beérkezett véleményeket, észrevételeket – ezek száma közel 93

Zöld Könyv „A megfelelő, fenntartható és biztonságos európai nyugdíjrendszerek felé 2010. július 7. 14.o.

51

1.700 volt – összesítette, melynek eredményeképpen 2012 tavaszán nyugdíj témában kiadásra került a Fehér Könyv. A Fehér Könyv94

IV.3.

Az Európai Bizottság által 2012. február 16-án kiadott Fehér Könyv hangsúlyozza, hogy várható élettartam 2010-hez képest 2060-ra a férfiaknál 7,9 évvel, a nőknél pedig 6,5 évvel növekedhet. Kiemeli, hogy a 60 éven felüliek száma minden évben 2 millióval növekszik és a társadalmi elöregedést súlyosbítja az elhúzódó gazdasági válság, mely a tőkefedezeti rendszerekből kifizetett nyugdíjat is sújtja. Ezért egyre inkább szükség van megfelelő nyugdíjstratégiák kidolgozására és működtetésére. Nem felejthetjük el ugyanis, hogy a tagállamok gazdaságai és társadalmi viszonyai egyre integráltabbá válnak és egy-egy ország nyugdíjpolitikájának sikere (vagy kudarca) kihatással lehet az unió többi tagállamára is.95

A nyugdíjrendszerek előtt álló kihívások

IV.4.

A dokumentum az európai nyugdíjrendszereket érintő legfontosabb kihívások között az alábbiakat emeli ki. a) A nyugdíjrendszerek pénzügyi fenntarthatóságának biztosítása A tanulmány hangsúlyozza, hogy az állami nyugdíjkiadások Európában átlagosan jelenleg a GDP 10 %-át teszik ki, mely 2060-ra akár 12,5 % is lehet. Ennek megfelelően

több

ország

az

utóbbi

időben

kiigazításokat

hajtott

végre

a

nyugdíjrendszerén, de a jövőben további beavatkozások is szükségessé válhatnak.

94

A fehér könyv egy szakpolitikai területről készített stratégiai dokumentum, azonosítja a legfontosabb, kormányzati lépéseket igénylő problémákat, célkitűzéseket. A konkrét problémákkal összefüggésben megoldási lehetőségeket és beavatkozási módokat javasol. 95 Fehér Könyv „A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje” 2012. február 14. 3.o.

52

b) A nyugellátások megfelelőségének biztosítása A megfelelőség ebben a tekintetben a megfelelő összeget, a méltó és tisztességes körülmények közötti megélhetést jelenti. A megfelelő bérpótlási arány, vagyis a korábbi munkabér és a nyugdíj egymáshoz viszonyított aránya biztosítja a megfelelő szintű létfenntartást, melyhez a kiegészítő nyugdíj megtakarítások is hozzájárulhatnak. c) A nők és az idősebb munkavállalók munkaerő-piaci részvételének növelése Az időskori függőségi ráta (a 65 év feletti népesség aránya a 14-64 éves korúakhoz

képest) 2010 és

2060 között megkétszereződik. Amennyiben a

foglalkoztatási célkitűzéseket sikerülne elérni és nőne az idősebb népesség aktivitása, az ellensúlyozná a népesség elöregedése miatti GDP kiadás növekedést. Erősíteni szükséges az utóbbi időben jelentkező azon tendenciát, mely szerint a korai nyugdíjazások száma csökken – köszönhetően a nyugdíjkorhatár emelés néhány országban már megvalósított lépéseinek – az 55-64 évesek foglalkoztatottsági rátája a 2001-es 37,7%-ról 2010-re 46,3 %-ra emelkedett.96 d) A tagállamok és az Unió szerepe a nyugdíjak kérdésében A tagállamok

felelősek

a

saját

nyugdíjrendszerük

kidolgozásáért

és

működtetéséért. Emellett azonban a tagállami nyugdíjpolitikákra hatással lehet az uniós szakpolitika. A nyugdíjakkal kapcsolatos társadalmi és gazdasági kihívásokra történő megfelelő válaszok adása érdekében átgondolt és átfogó nyugdíjpolitikára van szükség az EU valamennyi tagállamára vonatkozóan. A Fehér Könyv ennek megfelelően országonként egymást kölcsönösen erősítő elgondolásokat javasol, mely harmonizált szakpolitikai koncepciókat és akár egyeztetett jogszabályokat is magában foglalhat. 96

Fehér Könyv „A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje” 2012. február 14. 7.o.

53

A Fehér Könyvben megfogalmazott javaslatok

IV.5.

Az előzőekben kidolgozott elemzések, a beérkezett javaslatok alapján az Európai Bizottság a következő javaslatokat tette a nyugdíjrendszerek jövőbeli fenntarthatóságának biztosítása érdekében: a) A nyugdíjkorhatár hozzáigazítása a várható élettartam emelkedéséhez A nyugdíjkorhatárt a várható élettartam növekedése miatt meg kell emelni, a dolgozni képes munkaerőt a munka világában kell tartani. Így ahelyett, hogy nyugdíjban részesülnének, aktív járulékfizetők lesznek és így finanszírozhatóvá válik az idősebb nyugdíjjogosult népesség nyugdíja. A nyugdíjkorhatár emelés elősegíti a ledolgozott (munkában töltött) évek száma és a nyugdíjban töltött évek közötti egyensúly fenntartását. Vannak olyan országok, amelyek az egyensúlyi állapotot nem csupán nyugdíjkorhatár emelésével, hanem egyéb korrekciós mechanizmussal biztosítják. Például Csehországban és Franciaországban a járulékfizetési évek számának emelését írták elő, míg más országok az ellátás szintjét a nyugdíjrendszer egyensúlyához kötik (Németország a pontrendszer alkalmazásával, Svédország a névleges egyéni számlákkal). Az idősebb korosztály munkában maradása természetesen nem jelenti a fiatalabb, pályakezdő generáció kiszorítását. Több generáció egymás mellett történő munkavégzése ugyanis a gazdaság növekedésének motorja lehet, ami hozzásegítheti a társadalombiztosítási nyugdíjalapokat az egyensúlyi állapot eléréséhez. b) A korkedvezményes nyugdíj igénybevételének korlátozása A

nyugdíjtörvények

bizonyos

hivatásokra,

ágazatokra

a

törvényes

nyugdíjkorhatártól kedvezőbb előírásokat tartalmaznak. Nem elég tehát csak a korhatáremelést végrehajtani, olyan intézkedéseket kell hozni, hogy a járulékfizetési idő is megfelelő mértékű legyen. 54

A korkedvezményes ágazatok jogosultságait természetesen nem lehet egy tollvonással megszüntetni, vizsgálni kell annak indokoltságát, illetve meg kell teremteni a finanszírozás feltételeit. Egyes országokban a munkáltatók kötelesek külön emelt összegű járulékot fizetni a nagyobb igénybevételt követelő, fokozott megterhelést jelentő munkakörben dolgozó, korkedvezményes időre jogosult foglalkoztatottak után. Itt kívánom megjegyezni, hogy Magyarországon jelentős lépések történtek a korhatár előtti nyugdíjak felszámolásában. 2012-től ugyanis az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt már nem lehet nyugdíjba vonulni, és akik ezen időpontban már nyugdíjban részesültek, de még fiatalabbak voltak, mint a rájuk irányadó nyugdíjkorhatár, a nyugdíjuk járadékká alakult át. Ezen felül a korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban részesülőknek orvosi felülvizsgálaton kell részt venniük annak érdekében, hogy a munka világába történő esetleges visszatérésük megállapítható legyen. c) A hosszabb munkaviszony támogatása A hosszabb munkaviszonyhoz megfelelő háttértámogatást kell nyújtani. Ez magában foglalja a megfelelő szintű egészségügyi ellátást és a munkahelyi, foglalkoztatási intézkedéseket. Az egészségi állapot befolyásolja az emberek képességét és hajlandóságát a munkára. Ha figyelmet fordítunk a betegségek megelőzősére és hatékony kezelésére, akkor ez a befektetés megtérül a munkaképesség és termelékenység vizsgálatakor. A munkáltató feladata a megfelelő foglalkoztatási feltételek létrehozása. Ilyen lehet a részmunkaidő és a részleges nyugdíj kombinálása, akár a cégen belüli „második karrier” biztosítása és megfelelő pályafutás végi állások kialakítása. Az idősebb munkatársak munkában maradását ösztönözni lehet akár kedvezőbb javadalmazási rendszerrel, vagy adószámítási szabályokkal is.

55

d) A férfiak és nők nyugdíja közötti különbségek felszámolása Az utóbbi időben egyre több ország tesz intézkedéseket arra, hogy egységesítse a nők és a férfiak nyugdíjkorhatárát. Ez hozzájárul a nők aktivitásához, a megfelelő jövedelem és nyugdíjszínvonal megszerzéséhez. Ebben a kérdésben tehát a foglalkoztatási- és nyugdíjpolitikák összehangolása és a nemek közötti egyenlőség szükséges biztosítása indokolt. e) Kiegészítő magánnyugdíj-megtakarítások biztosítása A társadalombiztosítási (állami) nyugellátás mellett egyre nagyobb szerepet kell kapniuk az öngondoskodáson alapuló tőkefedezeti kiegészítő megtakarításoknak. Biztosítani kell a magánnyugdíj megtakarítások költséghatékonyságát és biztonságát. Adózási és egyéb pénzügyi ösztönzőkkel javítani lehet az érdeklődést, és a hajlandóságot az ilyen típusú megtakarítások iránt. A 2008 óta tartó gazdasági válság rámutatott arra, hogy a tőkefedezeti rendszerek a hozamok, befektetések megfelelősége kapcsán mennyire ki vannak téve a külső kockázati tényezőknek. Abban a kérdésben is van még tennivaló, hogy a jelenlegi uniós szabályok biztosítják a kötelező szociális védelmi jogosultságokat (pl. társadalombiztosítási nyugdíj), azonban a kiegészítő nyugdíjrendszerek nem tartoznak ennek hatálya alá. Ezért a jövőben olyan intézkedéseket kell hozni, hogy ez ne legyen akadálya a határokon átívelő munkaerő-piaci mozgásoknak. A fentiekhez kapcsolódóan szükséges egy egész EU-ra kiterjedő nyugdíjnyomonkövető szolgáltatási rendszer létrehozása, melynek segítségével valamennyi tagállam valamennyi állampolgára megtudhatja, hogy mekkora összegű nyugellátásra jogosult.97Az előzőek alapján megállapítható, hogy a Fehér könyv a Zöld Könyv által elindított folyamat fenntartását, koordinációját és javítását biztosítja.

97

Fehér Könyv „A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje” 2012. február 14. 14.o.

56

A Fehér Könyv olyan uniós szintű kezdeményezéseket mutat be, melyek támogatják a tagállami nyugdíjreformokat. Az aktív idősödés európai éve

V.

A korábbiakban leírtak alapján megismerhettük, hogy míg jelenleg 39,8 év az EU állampolgárainak átlagéletkora, 2060-ra ez a szám valószínűleg 47,2 év lesz. Így kevesebb, mint 50 év múlva a népesség csaknem 30 %-át teszik ki a 65 évesek és az e felettiek. A társadalom elöregedése folyamatosan zajló, szinte megállíthatatlan folyamat. Évente az idősödés mértéke 2-3 hónap nagyságú, vagyis 365 naponta átlagosan ennyivel nő a várható élettartam. Ennek az az oka, hogy egyre többen egyre hosszabb ideig élnek, miközben az alacsony termékenységi ráták miatt egyre kevesebb gyermek születik. Az Európai Unió felismerve a problémát és annak tudatában, hogy képes az egyes tagállamok figyelmét erre a közös kihívásra összpontosítani, a tavalyi évben külön kampányt indított el és 2012-t „Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évének” nyilvánította. Az 1980-as évektől minden az Európai Unió minden évben kijelöl egy témát, amelyre rá akarja irányítani a kormányok és az emberek figyelmét, ezzel összefüggésben erősíteni akarja az ismereteket és a tudatosságot. Mi is tulajdonképpen az aktív idősödés fogalma. Az aktív idősödés azon feltételek összessége, mely biztosítja, hogy a társadalom teljes jogú tagjaként egészségesen idősödjünk, a munkánkban örömünket leljük, életünket minél nagyobb önállósággal éljük és korunktól függetlenül részt vegyünk a közösség életében. Más megközelítésben az aktív idősödés úgy határozható meg, mint különféle részpolitikákat

57

összekapcsoló közpolitika, amely szemléletváltó és proaktív megközelítéssel fordul az idősödés irányába.98 Az Unió által meghirdetett program három területen törekszik az aktív idősödés támogatására. Egyrészt a foglalkoztatás tekintetében, másrészt a társadalomban való részvétel vonatkozásában és végül az önálló életvitel támogatásának viszonylatába. A három terület a következő elemeket tartalmazza. a) A foglalkoztatás területe Az elmúlt években a tagországok a várható életkilátások és életkor növekedése kapcsán kisebb-nagyobb mértékű kiigazításokat, döntően (többlépcsős) nyugdíjkorhatár emelést hajtottak végre. Ennek figyelembe vételével az idősebb munkavállalók részére is biztosítani kell a munkában maradást, illetve az álláskeresés során a munkaerőpiacon a fiatalabb korosztállyal megegyező feltételeket. Ez oly módon valósítható meg, ha biztosítjuk az egész életen át tartó tanulást – mely lehetővé teszi, hogy folyamatosan rendelkezzünk a szakmánkhoz szükséges megfelelő és korszerű tudással – és az egészséges munkakörülményeket. Fel kell lépni az életkor miatti esetleges hátrányos megkülönböztetéssel szemben, továbbá a munkáltatókat ösztönözni kell az idősebb munkavállalók megtartására, sőt akár felvételére is. Ehhez a szükséges adminisztratív eszközök – pl. adó- és járulékkedvezmények – szabályozása kormányzati feladat. b) A társadalomban való részvétel A már nyugdíjba vonultak tevékenységét el kell ismerni, vagyis azt a munkát és társadalmi hasznot, amit a házastársuk, a gyermekük, unokájuk gondozására fordítanak. Biztosítani kell számukra az időskori jövedelembiztonságot, erősíteni kell a nemzedékek közötti szolidaritást és párbeszédet. A technikai fejlődés felgyorsulása miatt néha az idősebb korosztály azért érezheti kívül állónak magát, mert nem tud lépést tartani a számítástechnika legmodernebb vívmányaival. Szükség van tehát arra is, hogy 98

Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évének Magyarországi Programja 2012. 1. o.

58

a „digitális szakadékot” is csökkentsük a nemzedékek között, biztosítva ezzel a hatékonyabb együttműködést. c) Az önálló életvitel támogatása Meg kell állítani a romló egészségügyi tendenciákat, szükséges hogy nagyobb hangsúlyt helyezzünk az egészségfejlesztésre és a prevenciós egészségügyi ellátásra. Biztosítani kell a megfelelő lakókörnyezetet és közlekedési rendszert, továbbá bátorítani kell az önálló életvezetést lehetővé tévő megoldások kifejlesztését és alkalmazását. A fenti lépések azért szükségesek, hogy olyan európai társadalom jöjjön létre, melyben az erős szolidaritás és összetartozás tudat miatt valamennyi korosztály jól érzi magát. A lényeg az, hogy az idősödéssel kapcsolatos kérdéskörök ne problémaként, hanem kihívásként jelentkezzenek. Az évek számának növekedése nem a bajok számának növekedését kell, hogy jelentse, hanem esélyt az alkalmazkodásra, új célok megtalálására. Különösen oda kell figyelni a hazánkban élő idősebb generációkra, ugyanis a Központi Statisztikai Hivatalban tartott 2012 tavaszi konferencián elhangzott, hogy míg Nyugat-Európa országaiban a 70-74 év közöttiek 25 %-a középkorúnak érzi magát, addig Magyarországon a 60-64 év közöttiek már időskorúnak tekintik magukat.99 Fontos az, hogy olyan egyéni és társadalmi részvételi aktivitás-emelkedést lehessen elérni, amely lehetőséget biztosít munkára, egyéni és társadalmi cselekvésekre ezzel is segítve az idősekről és az idősödésről alkotott kép kedvező irányú változását. Az aktív idősödés és nemzedékek közötti szolidaritás európai évének 2012-es esemény naptárát a szakdolgozat melléklete tartalmazza.

99

Jobbágyi Zsófia: Hány éves kortól öreg az ember? http://www.magyarhirlap.hu/belfold/hany_eves_kortol_oreg_az_ember.html

2012.

április

13.

59

VI.

Befejezés, végkövetkeztetések A 2008-ban elkezdődött és azóta is húzódó világgazdasági válság megerősítette

azt a felfogást, hogy az egyes országok gazdaságai egymástól nem függetleníthetők, a globális piacokon az egyes nemzetgazdaságok teljesítménye – vagy annak hiánya – igenis befolyásolja a többi ország működését is. Az Európai Unióban az egyes tagállamok önálló nyugdíjpolitikát alakíthatnak ki és tarthatnak fent. Olyan nyugdíjrendszert működtethetnek, mely megfelel a saját lakosaik népességi jellemzőinek, gazdasági fejlettségük színvonalának és történelmi hagyományaiknak. Nem hagyhatók azonban figyelmen kívül a közösség egészében végbemenő folyamatok (esetleges államcsőd veszélye, bevándorlási krízis lehetősége) vagyis az utóbbi idők tapasztalatai igenis azt mutatják, hogy hosszútávon összehangolt, határokon átnyúló szakpolitika megalkotására van szükség. Dolgozatomban bemutattam a kontinens népesedési folyamatait, a népességszám alakulása mellett rávilágítottam a korcsoportok súlyának idősebb generációk felé történő eltolódására és részletesen elemeztem az ebből valószínűsíthető jövőbeli kihívásokat. Uniós tagországonként felvázoltam a jelenleg működő nyugdíjrendszereket és amennyiben már az elkövetkezendő időszakra kidolgozott nemzeti stratégia is ismert, akkor arra külön kitértem. Bár a különböző nemzetek a gazdasági és népesedési viszonyaiknak megfelelően eltérő nyugdíjrendszerekkel rendelkeznek, a jövő mégis azonos irányba mutat: szükséges az alap paraméterek szigorítása, mely a korhatár emelése, a járulékkulcsok növelése, korai nyugdíjazások szigorítása és az éves emelési (indexálási) szabályok átalakítása útján – vagy ezek kombinációjával – valósul meg. Emellett a „gépies” változtatások mellett szükséges olyan intézkedések meghozatala is, melyek a társadalom szerkezetére hatnak majd hosszabb időtávlatban. Ilyen intézkedések a gyermekszám növekedésének ösztönzése és az idősebb generáció munkában maradása feltételeinek javítása. Ez utóbbi szem előtt tartásával jelölte ki az Unió 2012-t az aktív idősödés európai évének. A közös európai gondolkodás már 2010-ben elkezdődött. Az akkor útjának indított Zöld Könyv vitaindító gondolatokat határozott meg és rávilágított olyan 60

problémákra, melyekkel összefüggésben kérdőíven várta a válaszokat. Az ez alapján készített Fehér Könyv részletes, országonkénti helyzetelemzés és problémafeltárás után minden ország részére külön-külön konkrét beavatkozási lehetőségeket és megoldási javaslatokat mutat be. Véleményem szerint amellett, hogy a jövőbeli esetleges nyugdíjkrízis és az ezáltal bekövetkezendő gazdasági fenntarthatósági problémák elkerülése érdekében a szükséges munka elkezdődött, egyúttal egy nagyon kényes szakaszába is lépett. Megtörtént ugyanis a helyzetelemzés és az esetleges közgazdasági gyógymódok felvázolása, mely után a feladat a politikai döntéshozók kezébe került. A kérdés tehát az, hogy mely tagországok nemzeti kormányai milyen módon és ütemben vállalják a munkavállaló társadalmat esetlegesen negatívan érintő döntések bevezetését. Bízom abban, hogy a legtöbb ország által megfogalmazott népesedéspolitikai célok (több gyermek vállalásának elősegítése) és a korai nyugdíjazások megszűntetése (az idősebb munkavállalók munka világában tartásának ösztönzése) elősegítik a nyugdíjproblémák könnyebb kezelhetőségét és mihamarabbi orvoslását.

61

Felhasznált irodalom The 2012 Ageing Report Demography Report 2010, Eurostat kiadvány Active ageing and solidarity between generations, Eurostat kiadvány

Pension systems in the EU 2011 Pensions at a glance 2011. OECD kiadvány

Fewer. older and multicultural? Projections of the EU populations by foreign/national background Eurostat kiadvány 2011.

The greying of the baby boomers Eurostat kiadvány 2011. Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évének Magyarországi Programja A Nemzeti Erőforrás Minisztérium kiadványa Nyugdíj az Európai Unióban A Külügyminisztérium kiadványa Ismeretlen szerző: Nyugdíjak Európában (MTI 2011. november 20.) http://www.alon.hu/nyugdijak-europaban-ausztriaban-340-ezer-forint-az-atlagnyugdijreszletes-korkep Fehér Könyv: A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje 3. melléklet (Európai Bizottság 2012) Szegő István Miklós: Magyar nyugdíjak, német pontok: mi lesz 2050-ben?, 2010. június 22.) Forrás:hvg.hu internetes újság 62

http://m.hvg.hu/gazdasag/20100622_nyugdij_nyugdijrendszer_2030_2050/3 Ismeretlen szerző: Hogy működik a nyugdíjrendszer Európa országaiban? hírportál című honlap http://www.hrportal.hu/c/hogy-mukodik-a-nyugdijrendszereuropa-orszagaiban-20101029.html Ismeretlen szerző: Szlovákiában nőtt a nyugdíjak átlagösszege, 2012. április 06. Forrás:adozona.hu internetes újság http://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Szlovakiaban_nott_a_nyugdijak_atlagosszeg_U 9LMJ4.asp Ismeretlen szerző: A brit kormány spórolás miatt nyúl a nyugdíjrendszerhez 2012.03.23 Forrás:portfolio.hu internetes újság http://www.portfolio.hu/http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=5&i=164683 Ismeretlen szerző: Felejtsük el a kőbe vésett nyugdíjkorhatárt! 2010. július 06 Forrás: portfolio.hu internetes újság. http://portfolio.hu/ Ismeretlen szerző: Nyugdíj: nem mindenkinek tetszik az EU irányvonala, 2010.július 08. Forrás: portfolio.hu internetes újság. http://portfolio.hu/ Ismeretlen szerző: Nem kérnek a korhatáremelésből a lengyelek 2012. március 23. Forrás:portfolio.hu internetes újság http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=5&i=164719 Jobbágyi Zsófia: Hány éves kortól öreg az ember? 2012. április 13. http://www.magyarhirlap.hu/belfold/hany_eves_kortol_oreg_az_ember.html

63

Az aktív idősödés és nemzedékek közötti szolidaritás európai éve 2012 Magyarországi eseménynaptár Hónap január

március

április

Program

-

az EU év programjainak meghirdetése (sajtónyilvánosság)

-

a Kor-Társ” pályázat és az „Életút” pályázat sajtótájékoztatója

-

a Nemzeti Koordináló Testület megalakítása

-

„Vegyen részt Ön is” nyitókonferencia

-

az idősellátó intézményeket és idősszervezeteket tájékoztató előadássorozat

-

a „Kor-Társ” pályázat eredményhirdetése

-

Konferencia az aktív idősödésről a KSH-ban

-

az Idősbarát Önkormányzat Díj pályázat kiírása

-

az idősellátó intézményeket és az idősszervezeteket tájékoztató előadássorozat

-

Nemzedékek@iskolák program

-

szabadtéri rendezvény (április 29., Generációk közötti szolidaritás európai napja)

-

az "Életút pályázat eredményhirdetés

-

a „Tízezer Lépés” Program indulása

-

az Országos Botos Gyaloglás Program

június

-

az Idősbarát Önkormányzat Díj pályázat beadási határidejének lezárulása

szeptember

-

az Idősbarát Önkormányzat Díj átadása

-

a Kulturális Örökség Napjai

október

-

az Idősek Világnapjának megünneplése

november

-

a Szociális Munka Napjának megünneplése

december

-

gyermekek karácsonyi programjai idősek otthonában

május

64

A dolgozatban használt angol nyelvű ország nevek rövidítéseinek feloldása Rövidítés

Angol elnevezés

Magyar elnevezés

BE BG CZ DK DE EE IE EL ES FR IT CY LV LT LU HU MT NL AT PL PT RO SI SK FI SE UK

Belgium Bulgaria The Czech Republic Denmark Germany Estonia Ireland Greece Spain France Italy Cyprus Latvia Lithuania Luxembourg Hungary Malta The Netherlands Austria Poland Portugal Romania Slovenia Slovakia Finland Sweden The United Kingdom

Belgium Bulgária Cseh Köztársaság Dánia Németország Észtország Írország Görögország Spanyolország Franciaország Olaszország Ciprus Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Románia Szlovénia Szlovákia Finnország Svédország Egyesült Királyság

65