Szakdolgozat. Hrabovszki Tamás. Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi kar. Pénzügyi Intézeti Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi kar

Pénzügyi Intézeti Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros

Szakdolgozat A terv címe:

Költségvetési szervek (Önkormányzatok) pénzügyi tervezésének bemutatása, Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatalán keresztül.

A tervet készítő jelölt neve:

Hrabovszki Tamás Pénzügy és Számvitel szak Pénzügyi szakirány KG6ZCM

Belső konzulens: Süveges Gábor Külső konzulens: dr. Oroszné Major Tünde Beadás dátuma:

2011. május 2.

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék Bevezetés .................................................................................................................... 1 1.

A magyar államháztartás rendszere ............................................................... 2 1.1. Az államháztartás fogalma ............................................................................ 2 1.2. Az államháztartás funkciói ........................................................................... 3 1.3. Az államháztartás alrendszerei ..................................................................... 6 1.3.1. A központi alrendszer ............................................................................ 7 1.3.2. Az önkormányzati alrendszer ............................................................... 11

2.

A költségvetési szervek ................................................................................... 17 2.1. A költségvetési szervek alapítása................................................................ 17 2.2. A költségvetési szervek típusai ................................................................... 19 2.3. A költségvetési szervek feladatai ................................................................ 21 2.4. A költségvetési szervek gazdálkodása ........................................................ 22 2.5. A költségvetési szervek megszüntetése ...................................................... 23

3.

Főpolgármesteri Hivatal bemutatása ............................................................ 25 3.1. A Hivatal vezetése, irányítása ..................................................................... 25 3.2. A Hivatal feladatköre .................................................................................. 27 3.3. A Főpolgármesteri Hivatal szervezeti felépítése ........................................ 28

4.

Főpolgármesteri Hivatal pénzügyi tervezése ................................................ 29 4.1. Fővárosi Önkormányzat költségvetési rendeletében szereplő előirányzatok megtervezése ......................................................................................................... 29 4.1.1. Az előirányzatok tervezésének, egyeztetésének folyamata ................. 29 4.1.2. A 2011. évi bevételi és kiadási előirányzatok kialakítása .................... 31 4.2. A Hivatal elemi költségvetésének összeállítása.......................................... 48 4.3. A Hivatal beszámolási kötelezettségének teljesítése .................................. 49

Összegzés ................................................................................................................. 50 Summary ................................................................................................................. 52 Irodalomjegyzék ..................................................................................................... 53 Mellékletek .............................................................................................................. 55 i

Ábrajegyzék

Ábrajegyzék 1. ábra: Az államháztartás alrendszerei ...................................................................... 7 2. ábra: Társadalombiztosítási alapok ...................................................................... 10

Táblázatjegyzék 1. táblázat: Települések száma 2009. július 1-jén. Forrás: KSH .............................. 12 2. táblázat: A Hivatal 2011. évre tervezett bevételei (ezer Ft) ................................. 31 3. táblázat: A Hivatal 2011. évre előirányzott működési bevétele (ezer Ft) ............ 31 4. táblázat: A Hivatal 2011. évre előirányzott felhalmozási bevétele (ezer Ft) ....... 37 5. táblázat: A Hivatal 2011. évre előirányzott támogatási kölcsönök visszatérülése, igénybevétele bevétele (ezer Ft) ............................................................................... 39 6. táblázat: A Hivatal 2011. évre előirányzott előirányzat-maradványának, pénzmaradványának és vállalkozási maradványának igénybevétele (ezer Ft) ........ 40 7. táblázat: A Hivatal 2011. évre tervezett kiadásai (ezer Ft) .................................. 41 8. táblázat: A Hivatal 2011. évre tervezett működési kiadásai (ezer Ft) .................. 42 9. táblázat: A Hivatal 2011. évre tervezett felhalmozási kiadásai (ezer Ft) ............. 46 10. táblázat: A Hivatal 2011. évre tervezett pénzforgalom nélküli kiadásai (ezer Ft) .................................................................................................................................. 47

ii

Bevezetés

Bevezetés Szakdolgozatom témája a költségvetési szervek pénzügyi tervezésének bemutatása egy konkrét költségvetési szerven keresztül. Az általam választott költségvetési szerv a Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal. Témaválasztásomat alapvetően két szempont határozta meg: Egyfelől 2007 óta dolgozom a Főpolgármesteri Hivatalban és szakmai munkám során többször kerültem kapcsolatba a költségvetés egyes területeinek – személyi juttatások – előirányzatának tervezésével és annak teljesítésével. Ezen túlmenően a mindennapi élet során is szembesülök a Főpolgármesteri Hivatal gazdálkodásával a főváros területén végzett felújítások és beruházások tekintetében. Másfelől a költségvetési szerv a közfeladat-ellátás domináns szervezeti formája. Az államháztartás körébe tartozó állami és helyi önkormányzati feladatokat az állam illetőleg a helyi önkormányzatok részben vagy egészben a költségvetési szerveken keresztül látják el. Eme állítást jól illusztrálja, hogy az államháztartási kiadások mintegy egyharmadát a költségvetési szervek kiadásai teszik ki. Dolgozatom két fő részre tagolódik: Az első részben egy elméleti összefoglaló keretében áttekintem a magyar államháztartás rendszerét, alrendszereit, különös tekintettel a helyi önkormányzatok alrendszerére. Ezt követően a költségvetési szervek jogállását valamint alapításuk, megszüntetésük és gazdálkodásuk fontosabb szabályait ismertetem. A második részben a Főpolgármesteri Hivatal bemutatása után az ott folyó pénzügyi tervezési folyamatot ismertetem. Ebben a részben az Olvasó megismerheti azt a tervező munkát, amely alapján kialakulnak a Fővárosi Önkormányzat 2011. évi költségvetési rendeletében szereplő Főpolgármesteri Hivatali előirányzatok. Végezetül az elfogadott előirányzatok alapján a Főpolgármesteri Hivatal elemi költségvetése elkészítésének és a Magyar Államkincstár felé történő továbbításának folyamatát ismertetem. 1

A magyar államháztartás rendszere

1. A magyar államháztartás rendszere 1.1. Az államháztartás fogalma Az államháztartás a tágan értelmezett kormányzat gazdálkodásának rendszerét, másképpen fogalmazva az állampénzügyek összességét jelenti. Feladata a társadalom közös szükségleteinek ellátása. A szükséges forrásokat pedig jellemzően közpénz,

„az

adófizetők

pénze”

biztosítja.

Az

államháztartás

feladatait

intézményeken keresztül látja el, melyek közös jellemzője, hogy működésüket alapvetően nem nyereségorientált formában végzik.

Általában egy adott ország államháztartási rendszerét kétféle megközelítésmód segítségével tudjuk definiálni. Ennek alapján az államháztartást meghatározhatjuk szervezeti megközelítésben, valamint feladat-megközelítésben.

Szervezeti megközelítésben az államháztartás azon szervezetek köre, amelyek az államháztartás részét képezik, és amelyekre az államháztartási gazdálkodás szigorú szabályait alkalmazni kell. Az államháztartás gazdálkodási szabályainak többsége csupán azokra a szervezetekre terjed ki, amelyek jogi értelemben az államháztartás részének tekintendők (az államháztartás szervezetei, többségükben költségvetési szervek). E szervezeti kör felöleli a közhatalmi és közigazgatási szerveket (Országgyűlés, önkormányzatok, polgármesteri hivatalok, stb.), illetőleg az e szervekhez tulajdonjogilag és irányítás szempontjából egyaránt kapcsolódó közintézményeket (iskolák, kórházak, szociális otthonok, stb.).

Feladat-megközelítésben az államháztartás egésze a társadalmi-gazdasági életben való állami szerepkörvállalás gazdálkodási-pénzügyi oldala. Az államháztartási gazdálkodás részét képezi minden olyan tevékenység, amely az államháztartás vagyonát

hasznosítja,

vagy

amelyet

folyó

államháztartási

bevételekből

finanszíroznak. Az állami feladatok tartalmát és követelményeit külön törvények

2


írják elő. Az államháztartás egyes alrendszerei az állami feladatok ellátásához a költségvetésükben meghatározott módon és mértékben járulnak hozzá.

Magyarországon jelenleg az államháztartás gazdálkodását az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Áht.) szabályozza. A törvény 2010. január 1-jéig – alapvetően szervezeti megközelítésben – tartalmazta az államháztartás jogi definícióját, azonban az Áht.-nek ezen rendelkezését a takarékos gazdálkodásról szóló 2008. évi CXXV. törvény hatályon kívül helyezte. A törvény indokolása szerint, olyan rendszerben, ahol a közfeladatok meghatározásának és szabályozásának felhatalmazásai alkotmányosan adottak, pénzügyi szempontú jogi fogalom nem szükséges.

A hatályos Áht. rendelkezéseinek vizsgálatával megállapítható, hogy a szabályozás továbbra is szervezeti megközelítésű, de a korábbi előírásokhoz képest jelentősen elmozdult a feladat-megközelítés irányába.

1.2. Az államháztartás funkciói Az államháztartás által ellátott feladatok köre az idők folyamán a más országokhoz hasonlóan hazánkban is jelentősen változott. Ugyan az országok között nagy eltérések mutatkoznak az állami szerepvállalás mértéke terén, de nemzetközi trend, hogy míg kezdetben az állam főként a tradicionális feladatok (honvédelem, közigazgatás, igazságszolgáltatás) ellátására szorítkozott, a XX. század elejétől nagy hangsúlyt kaptak a gazdaságpolitikai és a jóléti funkciók is.

Ennek megfelelően az államháztartás három alapvető funkcióval (funkciócsoporttal) rendelkezik: •

tradicionális funkció,

•

szociális funkció, valamint

•

gazdaságpolitikai funkció.

3


A tradicionális (hagyományos) funkció keretében gondoskodik az állam az államháztartás

forrásaiból

mindazon

feladatokról,

melyeket

(különböző

államhatalmi, államigazgatási, igazságszolgáltatási, fegyveres és rendvédelmi szervei útján, továbbá helyi és köztestületi típusú önkormányzatok közbejöttével) a társadalom állami típusú megszervezésének kezdeteitől ellát. E funkció tehát egyidős az első államok kialakulásával, az állami lét szükségszerű velejárója. Ide tartoznak mindenekelőtt: •

a jogalkotás feladatai (a társadalmi élet jogi kereteinek biztosítása, parlamenti jogalkotás, kormányszintű jogalkotás, helyi jogalkotás),

•

a jogalkalmazás feladatai (a bíróságok, illetőleg a közigazgatási szervek által végzett jogalkalmazás),

•

az állami szuverenitás biztosítása (honvédelem, államhatár védelme, határőrizeti rendszer működtetése stb.), valamint

•

a belső rend védelme és a közbiztonság fenntartása (nemzetbiztonsági feladatok ellátása, bűnözés elleni tevékenység, rendészeti tevékenységek stb.).

Az állam szociális (jóléti) funkciója történetileg jóval később, az államilag szervezett társadalmak „érettebb korba” lépésével, az állami gondoskodó szerep megjelenésével párhuzamosan alakult ki. A szociális (vagy jóléti) funkció működése ugyanis nagymértékben egybeforrott a jóléti állam eszmekörével, következésképpen a modern polgári demokráciákban az állam e funkciója különösen erős. A szociális funkció esetében a redisztribúció (újraelosztás) egyszerre célként és eszközként is megjelenik. Itt a redisztribúció (a tényleges lakossági jövedelmeknek az eredeti jövedelem-elosztástól való eltérítésével) a kiugró jövedelemkülönbségek kialakulását, vagy legalábbis a szegényebb társadalmi rétegek leszakadásának, ellehetetlenülésének megakadályozását célozza.

4


A szociális funkció egyes fontosabb részterületei: •

az állami-önkormányzati szociális ellátó rendszer működtetése (szociális otthonok,

pénzbeli

segélyezési

formák,

természetbeni

juttatások,

hajléktalanokról való gondoskodás stb.) •

az állami-önkormányzati egészségügyi ellátó rendszer működtetése (egészségügyi alapellátás, járó-, illetve fekvőbeteg szakellátás, speciális egészségügyi szolgáltatások, stb.)

•

az állami nyugdíjrendszer és egészségbiztosítási rendszer fenntartása (közös kockázatvállaláson és a szolidaritás elvén nyugvó kötelező társadalombiztosítás működtetésével)

•

az állami-önkormányzati oktatási rendszer működtetése (óvodai ellátás, alapfokú és középfokú közoktatás, felsőoktatás stb.)

•

az állami gyermek- és ifjúságvédelem intézményrendszerének fenntartása (nevelési segélyek, gyámhatósági eszközök, ifjúságpolitika stb.), illetőleg

•

a

munkanélküliség

kezelése

(segélyezés,

passzív

és

aktív

foglalkoztatáspolitika stb.)

A szociális funkció fontos jellemzője, hogy egyes feladatcsoportokban az állami szerepvállalással párhuzamosan jelen van a magánszféra is, szép számmal működnek például magántulajdonban levő oktatási intézmények, egészségügyi intézmények. A magánszféra szociális szerepvállalása jellemzően piaci alapon történik, bár vannak példák karitatív jellegű, nonprofit működtetésre is (pl. egyházi fenntartású szociális intézmények).

Az állami-államháztartási funkciók mondhatni „legfiatalabbika” a gazdaságigazdaságpolitikai funkció, melynek lényege, hogy mivel az állam a legnagyobb jövedelemtulajdonos, alkalmas és képes a gazdaság egészének befolyásolására. E funkció a gazdasági növekedés támogatásához, de legalábbis a gazdasági visszaesések hatásainak csökkentéséhez, fékezéséhez kötődik. Alárendelt célként tartalmazza a gazdasági növekedés ingadozásainak kisimítását, az erőforrások egy 5


részének növekedést serkentő elosztását. Gazdaságpolitikai funkcióját az állam számos eszköz segítségével gyakorolhatja, így például központi kínálat vagy kereslet támasztásával, antiinflációs intézkedésekkel, adók, alapok, célprogramok, támogatások meghatározásával, amelyekkel a gazdasági stabilizációt, a növekedést, a

foglalkoztatás-ösztönzést

vagy

az

országon

belüli

területi

gazdasági

egyenlőtlenségek csökkentését segíti elő.

A feladatok ellátásában és finanszírozásában az államháztartás alrendszerei között munkamegosztás működik. Ennek megfelelően az egyes alrendszerekben más és más feladatok, intézményrendszerek, finanszírozási források és technikák jelennek meg.

1.3. Az államháztartás alrendszerei Az Áht. alapján a magyar államháztartás rendszere – összhangban a közigazgatás duális rendszerével1 – két alrendszerből épül fel: • a központi alrendszerből, valamint • az önkormányzati alrendszerből. Egy másfajta felosztása szerint az államháztartásnak központi, illetve helyi szintje létezik.

Ennek

megfelelően

a

központi

kormányzat

költségvetése,

a

társadalombiztosítási alapok és az elkülönített állami pénzalapok alkotják az államháztartás központi szintjét, míg az önkormányzati (helyi, helyi kisebbségi önkormányzatok) költségvetése az államháztartás helyi szintjét.

1

A magyar közigazgatás az államigazgatásból, valamint a szubszidiaritás elvének érvényesülése miatt önkormányzati igazgatásból épül fel.

6


1. ábra: Az államháztartás alrendszerei

1.3.1. A központi alrendszer 1.3.1.1. Központi költségvetés A központi költségvetést mind az államháztartás egészének, mind az államháztartás központi szintjének legfontosabb, a másik alrendszert is alapvetően meghatározó elemeként, mintegy főköltségvetésként definiálhatjuk. Meghatározó kapcsolata van az államháztartás további részeivel, hiszen azok állami finanszírozását végzi, úgynevezett transzfer kiadásokat bonyolít le az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítási alapok, az önkormányzatok irányába. Itt jelennek meg az államadósság kezelésével kapcsolatos kiadások, valamint az Európai Unióba történő befizetések is.

A központi költségvetés a kormányzati hatáskörben ellátott állami feladatok finanszírozására szolgáló előirányzatok naptári évre szóló bevételi és kiadási terve. Az államháztartás bármely alrendszerében megjelenő bevételeket közbevételeknek nevezzük. Ezek jelentős része az állam közhatalmi funkcióira alapozva keletkezik, és elsősorban adó, illeték, vám, járulék, bírság, díj formájában jelenik meg. Ezek költségvetésen belüli aránya 70-75 % körüli. Az állam magánjogi bevételekkel is rendelkezhet (lehet tulajdonos, kölcsönvevő, megajándékozott, örökös).

A közbevételek fő csoportjai: • adók és adójellegű bevételek (jövedelemadók, vámok, illetékek stb.) • nem adójellegű bevételek (bírságok, díjak) 7


• felhalmozási

és

tőkejellegű

(privatizációból,

koncesszióból,

vagyonértékesítésből származó) bevételek • adományok, segélyek, átvett (nemzetközi kapcsolatokból, államháztartáson belülről és kívülről származó) pénzeszközök • központi költségvetési szerveknél, fejezeti kezelésű előirányzatoknál keletkező

bevételek

(működésből,

vállalkozási

tevékenységből,

értékesítésből, előírt befizetésekből) • az államháztartás alrendszereinek befizetései • az Európai Unióból származó visszatérítés, beruházási támogatás Adó és adójellegű fizetési kötelezettséget csak törvény vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendelet írhat elő. A díjfizetést, illetve a bírságok fizetését (ez esetben törvény felhatalmazása alapján) alacsonyabb szintű jogszabály is szabályozhatja.

A közkiadások fő csoportjai: • az állam működési, jóléti, gazdasági funkcióinak megvalósítását szolgáló kiadások (pl.: egyedi és normatív támogatások államháztartáson kívüli szervezeteknek, központi beruházások, más államháztartási alrendszerek támogatása, tartalékok) • adósságszolgálati kamatkiadások • befizetés az Európai Unióba A központi költségvetés mérlege a közbevételek és közkiadások (meghatározott módon csoportosított) kétoldalú kimutatása. Ennek a mérlegnek az egyenlege lehet: • egyensúlyban (ha a bevételek és kiadások összege megegyezik), • szufficites (ha a bevételek meghaladják a kiadások összegét), • deficites (ha a kiadások haladják meg a bevételek összegét).

8


A költségvetési törvényjavaslatot a Kormány terjeszti az Országgyűlés elé. Az Országgyűlés a törvényjavaslatot megtárgyalja, és az állami költségvetésről törvényt alkot. A költségvetési törvény végrehajtásáért (az előírt bevételek beszedéséért és a kiadások teljesítéséért) a Kormány a felelős.

1.3.1.2. Az elkülönített állami pénzalapok Az elkülönített állami pénzalap az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó olyan alap, amely működésének jellege az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé. Elkülönített állami pénzalapot kizárólag csak törvény hozhat létre, amelyben meg kell határozni: • az alap rendeltetését, • az alap bevételi forrásait, • az alap terhére teljesíthető kiadások körét, valamint • az alap tekintetében rendelkezésre feljogosított, az alap pénzeszközeinek felhasználásáért felelős minisztert.

Az Országgyűlés az éves költségvetési törvényben az alapok költségvetését alaponként, bevételeiket és kiadásaikat jogcímenként, illetve (amennyiben az alap működéséről szóló törvény a jogcímek megválasztását az alappal rendelkező hatáskörébe utalja) összevont jogcímenként állapítja meg.

Jelenleg hat elkülönített állami pénzalap létezik, melyek a következők: • a Munkaerő-piaci Alap • a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap • a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap • a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap • a Nemzeti Kulturális Alap • a Bethlen Gábor Alap2 2

2011. január 1-jétől a korábbi Szülőföld Alap helyébe lépő alap.

9


1.3.1.3. A társadalombiztosítási alapok A társadalombiztosítás az államháztartás második legnagyobb rendszere, melynek bevételei és kiadásai a főösszeg egynegyedét jelentik. A társadalombiztosítás a társadalom közös kockázatvállalásán alapuló kötelező biztosítási rendszere. A kötelező társadalombiztosítási rendszerben a biztosítási elv, a társadalmi szolidaritás és a tulajdonhoz fűződő jogok alkotmányos keretek közötti korlátozása együttesen érvényesül.

2. ábra: Társadalombiztosítási alapok

A társadalombiztosítás két biztosítási ága, a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap költségvetései együttesen alkotják az államháztartás társadalombiztosítási rendszerét. A két alap legfontosabb bevételi forrását a munkaadók és a munkavállalók által fizetett járulékok és hozzájárulások jelentik. Az Egészségbiztosítási Alap kiadásainak legnagyobb részét az egészségüggyel kapcsolatos kiadások teszik ki (kórházak, egyéb intézmények fenntartása, gyógyszertámogatás, stb.), míg a Nyugdíjbiztosítási Alapból fedezik a nyugdíjak döntő részét.

A társadalombiztosítási jogviszony – mint járulékos jogviszony – az annak alapjául szolgáló

jogviszonnyal

(pl.

munkajogviszony,

közszolgálati

jogviszony,

közalkalmazotti jogviszony, stb.) egyidejűleg és a törvény erejénél fogva jön létre.

10


A társadalombiztosítási jogviszony kiterjed: • a biztosítottak részvételi kötelezettségére és jogosultságára • a foglalkoztatók fizetési kötelezettségére (járulék- és hozzájárulás-fizetési kötelezettség) • a biztosítottak fizetési kötelezettségére (járulékfizetési kötelezettség) • a biztosítottak társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultságára A társadalombiztosítással összefüggésben az állami szerepvállalásnak két kiemelendő aspektusa van. Egyfelől a társadalombiztosítási rendszer működtetése és fejlesztése (nyilvánvalóan a nemzetgazdasági lehetőségek korlátain belül), valamint az állam a társadalombiztosítási ellátások pénzügyi fedezete tekintetében mögöttes felelősséggel tartozik. Azaz amennyiben a társadalombiztosítási rendszer bevételei elmaradnak a kiadások mögött, az állam (a központi költségvetés útján) a bevétellel nem fedezett ellátások pénzügyi fedezetét biztosítja.

1.3.2. Az önkormányzati alrendszer Az államháztartás helyi szintjét a helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok

költségvetései

képezik.

Az

önkormányzatok

a

központi

költségvetésből különböző csatornákon és jogcímeken részesednek, és saját bevételekkel

is

rendelkeznek.

Működésüket

önállóan

alakítják

ki

és

pénzeszközeikkel is önállóan rendelkeznek, természetesen a jogszabályok szabta keretek között. Ezt a fajta autonómiát, önállóságot az önkormányzatok számára főként a Magyar Köztársaság Alkotmánya (1949. évi XX. törvény)3 és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) garantálja.

3

Számozását tekintve, ugyan jelenleg is a 1949. évi XX. törvény az ország alaptörvénye, azonban tartalmi

szempontból az 1989. évi XXXI. törvény az alkotmány módosításáról szinte teljesen kicserélte. Jószerével az alaptörvényből csak a számozás maradt meg.

11


1.3.2.1. Az önkormányzatok típusai Az alkotmány értelmében a Magyar Köztársaság területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre, a főváros pedig kerületekre tagozódik. A városokban kerületek alakíthatók. Ez utóbbi lehetőséget az Ötv. a megyei jogú városokra korlátozza, azonban meg kell jegyezni, hogy jelenleg egyetlen megyei jogú város sem alakított ki kerületeket.

A fent felsorolt területi tagozódásnak megfelelően jöttek létre az önkormányzatok típusai, melyek közül az alaptípust a városi és községi települési önkormányzatok jelentik. Az önkormányzatok másik típusát a területi szinten kiépült megyei önkormányzatok (jelenleg 19 db) jelentik. Sajátos önkormányzati típust képviselnek a kisebbségi önkormányzatok, valamint a településrészi önkormányzatok.

Települések száma 2009. július 1-jén Főváros

1

Megyei jogú város4 Többi város

23 304

Község

2824

Összesen

3152

1. táblázat: Települések száma 2009. július 1-jén. Forrás: KSH

A Központi Statisztikai Hivatal adataiból megállapítható, hogy 2009. július 1-jén Magyarországon összesen 3152 településen éltek emberek, amely mindegyike rendelkezett önkormányzattal. Ezen túlmenően Budapest valamennyi kerületében (összesen 23) működött önkormányzat.

4

Az országgyűlés a képviselő-testület kérelmére az ötvenezernél nagyobb lakosságszámú várost megyei jogú

várossá nyilváníthatja. A megyeszékhely a lakosság számától függetlenül megyei jogú városnak minősül.

12


A fentiek alapján tehát települési szinten 3175, míg területi szinten 19, összesen 3194 helyi önkormányzat működött Magyarországon 2009. július 1-jén.

1.3.2.2. Az önkormányzatok feladat- és hatáskörei A magyar önkormányzati rendszer a települési önkormányzatokat tekinti az önkormányzati feladatok elsődleges címzettjeinek. A feladatok megosztása a települési és a megyei önkormányzatok között a szubszidiaritás5 elvén nyugszik.

A települési és megyei szinten működő önkormányzatok között (szemben az államigazgatási szervezetrendszerbe tartozó szervekkel), nem alá-fölérendeltségi viszony áll fenn, hanem funkcionális munkamegosztás és partneri együttműködés. A megyei önkormányzat a feladatkörébe tartozó közszolgáltatásokat akkor köteles biztosítani, ha azokat a települési önkormányzat nem vállalja önként. Kölcsönösen lehetőség van feladat/intézmény átadására/átvételére, amely egyes – törvényben meghatározott – esetekben kötelező.

Külön kell vizsgálni a feladatok tekintetében a megyei önkormányzat és a megyei jogú város önkormányzatának kapcsolatrendszerét is. A megyei jogú város a hatályos alkotmányos szabályozás alapján „szigetet” képez a megye területén. A megyei jogú város választópolgárai nem vesznek részt a megyei közgyűlés tagjainak választásában, így nem is képviseltetik magukat a megyei közgyűlésben. A megyei jogú város települési önkormányzat, ugyanakkor területén (megfelelő eltérésekkel) saját hatásköreként ellátja a megyei önkormányzati feladat- és hatásköröket is. A megyei önkormányzat feladat-ellátási kötelezettsége tehát nem terjed ki a megyei jogú város területére.

5

A szubszidiaritás jelentése: minden feladatot azon a szinten kell ellátni, amely a szolgáltatást

igénybevevőhöz a legközelebb helyezkedik el, ugyanakkor a feladat megfelelő színvonalon látható el.

13


Az önkormányzatok által ellátott feladatokat négy típusba sorolhatjuk. Az ellátási kötelezettség alapján megkülönböztetünk: • kötelező, • választható, • önként vállalt és • átvállalt feladatokat.

Kötelező feladatok: Az Ötv. annak érdekében, hogy a minimális szintű közszolgáltatások valamennyi település lakói számára hozzáférhetőek legyenek, előír bizonyos feladatokat, amelyeket minden azonos szinten elhelyezkedő önkormányzatnak el kell látnia.

Az Ötv. alapján kötelezően ellátandó feladatok: • egészséges ivóvízellátás • óvodai nevelés • általános iskolai oktatás és nevelés • egészségügyi és szociális alapellátás • közvilágítás, helyi közutak, köztemető fenntartása • nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesülésének biztosítása A fentiek jelentik tehát az önkormányzati feladatok minimumát.

Emellett az Ötv. felhatalmazást ad arra, hogy a települési önkormányzatot törvény kötelezze egyes közszolgáltatások és közhatalmi feladatok ellátására.

Ezen

felhatalmazás alapján számos törvény állapított meg kötelező feladatot az önkormányzatok számára. (pl. könyvtár fenntartása, köztisztaság biztosítása.) Az önkormányzat ezeket a feladatokat köteles biztosítani, a feladat ellátásának módját azonban önállóan határozhatja meg. Fontos megemlíteni, hogy ha törvény állami feladat ellátására kötelezi az önkormányzatot, az Országgyűlés ezzel egyidejűleg 14


köteles a feladat ellátásával arányos forrásokat is az önkormányzat rendelkezésére bocsátani.

Választható feladatok: A választható feladatok elsődlegesen az önkormányzatok által ellátandó feladatok, azonban az önkormányzat közgyűlése – figyelembe véve a lakosság igényeit és az önkormányzat anyagi lehetőségeit – határozhatja meg a feladatok ellátásának módját és mértékét.

Ide tartozik az Ötv. alapján: • településfejlesztés, településrendezés • épített és természeti környezet védelme • lakásgazdálkodás • vízrendezés • csapadékvíz elvezetése • csatornázás • helyi tömegközlekedés biztosítása • köztisztaság, településtisztaság biztosítása • gondoskodás a helyi tűzvédelemről, a közbiztonság helyi feladatairól • közreműködés az energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában • közösségi tér biztosítása • közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása • egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése

Önként vállalt feladatok: Az önkormányzat az előbbiekben fel nem sorolt feladatok ellátásáról is gondoskodhat. Önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önként vállalt közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért. Az önként vállalt feladatok megoldása azonban nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt 15


önkormányzati feladatok ellátását. E feladatcsoportban további korlátozás, hogy a megyei önkormányzat olyan feladatokat láthat el (az előbb említett feltételek mellett), amelyek gyakorlása nem sérti a megyében lévő községek és városok érdekeit.

Átvállalt feladatok: A feladatokat a törvényalkotó differenciáltan is megállapíthatja a különböző típusú, illetve méretű önkormányzatok számára. A szubszidiaritás elve jelentkezik abban, hogy a kisebb lakosságszámú település önkormányzata – amennyiben erről saját maga vagy társulásával közösen gondoskodni tud – működési területén önként vállalhatja a törvény által a nagyobb lakosságszámú települési önkormányzatnak, illetve megyei önkormányzatnak kötelezően előírt közszolgáltatás megszervezését. Ilyen esetben költségvetése számára igényelheti az átvállalt feladattal arányos fedezet biztosítását.

16

A költségvetési szervek

2. A költségvetési szervek A költségvetési szerv az államháztartás részét képező, az Áht. 87. §-a szerint nyilvántartásba vett olyan jogi személy, amely „jogszabályban meghatározott és az alapító okiratban rögzített állami, önkormányzati közérdekből,

feladatokat

(a

továbbiakban

alaptevékenységként,

együtt:

haszonszerzési

közfeladat) cél

nélkül,

jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján, jogszabályban meghatározott szerv vagy személy irányítása vagy felügyelete mellett, az alapító okiratban megjelölt működési körben közfeladat-ellátási kötelezettséggel, a költségvetéséből gazdálkodva végez.”

Az Áht. a fenti meghatározáson túl magában foglalja a költségvetési szerv alapítására,

nyilvántartására,

megszüntetésére,

valamint

az

(felügyeletére), irányító (felügyeleti) szervére vonatkozó szabályokat.

2.1. A költségvetési szervek alapítása Költségvetési szervet az Áht. értelmében • az Országgyűlés, • a Kormány, • a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, • a helyi önkormányzat, • a helyi kisebbségi önkormányzat, • az országos kisebbségi önkormányzat • a köztestület alapíthat.

17

irányítására


A költségvetési szerv alapítása történhet jogszabályban, határozatban vagy alapító okiratban. Az államhatalmi és közigazgatási költségvetési szerveket, egyéb központi államigazgatási szerveket vagy dekoncentrált közigazgatási szerveket mindig jogszabály hozza létre. A jellemzően nem hatósági tevékenységet gyakorló, hanem inkább a közszolgáltatások nyújtásában szerepet vállaló költségvetési szervek az alapító szerv által elkészített alapító okirattal jönnek létre.

Az alapító okiratban foglaltakat a jogosult által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzatban kell részletezni. Az SZMSZ-nek tartalmaznia kell az állami feladatként

ellátott

alaptevékenységet

(az

ezt

meghatározó

jogszabály

megjelölésével egyetemben), a vállalkozási tevékenység részletes felsorolását és mindezek forrásait, továbbá a feladatmutatók megnevezését, körét és mértékét.

Az alapító okirat kötelező tartalmát az Áht. és egyéb jogszabályok (törvények) határozzák meg. Az Áht. 90. § (1) és (2) bekezdése szerint az alapító okirat tartalmazza a költségvetési szerv • nevét, székhelyét, • a létrehozásáról rendelkező jogszabályra való hivatkozást, ha az alapításról jogszabály rendelkezett, • jogszabályban meghatározott közfeladatát, • alaptevékenységét, • illetékességét, működési körét, • irányító szervének nevét, székhelyét, • kormányrendeletben foglaltak szerinti gazdálkodási besorolását, • vezetőjének kinevezési, megbízási rendjét, és • a foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony (jogviszonyok) megjelölését, • közvetlen jogelődjének megnevezését, székhelyét, • vállalkozási tevékenysége arányának felső határát a szerv kiadásaiban,

18


• megszűnésének időpontját vagy pontos feltételét, ha határozott időre vagy bizonyos feltétel bekövetkeztéig hozzák létre, és • a külön jogszabályban kötelező kellékként előírtakat. A költségvetési szerv a Magyar Államkincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés napjával jön létre. Ha a költségvetési szervet jogszabály hozza létre, akkor a létrehozásáról rendelkező jogszabály későbbi időpontot is megállapíthat a létrejövetel napjaként.

2.2. A költségvetési szervek típusai A

költségvetési

szervek

többféleképpen

is

csoportosíthatók.

Egyfelől

megkülönböztethetjük a költségvetési szerveket gazdálkodási jogkörük szerinti, másfelől aszerint, hogy – az államháztartás rendszerében – milyen szinten és milyen hatáskörben működő szervezet alapított.

Az alapító szervezet szerint a költségvetési szerv lehet: • központi költségvetési szerv; társadalombiztosítási költségvetési szerv, amelyet az Országgyűlés, a Kormány, a fejezetet irányító szerv – az autonóm államigazgatási szerv és a kormányhivatal kivételével – alapíthat • helyi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, a többcélú kistérségi társulás alapíthat • helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet külön törvény alapján a települési, a területi kisebbségi önkormányzat, valamint a települési vagy a területi kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása alapíthat • országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet külön törvény alapján az országos kisebbségi önkormányzat, valamint az országos kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása alapíthat • köztestületi költségvetési szerv, amelyet külön törvény alapján a köztestület alapíthat 19


Gazdálkodási jogkör szerinti a költségvetési szerv lehet: • önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv • önállóan működő költségvetési szerv Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnek az a költségvetési szerv tekinthető, amelynél: • az ellátandó feladat, szakmai tevékenységi kör összetett, és az ehhez szükséges működési és felhalmozási előirányzatokkal saját költségvetésében rendelkezik, • jelentős terjedelmű és összetett gazdálkodási feladatokat lát el, • a foglalkoztatottak száma és a munkamegosztás szervezeti egységekre való tagozódást igényel, • a feladatellátásban országos, regionális, megyei vagy egyéb, a településinél nagyobb területi jellegű illetékességgel jár el, vagy • a szolgáltatás terjedelme, az ellátottak száma, az ügyfélforgalom volumene, az alaptevékenység ellátását támogató szellemi és fizikai (technikai) tevékenységet végző szervezeti egységek működtetése e besorolást indokolja. Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv rendelkezhet jogszabály vagy az irányító szerv döntése alapján gazdasági szervezettel, valamint az elemi költségvetésében szereplő valamennyi előirányzata felett. Önállóan működő költségvetési szervnek az a költségvetési szerv tekinthető, amely: • kizárólag szakmai szervezeti egységekre tagozódik, ideértve a jogszabályban szakmai alapfeladat-ellátásként megjelölt fizikai (ellátó) tevékenységeket is, és szakmai alaptevékenysége nem eszközigényes, vagy • a szellemi, fizikai (technikai) támogató funkciókat ellátók száma külön szervezeti egység létrehozását nem igényli, e funkciók más költségvetési szerv által hatékonyan, gazdaságosan elláthatók. 20


Az önállóan működő költségvetési szerv gazdasági szervezettel nem rendelkezik, egyes pénzügyi-gazdasági, illetve üzemeltetési feladatait az irányító szerv által kijelölt önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja el, a két költségvetési szerv közötti megállapodásban meghatározottak alapján. Az alapfeladatai ellátását szolgáló személyi juttatásokkal és az azokhoz kapcsolódó járulékok

és

egyéb

közterhek

előirányzataival

minden

esetben,

egyéb

előirányzatokkal a munkamegosztási megállapodásban foglaltaktól függően rendelkezik.

2.3. A költségvetési szervek feladatai A költségvetési szerv a társadalmi közös szükségletek kielégítésére szolgáló állami feladatot

alaptevékenységként

nem

haszonszerzés

céljából

végzi.

Az

alaptevékenységként ellátandó állami feladatok igen sokrétűek lehetnek, így többek között: • egészségügyi, szociális, oktatási, sport és kulturális szolgáltatások • közigazgatási, hatósági, ellenőrzési, információszolgáltatási feladatok • védelmi, közbiztonsági, tűz és katasztrófa elhárítási feladatok • tudományos kutatási tevékenység • igazságszolgáltatási tevékenység, valamint • közszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatok ellátása A feladatok meghatározása jogszabályban, határozatban, illetve alapító okiratban történik. Az alapító okiratban alaptevékenységként meghatározott feladatok ellátása kötelező, ezen feladatokat a költségvetési szerv saját hatáskörben nem módosíthatja.

A költségvetési szerv az alaptevékenységén túl eszközeinek, szabad kapacitásainak hasznosítása érdekében, az alapító okiratban foglaltaknak megfelelően vállalkozhat, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti alaptevékenységének ellátását és ebből eredő kötelezettségeinek teljesítését. 21


A feladatellátás elsődleges célja a rendelkezésre álló költségvetési keretek között a különböző szolgáltatások nyújtása, működés biztosítása. A feladatellátás szakmai és gazdasági szempontból az alapító okiratban meghatározott szerv felügyeli.

2.4. A költségvetési szervek gazdálkodása A

költségvetési

szerv

jóváhagyott

költségvetés

alapján,

a

vonatkozó

jogszabályokban meghatározott követelmények és feltételek érvényesítésével működik és gazdálkodik. A központi költségvetési szerv kiemelt előirányzatait és létszám-előirányzatát tartalmazó költségvetését az állami költségvetésről szóló törvény elfogadását követően az irányító szerv – kormányrendeletben foglaltak szerint – kincstári költségvetés kiadásával állapítja meg. Az önkormányzati költségvetési szerv költségvetése az önkormányzat költségvetési rendeletében kerül megállapításra.

A

költségvetési

szerv

megállapított

költségvetéséről

az

államháztartásért felelős miniszter rendeletében foglaltak szerint elemi költségvetést készít, amely gazdálkodásának alapdokumentuma.

Az elemi költségvetés magában foglalja: • a kiadásokat, bevételeket és támogatásokat kiemelt előirányzatokon belül tételenként és szakfeladatrend szerinti tevékenységenként részletezve • a költségvetési szerv személyi juttatásainak és létszámának összetételét • a szakfeladatrend szerinti mutatók állományát és értékeit Az elemi költségvetés elkészítésével kapcsolatos kiegészítő információkat az államháztartásért felelős

miniszter

tájékoztatóban

teszi közzé.

Az

elemi

költségvetéshez kapcsolódóan el kell készíteni az abban foglaltakat alátámasztó számításokat

és

azok

indokolását,

amelyek

alapján

ellenőrizhető

annak

megalapozottsága, végrehajthatósága, és az irányító szerv dönt az elemi költségvetés jóváhagyásáról.

22


A 2010. évi Áht. módosítás szerint a központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok eredeti (a bevételek elmaradása miatt csökkentett módosított) bevételi előirányzatát meghaladó többletbevételük csak engedélyt követően használható fel. A többletbevétel az engedély megadásáig nem használható fel, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bevételi előirányzat nem módosítható, kötelezettségvállaláshoz fedezetként nem köthető le, kifizetés annak terhére nem teljesíthető. Ha a többletbevétel felhasználását az arra jogosult nem engedélyezi, azt a központi költségvetésnek (önkormányzati költségvetési szerv esetén az irányító szervnek) be kell fizetni.

2.5. A költségvetési szervek megszüntetése A megszüntetésről - az alapításnak megfelelően - jogszabályban vagy határozatban kell

rendelkezni.

A

megszüntetésről

rendelkező

jogszabálynak,

okiratnak

tartalmaznia kell: • a költségvetési szerv nevét, székhelyét • felügyeleti szervét • a megszüntető szerv nevét • az esetleges jogutódlással kapcsolatos rendelkezéseket • a költségvetési szerv megszüntetésének indokolását A megszüntető okiratban rendelkezni kell továbbá: • a megszüntetett szerv alapfeladatainak jövőbeni ellátásáról, az ellátásra nem kerülő feladatok meghatározásával egyidejűleg • arról a naptári napról, azon körről és mértékről, amelyre kiterjedően a költségvetési szer utoljára kötelezettséget vállalhat • a költségvetési szerv jogutódlásáról • a vagyon feletti rendelkezési jogosultságról • a hatályos szabályok figyelembevételével a foglalkoztatottakról

23


A költségvetési szerv a kincstári nyilvántartásból való törlésével, a törlés napjával szűnik meg. Általános feltétel azonban helyi önkormányzati költségvetési szerv megszüntetésekor a közfeladat-ellátási kötelezettség előzetes felülvizsgálata, valamint, hogy a közfeladat további ellátásáról az alapító szerv más módon képes legyen gondoskodni.

24

Főpolgármesteri Hivatal bemutatása

3. Főpolgármesteri Hivatal bemutatása A

Fővárosi

Önkormányzat

Közgyűlése

(továbbiakban:

Közgyűlés)

az

önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására egységes hivatalt működtet Főpolgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) elnevezéssel.

A Hivatal jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási szerv, gazdálkodását tekintve pedig saját költségvetési előirányzata körében önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Ez a gazdálkodási jog azt jelenti, hogy a Fővárosi Önkormányzat

éves

költségvetésében

megtervezett

bevételi

előirányzata

teljesüléséről köteles gondoskodni és ennek érdekében intézkedéseket hozhat. A kiadásait pedig a betervezett kiadási előirányzata mértékéig teljesítheti.

3.1. A Hivatal vezetése, irányítása A Hivatalt a Közgyűlés által választott főjegyző vezeti. A főjegyzőt a Közgyűlés – határozatlan időre, pályázat alapján, a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelően – nevezi ki.

A főjegyző főbb jogkörei: • vezeti a Hivatalt • döntésre előkészíti a főpolgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket és előterjesztéseket • ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben előírt államigazgatási feladatot, hatósági jogkört • dönt a hatáskörébe utalt ügyekben • ellátja a közigazgatási tevékenység korszerűsítésével és fejlesztésével összefüggő feladatokat • a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét 25


• köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel

A főjegyző munkáját a főpolgármester irányítja és gyakorolja felette az egyéb munkáltatói jogokat, valamint a főpolgármester a Közgyűlés döntései alapján és saját önkormányzati jogkörében irányítja a Hivatalt is. A főpolgármester munkáját főállásban látja el és felette a munkáltatói jogokat a Közgyűlés gyakorolja.

A főpolgármester (a Hivatallal összefüggő) főbb jogkörei: • a főjegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a Hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában, irányítja a Főpolgármesteri Hivatal munkáját • dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes önálló (jogszabályban megállapított) hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja • a főjegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a Közgyűlésnek a hivatal belső szervezeti

tagozódásának,

munkarendjének,

valamint

ügyfélfogadási

rendjének meghatározására • a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét • gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a főpolgármester-helyettesek, a főjegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében • kötelezettségvállalási joggal ruházhatja fel a bizottság elnökét, a Közgyűlés tagját, illetve a Hivatal dolgozóját • meghatározza a Hivatal köztisztviselőinek azon körét, akik kinevezéséhez, vezetői

megbízásához,

felmentéséhez,

vezetői

visszavonásához, jutalmazásához egyetértése szükséges

26

megbízásának


3.2. A Hivatal feladatköre A Hivatal feladatkörébe a Fővárosi Önkormányzat működésével, – többek között az éves költségvetésének előkészítésével – valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos teendők ellátása tartozik. Az önkormányzati ügyekben6 a döntési jog a Közgyűlést illeti meg, de megalapozott döntést csak akkor képes hozni a Közgyűlés, ha az ügyek megfelelően, szakszerűen elő vannak készítve. Ez elsődlegesen a főjegyző és a Hivatal feladata. A Hivatal az adott kérdés szakmai szempontjainak feltárására hivatott, mely kapcsán elemzéseket, számításokat végez, feltárja a feladat megoldásához szükséges összefüggéseket, körülményeket, majd ezen adatok alapján döntési alternatívákat készít. A Hivatal a szakmai előkészítő munkáját – majd a döntést követően a feladatok végrehajtását, a végrehajtás ellenőrzését – belső szervezeti egységei útján, az önkormányzat intézményeivel, valamint a társadalmi szervezetekkel és a gazdasági társaságokkal együttműködve látja el.

A tartalmi előkészítés (amely magába foglalja a jogszabályokkal való összhang biztosítását is) mellett a Hivatal feladata a technikai, adminisztratív előkészítés is. Ezek közül a legfontosabb a képviselő-testület, valamint a bizottságok üléseinek előkészítése (meghívók kiküldése, ülésterem előkészítése stb.).

Az önkormányzati ügyeken túl az Ötv. 67. §-a alapján a főváros sajátos helyzetére figyelemmel törvény vagy kormányrendelet egyes államigazgatási hatósági ügyeket a fővárosi kerületi polgármester helyett a főpolgármester hatáskörébe utalhat, egyes államigazgatási hatósági ügyekben a főjegyzőt elsőfokú hatósági jogkörrel ruházhatja fel az egész országra (pl.: szociális segélyek utalása) vagy a 6

A főváros kétszintű közigazgatási rendszeréből adódóan a Fővárosi Önkormányzat egyrészt azokat a

feladatokat látja el, amelyek a főváros egészét vagy egy kerületet meghaladó részét érintik, másrészt ellátja azokat a feladatokat, amelyek a fővárosnak az ország életében betöltött különleges szerepéhez kapcsolódnak.

27


főváros egészére (pl.: adóhatóság) kiterjedő illetékességgel. A jogszabályok által a főjegyzőre ruházott államigazgatási ügyek előkészítését illetve végrehajtásuk szervezését a Hivatal végzi.

Más aspektusból megközelítve a Hivatal tevékenységét, megállapítható, hogy alapfeladatai kötődnek a Közgyűléshez, az önkormányzati tisztségviselőkhöz és természetesen a lakossághoz. A hivatalnak a képviselőkkel kapcsolatos teendőit az Ötv. 19. § (2) bekezdésének e) pontja határozza meg. Alapvető fontosságú a képviselő munkájához szükséges tájékoztatás megadása, jogi és szakkérdésekben való segítségnyújtás. A fővárosról, a helyi társadalom működésének egyes területeiről – a Hivatal által – készített összefoglalók, elemzések rendelkezésre bocsátása elősegíti a színvonalas képviselői munkát.

3.3. A Főpolgármesteri Hivatal szervezeti felépítése A Hivatal belső szervezete7 törzskari irodákra, főosztályokra, és önálló osztályként működő Belső Ellenőrzési Osztályra tagozódik. A törzskari irodákon és a főosztályokon belül további osztályok hozhatók létre, osztály vagy iroda elnevezéssel. A hatályos szervezeti felépítést az 1. számú melléklet tartalmazza.

A törzskari iroda élén az irodavezető, a főosztály élén a főosztályvezető, az önálló osztályként működő Belső Ellenőrzési Osztályon és a főosztályon belüli osztály élén az osztályvezető áll. A belső szervezeti egységek vezetői egymással mellérendeltségi viszonyban állnak és kötelesek együttműködni a feladatok ellátásában. Egyes belső szervezeti egység vezetők, illetve más személyek, több belső szervezeti egységre is kiterjedően összefogó, koordináló feladattal bízhatók meg.

7

A 2011. január 15-én hatályba lépett Budapest Főváros Főpolgármesterének és Főjegyzőjének 505/2011.

számú együttes intézkedése (Szervezeti és Működési Szabályzat - SzMSz) alapján.

28

Főpolgármesteri Hivatal pénzügyi tervezése

4. Főpolgármesteri Hivatal pénzügyi tervezése A Hivatal, mint költségvetési szerv, naptári évre készült költségvetés alapján gazdálkodik. A költségvetés a Hivatal pénzügyi terve, amely a tervezett bevételeket és kiadásokat állítja egymással szembe.

A pénzügyi tervben szereplő bevételek és kiadások meghatározásának folyamata a pénzügyi tervezés. A tervezési folyamat során az előirányzatok tervezési módszerek segítségével kimunkálásra, meghatározásra kerülnek. Ennek a tervezési munkának az eredményeként áll össze a Hivatal pénzügyi terve, amely az adott rendszerbe foglalt előirányzatok összessége.

A Hivatal pénzügyi tervezési folyamata 3 szakaszra osztható: • a Fővárosi Önkormányzat költségvetés rendeletében szereplő előirányzatok megtervezése • a saját (elemi) költségvetés összeállítása • saját költségvetésről készített információs kötelezettség teljesítése A Hivatal pénzügyi tervének összeállítása során az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) számú Kormányrendelet (továbbiakban: Ámr.), az adótörvény adott évre vonatkozó szabályait, valamint a Pénzügyi Információs Rendszer számlatükrét kell alkalmazni.

4.1. Fővárosi

Önkormányzat

költségvetési

rendeletében

szereplő

előirányzatok megtervezése 4.1.1. Az előirányzatok tervezésének, egyeztetésének folyamata Az előirányzatok megtervezésének folyamata a költségvetési előirányzatokkal gazdálkodó főosztályok részére – a Hivatal Pénzügyi Főosztálya által – kiadott tervezési körirat alapján kezdődik. A körirat az adott évre vonatkozó speciális 29


tervezési szabályokat és a tervezet elkészítésének határideje mellett tartalmazza az adott évre javasolt előirányzatokat. Az előirányzatok a Pénzügyi Főosztály által vezetett számítógépes nyilvántartásból kerülnek kiadásra. A nyilvántartás ágazati/főosztály szinten tartalmazza a Hivatal előirányzatait valamint a különböző hatáskörű évközi döntésekből, szerkezeti változásokból, illetve az azokból adódó következő évet terhelő áthúzódó hatások (szintre hozások), valamint egyéb feladatváltozások miatti előirányzat módosításokat. A főosztályok a rendelkezésükre álló információk alapján felmérik a saját hatáskörükbe tartozó feladatokkal összefüggő bevételek várható alakulását valamint a feladatok teljesítéséhez kapcsolódó kiadási szükségleteik összegét. A saját bevételeket a 2. sz. melléklet alapján kell megtervezniük. Ezt követően a körirathoz csatolt nyomtatványok szerinti formában, Excel táblázatok segítségével elkészítik költségvetési javaslatukat, amit aláírva, határidőre megküldenek a Pénzügyi Főosztály részére. A megküldött javaslatokat a Pénzügyi Főosztály felülvizsgálja abból a szempontból, hogy a javaslatok összeállítása a tervezési köriratban meghatározott általános és speciális előírásoknak megfelelően történtek-e. A Pénzügyi Főosztály szükség esetén egyeztet az érintett gazdálkodóval, gazdálkodókkal. A megküldött javaslatokról a Pénzügyi Főosztály összefoglaló anyagot készít hivatali szakmai vezetői egyeztető megbeszélésre. A megbeszéléseken részt vesz a hivatalvezetés mellett a Pénzügyi Főosztály vezetője, valamint a szakmai keretekkel gazdálkodó főosztályok vezetői. Az egyeztető tárgyalás során a pénzügyi lehetőségek függvényében kerülnek a feladatok rangsorolásra és véglegeződik a Hivatal költségvetési javaslata. A Pénzügyi Főosztály a Közgyűlés határozatát követően értesíti az érintett főosztályokat a költségvetési rendeletben szereplő előirányzatokról. A Hivatalban folyó tervező munkát a Pénzügyi Főosztály koordinálja. 30


4.1.2. A 2011. évi bevételi és kiadási előirányzatok kialakítása 4.1.2.1.

Bevételi előirányzat kialakítása

A bevételi előirányzatok (3. sz. melléklet) tervezése bázis alapon, a 2010. évre jóváhagyott eredeti előirányzatok alapján történik, melyet a gazdálkodók saját hatáskörben növelhetnek, illetve csökkenthetnek.

Címrend I. II. III. IV.

V. VI.

Működési bevételek Felhalmozási bevételek Támogatási kölcsönök visszatérülése, igénybevétele Előző évek előirányzat-maradványának, pénzmaradványának és vállalkozási maradványának igénybevétele Hitelek felvétele és kötvénykibocsátás bevételei Irányító szerv alá tartozó költségvetési szervnek folyósított támogatás miatti korrekció Bevételek és hitelek mindösszesen

2011. évre javasolt előirányzat 189 675 855 117 314 309 645 446 26 756 791 55 406 614 -72 789 758 317 009 257

2. táblázat: A Hivatal 2011. évre tervezett bevételei (ezer Ft)

I.

Működési bevételek

Címrend I. 1. 2. 3. 4.

Működési bevételek Intézményi működési bevételek Önkormányzatok sajátos működési bevételei Működési támogatások Egyéb működési bevételek

2011. évre javasolt előirányzat 189 675 855 7 418 378 109 585 066 39 416 494 33 255 917

3. táblázat: A Hivatal 2011. évre előirányzott működési bevétele (ezer Ft)

31


A működési bevételi tervszámok kialakítására a térítési díjakat megállapító rendeletek változásai, az infláció, valamint a feladatváltozások hatásai együttes figyelembevételével, főosztályi adatszolgáltatások alapján került sor, az alábbi címrend szerinti bontásban: • Intézményi működési bevételek • Önkormányzat sajátos működési bevételei • Működési támogatások • Egyéb működési bevételek

1) Intézményi működési bevételek Az intézményi működési bevételi előirányzatok meghatározásának bázisául – a reális tervezés érdekében - a 2010. évi várható teljesítési adatoknak az egyszeres bevételekkel csökkentett összege szolgált. Az előirányzatok kialakításánál beépítésre került továbbá a 2011. évi költségvetési törvényben meghatározott 3,5% fogyasztói árnövekedés.

A fentiek alapján kialakított intézményi működési bevételeket a 4. sz. melléklet tartalmazza. A táblázatból kitűnik, hogy külön kerültek tervezésre a hivatali feladatokhoz közvetlenül kapcsolódó valamint a hivatali feladatokhoz közvetlenül nem kapcsolódó bevételek.

A hivatali feladatokhoz közvetlenül kapcsolódó bevételek között került megtervezésre: • az Igazgatási apparátus feladatai címen a Fővárosi Közlöny értékesítéséből befolyt bevétel • a Gazdasági és ellátási feladatok címen bérleti díjak, valamint közüzemi díjak továbbszámlázásából befolyt bevételek • Hivatali informatikai feladatok címen közbeszerzési ajánlati biztosítékok • a Vállalkozási és vagyonkezelési feladatok címen közüzemi díjak továbbszámlázása befolyt bevételek 32


• Közraktárak

címen

bérleti

díj,

üzemeltetési

díj,

valamint

egyéb

továbbszámlázott díjak bevételei • az ÉPÍT Zrt. elszámolása címen az értékesített ingatlanok áfája (a Vagyonkezelési Keretszerződésben foglaltak szerint) • a Pályázati támogatással vásárolt bérlakások működési kiadásai címen közüzemi díjak térítése • az Út – hídfenntartás címen az útvonal engedélyekből, az úthatósági díjakból, a tenderdokumentációkból, a közbeszerzési ajánlati biztosítékokból befolyó bevételeket • a Hatósági gépjármű elszállítás címen a roncs kocsik értékesítéséből származó bevétel • a Budapest Központi Szennyvíztisztító Telepen keletkező szennyvíziszap átvételéből, elszállításából származó szolgáltatás bevétele • a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő lakások üzemeltetése címen közüzemi díjak térítéséből, közüzemi díjak továbbszámlázásából származó bevételek

A hivatali feladatokhoz közvetlenül nem kapcsolódó bevételek között került megtervezésre: • a költségvetési elszámolási számlához kapcsolódóan o a számlák napi egyenlege után számított kamatbevétel (a 2010. évi tényadatoknak megfelelő szinten) o a számlán átmenetileg szabad pénzeszközök befektetéséből céljellegű kamatbevétele (a tervezett kamat összege a 2010. évi átlagos lekötött összeg, kamatláb és lekötési időtartam figyelembe vételével került meghatározásra) o egyéb kamat címen az MNV Zrt.-vel (korábban ÁPV Rt.) szemben lezárult per kapcsán megállapított kamatbevétel, valamint a Fővárosi Vízművek

Zrt.-vel

történt

megállapodás

alapján

a

lakások

értékesítésének nem teljesítése miatt a visszafizetést terhelő késedelmi kamat 33


o a kiszámlázott, illetve a beruházások után visszaigényelhető általános forgalmi adó számított összege o helyszíni bírság o lakások bérbeadásával kapcsolatos szolgáltatások (víz-, csatornadíj, szemétszállítás díja stb.) összege • a városrehabilitációs és a lakásértékesítési számlákhoz kapcsolódóan o a

városrehabilitációs

számla

kamatbevétele

(számlakamat,

az

átmenetileg szabad pénzeszközök befektetéséből eredő kamatösszeg, a 2010. év végi értékpapír állomány lejáratkor esedékes kamat) o a lakásértékesítési számla összege (értékpapír befektetésekből származó kamat, számlakamat, a fővárosi önkormányzati lakások részletre történő értékesítéséből származó kamatbevétel)

2) Önkormányzatok sajátos működési bevételei Az önkormányzat sajátos működési bevételi soron az önkormányzatot megillető: • adók (iparűzési adó, idegen forgalmi adó), • illetékek, • az átengedett központi adók (SZJA) • a bírságok, pótlékok és egyéb sajátos bevételek kerültek megtervezésre a 2011. évi forrásmegosztási rendelet alapján8.

Az adóbevételek tervezésénél figyelembe vett törvényi változások: • A jövedelemkülönbség-mérséklésére helyben maradó (átengedett) SZJA bevétel 2011-től a forrásmegosztási törvény részét képezi. Ez azt jelenti, hogy a 2011. évi előirányzatként csak a forrásmegosztási rendeletben megállapított Fővárosi Önkormányzatra eső részét lehet megtervezni.

8

A Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek 2011. évi

megosztásáról szóló Közgyűlési rendelet 1. §-a alapján a Fővárosi Önkormányzatot az osztott bevételek 47,17083191%-a illeti meg.

34


• Az

Állami

Számvevőszék

2010-ben

lefolytatott,

a

2010.

évi

forrásmegosztásra irányuló vizsgálata során megfogalmazott javaslatoknak a 2011. évi forrásmegosztáson történő átvezetése. • A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása következtében a Fővárosi

Önkormányzat

csak

akkor

vezetheti

be

rendeletével

az

idegenforgalmi adót, ha ahhoz minden adóév tekintetében az érintett kerületi önkormányzat a beleegyezését adja. 2011-ben ezt a beleegyezést 11 kerületi önkormányzat adta meg a Fővárosi Önkormányzatnak (a XI., valamint a XIV-XXIII. kerület).

A törvényi változások miatt a bázis előirányzathoz képest kevesebb adóbevétellel számolt a Hivatal.

Illetékbevétel előirányzata a 2010. évi teljesítést figyelembe vételével került kialakításra.

A bírságok, pótlékok és egyéb sajátos bevételek tervezése a megkötött szerződések, tapasztalati adatok alapján történt. Ezen a címen az alábbi bevételek kerültek megtervezésre: • az önkormányzati lakások lakbére, • a színházak által fizetett bérleti díj • a Parking Zrt-től közszolgáltatási szerződés alapján befolyó bevétel, • ingatlanok, telkek bérleti díja, • közterület-használati díj, • egyéb (nem lakáscélú) helyiségek bérleti díja, • kártalanításból származó összeg (a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken, egyéb ingatlanokon közcélú távközlésű eszközök létesítésével, áthelyezésével összefüggésben az ingatlanok tulajdonjogának korlátozása miatt kártalanítást fizetnek a közcélú távközlési szolgáltatók), • tenderdíj bevétel, • az ELMÜ által telephelyeken felállított transzformátor állomások bérleti díja. 35


3) Működési támogatások A működési támogatások, hozzájárulások előirányzata a 2011. évi költségvetési törvény és a 2011. évi forrásmegosztási rendelet szabályozásának megfelelő összeggel kerültek betervezésre.

A fenti tételek az alábbi jogcímeken jelentkeztek: • helyi önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadóművészeti szervezetek támogatása o színházak, bábszínházak fenntartói ösztönző részhozzájárulása o színházak, bábszínházak művészeti ösztönző részhozzájárulása, o szabadtéri színházak, nemzeti és etnikai kisebbségi színházak pályázati támogatása, o zenekarok központi költségvetési támogatása • normatív

hozzájárulásként

illetve

normatív

kötött

felhasználású

támogatásként o egyes jövedelempótló támogatások kiegészítésére

4) Egyéb működési bevételek Egyéb működési bevételként került megtervezésre a támogatásértékű működési bevétel valamint az államháztartáson kívülről, működési célú pénzeszköz átvételéből származó bevétel.

Technikailag a támogatásértékű működési bevételi soron szerepel a 2011. évi költségvetési törvény alapján a főváros részére nyújtandó helyi közösségi közlekedés normatív támogatása. Jogszabály alapján a pénz átutalását követő – központosított előirányzatként történő – tervbevételére csak év közben kerülhet sor, azonban nagyságrendje miatt nem lehet figyelmen kívül hagyni az eredeti költségvetésben sem. Ezen ellentmondást kiküszöbölve szerepel támogatásértékű működési bevétel címen a pénzügyi tervben. 36


Működési célú pénzeszköz átvétel államháztartáson kívülről címen megtervezett bevétel nagyobb része adósságszolgálathoz és közterület használati díjhoz, míg kisebb része az átlagot meghaladó minőségű elhelyezési körülményeket és szolgáltatásokat

biztosító

szociális

intézményekben

fizetendő

egyszeri

hozzájáruláshoz kapcsolódik.

II. Felhalmozási bevételek

2011. évre javasolt előirányzat 117 314 309 25 185 665 65 489 300 26 639 344

Címrend II. 1. 2. 3.

Felhalmozási bevételek Felhalmozási és tőke jellegű bevételek Felhalmozási támogatások Egyéb felhalmozási bevételek

4. táblázat: A Hivatal 2011. évre előirányzott felhalmozási bevétele (ezer Ft)

1) Felhalmozási és tőke jellegű bevételek A tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése, ÁFA visszatérülések címen tervezett bevétel: • az önkormányzati tulajdonú ingatlaneladásból, • az önkormányzati tulajdonú telkek értékesítéséből, • a nyugdíjasházakban lévő önkormányzati lakások bérleti és használati joga megváltásából, • az ÉPÍT Zrt. elszámolásából, • a

korábban

már

értékesítésre

kijelölt

és

átminősített

ingatlanok

értékesítéséből, • az átminősítésre tervezett ingatlanok értékesítéséből • beruházások és felújítások után visszaigényelhető általános forgalmi adóból (pl.: csatorna-beruházások kivitelezési munkáihoz kapcsolódóan) befolyó összegek alapján került kialakításra. 37


Az ingatlan eladásból tervezett bevételek elérése érdekében a Hivatal aktív ingatlanfejlesztési politikát folytat.

Az önkormányzatok sajátos felhalmozási és tőke bevételei címen az alábbi tételek szerepelnek: • az

önkormányzati

lakások

értékesítéséből

tervezett,

az

elkülönített

számlákhoz kapcsolódó o a kerületi tulajdonú önkormányzati lakások értékesítési bevétel 50%ának befizetéséből tervezett összeg, amely a városrehabilitációs keret forrásaként – a törvényi rendelkezés értelmében – teljes összegében visszaosztásra kerül a kerületek részére, o a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő lakások értékesítéséből tervezett összeg. (Részben a közüzemek kezelésében lévő lakások, részben a nyugdíjasházban történő elhelyezés során szerzett lakások eladásából.) • privatizációból származó bevétel soron az ÁPV Rt.-vel szemben (jogutódja MNV Zrt.) 2010. decemberében lezárult perben megítélt tőke és kamatainak megfizetéséből származó bevétel került megtervezésre • az egyéb vagyoni jog értékesítése címen tervezett 2,3 millió Ft a volt szovjet ingatlanok hasznosítására 1998. december 31-ig megkötött szerződések alapján befolyó nettó (a ráfordításokkal csökkentett) bevételből a Fővárosi Önkormányzatot megillető rész számított összege • az egyéb önkormányzati vagyon üzemeltetéséből, koncesszióból származó bevételként került tervezésre: o a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. csatornahasználati díj, o a BKSZT Budapesti Szennyvíztisztítási Kft. csatornahasználati díj, o a Fővárosi Vízművek Zrt. bérleti díj, o a

Budapesti

Önkormányzati

haszonbérleti díj.

38

Parkolási

Kft.

parkolás

miatti


A pénzügyi befektetések bevételei címen osztalék és hozambevétel került tervezésre. A tervezés a közüzemi tevékenységet végző vállalatokból átalakult gazdasági társaságok előrejelzései valamint a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt.-től kapott információk alapján történt.

2) Felhalmozási támogatások A felhalmozási támogatások között – fejlesztési célú támogatás címen – a 4. sz. metróvonal beruházáshoz kapcsolód központi költségvetésen keresztül folyósított támogatás került tervezésre, mely teljes egészében az I. szakaszhoz kapcsolódik.

3) Egyéb felhalmozási bevételek Az egyéb felhalmozási bevételek részletezését átadónként és célonként az 5. sz. melléklet tartalmazza.

III. Támogatási kölcsönök visszatérülése, igénybevétele

Címrend III. 1. 2.

Támogatási kölcsönök visszatérülése, igénybevétele Működési célú támogatási kölcsönök visszatérülése, igénybevétele Felhalmozási célú támogatási kölcsönök visszatérülése, igénybevétele

2011. évre javasolt előirányzat 645 446 119 516 525 930

5. táblázat: A Hivatal 2011. évre előirányzott támogatási kölcsönök visszatérülése, igénybevétele bevétele (ezer Ft)

Támogatási kölcsönök visszatérülése, igénybevétele címén működési célú, valamint a felhalmozási célú támogatási kölcsönök visszatérülése került megtervezésre.

39


A felhasználási célú támogatási kölcsönök visszatérüléseként került megtervezésre az Országos Egészségpénztár által finanszírozott kórházak intézményracionalizálási pályázatokon

elnyert

támogatásoknak,

2011.

évre

vállalt

visszafizetési

kötelezettsége, mint önkormányzati bevétel. Ugyancsak felhasználási célú támogatási kölcsönök visszatérüléseként került megtervezésre a Hulladékhasznosító Mű beruházással kapcsolatban az FKF Zrt.-vel kötött tulajdonosi kölcsönszerződés alapján 2010. évre tervezett kölcsön-visszafizetés összegét.

A bevételek részletezését (átadó megnevezése, átvétel célja) a 6. sz. melléklet tartalmazza.

IV. Előző

évek

előirányzat-maradványának,

pénzmaradványának

és

vállalkozási maradványának igénybevétele

2011. évre javasolt előirányzat

Címrend IV. Előző évek előirányzat-maradványának, pénzmaradványának és vállalkozási maradványának igénybevétele 1. Felhalmozási célra

26 756 791 26 756 791

6. táblázat: A Hivatal 2011. évre előirányzott előirányzat-maradványának, pénzmaradványának és vállalkozási maradványának igénybevétele (ezer Ft)

Felhalmozási

célra

előirányzott

bevétel

címen

a

célhitelek

2010.

évi

keretmaradványa, a városrehabilitációs és lakásértékesítési elkülönített számlák átmenetileg szabad pénzeszközeinek lekötéséből származó éven belüli értékpapír állomány, valamint a 2010. évi egyéb pénzmaradvány került megtervezésre, mely összeg a 2010. évről áthúzódó önkormányzati fejlesztések, illetve út-, hídfelújítások fedezetéül szolgál.

40


V. Hitelek felvétele és kötvénykibocsátás bevételei A 2011. évre tervezett fejlesztési célú, valamint pénzügy-technikai célú hitelfelvétel – a Fővárosi Önkormányzat aktualizált 7 éves fejlesztési tervében9 szereplő adatokkal egyező összeggel (55.406.614 ezer Ft) – került megtervezésre.

A fejlesztési célú hitel lehívása a megkötött hitelszerződések alapján, az adott beruházások ütemezésének, illetve a hitelszerződések feltételeinek megfelelően történik.

A pénzügy-technikai céllal megtervezett hitel felvételére akkor kerülhet sor, ha 2011-ben az átmenetileg szabad pénzeszközök nem nyújtanak fedezetet év végéig a fejlesztési kiadások saját forrására. Erre előreláthatólag nem kerül sor, mert a beruházási kiadások teljesítése a korábbi évek tapasztalata alapján még sosem haladta meg a 60%-ot.

4.1.2.2. Kiadási előirányzatok kialakítása

Címrend I. II. III. IV. V.

Működési kiadások Felhalmozási kiadások Támogatási kölcsönök nyújtása, törlesztése Pénzforgalom nélküli kiadások Irányító szerv alá tartozó költségvetési szervnek folyósított támogatás VII. Hitelek törlesztése és kötvénybeváltás kiadásai VIII. Irányító szerv alá tartozó költségvetési szervnek folyósított támogatás miatti korrekció

2011. évre javasolt előirányzat 85 240 243 191 585 387 195 200 30 083 327

Kiadások mindösszesen

72 789 758 9 905 100 -72 789 758 317 009 257

7. táblázat: A Hivatal 2011. évre tervezett kiadásai (ezer Ft)

9

A Fővárosnál 1999 óta 7 éves fejlesztési terv alapján határozzák meg a következő évek fejlesztési feladatait.

41


A kiadási előirányzatok (7. sz. melléklet) kialakítása – hasonlóan a bevételi előirányzatokéhoz – bázis alapon történik. A bázis előirányzatokat – a 4.1.1. fejezetben leírtak szerint – a Pénzügyi Főosztály (számítógépes nyilvántartása alapján) alakítja ki. Az így kialakított előirányzatok, illetve a Fővárosi Önkormányzat 2011. évi költségvetési koncepciójában (továbbiakban: Koncepció) szereplő előírások, valamint az aktualizált 7 éves fejlesztési terv szolgáltatja az alapot a főosztályok számára az egyes kiadási előirányzataik megtervezéséhez.

I.

Működési kiadások


Címrend I. 1. 2. 3.

Működési kiadások Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok Egyéb működési kiadások

8. táblázat: A Hivatal 2011. évre tervezett működési kiadásai (ezer Ft)

A Koncepció alapján – a kiadások csökkentése érdekében - a működési kiadások tervezésénél az ellátandó feladatokat az alábbi szempontok szerint kellett csoportosítani: • terjedelemben és színvonalban jogilag verifikáltan kötelezően ellátandó feladatok • jelenleg

ellátott

feladatok,

melyek

terjedelemben

és

színvonalban

meghaladják a jogszabályban előírtakat • önként vállalt feladatok, melyek ellátására jelenleg érvényes szerződések keretében kerül sor. • önként vállalt feladatok, melyekre jelenleg nincs érvényes szerződés Az így besorolt feladatok alapján városvezetési döntések után került meghatározásra a működési kiadások 2011. évi tervezhető szintje. 42


1) Személyi juttatások A Hivatalban foglalkoztatott munkavállalók (köztisztviselők, ügykezelők és Munka Törvénykönyve szerint foglalkoztatottak) rendszeres és nem rendszeres személyi juttatásaihoz, továbbá a munkaviszonyban nem állók részére fizetendő személyi juttatásokhoz szükséges béralap előirányzata került megtervezésre, figyelemmel a törvényi változásokra, előírásokra.

A tervezést meghatározó törvényi változások, előírások: • A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (továbbiakban: Ktv.) hatálya alá tartozókra vonatkozóan a 2011. január 1-től érvényes köztisztviselői

illetményalap

a

Magyar

Köztársaság

2011.

évi

költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény 59. § (1) bekezdése alapján 38.650 Ft. • A Ktv. 49/F. § alapján a Hivatalban dolgozó köztisztviselőt megillető cafeteria juttatás éves keret-összege 2011. évben a munkáltatót terhelő 19,04%-os adóval együtt a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény 59. § (3) bekezdése alapján bruttó 200.000 Ft/fő/év, nettó 168.000 Ft/fő/év. • A Ktv. 49/H. §, valamint a 63/2001. (X.24.) Főv. Kgy rendelet 8. § (3) bekezdése alapján a Hivatalban dolgozó köztisztviselőt megillető egyéb béren kívüli juttatás összege 2011. évben a munkáltatót terhelő járulékokkal együtt bruttó 300.000 Ft/fő/év. • A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 337/2010. (XII.27.) Kormányrendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét 2011. január 1-től 78.000 Ft-ban (2010-ben 73.500 Ft), a garantált szakmunkás bérminimum összegét 94.000 Ft-ban (2010-ben 89.500 Ft) állapította meg.

A tervezés alapjául a Fővárosi Önkormányzat 2011. évi költségevetési rendeletében (továbbiakban:

Rendelet)

meghatározott 43

létszámkeret

valamit

a

Hivatal


személyügyi nyilvántartási rendszerében rögzített – tárgyév február 1-jén érvényes – illetményadatok szolgáltak.

a) Rendszeres személyi juttatások tervezése Tervezésre került a teljes és rész- munkaidőben foglalkoztatottak jogszabályokban meghatározottak szerinti alapilletménye, illetménykiegészítése, illetménypótléka és egyéb jogszabály szerint kötelezően járó vagy adható juttatások, amelyek havonta, évente rendszeresen ismétlődően illetik meg a dolgozókat.

Az előirányzat tartalmazza a köztisztviselők előrelépés és illetménykiegészítés, valamint a garantált bérminimumra történő kiegészítés összegét is.

b) Nem rendszeres személyi juttatások tervezése Az Ámr.-ben meghatározottak alapján a teljes, illetve a részmunkaidőben foglalkoztatottak részére, a Ktv.-ben, illetve a Közszolgálati Szabályzatról szóló főjegyzői

intézkedésben

meghatározottak

szerinti

juttatások

kerültek

megtervezésre az alábbi jogcímeken: • jutalom • végkielégítés • jubileumi jutalom • belföldi és külföldi kiküldetés napidíja • cafeteria rendszerben nyújtott juttatások o közlekedési költségtérítés o étkezési hozzájárulás o nyugdíjpénztári

tagdíjhoz,

egészségpénztárhoz való hozzájárulás o üdülési csekk o internet hozzájárulás • egyéb költségtérítés 44

önsegélyező

és


c) Külső személyi juttatások tervezése Itt került megtervezésre az Ámr. alapján a Hivatal állományába nem tartozók személyi juttatásai (megbízási díjak, tiszteletdíjak, stb.), beleértve a saját munkavállalónak a munkakörén kívüli munkáért fizetett juttatást (fizikai, alkalmi és egyéb munka) is.

2) Munkaadókat terhelő járulékok A személyi juttatásokhoz kapcsolódó társadalombiztosítási járulék, munkaerőpiaci járulék, táppénz hozzájárulás és egészségügyi hozzájárulás (jogszabályokban meghatározott %-os mértéke, illetve értéke figyelembe vételével) számított összege került tervezésre ezen a címén.

3) Dologi kiadások A szakmai tevékenységgel összefüggő speciális kiadások, a Hivatal működésével és fenntartásával kapcsolatos kiadások, valamint a kifizetésekhez kapcsolódó előzetesen felszámított általános forgalmi adó előirányzatait tartalmazza. Továbbá itt került megtervezésre a munkáltató által fizetett személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség

előirányzata

a

természetbeni

juttatások

(Pl.

reprezentáció,

nyelvtanfolyamok) után.

4) Egyéb működési kiadások Ezen a jogcímen történt a működési célra véglegesen államháztartáson belülre és kívülre átadott pénzeszközök, a budapesti illetőségű hajléktalan munkanélküliek átmeneti segélyezése, rendszeres szociális segélye, időskorúak járadéka, közcélú foglalkoztatottak támogatása, valamint az alapítványok és társadalmi szervezetek részére juttatott egyéb támogatások előirányzatainak tervezése.

45


II. Felhalmozási kiadások

Címrend II. 1. 2. 3.

Felhalmozási kiadások Beruházási kiadások Felújítási kiadások Egyéb felhalmozási kiadások:


9. táblázat: A Hivatal 2011. évre tervezett felhalmozási kiadásai (ezer Ft)

A felhalmozási kiadások tekintetében a Koncepció általános elvként fogalmazta meg azt, hogy csak a reálisan szükséges feladatok kiadásai tervezhetőek, valamint azt, hogy többletigény csak elháríthatatlan külső körülmény esetén javasolható.

A beruházási és felújítási feladatokat a főosztályoknak az alábbi két csoportba kellett sorolni: • folyamatban levő feladatok, melyek megvalósítása érvényes szerződés alapján történik, elhagyása jogi, pénzügyi következményekkel jár • azon feladatok, melyek elhagyása jogilag még lehetséges a fővárosra háruló fizetési teher nélkül

Az eddigi gyakorlattól eltérően a 4-es Metró projekt nem tartalmazza a II. szakasz megvalósítását.

1) Beruházási kiadások A szakmai tevékenységgel és a Hivatal üzemeltetésével összefüggő eszközök (immateriális javak, gépek, berendezések, felszerelések, járművek) vásárlásának és létesítésének kiadásait, továbbá a kifizetésekhez kapcsolódó előzetesen felszámított általános forgalmi adó előirányzatait tartalmazza.

46


2) Felújítási kiadások A feltüntetet keretszámok a Koncepció jóváhagyásának figyelembevételével, főosztályi adatszolgáltatás valamit az aktualizált 3 éves felújítási program alapján került kialakításra. Ezen előirányzatokat a felújítási pénzeszközökkel önállóan gazdálkodó intézmények saját pénzeszközeivel növelhetik. Felújítási kiadásokat előirányzaton: • az intézményi felújítások (Parking Kft. által a Budapest V. ker. BajcsyZsilinszky út 36-38. szám alatti bérleményben végzett felújítási költségek helyiségbérbe történő beszámításának), • az út-, hídfelújítások, • az önkormányzati lakás felújítások, • a céljelleggel támogatott intézményi felújítások kiadásai kerültek megtervezésre.

IV. Pénzforgalom nélküli kiadások

2011. évre javasolt előirányzat 30 083 327 26 118 327 3 965 000

Címrend IV. Pénzforgalom nélküli kiadások 1. Céltartalékok 2. Általános tartalék

10. táblázat: A Hivatal 2011. évre tervezett pénzforgalom nélküli kiadásai (ezer Ft)

Pénzforgalom nélküli kiadások címen működési, felhalmozás és a fővárosi területi kisebbségi önkormányzatok céltartalékai valamint általános tartalék került megtervezésre. Az általános tartalékból olyan törvényi kötelezettségekből eredő kiadások

finanszírozhatóak,

amelyekhez

az

állami

normatívák,

központi

pótelőirányzatok év közben nem nyújtanak kellő fedezetet. Az általános tartalék szolgál továbbá az előre nem valószínűsíthető, nem tervezhető és halaszthatatlan kiadások, strukturális átalakítások fedezetére, valamint az előirányzott, de elháríthatatlan ok miatt elmaradó bevételek pótlására. 47


V.

Hitelek törlesztése és kötvénybeváltás kiadásai

A hitelek törlesztése és kötvénybeváltás kiadásai címen az Önkormányzat által felvett hitelek után fizetett törlesztése, valamint a kibocsátott kötvények beváltásakor kifizetett összegek kerültek tervezésre.

4.2. A Hivatal elemi költségvetésének összeállítása Az Áht. 72. §-a, valamint az Ámr. 51. §-ában foglalt szabályozásnak eleget téve, a Fővárosi Önkormányzat költségvetési rendeletében elfogadott kiemelt előirányzatok összegének ismeretében és a költségvetés végrehajtására vonatkozó szabályok figyelembevételével el kell készíteni a Hivatal elemi költségvetését.

A Hivatal az elemi költségvetés készítési kötelezettségének a Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott „B) Önkormányzati költségvetés” megnevezésű nyomtatványgarnitúra10 űrlapjainak – az elfogadott előirányzatok alapján, azokkal megegyezően történő – kitöltésével tesz eleget. Az űrlapokat a Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott kitöltési tájékoztatóban (továbbiakban: Tájékoztató) foglalt szabályok és előírások alapján kell kitölteni.

A könnyebb kitöltés érdekében a Pénzügyi Főosztály – elemi költségvetés elkészítéséért – felelős munkatársai a költségvetési rendelet bevételi és kiadási előirányzatait tartalmazó táblázatainak felhasználásával, Excel munkatáblákon háttérszámításokat végeznek. A szakmai előirányzatok elemi költségvetéseit a Pénzügyi Főosztály Pénzügyi és Számviteli Osztálya, a költségvetési elszámolási számlák, valamint a fejlesztési kiadások elemi költségvetését a Pénzügyi Főosztály Költségvetési

Osztálya

készíti

el.

Az

elkészítéshez

szükséges

esetleges

információkat az elkészítésért felelős munkatárs munkakapcsolatban kéri be az érintett főosztálytól.

10

A mellékelt CD-n a „mellékletek\B garnitúra” könyvtárban megtalálható.

48


Az elkészült elemi költségvetést a szerv vezetőjének és a 249/2000. (XII.24.) kormányrendelet 45. §-a alapján kijelölt személynek aláírásával el kell látnia, emellett a borítólapon fel kell tüntetni a költségvetés készítőjének (felvilágosítás adására meghatalmazott személynek) a nevét és telefonszámát.

4.3. A Hivatal beszámolási kötelezettségének teljesítése A Tájékoztatóban foglaltak szerint összeállított, tartalmi és formai szempontból ellenőrzött, feldolgozott, aláírt nyomtatványgarnitúrát a Magyar Államkincstár Budapesti és Pestmegyei Igazgatósága (továbbiakban: MÁK) felé továbbítani kell. A Hivatal a nyomtatványgarnitúra elküldésével tesz eleget a 249/2000. (XII.24.) Kormányrendeletben meghatározott beszámolási kötelezettségének.

2011-től kezdődően az nyomtatványgarnitúra adatait elektronikus úton, a MÁK által rendelkezésre bocsátott, interneten keresztül elérhető KGR-K11 rendszerben kell rögzíteni. Az űrlapokon szereplő adatok rendszerbe történő felvitelét a Pénzügyi Főosztály vezetője által kijelölt munkatárs végzi. A rögzített adatok - a rendszerben történő – vezetői jóváhagyást követően válnak láthatóvá a MÁK számára.

49

Összegzés

Összegzés A válság és az előre láthatóan csökkenő bevételek (pl.: idegenforgalmi adóbevétel) paradigmaváltást tettek szükségessé a Hivatal pénzügyi tervezési folyamatában (módszereiben) és az előirányzatok kialakításában.

A tervezés módszerét illetően – a hagyományosnak mondható bázis alapú tervezés mellett – egyre hangsúlyosabban jelenik meg az ellátandó feladatok (reális pénzügyi szükségleteik meghatározása) szerinti tervezés. Ennek keretében sor került a kötelezően ellátandó és az önként vállalt feladatok áttekintésére, besorolására, továbbá a fejlesztések és felújítások felülvizsgálatára. A vizsgálat eredményeit figyelembe véve született javaslat például a 4-es metró projekt II. szakaszának elhagyásáról.

A tervező munka során erőteljes törekvés tapasztalható a költségvetést érintő kockázatok feltárására, lehetőség szerinti kezelésére. A tervező munka biztonságát erősítette, hogy a Közgyűlés 2011. január 31-én megalkotta a 2011. évi forrásmegosztási rendeletét.

Az előirányzatok kialakításában meghatározó szerep jutott a költségvetési koncepciónak, az abban foglalt tervezési előírásoknak. A tervezés során az előirányzatok számítási modelljeibe beépítésre kerültek: • a várható makrogazdasági determinációk, • a költségvetési törvényből levezethető kondíciók, valamint • az új, illetve módosított jogszabályokból eredő fontosabb változások. A

kialakult

előirányzatok

számításokkal,

levezetésekkel,

becslésekkel

alátámasztottak, a korábbi tényadatok és a feladatok tükrében összegük igazolható, illetve elfogadható tartományba esik.

50

Összegzés

Az elemi költségvetés összeállításában érvényesültek azok a követelmények, amelyeket a vonatkozó jogszabályi előírások, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium által a tervező munkához időközben kiadott tájékoztatóban foglaltak tartalmaznak.

Összegzésképpen megállapítható, hogy a Hivatalban folyó pénzügyi tervezési munka az ismert feltételekre, dokumentumokra, számításokra, becslésekre és egyeztetésekre épült, valamint támaszkodott a korábbi évek tapasztalataira, a fejlesztési tervekre, egyeztetésekre.

51

Summary

Summary The subject of my thesis is the presentation of the financial planning of budgetary institutions through the example of a specific budgetary institution. The budgetary institution of my choice is the Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal (Mayor’s Office of the Municipality of Budapest, hereinafter referred to as “Hivatal”)

In the first part of my paper I will give a theoretical overview of the Hungarian public finance system, its subsystems, with special regard to the subsystem of local councils. Following that, I will describe the legal status of budget institutions, as well as the main rules of the founding, closing and managing of these institutions.

In the second part, after having presented the Hivatal, I will describe the financial planning process that takes place there. In this section, the reader can learn about the planning activity on the basis of which those appropriations of the Hivatal take shape that will be included in the budget decree of the Municipality of Budapest for the year 2011.

Finally, based on the approved appropriations, the process of the Hivatal’s basic budgeting and the forwarding of budget to Magyar Államkincstár (Hungarian State Treasury) will be presented.

52

Irodalomjegyzék

Irodalomjegyzék 1. Általános

közigazgatási ismeretek 3.

rész, Kormányzati Személyügyi

Szolgáltató és Közigazgatási és Képzési Központ, Budapest 2011. 2. Budapest Főváros Önkormányzata 2011. évi költségvetési koncepciója 3. Budapest Főváros Önkormányzata 2011. évi költségvetési rendelete 4. Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata 5. Csermák Judit – Dér Géza – Nagy Istvánné – Pintérné Csermák Jolán: Költségvetési szervek gazdálkodása, Aula kiadó 2004. 6. Cullis, J. – Jones, P.: Közpénzügyek és közösségi döntések, Aula, 2003. 7. Költségvetési szervek kézikönyve: Költségvetés tervezés, gazdálkodás, beszámolás, ellenőrzés, Saldo kiadó 2004. 8. Pénzügyi és költségvetési igazgatás, Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási és Képzési Központ, Budapest 2009. 9. Vigvári András: Közpénzügyeink, KJK – Kerszöv kiadó, Budapest 2005.

Felhasznált jogszabályok

1. 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya (1989. évi XXXI. törvénnyel módosított) 2. 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 3. 1990. évi C. törvény a helyi adókról 4. 1992. évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról 5. 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról 6. 249/2000. (XII.24.) Kormányrendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 7. 2008. évi CXXV. törvény a takarékos gazdálkodásról 8. 292/2009. (XII.19.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről 9. 2010. évi CLXIX. törvény a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről 53

Irodalomjegyzék

10. 55/2010. (XII.9) Fővárosi Közgyűlési rendelet a Fővárosi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról 11. 337/2010. (XII.27.)

Kormányrendelet a

kötelező legkisebb

(minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról

54

munkabér

Mellékletek

Szakdolgozat. Hrabovszki Tamás. Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi kar. Pénzügyi Intézeti Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros

Recommend Documents