Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszék
A szülői felügyeleti jog gyakorlása a régi és az új családjogi szabályozásban
SZAKDOLGOZAT
Konzulens:
Készítette:
Kovácsné dr. Kaiser Klára
Jancsó-Bak Anikó
Egyetemi tanársegéd
Joghallgató NEPTUN-kód: IG4LQA
Miskolc. 2015.
University of Miskolc Faculty of Law Institute of Civilian Sciences
Practive of parental custody int he legal measure of old and new family law
THESIS
Consultant:
Author:
Kovácsné dr. Kaiser Klára
Jancsó-Bak Anikó
Teaching Assistant
Law student NEPTUN-code: IG4LQA
Miskolc. 2015.
2
„Isten a gyermeknek két kis kezet adott. Egyikkel Édesanyja, a másikkal Édesapja kezét fogja. Ezt a láncot nem lehet büntetlenül szétszakítani” (Gárdonyi Géza)
3
Tartalomjegyzék I. Bevezetés .......................................................................................................................6 1. A dolgozat aktualitása ...............................................................................................6 2. A dolgozat keretei ......................................................................................................6 3. Történeti áttekintés....................................................................................................7 II. A szülői felügyelet szabályozásának nemzetközi jogi és emberi jogi háttere.......10 III. A szülői felügyeletre vonatkozó magyar jogi szabályozás ....................................14 1. Az Alaptörvény........................................................................................................14 2. Anyagi jogi és eljárásjogi szabályok .......................................................................15 3. A családjog a magyar magánjogban, szülői felügyelet a családjogban ...................16 4. A családjog alapelveinek érvényesülése a szülői felügyelet kapcsán .....................17 IV. Szülői felügyelet tartalma ........................................................................................18 1. Elvek és általános szabályok ...................................................................................18 2. A szülői felelősség – a szülői felügyelet tartalma, elemei .......................................18 3. Névadás ..................................................................................................................19 4. Gondozás és nevelés ..............................................................................................19 5. Tartózkodási hely meghatározása............................................................................21 6. Vagyonkezelés ........................................................................................................22 7. Törvényes képviselet ...............................................................................................22 8. Gyámnevezés, gyámságból való kizárás joga .........................................................23 V. A szülői felügyelet gyakorlása ...................................................................................24 1. Közös szülői felügyelet ...........................................................................................24 1. 1 Váltott elhelyezés ..............................................................................................25 2. A felügyeleti jogosultságok megosztása..................................................................25 2. 1. Döntés a szülői felügyelet gyakorlásáról .........................................................25 2. 2. A gyermek sorsát érintő lényeges kérdések .....................................................26
4
2. 3. A szülők együttműködési kötelezettsége .........................................................27 3. Kapcsolattartás ........................................................................................................27 3. 1. A kapcsolattartáshoz való jog természete ........................................................27 3. 2. A kapcsolattartásra jogosultak köre .................................................................28 3. 3. A kapcsolattartás tartalma ................................................................................29 3. 4. Kapcsolattartás külföldön ................................................................................31 3. 5. A kapcsolattartás végrehajtása .........................................................................32 3. 6. Jogesetek a kapcsolattartás témaköréből .........................................................33 4. Szülői felügyelet megváltoztatása ...........................................................................36 5. A szülői felügyelet szünetelése és megszűnése .......................................................39 5. 1. A szülői felügyelet szünetelése ........................................................................39 5. 2. Családba fogadás mint a szülői felügyelet szünetelésének különös esete .......40 5. 3. A szülői felügyelet megszűnése .......................................................................41 5. 4. A szülői felügyelet megszüntetése ..................................................................41 VI. Döntés a szülői felügyeletről, eljárási normák ......................................................43 1. A szülők megállapodása alapján..............................................................................43 2. Bírósági eljárás .......................................................................................................43 2. 1. Jogesetek a szülői felügyelet témaköréből .......................................................44 2. 2. Jogesetek a szülői felügyelet megváltoztatása témaköréből ............................49 3. Gyámhatósági eljárás ..............................................................................................52 4. A bizonyítás szabályai és nehézségei ......................................................................52 4. 1. A döntéshozatal általános alapelvei .................................................................52 4. 2. A döntés szempontjai: a nevelésre való alkalmasság ......................................53 4. 3 Bizonyítás .........................................................................................................57 4. 4. A gyermek meghallgatása ................................................................................58 5. Mediáció ..................................................................................................................61 VII. Összefoglalás...........................................................................................................65 Irodalomjegyzék .............................................................................................................66 Jogszabályok, bírósági döntések jegyzéke ...................................................................68
5
I. Bevezetés 1. A dolgozat aktualitása Hosszú előkészítő munka után, egy éve, 2014. március 15-én lépett életbe a Családjogi Könyv (Csjk), leváltva a bő 60 éven át hatályos családjogi szabályozást. Izgalmas feladat megvizsgálni, hogy mik bizonyultak kényes pontnak a szabályozás kialakításakor, hogyan változott az a Családjogi Törvényhez (Csjt) képest, hogyan volt alkalmazható a korábban felhalmozódott gyakorlati tudás és merre vannak a módosítási vagy fejlődési pontok a családjog újonnan felállított rendszerében. A hatályba lépés óta eltelt egy év a dolgozat korlátját is jelenti. A családjog területén különös jelentősége van az érintettek jogismeretének, hiszen jogaik konkrét ismerete nélkül a szülők csak a másik, sokszor ellenséges szülő jóindulatában reménykedhetnek. A szülői felügyelet egyike azoknak a jogterületeknek, amelyek különösen hosszú távú, rendkívül érzékeny viszonyokat szabályoznak. Az egyszer rögzült szabályrendszer változásának széles körben ismertté tétele ezért különösen fontos ezen a jogterületen. Ahhoz, hogy az új szabályozás szociológiai, családpszichológiai hatásait vizsgáljuk, egyértelműen nem elegendő az eltelt idő. Ahhoz azonban, hogy a szabályozás elméleti vizsgálatát elvégezzük, és hogy a korábbi joggyakorlat alkalmazhatóságát elemezni lehessen, szerencsésnek tartom a dolgozat időzítését.
2. A dolgozat keretei A dolgozat a Csjk. által a szülői felügyelet körébe vont szülői jogosultságokat és kötelezettségeket, illetve a szülői felügyelettel és kapcsolattartással kapcsolatos gyermeki jogok érvényesülését, érvényesíthetőségét tárgyalja. Tekintettel arra, hogy a fent megjelölt tárgy igen szerteágazó, fontosnak tartom pontosan kijelölni azokat a kapcsolódó területeket, amelyekre szerkezeti vagy terjedelmi okokból már nem tér ki a dolgozat. Nem tárgya a dolgozatnak a tartás teljes köre, a gyermekelhelyezés gyermekvédelmi vonatkozású
területeinek
elemzése,
illetve
a
gyermekvédelmi
eljárások.
A
dokumentumom témája kizárólag a Csjk-ban szereplő, szülőket érintő szülői felügyelet, illetve a 3. személynél, a szülő kezdeményezésére történő elhelyezés (családba fogadás) 6
– ebben az esetben a gyermekvédelem szempontjaihoz képest a szülői autonómia szempontjait fontosabbnak érzem. Nem taglalom továbbá a gyermek családi státuszának rendezését célzó rendelkezéseket, mint az apaság megállapítása, apasági vélelem megdöntésének kérdései, vagy az örökbefogadást, a művi reprodukciós eljárások által lehetővé tett különleges genetikai-szülői helyzetek elemzését, mint pl. az ivarsejtadományozással létrejött genetikai szülői státusz, vagy a dajkaanyaság. Csak érintőlegesen térek ki a határokon átnyúló családjogi viszonyok szabályozására, tekintettel arra, hogy ezek a szabályok tipikusan a nemzetközi jog, illetve az uniós jog körébe eső eljárásjogi normák, valamint a családjogi témájú gyermekjogi, emberi jogi szabályokat, egyezményeket. 3. Történeti áttekintés A családjog magyarországi szabályozása mindvégig a korszakra jellemző családfelfogás jogi lenyomatát mutatja. Ennek megfelelően olyan folyamatnak is felfogható, amelyben jól megvizsgálható, miként vált lassan az apaközpontú, tradicionális család a ma ismert, a felek egyenjogúságán és a gyermek aktív részvételén alapuló családdá. A családjog alapjai a római jog óta a XX. század közepéig változatlanok maradtak: a pater familias, tehát a családapa, mint a családi vagyon tulajdonosa vagy kezelője és a család feje igen széles körben volt jogosult meghatározni a család minden tagjának helyzetét, míg az anya szerepe nem, vagy csak kivételesen jelent meg. A gyermek státuszát elsősorban törvényes / törvénytelen volta, konkrét lehetőségeit apja és a család státusza határozták meg. Magyarországon a gyermek 1952-ig apai hatalom alatt állt. Az apai hatalom elsődlegessége a szülők eltérő jogállásában is megmutatkozott: Az anya az apa hiányában is csak ú.n. természetes és törvényes gyámja lett gyermekének. Lassan az apai hatalom helyett a szülői hatalom kifejezés jelent meg a jogszabályban 1, de továbbra is az apa kapott elsőbbséget. 1945-re a szülői hatalom tartalma is megváltozott: hangsúlyossá váltak a szülői kötelezettségek és megjelent a gyermek érdeke is, mint a hatalom gyakorlásának célja. Az 1900-as évek közepén megkezdődött a házasságon
1
10470/1945. (XI. 6.) ME sz. rendelet
7
kívül született gyermekek egyenjogúsítása, a származás szerinti megkülönböztetés jelentősége csökkent.2 Az 1952. évi IV. törvény3 (továbbiakban: Csjt.) és értelmező jogszabálya (Csjté.4) egyenlővé tette a szülők jogait és megszűntette a gyermekek státusza szerinti különbségtételt. Szülői hatalom helyett immár a felügyelet terminológia került bevezetésre. Az új terminológiával a gyermek érdekei is előtérbe kerültek, amelyek elősegítése érdekében a szülők célzottan használhatják jogosultságaikat. Megjelent a gyermek meghallgatásának igénye és főszabállyá vált, hogy az együtt élő szülők a szülői felügyeletet együttesen gyakorolják. 1974-ben rendezték a gyámhatósági eljárás szabályait5, amely a láthatási jog részletes rendezését is tartalmazta. Az 1986-ban elfogadott Csjt novella6 megerősítette a házastársak azonos helyzetét. És bővítette a különélő szülők jogainak körét azzal, hogy a gyermek életét érintő fontos kérdésekben hozott döntést különélés esetén is közösen kell a szülőknek meghozniuk. Ekkor vezették be a kapcsolattartás fogalmát is: a láthatáshoz képest a kapcsolattartás rendszeresebb és gyakoribb, rugalmasabb viszonyt hozott létre a különélő szülő és a gyermek között, illetve a novella újrafogalmazta az érintett családtagok jogi helyzetét is. A New York-i Gyermekjogi Egyezmény kihirdetését7 követően szükségessé vált, hogy a családjogi normákat az Egyezmény előírásainak megfelelően módosítsák, ami 1995ben8történt meg. Ekkor jelent meg a jogszabály szövegében a gyermek érdekeinek elsődlegessége, a szabad véleménynyilvánításhoz való joga, és a közös szülői felügyelet lehetősége abban az esetben, ha azt mindkét különélő szülő kéri. A kapcsolattartás immár mint gyermeki jog jelenik meg, tartalma szerint személyes és közvetlen kapcsolat fenntartása a különélő szülővel.
2 3 4 5 6 7 8
1946. évi XXXIX. törvény a házasságon kívül született gyermek jogállásáról 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1952. évi 23. tvr. a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény hatálybalépése és végrehajtása, valamint a személyi jog egyes kérdéseinek szabályozása tárgyában 1/1974. (VI. 27.) OM rendelet a gyámhatósági eljárásról 1986. évi IV. tv a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról 1991. évi LXIV. törvény a Gyermekek jogairól szóló, New York-ban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről 1995. évi XXXI. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról
8
Az új Polgári Törvénykönyv (Ptk) koncepciójának kialakításakor (2003)9 kiemelt jelentőséget kapott a gyermek érdekének elsődlegessége („child's best interest”) a Gyermekjogi Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően, a szülő-gyermek kapcsolat rendezése, a gyermekvédelem kiemelt alapelvei. A Csjt-hez képest több, kiemelt fontosságú kérdés szabályozása megváltozott. Így a közös szülői felügyelet elrendelésének szabályai módosultak, a kapcsolattartás védett intézménnyé vált, újraszabályozása által lehetőség nyílt a rugalmasabb és gyakorlatiasabb rendezési formák elfogadására. A gyermek érdekének és véleményének figyelembevétele is hangsúlyosabbá vált. A gyermek kiegyensúlyozott életvitele elsődleges alapelv a bíróságok és hatóságok számára, meghallgatása széles körben kötelező lett. A több, mint fél évszázadon át hatályban lévő Csjt-t 2014. március 15-én váltotta fel az új Ptk.10 IV. családjogi könyve (továbbiakban: Csjk.). A Ptk. hatálybalépésével érintett átmeneti rendelkezéseket a Ptké.11 tartalmazza.
9 Magyar közlöny 2003. évi 8 és 2003. évi különszám 10 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 11 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről
9
II. A szülői felügyelet szabályozásának nemzetközi jogi és emberi jogi háttere A XXI. század kiemelkedő nyilatkozatainak mindegyike tartalmaz a családra, a szülői felelősségre, a kapcsolattartáshoz való jogosultságra vonatkozó rendelkezéseket, így az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata12 (1948), a Gazdasági Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya13 (1966), a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya14 (1966), a Nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény (1979), az Emberi Jogok Európai Egyezménye15 (1950) és az Európa Tanács több dokumentuma is. A szülői felelősség szempontjából kiemelt fontossággal bír a New York-i Gyermekjogi Egyezmény16 (1989), amelynek vonatkozó cikkei, azok jelentős szemléletformáló volta miatt, az egyes érintett fejezeteknél is hivatkozásra kerülnek. Az egyezmény 3. cikke deklarálja a gyermek mindenekfelett álló érdekének („child's best interest”) elsődlegességét, a 7. cikk a névhez való jog és a családban nevelkedés jogát, a 9. cikk a szülőkkel éléshez való jogot, illetve a jogot ahhoz, hogy a gyermek mindkét szülőjével személyes kapcsolatot tartson fenn. A 10. cikk a családegyesítési célú be- és kiutazásra, illetve a külön államban lévő családtagokkal való kapcsolattartásra vonatkozik, a 11. cikk a törvényellenes külföldre utazás és ott-tartás tilalmát mondja ki. A 12. cikk alapján a gyermeknek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz és ahhoz, hogy az őt érintő eljárásban meghallgassák. A 18. cikk mondja ki a szülők közös felügyeletének alapelvét, a gyermekük neveléséhez való jogot és az állam kötelezettségét a nevelésben történő segítségnyújtásra. Az elmúlt évtized tudományos fejlődése szempontjából sajátos jelentőséggel bír az Európai Családjogi Bizottság (Commission on European Family Law / CEFL) munkája. A Bizottságot akadémiai igénnyel hozták létre egyetemi tanárok Utrechtben, 2001-ben az európai családjogi szabályozás harmonizációjának elősegítése céljából. A Bizottság
12 Elfogadva 1948. december 10-én 13 1976. évi 9. törvényerejű rendelet az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya kihirdetéséről 14 1976. évi 8. törvényerejű rendelet az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya kihirdetéséről 15 1993. évi XXXI. törvény az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről 16 1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről
10
működését kifejezetten a tudományos módszertan használata és a jó gyakorlat („best practice”) keresése jellemzi, tevékenysége eredményét két formában tette közzé: családjogi elvek megfogalmazásával és a családjogi modelltörvény elkészítésével. Az Európai Családjogi Elvek egy-egy pontosan körülírt jogterület vizsgálatát követően elkészített javaslat / jelentés. A Bizottság a részletes kérdőív alapján elkészült nemzeti jelentéseket részterületenként feldolgozza, különös figyelmet fordítva a „common core”, a vizsgált jogrendszerekben alkalmazott közös megoldások megtalálására és elemzésére. A Bizottság javaslatokat is tesz a „better law” tekintetében: olyan megoldásokat dolgoz ki és javasol, amiket jobbnak ítél a jelenlegi nemzeti gyakorlatoknál. Ezek alapján fogalmazza meg az adott jogterületre érvényesnek tekintett Elveket, vagy dönt arról, hogy egyes kérdések tekintetében nincs szükség Elvre, annak szabályozását a nemzeti jogalkotóra kell bízni. A szülői felelősségre vonatkozó Elvet 2007-ben publikálták, hatása egyértelműen megfigyelhető a családjogi nemzeti kodifikációs folyamatokra. A Családjogi Modelltörvény (Model Family Code / MFC) az Európai Családjogi Elveket kiegészítő modellkódexként került kidolgozásra. A munka során nem csak európai, hanem annál szélesebb, nemzetközi szempontrendszerrel dolgoztak, helyenként az európai jogi gondolkodástól idegen, kanadai, vagy ausztrál jogból származó megoldásokat is alkalmaztak. Ennek megfelelően elsődleges célja sem a kodifikáció, inkább egyfajta gondolatébresztő kísérlet. Az Európa Tanács ugyancsak több családjogi, gyermekjogi témájú egyezmény elfogadása fölött gyámkodott. A jelen dolgozat szempontjából különösen jelentősek az Európai egyezmény a gyermekek jogainak gyakorlásáról17, az Európai egyezmény a gyermekekkel való kapcsolattartásról18, Európai egyezmény a gyermekek feletti felügyeleti
joggal
kapcsolatos
határozatok
elismeréséről
és
a
felügyelet
visszaállításáról19, Ajánlás a gyermekek részvételéről a családi és a társadalmi életben20, Ajánlás a gyermekek jogairól szóló európai chartáról21.
17 European Convention on the exercise of children's rights [CETS 160] 18 Convention on contact concerning children [CETS 192]. 19 European Convention on Recognition and Enforcement of Decisions concerning Custody of Children and on Restoration of Custody of Children [CETS 105] 20 Recommendation (1998) 8 on Childrens participation in family and social life 21 Recommendation (1979) 874 on a European Charter on the Rights of the Children
11
Kiemelkedő jelentőségű az 1980-ban elfogadott Gyermekek jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló Hágai Egyezmény22, amelynek értelmében a jogellenes gyermekelviteli ügyek az Európai Bíróság elé kerülnek. A Hágai egyezmény rendelkezései szerint a jogellenesen külföldre kerülő gyermek kiadását a szülői felügyeletet gyakorló szülő gyors és hatékony eljárásban követelheti, a külföldre kerüléstől számított 1 éven belül. Ezekben az eljárásokban kizárólag azt vizsgálja a bíróság, hogy az elvitel jogellenes volt-e, illetve hogy a visszavitel nem jelentene-e súlyos testi vagy lelki károsodást a gyermek számára. A jogellenes elvitel keretében azt kell vizsgálni, hogy a másik szülő hozzájárult-e az elvitelhez az adott tartalommal (így pl. nyaralási célú hozzájárulás nem alapozza meg az állandó külföldi életvitel céljából történő elutazást23. A kifejezett és egyértelmű hozzájárulás meglétét a kérelmezettnek kell bizonyítania24. Ezekben az ügyekben a bíróság a szülői felügyelet tekintetében nem hoz döntést, így a szülő nevelési alkalmasságát sem vizsgálhatja25. A döntés tilalma az ideiglenes intézkedésre is kiterjed mindaddig, amíg nem születik határozat arról, hogy a gyermeket nem kell visszavinni26. Az eljárásban érintett gyermek meghallgatható, de a meghallgatás ilyenkor a visszavitel által esetlegesen okozott károsodásra korlátozódik, csakúgy, mint a pszichológus szakértő véleménye27. Nincs jelentősége, hogy a szülői felügyeleti jogot a felek együtt gyakorolták-e az adott időszakban. A tömegesen jelenlévő, határokat átlépő családjogi viszonyokra vonatkozó szabályozási igény és a növekvő mobilizáció miatt felmerült az igény a családjogi viszonyokból származó jogok és kötelezettségek európai keretű kezelésére. Az Európai Unió magánjogi jogalkotásának legitimációja az Amszterdami szerződésből ered: ekkortól került a közösségi szervek hatáskörébe a polgári ügyekben történő igazságügyi együttműködés. Az Unió által elindított ú.n. Hágai program a tagállamok közötti jogérvényesítés elősegítését célozza, elsősorban eljárásjogi kérdésekben, mint a 22 1986. évi 14. törvényerejű rendelet a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló, Hágában az 1980. évi október 25. napján kelt szerződés kihirdetéséről 23 EBH2002. 634 (Legf. Bír. Pfv. II. 21. 402/2001.) Az a tény, hogy a család éppen költözött, az elvitel jogi megítélését nem érinti. 24 BH2014. 80. (Kúria Pfv. II. 20. 461/2013.) 25 BH1995. 283 (Legf. Bír. Pfv. II. 22. 338/1994.) A jogellenesen elvitt gyermek visszaadására irányuló eljárásban a bíróság nem a gyermek elhelyezéséről dönt, hanem azt vizsgálja, hogy történt-e jogellenes elvitel, és a visszavitel elrendelésének nincs-e akadálya. A kérdéses ügyben a gyermek elhozatalát Kalifornia állam területéről kifejezetten megtiltotta a bíróság 26 BH1991. 273 (Legf. Bír. Pf. II. 20 527/1991/2.) 27 BH2014. 80. (Kúria Pfv. II. 20. 461/2013.)
12
joghatóság meghatározása, a határozatok kölcsönös elismerése és végrehajtása. A családi jog területén anyagi jogi harmonizáció nem történik28. A szülői felügyelet szempontjából házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 2201/2003/EK rendelet (Brüsszel IIa. rendelet)29 irányadó. A rendelet az eredeti 1347/2000/EK rendeletre30 (Brüsszel II. rendelet) épül, amely még elsősorban házassági ügyekre vonatkozott, így abban a szülői felügyelet kérdései járulékos jelleggel voltak csak kezelve, szűk keretek között. A gyakorlatban azonban világossá vált, hogy a két terület elválasztása szerencsétlen megoldás, így a Brüsszel IIa. rendelet alkalmazhatósági körét kibővítették.
28 Szeibert Orsolya: A családjogi harmonizáció kérdései és lehetőségei Európában. HVG-ORAC, Budapest 2014 29 Council Regulation (EC) No 2201/2003 concerning jurisdiction and the recognition and enforcement of judgments in matrimonial matters and in matters of parental responsibility, repealing Regulation (EC) No 1347/2000. Official Journal, 2003.12.23. 30 Council Regulation No 1347/2000 of May 2000 on Jurisdiction and recognition and enforcement of judgme
13
III. A szülői felügyeletre vonatkozó magyar jogi szabályozás 1. Az Alaptörvény31 Az Alaptörvény L) cikke szól a házasság és család védelméről és értékéről32. Miközben a jogalkotó világossá teszi, hogy a családi viszonyok tekintetében előnyben részesíti a házassági formát az együttélés egyéb formái közül, azt is egyértelműsíti, hogy a szülőgyermek viszony fennállta önmagában is családot eredményez. A kettősség nehezen feloldható a házasságban nem élő, de gyermeket nevelő párok esetén, akik így egymás családjának nem tekinthetők, közös gyermekük tekintetében azonban mégis családot alkotnak. Az Alaptörvény VI. cikke a magánélet és családi élet védelmét, a kapcsolattartás és otthon védelmének elvét fogalmazza meg. A XVI. cikk határozza meg a szülők gyermekeikkel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit. Ugyanezek a rendelkezések alapozzák meg az állam beavatkozási körét is. Az Alaptörvény értelmében a gyermeket főszabályként az emberi jogok összessége megilleti, de ahhoz, hogy ezen jogokkal élni tudjon, védelemre és gondoskodásra tarthat igényt. Ezzel összefüggésben értelmezendő a szülők alkotmányos joga a gyermekük nevelésével összefüggő döntéshozatalra és alkotmányos kötelezettsége a gondoskodás és taníttatás tekintetében. A családok védelméről részletesebben a 2011. évi CCXI. tv.33 (Csvt.) rendelkezik, amely a célok, és alapelvek között fogalmazza meg a család és házasság intézményének védelmét és a gyermekvállalás támogatását. A jogszabály rendezi továbbá a családi jogállás kérdéseit és az abból eredő fő kötelezettségeket és jogokat. A család házassághoz kötött értelmezése komoly vitákat kavart, mivel abból kizárta az egynemű és házasságon kívül élő párokat is. A kérdést az Alkotmánybíróság is vizsgálta34. Miközben ennek jelentősége és hatása jelentős a gyermeket nevelő, nem hagyományos együttélési formát választó párok esetén, fontos megjegyezni, hogy a 31 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 32 L) cikk (1) bek.: „Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony.” 33 2011. évi CCXI. törvény a családok védelméről 34 31/2012. (VI. 29.) AB határozat a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény 8. § hatálybalépésének felfüggesztéséről és 43/2012. (XII. 20.) AB határozat a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény 7. § és 8. §-ai alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről
14
Csjk. szülői felügyeletre vonatkozó rendelkezései nem tesznek különbséget a szülők között aszerint, hogy köztük fennállt-e házasság, vagy más életközösség: a szülői és gyermeki jogok tekintetében a szülők jogai családi státuszuktól függetlenül azonosak, a különbségtétel alapja az együttélés vagy különélés ténye. Ebből a szempontból tehát a Csjk. a szülő-gyermek viszony által keletkezett család teljes-értékűsége mellett dönt. 2. Anyagi jogi és eljárásjogi szabályok A családjog hatályos normáit a Ptk.35 IV. családjogi könyve, a Csjk. tartalmazza 2014. március 15. óta. A hatálybalépést követő átmeneti időszakra vonatkozó rendelkezések a Ptké-ben36 találhatók. Mára elmondhatjuk, hogy a jelenleg folyamatban lévő ügyekben egyes, kivételesen elhúzódó eseteket leszámítva – a Csjk. rendelkezései irányadóak. A Csjk. meglehetősen sok eljárási jellegű szabályt tartalmaz, ezek oka garanciális jellegű. Családjogi ügyekben a bíróság eljárására a Pp. 37, a gyámhivatal eljárására a Gyvt.38 irányadó, ez utóbbi tekintetében a Ket.39 szabályai megfelelően irányadók. A Pp. IV. részében a különleges eljárások között szerepelnek a házassági perek (XV. fejezet), a szülői felügyelet megszüntetésére irányuló perek (XVII. fejezet) és a gyermek családjogi státuszát rendező pertípusok40, elismerve ezen perek egyedi jellegzetességeit. A Gyvt. a gyámügyi eljárási szabályokon túl a gyermekjogok legszélesebb felsorolását tartalmazza. A Gyvt. 6. §-a alapítja meg a gyermek jogát az „egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez”, de ugyanitt van szó a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéshez való jogról is. A 7. § (4) bek. biztosítja a gyermek jogát a kapcsolattartásra a szülői felügyeleti jog megszűnésén túl is. Az (5) bek. kifejezetten nevesíti a gyermek kapcsolattartásra való jogát mindkét szülőjével, abban az esetben is, ha eltérő államokban élnek. A 8. § (1) bek. a gyermek szabad véleménynyilvánításhoz való jogát rögzíti, kiemelve, hogy az őt érintő kérdésekben jogosult ahhoz, hogy meghallgassák és véleményét 35 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 36 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről 37 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról 38 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 39 2004. évi CXL. törvény közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 40 XVI. fejezet: apasági és származás megállapítása iránti egyéb perek, XVII. fejezet: az apaság vélelmének megdöntése nemperes eljárásban
15
korára, egészségi állapotára és fejlettségi szintjére tekintettel figyelembe vegyék. A Gyvt.-t kormányrendeleti szinten a Gyer.41 egészíti ki. A Csvt. tartalmazza a szülői kötelezettségek listáját, valamint néhány olyan alapelvet, amely a család felépítése, dinamikája szempontjából jelentősek. Így a 9. § szerint a családban az anya és az apa a szülői felelősség alapján azonos kötelezettségekkel és jogokkal bír. A szülő köteles és jogosult arra, hogy kiskorú gyermekét családban gondozza, felelősen nevelje, és a gyermeke testi, szellemi, lelki és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket, az oktatásához és az egészségügyi ellátásához való hozzájutását biztosítsa. A kiskorú gyermek szülője köteles különösen gyermeke emberi méltóságát tiszteletben tartani, vele együttműködni, és az őt érintő kérdésekről korának és fejlettségének megfelelően tájékoztatni, véleményét figyelembe venni. 3. A családjog a magyar magánjogban, szülői felügyelet a családjogban Azzal, hogy a családjog szabályai nem önálló kódexben, hanem az új Ptk.-n belül, önálló könyvben kaptak helyet, az is egyértelművé vált, hogy a jogalkotó a családjog helyét a jogrendszer egészében máshogy értelmezi, mint ahogy a Csjt. idején tette. A családjog egésze tekintetében elsődlegessé vált a felek autonómiájának elismerése, amely mellett megmaradt a szabályozás kettőssége: a gyermekvédelem közjogias szabályaival való szoros kapcsolat lehetővé teszi, hogy szükség esetén a gyermek érdekében gyors beavatkozási lehetőség álljon rendelkezésre. A családjog nagyon érzékeny területe a magánjognak: olyan személyes viszonyokat próbál meg kézben tartani, amik érzelmileg rendkívül átfűtöttek, nagyon sok tradicionális és örökölt elem érvényesül, ami sokszor felülírja az érvényes jogszabály alkalmazhatóságát. A családok belső ügyeinek rendezésére a jog eszközei nem ideálisak: alapelvi szinten egyértelmű a deklarációs igény a rosszul felépített családi struktúrák, eltolódott erőviszonyok helyreállítására, sérülékeny vagy egyértelműen gyengébb fél védelmére, de az állam és a jog beavatkozási lehetőségei csekélyek és felületesek. Az emberek jogismerete a családjoggal kapcsolatban az átlagosnál jobbak, ugyanakkor nem naprakészek. A szülői felügyelet a családjog egyik központi intézménye, melybe a gyermek-szülő kapcsolat minden, jog által érintett vetülete és a szülők egymás közti kapcsolatának 41 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
16
egyes részei is beletartoznak. Alapvető változást deklarál a Csjk. azzal, hogy a gyermekelhelyezés kifejezés alkalmazási körét megváltoztatta és arra az esetre korlátozza, amikor a gyermekkel kapcsolatos, rendesen a szülői felügyelet körébe tartozó feladatokat harmadik személy látja el. 4. A családjog alapelveinek érvényesülése a szülői felügyelet kapcsán A családjogot a személyi viszonyok elsődlegessége, a jogon kívüli értékek, erkölcsi elvárások nagyobb súlya, a családtagok mellérendeltsége mellett a gyermekekkel kapcsolatos nevelői alá-fölé rendeltségi viszony, a gyermek védelmének kiemelt jelentősége, illetve egyes közigazgatási jellegű normák teszik egyedivé. A jogi beavatkozás a családi viszonyokba a felek autonómiájának védelme miatt nem szerencsés42 – a jól működő rendszerből az állam kivonul, de ha szükséges a fellépés a gyermek vagy család védelmében, akkor gyors és hatékony közbelépésre van lehetőség. A Ptk. alapelvei természetesen a családjog területén is érvényesülnek, így a jóhiszeműség, tisztesség alapelve , joggal való visszaélés tilalma , az elvárhatóság, saját felróható magatartásra hivatkozás tilalma a családi jogviszonyokban is betartandó követelmények43. A IV. könyv elején azonban további, a családjogra vonatkozó alapelvek is meghatározásra kerültek. Ez a megoldás jól szemlélteti, hogy a Ptk-n belül megmarad a családjogi szabályozás önállósága44. A Csjk. nem tartalmaz katalógusszerű jog-felsorolást, a gyermekek jogait a Gyvt. 6-10. § tartalmazza. A Gyvt. 11. § a gyermeki jogok védelmét mindenki kötelezettségévé teszi, aki a gyermekkel foglalkozik. Kiemelt alapelvként jelenik meg mindenütt a gyermek érdekének fokozott védelme és a családban nevelkedés joga. A gyermek legfőbb érdekére a bíróságok közvetlenül is hivatkoznak45. A legfőbb érdek mindig
konkrét
gyermekre,
konkrét
élethelyzetben
vonatkoztatott
fogalom,
természeténél fogva nagyon szubjektív. Értelmezését segítheti a családjogi, alapjogi elvekkel, emberi és gyermekjogokkal való összevetése.
42 43 44 45
Weiss Emília, 2000 EBH2008. 1776 (Legf. Bír. Pfv. II. 22. 107/2007.), BH2010. 299 (Legf. Bír. Pfv. II. 20. 622/2010.) Kőrös A. 2014, 27. o pl. BH2013.269 (Kúria Pfv. II. 20. 799/2012.)
17
IV. Szülői felügyelet tartalma 1. Elvek és általános szabályok A szülői felügyelet gyakorlásának elvei és főként problémái világszerte jelentős változáson mentek keresztül46. A családon belüli feszültségek megoldása pusztán jogi eszközökkel nem lehet sikeres, de egy rugalmas, a felek autonómiáját tiszteletben tartó, ugyanakkor a gyermek érdekében beavatkozni tudó szabályozás adhat egy olyan keretet, amelyben ezek az érzelmekkel és sokszor anyagi veszteséggel terhes helyzetek kevesebb feszültséggel oldhatók meg. Az új Ptk. ennek megfelelően a szülők felelősségét és autonómiáját helyezi a középpontba, elsődleges szerepet szán a szülők megállapodásának, hangsúlyossá teszi együttműködési kötelezettségüket, tágítja a közös szülői felügyelet alkalmazásának körét. Terminológiai szinten is megkülönbözteti immár a jogszabály a szülők egymás közti viszonyaiban alkalmazott, a gyermekkel kapcsolatos szülői jogokat rendező eljárást és jogintézményt
(szülői
felügyelet)
a
gyermek
harmadik
személyhez
vagy
gyermekvédelmi célú intézeti elhelyezését (gyermekelhelyezés), világossá téve a két esemény közötti eltérő személyi helyzetet és megfelelve ezzel a nemzetközi terminológiai szokásnak. Az új szabályozás rugalmasabb kereteket biztosít a működő, önszabályozást bevezetni képes családok számára, a különélő szülő jogainak és kötelezettségeinek szélesebb körben való megfogalmazásával, a kapcsolattartás szabályainak újrafogalmazásával igyekszik a gyermek és szülő viszonyát jobbítani. Széles körben lehetővé teszi a mediáció alkalmazását – akár kötelező jelleggel is – a szülők és gyermekek számára annak érdekében, hogy működőképes családi viszonyokat tudjanak létrehozni és fenntartani a szülők együttélésének megszakadását követően is. 2. A szülői felelősség – a szülői felügyelet tartalma, elemei A szülői felügyelet szabályozása új struktúrát kapott, amelynek keretei között először megfogalmazásra kerülnek a szülői felügyelet általános szabályai, ezt követi a szülői
46 Kőrös András: Az új Ptk. Családjogi Könyve – a 2013. évi V. törvény és a Szakértői Javaslat összevetése
18
felügyelet tartalmának részletezése, majd a szülői felügyelet gyakorlásának szabályai. A dolgozat ugyanezen rendezési elv alapján épül fel. A szülői felügyelet mindazon jogok és kötelezettségek összessége, ami a szülőt / szülőket gyermekük kiskorúságára tekintettel megilletik, illetve terhelik. A szülői felügyelet tartalmi elemei közé tartozik a gyermek nevének meghatározása, gondozása, nevelése, tartózkodási helyének meghatározása, vagyonának kezelése, törvényes képviselete, a gyámnevezés és a gyámságból való kizárás. A szülői felügyeletre vonatkozóan a Csjk. a családjog általános elvein túl további jogelveket fektet le: (1) Az együttműködési kötelezettség alapelvi szintű szabály, mely a szülői együttműködést azok egymás közti viszonyától függetlenül elvárja. Az együttműködési kötelezettség tartalma bővebb az együttdöntési jog körénél, idetartozik pl. a (kölcsönös) tájékoztatási kötelezettség is. (2) A szülői felügyelet gyakorlásának célja a gyermek érdekeinek (megfelelő testi, szellemi, erkölcsi fejlődésének) elsődlegessége biztosítása. (3) Szülők egyenjogúságának elve közös szülői felügyelet esetén. Ha a szülői felügyeletet az egyik szülő gyakorolja, a másik döntési jogköre csak a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekre korlátozódik. (4) A gyermek bevonása a döntésekbe: az elv alapja a Gyermekjogi Egyezmény 12. cikke (meghallgatáshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jog), amely egyre hangsúlyosabb családjogi alapelvvé válik. Az elv azon a premisszán alapul, hogy a gyermek a családjogi döntéseknek nem tárgya, hanem aktív résztvevője. A gyermek meghallgatása általános kötelezettséget jelent a családjogban, ami a szülőket, és a bíróságot, gyámhatóságot is terheli. A gyermek döntésekbe való bevonása a családjogban a mindennapi döntések során is érvényesül, és tartalmilag magába foglalja a tájékoztatási kötelezettséget, a meghallgatáshoz való jogot, és a gyermek véleményének és akaratának figyelembe vételét is, ítélőképességének megfelelő súllyal. A Csjk. több különböző formában is utal a gyermek családi döntésekbe való bevonására: általános elvárásként a döntések előkészítése során, bizonyos esetekben a gyermek és szülő közös döntését írja elő (megegyezés hiányában vita esetén a
19
gyámhatóság dönt , egyes kérdésekben pedig a korlátozottan cselekvőképes gyermek döntési autonómiáját ismeri el (pl. nyilatkozat apai elismerés, örökbefogadás kapcsán). (5) A szülői felügyelet korlátozásának kivételessége . A Csjk. modern személete alapján a szülői felügyelet családon belüli természetes korlátait a gyermeki jogok jelentik, míg külső kontrollként a korábbinál szűkebb körben, kivételesen indokolt esetben avatkozhat be az állam a család életébe a megfelelő törvényi garanciák figyelembevételével: kizárólag törvényben meghatározott esetben, a gyermek érdeke céljából, az arányosság szempontját figyelembe véve. 3. Névadás A Gyermekjogi Egyezmény 7. cikke fogalmazza meg a névhez való jogot, amelynek funkciója szélesebb, mint azt gondolnánk. Kapcsolódik a származás, a vér szerint család megismerésének jogához, a joghoz, hogy lehetőleg ez a család nevelje. Ugyancsak a névviseléshez való joghoz kötődik az állampolgársághoz és az anyakönyvezéshez való jog is. A Csjk-hoz képest jelentősen megváltoztak a képzelt apa bejegyzésének szabályai. Itt az anya, illetve a nagykorú gyermek döntési autonómiája került előtérbe47. 4. Gondozás és nevelés A Csjk. 4:152. § alapján a szülői felügyelet körébe tartozik a gyermek gondozása, lakóhelyének és tartózkodási helyének meghatározása. A gondozás és nevelés a szülő legalapvetőbb tevékenysége, egyben joga és kötelezettsége. A tevékenység köre meghaladja az iskoláztatási kötelezettség teljesítését, a gyermek felneveléséhez és megélhetéséhez szükséges érzelmi és tárgyi feltételek biztosítását, döntések meghozatalát jelenti. A gyermek nevelésének és életpályájának megválasztása az Alaptörvényben lefektetett alkotmányos jog (XVI. cikk (2)-(3). bek.) – és egyben kötelezettség is. A nevelés igen
47 A gyermek főszabályként anyja születési vezetéknevét kapja és csak az anya kezdeményezésére kerülhet képzelt személy a gyermek anyakönyvébe apaként bejegyzésre. Az anya szabadon dönthet arról, hogy a gyermek az ő vagy a képzelt apa családi nevét viselje-e. A 18. életévét betöltött gyermek ezt maga is kérelmezheti, ha erre nem került sor, vagy töröltetheti a képzelt apát. A szabályozás részletei a Gyer. 60-61. §-ban kerültek meghatározásra.
20
tág spektrumot fed le, amelynek területén széles körben a szülői integritás érvényesül. A nevelés körébe eső, lelkiismereti és vallásszabadságot érintő családjogi vitákban nem dönthet a gyámhatóság, a világnézeti kérdések a bírói mérlegelés körébe sem vonhatók48. A gyermek neveléséhez való jog és kötelezettség a szülőt terheli, aki ebbe a tevékenységbe más (általában rokoni kapcsolatban is álló) segítő felnőtteket szabadon bevonhat. A Csjt. ezt a valós helyzetet ismerte el azzal, hogy a szoros kapcsolatban, közös háztartásban élő személyek, általában az új partner, nagyszülő, együtt élő távolabbi rokon a szülői felügyeletet gyakorló szülő jogán, de önállóan elláthat feladatokat, gyakorolhat jogokat és terhelhetik kötelezettségek . 5. Tartózkodási hely meghatározása A tartózkodási hely meghatározása a gondozás és nevelés körébe eső, egyre nagyobb jelentőséggel bíró kérdés. A gyermek lakóhelye a szülő mindenkori lakásában van, így a szülő esetleges költözése nem jár a gyermek elhelyezésének megváltozásával 49. A szülő háztartását a gyermek családtagi minőségben használhatja, akkor is, ha átmenetileg máshol tartózkodik. A Ptk. 4:79. § alapján a szülők előzetes megállapodásban rendezhetik a gyermek lakhatásának kérdéseit, a gyermek megfelelő lakhatáshoz való jogát azonban a megállapodásnak biztosítania kell. A megfelelő életteret biztosító lakáson túl azonban nem nyújtható a gyermek igénye: önmagában amiatt, hogy kényelmesebb, tágasabb lakással is rendelkezik valamelyik szülő, a bíróság a megállapodás tartalmától nem térhet el50. A tartózkodási hely megválasztásának különös esete, amikor a gyermek valamely szülőjével külföldre távozik. A Csjt. a külföldön tartózkodás időtartamához (egy év) kötötte, hogy megkívánja-e ahhoz a különélő szülő hozzájárulását. A szabály azonban rugalmatlannak és könnyen kijátszhatónak bizonyult, mivel egy hosszabb időtartamú külföldön tartózkodás rövidebb időszakokra szabdalásával már okkal lehetett hivatkozni arra, hogy több, rövidebb kint tartózkodásról van csak szó. Ezzel a szabályozási
48 BH2001. 479 (Legf. Bír. Pfv. II. 20. 480/1999) 49 BH2003. 504. (Legf. Bír. Pfv. II. 20. 462/2001.). A gyermek tartózkodási helyére vonatkozó közös szülői döntésnek akkor van helye, ha a szülői felügyeletet gyakorló szülő a gyermeket tartósan a saját állandó lakásán kívül, más személynél, vagy intézetben kívánja elhelyezni. 50 Legf. Bír. Pfv. II. 20. 667/2007. - 1698/2007. számú polgári elvi határozat
21
struktúrával a Hágai Egyezmény51 alkalmazhatósága is megnehezült, mivel a gyermek jogellenes külföldre vitele miatt egy éven belül nem lehetett eljárást indítani, míg egy éven túl az időmúlás jelentett problémát. Ezt a rendszert változtatta most meg a Csjk. azzal, hogy a külföldön tartózkodáshoz a különélő szülő hozzájárulását a tartózkodás időtartamától függetlenül, célhoz kötötten kéri. A gyermek a jelenlegi szabályozás szerint tehát a vele együtt élő szülővel rövidebb időre a különélő szülővel külföldre utazhat. (Ugyanezen jog a Ptk. 4: 180. § alapján a különélő szülőt is megilleti). 6. Vagyonkezelés A szülői vagyonkezelés tekintetében a szabályozás jelentősen változott a Csjt.-hez képest . A beavatkozás minimalizálásának elve mentén a szülői önállóság szerepe ebben a kérdésben is nőtt. A Csjt.-ben főszabályként alkalmazott megoldás, hogy a gyermek vagyonát a gyámhatóságnak be kellett szolgáltatni, most már csak egyedi ügyben történő kivételes korlátozási lehetőséget jelent, abban az esetben, ha a gyermek érdekeit a szülők súlyosan sértik. A szülői felügyeletet közösen gyakorló szülők főszabályként a vagyonkezelői jogot is közösen gyakorolják. Mindamellett több módon is létrejöhet olyan helyzet, amikor az egyik szülő egyedüli vagyonkezelőjévé válik a gyermek vagyonának. Ez történhet a szülők közötti, köziratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt megállapodása által, illetve úgy, hogy a bíróság vagy gyámhatóság az egyik szülőt kijelöli erre a feladatra. A gyermek vagyonának felhasználásával kapcsolatos szabályozást a Csjk. kisebb pontosításokkal átvette a Csjt.-ből52. A szülő a gyermek vagyonát köteles kiadni a nagykorú gyermeknek, vagy annak, akinek a vagyon a kezelése alá került. A korábbi Csjt. szabályozással ellentétben azonban a vagyon állagával immár nem kell elszámolni. 51 1986. 14 tvr. a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló, Hágában az 1980. évi október 25. napján kelt szerződés kihirdetéséről 52 A legfontosabb változás, hogy bár a gyermek eltartásáról elsődlegesen a szülei kötelesek gondoskodni és rászorultságát vélelmezni kell, a gyermek vagyonából származó nettó jövedelmét a gyermek indokolt szükségleteire kell fordítani. Ha a vagyon jövedelme nem elegendő a gyermek eltartására és a szülők sem képesek a tartását biztosítani, a gyermek vagyonának állagát is igénybe vehetik (Ptk. 4: 215. § (2) bek.). Továbbra is igényelheti a szülő, hogy ha a gyermek keresménnyel rendelkezik, a tartás költségeihez járuljon hozzá.
22
7. Törvényes képviselet A szülő törvényes képviselete főszabályként a gyermek személyi és vagyoni ügyeire is kiterjed. Vagyonkezelői joggal nem rendelkező szülő nem járhat el törvényes képviselőként sem. A szülői képviseleti jog nem terjed ki a kizárólag személyesen tehető nyilatkozatokra53, illetve egyes egészségügyi jognyilatkozatokra54. A Csjk. kizárja a szülőt az olyan ügyben való képviseletből, amelyben érdekellentét áll fenn a gyermek és a szülő, vagy annak házastársa, élettársa, egyenes ági rokona, törvényes képviselete alatt álló más személy között. Ilyenkor a gyámhatóság eseti gyámot rendel. Ilyen érdekellentét leggyakoribb formái a státuszperek – különösen apaság vélelmének megdöntése iránti perek55
56
–, illetve az öröklés és azzal kapcsolatban létrejövő
tulajdoni viszonyokkal kapcsolatos jogviták, amelyekben a túlélő szülő és a gyermek érdeke a közös tulajdon rendezése57
58
, illetve az özvegyi haszonélvezet kérdésében59
ellentétes lehet. 8. Gyámnevezés, gyámságból való kizárás joga A jogszabály a gyámnevezés jogát is nevesíti a szülői felügyelet tartalmának meghatározásakor. A gyámnevezés korlátja, hogy az ahhoz való jogot a másik szülő
53 pl. 16. életévét betöltött kiskorú házasságkötése, 14. életévét betöltött kiskorú örökbefogadáshoz való hozzájárulása, korlátozottan cselekvőképes kiskorú végrendelkezése (közvégrendelet) 54 Pl. korlátozottan cselekvőképes gyermek egészségügyi jognyilatkozata a szülő beleegyezésével. A 16. életévét betöltött gyermek megnevezhet maga helyett más cselekvőképes személyt, aki a beleegyezés és visszautasítás jogát gyakorolja. 55 BH1985. 190. (P. törv. II. 20 737/1984.): Az anya nem képviselheti kiskorú gyermekét a házastársa (volt házastársa) ellen apaság vélelmének megdöntése iránt indított perben. A törvényes képviseletet ilyenkor a gyámhatóság által kirendelt eseti gondnok látja el. 56 BH1984. 193 (P. törv. II. 20 567/1983.): Az anya nem képviselheti gyermekét olyan ügyben, amelynek tárgya annak megállapítása, hogy az anya férje vagy volt férje a gyermeknek nem apja. Ilyen per indítására a gyámhatóság által a törvényes képviselet ellátása céljából kirendelt eseti gondnok jogosult. 57 BH1982. 199 (P. törv. II. 20 619/1981.) Ha a törvényes képviselő és az általa e minőségben képviselt kiskorú örökös között érdekellentét áll fent, a közjegyzőnek a kiskorú örökös részére ügygondnokot kell kijelölnie 58 BH1983. 405. (PJD X. 125., P. törv. I. 20 072/1983.) A szülő és gyermekek közös tulajdonában álló, szülő haszonélvezeti jogával terhelt ingatlan kisajátítása miatti kártalanítás tekintetében a szülő az eltérő jogcímeken járó kártalanításra való tekintettel nem járhat el törvényes képviselőként. 59 BH1987. 206 (P. törv. II. 20 800/1986.): A túlélő házastárs hagyatéki ügyben az özvegyi haszonélvezeti jog megváltása érdekében érdekellentét miatt kiskorú gyermeke képviseletére ügyvédi meghatalmazást nem adhat. Ilyen esetben a kiskorú részére ügygondnokot kell kirendelni.
23
szülői felügyeleti joga megelőzi. Amíg tehát van a gyermek nevelésére alkalmas szülő, addig a gyermek számára gyámot kirendelni nem lehet.
24
V. A szülői felügyelet gyakorlása 1. Közös szülői felügyelet A szülői felügyelet a szülői státuszból következik, ezért mindkét szülőt megilleti. Ennek megfelelően a szülői felügyeletet a szülők a Csjk. 4:164. § alapján főszabályként közösen gyakorolják, akkor is, ha nem élnek együtt. Ez jelentős újítás a Csjt. szabályaihoz képest, amikor a közös szülői felügyelet a szülők erre vonatkozó megegyezése esetén jöhetett csak létre és megfelel a családjogi kodifikáció európai trendjének is, amely szerint a gyermek és szülő közötti jogviszonyt el kell távolítani a szülők közti partnerkapcsolattól vagy annak hiányától. Együtt élő szülőknél vélelmezhető, hogy a szülők ilyen feladataikat egymással összhangban, családi munkamegosztás keretében, remélhetőleg nagyjából egyforma mértékben, úgy gyakorolják, hogy az minden családtagnak megfeleljen. Ebben a tekintetben nincs jelentősége annak, hogy házastársakként vagy élettársakként élnek-e együtt a szülők. Különélő szülők esetén, amíg nem rendezték a szülői felügyelet gyakorlásának módját, vagy gyámhatóság, bíróság ebben a kérdésben nem döntött, addig a szülői felügyelet továbbra is mindkét szülőt megilleti, gyakorlása közösen történik. Ilyenkor a gyermek az egyik szülő háztartásában él, ami azonban automatikusan a szülői felügyelet arányainak eltolódásához vezet: a különélő szülő nem lesz képes feladatait azonos intenzitással ellátni, a szülői felügyeletet ténylegesen az együtt élő szülő gyakorolja. Az ilyen feladatmegosztás viszont a kialakult bírói gyakorlat szerint60 a szülők közötti, ráutaló magatartással létrejövő megállapodásnak tekintendő, amelynek tartalma szerint vagy a szülői felügyelet megosztása, vagy valamelyik szülőre testálása történik. A szülői megállapodás jelentősége, hogy a tartósan az egyik szülőnél élő gyermek esetén a másik szülő nem a szülői felügyelet rendezését, hanem megváltoztatását kérheti, ami számára komolyabb bizonyítási teherrel jár. A fenti szabályokat értelmezve arra jutunk, hogy függetlenül a Ptk. 4:164. §-ban foglalt elvtől, ténylegesen különélő szülők esetében csak akkor lesz közös a szülői felügyelet, ha erre mindkét fél igényt tart. Ilyenkor a bíróság a gyermek lakóhelyére és a szülői 60 EBH2000. 212 (Legf. Bír. Pfv. II. 22. 093/1998.) Nem a gyermekelhelyezésre, hanem az elhelyezés megváltoztatására vonatkozó jogszabály alapján kell elbírálni a jogvitát, ha a különélő szülők közül a gyermek huzamosabb ideje, mindkettőjük egyetértésével egyikük háztartásában nevelkedik.
25
felügyelet rendezésére vonatkozó egyezséget jóváhagyja, a kapcsolattartás szabályairól azonban nem határoz. A bíróság ebben az esetben is vizsgálja a gyermek érdekeinek érvényesülését, így a bírósági jóváhagyás nem történhet automatikusan: a szülőknek elő kell adniuk, hogyan kívánják gyakorolni a közös szülői felügyeletet. Erre vonatkozóan bizonyítás is elrendelhető és a gyermek meghallgatása is szükséges lehet. A közös szülői felügyelet tartalma szerint a felügyeleti jogok és kötelezettségek összességének rugalmas és arányos elosztását jelenti a két szülő között, azonban nem jelent közös döntést minden felmerülő kérdésben. A sürgős döntéseket a jelenlévő szülő önállóan hozza meg a gyermek érdekében, a másik szülő tájékoztatása mellett. A közös felügyelet korláta a Ptk. 4:164. § (2) bek-ben foglalt követelmény, mely szerint a szülőknek a közös szülői felügyelet gyakorlása során biztosítaniuk kell a gyermek kiegyensúlyozott életvitelét. 1. 1 Váltott elhelyezés Különélő szülők közös szülői felügyeletének egyik egyedi megoldása a váltott elhelyezés. Ebben az esetben a gyermek kb. azonos időtartamban felváltva lakik az anyjánál és apjánál: ilyenkor tehát nem együtt élő szülőről és széles kapcsolattartási joggal bíró másik szülőről van szó, hanem tényleges, érdemi, felváltott idejű nevelésről. A Csjk. a váltott elhelyezést nem szabályozza, így nem is tiltja azt. 2. A felügyeleti jogosultságok megosztása 2. 1. Döntés a szülői felügyelet gyakorlásáról A szülők egymás közti felelősség-megosztásának módja elsősorban a szülők megállapodásán alapul, akik nagy szabadsággal rendelkeznek ennek eldöntésekor, hogy minél inkább az ő sajátos körülményeikhez igazíthassák a szülői felügyelettel együtt járó jogokat, kötelezettségeket, feladatokat. A különélő szülők, ha nem kívánják fenntartani a közös szülői felügyeletet, megoszthatják egymás között a szülői felügyeleti jogokat és kötelezettségeket, vagy megállapodhatnak abban, hogy azt egyikük gyakorolja.
26
Ha a szülők között nem jön létre megállapodás, a bíróság dönt – kérelemre, vagy akár hivatalból. A bíróság döntése eltérhet a szülők kérelmétől61, feladata a gyermek számára a legmegfelelőbb megoldás megtalálása. A döntés során a bíróság a szülői felügyelet teljes körű gyakorlásának jogát telepíti az egyik szülőre. A bíróság feladata ekkor, hogy a megtalálja a gyermek testi, szellemi fejlődését kedvezőbben biztosító szülőt a gyermek mindenek felett álló érdekében, ezért a szülői felügyeletről való döntés nem lehet szankciós célú62. A gyermektől különélő szülő felügyeleti jogának szünetelését nem mondja ki a bíróság, annak ellenére, hogy ténylegesen nem gyakorol szülői felügyeleti jogot, mivel az ilyen szülő nevelésre alkalmassága nem kérdőjeleződik meg, illetve mert vannak / lehetnek felügyeleti részjogosultságai is. A bíróság akkor helyezheti el a gyermeket harmadik személynél, ha a gyermek érdekét veszélyezteti a szülői felügyelet gyakorlása, és a harmadik személy a nála történő elhelyezést maga is kéri 2. 2. A gyermek sorsát érintő lényeges kérdések A szülők a gyermek életét érintő lényeges kérdésekben a szülők közösen döntenek. Ha nem sikerül egyetértésre jutni, a lelkiismereti és vallásszabadságot érintő kérdések kivételével minden esetben a gyámhatóság hoz döntést. A 4: 175. § tételes felsorolást tartalmaz a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések tekintetében63, kérdéses azonban, hogy a felsorolás taxatív-e. Mind a jogszabály szövegének elemzése, mind a téma vizsgálata arra enged következtetni, hogy nem taxatív felsorolásról van szó, annak tartalmát a szülők igény szerint bővíthetik és más kérdéseket is lényeges kérdésnek minősíthetnek. A bíróság a lényegi kérdésben való döntés jogát korlátozhatja, vagy megvonhatja a gyermek érdekeire tekintettel. Kérdéses, hogy a gyakorlatban ez milyen keretek között lesz gyakorolható – a lényegi kérdésekre vonatkozó döntések mindig konkrét
61 BH1998. 26 (Legf. Bír. Pf. II. 20.003/1996.) A bíróság a gyermekelhelyezés legmegfelelőbb módjának kiválasztásánál a felek kérelmeitől eltérhet. 62 BH1995. 717, Legf. Bír. Pfv. II. 21. 815/1994. sz 63 Ezek: a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása
27
élethelyzethez kötöttek, ezért nehéz elképzelni azt a helyzetet, amikor már a helyzet bekövetkezése előtt indokolt a szülő kizárása egy később bekövetkező döntésből. 2. 3. A szülők együttműködési kötelezettsége A szülőknek, függetlenül attól, hogy közös szülői felügyeletet gyakorolnak-e, egymás felé kölcsönös együttműködési és tájékoztatási kötelezettségük áll fenn. Az együttműködési kötelezettség különös jelentőséggel bír, ha a szülői felügyeletet közösen gyakorolják a felek, de annak hiányában is terheli őket. Az együttműködés célját
és
egyben korlátját a jogszabályszöveg tartalmazza:
az
a gyermek
kiegyensúlyozott fejlődése érdekében történik, egymás tiszteletben kell tartása mellett. Az együttműködési kötelezettség tehát nem fordulhat zaklatásba, számonkérésbe. Az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség kiterjed a kapcsolattartásra is: annak elmaradásáról, akadályozó körülményekről, esetleg felmerült fontos esetekről tájékoztatni kell, az együttműködés körében pedig a gyermeket megfelelően fel kell készíteni a kapcsolattartásra. 3. Kapcsolattartás 3. 1. A kapcsolattartáshoz való jog természete A gyermek alanyi joga a mindkét szülőjével megvalósuló, rendszeres és személyes kapcsolat (Gyermekjogi Egyezmény 18. cikke), de ez vezethető le a szülők közös, a gyermek felnevelésére vonatkozó alkotmányos felelősségéből is64. A különélő szülő oldaláról tekintve a kapcsolattartás a legfontosabb jog. Ezáltal valósul meg a gyermek nevelésében való részvétel, ennek feltételei a fent felsorolt egyéb kötelezettségek. Ezért önálló paragrafust kapott a Csjt-hez képest részletesebb, de továbbra is keretjellegű szabályozás.
64 Ennek a véleménynek ellent mond a BDT2003. 876 (Fővárosi Bíróság 54. Pf. 25 533/2001/18.), amelyben a szülő kártérítési igényét, amely azon alapult, hogy a gyermekek jogellenes külföldre költöztetése miatt a kapcsolattartási jogának akadályozásával személységi joga sérült, a bíróság elutasította arra hivatkozva, hogy a szülői felügyeleti jog nem alapvető alkotmányos jog. Megjegyzés: A BH szerkesztőbizottsága a fentiekkel kapcsolatban aggályát fejezte ki, mivel az Alkotmány rendelkezéseiből a szülői felügyeleti jogot közvetlenül levezethetőnek, és így alkotmányos jognak tartja, amely álláspontot a nemzetközi szerződések és az Alkotmánybíróság gyakorlata is oszt.
28
Felmerül a kérdés, hogy ha a kapcsolattartás a szülő szempontjából egyben kötelezettség is, mi akkor a jogi természete? Az egyes nemzeti jogok eltérő választ adnak a kérdésre: az osztrák jog szerint kikényszeríthető kötelezettségről van szó, míg Németország és Olaszország is azt a választ adja, hogy ugyan egyértelműen szülői kötelezettségről van szó, de nem kikényszeríthető, mivel azzal a célja nem valósulna meg. Ugyanezen érvelés mentén Finnországban csak jogosultságként, de nem kötelezettségként tekintik. 3. 2. A kapcsolattartásra jogosultak köre A kapcsolattartás mind a különélő szülő, mind a gyermek oldalán határozott védelmet élvező jog, amelynek következményeként a szülő főszabályként akkor is jogosult gyermekével kapcsolatot tartani, ha a szülői felügyeleti joga szünetel, kivéve, ha a szünetelés oka a gyermek sérelmére elkövetett cselekmény miatt távoltartási végzést hoztak ellene65. Kivételesen az a szülő is feljogosítható a kapcsolattartásra, akinek a szülői felügyeleti joga megszűnt66, ha a gyermek érzelmi fejlődését a teljes elszakadás veszélyeztetné. Ebben az esetben erről a gyámhatóságnak illetve a bíróságnak kifejezetten rendelkeznie kell. A kapcsolattartásra a szülőn kívül más hozzátartozók is jogosultak, a gyámhatóság döntése alapján. Ezen hozzátartozók nevesítésének oka a tágabb családi viszonyok védelme. A hozzátartozói kapcsolattartási jog nem csak válás esetén, hanem az egyik szülő halála esetén is jelentőséggel bírhat, amikor a családi érintkezés megszokott módjai megszűnnek. Ha a szülő új házastársa örökbe fogadhatja a gyermeket, az a hozzátartozói kapcsolattartási jogot nem érinti. Az ilyen körű kapcsolattartás azonban már nem tekinthető kiemelt védelmet élvező jognak (pl. szülők és nagyszülők közötti elmérgesedett viszonyban nem kényszeríthető ki bírósági úton67), az a gyermek érdekeivel összhangban határozható meg és a szülő kapcsolattartási jogát követően, arra figyelemmel gyakorolható.
65 2009. évi LXXII. törvény a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról 66 A szülői felügyeleti jogot a bíróság megszüntette, vagy hozzájárult ahhoz, hogy gyermekét a másik szülő házastársa örökbe fogadja, vagy azért szűnt meg a szülői felügyeleti joga, mert a gyermeket egészségügyi intézmény arra kijelölt helyén hagyta annak érdekében, hogy más nevelje fel. 67 BH1996. 60 (Legf. Bír. Kfv. II. 25. 596/1994. sz.)
29
A hozzátartozói kapcsolattartásra jogosultak köre a Gyer.-ből került átemelésre, elsősorban a nagyszülő, a szülő testvére, a szülő házastársa jogosultak erre. Ezt a kört azonban a Csjk. tovább bővíti a tényleges családi kapcsolatban álló személyek körével: mindazok jogosulttá válnak, akik a gyermek nevelésében mostohaszülőként, nevelőszülőként, gyámként részt vettek, valamint az a férfi, aki a gyermeket vér szerinti gyermekeként nevelte, de a bíróság az apaság vélelmét megdöntötte - ezen kapcsolatok hirtelen megszakadása traumatikus lehet a gyermek, de a felnőtt számára is. 3. 3. A kapcsolattartás tartalma A kapcsolattartás szabályait elsősorban a szülők egyezsége rendezi. Ha a szülők nem tudnak megállapodni, akkor a bíróság határoz a kapcsolattartásról. Ha nincs a tárgyat érintő per folyamatban, a döntés a gyámhatóság hatáskörébe tartozik. A Csjk. nem hoz sok tartalmi újítást a régi szabályozáshoz képest, de finomítja és a gyakorlatban kimunkált tételekkel kiegészíti azokat. A Csjk. meghatározza a kapcsolattartás formáit68 és tiszteletben tartja az egyes családok eltérő szerkezetét, igényét és lehetőségét a kapcsolattartás szabályainak testre szabásával. Ennek a rugalmasságnak némileg ellentmondva a kapcsolattartásra vonatkozó határozat tartalmi kellékeit meglehetősen szigorúan szabja meg a jogszabály. Rendelkezni kell benne a kapcsolattartás gyakoriságáról, időtartamáról, folyamatos vagy időszakos voltáról és arról is, hogy felügyelt kapcsolattartásra kerül-e sor, és több egyéb részletkérdésről (pl. átadás helye, pótlás, értesítési kötelezettség), amelyeket addig a Gyer.
tartalmazott.
A
részletes
szabályozás
célja
a
várható
konfliktusok
megakadályozása és a bizonytalanság csökkentése, ezért a „korlátlan” kapcsolattartás nem engedélyezhető69. Az egymással jó viszonyt fenntartó, együttműködő szülők között természetesen lehetséges, hogy a külön élő szülő a döntéshez képest a gyakorlatban szélesebb jogosítványokat kap.
68 a kapcsolattartás magában foglalja a gyermekkel való személyes találkozást, a gyermek a szokásos tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra történő elvitelét, a időszakonként, elsősorban az oktatási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet és a kapcsolat személyes találkozás nélküli, folyamatos fenntartását - e-mail, levelezés, skype, telefon, csomagküldés 69 BH1977. 331 (Legf. Bír. P. törv. II. 20 961/1976.) A korlátlan kapcsolattartásra vonatkozó egyezséget a bíróság nem hagyhatja jóvá, mert az a gyámügyi szabályoknak nem felel meg és vita esetén végrehajtásra alkalmatlan.
30
A bíróság vagy gyámhatóság a döntésnél figyelembe veszi a gyermek korát, egészségi állapotát70, életkörülményeit, a szülők személyes körülményeit és a gyermek véleményét is. A döntést a fenti keretek között a bíróság71 vagy a gyámhatóság esetenként differenciáltan hozza meg, sematizálás nélkül. A kapcsolattartás konkrét szabályainak meghatározásakor mindig a gyermek érdeke az elsődleges, ezzel is erősítve, hogy ő a kapcsolattartás aktív résztvevője, nem pedig tárgya. A 14 életévét betöltött gyermek maga is kérheti a kapcsolattartás szabályozását, de a döntés előtt az ítélőképes fiatalabbakat is meg kell hallgatni. A kapcsolattartás mértéke, módja és időtartamának meghatározása is az eset körülményeinek figyelembevételével történik és mindig egyedi mérlegelés kérdése72. A kapcsolattartás formája nem akadályozhatja a gyermek életvitelét, tanulmányait, fejlődését, igazodnia kell életkorához és egyéb igényeihez. A gyermek érdekeinek elsődlegessége és az eset körülményeire való tekintettel önmagában nem jogszabálysértő, ha a kapcsolattartás szabályozása a szokásostól eltérő, így figyelembe kell venni a zavartalan együttlét iránti igényt 73
74
,
vagy azt a tényt, ha a szülő és gyermek kapcsolata sérült75. A kapcsolattartási jog korlátozására vagy megvonására csak a gyermek érdekében 76, a szülő felróható magatartása esetén kerülhet sor77
78
. A kapcsolattartás szünetelésére
70 BH1996. 644 (Legf. Bír. Pfv. II. 22. 235/1995.) Önmagában sem a gyermek átlagostól elmaradó fejlődése, sem más betegsége, sem a szülővel szemben induló, nem erőszakos magatartásból folyó szabálysértési eljárások, sem a tartásdíjfizetés elmaradása nem indokolják, hogy a szülő kapcsolattartási joga megvonásra kerüljön, ezeknek a tényeknek a kapcsolattartás formáinak meghatározásakor lehet jelentősége. 71 Garanciális szabályként került a Csjk.-ba, hogy ha a kapcsolattartásról a bíróság döntött, a döntést követő 2 éven belül a kapcsolattartás módosítását is a bíróságtól lehet kérni. 72 BH2001. 324 (Legf. Bír. Pfv. II. 20.890/1999.) A bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy a kapcsolattartást a külön élő szülő részére a jogszabályi keretek között milyen időtartamban biztosítja. 73 BH1993. 503. (P. törv. II. 21 256/1992. sz.) A különélő szülő és gyermek közötti bensőséges viszony kialakításának feltétele, hogy egyedül maradhassanak és elmehessenek a gyermek lakhelyéről. Jogos igény az is, hogy a szülő a gyermeket a nagyszülőkhöz elvihesse. 74 BH1996. 593 (Legf. Bír. Pfv. II. 21. 418/1995.) Az együtt élő szülő lakásában, mások jelenlétében történő kapcsolattartás feszültséget kelt és sérti a gyermek és a szülő érdekeit is. Ugyanakkor, alkoholista, kiszámíthatatlan magatartású szülő esetén orvosi szakkérdés, hogy az alkoholfüggőség korlátozza-e a szülőt a gyermek megfelelő felügyeletében a kapcsolattartás idejére. 75 BH1995. 522 (Legf. Bír. Pfv. II. 22. 097/1994.) Az alkoholista, agresszív, gyermeket rendszeresen hosszabb ideig nem látogató szülő kapcsolattartásának meghatározásakor figyelembe kell venni a gyermek érdekét és igényét arra, hogy a biztonságos otthoni környezetet ne kelljen elhagynia. 76 BH1995. 409 (Legf. Bír. Pfv. II. 22. 561/1993.) A kapcsolattartási jog szüneteltetése nem rendelhető el a magatartászavarokkal küzdő, terápiás és gyógyszeres kezelést elutasító szülővel szemben, akkor sem, ha elhanyagolt betegsége kiszámíthatatlan helyzeteket teremt, ha a gyermek érdekét jobban szolgálja a kapcsolattartás, mint a szüneteléstől várható elidegenedés. 77 BH2001. 125 (Legf. Bír. Pfv. II. 20.752/1999.) A gyermek érdekét veszélyeztető, felróható magatartás hiányában a különélő szülőtől a kapcsolattartás nem vonható meg, ha a kapcsolattartásra
31
vonatkozóan a Csjk-ban nincs szabály, ez a korlátozás mértékének meghatározásával érhető el. A Gyer. azonban még mindig tartalmaz egy szünetelési lehetőséget 79.: ez egy olyan ellentmondás, aminek kiküszöbölése a jogalkotó feladata. A korlátozás többféleképpen valósulhat meg: az egyes találkozások gyakoriságának vagy időtartamának csökkentésével, a kapcsolattartás formájának megváltoztatásával, a kapcsolattartás
helyszínének
meghatározásával,
felügyelt
kapcsolattartás
megvalósításával. A korlátozás a szülő tekintetében szankciós jellegű módosítás, erre abban az esetben kerülhet sor, ha a szülő (vagy más kapcsolattartásra jogosult) jogával a gyermek vagy az őt nevelő személy sérelmére visszaél , pl. a kapcsolattartás szabályait nem tartja be, illetve önhibájából, 6 hónapon keresztül nem tart kapcsolatot. A kapcsolattartás megvonására olyan veszélyeztető magatartás esetén kerül sor, amikor a korlátozás már nem elegendő. 3. 4. Kapcsolattartás külföldön A kapcsolattartás egyik kényes eleme, ha a gyermek a különélő szülővel külföldre utazik. Ilyen eset lehet, ha a gyermek és a szülő eltérő államban laknak, és a nyaralási célú együtt-utazás is. A Gyer. rendelkezései szerint (27. § (6) bek.) ennek joga nem vonható el, csak a gyermek érdekét veszélyeztető körülmény vagy felróható magatartás esetén. A tiltást a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban kell kimondani, általános jelleggel vagy meghatározott államok tekintetében80 81. A Csjk. egyértelműsíti, hogy a kapcsolattartás joga, bírósági vagy gyámhatósági korlátozás hiányában – a kapcsolattartás időkeretén belül – kiterjed a gyermek meghatározott időtartamú külföldre vitelére is.
78
79 80
81
jogosult szülő nem tanúsított olyan magatartást, amely a gyermek érdekeit veszélyeztette. A szülők közt fennálló súlyos nézeteltérések nem alapozzák meg a kapcsolattartás korlátozását. Legf. Bír. (Pvf. II. 21. 720/2007/3): a kapcsolattartás gyakorlása során megvalósult, a gyámhivatal által szankcionált magatartás, ha az nem olyan súlyú, nem ad alapot arra, hogy a kapcsolattartás korlátozásra vagy szűkítése legyen indokolt. A Gyer. 31. § (4) bek. szerint ha a kapcsolattartási joggal a gyermek vagy az őt nevelő sérelmére visszaéltek, legfeljebb 6 hónapra, különösen súlyos visszaélésnél legfeljebb 1 évre lehet szüneteltetni. (Legf. Bír. Pfv.II.21.550/2010/3.) A gyermek külföldre vitele korlátozható azokra az országokra, ahonnan két- vagy többoldalú nemzetközi szerződés alapján a gyermek visszahozatala szükség esetén jogi eszközökkel biztosítható. BH2004. 184 (Legf. Bír. Pfv. II. 20.094/2002.) A gyermek joga, hogy szülőjével külföldre utazhasson, nem előzi meg a kiegyensúlyozott családi légkörhöz való jogát. Ezért, ha a külföldre utazás gondolata az együtt élő szülőben akkora szorongást kelt, hogy az a családban feszültséget gerjeszt, a különélő szülővel történő elutazás korlátozható
32
A gyakorlatban azonban a fenti jogosultság gyakorlása továbbra is a szülői felügyeletet gyakorló szülő hozzájárulásához kötött, a külföldre utazáshoz szükséges úti okmány birtoklása miatt. Kiskorú gyermek külföldre útlevéllel, illetve az EU legtöbb tagállamába személyi igazolvánnyal utazhat. Az útlevél igényléshez minden esetben, személyi igazolvány igényléshez 14 év alatti gyermek esetén törvényes képviselő, azaz a szülői felügyeletet gyakorló szülő aláírása szükséges82, az ő együttműködő magatartása hiányában a gyermek nem rendelkezik érvényes úti okmánnyal. Még abban az esetben is, ha a gyermek már rendelkezik úti okmánnyal, az valószínűsíthetően a szülő birtokában van, így azt az utazás előtt át kell adnia azt a gyermekkel utazó szülőnek – ez a ráutaló magatartás szép példájának tekinthető. A rendőrség hivatalos honlapján található információ is azt jelzi, hogy a családjogi normák változásával nem tart lépést a határellenőrzés rendszere, a reptereken és országhatáron továbbra is kérhetik a másik szülő hozzájáruló nyilatkozatát83. 3. 5. A kapcsolattartás végrehajtása A gyermek felkészítése a kapcsolattartásra és átadásra a gyermeket nevelő szülő kötelezettsége. A kapcsolattartás fizikai lehetővé tétele mellett legalább olyan fontos a kapcsolat támogatása. A gyermeket másik szülő ellen nevelő szülő nevelési képességei, szülői felelőssége is megkérdőjelezhető. A kapcsolattartást akadályozó, annak szabályait megszegő szülőre vonatkozó felelősségi
szabályok az új Ptk.-ban szigorúbbak és pontosabbak lettek. A szülő
felróható magatartásával okozati összefüggésben felmerült, igazolt költségek (utazási költségek) megtérítését a gyámhatóságtól lehet kérni84, egyéb kártérítés (a személyiséget ért jogsértés esetén akár sérelemdíj) a bíróságtól kérhető.
82 1998. évi XII. tv. a külföldre utazásról, és 68/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet - a személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról 83 http://www.police.hu/hirek-es-informaciok/hatarinfo/kiskoruak-kiutazasa, 2015. március 3-i állapot 84 BH1994. 318 (Legf. Bír. Pfv. II. 21 332/1993.) A kapcsolattartás meghiúsítása és az útiköltségből adódó kár okozati összefüggése egyértelmű, a meghiúsító fél nem hivatkozhat arra, hogy a szülő rendőri segítséget próbált igénybe venni a kapcsolattartáshoz, mivel annak oka saját felróható magatartása volt, azaz a tény, hogy előre bejelentette, hogy a kapcsolattartást meg fogja akadályozni. Az ilyen szülői magatartás alapot ad arra a következtetésre, hogy ez a szülő nem alkalmas a gyermek nevelésére.
33
A kapcsolattartás végrehajtásáról a gyámhatóság gondoskodik, abban az esetben is, ha a határozatot a bíróság hozta, közigazgatási hatósági eljárásban85, a Gyer. szabályai, és a Ket. mögöttes rendelkezései szerint. Az eljárás kérelemre indul, a végrehajtást 30 napon belül el kell rendelni. Ha a kapcsolattartás a 14. évet betöltött gyermek önálló akaratnyilvánítása miatt hiúsul meg, a gyámhatóság a végrehajtási eljárást felfüggeszti, és a feleket gyermekvédelmi .közvetítő eljárásra utalja . 3. 6. Jogesetek a kapcsolattartás témaköréből Az alábbiakban a kapcsolattartással kapcsolatos legjellemzőbb jogviták körében mutatok be 1-1 jogesetet. Ezek: a kapcsolattartás meghatározásakor szükséges bizonyítás köre (BH1996. 593), a kapcsolattartás körének szűkítése (BH1997. 81), illetve bővítésének (BH1998. 283) esetei, másik államban történő kapcsolattartás (EBH2001. 418), kapcsolattartás akadályozásáért való felelősség (BH1994. 318). Különösen érdekesnek tartom, hogy a kapcsolattartás tartalmának megváltoztatása körében eltérő élethelyzetben hasonló körülmények értékelése hogyan eredményezett egymással ellentétes irányú döntést. A kapcsolattartás szabályozásának meghatározása körében irányadó körülmények értékelésének egyik esete a BH1996. 593 (Legf. Bír. Pfv. II. 21.418/1995). Az ügyben a bíróság a házassági bontóperben az akkor 4 éves gyermeket az anyánál helyezte el, az apának szűk körű, napközbeni, az anya lakásán történő kapcsolattartási jogot biztosított, valamint 2 hét nyári rendkívüli kapcsolattartást, figyelembe véve, hogy a házasság az apa alkoholizmusa, agresszív kötekedő magatartása miatt romlott meg, amelyek miatt a bíróság az apát nevelésre alkalmatlannak ítélte. Az apa az ítélet ellen fellebbezett, és kérte, hogy a a gyermeket a kapcsolattartás idejére elvihesse. Előadása szerint a házasság az anyai nagyszülők befolyása miatt romlott meg, akik az anyával és gyermekkel együtt élve a kapcsolattartást is meghiúsítják. Az anya a rendkívüli kapcsolattartás megvonását kérte, mert véleménye szerint az apa 2 hétre sem képes a gyermek gondozására, alkoholizmusa a gyermeket veszélyezteti. Ezzel kapcsolatban bizonyította, hogy az apát a bíróság korábban ittas járművezetés miatt már elítélte. A
85
BH2000. 452. (Legf. Bír. Pfv. II. 22.578/1998.) A kapcsolattartás újrarendezése a bíróság hatáskörébe tartozik, a kapcsolattartás végrehajtásáról a gyámhatóság gondoskodik.
34
másodfokú bíróság ítéletében a rendkívüli kapcsolattartást megvonta, indokolásában előadva a fenti ittas járművezetés vétségét és hogy az apa nem tudta bizonyítani az anyai
nagyszülők
házasságra
gyakorolt
befolyását,
a
rendes
kapcsolattartás
korlátozására azonban nem látott okot. A szülők ugyanazon helységben élnek, mindketten szüleikkel, és az apa érdekeit valóban sérti, ha a kapcsolattartás az anya és mások jelenlétében történik, ami őt és a gyermeket is feszélyezi és akadályozza a viszonyuk elmélyítését. A Legfelsőbb Bíróság döntése szerint azonban a másodfokú bíróság elmulasztotta az apa magatartásának felróhatóságának vizsgálatát, illetve nem tárta fel a kapcsolattartás mértékének megállapításához szükséges bizonyítékokat. Így a bíróság nem várta be a megkeresett kórház válaszát az ítélethozatalhoz, amely bizonyítékul szolgálhatott arra nézve, hogy az apa neurózis miatt ápolás alatt állt volna. Nem vizsgálta azt sem, hogy a feltárt egészségi állapota mellett alkalmas-e a gyermek hosszabb időre való elvitelére, a gyermek életkora miatti folyamatos gondozására és felügyeletére. Ebben a körben a bíróságnak vizsgálnia kellett volna, hogy milyen az apa kapcsolata a korábbi házasságából született gyermekével, a gyermekkel való együttléteivel kapcsolatban felmerült-e aggály a gyermek biztonsága miatt. Az apai nagyszülők meghallgatásával meg kellett volna bizonyosodni arról is, hogy a kapcsolattartás az ő lakásukon megfelelően biztosítható-e. Ezzel kapcsolatban az elsőfokú bíróságot a per új tárgyalására utasította. A kapcsolattartás körének bővítése történt a BH1998. 283-ban (Legf. Bír. Pfv. II. 20. 017/1997). A házassági bontópert követően a gyermekek az anya gondozásában maradtak. A gyermekek zaklatott érzelmi állapotára tekintettel az apa a gyermekek lakóhelyén, szűk időkeretben találkozhatott a gyermekekkel. Részben a házasság konfliktusai, részben az anya a gyermekeket apa ellen hangoló nevelésének hatására a gyermekek viszonya az apjukkal megromlott. A kapcsolattartás újraszabályozásakor bíróság a kapcsolattartás kiszélesítése mellett döntött és szélesebb körben, az apa lakóhelyén engedélyezte a kapcsolattartást. Indokolásában kifejtette, hogy a bővebb kapcsolattartás betartásával várható, hogy az apa és a gyermekek kapcsolata rendeződjön, de értékelte az anya gyermekei érdekét sértő magatartását is. A kapcsolattartási jog szűkítésére került sor a BH1997. 81-ben (Legf. Bír. Pfv. II. 21. 800/1995). A házasság felbontásakor a bíróság az akkor 4 éves gyermek és az apa kapcsolattartását úgy rendezte, hogy arra az anya jelenlétében és lakásában kerülhet sor.
35
A másodfokú bíróság egyes körülményeken változtatott, hogy az apa az anya jelenléte nélkül, lakásán kívül is jogosult kapcsolatot tartani a gyermekkel. Az apa a kapcsolattartás
további
szélesítésért
fellebbezett
(egész
hétvégére
kiterjedő
kapcsolattartás, nyáron 1 hónap együttlét), többek között az általános bírói gyakorlatra hivatkozva. A bíróság nyomatékosította, hogy a döntésnél az eset egyedi jellegzetességei a meghatározóak, így a bírói gyakorlat az eset körülményeire tekintet nélkül általánosítva nem hivatkozható. A bíróság az adott esetben a szokásosnál szűkebb kapcsolattartás meghatározásánál azt vette figyelembe, hogy a szülők viszonyának megromlásával a gyermek és az apa egymástól annyira elidegenedett, hogy a teljes körű kapcsolat csak fokozatosan helyreállítható. Ebben a körben nem vehető figyelembe sem az, hogy a gyermekkel való viszonyt nagymértékben befolyásolta az anya apa elleni vádaskodása, sem az, hogy az apa korábban az anyával szemben erőszakosan lépett fel. A kapcsolattartás rendezése ugyanis nem funkcionálhat szankcióként, annak elsődlegesen a gyermek érdekét kell szolgálnia. A gyermeknek érdeke, hogy aaz apjával való kapcsolata hosszú távon rendeződjék, ami a jelenlegi viszonyukra is tekintettel egy szűkebb kapcsolattartás keretei között tud megtörténni. A másik államban történő kapcsolattartás körében az EBH2001. 418 (Legf. Bír. Pfv. II. 21. 616/1999) döntés kapcsán érdemes megvizsgálni a bíróság által értékelt körülmények körét. A házasság felbomlását követően a gyermekek az apa gondozásában maradtak Németországban, ahol a család korábban, rövid megszakítással élt. Az anya Magyarországon jó anyagi helyzetben, rendezett körülmények között, új élettársi kapcsolatban élve kérte a kapcsolattartás újraszabályozását olyan módon, hogy a gyermekei a nyári időszakban hosszabb időt Magyarországon tölthessenek vele. A bíróság véleménye szerint jogos az anya igénye arra, hogy minél többet, hosszabb ideig lehessen a gyermekeivel, amihez, a földrajzi távolság miatt az apa aktív közreműködése szükséges. Az iskoláskorú (8-12 év közötti) gyermekek életkoruk alapján is alkalmasak arra, hogy Magyarországra utazhassanak, anyai környezetükkel, rokonságukkal, anyanyelvükkel, kultúrájával megismerkedjenek. Mindezek a gyermekek szempontjából is védelmet élvező érdekek, amelyekkel szemben összesen az apa igénye áll arra vonatkozóan, hogy a gyermekek ne hagyják el Németország területét. Bár a gyermekek az eljárás alatt maguk is az apáéval egyezően adták elő véleményüket, de mivel édesanyjukkal évek óta megszakadt a kapcsolatuk, így a nem tekinthetők ítélőképesnek a kérdésben. Az apa érvelése, miszerint a Nemzetközi magánjogi tvr. (1979. évi 13. tvr.)
36
alapján a kérdésben a német jog és a kölcsönösség elve figyelembevételével kell ítéletet hozni, ugyancsak nem áll meg, mivel nemzetközi szerződések (a Gyermekjogi Egyezmény és a Hágai Egyezmény) által szabályozott kérdésekről van szó, amelyek a magyar és német jognak is részét képezik. A kapcsolattartás akadályozásáért való felelősség témáján belül a BH1994. 318 (Legf. Bír. Pfv. II. 21 332/1993) abban a tekintetben is jó példa, hogy az anyagi felelősségen túl a nevelésre való alkalmasság kérdése is felmerül. Az édesanyjával élő gyermek anyja egy veszekedést követően az apát következetesen eltiltotta a gyermektől, annak kapcsolattartását teljesen meghiúsította. Az apa ezért a gyermek nála való elhelyezését és az anya kártérítésre való kötelezését kérte a meghiúsult kapcsolattartással kapcsolatban felmerült útiköltségei tekintetében. A bíróság a döntéshozatalkor 5 éves gyermeket az anyánál helyezte el, figyelembe véve az eset körülményeit, azaz hogy mindkét szülő alkalmas a nevelésre, objektív körülményeik szerint is megfelelőek, de a gyermek erősebb anyai kötődését és állandóságra való igényét is figyelembe véve. Felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy a kapcsolattartás folyamatos akadályozása jogellenes,
az
ilyen
magatartás
a
gyermeknevelésre
való
alkalmasságot
is
megkérdőjelezi, így végső soron az a gyermek elhelyezésének megváltoztatására vezethet. Az anya kártérítési felelősségével kapcsolatban előadta, hogy a kapcsolattartás azért maradt el, mert az apa rendőri segítséget vett igénybe, amitől a gyermek megijedt. A bíróság azonban rámutatott arra, hogy a rendőri támogatás alapja az anya saját, előre bejelentett, jogellenes magatartása volt. Mivel saját felróható magatartására nem hivatkozhat, így a kapcsolattartás elmaradásával összefüggésben keletkezett kárt köteles megtéríteni. 4. Szülői felügyelet megváltoztatása A gyermeknevelés és a szülői felügyelet olyan hosszú távú viszony, amely során felmerülhetnek a szülői felügyelet megváltoztatására okot adó körülmények 86
87
.A
86 BH1978. 284 (Legf. Bír. P. törv. II. 21 189/1977.) Az elhelyezés megváltoztatására - indokolt esetben - akkor is sor kerülhet, ha a gyermek elhelyezésével kapcsolatos ítélet végrehajtása még nem történt meg. Indokolt esetnek tekinthető, ha az szülő a gyermeket nem veszi magához, az azonban a másik szülő családjában rendezett körülmények között él. 87 BH1984. 63 (P. törv. II. 20 062/1983.) A szülők megállapodtak a gyermek elhelyezéséről és arról, hogy a gyermek 6 éves korában újra megvizsgálják a körülményeket és új megállapodást kötnek. A gyermeknek a szülők megegyezésén alapuló elhelyezésén esetén is csak akkor indokolt változtatni, ha a gyermek fejlődése eddigi környezetében már nincs megfelelően biztosítva. Ezért önmagában a gyermekelhelyezés későbbi 'felülvizsgálatára' vonatkozó megállapodás nem alapozza meg a
37
gyermek kiegyensúlyozott életvitelét védő garanciális szabály, hogy a már rendezett szülői felügyelet megváltoztatása iránti kérelem esetén a bizonyítási teher nehezebb, mivel a változtatást kérő szülőnek kettős körülményt kell bizonyítania: egyrészt hogy azok a körülmények, amelyek alapján a szülői felügyelet szabályai megállapításra kerültek, utóbb lényegesen módosultak, illetve hogy a felügyelet megváltoztatása a gyermek érdekében áll88. A gyermek meghallgatása, a 14. évét betöltött gyermek véleményének hangsúlyozott figyelembevétele ebben az esetben is alapvető követelmény89 . A szülők egyezségén alapuló szülői felügyelet is megváltoztatható, akár bíróság által, akár egyezséggel, ez utóbbinak azonban 90. A körülmények lényeges módosulását az erre hivatkozó szülőnek kell bizonyítania91. Ennek
körébe
tartozhat
bármely
szülő
lakáskörülményeinek
változása,
életmódváltozás92, akadályoztatás elhárulása93, hosszú távú betegség94, családi
88
89
90
91
92
93
94
gyermek elhelyezésének megváltoztatását. Ebben a körben az, hogy a gyermek a másik szülőjéhez is kötődik és ragaszkodik, az együtt élő szülő nevelési alkalmasságát támasztja alá. BH1996. 262. (Legf. Bír. Pfv. II. 20. 335/1995.) Miután az anya a gyermekekkel külföldre költözött, a bíróság a gyermekeket a fenti tényre hivatkozással, szankciós jelleggel az apánál helyezte el. A bíróság azonban önkényesen nem vette figyelembe, hogy bár az anya a gyermekek tartózkodási helyét jogellenesen változtatta meg, a gyermekek környezetükbe beilleszkedtek, ellátásuk kifogástalan. BH2009. 245 (Legf. Bír. Pfv. II. 21. 100/2008) Elhelyezésének megváltoztatásánál döntő súllyal értékelendő a tizennegyedik életévét betöltött gyermek véleménye akkor is, ha elhelyezése szülője felróható magatartásának következménye jelentősége. BH1979. 28 (Legf. Bír. P. törv. II. 21416/1977.) A gyermeknek a szülők megegyezésen alapuló huzamosabb elhelyezését is csak akkor indokolt megváltoztatni, ha a körülmények utóbb lényegesen megváltoztak, és a gyermek fejlődése addigi környezetében már nincs biztosítva. Az, hogy a szülők megállapodtak abban, hogy a gyermek gondozását ideiglenesen a másik szülő veszi át, és ez a szülő a gyermeket az ideiglenes elhelyezés ideje alatt lelkiismeretesen gondozta és nevelte, még nem ad alapot a gyermek elhelyezésének megváltoztatására. BH1994. 413 (Legf. Bír. Pfv. II. 21 615/1993.) A szülői felügyelet megváltoztatása iránti kérelem esetén a megváltoztatást kérő szülőnek kell bizonyítani a körülményekben bekövetkezett jelentős változás tényét. BH1989. 274 (P. törv. II. 20 642/1988.) Az a tény, hogy a gyermek évek óta jogellenesen az másik szülőjénél él, környezetébe és új családjába beilleszkedett, olyan alapvető életmódbeli változást jelent, amelynek perdöntő jelentőséget kell tulajdonítani, annak ellenére, hogy tartása és fejlődése eredeti környezetében is megfelelően biztosított volt. Figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a gyermek 15 éves múlt, következő születésnapjával tartózkodási helyét a szülők beleegyezése nélkül, a gyámhatóság engedélyével megváltoztathatja. BH1992. 30 (P. törv. II. 20.572/1991.) A sorkatonai szolgálat alatt gyermeke nevelésére önhibáján kívül nem alkalmas apa gyermekét a nagyszülők nevelték. Leszerelése után az apa a gyermek kiadását kérte. A bíróság megállapította, hogy a szülő alkalmassága ellenére is a gyermek érdeke a korábbi nagyszülői elhelyezés fenntartása annak ellenére, hogy a szülő akadályoztatásának elhárulása olyan lényeges változásnak tekintendő, ami alapot ad a korábbi elhelyezés megváltoztatására. BH1995. 523 (Legf. Bír. Pfv. II. 22. 949/1994.) A gyermeket nevelő szülő súlyos, depressziós idegbetegsége kórházi kezelést tesz indokolttá, de ez átmeneti állapot, ezalatt a gyermeket a nagyszülők nevelik, akikkel a gyermek nincs jó viszonyban. A pszichológus szakértő véleménye szerint többszöri visszaesés várható, míg a másik szülő megfelelő környezetet tud teremteni a
38
viszonyok megváltozása (új házasságkötés, mostohatestvérek érkezése a családba, kisgyermek születése)95 96, a gyermek elhanyagolására, bántalmazására utaló jelek97 . A körülmények megváltozását túl az is szükséges, hogy a felügyelet megváltoztatása a gyermek érdekében álljon. Ezt az feltételt a bíróságok általában szigorúan, a gyermek állandósághoz, stabilitáshoz való érdekével versengő érdekként értelmezik,: a gyermek felügyeletének megváltoztatására akkor adnak lehetőséget, ha a gyermek szülői felügyeletének változatlanul hagyása a gyermek érdekeit jobban sérti, mint az állandósághoz fűződő kiemelt érdekének sérülése98 99. A jogszabály szövege kifejezetten tiltja a saját felróható magatartásra való hivatkozást, amely leggyakrabban a gyermek jogosulatlan magához vételével valósul meg. A szülői felügyelet megváltoztatása körében különösen jelentősek azok az esetek, amikor a szülők egyébként etikátlan, a gyermek fejlődését veszélyeztető magatartásukkal kívánják magukat előnyös helyzetbe hozni, úgy, hogy a másik szülő kirekesztik a gyermek életéből, vagy a gyermeket másik szülő ellen hangolják100 101.
számára, ahol a gyermek is szívesen tartózkodik, így a szülői felügyelet megváltoztatásának feltételei fennállnak. 95 BH1994. 543 (Legf. Bír. Pfv. II. 21. 833/1993.) A gyermek a szülő gondozása alatt többször balesetet szenvedett, kórházi kezelése volt szükséges. A szülői környezet a szülő házasságkötésével, mostohatestvérek érkezésével alapvetően megváltozott, amely a gyermeket szorongóvá tette, ami kellő alap a gyermek elhelyezésének megváltoztatásához. Ebben a körben a szülő vallásossá válása nem értékelhető, annak viszont van jelentősége, hogy a gyermeket is erőszakosan vonta be hitéletébe. A bíróság ideiglenes intézkedését követően a másik szülőnél a gyermek kiegyensúlyozottabbá vált, a szülői felügyelet megváltoztatása tehát indokolt. 96 BH1989. 15 (P. törv. II. 20 427/1988.) Az anyjuknál elhelyezett gyermekek annak házasságkötése és féltestvérük születése után apjukhoz szöktek. Az eset kapcsán figyelembe kell venni, hogy a fenti változások az elhelyezés körülményeiben való lényeges változásnak minősülnek, és hogy a serdülő korú gyermekek egyértelmű és befolyásolástól mentes véleményt nyilvánítottak saját ügyükben. 97 BH1984. 150 (P. törv. II. 20 432/1983.) A különélő szülő életkörülményeiben bekövetkező pozitív változás önmagában nem elegendő a gyermek elhelyezésének megváltoztatására. Azonban, az együtt élő szülő másik gyermekének halála, az ezzel összefüggésben elindult büntető eljárás, betegség esetén a késedelmes orvoshoz jutás tényét, esetleges bántalmazásra utaló jeleket nagy körültekintéssel kell vizsgálni és szükség esetén a gyermeket a környezetéből kiemelni. 98 BH1995. 578 (Legf. Bír. Pfv. II. 21. 018/1994.) A szülők konfliktusai miatt számos negatív eseményt átélt gyermek elhelyezésénél és a kapcsolattartás szabályozásánál az állandóságot jelentő környezet biztonságának meghatározó szerepet kell tulajdonítani. Az a tény, hogy a gyermek mindkét szülőjéhez kötődik, ugyancsak az őt nevelő szülő alkalmasságát bizonyítja. 99 BH1997. 537 (Legf. Bír. Pfv. II. 21.024/1996.) A gyermekelhelyezésnél az állandóságra messzemenően törekedni önkell, mert a környezetváltozás csak ritka esetben nem okoz válságot a gyermek érzelmi életében. Ezért elhelyezését csak akkor indokolt megváltoztatni, ha a gyermek fejlődése az eddigi környezetében már nincs biztosítva és az elhelyezés megváltoztatása a gyermek érdekében áll. Ennek megfelelően az anya életkörülményeinek rendeződése és az általános iskolás korú gyermekek véleménye önmagában nem elégséges az elhelyezésük megváltoztatására. 100 BH1995. 524 (Legf. Bír. Pfv. II. 21. 371/1994.) A gyermekelhelyezés megváltoztatására irányuló perben megfelelően értékelni kell a kapcsolattartás akadályozását, a jogellenesen kialakult helyzet öncélú felhasználását, a gyermek másik szülő ellen hangolását. A megfelelő
39
Ezekben az esetekben azt is figyelembe kell venni, hogy a másik szülőt elutasító, gyűlölködő attitűd a gyermek személyiségének torzulásához vezethet102
103 104
. A
másik szülő kapcsolattartáshoz, szülői felügyelethez való joga és a gyermek állandóság iránti igénye közti ellentmondást ezekben az esetekben a gyermek érdekének és az eset összes körülményeinek figyelembevételével szükséges vizsgálni.105 106 107. 5. A szülői felügyelet szünetelése és megszűnése A szülői felügyelet rendezése körében a Csjk. rendet tett a szülői felügyeletre alkalmas, de azt nem gyakorló szülő és a szülői felügyeletet akadályoztatás vagy alkalmatlanság miatt nem gyakorló szülő státusza között. Az első esetben arról van szó, hogy a szülői felügyeletet a gyermekkel együtt élő másik szülő gyakorolja, míg a második eset a szünetelés vagy megszűnés körébe fog esni108.
együttműködéssel és szakmai segítséggel a gyermek a kiadását jogszerűen kérő szülőnél megfelelően be tud illeszkedni. 101 EBH2008.1776 A gyermekelhelyezés megváltoztatásának van helye, ha a szülő a másik szülőnek a gyermekkel való kapcsolattartását hosszabb időn át, hatósági intézkedések ellenére meghiúsítja, a különélő szülőt alaptalanul a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekménnyel vádolja és lejáratásába a gyermeket is bevonja (Legf. Bír. Pfv. II. 22. 107/2007. 102 BH1995. 579 (PJD X. 315., P. törv. II. 20 443/1987.) A gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránti per elbírálásánál jelentőséget kell tulajdonítani annak a körülménynek, hogy a szülő a kapcsolattartás akadályozásával a gyermeket a másik szülőtől elidegeníteni igyekezett (Legf. Bír. Pfv. II. 21. 845/1994. sz.) 103 BH1988. 35: A gyermek egészséges érzelmi és erkölcsi fejlődését gátolja, ha az őt nevelő szülő a másik ellen hangolja, a kapcsolattartást indokolatlanul megtagadja. Emiatt az állandóságra hivatkozással sem lehet őt az ilyen magatartást tanúsító szülőnél elhelyezni. 104 BH1996.480 (Legf. Bír. Pfv. II. 22.440/1995.) A gyermek érdeke nem csupán az, hogy mindennapi ellátása, gondozása megfelelő legyen, hanem az is, hogy mindkét szülőjével megfelelő kapcsolat és jogtisztelet kialakuljon. Ezért a gyermekelhelyezés megváltoztatása iránti perben különös súllyal kell értékelni a korábbi jogerős ítélettel való szembehelyezkedést és a kapcsolattartás akadályozását. 105 BH2005. 178 (Legf. Bír. Pfv. II. 21.565/2002.) A kapcsolattartás akadályozása, mint körülmény csak akkor indokolja a gyermekelhelyezés megváltoztatását, ha az az egyéb körülményeket is értékelve, a gyermek érdekében áll 106 BH1998. 180 (Legf. Bír. Pfv. II. 23. 445/1996.) Az állandóság nem vehető figyelembe annak a szülőnek a javára, aki azt önkényes, erőszakos magatartással, a másik szülőnek a gyermek életéből való kirekesztése szándékával teremti meg 107 BDT2003. 876 (Fővárosi Bíróság 54. Pf. 25 533/2001/18.) Önmagában az a tény, hogy a szülő jogellenesen költözött külföldre és ezzel a kapcsolattartást megnehezítette, nem indokolja a szülői felügyelet megváltoztatását, ha egyébként a gyermek érdekei a külföldre költözéssel nem sérültek. 108 A szülői felügyeleti jog fennálltának abból a szempontból is jelentősége van, hogy ennek hiányában a kiskorú veszélyeztetésének bűntette nem követhető el – így azért a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett személy nem ítélhető el. BH1999. 55. (Fővárosi Bíróság 24. Bf. 8357/1996.)
40
5. 1. A szülői felügyelet szünetelése A jogszabály a szülői felügyelet szünetelésének eseteit tételesen felsorolja109.. A szabályozás általában a Csjt.-ben található megoldásokat vette át, a fent jelölt eset kivételével: önmagában az, hogy a gyermek a másik szülőnél nyert elhelyezést, nem eredményezi a szülői felügyelet szünetelését, viszont szünetelést kiváltó ok, ha a szülő együtt él a szülői felügyelettől megfosztott másik szülővel110. Ennek oka, hogy ilyen esetekben az együttélés ténye önmagában is veszélyezteti a gyermek fejlődését. A szülői felügyelet feléled, ha a szünetelés oka elhárul és más törvényi akadály sincs. Ekkortól a szülőt ismét megilleti a szülői felügyelet joga. Ez ipso jure következik be, ha a távoltartó határozatban meghatározott idő letelik, a többi esetben a gyámhivatal állapítja meg. 5. 2. Családba fogadás mint a szülői felügyelet szünetelésének különös esete A családba fogadás mint jogintézmény meglehetősen zavaros múltra tekint vissza. Eddig a Gyvt. és Gyer. szabályozta, onnan került át a Ptk.-ba, ezzel is kiemelve, hogy a jog inkább a szülők önrendelkezési jogának körébe tartozó, magánjogi egyezségnek tekinti. A családba fogadás a szülői felügyeletet gyakorló szülő gyámhatóság által jóváhagyott döntése arról, hogy a gyermek átmenetileg egy általa megnevezett másik család nevelésébe kerüljön, a kiskorú érdekében, ha valamely méltányolandó családi ok miatt (pl. egészségi állapot, indokolt távollét) a gyermek gondozására átmenetileg nem 109 Ezek: (a) cselekvőképtelen szülő (14 év alatti vagy a bíróság korlátozta a cselekvőképességét) (b-c) korlátozottan cselekvőképes szülő (a 16. évét betöltött szülő esetében a szülői felügyelet csak részjogosítványok tekintetében szünetel. Ha a szülő bírósági döntés következtében korlátozott cselekvőképes, akkor, ha a bíróság e tekintetben is korlátozta részlegesen a cselekvőképességet); (d) a szülő ismeretlen helyen tartózkodik vagy más módon tényleges akadályoztatva van – ez esetben a gyámhatóságnak eseti gyámot kellhet kirendelnie); (e) családba fogadás; (f) örökbefogadáshoz adott hozzájáruló nyilatkozat esetén arra az időtartamra, amíg a nyilatkozat visszavonható; (g) a gyermeket a gyámhatósát nevelésbe vette és a szülő felügyeleti joga nem szűnt meg vagy azt a bíróság nem szüntette meg (a családból tehát ki kellett emelni a gyermeket, de a szülői felügyelet megszüntetésére nem volt szükség); (h) a bíróság a gyermeket 3. személynél helyezte el (és a 3. személyt gyámul nevezte); (i) a gyermek vagy a háztartás más tagja sérelmére elkövetett cselekmény miatti távoltartási végzés hatálya alatt áll. A gyámhatóság ilyenkor főszabályként megállapítja a másik szülő szülői felügyeleti jogának feléledését és felhívja őt joga gyakorlására, vagy intézkedik a gyámság alá vételről (Gyer. 19. §). 110 Akkortól, amikor a gyámhatóság a gyermek számára gyámot rendel (Ptké. 38. §) az életközösség megszűnéséig. A Csjt. 88. § (2) bekezdése szerint a bíróságnak mérlegelési joga volt a tekintetben, hogy megszünteti-e a szülői felügyeleti jogát annak a szülőnek, aki együtt él a szülői felügyelettől megfosztott másik szülővel.
41
képes. A szülő általában is jogosult más személyeket bevonni a gyermek gondozásába, a családba fogadás mint jogintézmény elhatárolását az egyéb formájú nevelésbe bevonáshoz képest a gyámhatóság hozzájárulása adja. Az intézmény gyermekjogi alapját a Gyermekjogi Egyezmény 20. cikke képezi, amely szerint a helyettesítő védelem elsődlegesen másik családban kell történjen. A fentieknek megfelelően a családba fogadás mindig kérelemre történik, hivatalból nem elrendelhető. A kérelmet a szülők együttesen terjesztik elő. Ha csak az egyik szülő gyakorolja a szülői felügyeletet, a másik szülő meghallgatása is szükséges, mivel elsődlegesen a szülők kötelesek a gyermekről gondoskodni. A gyámhatóság meghallgatja a gyermeket és megvizsgálja a családba fogadó (általában nagyszülő) alkalmasságát és készségét a gyermek befogadására. A szülői felügyelet a családba fogadás alatt szünetel, a családba fogadót a gyámhatóság a gyermek gyámjává nevezi ki. A szülő kapcsolattartáshoz való joga megmarad és a gyermek sorsát érintő kérdésekben is együttdöntési jogosultsága van. Kivételes esetben a gyámhatóság feljogosíthatja vagyonkezelésre és vagyoni ügyekben történő törvényes képviseletre is. 5. 3. A szülői felügyelet megszűnése A szülői felügyelet megszűnésének eseteit is taxatívan sorolja fel a törvény
111
. A
szülői felügyelet megszűnése körében kell rendezni azt az esetet is, ha a szülői felügyeletet gyakorló szülő meghal. Közösen gyakorolt szülői felügyelet esetén a szülői felügyeleti jog a túlélő szülőt illeti meg. Ha az a szülő hal meg, aki a szülői felügyeletet vagy annak egyes részjogosítványait egyedül gyakorolta, a felügyelet szintén a túlélő szülőt illeti meg, ha nem áll a szülői felügyelet megszüntetését kimondó ítélet hatálya alatt . Ennek hiányában a gyámhatóság felhívja őt a szülői felügyeleti jogok gyakorlására, kivéve, ha a túlélő szülő felügyeleti joga cselekvőképtelenség,
korlátozott
cselekvőképesség,
ismeretlen
helyen
való
tartózkodása vagy a szülői felügyelet ellátásában való tényleges akadályoztatása miatt szünetel. A Csjk. egy további korlátot állít: nem hívható fel a szülői felügyeleti jogok gyakorlására a szülő akkor sem, ha az a gyermek érdekeivel nyilvánvalóan 111 A szülői felügyelet ex lege szűnik meg, ha a gyermek nagykorúvá válik, a szülő meghal, vagy ha a gyermeket örökbe fogadják. A gyámhatóság határozata alapján szűnik meg, ha (1) bek c)-d) pont szerint a szülő az örökbefogadáshoz hozzájárult. Titkos örökbefogadáshoz való hozzájárulásnak minősül, ha a szülő a gyermeket kijelölt inkubátorban hagyja.
42
ellentétben áll. Ez egy meglehetősen általános és a gyámhatóság számára széles körű mérlegelési lehetőséget adó megfogalmazás, amely a szülői felügyelet korlátozásának kivételességének elvével is ütközik . 5. 4. A szülői felügyelet megszüntetése A szülői felügyelet megszüntetése kivételes eszköz112. Jogkövetkezménye, hogy a szülő a gyermeket nem nevelheti, nem gondoskodhat róla, nem lehet törvényes képviselője, nem lehet gyám, nem fogadhat örökbe, nem helyezhetnek el nála gyermeket, és kapcsolattartásra is csak kivételesen, a gyermek érdekében jogosult. A szülői felügyelet megszüntetése egyes esetekben (gyermeke személye ellen elkövetett szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztés büntetés) a bíróság mérlegeléstől függően vonatkozik a többi, illetve a később született gyermekre is, ezen gyermekek érdekeinek figyelembevételével. A szülői felügyelet megszüntetésének oka lehet: ha a szülő felróható magatartásával gyermeke javát, különösen testi jólétét, értelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan sérti vagy veszélyezteti; vagy ha a gyermeket más személynél helyezték el vagy nevelésbe vették, és az a szülő, akinek szülői felügyeleti joga szünetel, az erre okot adó magatartásán, életvitelén, körülményein önhibájából nem változtat113. Az első esetben kizárólag a szülőnek a saját gyermekével szemben tanúsított114, felróható115
116
magatartás (akár tevőleges, akár mulasztásos117) és az azzal való ok-okozati
112 Kúria K-H-PJ-2013-594. hat. (Pfv. II. 20.760/2012.10.) A szülői felügyelet jog elvonására csak akkor kerülhet sor, ha a gyermek érdekeinek megóvása más eszközökkel, a gyermeknek a másik szülőnél történő elhelyezésével, a kapcsolattartási jog korlátozásával vagy megvonásával nem biztosítható. 113 BH1990. 304 (P. törv. II. 20 841/ 1989.) A szülői felügyelet megszüntetésének okait a jogszabály taxatíve felsorolja, ilyen perben bírói egyezség kötésének nincs helye. A szülői felügyelet és a tartási kötelezettség eltérő jogi alapon álló kötelezettségek, így a szülői felügyelet megszüntetése a tartásdíj fizetésére vonatkozó kötelezettséget nem érinti. 114 BH1996. 571. (Legf. Bír. Bf. I. 1015/1995.) A családban nevelkedő gyermek sérelmére emberölés kísérletét és kiskorú veszélyeztetését elkövető vádlott a szülői felügyelet gyakorlásától nem tiltható el, mivel a gyermeknek nem vér szerinti és nem is örökbefogadó szülője. 115 BH2010. 249 (Legf. Bír. Pfv. II. 20.071/2009.) Nem felróható a magatartás, ha az pszichés betegségre vezethető vissza, ezért a szülői felügyeleti joga nem szüntethető meg akkor sem, ha a szülő magatartása egyébként egyébként súlyosan kifogásolható 116 BH2000. 206 (Legf. Bír. Pfv. II. 23.143/1997.) A szülői felügyelet megszüntetése a saját gyermek feletti szülői felügyelet gyakorlásának megakadályozását célozza, de negatív erkölcsi értékítéletet is kifejez. Ezért a felróhatóság elengedhetetlen feltétele a szülői felügyelet megszüntetésének. 117 BH2005. 321. (Legf. Bír. Pfv. II. 21.437/2003.) A kiskorú veszélyeztetése a gyermek személye ellen elkövetett bűncselekménynek minősül, akkor is, ha nem jár tettlegességgel, ezért alapot ad a szülői felügyelet megszüntetésére
43
összefüggés118 esetén szüntethető meg a szülői felügyeleti jog. Módosítás a Csjt.-hez képest, hogy nem került külön nevesítésre az az eset, amikor a szülőt a bíróság valamelyik gyermeke személye ellen elkövetett szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélte. A szülői felügyelet új perben visszaállítható a jövőre nézve, ha a megszüntetés okai már nem állnak fenn és nincs újabb ok sem. A visszaállított szülői felügyelet tartalmát ilyenkor a bíróság határozhatja, általában nem jelenti azt, hogy a gyermek automatikusan visszakerülhet a szülő nevelésébe.
118 BH2010. 187 (Legf. Bír. Pfv. II. 21. 787/2008.) Nincs helye a szülői felügyelet megszüntetésének, ha a bűncselekményt elkövető szülőnek, a szabadulását követően a gyermekekkel kapcsolatos magatartásában tartósan, olyan mértékű pozitív változás következett be, amely - a gyermekek elsődleges érdekére figyelemmel - a szülői felügyelet visszaállítására adna alapot.
44
VI. Döntés a szülői felügyeletről, eljárási normák 1. A szülők megállapodása alapján A családjogi viszonyok rendezésében a szülők megállapodása elsődleges. A szülői autonómia körében ezen viszonyokat széles körű szabadsággal, akár szokatlannak tűnő megoldások alkalmazásával is szabályozhatják. A szülői autonómia korlátja a gyermek érdekének elsődlegessége, a gyámhatóság és bíróság az eléjük kerülő szülői döntéseket és egyezségeket ezen szempont szerint vizsgálni kötelesek119 120. 2. Bírósági eljárás A Csjk. egyértelműen elhatárolja egymástól a bíróság és gyámhatóság hatáskörébe tartozó ügyeket. A garanciális jellegű eljárási szabályok is a Csjk-ba kerültek, az eljárási részletszabályok általában a Gyer.-ben kerültek kidolgozásra. A házassági perek során a bíróságnak döntenie kell a szülői felügyelet tárgyában, akár erre irányuló kereseti kérelem hiányában is, vagy jóváhagynia a szülők közös szülői felügyeletre vonatkozó egyezségét
121
. Ugyancsak a bíróság dönt a szülői felügyeletet
gyakorló szülő személyéről a különélő szülők megállapodásának hiányában . A bíróság döntése során azt mérlegeli, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben. A bíróság döntésében további kérdéseket is szabályozhat, így pl. a különélő szülőt feljogosíthatja egyes szülői felügyeleti jogok gyakorlására, vagy megvonhatja az együttdöntési jogát egyes
119 BH1977. 437 (Legf. Bír. P. törv. II. 21 153/1976.) A családjogi egyezség érvényességének alapvető feltétele, hogy azt a felek a következmények alapos mérlegelésével megfontoltan kössék meg, ezért annak megtámadására a Ptk. keretein túl is lehetőség van, ha a gyermek érdekeit az sérti. A szülő a gyermekek elhelyezésére vonatkozó megállapodás megkötésekor annyira zaklatott állapotban volt, hogy annak következményeit nem tudta felmérni, ezért egyezett bele kellő megfontoltság nélkül a gyermekek külön elhelyezésébe, ezért annak megváltoztatására a bíróság jogosult. 120 BH1989. 18 (P. törv. II. 20 602/1988/2.) Az egyezség jóváhagyásakor a bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a szülő a gyermek lakhatását milyen módon fogja tudni biztosítani. 121 BH1993. 684 (Legf Bír. Pfv. II. 20 138/1993.) Felülvizsgálati eljárás során a jogerős ítélet csak jogszabálysértés esetén megváltoztatható. A bíróság mérlegelési körében hozott határozat ezért nem felülmérlegelhető.
45
kérdésekben. Hozhat döntést arról, hogy a gyermeket saját érdekében harmadik személynél helyezi el, akit a gyermek gyámjául rendel ki122 123. A bíróság hatáskörébe tartozik a közös szülői felügyelet megszüntetése, a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, a felügyelet vagy a gyermek harmadik személynél történő elhelyezésének megváltoztatása iránti per. A közös szülői felügyelet megszüntetését bármelyik szülő kérheti. A bíróság a kapcsolattartásról, a kapcsolattartási jog korlátozásáról, megvonásáról akkor határoz, ha a felek abban nem tudtak megállapodni és van per a házassági vagy szülői felügyelet rendezése iránt folyamatban. A határozatban rendelkezni kell a kapcsolattartás gyakoriságáról, időtartamáról, folyamatos vagy időszakos voltáról, arról, hogy felügyelt kapcsolattartásra kerül-e sor, továbbá a gyermek átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről és módjáról, a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről és az elmaradt kapcsolattartás pótlásáról. A bíróság a döntést hozhat a külföldre vitel korlátozása tilalma ügyében, a felmerülő kiadások együtt élő szülőre terheléséről, a szülői felügyeleti jog szünetelése alatt a kapcsolattartás engedélyezéséről is. Garanciális szabályként, ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, a kapcsolattartás megváltoztatását a határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül a bíróságtól lehet kérni124. 2. 1. Jogesetek a szülői felügyelet témaköréből A szülői felügyelet körében a legjelentősebb kérdésnek a gyermek kötődésének és nyilatkozatának figyelembevételét (BH1993. 556), az állandóság értékelését (BH1997. 537), a nevelési alkalmasság kérdését (BH1982. 193.), a családjogi egyezség tematikáját (BH1977. 437), a gyermek egyéni érdekeinek, egészségi helyzetének
122 BH1987. 241. (P. törv. II. 21 004/1986.) Gyermek elhelyezése iránti perben az ideiglenes intézkedésre akkor van szükség, ha azt a gyermek érdeke megköveteli. Az ideiglenes intézkedés alapulhat a szülők ideiglenes megállapodásán. 123 BH1977. 330 Legf. Bír. P. törv. II. 21 287/1976.) Ha a gyermek egyik szülőnél sem helyezhető el, és nincs olyan harmadik személy sem, akinél elhelyezhető lenne, a gyermek elhelyezésére irányuló keresetet a bíróság elutasítja és megkeresi a gyámhatóságot a gyermek érdekében szükségessé váló intézkedések megtétele iránt. 124 BH1990. 473 (P. törv. II. 20 226/1990. sz.) Csak előzetes bírói határozat esetén van a bíróságnak hatásköre - két éven belül - a kapcsolattartás kérdésében az utólagos rendezésre. Ha a kapcsolattartásról törvénysértő módon nem rendelkezett a bíróság, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy a bírói eljárás során nem született döntés a kérdésben, így ennek 2 éven belüli megváltoztatása sem kérhető a bíróságtól.
46
értékelését (BH1994. 489), a testvérek elválasztásának lehetőségét (BH1979. 29) és a harmadik személynél (nagyszülőnél) elhelyezés kérdését (BH1993. 172) tartom. A gyermek kötődésének vizsgálata különösen akkor jelentős, ha a gyermek prefereciája egyéb érdekeinek ellentmond, mint a BH1993. 556 (P. trv. II. 21 403/1992. sz.) jogesetben. A szülők viszonyának elmérgesedését követően mindkét fél kérte a bíróságot a gyermek nála történő elhelyezésére. Az elsőfokú bíróság a gyermeket az anyánál helyezte el. Indokolásában elmondta, hogy az apa az anya alaptalanul vádolta italozással, míg apa anyával szembeni agresszív magatartása miatt a gyermek nevelésére nem alkalmas. A másodfokú bíróság további bizonyítást követően a gyermek elhelyezését megváltoztatta, az apánál helyezte el, kifejtve, hogy az apa anyával szembeni agresszivitása ugyan aggályos, de nem jelenti a nevelésre való teljes alkalmatlanságát, továbbá hogy a gyermek egyértelműen erősen kötődik az apához, az anyát elutasítja. Az anya törvényességi óvását a LB alaposnak találta. Bár a gyermek ragaszkodása jelentős tényező a gyermek elhelyezésekor, de annak túlzott jelentőséget nem lehet tulajdonítani akkor, ha a preferált szülő a másiknál lényegesen kevésbé alkalmas. A gyermek apai elhelyezése ellen szól, hogy a pszichológiai szakvélemény szerint
az
apa személyisége nevelési
képességeit
negatívan
befolyásolja, továbbá hogy a gyermek anyával szembeni elfogadhatatlan viselkedése és iskolai magatartása ugyancsak rossza apai hatást mutatnak. Az anyát a szakértői vélemény nevelésre alkalmasnak találta. Ezen adatokat össze kellett volna vetni a gyermek apához való fokozott kötődésével és vizsgálni, hogy az apai környezet nincse ellentétben a gyermek érdekeivel. Célszerűnek mutatkozott volna nevelési tanácsadó bevonásával a gyermek magatartásának rendezése határidő tűzésével, azt tisztázandó, hogy az apa képes-e saját magatartásán változtatni és a gyermekét megfelelően befolyásolni. Nevelési alkalmasság szempontjából a BH1982. 193 (P. törv. II. 20 805/1981.) jellemző jogeset. A házasság megromlott, miután az anya viszonyt kezdett sógorával, sokszor kimaradt vagy részegen ment haza. A háztartást és a gyermek nevelése az apára maradt. Az anya később a közös gyermeket az apára hagyva el is költözött, azóta a gyermeket az apa neveli az apai nagyszülők segítségével. Az anya a viszonyt elismerte, de szerinte a házasság az apa szeretetlen magatartása miatt romlott meg. Az 1. fokú bíróság a házasságot felbontotta és a gyermekeket az anyánál helyezte el. Az
47
ítéletet a megyei bíróság helyben hagyta. Az apa az ítélet ellen törvényességi óvással élt, amely a Legfelsőbb Bíróság szerint alapos. A bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy az anya távollétében az apa látta el a háztartást és a gyermekeket is már a házasság megromlásának ideje alatt, majd az anya elköltözését követően is. Az, hogy az anya a közös lakásból elköltözött, arra enged következtetni, hogy szerelmi életét a gyermekei elé helyezte, ami kétséget támaszt, hogy alkalmas-e a gyermekek nevelésére. A gyermekek a létrejött helyzetben sérültek, de az eltelt idő alatt az apa új családi egyensúlyt tudott létrehozni, a gyermek tanulmányi eredménye javulni kezdett. Érzelmi, indulati készsége miatt az anya alkalmasabbnak tűnik a gyermek nevelésére, de erkölcsi és anyagi megbízhatatlansága ellene szól, csakúgy, mint az a létrejött állandósult helyzet megbontásának kockázata, míg a peradatok szerint az apa a gyermeket megfelelően ellátta. Figyelembe kellett volna venni azt is, hogy az apa kertes családi házban, míg az anya szüleivel együtt használt kicsi lakásban tudta volna elhelyezni a gyermeket. Mindezek miatt a LB úgy döntött, hogy a gyermeket a megszokott apai környezetben kell hagyni. Az egyezség bírósági vizsgálata témaköréből származó BH1977. 437 (Legf. Bír. P. törv. II. 21 153/1976.) jogeset a családjogi megállapodás egyediségére mutat rá. A házasságba két gyermek született, a kisebbikkel az anya gyes-en volt a házasság felbomlásakor, amit az apa váratlanul kezdeményezett. A felek egyezséget kötöttek, hogy a nagyobbik gyermek az apánál, a kisebbik az anyához kerül, de anya pert indított mindkét gyermek nála való elhelyezése iránt. Előadása szerint az apa házasság felbontási szándéka váratlanul érte és megviselte, az egyezséget ebben a zaklatott lelkiállapotban kötötte, miközben attól is tartott, hogy egyezség nélkül mindkét gyermekét elveszítheti. A bíróság mindkét gyermeket az anyánál helyezte el és a megállapodást annak létrejötte körülményeire tekintettel érvénytelennek tekintette. Az apa az idősebb gyermek nála való elhelyezéséért fellebbezett. A megyei bíróság a kérelmet elutasította arra hivatkozással, hogy a bíróság csak akkor dönthet a gyermekelhelyezés kérdésében, ha a felek még nem állapodtak meg, illetve hogy mivel az anya a megállapodást polgári jogi általános ügyleti megtámadási alapon nem támadta, azt a bíróság nem vizsgálhatja. Az apa az ítélet ellen törvényességi óvással élt, amit a Legfelsőbb Bíróság megalapozottnak talált. A megyei bíróság tévedett, amikor a felperes keresetét a gyermek elhelyezésének megváltoztatására irányuló keresetnek tekintette, illetve mikor a megállapodásra figyelemmel a kereseti és
48
viszontkereseti kérelmek ellenére nem tartotta indokoltnak, hogy az elhelyezés kérdésében a bíróság döntsön, mivel a szülők egyezsége esetén is vizsgálni kell a gyermek érdekét. Ennek megfelelően az ilyen egyezség nem polgári jogi, hanem családjogi természetű, amelytől a bíróság hivatalból is eltérhet. Ezen túl azonban az egyezség létrejöttnek sem tekinthető, mivel az anya annak aláírásakor nem volt olyan állapotban, hogy megfontolt döntést tudott volna hozni, az egyezség következményeit fel tudta volna mérni. Az elsőfokú bíróság tehát megfelelően vizsgálta a megállapodás létrejöttének következményeit és megfelelő következtetésre jutott, amikor az alapos mérlegelés nélkül megkötött egyezség ellenében mindkét gyermeket az anyánál helyezte el. Bár a 3 éves nagyobbik gyermek nevelésére mindkét szülő alkalmas, de az ítélethozatalkor is csak másfél éves kisebbik gyermek megfelelő elhelyezése az anyánál megoldott, illetve a testvérek együtt elhelyezésének igénye, az eset többi feltételei is a gyermekek anyánál való elhelyezését indokolják. A BH1994. 489 (Legf. Bír. Pfv. II. 21. 986/1993) érdekessége az érintett gyermek sajátos egészségi állapotának figyelembevétele. A házasság megromlásával az anya provokatív, gyermeket is az apa ellen felhasználó magatartására az apa agresszívan, durván reagált. Az anya a gyerekekkel elhagyta a közös lakást, ahonnan az apa egy évvel később a két gyereket magával vitte. A szülők egymással szembeni agresszív viselkedésétől függetlenül a gyermekekről mindketten megfelelően gondoskodtak, az apa az anya kapcsolattartási jogát biztosította. Az egyik gyermek arcán található egy feltűnő anyajegy, amelynek eltávolítása esztétikai és orvosi okokból is elkerülhetetlen, de az előkészített műtét az anya és gyermekek elköltözése miatt elmaradt, és azt azóta sem pótolták. Mindkét szülő kérte a gyermekek náluk való elhelyezését, a gyermekek nevelésére mindkettő alkalmas, hasonlóan kedvező feltételekkel tudják ellátni a gyerekeket. Az elsőfokú bíróság végül az apánál helyezte el a gyermekeket, figyelembe véve, hogy a műtét elmaradása az anyának volt felróható, míg annak pótlása inkább az apától várható. A másodfokú bíróság az anyánál helyezte el a gyermekeket, az apa tettlegességig és büntetőeljárásig jutó agresszivitása miatt, amelynek a gyermekek tanúi voltak. A bíróság szerint a műtét elmaradásának oka ugyan az, hogy az anya kilépett a kapcsolatból, de a műtéthez szükséges nyugalmat a házasságban maradása mellett sem tudták volna a felek biztosítani, az anyának pedig ez nem róható fel, hogy a bántalmazást követően elköltözött, a műtéttel kapcsolatos tényeknek az elsőfokú bíróság tehát túl nagy jelentőséget tulajdonított. Az apa az ítélet
49
ellen felülvizsgálati kérelemmel élt, mivel szerinte az anya önkényes elköltözését, kapcsolatromboló magatartását, a műtét elhalasztását nem értékelték, ahogy azt sem, hogy az anya az apa kapcsolattartási jogát nem biztosította. A LB szerint az anya kapcsolat megromlásában való felelőssége vitathatatlan, de nem arányos az apa gyermekek előtt mutatott bántalmazó magatartásával. A műtét elmaradása mindkét fél hibás, mert nem voltak képesek biztosítani a szükséges feltételeket, így összességében az anyában látta a nagyobb garanciát a gyermekek érzelmi egyensúlya, kora, a műtét elvégzése szempontjából is. A LB felhívta az anya figyelmét arra, hogy a kapcsolattartás akadályozása az elhelyezés megváltoztatását vonhatja maga után. A testvérek elhelyezése során a bíróság a testvérek együtt tartására törekszik. A testvérek elválasztásakor figyelembe vett szempontok a BH1979. 29-ben (Legf. Bír. P. törv. II. 21044/1977.) megfelelően megmutatkoznak. A házasság megromlását követően a szülők egyezséget kötöttek, mely szerint a lánygyermek az anyához, a fiúgyermek az apához került a házassági bontóper lefolytatását megelőzően. Az anya a bontóperben a fiú elhelyezését is kérte, amit az első fokú bíróság meg is ítélt, arra hivatkozással, hogy a házasság az apa erősebb, autoriter személyisége miatt bomlott meg, illetve, hogy a szülők egyezségében a gyermekek sorsa inkább alku tárgya lett. A gyermekek érdeke hogy együtt nevelkedjenek, a pedagógus anya munkaideje miatt jobban tud foglalkozni velük, míg az állatorvos apa segítségre szorulna. A másodfokú bíróság a döntést helyben hagyta. A LB az elsőfokú bíróságot új eljárásra kötelezte, mivel a bíróság által széles körben lefolytatott bizonyítás ellenére a tényállás, különösen a testvérek elválasztásának kérdése nem tisztázódott. A bíróságok kötelesek lettek volna a testvérek érdekét a konkrét esetre vonatkoztatva vizsgálni. A felek egyezsége is azt mutatja, hogy a szülők egyetértettek abban, hogy a fiú az apánál lenne legmegfelelőbben elhelyezve, a gyakorlat pedig azt mutatja, hogy róla az apja kifogástalanul gondoskodik. Az egyezségből az anya azért állt el, mert az volt a véleménye, hogy a fiút az apa ellene neveli, de ezt a kijelentést a bíróságok nem vizsgálták. Tisztázatlan maradt, mi volt a felek egyezségkötési szándéka, és mi alakította ki ezt a szándékot, mi indította az anyát arra, hogy a fiúgyermeket az apának engedte át és miért változtatott álláspontján. Az megállapítható volt, hogy a fiú és apja közötti kötődés nagyon szoros és hogy a fiú testvéréhez és anyjához fűződő kapcsolata is jó maradt.
50
A harmadik személynél (nagyszülőknél) elhelyezés körében nincs egységes bírósági gyakorlat a gyermek állandósághoz való joga, kötődése és a szülő szülői felügyelethez való jogának ellentmondása feloldása tekintetében. A BH1993. 172 (P. törv. II. 20 848/1992. sz.) esetben a gyermeket az édesanya betegsége miatt az anyai nagyszülők nevelték. A gyermek elhelyezésével kapcsolatban már ekkor felmerültek viták, de a felek ekkor még egyezséget tudtak kötni. Az édesanya halálát követően az apa a gyermeket magával vitte és azóta ő neveli, a nagyszülőknek a kapcsolattartást biztosítja. A gyámhatóság indította perben a gyermek nagyszülőknél való elhelyezését kérte a gyermek kötődésére, állandósághoz való jogára hivatkozva. A nagyszülők vállalták a gyermek nevelését. Az apa a gyermeket maga akarta nevelni, előadta, hogy a gyermek az apa családjába jól beilleszkedett, megfelelő környezetben él. Az elsőfokú bíróság a gyámhatóság keresetét elutasította, arra hivatkozva, hogy ha a szülőnél történő elhelyezése a gyermek érdekeit nem veszélyezteti, harmadik személynél nem helyezhető el. A fellebbezést követően a másodfokú bíróság a gyermeket a nagyszülőknél helyezte el a gyermek kötődésére tekintettel, valamint arra hivatkozva, hogy korábban az apa a nagyszülői elhelyezésbe beleegyezett, elismerve, hogy az apa felelős és jó szülő, és a gyermek is megfelelően beilleszkedett az apai környezetbe. A törvényességi óvást a LB alaposnak találta. A harmadik személynél való elhelyezés lehetősége csak akkor áll fenn, ha a gyermek szülőnél való elhelyezése a gyermek érdekét veszélyezteti. Ebben az esetben a gyermeki érdeket a veszélyeztetettség oldaláról kell vizsgálni, a szülő jogai figyelembevételével, a szülőtől tehát a gyermek nevelésének jogát csak szük körben lehet elvonni. A perbeli esetben a nevelésre tökéletesen alkalmas apával szemben az akár szeretetteljes és segítő nagyszülők sem tarthatnak igényt a gyermek nevelésének jogára. 2. 2. Jogesetek a szülői felügyelet megváltoztatása témaköréből A szülői felügyelet megváltoztatása körében különösen érdekes az állandóság szerepének (BH1997. 537), illetve a körülmények megváltozásának (BH1994. 543), bírói értékelése, valamint a gyermek véleményének figyelembe vételével kapcsolatos gyakorlat (BH1989. 15). Az állandóság szerepe a BH1997. 537 (Legf. Bír. Pfv. II. 21. 02l.) jogesetben jelentős. A házasságból született három gyermeket a bíróság az apánál helyezte el, miután a családot az anya új élettársi viszonyt létesítve elhagyta. A gyermekeket az apa a 51
nagyszülők segítségével megfelelően gondozta, annak ellenére, hogy a gyermekek számára az anya elköltözése traumatikus élmény volt. A bíróság a fentiek mellett arra volt figyelemmel, hogy az anya a gyermekeit saját szerelmi élete miatt hátrahagyta, míg az apa helytállt az adott helyzetben. Az anya később új házasságot kötött, amelybe további gyermek született, illetve kapcsolatot tartanak az új férj előző házasságából származó gyerekekkel is, akik közül egyet magukhoz kívánnak venni. A gyermekek nevelésére mindkét fél alkalmas, a három gyerek közül a legidősebb egyértelműen az apa mellett döntött, a középső „anyás”, a legkisebbnek nincs egyértelmű preferenciája. A gyermekek elválasztását semmi nem indokolja, különösen, mivel szoros kapcsolat van közöttük. Az elsőfokú bíróság a gyermekelhelyezés megváltoztatása iránti kérelmet elutasította, mivel a peradatok alapján nem történt olyan lényeges változás az elhelyezésük óta eltelt egy évben, amely a gyermekek eddigi környezetükben történő fejlődését akadályozná, míg az elhelyezés megváltoztatásával a gyermekeknek új környezethez, új, kiterjedt családhoz kellene alkalmazkodniuk. A másodfokú bíróság az ítéletet helybenhagyta, rámutatva, hogy az állandóságra messzemenően törekedni kell, az elhelyezés megváltoztatása csak szigorú feltételekkel indokolt. A felülvizsgálati kérelemben az anya a két kisebb gyermek elhelyezését kérte, mivel ők egyértelműen az anyai elhelyezés mellett foglaltak állást. A LB a felülvizsgálati kérelmet alaptalannak találta. A bíróságok megfelelően bizonyítás eljárást követően okszerű értékelés alapján állapították meg a tényállást, valamint hogy nincs mutatható olyan körülményváltozás az apai elhelyezés tekintetében, amely miatt módosítani kéne az elhelyezésüket. A felperes körülményei ugyan valóban megváltoztak, de azok megítélése nem egyértelműen pozitív a gyermekek szempontjából. A gyerekek érzelmi viszonyai sem változtak meg, továbbra is erősen kötődnek egymáshoz, illetve a középső gyermek az anyához, de az ő erős anyai preferenciáját az anya maga sem értékelte olyan súlyúnak, hogy az befolyásolta volna őt a család elhagyásában. Önmagában a felperes újabb házasságkötésének és negyedik gyermeke megszületésének a ténye nem tekinthető az elhelyezés alapjául szolgáló körülmények olyan lényeges megváltozásának, amelynek következtében a perbeli gyermekek elhelyezésének a megváltoztatása a gyermekek érdekeit szolgálná. A 8 és 12 éves gyermekek értelmi fejlettsége nem elégséges ahhoz, hogy felmérjék az elhelyezésük megváltoztatásának következményeit, így bár véleményüket figyelembe kell venni, az nem tekinthető ügydöntőnek.
52
A BH1994. 543 (Legf. Bír. Pfv. II. 21. 833/1993.) jogesetben a házasság felbomlását követően a gyermek az anya elhelyezésébe került. Az apa a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránt pert indított. Az elsőfokú bíróság a gyermeket az apánál helyezte el. A másodfokú bíróság az ítéletet helybenhagyta, arra tekintettel, hogy a gyermek életkörülményeiben lényeges változások történtek. Erre utal, hogy a gyermek többször szorult az anyai gondozás elégtelensége miatt kórházi ellátásra (égési sérülés, agyhártyagyulladás, gombamérgezés miatt), de az anya életmódjának radikális változása (az anya megtért, szigorú vallási normákat vezetett be és új házasságot kötött, amelynek következtében a mostohaapa négy gyermeke is a háztartásba került) is a körülmények jelentős változásának tekinthetők. Bár a vallásszabadság körébe eső tények közvetlenül nem értékelhetőek, de az azt követő életmódváltozás és az erőszakos térítési próbálkozások igen. A felek egyezségének jóváhagyásakor még alig 10 hónapos kisgyermek körülményeiben a fent leírtaknak megfelelően a házasság felbontása után röviddel bekövetkezett új házasságkötés és új család kialakulása olyan lényeges, a gyermek érdekét súlyosan sértő körülményváltozásnak bizonyultak, amely a szakértői vélemény szerint a gyermeket szorongóvá, félénkké tette. Az elhelyezés megváltoztatását követően az apánál a gyermek kiegyensúlyozottan fejlődik. A BH1989. 15 (P. törv. II. 20 427/1988.) jogesetben a gyermekek az anyánál kerültek elhelyezésre. 6 évvel később az akkor 10 és 7 éves gyermekek azzal keresték meg apjukat, hogy nála kívánnak maradni. Az apa ezt követően évente indított pert a gyermekek elhelyezésének megváltoztatása iránt. Az elsőfokú bíróság a gyermekelhelyezési kérelmet elutasította, azzal az indoklással, hogy a tartósan kialakult helyzetet az apa a gyermekek befolyásolásával hozta létre. A másodfokú bíróság az ítéletet helybenhagyva, kiemelve a rendszeres perindítás tényét és az apa önkényes magatartását. A szakértői véleményt, amely a gyermekek, és az apa szoros kapcsolatát állapította meg, a bíróságok a nem fogadták el. Az apa törvényességi óvását a LB alaposnak találta és megállapította, hogy a bíróságok elmulasztották a gyermekek érdekének elsődlegességének figyelembevételét. A házasság felbomlásakor a gyermekek nagyon fiatalok (4 és 1 évesek) voltak, számukra akkor az anyai elhelyezés megfelelt. Az anya új házasságkötésével, féltestvérük születésével kialakuló új anyai környezetbe azonban nem tudtak megfelelően beilleszkedni, jó viszonyt kialakítani mostohaapjukkal és mostohatestvérükkel. Ezt követően költöztek a gyermekek az apjukhoz, akihez az azóta eltelt 4 évben folyamatosan ragaszkodtak.
53
A per adatai szerint az apa nem törekedett a gyermekek befolyásolására. Az így kialakult helyzetben a már serdülőkorú gyermekek véleményét figyelembe kell venni. Az apa a gyermekeket kifogástalanul gondozza, és nem róható a terhére az sem, hogy a helyzet törvényesítése érdekében ismételt perek indítására kényszerült.
3. Gyámhatósági eljárás A fent meghatározott ügyek kivételével a szülői felügyelettel kapcsolatos ügyekben a gyermek lakóhelye szerinti a gyámhatóság jár el. A gyámhatósági döntések körébe tartoznak a közös szülői felügyelet gyakorlása során felmerülő viták, a szülői felügyelet gyakorlásával kapcsolatos viták, a szülők közös döntési körébe eső, a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekkel kapcsolatos ügyek (viták, illetve a döntés hiánya is), a kapcsolattartás szabályozása, ha azzal kapcsolatban a felek között nincs (illetve a megelőző 2 éven belül nem volt) per folyamatban, illetve a közös szülői felügyelettel kapcsolatban felmerülő más ügyek. A gyámhatóság dönt arról, hogy a 16. évét betöltött gyermek a szülők lakóhelyét vagy a szülők által kijelölt tartózkodási helyét a szülők beleegyezése nélkül elhagyhatja. A gyermek vagyonának kezelése körében is számos gyámhatósági feladat lehetséges: ha a gyermeknek juttatott vagyont a szülők nem kezelhetik, a gyámhatóság rendel ki vagyonkezelő gyámot a vagyon kezelése érdekében, amennyiben pedig indokolt, a a szülői felügyeletet közösen gyakorló szülők közül kijelölheti a szülőt, aki a gyermek vagyonának kezelője lesz. A gyámhatóság vizsgálja a családba fogadást is. A szülői felügyelettel kapcsolatos bírósági határozatok végrehajtása minden esetben a gyámhatóság feladata. 4. A bizonyítás szabályai és nehézségei 4. 1. A döntéshozatal általános alapelvei A bíróság előtt családjogi ügyekben is szabad bizonyítás folyik, de a házassági perekben a bíróság az általa szükségesnek talált bizonyítást hivatalból is 54
elrendelheti125. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy ha a bíróság a szülők által kötött egyezséget hagyja jóvá, bizonyításra csak kivételesen kerül sor, annak ellenére, hogy ebben az esetben is vizsgálni kell, hogy az egyezség a gyermek érdekeivel nem ellentétes. A bíróságnak és a gyámhatóságnak egyaránt törekednie kell a felek együttműködésének előmozdítására és a gyermek érdekének érvényesítésére (Gyer. 20 §). A fejezetben leírtak a gyámhatóság eljárására is értelemszerűen irányadóak. Alapvetően nehezen bizonyítható kérdéseket (emberi kapcsolatok, érzelmek, kötődések, csalódások, bosszúállás) kell a jog eszközével megvizsgálni a családjogi perekben. A Legfelsőbb Bíróság a 17. sz., gyermek elhelyezésére vonatkozó irányelvben határozta meg mindazokat a szempontokat, amelyeket a szülői felügyelet rendezésekor figyelembe kellett venni. Az új Ptk. hatályba lépésével a Kúria úgy rendelkezett, hogy a 17. sz. irányelv a továbbiakban nem irányadó 126, mivel az irányelvben foglaltakat az új Csjk-nak megfelelően gyökeresen át kellett volna dolgozni. Az irányelv ennek ellenére jelentős dokumentum maradt, az abban foglaltak emberi jogi, alapjogi megközelítése továbbra is érvényes és az erre utaló közzétett jogesetek továbbra is hivatkozhatóak. Általánosságban a bíróságnak gondosan vizsgálnia kell, hogy a szülőket az egyéniségük, az életmódjuk, erkölcsi tulajdonságuk, személyiségük alkalmassá teszike a gyermek nevelésére. Figyelembe kell venni a gyermekhez való ragaszkodás őszinteségét, a gyermeknek a szülő iránt táplált érzelmeit, a gyermeknek az egyik vagy másik szülőhöz való kötődését, a szülő nevelési képességeit, az iskoláztatási lehetőségeket. Nem lehet döntő körülmény a szülők vagyoni helyzetének különbsége, a gyermek kora vagy neme. Bár minden társadalomban jelen vannak különféle nemi vagy egyéb sztereotípiák, hagyományok, amelyek szerint az anya vagy az apa nagyobb eséllyel igényelheti a gyermek nevelését, de hibás az automatikus és rugalmatlan döntés, vagy annak olyan tényezőktől való függővé tétele, amelyek ténylegesen nem befolyásolják a gyermek érzelmi biztonságát vagy a szülő nevelésre való alkalmasságát.
125 Legf. Bír. Pfv. II. 21. 720/2007. számú ügyben hozott ítélete szerint a gyermek elhelyezése és a kapcsolattartás tárgyában akkor is elrendelhető hivatalból bizonyítás, ha azokról nem házassági perben dönt a bíróság. 126 1/2014. PJE sz. hat V/a pont
55
4. 2. A döntés szempontjai: a nevelésre való alkalmasság A bíróság és gyámhatóság döntésének alapvető szempontja a gyermek érdeke, amit a gyermek életét érintő minden körülmény feltárásával és mérlegelésével kell határozni127. Ennek keretében a szülők alkalmasságát is széles körben kell vizsgálni, figyelembe véve a szülő és gyermek egyéniségét, életmódját, egymással való kapcsolatukat, a gyermek érzelmi kötődését és véleményét, a szülő nevelési képességeit. A szülők feladata a gyermek felkészítése az önálló életre, a társadalomba való beilleszkedésre. Ez esetben azt szükséges vizsgálni, hogy melyik szülő mutat több és jobb nevelési készséget. Ennek keretében a szülők személyiségét, életvezetését illetve erkölcsi tulajdonságait kell feltárni, melyhez célszerű pszichológus szakértő segítségét igénybe venni, különösen, mert általában mindkét szülő alkalmas a gyermek nevelésére. Ennek során objektív (lakhatás, mozgástér, együtt élő személyek száma, anyagi lehetőségek) és szubjektív szempontokat (egyéniség, személyiség, életmód128, erkölcsi tulajdonságok) is figyelembe kell venni. A házasság megromlásáért való felelősség a szülői felügyeletről való döntés szempontjából irreleváns, kivéve, ha az olyan személyiségjegyre vezethető vissza (felelőtlenség, önzés, életmód), ami önmagában is befolyásolja a nevelési képességet129
130
. Mérlegelés körébe vonható a szülő
betegsége, amennyiben az nevelési képességeit érinti. Különösen pszichiátriai betegség esetén fontos, hogy az ilyen helyzeteket minden esetben egyedileg kell elbírálni, mert adott esetben egy jól kordában tartott, rendszeresen ellenőrzött betegség nem gátja a gyermeknevelésnek.
127 BH2001. 479. (Legf. Bír. Pfv. II. 20.480/1999.) A bíróságnak a gyermek életét érintő minden körülmény feltárásával és együttes mérlegelésével kell határoznia, egyes kiragadott körülmények túlértékelése, más szempontoknak pedig a figyelmen kívül hagyása akadályozza, hogy a gyermek elhelyezésénél a gyermek érdeke megfelelően érvényesüljön 128 BH1983. 22 (P. törv. II. 20 147/1982.) A három műszakban dolgozó apa nevelési alkalmasságának megítéléséhez a rendelkezésére álló családi segítséget is értékelni kell 129 BH1982. 193 (P. törv. II. 20 805/1981.) A házasélet felbomlásáért való felelősség annyiban vehető figyelembe a gyermek elhelyezésénél, ha az a nevelési képességet is befolyásoló személyiségre vagy magatartásra vezethető vissza (alkoholista, gyermekét a másik szülőre hagyó, annak nevelésében részt nem vevő szülő) 130 BH1997. 231. (Legf. Bír. Pfv. II. 20. 708/1996.) Az, hogy az anya az életközösséget az apa tettleges bántalmazását követően megszakította, nem értékelhető a közös gyermek elhagyásának, vagy az iránta való közönynek.
56
A gyermek egyéni igényeit, egyik szülőhöz, vagy más együtt élő rokonhoz való erős kötődését131
132
, egészségügyi problémáit133 is figyelembe kell venni a döntés
meghozatalánál. Bár önmagában a gyermek életkorának nincs kiemelkedő jelentősége, főleg kisebb korban érdemes figyelembe venni, melyik szülőtől várható el a kisgyermek intenzív gondozása, a munkából való kimaradás134. Mivel a bíróság a gyermek érdekét annak komplexitásában kell mérlegelje, ezért a meg nem született gyermek szülői felügyeletéről nem dönthet135. A nevelési képességre alkalmasság mérlegelésekor fontos szempont a másik szülő ellen nevelés136, ami a gyermek személyisége és szülővel való viszonya szempontjából is rendkívül romboló hatású137. A parental alienation syndrome, a szülő elidegenítő nevelésének hatására a gyermekben kialakuló torzult valóságkép széles körben ismert és kutatott jelenség, amelyet a bíróságnak a gyermek ítélőképességének megítélésekor is figyelembe kell vennie138. A testvérek szétválasztása ugyan nem jogszabálysértő, de érzelmi biztonságuk érdekében törekedni kell az együtt tartásukra. A gyermekek egymáshoz szülőhöz való kapcsolatát általában szakértő vizsgálja, de figyelembe kell venni a gyermekek véleményét is. E helyzet megítélésénél különösen az idősebb gyermek kívánsága nem 131 BH1996. 40 (Legf. Bír. Pfv. II. 22. 656/1994.) A szülők által biztosított életkörülmények azonossága esetén kiemelkedő jelentőséget kell tulajdonítani a gyermek érzelmi kötődésének, mivel ez a szülő elfogadását jelenti és ezáltal jelentősen megkönnyíti a nevelést. 132 BH1993. 556 (P. törv. II. 21 403/1992.) Ha a gyermek ahhoz a szülőhöz kötődik egyértelműen jobban, aki a nevelésre lényegesen kevésbé alkalmas, ezt a szempontot az egyéb irányadó szempontok figyelembevételével kell értékelni. 133 BH1994. 489 (Legf. Bír. Pfv. II. 21. 986/1993.) Az agresszív apa elől a házasságból elmenekülő anya alkalmasabb a szülői felügyelet gyakorlására akkor is, ha magatartása miatt a már kitűzött, nem életmentő műtét elmaradása felróható neki. A gyermek elhelyezésének szempontjai között ilyenkor kiemelkedő fontosságú, hogy melyik szülő tudja nagyobb eséllyel biztosítani a műtéthez szükséges nyugodt körülményeket. 134 BH1976. 263 (Pest Megyei Bíróság 1. Pf. 20 838/1975.)A gyermek elhelyezése iránt indított perben minden esetben a gyermek érdekét kell főszempontnak tekinteni. Ennek keretében a gyermek életkora és az anya óvónői tanulmányai relevánsak. 135 BH1982. 466. (Zalaegerszegi Megyei Bíróság 2. Pf. 20 079/1982.) Gyermekelhelyezési per a gyermek megszületése előtt nem indítható, mert a felek személyi és egyéb körülményein túlmenően a gyermek elhelyezésénél jelentősége lehet a gyermek nemének és egészségi állapotának is, az ilyen kérelem tehát idő előtti. 136 Ez a kérdés már a XXI. sz. PED-ben is megjelent. 137 (Legf. Bír. Pfv.II.20.772/1999/5.) A kapcsolattartás folyamatos és indokolatlan megakadályozása, a gyermeket nevelő szülő gyermek személyiségfejlődésére gyakorolt káros hatása folytán végső eszközként az elhelyezés megváltoztatása is indokolt lehet. 138 BH1996. 428 (Legf. Bír. Pfv. II. 21.487/1995. sz.) A Gyermekjogi egyezmény nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy a 14. életévét betöltött gyermek bármilyen formában kinyilvánított kívánságát a bíróságnak az elhelyezésre vonatkozó döntésnél kötelezően figyelembe kell vennie. Az apa által fokozottan befolyásolt 14 év feletti gyermek az apai befolyás mellett kellő érettséggel kora ellenére nem rendelkezik. A befolyás rá gyakorolt hatása miatt az apánál való elhelyezése aggályos.
57
hagyható figyelmen kívül. A más rokonokhoz – különösen, ha egy háztartásban élnek - való ragaszkodásnak is jelentősége lehet139 140 141. A szülők világnézete, az általuk gyakorolt vallás hitelvei nem tartoznak a gyermekelhelyezési perre, azok a jogvita elbírálása során nem vonhatóak a bírói mérlegelés körébe142
143 144
, akkor sem, ha a szülők által vallott hitelvek olyan nevelési,
életmódhoz vezetnek, amelyeket a többségi társadalom, vagy akár a család más tagjai nem osztanak. Ha a szülő világnézeti meggyőződése közösségellenes, deviáns, a gyermek alapvetői érdekeivel szembenálló magatartáshoz vezet, ezt a bíróságnak ezen körben értékelnie kell145. Önmagában a szülők vagyoni helyzete nem tekinthető döntő körülménynek, de a szülők anyagi és lakáshelyzetének alakulását vizsgálni kell abból a szempontból, hogy a gyermek tartása és gondozása, egészségügyi ellátottsága melyik szülő környezetében biztosított jobban146.
139 BH1981. 458. (P. törv. II. 20 079/1981.) A bíróságnak több gyermek elhelyezése esetén mérlegelnie kell azt is, hogy a testvérek szétválasztása nem okoz-e szakadást a család tagjai között. A gyermekek együttes nevelkedése olyan nyomatékos igény, amihez képest a gyermekek elszakításának nyomós oka kell legyen, ezért az egymáshoz kötődő, egymásnak stabilitást nyújtó gyermekek esetén ez nem indokolt. 140 BH1979. 29. (Legf. Bír. P. törv. II. 21044/1977.) A gyermekeknek egymástól való szétválasztása általában nem szolgálja a gyermekek érdekét, ez azonban nem jelenti azt, hogy egyes esetekben nincs helye a gyermekek külön elhelyezésének. A szülők egyezsége szerint a két gyermek egymástól elválasztva került volna a két szülőhöz elhelyezésre, a ténylegesen kialakult helyzetnek megfelelően, de az édesanya az egyezségtől elállt. A bíróság megállapította, hogy az édesapa és gyermeke közötti fennálló erős érzelmi kötelék, és az, hogy a gyakorlatban is bebizonyosodott, hogy az apa a gyermeket el tudja látni, valamint hogy a másik gyermek az őt kifogástalanul nevelő anyánál van elhelyezve, valamint hogy a gyermekek egymás közötti és a másik szülővel való kapcsolata megmaradt, megfelelő indok arra, hogy az elválasztott elhelyezést a bíróság kimondja. 141 BH1995. 282 (Legf. Bír. Pfv. II. 21. 718/1994.) A testvérek együttes elhelyezése nyomatékos igény, de ha az egyik testvért gondozó szülőtől személyisége, körülményei, szűkös anyagi eszközei miatt miatt már komoly erőfeszítést kíván feladatainak ellátása, nem indokolt, hogy a másik szülő által megfelelően nevelt testvér is nála legyen elhelyezve. 142 Emberi Jogok Európai Bírósága, Vojnity vs. Hungary ügy, 29617/07. Letöltés: http://hudoc.echr.coe.int/sites/eng/pages/search.aspx?i=001-116409#{"itemid":["001-116409"]} 143 Emberi Jogok Európai Bírósága, Hoffman vs Austria ügy, 12875/87 Letöltés: http://hudoc.echr.coe.int/sites/eng/pages/search.aspx?i=001-57825#{"itemid":["001-57825"]} 144 BH2001. 479 (Legf. Bír. Pfv. II. 20.480/1999.) A szülők világnézete, az általuk gyakorolt vallás tanai, hitelvei nem tartoznak a gyermekelhelyezési perre, azok a jogvita elbírálása során nem vonhatóak a bírói mérlegelés körébe. 145 BH1998. 132. (Legf. Bír. Pfv. II. 20.480/1999.) Más kérdés természetesen az, hogy ha a szülő nevelési elvei, magatartása közösségellenes, deviáns, a gyermek alapvető érdekeivel szembenálló tartalmakat hordoznak magukban, úgy ezt a gyermekelhelyezésnél, a gyermek nevelésére, gondozására és egészséges erkölcsi fejlődésnek biztosítására való alkalmasság körében értékelni kell. (Legf. Bír. Pfv. II. 22. 635/1996. sz.) 146 BH1991. 192. (P. törv. II. 21 043/1990/3.) A gyermekek elhelyezése és a lakáshasználat rendezése egymással szorosan összefüggő olyan kérdések, amelyek általában csak egységesen
58
A 17. sz. Irányelv a gyermek stabilitáshoz, állandósághoz való igényét így elemezte: „A gyermek egészséges személyiségfejlődését az segíti elő, ha megszokott környezetében, őt szeretettel körülvevő személyek gondozásában nevelkedhet. A gyermek számára biztonságérzetet nyújt a megfelelő környezet állandósága, a környezetváltozás, az elhelyezés váltogatása viszont szorongást, félelemérzetet kelthet benne.” Az állandóság mint a gyermek elhelyezésére irányadó szempont a bírói gyakorlatban túlmisztifikálódott147., a bíróságok különös jelentőséget tulajdonítottak a döntés-hozatalkor
fennálló
állapot
védelmének,
függetlenül
létrejöttének
körülményeitől, vagy az egyéb körülményektől, annak ellenére, hogy a 17. sz. Irányelv is deklarálta, hogy a szülő terhére esik, ha a gyermek másik szülőhöz kerülését azért akadályozza meg, hogy az állandóság szempontjára tekintettel a gyermek elhelyezését magánál kérje148. Általában megállapíthatjuk, hogy nem a környezet, hanem a gondozó személy állandósága a meghatározó a gyermek biztonságérzete szempontjából, így a gyakoribb költözések, vagy a korábban ismert lakásban maradás önmagában nem elégséges érvek. 4. 3 Bizonyítás A bíróság által igen gyakran igénybe vett bizonyítási eszköz a környezettanulmány, illetve, akár annak részeként az iskola, óvoda véleménye. A környezettanulmánynak főleg nehéz anyagi körülmények között élő szülők esetén van jelentősége. Sajnos a pedagógusok által készített vélemények sokszor formálisak, mivel a tanítók, óvónők igyekeznek kívül maradni a családi konfliktusokon. A standardizált kérdések és eljárások is a semmitmondó válaszok irányába hatnak, pedig az óvoda és iskola, mint a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagja, aktív kapcsolatban van a családdal149.
bírálhatók el, a volt házastársi közös lakás használatának módjára kihatással van az, hogy a kiskorú gyermekek elhelyezése melyik szülőnél történt. 147 Grád András kutatása szerint az egyezséggel zárult perben szinte kivétel nélkül, ítélettel befejezett perben pedig 90%-ban annál a szülőnél került elhelyezésre a gyermek, akinél a per megindulásakor lakott. 148 BH. 1998. 180 (Legf. Bír. Pfv. II. 23.445/1996.) Az állandóság nem vehető figyelembe annak a szülőnek a javára, aki azt önkényes, erőszakos magatartásával, a másik szülőnek a gyermek életéből való kirekesztés szándékával teremti meg 149 BH1993. 176 (P. törv. II. 20 867/1992.) Ha a szülők a gyermek elhelyezéséről úgy állapodtak meg, hogy őt valamelyik szülő neveli, és a bíróság tudomására jut, hogy ez gyakorlatban a
59
A bíróság ugyancsak meghallgathat tanúkat, a tanúvallomások értékelésénél azonban mindig figyelembe kell venni a tanúk erős szubjektivitását és elfogultságát. A fentiekre tekintettel a bíróság számára a szakértői vélemény az egyik legfontosabb bizonyítási eszköz. A pszichológus szakértő képes arra, hogy feltérképezze a család személyi viszonyait, elemezzék a szülők személyiségét és nevelésre való képességét. Ennek megfelelően a bíróságok általában elfogadják a szakértői véleményben foglaltakat és ítéletüket azoknak megfelelően hozzák150. A szakértő szerepe azért is fontos, mert személye és módszerei is objektivitást sugallnak. A bíróságnak széles körben kell meghatároznia vizsgálódása körét: ha szülőkön túl a gyermek nevelésébe intenzíven bekapcsolódnak más családtagok (nagyszülők, házastársak), a gyermek lakóhelyén 'új családtagokkal' fog együtt élni, a bizonyításnak ki kell terjednie ezen személyek körülményeire és alkalmasságára is151 152. 4. 4. A gyermek meghallgatása A gyermek jogosult véleményt nyilvánítani saját ügyeiben és jogosult arra is, hogy a véleményét a döntéshozatalkor figyelembe vegyék, bármely élethelyzetben. Bírósági vagy hatósági eljárásban a véleménynyilvánításhoz való jog a meghallgatáshoz való jogban konkretizálódik. A meghallgatáshoz való jog alapja a Gyermekjogi Egyezmény 12. Cikke, ami a véleménynyilvánítás mellett a figyelembe vételről is rendelkezik. Ez szemléletváltást is jelent egyben, a gyermek immár nem tárgya az őt érintő döntéseknek és eljárásoknak, hanem legfőbb érdekeltje, akiért az eljárás minden résztvevője fokozott nagyszülő gondozásába adását jelenti, úgy a bíróság köteles a ténylegesen fennálló helyzetet, valamint a nagyszülők nevelési képességét és körülményeit is megvizsgálni. 150 Grád A.: az esetek 90%-ában a bíróság annál a szülőnél helyezi el a gyermeket, akit a szakértő alkalmasabbnak tart a gyermek nevelésére, vagy azt állapította meg, hogy őhozzá erősebben kötődik a gyermek 151 BH1984. 226 (P. törv. II. 20 659/1983.) Ha a szülő a nagyszülők intenzív segítségét veszi igénybe a gyermek nevelésénél, a nagyszülők meghallgatása nem mellőzhető. A döntés során figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a szülő a gyermekét a gyenge nevelési képességekkel bíró másik szülőnél hagyta és annak magához vételét csak évekkel később kezdeményezte, addig a gyermeket a nagyszülők nevelték. 152 BH1983. 22 (P. törv. II. 20 147/1982.) A gyermek kiadását a nagyszülőktől kérő szülő esetén a bíróságnak a szülő környezetét és a gyermek érdekét is vizsgálnia kell. A három műszakban dolgozó, az anya halálát követően a gyermekek az anyai nagyszülőkhöz kerültek, ahonnan az apa a kiadásukat kérte. Mivel az apa 3 műszakban dolgozik és saját szülei segítségét akarja igénybe venni a gyermekek nevelésénél, ezért a nagyszülők és környezetük vizsgálata nélkül nem lehet döntést hozni.
60
felelősséggel tartozik és aki autonóm személyiségként jogosult aktívan részt venni a sorsát érintő kérdések eldöntésében153. A meghallgatáshoz való jog minden gyermeket megillet, életkortól, szellemi érettségtől függetlenül. A jogszabály mindamellett különbséget tesz aszerint, hogy a gyermek képes-e átlátni és megfelelően értékelni a helyzetet, amelyben a véleményét várják. Ennek megfelelően az ítélőképes gyermek véleménynyilvánításához és kívánságához erősebb joghatásokat fűz, illetve bizonyos életkor betöltéséhez is (14. illetve 16. év betöltése esetén). Fontos azonban megjegyeznünk, hogy az ítélőképesség nem kapcsolható adott életkorhoz, az az adott ügyre és gyermekre vonatkoztatva vizsgálandó. A magyar jog alapján a szülői felügyelettel kapcsolatos ügyekben gyermeket meg kell hallgatni, ha az indokolt, vagy ha azt a gyermek maga kéri. A 14. évesnél idősebb gyermek szülői felügyeletével kapcsolatban hozott döntés csak a gyermek egyetértésével hozható, kivéve, ha a gyermek választása a fejlődését veszélyezteti154 155
.
A Csjt-ben volt lehetőség arra is, hogy a gyermek álláspontjáról a bíróság a szülők egybehangzó véleménye alapján tájékozódjon. Ez a rendelkezés a Csjk. szövegéből kikerült: a gyermek véleményét személyesen kell előadja, akár közvetlenül a bíróság előtt, akár szakértő bevonásával. Annak eldöntésében, hogy mekkora súlyt kap a gyerek véleménye egy adott ügyben, az érettségét és ítélőképességét kell figyelembe venni. Az életkor önmagában nem elégséges feltétel, ehelyett az ítélőképességet, véleményformálásra képességet kell vizsgálni, amely az adott kérdés következményeinek megértésére és elemzésére vonatkozó képességét jelenti156.
153 Kúria K-H-PJ-2013-600. sz. hat. 154 Kúria 2049/2009. számú polgári elvi határozata: 14. életévét betöltött gyermek elhelyezésének megváltoztatásánál a gyermek véleménye akkor is a döntés elsődleges szempontja, ha a pert a különélő szülő a gyermekelhelyezés tárgyában kötött egyezség jóváhagyásától számított két éven belül indítja meg. (Legf. Bír. Pfv. II. 22.095/2009.) 155 BH1996. 428 (Legf. Bír. Pfv. II. 21.487/1995. sz.) A Gyermekjogi egyezmény nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy a 14. életévét betöltött gyermek bármilyen formában kinyilvánított kívánságát a bíróságnak az elhelyezésre vonatkozó döntésnél kötelezően figyelembe kell vennie. Az apa által fokozottan befolyásolt 14 év feletti gyermek az apai befolyás mellett kellő érettséggel kora ellenére nem rendelkezik. 156 Gyer. 2. § (a) pont „az ítélőképessége birtokában lévő gyermek: az a kiskorú, aki életkorának és értelmi, érzelmi fejlettségének megfelelően képes meghallgatása során az őt érintő tények és döntések lényegi tartalmát megérteni, várható következményeit belátni”
61
A meghallgatáshoz való jog az egyes államok gyakorlatában eltérően jelenik meg. Németországban
a
már
beszélni
tudó,
2-3
gyermeket
is
meghallgatják.
Franciaországban nem kötelező a gyermek meghallgatása157. Nagy-Britanniában a gyermek személyesen nem, csak szakértők útján hallgatható meg, Norvégia meghatározott életkorhoz (7 éves korhoz) köti a gyermek kötelező meghallgatását. Az egyes európai országokban ügycsoporttól függően 12-14 között általában konkrét életkorokhoz fűzik a meghallgatáshoz való eljárásjogi jogosítványokat. A meghallgatáshoz való jog másik oldalán ott áll a kérdés, hogy a bíróság megfelelően felkészült-e e a gyermek meghallgatására. A gyakorlat azt mutatja, hogy a magyar bíróságok nem szívesen hallgatják meg közvetlenül a gyermeket, ezt a feladatot szívesebben bízzák az igazságügyi pszichológus szakértőre 14 év alatti gyermek esetén
158
. A gyámhatóság a bíróságokhoz képest felkészültebbnek tűnik, gyakrabban
hallgatja meg közvetlenül a gyermekeket. Ennek oka részben a bíróságok szerkezeti korlátaiban kereshető. Magyarországon nincs elkülönült családjogi bíráskodás, néhány nagyobb bíróságtól eltekintve általában polgári ügyszakba rendelt bírák tárgyalják a családjogi ügyeket is 159. A bíróságokra általában jellemző formalitások, a fekete talár, a tárgyalóterem szigorú berendezése önmagában is a gyermekben szorongást keltő légkört teremt. Maguk a bírák sem felkészültek kellően a feszült, zavart gyermekek megnyugtatására, a meghallgatáshoz szükséges légkör és kapcsolat kialakításához szükséges pszichológiai, pedagógia készségekkel sem feltétlenül rendelkeznek, ilyen képzésben nem részesülnek. A gyermekek őket érintő eljárásokba való sikeresebb bevonása érdekében adta ki az Európa Tanács a Gyermekbarát Igazságszolgáltatásról szóló Iránymutatást160, mely részletesen szól a gyermek meghallgatásának elveiről, és megoldási javaslatokat is
157 Polgári Perrendtartás 338-1 / 338-12 szakaszai 158 Grád A – Mede L – Jánoskúti Gy. – Kőrös A.: Az igazságügyi pszichológus szakvélemény szerepe a gyermekelhelyezési perekben. Családi jog 2010.1.: A PKKB 1996-2006 közötti gyermekelhelyezési gyakorlatát vizsgálva arra jutottak, hogy 228 ügyből 173-ban, az esetek 76%ában szakértőt rendeltek ki a gyermek meghallgatásához, többi ügyben általában nagykorúsához közel álló gyermek volt érdekelt. 159 Franciaországra az elkülönült családjogi bíráskodás jellemző: a bíróságok termei eltérő berendezésűek, maga az eljárásrend is kevésbé kontradiktórius, ami lehetőséget ad a gyermek aktív perbeli megjelenésének támogatására 160 Letöltés: http://www.coe.int/t/dghl/standardsetting/childjustice/Source/GuidelinesChildFriendlyJustice_HU.p df
62
bemutat161. A kulturált meghallgatás környezetének megteremtése érdekében az OBH 2014-ben gyermekmeghallgató szobák kialakításába kezdett a nagyobb bíróságokon, amelyeket a bírák családjogi ügyekben is igénybe vehetnek és amelyek a fenti iránymutatások figyelembevételével készültek el162. A bíróság szabadon dönt tehát, hogy szakértő útján hallgassa-e meg a gyermeket. Minden esetben mérlegelni kell a meghallgatással járó hátrányokat és előnyöket: azaz, hogy ítélőképessége birtokában van-e, képes-e befolyástól mentes vélemény kialakítására, illetve, hogy előreláthatólag mennyire lesz számára megterhelő a meghallgatás. 5. Mediáció Jellegzetességeiknél fogva a családi viszonyok különösen érzékenyek a külső beavatkozásra, a felek akaratával nem egyező döntések végrehajthatósága nagyon gyenge.
A
felhalmozódó
érzelmek,
konfliktusok
kezelésének
nem
a
jog
kontradiktórius döntéshozatali metódusa a legszerencsésebb módja, amit a jogalkotó is felismert. A kötelező békéltető tárgyalás, mint közvetítő intézmény alakiságai következtében nem volt alkalmas feladatának betöltésére. A bírósági, hatósági eljárástól elkülönülő mediáció azonban jó alternatív lehetőség lehet a békés rendezés érdekében, mert a felek igényeinek megfelelő keretek között, semleges mediátor segítségével
kialakulhat
az
egymást
támogató,
nyílt,
megoldás-orientált
kommunikáció. A mediáció előnyei a családjogi perekben fokozottan jelentkeznek. Így pl. hogy a folyamat kontrollja végig a felek kezében marad, illetve hogy még sikertelen mediáció esetén is tudatosodhat a felekben, hogy a jogvita nem a győztes/vesztes pozíciók elosztásáért zajlik, hanem a jövő működőképes, a gyermek érdekeit figyelembe vevő megszervezése érdekében.
161 A gyermeket megfelelően kell tájékozatni az eljárásról, az abban részt vevő személyekről, jogairól és kötelezettségeiről. A gyermeknek lehetőséget kell biztosítani az eljárásban való részvételre, arra, hogy meghallgassák és véleményt nyilváníthasson, melyet – korának figyelembe vételével – tekintetbe is kell venni, jogainak érvényesítése érdekében számára segítséget kell nyújtani. A bíráknak képesnek kell lenniük arra, hogy a gyermekkel korának és fejlettségi szintjének megfelelően tudjanak kommunikálni. 162 http://www.birosag.hu/tudjon-meg-tobbet/gyermekkozpontuigazsagszolgaltatas/gyermekmeghallgato-szobakrol
63
A mediáció hasznosságát nemzetközi normák is elismerik. Az Európa Tanács által 1996-ban elfogadott a gyermekek jogainak gyakorlásáról szóló Európai Egyezmény, majd az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 1998. január 21-én kibocsátott, R(98)1. számú Ajánlása, az Európa Tanács 2003-as, R 1639 (2003)1. számú Ajánlása és a CEFL 3:35-3:39 Elvei is nyomatékosítják az alternatív vitarendezési eljárások jelentőségét a családjogi konfliktusokban. A családjog széles körben teszi lehetővé a mediációt, szülői felügyelettel, kapcsolattartással kapcsolatos és gyermekvédelmi célokkal is, mind bírósági, mind gyámhatósági eljárásban egyaránt. A bíróságot a Ptk. 4:172. § hatalmazza fel, hogy szülői felügyelet gyakorlásával kapcsolatos ügyekben kötelező mediációt rendeljen el, a Ptk. 4: 177. § pedig a gyámhatóságot, kapcsolattartási ügyekben. Az önkéntes mediáció lehetőségét is tartalmazza a jogszabály. A gyámhatóság maga is jogosult közvetítésre, hiszem eljárása során a felek közti egyezséget kell elősegítenie. A mediációról a 2002. évi LV. törvény163 rendelkezik. A jogszabály 2. §-a tartalmazza a mediáció definícióját: „olyan sajátos permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendező eljárás, amelynek célja a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján a vitában nem érintett harmadik személy (közvetítő) bevonása mellett a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás létrehozása.” A mediáció alapelvei az önkéntesség, a titoktartás és a közvetítő semlegessége. A Csjk. az önkéntesség alapelvével szembemenve bevezette a családjogi ügyekben a kötelező mediációt is, amelynek eredményességét sok szakember megkérdőjelezi arra hivatkozva, hogy a sikeres mediációhoz szükséges együttműködési készség nem kikényszeríthető, ugyanakkor az érintett eljárások elhúzódásához vezethet164. Azonban a mediáció elutasítása fontos jelzés a bíróság és gyámhatóság számára a szülő személyiségével, együttműködési készségével, és így nevelési képességeivel kapcsolatban is. A titoktartás elvének korlátja, hogy a mediátor a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagja, ezért ha a gyermek érdekében sürgős intézkedés megtételét látja indokoltnak, azt a gyámhatóságnak írásban jelzi. 163 2002. évi LV. törvény a közvetítői tevékenységről 164 Belgiumban, Hollandiában és Romániában a bíróságok csak javasolhatják a mediációt, a felek akarata ellenére nem rendelhető el. Írországban a bíróság kötelezővé teheti a felek számára a közvetítői eljárásban való részvételt, hasonlóan Olaszországhoz, pont a családjogi ügyek kivételével.
64
A mediációs eljárás egy további előnye, hogy lehetőség van ún. sétáló mediációra 165 is (shuttle mediation), melynek során a feleknek a mediáció megkezdésekor és a megállapodás aláírásakor találkoznak csak, a mediátor a köztes időben a két féllel külön-külön tárgyalva, üzeneteket közvetítve hozza létre az egyezséget. Ez különösen akkor lehet megoldás, ha egymással már személyesen eredményesen kommunikálni nem tudó, elmérgesedett kapcsolatban kell közvetíteni, illetve családon belüli erőszak esetén, az áldozat kímélése érdekében. A mediátor a feleket együtt, vagy külön is meghallgatja, de perben nem álló személyeket is bevonhat az eljárásba, ha ezt szükségesnek tartja. Különösen jó megoldás lehet a gyermek meghallgatására, mivel az eljárás kötetlensége jó lehetőséget teremt a gyermek bevonására, érdekeinek megfelelő artikulálására. Ennek ellenére nincs egységes gyakorlat arra vonatkozóan, hogy a mediátor 14 év alatti gyermeket bevonhat-e az eljárásába. A 14. évét betöltött gyermek számára a részvétel jogát a jogszabály biztosítja. A mediáció kötelezővé tételének feltétele, hogy a mediáció olcsón, lehetőleg ingyen rendelkezésre álljon ezekben az esetekben. A Gyer. alapján a gyámhatóság a lakhely szerint illetékes területi gyermekvédelmi szakszolgálat közvetítőjét kéri fel az eljárás lefolytatására. A kötelező bírósági mediáció megoldása érdekében 2012-től létrejött a bírósági közvetítő hálózat erre a feladatra kijelölt bírósági titkárokból és nyugdíjas bírókból166. Bírósági alkalmazottak, jogászok mediátorként való működésének vannak hátrányai, elsősorban a megszokottól eltérő szerep elfogadása167, másrészt a hiányos pszichológiai felkészültség miatt168. Összeférhetetlenségi problémákat is okozhat ez a megoldás, főképp kisebb bíróságokon, hiszen a mediátor bírósági titkár karrierjének következő pontján családjoggal foglalkozó bíró lehet, míg a mediátorként dolgozó nyugdíjas bíró is találkozhat olyan ügyekkel, amelyeket korábban ő bírált el. A bírósági közvetítésre nem vonatkoznak az illetékességi szabályok, a felek bármelyik közvetítési feladatokat ellátó bíróságon benyújthatják a közvetítés iránti kérelmüket. A 165 Kvtv. 29-35.§ 166 Az OBH által nyilvánosságra hozott bírósági közvetítői listán 2015. április 2-án 83 fő bírósági mediátor szerepelt: http://birosag.hu/allampolgaroknak/mediacio/birosagi-kozvetitoi-eljaras 167 Krémer András, a Rézler Gyula Mediációs Intézet elnöke 168 Külföldön is megoszlanak a vélemények ezzel kapcsolatban. Hollandiában a bírák is lehetnek közvetítők, de nem a saját bíróságukon. Németországban és Finnországban a saját bíróságukon is, de nem a saját ügyeikben. Ezzel szemben Spanyolországban, Lengyelországban, Belgiumban és Romániában a bírák egyáltalán nem lehetnek mediátorok.
65
bírósági közvetítőkön túl rendelkezésre állnak az Igazságügy miniszter által vezetett névjegyzékbe bejegyzett közvetítők is. Ha a felek kötelezően vagy önként mediátorhoz fordulnak, a bíróság a tárgyalást felfüggeszti. Az eljárás akkor folytatódik, ha bármelyik fél igazolta, hogy az eljárás befejeződött, vagy hogy az eljárás nem indult meg az első megbeszélést követően, illetve ha 2 hónap eltelt. Ha a mediáció elkezdődött, de 2 hónap alatt nem fejeződött be és ezt a tényt a felek a határidő előtt 8 nappal közösen bejelentik a bíróságnak, a tárgyalás a mediáció lezárásáig nem folytatható. A gyámhatóság az eljárást felfüggeszti és azt a közvetítői eljárás befejezésekor, de legkésőbb 2 hónap után (abban az esetben, ha a mediáció nem zárult le, 4 hó után) folytatja. Az eljárás két szakaszból áll. Az első találkozáson a közvetítői megbeszélésen a felek tájékoztatást kapnak az eljárásról, a költségekről. Ezt követi az érdemi eljárás, amely remélhetőleg a felek megállapodásával zárul. Lehetőség van arra, hogy a megállapodás csak egyes részkérdésekre terjedjen ki. A bíróság a mediátor előtt kötött egyezség esetén is mérlegeli, hogy az a gyermek érdekeinek megfelelő-e. A mediáció gyakorlati sikerével kapcsolatban több vélemény is elhangzott. A bíróságoknak kiemelkedő szerepük lesz abban, hogy a felek megismerjék az eljárás lényegét és előnyeit, így nagyon fontos, hogy ők maguk kellően nyitottak legyenek a mediációval kapcsolatban. Ugyanakkor a mediáció túl gyakori, kötelező alkalmazása rossz fényt vethet az egész intézményre és a mediátorok túlterheléséhez vezethet. A mediáció megfelelő hatékonyságához a bíróság rugalmassága is szükséges: ha a bíróság elutasítja a létrejött, esetleg szokatlan megoldásokkal operáló egyezséget, az intézmény megint csak értelmét veszti169. A felek képviseletét ellátó ügyvédek sokszor szkeptikusak a mediációval kapcsolatban. Gyakori vélemény, hogy a mediáció családterápia nélkül csak felszíni megoldást jelent170, míg mások elismerik, hogy az együttműködési kényszert érző, egymásrautalt szülők esetén komoly támogatást jelent és jó kompromisszumokat tud
169 Ilyen esetet ír le Dr. Fazekas Rita blogjában, amikor a gyakorlatban is működő, mediátor előtt létrehozott egyezséget a bíróság a váltott elhelyezés iránti ellenérzése miatt nem hagyta jóvá: http://ritamediator.cafeblog.hu/2014/09/21/kozos-szuloi-felugyelet-es-valtott-gyermekelhelyezesritka-mint-a-feher-hollo/ 170 Illés Blanka
66
létrehozni171. Előfordul az az álláspont is, hogy a mediáció, főleg annak kötelező formája csak az időhúzás egyik eszköze lesz.
171
Nagy Márta
67
VII. Összefoglalás A Csjk. kritikáját gyakorlati tapasztalat híján még nem lehet teljes körben elvégezni. Az elemzés elvégzését követően az a sejtésem, hogy a gyakorlati problémákat a szülők és a bíróságok sematikus, kényelmes gondolkodása, a konzervatív ítélkezési gyakorlat, az újdonságokkal szembeni gyanakvás fogja jelenteni. A Csjk. által elvárt felelős szülői magatartás, a megengedő, megbocsátó, sérelmeket félretenni tudó partneri attitűd inkább dicséretes kivételnek tűnik a válások során, mintsem olyan elvárható általános viselkedésnek, amelyre rendszert lehetne építeni. Félő, hogy ezért az új Ptk. által lehetővé vált rugalmasság és gyermekcentrikusság a napi kicsinyesség áldozatává válik. Akadnak olyan kérdések, amelyeket a bírói gyakorlat fog megválaszolni. Ezek közül az egyik legfontosabbnak a váltott elhelyezés megengedhetőségének kérdését érzem: azt, hogy a jogszabályi lehetőség a gyakorlatban milyen körben, milyen szempontrendszer alapján realizálódhat majd. Ugyancsak izgalmas lesz annak vizsgálata, hogy a bíróságok milyen körben kezdeményezik, vagy teszik kötelezővé mediáció lefolytatását, illetve, hogy milyen körben bírálják majd felül az ott kötött egyezségeket. Jogalkotói feladatok is maradtak még: a Csjk. és a Gyer. egyes rendelkezéseinek összhangja érdekében a Gyer. további módosításra szorul, illetve a külföldre utazással kapcsolatos technikai korlátok tekintetében is szükséges lehet további kötelezettségek megállapítása. Általában azonban elmondható, hogy a Csjk. elfogadásával egy korszerű, nemzetközi trendeknek, emberi jogi normáknak megfelelő, az EU jogához igazodó új családjogi szabályozás lépett életbe Magyarországon. Azzal, hogy a régi szabályozási keretek megmaradtak, a jogbiztonság és jogfolytonosság elveit is sikerült átmenteni. A fenti két szempont sikeres ötvözésével egy olyan színvonalas, körültekintő megoldásokat tartalmazó jogszabály lépett hatályba, ami egyaránt nyújt biztonságot és rugalmasságot a szétszakadt családok részére.
68
Irodalomjegyzék Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának iránymutatása a gyermekbarát igazságszolgáltatásról,
Európa
Tanács,
Luxemburg,
2012.
Letöltés:
http://www.coe.int/t/dghl/standardsetting/childjustice/Source/GuidelinesChildFriendly Justice_HU.pdf Béky Ágnes Enikő: A gyermekek szerepe a családi jogi mediációban, különös figyelemmel az ítélőképesség kérdésére. In: Jogelméleti Szemle, 2013/1. sz. Bucsi Ágnes: a Gyermek meghallgatása az őt érintő eljárásokban – egy alapelv érvényesülése a magyar joggyakorlatban. Dunaújvárosi kutatás alapján. In. Család Gyermek Vagyon - a joggyakorlat kihívásai. Szerk: Szebert O., HVG-Orac Bp, 2012 Grád András – Meder Lilla – Jánoskúti Gyöngyvér – Kőrös András: Az igazságügyi pszichológus szakvélemény szerepe a gyermekelhelyezési perekben. Családi jog 2010/1. sz. Harsányi Viktória: Házassággal kapcsolatos eljárásjogi kérdések az Európai Unióban, PPKE
JÁK,
2008
letöltés:
http://epa.oszk.hu/02400/02445/00010/pdf/EPA02445_ias_2008_3_099-114.pdf Herczog Mária (szerk.): Kézikönyv a Gyermekjogi Egyezmény alkalmazásához. Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület, Budapest, 2009 Illés Blanka: Miért nincs közös felügyelet Magyarországon. Ügyvédvilág, 2013/11. sz. Kónya Beáta: Ó, azok a kompromisszumok, beszélgetés Kövesné Kósa Zsuzsannával, Ügyvédek Lapja 2012/6. 39.o. Kónya Beáta: Kéz a kézben: a pszichológia és a jog. Interjú dr. Illés Blankával, Pesti Ügyvéd 2012/11. 9-10. o. Kozák Henriette – Németh Rita: A PAS (Parental aliention syndrome) a szülői elidegenítési tünetegyüttes aktuális státusza Családi Jog 2013/3. sz.
69
Kőrös András: Fontolva haladás – az új Ptk. Családjogi Könyve 6. rész: A szülői felügyelet I. és II. fejezet. In.: Családi Jog, 2006/3. sz Kőrös András: Az új Ptk. Családjogi Könyve – a 2013. évi V. törvény és a Szakértői Javaslat összevetése, Második rész: Rokonság, szülői felügyelet, tartás, gyámság, Jegyző és Közigazgatás 2013/5. sz. Lovas Zs. – Herczog M: Mediáció, avagy a fájdalommentes konfliktuskezelés, Múzsák kiadó, Budapest, 1999 Mentuszné Terék Irén: A kapcsolattartás végrehajtásának jogi és nem jogi eszközei a gyámhatósági munkában. Családi Jog 2012/2. sz. Nagy Andrea: Bővülő keretek. A kapcsolattartás szabályozása az új Ptk.-ban, Győr, 2014.
Letöltés:
http://www.mabie.hu/sites/mabie.hu/files/A%20kapcsolattart%C3%A1s%20szab%C3 %A1lyoz%C3%A1sa%20az%20%C3%BAj%20Ptk-ban.doc Nagypál Szabolcs: A családjogi közvetítés (mediáció) alapelvei és sajátosságai Családi Jog 2011/1. sz. Németh Rita: Az igazságügyi pszichológus szakértő szerepe a családjogi perekben. In: Ünnepi tanulmánykötet Filó Erika kandidátus egyetemi docens 70. születésnapjára PTE, Pécs, 2010. Osztovits András: Beszámoló az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjainak 15. találkozójáról, Bírósági Közlöny 2003/3. sz. Regász Mária: A mediációról a gyakorló szakember szemével Családi Jog 2008/3. sz. Reiderné Bánki Erika: A házasság felbomlása és a gyermek érdeke. Doktori értekezés ,
Széchenyi
István
Egyetem,
Győr,
2014
.
Letöltés:
http://doktiskjog.sze.hu/downloadmanager/download/nohtml/1/id/20956/m/3620 Sáriné Simkó Ágnes (szerk) – Lovas Zsuzsa: Mediáció – közvetítői eljárások HVGORAC, Budapest, 2012
70
Szeibert Orsolya: Együtt a házasság felbontása után is? A közös szülői felügyelet és a váltott elhelyezés európai tendenciái. Családi Jog, 2012/4. sz. Schanda Balázs – Molnár Sarolta: A házasság védelme és a családjog, új irányok keresése. In.: Pro vita et scientia, ünnepi kötet Jobbágyi Gábor 65. születésnapja alkalmából, Szent István Társulat, Budapest, 2012. Somfai Balázs: Kapcsolattartás az új Brüsszel II. rendelet tükrében . Letöltés: http://www.gyermek.joghaz.hu/dokumentumok/Kapcsolattartas_az_uj_Brusszel_II_re ndelet_tukreben.pdf - Visontai-Szabó Katalin: A szülői felügyeleti jogok gyakorlása rendezésének jogi keretei, pszichológiai háttere és problémái. Doktori értekezés, Szeged, 2014. Letöltés: http://doktori.bibl.u-szeged.hu/2235/2/visontai_disszertacio.pdf Weiss Emilia: A gyermeki jogok és a szülői jogok és kötelességek gyakorlásának néhány újabb kérdése, Családi Jog 2010/1. sz. Országos Igazságügyi Orvostani Intézet az igazságügyi pszichológus szakértők működési köréről és tevékenységéről szóló 10. sz. Módszertani Levele / Az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 10. sz. Módszertani Levele az igazságügyi pszichológus szakértők
működési
köréről
és
tevékenységéről:
http://semmelweis.hu/igazsagugy/files/2012/06/10_mszlev.pdf
71
Jogszabályok, bírósági döntések jegyzéke Magyarország Alaptörvénye 1877. évi XX. törvénycikk a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről 1946. évi XXXIX. törvény a házasságon kívül született gyermek jogállásáról 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1986. évi IV. tv a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról 1991. évi LXIV. törvény a Gyermekek jogairól szóló, New York-ban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről 1993. évi XXXI. törvény az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról 1995. évi XXXI. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1998. évi XII. tv. a külföldre utazásról 2004. évi CXL. törvény közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2005. évi XLVII. törvény az igazságügyi szakértői tevékenységről 2009. évi LXXII. törvény a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról 2011. évi CCXI. törvény a családok védelméről 2012. évi LXII. törvény a gyermekbarát igazságszolgáltatás megvalósulásához kapcsolódó egyes törvények módosításáról 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata
72
1952. évi 23. törvényerejű rendelet a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény hatálybalépése és végrehajtása, valamint a személyi jog egyes kérdéseinek szabályozása tárgyában 1976. évi 9. törvényerejű rendelet az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya kihirdetéséről 1976. évi 8. törvényerejű rendelet az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya kihirdetéséről 1986. évi 14. törvényerejű rendelet a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló, Hágában az 1980. évi október 25. napján kelt szerződés kihirdetéséről
10470/1945. (XI. 6.) ME sz. rendelet 1/1974. (VI. 27.) OM rendelet a gyámhatósági eljárásról 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 68/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet - a személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról 31/2008. (XII. 31.) IRM rendelet az igazságügyi szakértői működésről
Council Regulation (EC) No 2201/2003 concerning jurisdiction and the recognition and enforcement of judgments in matrimonial matters and in matters of parental responsibility, repealing Regulation (EC) No 1347/2000. Official Journal L 338 of 23. 12.2003]. Council Regulation (EC) No 1347/2000 of May 2000 on Jurisdiction and recognition and enforcement of judgments in matrimonial matters and in matters of parental responsibility for joint children [Official Journal L 160 of 30.06.2000]. Emberi Jogok Európai Bírósága, Vojnity vs. Hungary ügy, 29617/07 Emberi Jogok Európai Bírósága, Hoffman vs Austria ügy, 12875/87 31/2012. (VI. 29.) AB határozat a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény 8. § hatálybalépésének felfüggesztéséről 73
43/2012. (XII. 20.) AB határozat a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény
7.
§
és
8.
§-ai
alaptörvény-ellenességének
megállapításáról
és
megsemmisítéséről 1143/B/1998. AB határozat a gyermek perbeli meghallgatásáról BH1976. 263 (Pest Megyei Bíróság 1. Pf. 20 838/1975.) BH1977. 330 Legf. Bír. P. törv. II. 21 287/1976.) BH1977. 331 (Legf. Bír. P. törv. II. 20 961/1976.) BH1977. 437 (Legf. Bír. P. törv. II. 21 153/1976.) BH1978. 284 (Legf. Bír. P. törv. II. 21 189/1977.) BH1979. 28 (Legf. Bír. P. törv. II. 21416/1977.) BH1979. 29 (Legf. Bír. P. törv. II. 21044/1977.) BH1980. 170 (P. törv. II. 20 898/1979.) BH1981. 458 (P. törv. II. 20 079/1981.) BH1982. 193 (P. törv. II. 20 805/1981.) BH1982. 194 (P. törv. II. 20 744/1981.) BH1982. 199 (P. törv. II. 20 619/1981.) BH1982. 466 (Zalaegerszegi Megyei Bíróság 2. Pf. 20 079/1982.) BH1983. 22 (P. törv. II. 20 147/1982.) BH1983. 405 (PJD X. 125., P. törv. I. 20 072/1983.) BH1984. 63 (P. törv. II. 20 062/1983.) BH1984. 150 (P. törv. II. 20 432/1983.) BH1984. 193 (P. törv. II. 20 567/1983.) BH1984. 226 (P. törv. II. 20 659/1983.) BH1985. 190 (P. törv. II. 20 737/1984.) BH1987. 206 (P. törv. II. 20 800/1986.) BH1987. 241 (P. törv. II. 21 004/1986.) BH1988. 35 (PJD X. 315., P. törv. II. 20 443/1987.) BH1988. 354 (P. törv. II. 20 385/1988.) BH1989. 15 (P. törv. II. 20 427/1988.) BH1989. 18 (P. törv. II. 20 602/1988/2.) BH1989. 218 (Baranya Megyei Bíróság 2. Bf. 575/1988.) BH1989. 274. (P. törv. II. 20 642/1988.) BH1989. 303. (Fejér Megyei Bíróság Bf. 751/1988.) 74
Gfv. X. 30. 406. 1994.3. BH1990. 304 (P. törv. II. 20 841/ 1989.) BH1990. 473 (P. törv. II. 20 226/1990.) BH1991. 152 (P. törv II. 20 986/1990.) BH1991. 192 (P. törv. II. 21 043/1990/3.) BH1991. 273 (Legf. Bír. Pf. II. 20 527/1991/2.) BH1992. 30 (P. törv. II. 20. 572/1991.) BH1993. 172 (P. törv. II. 20 848/1992.) BH1993. 176 (P. törv. II. 20 867/1992.) BH1993. 503 (P. törv. II. 21 256/1992.) BH1993. 556 (P. törv. II. 21 403/1992.) BH1993. 684 (Legf Bír. Pfv. II. 20 138/1993.) BH1994. 318 (Legf. Bír. Pfv. II. 21 332/1993.) BH1994. 413 (Legf. Bír. Pfv. II. 21 615/1993.) BH1994. 489 (Legf. Bír. Pfv. II. 21. 986/1993.) BH1994. 543 (Legf. Bír. Pfv. II. 21. 833/1993.) BH1995. 98 (Legf. Bír. Pfv. II. 22. 370/1993.) BH1995. 161 (Legf. Bír. Pfv. II. 22. 414/1993) BH1995. 282 (Legf. Bír. Pfv. II. 21. 718/1994.) BH1995. 283 (Legf. Bír. Pfv. II. 22. 338/1994.) BH1995. 409 (Legf. Bír. Pfv. II. 22. 561/1993.) BH1995. 522 (Legf. Bír. Pfv. II. 22. 097/1994.) BH1995. 523 (Legf. Bír. Pfv. II. 22. 949/1994.) BH1995. 524 (Legf. Bír. Pfv. II. 21. 371/1994.) BH1995. 578 (Legf. Bír. Pfv. II. 21. 018/1994.) BH1995. 579 (Legf. Bír. Pfv. II. 21. 845/1994.) BH1995. 717 (Legf. Bír. Pfv. II. 21. 815/1994.) BH1996. 40 (Legf. Bír. Pfv. II. 22. 656/1994.) BH1996. 60 (Legf. Bír. Kfv. II. 25. 596/1994.) BH1996. 64. (Legf. Bír. Pfv. II. 22. 235/1995.) BH1996. 154 (Legf. Bír. Pfv. II. 22. 359/1994.) BH1996. 262 (Legf. Bír. Pfv. II. 20. 335/1995.) BH1996. 428 (Legf. Bír. Pfv. II. 21. 487/1995.) BH1996. 480 (Legf. Bír. Pfv. II. 22. 440/1995.) 75
BH1996. 537 (Legf. Bír. Pfv. II. 21. 760/1995.) BH1996. 571 (Legf. Bír. Bf. I. 1015/1995.) BH1996. 593 (Legf. Bír. Pfv. II. 21. 418/1995.) BH1997. 81 (Legf. Bír. Pfv. II. 21. 800/1995.) BH1997. 231 (Legf. Bír. Pfv. II. 20. 708/1996.) BH1997. 537 (Legf. Bír. Pfv. II. 21. 024/1996.) BH1998. 26 (Legf. Bír. Pf. II. 20. 003/1996.) BH1998. 132. (Legf. Bír. Pfv. II. 22. 635/1996.) BH1998. 180 (Legf. Bír. Pfv. II. 23. 445/1996.) BH1998. 283. (Legf. Bír. Pfv. II. 20. 017/1997. ) BH1998. 438 (Legf. Bír. Cgf. VII. 31. 289/1995.) Legf. Bír. Pfv. II. 20. 772/1999/5. BH1999. 55. (Fővárosi Bíróság 24. Bf. 8357/1996.) BH1999. 414 (Legf. Bír. Pfv. II. 23. 91/1997.) BH2000. 206 (Legf. Bír. Pfv. II. 23. 143/1997.) EBH2000. 212 (Legf. Bír. Pfv. II. 22. 093/1998.) EBH2000. 320 (Legf. Bír. Pfv. II. 21. 557/1999.) BH2000. 452 (Legf. Bír. Pfv. II. 22. 578/1998.) EBH2000. 212 (Legf. Bír. Pfv. II. 22. 093/1998.) BH2001. 125 (Legf. Bír. Pfv. II. 20. 752/1999.) BH2001. 324 (Legf. Bír. Pfv. II. 20. 890/1999.) BH2001. 479 (Legf. Bír. Pfv. II. 20. 480/1999.) Legf. Bír. Pfv. II. 20. 546/2001. Legf. Bír. 418/2001 számú polgári elvi határozata (Legf. Bír. Pfv. 11. 21. 616/1999) EBH2001. 418 (Legf. Bír. Pfv. II. 21. 616/1999.) EBH2002. 634 (Legf. Bír. Pfv. II. 21. 402/2001.) BDT2003. 876. (Fővárosi Bíróság 54. Pf. 25 533/2001/18.) BH2003. 504 (Legf. Bír. Pfv. II. 20. 462/2001.) BH2003. 324 (Legf. Bír. Pfv. II. 21. 043/2000.) BH2004. 184 (Legf. Bír. Pfv. II. 20. 094/2002.) BH2005. 178 (Legf. Bír. Pfv. II. 21. 565/2002.) BH2005. 321 (Legf. Bír. Pfv. II. 21. 437/2003.) 1698/2007. sz. PJE (Legf. Bír. Pfv. II. 20. 667/2007) Legf. Bír. Pfv. II.21.720/2007. 76
EBH2008. 1773 (Legf. Bír. Pfv. II. 20. 141/2008.) EBH2008. 1776 (Legf. Bír. Pfv. II. 22. 107/2007.) Legf. Bír. 1776/2008 számú polgári elvi határozata (Legf. Bír. Pfv. II. 22. 107/2007.) BH2009. 245 (Legf. Bír. Pfv. II. 21. 100/2008) Kúria 2049/2009. számú polgári elvi határozata (Legf. Bír. Pfv. II. 22. 095/2009.) BH2010. 187 (Legf. Bír. Pfv. II. 21. 787/2008.) BH2010. 249 (Legf. Bír. Pfv. II. 20. 071/2009.) BH2010. 299 (Legf. Bír. Pfv. II. 20. 622/2010.) Legf. Bír. Pfv. II. 21. 550/2010/3. Kúria K-H-PJ-2013-600. sz. hat. BH2013. 269 (Kúria Pfv. II. 20. 799/2012.) Kúria K-H-PJ-2013-594. hat. (Pfv. II. 20. 760/2012.10.) Kúria K-H-PJ-2013-652. sz. (Pfv. II.21.240/2012/6.) 1/2014. PJE sz. hat BH2014. 80 (Kúria Pfv. II. 20. 461/2013.)
77
