Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári Jogi Tanszék
SZAKDOLGOZAT
Örökbefogadás és joghatásai
Konzulenst tanár:
Szakdolgozatot készítette:
Dr. Kaiser Klára
Hegedűs Eszter
Egyetemi tanársegéd
Jogász osztatlan képzés
Miskolc 2013
1
University of Miskolc Faculty of Law and Political Sciences
Consultant:
Created By:
Dr. Kaiser Klára
Hegedűs Eszter
Assistant Lecturer
Administrartive Mester’s degree
Miskolc 2013
2
Köszönetnyilvánítás
Ezúton szeretném megköszönni Dr. Kaiser Klára konzulensemnek, témavezetőmnek, hogy biztosította számomra a szakdolgozat témáját, és a választás lehetőségét, valamint tanácsaival segítette munkámat.
3
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék ........................................................................................4 Bevezetés .....................................................................................................6 I. Az örökbe fogadás történeti áttekintése................................................8 II. Az örökbefogadás alanyai …............................................................... 11 1.1 Az örökbe fogadható gyermek …..............................................11 1.2 A vér szerinti szülő …................................................................12 1.3 Az örökbefogadó szülők, és kötelezettségei …........................ 14. III. Az örökbefogadás fajtái......................................................................18 2.1.A nyílt és a titkos örökbe fogdás esetei......................................18 2.2.Az eljárás lefolytatása................................................................19 IV. Az örökbefogadás joghatásai …..........................................................21 3.1 Új családi jogállás......................................................................21 3.2 Rokoni kapcsolatok …..............................................................22 3.3 Tartási jogok és kötelezettségeket.............................................23 3.4 A névviselés.............................................................................. 27 3.5 Örökbefogadás anyakönyvi bejegyzése …................................29 V. Az örökbe fogadás megszűnése …........................................................30 4.1 Az örökbe fogadás hatálytalanná válása és felbontása …......................30 VI. Nemzetközi Örökbe fogadás …......................................... ...............35 5.1 Külföldi által történő örökbefogadásra vonatkozó rendelkezések.................................................................................35 5.2 Külföldi állampolgárságú gyermek örökbe fogadása ….........................................................................37 5.3. Nemzetközi örökbe fogadással kapcsolatos eljárások …........38 4
VII. Irodalomjegyzék................................................................................41 VIII . Jogszabályjegyzék...........................................................................42
5
I..Bevezetés
"- Tessék nekem megmondani, mi vagyok én? Örökbefogadott vagy örök befogadott? - Melyik szeretnél lenni? -kérdezem. - Az örökbefogadott. Mert az örök befogadott csak aludni megy oda, cselleng egész nap.” (Virág Teréz)1
Az örökbefogadás az egyik, ha nem a legbonyolultabb emberi viszonyokat szabályozó, évezredekre visszanyúló és létező, folyamatosan fejlődő jogintézmény. Az örökbefogadást a Családjogi törvény (1952. évi IV. törvény) szabályozza. Hazánkban
évente
átlagosan
800-1000
körül
mozog
az
engedélyezett
örökbefogadások száma. Az örökbefogadás mellett egyre többen döntenek hazánkban, hisz egyre több párnál derül az ki, hogy sajnálatos módon nem lehet saját gyermekük. Az abortusz elleni kampánynak is sokat köszönhetünk, hisze egyre több nő dönt inkább az örökbe adás mellett, mint az abortusz mellett. Sajnálatos módon akár évekbe is telhet míg valaki gyermeket tud örökbe fogadni. Ahhoz, hogy elérhetővé váljon az örökbefogadás, igen hosszú és bonyolult utat kell
megjárnia,
az
örökbe
fogadni
kívánóknak.
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztálya az örökbefogadások előmozdítása érdekében 2006. január 1-jétől vezette be a hazai örökbe fogadható gyermekek és örökbe fogadásra váró szülők országos nyilvántartását, elősegíti a megyék közötti örökbefogadások létrejöttét, amennyiben a gyermeknek az adott megyében (fővárosban) nem találnak örökbefogadó családot.
6
A 2005. évi LXXX.1 törvény kihirdette a gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő együttműködésről szóló, Hágában, 1993. május 29. napján kelt Egyezményt, melynek alapján a Egyezménynek megfelelően a nemzetközi örökbefogadási ügyekben a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztályának keretén belül működő Központi Hatóság működik közre a nemzetközi örökbefogadások intézésében. Külföldre akkor adható örökbe egy gyermek, ha belföldön nem sikerül örökbefogadó családba juttatni. Az Egyezmény szerint nemzetközi örökbefogadás minden olyan örökbefogadás, melyet követően a gyermeket külföldi lakhelyükre viszik az örökbefogadók, ami azt jelenti, hogy a külföldön élő magyar állampolgárok is csak a Központi Hatóságon keresztül fogadhatnak örökbe. Az örökbefogadás egy családpótló intézmény, ezért a családjogi törvény a gyermek érdekében fogalmazza meg azt a zsinórmértékű szabályt, hogy elsősorban a házasságban élő örökbefogadók által történő örökbefogadást kell a gyámhivatalnak engedélyezni, ami azt jelenti, hogy az egyedül álló általi örökbefogadás sem kizárt, amennyiben az a gyermek érdekében áll. Egyedülálló személy által történt örökbefogadás fennállása esetén más személy nem fogadhatja örökbe a gyermeket, tehát kizárt, hogy az örökbefogadó élettársa örökbefogadóként felléphessen. Az örökbefogadás fennállása alatt utólagosan a gyermeket csak az örökbefogadó házastársa fogadhatja örökbe.
1. 2005. évi LXXX. törvény a gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő együttműködésről szóló, Hágában, 1993. május 29. napján kelt Egyezmény kihirdetéséről
7
I Az örökbefogadás történeti áttekintése, és célja. Az örökbefogadás évszázadokra visszanyúló jelentőségű jogintézmény, mely célja a gyermek családban való elhelyezése. Az ókori népek jelentős részénél megfigyelhető volt, hogy az elhagyott gyerekek sorsát a célszerűség határozta meg, ahogy a római jogban is. A római jogban az örökbefogadásnak két ismert formája volt: –
arrogatio
–
adoptio
azaz vagy a római jogban önjogú, tehát atyai hatalom alatt nem álló egyénnek vagy valamely családfő hatalma alatt álló személy örökbefogadása, mely elsődleges célja , hogy „patria potestas”, azaz atyai hatalom keletkezzen. A kapitalista-feudális jogrendszerben magából az öröklési szerződésből fejlődött ki az örökbefogadás, aminek a célja az volt, hogy az örökbefogadónak az ősi javaiból az örökbefogadott részesüljön. Magyarországon az örökbefogadásnak a célja, tartalma és jelentősége jelentős változásokon ment keresztül az évek során. Az örökbefogadással először Werbőczy Hármaskönyve foglalkozott. 1977.évi XX. törvénycikk2 a Gyámságról és a gondnoksági ügyek rendezéséről, mely kimondja, hogy a „ 36 § Nő általi örökbefogadás esetében ha a törvényes atya az atyai hatalmat vagy az anya a törvényes gyámságot fenn nem tartotta, a törvényes és természetes gyámság az örökbefogadó anyát illeti. „ 1945 után már a család fontossága és a nevelési szempontok szem előtt tartása került előtérbe, és ezáltal elismerve, hogy az örökbefogadás családjogi jogintézmény. Nagy áttörést az örökbefogadás jogintézményében az 1953. január 1-jén hatályba lépő Családjogi törvény jelentette. ( 1952. évi IV. törvény A házasságról, a családról és a gyámságról.) Módosítások sora következett. 1960. évi 12. törvényerejű rendelet, melynek hatálybalépéséig rokoni kapcsolat csak az örökbefogadó és az örökbefogadott, valamint annak leszármazói között jöhetett csak létre. A törvénymódosítás után már teljes rokoni kapcsolat jöhetett létre az örökbefogadott, az örökbefogadó, és annak rokonai között is. 2. 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
8
Az 1974. évi I. törvény a Házasságról, a családról és a gyámságról 3- használja először titkos örökbefogadást. „A szülő úgy is adhat hozzájáruló nyilatkozatot, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri. Ezt a nyilatkozatot nem lehet visszavonni. A gyermek képviseletéről, illetőleg az örökbefogadás hatálybalépéséig -szükség esetében- intézeti elhelyezéséről a gyámhatóság gondoskodik. Az eljárás ilyen esetben titkos. A szülő az örökbefogadásról értesítést nem kap, és az örökbefogadásról hozott határozatot sem fellebbezéssel, sem egyéb módon nem támadhatja meg.” Az 1986. évi IV törvény módosította az 1952. évi IV. törvényt. A titkos örökbefogadás eseteit határozza meg, mely szerint titkos az örökbefogadás ha a biológiai szülőnek a szülői felügyeletet megszüntető jogerős bírói ítélet hatálya alatt áll, és ha a gyermek a 6 hónapos kort elérte, és a szülője nyilatkozik, hogy a gyermekét örökbe kívánja adni. 1990. évi XV. törvény szerint a szülő a gyermek megszületési előtt már tehet lemondó nyilatkozatot , melyet vissza is vonhat míg a gyermek a 2 hónapos koráig vissza is vonhat. Az 1995. évi XXXI. törvénybe bekerül a külföldről történő örökbefogadásnak a szabályozása, valamint hogy az örökbefogadás a kiskorú érdekeit nem sértheti, és a közrendet sem. A Gyermekek jogairól szóló Egyezményt New York-ban fogadták el 1989-ben, mely deklarálta, hogy a gyermeknek joga van, hogy a szülei neveljék fel, viszont ennek hiányában viszont biztosítani kell számára, hogy családban nőjön fel. A 20. cikke kimondta, hogy ha a gyermek ideiglenesen vagy véglegesen van megfosztva családi környezettől, akkor helyettesítő védelemre szorul, melynek eszköze az örökbefogadás. A 2002. évi IX. törvény módosítja a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
szóló törvényt. A 34. § a következő új bekezdéssel egészül ki:
„Az örökbe fogadhatónak nyilvánítás szempontjából nem tekinthető rendszeres kapcsolattartásnak a levélírás, telefonhívás, illetve csomagküldés, továbbá az évenkénti egy-két látogatás. A kapcsolattartás formájának és gyakoriságának elbírálása során a 3. 1974. évi I. törvény a Házasságról, a családról és a gyámságról
9
gyámhivatalnak mérlegelnie kell a szülő körülményeit is.” Fontos elemként megjelenik továbbá az örökbefogadás előtti tanácsadás és a kötelező örökbefogadásra felkészítő tanfolyam is. A 2005. évi LXXX. törvény „ a gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő együttműködésről szóló, Hágában, 1993. május 29. napján kelt Egyezmény”
mely a gyermekeknek a nemzetközi
örökbefogadások terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő együttműködéséről szólt. Az Egyezmény meg kívánja akadályozni a gyermek jogellenes elvitelét, a gyermekkereskedelmet, és meg kívánja teremteni az összhangot az Egyezményt aláíró államok közt. A mai hatályos jogunkban az örökbefogadásnak kettős célja van. A családi kapcsolat létesítése, és a családi közösségben való nevelés. Az örökbefogadásnak mindig a gyermek érdekeit kell szolgálni. Ezért a törvény is kimondja, hogy tilos az örökbe fogadás, ha az a gyermek érdekeivel ellentétes.
10
II. Az örökbefogadás alanyai 1.1 Az örökbe fogadható gyermek. Magyarországon örökbe fogadni csak kiskorú gyermeket lehet, aki a 18. életévét még nem érte el, és jogilag az örökbefogadásának törvényi akadálya nincs. A gyermeknek az örökbefogadási eljárás során érvényesítendő alapvető jogait a Gyermekvédelmi Törvény4, és az ENSZ Gyermeki Jogok Egyezmény fogalmazza meg. A gyermeket a családjától csak a saját érdekében és a törvényben meghatározott esetekben, és módon választható el. Kizárólag csak anyagi okok miatt nem lehet elszakítani senkit sem a családjától. A vér szerinti szülő hozzájárulhat ahhoz, hogy gyermekét örökbe adják számára ismert szülőknek. Ilyenkor nyílt örökbefogadásról beszélünk. Előfordul, hogy a vér szerinti szülő ahhoz járul hozzá, hogy számára ismeretlen szülők fogadják örökbe gyermekét, ez a fajta örökbefogadás a titkos örökbefogadás. Ebben az esetben ha a gyermek egészséges és a 6. életévét betöltötte, akkor az örökbe adásához szükséges a gyámhatóság hozzájáruló nyilatkozata, amire a hatóságnak 60 nap áll a rendelkezésére. Amennyiben ez idő alatt nem adja meg a hozzájárulást, akkor 60 nap után beleegyezőnek kell tekinteni. A gyámhatóság a 60 nap alatt megkeres az Emberi Erőforrások Minisztériumában egy országos nyilvántartást, hogy a gyermek örökbe adására van-e lehetőség. Amennyiben a gyermek gyermekvédelmi gondoskodásban nevelkedik, mert a vér szerinti szülő önhibájából nem teremti meg a gyermeknek, hogy családjában nevelkedhessen, és ezeken a körülményeken nem változtat, akkor a gyámhivatal örökbe fogadhatónak fogja nyilvánítani.
4. 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
11
A
bíróság
megszünteti
a
szülő
felügyeleti
jogát
- ha felróható magatartásával gyermeke javát, különösen testi jólétét, értelmi vagy erkölcsi
fejlődését
súlyosan
sérti
vagy
veszélyeztet
- a gyermek érdekét súlyosan sértő módon nem tart a gyermekvédelmi gondoskodásban nevelkedő gyermekével kapcsolatot, vagy nem működik együtt a gyermeket gondozókkal, és körülményein, életvitelén nem változtat a gyermek hazavitele céljából. -
bármelyik
gyermeke
ellen
elkövetett
szándékos
bűncselekmény
miatt
szabadságvesztésre ítélték. Szintén örökbe fogadható lesz a gyermek, ha szülei meghalnak, és nincs olyan rokona, aki gondoskodhatna róla. Egyre több eset van, mikor a szülők kiléte ismeretlen. Ilyen eset mikor a szülő egy inkubátorban hagyja gyerekét. A törvény 6 hetet biztosít számára, hogy meggondolja magát, ez idő elteltével viszont a gyerek örökbe fogadhatóvá válik.5 1.2 A vér szerinti szülő Háromszoros veszteségről beszélhetünk az örökbefogadás során. Veszteség éri a vér szerinti szülőt, mikor lemond saját gyermekéről, elengedi azt a gyermeket, akit 9 hónapon át hordott a szíve alatt, veszteség éri a gyermeket, mert vér szerinti szülei eldobták, nem kellett nekik, és veszteség éri az örökbe fogadni vágyót is, hisz javában azok fogadnak örökbe, akiknek nem lehet saját vér szerinti gyermekük. A társadalom egy rétege elítéli azokat a szülőket, akik lemondanak gyermekükről. Rengeted vélemény, gondolat fogalmazódik meg az emberekben ezzel kapcsolatban. Hallottam már olyan véleményeket is, hogy „ hogy tehetett ilyet”, „ hogy dobhatta el magától a gyermekét”, „ milyen szülő az ilyen”. Mások pedig inkább együttérzést éreznek, hogy biztos anyagi nehézségek miatt nem tudták felnevelni a gyereket, és a gyerek érdekeit nézték és helyezték előtérbe, hogy neki biztos jobb lesz más szülőknél, akik mindent megadnak majd neki.
5 http://www.kormany.hu/hu/gyik/tajekoztato-az-orokbefogadas-felteteleirol
12
Több probléma is vezethet oda, hogy valaki lemondjon gyermekéről. A tudatlanság, a tájékozatlanság, információ hiánya. Ez mind-mind közrejátszik abban, hogy a szülők lemondanak róluk. Szerintem egy röpke elhatározás, hogy örökbe adom a gyerekemet képtelenség. Az örökbe adó szülők helyzete ebben a tekintetben egyáltalán nem könnyű. Vannak természetesen olyan szülők, akiket nem érdekel a saját gyerekük, és az örökbe adással szinte megkönnyebbülnek, hogy „megszabadultak” egy gondtól. De a szülők nagyobbik részénél lelki traumát okoz a döntés meghozatala, és egy életre szóló törést. Az örökbefogadáshoz főszabályként a gyermek szüleinek hozzájárulása szükséges, és csak kivételes esetekben lehet eltekinteni attól. Ezek a következők: ha a bíróság megszüntette a szülők szülői felügyeletét, ha a gyámhatóság az átmeneti nevelésbe vett gyermeket örökbe fogadhatónak nyilvánította, ha a szülő gyermekét inkubátorba helyezte, és hat hétig nem jelentkezik érte, ha a szülő ismeretlen helyen távol van, vagy cselekvőképtelen az örökbefogadó házastársának hozzájárulására, ha a házastársak között az életközösség megszűnt. 6 A bíróság akkor szünteti meg a szülői felügyeletet: ha a szülő felróható magatartásával gyermeke javát, különösen testi jólétét, értelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan sérti vagy veszélyezteti; ha a szülőt a bíróság valamelyik gyermeke személye ellen elkövetett szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélte; ha a szülő életközösségben él a felügyelettől megfosztott másik szülővel és ezért alaposan tartani lehet attól, hogy a felügyeletet nem fogja a gyermek érdekében megfelelően ellátni; ha a gyermeket más személynél helyezték el, vagy átmeneti nevelésbe vették és a szülő felróhatóan gyermeke érdekét súlyosan sértő módon nem működik együtt a gyermekét gondozó nevelőszülővel vagy intézménnyel, gyermekével 6 Dr. Csiky Ottó-Dr. Filó Erika – Magyar családjog 2. átdolgozott kiadás
13
nem tart kapcsolatot, továbbá magatartásán, életvitelén, körülményein az átmeneti nevelés megszüntetése céljából nem változtat.7 1.3 Az örökbefogadó szülők és kötelezettségeik. A Csjt. 47. § (1) szerint örökbefogadó csak az a teljesen cselekvőképes, nagykorú személy lehet, aki az örökbefogadás előtti tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon eredménnyel részt vett, és aki a gyámhatóság örökbefogadás előtti eljárása során hozott határozata értelmében személyisége, valamint körülményei alapján alkalmas a gyermek örökbefogadására, továbbá aki a gyermeknél legalább 16, legfeljebb 45 évvel idősebb. Nem kell vizsgálni a korkülönbséget a rokoni, illetve a házastársi örökbefogadás esetén, illetve ebben az esetben a felkészítő tanfolyamot sem kell elvégezni. 8 A családjogi törvény nem tiltja, hogy rokonok fogadjanak örökbe. Nincs törvényi akadálya annak, hogy nagyszülők örökbe fogadják unokájukat, vagy testvér fogadja örökbe testvérét. A törvény kizárólag azt mondja ki, hogy saját gyereket örökbe fogadni nem lehet. Az örökbefogadás célja, hogy a gyermeknek, akiknek nem élnek szülei(k), illetve élnek, de nem tudják biztosítani a gyermek számára a megfelelő környezetet, vagy önszántukból nem akarják nevelni, ilyenkor a gyerek nevelésére alkalmas szülőket biztosítson és olyan helyzetet, mintha az örökbefogadó vér szerinti gyermeke lenne. Tehát az örökbefogadás célja a családi kapcsolat létesítése, és a családi közösségben való nevelés. A jelenlegi törvények szerint az örökbefogadást a területileg illetékes gyámhivatal engedélyezi. Az engedélyezési eljárás az örökbe fogadni szándékozó személy és a gyermek, illetve törvényes képviselője egyetértő, kölcsönös kérelmére indul, továbbá a gyermek szüleinek valamint a házasságban élő örökbefogadó házastársnak a hozzájárulása szükséges.
7 Csepeli Ágota – Benkő Zsuzsanna: Mit kell tudni az örökbefogadásról? 8 . 1952. évi IV. törvény a házasságról a családról és a gyámságról
14
Az örökbe fogadni szándékozó személynek a kérelméhez csatolnia kell: 1. születési és házassági anyakönyvi kivonatát; 2. a jövedelmi viszonyairól szóló igazolást; 3. a szülő házastársa általi örökbefogadás esetén az örökbefogadás előtti tanácsadáson való részvételt igazoló iratot, az alkalmasságot alátámasztó pszichológiai véleményt és a háziorvosi igazolást az egészségi állapotról; 4. rokon általi örökbefogadás esetén az örökbe fogadni szándékozó személynek a rokoni kapcsolat fennállására vonatkozó nyilatkozatát, az örökbefogadás előtti tanácsadáson való részvételt igazoló iratot, az alkalmasságot alátámasztó pszichológiai véleményt és a háziorvosi igazolást, amennyiben az örökbe fogadandó gyermek kötelező gondozásba történő kihelyezéséről nem kellett rendelkezni; 5. a gyermeket a szülő hozzájárulásával legalább 1 éve saját háztartásában nevelő örökbe fogadni szándékozó személy esetében az örökbefogadás előtti tanácsadás és felkészítő tanfolyam eredményes elvégzését igazoló iratot, az alkalmasságát alátámasztó pszichológiai szakvéleményt, valamint háziorvosi igazolást az egészségi állapotáról. A gyámhivatal
elsősorban
a
házasságban
élő
örökbefogadók
által
történő
örökbefogadást engedélyezi, viszont ha az a kiskorú érdekeivel ellentétes, akkor még így sem fogja engedélyezni. Az eljárás során a gyermeket újra anyakönyvezik. Az új anyakönyvbe az anyai illetve apai rovatba az örökbefogadó személyek nevét, és személyes adatait tüntetik fel. Az
előzőekben
említettem,
hogy
az
örökbefogadáshoz
az
örökbe
fogadni
szándékozóknak felkészítő tanfolyamon és tanácsadáson kell részt venniük. A Gyermekvédelmi Szakszolgálatnál történik az alkalmassági vizsgálat, a pszichológiai vizsgálat, a környezettanulmány elkészítésével együtt. Ennek az elsődleges célja az, hogy megismerjék az örökbefogadási szándék indítékait, az eljárás során fény derüljön,
az örökbefogadásra alkalmatlan élethelyzetekre,
valamint a gyermekkel kapcsolatos elképzelésekre, elvárásokra, amik fontosak lesznek az örökbefogadás későbbi sikeressége szempontjából.
15
Miután a gyámhivatal beszerezte a döntéshez szükséges iratokat, köteles meghallgatni: → örökbe szándékozó személyt →14. életévét betöltött, illetve a 14. életévét még be nem töltött ítélőképessége birtokában lévő, örökbe fogadandó gyermeket, →gyermek szülőjét, kivéve ha ∙
a szülő felügyeleti jogát jogerősen megszüntették,
∙
a
gyermeket
a
gyámhivatal
jogerősen
örökbe
fogadhatónak nyilvánította, ∙
vagy a szülő úgy adott az örökbe fogadáshoz
nyilatkozatot, hogy az örökbe fogadónak nem kívánja ismerni. → A törvényes képviselőt, illetve a gyermeket képviselő eseti gondnokot → A házasságban élő, de önállóan örökbe fogadni szándékozó személlyel együtt élő házastársat
Az örökbe fogadni szándékozó személynek nyilatkoznia kell, hogy az örökbefogadás jogi következményeit ismeri, az örökbefogadásnak személyében rejlő akadálya nincs, és kérnie kell, hogy a hatóság bízza a nevelésére a gyermeket. Ehhez kapcsolódóan ismertetik a vér szerinti szülőnek azt a nyilatkozatát, amelyben beleegyezik a gyermek kötelező gondozásba vételéhez, vagy azt a hozzájárulását, amely alapján az örökbefogadó a gyermeket már legalább egy éve saját otthonában neveli.
Az örökbe fogadni szándékozó személynek nyilatkoznia kell továbbá arról, hogy: 1. az engedély megadása esetén kéri-e vér szerinti szülőként történő anyakönyvezését, 2. a gyermek az örökbefogadás után milyen nevet viseljen, és mi legyen a származási helye, amennyiben egyedülálló az örökbefogadó - mik legyenek a képzelt másik szülő adatai Az örökbefogadási eljárás az örökbe fogadni szándékozó személynek a lakóhelye szerint illetékes területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatnál indul.
16
A Területi Gyermekvédelmi szakszolgálat véleménye alapján a gyámhivatal határozatban dönt a jelentkező szülők alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról. Ezt a véleményt a szülők is megkapják, ami alapján fellebbezés van van helye a közigazgatási hivataloknál. Aki nyílt örökbefogadással kíván gyermeket örökbe fogadni felkereshet nyílt örökbefogadást segítő szervezeteket pl.: Gólyahír Egyesületet, Alfa szövetséget, Fészek alapítványt. Ezeknek az alapítványoknak országos hatáskörük van, és nyilvántartják azokat az örökbe fogadni kívánó szülőket, akiket alkalmasnak nyilvánítottak, és az örökbe adási szándékkal náluk jelentkező vér szerinti szülők gyerekeit.
17
III.Örökbefogadás fajtái Az örökbefogadásnak kétféle fajtáját ismerjük, aszerint, hogy az örökbefogadó illetve a vér szerinti szülők ismerik-e egymást. Az ilyen megkülönböztetés szerint nyílt, illetve a titkos örökbefogadásról beszélhetünk. 2.1 Nyílt örökbe fogadás Nyílt örökbefogadás esetén a vér szerinti szülő(k), illetve az örökbe fogadni kívánó szülő(k) ismerik egymást, kapcsolat van köztük. Ebben az estben ismerik egymás adatait, és a vér szerinti szülő tisztában van azzal, hogy gyermeke az örökbe adás után hová kerül. Régebben a titkos örökbefogadás volt a jellemzőbb, manapság viszont jobban elterjedt a nyílt is. Utóbbi esetben nem csak ismerik egymást, hanem még a kapcsolatot is tarthassák a régi és az „új „ szülők. Kevés esetben történik így, hisz az örökbefogadó szülők tartózkodnak a vér szerinti szülőkkel való kapcsolattartástól. Magyarországon jobban szorgalmazzák a nyílt örökbefogadást, hisz ilyenkor már újszülött korban örökbe lehet fogadni. A nyílt örökbefogadási eljárás során az örökbe fogadni kívánóknak nyilatkozniuk kell arról, hogy az örökbefogadás jogi következményeivel tisztában vannak, és az örökbefogadásnak tudomásuk szerint nincsenek akadályai. A vér szerinti szülőknek nem a feladata az, hogy gyermeküknek örökbefogadó szülőket találjon, persze nincs kizárva, hogy saját maga keressen gyermekének „új” szülőket. Magyarországon több örökbefogadást segítő intézmények vannak, akiknek a feladata a megfelelő szülők felkutatása. Ezek ellenére sem megy zökkenőmentesen sok esetben ez a folyamat, rengeted feltételnek kell megfelelniük a leendő szülőknek, hogy gyermekhez jussanak. Nyílt örökbefogadással csak Magyarországon élő magyar állampolgársággal rendelkező örökbefogadók fogadhatnak örökbe. Sokkal jobban kellene szorgalmazni a nyílt örökbefogadást, mert ebben az esetben már csecsemőkorban magukhoz vehetik a gyermeket, és az újszülött is szinte már a születésétől „új” családban növekedhet, ami az esélyeit nagymértékben növeli az életben.
18
2.2. Titkos örökbe fogadás A másik fajtája az örökbefogadásnak a titkos örökbefogadás. Ebben az esetben a vér szerinti szülő(k) és az örökbefogadó nem ismerik egymást, sőt a vér szerinti szülő még csak azt sem tudja, hogy a gyermekét valaki örökbe fogadta. Az ilyen örökbefogadás a Gyermekvédelmi Szakszolgálaton (TEGYESZ) keresztül történik. A hatóságok ebben az esetben néhány információt szolgáltathatnak a hatóságok, viszont személyes adatokat nem adhatnak meg. A vér szerinti szülő, mikor lemond a gyermekéről, és hozzájárul ahhoz, hogy számára ismeretlen személy gyermekét örökbe fogadja, akkor a gyámhatóság a gyermeket tartós nevelésbe veszi, és intézkedik az örökbefogadásáról. A lemondó nyilatkozatot a vér szerinti szülő mindaddig megteheti, és az vissza is vonhatja, míg gyermeke a 6 hetes kort el nem éri, e korhatár betöltése után már nem lehet visszavonnia az beleegyező nyilatkozatát. Figyelmeztetni kell a vér szerinti szülőket, hogy ha nem vonják vissza nyilatkozatukat annak visszavonhatatlan következményei lesznek. A vér szerinti szülőnek jog van ahhoz is, hogy még terhessége alatt tegye meg a nyilatkozatát. A szülőnek a felügyeleti joga a lemondó nyilatkozatot követőnek nem feltétlenül szűnik meg, mert a gyermek 6 hetes koráig ennek ellenére is fennáll,.9 A nyilatkozat megtételére kizárólag gyámhivatal előtt lehet megtenni, mert például ha egy anya a kórházban ír egy lemondó nyilatkozatot, az érvénytelen, és így nem is lehet elfogadni. A gyámhivatal a szülői nyilatkozat után, a 6 hetestől idősebb gyermeket arra alkalmas személynél, nevelőszülőnél, gyerekotthonban, illetve más bentlakásos intézményben helyezi el. A Családjogi törvény kimondja, hogy a gyámhivatal örökbe fogadhatónak nyilvánítja a gyermeket, hogy ha a szülő önhibájából egy éven keresztül nem tart rendszeresen kapcsolatot gyermekével, és életvitelén nem változtat és ezek miatt nem lehet tartós nevelésbe vételt megszüntetni. 9 1952. évi IV. törvény a házasságról a családról és a gyámságról
19
A rendszeres kapcsolattartás kifejezés nem azt jelenti, hogy a szülő évente egy-két levelet ír, vagy csokoládét küld a gyereknek, a bekezdése is ezt mondja ki. 10
Szintén örökbe fogadható az a gyerek, akinek a szülei ismeretlen helyre költöztek és a hatóságok hiába keresik őket, nem tudják a tartózkodási helyüket felderíteni fél éven keresztül. Annak a feltételnek is teljesülnie kell, hogy ez idő alatt a szülők semmilyen formában nem is keresik, nem érintkeznek a gyermekkel . A tartós nevelésbe vétel a szülők halálával nem feltétlenöl következik be. Elképzelhető, hogy vannak olyan családtagok, akik a szülők halála után elvállalják a gyámsági feladatokat a megárvult gyermek felett. Ebben az esetben a gyámhatóság gyámrendelő határozattal elhelyezi nála a gyereket. A titkos örökbefogadás esete, amikor a szülő beleegyezik, hogy ismeretlen szülőkhöz kerüljön gyermek, akkor a tartós nevelési vételre nem kerül sor, mert az örökbefogadó szülőkhöz ideiglenesen kihelyezik a gyereket.11 Ezekben az esetekben a gyámhatóság örökbe fogadhatónak fogja nyilvánítani a gyereket mérlegelés nélkül. Sajnálatos módon a gyámhatóságokat kötik a jogszabályok, mérlegelési lehetőségük ezekben az esetek nincs. BH2008. 16. A gyermek titkos örökbefogadásához hozzájáruló szülő tartási kötelezettsége e nyilatkozat megtételével - szülői felügyeleti jogának megszűnése ellenére - nem szűnik meg. A tartási kötelezettséget csak az örökbefogadás szünteti meg (1952. évi IV. törvény 48. §, 52. §).12
10 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 37. § (5) 11 Dr. Filó Erika – Dr. Katonáné dr. Pehr Erika 12 BH2008. 16.
20
IV. ÖRÖKBEFOGADÁS JOGHATÁSAI 50.
§ „(1) Az örökbefogadás az engedélyező határozat jogerőre emelkedésével lép
hatályba. Ha azonban az örökbefogadó az eljárás folyamán meghal, az örökbefogadás joghatásai - annak engedélyezése esetében - már az örökbefogadó halálával beállnak. „
13
Az örökbefogadásnak a joghatásai: 1.
Új családi jogállást kap a gyerek
2.
Rokoni kapcsolat jön létre az örökbefogadók és az örökbefogadott között
3.
Tartási jogok és kötelezettségek keletkeznek mindkét oldalon
4.
A névviselés is megváltozik
5.
Az örökbefogadás öröklési jogot biztosít a felek számára
6.
Anyakönyvi bejegyzés
3.1 Új családi jogállás Az örökbefogadás által az örökbefogadott új családi jogállást kap. A családjogi törvény kimondja, hogy: 51§ (1) Az örökbefogadott mind az örökbefogadóval, mind annak rokonaival szemben az örökbefogadó gyermekének jogállásába lép. A törvény szövegéből tisztán kitűnik, hogy az örökbefogadott gyermek ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel bír, mint a vér szerinti gyerekek. (2) Azt, akit mindkét házastárs - akár együttesen, akár külön-külön örökbefogadott, a
házastársak közös gyermekének kell tekinteni (közös gyermekké
fogadás). Közös gyermekké fogadás az is, ha egyik házastárs a másik házastárs gyermekét fogadja örökbe. (3) Az örökbefogadás kihat az örökbefogadott leszármazóira is. Egyenesági kapcsolatot eredményez az örökbefogadás mind az örökbefogadó, mind az örökbefogadott, és annak leszármazóival.
13 1952. évi IV. 50 § törvény a házasságról a családról és a gyámságról
21
Azok a házaspárok akik közösen fogadnak örökbe, akkor az örökbefogadott gyereket közös gyereknek kell tekinteni. Ezt nevezik gyermekké fogadásnak. Ugyanez a helyzet akkor is, ha az egyik házaspár a másik házaspár gyermekét fogadja örökbe. Ha egyedülálló személy fogad örökbe, akkor ő mindkét szülő helyébe lép, így a vér szerinti szülők, és a rokonok jogai és kötelezettségei egyik ágon sem maradnak fenn. Az egyedülálló örökbefogadónak a rokonai fognak a gyermek rokonaivá válni. 14 Az örökbefogadott leszármazóira is kihatnak az örökbefogadás joghatásai, erre kimondott nyilatkozat nem kell.
2.
3.2 Rokoni kapcsolat
BH1984. 403. Hatályos jogszabályaink értelmében az örökbefogadás teljes rokoni kapcsolatot létesít az örökbefogadott és az örökbefogadó, illetőleg rokonai között. Az örökbefogadott gyermek az örökbefogadó rokona után csak akkor örököl, ha az örökbefogadás és az öröklés megnyílta egyaránt 1960. május 1. után történt [Csjt. 51. §, Ptk. 617. § (1) bek., Ptké. 92. §, 1960. évi 12. sz. tvr. 11. §].15 E Bírósági Határozat is kimondja, hogy az örökbefogadott gyerek jogállása egyenlő lesz a vér szerinti gyerekével, annak jogaival és kötelezettségeivel rendelkezik, de csak ha az engedélyt a gyámhatóság 1960. május 1 után adta mert, előtte rokoni kapcsolat nem jött létre az örökbefogadó szülők rokonsága és az örökbefogadott között. A gyerek szempontjából a legoptimálisabb és a legkedvezőbb forma ha házastársak fogadnak örökbe, ilyenkor mindkét szülő rokonaival az örökbefogadott rokoni kapcsolata fennáll, és a vér szerinti rokonaival a rokoni kapcsolat megszűnik. Egyedülálló személy is fogadhat örökbe, ilyenkor a teljes felügyeleti jog őt illeti csak meg, és a rokoni kapcsolatok is csak az ő rokonai és az örökbefogadott között fognak létrejönni, a vér szerinti szülők rokonaival való kapcsolat ebben az esetben is megszűnik. Magyarországon azonos neműeknek az örökbefogadás nincs engedélyezve.
14 Dr. Katonáné Pehr Erika: Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás 15 BH 1984. 403
22
3. A
3.3 Tartási jogok és kötelezettségek szülő tartása az nem csak a vér szerinti gyermek kötelezettsége, hanem az
örökbefogadott gyermeké is. Mivel az örökbefogadással az örökbefogadó és az örökbefogadott között szülő-gyerek kapcsolat alakul ki, így a törvény megtiltja az örökbefogadó és az örökbefogadott házasságkötését. Csak ebben az esetben jelent házassági akadályt, mert például, ha az örökbefogadott gyerek, és a vér szerinti gyerek akar házasságot kötni, annak akadálya a törvény szerint nincs. A Csjt. 51. § (1) bekezdésének a helyébe lépő 1960. évi 12. sz tvr. 10 § (1) bekezdése értelmében az örökbefogadás által az örökbefogadott az örökbefogadó és annak rokonaival szemben is a vér szerinti gyerek jogállásába lép, így a tartási kötelezettsége ugyanaz, mint a vér szerinti gyereké.16 BH2008. 16. A gyermek titkos örökbefogadásához hozzájáruló szülő tartási kötelezettsége e nyilatkozat megtételével - szülői felügyeleti jogának megszűnése ellenére - nem szűnik meg. A tartási kötelezettséget csak az örökbefogadás szünteti meg (1952. évi IV. törvény 48. §, 52. §). Mivel az örökbefogadás célja az, hogy az örökbefogadott családban nevelkedhessen, az örökbefogadónak kötelessége nevelni, gondozni, ápolni az örökbefogadott gyermeket, mint vér szerinti gyermeküket, és ez úgyszintén visszafelé is igaz. Az örökbefogadott gyermeknek is ha felnő kötelezettsége örökbefogadó szüleit, nagyszüleit ápolni, gondozni rászorultságukban. 17
Az örökbefogadó törvényes képviseletre jogosult a gyerek felett, ezáltal joga és 16 Dr. Csiki Otto – Dr. Simon Antal : A családjogi tartási kötelezettség, gyermekelhelyezés 17 Dr. Barzó Tímea: Családjog (Novotni kiadó, Miskolc 2004)
23
kötelessége, hogy a gyereket vagyoni és személyi ügyekben képviselje. Az örökbefogadó nem járhat el törvényes képviselőként a gyermek olyan vagyonával kapcsolatos ügyekben, amely vagyon nem tartozik a kezelése alá. Nem járhat el tehát az örökbefogadott saját keresményével kapcsolatosan, valamint az olyan vagyonnal összefüggésben, amit a gyermek azzal a kikötéssel kapott, hogy azt az örökbefogadó nem kezelheti [Csjt. 86. § (2)]. Az örökbefogadót továbbá megilleti még a gyámnevezés és a gyámkizárás joga is, míg az örökbefogadás hatálya fenn áll. [Csjt. 71. § (2)] 18 A magyar Polgári törvénykönyv rendelkezései szerint •„617. § (1) Az örökbefogadott - az örökbefogadás fennállása alatt - az örökbefogadó vér szerinti leszármazójaként örököl. •(2) Az örökbefogadás nem érinti az örökbefogadott törvényes öröklési jogát vér szerinti rokonai után. •(3) Az örökbefogadott után - ha az örökbefogadás az örökbefogadott életében nem szűnt meg - leszármazó és házastárs hiányában az örökbefogadó, illetőleg annak rokonai örökölnek a törvényes öröklés szabályai szerint. •(4) Ha az örökbefogadott után sem az örökbefogadó, sem annak rokona nem örököl, törvényes örökösök az örökbefogadott vér szerinti rokonai. •618. § Titkos örökbefogadás esetén az örökbefogadott és vér szerinti rokonai között az örökbefogadás fennállása alatt - nincs törvényes öröklési kapcsolat19
A törvény rendelkezése alapján, néhány kivétellel kettős öröklési joga van az örökbefogadott gyereknek. Ez a kettős öröklés a vér szerinti szülők után, és az örökbefogadás alapján létrejött rokoni kapcsolatok alapján érvényesül. Ha az örökbefogadott hal meg, akkor az után az ő leszármazói, illetve annak házastársa örököl, ezek hiányában pedig az örökbefogadó, és annak rokonai, és addig míg ezek közül akár egy is van, a vér szerinti szülők öröklése kizárt.
Az örökbefogadott és a vér szerinti rokonai közötti törvényes öröklési kapcsolat 18 1952. évi IV. törvény a házasságról a családról és a gyámságról 86§ (2), 71 § (2) 19 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 617-618 §
24
szempontjából az örökbefogadás titkosságát az örökhagyó halálakor hatályban lévő családjogi rendelkezések alapján kell megítélni (Ptk. 617. §, 618. §; Csjt. 48. §). Az 1999. július 3-án elhunyt H. E. magyar állampolgár örökhagyónak a testvére a felperes, az alperes pedig a vér szerinti gyermeke, akinek örökbefogadását a gyámhatóság - az örökhagyó hozzájáruló nyilatkozatát pótolva - engedélyezte és megállapította, hogy az alperes neve az örökbefogadó vezetékneve alapján Sz.-re változik. Az örökhagyó a határozat ellen fellebbezett, a másodfokú gyámhatóság azonban az örökbefogadást engedélyező határozatot helybenhagyta, amely 1978. május 17-én jogerőre Az
emelkedett.
örökhagyó
a
Németországbeli
S.-ben
lakott
és
ott
is
hunyt
el.
A S.-i Bíróság az örökhagyó Németországban lévő javait illetően öröklési bizonyítványt állított ki, abban megállapította, hogy az örökhagyó örököse a magyar jog szerint leánya, az alperes. A felperes fellebbezését a másodfokú bíróság elutasította. Az örökhagyó testvére külföldi felhasználás céljára öröklési bizonyítvány kiállítását kérte dr. A. M. budapesti közjegyzőtől arra hivatkozással, hogy az örökhagyó gyermekét titkos örökbefogadással fogadták örökbe és az örökhagyónak túlélő házastársa nem maradt. A közjegyző öröklési bizonyítványában megállapította, hogy az örökhagyó egyetlen
törvényes
örököse
a
felperes.
Az alperes egy éven belül a közjegyzőtől az eljárás megismétlését, a végzés hatályon kívül helyezését kérte arra hivatkozva, hogy az örökhagyó utáni öröklésre ő jogosult. A közjegyző a megismételt eljárásban a felek közötti öröklési jogi vitára tekintettel az öröklési
bizonyítvány
kiállítását
megtagadta
és
az
eljárást
megszüntette.
A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az örökhagyó után törvényes öröklésre ő jogosult, az alperes örökbefogadása titkosnak minősül, ezért az örökhagyó és
az
alperes
között
törvényes
öröklési
25
kapcsolat
nem
áll
fenn.
Az alperes a kereset elutasítását kérte, joghatóság hiányára, res iudicatára hivatkozott, érdemben pedig azzal védekezett, hogy örökbefogadása a jogszabályváltozásokra tekintettel nem az anyakönyvezés módjától függ, hanem az anyagi jogszabály szerint nem
minősül
titkosnak.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és a felperest le nem rótt illeték és perköltség
fizetésére
kötelezte.
Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az adott esetben res iudicata nem áll fenn, mert az S.-i Bíróság a per tárgyában nem ítélettel döntött. A joghatóság hiányára alapozott alperesi védekezést azzal utasította el, hogy az örökhagyó személyes joga alapján a magyar bíróság joghatósága a Pp. 123. §-on alapuló kereset tárgyában való eljárásban akkor is fennáll, ha az örökhagyónak magyarországi hagyatéka nem volt. Az alperes érdemi védekezésének viszont azon az alapon adott helyt, hogy a Ptk. 618. §ában foglalt öröklési szabályok alkalmazása a hagyaték megnyíltának időpontjához: örökhagyó halálához fűződik. Az 1978. évi 2. tvr. 8. §-át 1987. szeptember 1-jei hatállyal módosította az 1987. évi 11. tvr., majd az 1990. évi XV. törvény 10. § (3) bekezdése. E módosítások értelmében a Ptk. 618. §-a alkalmazásában csak a Csjt.-ben taxatíve felsorolt örökbefogadás tekinthető titkosnak.
3.4 Névviselés 26
Az örökbefogadás érinti a gyermek névviselését is, mert az örökbefogadott az örökbefogadó családi nevét viseli. Ha ugyanaz a személy több gyermeket fogad örökbe, valamennyi gyermeknek ugyanazt a családi nevet kell viselnie. 53 § „(2) Egyedülálló által történt örökbefogadás esetében a másik vér szerinti szülőként képzelt személyt kell a gyermek születési anyakönyvébe bejegyezni. A képzelt személy adatait a gyámhatóság - az örökbefogadó meghallgatása után, mások, különösen a gyermek jogos érdekeinek sérelme nélkül - belátása szerint állapítja meg. (3) Közös gyermekké fogadás esetén az örökbefogadónak az örökbefogadás iránti kérelemben nyilatkozniuk kell arra, hogy az örökbefogadott melyik örökbefogadó nevét viselje. Ha a házastársak a gyermeket nem együtt fogadták örökbe, megegyezésük hiányában a gyermek a korábbi örökbefogadó családi nevét viseli. (4) A gyámhatóság kivételesen megengedheti, hogy az örökbefogadott megtarthassa addigi családi nevét. (5)
A
gyámhatóság
engedélyezheti
az
örökbefogadott
utónevének
a
megváltoztatását is. Az utónevet az örökbefogadók határozzák meg. Az örökbefogadott családi nevét és utónevét az örökbefogadás engedélyezésével egyidejűleg kell megállapítani.”20 Az örökbefogadást az anyakönyvi bejegyzés teszi hivatalosság, magának az örökbefogadásnak az igazolását. Az örökbe fogadás legfőbb célja, hogy a gyermek családban nevelkedhessen, ennek pedig fontos része, hogy az örökbefogadott be tudjon illeszkedni a családban. Ebben jelentős szerepet játszik a név megváltoztatása. Az örökbefogadó személy nevét kell, hogy viselje.21 Legtöbbször az utónevet is meg szokták változtatni a családi nevével egy időpontban. Leggyakoribb mikor az eredeti utónév elé bejegyeztetnek egy másik utónevet.
Előfordul, hogy a törvény megengedi azt, hogy az örökbefogadott gyermek megtartsa az 20 1952. évi IV. törvény a házasságról a családról és a gyámságról 53 § (2)- (5) 21 Dr. Katonáné Pehr Erika: Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás
27
eredeti nevét. Ez többnyire csak azokban az esetekben fordul elő, mikor már idősebb korban történik az örökbefogadás, és a név megváltoztatása zavart okozna a gyerekben, a régi nevén ismerik az iskolában, személyes okmányaiban is az eredeti neve szerepel. A gyermek névviselése attól is függ, hogy házaspár fogadta-e örökbe, vagy pedig egyedülálló szülő. Amennyiben az örökbefogadó személy egyedülálló, abban az esetben a gyermek születési anyakönyvében a másik vér szerinti szülőként a képzelt személyt kell bejegyezni. Ha az örökbefogadó személy férfi, akkor az ő családi nevét fogja viselni a gyerek, ha pedig nő és hajadon, akkor az ő leánykori nevét. Elképzelhető, hogy ha nő az örökbefogadó, és elvált, viszont a volt férje nevét viseli, akkor választhat, hogy a leánykori név, vagy pedig a volt férje nevét fogja a gyerek viselni. BM rendelet 77. § (1) rendelkezése alapján a gyámhatóság jogerős határozata alapján jegyzik be az anyakönyvbe az örökbefogadást. 22 Az 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 37. § (2) bekezdés a) pontja előírja, hogy a születést, a házasságkötést és a halálesetet újból kell anyakönyvezni, ha a gyermek családi jogállásában, illetőleg a szülő személyében bekövetkezett változás miatt a születési anyakönyvbe anyakönyvezett szülők, illetőleg a gyermek családi nevére vonatkozó adatok megváltoztak.23 Mivel, hogy az örökbefogadás által az örökbefogadott szüleiben változás áll be, ezáltal magának az örökbefogadottnak is módosul a neve, így az anyakönyvben az új szülők nevét, illetve az örökbefogadott új nevét be kell jegyezni, tehát újraanyakönyvezés esete áll fenn.
3.5 Anyakönyvi bejegyzés 22 BM rendelet 77. § (1) 23 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 37. § (2)
28
„Amennyiben a magyar állampolgár gyermeket nem magyar állampolgárságú szülők fogadják örökbe, a születési anyakönyv "Megjegyzések" rovatában a gyermek magyar állampolgárságát is szerepeltetni kell a szülők nem magyar állampolgársága mellett.” 6/2003. (III. 7.) BM rendelet (3) . 24
Ha örökbefogadás miatt a születés újbóli anyakönyvezésére kerül sor, akkor a vér szerinti szülő vagy szülők adatainak törlésével az örökbefogadó szülő vagy szülők adatait jegyzik be, vagy a képzelt szülő vagy szülők adatait törlik, és szülőként az örökbefogadó szülő vagy szülők adatait jegyzik be az anyakönyvbe. Az újból való anyakönyvezés annak az anyakönyvvezetőnek a feladata, akinek működési területén az anyakönyvi alapbejegyzést teljesítették, illetőleg a születést anyakönyvezni kellett volna. Az anyakönyvvezető, ha a bejegyzést maga nem teljesítheti, az újból való anyakönyvezésre megkeresi az illetékes anyakönyvvezetőt. Az újból való anyakönyvezés után a korábbi bejegyzést az anyakönyvből törölni kell. A törölt alapbejegyzés "Utólagos bejegyzések" rovatába be kell jegyezni az újból való anyakönyvezés tényét és okát; az anyakönyvezés évét, folyószámát, az esetleges új családi és utónevet. Ha az újból való anyakönyvezést másik anyakönyvvezető teljesítette, működési helyének a megnevezését is fel kell tüntetni.25 Ha az örökbefogadás tényét anyakönyvezték és az örökbefogadás megszűnt, az anyakönyvvezető az utólagos bejegyzést törli. Ha az örökbe fogadó szülőket vér szerinti szülőkként anyakönyvezték, és az örökbefogadás megszűnt, az anyakönyvvezető a gyermek születését az örökbefogadást megelőző állapot adataival újból anyakönyvezi. Ha az örökbefogadás csak az apára vagy az anyára nézve szűnt meg, a születést újból kell anyakönyvezni. Ennek során a korábbi örökbe fogadó adatai helyébe képzelt szülő adatait kell anyakönyvezni. Ha az örökbe fogadó szülőket vér szerinti szülőkként anyakönyvezték és az 24 6/2003. (III. 7.) BM rendelet (3) 25 6/2003. (III. 7. ) BM rendelet 73-75 §
29
örökbefogadás megszűnt, de a születést eredetileg az apa adatai nélkül anyakönyvezték, az újbóli anyakönyvezést képzelt apa adatainak gyámhatósági megállapításával egyidejűleg kell teljesíteni. Ha az örökbefogadás megszűnése miatt kell a születést újból anyakönyvezni és ennek során a gyermek apjának adatait meg lehet állapítani, azt anyakönyvezni kell. V. Az örökbe fogadás megszűnése 4.1Az örökbefogadás hatálytalanná válása, és felbontása 54. § Az örökbefogadás hatálytalanná válik, ha az örökbefogadó az örökbefogadottat teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal gyermekének ismeri el, vagy ha az örökbefogadót jogerős bírósági ítélet, illetőleg utólagos házasságkötése következtében az örökbefogadott apjának kell tekinteni. 55.
§ Ha az örökbefogadás hatálytalanná válik, ezt úgy kell tekinteni, mintha az
örökbefogadás engedélyezését a gyámhatóság már eredetileg megtagadta volna. 26
A törvény szövegéből kitűnik, hogy csak akkor nem fogadhatja örökbe a gyermeket a szülő, ha a vélelem alapján őt a gyermek szülőjének kell tekinteni. A hatálytalanná nyilvánítást úgy kell érteni, mintha az örökbefogadás létre sem jött volna. A vélelem fennállásával a gyermeknek keletkezett jogai és kötelezettségei visszaható hatállyal fognak érvényesülni, és erre a tényre teljesen közömbösen hat az, hogy a szülő és a gyerek között az örökbefogadás fennállt. Az 54 § alapján megállapíthatjuk, hogy csak arra a gyerekre vonatkozik ez, aki nem törvényes házasságból született. Három eset van van, mikor is hatálytalanságról beszélhetünk: –
Az első eset, mikor is az apa teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tesz, és a
gyermeket saját magának ismeri el. –
Utólagos házasságkötés folytán a gyermek apjának kell tekinteni az
örökbefogadót.
26 1952. évi IV. törvény a házasságról a családról és a gyámságról
30
–
A harmadik eset pedig mikor jogerős bírósági határozat alapján lesz a gyermek
vér szerinti édesapja. Bacsó Jenő okfejtése szerint: A vér szerinti leszármazáson alapuló családi jogállás az örökbefogadás folytán nem szűnik meg, csupán jogilag nem értékelhetővé válik, illetőleg csak akkor válik jogilag jelentőssé, ha ezt jogszabály kifejezetten kimondja. Ez a magyarázata annak, hogy az örökbefogadás fennállása alatt is helye van az örökbe fogadott gyermekkel kapcsolatos apasági vagy származás megállapítása iránti egyéb per megindításának és határozat hozatalának. Az így hozott határozat azonban csak akkor érinti az örökbefogadást, ha a Csjt. 54. § esetéről van szó (az örökbefogadót kell a gyermek szülőjének tekinteni), egyébként az örökbefogadás változatlanul hatályban marad.
Előállhat az a helyzet, mikor is a vérségi kapcsolat, ami hatálytalanította az örökbefogadást megdől. Ilyenkor viszont nem fog visszaállni az örökbe fogadás. Új eljárást kell kezdeményezni, és elölről kezdődik minden. A kapcsolat fennállása alatti vagyoni elszámolásnak azonban helye lehet azon az alapon, hogy az örökbefogadott keresménye alapján bizonyos vagyontárgyak közös tulajdonba kerültek. Erre a vagyonközösségre a polgári jog szabályai irányadók (a vagyontárgy megszerzéséhez való hozzájárulás aránya az irányadó). 27 A Csjt. az örökbefogadás hatálytalanná válásának esetei között nem sorolja fel az anyaság bírói megállapítását, mint ritkán előforduló esetet. Azonban ebben az esetben sem lehet ugyanazon személyek között vér szerinti és örökbefogadás útján létrejött kapcsolat, vagyis hatálytalanná válik az örökbefogadás akkor is, ha a gyermeket örökbefogadó nőről a bíróság megállapítja, hogy ő a gyermek vér szerinti anyja. (Dr. Katonáné dr. Pehr Erika - Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás, 138. old. A 4 /1987. (VI. 14. ) IM rendelet 5. §-a szerint az örökbefogadás felbontása nem érinti az eljárás megindítása előtt [Csjt. 56. § (4), 57. § (4)] meghalt örökbefogadó után már megszerzett jogokat. A már átszállott örökséget visszakövetelni ilyen esetben nem lehet. Ebből következik, hogy az örökbefogadó halála után kezdeményezett örökbefogadás felbontása esetén is ez a szabály az irányadó. 28 27 A családjogi törvény magyarázata, II. kötet, KJK 1988., Bacsó 93. oldal 28 4 /1987. (VI. 14. ) IM rendelet 5. §
31
Az örökbefogadás megszűnése 56. § (1) Az örökbefogadást a felek kölcsönös kérelme alapján a gyámhatóság felbonthatja. (2) Az örökbefogadás felbontását csak akkor lehet engedélyezni, ha az a közérdeket nem sérti, ha pedig az örökbefogadott még kiskorú, ezenfelül csak akkor, ha a felbontás a kiskorú érdekében áll. Az eljárás során a gyámhatóság az örökbefogadott vér szerinti szüleit is meghallgatja, ha ennek nincs elháríthatatlan akadálya. (3) A felbontás kihat az örökbefogadóra, annak rokonaira, továbbá az örökbefogadottra és annak leszármazóira is. (4)
Az örökbefogadás a felbontás esetében a gyámhatósági határozat jogerőre
emelkedésével szűnik meg. Ha azonban bármelyik fél az eljárás folyamán meghal, az örökbefogadás joghatásai - a felbontás engedélyezése esetében - a kérelem beadásának napjára visszamenő hatállyal szűnnek meg. 29 Az örökbe fogadás felbontása vagy bírósági vagy gyámhatósági hatáskörbe tartozik. A felbontását a felek kölcsönös kérelme alapján fogják felbontani. Nem esik a kölcsönös kérelem fogalma alá, ha az egyik örökbefogadó meghalt, és az örökbefogadott, valamint az életben lévő örökbefogadó egyetértenek a örökbefogadás felbontásában.30 Attól, hogy a felek megállapodnak abban, hogy az örökbefogadást fel fogják bontani, ez önmagában még nem fogja megszüntetni az örökbefogadást. A gyámhatóság csak akkor fogja engedélyezni a felbontást, ha az közérdeket sért, vagy pedig a kiskorú érdekét nem sérti. BH1981. 232. I. Az örökbefogadást nem a felek megállapodása hozza létre, ezért az egymagában a felek megegyezésével nem is szüntethető meg. A felek az örökbefogadás felbontása tárgyában a bíróság előtt egyezséget nem köthetnek [Csjt. 56. § (1) bek., 57. § (1) bek.].31 29 1952. évi IV. törvény a házasságról a családról és a gyámságról 30 A családjogi törvény magyarázata – KJK – KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest 2002, 856. oldal
31 BH1981. 232 32
A gyámhatóság is kezdeményezheti az örökbefogadás felbontását az örökbe fogadó szülők ellenzése ellenére is, ha az a kiskorú érdekében áll. Ebben az esetben a gyermek állami gondozásba kerül. Az örökbefogadás felbontásával kapcsolatos gyámhatósági eljárás szabályait a 149/1997. (IX. 10) Korm. rendelet 48. §-a tartalmazza. "Az örökbefogadás felbontására akkor van lehetőség, ha annak fenntartása a másik félre elviselhetetlenné vált, vagy ha az örökbefogadás célját és társadalmi rendeltetését nem tölti be." 32(BH1996. 368.) "Annak megítélésénél, hogy az örökbefogadás társadalmi céljának és rendeltetésének betöltésére alkalmatlanná vált-e, a felek kapcsolatát az örökbefogadás teljes időszakára nézve vizsgálni kell." 33(BH2000/4. 158.) A bírósági gyakorlat azt mutatja, hogy a bíróság akkor bontja fel az örökbefogadást, ha a kapcsolat olyannyira megromlott a szülő-gyerek között, hogy az már mindkét fél számára, vagy az egyik fél számára elviselhetetlenné vált annyira, hogy a továbbiakra nézve nem kívánja fenntartani az örökbefogadással járó jogokat és kötelezettségeket. Súlyos és felróható magatartást kell tanúsítani ahhoz, hogy a bíróság felbontsa az örökbefogadás. Elviselhetetlenné teheti az örökbefogadást az olyan magatartás, amely bűncselekmény elkövetésében, züllött, erkölcstelen életmódban, durva bánásmódban vagy tettlegességben jelentkezik. 34
32 BH1996. 368. 33 BH2000/4. 158 34 Dr. Katonáné Pehr Erika: Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás
33
Az örökbefogadás felbontása iránt pert indíthat: ► Örökbefogadó ► Örökbefogadott ► Ügyész ► Gyámhatóság Az utóbbi kettő, csak a kiskorú érdekében teheti. A korlátozottan cselekvőképes fél indíthat keresetet önállóan, de csak a törvényes képviselőjének a beleegyezésével, ha viszont cselekvőképtelen, akkor csak a törvényes képviselője terjesztheti elő a keresetet. Ebben az esetben az örökbefogadó a törvényes képviselő, viszont ilyenkor a gyámhatóság eseti gondnokot rendel ki a gyereknek, mert a törvényes képviselője az örökbefogadás felbontásával kapcsolatban nem járhat el. 35
35 A családjogi törvény magyarázata – KJK – KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest 2002, 523. oldal
34
VII. Nemzetközi örökbefogadás
5.1 A külföldi állampolgárságú örökbefogadóra vonatkozó rendelkezések
331/2006. (XII.23.) Kormányrendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladta- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről. 36 49. §, mi szerint a külföldi örökbe fogadni szándékozó személy, az erre irányuló kérelmét a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszternek köteles benyújtani, amennyiben azonban az örökbe fogadni szándékozó lakóhelye külföldön van, a magyar külképviselet konzuli tisztviselőjénél is bejelentheti, aki azt diplomáciai futárposta útján továbbítja a Miniszternek. 37 Abban az esetben, ha az örökbe fogadni szándékozónak a lakóhelye vagy a szokásos tartózkodási helye olyan államban, ami részese a gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről, és az ilyen ügyekben történő együttműködésről szóló, Hágában 1993. május 29. napján kelt Egyezményeknek, a Hágai Egyezmény alapján kijelölt Központi Hatóságnál vagy meghatalmazott testületénél is bejelentheti, aki a dokumentumokkal együtt azt továbbítani fogja a magyar központi hatósághoz, mely a Minisztériumban működik. A minisztérium tájékoztatni fogja az örökbe fogadni szándékozó személyt, vagy ha az örökbefogadás Központi Hatóságon keresztül folyik, akkor a Központi Hatóságot magáról a nyilvántartásba vételről. Ha a kérelem hiányos, felszólítja az örökbe fogadni szándékozót a pótlásra. A felhívásnak 60 napon belül kell eleget tenni. Amennyiben a Minisztériumnak van a nyilvántartásában olyan gyermek, akivel a kérelmező előre láthatólag megfelelő szülő-gyerek kapcsolatot tudnak kialakítani, a Minisztérium a gyermekvédelmi szakszolgálat egyetértésével, dönt a személyes kapcsolta felvételéről és információt ad a gyermek körülményeiről. 36 331/2006. (XII.23.) Kormányrendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladta- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről. 37 1952. évi IV. törvény a házasságról a családról és a gyámságról
35
Ami után megkapta az információt az örökbe fogadni szándékozó, úgy harminc napon belül nyilatkoznia kell, hogy a gyermeket örökbe kívánja-e fogadni, és ennek céljából mikor fog Magyarországon tartózkodni. Amennyiben az örökbe fogadni szándékozónak a szokásos tartózkodási helye nem a Hágai Örökbefogadási Egyezményben részes államos valamelyik van,úgy a kérelemhez továbbá csatolnia kell a hat hónapnál nem régebbi magyar külképviseleti hatóság által felülhitelesített, magyar nyelvű fordítással ellátott „50 § (1)
a) a lakóhelyén készített helyszíni szemle jegyzőkönyvét, b) jövedelemigazolást c) az alkalmasságát igazoló szakvéleményt, d) a külföldi állam előzetes elvi engedélyét, e) a külföldi állampolgárságot igazoló okiratot, f) nyilatkozatot az örökbefogadási szándék indokairól és az
örökbe fogadandó gyermekre vonatkozó elképzelésekről, g)nyilatkozatot, amelyben hozzájárul, hogy személyazonosító adati és az f) pont szerinti nyilatkozata bekerüljenek az országos nyilvántartásba, h) a közvetítő szervezet jogosultságát igazoló okiratot, ha a jelentkezés közvetítő szervezet útján történik. „ 38
38 1952. évi IV. törvény a házasságról a családról és a gyámságról
36
5.2 Külföldi állampolgárságú gyermek örökbefogadására vonatkozó rendelkezések
52 § Magyar gyámhivatal engedélyével a magyar állampolgár nem magyar állampolgárt is örökbe fogadhat. A gyámhatóság az engedélyt csak akkor fogja megadni, ha az örökbefogadás a magyar jogban meghatározott feltételeknek is megfelel. A gyámhivatal nem magyar állampolgárságú gyermek örökbefogadása esetén a kérelem elbírálása előtt megvizsgálja a gyermek személyes jogának figyelembe végtelével, hogy fenn állnak-e az örökbefogadás feltételei. A gyámhivatal feladata továbbá beszerezni a gyermek állampolgársága szerinti ország illetékes hatóságának az örökbefogadásra vonatkozó jóváhagyását, és fel kell kérnie a gyermekvédelmi szakszolgálatot a gondozásba kihelyezés tapasztalatairól készített szakvélemény elkészítésére. Ha az örökbe fogadni kívánt gyermeknek a szokásos tartózkodási helye nem a Hágai Örökbefogadási Egyezményben részes államok valamelyikében van, akkor az örökbe fogadni szándékozónak a szándékát a Minisztériumnak, mint kijelölt Központi Hatóságnak kell bejelentenie. 39
391952. évi IV. törvény a házasságról a családról és a gyámságról
37
5.4 A nemzetközi örökbefogadásokkal kapcsolatos eljárások
A 2005. évi LXXX. törvén kihirdette a gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő együttműködésről szóló, Hágában, 1993. május 29. napján kelt Egyezményt. Az Egyezménynek megfelelően a nemzetközi örökbefogadási ügyekben a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztályának keretén belül működő Központi Hatóság felelős a külföldi örökbe fogadni szándékozó szülők kérelmeinek elintézése tekintetében.
Külföldi
örökbefogadónak
számít
a
külföldön
élő
magyar
állampolgárságú személy is. A külföldre örökbe fogadni szándékozó személynek mellékelnie kell a hiteles magyar nyelvű fordítással ellátott alábbi iratokat: 1. a lakóhelyen készített helyszíni szemlét 2. jövedelemigazolást 3. az alkalmasságot igazoló szakvéleményt 4. a külföldi állam előzetes elvi engedélyét 5. külföldi állampolgárságot igazoló okiratot 6. nyilatkozatot az örökbefogadási szándék indokairól és az örökbe fogadandó gyermekre vonatkozó elképzelésekről 7. a közvetítő szervezet jogosultságát igazoló okiratot, ha a jelentkezés közvetítő szervezet útján történik. 8. néhány fotót az örökbe fogadni szándékozó szülőkről, családtagjaikról, lakókörnyezetükről és minden olyasmiről, ami az örökbefogadás szempontjából fontos lehet. Abban az esetben, ha az örökbe fogadni szándékozóknak olyan államban van a szokásos tartózkodási helye, amely részese a Hágai Egyezménynek, akkor az eljárást az örökbefogadók lakhelye szerint illetékes Központi Hatóságnál vagy a Központi Hatóság által meghatalmazott szervezetnél kell kezdeményezniük. Ezek az örökbefogadási ügyekben eljáró szervek küldik meg irataikat a Magyar Köztársaság Szociális és Munkaügyi Minisztérium Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztályán 38
működő Központi Hatósághoz. Ha az örökbe fogadni szándékozóknak olyan államban van a szokásos tartózkodási helye, amely nem részese a Hágai Egyezménynek, akkor a magyar Központi Hatósághoz közvetlenül is benyújthatják kérelmeiket vagy a lakhelyük szerinti konzuli hivatalon keresztül. Esetükben a benyújtott dokumentumokat - amennyiben nemzetközi szerződés másképp nem rendelkezik - konzuli felülhitelesítéssel kell ellátni és azok nem lehetnek 6 hónapnál régebbiek. A Magyar Központi Hatóság értesíti a fogadó állam Központi Hatóságát, vagy a meghatalmazott szervezetet, illetve a Hágai Egyezménynek nem részes államából kérelmező esetében személyesen az ügyfelet az örökbe fogadni szándékozók adatainak nyilvántartásba történő felvételéről, illetőleg abban az esetben, ha az iratok hiányosak akkor hiánypótlásra kéri fel őket. Ha a kérelmet nem követi örökbefogadás két éven belül, a kérelmet "frissíteni" kell. Abban az esetben, ha a fogadó állam előzetes elvi engedélye két évnél hosszabb időszakra is érvényes, új környezettanulmány és egy új jövedelemigazolás csatolására van szükség. Amint a Központi Hatóság nyilvántartásában van olyan örökbe adható gyermek, aki számára családot kell keresni az örökbefogadók közül, akkor a gyermek gondozási helye szerinti Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat munkatársai és a Központi Hatóság munkatársai együtt választják ki a gyermek életkorának, egészségi-, pszichés állapotának,
személyiségének
ismeretében
a
legmegfelelőbb
örökbe
fogadni
szándékozót. A kiválasztott örökbe fogadni szándékozó ügyében eljáró Központi Hatóságnak, vagy meghatalmazott szervezetnek jelentést küldünk a gyermekről, amelyhez csatoljuk a rá vonatkozó szakvéleményeket és a kiskorú fényképét. Ezzel egyidejűleg felajánlja a Központi Hatóság a gyermekkel való megismerkedés lehetőségét. Értelemszerűen az Egyezmény nem részes államaiból örökbe fogadni szándékozókat a Magyar Központi Hatóság közvetlenül értesíti. A jelentés kézhezvételét követő 30 napon belül az örökbe fogadni szándékozóknak válaszolniuk kell arra vonatkozóan, hogy meg kívánják-e
39
ismerni a gyermeket, vagy sem. Visszautasítás esetén a döntést meg kell indokolni. Abban az esetben, ha az örökbe fogadni szándékozók jelzik, hogy szeretnék megismerni
a
gyermeket,
örökbefogadási
akkor
referenseivel
a Területi
egyeztetnek
Gyermekvédelmi
időpontot,
hogy
Szakszolgálat
mikor
jöhetnek
Magyarországra. A külföldről megérkező örökbe fogadni szándékozóknak magukkal kell hozniuk a 3 hónapnál nem régebben kiállított születési és házassági anyakönyvi kivonataikat. A gyermekkel való megismerkedés, barátkozási idő letelte után a gyermekvédelmi szakszolgálat
munkatársai
javasolják
a
gyámhivatalnak
a
gyermek
leendő
örökbefogadó szülei gondozásába helyezését. A gyámhivatal határozattal rendeli el a gondozásba helyezést. A gondozási idő minimum egy hónap. Az örökbe fogadni szándékozók ezalatt a gyermekkel együtt Magyarországon tartózkodnak, általuk bérelt lakásban/házban élnek, ahol a szakszolgálat munkatársai rendszeresen látogatják őket, a gyermek-szülő kapcsolat kialakulását figyelik és természetesen szükség esetén segítséget nyújtanak. A gondozási idő eredményes letelte után a gyermek törvényes képviselője (hivatásos gyám vagy eseti gondnok) és az örökbe fogadni szándékozók közös kérelme alapján engedélyezi a gyámhivatal az örökbefogadást. Az örökbefogadás engedélyezését követően két hónappal és egy évvel az örökbefogadók hatóságai a gyermekek helyzetére, beilleszkedésére vonatkozó jelentést küldenek a Központi Hatóságunknak.
40
Irodalomjegyzék
1. Csepeli Ágota – Benkő Zsuzsanna: Mit kell tudni az örökbefogadásról? 2.. Dr. Csiky Ottó- Dr. Filó Erika – Magyar családjog 2. átdolgozott kiadás 3.. Dr. Filó Erika – Dr. Katonáné dr. Pehr Erika: Gyermeki jogok, gyermekvédelem 4. Dr. Csiki Ottó – Dr. Simon Antal : A családjogi tartási kötelezettség, gyermekelhelyezés 5. Dr. Barzó Tímea: Családjog (Novotni kiadó, Miskolc 2004) 6. A családjogi törvény magyarázata, II. kötet, KJK 1988., Bacsó 93. oldal 7.
Dr. Katonáné Pehr Erika: Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás
41
Jogszabályjegyzék 1.
2005. évi LXXX. törvény a gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő együttműködésről szóló, Hágában, 1993. május 29. napján kelt Egyezmény kihirdetéséről
2.
1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
3.
1952. évi IV. törvény a házasságról a családról és a gyámságról
4.
149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 37. § (5)
5.
1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről
6.
1982. évi 17. törvényerejű rendelet
7.
6/2003. (III. 7. ) BM rendelet
8.
331/2006. (XII.23.) Kormányrendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladtaés hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről.
9.
BH1981. 232
10.
BH1996. 368.
11.
BH2000/4. 158
12.
BH 1984.403
13.
BH2008. 16.
14.
http://www.kormany.hu/hu/gyik/tajekoztato-az-orokbefogadas-felteteleirol
42
