Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári Jogi Tanszék
Szakdolgozat
A szerződés érvénytelenségének egyes kérdései Jogász szak
KÉSZÍTETTE: Kurilla Dorottya C5EWOE KONZULENS: Dr. Leszkoven László Egyetemi docens
MISKOLC 2013
University of Miskolc Faculty of Law Institute of Civilian Sciences Department of Civil Law
Thesis
Certain Issues in the Invalidity of Contracts
WRITTEN BY: Dorottya Kurilla C5EWOE TUTOR: László Leszkoven Dr. Associate Professor
MISKOLC 2013 2
TARTALOMJEGYZÉK
I. Bevezetés ....................................................................................................................... 4 II. Az érvénytelenségről általánosságban ......................................................................... 6 1. Érvénytelenségi okok ................................................................................................ 7 III. Az érvénytelenség jogkövetkezményei ...................................................................... 9 1. A szerződés érvényessé nyilvánítása ........................................................................ 9 2. Az eredeti állapot helyreállítása .............................................................................. 10 3. Bíróság általi hatályossá nyilvánítás ....................................................................... 11 4. A részleges érvénytelenség ..................................................................................... 12 5. Az állam javára marasztalás ................................................................................... 13 IV. A színlelt szerződések .............................................................................................. 14 1. Akarati, nyilatkozati és a törvénykerülő elv ........................................................... 14 2. A színlelt szerződésekről általánosságban .............................................................. 15 3. A színlelt szerződés elhatárolása a szerződés pontatlan megnevezésétől ............... 17 4. A színlelt szerződés és a fedezetelvonó szerződés ................................................. 17 5. Az érvénytelenség jogkövetkezménye és a színlelt szerződés ............................... 22 V. Jóerkölcsbe ütköző szerződések ................................................................................ 24 1. Jóerkölcs megítélése a különböző korokban .......................................................... 24 2. A jóerkölcsbe ütköző szerződés elhatárolása hozzá közelálló semmisségi okoktól .................................................................................................................................... 26 3. A jóerkölcsbe ütköző szerződésekről általánosságban ........................................... 27 4. A jóerkölcsbe ütköző szerződések jogkövetkezményei .......................................... 30 5. A jóerkölcsbe ütköző szerződés megítélése ............................................................ 32 VI. Érvénytelenség az Új Ptk.-ben.................................................................................. 34 1. Semmisség és megtámadhatóság ............................................................................ 34 2. Érvénytelenségi okok .............................................................................................. 35 3. Az érvénytelenség jogkövetkezményei .................................................................. 36 VII. Összegzés ................................................................................................................ 41 3
I. Bevezetés Az érvénytelenség egy sajátosan magánjogi jogintézmény a jogrendszerben való elhelyezkedését tekintve.1 Ez azt jelenti, hogy minden olyan jogág alkalmazza az érvénytelenség jogintézményét, ahol egy- vagy kétoldalú jogügyletek útján jogok és kötelezettségek keletkeznek, módosulnak vagy szűnnek meg. Így tehát például a családjog, munkajog, társasági jog is ismerik és alkalmazzák az érvénytelenség jogkövetkezményeit. A szerződés érvénytelensége külön címként nem található meg a Polgári Törvénykönyvben2(a továbbiakban: Ptk.). Az érvénytelenség szabályait a Ptk. Kötelmi jogról szóló Negyedik részében, A szerződés nevű I. cím XXI. Fejezetének 234§-239§ai között találjuk, A semmisség és a megtámadhatóság cím alatt. Azonban, ezeket a szabályokat a törvény különböző részeiben szereplő szabályokkal kiegészítve kell alkalmazni. Így tehát, például az egyoldalú nyilatkozatokra is a szerződésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha a jogszabály kivételt nem tesz.3 Az érvénytelenség relatív szerkezetű jogviszonyhoz kapcsolódik,- tehát csak meghatározott felek között áll fenn-, ebből következik, hogy az érvénytelenség jogkövetkezményei is relatív hatályúak lesznek. Azonban létrejöhet olyan helyzet is, mikor egy többalanyú szerződés egyes felek között semmis, míg más felek között érvényes. A Ptk. a szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményeként, főszabályként az eredeti állapot helyreállítását, azaz az in integrum rstitutiot alkalmazza.4 Ha azonban a szerződés megkötésekor fennállott helyzetet lehetetlen helyreállítani, a bíróság az érvénytelen szerződést hatályossá nyilváníthatja.5 Ugyan a Ptk. csekély részét alkotják a szerződés érvénytelenségére vonatkozó szabályok, azonban ez a 6 paragrafus nagy fontossággal bír, hiszen a polgári jogi jogviták jelentős részét a szerződés érvénytelenségével kapcsolatos jogviták adják.
1
Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma: Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek elméleti és gyakorlati kérdései http://www.itelotabla.hu/fileadmin/fajlok/fovaros/2009/2009_1118_1.pdf (Megtekintés időpontja: 2013. január 18) 2 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) 3 Ptk. 199.§ 4 Ptk. 237.§ (1) bek. 5 Ptk. 237.§ (2) bek.
4
Témaválasztásom azért e tárgykörre esett, hiszen a szerződések érvénytelenségének kérdésköre mindig aktualitással bír a szerződések világában. Ez annak köszönhető, hogy a szerződéseket emberek kötik egymással- a jogi személyeket is természetes személyek képviselik- vitás kérdések, eltérő értelmezések mindig fel fognak merülni az adott szerződéses kötelmekben. Ezért van szükség arra, hogy a jogalkotók és jogalkalmazók folyamatosan figyelemmel legyenek a gazdasági és társadalmi változásokra, és a jogszabályokat ezen változások alapján mindig fejlesszék és igazítsák az adott igényekhez. Véleményem szerint ez a témakör nagyon fontos eleme a kötelmi jognak, tekintettel arra, hogy a polgári jogi jogviták jelentős részét a szerződés érvénytelenségével kapcsolatos ügyek adják.6 Dolgozatomban a szerződés érvénytelenségi okait szeretném bemutatni, azonban részletekbe menően a színlelt szerződésekre és a jóerkölcsbe ütköző szerződésekre fogok kitérni. Az egyéb érvénytelenségi okokkal és azok jogkövetkezményeivel csak olyan mélységben foglalkozok, ami elegendő a téma kibontásához és feldolgozásához. Végezetül a dolgozatom végén említést teszek az Új Polgári Törvénykönyv tervezetének érvényességre vonatkozó szabályairól.
6
Princzinger Márta: A Szerződések Érvénytelensége CompLex Kiadó, Budapest, 2010., 13. oldal
5
II. Az érvénytelenségről általánosságban Ugyan a Ptk. a szerződés érvénytelenségének a fogalmát kifejezetten nem adja meg, azonban a törvény az érvénytelenség egyes fogalmi elemeit körülírja, így egyértelműen le tudjuk vezetni belőle a fogalmat. E szerint „amennyiben a szerződés valamely, a törvényben meghatározott oknál fogva nem alkalmas a kívánt joghatás előidézésére, érvénytelen szerződésről beszélünk”.7 A Ptk.-ből kiolvashatjuk, hogy jogok és kötelezettségek csak érvényes szerződés esetén keletkezhetnek,8érvénytelen szerződés esetén azonban ezt a joghatást a törvény megvonja a szerződésektől. Lényeges azonban, hogy az érvénytelenségi okoknak már a szerződés megkötésének pillanatában fenn kell állniuk, ha a szerződés megkötését követően keletkeznek, akkor a szerződés érvénytelenségét nem befolyásolják. Ezt mondta ki a Szegedi Ítélőtábla is egyik ítéletében, amikor megállapította, hogy „az érvénytelenség okának nem a szerződés teljesítésekor, hanem megkötésekor kell fennállnia, s arra vetítve állapítható meg, hogy a szerződés létrejöttének időpontjában volt-e olyan, a Ptk.-ben nevesített érvénytelenségi ok, amely e jogkövetkezménnyel jár. Ezzel szemben a szerződésben kikötött szolgáltatás nem szerződésszerű teljesítése nem a szerződés érvénytelenségét, hanem teljesítési létszakát érinti, ezért a szerződésszegés körében értékelhető. ”9 A Ptk. a szerződés megkötésének szabályozására főleg diszpozitív rendelkezéseket tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy a felek konszenzussal szabadon dönthetnek úgy, hogy el kívánnak térni a törvény szabályaitól. Azonban ezt a szerződéskötési szabadságot az érvénytelenségi szabályok korlátozzák, a jogbiztonság és a társadalmi érdekek védelmének biztosítására. Így tehát az érvénytelenségi okok quasi korlátozzák a szerződés megkötésére vonatkozó diszpozitív normákat annyiban, hogy amennyiben valamely érvénytelenségi ok a szerződésben megjelenik, a Ptk. nem teszi lehetővé a szerződés megkötésével a célzott joghatás elérését. A Ptk. sui generis szabályt teremtve csak a törvény által meghatározott jogkövetkezmények alkalmazását engedi meg, más, a Ptk.-ben megtalálható jogkövetkezmények ellenében. A Ptk. az érvénytelenséget, mint szankciót fogja fel, a polgári jog sajátos szankcióját. A szankció abban áll, hogy a polgári jog megvonja az érvénytelen szerződéstől azt, hogy a szerződés által célzott joghatást kiváltsa. 7
Bíró György: Kötelmi jog, közös szabályok, szerződéstan, Novotni Kiadó, Miskolc, 2010, 303. oldal Ptk. 198.§ (1) bek. 9 Szegedi Ítélőtábla Pf. II. 20. 004/2008 sz. ítélete 8
6
Főszabályként az in integrum restitutiot, az eredeti állapot helyreállítását rendeli alkalmazni, azonban, másodlagos szabályként a bíróság az érvénytelen szerződést érvényessé nyilváníthatja, ha a szerződés megkötését megelőző állapotot nem lehet visszaállítani.
Az érvénytelenségnek két formáját különböztetjük meg, a semmisséget és a megtámadhatóságot. A semmisségre bárki határidő és külön eljárás nélkül hivatkozhat, a semmis szerződés ipso iure érvénytelen és ezt a bíróságnak hivatalból figyelembe kell vennie. A bárki által lehetséges hivatkozás nem jelenti azt, hogy korlátlanul lehet ez ügyben eljárást kezdeményezni, kifejezett jogszabályi felhatalmazás vagy jogi érdek szükséges hozzá.10 Ezzel szemben a megtámadásra csak a törvényben maghatározott személyek jogosultak, azonban, már határidőhöz és külön eljáráshoz kötötten. A megtámadható szerződés nem ipso iure érvénytelen, csak sikeres megtámadás esetén válik azzá, visszaható hatállyal.11 Tehát egy függő jogi helyzet jön létre, a felek akaratán múlik, hogy élnek-e a megtámadás jogával, vagyis, hogy fenn kívánják-e tartani a közöttük létrejött szerződést.
1. Érvénytelenségi okok
Mint ahogy arról már szó volt, egy szerződés csak akkor alkalmas a célzott joghatás kiváltására, ha az érvényesen létrejön. Azonban, ha egy a törvény által meghatározott érvénytelenségi ok, hiba fennáll, a törvény a kívánt joghatást megvonja a szerződéstől. A szerződés érvénytelenségéhez vezető okokat, három csoportba oszthatjuk aszerint, hogy a hibák a szerződéskötési aktus mely részére vonatkoznak. Ez a három csoport a szerződési akaratban, a szerződési nyilatkozatban és a célzott joghatásban megtalálható hibák.12 A szerződési akarat hibája azt jelenti, hogy a szerződést kötő felek valamelyikének, vagy mind a két félnek a szerződés megkötésére vonatkozó akarata hiányzik. Ugyanígy akarati hibának minősül az is, ha a törvény nem fogadja el valamelyik vagy mindkét fél 10
Ptk. 234§ (1) bekezdés Ptk. 235§ (1), (2) bekezdés 12 Bíró György: Kötelmi jog, közös szabályok, szerződéstan, Novotni Kiadó, Miskolc, 2010, 306. oldal 11
7
akarati nyilatkozatát. Az akarati hibákat két részre oszthatjuk aszerint, hogy semmisséget vagy megtámadhatóságot vonnak maguk után, ezt az akarati hiba súlya dönti el. Így tehát semmisségre vezet a színlelt szerződés, a fizikai kényszer következtében kötött szerződés, a cselekvőképtelen illetve korlátozottan cselekvőképes személy által kötött szerződés és az álképviselő által képviselt nevében megkötött szerződés. Megtámadhatóvá pedig azok az akarathibás szerződések válnak, melyeket tévedés következtében, megtévesztéssel vagy jogellenes fenyegetéssel kötöttek, de itt le kell szögezni, hogy a fenyegetés nem jelent fizikai kényszert. Az érvénytelenségi okok második csoportja a szerződési nyilatkozat hibája. Az ilyen hiányossággal bíró szerződések minden esetben a semmisség jogkövetkezményét vonják maguk után.
Ilyen hibáknak minősül a törvény által előírt alakiságok
megsértése, Pl.: a törvény, vagy a felek kifejezetten írásbeli alakot írtak elő a szerződés megkötésére és ez az írásbeliség hiányzik. Az érvénytelenségi okok utolsó csoportja a célzott joghatásban rejlő hibák. Ezek a hibák is ugyan úgy két részre oszthatók, mint az első csoport, vagyis semmisségre és megtámadhatóságra.
Semmis a tilos szerződés, vagyis amelyik kógens normába
ütközik, a jogszabály megkerülésével kötött szerződés, a jóerkölcsbe ütköző szerződés, az uzsorás szerződés, lehetetlen szerződés, és az olyan fogyasztói szerződés, amely tisztességtelen kikötést tartalmaz. Megtámadhatóvá pedig akkor válik a szerződés, ha a benne rejlő hiba nem akkora, hogy semmisségre vezessen. Ez történik objektív értékaránytalanság, általános szerződési feltételek megtámadhatósága, késedelmi kamat mértékének megtámadhatósága esetén és általános szerződési feltétel közérdekű keresettel való megtámadása esetén.
8
III. Az érvénytelenség jogkövetkezményei Mint ahogy arról már az előző fejezetben is szó esett, a polgári jog a szerződések érvénytelenségét szankciókét fogja fel. Az érvénytelen szerződés nem alkalmas a szerződés által célzott joghatás kiváltására, a törvény ezt megtagadja tőle. Ebből következik, hogy egy érvénytelen szerződés nem keletkeztet kötelezettséget a szerződő felek között, vagyis az érvénytelen szerződést nem kell teljesíteni, illetve az érvénytelen szerződés bírói úton való kikényszerítése sem lehetséges. Ezt mondja ki a Szegedi Ítélőtábla is egyik ítéletében, amikor is leszögezte, hogy „az érvénytelenség általános jogkövetkezménye, hogy az ilyen ügyletekre jogot alapítani nem lehet, az érvénytelen szerződésen alapuló igények bíróság előtt eredményesen nem követelhetők. Ez az a jogkövetkezmény, amelyet semmisség esetén a bíróságnak hivatalból kell alkalmaznia, illetve amelyre bárki határidő nélkül hivatkozhat; az érvénytelenség további jogkövetkezményeit azonban a bíróság csak a fél erre irányuló kérelme alapján, és az elévülés korlátai között alkalmazza.”13 A Ptk.-ben meghatározott jogkövetkezmények közül, elsősorban az eredeti állapot helyreállítására vagy a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekedni, és csak akkor kell alkalmazni a bíróság általi hatályossá nyilvánítást, ha a szerződéses szolgáltatás irreverzibilitása nem teszi lehetővé az eredeti állapot helyreállítását.
1. A szerződés érvényessé nyilvánítása
A Ptk. eredeti szövegezése szerint az eredeti állapot helyreállítása az elsődleges jogkövetkezménye az érvénytelen szerződéseknek. Az 1977. évi IV. törvénnyel való Ptk. módosítás azonban bevezette az érvénytelen szerződés érvényessé nyilvánításának lehetőségét a bíróság számára. A bíróság akkor nyilváníthatja visszamenő hatállyal érvényessé a szerződést, ha az érvénytelenségi ok megszüntethető vagy utóbb megszűnt- ilyen érvénytelenségi okok például az uzsorás szerződések, vagy a feltűnő értékaránytalanság esetén az aránytalan előny kiküszöbölésével- ezen esetekben rendelkezni kell az ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítéséről. 14 A törvényi rendelkezésből az is következik, hogy nem elég, hogy az érvénytelenségi ok 13 14
Szegedi Ítélőtábla Pf.III.20.110/2011 sz. ítélete Ptk. 237.§ (2) bek.
9
megszüntethető legyen, hanem a bíróságnak ezt a fennálló okot ténylegesen meg is kell szüntetnie. A Kúria Polgári Kollégiuma kimondja, hogy az érvényessé nyilvánítás egyenrangú az eredeti állapot helyreállításával. Abban az esetben, ha mind a két jogkövetkezmény alkalmazható az adott esetre, a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy melyiket alkalmazza. A bírói gyakorlatban azonban már az a megoldás is egyre nagyobb hangsúlyt kap, hogy ha mind a két következmény lehetséges, akkor a bíróságnak vizsgálnia kell, hogy lehetséges-e a szerződés érvényessé nyilvánítása, és ha igen, akkor ezt a jogkövetkezményt kell alkalmaznia.15 A bíróság visszamenő, ex tunc, hatállyal nyilvánítja érvényessé a szerződést, vagyis úgy kell tekinteni, mintha a szerződés eleve érvényesen jött volna létre.
2. Az eredeti állapot helyreállítása
Ahogy az a fentiekből is látszik, az eredeti állapot helyreállítását a Ptk. egyenrangú szabályként rendeli alkalmazni érvénytelenség esetén az érvényessé nyilvánítás mellett. Olyan szerződések esetén alkalmazandó ez a jogkövetkezmény, amikor az érvénytelenségi okot nem lehet megszüntetni, így a szerződéskötést megelőző állapotokat kell visszaállítani.16 A jogviszonyt úgy próbálja meg rendezni, hogy olyan helyzetet hoz létre, mintha a felek a szerződést meg sem kötötték volna, jó-vagy rosszhiszeműségüknek nincs jelenősége. A Kúria Polgári Kollégiuma kimondja, hogy az eredeti állapot helyreállítása csak természetben történhet, pénzbeli egyenérték megfizetése nem minősül annak.17 Ekként foglal állást a Szegedi Ítélőtábla is, egy általa hozott ítéletben, mikor azt mondja, hogy „nem minősül az eredeti állapot helyreállításának, ha valamelyik fél az utóbb irreverzibilissé vált dologszolgáltatást csak annak pénzbeli egyenértéke megfizetésével tudná visszaszolgáltatni.”18 Eredeti állapot helyreállítása csak reverzibilis szerződések esetén lehetséges. Meg kell különböztetnünk azonban, azokat az eseteket, amikor a szerződés teljesítésére részben vagy egészben már sor került, azoktól az esetektől, amikor még ezekre nem került sor. Közös bennük, hogy érvénytelenség esetén a szerződés teljesítése, vagy adott esetben tovább teljesítése a felek egyikétől sem követelhető. Így azon szerződések 15
A Legfelsőbb Bíróság 1/2010. számú Polgári Kollégiumi véleménye 5. pont Ptk. 237.§ (1) bek. 17 A Legfelsőbb Bíróság 1/2010. számú Polgári Kollégiumi véleménye 3. pont 18 Szegedi Ítélőtábla Pf.III.20.110/2011 sz. ítélete 16
10
esetén, ahol teljesítésre még nem került sor, a célzott joghatás kizárása már azáltal megvalósul, hogy a felek nem kötelesek a teljesítésre. Tehát az eredeti állapot tényleges visszaállítására itt nem kerül sor, ugyanis még teljesítés nem történt. Azokban az esetekben pedig, ahol teljesítés már történt, további lépésekre van szükség, a jogviszonyt csak úgy lehet felszámolni, ha minden addig nyújtott szolgáltatást visszaadnak a felek (in integrum restitutio). A hatályos szabályozás az in integrum restitutio jogi jellegét nem fejezi ki megfelelően, kötelmi jogi igényként utal rá, azonban dologi jogi igény, rei vindicatio.19 E mellett szól az az érv is, hogy az érvénytelen szerződés alapján szolgáltatást nyújtó fél a szolgáltatását nem csak a vele szerződésben lévő másik féltől, hanem bármely harmadik személytől is visszakövetelheti. Ha az eredeti állapot helyreállítása pusztán kötelmi jellegű lenne, erre nem lehetne mód. Semmis szerződések esetén az ítéletekben az eredeti állapot helyreállítását hivatalból rendelik el, azonban megtámadható szerződéseknél nincs ilyen egységes álláspont.20 A bíróság ennél a jogkövetkezménynél is ex tunc, azaz visszamenő hatállyal érvényteleníti a szerződést, olyan helyzetet teremtve, mintha a szerződés létre sem jött volna.
3. Bíróság általi hatályossá nyilvánítás
Ha az előző két jogkövetkezmény nem alkalmazható, vagyis a szerződés nem orvosolható hibában szenved, vagy pedig nem reverzibilis, azaz irreverzibilis szolgáltatásról beszélünk, akkor kerül alkalmazásra a hatályossá nyilvánítás. A bíróság határozathozatalig hatályossá nyilvánítja a szerződést és rendelkezik az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeli megtérítéséről, tehát a bíróság ex nunc hatállyal, a jövőre szólóan számolja fel a szerződést.21 Az irreverzibilitásnak két típusa van eredeti és utólagos irreverzibilitás. Egyes szolgáltatások
fogalmilag
nem
adhatók
vissza,
ezeket
nevezzük
eredeti
19
Dr. Vékás Lajos: Érvénytelen szerződés és jogalap nélküli gazdagodás. In: Magyar Jog 2003 (50. évf.) 7. sz. 387. o. 20 Dr. Vékás Lajos: Érvénytelen szerződés és jogalap nélküli gazdagodás. In: Magyar Jog 2003 (50. évf.) 7. sz. 387. o. 21 A Legfelsőbb Bíróság 1/2010. számú Polgári Kollégiumi véleménye 6. pont
11
irreverzibilitásnak, ilyenek a facere (Pl.: vállalkozás) és non facere (Pl.: bérlet) szerződések, így a szerződéskötés előtti állapot helyreállítása sem lehetséges. Az utólagos irreverzibilitás azt jelenti, hogy az eredetileg visszafordítható szolgáltatás valamilyen, a szerződés teljesítése után felmerült ok miatt nem fordítható vissza, ilyen ok például a dolog elpusztulása vagy a ráépítés. Ezért él a jogalkotó egy fikcióval, mely szerint a határozathozatalig hatályossá nyilvánítja a szerződést, amely érvényessé ugyan nem válik, de jogokat és kötelezettségeket keletkeztet. Így a feleknek lehetőségük van, a már teljesített szolgáltatásokat tudomásul véve, rendezni a viszonyukat. A Fővárosi Ítélőtábla egy ügyben a következő módon rendezte a felek viszonyát, „minthogy a perbeli esetben nem vitásan a szerződéskötés előtt fennálló helyzetet nem lehet visszaállítani a per tárgyának időközbeni értékesítése miatt, ezért a felek között el kell számolni. Az elszámolás körében azonban nem a felperes által vásárolt és az általa értékesített pertárgy között mutatkozó értékkülönbözet megtérítésére tarthat a felperes igényt, hanem csupán az ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítéséről kell rendelkezni.”22 Így tehát visszterhes szerződéseknél rendelkezni kell a szolgáltatással egyenértékű ellenszolgáltatásról, hibás teljesítésnél pedig a jogosultat megilletik a szavatossági igények.
4. A részleges érvénytelenség
Ez a jogintézmény a szerződés megmentését célozza, amikor kimondja, hogy a részben érvénytelen szerződés esetén az egész szerződés csak akkor dől meg, ha a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg.23 Ugyan ezt mondja ki a Fővárosi Ítélőtábla egyik döntése, mely így szól, hogy „annak eldöntésénél, hogy a részbeni érvénytelenség miatt a szerződés egésze megdől-e, nem annak van jelentősége, hogy a felek e kérdésben milyen perbeli nyilatkozatot tettek, hanem azt kell vizsgálni, hogy az ésszerűen eljáró, a gazdasági racionalitásokat mérlegelő szerződő fél a szerződéskötés időpontjában az utóbb semmisnek bizonyult időhatározás nélkül kötött volna-e szerződést.”24
22
Fővárosi Ítélőtábla 3.Pf.20.627/2008/2 számú jogeset Ptk. 239.§ (1) bek. 24 Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.20.207/2010/4 számú jogeset 23
12
Az érvénytelenségi okok ilyenkor csak a szerződés egyes részeit, kikötéseit érintik. A jogkövetkezmény kétféle lehet, az érvénytelen kikötés vagy az egész szerződés érvénytelenségét okozza, vagy pedig csak az érvénytelen kikötés tekintetében áll fenn az érvénytelenség. Főszabályként megállapítható, hogy csak az érvénytelen kikötés tekintetében áll be az érvénytelenség.25 Az érvénytelen kikötéssel szemben azonban alkalmazni lehet a Ptk. érvénytelenségi jogkövetkezményeit, azaz, a bíróság általi érvényessé nyilvánítást, az eredeti állapot helyreállítását, vagy a bíróság általi hatályossá nyilvánítást.
5. Az állam javára marasztalás
A Ptk. 137§. (4) bek.-e egy sajátos szankció, mely a polgári jog rendszerétől idegen.26 Noha a magánjogi szabályozások céljai közé nem tartozik a nem kívánt magatartásoktól való elrettentés, visszatartás, a magánjognak is törekednie kell arra, hogy a nem kívánt magatartásoktól a személyeket visszatartsa.27 Így a bíróság megtagadja a szerződés érvénytelenségét előidéző féltől a visszakövetelési igényt. Kivételes esetekben és ritkán kerül sor az alkalmazására, az új Ptk. nem is veszi már át ezt a jogkövetkezményt. Három feltétel fennállásához van szükség, hogy alkalmazni lehessen. Az első feltétel, hogy az érvénytelen szerződésből visszatérítés elrendelése merüljön fel. A második feltétel, hogy a tiltott, a jóerkölcsbe ütköző szerződést kötő, a megtévesztő vagy jogtalanul fenyegető, továbbá az egyébként csalárdmódon eljáró félnek visszajáró szolgáltatás ítélhető az állam javára. Utolsó feltétel, hogy ez az ügyész indítványára történjen. Az állam részére járó juttatásokat főszabály szerint pénzben kell megtéríteni.
25
Kemenes István: A szerződés érvénytelenségének egyes kérdései a gazdasági szerződéses gyakorlatban. In: Polgári Jogi Kodifikáció 2002 (4. évf.) 2.sz. 8 o. 26 Bíró György: Kötelmi jog, közös szabályok, szerződéstan, Novotni Kiadó, Miskolc, 2010, 34. oldal 27 Menyhárd Attila: Az állam javára való marasztalásról. In: Polgári Jogi Kodifikáció, 2003. (5. évf.) 4. sz. 31. old.
13
IV. A színlelt szerződések Ahogy arról már a bevezetésben szóltam, dolgozatomban az egyes érvénytelenségi okokat nem fogom kifejteni, részletesen csak kettőt, a színlelt szerződéseket és a jóerkölcsbe ütköző szerződéseket ismertetem. A színlelt szerződést a Ptk. a szerződéses akarat hibája miatt semmisnek tekinti, ha pedig az más szerződést leplez, a szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni.28 Felvetődik azonban a kérdés, hogy ha a szerződési szabadság elve értelmében, a felek szabadon dönthetnek az általuk megkötni kívánt szerződésről, akkor miért nem lehetséges számukra, hogy színlelt szerződést kössenek, és ne fedjék fel valódi akaratukat? A következő elvek erre a kérdésre próbálnak választ adni.
1. Akarati, nyilatkozati és a törvénykerülő elv
Az akarati elv értelmében a palástolt szerződés a joghatását a felek akaratának köszönheti. Az ilyen szerződéseknél a felek jogügyleti akarata a szerződésre, mint „formára” és a szerződésre, mint annak joghatásai kiváltására irányul.29 A színlelt szerződéseknél pedig a jogügyleti akarat csak a formára vonatkozik, a szerződés joghatásait már nem akarja. Összegezve tehát az akarati elv, a színlelt szerződés joghatásait a felek akaratára bízza, azonban ez az elmélet, a színlelt szerződés alapján jogot szerző jóhiszemű harmadik féllel nem foglalkozik. A nyilatkozati elv a színlelt szerződéssel foglalkozik elsősorban, ellentétben az akarati elvvel, és nem a palástolt szerződéssel. Ez az elv vita esetén, értelmezés útján, a felek akaratát ugyan figyelembe véve, de a forgalomban általánosan elfogadott jelentéstartalommal határozza meg az adott jogügyleteket. Ez a forgalom biztonságának védelmére szolgál. A forgalom biztonságának elve alapján ugyanis, vélelmezhető, hogy a felek valós akarata és az általuk megkötött szerződés tartalma között összhang van. Ez azért fontos, mert színlelt szerződés sértheti más, jóhiszeműen jogot szerző harmadik fél 28 29
Ptk. 207§ (6) bek. Szalma József: Színlelt szerződések. In: Jogtudományi Közlöny 1998 (53. évf.) 1. sz. 14. o.
14
jogait és érdekeit. Ezért a jogbiztonságra való tekintettel, a színlelt szerződést kötő felek, a jóhiszeműen jogot szerző harmadik fél ellen nem nyújthatnak be olyan kifogást, mely szerint a harmadik fél jogosultsága érvénytelen, mivel az színlelt szerződésből származik.30 A harmadik elv a törvénykerülő elv azt mondja ki, hogy a színlelt szerződés azért lesz érvénytelen, mert az a jogrendet megsérti. A színlelt szerződés azért semmis, mert azt a törvény tiltja. A felek akarata annyiban érvényesül, hogy ha a színlelt szerződés valamely más szerződés leplezésének céljából jött létre, akkor a felek leplezett szerződésre vonatkozó akaratát figyelembe kell venni, és a szerződést akként kell elbírálni. Például, ha a felek azért kötnek ajándékozási szerződést adásvételi szerződés helyett, mert kedvezőbb illetékek vonatkoznak az előbbire, akkor az adásvételre vonatkozó illetékeket és egyéb jogkövetkezményeket kell alkalmazni erre az „ajándékozási” szerződésre. A fentiekből látszik, hogy a Ptk. általi szabályozás a törvénykerülő elvvel mutat rokon vonásokat, hiszen a Ptk. kimondja, hogy a színlelt szerződés semmis. A semmisség pedig azt jelenti, hogy a szerződés joghatásainak beállása nem a felek akaratától függ, hanem ipso iure beáll az érvénytelenség, a bíróságnak is hivatalból kell észlelnie.
2. A színlelt szerződésekről általánosságban
Mint ahogyan azt, a fentiekben láthattuk, a színlelt szerződés semmis, azaz ipso iure érvénytelen. Azonban a külvilág számára a színlelt szerződés megfelel az érvényes szerződés tartalmi és formai kritériumainak, de a feleknek vagy egyáltalán nincs szándékukban a szerződéskötés, vagy valódi szándékukat egy más szerződés megkötésével leplezik. Színlelt szerződésről akkor beszélünk, ha mind a két fél tudatosan köt a valódi szándékukkal nem egyező szerződést. Ha közös téves feltevés vezette a feleket a szerződés megkötésére, az nem minősül színlelt szerződésnek, egyrészt, mert a felek akaratával nem egyező szerződést nem szándékosan kötötték, másrészről pedig, mert a
30
Szalma József: Színlelt szerződések. In: Jogtudományi Közlöny 1998 (53. évf.) 1. sz. 15. o.
15
közös téves feltevés megtámadhatóságot eredményez, nem pedig semmisséget. 31 Ugyan így, csupán az egyik fél titkos fenntartása sem eredményez érvénytelenséget, mivel a felek titkos fenntartása vagy rejtett indoka a szerződés érvényessége szempontjából közömbös, ezen túlmenően a színlelés tudatos és kétoldalú magatartás kell, hogy legyen.32 Mind ezen információk ismeretében már meg tudjuk válaszolni a fejezet elején feltett kérdést, vagyis, hogy a szerződési szabadság elve ellenére miért ütközik a Ptk.be, ha a felek színlelt szerződést kötnek. A válasz erre elsősorban a jogbiztonság és a forgalom biztonsága. Hiszen a színlelt szerződések általában a jog kikerülését vagy harmadik személy jogainak vagy érdekeinek kijátszását célozzák. A jog- és forgalom biztonsága azonban megkövetelik, hogy a szerződésekből egyértelműen kiolvashatóak legyenek a felek szándékai. Ennek hiányában a szerződések semmiféle garanciát nem jelentenének. Képzeljük csak el, hogy két fél csak azért köt adásvételi szerződést, hogy az egyik fél a végrehajtás alól kivonja a dolgot, de nincs mögötte valódi tulajdon átruházási szándék. A másik fél pedig úgy dönt, hogy egy harmadik félnek eladja a dolgot, hiszen a szerződésből az tűnik ki, hogy már ő az új tulajdonos, a harmadik jóhiszemű fél pedig megvásárolja ezt a dolgot. A nemo plus iuris elve alapján nem szerezhet tulajdonjogot, hiszen az eladó nem volt ténylegesen a dolog tulajdonosa. Ahhoz, hogy ilyen és ehhez hasonló esetek ne, vagy csak a lehető legkevesebbszer fordulhassanak elő, a törvény a szerződési szabadság elvét keretek közé szorítja, mivel kimondja, hogy a színlelt szerződés semmis, ha pedig más szerződést leplez, akkor akként kell megítélni. Ezáltal a felek quasi kényszerítve vannak a törvény által, hogy szerződéses viszonyaikban a valódi akaratukat és szándékukat ténylegesen felfedjék és ne rejtsék el a külvilág elől. A színlelt szerződés semmisséget eredményez, fontos azonban kiemelni, hogy minden szerződést kötő fél részéről szükséges, hogy színlelje a szerződést. Az ilyen szerződések a kívülállók számára megfelelnek a törvény által megkövetelt tartalmi és formai kritériumoknak, de mivel a felek szerződéskötési akarata nem a megkötött szerződésre terjed ki, ezért az nem jöhet létre érvényesen.
31 32
Ptk. 210§ (3) bek. Ptk. 207§ (5) bek.
16
3. A színlelt szerződés elhatárolása a szerződés pontatlan megnevezésétől
Előfordul, hogy a szerződést kötő felek tévesen nevezik meg az általuk megkötött szerződést. Ez a tény azonban nem befolyásolja a szerződés címzettjének a jogát, jogosultságát. Az ilyen szerződéseket tartalmuk szerint kell elbírálni és nem a szerződés megnevezése alapján, tehát ilyen esetekben a felek által vállalt kötelezettségeket, vagy az őket megillető jogokat kell vizsgálni, hogy azok mely szerződés típusra jellemzőek. „ A szerződés jogi minősítése során nem annak elnevezéséből, vagy szóhasználatából, hanem az abban kikötött szolgáltatások tartalmi elemeiből, a felek által meghatározott jogok és kötelezettségek természetéből kell kiindulni”33 mondja ki a Fővárosi Ítélőtábla. Tehát megállapíthatjuk, hogy míg az, hogy a szerződéseket tartalmuk szerint kell elbírálni, egy olyan elv, ami a jogértelmezést, a szerződések értelmezését segíti elő, addig a színlelt szerződések a szerződések érvénytelenségét okozó tényállások. Tehát az, hogy a felek tévesen neveznek el egy szerződést, nem ugyan az, mintha szándékosan palástolni próbálnák az egyik szerződést a másikkal. Az előbbi esetben arról van szó, hogy a felek nem tudnak róla, hogy rosszul nevezték el a szerződésüket, és abban a tudatban vannak, hogy az általuk kötött szerződés tartalma és elnevezése összhangban van. Az utóbbi esetben viszont a felek tisztában vannak azzal, hogy a szerződési szándékukkal nem egyező szerződést kötöttek, sőt ezt szándékosan tették, vagy azért, hogy törvényi rendelkezéseket játszanak ki, vagy pedig azért, hogy valamely harmadik személyt jogától vagy jogos érdekétől megfosszanak.
4. A színlelt szerződés és a fedezetelvonó szerződés
A színlelt szerződés és a fedezetelvonó szerződés34első ránézésre egymástól igen távol eső jogintézmények, a gyakorlatban azonban sokszor nagyon nehéz őket megkülönböztetni. Mind a két esetben arról vagy szó, hogy az adós megpróbálja elkerülni, hogy a hitelező kielégítést nyerhessen a vagyonából. Ezért az adós egy harmadik személlyel tulajdonátruházó szerződést köt. Ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani, hogy ez a szerződéskötés színlelt-e, a felek szándékát, akaratát kell vizsgálnunk. Ha a 33 34
Fővárosi Ítélőtábla 6. Pf. 21. 002/2004 sz. döntése Ptk. 203§ (1) bek.
17
szerződéskötés
mögött
nincs
tényleges
tulajdonátruházási
szándék,
csak
a
szerződéskötés látszatát szeretnék kelteni a felek azért, hogy a harmadik fél ne tudja a követelését kielégíteni, akkor színlelt szerződésről beszélünk, amely ipso iure érvénytelen, semmis. Ellenben ha a tulajdonátruházás mögött valódi szándék van, azonban abból a célból kötik a szerződést, hogy a tényleges tulajdonátruházás miatt a hitelező ne nyerhessen kielégítést, akkor a szerződés érvényes lesz ugyan, de relatív hatálytalanságot von maga után, vagyis a hitelező felé lesz csak hatálytalan a szerződés, és a jogot szerző fél köteles lesz tűrni, hogy a hitelező kielégítést nyerhessen az elvont vagyontárgyból. Láthatjuk, hogy a színlelt szerződésnek és a fedezetelvonó szerződésnek is ugyan az a célja, vagyis, hogy a hitelező ne találjon kielégítést. Azonban a fedezetelvonó szerződésnél nem csak látszólagos a fedezetelvonás, hanem ténylegesen átadja a vagyontárgy tulajdonjogát egy másik személynek egy érvényes szerződés keretein belül. A fentiekből következik, hogy ha egy szerződést színleltek, akkor beáll a szerződés érvénytelensége, így a továbbiakban nincs arra mód, hogy ezen szerződés fedezetelvonó jellegét tovább vizsgáljuk. A fedezetelvonó szerződés, pedig mindig egy korábbi jogügyleten alapuló hitelezői követelés fedezetének elvonása céljából születik.35 A Szegedi Ítélőtábla is ezt mondta ki egy ügyben, mely a Bírósági Döntések Tárában jelent meg a 2004/12/122 szám alatt, amelyet röviden ismertetnék: I. rendű alperes és házastársa baromfineveléssel foglalkozott az 1999. évben. Mikor az állattartásra szolgáló épületet fertőtlenítették, a vegyszereket szakszerűtlenül elegyítették és ezzel tüzet okoztak, mely tűz az I. rendű felperes épületét károsította. A 2000. évben megindult kártérítési perben a bíróság jogerős ítéletében kötelezte 9 384 620 Ft és járulékai megfizetésére az I. rendű alperest és házastársát. A felperes végrehajtási lap kiállítását kérte, ugyanis nem történt önkéntes teljesítés, és végrehajtás alá vonható vagyontárgyként jelölte meg az I. rendű alperes 2002. szeptember 11-i ingatlan-nyilvántartási adatok alapján kizárólagos tulajdonában álló ingatlant. A végrehajtás nem vezetett eredményre. Az I. rendű alperes 2002. augusztus 29. napján a II. rendű alperessel kötött adásvételi szerződést a szóban forgó ingatlanra, aki az I.
35
Gellén Klára: A fedezetelvonó és a fedezetelvonás céljából kötött színlelt szerződés elhatárolása. In: Jogelméleti szemle 2005/4 szám. http://jesz.ajk.elte.hu/gellen24.html (Megtekintés időpontja: 2013. január 28)
18
rendű alperes házastársának az előző házasságából született lányának a férje. Ebben a szerződésben az ingatlan vételárát 10 millió forintban határozták meg, melyből a szerződés megkötésekor 500 000 Ft-t fizettek ki az eladónak. Úgy állapodtak meg, hogy a fennmaradó részt részletekben fizeti meg a II. rendű alperes, az utolsó részletet 2005. szeptembert 30. napjáig, úgy hogy a birtokba adásra az utolsó részlet megfizetését követő 30. napon kerül sor. Az I. rendű alperes a szerződés aláírásával egyidejűleg beleegyezett a II. rendű alperes tulajdonjogának bejegyzéséhez, de 2005. október 31. napjáig haszonélvezeti jogot jegyeztettek be I. rendű alperes javára. Ezen kívül kikötötték, hogy bármely részlet elmulasztása esetén, I. rendű alperes jogosult a szerződéstől való elállásra. A szerződés adatainak pontosságához a 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapot az I. rendű alperes a kártérítési per jogerős ítéletének kihirdetése után adta át a szerződést szerkesztő ügyvédnek, aki az adatok ellenőrzése után, 2002. szeptember 17. napján benyújtotta a földhivatalhoz az okiratokat, a II. rendű alperes tulajdonjogának bejegyzése és I. rendű alperes haszonélvezeti jogának bejegyzése miatt. A földhivatal 2002. október 17. napján kelt határozatával döntött a bejegyzésekről. A felperes annak megállapítását kérte, hogy az alperesek között megkötött adásvételi szerződés fedezetelvonó, ezért a felperes vonatkozásában hatálytalan. Másodlagosan
pedig
arra
hivatkozott,
hogy
az
adásvételi
szerződés
valós
szerződéskötési akarat hiányában színlelt, azaz semmis. Ezért kérte az eredeti állapot helyreállítását. Az alperesek érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Indokuk az volt, hogy valós szerződéskötési akaratuk állt fent, és teljesítés is történt. Ezen kívül a Ptk.ben meghatározott hozzátartozói kapcsolat sem áll fent az alperesek között, erre tekintettel a II. rendű alperes nem volt rosszhiszemű. Az elsőfokú bíróság ítéletében azt állapította meg, hogy az I. és II. rendű alperesek között 2002. augusztus 29. napján kötött szerződés semmis. Ennek következtében megkereste a földhivatalt II. rendű alperes tulajdonjogának törlése és I. rendű alperes tulajdonjogának visszajegyzése miatt. Ítéletében a bíróság kifejtette, hogy a szerződés fedezetelvonó jellegének megállapítása iránti perekben a bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a szerződés nem volt-e színlelt. Így ha az állapítható meg, hogy az adós és a jogszerző fél tényleges szerződéskötési akarata hiányzott, és csak annak látszatát szándékoztak kelteni, hogy az adott dolog már nem az adós tulajdona, a Ptk. semmisségi szabályait kell alkalmazni, hiszen a szerződés színlelt. 19
Azonban a fedezetelvonó szerződés érvényes szerződés, így először abban kell döntésre jutni, hogy az alperesek között létrejött szerződés színlelt szerződés-e és ennek következtében semmis, és csak ez után, ha arra az eredményre jutunk, hogy érvényes, akkor vizsgálhatjuk tovább, hogy fedezetelvonó-e, amely relatív hatálytalanságot eredményez. A bíróság a per tárgyát képező szerződésben életszerűtlennek találta azt, hogy a 10 milliós vételárból a szerződés megkötésekor csak 500 000 Ft-ot fizettek ki, ennek ellenére az eladó engedélyezte a vevő tulajdonjogának bejegyzését úgy, hogy a teljes vételárat csak három és fél év elteltével fizeti ki a vevő. A bíróság álláspontja az volt, hogy az eladó részére kikötött elállási jog azt szolgálta, hogy ha az I. fokú alperessel szembeni kártérítési perben kedvező ítéletet hoz a bíróság számára, akkor az ingatlan tulajdonjogát visszaszerezhesse. Emellett a bíróság azt sem találta megfelelően bizonyítottnak, hogy a II. rendű alperes rendelkezik a vételár kifizetéséhez szükséges fedezettel. Így a bíróság azt állapította meg, hogy az alperesek ügyletkötési szándéka nem állt fent, a szerződést azért kötötték, hogy az I. rendű alperes a végrehajtás alól mentesüljön. Így a bíróság megállapította a szerződés semmisségét és rendelkezett az eredeti állapot helyreállításáról. Ezen ítélet ellen az I. rendű alperes fellebbezett. Az ítélőtábla a fellebbezést részben találta alaposnak. Kimondta, hogy a fedezetelvonó szerződés lex specialis a színlelt szerződésekhez képest. A színlelés kétoldalú és tudatos magatartás, melynek értelmében a felek akarata arra irányul, hogy a jognyilatkozataik alapján valóban keletkező szerződést ne kössék meg. Ezzel szemben, ha a felek szándéka valóban a vagyontárgy átruházására irányul, azonban a vagyontárgy átruházási motívuma, tehát a fedezetelvonás, jogellenes, akkor nem a színlelt szerződés szabályait, hanem a fedezetelvonó szerződés szabályait és jogkövetkezményeit kell alkalmazni. Ilyen esetben tehát, ha maga a vagyonátruházás szándéka valós, azonban a fedezetelvonó jelleg miatt jogellenes, a szerződés jogkövetkezménye nem az érvénytelenség, mint a színlelt szerződések esetében lenne, hanem a relatív hatálytalanság. Ez azt jelenti, hogy a szerződés fedezetelvonó jellegére csak a szerződés miatt sérelmet szenvedett fél hivatkozhat. A szerződés rajta kívül álló személyek felé érvényes, ezért az eredeti állapot helyreállításának (in integrum restitutio) sincs helye. Az érvényesen szerző fél azonban köteles tűrni, hogy végrehajtás útján a sérelmet szenvedett fél a vagyontárgyból kielégítést nyerjen. Jelen esetben a felek, „csak azért” kötötték a szerződést, hogy az I. rendű alperes a végrehajtás alól mentesüljön. Így, mivel az átruházási szándék valóságos, nem színlelt szerződésről beszélünk, hanem fedezetelvonó szerződésről, így nem az érvénytelenség, 20
hanem a relatív hatálytalanság a következménye. Tekintettel arra, hogy a I. rendű és II. rendű alperesek az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyeztették a tulajdonjogot, egy valós ügylet tényleges teljesítése történt. Az ítélőtábla szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítékok téves értékelésével, hibásan állapította meg a szerződés semmisségét. A relatív hatálytalanság törvényi feltételei megállapíthatóak az adott ügyben. Igaz ugyan, hogy a II. rendű alperes nem minősül az I. rendű alperes hozzátartozójának, azonban a családi kapcsolatuk a körülmények és a bizonyítékok vizsgálatának eredményeképpen jelentőséggel bír. Ezeken túl, az I. rendű alperes csak a marasztaló ítélet megszületése után, arra tekintettel, szerezte be a szerződés pontosítására szolgáló tulajdoni lapot. Azt is életszerűtlennek ítélte a bíróság, hogy az I. rendű alperes állítása szerint anyagi gondokkal küzdött, ennek ellenére nem ment azonnal a földhivatalba, hogy az iratokat benyújtsa, hanem várt a kártérítési ítélet megszületéséig. Ezen fenti indokok alapján az ítélőtábla azt állapította meg, hogy az alperesek szerződéskötése fedezetelvonó jellegű volt. A II. rendű alperes részére rendkívül méltányos fizetési feltételeket biztosított a szerződés, a szerződés megkötésekor a 10 millió Ft vételárból 500 000 Ft-ot fizet ki, és a teljes vételárat csak a szerződés megkötése után három és fél évvel kell kifizetnie, és ebben a három és fél évben több, mint egy évig nem is kellett fizetnie. A bíróság ezt úgy ítélte, hogy a vételár ilyen módon való fizetése a II. rendű alperes számára a szerződésből eredő ingyenes előnyt jelent. Ezekből következik, hogy a II. rendű alperes jogszerzése részben ingyenes volt, azaz fedezetelvonást eredményező. Ezért az ügylet relatív hatálytalanságban szenved, így az alperesek tűrni kötelesek a felperes behajthatatlanná vált követelésének az átruházott vagyontárgyból történő kielégítését. Így, a már elrendelt végrehajtási eljárásban a szóban forgó ingatlan ugyan úgy végrehajtás alá vonható, mintha az alperesek a szerződést meg sem kötötték volna. Ezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság földhivatali megkeresésével kapcsolatos rendelkezéseit mellőzte. Megállapította, hogy az I. és II. rendű alperesek által kötött adásvételi szerződés a felperes irányában hatálytalan. Az alpereseket a felperes fenti ingatlanból való kielégítésének tűrésére kötelezte 9 384 620 Ft és járulékai erejéig.36
36
Szegedi Ítélőtábla Pf. I. 20 273/2003/4 sz. döntése
21
Az ismertetett jogesetből jól látszik, hogy mi különbözteti meg a színlelt szerződést a fedezetelvonó szerződéstől. Véleményem szerint is az elsőfokú bíróság tévesen állapított meg színlelt szerződésre vonatkozó szabályokat és jogkövetkezményeket, kitűnik a jogesetből, hogy tényleges szerződéskötési akarat állt fent az alperesek között, és ennek a szerződéskötési akaratnak a kiváltó oka és mozgatórúgója a fedezetelvonás volt azért, hogy a felperes ne tudja kielégíteni a követelését. Egy hasonló ügyben is azt mondta ki a bíróság, hogy „a szerződés relatív hatálytalansága és nem a színleltség jogkövetkezményei alkalmazhatók, ha a felek azért kötnek adásvételi szerződést, hogy a hitelező követelésének fedezetét elvonják.”37
A színlelés tehát egy kétoldalú, tudatos magatartás, mely arra irányul, hogy a felek tényleges szándékában álló szerződést ne kössék meg. A fedezetelvonó szerződéseknél azonban a szerződéskötési akarat tényleg fenn áll, a felek ténylegesen szerződést akarnak kötni egymással és kötnek is, azonban a motívuma, maga a fedezetelvonás, az jogellenes. Míg a színlelt szerződés az érvénytelenség, ezen belül a semmisség jogkövetkezményét vonja maga után, a III. fejezetben ismertetett jogkövetkezményeket lehet rá alkalmazni. Addig a fedezetelvonó szerződések érvényesek lesznek ugyan, de a sérelmet szenvedett fél számára relatív hatálytalanság áll fenn. Így ő, az érvényes szerződés ellenére is, kielégítést nyerhet a szerződéssel az adós vagyonából kivont vagyontárgyból.
5. Az érvénytelenség jogkövetkezménye és a színlelt szerződés A Ptk. 234 (2) bek. kimondja, hogy ha egy semmis szerződés más szerződés érvényességi kellékeinek megfelel, akkor ez a szerződés érvényes, kivéve, ha ez a felek feltehető szándékával ellentétes. A Fővárosi Ítélőtábla egy ítéletében azt fogalmazta meg, hogy „ a színlelt szerződésből eredő vitát a leplezett szerződésre vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. Ha ezek alapján a leplezett szerződés érvénytelen, a jogvita elbírálására az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni.” 38
37 38
Bírósági Döntések Tára 2007/12/194 szám alatt. Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.20.989/2005/4. sz. döntése
22
Ha azonban egy színlelt szerződés más szerződést leplez, és ez a leplezett szerződés megfelel a jogszabályi kritériumoknak, akkor ez a szerződés érvényes, vagyis hiába semmis színlelés miatt az eredeti szerződés, az érvénytelenség jogkövetkezményei nem lesznek alkalmazhatóak. Az esetben pedig, ha a leplezett szerződés is érvénytelen, akkor az érvénytelenség jogkövetkezményei és joghatásai erre, a leplezett szerződésre lesznek irányadóak. Ezt mondta ki a Kúria is, vagyis akkori nevén még Legfelsőbb Bíróság, egy határozatában, mely határozat azt mondja, hogy „a színlelt szerződéssel kapcsolatbanha az más szerződést leplez- nincs helye az érvénytelenség jogkövetkezményei levonásának, hanem arra- amennyiben a leplezett szerződés is érvénytelen- az utóbbi szerződés keretében kerül sor. ”39 Ez azt jelenti, hogy ha valaki egy színlelt szerződés esetén,- amely szerződés egy másik szerződés leplezésére jött létre- magáról a leplezett szerződésről állítja, hogy érvénytelen, akkor egyúttal nem kérheti külön, a színlelt szerződésnél is az érvénytelenség jogkövetkezményeinek beállását, hanem csak a leplezett szerződés érvénytelensége esetén, a leplezett szerződésre vonatkozóan állnak be az érvénytelenség jogkövetkezményei.
Összegezve tehát elmondhatjuk, hogy a színlelt szerződések azok a szerződések, melyekben a szerződéskötő felek szerződéskötési akarata és szándéka nem terjed ki arra a szerződésre amit megkötnek, nem kívánják annak joghatásait, jogkövetkezményeit; vagy pedig azok a szerződések, melyeknél a felek akarata nem arra a szerződésre és jogkövetkezményekre terjed ki, mint amilyen szerződést végül szándékosan megkötnek. A színlelt szerződések az érvénytelenség, azon belül a semmisség jogkövetkezményét vonják maguk után. Ebből következik, hogy színlelt szerződés esetén jogok és kötelezettségek nem keletkeznek, nem illetik, és nem terhelik egyik szerződéskötő felet sem. A semmisség joghatásai ipso iure beállnak, a bíróságnak is hivatalból kell észlelnie. Bárki hivatkozhat rá határidő nélkül, ha kereseti jogosultságát igazolja.
39
Legf. Bír. Pfv. VI. 21 061/2009 sz. döntése
23
V. Jóerkölcsbe ütköző szerződések Ezek a szerződések, ugyan úgy, mint a színlelt szerződések semmisséget eredményeznek, azonban a jóerkölcsbe ütköző szerződések, ellentétben a színlelt szerződésekkel, nem a szerződési akarat hibája miatt vonják maguk után az érvénytelenség jogkövetkezményét, hanem a célzott joghatás hibája miatt. A Ptk. csak annyit mond, hogy semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközik.40 De azt, hogy mit jelent a jóerkölcs nem mondja meg a törvény. Erre a választ csak esetről-esetre, egy konkrét szerződés minden részletét és körülményét figyelembe véve kaphatjuk meg.
1. Jóerkölcs megítélése a különböző korokban
Maga az erkölcs elsősorban nem jogi fogalom, hanem sokkal inkább filozófiai, vallási. Jogi fogalommá úgy válhatott, hogy beférkőzött a tételes jogi szabályokba. Mindig egy adott történelmi korszak adott felfogását, társadalmi szemléletét tükrözi vissza, mikor a jogalkalmazók tartalommal próbálják megtölteni a jóerkölcs fogalmát. Már a római időkben is szankcionálták a jóerkölcsbe ütköző szerződéseket, így alakult ki a Condictio ob turpem causam tényállása is, amely azt jelenti, hogy ha az elfogadó fél „turpis”, azonban az ellenszolgáltatást adó fél nem az, akkor ez az adó fél az ellenszolgáltatást visszakövetelheti. Ha azonban, az adó fél a „turpis”, vagy mind a ketten azok, akkor visszakövetelésnek semelyik fél részéről sincs helye.41 Az 1900-as évek Magyarországán is hoztak olyan ítéleteket, melyek az erkölcs és jog kapcsolatát felhasználva, konkrét esetben jóerkölcsbe ütközőnek mondtak ki bizonyos magatartásokat. Így a kor társadalmi és vallási felfogását tükrözte az a döntés, amikor a Kúria kimondta, hogy a házasságon kívüli együttélés jóerkölcsbe ütköző magatartás és az ilyen együttélésen alapuló vagyoni viszonyok rendezése jogalap nélküli, jogvédelemben nem részesülhet. Más döntésében azonban kimondta azt is,
40
Ptk. 200§ (2) bek. Földi András/Hamza Gábor: A római jog története és institúciói (5. átdolgozott és bővített kiadás, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000) 1768 41
24
hogy az ágyas viszony mellett folytatott közös gazdálkodás és vagyonszerzés alapján, a nőt a vagyonközösség egy részére jogszerű igény illeti meg.42 A Kúria egy másik ítéletében azt mondta ki, hogy egy nem tiltott, azonban bírói úton nem kikényszeríthető jogviszonyból eredő kötelezettség, azaz naturalis obligatio, alapján történő teljesítés esetén, a fizető félnek nem lehetséges a teljesítését visszakövetelnie. Azonban törvény által tiltott vagy közerkölcsbe ütköző ügyletek esetén, amik önmagukban semmisséget eredményeznek, ha legalább az egyik fél nem erkölcstelen cselekményben forog, akkor vissza lehet követelni a teljesítést. Ebből pedig az következik, hogy ha mind a két fél erkölcstelen cselekményben forog, akkor a teljesítés nem követelhető vissza.43 A rendszerváltozás előtt is az adott rendszer erkölcsi felfogásai tükröződtek vissza az egyes jogszabályokban, így például a Ptk. 200§ (2) bek. kimondta, hogy „semmis az a szerződés, amely nyilvánvalóan a társadalom érdekeibe, vagy a szocialista együttélés követelményeibe ütközik.” Így a Legfelsőbb Bíróság egyik döntésében kimondta, hogy orvosetikai szempontból kifogásolható és törvényellenes azon tartási szerződés, melyet a kezelőorvossal együtt élő hozzátartozó a kezelésre szoruló beteggel köt.44 Egy másik döntésében pedig azt, hogy nyilvánvalóan sérti a szocialista együttélés szabályait, ha az eltartó tudatában volt annak, hogy az eltartott hozzátartozója gyógyíthatatlan betegségben szenved, így a tartási kötelezettségei csak rövid ideig állnak majd fenn.45 Egy másik döntésében azonban kimondta, hogy a semmisség csak abban az esetben állapítható meg, ha a szerződés az örököstársak vagy mások jogát sérti. A tartási szerződés nem minősül semmisnek, ha a súlyosan beteg eltartott gondozása más módon nem oldható meg. Különösen, ha az eltartó a szerződés megkötése előtt is ilyen jellegű szolgáltatást nyújtott az eltartottnak.46 A rendszerváltozást követően a Ptk. egyes rendelkezései változatlanul maradtak, de a „szocialista együttélés” kifejezést elhagyták belőlük, a „jóerkölcs” és a „tisztesség” fogalmát vezették be helyette.
42
Dr. Sopovné dr. Bachmann Katalin – Dr. Boleráczky Margit: Semmis az a szerződés, amely jóerkölcsbe ütközik. In: Magyar Jog 1996 (43. évf.) 6. sz. 347. o. 43 Budapesti Tábla 1902. február 14-én hozott J. G. 316/1901.GJ. II. 2. 521. J. sz. döntése 44 Legfelsőbb Bíróság P. törv. II. 20. 710/1968 sz. döntése 45 Legfelsőbb Bíróság P. törv. V. 20. 351/1974 sz. döntése 46 Legfelsőbb Bíróság P. törv. V. 21. 241/1978
25
A fentiekből is látszik, hogy az, hogy mi számít jóerkölcsbe ütközőnek, az sokszor az adott történelmi kor felfogásán alapszik, azonban vannak olyan magatartások, amik függetlenül a társadalmi felfogásoktól és történelmi koroktól, mindig jóerkölcsbe ütközőnek minősülők lesznek. Tehát kimondhatjuk, hogy az, hogy mi minősül jóerkölcsbe ütközőnek, az folyamatosan változik, ennek ellenére szükség van olyan biztos pontokra, melyek segítséget nyújtanak a jogalkalmazónak ilyen esetek elbírálására. Véleményem szerint a vallási normák ilyen fogódzót biztosítanak, hiszen például a Tízparancsolatban megfogalmazott normákból sok mind a mai napig a büntetőjogban és a polgári jogi alapelvekben fellelhető. Így a jogalkalmazó annak eldöntéséhez, hogy mi minősül jóerkölcsbe ütközőnek, elsősorban a polgári jog alapelveit kell, hogy figyelembe vegye, és azzal összeegyeztesse az aktuális kor közfelfogását és közerkölcsét. Így Dr. Sopovné dr. Bachmann Katalin és Dr. Boleráczky Margit véleménye szerint eljuthatunk egyszer odáig is, hogy jogi keretek között kimondhassuk, hogy „az a szerződés, ami nem etikus, az nem is jogszerű”.
2. A jóerkölcsbe ütköző szerződés elhatárolása hozzá közelálló semmisségi okoktól
Ennek az elhatárolásnak a megtétele azért fontos, mert a színlelt szerződés, a tévedésbe ejtés és tartás, a megtévesztés és a jogellenes fenyegetés is erkölcsileg kifogásolható, elítélendő magatartások, azonban a Ptk. ezeket külön tényállásokat létrehozva szabályozza. Ahogy arról már e fejezet elején szó volt, mind a jóerkölcsbe ütköző-, mind a színlelt szerződés semmis. Eltérésük abban áll, hogy a színlelés, mint ahogy már az előző fejezetben kifejtésre került, mindig kétoldalú és tudatos magatartás, mely azt célozza, hogy azt a szerződést, ami a felek nyilatkozatai alapján létrejönne, a felek ne kössék meg, vagy szándékosan olyan szerződést kötnek a felek, amely nem egyezik a valós akaratukkal. A felek azt a tényt, hogy ők színlelt szerződést kötöttek, a külvilág előtt titokban tartják, a szerződés megkötésének valódi célját nem fedik fel. A jóerkölcsbe ütköző szerződéseknél a felek akarata azonban kiterjed a szerződés megkötésére, a felek ténylegesen akarják, hogy az létrejöjjön, a szerződés leplezése fel sem merül. Azonban azért lesz semmis az ilyen szerződés, mert az a jóerkölcsbe ütközik, tekintet nélkül arra, hogy a szerződéskötő felek tudatában voltak ennek a
26
ténynek, vagy sem. Tehát míg a színlelés egy tudatos magatartás, addig a jóerkölcsbe ütköző szerződés megkötése nem szükségszerűen az. A tévedésbe ejtés és tartás, a megtévesztés és a jogellenes fenyegetés megtámadási okot jelentenek, míg a jóerkölcsbe ütköző szerződés, mint már mondtuk, semmisséget eredményez. Tehát csak kérelemre és határidőhöz kötve lehet alkalmazni az érvénytelenség jogkövetkezményeit ellenük. Ezek a magatartások mindig csak az egyik fél oldaláról jelentkeznek, míg a szerződést megkötő jóhiszemű másik fél ennek következtében hátrányokat szenved.
3. A jóerkölcsbe ütköző szerződésekről általánosságban
Mint ahogy arról már szó volt, a Ptk. nem adja meg annak a fogalmát, hogy mit is jelent az, hogy „jóerkölcsbe ütközés”. A jogszabály azonban nem is határozhatja meg és írhatja körül ennek a fogalomnak a pontos jelentését, mert akkor az erkölcsi norma jogszabályi tartalmat kapna, és akkor már nem „jóerkölcsbe ütköző” lenne az adott magatartás, hanem jogszabályba ütköző.47 Ennek a fogalomnak a tartalommal való megtöltését a bírói gyakorlatnak kell megvalósítania. A Szegedi Ítélőtábla egyik ítéletében mondta ki, hogy „a jóerkölcs – polgári jogi értelemben – a társadalom általános értékítéletét, a magánautonómiának a társadalmi közmegegyezés által meghatározott korlátait, az általánosan elvárható magatartás zsinórmértékét fejezi ki. Jóerkölcsbe ütközőnek minősül a szerződés, amelyet jogszabály ugyan nem tilt, de az azzal elérni kívánt cél a vállalt kötelezettség jellege vagy azért ellenszolgáltatás felajánlása, illetve a szerződés tárgya az általánosan elfogadott erkölcsi normákat nyilvánvalóan sérti, és ezáltal az általános társadalmi megítélés azt egyértelműen tisztességtelennek minősíti”48 Ebből a meghatározásból is levonhatjuk azt a következtetést, hogy a mondás, mely szerint „amit törvény nem tilt, azt szabad” nem mindig feltétlenül igaz. A jogalkotó éppen azért nevesítette a Ptk.-ben ezt a tényállást, hogy azon szerződéseket, melyek ugyan jogszabályba nem ütköznek, azonban „jóerkölcs” követelményeibe igen, az érvénytelenség szankciójával lehessen sújtani.
47
Kemenes István: A szerződés érvénytelenségének egyes kérdései a gazdasági szerződéses gyakorlatban. In: Polgári Jogi Kodifikáció 2002 (4. évf.) 2. sz. 17. o. 48 Szegedi Ítélőtábla Gf.I.30.390/2007 sz. döntése
27
Felvetődik azonban a kérdés, hogy a szerződés jóerkölcsbe ütköző jellegére tekintettel való minősítése a helyes, vagy a Ptk. más nevesített szabályainak az alkalmazása? Véleményem szerint a jóerkölcsbe ütközés megállapítása szélesebb mozgásteret enged a jogalkalmazónak egy „etikátlan, de jogszerű” szerződés elbírálására, mintha a külön nevesített normákat alkalmazná. Mivel az egyes eseteknél külön kell vizsgálni minden körülményre kiterjedően a jóerkölcsbe ütközés kérdését, így sokkal „igazságosabb” döntések születhetnek és nem csak jogszerűek. Így például a Szegedi Ítélőtábla kimondta, hogy „nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközik az ingatlan csereszerződés, amelynek kifejezett célja, hogy a termőföld megszerzésére elővásárlási
joga
alapján
pályázó
tulajdonszerzését
megakadályozza,
és
a
csereszerződés jogosultja pályázat benyújtása nélkül, magasabb vételi ajánlat tételének kockázatát megkerülve szerezzen tulajdonjogot”.
49
Ennél az ügynél is látszik, hogy a
csereszerződés nem volt színlelt szerződés, ugyanis a felek akarata ténylegesen kiterjedt a csereszerződés megkötésére, azért kötötték a csereszerződést, hogy az elővásárlásra jogosult ezen jogát megkerüljék. Illetve nem volt fedezetelvonó szerződés sem, mert nem volt ingyenes, a csereszerződés jellegéből adódóan kellett lennie valamilyen ellenszolgáltatásnak. Azonban a körülmények alapján egyértelműen megkérdőjelezhető erkölcsileg a szerződés megkötésének körülménye és indoka. Ha nem lenne a jóerkölcsbe ütközés szankcionálva a Ptk.-ben, az ilyen és hasonló szerződésekkel nem mindig lehetne az adott ügyet erkölcsileg és jogilag is megfelelően rendezni. Erre példa az 1990-es évek elején nagy port kavart úgynevezett „biogiliszta ügy”. Maga a termelési modell, már ’90-es évek elején megbukott, de az ennek következtében felvett 40-45 ezer hitel rendezésének a kérdése az évtized végéig rendezetlen maradt. Komárom- Esztergom megyében a Biogold Kft.-vel kötött termékértékesítési szerződéseket eltérően az ország más pontjaitól úgy kötötték, hogy a biohumuszt és a biogilisztákat nem a saját területükön kellett megtermelniük a kistermelőknek, hanem a Biogold Kft. tulajdonában álló telephelyeken. A Kft. 1990 augusztusában 6 fővel (természetes személyek) jött létre, és a tevékenységi körükben meghatározott gilisztatenyésztéshez és biohumusz termeléshez nem volt a tagoknak semmiféle szakértelme. Abban az időben, amikor ez a Kft. megalakult, ezen termékek piaca összeomlott, ugyanis nemzetközi szabványok írták elő azokat a feltételeket, melyek ezen termékek értékesítéséhez elengedhetetlenek voltak, a szabványok betartása nélkül
49
Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.359/2009 sz. döntése
28
a termékek értékesítése lehetetlen volt. Azonban a vizsgálatok során fény derült arra, hogy a Kft. nem is ezeknek a termékeknek az értékesítése céljából alakult, hanem a Kft. vezetője hitelintézetekkel megállapodott abban, hogy a hitelintézetek nem csak a Kft.nek, hanem a vele szerződött kistermelőknek is nyújtanak nagyobb összegű hiteleket. A Kft. vállalta ezeknek a hiteleknek a visszafizetését. Ennek következtében a hitelintézetek nagy számban kötöttek hitelszerződéseket a kistermelőkkel, anélkül, hogy megfelelő gondossággal ellenőrizték volna a kifolyósított hitelek pénzügyi és üzleti fedezetét és hátterét. Ez azért állt a hitelintézetek érdekében, mert a hiteleket magas kamatokkal folyósították, és a Biogold Kft. állt a háttérben, mint aki vállalja a visszafizetést. A pénzintézetek közel 50 millió forintot utaltak ki hitelként a kistermelők részére. Mindeközben a Biogold Kft-nél se giliszta szaporulat, se biohumusz termelés nem történt és értékesíteni sem értékesítették a termékeket. A Kft. egyedüli célja az volt, hogy egyre több termékértékesítési szerződést kössön a kistermelőkkel, hiszen minden termékértékesítési szerződés együtt járt egy hitelszerződéssel, melyből a kölcsön összege a Kft. számlájára került. A hitelek a kistermelők által megvásárolt giliszták vételárát jelentették, és a hitelintézetek tudomásával a Kft. ezen giliszták szaporulatát olyan ütemben értékesítette tovább, mely ellentétes volt a biológiai törvényszerűségekkel, a valóságban nem volt az értékesítések mögött „fedezet”, vagyis giliszták. Ebből tehát látszik, hogy „pilóta-játék” történt, azaz a termékértékesítési szerződéssel nem a termelési tevékenység volt a Kft. célja, hanem saját vagyonának, bevételének a növelése. A Kft. 1992 márciusában csődbe ment. A kölcsönt folyósító pénzintézetek a kistermelőkkel módosíttatták az eredeti szerződéseket, arra hivatkozva, hogy így kedvezőbb visszafizetésre lesz lehetőségük. A módosítások után derült fény arra, hogy a visszafizetések kizárólagosan a kölcsön felvevőit terhelik, annak ellenére, hogy a Kft. a szerződésben kötelezettséget vállalt a törlesztésben való részvételre. Az ügy a Legfelsőbb Bíróságig is eljutott, az egyes bíróságok azonban teljesen eltérő állásponton voltak az ügy megítélésében. Azonban az első-és másodfok a pilóta-játékot felismerte, és erre tekintettel semmisnek mondta ki ezeket a szerződéseket. A különbség a két fok bíróságának ítéletében annyi volt, hogy az elsőfok jóerkölcsbe ütközőnek ítélte a szerződéseket, a másodfok azonban színlelt szerződéseknek.
29
A Legfelsőbb Bíróság a fenti ítéletekkel nem értett egyet és a szerződéseket érvényesnek mondta ki, és kötelezte a kistermelőket a kölcsönök és azok kamatainak a visszafizetésére.50 Véleményem szerint ezek a szerződések egyértelműen jóerkölcsbe ütközők. A másodfok döntésével, mely szerint a szerződés színlelt azért nem értek egyet, mert mind a két fél akarta a termékértékesítési szerződés megkötését. A kistermelők vitán felül, az abból remélt hasznok miatt kötötték a szerződést. A Kft. szintén akarta a szerződés megkötését, azonban erkölcsileg elítélendő cél vezette erre a társaságot. Így álláspontom szerint a színlelt szerződést nem lehet megállapítani ebben az ügyben. Mert, mint ahogy már többször is szó volt róla, a színlelés kétoldalú tudatos magatartás, a kistermelők azonban nem tudtak arról a szerződés megkötésének pillanatában, hogy a Kft. nem végez termékértékesítési tevékenységet. A Legfelsőbb Bíróság véleményével pedig azért nem értek egyet, ugyanis lehet, hogy a szerződés a Ptk. jogszabályainak megfelelően jött létre, és az egyes szakaszok szószerinti értelmébe nem ütközik, azonban nem tisztességes módon kerültek ezek a szerződések megkötésre. A kistermelőkre terhelni a kölcsönök visszafizetését, mikor a kistermelők jóhiszeműek voltak az adott jogviszonyban, ellenben a Kft. nem, véleményem szerint kimeríti az „etikátlan, de jogszerű” fogalmát.
4. A jóerkölcsbe ütköző szerződések jogkövetkezményei Ahogyan az már többször is említésre került, a jóerkölcsbe ütköző szerződések semmisséget eredményeznek, azaz az ilyen szerződésekből egyik fél sem szerezhet jogokat és kötelezettségeket. Az ilyen szerződések érvényessé nyilvánítása nem igazán alkalmazható, hiszen az ilyen szerződések alapvető súlyos hibában szenvednek. Az eredeti állapot helyreállításánál viszont az a probléma merül fel, hogy az a fél, aki az erkölcsi normát megsértette, visszakövetelheti-e az általa nyújtott szolgáltatást? Hiszen, ha az erkölcsi normát sértő félnek lehetősége van a szerződés érvénytelensége esetén az általa teljesített szolgáltatás visszakövetelésére, akkor nem lesz visszatartó ereje a jóerkölcsbe ütközés tilalmának,51nem érvényesül a jogalkotó
50
Dr. Sopovné dr. Bachmann Katalin – Dr. Boleráczky Margit: Semmis az a szerződés, amely jóerkölcsbe ütközik. In: Magyar Jog 1996 (43. évf.) 6. sz. 351. o. 51 Dr. Menyhárd Attila: A jó erkölcsbe ütköző szerződések érvénytelenségének jogkövetkezményei. In: Magyar Jog 1999. (46. évf.) 4. sz. 223 o.
30
eredeti akarata, mely az ilyen szerződések létrejöttének megakadályozása. Ha pedig a sérelmet szenvedett félnek nem kell a kapott szolgáltatást visszaadnia, akkor ez az ő oldalán pedig jogalap nélküli gazdagodásként jelenik meg. A Ptk. eredeti szövegezése ezért azt a megoldást vezette be, hogy az erkölcsi normát sértő fél részére visszajáró szolgáltatás esetén, de csak uzsorás szerződéseknél, lehetővé tette a visszatérítés részbeni vagy egészbeni elengedését, abban az esetben, ha a sérelmet szenvedett felet a részletfizetés engedélyezése is súlyos helyzetbe hozná. Ezzel egyetemben bevezette az állam javára való marasztalást is, vagyis uzsorás szerződések esetén a sérelmet szenvedő félnek visszajáró szolgáltatást, az ügyész indítványára, az állam javára kell megítélni. Ezen kívül a bíróság az ügyész indítványára az állam javára ítélhette meg azon szolgáltatásokat is, melyek „ a tiltott, dolgozó nép érdekeibe vagy a szocialista együttélés követelményeibe ütköző szerződést kötő, megtévesztő vagy jogtalanul fenyegető, továbbá az egyébként csalárd módon eljáró félnek járna vissza”.52 A hatályos szabályozás azt mondja ki, hogy „a bíróság az ügyész indítványára az állam javára ítélheti meg azt a szolgáltatást, amely a tiltott, a jóerkölcsbe ütköző szerződést kötő, a megtévesztő vagy jogtalanul fenyegető, továbbá az egyébként csalárd módon eljáró félnek járna vissza”.53 Az állam javára való marasztalás, mint ahogy azt már egy előző fejezetben kifejtettük, a polgári jogtól idegen szankció. Bevezetésének indoka azonban az, hogy a szerződéskötő feleket elrettentse és visszatartsa attól, hogy jóerkölcsbe ütköző szerződéseket kössenek. Hiszen, mint ahogy arról már szó volt, a sérelmet szenvedett fél által kapott szolgáltatás visszaadásának elengedése jogalap nélküli gazdagodáshoz juttatná a sérelmet szenvedő felet, az eredeti állapot helyreállítása azonban nem jelentene repressziót az erkölcsi normát sértő fél oldalán. Ezt az állam javára való marasztalás küszöböli ki. Ha csak az egyik fél az, aki erkölcsi normát sért, akkor a visszatérítési igény elutasításával vagy a polgári jog alapelveinek az alkalmazásával el lehet dönteni az ügyet. Azonban ha mind a két fél magatartása jóerkölcsbe ütköző, akkor ezen jogkövetkezmények alkalmazása nem vezet megfelelő megoldáshoz, hiszen sem az eredeti állapot helyreállítása, sem a visszatérítés megtagadása nem lenne összhangban a törvény céljával, a társadalmi felfogással és preventív hatással sem lenne. Ha nem lenne az állam javára való marasztalás, akkor az ilyen eseteket a Ptk. azon szabálya alapján
52 53
Ptk. eredeti szövegének 237§ (1) bekezdése Hatályos Ptk. 237§ (4) bekezdése
31
lehetne megoldani, ami a 4§ (4) bekezdésében található, azaz saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat. A szolgáltatás visszakövetelésének megtagadása olyan esetekben tarthatja vissza a feleket hatásosan az ilyen szerződések megkötésétől, amikor a fél a szolgáltatás kötelezettje. Ha viszont a fél a szolgáltatás jogosultja, ránézve a visszakövetelés megtagadása semmilyen hátránnyal nem jár, így az visszatartó erővel sem bír. Az állam javára való marasztalás egy másmilyen, a maitól jelentősen eltérő társadalmi és gazdasági korban került be a törvénykönyvbe. A piacgazdaságon alapuló jogrendszerek nem ismerik ezt a jogkövetkezményt.54 A Legfelsőbb Bíróság 7. számú irányelvének rendszerváltozást követő hatályon kívül helyezése, azzal az indokkal, hogy a piacgazdasággal összeegyeztethetetlen, e jogkövetkezmény alkalmazásának jelentős visszaszorulását eredményezte. A bíróságok más jogkövetkezmények alkalmazásával döntik el a jóerkölcsbe ütköző szerződésekből eredő ügyeket. Az Új Ptk. nem is veszi majd át az állam javára való marasztalás tényállását. Véleményem szerint, egyfelől indokolt lenne a jogintézmény fenntartása a jóerkölcsbe ütköző szerződések elbírálására, annak ellenére, hogy a polgári jogtól idegen szankció. Hiszen, ha a jóerkölcsbe ütköző szerződés esetén kétoldalú normasértő magatartásról van szó, akkor visszatartó erővel bírhat ez a jogkövetkezmény. Azonban több, mint húsz éve már, hogy az alkalmazása jelentős mértékben lecsökkent és a bíróságok más, az érvénytelen szerződésekre alkalmazandó jogkövetkezményekkel sújtják az ilyen szerződéseket. Az állam javára való marasztalás alkalmazása nélkül is jó és a polgári jog alapelveinek megfelelő döntések születnek.
5. A jóerkölcsbe ütköző szerződés megítélése A bírói gyakorlat kimondja, hogy „a szerződés nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző voltának megítélésénél nem a szerződő fél egyéni érdeksérelmét kell vizsgálni, hanem azt, hogy maga a jogügylet társadalmilag elítélendő-e, az általános társadalmi megítélés egyértelműen tisztességtelennek, elfogadhatatlannak tartja-e.”55 Tehát nem akkor ütközik jóerkölcsbe a szerződés, ha az egyik szerződő fél érdekeit sérti, bár megjegyzendő, hogy ha a másik fél szándékos magatartása vezet a fél 54
Dr. Menyhárd Attila: A jó erkölcsbe ütköző szerződések érvénytelenségének jogkövetkezményei. In: Magyar Jog 1999. (46. évf.) 4. sz. 226 o. 55 Fővárosi Ítélőtábla 3. Pf. 20. 870/2005/3. sz. döntése
32
sérelméhez, akkor az is egyfajta jóerkölcsbe való ütközés, hanem akkor, ha az egész társadalom értékítéletével ellentétes, a társadalom általában elítélendőnek tartja az adott jogügyletet. Egy másik bíróság ezt úgy fogalmazta meg, hogy „nem állapítható meg a szerződés jóerkölcsbe ütközése, ha az a közfelfogásban érvényesülő erkölcsi normarendszert súlyosan nem sérti.”56 Így például a bíróság nem találta jóerkölcsbe ütközőnek, azt, amikor az elővásárlásra jogosult személy, azért él elővásárlási jogával, hogy továbbértékesíthesse az adott vagyontárgyat. Azt is megállapította a bíróság, hogy az sem lesz jóerkölcsbe ütköző, ha az elővásárlási jogosult helyett a későbbi vevő fizeti ki a vételárat a jogosultnak.57
Összegezve elmondható, hogy a jóerkölcsbe ütközés azért lett külön tényállásként nevesítve, hogy a törvényi szabályozások merevségét kicsit oldja és ezáltal életszerűbb és az adott esetekre nézve kedvezőbb ítéletek születhessenek. A Ptk. azért nem is próbálkozik a jóerkölcs fogalmának megadásával, mert ezáltal pont a szabályozás lényege veszne el, hiszen akkor nem azt mondaná a jogszabály, hogy semmis az, ami a jóerkölcsbe ütközik, hanem azt, hogy semmis az, ami a jogszabályba ütközik. Az erkölcs fogalma nem is igazán a jog világába tartozó fogalom, sokkal inkább vallási, filozófiai, azonban azáltal, hogy a jog is átvette, a társadalmi beállítottság és felfogás is szerepet kap a jogalkalmazásban oly módon, hogy a bíróságok figyelemmel vannak rájuk az egyes körülmények és cselekmények megítélésénél. Ahogy e fejezetben láthattuk, a jóerkölcs fogalma a különböző korokban sokat változott, azonban egyes lényegi elemei, melyek a civilizált társadalmak alapját adják, évezredek óta fennállnak.
56 57
Bírósági Határozatok 2009/4/106 szám alatt Legf. Bír. Pfv. VI. 21. 292/2006. sz. döntése
33
VI. Érvénytelenség az Új Ptk.-ben 2013. február 11-én az Országgyűlés elfogadta az új Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot, amely 2014. március 15.-től lép majd hatályba. Az új Kódexet a hatálybalépését követően megkötött szerződésekre kell majd alkalmazni, így várhatóan hosszú évekig egymás mellett, párhuzamosan, kerül majd alkalmazásra a „régi Ptk” és az új törvénykönyv, hiszen az új Kódex hatálybalépése előtt megkötött szerződésekből még hosszú éveken át merülhetnek még fel jogviták. Ebben a fejezetben a még jelenleg hatályos Ptk. és az új Ptk. érvénytelenségre vonatkozó szabályozásainak eltéréseit, változásait szeretném bemutatni.
1. Semmisség és megtámadhatóság Az új Ptk., a jelenleg hatályban lévő törvénykönyvhöz hasonlóan, fenntartja a semmisség és megtámadhatóság kettősségét az érvénytelen szerződéseken belül, azonban a semmisséggel kapcsolatban változásokat vezet be. A bírói gyakorlat figyelembe vételével és a törvénybe való átültetésével, például az 1/2010. PK. vélemény, az új Ptk. már expressis verbis tartalmazza azt, hogy a bíróságnak hivatalból kell észlelnie a semmisséget. Ugyan a gyakorlatban ez jelenleg is így történik, azonban a törvény ezt kifejezetten nem tartalmazza. Ugyan így, a bírói gyakorlattal összhangban, az új Kódex már nem azt mondja ki, hogy a semmisségre bárki határidő nélkül hivatkozhat, hanem szűkítő kitételt tesz, azaz a „szerződés semmisségére az hivatkozhat és a szerződés semmisségének megállapítása iránt peres eljárást az indíthat, akinek ehhez jogi érdeke fűződik, vagy akit erre a törvény feljogosít”.58 Így a törvény itt is átveszi a hosszú évek óta kialakult bírói gyakorlatot. A megtámadás szabályozásánál a határidők változnak. A megtámadási határidő ugyan egy év marad, mint a régi Ptk.-ben, azonban ezt az egy évet a szerződés megkötésétől kell majd számolni,59ellentétben a jelenlegi szabályozással, amely azt mondja ki, hogy a megtámadási határidő a tévedés-, megtévesztés felismerésekor, vagy jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésekor, vagy feltűnő
58 59
2013. február 11-én elfogadott Új Polgári Törvénykönyv VI. Cím XVIII. Fejezet 6: 89§ (3) bekezdése Új Ptk. VI. Cím XVIII. Fejezet 6:90§ (3) bekezdése
34
értékaránytalanság esetén a sérelmet szenvedett fél teljesítésekor kezdődik meg.60 Ezáltal lerövidül majd a megtámadás határideje a jelenlegi időtartamhoz képest. Összhangban a bírói gyakorlattal, az új törvénykönyv szerint a megtámadási jogot a másik félhez intézett jognyilatkozattal és ennek eredménytelen volta esetén bírósághoz való fordulással lehet gyakorolni. Tehát ebből is látszik, hogy az új törvény eltekint attól, hogy a megtámadást a másik féllel írásban közöljék, és ennek eredménytelensége esetén forduljanak a felek a bírósághoz. A jelenlegi bírói gyakorlat, ha a perindítás egy éven belül történik, most is eltekint a másik fél írásbeli felszólításától.61
2. Érvénytelenségi okok Az új Kódex az érvénytelenségi okokat sokkal részletesebben tárgyalja, mint a hatályos törvényünk. Különbséget tesz a szerződési akarati hibák, a szerződési jognyilatkozati hibák és a célzott joghatás hibái között, és ezen hármas felosztáson belül tárgyalja az egyes érvénytelenségi okokat. Ezen kívül a törvény az egyes érvénytelenségi okokban is vezet majd be változásokat. Tévedés esetén a törvény megadja annak a fogalmát, hogy mi minősül lényeges körülménynek, vagyis „lényeges körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést”.62Az új Ptk. nem veszi át a jogi kérdésben való tévedésre vonatkozó szabályokat, kihagyja őket a törvényből. Ezeken kívül nem engedi a szerződés megtámadását akkor, ha a tévedését fél felismerhette vagy ennek kockázatát saját akaratából vállalta. A
feltűnő
szabályozása
értékaránytalanságra
egy
szubjektív
hivatkozással
kritériummal
is
történő
bővül,
azaz
megtámadhatóság aki
a
feltűnő
értékaránytalanságot felismerhette vagy ennek kockázatát vállalta, az a személy feltűnő értékaránytalanságra való hivatkozással nem támadhatja meg a szerződést. Ezen kívül a szerződést kötő felek kizárhatják szerződésükben az ilyen megtámadási jogot, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződések kivételével.63 Kimondja a törvény a fiduciárius hitelbiztosítékok semmisségét, vagyis, „semmis az a szerződés, amely követelés biztosítása céljából tulajdonjog, jog vagy követelés
60
Ptk. 236§ (2) bekezdése Dr. Wellmann György A szerződések általános szabályai az új Ptk.-ban In: BH, 2012/11., 965-972. o. 62 Új Ptk. VI. Cím XVIII. Fejezet 6:91§ (1) bekezdése 63 Új Ptk. VI. Cím XVIII. Fejezet 6:99§ (1) és (2) bekezdése 61
35
átruházására, vételi jog alapítására irányul”.64 Az adós, illetve az adós hitelezőinek az érdekeinek védelmére szolgáló szabályok megkerülésével, a gyakorlatban a fiduciárius hitelbiztosítékok alkalmazása sok visszaéléssel járt.
65
Ezért volt szükséges, hogy ezt a
szabályt a Polgári Törvénykönyv szabályai közé beemeljék és a törvény kifejezetten kimondja az ilyen szerződések semmisségét, ezzel is korlátozva az ilyen szerződések megkötésének a lehetőségét.
3. Az érvénytelenség jogkövetkezményei Az új törvénykönyv szabályozása az érvénytelenség jogkövetkezményeivel kapcsolatban is több helyen eltér a hatályos jogkövetkezményi rendszertől. Az első és legfontosabb különbség az az, hogy az új kódex expressis verbis kimondja, hogy az „érvénytelen szerződésre jogosultságot alapítani és a szerződés teljesítését követelni nem lehet”.66 A hatályos törvénykönyvünk ezt kifejezetten nem mondja ki, a gyakorlatban azonban eddig is érvényesült és alkalmazandó volt ez a tétel. Ez az érvénytelenség elsődleges és legfontosabb jogkövetkezménye. Semmisség esetén ezt a bíróság hivatalból észleli, és nem engedi érvényesülni a semmis szerződésből fakadó jogokat vagy kötelezettségeket. Megtámadható szerződések esetén azonban ez az elsődleges jogkövetkezmény csak akkor áll be, ha a megtámadásra jogosult személy a szerződést a bíróság előtt sikeresen megtámadta. Ellenben a bíróság a további jogkövetkezményeket, semmisség és megtámadhatóság esetén is, csak akkor alkalmazhatja a megtámadott szerződésre, ha a fél ezt külön kérelmezi. Ezt mondja ki az 1/2010 PK. vélemény 2. pontja is. Ezen kívül az új törvény kimondja, hogy a bíróság a fél kérelmétől eltérően is megállapíthatja az érvénytelenség jogkövetkezményeit, azonban nem alkalmazhat olyan jogkövetkezményt, amely ellen valamennyi fél tiltakozik. Ez a szabály is megtalálható az 1/2010 PK. vélemény 7- pontjában.67 Ebből is egyértelműen látszik, hogy az új szabályozás a jelenleg hatályos törvényt és a bírói gyakorlat által kialakított szabályokat összhangba hozva próbálja meg rendezni a szerződések érvénytelenségének kérdéseit.
64
Új Ptk. VI. Cím XVIII. Fejezet 6:100§ Dr. Wellmann György A szerződések általános szabályai az új Ptk.-ban In: BH, 2012/11., 965-972. o. 66 Új Ptk. VI. Cím XVIII. Fejezet 6:109§ (1) bekezdése 67 Új Ptk VI. Cím XVIII. Fejezet 6:109§ (1) (2) (3) bekezdése 65
36
Az új Kódex a szerződés érvényessé nyilvánítását tekinti elsődlegesen alkalmazandó jogkövetkezménynek. Ez azt jelenti, hogy a bíróság visszamenő hatállyal, a szerződés megkötésének időpontjára nyilvánítja érvényessé a szerződést, ha a szerződés érvénytelenségi oka kiküszöbölhető a szerződés módosításával, vagy ha az érvénytelenség oka azóta már megszűnt. Ez a szakasz is érvényesül a jelenlegi gyakorlatban, a sokat idézett 1/2010. PK. vélemény 5. pontja mondja ki ezt a szabályt.68 Az új törvény külön tényállásba foglalja azokat az eseteket, amikor az érvénytelenség kiküszöbölése a felek akaratából történik visszamenő hatállyal, vagy a jövőre nézve, azaz ex tunc vagy ex nunc. A felek az érvénytelenségi okokat utólag kiküszöbölhetik, vagy az érvénytelenségi ok megszűnése esetén szerződési akaratuk megerősítésével érvényessé nyilváníthatják az általuk megkötött szerződést. A szerződés érvényessé válása következtében, a felek úgy kötelesek teljesíteni, mintha a szerződés már a megkötése pillanatában is érvényesen létrejött volna. Azonban ha a felek utólag rendelkeznek a szerződés érvényessé nyilvánításáról, és úgy határoznak, hogy a jövőre nézve válik érvényessé a közöttük létrejött szerződés, akkor az érvényessé nyilvánítás előtti teljesítéseket az érvénytelenség jogkövetkezményei alapján kell rendezniük.69 Az érvényessé nyilvánítással egyenértékű másik jogkövetkezmény az eredeti állapot helyreállítása. Az új törvény kifejezetten tartalmazza, hogy csak az minősül eredeti állapot helyreállításának, ha a nyújtott szolgáltatásokat természetben térítik vissza. Ebből következik, hogy a szolgáltatás egyenértékének a megtérítése nem minősül eredeti állapot helyreállításának. Mivel az eredeti állapot helyreállítására az elévülés és az elbirtoklás korlátain belül kerülhet sor, és jellemzően dologszolgáltatás és pénzszolgáltatás állnak szemben egymással, és ezeknek a visszakövetelési ideje nem egyezik, ezért a törvény úgy rendezte ezt a helyzetet, hogy kimondja, hogy „a visszatérítési kötelezettség az elévülési vagy az elbirtoklási idő elteltétől függetlenül terheli az eredeti állapot helyreállítását kérő felet”. Így nem történhet meg az, hogy az egyik fél nem kapja meg a neki visszajáró szolgáltatást, ellenben a másik fél visszaigényelheti a sajátját. A törvény ezeken túl azt is kimondja, hogy gondoskodni kell az eredeti állapot helyreállítása esetén a szolgáltatások eredeti értéksúlyának a megtartásáról.70 Ezek a szabályok szintén jelenleg is érvényesülnek a gyakorlatban, a 1/2010. PK. vélemény 1, 3, 4, 8 pontjai tartalmazzák.
68
Új Ptk VI. Cím XIX. Fejezet 6:111§ (1) (2) bekezdése Új Ptk VI. Cím XIX. Fejezet 6:112§ (1) (2) (3) bekezdése 70 Új Ptk VI. Cím XIX. Fejezet 6:113§ (1) (2) bekezdése 69
37
Az új törvény a bíróság általi hatályossá nyilvánítás jogintézményét nem veszi át a jelenleg hatályos törvénykönyvünkből. Azokban az esetekben, ha sem az érvényessé nyilvánításra, sem az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók, akkor a jogalap nélküli gazdagodás szabályait alapul véve, a törvény úgy rendezi a felek közötti jogviszonyt, hogy az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeli
megtérítését
a
bíróság elrendeli.
Ez
a
jogkövetkezmény a törvény szerint akkor is alkalmazásra kerülhet, ha az eredeti állapot helyreállítása lehetséges lenne, de valamelyik fél lényeges jogi érdekét sértené. A törvény ezen kívül kimondja, hogy a fél a pénzbeli megtérítésre nem köteles akkor, ha a teljesített szolgáltatást a másik félnek felróható okból nem tudja visszatéríteni. Uzsorás szerződés esetén a bíróság részben vagy egészben eltekinthet a pénzbeli visszatérítéstől, ha az a sérelmet szenvedő felet részletfizetés engedélyezése esetén is súlyos helyzetbe hozná. Azonban a sérelmet okozó fél a kapott szolgáltatásból az aránytalan előnynek megfelelő részt a sérelmet szenvedő félnek köteles visszatéríteni.71 Az új Kódex, eltérően a jelenlegi szabályozástól, külön rendelkezik a járulékos igényekről érvénytelen szerződések esetén. Kimondja, hogy a felek az eredeti állapot helyreállításával nem orvosolt kamatokat és hasznokat, a jogalap nélküli birtoklás szabályai alapján kötelesek rendezni. Az a fél, aki a saját szolgáltatását nem teljesítette, vagy ő maga ingyenesen jutott a szolgáltatásához, a jogalap nélküli gazdagodás szabályai alapján köteles azt a másik félnek megtéríteni. Az érvénytelen szerződéssel a másik félnek okozott károkat, a szerződésen kívüli károkozás általános szabályai alapján kell megtéríteni. Ha a szerződési érvénytelenséget okozó fél ezt a magatartását kimenti, akkor a másik félnek a szerződés megkötéséből keletkező kárát köteles megtéríteni.72 Az új törvény nem veszi át az állam javára való marasztalást, mint jogkövetkezményt. Ennek az lehet az egyik indoka, hogy a jelenlegi gyakorlatban is alig kerül alkalmazásra ez a jogkövetkezmény. Olyan esetekben, mikor ez a következmény megállapítható lenne, a bíróságok más, az adott ügyre alkalmazandó következmények alapján döntik el az ügyeket. Ez azért is történhet így, mert ahogy azt az előző fejezetben említettük, a piacgazdaságon alapuló jogrendszerek ezt a szankciót nem ismerik, ezért nem is alkalmazzák.
71 72
Új Ptk VI. Cím XIX. Fejezet 6:114§ (1) (2) (3) bekezdése Új Ptk VI. Cím XIX. Fejezet 6:116§ (1) (2) bekezdése
38
Összegezve elmondhatjuk, hogy a szerződés érvénytelenségének szabályozásánál, az Új Polgári Törvénykönyv sok ponton tartalmaz eltérő megoldásokat a jelenleg hatályos kódexünktől. Megtartja a törvény a semmisség és megtámadhatóság kettősségét. Megtámadhatóság esetén egységesen a szerződés megkötésétől kell majd az egy éves elévülési határidőt számítani. Ebből következően az elévülési határidő rövidebb lesz, mint jelenleg. Így például, most az elévülés a tévedés felismerésétől kezdődik, tehát a félnek onnantól van egy éve, hogy az érvénytelen szerződést megtámadja. Az új szabályozás értelmében azonban, az elévülési határidő már a szerződés megkötésekor megkezdődik, de nyugvásban van a tévedés felismeréséig. A felismeréstől így csak három hónapja lesz a tévedésben lévő félnek, hogy az érvénytelen szerződését megtámadhassa. Ezen kívül az új törvény az érvénytelenségi okokat háromféle csoportba osztja be, akarati hibák, jognyilatkozati hibák és a célzott joghatás hibái. Az érvénytelenségi okokon belül, semmisnek tekinti a fiduciárius hitelbiztosítékokat, erre azért került sor, mert a gyakorlatban az ilyen szerződések számos visszaéléshez vezettek. Az érvénytelenség jogkövetkezményeinél a törvény egyértelműen kimondja, hogy „az érvénytelen szerződésre jogosultságot alapítani és a szerződés teljesítését követelni nem lehet”, erről a jelenleg hatályos törvényünk hallgat, nem szól semmit. Az érvényessé nyilvánítás és az eredeti állapot helyreállítása, mint elsődleges jogkövetkezmények megmaradnak. A kódex szabályozza azonban, azt az esetet is, ha a szerződéskötő felek akaratából válik érvényessé a szerződés, mert vagy utólag kiküszöbölik az érvénytelenség okát, vagy a már megszűnt érvénytelenségi okot követően megerősítik a szerződéskötési szándékukat. Az eredeti állapot helyreállításánál a törvény kimondja, hogy az csak szolgáltatás természetbeni visszatérítése alapján történhet. Ezen kívül fontos újítás, hogy a törvény kimondja, hogy az eredeti állapot helyreállítása során a bíróságnak gondoskodnia kell a szolgáltatások eredeti értékegyensúlyának fenntartásáról. Ezeken túlmenően az új törvény két jogkövetkezményt nem vett át a régi Ptk.-ből, nevezetesen a bíróság általi hatályossá nyilvánítást és az állam javára való marasztalást.
A két kódex várhatóan még évekig párhuzamosan kerül majd alkalmazásra a gyakorlatban. Ez annak köszönhető, hogy az új törvény csak a hatálybalépését követően született szerződésekre lesz csak alkalmazható. Így a hatálybalépést megelőzően megkötött szerződésekből eredő vitás kérdésekre továbbra is a jelenleg hatályos 39
törvényünk lesz az irányadó. A jogalkalmazásban ez valószínűleg nehézségeket fog okozni, ahogy az új törvény egyes fogalmainak értelmezése is. Ezért fontos lesz majd a Kúria jogegységesítő munkája is.
40
VII. Összegzés A szerződés érvénytelensége külön címként nem található meg a Polgári Törvénykönyvben. Az érvénytelenség szabályait a Ptk. Kötelmi jogról szóló Negyedik részében, A szerződés nevű I. cím XXI. Fejezetének 234§-239§-ai között találjuk, A semmisség és a megtámadhatóság cím alatt. Azonban ezt a fejezetet a Ptk. más szabályaival kiegészítve kell alkalmazni. Ugyan a Kódex csekély részét adja ez a 6 paragrafus, azonban ezek a kötelmi jog egyik legfontosabb szabályai, hiszen a polgári jogi jogviták jelentős része a szerződés érvénytelenségének kérdéskörében merül fel. A szerződés érvénytelensége relatív szerkezetű jogviszonyokhoz kapcsolódik, azaz csak meghatározott felek között realizálódik. Azonban létrejöhetnek olyan helyzetek, mikor egy többalanyú szerződés esetén a szerződés egyes felek irányában érvénytelen, míg más felek között érvényes. Az érvénytelen szerződés nem alkalmas a kívánt joghatás kiváltására, abból jogok és kötelezettségek nem származhatnak. Az érvénytelenségnek két kategóriája van, a semmisség és a megtámadhatóság. Semmisségre határidő nélkül lehet hivatkozni, bárki által. Míg az érvénytelen szerződést megtámadni csak egyéves elévülési határidőn belül és csak a törvényben meghatározott személyeknek lehet. Az érvénytelenség elsődleges jogkövetkezménye az, hogy az érvénytelen szerződésre jogot és kötelezettséget alapítani nem lehet. Ezen túlmenően egyenrangú jogkövetkezmények az érvényessé nyilvánítás és az eredeti állapot helyreállítása. Az előbbire akkor kerülhet sor, ha a szerződés orvosolható hibában szenved, vagy az érvénytelenség oka már megszűnt. Az utóbbit pedig reverzibilis szolgáltatás esetén lehet alkalmazni, a szolgáltatások visszaadásával valósul meg, olyan helyzetet teremt, mintha a felek a szerződésüket meg sem kötötték volna. Ha a fent említett jogkövetkezmények közül egyiket sem lehet alkalmazni, akkor a bíróság a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja a szerződést, hogy a felek az érvénytelen szerződésük alapján történt teljesítésük kérdésében el tudjanak egymással számolni. Ezt a jogkövetkezményt azonban az új Polgári Törvénykönyvünk már nem tartalmazza. Részleges érvénytelenségnél a törvény kimondja, hogy az egész szerződés csak akkor dől meg, ha a felek a szerződésüket az érvénytelen rész nélkül nem is kötötték volna meg. Ez a jogkövetkezmény azért van, mert a jogalkotónak a célja, hogy a felek
41
szerződési akaratának megfelelően a szerződések teljesedésbe menjenek, és ha van bennük valami csekély hiba, attól még ne legyen az egész szerződés érvénytelen. Az utolsó törvény által szabályozott jogkövetkezmény az állam javára való marasztalás. Ezt a jogkövetkezményt a gyakorlat azonban nem alkalmazza, ezért az új Polgári törvénykönyv nem is veszi át. Dolgozatomban az érvénytelenségi okok közül kettőt, a színlelt szerződéseket és a jóerkölcsbe ütköző szerződéseket ismertettem részletesen. Azért ennek a két oknak a bemutatására esett a választásom, mert ezt a kettőt tartom a legérdekesebb és legtöbb kérdést felvető érvénytelenségi oknak. Mind a két szerződés semmisséget eredményez, azaz az ilyen szerződések ipso iure érvénytelenek. A színlelt szerződések az érvénytelenség jogkövetkezményét a szerződési akarat hibája miatt vonják maguk után, míg a jóerkölcsbe ütköző szerződések a célzott joghatás hibája miatt. A szerződés színlelése minden esetben egy kétoldalú, tudatos magatartás kell, hogy legyen. Lényege abban áll, hogy a felek szerződéskötési akarata és szándéka nem terjed ki
arra
a
szerződésre
amit
megkötnek,
nem
kívánják
annak
joghatásait,
jogkövetkezményeit. Emellett azok a szerződések is ilyenek, melyeknél a felek akarata nem arra a szerződési formára és annak jogkövetkezményeire terjed ki, mint amilyen szerződést végül szándékosan megkötnek. A szerződést megkötő felek, azt, hogy ők színlelt szerződést kötöttek a külvilág előtt megpróbálják titokban tartani. A jóerkölcsbe ütköző szerződéseknél a felek akarata azonban kiterjed a szerződés megkötésére, a felek ténylegesen akarják, hogy az létrejöjjön, a szerződés leplezése fel sem merül. Azonban azért lesz semmis az ilyen szerződés, mert az a jóerkölcsbe ütközik, tekintet nélkül arra, hogy a szerződéskötő felek tudatában voltak ennek ténynek, vagy sem. Tehát míg a színlelés egy tudatos magatartás, addig a jóerkölcsbe ütköző szerződés megkötése nem szükségszerűen az.
42
Zárásképpen elmondható, hogy a szerződések érvénytelenségének kérdése mindig központi jelentőséggel fog bírni a kötelmi jogban, hiszen a polgári jogi jogviták jelentős részét a szerződések érvénytelenségével kapcsolatban felmerülő vitás kérdések alkotják. A szerződéseket emberek kötik egymással, ezért a tévedést vagy a szándékos törvénykerülést sosem lehet majd törvényi úton kiküszöbölni, hiszen a szerződések merev, kógens szabályozása sem célszerű és életszerű megoldás. Ezért van szükség véleményem szerint jól átgondolt és megszerkesztett érvénytelenségi szabályokra, hogy a diszpozitivitás mellett ki lehessen küszöbölni az egyes szerződési hibákat. Az új, 2013-ban elfogadott Ptk., szerintem jól próbálja meg szabályozni ezt a kérdést, tekintettel arra, hogy az elmúlt évtizedekben kialakult bírói gyakorlatot is a Kódex szabályai közé emeli és próbál minél életszerűbb szabályokat megalkotni.
43
IRODALOMJEGYZÉK 1. BÍRÓ GYÖRGY: Kötelmi jog, közös szabályok, szerződéstan, Novotni Kiadó, Miskolc, 2010 2. FUGLINSZKY ÁDÁM: Menyhárd Attila: A szerződés akarathibák miatti érvénytelensége c. monográfiájáról, In: Jogtudományi Közlöny 2003 (58. évf.) 4.sz. 204-208. oldal
3. FÖLDI ANDRÁS/HAMZA GÁBOR: A római jog története és institúciói, 5. átdolgozott és bővített kiadás, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000
4. GELLÉN KLÁRA: A fedezetelvonó és a fedezetelvonás céljából kötött színlelt szerződés elhatárolása, In: Jogelméleti Szemle (2005/4) 5. KEMENES ISTVÁN: A szerződés érvénytelenségének egyes kérdései a gazdasági szerződéses gyakorlatban, In: Polgári Jogi Kodifikáció 2002 (4. évf.) 2. sz. 7-27. oldal 6. LESZKOVEN LÁSZLÓ: A vezető tisztségviselők által vállalt készfizető kezességről, In: Gazdaság és Jog 2011 (19. évf.) 11. sz. 9-15. oldal 7. MENYHÁRD ATTILA: A jó erkölcsbe ütköző szerződések érvénytelenségének jogkövetkezményei, In: Magyar Jog 1999 (46. évf) 4.sz 223-228. oldal 8. MENYHÁRD ATTILA: A szerződés érvénytelenségeinek egyes kérdéseiről, In: Polgári Jogi Kodifikáció 2001 (3. évf.) 1.sz. 37. oldal
9. MENYHÁRD ATTILA: Az állam javára való marasztalásról, In: Polgári Jogi Kodifikáció, 2003. (5. évf.) 4. sz. 30-37. oldal 10. MENYHÁRD ATTILA: A jó erkölcsbe ütköző szerződések tilalmának tartami meghatározásai, In: Gazdaság és Jog 2004 (12. évf.) 9. sz. 3-9. oldal
44
11. PRINCZINGER MÁRTA: A szerződések érvénytelensége, CompLex Kiadó, Budapest, 2010
12. SOPOVNÉ BACHMANN KATALIN/BOLERÁCZKY MARGIT: Semmis az a szerződés, amely jóerkölcsbe ütközik, In: Magyar Jog, 1996. (43. évf.) 6. sz. 347-351. oldal 13. SZALMA JÓZSEF: Színlelt szerződések, In: Jogtudományi Közlöny 1998 (53. évf.) 1.sz. 14-19. oldal 14. VÉKÁS LAJOS: Érvénytelen szerződés és jogalap nélküli gazdagodás, In: Magyar Jog 2003 (50. évf.) 7.sz. 385-400. oldal 15. WELLMANN GYÖRGY: A szerződések általános szabályai az új Ptk.-ban In: Bírósági Határozatok, 2012/11., 965-972. oldal
45
JOGSZABÁLYJEGYZÉK 1. 1959. évi IV. törvény A Polgári Törvénykönyvről 2. T/7971. számú törvényjavaslat A Polgári Törvénykönyvről (2013. február 11-én az Országgyűlés elfogadta a javaslatot) 3. Legfelsőbb Bíróság 1/2010 számú Polgári Kollégiumi véleménye
4. Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma: Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek elméleti és gyakorlati kérdései. http://www.itelotabla.hu/fileadmin/fajlok/fovaros/2009/2009_1118_1.pdf (Megtekintés időpontja: 2013. január 18)
5. Bírósági Döntések Tára 2007/ 12/194 szám alatti jogeset 6. Legfelsőbb Bíróság P. törv. II. 20. 710/1968 számú döntése 7. Legfelsőbb Bíróság P. törv. V. 20. 351/1974 számú döntése 8. Legfelsőbb Bíróság P. törv. V. 21. 241/1978 számú döntése 9. Legfelsőbb Bíróság Pfv. VI. 21. 292/2006 számú döntése 10. Legfelsőbb Bíróság Pfv. VI. 20. 554/2008 számú döntése 11. Legfelsőbb Bíróság Pfv. VI. 21. 061/2009 számú döntése 12. Fővárosi Ítélőtábla 6. Pf. 21. 002/2004 számú döntése 13. Fővárosi Ítélőtábla 3. Pf. 20. 870/2005/3 számú döntése 14. Fővárosi Ítélőtábla 6. Pf. 20. 989/2005/4 számú döntése
46
15. Fővárosi Ítélőtábla 3. Pf. 20. 627/2008/2 számú döntése 16. Fővárosi Ítélőtábla 5. Pf. 20. 207/2010/4 számú döntése 17. Szegedi Ítélőtábla Pf. I. 20. 273/2003/4 számú döntése 18. Szegedi Ítélőtábla Gf. I. 30. 390/2007 számú döntése 19. Szegedi Ítélőtábla Pf. II. 20. 004/2008 számú döntése 20. Szegedi Ítélőtábla Pf. II. 20. 359/2009 számú döntése 21. Szegedi Ítélőtábla Pf. III. 20. 110/2011 számú döntése
47
