Szakdolgozat. Tóth Tímea. Miskolc 2013

Szakdolgozat

Tóth Tímea Miskolc 2013.

1

University of Miskolc Faculty of Law Department of Constitutional Law

The suffrage of the Hungarian expatriates

Made by: Tímea Tóth

Consultant: Tamás Hallók

Public administration manager

assistant professor

Full-time study

Miskolc 2013 2

Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék

SZAKDOLGOZAT

A határon túli magyarok választójoga

Név: Tóth Tímea

Konzulens: Hallók Tamás

Igazgatásszervező

adjunktus

nappali tagozat

Miskolc 2013

3

Tartalomjegyzék Bevezetés ............................................................................................................................... 5 1.

2.

Európai minták a külhoni állampolgárok szavazati jogairól ...................................... 6 1.1.

A határon túli szavazás modelljei: ...................................................................... 6

1.2.

Nyugat-Európa .................................................................................................... 9

1.3.

Közép- és Kelet-Európa .................................................................................... 12

Magyarok a nagyvilágban ........................................................................................ 17 2.1.

3.

4.

Kiket tekinthetünk külhoninak? ........................................................................ 17

Szavazati jog a határon túliak számára..................................................................... 21 3.1.

A szavazati jog kiterjesztésének előnyei és hátrányai....................................... 21

3.2.

Egy vagy két szavazat? - Egyenlőtlenségek az új választójogi törvényben...... 24

3.3.

Szavazatok súlya – Mennyit ér egy határon túli szavazat? ............................... 27

3.4.

Az Európai Unió és az Európa Tanács állásfoglalása ....................................... 30

A választási regisztráció és a választási névjegyzék a külhoniak számára .............. 32

Összegzés ............................................................................................................................ 35 Irodalomjegyzék .................................................................................................................. 36 Jogszabályjegyzék ............................................................................................................... 38

4

Bevezetés A 2011. évi az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény elfogadásával az Országgyűlés lehetőséget biztosít a Magyarország határain túl élő magyar állampolgárok számára a szavazati jog gyakorlására. Az új választási törvényünk garantálja, hogy a határainkon kívül élő magyar állampolgárok a politikai közösség részesei. Ezért e törvény rendelkezései alapján ugyanannyi jogosultságuk van a választásokon részt venni, mint a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező állampolgárnak. Vajon jó-e egy ország számára, ha ennyire kiterjeszti a választásra jogosultak körét? Dolgozatomban e témát fogom körüljárni. Bemutatom, hogy a nyugat- és keleteurópai országok törvényhozói milyen módon oldották meg a határaikon túl élő állampolgárok választójogát jogát, hogy kiket tekinthetünk külhoninak, milyen előnyökkel és hátrányokkal jár a határon túliak szavazati joga, és hogy mennyire lehet majd befolyással egy ilyen szavazat a választások kimenetelére. Amikor kiválasztottam e témát a dolgozatomhoz még nem is gondoltam, hogy milyen nehéz is lesz e kérdéskörben akár csak anyagot gyűjteni. Nem állt rendelkezésre hatalmas felhasználható szakirodalom, ami átfogóan vizsgálná e helyzetet. Mindez talán nem is meglepő, hisz véleményem szerint nem foglalkozunk eleget e tárgykörrel, ami talán annak is betudható, hogy a gyakorlatban még nem volt rá precedens, és csak a 2014-es választásokon derül ki hányan is élnek e joggal.

5

1. Európai minták a külhoni állampolgárok szavazati jogairól Szinte nem is tudnánk olyan országot felsorolni, amelynek ne lennének olyan állampolgáraik, akik a határaikon túl élnek. Ahány ország, annyiféle megoldás született arra nézve, hogyan is valósítsák meg a külhoni állampolgárok szavazójogát. Ebben a fejezetben azt szeretném bemutatni, a nyugat-európai országoktól kiindulva egészen kelet-Európáig, miként oldották meg a külhoni állampolgárok szavazati jogának kérdését az ottani törvényhozók. Valamint arra is kitérek, hogy az Európai Unió és az Európa Tanács miként támogatja e törekvéseket.

1.1.

A határon túli szavazás modelljei:

Ahhoz, hogy megismerjük az egyes országokban kialakított választási megoldásokat, előbb fel kell állítanunk egy általános modellt, és ennek tudatában vizsgálni tovább az országok rendszerét. Két nézőpontból megközelítve mutatom be, milyen modellek alakultak ki a választójogi szabályzásra. Halász Iván megközelítése szerint a modell felállítása független attól, hogy egy állam lehetővé teszi-e a külhoni szavazást vagy sem. Könyvében három választójogi szabályzást különböztet meg:1 1.

Az első Európában kisebbséginek számító modell csak az adott ország területén állandó, illetve életvitelszerű jelleggel élő állampolgárok közösségének biztosítja a szavazati jogot. Ez azt jelenti tehát, hogy a politikai közösségi tagsághoz nem elegendő csupán állampolgársággal rendelkezniük, hanem feltétlenül megköveteli a helyi állandó lakos státuszt is. Európában ebbe a csoportba sorolható Málta, aki csak az állandó lakos állampolgároknak adja meg a választójogot.

2. A második modell a választásra jogosultak közösségét az állampolgárok összességeként értelmezi, függetlenül attól, hogy azok hol élnek. Ezt a modellt sok európai ország követi. A nemzeti vagyis az országos választásokat illetően ezen a ponton belül még két lehetőség létezik: a) Az elsőben a külföldön élők szavazatai a többi leadott szavazattal együtt oszlanak el. Erre példa Szlovákia és Csehország. b) A másik megoldás az, hogy a külföldön tartósan élő állampolgárok külön szavazókörzetet vagy listát alkotnak, és általában előre meghatározott számú 1

Halász Iván: Állampolgárság, migráció és integráció. A modern politikai közösségek dilemmái az Európai

Unióban. MTA Jogtudományi Intézet Budapest 2009. 25-29. o.

6

mandátum jár nekik. Ezzel a modellel találkozhatunk Franciaországban és Olaszországban. 3. A harmadik modellben nemcsak az állampolgárság és az állandó lakóhely megléte, vagy hiánya játszik szerepet a politikai közösségi tagságban, hanem az is, hogy a választópolgárok valóban őrzik-e még a kapcsolatot eredeti hazájuk közéleti eseményeivel. Erre példa Németország és az Egyesült Királyság. A másik nézőpont viszont csak a külhoni szavazást engedélyező államokban kialakított rendszerre nézve állít fel mintát. Három féle modellt különböztethetünk meg aszerint, hogy az egyes országokban mekkora befolyással bírnak e szavazatok a törvényhozási szervek összetételére:2 1. Az első modell, a felsőházi tagság modellje. Ennek létrehozásával szerették volna enyhíteni a helyben lakás feltételét azok az országok, amelyek valamilyen módon lehetővé kívánták tenni a külhoni állampolgáraik számára is a közügyekben való részvételt. Ezen modell alapján (hogy a helyben lakók döntését nagymértékben ne befolyásolják a külhoni szavazatok) a kétkamarás parlamentnek a tiszta képviseleti elvet ellensúlyozó felsőházba (szenátusba) delegálhatnak korlátozott számú tagot, így az ő érdekeik is képviselve vannak, mégsem befolyásolják az ország politikáját nagymértékben. „Ezt a modellt választotta a kivándorlás miatt jelentős diaszpórával rendelkező Írország, valamint a gyarmatbirodalmi múlt emlékeként számos külföldön élő állampolgárral rendelkező Franciaország.”3 2. A második modell a virtuális helybenlakás modellje. Ezen modellt választó országokban úgy teszik lehetővé a választáson való részvételt, hogy a külhoni állampolgár egykori-, vagy valamely szülőjének korábbi lakóhelyén regisztrálják őt a választási névjegyzékbe. Előfordulhatnak viszont olyan esetek, amikor az állandó lakóhely korábbi megléte nem bizonyítható és a szülők egykori lakóhelye sem ismert. Ekkor egy központilag kijelölt (többnyire fővárosi) választókerületben (mintha csak helyi lakosok lennének) kerülnek be a külföldön élő állampolgárok a névjegyzékbe. Ilyenkor általában meghatározott időnként (általában 10 vagy 15 évenként) újra regisztráltatni kell magukat ahhoz, hogy részt vehessenek a

2

Választójog

a

Politika

szolgálatában-ténytár.

2011.02.03.

13:05

–

Ténytár

http://tenytar.hu/elemzes/valasztojog_a_politika_szolgalataban#.UVw3zjeWfnh 3

Uo.

7

törvényhozási és

- közvetlen vagy elektori elnökválasztás esetén - az

elnökválasztáson. 4 3. A harmadik egyben utolsó modell a virtuális jelenlét modellje. Ennek a modellnek a választása biztosítja általában a legnagyobb befolyást az anyaország közéletébe. Ilyenkor az állandó hazai lakhellyel nem rendelkező külhoni állampolgárok teljes joggal vehetnek részt az elnökválasztásokon, így annak eredményét is ugyanolyan mértékben befolyásolhatják akár egy hazai állampolgár. Egyes országokban a törvényhozási választásokon azonban limitálni tudják a befolyásukat azáltal, hogy csak csekély számú választókerületet alakítanak ki számukra, de találunk példát olyan országra is ahol ez akár döntően nagyszámú képviselői hely is lehet. Horvátországban a Sabor képviselőinek 10%-át a külföldi horvátok választják. Más országok a törvényhozási választáson sem korlátozzák a szavazásukat: ez elsősorban a tiszta pártlistás választási rendszerű országokban érvényesül. 5 Az utolsó nézőpont alapján vizsgáljuk meg, hogy az egyes országok miként alakították ki a választási rendszerüket a külhoni állampolgáraikra tekintettel. Az, hogy az államok milyen megoldást hoztak a határaikon túli szavazók számára országonként más, hisz mind nyugat-, mind kelet-európában más-más körülmények vezettek a választójog kiterjesztéséhez.

4

Választójog

a

Politika


2011.02.03.

13:05

–

Ténytár


Uo.

8

1.2.

Nyugat-Európa

A nyugati kormányok viszonylag hamar felismerték annak előnyeit, ha nem korlátozza az anyaország területén, állandó lakóhellyel rendelkezőkre a szavazás intézményét. Úgy gondolták, hogy ezen állampolgárok demokratikus értékeket és a nyugati eszméket is közvetítik azokba az országokba, amelyekben letelepedtek. Egyes államokban nagy szerepet játszott az, hogy gyarmatokkal rendelkeztek, hiszen a gyarmatrendszer felbomlása után jelentős számú külhoni állampolgár maradt ezekben a felszabadult államokban. Az Egyesült Királyságban igen különlegesen alakult ki a külhoni választójog. Nem sok olyan országot találunk, ahol ennyire sok az állampolgárságra rendkívüli mértékben hasonlító különleges státusz jött létre. Ez főleg az ország korábbi összetett birodalmi jellegével függ össze, valamint az azt megszüntető dekolonizációs folyamattal. Az országban a politika közösség tagjának csak a brit állampolgárok, a brit Nemzetközösség (Commonwealth), valamint Írország állampolgárai számítanak közvetlenül. A többi állampolgár csak akkor kerülhet politikailag aktív státuszba, ha megszerzik a brit állampolgárságot. Azonban még az írek és nemzetközösségi polgárok helyzete sem teljesen egyenlő a brit állampolgárokéval, hisz ha nem rendelkeznek rezidensi státusszal, ők sem szavazhatnak. Ezek alapján tehát a britek is fontosnak tartják, hogy állandó lakhellyel rendelkezzenek a szavazóik a szigetországban.

Mi történik azokkal a

britekkel, akik már nem rendelkeznek lakóhellyel az anyaország területén? Ők 15 évig megmaradnak a politikai közösség tagjaként az után is miután elvesztik állandó lakóhelyüket. Ezen időbeli korlátozást a népképviseletről szóló törvény (Representation of the People Act) vezette be 1985-től ám még rövidebb időtartamot írtak elő, amit 2000ben hosszabbítottak meg.6 Amint látjuk azonban ez az állapot csak ideiglenes. 15 évente meg kell újítaniuk a regisztrációjukat és csak azon választókerület jelöltjeire szavazhatnak, ahol nyilvántartásba vették őket. A választással érintett közjogi szervezet meglehetősen erős, hisz a parlamentáris kormányforma miatt a parlament a meghatározó közjogi szereplő. Ezek között a szavazatok (a helyben lakó és a külhoni brit állampolgároké) közt az állam nem tesz különbséget, mivel ezeknek a szavazatok súlya igen csekély a relatív többségen alapuló

6


Unióban. MTA Jogtudományi Intézet Budapest 2009. 29. o.

9

egyéni választókerületi rendszernek is köszönhetően. Ezek alapján láthatjuk hogy a britek a virtuális helybenlakás modeljét követik időbeli megszorítással.7 Írország sokáig ugyan lehetővé tette a külhoni szavazás intézményét, de csak meghatározott körökben (diplomatáknak, katonáknak, stb.).8 Napjainkban a külföldön élő írek csak a kétkamarás parlament felsőházába választhatnak tagot, így ők a felsőházi tagság modelljét követőik. A külhoni szavazatoknak a súlya azonban jelentéktelen mértékben befolyásolják a választások kimenetelét mivel, a felsőház politika szerepe kisebb, mint az alsóházé, s a választható szenátor sem képes jelentősen befolyásolni a parlamentet. Mivel viszont csak a felsőházba küldhetnek tagot a külhoni szavazók, a szavazatuk sem egyenlő a hazai állampolgárokéval. 9 Franciaországban a külhoni franciák jogosultak részt venni a választásokon, viszont kitételként jelenik meg náluk is a választási listára való feliratkozás. Ezen nyilvántartásba vett külhoni franciák maximum 12 szenátort delegálhatnak csak a felsőházba. A szenátorokat, akik képviselik a törvényhozásban a külhoni franciák érdekeit, közvetve, az általuk megválasztott Külföldi Franciák Felső Tanácsa ( Conseil Supérior des Francaias de l’Etanger) útján választják meg. E tanács, aminek a mindenkori külügyminiszter az elnöke, 150 taggal működik 1982 óta. Tagjai közül 21-et a külügyminiszter nevezi ki, a többit pedig a világszerte szétosztva elhelyezkedő 48 választási körzetben szavazzák meg a franciák.10 A választással érintett közjogi szervezet gyenge, a közvetetten választott francia szenátus szerepe elenyésző. A külhoni franciák által leadott szavazatok befolyása a választásokra nézve jelentéktelennek mondható, inkább csak szimbolikus jelentőséggel bír, hiszen a közvetetten választott, csekély súlyú szenátusban kb. 1-3%-nyi szenátort delegálhatnak ezek az állampolgárok. A szavazatok sem egyenlők hisz a külhoni

7

Választójog

a

Politika


2011.02.03.

13:05

–

Ténytár



Unióban. MTA Jogtudományi Intézet Budapest 2009. 26. o. 9

Választójog

a

Politika


2011.02.03.

13:05

–

Ténytár




10

állampolgárok nem vehetnek részt a képviselőházi szavazásokon, valamint az elnökválasztáson.11 A külföldön élő franciák választása azonban igen kényelmesnek tekinthető, hiszen elég postán elküldeniük a szavazatukat a tartózkodási országban lévő francia nagykövetségre, mely hitelesítés után továbbküldi azt az anyaországba.12 A német szabályozás alapjaiban nagymértékben hasonlít a brit szabályozásra, de pontosabb annál. Itt ugyanis a külhoni szavazásra felhatalmazott választópolgárok három kategóriáját különböztetik meg. Az első csoportba, ami számunkra nem is olyan fontos sorolhatók azok a német állampolgárok, akik köztisztviselőként, katonaként stb. tartózkodnak külföldön és onnan szavazhatnak. A másodikba azok, akik előzőleg legalább 3 hónapon át állandó lakosként megszakítás nélkül Németországban éltek, és akik 1949. május 23-a után az Európa Tanács valamelyik tagországában rendelkeznek állandó lakóhellyel. A harmadik csoportot pedig azok a külhoni németek alkotják, akik az Európa Tanács területén kívül élnek, és akik egykor a külföldre távozásukat megelőzőleg legalább 3 hónapon keresztül megszakítás nélkül Németország területén laktak állandó lakosként. A német modellben is megjelenik az időkorlátozás, hisz ha 25 évnél hosszabb ideig tartózkodnak külföldön, elveszítik németországi választójogukat.13 Portugáliában a listás parlamenti választásokon, a külhoni portugál állampolgárok 4 képviselőt küldenek az egykamarás parlamentbe. Ezt a 4 helyet is kettéosztották Európán kívüli és Európán belüli területekre, aminek köszönhetően egyenlőtlen a külhoni állampolgárok szavazati joga az anyaországéban élőkével szemben. A volt gyarmatokon az Európán kívül élő állampolgárok számát tekintve ugyan majdnem teljesen azonos, hisz létszámuk csekély mértékéhez a két delegált képviselő aránya megfelelő, viszont az Európán belül élő portugál állampolgárok jelentősen nagyobb létszámmal rendelkeznek, és ők is csak 2 képviselőt delegálhatnak, ami már egyenlőtlenséget teremt. A szavazatok befolyása sem mondható jelentősnek, hiszen a 240 fős parlamentbe a 4 delegált képviselő

11

Választójog

a

Politika


2011.02.03.

13:05

–

Ténytár


Gáli Csaba: A külföldön élő és a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok választójoga. Parlamenti

ösztöndíjasok 2002/2003. Parlamenti Módszertani Iroda, Bp. 2003. 13



11

aligha tudja befolyásolni a döntéshozatalt.14 A listás parlamenti választásokon kívül a külföldön élő portugálok a köztársaság elnöki választásokon is szavazhatnak.15 Olaszországban a 2000-ben végbemenő alkotmánymódosításnak köszönhetően nyílt lehetőségük a külhoni olasz állampolgároknak a szavazati jog gyakorlására mind a képviselőházi, mind a szenátusi választásokon.16A külföldön élő olasz választópolgárok 12 képviselőt és 6 szenátort küldhetnek a kétkamarás parlamentbe. A szavazatok egyenlőnek mondhatók a hazai állampolgárok szavazataival szemben. A választásokat is éppen ennek az egyenlőségnek köszönhetően, nagymértékben tudják befolyásolni.17 A 2006-ban rendezett választásokon 2,5 millió választójoggal rendelkező külhoni olasz közül 42% élt a szavazati jogával, amivel nagymértékben befolyásolta a szavazás eredményét.18 Ausztriában a külföldön élő osztrák állampolgároknak szintén fel kell vetetniük magukat egy település választói névjegyzékébe, amit 10 évente meg is kell ismételniük. Ezek után már mind a szövetségi, mind a tartományi választásokon rendelkeznek szavazati joggal. A szavazatok hatása a hazai politikai életre kevésbé van befolyással a csekély számú külhoni osztrák állampolgárok lélekszámát tekintve. A belföldön élő és a külföldön élő osztrák állampolgárok szavazata egyenlőnek mondható, hisz részt vehetnek a tartományi és a szövetségi választásokon is. Ausztria szintén a virtuális helyben lakás modelljét követi.19

1.3.

Közép- és Kelet-Európa

Közép- és Kelet-Európában elsősorban a határok huszadik századi átrendeződései miatt vált kérdésessé a szavazati jog kiterjesztése. Rengeteg egykori állampolgár került át az anyaország határain túlra. A kisebbségben élő nemzetiségek gyakran hihetetlen 14

Választójog

a

Politika


2011.02.03.

13:05

–

Ténytár




Uo. 27. o.

17

Választójog

a

politika szolgálatában.




Választójog

a

Politika


2011.02.03.

13:05

–

Ténytár

http://tenytar.hu/elemzes/valasztojog_a_politika_szolgalataban#.UVw3zjeWfnh

12

elnyomást, diszkriminációt voltak kénytelenek elviselni a többségi nemzet részéről, és az új

demokratikus

világban

védelmet,

érdekképviseletet

saját

összetartásuk

újraszervezésével valamint politikai képviseletük kiépítése mellett az anyaországtól is remélték, ami persze egykori hazájuk részéről is felmerült, ám ez nem egy helyen éles bel- és nemzetpolitikai vitákhoz vezetett. Lengyelországban a külhoni lengyel állampolgárok a listás parlamenti választásokon valamint az elnökválasztásokon egyaránt bármiféle korlátozás nélkül részt vehetnek. A Lengyel Köztársaság területileg illetékes konzulja regisztrálja a választópolgárt, aki ezután szavazatát a főváros egyik választókerületébe kialakított külföldi szavazókörben adhatja le. Ezt az eljárás csakis kérelemre indítja az állam.20 A külhoni lengyel állampolgárok is ugyan olyan szavazati joggal rendelkeznek, mint akik állandó lakhellyel rendelkeznek az anyaország területén. A szavazás kimenetelét is nagymértékben befolyásolhatják, hiszen jelentős számú lengyel él Európa különböző országaiban.21 Szlovákiában a külföldi élő szlovák honpolgárok szavazatait egységesen kezelik a többi, itthon leadott szavazatokkal. Eredetileg a külhoni szlovák állampolgároknak megjelenési kényszerhez volt kötve a választójoga, ami azt jelentette, hogy a szavazás napján útlevelükkel meg kellett jelenniük a Szlovák Köztársaság területén valamelyik szavazóhelyiségben ahol, felvették őket a választói névjegyzékbe és ezután ott adhatták le szavazataikat.22 Azonban nem volt könnyű minden külföldön élő szlovák állampolgár számára, hogy a szavazás napjára hazautazzon. A probléma megoldásaként az utóbbi években törvénymódosításokat hajtottak végbe, melynek eredményeként napjainkban a tartósan külföldön élő szlovák állampolgárok kérelem útján iratkozhatnak fel egy külön számukra vezetett nyilvántartásba, amit Pozsony egyik kerületében vezetnek, és csak postai úton szavazhatnak. Tehát a szavazás napján hiába tartózkodnak Szlovákia területén, szavazófülkékben már nem adhatják le voksaikat.23 A választások kimenetelét azonban Szlovákiában sem befolyásolja nagymértékben a meglehetősen alacsony

20

Gáli Csaba: A külföldön élő és a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok választójoga Parlamenti

ösztöndíjasok 2002/2003. 95. o. 21

Választójog

a

Politika


2011.02.03.

13:05

–

Ténytár



ösztöndíjasok 2002/2003. Parlamenti Módszertani Iroda, Bp. 2003. 95. o. 23


Unióban. MTA Jogtudományi Intézet Budapest 2009. 26-27. o.

13

létszámú külföldi szlovák állampolgárság. Habár az önkormányzati választásokon nem vehetnek részt, szavazataik mégis egyenlő súllyal bír az országos listás választásokon, akár egy hazai szlovák állampolgárnak.24 Csehország helyzete a külhoni állampolgárok szavazataival kapcsolatban szinte teljesen hasonlóan alakult, mint Szlovákiában. Az általuk alkalmazott modell annyiban tér el azonban, hogy napjainkban a tartósan külföldön élő cseh állampolgárok (akik élni kívánnak szavazati jogukkal) a befogadó állam külképviseletén íratkozhatnak fel egy külön listára, majd itt is adhatják le szavazataikat. A cseh és a szlovák modell lényege tehát, hogy nem kezelik külön a külföldről érkező állampolgárok szavazatait, hanem egységesként számlálják össze az anyaországban leadottakkal. Ennek a modellnek az alkalmazását viszont nagyban elősegíti, hogy mindkét országban listás választásokról van csak szó.25 Szlovéniában a külföldön élő szlovén állampolgárok ugyan rendelkeznek szavazati joggal az anyaországban, de a szigorú állampolgársági törvény miatt számuk és ez által a leadott szavazatok befolyása is igen alacsonynak mondható.

26

Az állam viszont az

állampolgárokra bízza annak döntését, hogy melyik választókerületben kívánnak szavazni, amennyiben korábban nem rendelkezett állandó lakóhellyel Szlovénia területén és valamely szülőjének korábbi lakóhelyét sem lehet kideríteni. Ha viszont ezek az adatok ismertek csak abban a választókerületben lehetnek választók.27 Az összes elemzett közép- és kelet-európai ország közül a legjobban talán Horvátország oldotta meg a külföldön élő állampolgárok szavazataival kapcsolatos problémákat. Ez talán annak is köszönhető, hogy 1990-es évek folyamán rengeteg állampolgár emigrált az országból és Hercegovina területén is jelentős számú horvát állampolgárral kell számolni. A választásokon a külhoni állampolgárok a 10 választókerület egyikét alkotják, ezáltal a 140 fős parlamentbe 14 teljes jogú képviselőt delegálhatnak. A szavazatok is nagyjából egyenlőnek tekinthetők, hiszen számukat

24

Választójog

a

Politika


2011.02.03.

13:05

–

Ténytár


Halász Iván: Állampolgárság, migráció és integráció. A modern politikai közösségek dilemmái az

Európai Unióban. MTA Jogtudományi Intézet Budapest 2009. 26-27. o. 26

Választójog

a

Politika


2011.02.03.

13:05

–

Ténytár



ösztöndíjasok 2002/2003. Parlamenti Módszertani Iroda, Bp. 2003. 95. o.

14

tekintve körülbelül arányos számú képviselőt küldhetnek a parlamentbe, valamint az elnökválasztásokon is teljes mértékű szavazati joggal vehetnek részt. Emiatt azonban befolyásuk is jelentős e szavazatoknak a hazai politikai életre.28 Szerbiában a választásokon azok a külföldön élő szerb állampolgárok vehetnek részt, akik korábban éltek vagy akiknek bármely szülője élt Szerbia területén és ez után az utolsó ismert szerbiai lakcím után veszik fel őket a választói névjegyzékbe. Emiatt viszont a külföldi szavazatok nem igazán vannak nagy befolyással a választások eredményére, hisz a korábbi szerbiai lakóhely elég kemény kikötésnek számít, és így sok olyan állampolgár is elveszítette szavazati jogát, akik a határmódosítások következtében egy másik országhoz kerültek át területileg. Azoknak a szavazatai, akik a szigorú kitételnek mégis megfelelnek, egyenlőnek tekinthető a hazai szerb állampolgárokéval.29 Romániában a választási törvény lehetőséget biztosít mind a tartósan külföldön élő mind az átmenetileg külföldön tartózkodó állampolgárok számára a szavazati joguk gyakorlására. Azok az állampolgárok, akik kizárólag csak külföldi lakóhellyel rendelkeznek, kérhetik felvételüket a választási névjegyzékbe, vagy a szüleik korábbi lakóhelye szerinti településen, vagy pedig ha rendelkeztek korábban állandó romániai lakcímmel az a szerinti településen.30 A külhoni állampolgárok, akik nem rendelkeznek állandó lakhellyel az állam területén 4 képviselőt és 2 szenátort delegálhatnak a törvényhozásban. A befolyásuk a szenátusban és a képviselőházban elenyésző, hiszen csak 2-%-nyi tag képviselheti érdekeiket, viszont annál nagyobb a súlyúk az elnökválasztásokon ezeknek a külföldi voksoknak. Így viszont a szavazatok sem tekinthetők egyenlőnek a határokon túl élő és a határokon belül élő állampolgárokra nézve.31 Moldova a viharos történelmi és politikai múltja ellenére is talált megoldást a külhoniak szavazatait tekintve. A jelentős számú Románia területén élő moldovai és román–moldovai kettős állampolgárok miatt is mindenképpen fontos politikai döntés volt az államra nézve a szavazati jog kiterjesztése. Az állam alapvetően nem támaszt szigorú feltételeket a külföldön élő állampolgárok választójogához. Ezek a szavazók szabadon dönthetik el, hogy mely szavazókörben kívánnak szavazni, s az önkormányzati 28

Választójog

a

Politika


2011.02.03.

13:05

–

Ténytár


Uo. Gáli Csaba: A külföldön élő és a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok választójoga. Parlamenti ösztöndíjasok 2002/2003. Parlamenti Módszertani Iroda, Bp. 2003. 95. o. 31 Választójog a Politika szolgálatában-ténytár. 2011.02.03. 13:05 – Ténytár http://tenytar.hu/elemzes/valasztojog_a_politika_szolgalataban#.UVw3zjeWfnh 30

15

választásokat leszámítva, mind a törvényhozási, mind az elnökválasztásokon részt vehetnek. A szavazatok súlya is jelentősnek mondható éppen a jelentős számú külhoni állampolgár miatt.32 Ennyi ország között azonban akadnak kivételek is, akik nem szívesen terjesztik ki a választásra jogosultjaik körét oly mértékben, mint az előző országok. Ilyen kivételnek számít Ukrajna, aki szigorúan ukrán lakóhely meglétéhez köti a választásokon való részvétel követelményét. Az említett kikötés miatt viszont egyáltalán nem befolyásolják a külhoni ukránok szavazatai a választásokat, hisz elenyész azok száma, akik rendelkeznek lakóhellyel az ország területén.33 A fenti elemzésből kiderül, hogy a körülöttünk lévő országok Ukrajna kivételével, és számos nyugat európai ország is mind találtak valamilyen megoldást a határaikon túl élő állampolgáraik választójogával kapcsolatban. Egyes országokban szinte teljesen megegyező jogokkal vehetnek részt ezek az állampolgárok a szavazásokon, mint az anyaországban élők. Megint máshol szinte csak szimbolikus jelentőséggel bírnak ezek a szavazatok.

32

Választójog

a

Politika


2011.02.03.

13:05

–

Ténytár


Uo.

16

2. Magyarok a nagyvilágban Határon túli magyarok. Sokaknak e mondat hallatán először csak a szlovákiai, erdélyi és vajdasági diaszpórában élő magyarság jut eszükbe. Pedig lássuk be, akárhova megyünk a világon, mindenhol találkozhatunk kisebb-nagyobb magyar közösséggel. Az, hogy ennyire szétszórva az egész világon fellelhetők magyarok, köszönhető a múltban bekövetkező történelmi eseményeknek, valamint a napjainkban bekövetkező elsősorban a megélhetés érdekében történő migrációnak. Fontos megvizsgálnunk azonban, hogy kiket is tekinthetünk külhoninak. Országonként eltérő szabályozás alakult ki a tekintetben, hogy a külföldön élő állampolgároknak mekkora beleszólási jogot ad egy állam a politikai életébe attól függően, hogy milyen státuszban él vagy tartózkodik egy másik állam területén az adott polgár. A következőkben azt vizsgálom meg, hogy milyen formáit különböztethetjük meg a

külhoni

állampolgárságnak,

és

megpróbálom

ezt

levetíteni

Magyarország

szempontjából is.

2.1.

Kiket tekinthetünk külhoninak?

Ezen kérdést, mint már fentebb kifejtettük a Velencei Bizottság is átfogó vizsgálat alá vetette. Ennek eredményeképp 2011-ben megszületett egy jelentés, amelyben három kategóriáját különbözteti meg a külhoni szavazóknak: -

azok a szavazók, akik a szavazás napján külföldön tartózkodnak. Például személyes vagy üzleti ügyekben

-

akik tanulmányi, munkavállalói stb. okokból ideiglenesen, de huzamosabb ideig külföldön tartózkodnak

-

akik már hosszabb ideje külföldön élnek, ott állandó lakóhellyel rendelkeznek, és talán kettős állampolgársággal is rendelkeznek. E pont a Mensura Transylvanica politikai elemzőcsoport szerint még további három alkategóriára bontható: a) a kivándorlások nyomán létrejövő diaszpórák (pl. Amerikába kivándorló olaszok) b) a gyarmatbirodalmak felbomlása során újonnan kialakuló, független államokban maradó egykori birodalmi állampolgárok (pl. portugálok)

17

c) nemzeti szállásterületek egyes részeinek elvesztésével kisebbségbe kerülő egykori állampolgárok (pl. magyarok) Bár általánosságban elmondható, hogy azon államok, melyek lehetővé teszik a külhoni szavazás intézményét, nem tesznek különbséget a Velencei Bizottság jelentésében kifejtett három fő kategória között. Mégis találunk példát olyan országokra, melyek csak az ideiglenesen külföldön tartózkodó polgáraik számára biztosítják a külhoni szavazást (Liechtenstein, Bosznia-Hercegovina). A leginkább a harmadik pontban említett tartósan, állandó külföldi lakóhellyel rendelkező kettős állampolgárok osztják meg az államok véleményét. A Velencei Bizottság jelentése szerint a legfőbb kifogás e harmadik kategóriába sorolt állampolgárok választójogával kapcsolatban az, hogy kevésbé érintettek és érdekeltek az anyaországban történő napi politikai helyzettel kapcsolatban. Amellett aránytalanul nagy az összes leadott szavazaton belül a külhoni szavazatok aránya ahhoz képest, hogy a parlamenti döntéshozóknak mekkora a befolyásuk a külhoniak életére.34 Mielőtt megvizsgálnánk, hogy kiket is tekinthetünk külhoninak fontos különbséget tenni a külföldön tartózkodó, és a külföldön élő állampolgárok között. Külhoninak azokat tekinthetjük, akik tartósan külföldön élnek és nem rendelkeznek Magyarországon állandó lakóhellyel. Nem sorolhatók közéjük azok az állampolgárok, akiknek Magyarországon van érvényes lakcíme, de rövidebb vagy hosszabb ideig külföldön tartózkodnak. Számukra ugyanis az állam eddig is biztosított lehetőséget arra, hogy külképviseleteken szavazzanak. Magyarország viszonylatában tekintve a dolgot én két fő csoportba sorolnám a külhoni magyarokat: -

Az első csoportba, ami a dolgozat témájára nézve fontos azon magyarokat sorolnám, akik a történelmi események hatására szakadtak el az anyaországtól, amelyen belül a mi szempontunkból tekintve még 3 alkategóriát lehet felsorolni: a) a Trianoni Szerződés hatására végbemenő határmódosítások során a nemzeti szállásterületek egyes elvesztésével kisebbségi sorba kerülő magyarok b) a népességmozgások hatása (pl. lakosságcsere-egyezmények, kitelepítés) c) 1956-os forradalmat követő emigrálások

-

A második csoport azon emberek csoportja, akik a mai gazdasági helyzet hatására hagyják el az országot és a jobb megélhetés reményében telepednek le egy idegen

34

A határon túli magyarok választójoga a Velencei Bizottság jelentésének tükrében 2011. december 21.

http://mensura.ro/iras/a_hataron_tuli_magyarok_valasztojoga_a_velencei_bizottsag_jelentesenek_tukreben

18

ország területén akár ideiglenesen vagy akár hosszú távra. Ide sorolhatók még a diplomaták és a tanulmányaikat külföldön folytató diákok is. Ezt a csoportot viszont a dolgozat fő témáját tekintve nem vetjük vizsgálat alá. Az első csoportban felsorolt polgárok számára segítséget jelentett, hogy a Magyar állampolgárságról szóló 1993. LV. számú törvény 2010. évi XLIV. tv-el való módosítása során bevezette a kedvezményes honosítást. Ez a rendelkezés számos a határainkon túl élő magyar számára biztosít lehetőséget arra, hogy állampolgársághoz és ezáltal szavazati joghoz jussanak hazánkban.35 A sajátos magyar helyzetet tekintve a fő kifogást talán nem is a határaink mentén élő magyar diaszpórával szemben emelhetünk. Ők még erősen őrzik a közös múlt hagyományait és az anyaországgal is szorosabb viszonyt ápolnak. Ennek köszönhetően talán jobban érdeklődnek a napi politikai események iránt is. A fő gondot inkább a második világháború óta vagy az 1956-ban emigráltak jelentik, akik nem veszítették el állampolgárságukat,

sőt

továbbörökítették

azt

leszármazottaikra.

„A

legutóbbi

népszámlálási adatok alapján 2000-ben az Amerikai Egyesült Államokban mintegy 1,5 millióan (2010-ben nem kérdeztek rá a származásra), 2006-ban Kanadában 315 ezren, Ausztráliában pedig 67 ezren vallották magyar származásúnak magukat. A LatinAmerikában élő magyarok számára vonatkozóan 33 ezertől 133 ezer főig a legkülönbözőbb becslésekkel találkozhatunk, és az Izraelben élők száma is elérheti a százezret. A Kárpát-medencén kívüli európai országokban pedig mintegy 290-350 ezer magyar él. Ők persze nem feltétlenül mind magyar állampolgárok, a bizonytalanság épp abból adódik, hogy a magyar állam semmilyen adattal nem rendelkezik a diaszpórában élő állampolgárainak lélekszámáról”36 A gondot elsősorban az jelenti, ami talán a földrajzi távolságnak is betudható, hogy ezen emberek szinte teljesen elszakadtak gyökereiktől, nem őrzik a hagyományokat, sőt sokak még a saját anyanyelvüket is elfelejtették már, s nem ápolnak aktív kapcsolatot egykori hazájukkal. Így talán a napi politikai események sincsenek tisztában. Halász Iván szerint a nyugati magyarság nehezen aktivizálható, és még az sem biztos, hogy egyáltalán kérnek

35 36

1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról 4.§ Juhász

Attila-László

Róbert:

Félúton

a

választási

reform.

2012.04.19.

13.

o.

http://www.valasztasirendszer.hu/wp-content/uploads/PCFES_ConferencePaper_FelutonAValasztasiReform_120417.pdf

19

majd igazolást az állampolgárságukról. Ezek alapján a szakértők alig tízezernyi szavazatokkal számolnak a nyugati magyarság körökből.37

37

A határon túli magyarok választójoga a Velencei Bizottság jelentésének tükrében 2011. december 21.


20

3. Szavazati jog a határon túliak számára A rendszerváltás óta vitatott téma hazánkban, hogy adjunk e választójogot a határon túl élő magyar állampolgárok számára.1990 óta hat kormányváltás volt az országunkban ám ez idő alatt sem sikerült érdemi döntést hozni ezzel kapcsolatban. Egészen mostanáig, amikor is a 2011. évi CCIII. törvény elfogadásával az Országgyűlés lehetőséget biztosít, a határon túli állampolgárság számára a választásokon való részvételre, s a szavazás feltételét nem köti magyarországi állandó lakóhely meglétéhez.

3.1.

A szavazati jog kiterjesztésének előnyei és hátrányai

A külhoniak választójoga rendkívüli módon megosztja a társadalmat. Sokan vannak, akik időszerű lépésnek tartják ezt a döntést, és sokak még mindig szkeptikusak aziránt, hogy adhatunk-e ekkora beleszólási jogot olyanok kezébe, akik nincsenek közvetlenül birtokában friss belpolitikai információknak. A továbbiakban a külhoni állampolgárok szavazati jogának előnyeit és hátrányait szeretném bemutatni. A köztudatban igen negatív kép él ezzel az országgyűlési döntéssel kapcsolatban, főleg amiatt, hogy igen kevés információnk van a témával kapcsolatban és abból a kevésből is szinte csak a negatívum jut el a hazai választópolgárokhoz. A legfőbb ellenérvként talán azt lehetne felhozni, hogy mért akarnánk olyanoknak is beleszólást adni a hazai politikai életbe, akik nem élnek az ország területén, és nem ők viselik majd a döntésük következményét. Ami miatt a hátrányok közé sorolnám azaz, hogy tényleg nagyon nehéz ezen indokra pozitív ellenérvet találni. A választójog komoly felelősség, nem bánhatunk vele felelőtlenül, hisz e döntésünkön múlik, hogy kik képviselik érdekeinket az Országgyűlésben, és e képviseleten keresztül veszünk részt az ország közügyeinek intézésében. Nem mindegy tehát, hogy adunk e választójogot azoknak, akik nincsenek oly mértékben kitéve a politikai csatározásoknak, mint az országban lévő állampolgárok. 38 Ellenérvként említhető az is, hogy a következő választásokon a pártok nagyobb hangsúlyt fektetnek majd a külhoni választók megnyerésére, mint a hazai szavazókéra. Ezzel jelentősen csökkenhet a belföldön szavazók aránya, és még a kampányolás költségeit

38

Választójog

a

politika

szolgálatában.

2011.

február

3.

13:05

–

Ténytár

http://tenytar.hu/elemzes/valasztojog_a_politika_szolgalataban#.UWQnCTeWfnh

21

is nagymértékben megnöveli. Azonban azt is figyelembe kell vennünk, hogy a hazai választói aktivitás az elmúlt választások alatt egyre csökkenő tendenciát mutat. Sok országban

a

kormányok

pont

e

hiány

kiküszöböléseként

adnak

a

külhoni

állampolgáraiknak szavazati jogot, így kiegészítve a belföldi szavazatok számát. A feltételezések alapján azonban a pártoknak nem valószínű, hogy lesz elég pénzük és aktivitásuk, hogy főleg a világ számos pontján, szétszórva élő határon túliak körében kampányoljanak. A számítások szerint e voksok valószínűleg csekély befolyással lesznek az anyaországi belpolitikára, így a pártoknak nem áll érdekében nagy figyelmet fordítani e választókra.39 Természetesen ellenérvként hozható fel a befolyásolás lehetősége is. Hisz, kívülről nem mindig látjuk reálisan a dolgokat. Ezáltal a külhoniakkal könnyebben elhitethetők olyan dolgok is, amit ha ismernek, nem biztos, hogy választanának. Felmerülhet ezen kívül annak esélye is, hogy a már leadott szavazatok könnyebben manipulálhatók, mint az itthon leadottak, hiszen nehezebb a szavazat útjának nyomon követhetősége és tisztaságának ellenőrzése is. Ennek megszervezése még plusz terhet is jelent az államra nézve, mind anyagilag mind pedig szervezés tekintetében. 40 Az a feltevés, miszerint az információhiány miatt is nehezebb a választásuk a politikai kérdésekben e szavazóknak, ott veszti érvényét, hogy a mai internetalapú világunkban már bármiről naprakész információt szerezhetünk. Így a külhoniak akár napi kapcsolatban is lehetnek az anyaországgal. Ezt az állítást azonban nem vetíthetjük le az összes korosztályra és társadalmi osztályra nézve, manapság azonban megfigyelhető, hogy már a legtöbb háztartás rendelkezik Internet hozzáféréssel, és az idősebbek körében is egyre jobban terjed az internethasználat. Negatívumként sorolható fel az anyaország kapcsolata a külhoniakkal. Nem táplálunk ugyanis olyan szoros kapcsolatot ezen állampolgárokkal, mint talán kellene, bár hatalmas előre lépést jelent a kapcsolat számára a választójog megadása. Ez viszont egy újabb problémát von maga után. Jelen esetben azt, hogy ezáltal romlik a fogadó ország és az ott élő külhoni állampolgárok kapcsolata. Nem feltétlenül kell ugyanis eltűrnie egy államnak, 39

Juhász

Attila-László

Róbert:

Félúton

a

választási

reform.

2012.04.19.

18.

o.

http://www.valasztasirendszer.hu/wp-content/uploads/PCFES_ConferencePaper_FelutonAValasztasiReform_120417.pdf 40

László

Róbert:

Titkos

névjegyzékkel

nincs

tiszta

választás.

2013.03.20.

http://www.valasztasirendszer.hu/?p=1941763

22

hogy a határain belül egy másik állam szavazást folytasson le. Remek példa erre Svájc, amely 1989 előtt megtiltotta, hogy az ország területén a külföldiek szavazhassanak, valamint hogy egy másik állam szavazást rendezzen.41 A mi esetünkkel ez Szlovákiával és Ukrajnával kapcsolatban jelent gondolt. Ezen országokban, aki felveszi egy másik állam állampolgárságát, az elveszíti addigi szlovák vagy ukrán állampolgárságát. Ennek hatására azonban sokan nem mernek majd élni a könnyített honosítással, és így viszont szavazati jogot sem szerezhetnek hazánkban. Attól sem kell tartanunk, hogy a határon túl dől majd el 2014-ben a kormányalakítás sorsa, hisz kisebbségkutatók szerint legfeljebb 600 ezren élnek majd választójogukkal, ami a hazai választóarányhoz képest elenyésző.42 Ami mellette szóló érvként felhozható azaz, hogy a magyarság közelebb kerül egymáshoz. Fontos, hogy összetartó társadalmunk legyen, és olyanoknak is esélyt adjunk az ország belpolitikai életének alakításában, akik elszakadva élnek a hazától. Érvként szól mellette az is, hogy mint számos ország példája mutatja ezeknek a szavazatoknak legtöbbször igen kicsi a befolyásuk a hazai választásokra. Ami még fontos lehet, hogy ezek az állampolgárok sokszor nagymértékű befolyást gyakorolhatnak a hazai gazdaságra az általuk haza utalt pénzösszegekkel. A következő számok jelzik: hogy míg a külföldön dolgozó honfitársaktól a családtagoknak az átutalások formájában hazaküldött pénz 1980-ban 17,7 milliárd amerikai dollárt tett ki, addig 1990ben ez már 30,6 milliárd dollár volt, 2002-ben pedig ezen összeg már 80 milliárd körül mozgott. Ezek alapján az adatok alapján pedig nem állíthatjuk, hogy egyáltalán nem járulnak hozzá az ország bevételeihez.43 A másik indok sz ellen hogy ne adjunk nekik szavazati jogot azaz hogy sokak nem önként hagyták el az őshazájuk. Sokak rendkívül szoros kapcsolatot ápolnak ennek ellenére is az anyaországgal. Rengetegen vannak, akiknek rokonaik az országban élnek, így azt is tudhatják, hogy éppen milyen az aktuális politikai helyzet.

41



Juhász

Attila-László

Róbert:

Félúton

a

választási

reform.

2012.04.19.

17.

o.




23

Arra választ adni, hogy mi lett volna az állam által legmegfelelőbb megoldás azzal kapcsolatban, hogy hogyan is oldjuk meg a következő választási időszakban a külhoniak választójogát. Nagyon nehéz, hisz országunkban a következő választási időszak lesz az első, mikor szavazhatnak a külhoniak is. A 2014-es választások után tudunk majd következtetéseket levonni arra nézve, hogy min kell még alakítanunk a külhoniak szavazásával kapcsolatban. Az biztos azonban, hogy mindig lesznek olyanok, akik úgy érzik, hogy csorbulnak érdekeik, de ha megnézzük, hogy számos európai ország milyen remekül oldotta meg e problémát, talán bizakodóbban nézhetünk a 2014-es választások elé.

3.2.

Egy vagy két szavazat? - Egyenlőtlenségek az új választójogi törvényben

Az előző pontban már említettük problémaként azt, hogy a 2011. évi CCIII. számú törvény 12§ 3. pontjának rendelkezései alapján a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgár csak pártlistára szavazhat. Vagyis egyéni képviselőre nem adhatják le voksaikat. Tehát tulajdonképpen csak egy szavazattal rendelkeznének. Ez főképp azon külhoniakat érintené, akik egyáltalán nem rendelkeznek állandó belföldi lakcímmel. A továbbiakban azt vizsgálom meg, miként ütközik e rendelkezés a különféle jogi dokumentumokban rögzített elvekkel. Ami még az elején problémát okozott a jogalkotóknak azaz, hogy még a saját Alkotmányunkkal is ellentétes volt e rendelkezés, hisz az 1949. évi XX. törvény 71. § (1) bekezdése kimondta az egyenlő választójog elvét. Az Alkotmánybíróság ezt igen szigorúan értelmezte, miszerint: a szavazat egyenértékűségének követelménye abszolút; az Alkotmányból következő „egy ember – egy szavazat” elvének érvényesülése semmilyen indokból, még más alapjog biztosítása érdekében sem korlátozható. Ez a probléma viszont megoldódott, hiszen 2011. december 31-én a régi Alkotmányunkat felváltotta az új Alaptörvényünk, amelyben már orvoslásra került ez a probléma.44 A 2012. január 1-jén hatályba lépő Alaptörvényünkben nekünk a XXIII. cikk (4) bekezdés és a 2. cikk jelentős. A 2. cikk ugyanis előírja a választójog egyenlőségét, amely éppúgy tiltaná, hogy bárki egy szavazattal rendelkezzen majd, mint a régi Alkotmányunk,

44

Jakab András: a külföldön élő magyar állampolgárok választójoga egyenlőségének kérdése a választási

törvény koncepciójában 2011.11.08. 2.o. http://www.valasztasirendszer.hu/wpcontent/uploads/JakabAndras_AKulfoldonEloMagyarAllampolgarokVal asztojoga.pdf

24

csakhogy az alkotmányozó (előre gondolva e problémára) egy kivételszabályt fogalmazott meg a XXIII. cikk (4) bekezdésében, amely szerint. „Sarkalatos törvény a választójogot vagy

annak

teljességét

magyarországi

lakóhelyhez,

a

választhatóságot

további

feltételekhez kötheti.”45 Ez valamilyen szinten tehát jelentheti azt is, hogy a külhon magyarok akár kizárhatóak is lehetnének a választásokról a 2. cikk alapján, másrészt viszont jelenti, hogy akár egy szavazattal is rendelkezhetnek. Az Alaptörvénynek tehát nem mond ellent az új választójogi rendelkezésünk.46 Habár az új Alaptörvénnyel már nem ellentétes e rendelkezés, ám vannak olyan nemzetközi emberi jogi egyezmények, melyek Magyarország vonatkozásában is érvényesek és melyeknek az egyenlő választójogról rendelkező részeit sérti. „A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, amit az 1976. évi 8. tvr. hirdetett ki, a 25. cikk b pontjában írja elő a választójog egyenlőségének elvét. Ez azonban elsősorban a névleges értékre vonatkozik (numerical value) és nem az eredményértékre (effect), vagyis egyaránt elfogadható a többségi választási és az arányos választási rendszer is. Ha azonban egyeseknek névlegesen is több vagy névlegesen is kevesebb szavazata van, mint másoknak (akármilyen okból is), az már sértené az Egyezségokmányt. Márpedig a Koncepció névlegesen is kevesebb szavazatot biztosít a határon túliaknak, vagyis ez a megoldás sérti az Egyezségokmányt. Tehát ha a mostani Koncepciónak megfelelő választási törvény keletkezne, az valószínűleg kínos magyarázkodásra fogja majd kényszeríteni Magyarországot az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága előtt.” „Nemcsak az ENSZ emberi jogi egyezményei szempontjából problémás az elképzelés, hanem az európai rendszerben is. A strasbourgi joggyakorlat szerint ugyanis az Emberi Jogok Európai Egyezménye 1. kiegészítő jegyzőkönyvének 3. cikke közvetve előírja a választójog egyenlőségét (noha ez kifejezetten így nem szerepel a szövegben). Az ettől való eltérést a nemzeti kisebbségek védelme érdekében tartotta elfogadhatónak az Emberi Jogok Európai Bizottsága (nemzeti kisebbségek pozitív diszkriminációja). Az is megengedhető az Egyezmény szerint, ha általában véve (hazai) lakóhelyhez kötik a választójog gyakorlását, vagyis nem kötelező a külföldön élő állampolgároknak azt

45 46

Magyarország Alaptörvénye XXIII. cikk (4.) bekezdés Jakab András: a külföldön élő magyar állampolgárok választójoga egyenlőségének kérdése a választási

törvény koncepciójában 2011.11.08.2.o. http://www.valasztasirendszer.hu/wpcontent/uploads/JakabAndras_AKulfoldonEloMagyarAllampolgarokVal asztojoga.pdf

25

megadni. Olyan megoldás azonban nem lehetséges, hogy fél szavazatot adunk, ez ugyanis egyezménysértő lenne.”47 Tehát az Országgyűlés azon döntése, hogy csak listára voksolhassanak a külhoniak, két nemzetközi egyezménynek is sért. A törvényhozónak lehetősége van arra, hogy ne adja meg a választójogot a külföldön élő választópolgároknak, és lehetősége van arra is, hogy megadja. Ha azonban megadja, akkor a teljes választójogot meg kell adnia. Azt hogy kevesebb szavazattal rendelkezzen, egy állampolgár egy másiknál nem ismerik el ezen egyezmények. Az, hogy az országok mennyire terjesztik ki a választójogot, tehát hogy kik szavazhassanak vagy, hogy éppen hány éves kortól, azaz állam saját belső politikai döntése. Ha azonban egy állampolgár megkapja azt, akkor csak egész választójogot kaphat, felet nem.48 Az országokban, ahol engedélyezik a választójogot a külföldön élőknek, ott vagy teljesen egységesen besorolják őket a hazai választási rendszerbe vagy pedig egy előre meghatározott, jellemzően fővárosi választókerületben beosztva őket, vagy külön képviselő kerület kialakításával valósítják meg, hogy ugyan annyi joggal éljenek a szavazati jogukkal, mint az otthoni választók. Féloldalas megoldás azonban sehol sincs, hogy egy vegyes választási rendszerben a honi listára szavazhatnak ugyan, de a honiakkal ellentétben egyéni képviselőjük már ne lenne. A magyar törvényhozónak tehát végre el kellene döntenie, hogy megadja-e a szavazati jogot, de ekkor egy teljes szavazati jogot biztosítót vagy pedig nem. Mert a jelen helyzet az hogy dacol a nemzetközi joggal és a választás egyenlőségének elvével és csak fél szavazatot biztosít a külhoniak számára nem lehet megoldási lehetőség. 49

47

Jakab András: a külföldön élő magyar állampolgárok választójoga egyenlőségének kérdése a választási

törvény koncepciójában 2011.11.08.

2.o.

http://www.valasztasirendszer.hu/wpcontent/uploads/JakabAndras_AKulfoldonEloMagyarAllampolgarokVal asztojoga.pdf 48

Uo. 2. o.

49

Jakab András: a külföldön élő magyar állampolgárok választójoga egyenlőségének kérdése a választási törvény koncepciójában 2011.11.08. 2. o. http://www.valasztasirendszer.hu/wpcontent/uploads/JakabAndras_AKulfoldonEloMagyarAllampolgarokVal asztojoga.pdf

26

3.3.

Szavazatok súlya – Mennyit ér egy határon túli szavazat?

Azon emberek, akik az új választójogi rendelkezések ellen tiltakoznak, főleg amellett érvelnek, hogy nagymértékben befolyásolja majd a szavazás kimenetelét a külhoni voksok aránya s ez által nem tisztán azok akarata érvényesül, akik az anyaország területén élnek. Bár még bizonytalan, hogy mennyire befolyásolhatják majd a külföldön élő magyar állampolgárok szavazatai a választásokat, hisz erről pontos adatokat majd csak a 2014-ben lezajlott választások után tudunk meg, azonban a kormány döntése alapján és a többi ország viszonylatában, akik alkalmazzák ezen intézményt, levonhatók bizonyos következtetések arra nézve miként fogják befolyásolni a választásokat az ilyen külhoni voksok. A törvényhozók döntése szerint a határainkon túl élő magyar állampolgárok csak listás ágon adhatják le szavazataikat, egyéni képviselőt csak a magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgárok küldhetnek majd az Országgyűlésbe. Ennek hatására a tervezett 199 mandátumból 106-ra egyáltalán nem lesznek befolyással, azonban még e 93 mandátumnak sem biztos a sorsa hiszen a szavazás során azt is figyelembe kell majd venni hogy lesz e olyan kisebbségi lista amely kedvezményre jogosít. „Kovács László Imre egy írásában a 13 bejegyzett nemzetiség kedvezményes mandátum-szerzési esélyeit vizsgálja, és arra a következtetésre jut, hogy legfeljebb a cigány kisebbség nyerhet ilyet.”50 Ennek tükrében tehát vagy csak 92, de legjobb esetben is csak 93 mandátumot tudnak majd szétosztani listás ágon. A szavazás során mind a külföldről, mind a hazánkban leadott szavazatokat összeadják, egységesen kezelve majd meghúzzák az 5 %-os küszöböt. „Az ezt megugró pártok egyéni ágról származó töredékszavazatait hozzáadják a listás voksokhoz (a vesztes jelöltekre leadott szavazatok mellett részben a győztesek által begyűjtött voksok is újrahasznosulnak), és az így kapott értékek arányában osztják ki a listás mandátumokat a d’Hondt-mátrix segítségével.”51 A szavazatok mandátumokká alakításának modelljét a következő ábra szemlélteti:

50

Juhász Attila-László Róbert: Félúton a választási http://www.valasztasirendszer.hu/wp-content/uploads/PCFES_ConferencePaper_FelutonAValasztasiReform_120417.pdf 51

Juhász Attila-László Róbert: Félúton a választási http://www.valasztasirendszer.hu/wp-content/uploads/PCFES_ConferencePaper_FelutonAValasztasiReform_120417.pdf

reform

reform

16.

17.

o.

o.

2012.04.19.

2012.04.19.

27

1. ábra: A szavazatok mandátumokká alakításának modellje az új választójogi törvény szerint (a nyilak eltérő vastagsága a különböző ágakról származó szavazatok várható súlyát érzékelteti)

Forrás:Juhász Attila-László Róbert: Félúton a választási reform 17. o. http://www.valasztasirendszer.hu/wpcontent/uploads/PC-FES_ConferencePaper_FelutonAValasztasiReform_120417.pdf

„A három különböző ágról származó szavazatok súlyát érzékelteti, hogy 60%-os magyarországi részvétel mellett körülbelül 5 millió belföldi szavazatra, az erőviszonyoktól függően 2-3 millió töredékszavazatra, és néhány százezer külhoni voksra számíthatunk. Ha tehát kiugróan nagy számban, akár 700-800 ezres nagyságrendben érkeznének szavazatok a határon túlról, akkor is alig tennék ki a listás ágon hasznosuló voksok egytizedét. A fentiek alapján reálisabb azonban 300-600 ezer közötti külhoni vokssal kalkulálni. Nem csak a külhoni szavazatok száma, hanem a pártok közötti eloszlása is jelentősen meghatározza azok súlyát. Abban az esetben, ha határon innen és túl, hasonló arányban oszlanak meg a voksok a pártok között, akár az is elképzelhető, hogy ugyanazt a mandátumarányt kapnánk a külhoni voksok beszámítása és kihagyása esetén is. Kisebb eltérések esetén 1-3 mandátum sorsát befolyásolhatják a határon túlról érkező szavazatok. Abban az esetben viszont, ha szélsőségesen másképp szavaznak határon innen is és túl (ahonnan ráadásul jelentős számú szavazat érkezik), akár 4-6 mandátum is más pártokhoz kerülhet. Szélsőséges eset alatt olyan helyzetet kell érteni, amikor például határon innen baloldali pártok kapnak szignifikánsan több voksot, míg a határon túlról szinte kizárólag jobboldali pártokra érkeznek voksok, 400-600 ezres nagyságrendben. A külhoni voksok

28

tehát minden bizonnyal az összes mandátum legfeljebb 3 százalékára gyakorolhatnak bármilyen hatást.”52 Azokban az országokban, amelyek már régóta biztosítják a külföldön élő állampolgáraik számára a szavazást eltérően alakul, hogy mennyire erős az általuk leadott voks. 53 2. ábra: A külhoni szavazók befolyása a választások eredményére

Forrás: Választójog a politika szolgálatában. 2011. február 3. http://tenytar.hu/elemzes/valasztojog_a_politika_szolgalataban#.UVw3zjeWfnh

A fenti ábrán láthatjuk, hogy a legtöbb országban általában csekély az ilyen szavazatok befolyása az anyaország demokratikus döntéshozó testületeire. A legtöbb esetben ez azért van, mert viszonylag jelentéktelen létszámban élnek ilyen állampolgárok az anyaországon kívül, ilyen országok az ábra bal felső oszlopában felsorolt országok, vagy pedig abból

52

Juhász

Attila-László

Róbert:

Félúton

a

választási

reform

16.

o.

2012.04.19.


Kerék-Bárczy Szabolcs: Kettős állampolgárság és szavazati jog – nemzeti egység és (párt)politikai

törésvonalak

2011.08.29.

http://www.valasztasirendszer.hu/wp-

content/uploads/SZRI_Kettos_allampolgarsag_szavazati_jog_2011_08.pdf

29

kifolyólag, hogy az intézmény, amelyre szavazhatnak, csekély befolyással bír, mint például Franciaországban és Írországban. 54 Ritkábban bár találunk arra is példát Kelet- és Közép-Európában, hogy a külföldi állampolgárok szavazataikkal sokszor döntően nagy befolyással vannak a jelentős felhatalmazással rendelkező választott testület összetételére.55 Ezek között az országok közt kiemelkedően Horvátországban a legmagasabb a külhoni szavazatok súlya, de ez a legszélsőségesebb példa. A fentiek alapján levonható következtetés azonban megnyugtató képet fest a jövőbeni választásokra nézve azzal kapcsolatban, hogy mennyire fogják majd befolyásolni a külföldön élő magyar állampolgárok a szavazás kimenetelét hazánkban. Nem hinném, hogy tartanunk kellene attól, hogy olyanok fogják kiválasztani az országgyűlésünk összetételét, akik nem is élnek az országunkban. A törvényhozók részéről, azon fék beépítésével a választási törvénybe, hogy csak a listás ágon engedik szavazni ezeket a polgárokat, ez inkább tekinthető csupán egy formális gesztusnak, mint nagy választójogi fegyvernek, amivel döntően befolyásolni lehetne az ország sorsát.

3.4.

Az Európai Unió és az Európa Tanács állásfoglalása

A nemzetközi jog, így az Európai Unió jogrendje is az egyes tagállamokra bízza a szavazati jog kérdését azzal kapcsolatban, hogy kapjanak-e a határokon túl élők is szavazati jogot, és nem kíván ezzel kapcsolatban egységes európai szabályozást létrehozni. „Az hogy nem kívánja szabályozása alá vonni e területet, felfogható az Európai Unió feladványaként, amelynek megoldása kicsiben tükrözi az adott állam politikai osztályának és társadalmának érettségét, belső vitakultúráját és a különféle, egymással ellentétes vélemények iránti tiszteletét, a nemzeti közösségével szembeni felelősségvállalásának mértékét,

54

Juhász

a

hosszútávra

Attila-László

kiható

Róbert:

nemzeti

Félúton

a

érdekérvényesítés

választási

reform

következetességét,

16.

o.

2012.04.19.


Választójog

a

politika

szolgálatában.

2011.02.03.

http://tenytar.hu/elemzes/valasztojog_a_politika_szolgalataban#.UVw3zjeWfnh

30

határozottságát és mértékletességét és általában a demokratikus értékekkel szembeni érzékenységét.” 56 „Az Európa Tanács már kevésbé volt ennyire passzív a külhoniak szavazójogával kapcsolatban. Az 1459(2005) határozatával és az 1714(2005) ajánlással arra ösztönözte a tagállamait, hogy biztosítsák a külhoniak számára a szavazati jogot.”57 A határon túli állampolgárok szavazati jogáról a Velencei Bizottság is készített jelentést, amit 2011. június 24-én tettek közzé CDL-AD(2011)022 számmal, amelyben összegzően így fogalmaz: „hogy bár a határon túli állampolgároknak biztosított szavazati jog nem vezethető le egyetemes jogként az európai polgári jogi és emberjogi örökségből, gyakorlatként rendkívül elterjedt a demokratikus államok körében, és ezt a gyakorlatot ösztönözni kell.” Ezekből az álláspontokból következtetésként az vonható le, hogy bár nem akarnak nagymértékben beleszólni az államok választási rendszerébe ezen szervezetek, mégis próbálják bátorítani őket, hogy terjesszék ki a szavazati jogot azok irányába is, akik az anyaországok területén kívül élnek.

56

Kerék-Bárczy Szabolcs: Kettős állampolgárság és szavazati jog—nemzeti egység és (párt)politikai

törésvonalak.

2011.08.29.

18.o.

http://www.valasztasirendszer.hu/wpcontent/uploads/SZRI_Kettos_allampolgarsag_szavazati_jog_2011_08. pdf 57

A határon túli magyarok választójoga a Velencei Bizottság jelentésének tükrében 2011.12.21.


31

4. A választási regisztráció és a választási névjegyzék a külhoniak számára Az új eljárási törvény rendelkezései alapján fontosnak tartom, hogy megemlítsük az előzetes regisztrációt és a választási névjegyzéket, amik az új törvény értelmében fontos szerepet töltenek majd be a külhoniak tekintetében a választások során. Azért szeretném kiemelni e két pontot az eljárási törvényből, mert a legtöbb kifogást ez iránt emelte a közvélemény és nem mindenki számára volt pontos, hogy mi is a lényegük valójában. Ezért is szeretném bemutatni, hogy mi is a valódi céljuk ezeknek, és így eloszlatni az erről szóló kételyeket. Jogilag pedig azért fontos vizsgálnunk hisz a Köztársasági elnök indítványára az Alkotmánybíróság 1/2013(I.7.) AB határozatában vizsgálta az eljárási törvény erre vonatkozó paragrafusait. Az első fejezet tartalmából kiderül számos országban régóta alkalmazott rendszer, hogy a külhoni állampolgároknak előzetesen regisztráltatni kell magukat ahhoz, hogy gyakorolhassák a szavazati jogukat az anyaország területén. Nem lesz ez másként hazánkban sem hisz az új választási eljárásról szóló törvényünk véglegesíti, hogy a külhoni állampolgároknak előzetesen regisztrálniuk kell magukat ahhoz, hogy részt vehessenek a választásokon. Annak érdekében, hogy bekerüljenek a választási névjegyzékbe, azonban nem elegendő csupán egyszerűen jelezniük, hogy élni kívánnak szavazati jogukkal. A feliratkozási időszakban, amely 2013. november 1-től a választásokat megelőző 15 napig tart majd, el kell juttatniuk valamely megjelölt úton a központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmüket a Nemzeti Választási Irodához.58 „A kérelemnek tartalmaznia kell a választópolgár nevét, születési nevét, születési helyét, anyja nevét és a személyi azonosítóját, a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező állampolgár értesítési címét amennyiben ezek az adatok nem elérhetőek a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartásból. Amennyiben a külhoni választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a fent felsorolt adatokon túl tartalmaznia kell a kérelemnek a születési időt és a magyar állampolgárságát igazoló okiratának számát és típusát. Ez után a választási iroda megvizsgálja, hogy a kérelmező adatai megegyeznek

ezen a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó

nyilvántartásban lévő adatokkal, személyazonosító hiányában az állampolgárságot igazoló okirat nyilvántartásának adataival. A kérelmek elbírálása a beérkezéstől számított 5 napon

58

László Róbert: Jönnek a kertévé-pártok. 2013. március 21. http://www.valasztasirendszer.hu/?p=1941771

32

belül történik meg.”59 Amennyiben az iroda jóváhagyja a kérelmet, a kérelmező személy bekerül a központi névjegyzékbe. Az előző tervekkel ellentétben azonban nem kell minden egyes választás előtt végigjárniuk ezt a procedúrát a külhoniaknak. A helyben hagyott regisztráció 10 évig érvényes és minden egyes választáson való részvételkor újra indul.60 Ami nagyban megkönnyíti majd a regisztrációt a külhoniak számára az a regisztrációs csatornák kibővülése. Az eredeti tervekkel ellentétben, amit az Alkotmánybíróság 1/2013(I.7.) AB határozata szüntetett meg, ami azt tartalmazta, hogy csak levél útján lehet majd regisztráltatniuk magukat. Az új eljárási törvénymódosító javaslata viszont lehetőséget biztosít arra, hogy a külhoniak levélben, ügyfélkapun keresztül, a választások hivatalos honlapjain vagy akár személyesen is leadhassák a választási névjegyzékbe való regisztrálás iránti kérelmüket bármely helyi választási irodához.61 Ezek az információk egy teljesen reális képet mutatnak be az előzetes regisztráció intézményével kapcsolatba. Ravasz Ábel szociológus a Publicus Slovensko intézet vezető elemzője azonban néhány negatívumot is megemlít a regisztrációval szemben. Véleménye szerint az, hogy az állam kötelezővé teszi, a külhoni állampolgárok számára a regisztrációt csökkentheti a választási hajlandóságot különösen azok körében, akik még nem döntötték el teljesen, hogy kívánnak e majd élni a szavazati jogukkal. Elmondása szerint ez a lépés különösen azoknak a pártoknak kedvez, akik erős határon túli hálózatokkal is rendelkeznek hisz ezek a szervezetek segíthetik a külhoniakat eligazodni a regisztrációval kapcsolatos kérdésekben.62 Az előzetes regisztráció mellett mindenképpen fontosnak tartom, hogy említsünk pár szót a választási névjegyzékről. „A központi névjegyzék a Nemzeti Választási Iroda által vezetett elektronikus nyilvántartás. Ezen nyilvántartás tartalmazza a választási eljárásról szóló

törvény hatálya

alá

tartozó,

magyarországi

lakcímmel

nem

rendelkező

választópolgárnak az adatait, akit kérelmére a központi névjegyzékbe felvettek.”63

59

Zárószavazás előtti módosító javaslat a választási eljárásról szóló T/8405/73. számú törvényhez

http://www.parlament.hu/irom39/08405/08405-0075.pdf 92-94§ 60 61

László Róbert: Jönnek a kertévé-pártok 2013. március 21. http://www.valasztasirendszer.hu/?p=1941771 Zárószavazás előtti módosító javaslat a választási eljárásról szóló T/8405/73. számú törvényhez

http://www.parlament.hu/irom39/08405/08405-0075.pdf 62

Határon Túli szavazat: kép a túloldalról. 2013. április 3. http://www.valasztasirendszer.hu/?p=1941791

63

Zárószavazás előtti módosító javaslat a választási eljárásról szóló T/8405/73. számú törvényhez

http://www.parlament.hu/irom39/08405/08405-0075.pdf 82§

33

A gond ott merült fel korábban, hogy az új eljárási törvény tervezete a külhoni magyar állampolgárok tekintetében nem írt elő adatközlési kötelezettséget a névjegyzék tartalmával kapcsolatban. Mindez azt jelentette, hogy egyáltalán nem lett volna információnk a nézve, hányan kérik majd regisztrációjukat a választási névjegyzékbe. Ezáltal viszont könnyebben felmerülhetett a visszaélés lehetősége is, hisz a szavazatokat számlálók nem tudhatják valóban áll e választópolgár a leadott szavazatok mögött. A törvény ugyan lehetőséget biztosít arra, hogy a szavazatszámláláskor a Nemzeti Választási Iroda dolgozóin kívül jelen lehessenek a Nemzeti Választási Bizottság, a médiatartalom-szolgáltató képviselője, valamint a nemzetközi megfigyelő is. 64 Hiába lehetnek azonban jelen a számláláskor e szervek képviselői, a szavazatok tisztaságát ők sem tudják garantálni, ha a regisztrációs időszak alatt, nem lesznek naponta frissülő statisztikai adataink arról, hogy melyik országból hányan szerepelnek a választási névjegyzékben. Az hogy, az állam miért nem akarta nyilvánosságra hozni ezeket az adatokat, adódhat abból kifolyólag is, hogy Szlovákia és Ukrajna is jelezte, ha valaki hazájukban felveszi, egy másik ország állampolgárságát automatikusan megszűnik a szlovák illetve az ukrán állampolgársága. Ez az ok talán érthető is, ám a személyes adatok nélküli statisztikai adatok eltitkolására ez továbbra sem válasz, hisz az ilyen adatok nem jelenthetnek veszélyt a szlovákiai és ukrán magyarság számára.65 Mindez viszont megoldódott hisz a titkos

névjegyzékre vonatkozó rendelkezéseket visszavonták. Így ugyan olyan szabályok vonatkoznak a külhoniak névjegyzékére akár a hazai választópolgárokéra.

64

László Róbert: Titkos névjegyzékkel

nincs

tiszta

választás

2013.03.20.

tiszta

választás

2013.03.20.

http://www.valasztasirendszer.hu/?p=1941763 65

László Róbert: Titkos névjegyzékkel

nincs

http://www.valasztasirendszer.hu/?p=1941763

34

Összegzés Véleményem szerint mi, Magyarországon élő magyarok még nem vagyunk felkészülve arra, hogy teret nyissunk azon honfitársaink felé, akik elszakadva élnek az anyaországtól. Ez többek között köszönhető a hiányos ismereteinknek, és hogy nem tartunk intenzív kapcsolatot a külhoni állampolgárokkal. Pedig számos európai minta igazolja, hogy lehetséges kialakítani olyan működőképes választási rendszert, melyben a külföldön élő állampolgárok szavazatai is teret kapnak. Ami számomra viszont szomorú következtetés, hogy a mai magyar politika, akarva vagy akaratlanul nagyban hozzájárul egy negatív kép kialakulásához a külhoni választásokkal kapcsolatban. A közvélemény nagyon-nagyon keveset foglalkozik ezzel a kérdéssel és a megjelent írások nagy része is politikai oldalról közelítve vizsgálja e témát. Márpedig fontos lenne jogelméleti szempontból is elemzés tárgyává tenni e kérdéskört, és megismertetni a magyarországi választópolgárokkal, hogy mért is jó, ha nem csak a hazában élők dönthetnek egy állam életében olyan fontos közéleti kérdésekben, melyek az egész társadalmunkra kihatással van. Az, hogy a társadalmunk végül elfogadja e majd, hogy a külhoniak is voksolhatnak hazánkban, véleményem szerint csak a 2014-es választások után derül ki igazán. Ekkora leszünk ugyanis birtokában remélhetőleg információknak, azzal kapcsolatban, hogy mennyire is befolyásolják ezen szavazatok a választások kimenetelét, és hogy mennyire aktiválhatók a külhoniak a szavazásra. Az időn múlik tehát minden, de csak remélni tudom, hogy a társadalom nyíltabbá válik majd a külhoni honfitársaink felé, és nekik is megadjuk azokat a jogokat, amik minket, itthon élőket is megilletnek a választásokkal kapcsolatban.

35

Irodalomjegyzék

1. A határon túli magyarok választójoga a Velencei Bizottság jelentésének tükrében 2011.12.21. http://mensura.ro/iras/a_hataron_tuli_magyarok_valasztojoga_a_velencei_bizottsag _jelentesenek_tukreben 2. Félúton a választási reform - Tanulmány a Political Capital Institute és a Friedrich

Ebert Alapítvány budapesti irodája által közösen szervezett konferenciához. Letöltés

dátuma:

2011.

február

3.

http://www.valasztasirendszer.hu/wp-

content/uploads/PC-FES_ConferencePaper_FelutonAValasztasiReform_120417.pdf

3. Gáli Csaba: A külföldön élő és a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok választójoga. Parlamenti ösztöndíjasok 2002/2003. Parlamenti Módszertani Iroda, Bp. 2003. 92-106. oldal 4. Halász Iván: Állampolgárság, migráció és integráció. A modern politikai közösségek dilemmái az Európai Unióban. MTA Jogtudományi Intézet Budapest 2009 5. Határon

Túli

szavazat:

kép

a

túloldalról.

2013.

április

3.

http://www.valasztasirendszer.hu/?p=1941791 6. Hibák a rendszerben. Audit a magyar országgyűlési választási rendszerről. 2009.08.26. http://www.valasztasirendszer.hu/wp-content/uploads/PC_ValasztasiAudit_090826.pdf

7. Jakab András: A külföldön élő magyar állampolgárok választójoga egyenlőségének kérdése

a

választási

törvény

koncepciójában.

2013.03.24.

http://www.valasztasirendszer.hu/wpcontent/uploads/JakabAndras_AKulfoldonElo MagyarAllampolgarokValasztojoga.pdf 8. Kerék-Bárczy Szabolcs: Kettős állampolgárság és szavazati jog-nemzeti egység és (párt)politikai törésvonalak.2011.08.25. http://www.valasztasirendszer.hu/wpcontent/uploads/SZRI_Kettos_allampolgarsag_szavazati_jog_2 011_08.pdf

9. László

Róbert:

Jönnek

a

kertévé-pártok.

2013.

március

21.

http://www.valasztasirendszer.hu/?p=1941771 10. László Róbert: Titkos névjegyzékkel nincs tiszta választás. 2013. március 20. http://www.valasztasirendszer.hu/?p=1941763

36

11. Választójog a politika szolgálatában. 2011. február 3. 13:05 – Ténytár http://tenytar.hu/elemzes/valasztojog_a_politika_szolgalataban#.UVw3zjeWfnh

37

Jogszabályjegyzék

1. 1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról 2. Magyarország Alaptörvénye 3. 2011. évi CCIII. törvény az országgyűlési képviselők választásáról 4. T/8405/73. számú törvény a választási eljárásról 5. Az Alkotmánybíróság 1/2013 (1.7.) AB határozata 6. Zárószavazás előtti módosító javaslat a választási eljárásról szóló T/8405/73. számú törvényhez http://www.parlament.hu/irom39/08405/08405-0075.pdf

38

Szakdolgozat. Tóth Tímea. Miskolc 2013

Recommend Documents