SZAKDOLGOZAT. Miljánovits Enikő 2011

SZAKDOLGOZAT

Miljánovits Enikő 2011.

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Alap nappali tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány

VISELKEDÉSTECHNIKAI ELEMEK VÁLTOZATAI KÜLÖNFÉLE KULTÚRÁKBAN ÉS ORSZÁGCSOPORTOKNÁL, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ OLASZ, NÉMET ÉS A MAGYAR KULTÚRÁRA

Készítette: Miljánovits Enikő Budapest, 2011. 2

Tartalomjegyzék I.

Előszó- témám megválasztásának oka, munkám célja ....................................................... 7

II.

A kultúra és a kulturális antropológia ................................................................................. 9 Fogalma, funkciói .............................................................................................................................. 10 Sztereotípiák és tipikus jelenségek.................................................................................................... 10 Kultúra és személyiség ...................................................................................................................... 11 A kultúrák egymáshoz való igazodásának körforgása ....................................................................... 12

III.

Viselkedéstechnikai elemek átfogó bemutatása .......................................................... 13

A viselkedéskultúra alapjai ................................................................................................................ 14 A viselkedéstechnikai elemek aktívái, passzívái ................................................................................ 15 Aktívák ........................................................................................................................................... 15 Passzívák ........................................................................................................................................ 17

IV.

A viselkedéskultúra/protokoll kialakulásának kezdete- történelmi áttekintés ............ 19

V.

Viselkedéstechnikai elemek jelentősége az üzleti életben ............................................... 22

VI. Viselkedéstechnikai elemek összehasonlítása kultúránként, különös tekintettel az olasz, német, és a magyar etikettre ......................................................................................... 24 Aktívák ............................................................................................................................................... 24 Köszönés, kézfogás, kézcsók, meghajlás ....................................................................................... 24 Olaszország ................................................................................................................................ 24 Németország ............................................................................................................................. 25 Magyarország ............................................................................................................................ 26 Megszólítás, tegezés/magázás ...................................................................................................... 26 Olaszország: ............................................................................................................................... 26 Németország ............................................................................................................................. 27 Magyarország ............................................................................................................................ 28 Bemutatkozás, bemutatás............................................................................................................. 28 Olaszország ................................................................................................................................ 29 Németország ............................................................................................................................. 29 Magyarország ............................................................................................................................ 29 Társalgás és jó beszédmodor ........................................................................................................ 29 Olaszország ................................................................................................................................ 29 Németország ............................................................................................................................. 33

3

Magyarország ............................................................................................................................ 34 Öltözködés ..................................................................................................................................... 35 Olaszország ................................................................................................................................ 35 Németország ............................................................................................................................. 36 Magyarország ............................................................................................................................ 37 Partnerség ..................................................................................................................................... 38 Olaszország ................................................................................................................................ 38 Németország ............................................................................................................................. 38 Magyarország ............................................................................................................................ 39 Passzívák ............................................................................................................................................ 40 Jellem, lelkiismeret ........................................................................................................................ 40 Olaszország ................................................................................................................................ 40 Németország ............................................................................................................................. 41 Magyarország ............................................................................................................................ 41 Illedelmesség, jó modor ................................................................................................................ 42 Olaszország ................................................................................................................................ 42 Németország ............................................................................................................................. 43 Magyarország ............................................................................................................................ 43 Udvariasság ................................................................................................................................... 44 Olaszország ................................................................................................................................ 44 Németország ............................................................................................................................. 44 Magyarország ............................................................................................................................ 44 Magatartás, viselkedés .................................................................................................................. 45 Olaszország ................................................................................................................................ 45 Németország ............................................................................................................................. 46 Magyarország ............................................................................................................................ 48 Megjelenés, fellépés, öltözködés .................................................................................................. 48 Olaszország ................................................................................................................................ 48 Németország ............................................................................................................................. 49 Magyarország ............................................................................................................................ 50

VII.

Nemzeti sajátosságok az üzleti életben ........................................................................ 50

Olaszország ........................................................................................................................................ 51 Identitás nélküli nemzet ................................................................................................................ 51 Társadalmi, gazdasági helyzete ..................................................................................................... 52

4

Észak és Dél ................................................................................................................................... 52 Ellentmondásosság ........................................................................................................................ 52 Üzlet és munka .............................................................................................................................. 52 Németország ..................................................................................................................................... 53 „Különleges viszonyok” ................................................................................................................. 54 A német nyelv használata ............................................................................................................. 54 Üzlet és munka .............................................................................................................................. 55 Munkamorál, főnök-beosztott viszony ..................................................................................... 55 Munkanap ................................................................................................................................. 55 Nők a munkahelyeken ............................................................................................................... 56 Egyéb ............................................................................................................................................. 56 Magyarország .................................................................................................................................... 56 A magyarok örök sérelme ............................................................................................................. 56 A magyar munkaerő ...................................................................................................................... 57 Vállalkozói típusok ......................................................................................................................... 57 A nők és a hierarchia ..................................................................................................................... 57

VIII.

A kultúrák találkozása ................................................................................................... 58

Az olasz és a német kultúra ............................................................................................................... 58 Ellentétek vonzzák egymást .......................................................................................................... 58 Kapcsolatuk ma az üzleti életben .................................................................................................. 59 A magyar és az olasz kultúra ............................................................................................................. 60 Közös történelmi múltjuk .............................................................................................................. 60 Kapcsolatuk ma az üzleti életben .................................................................................................. 61 A magyar és a német kultúra ............................................................................................................ 62 Közös történelmi múltjuk .............................................................................................................. 62 Kapcsolatuk ma az üzleti életben .................................................................................................. 63 A kultúrák találkozásának hatása és kimenetele............................................................................... 66

IX. 1)

Befolyás mértéke........................................................................................................... 66 Hatással vannak-e a különböző kultúrák viselkedési normái egymásra? ................................. 66

2.) Hatással van-e a viselkedéstechnikai elemek használata az üzleti életben való sikerre? ........... 69

X.

Utószó- Miért fontos a kultúrák ismerete? ...................................................................... 71

XI.

Képek választott kultúráim jellegzetességeiről ............................................................. 75

Olaszország ........................................................................................................................................ 75

5

Nevezetes helyek........................................................................................................................... 75 Öltözködés ..................................................................................................................................... 76 Művészete ..................................................................................................................................... 77 Étkezési szokásai............................................................................................................................ 77 Egyéb ............................................................................................................................................. 78 Németország ..................................................................................................................................... 79 Nevezetes helyek........................................................................................................................... 79 Étkezési szokások .......................................................................................................................... 80 Öltözködési szokások..................................................................................................................... 81 Művészete ..................................................................................................................................... 81 Egyéb ............................................................................................................................................. 82 Magyarország .................................................................................................................................... 83 Nevezetes helyek........................................................................................................................... 83 Étkezési szokások .......................................................................................................................... 84 Öltözködési szokások..................................................................................................................... 84 Művészete ..................................................................................................................................... 85 Egyéb ............................................................................................................................................. 85

XII. Felhasznált irodalom: ......................................................................................................... 86 Könyv ................................................................................................................................................. 86 Web ................................................................................................................................................... 87

6

„ A társadalom kialakít egyfajta kollektív magatartásnormát - és senki nem kérdezi, miért pont így kell viselkedni. Az emberek elfogadják és kész.” Paulo Coelho

I. Előszó- témám megválasztásának oka, munkám célja Az olyan nemzetközi szervezeteknek, mint többek között a GATT-WTO, EFTA, CEFTA, illetve a mára 27 tagállammá bővülő Európai Unió tevékenységeinek hatására a határvonalakat eltörölték. Létrejött az egységes piac, ezzel együtt az áruk, szolgáltatások, tőke és a személyek szabad áramlása. Így elengedhetetlenné vált a különböző kultúrák találkozása, a migrációval pedig a kultúrák vegyülni kezdtek. Közrejátszott a globalizáció is, melynek köszönhetően létrejött a franchise, valamint elterjedt a multinacionális cégek leányvállalatainak a világ különböző pontjaira való szétszóródása. Az anyavállalatok folyamatos kapcsolatban álltak leányvállalataikkal, így egyre gyakoribbá váltak a nemzetközi szerződések, tárgyalások, és a különböző kultúrák rendszeres kapcsolattartása. Mára már elképzelhetetlen az üzleti kapcsolatban a külföld kizárása. Egy adott cégnek a nemzetközi üzleti életben való sikeres fennmaradásához kapcsolatokat kell kiépítenie. Minél szélesebb körben teszi mindezt, annál nagyobb eséllyel veszi fel a versenyt a konkurenciával szemben, ehhez azonban nélkülözhetetlen a másik fél igényeinek, elvárásainak ismerete, ami szoros kapcsolatban áll hazája kultúrájával. Ismerni kell az üzleti partner hátterét ahhoz, hogy elkerüljük a kellemetlenségeket, félreértéseket, amik a kulturális különbségek miatt felmerülhetnek. Már a tárgyalás megkezdése előtt meghatározó szerepet játszik a bemutatkozás, megismerkedés fázisa. Ilyenkor alkalmazzuk ugyanis azokat a bizonyos viselkedéstechnikai elemeket, amiket saját kultúránk, neveltetésünk befolyásol, ekkor nyerünk rövid betekintést a másik személyiségébe is. Mivel több kultúrában is az első benyomás a meghatározó (pl. Olaszországban), ezért különös figyelmet kell fordítanunk az etikettre, illetve a viselkedéstechnikai elemek alkalmazására. Vannak olyan nemzetek, melyek szándékosan kizárják a többi kultúrát és nem hajlandók a másikéhoz alkalmazkodni. Ezzel egy időben azonban rossz néven veszik, ha a másik fél nincs tisztában az ő szokásaival, ezért erősen ajánlott egy nemzetközi tárgyalás előtt informálódni. Több üzleti kapcsolat bukott már meg annak okaként, hogy a partnerek nem ismerték egymás kultúráját.

7

Mindez az egyre növekvő nemzetközi üzleti kapcsolatoknak köszönhetően egy aktuális probléma, ezért szakdolgozatomat a különböző kultúrák viselkedéstechnikai elemeinek használatáról írom. Különös figyelmet fordítok az olasz, német és a magyar kultúrára, mert az említett problematikát két, egymástól leginkább eltérő kultúrán keresztül tudom a leghatásosabban szemléltetni. Saját tapasztalataim szerint az olasz és a német kultúra viselkedéstechnikai szempontból nagymértékben különbözik egymástól, a magyar kultúra pedig többnyire a kettő között helyezkedik el. Munkámat a kultúra és a kulturális antropológia bemutatásával kezdem, amelyben funkciói mellett kitérek a sztereotípiákra, a kultúra és személyiség kapcsolatára, valamint a kultúrák egymáshoz igazodásának körforgására. Mindez azért fontos, mert a kulturális antropológia feltárja a kulturális különbözőségek okait, emellett feladatának tekinti a kultúrák felkészítését a különbözőség befogadására. A későbbiekben átfogóan bemutatom a különböző viselkedéstechnikai elemeket, a viselkedéskultúra alapjait, valamint kialakulásának történetét. Ezt követően az elemeket egyenként elemzem országokra bontva, így szemléltetve a kulturális különbségek mértékét. Az országok viselkedéseit, megszokásait az üzleti életben való tevékenységükre fókuszálva elemzem. Arra is külön figyelmet fordítok, hogyan érdemes egy külföldi tárgyalópartnernek az adott országból érkező ügyféllel viselkednie, tárgyalnia ahhoz, hogy az üzleti kapcsolat sikeressé váljon. Miután bemutattam választott országaim nemzeti sajátosságait, rátérek a kultúrák találkozására, melynek során meginterjúvolt üzletemberek véleménye alapján igyekszem fényt deríteni arra, hogyan viszonyulnak egymáshoz az említett nemzetek egy üzleti találkozás során. Olasz, német és magyar üzletemberek mesélnek arról, mennyiben befolyásolta a kapcsolat sikerének kimenetelét a kulturális viselkedések különbözősége, és hogyan küszöbölték ki az esetlegesen felmerülő problémákat. Kutatásaim során kitértem arra a kérdéskörre is, milyen hatással vannak a különböző kultúrák viselkedési normái egymásra, illetve, a kultúránkénti viselkedéstechnikai elemek hatással vannak-e a nemzetközi üzleti kapcsolatok kimenetelének sikerére. Amennyiben igen, mennyiben befolyásolta ez az üzleti életben való fellépés sikerét. Munkámmal célom az általános illemszabályok széles látókörben való bemutatása, melyekre az üzleti életben figyelemmel kell lennünk függetlenül attól, milyen származásúak vagyunk, illetve melyik országban kívánunk üzletelni. Ezen felül külön rátérek a választott országok viselkedési szokásaira és az ottani illemszabályokra is, ami az alapvető protokoll ismeretek mellett ugyancsak elengedhetetlen. Szakdolgozatommal be 8

szeretném bizonyítani, miért olyan fontos a kultúrák ismerete, a tolerancia, illetve a másik nemzet szokásaihoz való alkalmazkodás.

II. A kultúra és a kulturális antropológia A legtöbb nyugati nyelvben a kultúra általában „civilizálódást” jelent, vagy az „elme kiművelését”, mint az iskolázottságot, művészetet és az irodalmat. Ez azonban a kultúra szűkebb értelme. A kultúra mindig kollektív jelenség, mivel legalább részben meg kell osztanunk olyan emberekkel, akik ugyanabban a társadalmi környezetben élnek, amelyben a kultúrát elsajátítottuk. Gyakran az idegen kultúrát sajátunknál jobbnak vagy rosszabbnak állítjuk be, holott nem léteznek tudományos normák az egyik vagy másik kultúra gondolkodási, érzelmi vagy cselekvési módjának felsőbb-vagy alsóbbrendű mivoltáról egy másikkal szemben. Claude Lévy Strauss, a nagy francia antropológus így írt erről: „ A kulturális relativizmus állításai szerint egyetlen kultúra sem rendelkezik olyan abszolút kritériumokkal, amelyek alapján egy másik kultúra tevékenységeit vagy ítélhetné meg. Ugyanakkor mindegyik kultúra számára lehetséges, sőt, ajánlatos lenne hasonló ítéletet mondania saját tevékenységéről, mivel tagjai egyszerre szereplők és megfigyelők. Bizonyos kulturális változások a természeti erők vagy az emberi beavatkozások jelentős hatásaként következtek be. Ezek között említhetjük a klímaváltozás okozta éhínséget, a túlnépesedést vagy a hibás politikai vezetést. Ezt támasztja alá, hogy a hidegebb éghajlat alatt élő társadalmak jellemzően nagyobb egyenlőséget alakítottak ki tagjaik között, mint a trópusi égöv társadalmai. Régészeti leletek bizonyítják a kultúrák közötti kereskedelem ugyanolyan régi, mint maguk a kultúrák. A kereskedők nemcsak külföldi termékeket továbbítottak, hanem új szokásokat és technológiákat is. Bizonyosan nincsenek olyan gének, melyek kultúrát hordoznának. A kultúra ugyanis íratlan könyv, melyet a tagok örökítenek át az újonnan jöttekre, akiknek az agyába befészkeli magát.1

1

Geert Hofstede- Gert Jan Hofstede: Kultúrák és szervezetek- Az elme szoftvere; Molnár Nyomda és Kiadó; Pécs, 2008; oldalak: 33-35. 37-38. 49-50. 9

Fogalma, funkciói2 A kultúra alapvető funkciója, hogy az emberek-népek biológiai eredetű szükségleteit megoldja, ez pedig minden kultúrában másképp működik. Társadalom-lélektani funkciója is van, ami azt jelenti, amennyiben a közösségben valamilyen módon „megreped” valami, azt a kultúrának meg kell szüntetnie, így feladata még az alkalmazkodás folyamatának biztosítása. Az embert a kultúra fokozatos elsajátítása emelte ki az állatvilágból, így az ember eredete szorosan összefonódik a társadalom és a kultúra eredetével, más szóval az ember a társadalom és a kultúra terméke. A kulturális antropológia pedig a különböző kultúrákat, viselkedésmódokat elemzi, hasonlítja össze. Más szóval a tanult emberi viselkedésformákkal foglalkozik. A kulturális antropológia első számú módszere a terepmunka, technikája a közvetlen résztvevő megfigyelés, amellyel forrásértékű adatokat gyűjt, mint például az interjúkészítés, vagy huzamosabb ideig az adott országban való tartózkodás. Több más szakmával egyetemben a kulturális antropológiának is egyik feladata a különbözőség befogadására való felkészítés, hogy megszokottá váljon a sajátos, a különös, az egzotikus. A kultúra megnyilvánulásai ugyan különbözőek lehetnek, de antropológiai értelemben egyetlen személy sem „kulturáltabb” a másiknál. A viselkedést az emberek nem biológiailag öröklik, hanem elsősorban tanulják. Az emberi viselkedés tehát mindenekelőtt saját kultúrája által meghatározott viselkedés. De tudunk-e magyarázatot adni arra, hogy miért ennyire különbözőek a kultúrák? Nem könnyű az okokat feltárni, hiszen említhetjük a földrajzi elszigetelődést, az ökológiai sajátosságokat vagy a szomszédos népekkel való kapcsolatot. Ezek azonban még mindig nem elegendőek egy általános érvényű kapcsolathoz.

Sztereotípiák és tipikus jelenségek „Valahányszor különböző nemzetiségű emberek kerülnek kapcsolatba, akaratlanul általánosítások alakulnak ki egymás szokásai alapján.” (E.T. Hall) 2

Boglár Lajos- Papp Richárd (A. Gergely András, Bali János, Hajnal Virág, Prónai Csaba):

A tükör két oldala- bevezetés a kulturális antropológiába; Nyitott Könyvműhely; Budapest, 2008.; oldalak: 13-19. 76-78. 128-150. 229-239. 10

A kultúrák találkozásakor előfordulhatnak bizonyos ütközések. Ilyenkor minden más nemzet szokatlannak, érthetetlennek, kisebb vagy nagyobb mértékben idegennek tűnik szemünkben. Sok mindentől lehet más, aki más, de nem szükségszerű, hogy egyben idegen is legyen. Az idegenség feloldásához viszont nem elegendő az előítélet-nélküliség, a jó szándék, sőt még a másik iránti vonzalom sem. A kultúra, amelyben felnövekszünk, igen mélyen belénk épül, s a mindennapi élet legapróbb dolgaiban is ütközéseket eredményezhet, ha a másik ezekben a dolgokban másképp jár el.

Kultúra és személyiség A csoport kultúrája meghatározza mit tanul az egyén, illetve azt hogyan tanulja meg. A nyelv, a vallás, a tradíciók elsajátítása, különböző technológiák alkalmazása a különböző kultúrákba

való

belenevelődés

eredménye.

A

gyermekkori

hatások

a

személyiségjellemzőkre, felnőttkorra is megmaradnak. Fontos, hogy mit lát, hall, tanul a gyermek, milyen képet formál az őt körülvevő világról és a benne élő emberekről. Ervin Staub a Massachusetts egyetem pszichológia professzora „A béke és az erőszak megelőzésének pszichológiája” (1989) könyvében arra keresi a választ, hogyan akadályozható meg a nemzetek közötti háborúskodás, valamint hogyan lehet toleranciára, agressziómentességre nevelni az embert. Szerinte az országok közötti konfliktusok a „miők” különbségtételének következményei. Az emberek általában úgy vélekednek, a háborúk elsősorban területi okok miatt robbannak ki, de Staub szerint a negatív értékelés és bizalmatlanság is központi tényező. A nemzeti identitás része a múltban elszenvedett támadás, fájdalom. Staub úgy véli, bár hosszú folyamat, mégis lehetséges változást előidézni az egyénekben, kultúrákban és a nemzetek közötti kapcsolatrendszerben. Nem elég azonban egymás mellett élni, a pozitív kapcsolatok kialakítása szükséges az előítélet csökkenéséhez. Az együttműködéshez pedig nélkülözhetetlen a másik csoporthoz tartozók különböző hétköznapi szokásainak, viselkedésének elfogadása. „Meg kell tanulni, hogy más kultúrákhoz tartozó emberek másképpen fejezik ki érzelmeiket, más nem verbális jelzéseket használnak, személyközi kapcsolataik szabályai másak, illetve különbözőek lehetnek a munkaszokásaik. Ez azonban nem azt jelenti, hogy rosszabbak, gyengébbek, mint a mieink. Csak mások.”

11

A kultúrák egymáshoz való igazodásának körforgása A kezdeti aggályok: A kultúrák egymáshoz igazodása az aggályokkal kezdődik, melyek akkor merülnek fel az emberben, amikor megnyílik előtte a külföldre utazás lehetősége. Ekkor teszi fel magának a kérdést, jól választott-e, tud-e majd élni a lehetőséggel. Sokan már ekkor igyekeznek számba venni a kulturális különbségeket, de ezek tudatosítása még nem elegendő az alkalmazkodási problémák megoldásának megsegítéséhez. Kínálat/kezdeti lelkesedés: A kezdeti aggályok idővel átváltanak kezdeti lelkesedésbe, mert annak tudatában, hogy külföldre utazhatunk, emelkedett hangulatba kerülünk. Lelkesedésünk mindaddig tart, amíg meg nem érkezünk az adott országba. A látogatásra való készülődések és a megérkezés újdonsága az elragadtatás érzését váltja ki, ekkor a látogató olyan tiszteletet élvez, amilyet saját társadalmában is ritkán tapasztal. A kezdeti kulturális sokk: Az idegen országban hat hónapnál tovább tartózkodó egyén esetében a kezdeti elragadtatás egyre inkább lanyhul. Néhány hét után megszokja az idegen kultúra újdonságait, majd annak elutasítójává válik, azaz kezdeti kulturális sokk éri. Ennek az időszaknak a jellemzői: alvási problémák, nyelvi gondok, szellemi fáradtság, mert naphosszat idegen nyelvet kell hallgatni és beszélni, valamint a másokhoz való viszonyulás és a másokkal való együttműködés korábbi módjának az elutasítása. Felületes alkalmazkodás: A kezdeti lelombozódás pár napnál vagy hétnél nem tart tovább, ennek helyébe az új helyzethez való bizonyos fokú alkalmazkodás lép. Ekkorra már sem a nyelv, sem a baráti és egyéb kapcsolatok nem okoznak nehézséget. Szellemi elkülönülés: Esetenként, bár az újdonság már megszokottá vált, a különbségek érzése továbbra is erős maradt. Ez legtöbbször az unalom érzésével párosul, de hiányzik belőle a motiváltság is arra, hogy az egyén túljusson ezen az időszakon. Ilyenkor fordulnak elő a főnökkel, barátokkal való konfliktusok, illetve a nyelvi problémák. Integráció/elfogadás: Ebben a szakaszban a külföldi egyén már kellemesen érzi magát mind saját bőrében, mind barátok társaságában. A nyelvhasználat sem okoz több gondot, már nagyobb figyelemmel tanulmányozhatja azt a társadalmat, amelyben él. A közte és a többiek között jelentkező különbségeket tudomásul veszi, megtanul bánni velük. Egyre

12

inkább integrálódik a környezetébe, azt elfogadja, ezzel benne önmagát. Ez az állapot kiválthatja a nyugalmát, új környezetében otthonosan érezheti magát. Visszatérő aggályok: A beilleszkedés után az egyént ismét az első lépcsőfoknál tapasztalt aggályok kezdik emészteni, mivel hamarosan el kell hagynia újonnan szerzett barátait, ismerőseit, új közösségét. Felméri mennyire megváltozott első tapasztalatait követően, netán félni kezd az otthoni környezetébe való újra beilleszkedéstől, valamint az otthoniak meg fogják-e érteni új érzéseit, ismereteit. Ez az érzelmi zavarok és mély fájdalmak időszaka, amikor közeli kapcsolatokat kell megszakítania, amelyek megújítására már kevés esély mutatkozik. Sokk/Újra beilleszkedés: A hazatérő személyt a régi és az új kontrasztja sokként érheti. Külföldön sokat változhatott, amit barátai és családja nehezen viselhetnek el, ha pedig külön figyelem vette körül az idegen társadalomban, a hazatérés öröme gyorsan elszáll, hiszen a tömegnek ismét csak egy tagja lesz, és hiányolni fogja elhagyott barátait is. Gyakran fájlalja, hogy környezetét nem érdeklik külföldi tartózkodásának eseményei, részletei, pedig elvárná tőlük, ami még inkább lehangolja. Ennél a fázisnál kibontakozik a megoldás: az egyénnek meg kell értenie saját társadalmát. A jövőre nézve mindez mozgósítja benne a visszatérésével felszabaduló energiát, s olyan elképzelései születnek, amelyek révén képes lesz a közeli múltban szerzett tapasztalatokat „újdonsült” régi életében hasznosítani. A kulturális körforgást röviden összefoglalva, bár komoly áldozatokkal, mély lelki válságokkal, és beilleszkedési problémákkal jár egy más kultúrához való integrálódás, majd onnan a régi (otthoni) kultúrához való visszatérés, az egyén mindenképpen előnyös és tanulságos tapasztalatokra tesz szert. Mindez élete teljes hátralevő részére komoly hatással lesz, és mindvégig emlékezetében marad.

III. Viselkedéstechnikai elemek átfogó bemutatása Az emberi kapcsolatok már a legrégebbi koroktól bizonyos formaságokhoz kötődnek. Ezek a formaságok a történelmi fejlődés során állandóan változtak, míg végül hagyományokon alapuló érintkezési, magatartási szabályokként irányítanak bennünket. Különösen fontos e normák ismerete a hivatalos társas érintkezésben, a sport-és kulturális, a nemzetközi gazdasági, valamint a kereskedelmi kapcsolatokban. Az idegenforgalom fejlődése pedig egyre inkább bővíti az érintkezési alkalmakat. 13

A viselkedéskultúra alapjai A társadalmi fegyelem betartása minden közösségben követelmény, függetlenül a rendszer jellegétől. Valamennyi nép erkölcsi normái a szükségszerűség szerint érlelődtek hosszú évszázadok alatt. A legfontosabb szabályokat az uralkodó osztályok mindig is kötelezően érvényesítették, áthágásukat pedig büntették. Így sokféle társadalmi érintkezési szabály alakult ki és épült be a jogi rendszerbe.3 A viselkedéskultúra egyik meghatározó alapja a kölcsönös tisztelet, mivel senki nem követelhet több tiszteletet a másiktól, mint amennyit ő maga tanúsít a másik fél iránt (nőférfi, idős-fiatal, főnök-beosztott viszony). Ezen kívül hozzá tartozik még a határozottság is, mely véleményünk egyértelmű, világos vállalása, tárgyszerű kommunikáció (nem dicsekvés vagy durvaság). Szorosan kapcsolódik hozzá a szerénység, mely két véglet elkerülését jelenti, a realitás figyelembevételét, illetve a határozott viselkedést. Hozzátartozik még a mértéktartás, mely az öltözködéstől az étel-italfogyasztásig az élet számos területén megmutatkozhat. A viselkedéskultúra elengedhetetlen részei a tapasztalat, magatartás, illetve a viselkedés. Tapasztalatot úgy szerzünk, hogy felismerjük, és döntéseinkben figyelembe vesszük azok véleményét, magatartását, akik a kérdéses szempontból nálunk tapasztaltabbak. Tapasztalataink jó részéhez személyes élményeink révén jutunk. A magatartás a munkában, a magánéletben, a másokkal való érintkezésben végzett, erkölcsi jelenséggel bíró cselekedetek összessége. Kialakulását befolyásolják a családi, munkahelyi, társadalmi körülmények, a kultúra és az erkölcsi tudat. A családi körülmény esetenként döntő lehet. A magatartás formai megnyilvánulása a viselkedés, minden személyes kapcsolatban ennek alapján ítélik meg az egyént. Ezen elemek elengedhetetlenek a társadalmilag elfogadott megfelelő viselkedéskultúra kialakulásához, aminek megítélése azonban sok szempontból szubjektív. Mivel a viselkedésformákat nagymértékben befolyásolják az olyan külső körülmények, mint a család, barátok illetve az egyént körülvett kultúra, a fent említett elemek személyenként és kultúránként különböznek. Ezért nem olyan egyszerű megkülönböztetni a megfelelő viselkedésmódot a nem megfelelőtől, hiszen ami az egyik kultúrában társadalmilag elfogadott, az egy másik kultúrában már nem biztos, hogy az.

3

Dr. Sille István: Illem, etikett, protokoll- KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft.; Budapest

2000.; oldalszám: 15. 14

A viselkedéstechnikai elemek aktívái, passzívái4 Viselkedésünk több apró mozaikdarabkából tevődik össze, melyből kialakul a rólunk alkotott kép. Ezt befolyásolják a viselkedéstechnikai elemek, melyek két csoportból, aktívákból és passzívákból állnak. Aktívák Azon elemek, melyek megnyilvánulásához a cselekvő közreműködésére van szükség. Eszerint az egyénnek tenni, mondani kell valamit ahhoz, hogy mások lássák, tud-e viselkedni. Ahhoz, hogy viselkedésünk társadalmi szinten megfelelő legyen, a következő elemeket mindig be kell tartani: bemutatás, bemutatkozás, kézfogás, kézcsók, köszönés, meghajlás és kalapemelés, valamint megszólítás, tegezés, magázás, önözés. A Bemutatás, bemutatkozás a megismerkedés mozzanatához kötődik. A bemutatás harmadik fél segítségével történő megismerkedés, míg a bemutatkozásra harmadik fél segítsége nélkül kerül sor. Követelmény, hogy az ismerkedés aktusa rövid legyen, célszerű, és névjegycsere kövesse. A kézfogás több ezer éves, találkozásnál alkalmazott viselkedési mozzanat. Eredeti értelme a másik fél számára annak ellenőrizhetővé tétele, hogy nincs fegyver náluk, szándékuk békés. A kézfogás 4 alapszabálya: 1. nő nyújtja a kezét a férfinak 2. idősebb nyújtja a kezét a fiatalabbnak 3. főnök nyújtja a kezét a beosztottnak 4. magasabb rangú személy nyújtja a kezét az alacsonyabb rangúnak. Egyéb szabályai: - ülve csak hölgyek foghatnak kezet, férfiak nem - kesztyűt viselve a hölgyek bármikor kezet foghatnak bárkivel, a férfiak viszont csak férfivel, és csak akkor, ha a másik félen is kesztyű van. A kézcsók egy udvarias szokás, a köszönés megkülönböztetett formája. Alkalmazása nem kötelező, használata alkalom és helyfüggő. Nem lehet nyilvános diszkrimináció eszköze.

4

Protokoll- egyetemi jegyzet; Magyar Protokollosok Klubja Országos Egyesület; Budapest,

2002.; oldalak: 16-27. 15

Kerülendő, ha a hölgy kesztyűt visel vagy ül, netán ha kéz-leszorítással jelzi, eltekint a kézcsóktól. A Köszönés minden személyes kapcsolat első eleme. Minden körülmények között kötelező szabály, a helyiségbe belépő köszön a már bent lévőknek. Előre köszön: - férfi a nőnek - fiatalabb az idősebbnek - alacsonyabb rangú a magasabb rangúnak - beosztott a főnöknek A meghajlás a köszönéssel együtt járó gyakori viselkedéstechnikai aktíva. Általában hölgyek üdvözlésekor, bemutatkozáskor, társasági összejöveteleken, valamint naponta az első találkozáskor és a búcsúzáskor alkalmazzák. A kérdésre, melyik kézzel kell kalapot emelni, nincs kizárólagos válasz, mert köszönésnél, ha megállás/beszélgetés alakul ki, akkor bal kézzel kell kalapot emelni, mivel jobb kézzel a kézfogás következik. Ha azonban két fél csak elhalad egymás mellett, mindig ellenkező kézzel kell kalapot emelni, mint amelyik oldalról közeledik a másik fél. Megszólítás, tegezés, magázás, önözés esetén a megszólított neve, rangja, beosztása kapcsán tévedni nem szabad. Napjainkban három megszólítási forma közül választhatunk: 1. név és udvariassági kitétel (XY úr!) 2. rang és udvariassági kitétel (Elnök úr!) 3. név, rang és udvariassági kitétel (XY Miniszterelnök úr!) Nőknél a megszólítás első változatra vonatkozóan lehet, „kisasszony, asszonyom, hölgyem”, második változatra vonatkozóan pedig, „asszony” kitétel ajánlatos. Az állami és üzleti életben helyénvaló az ÖN. A MAGA elsősorban a magánéletben használatos: a beszélő által kezdeményezett, olykor egyoldalú tisztelet keltette távolságtartást fejez ki. A tegeződés legfontosabb szabályai: 1. amennyiben egy idősebb ember tegez egy fiatal hölgyet vagy fiatalembert, azzal feljogosítja az illetőt a maximális tiszteletadás melletti visszategezésre. 2. nő és férfi tegeződését bármelyik fél kezdeményezheti, de ennek elutasítása csak a hölgyek részéről nem számít sértésnek. A viselkedéstechnikai elemek aktíváihoz tartozik még a társalgás, azon belül a tárgyaláson kívüli beszélgetés, tartalmi és formai megnyilvánulás, valamint a tabu témák. Tartalmi megnyilvánulás esetén mindenről csak megfelelő formában illik beszélni, illetve kerülni kell a belügyekbe való beavatkozást. Formai megnyilvánulás alatt azt értjük, hogy kerülni 16

kell a drasztikus kifejezéseket, túlzott hangsúlyt, gesztikulálást, és az idegen nyelveket. Igyekezzünk világosan, jól érthetően kifejezni magunkat. Végül megemlítenék néhány témát, amit általánosságban jobb elkerülni a társalgás során: ilyen témák a pénzügyi helyzet, munka, vallás és a családi állapot. Szándékosan említettem meg, általánosságban tanácsos elkerülni bizonyos témákat, mivel ez kultúránként különbözik. Koreában például a munka; mint téma nem tabu, Olaszországban pedig kifejezetten udvarias szokásnak számít a család hogyléte felől érdeklődni. A vallásról azonban tilos beszélni. Németországban a nem német autóval való dicsekvés nem előnyös, míg az USA-ban kinézik a társaságból az idegen szavakat használókat. A továbbiakban munkám során pontosan az ilyen és ehhez hasonló a kulturális különbségeket fogom elemezni. Passzívák Azok az elemek, amelyek cselekvő közreműködésünk nélkül is jellemzik ismereteink színvonalát. Ez annyit jelent, semmit nem kell tennünk ahhoz, hogy más megítélhesse, tudunk-e viselkedni. Ezen elemek láthatóak. Ide tartoznak: előzékenység, fellépés, jó modor, illedelmesség, tapintat és empátia, udvariasság, figyelmesség, jellem, lelkiismeret, megjelenés illetve öltözködés, önuralom illetve türelem, pontosság. A fellépés a természetes viselkedés alapja, a megfelelő önismeret és a viselkedés alapszabályainak tiszteletben tartása. A fellépés különösen fontos az első találkozás alkalmával. Jó modor alatt értjük a társas, ünnepi események formai kívánalmaihoz való alkalmazkodást. Az illedelmesség emelkedett viselkedés, amellyel valaki tiszteletet tud ébreszteni anélkül, hogy irigységet keltene olyan normák alkalmazásával, mint a jó modor, udvariasság, tapintat. A figyelmesség illemtani erény, mellyel másokban kívánunk jó érzést kelteni. Mivel az udvariasság tanulható, ezért mindenkitől elvárható. A tapintat és empátia lelki tulajdonságok, amik képessé tesznek minket mások helyzetének megértésére. A jellem a magatartásban megnyilvánuló erkölcsi tulajdonságok összessége. Nem örökölhető, de fejleszthető. A jellemet formáló tulajdonságoknak két fontos feltétele van. Az egyik a helyes magatartási formák gyakorlása, a másik pedig a megfelelő magatartási formák tudatosítása. A lelkiismeret megszemélyesített erkölcsi tudat, melynek birtokában az ember megítélheti saját tetteinek, érzéseinek erkölcsi helyességét. A lelkiismeret nem más, mint az egyén képessége az önkontrollra. Végül az önuralom és a türelem, hiszen mérgesnek lenni annyi, mint mások hibáját magunkon megbosszulni. 17

A megjelenés alapja formai oldalról az öltözködés, amely 1.

a ruházat színének, anyagának, szabásának jellemzőit

2.

a ruhadarabok számát és divatos voltát

3.

az öltözék tartozékait

4.

a hajviseletet

5.

az ékszerviseletet

6.

smink, illatszerek alkalmazását

7.

testi higiénia, fogak, körmök kezelését

8.

mindezek által sugallt üzenetet foglalja magába.

Görög Ibolya szerint a leglátványosabban az öltözködésen keresztül lehet követni az egyes kultúrák fejlődését. Ez így igaz, mivel az öltözködés mind a mai napig az emberek megítélésének egyik alapja. Ha valaki választékosan öltözködik arról feltételezhető a munkájával szembeni igényessége is, az ápolt külső pedig bizalmat ébreszt. Az öltözködéssel jelezzük önbecsülésünket, és munkánk tiszteletét. Ennek okaként állásinterjúk során ez az első szempont, amit az interjúztató figyelembe vesz. A smink és illatszerek alkalmazásánál fontos megemlíteni a mértéktartást. Nem kelt jó benyomást, ha a pályázó hölgy hosszú illatcsíkot húz maga után, vagy erős sminkkel jelenik meg. Fontos az alkalomhoz illő öltözködésünk, a túlöltözés visszatetsző, az alulöltözés pedig hozzá nem értést árulhat el. A divatot csak addig a mértékig kövessük, ami alakunknak, korunknak és ízlésünknek megfelel.5

A hivatalos megjelenés legfontosabb üzenete a szakmai magabiztosság, megbízhatóság. 

„A hivatalos megjelenés olyan, elsősorban öltözködési- normák követését jelenti, melyek tükrözik egyrészt a munkatársak, másrészt a látogatók iránti tiszteletet, ill. az egyén saját magával, ill. másokkal szembeni igényességét.



A szín, stílus, divat követés mértéke jelzi, hogy az adott cég milyen értékeket követ az üzleti és társadalmi életben (intézményi, vállalati filozófia).”

5

Görög Ibolya: Protokoll és illem; Protokoll- az életem; Mindennapi maceráink; CD-Rom; Unit szoftverek 18

IV. A

viselkedéskultúra/protokoll

kialakulásának

kezdete

-

történelmi áttekintés6 A viselkedéskultúra történelmi fogalom. Egyes szokásoknak még ismerjük, feltételezzük az eredetét, mások automatikusan vagy öntudatlanul öröklődnek számtalan nemzedék óta. A népek, nemzetek kialakulásával és fejlődésével törvényszerűen alakultak ki a ma „nemzetközi”-nek minősített kapcsolatok, először a kereskedelem, majd a diplomácia formájában. A kézfogás például közismerten a fegyvertelenséget és a jóindulatot jelentette, mai fejbiccentésünk pedig a hatalom megtestesítője előtti leborulásból származik. Bár a viselkedési formalitások elvei hasonlóak voltak, kifejezésük módja rendkívül változatos, sőt azonos mozdulatok kultúrkörönként akár ellentétes tartalmat is hordozhattak. A törzsek, népek, országok kölcsönös kapcsolatainak növekedésével ezek ugyan jelentős mértékben egységesedtek és váltak a mai értelemben nemzetközivé, egységes „világviselkedéskultúrára” azonban semmiképp nem számíthatunk. Az időszámítás előtti kor viselkedéskultúrájáról legendák, mítoszok szólnak. Az első viselkedéskultúrát szabályozó írásos emlékeink az ókori Indiából származnak, melynek elvárásait Manu törvényei szabták meg az időszámításunk előtti 2-3. évezredben. Innen származik a mai napig alkalmazott híres mondás, Theognisz megállapítása, mely így szól: „Tévedni emberi dolog”. Ez a törvénykönyv egyúttal jelzi az illem, a jog és az etika szoros kapcsolatát. Időszámításunk előtti 4. században keletkezett Arisztotelész örökérvényű mondása, mely a következő alappillér az illemtan számára. A mondás így hangzik: „Az ember természeténél fogva társas lény”, vagyis az együttélés csak kölcsönösség alapján valósítható meg. A bizánci birodalomban feljegyezték a tárgyalásokon, hivatalos rendezvényeken elhangzottakat, majd elemezték ezeket. Jó megfigyelő képességű követet küldtek az ellenséghez, aki mindent feljegyzett az ottani katonák létszámáról és fegyverzetéről. Ha több ellenségük is volt egyszerre, a követük segítségével egymásnak uszították őket. Ebből a jó megfigyelő képességű, biztos ítéletű megbízottból született meg a diplomata. Szigorú protokoll követelte meg a császárnak történő jelentéstételt. Így jelent meg 912-ben VII. Konstantin Ceremónia-könyve a bizánci udvar szertartásrendjéről, amely nem csak a hivatalos rendezvényekre, hanem a fürdetésre, az étkezésre, az öltözködésre stb. vonatkozó szabályokat is tartalmazta, és ezek betartását a császár szigorúan megkövetelte. Bizánc 6

Dr. Sille István: Illem, etikett, protokoll- KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft.; Budapest 2000.; oldalak: 25-55. 19

egész Európa és a világ általánosan elfogadott illemszabályait alapvetően befolyásolta. A Vatikán dolgozta ki az egyházi szertartások rendjét, amely komoly hatással volt a világi életre. Ezek közé tartozott a társadalmi rangsor, a térdelés intézménye, a leülés, kézcsók, megszólítás, stb. A lovagkor épp e keretek szétfeszítésével alkotja meg a világi elvárásokat, eszményeket, melynek főbb értékei a nemes lelkűség, udvariasság, a nők tisztelete és védelme, a becsület és a mértéktartás erénye. Innen származik a kesztyű nélküli kézfogás, mivel páncélkesztyűben ez nem volt egyszerű. A XIV. században az első európai mű szerzője III. Fülöp burgundiai herceg volt, de vele azonos időben G. Chaucer is fontos tanácsot adott: „Ha bármit kellőképp adsz elő, nem lehet szó és tett különböző”. Mivel a középkorban az államfők elismerték a pápa elsőbbségét, az államfők rangsorolása 1504-ben a következőképpen alakult: A pápa, a német-római császár, majd Franciaország, Spanyolország, Aragónia, Portugália, Anglia, Szicília, Magyarország, Skócia, Navarra, Csehország, Lengyelország és Dánia királya. A középkori protokoll nagyon szigorú volt. „A XV. században halállal büntették azt, aki idegen küldöttséggel mert érintkezni, ennek ellenére ekkor vált szokássá, hogy mindig ugyanazokat a követeket küldték a különböző országokba. 1455-ben Sforza milánói herceg alapította meg az első önálló küldöttséget, de a diplomáciai rangsor kialakulására 300 évet kellett várni.” 7 A spanyol etikett ereje korszakformáló volt. Kezdete X. Alfonz nevéhez fűződik, aki tudós arabok és zsidók közreműködésével alakította ki a keleti kultúrákból hozott kifinomult udvariassági szokásokat. Ezt alakította hozzá az európai mentalitáshoz a XIII. században. A klasszikus korszak V. Károly nevéhez kapcsolódik a XVI. században. Utóda II. Fülöp alatt az etikett szigorodott, rideggé, kegyetlenné vált, a formaságok túlhajszolása jellemezte. „Az újabb fejezet tulajdonképpen az illemtan komikus időszaka, amelyet XIV. Lajos, a Napkirály, francia földön honosított meg. Itt a jó modor kelléke volt a raccsolás, a paróka és a tetűszurkáló pálcika, az uralkodó utánzása, „majmolása”.”8 Franciaországban a protokollfőnökök a király szeretői voltak, közöttük Madame de Pompadour. 7

Wikipédia- a szabad enciklopédia: Prokoll (illem);

http://hu.wikipedia.org/wiki/Protokoll_(illem), 2. oldal 8

Dr. Nagy György László főiskolai docens, Széchenyi István Egyetem, Győr: Illem, etikett,

protokoll kisokos, sok nézőponttal; 20

A francia és spanyol udvar hatására terjedt el Európában az etikett és a protokoll, először Ausztria, majd Poroszország, később, II. Katalin orosz cárnő uralkodása alatt Oroszország is alkalmazta a szabályokat. A polgári törekvés irányzata azonban felváltotta ezt a világot. Adolf Freiherr Knigge 1788-ban Hannoverben írta meg azt a klasszikus gyűjteményt, amely „Az emberek közötti érintkezés” – ről szólt. Benne első mondata: „Minden ember annyit ér, amennyivé önmagát teszi.” A protokoll kínosan ügyel a rangokra, és frappáns megoldásokat talál a sértések elkerülése érdekében. Két példát említenék meg: 1699. január 26-án, a karloviczi (másképpen: karlócai) béketárgyaláson a Habsburg, a lengyel, a török és a velencei követ rangegyenlősége miatt kerek, négyajtós épületet ácsoltak össze, amelynek a közepén egy kerek asztal volt. Hasonló eljárást alkalmaztak Bécsben az úgynevezett Táncoló Kongresszuson (1814. szeptember - 1815. június): ajtót vágtak a kastély falán, ily módon a négy tárgyaló fél egyszerre léphetett be a terembe. A szocializmus időszaka sajátos felfogásával károkat okozott mind a hétköznapi, mind a hivatalos illem, etikett és protokoll területén. Egyúttal a rendszerváltás sem erre a kérdéskörre koncentrált, hiszen mára már az értékrend háttérbe szorult, helyet adva ezzel az amerikanizálódás és az egyéni érdekek érvényesítésének. Írásos emlékek híján csak következtetni lehet a magyar protokoll kezdeteire. Az illem, etikett és protokoll-hármasból csak az utóbbi létezett a honfoglaló ősöknél, az etikett csupán az 1800-as években jelent meg. Ennek az volt az oka, hogy Bölcs Leó bizánci uralkodó követek útján tartotta a kapcsolatot a magyarokkal, valamint az arabokkal folytatott kereskedelem is hatással volt a protokollra. Az első követek Tormás (másként Termcsü, Árpád vezér dédunokája) és Bulcsú vezér voltak, akik Bíborban született Konstantinhoz mentek követségbe, és minden tekintetben megfeleltek a protokolláris követelményeknek. Árpád vezér nemcsak kiváló hadvezér, hanem tökéletes diplomata is volt: üzenete és ajándékai kellemes meglepetést okoztak Zalán vezérnek. Ezen felül Magyarországon az államalapítás óta találhatóak meg az alapvető elvárások, a legmagasabb szintet pedig Mátyás király reneszánsz udvarában érték el. Ez a törekvés külsőségekben is megnyilvánult. A világban meghonosodott gentleman /úriember/

http://rs1.szif.hu/~varsanyi/web/NagyGyorgyLaszlo/Illem,%20etikett,%20protokoll%20kisok os.doc, 11. oldal 21

fogalmának és viselkedési elvárásának befogadását hazánkban Szabó István Andor „Az úriember” című könyve jelentette.

V. Viselkedéstechnikai elemek jelentősége az üzleti életben „A társasági formák, udvariassági és illemszabályok nem pusztán a királyi udvarokból kikopott cafrangok, hanem a nyugodt, feszültségmentes, jól szabályozott együttélés magatartásmintái is. Tekintettel vagyok a másikra, hogy ő is tekintettel legyen rám.” / Sille István / A szakmájukban sikeres mérnököket, informatikusokat, közgazdászokat is megizzaszt, amikor azon gondolkodnak, az adott helyzetben hogy kell illedelmesen viselkedni. Aki jól hasznosítja a szükséges és elvárt viselkedéstechnikát, viselkedésmódot, vélhetően nem vall kudarcot küldetése során. Hiszen egy menedzser, üzletkötő, vagy egy ösztöndíjjal külföldön tartózkodó hallgató sem kerülheti el az embereket és annak felelősségét, hogy saját hazáját képviselje. Az adott helyen ugyanis ő képviseli az országot, a céget, a szakmát és természetesen saját magát is. Munkánk helyes képviseletével bizonyítjuk felkészültségünket, kulturáltságunkat, alkalmasságunkat vállalt feladatunkra. Mint már azonban említettem, nem olyan egyszerű a helyes viselkedésmódot alkalmazni, hiszen ez országonként, sőt akár településenként is különböző lehet. Ehhez idézném Marcus Fabius Quintilliánus római szónok mondását, mely szerint: „Nem mindenütt szabad vagy illő ugyanaz a dolog”. Ezért elengedhetetlen, hogy felkészültségünk nem csak szakmailag, hanem kulturálisan is megállja a helyét. Ennek hiánya következménnyel jár szakmai küldetésünk sikerét illetően. Hiszen kulturális tájékozottságunk nélkül hiába vagyunk felkészültek szakmai vagy akár nyelvi szempontból is, ha nem vagyunk tisztában a fogadó fél

kulturális

szokásaival,

elvárásaival.

Így

könnyen

előfordulhat,

hogy

tárgyalópartnerünket szándékunkon kívül megbántjuk. Mielőtt üzleti ügyben külföldre mennénk, fontos tájékozódni az adott ország szokásairól, arról, mi a helyes illetve helytelen viselkedés, mi számít udvariatlanságnak, és mi az, amit mindenképp elvárnak a másik féltől. A félreértések elkerülése végett az lenne a legmegfelelőbb, ha mindkét fél tisztában lenne a másik ország szokásaival. Mivel ez azonban nem minden esetben kivitelezhető (ugyanis előfordulnak olyan kultúrák, melyek teljesen elzárkóznak a másik 22

szokásaitól), az is célra vezető, ha legalább az egyik fél jól informált, ezzel megkímélhetjük magunkat egy balul sikerült tárgyalástól. Amennyiben hivatalos úton tartózkodunk külföldön, az alábbi szempontokat mindenütt illik betartani:  Nem bíráljuk a vendéglátó ország politikai gyakorlatát  Távol kell maradni a politikai demonstrációktól, mindenféle tüntetéstől  Társadalmi, erkölcsi, vallási szokások tiszteletben tartása, és az ahhoz való alkalmazkodás  A deviza-, vámszabályok és egyéb adminisztrációs előírások megtartása.  Tiszteljük a hierarchiát: tisztázzuk saját beosztásunkat és állapítsuk meg a másik személy elhelyezkedését a vállalati struktúrában. Ennek megfelelően használjuk a kommunikációt (pl.: megszólítás)  Legyünk lojálisak a vállalathoz: ha saját cégét bírálja, nemcsak a vállalatét, hanem a saját imázsát is rontja  A vállalata érdekében beszéljen: a vállalat iránt érzett büszkeség ragályos, és a partnerség eredményeinek megismerése hozzátartozik a jó modorhoz. Ellenben a túlzott egyoldalú dicsekvés is kerülendő. Ezen kívül a tárgyalás során fontos, hogy javaslatunk világos legyen, és a legtöbbet hozzuk ki az ügyből. készüljünk fel a viszonzásra, ha a másik fél elfogad egy pontot. Legyünk előzékenyek, udvariasak és figyelmesek anélkül, hogy gyengének mutatkoznánk. Emellett legyünk készek kompromisszumokra a cél érdekében. Végül röviden összegezném az aranyszabályokat, amiket mindenütt (nemzettől függetlenül) feltétlenül be kell tartani: Becsület: Cselekedjünk tisztességesen Erény: Ne legyünk önzőek és neveletlenek Nyelv: Közvetítsük saját értékeinket, hozzáállásunkat, véleményünket Okosság: Mindig előnyösen tüntessük fel magunkat Megjelenés: Ügyeljünk a külsőnkre. Manapság még a szellemi munkát végző dolgozók között is elvárják, hogy sportos legyen kinézetük. Tehát, ha az üzleti életben sikeresek, dinamikusak szeretnénk lenni, a rendszeres sportolás is szükségeltetik a megfelelő megjelenéshez.9 9

Hans-Michael Klein: Benimm im Business- Knigge-Crash Kurs für den beruflichen Erfolg;

Cornelsen Kiadó; Berlin, 2005. Oldalak: 9. 137. 176. 23

Álláspont: Szemléljük magunkat a másik fél szemszögéből Szavak: Gondolkodjunk, mielőtt megszólalunk és legyünk tapintatosak. Még az udvariatlanul viselkedő másik féllel szemben is legyünk tapintatosak, türelmesek.10 A szabályokat filozófusok, tudósok, politikusok, és a vallások támogatói vetették papírra. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenütt ugyanúgy kell használni őket. A helyes viselkedés az évek során kultúránként megváltozott, így ami az egyik országban udvariasságnak számít, az a másik országban talán nem. Vegyük például a megszólítást. Egyes országokban (az etikett szerint sem udvariatlan) nem szokás a rangjuk szerint megszólítani az embereket, míg máshol ennek elhagyását kifejezetten sértőnek veszik. Választott kultúráimon keresztül bemutatom ezeket a viselkedési különbségeket.

VI. Viselkedéstechnikai elemek összehasonlítása kultúránként, különös tekintettel az olasz, német, és a magyar etikettre Aktívák Köszönés, kézfogás, kézcsók, meghajlás Olaszország Az olasz viselkedéskultúrában a köszönés a napszakhoz igazodik. Napszakuk azonban erősen eltér a megszokott európai felfogástól. A reggel általában délig tart, az este pedig éjszaka kezdődik. Egy vacsorameghívás szólhat akár este tíz órára is, hiszen az éjfél még mindig társasági időpontnak számít. A köszönéshez a férfiak között a kézfogás a szokás, mely szemkontaktussal és mosollyal párosul. Üdvözlésnél olykor megfogják a partner karját is, ha pedig kapcsolatuk szorosabbá válik, akkor férfiak esetében a két orca mellett a levegőbe adott csók (baloldalon kezdve) gyakran kiegészítve vállveregetéssel a szokványos üdvözlési forma. Nőkkel való találkozáskor a nő joga a kéznyújtás. A barátnők jelképes csókot adnak egymás orcájára, de a mai szokással ellentétben csak az egyik oldalra. Köszönésnél bár elméletileg nincs különbség tegezés és magázás között, én némi

10

David Robinson: Az üzleti élet illemtana- Lektorálta Görög Ibolya; Perfekt Kiadó;

Budapest, 2000.; oldalak: 15-17. 95-100. 24

különbséget mégis felfedezni véltem saját tapasztalataim során. Fiatalok egymás között a ’Ciao’ – szia, kifejezést használják, de ha üzletbe, étterembe stb. lépnek be, a ’Salve’ megszólítással köszönnek. Ez a köszönési mód formálisabb a Ciao-nál, de informálisabb a ’Buon Giorno’- ’Jó Napot kívánok’, ’Buona Sera’- ’Jó Estét kívánok’ (vagyis napszaknak megfelelő) köszönésnél. Az üzleti partnerrel való találkozáskor pedig már említett módon az utóbbi, legformálisabb köszönési módot alkalmazzák. Elköszönésnél tényleg helyénvaló, hogy nem tesznek különbséget tegezés és magázás között, minden esetben a ’Salve’ vagy ’Arrivederci’ az elköszönés legelfogadottabb módja. Az utóbbi formálisabb a ’Ciao’ kifejezésnél, de fiatalok között is gyakran használatos. Bár az ’Arrivederci’ tegezésnek minősül (mivel magázott formája az ’ArrivederLa’), üzleti partnerekkel illetve idősebb, magasabb rangú emberekkel szemben is nyugodtan lehet használni, mivel ez a köszönés még nem számít tegezésnek, így sértésnek sem. (Az ’ArrivederLa’-t manapság már ritkán használják). Németország „Az ország érintkezési szokásainál az emberek önkéntelenül is a német alaposságból és precizitásból indulnak ki. De ugyanilyen fontos jellemzők a célszerűség és a gyakorlatiasság is.”11Az angol, ausztrál, új-zélandi és amerikai kollégákhoz hasonlóan a németek is általában érkezéskor és búcsúzáskor fognak kezet. Bár náluk a kézfogás többet jelent, számukra ez az élet velejárója. A legtöbb európai ország lakói egy nap többször is kezet ráznak. A németek a határozott kézfogás hívei, így ők a barátságos magatartás jelének tartják a másik kezének huzamosabb ideig tartó szorongatását. A kézfogás ősrégi szokás, ugyanis a „kardot forgató” jobb kéz kinyújtása békés szándékot, baráti közeledést fejezett ki. Ezért ez a szokás Németországban gyakran használatos, még az is általános, hogy a szülők gyermekükkel kezet fognak, ami számunkra teljesen idegen. Ezen felül a németek sajátos szokása, hogy gyakran a férfiak nyújtanak kezet a hölgyeknek. Bár ez ellent mond a német etikett könyvek előírásainak, a mindennapokban mégis ez a megszokott viselkedési mód. A kézcsók ismert, de csak baráti társaságban szokásos. A köszönés a napszakhoz illeszkedik, ami azonos a nálunk megszokottal. Baráti viszony

1. 11 Dr. Sille István: Illem, etikett, protokoll- KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft.; Budapest 2000.; oldalak: 342-346.

25

esetén a németek között is fellelhető az át- vagy belékarolás, hátba veregetés, vagy a rövid kétoldali megölelés, kivételes esetben a puszi. Fiatalok körében megtalálható a minden testi érintkezést mellőző üdvözlésre emelt kéz is. Telefonálás esetén, amikor felveszik a telefont, rendszerint egyszerűen bemondják a nevüket. Ez a kézfogás verbális megfelelője. Magyarország A szervusz üdvözlési forma barátok, ismerősök között vagy sokkal fiatalabb személy köszöntésére használatos. Ennek szleng változata a szia. Azonban egyik szó eredete sem holmi könnyed, informális üdvözlés. Mindkettő ugyanis a servus, azaz szolga (a szolgád vagyok) kifejezésből származik. Ha egy magyar biztosít bennünket, hogy alázatos szolgánk, általában kezet nyújt, hogy lássuk, nincs nála fegyver. Ha a partnerek egyike kesztyűt visel, a másik nem, a kézfogáshoz le kell vennie. Mindez a nőkre nem vonatkozik, ők fenn hagyhatják a kesztyűt, és a kéznyújtás joga is őket illeti meg elsőnek. Bár a kézcsók hagyománya kihalóban van, a „Kezét csókolom” üdvözlési forma még mindig tartja magát. Főleg férfiak mondják a nőknek, de általánosan elfogadott, hogy a gyerekek is így üdvözlik az idősebbeket. Üzleti partnerek között a köszönés napszaknak megfelelően történik, így használják a „Jó reggelt kívánok”, „Jó napot kívánok” és a „Jó estét kívánok” kifejezéseket. Elköszönésnél pedig a „Viszontlátásra” (telefonban „Viszonthallásra”) a megfelelő búcsúzási forma. a Viszontlátásra azt jelenti, „találkozzunk újra mielőbb”. Manapság sokan használják a köszönések rövidített változatát, mint a „Jó napot!”, „viszlát!”, stb. kifejezést, de ez a hivatalos életben udvariatlanságnak minősül. Boltba belépve még elfogadható, a hivatalos életben azonban mindenképp kerülendő, mivel az ilyesfajta köszönés nem vall jó modorra. Fiatalok, jó barátok között elköszönésnél ugyancsak a „szia” használatos, de manapság egyre gyakoribb az angolból vett „hello” búcsúzási forma. Megszólítás, tegezés/magázás Olaszország: Mivel az olaszokat az első benyomások vezérlik, fontos, az üdvözlésnél demonstráljuk tisztelettudásunkat, no meg azt is, mennyire tisztäban vagyunk az illemszabályokkal. Különösen fontos ez az első találkozás alkalmával. Sokat adnak a formalitásokra, ezért egészen addig illetlenség keresztnevükön szólítani olasz üzleti partnereinket, amíg azt ők maguk nem indítványozzák. Különösen a levelezésben fontos a megszólítás. Ilyenkor a 26

„Signore” – uram, „Signora” – asszonyom, „Signorina” – kisasszony udvariassági kitételt gyakran helyettesítik a ranggal vagy a tudományos címmel: „Dottore”- orvos, „Professore”- tanár, „Avvocato” – ügyvéd vagy Ingegnere - mérnök. Mivel az orvosi és a doktori címnek nagy társadalmi megbecsülése van, az olaszok büszkék címükre, előszeretettel ragaszkodnak az egyetemen szerzett rangjukhoz. Többnyire nem is a tudományos fokozat, hanem a társadalmi státusz jelzésére használják. Emellett a nemesi címek és rangok alkalmazása is szokás megszólításnál. Ezt annak ellenére is teszik, hogy nemesi származással nem rendelkeznek. Az államtitkári rangtól felfelé az ’Excellenciás Uram’- ’Eccellenza’ vagy ’Sua Eccellenza’ megszólítást használják. Az olaszok három formát is használnak egymás megszólítására, úgymint: a ’tu’ (te), a ’voi’ (maga), illetve a ’Lei’ (ön) módot. A ’tu’, azaz tegező formát a családtagok és a fiatalok használják egymás közt, valamint olyan felnőttek megszólítására, akiket már régóta és jól ismernek. Manapság a két magázó forma közül a ’Lei’ sokkalta inkább használatos, mint a ’voi’. Utóbbit csak rendkívül formális találkozókon, illetve sokkal magasabb rendű személlyel szemben használják. Ez a forma azonban elenyészőben van, leginkább már csak szépirodalmi könyvekben és régi filmekben találkozhatunk vele. Németország Megszólításnál az olasz szokáshoz hasonlóan Németországban is ügyelni kell a partner beosztására, rangjára, végzettségére, mert vagy ezeket, vagy pedig az illető nevét kell a ’Herr’ (Uram) vagy a ’Frau’ (Asszonyom) után kiejtenünk. Mivel a ’Fräulein’ (Kisasszony) kifejezés már elavult, a hajadonokat is a Frau megszólítással illetik. A „Herr” és a „Fräulein” egyértelműen fordítható, a „Frau” azonban nem azonos a magyar nyelvben használt „né”-vel, mivel az nők általános megszólítására szolgál. A régiesnek hangzó Gnädige Frau szintén használatos, különösen akkor, ha egy hölgyet nagyon meg akarunk tisztelni, vagy nevét nem tudjuk, esetleg elfelejtettük. Levélírásnál a tudományos fokozatot közvetlenül a név előtt szokás írni (pl.: Herrn Diplom-Ingenieur Müller). Ha pedig a munkatársak a későbbiekben felfedeznek valamilyen közös érdeklődési területet, akkor megszólításkor áttérhetnek a teljes névre. Csak a nemzetközi diplomáciában használják nagyköveteknél, minisztereknél az Excellenciás uram német változatát: „Excellenz”, vagy „Euer Excellenz”. A nagykövet megszólítása pedig egyszerűen „Herr Botschafter”. Németországban a magázódás bevett megszólítási forma. Gyakran évekig, akár egész életük során kénytelenek az egymás mellett, alatt, felett dolgozók magázódni. Amennyiben például egy főnök keresztnevén szólítaná titkárnőjét, még gyanúba keveredhet azzal, netán 27

viszonyuk van. A tegeződés üzleti partnerek között is csak barátság esetén képzelhető el, ezért meglehetősen ritkán fordul elő. A fiatalok természetesen rugalmasabbak, nem követik őseik régi szokásait. Meglepő, és a legtöbb európai kultúrától eltérő szokás, hogy a tegeződést esetenként a férfi kezdeményezi a hölgyeknél. Általános szabály, ha áttérünk egymás keresztnéven szólítására, akkor a tegezés lesz a megfelelő beszédmód. Az angolokkal ellentétben a németek jóval tovább megőrzik a távolságot az idegenekkel és az ismerősökkel szemben, így ha egy német áttér a ’du’ (te) használatára, az azt jelenti, minden fenntartásuk eltűnik, és életre szóló barátság alakulhat ki. Magyarország A magyar nyelv nehézsége némileg megnehezíti a külföldiek életét, különösen, ha megszólításra kerül sor. Sokszor ez még nekem, magyarnak is nehézséget okoz, hiszen a magyarok annyira figyelnek a megszólításokra, hogy félve merek megszólítani egy nálam alig idősebb embert, vagy akár egykorú embert, miközben dolgozom. A gyerekeket, barátainkat és azonos nemű, korú ismerőseinket tegezhetjük. Ilyenkor az igéket is a tegezés szabályai szerint ragozzuk. Az idősebbekkel, távoli ismerősökkel és a magasabb beosztásúakkal magázódunk. persze az sem mindegy, hogy azt mondjuk-e neki, „maga” vagy „Ön”. A „maga” ugyanis egy távolságtartóbb forma, míg az „Ön” barátságosabb, közvetlenebb (de mégis udvarias) megszólítás. Ezért a hétköznapi nyelvben is inkább az Ön megszólítást alkalmazzuk. A német illetve az olasz kultúrával ellentétben a magyaroknál nem veszik véresen komolyan a megfelelő beosztás megnevezését megszólításnál, ennek ellenére nálunk is szokás, hogy a mérnököt „Mérnök Úr”, az orvost „Doktor Úr”, az ügyvédet pedig „Ügyvéd Úr” megszólítás illesse meg. Diplomáciai találkozókon pedig a két kultúrához hasonlóan a magyar kultúrában is „Nagykövet Úr”, „Excellenciás Uram” a megfelelő megszólítás. Bár a magázódást nem veszik olyan komolyan a magyarok, mint a németek, tehát fiatal, egykorú kollégáknál rövid időn belül átváltanak tegeződésre, az olaszokhoz képest azonban jobban odafigyelnek erre. Hivatalos munka során a felettesünkkel, kollégákkal szemben is magázódunk, még akkor is, ha az illető velünk egykorú. Sokszor hostessként furcsa a velem egykorú felettesemet illetve a vendéget magázni, de a magyar protokoll szerint így illik, és én mindig ehhez is tartom magam. Bemutatkozás, bemutatás

28

Olaszország Bemutatkozásnál, amennyiben mi vagyunk a vendégek, nekünk kell elsőként bemutatkoznunk az idősebb, nagy tekintélyű személynek, megkülönböztetett tisztelettel. Mivel Olaszországban az egyház befolyása jelentős mértékkel bír (az elsődleges vallás a katolikus), ezért az egyház hierarchikus felépítése nagyban befolyásolja az olasz kapcsolatokat egyéb területeken is. Tisztelik az idősebbeket, vagy azokat, akik üzleti sikereket értek el illetve jó kapcsolatokkal rendelkező családból származnak. Németország Bemutatkozásnál nem szokás keresztnevünket említeni, mert ez csak nagyon fiatal embereknél fogadható el. Elég csak a vezetéknév említése, és ma már az ’Sehr erfreut, Habe die Ehre’ (Örvendek, Enyém a megtiszteltetés) kifejezésekkel sem muszáj feltétlenül válaszolni a másik fél bemutatkozásakor. Az előadó mikor beszédet tart, ’Meine Damen und Herren, Sehr geehrte Damen und Herren’ (Hölgyeim és Uraim, Igen tisztelt Hölgyeim és Uraim) megszólítással köszönti hallgatóit, meghittebb közegben pedig a ’Liebe Gäste’ (Kedves Vendégek) kifejezéssel illeti őket. Magyarország A köszönést a bemutatkozás követi, mely Magyarországon előbb a vezetéknév, majd a keresztnév említése. Mindez magyarok között szokás, hiszen mivel a magyarok tisztában vannak vele, hogy ez a bemutatkozási forma máshol nem igen szokás, alkalmazkodva külföldi partnereik bemutatkozási formájához, megcserélik a vezetéknév-keresztnév sorrendjét. Ezt követően szokás mondani, hogy „Örvendek”, vagy „Enyém a megtiszteltetés”, bár utóbbi ritkábban használt. Ha ismerőssel vagyunk, de a másik fél még nem ismeri őt, mindig illik a közös ismerősnek bemutatni őket. Társalgás és jó beszédmodor Olaszország12 Mielőtt rátérnék a társalgás és jó beszédmodor elemzésére, hangsúlyoznám, hogy bizonyos jelenségek, úgy, mint a gesztikulálás, alkudozás régiónként eltérnek. Északon ugyanis 12

Viziné Sárosdy Edit: Szavak, jelek, szokások- A nemzetközi kommunikáció könyve;

Windsor Kiadó; Kiskunlacháza, 1998; oldalak: 199-210. 29

kevésbé erősek az említett jelenségek, mint délen. A különbségek ellenére is azonban bizonyos, hogy a nem verbális kommunikáció Olaszországban teljesen egyedi, és számukra a kommunikáció elengedhetetlen része. Leginkább az olaszokra jellemző a szokás, miszerint beszéd közben a kezüket is aktívan használják, szeretnek mutogatni, erősen gesztikulálni, és olykor, amikor dühösek, nem rettennek meg a trágár kifejezésektől sem. Viták mindig vannak, de az emelt hang nem az idegesség, hanem az ügybuzgóság jele. Mikor valakit az utcán erős kézmozdulatokkal látunk magyarázni, biztosak lehetünk benne, hogy az a személy vagy olasz, vagy hosszú időt töltött ott. Ők ugyanis bárhol, bármilyen nyelven meg tudják értetni magukat igen egyedi kommunikációjuknak köszönhetően. Az olaszok bár nem nagyon beszélnek nyelveket, mégis a legnagyobb természetességgel „eljátsszák” azt, amit szavakkal kellene kifejezniük. A gesztusok nyelvét

nemcsak

külföldön

használják,

hiszen

a

taglejtések

hozzátartoznak

mondanivalójukhoz, azt erősítik, magyarázzák. Az olaszok szeretnek szerepelni és felhívni magukra a figyelmet. A gesztusok használatát és a mondanivalót kísérő gesztikulálást mindig arcjáték kíséri. Náluk a mosoly fontos kelléke a kommunikációnak. Elsődlegesen a szimpátia jele, de az olaszoknál lehet egyszerűen a lényükből áradó derű és életöröm kifejeződése. Szeretnek mosolyogni, sőt olykor a nevetés is előtör belőlük, mivel minden érzelmi megnyilvánulásuk hevesebb a nálunk megszokottnál. Mosolyuk azonban lehet szarkasztikus, lenéző, ha a beszélgetőtárs valamiben (pl. rangban, tudásban vagy modorban) nem igazi partner. Az édeskés, statikus mosoly gyanús, nem őszinte. Az olaszok egymás között nem törődnek a távolságtartással, a másik orra előtt képesek hadonászni, és olykor meg is érintik egymást. Velünk, külföldiekkel azonban másképp viselkednek. Szemünkbe nézve beszélnek hozzánk, ez alatt pedig tartják a tisztes távolságot. Ha kezünket, karunkat megérintik, pusztán ösztönösen, figyelemfelkeltő szándékkal teszik, és nem bizalmaskodásból.13 Beszéd közben az olaszok a levegőbe emelik a kezüket, így tartva maguknál a szót. Mikor egy olaszt félbe akarunk szakítani, csak úgy érhetjük el, ha elkapjuk a kezét a levegőben és lefogjuk. Az, hogy valaki rossz néven veszi-e, ha a beszélgetőtárs hozzáér, attól függ, milyen kultúrában született, nevelkedett. Az olaszok például szívesen és sokszor megérintik egymást beszélgetés közben, míg például az angolok szinte soha (legfeljebb a sportpályán, ha valaki gólt rúg).

13

Hidasi Judit (szerkesztő): Kommunikáció idegen kultúrákban; Külkereskedelmi Főiskola;

Budapest, 1989. Oldalak: 271-280. 30

Ilyen közvetlenek még a törökök, franciák, görögök, spanyolok, Közel-Keleten és Ázsia bizonyos részein a lakosok, illetve az oroszok és a magyarok. Már az üzleti tárgyalás során következtetni tudunk az olasz partner arckifejezéséből arra, érdekli-e amit mondunk, illetve egyetért-e vele. Ha már nem bírja tovább a hallgatást, egyszerűen szavunkba vág, amit egy másik kultúra, leginkább a németek nem fogadnának szívesen, sőt, kifejezetten udvariatlannak tartanának. Mikor az olasz partner izeg-mozog, ezzel kifejezi, hogy feltartjuk, így jobb rövidre fogni a beszédet. Tisztelik és komolyan veszik, értékelik az összeszedett, meggyőző, hozzáértő érvelést. Ezen kívül érdemes tájékozódni a felől, mennyi ideje van a vendéglátónak, és azt illik figyelembe venni. Az olaszok igen bőbeszédűek, ami ugyancsak temperamentumukból fakad. Emellett nagyon meghatja őket, ha más országbeli az anyanyelvükön szól hozzájuk. Azonnal közvetlenebbé válnak, meghittebb, bizalmasabb légkör alakul ki. Az üzleti életben ugyanis fontos kellék a kölcsönös bizalom, és ennek kialakítása egy harmadik nyelven nem mindig lehetséges. Mivel az olaszok nagy hangsúlyt fektetnek az érzelmekre, a külföldi üzletembernek annál nagyobb sikere van, minél jobban ismeri a nyelvet és ezen keresztül az olasz embereket. Náluk a döntés soha nem születik azonnal. Fontos tudni, hogy vallásosak, szemérmesek, családcentrikusak és érzékenyek. Ezért mindenképp elkerülendők olyan témák, mint az ország negatív társadalmi jelenségei, vagy a pénz. Ne kritizáljuk, ami az országban rosszul működik, és véletlenül se tegyünk megjegyzést a helyi szokásokra. Mivel az átlag olasz nem kifejezetten művelt, kerüljük az irodalmi, történelmi utalásokat is. Ha kapcsolatunk már meghittebb, barátiabb, nyugodtan érdeklődhetünk családjuk hogyléte felől is. A tárgyalás menete14 Még mielőtt elkezdődne a tárgyalás tudjuk meg, kivel is ülünk le a tárgyalóasztalhoz. Illik tudni a partner beosztását, iskolázottságát (megszólítás miatt fontos), valamint merre él. Ez azért fontos, mert mindig szívesen hallják, ha lakóhelyük nevezetességeit dicsérik. Ezzel a gesztussal értésére adjuk, kedvében akarunk járni, amit az olasz ügyfél jó néven vesz. A hangulatteremtő, bemelegítő percekben szó eshet az időjárásról, a vendég utazásáról vagy

14

Viziné Sárosdy Edit: Szavak, jelek, szokások- A nemzetközi kommunikáció könyve

(Olaszország); Windsor Kiadó; Kiskunlacháza, 1998; oldalak: 209-213. 31

régebbi ismeretség esetén a közös ismerősökről. Ezután következik a tárgyalás legfőbb tartalmi része, a mondanivaló kifejtése. Ahhoz, hogy az olasz ügyfélre tett kedvező benyomást megerősítsük, nagyon felkészültnek kell mutatkoznunk. Az olasz üzletember ugyanis igen könnyen pontos információkat tud szerezni az adott kérdésről, és nem rest utánanézni a részleteknek. Ezért a külföldi ügyfél számára fontos a tájékozottság, mert a szakmai jártasság tiszteletet ébreszt az olasz partnerben. Ennek hiánya esetén viszont úgy érzi, mindez feljogosítja őt a lekezelő bánásmódra, ami azért nem előnyös, mert az üzleti tárgyalás csak akkor lehet eredményes, ha mindkét fél felkészültségben és döntési jogban egyenrangú. Az olasz üzletember többnyire lineáris okfejtéssel, célratörően, világosan fogalmazza meg mondanivalóját, mivel mélyen hiú, nemcsak a dicséretet hallgatja szívesen, hanem azt is, ha bíznak szakértelmében. Fontos számára a kölcsönös bizalom, az olaszok hagyományosan jó kereskedők. Ezért a tárgyalás részének tekintik az alkudozást, amit igen kifinomult technikával művelnek. Sőt, az „utolsó ár” sem jelenti valójában az utolsót, hanem inkább a továbblépésre való felhívást. Az áron kívül a többi feltételt is megfelelő türelemmel és meggyőződéssel kell lealkudnunk. Emellett azonban a lehetőségeink szabta keretek között nagyvonalúnak, igényesnek kell mutatkoznunk, mert az olasz csak akkor értékel minket, ha nem lát kiszolgáltatottnak. Tapasztalt magyar üzletkötők nem mulasztanak el mennyiségi és minőségi garanciát kérni, ugyanis az olaszok nem mindig tartják magukat a szerződésben kikötött alapanyaghoz, kivitelezéshez (mivel a „keleti” piac igénytelenségéből indulnak ki). Az üzleti tárgyalás légkörét pozitívan befolyásolja, ha magyar részről hölgy a beszélgetőpartner. Ennek ellenére egy férfinál jobban kell bizonyítania szakértelmét. Előfordulhat, az ügyfél latinos temperamentumának köszönhetően más irányba tereli a beszélgetést, ilyenkor az üzletasszonynak nagyon határozottan el kell hárítania a bizalmaskodási kísérletet. Ezzel nem rontja a tárgyalás kimenetelének sikerét, sőt, tiszteletet vív ki az olasz ügyfélben. A tárgyalás levezető szakaszában az olasz üzletember a jól végzett munka utáni örömét szokta kifejezni. Stílusa oldottabbá válik, a továbbiakban, mint magánember társalog. Olaszországban ezt általában egy kávé, esetleg ebéd-vagy vacsorameghívás követi. Náluk az üzleti életben fontosak a vacsorák, de erre csak a legfontosabb üzleti partnerek kaphatnak meghívást. Mivel a fizetés náluk presztízskérdés, sokszor már a vacsora előtt borravalót adnak a pincérnek, elkerülendő, hogy mi fizessünk.

32

Németország Mint már az előbb említettem, az olaszok szívesen érintkeznek beszéd közben, de ebben nem minden ország osztozik. Az országok ez által két nagy csoportba oszthatók: van, ahol szokás a másikhoz érni, és vannak olyan országok, ahol egyáltalán nem. Az utóbbi csoportba taroznak a német üzletemberek is. (Ezen kívül Japán, Anglia, USA, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Észtország, Portugália, Észak-Európa, valamint a Skandinávországok). Az olaszokkal ellentétben egy német (vagy egy angol úr is) úgy fest beszéd közben, mint aki „megbénult”. Ezen kívül nem illik a német üzletfél anyagi helyzete felől érdeklődni, és a sajátunk felett se sajnálkozzunk nekik. Mivel magánszférájukról nehéz beszélgetni velük, munkájukról és az aktuális gazdasági-politikai helyzetről válthatunk velük néhány szót. Hosszabb ismeretség után már ők is megnyílnak, de erre sok időt kell várni. Mivel náluk státuszszimbólumnak számít az autó, arról is szívesen beszélgetnek, arra azonban figyelni kell, hogy ne dicsérjük túl a japán autókat, hiszen a japán autógyártás a legnagyobb konkurencia. A vitát az élethez hasonlóan komolyan veszik, és többnyire kevéssé fejlett a humorérzékük. Mivel a német tréfa eltér a magyarétól, úgy a biztosabb, ha a viccelődést inkább nem kíséreljük meg. Tabutémának számít a náci múlt, vagy a nemzettudat kérdése. Van, aki a pártállását is titokként kezeli, az utóbbi években pedig az idegengyűlölet, és a vendégmunkásokról alkotott véleményük is idesorolható. A német üzletfél megbízható, pontos és precíz jellemnek számít, kamatozó kapcsolatot lehet velük kialakítani. Az aláírt szerződés után a magyar félnek nem kell attól tartania, hogy nem kapja meg időben a rendelt árut vagy annak ellenértékét. Lenyűgözően tanult emberek. Pontosan fejezik ki magukat, és tartalmas megjegyzéseket tesznek. A német tárgyalópartner az íráshoz hasonlóan precízen, lényegre törően fogalmaz, és mivel napja percnyi pontossággal be van osztva, nincs ideje fecsegésre. Rövid bevezető szakasz után lineárisan tárgyal, érthetően, konkrétan fogalmaz, és bár nem feltétlenül alkudozik, nem is elégszik meg egy cég ajánlatával. Igyekszik a teljes piacot felmérni, és e tapasztalat birtokában a számára legelőnyösebb ajánlatot, céget választani. Jól felkészült, ezért szereti a precíz, pontos fogalmazást és munkát, emellett a jó nyelvtudás és az aktuális gazdasági, politikai ismeretekben való tájékozottság is előnyös.

33

Mivel Németország gazdasági recessziója ellenére is vezető gazdasági és katonai hatalma a világnak, az aktuálpolitikai fejlemények ismerete ezért is elengedhetetlen egy üzleti tárgyalás előtt abban az esetben, ha közelebb akarunk kerülni német ügyfelünkhöz és egy sikeres tárgyalást szeretnénk megvalósítani. Ez azért olyan fontos, mert az átlag német állampolgár is többnyire tisztában van a hazai és világpolitikai eseményekkel, kiválóan lehet vele ilyen témákról beszélgetni a tárgyalás bevezető szakaszában közös üzleti étkezés, vagy akár baráti összejövetel során. Magyarország15 A magyarok szenvedélyei közé sorolható a társalgás művészete, különösen, ha a napi politikáról esik szó. Az amerikaiak üzletről társalognak, a magyarok pedig a politikáról. Emellett még egyetlen téma van, ami felér a politikával, a pletyka. Ezért valóságos katasztrófának számít, ha az ember nem tud valamiről, amit a többiek fontosnak tartanak. Bár az üzleti életben egyre kevésbé, a mindennapokban viszont még mindig problémát okoz egy külföldinek a magyarral idegen nyelven beszélnie, mivel a magyarok nem igen beszélnek idegen nyelven. Az új generáció ugyan egyre inkább beszél más nyelveket, de még sokan dolgoznak a hivatali életben abból a generációból, akiknek az idejében a „vasfüggöny” miatt nem volt módjuk idegen nyelven tanulni (az oroszt kivéve, amit sokan hamar el is felejtettek a rendszer miatti ellenszenvük miatt). Így számukra még nehezebbé vált, egyesek számára lehetetlenné, hogy évekkel később nyelveket tanuljanak. A magyarok azonban sokféle humort használnak, és szeretik is őket olykor-olykor elsütni. Humoruk háromféle kategóriába sorolható: van a paraszti humor, amely a népmesékben és a mindennapi beszédben él, az újabb keletű anekdotakincs, valamint a 19. században megjelent vicc, melyet erőteljesen befolyásolt a zsidó humor. Ilyen viccekre számítania kell a külföldi vállalkozónak, jó hangulatú tárgyalás közben szinte biztos ennek előfordulása.

15

Martin Solly: Miért nem bírjuk a digókat?; Pannonica Kiadó; Szekszárd, 2008; oldalak: 725. 66-68.

34

Az „idő pénz” mondás Magyarországon nem igen érvényesül. Az üzleti tárgyalások, értekezletek ezért hosszúra nyúlnak, mert a magyarok szeretnek beszélni, és attól félnek, hogy a rövid hozzászólást a partnerek nem veszik komolyan, mint a részletekbe menő, akár órákon át tartó magyarázatokat. A magyarok sokat gesztikulálnak, de ezek legtöbbje nemzetközi jelzés. Ha például a magyar átkozódik, a hagyományos olasz gesztust alkalmazza. Öltözködés Olaszország „Azonnal feltűnik, ha egy olasz üzletember is jelen van a tárgyaláson, mert olyan a színtársítás, az anyagminőség. Az olaszoknak különleges affinitása van az öltözködéshez, zsigerből tudják, hogyan kell jól kinézni. Ugyan a legújabb divat szerint öltöznek, de valahogy mégsem érzi úgy az ember, hogy jaj, ezt holnap már nem vehetem fel. Ebben valóban a férfiak az irányadók a nők számára.”- Tóth Bori, divattervező. Az öltözködésben az olasz divat meghatározó szerepet játszik (a francia és az angol mellett) a maga eleganciájával, modernségével, és merész, de ízléses színhasználatával. Öltözködésük bár színesebb a közép-európainál, de a mértéktarás keretein belül mozog. A hivatali életben azonban többnyire a sötét színárnyalatok uralkodnak még nyáron is, ami jó minőségű anyagokkal párosul. A megjelenés és a „jó imázs” fontos Olaszországban, amit ők úgy neveznek, hogy ’bella figura’. Esti és ünnepélyes alkalmakon a férfiaknak a sötét öltöny kötelező, szmokingot vagy frakkot csak kivételes esetben hordanak. A férfiak ragaszkodnak az öltönyhöz és zakóhoz, főleg az első megjelenéskor. Számukra a napszemüveg az utcán elengedhetetlen, szinte kötelező, az üzleti életben viszont tilos. Nagyon divat-centrikusak és az embereket a megjelenésük alapján ítélik meg. Megítélnek bennünket a ruhánk, a cipőnk, a kiegészítők és az alapján, ahogyan hordjuk ezeket. A 'bella figura' nemcsak öltözködés kérdése, hanem a magabiztosság, stílus, modor kisugárzása. Az öltözködési stílus visszatükrözi a társadalmi státuszt, a családi hátteret és a képzettséget egyaránt. Az olaszok az első benyomás alapján ítélnek, vagyis már a találkozás első másodperceiben ösztönösen megállapítják a másik személy korát és társadalmi helyzetét, még mielőtt akár egy szó is elhangzana. Az első benyomás amellett, hogy nagyon fontos, maradandó is számukra. Ezért egy üzleti tárgyalás során különös figyelmet kell fordítanunk külső megjelenésünkre, még akkor is, ha ez saját hazánk kultúrájára nem 35

jellemző. Egy megfelelően választott öltözékkel még a tárgyalás, vagy akár a bemutatkozás megkezdése előtt bizalmat tudunk kelteni tárgyalópartnerünkben. Az üzleti életben a férfiak sötét színű, konzervatív öltönyt hordanak. A hölgyek viselhetnek üzleti kosztümöt vagy konzervatív ruhát. A nadrág azonban az olasz üzletfeleknél (akárcsak a franciáknál és a spanyoloknál) nem elfogadott, hölgyek esetében mellőzendő. Az elegáns kiegészítők mindkét nem számára egyaránt fontosak. Az egész világon elismert tény, hogy Olaszország nagyhatalom a cipőgyártásban. Az olasz emberek nagy gondot fordítanak a lábbelijük kiválasztására, ápolására és viselésére egyaránt. Az olasz cipők könnyedek, puhák, vékony talpúak és finom bőrük van. Az olasz emberek úgy vélik, minél vékonyabb a cipő talpa, annál jobban sugallja az eleganciát! Németország16 Az öltözködésben a német divat ma közel olyan befolyást gyakorol a világra, mint az angol, francia vagy az olasz. Ésszerűen és gyakorlatiasan keveri a hagyományosat és a korszerűt. A hivatalos öltözetben a sötét árnyalat a leginkább közkedvelt öltözködési forma, de nem meglepő az olasz divathoz hasonló színösszeállítás vagy fazon sem. Németországban különösen nagy hangsúlyt fektetnek a hivatalbeli alkalmazottak öltözékére, ugyanis szigorú előírások szabályozzák a ruhaviseletet. Ennek megszegése alól semmi, köztük az időjárás sem mentheti fel őket. Mivel túlsúlyban vannak a „konzervatív” vállalatok, a legtekintélyesebb vállalatoknál, bankoknál és minisztériumoknál a hőség ellenére is be kell tartani a munkahelyi öltözködés szabályait. Erre pedig egy öltözködési kódexet alkalmaznak. A nők számára kötelező a harisnya, férfiaknak pedig az öltöny és a hosszú ujjú ing viselete.

16

168

óra

online;

http://www.168ora.hu/globusz/z-oltozkodesi-kodex-nem-ismeri-a-

hoseget-nemetorszagban-40110.html; 2011.02.09. 36

Magyarország Mivel Magyarországon kevésbé keverednek a különböző nációk, mint például Londonban, kevésbé is jellemző az extravagáns öltözet. A magyarok az egyszerűbb fazonú, 2-3 színárnyalatból álló ruhadarabokat preferálják, és ez jellemző a magyar divatra is. Öltözködésük egyhangú, hiszen az emberek többségén ugyanazt az öltözéket látni, mint ami a kirakatokban van, a választék pedig még kevés, ezért sincsenek különösebben eltérő ruházatok, az emberek nagy része hasonlóan öltözködik. Tóth Bori divattervező szerint a magyar üzletemberek és üzletasszonyok fejlődésnek indultak, de az olaszokhoz képest még mindig borzasztóan öltözködnek. Szerinte a ruhák alapján még mindig meg lehet különböztetni a nemzeti hovatartozást egy tárgyaláson. Ebben részben az üzletek is hibásak, mivel árukészletük a legalapvetőbb dolgokat sem tartalmazza, ezzel szemben az árak pedig meglehetősen magasak. A divattervező szerint a magyaroknak nincs stílusuk, ezért van még hova fejlődni.17 A magyar protokoll szerint hivatalos rendezvényeken a nőknek térdig érő szoknya vagy ruha a megengedett, kevés kiegészítővel (lehet akár jó minőségű bizsu is) és sminkkel, a váll legyen fedett, a hosszú haj pedig ne lobogjon. Nyáron bizonyos alkalmakkor szandált is lehet hordani, ha a láb ápolt, de fontosabb tárgyalásokra, ceremóniákra kötelező a harisnya. Az olyan kiegészítők, mint a táska, cipő, irattartó, tárca bőrből készüljön, és a toll se legyen műanyag. Esti ceremóniákra megengedett az élénkebb színek és a merészebb szabás viselete, normál esetben pedig két semleges szín és egy élénk (pl. vanília sárga sál). Férfiak esetében tárgyalásra a zakó-ingnyakkendő kombináció viselése mindig kötelező, a nyakkendőnek pedig még az övkarcot el kell takarnia, se rövidebb, se hosszabb ne legyen. Ne hordjanak ékszert, maximum gyűrűt, karórát, ami bőrszíjas. A napközbeni ceremóniákra, esti rendezvényekre sötét öltönyt fehér inggel illik viselniük. A férfiaknál is fontos az ápoltság, tehát a borostás arc kerülendő.18

17

Velvet: Öltözködési tanácsok, hogy a tárgyaláson ne nézzünk ki magyarnak. 2011.02.25,

http://velvet.hu/trend/2009/10/08/letisztult_stilusu_kosztumokre_vagynak_a_magyar_uzletass zonyok/ 18

Prónai Anikó: Munkahelyi öltözködés- protokoll nőknek, férfiaknak- interjú Görög

Ibolyával; 2011.02.25. http://luxusruha.blogter.hu/371798/munkahelyi_oltozkodes-protokoll_noknek_ferfiaknak 37

Partnerség Olaszország Számos érdekes, és más kultúráktól eltérő tulajdonságuk mellett kíváncsi nép lévén kedvelik a külföldieket, szokásaikat és életvitelüket. Szeretnek más népekről olvasni vagy hallani, esetleg máshol nyaralni, mert ezáltal megbizonyosodhatnak a felől, hogy az ő országuk a legszebb. Az üzleti ajándék Olaszországban is szokás, de inkább figyelmességről, mintsem értékes tárgyról van szó. Olaszország partnerségi viszonyához röviden annyit fontos még megemlíteni, hogy az olasz piacot csak az a kereskedő hódíthatja meg, aki szakmai felkészültsége mellett a nyelv és szokásrendszer megismerésével érzelmileg már közel került az olasz emberekhez. Németország19 A németek Európa legkonzervatívabb és legóvatosabb emberei. Konzervativizmusukban van egy adag arrogancia is, mivel szent meggyőződésük, hogy az ő rendszerük a legjobb. Ezért némi tartózkodással, mondhatni lenézéssel viszonyulnak főleg a kelet-európai népek felé, mi által sajnos elképzelhető, hogy egy kelet-európai ember számára nehezebb kivívni a tiszteletet és a megbecsülést a németek szemében. Azt is meg kell említeni, hogy mindez az országon belül is igaz. Mivel még mindig nagyok a különbségek az ország nyugati és keleti oldala között (a „Nemzeti sajátosságok” fejezetnél részletesebben kitérek erre a témára), a nyugat-német ugyanekkora ellentartással viszonyul a kelet-némethez. A keletnémet viszont könnyebben közeledik más kelet-európai nemzetiség felé. Az azonban tény, hogy nekünk, európaiaknak óriási nehézséget okoz beilleszkedni a német társadalomba és üzleti világba. Ők ugyanis jobban szeretnek a saját nemzetükkel üzletet kötni. Annak ellenére, hogy a német társadalom ilyen szempontból kimondottan összetartó, Németország, mint nemzet alig létezik. Az átlagos német üzletember nem könnyen bocsátkozik tárgyalásba olyan külföldi vállalattal, amelynek nincs német leányvállalata és nem a jó bankokkal tart kapcsolatot.

19

Richard Hill: Mi, európaiak; Geomédia Szakkönyvek; Budapest, 1999; oldalak: 105-124.

38

Látogatóban A németek magánélete nem nyitott, óvják magánszférájukat az idegenektől, ezt bizonyítja, hogy a lakótér nagyon fontos szerepet tölt be az emberek életében. Mivel zárkózottabbak, bejelentkezés nélkül ne jelenjünk meg. Első hivatalos látogatásunkkor elég egy hivatalos névjegykártya, nem kell virág, és 10-15 perc ott tartózkodás után már búcsúzzunk is. Később

kisebb

ajándékot,

az

adott

ország

specialitását

szívesen

fogadják.

Megtiszteltetésnek számít, ha német partnerünk törzshelyére invitál bennünket, és különösen nagy megtiszteltetésnek számít, ha a meghívás a lakására szól. Ez azonban ritkán fordul elő, és az olyan általános közhelyeknek, mint a „Kommen Sie doch einmal bei uns vorbei” („Látogasson meg minket egyszer”)- a cím megadása nélkül ne higgyünk. Csak akkor fogadjuk el a meghívást, ha azt többször is elismétlik, és valóban úgy tűnik, hogy komolyan gondolják. A német ültetési rend sajátossága, hogy otthoni vendéglátásnál a fővendég a háziasszony balján ül, a házaspárok pedig egymással szemben. Magyarország Általánosan elterjedt tévképzet, hogy a magyarok a szláv népek családjának tagjai. Ezt a magyarok súlyosan sérelmezik, hiszen ennek a családnak a legtöbb tagját lenézik, különösen azokat, akik az egykori Szovjetunióhoz tartoztak. A magyarok a nyugati világ osztatlan elismerésére törekszenek. Számukra a Nyugat a biztonság, a szakértelem és a vagyon szinonimája. „Ami viszont valóban hízeleg nekik az, ha tudományos és művészi tehetségüket értékelik. Reménykednek abban, hogy hagyományos vendégszeretetük előbbutóbb megnöveli presztízsüket a világ előtt.”20 Vendéglátásnál a magyarok nagyon udvariasak, bár olykor elvetik a sulykot. Ha ugyanis otthonukba invitálnak valakit, az illetőnek azzal számolnia kell, hogy minden italt az utolsó csöppig ki kell innia, minden ételt meg kell ennie, amivel csak megkínálják. A visszautasítást (felszólítást) szörnyű otrombaságnak tekintik. Mivel a magyar étkezés a sok fűszerről, húsról, magas koleszterinről híres, jobb, ha nem fogadunk el ebéd-vagy vacsorameghívást, ha épp diétázni szeretnénk.

20

Merényi Ágnes (fordította): Miért nem bírják a magyarokat?; Pannonica Kiadó; Szekszárd,

1995. 12-13. oldal 39

Passzívák Jellem, lelkiismeret Olaszország „Bízni jó, de nem bízni még jobb.” Olasz közmondás Az olasz közmondás egy mondatban bemutatja az olaszok jellemét, lelkiismeretét. Ez annyit jelent, hogy bár szívélyesek, nyitottak és kedvesek az újonnan jöttekkel szemben, bizalmuk elnyeréséhez azonban sok időre van szükség. Bár vidáman fogadják a külföldi üzletembereket, ez nem azt jelenti, hogy a tárgyalás kimenetele sikeresen is fog végződni. Nagyon

felkészültek,

körültekintőek

a

másik

fél

cégének,

üzleti

hátterének

tevékenységével kapcsolatban, gyenge pontunkat rögtön megtalálják. Ezért mindenképp felkészülten kell mennünk, ha elbizonytalanodunk, azt rögtön észreveszik, ezzel pedig támadófelületet biztosítunk. Ellenben ha látják rajtunk, hogy biztosak vagyunk dolgunkban, azzal tiszteletet vívunk ki, bizalmuk növekszik irányunkba, mellyel megnövekszik egy sikeres üzlet létrejöttének az esélye. Bizalmatlanságuk abban is megmutatkozik, hogy szeretnek alkudozni, számukra a tárgyalás nem tárgyalás alkudozás nélkül. Bár sok szempontból lazább az olasz etikett, vannak azonban bizonyos szabályok, melyeket mindig szokás betartani, elhagyását rossz néven veszik. Ilyen például étkezésnél a könyöklés vagy az asztal elhagyása, amit addig nem illik megtenni, amíg mindenki be nem fejezte az étkezést. Ha pedig vendégségbe hívnak bennünket, vegyük észre, hogy mikor vagyunk feleslegesek, mivel ők sosem fogják mondani, ezt nekünk kell észrevenni. Még akkor sem szólnak, amikor már nyilvánvalóan annyira fáradtak, hogy nyitva se tudják tartani a szemüket. A dohányzáshoz kérjünk engedélyt, és csak étkezés után gyújtsunk rá, amennyiben az senkit nem zavar. Mivel a legtöbb olasz már-már láncdohányos, készüljünk fel a sűrű füstfelhőkre.

40

Németország A németek nagyon utálják megszegni a szabályokat, ezért azok megsértését igyekeznek a lehető legjobban elkerülni. Mivel azonban saját íratlan szabályuk, miszerint ami nincs megengedve az tilos, ez igencsak megnehezíti számukra az életet. Német üzletfelünk munkájában

megbízhatóan

lelkiismeretes,

az

esetek

többségében

szándékos

megtévesztésünkkel sem kell számolnunk, azaz nem akar becsapni bennünket. Különösen, ha az illető nyugatnémet. Emellett igen büszkék hatékonyságukra, jól szervezettségükre, fegyelmükre, rendszeretetükre és precizitásukra. Akkor nyugodtak, ha mondhatják, ’alles in Ordnung’ (minden rendben). A magánéletükben szigorúan elhatárolódnak a nyilvánosságtól, a valódit pedig mindenáron meg kell különböztetni a hamistól. Gyakran érzékelhető egy rendkívül negatív tulajdonságuk, az a bizonyos kétely. Ennek eredményeként tapasztalható bizonyos vonakodás, mikor adott esetben vállalkozni kellene valamire. Magyarország Az olasz életszemlélettel teljesen ellentétesen a magyarok pesszimizmusa alaptulajdonság. Borúlátó mivoltukat pedig valósággal dédelgetik. Szerintük az optimista alulinformált. Később említem, mennyire a szívén viseli minden magyar az ország tragikus sorsát, ez pedig pesszimizmusukat még inkább növeli. Meggyőződésük szerint egy rossz hír többségében igaz is. Ez érthető, hiszen nyomasztja őket a recesszió, az infláció, a munkanélküliség és a GDP-szintje. Vágyakoznak egy olyan kor után, melyben szebb jövőjüket élhetik, viszont mivel már oly sokszor érte őket balsors a múltban, mindig bennük van a félelem miszerint vágyaik szertefoszlanak, a szép jövő pedig sosem jön el. Ezért a legtöbb magyarból hiányzik a belső béke, lelkiállapotuk képtelen a harmonikus egyensúly kifejeződésére, a nyugodt idegállapot megteremtésére. Ebben hasonlítanak a németekre, akikben ugyancsak fellelhető a szorongás és a félelem, melynek során jövőjük nem úgy alakul majd, ahogy azt elképzelték. A magyarok lelkük mélyén nagyon szentimentálisak, amely a pesszimizmusukkal együtt kifejeződik abban is, miszerint akkor is búslakodnak, amikor semmi okuk sincs rá. Ugyancsak több mint sajnálatos az irigységük, amely a siker felismerésének, elismerésének legfőbb gátja, akadálya. Honfitársaik sikerét inkább a feketegazdaságban, zűrös, „csókos”, „uram-bátyám” kapcsolataikban végzett „ügyeskedéseiknek” tulajdonítják, mintsem valós, átlagon felüli szorgalomnak,

teljesítményalapon

elért

becsületes

eredménynek.

Tagadhatatlanul 41

történelmi tény persze az újra meg újra megjelenő, mi több, a „fehérgalléros bűnözés” különféle változatainak utóbbi években teljesen nyilvánvaló felerősödése a korrupciótól kezdődően a legkülönbözőbb bűncselekményekig bezárólag. Mindez – sajnálatosan mindeddig még törvény által nem sújtott – bizonyos politikusok aktív közreműködésével, amely mára már a nyilvánosság előtt sem titok! Illedelmesség, jó modor Olaszország Az olaszok modorát leginkább az ’allegria’ kifejezéssel lehet jellemezni, ami annyit jelent, életöröm túláradó temperamentummal, melyet egy külső szemlélő csak nehezen ért meg. Ezt jelenti az élet szeretete, melyhez szervesen hozzátartozik a napfény, társaság és a kollektív jókedv. Az allegria ragadós, ezért nem részt venni benne rossz modorra vall. Bár felváltva éri őket az allegria és a melankólia, nagyobb részt pozitívan állnak az élethez, ezt támasztja alá egyéni üdvözlésük is: „Jövőd legszomorúbb napjai legyenek múltad legvidámabb napjai”. Elvük, hogy az életet teljes mértékben kiélvezzék, és hálásak az élet áldásaiért. Mivel jó kedélyű emberek, szeretik ugratni is egymást. Ugyanakkor, ha ezt egy külföldi teszi velük szemben, azt már nem veszik jó néven. Az olasz udvarias, jó modorú nép. Emellett jó szónokok és kellemes beszélgetőpartnerek. Mivel az üdvözléseknek nagy fontosságot tulajdonítanak, és emellett igénylik a testi közelséget, a kézfogás és az orcacsók kívánatos. Igazi melegséggel és nagy örömmel fogadják azt, akit újra látnak, még akkor is, ha netán időközben nem sok idő telt el. Mikor két férfi arcon csókolja egymást, abban sincs semmi kivetnivaló. Rendkívül lelkesek, és egymást gyakorta becézik ’cara’-nak (kedves) vagy ’bella’-nak (szép) minden apropó nélkül, gyakorta így is üdvözlik egymást. Náluk teljesen megszokott becézési formának számít a ’Ciao Bello’, vagy éppen ’Ciao Cara’-val köszönjenek bármiféle csábítási szándék nélkül. Ugyanakkor, mielőtt átlépnék valaki küszöbét, mindig megkérdezik: ’Permesso?’ (Szabad?) Az olaszok a németekkel ellentétben nem fektetnek nagy hangsúlyt a pontosságra. Számukra ez csupán iránymutatásra szolgál, tehát csak viszonylag fontos. Egy időpontot csak körülbelülinek értenek. A megbeszélt időponthoz való késést azonban inkább csak eltűrik, mint kedvelik, egy negyed óra belefér, de fél óra már nem.

42

Németország A német modor meglehetősen darabos. Nem kenyerük a bocsánatkérés, mivel képtelenek belátni, ha tévedtek vagy hibát követtek el. Esetleg egy lesújtó pillantást vetnek a másikra. Meggyőződésük szerint mindenre egy adott helyes válasz létezik, ezért igen nehezen birkóznak meg a véleménykülönbségekkel. Ennek rögvest hangot is adnak, mely szerint a másik téved. Nem azt mondják: „Azt hiszem, ebben nincs egészen igaza”, hanem azt: „Ez nem úgy van”. Ha megjegyzést tesznek, saját szeszélyüknek köszönhetően azt is az udvariasabb önöző formába csomagolják, nem a közvetlenebb tegező alakba. Minderre „tárgyi bizonyítékot nyújt” a későbbiekben interjúm egy olasz dolgozóval, akinek német főnökével éppen e miatt volt többször is konfliktusa. Étkezés Németországban mindig az fizet, aki meghívja a másikat, ha pedig a meghívás nem egyértelmű, akkor fizessük ki a részünket. A német hölgyek általában emancipáltak, így ők is meghívhatnak bennünket, és fizethetnek is. A borravaló 10-15% között változik, és rendszerint a szállodai vagy az éttermi számlán kiszolgálási díjként tüntetik fel. A németek megszokott mentalitásán alapulva ez persze csak akkor lenne elfogadható, mikor a szolgáltatás és a minőség az általános színvonalat meghaladta. Étteremben a meghívó engedi előre a meghívottat, ezért ne kerüljünk abba a kellemetlen helyzetbe, hogy állandó udvariaskodással partnerünk ellenszenvét váltjuk ki. A csirkét nem illik kézzel enni, emellett a szendvicset is illik étteremben késsel-villával fogyasztani. Előkelő társaságban nem illik sört rendelni, inkább pezsgőt vagy bort. A társasági szokások közé tartozik a kávé (gyengén és hígítva, filteresen készítve), süteménnyel. Ugyanígy a vendéglátásnál mindig odakészítik a kávé mellé a süteményt is. Gyakran a hivatalban is betartják a kávészünetet, amire reggel 9.00 és du.15.00 óra tájban kerül sor. Magyarország A magyarok általában nyíltak és barátságosak. A külföldiekkel olyannyira segítőkészek, hogy egy turistának is bármikor segítenek, még akkor is ha, ők nem kérték. Olykor csak mutogatással sikerül irányt mutatniuk, mivel a magyarok idegen nyelveket nem igen beszélnek. Az újgazdagok olykor azonban igen modortalanok, mivel sajnálatos többségük illemszabályok nélkül nőtt fel. Ez az öltözködésükre is vonatkozik, ugyanis gyakran jelennek meg akár hivatalos fogadásokon is szabadidőruhában, vagy viselnek 43

szmokinghoz fehér frottír zoknit. Magyarországon, a németekkel ellentétben az sem vall rossz modorra, ha valakinek a fizetéséről, jövedelméről érdeklődünk. Udvariasság Olaszország ’Grazie e prego’ (köszönöm és kérem) az olasz jó modor alapköve, ennek ellenére nem vall rossz modorra, ha valaki a bárban csak annyit mond „Egy kávét”. Hiszen itt egy szolgáltatást veszünk meg, s ha valaki túlzottan udvarias hangot üt meg, azt áludvariasságnak, azaz tettetésnek, tehát udvariatlannak fogják tartani. Az olaszok képtelenek az angolokhoz és a németekhez hasonló bocsánatkérésre. Minek mondják, ha igazán nem is sajnálják, ha mégis, vallásosságukhoz híven majd a gyóntatószékben fogják megvallani. Jellemző rájuk az érzelmek erőteljes, sőt túlzott kimutatása, a nagyobb hangerő, közvetlenség és a gyors kapcsolatteremtésre való készség. A hivatalos kapcsolatokban kiválóan kommunikálnak, nem sértik meg a nemzetközi normákat. Az üzleti életben a pontatlanság, lezserség számukra is megengedhetetlen,a tárgyalások általában a hivatalban folynak. Az olaszok szívesen hívják meg a külföldit kávéra, olykor ebédre vagy vacsorára. Ilyen esetekben rendkívül gálánsak, és a kereskedőpartnert különleges elbánásban részesítik. Jó érzékkel választják ki az éttermet, gondoskodnak a gyors kiszolgálásról és a bőséges menüről. Ezen felül különös tehetséggel válogatják össze a borokat. Az esetek többségében ilyenkor nem esik szó üzletről, ez az ismerkedés, együttlét, kikapcsolódás színtere. Németország A németek az olaszokhoz hasonlóan nem szívesen kérnek bocsánatot, amennyiben azonban hibáztak, (a későbbi interjúból kiderül) képesek tanulni hibájukból. Kellőképpen udvariasak üzleti partnereikkel szemben, ennek ellenére többször tapasztaltam, a férfiak számára nem természetes a hölgyek előre engedése az adott helyiségből való ki-, avagy helyiségbe való belépés alkalmával. Alapvető udvariassági formák viszont a ’bitte’ és a ’danke’ kifejezésekhez való hozzákapcsolódása. Magyarország Az üzleti megbeszéléseket gyakrabban tartják az irodában, mint étteremben, bár lassan teret nyer az üzleti ebéd is. Amikor azonban a magyar üzletfél azt javasolja, hogy 44

menjenek el ebédelni, sokan azt gondolnák, ő is a meghívó, aki majd az étkezés végén fizet. Ezzel szemben ez nem ennyire egyértelmű! Előbbi kijelentésemet egy külföldi író szemszögéből láttattam, én személy szerint úgy tartom, sok szempontból udvariasabbak a magyarok más nemzeteknél. Európai utazásaim során például csak hazámban tapasztaltam a férfiak azon előzékenységét, melyről korábban az adott helységből való ki-, avagy helyiségbe való belépést említettem. Magatartás, viselkedés Olaszország Egy római orvos így fogalmazott saját nemzetéről: „Az utóbbi húsz év hozta a legnagyobb változást, mely az emberek érzéseiben és mindennapi viselkedésében zajlott le… az utcán elfelejtették az udvariasságot, rohannak, fáradtak és szomorúak… Van autójuk, divatos ruhájuk, és most hajót akarnak. Paradox módon együtt jár az általános jólét növekedése és az udvariasság meg a jó humor fogyása.”21 Ezzel egyetértek, bár én nem látom ezt ilyen pesszimistán, inkább egy szóval jellemezném őket: hangulatemberek. Az olaszok személyiségüket, kedélyüket ugyanis gyakran változtatják. Az egyik pillanatban még mindent szépnek látnak, a következő percben viszont kikelnek magukból, rosszkedvűek, sőt durvák és elutasítóak lesznek. Ennek oka, hogy viselkedésüket, mint a latin népekét általában, az érzelmek határozzák meg. Ezért megnyilvánulásaik világosabbak, és a miénknél spontánabbak, hevesebbek is. Az üzleti életben azonban az extrém megnyilvánulási formákra nem kerül sor, mivel a munka őket is fegyelmezi. Némely esetben előfordul egy-két olyan megjegyzés, mint a „mit tudom én!”, de ezeket nem kell sértésnek venni, csak a beszélgetés hevében mondják. A változást leginkább az évszaknak megfelelően lehet látni, mivel a tél közeledtével egyre borúsabbá válnak, tavasszal viszont, mint a virágok kinyílnak, kedélyük látványosan javul. Ez kihat az egész családra, sőt az egész társadalomra is. Az olaszok szívélyesek, a külföldivel szemben különösen. Ennek ellenére bókjukat nem kell komolyan venni, számukra ez csak egy udvariassági gesztus. Az üzleti tárgyalás alatt az olasz mindvégig éber, vitatkozik és érvel, ha nincs is igaza, szenvedélyesen tudja bizonygatni.

21

Richard Hill: Mi, európaiak; Geomédia Szakkönyvek; Budapest, 1999; oldalak: 147. oldal 45

Az olaszok látszólag könnyedek, van ráadásul az a megnyerő képességük, hogy amikor csak tehetik, kinevetik magukat. Ehhez képest meglepően maximalisták. Emellett alkalmazkodóképességük sokszor kihúzta már őket a bajból. Franco Ferrarotti, az ország egyik legnevesebb szociológusa szerint „katasztrófák szélén mindig nagyon sikeresek vagyunk”. A Barzini által említett „fanatikus improvizáció” azt jelenti, hogy az olaszok rugalmasan kezelik a szabályokat. Lazaságukat az is bizonyítja, mikor csak egy vállrándítással reagálnak bizonyos kérdésekre, problémákra (a vállrándítást manapság egy „boh” szócskával helyettesítik). Olykor olyan helyzetekben is türelmesek, amelyekben minden más európai megőrülne. Néha viszont, mikor netán csak rossz az időjárás, a kegyetlenségig mogorvák tudnak lenni. Mivel az olaszok számára a legtöbb vita kompromisszumok, békítés, megvesztegetés és megalkuvás keverékével megoldható, ennek tudatában mindent megtesznek a konfrontáció elkerülése érdekében. Némelyek szemében az olaszok hangos, szenvedélyes, fondorlatos mediterrán népként tűnnek fel, amelynek éleselméjűsége és leleményessége sajnálatos módon lustasággal és megbízhatatlansággal párosul. Ugyanekkor azonban könnyed, vidám,

mulatságkedvelő

népnek

is

tartják

őket,

amelynek

a

zsenialitása

a

formatervezésben, öltözködésben és a konyhaművészetben csúcsosodik ki. Közismerten fantasztikus énekesek és szakácsok, de csapnivalóan rossz szervezők. Az olasz bőkezű nép, ám bőkezűségüket némi gyanakvással kell fogadni, mert Olaszországban nincs ajándék, amit önzetlenül adnak. Az olasz élet és hatalom az ajándékok és szívességek rendszerén alapszik. Ez annyit tesz, hogy amint valaki elfogad egy ajándékot, máris némi szívességgel tartozik, és egy életre lekötelezi magát. Németország Hatékonyan dolgozó, befelé forduló, arrogáns és domináns típusú embereknek tartják a németeket más kultúrák. Ugyanakkor azt is elismerik, hogy a pénzügyek és a gyártóipar terén igen ügyesek. A németek szemében a tisztaság és a csendes viselkedés alapvető erény. Rendszeretet, pontosság, precizitás, kötelességtudat és céltudatosság. Ezekkel a tulajdonságokkal lehet legkönnyebben illetni a németeket. „A németek természetüknél fogva komolyak, már-már szigorúak. Nincs olyan magára valamit is adó német vállalkozás, amelynek ne lenne egy rendszerint nehézkes szlogenje. Elképzelhetetlen, hogy 46

a fogyasztási cikkek gyártói, leszámítva a leggyorsabban elkészíthető élelmiszerek termelőit, ne tüntessék fel az alapítás évét!”22 Ők ugyanis nem tűrik a rendetlenséget, a városok rendezettsége az emberek lakásában is megtalálható. Nem szeretik a normasértést, szerintük mindennek meg van a maga rendje, és mindent a maga idejében kell elvégezni. Számunkra távolságtartó, hideg-rideg a magatartásuk. Napjuk percre beosztott, rendezett, hiányzik belőlük a spontaneitás. A német élet alapja a határidőnaplóban is rögzített, pontosan betartott órarend, ritmus. A hétköznapi és az üzleti élet szabályait igyekeznek maximálisan betartani, és életüket az adott keretekben megtervezni. Szeretnek mindent írásban megtervezni, és érdemes megfigyelni, mennyire precízen és pontokba szedve adnak le egy-egy tudományos munkát vagy cikket. Munkájuknak van eleje, közepe, vége, alpontjai és azok alfejezetei, és az egész opus bevezető és záró tematikus összefoglalása. Így előadásaik gyakran papírhoz kötöttek, kevésbé spontánok. A japánokhoz hasonlóan elég türelmük van ahhoz, hogy megkeressék a helyes választ, és a problémákat nagyon gyakorlatiasan közelítik meg. Még a szabadidejüket is megtervezik, élénk klubélet jellemzi őket, mint például a teke, tenisz, kártya, vagy a közös ivászat. Bár holmijuk és környezetük is rendezett, tisztálkodásukkal viszont jóval kevesebbet törődnek. Úgy vélik, a megbízhatóság és a kötelességtudás lényeges elemei a társadalmi előremenetelnek, gyermekeiket is ilyen formában nevelik. Már gyerekként megtanulják a helyes viselkedés szabályait és a tekintélytiszteletet. Gyakran hiányzik a nálunk megszokott meghittség, a szeretet. Rendszeretetük, zárkózottságuk „vendégszeretetükre” is kihat, ezért nehezen tudnak felszabadultan örülni az idegennek. A számunkra negatívnak tekintettek ellenére is alaposságuk, társadalmi fegyelmezettségük, szorgalmuk és felhalmozott vagyonuk Európa „gazdasági központjává” tette Németországot, még akkor is, ha mára kissé romlott a legendás munkaerkölcs. Az olasz szokással ellentétben a németeknél (a nyelvhasználathoz hasonlóan) hiányzik a trágár tartalmú gesztus, esetleg az öklüket rázzák, ha nagyon dühösek.

22

Richard Hill: Mi, európaiak; Geomédia Szakkönyvek; Budapest, 1999; 120. oldal

47

Magyarország Magyarországon az illendő viselkedés szabályait a két világháború között alakították ki, amikor a városi polgárgyerekek iskola után tánc-és illemtanórákon vettek részt. A kisebb nemzeteknek általában kisebbségi komplexusuk van, de nem így a magyaroknak. Szellemesnek és tehetségesnek tartják magukat, akiket történelmi átok sújt. Ezt gyakran hangoztatják is, hiszen minden született magyar ebben nő fel, Magyarország történelmét és annak megpróbáltatásait kívülről fújja. A tragédia teljes átélésében a nemzeti ünnepek is sokat segítenek, melyekről minden évben az utcákon is több tízezren emlékeznek meg. Ezek után nem is csoda, ha az ország balsorsát még a 21. század generációja is a sajátjának tekinti. Mikor egy magyar ember egy külföldivel beszélgetésbe elegyedik, valószínű, hogy elmeséli az ország történelmének fontos aspektusait, úgymint az ország jelentős területeinek elvesztése, vagy a fasiszta, szocialista elnyomás. Az ország mai helyzetét sokszor ezzel is magyarázzák. Önbizalmuk igazán akkor kel életre, amikor új életet kezdenek külföldön. A magyarok nem igen ismerik el hibáikat, bár tisztában vannak velük. Az igaz magyar tűzön-vízen át megmutatja, hogy történjék bármi, ő állja a szavát, betartja ígéretét, végrehajtja, amit rábíztak, még akkor is, ha belerokkan, habár mindez olykor a határidők betartásánál, netán egy-egy levél megválaszolásánál elmarad. Megjelenés, fellépés, öltözködés Olaszország Luigi Barzini az olaszokról írt könyvében azt írja, hogy az olaszok számára a show ugyanannyit számít, mint az igazság, sőt sokszor még többet is. Lételemük az úgymond „színjátszás”, vagyis, hogy eladják magukat, és ennek szerves része a megfelelő fellépés, megjelenés. Az olasz ember kényes a jó ízlésre, büszke is a sajátjára. Mint már az előző fejezetemben említettem, számukra meghatározó a ’bella figura’, vagyis a kitűnő fellépés, jó megjelenés. Nekik az élet olyan, mint egy színház, amiben végig szerepet játszanak. Már gyermekkorukban megtanulják, hogyan kell szerepelni, és ezt a tudást egész életükön át tökéletesítik. Ehhez hozzátartozik a megjelenés, öltözködés is. Az olaszok minden esetben nagy hangsúlyt fektetnek az adott eseményen való megjelenésükre, a legmegfelelőbb ruházatuk kiválasztására, amely sohasem a pillanat döntése. Rendkívül fontos számukra az éppen alakítandó szerephez való öltözékük megválasztása. A taxisofőrnek, orvosnak, ügyvédnek minden helyzetben úgy is kell kinéznie, mint egy 48

taxisofőrnek, orvosnak, ügyvédnek. Számukra a helyes fellépés áll az első helyen. Fontos a legutolsó divat szerinti öltözködésük, mert ez a fellépésüket sokkal meggyőzőbbé teszi. Hajlamosak azonban túllépni a képzeletbeli határokon, ami egy külföldi számára rögtön feltűnik, és akár visszatetszést is kivált. Az olaszok igénylik a mindenkor megfelelő divatos öltözködést, még egy kirándulásra sem mennek el, ha netán a melegítő, a cipő, no meg a megfelelő kellékek egymással színben… ne lennének összhangban. Egy olasz menedzser így fogalmazott: „Az átlag olasz hajlamosabb az exhibicionizmusra, arra, hogy felvágjon a státusszimbólumaival.” Ezen kívül nem csak saját megjelenésükre, hanem másokéra is legalább annyira odafigyelnek. Ez különösen a külföldiekre vonatkozik, akik szerintük csapnivalóan öltözködnek. Ezt támasztja alá egy olasz ismerősöm nekem feltett kérdése egy magyar film megtekintése után, mely szerint minden magyar nő ilyen ódivatúan öltözködik-e. Tagadnám, ha azt mondanám, nem vettem sértésnek. Elismerem, az olaszoknak különösen jó érzékük van a jó megjelenéshez, náluk az öltözködéstől kezdve a frizurán keresztül az aprócska kiegészítőkig minden passzol, a hölgyeknél még a smink is alkalomhoz illő. Ennek ellenére sokszor úgy éreztem, megjelenésük olykor már „rongyrázásnak” minősül, mert munka közben nem tudtam megérteni, miért kell még egy üzleti vacsorához is előtte külön fodrászhoz menni. Netán egy koraesti koktélozásra tíz centiméter magas cipővel kiöltözni, miközben alig bírnak az olasz utcákon oly természetes macskaköves utakon járni. Mintha egymáson akarnának túltenni, megjelenésük már-már inkább öltözködési verseny, mint a rendezvény vagy tárgyalás iránti komoly érdeklődés. Az olaszok tehát a legjobban öltözködők táborába sorolhatók, hiszen rajtuk a színtől kezdve a fazonon át minden passzol, hiba nélkül. Németország Meglátásom szerint a német az öltözködésben közel olyan hatást gyakorol a világra, mint az olasz. Ésszerűen és gyakorlatiasan keveri a hagyományosat a korszerűvel. A hivatalos öltözetben a sötét árnyalat dominál, de nem meglepő az olaszos színösszeállítás vagy fazon sem, ezért még a közepes színárnyalat is megfelel. Esti és ünnepélyes rendezvényeken rendszerint elegendő a sötét öltöny, szmokingot, frakkot csak különleges esetekben viselnek.

49

Magyarország Említettem már milyen a megfelelő protokolláris öltözet Magyarországon, nőknél és férfiaknál egyaránt. Mint az Görög Ibolya nyilatkozata alapján bebizonyosodott, a magyar öltözködési etikett a visszafogottabb színű és fazonú öltözéket részesíti előnyben, visszafogott sminkkel és kiegészítőkkel, én azonban hostess munkáim során sokszor sajnos az ellenkezőjét tapasztaltam. Bár többségében az emberek tisztában vannak az etikettel, sokan mégsem veszik figyelembe azt és ezért extravagáns, nem alkalomhoz illő öltözetben keltenek feltűnést. Néhány hölgy rövid (jóval a térd fölé érő) szoknyában jelenik meg, rikító színnel, és hozzá nem illő kiegészítővel. Néhányuk sminkje azt az érzést kelti, mintha éppen most jött volna ki egy még tanuló, mestersminkesnek készülő szobájából. Sokan nincsenek tisztában azzal, miszerint a kevesebb néha több, így a mértékletességet egyáltalán nem tartják be. A férfiakra pedig néha pontosan az ellenkezője jellemző, vagyis alulöltözöttek. Hivatalos alkalmakkor némelyikük szabadidőruhában jelenik meg, vagy szmokinghoz fehér frottír zoknit visel, illetve az ing-mellény kombinációt hordja. Félreértés ne essék, én a rendezvényen megjelentek egy kisebb arányáról beszélek, a nagy része tisztában van a helyes megjelenéssel, és annak megfelelően a visszafogott, de mégis elegáns és csinos öltözékben jön el. Azon magyar emberekre, akik megfelelően jelennek meg (különösen hölgyek esetében), a legjobb szó a decens, bár ebben egy olasz nem értene egyet velem…

VII. Nemzeti sajátosságok az üzleti életben Ennél a témánál azokra a bizonyos, a fentiek során még nem említett sajátosságokra szeretnék kitérni, amely viselkedéstechnikai elemek az országot meghatározzák. Ezek az üzleti életben előforduló szokások országonként egyéniek, és sokban egymástól eltérnek. Ilyen elemek többek között a munkaidő, melyet érdemes tudni mikor valakit telefonon keresnénk az irodájában. Ezen kívül egyéb érdekességekre is felhívom a figyelmet, ami nemzeti sajátosságnak számít, hiszen mindig jó tudni mire büszke az adott nemzet, mi által könnyed, feszültségmentes beszélgetést bonyolíthatunk. Mindenki szívesen hallja, ha hazája különlegességeit dicsérik, néhány trükk alkalmazásával már a tárgyalás elején megalapozhatjuk az üzleti kapcsolat sikerét. Már említettem, a kulturális szokások nem csak országonként, hanem országon belüli régiónként is különböznek. Ezért ebben a 50

fejezetben kitérek az országon belüli viselkedési különbségekre is, valamint a nemzetek országon belüli egymáshoz való viszonyulásaikra.

Olaszország23 „… az olaszok mindig kitűntek az olyan tevékenységekben, amelyekben a külcsín dominál: ezek az építészet, lakberendezés, kerttervezés, képzőművészetek, felvonulások, tűzijáték, ünnepségek, opera és manapság az iparművészet, bizsu, divattervezés és a mozi.” Luigi Barzini Az olasz nemzet alkotókészségét és tehetségét már a reneszánsz korban megmutatta, és még ma is bizonyítja rátermettségét az iparművészet, filmek és a popszakma terén. Az Economist vezércikke így fogalmazott: „Olaszország eleganciában veri Franciaországot, kultúrában pedig minden más nép felett áll. A politika terén azonban (mély átérzéssel) szégyenben maradnak”.24 Identitás nélküli nemzet Az olasz nem egyetlen fajta, hanem népek csoportjainak összessége. Ugyanis Olaszország régiói egymástól igencsak különbözők, s a mélyen gyökerező regionalizmus teljességgel érthető, ha azt vesszük, hogy Olaszország, mint nemzet csupán 1861 óta létezik. Azelőtt az itáliai félszigeten számos független állam működött. A kérdés, hogy „hová valósi vagy”, az olaszok számára igen fontos, és az angoloktól eltérően sohasem haboznak a válasszal. Itt ugyanis nagyok a különbségek az emberek fiziológiai adottságaiban, társadalmi hagyományaiban, temperamentumában, munkatempójában. Ahogy Massimo d’Azeglio, a kortárs író mondaná: „Olaszország megszületett. Most eljött az idő, hogy megteremtsük magukat az olaszokat.” Sokak szerint ez azonban még mindig nem következett be.

23

Martin Solly: Miért nem bírjuk a digókat?; Pannonica Kiadó; Szekszárd, 2008; oldalak: 725. 66-68.

24

Richard Hill: Mi, európaiak; Geomédia Szakkönyvek; Budapest, 1999; oldalak: 147. oldal

51

Társadalmi, gazdasági helyzete Olaszország a világ hét gazdasági nagyhatalmának egyike. A NATO és az EU tagjaként a Földközi- tenger térségében katonailag és gazdaságilag döntő fontosságú szerepe van. Ezen felül az EU legdinamikusabban fejlődő országa. Eredményei mellett azonban különösen

nagy

figyelmet

kell

fordítania

olyan

problémákra,

mint

a

sűrű

kormányválságok, a munkanélküliség, a gazdaság egyharmadát kitevő feketegazdaság, a bűnözés megnövekedése, illetve az Észak és Dél között még mindig fennálló társadalmi gazdasági szakadék kiküszöbölése. Észak és Dél Németországhoz hasonlóan itt is nagy szakadék figyelhető meg az ország két féltekén, bár itt nem kelet-nyugat, hanem az észak és déli különbség értelmében. Komoly előítéleteik vannak egymással szemben, akár még az is megkockáztatható, hogy bármely más kultúrával szemben kevesebb előítélettel viszonyulna, mint egymáshoz. Az észak-olasz a délit korrupt, lusta, félarab népnek tartja, aki megtűri a maffiát és abból a jóból él, amit a szorgos észak kemény munkával megteremt. A dél-olasz az északit ezzel szemben félig írástudatlan, mosdatlan félosztráknak vagy félfranciának tartja, aki volt olyan szerencsés, hogy az ország leggazdagabb helyére született, és abból a vagyonból él, amit a földjén vagy gyárában a derék déliek termelnek ki. Sajnos ez az ellenszenv olyan mélyen gyökerezik az emberek lelkében, hogy a szakadék közöttük még az évek múltával sem csökken, sőt az aktuális politikai viszonyoknak köszönhetően még romlik is. A két régió olyannyira eltér egymástól, hogy még szokásaik, nyelvezetük is eltér egymástól. Ellentmondásosság Olaszország az ellentétek országa. Egyfelől a katolikus egyház, másfelől a maffia hazája. A világon a legfejlettebb technológiák büszke birtokosa, ám a legósdibb vízvezetékek is itt találhatók. Hatalmas gazdagság és jólét, de elmondhatatlan szegénység is jellemzi. Üzlet és munka Az olasz üzleti élet magánszektorát pár család tartja kézben, úgymint az Agnelli (autó), a Pirelli (gumi), a De Benedetti (számítógép), a Berlusconi (tv-csatornák) és a Benetton (ruha). Noha ezek a cégek multinacionális funkciót töltenek be, mégis inkább családi vállalkozásnak tekinthetők. A hatalom– a tulajdonjogok összefonódásával-általában 52

családon belül marad. Egyetlen más nyugati országban sincsen példa ilyen jellegű hatalomkoncentrációra. Az olasz gazdaság sikere az északi kis-és középvállalkozások ügyességén és kemény munkáján alapszik: az ország GDP-jének jelentős részét ők termelik meg. Ezeknek legtöbbje családi vállalkozás, melyet úgy szerveztek meg, hogy a lehető legkevesebb adófizetéssel és biztosítással járjon. Sajátosan olasz jelenség, hogy az egyes ágazatok, az egymással versenyző és egymást kiegészítő cégek kisebb földrajzi térségekben koncentrálódnak. Ennek segítségével meg tudják előzni akár a legfejlettebb országok vállalatait is. Ilyesmi sehol másutt nem létezik Európában. A sikerhez természetesen hozzájárul velük született tervezési tehetségük is, melynél mindenben a szimmetriára törekszenek. Az olasz üzleti élet egy sajnálatosan másik fontos tényezője a maffia, elsősorban a kisebb cégek körében. Az adóelkerülés, illetve a feketemunka legalább annyira része az olasz életformának, mint a ’pasta’. Munka terén az átlag olasz iroda élete semmiben nem különbözik az átlag olasz életviteltől: a stílus és a fellépés a fő. A vezetők és az irodai személyzet nézzenek úgy ki és viselkedjenek is úgy, ahogy azt a munka megkívánja. A pontosságot azóta, hogy bevezették a blokkolást érkezéskor és távozáskor, jobban megkövetelik. A protekció, vagyis a szívességek rendszere, az állások és a befolyás mellett az olasz üzleti élet része. Az állami szektorban az állások elosztásában a fair play biztosítására és a protekció kikerülésére az olasz hatóságok pályázatokat írnak ki, mely által az állásra legmegfelelőbbet igyekszenek kiválasztani. Ennek ellenére nem sikerült kiküszöbölni a protekciót, mivel az ajánlott jelöltek a kérdéseket előre megkapják.

Németország25 „A külföldiek megdöbbenéssel tekintenek a német lélek ellentmondásaiban feltáruló rejtvényekre.” Nietzsche „A németek mindent megnehezítenek, önmaguknak és másoknak is.”

- Goethe

25

Bodolay László-Viziné Sárosdy Edit: Szavak, jelek, szokások- A nemzetközi kommunikáció könyve (Németország-Olaszország); Windsor Kiadó; Kiskunlacháza, 1998; oldalak: 183-193. 53

A német filozofálásra hajlamos nép. Ezt bizonyítja, hogy az európai filozófusok színe-java német. Ha csak néhányukat említjük, ott van Hegel, Kant, Leibniz, Schopenhauer, Jaspers, Heidegger, Nietzsche és még sokan mások. A németek nagy becsben tartják és buzgón gyakorolják a szokásokat. Életük két részre osztható: a közösségi és a magánéletre. A munkahely, a hivatali ügyek, az üzlet és a bürokrácia közösségi szférája markánsan különbözik a család, a barátok és a hobbik alkotta magánszférától. „Különleges viszonyok” E cím azért helytálló, mert bár Németországot egy egységként kezeljük, a nyugat és kelet közötti szakadék, a kettejük közti különbség még nem szűnt meg létezni. Az 1990-es éveket megelőzően a nyugatnémetek lelkesen támogatták a két Németország újbóli összeolvadásának gondolatát. Ugyanez azonban nem mondható el a kelet-németekről. Az egyesítés bekövetkeztével már a nyugat-németekben is kialakultak a kételyek. Mind a volt NSZK, mind pedig a volt NDK Magyarország komoly üzleti partnerének számított, kapcsolata immár ezer éves. A két országrész egyesítése még nem szüntette meg mindazokat a különbségeket, melyeket a külön történelemként leélt több mint 40 év eredményezett. Ezért fontos megemlíteni, hogy a ma egységesen németnek nevezett „Wessi-k” (az ország „nyugati” honpolgárai, és az „Ossi-k” (a „keletiek”) még nem tekinthetők egységes üzleti partnernek, nem beszélnek még egységes üzleti nyelvet, ezért nem árt, ha a magyar fél odafigyel, mégis kivel áll szemben. A volt NDK-t NSZK-sították, nem engedték önálló fejlődésüket a demokrácia terén, esetleg egy harmadik változat irányába. A szociálisan hátrányosan érintett csoportok körében nő a bűnözés, az idegengyűlölet, miközben idegen vagy részben német tömegek szeretnének délről és keletről az országba bevándorolni. Ennek ellenére vezető gazdasági és katonai hatalommal rendelkezik, és változatlanul szorosak kapcsolatai Magyarországgal. A német nyelv használata A német nyelv használata legalább olyan változatos és eltérő az országon belül, mint a viselkedési szokások. A Magyarországon elsajátítható német nyelvismeret jól használható a németül beszélő országokban, megértési képességünk viszont annál kisebb területre szorul. Mivel gyakran a különböző nyelvjárásokat beszélő németek sem értik egymást, sőt néha meg is vetik egymás tájszólását, elengedhetetlen, hogy a magyar üzletember legalább egyszer halljon különféle nyelvjárásokat. Az utóbbi időben egyre több anglicizmust is 54

használnak, itt az angol nyelv ismerete segíthet. Különbség érzékelhető a volt két német állam nyelve között is, a korábbi NDK-ban hivatalosan is már a saját nyelv létrehozásán fáradoztak. Érdemes odafigyelnünk partnerünk nyelvezetére, kifejezésére, azaz mennyiben tájszólásban beszél, az a partner képzettségének, intelligenciájának a bizonyítéka is lehet. A saját megnyilvánulásainkra, stílusunkra ugyancsak ügyeljünk! Üzleti tárgyaláson őrizzük meg tárgyilagos, lényegre törő és hivatalos nyelvezetünket, lehetőleg kerüljük a köznyelvi fordulatokat, fogalmazzunk tisztán és érthetően, mert ezt Németországban is értékelik, sőt van, aki el is várja ezt. Stílusunk legyen udvarias, de ne kenetteljes, megalázkodó, esetleges nyelvtani hibáink miatt véletlenül se sajnáltassuk magunkat. Üzlet és munka Munkamorál, főnök-beosztott viszony A német iparban figyelemreméltóan jelentős szerepet játszanak a jól működő, magas fokon specializált, közepes méretű cégek, amelyek a gazdaságnak lankadatlan lendületet kölcsönöznek. A német cégek többsége kis-vagy középméretű, régóta működik, és családi tulajdonban van. A főnök és az alkalmazottak kapcsolata jó, mondhatni baráti. A tulajdonos rendszerint pontosan tudja mi történik alacsonyabb szinteken, mivel azokat egykor maga is megjárta. A munkahelyi kapcsolatok mindig is sokkal jobbak és stabilabbak voltak, mint például Nagy-Britanniában. A német vállalatoknál az elnöktől a takarítónőig mindenkit ’Mitarbeiter’-nek, azaz kollégának szólítanak. Mind a vezető, mind a munkás társadalmilag egyenrangúnak tartja a másikat, a munkatársakkal azonban munka után rendszeresen összejárni nem megszokott. Az üzleti életben alapkövetelmény a komolyság és a képzettség, a tapasztalattal nem rendelkező jelentkezőknek jóformán esélyük sincs, a szakemberek pedig nem kaphatnak állást szakterületükön kívül. A teljesítményt, a felkészültséget, a tudást és az eredményeket mind-mind nagyra becsülik. Munkanap Az irodában a pontosság alapkövetelmény, de csak a főnöktől várják el a kötetlen munkaidőnek megfelelő, kora reggeltől késő délutánig való munkavégzést. A németek többsége délután öt órakor pontosan befejezi a munkát, mert ők úgy tartják, a továbbmaradás a nem hatékony munka beismerése. Az időpazarlás elkerülése végett az üzleti megbeszéléseken szigorúan tartják magukat a napirendi pontokhoz. Számukra az idő értékes, ahogyan mondani szokták, „az idő pénz”. 55

Nők a munkahelyeken Mára a német férfiak elismerik a nők eredményes munkaképességét, így a nők egyre inkább túllépnek a ’Küche, Kinder, Kirche’ (konyha, gyerekek, templom) életterén. Ma már az alkalmazottak negyven százaléka nő. Németországban a Parlamentnek jelenleg kétszer annyi nőtagja van, mint Nagy-Britanniában, alkotmányos követelmény az esélyegyenlőség, az egyforma elbírálás. Mindazonáltal a vezető beosztások java részét még mindig a férfiak foglalják el, csupán a nők négy százaléka került vezető beosztásba. Egyéb Az általános műveltségi szint északon magasabb, mint délen. Az észak-németek udvariasak, nem elutasítóak, míg a bajorok nyersebbek és lassúbbak. A badenwürttembergiek szívesen társalognak mielőtt a tárgyalás lényegére térnének, a Rajna közelében pedig a francia hatás érződik. Ha a németekről beszélünk, olyan sztereotípiák jutnak eszünkbe, mint a precizitás, pontosság, megbízhatóság, valamint a katonás, intoleráns, hangoskodó és nyárspolgári viselkedés. A sztereotípiáknak csak egy része igaz, de mivel ezeket önmaguk meghatározására a németek is használják, ezen állítások tehát nem teljesen alaptalanok.

Magyarország A magyarok örök sérelme Az első világháború után Magyarország területének mintegy 70 százalékát elveszítette. A magyarok sem feledni, sem megbocsátani nem tudják ezt a veszteséget és ez így száll generációról generációra. Már gyerekként megismerjük a tragikus történelmet, a nemzeti ünnepek alkalmával évente megemlékezünk, amely lehetséges magyarázat a magyarok szomszédjaikkal kapcsolatos viszonyára. Némelyek úgy vélik, a szomszédok egyszerűen elorozták a területeket. Ugyancsak fájó szívvel emlékezünk a második világháború eseményeire, amikor először német, majd szovjet elnyomás alá kerültünk. Hiába oktatták az iskolában kötelezően az orosz nyelvet, az „ideiglenesen itt állomásozó” szovjet csapatok iránti ellenszenvből kifolyólag a magyarok nem voltak hajlandók megtanulni oroszul. Ez is, no meg a bezártság is oka annak, miért is nem beszél az idősebb generáció idegen nyelveket.

56

A magyar munkaerő Európában állítólag a magyarok töltik a legtöbb időt munkával, a GDP mégsem éri el a kívánt szintet. A magyarok munkaideje könnyen eltelik egy kis cseverészéssel, képesek azonban nagyon hatékonyan és szorgalmasan is dolgozni, de mivel a bérük alacsony, a megélhetés költségei pedig folyamatosan emelkedtek, a magyar – ha tehette – több állást is vállalt. Az ilyesfajta életforma felemészti az energiát, ami nyilván a teljesítmény rovására megy, az egészségromlásról nem is beszélve. Aki pedig nem vállal vagy nem tud több állást vállalni, az alacsony bér miatt frusztrálttá válik, már „csak” a munkanélküliségtől való félelem tartja mindaddig munkában, amíg … A szociális piacgazdaságra való átállás – amiért ugye a rendszerváltás eljövetelét várta a nemzet – mindeddig elmaradt. Vállalkozói típusok Az egyik típus a korábbi MSZMP-s pártfunkcionárius. A valaha ismert politikai bizottsági tagok, pártvezetők idős koruk ellenére nagyvállalatok igazgató tanácsi tagjaikként bukkannak fel. Ők azok, akik kevés nyelvet (vagy egyáltalán nem) beszélnek, és azt a keveset is hibásan. Mivel a vasfüggöny a köztük fellelhető nagy többségnek sem tette lehetővé a külföldön való hosszabb tartózkodást, ezért őket kevésbé is hibáztathatjuk. A második típus, az első típus már nyugaton üzleti tanulmányokat végzett, még mindig főként privilegizált gyermekei. Ők lehetnek akár a tehetséges technokraták, akiknek temérdek tapasztalatuk van. Ezen típus tagjai zömmel a harmadik világ országaiban vagy a volt Szovjetunió területein dolgoztak. Öltözködésük nem mindig kifogástalan, de a keleti piacok megszerzésében kulcsszerepet tölthetnek be. Közöttük előfordulnak már nyelvtudással rendelkezők. A harmadik típus, még mindig főként a második típus leszármazottai, a legújabb generáció, amely már szinte teljesen elnyugatiasodott, mellettük azonban megjelentek már olyanok is, akik végre a saját tehetségüknek, szorgalmuknak köszönhetik sikereiket. Őket már nehéz megkülönböztetni bármely más nemzetbeli üzletembertől, helyzeti előnyükből fakadóan tanulmányaikat akár már idegen nyelven is az adott nyelvi környezetben végezhették, mi által már érthetően több nyelvet beszélnek, bár sokan sajnos még mindig nem a megkívánt szinten. A nők és a hierarchia A magyar üzletemberek nagyon komolyan veszik a pozíciójukat, amolyan régimódi és nagyon közép-európai módon. Az alacsonyabb beosztásban lévő előre köszön a magasabb 57

beosztásúnak, még akkor is, ha az előbbi jóval idősebb. Beosztott nőkre ez nem vonatkozik, az udvariasság velük szemben teljes. A nők egyenjogúsága 1945 óta komoly változáson ment keresztül. A politikai életben vezető pozíciót betöltő nők száma megemelkedett. Magyarországon egyre több a szellemi munkát végző nők száma (1930 óta az ötszörösére emelkedett), ebben a szektorban manapság jórészt ők dolgoznak. Míg 1970-ben kétszer annyi férfi diplomázott, mint nő, addig ma már évek óta körülbelül egyenlő az arány.26 A nők mára egyenrangú felek az üzleti életben, sokan töltenek be vezető pozíciót nemcsak a kereskedelemben, hanem az iparban is. A pozíció remélhetően egyre inkább a tehetségen, képzettségen, hozzáértésen, ügyességen és az akaraterőn múlik. Ennek ellenére még nem mindenben sikerült a gyengébbik nemnek egyenjogúságot kiharcolnia. Még mindig előbb kerül vezető pozícióba, vagy kap jobb álláslehetőséget (akár külföldön) egy férfi, mint egy nő. Ennek továbbra is legfőbb magyarázata, a nők esetében felmerül a család, a gyermekvállalás csakis a nőket sajátosan érintő tényszerűsége.

VIII. A kultúrák találkozása Ennél a fejezetnél magyar, olasz illetve német üzletemberek véleményét kértem ki, mit gondolnak a másik kultúráról és mennyire tartották sikeresnek üzleti kapcsolatuk kimenetelét. Arról is érdeklődtem, miben befolyásolták a tárgyalás kimenetelét a közöttük fennálló kulturális különbségek, illetve hogyan küszöbölték ki azt.

Az olasz és a német kultúra Ellentétek vonzzák egymást Mint már kutatásaim során bemutattam, az olasz és a német kultúrát „ég és földnek” is lehetne nevezni, mivel mind temperamentumuk, mind szokásaik, viselkedésük, és az élethez való hozzáállásuk is különbözik. Ennek ellenére számos közös vonásuk is létezik, melyek megkönnyítik üzleti kapcsolatuk létrejöttét, továbbfejlesztését. Az olaszokat meghökkenti a németeknek azon képessége, melynek során ügyeiket a hivatalnokok megvesztegetése nélkül is el tudják végezni, viszont mindemellett stílustalannak tartják őket. A két kultúra közötti néhány negatív kritikától eltekintve 26

János Nemes: Ungarn stellt sich vor; Corvina Kiadó; Budapest, 1974. Oldalak: 185-186. 58

azonban könnyen megértik egymást, mivel múltjuknak igen nagy része közös. A háborúk és megszállások, valamint a turizmus növekedése miatt mély és tartós barátság alakult ki a két nép között. A németek, bár büszkék precizitásukra, rendszeretetükre és pontosságukra, amivel az olasz népet nem igen lehet jellemezni, egy kis irigységet mindig éreztek a mediterrán népek iránt. Irigyek lezserebb viselkedésükre, kulturális örökségükre valamint enyhébb klímájukra. Az a tény is egymáshoz láncolja a két nációt, hogy Itália és Németország a 19. században vált nemzetállammá, és a mai napig nem biztosak abban, bölcs dolog volt-e ez. Kapcsolatuk ma az üzleti életben Arról, hogy milyennek tartják az olaszok a németeket legfőképpen az üzleti életben, Marco Nembrinit, a Jac Travel Kft. Utazási Iroda (fő székhelye London, egyéb székhelyei Edinburgh, Kanada és Dubai) működési osztályának egyik dolgozóját kérdeztem meg. Mivel ő foglalkozik a megrendelők szórakoztatásával (pl.: turistavezetők, buszok, színházak, éttermek, megszervezése, illetve egyéb problémák megoldása), ügyfelei pedig főként németek, kellőképpen kiismerte a németek kultúráját és viselkedési szokásait. Elmondása szerint már 16 éves kora óta él és dolgozik együtt velük, ezért mind hibájukat, mind erényüket jól ismeri. Munkájukban rendkívül szervezettnek, precíznek és gyorsnak tartja őket. Szervezettségüket és megbízhatóságukat kedveli bennük, és nagyra értékeli, hogy képesek tanulni hibájukból. Túlzott precizitásuk, valamint kreativitásuk hiánya azonban zavarja őt. Megfigyelése alapján a munkában először bizalmatlanok a külföldi partnerekkel szemben, idővel azonban megnyílnak, és szívesen dolgoznak csapatban. A külföldiekkel szemben mind a munkában, mind a munkán kívüli kapcsolatokban zárkózottan viselkednek a kezdet kezdetén. Később viszont, amikor már jól megismerték, teljesen megbíznak a másikban, és még saját szűk körükbe is beavatják őket. Akár bizalmasabban viselkednek, akár nem, Marco szerint bizonyos témákról semmiképp nem szabad beszélni velük, ilyen például a történelem. Nem szívesen beszélnek a második világháborúról, a témát lehetőség szerint kerülik. Mivel igen zárkózottak, nagyon kötődnek egymáshoz, még Londonban is léteznek külön német közösségek. Arra a kérdésemre, hogy olykor előfordulnak-e konfliktusok egymás között, Marco első reakciója az volt, természetesen igen, hiszen az ő kultúrája teljesen különbözik a németétől. Német sales managere például elvárja tőle, hogy úgy foglalkozzon német ügyfeleivel, ahogy azt ő elképzeli (nyelvi stílus, filozófia stb.). Marco ezzel szemben olasz temperamentumának köszönhetően ennek épp ellenkezőjét teszi, vagyis úgy végzi munkáját, ahogyan azt ő 59

maga megfelelőnek tartja. Ilyen esetekben az elején mindig arrogánsan viselkednek, de idővel, amint véleményünket intelligensen kifejtettük és megfelelő modorral tálaltuk, ők is engednek, és sikerül közös nevezőre jutni. Arra a kérdésemre, hogy szerinte mennyiben befolyásolják a kulturális különbségek egy nemzetközi tárgyalás eredményességét, azt válaszolta, a kulturális differencia erősen befolyásoló tényező. A nem verbális kommunikáció, ami kultúránként különbözik, könnyen félreértéshez vezethet, ez pedig komoly következményekkel járhat. Úgy gondolja, természetesen hatással vannak egymásra a kultúrák, legfőképp amikor együtt kell élniük. Az utóbbi két kérdéskört részletesebben fogom elemezni a következő fejezetben. Annak ellenére, hogy a két nemzet viselkedéskultúrája merőben különbözik egymástól, Marco sok német barátot tudhat magáénak. A német oldal véleményének is helyt adva, Christoph Stohlt, a németországi „Gasztronómia és élelmiszernagykereskedés” szaktanácsadóját kérdeztem meg, ő mit gondol az olaszokról. Amellett, hogy a megrendeléseket felveszi, és a bevásárlásokat vezeti, folyamatos kapcsolatban kell lennie ügyfeleivel, akiknek áru-, illetve árajánlatokat is ad. Mivel mind magyar, mind olasz éttermekkel is kapcsolatban áll, meg tudtam kérdezni, mit gondol mindkét kultúráról. Üzleti értelemben nyílt, tisztelettudó embereknek tartja az olaszokat, a privát kapcsolatok terén azonban megtartják a távolságot, és inkább saját körön belül barátkoznak. Egy ponton kedveli bennük, hogy sokat adnak a külsőségekre, vagyis mindig igényesek önmagukkal szemben, de úgy gondolja, sokszor jócskán túllépik a határt. Szerinte ugyanis nem csupán a saját külsejükkel foglalkoznak, hanem másokéval is, és gyorsan elítélik azt, akinek külseje nem megfelelő. Christophot idézve, némely olaszok „macsokinézetükkel” sokszor túlzásba esnek. Továbbá ritkán ugyan, de olykor előfordulnak kommunikációs félreértések is, Christoph szerint érdemes többször elismételtetni velük a megbeszélteket.

A magyar és az olasz kultúra Közös történelmi múltjuk Magyarország fejlődése a turisták és a külföldi befektetők meglátása szerint nagyban hasonlít Olaszországéhoz. Ez nem is csoda, hiszen mind földrajzilag, mind társadalmilag, kulturálisan és gazdaságilag is közel állunk egymáshoz. Ha Magyarországot ráteríthetnénk Olaszországra, akkor a mi hazánk helye valahol Róma és Milánó között foglalna helyet. 60

Észak-Olaszország túl „nyugatiasan” (vagyis rendezetten), Dél-Olaszország pedig túl „déliesen” (azaz kaotikusan) hatna ránk. Ezért leghamarabb a közép-olaszországi viszonyokhoz tudnánk alkalmazkodni.27 A II. világháború befejezése után, bár a két ország közötti kölcsönös szimpátia nem tett akkora jelentőségre szert, mint a két világháború között, ennek ellenére Olaszország volt az egyetlen állam, amelynél nem kellett a kulturális kapcsolat kiépítését kezdeményezni, hanem csupán a meglévőt kiszélesíteni. Barátságunk kialakulását a közös szabadságharcos emlékek táplálták, mivel az olaszok valódi érzése a magyarság iránt összeforrt a „Risorgimento”-val. Kapcsolatuknak még az is kedvezett, hogy Olaszország politikai életében meghatározó fontosságú volt ekkor a baloldal. Mivel a 90-es évek változásai jelentős olasz tőkét vonzottak hazánkba, Olaszország és Magyarország gazdasági kapcsolata egyre jelentősebbé vált. 1997 végéig mintegy 1350 olasz érdekeltségű gazdasági társaságot jegyeztek be itthon, valamint nőtt a közvetlen kereskedelmi kapcsolatok száma is, melyekkel Olaszország hazánk egyik legfontosabb gazdasági partnerévé vált. A két kultúra rendszeres találkozása miatt egy magyar üzletembernek fontos ismernie olasz üzleti partnerének szokásait, hagyományait különösen, ha partnerként meg akarja nyerni magának. Kapcsolatuk ma az üzleti életben Miljánovits Lászlóval, a MASPED Csoport Logmaster Kft-jének értékesítési és marketingvezetőjével beszélgettem el arról, mit gondol az olasz és a német tárgyalópartnerekről. Mivel mindkét kultúrát jól ismeri, kellőképpen össze tudta hasonlítani a kulturális különbségeket, és kérdéseimre válaszolva összefoglalni, mennyire játszanak szerepet a különböző kulturális szokások. Az olaszokat ő egy vidám, nyitott népnek tartja, akik azonban gyakran hajlamosak a mellébeszélésre. Oda kell rájuk figyelni, különben tudatlanságunkat és figyelmetlenségünket kihasználva ügyeskedni kezdenek, és „elfelejtik” pontosan említeni például a szállítás kondícióit. Sokkal vidámabb, nyitottabb nép, mint az észak-német, de még a déli, könnyebben megnyíló bajornál is nyitottabb. Ellenben kevésbé precízek és megbízhatóak, mint a németek, különösen a dél-olaszok. Az észak-olaszok hozzánk hasonlóan fegyelmezettebbek. Az üzleti vacsorák során oldottabb a hangulat az olaszokkal, mint a németekkel, viszont kevésbé is érdeklődőek szokásaink

27

Pintér Emil: Európai illemtan-avagy mit tanulhatunk a Nyugattól?;Európa Könyvkiadó;

Budapest, 1998., oldalak: 29-32. 61

iránt. Ennek oka lehet kulturális közelségünk, mi által többet tudnak rólunk, mint zárkózottabb partnereink. Az olaszok hagyományosan szívesen jönnek Magyarországra turistáskodni, eleve nyitottabbak más kultúrák iránt. A németek ezzel szemben inkább a melegebb délre, tengerpartokra, de akár más nyugati országok felé veszik az irányt. Marco Nembrini, bár hangsúlyozta, a magyarokat nem ismeri eléggé, mégis úgy véli, a magyarok az olaszokhoz képest igen zárkózottak, a németekhez képest viszont hamarabb feloldódnak. A németekhez hasonlóan a magyaroknak is beletelik egy kis időbe, mire oldottabbak lesznek és zárkózottságukból engednek. Ezt azonban Marco egyáltalán nem tartja hibának, eddigi ismeretei alapján szimpatikus népnek tart bennünket.

A magyar és a német kultúra Közös történelmi múltjuk28 Mivel Magyarország hagyományosan Európa német érdekszférájába tartozott, a német kulturális és műszaki örökség hatása nyilvánvaló. Ugyanekkor a történelemre, politikai vonatkozású tényszerűségekre visszavezethetően, valamint a német nyelv meghatározó szerepének köszönhetően a magyar szellemi-tudományos életet erős szálak fűzik a német kultúrához. A magyar kultúra az osztrák-német kultúrához mindig is erősen kötődött. Bár az első világháborúból Németország vesztesen került ki, mégis nem csak a világ tudományos központjává, hanem a progresszív művészetek egyik egyetemes képviselője is lett. A magyar kulturális és tudományos elit nagy része pedig a II. világháború után került közvetlen kapcsolatba a német szellemiséggel. Hitler hatalomra jutása azonban új helyzetet teremtett a két kultúra viszonyában. A fasiszta értelmiség-és tudománypolitika miatt Németország elveszíti vezető szerepét a világ tudományos életében, a tudósokat elüldözik, a tudományos szabadságot pedig felváltja a hatalom szolgálata. Így válik a világtudomány központjává az Amerikai Egyesült Államok. A II. világháború után a német kultúrához való viszonyunk a kultúrdiplomácia egyik legkényesebb problémájává vált. Magyarország számára a helyzetet igen bonyolulttá tette, hogy annak a Németországnak volt a szövetségese, amely a magyarságot 1944. március 19-én végül megszállta, és katasztrófába sodorta. 1945-ben Magyarország elszigetelt helyzetbe került, saját identitása helyreállításán dolgozott, így nehezen tudta rendezni a német kultúrához 28

N. Szabó József: Európai kultúra- Magyar kultúra (1945-2000); Bessenyei György

Könyvkiadó; Nyíregyháza, 2000. oldalak: 133-138. 152-160. 62

való viszonyát. Már csak azért is nehéz volt ez, mert a németség nemzetközi megítélése egyértelműen negatív volt. A magyar kulturális vezetés ugyanakkor nem térhetett ki a probléma elől, mivel saját demokratikus berendezkedésének megteremtése érdekében több antifasiszta intézkedést is hozott. Mindezek ellenére sem szakadt meg a kapcsolat a német művelődéssel. A háború utáni magyar kül- és kultúrpolitika tudatosan a németséggel és a német kultúrával való kapcsolat lazítását ambicionálta. A magyar-német kulturális kapcsolatok gazdag hagyománya ellenére a fasizmus a potenciális lehetőségeket is beárnyékolta. Így az új orientáció a német kultúra teljes háttérbe szorulását eredményezte, a német szellemiség és tudomány a magyar művelődéspolitikában a legminimálisabbra korlátozódott. Magyarországon a háború elvesztésének következménye volt az identitászavar, a nemzeti pesszimizmus és bűntudat, az elbizonytalanodás, valamint az átmeneti

kisebbrendűségi

érzés.

Ezért

ebben

a

válságos

helyzetben

olyan

kultúrkapcsolatokat kellett kialakítani, amely az egyes kultúrákhoz való viszonyt is újraértékeli. Az antifasiszta célkitűzések megvalósítása és a német értékek megtartása arra ösztönözte az országot, hogy más németajkú országok felé orientálódjék. Így például olyan államok, amelyek nem kompromittálódtak, vagy maguk is a fasizmus áldozatai voltak. Ennek ellenére mára már szorosabb kapcsolat fűzi a két kultúrát egymáshoz. 1967. május 18-án a két ország aláírta a barátságról, együttműködésről és egymás támogatásáról szóló egyezményt.29 Jó kapcsolatukat bizonyítja a Goethe Intézet Magyarországon való képviselete, valamint a Németországi Szövetségi Köztársaság Kulturális és Tájékoztatási Központjának Magyarországon való részvétele, melyek a két ország kulturális és szellemi javainak, egymás jobb megismerésének és megértésének elősegítésére hivatott működni. Kapcsolatuk ma az üzleti életben A gazdaságban a két ország számos szektorban kiegészíti egymást. A németek számára a magyar agrártermékek, élelmiszerek és vegyszerek, míg a magyarok számára a német könnyűipari termékek, gépek bizonyulnak jó importnak. A magyarok tisztelik a németeket gazdagságukért, és különösen ipari hatalmukért. Miljánovits László elmondása szerint a magyar üzletember számára a németek - Németország nyugati részén – észak felé haladva egyre zárkózottabbak, ridegebbek és nehezen vagy egyáltalán nem oldódnak fel. A déliek ezzel szemben nyitottabbak, vidámabbak észak-nyugati honfitársaiknál, és ez egy üzleti

29

János Nemes: Ungarn stellt sich vor; Corvina Kiadó; Budapest, 1974. Oldalak: 228-230. 63

étkezésen is megmutatkozik. Ilyen alkalmakkor azonban a cégen kívül más témáról nem esik szó. Általánosságban véve a németek precízek és megbízhatóak, (sokkal inkább, mint az olaszok), viszont túlontúl magabiztosak. Olykor már-már nagyképűek a magyar üzletember szemében. Tisztában vannak magasabb gazdasági fejlettségükkel és ezt éreztetik is a „keletivel”, de mindezt intelligens kereteken belül teszik. Nem lépik át a határt, vigyáznak, meg ne sértsék tárgyalópartnerüket. Nyilvánvaló üzleti érdekeiket szem előtt tartva, tudatosan építik nemzetközi kapcsolataikat. A rövid, de határozott beszédet szeretik, nem kertelnek, még akkor sem, ha a másik partner számára kedvezőtlenebb ajánlatot tesznek. Ezért követhetőbbek is, mint az olaszok, akik inkább kertelnek, ügyeskednek az előnytelen ajánlatuk minél előnyösebben felvezetésében, leszámítva persze az északi olaszokat. A németek mivel többnyire tartózkodóbbak, és a keleti kultúra felé fenntartásuk is van, ezért nehezebb velük kompromisszumra jutni. Ennek ellenére vezető beosztású, diplomás, intelligens emberekről lévén szó azonnal elismerik, értékelik, ha a magyar tárgyalópartnerük érti a szakmáját. Amennyiben a magyar üzletembernek jobb ötlete van, azt megfelelő érvekkel alá is tudja támasztani, a német partner már megbízik benne és hajlandóvá válik a kompromisszumra. Főnököm, Madarász János, a Transmetallbau Kft. tulajdonosa és gazdasági igazgatója immáron 30 éve él Németországban. Lakhelyén, a Passau városához közeli büchlbergi faluban nem csak cégét vezeti, hanem saját éttermét is, melyet Paprika Jancsi névre keresztelt el. Elmondása szerint a szerelem csábította Németországba, így megházasodott, négy gyermeke született, és végleg letelepedett az említett országban. Miután 10 évet élt a volt NDK-ban, és csak utána költözött a volt NSZK területére, az ország régiói között levő különbségeket személyesen megtapasztalhatta. Német felesége által pedig minden nap találkozott a kultúra sajátosságaival. Mikor Jánost megkérdeztem, mi a véleménye a németekről, válaszában kiemelte, ha az NDK-ra gondol, ott mindig egyenrangú partnerként kezelték, mind a munkatársak, mind pedig a vezérigazgató. Így volt ez még a kezdetek kezdetén a bajoroknál is, ugyanis mindaddig partnerként tekintettek rá, megbecsülték, elfogadták őt, míg tulajdonos nem lett. Amióta azonban tulajdonosa a Transmetallbau Kft.-nek, valamint magyar éttermének, csak irigységgel találja szemben magát, az emberek sem őt, sem otthonról hozott beosztottait nem hajlandók befogadni. A helybéliek szerint János 100 alkalmazottjával elveszi a németektől a munkát. Mindezt János azzal magyarázza, hogy itt nem kellőképpen intelligensek az emberek, mi által zárkózottak is más kultúrákkal szemben. Kérdésemre, miszerint mit kedvel bennük üzleti 64

értelemben,

és

mi

szavahihetőségüket

az

amit

említette.

nem, A

válaszában

a

„kiszámítható

kiszámítható

korrektségüket,

korrektség”

megállapítását

kihangsúlyozván arra célzott, „a legjobb, ha semmi jót nem várunk tőlük, így csalódás sem fog érni bennünket”. Ellenben nem is ígérnek olyat (az olaszokkal ellentétben), amit eszük ágában sincs betartani. Mikor például közösen elmentünk egy üzleti megbeszélésre, a német partnerek vonakodtak válaszolni János kérdésére, mely szerint szándékukben áll-e meghosszabbítani a partnerségi szerződést. Mivel döntésüket még nem hozták meg, nem hitegettek, hanem inkább kitértek a válasz elől. Pár héttel később azonban végül meghozták a döntést és meghosszabbították a szerződést. A főnököm által ismert bajorokban nem kedveli az irigységüket és az anyagiasságukat. Következő kérdésem volt, adódtak-e konfliktusok partnereivel, illetve azt hogyan oldották meg? Német partnere (megbízója) eladott, azaz megvetett vele egy különösen drága gépet, amire 5 éves szerződést írtak alá, de ennek használatát a németek a gazdasági válság bekövetkeztével leállították, azaz a szerződést megszegték. Megbízást, azaz munkát viszont továbbra is kaptak, János tehát nem fordult bírósághoz, hanem inkább eladta, tehát visszavásároltatta velük a gépet, de jóval olcsóbban mint amennyiért korábban megvásároltatták vele. Bár ez a nézeteltérés beárnyékolta kapcsolatukat, válságba mégsem került, mert János kompromisszumképes és toleráns maradt velük szemben. A német cég viszont továbbra is ad megbízást, amely János cégének viszont úgymond létkérdés. Utolsó kérdésemre, miszerint mennyire zárkózottak a németek, a következő választ kaptam: A bajorok zárkózottak, a volt NDK-ok azonban teljesen nyitottak a külföldiekkel szemben. Christoph Stohlnak sok jó véleménye van magyar partnereiről. Szerinte őszinték, kedvesek és kommunikatívak a magyarok. Kedveli bennük, hogy munkájukból igyekeznek a legtöbbet kihozni, és ezt szívesen is teszik. Rossz néven veszi azonban a sok káromkodást, ugyanis kevés olyan mondatunk van, amiben nem lenne szitkozódás. Kérdésemre, mely szerint volt-e már konfliktusa a két különböző kultúrájú partnereivel, valójában semmi komolyabbra nem emlékezett. Véleménye szerint, amennyiben ők maguk nyitottak feléjük, és komolyan veszik munkájukat, ezt mind az olaszok, mind a magyarok értékelik. Ilyenkor ők is könnyebben alkalmazkodnak. Amennyiben azonban a németek félvállról vennék feladataikat, akkor ők sem lennének toleránsak, de mivel Christoph elmondása szerint mindig komolyan vette munkáját, mindezzel együtt partnerei kívánságait is, sosem akadt probléma közöttük.

65

A kultúrák találkozásának hatása és kimenetele Összegezve az elmondottakat, illetve interjúalanyaim eddigi tapasztalatait alapul véve, a következő állapítható meg: a kulturális különbségek mindvégig jelen vannak és befolyásolják a tárgyalás kimenetelét, mi több pozitívan hat a nemzetközi gazdasági kapcsolatokra. A megkérdezett személyek mind azt válaszolták, az üzleti étkezéseknél jó eredménnyel járt a kulturális különbségek létezése, hiszen mindannyiukban érdeklődést váltott ki a különböző szokások, eltérő mentalitás megismerése. Mindig volt miről beszélni, a tárgyalások sikerét nagyban segítették. Ugyan a nyugati kultúra részéről vélhetően még sokáig megmarad a keleti kultúrával szembeni fenntartásuk, mely fennkölt viselkedésükben olykor-olykor meg is jelenítődik, de ez kellő intelligenciával kiküszöbölhető. Intelligens, tanult emberek lévén, ha a magyar ember felkészült, elnyerheti az elismerést és a tiszteletet, elég hozzá a megfelelő viselkedés és a szakmai felkészültség.

IX. Befolyás mértéke 1) Hatással vannak-e a különböző kultúrák viselkedési normái egymásra?30 Mindenki, aki járt és dolgozott külföldön egyetért a kulturális különbségek létezésében. Ilyenkor leginkább a különböző nyelvre, öltözködési, valamint étkezési szokásokra gondolnak. Amennyiben az érintett az adott nyelvet még folyékonyan is beszéli, láthatóvá válnak olyan, mások számára nem látható különbségek is, mint többek között az adott ország humora, vagy mennyire viselkednek formálisan/informálisan, illetve hogyan viselkednek másokkal különféle kontextusokban. A kultúra jelentések megosztott rendszere, ami az embernek irányt mutat abban, mire kell odafigyelnie, és az adott környezetben maga az élet miként szerveződik. A kultúra közös módja annak, hogyan viselkedjenek az emberek egymással, előremutat az adott környezet viselkedésformáját illetően velünk szemben. A kultúra relatív, vagyis nem létezik kulturális abszolútum. Az emberek országonként másképp végeznek el bizonyos dolgokat, de olyan nincs, hogy az egyik felsőbbrendűbb lenne a másiknál. Minden nemzet hozzáállása bizonyos dolgokhoz 30

Lisa Hoecklin: Managing cultural differences- Strategies for competitive advantage; The Economist Intelligence Unit Series; Addison-Wesley Kiadó; Workingham (England), 1995., oldalak: 23-27. 40-47. 66

relatív a másikhoz viszonyítva. A kultúra tanuláson alapul, vagyis a szociális közegünk tanít meg minket. Ugyanekkor egy kollektív fenomén, ami egymással megosztott értékek és jelentések sokaságában testesül meg. Nem szabad elítélni egy kultúrát, mert nincs jó vagy rossz kultúra. Nem örökletes, és nem az egyéni viselkedést foglalja magába. Az olyan bizonyos viselkedéstechnikai elemeket, mint például hogyan viszonyuljunk egy társaságon belül egymáshoz illetve a kívülállókhoz, már gyerekkorban megtanuljuk. Ezek az elemek olyan mélyen belénk rögződnek, hogy később nehéz megváltoztatni őket, ezért is fordulhatnak elő konfliktusok a külföldi partnerek között. Bár teljes mértékben nem lehet egy adott kultúra viselkedési normáit megváltoztatni, de bizonyos mértékben hatással lehet rá lenni. Ez persze az egyéntől is függ, mennyire nyitott más kultúrákra, mennyi időt töltött külföldi környezetben és van-e külföldi családtagja (pl. férje/felesége). Mint ahogyan legjobb barátunk, családtagunk bizonyos szokásait is némiképp átvesszük, úgy vesszük át más nemzetek szokásait is, főleg ha az adott nemzettel még szimpatizálunk is, netán még barátokra is lelünk. Esetenként előfordul, az üzleti kapcsolat sikere érdekében úgy alkalmazkodunk a másik fél viselkedéséhez, hogy már észre sem vesszük, mennyire megszokássá vált számunkra az. Olaszországból való megérkezésemet követően magam is meglepődtem azon, mennyire elszoktam az itthoni pontosságtól, hiszen mi az időpontokat szigorúbban vesszük, szó szerint, nem pedig körülbelülinek tekintjük. Mindez még nehezebbé vált számomra Németországban, ahol kifejezetten rossz szemmel néznek a későkre. Arra azonban, hogy mekkora hatással vannak a viselkedési normák egymásra, nehéz választ találni, ez ugyanis máig vitatott kérdés. A kultúrák változásra való képessége is különbözik. André Laurent diagramja a változtatásra való képességet illusztrálja. Változtatásra való képesség. (Forrás: Evans, Doz, és Laurent; 1989)31

1.sz. ábra

Magas Szervezetek

Egyének

Társadalmak

Alacsony 31

Lisa Hoecklin: Managing cultural differences- Strategies for competitive advantage; The Economist Intelligence Unit Series; Addison-Wesley Kiadó; Workingham (England), 1995., 27. oldal 67

Az egyén és a társadalom képessége a változásra alacsonyabb, mint a szervezeteké. Vegyük például az érzelmi megnyilvánulásokat. Ezek országonként ugyancsak különböznek, mivel egyes nemzetek – mint az olaszok vagy a dél-európaiak – kimutatják érzéseiket és nem választják el azt a racionális döntésektől, mközben az amerikaiak teljesen különválasztják az érzelmet a tárgytól. A dánok és a svédek pedig nem akarják különválasztani, de közszemlére sem tenni érzelmeiket. 2.sz. ábra Érzelmi

Semleges

Jpn

UK Sin Aus Ido HK Tha Bel Swe Czh Spa Ven Cis Brz Chi Swi NL Mex Ger Arg, USA

Italy

Semleges kontra érzelmi kapcsolatok (Forrás: Trompenaars, 1993)32

3.sz. ábra Közszféra

Közszféra

Privátszféra

Privátszféra

észak-amerikai kis privátszféra

Ismeretség esetén

Német nagy privátszféra

Szoros barátság esetén

Privátszféra (Forrás: Trompenaars, 1993)33

32

Lisa Hoecklin: Managing cultural differences- Strategies for competitive advantage; The Economist Intelligence Unit Series; Addison-Wesley Kiadó; Workingham (England), 1995., oldalak: 43. 33

45.

68

2.) Hatással van-e a viselkedéstechnikai elemek használata az üzleti életben való sikerre?34 A piac, az egyre növekvő verseny, valamint a szervezetek globalizálódásának hatására az üzletemberek, politikusok és fogyasztók rá vannak kényszerülve a más kultúrákban élő emberekkel való folyamatos találkozásokra. A multinacionális cégek terjedése is ezt erősíti, hiszen a világon szétszórtan elhelyezkedő vállalatok rendszeres kapcsolatban állnak egymással és az anyavállalattal. Amennyiben azonban az említett politikusok, menedzserek nem megfelelően viselkednek a más kultúrával érkezővel szemben, az komoly problémák, konfliktusok okozójává válhat. A kulturális különbségek figyelmen kívül hagyása még a legsikeresebb piaci szereplők munkájának hatékonyságát is rontja, a pozitív eredmény pedig elmarad. Amennyiben a kulturális különbségeket megfelelően kezeljük és megfelelően viselkedünk, hamarabb és hatékonyabban tanulunk a szervezeten belül, emellett pedig a fenntartható fejlődést is biztosítjuk. Az már kiderült, hogy a viselkedéstechnikai elemek használata egyértelműen fontos szerepet játszik a nemzetközi üzleti életben való helytállást illetően, ennek alkalmazása azonban nem olyan egyszerű, mint azt gondolnánk. Sokban hozzájárul a sikerhez az, hogy még a nemzetközi találkozó előtt könyvek, szakirodalmak segítségével tájékozódunk az adott kultúra viselkedési normái felől, de nem teljes mértékben. Mint az már az előző fejezetben kiderült, a kultúrák hatással vannak egymásra, így a viselkedési normák folyamatosan változnak, bővülnek. A globalizációnak ez az egyik hatása. Ezért a szakirodalmak használata mellett elengedhetetlen a gyakorlati tapasztalatszerzés, melynek során persze az első találkozók az adott kultúrával problematikussá válhatnak, előfordulhatnak félreértések, amik idővel és kellő gyakorlattal kiküszöbölhetők. A probléma megoldásához, az ellentétek kezeléséhez természetesen hozzájárul a kellő intelligencia, ezt a meginterjúvolt személyek alá is támasztották. Még mindig nagy a vita azzal kapcsolatosan, hogy a modernizáció hatására egy közös világkultúra fog kialakulni, ez nyilván sokkal könnyebbé tenné a nemzetközi menedzserek dolgát, a biztos választ azonban még senki sem tudja. Bár sok termék, szolgáltatás, sőt szünidő jelen van a világpiacon, mint például a McDonald’s, Coca-Cola, sushi, kreditkártya vagy a karácsony, ez azonban nem jelenti azt, hogy jelentésük is azonos. Míg a McDonald’s-ban vacsorázni Moszkvában státuszszimbólumnak számít, addig ez New Yorkban egy egyszerű gyorséttermi étkezés. A karácsony, mint ünnep

34

1-7. 14-18. 21. 92. 69

országonként mást és mást szimbolizál. Japánban a fiatalságot, szerelmet és randizást jelenti, ezzel szemben Trinidadban az ünnepet az otthonhoz kötik. Az Egyesült Királyságban a karácsony a család ünnepe, az USA-ban pedig a család mellett a barátok és a közösség ünnepe is. Következtetésképp ezek a termékek és szolgáltatások ugyan univerzálisak, de ez nem egyenlő az azonos jelentéssel, felfogással. Ahhoz, hogy a globálisan működő vállalatok termékeit, illetve szolgáltatásait ne csak mindenütt megértsék, hanem higgyenek is benne, figyelmet kell fordítaniuk a kultúrák különbözőségére, illetve azok az adott közösség számára kultúránként mit jelentenek. A szociális technológiák egyetemesnek tűnnek ugyan, jelentésük azonban kultúránként különböző. Minden a kulturális kontextustól függ. A másféle interpretáció nagyban befolyásolja a nemzetközi légkörben dolgozó emberek kapcsolatát. Még az olyan sikeres nemzetközi vállalatok számára is, melyek marketingjüket és eladási technikájukat országonként helyesen alkalmazzák, nagy nehézséget okoz felismerni a tényt, miszerint azon faktorok, melyek motiválják, ösztönzik és elköteleződést váltanak ki az egyénben, a kulturális hovatartozástól függ. Az egyre növekvő nemzetközi üzleti kapcsolatok, és az egymástól való gazdasági függés elkerülhetetlenek, mindez pedig az üzletvezetőket az egyéni kulturális értékük és identitásuk megtartására ösztönzi. Különbségek nem csak kontinensenként, hanem a szomszédos országok között is vannak, miként Kanadában, az USA-ban, Mexikóban, illetve Európán belül is. Az üzlet kreálásához, tervezéséhez, vezetéshez, tárgyaláshoz, motivációhoz való hozzáállásuk országonként más és más (sőt, országon belüli régiónként is, bár kisebb mértékben). Abban is különböznek, hogyan fejezik ki magukat, vagy mekkora jelentőséget tulajdonítanak a családnak, munkának, anyagi javaknak és egyéb alapértékeknek. Ennek ellenére a kulturális különbségek számos előny okozói lehetnek, ehhez azonban elsősorban a másik fél megértése szükséges. Ezt az álláspontot pedig még kevés szervezet alkalmazza. A viselkedéstechnikai elemek használatának hatása az üzleti életben való sikerre leginkább a marketing-, PR és reklámtevékenységen keresztül érzékelhető, általuk szemléltethető. Itt ugyanis nem különböző viselkedési problémák adódnak, hanem a kultúránkénti különböző értelmezés okoz komoly fejtörést a marketingesek számára. A különféle nemzetek más jelentést és képet társítanak ugyanahhoz a termékhez, szolgáltatáshoz. A leggyakrabban előforduló probléma, miszerint a cégek nem tudnak bizonyos márkaneveket, szlogeneket az adott kultúra nyelvi környezetére lefordítani, értelmezni ugyanabban a jelentésben, mint amelyben azt honi környezetükben megalkották. Ez ilyenkor félreértésekhez, sőt akár 70

botrányokhoz is vezethet. Sok neves globális vállalat került már kínos helyzetbe, mert nem megfelelően fordította le szlogenjét. Így járt többek között a General Motors mely Chevy NOVA néven mutatta be termékét Mexikóban, de az csak később derült ki, a ’no va’ spanyolul azt jelenti, ’ nem megy’. A Kentucky Fried Chicken pedig úgy használta híres szlogenjét, ’ It’s fingerlicking good!’, hogy nem tudta, ez Iránban annyit jelent: ’ Olyan finom, hogy még az ujjadat is megeszed tőle’. Ez csak néhány példa a sok eset közül, ahol híres cégek kerültek kellemetlen helyzetbe. A helyes fordítás a marketing alapköve, az egyik legfontosabb, amire ügyelnie kell. Ezt követik az egyéb kulturális különbségek, melyeket csak a viselkedési szokások komoly elemzésével, annak megismerésével lehet megtanulni. Összegzésképpen, a kultúra az emberek világhoz való hozzáállását jelenti. A kulturális különbségek figyelmen kívül hagyása, vagy nem megfelelő módon való kezelése félreértésekhez, marketinges-és reklámbukásokhoz vezethet. A nemzetközi kereskedelmigazdasági kapcsolatok megszűnhetnek, vagy akár létre sem jönnek. Amennyiben azonban a különböző viselkedéstechnikai elemeket megfelelően és sikeresen használjuk, a kulturális különbségek még hasznunkra is válnak. Gyorsabban és hatékonyabban tanulunk a szervezeten belül, és ez fenntartható fejlődést eredményez.

X. Utószó- Miért fontos a kultúrák ismerete? A világ tele van nemzetek közötti konfrontációval. A fejlődéshez azonban szükség van a különböző nemzetek találkozására és együttműködésére ahhoz, hogy a világot jelentő problémákat, veszélyeket megállíthassuk. Csak akkor vehetjük fel a harcot a globális felmelegedéssel, a nukleáris háború veszélyével, a terrorizmussal, szegénységgel, óceánok szennyezésével,… ha a nemzetek képesek egymással együttműködni. A valóban működő, világméretű

megoldások

megtalálásának

feltételeként

annak

megértése,

miként

gondolkodik, érez és cselekszik a másik. Mindehhez magas mértékű toleranciára, türelemre és nem utolsósorban érzelmi intelligenciára van szükség. Amennyiben erre akár csak az egyik fél oldaláról nem kerül sor, ellehetetlenül a kompromisszumkészség, mely kizárja az egységesen kialakított hatékony megoldás lehetőségét. Az oly sok felhalmozott lehetséges megoldás sikertelensége leginkább a partnerek gondolkodásában meglévő különbségek figyelmen kívül hagyásában rejlik. Amennyiben azonban érdeklődéssel és nem elutasítóan közeledünk a másik fél irányába, illetve meg kívánjuk ismerni kulturális 71

szokásait, azokat elfogadjuk, könnyebben jutunk közös nevezőre. Kutatásaim során egyértelműen bebizonyosodott, a kultúrák ismerete befolyásolja az üzleti kapcsolat sikerét! Vegyük példának akár az olaszokat, akár másokat is, akikhez csak nyelvük és szokásrendszerük megismerésével kerülhetünk közelebb. Addig, amíg ezt az üzletember be nem látja, hiába várja nemzetközi üzleti tevékenységének sikerét. Saját tapasztalataimat, tanulmányaimat és kutatásaimat alapul véve megállapíthatom, mikor idegen országba érkezünk, fogjuk vissza gesztusainkat mindaddig, amíg nincs alkalmunk megfigyelni a helybélieket. Kérjük meg az ottaniakat, világosítsanak fel bennünket a helyi szokásokról, mivel a gesztusok félreértése is kínos helyzetek forrása lehet. Amennyiben valaki olyan munkát választ, ahol rendszeresen külföldi partnerekkel tartja a kapcsolatot, mindenképp azt tanácsolnám neki, mielőbb informálódjon az adott kultúra szokásai, viselkedésnormái felől, mi által elkerülheti a kínos és kellemetlen helyzeteket, valamint annak kockázatát, hogy a partnerkapcsolat kulturális félreértések miatt megszakadjon, illetve létre se jöjjön. A testbeszéd csakis az illető hátterének ismeretében értelmezhető, ezért sose ítéljünk elhamarkodottan. Mielőtt más népek gondolkodás- és életmódja felől ítélkeznénk, próbáljuk megérteni azt, miért olyanok amilyenek. Ehhez a teljes integrálódás szükséges, vagyis figyeljük őket, utazzunk el oda, és ne csak a turistalátványosságokat nézzük meg, hanem keveredjünk el közöttük, beszéljünk és éljünk velük együtt. Ragadjunk meg minden alkalmat az együttműködésre, gyűjtsünk minél több tapasztalatot, próbáljuk megérteni kultúrájukat és humorukat, tehát legyünk nyitottak, különben sosem ismerjük meg szokásaikat és reakciójukat. Minél nyitottabbak és toleránsabbak vagyunk egy másik kultúra iránt, annál inkább megérthetjük az ott élőket, amely mind a magánéletre, mind az üzleti életre pozitív hatással van. Ne sajnáljunk se időt, se energiát, se bátorságot ennek érdekében. Az adott ország nyelvének elsajátítása egyértelműen közelebb visz a kívánt nemzethez, hiszen másképp viszonyulnak hozzánk, ha saját nyelvükön szólalunk meg. Ez minden országra igaz, de különösen Olaszországra. Az emberek szívesen veszik, ha egy külföldi saját nyelvükön szólal meg, és alkalmazkodik hozzájuk, így sokkal inkább bizalmukba fogadják. Ez azért is jellemző különösen Olaszországra, mert az olaszok (erős hazaszeretetüknek köszönhetően) nem igen beszélnek más nyelvet, ezért sajnos nem 72

képesek érzéseseiket, gondolataikat egy másik nyelven ugyanúgy kifejezni, mintha ezt olaszul tennék. Nincs ez másként azonban más nemzeteknél sem. Én mind a két idegen kultúrában az adott ország nyelvén szólaltam meg, mellyel sikerült szinte azonnal szimpátiát kiváltanom. Könnyebben és hamarabb nyitottak felém látván, én is nyitott vagyok kultúrájukra, nyelvükre, nyilván ezért is hamar bizalmukba fogadtak. Még a távolságtartó németek is, habár náluk jóval több időre volt szükség, mint az olaszoknál. Természetesen mind a két országban akadtak problémák, voltak súrlódások, bizonyos szokásuk értelmét még most is megkérdőjelezem. Ez elkerülhetetlen, hiszen nincs két ugyanolyan kultúra. Mégis biztosan állíthatom, könnyebbé tettem beilleszkedésemet azzal, hogy minden szkepticizmus nélkül nyitottan, kommunikatívan, de mégis körültekintően viselkedtem irányukba. Nem volt egyszerű, előfordult, hogy bizonyos, az enyémmel ellentétes szokásaik próbára tették tűrőképességemet, de egész idő alatt figyeltem arra, miért is vagyok ott valójában. Miért is választottam azt, hogy hazámtól, családomtól, barátaimtól távol, korábbi életemet lezárva egy másik országba költözzek? Azért mentem külföldre, hogy egy másik kultúrát megismerjek, tapasztalatot szerezzek és nyelvüket megtanuljam. Ezt azonban másképp nem érhettem volna el, velük együtt kellett élnem, s bár olykor bizonyos problémákkal is szembe kellett néznem, minden szándékommal a lehető legnagyobb mértékben alkalmazkodtam, honi kultúrámat viszont sohasem feladva, ma is alkalmazkodom az adott környezet kultúrájához! Teljesen

egyetértek

Dr.

Sille

István

véleményével,

miszerint

egységes

„világviselkedéskultúrára” nem számíthatunk, és ez nem is szükséges. Épp az teszi érdekessé a világot és a benne élő embereket, hogy különbözőek vagyunk, és ez tanít meg minket olyan tulajdonságok elsajátítására, mint a tolerancia, kompromisszumkészség és az alkalmazkodás. Ezek a tulajdonságok pedig elengedhetetlenek a sikeres jövőhöz mind a magán, mind az üzleti életben. Dr. Sille Istvánt idézve: „.őrizze meg mindenki saját kultúrájának viselkedési szabályait és találjon utat bárki máshoz a nemzetközileg elfogadott érintkezési formák segítségével”. Bár szokásaink, hagyományaink eltérőek, ezzel együtt gondolkodásmódunk is, de problémáink közösek. Mivel egy földrészen élünk, ezt kell figyelembe venni, mikor közös célokért és egy szebb jövőért küzdünk. A szakdolgozatom céljából végzett kutatásaim 73

megerősítették

azon

megállapításomat,

miszerint

mindehhez

az

intelligencia

nélkülözhetetlen! Az intelligens ember, ha az szükséges, egyéni érdekeit háttérbe szorítja a kollektív érdekekkel szemben, és szemmel tartva a közös célt, a szerint cselekszik. A közös cél pedig megkívánja a más kultúrákkal szembeni toleráns viselkedést!

74

XI.

Képek választott kultúráim jellegzetességeiről

Olaszország

Nevezetes helyek: Pisa, Verona, Velence, Padova, Adriai tenger partjai, Firenze, Róma

75

Öltözködés

76

Művészete: Romulus és Remus; Michelangelo-Pieta, David szobra, Utolsó ítélet, Ádám teremtése; Leonardo da Vinci- Az utolsó vacsora, Mona Lisa

Étkezési szokásai:

77

Egyéb

78

Németország

Nevezetes helyek: Berlin, Frankfurt, München, Stuttgart, Hamburg, Potsdam, Passau, Wetterstein hegység

79

Étkezési szokások

80

Öltözködési szokások

Művészete: Goethe, Schiller, Grimm fivérek, Johann Strauss, Robert Schumann, Ludwig van Beethoven, Johann Sebastian Bach

81

Egyéb

82

Magyarország

Nevezetes helyek: Budapest, Pécs, Eger, Visegrád, Puszta, Balaton,

83

Étkezési szokások

Öltözködési szokások:

84

Művészete: Arany János, Petőfi Sándor, József Attila, Jókai Mór, 100 Tagú Cigányzenekar,

Egyéb

85

XII. Felhasznált irodalom: Könyv: 1. Bodolay László-Viziné Sárosdy Edit: Szavak, jelek, szokások- A nemzetközi kommunikáció könyve (Németország-Olaszország); Windsor Kiadó; Kiskunlacháza, 1998; oldalak: 183217. 2. Boglár Lajos- Papp Richárd (A. Gergely András, Bali János, Hajnal Virág, Prónai Csaba): A tükör két oldala- bevezetés a kulturális antropológiába; Nyitott Könyvműhely; Budapest, 2008.; oldalak: 13-19. 76-78. 128-150. 229-239. 3. David Robinson: Az üzleti élet illemtana- Lektorálta Görög Ibolya; Perfekt Kiadó; Budapest, 2000. Oldalak: 15-17. 95-100. 4. Dr. Sille István: Illem, etikett, protokoll- KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft.; Budapest 2000. Oldalak: 15. 25-55. 342-346. 360-362. 5. Görög Ibolya: Protokoll és illem; Protokoll- az életem; Mindennapi maceráink; CD-Rom; Unit szoftverek 6. Geert Hofstede- Gert Jan Hofstede: Kultúrák és szervezetek- Az elme szoftvere; Molnár Nyomda és Kiadó; Pécs, 2008. Oldalak: 33-35. 37-38. 49-50. 7. Hans-Michael

Klein: Benimm im Business- Knigge-Crash Kurs für den beruflichen Erfolg;

Cornelsen Kiadó; Berlin, 2005. Oldalak: 9. 137. 176. 8. Hidasi Judit (szerkesztő): Kommunikáció idegen kultúrákban; Külkereskedelmi Főiskola; Budapest, 1989. Oldalak: 271-280. 9. János Nemes: Ungarn stellt sich vor; Corvina Kiadó; Budapest, 1974. Oldalak: 185-186. 228-230. 10. Martin Solly: Miért nem bírjuk a digókat?; Pannonica Kiadó; Szekszárd, 2008. Oldalak: 725. 66-68.

86

11. Merényi Ágnes (fordította): Miért nem bírják a magyarokat?; Pannonica Kiadó; Szekszárd, 1995. Oldalak: 8-27. 31-34. 68-78. 12. N. Szabó József: Európai kultúra- Magyar kultúra (1945-2000); Bessenyei György Könyvkiadó; Nyíregyháza, 2000. Oldalak: 133-138. 152-160. 13. Pintér Emil: Európai illemtan-avagy mit tanulhatunk a Nyugattól?; Európa Könyvkiadó; Budapest, 1998. Oldalak: 29-32. 14. Protokoll- egyetemi jegyzet; Magyar Protkollosok Klubja Országos Egyesület; Budapest, 2002. Oldalak: 16-27. 15. Richard Hill: Mi, európaiak; Geomédia Szakkönyvek; Budapest, 1999. Oldalak: 105-124. 16. Stefan Zeidenitz- Ben Barkow: Miért nem bírjuk a németeket?; Pannonica Kiadó; Szekszárd, 2008. Oldalak: 7-19. 32-36. 51-53. 75-78.

Web 1. Dr. Nagy György László főiskolai docens, Széchenyi István Egyetem, Győr: Illem, etikett, protokoll

kisokos,

sok

nézőponttal;

http://rs1.szif.hu/~varsanyi/web/NagyGyorgyLaszlo/Illem,%20etikett,%20protokoll%20ki sokos.doc; 2010. 12. 19. 2. Prónai Anikó: Munkahelyi öltözködés- protokoll nőknek, férfiaknak- interjú Görög Ibolyával; 2011.02.25. http://luxusruha.blogter.hu/371798/munkahelyi_oltozkodes-protokoll_noknek_ferfiaknak 3. Velvet: Öltözködési tanácsok, hogy a tárgyaláson ne nézzünk ki magyarnak; 2011.02.25. http://velvet.hu/trend/2009/10/08/letisztult_stilusu_kosztumokre_vagynak_a_magyar_uzle tasszonyok/ 4. Wikipédia- a szabad enciklopédia: Prokoll (illem); 2010. 12. 18. http://hu.wikipedia.org/wiki/Protokoll_(illem); 5. 168 óra online; 2011.02.09. http://www.168ora.hu/globusz/z-oltozkodesi-kodex-nem-ismeri-a-hosegetnemetorszagban-40110.html;

87