Emberi Erőforrások Minisztériuma miniszter
Iktatószám: 55093-1 /2012/JKOORD
MUNKAPÉLDÁNY Hiv. szám: 04/227-41/2012 Ügyintéző: Smid Eszter Telefon: 795-3423 Melléklet: -
Lasztovicza Jenő részére Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése Veszprém Megyeház tér 1. 8200 Tárgy: „Veszprém Megye Területfejlesztési Koncepció egyeztetési eljárása” című tervezet véleményezése Tisztelt Elnök Úr! A tárgybeli tervezettel kapcsolatban az alábbi észrevételeket teszem: I. A Veszprém Megye Területfejlesztési Koncepciója Feltáró-értékelő vizsgálat című dokumentumához az alábbi észrevételeket teszem: 1. A Tervezet a „3.1.5. Környezeti elemek állapota és az alakulásukat befolyásoló fontosabb tényezők” fejezetben (38. oldal) foglalkozik a megye levegő-tisztasági helyzetével. Rámutat, hogy az ipari termelés jelentős csökkenése, valamint a korszerűbb technológiák bevezetése az ipari eredetű légszennyezettségre kedvező hatást gyakorolt. Ugyanakkor kiemeli, hogy a 71-es út által érintett településeken az átmenő forgalom gyakran „súlyos környezetszennyezést” okoz. Összességében megállapítja, hogy a megyében 2002-2010 között csökkent „a levegő szilárd szennyezőkkel való terheltsége, de Veszprém megye értékei meghaladják a megyék átlagát.” A dokumentum elsősorban emissziós szempontból értékeli a megye levegő-tisztasági helyzetét, immissziós adatokra nem támaszkodik, pedig a megyében az Országos
Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) több mérőállomást (Veszprém, Ajka, Várpalota) is működtet. Ezek adatainak értékelését is javaslom szerepeltetni a Tervezetben. 2. A Tervezet „3.2. Épített környezet és kulturális örökség védelme” című fejezetben (64. oldal) a világörökségi várományos terület övezete által érintett települések listáját kérem kiegészíteni Somlóvásárhely, Somlószőlős, Doba, Borszörcsök településekkel. „A Tihanyi félsziget, a tapolcai-medence tanúhegyei és a Hévízi tó” munkacímmel nyilván tartott világörökségi várományos területen természetvédelmi, tájvédelmi és kulturális örökségvédelmi szempontok együttes alkalmazása szükséges, mert kultúrtáji értékei, adottságai adják világörökség várományosi címének alapját és ezen értékek alapján nyílhat majd lehetősége felterjesztésére az UNESCO Világörökség Listára. Figyelmet kell fordítani a világörökségi várományos terület kapcsán érintett két megye (Veszprém és Zala) településfejlesztési koncepciójának a közös világörökségi várományos területtel kapcsolatos kérdéskör megyehatáron átívelő harmonizációjára. Megjegyzem, hogy 2013-ban folytatódik a Világörökség Várományos Lista felülvizsgálata a Világörökségről szóló 2011. évi LXXII. törvény vonatkozó rendelkezései szerint. Ennek során a világörökségi várományos terület lehatárolása módosulhat. 3. A Tervezet „3.5.6. Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás, elhelyezés” (132. oldal) fejezetében felhívják a figyelmet arra, hogy az elmúlt évtizedekben kiépített vezetékes ivóvízellátással párhuzamosan lényegesen megnőtt a fajlagos vízfelhasználás, s ezzel együtt a keletkező szennyvíz mennyisége is. Sajnálatos tény, hogy a keletkezett szennyvizek jelentős hányada még ma is kezeletlenül kerül a talajba szikkasztással. Ez Veszprém megyében az ivóvízkészlet vízminőségének egyik legnagyobb veszélyeztető forrása. Más megyékkel összehasonlítva Veszprém megyében a lakosság 80%-a a közüzemi szennyvízhálózatra ténylegesen rákapcsolódott, azonban az aprófalvak és kistelepülések szennyvíz-csatornázottságának kiépítését a közeljövőben meg kell oldani. Javaslom ennek részletesebb kifejtését a Tervezetben. 4. A Tervezet „3.5.8. Hulladéklerakók, hulladékgazdálkodás” című (145. oldal) részből kitűnik, hogy a megye szelektív hulladékgyűjtő szigetei jelenleg kiépülőben vannak. Megfontolásra javaslom a lakosság tájékoztatását a szelektív gyűjtés fontosságáról, illetve felhívom a figyelmet a kiépített hulladékgyűjtő szigetek rendszeres karbantartásának szükségességére. 5. A Tervezet „3.6. A település intézményfelszereltsége” fejezet, „3.6.1 Egészségügyi ellátás” alfejezet vonatkozásában (148. oldal) javaslom a lakosság egészségi állapotát bemutató helyzetértékelés részletesebb epidemiológiai adatokkal történő kifejtését – különösen az összehasonlítások esetében - az egyes mutatók ábrákkal, konkrét számadatokkal történő kiegészítését. Javaslom, hogy az adatok elemzésének kapcsán a dokumentum készítői vegyék fel a kapcsolatot a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervek munkatársaival. 6. Szintén a Tervezet „3.6.1 Egészségügyi ellátás” alfejezet kiegészítését javaslom a védőnők feladatainak, munkájának bemutatásával. Fentiekre tekintettel szükséges az eddigiekben a lakosság egészségi állapotának javítását célzó – köztük prevenciós – intézkedések, a megyében elkészült egészségtervek, valamint azok megvalósulásának ismertetése, továbbá a prevenció területén tevékenykedő egyéb szereplők bemutatása.
2
7. A Tervezet 3.6.1. alfejezet 149-150. oldalán a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátással kapcsolatban leírtakra vonatkozóan megjegyzem - mivel nem kerül bemutatásra a háziorvosi ellátás adatainak elemzése során -, hogy a gyermek és felnőtt háziorvosi körzetek mellett létezik egy harmadik háziorvosi körzet típus is, a vegyes körzetet ellátó háziorvos. Az adatok alapján a vegyes körzetet ellátó háziorvosok adatai a háziorvosi ellátás pont alatt a felnőtt körzetet ellátó háziorvosok adataival kerültek összesítve bemutatásra. A Devecseri kistérségben például kizárólag vegyes körzetek vannak, ezért az adatok jelenlegi rendszerezéséből úgy tűnik, mintha házi gyermekorvosi ellátás nem volna a kistérségben, míg a háziorvosi ellátás területén pedig kiugró érték szerepel, amelyet az anyag tévesen a vörösiszap-katasztrófára vezet vissza. A vegyes körzetek mind a felnőttek, mind a gyermekek ellátását biztosítják. A fentiek miatt félrevezetőek lehetnek az adatok és téves következtetésekre adhatnak okot, ezért javaslom ennek korrekcióját. 8. A Tervezet 3.6.1. alfejezet 150. oldalán a járóbeteg-szakellátás bemutatásánál szintén félreérthető lehet a járóbeteg-szakellátásban szolgáltatást nyújtó intézményi adatok székhely szerinti bontása. A gyakorlatban több területen is léteznek kihelyezett szakrendelések, így egy nagyobb szolgáltatóhoz tartozó kihelyezett szakrendelések adatainak székhely szerinti bontása nem tükrözi a valóságot, mivel minden adat a székhely szerint kerül bemutatásra. Szükséges lenne a Tervezetben jelezni ezen körülményt/tényt is. 9. A Tervezet „3.10. A táj terhelésének és terhelhetőségének meghatározása” című rész 185. oldalán szereplő megállapításokkal egyetértek, miszerint a bányászati tevékenységből származó csurgalékvíz és bányavíz nagymértékben veszélyezteti a rétegvizek és az ivóvízbázis minőségét. Különös tekintettel az ipari és kommunális melléktermék- és hulladékkezelés helyzetére, a felszámolt bányászati helyszínek állapotára, a szennyvízelvezetés fejlesztési igényekre, valamint a szélsőséges időjárási események gyakoriságának a növekedésére, közegészségügyi szempontból feltétlenül szükségesnek tartom, hogy valamennyi Veszprém megyei járás alprogramjában szerepeltessék „a karsztvíz-készlet kiemelt jelentőségű védelme mellett a felhasználásának fenntartható módon történő növelése” című feladatcsomagot. 10. A Tervezet „6. A területfejlesztés eszköz-és intézményrendszere” fejezet (207. oldal) vonatkozásában javaslom az uniós programokat azok fejlesztési tárgya szerint bemutatni, így az egészséget, illetve egészségügyet érintő fejlesztéseket részletesen ismertetni. II. A Veszprém megye területfejlesztési koncepciója című dokumentum vonatkozásában az alábbi észrevételeket teszem: 1. „A koncepció kidolgozásának célja” fejezet (10. oldal) kapcsán javaslom, hogy a célok között kerüljön feltüntetésre a „Lakosság egészségi állapotának javítása”. 2. A „2. Egészséges és megújuló társadalom elősegítése” fejezetrész 16. oldalon szereplő 5. bekezdését javaslom az alábbiak szerint kiegészíteni: „Ehhez szükséges a hatékony közegészségügyi és egészségügyi szolgáltatások, a megelőzés és egészségfejlesztés, valamint a rekreáció biztosítása, ehhez a megyei szinten rendelkezésre álló eszközök mozgósítása.”
3
3. A „2. Egészséges társadalom megteremtése” fejezetrész 28. oldalon található, „A lakosság egészségének megőrzése, egészségi állapotának javítása érdekében ismertetett célok” első bekezdésének pontosítása javasolt az alábbiak szerint: „Földrajzi- (térségi) és szakterületi ellátás-fejlesztési programok kidolgozása és társadalmi együttműködéssel történő megvalósítása a területi és szakmai hozzáférési aránytalanságok csökkentésére, a hatékonyság és minőség javítására. Cél, hogy a programok a megye minden térségében kiterjedjenek az összes népegészségügyi szempontból jelentős szakterületre, különös tekintettel az egészségmegőrzésre és a betegségmegelőzésre. Továbbá érintsék a következő szakterületeket: az alapellátásra, a foglalkozás-egészségügyi ellátásra, a sürgősségi ellátásra és rehabilitációra, valamint a kardiovaszkuláris, pulmonológiai, onkológiai, pszichiátriai és gyermek-egészségügyi ellátásra,” Javaslom továbbá az elérni kívánt célok érdekében megvalósítandó tevékenységek, feladatok részletesebb kifejtését. 4. A Tervezet „3. Kreatív, tudásalapú társadalom, korszerű gyakorlati tudás biztosítása” cím (30. oldal) alatt új célként kérem szerepeltetni az alábbit: A felnőttképzés egyéb területeinek fejlesztése – a nem-formális pedagógia módszertanára épülő képzések, az önművelésre, az önképzésre, a közös tanulási-tanítási folyamatokra épülő, a közösségi művelődés intézményrendszere által életre hívott és támogatott szakkörök, illetve a népfőiskolai tevékenység támogatása. 5. A Tervezet „8. Vidékies térségek értékalapú megújítása. Élhető és életképes vidék, egészséges élelmiszer-termelés és ellátás” című fejezet 63. oldalán, az „Aprófalvas térségek fejlesztése” között szereplő, „A klímaváltozás elleni védekezés elősegítése az egészségügyi szolgáltatások fejlesztésével” célt javaslom részletesebben kifejteni, mert a jelenlegi megfogalmazásból nem derül ki világosan az előterjesztő fejlesztési elképzelése. 6. A Tervezet 82. oldalán tárgyalt, Balatonfüred központi szerepkörének erősítését célzó intézkedéseknél példaként említik az „egészségügyi intézmények megtelepítését”. Kérem ennek bővebb kifejtését, külön kitérve arra, hogy a Tervezet hogyan illeszkedik az egészségügy strukturális átalakításának szakmapolitikai koncepciójához. 7. Általános jelleggel megállapítható, hogy a koncepcióban megjelenik a közművelődés, a közösségi művelődés. Ugyanakkor fontosnak találom, hogy a további tervezési folyamatban is képviselve legyen a terület, a konkrét programok kialakításánál megjelenjen azokkal a tevékenységekkel, melyekkel hatékonyan tudja segíteni a fejlesztési terv megvalósulását. Továbbá javaslom a Nemzeti Közművelődési és Közgyűjteményi Intézettel történő kapcsolatfelvételt, mivel az Intézet biztosítja a területi módszertani ellátást Veszprém megyében, így az ott dolgozó szakemberek naprakész adatokkal segíthetik a koncepció véglegesítését. III.
A Veszprém Megye Területfejlesztési Koncepciója Környezeti Vizsgálat című dokumentumban foglaltakhoz az alábbi észrevételt teszem:
1. A „Talaj- és földvédelem” (23. oldal) című résszel kapcsolatban egyetértek a dokumentumban foglaltakkal, miszerint Veszprém megye talajtani adottságai kedvezőtlenek, mivel magas a váztalajok, ezen belül a köves, sziklás váztalajok és rendzina talajok aránya. A megye erózió szempontjából a Dunántúli-középhegység és a Bakony területén az ország egyik legveszélyeztetettebb megyéje. 4
Ezen kívül fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy a korábban rendszeres, nagy mennyiségű műtrágyázás a légköri savas kiülepedés és az erdőtalajok kilúgozottsága következtében a megyében közel százezer hektár nagyságú savanyú kémhatású területet eredményezett. Ez „időzített kémiai bombaként” működhet, ugyanis a talaj savanyodásával a korábban kötött formában lévő nehézfémek oldható formába kerülnek, és ezáltal a növények számára felvehetővé válnak, így bekerülhetnek a táplálékláncba, akkumulálódhat a termesztett növényekben, a tenyésztett állatok húsában, tejében. Mindez súlyos közegészségügyi problémát jelenthet. Jelentős problémaként merül fel a megyében, hogy az ipari térségekben és a felhagyott bányák körzetében a szennyező források megszüntetése után is jelentős a felszín alatti víz és a talaj szennyezettsége, főleg nehézfém-terheltsége. Ezek a területek jellemzően az iparvállalatok tulajdonosainak birtokában vannak és területükön megtörtént vagy jelenleg is folyik a kármentesítés, valamint a szennyezés alakulásának nyomon követése. A fentiek alapján kiemelt jelentőségűnek tartom a szennyező anyagok nyomon követését és a kármentesítések folytatását. IV.
Egyebek
1. A 3.6.2. melléklet tartalmazza azon települések, intézményfenntartó társulások listáját, amelyek óvodát, iskolát működtetnek, illetve ahol ilyen intézmények nem találhatók. Az adatok azonban a 2007. évi állapotokat mutatják, amely az előző uniós költségvetési tervezési időszak induló éve volt. Szükséges lenne ezen adatok frissítése, lehetőség szerint a 2012. évi adatok szerepeltetése. 2. Felhívom a figyelmet arra, hogy Balatonvilágos település 2013. január 1-jétől az Országgyűlés döntésének megfelelően Somogy megyéhez került.
Budapest, 2013. „…………….….” Üdvözlettel:
Balog Zoltán
5
