SZAKDOLGOZAT
Moser András Gyöngyös 2012
Károly Róbert Főiskola Gazdasági- és Társadalomtudományi Kar Turizmus, Területfejlesztési és Idegen Nyelvi Intézet
CSILLAGFALU
SZAKDOLGOZAT
Készítette: Moser András Konzulens: Kovács Gyöngyi
Gyöngyös 2012
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS ................................................................................................. 1 1
A MAGYARORSZÁGON ÉLŐ ETNIKUMOK BEMUTATÁSA . 2 1.1 Történelmi áttekintés .................................................................... 2 1.2 Nemzetiségek Magyarországon .................................................... 5 1.2.1 Görögök ................................................................................. 5 1.2.2 Lengyelek ............................................................................... 6 1.2.3 Németek ................................................................................. 6 1.2.4 Románok ................................................................................ 7 1.2.5 Bolgárok ................................................................................. 8 1.2.6 Ruszinok................................................................................. 8 1.2.7 Szlovákok ............................................................................... 9 1.2.8 Horvátok............................................................................... 10 1.2.9 Szlovének ............................................................................. 10
2
1.2.10
Szerbek ............................................................................. 11
1.2.11
Örmények ......................................................................... 11
1.2.12
Ukránok ............................................................................ 11
ÁTÁNY TELEPÜLÉS .................................................................... 14 2.1 Földrajzi elhelyezkedése ............................................................. 14 2.2 Népesség, gazdaság és infrastruktúra ......................................... 15 2.3 Átány és a Csillagfalu kapcsolata ............................................... 15
3
A CSILLAGFALU-PROJECT ........................................................ 17 3.1 Csillagfalu címere ....................................................................... 17 3.2 A project ötlete............................................................................ 18 3.3 Skanzen - Csillagfalu .................................................................. 18 3.4 A project leírása .......................................................................... 19 3.4.1 A falu elhelyezkedése és elnevezése.................................... 20 3.4.2 A Csillagfalu kiszolgáló egységei ........................................ 21 3.4.3 Programok ............................................................................ 22 3.4.4 Gasztronómia ....................................................................... 23 3.5 Csillagfaluhoz hasonló projectek ................................................ 24 3.5.1 Honfoglalás kori Régészeti Park .......................................... 25 3.5.2 Honfoglalás Kori Látogatóközpont a Bodrogközben .......... 25 3.5.3 Hun völgy Sanghajban ......................................................... 25
4
EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE ÉS ADATFELDOLGOZÁS ..... 27 4.1 Átány és a Csillagfalu project SWOT elemzése ......................... 27 4.2 Eredmények értékelése ............................................................... 28 4.3 Közvélemény kutatás elemzése .................................................. 28
5
KÖVETKEZTETÉS ........................................................................ 33 5.1 Lépések a beruházás sikeres megvalósításához .......................... 33
6
ÖSSZEGZÉS ................................................................................... 35
IRODALOMJEGYZÉK .............................................................................. 37 ÁBÁRK JEGYZÉKE .................................................................................. 39 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE ..................................................................... 40 MELLÉKLETEK......................................................................................... 41
II
BEVEZETÉS Idegenvezetőként és idegenforgalmi szakmenedzserként való tevékenységem során, melyet főiskolai tanulmányaim közben is végeztem, ismerkedtem meg olyan szakemberekkel, akik egy project megvalósításán dolgoztak, amelyet szakmailag igazán érdekesnek, valamint a területfejlesztés és turizmus-menedzsmenthez, szakirányomhoz szervesen kapcsolódónak találtam. Ez a tervezet egy heves megyei, Átány nevezetű faluban megvalósítandó, úgynevezett Csillagfalu-project, amely idegenforgalmi keretek között kívánja majd a jövőben bemutatni a Magyarországon élő nemzetiségek szokásait, hagyományait, történetét, építészetét. Mindez egy olyan korban, olyan világban, ahol a nemzetiségek, főleg határainkon kívül békétlenek, inkább a széthúzás jellemző, mint az összetartás. Történik mindez akkor, amikor egy új, hazánkban megalkotott nemzetiségi törvényt bírálják az Európai Unió szakemberei, és kritikával illetik a hazánkban és a környező anyaországokban élő politikusok, szakemberek egyaránt. A téma aktualitását jelzi az is, hogy a Nemzeti Turizmus Fejlesztési Stratégia (2005-2013) kiemelt prioritásként kezeli a regionális szintű desztináció fejlesztést, turistafogadás feltételeinek javítása és attrakció fejlesztés szintjén. (http://www.kormany.hu/download/4/5c/20000/NemzetiTurizmusfejlesztesi Strategia.pdf) A project mindenképpen nagyszabású, mindemellett területfejlesztési szempontból rendkívül sok lehetőséget kínál, meggátolandó Átány település, illetve a Hevesi kistérség helyzetének további gazdasági romlását. Épp ez volt az a momentum, ami a project tervének alaposabb megismerésére, körüljárására ösztönzött, mi vezethette az ötletgazdákat arra, hogy egy ilyen nagyszabású terv megvalósításába kezdjenek, van e létjogosultsága a XXI. századi Magyarországon egy ilyen kezdeményezésnek. Bízom benne, hogy sikerül majd a tervről, a következőkben átfogó, tudományos alapon bemutatott képet adnom.
1
A MAGYARORSZÁGON ÉLŐ ETNIKUMOK BEMUTATÁSA
1.1 Történelmi áttekintés „Hiszen magyar, oláh, szláv bánat Mindig egy bánat marad. Hiszen gyalázatunk, keserűnk Már ezer év óta rokon… Mikor fogunk már összefogni? Mi elnyomottak, összetörtek, Magyarok és nem – magyarok?” (Ady Endre Magyar jakobinus dala) A fenti versidézet éppen annak ad hangot, hogy a Magyarországon élő románok, szlovákok, szlávok, egymás mellett élnek, de meg nem értésben és éppen az a fontos, hogy a Duna menti népeknek lassan öntudatukra kell ébredniük, rá kell jönniük, hogy érdekeik és helyzetük közös. Éppen, mint napjainkban. Történelmi szempontból az első legfontosabb időszak a nemzetiségek megjelenését illetően a tatárjárás utáni időszak IV. Béla uralkodása idején. Ekkorra ugyanis a királyi birtokok és vármegyék népessége elpusztult vagy külföldi területekre emigrált. IV. Béla királyunk ekkor az elnéptelenedett földterületeket a nemességnek ajándékozta, így ezeknek a nagyuraknak feladatukká vált az ország újjáépítése mellett, újranépesítése is: a. felszabadított hazai szolga népekkel b. külföldi bevándorlókkal A bevándorlók kezdetben németek voltak, akik Erdélybe érkeztek, ők voltak a szászok, de nagy tömegben jöttek hozzánk morva, ruszin, és román parasztok is. Ez a helyzet jót tett az ország gazdasági felvirágzásának, hiszen olyan területeket is bevontak a gazdálkodásba, művelésbe, amelyeket addig nem is használtak ki. A német betelepülők főleg a királyi várakba, illetve azok közelébe érkeztek, az ő ittlétük és keveredésük a magyar lakossággal eredményezte a magyar városi polgárság kialakulását. IV. Béla kunokat is betelepített, akik nomád törzsszövetségekben éltek, katonáskodtak és felelős haderőt alkottak. (Unger-Szabolcs, 1979) A 150 éves török uralom után a legfontosabb betelepülési hullám a szerbeket érintette, ők a délvidéken és a Duna mentén telepedtek le, ekkor indult fejlődésnek a legfontosabb városuk Szentendre, amely a XVIII. században már a Magyarországi szerb kultúra központja lett. Ekkoriban érkeztek alföldi és Dunamenti területekre a katolikus németek és svábok is. A XVIII. század folyamán a betelepült németek száma már elérte az egy millió főt. Ekkor „születtek” a bakonyi, a vértesi, a Buda környéki német falvak, va-
2
lamint a Tolna-, Baranya, a Bánát és a Bácska összefüggő német telepei, falvai. Németek, szerbek és horvátok - kezdetben ők alkották a bevándorlók nagyobb részét - de nem feledkezhetünk meg a román nemzetiségekről, akiket Moldáviából és Havasalföldről telepítettek be Magyarországra és Erdélyben találtak menedéket. Ők elsősorban a törökök által kinevezett vajdák kegyetlenkedése elől menekültek. a. Ennek a betelepülési hullámnak az okai a következők voltak: A már említett 150 éves török jelenlét és az ellenük vívott háborúk, melyek következtében erősen megfogyatkozott a népesség száma (a Felvidékre menekültek) b. Mátyás korabeli lakosság létszáma 500.000 fővel csökkent, 4 millióról 3,5 millióra (ugyanazon időszakban Európa lakosságának létszáma másfélszeresére nőtt, 80millióról 130 millióra) (Ács, 1986) Az országot ismét csak Németországból érkezettekkel kezdték el betelepíteni, akik katolikus vallásúak voltak. Ennek jelentősége az volt, hogy politikailag így gyengítették a magyar királyi udvar hatalmát. Mindezek a betelepülési intézkedések azt eredményezték, hogy Magyarország lakosságának létszáma – mint azt már említettem – a Mátyás-kori 3,5 millióról a XVIII. század végére 8 millióra emelkedett. Egyetlen „probléma” azonban akadt ezzel a hirtelen emelkedéssel, a számos nemzetiség mellett éppen a magyarság került kisebbségbe, az aránya a középkori magyarországi adatokhoz képest 80%-ról 45%-ra esett vissza, vagyis a XVIII. század végi Magyarországon a népesség alig több mint fele volt magyar. Magyarország soknemzetiségű országgá vált, ez pedig nagyban meghatározta sorsának további alakulását is. A XIX. század első felében a népesedési folyamat tovább zajlott, és ennek következtében létrejött a modern magyar nemzet. (Pach, 1985) A magyarság és nemzetiségek között eltérések adódtak, amelyek elsősorban a különböző társadalmi szerkezetből következik, az ország „vezető szerepe” a nagybirtokos arisztokráciának jutott, mellette jelentős létszámú kisebbséggel és számottevő paraszti népességgel. Ezek nem jobbágyok voltak, hiszen személyükben szabad emberek voltak, akik a földet katonai szolgálatokért cserébe használhatták. Az 1-es ábra a magyarság társadalmi felépítését szemlélteti. A románok, szerbek, szlovákok, ukránok nemessége egybeolvadt a magyar nemességgel és már nyelvében is magyarrá kezdett válni, amíg társadalmuk nagyobb részét a parasztság (jobbágysorban élők) és a városban élő kispolgárság tette ki, ahogyan a 2-es ábrán is látható. A szerbek főleg szabad királyi városokban éltek, ahol kereskedőként tevékenykedtek és városaik a fő kereskedelmi útvonalak mentén épültek ki. A Bácskában és a Bánságban élők esetében a lakosságnak jó része szabad katona volt, a többiek pedig a szabad parasztok. (Kristó et al., 2002)
3
1. ábra:
A magyarság társadalmi rétegződése
Forrás: saját szerkesztés a http://erettsegi.wetpaint.com/page/14.+t%C3%A9tel%3A+Magyarorsz%C3%A1g+t%C3 %A1rsadalma+a+dualizmus+kor%C3%A1ban alapján
2. ábra:
Nemzetiségek társadalmi rétegződése
Forrás: saját szerkesztés a http://www.magyartortenelem.eoldal.hu/cikkek/osztrak-magyarmonarchia/tarsadalom.html alapján
4
A nemzeti öntudatra ébredés és nemzet formálódás a magyarországi keretek között összetűzésekre, konfliktusokra adott lehetőséget. A „dunai népek” közötti nemzeti-nemzetiségi ellentétek éppen az 1848-49-es forradalom időszakában éleződtek ki és folytatódtak még az abszolutizmus korában is. Ezen csak az 1867. évi kiegyezés változtatott: A magyar vezető réteg szövetkezése a Habsburgokkal arra irányult, hogy megerősítsék területi és politikai integritásukat. Ez ellen természetesen a nemzetiségek vezetői heves tiltakozásukat fejezték ki, hiszen a kiegyezést követően a törvényhozás már nem ismerte el külön nemzeti létüket, vagyis elvesztették autonómiájukat és politikai jogaikat is. A XIX. század vége felé azonban ismét új és jelentős változások adódtak a nemzetiségek társadalmi szerkezetében és gazdasági helyzetében, hiszen a polgársága gazdasági fejlődés következtében megerősítette a társadalmi helyzetét, ennek egyenes következménye lett, hogy a parasztság a polgárosodás útjára lépett és kialakult az új társadalmi réteg: a munkásság. Társadalmi szerkezetükből hiányzott már a nagybirtokos arisztokrácia rétege, amely által sokkal demokratikusabb volt a magyarnál. (Ács, 1986) A történelmi események ismertetése rávilágít arra a tényre, hogy Magyarország hogyan vált soknemzetiségű országgá és mi vezetett oda, hogy a Trianoni békeszerződést követően is több nemzet él a határainkon belül. 1.2 Nemzetiségek Magyarországon A dolgozat folytatásában mielőtt rátérnék a Csillagfalu konkrét bemutatására, az egyes nemzetiségekről szeretnék néhány információt megosztani, amely érinti történelmüket és jelen helyzetüket is. 1.2.1 Görögök Görög bevándorlók közül elsősorban kereskedők telepedtek le. Magyarországon már a XVI. században megjelentek, kereskedelmi központokat hoztak létre. Az első hullámban Magyarországra érkező görög kereskedők közül nem sokan telepedtek le véglegesen, hanem inkább vándorkereskedelmet folytattak Magyarország, az Oszmán Birodalom és Ausztria között. A XVIII. század közepétől viszont már állandó kereskedéseik voltak, elsősorban boltokat, mészárszékeket nyitottak, pincéket béreltek és pénzkölcsönzéssel is foglalkoztak. Végleges betelepedésüket elsősorban II. József 1781-ben kiadott Türelmi Rendelete segítette, mely biztosította, a görög nemzetiségűek számára, hogy ortodox templomokat építhessenek maguknak. A görögök visszaköltözése hazájukba akkor vált esedékessé, amikor 1821ben véget ért a görög szabadságharc és önálló, független állammá vált.
5
Újabb görög betelepülési hullám a II. világháború után következett be, amikor 1946-ban polgárháború tört ki Görögországban, ekkor mintegy 10.000 fő érkezett hazánkba és telepedett le Budapesten, Pécsen, Tatabányán és Miskolcon. A gazdag magyarországi görög kereskedők gyakran – főleg anyagilag – hozzájárultak különböző intézmények megépítéséhez. Ezek közül kiemelkedik a Miskolci Nemzeti Színház építése, iskolák, kórházak építése, bővítése, stb. Napjainkban legfontosabb civil szervezetük a Magyarországi Görögök Kulturális Egyesülete, melynek célja és feladata a görög nyelv, kultúra és hagyományok megőrzése és átadása. A görög kisebbség rendelkezik Országos Önkormányzattal, amelyet a magyar állam a jelenleg érvényben lévő kisebbségi törvény értelmében támogat. Van saját folyóiratuk, amely kétnyelvű, rendelkeznek több művészeti egyesülettel, amely tánc- és zenekarok meglétét jelenti. (Vangelió, 1998) 1.2.2 Lengyelek Kapcsolatuk a magyarsággal már az Árpád-házi királyok korára visszavezethető, így történetük is a magyarok Kárpát-medencei történetével egy időre tehető. Betelepülésük Magyarországra azonban nem túl korai, mivel csak a XVIII. század elejétől vette kezdetét, de az a XX. századig folyamatos volt. 1717-1720 között a Torna megyei Derenk-re költöztek be lengyel családok. Az azóta különböző csapások következtében elnéptelenedett falu, a lengyel nemzetiségek központjává vált. A Derenk környéki lengyelség tehát a legrégebbi magyarországi nemzetiségek egyike, amely már közel három évszázada őrzi az ősök nyelvét és nemzeti értékeit. A derenki lengyelek elszigetelten, asszimilálódás nélkül éltek falujukban, sem a közeli magyar, sem a szlovák lakossággal nem keveredtek. Derenk elnéptelenedése 1943-ban kezdődött, mikor Horthy Miklós kormányzó vadászterületté kívánta alakítani a területet. Egyéb nagyobb lengyel betelepülés a XIX. század közepén történt, mely az akkori Diósgyőr (ma miskolci városnegyed) településre irányult. (Kapronczai, 1998) 1.2.3 Németek 1689-es királyi rendelet már a betelepítés feltételrendszerét kidolgozta és ennek megfelelően a katolikus német telepeseket hazánkba is csábította. Tette mindezt azért, hogy a Habsburg ellenes magyar nemességgel szemben a birodalom támaszai legyenek, valamint fontos szerepe volt annak is, hogy a németek sokkal fejlettebb mezőgazdasági módszerekkel bírtak, amely segítséget jelentett a magyar gazdálkodók számára. A német betelepülés három hullámban valósult meg:
6
a. 1689-1740: III. Károly királyhoz fűződik, ekkor elsősorban a Dunántúlra, az Alföldön és az Északi-középhegység vidékére érkeztek, ezek a betelepültek azonban még a falvakon belül is elszigetelten éltek b. Mária Terézia kora a második betelepülési hullám, amely során már nem az adott térség földes ura szorgalmazta érkezésüket, hanem inkább központi, birodalmi parancs volt c. a harmadik települési hullámra II. József 1782. évi pátense értelmében került sor Elsősorban Németország középső és déli területeiről települtek be hazánkba. A magyarországi németeket általában sváboknak szokás nevezni és ez terjedt el az egész Kárpát-medencében, de az igazi, valódi svábok csak Szatmár megyében éltek, élnek. A német nemzetiségekre általában ma is jellemző, (főleg, ha nagyrészt általuk lakott településekről van szó) hogy szórt közösséget alkotnak, nem szívesen tűrnek meg maguk között „idegeneket”. (Manherz, 1999) 1.2.4 Románok Román nemzetiségűekkel szinte az ország valamennyi megyéjében találkozhatunk, legfőképp azonban azokon a területeken éltek, élnek, amelyek határosak Romániával. A legtöbb román etnikumú emberrel tehát Békés és Hajdú-Bihar megyében találkozhatunk. Az, hogy mióta élnek közöttünk románok mindig vitára ad okot, mert még a szakemberek számára sem egyértelmű, bár többségük abban megegyezik, hogy nagyobb mértékben a törökök uralmának végeztével jelentek meg hazánkban, tehát a XVII. század végén. Arról is tudomásunk van, hogy bizonyos térségekben, úgy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, és Nagyvárad környékén, már előtte is települtek be román nemzetiségűek, elsősorban hűbéresi birtokokon. A legjelentősebb román betelepülésről azonban csak a XVIII. századtól kezdve vannak értesülések. A románság elsősorban vegyes lakosságú településeken élt, vagyis abszolút beolvadtak, nem szigetelődtek el, ezáltal ezek a románok a XX. szászadra az elmagyarosodás útjára léptek. Ha szűkebb térségre gondolunk, akkor elmondhatjuk, hogy a román jelenlét Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Miskolcon volt kiemelkedő. (Petrusán et al., 2001) A fő vonzóerő, amely ebbe a térségbe vonzotta a román nemzetiségűeket az a diósgyőri vasgyártás és bányászat volt. A románság természetesen annak ellenére magával hozta és megőrizte szokásait, hagyományait, hogy jól beolvadtak a befogadó környezetbe. Például megtartották építészeti hagyományaikat: általában egyszobás lakásokról beszélhetünk, ha házaikra gondolunk, amelynek falai földből, tetőzete kukoricából készült. A falakat meszelték, általában kisméretű ablakok illeszkedtek a házhoz, melyek közül az egyik az utcára nyílt, a másik az udvarra. 7
Ez a fajta háztípus az életkörülmények javulása következtében fokozatosan komfortossá vált, például a XIX. századra már tégla alapra helyezett vert fal volt az alapja, amelyre zsindely és cseréptető került, majd kémény is épült a házra. Később már nem csak egy szobát laktak, hanem lett utca felőli, hátsó szoba, illetve konyha is. (Petrusán et al.,1998) A Magyarországi Románok Országos Önkormányzata 2003. február 2-án alakult meg Gyulán. 1.2.5 Bolgárok Magyarországon már évszázadok óta élnek bolgárok. A németekhez hasonlóan ez a népcsoport is három szakaszban telepedett le hazánkban. a. 1365-1426 közé tehető az első nagyobb bolgár immigráció, amely Nagy Lajos királyunk nevéhez köthető. A bolgár bevándorlók a törökök bolgárok elleni leigázásának következtében váltak hontalanná b. 1688-1744 között érkezett a második hullám, köszönhetően egy szintén törökökhöz köthető országos csapásnak, hiszen meghiúsult az országuk felszabadítására tett kísérletük c. Harmadik, és végül utolsó nagyobb betelepülési folyamat 1865-től indult, amikortól az Oszmán Birodalom minden jogától megfosztotta a bolgárságot saját hazájukban Az első két hullámban Magyarországra települt bolgárok katolikusok voltak, akik kiépített egyházi szervezettel rendelkeztek, iskoláik, három ferences kolostoruk volt, katolikus teológiai főiskolával rendelkeztek. A legfőbb közintézményeik biztosítva voltak így nem volt nehéz számukra az anyaországtól távol új életet kezdeniük. A XIX. századtól érkező bolgárok azonban keleti, (ortodox) egyházhoz tartoztak. Kertészettel foglalkoztak, nagy szerepet vállaltak abban, hogy a magyar kertészet, a „konyhakert kultúra” jelentős fejlődésnek induljon és sikeressé váljon. Elsősorban a magyar hagyományoktól eltérő, vagy kevésbé ismert zöldségeket és fűszereket kezdtek bevezetni és elterjeszteni. Ilyen volt például a lencse, póréhagyma, de sok segítséget adtak a hagyományos magyar növények termesztésének elősegítésében is. Ők honosították meg az öntözéses szántóföldi zöldségtermesztést is. A bolgárság területileg elsősorban Budapest, Szeged és Miskolc környékén telepedett le. (Alexander, 1998) 1.2.6 Ruszinok A ruszinok első letelepedése még Mária Terézia uralkodásának idejére tehető és Magyarországon belül az északkeleti területekre koncentrálódott a jelenlétül, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékre és Budapestre. Az 1941-ben tartott népszámlálás szerint több mint 500.000en vallották magukat ruszinnak. Nagyon vallásos népcsoport, görög katolikusak, akik vallásukat még néhol anyanyelvükön (is) gyakorolják. A ruszi8
nok eredetileg szláv származásúak, akik 1711 és 1740 között érkeztek az országba a szlovák nemzetiséggel együtt a mai Kárpátalja vidékéről. Letelepedésük előtt a Kárpátokból sót szállítottak, majd ideérkezésük után földműveléssel kezdtek foglalkozni. Ami a legfontosabb velük kapcsolatban, hogy kettős asszimilálódási folyamatban volt részük, mind a magyar, mind a szlovák népességbe beolvadtak, amelynek során elvesztették gyökereiket, hagyományaikat. II. Rákóczi Ferenc fejedelem a „legkedvesebb népem”-nek (Gens fidelissima) nevezte a ruszin nemzetet, mindazért a bátor, hősies és hű viselkedésért, amelyet a Habsburgok elleni szabadságharc idején tanúsítottak 1703 és 1711 között. Napjainkban is nagy a kis létszámú ruszin közösség összetartása, hiszen 1991-ben megalakult Komlóskán a Magyarországi Ruszinok Szervezete, és Múcsonyban működik az egyetlen Ruszin Kisebbségi Önkormányzat. Ugyan kis közösségről van szó, akik folyamatosan olvadtak be a magyarságba, mégis sokat tesznek azért, hogy ne múljon el, ne tűnjön el ennek a különleges nemzetnek öröksége, kultúrája. (Hattinger, 1998) 1.2.7 Szlovákok A szlovák nemzetiség már a XVI. századra létszámában elérte az 500.000 főt, területileg pedig elsősorban a mai Magyarország északi megyéiben telepedett le. Általánosságban jobbágyok voltak, különféle ipari és mezőgazdasági munkákat láttak el, de főleg erdőirtással, fa szállítással és mészégetéssel foglalkoztak. A szlovák lakosság betelepülésének és a mai szlovák területekről való elvándorlásának jellemzően két fő oka volt: gazdasági és vallási kényszerűség, illetve lakóhelyük a török uralom hatására túlnépesedett és ennek következtében a szlovák jobbágyság elszegényedett. Tehát a jobb élet reményében érkeztek délre, a mai Magyarország területére. A vallási kényszer elsősorban az evangélikus vallású szlovákokat érintette, hiszen az ellenreformáció üldözte őket. A szlovákok betelepülési hullámai: a. 1696 körül, tíz évvel Buda visszafoglalása után b. a második hullám 1712 körül, mely azért jelentős, mert ekkor népesült be sok ma is szlovákok által lakott település, mint például a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Óhuta (ma Bükkszentlászló) c. a harmadik betelepülés kezdete 1740-re datálható és innen kezdve szinte folyamatos a bevándorlásuk, ide tartozik néhány ismertebb település szlovákokkal való betelepítése, mint például Bükkszentkereszt, Répáshuta, Hollóháza Napjainkban kb. 100 szlovákok által is lakott település található, amely nem túl sok, létszámuk pedig csak töredéke a XVI. századi félmilliós létszámnak, kb. 18.000 fő. (Gyivicsán-Krupa, 1997)
9
1.2.8 Horvátok A horvátok helyzete a magyarországi nemzetiségek közül meglehetősen speciális, hiszen az ő történelmük és a miénk már a XI.-XIII. századtól szinte összeforrt és ez egészen a XX. századig tartott. Ez azonban nem azt jelenti, hogy már a XI. századtól megindult a betelepülésük, hiszen az első adatok erről a folyamatról a XIII. századtól valók, és az időszakos bevándorlások a XVIII. századig el is tartottak. A horvátok Magyarország hét nagy megyéjében telepedtek, elsősorban a déli és nyugati területekre. Ez a hét „sziget”: a. Pécs környéke: ez a legfőbb nemzetiségi területük, Szalánta, Pécsvárad és Kökény térsége b. Mohács környéke, az itt élők a sokácok c. Dráva mentiek, akik Hercegovinából érkeztek és elsősorban az Ormánságban élnek d. Nagykanizsa környéke e. Várvidék f. Budapest környéke, akik Dalmáciából érkeztek, ezen telepesek központi városa Szentendre g. Baja és Bácska környéke, az itt élők a bunyevácok Néhány déli településen még mindig meghaladja az 50%-ot a horvát nemzetiségűek aránya, az adott település összlakosságához képest. Ilyen települések például Felsőszentmárton, Molnári, Szentpéterfa. (Frankovics-Sokcsevics, 1998) 1.2.9 Szlovének A hazánkban élő szlovén nemzetiségűek a magyar-szlovén-osztrák határ által alkotott területen élnek, amely a Szentgotthárdot dél felől övező egymással szomszédos hét települést jelenti, ide tartozik például Szombathely, Mosonmagyaróvár és Szentgotthárd. A szlovének és horvátok kultúrájában és hagyományaiban hasonlóság fedezhető fel. A Magyarországi Szlovének Szövetsége 1990-ben alakult meg, melynek központja Szentgotthárd. Fő céljuk a szlovén nyelv és kultúra megőrzése és ápolása, amelyért sok mindent megtesznek, például Felsőszölnökön és Apátistvánfalván szlovén iskola működik, hét óvodában szlovén nyelvű előképző csoportok indulnak, az általános iskolák alsó tagozatában közel 120 diák tanulja a szlovén nyelvet, illetve a szentgotthárdi Tanárképzős Főiskolán Szlovén nyelv és irodalom szak is rendszeresen indul. Mindezek az erőfeszítések természetesen arra irányulnak, hogy a nemzeti hovatartozásuk alapját, a nyelvet minél tovább megőrizzék. (Kozák-Mukics, 1998)
10
1.2.10 Szerbek A szerbek származásukat tekintve közeli rokonságban állnak a horvátokkal, akikkel nyelvük nagy hasonlóságot mutat, bár a horvátoktól eltérően a szerbek cirill írást használnak. Vallásukat tekintve többségük keleti (ortodox) vallású és nyelvük, kultúrájuk, valamint azonosságtudatuk megőrzésében is fontos szerepet játszik a Szerb Ortodox Egyház. A szerb nép kialakulása mai Szerbia területén a VII.-X. században ment végbe, ám a törökök balkáni területfoglalása elől sokan menekültek hazánkba. Második érkezési hullámuk a XVII.-XVIII. század fordulójára tehető. A magyarországi szerbeket rácoknak nevezték, ami Szerbia latin nevéből (Rascia) eredeztethető. (Vujicsics, 1998) 1.2.11 Örmények Az örmény indoeurópai népcsoport, amely a XV. században majd pedig a XIX. század végén, XX. század elején a török elnyomás, kegyetlenkedések és üldöztetés elől menekült és érkeztek többek között Magyarországra is. Apafi Mihály 1672-ben kb. 3000 örmény családot telepített Erdélybe, főleg Lengyelországból és Moldáviából. Ezen örmények többsége szabad királyi városokban élt, rövid itt tartózkodásuk után tovább vándoroltak. A trianoni békeszerződést követően a már teljes mértékben asszimilálódott örmény nemzetiségűek egy része Erdélyt elhagyva a mai Magyarország területére menekült. (Gazdovits, 2006) Az újabb hullám 1915-ben kezdődött, melynek oka ismét a török kegyetlenkedések voltak. 1978-ban indult az utolsó bevándorlási hullám, egy pusztító földrengés és az örmény-azeri háború miatt. Érdekesség, hogy a két, nem egy időben betelepült nemzetiségűek, az egyik az Erdélyből áttelepült, nyelvileg beolvadt úgynevezett magyar-örmények és az 1915, 1978 után érkezett keleti örmények szembenállása. A magyar-örmények nem is beszélik az örményt, anyaországuknak Erdélyt tekintik, míg a keleti örmények megőrizték nyelvüket, hagyományaikat. (Avedikian-Dzsotiánné, 1998) 1.2.12 Ukránok Az ukrán nép eredetileg az orosz és belorusz népcsoportokkal, közös ősökkel rendelkezett, tőlük a XIV.-XV. században különültek el, nemzetté válásuk azonban csak a XVII. és a XIX. század folyamán ment végbe. Magyarországra a XV. század és a XVII. század után érkeztek. Településeik a keleti határ megyéit érintik. (Simon et al.,1998) Ami érdekes, hogy 1990-ben még nincs róluk adat, csak 2001-től jelentek meg önálló nemzetiségként. Az előző oldalakon a Magyarországon élő 12 nemzetiség betelepülésének történetét mutattam be. Valójában azonban Magyarországon 13 nemzetiség él, a 13. a cigányság, amely beolvadt a magyarságba, létszámuk napjaink11
ban is rohamosan növekszik. Az ő szerepük azonban a dolgozat témája kapcsán irreleváns, hiszen különleges helyzetükből adódóan ők nem szerepelnek a bemutatandó nemzetiségek között. 1. Táblázat A nemzetiségek számának alakulása hazánkban 1990 és 2001 között Nemzetiség
Anyanyelvet vallók (fő) 1990
2001
Nemzetiséghez tartozók (fő) 1990
2001
Bolgár
1 370
1 299
nincs adat
1 358
Görög
1 640
1 921
nincs adat
2 509
Horvát
17 577
14 345
13 570
15 620
Lengyel
3 788
2 580
nincs adat
2 962
Német
37 511
33 792
30 824
62 233
Örmény
37
294
Román
8 730
8 482
10 740
7 995
Szerb
2 953
3 388
2 905
3 816
Szlovák
12 745
11 816
10 459
17 692
Szlovén
2 677
3 187
1 930
3 040
Ruszin Ukrán
674
nincs adat
620
1 113
nincs adat
1 098
4 885
nincs adat
5 070
Forrás: KSH, 2001, saját szerkesztés
Az 1990-es Népszámláláskor „nemzetiségi hovatartozás” kérdésre csak a magyarországi nemzetiségek fele válaszolt. Mind a 12 nemzetiséget tekintve, (ahogy az 1-es táblázatban is látszik) az anyanyelv kérdésére válaszolók közül, már a 90-es népszámláláskor is találhatunk adatokat. Az anyanyelvet vallók adatainak 1990 és 2001 közötti változásai szerint a bolgár, horvát, lengyel, német, román, szlovák nemzetiségek esetében csökkenés figyelhető meg, amely: a. bolgárok -71 fő b. horvátok -3232 fő c. lengyelek -1208 fő d. németek -3719fő 12
e. románok f. szlovákok
-248fő -929fő.
Több nemzetiségnél növekedés figyelhető meg, az ukrán nemzetiség esetén jelentősebb és szembetűnő mértékben: g. görögök 281 fő h. örmények 257 fő i. szerbek 435 fő j. szlovének 560 fő k. ruszinok 439 fő l. ukránok 4211 fő. Az országban élő nemzetiségek száma tehát körülbelül 124.000 fő. A Csillagfalu ezen népesség szokásait és építészetét kívánja bemutatni.
13
2
ÁTÁNY TELEPÜLÉS
2.1 Földrajzi elhelyezkedése Átány község Heves megyében található, a Hevesi kistérségben. Füzesabonytól 19 km-re, a kistérség központjától, Heves városától pedig mintegy 8 km-re fekszik. A település északnyugati határában fut a 31-es főút, mellyen az M3-as autópálya füzesabonyi lehajtója 20 perc alatt elérhető. (http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81t%C3%A1ny) Szerkezetileg halmazos település, illetve kétbeltelkes településforma jellemző, mely az Alföld sajátos település szerkezete. A község jellegzetes alföldi területen található, a környéken terül el a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet, mely a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó terület. (http://atany.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=5&Itemid =35)
3. ábra:
A Hevesi kistérség
Forrás: http://www.delheves.hu/map/map.gif
14
2.2 Népesség, gazdaság és infrastruktúra A település 1399 lakossal rendelkezik, mely közül 2001-ben 67% magyarnak 33% roma származásúnak vallotta magát. Népessége az 1910 évi adatokhoz képest, (2814) folyamatosan csökken, magas a fiatal népesség elvándorlása. A kistérség munkanélküliségi rátája 14,3%, azonban a tartósan munkanélküliek aránya 54,9%. A településen bejegyzett vendéglátó egységek száma 3 db, kereskedelmi üzletek 6 db, bejegyzett vállalkozások, egyéni vállalkozó 47 db. A település vasúton nem közelíthető meg, vasútállomás Hevesen található legközelebb. A településen és a kistérségen a főutak, mellékutak és bicikli utak állapota kifejezetten rossznak mondható. Átányban Óvoda, Tagiskola található, Művelődési ház, valamit községi könyvtár működik. (http://atany.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=5&Itemid =35) 2.3 Átány és a Csillagfalu kapcsolata Átány Magyarországon kevésbé, azonban határainkon kívül annál inkább ismert falu, különös tekintettel néprajzi körökben. Ezen körök a legismertebb magyarországi falunak tartják. A választás nemzetközi ismertsége, illetve az ötletgazdák és tervezők átányi gyökerei miatt esett Átány településre. A falu Konrad Köstlin bécsi néprajz professzor szerint „több mint egy legenda, zarándokhely”. 1951-ben két hazai néprajzkutató, Fél Edit és Hofer Tamás a Néprajzi Múzeum megbízásából kutatásokat végeztek a településen, majd 1954 és 1970 között összesen több mint 800 napot töltöttek a faluban. A kutatók részt vettek a falubeliek mindennapi életében, munkáikban, ünnepeikben. Elkészítették monográfiájukat, mely a tizenhat év tapasztalatait tartalmazza és napjainkig egyik legmeghatározóbb darabja a néprajzkutatásnak. Maga a monográfia nem hazai kiadó gondozásában jelent meg, támogatók híján külföldön, Chichagóban, Göttingenben és Koppenhágában, angol és német nyelven. Így válhatott nemzetközileg is ismerté Átány neve, azonban a már említett tanulmány még a mai napig nem jelent meg magyar kiadásban, holott Nyugat-Európa egyetemeinek néprajzi tananyagában már évtizedek óta szerepel. A település egyik jellegzetes néprajzi látnivalója a Kakas-ház, mely utolsó tulajdonosáról Kakas Samuról kapta nevét. A ház eredeti építtetője 1856ban Bedécs József építőmester volt. Utolsó tulajdonosának bekövetkezett halála után berendezéseit széthordták és állaga romlásnak indult. A Heves Megyei Múzeumok Igazgatósága 1975-ben vásárolta meg, hozatta rendbe és szerezte vissza többségében eredeti XIX. századi berendezéseit, melyek mai napig megtekinthetőek.
15
A Csillagfalu project helyének kiválasztásakor maga a Kakas-ház is szempont volt, hiszen a Csillagfalu Közhasznú Egyesület elnöke Bedécs Mária a műemlék ház 1856-os építtetőjének Bedécs Józsefnek ükunokája. (http://csillagfalu.hu/index.php?page=hirek)
16
3
A CSILLAGFALU-PROJECT
„Nekem a szentistváni Magyarország jutott eszembe, mint birodalom, nemzetszervező elv. „Gyenge azaz ország, amelyben csak egy nemzetiség él.” mert idegenek veszik körül, és a nyomokban itt-ott felfedezhető rokonszenv is az idegennek szól, és az idegenek egymást testvérnek nem igen tudják mondani. Európa legöregebb nemzete vagyunk, mert a magyar nép mindig soknemzetiségű volt, és fenn tudtunk maradni, bár a magyar maga, mindig idegen marad Európában. De együtt mégis fennmaradtunk. Egy faluban 12 nemzetiség, a maga módján együtt…. Szent István erről azt mondaná, ha látná: erről beszéltem, ebben hittem, igazam volt.” (részlet Melocco Miklós Csillagfaluhoz intézett levéből) 3.1 Csillagfalu címere A címer legfőbb motívuma egy bronz pajzson nyugvó csillagvirág, a pajzs alján nemzetiszínű szalag látható, oldalán pedig a magyar mellett a 12 nemzetiséget sorolja fel, amelyek Magyarországon megtalálhatók. A virág feje felett pedig egy díszes arany-kék szalagon a Csillagfalu alapításának éve kapott helyett és maga a név: „Csillagfalu”.
4. ábra: Forrás:
A Csillagfalu címere
http://csillagfalu.hu/index.php?page=kiallitas
17
3.2 A project ötlete A Csillagfalut átányi gyökerekkel rendelkező magánszemélyek álmodták meg azzal a céllal, hogy egy helyen bemutassák a magyarországi nemzetiségeket, lehetőséget adva a vendégnek a nemzetek házaiban megszállni is. Vagyis a látogató együtt élhet a faluban a különféle nemzetiségek nemzetiségi épületeivel, korhű berendezések között. Az ötletgazdák visszarepítik a múltba a nemzetiségek után érdeklődő látogatókat és a városi életforma helyett a paraszti létnek mára már majdnem elfeledett, (a falusi turizmus által az elmúlt évtizedekben felelevenített) környezetét kínálják. A Csillagfalu Közhasznú Egyesület 2011 decemberében alakult meg, ugyan az alapötlet már egy 2003-ban megalkotott program során megvolt, a „Szép házat, szebb hazát” program a magyarországi nemzetiségek építészeti hagyományait, illetve annak újragondolását tűzte ki célul, a Csillagfalu megálmodói ezt az alap ötletet gondolták tovább és terveztek hozzá egy idegenforgalmi attrakciót. A két dátum között lényeges, 8 év eltérés van, tehát a két program között meglehetősen hosszú idő telt el. Ez a 8 év azonban lehetőséget adott a program tervezőinek megfelelő kutató munkákra, mely elengedhetetlen egy ilyen nagyszabású project esetén. (http://csillagfalu.hu/index.php?page=hirek) A project ötletgazdája Székely Csaba, aki megkeresésemre elmondta, hogy hol áll jelenleg a tervezet, illetve milyen elképzeléseik vannak a Csillagfalu megvalósításával kapcsolatban. Az elkészült mélyinterjú alatt konkrét képet kaptam a project jelenlegi helyzetéről. A megbeszélésünk során leszűrt tanúságokat a hozzá kapcsolódó témakörökben fejtem ki, a mélyinterjú teljes terjedelmében pedig a mellékletekben olvasható. Az alapítvány 2011 decemberében alakult és alig két évvel később, pontosan 2013. december 31-én kívánják átadni a falut. Jelenleg a különböző magyarországi nemzetiségekkel és azok önkormányzataival építik ki a minél szorosabb kapcsolatrendszerüket, valamint pályázatírás, tervezés és költségvetési tervek készítésének fázisában vannak. Székely Csaba szerint a tervezet nem csak Átány települést és a Hevesi kistérséget kapcsolhatja be a hazai turizmus rendszerébe, de hazánk nemzetközi megítélése is kedvező irányba mozdulhat el. 3.3 Skanzen - Csillagfalu A skanzen és Csillagfalu közötti hasonlóság és eltérés vizsgálata mindenképpen fontos. Csillagfaluról ugyan elmondható hogy az átányi project nem skanzen, azonban jellegét tekintve sok hasonlóságot mutat a kettő. A különbség két dologban merül ki: a. A skanzenben a látogatóknak nincs lehetőségük vendégéjszaka eltöltésére, míg a Csillagfalu szállásadással is foglalkozik 18
b. A Csillagfalu megálmodói kizárólag Magyarország nemzetiségeinek életét bemutató tematikus parkot szeretnének létrehozni A kisebbségek nemzeti ünnepeinek, szokásrendjeinek, tradícióinak, sajátos kultúrájuknak bemutatási színterére tehát nem egy skanzen épülne fel. Működtetését a Csillagfalu Közhasznú Egyesület önellátóvá szeretné tenni, az épületek vendégházként működnek majd, berendezéseik korhűek lesznek, hogy a vendég az ott tartózkodása alatt találkozhasson az adott népcsoport értékeivel. (http://csillagfalu.hu) Alapjaiban azonban mégis a falumúzeumok rendszerét használja, hiszen a szabadtéri néprajzi múzeumok eredetileg azzal a céllal jöttek létre, hogy az adott korszak népi kultúráját, építészetét, használati tárgyait bemutassa az érdeklődök számára a lehető legautentikusabb formában, különös tekintettel az adott élettér, lakás, gazdálkodás és kulturális élet kereteire. Magyarországon az első ilyen jellegű építmény együttes az 1896-os budapesti Ezredéves Kiállításon mutatkozott be, ahol egy 24 portából álló falu (Néprajzi Falu) épült meg. Ezekből 12 magyar és 12 nemzetiség által használt és lakott épületet állítottak fel, amelyet még kiegészítettek egy cigány putrival és sátorral. Ez volt az őse a szabadtéri múzeumnak hazánkban. A szabadtéri múzeumokban általában lebontott és a helyszínen újra felépített épületeket használnak, amelyeket eredeti formájukban helyre is állítanak – nem csak lakó házakat, hanem gazdasági épületeket és ipari létesítményeket is, mint például: pajta, istálló, kamra, ól, malom, műhely. Skanzenek azonban nem tematikus kiállítások, hiszen az itt felépített házak és más építmények szerves részei a kiállításnak, ezek adnak otthont az adott használati tárgyaknak, amelyek által feltárul előttünk őseink életvitele, szokásai. Fontos sajátossága, hogy általában egy adott korszakra jellemző állapotok vonulnak fel ezekben a néprajzi múzeumokban, mint például a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban, ahol a XVIII. század közepétől a XX. század első feléig tartó korszakot elevenítik meg a látogatók előtt. (http://skanzen.hu/) A Csillagfaluban ilyen idő intervallum meghatározás nincs. Leginkább az adott nemzetiségre jellemző épületeket építik meg tejesen újonnan, vagyis nem egy lebontott és újra felépített épület lesz az alap. Tehát ezekben tényleges eltérés mutatkozik a skanzenhez képest, mégsem határolódhatunk el teljesen, hiszen az alapötlet, kiindulási pont ugyan az, megmutatni egy másik kultúra, egy másik nemzet, népcsoport életét, múltbeli örökségét kibővítve ezt a falusi turizmus szolgáltatási lehetőségeivel. (http://csillagfalu.hu) 3.4 A project leírása A megvalósításhoz szükséges pénzügyi forrásokat csupán hazai és Európai Uniós pályázatok által kívánják megteremteni, az állam és magántőke be-
19
vonásától teljesen elzárkóznak, hivatkozva arra, hogy egy közhasznú egyesületet kívánnak működtetni, most és a jövőben egyaránt. A látogatók megfelelő előfoglalás esetén, akár egyik éjszaka görög, míg másik éjjel örmény ”apartman házban” szállhatnak meg. A Csillagfalu egy soha el nem néptelenedő, élő falu lesz, mely bőven ad időt a turistáknak a falu bejárására, ami például a Szentendrei skanzen esetén hatalmas területe és látnivalóinak nagy száma miatt egy nap alatt nehézkesen bejárható a nyitvatartási időn belül. A project megvalósításának és sikerességének elengedhetetlen része Átány község lakosainak aktív és kollektív együttműködése. A tervek szerint a falu üzemeltetéséhez több mint 70 fő állandó és rendszeres foglalkoztatására lesz szükség. Ezen felül a Csillagfalu sikerességét követően a település is pozitív infrastrukturális és gazdasági változásokra számíthat. Az ötletgazdák szorosan együtt kívánnak dolgozni Átány lakosságával, melynek érdekében lakossági fórumokat tartottak. Az első ilyenre 2012. március 3-án került sor. A fórumon a település lakói megismerkedhettek a tervezettel, a Csillagfalu megépülését követő lehetőségeikkel, esetleges feladataikkal, a project érdekében megvalósuló fejlesztésekkel. A komplexum átadását 2013 decemberére tervezik. Ezt megelőzően kiállítás sorozat indul az Átányba „beköltöző” nemzetiségeket bemutatva, a településnek és az érdeklődőknek. A kiállítás sorozat 2012. szeptember 8-án vette kezdetét a szerbek bemutatkozásával, akiket a vajdasági Verbász település képviselt. Verbász város polgármestere Zeljko Lainovic köszöntője mellett bemutatkozott a szerb város népdal és néptánc csoportja, valamint bemutatták a Csillagfaluban megépülő szerb ház makettjét is. (Székely, 2012, személyes közlés) 3.4.1 A falu elhelyezkedése és elnevezése Az elnevezés „Csillagfalu”, onnan kapta a nevét, hogy a Magyarországon élő 12 nemzetiség a törvények szerint egy „nemzetalkotó egységet” képeznek, itt a faluban minden nemzetet egy csillag szimbolizál. A csillag tehát nem más, mint egy szimbólum, amely a település elrendezésére is utalni fog. A csillagszimbólum azonban nem csak az egyetlen rendező elv, az épületek elhelyezkedése az aranymetszés törvényét is figyelembe fogja venni. (http://csillagfalu.hu/index.php?page=hirek) Az aranymetszés „egy mennyiség (egyenes szakasz) két részre osztása olyan módon, hogy az egész úgy aránylik a nagyobbik részhez, mint az utóbbi a kisebbik a-b részhez, azaz a:b=b(a-b)” (Esztétikai kislexikon, 1979, 41.o.) A falu elrendezése tehát meglehetősen tudományos alapokat követ majd, nélkülözve mindenfajta véletlenszerűséget és rendezetlenséget.
20
3.4.2 A Csillagfalu kiszolgáló egységei A falu központjában felépülő már említett Kakas-ház, vagy Bedécs ház képviseli a magyarságot, a nemzetiségek házai, pedig mint a csillagforma egy-egy ága fogják körbevenni. Az úgynevezett Főtéren fog felépülni a tervek szerint egy Ökomenikus Imaház és torony, hogy minden nemzetiség gyakorolhassa vallását. A tervezők elképzelése szerint minden egyes ház alapjához a nemzetiség anyaországából hoznának földet, melyet az építkezés előtt megszentelnek. A Főteret az Imaház és torony mellett a közösségi épületek szegélyeznék: a. Csárda b. Szolgáltatóház, (biztonsági szolgálattal, információs ponttal és egészségügyi ügylettel) c. Fogadó és kocsma d. Borbély e. Pékség f. Tejivó g. Egyéb kiszolgáló egységek A főtéren kívül álló épületek: a. Pajta b. Irodák c. Szőlőlugas A Csárda adna otthont a rendezvények lebonyolításához és természetesen idézné a XIX. századi Magyarország csárda építészetét, életét, élőzenével, kocsmárossal és kocsmárosnéval, korhű berendezésekkel és evőeszközökkel. Azért, hogy a falu életét ne zavarja, a Csillagfaluban nem közlekedhetnek autók, kizárólag az áruszállítást és áru feltöltést végző járművek léphetnek be, hiszen az aktuális közegészségügyi előírások betartása lehetetlen lenne használatuk nélkül. A faluba érkező vendégeket, akik gépkocsival, vagy szervezetten busszal érkeznek, őrzött, biztonságos parkolók várják. (Székely, 2012, személyes közlés)
21
5. ábra:
A Csillagfalu vázlata
Forrás: http://csillagfalu.hu/index.php?mact=Gallery,m6e73e,default,1&m6e73edir=Csillagfalu &m6e73ereturnid=60&page=60
3.4.3 Programok Bár a Csillagfaluban megtartandó programok még kidolgozás alatt vannak, az előzetes információk szerint a faluban számos program és rendezvény várja majd a látogatókat, a szervezők egész évben fesztivál hangulatot terveznek a településre. A programokat egyrészt szervezett kirándulásokként képzelik el a falun kívül, olyan programtervekkel, mint: a. Eger, városnézés b. Szépasszony-völgy, borkóstolás c. Tisza-tó, madárles, kajakozás d. Mezőkövesd, „Matyóföld” városnézés e. Lovas kocsikázás A tevékenységek között szerepel az is, hogy ünnepségeket, „nemzeti napokat” tartanak majd, megünnepelve a nemzetiségek anyaországainak nemzeti ünnepeit látványos keretek között, mint zászló felvonás, himnusz, a nemzetiségi önkormányzatok bevonása. A hagyományos népi és vallási ünnepek is szerepelnek a programban, mint farsang, húsvét, pünkösdölés, szüreti mulatságok.
22
A falu azonban egyéni rendezvények lebonyolítására is alkalmas lesz, születésnapok, esküvők, osztálytalálkozók, kisebb konferenciák megrendezésére terveznek megfelelő helyiségek és eszközök kialakítását, beszerzését. A tervek szerint szerepel egyszeri rendezvények, vagy időszakos kiállítások keretin belül bemutatni a Magyarországon élő, vagy magyarságoz kapcsolható más népcsoportok hagyományait is, mint például a palócok, matyók, bosnyákok, jászok, kunok, csángók. Falusi bemutatók kerülnek megrendezésre, ahol a látogatók megismerhetik a kertészkedést, növénytermesztést. Disznóvágást is tartanak majd, ami (az elmúlt évek falusi böllérfesztiváljai sikerének tükrében) nagy érdeklődésre tarthat számot. (Székely, 2012, személyes közlés) 3.4.4 Gasztronómia A gasztronómiára, mint egyedi attrakcióra kívánnak hangsúlyt fektetni a project vezetői. Alapvetően a magyar gasztronómia is egyfajta attrakció lehet, különösen, hogy ha ezt sikerült kibővíteni még 12 nemzet egyedi étel különlegességeivel, színvonalas módon. Egyes nemzetek ételei szokásoktól függően szabad tűzön, kemencében, sparhelten készülnek, autentikus edényekben. Az ételek és italok, valamint azok alapanyagainak előállítását (amennyire csak lehet) a település keretein belül kívánják megvalósítani. A tervek szerint mintegy 100-120 környékbeli család megélhetéséhez járulnának hozzá ezzel, hiszen az alapanyagokat ezek a gazdák adnák majd. Így Átány lakosai is tevékenyen bekapcsolódhatnak a programba, a Csillagfalu vendégei pedig házi tejet, háztáji húst, házi tésztát és konyhakerti növényeket fogyaszthatnak. Ezen belül maga a Csillagfalu is részben önellátó lesz, hiszen a nemzetiségi porták földjeinek megművelését is tervezik. A Mátra és Eger közelsége biztosítja, hogy a borválaszték megfelelően gazdag legyen, illetve a Csillagfalu saját borkollekció megalkotását is tervezi, melybe fehér, vörös és rozé borok is kerülnének. Természetesen nem csak a borkülönlegességekre kell, hogy gondoljunk, kínálatukban pálinka is szerepel majd, csakúgy, mint ízletes sörök, hiszen a német és lengyel gasztronómia elengedhetetlen része a sörkultúra. Az ételek tekintetében néhány nemzetiség gasztronómiai különlegességeit sorolom fel példaként, melyek szerepelni fognak a Csillagfalu Fogadó étlapján: a. Lengyelek: - pierogi (tésztába töltött, hús, gomba, vagy túró) - bidgos (hasonló a magyar székelykáposztához) - barszcz (lengyel cékla leves) b. Szlovákok: - bryndzové halusky (juhtúrós sztrapacska) 23
- studená uhorková polievka (hideg uborka leves) - skalicka kapustnica (skalicai káposztaleves) c. Ruszinok: - saslik (rablóhús) - pelmenyi (hússal töltött tészta) - scsi (orosz káposzta leves) d. Örmények: - kutap (rizzsel, mazsolával, vajjal töltött sült hal) - tolma (darált hús és rizs töltelék növényi levélben, pl szőlőlevélben, vagy káposztában) - kjata (vajas, élesztős kelt tészta, vaníliás töltelékkel), (Székely, 2012, személyes közlés) 3.5 Csillagfaluhoz hasonló projectek A Csillagfalu-project egy új kezdeményezés, azonban hasonló tervezetekkel és már megépült parkokkal találkozhatunk. Olyan szállodák épültek már, ahol az adott térség építészeti stílusát vették alapul a szálloda tervezésekor, de ezek nagyrészt csak az épületek kinézetében nyilvánult meg. A nemzeti tájházakat találunk ország szerte, például Mezőkövesd, ahol a matyókra jellemző építészet, népviselet, szokások kerülnek bemutatásra, azonban ez sem olyan összetett, mint a Csillagfalu tervezet. Napjainkban a legfelkapottabb „téma” a Honfoglalás és a nomád magyarság bemutatása, az ilyen látogatóközpontok körében. A Bodrogközben két ilyen parkot találunk, melyeket a továbbiakban szeretnék példaként is bemutatni. A Honfoglalás kori Régészeti Park és a Honfoglalás Kori Látogatóközpontok abban hasonlatosak a Csillagfaluhoz, hogy nem csupán az épített házak mutatják be, a régmúlt emlékeit, de az épületekhez kapcsolt programok és a hagyományos ruhaviseletű személyzet interaktív módon vonja be a látogatót a programokba. Ezek közül is kiemelkedik a Honfoglalás kori Régészeti Park, mely a Csillagfaluhoz hasonlóan: „…folyamatosan éli életét, aminek a látogatók szemtanúi, sőt cselekvő részesei lehetnek. Az öltözetükben is korhű lakók a kísérleti régészet módszereit alkalmazva bemutatják a természettel egykor teljes harmóniában élő magyarság mindennapjait, tárgyi és szellemi kultúráját.” (http://www.bodremka.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid =1) Harmadik, külföldi példa a sanghaji Hun-völgy falvai, mely a legközelebb áll a Csillagfalu tervezethez. Lényeges különbség azonban, hogy a Hun völgy falvai eredeti állapotukban fennmaradt és nem újonnan épített települések. Ezekhez a tervek szerint a Hunok életvitelét és szokásait bemutató kiállító egységek és falusi turistaszállók épülnek.
24
(http://www.szegedigondolat.hu/kozelet/tenyfeltaro/cimlap-hun-volgysanghaj-kozeleben-2901) 3.5.1 Honfoglalás kori Régészeti Park Kisrozvágy határában létrehozott régészeti parkban a látogatók megismerhetik, hogyan éltek a honfoglaló magyarok a IX.-X. században. A park egy honfoglalás kori település és egy feltárt X. századi magyar temetőből áll. A park teljes területe 15 hektár, amelyen korhűen berendezett jurták, veremházak, föld, vagy kőalapú házak, paticsházak épültek fel. A különböző házakban különböző mesterségű emberek éltek, így ma is eszerint lettek berendezve, tehát a veremházban a földműves, a nyerges, kőalapú házban a kovács, a paticsházban pedig a fazekas műhely kellékeit találjuk. Az épületek, szállások központi eleme a nemzetségfő jurtája, szomszédságában, pedig az országban egyedüli sztyeppei oltár áll, mögötte a sámán lakhelyével. A Parkban dolgozók korhű ruhákat viselnek, tükrözve hovatartozásukat és bemutatva az ezer évvel ezelőtti magyarság ruha viseletét. (http://www.turautak.eoldal.hu/cikkek/latnivalok/tortenelmiemlekhelyek/kisrozvagy--honfoglalas-kori-regeszeti-park.html) 3.5.2 Honfoglalás Kori Látogatóközpont a Bodrogközben A Kulturális Örökség Napja keretében nyílt meg 2012. szeptember 16-án, Karoson a Honfoglalás Kori Látogatóközpont. A kisrozvágyi parktól eltérően ez a látogatóközpont sokkal hosszabb időintervallumot ölel fel, a honfoglalástól a késő reneszánszig. A központ lényege az interaktivitás, az ide látogatók XXI. századi technikai eszközök által ismerhetik meg a régmúlt Magyarországának életével és kultúrájával. Maga Karos az ország egyik leggazdagabb honfoglalás kori régészeti lelőhelye, a X. század környékén valamely magyar fejedelem szálláshelye lehetett a település és környéke. A látogatóközpont három szomszédos település, Karos, Karcsa és Pácin összefogásából a miskolci Herman Ottó Múzeum szakembereinek támogató munkájával jött létre, mintegy 400 millió forintos beruházás végeredményeképpen. (http://www.turizmusonline.hu/aktualis/cikk/honfoglalas_kori_latogatokozp ont_nyilt_a_bodrogkozben) 3.5.3 Hun völgy Sanghajban A kínai hun falvak Sanghaj közelében találhatók, melyek igazi ritkaságnak számítanak. Ezek a települések nem újratelepítettek, nem másolatok, teljesen eredetiek. A Sanghaji Egyetem professzora szerint a falvak megalapítása a IX. századra tehetők, tehát a magyar honfoglalással egy időben történt. A magyarsággal való kapcsolatát mutathatja az is, hogy a településeken az
25
1920-as években még a Matyia (magyar) vezetéknevekkel is lehetett találkozni. A „Hun völgy” felterjesztésre került az UNESCO Világörökségi listájára, hiszen a település napjainkig is őrzi, mintegy ezer éves különleges építészeti sajátosságait. A falu érdekessége, hogy kívülről kínai építészeti hagyományokat követ, míg belülről a nomádok által használt és kedvelt motívumokkal díszített. Ez a település tehát évszázadokon keresztül megőrizte sajátosságait, nem turisztikai céllal épült mégis kiemelt helyet foglalhat el a jövőben Sanghaj turisztikai kínálatában, különösen, ha felkerül az UNESCO Világörökségi listájára. (http://www.szegedigondolat.hu/kozelet/tenyfeltaro/cimlap-hun-volgysanghaj-kozeleben-2901)
26
4
EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE ÉS ADATFELDOLGOZÁS
4.1 Átány és a Csillagfalu project SWOT elemzése Figyelembe véve, hogy jelenleg Átány településen számottevő turizmusról nem beszélhetünk, egy előtanulmányt (SWOT analízist) készítettem. 2. Táblázat SWOT analízis Erősségek: Néprajzi Múzeumban található gazdag Átány gyűjtemény A magyar néprajzkutatás Átány településen kezdődött, mely néprajzi szakma körében Európa szerte híres A település közúton rendkívül jól megközelíthető, az M3-as autópálya Füzesabonyi lehajtója mintegy 20 percre található Másodlagos programok szervezéséhez Eger, Gyöngyös és a Tisza-tó közelsége remek lehetőségeket kínál A település időskorú lakosai is részt kívánnak venni a project megvalósításában A belföldi turizmus folyamatosan növekszik A helyi közbiztonság folyamatosan javul Gyengeségek: Nem rendelkezik a település kirívó turisztikai attrakcióval A helyi lakosság átlagéletkora magas Kultúra területén kevés az önszerveződő civil tevékenység a kistérségben Átány néprajzi szerepe nem ismert és hangsúlyos a mindennapi életben Infrastrukturális hiányosságok, úgymint távközlés, csatorna, közutak, bicikli utak nem, vagy nem megfelelő kiépítettsége Forrás és befektető hiány Lehetőségek: Belföldi, falusi turizmus iránti kereslet tovább nő Település gazdasági lehetőségei nagymértékben bővülnek A közeli Eger, Füzesabony és Gyöngyös városokból fiatal, szakképzett népesség bevándorlása a kistérségbe Infrastruktúra fejlesztése Image kialakítása Munkanélküliség csökkenése
27
Veszélyek: Elmaradó látogató és vendégéjszaka szám Marketing tevékenység hatástalansága A terület ismeretlensége miatt magas marketing költségek Veszteséges üzemeltetés Európai Uniós és állami támogatások megszűnése Forrás: saját szerkesztés
4.2 Eredmények értékelése A SWOT analízisből, illetve a project teljes vizsgálatából kiderül, hogy a település rendkívül jól megközelíthető, közel van nagyobb turisztikai attrakciókban bővelkedő desztinációkhoz, (amelyekkel egymás kiegészítő látványosságai lehetnek) illetve néprajzilag kiemelkedő. Azonban a kistérség elmaradott infrastrukturálisan és társadalmi szerkezete sem kedvez egy nagyobb turisztikai project beindításához. Egy ilyen beruházás, a falusi turizmus beindítása esetén a település és a környező falvak lakosainak szoros együttműködését követeli meg. A nem ismertség és infrastrukturális fejlesztések nagymértékben megemelik a project költségeit, amely forrás hiány esetén komoly gondokkal küzdhet. 4.3 Közvélemény kutatás elemzése Szakdolgozatom témájának alapos elemzése érdekében egy 11 kérdésből álló közvélemény kutatást készítettem. A felmérésben résztvevő ötven személy életkorát tekintve, ahogy a 6-os ábrán is látható, a 20 és 30 év közöttiek mintegy 36%-ban vettek részt, 3140 év között 28%-ban, 41-50 év között valamint 51 év felett pedig 22% és 14%-ban.
14% 36%
20-30 31-40
22%
41-50 5128%
6. ábra:
A megkérdezettek életkori megoszlása Forrás: saját szerkesztés
28
Általános iskola 4% 32%
Gimnázium, szakközépiskola
22% 42%
Felsőfokú szakképzés Főiskola, egyetem
7. ábra:
Megkérdezettek legmagasabb iskolai végzettsége Forrás: saját szerkesztés
A 7-es es ábrán megfigyelhetjük, hogy a megkérdezettek nagy része magas iskolai végzetséggel rendelkezik, 42% felsőfokú fels fokú szakképzést, míg 32% ffőiskolát, vagy egyetemet végzett. végzett A kutatásból kiderül, hogy a nyilatkozók 64%-a 64% a tölti Magyarországon a szabadságát, adságát, nyaralását, míg csupán 36% akar, vagy van lehetősége lehet lehető külföldi utazásra, ebbőll is látha látható a belföldi turizmus erőssége. Ezen kutatással az volt a célom, hogy érzékeltessem a magyar turisztikai kereslet elsősorban els magyarországii desztinációk iránt érdeklődik, ér dik, míg a megkérdezettek csupán egyharmada az, aki inkább külföldi utazásokat tervez.
6% 28% 1 hét 3-4 nap 1-2 nap 66%
8. ábra:
Nyaralás időtartalmának tartalmának megoszlása Forrás: saját szerkesztés
Arra a kérdésre, hogy általában milyen hosszúra tervezik nyaralásukat a válaszadók 66%-aa 3-4 3 napot jelölte meg, 28% 1-22 napra tervez, míg csupán 6% nyaral ral egy hétig vagy annál tovább. A 8-as 8 as ábrán feltüntetett eredményből is látszik, hogy a gazdasági változások és problémákra reagálva a turisturi ták nem kívánnak lemondani a nyaralás élményéről, élményér l, hanem alkalmazkodva az új trendekhez olcsóbb, hosszúhétvégés ajánlatokat választanak. 29
Következő kérdésemre kapott válaszokból kiderül, hogy a megkérdezettek 69% az aktív turizmus pártolja, tehát a nyaralás során az aktív sportok, folyamatos foglalkoztatás és aktív tevékenységek résztvevője kíván lenni. Bebizonyosodott, hogy a válaszadók több mint kétharmada szívesebben választ olyan nyaralást, ahol a pihenésen kívül, aktív programokon is részt vehetnek, mely a Csillagfalu egyik alapvető ötlete, a programokba bevonni a látogatókat. Ezen a módon a vendégek kipróbálhatják a lovaglást, kajakozást, falusi életet és egyéb aktív szabadidős tevékenységet. A 9-es ábra bemutatja, hogy a megkérdezettek szálláshely szempontjából a panziót, magánházakat és szállodát részesítik előnyben 30%, 30% és 28% választaná az említett szállásokat, míg az olcsóbb kempingek és kollégiumok csupán néhány százalékot kaptak, köszönhetően ezt valószínűleg annak, hogy a magyarországi kempingek és kollégiumok állapota meglehetősen rossz.
10% 2%
szálloda 28%
panzió magánház
30%
kemping 30%
9. ábra:
kollégium
Kedvelt szálláshely típusok Forrás: saját szerkesztés
7. kérdésemből kiderült, hogy 41% számára a fürdőzési lehetőségek a meghatározók a nyaralás helyének kiválasztása szempontjából, majd fontossági sorrend szerint a gasztronómia, kultúra és sportolási lehetőségek következnek. Kutatásom ezen kérdésével arra kerestem a választ, hogy a Csillagfaluproject kapcsolódó programjai mennyiben befolyásolhatják, ösztönözhetik a parkba látogatókat. A nagy többség (41%) a fürdőzési lehetőségeket emelte ki. Átányban és a Hevesi kistérségben fürdő és termál komplexumok nem találhatóak, közvetlen környezetében azonban számos ilyen van, természetes vizek közül a Tisza tavat említeném, míg termálfürdők Egerszalókon és Mezőkövesden lehetnek kiegészítő programok. A kutatás eredményét a 10es diagram szemlélteti.
30
23%
Kulturális rendezvények sokszínűsége
20% 16%
41%
Sportolási- és túrázási lehetőségek Fürdési lehetőségek
10. ábra:
Vonzónak tartott szabadidős szabadid s tevékenységek a nyaralás kik választásakor Forrás: saját szerkesztés
A válaszadók alig több mint fele, 54% gondolja úgy, hogy inkább inká városban töltené szabadságát. Annak ellenére, hogy a kutatás szerint 54% töltené inkább városban a szasz badságát, a megkérdezettek 76%-a 76% a szívesen kipróbálná a falusi turizmus nyújtotta szolgáltatási lehetőségeket lehet is. A megkérdezettek több mint háh romnegyede szívesen ellátogatna egy vidéki, hangulatot és falusi falu életmódot bemutató településre. A Csillagfalu szempontjából mindenképpen pozitív kutatási eredmény szerint tehát a megkérdezettek jelentős jelentős többsége igényli a hagyományos falusi folklór és népi élet megismerését. Kutatásom utolsó előtti elő kérdésében arra kerestem a választ, hogy a megkérmegké dezettek mennyire érdeklődnek érdekl a Magyarországon élő nemzetiségek iránt, fontosnak tartják e megismerkedni az itt élő él kisebbségek hagyományaival, kultúrájával. A kérdésre adott válaszok meglepő meglep módon egybehangzóak egybehangzó voltak. A 11-es ábra is tükrözi, hogy válaszadók 92%-aa szerint egyértelműen egyértelm fontos megismerjük a velünk élő él népeket. Ez az adat fontos lehet a Csillagfalu esees tében, hiszen a faluba érkező érkez vendégek egyszerre találkozhatnak mind a 12 nemzetiség kultúrájával, amely kiváló kivá lehetőséget séget kínál megismerésükre.
31
100%
92%
80% 60% 40% 20%
8%
0% igen
11. ábra:
nem
A megkérdezettek többség fontosnak tartja a nemzetisénemzetis gek megismerését Forrás: saját szerkesztés
12. ábra:
Rangsorolt nemzetiségek
Forrás: saját szerkesztés
Utolsó kérdésként arra voltam kíváncsi, hogy melyek azok a nemzetiségek amelyekkel szívesebben megismerkednének a válaszadók. A reprezentatív kutatásban alkalmazott, alkalmazott 12-es es ábrán megtekinthető megtekinthet Lickertskála eredménye nyilvánvalóvá tette, hogy a megkérdezettek többsége a görög, lengyel és német nemzeti kisebbségekre kíváncsi leginkább. leginkább A görög kisebbség, ség, valószínűleg valószín azért került az első helyre, mivel a tömegturizmus révén Görögország népszerű népszer desztináció a magyar utazók körében is, ennek ellenére nem sokat tudunk a görög kultúráról és a MagyarorszáMagyarorsz gon élő görögök életér életéről. Lengyel nemzetiség ség alaposabb megismerésének vágya minden bizonnyal az évszázados, szoros lengyel-magyar lengyel barátságra vezethetőő vissza, mely még mai napig is erősen ősen él a magyarság köztudatában.
32
5
KÖVETKEZTETÉS
Reprezentatív kutatás, a SWOT analízis és a project leírás értékeléséből arra következtethetünk, hogy az Átányba tervezett Csillagfalu-project ötlete remek lehetőség mind Átány, mind a Hevesi kistérség gazdasági romlásának megállításában, a térség turisztikai fejlesztésének elősegítésében. Átány kiemelkedő néprajzi értékkel rendelkezik, valamint földrajzi elhelyezkedése is kiváló. A település jól megközelíthető, illetve a környezetében gyorsan és könnyen elérhető turisztikai desztinációk fekszenek. A Csillagfalu ötletgazdái által rendezett lakossági fórumok sikeressége jelzi az átányi lakosság együttműködési kedvét, mely együttműködés elengedhetetlen a falusi turizmus beindításához és sikeres üzemeltetéséhez. A keresleti oldalt vizsgálva is pozitív képet kapunk, hiszen a kutatásban megkérdezettek 76%-a találja vonzónak a falusi turizmust, illetve döntő többségük, 92% tartja fontosnak a nemzetiségek megismerését. További előny lehet, hogy a Csillagfalu széles választékot tervez a kapcsolódó programokból, így az olyan igények kielégítését, mint a sportolás, kulturális programokon való részvétel, gasztronómiai programok, biztosítani tudják. Számomra a legfontosabb kérdések egyike a Csillagfalu finanszírozási háttere. Székely Csabával készült interjúból kiderült, hogy a finanszírozást magántőke bevonása nélkül, állami, illetve Európai Uniós pályázatok útján szeretnék megoldani. A project során közvetlenül felmerülő költségeken kívül azonban számos jelentősebb költségű fejlesztés szükséges a Csillagfalu sikerességéhez. Ahogy a település leírásból kiderül Átány infrastruktúrája elmaradott, így jelentős beruházások árán lehetne a turisták által kedvelt célterületté fejleszteni. Nagyobb kiadások lehetnek a marketing költségek is. Néprajzi körökben ismert ugyan Átány neve, ez azonban a köztudatban nincs jelen és egy erős imázs kialakítása szükséges, mely hatástalansága és a látogatók számának elmaradása esetén nem biztosítható a Csillagfalu gazdaságos üzemeltetése. 5.1 Lépések a beruházás sikeres megvalósításához Székely Csaba szerint jelenleg a projecttel kapcsolatos pályázatok keresése, illetve a nemzetiségi önkormányzatokkal történő kapcsolatfelvétel zajlik. A Csillagfalu tervezett 2013. decemberi átadásának tükrében mihamarabb el kell végezni bizonyos terv előkészítéseket: a. Megvalósíthatósági tanulmány - Fleasibility Study - költségek felsorolása - versenyhelyzet, versenytársak vizsgálata - kereslet-kínálat viszonya - pénzügyi megvalósíthatóság 33
b. c. d. e.
- várható üzemi eredmény - hatás tanulmány jogilag rendezett területbiztosítás előzetes hatósági vélemények műszaki-gazdasági tervek közüzemi engedélyek
Az alapos tervezésen kívül elengedhetetlen néhány fejlesztés is a falu zavartalan működtetéséhez, mint például: a. utak és útburkolatok fejlesztése, fontosabb bekötő utak világításának és csapadék elvezetésének megoldása b. víz és csatorna ellátás c. a helyszín gáz és elektromos áram ellátásának biztosítása d. telekommunikáció (mobil és internet lefedettség)
34
6
ÖSSZEGZÉS
Dolgozatom célja az volt, hogy bemutassam a Csillagfalu-projectet, a terv hátterét és jelenlegi helyzetét. Elsősorban bemutattam azokat a történelmi okokat, melyek Magyarországot többnemzetiségű országgá tették, illetve a hazánkban élő 12 nemzetiséget, különös tekintettel nagyobb betelepüléseik történetére, valamint mai helyzetükre. Fontos volt ismertetnem a Csillagfalu tervezett helyét, Átány falut, illetve az Alföld Északnyugati peremén elterülő, 17 településből álló Hevesi kistérséget. Miért Átányra esett a választás, illetve milyen súlyos gazdasági és társadalmi problémákkal küzdenek a kistérségben. Ezen problémák kiküszöbölésére úgy gondolom, hogy remek lehetőség lehet a térség turisztikai fejlesztése. Ahogy a SWOT elemzésből is kiderül, Átány nem rendelkezik kirívó turisztikai attrakciókkal. Kisebb múzeumokat találunk ugyan, mint például a tarnamérai Rendőr Múzeum, vagy a leromlott állapotú boconádi Szeleczky kastély, mely jelentős felújításra szorul. Ahogy a bevezetésben már utaltam rá a Nemzeti Turizmus Fejlesztési Stratégia (2005-2013) kiemelt prioritásként kezeli a regionális szintű desztináció fejlesztést, így a project nagyobb eséllyel pályázhat állami támogatásért, a finanszírozási háttér megteremtése érdekében. A tervezet leírásából kiderült, hogy az ötletgazdák egy nagyszabású tervet álmodtak meg és amellett, hogy szeretnék az ország nemzetközi megítélését is kedvezően befolyásolni, Átány lakosainak szoros együttműködésével a település gazdasági fellendülését is igyekeznek elősegíteni. Az új munkahelyek teremtésével nem csak a fiatalok elvándorlását szeretnék megállítani, de fiatal és szakképzett munkaerő bevándorlására is szükség lehet. Közvetlenül 70 fő foglalkoztatását tervezik, azonban mintegy 100-120 helyi család megélhetését segíthetik konyhakerti növények, megfelelően ellenőrzött házi tej és házi tartású állat felvásárlásával. A kapcsolódó programok, remek lehetőséget kínálnak az idősebb helyi lakosok bevonására is, hiszen az ünnepeken és fesztiválokon tervezett bemutatókat helyi kovács, fazekas, pék mesterek részvétele színesíti, és lehetőség lesz a különböző rendezvényeken, (a nemzetiségek ételei mellett) házi lekvár, perec, kenyérlángos, stb. megkóstolására. A Csillagfalu a falusi turizmus „szerelmesinek” különleges lehetőséget kínál majd. Olyanoknak, akiknek fontosak a múltbeli értékek, igényük van arra, hogy falusi nosztalgiával töltsék szabadságukat, akik érdeklődnek más népek, nemzetek kultúrája iránt vagy szeretik a népi ételeket, a természet közelségét.
35
Dolgozatom zárásaként szeretném megköszöni a Csillagfalu Közhasznú Egyesület szakdolgozatom megírásában nyújtott segítségét. Szeretnék sok sikert, kitartást és jó munkát kívánni a project további szakaszainak sikeres elkészítéséhez, valamint a kiváló kezdeményezés mihamarabbi megvalósításához.
36
IRODALOMJEGYZÉK Felhasznált, nyomtatott irodalom: Alexander Gjorov, (1998): Magyarországi bolgárok, Bp. Körtánc Füzetek Ács Zoltán, (1986): Nemzetiségek a történelmi Magyarországon, Bp. Avedikian Viktória, Dzsotiánné Kraicsír Piroska, (1998): Magyarországi örmények, Bp. Körtánc füzetek Esztétikai Kislexikon, (1979): Bp. Frankovics György-Sokcsevics Dénes, (1998): Magyarországi horvátok, Bp. Körtánc Füzetek Gazdovits Miklós, (2006): Az erdélyi örmények története, Kolozsvár, Kriterion Gyivicsán Anna-Krupa András, (1997): Magyarországi szlovákok, Bp Hattinger Klebaskó Gábor,(1998): Magyarországi ruszinok, Bp. Körtánc Füzetek Kapronczai Károly, (1998): Magyarországi lengyelek, Bp. Körtánc Füzetek Kristó Gyula-Barta János-Gergely Jenő, (2002): Magyarország története, Elődöktől 200-ig, Pannonica kiadó Kozár Mária-Mukics Ferenc, (1998): Magyarországi szlovének, Bp. Körtánc Füzetek Manherz Károly, (1999): Magyarországi németek, Press Publica Kft. Pach Zsigmond, (1985): Magyarország története (1526-1686), Akadémia kiadó Petrusán György-Nagyné Martyin Emília-Kozma Éva-Kozma Mihály, (1998): Magyarországi románok, Bp. Körtánc Füzetek Petrusán György-Martyin Emília-Kozma Mihály, (2001): A magyarországi románok, Bp. Változó Világ Simon Mónika-Csecserits Bea-Jahl Kathrin-Natalia Gereta, (1998): Magyarországi ukránok, Bp. Körtánc Füzetek Unger Mátyás-Szabolcs Ottó, (1979): Magyarország története, Bp. Gondolat könyvkiadó Vangelió Caruha, (1998): Magyarországi görögök, Bp. Körtánc füzetek Vujicsics Sztoján, (1998): Magyarországi szerbek, Bp. Körtánc füzetek Személyes közlés: Székely Csaba, (2012. május 11): a Csillagfalu ötletgazdája, Eger Felhasznált internetes források: http://atany.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=5&Itemid= 35 http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81t%C3%A1ny http://csillagfalu.hu/index.php?page=hirek http://skanzen.hu/ 37
http://www.turautak.eoldal.hu/cikkek/latnivalok/tortenelmiemlekhelyek/kisrozvagy--honfoglalas-kori-regeszeti-park.html http://www.turizmusonline.hu/aktualis/cikk/honfoglalas_kori_latogatokozp ont_nyilt_a_bodrogkozben http://www.szegedigondolat.hu/kozelet/tenyfeltaro/cimlap-hun-volgysanghaj-kozeleben-2901 http://www.kormany.hu/download/4/5c/20000/NemzetiTurizmusfejlesztesi Strategia.pdf http://www.ksh.hu/ http://www.delheves.hu/map/map.gif http://www.bodremka.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid =1
38
ÁBÁRK JEGYZÉKE 1. ábra: A magyarság társadalmi rétegződése ............................................ 4 2. ábra: Nemzetiségek társadalmi rétegződése .......................................... 4 3. ábra: A Hevesi kistérség ...................................................................... 14 4. ábra: A Csillagfalu címere ................................................................... 17 5. ábra: A Csillagfalu vázlata ................................................................... 22 6. ábra: A megkérdezettek életkori megoszlása ...................................... 28 7. ábra: Megkérdezettek legmagasabb iskolai végzettsége ..................... 29 8. ábra: Nyaralás időtartalmának megoszlása .......................................... 29 9. ábra: Kedvelt szálláshely típusok ........................................................ 30 10. ábra: Vonzónak tartott szabadidős tevékenységek a nyaralás kiválasztásakor ............................................................................................. 31 11. ábra: A megkérdezettek többség fontosnak tartja a nemzetiségek megismerését ............................................................................................... 32 12. ábra: Rangsorolt nemzetiségek ......................................................... 32
39
TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. Táblázat 2001 között 2. Táblázat
A nemzetiségek számának alakulása hazánkban 1990 és .............................................................................................. 12 SWOT analízis ..................................................................... 27
40
MELLÉKLETEK
41
1. Melléklet Interjú Székely Csabával a Csillagfalu ötletgazdájával Az iránt szeretnék érdeklődni, hogy mi volt az a momentum, amely életre keltette/hívta ennek a nagyszabású tervnek a létrehozását? Egy 2003-ban kidolgozott program. Szép házat, szebb Hazát nevet viseli, mely a Magyarországon élő nemzetiségek és népcsoportok építészeti hagyományainak felelevenítését és újra alkalmazását hirdette meg. Csillagfalu e program továbbgondolása. Végeztek-e előzetesen valamilyen felmérést annak érdekében, hogy van-e igény ennek a projektnek a megvalósítására(itthon és határainkon túl)? Konkrét, célirányos felmérés nem készült. „Csak” széles ismeretségi körben volt beszédtéma. Szinte kivétel nélkül mindenki üdvözölte az elképzelést, nem csak a hagyományőrzést illetően, hanem a más népek tiszteletének gyakorlati megvalósításának kezdeményezését. Nagyon szépnek és érdekesnek tartom ezt a vállalkozást, de hogy véli, lesz rá kereslet az idegenforgalom szempontjából a jelenlegi gazdasági helyzetben? Az idegenforgalom a kereslet-kínálat alapján működik többnyire. Egyre többen vágynak nyugalmas pihenésre, természetes környezetre, felhőtlen mulatozásra, és nem utolsó sorban egészséges és finom, változatos ételekre. A lakosság egyre nagyobb része utazik el kikapcsolódni, melynek egyik alapfeltétele természetesen az éppen uralkodó gazdasági helyzet. Egy, a Corvinus Egyetem hallgatója által, komoly közvélemény-kutató felmérések alapján elkészített szakdolgozat is ezt igazolja. Meg kell azt is említeni, hogy komoly nemzetközi érdeklődésre is számítunk, hiszen a közöttünk élő nemzetiségek anyaországainak polgárai is potenciális vendégként lehet számításba venni. A Csillagfalu működését csakis és kizárólag Átány község lakosságának bevonásával kívánják megoldani, vagy esetleg más környékbeli települések is részesednek majd a munkából? A projekt több mint 70 munkahelyet biztosít majd, illetve 100-120 család megélhetéséhez járul hozzá, a konyhakerti növények, a házi tészták, a megfelelően ellenőrzött házi tej, és házi tartású állatfelvásárlásával. Ez azt jelenti, hogy úgy Átány, mint a környék települései lakóinak komoly munka-, és megélhetési lehetőséget biztosítunk. Jelenleg milyen fázisában van ez a projekt? A program jelenleg egyrészt a kapcsolatépítés fázisában van a Nemzetiségi Önkormányzatok megkeresése, Egyházak támogatásának megszerzése.
Másrészt pályázat előkészítési munkában vagyunk. Földmérés, tervezés, költségvetés készítés. Előreláthatólag mikorra valósul meg teljes egészében az elképzelés? Egyszerre egy ütemben vagy több ütemben készül majd el az új falu? Ez a kiírt pályázattól is függ. Terveink szerint 2012. augusztus 20-án alapkőletétellel indítjuk a munkát. Mikorra várható a Csillagfalu átadása? 2013. december 31. Az érdekelne, hogy előzetesen egyeztettek-e a Magyarországi nemzetiségek önkormányzataival? Ha igen, ők mit szóltak a tervhez, hogy fogadták az ötletet, a kezdeményezést? Természetesen. Az egyik legelső feladatunk volt, programunkról egy részletes tájékoztatás megküldése a Magyarországi Nemzetiségek Országos Elnökei részére. A kapcsolattartásnak, egyeztetéseknek azonban vannak még komoly akadályai, hiszen ami normál esetben egy levelet, vagy egy telefont jelent, az a mi esetünkben 12. Ennek pedig komoly költségvonzata is van. Mindenesetre az eredmények nem maradnak el. Együttműködési szándéknyilatkozatok kerültek aláírásra az Örmény, az Ukrán Országos Önkormányzattal, és folyamatban van további együttműködés kidolgozása is. Úgy gondolja, hogy ennek a falunak a megépítése lehetőség, kiút lehet Átány községnek és a környező településeknek a jelenlegi helyzetből? Lehet e a felemelkedés "eszköze"? Feltétlenül. De nem csak felemelkedésről beszélnék, hanem hazánk nemzetközi megítéléséről is, hiszen programunk szervesen illeszkedik Dr. Surján László által kezdeményezett Charta XXI. Megbékélési Mozgalom eszmeiségéhez. Milyen pénzügyi források állnak rendelkezésre? Az állam támogatja a megvalósítást? Esetleg pályázati pénzből, magántőke bevonásával valósul meg? Az elképzelésben magántőke nem szerepel, már csak azért sem, mert közhasznú egyesületként kezdtük el a megvalósítást, és nonprofit gazdasági formában szeretnénk Csillagfalut működtetni. Kizárólag hazai és Uniós pályázati lehetőségekre építünk.
2
2. Melléklet Melocco Miklós levele a Csillagfaluhoz
3
3. Melléklet Csillagfalu Közhasznú Egyesület alakuló ülése, (2011.12.17.)
4. Melléklet Átányi lakossági fórum a Csillagfaluról (2012.03.06)
4
5. Melléklet Szerbia bemutatkozik Átányban, (2012.09.08)
6. Melléklet Szerb ház makettje
5
Hallgatói nyilatkozat
arról, hogy a szakdolgozat a saját munkám, és a felhasznált irodalmat a Hallgatói Követelményrendszer „A szak- és diplomadolgozat készítés rendje” fejezetében előírt módon kezeltem.
Gyöngyös, 20..... év ………………. hónap ……. nap
…………………………………… aláírás …. évf./ciklus……….…… szakos hallgató
6
Konzulensi nyilatkozat
A szakdolgozat készítőjének konzulenseként nyilatkozom arról, hogy a szakdolgozatot áttekintettem és azt záróvizsgán történő védésre javaslom.
Gyöngyös, 20..... év ………………. hónap ……. nap
…………………………………. konzulens aláírása
7
