A VARGA ISTVÁN KERESKEDELMI, KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010

Pedagógiai Program 2010.

A VARGA ISTVÁN KERESKEDELMI, KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010.

Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.

1


TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ RÉSZ ............................................................................................................................................... 4 AZ ISKOLA BEMUTATÁSA ............................................................................................................................. 6 1.

AZ ISKOLA ARCULATA ............................................................................................................................... 6 1.1. Az iskola története .......................................................................................................................... 6 1.2. Hagyományok ................................................................................................................................. 9 1.3. Az iskola megjelenítése. .................................................................................................................. 9 1.4 Varga István díj ..................................................................................................................................10 1.5 Képzési kínálat....................................................................................................................................11 1.6 Képzési rendszer .................................................................................................................................11 2. AZ ISKOLA KÖRNYEZETE ......................................................................................................................... 12 2.1. Helye a fővárosi közoktatási rendszerben .....................................................................................12 2.2. Szociológiai környezet. ..................................................................................................................12 2.3. Gazdasági környezet ......................................................................................................................13 2.4. Munkaerő-piaci környezet ............................................................................................................13 3. AZ ISKOLA TANULÓI KÖZÖSSÉGE ............................................................................................................. 13 3.1. Neveltségi szint ..............................................................................................................................13 3.2. Pályaválasztási motiváció ..............................................................................................................14 3.3. Tanulási attitűd .............................................................................................................................14 3.4. Továbbtanulási szándék ................................................................................................................14 3.5. Diákönkormányzat ........................................................................................................................14 4. AZ ISKOLA MEGLEVŐ KAPCSOLATRENDSZERE ......................................................................................... 15 4.1. Kapcsolat a fenntartóval ...............................................................................................................15 4.2. Kapcsolat a szülőkkel ....................................................................................................................15 4.3. Kapcsolat más intézményekkel ......................................................................................................15 NEVELÉSI PROGRAM ............................................................................................................................17

A.

AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI. ........................................................................................................................................................ 17 1.

2.

3.

4.

5.

6.

1.1. Pedagógiai alapelvek. ....................................................................................................................17 1.2. A nevelő-oktató munka céljai. .......................................................................................................17 1.3. A nevelő-oktató munka feladatai. .................................................................................................18 1.4. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai. ..................................................................................20 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK.................................................................... 24 2.1. A személyiségfejlesztő tevékenység célja: .....................................................................................24 2.2. A személyiségfejlesztő nevelési feladatok: ....................................................................................26 2.3. Egészségfejlesztési program ..........................................................................................................26 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK. ........................................................................ 29 3.1 Környezeti nevelési program ..............................................................................................................29 3.2. Alapelvek .......................................................................................................................................30 3.3. Tanulásszervezési, tartalmi kérdések ............................................................................................31 3.4. Módszerek ......................................................................................................................................31 3.5. Taneszközök ...................................................................................................................................31 3.6. Iskolai környezet ............................................................................................................................32 3.7. Kommunikáció ..............................................................................................................................32 3.8. Minőségbiztosítás ..........................................................................................................................32 3.9. Továbbképzések .............................................................................................................................32 A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG. ........... 32 4.1. Szűrés, diagnosztizálás. .................................................................................................................33 4.2. Együttműködés a segítő szakemberekkel ......................................................................................33 4.3. Együttműködés a kortárs csoportokkal. ........................................................................................33 4.4. Speciális programok meghatározása, kialakítása: .......................................................................33 A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG. .................................................. 34 5.1. Tehetségkutatás. ............................................................................................................................34 5.2. Tanórán kívüli lehetőségek. ..........................................................................................................34 5.3. Együttműködés külső szervezetekkel.............................................................................................35 5.4. Nyomon követés .............................................................................................................................35 A GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK. ........................................................ 35 6.1. Prevenció .......................................................................................................................................36 6.2. Szűrés .............................................................................................................................................37 Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.

2

Pedagógiai Program 2010. 6.3. Együttműködés külső szervezetekkel.............................................................................................37 6.4. Az esetleges juttatások elosztásának alapelvei és eljárási rendje. ................................................37 7. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM. ............................ 37 7.1. Diagnosztizálás ..............................................................................................................................37 7.2. Az egyéni felzárkóztató foglalkozások megszervezésének elvei és eljárási rendje. ......................37 7.3. Tanórai differenciálás ...................................................................................................................38 7.4. A program eredményességének értékelési módszerei. ..................................................................38 8. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG. .............................................................. 38 8.1. Helyzetfeltárás. ..............................................................................................................................38 8.2. A segítő tevékenység formái és működési rendjük. ......................................................................38 8.3. Külső kapcsolatrendszer kiépítése, fenntartása, ...........................................................................38 8.4. Az anyagi hátteret biztosító rendszer felkutatása. ........................................................................38 8.5. Az esetleges juttatások elosztásának alapelvei és eljárási rendje. ................................................38 9. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI, MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE. .................................................................................................................... 39 9.1. A pedagógusok munkájának ellenőrzési rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások. .........39 9.2. Minőségbiztosítás. .........................................................................................................................40 10. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE. ....... 41 11. A SZÜLŐ, TANULÓ, ISKOLAI ÉS KOLLÉGIUMI PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI. ........................................................................................................... 41 B.

HELYI TANTERV .....................................................................................................................................42 1. ÓRATERVEK .................................................................................................................................................. 42 1. SZAKKÖZÉPISKOLA ....................................................................................................................................... 46 2. SZAKKÖZÉPISKOLA ....................................................................................................................................... 49 3. SZAKKÖZÉPISKOLA ....................................................................................................................................... 52 4. SZAKKÖZÉPISKOLA ....................................................................................................................................... 55 5. SZAKKÖZÉPISKOLA ....................................................................................................................................... 57 6. SZAKKÖZÉPISKOLA ....................................................................................................................................... 60 7. SZAKKÖZÉPISKOLA ....................................................................................................................................... 63 8. SZAKKÖZÉPISKOLA ....................................................................................................................................... 70 9. SZAKKÖZÉPISKOLA ....................................................................................................................................... 75 10. SZAKKÖZÉPISKOLA ..................................................................................................................................... 80 11.SZAKKÖZÉPISKOLA ...................................................................................................................................... 83 12. SZAKKÖZÉPISKOLA ..................................................................................................................................... 86 13. SZAKISKOLA ............................................................................................................................................ 89 14. SZAKISKOLA ............................................................................................................................................... 95 2. TANTÁRGYI TANTERVEK ......................................................................................................................... 97 2.1. Kötelező tantárgyak .......................................................................................................................97 2.2 Választható tantárgyak.......................................................................................................................97 3. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI. ............................................................................................................................................................... 97 4. MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS, ISKOLÁBA VALÓ FELVÉTEL ................................................................ 97 4.1. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltétele ...........................................................................97 4.2. A tanuló iskolába való felvételének feltételei ................................................................................97 5. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJA ELLENŐRZÉSÉNEK, ÉRTÉKELÉSÉNEK RENDSZERE, MÓDSZEREI, VISSZACSATOLÁSI ELJÁRÁSOK .......................................................................................................................... 98 5.1. A tanulók tanulmányi munkájának mérése .................................................................................98 5.2 A tanulók tevékenységének értékelése ...............................................................................................98 5.3 A tanulói teljesítmény értékelésének eszközei ...................................................................................99 6. A TANULÓI TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSÉNEK SPECIÁLIS TERÜLETEI ....................................................... 101 6.1 A középszintű érettségi vizsga témakörei .........................................................................................101 7. A TANULÓK MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK ALAPELVEI, KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI. .......................................................................................................................... 104

C.

SZAKMAI PROGRAM ...........................................................................................................................105

D.

ZÁRÓ DOKUMENTUMOK ...................................................................................................................109 A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA, A JÓVÁHAGYOTT PEDAGÓGIAI PROGRAMHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS LEHETŐSÉGEI. ................................................................................................................... 109 2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁNAK DOKUMENTUMAI. ............................................................. 109 1.

MELLÉKLETEK ..............................................................................................................................................111 Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.

3


BEVEZETŐ RÉSZ PREAMBULUM 1.

Az intézmény hivatalos elnevezése VARGA ISTVÁN KERESKEDELMI, KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA

2.

Az intézmény alapítója Budapest Főváros Közgyűlése Budapest, V., Városház u. 9-11.

3.

Az intézmény alapító okiratának, működési engedélyének száma, kelte, az engedély kiállítója 366/2009. (III. 26.) Főv. Kgy. 2009. május 31. A főjegyző megbízásából: Megyesné dr. Hermann Judit aljegyző A főpolgármester megbízásából: Horváth Csaba főpolgármester-helyettes

4.

Az intézmény felügyeleti szerve Budapest Főváros Közgyűlése Budapest, V., Városház u. 9-11.

5.

Az intézmény működési területe Budapest, Pest megye

6.

Az intézmény jogállása Önálló jogi személy Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv

7.

Az iskola igazgatója, a program benyújtója Bugár Péter

8.

Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje Az intézmény vezetőjét (vagy igazgatóját) Budapest Főváros Közgyűlése pályázat útján határozott időre bízza meg.

9.

Az intézmény képviseletére jogosultak Az intézmény vezetője (igazgatója), valamint az általa megbízott intézményi dolgozó. Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.

4


10.

Az iskola székhelye Budapest Főváros

11.

Az iskola pontos címe Székhely címe: 1039 Budapest, Hatvany Lajos u. 7. Telefon: 368-7443; Fax: 454-0603

12.

Az iskolai osztályok száma

A 2007/2008-as tanévben 19 nappali tagozatos osztály, 489 tanuló.


5


1.

AZ ISKOLA BEMUTATÁSA Az iskola arculata

1.1.

Az iskola története

A Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola az 1987/88. tanévben nyitotta meg kapuit, mint Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakmunkásképző. Az első tanévtől kezdődően felmenő rendszerben bővült a képzés, két szakközépiskolai osztályban az 51.100 négy éves , érettségi képesítő vizsgával záruló kereskedelmi szakközépiskolai képzéssel, négy szakmunkásosztályban a 20.020 hároméves élelmiszer eladó szakmunkásvizsgával záruló képzéssel. A következő tanévben bővült a képzés a 20.180 hároméves nagykereskedelmi eladó, szakmunkásvizsgával záruló képzéssel. Az iskola képzési profilja nem változott, a szakmai követelményekhez való alkalmazkodása folytán a szakmai képzési programja azonban módosult, a szakközépiskolai képzésben csatlakoztunk követő iskolaként a kereskedelmi szakközépiskolai képzés korszerűsítési kísérletéhez 1992. évben. A szakmunkásképzésben az élelmiszer eladó szakmát pedig kibővítettük az élelmiszer- és vegyiáru kereskedő szakmai képzésre. Az 1996/97. tanévben beindítottuk a Szakmunkások Szakközépiskolája kétéves intenzív nappali képzését. / A változtatásokhoz szükséges engedélyezési processzust végigjártuk, a vonatkozó engedélyekkel rendelkezünk /. A szakképzés az iskola indulásától kezdődően a duális képzés kerete között valósult meg, iskolánk az elméleti képzést folytatta, a szakmai gyakorlati képzés feladatát együttműködési szerződések alapján kereskedelmi vállalatok, kiemelten a Csemege Julius Meinl Kereskedelmi Rt., valamint az Alfa Nagykereskedelmi Rt. látták el, a szükséges képzési feltételek biztosításával. A tantestület személyi állományának bővülése és átalakulása végigkísérte a tanulócsoportok számának növekedését, illetve a szakmai képzési tartalom változását. Az 1989/90. tanévben végeztek az első szakmunkástanulók, a következő 1990/91. tanévben pedig érettségi képesítő vizsgát tettek az első szakközépiskolai osztályok. Az iskola negyedik tanévében érte el a tanári létszám az Alapító Okiratban engedélyezett 36 fős létszámot. Ez a létszám lényegében nem változott a tizedik tanév befejezéséig, az 1996/97. tanév végéig. A tantestület összetételében a kezdeti nagyarányú fluktuációt sikerült mérsékelni, kialakult a tantestület szilárd magja, amely a nevelési oktatási munka meghatározó tényezőjévé vált, szakmailag pedig végbementek azok a változások, a melyek a képzés korszerűsítéséből fakadó növekvő igényeknek próbáltak megfelelni. Az új programnak megfelelő szakmai tantárgyak bevezetése, az idegen nyelv tanításának átalakulása, a számítógépes ismeretek oktatásának bevezetése és fejlesztése formálta döntően a személyi összetétel módosulását. Összességében létrejött egy olyan tantestületi állomány, amely az iskolában folyó nevelő oktató munka személyi feltételeit megfelelő színvonalon biztosította. Erre a személyi bázisra építve kezdtük el a Szakképzési törvény, a Közoktatási törvény és a NAT bevezetésével kapcsolatos elemző, tervező munkánkat, annak érdekében, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően, és az időközben a munkaerő-piaci viszonyokhoz alkalmazkodva alakítsuk ki pedagógiai programunkat. Ennek a munkának a menetében követelt döntő fordulatot az az új körülmény, ami iskolánk egy közgazdasági szakközépiskolával, gépíró és gyorsíró szakiskolával való összevonása következtében állt elő. Az összevonás számunkra eddig nem folytatott képzési profilok befogadását jelentette, ami a személyi feltételek tekintetében is új helyzetet teremtett, különösen az által, hogy az átvett iskola személyi állományának csak egy / kisebb / része jött át, hogy az összesen 13 Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.

6


osztály óráit ellássa. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy az átvett iskola szakmai képzési profiljában jártas vezető nem érkezett, így az erre a szakfeladatra tervezett szakmai igazgatóhelyettesi munkakör betöltésére nem kerülhetett sor. Az 1997-es év elején, amikor az összevonás ténye már ismert volt, készült pedagógiai programvázlat az összevont intézményre vonatkozóan, ami azonban csak a legközvetlenebb feladatok kijelölésére irányult. A realizált összevonást követően nyílt meg a lehetőség a már működő intézmény belső elemzésére, értékelésére, ami kiindulópont a távlatosabb elképzelések kialakításához. Ami a személyi feltételeket illeti, a rendelkezésre álló erők változatlan működést feltételezve is - az általános képzés néhány területén, illetve a gépírás és a gyorsírás területén fedték le az igényeket. Különösen a közgazdaságtan és az idegen nyelv tanítása terén mutatkoztak gondok, ami egyébként az összevonás előtti iskolánkban is szűk keresztmetszetű volt. Az átvett képzési formák zavarba ejtő diverzifikáltsága / 13 osztályban 7 féle képzési forma élt együtt /, ezek közül egyes képzési formák rendezetlen jogi állapota azt igényelte, hogy iskolánk szakértői segítséget vegyen igénybe a megnyugtató megoldás érdekében. Az azóta már tisztázott feladatok megoldása után volt mód valóban megalapozott program és az azt megvalósítani képes személyi állomány kialakítására. Azóta az iskola feltételrendszere, mindenek előtt a tanulói létszámok tekintetében változott számottevően az eltelt periódusban. Ennek oka nem elsődlegesen a demográfiai viszonyokban, a beiskolázásra váró tizennégy évesek számának csökkenésében van, hanem abban az egyébként tervezett létszám-mérséklésben, hogy a kényszerűen nagy terhelést csökkentsük. Az 1997-es őszi induló létszám 970 fő volt, ami az épület befogadóképességét jelentősen meghaladta, annyira, hogy átmenetileg délutános műszak tartását is ránk kényszerítette. A 2000/2001. tanévi induló létszám 605 fővel, 23 osztály elhelyezését kívánta meg a korábbi 970 fős és 33 osztályos állapothoz képest. Ez a létszám még mindig meghaladta az épület befogadó képességét (570 tanuló). A tanári és más iskolai alkalmazotti létszám csökkenésére is sor került, ha kisebb mértékben is mint a tanulólétszámnál, mivel a megelőző években a többlet munkát jelentős túlórával láttuk el, számítva a tervezett csökkenésre és feladatváltozásból fakadó foglalkoztatási nehézségekre. A tartalmi kérdéseket illetően a jelzett három tanév során megoldottuk az iskola összevonásból következő feladatokat, az átvett tanulócsoportok eredményesen befejezték eredeti képzési programjaikat. Kifutó rendszerben megszűntek a profil-tisztításból, valamint a szakképzés korszerűsítéséből következően nem folytatott képzések, a már megkezdett új képzési formák eljutottak az első eredményes vizsgákig, és megkezdtük felmenő rendszerben a szakképzés fejlesztési programnak megfelelő világbanki modell évfolyamain a munkát. 1998-ban eredményesen pályáztunk a Középfokú Szakképzés Fejlesztés világbanki modelljére, aminek alapján szerződésben vállaltuk a közgazdasági és a kereskedelmi szakmacsoportban tanuló csoportok indítását. Ez lényegesen módosította a pedagógiai programunkhoz kapcsolódó helyi tantervünket, mivel átvettük a világbanki program NATkonform tanterveit. 1999. őszén beindult a 13. évfolyamon az OKJ, érettségire épülő szakképzése, kereskedelmi és közgazdasági szakmacsoportban, az egy éves képzési idejű szakon 2000-ben már végeztek is. Ugyan abban az évben elértük a 14. évfolyamot, a tanév végén pedig végeztek is a kétéves képzésben résztvevők. A szakiskolai képzés két évfolyamának teljesítése után a 2000/2001. tanévben elindult a nem érettségire épülő OKJ szakmai képzés az élelmiszer- és vegyiáru kereskedő szakmában, felváltva a hagyományos szakmunkásképzés formáját. A gépíró-, és szövegszerkesztő szakmában OKJ rendszerű, nem az érettségire épülő képzés az 1999/2000. tanévben indult. 2001/2002 tanévtől kezdődően a Kerettanterv alapján készített helyi tantervvel és óratervekkel folyik a szakközépiskolai és a szakiskolai képzés is, kereskedelmi, közgazdasági Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.

7


és ügyviteli szakmacsoportokban. A végzős tanulók igényeihez igazodóan ezekhez a szakmacsoportokhoz tartozó OKJ-s szakmákban végeztünk oktatást illetve tartottunk szakmai vizsgákat. Tömören összegezve, közelítően 3 ötéves ciklusban írható le iskolánk fejlődése: Az 1987 őszétől 1992-ig tartó szakasz az iskolaalapítás és beindítás gyötrelmesen nehéz, konfliktusos időszaka volt, ami egyszerre esett egybe a társadalmi, gazdasági változások felgyorsult időszakával és a szakmai képzés radikális átalakulásának első, még sok bizonytalanságot hordozó korszakával. A második ötéves ciklus 1992-től 1997-ig, annak az útkeresésnek az időszaka volt, amikor a körülöttünk lévő világ változásaiban egyre jobban feltárultak azok a tájékozódási pontok, amelyekhez már lehetett, és kellett is igazítanunk saját tevékenységünket, miközben sok körülmény hatására a puszta fennmaradás, a működőképesség fenntartása is sikernek számított. A harmadik ciklus az iskola fennállásának történetében egy olyan emelkedő időszak volt, ami hosszú távra megalapozta az eredményes tevékenység feltételeit. 1997-től 2002-ig sikerült kialakítani az önálló arculattal, kiküzdött eredményekkel és felemelő hagyományokkal rendelkező iskola kereteit és sok vonatkozásban tartalmi jegyeit. Ezek között elsőként emeljük ki a tantestület kohézióját, teljesítőképességét és pedagógiai elkötelezettségét. Másodikként a pedagógiai programunk tengelyét jelentő célt, hogy megadjuk az esélyt azoknak a gyerekeknek, akik az általunk végzett nevelő-oktató munka révén hozzájutnak azokhoz az ismeretekhez, képességekhez és kompetenciákhoz, melyek nélkülözhetetlenek a leszakadásuk megakadályozásához, önálló felnőtt életük sikeres viteléhez. Harmadikként pedig azt, hogy az iskolából kikerülő végzett növendékek hozzájárulhassanak szűkebb és tágabb környezetük jobbításához. A 2002-től eltelt időszak a további folyamatos változásokat mutató jogszabályi, társadalmi és gazdasági, demográfiai körülményekhez igazodó adaptációs erőfeszítéseink jegyében telt, amely változások az elkövetkező években is nagy volumenűnek ígérkeznek. A tantestület a kétszintű érettségi bevezetése, az új OKJ alkalmazása, az intézményi feladatátvétel próbatételeit az elvárt, jó színvonalon teljesítette. A Fővárosi Közgyűlés 79/2006. (I. 16.) Főv. Kgy. H. határozata 2006. július 1-jei hatállyal megszüntette a Gervay Mihály Postai és Gazdasági Szakközépiskolát és jogutódjául a Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskolát jelölte ki. A Közgyűlési döntés alapján iskolánk Alapító Okirata módosításra került, amely szerint a 2006/2007. tanév vonatkozásában az átvett feladatok teljesítését a Budapest, V. Irányi u. 3. sz. alatti épületben, a következő 2007/2008. tanévben pedig a Budapest, III. Hatvany Lajos u. 7. sz. alatti épületben oldottuk meg. Iskolánk 2008 / 2009-es tanévtől tagja a Belvárosi Térségi Integrált Szakképzési Központnak, amelynek feladata, hogy a szakmai képzés előkészítésében és a szakképzésben koncentráltan biztosítsa a szakmai és gyakorlati képzés magas színtű infrastrukturális feltételeit. A szakmai képzés átkerül egy ultramodern képzőközpontba, amelynek használata biztosítja majd a versenyelőnyt az itt végzetteknek. Az itt megszerezhető gyakorlati jellegű szaktudás mindenki számára mással nem helyettesíthető előnyt nyújt. A gyakorlatorientált képzéshez kiegészítő szolgáltatásként biztosítjuk az életpálya- és karriertervezést, valamint a végzettségnek megfelelő munkahelyválasztás lehetőségét. Iskolánk a tizenegy társintézménnyel együtt átfogja a közgazdasági, ügyviteli, kereskedelem – marketing ágazatok területeit, szinte korlátlan lehetőséget nyújtva tanulóinknak a szakmai képzésben, az oktatással, neveléssel kapcsolatos szolgáltatások igénybevételében, szabadidejük tartalmas, színvonalas eltöltésében. Az utolsó középiskolai évfolyamot, illetve az érettségi vizsgát követően tanulóink a Belvárosi Térségi Integrált Szakképző Központ kereskedelem-marketing üzleti adminisztráció, közgazdasági, ügyviteli, és egyéb ellátás területére felkészítő szakmai Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.

8


évfolyamain folytathatják tanulmányaikat, és felkészülhetnek szakmai vizsgára az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések körében. Már iskolánkban elkezdődik a gyakorlat közeli oktatásra való felkészítés a használható tudás közvetítésével, az aktív vállalati kapcsolatok révén, illetve a későbbi tanulószerződések szorgalmazásával. Mindezek elősegítik diákjaink későbbi tanulmányainak sikerét és a munkaerő-piacon való elhelyezkedését. 1.2.

Hagyományok

Iskolánk névadójául választott Varga István munkássága, teljesítménye a kereskedelmi, közgazdasági szakmai irányultság tartós, a változó feltételek között újrafogalmazódó igényeknek mindinkább megfelelő színvonalas képzés ígéretének ad hangsúlyt. Az egyébként is fiatal iskolánk kialakuló hagyományrendszere és az azzal szorosan összekapcsolódó arculata / image / egy állandóan forrásponton bugyogó társadalmi-, gazdasági és kulturális környezetben alakul. Az iskolatörténeti részben ennek eddigi menetéről és értékorientációjáról már szóltunk. 1.3.

Az iskola megjelenítése. Színei: Kék - Fehér Logoja:

Kék - Fehér színű, V és I betűket formázó, a V betűt nyitott könyvvel szimbolizáló grafika, VARGA ISTVÁN KERESKEDELMI, KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA felirattal Az iskola zászlaja: Kék - Fehér színű, téglalap alakú selyem-lobogó, az iskola jelvényének arany-színű hímzésével a lobogó középpontjában, a kék színben fehérrel hímzett logoja az iskolának. Az iskola ünnepei és külsőségei: Tanévnyitó ünnepség Október 23. Karácsonyi ünnepség Szalagavató ünnepség Március 15. Varga Nap Ballagás Tanévzáró ünnepség Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.

9


A tanulók megjelenése: leányok fehér blúz, fekete szoknya, sötétkék nyaksál az iskola hímzett logojával fiúk fehér ing, fekete nadrág/öltöny, sötétkék nyakkendő az iskola hímzett logojával Az ünnepi programok külön forgatókönyv szerint kerülnek megrendezésre. 1.4

Varga István díj

Iskolánk névadójának, Varga István - post humus Széchenyi-dijjal kitüntetett közgazdász professzor - emléke megőrzésére, és a nevelő-oktató munka fejlődéséért, iskolánk jó hírének gazdagításában kiemelkedő teljesítményt, eredményt felmutató tanulók és tanárok kitüntetése céljából az intézmény igazgatója Varga István-díjat alapít. A Varga István-díj erkölcsi elismerés, amit bronz emlékplakett és oklevél adományozásával juttat kifejezésre a díj odaítéléséről döntésre jogosult testület. A bronz plakett 7 cm átmérőjű érem, előlapján Varga István arcmása szerepel, hátoldalán iskolánk emblémája, Varga István-díj felirat, és a kitüntetett személy neve, valamint az adományozás éve. Az oklevél az iskola emblémájának nagy alakú centrálisan elhelyezett ábráját, a Varga István-díj feliratot, a kitüntetett nevét és a kitüntetés dátumát tartalmazza. Az oklevél aláírója a kitüntetés adományozására jogosult képviselője. A díj évenként kerül kiosztásra két kategóriában, az egyik a kiemelkedő tanulói teljesítmények elismeréseként, a másik a kiemelkedő tanári munkáért. Díjazható olyan külső személy is, aki az iskoláért végzett munkájával arra méltóvá vált. A díj odaítéléséről a tantestület dönt évenként, a jelölésre jogosultak által benyújtott javaslatok alapján. A jelölésre jogosultak a tantestület tagjai, az iskola tanulói, az iskola szülői szervezetének képviselete. A jelölések alapján a tantestület tagjai titkos szavazással döntenek. A döntésre jogosult testület dönthet úgy is, hogy az adott évben az egyik vagy másik kategóriában nem ad ki díjat, ha nem volt olyan kiemelkedő teljesítmény, ami a feltételeknek megfelelt volna. A díj átadására minden évben az iskolanap ünnepségének keretében kerül sor. A díj odaítéléséről hozott döntés előkészítésére és a szükséges tennivalók elvégzésére a tantestület saját kebeléből bizottságot hoz létre, amelynek elnöke és négy tagja a felhatalmazásuk alapján elvégzik a szükséges egyeztetéseket, szervező-munkát, a szavazás lebonyolítását, az ünnepélyes átadás szervezeti kereteinek kialakítását.


10


1.5

Képzési kínálat. 8531 8532 80217 - 7 80221 - 4 80219 - 9 80223 – 6

Általános középfokú oktatás Szakmai középfokú oktatás Nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás Nappali rendszerű szakiskolai nevelés, oktatás Szakközépiskolai felnőttoktatás Szakiskolai felnőttoktatás

A jóváhagyott pedagógiai szakmai program alapján az alapfokú iskolai tanulmányokat befejezők általános műveltséget adó középiskolai oktatása. Az iskola 9-10. évfolyamán a tankötelezettséget szolgáló általános műveltséget megalapozó, alapműveltségi vizsgára felkészítő nevelés-oktatás ellátása. A középiskolai évfolyamokon általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára és felsőfokú tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás. A szakközépiskola 11. és 12. évfolyamain az általános műveltséget megalapozó oktatás részeként szakmai előkészítő ismeretek nyújtása. A szakmai előkészítő ismeretek hozzákapcsolódnak az alapműveltségi vizsgára, illetőleg az érettségi vizsgára felkészítéshez, a Nemzeti Alaptantervben meghatározott követelmények átadásához. Az iskola helyi tantervében – a szakképzés kivételével – biztosítja az iskolaváltást szükség esetén különbözeti vizsgával, vagy évfolyamismétléssel Az utolsó középiskolai évfolyamot, illetve az érettségi vizsgát követően tanulóink a Belvárosi Térségi Integrált Szakképző Központ kereskedelmi-marketing, közgazdasági, ügyviteli, és egyéb ellátás területére felkészítő szakmai évfolyamain folytathatják tanulmányaikat, és felkészülhetnek szakmai vizsgára az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések körében. Már iskolánkban elkezdődik a gyakorlat közeli oktatásra való felkészítés a használható tudás közvetítésével, az aktív vállalati kapcsolatok révén, illetve a későbbi tanulószerződések szorgalmazásával. Mindezek elősegítik diákjaink későbbi tanulmányainak sikerét és a munkaerő-piacon való elhelyezkedését. 1.6

Képzési rendszer

Az Alapító Okirat szerinti feladat-megjelölés alapján intézményünk középfokú nevelési oktatási feladatokat lát el, ennek megfelelően a különböző képzési formákra való beiskolázás a következő korcsoportok és az azoknak megfelelő képzettségi szintek számára nyújt lehetőséget a Közoktatási törvény és a Kerettanterv és a Helyi-tanterv előírásai szerint az 2001/2002. oktatási évtől kezdődően felmenő rendszerben: Az 1999. évi törvénymódosítás a NAT tartalmi szabályozását nem hatálytalanították, a 8+4-es iskolaszerkezet megerősítése és a Kerettantervek bevezetése némileg módosítja „azon tanulóhalmazok meghatározását, amelyekhez speciális célok rendelhetők”. Mindenek előtt az átjárhatóság tekintetében feszesebbek a követelmények. A pályaválasztási kényszer későbbi időre tolása egy másik fontos módosulás, ami azonban problémákat vet fel magával a szakközépiskolával, mint iskolatípussal kapcsolatban, mert hiába nevesíti a törvény, ha a tartalma kiüresedik.


11


A tizennegyedik életévüket betöltött, és az általános iskola 8-ik évfolyamát eredményesen befejezett tanulók beiskolázásával - négyéves középiskolai képzés, amely kétszintű érettségi vizsgával zárul, felkészít az általános képzést követően érettségihez kötött OKJ szakmai képzésre, - egy plusz négy éves középiskolai képzés, amely nyelvi előkészítő évfolyammal kezdődik - kétéves, a NAT 9-ik és 10-ik évfolyamának megfelelő pályaorientációs általános képzés, amely Alapvizsgával zárul és felkészít az Alapvizsgára épülő OKJ szakmai képzésre. A tizennégy éves korban beiskolázott növendékek az Alapvizsga letételével tizenhat évesen, vagy az érettségi vizsga letételével tizennyolc évesen további tanulmányaikat a Belvárosi Térségi Integrált Szakképző Központban folytathatják. Az esti és levelező tagozat, valamint a tanfolyami képzések elvi és jogi lehetősége a jelenlegi körülmények között nem érvényesíthető, de a következő időszakban, a demográfiai viszonyok ismeretében, fontos tartalékaink lehetnek. 2. Az iskola környezete 2.1.

Helye a fővárosi közoktatási rendszerben (iskola-földrajzi, szakmai) Elhelyezkedése a településen

A békásmegyeri lakótelep északkeleti sarkában, zöldövezeti / gyakorlatilag üdülő-övezetben, a pünkösdfürdői üdülősor mögötti / területen a Duna-parthoz közel, jó tömegközlekedési lehetőséggel, az Újmegyer téri busz végállomás mellett / a 34-es, 145-ös, 146-os járatok / a békásmegyeri HÉV állomástól 12 perc gyalogútnyira helyezkedik el az iskola. A kétszintes épületet kerített sportudvar, fás, füvesített kert és kövezett alakuló-tér övezi. Az ingatlanhoz kapcsolódó parkoló, gazdasági bejáró, burkolt út szolgálja az intézményi tevékenységet. A parkosított környezet, a forgalomtól, a zaj- és levegőszennyező forrásoktól való távolság ideális környezeti feltételeket teremtenek, amelyek jelentősen enyhítik a városközponttól való távolság hátrányát. Elhelyezkedése a szakképző hálózatban A Budapest Főváros Önkormányzata fenntartásában működtetett középfokú iskolarendszerű szakképző intézmények közül Budapest Észak-nyugati régiójában kereskedelmi, közgazdasági szakmai profillal egyedül állunk, ami iránt az igény továbbra is fennáll, a demográfiai tények kedvezőtlen volta ellenére. Tanulólétszámunk mérséklődése egybeesett azzal a tervünkkel, hogy az épület befogadóképességéhez apasszuk a korábban túlzottan megemelkedett létszámot. Az alapító okiratban kijelölt feladatok, képzési formák iránt tartós igény mutatkozik iskolánk földrajzi és társadalmi környezetében. 2.2.

Szociológiai környezet.

Az iskola közvetlen környezete a békásmegyeri lakótelep és a pünkösdfürdői és római-parti családi házas, kertvárosi jellegű település együttese, amely az elmúlt évtized során jelentősen átalakult. A változás elsősorban a lakótelepet illetően markáns, jelentősen csökkent Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.

12


a lakók száma és változott a korösszetétel, valamint a társadalmi státusz tekintetében. Az óvodás és iskolás-korú gyerekek számának csökkenése a környező óvodák és iskolák elnéptelenedésén, épületeik bezárásán, vagy más célra való felhasználásán mérhető. A felnőtt népesség tekintetében határozottan körvonalazódik az elöregedés és a marginalizálódás. Az egyik, korábban óvodaként funkcionáló épületben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, valamint a III. kerület Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat egysége működik, ahol a különböző akciók alkalmával (pl. kedvezményes krumpli osztás) jelentős tömeg sorakozik fel. A nyugdíjasokon belül figyelemre méltó a rokkant nyugdíjasok számának emelkedése, e mellett az aktív korosztályon belül a munkanélküliek, az alkalmi munkát vállalók és a kényszer-vállalkozóknak a megszaporodása. A közeli lakásszövetkezetek tagjainak jelentős része (esetenként 30 %-a) nem fizeti a közös költségeket. A vásárlóerő csökkenését (vagy a vásárlási szokások átalakulását) mutatják a bezárt üzlethelyiségek számának növekedése, miközben az ital-fogyasztást lehetővé tevő üzletek és vendéglátó-helyek száma szaporodott. Eltérő képet mutat a két kertvárosi jellegű település rész, ahol az új építkezések és a felújítások olyan jövedelem pozícióval rendelkező lakókra enged következtetni, akik stabil helyzetben vannak. 2.3.

Gazdasági környezet

Óbuda-Békásmegyer, valamint a budapesti agglomerációhoz tartozó települések gazdaságában a kilencvenes évek átalakulása során, a kereskedelmi vállalkozási szféra megerősödött, a korábban itt működő ipari nagyvállalatok kivétel nélkül felszámolásra kerültek (házgyár, gázgyár, hajógyár, mezőgazdasági gépgyár, textilgyár, stb.). A nagykereskedelmi vállalatok, bevásárló központok és a korábbi munkavállalók kényszervállalkozásai jelentenek megélhetési lehetőségeket a lakosságnak. 2.4.

Munkaerő-piaci környezet

A munkaerő-piaci viszonyok megfelelnek a szociológiai és gazdasági környezet jellemzőinek. Az iskola képzési profilja, és a végzős növendékeink munkavállalási szándékai szempontjából az átlagosnál jobbak a körülmények. 3.

Az iskola tanulói közössége A tanulók megoszlása

Nemek szerint Leány Fiú

2003/2004 507 tanuló 395 77,9% 112 22,1%

2007/2008 489 tanuló 360 73,6% 129 26,4%

Szülői háttér: A szülők végzettsége széles skálán mozog, körülbelül 10% 8 általános végzettséggel rendelkezik, de hasonló a felsőfokú végzettségűek száma is. Tanulóink jelentős része csonka családban él, 10% esetében az egyik szülő elhalálozott, valamint 30%-ban a szülők elváltak. 3.1.

Neveltségi szint

A beiskolázott tanulóink neveltségi szintje romló tendenciát mutat. Viselkedéskultúrájuk fogyatékos, egymás közötti és a felnőttekkel való interakcióik során gyakori a durvaság, az udvariatlanság és az önmagukkal szembeni igénytelenség. Többnyire nincsenek is tudatában annak, hogy megnyilvánulásaik bántóak, zavaróak és az ő személyes érdekeik oldaláról is ártalmasak. Mind az általános iskolai nevelési célkitűzések, mind a – csupán Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.

13


feltételezett – szülői nevelési szándékok beteljesületlenek a többségüknél. Rendkívüli türelem és kitartás szükséges a velük való foglalkozás során, ugyanis külső megerősítés hiányában, az iskolánkban elért részleges eredmények szintjéről is gyakran visszacsúsznak korábbi állapotukba. 3.2.

Pályaválasztási motiváció

Tanulóink iskolaválasztásában döntő tényező a szakmai irányultság, amit vagy a pálya iránti érdeklődés, vagy a megszerezhető képesítés viszonylag kurrens jellege befolyásol. Korábban erőteljesebben érvényesült a mielőbbi munkába állás igénye, ami mérséklődött, és gyakran olyanok is újabb iskolákat keresnek, akik egyébként korábban nem szándékoztak tovább tanulni. 3.3.

Tanulási attitűd

Az iskola tanulóinak jelentős része, miközben bevallottan szeret iskolába járni, ahol kortárs csoportokkal, ismerősökkel, barátokkal találkozhat, zömében nem tud és ebből következően nem is szeret tanulni. A tanítási órákon kívüli programok vonzereje jelentős és szívesen vesznek részt, akár fáradságot, munkát igénylő felkészülésben, szervezésben, akcióban is. Vonzza a tanulók egy részét a tanárok részéről rájuk irányuló figyelem és törődés, különösen azokat, akik ebben egyébként hiányt szenvednek. Csak tanulni ne kelljen! Nyilvánvaló, hogy olyan módszerek, formák és programok kialakítása és alkalmazása a feladatunk az ő esetükben, amelyek oldják az elhárító, kitérő, vagy egyenesen elutasító beállítódásukat. 3.4.

Továbbtanulási szándék

A szakközépiskolai képzésre jelentkezők egy részénél a szándékok tekintetében megfogalmazódik a továbbtanulás célja is, ami a tapasztalatok szerint (itt részletesen nem vizsgált okokból), mind nagyobb számban valósággá is válik, bár gyakran nem az eredeti szakmai területeken. A szakiskolai képzésben résztvevők egy része is továbbtanulási szándékot fogalmaz meg, ennek jó útja volt az elmúlt években a szakmunkások szakközépiskolája intenzív nappali képzése. A szülők sokkal markánsabban törekszenek gyermekük továbbtanulását biztosítani, mint amennyire saját gyermekeik azt visszaigazolják, akár a szándék, akár a tanulmányi teljesítmények tekintetében. 3.5.

Diákönkormányzat

Saját Szervezeti és Működési Szabályzata alapján végzi munkáját, amelyet 1997. november 3-án fogadott el az Iskolai Diákbizottság. Osztály Diák bizottság 3 tagú testület az osztályban tanuló növendékek érdekképviseleti és öntevékenységi tennivalóinak koordinálására.


14


Diák parlament Évenként megszervezésre kerülő fórum az iskolai szintű ügyek megvitatására, amelynek napirendjére a diáktanács, a nevelőtestület és az iskolavezetőség tehetnek javaslatot. 4.

Az iskola meglevő kapcsolatrendszere

4.1.

Kapcsolat a fenntartóval

Az iskola fenntartója Budapest Főváros Közgyűlése. A Fővárosi Közgyűlés átruházott hatásköreit az Oktatási Bizottság gyakorolja. Többségében a Fővárosi Önkormányzat Főpolgármesteri Hivatala, Oktatási Ügyosztályával van szervezetszerű és rendszeres kapcsolata az iskolánknak. A törvényi előírásoknak megfelelően tartunk kapcsolatot a különböző minisztériumokkal, főhatóságokkal, adatszolgáltatási, engedélyezési és pályázati ügyekben.

4.2.

Kapcsolat a szülőkkel

Tiszteletben tartjuk a szülő azon jogát, hogy megismerje iskolánk nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét, és biztosítjuk igény esetén, hogy tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. Osztály Szülői Munkaközösségek Minden osztályban 3 tagú bizottság végzi a feladatát a vonatkozó szabályzatoknak és a szülők kívánságainak megfelelően. Iskolai Szülői Munkaközösség Ma már állandó testületként működik, korábban (amíg formálisan volt Iskolaszék), a szülők kívánságának megfelelően fontos kérdésekben szükség szerint (ad hoc) bizottságot létrehozva látta el feladatát. Az SZMK-nak van SZMSZ-e és éves munkaterve. 4.3.

Kapcsolat más intézményekkel FPPTI NSZFI OH Budapesti Kereskedelmi és Ipar Kamara Fővárosi Pályaválasztási Tanácsadó Intézet Fővárosi Középfokú Iskolák Igazgatói Szövetsége / Kereskedelmi, közgazdasági munkaközösség Alapítványi Kuratórium A Fővárosi Bíróság 1996. június 6-án keltezett végzésében 6199 sorszám alatt vette nyilvántartásba a Varga István Oktatási Alapítványt, amely azóta, az Alapító Okirata szerint folytatja tevékenységét, a Kuratóriuma elnökének és négy tagjának irányításával. Időközben több alkalommal módosult az alapítvány alapító okirata, döntően a kuratórium személyi összetételének változása miatt, érdemben pedig azért, hogy Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.

15


megfeleljen azoknak a törvényi előírásoknak, amelyek feltételei voltak az SZJA 1 %ának felajánlásához, a támogatók részéről. A változtatásokat a bíróság bejegyezte, így a 2006. adóévet tekintve, a felajánlott rész elérte a 380.000 Ft-ot.

Nemzetközi kapcsolataink: A nemzetközi kapcsolatok működtetése érdekében, és hazánk európai elhelyezkedése miatt kiemelten fontosnak tartjuk az angol és a német nyelv mellett az olasz nyelv oktatását.

1. 1998 óta folyamatosan kétoldalú cserekapcsolatot tartunk az Istituto Tecnico Commerciale Gissi és az Istituto Tecnico Agrario „Cosimo Ridolfi” Scerni olaszországi partner szakközépiskolákkal. Rendszeres évenkénti diák – pedagógus látogatásokat szervezünk. A kapcsolatok tartalma a nyelvtanulás és idegen nyelvi kommunikáció, a szakmai képzésben a tapasztalatcsere, nevelési céljaiban pedig az európai közösségi kapcsolatok építése. 2. A Leonardo program keretén belül 2006-ban az olaszországi Oderzoban, majd 2008ban az angliai Plymouthban hat – hat tanulónk vehetett részt három hetes szakmai gyakorlatban. A projekt célja a szakma elsajátítását nyújtó területek bővítése volt, és a fiatalok felkészítése az európai munkaerőpiac elvárásainak megfelelően. 3. 2009-ben elkezdődött a BHAK-BHAS Hollabrunn iskolával a kapcsolat kiépítése. A program a Comenius nemzetközi iskolai együttműködések keretében tervezett pályázat előkészítését tette lehetővé. 4. 2009 őszén indult a European Solidarity in Action pályázatunk előkészítése. Az előzetes látogatást érdemi munka követte, mely előmozdította a Comenius nemzetközi iskolai együttműködés kialakítását. A pályázat elbírálás alatt áll, a 12 nemzetközi partner között a mi iskolánk tölti be a koordinátor szerepet. 5. 2010-ben nyújtottuk be újabb mobilitási pályázatunkat a Leonardo program keretében. A cél, hogy 2011-ben hat tanulónk szakmai gyakorlatát angol nyelvterületen, az Egyesült Királyságban teljesítse, és megismerje a célország logisztikai szemléletmódját és gyakorlatát. A pályázat elbírálás alatt van.


16


A.

NEVELÉSI PROGRAM

1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai. A nevelés társadalmi tevékenység, komplex hatásrendszer, amelynek a lényege az érték közvetítés, és az értékteremtés. (Értéken a tevékenység eredményét értjük). A nevelés funkciójaként a közösségfejlesztést értelmezzük, mert az hozzájárul az emberi közösségek (kis és nagy) fejlődéséhez valamint az individuális fejlesztést, mivel az elősegíti az egyén fejlődését. A nevelési érték az egyén konstruktív életvezetése, ami olyan életvitel, amely szociálisan értékes, mert hozzájárul a közösség fejlődéséhez, és az egyén szempontjából eredményes, mert hozzájárul más értékek termelésében való részvételhez. A konstruktív életvezetés megalapozása jelenti egyrészt a közösségfejlesztő, önfejlesztő magatartás- és tevékenységrepertoár ösztönzését, ezzel párhuzamosan a destruktív megnyilvánulások leépítését, másrészt a személyiség ösztönző, szabályozó sajátosságcsoportjának kiépítését. E két rész ötvözetével a konstruktív magatartás- és tevékenységrepertoár megszilárdul, és egyben benne manifesztálódik a konstruktív életvezetés. Intézményünkben biztosítjuk az ismeretek, valamint a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését, hiszen az állami és a helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programja, működése, tevékenysége és irányítása vallási és világnézeti tanítások igazságáról nem foglalhat állást, vallási és világnézeti kérdésekben semlegesnek kell maradnia. Szülői igény esetén az iskola a hit- és vallásoktatást lehetővé teszi. Az intézményes nevelés feladata, hogy ezt kiépítse. Az iskolai nevelési terv részei számos ponton egymással érintkezve, egymástól nehezen elválaszthatóan jelennek meg, hiszen a szervezetileg, a tervszerű munka vitele érdekében a felelősségi és tevékenységi körök szerint elkülönített feladatkörök egyszerre jelenítik meg azokat a hatásokat, amelyek az egyes nevelési feladatokat egyaránt szolgálják. A nevelési terv részei a következők: 1.1.

Pedagógiai alapelvek. a./ b./ c./ d./ e./ f./ g./ h./

1.2.

Humanista értékrendszer Differenciált, individualizált képességfejlesztés Az ismeretek megszerzésének eszköz jellege Fejlettségi szinthez (életkorhoz) igazított tartalmak A tanítási-tanulási folyamat motiválása Aktivizáció Gyakorlat-orientáltság A tanítási-tanulási folyamat permanens fejlesztő ellenőrzése, értékelése

A nevelő-oktató munka céljai. (olyan konkrét célok, amelyekhez munkafeladatok kapcsolhatók)

A Főváros Észak-budai régiójában olyan kereskedelmi, közgazdasági középfokú képzési centrum működtetése, amely a beiskolázott növendékek általános és szakmai képzésével, tanulmányaik befejezésekor a munkaerőpiacon értékesíthető felkészültséget, munkaerő-piaci változások igényeinek megfelelő flexibilitást, váltásokra való képességet biztosít számukra. Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.

17


Olyan konstruktív szokásrendszer megalapozása, helyes életvezetési modellek kiépítése, az életvitel következetességét, szerkezeti szilárdságát biztosító meggyőződésrendszer kifejlesztése, amely tanulóink felnőtt társadalomba való beilleszkedését, kiegyensúlyozott és eredményes életvezetését elősegíti. Iskolai karrierjük időszakában azoknak a feltételeknek a biztosítása, amely a teljesítményre irányultság mellett, a harmonikus, érzelmileg gazdag, élményt adó iskolai környezetet biztosítja számukra. Mindazoknak a változásoknak a függvényében, amelyek a munkaerő-piaci viszonyokban ma láthatóak és az elkövetkező évtizedekre előre vetíthetőek, arra kell a figyelmünket irányítani, hogy az iskolában megszerezhető ismeretek, készségek nem teszik lehetővé, hogy a későbbiekben növendékeinknek ne kelljen további új ismereteket, képesítéseket szerezniük. Az élethosszig tartó tanulás, az iskola befejezése utáni önálló ismeretszerzés képessége és az arra való hajlandóság kialakítása nevelési-oktatási tevékenységünk központi eleme. A kommunikációs képességek, ezek között az idegen nyelvek ténylegesen teljesítmény képes tudás szintjén való használata, ugyan csak fontos része tanulóink sikerességének, csak úgy, mint a számítástechnikai ismeretek és a mind szélesebb körben napi szinten használt eszközök és technikák alkalmazása. Az előbbiekben definiált célok nyilvánvalóan új követelményeket jelentenek az iskola pedagógiai, módszertani eljárásaival szemben is, a hagyományos iskola, döntően ismeretátadó munkáját egyre inkább a tanulók önálló ismeret szerző képességeinek kialakítását segítő tevékenységgé kell változtatnunk. 1.3.

A nevelő-oktató munka feladatai.

Az előbbiekben leírt céloknak megfelelően (ismételten figyelemmel arra, hogy a nevelés komplex hatásrendszer, ami a résztvevők és az egyes területek együttműködésében valósul meg) a tennivalók a következők szerint tagolódnak: a.

Az osztályfőnöki nevelő-munka

Elsődleges feladat a gyerekek megismerése és megértése. A megismerésben eljutni arra a szintre, hogy azokat a jelzéseket helyesen értelmezzük, amelyek a gyerekek részéről felénk irányulnak. Normális körülmények között a gyerek fejlődésének útját progressziók és regressziók tarkítják, és a meg nem értettség állapota, korlátozza azt a nevelési lehetőségünket, hogy a bizonytalan, segítségre szoruló gyerek megerősítést kapjon abban, amiben fejleszteni akarjuk. A tanár-diák viszonyban elengedhetetlen annak a bizalmi viszonynak a kialakítása, ami nélkül a ráhatás eredményessége alacsony hatékonyságú. A pozitív érzelmi kötődés azért is nélkülözhetetlen, mert a diák (az esetek többségében) nem a tantárgyat, hanem a tanárt szereti, vagy sem. Különösen fontos ez az érzelmi kötődés abból az ellentmondásból következően, ami biológiai acceleráció és az infantilizálódás tendenciájából következik. A biológiai érés (különösen a lányoknál) a korábbiakhoz képest hamarabb bekövetkezik, miközben a tanulási idő meghosszabbodásával, a munka világával való találkozás eltolódásával a személyiségfejlődés és érés, későbbre tolódik. Fel kell fedezni, és alkalmazni kell azokat a szinkronizáló mechanizmusokat, amelyek a közösségeken belül lehetővé teszik az együttlét jó eredményeket hozó feltételeit, az agresszió visszaszorítását és a kooperációra való hajlandóságot


18


b.

A szaktanári nevelő-oktató munka

Döntő jelentőségű a tanulási motiváció megerősítése, azoknak a módszereknek a felkutatása, amelyek a gyerekeket partnerként bevonva a közös munkába, aktív résztvevőként adnak lehetőségeket az önfejlesztő konstruktivitásra. Ennek hiányában, csak az újabb kudarcok regisztrálása lesz osztályrészünk. A kompetencia szemléletű nevelő-oktató munkában előtérbe kerül a valós, életszerű helyzetekhez köthető, a mindennapi életben jól alkalmazható, minőségi iskolai tudás. Ezek csoportjai és főbb jellemzői: 1. Intelligens tudás, amelynek keretén belül a megtanultak belső összefüggéseire, a tantárgyi tudáselemek összekapcsolására helyeződik a fő hangsúly. A tudástranszfer kialakításáról, fejlesztéséről van szó, azaz a megtanultak új szituációban történő alkalmazásáról, más területekre történő átviteléről. Két eleme érdemel különös figyelmet: a kreativitás fejlesztése, illetve a tanulási technikák sokoldalú alkalmazásának erősítése. 2. Eszközjellegű tudás, amelyben a tanulók kompetenciái (rutinok, készségek, képességek, jártasságok) eltérő tudástartalmak mentén fejlődnek. Ez a tantervi tananyagtartalom újragondolását is jelenti. Nevezetesen érdemes elkülöníteni két szintet. Az első szinten az a tantervi tartalom található, amely részletes felsorolás formájában megadja adott terület, tantárgy legfontosabb adatait, témáit, témaköreit, fogalmait, képleteit, helyneveit, személyeit, műveit, nyelvtani szabályait stb. A második szinten találhatók azok a tartalmak, amelyek több téma együttesét, csomópontjait jelentik, összefüggésekre, kulcsfogalmakra helyezik a hangsúlyt és a kultúraközvetítés szempontjából relevánsak. 3. Alkalmazható tudás, amelynek segítségével a tanulók nagy többsége eljut a megértés és alkalmazás szintjére, lehetővé válik a magasabb gondolkodási műveletek kellő alapok mentén történő fejlesztése. Képessé válnak a diákok a változásokat kezelni, az életükhöz szükséges döntéseket meghozni. A legfontosabb követelmény, hogy a kulcskompetenciák sokoldalúan felhasználhatóak, multifunkcionálisak legyenek, tehát több különböző feladat elvégzését is elősegítsék. Kialakításuk az iskola feladata. Hatásuk leginkább három, egymással sok szállal összefonódó területen mutatható ki: az egyéni személyiségfejlődés terén, ahol a mindennapi és a családi élet, valamint a szabadidő szervezését, ezáltal személyre szabott, az adott egyén elégedettségére szolgáló életforma kialakítását segítik elő; a munka világában, ahol a munkaképesség megtartását és fokozását, a lehető legmagasabb jövedelem elérését és a személyes elégedettséget teszik lehetővé; a társadalmi életben, ahol az egyén közösségben való aktív részvételt befolyásolják pozitív irányban: a szociális struktúrák működése és a legfontosabb társadalmi normák megismerése által a szociális környezetbe való beilleszkedést segítik elő. A TÁMOP-3.2.5-09/A/1 „A pedagógus kultúra korszerűsítése, pedagógusok új szerepben” című pályázat keretében 2010 szeptemberétől három pedagógusnak nyílik lehetősége az iskolai életben kiválóan hasznosítható végzettség megszerzésére. A pályázat elbírálás alatt. c.

A tanórán kívüli foglakozások nevelő-oktató munkája

Mind a hátrányok felszámolásában, mind a tehetség és képességek kibontakoztatásának mind pedig a jó csapatszellem, az iskolával való azonosulás, a közösséghez való tartozás pozitív élménye tekintetében fontos szerepet játszanak azok az Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.

19


alkalmak, amikor tanulmányi, kulturális, vagy sport rendezvényeken lehetőséget kapnak tanulóink az egészséges versenyre, a maguk megmutatására és megmérettetésére, értékeik felszínre hozatalában. d.

A diákközösség öntevékeny, önszervező munkájának segítése

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés kompetenciájának alapja az a képesség, hogy a diákok különféle területeken hatékonyan tudjanak kommunikálni, figyelembe venni és megérteni a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereikben bizalmat keltsenek és empatikusak legyenek. Ide tartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. A szociális kompetencia a személy attitűdjeit, készségeit és képességeit jelzi, amelyek hozzájárulnak harmonikus életviteléhez, és meghatározzák közösségi beilleszkedését. A kompetencia elemei között megtalálható a személy önismerete, saját magával szembeni elvárásai, az ezeket meghatározó önbizalom, a pozitív szemléletmód, a másokkal szembeni viselkedés, például a tolerancia, a fejlett kommunikáció. Mindezek kiérlelése érdekében az egyénnek reális képet kell kialakítania önmagáról és környezetéről, a társadalom fejlesztésében tudatosan kell részt vennie, felelősségteljes, környezettudatos magatartást kell gyakorolnia. Elérhető célokat kell meghatároznia, ezek megvalósítása előtt cselekvési terveket kell készítenie és megvalósítania, kitartóan kell dolgoznia céljai elérése érdekében, kellő időben kell döntéseket hoznia. Mindezek a kompetenciák ma az iskolarendszerben közvetett hatások által formálódnak. A későbbi életútjuk során fontos felnőtt szerepeknek az elsajátítása szempontjából annak a próbapályának a lehetősége, ahol a tanári vezetés rejtetten és áttételesen valósul meg pótolhatatlan. A mi tanulóink (hacsak felelőtlen tényezők a napjainkban megnyílt történelmi lehetőséget el nem játsszák) egy olyan európai közösségben fognak élni, amelynek tagjai a demokratikus keretek között érvényes technikák birtokában vannak, nem csak kognitív szinten, hanem a mindennapok megélt gyakorlatában is. Ezen a pályán a versenyképesség megszerzése annál is nehezebb, mert a mai magyar felnőtt társadalom ebben jó példát mutatni nem tud, ezért ezt a felnőtt és gyerektársadalomnak együtt kell kiküzdenie és megtanulnia. 1.4.

A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai.

Egy olyan társadalomban való életre kell felkészíteni a tanulókat, amely ma még nem létezik. A folyamatosan gyorsuló technikai, társadalmi és gazdasági fejlődés következtében az eddigi szociokulturális orientációk elvesztik, illetve megváltoztatják jelentőségüket. Sokoldalú döntési és választási lehetőségek alakulnak ki az életvezetés terén. A körülöttük lévő világ ezzel egyre komplexebbé válik. Az egyénre hárul a feladat, hogy a felkínálkozó lehetőségek között önállóan és felelősségteljesen döntsön. Ezért, olyan tudásra, műveltségre, szakmai ismeretekre van szüksége, amelyek birtokában aktívan – a maga és a társadalom javára – részt vehet e változó világ építésében, a munkában csakúgy, mint a társadalmi életben. Az élethosszig tartó tanulás megvalósításához két alapvető dolog szükséges: tanulási motiváció és érdeklődés, amelyhez a műveltség és tanulás értékként való felfogása társul, valamint különféle kompetenciák, amelyek segítségével a tanulási motiváció megvalósítható. Az iskola egyik legfontosabb feladata tehát az élethosszig tartó tanulást lehetővé tévő kulcskompetenciák kialakítása. Idetartoznak a különféle technikák és készségek, amelyek lehetővé teszik az információkeresést és -felvételt, valamint annak értékelését, továbbá a másokkal való együttműködést. A 202/2007 (VII. 31.) Kormányrendelet az iskolai nevelés – oktatás alapvető céljaiként a következő kulcskompetenciák fejlesztését irányozza elő:


20


Az anyanyelvi kommunikáció minden további tanulási folyamat alapja. Tények, gondolatok és érzések érthető és nyelvileg helyes formában történő szóbeli és írásbeli kifejezését jelenti a társadalmi összefüggések teljes skáláján, a munkában és a magánéletben egyaránt. Idetartozik a hallás utáni értés, a beszéd, az olvasás és az írás képessége. Az idegen nyelvi kommunikációval szembeni elvárások többé-kevésbé megegyeznek az anyanyelvi nyelvhasználatéval. Szükség van a kultúrák közötti megértés és közvetítés képességére is. Cél, hogy az európai polgárok legalább két idegen nyelvet ismerjenek és használjanak. A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. Felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. A természettudományos kompetenciák funkciója, hogy az egyén a mindennapi életben felmerült problémákat adott esetben természettudományos módszerek felhasználásával oldja meg. A hangsúly inkább a folyamaton, nem a konkrét tudáson van. A természettudományi alapkészségek körébe tartoznak az érzékelhető világot megmagyarázó tartalmak, illetve azok módszertana. A digitális kompetencia az információszerzés, -tárolás, -létrehozás, -válogatás és -csere képességét jelenti multimédiás technológiák alkalmazása révén. A nagyon gyors technológiai fejlődés következtében ezeket a kompetenciákat folyamatosan szükséges bővíteni. A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. Szociális és állampolgári kompetencia: A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia magában foglalja egyrészt a hajlandóságot, hogy önmagunkat megváltoztassuk, másrészt azokat a képességeket, amelyek lehetővé teszik a külső tényezők által előidézett újítások támogatását és adaptálását. Idetartozik például a felelősségtudat, a felelősségvállalás, a kezdeményezőkészség, a stratégiai gondolkodás, tervezés, szervezés, evaluáció, a kockázatokkal való bánni tudás, a sikerorientáltság, a saját erősségek és gyengeségek felés elismerése. Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség, magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet.


21


Pedagógus joga, hogy a nevelési, illetve pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza.

Befogadásközpontú és kompetenciafejlesztő tanítás elemei: Befogadásközpontú:- a diák befogadói magatartásáról van szó (a tanulók jelentésteremtő képességeinek a fejlesztése; aktívan részt vegyen a saját képzési-nevelődési folyamatában) - a tanulói tevékenységre kell tervezni az órát - a tanulás, az értelmezés személyes konstrukció, belső értelmezési folyamat: magamban felépítek egy (belső) világot, vagyis feldolgozom, rendszerbe építem az információkat (Szemben pl. a tanári előadással, melyben a tanuló készen kapja a tudást, de nem elég az info passzív befogadása.) -a tanár ismeretátadóból tanulásszervezővé válik, cél: segíteni a diák megértési folyamatait, értő tanulását (hiszen a tanulás személyes => ismeretközvetítéssel nem adható át; a tanuló arra emlékszik leginkább, amit saját kontextusába helyezve értett meg, ami összefügg mindennapi tapasztalatával, amit össze tud kapcsolni saját tudásával, amit saját szavaival mondott el) Ne adattárolókat neveljünk, a gyakorlati tudáson legyen a hangsúly; a tények önmagukban való tudása értéktelen, a megtanult információknak a mindennapi életben is hasznosíthatóvá, a gyakorlatban felhasználhatóvá kell válniuk. Az ember akkor boldogul a világban: - képes az őt érő információáradatból a számára fontos információkat kiválasztani, értelmezni, értékelni, felhasználni (=> magasabb szintű, minőségi gondolkodást kell fejleszteni); - másrészt akkor, ha rendelkezik tanulási-gondolkodási képességekkel, (kritikus, elemző, értelmező, érvelő magatartás) kommunikációs és szociális készségekkel, képességekkel (a másik gondolatait is tiszteletben tartani tudó, megértő, türelmes, beleérző magatartás). Kompetenciafejlesztő: kognitív, szociális, személyes kompetenciák fejlesztése (az érettségi vizsgakövetelmények kompetenciaelvárásai: pl. problémamegoldás, önálló tanulás, saját gondolkodásra rálátás; együttműködés, konfliktuskezelés képesség, kommunikációs képesség; önkifejező, önértékelő képességek) E pedagógiai elmélet módszerei, technikái (a gondolkodási-megértési nehézségekkel küszködő tanulók segítésére fejlesztették ki oktatási szakemberek) a tanulás általános keretében: ráhangolódás- jelentésteremtés-reflektálás: RÁHANGOLÓDÁS: a meglévő értelmezői keretek feltárása, a gyermek személyes belső tartalmait mozgósítja; Listakészítés: A tanulók egy témára, kérdésre, problémára vonatkozóan kulcsszavak felírásával, egyénileg, párban, csoportban vagy közösen rögzítik előzetes ismereteiket. (Mi mindent tudtok már a novella műfajáról?) Pókhálóábra: a központi szóhoz kifejezéseket társítunk, de nem keresünk logikai kapcsolatot a gondolatok között (a fürtábra egyszerűbb változata) Fürtábra: egy központi szóhoz szavakat, kifejezéseket gyűjteni, amelyek az adott témáról eszünkbe jutnak + kapcsolatokat teremteni a megfelelőnek látszó gondolatok között (ismeretek összefoglalására a reflektálás szakaszban) (Milyen képzettársításokat hív elő a cím?) Jóslás: Néhány fontos információ birtokában előfeltevéseket megfogalmazni az olvasandó szöveggel kapcsolatban Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.

22


(Milyen előfeltevéseket tudtok megfogalmazni a cím alapján a vers témájáról?) Rövid esszé: (nem azonos az esszéműfajjal) A diákok öt-tíz percig írnak arról, amit tudnak, éreznek, vagy meg akarnak tudni egy adott témáról. (összegzésre, értékelésre a reflektálás szakaszában) (Írj rövid esszét mi dolgunk a világon címmel?) Irányított képalkotás: Milyen természeti képet őrzöl emlékezetedben, ami valamikor nagy hatást gyakorolt rád? (a jelentésteremtés fázisában is: az olvasottak intenzív átélése, képek, benyomások szóbeli vagy írásbeli rögzítése: Júlia szobája, Tartuffe alakja) JELENTÉSTEREMTÉS: segíteni a tanulókat személyes jelentéseik megteremtésében Szövegfeldolgozó eljárások: Kettéosztott napló: A bal oszlopba a mű olyan részleteit (egy- egy kulcsszó, gondolat, kép, nyelvi forma), amelyek megragadták figyelmüket, érzelmeket, gondolatokat idéztek fel bennük, a jobb oszlopba kerülnek a részletekhez fűzött megjegyzések. Szemponttáblázat: lényegkiemelésre (vázlatként) Több szöveg, téma azonos szempontok szerinti összehasonlítása Összekevert sorrend: több mozzanatot felírni egy ok-okozati láncot alkotó eseménysorból, a tanulók eldöntik a helyes sorrendet (pl. thébai mondakör)) Szakaszos olvasás: a szövegszakaszokat megelőző és követő tanári kérdések Mozaik: A megtanulandó anyagot a csoporttagok számának megfelelően felosztani. Minden tag egy szövegegység gazdája lesz: elolvassa, megérti, értelmezi; majd megtanítják egymásnak, amit megértettek.(De előtte az azonos feladaton dolgozó tanulók tisztázhatják a felmerülő problémákat, kérdéseket.) Reciprok tanítás: A tanulók csoportban dolgoznak, a tanár a szöveget annyi részre osztja, ahány tanuló van a csoportban. Minden bekezdést együtt dolgoznak fel a csoporttagok: az első tanuló félhangosan felolvassa a bekezdést, a második saját szavaival összefoglalja, és címet ad neki, a harmadik kérdéseket tesz fel, hogy ellenőrizze a megértést (nem ténykérdéseket), a negyedik kiemeli a kulcsszavakat és vázlatot diktál. Jelölés: olvasás közben a szöveget ellátni szimbolikus jelekkel: /: tudom; -: az olvasottak ellentmondanak előzetes ismereteimnek; +: új információ; ?: nem értem a szövegrészt; *: az olvasottakról kiegészítő információ jutott eszembe A tanuló így figyelemmel kísérheti saját megértési folyamatát. REFLEKTÁLÁS: az újonnan tanult ismeretek megszilárdítása; e fázis célja: a tanulók saját nyelvükön fogalmazzák meg az új gondolatokat Vitatechnikák: pl.: konstruktív vita: saját álláspontot alátámasztó érvek gyűjtése egy adott témához (+ megfogalmazni azt is, miért támasztják alá a felsorolt érvek az álláspontot) Irásbeli, szóbeli szövegalkotás: Pl.:- írás magunk számára: a tanulók leírják saját véleményüket az olvasottakról, hallottakról - villamosszék: egy szereplő nézőpontjába helyezkedve kell a tanulónak válaszolni az osztálytársai által feltett kérdésekre, a tanulók kérdezhetnek a szereplő indítékairól, a mű többi alakjához fűződő viszonyáról,… Drámajátékok (akár a ráhangolódás fázisában is) Pl.- pletykajáték: cselekedetek megítélésére - állóképek: gondolat, érzés, fogalom, szereplő szimbolikus megjelenítése; kódváltás: nyelvi kód -> testbeszéd A tanulás fontos színtere és eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulás lehetőségei, amelyhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.

23


A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen, hiszen informatikai szolgáltatásai az iskolai tevékenység teljességére irányulnak. Használatának technikáját, módszereit – az önálló ismeretszerzés érdekében – a tanulóknak el kell sajátítaniuk. Váljanak rendszeres könyvtárhasználóvá, igazodjanak el a lakóhelyi, az iskolai, valamint a regionális és országos könyvtárakban. Ismerjék a könyvtári rendszert, a könyvtárban való keresés módját, a keresést támogató eszközöket, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. Sajátítsák el az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiáját, és alakuljon ki bennük a rendszerezett tudás átadásának képessége A nevelő-oktató munkával – különösen a helyi tanterv alkalmazásával kapcsolatos – helyi, nevelőtestületi döntést kívánó eljárások rendje. (Pl. tantárgyválasztás, nyelvválasztás nívó-csoport kialakítása, mentesítés, stb.) a.

A tantárgyválasztás A helyi tanterv alapját képező óratervek szerint (lásd a melléklet táblázatait).

b.

Idegen nyelvválasztás A kínálat szerint, beiratkozáskor szintfelmérő dolgozat figyelembe vételével, a tanuló kérése alapján, angol, német és olasz nyelv, a kapacitások függvényében.

c.

Nívó-csoport kialakítása A 10. évfolyam végén, a tanulói/szülői igény alapján, az érettségi szint szerint, az óratervi táblázatokban megjelölt tantárgyakból.

d.

Mentesítés Jogszabályban meghatározott lehetőség szerint.

e.

Taneszközök A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatjuk azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatjuk őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez.

2.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

2.1.

A személyiségfejlesztő tevékenység célja:

A személyiség fejlődését azzal segíthetjük elő, ha önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezetet szervezünk a tanulók számára. Énképük és önismeretük gazdagodásához ezért olyan tanulási környezetet célszerű biztosítanunk, amely fokozza az őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti érzékenységet, illetve kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. A Nemzeti alaptantervben megnevezett nevelési értékek abban az esetben épülnek be a fejlődő személyiségbe, ha a Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.

24


tanulási tartalmak elsajátítása során a tanulók maguk is aktív részeseivé válnak ezen értékek megnevezésének és azonosításának. Ahhoz, hogy tanulóink képesek legyenek énképükbe integrálni az újabb és újabb ismereteket, folyamatosan gondoskodnunk kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját nevelésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Ennek érdekében a Nemzeti alaptanterv műveltségi területein a nevelés és oktatás pedagógiai szervezését a tanuló ember szempontjából közelítsük meg, és törekedjünk a tanulók ön- és világszemléletének folyamatos formálására. Az életpálya-építési kompetenciák nemcsak a pályaorientációt jelentik, hanem az egyén képességét arra, hogy reális önismerete alapján tisztában legyen szellemi és fizikai erősségeivel és gyengeségeivel, különböző távú célokat tudjon maga elé tűzni és a célhoz vezető utat képes legyen operatív szakaszokra bontani, közvetlen tetteit képes legyen céljainak alárendelni, illetve a céljainak és érdeklődésének megfelelő egyéni tanulási utakat kijelölni, az egész életen át tartó tanulás egyéni folyamatában tudja saját tetteit és teljesítményét reflektív módon értékelni, képes legyen a megkezdett utak szükség szerinti korrekciójára, tudjon jó döntéseket hozni. Általánosan a személyiségfejlesztés célja a minden emberben benne rejlő fejlődési lehetőség minél teljesebb megvalósulásának, a tanulói személyiség teljes kibontakozásának segítése. A tanuló személyisége „erejének”, épségének növelése (kompetencia-növelő stratégia). Konstruktív életvezetés képességének kialakítása, fejlesztése. Az eredményes életvezetéshez szükséges készségek, képességek kialakítása, fejlesztése. A környezetből származó megterhelések, ártalmak csökkentésére irányuló prevenciós feladatok, programok megvalósítására való törekvés. A személyiségfejlesztés céljainak fontos része az értékek interiorizálása. Ilyen értékek: Az élet tisztelete Az egészség A helyes önismeret Az egészséges önbizalom Az önművelés A mások tisztelete A szolidaritás A szeretet A folyamatos tanulás A problémaérzékenység A kreativitás A szellemi igényesség A hazaszeretet Az egyetemes emberi jogok tisztelete A hazai és az emberiség kultúrájának megbecsülése Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.

25


A személyiségfejlesztő nevelési feladatok:

2.2.

Az értelem kiművelése Tanulási motívumok fejlesztése Kognitív képességek fejlesztése Segítő életmódra nevelés Szociális kompetencia Szociális képességrendszer fejlesztése Egyéni szociális értékrend Egészséges és kultúrált életmódra nevelés Személyes kompetencia Személyes motívumok Személyes képességek Egyéni tudat fejlődésének segítése Egészségfejlesztési program

2.3.

Az egészségfejlesztés fő célja Képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek egészségükkel, mindehhez rendelkezzenek információkkal, lehetőségekkel. Az egészségfejlesztő tevékenység tartalma Az emberi szervezet működésével és a betegségek megelőzésével kapcsolatos ismeretek bővítése - Az életvezetéssel kapcsolatos ismeretek bővítése, az életvezetéssel kapcsolatos kompetenciák fejlesztése Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételével összefüggő kompetenciák fejlesztése -

Az iskola feladata Minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Helyzetkép Problémáink: - szociálisan nehéz helyzetű diákok ( anyagi gondok, csonka családok a válások, halálesetek, élettársi kapcsolatok miatt, lakótelepi életforma) - vidékről bejáró tanulók (sok időt töltenek az utazással, délutáni és esti iskolai programokban nem vesznek részt)


26


-

-

társadalmi problémák (rajtunk kívül álló, de minket érintő: a tévéből áradó műsorok, a dohányzás társadalmi elfogadása, az egészséges élethez szükséges eszközök magas költségei iskolai lehetőségek korlátozottak, főleg anyagi vonatkozásban család sokszor nem partnere az iskolának diákok passzivitása

Az iskolai egészségnevelés témái Testi egészség

I. -

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Lelki egészség

II. -

egészséges táplálkozás témái betegség, elsősegélynyújtás, gyógyszerfogyasztás, gyógynövények szenvedélybetegségekkel való foglalkozás szexuális felvilágosítás, nevelés családtervezés alapjai, AIDS prevenció testi higiénia környezeti ártalmak személyes biztonság testedzés, mozgás

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

önmagunk ismerete személyiség fejlesztés személyes krízis helyzetek felismerése, kezelési stratégiák idővel való gazdálkodás tanulás és tanulási technikák barátság, párkapcsolatok rizikóvállalás

Iskolai egészségnevelési programmal foglalkozó csoport tagjai: nevelési igazgatóhelyettes, gyermek és ifjúság védelmi felelős, mentálhigiénés szakember, védőnő, osztályfőnöki munkaközösség-vezető, biológia szakos tanár, testnevelési munkaközösség vezetője, a környezeti nevelési programcsoport vezetője. Az iskolai egészségnevelés főbb színterei 1. Osztályfőnöki órák Mind a testi, mind a lelki egészség témakörén belül minimum 5 – 5 osztályfőnöki óra évenként. A tanulók olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik őket a testi és lelki egészségük megőrzésében, a pozitív beállítódások, magatartások kifejlesztésében, valamint az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. Intézményünk minden részletében otthonos, kulturált, esztétikus közegként működik, ahol a tanulók jól érzik magukat, és ami egyben fejleszti ízlésüket, igényességüket. Az iskolai könyvtár írásos és videó anyaga témakörönként bontva minden osztályfőnök rendelkezésére áll. Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.

27


A védőnő egészségnevelési órákat tart minden osztályban minimum egyszer évente. A védőnő filmvetítéseket tart beszélgetésekkel egybekötve minimum egyszer évente. Iskolai drogstratégia alkalmazása 2002 óta. 2. Szakórák Biológia órákon fő téma: az emberi test felépítése, szervei, betegségei, gyógyításuk. A legtöbb évfolyamon heti három testnevelés óra. Gyógy-testnevelési órák, úszás lehetőség a rászorulók számára. Egészségügyi előadások (orvosok) Viselkedéskultúra tantárgy keretén belül érzelmi nevelés, családi életre nevelés 3. Egészségügyi felmérések, vizsgálatok Az iskolaorvos és a védőnő rendszeres egészségügyi vizsgálatokat végeznek (hallás, látás, gerincvizsgálat, testsúlyproblémák, betegségek tüneti felmérése, szakorvoshoz küldés) Testnevelés órákon a tanulók fizikai állapotának felmérése. 4. Egyéni foglalkozás Félállású gyermek és ifjúságvédelmi felelős alkalmazása, fogadóórák tanulók és szülők számára is. Mentálhigiénés szakember alkalmazása, továbbképzése. 5. Külső kapcsolatok A nevelőtestület és a szülők számára tájékoztató előadást, fórumot tartanak a Kék Pont szakemberei. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős rendszeres továbbképzése Kapcsolattartás a gyermekvédelmi szolgálattal, nevelési tanácsadóval, pszichológussal, szükség esetén segítség kérés. Pályázati lehetőségek megragadása (drog-prevenciós pályázat, taneszköz fejlesztések, szabadidős programok támogatására anyagi lehetőségek) Szülői értekezletek témái (szabadidő, drog, szenvedélyek) Szülők bevonása a szabadidős programokba (pl. színházlátogatás) 6. Kiállítások, rendezvények Háló mozi látogatás – droggal foglalkozó vetítés, beszélgetés a Mamutban Drogkiállítás megtekintése. 7. Egészséges életmód gyakorlata Délutáni tömegsport lehetőség mindennap. A napi munkarend tervezése: nincs nulladik óra, lehetőség van az udvarra kimenni a szünetekben, lehetőség az iskolai ebédelésre. Tavaszi nagytakarítási akció az iskolában (a Varga Nap versenyei között) Teremdíszítési verseny (a Varga Nap versenyei között, különböző évfordulók, ünnepek kapcsán) Iskolai versenyeken ajándékként gyümölcskosarat adunk (torta helyett) Egészséges ételek bemutatója. Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.

28


Szakkörök (kerámia, kézimunka, illemtan) A pedagógusok életvitele, mint minta ( tanár-diák meccsek, kerámia kiállítás, kézimunka bemutató, osztálykirándulások, pedagógusok csak a kijelölt helyen dohányoznak) A házirend szigorú betartatása (pl. a dohányzás megszüntetése érdekében) Challenge day eseményeiben való részvétel Hétvégi túrák szervezése További fejlesztési célok Pályázati lehetőségek figyelése, minden lehetőség megragadása Iskolapszichológus alkalmazása A már bevált programok további alkalmazása, fejlesztése Az iskolai könyvtár fejlesztése Továbbképzések (gyermekvédelmi felelős, drog, mentálhigiéné stb.) Külső kapcsolataink további ápolása, erősítése (gyermekvédelmi szolgálat, nevelési tanácsadó, pszichológus, szakorvos, természetgyógyász) IDB hatékonyabb működtetése (a 9. osztályosokra fektetett nagyobb hangsúly – egy új generáció kinevelése) Szülők aktívabb bevonása (sportprogram, színházlátogatás stb.) Tanévenként minden év szeptember 15-ig akcióterv készítése, konkrét feladatokkal, határidőkkel, felelősökkel, folyamatos és év végi értékelés. Felelős: az iskola mentálhigiénés szakembere. Szakmai képzés alapozása Az alkotóképesség fejlesztése Tehetséggondozás

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok.

3.

Az összetartozás érzésének kiépítése közös feladatokon keresztül. Az empátia és szolidaritás érzésének kiépítése a csoport tagjai iránt. A perifériára szorultak bevonása a közösség aktív életébe. A csapatszellem kialakítása. Környezeti nevelési program

3.1

3.1.1 Törvényi háttér A pedagógiai program mellékletei tartalmazzák azokat a törvényi kereteket, amelyeket a környezeti nevelési program elkészítésénél figyelembe kell venni. 3.1.2 Helyzetkép -

földrajzi elhelyezkedés jó (Duna közelsége, Budapest határa, zöldövezet) helyi adottságok jók (nagy füves, fás udvar, sportpálya, épületben víz, energiagazdálkodás a műszaki feltételek adottságai arányában takarékos) a nevelőtestület viszonylag egységesen törekszik a környezetbarát szemlélet kialakítására a technikai dolgozók környezetbarát technológiákkal dolgoznak tanulóink neveltségi, szociális színvonala alacsony Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.

29


-

a szülők nem mindig partnerei az iskolának anyagi problémák

3.1.3 Erőforrások Az iskolában dolgozó pedagógusok példamutatása A technikai dolgozók igényes munkája A szakképzés gyakorlati helyeivel jó együttműködés A fenntartó támogatása az iskola környezeti nevelés programjának megvalósításához Pályázatok segítségével növelhetjük az anyagi erőforrásainkat 3.2.

Alapelvek

3.2.1 Alapelvek, célok, hosszú távú célok A környezeti nevelési programok elkészítése általános intézményi kötelezettséggé válik, ezt a feladatot a kompetencia-alapú tanulásfejlesztés általános elvei és gyakorlata alapján kell ellátni. A környezeti kompetenciák kutatása és fejlesztése magába foglalja a környezetről (ehhez kapcsolódva gazdaságról, társadalomról) való tudás, képességek és attitűdök összetartozó elemeit. A környezeti nevelés céljai: - az emberben eredendően benne rejlő természetes erények kibontakoztatása - a természet- és embertisztelő szokásrendszer kialakítása - a belső késztetések esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása - a szokásrendszerek elmélyítése - az ökológiai gondolkodás és a környezettudatos szemlélet kialakítása. A környezettudatosságra nevelés témái: - természeti környezet ismerete, óvása, fejlesztése - épített környezet ismerete, óvása, fejlesztése - szociális környezet ismerete, óvása, fejlesztése 3.2.2 Konkrét célok és feladatok - a szakképzés területén a tantárgyi struktúrába legyenek beépítve a környezettudatosságra nevelés alapelvei - új tanulási és tanítási stratégiák kidolgozása - a tanórán kívüli tevékenységek előtérbe helyezése - környezettudatos szemlélet kialakítása - a szakoktatásban a hagyományok ismerete, tisztelete - a szakoktatásban környezetbarát technológiák ismerete és alkalmazása - a közvetlen környezetünk jobb megismerése - a munkaközösségek konkrét tantárgyakhoz konkrét feladatokat dolgozzanak ki - kapcsolatfelvétel helyi Zöld szervezetekkel - szelektív hulladékgyűjtést segítő konténerek létesítése - minden év szeptember 15-ig akcióterv készítése az adott tanévre


30


Tanulásszervezési, tartalmi kérdések

3.3.

3.3.1 Tanórai keretek Osztályfőnöki óra -

Az iskolai könyvtár írásos és videó anyaga segítségével az osztályfőnökök filmvetítést, beszélgetést, kiselőadást szerveznek évente 2-3 osztályfőnöki órán. Szakórák

-

-

Földrajz órákon a természeti környezet megismerése Kémia órákon a veszélyes anyagok megismerése, tárolása, semlegesítése Biológia órákon az egészséges életvitellel kapcsolatos kérdések megbeszélése Szakmai alapozó elméleti és gyakorlati órákon (9-10. oszt.): a szakmához kapcsolódó természet és környezetvédelmi ismeretek, a szakma története, a szakmai higiéniai kérdések, a szakmai ártalmak ismerete, a szakma környezetre gyakorolt hatásai. Szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek órákon (11-14. évfolyam): a szakma környezetterhelő hatásai, környezetbarát technológiák, anyag- és energiagazdálkodási módok, a szakmához kapcsolódó létesítmények megfigyelése a gyakorlatban, a környezetet károsító elemek hatásainak mérése a gyakorlatban.

3.3.2 Tanórán kívüli foglalkozások 3.4.

Tanulmányi kirándulások Természetvédelmi területek, parkok megismerése Múzeumlátogatások Gyárlátogatások, a szakmához kapcsolódó létesítmények látogatása Vetélkedők, iskolai kiállítások szervezése Iskolatakarítási akciók Évente papírgyűjtési akció szervezése Varga Nap keretén belül iskolai programok Drog-prevenciós program folytatása „Zöld szervezetek” megismerése, meglátogatása, akcióin való részvétel környezetvédelmi szakkör alakítása Módszerek kooperatív tanulási technikák játékok modellezés riportmódszer projektmódszer terepgyakorlati módszerek közösségépítés művészi kifejezés

3.5.

Taneszközök

Mikroszkópok, a kémiai szertár anyagai, eszközei, környezetvédelmi koffer, az iskolai könyvtár írásos és videó anyaga, számítógépes szimulációs programok Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.

31


3.6.

Iskolai környezet A helyi adottságokat használjuk ki, és minél esztétikusabb környezetet teremtsünk. A tanulókat bíztassuk saját környezetük egészséges, tiszta alakítására Próbáljuk a tanulókat bevonni a szelektív hulladékgyűjtésbe Hozzunk létre környezeti nevelési munkacsoportot az iskolában Az egészségnevelési programunkat igyekezzünk megvalósítani.

3.7.

Kommunikáció Faliújságok, iskolarádió, iskolaújság segítségével tájékoztassuk a tanulókat az aktualitásokról. A „zöld mozgalmak” akcióit, kampányait, kiadványait népszerűsítsük. A számítógép felhasználása az információk gyűjtésében,

3.8.

Minőségbiztosítás Folyamatosan értékeljük az eddigi eredményeket, eredményességet, ennek tükrében tűzzük ki újabb céljainkat.

3.9.

vizsgáljuk

az

Továbbképzések A tantestület tagjainak folyamatos tájékoztatása, továbbképzése a környezetvédelem területén dolgozó kollégák szakmai segítségével. Évente legalább egy tanár vegyen részt környezeti nevelési tanár-továbbképzési programokon.

4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység. A felzárkóztatással kapcsolatos tevékenységekkel összefüggő feladatokat évek óta tervszerűen folytatunk. Már 1992-től érzékelhető és az óta egyre súlyosabb teherként nehezedik ránk az általános iskolából érkező növendékek neveltségi szintjében, a középiskolai szakmai tanulmányi munka folytatásához szükséges képességek és készségek szintjében mutatkozó hiány. Ennek a tendenciája, a következő években a demográfiai viszonyok kedvezőtlen alakulása, valamint az általános képzés időtartamának kiterjesztése miatt, csak súlyosbodni fog, különösen az iskolák kiéleződő versenye miatt a tanulólétszám megőrzése érdekében. A felvett 9. évfolyamos tanulók különböző iskolákból érkezett eltérő, de általában hiányos felkészültsége, szintén 1992-ig visszamenően két hónapos felzárkóztatási program megvalósítását tette szükségessé számunkra, mivel ennek híján olyan mértékű lemaradás, a középiskolai követelményeknek meg nem felelő teljesítmények következtek be, amely az évismétlések és a lemorzsolódás radikális növekedését eredményezték. Mivel iskolánk szakmai jellegéből, földrajzi környezetéből, beiskolázási lehetőségeiből nyilvánvalóan következik, hogy nem elitképzésre, hanem átlagos képességű, növekvő mértékű szociális és kulturális hátránnyal küszködő növendékek számára kell olyan képzést nyújtanunk, ami esélyt ad számukra a munkaerő-piaci versenyben, a felzárkóztatás, az esetleges lemaradásokból később bekövetkező hiányok pótlására, a magasabb évfolyamokon is korrepetálással, szükség szerinti egyéni foglalkozással kívánunk többletet biztosítani.


32


4.1.

Szűrés, diagnosztizálás.

A tanulók és a szülők személyiségi jogai korlátot jelentenek a korai felismerés tekintetében, csak eseményekre, ügyekre, konfliktusokra tudunk reagálni. 4.2.

Együttműködés a segítő szakemberekkel Nevelési tanácsadó Pszichológus Családsegítő szolgálat

4.3.

Együttműködés a kortárs csoportokkal. A drogmegelőzési programban a különböző együttműködő és szolgáltató szervezetek által működtetett partnerekkel. Osztálytársakból rekrutálódó kisebb közösségek, baráti körök.

4.4.

Speciális programok meghatározása, kialakítása:

Pályaorientáció: A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése; a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek. Az iskolának – a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételek, tevékenységek biztosítására van szükség, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődéseiknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. A pályaorientáció területén található kulcskompetenciák közül kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetenciák fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos területek erősítése. Ezzel párhuzamosan szükséges a társadalmiállampolgári kompetenciák körét is meghatározni, nevezetesen a jogaikat érvényesítő, a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzéséről van szó. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség, szoros összefüggésben az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztésével. drog- és alkohol prevenciós foglalkozások.


33


A pályaorientációban szakmai előkészítő a 9-10. évfolyamokon, szakmacsoportos szakmai alapozó a 11-12. évfolyamokon a mellékelt óratervi táblázatok szerint. A drog- és alkohol prevenciós foglalkozások felsorolása a A/6. pontban.

5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység. A képességfejlesztés és a tehetséggondozás eddigi gyakorlatunkban elsősorban a növendékeink tanulmányi versenyekre való felkészítésének keretében realizálódott, valamint azokban a tanórán kívüli külön foglalkozásokon, amelyek a szakköri, önképzőköri szervezeti formában működtek az alacsonyabb tanári terhelési szintnél. Aktuálisan ma még szűk a lehetőség, tervezési szinten fontos feladatnak tartjuk, különösen a továbbtanulás iránt érdeklődő növendékeink segítésére. A szűk keresztmetszet ellenére is jelentős sikereket értünk el. Az1999/2000. tanévben az áruismeret tantárgyban országos tanulmányi versenyen első, hatodik és tizenegyedik helyezést ért el három tanulónk. Gépírás tantárgyból 2006 óta több alkalommal az országos tanulmányi verseny döntőjében két tanulónk végzett az első tíz között. A 2007/2008. tanévben a Fővárosi Komplex Szakmai versenyen egy tanulónk harmadik helyezést ért el, a nemzetközi internetes gépírás versenyen magyar nyelven országos harmadik és ötödik, angol nyelven országos hatodik és hetedik helyezést értek el tanulóink. A Gordiusz és Kenguru matematikai versenyeken több tanulónk is eredményesen szerepelt, valamint felmenő rendszerben tanévenként egy – két modulból diákjaink megszerzik az ECDL jogosítványt. 5.1.

Tehetségkutatás.

Tehetségért Mozgalom levelező programjában való részvétel a 10. évfolyamtól kezdődően. Matematika Határok nélkül mozgalom keretei között háziversenyek szervezése. Milleniumi verseny a Hajdú megyei TIT szervezésében 5.2.

Tanórán kívüli lehetőségek. A kötelező tanulási időn túl igénybe vehető iskolai szolgáltatások Konzultáció, felkészítés, speciális tanfolyam, könyvtár, számítógép, sportpálya, tornaterem, tábor A fenti szolgáltatások közül Térítés mentes: Konzultáció felkészítés könyvtár számítógép sportpálya tornaterem konditerem Térítéses: speciális tanfolyam tábor Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.

34


5.3.

külföldi utazások, idegen nyelvi programok osztálykirándulások Együttműködés külső szervezetekkel. Tehetségért Mozgalom TIT Debrecen (Hajdú-Bihar megye)

5.4.

Nyomon követés Az együttműködő szervezetek visszajelzése.

6.

A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok.

A társadalmi környezet változásaiból következően az eltelt három év során az ifjúságvédelmi felelős munkája iránti igény olyan mértékben megnőtt, hogy a funkciót ellátó pedagógus kolléga félállásban látja el, a korábbi órakedvezményes megoldás helyett. Tevékenységének súlyát mutatja, hogy ebben a minőségében a kibővített vezetői testület tagja, ex offitio. A társadalom szétszakadása, a pauperizáció, a devianciák felerősödése tartós tendenciaként jelentkezik, aminek hatásait hosszú távon kell az iskolánk munkájában figyelembe vennünk. A gyermek és ifjúságvédelmi feladatokkal összefüggő tennivalóinkkal is több mint 20 éve foglalkozunk és folytatunk sziszifuszi küzdelmet. Amint azt 1992-től mind erőteljesebben érzékeltük, hogy növendékeink családi hátterében nő a deficit a biztonságos otthon, a gyermek problémái iránti fogékonyság, a kamaszkori válságokon átsegítő szülői támogatás, a kultúrált viselkedési normák elsajátíttatása, az iskolával a gyermek érdekében való együttműködésre való képesség és készség tekintetében, nevelési programunkban mind nagyobb hangsúlyt kapott az a törekvésünk, hogy a lehetőségeink mértékében pótoljuk, amit lehet. Ennek elsődleges terepe az osztályfőnöki munka és az osztályfőnöki órák tanmeneteibe illesztett átgondolt tematika és foglalkozás volt. A szakmai, kereskedelmi terület speciális nevelési feladatai adtak alkalmat a kulturált viselkedés, a másik emberrel való kapcsolatépítés és érintkezés fejlesztésére, amit a tananyaghoz kapcsolódóan még a szakmai tárgyakban is kitüntetett szereppel ruháztunk fel. Az igények és követelmények a társadalom mindinkább romló erkölcsi, kulturális és jogkövető színvonala miatt, kitüntetett feladatunkká tette, hogy az iskola kapuiban megállítsuk az elsekélyesedő konzumkultúra, a durvaság és igénytelenség, a burjánzó deviancia hullámait. A falakon belül pedig olyan tevékenységet folytassunk, aminek hatására nem csak megóvjuk tanítványainkat a kedvezőtlen irányú, eltorzuló magatartástól, de az ő révükön, az iskolában megismert és elsajátított magatartásformák falainkon kívüli képviseletével enyhítsék a tapasztalhatóan fokozódó nyomorúságot. A megtett erőfeszítések hozadéka nem csekély, azonban ezzel együtt is azt a szándékunkat, hogy az általánosan romló tendenciát az iskolából kiszorítsuk, nem sikerült elérnünk. Értékelésem szerint jelentősen fékeztük a romlási folyamatot, azonban megújuló nekiveselkedéseink ellenére ma már szinte minden a falakon belül került : fegyelmezetlenség, kultúrálatlanság, értelmetlen szándékos rongálás, lopás, erőszak, dohányzás, alkoholfogyasztás, sőt az 1998/99. tanévben a drogfogyasztás is megjelent. A felsorolás ebben a formában ijesztő lehetne, ha nem tenném hozzá, hogy az említett anomáliák - nem függetlenül a korábbiakban ismertetett munkánktól - előfordultak, megjelentek, de kellő figyelemmel, rendszeres és szervezett nevelőmunkával nem reménytelen a visszaszorításuk, a pozitív magatartás erősítése.


35


6.1.

Prevenció

A tanulók felvilágosítása, figyelemfelhívás a devianciák lehetséges következményeire. A mutatkozó anomáliák mérséklése. Az egészségfejlesztés kialakításának az ismeret átadáson valamint döntést, viselkedést és életmódot befolyásoló módszerekre kell épülnie. „Testi és lelki egészség” területének kiépítési formái: Klubok: Több iskola összefogásával, önkormányzati és egészségügyi segítséggel klubot lehet létrehozni és működtetni. A programok közvetett módszerként szolgálják az elsődleges prevenciót a tanárok, a diákok és a szülők számára egyaránt. Filmvetítés: A devianciákkal kapcsolatos oktató ill. élettörténeti filmek valamint a sikeres kezelésekhez kapcsolódó tájékoztató filmek vetítése. Kiválasztásnál fejlődéslélektani szempontokat is érvényesíteni kell. Versenyek, vetélkedők, pályázatok: Regionális, iskolai vagy osztály szintű pályázati kiírások tanulói feldolgozására (elbeszélések, versek, poszterek, rajzok, plakátok, fotók, filmvázlatok lehetnek a kiírások témái). Vetélkedők, Ki-Mit-Tud-ok részei is lehetnek a témával kapcsolatos kérdések. Szakkörök, kortársképzés: Egészségügyi szervek, gyermekjóléti szolgálatok, drogkonzultációs központok munkatársai által vezetett szervezett programok lehetnek a motivált tanulók "gyűjtőhelyei" és a szemléletformálás műhelyei. Kiscsoportos beszélgetések: Osztálynak vagy kisebb panelcsoportoknak tartott beszélgetéses téma feldolgozások lehetnek megelőző jellegűek, esetleg konkrét problémát feldolgozóak. A beszélgetésre nagyon fel kell készülnie a pedagógusnak. Odaforduló, érzékeny és mégis távolságot engedő attitűddel kell a foglalkozást vezetni. Mindenképpen kerülni kell a moralizálást, a felelősségkutatást, az elijesztést és a megszégyenítést. Iskolarádió, iskolatévé: A témához kapcsolódó televízió vagy rádióinterjúk iskolai és külső szakemberekkel, valamint népszerű sportolókkal, zenészekkel. A pozitív mintát nyújtó személyek állásfoglalásai segítik a stigmatizáló, elutasító szemlélet megváltoztatását. Dramatikus játékok: Osztályfőnöki órán esetleg magyar irodalom órán jól alkalmazható a felkészült (kiképzett) tanár számára a szituációs vezetés módszere. Alapvetően a nemet mondás algoritmusát valamint a segítségnyújtással kapcsolatos esetek dramatikus jellegű feldolgozását jelenti (lásd gyakorlatok fejezet). Színjátszó kör: A szenvedéllyel, a drogok fogyasztásával és az életmódot befolyásoló hatásával kapcsolatos darab kiválasztását (esetleg diák pályázaton győztes munka) bemutatását, vagy videofilm feldolgozását jelenti az egyébként hagyományos módon és témafeldolgozással működő irodalmi színpad vagy más diák társulat esetén. Drogellenes sportprogramok és túrák, kirándulások: Ma már Magyarországon is elfogadottak és népszerűek a megelőzést felvállaló sportrendezvények. Bevált forma a 24órás foci vagy kosárlabda program, de a különleges sportok is számításba jöhetnek. Könyvtár sarok: Azokban az iskolákban, ahol tárgyi feltételek adottak, létre lehet hozni olvasó sarkot a témát feldolgozó könyvekből a diákok számára. Külön kell természetesen elhelyezni a tanári kézikönyveket, szakanyagokat. Tematikus előadás: A tanulók korrekt ismeretanyagának kialakításában van szerepe a tematikus előadásoknak, amelyek megtartására célszerű külső specialistákat felkérni. Prevenciós hatékonysága önmagában nagyon csekély, de megfelelő tárgyi ismeret nélkül az interaktív módszereket sem lehet eredményesen alkalmazni. Internet: Az informatikai világháló és a honi sulinet információs lehetőség valamint a kapcsolattartást és programszervezést segítő színtér. Anti-drog diszkó: Hagyományokkal rendelkező és a tanulók között népszerű program lehetőség. Magas színvonalú szervezést és végrehajtást valamint komoly biztosítást Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.

36


igényel a lebonyolítás. Garantáltan drogmentesnek kell lennie mert csak így van az az üzenete a fiatalok számára, hogy drogok nélkül is lehet jót "bulizni". Diák önkormányzati programok: Minden szakmailag támogatható ötlet kivitelezéséhez nyújtsunk segítséget. Gyakoroljon a pedagógus kellő önfegyelmet és ne sajátítsa ki, de ne is tegye tönkre a diákok ötleteit, kivitelezési elképzeléseiket. 6.2.

Szűrés Itt is érvényesülnek a személyiségi jogok korlátjai. Esetre, ügyre, konfliktusra tudunk reagálni, konkrétan és arányosan.

6.3.

Együttműködés külső szervezetekkel. Nevelési tanácsadó. Pszichológus Az önkormányzatok szociálpolitikai részlegei Az ifjúságvédelmi tevékenységet folytató hatóságok és társadalmi szervezetek A rendőrség ifjúságvédelmi feladatokat ellátó felelősei

6.4.

Az esetleges juttatások elosztásának alapelvei és eljárási rendje. A szociális hátrányokat enyhítő tevékenység körében az A./8,5. pont szerint

7.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program.

7.1.

Diagnosztizálás A szaktanár, az osztályfőnök és az osztályozó konferencia értékelése alapján. Ezen a területen a leggyorsabb a problémák feltárása.

7.2.

Az egyéni felzárkóztató foglalkozások megszervezésének elvei és eljárási rendje.

Az óratervi keretek óraszámában a 9. évfolyamon a táblázat szerint. A tantárgyi munkaközösség által meghatározott tartalommal. A tanulás tanítása, mint kulcskompetencia az élethosszig tartó tanulás legfontosabb feltétele. A tanulás fejlesztése átfogja a tanulás tartalmát, a tanulási módszerek körét, a megfelelő tanulási környezetet, a tanulási eszközök gazdag tárházát- ezen belül a digitális és elektronikus eszközök kezelésének kultúráját-, a tanulási eredményesség értékelését és minőségbiztosítását valamint a tanulás segítéséhez szükséges pedagógusi kompetenciákat is. Idetartozik a saját tanulási folyamat szervezésének, irányításának és fenntartásának képessége (és az erre való hajlandóság), amely többek között a hatékony időbeosztást, új információk felvételét, értékelését és több kontextusban való felhasználását foglalja magában. A pozitív önértékelésnek és kezdeményezőkészségnek éppen olyan fontos szerep jut, mint a tanulási lehetőségek és stratégiák ismeretének. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. A tanulók tegyenek szert fokozatos önállóságra a tanulás tervezésében. Vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása főleg a következőket foglalja magában: az Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.

37


előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, a kooperatív csoportmunka; az emlékezet erősítése, a célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra művelése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása; az alapkészségek kialakítása (az értő olvasás, az íráskészség, a számfogalom fejlesztése). 7.3.

Tanórai differenciálás Kortárs nívócsoportok szerint.

7.4.

A program eredményességének értékelési módszerei. A diagnosztizálás analógiájára, a 7.1. pont szerint.

8.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység.

8.1.

Helyzetfeltárás.

Mint minden a tanuló és a családja személyiségi jogai szempontjából kényes ügyben, a tény-feltárás csak esethez, ügyhöz kötötten realizálható. 8.2.

A segítő tevékenység formái és működési rendjük. (tanulószoba, felzárkóztató foglalkozás, kollégiumi elhelyezés stb.)

Esélyegyenlőség biztosítása: segíteni azon tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, ismeretelsajátítását, egyéni ütemű fejlődését, akik szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek. Felzárkóztatás a helyi tanterv órakereteinek megfelelően a táblázat szerint. Korrepetálás, mint fent. Kollégiumi elhelyezés, jogszabályok szerint. 8.3.

Külső kapcsolatrendszer kiépítése, fenntartása, (szakszolgálatok) Családsegítő központ Önkormányzatok szociálpolitikával foglalkozó szervezetei.

8.4.

Az anyagi hátteret biztosító rendszer felkutatása. (táborozások, tankönyvellátás, ösztöndíjak, pályázatok nyomon követése) Pályázati figyelés és pályázatok benyújtása. Tartós könyvek kölcsönzése. Nyelvi táboroztatás alapítványi támogatásból. Ösztöndíj az Esély a tanulásra alapítványtól.

8.5.

Az esetleges juttatások elosztásának alapelvei és eljárási rendje. Étkezés

Az iskolában tálalókonyha üzemel, ahova az ételt a Junior Rt-től vásároljuk. Éttermünkben kulturált, esztétikus környezetben fogyaszthatják el ebédjüket a diákok és az Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.

38


iskola alkalmazottai. Sajnálatos módon azonban a tanulók 5 %-a veszi csupán igénybe ezt a szolgáltatást. A tanulók az ebéd áraként a nyersanyagnorma összegét fizetik, a rezsiköltséget az intézet átvállalja, ennek ellenére a növendékek többsége az étkezésre szolgáló összeget inkább a büfében költik el. A tanulók egy része viszont szociális okokból nem képes kifizetni az ebéd árát, ezek száma folyamatosan nő. Többgyermekes családoknál 50%-os kedvezményt biztosítunk. Segélyezés Alkalmazottak Az iskola Szervezeti és Működési Szabályában, valamint a reprezentatív szakszervezetekkel megkötött Kollektív Szerződés előírásai szerint. Tanulók Az iskola éves költségvetésében, évenkénti előirányzat szerint a rászorultság különösen indokolt eseteiben külön szabályzat szerint. Ösztöndíj A Varga István Oktatási Alapítvány /amelyet a Fővárosi Bíróság 1996 június 6-án 6166 sorszám alatt vett nyilvántartásba, a 9 Pk.60.545/1996/1sz. ügyszámmal /, Alapító Okiratának 4./ pontjában Az alapítvány céljaként a következőeket jelöli meg : "A közgazdasági, pénzügyi, és kereskedelmi középfokú szakképzés korszerűsítésének támogatása, az idegen nyelv tanulást elősegítő módszerek, tanulmányutak, oktatási anyagok költségeinek fedezése, a számítástechnika oktatás személyi és tárgyi feltételei fejlesztésének elősegítése. Az alapító iskolában kimagasló oktató munkát végző tanárok és a kiváló tanulmányi eredményt elérő tanulók jutalmazása. Az arra rászoruló tanulók anyagi támogatása". Az alapítványi források a fent megjelölt célok elérését ösztöndíj megállapítása és folyósítása révén is elősegítik külön szabályzatban rögzítve a döntés módját.

9. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere. A közoktatási törvény módosítása a pedagógiai programból kiemelte a nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerét, azzal a kötelezettséggel, hogy minden közoktatási intézményben kötelezően létrehozandó az Intézményi Minőségfejlesztési program, amely ezeket az elemeket tartalmazza. 9.1. A pedagógusok munkájának ellenőrzési rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások. (az értékelés alapelvei, rendszeressége) Belső ellenőrzés, a belső ellenőrzési terv szerint. Külső ellenőrzés, a szaktanácsadói ellenőrzések formájában.


39


9.2.

Minőségbiztosítás. Amint azt a 9.1 pontban jeleztük, részleteiben az Intézményi Minőségfejlesztési Program tartalmazza, az alábbiakban csak a legfontosabb elveket tükröztetjük.

9.2.1. A saját minőségfogalom megalkotása. Az önértékelésünkből és a környezetünk igényeiből következő etalon.

9.2.2 Az elérendő minőségi célok megfogalmazása Az intézmény működésének teljes átvilágítása folyamatos kontrollja és a szükséges változtatások megtétele. 9.2.3. A célok elérési kritériumainak megfogalmazása. A sikeresség kritériumai az intézmény egészére vonatkozóan: a szabályszerű működés a tanulók és szülők iskolaválasztási döntése, a tervezett létszámok eredményes beiskolázása az iskolában végzett növendékek sikeressége az elhelyezkedésben és/vagy a továbbtanulásban a csoportokra vonatkozóan: diákok A lemorzsolódás és a kudarcok mérséklése A személyiségfejlődésük egyéni adottságukhoz igazodó biztosítása Az iskolában elért eredmények bázisán kialakult jó közérzetük Az iskola céljaival, értékeivel való azonosulásuk és elégedettségük tanárok A munkahely stabilitása és a pedagógus/értelmiségi lét anyagi feltételeinek biztosítása A pedagógus hivatás eredményes munkában való visszaigazolása A jó munkahelyi közérzet fenntartása alkalmazottak A munkahely biztonsága és az anyagi biztonság megteremtése A jó munkahelyi légkör 9.2.4. A partnerközpontúság kiépítése, a működtetés módszerei: Önértékelés, Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.

40


Partneri vélemények begyűjtése, elemzése, A folyamatos korrekció intézményesült formái. Ez a munka 1992-től következetesen folyik. Az iskolavezető vezetési programja, amely középtávú, (öt éves) ciklusokban újrafogalmazásra került és alkalmanként partnerek jogosítványaiknak megfelelően elfogadták, véleményezték, vagy egyetértési jogukat gyakorolták. Az iskola működését meghatározó dokumentumok előírásainak megfelelően (SZMSZ, Közalkalmazotti Szabályzat, Iskolaszék SZMSZ-e, Diákönkormányzat SZMSZ-e) az éves munkaterv, a pedagógiai program és minden más fontos döntést megelőző elemzés átmegy a megjelölt kontrollokon.

10. A pedagógiai program felszerelések jegyzéke.

végrehajtásához

szükséges

eszközök,

A közoktatási törvényben meghatározott, a nevelő-oktató munka folytatásához szükséges minimum taneszközökkel, felszerelésekkel rendelkezünk. Ezek mellett rendelkezésünkre áll: Iskolarádió Iskolaújság Színpad Nyelvi labor Internet hozzáférés Multimédia stúdió

11. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei. Az együttműködés és véleményalkotás formái, lehetőségei, visszacsatolási módszerek: Szülők, Tanulók, Kollégium. A 9.2.3. pontban leírtaknak megfelelően.


41


B.

HELYI TANTERV

1. Óratervek A 17/2004 (V.20.) OM rendelet alapján a szakközépiskolai nevelés céljai és feladatai a következőképpen fogalmazhatók meg: A szakközépiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot. A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás célja, hogy a tanulók alkalmassá váljanak az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területeken folyamatosan fejlődő, megújuló alkotómunkára, a termelési, szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési folyamatok alakítására, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, valamint felsőfokú tanulmányok megkezdésére. Az általános műveltséggel összefüggésben a szakközépiskolai nevelés és oktatás a tanulókat logikus összefüggésekben, rendszerben való gondolkodásra neveli, képessé teszi őket arra, hogy a különböző információk között eligazodjanak, a gyakorlati életben felmerülő kérdésekre is találjanak válaszokat, és a különböző élethelyzetekben törekedjenek a tudásra épülő önálló vélemény kialakítására, majd az ezen alapuló felelős döntésekre. A kerettanterv rendszerbe foglalja mindazon készségek, képességek fejlesztését biztosító további tantárgyi lehetőségeket, amelyek megalapozzák a szakképzésben, illetve a felsőoktatásban való eredményes részvétel mellett a későbbi munkába állást és a munkában való tartós megfelelés komplex követelményeinek teljesítését. A főbb közismereti tantárgyak tanításának céljai, feladatai, fejlesztési követelményei: 1.A szakközépiskolai magyar nyelv és irodalom tantárgy tanításának célja: A magyar nyelv és irodalom tantárgy biztos és állandó értékeket és a jelenben alakuló, változó kultúrát közvetít. Tartalommal tölti meg és erősíti a nemzeti nyelvi és kulturális identitást; a minőségi megnyilatkozás iránti igényt, az etikai, erkölcsi ítélőképességet, és elősegíti a jelen és a jövő egységesülő világában más kultúrák megismerését. A magyar nyelv tantárgy feladata, hogy fejlessze a nyelvi megértés és kifejezés képességét, tudatosítsa és rendszerezze a korábban megszerzett tudást a nyelv társas, társadalmi szerepéről, a nyelv és gondolkodás viszonyáról, az anyanyelv jelenbeli és múltbeli változásairól. A középiskolát végzettektől elvárt nyelvi kultúra magában foglalja a beszédértés, a beszéd, a szövegértés és a szövegalkotás képességét és mindezek minőségi alkalmazását a szóbeli és írásbeli megnyilatkozások különféle élethelyzeteiben. Az igényes és a kellő mértékben tudatos anyanyelvhasználat előmozdítja más élő nyelvek tanulását. Az irodalmi műveltség elsajátítása által a diákok mindenfajta szövegnek pontosabb értőivé válhatnak; megismerhetnek olyan élethelyzeteket, döntési szituációkat, erkölcsi dilemmákat, megoldási mintákat, magatartásformákat, értékeket, eszméket és gondolatokat, amelyek a saját életükben is érvényesíthetők. Igényesebbé válhatnak abban, hogyan tegyenek fel kérdéseket, mennyire mélyen és pontosan fogalmazzanak meg problémákat. A tantárgy fejlesztési követelményei A kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés a középiskolai fokon is alapkövetelmény a magyar nyelvi és irodalmi nevelésben. Az életkornak megfelelően fejlett kommunikáció minden beszédhelyzetben a beszédpartnerekkel való együttműködés képességét jelenti. A középiskola szintjének megfelelő szövegértés fejlesztésében követelmény az elemzési jártasság színvonalának emelése a tanult leíró nyelvtani, szövegtani, jelentéstani ismeretekkel és az elemzés kiterjesztése a szépirodalmi szövegek mellett a szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti szövegek feldolgozására, értelmezésére is.


42


A szövegalkotás folyamatos fejlesztése a szabatos fogalmazás követelményén kívül a személyiséget kifejező, egyéni stílus bátorítását is jelenti., A tanulási képesség fejlesztésének fontos területe az interperszonális képességek alakítása, kitüntetetten a kapcsolatteremtés és az együttműködés a társakkal, a szöveggel; a nyelvhasználat, a gondolkodás, a viselkedés és érzelemkifejezés összefüggéseinek megértése. Szorosan összefügg ezzel a rendszeres könyvtári munka, a különféle információhordozók használata. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete középiskolai fokon alapkövetelményként jelenti a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, stilisztikai-retorikai, helyesírási jelenségek önálló fölismerését, fogalmi szintű meghatározásukat, a tanultak tudatos alkalmazását. Az irodalom és az olvasó kapcsolatában változatlan követelmény annak magasabb szinten való megértése, hogy milyen élményeket, érzelmeket, jelentéseket közvetít az irodalom az egyén és közösség számára. Az irodalmi műveltség elsajátítása több összetevőből áll. Elsősorban képesség a művek jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai elemeinek megértésére, megfogalmazására a tanult fogalmak használatával szóban és írásban Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai érzékenység a felnőttkor küszöbére ért ember meghatározó tulajdonsága. E téren a magyar nyelvi és irodalmi tanulmányokra jelentős szerep hárul a logikus gondolkodás képességének növelésében és az önismeret, a kritikai érzék folyamatos fejlesztésében. Az irodalmi művek feldolgozásában a véleményeknek teret adó megbeszélés növeli a fogékonyságot az igazságra, a megértésre, az együttérzésre mint értékre, segítheti az erkölcsi és érzelmi konfliktusok felfogását, ráhangolhat a pozitív érzelmekre, a derűre, a szépségre. 2. A szakközépiskolai történelemtanítás céljai és feladatai az általános iskolában tanult ismeretekre épülnek. A történelmi tanulmányoknak jelentős szerepük van számos pozitív személyiségvonás kifejlesztésében, tudatosításában. A történelmi eseményekben részt vevők tetteinek ismerete, viselkedésük, döntéseik és cselekedeteik motívumainak megértése olyan kulcskompetenciák kialakulását teszik lehetővé, amelyek által az egyén mint társas lény és állampolgár megtalálhatja helyét a társadalomban. A múltból a jelenbe vezető utak feltárása pedig segít a jelenkor politikai, gazdasági, társadalmi jelenségeinek megértésében. A tantárgy fejlesztési követelményei A szakközépiskolai történelemtanítás a forráskezelés készségeinek fejlesztésében jelentősen túllép az általános iskolai szinten. A szakközépiskolai tanulmányok végére a tanulóknak ismerniük kell a különböző fajtájú elsődleges és másodlagos források kezelésének, elemzésének alapszabályait, a tudományos anyaggyűjtés elemeit. Alapkövetelmény a tájékozódás készsége könyvtárakban, kézikönyvekben, lexikonokban, atlaszokban, ismeretterjesztő folyóiratokban. Járatosnak kell lenniük az internetes keresőprogramok és a történelem, továbbá társtudományai anyagát hordozó CD-ROM-ok kezelésében. Történelmi tanulmányaik során a diákoknak el kell jutniuk az események elbeszélésétől, az elsődleges és másodlagos források pontos tartalmi ismertetésétől, gondolatmenetük adatokkal és nevekkel együtt történő felidézésétől a beszámolók és kiselőadások élvezhető, követhető megtartásáig, a problémafelvetés, magyarázat, fejtegetés, következtetés, érvelés szóbeli formáinak gyakorlati alkalmazásáig, megfelelően alkalmazva a történelem és a társtudományok legfontosabb fogalmait és szakkifejezéseit. Szóbeli vagy írásbeli feladatok elvégzésekor törekedjenek a téma, probléma tömör, egyértelmű megfogalmazására, megoldására. A diákok ismerjék a vázlat- és a felelettervkészítés, a kivonatolás és jegyzetelés (élőszóban vagy hangfelvételről elhangzó előadásról,


43


magyarázatról, fejtegetésről), a táblázatkészítés technikáit, illetve a szövegszerkesztő programok alkalmazását. A képi kifejezés módszerei közül a középiskolában lehetőséget kell adnunk diagramok, grafikonok elkészítésére, elemzésére. 3.A szakközépiskolai idegen nyelv tantárgy tanításának céljai és feladatai: Cél, hogy a 10. évfolyam végére minden diák eljusson az A2 szintre, melyen számára ismert témakörökben, életszerű helyzetekben képes információt kérni és kapni. Megérti a hosszabb terjedelmű, autentikus hallott vagy olvasott szöveg lényegét, abból ki tudja szűrni a lényeges információt. Képes több mondatból álló szöveget szóban és írásban létrehozni. Szókincse elég fejlett ahhoz, hogy az ismert témakörökhöz kapcsolódó témákról szóban és írásban információt tudjon cserélni. A 12. évfolyam végére minden diáknak B1 szintű nyelvtudást kell szereznie, az előző szintnél fejlettebb szókinccsel, szélesebb skálán mozgó, de ismert témákról tudnia kell szóban és írásban információt cserélni, hosszabb szövegeket megérteni és létrehozni. A 12. év végére a diákoknak el kell sajátítaniuk az önálló nyelvfejlesztéshez elengedhetetlen nyelvtanulási stratégiák hatékony alkalmazását. A tantárgy fejlesztési követelményei: A tanuló ismert témakörben, szóban és írásban információt tudjon cserélni, megérteni és létrehozni hallott és olvasott szöveget. Nyelvtudását szakmai érdeklődésének megfelelően fejlessze tovább. Nyelvtudása segítségével képes legyen képet alkotni más országok népeiről és kultúrájáról. Alakuljanak ki a tanulóban az alapvető kommunikatív nyelvi kompetenciák. Ember és társadalom: hátrányos helyzetű és elesett emberek segítése. Tágabb környezetünk: a lakóhely; a nagyvárosi élet jellemzői. Természeti környezetünk: környezetszennyezés és környezetvédelem. Az iskola világa: egy célnyelvi iskola összehasonlítása az itthonival. Egészség és betegség: hagyományos gyógykezelés és természetgyógyászat; egészséges életmód. Étkezés: a helyes és helytelen táplálkozás; éttermek és gyorséttermek. Utazás: nyaralás itthon és külföldön. Szabadidő, szórakozás: sport; kulturális események; a színház és a mozi világa; a modern és a klasszikus zene; az internet világa. A munka világa: munkavállalás nyáron; pályaválasztás. Országismeret: találkozások a célország(ok) kultúrájával; tájékozódás a célország(ok) életéről. Tudományos és technikai műveltség: a tudomány és a technikai eszközök szerepe mindennapjainkban. 4.A szakközépiskolai matematika tantárgy tanításának céljai és feladatai: A matematikatanítás célja, feladata a tanulók önálló, rendszerezett, logikus gondolkodásának kialakítása, fejlesztése. Mindezt az a folyamat biztosítja, amelynek során fokozatosan kiépítjük a matematika belső struktúráját (fogalmak, axiómák, tételek, bizonyítások elsajátítása), és a tanultakat változatos területeken alkalmazzuk. A problémák felvetése indokolja a tanulók számára a pontos fogalomalkotást. Ezek a folyamatok váljanak a tanulók felfedező tanulási tevékenységének részévé. A matematika a maga hagyományos és modern eszközeivel segítséget ad a természettudományok, az informatika, a technikai, a humán műveltségterületek, szakközépiskolákban a választott szakma ismeretanyagának tanulmányozásához, a mindennapi problémák értelmezéséhez, leírásához és kezeléséhez. A lehetőségekhez igazodva Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.

44


támogatja az elektronikus eszközök (zsebszámológép, számítógép, grafikus kalkulátor, internet stb.) célszerű felhasználásának megismerését, alkalmazását. Fontos, hogy a tanulók képessé váljanak a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, törekedjenek az önellenőrzésre, legyenek képesek várható eredmények becslésére. A matematika kerettantervének új vonásai: a) a modellalkotás, matematizálás jelentőségének növekedése; b) a matematika alkalmazási terének növekedése; c) egyensúly a matematika belső struktúrájának kiépítése és a tanultaknak a mindennapi életben, más tárgyakban való felhasználása, eszközként való alkalmazása között; d) a modern oktatási, tanulási technológiák beépítése a mindennapi iskolai oktatási, nevelési tevékenységbe. A tantárgy fejlesztési követelményei A matematikai szemlélet fejlesztése A középiskolai tanulmányok során a korábban szemléletesen, tevékenységek segítségével kialakított fogalmak megerősítésére, bizonyos fogalmak definiálására, általánosítására kerül sor. A különböző témakörökben megismert összefüggések feladatokban, gyakorlati problémákban való alkalmazása, más témakörökben való felhasználhatóságának felismerése, alkalmazásképes tudása fejleszti a tanulók matematizáló tevékenységét. Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban A problémaérzékenységre, a problémamegoldásra nevelés fontos feladatunk. Ehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése, valamint az, hogy a tanulók minél többször oldjanak meg önállóan feladatokat, aktívan vegyenek részt a tanítási, tanulási folyamatban. Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása A 9–12. évfolyam matematikatanításában az induktív módszer mellett nagyobb szerepet kapnak a deduktív következtetések is. A matematikatanításban alapvetően fontos az absztrakciós képesség fejlesztése. A logikus gondolkodás a problémamegoldásban, az algoritmikus eljárások során és az alkalmazásokban egyaránt lényeges. A matematika különböző területein néhány lépéses algoritmus készítése az informatika tanulmányozásához is fontos. Helyes tanulási szokások fejlesztése A gyakorlati számítások során alkalmazott újabb ismeretek egyre fontosabbá teszik az elektronikus eszközök célszerű használatát. A közelítő értékekkel való számoláshoz különösen elengedhetetlen a becslés, a kerekítés, az ellenőrzés különböző módjainak alkalmazása, az eredmény realitásának eldöntése.


45


1. Szakközépiskola Gazdasági-szolgáltatási szakterület Kereskedelem-marketing szakmacsoport (Bevezetve 2006. szeptemberben induló 9. évfolyamon – a gyakorlati képzés 9. évfolyamos bevezetése miatt) 9. évfolyam (azonos a közgazdasági és az ügyviteli szakmacsoporttal) A szakmai orientációra felhasználható 185 óra megoszlása: gazdasági környezetünk 37 óra (elméleti) gazdasági környezetünk 37 óra (gyakorlati) információkezelés 74 óra (gyakorlati) viselkedéskultúra 37 óra (gyakorlati) A tanév során e három tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmai orientáció gazdasági-szolgáltatási szakterületre” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a három fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga. A szabadon tervezhető 18,5 óra az idegen nyelv óraszámát növeli. Csoportbontás: gazdasági környezetünk (gyakorlati), információkezelés és viselkedés-kultúra max. 12 fős csoportokban; idegen nyelv, matematika, informatika, testnevelés. 10. évfolyam (azonos a közgazdasági és az ügyviteli szakmacsoporttal) A szakmai orientációra felhasználható 185 óra megoszlása: gazdasági környezetünk 37 óra (elméleti) gazdasági környezetünk 37 óra (gyakorlati) információkezelés 74 óra (gyakorlati) kommunikáció 37 óra (gyakorlati) A tanév során e három tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmai orientáció gazdasági-szolgáltatási szakterületre” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a három fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga. A szabadon tervezhető 18,5 óra az idegen nyelv óraszámát növeli. Csoportbontás: gazdasági környezetünk (gyakorlati), információkezelés és kommunikáció max. 12 fős csoportokban; idegen nyelv, matematika, informatika, testnevelés. 11. évfolyam A szakmacsoportos alapozó oktatásra felhasználható 296 óra megoszlása: közgazdaságtan 74 óra (elméleti) közgazdaságtan 37 óra (gyakorlati) marketing 74 óra (elméleti) marketing 37 óra (gyakorlati) tanirodai gyakorlatok 74 óra (gyakorlati) A tanév során a közgazdaságtan, marketing és tanirodai gyakorlatok tantárgyak osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmacsoportos alapozó oktatás kereskedelem-marketing szakmacsoportra”


46


osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a három fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga. A szabadon tervezhető 74 óra a matematika és a kémia tantárgyak óraszámát növeli 37-37 órával. Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, tanirodai gyakorlatok, informatika, testnevelés. 12. évfolyam A szakmacsoportos alapozó oktatásra felhasználható 256 óra megoszlása: közgazdaságtan 64 óra (elméleti) közgazdaságtan 32 óra (gyakorlati) marketing 64 óra (elméleti) marketing 32 óra (gyakorlati) tanirodai gyakorlatok 64 óra (gyakorlati) A tanév során a közgazdaságtan, marketing és tanirodai gyakorlatok tantárgyak osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmacsoportos alapozó oktatás kereskedelem-marketing szakmacsoportra” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a három fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga. A szabadon tervezhető 64 óra a matematika és a kémia tantárgyak óraszámát növeli 32-32 órával. Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, tanirodai gyakorlatok, informatika, testnevelés.

Érettségi vizsgára felkészítés Ebben a szakmacsoportban iskolánk a tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamon mind a középszintű, mind az emelt szintű érettségire a kötelező vizsgatárgyakon kívül informatika, közgazdasági-marketing alapismeretek és testnevelés tantárgyakból biztosítja a felkészülést.


47


1.Szakközépiskola Gazdasági-szolgáltatási szakterület Kereskedelem-marketing szakmacsoport (Bevezetve 2006. szeptemberben induló 9. évfolyamon – a gyakorlati képzés 9.évfolyamos bevezetése miatt)

Tantárgy

Szakmacsop. alapozó oktatás: (185-185-296-256) Szakmacsop. alapozó oktatás: 9-10. évf. heti 4 óra gyakorlat

Szabadon tervezhető: (18,5 - 18,5 - 74-64)

Szabadon választható: (0 - 0 - 148 - 128)

Éves óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 12.

Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ism. Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Gazdasági környezetünk E

148 74 111 111 37 37 74 74 74 74 37

148 74 111 111 37 37 74 74 74 74 37

148 74 37 111 111 37 37 74 37 74 -

128 96 96 96 32 32 64 32 64 -

Gazdasági környezetünk GY Információkezelés GY Viselkedéskultúra GY Kommunikáció GY Közgazdaságtan E Közgazdaságtan GY Marketing E Marketing GY Tanirodai gyakorlatok GY Idegen nyelv Matematika Kémia óraszám emelve Összesen Idegen nyelv Emelt szintű képzés Egyéni foglalkozás

37 74 37 -

37 74

74 37 74 37 74

64 32 64 32 64

18,5 -

18,5 -

1017,5

1017,5

37 37 1110 37 74 37

32 32 960 32 64 32

37


48


2. Szakközépiskola Gazdasági-szolgáltatási szakterület Közgazdasági szakmacsoport (Bevezetve 2006. szeptemberben induló 9. évfolyamon – a gyakorlati képzés 9.évfolyamos bevezetése miatt)

9. évfolyam (azonos a kereskedelem-marketing és az ügyviteli szakmacsoporttal) A szakmai orientációra felhasználható 185 óra megoszlása: gazdasági környezetünk 37 óra (elméleti) gazdasági környezetünk 37 óra (gyakorlati) információkezelés 74 óra (gyakorlati) viselkedéskultúra 37 óra (gyakorlati) A tanév során e három tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmai orientáció gazdasági-szolgáltatási szakterületre” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a három fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga. A szabadon tervezhető 18,5 óra az idegen nyelv óraszámát növeli. Csoportbontás: gazdasági környezetünk (gyakorlati), információkezelés és viselkedés-kultúra max. 12 fős csoportokban; idegen nyelv, matematika, informatika, testnevelés.

10. évfolyam (azonos a kereskedelem-marketing és az ügyviteli szakmacsoporttal) A szakmai orientációra felhasználható 185 óra megoszlása: gazdasági környezetünk 37 óra (elméleti) gazdasági környezetünk 37 óra (gyakorlati) információkezelés 74 óra (gyakorlati) kommunikáció 37 óra (gyakorlati) A tanév során e három tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmai orientáció gazdasági-szolgáltatási szakterületre” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a három fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga. A szabadon tervezhető 18,5 óra az idegen nyelv óraszámát növeli. Csoportbontás: gazdasági környezetünk (gyakorlati), információkezelés és viselkedés-kultúra max. 12 fős csoportokban; idegen nyelv, matematika, informatika, testnevelés.

11. évfolyam A szakmacsoportos alapozó oktatásra felhasználható 296 óra megoszlása: elméleti gazdaságtan 111 óra (elméleti) üzleti gazdaságtan 111 óra (elméleti) üzleti gazd. tan gyakorlatok 74 óra (gyakorlati) A tanév során e három tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmacsoportos alapozó oktatás Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.

49


közgazdasági szakmacsoportra” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a három fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga. A szabadon tervezhető 74 óra a matematika és az idegen nyelv tantárgyak óraszámát növeli 37-37 órával. Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, üzleti gazdaságtan gyakorlatok, informatika, testnevelés.

12. évfolyam A szakmacsoportos alapozó oktatásra felhasználható 256 óra megoszlása: elméleti gazdaságtan 96 óra (elméleti) üzleti gazdaságtan 96 óra (elméleti) üzleti gazd. tan gyakorlatok 64 óra (gyakorlati) A tanév során e három tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmacsoportos alapozó oktatás közgazdasági szakmacsoportra” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a három fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga. A szabadon tervezhető 64 óra a matematika és az idegen nyelv tantárgyak óraszámát növeli 32-32 órával. Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, üzleti gazdaságtan gyakorlatok, informatika, testnevelés. Érettségi vizsgára felkészítés Ebben a szakmacsoportban iskolánk a tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamon mind a középszintű, mind az emelt szintű érettségire a kötelező vizsgatárgyakon kívül informatika, közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan, üzleti gazdaságtan) és testnevelés tantárgyakból biztosítja a felkészülést.


50


2. Szakközépiskola Gazdasági-szolgáltatási szakterület Közgazdasági szakmacsoport (Bevezetve 2006. szeptemberben induló 9. évfolyamon – a gyakorlati képzés 9.évfolyamos bevezetése miatt)

Tantárgy


Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ism. Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika

148 74 111 111 37 37 74 74 74 74

148 74 111 111 37 37 74 74 74 74

148 74 37 111 111 37 37 74 111

128 96 96 96 32 32 64 96

Gazdasági környezetünk E

37

37

-

-

37 74 37 -

37 74


Gazdasági környezetünk GY Információkezelés GY Viselkedéskultúra GY Kommunikáció GY Elméleti gazdaságtan E Üzleti gazdaságtan E Üzl.gazd.tan.gyakorlatok GY Idegen nyelv Matematika

18,5 -

18,5 -

111 111 74 37 37

96 96 64 32 32

1017,5

1017,5


Összesen Emelt szintű képzés Egyéni foglalkozás

1110 74 74

960 64 64

Szakmacsop. alapozó oktatás: (185-185-296-256) Szakmacsop. alapozó oktatás gyak.része: 9-10.évf. heti 4 óra

37


51


3. Szakközépiskola Gazdasági-szolgáltatási szakterület Ügyviteli szakmacsoport (Bevezetve 2006. szeptemberben induló 9. évfolyamon – a gyakorlati képzés 9.évfolyamos bevezetése miatt) 9. évfolyam (azonos a kereskedelem-marketing és a közgazdasági szakmacsoporttal) A szakmai orientációra felhasználható 185 óra megoszlása: gazdasági környezetünk 37 óra (elméleti) gazdasági környezetünk 37 óra (gyakorlati) információkezelés 74 óra (gyakorlati) viselkedéskultúra 37 óra (gyakorlati) A tanév során e három tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmai orientáció gazdasági-szolgáltatási szakterületre” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a három fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga. A szabadon tervezhető 18,5 óra az idegen nyelv óraszámát növeli. Csoportbontás: gazdasági környezetünk (gyakorlati), információkezelés és viselkedés-kultúra max. 12 fős csoportokban; idegen nyelv, matematika, informatika, testnevelés.

10. évfolyam (azonos a kereskedelem-marketing és a közgazdasági szakmacsoporttal) A szakmai orientációra felhasználható 185 óra megoszlása: gazdasági környezetünk 37 óra (elméleti) gazdasági környezetünk 37 óra (gyakorlati) információkezelés 74 óra (gyakorlati) kommunikáció 37 óra (gyakorlati) A tanév során e három tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmai orientáció gazdasági-szolgáltatási szakterületre” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a három fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga. A szabadon tervezhető 18,5 óra az idegen nyelv óraszámát növeli. Csoportbontás: gazdasági környezetünk (gyakorlati), információkezelés és viselkedés-kultúra max. 12 fős csoportokban; idegen nyelv, matematika, informatika, testnevelés. 11. évfolyam A szakmacsoportos alapozó oktatásra felhasználható 296 óra megoszlása: bevezetés a szakmai idegen nyelvbe 148 óra (elméleti) szövegfeldolgozás 74 óra (gyakorlati) informatikai alkalmazások 74 óra (gyakorlati) A tanév során az informatikai alkalmazások, a bevezetés a szakmai idegen nyelvbe és a szövegfeldolgozás tantárgyak osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmacsoportos alapozó oktatás ügyviteli szakmacsoportra” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a három fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga.


52


A szabadon tervezhető 74 óra a matematika és az idegen nyelv tantárgyak óraszámát növeli 37-37 órával. Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, szövegfeldolgozás, informatika, testnevelés.

12. évfolyam A szakmacsoportos alapozó oktatásra felhasználható 256 óra megoszlása: bevezetés a szakmai idegen nyelvbe 128 óra (elméleti) szövegfeldolgozás 64 óra (gyakorlati) informatikai alkalmazások 64 óra (gyakorlati) A tanév során az informatikai alkalmazások, a bevezetés a szakmai idegen nyelvbe és a szövegfeldolgozás tantárgyak osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmacsoportos alapozó oktatás ügyviteli szakmacsoportra” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a három fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga. A szabadon tervezhető 64 óra a matematika és az idegen nyelv tantárgyak óraszámát növeli 32-32 órával. Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, szövegfeldolgozás, informatika, testnevelés. Érettségi vizsgára felkészítés Ebben a szakmacsoportban iskolánk a tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamon mind a középszintű, mind az emelt szintű érettségire a kötelező vizsgatárgyakon kívül informatika, ügyviteli alapismeretek és szakmai idegen nyelv tantárgyakból biztosítja a felkészülést.


53


3. Szakközépiskola Gazdasági-szolgáltatási szakterület Ügyviteli szakmacsoport (Bevezetve 2006. szeptemberben induló 9. évfolyamon – a gyakorlati képzés 9.évfolyamos bevezetése miatt)

Tantárgy


Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ism. Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika

148 74 111 111 37 37 74 74 74 74

148 74 111 111 37 37 74 74 74 74

148 74 37 111 111 37 37 74 111

128 96 96 96 32 32 64 96

Gazdasági környezetünk E

37

37

-

-

37 74 37 -

37 74 37


Gazdasági környezetünk GY Információkezelés GY Viselkedéskultúra GY Kommunikáció GY Bevez. a szakmai idegen nyelvbeE Szövegfeldolgozás GY Informatikai alkalmazások GY Idegen nyelv Matematika

18,5 -

18,5 -

148 74 74 37 37

128 64 64 32 32

Összesen Emelt szintű képzés Egyéni foglalkozás

1017,5

1017,5


1110 74 74

960 64 64

Szakmacsop. alapozó oktatás: (185-185-296-256) Szakmacsop. alapozó oktatás: gyakorlati része: 9-10. évf. heti 4 óra


54


4. Szakközépiskola Gazdasági-szolgáltatási szakterület Kereskedelem-marketing szakmacsoport Előfeltétel: szakiskolai és szakiskolai szakmai végzettség, valamely idegen nyelvből legalább 144 óra, informatika – számítástechnika – gépírás számítógépen tantárgyakból összesen legalább 148 óra végzettség. 11. évfolyam közgazdaságtan 111 óra (elméleti) marketing 74 óra (elméleti) idegen nyelv óraszám emelés 37 óra (elméleti) A szakiskolai végzettség beszámítható a gyakorlati képzésben. A tanirodai gyakorlatok helyett 37 magyar és 37 történelem óra, rajz óra helyett 37 matematika. A tanév során a közgazdaságtan és marketing tantárgyak osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmacsoportos alapozó oktatás kereskedelem-marketing szakmacsoportra” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a két fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga. 12. évfolyam közgazdaságtan 96 óra (elméleti) marketing 64 óra (elméleti) idegen nyelv óraszám emelés 32 óra (elméleti) A szakiskolai végzettség beszámítható gyakorlati képzésben. A tanirodai gyakorlatok helyett 32 magyar és 32 történelem óra, rajz óra helyett 32 matematika. A tanév során a közgazdaságtan és marketing tantárgyak osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmacsoportos alapozó oktatás kereskedelem-marketing szakmacsoportra” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a két fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga. Érettségi vizsgára felkészítés Ebben a szakmacsoportban iskolánk a tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamon mind a középszintű, mind az emelt szintű érettségire a kötelező vizsgatárgyakon kívül informatika, közgazdaság-marketing alapismeretek és testnevelés tantárgyakból biztosítja a felkészülést.


55


4. Szakközépiskola Gazdasági-szolgáltatási szakterület Kereskedelem-marketing szakmacsoport Előfeltétel: szakiskolai és szakiskolai szakmai végzettség, valamely idegen nyelvből legalább 144 óra, informatika – számítástechnika – gépírás számítógépen tantárgyakból összesen legalább 148 óra végzettség.

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ism. Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Kémia Informatika Közgazdaságtan E Marketing E Idegen nyelv E Matematika Kémia óraszám emelve Összesen Szabadon választható: Egyéni foglalkozás

Éves óraszámok 11. 12. 185 111 37 111 148 37 74 37 74 111 74 37 37 37

160 128 96 128 32 64 32 64 96 64 32 32 32

1110

960

74

64


56


5. Szakközépiskola Gazdasági-szolgáltatási szakterület Kereskedelem-marketing szakmacsoport Nyelvi előkészítő évfolyam (Bevezetési lehetőség 2004. szeptemberben induló 9. évfolyamtól) 9. évfolyam A tanév során a hangsúly az idegen nyelv tanulásán van, melyet csoportbontásban, heti 11 órában tanulnak a tanulók. E mellett informatikai képzés, matematikai, kommunikációs és anyanyelvi képességfejlesztés, testnevelési óra és osztályfőnöki óra van csak az évfolyamon. Ezen az évfolyamon részt vett tanulóink számára biztosítjuk a lehetőséget az idegen nyelvből emelt szintű érettségi vizsga letételére (már a 11. évfolyamtól). 10. évfolyam (azonos a közgazdasági és az ügyviteli szakmacsoport 9. évfolyamával) A szakmai orientációra felhasználható 185 óra megoszlása: gazdasági környezetünk 37 óra (elméleti) gazdasági környezetünk 37 óra (gyakorlati) információkezelés 74 óra (gyakorlati) viselkedéskultúra 37 óra (gyakorlati) Az informatika tantárgy helyett a nyelvi órák számát növeltük 74 órával. A tanév során e három tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmai orientáció gazdasági-szolgáltatási szakterületre” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a három fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga. A szabadon tervezhető 18,5 óra az idegen nyelv óraszámát növeli. Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, információkezelés, testnevelés. 11. évfolyam (azonos a közgazdasági és az ügyviteli szakmacsoport 10. évfolyamával) A szakmai orientációra felhasználható 185 óra megoszlása: gazdasági környezetünk 37 óra (elméleti) gazdasági környezetünk 37 óra (gyakorlati) információkezelés 74 óra (gyakorlati) kommunikáció 37 óra (gyakorlati) Az informatika tantárgy helyett a nyelvi órák számát növeltük 74 órával. A tanév során e három tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmai orientáció gazdasági-szolgáltatási szakterületre” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a három fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga. A szabadon tervezhető 18,5 óra az idegen nyelv óraszámát növeli. Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, információkezelés, testnevelés.

12. évfolyam A szakmacsoportos alapozó oktatásra felhasználható 296 óra megoszlása: közgazdaságtan 74 óra (elméleti) közgazdaságtan 37 óra (gyakorlati) Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.

57


marketing 74 óra (elméleti) marketing 37 óra (gyakorlati) tanirodai gyakorlatok 74 óra (gyakorlati) A 11. tanév végén idegen nyelvből előrehozott érettségi vizsgát tett tanulók számára biztosítjuk a második idegen nyelv tanulását vagy az első idegen nyelv folytatását. A tanév során a közgazdaságtan, marketing és tanirodai gyakorlatok tantárgyak osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmacsoportos alapozó oktatás kereskedelem-marketing szakmacsoportra” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a három fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga. A szabadon tervezhető 74 óra a matematika és a kémia tantárgyak óraszámát növeli 37-37 órával. Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, tanirodai gyakorlatok, informatika, testnevelés. 13. évfolyam A szakmacsoportos alapozó oktatásra felhasználható 256 óra megoszlása: közgazdaságtan 64 óra (elméleti) közgazdaságtan 32 óra (gyakorlati) marketing 64 óra (elméleti) marketing 32 óra (gyakorlati) tanirodai gyakorlatok 64 óra (gyakorlati) A 11-12. tanév végén idegen nyelvből előrehozott érettségi vizsgát tett tanulók számára biztosítjuk a második idegen nyelv tanulását vagy az első idegen nyelv folytatását. A tanév során a közgazdaságtan, marketing és tanirodai gyakorlatok tantárgyak osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmacsoportos alapozó oktatás kereskedelem-marketing szakmacsoportra” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a három fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga. A szabadon tervezhető 64 óra a matematika és a kémia tantárgyak óraszámát növeli 32-32 órával. Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, tanirodai gyakorlatok, informatika, testnevelés. Érettségi vizsgára felkészítés Ebben a szakmacsoportban iskolánk a tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamon mind a középszintű, mind az emelt szintű érettségire a kötelező vizsgatárgyakon kívül informatika, közgazdasági - marketing alapismeretek és testnevelés tantárgyakból biztosítja a felkészülést.


58


5. Szakközépiskola Gazdasági-szolgáltatási szakterület Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport Nyelvi előkészítő évfolyam (Bevezetési lehetőség 2004. szeptemberben induló 9. évfolyamtól)

Tantárgy 9.

Szakmacsop. alapozó oktatás: (0-185-185-296-256)




Magyar nyelv és irodalom 148 148 148 Történelem és társadalmi ism. 74 74 Társadalomismeret és etika Idegen nyelv 407 185 185 Idegen nyelv 2.(vagy 1.) Matematika 148 111 111 Ének-zene 37 37 Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra 37 37 37 Testnevelés és sport 74 74 74 Fizika 74 Földünk és környezetünk 74 Biológia 74 Kémia 74 Informatika 203,5 Gazdasági környezetünk E 74 74 Információkezelés GY 74 74 Viselkedéskultúra GY 37 Kommunikáció GY 37 Közgazdaságtan E Közgazdaságtan GY Marketing E Marketing GY Tanirodai gyakorlatok GY Idegen nyelv 18,5 18,5 Matematika Kémia óraszám emelve Összesen 1017,5 1017,5 1017,5 Emelt szintű képzés Egyéni foglalkozás

148 74 37 111 111 37 37 74 37 74 74 37 74 37 74 37 37 1110 74 74

128 96 96 96 32 32 64 32 64 64 32 64 32 64 32 32 960 64 64


59


6. Szakközépiskola Gazdasági-szolgáltatási szakterület Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport Nyelvi előkészítő évfolyam (Bevezetve 2007. szeptemberben induló 9. évfolyamon az egységes fővárosi szakmacsoportos kerettantervek bevezetése miatt) 9. évfolyam A tanév során a hangsúly az idegen nyelv tanulásán van, melyet csoportbontásban, heti 11 órában tanulnak a tanulók. E mellett informatikai képzés, matematikai, kommunikációs és anyanyelvi képességfejlesztés, testnevelési óra és osztályfőnöki óra van csak az évfolyamon. Ezen az évfolyamon részt vett tanulóink számára biztosítjuk a lehetőséget az idegen nyelvből emelt szintű érettségi vizsga letételére (már a 11. évfolyamtól). 10. évfolyam A szakmai orientációra felhasználható 216 óra megoszlása: áruforgalom lebonyolítása 36 óra (gyakorlati) gazdálkodási ismeretek 36 óra (elméleti) gazdálkodási ismeretek 36 óra (gyakorlati) információkezelés 72 óra (gyakorlati) viselkedéskultúra 36 óra (elméleti) Az informatika tantárgy helyett a nyelvi órák számát növeltük 72 órával. A tanév során e négy tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmai orientáció gazdasági-szolgáltatási szakterületre” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a négy fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga. Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, információkezelés, áruforgalom lebonyolítása, gazdálkodási ismeretek gyakorlati, testnevelés. 11. évfolyam A szakmai orientációra felhasználható 216 óra megoszlása: áruforgalom lebonyolítása 36 óra (gyakorlati) gazdálkodási ismeretek 36 óra (elméleti) gazdálkodási ismeretek 36 óra (gyakorlati) információkezelés 72 óra (gyakorlati) kommunikáció 36 óra (elméleti) Az informatika tantárgy helyett a nyelvi órák számát növeltük 72 órával. A tanév során e négy tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmai orientáció gazdasági-szolgáltatási szakterületre” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a négy fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga. Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, gazdálkodási ismeretek gyakorlati, áruforgalom lebonyolítása, információkezelés, testnevelés. 12. évfolyam A szakmacsoportos alapozó oktatásra felhasználható 360 óra megoszlása: közgazdaságtan 36 óra (elméleti) marketing 36 óra (elméleti) marketing 36 óra (gyakorlati) Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.

60


áruforgalom lebonyolítása 36 óra (elméleti) áruforgalmi tev. tervezése 36 óra (elméleti) áruforgalmi tev. tervezése 72 óra (gyakorlati) gazdálkodási ismeretek 36 óra (elméleti) gazdálkodási ismeretek 36 óra (gyakorlati) idegen nyelv 36 óra (elméleti) Az idegen nyelv tantárgyból nincs külön osztályzás, az óraszám a közismereti idegen nyelv óraszámát növeli. A 11. tanév végén idegen nyelvből előrehozott érettségi vizsgát tett tanulók számára biztosítjuk a második idegen nyelv tanulását vagy az első idegen nyelv folytatását. A tanév során a közgazdaságtan, marketing, áruforgalom lebonyolítása, áruforgalmi tevékenység tervezése és gazdálkodási ismeretek tantárgyak osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmacsoportos alapozó oktatás kereskedelem-marketing szakmacsoportra” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben az öt fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga. Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, informatika, áruforgalmi tevékenység tervezése, gazdálkodási ismeretek, testnevelés. 13. évfolyam A szakmacsoportos alapozó oktatásra felhasználható 320 óra megoszlása: közgazdaságtan 32 óra (elméleti) marketing 64 óra (elméleti) marketing 32 óra (gyakorlati) áruforgalmi tev. tervezése 32 óra (elméleti) áruforgalmi tev. tervezése 64 óra (gyakorlati) gazdálkodási ismeretek 32 óra (elméleti) gazdálkodási ismeretek 32 óra (gyakorlati) idegen nyelv 32 óra (elméleti) Az idegen nyelv tantárgyból nincs külön osztályzás, az óraszám a közismereti idegen nyelv óraszámát növeli. A 11-12. tanév végén idegen nyelvből előrehozott érettségi vizsgát tett tanulók számára biztosítjuk a második idegen nyelv tanulását vagy az első idegen nyelv folytatását. A tanév során a közgazdaságtan, marketing, az áruforgalmi tevékenység tervezése és a gazdálkodási ismeretek tantárgyak osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmacsoportos alapozó oktatás kereskedelem-marketing szakmacsoportra” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a négy fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga. Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, informatika, áruforgalmi tevékenység tervezése, gazdálkodási ismeretek, testnevelés. Érettségi vizsgára felkészítés Ebben a szakmacsoportban iskolánk a tizenkettedik és a tizenharmadik évfolyamon mind a középszintű, mind az emelt szintű érettségire a kötelező vizsgatárgyakon kívül biológia, informatika, gazdálkodás és marketing tantárgyakból biztosítja a felkészülést.


61


6. Szakközépiskola Gazdasági-szolgáltatási szakterület Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport Nyelvi előkészítő évfolyam (Bevezetve 2007. szeptemberben induló 9. évfolyamon az egységes fővárosi szakmacsoportos kerettantervek bevezetése miatt) Tantárgy 9.


Szabadon választható: (0 -144-144-144-128)

Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Idegen nyelv 2.(vagy 1.) Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Gazdálkodási ismeretek E Gazdálkodási ismeretek GY Információkezelés GY Viselkedéskultúra E Kommunikáció E Közgazdaságtan E Marketing E Marketing GY Idegen nyelv Az áruforgalom lebonyolítása E Az áruforgalom lebonyolítása GY Az áruforgalmi tev. tervezése E Az áruforgalmi tev. tervezéseGY Összesen Emelt szintű képzés Idegen nyelv Matematika Egyéni foglalkozás Testnevelés és sport Földrajz

144 396 144 36 72 198 990 -

Éves óraszámok évfolyamonként 10. 11. 12. 13. 144 72 162 108 36 36 72 72 72 36 36 72 36 36 990 36 72 36 -

144 72 162 108 36 36 72 72 72 36 36 72 36 36 990 36 72 36 -

144 72 36 108 108 36 36 72 36 72 36 36 36 36 36 36 36 36 72 1080 72 36 36


62

128 96 96 96 32 32 64 32 64 32 32 32 64 32 32 32 64 960 64 32 32 -


7. Szakközépiskola Gazdasági-szolgáltatási szakterület Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport (Bevezetve 2008. szeptemberben induló 9. évfolyamon az egységes fővárosi szakmacsoportos kerettantervek bevezetése miatt) A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására a szakképesítések központi programjaiban meghatározott ismeretek, típusuknak megfelelő elsajátíttatásán keresztül. A Kereskedelem–marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozó tantárgyak tanításának célja a szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának elősegítése és a szakmacsoport tevékenységformáinak megismertetése. A tananyag feldolgozása adjon lehetőséget a tanulók tapasztalatainak rendszerezésére, értékelésére, elemzésére. Bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti tantárgyak keretében tanultakat, fejlessze, alapozza meg a szakmai műveltséget. A szakmacsoport aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is kiváltó bemutatásával hívja fel a tanulók figyelmét a kereskedelmi, marketing és üzleti adminisztrációs szakképesítések sajátosságaira, keltse fel az érdeklődésüket azok iránt, mutassa be a pályák szépségeit, nehézségeit, hasznosságát, fejlődésének irányát, a dolgozók tevékenységét, annak távlatait. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, az egyéni életpályájuk reális megtervezésében. Teremtsen feladathelyzeteket a tanulók képességei, szakmai tehetsége kibontakoztatására, keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek mélyebb elméleti alapjai iránt. Biztosítson lehetőséget a szakmacsoport szakképesítéseinek munkaköreiben szükséges magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban tudatos, felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezet iránti felelősségérzetet. A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az önálló ismeretszerzés, az ismeretek alkalmazási képessége. Fejlessze a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességeket. Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, munkájuk legyen átgondolt, célszerű, eredményes, a szóbeli kommunikációban törekedjenek a nyelv, a szakkifejezések szabatos használatára, munkáikban az igényes külalakra. A tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók a számítástechnikai eszközök használatához. Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. A tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját szakmai munkájukkal kapcsolatos igényessége, munkájuk legyen átgondolt, célszerű, eredményes. A szakmai


63


tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötődésük. A tanulók szeressék a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természetkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. A Gazdálkodási ismeretek oktatásának célja, hogy a tanulók az alapvető gazdálkodási ismeretek elsajátítása után ismerjék, értsék a gazdasági élettel kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat, összefüggéseket, a tömegtájékoztatás gazdasági híreit, és váljanak képessé ezek felhasználására későbbi tanulmányaikban, saját ügyeik intézésében. Az ismeretkör segítse a tanulókat a gazdaságipolitikai kérdések felé orientálásban érdeklődésük felkeltésével, megfigyeléseik és személyes tapasztalataik megerősítésével. Fejlessze a tanulók ismereteit a gazdasági élet alapvető területeiről (szükségletek, termelés, javak, munkamegosztás, gazdálkodás, piac, kereslet, kínálat), ismertesse meg a termelési tényezőket, a kereslet, a kínálat és a piac kapcsolatát, a javak csoportosítását. A tanulók tudják élőszóban bemutatni a gazdasági élet szereplőit és kapcsolataikat, az állam feladatait, az állami költségvetés legfontosabb bevételeit és kiadásait. Ismertessék a háztartás feladatait, bevételeit és kiadásait, a háztartás pénzgazdálkodását. Tudják jellemezni a vállalkozások és a többi gazdasági szereplő kapcsolatát, megkülönböztetni az üzleti és a nonprofit vállalkozást, a vállalkozási formákat, a vállalkozási formák előnyeit és hátrányait, azok alapításának, működtetésének, átszervezésének, megszüntetésének körülményeit, gyakorlati teendőit. Megszerzett ismereteik alapján rendszerezzék a legfontosabb pénzügyi fogalmakat. A tanulók értsék meg a munkaviszony és munkaszerződés fogalmak tartalmát, a legfontosabb munkavállalói jogokat és kötelezettségeket. Példákon keresztül mutassák be a költség, kiadás, ráfordítás, bevétel, fedezeti összeg, eredmény fogalmakat, és kapcsolatukat az eredménnyel. A tanulók tudják bemutatni a mérleg szerkezetét, legyen képesek következtetések levonására a mérleg adataiból. A tanulók legyenek képesek a vállalkozás tárgyi és személyi feltételeinek feltérképezésére, meghatározására. Ismerjék az üzleti terv fő részeit, legyenek képesek az üzleti terv részeinek összeállítására megadott adatok alapján. Az Információkezelés oktatásának célja, hogy a tanulók tudjanak tájékozódni az irodai környezetben, el tudják látni a gazdálkodó szervezeteknél előforduló egyszerű ügyviteli munkákat. A tanulók kapjanak képet az irodai munkáról, ami hozzájárulhat a pálya iránti érdeklődésük kialakulásához. A tanulók váljanak képessé a számítógép billentyűzetének használatára, dokumentumok megnyitására, mentésére, nyomtatására, formázására. Tudjanak szövegeket másolni tízujjas vakírással. Ismerjék az üzleti szokásoknak megfelelő levélformákat. Tudjanak elkészíteni általánosan használt ügyiratokat (pl. jegyzőkönyv, kérelem, nyugta stb.). Ismerjék és alkalmazzák az ajánlat, megrendelés, visszaigazolás, szerződés készítésének szabályait. A Viselkedéskultúra oktatásának célja, hogy a hétköznapi viselkedési formákat bemutassa, elemezze az alapvető és a szolgáltató szakmákban különösen fontos magatartási, illetve viselkedésformák szerepét, jelentőségét. Fejlessze az empatikus készségeket. Megismertesse a tanulókkal az ápoltság jegyeit, az öltözködési módokat. A tanulók váljanak képessé a kapcsolatfelvételre, a kapcsolattartásra, a kulturált vitára, az eredményes konfliktuskezelésre. A Kommunikáció oktatásának célja, hogy a tanulók elsajátítsák és tudatosan alkalmazzák a helyes beszédtechnikát, valamint az írásbeli kommunikáció alapszabályait. Célja továbbá a személyiségfejlesztés, az egyéni és a szakmai sikerek elérésének Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.

64


kommunikációs eszközökkel történő elősegítése. Legyenek tisztában az emberi érintkezés kultúrájának fontosságával. Ismerjék meg önmagukat, és sajátítsák el a közvetlen és tágabb értelemben vett környezetükhöz való alkalmazkodás képességét. Legyenek képesek a konfliktusok elkerülésére vagy helyes kezelésére, a családi, baráti és későbbi munkakapcsolatok helyes alakítására. Alkalmazzák a kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás és kapcsolatlezárás kulturált módját, az írásbeli kommunikáció legelterjedtebb formáit. A tanulók önismeret-fejlesztő gyakorlatok útján tanulják meg a tárgyilagos emberismeret jelentőségét. Az Informatika oktatásának célja, hogy a tanulók elsajátítsák a fájlkezelés alapjait, a szövegszerkesztés alapvető szabályait, a szövegszerkesztő programok használatát, ismerjék és alkalmazzák a táblázat- és adatbáziskezelő programokat, valamint a hálózati kommunikáció eszközeit, támogató programjait. A tanulók legyenek képesek az említett programok magabiztos használatára. Az áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása, elemzése oktatásának célja, hogy a tanulók képesek legyenek meghatározni a beszerzendő áru / berendezés / eszköz / nyomtatvány mennyiségét és választékát. Tudják kiválasztani a számukra legkedvezőbb beszerzési forrásokat, és megkötni a szerződést, valamint megrendelni az árut. Legyenek képesek ellenőrzni a számlát, kiegyenlíteni az áru / göngyöleg / berendezés / eszköz ellenértékét, tudjanak gazdálkodni a készlettel, kialakítani a fogyasztói árat, és banki / postai tranzakciókat végezni. A befektetett és a forgóeszközök körébe tartozó vagyontárgyakat ismerjék, tudjanak eligazodni a saját és az idegen források között finanszírozási döntés esetén. Ismerjék az eredmény keletkezésének folyamatát, az eredmény nagyságát befolyásoló tényezőket, illetve tudják értelmezni az eredménykimutatás és a mérleg adatait. Felelősségteljesen tudjanak következtetéseket levonni gazdálkodására vonatkozóan a könyveléstől kapott információk és/vagy az általuk végzett alapvető gazdasági számítások elvégzése után. Az áruforgalom lebonyolítása oktatásának célja, hogy a tanulók megismerjék az árurendszereket, a minőségbiztosítás és minőségtanúsítás elméleti és gyakorlati teendőit. Ismerjék, és tartsák be a baleset-, munka-, tűzvédelmi, környezetvédelmi és minőségirányítási szabályokat, higiéniai előírásokat. A tanulók legyenek képesek előkészíteni a raktárt áruátvételre, átvenni az árut, gondoskodni megóvásáról, leltárt készíteni, és előkészíteni az árut értékesítésre. Legyenek képesek értékesíteni az árukat betartva a pénzelszámolási / pénzkezelési szabályokat valamint a munkajogi szabályokat és a fogyasztói érdekvédelem előírásait, és üzemeltetni az élelmiszerek értékesítése során használt gépeket, eszközöket. Az Idegen nyelv oktatásának célja, hogy bővítse a tanulók megszerzett nyelvtudását, javítsa általános és szakmai beszédkészségüket a helyzetek párbeszédes megoldásában, egészítse ki a tanulók nyelvtani ismereteit, motiválja őket abban, hogy eredményesen tudják megoldani az üzleti életben leggyakrabban előforduló kommunikációs helyzeteket. A tanulók legyenek képesek az általános üzleti nyelv egyszerű eseteiről szóló szövegeket megérteni, feldolgozni. A tanulók ismerjék az orvosi ellátással, turizmussal, vendéglátással, programszervezéssel, szállodafoglalással, munkavállalással, szabadidős tevékenységekkel kapcsolatos szakmai szókincset, egyszerűbb beszédhelyzetekben ezeket tudják alkalmazni. A tanulók sajátítsák el az országismeret alapvető tudnivalóit. A Marketing oktatásának célja, hogy közvetítse és rendszerezze azokat az ismereteket, amelyek segítségével a tanulók képesek a marketing gazdasági szerepének, helyének meghatározására. Ismertesse meg a tanulókkal a marketing feladatait, eszközeit, Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.

65


helyét és célját a vállalkozás piaci működése során. Tudatosítsa a tanulókban a marketing szerepét. A tanulók ismerjék meg a marketing jelentőségét, történeti kialakulását, a kereskedelmi marketing lényegét, tudják elhelyezni a gazdálkodási folyamatban. Értsék a piac jelentőségét, összefüggéseit. A tanulók ismerjék az információszerzés fontosságát, a piackutatás módszereit, eszközeit, folyamatát, a marketing és a piackutatás kapcsolatát. A tanulók értsék az ár jelentőségét, az árpolitikai célkitűzéseket, az árképzés módszereit. Ismerjék az árstratégia kialakulásának elveit, az árak jogi szabályozását, az értékesítési rendszer funkcióit, az elosztáspolitika elemeit, az értékesítési csatorna kiválasztásának szempontjait. Ismerjék fel az összefüggést a marketing és az elosztási csatornák között. A tanulók ismerjék a marketingkommunikáció fogalmát, jelentőségét, a marketingen belül elfoglalt helyét, a kommunikáció közvetlen, közvetett eszközeit (felsorolásszerűen). A tanulók ismerjék meg az imázs fogalmát, fajtáit, szükségességét, a vállalati arculat lényegét, kialakításának fontosságát, tartalmi és formai elemeit. Értsék gyakorlati megvalósítását, az arculati stratégiát. A tanulók ismerjék meg a kiskereskedelmi árufogalomra ható tényezőket. Értsék a vevőszolgálat, a márka, védjegy, design, választék szerepét, a szponzorálás célját, módjait. A Közgazdaságtan oktatásának alapvető célja, hogy elősegítse a tanulók gazdasági gondolkodásmódjának kialakulását és fejlesztését, hozzájáruljon a piacgazdaság működésének megértéséhez, képessé tegye a tanulókat az őket körülvevő világ megértésére. Segítsen magyarázatot adni a tapasztalt eseményekre, hogy felelősséggel tudják értékelni a gazdaságpolitikai folyamatokat, gazdasági döntéseket. Biztosítsa, hogy a tanulók gondolkodásának részévé váljon a gazdasági racionalitás. A tanulók ismerjék meg a közgazdaságtan elemzési módszereit, értsék a mikro- és makroszemlélet közötti különbséget, határozzák meg a különbségeket és azonosságokat. A tanulók váljanak képessé alapképletek segítségével alapadatokból egyszerű feladatok megoldására, rövid és hosszú távú elemzésekre. Váljanak képessé nemzetgazdasági problémák felismerésére és elemzésére. Megjegyzés: A szakképesítések központi programjaiban a szakmai készségekben és kompetenciákban megfogalmazottak a már végzett szakemberre vonatkoznak, a szakmacsoportos alapozó képzés során ezek kialakítása, fejlesztése tűzhető ki célként. A szakmacsoport szakképesítései A szakmacsoportban az új OKJ alapján 9 érettségire épülő, iskolarendszerben oktatható kimeneti képesítés található, melyek közül 8 ezen fővárosi szakmai alapozó kerettanterv javaslat alapján a 9-12. évfolyamon alapozható. Ezek a kimeneti képesítések a következők: Kereskedő (2 éves) Könyvesbolti eladó (1 éves) Kultúrcikk-kereskedő (2 éves) Látszerész és fotócikk-kereskedő (2 éves) Kereskedelmi ügyintéző (1 éves) Külkereskedelmi üzletkötő (2 éves) Logisztikai ügyintéző (2 éves) Marketing- és reklámügyintéző (1 éves) 9. évfolyam A szakmai orientációra felhasználható 216 óra megoszlása: áruforgalom lebonyolítása 36 óra (gyakorlati) gazdálkodási ismeretek 36 óra (elméleti) Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.

66


gazdálkodási ismeretek 36 óra (gyakorlati) információkezelés 72 óra (gyakorlati) viselkedéskultúra 36 óra (elméleti) A tanév során e négy tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmai orientáció gazdasági-szolgáltatási szakterületre” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a négy fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga. Csoportbontás: gazdálkodási ismeretek (gyakorlati), információkezelés és áruforgalom lebonyolítása max. 12 fős csoportokban; idegen nyelv, matematika, informatika, testnevelés. 10. évfolyam A szakmai orientációra felhasználható 216 óra megoszlása: áruforgalom lebonyolítása 36 óra (gyakorlati) gazdálkodási ismeretek 36 óra (elméleti) gazdálkodási ismeretek 36 óra (gyakorlati) információkezelés 72 óra (gyakorlati) kommunikáció 36 óra (elméleti) A tanév során e négy tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmai orientáció gazdasági-szolgáltatási szakterületre” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a négy fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga. Csoportbontás: gazdálkodási ismeretek (gyakorlati), információkezelés és áruforgalom lebonyolítása max. 12 fős csoportokban; idegen nyelv, matematika, informatika, testnevelés. 11. évfolyam A szakmacsoportos alapozó oktatásra felhasználható 360 óra megoszlása: közgazdaságtan 36 óra (elméleti) marketing 36 óra (elméleti) marketing 36 óra (gyakorlati) áruforgalom lebonyolítása 36 óra (elméleti) áruforgalmi tev. tervezése 36 óra (elméleti) áruforgalmi tev. tervezése 72 óra (gyakorlati) gazdálkodási ismeretek 36 óra (elméleti) gazdálkodási ismeretek 36 óra (gyakorlati) idegen nyelv 36 óra (elmélet) Az idegen nyelv tantárgyból nincs külön osztályzás, az óraszám a közismereti idegen nyelv óraszámát növeli. A tanév során a közgazdaságtan, marketing, áruforgalom lebonyolítása, áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása, elemzése és gazdálkodási ismeretek tantárgyak osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmacsoportos alapozó oktatás kereskedelem-marketing szakmacsoportra” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben az öt fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga. Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, marketing, áruforgalmi tevékenység tervezése, gazdálkodási ismeretek informatika, testnevelés.


67


12. évfolyam A szakmacsoportos alapozó oktatásra felhasználható 320 óra megoszlása: közgazdaságtan 32 óra (elméleti) marketing 64 óra (elméleti) marketing 32 óra (gyakorlati) áruforgalmi tev. tervezése 32 óra (elméleti) áruforgalmi tev. tervezése 64 óra (gyakorlati) gazdálkodási ismeretek 32 óra (elméleti) gazdálkodási ismeretek 32 óra (gyakorlati) idegen nyelv 32 óra (elméleti) Az idegen nyelv tantárgyból nincs külön osztályzás, az óraszám a közismereti idegen nyelv óraszámát növeli. A tanév során a közgazdaságtan, marketing, , áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása, elemzése és gazdálkodási ismeretek tantárgyak osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmacsoportos alapozó oktatás kereskedelem-marketing szakmacsoportra” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a négy fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga. Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, marketing, áruforgalmi tevékenység tervezése, gazdálkodási ismeretek, informatika, testnevelés.

Érettségi vizsgára felkészítés Ebben a szakmacsoportban iskolánk a tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamon mind a középszintű, mind az emelt szintű érettségire a kötelező vizsgatárgyakon kívül informatika, gazdálkodás és marketing és biológia tantárgyakból biztosítja a felkészülést.


68


7. Szakközépiskola Gazdasági-szolgáltatási szakterület Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport (Bevezetve 2008. szeptemberben induló 9. évfolyamon az egységes fővárosi szakmacsoportos kerettantervek bevezetése miatt)

Tantárgy

Szakmacsop. alapozó oktatás: (216 - 216 - 360 - 320)

Szabadon választható (144 - 144 - 144 - 128)

Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Gazdálkodási ismeretek E Gazdálkodási ismeretek GY Információkezelés GY Viselkedéskultúra E Kommunikáció E Az áruforgalom lebonyolítása GY Közgazdaságtan E Marketing E Marketing GY Idegen nyelv E Az áruforgalom lebonyolítása E Az áruforgalomi tev. tervezése E Az áruforgalomi tev. tervezése GY Összesen Informatika Idegen nyelv Matematika Emelt szintű képzés Testnevelés és sport Egyéni foglalkozás Földrajz

Éves óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 12. 144 72 108 108 36 36 72 72 72 54 36 36 72 36 36

990 18 18 36 72

144 72 108 108 36 36 72 72 72 54 36 36 72 36 36

990 18 18 36 72

144 72 36 108 108 36 36 72 36 72 36 36 -

128 96 96 96 32 32 64 32 64 32 32 -

36 36 36 36 36 36 72 1080 36 72 36

32 64 32 32 32 64 960 32 64 32


69


8. Szakközépiskola Gazdasági-szolgáltatási szakterület Közgazdasági szakmacsoport (Bevezetve 2008. szeptemberben induló 9. évfolyamon az egységes fővárosi szakmacsoportos kerettantervek bevezetése miatt) A tantervben meghatározott tananyag feldolgozásának célja, hogy a Közgazdasági szakma gyakorlása során szükséges munkafeladatok, maradéktalan végrehajtására felkészítse a tanulókat. Ez a cél a központi programban meghatározott ismeretek, típusuknak megfelelő elsajátíttatásán keresztül valósítható meg. A közgazdasági tantárgyak tanításának célja, hogy a szakterület tevékenységének sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával keltse fel a tanulók érdeklődését a szakterület iránt, és segítse elő pályaválasztásukat. A Gazdasági környezetünk tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók az alapvető gazdasági ismeretek elsajátítása után ismerjék, értsék a gazdasági élettel kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat, összefüggéseket, a tömegtájékoztatás gazdasági híreit, és váljanak képessé ezek felhasználására későbbi tanulmányaikban, saját ügyeik intézésében. Az ismeretkör segítse a tanulókat a gazdasági, politikai kérdések felé orientálásban érdeklődésük felkeltésével, megfigyeléseik és személyes tapasztalataik megerősítésével. Az Információkezelés oktatásának célja, hogy a tanulók tájékozódni tudjanak az irodai környezetben, el tudják látni a gazdálkodó szervezeteknél előforduló egyszerű ügyviteli munkákat. A tanulók képet kapnak az irodai munkáról, és ez hozzájárul a pálya iránti érdeklődésük kialakulásához. A Viselkedéskultúra oktatásának célja, hogy a hétköznapi viselkedési formákat bemutassa, elemezze az alapvető és a szolgáltató szakmákban különösen fontos magatartási, illetve viselkedésformák szerepét, jelentőségét. Megismertesse a tanulókkal az ön- és emberismeretet. Fejlessze az empatikus készségeket. A Kommunikáció oktatásának célja, hogy a tanulók elsajátítsák, és tudatosan alkalmazzák a helyes beszédtechnikát, valamint az írásbeli kommunikáció alapszabályait. A személyiségfejlesztés, az egyéni és a szakmai sikerek elérésének kommunikációs eszközökkel történő elősegítése. Legyenek tisztában az emberi érintkezés kultúrájának fontosságával. Ismerjék meg önmagukat, és sajátítsák el a közvetlen és tágabb értelemben vett környezetükhöz való alkalmazkodás képességét. Legyenek képesek a konfliktusok elkerülésére vagy helyes kezelésére, a családi, baráti és későbbi munkakapcsolatok helyes alakítására. A közgazdasági szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, a környezetgazdálkodási szemlélet kialakítására, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utániszakképzés megalapozására.


70


A szakmacsoportos alapozás célja, hogy bővítse, rendszerezze és mélyítse el a 9. és 10. évfolyamon a szakmai és közismereti tantárgyak keretében tanultakat, fejlessze, alapozza meg a szakmai műveltséget, készítsen fel a szakmacsoportos alapozó gyakorlatra. A szakmacsoport aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával hívja fel a tanulók figyelmét a közgazdasági szakképesítések sajátosságaira, keltse fel az érdeklődésüket azok iránt, mutassa be a pályák szépségeit, nehézségeit, hasznosságát, fejlődésének irányát, a szakterületen dolgozók tevékenységét, annak távlatait. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, az egyéni életpályájuk reális megtervezésében. Teremtsen feladathelyzeteket a tanulók képességei, szakmai tehetsége kibontakoztatására, keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek mélyebb elméleti alapjai iránt. Biztosítson lehetőséget a szakmacsoport munkaköreiben szükséges magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban tudatos, felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelősségérzetet. Az Elméleti gazdaságtan (közgazdaságtan) tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók ismerjék meg a piacgazdaság működését, a mikrogazdaság szereplőit és a döntéseikben érvényesülő tényezőket, a makrogazdasági folyamatok lényegét, a makrogazdaság problémáit és az állam lehetséges szerepét a folyamatok befolyásolásában, a nemzetközi kapcsolatok jelentőségét, az egyensúly megteremtésének problémáit. Az Üzleti gazdaságtan tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók ismerjék meg az alapvető pénzügyi, számviteli, statisztikai elszámolási szabályokat, alapvető marketing-, valamint szervezési ismeretek birtokába jussanak, a tanult ismeretkörben tegye képessé a tanulókat a problémák felismerésére, megfogalmazására és a megismert módszerek alkalmazására. Alakítsa ki az igényt a gazdasági élet legfontosabb eseményeinek, tendenciáinak figyelemmel kísérésére. Az Üzleti gazdaságtan gyakorlatok tantárgy tanításának célja, hogy képessé tegye a tanulókat azoknak a folyamatoknak, számításoknak, bizonylatkezeléseknek az elvégzésére, gyakorlatára, amelyeket az elméletben tanultak. Tegye képessé a tanulókat irányítással egyszerű számviteli, pénzügyi, statisztikai és marketingfeladatok megoldására, tevékenységük megszervezésére és értékelésére. 9. évfolyam (azonos az ügyviteli szakmacsoporttal) A szakmai orientációra felhasználható 216 óra megoszlása: gazdasági ismeretek 36 óra (elméleti) gazdasági ismeretek 36 óra (gyakorlati) információkezelés 72 óra (gyakorlati) viselkedéskultúra 36 óra (gyakorlati) informatika 36 óra (elméleti) Az informatika tantárgyból nincs külön osztályzat, a közismereti informatika tantárggyal közösen történik az értékelés. A tanév során e három tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.

71


A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmai orientáció gazdasági-szolgáltatási szakterületre” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a három fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga. Csoportbontás: gazdasági ismeretek (gyakorlati), információkezelés és viselkedés-kultúra max. 12 fős csoportokban; idegen nyelv, matematika, informatika, testnevelés. 10. évfolyam (azonos az ügyviteli szakmacsoporttal) A szakmai orientációra felhasználható 216 óra megoszlása: gazdasági ismeretek 36 óra (elméleti) gazdasági ismeretek 36 óra (gyakorlati) információkezelés 72 óra (gyakorlati) kommunikáció 36 óra (gyakorlati) informatika 36 óra (elméleti) Az informatika tantárgyból nincs külön osztályzat, a közismereti informatika tantárggyal közösen történik az értékelés. A tanév során e három tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmai orientáció gazdasági-szolgáltatási szakterületre” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a három fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga. Csoportbontás: gazdasági ismeretek (gyakorlati), információkezelés és kommunikáció max. 12 fős csoportokban; idegen nyelv, matematika, informatika, testnevelés. 11. évfolyam A szakmacsoportos alapozó oktatásra felhasználható 360 óra megoszlása: elméleti gazdaságtan 144 óra (elméleti) üzleti gazdaságtan 144 óra (elméleti) üzleti gazd. tan gyakorlatok 72 óra (gyakorlati) A tanév során e három tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmacsoportos alapozó oktatás közgazdasági szakmacsoportra” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a három fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga. Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, üzleti gazdaságtan gyakorlatok, informatika, testnevelés. 12. évfolyam A szakmacsoportos alapozó oktatásra felhasználható 320 óra megoszlása: elméleti gazdaságtan 128 óra (elméleti) üzleti gazdaságtan 128 óra (elméleti) üzleti gazd. tan gyakorlatok 64 óra (gyakorlati) A tanév során e három tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmacsoportos alapozó oktatás közgazdasági szakmacsoportra” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a három fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga. Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, üzleti gazdaságtan gyakorlatok, informatika, testnevelés.


72


Érettségi vizsgára felkészítés Ebben a szakmacsoportban iskolánk a tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamon mind a középszintű, mind az emelt szintű érettségire a kötelező vizsgatárgyakon kívül informatika, közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan, üzleti gazdaságtan), földrajz és testnevelés tantárgyakból biztosítja a felkészülést.


73


8. Szakközépiskola Gazdasági-szolgáltatási szakterület Közgazdasági szakmacsoport (Bevezetve 2008. szeptemberben induló 9. évfolyamon az egységes fővárosi szakmacsoportos kerettantervek bevezetése miatt)

Tantárgy




Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika

144 72 108 108 36 36 72 72 72 54

144 72 108 108 36 36 72 72 72 54

144 72 36 108 108 36 36 72 36 72

128 96 128 96 32 32 64 64

Gazdasági ismeretek E Gazdasági ismeretek GY Információkezelés GY Viselkedéskultúra GY Kommunikáció GY Informatika E Elméleti gazdaságtan E Üzleti gazdaságtan E Üzl.gazd.tan.gyakorlatok GY Összesen Idegen nyelv Informatika Matematika Egyéni foglalkozás Emelt szintű képzés Testnevelés és sport Földrajz

36 36 72 36 36

36 36 72

990 18 18 72

990 18 18 72

144 144 72 1080 -

128 128 64 960 32

36

32

72

64

36

36

36 36

36


74


9. Szakközépiskola Gazdasági-szolgáltatási szakterület Ügyviteli szakmacsoport (Bevezetve 2008. szeptemberben induló 9. évfolyamon az egységes fővárosi szakmacsoportos kerettantervek bevezetése miatt) A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt az ügyvitel szakmacsoport közös szakmai gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. A tantárgyak oktatásának célja, hogy bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti képzésben tanultakat, fejlessze, alapozza meg a szakmai műveltséget. A szakmacsoport aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával hívja fel a tanulók figyelmét az ügyviteli szakképesítések sajátosságaira, keltse fel az érdeklődésüket azok gyakorlata iránt. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, az egyéni életpályájuk reális megtervezésében. Teremtsen feladathelyzeteket a tanulók képességei, szakmai tehetségük kibontakoztatására, keltse fel az érdeklődésüket a szakmai tevékenységek gyakorlata iránt. Biztosítson lehetőséget a szakmacsoport munkaköreiben szükséges magatartás kialakulásához, a motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a tanulókban az önálló, pontos és minőségi munkavégzés igényét. Az ismeretkör segítse a tanulókat a gazdasági, politikai kérdések felé orientálásban érdeklődésük felkeltésével, megfigyeléseik és személyes tapasztalataik megerősítésével. A tantárgyi tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók a számítástechnikai eszközök használatához. Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. A tantárgyi tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Gazdasági környezetünk: Fejlessze a tanulók ismereteit a gazdasági élet alapvető területeiről (szükségletek, termelés, javak, munkamegosztás, gazdálkodás, piac, kereslet, kínálat), ismertesse meg a termelési tényezőket, a kereslet, a kínálat és a piac kapcsolatát, csoportosítsa a javakat. A tananyag oktatásának célja, hogy a tanulók az alapvető gazdasági ismeretek elsajátítása után ismerjék, értsék a gazdasági élettel kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat, összefüggéseket, a tömegtájékoztatás gazdasági híreit, és váljanak képessé ezek felhasználására későbbi tanulmányaikban, saját ügyeik intézésében. Ismerkedjenek meg alapvető mikro- és makroökonómiai ismeretekkel (fogyasztói döntés, költség- és profitfajták, nemzetgazdasági mutatók, munkanélküliség, infláció) Sajátítsák el az alapvető jogi ismereteket, jogalkotás folyamatát, jogforrásokat. Tekintsenek bele a polgári jogba, a szerződések fajtáiba. Ismerjék meg a munkajog alapjait, hiszen majd munkavállalóként is hasznosítani tudják ezen ismereteket. Tekintsenek bele a gazdasági elszámolásokba, ismerjék meg az alapvető marketing, pénzügyi, számviteli és statisztikai alapfogalmakat.


75


Információkezelés: Oktatásának célja, hogy a tanulók tájékozódni tudjanak az irodai környezetben, el tudják látni a gazdálkodó szervezeteknél előforduló egyszerű ügyviteli munkákat. A tanulók képet kapnak az irodai munkáról, és ez hozzájárul a pálya iránti érdeklődésük kialakulásához. A tanulók váljanak képessé a számítógép billentyűzetének használatára, dokumentumok megnyitására, mentésére, nyomtatására, tabulálásra, betűtípusváltásra, választásra, keresésre, cserére. Másoljanak tíz perc alatt legalább 1500 leütés terjedelmű, közepes nehézségű, összefüggő nyomtatott, ismeretlen szöveget tízujjas vakírással, az előírt hibahatárokon belül. Tudjanak diktálás alapján legalább 1000 leütés terjedelmű szöveget leírni. Viselkedéskultúra: Oktatásának célja, hogy a hétköznapi viselkedési formákat bemutassa, elemezze az alapvető és a szolgáltató szakmákban különösen fontos magatartási, illetve viselkedésformák szerepét, jelentőségét. Fejlessze a tanulókban az ön- és emberismeretet, az empatikus készségeket. Kommunikáció: Oktatásának célja, hogy a tanulók elsajátítsák és tudatosan alkalmazzák a helyes beszédtechnikát, valamint az írásbeli kommunikáció alapszabályait. A személyiségfejlesztés, az egyéni és a szakmai sikerek elérésének kommunikációs eszközökkel történő elősegítése. Gépírás és iratkészítés: Oktatásának célja, hogy a tanulók tudjanak 1400 leütés terjedelmű szöveget másolni, diktálás alapján leírni. Növekedjen írássebességük, törekedjenek a hibátlan írásra. A diktált, vagy importált szöveget egy szövegszerkesztő program segítségével képesek legyenek megformázni. Képesek legyenek a dokumentumba objektumokat, táblákat, képeket beilleszteni. A tanulók ismerjék meg a magán és hivatali levelezés főbb szabályait, formáit. Ennek alapján a hivatalos leveleket a megfelelő formába tudják önteni. Tudjanak fogalmazni és formába önteni egyszerűbb ügyiratokat. Ismerjék a magánszemélyek és vállalkozások közötti, a vállalaton belüli iratok fajtáit. Tudjanak a vállalat üzleti életével kapcsolatos leveleket megfogalmazni. Informatikai alkalmazások: Oktatásának célja, hogy a tanulók a közismereti képzésben elsajátított informatikai ismereteiket megszilárdítsák. Megismerjék és megértsék az adatvédelem fontosságát, megismerjék a „netikettet”. Megismerkedjenek az Internettel, tudjanak keresni, információkat gyűjteni. Levelezőrendszer segítségével tudjanak információt cserélni, adatokat eljuttatni, fogadni. Ismerjék meg a táblázatkezelés lehetőségeit, segítségével egyszerűbb számításokat, rendezéseket végezni. Tudják a táblázatot megformázni. Használjanak egyszerűbb képleteket, készítsenek egyszerűbb grafikonokat. Ismerkedjenek meg a prezentációkezelés alapjaival. Titkári ismeretek: Oktatásának célja, hogy a tanulók megismerjék a titkárságon, ügyfélszolgálaton dolgozók feladatait, leendő szakmájuk egy fő területét. Ismerjék az irodai munka menetét, hogy milyen egy korszerűen felszerelt iroda. Tudjanak egyszerűbb irodatechnikai eszközöket használni, karbantartani. Ismerjék az iratkezelés szabályait, a bejövő és kimenő iratok iktatását, tárolását, selejtezését. 9. évfolyam (azonos a közgazdasági szakmacsoporttal) A szakmai orientációra felhasználható 216 óra megoszlása: Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.

76


gazdasági ismeretek 36 óra (elméleti) gazdasági ismeretek 36 óra (gyakorlati) információkezelés 72 óra (gyakorlati) viselkedéskultúra 36 óra (gyakorlati) informatika 36 óra (elméleti) Az informatika tantárgyból nincs külön osztályzat, a közismereti informatika tantárggyal közösen történik az értékelés. A tanév során e három tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmai orientáció gazdasági-szolgáltatási szakterületre” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a három fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga. Csoportbontás: gazdasági környezetünk (gyakorlati), információkezelés és viselkedés-kultúra (gyakorlati) max. 12 fős csoportokban; idegen nyelv, matematika, informatika, testnevelés.

10. évfolyam (azonos a közgazdasági szakmacsoporttal) A szakmai orientációra felhasználható 216 óra megoszlása: gazdasági ismeretek 36 óra (elméleti) gazdasági ismeretek 36 óra (gyakorlati) információkezelés 72 óra (gyakorlati) kommunikáció 36 óra (gyakorlati) informatika 36 óra (elméleti) Az informatika tantárgyból nincs külön osztályzat, a közismereti informatika tantárggyal közösen történik az értékelés. A tanév során e három tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmai orientáció gazdasági-szolgáltatási szakterületre” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a három fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga. Csoportbontás: gazdasági környezetünk (gyakorlati), információkezelés és kommunikáció (gyakorlati) max. 12 fős csoportokban; idegen nyelv, matematika, informatika, testnevelés. 11. évfolyam A szakmacsoportos alapozó oktatásra felhasználható 360 óra megoszlása: levelezés 72 óra (elméleti) szakmai idegen nyelv 72 óra (elméleti) szövegfeldolgozás 72 óra (gyakorlati) informatikai alkalmazások 72 óra (gyakorlati) gazdasági környezetünk 72 óra (elméleti) A tanév során az öt tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmacsoportos alapozó oktatás ügyviteli szakmacsoportra” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben az öt fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga. Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, szövegfeldolgozás, informatikai alkalmazások, informatika, testnevelés. 12. évfolyam A szakmacsoportos alapozó oktatásra felhasználható 320 óra megoszlása: titkári ismeretek 64óra (elméleti) Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.

77


szakmai idegen nyelv 64 óra (elméleti) szövegfeldolgozás 64 óra (gyakorlati) informatikai alkalmazások 64 óra (gyakorlati) gazdasági környezetünk 64 óra (elméleti) A tanév során az öt tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmacsoportos alapozó oktatás ügyviteli szakmacsoportra” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben az öt fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga. Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, szövegfeldolgozás, informatikai alkalmazások, informatika, testnevelés. Érettségi vizsgára felkészítés Ebben a szakmacsoportban iskolánk a tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamon mind a középszintű, mind az emelt szintű érettségire a kötelező vizsgatárgyakon kívül informatika, ügyviteli alapismeretek és szakmai idegen nyelv tantárgyakból biztosítja a felkészülést.


78


9. Szakközépiskola Gazdasági-szolgáltatási szakterület Ügyviteli szakmacsoport (Bevezetve 2008. szeptemberben induló 9. évfolyamon az egységes fővárosi szakmacsoportos kerettantervek bevezetése miatt)

Tantárgy



Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Gazdasági ismeretek E Gazdasági ismeretekGY Információkezelés GY Viselkedéskultúra GY Informatika E Kommunikáció GY Levelezés E Titkári ismeretek E Szakmai idegen nyelv E Szövegfeldolgozás GY Informatikai alkalmazások GY Összesen Idegen nyelv Informatika Matematika Egyéni foglalkozás Testnevelés és sport Emelt szintű képzés

Éves óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 12. 144 72 108 108 36 36 72 72 72 54 36 36 72 36 36 -

990 18 18 72 36

144 72 108 108 36 36 72 72 72 54 36 36 72 36 36

990 18 18 72 36

144 72 36 108 108 36 36 72 108 72 -

128 96 96 96 32 32 64 96 64 -

72 72 72 72 1080 36

64 64 64 64 960 32

36

32

72

64


79


10. Szakközépiskola Gazdasági-szolgáltatási szakterület Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport Nyelvi előkészítő évfolyam (Bevezetve 2008. szeptemberben induló 9. évfolyamon az egységes fővárosi szakmacsoportos kerettantervek bevezetése miatt) 9. évfolyam A tanév során a hangsúly az idegen nyelv tanulásán van, melyet csoportbontásban, heti 11 órában tanulnak a tanulók. E mellett informatikai képzés, matematikai, kommunikációs és anyanyelvi képességfejlesztés, testnevelési óra és osztályfőnöki óra van csak az évfolyamon. Ezen az évfolyamon részt vett tanulóink számára biztosítjuk a lehetőséget az idegen nyelvből emelt szintű érettségi vizsga letételére (már a 11. évfolyamtól). 10. évfolyam A szakmai orientációra felhasználható 216 óra megoszlása: áruforgalom lebonyolítása 36 óra (gyakorlati) gazdálkodási ismeretek 36 óra (elméleti) gazdálkodási ismeretek 36 óra (gyakorlati) információkezelés 72 óra (gyakorlati) viselkedéskultúra 36 óra (elméleti) Az informatika tantárgy helyett a nyelvi órák számát növeltük 72 órával. A tanév során e négy tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmai orientáció gazdasági-szolgáltatási szakterületre” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a négy fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga. Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, információkezelés, áruforgalom lebonyolítása, gazdálkodási ismeretek gyakorlati, testnevelés. 11. évfolyam A szakmai orientációra felhasználható 216 óra megoszlása: áruforgalom lebonyolítása 36 óra (gyakorlati) gazdálkodási ismeretek 36 óra (elméleti) gazdálkodási ismeretek 36 óra (gyakorlati) információkezelés 72 óra (gyakorlati) kommunikáció 36 óra (elméleti) Az informatika tantárgy helyett a nyelvi órák számát növeltük 72 órával. A tanév során e négy tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmai orientáció gazdasági-szolgáltatási szakterületre” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a négy fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga. Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, gazdálkodási ismeretek gyakorlati, áruforgalom lebonyolítása, információkezelés, testnevelés. 12. évfolyam A szakmacsoportos alapozó oktatásra felhasználható 360 óra megoszlása: közgazdaságtan 36 óra (elméleti) marketing 36 óra (elméleti) marketing 36 óra (gyakorlati) Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.

80


áruforgalom lebonyolítása 36 óra (elméleti) áruforgalmi tev. tervezése 36 óra (elméleti) áruforgalmi tev. tervezése 72 óra (gyakorlati) gazdálkodási ismeretek 36 óra (elméleti) gazdálkodási ismeretek 36 óra (gyakorlati) idegen nyelv 36 óra (elméleti) Az idegen nyelv tantárgyból nincs külön osztályzás, az óraszám a közismereti idegen nyelv óraszámát növeli. A 11. tanév végén idegen nyelvből előrehozott érettségi vizsgát tett tanulók számára biztosítjuk a második idegen nyelv tanulását vagy az első idegen nyelv folytatását. A tanév során a közgazdaságtan, marketing, áruforgalom lebonyolítása, áruforgalmi tevékenység tervezése és gazdálkodási ismeretek tantárgyak osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmacsoportos alapozó oktatás kereskedelem-marketing szakmacsoportra” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben az öt fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga. Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, informatika, áruforgalmi tevékenység tervezése, gazdálkodási ismeretek, testnevelés. 13. évfolyam A szakmacsoportos alapozó oktatásra felhasználható 320 óra megoszlása: közgazdaságtan 32 óra (elméleti) marketing 64 óra (elméleti) marketing 32 óra (gyakorlati) áruforgalmi tev. tervezése 32 óra (elméleti) áruforgalmi tev. tervezése 64 óra (gyakorlati) gazdálkodási ismeretek 32 óra (elméleti) gazdálkodási ismeretek 32 óra (gyakorlati) idegen nyelv 32 óra (elméleti) Az idegen nyelv tantárgyból nincs külön osztályzás, az óraszám a közismereti idegen nyelv óraszámát növeli. A 11-12. tanév végén idegen nyelvből előrehozott érettségi vizsgát tett tanulók számára biztosítjuk a második idegen nyelv tanulását vagy az első idegen nyelv folytatását. A tanév során a közgazdaságtan, marketing, az áruforgalmi tevékenység tervezése és a gazdálkodási ismeretek tantárgyak osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmacsoportos alapozó oktatás kereskedelem-marketing szakmacsoportra” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a négy fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga. Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, informatika, áruforgalmi tevékenység tervezése, gazdálkodási ismeretek, testnevelés. Érettségi vizsgára felkészítés Ebben a szakmacsoportban iskolánk a tizenkettedik és a tizenharmadik évfolyamon mind a középszintű, mind az emelt szintű érettségire a kötelező vizsgatárgyakon kívül biológia, informatika, gazdálkodás és marketing tantárgyakból biztosítja a felkészülést.


81


10. Szakközépiskola Gazdasági-szolgáltatási szakterület Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport Nyelvi előkészítő évfolyam (Bevezetve 2008. szeptemberben induló 9. évfolyamon az egységes fővárosi szakmacsoportos kerettantervek bevezetése miatt) Tantárgy 9.


Szabadon választható: (0 -144-144-144-128)

Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Idegen nyelv 2.(vagy 1.) Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Gazdálkodási ismeretek E Gazdálkodási ismeretek GY Információkezelés GY Viselkedéskultúra E Kommunikáció E Közgazdaságtan E Marketing E Marketing GY Idegen nyelv Az áruforgalom lebonyolítása E Az áruforgalom lebonyolítása GY Az áruforgalmi tev. tervezése E Az áruforgalmi tev. tervezéseGY Összesen Emelt szintű képzés Idegen nyelv Matematika Egyéni foglalkozás Testnevelés és sport Biológia Kémia Földrajz

144 396 144 36 72 198 990 -

Éves óraszámok évfolyamonként 10. 11. 12. 13. 144 72 162 108 36 36 72 72 72 36 36 72 36 36 990 36 36 36 36 -

144 72 162 108 36 36 72 72 72 36 36 72 36 36 990 36 36 36 36

144 72 36 108 108 36 36 72 36 72 36 36 36 36 36 36 36 36 72 1080 72 36 36 -


82

128 96 96 96 32 32 64 32 64 32 32 32 64 32 32 32 64 960 64 32 32 -


11.Szakközépiskola Gazdasági-szolgáltatási szakterület Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport (Bevezetve 2009. szeptemberben induló 9. évfolyamon a természettudományos tantárgyak óratervi változásai miatt 9. évfolyam A szakmai orientációra felhasználható 216 óra megoszlása: áruforgalom lebonyolítása 36 óra (gyakorlati) gazdálkodási ismeretek 36 óra (elméleti) gazdálkodási ismeretek 36 óra (gyakorlati) információkezelés 72 óra (gyakorlati) viselkedéskultúra 36 óra (elméleti) A tanév során e négy tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmai orientáció gazdasági-szolgáltatási szakterületre” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a négy fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga. Csoportbontás: gazdálkodási ismeretek (gyakorlati), információkezelés és áruforgalom lebonyolítása max. 12 fős csoportokban; idegen nyelv, matematika, informatika, testnevelés. 10. évfolyam A szakmai orientációra felhasználható 216 óra megoszlása: áruforgalom lebonyolítása 36 óra (gyakorlati) gazdálkodási ismeretek 36 óra (elméleti) gazdálkodási ismeretek 36 óra (gyakorlati) információkezelés 72 óra (gyakorlati) kommunikáció 36 óra (elméleti) A tanév során e négy tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmai orientáció gazdasági-szolgáltatási szakterületre” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a négy fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga. Csoportbontás: gazdálkodási ismeretek (gyakorlati), információkezelés és áruforgalom lebonyolítása max. 12 fős csoportokban; idegen nyelv, matematika, informatika, testnevelés. 11. évfolyam A szakmacsoportos alapozó oktatásra felhasználható 360 óra megoszlása: közgazdaságtan 36 óra (elméleti) marketing 36 óra (elméleti) marketing 36 óra (gyakorlati) áruforgalom lebonyolítása 36 óra (elméleti) áruforgalmi tev. tervezése 36 óra (elméleti) áruforgalmi tev. tervezése 72 óra (gyakorlati) gazdálkodási ismeretek 36 óra (elméleti) gazdálkodási ismeretek 36 óra (gyakorlati) idegen nyelv 36 óra (elméleti) Az idegen nyelv tantárgyból nincs külön osztályzás, az óraszám a közismereti idegen nyelv óraszámát növeli.


83


A tanév során a közgazdaságtan, marketing, áruforgalom lebonyolítása, áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása, elemzése és gazdálkodási ismeretek tantárgyak osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmacsoportos alapozó oktatás kereskedelem-marketing szakmacsoportra” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben az öt fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga. Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, marketing, áruforgalmi tevékenység tervezése, gazdálkodási ismeretek informatika, testnevelés. 12. évfolyam A szakmacsoportos alapozó oktatásra felhasználható 320 óra megoszlása: közgazdaságtan 32 óra (elméleti) marketing 64 óra (elméleti) marketing 32 óra (gyakorlati) áruforgalmi tev. tervezése 32 óra (elméleti) áruforgalmi tev. tervezése 64 óra (gyakorlati) gazdálkodási ismeretek 32 óra (elméleti) gazdálkodási ismeretek 32 óra (gyakorlati) idegen nyelv 32 óra (elméleti) Az idegen nyelv tantárgyból nincs külön osztályzás, az óraszám a közismereti idegen nyelv óraszámát növeli. A tanév során a közgazdaságtan, marketing, áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása, elemzése és gazdálkodási ismeretek tantárgyak osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmacsoportos alapozó oktatás kereskedelem-marketing szakmacsoportra” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a négy fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga. Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, marketing, áruforgalmi tevékenység tervezése, gazdálkodási ismeretek, informatika, testnevelés.

Érettségi vizsgára felkészítés Ebben a szakmacsoportban iskolánk a tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamon mind a középszintű, mind az emelt szintű érettségire a kötelező vizsgatárgyakon kívül informatika, gazdálkodás és marketing és biológia tantárgyakból biztosítja a felkészülést.


84


11. Szakközépiskola Gazdasági-szolgáltatási szakterület Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport (Bevezetve 2009. szeptemberben induló 9. évfolyamon) Tantárgy


Szabadon választható (144 - 144 - 144 - 128)

Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Gazdálkodási ismeretek E Gazdálkodási ismeretek GY Információkezelés GY Viselkedéskultúra E Kommunikáció E Az áruforgalom lebonyolítása GY Közgazdaságtan E Marketing E Marketing GY Idegen nyelv E Az áruforgalom lebonyolítása E Az áruforgalomi tev. tervezése E Az áruforgalomi tev. tervezése GY Összesen Informatika Idegen nyelv Matematika Emelt szintű képzés Testnevelés és sport Egyéni foglalkozás Biológia Kémia Földrajz

Éves óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 12. 144 72 108 108 36 36 72 72 72 54 36 36 72 36 36

990 18 18 36 36 36 -

144 72 108 108 36 36 72 72 72 54 36 36 72 36 36

990 18 18 36 36 36

144 72 36 108 108 36 36 72 36 72 36 36 -

128 96 96 96 32 32 64 32 64 32 32 -

36 36 36 36 36 36 72 1080 36 72 36 -

32 64 32 32 32 64 960 32 64 32 -


85


12. Szakközépiskola Gazdasági-szolgáltatási szakterület Közgazdasági szakmacsoport (Bevezetve 2009. szeptemberben induló 9. évfolyamon a természettudományos tantárgyak óratervi változásai miatt 9. évfolyam (azonos az ügyviteli szakmacsoporttal) A szakmai orientációra felhasználható 216 óra megoszlása: gazdasági ismeretek 36 óra (elméleti) gazdasági ismeretek 36 óra (gyakorlati) információkezelés 72 óra (gyakorlati) viselkedéskultúra 36 óra (gyakorlati) informatika 36 óra (elméleti) Az informatika tantárgyból nincs külön osztályzat, a közismereti informatika tantárggyal közösen történik az értékelés. A tanév során e három tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmai orientáció gazdasági-szolgáltatási szakterületre” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a három fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga. Csoportbontás: gazdasági ismeretek (gyakorlati), információkezelés és viselkedés-kultúra max. 12 fős csoportokban; idegen nyelv, matematika, informatika, testnevelés. 10. évfolyam (azonos az ügyviteli szakmacsoporttal) A szakmai orientációra felhasználható 216 óra megoszlása: gazdasági ismeretek 36 óra (elméleti) gazdasági ismeretek 36 óra (gyakorlati) információkezelés 72 óra (gyakorlati) kommunikáció 36 óra (gyakorlati) informatika 36 óra (elméleti) Az informatika tantárgyból nincs külön osztályzat, a közismereti informatika tantárggyal közösen történik az értékelés. A tanév során e három tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmai orientáció gazdasági-szolgáltatási szakterületre” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a három fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga. Csoportbontás: gazdasági ismeretek (gyakorlati), információkezelés és kommunikáció max. 12 fős csoportokban; idegen nyelv, matematika, informatika, testnevelés. 11. évfolyam A szakmacsoportos alapozó oktatásra felhasználható 360 óra megoszlása: elméleti gazdaságtan 144 óra (elméleti) üzleti gazdaságtan 144 óra (elméleti) üzleti gazd. tan gyakorlatok 72 óra (gyakorlati) A tanév során e három tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmacsoportos alapozó oktatás


86


közgazdasági szakmacsoportra” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a három fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga. Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, üzleti gazdaságtan gyakorlatok, informatika, testnevelés. 12. évfolyam A szakmacsoportos alapozó oktatásra felhasználható 320 óra megoszlása: elméleti gazdaságtan 128 óra (elméleti) üzleti gazdaságtan 128 óra (elméleti) üzleti gazd. tan gyakorlatok 64 óra (gyakorlati) A tanév során e három tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmacsoportos alapozó oktatás közgazdasági szakmacsoportra” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a három fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga. Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, üzleti gazdaságtan gyakorlatok, informatika, testnevelés. Érettségi vizsgára felkészítés Ebben a szakmacsoportban iskolánk a tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamon mind a középszintű, mind az emelt szintű érettségire a kötelező vizsgatárgyakon kívül informatika, közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan, üzleti gazdaságtan) és testnevelés tantárgyakból biztosítja a felkészülést.


87


12. Szakközépiskola Gazdasági-szolgáltatási szakterület Közgazdasági szakmacsoport (Bevezetve 2009. szeptemberben induló 9. évfolyamon)

Tantárgy




Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika

144 72 108 108 36 36 72 72 36 36 54

144 72 108 108 36 36 72 36 72 36 54

144 72 36 108 108 36 36 72 36 72

128 96 96 96 32 32 64 32 64

Gazdasági ismeretek E Gazdasági ismeretek GY Információkezelés GY Viselkedéskultúra GY Kommunikáció GY Informatika E Elméleti gazdaságtan E Üzleti gazdaságtan E Üzl.gazd.tan.gyakorlatok GY Összesen Idegen nyelv Informatika Matematika Emelt szintű képzés Testnevelés és sport Fizika Kémia Földrajz

36 36 72 36 36

36 36 72

990 18 18 36 36 36

990 18 18 36 72 -

144 144 72 1080 36

128 128 64 960 32

36 72 -

32 64 -

36 36


88


13.

Szakiskola

Gazdasági-szolgáltatási szakterület Kereskedelem-marketing szakmacsoport (Bevezetve 2008. szeptemberben induló 9. évfolyamon az egységes fővárosi szakmacsoportos kerettantervek bevezetése miatt) A 17/2004 (V. 20.) OM rendelet alapján a szakiskola kilencedik évfolyamán az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, gyakorlati oktatás, a tizedik évfolyamán – a kötelező tanórai foglalkozások legfeljebb negyven százalékában – szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás folyik. A kilencedik és tizedik évfolyamon folyó oktatás elsődleges célja a közoktatási intézményekben az általános műveltség megszilárdítása. Ez a feladat a szakiskolában magában foglalja az alapismeretek hiánypótlását és a szakképzés megalapozásához szükséges ismeretek, készségek fejlesztését. A felzárkóztatás, hiánypótlás, szakmatanulásra való felkészítés mellett biztosítani kell az átlépést más középiskolába és a szakközépiskolai tanulmányokba beszámítható ismereteket is. Az élő idegen nyelv tanításának célja: a szakiskolai diákok idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának fejlesztése a négy nyelvi alapkészség területen zajlik: beszédértés, olvasásértés, beszédkészség és íráskészség. A készségek közül a beszédértés és a beszédkészség élvez elsőbbséget. A szakiskolában folyó idegennyelv-oktatás célja, hogy a tanulók a 10. évfolyam befejezésekor: – elérjék a Közös Európai Referenciakeretben meghatározott A1 szintet a négy alapkészségben –elsősorban a beszédértés és a beszédkészség területén, – elmozduljanak az A2 szint irányába, és a beszédértés és beszédkészség terén megközelítsék, esetleg elérjék az A2 szintet. A tantárgy fejlesztésének követelményei: A nyelvtanulás során a tanulókban alakuljon ki és maradjon ébren a kedvező attitűd és motiváció a nyelvtanulás, a tanult nyelv, a célnyelven beszélő emberek és kultúrájuk, valamint más nyelvek megismerésére. A tanulók legyenek képesek nyelvtudásukat egész életükön át önállóan fenntartani és fejleszteni, emellett új idegen nyelveket hatékonyan és sikeresen tanulni. Fejlődjön a tanulóban a pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt. Alakuljon ki együttműködési készsége, tudjon részt venni pár- és csoportmunkában. Alakuljanak ki a tanulóban az alapvető kommunikatív nyelvi kompetenciák. Természetismeret és környezeti tanulmányok oktatásának célja: – Természettudományos alapismeretek nyújtása – Logikus gondolkodás (természettudományos logika) képességének kialakítása – Összefüggések, globális folyamatok felismerésére nevelés – Az önálló tapasztalatgyűjtés, adatfeldolgozás gyakorlatának kialakítása – Az együttműködés, csoportban végzett munka rutinjának kialakítása – Gyakorlatias szemlélet kialakítása a természettudományok hétköznapi döntésekben való alkalmazhatósága érdekében – A számítógép és a világháló használatának erősítése Követelményként jelenik meg a: – Megfigyelőképesség fejlesztése – önálló kísérletek, adatgyűjtés során. – Olvasás, írás, beszédkészég fejlesztése, természettudományos világszemlélet kialakítása. – Súlyozás – A lényeges tulajdonságok, szempontok, rendezési elv kiválasztása egy adathalmazban. – Rendezés – Egy adathalmaz kiválasztott szempontok szerint való rendezése. Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.

89


– A természettudományok társadalmi vonatkozásainak bemutatása: környezeti terhelés, környezetvédelem, globális problémák, cselekvési lehetőségek. – Az állampolgári felelősség fejlesztése, eligazodás a mindennapi élet gyakorlati kérdéseiben. – Gyakorlatiasság – az eszközhasználat során, a háztartásban, a mindennapi életben előforduló anyagok kapcsán, a veszélyforrások felismerése során. – Kooperáció – a mérőtárssal, illetve a megbeszélések során az osztály tagjaival való együttműködés során. – Pontosság, precizitás – a mérések kivitelezése során. – Önálló problémafelvetés – a feladatok megoldása során, a váratlan mérési helyzetekben. – Logikai készség – a mérési tapasztalatok általánosítása során, a felmerülő problémák során, a természet fontosabb alaptörvényeinek és összefüggéseinek felhasználása során. – Kreativitás, gyakorlati készség – a mérés kivitelezése során, a mérési hibák kiküszöbölése során. – Analizáló képesség fejlesztése – ábraelemzések, grafikonelemzések, táblázatkészítés során. – Szintetizálókészség és differenciálókészség – a tapasztalatok gyűjtése, a mérések értelmezése során a lényeges és lényegtelen tényezők elválasztása során. – Elektronikus és nyomtatott információhordozók használata – a feladatlapok önálló információszerzést előíró részeinek kidolgozása során. – Az elektronikus adatok felhasználásának etikai (szerzői jogi) kérdései, hivatkozás, idézés. A Történelem és társadalomismeret tantárgy tanításának célja a korszerű műveltség közvetítése, a történelmi-társadalmi jelenségek átfogó ismeretének elsajátíttatása, középpontba helyezve a kulcskompetenciák fejlesztését. A tanulási-tanítási folyamat középpontjában a személyiségfejlesztés, a felelős állampolgári magatartás és a szakmatanulás elkezdéséhez szükséges alap- és kulcskompetenciák fejlesztése áll. Alapvető pedagógiai célunk egy olyan nyitott fejlesztési környezet megteremtése, amely kedvező lehetőséget biztosít a tanulók motiválásához, sikerélményeinek megszerzéséhez, a tanulási folyamatba való aktív bekapcsolódásához. A műveltségterület fejlesztési feladatai: – Az élethosszig tartó tanulás képességének megalapozásán belül kiemelt fontosságú az önálló ismeretszerzés, tapasztalatgyűjtés képességének fejlesztése, komplex információk kezelési és adatfeldolgozási gyakorlatának kialakítása – Az együttműködés, csoportban végzett munka rutinjának kialakítása, a társakkal való kooperáció, a vállalt feladat elvégzéséért való egyéni és közösségi felelősségvállalás fejlesztése – Kommunikációs képesség fejlesztése és a tanuláshoz, művelődéshez szükséges szövegértési és szövegalkotási képesség, beleértve a kérdéskultúra fejlesztését, az önálló problémafelvetés képességét – Az infokommunikációs képességek fejlesztése, elektronikus és nyomtatott információhordozók használata, adott feladat érdekében való csoportosítása, bemutató anyagok, kisebb prezentációk készítése, egyéni karakterű kreatív és produktív képességek fejlesztése – A szakmatanuláshoz, az életvitelhez, a munkavégzéshez, valamint a jelen világában való eligazodáshoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztése: problémamegoldó, lényegkiemelő, döntési, szabálykövető, érdekérvényesítő és kritikai gondolkodási képesség fejlesztése A matematika tanításának célja – Az alkalmazható, hasznosítható matematikai tudás megalapozása: • a sikeres szakmatanuláshoz szükséges matematikai műveltség elsajátíttatása • a szakmatanulást támogató speciális matematikai készségek, képességek, ismeretek kialakítása • a szakmacentrikus feladatok megoldási módszereinek elsajátíttatása • a gyakorlatorientált, közérthető matematikai kommunikáció kialakítása Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.

90


– Az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés: • a tanulás iránti pozitív motiváció kialakítása és fejlesztése • a tanulók sikerélményhez juttatása • az együttműködés, a közös és egyéni munka összhangjából adódó értékek bemutatása • a rugalmas, fegyelmezett, ötletes, logikus gondolkodás megalapozása • a matematikai ismeretek megszerzésének és rendszerezésének módszereivel való megismertetés Kiemelt fejlesztési feladatok: – Az írásbeli, a szóbeli, a grafikus és az elektronikus kommunikáció alapjainak alakítása, fejlesztése – különböző matematika-tanulási technikák megismertetése és az egyénre legjobban illők kiválasztása – különböző lehetőségek, esetek bemutatásával (pl.: helyes életmód, időbeosztás, fontos és kevésbé fontos feladatok szétválasztása, lényegkiemelés, az egészséges és a hasznos időtöltés formái, módszerei, az együttműködés hasznossága, az önállóság szükségessége, s ezekre konkrét példák bemutatása), fejleszteni az életvezetési problémák helyes megoldására vonatkozó képességeket – a matematika hasznosíthatóságának, alkalmazhatóságának felismerésére vonatkozó képesség, a problémamegoldó gondolkodás kialakítása Az informatika tanításának célja, hogy a tanulók: – tudják és merjék használni a számítógépet – észrevegyék, hogy egy hibaüzenet érkezésekor nem a számítógép romlott el, hanem esetleg a felhasználó vétett hibát, melyet javítani lehet – megismerjék azokat az eszközöket, technológiákat, amelyekkel munkájuk és mindennapjaik során találkozhatnak – megismerjék és alkalmazzák a gyakorlati életben használt legfontosabb írásos formátumok gépi megvalósításának lehetőségeit – megismerjék és alkalmazzák az információ szemléltetését, vizsgálatát segítő eszközöket és módszereket egyszerűbb táblázat, diagram készítésénél – megismerjék, miként tudnak az internet szolgáltatásainak felhasználásával információhoz jutni, Az informatika fejlesztési feladatai – Az információs környezet megismerése és tudatos alkalmazása a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során – kommunikációs képesség fejlesztése az infokommunikációs eszközök és a hatékony, céltudatos információszerzési technikák alkalmazásával A magyar nyelv és irodalom tanításának célja kommunikációs képesség fejlesztése és a tanuláshoz, művelődéshez szükséges szövegértési és szövegalkotási képesség kialakítása. A beszédkészség, szövegértés, szövegalkotás, anyanyelvhasználat, irodalomértés mindazon kompetenciáinak fejlesztése, amelyek a szakképzésben való részvételre, a szakmunkásvizsga letételére és a szakma gyakorlásának megkezdésére képesítenek. A kiemelt fejlesztési feladatok közül a hon- és népismeret, a magyar identitás elmélyítése, valamint az európaiság gyakorlati és érzelmi aspektusainak kialakítása tantárgyunk hagyományos területei. A kommunikációs kultúra mellé szükségszerűen felzárkózik az információs kultúra fejlesztésének igénye. A média világában való eligazodásra, a kritikai gondolkodásra is felkészítjük tanulóinkat. A gyakorlati oktatás tanításának célja: A gyakorlati oktatás moduljai a szakiskola 9. évfolyamán azt a célt szolgálják, hogy a tanulókat sikerekhez, pozitív élményekhez juttassák, és passzivitásukat feloldják. Fontos, hogy a tanulást, ismeretszerzést személyessé, aktívvá, élményszerűvé tegyük. Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.

91


Az aktív tanulás során a diákoknak olyan gyakorlati tevékenységet célszerű folytatniuk, amely a megismerést segíti, amiből felépíthetik saját tudásukat, amelybe beépíthetik tapasztalataikat. A sikeres tanulási folyamat elengedhetetlen feltétele a megfelelő motiváció, melyet a személyessé vált feladat, az egyéni munka értéke, illetve a közös munka sikere, az együttműködés alapoz meg. A tanulási folyamatot segíti az alkotás (konstruálás), felfedezés. Ehhez nyújtanak segítséget a gyakorlati oktatás moduljai. Kiemelkedő helyet kap a programban a személyiségfejlesztés, a kommunikáció és viselkedéskultúra fejlesztése. A sikeres fejlesztés eredményeként a tanuló kommunikációjának hitelessége javul és konfliktusmegoldó képessége fokozódik. A szituációs gyakorlatok jó lehetőséget biztosítanak az interakciók gyakorlására, melynek során fejlődik a tanulók társaikhoz, tanáraikhoz, embertársaikhoz kapcsolódó viszonya. A mindennapi ismeretek modul célja azon tevékenységek és képességek fejlesztése, melyek a mindennapi életvitel során a tanulók és családtagjaik számára hasznosíthatók. Mintát ad az információszerzés módjaira, azok célszerű, praktikus felhasználására, az erkölcsi és etikai normák betartásával. Szituációs feladatok során a tanulók tapasztalatokat szereznek az ügyintézéssel, a kapcsolatfelvétellel, az álláskereséssel összefüggő tennivalók és viselkedési szabályok terén. A tanulók életkori sajátosságainak, adottságainak és előző iskolatípusában szerzett tapasztalatainak felmérésével, azok figyelembevételével szükséges a tanulási módszerek, technikák fejlesztése. A hangsúly tehát nem a tanításon, hanem a tanuláson van. A tanulásmódszertan modul lehetőséget ad a kifejezőképesség és problémamegoldó-képesség fejlesztésére és gyakoroltatására. A pszichés megismerő tevékenységek fejlesztése egyéni gyakorlással és kooperatív feladatok megoldásával valósítható meg. A kiemelt fejlesztési feladatok az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatják, elősegítik a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. Énkép, önismeret: A tanulók a jól megtervezett tanulási folyamatban váljanak aktív részesévé a normaalkotásnak, mely kapaszkodót ad az önmaguk és környezetük, valamint társaik működésének megismerésében, világszemléletük formálásában. Hon- és népismeret: Közvetlen és tágabb környezetünk megismerése, a hagyományok ápolásának és továbbadásának képessége segíti a társadalmi és természeti környezet megbecsülését, az értük való tenni tudást. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra: Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, valamint a másság iránt. Környezeti nevelés: Életmódjukban a környezettudatos magatartás, a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Információs és kommunikációs kultúra: A fiatalokat fel kell készíteni a tanulási folyamat során a technológiai robbanás következtében megváltozott kommunikációs lehetőségekre, mely nemcsak elősegíti az egész életen át tartó tanulás teljesítését, hanem megkívánja és feltételezi az alapkészségek, -képességek meglétét is. Tanulás: Az önálló tanulás képességének, az eredményes tanulás módszereinek kialakítása alapvető jelentőségű az alapkészségek és az élethosszig tartó tanulás képességének kialakulásában. Testi és lelki egészség: Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Az iskolai környezetnek, a tanórai és tanórán kívüli tevékenységeknek is biztosítaniuk, garantálniuk kell az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire: Az ön- és pályaismeret, a szociális és társadalmi, valamint a társadalmi-állampolgári kompetenciák fejlesztése, az öntudatos munkavállalói, fogyasztói, vállalkozói magatartás kialakítása. A szakmaválasztás meghatározó mozzanata Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.

92


életünknek, ezért kiemelt jelentősége van annak, hogy a tanulók reális képet kapjanak önmagukról és választott szakmai területükről. Az önfejlesztés képessége akkor lesz fenntartható, ha a szülői ház és az iskola egyaránt el 9. évfolyam A szakmai orientációra felhasználható 288 óra megoszlása: szakmai alapismeretek 72 óra (elméleti) bolti előkészítő ismeretek 72 óra (gyakorlati) tanulásmódszertan 72 óra (gyakorlati) pályaorientáció 72 óra (elméleti) A tanév során e négy tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmai előkészítés gazdasági-szolgáltatási szakterületre” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a négy fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga. Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, informatika, testnevelés; bolti előkészítő ismeretek és tanulásmódszertan tantárgyból max. 12 fős csoportokban. 10. évfolyam A szakmacsoportos alapozó oktatásra felhasználható 252 óra megoszlása: gazdasági környezetünk 36 óra (elméleti) gazdasági környezetünk 36 óra (gyakorlati) általános áruismeret 36 óra (elméleti) általános áruismeret 36 óra (gyakorlati) mindennapi ismeretek 36 óra (elméleti) mindennapi ismeretek 36 óra (gyakorlati) szakmai számítás 36 óra (gyakorlati) A tanév során e négy tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmai alapozás kereskedelem-marketing szakmacsoportra” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a négy fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga. Csoportbontás: idegen nyelv, informatika, matematika, testnevelés; gazdasági környezetünk, általános áruismeret, mindennapi ismeretek és szakmai számítás tantárgyból max. 12 fős csoportokban.


93


13. Szakiskola Gazdasági-szolgáltatási szakterület Kereskedelem-marketing szakmacsoport (Bevezetve 2008. szeptemberben induló 9. évfolyamon az egységes fővárosi szakmacsoportos kerettantervek bevezetése miatt)

Tantárgy

Szakmacsop. alapozó oktatás:

Szabadon választható (72 - 72)

Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ism. Idegen nyelv Matematika Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Természetismeret és környezeti tanulmányok Informatika Kommunikáció Bolti előkészítő ismeretek GY Tanulásmódszertan GY Szakmai alapismeretek E Pályaorientáció E Mindennapi ismeretek GY Mindennapi ismeretek E Általános áruismeret E Általános áruismeret GY Gazdasági környezetünk GY Gazdasági környezetünk E Szakmai számítás GY Összesen Egyéni foglalkozás

Éves óraszámok évfolyamonként 9. 10. 108 72 108 108 36 90

108 72 108 108 36 90

108 72

108 72 36

72 72 72 72

990 72

36 36 36 36 36 36 36 990 72


94


14. Szakiskola Gazdasági-szolgáltatási szakterület Ügyviteli szakmacsoport (Bevezetve 2008. szeptemberben induló 9. évfolyamon az egységes fővárosi szakmacsoportos kerettantervek bevezetése miatt) 9. évfolyam A szakmai orientációra felhasználható 288 óra megoszlása: szakmai alapismeretek 72 óra (elméleti) információkezelés 72 óra (gyakorlati) tanulásmódszertan 72 óra (gyakorlati) pályaorientáció 72 óra (elméleti) A tanév során e négy tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmai előkészítés gazdasági-szolgáltatási szakterületre” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a négy fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga. Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, informatika, testnevelés; információkezelés és tanulásmódszertan tantárgyból max. 12 fős csoportokban. 10. évfolyam A szakmacsoportos alapozó oktatásra felhasználható 288 óra megoszlása: mindennapi ismeretek 72 óra (elméleti) irodai ismeretek 72 óra (elméleti) gépírás (információkezelés) 144 óra (gyakorlati) A tanév során e három tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmai alapozás ügyviteli szakmacsoportra” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a három fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga. Csoportbontás: idegen nyelv, informatika, gépírás, matematika, testnevelés.


95


14. Szakiskola Gazdasági-szolgáltatási szakterület Ügyviteli szakmacsoport (Bevezetve 2008. szeptemberben induló 9. évfolyamon az egységes fővárosi szakmacsoportos kerettantervek bevezetése miatt)

Tantárgy

Szakmacsop. alapozó oktatás: (185-259)

Szabadon választható (72 - 72)

Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ism. Idegen nyelv Matematika Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Természetismeret és környezeti tanulmányok Informatika Szakmai alapismeretek E Információkezelés GY Pályaorientáció E Tanulásmódszertan GY Mindennapi ismeretek E Információkezelés GY Irodai ismeretek E Összesen Egyéni foglalkozás

Éves óraszámok évfolyamonként 9. 10. 108 72 108 108 36 90

108 72 108 108 36 90

108 72 72 72 72 72

108 72

990 72

72 144 72 990 72


96


2.

Tantárgyi tantervek

2.1.

Kötelező tantárgyak Az óratervi táblázatok szakmacsoportonként, évfolyamokra bontva tartalmazzák a kötelező tantárgyakat és óraszámaikat.

2.2

Választható tantárgyak. Az óratervi táblázatok szakmacsoportonként, évfolyamokra bontva tartalmazzák a szabadon választható tantárgyakat és óraszámaikat.

3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei. Tankönyv - speciális taneszköz/évfolyam A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának gyakorlata évek óta a szakmai munkaközösségek által - a rendelkezésükre álló tájékozódási lehetőségek felhasználásával meghozott döntés alapján egyeztetett iskolai szintű megrendelés formájában működik, aminek a gyakorlatát a továbbiakban is fenn kívánjuk tartani. Ami a kiválasztás elveit illeti, jelenleg illuzórikus a tényleges választás, hiszen különösen a szakmai tantárgyak tankönyvei hiányoznak, vagy korszerűtlenek, és azzal kell számolnunk, hogy az elkövetkezőkben is valódi választás híján a szaktanárok lelkiismeretes többletmunkája kell, hogy a szakmai tanítási anyag naprakészségét garantálja, kiegészülve a megszerzett tananyagtartalom sokszorosításával, vagy diktálásával, ami költség és időrabló többletmunka. A közismereti tantárgyak relatíve "gazdagabb" választéka sem kínál jobb helyzetet addig, amíg - noha vannak tankönyvbemutatók és egyéb akciók - a tankönyvrendelés technikája döntően az, hogy prospektus alapján előbb kell megrendelni egy tankönyvet, mielőtt a szaktanár egyáltalán kézbe vehette volna, nem hogy részletesen megismerkedhetett volna a tankönyvi anyaggal.

4.

Magasabb évfolyamba lépés, iskolába való felvétel

4.1.

Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltétele

legalább elégséges érdemjegy az évfolyamra előírt tantárgyakból az osztályozó konferencia határozata 4.2.

A tanuló iskolába való felvételének feltételei

a képzési szintnek megfelelő kor végzettség / bizonyítvány / az életkornak és a képzés tartalmának megfelelően alkalmasság / felvételi eljárásnak megfelelően / egészségügyi alkalmasság / a képzésre előírt norma szerint /


97


5. A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások 5.1.

A tanulók tanulmányi munkájának mérése - szóbeli feleltetés

A tanuló kommunikációs készségének fejlesztése, a logikus gondolkodásra szoktatás fontos színtere. A feleletek száma korlátlan napi és éves szinten egyaránt. A feleltetés során figyelembe lehet venni a házi feladat elkészítésének tényét, a megoldás színvonalát, de a számszerű minősítésnél fontosabb a tanuló gyakorló tevékenysége, s a helyes megoldásban való megerősítés, vagy az elkövetett hiba javítása. A hetente kiadott házi feladat megoldásához szükséges idő nem lehet több, mint az adott tantárgy heti óraszáma. - írásbeli feleltetés Egyszerre több tanuló számonkérésére alkalmazható. Időtartama nem haladhatja meg a középszintű szóbeli érettségire meghatározott 15 percet. Száma napi és éves szinten is korlátlan. Az adott érdemjegy azonos értékű a szóbeli feleletre adottal. - írásbeli dolgozat Jelentősége növekedett az új típusú érettségi vizsgák bevezetésével, mert például a történelem tantárgyban is bevezették az írásbeli vizsgarészt. Egy napon maximum 2 órán íratható dolgozat: két tantárgy 1-1 óra vagy egy tantárgy 2 óra időtartamban. Az év végén íratott próba érettségi illetve szintvizsga dolgozatok ennél hosszabb időtartamban is írathatók, ha azon a napon egyéb tantárgyakból nincs számonkérés. A témazáró dolgozatok kétszeres súllyal szerepelnek a tantárgyi végső érdemjegy kialakításában. - szintvizsga Minden tanévnyitó értekezleten a tantestület meghatározza, hogy mely tantárgyakból van írásbeli, illetve szóbeli szintvizsga egy adott évfolyamon. A szintvizsga négyszeres súllyal szerepel a tantárgyi végső érdemjegy kialakításában. - házi dolgozat A heti egy órás tantárgyaknál indokolt teljes értékű érdemjeggyel mérni a tanulói teljesítményt ezen a módon is. Ekkor a feladat elkészítésére legalább 4 hét álljon rendelkezésre. A heti többórás tantárgyaknál is adható ki ilyen feladat, melynek osztályzatát kerekítő tényezőként lehet figyelembe venni.

5.2

A tanulók tevékenységének értékelése A szakmai középiskola értékelési területei:

magaviselet szorgalom tanulmányi munka szakmai gyakorlat


98


A tanulói tevékenység értékelése mindenképpen megköveteli az egyéni értékelést. Nem tekinthetünk el attól a háttértől / otthon, család, környezet / melyben a tanuló teljesítményére felkészül. Ezzel szemben áll a teljesítmények objektív mérésének, értékelésének a követelménye. A tanulmányi munka és a szakmai gyakorlat értékelésénél súlyos hiba lenne az objektivitás elvének feladása, ugyanis az iskola falain kívül - az "életben" , a munkaerő-piaci versenyben - a tényleges teljesítmények alapján remélhető eredmény. A kétféle szempontot az iskolán belül egységesen kell érvényesíteni, hogy a valóságban működő szabályokhoz rugalmasan tudjuk felkészíteni a növendékeinket. A tanulói teljesítmény értékelésének területei tanórán szóbeli felelet után / az osztályzatnak csak úgy van értelme, ha a tanár minden feleletet - röviden - értékel is / írásbeli munka értékelése / az írásbeli munkáknál lehetőleg egységes pontozási rendszerre kell törekedni, az osztályozás szempontjait a tanulókkal ismertetni kell és meg kell velük beszélni / egyéni teljesítmények értékelése / az osztályfőnöki órán közösen is megvalósítható, ennek közösségi nevelő hatása is van általában erre a félévi értesítő után célszerű sort keríteni / gyakorlati tevékenység értékelése A tanulói teljesítmény értékelése a szülő felé szóban

fogadóórán szülői értekezleten félévi értesítő év végi bizonyítvány dicséretek és intések az ellenőrző könyvben

írásban

5.3

A tanulói teljesítmény értékelésének eszközei

Érdemjegy / tanulmányi munka értékelése / Osztályzat / kategóriák szerinti besorolás magatartás, szorgalom / Dicséret fokozatai szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, tantestületi Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.

99


Büntetés fokozatai figyelmeztetés, intés, megrovás szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, fegyelmi bizottsági Speciális értékelés / díjazás, kitüntetés, jutalom / A tanuló tevékenység értékelésének célja a magasabb évfolyamba lépés feltételeinek való megfelelés minimális teljesítése / a NAT szerinti minimum, illetőleg az érettségi követelmény minimuma / az elsőrendű cél, hiszen a tanulmányok magasabb szinten való folytatásának kikerülhetetlen útja. A NAT-ban megfogalmazott követelményekhez szigorúan ragaszkodni kell, mert csupán ez az egy lehetőség maradt az esélyegyenlőség biztosítására, a középiskolák átjárhatóságának fenntartására. Az érdemjegy elégtelen /1/ a tantárgyi, gyakorlati minimumszintet nem érte el, a továbbhaladáshoz teljesítménye, tudása nem elég / ismételhet, vagy nem ismételhet a törvény szerint /. elégséges /2/ tudása, teljesítménye gyenge, de a NAT minimumszintjét elérte. Ez a legkritikusabb értékelési pont nagy felelősséget követel az értékelő tanártól, semmiképpen sem "jutalmazhatja" az elégtelent és nem "büntetheti" a közepest. Mindenképpen arra kell figyelni, hogy érdemjegy legyen! közepes /3/ a NAT követelményeinek - és az iskolai NAT- szerinti nevelési oktatási tervben meghatározott követelményeknek - átlagos szinten - megfelel. jó /4/ a NAT követelményeket jól elsajátította, ismeretei, teljesítménye bizonyítottan jók. jeles /5/ a NAT követelményeit kiválóan teljesítette.


100


6.

A tanulói tevékenység értékelésének speciális területei tantárgyi szintmérő dolgozat tantárgyi szintmérő vizsga /pl. kis-érettségi. / alapvizsga érettségi vizsga (2005-től közép- vagy emelt szintű érettségi vizsga) Az érettségi vizsgát és a vizsgára való felkészítést az óratervekben meghatározott tantárgyakból vállaljuk, az ott rögzített szinteken. Az érettségi vizsgáztatást vállaljuk még biológia, földrajz, kémia és testnevelés tantárgyakból is, de azokban a szakmacsoportokban, ahol a felkészítést az óratervekben nem jelöltük meg, csak. egyéni felkészülés alapján tanulmányi verseny szakmai verseny stb. Ezek szabályrendszere speciális, meghatározhatja törvény, miniszteri rendelet, szakmai munkaközösség.

6.1

A középszintű érettségi vizsga témakörei

Magyar nyelv 1. Ember és nyelv 2. Kommunikáció 3. A magyar nyelv története 4. Nyelv és társadalom 5. A nyelvi szintek 6. A szöveg 7. A retorika alapjai 8. Stílus és jelentés Irodalom 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Életművek a magyar irodalomból Portrék Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház és dráma Az irodalom határterületei Regionális kultúra

Történelem 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Az ókor és kultúrája A középkor A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban Magyarország a Habsburg Birodalomban A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.

101


10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig 11. A jelenkor 12. A mai magyar társadalom és életmód Matematika 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 2. Számelmélet, algebra 3. Függvények, az analízis elemei 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria 5. Valószínűség-számítás, statisztika Idegen nyelv 1. Személyes vonatkozások 2. Ember és társadalom 3. Környezetünk 4. Az iskola 5. A munka világa 6. Életmód 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás 8. Utazás, turizmus 9. Tudomány és technika Kémia 1. 2. 3. 4. Biológia 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Általános kémia Szervetlen kémia Szerves kémia Kémiai számítások Bevezetés a biológiába Egyed alatti szerveződési szint Az egyed szerveződési szintje Az emberi szervezet Egyed feletti szerveződési szintek Öröklődés, változékonyság, evolúció

Földrajz 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Térképi ismeretek Kozmikus környezetünk A geoszférák földrajza A földrajzi övezetesség Népesség- és településföldrajz A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, ország csoportok és országok 8. Magyarország földrajza 9. Európa regionális földrajza 10. Az Európán kívüli földrészek földrajza 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai


102


Informatika 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Információs társadalom Informatikai alapismeretek - hardver Informatikai alapismeretek – szoftver Szövegszerkesztés Táblázatkezelés Adatbázis-kezelés Információs hálózati szolgáltatások Prezentáció és grafika Könyvtárhasználat

Testnevelés 1. Elméleti ismeretek 2. Gyakorlati ismeretek Közgazdaság-marketing alapismeret 1. Tájékozódás a mikro-ökonómia témakörökben 2. A makro-ökonómia kategóriák értékelése 3. Marketing ismeretek Közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan, elméleti gazdaságtan) 1. Makro-ökonómiai alapismeretek és összefüggések 2. A makrogazdasági egyensúly 3. Az állam gazdaságpolitikája 4. Külgazdasági kapcsolatok és nemzetgazdasági összefüggések 5. Mikro-ökonómiai alapismeretek és összefüggések 6. A fogyasztói magatartás és a kereslet 7. A vállalat termelői magatartása és a kínálat 8. A termelési tényezők piaca 9. Az externáliák és a közjavak 10. Marketing és marketing gondolkodás 11. A vállalkozás és az államháztartás kapcsolatai 12. Pénzügyi műveletek 13. A vásárolt készletek 14. Az emberi erőforrás 15. Befektetett eszközök 16. A tevékenység költségei és az értékesítés 17. Az erőforrások és befejezett tevékenységek adatainak statisztikai feldolgozása 18. Zárás – éves beszámoló Ügyviteli alapismeretek 1. Összetett ügyviteli írásbeli feladat elkészítése 2. Szakmai idegen nyelv


103


7. A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei és formái. Az osztályzat Elsősorban a magatartás és a szorgalom minősítésére alkalmas értékelés. Meghatározói a NAT-ból nem vezethetők le, hanem az alapja az iskolai házirend és a tantestületben kialakított egységes megítélés. Magaviselet rossz /2/ valamilyen szempontból - akár a házirendi meghatározás szerint is - a tanuló magaviselete elfogadhatatlan, nem megengedhető. változó /3/ a legtöbb tanuló viselkedésére vonatkozó osztályzat. Magaviselete a tanórákon, a szünetekben, a gyakorlaton kifogásolható, néha fegyelmezetlen. Nem általános viselkedést tükröz, hanem a tanuló életkorának megfelelő elvárásokhoz viszonyít. jó /4/ a tanuló viselkedése életkorának megfelelően jó, nem kifogásolható, különböző helyzetekben megfelelően viselkedik / órán, szünetben, gyakorlaton / példás /5/ a tanuló viselkedése környezetében példamutató, a társadalmi elvárásoknak és az iskolai házirendnek példásan megfelel. Szorgalom hanyag /2/ változó /3/ jó /4/ példás /5/ A szorgalom értékelése feltételezi, hogy az értékelő pedagógus ismeri a tanuló képességeit, körülményeit és mindezek ismeretében a házirend és a törvény szerinti értékelést valósítja meg. Ez az osztályzat mindenképpen viszonyít a tanuló adottságai, lehetőségei és érdemjegyei között. Utal a tevékenységhez / tanulás, gyakorlat / való viszonyára és ennek motivációjára is.


104


C.

SZAKMAI PROGRAM

A vállalkozói kompetencia elsajátítható, begyakorolható, azonban nem könyvek olvasása révén lehet megtanulni, hanem kizárólag a gyakorlati tanulás útján. A sikeres vállalkozók általános kompetenciái: Legfontosabbak: kezdeményezőkészség; a lehetőségek meglátása és kihasználása; kitartás; elkötelezettség a magas színvonalú munkára; önbizalom; a folyamatok kézben tartása; az üzleti kapcsolatok tudatos építése és kihasználása. Fontosak a módszeres tervezési és problémamegoldási képesség; az érett személyiség; a befolyásolási képesség; az irányítás és a kontroll. Jó, ha megvan az információ felkutatásának tudása; az elkötelezettség a szerződések betartására; a hatékonyságra törekvés; tapasztalat az adott szakmában; a saját korlátok ismerete; a meggyőzőképesség; a hitelesség, a megbízhatóság, az őszinteség; az alkalmazottak jóléte iránti érzékenység; az alkalmazottak képzésének igénye; a tőke bevonására való készség; a szolgáltatás, illetve termék imázsának tudatos építése. A vállalkozóknak szükségük van olyan speciális tudásra, amely lehetővé teszi számukra a megalapozott döntéshozást, és a legjobb termék/szolgáltatás ajánlását a vevő számára. Ez a magas szintű szakismeret képezi a legtöbb esetben a vállalkozás versenyelőnyét (cutting edge), a siker tényezőjét. A vállalkozás „tanításában” a súlyt a gyakorlatorientált tanulási módszerekre kell helyezni, amelynek során a „tanuló” a saját megtapasztalását hasonlítja össze az elméleti összefüggésekkel úgy, hogy egyben mindhárom képességszint (ismeret, adaptációs készségek, vállalkozói kompetenciák) dinamikus fejlesztésére sor kerül. 2010 júliusában indul az iskolánkban egy 1 éves TÁMOP - 2.2.3.B-09/1 iskolai együttműködési pályázat. A célja a szak- és felnőttképzés struktúrájának átalakítása – TISZK rendszer fejlesztése a közép-magyarországi régióban. A pályázat során négy fővárosi fenntartású iskola (a Békésy György Szakközépiskola, a Harsányi János Gazdasági Szakközépiskola és Szakiskola, a Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola valamint a Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola) az együttműködését hangolja össze, annak érdekében, hogy a tanulók képzésének színvonala javuljon, valamint, hogy a szakképzés költségei csökkenjenek. A pályázat megvalósítása során az intézmény kiemelkedő figyelmet fordít az innovációra, a közös szervezési, nyilvántartási, működtetés területén, új, közös feladatokat lát el a képzési igény felmérése közös módszertanának kialakításában, kidolgozza a - gazdaság igényeihez igazodva -, a korszerű, moduláris képzésre való felkészítést. Mindemellett az intézmények közösen dolgozzák ki a hátrányos helyzetű, az oktatási rendszerből lemorzsolódók szakképzésbe történő bevonását, valamint olyan tananyagokat dolgoznak ki, amelyek alkalmasak önálló tanulásra. A közösen kidolgozott továbbképzési programok segítségével az intézmények pedagógusai, valamint a gyakorlati képzést folytató pedagógusai egységes szemléletmóddal és módszerekkel tudják végezni tevékenységüket. Az intézmények pályaválasztási- és pályaorientációs, továbbá karrier tanácsadási feladatokat, valamint közösségi funkciókat, szabadidős programokkal kapcsolatos feladatokat látnak el.


105


A feladatok a korábbinál hatékonyabb, költségkímélőbb módon kerülnek ellátásra. Megszüntethetők az át- és továbbképzésben jelentkező párhuzamosságok, koncentrálható a szaktudás, a képzési infrastruktúra és a modernizációhoz szükséges fejlesztés. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2009. évi XLIX. törvénnyel történő módosításával egy újabb képzési forma, az ún. "előrehozott" szakképzés jelent meg a szakiskolai képzés rendszerében, amelyet a módosított törvény 27. §-ának (4) bekezdése határoz meg az alábbiak szerint: "A szakiskolai nevelés és oktatás - azoknak, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek - megszervezhető kizárólag szakképzési évfolyamokon, a szakképzés követelményeinek és - legalább a teljes képzési idő egyharmadában az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire épülő -, a szakképzés gyakorlásához szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek átadásával." A Kt. 27.§-ának (4) bekezdése alapján az előrehozott szakiskolai szakképzésben, a képzési idő 3 év, amelyből egy tanév óraszámát az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire épülő, a szakképzés gyakorlásához szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek átadására fordítunk. A további óraszámban szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás folyik az Országos Képzési Jegyzék szerint. A szakiskolai szakképzés (9., 10., 11. évfolyam) szakmai programját kiegészítő tanterv különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat tervezésébe beépítse a NAT-ban megfogalmazott tudásértelmezést és az egész tanítási-tanulási folyamatot a kulcskompetenciák fejlesztésének szolgálatába állítsa. Alapszintre épülő képzésünk:

31 341 01 0010 31 02 Élelmiszer- és vegyiáru-eladó

A szakmai gyakorlati képzés gazdálkodó szervezetekkel kötött tanulószerződés keretében folyik, a gazdálkodó szervezet boltjaiban és oktató kabinetjében. Az iskola, a gyakorlati képzés szervezője egyezteti az iskolában folyó szakmai elméleti és a gyakorlati képzés programját a gazdálkodó szervezettel. Összefüggő szakmai gyakorlat a második évfolyam végén van, 3 hét időtartamban.


106

Pedagógiai Program 2010. 9. évfolyam Tantárgy Magyar nyelv Történelem és társadalmi ism.

10. évfolyam Heti Éves óraszám óraszám

2 2

Tantárgy

72 Magyar nyelv 72 Történelem és társadalmi ism. Kommunikáció idegen nyelven 309/6.0/0004-06

Tantárgy

2 2

72 Magyar nyelv 72 Történelem és társadalmi ism.

2 2 1 1 2

72 72 36 36 72

Élelm és vegyiáruk ért idegen nyelven 309/3.0/0007-06

Természetismeret

3 2 1 2 2

Digitális ism.

2

72 Digitális ism.

2

72 rendszerek 309/3.0/0005-06

Művészetismeret

2

72 Művészetismeret

1

36 rendszerek 309/3.0/0005-06

Tanulásmódszertan GY

2

72 Tanulásmódszertan GY

1

36 309/2.0/0005-06

Idegen nyelv Matematika Osztályfőnöki óra Testnevelés

108 72 36 72 72

11. évfolyam Heti Éves óraszám óraszám

Matematika Osztályfőnöki óra Testnevelés Természetismeret

Osztályfőnöki óra Testnevelés Természetismeret Művészetismeret Pénzforgalmi és nyilvántartási Pénzforgalmi és nyilvántartási

Heti óraszám

Éves óraszám

1 1

32 32

4 1 1 1 0,5

128 32 32 32 16

1

32

0,5

16

4

128

2

64

1

32

1

32

Jogszabályok alkalmazása I.

Információkezelés GY

2

Általános áruismeret E 309/1.0/0004-06

1,5

72 Üzleti levelezés 309/1.0/0005-06 Áruforgalmi ismeretek I.

54 309/2.0/0004-06

Áruforgalmi ismeretek I. 309/2.0/0004-06

2

72 áruismerete I. 309/4.0/0007-06

Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete I. 309/4.0/0007-06

1

36 309/2.0/0004-06

Kommunikáció idegen nyelven 309/6.0/0004-06 Egyéni foglalkozás

1 2

Élelmiszerek és vegyiáruk

Áruforgalmi ismeretek gyak.

36

Áruforgalmi gyakorlat I. 309/4.0/0004-06

72

Áruforgalmi gyakorlat II. 309/5.0/0004-06 Élelmiszerek és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata I. 309/1.0/0007-06 Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata I. 309/6.0/0007-06

Áruforgalmi ismeretek II. 309/3.0/0004-06

1

36

2

72 áruismerete II. 309/5.0/0007-06

2

72 309/3.0/0004-06

2,5 3 3

2 3,5

Élelmiszerek és vegyiáruk Áruforgalmi ismeretek II. Élelmiszerek és vegyiáruk

90 áruismerete II. 309/5.0/0007-06

2

64

108

Élelm és vegyiáruk ért idegen nyelven 309/3.0/0007-06

2

64

108

Jogszabályok alkalmazása II. 309/3.0/0005-06

5,5

176

1

32

2,5

80

3 35

96 1120

72 126

Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek gyakorlat 309/3.0/000506 Élelm és vegyiáruk vásárláshelyi öszt gyak II. 309/2.0/0007-06 Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata II. 309/7.0/0007-06

29,5

1062

35

1260


107


Az utolsó középiskolai évfolyamot, illetve az érettségi vizsgát követően tanulóink a Belvárosi Térségi Integrált Szakképző Központ kereskedelmi-marketing, közgazdasági, ügyviteli, és egyéb ellátás területére felkészítő szakmai évfolyamain folytathatják tanulmányaikat, és felkészülhetnek szakmai vizsgára az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések körében. Már iskolánkban elkezdődik a gyakorlat közeli oktatásra való felkészítés a használható tudás közvetítésével, az aktív vállalati kapcsolatok révén, illetve a későbbi tanulószerződések szorgalmazásával. Mindezek elősegítik diákjaink későbbi tanulmányainak sikerét és a munkaerő-piacon való elhelyezkedését. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 67.§(5) bekezdése és A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. Törvény 2.§ (5) bekezdése alapján a Közgazdaság, Ügyvitel és Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban a Terézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola készíti fel a szakképzési évfolyam követelményeire az intézményben végzett tanulókat. A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. 9-12. évfolyamon a szakmacsoportos alapozó oktatás célja, hogy: - segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, az egyéni életpályájuk reális megtervezésében. - teremtsen feladathelyzeteket a tanulók képességei, szakmai tehetsége kibontakoztatására, keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek mélyebb elméleti alapjai iránt. - biztosítson lehetőséget a szakmacsoport szakképesítéseinek munkaköreiben szükséges magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. - neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban tudatos, felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezet iránti felelősségérzetet. Az egységes fővárosi szakmacsoportos kerettantervek kialakítása lehetővé teszi az átjárhatóságot, valamint a későbbi szakképző évfolyamokon beszámíthatóságot biztosít.


108


D.

ZÁRÓ DOKUMENTUMOK

1. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetőségei. A jóváhagyott pedagógiai program hozzáférhető az: iskolatitkár irodájában (minden más iskolai alapdokumentummal együtt) iskolai könyvtárban (több példányban).

2.

A pedagógiai program elfogadásának dokumentumai. (jegyzőkönyv) mellékletben

2.1.

A pedagógiai program érvényességi ideje

Az 1998. május 28-án az iskolafenntartó Fővárosi Önkormányzat jóváhagyott pedagógiai program érvényességi ideje a jóváhagyást követően hatéves időtartamra volt érvényes, vagyis az 1998/99. tanévtől, a 2003/2004. tanév végéig. A módosított pedagógiai programunk ugyancsak hatéves időtartamra számított érvényességi ideje a 2001/2002. tanévtől, a 2006/2007. tanévig terjed. A jelen módosított pedagógiai program érvényességi ideje a 2010/2011. tanévig terjed. 2.2.

A pedagógiai program módosításának módja, lehetséges indokai

A pedagógiai program módosítását a tantestület határozata és az iskolafenntartó Fővárosi Önkormányzat jóváhagyása útján lehet végrehajtani. A pedagógiai program módosításának indoka olyan, a program végrehajtásának feltételrendszerében bekövetkezett lényeges változás lehet, amely az iskolahasználók igényeiben, a működés pénzügyi - anyagi feltételeiben, a jogszabályi környezetben bekövetkezve az eredeti célok teljesítését irrelevánssá teszik. A jelenlegi módosítás a fenti kritériumoknak megfelel 2.3.

A pedagógiai program felülvizsgálatának mechanizmusa

A pedagógiai program az iskolafenntartó, a Fővárosi Önkormányzat jóváhagyásával válik hatályossá. A felülvizsgálat rendszeressége Az iskolafenntartó által jóváhagyott pedagógiai programban foglaltak felülvizsgálata évenként kétszer, a soron következő tanév előkészítésével kapcsolatos tennivalókhoz kötődően, az éves munkatervbe illeszkedve rendszeresen kerül sorra, azzal a vizsgálattal a tanév elején, amely az elkövetkező időszakban, a programban foglaltak időarányos megvalósítását tervezi, a tanév végén pedig az éves munka értékeléséhez kötődve, mit sikerült megvalósítani a kitűzött célokból, illetve, miben mutatkozik elmaradás. Előrelátóak voltunk, amikor a jövőre vonatkozóan kellő óvatossággal fogalmaztunk: „Mivel a pedagógiai program elkészítésének időszakában számos olyan jogalkotói és szakmai irányítói mulasztás teszi bizonytalanná a jövőbeli kondíciókat, ami a programot érintő


109


döntések meghozatalával lényegesen módosíthatják előzetes feltételezéseinket, minden olyan alkalommal, amikor erre sor kerül, szükségessé válik a felülvizsgálat.” Ilyenek : az alapvizsga követelményrendszerének közzététele az érettségi vizsgakövetelmények közzététele a Közoktatási törvény módosítása a Kt-hez kapcsolódó végrehajtási rendelkezések módosítása az iskola Alapító Okiratának módosítása A felsoroltak közül bekövetkezett a közoktatási törvény módosítása, kapcsolódóan a kerettantervek miniszteri rendelettel való bevezetési kényszere. Bekövetkezett az iskola alapító okiratának módosítása. Új helyzetet teremt az Országos Közoktatási, Értékelési és Vizsgaközpont felállítása és működésének hatása az iskolai értékelési és vizsgáztatási tevékenységre (miközben az alapvizsga és az érettségi vizsga szabályozása cseppfolyós állapotban van). A pedagógiai program felülvizsgálatára hivatott fórum összehívására jogosultak felsorolása: Budapest Főváros Önkormányzata A pedagógiai programmal kapcsolatban vélemény-nyilvánítási jogosítvánnyal rendelkező testületek javaslatára: Iskolai vezetőség Tantestület Szakmai munkaközösség Iskolai diákönkormányzat Szülői Munkaközösség Közalkalmazotti tanács


110


MELLÉKLETEK Jegyzőkönyv Készült:

2010.

április

12-én,

a

Varga

István

Kereskedelmi,

Közgazdasági

Szakközépiskola és Szakiskolában (1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.) az iskola Pedagógiai Programjának módosításáról a 2003. évi LXV. törvénnyel módosított 1993. évi LXXIX. törvény előírásai szerint. Jelen voltak:

Bognár Ferenc igazgató Dr. Varga Zoltán igazgatóhelyettes Boros Lászlóné igazgatóhelyettes és a tantestület tagjai

Tárgy:

A pedagógiai program módosításának elfogadása Boros Lászlóné igazgatóhelyettes köszöntötte a tantestület tagjait. Javaslatot

tett a jegyzőkönyvvezető személyére (Sátori Gabriella). Szavazásra bocsátotta a javaslatot, amit a tantestület egyhangúlag elfogadott. A jegyzőkönyv hitelesítésére Bruder Júliát és Cs. Tóth Ibolyát kérte fel. Ismertette az értekezlet napirendjét: a pedagógiai program módosításának elfogadása az előterjesztés alapján. Szavazásra bocsátotta az értekezlet napirendjét, melyet a tantestület egyhangúlag elfogadott. Az előterjesztésben ismertették a jogszabályi változásokból fakadó feladatokat a pedagógiai program felülvizsgálatára vonatkozóan, mely kérdésekben, milyen átalakítások váltak szükségessé. Részletezte az Alapító okirat állapotkövető módosításait, az EU-s projektek, illetve az alternatív szakképzés megjelenítését, amelyek a pedagógiai program legutóbbi, 2009. májusi módosítása után bekövetkezett változások miatt váltak szükségessé. Kérte a tantestület tagjait, hogy a pedagógiai program módosított szövege és az előterjesztés alapján foglaljanak állást.


111


A tantestület tagjai nem tettek észrevételt és nem kezdeményeztek változtatást az elkészült szövegváltozatban. Az igazgatóhelyettes szavazásra bocsátotta a Pedagógiai Program elkészült módosított szövegét, amit a tantestület egyhangúlag elfogadott. Befejezésül megköszönte a részvételt, és az elfogadott anyag elkészítésében való aktív közreműködést, majd az értekezletet bezárta K. m. f.

Bognár Ferenc Igazgató

Sátori Gabriella jegyzőkönyvvezető

A jegyzőkönyvet hitelesítette: ……………………………………….. ………………………………………...


112


Nyilatkozatok

A szülői munkaközösség képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a pedagógiai program elkészítéséhez az előírt véleményezési, illetőleg egyetértési jogunkat gyakoroltuk

……………………………………………………………….……………………….

Az iskolai diákönkormányzat képviseletében és felhatalmazása alapján, aláírásommal tanúsítom, hogy a pedagógiai programban foglaltakkal egyetértünk, illetőleg az elkészítéséhez az előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk.

………………………………………..……………………………………….…….

Budapest, 2010. április 9.


113

A VARGA ISTVÁN KERESKEDELMI, KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010

Recommend Documents