A SZALAPARTI EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY, SZAKISKOLA ÉS DIÁKOTTHON
HABILITÁCIÓS - REHABILITÁCIÓS PROGRAMJA
2010.
Tartalom 1. A habilitációs-rehabilitációs fejlesztő tevékenység Célja, funkciója ……………………………………………….4 A fejlesztés kritériumai………………………………………..5 Alapelvek……………………………………………………...6 Az egyéni fejlesztési tevékenység alapelvei…………………..8 Az egyéni fejlesztés és ezzel a tanulási folyamat sikerességét elősegítő pedagógiai kompetenciák………………………….10 Az egyéni fejlesztés színterei és formái intézményünkben 14 Egyéni fejlesztési-fejlődési napló……………………………16 Az intézmény habilitációs, rehabilitációs tevékenysége…….18 Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek………………………………………………..20 Habilitáció-rehabilitáció az óvodában……………………….22 Habilitáció-rehabilitáció a tanulásban akadályozott tanulók általános iskolájában…………………………………………23 Habilitáció-rehabilitáció az értelmileg akadályozott tanulóknál……………………………………………………29
2. Feljegyzési és fejlesztési napló kitöltése és vezetése. Útmutató A napló vezetésére vonatkozó általános tudnivalók…………31 Feljegyzési napló………………………………………….....32 Fejlesztési napló…………………………………………..….37
2
Bevezető gondolatok „…Csodálatos dolog embert formálni. Igazán isteni dolog, a teremtéshez hasonló leginkább. A lélegzetem is elállt, mikor észrevettem tanítványaimon ujjaim nyomát. Ha szavam lepergett volna róluk, az természetes lett volna, de mikor hajlottak és formálódtak kezemben, akkor döbbent csodálkozással álltam meg. Csodálatos titok csírázik bennem. Ha nem is minden, de sok minden rajtam fordul.” (Mónika naplója - Virgília, Bp. 1990.) Egyéni képességfejlesztésen alapuló pedagógiai tevékenységünk szellemiségét meghatározó gondolatok: 1.
Hisszük, hogy az értelmileg akadályozott, tanulásban akadályozott, autista és a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermeknek is „emberi méltóságát biztosító, önfenntartását előmozdító, a közösségi életben való tevékeny részvételt lehetővé tevő, teljes és tiszta emberi életet kell élnie.”
2.
Elismerjük, minden intézményünkben oktatott - nevelt gyermeknek, tanulónak a különleges gondozáshoz való jogát, és a rendelkezésre álló forrásoktól függő mértékben, az előírt feltételeknek megfelelő segítséget” biztosítjuk az eltartó szülőknek és a gyermekeknek.
3.
El kell érnünk, hogy minden, intézményünkben oktatott nevelt „gyermek valóban a képességei alapján részesülhessen oktatásban, gyógyító nevelésben, munkára való felkészítésben és szabadidős tevékenységben oly módon, hogy ezek biztosítsák személyisége legteljesebb kibontakozását kulturális és szellemi területen egyaránt. 3
1. A habilitációs - rehabilitációs fejlesztő tevékenység Célja, funkciója: A sajátos nevelési igényhez alkalmazkodva olyan, részben korrektív, vagy kompenzatív jellegű fejlesztés, amely az akadályozott gyermek, tanuló fogyatékosságával összefüggésben funkciókat, képességeket fejleszt, sérülésük esetén visszaállításukat célozza. A szociális (szociokulturális) környezetből és a kompetenciák /ismeretek, jártasságok, készségek, képességek fejlettségéből/ fejletlenségéből és az iskola világához való viszonyulásokból (attitűdök) adódó hátrányok ellensúlyozását, mérséklését célzó tudatos oktató-nevelő tevékenység megvalósítása során a tanulók esélyhátrányának csökkentése. Célok: o o o o o o
tanuláshoz kapcsolódó pozitívabb attitűd kialakítása tanulásban való sikeresség javítása növekvő továbbtanulási esélyek hosszú távú munkaerő piaci esélyeik növelése szűkebb, vagy tágabb környezetük pozitív változtatása (interakciók) szemléletváltás – el/befogadás
Pedagógiai célunk, hogy az uniformizáló nevelés- oktatás gyakorlatát teljesen kiküszöbölve, az intézmény nevelő-oktató munkájának minden színterén az egyéniesített nevelés-oktatás eszméje valósuljon meg. 4
Célunk, hogy ott és akkor és annak nyújtsunk segítséget, aki rászorul, de ez a segítségnyújtás a gyermek, tanuló érdekeit kell, hogy szolgálja! A sérült személyiség fejlesztése egységes, komplex folyamatként értelmezhető, melyben az ismeretek nyújtása, a különböző képességek fejlesztése, a jártasságok és készségek kialakítása közben, azokkal kölcsönhatásban, együtt történik a sérült funkciók és funkcionális rendszerek korrigálása, a ki sem alakultak kiépítése, a másodlagos sérülések megelőzése, az egész személyiség egyensúlyba hozása, fejlesztése. Az egyéni fejlesztés egyéni fejlesztési terv alapján egyéni haladási ütem biztosításával, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszerek, technikák alkalmazásával megvalósuló fejlesztés. A fejlesztési céljai nem különülhetnek el a tanórai és egyéb foglalkozások fejlesztési céljaitól, hiszen a kompetencia alapú tudás elsajátításához feltétlen szükséges készségek és tanulási képességek fejlesztése minden szervezési formában és területen meg kell, hogy valósuljon.
A fejlesztés sikerkritériumai o A fejlesztő munkát a már meglévő készségekre, képességekre építve, a gyermek önbizalmának folyamatos pozitív megerősítése mellett lehet eredményesen végezni. o A gyermeket meg kell nyerni a fejlesztéshez, mert az átélt kudarcok következtében a már beépült elkerülő magatartást át kell fordítani, hogy tapasztalja meg, a tanulás lehet öröm és sikerélmény is. 5
„ Úgy gyönyörködj a fiatalokban, mint akik téged folytatnak majd, de ne a magad vágyait, emlékeid álmodd újra bennük: ne kényeztesd, ne ünnepeld, ne szidd, inkább szeresd, s érdemük szerint becsüld meg őket. Légy okos ellenállás, jó gát, tiszta meder, hogy növekedjenek, mint súly alatt a pálma, hogy önerejükkel törhessenek utat maguknak. …” / Keresztúry Dezső/
Alapelvek • Egyéni nyomon követés, és megsegítés vagy tehetséggondozás Sajátos nevelési igényű gyermekeink, tanulóink tudatosabb, célirányosabb készség és képességfejlesztése, tehetséggondozása érdekében a tanulói nyomon követés, az egyéni fejlesztés elengedhetetlen. Egyetlen segítségre szoruló gyermeket sem lehet magára hagyni problémájával, mindenre keresni kell a megoldást, de a segítségnyújtás csak addig terjedjen, amíg valóban szükség van rá! A tehetséges tanulóknak pedig, abban kell segítséget nyújtani, hogy még jobban ki tudják bontakoztatni tehetségüket. •
Diagnózis és fejlesztés összhangja Jó és pontos diagnózis alapján egyénhez, életkorhoz, és a probléma súlyosságához igazított legyen a fejlesztés programja. Egy-egy gyermek aktuális nevelési szükségletéhez igazodóan fogalmazza meg a fejlesztési teendőket. 6
•
Adaptív pedagógiai szemlélet Adaptivitás: a differenciálás és az egyéni sajátosságok ismeretében megvalósuló egységes oktatás. Egységesen, mindenkit igényei/képességei szerinti bánásmódban/képzésben részesíteni. Az egyes gyermekre, tanulókra vonatkozó különböző céljainkat különböző tartalmak mellett, különböző (frontális, csoport, páros, egyéni, változó) szervezési módokat alkalmazva érjük el.
•
Differenciálás A differenciálás nem azonosítható a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel, a differenciálás tehát nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit A nevelés, az oktatás igazodik a gyermekhez. Az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakításának kiindulópontja, hogy a tanulók közti különbségek rendkívül sokfélék, a személyiség széles dimenzióiban írhatók le, s nem korlátozhatók valamely tantárgyban elért iskolai eredményekben megmutatkozó különbségekre.
•
Pozitív énkép, önbizalom erősítése A gyermeket, tanulót olyan élethelyzetekhez juttatjuk, amelyben dicséreteket kaphat, és pozitív élményekben
7
gazdagodhat. Ezáltal megszilárdul a meggyőződése önmaga jóságában. •
Belső értékek felszínre hozása, tudatosítása A gyermek, tanuló egyedi, belső értékeit aprólékos fejlesztő munkával felszínre hozzuk és tudatosítjuk benne, ezáltal csökkentjük az ártalmakat.
•
Sikerélményhez juttatás Önbizalom-növelő sikerélmények nyújtásával, pozitív megerősítéssel a teljesítmény-motiváció megerősítése. A fejlesztési tervekben hangsúlyosan jelenjenek meg a gyermek, tanuló erősségei. Célszerű a sikeres területekre alapozva olyan fejlesztési feladatok végiggondolása, amelyben sikerélményhez juttatás mellett több más képességterületet fejleszthetünk együtt.
•
Metakommunikáció-verbalizmus összhangja és pozitív tartalma A diagnózistól az értékelésig minden megnyilvánulásunk a gyermek, tanuló irányában, összhangban legyen és pozitív tartalmat, biztatást hordozzon.
Az egyéni fejlesztési tevékenység alapelvei o Az egyéni fejlesztési tevékenység, ezzel együtt az egyéni fejlesztési terv készítése egy tudatos tervezési és megvalósítási folyamat. o A tanulói teljesítmények és a fejlesztés szisztematikusan nyomon követhető legyen! o A tanuló nyilvántartási rendszer működését az „Egyéni fejlődési- fejlesztési napló” vezetésével segítjük. 8
o A tanuló nyilvántartási rendszerben a gyermek, tanuló fejlődésével kapcsolatos megfigyelések egységes lejegyzése révén az információk megőrzése, továbbadása nem esetleges. o A gyermekek, tanulók mérése, értékelése alapján elkészített fejlesztési tervek, azok alkalmazása, visszacsatoló értékelése rendszerré váljon. o Az egyéni fejlesztési tervet teamben kell megbeszélni és kidolgozni. A gyermek, tanuló köré szervezett team olyan együttműködési forma, melynek tagja minden olyan személy (gyerek, osztályfőnök, pedagógus, más szakemberek, szülők, gondviselők), aki a tanuló szempontjából potenciálisan támogatóként lehet jelen. o A teamben való részvétel azért fontos, hogy a motivációs bázisokat feltérképezzük, mely motorja lehet az együttműködésnek, és az egyéni szükségletekre fókuszáló, az egyént motiváló fejlesztésnek. o Az egyéni fejlesztési tervet és az általa megvalósuló fejlesztést rendszeres időközönként újra kell értékelni! Az értékelés folyamatjellegű tervezése és annak a tanulókkal, szüleikkel való megosztása, átgondolása elengedhetetlen, hiszen így a tanuló részese lesz saját tanulási-fejlesztési folyamatának. o Az egyéni fejlesztési terv hozzáférhető a diákkal kapcsolatban lévő pedagógusok, szülők/gondviselők számára.
9
Αz egyéni fejlesztés és ezzel a tanulási folyamat sikerességét elősegítő pedagógus kompetenciák „Keresem minden gyermek sajátos titkát, s azt kérdezem, Hogyan segíthetném abban, hogy önmaga lehessen.” /Janus Korczuk/ A pedagógusnak tudnia kell: • • • • • • • • •
A neveléshez – oktatáshoz - fejlesztéshez szükséges (egyéni, közösségi) motivációs bázist megteremteni, aktivizálni. A tanulók fejlesztéséhez, differenciált nevelésoktatásához alkalmas individuális módszereket, technikákat megtalálni. A különböző képességű tanulók részvételével foglalkozásokat tervezni, irányítani. Tanulói diagnózist pedagógiai szempontból értelmezni, annak ismeretében fejlesztési eljárásokat megtalálni. Egy adott tanítási-nevelési probléma megoldására alternatívákat adni és a tanórákat eredményesen és hatékonyan vezérelni. Tudni háttérben maradni, tanulói aktivitást serkenteni. Tudni együttműködni szülőkkel, társadalmik partnerekkel, más szakemberekkel. Olyan munkaformákat alkalmazni, amelyekben a készségeket és képességeket kölcsönös támogatások útján erősítik. A tanítás-tanulás folyamatában a gyerekek tanulási szükségleteire és stílusára helyezni a hangsúlyt.
10
A pedagógustól elvárt magatartás, attitűd: 1. Motiválja, ösztönözze, bátorítsa a gyermekeket, tanulókat. 2. Segítse elő, hogy a gyermekek pontosan lássák a tanulás célját. 3. Segítse elő a tanulók folyamatos részvételét az órai munkában. 4. Teremtsen lehetőséget az aktív, cselekedtető tanuláshoz. 5. Kövesse nyomon a tanulók gondolkodási folyamatát, tanulását, tanulási szokásait, értelmezési problémáit. 6. Tegye lehetővé, hogy a gyerekek egymástól is tanuljanak. 7. A követelmények eléggé konkrétak legyenek, szolgáljanak alapul az ellenőrzés-értékelés számára. 8. Egyéni képességekhez mért teljesítményelvárások kijelölése és mérése történjen.
A sajátos nevelési igényű óvodás gyermekek és tanulók speciális igényeinek kielégítése a fejlesztés középpontba állításával valósítható meg. Ez azt jelenti, hogy egyéni gyermeki, tanulói igényekhez igazodva differenciált foglalkoztatást, és az egyéni fejlődési ütemhez igazodó rugalmas alkalmazkodást alakít ki a gyógypedagógus és a fejlesztésben részt vevő valamennyi fejlesztő szakember, egységes teamet alkotva. A személyiség fejlesztéséhez elengedhetetlen, hogy a gyermek, tanuló az éppen aktuális egyéni fejlettségi szintjének megfelelő tevékenységeket végezze. Úgy avatkozunk be a gyermek, 11
tanuló fejlődési menetébe, hogy a külső környezeti feltételek a gyermek, tanuló egyéni sajátosságaihoz, fejlődési folyamatához igazítottak legyenek. A fejlesztő munkát a már meglévő készségekre, képességekre építve a gyermek önbizalmának folyamatos, pozitív megerősítése mellett végezzük. A gyermekek, tanulók által végzett tevékenységek módjait, eszközeit úgy választjuk meg, hogy azok differenciáltan segíthessék elő a tanulók különböző képességeinek, kompetenciáinak célzott fejlesztését. Biztosítsanak a gyermekek számára egyéni tanulási útvonalakat, egyéni tanulási stratégiákat, akadályozzák meg az iskolai kudarcok elszenvedését. Intézményünkben a gyermekek, tanulók fejlesztésközpontú oktatása - nevelése egyéni fejlesztési terv alapján történik. A fejlesztési terv az alapja a tanórákon történő egyéni megsegítéseknek és a differenciálás megszervezésének, valamint a habilitációs-rehabilitációs tevékenység tervezésének. Az egyéni fejlesztési terv: ütemterv, a pedagógiai folyamat egy speciális tervezési dokumentuma. Arra hivatott, hogy az egyéni sajátosságokhoz igazodva tudatosan, tervszerűen segítse az egyénre szabott fejlesztést. A gyermek személyiségét feltáró szakértői véleményben feltüntetett elmaradást mutató részképesség-területek, a pedagógiai munkában hasznosítható sérülés specifikus fejlesztésre vonatkozó korrekciós javaslatok, és a gyógypedagógus diagnosztikus mérései alapján javasolt készségek, képességek fejlesztési feladataira épül, figyelembe véve a tantárgyi mérések eredményét és a tanulók neveltségi szintjét is.
12
Az egyéni fejlesztési tervet a gyógypedagógus - osztályfőnök készíti el, de ötvözi a fejlesztési folyamatban résztvevő valamennyi szereplő munkáját, a gyógypedagógusok, pedagógusok és más szakemberek együttműködésére épít. Készítését mérés előzi meg, és az eltelt időszak után újabb mérés és értékelés következik. Az elért eredményekkel történő összevetés után készül el a következő terv. Az egyéni fejlesztési terv készítése a tanév elején helyzetfelméréssel, anamnézis felvételével, bemeneti mérésekkel, a fejlesztő szakemberek által elvégzett komplex vizsgálattal kezdődik. A mérési eredmények értékelésekor kiemeljük a gyermek, tanuló személyiségében meglévő erősségeket is, amelyekre a fejlesztő munka során építhetünk, és a transzferhatást felhasználva fejleszthetjük a hiányzó, vagy kevésbé fejlett területeket. A fejlesztési tervben meghatározzuk azokat a foglalkozásokat, tevékenységeket, amelyeken a gyermeknek, tanulónak a tanév során részt kell vennie a megfelelő fejlesztése érdekében. Eldöntjük, hogy életvezetési tanácsadásra, valamely képességterület fejlesztésére, tanulás-irányításra, vagy más egyéni fejlesztésre van szüksége.
13
Az egyéni fejlesztés intézményünkben •
színterei
és
formái
Tanórán Differenciálással és különböző individuális nevelési, módszertani eljárások, technikák alkalmazásával. Szakszerű, folyamatkövető differenciálás: a tanításitanulási folyamat tanulókhoz történő igazítása. A differenciálás megvalósulhat differenciált rétegmunkával, és személyre szabott, individualizált tanulási feltételek biztosításával. Alapja megteremthető csoportokba sorolással. Tanórán minden tanuló differenciáltan kapjon feladatot. Differenciálni lehet a feladatok mennyisége, mélysége, minősége, formája, a megoldási stratégiák, elvárt megoldási szintek stb. szerint. A tanórákon a tanuláshoz szükséges készségek, kompetenciák fejlesztése révén valósuljon meg a tanulási folyamat támogatása, és az alkalmazkodóképesség javítása. Az értékelés rendszere a fejlődésre irányított legyen. Önkéntes tanulópárokkal A tanulókat tanítsuk meg segítséget kérni. Az értékelés szempontjait tisztázzuk a tanulókkal (pl. az értékelésben az önálló munkavégzés milyen szerepet kap). A képességeken, értékelési-megismerési funkciókon kívül a tanulótól elvárható munkatempó is fontos szempont lehet. Egyéni házi feladat adásával 14
•
Tanórán kívül Habilitációs-rehabilitációs foglalkozásokon egyénileg vagy kiscsoportban A gyógypedagógus „speciális”, a sérülésnek megfelelő terápiás tevékenységgel segíti a gyermek, tanuló fejlődését. Egyéni fejlesztő és tehetséggondozó foglalkozásokon Logopédiai foglalkozásokon Gyógytestnevelés foglalkozásokon Szakköri terápiás, fejlesztő célú foglalkozásokon Sportkörökön Tanulmányi gyakorlati kirándulásokon, túrákon
ismeretszerző
sétákon,
Az egészségfejlesztési program tevékenységrendszerének megvalósítása során. A környezeti nevelési program tevékenységrendszerének megvalósítása során. DÖK rendezvényeken Diákotthoni foglalkozásokon A kollégiumi nevelőmunka a társadalmi beilleszkedéshez szükséges képességek fejlesztését 15
szolgálja. Ennek során jelentős szerepet kap az egyéni bánásmód, a személyre szabott nevelési eljárások, az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tevékenységformák alkalmazása. A diákotthoni foglalkozások szervezésekor kiemelt szerepet kap: - a szocializációt segítő képességek (együttműködés, alkalmazkodás, normakövetés, önállóság, önellátás, önkifejezés, pozitív önértékelés) fejlesztése, - az egyéni tanulási és ismeretszerzési technikák megtanulása, alkalmazása, -az egészséges életmódra nevelés - a tanuló speciális igényeihez igazítva az egészség megőrzéséhez szükséges technikák, képességek megszerzése, megőrzése, - a környezeti nevelés, az egyéni igények alapján a saját kialakítása, környezet megfelelő - a szabadidős program, önkiszolgálás, munka, tehetséggondozás, felzárkóztatás, társas kapcsolatok, közösségi tevékenységek alkalmazása, amelyek a tanuló eredményes társadalmi beilleszkedését segítik elő. Minden tevékenységet át kell, hogy hasson a képesség, részképesség fejlesztés.
Egyéni fejlesztési-fejlődési napló A fejlesztés tervszerű következetes megvalósítását a fejlesztést - fejlődést követő napló, az egyéni fejlesztési-fejlődési napló prezentálja, mely a megvalósulás folyamatát, tapasztalatait, eredményeit rögzíti. Ezt a részt időrendi sorrendben mindig a megvalósításban éppen közreműködő pedagógus tölti ki. 16
Feljegyzésre kerülnek a tanórákon vagy azokon kívül megvalósult egyéni fejlesztések (pl.: Mikor, milyen keretek közt, milyen tevékenységgel, milyen módszerekkel, mit fejlesztettünk. Feljegyezzük az elért eredményeket, megfigyeléseinket, a tapasztalatokat és a javaslatokat, a fejlesztő munkát végző gyógypedagógusok, szakemberek aláírásával. Az egyéni fejlesztési-fejlődési naplót szervesen kiegészíti a tanév során a gyerekek által elkészített produktumok gyűjteménye a portfólió: •
• • •
Intézményünkben a tanulói munkák gyűjtésének célja, hogy minél több tevékenységterület fejlődési folyamatát kövesse, tartalmazva a felméréseket és a tanuló által készített és általa kiválasztott legsikeresebb munkák gyűjteményét. Használatának pozitívuma, hogy sokoldalúan és hosszabb időn keresztül nyomon követhető a gyermek, tanuló fejlődésének folyamata. A benne található dokumentumok segítségével pontosabban, átfogóbban értékelhető a gyermek, tanuló teljesítménye. A szülők és a pedagógusok számára megtekinthető, folyamatosan fejleszthető.
17
Az intézmény habilitációs, rehabilitációs tevékenysége (Pedagógiai Programunkban megfogalmazottak szerint) A heti kötelező tanórákon túl tanulóinknak a közoktatási törvény 52.§.(6) alapján kötelező pedagógiai, gyógypedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokat szervezünk. A rehabilitációs órákat gyógypedagógus vezeti. A rehabilitációs órákon cél a komplex gyógypedagógiai fejlesztés, amelynek hatására a mentális fejlődésük is jelentős lehet. Cél továbbá a minél sikeresebb szocializációjuk elérése, fogyatékosságukból eredő hátrányuk csökkentése, a tanítástanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálása, kompenzálása. A fejlesztő munka egyéni fejlesztési terv alapján történik, amelynek lényeges eleme a folyamatos, illetve szakaszos diagnosztizálás. Távolabbi cél a tanulók eredményes társadalmi integrációja. A gyógypedagógiai nevelés egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja a gyermekek, tanulók, fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. A fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentését segítő programok az iskola helyi tantervének részeként működnek. Megjelenhetnek tréning formájában, tantárgyi témaként, egyegy terület önálló fejlesztési programjaként, beépülhetnek a tanítási órán kívüli (vagy a diákotthoni és napközi otthoni) programokba. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás. Szolgálja a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését, megelőzheti a további - másodlagos 18
tünetek megjelenését. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység során a fejlesztő programok készítésekor és elemzésekor elsődlegesen azt kell vizsgálni, hogy a gyógypedagógiai nevelés, a terápiás eljárás és eszközrendszer miként tud vagy tudott hozzájárulni a pszichikai, a fiziológiai funkciók zavarának korrigálásához, kompenzálásához, a funkcionális képességek csökkentéséből, a funkciók fejletlenségéből eredő zavarok kezeléséhez, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentéséhez. A fejlesztés a tanítás - tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a programokon, tréningeken keresztül valósul meg. A korrekciós fejlesztő munka során a tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók fejlesztése és a sérült funkciók korrekciója, esetleg a hiányzó funkciók pótlása történik. Fő cél, hogy megelőzzük vagy csökkentsük a tanulási nehézségeket, és hogy megváltoztassuk a sorozatos tanulási kudarcok következtében kialakult negatív motivációjukat, megkedveltessük a tanulást, csökkentsük a viselkedési zavarokat. A fejlesztés történhet egyéni foglalkozások során, valamint osztálykeretben, s mindkét formában a következő főbb elméleti koncepciókra kell építeni munkánkat. A sajátos nevelési igény kifejezi a gyermek képességeinek részleges vagy teljes kiesését, eltérő ütemű fejlődését, az életkori sajátosságainak részleges vagy teljes módosulását. Ezért a sajátos nevelési igény a szokásos tartalmak, eljárások és pedagógiai módszerek megváltoztatását teszi szükségessé.
19
Olyan pedagógiai eljárásokat kell választani, amelyek alkalmazkodnak a habilitációs és rehabilitációs igényekhez, és minden gyermek számára lehetővé teszik az optimális fejlődést. A pedagógiai diagnosztikán alapuló, egyéni igényekhez igazodó, személyiségközpontú fejlesztést kell megvalósítanunk! Az intézményi élet valamennyi területén (Kötelező órák, habilitációs és egyéni fejlesztő órák, nem kötelező és diákotthoni foglalkozások, stb.) kiemelt figyelemmel kell kezelni a habilitációs - rehabilitációs nevelési szempontokat.
Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek
Tanulóink mentálisan akadályozott gyermekek. Fejlődésmenetelük, személyiségszerkezetük eltér az átlagosan fejlődőkétől, így fejlesztésük is sérülés specifikus feltételeket igényel. Helyi pedagógiai programunk, ezen belül speciális programjaink, helyi tanterveink teljes programja a tanulási kudarcok megelőzését segíti elő. Cél a fogyatékosságból származó hátrányok csökkentése, mely lehet pedagógiai, egészségügyi, illetve szociális irányú. Célunk: Enyhítsük mindazon zavarokat, amelyek miatt tanulóink nem tudnak osztály- vagy csoportfokuknak megfelelő szinten teljesíteni.
20
Feladatok: • egyéni képességekhez igazodó tanulás szervezése az óvodában, iskolákban és a diákotthonban egyaránt. • egyéni foglalkozások biztosítása • felzárkóztató foglalkozások biztosítása igény szerint: olvasás, írás, kommunikáció gondolkodási műveletek mozgáskoordináció, finommotorika stb. fejlesztésére. A bevezetett minőségbiztosítási rendszerünk, a BGR is éppen a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását tartja elsődleges szempontnak. Intézményünkben az iskolai, diákotthoni oktató-nevelő munkát iskolánként egy-egy fő logopédus és gyógypedagógus szakszolgálati szakember segíti. Munkájukkal hatékonyan támogatják a szakterületükhöz tartozó kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását. • Logopédia a beszédhibások számára, diszlexia diszgráfia, diszkalkúlia prevenciós foglalkozás a veszélyeztetettek részére, tanév eleji szűrés alapján. A logopédusok a kezelésben részesülők körét életkor, a várható eredményesség és az iskolai teljesítőképesség javításának igénye szerint válogatják. A foglalkozások hatékony segítséget adnak az anyanyelvi fejlesztéshez. • Gyógytestnevelés, gyógylovaglás és vizesterápia az ortopéd szakorvos által kiszűrt mozgáskorlátozott tanulók számára.
21
Habilitáció, rehabilitáció az óvodában Az óvodai nevelés szakasza: ( 3 éves kortól a tankötelezettség teljesítéséig) A sajátos nevelési igényű óvodás gyermekek számára döntő fontosságú személyiségük fejlesztésével - Elemi táplálkozási, egészségügyi és viselkedési szokások kialakításával - Motoros képességük, pszichikus funkciók fejlesztésével - A speciális zenei nevelés, anyanyelvi nevelés alapjainak lerakásával, a beszéd funkciók fejlesztésével, az iskolai életmódra felkészüljenek. A fejlesztés egyéni, kiscsoportos vagy csoportos formában játékosan, módszeresen, apró lépésekben történhet. Az óvodai fejlesztés területei 1. Mozgás ritmusfejlesztés A motoros képességek fejlesztésének célja és feladata a testvázlat felismerése, alapmozgások kialakítása, korrigálása, a koordinációs zavarok, a mozgásos ügyetlenség csökkentése. - Erő – ügyesség- gyorsaság, állóképesség fejlesztése, térbeli helyzetek kialakítása, felismerése - Járás-egyensúlyérzék fejlesztése - Szabályjátékok megismerése, elsajátítása - Finommotorika fejlesztése - szem, kéz koordináció, - helyes ceruzafogás kialakítás.
22
2. Beszédfejlesztés - beszédmegértés -
beszédindíték, beszédkedv fokozása beszédfunkciók fejlesztése és korrekciója szöveg reprodukálása verbális emlékezet-szókincs bővítése fonémahallás fejlesztése
3. Értelmi képességek fejlesztése -
érzékelés, észlelés, megfigyelés, figyelem, emlékezet gondolkodás fejlesztéselogikus gondolkodás kialakítása térbeli és időbeli orientáció
4. Hallásfejlesztés, hallási fegyelem fejlesztése -
hallási percepció fejlesztése auditív differenciálási készség fejlesztése auditív analízis, szintézis fejlesztése
Habilitáció, rehabilitáció a tanulók általános iskolájában
tanulásban
akadályozott
Bevezető szakasz Az alsó tagozaton belül egy kisebb fejlesztési egységnek tekintjük az 1−3. évfolyamot. Ennek megfelelően további szakaszolással dolgoztunk a célok, feladatok lebontásában. Első fejlesztési egység (1 - 3 évfolyam) a habilitáció, rehabilitáció kiemelt célja: 23
A megismerő képesség, az emlékezet, a figyelem fejlesztése az észlelés - képalkotás folyamatain keresztül, a cselekvésszabályozás belső feltételeinek folyamatos kialakítása, fejlesztése, a beszéd formai és tartalmi oldalának megerősítése. 1.Gondolkodási képességek fejlesztése Fejlesztési feladatok a pontos érzékelés kialakítása - felismerése: tárgyak, személyek, jelenségek felismerése, megnevezése, felsorolása; Összehasonlítás Személyek,tárgyak, tárgyképek tulajdonság szerinti összehasonlítása (szín, alak, forma, nagyság, mozgás, mennyiség) a feltárt lényeges tulajdonság alapján a hasonló és megkülönböztető jegyek, több szempontú összehasonlítása stb. Differenciálás Személyek, tárgyak, jelenségek, mennyiségek csoportosítása a jellemzők alapján, a jellemző jegyek említésével, megkülönböztetés a minőség és mennyiség alapján, rendezés pl. nagyság, szín színárnyalat, mozgás szerint. A gondolkodási funkciók fejlesztése nem nélkülözheti az emlékezet, a figyelem, a koncentráció folyamatos fejlesztését. Emlékezet
Személyek, tárgyak, szimbólumok megjegyzése, felsorolása, egymásutánisága, szekvenciák megjegyzése, cselekedetekre, cselekvésre, történésre visszaemlékezés, tárgyakhoz, személyekhez kapcsolódó tevékenység felidézése stb.
24
Figyelem Egyszerű, majd bonyolultabb utasítások végrehajtása, próbálgatás, meghatározott cselekvés elvégzése, gyors reagálás az utasításokra, többféle mozgás, vagy cselekvés, végrehajtása egymásután, összpontosítás a feladatra, céltudatos feladatvégzés, próbálgatás, önellenőrzés. 2. A motoros képességek fejlesztése A motoros képességek fejlesztésének célja és feladata a testvázlat kiépítése, a különböző testhelyzetek tudatos érzékelése, változtatása, a testrészek mozgatása különböző testhelyzetekben, a saját testhez viszonyított irány- és térbeli helyzet felismerése. Finommozgás fejlesztése, vizuomotoros koordináció kialakítása; nagymozgások lendületes végzése, egyensúlygyakorlatok ügyességi gyakorlatok. Mozgások megkülönböztetése - tempó, erősség, ritmus szerint. 3.Tér- és időbeli tájékozódási képesség alakítása Térbeli helyzet felismerése megnevezése - fent-lent, elöl-hátulközépen, stb. Térbeli helyzetek megfogalmazása - relációs szókincs fejlesztése. Időbeli tájékozódás: történésekre, cselekvésekre visszaemlékezni időpont (mikor?); időköz (mettől-meddig?), az idő ritmusa a természet ritmusa, ritmikusan ismétlődő állapotok megfigyelése.
4. Kommunikációs képességek fejlesztése A beszédindíték, beszédkedv fokozása, (a koncentráció, a figyelem fejlesztésével), a beszédkésztetés, ösztönzés, beszédminták, helyes beszédlégzés, tagolás, (rigmusok, mondókák, gyermekversek) szünettartás, beszédhangok toldalékok 25
pontos, tiszta ejtése, fonematikus hallás fejlesztése a beszédhelyzethez alkalmazkodó hangerő, hanglejtés beszéd tempó, ritmus. A szókincs gyarapítása, aktivizálása, helyes ejtés, az olvasott, a tanult témához kapcsolódó szógyűjtés, kifejezések beépítése a beszélt nyelvbe. Az olvasás - írás tanulásában mutatkozó fejlődési lemaradások, nehézségek leküzdésének feladatai: az olvasás irányának gyakorlása, sortartás, sorváltás, magánhangzók differenciálása (időtartam, ajakállás, artikulációs mozgás szerint) mássalhangzók megkülönböztetése zöngés, zöngétlen, betű felismerési gyakorlatok, hanganalízis, összeolvasási gyakorlatok. Írásmozgás fejlesztése: a ceruzamozgás, görcsös, szaggatott lassú írásmozgás korrekciója, írásmozgások egymásutánjai, mozdulatok gyakorlása, a fonetikus írás hibái, a hangok, betűk közötti asszociációs kapcsolat megerősítése. 5. Szociális képességek fejlesztése Pontos diagnózis kialakítása a viselkedés elemzése nyomán. Megfelelő kötődések, viszonyulások kialakítása, szabályok felismerése, értelmezése, betartása, a társas viselkedés formáinak ismerete, gyakorlása, önfegyelem, kialakítása. A kulturális hátrányokból eredő viselkedési formák megváltoztatása.
Kezdő szakasz Az előző szakaszban felsorolt korrekciós területek és feladatok ismétlődnek, de tartalomban, mennyiségben követik a tanulók életkori sajátosságait, fejlettségét, az elvárható tudást, mélyebb tartalommal és magasabb követelményekkel jelennek meg. 26
A felsoroltakon túl a habilitáció, a rehabilitáció kiemelt területe és feladata:
1.Gondolkodási képességek fejlesztése Feladat Az újonnan szerzett és a már meglévő ismeretek között kapcsolat kialakítása, a lényeges - megegyező és eltérő jegyek - kiemelése, összehasonlítások, eltérések, különbségek megfogalmazása, differenciálása, - a verbális szint megerősítése gyakorlása feladatokon, műveleteken, feladat- és műveletrendszerekben (az általános, a különös, a fölé-, mellérendeltség, egyidejűség, a szempontváltás, a megfelelő gyűjtőfogalomba való besorolás, stb.).
2.Tanulási képességek Feladat A szándékos tanulás, az önálló, a meghatározott célra irányuló tanulás kialakítása, önálló tanulási módszerek, technikák gyakorlása, az önellenőrzés formái, a koncentráció a tanulás idején - zavaró ingerek kiszűrése, a kudarc, a nehézség leküzdése, újrakezdés, próbálgatás, ismétlés.
3.Kommunikációs képességek Feladat Az összefüggő beszéd megerősítése, javítása sokféle kommunikációs helyzetben, nyelvi készségek kialakítása konkrét tanulási folyamatban, a nyelvi megnyilatkozások 27
tartalmi – formai alakítása, gyakorlati információközlések szóban, írásban, szövegértelmezés az olvasottak alapján, szövegalkotás szóban, írásban, grammatikai gyakorlatok, a helyesírási hibák elemzése, ok feltárása (hiányos szabályismeret, a gyakorlás, az automatizáltság hiánya, beszédhiba következménye stb.), az okokra irányuló fejlesztő feladatrendszer. Fejlesztő szakasz A korrektív célú fejlesztés a második és a harmadik pedagógiai szakaszon (7-8. évfolyam) a megelőző évekre alapozva folytatódik. A fejlesztésnek fokozottabban kell szolgálni a harmonikus személyiség alakítását, az önfegyelmet, a tudatos magatartást, a céltudatos feladat- és munkavégzést. A társadalmi beilleszkedés érdekében a társas kapcsolatok fejlesztése, a konfliktuskerülő, -feloldó magatartás erősítése, felkészítés a családi szerepekre, az önálló életvezetésre. A szabályok, normák elfogadása is hozzátartozik a korrektív célú fejlesztéshez. A kognitív képességek fejlesztésében a verbális szint megerősítése kerül előtérbe, a műveletek, feladatmegoldások, menetének értelmezése, a szabályok alkalmazása analóg feladatokra, ok-okozati összefüggések keresése, a rendszerezési, a kommunikációs képesség fejlesztése, a történelmi időbe való tájékozódó képesség megerősítése. Törekvés a kulturális, szociális hátrányok felszámolására, a kortárscsoportba történő visszavezetésre, beilleszkedésre. Az egyéni fejlesztésnél és a csoportok szervezésénél a következőket vettük figyelembe: Minden tanuló szükségleteinek, igényeinek megfelelően kapjon ellátást a habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokon.
28
Habilitáció, tanulóknál
rehabilitáció
az
értelmileg
akadályozott
Az értelmileg akadályozott tanulók habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozásain a különböző károsodásból eredő, nagyfokú lemaradást kell csökkenteni és az egyén személyiségfejlesztését kell megvalósítani.
Kiemelten kezelt területei valamennyi fejlődési szakaszban: • • • • • • •
a szociális érés elősegítése, tapasztalatok gyűjtése élethelyzetekben, társas kapcsolatokban, problémahelyzetekben; a cselekvőképesség alakítása; a művészeti terápiák alkalmazása – a személyiség kiteljesítése, az önkifejezés, az örömszerzés megteremtése; az augmentatív kommunikációs technikák alkalmazása; folyamatos logopédiai ellátás, a súlyos beszédhibák, a beszédállapot javítása; a mozgásállapot, a mozgáskészültség alakítása, a gyógytestnevelés, a konduktív pedagógia eszközeinek bekapcsolásával; a tanulási képesség területén mutatkozó nagyfokú egyéni eltérések csökkentése;
A területek csoportosításával kiemelt foglalkozási típusként kezeljük: • az egyéni korrekciót • a személyiségfejlesztő és terápiás foglalkozásokat • a mozgásállapot javítását. A pedagógiai szakszolgálat keretében gyógytestnevelési foglalkozást végzünk. 29
logopédiai
és
A mozgásállapot javítására lovagló és vizes terápiát nyújtunk. Sportkört működtetünk. Személyiségfejlesztő foglalkozásokat és tehetséggondozást végzünk a már jól működő szakköreinken. Habilitációs, rehabilitációs tevékenységünk szerves egységben működik a diákotthon lehetőségeivel. Az iskola és a diákotthon közösen végez habilitációs, rehabilitációs jellegű fejlesztést a folyamatos gyakorlás anyagának összeállításával és a hozzá kapcsolódó játékos vetélkedők lebonyolításával.
30
2. Feljegyzési és fejlesztési napló kitöltése és vezetése Útmutató A napló vezetésére vonatkozó általános tudnivalók 1.1. A feljegyzési és fejlesztési napló a gyermeknek, tanulónak az Intézménnyel fennálló jogviszonya alatt keletkezett bejegyzéseket tartalmazza. A beiratkozás napjától a jogviszony megszűnéséig a napló valamennyi oldala folyamatosan, naprakészen vezetendő. 1.2. A bejegyzések, tartalmukat tekintve, a gyermekekre, tanulókra vonatkozó személyes adatoknak minősülnek, ezért a napló kezelésére az adatvédelmi szabályzatban foglaltak az irányadóak. 2. A feljegyzési és fejlesztési napló vezetéséért és kitöltéséért felelős személy: az osztályfőnök, kivéve az iskolatitkár feladataként megjelölt oldalakat. 3. A naplót az Intézmény igazgatója, aláírásával, dátummal, és bélyegzőlenyomattal nyitja meg, és zárja le. 4. Az osztályfőnökváltást a naplóban a vezetés kezdetének és végének dátumával, valamint az előző és következő osztályfőnök kézjegyével és olvasható aláírásával kell dokumentálni. 5. A napló egyes fejezeteinek vezetése esetén, a tanulóval közvetlenül kapcsolatban álló pedagógus is tehet bejegyzést. Az ilyen bejegyzés előtt, az észrevétel tartalmáról kötelező tájékoztatni az osztályfőnököt, aki az ilyen feljegyzést, a bejegyzővel együtt aláírja.
31
6. Az egyes fejezetek betétlapjainak száma, szükség szerint növelhető. 7. A napló vezetése kék golyóstollal történik. Ettől eltérő szín alkalmazása csak az útmutatóban megjelölt helyen, alkalommal, és színnel történhet. 8. A naplóban grafitceruzás bejegyzést alkalmazni, még ideiglenesen sem lehet. 9. Az egyes fejezetekhez kapcsolódó kitöltési útmutatók betartása, az egységes vezetés érdekében, mindenkire nézve kötelező.
I. Feljegyzési napló 1. Tanulói és szülői adatok 2. Adatokban történő változások 1. Az adatokat minden új tanuló esetében teljes körűen ki kell tölteni. 2. Az adatok kitöltése jól olvasható módon történik. 3. A tanulói és/vagy szülői adatokban bekövetkező változások bejegyzése esetén az eredeti adat módosuló sorába egy jól látható zöld színű „M” betűt kell írni, pl. Lakcíme „M” A módosított adatot „A tanuló személyi adataiban bekövetkezett változások” táblázatban a sorok folyamatos kitöltésével kell kitölteni. 4. Az előző intézmény nevét és címét akkor kell kitölteni, ha a tanuló más iskolából kerül áthelyezésre, vagy beiskolázása előtt bármilyen jellegű intézményes elhelyezésben, fejlesztésben részesült. 5. A testvérek felsorolása a legidősebbtől kezdődően történjen, pl. Mária 1998, Péter 2005, 32
6. A „Nyilatkozat a tanulóról készült fényképek, felvételek nyilvánosságáról”adat kitöltése aláhúzással, illetve a részleges hozzájárulás pontos szöveges megnevezésével, kitöltésével történik. 7. Az adatok kitöltését követően a nyilatkozó szülővel illetve az adatot szolgáltatóval az adatlapot alá kell íratni, és fel kell hívni a figyelmét arra, hogy az adatok változását be kell jelentenie.
3. Tanulói jogviszony megszűnése 1. Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha a) a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján; b) a szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad, a bejelentésben megjelölt napon; c) a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján; 2. Megszűnik a tanulói jogviszony a) ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján; b) az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján; c) a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja tovább folytatni; d) szakiskolában - az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján, - ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált, és az iskolában nem folyik másik megfelelő szakképzés, vagy a tanuló nem kíván továbbtanulni, illetve a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább; 33
e) a tankötelezettség megszűnése után - ha a szülő vagy gondviselő írásban bejelenti, hogy a tanuló kimarad -, a bejelentés tudomásulvételének napján; f) ha a tanuló tanulói jogviszonyát - a tanköteles tanuló kivételével - fizetési hátralék miatt az igazgató a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján. E rendelkezések nem alkalmazhatók, ha a tanuló hátrányos helyzetű. g)Ha a tanuló betöltötte a tizenhatodik életévét, és nem végezte el az általános iskola hatodik évfolyamát, az általános iskola a tanítási év végén kérelem hiányában is kezdeményezi a tanuló átvételét a kötelező felvételt biztosító szakiskolába, amennyiben az iskolában nem folyik felnőttoktatás, illetve a tanuló nem kívánja ott folytatni a tanulmányait. h)Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya - a tanköteles tanuló kivételével - ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott. i) Megszűnik a tanulói jogviszony a kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján. j)Az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette. k) Ha a többcélú közoktatási intézmény több iskolatípus feladatait is ellátja, a tankötelezettség ideje alatt a tanulói jogviszony nem szüntethető meg, amíg a tanulmányok folytatására bármelyik iskolai feladatot ellátó intézményegységben lehetőség van.
34
4. Szülővel való kapcsolattartás 1. A kapcsolattartás típusa lehet: szülői értekezleten, fogadó órán, nyílt tanítási órán való részvétel, spontán megkeresések. 2. A témánál fontos, hogy rövid, tömör, lényegre törő megfogalmazás legyen. 3. Fontos, hogy minden alkalommal a szülő és a pedagógus is aláírásával igazolja a bejegyzést.
5. Családlátogatások 1. A családlátogatásokról, annak eredményességétől függetlenül, minden esetben feljegyzést kell készíteni. 2. A látogatás típusa lehet: ismerkedő látogatás, eseti látogatás, környezettanulmány stb. 3. A tapasztalatok leírásánál fontos kitérni arra, hogy kivel beszélt a látogató, a lakáskörülményekre, milyen a gyermek „helye a családban”, valamint itt szerepelhetnek egyéb észrevételek, illetve intézkedés szükségessége. 4. A családlátogatáson részt vevő TEAM tagjai tapasztalataikat közösen fogalmazzák meg. A feljegyzést minden résztvevő aláírja.
6. Szakértői vélemény és kontrollvizsgálatok 1. A szakértői vélemények vezetése értelemszerűen, időrendi sorrendbe történjen. 35
2. A BNO kód ablakba a szakvéleményen feltüntetett minden kód szerepeljen, első helyen a vezető fogyatékosság betű illetve számjegye, s utána a társuló fogyatékosságok jele.
7-8. A tanulóval kapcsolatos feljegyzések 1. A fegyelmi és kártérítési ügyek bejegyzésénél a beírásnak tartalmaznia kell az esetlegesen felmerülő intézkedés módját, idejét, felelősét. 2. A gyermek illetve tanulói balesetek esetében is fel kell tüntetni az intézkedés módját, idejét, és az intézkedő nevét. 3. A kimagasló teljesítmények és versenyeredmények táblázatba a regionális és országos tanulmányi versenyek, szakmai versenyek, országos sportversenyek, megyei és regionális sportversenyek dobogós helyezettjei. Regionális szavalóverseny dobogós helyezettjei, országos szavalóversenyen való részvétel. Kulturális fesztiválokon rendszeresen kiemelkedő teljesítményt nyújtó csoport tagja. 4. Az osztályhoz tartozó TEAM bármely tagja tehet, vagy kezdeményezhet bejegyzést, de azt minden esetben az osztályfőnöknek is alá kell írni.
36
9. A tanulókkal kapcsolatos hivatalos ügyiratok nyilvántartási lapja 1. A nyilvántartási lapot az iskolatitkár vezeti, minden bejegyzését az osztályfőnök is szignálja. 2. A nyilvántartási lapon minden a tanulóval kapcsolatos beérkező és kimenő ügyiratot fel kell tüntetni. 3. A nyilvántartási lapon szereplő dokumentumokat az iskolatitkár iktatja és irattárban tárolja.
10. Bizonyítványok 1. A bizonyítványok lap a tanuló tanulói jogviszonya teljes időtartama alatt, folyamatosan kerül vezetésre.
II. Fejlesztési napló
1. Anamnézis 1. Évfolyamtól függetlenül, az intézménnyel tanulói jogviszonyt létesítő, minden tanuló esetében fel kell venni, el kell készíteni. 2. Lehetőség szerint az osztályfőnök szülői interjú során maga vegye fel az anamnézist. Ha erre nincs mód, akkor az anamnézis táblázata hazaküldhető. Ekkor a szülő figyelmét fel kell hívni arra, hogy az anamnézist lehetőleg teljes körűen töltse ki és az osztályfőnöknek jutassa vissza. 37
3. A tanuló adatainak, körülményeinek jelentős változása, bővülése esetén az anamnézist ki kell egészíteni.
2. A gyermek állapota intézménybe kerüléskor 1. A gyermek jelen állapota az intézménybe kerüléskor kerül felvételre. 2. Ez az egyénre szabott fejlesztési terv összeállítását megelőző – többnyire az osztályfőnökök és a szaktanárok által- tanulónként elvégzett komplex vizsgálat. 3. Épül a bemeneti mérésre és kiegészül olyan területek vizsgálatával, amit az nem ölelt fel. 4. Ezt a jellemzést egyszer, a bekerüléskor kell kitölteni. Erre épül a fejlesztendő területek kiválasztása. A továbbiakban a gyermek állapotát az évenként kétszer (félévkor és év végén) lejegyzett „fejlesztés eredménye” oldalakon láthatjuk. 5. Fontos, hogy az egyes területeken ne csak a fejlesztést igénylő elemeket emeljük ki, hanem a tanuló személyiségében meglévő erősségeket is, melyekre építhetünk.
3. Szakértői vélemény által megjelölt fejlesztési területek 1. A Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által intézményünkbe javasolt gyermek szakértői véleményeit értelemszerűen, időrendi sorrendben kell felvezetni.
38
2. A szakvéleményben felsorolt fejlesztendő területeket, különös tekintettel a javasolt szakszolgálati foglalkozásokat, maradéktalanul be kell jegyezni. 3. Minden újabb szakvélemény után a kijelölt fejlesztési területeket újra fel kell vezetni. Akkor is, ha ezek az előzővel megegyeznek. 4. Ha a szakértői vélemény nem tartalmaz javaslatot a fejlesztendő területek tekintetében, akkor a szakvélemény száma, ideje mellett lévő rubrikát át kell húzni.
4. Mérési eredmények 1. A mérési eredmények rögzítésének és megőrzésének felelőse az osztályfőnök. 2. A mérés módja: az a felmérő rendszer, amivel a gyermek vizsgálva volt (pl. STRASSZMAIER, PAC, TARC,…). 3. Eredménye a mérés módjától függően számokban, vagy százalékban is megadható. Célszerű feltüntetni a jelentős eltérések, elmozdulások vélhető okát, az esetlegesen megtett intézkedéseket, a mérés esetleges rendkívüli körülményét.
5.A tanulóról (gyermekről) készített pedagógiai jellemzések 1. A gyermekről, tanulóról készített pedagógiai jellemzések időrendi sorrendben kerülnek felvezetésre a megadott táblázatba. 2. A jellemzést kérheti a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottság, a gyermek kikerülésekor a befogadó intézmény, illetve a szülő is.
39
3. Célja legtöbb esetben a kontrollvizsgálat, és egyéb szakorvosi vizsgálat (neurológiai, gyermekpszichiátriai) megsegítése. 4. A jellemzések szempontsora „ A gyermek állapota intézménybe kerüléskor” lappal megegyező legyen, kiegészülve az osztályfőnök által lényegesnek tartott információkkal. Kivéve, ha a jellemzést kérő saját formanyomtatványát kell kitölteni. 5. A jellemzések másolatát „ A tanulóról (gyermekről) készített pedagógiai jellemzések” táblázathoz kell csatolni.
6. Fejlesztendő területek 1. A fejlesztendő területek kijelölése a gyermek/tanuló jelen állapotára (A gyermek állapota intézménybe kerüléskor, félévi, ill. év végi fejlesztés eredménye), az aktuális mérésre, a szakértői vélemény által kijelölt fejlesztendő területekre és az anamnézisre épül. 2. A fejlesztendő területek táblázat minden tanév első hónapjában kerül kitöltésre.(A nem tanévkezdéskor bekerült tanulók esetében az intézménybe kerülést követő egy hónapon belül.) Az egyéni fejlesztési foglalkozások ez alapján kezdődhetnek meg. 3. Területenként fontos a konkrét fejlesztési célok, feladatok meghatározása. Feladatonként pedig az alkalmazni kívánt pedagógiai módszerek, esetleg eszközök felsorolása. 4. Fejlesztési területenként több foglalkozási típus is kijelölhető (pl.:Beszédfejlesztésnél - Egyéni fejlesztés, Logopédiai foglalkozás). 5. Minden területhez a fejlesztésbe bevont szakemberek nevét fel kell tüntetni.
40
6. Egy tanévnél tovább nem tervezünk, a fejlesztési terv e részét minimum évente megújítjuk. Ha ennél kisebb tűzünk ki célokat, illetve a időintervallumra gyermek/tanuló a vártnál gyorsabban teljesítette a célt, akkor ennek megfelelően lehet évente többször is fejlesztendő területeket, célokat meghatározni. 7. A fejlesztendő területek táblázat évfolyamonként, a haladási naplóval és a félévi és év végi fejlesztési eredménnyel együtt a fejlesztési naplóba a megfelelő osztályfok lapjához csatolandó, tanév végén.
7. Haladási napló 1. A haladási napló a konkrét fejlesztő foglalkozások anyagát, témáját tartalmazza. 2. Az egyéni fejlesztés megkezdése után, időrendi sorrendben haladva kell kitölteni. 3. Fontos, hogy az osztályfőnökön kívül az egyéni rehabilitációs órákat vezető gyógypedagógus is időrendnek megfelelően vezesse be a naplóba a megtartott foglalkozásokat. 4. Ezt a lapot is évente újra kezdjük, tehát az új fejlesztendő területek kijelölése után (amit minden tanév első hónapjában meg kell tenni) új haladási naplót vezetünk, természetesen újra induló sorszámozással. Így a tanulónak, jól átláthatóan, évfolyamonként külön laphoz kerül az évenkénti egyéni fejlesztéséről a dokumentáció.
8. A fejlesztés eredménye 1. A gyermek/tanuló fejlesztésében tapasztaltakat adott tanévben félévkor és év végén is el kell készíteni. 41
2. A jellemzésnek tartalmaznia kell a fejlesztés eredményét, hatékonyságát, a különböző területeken történt változásokat, esetleg stagnálást. 3. „A fejlesztés eredménye” is a megfelelő évfolyam lapjához lesz hozzátűzve a Fejlesztendő területek és Haladási napló lapokkal együtt.
42
