„PANNON KINCSTÁR TANODA”, TÖBBCÉLÚ INTÉZMÉNY, GIMNÁZIUM, SZAKISKOLA, SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA I. KÖTET 2013-2014.
1
TARTALOMJEGYZÉK I. 2.
AZ ISKOLA RÖVID TÖRTÉNETE ...................................................................................... 5
II. 4.
FELNİTTOKTATÁS....................................................................................................... 12
II. 5.
AZ ISKOLA MŐKÖDÉSÉNEK FELTÉTELEI............................................................... 12
II. 6.
AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK ÉS TANESZKÖZÖK BIZTOSÍTÁSA........ 14
III.
NEVELÉSI PROGRAM................................................................................................................. 16
III. 1.
ISKOLÁNKKAL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK........................... 16
III. 2.
AZ OKTATÓ-NEVELİ MUNKA ................................................................................... 21
III. 3.
ALAPTEVÉKENYSÉGEK KÖRÉBEN VÉGZETT SZOLGÁLTATÁSOK .................. 24
III. 4.
AZ OKTATÓ NEVELİ MUNKA ESZKÖZEI ÉS MÓDSZERE ................................... 25
III. 5.
SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS........................................................................................ 27
III. 6.
KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS ............................................................................................... 31
III. 7. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGİ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK ............................................................................................... 34 III. 8. A TEHETSÉG ÉS A KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTİ TEVÉKENYSÉGEK......................................................................................................................... 36 III. 9.
A GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK........... 38
III. 10. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FEKZÁRKÓZTATÁSÁT SEGITİ PROGRAM ........................................................................................................................ 41 III. 11.
A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGITİ TEVÉKENYSÉGEK......... 44
III. 12. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJRÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE................................................................................................. 46 III. 14.
A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE ............................................. 50
III. 15.
A TANULMÁNYI MUNKA ELLENİRZÉSE, MÉRÉSE, ÉRTÉKELÉSE............... 54
III. 16.
TOVÁBBHALADÁS AZ ISKOLÁBAN ..................................................................... 60
III. 17. A TANULÓK MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALOMÁNAK ÉRTÉKELÉSE ............... 65 III. 19. IV.
AZ OSZTÁLYKÖZÖSSÉGEK ÉRTÉKELÉSE........................................................... 74
EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM ................................................................................................ 94
IV. 1.
BEVEZETİ ...................................................................................................................... 94
2
IV. 2.
AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS SZÍNTEREI.......................................................................... 95
V. 1.
BEVEZETİ .................................................................................................................... 113
V. 1.
HELYZETELEMZÉS ..................................................................................................... 114
V. 2.
JÖVİKÉP ....................................................................................................................... 115
V. 3.
KÖRNYEZETI NEVELÉS ERİFORRÁSAI ................................................................ 116
V. 4.
KÖRNYEZETI NEVELÉSI ALAPELVEK ................................................................... 119
V. 5.
KÖRNYEZETI NEVELÉSI CÉLOK ............................................................................. 120
V. 6.
KÖRNYEZETI NEVELÉSI FELADATOK................................................................... 122
V. 7
A KÖRNYEZETI NEVELÉS TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI KERETEI ..... 123
VI. 1.
A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGE ........................................................ 126
VI. 2.
A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA ........................... 127
VIII:
ZÁRÓ DOKUMENTUMOK.......................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.
3
I.
BEVEZETÉS
I. 1.
AZ INTÉZMÉNY ADATAI
NEVE: „Pannon Kincstár Tanoda” Többcélú Intézmény, Gimnázium Szakiskola, Szakközépiskola SZÉKHELYE: 2900 Komárom, Szélsı utca 5. szám. Tel / Fax: (34) 343 007 E-mail:
[email protected] FENNTARTÓJA: Pannon Kincstár Tanoda Alapítvány 2900 Komárom, Török Ignác út 45.sz JOGÁLLÁSA: jogi személy szakmai tekintetben önálló önálló gazdálkodó OM AZONOSÍTÓJA: 200 356 ALAPTEVÉKENYSÉGEK: Nappali rendszerő, általános mőveltséget megalapozó iskolai oktatás Nappali rendszerő, szakképzés megszerzésére felkészítı iskolai oktatás Általános mőveltséget megalapozó iskolarendszerő felnıttoktatás ALAPTEVÉKENYSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ TEVÉKENYSÉGEK: Iskolarendszeren kívüli felnıttoktatás Tanórán kívüli foglalkozások szervezése Belföldi és külföldi partnerkapcsolatok szervezés
4
Törvények: 2011. CXC törvény a köznevelésrıl 2012. CLXXXVII. törvény a szakképzésrıl
26. § (1). 21. Pedagógiai program 26. § (1) A nevelı és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai
program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelıtestület fogadja el és az intézményvezetı hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekbıl a fenntartóra, a mőködtetıre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a mőködtetı egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. (2) Az iskola pedagógiai programjának részeként, ha e törvény másként nem rendelkezik, a miniszter által kiadott kerettanterveket kiegészítve helyi tantervet készít. A helyi tanterv megnevezi az oktatásért felelıs miniszter által kiadott kerettantervek közül választottat és rendelkezik a kerettantervben meghatározott, a kötelezı és nem kötelezı tanórai foglalkozások idıkerete legfeljebb tíz százalékának felhasználásáról. .
I. 2.
AZ ISKOLA RÖVID TÖRTÉNETE
A Pannon Kincstár Tanoda Alapítvány hozta létre a középfokú iskolát Komáromban azzal a céllal, hogy az általános iskolát befejezett 14 év feletti és 16 év feletti tanulók szakképzését felvállalja Komárom városában és a környékén. A hatályos rendelkezések értelmében átalakult a szakmunkásképzés szerkezete is, melynek következtében a képzés három éves lesz. Ez megváltoztatta a képzés rendjét, mert a 14 év feletti tanulók is elkezdhetik a szakmai gyakorlatot a vállalkozásokban, ahol valódi gyakorlati foglalkozásokon tanulják meg a szakmát a tanulók. A 2012. január elsején kihirdetett szakképzési törvény módosította a szakképzést és 2013. szeptemberében életbe lépı törvények alapján a 3 éves szakképzést kezdjük el.
5
Képzéseink a következıképpen szervezıdnek: 1.A képzéseink elsı fontos részének tartjuk a nappali szakmai oktatást. A szakmák egy része 8. osztály elvégzésére épült, azok a tanulók, akik betöltik a 16. évüket két éves szakmai képzést kezdik el azokban a szakmákban, amelynek iskolai elıképzettségkén 8. osztályra épül. Az iskola ezeknek a tanulóknak a tanításával kezdett el foglalkozni, ma is vannak a nappali tagozatos tanulók között ilyen tanulók. A Hídprogram keretén belül a 16 év feletti tanulók egyéves elıkészítés után a 2 éves szakmai képzésbe kapcsolódhatnak be. 2010 szeptemberében „elırehozott szakképzés” keretében indítottunk képzést építıipari szakmacsoporton belül festı, mázoló, kımőves, ács, állványozó szakmákban. Ezek a tanulók 2012/2013-as tanévben tesznek szakmai vizsgát. A következı tanévben az új szakképzési törvény szerint a 3 éves képzést kezdjük el.
2. A képzésünk másik része az érettségi utáni szakképzés, itt elsısorban az egészségügyi és szociális képzések felé indultunk el és elsık között bekapcsolódtunk az OKJ-s moduláris képzésbe néhány érettségire épülı szakképzés esetén. A szakképzés törvény változásait követve a képzéseink tartalmi része is folyamatosan változik, amit a képzésünknek is folyamatosan követni kell.
3.) Az oktatásunk további részét képezi az esti gimnáziumi képzés. Azok számára indítottuk ezt az oktatási formát, akik szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkeznek vagy 9. és 10. osztályt már elvégezték és utána szereztek szakmunkás bizonyítványt. De azok képzésével is foglalkozunk, akik csak nyolcadik osztályt végeztek el. Ha szükséges, akkor ezeknél a tanulóknál felzárkóztató oktatást tartunk. Ez a képzés nagy érdeklıdést váltott ki a környezetünkben, mert sok fiatal felnıtt nem rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal, és így meg tudják szerezni az érettségi bizonyítványt. Az iskolánk elıször bérelt épületben – más iskola épületében - kezdte el mőködését és több kihelyezett képzésünk volt és csak késıbb tudtunk olyan épületet bérelni, ahol már saját irodánk volt ( Komárom, Asztalos Béla út 3. ) Ebben az épületben már két tanteremmel és egy irodával mőködtünk, a következı tanév kezdetén, 2005 szeptemberben már nagyobb épület bérletére is gondolhattunk. Ekkor sikerült a volt határır laktanyát bérbe venni és elkezdtük a korszerősítését (központi főtésszerelés, festés, mázolás stb. munkákat elvégeztük el az épület egy részében) Az épület további korszerősítését is folyamatosan elvégeztük, az épület ablakainak cseréjét is sikerült megcsinálni.
Ezért amikor a pedagógiai programot összeállítottuk, egy olyan megfelelı mérető, korszerően felszerelt épületre terveztük, amely hosszú távon biztosítéka lehet a színvonalas szakmai képzésnek is.
6
I. 4.
AZ ISKOLA KÖRNYEZETE
Az iskola kistérségi és regionális közoktatási feladatokat is felvállal. .. A munkaerıpiacnak fontos helyei azok a települések, amelyek Komárom és környezetét körülveszik, (Ács, Nagyigmánd, Bábolna, Bana, Kocs, Mocsa, Naszály, Almásfüzitı) Az ipari szféra a rendszerváltozást követı idıszakban háttérbe szorult ebben a térségben, így olyan szakmák oktatása is háttérbe szorult, mint géplakatos, festı, mázoló, asztalos, kımőves. A fıleg leányokat oktató adminisztratív munkára felkészítı oktatás mellett egyre inkább igény lesz az ipari jellegő szakmákra. A helyi igényeket figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési Intézet által kidolgozott és a minisztérium által jóváhagyott, központi szakmai programok alapján, az iskola többszintő szakmai képzésre készül fel.
Iskolánk dinamikus kapcsolatban kíván lenni a társadalommal, a várossal és a közösséggel. Hosszú ideig abban reménykedtünk, hogy a szülık és a tanulók együttesen rájönnek arra, hogy a tudás valóban hatalom, de a munkanélküli segélybıl való lét nem segítette és nem motiválta a szülıket, de fıleg a tanulókat arra, hogy szakmát tanuljanak és értelmes munkát végezzenek. Eluralkodott egy olyan szellem, hogy nem érdemes tanulni, mert úgyis megkapják a segélyt. Sajnos ez megnehezítette az oktatás minden fázisát, akár a közismereti tárgyak , akár a szakmai tárgyak tanítását egyaránt. Új célt számukra elfogadható formában kell közvetíteni. Ehhez elkötelezett nevelést segítı szakembereket kell találni. Akkor tudunk az oktatás területén továbblépni, ha kiemelt fontosságot tulajdonít a kormány az oktatásnak, megfelelı anyagi hátteret biztosít és motiválttá teszi a tanárokat és a tanulókat egyaránt.. Ezek a célok elkötelezett nevelı - oktató- munkát igényelnek, ezért be kell építenie mindennapi tevékenységeinkbe a minıség fejlesztés speciális folyamatait.
A környezetnek az iskolánkkal szemben támasztott elvárásai: • • •
a nevelési-oktatási célok elérése megfelelı programokkal a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítása az iskolával kapcsolatban álló partnerek (tanulók, szülık, fenntartó, nevelık) iskolánkkal szembeni elvárásainak való megfelelés
A minıség, mint hajtóerı jelenik megjelenik az iskola életében. Kevés olyan társadalmi folyamatot ismerünk, ahol a színvonal fontossága ennyire állandó követelmény lenne, mint az oktatásban. A minıségi elvárásoknak való megfelelés az iskola számára szakmai és erkölcsi kötelesség.
7
II.
HELYZETELEMZÉS
II. 1.
AZ ISKOLA ARCULATA
Intézményünk többcélú, összetett oktatási intézmény, amely tanulóit versenyképes kínálattal várja, hogy képességeiknek, érdeklıdésüknek, személyiségüknek megfelelıen tanulhassanak, biztos alapkészségek birtokában korszerő, a gyakorlati életben alkalmazható tudásra tegyenek szert és legyenek képesek beilleszkedni szőkebb és tágabb környezetükben. Ez annál is fontosabb, mert a hozzánk jelentkezı nappali tagozatos tanulókat meg kell gyızni arról, hogy mi az ı érdekük a munkaerı piac világában, ez mindaddig nagyon nehezen teljesíthetı feladat lesz, míg a tanulók egyéni érdeke nem lesz összhangban az iskola által nyújtott teljesítményekkel. Nyitottak vagyunk különbözı adottságokkal, készségekkel, képességekkel rendelkezı tanulók fogadására, de az egyénre szabott nevelési feladatok nélkülözhetetlenek a különbözı szintő szakmai képzési formák biztosításával. Célunk a diákok személyiségének fejlesztése, valamint munkára, továbbtanulásra és állampolgárságra való tudatos felkészítésre. Valljuk, hogy a gyermekbarát, légkör tanulóink képességeinek kibontakoztatását, személyiségfejlıdését segítené, ha meg tudnánk nyerni a tanulókat az együtt munkálkodásra. Igényeljük, hogy a tanulók, és a szülık közössége véleménynyilvánítással segítse az iskolai célok meghatározását, és lehetıségeik szerint aktívan vegyenek részt a megvalósításban. A szülık jelentıs része nem tudja a kamasz korú gyerekét irányítani, ha már a szülı sem volt motivált és nem volt elıtte cél. Az esélyegyenlıség lehetıségének elısegítése érdekében az egyes képzési típusok közötti átjárhatóság biztosítását kiemelt feladatunknak tekintjük Törekszünk a tanulási és magatartási nehézségekkel küzdı tanulók felzárkóztatására, beilleszkedésük segítésére korrepetáló órák, differenciált oktatás, szabadidı hasznos eltöltésére szervezett szakmai és kulturális programok biztosításával. A tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokkal és programokkal segítjük a tanulóknak az erkölcsösség, a mőveltség, a szakmai tudás, a fejlıdés és az egészséges életmód iránti igényének kialakulását és fejlesztését. Ezeknél a tanulóknál a tanításon kívüli foglalkozás nagyon-nagy szerepet töltenének be, ha az iskolának lenne megfelelı anyagi lehetısége ezen feladatok finanszírozására. A tanulók egyéni motiváltságát ki kell használni, közösségi csoportok kialakítása létfontos lenne. A pedagógus oktató-nevelı munkájának alapja önmaga mővelése, önmaga személyiségének a teljességén való munkálkodása, és ha ez sikerül, akkor képes a pedagógus a gyermeknek olyan mőveket közvetíteni, melyekkel a tanuló megvalósíthatja saját individuumát. Iskolánknál úgy tekintjük, hogy a pedagógus az, aki a gyermeket a saját önmővelıdésében, az iskolánál töltött évek alatt felelısséggel végig tudja kísérni. Iskolánk rejtett tanterve (hidden curriculuma) feltételezi, hogy olyan valódi közösségek mőködnek az intézményben, melyek nem tőrik a kényszert és a kategorizálást. Olyan valódi közösségek, melyek az alkotó munkán keresztül jutnak el az iskola által képviselt önmővelésre és személyiségének kiteljesítésére képes, teljes értékő emberig. Úgy érezzük, hogy iskolánk, amikor mindezt egységbe képes rendezni, méltóképpen vállalhatja fel azt a nemes
8
feladatot, melyet a nemzeti kultúra ápolásában, a nemzet jobbításában egy intézménynek fel kell vállalni. Pedagógusaink elkötelezettek a minıségi pedagógiai munka, a folyamatos szakmai fejlıdés iránt. Iskolánk fennállása óta törekedett arra, hogy a mindenkori elvárásoknak megfelelı magas színvonalú oktató-nevelı munkával biztosítsa a térségben a kereskedelem és vendéglátás szakemberképzését. Az iskola pedagógiai programjában mindenkor megfogalmazást nyertek a minıségi munkával kapcsolatos elvárások. A gyakran nagyon nehéz feltételek között végzett napi munka során elért sikerek bizonyították, hogy a törekvések nem voltak hiábavalók.
A TANULÓI KÖZÖSSÉG JELLEMZİI
Képességek és motiváltság: A felvételt nyert tanulók jelentıs hányada tanulási nehézségekkel küszködik, teljesítménye elmarad az elvárhatótól. Sajnos, az általános iskolában megszerzett tudás, de sokszor a képességek hiánya is akadálya a minıségi munkának. A beiskolázott tanulók harmada jó képességő, szakmai vizsgát tud tenni.. A tanulók kb. fele, kétharmada azért tanul, mert “muszáj”.Valahol csak lenni kell.. Ezen tanulók elıtt, olyan példák vannak, melyek azt bizonyítják, hogy az anyagi érvényesülésnek nem mindig legfontosabb követelménye a tanulás. Pályaválasztásukat is hasonló tényezık motiválják.
A szülıi háttér: A nappali tagozatos szakképzı évfolyamon tanulók nagy része (95%) hátrányos helyzető. Nagyon sok az olyan tanuló, akinek egyik szülıje nem él együtt a tanulóval vagy a tanulót a nagymama gondozza. A tanulók 50-60%-ának munkanélküli a szülıje, vagy egyik, de gyakran mindkettı. Ezek a súlyos szociális hátrányok igen nagy odafigyelést kívánnak a gyermek- és ifjúságvédelem területén, az osztályfınöki munka keretében igen sok a tennivaló. Sajnos a „baráti” környezete és a nagyfokú hátrányai sok nevelési problémát jelent számunkra. A tanulók igyekeznek gyorsan elhelyezkedni, munkába állni, hogy anyagi helyzetükön segíteni tudjon. Ezekre a nappali tagozatos tanulókra is oda kell figyelni, mert könnyen kimaradnak az oktatásból, állást keresnek, ha találnak nem fejezik be a szakmai képzést.
A képzéseink egy része érettségi utáni 13-14. szakképzı évfolyam, ahol OKJ szerinti szakképesítést szerezhetnek meg az érettségizett tanulók. Ezek a képzéseink nappali és levelezı oktatás szerint mőködik. Diákönkormányzat: Minden osztály önkormányzati tisztségviselıket választ. A diákönkormányzat választott képviselıkbıl áll.. Mőködésük meghatározó tényezıje tisztségviselıik alkalmassága, rátermettsége, aktivitása. Gyakorolják a tanulói közösség részére a jogszabályokban biztosított jogokat, minden jelentısebb iskolai rendezvény és program szervezésében részt vesznek. Feladatokat vállalnak az iskolai közösségi élet szervezésében, a kulturális-, sportprogramok, tanulmányi, szakmai és természetjáró kirándulások szervezésében és lebonyolításában.
9
II. 2.
BEISKOLÁZÁS
Iskolánk megpróbálja tervezni beiskolázási programját és igyekszik lépést tartani az új szakmák képzésével és ha lehetséges szakmai akkreditációval, azon szakképesítési területeknek, melyekhez személyi és tárgyi adottságai lehetıséget biztosítanak.
Felvételi vizsgát jelenleg nem szervezünk. A tanulók az általános iskolai tanulmányi eredményeik alapján kerülnek be az iskolába. Iskolánkban az átjárhatóság biztosításával lehetıségük van az esti gimnáziumi oktatáshoz, az érettségi megszerzésére azon tanulóknak, akik a szakképzést befejezték. A szakiskola 11. szakképzı évfolyamaira nem csak saját iskolánk tanulói léphetnek be, hanem más szakiskolából is átléphetnek. Az érettségire épülı szakképzést igény szerint indítunk. A felvételi követelmény az érettségi megléte, lehetıleg olyan szakmákban indítunk olyan képzést amire a környezetünkben igény van. Minden képzési formában egy idegen nyelv tanulása a követelmény. Angol vagy német nyelv közül választhatnak, amelyiket korábban már tanulta a tanuló. A második idegen nyelv oktatását mindaddig nem tervezzük, amíg azt jogszabály nem teszi kötelezıvé, mert így a rendelkezésre álló órakeretbıl többet fordíthatunk az adott idegen nyelv tanítására, és ily módon elmélyültebb tudáshoz juthatnak tanulóink. Iskolánk a nappali és esti rendszerő iskolai képzésben résztvevık számára biztosít tanulási lehetıségeket, de a felnıttképzés keretében is szervezi a tanfolyami felnıtt képzés programját, mely mindenkor igazodik a munkaerıpiac igényeihez.
10
II. 3.
AZ ISKOLA KÉPZÉSI STRUKTÚRÁJA
SZAKISKOLA ALAPFOKÚ ISKOLAI VÉGZETTSÉGRE ÉPÜLİ Szakképzés: Építészet szakmacsoport , nappali
9,10,11 évfolyam
OKJ képzés szerint Építészeti szakmacsoport, nappali
11,12 évfolyam
OKJ képzés szerint Szociális szakma csoport :
13.-14. évfolyam
OKJ képzés szerint esti Felnıttképzés gimnáziumi képzés: Érettségire felkészítés gimnázium esti
4 éves ( 9,10, 11, 12 évf)
Érettségire felkészítés digitális oktatásban
4 éves képzésben
A KÉPZÉS JELLEMZİI nappali és esti képzés szerint történik
Szakképzés: nappali tagozaton OKJ szerint szakmai tárgyakat tanítunk. Építészet szakmacsoport, közismereti oktatással:: 9,10,11 és közismereti oktatás nélkül: 11,12 évfolyamon az alábbi szakmákban: Festı, mázoló, tapétázó szakképzés: Ács Kımőves és hidegburkoló Szociális szakmacsoportban: közismereti oktatás nélkül 13,14 évfolyamon esti tagozat
11
II. 4.
FELNİTTOKTATÁS
ISKOLARENDSZERŐ FELNİTTOKTATÁS: GIMNÁZIUMI KÉPZÉS 9, 10, 11,12. évfolyam: Az esti gimnáziumi képzés konzultációkra és egyéni felkészülésre épít. Az egyéni felkészülés segítésére az iskola minden tárgyból megadja azokat a témaköröket, amelybıl egyénileg készül fel. A féléves és az év végi vizsgák kérdései között az egyénileg tanult anyagok is szerepelnek. Iskolarendszerő a felnıttoktatás esti tagozaton - szakképzés befejezése után vagy 8 általános iskolai osztályra épül és érettségire készít fel. A gimnáziumi érettségi megszerzése magasabb szintő tudást igényel, mint a szakiskolai 9, 10. évfolyamon szerzett tudás, ezért a jelentkezı tanulóknak általában különbözeti vizsgát kell tenni, hogy a 2 éves képzésben a 11-12. évfolyamon folytassa tanulmányait. A 9. és/vagy a 10. osztályt megismételheti külön kérvény alapján és ezt követıen folytatja tanulmányait 11-12. évfolyamon. A 8. osztályt végzetteknek külön lehetıséget kell biztosítani a felzárkózáshoz, mert csak így tud sikeresen érettségizni. Minden tanév félévében és évvégén osztályozó vizsgát tesznek a tanulók, amit jegyzıkönyvben rögzít az iskola és sikeres vizsga alapján folytathatja a tanulmányait a következı évfolyamon. Mindezt vizsgaszabályzatban rögzíti az iskola. A képzés tananyagtartalma és követelményrendszere megegyezik a nappali tagozatéval. A képzés tantárgyi órakeret felosztását, a tanítási idı beosztását, a beszámoltatás rendjét a felnıttképzésre vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével határozza meg az iskola. Az oktatás délután vagy hétvégi formában történik és ez egyéni felkészüléssel kiegészül. A beszámolási lehetıségek idıpontjainak meghatározásakor figyelembe vesszük az általános munkahelyi munkarendeket, problémákat, és esetenként egyéni kérést is méltányolunk, amihez kérelmet kell benyújtani. Az iskola a kötelezı érettségi tárgyak mellett a következı tárgyakból készít fel középszintő érettségi vizsgára: biológia, fizika, kémia és földrajz. Legalább 8 fı választása esetén a szabadon tervezhetı órák keretében a kötelezı érettségi tárgyakon kívül biológia, fizika, kémia és földrajz tantárgyakból készít fel emelt szintő érettségire. A tanulók akkor jelentkezhetnek érettségi vizsgára egy adott tárgyból, ha a négy évre vonatkozó helyi tantervi követelményeket teljesítette, vagyis bizonyítványában elégtelentıl különbözı érdemjegy szerepel. Célunk, hogy a munka és család mellett tanulókat segítsük a sikeresen eljutni az érettségi vizsgáig, és ott eredményesen teljesíteni. Szükség és igény szerint térítés ellenében korrepetálásokat is biztosítunk.
OKJ-s SZAKKÉPZÉS, esti formában a III. kötet tartalmazza
II. 5.
AZ ISKOLA MŐKÖDÉSÉNEK FELTÉTELEI
12
Az iskola szervezeti és mőködési szabályzat alapján mőködik. Az iskola mőködéséhez szükséges kötelezı tárgyi eszközöket a fenntartó Alapítvány bocsátja rendelkezésre.
Az iskola gazdálkodási feladatait az Alapítvány hagyja jóvá és látja el. A fenntartó ellenırzi az intézmény gazdálkodását, mőködésének törvényességét, jóváhagyja a szervezeti és mőködési szabályzatát, valamint a nevelési-oktatási intézményfoglalkozási, illetve pedagógiai programját. Az iskola jogi képviselıje az igazgató, aki önálló munkáltatói jogkörrel rendelkezik. Az igazgatót a közoktatásról szóló 1993. Évi LXXIX. tv. 18. § alapján az alapítvány kuratóriumának elnöke nevezi ki.. Az igazgató felett a munkáltatói jogokat (a kinevezés, felmentés és fegyelmi eljárás kivételével) a kuratórium elnöke gyakorolja. Az iskola igazgatója felel az intézmény jogszerő mőködéséért, szervezi, irányítja, koordinálja és ellenırzi az oktató-nevelı munkát, tanévenként munkatervet, valamint tantárgyfelosztást készít. Munkája során együttmőködik a fenntartóval, az oktatást irányító és felügyelı szervezetekkel és hatóságokkal, a nevelıtestülettel és az iskolai szervezetekkel, a gyakorlati képzésben résztvevı vállalkozásokkal.
AZ ISKOLA MŐKÖDÉSÉNEK TÁRGYI FELTÉTELEI Intézményünk bérelt épületekben van, részben a Komárom, Szélsı utca 5. szám alatti volt határır laktanyában , ahol megfelelı mennyiségő oktatási termekkel, irodákkal , mosdókkal, WC-kel öltözıkkel rendelkezünk. A vizesblokkokat , az épület festését most végeztük el.
A Közoktatási Törvény elıírásainak megfelelıen szükségünk van intézményi orvosi szobára is, mely nem csak a szomatikus, de a pszichés lelki problémák folyamatos kezelésére is elkülönített teret biztosíthat. A Megyei Munkaügyi Központtól kapott pályázási lehetıségeket intézményünk folyamatosan figyeli, és pályázati munkákkal részt vesz a fejlesztésben. Ennek köszönhetıen az korszerő informatikai tantermet rendeztünk be., Ezeknek a korszerő gépeknek az elhelyezéséhez mindenképpen szükség van a szaktantermek kiépítésére.
Az oktató-nevelı feladatok ellátásához szükséges, az iskola kötelezı eszközfejlesztési jegyzékében meghatározott mindazon eszközökkel rendelkezünk, és az eszközök beszerzése folyamatban van.
AZ ISKOLA MŐKÖDÉSÉNEK SZEMÉLYI FELTÉTELEI
13
2002-ben megindult szakiskolai fejlesztés következtében a tantestület egyetemet végzett, közismereti, szakmai tantárgyakat és idegen nyelveket tanító kollégákkal bıvült. Célunk a pedagógusok jogszabályban elıírt szakképzettségének maradéktalan biztosítása.
Az elkövetkezı idıszakban komoly változás következhet be iskolánkban a képzettség és életkor összetételében, Részben az érintettekkel egyeztetve tovább-foglalkoztatásokat, részben pedig, egyetemi végzettségő szaktanárok felvételét tervezzük. Iskolánknál a fıállású kollégák mellett, alkalmazunk részmunkaidısöket, illetve megbízásos szerzıdési formában külsı szakembereket, elsısorban a szakmai tárgyak és az idegen nyelv oktatására. Az iskola személyi feltételei között meghatározó szerepet kap a gazdasági és iskolavezetési munkát segítı kollégák szakképzett jelenléte.
II. 6.
AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK ÉS TANESZKÖZÖK BIZTOSÍTÁSA
ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK
A tankönyvellátás egyik meghatározó elve az, hogy a jelenleg meglévı különféle szintő, tankönyveket kínáló kiadók közül azokat részesítsük elınybe, melyek használata optimális szakmai szempontból, és hosszú távon, megbízható, stabil ellátás biztosított tanulóink számára. Ezért elsısorban a Nemzeti Tankönyv Kiadó és a Nemzeti Szakképzési Intézet által javasolt szakmai tankönyvkiadók kínálatát tekintjük bázisnak. A tankönyvek kiválasztásánál elsıdlegesen a szaktanárok, illetve a szakmai munkaközösség (ha van)ek (ha van) döntése meghatározó.
A TANKÖNYVEK KIVÁLASZTÁSA: Minden szaktanár kiválasztja, megnevezi azokat a tankönyveket, melyeket a következı tanévben használni kíván az adott tantárgy tanításához, és az errıl készült listát leadja a tankönyvellátásfelelısnek.
A kiválasztás szempontjai:
* Szakmai szempontból megfelelı legyen * tankönyvvé, taneszközzé nyilvánított legyen * folyamatosan beszerezhetı legyen
14
* minden tanuló számára elérhetı legyen, figyelembe véve az ingyenes tankönyvellátásra fordítható összegeket is * esetlegesen tartós tankönyvként szolgáljon *
a munkaközösség (ha van) (ha van) minden tagja elfogadja
A tankönyvellátás-felelıs a kiválasztott tankönyvekrıl írásban tájékoztatja az igazgatót, a szülıi szervezetet és a diákönkormányzatot. A visszaérkezı észrevételek alapján az iskola igazgatója esetleg módosítja, majd véglegesíti a tankönyv és taneszköz-jegyzéket. Azokat a könyveket, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben a szakmai munkaközösség (ha van) (ha van), a szülıi szervezet és a diákönkormányzat egyetértésével lehet csak felvenni a megrendelésre kerülı tankönyvek listájára.
A TANKÖNYVELLÁTÁS BIZTOSÍTÁSÁNAK MÓDJA:
Iskolánk tanulói részére a tankönyvellátást, a jogszabályi elıírások betartásával az iskola biztosítja. .A törvénynek és az igénynek megfelelıen rendeljük meg a könyveket és a könyv kiadók fele elszámolunk. Az ingyenes tankönyv ellátásban részesülık részére a tankönyvet mi biztosítjuk.
TANESZKÖZÖK ÉS OKTATÁSI SEGÉDLETEK (A helyi tanterv tartalmazza)
AZ ISKOLA ELLÁTOTTSÁGA TANESZKÖZKEL ÉS OKTATÁSI SEGÉDLETEKKEL:
Iskolánk helyzetelemzésébıl kitőnik, hogy tárgyi feltételeink jelentıs fejlesztést igényelnek. A nevelés-oktatás színvonalának biztosításához szükséges oktatási segédletek, taneszközök, berendezések és felszerelések beszerzése folyamatosan történik. A kerettanterv bevezetésével kapcsolatban elsısorban a közismereti tantárgyak igényelnek komoly eszközfejlesztést. A fizika, kémia, biológia-földrajz tárgyak esetében intézményünk központi segítséggel tudja csak megvalósítani az említett tárgyi eszközök beszerzését.
. A tanári szakmai kézikönyvek beszerzését az iskola folyamatosan végzi. A szakmai képzés különösen eszközigényes. A szükséges eszközök jegyzékét szakmai a tanterv tartalmazza. Meglétük alapvetı feltétele a szakmai képzésnek. Folyamatosan elhasználódnak ezért pótlásukról rendszeresen gondoskodni kell.
15
A TANESZKÖZÖK ÉS OKTATÁSI SEGÉDLETEK BIZTOSÍTÁSÁNAK MÓDJA: A tantervhez igazodó taneszközöket a szaktanárok kiválasztják,. az igényeket az iskola igazgatójának adja át. Az oktatási segédletek és a taneszközök igényjegyzékeit leadják az iskolavezetés részére. Az iskolavezetés feladata megteremteni a pénzügyi fedezetet az igények teljesítésére a költségvetési keretbıl, pályázatok útján illetve kapott szakképzési támogatásokból. Egyedi, saját szerkesztéső taneszköz alkalmazása speciális tantárgyak esetén.
III. NEVELÉSI PROGRAM
III. 1. ISKOLÁNKKAL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK
III. 1. 1.
ÁLTALÁNOS ELVÁRÁSOK:
Meg kell felelni a megújulás és a stabilitás, állandóság, kiszámíthatóság igényének. Ezt a célt legkézenfekvıbben a minıségbiztosítás bevezetése szolgálhatja. A minıségbiztosítás ténye ugyanis a megújulás záloga, míg a rendszer tartalmi része a legmesszebbmenıkig biztosíthatja a stabilitást, az állandóságot a mőködésben.
A MEGFELELÉS KORLÁTAI: • • • • • • • • • • •
az intézmény szakmai önállósága csak ott elıny, ahol kellı szakmai kompetenciával párosul a források szőkülése nehezíti az intézmények helyzetét a pedagógusok élet- és munkakörülményeinek romlása nem állt meg az “esélyegyenlıtlenség" növekedése nem szőnt meg a gyerekek és felnıtt tanulók élet- és munkakörülményei romlanak a munkaerıpiac igényei folyamatosan változnak a társadalom igényei folyamatosan változnak a megnövekedett és sokrétő a pszichikai és fiziológiai terhelés az információdömping káros hatása érezhetı a társas (társadalmi) kapcsolataink lazábbá váltak társadalmi életünkben vallási, világnézeti őr tátong.
16
III. 1. 2.
ERKÖLCSI KÖVETELMÉNYEK:
Iskolánknak teljes elszántsággal kell törekednie arra, hogy a legjobb minıségő oktatást nyújtsa a tanulók számára. Az erkölcsi követelmény azt jelenti, hogy a lehetıségek optimális megteremtésével a gyerekek a kötelezı oktatás végére a lehetı legjobb eredményt érjék el. Ez azt az óriási felelısséget rakja a pedagógusok és az iskolavezetés vállára, hogy minden lehetıséget ki kell aknázniuk a gyerekek fejlıdése és épülése érdekében. Ennek az a feltétele, hogy azonos értékekre épüljön mind a döntési, mind pedig a nevelési folyamat. Az erkölcsi követelmény szorosan kapcsolódik a szakmai követelményekhez, ahol a tanuló, szülı, fenntartó igényei kötelezettséget jelentenek a szaktudással rendelkezık számára. Azáltal, hogy a nevelı a képességeit és tudását a lehetı legmagasabb szintre hozza, ezeket képes lesz ki is elégíteni. A szakmai és erkölcsi követelmények léte ily módon állandóan magas szintő oktatást fog eredményezni. III. 1. 3.
A TÚLÉLÉS KÖVETELMÉNYE:
Iskolánk akkor lesz életképes, hosszútávon eredményesen tevékenykedı, ha kielégíti a szülık és a tanulók igényeit és elvárásait. Ez azt jelenti, hogy iskolánknak arra kell törekednie, hogy az iskolát körülvevı közösség igényeire jobban reagáljon, de viszonylagos önállóságát ne adja fel. e.
III. 1. 4. • • • • • • • • • • • • •
OKTATÁSI HATÉKONYSÁG KÍVÁNALMA:
Tanterv-orientált vezetés. Támogató légkör. Hangsúly a tanuláson. Világos célok és magas szintő elvárások. A tevékenységek és az elért eredmények figyelemmel kísérése. A tanárok folyamatos továbbképzése. A szülık bevonása. Óvatos és pontos helyzetelemzés. Az igények alapos kivizsgálása. A változások iránti igény világos megjelenítése. Alaposan átgondolt, hatékonyan összehangolt stratégiák. Intézményesített és megerısített változtatások. A változtatások támogatása és anyagi megsegítése.
III. 1. 5.
ESÉLYEGYENLİSÉG BIZTOSÍTÁSÁNAK KÍVÁNALMA:
Esélyegyenlıségen azt értjük, hogy bárki elérhessen bármilyen társadalmi célt, ha annak érdekében kellı erıfeszítéseket tesz, vagyis senki se legyen elzárva bizonyos mővelıdési, gazdasági javaktól, társadalmi presztízstıl, pozíciótól csupán azért, mert körülményei, “starthelyzete" rosszabb másokénál
17
A társadalmon belüli esélyegyenlıség kérdése kulcsproblémájává vált az oktatáspolitikának. Az esélyegyenlıtlenség mérséklése már eddig is kiemelt területként jelent meg a legtöbb oktatási rendszerben. Az ember igazságérzete igényeli az esélyegyenlıséget, és azt diktálja, hogy meg is kell azt teremteni. A kérdés azért nem olyan egyszerő, mivel a kellı erıfeszítések megtételének lehetısége is különbözı módon adott, a társadalom különbözı tagjai számára. A minıségbiztosítás mindenesetre lehetıséget ad az esélyegyenlıségnek, ha a biztosítására nem is, de legalább a feltételeinek meghatározására. Ha a problémát megoldani nem is tudjuk, a teljes körő, gyors informálódás lehetıségével közelebb jutunk a megoldáshoz. Az esélyegyenlıséget növelı iskolai átjárhatóság biztosítása kiemelt feladatunk. Az átjárhatóság biztosítása érdekében törekszünk a lemaradókat, hátrányos helyzetőeket felzárkóztatni, beilleszkedésüket segíteni. Erre szolgálnak korrepetáló óráink, differenciált foglalkoztatást megvalósító csoportjaink, a szabadidı hasznos eltöltésére szervezett programjaink. III. 1. 6.
A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY ÁLTAL MEGHATÁROZOTT KERETTANTERV MEGVALÓSÍTÁSÁNAK KÍVÁNALMA:
• • • • • • •
a rendelkezésre álló idıkeret beosztása a tantervi elıirányzattal összhangban, új módszerek és források keresése az új feladatok ellátásához, a pedagógusok továbbképzése a szakértelem növelése érdekében, a vezetési tevékenység értékelése, az elért eredmények rögzítése, az új készségek és ismeretek elsajátítása tanárok által, új tanulási módszerek bevezetése, az eredmények rendszerezı, reális, elemzı összegzése értékelése
III. 1. 7.
• • • • • • • • • • •
AZ ISKOLA IRÁNYÍTÁSÁVAL SZEMBENI ELVÁRÁSOK:
egységes oktatási stratégia kialakítása, a kerettantervi követelményeknek való megfelelés biztosítása a tanulók fejlıdését szolgáló módszerek alkalmazásának biztosítása, erkölcsi értékek közvetítése teljes körő felelısség a pedagógusok munkájáért, az iskola nyitottságának biztosítása, a partnerekkel való információcsere és együttmőködés biztosítása reális költségvetés készítése, pontos az adminisztrációs tevékenység biztosítása az oktatásban és a gazdálkodásban, a felelısségteljes és hatékony gazdálkodás megvalósítása. megfelelés a felügyeleti és pénzügyi beszámolási, ellenırzési követelményeknek,
III. 1. 8.
AZ ISKOLA ÉRTÉKELÉSI RENDSZERÉVEL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK:
18
• • • • • •
az iskola értékelési rendszer egyértelmő meghatározása, teljesítménymutatókhoz alkalmazkodó eljárások használata, a vezetıségnek, mint értékelı testületnek a hitelessége, a tanulók személyiségfejlıdésének rendszeres értékelése az oktató-nevelı munka szakszerő, tárgyilagos, folyamatos értékelése, a visszacsatolás biztosítása.
III. 1. 9.
A MINİSÉGBIZTOSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK:
Az iskolai minıségirányítás nem jelenthet mást, mint egy olyan rendszer létrehozását, fenntartását és mőködtetését, amelyik alkalmas a közoktatással szemben támasztott igények, elvárások teljesítésére. A minıségbiztosításnak legtágabb értelemben garantálnia kell, hogy a közoktatással összefüggı döntések meghozatalakor, végrehajtásakor és a végrehajtás ellenırzésekor érvényesüljenek a jogszabályok, a szakmai elvárások és szokások. A minıségbiztosítás, mint iskolai imázs formáló eszköz minden iskola számára létszükséglet, melynek az a célja, hogy az iskola szőkebb és tágabb környezete között megértést és bizalmat építsen ki. Az iskola a jogszabályi elıírásoknak megfelelıen, az oktató-nevelı tevékenység egészér vonatkozó minıségirányítási programot dolgozott ki, ami a jelen pedagógiai program mellékletét képezi.
III. 1. 10.
A SZAKMAI ÖNÁLLÓSÁG KÍVÁNALMA:
A közoktatásról szóló törvény biztosítja a nevelési-oktatási intézmények szakmai önállóságát, amely nemcsak jogot, hanem egyben kötelezettséget is jelent A szakmai önállóság legfontosabb jogosítványa, hogy az iskola elfogadja a pedagógiai munka alapját képezı nevelési, illetve pedagógiai programot. E jog mellett azonban kötelessége, hogy az elfogadott programok megfeleljenek a közoktatásról szóló törvény elıírásainak, illetıleg a tartalmi szabályozás keretében kiadott egyéb dokumentumoknak. A szakmai önállóság nem lehet meg az intézményen belüli szakmai ellenırzés rendszerének kidolgozása és mőködtetése nélkül. A közoktatásról szóló törvény a nevelési-oktatási intézmény vezetıjét tette felelıssé a pedagógiai munkáért. A nevelıtestületnek a szakmai önállóság terén kiemelkedı szerepe van, hiszen döntési jogkörébe tartozik a pedagógiai program elfogadása, szükség esetén módosítása. A szakmai munkaközösség (ha van) feladata a módszertani kérdésekben való segítségnyújtás a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelı és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenırzéséhez.
19
20
III. 1. 11.
AZ ELLENİRIZHETİSÉG KÍVÁNALMA:
Intézményünk pedagógiai programját nyilvánosságra hozza a helyi társadalom lehetı legszélesebb körő tájékoztatására oly módon, hogy ez mindenki számára elérhetı és érthetı legyen, és ezzel biztosítja, hogy a program megvalósításának üteme, módja és eredményessége követhetı, ellenırizhetı, és értékelhetı legyen az érintettek számára.
III. 1. 12.
ISKOLAI DOKUMENTÁCIÓKKAL SZEMBEN TÁMASZTOTT ELVÁRÁSOK:
El kell készíteni az iskola szervezet felépítését és kapcsolatait szemléltetı szerkezeti vázlatokat. Le kell írni az iskolamőködési és funkcióbeli tevékenységeit úgy, hogy minden érintett személy ismerje kötelességei, felelıssége mértékét és határait. El kell készíteni a megfelelı szabályozókat az egyes tevékenységi körökre, az iskolában mőködı belsı szervezetek munkájára a személyi és tárgyi feltételek mérésére, ellenırzésére. Megfelelı szabályokat kell kidolgozni visszacsatoló és korrekciós tevékenységre, a szakmai kifogások intézésére. Minden dokumentáció elkészítésénél elsıdleges szempont, hogy a minimálisan szükséges adminisztrációra törekedjünk. Az, hogy az egyes tevékenységeket milyen mértékig kell leírni, attól függ, hogy az intézményben felmerülı problémák alapján az adott tanári, dolgozói körnek mire van igénye.
III. 2. AZ OKTATÓ-NEVELİ MUNKA
AZ OKTATÓ-NEVELİ MUNKA ALAPELVEI
ÁLTALÁNOS ALAPELVEK: A társadalmi, oktatáspolitikai és környezeti változásokat rugalmasan követve meg kívánunk felelni a megújulás és a stabilitás és a kiszámíthatóság igényének, ezért a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és belsı szabályzataiban meghatározott elıírások, alapelvek és értékek alapján végezzük tevékenységünket. A nevelıtestület az intézményvezetı irányításával, helyzetelemzésre támaszkodva, és önértékelésre alapozva, a társadalmi és helyi igényeket figyelembe véve határozta meg a konkrét
21
nevelési célokat, a fejlesztési irányokat, a megvalósítás tervezett idıtartamait, a sikerkritériumokat és az indikátorokat. A pedagógiai alapelvek az iskola nevelı-oktató munkáját tartósan meghatározó tényezık, melyek lényeges normatív jellegő értékeket fejeznek ki, és amelyek a nevelési-oktatási tapasztalatokra alapozódva biztosítják a nevelés eredményességét, és iránymutatóul szolgálhatnak a pedagógusnak a nevelés komplex folyamatában. Kevés olyan társadalmi folyamatot ismerünk, ahol a színvonal fontossága ennyire állandó követelmény, mint az oktatásban. A minıség, mint hajtóerı jelenik meg iskola életében. Erkölcsi követelmény önmagunkkal szemben az, hogy a lehetıségek optimális megteremtésével, a tanulók az oktatási folyamat végére az adottságaikhoz és képességeikhez mérten a lehetı legjobb eredményt érjék el. Ezért minden lehetıséget ki kell aknáznunk a gyerekek fejlıdése és épülése érdekében. Ennek alapvetı feltétele, hogy a képzésben résztvevı minden pedagógus képességeit és tudását a lehetı legmagasabb szintre hozza. A szakmai és erkölcsi követelményeknek való megfelelés ily módon állandóan magas szintő oktatást fog eredményezni. A korszerő ismeretanyagot nyújtó oktató-nevelı munka színvonalát a pedagógusok rendszeres továbbképzésével és az önképzés elısegítésével biztosítjuk. Fontosnak tartjuk, hogy az iskola “hidden curriculuma” (rejtett tanterve) olyan általános és az európai emberek számára elfogadható értékrendet képviseljen, mely az iskolában végzettek számára tartós normákat is jelent. Nem tartjuk követendı célnak az úgynevezett amerikai modell megvalósítását, mely elsısorban az egyén sokszor becsvágyból táplálkozó sikereit emeli ki és elfelejt olyan fontos értékeket, mint a felelısségtudat, a barátság, a tolerancia, a segítıkészség, a kitartás és a küzdeni akarás. Az önálló gondolkodásra nevelés pedagógiai alapelve a pedagógus személyes példamutatását helyezi elıtérbe. Egyre jobban “elanyagiasodó”, az évezredes erkölcsi normákat figyelmen kívül hagyó világunkban figyelmet fordítunk az egyetemes erkölcsi értékek (becsület, tisztesség, hőség, embertársaink tisztelete és megbecsülése, környezetünk megóvása, stb.) átadására is. Természetesen nem feledkezünk el az egészséges önbecsülés kialakításáról sem. AZ OKTATÓ-NEVELİ MUNKA CÉLJAI
ÁLTALÁNOS NEVELÉSI CÉLOK:
Nevelı-oktató munkánk alapvetı célja az érettségire és továbbtanulásra való eredményes felkészítés, illetve a sikeres szakmakezdés megalapozása, a diákok értelmi képességeinek fejlesztése, a racionális, értı gondolkodásra nevelése, a szükséges tanulási technikák elsajátíttatása, az idegen-nyelv tanítás hatékonyságának emelése, olyan értékrend kialakítása, amely az európai emberek számára elfogadható normákat jelent az élet minden területén. Célunk sikerközpontú pedagógiai szemlélet kialakítása, melyben a kreatív, gondolkodni képes diák nevelése a legfontosabb feladat. Biztos alapkészségek birtokában, korszerő és a gyakorlati életben alkalmazható tudásra tegyenek szert tanulóink az általános mőveltség és a szakmai ismeretek terén.
22
Célunk, hogy az iskola nevelı-oktató munkája kiszámítható, egymásra épülı, ellenırizhetı tevékenységek sora legyen. A mindennapi munkában érvényesüljenek a pedagógiai alapelvek, a stratégiai célkitőzések. Az oktató-nevelı munka jellegébıl alapvetıen következik, hogy az iskola mőködtetése csak akkor lehet sikeres, ha a célja a partnerközpontú mőködés, mely erısíti az iskolai közösséget, lehetıvé teszi az együttmőködést, és hatékonyabbá teszi a pedagógiai tevékenységet, biztosítja a jó színvonalú nevelı-oktató munkát és megalapozza a környezet számára az iskola hitelességét. Az iskolánkban folyó nevelés-oktatás célja, hogy a tanulók alkalmassá váljanak az önálló, felelıs döntéseken alapuló, elsısorban a szakmai területeken folyamatosan fejlıdı, megújuló alkotómunkára, a termelési, szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési folyamatok alakítására, a munkaerıpiac elvárásainak teljesítésére, valamint felsıfokú tanulmányok megkezdésére. Az általános mőveltséggel összefüggésben az iskolai nevelés és oktatás célja a tanulókat logikus összefüggésekben, rendszerben való gondolkodásra neveli, képessé tenni ıket arra, hogy a különbözı információk között eligazodjanak, a gyakorlati életben felmerülı kérdésekre találjanak válaszokat, és a különbözı élethelyzetekben törekedjenek a tudásra épülı önálló vélemény kialakítására, majd az ezen alapuló felelıs döntésekre. Célunk a tanulási és magatartási nehézségekkel küzdı tanulók segítése. A felzárkóztatásuk, beilleszkedésük érdekében korrepetáló órákat, differenciált oktatást megvalósító csoportfoglalkozásokat biztosítunk részükre, hogy képesek legyenek beilleszkedni a szőkebb és tágabb környezetükben. Célunk, hogy az erkölcsösség, a mőveltség, a kultúra, a szakmai tudás, és az egészséges életmód iránti igények kialakuljanak és fejlıdjenek tanulóinkban. Célunk, hogy tanulóink közül mind többen és egyre sikeresebben vegyenek részt különbözı tantárgyi versenyeken, bizonyítva ezzel a felkészülés egy-egy fázisában is az eredményességüket.
KIEMELT NEVELÉSI CÉLOK:
1 A társadalmi, oktatáspolitikai és környezeti változások rugalmas követése. 2 Az állandóság, kiszámíthatóság, tervezhetıség biztosítása az Európai Unióhoz történı csatlakozás feltételeinek megfelelıen. 3 A tanulás támogatása, és ehhez a megfelelı körülmények biztosítása. 4 A partneri igényeknek megfelelı optimális képzési kínálat kialakítása. 5 A beiskolázás tudatos tervezése, a pályaorientáció, a pályaválasztás segítése. 6 Differenciált, individualizált képességfejlesztés. 7 A tanulási folyamat motiválása. 8 Az egész életen át tartó tanulás szükségletének kialakítása. 9 Aktivizálás a tanulásban, munkában, közösségi életben. 10 A neveltségi szint emelése. 11 Humanista értékrend kialakítása. 12 Az önismeret fejlesztése. 13 Az esélyegyenlıség megvalósulásának elısegítése.
23
14 Az egyes képzési típusok közötti átjárhatóság biztosítása. 15 Gyakorlat - orientáltság megvalósítása az októ-nevelı munkában. 16 Az idegen nyelvi és informatikai képzés színvonalának további javítása. 17 A kétszintő érettségire való felkészítés. 18 A kezdeményezı és vállalkozó készségek kialakítása. 19 Az állampolgári szerepre történı felkészítés. 20 A tanítás - tanulás - nevelési folyamat folyamatos ellenırzése, értékelése, és a pozitív eredmények beépítése az oktató-nevelı munkába. 21 Nevelési-oktatási céljainkat szolgáló, egészséges életmódra nevelı hasznos szabadidıs programok és tanórán kívüli tevékenységek biztosítása. 22 A pedagógusok közötti együttmőködés folyamatának biztosítása a nevelési-oktatási munka során, az egységes követelmények érvényesítése érdekében. 23 A pedagógusok célirányos továbbképzése. 24 Iskolánk oktatási szerepének erısítése a térségben.
III. 3. ALAPTEVÉKENYSÉGEK KÖRÉBEN VÉGZETT SZOLGÁLTATÁSOK
INGYENES SZOLGÁLTATÁSOK: 1. A tanórai foglalkozások 2. A felzárkóztató oktatásban 3. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek használata az oktatás során. 4. Az alkalmassági-, osztályozó-, különbözeti-, javítóvizsgák. 5. 10. évfolyamig évfolyamismétlés, a tanulmányi kötelezettségek nem teljesítése miatt. 6. A tankötelezettek esetén évfolyamismétlés, abban az esetben is, ha arra nem a tanulmányi kötelezettségek nem teljesítése miatt kerül sor. 7. A 11. évfolyamtól évfolyamismétlés elsı alkalommal a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt. 8. Az érettségi vizsga,(késıbbiekben az alapmőveltségi vizsga) a szakmai vizsga, az elsı alkalommal. 9. Érettségi és szakmai pótvizsga tantárgyanként egy alkalommal. 10. Szakköri, sportköri, korrepetáló és tehetséggondozó foglalkozások. 11. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás. 12. Pedagógiai szakszolgálat igénybevétele.
13. TÉRÍTÉS ELLENÉBEN VÉGZETT SZOLGÁLTATÁSOK: 14. az iskola helyiségeinek és eszközeinek tartós és eseti bérbeadása
24
15. az iskola rendeltetésszerő mőködése során elhasználódott, illetıleg feleslegessé vált tárgyi eszközök és készletek értékesítése. 16. Tanfolyami felnıttképzés.
TANDÍJFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG: 1. A tanulói jogviszony megszőnése után, alapmőveltségi, érettségi és szakmai vizsga beleértve a javító- és pótvizsgát is -, továbbá a tanulói jogviszony alatt megkezdett, de be nem fejezett második vagy további vizsgakor. 2. A szakközépiskolában 11. évfolyamtól kezdıdıen, továbbá a szakképzı évfolyamokon tanulmányi követelmény nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik vagy további megismétlésekor.
III. 4.
AZ OKTATÓ NEVELİ MUNKA ESZKÖZEI ÉS MÓDSZERE
A pedagógiában elfogadott alapelvek közül a napi nevelı-oktató munka során, kiemelt tudatossággal kerül alkalmazásra:
a. a komplexitás elve, i. az esélyegyenlıség elve, ii. az egyenrangúság elve, iii. a pedagógus vezetı szerepének elve, iv. az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve, v. a fejleszthetıség elve, vi. a különbözı közösségekhez tartozás elve, vii. a tapasztalatszerzés elve, viii. a szemléletesség elve, ix. a motiváció elve, x. az aktivizálás elve, xi. a külsı hatások elve, xii. a bizalom elve, xiii. a következetesség elve,
25
xiv. a visszajelzés elve, xv. a nevelés ellentmondásosságának elve. 2. AZ OKTATÓ-NEVELİ MUNKA ESZKÖZEI: a. tanulásra nevelés, i. értelmi nevelés, ii. erkölcsi nevelés, iii. érzelmi, akarati nevelés, iv. esztétikai nevelés, v. kommunikációs nevelés, vi. pályaorientáció, vii. munkára nevelés, viii. közösségi életre nevelés, ix. egészségnevelés, x. környezeti nevelés, xi. konstruktív életvezetésre nevelés.
3. AZ OKTATÓ-NEVELİ MUNKA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ELJÁRÁSAI: a. a tudás és a mőveltség iránti belsı igény kialakítása, 4. a tanulási folyamat motiválása, 5. a tanulási folyamat szervezése, irányítása, 6. hatékony tanulási módszerek kialakítása, 7. tanulás differenciált segítése, 8. az egész életen át tartó tanulás iránti igény kialakítása, 9. aktivizálás minden tevékenység során, 10. kreatív gondolkodás kialakítása, 11. az önálló ismeretszerzési képességek kialakítása, 12. differenciált, individualizált képességfejlesztés, 13. fejlettségi szinthez igazított követelmény-rendszer, 14. az ismeretek megszerzésének gyakorlat-orientáltsága,
26
15. humanista értékrend kialakítása, 16. pozitív személyiségjegyek kialakítása, 17. az egészséges életmód szokássá fejlesztése, 18. a környezeti kultúra fejlesztése, 19. közös tevékenységek gyakorlása, 20. pozitív személyes példamutatás, 21. a tanítási, tanulási, nevelési folyamatok folyamatos ellenırzése, értékelése.
III. 5.
SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÁLTALÁNOS FELADATAI
Feladatunk a személyiségfejlesztésben az önismeret, a pozitív erkölcsi normákon alapuló belı értékrend, a kezdeményezı- és vállalkozókészség, a felelıs társadalmi magatartás kialakítása, koherens értékrendre épülı világkép formálása, valamint az állampolgári szerepre történı felkészítés. Ez utóbb magában foglalja a demokrácia gyakorlásához szükséges a jogok és a kötelességek tudatosítását. Feladatunk a humán értékek illetve az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeinek közvetítése, a tanítási-tanulási folyamat során kialakítani a tanulókban az igényt és a képességet az ismeretek önálló megszerzésére, az összefüggések felismerésére, értelmezésére, hasznosítására. Fontos a nyitottság és az érdeklıdés kialakítása, a kulturált viselkedés alapvetı eleminek fejlesztése, a stressz-tőrés és a terhelhetıség képességének kialakítása. Fejleszteni kell fogalmi gondolkodásukat, problémamegoldó képességüket, anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs és informatikai tudásukat, a munkájuk színvonala eredményessége, minısége iránti önigényességet, az empátia és tolerancia képességet, a csoportban való munkavégezés képességét, és a tevékenységeikkel kapcsolatos felelısségérzet. A szakiskolában különösen nagy figyelmet kell fordítania az anyanyelv igényes használatára, a tanulók érzelmi kultúrájának gazdagítására, erkölcsi tudatosságuk erısítésére. Lehetıvé kell tenni a szakiskolai tanulók számára a korábban kialakult tudásbeli és szociális hátrányok felszámolását. A szakiskolában elsısorban a munkatevékenységekre nevelés a cél, és az ezekhez szükséges képességek és készségek fejlesztése a feladatunk. A kerettanterv lehetıséget ad az általános mőveltség megalapozására, szakmai továbbtanulás iránti motivációra, ezáltal biztosítja, hogy ezek a tanulók életpályájuk során ne a társadalom leszakadó, gyakran gondoskodásra szoruló rétegéhez tartozzanak, hanem továbbfejlıdésre képes fiatalokká, a társadalom elfogadott és sikeres tagjaivá váljanak.
27
Tudjuk, hogy a diák képességeinek számottevı része az iskolai munka során rejtve marad. Ha ezeket a tanórákon kívüli tevékenységek során fel tudjuk tárni, és a továbbiakban számításba vesszük a pedagógia valamennyi A tanulókban az iskolai tevékenységeik során alakuljon ki az egészség, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelısségérzet, fejlıdjön ki az igény a társakkal való együttmőködı, egyenrangú és szolidáris viszony kialakítására, a közösségi és az egyéni érdekek egyensúlyának megteremtésére, legyenek képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. Iskolánk tevékenységének alapvetı attitődje a tanulók személyiségének fejlesztése. Ezért folyamatosan figyelemmel kell kísérnünk minden egyes tanulónk személyiségét, annak változásait, az intézménybe kerüléstıl az egész oktatási folyamat során.
SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS NEVELÉSI TERÜLETEI
ÉLETMÓDRA NEVELÉS:
Alapvetı célunk, hogy lelkileg és testileg egészséges fiatalok kerüljenek ki iskolánkból. Ennek érdekében elsıdleges céljaink között szerepel az, hogy elfogadott és követendı életmódmintákat közvetítsünk. Az életmód fogalmával szorosan összefonódott fogalmak az életminıség, az életstílus, az életforma, az életvitel. Az életmód fogalmának kifejtése magával vonzza a kultúra fogalmának kifejtését is. Tudatosítanunk kell, hogy a kultúra elválaszthatatlanul egybefonódott a mindennapisággal, illetve azzal, hogy az ember mindennapjai során folyton-folyvást újratermeli önmagát, ezzel együtt saját kultúráját. A nevelési feladatok között kiemelt fontosságú az egészséges életmódra nevelés. Az egészség megóvásának fontosságát hangsúlyozva meg kell ismertetni a tanulókkal azokat a magatartási formákat és cselekvéseket, amelyek az egészség megóvását szolgálják, és ezeket szokássá kell fejleszteni. A mindennapi testedzés szerepét, a higiénia betartásának fontosságát, és az egészségre káros szokások mellızését tudatosítani kell. A téma feldolgozása kerülhet osztályfınöki órák, biológia órák, testnevelés órák, szakmai gyakorlati foglalkozások elıadások keretében, illetve minden aktuális helyzetben. Pozitív mintákkal kell szolgálni a meggyızés érdekében. A környezeti nevelés célja, hogy a tanulókban kialakuljon az igény a szőkebb és tágabb környezetük megismerésére, megóvására, fejlesztésére. A meglévı környezeti értékek tisztelete, ápolása fejleszti a tanulók felelısségtudatát, önigényességét. Tanulmányi és természetjáró kirándulások alkalmasak az érdeklıdés felkeltésére, viselkedésminták elsajátítására, közös élményszerzésre, ezáltal fejıdik személyiségük Az egyik legfontosabb emberi érték a konstruktív életvezetés, mely szociálisan értékes, mert hozzájárul a közösség fejlıdéséhez, az egyén szempontjából eredményes, mert hozzájárul más értékek létrehozásában való részvételéhez.
28
MAGATARTÁS ÉS VISELKEDÉSKULTÚRA:
Azt az ellentmondást kell feloldanunk, miszerint javuló életkörülményeink ellenére, mindennapi kultúránk alacsony színvonalú, elmaradott. Ez lényegében azt jelenti, hogy hiába vannak meg az életmódváltozás tárgyi feltételei, a civilizációs változásokat és a strukturális átrétegzıdést nem követte olyan kulturális alapok megteremtıdése, amelyek biztos támpontul szolgálhatnának a mindennapi érintkezés formáihoz. A mindennapi kommunikációs kultúránk meglehetısen eklektikus. Ennek oka a mintakövetés, a mintaközvetítés zavaraiban és az egymás mellett létezı többféle értékrend ellentmondásaiban lelhetı fel. Az ellentmondás feloldása érdekében az iskolának arra kell törekednie, hogy egy jól megalapozott és mindenki által elfogadott mintát kell, hogy közvetítsen. Iskolánknak olyan manipulációs közegként kell mőködnie, melyben tanulóink képesek elsajátítani azokat a viselkedési szabályokat és szerepeket, melyek erkölcsi normaként és értékrendként szolgálhatnak további életükben. Osztályfınöki óráink keretében azt szeretnénk elérni, hogy diákjaink osztályközösségeiket vonatkozási csoportként fogadják el, érezzék és vállalják odatartozásukat. Semmiképpen ne érezzék a szerepnélküliség és az elhanyagoltság érzését. A közösséghez tartozás folyamatának elsı stádiuma az egymásba vetett hit és a bizalom kialakítása, elfogadása és megélése. Osztályfınöki óráink eszköze mindig a nyílt kommunikáció. A diákok elsıdleges problémája a ki nem alakult énkép, a laza önértékelés, az ingatag önbizalom, vagy ezek túlzottan elıtérbe kerülése egyes diákok személyiségében, mely ugyanolyan káros lehet a személyiség fejlıdésében. A fejlesztés nem korlátozódik csupán az iskola falain belülre. Jelentıs szerepet tulajdonítunk annak, hogy diákjaink minél többször jussanak el színházba, múzeumokba, sport- és kulturális rendezvényekre, hiszen ezeken a helyeken van módjuk gyakorolni a helyes magatartásformákat és viselkedésmódokat.
TANÓRÁN KÍVÜLI NEVELÉS
Az ember természetes igénye, hogy a napi kötelezı jellegő munkán és a fiziológiailag szükségleteinek kielégítésén kívül az érdeklıdésének megfelelı, lehetıség szerint szabadon választott tevékenységet is végezhessen. Ez nem csupán a pillanatnyi közérzet javítása, hanem a harmonikus életnek, a személyiség kiteljesedésének, illetve a testi, lelki és szellemi egészségnek nélkülözhetetlen feltétele is. A minden szempontból fejlıdésben lévı iskolás diákok számára szabadidejük mennyisége és különösen eltöltésének formája és minısége kiemelkedı fontosságú.
Tisztában vagyunk azzal is, hogy a gyerekek leghosszabb szabadidıs tevékenysége a televíziózás, de sok idıt töltenek el kortárs csoporttal, barátaikkal is. A szükségesnél kevesebb idıt fordítanak olvasásra és új szabadidıs tevékenységként jelenik meg, a számítógéppel való foglalkozás. A családok
29
egy részében a szülık leterheltsége sok esetben nem teszi lehetıvé a gyakori együttlétet, az anyagi keretek pedig, korlátozzák a kultúrára, kirándulásra fordítható lehetıségeket.
Az iskola feladata, hogy tartalmas, sokszínő kulturális és sportprogramot nyújtson a tanulóknak. Ilyenek például a mozi és színházlátogatások, ahol az ismeretek gazdagításán túl az ízlésformálás, a viselkedés alakítása kap fontos szerepet. A közös sportrendezvényeken a versenyszellem, a sportszerő magatartás, a küzdeni akarás, kitartás és az eredmény elfogadása hat a tanulók személyiségének fejlıdésére és erısíti a közösséghez tartozás pozitív érzését.
A kirándulások, a természetjárás és a közös sporttevékenységek az egészséges életmódra nevelésben, a természet értékeinek megismerésében és megbecsülésében játszanak fontos szerepet. A közös játékok, a kellemesen eltöltött idıvel együtt új barátságok szövıdését is jelenthetik, és a tanulók egymás értékeit is jobban megismerik, tiszteletben tarthatják a mások által képviselt értékrendeket. Itt érthetik meg, hogy az ember a természet része, felelıs a környezete megóvásáért. Itt alakulhat ki a helyes szemlélet az ember és a természet harmonikus kapcsolatáról, és annak az igénye, hogy óvja és gyarapítsa is ezeket az értékeket.
A diákönkormányzat segíti az iskola munkáját, a szabadidıs programok szervezésében, illetve aktív közremőködık a lebonyolításban, ezáltal lehetıségük van a közösségi munka gyakorlására, a közösség formálására. Véleményezı, javaslattevı, döntéshozó szerepük azért is kulcsfontosságú, mert senki náluk jobban nem ismerheti a diákok a szabadidıs programokra vonatkozó szokásait, igényeit, ezáltal figyelembe vehetı a diákság érdeklıdési köre, szokásai, elképzelései a programok szervezésében, és visszajelzést is adnak.
A közösségben eltöltött tartalmas programok a szabadidı helyes eltöltésének szemléletét formálják a tanulókban, meghatározók lehetnek a késıbbi életvitel kialakításban, hogy felnıttként majd képesek legyenek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, és képessé váljanak az egészséges életvitel kialakítására. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskola könyvtári állományban megtalálhatók a szépirodalmi, a szórakoztató és a szakmai könyvek, idegen nyelvi szótárak, térképek, útikönyvek, melyek a különbözı érdeklıdési körő tanulók igényeit szolgálják.
ÖNISMERET:
Osztályfınöki óráinkon a mindennapi életbıl hozott szituációkat dolgozzuk fel helyzetjátékok formájában, s ezek segítségével diákjaink könnyebben igazodnak el az állandóan változó külvilág helyzeteiben, ezzel bizonyítva azt, hogy nemcsak énképük fejlıdik, hanem a világról kialakult képük is változik, formálódik.
30
Nemcsak az osztályfınöki órák nyújtanak segítséget diákjainknak az egészséges szellemi és lelki fejlıdésben, hanem a tanórán kívüli rendezvények is. Nagy hangsúlyt fektetünk a tanítás utáni szakkörökre, egyes iskolai ünnepélyekre, tanulmányi versenyekre, illetve a diák-önkormányzati feladatokra, mert ezeknek a tevékenységeknek a során megismerhetik saját adottságaikat, teljesítı képességüket, és sikerélményhez juthatnak. Ezek a tevékenységek nagy szerepet játszanak tanulóink, esztétikai és érzelmi nevelésében is, valamint fejlesztik véleményalkotási, problémamegoldó, illetve döntéshozói készségüket.
EGÉSZSÉGES JÖVİKÉP:
Mindennapi munkánk eredményét abban látjuk, hogy az iskolánkban eltöltött évek során diákjainkban kialakul egyfajta egészséges jövıkép, aminek segítségével további terveik érdekében össze tudják hangolni vágyaikat, lehetıségeiket és a realitásokat. Ennek alapján remélhetıleg a számukra legmegfelelıbb életutat választják, és tanulásukat, munkájukat a jövıben elérhetı sikerekbe vetett hit motiválja. III. 6. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS
A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS NEVELÉSI FELADATAI
A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatokat kialakítja, megteremti és továbbfejleszti. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a pedagógiai program, a nevelési, tanulási-tanítási folyamat teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a munkának, ha fejleszti a tanulók önismeretét, együttmőködési készségüket, ha hozzájárul életmódjuk, szokásaik, az értékekkel történı azonosulásuk fokozatos kialakításához. Az egyén fejlıdése szorosan összefügg és nem választható el a közösségtıl, a közösségi neveléstıl. A fejlesztés, fejlıdés olyan iskolai pedagógiai munkát feltételez, melyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb formája és fóruma is. Közösségfejlesztı nevelési helyzet az iskolai életben szinte mindig és mindenhol adódik. Az iskolai közösségeknek azért van különösen fontos szerepe, mert a szülık és a gyermekek viszonya lazább lett. Ennek oka részben az életkori, kamaszkori sajátosság, részben a szülık fokozottabb elfoglaltsága, ami miatt több feladat hárul az iskolára, tanárra, osztályfınökre. Minden tanárnak ki kell használni a tanóráin adódó közösségnevelı lehetıségeket. Különösen fontos ez a magyar és a történelem tantárgy szakóráin illetve a testnevelés órákon és a gyakorlati csoportos foglalkozásokon. Az osztályfınöki órák témáinak megválasztásakor igazodni kell a tanuló életkori sajátosságaihoz és az adott közösség fıbb problémáihoz is. Lehetıség van a közösségfejlesztésre a
31
szünetekben, tanítás elıtt vagy után, vagy éppen a véletlen találkozások alkalmaival, illetve a közös iskolai programokon is.
Szorgalmazzuk a tanulók közéleti szereplésre való felkészítését, a kultúrált közéleti szereplés normáinak elsajátítását, melyek irányadóak lehetnek egész életükben, mert elısegítik a társadalmi és munkahelyi közösségekbe történı beilleszkedésüket, illetve a közösségi életbe és a közszereplésbe történı bekapcsolódásukat.
A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS SZINTEREI
A CSALÁD:
A legalapvetıbb nevelı közösség a család, melyben az egyén, a személy születése óta él és nevelkedik, az elsı közösség, amelybe az egyén beilleszkedik. A család alapvetıen meghatározza, befolyásolja, formálja a gyermek fejlıdését, másokhoz, a hasonló korúakhoz (óvoda), illetve a felnıttekhez való viszonyát. Alapvetı személyi és szociális kötıdéseket, formákat alakít ki, melyeket az iskolába kerülve lehet és kell formálni, alakítani és továbbfejleszteni. AZ ISKOLA, EZEN BELÜL AZ OSZTÁLYKÖZÖSSÉG: Az osztályközösség a középiskolában már sok alapismerettel, egymástól eltérı szokással és szemléletmóddal rendelkezı tanulók közössége. Mivel a tanuló idejének nagy részét tölti az osztályközösségben, vagy annak egy részében, meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszerére, viselkedési formáira.
Az osztályközösség feladatai: valamennyi tagjának pozitív irányú befolyásolása, egymás tiszteletben tartása, a másság elfogadása, tolerancia, az egyéni értékek felismerése, a pozitív példák követése, egymás segítése a tanulásban és egyéb problémák megoldásában.
Az osztályfınök az osztályközösség fejlesztésének koordinátora. Ezért az iskolavezetésnek minden évben igen fontos feladata, hogy egy-egy induló osztály élére a megfelelı felkészültséggel, emberi tulajdonságokkal rendelkezı osztályfınököt kiválassza és megbízza e fontos feladattal.
32
Az osztályfınök legfıbb feladatai a közösségfejlesztésben: a problémák felismerése és azok kezelése, szervezés, irányítás, összefogás, összhangteremtés a tanulók, az osztályban tanító tanárok és a családi ház között, az osztályfınöki órák nevelési lehetıségeinek kihasználása, közösségi programok szervezése. Diákönkormányzat: A tanulói közösségek érdekeinek képviseletére, a diákok jogszabályokban biztosított demokratikus jogainak (részvételi, véleményezési, egyetértési jog), gyakorlására iskolánkban diákönkormányzat mőködik. A diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott osztálydiákbizottságok küldöttekbıl álló, 21 fıs iskolai diákönkormányzati-vezetıség irányítja. Az iskolai élet szinte minden területét módjuk van vélemény-nyilvánításra, javaslattételre, ezáltal egyrészt segítik az iskolavezetést, másrészt formálják és irányítják a diákközösséget. A diákönkormányzati-munkában résztvevı tanulóknak lehetıségük van a közösségi munka, a közéleti szereplésre gyakorlására DÖK tevékenységi területei: a tanulói közösség jogköreinek gyakorlása, a házirend módosításainak elıkészítése, az iskolai diákügyelet szervezése, lebonyolítása, közremőködés ünnepélyek lebonyolításában, kirándulások, sport, szakmai és kulturális rendezvények szervezése, lebonyolítása, és a tanulók aktivizálása a részvételben,
HON ÉS NÉPISMERET: Fontos, hogy minden tanuló ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemzı sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit, mert ez elı segíti a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel, és megalapozza a nemzettudatot, elmélyíti a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet. A szőkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárása ösztönöz az ezek megırzése érdekében végzett egyéni és közösségi tevékenységekre. A fenntartó a 2004 - 2005-ös tanévtıl elıírja a fenntartásában mőködı helyi iskolák számára, hogy heti 1 óra keretében helytörténeti ismeretek tantárgyat tanítsanak a szabadon felhasználható órakeretük terhére.
33
A honismereti nevelési feladat megvalósításának fıbb területei és lehetıségei:
osztályfınöki óra kihelyezett történelem és irodalom órák szervezése múzeumlátogatás tanulmányi kirándulás helytörténeti kiállítások látogatása KAPCSOLÓDÁS EURÓPÁHOZ ÉS A NAGYVILÁGHOZ: európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok iránt, különös tekintettel a környezı országokra, népekre. Ismerjék meg az európai egység erısödésének jelenıségét. Mind iskolánknak, mind tanulóinknak törekedni kell arra, hogy valamilyen módon közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Ennek kiemelkedı területe a már meglévı nemzetközi partneriskolai kapcsolataink ápolása, megtartása és további bıvítése. Ezek kiváló lehetıségek az idegen ország kultúrájának, szokásainak, iskolai életének megismerésére, hiszen diákjaink több napon keresztül egy külföldi iskola vendégszeretetét élvezik, ami a nyelvtanulást, a nemzetközi kommunikáció fejlıdését is elısegíti.
III. 7. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGİ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK
A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEK OKAI, JELLEMZİI: A beilleszkedés folyamat során az embert megtanulja megismerni önmagát és környezetét, elsajátítja az együttélés szabályait, normáit és az elvárt viselkedési módokat, és ezek alapján teremt kapcsolatot környezetével. Ebben a folyamatban az egyén személyiségébe beépülnek a társadalom értékei, normái. A folyamat a csecsemıkortól a felnıttkorig tart, és felnıttkorban felgyorsulhat, melynek oka a motiválás. Az alapvetı erkölcsi normák személyiségbe való beépülését a tanulók felnıttekkel és társaikkal szembeni magatartásán keresztül kontrollálhatjuk. A beilleszkedési nehézségek a hiányos vagy rossz szocializáció következménye. A szocializációt elsıdlegesen a család - gyermek - környezet viszony befolyásolja. Az iskolaváltás okozta nehézségek leküzdése, a hatékony beilleszkedés elısegítése, az életkori sajátosságokból fakadó esetleges problémák megszüntetése alapvetı feladatunk.
34
A társadalmi normáktól és a többségi kultúrától eltérıen szocializált gyermekek bekerülése az iskolánkba egy sor tipikus nehézséget hoz felszínre, amelyek magatartászavarként megjelennek, és mélyreható következményekkel járnak a tanuló beilleszkedésére és lélektani fejlıdésére. A kritikus életkori szakaszok egyike a 14-18. életév, a középiskolába lépés idıpontja, illetve a középiskolás évek. A serdülıkor sokféle lelki zőrzavarát gyakran kísérik hangulatingadozások, “világfájdalmas”, depressziós epizódok, dühkitörések, az önértékelés, az identitás zavarai. Súlyosabb esetben azonban zavar keletkezik az interperszonális kapcsolatokban, az iskolai teljesítményben, és destruktív magatartásformák, deviáns folyamatok alakulhatnak ki. E nehézségek peremhelyzetet, szociális visszavonultságot, vagy túlzott izgatottságot, agresszivitást, beilleszkedési zavart válthatnak ki.
Az érintett tanulók jellemzıi: * tanulmányi, kulturális, közösségi feladatrendszerrel kapcsolatban nem álló megbízással, feladattal nem rendelkezı, peremhelyzető tanulók, * interperszonális kapcsolataik szerint gyakran kedvezıtlen szociometriai státuszú tanulók, * a család értékközvetítı sajátosságai szerint problémás fiatalok, * a tanulmányi teljesítıképességük egyetlen területen sem kimagasló, * kevés elvont fogalmat ismernek és használnak, * kommunikációs készségük gyenge, csak a saját közvetlen környezetükkel tudnak kapcsolatot teremteni. A BEILLESZKEDÉSI ÉS MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGİ NEVELÉSI FELADATOK:
A devianciára hajló “másság” kezelése, a gyermekek “furcsa” viselkedése, az okok felismerése nehéz feladattal állítja szembe a pedagógusokat. A zavar okát elsısorban az osztályfınök tudja felderíteni, aki részben az érintettel, részben a szülıkkel együttmőködve, illetve külsı szakember segítségével találhat megoldást. Ha a kiváltó okok között a téves pályaválasztás, vagy iskolaválasztás a döntı, akkor határozottan javasolni kell a minél elıbbi pályakorrekciót. Ha az otthoni környezete gátolja a gyermeket a beilleszkedésben, akkor el kell érni, hogy járjon minél több, az iskola által szervezett foglalkozásra, rendezvényre. Ebben az esetben nagyon fontos a családgondozás: védını, gyermekvédelmi szakszolgálat, nevelési tanácsadó segítsége elengedhetetlen. Ha pedagógiai eszközökkel nem érhetı el változás, akkor rövidebb - hosszabb idıre ki kell emelni a gyermeket a családból, de ez a fajta problémakezelés nem cél. Osztályfınök, gyermekvédelmi felelıs és külsı segítık együttes munkája lehet a legeredményesebb. Fontos, hogy ezeket a súlyos deformitásokat az iskola a nevelés folyamatában kezelje, és megakadályozza a veszélynek kitett tanulók spontán kirekesztıdését.
35
Ezek a tanulók mindenki másnál jobban rászorulnak a sikerélményre, a többiek és a tanár figyelmére, elismerésére. A számonkérési rendszer sokszínősége, a lehetıség, hogy minden tanuló többféle módon mutathassa meg tudását, érdeklıdését, sikerhez juttatja azokat is, akik a hagyományos tanulmányi versengésben feltétlenül alulmaradnának.
PEDAGÓGIAI ESZKÖZÖK, MÓDSZEREK ÉS TEVÉKENYSÉGEK A BEILLESZKEDÉSI ÉS MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEK FELOLDÁSÁRA:
Minden tanév elején minden osztályban, de fıleg a 9. évfolyamon fel kell mérni, hogy kik azok a tanulók, akiket valamilyen probléma miatt különös figyelemmel kell kísérni, bevonni az ilyen irányú tevékenységbe. Elsısorban az osztályfınökök, de a szaktanárok feladata is a problémás tanulók felismerése és segítésére a napi személyes kapcsolattartás során. Fontos az osztályközösség segítıkészsége, toleranciája, a pozitív minták. Szükség esetén igénybe kell venni minden külsı szakember segítségét. Az iskola tanárai nem biztos, hogy teljes egészében felkészültek a témából, ezért a pszichológus, lelki tanácsadó szolgálat segítségét kell kérni. Speciális osztályfınöki órákon kerüljön feldolgozásra a téma. Szülıi értekezletek a nevelési problémákról, a devianciák veszélyeirıl. Drog-, alkohol- és dohányzásellenes prevenciós foglalkozások tartása. Tanulás-módszertani és tanulástechnikai segítség nyújtása. Egyéni motivációkkal sikerélményhez való juttatás. Rendszeres kapcsolatot kell tartani az érintett szülıkkel. A szülık és a családok nevelési gondjainak segítése családsegítı szervezetek bevonásával. III. 8. A TEHETSÉG ÉS A KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTİ TEVÉKENYSÉGEK
A TEHETSÉG ÉS A KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÓ TEVÉKENYSÉGEK: * A helyi pedagógiai programokban a kerettanterven belüli tananyagtartalmak ütemezését, a tanítási-tanulási folyamatok tagolását, az oktatás eszközeit, módszereit úgy határoztuk meg, hogy az eltérı adottságú és motivációjú tanulók számára adott legyen az ismeretek bıvülésének, a képességek és készségek fejlıdésének a lehetısége. * Az iskolarendszer átjárhatóságát is figyelembe véve meghatároztuk a képzés egyes szakaszaiban a tantárgyakhoz tartozó, a tanulók többsége számára ösztönzı, egyénhez igazodó, differenciált oktatási módszereket és a megfelelı tanulói aktivitás mellett teljesíthetı követelményeket.
36
Ez csökkenti a tanulási kudarcok mértékét és elvezet az eredményes tanuláshoz, a tehetség és a képességek kibontakoztatásához. * Fontos feladatunknak tartjuk, hogy intézményünk megjelenjen megyei és országos szakmai és közismereti versenyeken * Az önmővelés igényének kialakulását a kutató, a problémáknak mindig utánanézı, a könyvtárat rendszeresen látogató, a meglévı információs csatornákat értve használó tanulók számán keresztül mérhetjük le.
A TEHETSÉG ÉS KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁNAK ESZKÖZEI ÉS MÓDSZEREI:
* Az önálló és hatékony tanulási módszerek megismertetése, szokássá fejlesztése. * A folyamatos, élethosszig tartó ismeretszerzés szükségességének tudatosítása. * Az olvasási és fogalomértı készségek, a logikus gondolkodás és a problémamegoldó készség fejlesztése. * Felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások tartása, sikerélményt biztosító feladatok kijelölése és értékelése. * Pályaorientációs tevékenység keretében szükség esetén szakmaváltás vagy pályakorrekció segítése. * Pályaalkalmassági vizsgálat szakszolgálati lehetıségeinek igénybevételét szükség szerint biztosítani. * Differenciált tanórai foglalkozások keretében a tananyag csoportos formában történı feldolgozása, a csoportok teljesítményének értékelése. * Az információs csatornák és technikák használatának elsajátíttatása, egyéni képességekhez igazodó gyakorlási lehetıségek biztosítása. * Érettségi és szakmai vizsgákra, pótvizsgákra történı felkészítés. * Szakkörök indításával bıvíteni a tanulók érdeklıdési köréhez igazodó önképzési lehetıségeket. * A faliújságon keresztül az iskolai élettel, kulturális- és sportprogramokkal, a kirándulásokkal, versenyekkel, a továbbtanulási lehetıségekkel kapcsolatos hírek közvetítése. * Közismereti és szakmai versenyre szakszerő és hatékony felkészítés. * Nyelvvizsga elıkészítık szervezése. * Szakmai ösztöndíjakra pályáztatás. * Szakma szeretetének, tiszteletének tudatosítása, a szakmai önbecsülés fejlesztése. * A szakmai fejlıdés iránti igény kialakítása és fejlesztése. * Tanulmányi kirándulások szervezése a szakma szélesebb körő megismerésére.
37
* Külföldi partneriskolákkal közös szakmai programok szervezése a tapasztalatok kicserélése, az adott ország oktatási rendszerének és munkamódszereinek megismerése céljából. * Külföldi szakmai gyakorlatok szervezése és nyári munkavállalási lehetıségek biztosítása. * Szakmai bemutatók, kiállítások szervezése, illetve azokon való részvétel. * Az elméleti és a gyakorlati oktatásban elért tanulmányi eredmények és a sikeres versenyszereplések iskolai szintő nyilvános elismerése és jutalmazása. * Sportkör szervezése, sportversenyeken való részvétel, a tehetséges sportolók szponzorálása, segítése. * Tudatosítani a szakmai idegen nyelv ismeretének és a mindennapi munkában való használatának fontosságát a sikeres munkavállalás szempontjából.
III. 9. A GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK
A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS FELADATOK:
* A gyermekvédelem, mint tevékenység mindazon intézkedések, tevékenységek összessége, melyek a gyermek gondozását, eltartását, egészségügyi ellátását, testi, szellemi, erkölcsi fejlıdését segítik elı, oldják meg. * Az ifjúság szociális válsághordozó. A kedvezıtlen szociális, gazdasági és erkölcsi hatások, az érték - és normaválság, az egyre több családban érzékelhetı életvezetési problémák miatt, növekszik a feszültségszint és csökken a feszültségtőrı képesség, ami otthon érezteti hatását, és leggyakrabban a gyerekeken vezetıdik le. * Egyre nagyobb terheket viselnek az úgynevezett középosztályba sorolható családok is, gyermekeiken gyakran érzékelhetı valamilyen családi helyzetromlásból kialakult neveltségi hátrány. Az elıbbiek káros hatása megjelenik az iskolában a tanulók teljesítményének, viselkedésének és kapcsolattarásának zavarai formájában *
A leggyakrabban elıforduló pszichés problémák: * Szorongások * Családi problémák * Kortárskapcsolati konfliktusok * A serdülıkorral járó mentális gondok * Lelki traumák
38
* Iskolánknál egyre növekvı számban tanulnak olyan gyerekek, akik valamilyen oknál fogva szociálisan hátrányos helyzetőek. Az ifjúságvédelmi munka ezért nemcsak a törvényben elıírt feladata az iskolánknak, hanem fontos eleme az iskola oktató-nevelı tevékenységének. * Intézményünk kezdeményezi, hogy lakóhely szerinti családsegítı és ifjúságvédelmi központok információt kapjanak az iskolában tanuló, rászorult gyermekekrıl. * Tájékoztatjuk a tanuló lakóhelye szerint illetékes jegyzıt a tanköteles korú iskolai igazolatlan távollétérıl. Intézményünk ugyanakkor elvárja, hogy a fenntartó hatékony segítséget adjon az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátására (Közoktatási Törvény 48 § d.). * Az iskolai gyermekvédelem az elsı és a legfontosabb jelzırendszer, hiszen a gyerekek minden problémája (agresszivitás, szorongás stb.) itt érzékelhetı elıször. * Fontos, hogy a pedagógusok és az osztályfınökök törekedjenek arra, hogy elismerjék a problémát, keressék az okokat, nyújtsanak segítséget. *
Jelezzenek az illetékes szakembernek az iskola gyermekvédelmi felelısén keresztül.
ISKOLAI GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI FELADATOK:
Személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel, kapcsolatos nevelési feladatok Eltérı helyzető gyermekek célzott speciális kezelése, foglalkoztatása, fejlesztése Iskolai ártalmaktól való megóvásra törekvés Gyermeki- tanulói jogok érvényesítése (a Diákönkormányzattal közösen) Szülık szemléletformálása, sokoldalú bevonása, motiválása Szülık megnyerése az iskolával való együttmőködésre Szülık megnyerése külsı segítı intézmények szolgáltatásának igénybevételére Pályaválasztás segítése Egészséges életmódra nevelés Gyermekvédelmi problémával küzdı tanulók szüleivel speciális pedagógiai bánásmód alkalmazása Együttmőködés az illetékes Polgármesteri Hivatal Népjóléti Irodájával Együttmőködni az illetékes Polgármesteri Hivatal jegyzıjével. Speciális szakemberek széleskörő bevonása Együttmőködés külsı speciális intézményekkel
AZ IFJÚSÁGVÉDELMI FELELİS FELADATAI: az iskolában folyó ifjúságvédelmi munka összefogása, az osztályfınökök ifjúságvédelemmel kapcsolatos problémáinak segítése nevelıtestület tájékoztatása az iskola ifjúságvédelmi helyzetérıl tanév elején felméri, és az osztályfınökkel közösen nyilvántartásba veszi a hátrányos helyzető, illetve veszélyeztetett tanulókat intézkedési tervet dolgoz ki a rászorult tanulók segélyezésére kezdeményezi a rászorultság sorrendjében az iskolai segélyek odaítélését kapcsolatot tart a Polgármesteri Hivatal Népjóléti Irodájával javaslatot tesz az év eleji és évközi segélyek, tankönyv segélyek odaítélésére
39
hatósági, iskolai, egyéb felkérésre az osztályfınökkel közösen tanulói jellemzést készít ifjúságvédelmi-egészségügyi elıadásokat és programokat szervez kapcsolatot tart fenn az iskola-egészségügyi szakszolgálattal kapcsolatot tart az Állami Egészségügyi és Ifjúságvédelmi Hálózattal fegyelmi tárgyaláson képviseli tanár részrıl az ifjúságvédelmi szempontokat
A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ NEVELÉSI MÓDSZEREK:
1 2 3 4 5
Családi életre nevelés Etikai nevelés Érzelmi nevelés Értelmi nevelés Egészséges életmódra nevelés
GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FİBB TERÜLETEI:
SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS: INFORMÁCIÓK NYÚJTÁSA:
Pontos, részletes tájékoztatás az iskola ifjúságvédelmi tevékenységérıl, különbözı külsı segítı szakemberekrıl, ifjúsági szakellátó intézményekrıl a gyermekeknek, szülıknek, pedagógusoknak.
FOLYAMATOS KAPCSOLATTARTÁS: 6 Osztályfınökkel 7 Szaktanárokkal 8 Iskolai orvossal 9 Könyvtárossal 10 Diákönkormányzattal 11 Külsı szervezetekkel
KAPCSOLATTARTÁS A CSALÁDDAL: 12 Személyes beszélgetések 13 Szülıi támogatás megnyerése 14 Szülıi értekezletek 15 Fogadóórák
40
16 Családlátogatások 17 Szülıknek szóló tanácsadások, programok szervezése
SEGÍTSÉGNYÚJTÁS A TANULÓKNAK:
18 A hátrányos és veszélyeztetett helyzető tanulók problémáinak felismerése, a problémák okainak megkeresése 19 Egyéni beszélgetések 20 Családgondozás 21 Tanórán kívüli foglalkozások 22 Segítık bevonása
KRÍZISHELYZETEK KEZELÉSE:
23 Mentálhigiénés tanácsadás 24 Iskolaorvos 25 Szakellátó intézmények 26 Gyermekjóléti szolgálatok
PREVENCIÓ:
27 Személyiségfejlesztés 28 Pozitív értékek közvetítése 29 Közösségfejlesztés 30 Beilleszkedéssel, magatartási nehézségekkel küzdı tanulók segítése 31 Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek 32 Pedagógiai eljárások 33 Szakemberek bevonásával, folyamatos mentálhigiénés tanácsadások 34 Szükség esetén családlátogatás 35 A család bevonása a probléma megoldásába 36 A veszélyeztetett és a hátrányos helyzető gyermekek tanulási elımenetelének figyelemmel kísérése, tanulási- módszertani ismeretek nyújtása 37 Speciális közösségfejlesztési foglalkozások 38 Önismereti órák 39 Konfliktuskezelési foglalkozások 40 Szabadidıs foglalkozások III. 10. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FEKZÁRKÓZTATÁSÁT SEGITİ PROGRAM
41
A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZÁSÁT SEGÍTİ FELADATOK A 9. ÉVFOLYAMON:
Diagnosztizálás a 9. évfolyamon:
Az oktatási-nevelési folyamat kezdetén azért szükséges a felmérés elvégzése, hogy tisztában legyünk azzal, hogy a különbözı általános iskolákból érkezı tanulók milyen tudásszinttel érkeznek, ill. milyen a neveltségi szintjük.
Tudásszint felmérést végzünk: magyar nyelv és irodalomból, történelembıl, matematikából és idegen nyelvbıl. A mérés a 8. osztályra elıírt követelmények alapján készített feladatlapokon történik. A neveltségi szint mérését kérdıíves módszerrel végezzük. A felmérések eredménye szabja meg a felzárkóztató foglalkozások formáját, az ismeretek pótlásának ütemezését és módjait.
Az egyéni felzárkóztató foglalkozások elvei:
1 2 3 4 5
mérésen alapul, egyénre szabott, ok-okozati összefüggéseket is vizsgálni kell, a tanulási technikáról is tájékozódni kell, fontos az állandó megerısítés, motiválás, kontroll,
Az egyéni felzárkóztató foglalkozások eljárási rendje: 6 korrepetálás keretében történik, 7 a szaktanár végzi, 8 rendszeres az ellenırzés, 9 témakörönként számonkérés, 10 a hiányosságok pótlása után mérés, eredményesség megállapítása A neveltségi szint hiányosságainak pótlása:
Elsısorban osztályfınöki feladat, a szülıkkel és a szaktanárokkal együttmőködve. Szükség esetén pszichológus segítsége is igénybe vehetı.
Tanórai differenciálás:
42
Az általános iskolában szerzett ismeretek rendszerezése, a hiányok pótlása lehetıséget ad a hátrányok behozására, csökkentésére. Differenciált és csoportbontásos tanórai foglalkozások keretében foglalkozunk a tanulmányi szempontból hátrányos helyzető tanulókkal, de lehetıség van az egyéni foglalkozásra is. Szükséges a rendszeres ellenırzés és a megerısítés.
A felzárkóztatás eredményességének értékelési módszerei: Ezeknél a tanulóknál a hozzáadott érték típusú értékelés rendszer alkalmazása a legcélravezetıbb. A bemeneti mérések képezik a viszonyítási alapot, és a fejlıdést önmagukhoz képest kell vizsgálni.
A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZÁSÁT SEGÍTİ FELADATOK A FELSİBB ÉVFOLYAMOKON: HÍDPROGRAM SEGÍTSÉGÉVEL A 16 ÉV FELETTI TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSA MEGOLDHATÓ, KÜLÖN NEVELİTANÁROKAT KELL ALKALMAZNI ERRE A FELADATRA.
Diagnosztizálás a felsıbb évfolyamokon: Ezzel a módszerrel a megtett lépések eredményességét lehet lemérni. Negyedéves idıközönként felmérjük a követelményeket csak nehezen, és nagyon alacsony szinten teljesíteni tudók körét.
Tanórai differenciálás:
Valamennyi tantárgy oktatásában törekszünk a mechanikus tanulás kiküszöbölésére, s helyette az összefüggések megláttatására helyezzük a hangsúlyt. Az új ismeretek átadása mellett biztosítjuk a korábban szerzett ismeretek rendszerezését, a hiányok pótlását, hogy a gyengébb képességő tanulók felzárkózzanak a továbbhaladáshoz szükséges szintre. A tanórákon kívül is szervezett korrepetálások keretében gondoskodunk mielıbbi felzárkóztatásukról.
A tantárgyi tantervekben meg kell határozni azokat a szakmai képzéshez szükséges és a tanulók többsége számára fejlıdésre ösztönzı, differenciált, egyénhez igazodó módszereket, amelyek megfelelı tanulói aktivitás mellett biztosítják, hogy elkerülhetıvé váljanak az iskolai tanulási kudarcok.
A felzárkóztatás eredményességének értékelési módszerei:
43
A hiányosságok pótlása után fontos az eredményesség fokának megállapítása. A mérés feladatlapokon történik. Kapjanak a tanulók visszajelzést a felzárkóztatásban elért eredményekrıl, mert ez motiválhatja ıket a további fejlıdésre. A felmérések eredménye szabja meg a felzárkóztató foglalkozások további formáját.
III. 11. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGITİ TEVÉKENYSÉGEK
SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ FELADATOK:
Az iskola életében fontos kérdés az esélyek kiegyenlítıdése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlıtlenségek hatásainak enyhítése. A segítségre szorulók elsısorban az alacsony jövedelmőek, a munkanélküliek, valamint a szociális ellátásban részesülık körébıl kerülnek ki. Önhibáján kívül mind több gyermek kerül olyan helyzetbe, mely egészséges testi fejlıdését, zavartalan tanulását hátráltatja. Az ilyen helyzetbe került tanuló inkább eltitkolni igyekszik körülményeit, ezért körültekintı, tapintatos pedagógiai feladat a veszélyeztetett és hátrányos szociális családi helyzetek felderítése és az optimális megoldási lehetıségek számbavétele és alkalmazása.
A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYKOMPENZÁCIÓ ESZKÖZEI: AZ ISKOLA A LEHETİSÉGEINEK A HATÁRÁIG ELMEGY A HÁTRÁNYOS HELYZETŐ TANULÓK SEGÍTÉSÉBEN. Felvilágosítás nyújtása: a szociális juttatások lehetıségeirıl. A kulturális hátrányok enyhítése: • • • • •
Tanácsadás A közösségek életének támogatása Felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok szervezése Pályaorientációs tevékenységek Felvilágosító és drogmegelızési programok szervezése
Az iskola szociális támogatásai: • • • • •
A rászorulóknak kedvezményes étkezési lehetıség Segélyek Tankönyvtámogatás Ösztöndíjakra való pályáztatás Ingyenes korrepetálások biztosítása
44
• • • •
Helyi, regionális, országos támogatások megszerzése Kollégiumi ellátás biztosítása Szakmai ösztöndíjak biztosítása a gyakorlati képzés idejére Pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon
A családi szocializációban mutatkozó hiányok pótlása: • • • • • •
A morális magatartásra szoktatás A társas viselkedési normák elsajátítása, gyakorlása Az illemszabályok betartásának szokássá fejlesztése Pozitív viselkedésminták közvetítése A viselkedési készlet gyarapítása A segítıkész, egymást tisztelı, empátiás magatartás kiépítésére
Az önismeret fejlesztése: Önismereti órákon Osztályfınöki órákon Az oktató nevelı-munka minden területén Iskolán kívüli foglalkozások formájában
A személyiség fejlesztése: • Lehetıséget, teret engedve a kreatív kezdeményezéseknek, sokoldalú felkészítés a teljesítményhelyzetekhez, elvárásokhoz való alkalmazkodásra (tehetséggondozó szakkör, tanulmányi verseny). • A tanórai tevékenységen túl az intellektuális, esztétikai és érzelmi nevelés fejlesztésére nyújtanak lehetıséget a különbözı szakkörök, valamint a színvonalas iskolai ünnepélyek. • Minden területen fejlesztjük a hatékony kommunikációt, a véleményalkotást, a döntéshozatal, a problémamegoldás, a magabiztosság képességeinek gyakorlását szóbeli feleletekkel, versenyek, vitakörök alkalmával. • Igyekszünk elısegíteni a tanuló pozitív jövıképének fejlıdését, optimális pályaorientációját. • Hazaszeretetre, a kulturális értékek megbecsülésére, nemzeti tudatunk kialakítására, értékóvó magatartásra, a természet védelmére neveljük a tanulóinkat. • Fejlesztjük a közösségi érzést és a sportszellemet. • Pedagógiai módszerekkel segítjük a személyiségfejlıdésben zavart szenvedı tanulókat, szükség esetén a gyermekvédelem lehetıségeivel élve.
GYERMEKVÉDELMI TEVÉKENYSÉG HATÉKONYSÁGÁT ELİSEGÍTİ ESZKÖZÖK: •
Kapcsolatkiépítés (gyors)
45
• • • •
Feltárás (alapos) Segítség nyújtása (többoldalú) A hatékonyság ellenırzése (elemzı) Kapcsolattartás (rendszeres)
III. 12. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJRÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE
HELYISÉGEK OKTATÁSI HELYISÉGEK KISZOLGÁLÓ HELYISÉGEK
EGYÉB HELYISÉGEK
Tantermek
Személyzeti WC
Igazgatói iroda
Tanulói WC (nemenként)
Helyettesi iroda
kémiai biológia szertár
Öltözı (fiú)
Gazdaságvezetıi iroda
Informatikai terem
Zuhanyzó (fiú)
Ügyviteli helyiség
Raktárhelyiség
Tanári szoba
Takarító eszköz tároló
Könyvtár
HELYISÉGEK BERENDEZÉSEI ÉS FELSZERELÉSEI HELYISÉG
BERENDEZÉS ÉS FELSZERELÉS
TANTEREM tanulói asztalok, székek
ruhatároló fogas
nevelıi asztal, szék
szeméttároló
eszköztároló szekrény
sötétítıfüggöny
tábla INFORMATIKAI SZAKTANTEREM tanulói pad
számítógép és tartozékai
számítógép asztal
nyomtató
46
tanulói szék
filctábla
tanári asztal
törölhetı fémtábla
III. 13. A TANULÓK, A SZÜLİK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŐKÖDÉSE
III. 13. 1.
SZÜLİK ÉS PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMÜKÖDÉSE
A közoktatási törvény 59. §-sa, a Szervezeti és Mőködési Szabályzat, valamint az iskola hagyományai alapján élı kapcsolat van a tanári közösség és a szülık között a tanulók teljesítményének, személyiségének fejlıdése érdekében. A szülıkkel kialakított jó kapcsolat és kölcsönös együttmőködés meghatározza az iskola külsı megítélését. Fontos, hogy ez a kapcsolat élı, nyitott és ıszinte legyen. A szülı e kapcsolatban vegyen tevékenyen részt az iskola arculatának kialakításában. Ehhez széleskörő információkkal kell rendelkeznie az iskolai munkáról, fontos az iskolánk pedagógiai programjának megismerése.
A SZÜLİK ÉS PEDAGÓGUSOK KAPCSOLATTARTÁSA: A kapcsolattartás fıbb területei: • szülıi értekezletek • szülıi interjú • fogadóórák • iskolai nyílt napok • az iskolai ünnepélyek a szülıi munkaközösség (ha van)
AZ EGYÜTTMŐKÖDÉS MÓDJAI: • • • • • •
kölcsönös és rendszeres információcsere, tájékozódás a középiskola nevelési, oktatási feladatairól, a tanulók személyiségfejlesztésének, a családok nevelési feladatainak összehangolása az iskolánk hasonló irányú céljaival, együttmőködés a szülık és a tantestület között a szociálisan veszélyeztetett, és az életkori sajátosságokból eredı nehézségek leküzdésében, a tehetséges, különleges képességő tanulók munkájának közös támogatása, menedzselése (nyelvvizsgák, versenyek, külföldi ösztöndíj, pályázatok), közösen kell törekedni a nevelési célokban megfogalmazott erkölcsi normák elfogadtatására, a kulturált viselkedés kialakítására a deviáns magatartás megelızésére, biztosítani kell a szülıi szervezet aktív részvételét az iskola közösségformáló és nemzeti öntudatra nevelı programjaiban,
47
•
ki kell alakítani a szülık aktív részvételét olyan speciális területeken is, mint pl. az iskolai sportkör mőködtetése,(szülı-diák meccsek).
•
A SZÜLİK ÉS PEDAGÓGUSOK KAPCSOLATÁNAK TOVÁBBFEJLESZTÉSE:
•
•
• • •
az iskola alapítványának mőködtetésébe a szülık még aktívabb bevonását tervezzük, a programokról a szülıkkel közösen akarunk dönteni és azokon a szülık részvételére is számítunk a szakmában boltvezetıként, vállalkozóként dolgozó szülı, velük szakmai tapasztalatcseréken, magatartási, beilleszkedési problémákról megbeszéléseket szervezünk az osztályfınökökkel szakmai kirándulásokra (BNV, üzemlátogatás) szülıket is meghívunk a szalagavató ünnepélyen családtagok részvételét is biztosítjuk szülık-nevelık bálját tervezzük hagyománnyá fejleszteni
III. 13. 2.
SZÜLİI SZERVEZETEK ÉS AZ ISKOLA EGYÜTTMŐKÖDÉSE
Együttmőködés iskolai szinten: Az iskolában mőködı szülıi szervezet az Iskolai Szülıi Munkaközösség (ha van), amely 21 tagból áll, tagja minden osztály egy-egy választott képviselıje. Évente kétszer ülésezik, általában az ıszi és tavaszi szülıi értekezlet után. Az ülésen az iskolavezetés elmondja gondjait, elképzeléseit, illetve a Szülıi Munkaközösség (ha van) tagjai közvetítik a szülık véleményeit, észrevételeit, kéréseit. Az iskolavezetés és a Szülıi Munkaközösség (ha van) vezetısége közötti együttmőködés iskolai szinten, az információcserén alapulva valósul meg. • A kapcsolattartás folyamatos, feladatokhoz és határidıkhöz kötött. A tantestület, az osztályfınöki munkaközösség (ha van) vezetık, az ifjúságvédelmi, és a diákönkormányzat munkáját segítı tanár és a Szülıi Az osztály Szülıi Munkaközösség (ha van)ek közötti együttmőködés megbeszélések formájában történik. Témáink: az életkori sajátosságok, a pályaválasztás, deviáns jelenségek, az iskola és a család viszonya. A Szülıi Munkaközösség (ha van) saját munkaterve szerint tevékenykedik, munkatervében kapcsolódik az iskola tanévre lebontott feladataihoz.
Együttmőködés az osztályok szintjén (az osztályfınökök koordinálásával): •
szülıi értekezletek, szaktanári fogadó órák,
48
• • • •
osztálykirándulások, osztály programok, rendezvények, kulturális programok, egyéni beszélgetések szülı, tanuló és az osztályfınökök között, ünnepségek, versenyek, sportrendezvények.
Együttmőködés a tanulók szintjén: •
• •
A diák személyiségével, tanulmányi elımenetelével, családi gondjaival kapcsolatban a család és a tanuló együttmőködése az osztályfınökkel, a szaktanárokkal, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelıssel. A kapcsolatfelvételt, a kapcsolattartást szükség szerint bármely fél kezdeményezheti. Személyes egyéni foglalkozások, beszélgetések, telefon és írásos kapcsolatok.
A SZÜLİI SZERVEZET ÉS AZ ISKOLA EGYÜTTMŐKÖDÉSÉNEK FEJLESZTÉSI LEHETİSÉGEI: • a piaci igényekhez alkalmazkodó új szakmai profil együttes kialakítása, a szülıi szervezet és a Diáktúra Alapítvány közötti kapcsolat kialakítása •
új feladat a minıségbiztosításból eredı közös munka kidolgozása,
III. 13. 3.
A TANULÓK ÉS AZ ISKOLA EGYÜTTMŐKÖDÉSE
EGYÜTTMŐKÖDÉS A TANULÓKKAL: • A tanulók és a pedagógusok aktív együttmőködése a hatékony nevelı-oktató tevékenység nélkülözhetetlen feltétele. A bizalom, az ıszinteség, az igényesség, a tolerancia, a szaktudás és a személyes példamutatás alapozza meg a pedagógus személyiségformáló képességét. • Bár elsısorban az osztályfınök feladata az adott osztályban a tanulók személyiségfejlıdését nyomon követni és irányítani, de valójában a pedagógusok közösen vannak hatással a tanulókra, ezért fontos, hogy egészséges nevelési elvek alapján, azonos értékrend szerint végezzék nevelı-oktató munkájukat. Ennek érdekében tevékenykedik az osztályfınöki munkaközösség (ha van), melynek alapvetı feladata az osztályfınökök és az osztályban tanító tanárok munkájának összehangolása, az egységes pedagógiai szemlélet és követelményrendszer kialakítása. • Az osztályfınöki órák, iskolai rendezvények, kirándulások, iskolán kívüli kulturális- és sportprogramok alkalmasak a tanuló-tanár személyes kapcsolat elmélyítésére. • Minden pedagógus fontos feladata, hogy ismerje tanítványai egyéni helyzetét, problémáit, céljait, mert csak így tud eredményesen együttmőködni velük és segíteni ıket a követelmények teljesítésében. • A tanulók egymáshoz való kapcsolatait, viszonyát is figyelemmel kell kísérni, és helyes irányba kell befolyásolni. Az osztályközösség alapja az ıszinteség, tolerancia, segítıkészség és a felelısségvállalás. • A tanulók közötti kapcsolat, viselkedésükben nyilvánul meg. A megfelelı magatartásformák hiánya fegyelmezetlenséget eredményez, ami zavarja a tanulást, és negatív hatással lehet a tanulók
49
személyiségfejlıdésére. Az erkölcsi normák tudatosításával és betartatásával lehet és kell elérni, hogy a tanulók egymáshoz és a felnıttekhez való viszonyára az egymás iránti tisztelet legyen jellemzı. • A tanulók megismerésének hatékony módszere a tanulói interjú, mely alapját képezheti a személyes kapcsolat kialakításának. Természetesen a kapcsolatépítés soha nem tekinthetı befejezettnek. Végig kell, hogy kísérje a képzési idıt, és rugalmasan kell igazodnia az életkori sajátosságokhoz és változásokhoz. •
III. 13. 4. SZÜLİI MUNKAKÖZÖSSÉG (HA VAN) ÉS DIÁKÖNKORMÁNYZAT EGYÜTTMŐKÖDÉSE • • • •
A szülık figyelemmel kísérik gyermekeik baráti körét, személyiségfejlıdésüket és az iskolai nevelımunkát Szülıi segítség a Diáknapok lebonyolításában Szülıi közremőködés a szakmai bemutatók elıkészítésében Közremőködnek a szülık színházlátogatások, kirándulások, sportrendezvények szervezésében.
tanácsokkal
szakmai
segítik
versenyek,
III. 14. A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE
AZ ÉRTÉKELÉS ÁLTALÁNOS JELLEMZİI
AZ ISKOLAI MUNKA ÉRTÉKELÉSÉNEK TÍPUSAI: A tanulók értékelését be kell illeszteni a teljes nevelési-oktatási folyamatba, és következetesen kell alkalmazni a nevelési-oktatási folyamat különbözı szakaszaiban, mert csak így tölti be irányító, fejlesztı szerepét. Az értékelés kiterjed az adott tantárgy, illetve szakmai képzés ismeretanyagának elsajátítási szintjére, az ismeretek gyakorlatban történı alkalmazására, illetve a képességekre, a készségére, a viselkedés és magatartásformákra, a kapcsolatrendszerekre, a személyiségjegyekre
Diagnosztikus értékelés:
információkat szerzünk arról, hogy a nevelés-oktatás adott szakaszában milyen ismeretekkel, képességekkel rendelkeznek a tanulók,
mely területeken kiemelkedı vagy gyenge a teljesítményük.
a helyzetfeltárás a 9. évfolyamba lépı tanulóknál elengedhetetlen, de a felsıbb évfolyamoknál is ajánlott, fıleg ha tanárváltás történik.
50
Formatív értékelés:
a nevelési-oktatási folyamat közben kapunk információkat,
segítik a tanulási problémák feltárását,
lehetıvé teszik az azonnali beavatkozást, korrekciót,
megerısítı funkciókat látunk el, ahol az eredmények indokolják
Szummatív értékelés:
egy-egy nevelési - oktatási folyamat lezárásakor, félévkor és tanév végén történik
megállapítjuk, hogy a tanuló követelményeket teljesítette-e.
a
magasabb
évfolyamba
lépéshez
a
tanulmányi
A TANULMÁNYI MUNKA ÉRTÉKELÉSÉNEK ALAPELVEI:
személyre szóló legyen
fejlesztı, ösztönzı legyen a kerettantervi ill. helyi tantervi követelményrendszerre épüljön folyamatos legyen biztosítsa a szóbeli és írásbeli értékelés egészséges arányát legyen tárgyszerő (melyek az erısségek, gyengeségek, hogyan lehet javítani) félelemmentes légkörben történjen ne legyen megtorló, ill. fegyelmezı eszköz AZ ALAPELVEK MEGVALÓSULÁSÁNAK ÉRDEKÉBEN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGEK:
a munkaközösség (ha van)eken belül az egyes tantárgyak kerettantervi és helyi tantervi követelményeit világosan meg kell fogalmazni és a tanulók, továbbá a szülık tudomására hozni.
Az egyes tantárgyak egységes iskolai követelményrendszerét minden tanár köteles betartani.
51
A tanév elsı óráján a szaktanárok a tantárgyak követelményrendszere mellett ismertetik saját értékelési rendszerüket, a hiányzások következményeit, a pótlási és javítási lehetıségeket. Az ismertetésnek legyen írásbeli dokumentuma, melyet a szülı és a tanuló is aláír. Az egyes tanulók félévi és év végi osztályzatát a nevelıtestület osztályozó értekezleten tekinti át, és a tanév végén dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépésérıl, záró évfolyam esetén, a vizsgára bocsátás kérdésérıl. A szakmai gyakorlati munkát a gyakorlati munkahely, a csoportos gyakorlati foglalkozás együttesen kell értékelni.
AZ ÉRTÉKELÉS NYILVÁNOS FÓRUMAI:
házi tanulmányi versenyek, vetélkedık bemutatóórák az iskola belsı vizsgái speciális tantárgyi felmérések külsı vagy belsı szervezésben értékelés az egész diákközösség elıtt (tanévzáró, tanévnyitó, ballagáson.) értékelés a nevelıtestületek elıtt (tantestületi értekezletek) szakköri, osztályproduktumok kiállítása, projekt-bemutatók
AZ ÉRTÉKELÉS FORMÁI: Személyes, szóbeli értékelés a szaktanár által: a tanítási órán, tanítási órán kívül (korrepetálás, szakkör stb.), ahol folyamatos megerısítés, korrigálás, segítés, tanácsot adás történik, az évközi érdemjegyek ill. osztályzatok megállapításakor, fogadóórákon,
52
Személyes, szóbeli értékelés az osztályfınök által: szülıi értekezleteken, fogadóórákon, a magatartás, és szorgalomjegyek kapcsán, a naplók és ellenırzık havi felülvizsgálatakor, osztályprogramokkal kapcsolatban (tanulmányi kirándulás, színház, múzeumlátogatás, stb.) a tantestület elıtt
Személyes, szóbeli értékelés az igazgató vagy igazgatóhelyettesek által:
kiemelkedı teljesítmények ill. fegyelmi vétségek kapcsán.
Írásbeli, szöveges értékelés:
A szaktanár vagy az osztályfınök által szükség esetén a dicséretek, problémák beírása az ellenırzı könyvbe, dolgozatokra írt vélemények
Külsı felkérésre készített minısítések, vélemények: Szaktanácsadók, gyermekvédelem, pályáztatók, bíróság, rendırség felkérésére készítjük.
A KIEMELKEDİ TELJESÍTMÉNYEK ELISMERÉSE: Az elismerés lapja:
kimagasló tanulmányi eredmény
jó tanulmányi eredmény és egy vagy több tantárgyból kimagasló teljesítmény
kimagasló versenyeredmények
53
közösségi munka
kiemelkedı sportteljesítmény
különbözı tevékenységi körökben kiemelkedı színvonalú szereplés (szavalóverseny, szakmai bemutatók, pályázatok stb.)
minden olyan tevékenység, amely az iskola hírnevét öregbíti
Az elismerés formái:
oklevél
tárgyi jutalom
könyvjutalom
írásbeli igazgatói, osztályfınöki, szaktanári, szakoktatói dicséret
vándorkupa
egyéb szponzor által felajánlott egyéni és csoportos jutalmak. III. 15. A TANULMÁNYI MUNKA ELLENİRZÉSE, MÉRÉSE, ÉRTÉKELÉSE
III. 15. 1.
AZ ELLENİRZÉSE, MÉRÉSE, ÉRTÉKELÉS CÉLJA, ALAPELVEI
AZ ELLENİRZÉSE, MÉRÉSE, ÉRTÉKELÉS CÉLJA:
visszacsatolás biztosítása a tanár és a tanuló számára;
következtetés a tanítás - tanulás hatékonyságára;
egyéni eredmények viszonyítása a korábbi teljesítményhez, (hozzáadott érték mérése);
a tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítmény értékelése.
AZ ELLENİRZÉSE, MÉRÉSE, ÉRTÉKELÉS ALAPELVEI:
A tanulók teljesítményét havonta értékelni, és errıl az ellenırzı útján a szülıt tájékoztatni kell.
A témazáró dolgozatok, szóbeli felelések mellett egy évben annyi átfogó, összefoglaló nagydolgozatot kell íratni, amennyi az adott tantárgy heti óraszáma.
54
A folyamatos értékelés mellett, az adott szakmai munkaközösség (ha van) döntése szerint az írásbeli érettségi tárgyakból közös évfolyamdolgozatot kell íratni a tanév végén, melynek sikeres teljesítése egyúttal javítási lehetıségi is.
Az értékelés annak a pedagógusnak a feladata, aki az adott tárgyat tanítja.
A dolgozatok külalakját is értékelni kell, amit a naplóba be kell írni.
Félévenként a füzetvezetés formáját, rendezettségét értékelni és osztályozni kell. A kettı együtt adja az írásbeli munkák külsı alakjának osztályzatát, melynek megkövetelése fontos nevelési tényezı.
Az osztályzatokról a tanulót, szülıt (gondviselıt) a félévi értesítıben, ill. a bizonyítványban tájékoztatni kell.
III. 15. 2.
AZ ELLENİRZÉS MÓDJAI
SZÓBELI BESZÁMOLTATÁS:
A tanítási órákon feldolgozott ismeretek rendszeres ellenırzésére szolgál.
Mérhetı a tanuló tudásszintje az aktuális órai tananyagra vonatkozóan.
Ellenırizhetı a kifejezıkészség, a szakmai nyelv helyes használata.
Lehetıséget ad a közösség elıtti szóbeli szereplésre, az elıadásmód
fejlesztésére.
Arra kell törekedni, hogy a tanuló önállóan fejtse ki ismereteit, és csak
szükség esetén alkalmazzunk rávezetı és segítı kérdéseket.
Azonnali visszajelzésre van lehetıség. A hibák kijavításával elkerülhetı helytelen ismeret rögzülése. A jól visszaadott ismeretek megerısítése az tudás elmélyítését szolgálja.
A felelet végén minden esetben értékelni kell a teljesítményt, és indokolni az osztályzatot.
SZINTVIZSGA:
gyakorlati képzésben a szakmai tevékenység értékelésére szolgál
55
az egyes témakörök feldolgozását követıen kell alkalmazni
lehetıséget ad a készségek fejlettségének vizsgálatára
a követelmény igazodjon a gyakorlási lehetıségekhez
az oktató segítıkészen mőködjön közre a hibák kijavításában
minden esetben adjunk komplex értékelést a teljesítményrıl
ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁS: Röpdolgozat: írásbeli felelet az elızı maximum két-három óra anyagából Témazáró dolgozat: egy fejezet (téma) számonkérésére szolgál
Nagydolgozat: több fejezet (téma) számonkérése osztály vagy évfolyam szinten
Házi-dolgozat: egy adott téma önálló kidolgozása otthon, szakirodalom felhasználásával
Évfolyam-dolgozat: az éves tananyag egészébıl történik a beszámoltatás Szakdolgozat: A technikus képzésben a vizsgára bocsátás feltétele. A kiadott témakörök közül választhat a tanuló, a szakmai elvárásokat a szakmai vizsgakövetelmények határozzák meg A tananyaghoz kapcsolódó témakör részletes, szakszerő feldolgozása a feladat.
III. 15. 3. AZ ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁS MÓDJA, ELLENİRZÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKELÉSÉNEK RENDJE:
Idıtartama a feldolgozott anyag mennyiségétıl függıen 10 perctıl több órás hosszúságú lehet
56
Értékelése lehetıleg minden tantárgynál, ahol mód van rá, pontozásos módszerrel történjen.
A pontok átváltása érdemjegyekké az egyes munkaközösség (ha van)ek döntése alapján történik, figyelembe véve az érettségi tantárgyaknál az érettségi útmutató elıírásait is (részletesen ld. Helyi tanterveknél). Egyértelmően pontozással értékelhetı írásbeli munkák tantárgyai a matematika, a statisztika, a könyvvitel, a szakmai számítások, az információ-kezelés, az informatika, az alkalmazott számítástechnika. Minden írásbeli munka érdemjegye bekerül a naplóba.
A nagydolgozatok és témazáró dolgozatok várható idejét rögzíteni kell a tantárgy éves ütemtervében (ami tanmenetet helyettesíti), tényleges idıpontját pedig legalább egy héttel az írás idıpontja elıtt a haladási naplóba ceruzával be kell írni a kollégák tájékoztatása céljából. Az írásbeli beszámoltatás idıpontját és tartalmát a tanulók számára elızetesen be kell jelenteni (kivétel a röpdolgozat), hogy elegendı idejük legyen a felkészülésre. A szaktanár a dolgozatok értékelésének általános szabályait, a tantárgy követelményrendszerével és a szaktanár elvárásaival együtt, a tanév elején ismerteti és dokumentáltatja a tanulókkal, amit a tanuló és a szülı is aláír. A szaktanár kötelessége két héten belül az írásbeli munkák pontos, egyértelmő, a tanuló számára ellenırizhetı kijavítása és értékelése (pontszámmal, érdemjeggyel). A tanulóknak és a szülınek joga van a dolgozatokat megtekinteni.
A párhuzamos osztályokban az azonos tantárgyak nagydolgozatainak, a tartalom szempontjából, azonos színvonalúnak és nehézségőnek kell lenni, a tantárgyat tanító egyes szaktanároktól függetlenül. Ennek ellenırzése a munkaközösség (ha van) vezetı feladata. A gyakorlati munka értékelésének szempontjait a tantárgy kerettantervi követelményei alapján kell meghatározni.
AZ ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁS KORLÁTAI: Egy tanítási napon maximum 2 írásbeli beszámoltatás (nagydolgozat, témazáró teszt megíratása) történhet. A röpdolgozatra ez a korlát nem vonatkozik. Az írásbeli beszámoltatás csak az elızetesen bejelentett tananyagot tartalmazhatja.
A nagydolgozat, témazáró dolgozat, teszt csak a tananyag megfelelı szintő elsajátíttatása, gyakoroltatása után iratható. III. 15. 4.
AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELİÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA
A HÁZI FELADATOK ELKÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJA: *
az ismeretek elmélyítése, begyakorlása, gyarapítása, a készségek kialakítása, fejlesztése
57
*
a folyamatos, rendszeres, önálló munkára való szoktatás
A HÁZI FELADATOK ELKÉSZÍTÉSÉNEK ELVEI: *
A napi felkészülésre fordított idı átlagosan ne haladja meg a 3 órát (ez tantárgyanként fél órát jelent).
*
A szaktanár mind az írásbeli, mind a szóbeli felkészüléshez adja meg a szükséges információkat (Mit, mibıl, hogyan, mennyit tanuljon).
*
Témája kapcsolódjon az órán elhangzott és gyakorolt feladatokhoz.
*
Az ellenırzés, fıleg az írásbeli munkák esetében, a visszacsatolás érdekében, lehetıleg a következı órán történjen meg.
*
Az írásbeli felkészüléshez olyan jellegő feladatokat kell adni, amelyek segítik az írásbeli számonkérést.
*
Terjedelme, nehézsége olyan legyen, hogy a diákoknak a megoldás ne jelentsen problémát.
*
A felkészüléshez rendelkezésre álljanak a szükséges eszközök (tankönyv, feladatgyőjtemény, számítógép, stb.)
*
Az ismeretek bıvítésére a tanulók vegyék igénybe az iskolai könyvtárat, és az internetet (mindkettı a tanulók rendelkezésére áll az iskolában).
*
Szükség esetén vegyék igénybe az iskolai korrepetálás lehetıségét is.
*
Motiválja a tanulókat, keltse fel érdeklıdésüket az ismeretek további bıvítésére.
AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉS KORLÁTAI: * tanuló képességei, * az adott tantárgy és a hozzárendelt tananyag, * a tanuló órarendje, * az írásbeli és szóbeli tanulnivaló mennyisége, aránya, * az otthoni tanulás körülményei, * a szülıi háttér. III. 15. 5.
ÉRDEMJEGYEK ÉS OSZTÁLYZATOK
A szaktanár a tanuló teljesítményét, elımenetelét a tanév során rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanév végén osztályzatokkal minısíti az érdemjegyek alapján.
58
Érdemjegy: A tanuló tudását, felkészültségét ellenırzi a tanév során több alkalommal, és a tananyag rövid idıegység alatt megtanulható részének elsajátítását minısíti. Heti 1-2 órás tantárgy esetében félévenként 3 érdemjeggyel, a nagyobb óraszámú tantárgyak esetében havonta legalább 1 érdemjeggyel minısít, amelyet az osztálynaplóba beír.
Osztályzat: Összefoglaló képet ad a tanuló összteljesítményérıl az adott tantárgyban, így hosszabb idıtartam (félév, teljes tanév) ismeretanyagát minısíti. Az egyes tantárgyak osztályzatait a tanulók évközi teljesítménye, és érdemjegyei alapján kell megállapítani a közoktatási törvényben leírtak szerint. A félévi és év végi osztályzatokat átlagszámítással kell meghatározni. A nagydolgozatok eredményét kétszeres súlyozással kell figyelembe venni. Ha az így megállapított osztályzat törtszám, mindkét irányban csak a közrefogó egész számokig lehet eltérni. AZ ÉRDEMJEGYEK, OSZTÁLYZATOK FELTÉTELEI:
Jeles (5) a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz a tananyagot ismeri, érti, tudja és alkalmazza a tantárgy szaknyelvén is pontosan, szabatosan fogalmaz kiemelkedı teljesítményt nyújt (testnevelés) Jó (4) a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget
Közepes (3) a tantervi követelményeknek pontatlanul tesz eleget tanári segítségre többször is rászorul
Elégséges (2) a tantervi követelményekbıl a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik fogalmakat nem érti, önálló feladatvégzésre nem képes
59
Elégtelen (1) a tantervi követelményeknek minimumát sem tudja ennek eleget tenni tanári útbaigazítással sem képes III. 16. TOVÁBBHALADÁS AZ ISKOLÁBAN
III. 16. 1.
AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI:
* A tanuló az iskola magasabb évfolyamában akkor léphet, ha a tantárgyi programokban elıírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A teljesítés elégséges követelménye a kerettantervben, ill. helyi tantervben meghatározott minimális teljesítmények elérése, teljesítése. A teljesítés minimális, elégséges követelménye a kerettantervben, ill. helyi tantervben meghatározott minimális teljesítmények elérése, teljesítése. * Az évfolyam lezárását, a tanulók érdemjegyeit a nevelıtestület osztályozó tantestületi értekezletén véglegesíti. * A szakképzı évfolyamokra a szakképzési törvény elıírásai szerint illetve az érettségi vizsgát sikeresen teljesítık nyerhetnek felvételt. * Az igazgató, a gyakorlati képzés kivételével, a tanulót kérelmére felmentheti a kötelezı tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, fogyatékossága vagy sajátos helyzete indokolja. * A tanuló, év végi osztályzatait, független vizsgabizottság elıtt is megszerezheti. Ezt az igényét a tanuló (kiskorú esetén a szülı) a szorgalmi idı utolsó napját megelızı 30 napon belül jelentheti be. * A tanuló akkor léphet magasabb évfolyamba, ha minden kötelezı és szabadon választott tantárgyból legalább elégséges (2) eredményt ért el. * Amennyiben három, vagy több tantárgyból elégtelen a tanuló eredménye a tanulót évismétlése utasítja a tantestület. * Ha a tanuló a tanév végén egy vagy két tantárgyból elégtelen (1) osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet egy alkalommal. * A tanuló (kiskorú tanuló esetén a szülı) a bizonyítvány átvételét követı 15 napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgáját független vizsgabizottság elıtt tehesse le. * Sikeres javítóvizsga esetén felsıbb osztályba léphet, sikertelen javítóvizsga esetén osztályt ismételhet. * Javítóvizsgát három-tagú bizottság elıtt kell tenni. A vizsga írásbeli és szóbeli részbıl áll. Amennyiben az írásbeli után megajánlott osztályzatot a tanuló elfogadja, a szóbeli vizsga mellızhetı. * Ha nem fogadja el, az írásbeli után megajánlott osztályzatot, akkor szóbeli vizsgán javíthat. Elégtelen írásbeli vizsga esetén a szóbeli javítási lehetıség kötelezı! * Javítóvizsgát tehet akkor is a tanuló, ha a javítóvizsgáról vagy különbözeti vizsgáról igazolt módon maradt távol, így azt az elıírt módon és megfelelı idıpontig nem tette le.
60
* Ugyanazt az évfolyamot 10-14. évfolyamon másodszorra csak igazgatói engedéllyel ismételheti a tanuló térítési díj fizetése ellenében. * Évfolyamot ismételhet a tanuló, ha a fegyelmi büntetéssel az évfolyam folytatásának eltiltására utasították.
* Ha az iskolában nem indul olyan követelmények szerint tanuló osztály, melyben a tanulót évfolyamismétlésre utasították, úgy a tanulmányait az új követelmények szerinti osztályban is folytathatja, de szükség esetén különbözeti vizsgát kell tennie. * Amennyiben a tanuló sikertelen a javítóvizsgát tett, kérelem alapján ezt a vizsgát független vizsgabizottság elıtt megismételheti, amit az engedély megadását követı három napon belül kell megtennie. * Szakmai gyakorlatból csak akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha azt a nevelıtestület a gyakorlati képzés szervezıjével és oktatójával egyetértésben engedélyezi. * A nyári szakmai gyakorlat végén a tanuló teljesítményét érdemjeggyel kell minısíteni. Ez a minısítés egyben a magasabb évfolyamba lépés alapfeltétele. * A tanuló kérelmére az intézmény igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket is egy tanévben, illetve az elıírtnál rövidebb idı alatt is teljesítheti. Ez esetben az igazgató elıírhatja bizonyos tantárgyak esetében különbözeti vizsga letételét. * Ha a tanuló tankötelezettségét magántanulóként teljesíti, felkészítésérıl a szülı gondoskodik. A magántanulót az iskola valamennyi kötelezı tanórai foglalkozása alól fel kell menteni, de a szakmai gyakorlati foglalkozásokon való részvétel kötelezı. A magántanuló tantárgyanként osztályozó vizsgát tesz. Magántanuló szorgalmát és magatartását az iskola nem minısíti. Ha a magántanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot ér el, javítóvizsgát tehet. * A második szakképesítést megszerzı, valamint az érettségizett tanulók hagyományos, OSZJ szerinti szakmai oktatásban a mővelıdési és közoktatási miniszter 11/1994.(VI. 28.) MKM. rendelete alapján, illetve a vonatkozó szakképzési jogszabályok elıírásai szerint, az intézmény igazgatója által megállapított feltételek mellett teljesítheti a szakképzést. * Ha a tanuló egy tanítási évben az elméleti tanítási órákon való igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát, illetve szakképzési évfolyamon az elméleti tanítási órák 20 %-át, úgy a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható. Kivétel, ha a nevelıtestület engedélyezi, hogy az elméleti tantárgyakból osztályozó vizsgát tegyen. Amennyiben a tanuló e vizsgát független vizsgabizottság elıtt kívánja letenni, azt az engedély megadását követı 3 napon belül meg kell tennie * Ha a tanulónak a gyakorlati képzésrıl való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja a gyakorlati képzési idı 20 %-át, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Amennyiben igazolatlan mulasztása nincs, valamint szorgalma és elért teljesítménye alapján úgy ítélhetı meg, hogy mulasztását a következı tanév megkezdéséig pótolni tudja, illetıleg az elıírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, az évfolyam ismétlésétıl el lehet tekinteni. Ez ügyben azonban a nevelıtestület döntése és a gyakorlati oktatást végzı munkahely támogatása szükséges.
61
III. 16. 2.
AZ ÉRETTSÉGI ÉS SZAKMAI VIZSGÁRA BOCSÁTÁS FELTÉTELEI:
* Az érettségi vizsgára bocsátás feltétele a 12. évfolyam sikeres befejezése. *Az érettségire épülı szakképzési évfolyamokra való lépés elıfeltétele az érettségi vizsga megléte. * A tanuló akkor is megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon, ha az érettségi vizsgát megkezdte, de nem fejezte be. Tanulmányait azonban az adott évfolyamon csak akkor fejezheti be, ha a tanítási év elsı félévének utolsó napjáig az érettségi bizonyítványt megszerezte. * A szakmai vizsgára bocsátás feltételeit és a szakmai vizsga követelményeit a 100/1997 Kormányrendelet * A tanuló az egyes évfolyamon, valamint az érettségi vizsga és szakmai vizsga tanulmányi követelményeinek teljesítésérıl bizonyítványt kap.
III. 16. 3.
A KÖZÉPSZINTŐ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI:
* A középszintő érettségi vizsga témaköreit, a Pedagógiai Program IV. kötetében található, iskolai helyi tantervének, tantárgyi programjaiban szereplı, részletes érettségi vizsgakövetelmények tartalmazzák. * Az adott tantárgy szóbeli és az írásbeli vizsgáira vonatkozóan meghatározásra kerülnek az egyes témakörök, és ezen belül a tudásszint követelményei és az értékelés szempontjai és kompetenciái. * A középszintő érettségi vizsgán a számon kérhetı témaköröknek és fogalmaknak meg kell egyezniük a tantervek témaköreire és fogalmaira vonatkozó, az adott témakörhöz rendelhetı, tantárgyi követelményekkel.
III. 16. 4.
ÁTJÁRHATÓSÁG AZ ISKOLÁN BELÜL
A szakközépiskolai osztályok 9-12. évfolyamain, illetve a szakképzı évfolyamok szakirányú szakmai elıkészítés és a szakmacsoportos alapozás miatt, csak különbözeti vizsgával lehetséges az évfolyamon belüli átlépés. Ennek ügyviteli rendjét az iskola szervezeti és mőködési szabályzata tartalmazza.
62
A szakképzı évfolyamokon az osztályok közötti az átlépésre nincs lehetıség, az eltérı szakmai gyakorlat miatt. A szakközépiskolai és a szakiskolai osztályok között a 9-10. évfolyamokon van lehetıség, egyéni elbírálás alapján, és többnyire különbözeti vizsgához kötött
III. 16. 5.
BESZÁMÍTHATÓSÁG
BESZÁMÍTHATÓSÁG FELTÉTELEI ÉS MÓDJAI: * A szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. tv. ll.§-a teszi lehetıvé a megszerzett ismeretek beszámíthatóságát a szakma tanulása során. * “A szakképzést folytató intézményben, illetıleg a felsıfokú oktatási intézményben folytatott tanulmányokat, a szakképesítést nyújtó szakképzésben elıírt - megegyezı tartalmú - szakmai követelmények teljesítésébe be kell számítani.”
* A jogszabály alapján az intézmények rendelkezhetnek a korábbi tanulmányok beszámításának helyi feltételeirıl.
* Az iskola igazgatója - a tanuló kérelmére - a központi szakképzési programok, a kerettantervi elıírások és konkrét szakmai és közismereti tartalmak, illetve kötelezı óraszámok megléte alapján dönt, a tanuló korábbi tanulmányainak beszámíthatóságáról. A BESZÁMÍTÁS FORMÁI:
óralátogatás alóli felmentés,
egyéni tanrend,
egyénre szabottan is differenciált tanrend
eltérı idıtartamú képzés
vizsgarész alóli felmentés
vizsga alóli felmentés
gyakorlati munka alóli felmentés.
63
III. 16. 6.
A TANULMÁNYI IDİ LERÖVIDÍTÉSE BESZÁMÍTÁSSAL:
* A szakmai elıkészítı, szakmai alapozó és szakmacsoportos alapozó oktatásnak elsısorban nem az a célja, hogy ennek révén meg lehessen rövidíteni a szakképzési évfolyam tanulmányi idejét. Az ilyen ismeretek elsısorban a szakma jobb megismerését, speciálisabb, mélyebb ismeretek elsajátítását szolgálják. * Az iskola tanulmányi idıt tud csökkenteni a tanulók egybehangzó kérelme alapján, megfelelı tanulócsoportok kialakításával abban az esetben, ha elegendı létszámú kérelmezı van a tanulócsoport megszervezéséhez.
* A tanulmányi idı lerövidítésének következtében felszabaduló, maximálisan félévnyi idıtartamot egy újabb, rokon szakképesítés megszerzésére lehet fordítani. Rokon szakma esetében igen jelentıs lehet a beszámítható tananyag, és a beszámítható vizsgák száma, így félév alatt szakképesítést lehet szerezni.
III. 16. 7.
ÁTVÉTEL MÁS ISKOLÁBÓL
AZ ÁTVÉTEL FELTÉTELEI ÉS MÓDJAI: Az iskola létszámától, típusától, képzési profiljától függetlenül érvényt kell szerezni a Köznevelési törvény értelmében, mely szerint, az iskola helyi tantervének - a szakképzés kivételével - biztosítania kell az iskolaváltást, a tanuló átvételét, szükség esetén különbözeti vizsgával vagy évfolyamismétléssel.. A kerettantervek, a szakmai vizsga és az érettségi vizsga követelményei azt szolgálják, hogy a követelmények ne térhessenek el nagymértékben egymástól, így lehetıvé tegyék az iskolaváltást vagy az átvételt. A különbözeti vizsga 3 fıs vizsgabizottság elıtt történik, a jelölttel elızetesen megállapodott tananyagból. Amennyiben elégségesre teljesíti a vizsgát, úgy tanulmányait intézményünknél folytathatja.
III. 16. 8.
ELJÁRÁSI SZABÁLYOK:
* A tanuló, a szülı, az iskola döntése vagy intézkedése, illetve az intézkedés elmulasztása ellen, a tanuló érdekében eljárást indíthat (magatartás, szorgalom és a tanulmányok minısítése
64
vonatkozásában) abban az esetben, ha a minısítés nem az iskola által alkalmazott, helyi tantervben meghatározottak alapján történt, illetve a minısítéssel összefüggı eljárás jogszabályba, vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésbe ütközik. * A független vizsgabizottság, az alapmőveltségi vizsga, az érettségi vizsga és a szakmai vizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen a szülı, illetve a tanuló jog szerinti képviselıje, törvényességi kérelmet nyújthat be az iskola fenntartójához, illetve speciális esetben a megyei fıjegyzıhöz.
III. 17. A TANULÓK MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALOMÁNAK ÉRTÉKELÉSE
III. 17. 1.
ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK
A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM ÉRTÉKELÉSÉNEK ALAPELVEI:
személyre szabott legyen
a tanuló iskolai tevékenységére vonatkozzon
segítse az iskola nevelési-oktatási céljainak elérését
segítse a tanuló önismeretének fejlıdését
adjon lehetıséget az önnevelésre
A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM ÉRTÉKELÉSÉNEK FORMÁI:
jutalmazás
elismerés
kitüntetés
büntetés
A JUTALMAZÁS JELLEGŐ ÉRTÉKELÉSI FORMÁK:
szaktanári dicséret
65
osztályfınöki dicséret
igazgatói dicséret
nevelıtestületi dicséret
BÜNTETÉS JELLEGŐ ÉRTÉKELÉSI FORMÁK:
szaktanári figyelmeztetés
osztályfınöki figyelmeztetés
igazgatói figyelmeztetés
nevelıtestületi figyelmeztetés
fegyelmi bizottsági döntés
A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM ÉRTÉKELÉSÉNEK MÓDJA:
A közoktatási törvény szerint ezt az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével, az osztályfınök végzi. Az osztályfınök összegzi a kollégák javaslatait. Végleges döntést az osztályfınök hoz. Ha nem sikerül közös minısítést kialakítani, az osztályfınök az osztályozó konferencia segítségét kérheti. A tanulók magatartását és szorgalmát félévkor és év végén osztályzattal minısítjük. Az év végi minısítés az egész tanévre szól.
III. 17. 2.
A TANULÓK MAGATARTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE
A MAGATARTÁS ÉRTÉKELÉSÉNEK SZEREPE:
A magatartásból kapott osztályzat azt mutatja meg a tanulónak és a szülınek, illetve gondviselınek, hogy a tanuló mennyiben tesz eleget az iskola pedagógiai elvárásainak a pedagógiai programban megfogalmazott célkitőzéseinek. Az osztályzatról a tanulót és szüleit, gondviselıjét a félévi értesítıben, illetve a bizonyítványban értesítjük, ezt a tanuló köteles szüleinek vagy gondviselıjének bemutatni, illetve aláíratni.
66
A MAGATARTÁS ÉRTÉKELÉSÉNEK SZEMPONTJAI: Megfelelés az iskolai követelményeknek:
a házirend, az iskolai követelmények ismerete, azok betartása és betartatása szükség esetén aktív kiállás a rendbontók, fegyelmezetlenek ellen az iskolai viselkedés szabályainak megtartásáért.
A közösséghez és annak tagjaihoz való viszony:
beilleszkedés a közösségbe, mások beilleszkedésének elısegítése aktív szerepvállalás a közösség elıtt álló feladatok megoldásában segítıkészség a problémák feltárásában és megoldásában.
Megfelelés az általános viselkedési normák követelményeinek:
udvarias, figyelmes viselkedés és kulturált hangnem minden körülmények között.
Megjegyzés:
A tanuló iskolában vagy az iskola által szervezett foglalkozáson, rendezvényen, eseményen tanúsított magatartásáért, cselekedeteiért az iskola, a pedagógus felel. Az iskolának azonban nincs joga a házirendben szabályozni az iskolán kívüli viselkedést, magatartást.
MAGATARTÁSBÓL ADOTT ÉRDEMJEGYEK FELTÉTELEI:
Példás (5) a házirendet betartja, fegyelmezett, megbízható, pontos,
67
a közösség alakítását, fejlıdését kezdeményezéseivel, véleményével elısegíti, a felnıttekkel és társaival szemben tisztelettudó, együttmőködı, legfeljebb 1 igazolatlan órája van, fegyelmi vétséget nem követett el.
Jó (4) a házirendet betartja, általában fegyelmezett, megbízható, pontos, részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, a felnıttekkel és társaival tisztelettudó, törekszik az együttmőködésre, az adott félévben csak 2-3 igazolatlan órája van, fegyelmi vétségéért járó büntetése legfeljebb osztályfınöki figyelmeztetés, vagy osztályfınöki intı. Változó (3) a házirendet csak ismételt, állandó figyelmeztetésre tartja be, figyelme ingadozó, munkája pontatlan, a közösségi munkában vonakodva vesz részt, társaival közömbös, a felnıttekkel és társaival csak idıszakonként mőködik együtt, magatartása, viselkedése ellen több tanárnak kifogása merült fel, Rossz (2) a házirendet nem tartja be, ismételt figyelmeztetések ellenére sem, fegyelmezetlen, durván beszél, közösségi munkát nem végez, a fejlıdést hátráltatja, akadályozza, a felnıttekkel és társaival szemben tiszteletlen az adott félévben az igazolatlan óráinak száma 10 óránál több, fegyelmi vétségéért bármilyen igazgatói, vagy tantestületi büntetésben részesült.
68
Megjegyzés: ha félévkor rossz (2) volt a tanuló magatartása, év végén legfeljebb jó (4) lehet, igazgatói vagy nevelıtestület dicséret esetén az esedékes kategóriánál egy jobbat kaphat.
III. 17. 3.
A TANULÓK SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSE
A SZORGALOM ÉRTÉKELÉSÉNEK SZEMPONTJAI:
A motiváltság: a tudás megszerzésének igénye
az egyéni képességeknek megfelelı teljesítmény
A tanulási folyamat: jó idı- és munkaszervezés
kötelességtudó,
pontos, megbízható,
önálló munkavégzés
fegyelmezett,
Többletek:
tanulmányi versenyek,
szereplések
közösségi munka
szakkörök,
pályázatok
69
osztályzattal
A SZORGALOM ÉRTÉKELÉSÉNEK MÓDJA:
A szorgalom érdemjegye nem a tanuló eredményességét tükrözi. A szorgalom értékelésének és minısítésének nem azt kell mérnie, hogy az egyes tanulók az iskola vagy az osztály tanulmányi rangsorában milyen helyet foglal el, hanem azt, hogy saját képességeihez, eddigi tanulmányi eredményéhez viszonyítva az értékelt idıszakban milyen eredményt ért el.
Egy tantárgyi bukás nem kizáró oka (a példás kivételével) egyetlen szorgalmi minısítésnek sem, az osztályfınök mérlegeli a bukás körülményeit.
Kettı vagy több tantárgyi bukás esetén a szorgalom minısítése változónál jobb nem lehet.
70
SZORGALOMBÓL ADOTT ÉRDEMJEGYEK FELTÉTELEI:
Példás (5)
munkavégzése pontos, megbízható, minden tantárgyból elvégzi feladatait, tudása fejlesztését, bıvítését igényli munkájában önálló, munkatempója jó.
Jó (4)
az órákon figyel, házi feladatát elvégzi, ösztönzésre rendszeresen dolgozik és ellenırzi magát, érdeklıdése nagyrészt az iskolai tananyagon belül marad.
Változó (3)
munkája ingadozó, idıszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, nem eléggé önálló, utasításra kezd munkához, nem ellenırzi önmagát.
Hanyag (2)
figyelmetlenül dolgozik, nem megbízható, feladatait nem végzi el,
71
III. 18. A TANULÓK SZEMÉLYISÉGFEJLİDÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE
A TANULÓI SZEMÉLYISÉGFEJLİDÉS ÉRTÉKELÉSÉNEK SZEMPONTJAI: A tanulók személyiségfejlıdését, magatartásuk és viselkedésük változásait az osztályfınökök, meghatározott szempontok alapján szóban folyamatosan, írásban minden tanév végén értékelik.
Figyelme: • • •
koncentrált, kitartó, rendezett, kevésbé tartós, nem rendszeres, képtelen a figyelemkoncentrációra.
Megértése, felfogásmódja: • • • •
gyors és biztos, lassú, de biztos, gyors, de felszínes, lassú és felszínes.
Emlékezete: • • •
könnyen, értelmesen jegyez meg, könnyen, mechanikusan jegyez meg, rosszul, nehezen jegyez meg.
Megfigyelıképessége: • • •
átfogó, lényegre irányuló, egy területen alapos, erısebb irányításra szorul.
Munkatempója: • • •
gyors, normál, lassú
72
Fegyelmezettsége: • • •
önmaga fegyelmezésére képes, passzivitásból, félelembıl fegyelmezett, fegyelmezetlen, rendbontó,
Gondolkodása: • fejlett kombinatív készség, logikus következtetés, • irányításra szorul, kissé lassú, • összefüggések felismerésére, önálló problémamegoldásra nem képes. Érdeklıdése: • • •
sokoldalú, tartós, egyoldalú tartós, kialakulatlan, változó.
Tanulásmódja: • • •
könnyen, értelmesen, eredményesen tanul, nehezebben, de értelmesen és eredményesen tanul, nehezen, kevés eredménnyel tanul.
Kifejezıkészsége: • • •
szóban fejlett, pontos, írásban fejlett, pontos, nehézkes, pontatlan.
A tanuló viselkedése, jellemvonásai az iskolai munkában: • • •
törekvı, készséges, megbízható, gondos, hangulata szerint változó, felületes, megbízhatatlan, hanyag, zavaró, ellenszegülı.
Magatartása társaival szemben: • • •
segítıkész, barátságos, együtt érzı, nyílt, fegyelmezett, szerény, csendes, zárkózott, passzív, érvényesülésre törı, önzı, uralkodni vágyó.
73
Önértékelése: • • •
megalapozott, kiegyensúlyozott, jogos önbizalom, szélsıségesen felértékelı, túlzott magabiztosság, az önbizalom hiánya, belsı gyengeség.
Érzelmi élete: • • •
vidám, lelkes, optimista, lobbanékony, kiegyensúlyozott, tartózkodó, szeszélyes, ingerlékeny, kötekedı,
Akarati vonások: • • •
kitartó, szava álló, állhatatos, változó szorgalmú, bíztatást igénylı, akarati erıfeszítésekre nem képes, befolyásolható.
Reagálása jutalmazásra, büntetésre: • • •
tartósan mélyen érinti, eredményes, kissé érzéketlen, rövid ideig hatékony, elhárítja, önigazolást keres, menti magát.
III. 19. AZ OSZTÁLYKÖZÖSSÉGEK ÉRTÉKELÉSE
AZ OSZTÁLYKÖZÖSSÉG ÉRTÉKELÉSÉNEK SZEMPONTJAI:
Statisztikai adatok: • • • •
Induló és záró létszám Új és kimaradt tanulók. Osztályozottak és osztályozhatatlanok száma Bukások száma
A tanulók szociális helyzetének változása: • •
A gyermek- és ifjúságvédelmi munka hatékonysága Támogató, segítı tevékenységek eredményei
74
A tanulási teljesítmény: • • • •
Átlageredmények Tanulási nehézségekkel küzdı tanulók Bukások okai Tehetséges tanulók eredményei
Az osztályközösség szerkezete: • •
A közösségi struktúra A közösségi rétegek egymáshoz való viszonya
Neveltségi szint: • • • • •
A magatartás A társas viselkedés, Beilleszkedési- és magatartási nehézségekkel küzdı tanulók Tanulási nehézségekkel küzdı tanulók A tanórai foglalkozásokon való aktív részvétel
A közösségi tevékenység: • • •
Az önkormányzás szintje Közös programok és rendezvények sikeressége Egymás segítésének formái
A szülıi házzal való kapcsolat: • • •
A családlátogatások, szülıi értekezletek tapasztalatai A szülık nevelési elvei A szülık azonosulása az iskola nevelési céljaival
Új pedagógiai feladatokat meghatározása: • • •
Milyen változások történtek? Milyen új problémák keletkeztek? Milyen beavatkozás látszik célszerőnek?
75
III. 20. AZ ISKOLAI ELLENİRZÉS, MÉRÉS, ÉRTÉKELÉS
III. 20. 1.
AZ ISKOLAI INFORMÁCIÓSZERZÉS
AZ INFORMÁCIÓSZERZÉS SZEREPE:
Az információszerzés célja az, hogy visszajelzést kapjunk arról, vajon a partner elégedett-e azzal a minıséggel, amit nyújtunk, illetve a partnerek igényei összhangban vannak-e az iskola által kitőzött célokkal. Amennyiben eltérés van a kettı között, akkor az információkhoz igazodva korrekciókra kerülhet sor. Fontos, hogy ne csak az iskolán belüli információszerzést tekintsük feladatunknak, hanem törekedjünk környezetünk, a külsı és belsı partnerek véleményének megismerésére is. Ez a tágabb körő visszacsatolás befolyásolhatja a célmeghatározás módosítását is. Nem csak a célok teljesülését kell ellenıriznie, hanem magáról a célkitőzésrıl, a tervezésrıl is információkat kell szereznie. Így lehet meggyızıdni arról, hogy a teljesítményünk a rosszul meghatározott célok, vagy a tevékenységi rendszer mőködési hibája miatt maradt el az elvárhatótól. Az iskolai munkamegosztás és szervezeti felépítés meghatározza azt is, hogy ki milyen felelısséggel és joggal rendelkezik az információk felett, ki milyen szinten győjtheti és használhatja az információt, hogy milyen a feladat és felelısség-megosztás az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a szakmai munkaközösség (ha van)-vezetık, és a speciális feladattal megbízott személyek között az információgyőjtésben és feldolgozásban.
Az információgyőjtés kétféle megközelítéssel végezzük:
• •
adatorientált információgyőjtés problémaorientált információgyőjtés
Mind a két megközelítést használjuk a következı területeken:
• • • • • •
iskolai elvárások és kerettantervi követelmények, iskolai feladatok és a tanárok képzettsége, tárgyi feltételek, felszereltség megfelelése az eredményes munkához, költségvetési feltételek, pályázatok és egyéb forráslehetıségek felkutatása, a helyi tanterv megfelelése, betartása, eredményessége nevelési célkitőzéseink és a megvalósuló gyakorlat,
76
• • • •
tehetséggondozás, felzárkóztatás, esélyegyenlıség, tanulói differenciálás stb. eredményes érettségi, továbbtanulás, tudástartalmak, versenyeredmények.
77
III. 20. 2.
AZ ISKOLAI ELLENİRZÉS
AZ ISKOLÁNK BELSİ ELLENİRZÉSI RENDSZERE:
Az iskolai vizsgálatoknak ki kell terjednie a jogszabályokban, az iskola belsı szabályzataiban, (a pedagógiai programban, szervezeti és mőködési szabályzatban, házirendben) meghatározott elıírásoknak történı megfelelésre. Az iskolai belsı ellenırzését ellenırzési szabályzat, illetve az éves munkaterv részeként elkészített ellenırzési terv határozza meg. A pedagógusok iskolai szakmai munkájának ellenırzése folyamatosan történik az iskola helyi tanterve, illetve a nevelık által összeállított tanmenetek és osztályfınöki, szakköri stb. munkatervek alapján. A tanulók iskolai munkájának, személyiségfejlıdésének ellenırzése a nevelési programban meghatározott mérési, értékelési szempontok alapján történik. A munkaközösség (ha van)ek, az ifjúságvédelmi felelıs, a diákönkormányzat, a pályaválasztási tevékenység ellenırzése folyamatosan történik a munkaterveik alapján. Tanulmányi kirándulások, osztálykirándulások és szabadidıs programok egyéb rendezvények ellenırzése folyamatos a leadott terveik, programjaik alapján.
ELLENİRZÉST, MÉRÉST VÉGEZHET:
pedagógusok esetében: igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség (ha van)-vezetık, a munkaközösség (ha van)ek, az ellenırzésre az igazgató által felkért pedagógusok, valamint külsı szakértık, szaktanácsadók, tanulók esetében: az iskola pedagógusai, valamint külsı szaktanácsadók és szakértık.
AZ ISKOLA ELLENİRZÉSI RENDSZER TÍPUSAI:
• • • •
csoportos ellenırzés egyéni ellenırzés (önellenırzés) vezetıi ellenırzés külsı ellenırzés.
78
CSOPORTOS ELLENİRZÉS:
Csoportos ellenırzést végezhet egy-egy szakmai munkaközösség (ha van) egy-egy konkrét feladatra szervezıdött, igazgató által kijelölt csoport. Fontos feladat a csoport tagjait megismertetni a különbözı ellenırzési módszerekkel. Az ellenırzési terület és az ellenırzési-cél pontos kijelölése biztosítja a hatékony ellenırtı munkát. Az ellenırzésrıl írásos jelentést kell adni, hogy megfelelıen értékelni lehesse az információkat. A csoportos ellenırzés területei:
• • • • • •
Az elvárások és az eredmények összevetése Az idıbeosztás elemzése. Adatgyőjtés a tevékenységekrıl. Probléma felismerése és megoldása a gyakorlatban. A csoportmunka önértékelı eljárásai. Az elvárások összegyőjtése.
AZ ÖNELLENİRZÉS: A minıségelvőséget valló iskolában a pedagógus önellenırzése is fejlett. A pedagógus tervezi a tevékenységét, érzi felelısségét a terv végrehajtásában és az iskola fejlesztésében. Munkájának természetes része az önellenırzés. A tanárok legtöbb esetben egy-egy szakmai csoport tagjaként is dolgoznak, de a nevelés természete olyan, hogy minden pedagógus egyénileg teremti meg saját pedagógiai programját, sikereit és kudarcait. E munka jellegzetessége, hogy nemcsak az iskolának, egy-egy szakmai csoportnak, de magának a pedagógusnak is van saját cél- és feladatrendszere. Minden tanár megfogalmazza magának azokat a célokat és értékeket, amelyeket a szakmai, nevelıi munkája során követni kíván. Az önellenırzés eredményeit fel kell használni az egész rendszer, az iskola nevelési-oktatási programjának fejlesztésére. Az önellenırzés által feltárt ismeretek alapjai lehetnek új pedagógiai stratégiák kialakításának, és jelezhetik, hogy milyen irányba kellene fejleszteni a pedagógus munkáját. Az iskola vezetése elvárja a pedagógusoktól az önellenırzést, de segíti is ıket annak szakszerő elvégzésében, többek között azzal, hogy a belsı továbbképzés rendszerébe iktat, önellenırzést megalapozó, ösztönzı, fejlesztı képzési formákat.
79
A VEZETÉS ÁLTAL VÉGZETT ELLENİRZÉS: A vezetés alapvetı feladata, hogy gondoskodjék az iskolai célkitőzéseknek legjobb szintő megvalósulásáról. E folyamatba nélkülözhetetlen a vezetés által rendszeresen végzett, szakszerő ellenırzés.
A vezetı ellenırzése a következı információgyőjtéseken alapul: • • • • • • •
jelentés az egyes csoportok munkájáról, eredményeikrıl egyéni ellenırzések és visszajelzések különbözı tanácskozások, értekezletek visszajelzések az iskolát kívülrıl megítélıktıl a csoportok önértékelése belsı partnerek elégedettsége (tanulók, tanárok, szülık,), a tanigazgatást és a tanfelügyeletet ellátó külsı szervek visszajelzései,
KÜLSİ ELLENİRZÉS:
Az iskola anyagi lehetıségei függvényében átfogó, téma, vagy egyedi vizsgálatokat, ellenırzéseket rendel meg szakértıktıl, szaktanácsadóktól. Természetesen figyelembe veszi a fenntartó, és külsı pedagógiai tevékenység irányítására, ellenırzésére kijelölt szervek, minisztérium, stb.) véleményét.
AZ ISKOLAI ELLENİRZÉSEK TERÜLETEI:
• • • • • • • • •
nevelı-oktató munka színvonala a tanítási órákon a pedagógusok tanórán és iskolán kívüli tevékenysége, a tanulók továbbtanulásának segítése, irányítása, a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátása, pedagógus-diák kapcsolat a tanulói és a nevelıi személyiség tiszteletben tartása a szülıkkel való kapcsolattartás az iskolai diákönkormányzat tevékenységének segítése, a pedagógusra bízott tanterem rendezettsége, dekorációja.
80
A TANÓRAI MUNKA SZÍNVONALÁNAK ELLENİRZÉSÉNEK SZEMPONTJAI:
• • • • • • • • • •
a pedagógus felkészülése, tervezı munkája a tanítási óra felépítése, szervezése a tanulók ellenırzése, értékelése a tanulók munkája és magatartása, a pedagógus egyénisége a tanítási órán, az óra eredményessége, a tanmenetnek megfelelı haladás, felzárkóztatás, tehetséggondozás, oktatási eszközök használata, alkalmazott metodikai eljárások.
A TANULÓK ISKOLAI MUNKÁJÁNAK ELLENİRZÉSI TERÜLETEI:
• • • •
a tanulók személyiségvonásai a helyi tanterv követelményeinek teljesítésének szintje az iskolai és az osztályközösségben végzett tevékenység, a tanuló magatartása, viselkedése, fegyelmezettsége,
A SIKERES ELLENİRZÉS FELTÉTELEI:
• • •
Pontosan meg kell határozni az ellenırzés célját, témakörét. Tisztázni kell az ellenırzés idıpontját és idıtartamát. Ki kell választani a célokhoz, a feladatokhoz, a szituációhoz illı módszereket
81
III. 20. 3.
AZ ISKOLAI MÉRÉSEK
ISKOLAI MÉRÉSEK SZINTEREI
Pedagógusok körében végzett mérések:
Iskolai klíma vizsgálat • •
Gyakoriság: 5 évente Felelıs: igazgató
A pedagógusok értékorientációs vizsgálata • •
Gyakoriság: 5 évente Felelıs igazgató
Analitikus vizsgálat az erısségek és a gyengeségek feltárására • •
Gyakoriság: 2 évente Felelıs: igazgató
Szülık körében végzett elégedettség mérése: Csoportos interjú keretében szülıi értekezleten • Gyakoriság: évente • Érintett: minden osztály • Felelıs: osztályfınökök Kérdıíves módszerrel • •
Gyakoriság: 3 évente Felelıs: a minıségellenırzési csoport vezetıje
A tanulók körében végzett mérések: Szociometriai vizsgálat •
Gyakoriság: évente
82
•
Felelıs: osztályfınökök
83
Tanulói elégedettség mérése kérdıíves módszerrel évente • •
Gyakoriság: évente Felelıs: osztályfınökök
A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések • Gyakoriság: félévente Felelıs: munkaközösség (ha van) vezetı Évfolyamonként minden tantárgyból év eleji felmérést, és egy-egy témakör lezárását követıen, a követelmények elsajátítását vizsgáló összegzı mérést kell végezni. • Gyakoriság: folyamatos Felelıs: tanárok, szaktanárok, munkaközösség (ha van)e
III. 20. 4.
A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE:
Az egészségnevelési programban meghatározott célok elérésének, és feladatok teljesítésének elengedhetetlen feltétele, hogy ismerjük tanulóink fizikai képességeit és fizikai állapotát. Ennek érdekében meghatározott idıszakonként helyzetfelméréseket kell végezni, illetve folyamatosan figyelemmel kell kísérni a tanulók fizikai állapotának változásait. A serdülıkorban különösen fontos a megfelelı fizikai erınlét, mert a szervezet fejlıdésében számtalan probléma elıadódhat. Ezek idıben történı felismerésében fontos szerepe van az iskola tanárainak, elsısorban a testnevelı tanárnak és az osztályfınöknek, illetve az iskola-egészségügyi szakszolgálatnak. .A mérés eredményeirıl a szülıket is tájékoztatjuk, és javasoljuk a szakorvosi vizsgálat és egészségügyi terápia igénybe vételét.
Rendszeresen figyelemmel kísérjük a problémás tanulók állapotának alakulását.
III. 20. 5.
TUDÁSSZINT MÉRÉSEK - VIZSGÁK
az érettségi vizsgára központi vizsgaszabályzat vonatkozik a szakmai vizsgákat a 12. illetve 14. évfolyamon központi vizsgaszabályzat ill. követelményrendszer szabályozza a javító-pótló vizsgákat a tanév megkezdése elıtt, az osztályozó vizsgákat tanév végén vagy a tanév megkezdése elıtt bonyolítjuk le
84
a különbözeti vizsgáknál a kerettanterv, ill. a helyi tanterv követelményei a mérvadók
85
III. 20. 6.
AZ ISKOLAI ÉRTÉKELÉSEK
Értékelés az iskolánkban Az iskolánkban folyó értékelı tevékenység célja, hogy az ellenırzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva, azt vizsgálja, hogy a nevelı-oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitőzéseknek. Az ellenırzés során szerzett tapasztalatok adják az értékelés alapját, hiszen az itt nyert információkat vetjük össze a megfogalmazott célokkal.
Az értékelés kiterjedhet: • • • • • •
csoportokra, személyekre, tevékenységekre, eredményekre, az intézmény nevelı-oktató munkájára, a pedagógusok nevelı-oktató munkájára, a tanulók személyiségfejlıdésére, a tanulók tanulmányi munkájára, magatartására és viselkedésére.
Az értékelés megerısíti az iskola célrendszerének és tevékenységének a helyességét, minısíti az eredményeket, kiemeli az erényeket, az érdemeket, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, meghatározza a korrekciókat, és a fejlesztés szükségességét fogalmazza meg. Az értékelés alapkritériumai a tárgyilagosság, a megbízhatóság mellett arra is törekedni kell, hogy az értékelı ıszinte legyen, és ne tartsa saját értékítéletét csalhatatlannak.
AZ ISKOLA NEVELİ-OKTATÓ MUNKÁJÁNAK ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉSE:
Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes a félévet követı nevelési értekezleten a konkrét oktatómunkát, minden tanév végén, illetve az igazgatói megbízás lejártakor, a tanulók, a szülık, és a nevelık véleményét figyelembe véve, átfogóan értékeli az intézmény egész tevékenységét.
AZ ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI: • •
statisztikai adatok (tanulószám, tanulócsoportok, dolgozói létszám, beiskolázás, stb.) tárgyi és dologi feltételek alakulása (költségvetés mutatói, fejlesztések, épület állapota, taneszközök beszerzése, pályázatok, támogatások) • a tanítási-tanulási folyamat eredményessége (átlageredmények, felzárkóztatás és tehetséggondozás, bukások száma, versenyeredmények, érettségi eredmények, szalmai vizsgaeredmények, továbbtanulás)
86
•
személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelı tevékenység eredményessége (a diákönkormányzat és az osztályközösségek fejlıdése, szabadidıs tevékenységek, magatartási és viselkedési rendellenességek, gyermek és ifjúságvédelem, veszélyeztetett tanulók, fegyelmi bizottság munkája) A pedagógusok nevelı-oktató munkája (tanítási módszerek, tantervfejlesztés, továbbképzések, személyes példaadás, tanórán kívüli feladatok vállalása, munkaközösség (ha van)ek beszámolói, óralátogatások tapasztalatai)
A PEDAGÓGUS MUNKÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE:
A pedagógusok nevelı-oktató munkájának értékelését az iskola igazgatója, igazgatóhelyettesei, a munkaközösség (ha van)ek vezetıi folyamatosan, szóban, illetve minısítéskor vagy az érintett nevelı kérésére esetenként írásban végzik.
Az értékelés területekei: a felkészültség
a felkészülés
a tanítás
az eredményesség
a tevékenység, a magatartás, az iskolai célok és érték összhangja
az emberi kapcsolatok (tanár-diák, tanár-tanár, tanár-szülı stb.)
a tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása
A PEDAGÓGUS FELKÉSZÜLTSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE:
A pedagógus felkészültségérıl közvetlen (óralátogatás) és közvetett (a tanulói produktumok ellenırzése) úton szerezünk tudomást. Tisztában vagyunk azzal, hogy a tanulói teljesítmények nem teljes mértékben a tanár felkészültségének az eredményei, tehát körültekintıen kell értelmezni ıket. Például: világos, tiszta fogalmak a tanulóknál a jó szakmai felkészültségre utalhat, de lehetséges, hogy a családi háttér, egy elızı jó tanár stb. hatását látjuk. A hiányos ismeret és pongyola fogalmazás nem minden esetben biztos, hogy a tanár felkészültségének hiányát jelzi. A tanár felkészültsége lehet stagnáló (amit egyszer megtanult, azt tudja), vagy haladó (igyekszik önmagát fejleszteni).
87
A pedagógus pedagógiai, pszichológiai, szaktárgyi felkészültsége nyomon követhetı a tervezı munkájában, az óratervezés tudatosságában, a tanulói produktumokban és a tanulók magatartásában. Az általános mőveltség fokát a pedagógus kultúráltsága, a maga körül kialakított légkör, a tanulók magatartása és emberi kapcsolatainak minısége jelezheti.
A PEDAGÓGUS FELKÉSZÜLTSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTJAI: • • • • • •
Képesítése Milyen szintő továbbképzésbe kapcsolódott be Iskolában hasznosítható szakképesítések száma Idegen nyelvek ismerete, nyelvvizsga Számítógép használatának szintje Szakvizsga
A PEDAGÓGUS FELKÉSZÜLÉSE TANÓRAI OKTATÓ-NEVELİ FELADATOKRA:
A tanórai munkára való felkészülés a tervezésben és a konkrét elıkészítı tevékenységekben tükrözıdik. A felkészülés színvonalát alapvetıen meghatározza a pedagógus szakmai tudása, az iskolai oktató-nevelı munka célkitőzéseivel való azonosulása, szakmai önigényessége, céltudatossága és szervezıkészsége.
A felkészülés színvonala a tanórán realizált hatékonyság alapján értékelhetı.
A PEDAGÓGUS TANÍTÁSI MUNKÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE:
A tanítás színvonalát, elsısorban, az oktató-nevelı munka eredményessége alapján értékeljük, és ehhez a tanórák látogatás útján szerzünk információkat.
Meg kell látogatni: az új pedagógusokat, az új pedagógiai fejlesztı programban résztvevıket, egy-egy problémás tanulócsoportot, az ellenırzési tervben kijelölteket.
88
Órát látogathat az igazgató,: a szakmai munkaközösség (ha van) vezetıjével, külsı szakemberrel, olyan pedagógussal, akinek szüksége van tapasztalatokra.
A TANÍTÁSI ÓRÁK MEGFIGYELÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKELÉSÉNEK SZEMPONTJAI:
Az óra céljára és tartalmára vonatkozó értékelési szempontok:
*
Helyesen határozta-e meg a nevelı az óra oktatási és nevelési célját?
*
Illeszkedett- e az óra, a helyi tantervben meghatározottakhoz?
*
Van-e eltérés a tanmenetben az adott idıszakra tervezett tananyagtól?
*
A tananyagtartalom megfelelt-e az elıírt szakmai szempontoknak, a tudományosság elvének, a tanulók életkori sajátosságainak?
Az óra felépítésének és szervezésének értékelési szempontjai:
*
Az óra felépítése megfelelt-e a feldolgozott tananyagnak, a didaktikai céloknak?
*
Milyen volt az óra technikai szervezése, a nevelı idıbeosztása?
*
Mennyire volt szervezett a tanulói munka, volt-e üresjárat?
*
Milyen szervezeti formákat alkalmazott a pedagógus a tanórán
*
Szervezett-e differenciált munkát és ennek melyek voltak a szempontjai?
Az órán alkalmazott módszerek értékelési szempontjai:
*
Milyen módszereket alkalmazott a pedagógus bemutatásra, szemléltetésre? (tanári magyarázat, nyomtatott taneszközök, szemléltetı eszközök, kísérlet)
89
*
Megfelelı volt-e a módszerek didaktikai szerepe, célszerő volt-e felhasználásuk?
*
Milyen módszereket használt a nevelı az ismeretek rögzítésére, a képességek fejlesztésére? (ismétlés, koncentráció, vázlat elkészítése, részösszefoglalás, összefoglalás, ismeretek gyakorlati alkalmazása, gyakoroltatás, önálló tanulási módszer)
*
Milyen módszereket alkalmazott a pedagógus az ellenırzésre és az értékelésre? (szóban, írásban, folyamatos volt-e az értékelés, van- az értékelésnek kialakult rendje)
*
A házi feladat kijelölése mennyire szolgálta a tananyag feldolgozását?
*
Biztosította-e a pedagógus a tanulók érdeklıdésének felkeltését?
*
Milyen volt a tanulók motiválása?
*
Az órán alkalmazott módszerek megfeleltek-e az óra céljának, a tananyagnak és az adott didaktikai feladatnak?
A tanulók órai munkájának és magatartásának értékelési szempontjai: *
Milyen volt a tanulói aktivitás, figyelem?
*
Hogyan alakult az órán az aktív, a passzív és a rendetlen tanulók aránya?
*
Milyen a tanulók tantárgy iránti érdeklıdése, motiváltsága?
*
Milyen az osztályban a fegyelem? (Van-e kialakult munkarend? Mi jellemzi a tanulókviselkedését? Hogyan fogadták az órán a nevelıi utasításokat?)
*
Milyen a tanulók kapcsolata a pedagógussal?
A pedagógus személyiségének értékelési szempontjai: *
Milyen a nevelı megjelenése, öltözködése?
*
Mennyire tanulásra, munkára ösztönzı a pedagógus magatartása?
*
Mennyire barátságos, biztató, megértı, együtt érzı?
*
Mi jellemzi beszédkultúráját, kérdésfelvetését?
*
Jellemzi-e a nevelıt: felkészültség, tudatos tervezés, rendszeretet, következetesség, türelem, tekintély?
*
Milyen a nevelı kapcsolata a gyerekekkel?
*
Vannak-e a nevelınek újszerő ötletei, elgondolásai?
*
Tiszteletben tartja-e a nevelı a gyerekek személyiségét?
90
Az óra eredményességének értékelési szempontjai:
*
El tudta-e érni a pedagógus a kitőzött didaktikai és nevelési célt?
*
Meggyızıdött-e a nevelı az óra eredményességérıl?
*
Milyen jártasságok és készségek kialakítását, képességek fejlesztését segítette elı a nevelı?
*
Milyen mértékben járult hozzá az óra a tanulók eszköztudásának gazdagításához (pl.: önálló tanulás módszereinek megismertetése, szóbeli és írásbeli kifejezıkészség fejlesztése, problémamegoldó gondolkodás, összefüggések felismerése stb.)?
*
Adott-e a tanóra valami pluszt a tanulóknak a tananyagon kívül?
AZ ÓRALÁTOGATÁS LEBONYOLÍTÁSA:
*
A tanóra ellenırzését végzı személynek fel kell készülnie az óralátogatásra. Tisztázni kell az ellenırzés célját és idejét.
*
Megfigyelési szempontokat kell összeállítani.
*
Törekedni kell a megfelelı pszichés légkör megteremtésére az óralátogatáshoz, gondos elıkészítéssel és nyitott, toleráns viselkedéssel.
*
Az óralátogatásról feljegyzés készül.
*
A tapasztalatok megbeszélése, és az értékelés, segítı jellegő legyen.
A PEDAGÓGIAI MUNKA EREDMÉNYESSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE: Az értékelés szempontjai: • • • • • •
A pedagógus nevelı munkája elısegíti a tanulók fejlıdését (tudásuk gyarapítását, személyiségük kialakulását). Megfelelı magaviselető, az iskolai munkában aktív osztály közösség kialakítása. Nem osztályfınökként irányított tanulói közösség eredményes, közös tevékenysége. Magas szintő tanulásirányítás, tanórai oktató-nevelı munka. A nevelı által tanított vagy felkészített tanulók, tanulócsoportok eredményei a különbözı színtő tanulmányi, kulturális, sport versenyeken, vetélkedıkön, nyelvvizsgákon. A felzárkóztatásra szoruló tanulók eredményes fejlesztése. A tantervi minimum követelményeinek teljesítése és lehetıség szerinti meghaladása a veszélyeztetett, a hátrányos helyzető, valamint a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdı tanulóknál.
91
• • • • • •
A problémás tanulókkal (veszélyeztetett, hátrányos, beilleszkedési, magatartási és tanulási zavarral küzdı tanulókkal) való eredményes foglalkozás. Pályázatokon való részvétel, ezek eredményessége. A nevelı szakmai, pedagógiai megbízásainak eredményes, jó színvonalú teljesítése. Az alkalmanként vagy folyamatosan végzett tevékenység eredménye, minısége (pl.: iskolai rendezvények, ünnepélyek). A helyi tanterv teljesítésének elvárt szintje. A tanulók ismereteinek és képességeinek tapasztalható és mérhetı fejlıdése.
A pedagógus magatartása, viselkedése, öltözködése, munkához való viszonya példamutató a többi nevelı számára: • • • • • • •
A munkaköri kötelességeket teljesíti. Óráit pontosan és eredményesen tartja meg. Ügyeleti munkáját becsülettel és felelısséggel ellátja. Adminisztrációs munkában pontos (határidık, külalak). Feladatait idıben elvégzi. Osztályterme gondozott, ápolt. Megbízásait magas szinten látja el (tervezés, szervezés, irányítás, ellenırzés, értékelés, döntés, közösségformálás, kapcsolattartás,).
Folyamatos, aktív részvétele az iskolai célok és értékek megvalósításában, kijelölésében, a tantestület és a szakmai munkaközösség (ha van) tevékenységében:
Szerepvállalás a munkaközösség (ha van), a nevelıtestület aktuális feladataiban. • • • • • • • •
• •
Részvétel a közös feladatok, a pedagógiai program célkitőzéseinek megoldásában. Oktatási segédanyagok, szemléltetı és mérıeszközök kidolgozása, közreadása. Belsı továbbképzések, elıadások, bemutató órák szervezése és megtartása. Továbbképzésekben való részvétel, önképzés és a tanultak továbbadása. Iskolai munka eredményességének javítása. Iskolai alapítványok mőködésének segítése. Az iskolai munka javítása új ötletekkel, ezek kivitelezésével (innováció). Munkaköri kötelezettségen túli, díjazás nélküli, feladatvállalások (szertár, beszerzések, pályakezdık segítése, iskolai rendezvények szervezése, segítés, részvétel, kötetlen összejövetelek szervezése) Részvétel a nevelıtestület szakmai életében, a döntések elıkészítésében és végrehajtásában. (saját ötletek, megfelelı vitakészség, önálló vélemény) Önkéntes feladatok vállalása a nevelıtestületi feladatok megoldásában a cél eléréséért.
92
Az iskola képviselete: Szülıi munkaközösség (ha van) rendezvényein segítı részvétel. • • • •
Tudósítások az iskola életével kapcsolatban, különbözı médiákban. Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai, szakértıi, érdekképviseleti tevékenységbe. Érdeklıdés a városi rendezvények, események iránt, azokon való részvétel. Aktív részvétel, tisztségek vállalása a város társadalmi, kulturális, sport életében.
A KAPCSOLATTARTÁS SZÍNVONALÁNAK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTJAI: • • • • • • •
A pedagógus rendszeres kapcsolatot tart a rábízott tanulócsoport többi pedagógusával (osztályfınök a szaktanárokkal, szaktanárok az osztályfınökkel és egymással). A nevelı személyes példamutatásával tőnik ki. A tanulókkal, a szülıkkel, a nevelıtársakkal szemben betartja a pedagógus etika alapvetı normáit. Megfelelı kapcsolat a tanulókkal, szülıkkel és a kollégákkal. Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés, valamint a személyiség tiszteletben tartása mindhárom irányban. A nevelı a szülı felé ellátja az iskola képviseletét, pedagógiai tanácsot ad, törekszik az együttmőködésre, Kellı figyelem, érdeklıdés, megbecsülés és jóindulat a nevelıtársak felé. Egymás segítése, a tapasztalatok átadása. Észrevételek, bírálatok elfogadása.
A TANÓRÁN KÍVÜLI ISKOLAI FOGLALKOZTATÁS SZÍNVONALÁNAK ÉRTÉKELÉSE:
• • • • • • • • • • • •
Szabadidıs programok szervezése iskolán kívül (pl.: színház, múzeumlátogatás, kirándulás) Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése, A nevelık, gyerekek és szülık együttmőködését, kapcsolatát erısítı, közös programok szervezése, segítése, részvétel. Az iskolai diákönkormányzat mőködtetésében, segítésében, irányításában, rendezvényeinek felügyeletében, szervezésében való részvétel. Iskolai szintő kirándulások szervezése, segítése, részvétel. Tehetséges tanulók gondozása, felkészítése versenyekre, vetélkedıkre. Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedık, bemutatók, pályázatok stb. szervezése, segítése, részvétel. A felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása. A gyenge tanulmányi eredményő, lemaradó tanulók korrepetálása, segítése. A bukott tanulók felkészítése osztályozó vagy javítóvizsgára. Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység. Nem osztályfınökként a tanulói közösségek irányítása.
93
IV. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM
IV. 1. BEVEZETİ
Az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programját. Az iskolai egészségnevelési programnak tartalmaznia kell az egészségfejlesztéssel összefüggı iskolai feladatokat, beleértve a mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló programot is. Az iskola egészségnevelési program elkészítéséhez be kell szerezni az iskola-egészségügyi szolgálat véleményét.
“A nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek tanulók felügyeletérıl, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésérıl, a tanuló és gyermekbaleseteket elıidézı okok feltárásáról és megszüntetésérıl, ennek keretében különösen, hogy az óvodába járó gyermek, valamint a tankötelezettség végéig az általános iskolába, középiskolába, szakiskolába járó tanuló évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton vegyen részt.”
IV. 1. 1
HELYZETELEMZÉS
Iskolánk nappali képzésben elsısorban szakképzéssel foglalkozik.. építészeti szakmacsoporthoz tartozó és gépészeti szakmacsoporthoz tartozó szakemberek képzését vállalta fel .A képzéseink jelentısen változnak, annak megfelelıen, hogy a térségnek milyen igénye szakember igénye lesz. . Az újonnan megfogalmazott elvárásoknak megfelelıen, az iskola képzési rendszere jelentısen átalakulhat. A szakmunkás bizonyítványt megszerzı szakmunkás tanulókat próbáljuk rávezetni arra, hogy érettségizzenek le vagy hasonló vagy kiegészítı szakmát tanuljanak meg. Minél többrétegő tudással rendelkeznek, annál könnyebben tudnak elhelyezkedni, munkát találni. Minden lehetıséget megismertetünk tanulóinkkal. Vannak tapasztalataink arra vonatkozóan, hogy milyen nehéz a huszonéves fiatalt férfit rávenni a tanulásra. A szakiskolai képzésben a tanulók 3 éves képzésben vesznek részt, amely tartalmazza a közismereti tárgyak oktatását is. egyik héten, elméleti tanításon vesznek részt a tanulók az iskolában, a másik 2 héten (éves terv szerint) pedig gyakorlati oktatásban részesülnek. Az iskola az egyre fontosabbá váló felnıttoktatás feladatát is felvállalja érettségit adó esti szakközépiskolai és OKJ-s szakmai tanfolyami képzés keretében.
94
Az iskolánk a jövıben erısíteni kívánja képzési rendszerében az érettségit követı szakképzéseket. Az iskola szakmai jellegébıl adódóan a pedagógiai programunkban kiemelt hangsúlyt kap az egészséges életmódra nevelés.
IV. 2. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS SZÍNTEREI •
Az egészségnevelési program megvalósításának színtere az egész iskola: az osztálytermek, a tanítási órák, a gyakorlati foglalkozások, az óraközi szünetek, a faliújságokon a hasznos egészségnevelési információk. A nevelımunka spontán színtere minden tanóra. A szakmai munkaközösség (ha van)ek az egészséges életre nevelés egyes témáit a saját tananyagukba beépítve vesznek részt az egészségnevelési program megvalósításában. Kiemelt szerepe van az osztályfınöki munkaközösség (ha van)nek az egészségnevelési napok, a drogmegelızı órák, az egészségügyi felvilágosító órák és a tanári felkészítések területén. •
• • • •
•
•
Rendszeres kapcsolatban vagyunk az iskola-egészségügyi szolgálattal és fogászati szakszolgálattal. Éves ütemezési program alapján történik a tanulók szőrıvizsgálata, illetve szükség esetén szakorvoshoz irányítása és utógondozása. Szakemberek bevonásával, éves ütemterv alapján rendszeresen egészségügyi felvilágosító elıadásokat szervezünk a tanulók részére Tanórai és tanórán kívüli sportfoglalkozásokon biztosítjuk a tanulók rendszeres testedzését, a mozgás és a sport iránti igény kialakulását és szokássá fejlesztését. Az iskola diákönkormányzatának munkája segíti az egészségnevelést az aktuális információk továbbításával és a pályázati- és versenykiírások figyelésével, továbbításával. Az iskola támogatja a tanulók részvételét az egészséges életmóddal kapcsolatos diákkonferenciákon, továbbképzéseken és a káros szenvedélyek megelızésével foglalkozó képzéseken. Az iskola minden lehetséges alkalommal rendezvényeket, elıadásokat és foglalkozásokat szervez az egészséges életmód és a baleset-megelızési ismeretek elsajátítására és az egészségmegırzés képességének kialakítására. A diákok szabadidejének szervezésével törekszünk arra, hogy a tanulók szórakozást és örömforrást találjanak az élet változatos területein.
IV. 2. 1. • • • • • • •
EGÉSZSÉGNEVELÉSSEL KAPCSOLATOS ELİÉLETÜNK, ADOTTSÁGAINK:
Drogprevenciós felkészítıket szervezünk tanárnak, diáknak. Egészségügyi versenyeket szervezünk (elsısegélynyújtás, egészségügyi ismeretek, vöröskeresztes versenyek). Sportversenyeket szervezünk, illetve iskolák közötti és városi versenyeken veszünk részt tanulóinkkal. Természetjáró kirándulásokat, túrákat szervezünk tanároknak, diákoknak. Uszodai bérleteket biztosítunk tanulók és tanárok részére. Tornaterem hiányunkat a városi sportcsarnok igénybevételével pótoljuk. Az iskola kabinetének udvarát sportolásra alkalmas sportudvarrá alakítottuk át.
95
IV. 2. 2.
AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSSEL ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSSAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK
• • • • • • • •
• •
•
A személyi higiénia hiányosságai. (helytelen tisztálkodási szokások) Egészségtelen öltözködési szokások. (nem az idıjárásnak megfelelı ruházat) Egészségtelen étkezési szokások. (rendszertelen étkezés) Egészségtelen táplálkozási hagyományok. (zsíros ételek fogyasztása, kevés a zöldség és a gyümölcs fogyasztása, gyakori a chips, az édesség, az édes és szénsavas italok fogyasztása) Mozgásszegény életmód. (napi testedzés hiánya) Kevés sportolási lehetıség. (sportlétesítmények hiánya) Negatív életmódminták a környezetben. (dohányzás, drogfogyasztás, mozgáshiány) Helytelen fog- és szájápolási szokások, nem megfelelı fogkefe választása, nem kellı gyakorisággal cserélnek fogkefét, a fogkrém kiválasztása nem a minıség, hanem a kedvezı ára és jó íze alapján történik, kevés tanuló ismeri és használja a fogselymet, a tanulók kis hányada használ szájvizet. A tanulók nagy része nem szívesen megy el fogorvoshoz, és csak akkor megy el, ha komoly probléma van a fogával. Ellenırzésre sokan nem járnak. Hiányos a szexuális életre felkészítı és nemi betegségekkel kapcsolatos ismerete a tanulóknak. A témához kapcsolódó információkat többnyire egymástól szerzik. Nem olvasnak megfelelı felvilágosító szakirodalmat. (a szülıi odafigyelés és a bizalom hiánya, az iskolai felvilágosító elıadások nem eléggé személyre szólók, nem könnyen jutnak hozzá a megfelelı szakirodalomhoz) A drogmegelızı programok nem eléggé hatékonyak. /a módszerek még nem kellıen kidolgozottak és az alkalmazásban kevés a tapasztalat/
IV. 2. 3.
ERİFORRÁSOK AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSBEN
NEM ANYAGI ERİFORRÁSOK
Belsı, humán erıforrások
Az egészségnevelési programból adódó feladatuk
Minden pedagógus
A tantárgyakba beépítik az egészségnevelési tartalmakat Példamutatás. Részt vesznek az egészségügyi és környezetvédelmi vetélkedı lebonyolításában.
Drogprevenciós koordinátor
Drogprevenciós program végrehajtása, civil és rendvédelmi szervekkel való együttmőködés.
Az intézmény dolgozói
Példamutatás (személyi higiénia, káros szenvedélyektıl mentesség, dohányzás csak kijelölt helyen)
96
Osztályfınökök
Egészségnevelési tartalmakkal töltik fel az osztályfınöki tantervet.
DÖK-vezetı Ifjúságvédelmi felelıs
Drogprevenciós programban való aktív közremőködés. Helyes táplálkozás, egészségnap közremőködés Kapcsolattartás a családsegítı központtal, mentálhigiénés prevenció.
Külsı erıforrások
Az egészségnevelési programból adódó feladatuk
Iskola-egészségügyi szolgálat
Szőrıvizsgálatok, pályaalkalmassági vizsgálat. Drogprevenciós programok, védıoltások.
Iskolafogászat
Évenkénti fogászati szőrıvizsgálat.
Családsegítı központ Gyermekjóléti szolgálat
Kapcsolattartás az egészségnevelési csoporttal és az iskolai ifjúságvédelemi felelıssel
Háziorvosi szolgálat
Helyes táplálkozás, magas vérnyomás, egyéb betegségek prevenciója
Család és nıvédelmi központ Ifjúsági tanácsadás
Fogamzásgátlás, identitási nehézségekbıl adódó lelki vezetés
ANYAGI ERİFORRÁSOK
Egészségnevelési csoport
Pályázatokon nyert összeg
Alapítvány
Igényelt céltámogatás
IV. 2. 4.
EGÉSZSÉGNEVELÉSI MUNKACSOPORT:
Iskolánkban munkacsoport létrehozása és mőködtetése szükséges, amely segíti az egészségnevelési program megvalósulását. A munkacsoport éves munkatervet dolgoz ki, melyben meghatározza céljait, a célok elérését szolgáló eszközöket és módszereket. Havonta munkaértekezletet tart, melyen értékelik az elvégzett munkát, és kijelölik az aktuális feladatokat.
97
A csoport tagjai:
Osztályfınöki munkaközösség (ha van) vezetıje
Ifjúságvédelmi felelıs
Testnevelı tanárok
Diákönkormányzat vezetı tanára
IV. 2. 5.
AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS FUNKCIÓJA
Az iskola egészségnevelési programjának célja, hogy járuljon hozzá a tanulók, az intézmény dolgozóinak és segítıinek saját egészségi magatartásának és életvitelének a tudatosításához, illetve az ezzel kapcsolatos álláspontjuknak a kialakításához, valamint a saját és mások egészsége iránti felelısségvállalásnak a kifejlesztéséhez. Motiváljon a program az egészséges életmód kialakítására, és segítse ıket ezen magatartásforma megtartásában.
Az iskolai testnevelés és a sport értékeihez kétség nem férhet, a nevelés szerves részeként mással nem pótolhatóan járul hozzá a tanulóifjúság egészséges életmódra neveléséhez, életvitelének kiegyensúlyozottságához.
Az általános testnevelésen olyan komplex szomatikus nevelési (testi és egészségnevelési) rendszert kell érteni, ahol a gyermek fiatal személyiségének fejlesztését a testnevelés és sport vonatkozású képességek komplex rendszerének fejlesztésén keresztül valósítjuk meg annak érdekében, hogy edzettsége révén hozzásegítsük motoros, tanulási és szociális ügyességük kialakításához.
Az iskolai testnevelés, az iskolai sport az iskolánk pedagógia programjának részeként, eredményesen segíti a nevelési célok megvalósítását, a tanulók személyiségének fejlesztését, öntevékenységük kibontakoztatását. Különösen az erkölcsi és testi nevelésben tölthet be fontos szerepet.
A sporttevékenység, mely önmagában is lényeges értékeket hordoz, olyan tevékenység, ami hatással van a tanuló egész személyiségfejlıdésére a fizikai tényezık és a társas kapcsolatok fejlesztése terén, a nemek közötti egyenrangúság megtervezésében, a fogyatékossággal élı emberek rehabilitálásában és alkalmazható a kirekesztés elleni küzdelemben.
98
A mozgásszegény életmód hatására folyamatosan csökken a tanulók fizikai teljesítıképessége. A testi nevelés vigyáz az egészségre, meglapozza a munkabírásunkat, megtanulnak kikapni és gyızni, kollektív szellemet gyakorolhatnak, testi és lelki higiénére lehet ıket nevelni. Fejleszti a testet-lelket.
A köznevelési törvény módosításával a legfigyelemreméltóbb rendelkezése, hogy kötelezıvé teszi a mindennapi testedzés feltételeinek megteremtését, vagyis az iskolában a mindennapi testedzést úgy kell megszervezni, hogy a tanulók részére biztosítva legyen naponta, legalább 45 perc idıtartamban a testmozgás, sportolás lehetısége. A testnevelés szervezését az iskola a Nkt. 27. § (11) pontja alapján szervezi.
IV. 2. 6.
ALAPELVEK AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSBEN
Legfontosabb alapelveink:
Az iskola minden dolgozója szolgáljon személyes példaként tanulóink számára a helyes egészségmagatartás kapcsán. Dohányzó dolgozóink csak és kizárólag a kijelölt helyen dohányozzanak, ezzel is példát mutatva tanulóink számára arra vonatkozóan, hogy mások egészségét ne veszélyeztessük.
Tanulóink számára biztosítani szeretnénk a mindennapi testedzés lehetıségét.
Megköveteljük tanulóinktól, kollégáinktól a munkavédelmi szabályok betartását, az egyén biztonságára ügyelést.
Az iskola-egészségügyi szolgálattal szorosan együttmőködünk az alábbi területeken:
Minden tanévben szőrésen vesznek részt a 9-12. évfolyamos tanulók
Évente egyszer az iskolafogászat által megadott idıpontban fogászati szőrés a 9-12. évfolyamon.
Az iskolaorvos a rendeletben meghatározott módon évente végez belgyógyászati szőrı- és általános vizsgálatot a munkavédelmi 9. és 11. évfolyamos tanulóknál.
Az érettségi utáni szakképzés megkezdése elıtt pályaalkalmassági orvosi vizsgálatok.
Szakképzésben a gyakorlatok elıtt kötelezı orvosi vizsgálatok, melyeknek iránya a képzés fajtájától függ.
Lehetıségeink szerint biztosítani próbáljuk az egészséges munkavégzéshez szükséges feltételeket.
99
Az alapelvek megvalósítását segítı programok: Diáknap:
Egészségügyi és környezetvédelmi vetélkedı Sportprogramok Fızés Kirándulások
Középtávú egészségnevelési célok elérése érdekében kialakítandó képességek a tanulókban:
Problémamegoldó gondolkodás Konfliktuskezelés és megoldás Értékként kezelni az egészséget Felelısségtudat saját és mások egészsége iránt
IV. 2. 7.
CÉLOK AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSSEL KAPCSOLATBAN
Iskolai célok:
Az iskolai drogprevenciós program folytatása /diákok, tanárok, szülık, kortárs-csoportok nevelése/ Egészségügyi és környezetvédelmi vetélkedık rendezése “Diáknap” Osztályfınöki tanmenet “Egészségbarát” tartalommal Természetjáró túrák, kirándulások szervezése A pedagógusok továbbképzéseken való részvétele és önképzése A könyvtár készletének bıvítése szakirányú könyvekkel, folyóiratokkal, oktató filmekkel, CDvel Kortárssegítı-képzés
100
Szaktárgyi célok: A tanórákon minden lehetıség megragadása az egészségnevelésre, egészségnevelés plakátok készítése és kiállítása. Vöröskeresztes versenyeken részvétel /elsısegélynyújtás, egészségnevelés, csecsemıgondozás témákból/ Sportversenyek rendezése IV. 2. 8.
AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK
Az egészségnevelés szempontjából fontos pozitív szokások kialakítása:
higiéniára nevelés /személyi, táplálkozási öltözködési, környezeti higiénia/ napi testedzés iránti igény kifejlesztése a baleset megelızése fontosságának tudatosítása testtartásjavítás testedzés és sport egészségmegırzı szerepének tudatosítása szabadidı helyes eltöltésére nevelés szexuális nevelés
Ezek a szokások elengedhetetlenül fontosak a tudatos egészségmegırzéshez, illetve egy életen át tartó egészséges életmódhoz.
Tanórán kívüli foglalkozásokon végzett feladatok:
Célzott programok:
* A 2011. évben megkezdett “Komplex egészségfejlesztési és drogprevenciós iskolai program” folytatása.
101
* Egész évben minden osztálynak foglalkozások szervezése és elıadás a tanári karnak és a szülıknek. * Véradás * Egészségnevelési szakkör * Vöröskeresztes versenyeken való részvétel
Tanórán kívüli testnevelés- és sportfoglalkozások:
Az iskolai sport az iskola nappali tagozatán tanuló fiatalok önként vállalt tevékenysége, mely alapvetıen szabadidıben (tanórán kívül) szervezett keretek között folyik, melynek célja a tanulók egészségének megırzése, biológiai fejlıdésük elısegítése, ennek részeként sportos életmódra, rendszeres fizikai aktivitásra nevelésük, továbbá a mindennapi sportolás és versenyzés iránti igény felkeltése, valamint a versenysport utánpótlás neveléshez való hozzájárulás. Iskolánk nem rendelkezik saját tornateremmel. A mindennapos testedzés megvalósítása csak a fenntartó segítségével, terembérléssel, a városi sportcsarnok igénybevételével lehetséges. A foglalkozások célja:
A tanórán elsajátított ismeretek bıvítését és a hozzájuk kapcsolódó jártasságok, készségek fejlesztését szolgáló foglalkozások.
A tanulók fizikai állapotának mérése évente két alkalommal, ısszel és tavasszal
A hiányosságok feltárása után a felzárkóztató programok elkészítése és a foglalkozásokon történı alkalmazása.
A diáksport céljait szolgáló foglalkozások (sport mindenkinek). Ezek a foglalkozások elsısorban a mozgás, a játék, a testedzés népszerősítését, a szórakozás biztosítását szolgálják.
A sportági felkészítést szolgáló foglalkozások. Ezeken készítjük fel a tanulókat az iskolák közötti versenyekre, diákolimpiákra.
A mindennapos testedzés megvalósításához figyelembe vett szempontok: iskolánk pedagógiai programjának koncepciója sportos hagyományaink létesítmény feltételeink iskolánk mőködési feltételei
102
helyi elvárásaink (tantestület, DÖK, szülıi kívánságok oktatói elvárásaink jogszabályi elıírások
Sportprogramok szervezésének szempontjai: Érvényesüljön a tanulóifjúság igénye. A tárgyi és személyi feltételek adta lehetıségek kihasználása. A tanulók versenyeztetési lehetıségei. (házi illetve iskolák közötti versenyek). Kapcsolódás a városi, megyei, országos versenyekhez. A foglalkozásokon a sportköri lehetıségeket az alábbiakkal bıvítjük. Felzárkóztatás. Fizikai kondicionálás, képességek javítása. egyéb sportágakkal való megismertetés (asztalitenisz, tollaslabda, floorboll)
A lelki egészség védelme érdekében végzett feladatok:
Mentálhigiénia: A mentálhigiénia lényege: a lakosság széles rétegeinek az egészséget megırzı magatartásának kedvezı irányú befolyásolása. Az iskola kulcsfontosságú szerepet tölt be az egészséges életmód kialakításában és az egészségvédelemben Az iskolát a lelki egészségvédelemmel foglalkozó szakirodalom “nagy hatású mentálhigiénés intézményeként” tartja számon. Az iskolában egyre növekvı tartalmú idıt töltenek a tanulók. A tanulás kitolódott, a társadalomban kívánt szerepek betöltéséhez szükséges ismeretek mennyisége megsokszorozódott, a tanulók leterheltsége megnıtt. A szerepek bonyolulttá, ellentmondásosabbá váltak. Ezen elvárásoknak nehéz a diáknak megfelelni.
Mentálhigiénia fı feladata a prevenció:
Elsıdleges megelızés: Azoknak a tényezıknek a megszüntetése, amelyek egészségvesztést (betegséget, viselkedési zavart) okoznak.
103
Másodlagos megelızés: Zavarok korai felismerése, kezelése.
Harmadlagos megelızés: Betegségek okozta károsodások megszüntetése (rehabilitáció - gondozás)
Iskola legfontosabb területe a primer prevenció. Mentálhigiénia célja:
elısegíteni az érzelmi fejlıdést elısegíteni a testi-lelki és szociális kibontakozást fenntartani egy teherbíró, küzdı személyiséget önmagával, környezetével harmonikus egyensúly fenntartása szocializációs zavarok felismerése, beilleszkedés elısegítése helyes életvezetési szokások kialakítása jellemfejlesztés a jövıre orientálni
A pedagógus saját személyisége a legfontosabb munkaeszköz. A tanuló egészségügyi fejlıdéséhez (+) és (-) megerısítıkre egyaránt szüksége van. Kárt a megerısítés akkor okoz, ha nem ıszinte, pontatlan. Félrevezetı és bántó hosszútávon roncsolja az “énképet” önbecsülést. Károsító megerısítés leggyakoribb formája, ha az alkalmi cselekvést a tettet a személlyel azonosítjuk. Súlyos kárt okoznak a személyiségben a torzító-negatív kijelentések! Iskolánk tanulói között is nagy számban található fejlıdési, viselkedési zavarokkal, adaptációs zavarokkal küzdı diák. Az ifjúkori válság okai: családi konfliktusok tanulási csıdök társas kapcsolatok kudarcai
104
Szociális rétegzıdés szempontjából a serdülık két polárisan ellentétes csoportjával kell számolni:
Átlagos helyzető tanulók /Magas-magasabb képzettségen, jobb anyagi körülmények között élı tanuló/
Hátrányos helyzető tanuló /alacsonyabb iskolázottságú, kis jövedelmő, szétesett családok gyermekei/
Az ifjúkori válság lefolyása gyakorta a szociális réteghelyzet függvénye. Hátrányos helyzető diákok nagy része segítség hiányában disszociális, majd antiszociális irányba sodródik, deviáns identitása fokozatosan megszilárdul. Serdülı magatartási zavarai mellett megtalálhatjuk a személyiség beszőkülését, sérelmes élményekhez való visszatérést, magányosság érzését, saját hibáinak túlértékelését. A gyermek passzív, visszahúzódó, örömtelen, önértékelése alacsony. Az egyén késıbbi életének specifikus eseményei fokozatosan vezetnek az italozáshoz, drogfogyasztáshoz, dohányzáshoz.
Iskola feladata a problémák megoldásában:
elısegíteni a tanulót a hatékonyabb mőködéshez, örömtelibb élethez szociális szükségletek kielégítése (tanár - diák - szülı kapcsolat) mindennapi feladatok sikeres ellátásának segítése konfliktusok, életvezetési problémák megoldásának segítése érzelmi zavarok, lelki sérülések kialakulásának elhárítása elısegíteni a tanulót, problémái megoldására, alternatívák felismerése
Fontos az iskola kapcsolattartása: Gyermekvédelmi Szolgálat Gyermekvédelmi Szakszolgálat Egyház
105
Rendırség (DADA program) Nevelési tanácsadó Családsegítı központ Iskola-egészségügyi szolgálat Iskolafogászati szakszolgálat ÁNTSZ
Személyiségfejlesztı módszerek:
jutalmazás-büntetés (reális énkép kialakulását és a tanulás megerısítését szolgálja) közösségi helyzet (az önértékelés viszonyítási alapját, a normaismeretet, az ideális énképet alakítják ki és szabályozzák) követelés (feladatokban realizálódik) meggyızés (szemléletformálás) alternatív feladatok példamutatás egyéni, csoportos foglalkozások autogén tréing elsajátítása
A saját intézmény tanárai által tartott foglalkozások témái:
Önismeret Bőn megelızése Alkohol, cigaretta Drogfogyasztás Balesetvédelem, elsısegélynyújtás Betegség, betegség megelızés, betegápolás Nemi úton terjedı betegségek
106
Egészségnevelési módszerek:
Egymásra épülı rendezvénysorozatok (tanár-diák aktív részvétele-kapcsolattartása) Meghívott elıadó egészségfejlesztés szemléletének elsajátítása pedagógusok, szülık, tanulók, alkalmazottak számára. Egészségtanár más iskolákból (tapasztalatcsere) Védını, háziorvos, iskolaorvos, ANTSZ (primer prevenció) Az iskolai környezet szebbé tétele (plakátok, faliújság, versenyszellem erısítése) Kortárssegítı képzés Tájékoztató fórumok (szülıi értekezletek, szakmai tanácskozások, tréningek) Kirándulások, túrák Sportrendezvények Szupervizor és mentálhigiénikus szakember igénybevétele
IV. 2. 9.
ISKOLÁNK DROGSTRATÉGIÁJA
Iskolánkban évek óta kiemelt helyen fogalakozunk a drogproblémával, melyet drogkoordinátorunk vállalt fel. Az iskola egyik fı prolija vendéglátó szakképzés. Egy iskolai felmérés eredménye, hogy a vendéglátós szakmákban, a gyakorlat ideje alatt, a fiatalok hamarabb találkozhatnak a drogokkal, mint bármely más képzésben. Ezért nagyon fontos, hogy a diákok minél teljesebb körő ismerteteket szerezzenek a drogozás veszélyeirıl. Ezt a célt szolgálja az osztályfınöki órákon végzett felvilágosító munka, a biológia a kémia és az áruismeret anyagába beépített ismeretanyag, mely a tantárgyhoz kapcsolódva kisebb-nagyobb mértékben foglalkozik a drogkérdéssel. Ehhez kapcsolódnak az iskolaorvos drogprevenciós elıadásai. Az iskolai drogprevenció alapját többlépcsıs és évek óta eredményesen mőködı kapcsolatrendszer képezi. Ennek elsı eleme a már említett nevelıtestületi segítség, melynek keretében órákon kapnak felvilágosítást a diákok a drogozás veszélyeirıl. Külön elınyként említjük meg, hogy az iskola vezetése is segítı szándékkal áll hozzá a drogprobléma egyre fontosabbá váló kezeléséhez. Különösen fontosnak tarjuk a nevelıtestület bevonását a drogprevencióba, mivel a probléma lényege a bizalmon alapuló, ıszinte, kölcsönös kommunikáció, elengedhetetlen, hogy a tanulók partnerként ismerjék el tanáraikat. Ezért eddig már két fı pedagógus kolléga végezte el a drog- és alkoholmegelızı programot. Bízunk benne, hogy amennyiben anyagi forrásunk lesz rá, ez a szám nıni fog.
107
A drogpreveció célja: A tanulók egészségmegırzı szokásainak alakítása Káros szenvedélyektıl mentes életmód értékeit tükrözi életvitel kialakítása.
Az oktatási intézmény tanárainak feladatai:
Az egészséges életmóddal kapcsolatos információ áramoltatása. A környezetvédelmi oktatás. Kortárs-segítık képzése, bevonása. Klinikai pszichológus bevonása a problémák megoldásába tanárok és diákok számára egyaránt. A támogatási összeg felhasználása az egészségnevelıi munkába. Ifjúságvédelmi faliújság bıvítése. (dohányzás, alkohol, drog, AIDS) Kulturált szabadidıs, elfoglaltság szervezése, megvalósításának támogatása.
A diákok feladatai:
kulturált szabadidıs elfoglaltságokban való részvétel vetélkedık, versenyek (szervezés, részvétel) diáknap (szervezés, lebonyolítás, részvétel, közös fızés) gasztronómiai szakkör (egészséges táplálkozás téma kidolgozása, faliújság szerkesztés) természetjáró programok (szervezése, részvétel) részvétel) 1. A jelenlegi helyezet
2. A vágyott állapot
Dohányzás az illemhelyen Drogfogyasztó tanulók Visszajelzés az alkoholfogyasztásról Problémák a tanulásban (tükrözik az általunk végzett felmérések)
Dohányzásmentes illemhely A drog és az alkohol elutasítás. Legyen jó hangulatod drog és alkohol nélkül. Felzárkóztatás a tanulásban.
108
3. Megteendı lépések
4. Források
A tanárok és diákok korábban felsorolt feladatai. Elsıdleges prevenció. Interaktív módszerek. Közösségépítés. Szülık bevonása
Humán emberi erıforrások. Továbbképzések DÖK pénztára, szakképzési támogatás, pályázati úton nyert támogatás. Szociális ösztöndíj
5. Legyızendı akadályok
6. Feladatok
Paradigmák (írott és íratlan szabályozó rendszerek Paradigmaváltás a szülıknél és a összessége) Pénzhiány pedagógusoknál A foglalkozás megtartása valamennyi osztályban, a továbbképzésben részt vett tanárok vezetésével. 7. Megvalósítás konkrét lehetıségei Megelızés: megakadályozni a probléma jelentkezését. Célunk: A megkezdett munkánk folytatása a felsıbb évfolyamokon. A belépı 9. évfolyamok bevonása. Az elızı munka során megtartott elıadások biztosítása az új évfolyam számára. További egészségnapok, kirándulások és sportprogramok szervezése. Tanulók aktivizálása a programok szervezésére és a részvételre. Versenyeken való részvétel. Kortárs segítıink továbbképzése. A diákönkormányzattal való további együttmőködés biztosítása. Munkánk hatékonyságának biztosítása és az eddigi eredmények megırzése, továbbfejlesztése. I
V. 2. 10.
CSELEKVÉSI TERV
Értékelés: *
A tanévben egyszer, átfogó értékelés és ellenırzés, az értékelés klasszikus szempontjai és módszerei alapján.
*
Az értékelés eredményeit és az új információkat és tapasztalatokat figyelembe véve módosítást alkalmazni.
109
IV. 3. EGÉSZSSÉGNEVELÉSSEL KAPCSOLATOS KOMMUNIKÁCIÓS EGYÜTTMŐKÖDÉS
MIKRO-SZOCIÁLIS KÖRNYEZET HATÁSA:
A tanulók és a pedagógusok aktív együttmőködése a hatékony nevelı-oktató tevékenységhez nélkülözhetetlen. A bizalom, az ıszinteség, az igényesség, a tolerancia, a szaktudás és a személyes példamutatás alapozza meg a pedagógus személyiségformáló képességét.
Elsısorban az osztályfınök feladata a tanulók személyiségfejlıdését nyomon követni és irányítani, de valójában a pedagógusok közösen vannak hatással a tanulókra. Ezért fontos, hogy tanáraink egységes nevelési elvek alapján, azonos értékrend szerint végezzék munkájukat, melyet az osztályfınöki munkaközösség (ha van) koordinál.
A szülıi munkaközösség (ha van) tagjaival nagyon jó kapcsolatunk alakult ki. Aktívan részt vesznek az iskola egészségnevelı és ifjúságvédı munkájában.
Az iskola és a szülık kapcsolata felemás képet mutat. A szülık többnyire akkor jelennek csak meg, amikor konkrét probléma jelentkezik. Ennek megváltoztatásra tervezzük, hogy a szülıknek tájékoztató elıadásokat szervezünk. Ennek elıadója a szülıi munkaközösség (ha van) vezetıje lesz. Mivel az információk szülıtıl szülıig mennek, joggal várhatjuk el az eredményességet, a nagyobb hatékonyságot.
Az osztályfınöki órák, iskolai rendezvények, kirándulások, iskolán kívüli kulturális- és sportprogramok alkalmasak a tanuló-tanár személyes kapcsolat elmélyítésére, amely nélkülözhetetlen az egészséges életmódra nevelésben.
Az iskolaorvos nem csupán a rendszeres felvilágosító elıadásaival segít, hanem a folyamatos orvosi szőrıvizsgálatok is fényt derítenek az esetleges drogfüggıvé válásról. Az iskolaorvossal jó személyes kapcsolatot alítottunk ki, a rendszeres felülvizsgálattal komoly segítséget nyújt iskolának. Az ifjúságvédelmi munka nem csak törvényben elıírt feladatunk, hanem az iskola kiemelt oktatónevelı tevékenysége. Az ifjúságvédelmi felelıs felméri a hátrányos helyzető gyermekek számát, javasatokat tesz a segélyek elosztására, segíti és összefogja a nevelıtestülettel és az osztályfınökökkel együttmőködve az ifjúságvédelmi munkát.
110
ISKOLÁN BELÜLI KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁK:
diákok-osztályfınökök
diákok-szaktanárok
szülık - osztályfınök
szülı - szaktanárok
osztályfınökök-szaktanárok
diákönkormányzat- osztályfınökök
technikai dolgozók- diák-tanár
Kapcsolattartás a diákokkal:
Osztályfınöki órákon
Egészségügyi és környezetvédelmi vetélkedın
Vöröskeresztes felkészítın és vetélkedın
Faliújságon
Szórólapokon
Elıadásokon
Kirándulásokon
DÖK győléseken
Diáknapokon
Iskolán kívüli intézményi kapcsolattartás:
Iskolánk az ifjúságvédelemmel összefüggıen kapcsolatot tart fenn a Polgármesteri Hivatal Népjóléti Irodájával, a lakóhely szerint illetékes család- és ifjúságvédelmi központtal. A diákok lakóhelyének jegyzıjét értesítjük a tanköteles korúak iskolai távollétérıl. A városi ifjúságvédelmi és drogprevenciós alapítványok tájékoztató elıadásainak helyet biztosítunk az osztályfınöki óra keretében, kiadványaikat pedig eljutatjuk diákjainkhoz.
111
Rendszeres kapcsolatot tartunk az iskola-egészségügyi szolgálattal és az iskola-fogászattal. Ütemezett szőrıvizsgálatokon vesznek részt tanulóink. A szakmai gyakorlat megkezdése elıtt kötelezı egészségügyi alkamassági vizsgálatra is sor kerül. Ezen kívül egészségügyi felvilágosító elıadásokat is tartanak szakorvosok és védınık iskolánkban. A helyi Vöröskereszt szervezetével való kapcsolat keretében tanulóink minden évben véradáson és versenyeken vesznek részt. Konkrét problémák fellépése esetén az osztályfınök és az ifjúságvédelmi felelıs kapcsolatba lép az illetékes szakemberrel, hatósággal. IV. 4. EGÉSZSÉGNEVELÉSSEL KAPCSOLATOS MINİSÉGBIZTOSÍTÁS
Minıségbiztosítási feladatok:
A 11-13. évfolyamon az osztályfınök és az ifjúságvédelmi felelısünk kérdıív segítségével kiszőri a szociálisan rászoruló tanulókat, és megtervezi a szükséges segítségnyújtó feladatokat.
Felsıbb évfolyamokon az osztályfınök és az ifjúságvédelmi felelıs folyamatosan figyelemmel kíséri a tanulók szociális helyzetének alakulását, és szükség szerint bekapcsolódik a problémamegoldásba.
Rendszeres kapcsolattartás a szociálisan rászoruló tanulók szüleivel.
Rendszeres kapcsolattartás az egészségügyi és szociális szakemberekkel, szervezetekkel és hatóságokkal.
A bevált egészségnevelési megbeszéljük.
Belsı mérésekkel ellenırizzük az egészségnevelési munka hatékonyságát, a mérések eredményeit felhasználjuk a további munka során.
A partnerek elégedettségének mérése során felmérjük a tanulók és a szülık elégedettségét az egészségnevelési tevékenységeinkkel kapcsolatban. A kapott eredményeket felhasználjuk minıségfejlesztı munkánkhoz.
A mindenkori helyzethez igazodva, a felmerülı problémák rugalmas és gyors megoldására törekszünk.
Biztosítjuk pedagógusaink továbbképzését az egészségneveléssel kapcsolatos témákban.
módszereket
folyamatosan
112
alkalmazzuk,
a
tapasztalatokat
V.
KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM
V. 1.
BEVEZETİ
Jogszabályi háttér
Hazánk alaptörvénye, az Alkotmány 18. szakasza szerint a Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez, a 70. szakasz pedig, garantálja az itt élık jogát a legmagasabb szintő testi és lelki egészséghez. Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól).
Az 1995. évi LIII. A környezetvédelemrıl szóló törvény állampolgári jogként fogalmazza meg a környezeti ismeretek megszerzését, és ezen ismeretek fejlesztését.
Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény).
Az állatok védelmérıl és kíméletérıl szóló 1998. évi XXVIII. Törvény.
Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata).
A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Többször módosított törvény. A közoktatási törvény 2003. évi módosítása az iskola nevelési programjának részeként teszi kötelezıvé az iskolai egészségnevelési és környezeti nevelési programjának elkészítését.
A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról szóló 243/2003. sz. kormányrendelet
113
Az ENSZ 57. közgyőlésének 2002. december 20-án a 2005-2014. közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. A nemzetközi közösség tehát egy egész évtizedet szán arra, hogy az oktatás minden szintjét és formáját elérjék a környezet- és egészségvédelem alapértékei, a Föld erıforrásainak ökonomikus felhasználására vonatkozó törekvések, tehát a fenntartható fejlıdés fogalma.
A KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM SZEREPE A környezeti nevelés az a nevelési-oktatási folyamat, amelyben a tanulók képessé válnak a környezetük megismerésére, a tapasztalatok megszerzésére, feldolgozására, és megszerzettek alapján, aktív, cselekvı magatartásra. A környezettudatosságra nevelés nem csupán ismeretek átadása, sokkal inkább szemléletmód és viselkedési igény kialakítása, nem ritkán azokkal a negatív társadalmi hatásokkal szemben, amelyek gátlástalan, önzı fogyasztásra ösztönöznek
*
A program törvényességi kötelezettség, minden intézményben szükséges.
*
A program a helyi tanulásfejlesztési célokat támogatja.
*
A program új intézményi kapcsolatokat kezdeményez.
*
A források feltárását és ésszerő gazdálkodást igényel.
*
A pedagógusok között új együttmőködésre késztet.
*
Szervesen illeszkedik a minıségbiztosításhoz.
*
Az Európai iskolákhoz való kapcsolódást segíti.
V. 1.
HELYZETELEMZÉS
Belsı környezetünk az iskola: Tárgyi feltételek a környezeti nevelés szempontjából:
Iskolánk az oktató-nevelı feladatokat területileg nagyon széttagolt formában, öt épületrészben kénytelen megvalósítani. Az egyes épületek a város különbözı pontjain, egymástól jelentıs távolságra vannak, ami komoly problémákat okoz a munkaszervezésben. Taneszközökkel iskolánk megfelelıen ellátott, az országos átlaghoz képest közepesen felszerelt, ami a korszerő oktatás záloga. Ugyanakkor egyre feszítıbb problémát jelent térbeni széttagoltság, a tantermek és a tornaterem hiánya. Tanulóink 6-7 órát töltenek bezárva az iskola szők épületébe, ami
114
nem szolgálja az egészségüket. Ennek a bezártságnak az ellensúlyozására szolgálnak azon törekvések, amelyek igyekeznek a környezetet barátságossá, otthonossá tenni, a virágos folyosók és tantermek.
Külsı környezetünk a város:
A városi léthez kapcsolódó elınyök és hátrányok, meghatározzák környezeti nevelési tevékenységünk lehetıségeit. Megvalósult környezeti nevelési tevékenységeink:
Osztályfınöki órákon környezetvédelmi témák feldolgozása Környezetvédelmi ismeretek tantárgy bevezetése a szabad órakeret terhére Szakmai tantárgyak tananyagába beépülnek a környezetvédelmi témakörök Tanulmányi üzemlátogatások szervezése Élményadó osztálykirándulások szervezése Diáknapok Faliújságon környezetvédelmi témák megjelenítése Gyakorlati versenyek Iskolaudvar, folyosók, termek dekorációja Parkgondozás a városban Elhasznált szárazelem győjtése
V. 2. JÖVİKÉP Az iskola az egyik legfontosabb színtere a környezeti nevelésnek. Az iskola, mint “zöld miliı” jelenjen meg és járuljon hozzá a gyerekek személyiségének formálásához.
A környezeti nevelés az oktatás valamennyi elemében megjelenik, és lehetıvé teszi, elısegíti a tantárgyközi kapcsolatok erısítését. A programunkban lefektetett elveknek megfelelıen a tanmenetekben domináljon a zöld tartalom, a helyi célok, elemek konkrétan jelenjenek meg
Próbáljunk minél több tanórán kívüli tevékenységet is beépíteni a munkánkba, mivel ez nemcsak a közösségformálásra, illetve szabadidıs programok szervezésére korlátozódhat, hanem a környezeti nevelés színteréül is szolgálhat.
115
A nem környezetvédelmi jellegő tantárgyak esetében a szaktanárnak ismernie kell az alkalmazott módszerek, eljárások környezeti hatásait. A környezetvédelmi jellegő szakmák esetén a szakmai oktatásban kell elvégezni.
A pedagógusok és a technikai dolgozók példamutatása nagymértékben segíti a fenntarthatóságra nevelés elveit, az állampolgári és egyéb közösségi felelısség tudat kialakulását.
Az intézményben dolgozó pedagógusoknak legyen lehetıségük továbbképzéseken részt venni, ahol a környezeti neveléshez is kapcsolható különféle tanórán belüli és tanórán kívüli módszereket is elsajátíthatnak.
Az intézmény hulladék-, energia- és vízgazdálkodása komoly nevelési erıvel hat a diákokra és rajtuk keresztül a családok otthoni takarékosságára, életvitelére
Szeretnénk, ha iskolánk a jövıben is megırizné környezeti értékeit, a szülık és gyerekek által közösen kialakított hangulatos, barátságos belsı terek arculatát.
A szülık iskolaválasztáskor meggyızıdhetnek arról, hogy gyermekük tiszta, harmonikus körülmények között tanulhat.
Továbbra is odafigyelnénk a takarékos energia és vízfelhasználásra, kialakítanánk a szelektív szemétgyőjtés rendszerét, megelıznénk a rongálásokat.
V. 3.
KÖRNYEZETI NEVELÉS ERİFORRÁSAI
Belsı humán erıforrások: Iskola vezetése tervezi, szervezi, értékeli és minısíti a környezeti nevelési programokat. Megteremti az anyagi forrásokat, kapcsolatrendszerét felhasználja az iskolán kívüli világ lehetıségeinek integrálására.
Tanárok feltérképezik az oktatott tárgyaikhoz kapcsolódó környezeti tartalmakat, beépítik azt az oktatási folyamat egészébe. Személyes magatartásukkal, példaadással és odafigyeléssel sokat tehetnek annak érdekében, hogy a mikrokörnyezet ne essen áldozatául rongálásnak, rombolásnak, az egészséges környezethez való jog maradéktalanul megvalósulhasson. Minden tanár feladata a környezeti nevelés.
116
Iskola adminisztratív és technikai dolgozói feladata a barátságos, tiszta és ökonomikus tanításinevelési környezet megteremtése. A megóvott, tönkremenni nem hagyott javak látványa olyan viselkedési mintát közvetít a tanulók számára, amely visszafogja a rombolási indulatokat, a nemtörıdömséget, a közömbösséget, míg a lehangoló, elhanyagolt környezet megerısíti azt.
Tanulók valamennyien érintettek, részt vehetnek a programok megvalósításában, és fontos, hogy tevékeny, cselekvı részvétel lehetısége nyíljék meg a számukra az iskolán belül, és azon kívül is. A diákok felnıtt társadalommal szembeni partnerségét, mint nevelési eszközt fel kell használni a szemléletformálásra, hiszen ha el tudjuk hitetni, hogy fontos és értékes minden egyes tanuló véleménye és igyekezete, kevesebb közömbösség és több cselekvés jellemzi ıket.
Szülık és a család alkotják tanulóink hátterét. Ez a háttér nem feltétlenül szolgál jó például, a környezettudatos viselkedés megteremtésében. Fontos, hogy a szülık ismerjék az iskola környezeti nevelési törekvéseit, és hogy elhitessük velük, ez legalább olyan fontos elsajátítandó készségképesség, mint azok az ismeretek, amelyeket a tananyagok hagyományosan tartalmaznak. Az ı szemléletük is formálódik, a környezeti nevelés túlmutat az iskola falain.
Kortársi közösségek olyan értékeket közvetítenek, amely az egyén fontosságáról, elfogadottságáról szólnak. Azok a gyerekek találják meg önmagukat kizárólag ilyen közösségekben, akiket sem a családban, sem az iskolában nem érnek én-erısítı élmények. A környezeti és egészségvédelmi nevelés éppen azzal lehet több, mint a hagyományos oktatási-nevelési formák, hogy az egyén fontosságáról, a cselekvı részvételrıl szólnak, és ez által felveszik a küzdelmet a közömbösséggel, a tehetetlenséggel szemben. Osztályfınöki munkaközösség (ha van) évfolyamokra lebontva foglalkozik a környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával. Lehetıség van az aktualitások azonnali megbeszélésére. Diákönkormányzatot segítı tanár: tagja a környezeti nevelési munkacsoportnak. Lehetısége van a környezeti nevelés területeinek erısítésére. Napi a diákokkal, kapcsolat lehetıséget biztosít az egyedi problémák azonnali kezelése. Környezeti nevelési munkaközösség (ha van) elkészíti a pedagógiai programnak megfelelıen az éves környezeti nevelési munkatervet, segíti és koordinálja annak megvalósítását. Dokumentációs és értékelı munkát végez, pályázatokat ír, kapcsolatot teremt a külsı támogatókkal. Összehangolja a különbözı szakmacsoportok munkáját.
117
Tárgyi erıforrások:
szaktantermek,
laboratóriumi eszközök
szemléltetı eszközök
kísérleti eszközök
ismerethordozók
könyvtár
audiovizuális eszközök:
Külsı humán erıforrások:
Iskolaorvosi szolgálat feladata elsısorban az egyéni egészség-megırzés útjának megmutatása a tanulók számára. Feladatuk másodsorban olyan elıadások tartása, amelyek az egészséges életmódról, a környezeti ártalmak elhárításáról szólnak. Segíti a tanárok munkáját, szakmai kompetencia, személyes ráhatás útján. Más közoktatási intézmények bevonásával közös programok, vetélkedık szervezése. Megyei Pedagógiai Intézet módszertani szaktanácsadás, és továbbképzések szervezése. Nemzeti Szakképzési Intézet folyamatos munkakapcsolat fenntartásával elısegíthetı a környezeti nevelési program és a szakmai tantervi programok összehangolása. A környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények közül iskolánk számára kiemelkedıen fontosak a múzeumok, közgyőjtemények, nemzeti parkok. A tanórai és az azon kívüli környezeti programokat színesebbé, tartalmasabbá teszi, ha tanulóink megismerkednek ezen intézmények mőködésével, az általuk nyújtott szolgáltatásokkal. A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segíthetik közvetlenül környezeti nevelési munkánkat. Közvetetten az állampolgári felelısségrıl, a cselekvı részvételrıl szólnak, így megkönnyítik tanulóink környezettudatos magatartásának kialakulását, fejlıdését. Anyagi erıforrások A fenntartó határozza meg intézményünk profilját és költségvetését, így a vele való együttmőködés a környezeti nevelési program megvalósítása szempontjából is döntı. Az iskola vezetésének feladata, hogy az egyeztetések során elérje az optimális helyzet megteremtését. Cél, hogy a fenntartó Városi Önkormányzat a kötelezı támogatáson túl is finanszírozza környezeti nevelési programjainkat, és támogassa az ilyen jellegő pályázatainkat.
118
A szakképzési hozzájárulások, melyekkel a gazdálkodó szervezetek, a jogszabályi lehetıség alapján iskolánkat közvetlenül támogatják, kiegészítı forrásként szolgálnak a környezeti neveléshez szükséges eszközök biztosításához. A pályázatok hatékonyan szolgálják a környezeti nevelés eszközigényeinek biztosítását.
V. 4.
KÖRNYEZETI NEVELÉSI ALAPELVEK
Általános alapelvek: Az egyetemes természetnek (a világegyetem egészének), mint létezı értéknek tisztelete és megırzése, beleértve az összes élettelen és élı létezıt, így az embert is, annak maga alkotta környezetével és kultúrájával együtt. A környezet ismeretén és a személyes felelısségen alapuló környezetkímélı magatartás kialakítása, erkölcsi alapelvvé formálása Értékek tisztelete, megırzése, az emberi környezet és kultúra védelme Környezettel való harmóniára törekvés, környezettudatos magatartás erısítése Bekapcsolódás az iskola közvetlen környezeti értékeinek megırzésébe, gyarapításába Környezeti konfliktusok közös kezelésének megoldásában valón együttmőködés Az emberben eredendıen benne rejlı természetes erények kibontakoztatása, Természet- és embertisztelı szokásrendszer kialakítása, A belsı késztetések esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása, A szokásrendszerek elmélyítése intellektuális és érzelmi hatások által
Iskolánk környezeti nevelési elvei:
A szemléletformáló, alapozó környezeti ismereteket a szakképzés minden területe tekintse feladatának. Az intézmény helyi adottságait kihasználva, a természeti értékek minél jobb megismerése szervesen épüljön be a helyi tantervbe. Az iskolánkban meglévı környezetvédelmi képzés segítse a többi tantárgy környezet tudatos szemléletének kialakítását. Az ismereti háttér átadása mellett a környezeti nevelés fıként személyiségfejlesztı feladat az értékrendszer és magatartás fejlesztésén keresztül.
119
V. 5.
KÖRNYEZETI NEVELÉSI CÉLOK
ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI NEVELÉSI CÉLOK: Rendszerszemléletre nevelés:
A tanulókat képessé kell tenni arra, hogy a tanórán szerzett ismereteket össze tudják kapcsolni az élet valós ügyeivel, hogy önmaguk lássák meg a problémákat, azok összefüggéseit, és önmaguk keressék az arra adható válaszokat. Ennek során el kell jutni odáig, hogy a tanulók képesek legyenek megérteni a fejlıdés és környezet kérdéseinek összefüggı rendszerét.
Az alternatív, problémamegoldó gondolkodás elsajátítása:
Nem elegendı az egyes problémák, sıt a problémák összefüggéseinek felfedeztetése sem, ha nem alakul ki képesség, hogy a problémákra válaszokat is keressenek a tanulók. Fontos, hogy az egyes kérdések megválaszolására több alternatíva felállítását igényeljék, s az alternatívák értékelése, ellenırzése után képesek legyenek a helyes, megfelelı válasz kiválasztására.
A globális összefüggések megértése
A létezı környezeti problémák mögött gazdasági, társadalmi problémák állnak, melyek globális problémákká szövıdnek össze. Nagyon fontos, hogy ne csak egyenként lássák ezeket a gondokat a tanulók, hanem azok gazdasági, társadalmi okait is megértsék. Legyenek képesek ezeket az okokat azonosítani saját környezetükben, életükben, és tanuljanak meg ezeket szem elıtt tartva cselekedni.
A létminıség választásához szükséges értékek megmutatása Nem elegendı a szemléleti alapok megteremtése, arra is szükség van, hogy közösen fedezzük fel, hogy mit is tehetünk egyéni életünkben. A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentıségének megértése Az ember a természet része, csak akkor van esélye a boldogulásra, ha együttmőködik környezetével, és nem uralkodni akar felette, ami a természet törvényeinek megértését, az élet minden formájának elismerését feltételezi. Fel kell fedeztetni, hogy biológiai sokféleség nélkül nincs emberi létezés sem.
A szerves (organikus) kultúra fontosságának megismertetése a fenntartható fejlıdésben:
120
Alapvetı annak a belátása, hogy az ember történelme során nemcsak szembefordult környezetével, hanem számos esetben tudott azzal harmóniában is élni. E harmonikus együttélés eredményeként alakult ki a szerves (organikus) kultúra.
Helyi környezeti nevelési célok:
Természeti, épített, szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése Helyi értékek és problémák feltérképezése Helyi célok megfogalmazása (pl. faültetés, madárvédelem, békamentés, örökbefogadott patak, hulladék, iskolai büfé “zöldítése”, energiatakarékosság, stb.) Lakóhely megismerése (értékek, gondok, a megoldás módjai) Hagyományok védelme: család - iskola - település - nemzet szinteken Pozitív értékrend, egészséges életvitel iránti igény alakítása A nevelés fontossága - ami nem helyettesíthetı a képzéssel Tolerancia és segítı életmód, az állampolgári - egyéb közösségi - felelısség felébresztése Környezettudatos magatartás és életvitel segítése, kialakítása Az életminıség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése Az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata Helyzetfelismerés, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése Fogyasztás helyébe az életminıség helyezése A tudatos szakmai elkötelezettség kialakítása
A célok eléréséhez szükséges készségek: Ökológiai szemlélet, gondolkodásmód,
Problémaérzékenység, problémamegoldó gondolkodás
Konfliktuskezelés és megoldás
Kreativitás
Együttmőködés, alkalmazkodás, tolerancia
Vitakészség, kritikus véleményalkotás
121
Kommunikáció, média használat
Értékelés és mérlegelés készsége
V. 6.
KÖRNYEZETI NEVELÉSI FELADATOK
A környezeti nevelés hatékony alkalmazása, melynek eredményeként környezettudatos állampolgárrá válhatnak tanítványaink. A tantárgyi struktúrába (hagyományos ill. nem hagyományos keretek között) legyenek beépítve minél szélesebb körben a környezeti nevelés alapelvei. A környezettudatos szemlélet, magatartás és életvitel kialakításának erısítése Személyes felelısségen alapuló környezetkímélı, takarékos magatartás és életvitel kialakítása Természeti és épített környezet szeretete, védelme és sokféleségének megırzése Az egészséges életmód igényének kialakítása, ehhez vezetı technikák, módszerek megismertetése. A tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához Tantestületi továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatására Diáknap szervezése az egész iskolai közösség számára “zöld programmal” Környezetvédelmi témák osztályfınöki órába építése ill. ilyen témák további megvitatása A házirendben tartalmazzon “zöld” fejezeteket is Környezetvédelmi vetélkedık tartása Zöld szervezetekkel való intenzív kapcsolattartás A Diákönkormányzat bevonása a környezeti nevelımunkába A tantermek, a folyosók további “zöldítése”, a növényzet gondozása Szülıi értekezleteken utalni a környezetvédelem néhány fontos elemére Faliújságon “zöld hírek” Szakórákon a környezeti nevelésre fordítható figyelem erısítése Hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon Az iskola környezetének megóvása, szelektív hulladékgyőjtés megvalósítása
122
Takarékoskodás a vízzel, villannyal Környezeti nevelési munkacsoport kialakítása, éves iskolai munkaterv készítése A szakközépiskola és a szakképzés területén a tantárgyi struktúrába (hagyományos ill. nem hagyományos keretek között) minél szélesebb körben legyenek beépítve a környezeti nevelés alapelvei. Új - a környezeti neveléshez is kapcsolódó - tanulási és tanítási stratégiák kidolgozása, melyek révén a diákok számára segítséget tudunk nyújtani. A tanórán kívüli tevékenységek elıtérbe helyezése, melyek fontosak a közösségformálás, az értékrend, a hagyományok tisztelete, az azonosságtudat kialakítása szempontjából a család, az iskola, a település és a nemzet színterén. A szakoktatásban kiemelni a hagyományok megismerését, tiszteletét A szakoktatásban a környezetbarát technológiák fontosságát hangsúlyozni A város, illetve annak környezetének megismerése Városismereti vetélkedı szervezése A település környezetvédelemmel foglalkozó cégeinek bemutatása
V. 7
A KÖRNYEZETI NEVELÉS TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI KERETEI
A környezeti nevelés tanórai keretei:
Hagyományos tanórai oktatásszervezésben:
A tanórákon az adott témákhoz gyakran használjuk a megfelelı környezetvédelmi vonatkozásokat. Természetesen az óra jellege és a téma mélysége szabja meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Minden tantárgy tanításához a szaktanárok (munkaközösség (ha van)ek) kidolgozzák a helyi tanterv, illetve a tanmenetek mélységében a környezeti nevelési tartalmakat és azok megvalósítására használt tevékenységi formákat, módszereket. A részletes kidolgozások nem feltétlenül képezik a fenntartóhoz benyújtott dokumentáció részét, de a munkaközösség (ha van)eknél illetve az igazgatónál a tervezet letétbe kerül, hogy megvalósítása nyomon követhetı legyen.
123
Nem hagyományos tanórai keretben:
Nem hagyományos tanórai foglalkozás lehet minden olyan új tanítási-tanulási módszer, amelynek a tantárgyak tananyagának elsajátíttatása a célja, de színtere nem a szokásos (45 perces) tanóra, s a helyszíne akár az iskolán kívül is lehet, de tanítási naplóba be kell írni. A nem hagyományos tanórai foglalkozások közös és alapvetı jellemzıje a komplexitás. Olyan új tanítási-tanulási módszert kínál a környezeti nevelés terén, mely elısegíti a komplex gondolkodás kialakulását, a környezeti összefüggések megismerését. Megvalósítás módja: szabadtéri foglalkozások, kihelyezett órák.
Tanórán kívüli foglalkozások
Minden olyan foglalkozás, amely a nem hagyományos tanórai foglalkozások témakörében is megtalálható, de nem kerül be a tanítási naplóba. Évente rendezünk diáknapot, amelyen olyan programokat is kínálunk, melyek természetesen érintik a környezeti nevelést, környezettudatos magatartás kialakítását. Diákpályázatokon veszünk részt. Környezet- és természetismereti versenyeken, vetélkedıkön indítjuk tanítványainkat
Környezeti nevelési módszerek:
A környezeti nevelésben olyan módszereket kell választanunk, amelyek vonzóvá teszik a tanulók számára a témákat. Erısítjük a kooperatív, együttmőködési technikák elsajátítását, a vitakészséget, problémamegoldást. Projektmódszerrel olyan terepgyakorlatokat tervezünk, amelyek “élesben” oldanak meg valódi problémákat. (pl. a szelektív hulladékgyőjtés megoldásának lehetıségei)
A környezeti nevelést szolgáló taneszközök:
Iskolánk alapvetıen rendelkezik a szükséges oktatási eszközökkel a környezeti neveléshez, de eszközbıvítésre szükség van. A folyamatosan kell pótolni az útikönyveket, útleírásokat, térképeket, videó-filmeket, amelyek megismertetnek a szőkebb és tágabb környezetünkkel, és felkeltik az érdeklıdést.
Kommunikáció:
124
A környezeti nevelésben nélkülözhetetlen a szakirodalomban való jártasság, a hírek feldolgozásának készsége, a fellépés, közszereplés képessége és a végzett munkáról való számadás. A diákokat faliújságon keresztül, valamint személyes kommunikációval tájékoztatjuk
Értékelés:
Az iskola környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett, - a többi tantárgyhoz képest - markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyérıl. Ezért a szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe beépítjük. Javasolt az iskolában környezeti nevelési munkacsoport kialakítása, mely minden tanév elején írásos formában elkészíti az iskola éves környezeti nevelési munkaprogramját.
Továbbképzés: Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlıdést. Az iskola továbbképzési programjába beépítve, az ötéves továbbképzési idı alatt -minden évben más-más munkaközösség (ha van)bıl- évente legalább három tanár részt vesz a külsı intézmények által szervezett környezeti nevelési tanár-továbbképzési programokon. Ezzel elérjük, hogy az öt év alatt minden munkaközösség (ha van)bıl legalább egy kolléga részt vegyen környezeti nevelési tanártovábbképzésen. Iskolánk tanárai továbbra is tartanak környezeti nevelési témában tanártovábbképzéseket.
Minıségbiztosítása környezeti nevelésben:
Iskolánk fennállása óta törekedett arra, hogy a mindenkori elvárásoknak megfelelı magas színvonalú oktató-nevelı munkával biztosítsa a térségben a kereskedelem és vendéglátás szakemberképzését. Az iskola pedagógiai programjában mindenkor megfogalmazást nyertek a környezeti neveléssel kapcsolatos elvárások. A gyakran nagyon nehéz feltételek között végzett napi munka során elért sikerek bizonyították, hogy a törekvések nem voltak hiábavalók.
Hisszük és valljuk, hogy a környezetbarát, családias légkör tanulóink képességeinek kibontakoztatását, személyiségfejlıdését segíti.
125
Igényeljük, hogy a tanulók, és a szülık közössége véleménynyilvánítással segítse az iskolai környezeti nevelési célok meghatározását, és lehetıségeik szerint aktívan vegyenek részt a megvalósításban.
A környezeti nevelési program felülvizsgálatának célja:
igazolni, hogy megfelelıen mőködik a program, meghatározni, hogy az oktató nevelı-munka során a program eljárásai és módszerei hatékonyan alkalmazhatóak értékelni a helyzetet a tekintetben, hogy szükség van-e helyesbítı intézkedésekre, felmérni, és tájékoztatást adni a vezetés számára abban a kérdésben, hogy a program képes-e az intézmény környezeti nevelési célkitőzéseit teljesíteni.
VI.
A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK
VI. 1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGE
A pedagógiai program érvényességi ideje:
Iskolánk - a törvény elıírása szerint - 2003. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelı és oktató munkáját pedagógiai program alapján. A pedagógiai programunkat 2003. szeptember 1. napjától felmenı rendszerben vezettük be. A jogszabály módosítás és a fenntartó elıírásai alapján pedagógiai programunk felülvizsgálatra és átdolgozásra került. A pedagógiai programot 2012. május 25-én módosítottuk
EZEN PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE AZ ELFOGADÁS NAPJÁTÓL 2019. JÚNIUS 30-IG TART.
126
VI. 2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA
A jóváhagyott pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. Minden érintett és illetékes személynek a rendelkezésére kell bocsátani, hozzáférhetıvé kell tenni.
Hozzáférési lehetıségek:
• • •
Tanári szoba (nyomtatott példány) Irattár (nyomtatott példány + CD) Igazgatói iroda (nyomtatott példány)
VI. 3. A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA,
A felülvizsgálat módja:
•
A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását nevelıtestületünk folyamatosan vizsgálja az aktuális pedagógiai munka közben nevelık szakmai munkaközösség (ha van)ei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és helyi tantervben megfogalmazott tantárgyi célok és követelmények megvalósulását. •
a helyi tanterv alaposabb elemzésére, értékelésére 5 évenként kerül sor. Az elemzést, értékelést az alábbi szempontok alapján végezzük el.
Szempontok a program felépítésének, tartalmának, belsı logikájának felülvizsgálatához: • • • • • • • • • • • • • •
Megfelelnek-e a követelmények a kitőzött céloknak, a tananyagnak, Megfelelıek-e a tanulói tevékenységek a követelményekhez Összhangban állnak-e a választott taneszközök a tanterv tartalmával. Összehangoltak-e a különbözı mőveltségi területek tantervei. Megfelelıek-e az elhelyezési, tárgyi feltételek (tanterem, taneszközök), Megfelelı-e tantestület felkészültsége, Megfelelı-e a tanulók általános, kulturális színvonala, Megfelelı-e az iskola és a szülık egymáshoz való viszonya, Megfelel-e az iskola, a nevelık, a helyi társadalom sajátos igényei, elvárásai, Megfelelıek-e pénzügyi források, lehetıségek. Jól ítéltük-e meg a helyzetünket, Mennyire felel meg a valóság a tervezett elveknek. Megtérül-e az anyagi és szellemi befektetés, Mennyire intenzív munkát kíván a tanterv,
127
•
Mennyit kell egy-egy órára készülni.
Az értékelést a nevelıtestület munkacsoportjai (szakmai csoportok, munkaközösség (ha van)ek), szükség esetén külsı szakértı bevonásával végzi. Bevonható a helyi önkormányzat képviselıje is.
VI. 4. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA
A pedagógiai program módosításának módja:
Az iskola dinamikusan mőködı szervezete nem tőri a merevséget, így a pedagógiai programmal kapcsolatban is meg kell, hogy mutatkozzon a rugalmasság, a fejlıdési készség, a környezeti változásokhoz, új igényekhez való optimális alkalmazkodás. A pedagógiai program módosításának lehetıségét nevelıtestületünk fenntartja.
A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: • • • •
az iskola igazgatója, a nevelıtestület bármely tagja, az iskola fenntartója A szülık és a tanulók a program módosítását közvetlenül a szülıi testület, illetve diákönkormányzati képviselı útján az igazgatónak javasolhatják.
A bevezetés éveiben az érdekelt munkaközösség (ha van)ek egyenként is indítványozhatják a tapasztalataikból adódó módosításokat. A program a késıbbiek során, a nevelıtestület 20 %-ának, vagy a szülık közösségének legalább 50 %-ának kezdeményezésére módosítható.
A pedagógiai program módosítását nevelıtestületünk fogadja el és az, a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
A módosított pedagógiai programot, a jóváhagyást követı tanév szeptember 1. napjától vezetjük be.
128
NYILATKOZAT
A nevelıtestület a „Pannon Kincstár Tanoda” Többcélú Intézmény, Gimnázium, Szakiskola, Szakközépiskola pedagógiai programját áttanulmányozta. A Pedagógiai programmal egyetért és elfogadja
Tantestület tagjai:
Berkes Hajnalka tanár Beró László tanár Bocskáné dr. Nagy Júlia tanár Czibulka Istvánné tanár Cserhalmi Ferenc szakmai oktató Csordás Árpádné tanár Deres Zsolt, szakmai oktató Kiss László szakmai tanár Szinek Gizella tanár
Komárom, 2013. június 10.
129
NYILAKOZAT
A diákönkormányzat a „Pannon Kincstár Tanoda” Többcélú Intézmény Gimnázium, Szakiskola, Szakközépiskola Pedagógiai programját megismerte, és helyi tervét áttanulmányozta és elfogadta.
A diákönkormányzat vezetıségének nevében:
Komárom,2013-06-10
130
