A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja

Mottó: „Szerintem az individuumhoz csakis individuális megértéssel szabad közeledni. Más-más nyelven kell beszélni minden egyes pácienssel. ... A döntő az, hogy emberként álljak egy másik emberrel szemben.” C.G. Jung: Emlékek, álmok, gondolatok

A kallódó fiatalokat segítő iskola A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja

Budapest 2013. augusztus 29.

1

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Tartalom

TARTALOM

TARTALOM ............................................................................................................................ 2 Bevezetés .................................................................................................................................. 3 I. Összefoglalás ...................................................................................................................... 4 Diákjaink a Tanodáról (részletek a diákokkal készült interjúkból) .......................................... 8 1. A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola fejlődése, eredményei és működésének körülményei 1990-2010 ..................................................... 11 2. A Tanoda diákjai............................................................................................................... 21 3. A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola működésének szakmai, pedagógiai céljai és feladatai ............................................................................. 24 4. A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola működési módja, módszerei és rendje........................................................................................................... 27 5. A munkacsoportok (stábok) működése............................................................................. 37 6. A személyzet ..................................................................................................................... 41 7. A működési feltételek ....................................................................................................... 47 8. A

Belvárosi

Tanoda

Alapítványi Gimnázium

és

Szakközépiskola külső

kapcsolatrendszere ............................................................................................................ 50 9. A Tanoda-módszer tanítása............................................................................................... 52 10. Deviancia-probléma és közoktatás: zárógondolatok tapasztalataink tükrében................ 53 II. HELYI TANTERV ........................................................................................................... 57

2

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Bevezető

BEVEZETÉS A Belvárosi Tanoda Alapítvány létrehozása nagymértékben köszönhető azoknak a kallódó fiataloknak, akikkel sok időt töltöttem együtt a Tanoda létrehozását megelőző években a Budapesti Művelődési Központ ún. „előterében”. Sokat tanultam történeteikből, gondjaikból és örömeikből. Az, hogy megosztották velem fájdalmaikat, érzéseiket, vágyaikat és hiányérzeteiket, nagy segítséget jelentett a Tanoda működési módjának kimunkálásában. Sokszor, sokféle fórumon merül fel a kérdés: Vajon ki is valójában egy iskola tevékenységének megrendelője? Meggyőződésem, hogy az iskola megrendelője elsősorban a diák, hiszen ő az, aki hosszú időn keresztül nap mint nap élvezi vagy elszenvedi egy iskola légkörét, működési módját, elvárásait. Jó esetben körülötte forog minden, hiszen a tevékenység róla szól. Mai, zilált, intézményesült világunkban a fiatalok sok, túl sok időt töltenek el az iskolákban. Ezért nem mindegy figyelünk-e véleményükre, igényeikre, érzéseikre az iskola működési módjának alakításakor. A Tanoda tevékenységének formálásakor mindig igyekszünk diákjaink igényeiből, elvárásaiból kiindulni, bevonni őket közös életterünk az iskola hétköznapjainak alakításába. S ez tapasztalataim szerint nagy nyereség. A pedagógusok elkötelezettségét, jó érzését is növelik azok a visszajelzések, melyeket diákjaiktól kaphatnak. Gyakran tapasztalom, hogy a tanodás diákok sokkal lényegre törőbben és meglepő tudatossággal képesek bemutatni saját iskolájukat, mint mi, az abban dolgozó szakemberek. Munkánk legbiztosabb értékelését is elsősorban tőlük kaphatjuk. Fontosnak tartom, hogy meghallgassuk és érvényesülni engedjük a fiatalok ötleteit, kéréseit, mert csak ez garantálhatja, hogy az iskolában olyan közös munkát tudjunk végezni, ami mindannyiunk számára építő. Ezért választottam bevezetőként diákjaink szavait, hiszen náluk jobban senki nem tudja érzékeltetni, mi mindent keresnek és találhatnak meg a fiatalok egy iskola működésében, s mi az, amiért a Tanoda munkáját folytatni kell. Győrik Edit a Belvárosi Tanoda Alapítvány kuratóriumának elnöke

3

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Összefoglalás

Pedagógiai program

I. ÖSSZEFOGLALÁS A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola ellátandó alaptevékenységei (TEAOR-számmal) 8531 általános középiskolai oktatás 853111 Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam) 853112 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása (9-12/13. évfolyam) 853114 Gimnáziumi felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam 853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) 853122 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam) 853124 Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) 8532 szakmai középfokú oktatás Telefonos és elektronikus ügyfélkapcsolati asszisztens (OKJ 523470300000000), 8042 máshová nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás Kiegészítő tevékenységek: -

8690 Egyéb humán-egészségügyi ellátás

-

8890 Máshová nem sorolt egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül

-

9319 Egyéb sport tevékenység

-

9329 Máshová nem sorolható egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység

-

9499 Máshová nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység

A pedagógiai és tantervi program célcsoportja középiskolát megkezdett, de abból különböző okokból kimaradt, kallódó, deviáns életvezetésű fiatalok. A nevelés-oktatás általános célja, feladata az iskolai oktatásból kimaradt – köztük a beilleszkedési, magatartási zavarokkal és tanulási zavarral küzdő, látás-, hallás-, mozgássérült, testi,

4


érzékszervi fogyatékos (sajátos nevelési igényű) - fiatalok gimnáziumi képzése, érettségire való felkészítése, kétszintű érettségiztetése, szakképzése, mentális gondozása integrált módon személyre szabott tanulási program és személyközpontú gondoskodás alapján. A Tanoda feladata, hogy a gimnáziumi tananyag elsajátítása, az érettségire való felkészítés, szakképzés mellett segítse a tanulással, szocializációval kapcsolatos gátak, szorongások leépítését; fejlessze a fiatalok tanulási és kommunikációs kedvét, készségét, képességét, a megfelelő önértékelés kialakulását. A legfontosabb pedagógiai célként a helyes énkép, a felelősségérzet és az önálló életvezetés kialakítása fogalmazható meg, míg a fő oktatási cél az érettségire való felkészítés. E célok elérésében fontosak az alábbi részfeladatok: •

a korábban szerzett gátlások oldása;

•

problémamegoldásra nevelés;

•

tanulásra, vizsgára, érettségire, felvételire való felkészítés;

•

a megfelelő önértékelés elősegítése, az önbizalom fejlesztése;

•

önállóságra és egyben felelősségtudatra nevelés;

•

az életfeladatok (pl. pályaválasztás) megoldására való felkészítés;

•

a szociális alkalmazkodást elősegítő társadalmi minták, értékek közvetítése a diákok felé.

A Tanoda a segítő és oktató munkát egységként alkalmazva próbál a fiatalok problémáira reagálni és személyenként megoldást találni. Ennek eszköze a segítő pármunka (esetkezelés) és a személyre szabott tanulási program. Személyre szabott tanulási program kialakítása szükséges, hiszen minden diák más középiskolás bizonyítvánnyal, tantárgyi tudással, akár tantárgyanként más tanulási képességgel rendelkezik. Különbözőek mentális állapotukat, aktuális élethelyzetüket tekintve is. Mindezek a Tanodában eltöltött idő folyamán változnak, ezért a személyre szabott tanulási program, mód, időbeosztás kialakítása a bekerüléskor, aktualizálása folyamatosan szükséges. Ez mindig a diák segítő párjával együtt történik.

5


Az iskola helyi tanterve tartalmilag megegyezik az EMMI Miminiszter által jóváhagyott „Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium – A személyre szabott iskola - alternatív kerettanterve”-vel. Az egyes tantárgyak tananyag-egységekre vagyis tanegységekre oszlanak, minden tanegységhez adott óraszám tartozik. Megfelelő számú tanegység elvégzése teszi lehetővé a következő évfolyamba lépést. A tanegységek számát, tartalmát, óraszámát és esetleges egymásra épülését, a diákok továbbhaladási kritériumait az egyes tantárgyak tantervei szabályozzák. Adott tanulmányi időszakban minden diáknak tanulmányi szerződése - az aktuális tanulmányi és élethelyzetéhez igazodva - rögzíti mely tantárgyakat és tanegységeket tanul. (Egy tanulmányi időszakban tehát mód van több tantárgyból akár több tanegységet, ill. csak bizonyos tantárgyak tanegységeit tanulni.) A diákok nem évfolyamokban, osztályokban, hanem tantárgyanként tanulócsoportokban tanulnak, melyek kialakítása a diákok tanulási programjához igazodik. A Tanodában az érettségire nappali, esti és levelező munkarendben készülhetnek fel a fiatalok. Tartalmilag mindhárom munkarendben tanuló diák ugyanazt tanulja (hiszen az érettségi követelményekben nincs különbség). A munkarend és a jogi státusz meghatározója diák heti összes óraszámát A nappali munkarendben a heti óraszám min. 27, esti munkarendben min. 15, levelező munkarendben min. 3. A személyre szabott tanulási program tartalmazza, a diák heti óraszámát, s így - jogviszony szempontjából - tanulói státuszát. A személyre szabott tanulási program tartalmazza: •

a diák által az adott tanulmányi időszakban tanulandó tantárgyakat,

•

a tantárgyak szintjeit, tanegységeit,

•

a heti óraszámot, a diák jogi státuszát

•

a heti időbeosztást (vagyis az órarendet).

A személyre szabott program megvalósulását tantárgyanként a haladási napló rögzíti. A tanév több tanulmányi időszakra oszlik. Minden tanulmányi időszak műhelymunka időszakkal kezdődik, amely tanórákra épül, ahol a tanár és a diákok közösen dolgozzák fel a tananyagot. Ezt követi a konzultációs- és vizsgaidőszak. Ekkor zajlanak a vizsgák, ahol a diákok számot adnak tudásukról. A vizsgák előtt tantárgyanként egyéni és csoportos konzultációk zajlanak.

6


Az értékelés vizsgarendszerben történik. Ennek célja, hogy szimulálja az érettségi helyzetét, és a diákok vizsgarutinra tegyenek szert. A fél- és év végi osztályzatokat osztályozó vizsgán szerzik, mely háromtagú vizsgabizottság előtt zajlik. A vizsgán 1-5 érdemjegyekkel osztályozunk. Sikertelen vizsga esetén a diák javítóvizsgát tehet. Az egyes tantárgyak értékelési szempontjait, követelményeit azok tantervei tartalmazzák. A Tanoda a diákokat közép- és emeltszintű érettségi vizsgára készíti fel és érettségizteti, valamint középfokú szakképzést valósít meg. A személyre szabott tanulási program lehetőséget ad előrehozott érettségi vizsga letételére. Az érettségi vizsga lebonyolítására évente kétszer kerül sor. A Tanodát módszertani sokszínűség jellemzi, alkalmazunk egyéni munkát, pármunkát, csoportmunkát, frontális technikát, egyéni fejlesztést, stb. Minden tekintetben integrációt valósítunk meg. Az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű fiatalok aránya nem haladja meg a 20%-ot. Az egyes tantárgyak jellemzően használt módszereit azok tantervei tartalmazzák. A tankönyvek, taneszközök listáját az adott tantárgyak tantervei tartalmazzák. A Tanoda - az alapítás - 1990- óta személyközpontú módszereket alkalmaz mind az oktatásban, mind az esetkezelésben. 17 éves tapasztalatunk szerint ez az oktatási mód alkalmas a középiskolából kimaradt, kallódó, deviáns fiatalok érettségire való felkészítésére és szakképzésre. A jelenleg érvényben lévő helyi tantervünk ugyanezen a módszeren, oktatási rendszeren alapult. Jelen tanterv elkészítését az érettségi követelmények megváltozása tette szükségessé. Ezért ennek bevezetése nem okoz gondot, zökkenőt, lényegi változást az iskola működésében, nem érinti a folytonosságot. A tartalmi változás beépül a tantervbe az érettségi előkészítő tanegységek részeként.

7

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Diákok a Tanodáról

DIÁKJAINK A TANODÁRÓL (RÉSZLETEK A DIÁKOKKAL KÉSZÜLT INTERJÚKBÓL) „Azért jó ez a hely - most látom, hogy bekerültem -, mert ez a lelki mélypontokat tolerálni tudja, sőt abban is tud segíteni, hogy az ember fölrugdalózzon belőle. Persze vannak olyan ügyek, amiben nem tud senki se segíteni. Akkor annyit tudnak tenni, hogy az embernek úgy segítenek egy kicsit, hogy tekintettel vannak erre. Meg hogy érdekel valakit, hogy mi van veled. Mert egy normál iskolában, ahol van egy tanárnak 40 fős osztálya, ott úgy el tudsz veszni mint szürke szamár a ködben, és senkit nem érdekel, hogy mi van.” „Talán azt jegyezném meg, hogy itt embernek kezelik a másikat és pozitívan állnak hozzá. Míg mondjuk a volt gimnáziumaimban inkább úgy éreztem, hogy lenézik egy kicsit a diákokat. Itt az van, ha nem tudsz valamit, pozitívan állnak hozzád, segítenek, úgyis meg fogod tanulni és tényleg megtanulod, mert jó szándékkal állnak hozzád, pozitívan. Én azelőtt soha nem tanultam, mielőtt a Tanodába jöttem, max. fél órákat, de itt még a tanulást is megszerettetik az emberrel. Azután, miután idejöttem, hazamentem és leültem magamtól tanulni, ami azelőtt - az az igazság -, hogy nem történt meg.” „...ettől is különbözik a Tanoda a többi középiskolától, mert máshol biztos nem rágják be az ember szájába száztízszer. Meg nem megy oda a tanár a diákhoz, hogy ugyan már, kisfiam, készüljél már. Ott a diáknak kell odamenni a tanárhoz, és elég egyszer is, mert többször biztos, hogy nem foglalkoznak vele.” „Az előző iskolám elég merev volt, mint általában az iskolák. Ami nem Tanoda, az elég merev. Sok elhúzás van, könnyen kidobják az embert. Annak idején engem nem akartak szakmunkás vizsgára engedni, mert nagyon hosszú volt a hajam. Ilyenek vannak. Az ember vagy behódol, vagy nem. Akkor levágtam éppen, de nem mindenki vágja le, az biztos.” „....Hát, amit emberileg ad. Ez az, amitől más ez az iskola, mint bármelyik egyéb középiskola. Ami hiányzik a normális középiskolában az, hogy foglalkozzanak az emberrel meg odafigyeljenek rá, meg hogy segítsenek ahhoz, hogy mit tudom én, 20 évesen nem biztos, hogy minden ember tudja, hogy mit akar, meg hogy milyen ember. Nem azt akarom, hogy megmondják, hogy milyen legyek, hanem hogy elfogadják azt, hogy valamerre elindultam, és nem mondják meg, hogy ne arra menjek, hanem máshová. Hogy arra mehessek, amerre én akarok.” 8


„Szerintem a teljesen reménytelen embereket. Lehet életképtelennek is nevezni egyeseket, lehet deviánsnak - ez rossz szó ugyan, de fel lehet ezzel vázolni az ide felvetteket.” „Ez nem tanulás. Itt nem tanítanak meg tanulunk, nem tanárok vannak, hanem pedagógusok. Itt a tanárral tök jól eldumálunk, mintha én kérdezném meg, ami engem érdekel. Csak azt veszik le a vállamról, hogy odamenjek és megkérdezzem. Pont ami a hiba bennem, a lustaságomat előzik meg.” „Ha ott van az ember órákon és figyel, akkor tanulni se kell szinte. Nagyon jól vannak tartva itt az órák ilyen szempontból. Itt tanítják meg az anyagot és nem otthon kell tanulni. Persze, vizsgák előtt mindig át kell nézni meg meg kell tanulni, ami nem volt elég. De ha odafigyelsz az órán, akkor már nem kell tanulni.” „Szóval nem kell attól félnem, hogy hülyének tartanak. Mondjuk leginkább az elején persze, az tetszett, mint minden ember, aki tud linkeskedni, hogy felrakhatja a lábát az asztalra, kajálhat, kivonulhat, stb. Utána azért rájön az ember, hogy sokkal másabb az, hogy pl. nem kell attól félnem, hogy hülyének néznek, mert matekóra közepén megkérdezed, hogy 5x5 az mennyi. És akkor nem fogják azt mondani, hogy hülye vagy, hanem, hogy gondold már végig, szóval normálisan elmagyarázzák neked. Pl. az Ervin meg a Papposz is - nem tudom, hogy maguktól jött- e az ötlet, hogy így kezdjenek el magyarázni, ha arról volt szó, úgyhogy elkezdték ilyen dedósan, amin persze hülyére röhögtük magunkat, hogy 1 alma + 1 alma az 2 alma, és tudod, ha felvágod, az fél, ha azt is, az negyed, és akkor eljutottunk az almapüréhez, és akkor ezek tök jó poénok voltak. Ha ezt a Rákócziban süti el egy tanár, akkor mindenki sírógörcsöt kap szerintem, ott ez természetellenes dolog. Itt meg nagyon jó volt. Tényleg egy kicsit dedósan, kicsit debilen, legalábbis hozzám viszonyulva teljesen reálisan gondolkodtak.” „Hát, hogyha odafigyelsz, és meg akarod tanulni, akkor meglehet. Ha nem figyelsz oda, akkor persze nem lehet. Tőled függ, hogy meg lehet-e tanulni. A tanártól is függ persze. De eddig itt csak olyan tanárokkal találkoztam, akik úgy adják elő a tananyagot, hogy aki meg akarja tanulni, az megtanulja.”

9


„Emberileg, erkölcsileg, tudásilag, önbizalmat növelt. Azt hiszem, az volt a legfontosabb, hogy bíztak bennünk. Ezt éreztük és ez volt az, amire mindannyiunknak szüksége volt.” „Segítettek - ami engem érdekelt, azt megpróbálták a felszínre hozni és abban mindenképpen segíteni. Tananyagokat adtak ilyen téren a kezembe, elküldtek mindenféle rendezvényre, ha úgy látták, hogy valóban érdekel a dolog. Megpróbálták a legtöbb pozitívat - azokból a tantárgyakból, amiket nem igazán kedveltem - belevinni, hogy megkedveljem ezeket a tantárgyakat.” „Itt nem csak a tananyagból tanul az ember, hanem az emberségből is. Be kell vallanom töredelmesen, hogy én sokkal többet tanultam az emberséges bánásmódból, mint a fizikát vagy a kémiát vagy a biológiát.” „Megtalálni önmagamat, olyan értelemben, hogy elérjek valamit és kitartsak egy dolog mellett. Addig úgy voltam, ha ez az iskola nem jön össze, akkor megyek egy másikba, és ha az sem, akkor egy harmadikba. Megfutamodás volt végül is az előző életem. S mikor bekerültem a Tanodába meg sem fordult a fejemben, hogy én nem itt fogok érettségizni. 100%-ig biztos voltam benne, hogy le fogok most már érettségizni.” „Baromi sok segítséget kaptam. Rájöttem, hogy lehet egész emberként élni. Egészséges, nagyjából egészséges embereket találtam, és ez nagyon jólesett. Egy kicsit félek, hogyha elmegyek a Tanodából, megint bürokratikus, vagy sznob emberekkel fogok találkozni. Biztos vagyok benne, hogyha innen kikerülök, nagyon sokat fogok veszíteni. Kár, hogy nincs ilyen felsőoktatási Tanoda. Kéne egy ilyet is csinálni.” „Mielőtt idejöttem, semmilyen célom nem volt, meg ilyesmi. De itt legalább lett. Tényleg semmi. És ha jobban belegondolok, célom először csak az volt, hogy leérettségizzek, aztán jött a többi.”

10

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola fejlődése, eredményei és működésének körülményei 1990-2010

1. A BELVÁROSI TANODA ALAPÍTVÁNYI GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA

FEJLŐDÉSE,

EREDMÉNYEI

ÉS

MŰKÖDÉSÉNEK KÖRÜLMÉNYEI 1990-2010 1.1. A Tanoda megalakulása és fejlődése A „Belvárosi Tanoda” Alapítvány egyéves felkészítő munka után, 1990 őszén kezdte meg működését. Tevékenységének céljaként a 15-22 éves, középiskolákból kimaradt, kallódó, deviáns fiatalok megkeresését, gondozását, képzését, mentálhigiénés ellátását jelölte meg. E cél megvalósítása érdekében alakult meg - ugyanebben az évben - a Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium (továbbiakban: Tanoda), amely személyközpontú módszerrel dolgozó, érettségire felkészítő gimnázium, ahol a diákok a nappali munkarend szerinti időbeosztásban tanultak. A tanulás-tanítás folyamata és módja, valamint módszerei azonban eltérnek a hagyományos szerkezettől és módszerektől. A diákok egyéni képességeikhez és igényeikhez igazodó tanulási programok szerint haladhatnak, amiket szerződésekben rögzítünk. Az évfolyam és osztályszerkezet helyett - az egyén igényeihez ennél jobban igazítható - tanulócsoport rendszert alkalmazzuk, így minden diák minden tantárgyból a számára legmegfelelőbb haladást és tananyagot biztosító csoportokban tanulhat. Tudásukról diákjaink osztályozó vizsgákon számolnak be, mely vizsgákat az érettségi vizsga mintájára bonyolítunk le minden alkalommal. Érettségi vizsgát - az elfogadott pedagógiai programunk alapján - évente két alkalommal, egy általunk felkért független vizsgabizottság alkalmazásával szervezünk. A tanítás szerves része a tanulás tanítása és az egyéni fejlesztés. A tananyag összeállítása és a tanítási módszerek tekintetében is a személyközpontúság a meghatározó. Az egyéni fejlesztést szolgálja a segítő párrendszer is, mely biztosítja az esetkezelés lehetőségét, az életvezetési, szociális és pszichés problémák folyamatos gondozását. Magunk számára is meglepetést okozott, hogy a személy erősödése, a személyiség változása az iskolai munka eszközeivel megváltoztatja diákjaink tanuláshoz való viszonyát is. A tudás értékké, a tanulás örömforrássá válik, mert megtanulnak tanulni, s ezt a mai napig nagyon fontos eredménynek tartjuk. A tanulási folyamat így a segítő munka szerves részét jelenti a Tanodában, melynek személyiségformáló ereje is van.

11


A munka - önmagunk számára is kísérletként definiálva azt - 1990 őszén a Nappali Időbeosztású Tagozat működtetésével kezdődött meg, ahol 30 diák tanult és 7 segítő-oktató dolgozott. A Tanoda működésének máig is érvényes alapelveit és elemeit alkalmaztuk már ekkor: a személyes problémák gondozása (segítő pár rendszer, egyénizés, esetkezelés) és tanítás egy helyen, személyre szabott tanulási program és módok, szerződéses rendszer, stábmunka, világos követelmények és szabályok, a diákok és a hozzánk jelentkező fiatalok igényeire folyamatosan reagáló ill. ahhoz igazodó tevékenység fejlesztés. Az első meglepetés még a tanév elindulása előtt ért minket: a viszonylag kis propagandamunka ellenére az első felvételi alkalmával a túljelentkezés tízszeres volt. Így a megkereső munka fölöslegessé vált, ám azt is éreztük, bár igazán jelentését és jelentőségét még nem értettük annak, hogy iskolánk méreteit jóval meghaladó problémakörben töltünk be hiánypótló szerepet. Évről évre többen jelentkeztek hozzánk, a túljelentkezés évente 12-15-szörös volt. Még az első tanév második felében diákjaink kérésére és a jelentkezők alaposabb megismerése céljából megkezdtük a Tanoda-Klub működtetését. Világossá vált, hogy a tanév során folyamatosan jelentkezőkkel valamilyen szervezett rendszerben kell foglalkozni, így alakult ki a másodikharmadik tanévre a Tanoda-Ügyelet.

Az Ügyelet mára a Tanodába jelentkező, ill.

krízishelyzetben lévő, de tanulói jogviszonyt a Tanodával nem létesítő kallódó fiatalokkal való kapcsolattartás módja, önálló feladatokkal és működési módszerekkel. A nagyarányú túljelentkezés a Nappali Tagozaton, valamint sok olyan fiatal jelentkezése, akiknek problémái a rendszeres iskolába járást eleve lehetetlenné tették (pl.: súlyos testi vagy idegrendszeri problémák, munka melletti tanulás, vagy egyszerűbb esetekben a túlnyomórészt máshol végzett sikeres tanulmányok rövid időn belül történő átismétlésének, befejezésének igénye) a Nappali Tagozat működési módjától eltérő megoldást kívántak meg. Így alakult meg és indult el 1991 őszén az Egyéni Időbeosztású Tagozat munkája, ahol újabb 30 diák – szintén nappali munkarendben, de kötetlen, a diákok időrendjéhez alkalmazkodó időbeosztásban -létesíthetett tanulói jogviszonyt a Tanodával. A legtöbb sokkoló élményt kezdetben a túljelentkezések miatti mennyiségi probléma, míg később a hozzánk forduló fiatalok állapotának látványos rosszabbodása okozta és okozza. Egyre 12


többfajta probléma kezelésére kellett reagálni. Működésünk kezdetétől fogva találkozunk és foglalkozunk szenvedélybeteg fiatalokkal is, a drog- és alkoholfogyasztást - mint minden más deviancia-problémát is - tünetként értelmezve, melynek hátterében sok egyéb rendezetlenség áll. E tevékenység során ismerkedtünk meg a pécsi székhelyű Leo Amici Alapítvány komlói rehabilitációs intézetével. 1994-ben egy kábítószerfüggő tanodás diák került a komlói intézetbe és ottani terápiájában részt kapott a tanulási folyamat. Kezelésének befejezése után újra a Tanoda (nappali tagozatos) diákja lett és sikeresen fejezte be tanulmányait. Így indult a két intézmény közös gondolkodása és munkája. 1995-re a max. 15 fő befogadóképességű komlói intézetben élő szenvedélybeteg fiatalok közül már 3 fő lett a Tanoda diákja, 1996-ban ez a létszám növekedett, és a két éves gyakorlati munka kialakította a szervezett keretek közt működő Konzultáló-levelező munkarendet. Eddigi tapasztalataink azt igazolják, hogy ez a tevékenység és összefogás eredményesebbé teszi a szenvedélybeteg fiatalok kezelése és a megelőzés területén folytatott munkánkat. A két intézmény együttműködése pedig mindkettőnk tevékenységében hiányterületet pótol. Az évek során sok olyan fiatal is jelentkezett hozzánk, akik tanulmányaikat a negyedik évfolyamon vagy akár annak befejezése után szakították meg eredeti iskoláikban, s tőlünk csak az érettségi vizsga megszerzésének lehetőségét kérték. Ezt mi a legtöbb esetben lehetővé tettük számukra, de e tevékenységünk is szervezettebb keretet kívánt. Így alakult meg 1996-ban a Estilevelező munkacsoport. Ezek a fejlesztések azt is jelentették, hogy iskolánk tevékenysége szerteágazóvá vált. Az 1996-98 közti időszakban még a fenti strukturális keretek között ugyan, de újabb kezdeményezések, specializálódások jelentkeztek. Az esti-levelező tagozat keretei között 1997-től - amikor egyik diákunk letartóztatásba került – megkezdődött az előzetes letartóztatásban lévő fiatalok tanításának kísérlete. Ez a munka is fejlődésnek indult, s az évek során egyre több diákkal, s egyre speciálisabb feladatokkal bővült. Az 1998-2001 közötti időszak egyfajta újrarendeződés, újjászületés, „újra-alapítás” jegyében zajlott. Több esetben szerveződtek kísérleti Tagozatok, munkacsoportok, miközben folytonosan kerestük az új helyzethez igazodó, stabil és nem szerteágazó újrarendeződés útját. Ezt az újrarendeződést két tényező határozta meg alapvetően: Az alapítás óta eltelt időben felhalmozódott 13


és természetes úton bővült szakmai tapasztalatok, tudás, a különféle ellátási módokban, esetkezelésben kialakult specializált tudás és módszerek egyvelege, melyek immár világosabb kereteket, átszervezést követeltek meg; A kimaradó fiatalok problémáinak jellege, mélysége, elvárásaik, igényeik, a szélsőségesebb viselkedési formák és élethelyzetek tömeges megjelenése, és evvel párhuzamosan mind a segítő munkában, mind a tanítási folyamatban a még erőteljesebb személyközpontúság iránti elvárásaik. Az újrarendeződés 2001 őszére zárult. A gimnáziumban hozzánk

forduló

fiatalok

problémáinak

speciális

kezelése,

a

célcsoport

tekintetében

munkacsoportok (stábok) különülnek el, s a feladatokhoz igazítják szakmai, pedagógiai programjukat: A Tanodában három munkacsoport foglalkozik a fiatalokkal, ebből kettő speciális célcsoporttal: •

A Megálló Oktatási Program, mely a szenvedélybeteg- és komoly életvezetési zavarokkal és tanulási problémákkal küszködő fiatalok egész napos ellátását, érettségire való felkészítését vállalja, napirendbe szervezett, terápiával is kiegészülő segítő munkával;

•

A Váltó Program, mely kriminális életvezetésű, előzetes letartóztatásban lévő, büntetésüket töltő, szabadult, ill. szabadlábon lévő fiatal felnőttek oktatását és reszocializációját végzi.

•

A Tanoda Program azoknak a középiskolákból kimaradt deviáns fiataloknak is kínál tanulási lehetőséget, akik elsősorban a személyközpontú oktatásért fordulnak hozzánk segítségért;

A gimnáziumban nem különül el tagozatonként a nappali, esti és levelező diákok oktatása. 2004 szeptemberétől a Tanodában érettségizett fiatalok számára iskolarendszerű, középfokú szakképzést indítottunk. Ezen új tevékenység megkezdésével az intézmény neve megváltozott. Új neve: Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnnázium és Szakközépiskola. Az intézmény tehát óriási fejődésen, változáson ment keresztül. A diáklétszám az eredeti 30 főről évi 150-ra nőtt, a Tanodában dolgozók száma pedig az eredeti 7 főről, mintegy 30-35 főre növekedett. Szervezett kereteket kapott a nem tanulói jogviszonyban lévő gondozottjaink ellátása. Sokat tanultunk, s így a munkánk minősége is sokat változott úgy a tanítás, mint a gondozás tekintetében. Megfogalmazódtak a Tanoda-módszer területei, formát öltöttek összetevői. Ezt nagyban elősegítette, hogy a szakma az első évtől kezdve nagy érdeklődéssel fordult a Tanoda felé. Minden évben sok látogatót, hospitálót, terepgyakornokot fogadtunk, fogadunk és tanítottunk. Több

14


felsőoktatási intézmény terephelye vagyunk (ELTE Neveléstudományi Tanszék, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Általános Szociálismunkás Kar, stb.). Az eltelt években számos szakdolgozat született a Tanodáról. 1995-ben csatlakoztunk a Soros Alapítvány Közösségi Iskola Programjához vállalva a közösségi oktatás filozófiáját és azt, hogy a Tanodát közösségi iskolaként működtetjük. 1996-ban már úgy éreztük, hogy a Tanoda működésének kísérleti időszaka, első korszaka lezárult. Ebben az évben a Soros Alapítvány Közoktatási Programjának felkérésére addigi tapasztalatainkat, kialakult módszereinket „A segítő iskola” című 9 fejezetet tartalmazó módszertani anyagban rögzítettük. E szakmai anyag megírása jó alkalom volt arra, hogy tudatosan is átgondoljuk addigi tevékenységünket, hibáinkat, erényeinket és eredményeinket.

15


1.2. Eredményeink Mára biztosan állítható, hogy a Tanoda munkája már nem kísérlet. Tevékenységünk életképes, szükséges és eredményes. A gyakorlati munka során kialakult egy speciális tudás pedagógia, segítő-oktató foglalkozás, esetkezelési gyakorlat -, s létrejött egy olyan alapstruktúra és működési mód - Tanoda-módszer -, amelyről úgy véljük, hosszú távon is alkalmazható az adott ifjúsági csoport iskolai keretek közötti kezelésében. Mit tekintünk legfontosabb eredményeinknek?

•

a kimaradás minimális;

•

diákjaink szeretik a Tanodát, otthonuknak tekintik, minden gondjukat, örömüket ide hozzák, megosztják segítőikkel és egymással;

•

a segítésen alapuló tanár-diák kapcsolat megtartó erejű;

•

a munka felszabadult, vidám légkörben folyik, az iskola a kellemes, fontos életterek közé tartozik;

•

a rendszeres iskolába járás alapvető változást jelent a velünk dolgozó fiatalok életmódjában (strukturálja és betölti életüket);

•

a tudás értékké válik a tanodás diákok között;

•

a Tanodában senkinek nincs szüksége titkolódzásra, problémáit nyíltan vállalhatja;

•

diákjaink megtanulják, hogy törődni kell társaikkal, egymással, a légkör támogató, egymásra figyelő;

•

további életükre vonatkozóan célok fogalmazódnak meg;

•

a tanodás fiatalok sikeres érettségi vizsgát tesznek;

•

a végzettek további életútját egyénenként más-más mélységben ismerjük;

•

a Tanodából megerősödve mennek el, újra hisznek önmagukban;

•

-a tanodás diákok megtanulják kezelni a másságot;

•

értelmes feladatokat tudunk kínálni;

•

terepe tudunk lenni a személyiség fejlődésének, változásainak;

•

olyan értékeket képviselünk, melyekbe a serdülők kapaszkodhatnak;

•

a tanár-diák kapcsolat a szereteten, bizalmon alapuló együttműködő kapcsolat, melyre támaszkodni lehet, s ami minta az emberi kapcsolatok további alakításához;

• 16

a fluktuáció a személyzet körében alacsony;


•

a Tanoda szellemi és gyakorlati műhely. Úgy látjuk, hogy a Tanodában végzett diákok a bekerülési állapotukhoz képest valóban

éretten távoznak. Nálunk az érettségi vizsga az ismeretanyag tekintetében egy átlagos magyar középiskola színvonalának megfelelő, az életismeretek és az önismeret tekintetében annál jobbnak mondható. Jelentősége diákjaink számára elmondhatatlanul nagy, az érettségi bizonyítványok kiosztása a Tanoda talán legnagyobb ünnepe. 1.2.1. A Tanoda érettségijének értéke A Tanoda érettségijének értéke nem mérhető pusztán a megszerzett osztályzatok átlagával vagy a tudásszintekkel. Az érettségire való felkészítés nálunk egy összetett, tanulmányi és személyiségfejlesztő munkát egyaránt magába foglaló folyamat. Így értékét is ebben a kontextusban lehet csak vizsgálni. Bár munkánkban valódi végcélként nem az érettségi vizsga megszerzését jelöltük meg, hanem a bekerülő fiatal képességeinek megismerését és az e képességekhez mért életút közös alakítását - ami nem minden esetben az érettségi vizsga -, az elmúlt tizenkét év során diákjaink túlnyomó többsége sikeres érettségi vizsgát tett. Úgy véljük, ez elsősorban nagyon intenzív személyre figyelő módszerünk és munkánk eredménye. Gyakran talán túl nagy energiát is fektetünk egy-egy diák érettségire való felkészítésébe, rengeteg külön foglalkozással, de nehéz lenne a sok évi közös munkát félbehagyni vagy megszakítani. Fejlődésük, változásaik, életvezetésük lassú rendeződése mindig újra és újra energiát és hitet ad a további munkához. A sok hátrány, mellyel a Tanodába érkeznek, fokozatos leküzdése mindig meggyőző érv a munka folytatása mellett. A legfontosabb pedig, hogy megtanulnak és sokan megszeretnek tanulni, igényük alakul ki a szellemi munkára. Úgy gondoljuk, ez talán fontosabb eredmény az aprólékos tárgyi tudásnál, hiszen ha a művelődés iránti igény az életforma részévé válik, fokozatosan pótolhatók a hátrányok, a tanulási képesség pedig napjainkban fontos része a munkavállalásnak. Nem is beszélve arról, hogy bármilyen területen dolgozzék is valaki, a művelt vagy arra igényt formáló ember nyitottabb, toleránsabb s kreatívabb: ez pedig a mindennapi élet minőségét formáló tényező. Fontos megemlíteni azt is, hogy minden Tanodában érettségizett diák úgy látja, máshol képtelen lett volna erre a teljesítményre. Ez annyit jelent, hogy egy deviáns életút, munkaképtelenség helyett - ami a társadalom szempontjából az emberi tényezőkön túl konkrét anyagi kár is - önálló életvezetésre, tanulásra és munkára képes emberekké válnak. 17


Gimnáziumi tanulmányaik befejezése után diákjaink nagy része érettségihez kötött szakképzésben vesz részt illetve munkába áll, néhányan pedig felsőoktatási intézményekben folytatják tanulmányaikat. A Tanodában nem elsődleges cél a diákok egyetemi vagy főiskolai felvételire való felkészítése. Diákjaink közül csak keveseknek van arra esélye, hogy az érettségi évében sikeres felvételi vizsgát tegyenek. Ennek fő oka, hogy már a Tanodába óriási tudás- és képességbeli hátrányokkal érkeznek, s az itt töltött idő nem elegendő e hátrányok leküzdésére. A tanulási képességek és a tudás tekintetében a maximálisan elérhető végcélnak az érettségi vizsga tekinthető. A felvételi vizsgára való készülés külön foglalkozást és időt igényel, amit igény esetén vállalunk. Egy-egy sikeres felvételi vizsga nagyon nagy eredmény és öröm. Az érettségi vizsga utáni beszélgetéseken diákjaink mindig értékelik a maguk teljesítményét és elmondják, mit jelent számukra ez a vizsga, valamint azt, hogy mit kaptak, mit tanultak tanodás éveik alatt. Úgy látják és mi is, akik itt dolgozunk, ezt tekintjük a legnagyobb eredménynek és a tanodás érettségi fő értékének, hogy az itt végzett fiatalok az érettségi idejére reális önismerettel rendelkező emberekké válnak. Tudják, mire képesek vagy mire nem és céljaikat hogyan érhetik el. A kilátástalanság, életképtelenség, az unalom, a problémákba fulladás és az önpusztító viselkedésmódok helyett tenni és élni akarás, az önbecsülés, a tervezgetés jelenik meg. Az emberi kapcsolatokat tiszteletben tartó és azt nagyra értékelő, bizalommal és elfogadással teli légkör hitet ad. Ez fontos útravaló, mert segít a felmerülő problémák leküzdésében. A segítő, toleráns magatartás személyiségük részévé válik. Nyitottabban és őszintébben kezdeményeznek és alakítanak kapcsolatokat. S talán kortársaikhoz és az átlagos viselkedési módokhoz képest is toleránsabban viszonyulnak a mássághoz vagy az emberi problémákhoz. Ugyanakkor megtanulják, hogy bizonyos szabályokat akkor is be kell tartani, ha azok nem kedvükre valók, s érdemes fegyelmezetten és elfogadón viselkedni olyan helyzetekben, melyek nem feltétlenül szimpatikusak számukra, mert ez saját boldogulásuk feltétele is. Az érettségi bizonyítványok kiosztása különösen fontos esemény a Tanodában. Ezt mindig egy beszélgetés keretében rendezzük, és utoljára beszélünk együtt a vizsgáról, közös múltunkról és a már érettségizett diákjaink jövőjéről. Felidézzük emlékeinket, közös élményeinket, és még egyszer megerősítjük diákjainkat abban, hogy ez a pillanat nem veszteség, csak egy korszak lezárása és új életük kezdete. Mindig megható és gyakran hihetetlen látni azt, mennyire lehet örülni egy olyan dokumentumnak, mint az érettségi bizonyítvány. Sokan diákjaink közül még ilyenkor sem hiszik el egészen, hogy tényleg kezükben van, megszerezték ezt a számukra oly fontos papírt. 18


1.3. A működési körülmények Alapítónk Belvárosi Ifjúsági Ház megszűnésével a Tanodának új helyet kellett keresni. Az V. kerületi Önkormányzattól kaptunk tartós bérletbe minimális bérleti díjért egy helyiségcsoportot, melyben a gimnázium 2002. július 1. óta működik. A dologi, tárgyi feltételek tekintetében elmondható, hogy szerény keretek között működünk, s csak a minimális szükségletek fedezésére törekszünk, s ez nem mindig szakmai megfontolás következménye. Éves költségeinknek csak töredékét teszi ki a dologi kiadások fedezése. A Tanoda tandíjmentes iskola. Az állami normatív támogatás az évi működési költségek 30%-át fedezi. Ez a normatíva megegyezik a minden gimnáziumra érvényes tanulói létszám után járó összeggel, de ezt nem egészíti ki önkormányzati vagy egyéb hozzájárulás. Több éves tárgyalások után sem sikerült elérnünk, hogy kiemelt normatív támogatást kapjunk, amit az indokolna, hogy a Tanoda kizárólag a súlyos beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel és magatartási rendellenességekkel küszködő diákokkal foglalkozik, s oktatásukon túl e fiatalok mentálhigiénés ellátását is végzi. Működési költségeink fennmaradó hányadát pályázatokon elnyert összegekkel és adományok szerzésével fedezzük. A tevékenységünket az elmúlt évek során anyagilag is támogató szervezetek, intézmények és magánszemélyek hozzájárulásait ezúton is köszönjük. Ez a helyzet biztonságos, hosszú távú tervezést nem tesz lehetővé, a tevékenységek végzését és a személyzet létét az évről-évre vegetálás jellemzi és teszi egyre nehezebbé. A Tanodában végzett munka elsősorban az itt dolgozó személyek szakmai és emberi elkötelezettségéből fakadóan tartható fenn. A Tanoda a finanszírozás tekintetében egy nonprofit jellegű humánvállalkozás. A tevékenység ill. az intézmény fenntartása állandó menedzselést, az anyagi források folyamatos keresését és önálló megteremtését igényli. Ez sok munkatárs tevékenységét érinti, de egyben az itt dolgozó személyek szűkebb értelemben vett szakmai munkáját és hatékonyságát rombolja. A menedzselés, a fennmaradásért vívott napi harc, de elsősorban az egzisztenciális bizonytalanság érzése túlságosan sok energiát von el a szakmai munkától. Ugyanakkor munkánk kísérleti fázisa véget ért, s szükségessé vált a hosszú távon is biztonságos anyagi fedezet megteremtése. Szeretnénk a mindig bizonytalan pályázati összegek és adományok helyett alaptevékenységünk végzéséhez állandó, állami támogatást kapni. Míg a pedagógiai és humán segítő szakma elismeri, értékeli tevékenységünket, szakmai hírünk és végzett tevékenységünk minősége nem áll egyenes arányban anyagi támogatottságunkkal. 19


A személyzet túlterhelt és alulfizetett. A tárgyi, dologi kiadások minimumra csökkentésén túl a munkaköri átfedések rendszere jellemző. Sok feladatot díjazás nélkül vagy minimális bérezéssel látunk el.

20

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja A Tanoda diákjai

2. A TANODA DIÁKJAI A Tanoda céljainak és feladatainak megfogalmazását kizárólag a választott diákcsoport igényei, állapota határozhatja meg. Megalakulásunkkor is az ő igényeikből indultunk ki, s ezt a megközelítést tartjuk ma is a leghatékonyabbnak. A Tanoda nem alkalmaz egyetlen pedagógiai módszert

sem

kizárólagosan.

Egyfajta

eklektikusság

jellemzi,

melynek

alapja

a

személyközpontúság. Az egyén megismerése, problémáinak megértése és az ezeken való közös gondolkodás sokféle útja tevékenységünk szervező magja. A céljaink és feladataink meghatározásakor eddigi tapasztalatainkat, a kimaradó fiatalok jelenleg érzékelhető állapotát és igényeit vesszük figyelembe. Fontosnak tartjuk bemutatni kikkel dolgozunk, és nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tapasztalatunkat sem, hogy az eltelt tizenkét év alatt ezen ifjúsági csoport, a „kimaradók” állapota folyamatosan romlott, s nem látjuk annak jelét, hogy ez a folyamat pozitív irányban mozdulna el. A Tanoda diákjainak összetétele családi, szociális, az egyéni probléma jellege és tudásszint szempontjából is nagyon heterogén. Ez egyrészt abból fakad, hogy a középiskolákból való kimaradásuk oka sokféle: viselkedési problémák, beilleszkedési zavarok, tanulmányi problémák, magas vagy adott esetben túl alacsony követelményszint miatt, betegségek, életvezetési nehézségek, különféle függőségek, krízishelyzetek, az iskolai normák és légkör elfogadhatatlansága, zavaros családi háttér a leggyakoribb tényezők. Másrészt széles skálán mozog - és nem csak iskolatípustól függően - a hozott tudás. Gyakori az iskolai előéletekben a rövid idő alatt több iskolával ill. iskolatípussal való próbálkozás, és ezáltal az iskolai jellegű kudarcélmények halmozódása. Egységesen jellemzők ugyanakkor:

21

•

életvezetési zavarok;

•

az önismeret hiánya;

•

önbizalomvesztett állapot;

•

életesélyeik és céljaik tisztázatlansága;

•

kudarc a hagyományos iskolákban;

•

a tanulási képességek fejletlensége;

•

szorongás teljesítményt elváró helyzetektől (pl.: vizsgahelyzet);

•

tudásvágy;

•

biztonságos felnőtt kapcsolat/ok hiánya;

•

segítség- és szeretetéhség;


•

bizonytalanság;

•

magányosság. Diákjaink élettörténetei fiatal koruk ellenére általában igencsak eseménydúsak és megrázók.

Lelkiállapotukban - az adott esetben igen szélsőséges szociális helyzetbeli különbségek ellenére felfedezhető valamiféle hasonlóság. Mindannyian túl korán értek felnőtté, miközben érzelmileg sok esetben gyermekek maradtak. Magányosak, szorongók és tanácstalanok. A törődés és szeretet hiánya, a sok megaláztatás gyakran veszélyes, bár átmeneti megoldást és rövid örömöket kínáló magatartásformák felé sodorja őket. Másokat betegségük - pszichés vagy testi fogyatékosságok akadályoz a normális életvitelben, fejlődésben, tanulásban, kapcsolatalakításban. Viselkedésük - és gyakran külsejük is - szembetűnő másságokat hordoz az átlagoshoz képest, és ez nemcsak az iskolákból, de gyakran a családból és más intézményes vagy informális kapcsolatokból is kirekeszti őket. Sokféle probléma, deviánsnak ítélt viselkedési mód és élethelyzet jelenik így meg a Tanodában, melyek közül kizárólag az értelmi fogyatékosságot tekintettük kizáró oknak a felvételnél. Az egyes problémák gyakran összefonódnak és halmozottan jelentkeznek, vagy egymást hívják életre. Sok esetben maga az iskolából való eltávolítás és ily módon a kortárskapcsolatok és napi feladatok elvesztése, az életcélok elbizonytalanodása indít el egy „deviáns karriert”. Ez a helyzet ugyanis számukra a lelkileg feldolgozhatatlan kirekesztettség és alkalmatlanság érzését, átélését jelenti szinte minden esetben. A Tanodába ilyen előzmények után, különféle veszélyekkel teli vagy magányos, a személyiséget mindenképpen romboló életmód részeseiként, de abból kiutat remélve kerülnek. Megoldandó gondjaik skálája igen széleskörű:

22

•

viselkedési zavarok;

•

jelentős tanulás-módszertani hiányosságok;

•

szocializációs zavarok;

•

szenvedélybetegségek;

•

különféle szubkultúrák befolyása;

•

szélsőségesen rossz vagy jó szociális körülmények;

•

állami gondozottság;

•

etnikai kisebbséghez tartozás;

•

hosszabb ideig külföldön tartózkodás, tanulás;


•

pszichés, pszichoszomatikus tünetek (szorongások, kényszerek, anorexia nervosa, mániakodepresszió, stb.);

•

beszédhibák;

•

kommunikációs sérülések, gátak;

•

bűnöző életmód. A labilis pszichés állapot, az életvezetési rendezetlenségek, a szociális gondok és ezekkel

párhuzamosan a tanulási képességek elmaradottsága, s mindebből következően az önbecsülés szinte teljes hiánya és a szorongások elhatalmasodása jellemzi a középiskolákból kimaradó fiatalokat. Egyre lehetetlenebb és szívszorongatóbb élethelyzetekkel és állapotokkal találkozunk. Szétesett családi háttér, az állami gondozottság, a szenvedélybetegségek, a pszichés zavarok, a kriminális életvezetés, a börtönlét, a szegénység, a hajléktalanság egyre nagyobb számban megjelenő problémák a Tanodában. A tanulás iskolán kívüli feltételei pedig egyre kevésbé adottak. Ezekre a problémákra próbál a Tanoda mint ifjúságsegítő intézmény a segítő és oktató munkát egységként értelmezve és alkalmazva reagálni, s a fenti gondokra személyenként megoldást találni.

23

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola működésének szakmai, pedagógiai céljai és feladatai

3. A BELVÁROSI TANODA ALAPÍTVÁNYI GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA

MŰKÖDÉSÉNEK

SZAKMAI,

PEDAGÓGIAI CÉLJAI ÉS FELADATAI A Tanoda tevékenységének lényege, hogy az iskolai oktatásból kimaradó, beilleszkedési, magatartási zavarokkal és tanulási zavarral küzdő, sajátos nevelési igényű, valamint deviáns életvezetésű fiatalok számára személyre szóló életesélyeket fogalmazzon meg velük közösen, s őket olyan pszichés, fizikai és tudással felvértezett állapotba hozza - az érettségi idejére -, hogy esélyeikkel önállóan is élni tudjanak. A cél az önálló, önmagát ismerő és elfogadó, problémáit kezelni képes, személyes céljait megfogalmazó,

harmonikus

személyiség

alakítása.

Legfontosabb

alapelvünk

a

személyközpontúság, az egyén ill. az egyéniség tiszteletben tartása, az egyedi adottságokhoz igazodó, azokból kiinduló személyiségfejlesztés és tanítás. Olyan pedagógiai gondolkodás- és szemléletmód megvalósítására törekszünk, mely nem a diák teljesítményét helyezi előtérbe, hanem személyét, emberi lényét, mint alakítható egészt kívánja megközelíteni, megérteni és megajándékozni a változás és fejlődés lehetőségével. Olyan tandíjmentes iskolát kívánunk működtetni, ahol a diákok és tanárok biztonságban érzik magukat, amely bizonyos értelemben otthona is a hozzánk járó fiataloknak, ahol a tanórák és egyéb foglalkozások a személyiségfejlődés terepei, s ahol a diákok tartalmas emberi kapcsolatokra és értelmes tevékenységekre találnak. Közösségi oktatást

igyekszünk megvalósítani, amely az iskolát mint irányító eszközt

használja fel annak érdekében, hogy összehozza és összetartsa azokat az embereket, akik tenni kívánnak valamit a másság és a deviáns viselkedésmódok elfogadó szemléletének és kezelésének alakításáért, vagy az ezzel kapcsolatos problémák megoldásáért. Ezért a diákokkal való bánásmódunkat az integráció szellemében és eszközeivel valósítjuk meg.

E célokat - eddigi tapasztalataink szerint - kizárólag azzal az egyénre minden értelemben figyelő - komplex - működési móddal lehet elérni, amely gondozás/esetkezelés - képzés/tanulás szabadidős tevékenység szervezés/bonyolítás egysége.

24


Ez egész napos és éves működést, a tanítás-tanulás - szabadidő - életvezetés egységes átgondolását, szervezését, támogatását, s hosszú időn át állandó személyzetet kíván meg. Az itt dolgozók elsődlegesen segítő személyek, az általuk nyújtott segítség a diák életének minden területére kiterjedhet. A segítő-oktatók a tanítás-tanulás folyamatot is ilyen módon fogják fel, s azt stábba szerveződve végzik. Ez a segítő attitűd és diákközpontúság garantálhatja azt a tanár-diák kapcsolatot, mely nem hierarchikus, hanem partneri viszony, s a hatékony együttműködés alapja. Ezt a kapcsolatot a kölcsönös elfogadás, bizalom, s egymás személyének tiszteletben tartása jellemzi. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a segítésen nem azt értjük, hogy megoldjuk diákjaink helyett problémáikat, hiszen erre nem vagyunk képesek és nem tartjuk célravezetőnek sem. A segítés értelmezésünkben egy légkör megteremtése, melyben a problémák, krízisek biztonsággal vállalhatók, megfogalmazhatók, átélhetők, s így feldolgozhatók. E légkör jellemzői: az elfogadás, türelem, bizalom, törődés, felelősség, tisztelet, egymás megismerésének igénye, együttműködés, kemény munka, egyszóval a szeretet. Fontos és talán elérhető, hogy ebben a légkörben a fiatal vállalja és együtt tudjon élni gondjaival, hiszen csak ez lehet a változás első lépése. Életének, életvezetésének változtatását magának kell akarnia, és ehhez lehet motiváló terep a Tanoda. Ezért az egyik legfontosabb cél a személyiségfejlesztő munkában a változás akarásának elérése, ill. annak a kemény munkának a vállalása, amit az eddigi életvitel megváltoztatása jelent. E célt úgy tudjuk elérni, ha a Tanoda olyan életteret kínál, ahová érdemes betérni, ahol őszinte, támogató felnőtt- és kortárs kapcsolatokra lehet találni, ahol a diák beleszólhat a saját ügyei, és iskolája életének alakításába, s ahol értelmes feladatok várják. Ez az értelmes feladat elsősorban a tanulási folyamat. A tanítás tekintetében ezért elsődleges célunk, hogy olyan módon kínáljunk feladatokat és tanítsunk, hogy az diákjaink számára sikerélményt és szellemi kalandot jelentsen. A tanulási folyamat a segítő, személyiségfejlesztő munka fontos eszköze: kemény munka, mely fegyelemre, koncepciózus munkára szoktat, fejleszti a koncentrációs- és kommunikációs készséget, oldja a szorongást, erősíti az egyén önmagába vetett hitét. A tanulásban elért sikerek növelik az önbizalmat, erősítik a személyt, és olyan képességeket fejlesztenek, melyek birtokában könnyebb boldogulni a mindennapi életben. A Tanoda diákjai számára az érettségi vizsga óriási, konkrét életesély-növelő jelentőséggel bír, hiszen előzőleg deviáns életvitelük miatt az érettségi mint továbblépési lehetőség csak az irreális vágyak között szerepelhetett. Esetükben az érettség szó eredeti jelentése is érvényesül és meghatározó (az ember érett lesz, felnőtt és egyedül életképes). Érthető ez, hiszen olyan eredmény 25


születik meg az érettségi pillanatában, ami néhány évvel azelőtt még elérhetetlen, elképzelhetetlen és alaptalan volt. Ez a bizonyítvány azt is jelképezi, hogy mégis alkalmas vagyok rendezett életre és ezért tettem, nem is keveset. Az érettségi vizsga letétele után a Tanoda két éves szakképzése lehetőséget biztosít a fiataloknak egy szakma megszerzésére is. Ez növeli elhelyezkedési lehetőségeiket, erősíti a fiatalokban a további tanulás, képzés igényét, segíti a pályaorientációt. A szakképzési programra is jellemző személyközpontúság, az iskola támogató légköre segíti a fiatalokat az önálló élet megkezdésében. A Tanoda munkájának legfontosabb célja: kemény, közös munka során képessé tenni a hozzánk kerülő fiatalokat az önálló, támogatás nélküli, értelmes és lehetőleg örömökben gazdag életvezetésre, s felkészülni az érettségi vizsgára.

26

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola működési módja, módszerei és rendje

4. A BELVÁROSI TANODA ALAPÍTVÁNYI GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA MŰKÖDÉSI MÓDJA, MÓDSZEREI ÉS RENDJE 4.1. A jelentkezés feltételei és a felvételi Meggyőződésünk szerint nincs „buta diák”, vagyis minden ember ért valamihez. Az iskolában dolgozó pedagógusoknak „csak” az a dolguk, hogy diákjaikkal együtt közösen gondolkozva megtalálják, ki miben és hogyan tudja - érdeklődési területeinek megfelelően képességeit leginkább fejleszteni. Ezek után ehhez a fejlődéshez a diák számára az iskolának biztosítania kell a lehetőséget, a megfelelő légkört. Ezért felvételinknél nem szempont az aktuális tudásszint, vagy a hozott bizonyítvány(ok). A felvételi egy hosszú folyamat, melynek első lépése a jelentkező tájékoztatása a Tanoda működéséről, ill. tájékozódás az ő helyzetéről és elvárásairól. A jelentkezés augusztustól május közepéig folyamatosan lehetséges. Az objektív feltételek: a gimnáziumi képzésre jelentkezés esetén: •

nappali munkarendre jelentkezőknek 16-22 éves életkor, esti és levelező munkarendre jelentkezőknek 16-35 éves életkor

•

befejezett 8. évfolyam

•

a középfokú oktatásból való kimaradás ténye vagy reális veszélye;

•

Mindezek mellett a Tanodába való felvétel esélyét az élethelyzetbeli és lelki rászorultság határozza meg. Rászorultságon azt értjük, hogy a jelentkező képtelen lenne tanulmányait egy hagyományos módon működő iskolában folytatni, mert az átlagosnál nagyobb személyes odafigyelést igényel zavaros életvitele, betegsége, vagy kiegyensúlyozatlan, zaklatott lelkiállapota ill. tanulási képességeinek életkorához viszonyított jelentős elmaradása miatt. A felvételi olyan beszélgetés, amelyen részt vesz a jelentkező és a Tanoda azon segítői, ill.

oktatói, akik felvétele esetén foglalkoznak vele. A beszélgetés témája a felvételiző eddigi életútja, tervei, elvárásai, jelenlegi helyzete. Ezek a beszélgetések a helyzet frusztráló jellege ellenére meglepően őszinték, kitárulkozók, a teljes bizalom légkörében zajlanak. Ez azért is van így, mert a felvételizők szinte mindegyike a Tanodát utolsó esélyként éli és fogalmazza meg. A beszélgetés mellett egy kézzel írott önéletrajz elkészítése szükséges.

27


A felvételről való döntést a felvételiztető stáb közösen hozza - a jelentkezőkről kapott ismeretei és szubjektív benyomásai alapján - az összes felvételiző fiatal esetének megbeszélése után. A döntés és annak indoklása nem nyilvános, mivel az érintettek életútja ill. személyüket érintő információk alapján történik. A döntést követően fellebbezésre nincs mód. A döntésről minden felvételizőt levélben értesítünk. A túljelentkezés 10-15-szörös évente. A segítő légkör megteremtése, a személyes kapcsolatok kialakítása, megtartása, elmélyítése csak bizonyos létszám esetén biztosítható, ezért a tanulói létszám maximált. 4. 2. A szakmai tevékenység területei és módszerei Alaptevékenységünk a segítő pármunka (esetkezelés) és a személyre szabott tanulási program egységként értelmezett megvalósítása. A segítő munka és oktatás fontos módszere a szerződéses

rendszer

alkalmazása.

A

tevékenység

keretét

az

alapszabályok

és

a

tantárgystruktúra biztosítják. A Tanoda házirendjét az alapszabályok összessége adja. 4.2.1. A segítő pármunka (esetkezelés) Folyamatosan figyelemmel kísérjük és közösen feldolgozzuk a hozzánk járó fiatalok egyéni életútját, „életbajaikra” velük közösen keresünk megoldásokat, kiutakat. Diákjaink minél alaposabb megismerésére és személyes igényeikhez igazodó ellátására törekszünk. Ennek érdekében minden hozzánk járó fiatallal a stáb egy tagja segítő kapcsolatot alakít és tart fenn. Tehát minden diákunknak van egy segítő párja, az a személy, akiben a stábtagok közül leginkább megbízik, akivel a legjobban tud együttműködni, akivel meg tudja osztani gondjait. Ezt a segítőt a diákok az ismerkedési szakasz lezárultával választják. A választás természetesen kölcsönös, hiszen a kapcsolatfelvételt a stábtagok is tudatosan kezdeményezik, alakítják ebben az első, „ismerkedő” időszakban. A stábtagoknak értelemszerűen több, évente változó számú „párjuk” van a diákok közül. E segítő kapcsolat formális megjelenése a diákok órarendjében az egyéni beszélgetés (ún. „egyénizés”), segítő és diákpárja heti rendszerességű beszélgetése. E heti rendszeresség azonban változó (heti több, vagy ennél ritkább alkalom) lehet, az igényekhez, szükségletekhez igazodva. Az egyéni beszélgetés tartalmazza a diák heti, vagy az előző beszélgetés óta eltelt időszak munkájának értékelését, a vele történt tanodai események megbeszélését, a következő időszak feladataiknak kidolgozását, szükség esetén eseti szerződés megkötését, és - amennyiben erre a

28


diáknak igénye van - egyéb, iskolán kívüli életproblémáinak megbeszélését. A segítő-párrendszer tehát többféle feladatot lát el: •

a diák életvezetésének követése, problémáinak kezelése;

•

fejlődésének, változásának tudatos támogatása;

•

biztos támasz a krízisekben;

•

információ-áramoltatás a Tanoda minden ügyéről;

•

a stábon elhangzottak közvetítése;

•

a diák tanulmányi munkájának és személyiségfejlődésének folyamatos, közös értékelése;

•

a diák konkrét, egyéni érdekeinek képviselete a stáb előtt.

A segítő pármunka tehát a diákkal való folyamatos, személyes törődés módja. A segítő az a személy, akit a diák a stábtagok közül legjobban bizalmába fogadott. Már a segítő pár választását megelőzően tisztázott, hogy a segítő az egyéni beszélgetések tartalmát, a lényeges információkat a diák aktuális helyzetéről, állapotáról, gondjairól vagy örömeiről a stábülésen ismerteti. Az esetkezelés közös munka és azt a Tanodában senki nem végezheti egyedül, szakmai, stábkontroll nélkül. A segítő pár személye bármikor változtatható, bármely fél kérésére. A segítő párrendszer nem jelenti azt, hogy a diák kizárólag párjával oszthatja meg gondjait, s ez nem is cél. A segítő kapcsolat nem válhat függőségi viszonnyá, sőt az egyik legfontosabb feladat elérni, hogy a diák minél nyitottabb legyen, s megtanuljon kommunikálni a lehető legtöbb emberrel. A segítő pármunka nagyon széles skálájú: •

lelki gondozás;

•

a fizikai állapot karbantartásának kezdeményezése;

•

életviteli problémák rendezése (lakás, munka, továbbtanulás, időbeosztás, stb.);

•

szociális ügyek intézése;

•

kapcsolattartás hosszabb kórházi kezelés, rehabilitációs programban való részvétel vagy letartóztatás esetén;

•

tanulási problémák kezelése, tanulásszervezés;

•

igény szerint ill. szükség szerint kapcsolattartás, együttműködés a szülőkkel ill. gondozókkal (nevelő, pártfogó, orvos, pszichológus, pszichiáter, stb.);

•

29

a diákkal kapcsolatos adminisztratív teendők ellátása (esetkezelési és tanügyi).


Ez a sokféle feladat széleskörű együttműködést igényel Tanodán belül ill. adott esetben azon kívül is. A segítő pár feladata az együttműködés szervezése is. Nem kell minden feladatot neki magának elvégeznie, de a megfelelő szakember megtalálása és igénybevétele és az együttműködés harmóniájának megteremtése az ő feladata. A segítőknek vállalniuk kell a titoktartási kötelezettséget! A diákokról megtudott információk, ismeretek stábon kívül nem oszthatók meg senkivel, semmilyen helyzetben, kivéve ha az érintett abba beleegyezik. 4.2.2. Személyre szabott tanulási program, mód és értékelés A Tanodába való felvétel után ismerjük meg minden egyes diák tudásszintjét, tanulási képességeit és érdeklődési területeit, s mindegyikük számára vele közösen egyéni tanulási és teljesítményprogramot alakítunk ki, melyet szerződésekben rögzítünk. A tanulási programot tehát nem a tananyag és az életkor, hanem az egyéni tudásszint, a képességek és az érdeklődés, valamint az adott tanár személyes, tantárgyán belüli elvárásai határozzák meg. Ily módon a Tanodában nincsenek osztályok és évfolyamok. A diákok tantárgyanként kialakított kis létszámú tanulócsoportokban tanulnak. Célunk, hogy minden diák olyan csoportban és módon tanuljon, amely a saját képességeinek, tudásszintjének a legmegfelelőbb, tehát a leghatékonyabb tanulást teszi lehetővé számára. A csoportokat és az órarendet is évente többször átrendezzük. E megközelítés legnagyobb előnye, hogy a diákok minden órán más csoportbeosztásban tanulnak, és ez a struktúra nyilvánvalóvá teszi számukra, hogy nincs olyan ember, aki valamihez ne értene. Diákjainkban kialakulhat az egymásra figyelés és az egymást segítő attitűd, mert mindannyian ismerik egymást és egymás képességeit. Ezt a megközelítést persze a Tanoda szelleme is sugallja, hiszen az itt dolgozó tanárok nem várják el, hogy egy diák minden tantárgyból a maximumot teljesítse. Inkább arra adunk módot és alkalmat, hogy a diák az általa választott témákban alaposan elmerülhessen, míg a többi területen egy alapszint teljesítése az elvárás. Ugyanakkor e rendszer nem teszi lehetővé, hogy valaki tanulás nélkül „megússza” az iskolai heteket, éveket. Az órákon nem lehet elbújni vagy meg nem szólalni. A tanítás módját az állandó kommunikáció jellemzi, valamint a sok, apró feladat. Ha valaki bejön a Tanodába, nem telhet el a napja anélkül, hogy valamilyen feladatot el ne végezne, s hogy a tanóráknak aktív részese ne lenne. Az intenzív kommunikáció azt is jelenti, hogy a tanórát vezető személy minden alkalommal mindenkit megszólít, munkára invitál 30


és késztet. Ez annál is inkább fontos, mert a hozzánk járó diákok esetében csak kevéssé lehet számítani az otthoni munkára. A tudás megszerzésének helye számukra elsődlegesen a Tanoda. A beszélgetés mint alapmódszer lehetővé és elkerülhetetlenné teszi az állandó gondolkodást illetve gondolkodtatást. A Tanoda munkatársai a tanítás tekintetében is elsődlegesen segítő személyek. Legfontosabb dolguk a tanulási kedv felkeltése és fenntartása, személyre szóló feladatok és tanulási módszerek megfogalmazása, kidolgozása és kipróbálása. Ilyen folyamatos motiváció mellett - amikor a tudás megszerezhető és fontos értékké, s elsősorban belső üggyé válik - a hatékonyságot növeli, hogy az ismeretek nemcsak a tanártól, hanem egymástól és önképzéssel is megszerezhetők. A tanév a tanulás módját tekintve két periódusra oszlik: •

műhelymunka;

•

konzultációs-vizsgaidőszak. A műhelymunka-időszakban történik a tantárgyanként, tanulócsoportonként és ezen belül

személyenként kidolgozott tanmenet végrehajtása. Az elvégzendő tananyagot, feladatokat ill. teljesítendő vizsgafeltételeket a diákok minden műhelymunka-periódus elején megkapják. Így annak ütemét vagy akár tartalmát maguk is alakíthatják, hiszen módjukban áll azon változtatásokat kezdeményezni, a feladatok vagy a határidők módosítását új szerződésben rögzíteni. Ugyanakkor előre tisztában vannak a határidőre el nem végzett feladatok következményeivel is. A tanulási folyamat alakításában tudatosan és felelősen vehetnek részt. Az értékelés ebben az időszakban elsődlegesen az egyéni beszélgetéseken történik a stábmegbeszélésen és a diáktól szerzett információk alapján. Ezzel az értékelési móddal az a célunk, hogy a fiatalok megtanulják önmagukat értékelni, saját maguk számára megfogalmazni képességeikhez mért reális elvárásaikat. A segítő-oktatók számára e rendszer nyeresége, hogy a diák nem redukálódik egy adott szaktárgy alanyára, hiszen a folyamatos és közös értékelés révén az adott diákról mindenki, aki vele kapcsolatban áll egységes, de ugyanakkor többszemszögű képet tud kialakítani, valamint az oktatók szaktárgyaktól függetlenül is képessé válnak elvárások megfogalmazására, s egy toleránsabb hozzáállás megvalósítására. Ugyanakkor lehetőség van egymás módszereinek megismerésére és alkalmazására is. Ráadásul mindenki mindig tisztában van azzal, hogy ki, melyik tantárgyból mit tanít ill. tanul, és hogyan.

31


Diákjaink

a

konzultációs-vizsgaidőszakban

osztályozó

vizsgákon

adnak

számot

tudásukról. Az írás- és szóbeli vizsgák a Tanoda segítő-oktatóiból kialakított vizsgabizottságok előtt történnek. Egy vizsgaidőszakban minden diák minden tantárgyból a haladási programjának megfelelően vizsgázik. A haladási ütem egy-egy diák esetében tantárgyanként különböző lehet, s így a továbbhaladás is tantárgyanként külön-külön lehetséges. Egy vizsgaidőszakban az összes vizsgatantárgyból egy alap- és egy pót- ill. javítóvizsgára van mód. A vizsgák eredményeit osztályzatokkal értékeljük. Sikeres vizsga esetén az adott tantárgyból/akból a diák a következő vizsgaszinten folytathatja tanulmányait. Adott vizsgaidőszakban az egyes tantárgyakból több tanegység osztályzatának megszerzése is lehetséges. A vizsgák mellett a diákok egyéni és csoportos konzultációkon vehetnek részt. A vizsgarendszer alkalmazásának sok előnyét tapasztaltuk az elmúlt években. Ezek az előnyök nem elsősorban a tudás számonkérésének területén fogalmazódtak meg, hiszen diákjaink aktuális tudásszintjével minden segítő-oktató hétről hétre tisztában van. A vizsga inkább egy helyzet tanulása-tanítása a Tanodában. Koncentrációt, összeszedettséget, jó fellépést, viselkedési kultúrát és teljesítményt követel. Ezeknek a képességeknek a folyamatos tanulásáttanítását nagyon fontosnak tartjuk. Ugyanakkor tagadhatatlan előnye, hogy az érettségi időpontjára diákjaink megtanulnak viselkedni vizsgaszituációban, s ily módon az érettségi stresszhatása a Tanodában az átlagosnál kisebb, érzelmi töltése és jelentősége viszont jóval nagyobb. Az érettségi vizsga a Tanoda szervezésében, két szinten, tanévente két alkalommal, független vizsgabizottság előtt történik. A két időpont azért fontos, mert diákjaink egyéni haladási ütemben, egyéni tanmenetek szerint tanulnak és készülnek fel. Az őszi érettségi vizsga ennek megfelelően a Tanodában nemcsak pótvizsga-lehetőség, hanem egyenrangú vizsga a tavaszival. Vannak, akik - egyéni tanulási programjuknak megfelelően - erre az időpontra jutnak el a végső vizsga letételéig. Ugyanakkor a Tanodában mód van arra, hogy a diákok előrehozott érettségi vizsgát tegyenek. Ez azt jelenti, hogy a diák állapotától, tudásszintjétől, aktuális élethelyzetétől, haladási ütemétől függően - segítő párjával közösen - választhatja meg, hogy mely tantárgyakból érettségizik az adott időszakban. (Például a május-júniusi időszakban előrehozott érettségi vizsgát tesz két tantárgyból, a maradék három tantárgyból pedig az azt követő szeptember-októberi időszakban vagy a következő év végén szerzi meg végbizonyítványát.) 32


Az érettségi vizsgára bocsátás feltétele teljes érettségi vizsga esetén a 12. évfolyam elvégzése, előrehozott érettségi vizsga esetén a választott vizsgatantárgyakból az évfolyamonként szükséges zárójegyek megszerzése. A kötelező érettségi tárgyak a hatályos jogszabályban előírtak. Választhatók: biológia, földrajz, fizika, kémia, idegen nyelv, vizuális kultúra, informatika. Az érettségi vizsga követelményrendszerét, lebonyolításának módját és menetét annak vizsgaszabályzata határozza meg. A Tanoda diákjai az érettségi vizsgát független vizsgabizottság előtt teszik. A vizsgabizottság tanárai a diákokat a felkészülési időszakban nem tanították, felkészítésükben közvetve sem vettek részt. A bizottság tanárai más középiskolákban dolgoznak, őket a vizsgáztatásra a Tanoda iskolavezetője kéri fel. A független bizottság előtti érettségiztetés bevezetésének célja, hogy diákjaink tudásának, teljesítményének minél objektívabb mérését valósítsuk meg. Ez a független vizsgabizottság elsősorban a diákok, másrészt a segítők védelme miatt szükséges. A diákokkal évekig szoros érzelmi kapcsolatban dolgozó segítő-oktatók „elfogultságuk”, érzelmi befolyásoltságuk az átlagos tanár-diák kapcsolathoz viszonyítva jóval nagyobb. Túlságosan jól ismerik és beleélik magukat diákjaik helyzetébe. A diák életére, felkészülési periódusára vonatkozóan nagyon sok háttér-információval rendelkeznek, együtt élték át annak nehézségeit, buktatóit és örömeit is. Ily módon a segítők maguk is érintettek diákjaik számára oly fontos, nagy jelentőségű érettségi vizsga sikerében. Legalább annyira, ha nem jobban izgulnak ezen a vizsgán, mint tanítványaik, diák párjaik. Átélik és átérzik a diák egész életvezetésének, napi gondjainak ismeretében e vizsga hallatlan nagy jelentőségét. Ez a helyzet nagyon megnehezítené az objektív viszonyulást, elbírálást, ami ugyanakkor mindannyiunk (diákok és segítők) számára egyaránt fontos. (Érdemes megjegyezni, hogy ez az elfogultság, érintettség soha nem a teljesítmények felülértékelésében nyilvánul meg, inkább a keményebb követelményekben, elvárásokban. Gyakran tapasztaljuk, hogy a független érettségi bizottság bizonyos helyzetekben elfogadóbb, mint mi magunk lennénk vagy vagyunk a Tanoda osztályozó vizsgáin.) A diákok szemszögéből nézve szintén túl nagy érzelmi terhet jelentene, ha az érettségin a segítőik vizsgáztatnák őket. Az ő értelmezésükben az érettségi vizsgán való szereplésük a Tanodához és segítőikhez fűződő szeretetük, emlékeik, ragaszkodásuk utolsó kifejezése. Megpróbálják ezen a vizsgán a képességeikből és tudásukból adódó maximumot adni. Ez az érzelmi háttértöltés sok esetben blokkoló lehet, és a független bizottság védelmet nyújthat e helyzetben.

33


A szakképzés elveiben és módszereiben nem tér el a gimnázium személyre szabott tanulási programjától. Tartalma nagyobb részben a gyakorlatra épül, így a diákoknak lehetőségük van képességeiket kipróbálni, a megtanultakat alkalmazni. 4.2.3. A szerződéses rendszer Az egyénre figyelés, esetkezelés, a személyre szabott tanulási program megvalósításának fontos módszere a szerződéses rendszer alkalmazása. A Tanoda minden diákjával szerződést köt éves munkájára és a kölcsönös elvárásokra vonatozóan. A szerződéseknek három formája van: az alapszerződés, a tanulmányi szerződés és az eseti szerződés. Ezeket a szerződéseket a diák a Tanodával köti, konkrét tartalmát segítőjével közösen alakítja ki és fogalmazza meg. Az alapszerződés megkötésére a diák Tanodába való bekerülése után, az ismerkedő szakasz lezárultával kerül sor. Ezen időszak célja és feladata, hogy a diák megismerje, értse és a maga számára alkalmazni tudja a Tanoda működési módját, a segítők pedig megismerjék a diák tanulási képességeit, hozott tudását, terveit, igényeit, személyes problémáit, életvezetésének jellemzőit, pszichés állapotát. Az alapszerződés rögzíti az iskolába járás kereteit: az érettségi tervezett idejét, a választott idegen nyelvet és tantárgyakat, segítőjének nevét. Módosítására természetesen a diák vagy segítője kérésére lehetőség van. A minden tanulmányi időszak elején megkötött tanulmányi szerződés szabályozza és rögzíti a diákok haladását. A szerződés az aktuális időszak végéig érvényes. Tartalmazza az adott időszakban tervezett tantárgyakat, a vizsgaszinteket, az elsajátítandó tananyag egységeit (tanegység), a tanulási módot. A tanulmányi szerződés melléklete a diáknak az időszakra érvényes személyre-szabott órarendje. A következő időszak elején a diák és segítője közösen értékeli az előző tanulmányi szerződés teljesítését és ezt figyelembe véve állapodnak meg az új szerződésben. Eseti szerződés kötésére az év során bármikor sor kerülhet. Az eseti szerződés lehet tanulási (pl. valamilyen konkrét feladat határidőre való elvégzése), vagy szabályszegés miatti szerződés, esetleg a diák által kezdeményezett életmódszerződés. Ezen túl tartalma lehet bármi más, a diák vagy segítője által javasolt megállapodás, amelyről úgy gondolják, hogy fontos rögzíteni. Bármely szerződéskötés esetén kölcsönös megállapodás születik diák és segítője közt, vagyis elvárások fogalmazódnak meg, melyeket írásban rögzítenek, határidővel látnak el, és mindkét fél aláírja. A szerződés mindenkor tartalmazza a nem teljesítés következményeit. A szerződések bármely fél kezdeményezésére módosíthatók. A szerződés teljesítésekor az ügy lezárul.

34


Tapasztalataink szerint, a diákok számára a szerződés fontos, s az abban foglaltakat - mivel azok kialakításának részesei - nagyon komolyan veszik. A szerződés biztosítja az elvárások egyértelműségét, s hogy egymástól különálló ügyek nem keverednek (pl. nem keverednek tanulmányi és viselkedési problémák). A szerződéses rendszer célja és tartalma tehát: •

közösen megfogalmazott világos keretek biztosítása a diák tanodai munkájához;

•

támasz az egyéni problémák megoldásában;

•

a folyamatos esetkezelés segítése;

•

nyílt, közösen kialakított és egyénre szabott elvárások;

•

folyamatos visszajelzés tanulmányi munkában, életvezetésben és viselkedési módokban egyaránt. A szerződéses rendszer erősíti a partneri viszonyt, és lehetőséget ad arra, hogy a diákok

felelősen alakítsák saját tanodai életüket, valamint egyértelművé teszi a kölcsönös elvárásokat. 4.2.4. Az alapszabályok Az alapszabály alkotja a Tanoda házirendjét. A Tanoda alapszabálya adja azt a biztonságos keretet, amelyen belül az egyénre figyelés megvalósítható. E szabályt a stáb tagjai állítják össze, s ez a Tanodában az egyetlen olyan elem, amely a diákok által megkérdőjelezhetetlen. A szabályok elsődlegesen a jelenlétet, s annak minőségét határozzák meg mint a közös munka elsődleges alapfeltételeit, s céljuk, hogy a Tanodába járó minden diák pontosan tudja, hogyan lehet kikerülni innen, viszont e mellett azt is garantálják, hogy más módon nem. E szabályokat minden diák tanulmányainak kezdetekor megismeri, és közös értelmezés, megbeszélés után aláírásával is kifejezi, hogy azokat elfogadja és betartja. A szabályok keretjellege azt jelenti, hogy egyéni elbírálás alapján a stáb dönthet úgy, hogy egy diák érdekében, de csakis rá vonatkozóan az alapszabályoktól eltérő, egyéni normát alkalmaz. (Adott esetben a konkrét eltérésről a személyzet a tagozat összes diákját tájékoztatja.) Ez azonban nem módosítja a Tanoda egészére vonatkozó alapszabályok érvényességét. 4.3. Tanórán kívüli foglalkozások

35


A diákok igényeihez (ill. anyagi lehetőségeinkhez) igazodva törekszünk fakultációk szervezésére, működtetésére, műveltségszélesítő ill. szakmaalapozó ismeretek szerzése céljából (pl.:foto, film, ének-zene, színház, vallástörténet stb.). A nyúlon túl a Tanodában - mivel annak épületét a diákok egész nap használhatják - sok, nagyon értékes tevékenység szerveződik spontán módon. A tanítási idő utáni önálló tanulások, közös feladatmegoldások, konzultációk, korrepetálások, beszélgető csoportok, diák-diák segítő párok, közös játékok, zenélések személyiségfejlesztő és közösség kovácsoló ereje fontos része munkánknak. Sok diákunk egész nap itt tölti idejét és fontos, hogy mindig találhat elfoglaltságot. Ezt a lehetőséget biztosítanunk kell, de hiba lenne az így szerveződő tevékenységeket irányított rendszerbe foglalni. Meg kell jegyezni, hogy a mozgás-órák lebonyolításának feltételei a működési körülményeink tekintetében nem adottak. Tornateremmel nem rendelkezünk, s annak bérlésére nincsenek anyagi forrásaink. Ráadásul működési helyünk a főváros egy igen szennyezett területe. Ezért is (!) nagyon fontosnak tartjuk, hogy lehetőségeinkhez mérten minél többször tudjunk kimozdulni az épületből. A mozgás-foglalkozásokat így meghatározott időkeretben, de több helyszínen (uszoda, Tabán, kirándulások, táborok), alternatívák kínálásával kívánjuk megvalósítani. Az iskola az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása érdekében évente az iskolai egészségnapon elsősegély-nyújtási tanfolyamot szervez. 4.4. Diákstáb Alapelv, hogy a diákok minden, az iskolával kapcsolatos ügyben véleménynyilvánítási és a megfelelő fórumokon döntési joggal rendelkeznek. A segítő-oktatók kötelessége, hogy az ehhez szükséges nyílt, őszinte, a tanár-diák kapcsolat egyenrangúságát biztosító légkört minden tekintetben, viselkedésükkel, alkalmazott módszereikkel, segítő attitűdjükkel támogassák és megteremtsék, valamint biztosítsák a diákok számára a mindehhez szükséges fórumokat. Ennek elsődleges fóruma a diákstáb, amely véleménynyilvánítási és döntéshozó fórum, melyen részt vesz az összes diák és munkatárs, valamint a közös döntés alapján meghívott vendégek. Hetente 1 alkalommal. ül össze, az órarendben erre biztosított időben és napon. A diákstáb gyakorolja a diákönkormányzati jogokat. Kialakíthatja saját működésének szabályait, melyhez amennyiben szükséges – helyiségeket az iskola biztosít.

36

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Munkacsoportok (stábok) működése

5. A MUNKACSOPORTOK (STÁBOK) MŰKÖDÉSE A Tanoda alaptevékenysége a max. 150 fő tanulói jogviszonyban lévő fiatal ellátása. Az évek során a felmerülő igényekre, a jelentkező fiatalok speciális helyzetére három munkacsoport stábba szerveződve válaszol. A középiskolából különböző okokból kimaradó fiatalok, a szenvedélybeteg fiatalok és a kriminális életvezetésű fiatalok oktatására, gondozására egy-egy stáb specializálódott. A stábok a Tanoda alapcéljait, értékeit vállalva és módszereit alkalmazva tevékenykednek, az esetkezelés mértéke, hangsúlyai, területei azonban különbözőek. Tevékenységünk szerves részét képzi ugyanakkor a hozzánk forduló nem tanulói jogviszonyban lévő fiatalok gondozása. Ezt egyfelől felvételi rendszerünk indokolja. Mivel a felvételinél elsődleges szempont a lelki, élethelyzetbeli rászorultság, a felvételiztetés lebonyolítása kizárólag egy hosszabb ismerkedési folyamat lehet. Másrészt a jelentkezők különféle segítségeket igényelnek az információktól, ügyintézéstől a komoly esetkezelésig. Velük foglalkozik a Tanoda - Ügyelet Bár a Tanoda nem tartja céljának és feladatának a szülőkkel való foglalkozást, mert ez családterápia és/vagy a szülő számára is biztosított segítő kapcsolat folyamatos működtetését igényelné, ami meghaladja szakmai és feltétel-rendszerbeli kereteinket, a szülők bizonyos mértékű gondozása mégsem zárható ki teljesen. Igényeknek megfelelően egyéni beszélgetésekre, szülőcsoporton való részvételre van lehetőség. A Tanoda Közösségi Iskola funkciójából következően - a tanítási idő keretein túl és a látogatók számára nyitottan - évről-évre szervez olyan programokat, rendszeresen működő tevékenységi formákat, melyek kisebb közösségek, csoportok szerveződésére adnak lehetőséget. 5.1. Tanulói jogviszonyban A Tanoda munkarendje (rendszeres elfoglaltság) a diákok számára életmódszervező segítséget (is) jelent. A tevékenység hangsúlya az oktatás mellett a segítő, esetkezelő munka, a segítő-párrendszer folyamatos működtetése, a tanulási képességek és készségek fejlesztése, felzárkóztatás, egyéni fejlesztés: a folyamatos személyre szabott törődés biztosítása. A tanulási folyamat elsődlegesen az iskolában zajlik. A kortárs önsegítés fontos szerepet kap az iskola munkájában.

37


A Tanoda minden önállóan működő egységét stáb működteti. E stáb hetente megbeszéléseket tart, amelyen átgondolja teendőit, az összes diák aktuális helyzetét, s természetesen a stábtagok problémáit is. A felmerülő kérdésekben megoldási stratégiákat dolgoz ki vagy döntéseket hoz, amelyeket következetesen és egységesen képvisel a diákok előtt. A napi gyors, fontos és egyértelmű információ-áramlás, a diákok helyzetének pontos ismerete érdekében ügyeleti naplót vezet ill. napi ügyeleti rendszert működtethet. A stábtagok alapfeladata az oktatás és esetkezelés. Tevékenységi területeik:. •

önálló oktatási tervek és tananyagok tantárgy- vagy tantárgy-csoportonkénti kidolgozása;

•

szaktárgyi tanítás, egyéni fejlesztés;

•

a tanított diákok számára személyre szabott tanulási program és módszerek kidolgozása, alkalmazása;

•

a tanulási-tanítási folyamatok dokumentálása, módszertani anyagok készítése;

•

vizsgáztatás;

•

felvételiztetés;

•

segítő párként esetkezelő munka végzése;

•

az esetek kezelésének dokumentálása;

•

esetmegbeszélések;

•

napi ügyelet ellátása;

•

aktív részvétel a Tanoda programjain, rendezvényein;

•

részvétel a stáb heti megbeszélésein;

•

folyamatos önképzés (humán-segítő és szaktárgyi);

•

kölcsönös igény szerint szülőkkel való kapcsolattartás

•

adminisztráció. A stáb mindenféle értelemben mintacsoport. Viselkedése, állapota és működése

tapasztalataink szerint mindig meghatározza a diákcsoport működését is. Ezért nagyon fontos a stáb, mint csoport, s benne a személyek egyénenkénti folyamatos karbantartása, s a nagyon intenzív és nyílt egymás közti kommunikáció. A stáb és a benne dolgozó személyek legfőbb törekvése a hitelesség. Fontos értéke és jellemzője e stábmunkának, hogy ez a működési mód lehetővé teszi azt, hogy az iskola, a munkahely a segítő-oktatók személyes igényeit, fejlődését ugyanúgy szolgálja, mint diákjaiét, s az önmegvalósítás terepe legyen.

38


A Tanoda működési módjának legfőbb jellemzője az intenzív, közös munkán, elfogadáson, bizalmon és őszinteségen alapuló, egyenrangú partnerként együttműködő tanárdiák kapcsolat, a napi odafigyelés minden diákra, az otthon-érzet, a családias légkör, a kölcsönös törődés, a diákok és tanárok személyes igényeinek tiszteletben tartása, az egymás iránti türelem, s a közösen végzett munka örömei és buktatói, a folytonos változás és tanulás. 5.2. Nem tanulói jogviszonyban 5.2.1. A Tanoda - Ügyelet A tanítási idő keretein túl (július hónap és augusztus első fele kivételével) előre meghatározott, egyeztetett időpontokban a jelentkezők, érdeklődők személyes fogadását, tájékoztatását, alkalmi támogatását, valamint a felvételik előkészítését és lebonyolítását végzi az Ügyelet. Az ellátottak köre az eddigi tapasztalatok alapján évente több száz fő, akik nincsenek tanulói jogviszonyban a Tanodával. Az Ügyeleten a Tanoda egy segítő-oktatója fogadja az érdeklődőt, jelentkezőt Ez az Első Beszélgetés, melyen sor kerül egy adatlap kitöltésére, a jelentkező aktuális élethelyzetének, problémáinak felvázolására, s egy részletes tájékoztatásra a Tanoda tevékenységi kereteiről, az együttműködési lehetőségekről.

A

beszélgetés

végén

megállapodás

születik a további

együttműködésre vonatkozóan: •

a jelentkezőt másik iskolába próbáljuk irányítani;

•

jogi, ügyintézési tanácsot, segítséget nyújtunk;

•

segítő kapcsolatot kezdeményezünk;

•

speciális szakintézménybe való elhelyezését kezdeményezzük és támogatjuk;

•

meghívjuk a Tanoda felvételi beszélgetésére;

•

az előbbiek ötvözetei.

Az ügyeletes feladata annak eldöntése, milyen típusú segítség szükséges a jelentkező fiatalnak. A jelentkező a megállapodástól függően, folyamatosan tarthatja a személyes kapcsolatot az őt fogadó ügyeletessel, aki nyomon követi élethelyzetének alakulását. Ez a folyamat az ügyeletistáb utolsó megbeszélésén zárul, ahol rendszerezzük, hogy a jelentkezők közül kiket hívunk be a Tanoda felvételijére és kik azok, akik nem, mert helyzetük más módon rendeződött. Az ügyeleti feladatokat a Tanoda segítő-oktatói stábbá szerveződve látják el. Az ügyeleti stáb havi rendszerességgel megbeszélést tart, melyen: 39


•

sorra veszik az Ügyeleten az eltelt időszakban újonnan megjelentekkel történt megállapodásokat;

•

megbeszélik az esetkezelések, nyomon követések, kapcsolattartások aktuális állapotát;

•

közösen döntést hoznak a megkeresésekről;

•

regisztrálják a felvételi behívással kapcsolatos jelentkezői döntéseket;

•

előkészítik, szervezik és lebonyolítják a felvételit;

•

támogatják a fel nem vettek iskolakeresését és megállapodnak a velük történő további együttműködés keretiben.

Az ügyeletes az általa fogadott fiatal minél hatékonyabb ellátásának érdekében további együttműködéseket kezdeményezhet: •

más intézményhez, ott dolgozó személyhez történő átirányítás;

•

az ügyeletes stáb másik tagjához történő átirányítás;

•

a Tanoda valamely munkacsoportjával való együttműködés megkezdésének támogatása. Szükség esetén pedig az ügyeletes megkezdi a jelentkezővel a folyamatos kapcsolattartást,

az esetkezelést. 5.3. Kapcsolattartás a szülőkkel A deviancia - probléma hátterében minden esetben valamilyen értelmű családi rendezetlenség is áll. A Tanoda alapelvei szerint ugyan nem végez családgondozást, de ugyanakkor nem zárkózik el, ill. bizonyos esetekben akár kezdeményezi is a szülőkkel való folyamatos vagy alkalmi kapcsolattartást. E kapcsolattartás módja az egyéni beszélgetések lehetőségének biztosítása. A szülőknek elsősorban abban próbálunk segíteni e találkozásokkal, hogy képesek legyenek gyerekeik családról való leválását támogatni s feldolgozni. A találkozást szinte minden esetben a szülő kezdeményezi, a Tanoda nem. Ennek oka, hogy a Tanoda minden értelemben a diákokkal áll szerződéses viszonyban, többek között a diák iskolai életének felelősségét sem hárítja a szülőre. Ugyanakkor bizonyos helyzetekben szükséges a szülő bevonása vagy tájékoztatása az esetkezelés folyamatában. Szülői értekezletet - tájékoztatás és ismerkedés céljából - évente egyszer, a tanév elején szervezünk. Ezen túl csak olyan esetben, ha a Tanoda sorsát érintő kérdésekben szeretnénk konzultálni a szülőkkel. 40

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja A személyzet

6. A SZEMÉLYZET A Tanodában alkalmazott módszer lényege a személyközpontúság. Ennek megfelelően a személyi feltételek biztosítása és a személyzet állapota meghatározó. Alapelvünk, hogy egy segítő intézményben minden munkatárs - a gondnoktól a vezetőig a tartalmi munka képviselője, a saját területén ugyan, de azonos értékkel fontos, a személyzet szerves része. Ha csak egy munkatárs is akad, aki nem képviseli a segítő hozzáállás attitűdjét, az rombolja az intézmény munkájának hatékonyságát. Ez azért van így, mert a segítés a Tanoda értelmezésében egy légkör megteremtése. Ezt a légkört pedig elsősorban a személyzet gondolkodásés munkamódja, fizikai és lelki állapota, belső kapcsolat- és kommunikációs rendszere teremti, határozza meg. A Tanodában segítő foglalkozású szakemberek (pedagógusok, szociális munkások, népművelők) dolgoznak (segítő-oktatók), akiknek legfontosabb feladata a segítő kapcsolat alakítása valamint fenntartása, és akik a tanár-diák kapcsolatot is így értelmezik, működtetik. 6.1. A segítő személyével kapcsolatos elvárások A segítő legfontosabb munkaeszköze saját személye. Nem lehet bárki alkalmas erre a munkára. A legfontosabb elfogadni, hogy egy ilyen munka vállalása folyamatosan karbantartott, elemző önismeretet, önmagunk nyílt vállalását és személyes, valamint szakértelmünk határainak pontos, naprakész ismeretét igényli. Ez nem könnyen teljesíthető elvárás. Mégis nagyon fontos, hiszen a segítő munka egyik legnagyobb csapdája a túlvállalás úgy személyes, mint intézményi szinten. Szívszorongató, de az önvédelem és az elvállalt feladatok sikeres elvégzése érdekében is a legfontosabb feladat a „nemek” kimondásának és megvalósításának megtanulása. A segítők esetleges túlvállalásai, s az ebből következő kimerülés a teljes tevékenység létét veszélyeztetheti. A segítő-oktatók személyével kapcsolatban - a Tanodában - megfogalmazott elvárások: Életviteli jellemzők: büntetlen előélet, semmilyen politikai, vallási, módszertani irányzattól nem függ, nem kábítószerfüggő, képes a magánélet és a szakmaszétválasztására, van jövőképe, értékrendje stabil. A személyiséget és a munkastílust alapvetően jellemző jegyek:

41


érzelmi elkötelezettség, őszinteség, hitelesség, empátia, az átlagosnál nagyobb tolerancia, alázat, nyitottság, érzékenység, fejlődőképesség, fegyelmezettség, önuralom, képes kezelni saját előítéleteit, mértéktartás, a szakmai tájékozottság folyamatos igénye. A személyközpontú gondolkodásmódot meghatározó vonások: szeretetvezérelt (tudjon szeretetet adni és kapni), helyzetfelismerése rugalmas, szemléletmódja perspektivikus, következetes, fogékony, szellemiekben fiatal, szabálytartása rugalmas, minden problémát egyediként közelít meg. Elő- és továbbképzéssel fejleszthető jellemzők: naprakész tárgyi tudás, önismeret, szervezőképesség, kommunikációs készség, kooperációs készség, konfliktusmegoldó technikák széles repertoárja, döntésképesség; segítő módszerek széles repertoárja, saját korlátok ismerete. A segítőt az ezek megvalósítására való állandó törekvés jellemzi (függetlenül attól, hogy pályakezdő, vagy éppen hosszú szakmai múlttal rendelkezik, hogy milyen szintű és minőségű képzettséget kapott a segítő szakmában). A személyiségfejlődés és a változás igénye és az ebbe fektetett munka szándéka kell, hogy jellemezze azt, aki a Tanodában kíván dolgozni. (A fiatalok irányában érzett segítő szándék kevés!) Aki másoknak akar segíteni, annak elsősorban önmagával kell tudnia bánni, hiszen a fiatalok számára a legfontosabb minta és támogatás a segítő viselkedése! 6.2. A segítő személyzet munkastílusa: a stábmunka A Tanoda minden munkacsoportjában a személyzet stábbá szerveződve dolgozik. Mi is ez a stáb, és miért ilyen fontos munkánkban? Alapelvünk szerint esetkezelő munkát nem lehet a stáb kontrollja nélkül végezni a Tanodában. A segítő kapcsolat mindenképpen kontrollt igényel úgy a segített, mint a segítő védelmének érdekében. Ezért kimondtuk, akinek „párja” van (esetkezelő munkát végez), annak stábtagnak kell lennie. A másik fontos szempont - mivel a Tanodában a segítők egyben tanárok is -, hogy az alaptantárgyat tanító személy stábtag legyen. Csak így követhető és végezhető naprakészen a személyre szabott oktatás, fejlesztés. Az óraadók nem tagjai a stábnak, így értelemszerűen párjaik sincsenek. Igény esetén egy-egy alaposabb és közös elemzést kívánó probléma felmerülésekor részt vehetnek a stábülésen. 42


A stáb tehát egy minden résztvevő által fontosnak tartott ügy érdekében együtt tevékenykedő és gondolkodó szakmai csoport. Ugyanakkor egy kis szervezet, amely állandó karbantartást és fejlesztést igényel. A stáb több, mint személyek/személyiségek összessége, egy ezen túlmutató új minőség. A stáb közös döntéseket hoz, felelősséget vállal, az egyéneknek csoportszintű kontrollt biztosít. A stábtagok egyéniségük, személyes felelősségük megtartása mellett képesek a közös döntéshozatalra, folyamatos információcserére, egymás támogatására. Csak egy mentálisan jól karbantartott csoportban - a stábban - képzelhető el folyamatos, stabil, megbízható (mintaértékű) értékrend közvetítése. A stáb feladata nagyon sokrétű:

•

felelős a benne dolgozó szakemberek lelki és szakmai karbantartásáért, vagyis egyfajta szupervíziót lát el (segíti a segítőket);

•

együttműködik a fiatalok közös kezelésének - gondozásának, tanításának - érdekében (esetmegbeszélő csoportfunkciót lát el);

•

folyamatosan naprakész visszajelzést ad az egyes munkatársak és a személyzet közös munkájáról (kontrollfunkció);

•

alakítja a Tanoda, mint segítő intézmény - a változó igényekhez folytonosan igazodó koncepcióját;

•

alakítja a Tanoda hétköznapi életét;

•

döntéseket hoz, és megoldási stratégiákat alakít ki a napi ügymenetre;

•

adminisztratív feladatokat lát el;

•

kialakítja az egészséges munkamegosztást;

•

biztosítja az állandó szakmai fejlődést (szellemi műhely);

•

közös gondolkodáson és felelősségvállaláson alapuló vezetési mód. A stábok tagjait természetesen titoktartási kötelezettség terheli

minden, az esetekkel kapcsolatos és a stábon elhangzó, személyeket érintő információk tekintetében. Ugyanez vonatkozik a dokumentációkra, s a tanodás diákok ill. a jelentkezők adatlapjaira. A Tanodában minden segítő személynek alkalmasnak kell lennie a stáb-munkamódra. 43


Segítők vagyunk és ez azt is jelenti, hogy képesnek kell lennünk magunkkal mindazt megtenni, amit a segítettekkel teszünk vagy tőlük elvárunk. Első lépésként tehát képesnek kell lennünk egymás előtt kitárulkozni, megmutatni magunkat és elfogadni a stábon belül is a másképp gondolkodást, a másságokat. A stábban való dolgozás a segítő munka személyiségpróbája is. A magam megmutatása, vállalása, az őszinteség, az elfogadás és az együttműködési képesség, a nyitott - másokat saját munkánkba belelátni engedő - szakmai munka talán a legfontosabb kritériumok. Az igénye és folytonos vállalása annak, hogy hosszú időn keresztül kitárjam és fejlesszem saját személyiségemet e kis csoport tükrében a legnagyobb kihívás. Akinek erre nincs igénye vagy nem képes erre, az nem tud stábban dolgozni. Aki viszont vállalja ezt, az minél több időn keresztül tartozik e csoporthoz, nyilvánvalóan annál jobban kötődik és elköteleződik. Az olyan munkakapcsolatokra tehet szert, melyektől nehéz megválni. Mindez nem jelenti azt, hogy a stáb egy „terápiás” vagy önmarcangoló csoport lenne. Hogy saját személyiségünkkel bánni tudjunk, és állandó visszajelzéseket kapjunk azért szükséges, mert mindennapi munkánk során diákjaink vagy a fiatalok, akikkel találkozunk, önmaguknak és nekünk is mindig a legfontosabb kérdést teszik fel: ki vagyok én? A stáb segít abban, hogy először magunk számára tudjuk megválaszolni ezt a kérdést, és így képesek legyünk szakmai munkánkat jól végezni. Segít önmagukat keresgélő diákjaink számára saját válaszainkkal, magatartásunkkal és életvitelünkkel egyfajta pozitív mintát adni. A stábtagoknak vannak olyan feladataik, amelyeket mindannyian ellátnak, de mindenkinek van saját felelős területe is. Vannak alkalmi, csak egy adott időszakot érintő feladatok is. E feladatelosztásokat évről évre ill. alkalmanként a stábüléseken közösen beszéljük meg, és a lehetőségekhez mérten mindig figyelembe vesszük; ki mire a legalkalmasabb vagy mire nem, mit csinál szívesen ill. aktuálisan mit bír el. Így közösen tudjuk kontrollálni a túl- vagy alulvállalásokat is. A stáb tagjainak feladatai az alábbiak:

44

•

segítő párként esetkezelő munka végzése;

•

az esetkezelés dokumentálása;

•

esetmegbeszélésen való részvétel;

•

szaktárgyi tanítás;

•

önálló oktatási tervek és tananyagok tantárgy-, vagy tantárgyi csoportonkénti kidolgozása;


•

minden tanított diáknak személyre szóló tanulási program és módszerek kidolgozása és alkalmazása;

•

a tanulási-tanítási folyamatok dokumentálása, módszertani anyagok készítése;

•

a párokkal kapcsolatos tanügyi és egyéb adminisztráció;

•

vizsgáztatás;

•

felvételiztetés;

•

táboroztatás;

•

részvétel a stáb heti megbeszélésein;

•

folyamatos önképzés (humán-segítő és szaktárgyi);

•

igény szerint szülőkkel való kapcsolattartás;

•

a Tanoda napi működtetése.

Alkalmi ill. egy-egy stábtagot érintő feladatok, feladattípusok: ügyelet, klubvezetés, stábvezetés, tantárgyi munkacsoportok kezelése, menedzselés, pályázatírás, adminisztráció, szakmai érdeklődők, látogatók fogadása, terepgyakorlatok lebonyolítása, szakdolgozók, kutatók segítése, tábor- és kirándulás szervezése, könyvtár karbantartása, érettségi szervezése, adatfeldolgozás és -elemzés, kutatómunka, anyagbeszerzés, karbantartás, leltározás. A szakmai képzéseken, továbbképzéseken és konferenciákon való rendszeres részvétel a Tanodában dolgozók számára létszükséglet lenne, és ezt minden stábtag igényli és feladatának is tekinti. Törekvésünk, hogy legalább évente egyszer minden stábtag részt vehessen valamilyen szakmai fejlődését szolgáló programon, rendezvényen, konferencián vagy továbbképzésen. A stábmunka ugyanakkor intézményvezetési módszer is. Ezeken a fórumokon történik a Tanoda munkájának folyamatos alakítása. Minden, az intézmény életét érintő fontos döntés stábmegbeszéléseken születik meg, s e döntéseket azok hajtják végre és képviselik a napi gyakorlatban, akik hozták, s azok így hatékonyabban működnek az intézmény és a személyek szempontjából is. Egy olyan kollektív bölcsesség érvényesül így, ami minden személy erőforrásait kihasználja. Ez a közös bölcsesség - bár időigényesebb és talán fárasztóbb is, mégis - sokkal biztonságosabb vezetési mód, mint az egyszemélyi döntéshozatal, hiszen sokkal nagyobb így az esély az alkalmazható és jó döntések meghozására. A napi vagy koncepcionális ügyek megbeszélése közös gondolkodáson, minden, a stábba tartozó személy igényének, érdekének, véleményének figyelembe vételén alapul, s a döntések érdek- és álláspont egyeztető szakmai viták eredményeként születnek. Egy-egy végleges megállapodás előtt a nagyon is különböző személyek 45


megközelítései, szempontjai csökkentik egy rossz megoldás választásának esélyét. Ugyanakkor így minden munkatársnak felelőssége és feladata van az intézmény tevékenységének és minőségi munkájának alakításában. A Tanodában nincs hagyományos munkahelyi hierarchia. A stáb-munkamódszer egyszerre biztosít tagjainak nagy szakmai szabadságot és igényel önálló felelősségvállalást. A stábtag felelőssége egyrészt a közös döntések, koncepciók, feladatok kialakításában másrészt azok képviselésében, megvalósításában, végrehajtásában van. Ugyanakkor a stáb fenntartás nélküli bizalommal viszonyul a stábtagok személyes szakmai döntéseihez és azokat minden esetben képviseli, támogatja. Ezt az ideális együttműködési módszert törekszünk megvalósítani a mindennapokban. Ez a működési, vezetési mód nehéz, de pezsgő, állandó szakmai vitákra épülő, egymás személyét tiszteletben tartó, vidám, felszabadult és kellemes munkahelyi légkört és szakmai munkát eredményez. 6.3. A stáb vezetése A stáb vezetése adminisztratív eszközökkel nem oldható meg. A vezető részvétele az összes munkafolyamatban feltétele hitelességének, hatékonyságának. A stábon belül - a tanodai munka tekintetében -a legtapasztaltabb szakember az, akit az adott stáb bíz meg a vezetés feladatával. Egy segítő intézményben fontos és alapfeltétel, hogy a munkatársak legalább ugyanakkora figyelemben, elfogadásban, türelemben részesüljenek, mint az intézmény diákjai. S ennek megvalósítása elsősorban a stáb vezetőjének feladata, ezért személye, gondolkodásmódja meghatározó. Alkalmasnak kell lennie a stábtagok egyénenkénti és csoportszintű kezelésére. Képesnek kell lennie adott helyzetben saját álláspontját, véleményét háttérbe helyezni. Csak így előzhető meg a nagyon intenzív, a fizikumot és a pszichét teljes mértékben igénybe vevő munka mellett a személyzet kiégése és a fluktuáció.

46

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja A működési feltételek

7. A MŰKÖDÉSI FELTÉTELEK A Tanoda fenntartója a Belvárosi Tanoda Alapítvány. A kuratórium felelős a szakmai munka irányításáért és az anyagi alapok megteremtéséért. A bevételi források között igen fontos az állami normatív támogatás, az elnyert pályázati összegek, az adományok. A Tanoda fontos intézményvezetési és döntési fórumai a stábok. A stábrendszerű működés az intézmény minden dolgozója számára lehetővé teszi a szakmai tevékenység alakításában való részvételt és beleszólást. A stábok problémafelvető, javaslattevő, véleményezési és belső ügyeikben döntési jogkörökkel rendelkeznek. A diákok közös véleménynyilvánítási fóruma a diákstáb. A diákok egyéni javaslatokat, véleményeket és problémákat vethetnek fel segítő párjuknak az egyéni beszélgetéseken és igény szerint résztvehetnek egy-egy stábmegbeszélésen. 7.1. A tárgyi, infrastrukturális feltételek A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola székhelye: Budapest, V. ker. Irányi u. 19. A 300 m2-es földszinti helyiség-együttesben 5 tanterem 2 iroda 1 klubhelyiség, 1 tárgyaló, közösségi és kommunális helyiségek találhatók. A tantermek többfunkciósak. Kabinetrendszer biztosítja, hogy a termekben kapjanak helyet az egyes

tantárgyakhoz

kapcsolódó

taneszközök,

felszerelések,

könyvtár,

számítógépek,

természettudományos laboratórium, videó- és hangtechnikai berendezések. A tantermekben a tanítási időn kívül szabadidős és kreatív alkotó tevékenység is folyik. Itt zajlanak az egyéni és csoportos beszélgetések is. Klubhelyiségünk alkalmas a diákok munkáiból összeállított időszaki kiállítások, rendezvények szervezésére, lebonyolítására. Amennyiben az iskolában sajátos nevelési igényű diák tanul, számára a megfelelő taneszközöket biztosítjuk. A Tanoda számítógépekkel való ellátottsága (ld. mellékelve) kielégítőnek mondható. A gépeket közös használatú, kimondottan erre a célra tervezett bútorzattal berendezett helyiségekben helyeztük el. A Tanoda könyvtára szintén egy közös használatú helyiség néhány szekrényében kapott helyet; karbantartása és működtetése egy segítő-oktató feladata. (A könyvállomány ld. mellékelve) A szakképzési programok megvalósításához az iskola meglévő infrastrukturális feltételeit folyamatosan bővíti.

47


7.2. A szakmai, személyi feltételek A Tanodában alkalmazott módszer lényege a személyközpontúság, ezért külön és részletesen esett szó a Tanoda személyzetéről, az azt tárgyaló 6. fejezetben. A Tanodában segítő-oktatók dolgoznak, mely foglalkozásnak kialakult képzési rendszere nincs. Minden munkatárs rendelkezik egy főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzettséggel, amely jelenleg az alábbi területeket öleli fel: pedagógus, népművelő, pszichopedagógus, szociális munkás. Ez az alapképzettség egészül ki folyamatosan a deviáns fiatalok gondozásában és oktatásában szükséges ill. alkalmazható készségekkel, képességekkel, ismeret- és tudásanyaggal. „Amennyiben az iskolában sajátos nevelési igényű diák tanul, számára fejlesztő pedagógust, vagy a megfelelő gyógypedagógust biztosítjuk.” A gimnáziumi képzésben és a szakképzésben nem különülnek el a segítő-oktatók, hiszen a két program szervesen kapcsolódik egymáshoz. Ezen túl a Tanodában meghatározott feladatokra egy segítő-oktató irányításával foglalkoztatható kortárs segítő, laikus segítő, valamint minden olyan érettségivel rendelkező személy, aki alkalmas a segítő munkára, és vállalja az e munka melletti folyamatos kiképzést, tanulást. A képzés, továbbképzés módjai, színterei, formái: •

önképzés;

•

műhelymunka a Tanodában;

•

szakirányú tanfolyam;

•

posztgraduális képzés;

•

személyiségfejlesztő csoport;

•

esetmegbeszélő csoport;

•

interaktív kurzus;

•

módszer demonstrációs tréning csoport;

•

konzultáció sorozat;

•

előadások, előadássorozatok;

•

szakmai konferenciák;

•

külső szupervízió;

•

módszercsere program. Cél, hogy minden munkatárs évente legalább egy alkalommal részt vegyen a felsorolt

tanulási formák valamelyikében. Erre a költségvetésben tanévenként továbbképzési keretet különítünk el, annak elosztását stábkeretben döntjük el, és személyenkénti megállapodást kötünk. 48


Ezek a megállapodások tartalmazzák az intézményi és az önrész arányait hosszabb távú képzések esetén. A Tanodában stábtagok és óraadók dolgoznak. A segítő munka folyamatos kontrollját a stáb biztosítja, ezért a segítő-oktatók stábba szerveződve dolgoznak. A stábtagként való alkalmazás menete: A Tanodában való munka megkezdését hospitálási idő előzi meg. Ez idő alatt a leendő alkalmazott, egy a stábtagok közül választott vagy kijelölt segítő-oktató - instruktor - támogatásával és irányításával megismeri a Tanoda szakmai elveit és teljes működési körét, s próbaidőben megkezdheti munkáját egy adott területen. Végzett tevékenységét folyamatosan elemzi és értékel instruktorával közösen, aki fokozatosan beavatja a stábmunkába. Az elemzés során megállapítják azt az időpontot, ill. munkafázist, amikor az új munkatárs megkezdheti a stábmunkában való részvételt. A stáb új tagja innen kezdve további egy éven keresztül instruktora támogatásával és irányításával végzi munkáját. Az óraadók munkáját a stáb vezetője irányítja és kontrollálja. A személyzet saját munkáját a stáb- vagy munkacsoport - üléseken folyamatosan értékeli és elemzi. A tanév végén minden stábtag értékelő beszámolót készít végzett tevékenységéről és helyzetéről. A tanév végi záróstábon - az éves munka elemzésének részeként - minden munkatárs visszajelzést kap a stábtagoktól éves tevékenységéről, jelenlétéről. 7.3. A finanszírozási feltételek A Tanoda alaptevékenysége a működési engedély szerint maximum 150 tanuló gimnáziumi, 15 tanuló szakképzésbeli ellátása. Tevékenységünk szerves részét képzi ugyanakkor a hozzánk forduló, nem tanulói jogviszonyban lévő fiatalok gondozása is: mivel a felvételi döntésnél elsődleges szempont a lelki, és/vagy élethelyzetbeli rászorultság, a felvételiztetés csak egy hosszabb ismerkedési folyamatként képzelhető el. Másrészt viszont a jelentkezők különféle segítséget igényelnek, az információnyújtástól kezdve a ügyintézésen keresztül egészen az elmélyült esetkezelésig. Az állami normatíván felül a működési költségek jelentős részét közvetlen pályázatokból teremtjük elő, a többit a fenntartó biztosítja.

49

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola külső kapcsolatrendszere

8.

A

BELVÁROSI

TANODA

ALAPÍTVÁNYI

GIMNÁZIUM

ÉS

SZAKKÖZÉPISKOLA KÜLSŐ KAPCSOLATRENDSZERE 8.1. Belvárosi Ifjúsági Ház A Belvárosi Ifjúsági Ház, a Belvárosi Tanoda Alapítvány alapítója, 12 évig volt az Alapítvány által működtetett gimnázium legfontosabb támogatója. Otthont és helyet adott a komplex tevékenység végzéséhez, vállalva az üzemeltetési és fenntartási költségeket. Szakmai programjának részeként kezelte a kallódó fiatalok befogadását. Együttműködésünk folyamatos és állandó volt. A Belvárosi Ifjúsági Házat fenntartója, az V. kerületi önkormányzat 2001. december 31-i hatállyal megszűntette. 8.2. Alternatív Pedagógusképző Műhely A Műhely kezdeményezésére,

annak keretei között indítottuk el és tartjuk évek óta a

’Deviancia’ kurzust a Tanoda munkatársainak részvételével. A Műhelyben megjelenő alternatív iskolák képviselőitől, munkatársaitól és az e tevékenységet támogató szakemberektől sok hitet és szakmai támogatást kapunk a közös rendezvényeken és találkozásokon. A Tanoda munkatársai közül többen rendszeresen részt vesznek a Műhely kurzusain. A Műhely fórumot biztosít azoknak a speciális problémáknak, melyekkel az alternatív iskolák küszködnek, továbbá szakmai hátteret és támogatást nyújt. 8.3. Leo Amici Alapítvány A Leo Amici Alapítvány szenvedélybetegeket kezelő komlói terápiás intézetével 1994 óta folyamatos munkakapcsolatban állunk. Több pályázaton vettünk részt közösen és sikeresen. Együttműködésünk a gyakorlati munka terén mindkét intézmény szakmai, módszertani repertoárját bővíti és előmozdítja a deviáns, szenvedélybeteg fiatalok hatékonyabb kezelését. Az esetkezelő, segítő munkában a stábok számára kölcsönös tanulást, fejlődést jelent. Több szakmai fórumon,

50

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola külső kapcsolatrendszere

rendezvényen jelenünk meg közösen. Terveink közt szerepel egy új szemléletű megelőzési modell kidolgozása és megvalósítása. 8.4. Felsőoktatási intézmények Minden évben több felsőoktatási intézmény hallgatóit fogadjuk eseti megállapodások alapján, de folyamatosan, helyszínt biztosítva a terepgyakorlatok számára. Az alkalmi látogatásoktól a féléves gyakorlatig fogadunk hallgatókat. Ezek a kapcsolatok külső kontrollt és segítséget jelentenek munkánk értékelésében, a pedagógiai és a segítő szakmán belüli helyünk meghatározásában és tevékenységünk fejlesztésében. Állandó partnereink: Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Általános Szociálismunkás Kar, ELTE Neveléstudományi Tanszék, Pszichológia Tanszék, Alternatív Pedagógusképző Műhely.

51

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja A Tanoda-módszer tanítása

9. A TANODA-MÓDSZER TANÍTÁSA A Tanoda működési módja - véleményünk szerint - egészében vagy akár elemeiben is átvehető, tanulható, alkalmazható. (Bizonyos elemei hagyományos iskolai keretek között is megvalósíthatók.) Mindezt azért is fontos kimondanunk, mert a Tanodán belül tevékenységünk a diáklétszám szempontjából nem bővíthető. Az egyre növekvő igény kielégítésének több hasonló iskola létrejöttében, ill. pedagógiai gondolkodásmódunk terjesztésében látjuk lehetségesnek. Egy ilyen irányú változás az évente növekvő túljelentkezők száma s az esetek súlyosbodása miatt sürgető igény! S ugyanígy sürgető igény lenne a hagyományos módon működő iskolákban felfigyelni a kimaradás, ill. a deviancia problémájára, s lépéseket tenni annak megelőzésére és kezelésére. A Tanoda eddigi működése során igen sok gyakorlati és elméleti tapasztalatot, valamint nagy mennyiségű, a deviancia problémára vonatkozó adatot halmozott fel. Kialakult egy speciális pedagógia, segítő-oktató szemlélet és módszer, esetkezelési gyakorlat, mely alkalmazható deviáns fiatalok elsősorban iskolai keretek közötti kezelésében. E tapasztalataink terjesztése, s a deviancia-probléma szélesebb körű kezelésének kezdeményezése és megvalósítása érdekében vállaljuk, hogy a Tanoda a humánsegítő és pedagógia szakma számára a lehetőségekhez mért legnyitottabb módon működik. Célunk olyan pedagógiai gondolkodás- és szemléletmód terjesztése valamint szaktudás bővítése, mely nem a diák teljesítményét helyezi előtérbe, hanem személyét, emberi lényét mint alakítható egészt kívánja megközelíteni, megérteni és biztosítani számára a változás és fejlődés lehetőségét. Ennek érdekében az egész tanév során előre egyeztetett időpontokban fogadjuk az alkalmi látogatókat, hospitálókat, terepgyakornokokat, szakdolgozókat, és tesszük minél szélesebb körben olvashatóvá szakmai anyagainkat. A látogató a stábmegbeszélésen kívül a Tanoda minden munkaformájában részt vehet a diákok, fiatalok beleegyezésével. Terepgyakorlat esetén konkrét feladatokat vállalhat, és láthat el egy tanodás segítő-oktató szakmai irányításával. A látogatók számát szakmai megfontolások, az intézmény, a diákok és a munkatársak teherbírása szabályozza. Adódhatnak olyan időszakok, amikor az alaptevékenység zavartalan ellátását veszélyeztetheti a látogatók fogadása, ezért a Tanoda fenntartja a jogot, hogy a látogatók fogadásának mértékét minden időszakban meghatározza.

52

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Deviancia-probléma és közoktatás: zárógondolatok tapasztalataink tükrében 10.

DEVIANCIA-PROBLÉMA

ÉS

KÖZOKTATÁS:

ZÁRÓGONDOLATOK TAPASZTALATAINK TÜKRÉBEN Az oktatási rendszerből kihulló, deviáns életútra sodródó fiatalok kezeléséhez, gondozásához szükséges szaktudás megjelenését és bevezetését a közoktatásban és pedagógusképzésben több tényező miatt is sürgetőnek és indokoltnak tartjuk. Köztudott tény, hogy a magyar társadalom állapota mindenféle értelemben romlik. E romlás egyik tünete az ifjúság mentálhigiénés állapotának évről évre tapasztalható rosszabbodása, s az egyre kilátástalanabb jövőkép. A Belvárosi Tanodában évente több száz marginalizálódott helyzetbe került fiatallal találkozunk, beszélgetünk, megismerjük élettörténetüket, aktuális helyzetüket, próbálunk velük együttműködve megoldásokat keresni. Működésünk ideje alatt a következő fontos tényekről győződtünk meg:

•

A deviancia-probléma nemcsak hogy létezik, de az érintett fiatalok száma egyre nő és várhatóan az elkövetkezendő években is nőni fog.

•

A deviancia jelenségkörébe sorolható problémák súlyossága fokozódik.

•

Egyre

emelkedik

azon

fiatalok

száma,

akik

nem

találnak

segítő

kézre,

marginalizálódott helyzetük állandósul, s ily módon társadalmilag hasznos tevékenységet sem tudnak folytatni. •

A közoktatás intézményrendszerének fejlődése nem a tolerancia, a másság kezelése, a személyre figyelő és nemcsak a jó képességű gyermekért dolgozó gondolkodásmód, hanem a teljesítmény-orientáltság irányába tolódik el, s így a középiskolákból kimaradó fiatalok száma évről évre nő.

•

A kimaradók helyzete teljesen kilátástalan (ráadásul a fiatal csak 16 éves koráig tanköteles), iskolai pályafutásuk gyakorlatilag lezárul, mentálhigiénés ellátásuk is megoldatlan.

•

A kallódó, deviáns fiatalokat ellátó speciális intézményrendszer ill. szakember kínálat igen fogyatékos. A gyermek- és ifjúságvédelmi szakmán belül a fiatal, fiatal-felnőtt korosztályt ellátó szakemberek olyan perifériális helyzetben vannak, mint klienseik. Jól igazolja ezt az állítást az a tény, hogy a Tanodához forduló fiatalok közel fele a szubkultúrájukban lévő kortársak tanácsára fordul hozzánk, nem pedig az intézményesített csatornák közvetítésével. Olyan fiatalokat is ellátunk, akikkel a hagyományos intézményi keretek között működő segítő rendszerek egyáltalán nem kerülnek kapcsolatba, illetve együttműködésük sikertelen volt.

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Deviancia-probléma és közoktatás: zárógondolatok tapasztalataink tükrében •

A közoktatás intézményeiben természetesen megjelenik a deviancia minden problémája, de az iskolák a megelőzés, beavatkozás, kezelés helyett eltávolítják a diákot, amely elsősorban a hozzá nem értés és tehetetlenség félelméből fakad.

•

A pedagógusképzésben nem elégséges a deviancia-problémára való speciális felkészítés, valamint az, a szemlélet, miszerint minden pedagógus segítő foglalkozású szakember.

•

A pedagógusok deviancia-problémára való felkészítéséhez hiányoznak a megfelelő feltételek (pl. szakkönyvek, tanulmányok, gyakorlóhelyek stb.).

Meggyőződésünk szerint a legfontosabb feladat a pedagógusok felkészítése a deviáns viselkedésjegyek

felismerésére,

azok

kezelésére,

az

iskolából

való

kimaradás

megelőzésére és mindehhez saját személyük, személyiségük folyamatos fejlesztésére. Hisszük, hogy az iskolából való kimaradás megelőzése, a diákok megtartása minden esetben jobb megoldás, mint eltávolításuk, mert ez egy deviáns karrier első lépcsője lehet. Mindezeken túl biztos, hogy a deviancia különféle megnyilvánulási formáival való foglalkozásnak csak alternatívák bemutatásán alapuló, állandóan megújuló útkeresés lehet a módja, s nem egységesített megoldási sablon. A Tanoda módszer alkalmazható, de minden intézménynek vagy munkacsoportnak a maga gyökereiből kiindulva elképzeléseihez kell kialakítania saját módszerét. A deviancia kezelése a Tanoda értelmezésében olyan komplex beavatkozási mód, amely a segítő munkán belül, speciálisan képzett szakemberekkel, személyközpontú szellemben, a deviáns létformára, karrierre mint egészre - a probléma megjelenési helyén - reagálva, működik. A deviancia puszta kimondása csupán megbélyegzés. Csak akkor van értelme, ha a beavatkozás azzal egy időben megkezdődik. Ezt pedig felelősséggel csak olyan munkacsoport vállalhatja, mely folyamatosan együttműködve az érintettekkel kezelést, megoldási alternatívát tud nyújtani. Helyzeténél fogva a közoktatás intézményrendszere alapvető helyszíne a deviancia észlelésének. A tankötelezettség (6-18 év) érvényesülésével ezek azok az intézmények, ahol a tárgyalt korosztály biztos, hogy problémáival együtt megjelenik. A

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Deviancia-probléma és közoktatás: zárógondolatok tapasztalataink tükrében deviancia felismerése, kezelése így azoknak a pedagógusoknak a feladata, akik folyamatos kapcsolatban vannak velük. Nekik biztos, hogy módjukban áll a fiatalok hosszabb életszakaszainak részeseiként, a deviáns létforma kialakulását észlelni, s megfelelő tudással és segítő szemléletmóddal felvértezve részt vállalni a deviáns karrier megakadályozásában. Magunk ebből azt tudjuk vállalni, hogy működtetjük a Tanodát, nyitottak vagyunk, a látogatók fogadásával és módszereink megmutatásával, terjesztésével veszünk részt a megelőző munkában.

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Deviancia-probléma és közoktatás: zárógondolatok tapasztalataink tükrében A BTAG pedagógiai programja a „Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium - A személyre szabott iskola - alternatív kerettanterve” alapján készült és azzal megegyezik a következő kiegészítésekkel: -

Btag lemond arról a pedagógiai eszközről, hogy tanulóit magatartás és szorgalom osztályzattal értékelje. Az értékelés módját, tartalmát lásd a programban.

-

A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat és végrehajtásukat részben a Biológia, részben pedig a – főként e célra létrehozott - Környezet- és embertan tantárgyak részletes leírása tartalmazza.

-

Budapesten élő nemzetiségek kultúrájának megismerését szolgáló tananyagok az Ember- és társadalomismeret, etika, valamint a Környezet és embertan tantárgyban találhatók.

-

A tanulók fizikai állapotának mérése évente egy alkalommal az iskolai egészségnapon szervezett 5,2 km síkfutás időre mérésével történik.

-

Az egészségnevelés és környezeti nevelés elveit és tartalmát az erre a célra létrehozott Környezet- és embertan tantárgy tartalmazza.

-

Az iskola személyközpontú szemlélete és gyakorlata biztosítja az esélyegyenlőséget. Bővebben lásd esélyegyenlőségi terv.

-

A tanulók jutalmazásban nem részesülnek.

-

A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek nincsenek.

-

A

tanulókra

az

adott

műhelymunka

időszakban

az

előre

megadott

vizsgakövetelményekben meghatározottakon felül egyéb otthon elvégzendő feladat nem róható. -

A sajátos nevelési igényű tanulók a többi diákkal integráltan végzik a teljes programot azzal a kiegészítéssel, hogy számukra a javasolt, előírt egyéni fejlesztéseket külön szakember a tantárgystruktúrában fogalt órakereten felül végzi.

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Helyi tanterv

II. BELVÁROSI TANODA ALAPÍTVÁNYI GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA

A SZEMÉLYRE SZABOTT ISKOLA

HELYI TANTERV

A helyi tanterv a 2013-ban az EMMI Miniszter által jóváhagyott „Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium – A személyre szabott iskola – alternatív kerettanterve” alapján készült, azzal tartalmában megegyezik.

9-12. évfolyam

BELVÁROSI TANODA ALAPÍTVÁNYI GIMNÁZIUM A SZEMÉLYRE SZABOTT ISKOLA

ALTERNATÍV KERETTANTERVE

2013

Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium

Alternatív Kerettanterv

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETŐ ..............................................................................................................61 TANTÁRGYSTRUKTÚRA ........................................................................................70 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ...........................................................................71 TÖRTÉNELEM.......................................................................................................104 MATEMATIKA ........................................................................................................112 BIOLÓGIA ..............................................................................................................142 KÉMIA ....................................................................................................................148 FÖLDRAJZ.............................................................................................................153 KÖRNYEZET- ÉS EMBERTAN..............................................................................158 FIZIKA ....................................................................................................................161 INFORMATIKA.......................................................................................................175 EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA......................................................191 IDEGEN NYELVEK ................................................................................................199 ANGOL NYELV ......................................................................................................210 FRANCIA NYELV...................................................................................................228 NÉMET NYELV ......................................................................................................251 MŰVÉSZETEK .......................................................................................................258 RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA ..............................................................................273 TESTNEVELÉS......................................................................................................279 1. MELLÉKLET.......................................................................................................285

59



Bevezető 2012 A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium 1990 óta működik, egyike volt az első bejegyzett alternatív alapítványi iskoláknak. Az iskola folyamatos működése közben alakult ki az a komplex ifjúságsegítő modell, amely alapján 2004-ben elkészítettük alternatív kerettantervünket. Ezt az akkori oktatási törvény alapján engedélyezésre benyújtottuk az oktatási miniszterhez. A programot az akkori eljárásrendnek megfelelően kerettantervi szakértők véleménye alapján az OKNT Kerettantervi Bizottsága megtárgyalta, szakmailag támogatta és elfogadásra javasolta. Ez alapján a Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium alternatív kerettantervét az illetékes miniszter jóváhagyta. E kerettanterv speciális célcsoport oktatására készült, 16-25 év közötti, az iskolai lemorzsolódás által veszélyeztetett, középiskolából kimaradt, olykor deviáns életvezetésű fiatalok számára. Az ő problémáikra, sajátos helyzetükre készült program 23 éve sikeresen működik, a Belvárosi Tanoda diákjai érettségit tesznek, munkába állnak, vagy tovább folytatják tanulmányaikat és deviáns életútjukat hátrahagyva integrálódnak a társadalomba. Kislétszámú iskolánkba jelentkező fiatalok száma az elmúlt években nem csökken. Ezért és a célcsoport sajátosságai miatt a Tanoda pedagógusai és vezetése továbbra is indokoltnak látja speciális programjának működtetését. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma elismeri a 2004ben jóváhagyott hatályos alternatív kerettanterv alapján működő iskolánk szükségességét és szakmai munkánkat, hiszen a Közoktatási Megállapodás 2012 pályázaton ismét nyertesnek minősítették intézményünket. A Nemzeti Köznevelési Törvény (CXC./2011), illetve az EMMI rendelete (51/2012) nem rendelkezik az eddig jóváhagyott (de a miniszter által nem kiadott) alternatív kerettantervek jóváhagyásának megszüntetéséről, ezért a Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium alternatív kerettanterve jelenleg hatályos. A 2004 óta eltelt jogszabályi változások viszont indokolják felülvizsgálatát. Ezért tantervünket 2012-ben a jogszabályi változások (A Nemzeti Köznevelésről szóló törvény, a Nemzeti Alaptanterv, és a kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló rendelet) alapján felülvizsgáltuk és ahol szükséges volt kiegészítettük. Új elemként jelenik meg az elektronikus tanügyigazgatási szoftver használata. Minden egyéb tekintetben az alábbi kerettanterv megegyezik a jelenleg hatályos előzővel. Budapest, 2012. december 29.

60



BEVEZETŐ A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium 1990-ben jött létre azzal a céllal, hogy a középiskolából kimaradt, hátrányos helyzetű, kallódó, olykor deviáns életvezetésű fiatalok számára egy olyan iskolát működtessen, amely a gimnáziumi képzésen és az érettségire való felkészítésen kívül a fiatalok mentális gondozását is ellátja. Ezek a fiatalok sok és sokféle problémával küszködnek. A tanulási gondok, zavarok mögött vagy mellett sok esetben más jelentős szociális, pszichés, életvezetési, egészségi vagy egyéb probléma állt. A fiatalok elsődleges céljukként mindig az érettségi vizsga megszerzését jelölték meg, ahhoz azonban, hogy ez sikerüljön, a többi problémájukat is kezelni kellett. Ezért a Tanoda egy olyan komplex személyközpontú szemléletű módszert fejlesztett ki, amely a nevelés-oktatás célját egységként értelmezve és kezelve, az oktatást és a mentális gondozást együtt valósítja meg. A módszer lényege, hogy a fiatalok problémáira személyenként igyekszik reagálni és velük közösen megoldást találni. Legfontosabb jellemzője a személyközpontú megközelítés és bánásmód. Ez a módszer egy 14 éve folyó műhelymunkában érlelődött és minden elemében kipróbált, jelenleg is működő modell. E munka most került abba fázisba, hogy összegezzük, a mindennapi gyakorlatot írásba foglaljuk és akár más iskolák számára is hozzáférhetővé, kipróbálhatóvá tegyük. Ennek eredménye ez a kerettanterv. Sokévi tapasztalat bizonyítja a személyközpontú bánásmód, a segítő párrendszer, az egyéni haladási ütem, az osztott érettségi (ami a Belvárosi Tanodában 1990 óta gyakorlat, és az új érettségi rendszerben 2005-től minden iskola számára lehetséges), a kurzusrendszer, a stábszerű vezetés működését középiskolai keretek között. Az iskola szemléletének lényege, hogy érték a személyiség egyedisége, az egyén törekvéseinek tiszteletben tartása és segítése. A diák és tanár egyenrangú fél, és a nevelőtestület célja: - a személyközpontú bánásmód megvalósítása, - a fiatalok önállóságának fejlesztése és az arra való építés, - az egyéni fejlesztés mind a lemaradások, mind a tehetségek területén, - az egyéni haladási ütem, tanrend biztosítása.

61



A nevelés-oktatás célja A nevelés-oktatás általános célja a diákok gimnáziumi képzése, kétszintű érettségire való felkészítése. Mindezt e kerettanterv személyközpontú szemléletmóddal, személyre szabott tanulási program biztosításával kívánja megvalósítani. A tanterv ajánlott célcsoportja 16-25 év közötti más, egyéb középiskolát megkezdett, de valamilyen okból azt be nem fejezett fiatalok. A fiatalok rendkívül heterogén képet mutathatnak - a készségek, képességek, - a hozott tudás, - a szociális- és szociokulturális háttér, - mentális érettség tekintetében. A célcsoport jellemzői: - nagyrészt hátrányos helyzetűek, - különböző tanulási, szociális, mentális, életvezetési problémákkal küzdenek, - részben sajátos nevelési igényűek, - és vagy roma, vagy egyéb kisebbség tagjai, - a középiskolásoknál idősebb korosztály életkori sajátosságaiból fakadóan sajátos ellátást igényelnek. A célcsoport sajátos igényei miatt az iskola feladata, hogy a gimnáziumi tananyag elsajátítása, az érettségire való felkészítés mellett segítse a tanulással, szocializációval kapcsolatos gátak, szorongások leépítését; fejlessze a fiatalok tanulási és kommunikációs kedvét, készségét, képességét, a megfelelő önértékelés kialakulását. A legfontosabb nevelési célként a helyes énkép, a felelősségérzet és az önálló életvezetés kialakítása fogalmazható meg, míg a fő oktatási cél az érettségire való felkészítés. E célok elérésében fontosak az alábbi részfeladatok: - a korábban szerzett gátlások oldása; - problémamegoldásra nevelés; - tanulásra, vizsgára, érettségire, felvételire, vagyis az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés; - a megfelelő önértékelés elősegítése, az önbizalom fejlesztése;

62



- önállóságra és egyben felelősségtudatra nevelés; - az életfeladatok (pl. pályaválasztás) megoldására való felkészítés; - a szociális alkalmazkodást elősegítő társadalmi minták, értékek közvetítése a diákok felé; - olyan iskolai légkör megteremtése, amelyben elsődleges érték a személy, ugyanakkor meghatározó szerepe van a közösségnek.

A képzés módszere Mindezen széleskörű problémák kezelését, a hátrányok leküzdését, a korábban kudarcos fiatalok számára az érettségi megszerzését egy olyan iskola működése teszi lehetővé, ahol egyszerre valósul meg az integrált és a személyközpontú oktatás. Az integráció célja az esélyegyenlőség biztosítása, és a diszkriminációmentes környezet megteremtése a különböző hátrányokkal érkező fiatalok számára. Az integráció azonban önmagában nem nyújt megoldást az egyéni hátrányok leküzdésére. Az egyéni szükségletek kielégítését, problémák kezelését a személyközpontú oktatás valósítja meg. A személyközpontú oktatás biztosítja, hogy minden diák a maga tempójában juthasson el az érettségiig.

A személyközpontú oktatás elemei: Egyéni haladási ütem biztosítása: A diákok iskolai helyzetét nem osztályokban és évfolyamokban állapítjuk meg. (Az előző középiskolákban szerzett év végi osztályzatok a törvény szerint beszámíthatók.) Minden diák más tantárgyi tudással, akár tantárgyanként más tanulási képességgel rendelkezik. Ezért diákonként és tantárgyanként különböző, vagyis mindenkinek személyre szabott haladási ütemet biztosítunk. Így saját képességeiknek, hozott tudásuknak, mentális állapotuknak megfelelően tantárgyanként különböző ütemben haladhatnak. Ennek megvalósulását minden diák számára biztosítja az egyéni ütemterv (amely tartalmazza a tantárgyi és időbeli ütemezést), tanmenet és órarend elkészítése. Ez lehetővé teszi, hogy azokból a tantárgyakból, amikből a fiatal ügyesebb, tehetségesebb, gyorsabban haladhasson, és a nehezebb tárgyakból lassabban. Így nagyobb energiákat koncentrálhat a fejlesztendő területekre. Az egyéni haladást segíti az előrehozott vagy osztott érettségi rendszer, amelyben a tanulmányok ütemezését megkönnyíti az érettségi vizsgák több vizsgaidőszakra történő elosztásának lehetősége. 63



Kurzusrendszer: A

célcsoport

fent

említetett

problémái,

különbözőségei

és

életkori

sajátosságai

figyelembevételével kurzusrendszerben folyik az oktatás. A kerettanterv a tananyagot nem évfolyamokra, hanem tematikus kurzusokra osztja. Ez lehetővé teszi a személyre szabott egyéni haladási ütem kialakítását. Az érettségire bocsátás feltétele az egyes tantárgyakból az előírt számú és tartalmú kurzus sikeres elvégzése. A kurzusok számát, tartalmát, óraszámát és esetleges sorrendiségét, ill. egymásra épülését, a diákok továbbhaladási kritériumait az egyes tantárgyak tantervei szabályozzák. Mivel a fiatalok tudásuk és képességeik tekintetében rendkívül heterogének, a tananyagtartalmak nem épülhetnek sem más tantárgyakra, sem a diákok előzetesen megszerzett tudására. Ezért a kerettanterv szerint tanulmányaikat tantárgyanként alapozó, ill. bevezető kurzusokkal kezdik és az érettségi felkészítő kurzusokkal fejezik be. A kurzusrendszer mindamellett megalapozza a fiataloknak a felsőoktatásba való beilleszkedését (ahol szintén ez a szisztéma válik egyre inkább általánossá), ill. felkészíti őket az egész életen át tartó tanulásra. Személyre szabott tanítási-tanulási módszerek alkalmazása: A célcsoport problémáinak, különböző tanulási gondjainak, szociális és szociokulturális hátteréből

fakadó

hátrányainak

kezelése,

leküzdése

személyre

szabott

módszerek

alkalmazását igényli. Ugyanakkor mivel az integrációs célok megvalósítása érdekében a fiatalok kislétszámú heterogén tanulócsoportokban tanulnak, egyszerre kell megvalósulnia az integratív és a differenciált módszertani megközelítésnek, oktatásszervezésnek. A tanulásszervezés jellemző formái: - frontális munka; - pármunka, csoportmunka; - csoporton belüli differenciálás; - egyéni fejlesztés; - konzultációs felkészítés, - gyakorlati tevékenység. Az egyes tantárgyak jellemző tanítási módszerei a tanterveknél külön szerepelnek.

64



Értékelés; vizsgarendszer: A fiatalok értékelése az oktatás-nevelés minden tevékenysége során folyamatosan és velük közösen történik, nagy hangsúlyt fektetve az önértékelésre. Ennek célja, hogy az állandó visszajelzések segítsék a fiatalok reális énképének, önismeretének kialakulását. Ennek megfelelően a diákok magatartását és szorgalmát érdemjeggyel nem értékeljük. A diákok vizsgákon adnak számot tudásukról. Ennek célja egyrészt az érettségihez és a továbbtanuláshoz nélkülözhetetlen vizsgarutin megszerzése, másrészt a szintetizáló képesség fejlesztése. A vizsgák anyaga az egyes kurzusok tematikáján alapul (elsajátított tananyag, készségek, képességek alkalmazása, stb.). A vizsgák tantárgyanként az érettségi vizsgákhoz hasonlóan szerveződnek és bonyolódnak (a vizsga részei, időtartama, módja, értékelése, stb.). Az értékelés két részből áll. A vizsga után közvetlenül részletes szóbeli szöveges értékelésben kap a diák visszajelzést teljesítményéről, tudásáról. Ennek szempontja kettős: - hol tart önmagához képest: mit és mennyiben változott, milyen irányban kell továbbhaladnia, - hol tart az érettségi követelményekhez képest. Emellett a tanár százalékosan, majd azt 1-5-ig érdemjegyre átváltva értékeli a vizsgázó teljesítményét. Ez kerül be a diák bizonyítványába. Mivel a kurzusok nem azonosíthatók az évfolyamok szintjeivel, a vizsgákon szerzett osztályzatokat sorban kell bevezetni a bizonyítványba. 1-1 kurzus vizsgajegye az évfolyamos szisztémában 1-1 féléves jegynek felel meg, az év végi osztályzatot a kettő átlaga adja. Előrehozott érettségi Az egyéni haladási ütem megvalósulását, a hozott hátrányok leküzdését nagy mértékben segíti az előrehozott érettségi lehetősége. Ez lehetővé teszi, hogy a diákok az öt érettségi tárgyból különböző időben érettségizhessenek. Így képességeiknek, lehetőségeiknek megfelelően bizonyos

tárgyakból gyorsabban, ill. lassabban haladva, a kötelező

osztályzatokat megszerezve tegyék le az érettségi vizsgákat. A középiskola elvégzésének ideje tehát szintén személyre szabott. Sajátos nevelési igényű tanulók A személyre szabott oktatási rendszer egésze különösen alkalmas sajátos nevelési igényű tanulók tanítására, fejlesztésére, érettségire való felkészítésére. Esetükben a személyre szabott tanulmányi programot a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság 65



szakvéleménye alapján kell összeállítani és megvalósítani. Szükség esetén a tanítási folyamatba fejlesztő pedagógust kell bevonni.

Az oktatásszervezés módja A tanulmányi időszakok számát és hosszát az iskolák helyi tanterve szabályozza. A diákok nem évfolyamokban, osztályokban, hanem tantárgyanként tanulócsoportokban tanulnak, melyek kialakítása a diákok tanulási programjához igazodik. Személyre szabott tanulási program kialakítása szükséges, hiszen minden diák más tantárgyi tudással, akár tantárgyanként más tanulási képességgel rendelkezik. Különbözőek mentális állapotukat, aktuális élethelyzetüket tekintve is. Mindezek az iskolában eltöltött idő folyamán változnak, ezért a személyre szabott tanulási program, mód, időbeosztás kialakítása a bekerüléskor, aktualizálása tanulmányi időszakonként szükséges. A személyre szabott tanulási program tartalmazza: - az adott tanulmányi időszakban a diák által tanulandó tantárgyakat, - tantárgyaként a látogatandó kurzusokat, - a heti kötelező óraszámot, - a heti időbeosztást, vagyis a személyes órarendjét (az egyéni órarendek elkészítésekor figyelembe kell venni a törvény által maghatározott napi és heti maximum óraszámokat), - az érettségi várható időpontját, - a választott érettségi tantárgyakat, ill. idegen nyelveket. A személyre szabott tanulási program kialakítása minden esetben a diákokkal közösen történik, és egy tanulmányi szerződés keretében rögzítendő. Ez biztosítja, hogy a program valóban a diák igényeihez, képességeihez, lehetőségeihez és szükségleteihez igazodjék és az egyéni haladási ütem megvalósulását szolgálja. A személyre szabott tanulási program diákkal közös kialakítását, a diák tanulmányi előmenetelének és mentális állapotának, személyes problémáinak, iskolai életének figyelemmel kísérését, oktatásszervezési feladatait, tantárgyi és egyéb adminisztrációját a segítő tanárpár végzi. E program iskolai adminisztrációját az illetékes miniszter által akkreditált és a Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium rendszerére alkalmazható AROMO elektronikus tanügyigazgatási szoftverrel végezzük.

66



Tér- és helyiségkialakítás, eszköz- és felszerelés A diákok problémáiból és az iskola személyre szabott programjából következően a személyesség az iskola egyik meghatározó jellemzője. Ez a térkialakításban és eszközökben, felszerelésekben is megnyilvánul. A tér és eszközök felhasználását az azokat éppen aktuálisan használók határozzák meg. Ezek kiválasztása a tanárstáb feladata. A tantermek mérete és kialakítása, valamint az eszközhasználat tekintetében a praktikusság és a sokféle használhatóság az elsődleges szempont. Mivel a program 100-150 fővel működik optimálisan, nincs szükség nagy számú, nagy méretű helyiségre. Ugyanakkor mivel a nevelés kiemelt célja a közösségteremtés, szükséges olyan közösségi tér kialakítása, ahol diákok és tanárok a mindennapokban természetes körülmények között élhetnek együtt. Az iskolai eszközök, felszerelések is ezt szolgálják.

Működési és vezetési modell: a stábszerű vezetés Az iskolát minden szinten stábok működtetik. A stáb az a fórum, ahol az adott témában érintett és mélyen involvált munkatársak vesznek részt. Közösen beszélik végig a csoportot érintő ügyeket és közösen, konszenzusosan hozzák meg döntéseiket. Ehhez szükséges a stáb minden tagjának hozzáértő, aktív közre- és együttműködése. Mivel a döntések nem a többség akaratán múlnak, hanem mindenki számára elfogadható megállapodások, ezért a stáb minden tagja hitelesen és következetesen tudja képviselni azokat. A stábszerű vezetés jellemzője tehát a stábtagok szakmai aktivitásán alapuló működtetés, közösen hozott konszenzusos döntés és a közös felelősségvállalás. Az iskola legfontosabb fóruma a tanárstáb – vagyis a tantestület is stábformában működik – amelyen minden olyan tanár és segítő részt vesz, aki nagy óraszámban sok időt tölt az iskolában a fiatalokkal ill. segítő tanárpári feladatokat is ellát. Ez a stáb részben az iskola napi ügyeit, részben a nevelési-oktatási célokkal összhangban a diákok tanulmányi- és egyéb ügyeit beszéli meg és hoz döntéseket, illetve végzi el az aktuális teendőket. Ez a stáb tesz javaslatot a felvételi és a tanulói jogviszony megszüntetésének ügyében is. A tanárstáb tagjainak aktuális feladatait (diákpárok számát, óraszámokat, egyéb feladatokat) az iskola éves munkaterve tartalmazza. Az iskola egyéb szintjeit is ez a stábszerű működés jellemzi pl. tantárgyi munkacsoportok, stb. Az iskolavezetőnek döntéseiben figyelembe kell vennie a stábok véleményét. Segítő tanárpári feladatokat az végezhet, aki sikeresen elvégezte a „Problémás gyerekek az iskolában” 60 órás akkreditált pedagógus továbbképzési kurzust (Eng.sz: OKM-4/107/2009). 67



A diákok érdekképviseleti és érdekérvényesítő fóruma a diákstáb. Ez heti rendszerességgel a diákok és a tanárok részvételével zajlik. A személyre szabott nevelési-oktatási modell a nevelési-oktatási célokkal összhangban a diákok tanulmányainak figyelemmel kísérését, oktatásszervezési ill. adminisztrációs ügyeinek intézését és mentális gondozását a segítő tanárpár végzi. A segítő tanárpárt a diákok a tanárok közül szabadon maguk választják. A választás a tanév elején történik, és ha szükséges, új tanárpár választható. A diák-tanárpár kapcsolat alapja a bizalom és az együttműködés. A segítő tanárpár munkáját segíti és támogatja a tanárstáb.

Tartalma és követelményei A kerettanterv a Nemzeti Alaptantervben meghatározott irányelveket, célokat, fejlesztési követelményeket szem előtt tartva született, de a célcsoport életkori sajátosságai, problémái, ill.

a

kurzusrendszer

lehetőségei

miatt

nem

alkalmazkodik

az

évfolyamonkénti

meghatározottsághoz. A közép- és emeltszintű vizsga tananyagterve tantárgyanként a közép-, ill. emeltszintű érettségi felkészítő kurzusokban szerepel.

Időkeret, tantárgystruktúra Az egészségfejlesztéssel, fogyasztóvédelemmel, környezetvédelemmel és a környezeti neveléssel kapcsolatos feladatok ellátására egy külön tantárgyat hoztunk létre környezet- és embertan néven. A célcsoport életkori sajátosságai miatt a kerettanterv tantárgystruktúrájában a testnevelés nem szerepel önálló kötelező tantárgyként. A testmozgás különböző önkéntes és választható mozgásformaként szerepelhet. A második idegen nyelv tantárgy választható.

Egyebek A kerettanterv a törvény szerint a nevelés-oktatás céljáról beszél, de elsősorban és hangsúlyosan az oktatásra vonatkozó feladatokat rögzíti. Ez az alternatív kerettanterv is főként erre koncentrál. Tapasztalataink szerint azonban e személyre szabott oktatási modell egy személyközpontú mentális gondozással megtámogatva hatékony és sikeres igazán. Ennek eszköze a segítő pármunka, az esetkezelés és a személyre szabott tanulási program egységes alkalmazása, ahol az esetkezelő pármunkát a segítő tanárpár végzi. Minderről bővebb leírás olvasható az 1. számú mellékletben. 68



Tanulmányi időszakok bontásában ajánlott harmadévekre osztani a tanévet, ez lehetővé teszi, hogy egy tanévben három vizsgaidőszakban vizsgázhassanak a diákok. A kerettanterv szerint nincsenek évfolyamok, illetve osztályok. Bizonyos esetekben – például a bizonyítványok kiállításakor – szükség van a program megfeleltetésére az évfolyamokra bontott struktúrához, amely a tantárgystruktúra táblázatának használatával történik.

Készítették: Aradi Bence

Mucsa Angéla

Baranyi Tamás

Ökördi Réka

Baross Dóra

Papp Péter

Buglyó Ildikó

Petrou Thesszália

Burányi Marcell

Pitti Melinda

Gerhard Katalin

Rozbroy Viktor

Gulyás Péter

Tildyné Ruh Borbála

Gyenes Bernadett

Szabó Tamás

Győrik Edit

Szebényi Csilla

Hajdu Ágnes

Tajta Gábor

Horváth Nelli

Thury Katalin

Kiss Virág

Vidor Róbert

Kovács András

Walkovszky Attila

Lázár Melinda

Zsár László

Molnár Gábor

69



TANTÁRGYSTRUKTÚRA évfolyam

9

9

10

10

11

11

12

12

Irodalom

48

48

48

48

48

48

48

36

72

66

24

18

72

66

48

36

72

66

60

45

72

66

60

45

72

66

24

18

72

66

48

36

72

66

48

36

72

66

48

36

72

66

48

36

72

66

emelt szint Magyar nyelv

24

24

24

24

24

24

emelt szint Történelem

48

48

48

48

48

48

emelt szint 1. Idegen nyelv

60

60

60

60

60

60

emelt szint 2. Idegen nyelv

60

60

60

60

60

60

Matematika

60

60

60

60

60

60

emelt szint Informatika

24

24

24

24

24

24

emelt szint Fizika

24

24

24

24

24

24

emelt szint Biológia

24

24

24

24

24

24

emelt szint Földrajz

24

24

24

24

24

24

emelt szint Kémia

24

24

24

24

-

-

emelt szint Környezet- és embertan Művészetek

24

24

24

24

Rajz és vízuális kultúra

24

24

24

24

24

18

24

24

24

18

72

66

48

36

72

66

emelt szint Ember- és társ. ism., etika

12

12

12

emelt szint Testnevelés magyarázat

70

választható

12

12

12



MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM A képzés célja A kerettanterv értelmében a magyar nyelv és irodalom tantárgy tanításának célja az olvasó, felfedező, gondolkodó, önmagát és a világot ismerni és érteni képes, valamint kifejezni tudó, másokra, más kultúrákra, új tudásra nyitott fiatalok útra bocsátása a középiskolából. Cél annak megértése és elfogadása, hogy az irodalmi művek nyitottak, az értelmezés és a hozzáférés számára végtelenek. Ez lehet nyugtalanító, de lehet termékeny is. Számunkra fontos ennek a "létezésnek" a megkínálása, megmutatása, a benne rejlő örömök feltárása. Ennek alapján képessé kell tenni a diákokat az értő olvasásra és az önálló értelmezésre. Mindezen túl fontos, hogy az irodalmi szövegekkel való foglalkozás fejlesztő hatással legyen az általános problémamegoldó gondolkodásra, olyan logikai készségekre, mint a rendszerezés, következtetés, analízis, szintézis, indukció, dedukció. Részcélok: Az irodalom két alapformájának, a befogadásnak és a kifejezésnek a támogatása, alakítása, segítése. Célok a befogadás terén: - Az irodalmi (illetve publicisztikai és tudományos-ismeretterjesztő, vagyis általában) a szövegek világával való ismerkedés, valamint a szövegek értő-értelmező olvasása képességének alakítása. További cél az írott, valamint a beszélt szöveg lényegkiemelésének fejlesztése, különböző vázlatolási-jegyzetelési technikák megmutatása, s az egyénenként legmegfelelőbbek megtalálása. - A befogadás módjainak, a hangos és a néma olvasásnak a formálása. - A tudás megszerzése különböző módszereinek megkínálása és megmutatása. Az alapszintű lexikális tantárgyi tudás megszerzése mellett fontos és talán lényegesebb a szemléletformálás, az összefüggések keresésére és felismerésére való törekvés, a problémamegoldó és az irodalmi gondolkodás alakítása, a kérdezés és a többféle válaszadás lehetőségének a megmutatása. A tanuláshoz szükséges eljárások és módszerek megismertetése és használata. - A műolvasó képesség lehetőség szerinti legtágasabbá tétele. Ehhez szükséges a műértéshez szükséges kódok és kódrendszerek valamint eljárások ismerete; az irodalom hagyományos 71



témáinak és feldolgozási módjainak, műfajainak stb. megismerése; és az önálló, felfedező, kérdező és állandóan kétkedő, számos megoldási módra, olvasatra nyitott olvasói magatartás kialakítása; valamint lehetőség teremtése a nagy klasszikus művekkel való kapcsolatra és az irodalmi szöveggel való személyes és elmélyült viszony kialakítására. - Annak a képességnek a fejlesztése, hogy a diák az éppen olvasott művet több szempont alapján is be tudja illeszteni eddigi olvasmányai sorába, kapcsolatot tudjon teremteni különböző korok, nemzetek, szerzők művei között. - Az érdeklődés folyamatos fenntartása és a fiatal saját, személyes érdeklődési körének figyelembe vétele, beépítése az órai munkába, a személyre szabott feladatok kialakításában. - Az önálló könyvtári munka lehetőségének bemutatása, ennek gyakorlása, valamint a különféle információhordozók megismertetése és készségszintű használatukra való nevelés egy-egy problémakör feldolgozása kapcsán. Célok a kifejezés területein: - Az irodalom mint tudomány elméleti (elsősorban esztétikai és irodalomelméleti, ezenkívül irodalomtörténeti)

alapelemeinek

elsajátítása,

és

ennek

megfelelő

reprodukálása

vizsgahelyzetekben illetve ezeken kívül. - Egy vagy több aktuálisan tárgyalt irodalmi műről önálló vélemény alkotása, a mű önálló értelmezésének kísérlete, valamint a megismert elemzési támpontok alapján elfogadható, objektív elemzés megfogalmazása. - Annak a képességnek a kialakítása, hogy a diák saját gondolatait, érzéseit nyelvtanilag és stilisztikailag helyesen és világosan, ugyanakkor a személyiségének megfelelő, egyéni stílusban tudja kifejezni szóban és írásban egyaránt, egy-egy meghatározott célnak megfelelően. - Annak megmutatása, hogy a nyelv mint kommunikációs eszköz birtoklása nagy kincs, lehetőségei korlátlanok, hogy alkalmas a gondolkodásra és a vélemények megfogalmazására, a művészi önkifejezésre és az érzelmek, hangulatok, indulatok kifejezésére. - Elsősorban a magyar, de a világirodalmi alkotások közül is néhány, közkinccsé vált sor, vers vagy próza-, drámarészlet pontos emlékezetbe vésése, memorizálása, valamint a memoriterek megtanulása hasznosságának, az emlékezetre és a gondolkodásra gyakorolt pozitív hatásainak elfogadtatása a diákokkal.

72



Összefoglalva: az irodalom mint tudomány fogalomtárának elsajátítása és biztonságos használata, az irodalom mint tantárgy elsajátításának, megtanulásának a "megtanítása", felkészítés az érettségi vizsga követelményeinek teljesítésére. Általában a humán műveltség iránti igény és érdeklődés felkeltése, a kultúrába való bekapcsolódás lehetőségeinek megmutatása. A magyar nyelv és kommunikáció tantárgy tanításának célja - A kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés, mely magában foglalja a minden beszédhelyzetben a beszédpartnerekkel való együttműködés képességét, a másként vélekedők álláspontjának felfogását, tiszteletét, a saját vélemény megvédését, illetve korrigálását. - A szövegértés képességének folyamatos fejlesztése. Cél, hogy a diákok képesek legyenek egy először látott szöveget is értően elolvasni, feldolgozni, a lényeget kiemelni és megjegyezni. - A szóbeli és az írásbeli kifejezőkészség, az önálló és pontos szövegalkotás, a véleményformálás, az érvelés, a meggyőzés, a beszélgetés, a gondolatok és érzések helyes és világos kifejezési képességnek kialakítása. - A helyesírás készségszintű, biztos használata; az olvasható kézírás és a rendezett íráskép alkalmazása. - A diákok tisztában legyenek a magyar nyelv szabályaival; nyelvtani ismereteiket képesek legyenek használni a szövegértelmezés és szövegalkotás eljárásaiban. - A nyelv mint jelrendszer, mint a kommunikáció eszköze rendkívül fontos a társas érintkezésben. A diáknak képesnek kell lennie a beszédhelyzetnek, a műfajnak és a témának megfelelő nyelvi norma alkalmazására, lényegre törő, világos felépítésű, stilárisan megfelelő, a fogalomhasználat szempontjából is szabatos, árnyalt kifejezésmódra - mind szóban, mind írásban. - Műfajok és szövegtípusok ismerete és alkalmazása: vázlat, ismertetés, ajánlás, összefoglalás, kommentár, értekezés, összehasonlítás, esszé, fejtegetés, érvelés, leírás, jellemzés, elbeszélés, beszámoló, önéletrajz, magyarázat, bizonyítás, előadás, megbeszélés, hozzászólás, kérvény, pályázat stb. - Az egyéni stílusnak, vagy kialakításának bátorítása a diák magánéletének és társastársadalmi életének szóbeli és írásbeli megnyilatkozásaira vonatkozóan. - Fontos feladat a kreatív szövegalkotó tevékenység, az, hogy egy diák képes legyen megadott szöveget folytatni, saját célra felhasználni (pl. egy adott minta alapján saját önéletrajzot írni), illetve egyéni szöveget alkotni, mely lehet egy baráti levél, de egy hivatalos kérvény is. 73



- Mivel napjainkban már legalább egy idegen nyelv ismerete elengedhetetlennek tűnik, így fontos, hogy a diák biztos alapokkal rendelkezzenek leíró nyelvtani kérdésekről (szófajok, szó- és mondatszerkezetek), hiszen ezek megértése és tudása nélkülözhetetlen alapját képezi az idegen nyelvek elsajátításának is.

Követelmények magyar nyelv és irodalomból a 12. évfolyam végére A diák ismerjen egy, a tantárgyhoz kapcsolódó gondolkodás- és szemléletmódot, tudja készségszinten megnevezni, megkülönböztetni és meghatározni az alapvető irodalomelméleti, -történeti és nyelvészeti szakfogalmakat. Képes legyen a tantárgyon belül felmerülő problémák megoldására, önállóan ismerjen fel összefüggéseket. A diák képes legyen önálló véleménynyilvánításra, érvelésre, saját álláspontja megvédésére, bizonyításra, értékelésre, összehasonlításra - mindezt stilisztikailag és a beszédhelyzetnek megfelelően tegye. Próbáljon önállóan tájékozódni az adott szaktárgyakon belül; értő olvasóvá váljék. A diák képes legyen alkalmazni a megtanult ismereteket.

Az irodalom- és magyar nyelv-tanítás képzési ideje A gimnáziumi tanulmányok elvégzéséhez összesen nyolc kurzus sikeres teljesítése szükséges. Egy kurzus elvégzése a hagyományos iskolai osztályozási rendszerben egy féléves osztályzatnak felel meg. Eszerint egy kurzus óraszáma irodalomból 48, az utolsó, érettségi előkészítő kurzusé 36, míg magyar nyelvből egy kurzus óraszáma 24, az utolsó, érettségi előkészítő kurzusé pedig 18.

Az irodalomtanítás módszere A tematikus tanítás egyik fontos jellemzője a felfedezve tanulás. Csak olyan esetekben folyamodhatunk a frontális oktatáshoz, amikor valóban ez látszik a leginkább célravezető, legeredményesebb módszernek. A kérdés-válasz stratégia, ahol a diák és a tanár is felváltva a kérdező, illetve a válaszadó szerepében találja magát, a figyelem legintenzívebb fenntartását is lehetővé teszi, miközben folyamatos visszajelzést is biztosít arról, hogy diákjaink mennyire vonódtak be az órába, mennyire tudják követni, felfogni, megérteni a hallottakat. Ez a módszer jól érzékelhetővé teszi a diák témához, műhöz való pillanatnyi viszonyát. A kérdésválasz stratégia mellett talán még fontosabb módszer a diákok foglalkoztatása a tanórán. Minden órába bele kell férjen egy-egy rövidebb-hosszabb egyéni vagy csoportos feladat, amin 74



a diáknak aktívan dolgoznia kell, hiszen ennek megoldása, elvégzése közben hasznosíthatja legjobban azt a tudást, amit már elméletben megszerzett, illetve szembesülhet azzal, hogy mi az, amit valójában ért, illetve hol vannak még hiányosságok.

A magyar nyelv tanításának módszere Amennyiben az irodalom tantárgy tanításánál fontos a felfedezve tanítás elve, a kérdések és válaszok útján történő megismerés, úgy ez a magyar nyelv tanítása során kiemelten igaz. Az a feladat, hogy rámutassunk e tantárgy hasznosságára, és a benne rejlő számtalan szépségre. A magyar nyelv tanításakor szinte kivétel nélkül a példáktól kell megpróbálni eljutni a szabályig, az egyes esetektől az általános következtetésekig. Nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy ne a nyelvtan könyvek számára gyártott példaszövegekkel, hanem irodalmi, vagy a mindennapi életből vett nyelvi példákkal dolgozzunk. Ennek nem egyszer tapasztalható pozitív hatása az irodalom órákon való aktivitásra is, hiszen a diák örül, ha talál valami kapcsolatot a két tantárgy között, ha rájön, hogy egy-egy szöveg mindkét órán előkerül, és az egyik órán szerzett ismereteit fel tudja használni a másikon is. A szövegek kreatív-produktív megközelítésének szintén komoly haszna van a magyar nyelv tantárgy elsajátításában. A játékosság sok esetben fontos elemét képezi a tematikus tanítás módszereinek.. A fiatalok nagy része szívesen veszi, ha egy-egy órán a célirányosan előkészített nyelvi játékok kerülnek előtérbe. A vita, a beszélgetés ugyancsak lényeges elem a tanítás során. Fontos, hogy a diákoknak önálló véleménye alakuljon ki a már eltűnőben lévő régi, vagy éppen megjelenőben lévő új nyelvi jelenségekről, hogy a nyelvi jelenségekhez kapcsolódó saját értékítéletük alakuljon ki, tudatos nyelvhasználóvá váljanak. Tanulási segédeszközök A tematikus tanításhoz nem használható kifejezetten csak egy, a középiskolák számára készülő tankönyvsorozat. Egy széles tankönyvlistának kell rendelkezésre állnia, és ennek alapján állítható össze az, hogy egy-egy kurzus egy-egy témaköréhez mi az igazán hasznos. Így előre jól átgondoltan lehet javasolni a diákoknak iskolai pályafutásuk során kb. háromnégy tankönyv megvételét, illetve adhatunk nekik fénymásolt segédanyagokat. A hangsúly mégis magukon az irodalmi alkotásokon van, melyeknek készségszintű használata és ismerete igen fontos a tanórákon illetve a vizsgákon.

75



A magyar nyelv tanításánál-tanulásánál a gyakorlás, a készségek fejlesztése miatt feladatlapokat, feladatgyűjteményeket célszerű készíteni. Ezeket ajánlatos folyamatosan átdolgozni, bővíteni, javítani.

Az értékelés Minden munkafolyamat fontos része az értékelés: ki, hogyan, milyen mértékben végezte el a számára kijelölt, a közösen megbeszélt feladatokat. Az értékelés fontos jellemzője az, hogy nemcsak egy-egy időszak zárásaként, hanem folyamatosan történik. Beépül, és szervesen jelen van a mindennapi órai munkában, valamint az iskola egész életében. Fontos, hogy a tanárnak minden fiatalt és minden általuk készített alkotást (saját vers, novella, műelemzés, nyelvtani feladatlap kitöltése stb.) komolyan kell vennie, és azt is jó tudni, hogy a diákokat nagyon érdekli a tanár véleménye alkotásaikról. Mindig érdemes képviselni azt a magatartást, miszerint a jó és a rossz kategóriák igen szegényesek, a legtöbb esetben alkalmatlanok a véleménynyilvánításra, ennél sokkal bonyolultabb a világ, az emberi létezés. A konkrét osztályzat megszerzése vizsgákon történik. Ezek a vizsgák mindig az érettségit mintázzák, ezzel is arra készítve fel a diákokat, hogy ezen az utolsó középiskolai megmérettetésen is sikeresen helyt tudjanak majd állni. Az érettségi mintájára tehát a vizsgák is két részből állnak: írásbeli és szóbeli részből, melyek részfeladatai szintén megegyeznek az érettségin is előforduló feladattípusokkal. Kivételt ezek alól csak az alapozó kurzus vizsgája jelenthet, hiszen akkor még nem az érettségire készítünk fel, hanem inkább a szintrehozás a cél. A számonkérés mindig gyakorlatcentrikus, a tanár által adott osztályzat mellett pedig mindig nagy hangsúlyt kell fektetni az önértékelésre is.

A kurzusok témakörei, beosztása A kurzusrendszer megalkotásakor az irodalom, illetve a magyar nyelv tantárgyak középszintű és emelt szintű érettségi követelményeit veszi figyelembe a kerettanterv. Ennek alapján az irodalom és a magyar nyelv középiskolai anyaga tematikus csoportokra oszlik. Ezek a csoportok változhatnak. Változhat akár az összetartó erőt képviselő motívum, akár az ugyanazon szempont alapján összeállított olvasmánylista is. Mindkét tantárgynál az érettségi előkészítő két-két kurzus zárja a tanulmányokat, melyek már nem tematika szerint haladnak, hanem összefoglalnak, kronologikus sorrendben ismételnek (az irodalom esetében), érettségi témaköröket tárgyalnak újra. Az egyes tematikus kurzusok összetartó ereje mindig valamilyen fontos kérdés, problémakör, melyeknek kapcsán az irodalom terén lehetőségünk nyílik az 76



egyes - korban, szemléletben, stílusban - egymástól távol eső műveket összefüggéseikben vizsgálni. Ezzel lehet megteremteni azt a lehetőséget, hogy a diákok az irodalom órát ne mint a kronologikus sorrendben egymást követő, illetve egy-egy alkotó életművéből a tananyagban szereplő, kötelezően elolvasandó és elemzendő művek tárgyalását éljék meg, hanem olyan műhelynek, ahol lehetőségük nyílik a gondolkodásra, a felfedezés örömére is. Ám lehetőség nyílik például arra is, hogy egy adott tanulmányi időszakban egy alkotó életművével foglalkozzanak rendkívül körültekintően. A kurzusrendszer ahhoz is jó keretet biztosít, hogy a kötelező olvasmányok listája az éppen a csoportot alkotó diákok érdeklődési körének figyelembe vételével alakuljon, bővüljön. Fontos leszögezni, hogy irodalomból egy tematikus kurzuson belül nem az éppen ott említett szerző teljes életművét kell tárgyalni (kivéve azt a kurzust, amelynek témája éppen egy szerző teljes életműve), hanem azokat a műveit, munkásságának azon részeit, melyek az adott kurzus tematikája szerint fontosak lehetnek. A magyar nyelv tanításában a kurzusrendszer arra ad jó lehetőséget, hogy egy-egy témakört alaposan, egy tanulmányi időszakban csak az adott problémára koncentrálva dolgozzanak fel a diákok (pl. mondatelemzés, a stílusrétegek). Mind az irodalom, mind a magyar nyelv tantárgyra igaz, hogy a tanulmányok egy alapozó kurzussal indulnak. A cél az, hogy az esetleges tantárgyi hiányosságokkal érkező diákok a kurzus végére biztos alapokkal rendelkezzenek mind irodalom, mind magyar nyelv tantárgyból. E kurzus követelményszintje az általános iskola nyolcadik osztályának végén elvárható követelményekhez igazodik. A biztos tudással érkező diák esetében differenciált oktatás keretein belül érhető el az a cél ezen a kurzuson, hogy olvasmányélményeit gazdagítsa, stílusa még választékosabbá váljék, illetve még magabiztosabban mozogjon a nyelvtan területén, akár néhány bonyolultnak tűnő problémát, feladatot is sikeresen oldjon meg. A közös cél mégis minden diák esetében az, hogy ennek a kurzusnak a végére olyan tudással rendelkezzen e két tantárgyat tekintve, amelyre biztosan lehet építeni a tematikus kurzusokon való munka során. Éppen ezért az alapozó kurzusok sikeres teljesítése elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a diák a tanulmányait a neki tetsző, vagy megfelelő tematikus kurzussal folytathassa. Az öt tematikus kurzus teljesítése után, az érettségi évében mindkét tantárgyból kötelező az Érettségi előkészítő 1. és az Érettségi előkészítő 2. kurzus elvégzése, illetve annak, aki emelt szintű érettségit tesz, további két emelt szintű érettségire előkészítő kurzus is kötelező.

77



Az irodalom tantárgy témakörei, követelmények Az irodalom tantárgy témaköreinek és az azokhoz tartozó elemzendő műveknek az összeállításakor fontos szempont volt, hogy az összes témakör tárgyalása kapcsán a diákok találkozzanak lírai és epikai, valamint lehetőség szerint drámai művekkel is. Ezzel egyrészt az a célunk, hogy a fiatalok folyamatában lássák az irodalom egyes területeinek, motívumainak összefüggéseit, az egyes korok irodalmát meghatározó stílusok stílusjegyeinek megjelenését a lehető legtöbb műfajban, másrészt pedig az, hogy hozzászokjanak ahhoz, hogy az irodalom tanulása időigényes munka, nem lehet egy kurzus során „csak” verseket olvasgatni, elkerülve ezzel hosszabb lélegzetű művek önálló, elmélyült feldolgozását. E szempontok alól természetesen kivétel volt a három, célzottan egy-egy műnemet feldolgozó kurzus. Az egyes kurzusok témaköreinek címe után megadjuk azt, hogy melyek azok a szempontok, melyek alapján az egyes kurzusok tematikáját időnként újítva, változtatva felépítjük. A témakörök irányadó, összefoglaló címén kívül a tematikus kurzusok címeit nem rögzítjük pontosan, hiszen az mindig más és más lehet, attól függően, hogy milyen szempontok alapján tanítja az adott tanár az adott tanulmányi időszakban az általa választott témakört. Azt azonban rögzítjük, hogy kik azok a szerzők, melyek azok a művek, akiknek, illetve amelyeknek a tárgyalása egy adott tematikus kurzus témája lehet. Megadjuk továbbá azt is, hogy mik az elvárható követelmények egyes tematikus kurzus elvégzéséhez. A bemeneti követelményeket nem rögzítjük külön-külön minden egyes tematikus kurzusnál, hiszen az összes kurzus felvételének közös követelménye az alapozó kurzus sikeres elvégzése. Éppen ezért az alapozó kurzus követelményeit részletesen felsoroljuk. Ennél a kurzusnál azonban nem adunk meg tárgyalandó műveket, szerzőket, mert az a tanár mindenkori döntése, hogy mely műveken keresztül tanítja meg az alapozó kurzuson elsajátítandó készségeket, tudásanyagot. Az irodalom témakörök címei: Irodalmi alapozó Szerelem, mint ihletforrás és téma az irodalomban A számadás formái és fajtái az irodalomban A komikum forrásai az irodalomban A haza, a nemzet, a nép fogalmának megjelenése az irodalomban Az epika műfajai A dráma fejlődésének útja

78



Műfajok a lírában A világirodalom néhány jelentős alkotója, műfaji újításai, témáinak sokszínűsége A kortárs magyar irodalom A XX-XXI. századi magyar és világirodalom néhány művének összevetése Ember és világ Élet és életmű Stílusok, korstílusok megjelenési formái az irodalomban Az irodalom határterületei Motívumok megjelenése és vándorlása az irodalomban (pl. kert, sziget, család stb.) Szabad témakör Érettségi előkészítő I. Érettségi előkészítő II. Emelt szintű érettségi előkészítő I. Emelt szintű érettségi előkészítő II. Irodalmi alapozó kurzus Ajánlott óraszám: 48 óra A cél az, hogy az esetleges tantárgyi hiányosságokkal érkező diákok a kurzus végére biztos alapokkal rendelkezzenek irodalom tantárgyból. E kurzus követelményszintje az általános iskola nyolcadik osztályának végén elvárható követelményekhez igazodik. Követelmények a kurzus végére: A szó szerinti és az átvitt jelentés megkülönböztetése szépirodalmi és más olvasmányokban, a szavak alapjelentésének, hangulatának, stílusértékének fölismerése szépirodalmi és egyéb művekben, az előismeretet feltáró szövegszintű és a szójelentésre épülő szövegelemző eljárások önálló alkalmazása irodalmi és ismeretterjesztő szövegek jelentésének feltárásában, képesség a szöveg tagolására, a lényeg kiemelésére, a szöveg tömörítésére, a leírás, a jellemzés különféle kifejezőeszközeinek megfigyelése szépirodalmi és nem irodalmi művekben, vázlatkészítés önállóan, a vázlat felhasználása különböző műfajú, témájú szövegek megértéséhez, ill. megfogalmazásához, kulturált könyvtárhasználat: a könyvek tartalmának megállapítása, ismertetése tartalomjegyzék, bevezető fülszöveg alapján, ill. átlapozással, önálló ismeretszerzés könyvtári munkával: könyvek keresése bármely tantárgyi témához.

Segédkönyvek,

szótárak,

lexikonok

használata

magyarázatára, személyekhez, témákhoz kapcsolódó adatok gyűjtése Tudatos és biztonságos internethasználat. 79

ismeretlen

kifejezések



Önálló jegyzetelési technikák elsajátítása, a jegyzetek felhasználása a tanulásban. Az idézés és forrásjelölés módjainak megismerése és használata. Folyamatos hangos és néma olvasási képesség és szövegértés bizonyítása kérdésekre adandó válasszal, rövid szóbeli beszámolóval, különböző témájú és műfajú művek értelmes felolvasásával, memoriterek kifejező előadásával. Szépirodalmi művek vagy részletek szöveghű felidézése (egész lírai művek: Ady Endre, Arany János, Babits Mihály, József Attila, Kosztolányi Dezső, Petőfi Sándor néhány költeménye, részletek epikai és drámai művekből). A szövegelemzés bővítése: a téma önálló megállapítása, lényegkiemelés, adatkeresés, kérdésekre adandó válaszként részletek kiemelése, időrend, ok-okozati összefüggés fölismerése. A gyakoribb tömegkommunikációs műfajok felismerése, elemzése, jelentésének kibontása, a tájékoztató és a véleményt közlő műfajok elkülönítése: pl. hír, tudósítás; cikk, kommentár; riport, interjú. Népköltészeti alkotások megismerése. Az olvasott szépirodalmi és egyéb szövegek mögöttes jelentéseinek tudatos keresése, önálló megfogalmazása. A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése. Az adott műhöz kötődő kifejezésmód néhány jellemzőjének értelmezése, értékelése a szükséges fogalmak használatával, az egyéni vélemény néhány szavas megfogalmazásával. Hangnemek és esztétikai minőségek felismerése (szép, rút, fenséges, humor, groteszk, irónia, abszurd, tragikum, komikum, idill, katarzis). Mindennapi élethelyzetekhez, irodalmi olvasmányokhoz kapcsolódó véleményalkotás és nyilvánítás árnyalt kifejezésmódjainak ismerete és használata. Mindennapi, közéleti és szakmai problémákról vagy irodalmi témákról ismeretek, érvek, példák gyűjtése a könyvtári tárgyi katalógus segítségével. A befogadás tapasztalatainak tudatosítása, a téma, az írói látásmód és álláspont megértése Szerelem mint ihletforrás és téma az irodalomban Ajánlott óraszám: 48 óra Cél: A szerelemnek mint ősi és örök témának, megjelenésének, műnemektől és műfajoktól való független voltának a bemutatása, valamint annak megismerése, hogy különböző korokban különböző szerzők hogyan fejezték ki ezt az érzést. Cél annak megvitatása is, hogy 80



mit mondanak nekünk ma ezek a művek a szerelemről, hogyan viszonyulnak mai felfogásunkhoz. Elsajátítandó fogalmak: cím, címadás, líra, dráma, epika, a három műnemhez tartozó néhány műfaj, lírai én, szóképek, alakzatok, ritmus, verselés, versszervező elv, cím és műegész kapcsolata A kurzushoz ajánlott szerzők és művek: néhány történet az antik mitológiából részletek a Bibliából a középkor európai lírikusainak egy-két alkotása (pl. Vogelweide, Villon) néhány Petrarca-szonett néhány Shakespeare-szonett egy Shakespeare-dráma Balassi Bálint lírájának néhány jellegzetes alkotása Janus Pannonius néhány alkotása Csokonai Vitéz Mihály munkásságának néhány jellegzetes alkotása Petőfi Sándor munkásságának néhány jellegzetes alkotása Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Jókai Mór egy regénye Vajda János egy-két költeménye Elbeszélő mű/művek vagy részletek Gogol, Tolsztoj, Dosztojevszkij vagy Flaubert munkásságából Ady Endre főbb művei Tóth Árpád és/vagy Juhász Gyula egy-két verse József Attila néhány alkotása Radnóti Miklós néhány verse (pl. Hetedik ecloga) További alkotások a XX. század magyar irodalmából (pl. Áprily Lajos, Dsida Jenő, Nagy László, Sinka István) Néhány vers a XX. század második felének magyar irodalmából és néhány kortárs alkotó egy-két műve (pl. Nemes Nagy Ágnes, Vas István, Orbán Ottó, Pilinszky János, Szilágyi Domokos, Weöres Sándor, Varró Dániel stb.) Ízelítő a XX. század lírájából (pl. Garcia Lorca, Eliot, Paszternak, Kavafisz, Prévert stb.)

81



A számadás formái és fajtái az irodalomban Ajánlott óraszám: 48 Cél: A cél a létértelmezés, létösszegzés megfogalmazása, megközelítése különböző irodalmi műveken keresztül. Fontos annak megmutatása, hogy ilyen témájú költeményeket nemcsak, illetve nem feltétlenül egyes költők, írók utolsó művei között kell keresni, hanem bármely alkotói korszakban előfordulhatnak. Elsajátítandó fogalmak: cím, címadás, tér és idő viszonya, líra, dráma, epika, a három műnemhez tartozó néhány műfaj, megszólító-megszólított viszony, versszervező elv, lírai én, cím és műegész kapcsolata, az esztétikai minőség fogalma, elemzés és értelmezés fogalma és különbségei, metaforizálódás, időszerkezet és logikai szerkezet, hiány, testamentum, leíró-elmélkedő költemény, elégia, idő- és értékszembesítő költemény, önmegszólító verstípus A kurzushoz ajánlott szerzők és művek: a középkor európai lírikusainak egy-két alkotása (pl. Vogelweide, Villon) Balassi Bálint lírájának néhány jellegzetes alkotása Berzsenyi Dániel néhány jellegzetes alkotása Arany János számadás-versei, néhány balladája Ady Endre néhány alkotása Egy-két Csehov-dráma és/vagy egy-két Ibsen-dráma Tóth Árpád és/vagy Juhász Gyula egy-két verse Kosztolányi Dezső néhány lírai alkotása Babits Mihály: Jónás könyve Babits Mihály néhány lírai alkotása József Attila néhány műve Radnóti Miklós néhány verse A komikum forrásai az irodalomban Ajánlott óraszám: 48 Cél: A cél annak megmutatása és közös felfedezése, hogy a nevetés alapvető emberi igény és élmény, a nevettetés pedig nagyszerű eszköz, közvetítő csatorna a világ, az ember és magunk megismerésére, elfogadására.

82



Elsajátítandó fogalmak: esztétikai minőségek, hangnemek – abszurd, groteszk, komikum, tragikum, helyzet- és jellemkomikum, humor, irónia, gúny, színház, színházi konvenciók, a színházi hatás összetevői, érték, értékrend, műfaji és tematikus konvenciók, a jellemzés eszközei, archetípus, eposz, eposzi kellékek, tragikomédia, abszurd dráma A kurzushoz ajánlott szerzők és művek: egy Shakespeare-dráma néhány történet az antik mitológiából egy-két francia klasszicista vígjáték (pl. Moliere, Beaumarchais) Csokonai Vitéz Mihály munkásságának néhány jellegzetes alkotása Petőfi Sándor munkásságának néhány jellegzetes alkotása Arany János egy műve (pl. A nagyidai cigányok) egy komikus eposz a magyar irodalomból Mikszáth Kálmán egy regénye és/vagy néhány novellája Karinthy Frigyes néhány alkotása Örkény István egy regénye vagy néhány novellája Egy-két dráma a kortárs magyar irodalom alkotóitól (pl. Kárpáti Péter, Egressy Zoltán, Tasnádi István) A haza, a nemzet, a nép fogalmának megjelenése az irodalomban Ajánlott óraszám: 48 Cél: A kurzus segít az identitás megtalálásában, a nemzeti irodalmi hagyomány megismerésében, valamint felismerni azt, hogy egyén és haza sorsa sokszor összefonódik. Példák segítségével mutatunk rá arra, amit talán sajátos magyar „politikai irodalomnak” nevezhetnénk, a vátesz-szerep jellemzőire, a történelem megjelenésére az irodalomban, a sajátos magyar irodalmi korszakokra és törekvésekre, úgy mint a reformkori nemzeti romantika, a nemzeti konzervatív irodalom vagy a népi írók mozgalma. Elsajátítandó fogalmak: erkölcs, erkölcsi érték, érték, értékrend, választás, ítéletalkotás, jellem, típus, hőstípus, megszólító-megszólított viszony, versszervező elv, lírai én, cím és műegész kapcsolata, metaforizálódás, időszerkezet és logikai szerkezet, szerepvers 83



A kurzushoz ajánlott szerzők és művek: szemelvények a homéroszi eposzokból egy Szophoklész- vagy más görög dráma Balassi Bálint lírájának néhány jellegzetes alkotása (Egy katonaének) Janus Pannonius néhány alkotása Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem – részletek Mikes Kelemen: Törökországi levelek (részlet) Berzsenyi Dániel néhány jellegzetes alkotása (pl. A magyarokhoz I.) Kazinczy Ferenc egy epigrammája Katona József: Bánk bán Kölcsey Ferenc néhány alkotása (pl. Hymnus) Vörösmarty Mihály néhány alkotása (pl. Előszó, Szózat) Petőfi Sándor munkásságának néhány jellegzetes alkotása Móricz Zsigmond egy regénye és/vagy néhány novellája Ady Endre főbb művei József Attila főbb művei Radnóti Miklós főbb művei Illyés Gyula néhány alkotása Az epika műfajai Ajánlott óraszám: 48 Cél: A cél az epika legjellemzőbb műfajainak megismerése, annak megmutatása, hogy miként kell és lehet ezeket a műveket értően olvasni, elemezni, értelmezni. Elsajátítandó fogalmak: cím, címadás, tér és térszemlélet, jellem, típus, hőstípus, epikai műfajok – anekdota, elbeszélés,

elbeszélő költemény,

eposz,

legenda,

mese,

monda,

novella,

regény,

regényváltozatok, regénytípusok, epikus közlés – elbeszélő, elbeszélői nézőpont, narráció, belső monológ, cselekmény, dialógus, epizód, leírás, fikció, műfaji és tematikus konvenciók, próza,

történet

(eseménysor)

és

szövegszerkezet

viszonya,

elbeszélő,

elbeszélői

beszédhelyzet, az elbeszélés tempója, időrendje, tér és idő viszonya, a jellemzés eszközei, képzelet, fikció 84



A kurzushoz ajánlott szerzők és művek: néhány történet az antik mitológiából a különböző teremtéstörténetek részletek a Bibliából (az Ó és Új Szövetségből) szemelvények a homéroszi eposzokból Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem – részletek Petőfi Sándor egy epikai alkotása Arany János néhány balladája és/ vagy Toldi estéje Jókai Mór egy regénye egy komikus eposz a magyar irodalomból Elbeszélő mű/művek vagy részletek Gogol, Tolsztoj, Dosztojevszkij vagy Flaubert munkásságából Mikszáth Kálmán egy regénye és/vagy néhány novellája Móricz Zsigmond egy regénye és/vagy néhány novellája Kosztolányi Dezső egy regénye és/vagy néhány novellája Karinthy Frigyes egy alkotása Ottlik Géza vagy Örkény István egy műve vagy művei (pl. Iskola a határon vagy Tóték vagy néhány egyperces) Néhány további epikai mű vagy műrészlet a 20. század magyar irodalmából (pl. Esterházy Péter, Gion Nándor, Nádas Péter, Nyírő József, Szabó Magda, Sánta Ferenc, Sütő András Vámos Miklós stb.) Egy epikai mű a XX. század világirodalmának egy jelentős szerzőjétől (pl. Kafka, Bulgakov, Garcia Marquez, Borges, Styron stb.) Egy példa Közép-Európa népeinek XX. századi irodalmából (pl. Mrozek, Kundera, Hrabal vagy más szerzők) Az irodalom és határterületei, egy-két szerző és mű ismerete (pl. Rejtő Jenő, Agatha Christie, Szepes Mária, J. R. R. Tolkien, Isaac Asimov, Stephen King) A dráma fejlődésének útja Ajánlott óraszám: 48 Cél: A cél a dráma legjellemzőbb műfajainak megismerése, annak megmutatása, hogy miként kell és lehet ezeket a műveket értően olvasni, elemezni, értelmezni. 85



Elsajátítandó fogalmak: erkölcs, erkölcsi érték, választás, ítéletalkotás, katarzis, jellem, típus, drámai műfajok – tragédia, színmű, commedia del’arte, drámai költemény, analitikus dráma, epikus színház, abszurd dráma, dialógus, dikció, szituáció, bonyodalom, tetőpont, megoldás, prológus, epilógus, helyzet- és jellemkomikum, színház, színházi konvenciók, a színházi hatás összetevői A kurzushoz ajánlott szerzők és művek: egy Szophoklész- vagy más görög dráma egy-két Shakespeare-dráma egy-két francia klasszicista vígjáték (pl. Moliere, Beaumarchais) Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Egy-két Csehov-dráma és/vagy egy-két Ibsen-dráma Brecht, Beckett vagy Dürrenmatt egy vagy egy-egy drámája Egy drámai mű a XX. század egy-két jelentős szerzőjétől (pl. Ionesco, Mrozek stb.) Egy-két dráma a kortárs magyar irodalom alkotóitól (pl. Kárpáti Péter, Egressy Zoltán, Tasnádi István) Műfajok a lírában Ajánlott óraszám: 48 Cél: A cél a líra legjellemzőbb műfajainak megismerése, annak megmutatása, hogy miként kell és lehet ezeket a műveket értően olvasni, elemezni, értelmezni. Elsajátítandó fogalmak: cím, címadás, művelődéstörténeti korszak, korstílus, stílusirányzatok, lírai műfajok – dal, elégia, himnusz, óda, episztola, jeremiád, rapszódia, epigramma, szonett, költői magatartás, szerep, élménylíra, tárgyias költészet, hangulatlíra, szerepvers, vershelyzet, lírai én, dallamra írott vers, képvers, verstípusok: önmegszólító, idő- és értékszembesítő, létösszegző, műköltészet, népköltészet, ritmus, verselés, hangsúlyos verselés, időmértékes verselés, verslábak, hexameter, pentameter, disztichon, szabad vers, zeneiség, rím, rímfajták, alakzatok A kurzushoz ajánlott szerzők és művek: részletek a Bibliából 86



a középkor európai lírikusainak egy-két alkotása (pl. Vogelweide, Villon) néhány Petrarca-szonett néhány Shakespeare-szonett Ómagyar Mária-siralom Janus Pannonius néhány alkotása Balassi Bálint lírájának néhány jellegzetes alkotása Csokonai Vitéz Mihály munkásságának néhány jellegzetes alkotása (pl. A tihanyi Ekhóhoz) Berzsenyi Dániel néhány jellegzetes alkotása Kölcsey Ferenc néhány alkotása Petőfi Sándor munkásságának néhány jellegzetes alkotása Arany János néhány lírai alkotása Vörösmarty Mihály néhány lírai alkotása a francia szimbolisták egy-két alkotása (Baudelaire, Verlaine, Rimbaud) Tóth Árpád és/vagy Juhász Gyula egy-két verse Ady Endre főbb művei Kosztolányi Dezső főbb lírai művei Babits Mihály főbb lírai alkotásai (többek között: Halotti beszéd és könyörgés) József Attila főbb művei Radnóti Miklós főbb művei További alkotások a XX. század magyar irodalmából (pl. Áprily Lajos, Dsida Jenő, Nagy László, Sinka István) Néhány vers a XX. század második felének magyar irodalmából és néhány kortárs alkotó egy-két műve (pl. Nemes Nagy Ágnes, Vas István, Orbán Ottó, Pilinszky János, Szilágyi Domokos, Weöres Sándor, Varró Dániel stb.) Ízelítő a XX. század lírájából (pl. Garcia Lorca, Eliot, Paszternak, Kavafisz, Prévert stb.) A világirodalom néhány jelentős alkotója, műfaji újításai, témáinak sokszínűsége Ajánlott óraszám: 48 Cél: A cél az, hogy a diákok kitekintést nyerjenek a világirodalomra, felfedezzék, hogy milyen sokszínű maga az irodalom, és a más népek kultúrájának, irodalmának megismerésére irányuló igénynek a felkeltése, megerősítése. Elsajátítandó fogalmak: 87



tér és térszemlélet, idő, időszemlélet, idősíkok, szimultanizmus, jellem, típus, hőstípus, esztétikai minőségek – abszurd, groteszk, hangnemek, interkulturalitás, irodalmi hagyomány, szöveghagyomány, szabad vers, futurizmus, szürrealizmus, modernizmus A kurzushoz ajánlott szerzők és művek: néhány történet az antik mitológiából a különböző teremtéstörténetek részletek a Bibliából szemelvények a homéroszi eposzokból egy Szophoklész- vagy más görög dráma a középkor európai lírikusainak egy-két alkotása (pl. középkori himnuszok, Vogelweide, Villon) részletek Dante Isteni színjáték című művéből néhány Petrarca-szonett néhány Shakespeare-szonett egy Shakespeare-dráma egy-két francia klasszicista vígjáték (pl. Moliere, Beaumarchais) Elbeszélő mű/művek vagy részletek Gogol, Tolsztoj, Dosztojevszkij, Balzac, Dickens, Swift, Voltaire, Victor Hugo vagy Flaubert munkásságából Egy-két Csehov-dráma és/vagy egy-két Ibsen-dráma a francia szimbolisták egy-két alkotása (Baudelaire, Verlaine, Rimbaud) Brecht, Beckett vagy Dürrenmatt egy vagy egy-egy drámája Goethe, Shelley, Keats, Poe néhány műve Néhány epikai vagy drámai mű a XX. század egy-két jelentős szerzőjétől (pl. Kafka, Bulgakov, Faulkner, Garcia Marquez, Hemingway, Hrabal, Thomas Mann, Borges, Ionesco, Styron, Llamazares stb.) Ízelítő a XX. század lírájából (pl. Garcia Lorca, Eliot, Paszternak, Kavafisz, Prévert, Walt Whitman stb.) Az irodalom és határterületei (pl. Asimov, Tolkien, Stephen King) Legalább két példa Közép-Európa népeinek XX. századi irodalmából (pl. Mrozek, Kundera, Hrabal vagy más szerzők) Magyar irodalom a XX. század második felében és a kortárs magyar irodalom Ajánlott óraszám: 48 88



Cél: A cél az, hogy olyan XX. századi illetve kortárs magyar irodalmi műveket mutassunk meg a diákoknak, amelyek időben közel állnak hozzájuk, ugyanakkor az őket foglalkoztató gondolatokon kívül más aspektusból is reagálnak a világra, az egyéni létre. Fontos annak is a megismertetése, hogy milyen műfajokban, azoknak milyen műfaji sajátosságait felhasználva alkotnak a jelentősebb alkotók. Egyes műveken keresztül azt is megvizsgáljuk, hogyan viszonyulnak az írók, költők ahhoz a jelenhez és múlthoz, ami számukra és a diákok számára is közös. Elsajátítandó fogalmak: tér és térszemlélet, idő, időszemlélet, idősíkok, szimultanizmus, jellem, típus, hőstípus, esztétikai minőségek – abszurd, groteszk, hangnemek, interkulturalitás, irodalmi hagyomány, szöveghagyomány, szabad vers A kurzushoz ajánlott szerzők és művek: Ottlik Géza vagy Örkény István művei (pl. Iskola a határon vagy Tóték vagy néhány egyperces) Néhány vers a XX. század második felének magyar irodalmából és néhány kortárs alkotó egy-két műve (pl. Nemes Nagy Ágnes, Vas István, Pilinszky János, Weöres Sándor, Varró Dániel stb.) Néhány epikai mű vagy műrészlet a 20. század második felének magyar irodalmából és a kortárs magyar irodalomból (pl. Esterházy Péter, Nádas Péter, Vámos Miklós, Térey János, Spiró György stb.) Egy-két dráma a kortárs magyar irodalom alkotóitól (pl. Kárpáti Péter, Egressy Zoltán, Tasnádi István) A XX-XXI. századi magyar és világirodalom néhány művének összevetése Ajánlott óraszám: 48 Cél: Ezen a kurzuson a diákok megismerkedhetnek olyan művekkel, melyek egyrészt hozzájuk, másrészt egymáshoz is közel állnak időben, ám térben nem mindig. A cél annak megmutatása, hogy a jelenben, illetve a közelmúltban milyen közös gondolatok foglalkoztatják, vagy foglalkoztatták az egyes szerzőket szerte a világban, milyen hasonlóságok és különbségek vannak témaválasztás, megközelítés, műfajválasztás között. 89



Fontos, hogy a diákok felfedezzék, mindaz, ami nálunk megjelenik az irodalomban, nem feltétlenül egyedülálló, és képesek legyenek egyes irodalmi műveket az alkotásokon kívül eső szempontok alapján is vizsgálni. Ennek keretében fontos, hogy megismerjék nemcsak Magyarország, de az egész Kárpát-medence és az emigráció magyar nyelvű irodalmát is. Elsajátítandó fogalmak: tér és térszemlélet, idő, időszemlélet, idősíkok, szimultanizmus, jellem, típus, hőstípus, esztétikai minőségek – abszurd, groteszk, hangnemek, interkulturalitás, irodalmi hagyomány, szöveghagyomány, szabad vers, futurizmus, szürrealizmus, modernizmus, emigráció. A kurzushoz ajánlott szerzők és művek: Ottlik Géza vagy Örkény István művei (pl. Iskola a határon vagy Tóték vagy néhány egyperces) Néhány vers a XX. század második felének magyar irodalmából és néhány kortárs alkotó egy-két műve (pl. Nemes Nagy Ágnes, Vas István, Pilinszky János, Weöres Sándor, Varró Dániel, Faludy György, Határ Győző, Márai Sándor, Wass Albert stb.) Néhány epikai mű vagy műrészlet a 20. század második felének magyar irodalmából és a kortárs magyar irodalomból (pl. Esterházy Péter, Nádas Péter, Vámos Miklós, Térey János, Spiró György stb.) Egy-két dráma a kortárs magyar irodalom alkotóitól (pl. Kárpáti Péter, Egressy Zoltán, Tasnádi István) Brecht, Beckett vagy Dürrenmatt egy vagy egy-egy drámája Néhány epikai vagy drámai mű a XX. század egy-két jelentős szerzőjétől (pl. Kafka, Bulgakov, Garcia Marquez, Borges, Ionesco, Styron, Llamazares stb.) Ízelítő a XX. század lírájából (pl. Garcia Lorca, Eliot, Paszternak, Kavafisz, Prévert stb.) Az irodalom és határterületei (pl. Asimov, Tolkien, Stephen King) Egy-két példa Közép-Európa népeinek XX. századi irodalmából (pl. Mrozek, Kundera, Hrabal vagy más szerzők) Ember és világ Ajánlott óraszám: 48 Cél: A cél az emberi lét nagy kérdéseivel foglalkozó művek közül néhány alaposabb megismerése. Fontos kérdések, melyeket szem előtt kell tartani: az értékek, választás, szabad 90



akarat, önismerethez vezető út, öndefiníció, ember és a vallás, illetve ember és a természetfeletti viszonya. Elsajátítandó fogalmak: a Biblia irodalmi műfajai: zsoltár, evangélium, példázatos történet, irodalmi hagyomány, szöveghagyomány, mitológia, mítosz, szóbeliség, írásbeliség, drámai költemény A kurzushoz ajánlott szerzők és művek: néhány történet az antik mitológiából a különböző teremtéstörténetek részletek a Bibliából néhány bibliai ihletésű magyar vagy világirodalmi alkotás szemelvények a homéroszi eposzokból 1-2 részlet Dante Isteni színjátékából Balassi Bálint lírájának néhány jellegzetes alkotása Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem – részletek részletek Goethe Faust című művéből Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Madách Imre: Az ember tragédiája Ady Endre főbb művei Kosztolányi Dezső néhány lírai alkotása Babits Mihály: Jónás könyve Babits Mihály néhány lírai alkotása József Attila néhány alkotása Radnóti Miklós néhány verse Pilinszky János: Harmadnapon és még egy műve Néhány epikai vagy drámai mű a XX. század egy-két jelentős szerzőjétől (pl. Kafka, Bulgakov, Garcia Marquez, Borges, Ionesco, Styron, Llamazares stb.) Élet és életmű Ajánlott óraszám: 48 Cél: E kurzus keretein belül azt mutatjuk meg, hogy mikét lehet egy teljes életművet feldolgozni, hogyan lehet az egyes műveket a teljes életmű keretein belül értelmezni. Nagy 91



hangsúlyt fektetünk arra, hogy a kurzus során világossá váljék a különbség életmű és életrajz között, valamint arra, hogy mi az, ami fontos lehet egy életrajzból az életmű megértéséhez. Elsajátítandó fogalmak: művelődéstörténeti korszak, korstílus, stílusirányzat, valamint az adott szerzőnél szóba jövő műnemek, műfajok, szóképek, alakzatok, stíluseszközök, életrajz és életmű, alkotói korszak, motívum A kurzushoz ajánlott szerzők (egy szerző életműve részletesen) és művek: Petőfi Sándor (többek között: A puszta télen, A XIX. század költői, Európa csendes, újra csendes, Szeptember végén és még három-négy műve) Arany János (többek között: Epilogus, Letészem a lantot és még két-három műve; egy értekező szépprózája) Ady Endre (többek között: A Sion-hegy alatt, Góg és Magóg fia vagyok én..., Kocsi-út az éjszakában és még négy-öt műve; egy értekező szépprózája) Babits Mihály (többek között: Esti kérdés, Ősz és tavasz között, Jónás könyve és még egy-két műve; egy értekező szépprózája) Kosztolányi Dezső (többek között: Hajnali részegség, Halotti beszéd és még egy-két műve; egy értekező szépprózája) József Attila (többek között: Külvárosi éj, Óda, Tudod, hogy nincs bocsánat és még négy-öt műve) Stílusok, korstílusok megjelenési formái az irodalomban Ajánlott óraszám: 48 Cél: Ezen a kurzuson az irodalmi műveket annak alapján közelítjük meg, hogy miként jelennek meg bennük egy-egy stílus, korstílus jellemző jegyei. Fontos annak megmutatása, hogy egy-egy korszakban uralkodó stílusirányzat hogyan hatott egyes szerzőkre, miként befolyásolhatta a téma- és műfajválasztást. Elsajátítandó fogalmak: irodalomtörténet, művelődéstörténeti korszak, korstílus, stílusirányzat – ókori irodalom, középkor, reneszánsz, barokk, rokokó, klasszicizmus, szentimentalizmus, romantika,

92



realizmus, szimbolizmus, szecesszió, avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, modernizmus A kurzushoz ajánlott szerzők és művek: szemelvények a homéroszi eposzokból a középkor európai lírikusainak egy-két alkotása (pl. Vogelweide, Villon) néhány Petrarca- vagy Shakespeare-szonett egy-két francia klasszicista vígjáték (pl. Moliere, Beaumarchais) Janus Pannonius néhány alkotása Balassi Bálint lírájának néhány jellegzetes alkotása egy Shakespeare-dráma Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem – részletek Csokonai Vitéz Mihály egy-két jellegzetes alkotása Berzsenyi Dániel néhány jellegzetes alkotása Kölcsey Ferenc néhány alkotása Petőfi Sándor munkásságának néhány jellegzetes alkotása Vörösmarty Mihály néhány lírai alkotása Elbeszélő

mű

vagy

műrészletek

Gogol,

Tolsztoj,

Dosztojevszkij

vagy

Flaubert

munkásságából Mikszáth Kálmán egy regénye és/vagy néhány novellája Móricz Zsigmond egy regénye és/vagy néhány novellája Baudelaire és/vagy Verlaine és/vagy Rimbaud néhány jellegzetes alkotása Tóth Árpád és/vagy Juhász Gyula egy-két verse Ady Endre főbb művei Kosztolányi Dezső néhány lírai alkotása Babits Mihály: Jónás könyve Babits Mihály néhány lírai alkotása Karinthy Frigyes néhány alkotása Móricz Zsigmond egy-két novellája József Attila néhány alkotása néhány vers a XX. század második felének magyar irodalmából és néhány kortárs alkotó egykét műve (pl. Nemes Nagy Ágnes, Vas István, Pilinszky János, Weöres Sándor, Varró Dániel stb.) Ízelítő a XX. század lírájából (pl. Garcia Lorca, Eliot, Paszternak, Kavafisz, Prévert stb.) 93



Egy-két dráma a kortárs magyar irodalom alkotóitól (pl. Kárpáti Péter, Egressy Zoltán, Tasnádi István) Néhány epikai vagy drámai mű a XX. század egy-két jelentős szerzőjétől (pl. Kafka, Bulgakov, Garcia Marquez, Borges, Ionesco, Styron stb.) Az irodalom és határterületei, néhány szerző és mű ismerete (pl. Rejtő Jenő, Agatha Christie, Szepes Mária, J. R. R. Tolkien, Isaac Asimov, Stephen King) Egy-két példa Közép-Európa népeinek XX. századi irodalmából (pl. Mrozek, Kundera, Hrabal vagy más szerzők) Az irodalom határterületei Ajánlott óraszám: 48 Cél: A cél annak megmutatása, hogy hol és hogyan húzható meg a határvonal szépirodalmi és más művek között, meghúzható-e egy ilyen vonal, valamint annak, hogy miként lehet a nem a szépirodalom körébe tartozó művek közül is értékeset találni és megismerni. Elsajátítandó fogalmak: regényváltozatok,

regénytípusok,

könyvnyomtatás,

digitális

közvetítés,

virtualitás,

tömegkultúra – bestseller, krimi, tudományos-fantasztikus irodalom, irodalmi konvenciók A kurzushoz ajánlott szerzők és művek: Az irodalom és határterületei, néhány szerző és mű ismerete (pl. Rejtő Jenő, Agatha Christie, Sir Arthur Conan Doyle, Szepes Mária, J. R. R. Tolkien, Isaac Asimov, Stephen King) Néhány dráma a kortárs magyar irodalom alkotóitól (pl. Kárpáti Péter, Egressy Zoltán, Tasnádi István) Motívumok megjelenése és vándorlása az irodalomban (pl. kert, sziget, család stb.) Ajánlott óraszám: 48 Cél: Ezen a kurzuson az irodalom egyik legizgalmasabb, ugyanakkor egyik legösszetettebb megközelítési módjával ismertetjük meg a diákokat. A cél a motívum fogalmának megértésén, a motívumok mentén való műelemzés elsajátításán túl az, hogy rámutassunk, miként kapcsolódhatnak egymáshoz sokszor térben és időben is egymástól távol eső alkotások. 94



Elsajátítandó fogalmak: téma, motívum, vándormotívum, életmű, irodalmi hagyomány, interkulturalitás, szóképek, alakzatok A kurzushoz ajánlott szerzők és művek: néhány történet az antik mitológiából a különböző teremtéstörténetek részletek a Bibliából néhány bibliai ihletésű magyar vagy világirodalmi alkotás egy-két francia klasszicista vígjáték (pl. Moliere, Beaumarchais) Berzsenyi Dániel néhány jellegzetes alkotása (pl. Közelítő tél) Petőfi Sándor munkásságának néhány jellegzetes alkotása Vörösmarty Mihály néhány lírai alkotása Kölcsey Ferenc néhány alkotása Madách Imre: Az ember tragédiája Jókai Mór egy-két regénye (Aranyember) Mikszáth Kálmán egy regénye és/vagy néhány novellája Arany János néhány alkotása Ady Endre főbb művei Kosztolányi Dezső egy regénye és/vagy néhány novellája Kosztolányi Dezső néhány lírai alkotása Móricz Zsigmond egy regénye és/vagy néhány novellája Tóth Árpád és/vagy Juhász Gyula egy-két verse Babits Mihály: Jónás könyve Babits Mihály néhány lírai alkotása Egy-két Csehov-dráma és/vagy egy-két Ibsen-dráma József Attila főbb művei Radnóti Miklós néhány verse néhány vers a XX. század második felének magyar irodalmából és néhány kortárs alkotó egykét műve (pl. Nemes Nagy Ágnes, Vas István, Pilinszky János, Weöres Sándor, Varró Dániel stb.) Brecht, Beckett vagy Dürrenmatt egy vagy egy-egy drámája

95



Néhány epikai vagy drámai mű a XX. század egy-két jelentős szerzőjétől (pl. Kafka, Bulgakov, Garcia Marquez, Borges, Ionesco, Styron stb.) Néhány epikai mű vagy műrészlet a 20. század második felének magyar irodalmából és a kortárs magyar irodalomból (pl. Esterházy Péter, Nádas Péter, Vámos Miklós, Térey János, Spiró György stb.) Ízelítő a XX. század lírájából (pl. Garcia Lorca, Eliot, Paszternak, Kavafisz, Prévert stb.) Egy-két példa Közép-Európa népeinek XX. századi irodalmából (pl. Mrozek, Kundera, Hrabal vagy más szerzők) Szabad témakör Ajánlott óraszám: 48 Cél: Ezt a témakört nyitva hagyjuk azokra az esetekre, ha a közös tanulás során előkerülnek olyan aktualitások, újonnan megjelent művek, felmerülő témák, amelyek a tanárt, a diákokat, vagy akár mindkettőjüket foglalkoztat. Ez esetben ez a téma lesz az adott kurzus tematikájának összeállításában az irányadó szempont. E kurzus célja az élethez való alkalmazkodás, valamint annak megmutatása, hogy az irodalom nem valami lezárt, végérvényes dolog, hanem olyasvalami, amivel mindig érdemes foglalkozni. Így például érdemes bemutatni az irodalom kulturális szerepét, az irodalmi élet pezsgő mivoltát, az irodalmi díjakat (irodalmi Nobel-díj, pl. Kertész Imre Sorstalanság című regénye), a digitális irodalom, a hangoskönyvek szerepét, illetve a legfontosabb könyvünnepeket, sikerkönyveket. A szabad témakör fontos eleme lehet az erkölcsi és esztétika érzék fejlesztése, a diákok megismerhetik lakhelyük irodalmi hagyományait, irodalmi emlékhelyeit, amely segítheti hagyománytiszteletük és nemzeti identitásuk alakulását. A kurzus tartalmát és részletes követelményeit a helyi tantervben kell kidolgozni. Érettségi előkészítő I. Ajánlott óraszám: 48 A műnemek, műfajok elméleti kérdései, jellemzői és példák (ismétlés) Szövegértési feladatok gyakorlása az érettségi témakörök első részének részletes áttekintése

96



Érettségi előkészítő II. Ajánlott óraszám: 36 az érettségi témakörök második részének részletes áttekintése szövegértési feladatok gyakorlása az írásbeli irodalom érettségi tartalmi és formai követelményei Emelt szintű érettségi előkészítő I. Ajánlott óraszám: 72 Az emelt szintű érettségihez követelmény még az alábbiak ismerete: Az ókori epikus irodalom 1-2 alkotása vagy annak részletei (pl. Petronius) Plautus egy vígjátéka Anakreón és az anakreóni versek (pl. Csokonai, Vas István) Catullus néhány alkotása szemelvények középkori drámákból Boccaccio: Dekameron – 1-5 novella ismerete részletek Goethe Faustjából két mű részletes ismerete a felvilágosodás korának világirodalmából (pl. Goethe, Voltaire művei stb.) Egy-két epikai műrészlet a XIX. század első felének világirodalmából: Balzac, Stendhal, Puskin vagy mások műveiből Krúdy Gyula egy-két írása Az avantgárd irodalom jellemzői és egy-két képviselője Orwell: 1984 vagy más a negatív utópia műfajába tartozó mű Egy dráma a 20. század második felének világirodalmából (pl. Lorca, Bulgakov stb.) Egy-két abszurd dráma (pl. Ionesco, Mrozek) Emelt szintű érettségi előkészítő II. Ajánlott óraszám: 66 Két regény részletes ismerete a XX. század második felének magyar irodalmából (pl. Esterházy Péter, Nádas Péter, Térey János, Márai Sándor, Németh László stb.) Franz Kafka egy műve 97



Bulgakov egy műve és/vagy Orwell egy regénye (pl. 1984, Állatfarm) és/vagy Vonnegut egy regénye Legalább két szerző a XX. század második felének irodalmából (pl. Boris Vian, SaintExupéry, Gabriel Garcia Màrquez, Mario Vargas Llosa, Julio Llamazares vagy más szerző) Az alábbi szerzők életművének alaposabb ismerete: Radnóti Miklós Illyés Gyula Szabó Lőrinc

A magyar nyelv tantárgy témakörei, követelmények A magyar nyelv és kommunikáció kurzusok címei: Magyar nyelvi alapozó Nyelv, nyelvtan, nyelvhasználat A nyelvi szintek. A fonéma és a morféma Mondatelemzés Szövegtan Stílus és stílusrétegek A magyar nyelv múltja és jelene A retorika alapjai Érettségi előkészítő I. Érettségi előkészítő II. Emelt szintű érettségi előkészítő I. Emelt szintű érettségi előkészítő II. Magyar nyelv és kommunikáció kurzusok Témakörök Magyar nyelvi alapozó Ajánlott óraszám: 24

98

Tartalmak Könyvtári katalógusok, számítógépes adatbázisok A forráshasználat etikai normái és formai kötöttségei Tájékozottság a magyar nyelv életére vonatkozó alapvető nyelvtörténeti tényekről, a magyar nyelv jellemző sajátosságairól (nyelvtípusáról) A magyar nyelv alaktani típusa A főbb világnyelvek alaktani típusai A szófajok általános kérdései A szófajok csoportosítása Átmeneti szófajúság Kettős szófajúság A névszók és mondatbeli szerepük



Az ige és mondatbeli szerepe Az igenevek és mondatbeli szerepük A határozószók és mondatbeli szerepük A módosítószók és mondatbeli szerepük A nyelvi rendszerről szerzett tudás alapján egy szövegben előforduló szavak szófajának fölismerése, megnevezése, jellemző jegyeik összegyűjtésével magyarázat (definíció) készítése A szóalkotási módok ismerete, a szóösszetétel, a szóképzés és a jelentés összefüggésének elemzése szépirodalmi és nem irodalmi szövegekben Szóösszetétel, alapszó, képzett szó, szókapcsolat megkülönböztetése A szófajra, szóalakra, szóképzésre vonatkozó ismeretek megfogalmazása A magyar nyelv helyesírásának alapelvei A helyesírás értelemtükröztető szerepének belátása és felhasználása A tulajdonnevek és a belőlük képzett melléknevek nehezebb eseteinek helyesírása Az egybe- és különírás elveinek ismerete és biztos alkalmazása a tanult esetekben A magyar nyelv legfőbb szórendi szabályainak helyes alkalmazása A mondattani (különös tekintettel az egyszerű mondatokra) és nyelvhelyességi ismeretek biztonságos alkalmazása a szóbeli és írásbeli megnyilatkozásokban Az egyszerű mondat részeinek és szintagmáinak biztos elemzése, értelmezése Biztonság az egyszerű mondat központozásában, a gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző értelmező szerepének ismerete és helyes használatuk Minimális mondatelemzési jártasság az összetett mondat feldolgozásában: a tagmondatok sorrendjének, a szintagmák szerkezetének és jelentésének fölismerése A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismerése, az elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése A mondatfajták és kifejezőeszközeik felismerése, megnevezése, helyes használatuk Mondatátalakítás rokon és ellentétes értelmű mondatokkal A mondatalkotáshoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek biztonságos alkalmazása Tapasztalatszerzés a mindennapi élet alapvető hivatalos iratainak (kérdőív, nyugta, kérvény, önéletrajz) megfogalmazásában Rövid ismertetés, könyvajánlás, kritika írása Elsajátítandó fogalmak: Indoeurópai nyelvek, finnugor nyelvcsalád, a főbb nyelvtípusok; a helyesírás alapelvei: a kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány, az egyszerűsítés elve; központozás: gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző, idézőjel szerepe, szófajok, mondatrészek, mondatfajták, hangalak és jelentés kapcsolata, a magyar nyelv rokonsága, szóösszetétel, szóképzés Nyelv, nyelvtan, nyelvhasználat Ajánlott óraszám: 24 99

A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói A nyelv mint elemek és szabályok rendszere Természetes és mesterséges nyelvek A nyelvtan mint az anyanyelvtudás modellje



A nyelvhasználat Az állandóan alakuló nyelvi jelenségek Nyelvjárások, csoportnyelvek A nyelvtervezés elvei és feladatai Nyelvünk helyzete a határon túl A magyar nyelv helyesírásának alapelvei Nyelvhelyességi kérdések a legújabb kommunikációs csatornák megjelenésének kapcsán Elsajátítandó fogalmak: A tömegkommunikáció tájékoztató, véleményformáló, ismeretterjesztő műfajai: cikk, glossza, recenzió, kritika, kommentár, interjú, riport; jel, jelrendszer, a jelek típusai; modell, szabály, norma; összehasonlító nyelvtudomány, diakrónia, szinkrónia A nyelvi szintek. A fonéma és a morféma Ajánlott óraszám: 24

A nyelvi szintek A magyar hangállomány A hangok egymásra hatásának okai Magánhangzó-törvények Mássalhangzó-törvények A magyar nyelv helyesírásának alapelvei A fonémák szerepe a jelentés megkülönböztetésében A szóelemek A szóelemek kapcsolódása és változataik Esetek, egyeztetés Idő-, mód-, szám-, és személyjelölés Rokonértelműség és többjelentésűség a szóelemek szintjén Szépirodalmi szövegek hangtani, alak- és szótani, mondattani és jelentéstani elemzése Elsajátítandó fogalmak: Szóelemek: szótő, képző, jel, rag; fonéma, morféma, szintagma, lexéma, glosszéma, jelentéselem, szinonimia, poliszémia

Mondatelemzés Ajánlott óraszám: 24

A mondatok osztályozása szerkezet és a modalitás szempontjából A magyar mondatszerkezet és a bővítmények szerkezetét kialakító szabályok A mondattani funkciók szerkezeti helye és szemantikája Az igekötő helye, aspektusjelölő funkciója Az összetett mondatok főbb típusainak szerkezeti felépítése és szemantikai tartalma A központozás. A központozás az összetett mondatokban Elsajátítandó fogalmak: Szintagma, aktív és passzív szerkezet, aspektus; ellipszis, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatpárhuzam

Szövegtan Ajánlott óraszám: 24

A szó és a szöveg A szöveg és a mondat A szöveg felépítése, a szövegegységek A szövegösszefüggés grammatikai kapcsolóelemei A szövegösszefüggés logikai kapcsolóelemei Témahálózat, tételmondat, kulcsszavak

100



Szövegtípusok és helyzetek A szöveg központozása A szövegtípusok rendszerezése A vita és az érvelés A meggyőzés és a véleménynyilvánítás A szónoklat A levél műfaji jellemzői A hivatalos írásművek Kreatív szövegalkotási feladatok A továbbtanuláshoz, illetve a munka világában szükséges szövegtípusok normáinak ismerete és alkalmazása (pl. kérvény, önéletrajz, pályázat, hivatalos levél stb.) Elsajátítandó fogalmak: Szöveg, szövegmondat, rendszermondat, szövegegységek; szövegkohézió; szövegkapcsoló elemek: kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautaló kapcsolatok, egyeztetés a szövegben; a hiány összetartó szerepe; jelentésrétegek, témahálózat, tételmondat, kulcsszó; aktuális tagolás; szövegfonetikai eszközök Stílus és stílusrétegek Ajánlott óraszám: 24

A hangalak és jelentés viszonya Stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték A stílusrétegek főbb jellemzői A szépirodalmi stílus A szóképek nyelvi szempontból Az alakzatok Egyéb stíluseszközök A helyesírás szerepe a szépirodalmi és egyéb szövegekben A szakmai-tudományos stílus Nyelvhelyességi vétségek a mindennapi nyelvhasználatban Elsajátítandó fogalmak: Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező; denotatíi, konnotatív jelentés; motiváltság, motiválatlanság; stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték, metaforizáció; szóképek: metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett költői kép; alakzatok: ellipszis, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatpárhuzam; mondatstilisztikai eszközök: verbális stílus, nominális stílus; hangszimbolika, alliteráció, áthajlás, figura etimologica

A magyar nyelv múltja és jelene Ajánlott óraszám: 24

A magyar nyelv eredete, rokonsága A magyar nyelv történetének korszakai A nyelv természetes változása és beavatkozás a nyelvbe A nyelvújítás és a nyelvművelés szerepe A mai magyar nyelvváltozatok Nyelvészeti problémák és témák régi és új, írásbeli és szóbeli szövegekben Magyar nyelvhasználat a határon túl; Nemzetiségi nyelvhasználat és kultúra; Nyelvi tervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés; Elsajátítandó fogalmak: Finnugor nyelvcsalád; nyelvemléktelen kor, ősmagyar, ómagyar, középmagyar kor, nyelvújítás, újmagyar korszak; szórványemlék, kódex,

101



ősnyomtatvány; ősi szók, jövevény- és idegen szavak; mai magyar nyelvhasználat, nyelvi norma, kevert nyelvűség, kettős nyelvűség, két nyelvűség A retorika alapjai Ajánlott óraszám: 24

A retorika mint a meggyőzés művészete a gondolatközlésben A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai Az élőbeszéd fajtái A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései Az érvelés technikája; érvek, ellenérvek felsorakoztatása, a cáfolat módszerei. A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegműfajokban. A kulturált vitatkozás kritériumai, vita értelmezése Az írásbeliség meggyőző eljárásai, az érvelés műfajai: a bizonyítás, a cáfolat, néhány érvtípus Hitelesség, hatás, meggyőzési szándék, a manipuláció felismerése, értékelése A spontán megnyilatkozás és a megtervezett szöveg különbsége Az összefoglalás funkciója és típusai Elsajátítandó fogalmak: tájékoztató, érvelő, esszé típusú szövegek, vélemény, álláspont, következtetés, a nyilvános beszéd részei, artikuláció, beszédtempó, hangerő, hangsúly, hanglejtés, szünet, retorikai alapfogalmak, a tömegkommunikáció tájékoztató, véleményformáló műfajai, szórend, hangsúlyos hely a mondatban

Érettségi előkészítő I. Ajánlott óraszám: 24

Könyvtári katalógusok, számítógépes adatbázisok (ismétlés) Az internet szerepe az információszerzésben, témák feldolgozásában A forráshasználat etikai normái és formai kötöttségei (ismétlés) Szövegértési feladatok gyakorlása Érettségi témakörök – első rész

Érettségi előkészítő II. Ajánlott óraszám: 18

Érettségi témakörök – második rész Az irodalom érettségi írásbeli részének formai követelményei

Emelt szintű érettségi előkészítő I. Ajánlott óraszám: 72

A leíró grammatika mint a magyar nyelvi rendszer modellje A helyesírás stilisztikai változatai A magyar nyelv szórendi típusa A magyar szórend logikai-retorikai szerepe A modalitás, a szórend és az aktuális tagolás szerepe a mondat és a szöveg jelentésében A szöveg lineáris és globális kohéziója, elsődleges és mögöttes jelentése A mondat- és szövegfonetikai eszközök szerepének ismerete és helyes alkalmazása az előadásban és a szövegmondásban

Emelt szintű érettségi

Korstílusok felismerése és példákkal való jellemzése A nyelv diakrón és szinkrón változásainak jellemzése példákkal

102


előkészítő II. Ajánlott óraszám: 66

103


A nyelvújítás képviselői és jelentősége A nyelvtörténet forrásai Írók a magyar nyelvről Etnikumok és nemzetiségek nyelve és kultúrája Magyarországon A retorika jelentősége és alkalmazásának társadalmi színterei A retorika mint a szónoklás tudománya Néhány történeti értékű és jelenkori szónoki beszéd retorikai eszközei és esztétikai hatása Hangzó szövegek elemzése, összehasonlítása



TÖRTÉNELEM Általános célok: A történelem az egyén és a társadalom közös emlékezete. A történelem középiskolai tanításának célja olyan tudásanyag megszerzésének biztosítása, mely lehetővé teszi a helyes kommunikációt az egyén és a lakóhelyéül választott közösség között akár Magyarországon, akár Európában. A történelem ilyen módon hozzájárul az egyéni, a nemzeti (nemzetiségi) valamint az európai identitástudat kialakításához, elmélyítéséhez.

Kiemelt célok: Kiemelt célként kell kezelni a történeti gondolkodás elsajátítását, a múlt ismereteinek, történéseinek helyes értelmezését, mely segíti az egyén jelenbeli helyzetének pontos meghatározását, a mindennapok eseményeinek megbízható értelmezését, a jövőkép biztos alapokon nyugvó alakítását. Kiemelt cél továbbá az egykorvolt emberek életének, mindennapjainak, írásos emlékeinek megismerése, feldolgozása. Fontos szempont továbbá a történelem folyamatának sodrában, az egyes korszakokon keresztül vizsgálni Magyarország és Európa viszonyának alakulását a társadalmi, gazdasági, politikai változások tükrében.

Módszerek A történelemtanítás sikere az elméleti és gyakorlati foglalkozások helyes arányán múlik. Kiscsoportos és egyéni foglalkozási kereteken belül zajlik az órák első felében átadott elméleti ismeretek gyakorlatok segítségével történő rögzítése. Az órák elméleti részében a történelmi tényanyag keretein belül a nagy ívű történelmi folyamatok eseményláncának felfejtése csakúgy helyet kap, mint a történelmi korok mikrovilágának megismerése. Elsődleges célunk, hogy a diákok képesek legyenek a régmúlt korok világának valós megismerésére, s a történelem hagyatékának napjainkig nyúló gyökereinek helyes értelmezésére. Mindemellett kiemelkedő fontossággal bír a saját

104



személyüket érintő történelmi mikrokörnyezet tudatos megismerésére irányuló érdeklődés felkeltése. A gyakorlati célokat szolgáló foglalkozások keretein belül zajlik a tényanyag kézzelfogható formába öntése. A történeti földrajzi ismeretek, a helyes térképhasználat évek óta elengedhetetlen feltételei a sikeres érettségi vizsgának. Mindez kiegészül történelmi korokról készült dokumentumfilmek megtekintésével, elemzésével, korhű festmények, rézkarcok, rajzok, fotók stb. mentalitás és művelődéstörténeti szempontokat is figyelembe vevő bemutatásával. Fontos részét képezi (az írásbeli érettségi vizsga bevezetésével még hangsúlyosabbá váló) írásbeli munka, ami történelmi források (visszaemlékezések, naplók, törvények stb.) komplex, egymásra, és más diszciplinákra épülő elemzésével egészül ki.

Belépő tevékenységformák: A történelem oktatás minden diák számára két alapozó kurzussal indul, melyek az alapvető történelmi fogalmak, készségek elsajátítását teszi lehetővé. Ezek sikeres teljesítése után a diákok tematikus tagolásban ismerhetik meg a történelem legalapvetőbb problémaköreit, eszmeáramlatait. Ezek a kurzusok nem épülnek egymásra sem tartalmi sem pedig kronológiai szempontból. A tematikus kurzusok elsődleges célja a diákok ismereteinek gyarapítása, gondolkodásmódjuk, világnézetük szélesítése. A szükséges számú kurzus (6) elvégzése után a diákok tanulmányaikat a középszintű érettségi esetében 2, emeltszintű érettségi esetében 4 érettségi előkészítő kurzussal zárják

Számonkérés: A számonkérés vizsgákon történik, írásbeli és szóbeli formában. Mind jellegében, mind pedig formájában az érettségihez hasonló vizsgát kell letennie a diákoknak. A sikeres írásbeli vizsga a feltétele a szóbeli vizsgának.

Témakörök: Alapozó kurzusok: Alapozó kurzus: Államformák és politikai alakulatok Ajánlott óraszám: 48 óra

105



A kurzus teljesítése során a diákok megismerik a történelem különböző korszakaiban megszületett államformák típusait, az államszervezeteket, felépítésüket és azok működési módját, valamint a rájuk épült politikai rendszereket. Képet kaphatnak a hatalommegosztás formáiról és szintjeiről, valamint a forradalmakról, reformokról és kompromisszumokról. Megtanulják a kisállamok és a nagyhatalmak helyzetét az évszázadok alatt, illetve azok függetlenségét és alávetettségét. Tartalom: A despotikus állam az ókori Keleten. A klasszikus athéni demokrácia és az oligarchikus köztársaság. Nép és népképviselet. A törvényhozás és a végrehajtás irányítása az ókorban. Bírói testületek és törvénykezés az ókori Hellaszban és Rómában. Rendiség és rendi állam a középkori Európában és Magyarországon. Törvénykezés és ítéletek. Boszorkányság. Önkormányzat és képviselet, parlamentarizmus a középkorban. Az abszolút állam megszületése Európában. Rendiség és abszolutizmus Kelet-Európában és Magyarországon. Az abszolutizmusok Nyugat-Európában. Alkotmányos monarchia és a köztársaság eszméje. Köztársaság Franciaországban és az USA-ban. Az országgyűlés működése a tizenkilencedik századi Magyarországon. A dualista állam. A diktatúrák rendszere a XX. században. A modern népképviselet megszületése. A szocialista állam működése Magyarországon. Választás, pártok, képviselet a jelenkori Magyarországon és Európában. Az Európai Unió létrejötte, alapelvei, intézményei, működése. Alapozó kurzus: Társadalmi és gazdasági alakulatok. Ajánlott óraszám: 48 óra A kurzus keretein belül a diákok megismerik az alapvető társadalmi, gazdasági rendszereket, melyek az ókortól napjainkig meghatározták az egyén mindennapjainak legalapvetőbb kérdéseit, s kijelölték az egyén helyzetét kora társadalmában. Ezen belül megtanulják, az életformákat, a nők és férfiak életmódját és társadalmi helyzetét, a szegények és gazdagok világát, az egyenlőség és az emancipáció fogalmát, valamint a népesség és a demográfia alakulását. Megismerik a különböző korszakok erőforrásait, a termelési kultúrákat, a technikai fejlődés feltételeit és következményeit, illetve a lemaradó országok felzárkózásait. Tartalom: Az emberi civilizáció kezdetei. Ázsiai termelési mód az ókori Keleten. A klasszikus árutermelő rabszolgaság. Kasztrendszer. Társadalmi küzdelem az ókori Athénban és Rómában. A rabszolgatartás bomlása és a feudalizmus kialakulása. A hűbériség Európában és 106



Magyarországon. Mezőgazdasági és ipari termelés a kora középkorban. Technika a középkorban. Városok, gildék, céhek. A földrajzi felfedezések és az ipari forradalmak hatásai Európára. A tőkés viszonyok kialakulása. Világgazdaság. Bekerítések és manufaktúrák. Adam Smith és a Nemzetek gazdagsága. Társadalmi osztályok és osztályharc a középkorban és a kora újkorban. Monopolkapitalizmus és a világgazdaság. A szabadversenyes kapitalizmus. A tudomány és technika fejlődése. Gazdaság és társadalom a huszadik században Magyarországon és Európában. A tudományos- technikai forradalom, a jóléti állam, a globális világ.

Továbbhaladás feltételei: A két alapozó kurzus sikeres teljesítése után a diákok kötelezően választhatnak a tematikus kurzusok közül.

Belépő tevékenységformák: A diákok az alapozó kurzusok sikeres teljesítésével megszerezhették azokat az ismereteket, melyek segítségével könnyen el tudnak igazodni bármely kor társadalmi, gazdasági és politikai viszonyi között. Képesek lesznek a történelmi folyamatok átfogó áttekintésére és egy kiválasztott problémakör korokon átívelő értelmezésére.

Tematikus kurzusok: Vallás és kultúra kapcsolata. Egyházak története. Ajánlott óraszám: 48 óra Tartalom: Az antik kultúra öröksége, a filozófiai gondolkozás kezdetei. A nagyobb vallások története, kialakulása, eszmerendszerük. Judaizmus, kereszténység, iszlám, hinduizmus, buddhizmus. Középkori egyház (invesztitúra, kereszteshadjáratok, eretnekség, oktatás.) Reformáció. Egyház a modern korban, keresztényszocializmus, egyház és politika a huszadik században (a Vatikán, antiszemitizmus). A vallással kapcsolatos társadalmi-politikai struktúrák az ókortól napjainkig. Világképek, korok és korstílusok. Népvándorlás Eurázsiában és a honfoglalás. Ajánlott óraszám: 48 óra 107



Tartalom: Migráció és mobilitás. A népmozgások a római birodalomban. A Bizánci Birodalom. Népek és kultúráik (gallok, kelták, gótok stb.). Népességmozgás a középkorban. Vikingek, frankok, szlávok. A magyarok eredete, honfoglalása és a kalandozások kora. Európa korai nemzetállamainak kialakulása. Népességmozgások a középkor derekán. A tatárjárás. Kitekintés a jelenkori társadalmak állapotára, migrációs folyamatokra. Társadalmi változások Magyarországon az államalapítástól Hunyadi Mátyás uralkodásáig. Ajánlott óraszám: 48 óra Tartalom: Szent István és az államalapítás, törvények. A feudális állam és társadalmának bemutatása Szent László és Könyves Kálmán törvényeinek feldolgozásán keresztül. II. András és az Aranybulla. Károly Róbert, Nagy Lajos, Zsigmond és a magyar nemesség megszületése. A Hármaskönyv. A magyar művelődés és kultúra emlékei. Az Európán kívüli világ története: egy civilizáció részletes bemutatása. Az amerikai kontinens története. Ajánlott óraszám: 48 óra Tartalom: A prekolumbiánus Amerika civilizációi. Az inkáktól az anaszázikig. A nagy földrajzi felfedezések és Amerika gyarmatosítása. Észak Amerika gyarmatosítása és a gyarmati háborúk. Az észak-amerikai függetlenségi háború. Az USA megszületése. Rabszolgaság és indiánkérdés. Az USA polgárháborúja. Az USA politikai rendszere és alkotmánya. Dél Amerika függetlenedése. Az USA a huszadik században. Háborúk és világválság. A hidegháborútól Irakig.. Reformáció, a felvilágosodás és a kapitalizmus összefüggései. Ajánlott óraszám: 48 óra Tartalom: Reformáció és ellenreformáció. Egyház és társadalom. A weberi munkaethosz és kapitalizmus. Felvilágosodás és egyház. A kapitalizmus és világgazdaság kialakulása. Egyház és munkásmozgalom.

108

Keresztényszocializmus.

Egyház

és

politika

Európában

és



Magyarországon. Állami befolyásolás mértéke a tizenkilencedik és a huszadik században. Egyház és kommunizmus. A magyar egyházak helyzete 1945 után. A középkori Magyarország függetlenségének elvesztése. Magyarország a Habsburg és oszmán török terjeszkedésének útjában. Ajánlott óraszám: 48 óra Tartalom: A Hunyadiak törökellenes küzdelmei. Mohács előzményei és következményei. Magyarország az európai birodalmi politikában. Az oszmán nagyhatalom a tizenhatodik században. Küzdelmek, hétköznapok, kultúra a három részre szakadt Magyarországon. A hódoltság társadalma és kultúrája. A Habsburgok nagyhatalmi politikája. Erdély a nagyhatalmak között a tizenhetedik században. Összeurópai kereszteshadjárat : Buda visszafoglalása. Rákócziszabadságharc. Népesedési, társadalmi, nemzetiségi és gazdasági változások. A polgárosodás csírái Mária Terézia és II. József uralkodása alatt. Forradalmak kora. Az ipari forradalomtól 1848-ig. Ajánlott óraszám: 48 óra Tartalom: Az angol polgári forradalom. Az ipari forradalom. Az észak-amerikai függetlenségi harc. A nagy francia forradalom. Eszmék és értékek a forradalmak sodrásában. Napóleoni háborúk. Nacionalizmus és liberalizmus Európában. A Szent Szövetség és az 1830-as évek forradalmi megmozdulásai. Munkásmozgalom. A 1848-as forradalmak Európában és Magyarországon. Magyar polgárosodás. Mária Teréziától az első világháborúig. Ajánlott óraszám: 48 óra Tartalom: Magyar társadalom Mária Terézia korában. Felvilágosodás és liberális eszmék, a jakobinus mozgalom. A jozefinizmus. A polgári átalakulás igénye II. Lipót és I. Ferenc uralkodása alatt. Polgárosodás és reformkor. Oktrojált polgárosodás az önkényuralom idején, Magyarország a Habsburg birodalomban. A kiegyezés és a dualizmus. Társadalom és gazdaság, feudalizmus és kapitalizmus a tizenkilencedik század végén. A háborúk évszázada. Az első világháborútól az iraki háborúkig. Ajánlott óraszám: 48 óra 109



Tartalom: Nagyhatalmak és szövetségi rendszerek a tizenkilencedik század végén. Gyarmati konfliktusok. Háborús válsággócok. Az első világháború Európában, és a világban, a háborút lezáró békék és azok következményei. Magyarország története a korszakban. Nagyhatalmi politika a két világháború között, Németország, Olaszország, Japán terjeszkedése és összeütközése a többi nagyhatalommal. A spanyol polgárháború. A második világháború fő hadszínterei, hadi és diplomáciai eseményei. Holocaust. Hidegháború és fegyverkezési verseny. Háborúk a huszadik század végén, etnikai konfliktusok, népirtás a holocaust után. A huszonegyedik század háborúi: Irak. Új válságjelenségek, terror, intifáda, antiszemitizmus. A gyarmati rendszer felbomlása és következményei a harmadik világban. Szélsőséges ideológiák és diktatúrák a XX. Században. Ajánlott óraszám: 48 óra Tartalom: Oroszország és a bolsevikok. Kommunista diktatúra kiépítése Sztálin alatt. Fasizmus Olaszországban.

Nemzetiszocializmus

Németországban.

Szélsőjobboldali

mozgalmak

Európában. Kaszáskereszt és hungarista mozgalom. A szélsőjobboldali mozgalmak Magyarországon. Szálasi és a nyilaskeresztes mozgalom. Fajvédelem és antiszemitizmus Magyarországon a harmincas években. A totális diktatúra a Szovjetunióban és Németországban. A megtorlás intézményesülése: munkatáborok, GULAG, koncentrációs táborok. A holocaust Magyarországon és Európában. Kommunista hatalomátvétel Magyarországon. A Rákosi diktatúra. Az 56’-os forradalom. A Kádár rendszer. Diktatúrák a huszonegyedik században. A Szovjetunió, Csehszlovákia és Jugoszlávia felbomlása. Népek, etnikumok, kisebbségek Európában a XX. Században. Ajánlott óraszám: 48 óra Tartalom: Nacionalizmus és kisebbségek a huszadik század elején. Az ír kérdés. Az Osztrák –Magyar monarchia nemzetiségi problémái. Határon túli magyarság Trianon után. A Népszövetség, szuverenitás és kisebbségvédelem. Antiszemitizmus Európában és a Szovjetunióban. Határon túli magyarság a második világháború után. Etnikai villongások a világháborúban. Az ENSZ és a kisebbségek védelme. Terrorizmus és etnikai kérdés. Az IRA és az ETA. Előítélet és diszkrimináció

110

Európában

és

a

mai

magyar

társadalomban.

A

romák

helyzete



Magyarországon és Európában. A balkáni háborúk. Etnikai konfliktusok a világban és Európában a huszonegyedik században. Demográfiai változások, népesedés.

Továbbhaladás feltételei: A megfelelő számú, kötelezően választható tematikus kurzus teljesítése után vehet részt a diák a középszintű érettségi előkészítő kurzuson. Amennyiben az emeltszintű érettségit választja, további 2 emelt szintű érettségi előkészítő kurzuson kell részt vennie.

Érettségi kurzusok Belépő tevékenységformák: A diákok az alapozó és a tematikus kurzusok sikeres teljesítésével megszerezhették azokat az ismereteket, melyek segítségével könnyen el tudnak igazodni bármely kor társadalmi, gazdasági és

politikai viszonyai között.

Ismeretanyaguk

gyarapítása,

valamint a

rendelkezésükre álló fogalomkészlet lehetővé teszi számukra a történelmi kérdések pontos megfogalmazását, a történelmi források problémamentes feldolgozását. Képesek lesznek a történelmi folyamatok átfogó áttekintésére és egy kiválasztott problémakör korokon átívelő értelmezésére. Középszintű érettségire felkészítő kurzus I. Ajánlott óraszám: 48 óra Középszintű érettségire felkészítő kurzus II. Ajánlott óraszám: 36 óra Emeltszintű érettségire felkészítő kurzus I. Ajánlott óraszám: 72 óra Emeltszintű érettségire felkészítő kurzus II. Ajánlott óraszám: 66 óra Tartalom: Az érettségi kurzusok tematikája a mindenkori OM által kiadott érettségi követelmények határozzák meg.

111



MATEMATIKA Célok és feladatok A matematika tanításának célja, hogy a tanítási-tanulási folyamat során a diákjaink olyan állapotba kerüljenek - tudásszint, vizsgarutin, ráhangoltság, tanulástechnikai készségek, jövőkép szempontjából -, hogy az érettségi vizsga feltételeinek meg tudjanak felelni. Feladatunk diákjaink önálló, rendszerezett, logikus gondolkodásának kialakítása, fejlesztése. Mindezt a tanítási-tanulási folyamat biztosítja, amelynek során fokozatosan kiépítjük a matematika belső struktúráját (fogalmak, axiómák, tételek, bizonyítások elsajátítása), és a tanultakat változatos területeken alkalmazzuk. A problémák felvetése indokolja a tanulók számára a pontos fogalomalkotást. Ezek a folyamatok váljanak a tanulók felfedező tanulási tevékenységének részévé. Tapasztalataink szerint számos diák küzd a matematika tanulásával, elveszik az elvont fogalmak között, nem látja ezek kapcsolatát a mindennapi gyakorlattal. Ezért a mindenkiben meglévő képességeket készségekké kívánjuk fejleszteni a matematikai gondolkodásmód tanulmányozása közben, a gyakorlati feladatok, kérdések megoldása során. A fogalmakat „nem bevágni kell”, hanem a természetes megismerési folyamatot követve, próbálkozással, a problémák megoldásával kell megtapasztalni. Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika tanulása érzelmi és motivációs vonatkozásokban is formálja, gazdagítja a személyiséget, fejleszti az önálló, rendszerezett gondolkodást, és alkalmazásra képes tudást hoz létre. A matematikai gondolkodás fejlesztése emeli a gondolkodás általános kultúráját. A matematikatanítás feladata a tudományterület különböző arculatainak bemutatása. A matematika: - kulturális örökség; - gondolkodásmód; - alkotó tevékenység; - a gondolkodás örömének forrása; - a mintákban, struktúrákban tapasztalható rend és esztétikum megjelenítője; - önálló tudomány; - más tudományok segítője; - a mindennapi élet része és a szakmák eszköze.

112



A műveltségi terület a különböző témakörök szerves összeépülésével kívánja feltárni a matematika és a matematikai gondolkodás világát.

Fejlesztési követelmények A matematikai szemlélet fejlesztése A középiskolai tanulmányok során a korábban szemléletesen, tevékenységek segítségével kialakított fogalmak megerősítésére, bizonyos fogalmak definiálására, általánosítására kerül sor. A különböző témakörökben megismert összefüggések feladatokban, gyakorlati problémákban való alkalmazása, más témakörökben való felhasználhatóságának felismerése, alkalmazásképes tudása fejleszti a tanulók matematizáló tevékenységét. A tanulmányok végére szükség van a valós számkör biztos ismeretére, e számkörben megismert műveletek gyakorlati és elvontabb feladatokban való alkalmazására is. A tananyag különböző fejezeteiben a számításokhoz fontos a zsebszámológép, a számítógép biztos alkalmazása. Műveleteket az algebrai kifejezések és a vektorok körében is értelmezünk és használunk. Elengedhetetlen az elemi függvények ábrázolása koordináta-rendszerben és a legfontosabb függvénytulajdonságok meghatározása nemcsak a matematika, hanem a természettudományos tárgyak megértése miatt, különböző gyakorlati helyzetek leírásának érdekében is. A geometriai ismeretek bővülése, a megismert geometriai transzformációk rendszerezettebb tárgyalása fejleszti a dinamikus geometriai szemléletet. A trigonometriai számítások a gyakorlat szempontjából fontosak (távolságok, szögek meghatározása számítás útján). A síkés térgeometriai fogalmak és tételek mind a térszemlélet, mind az analógiás gondolkodás fejlesztése szempontjából lényegesek. A terület-, felszín-, térfogatszámítás más tantárgyakban is elengedhetetlen. A koordináta-geometria elemeinek tanításával a matematika különböző területeinek összefüggéseit s így a matematika komplexitását mutatjuk meg. A következtetési, a bizonyítási készség fejlesztése hangsúlyos ennél a korosztálynál. A „ha ..., akkor ...” az „akkor és csak akkor” helyes használata az élet számos területén (nem csak a matematikában) fontos. Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban A problémaérzékenységre, a problémamegoldásra nevelés fontos feladatunk. Ehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése, valamint az, hogy a tanulók minél többször oldjanak meg önállóan feladatokat, aktívan vegyenek részt a tanításitanulási folyamatban. A diszkussziós képesség fejlesztése, a többféle megoldás keresése,

113



megtalálása és megbeszélése a logikus gondolkodást is fejleszti. Hasznos a mindennapi élet problémái és a különböző tudományok megértéséhez (a társadalomtudományokéhoz is) a gyakorlatban fontos témák megismerése, pl. a geometriai számítások, a leíró statisztika és valószínűség-számítás elemeinek alkalmazása. Ez megmutatja a tanulók számára a matematika használhatóságát. El kell érnünk, hogy az érettségi előtt állók e területen bizonyos gyakorlottságra tegyenek szert. Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása A 9–12. évfolyam matematikatanításában az induktív módszer mellett nagyobb szerepet kapnak a deduktív következtetések is. A tanítandó anyagban sejtéseket fogalmazunk (fogalmaztatunk) meg, melyek néhány lépésben bizonyíthatók vagy megcáfolhatók. Tanításunkban fontos a bizonyítás iránti igény felkeltése. Sor kerül néhány egyszerű tétel bizonyítására, bizonyítási módszerek megismerésére, valamint a fogalmak, szabályok pontos megfogalmazására. A matematikatanításban alapvetően fontos az absztrakciós képesség fejlesztése. Az érettségi előtti rendszerező összefoglaláskor a matematika komplexitását mutatja meg az elemi halmazelméleti és logikai ismeretek alkalmazása különböző témakörökben, valamint egyszerű modellek (pl. gráfok) szerepeltetése. A logikus gondolkodás a problémamegoldásban, az algoritmikus eljárások során és az alkalmazásokban egyaránt lényeges. A matematika különböző területein néhány lépéses algoritmus készítése az informatika tanulmányozásához is fontos. Természetesen ezen időszakban is elengedhetetlen a

szemléltető

ábrák

és

egyéb

eszközök

alkalmazása

nemcsak

a

geometriában

(trigonometriában), hanem a kombinatorikában és a statisztikában is. Az adatsokaságok különböző jellemzési lehetőségeinek megismertetésével ezen a téren is fejlesztjük az alkalmazásképes tudást. Helyes tanulási szokások fejlesztése A gyakorlati számítások során alkalmazott újabb ismeretek egyre fontosabbá teszik az elektronikus eszközök célszerű használatát. A közelítő értékekkel való számoláshoz különösen elengedhetetlen a becslés, a kerekítés, az ellenőrzés különböző módjainak alkalmazása, az eredmény realitásának eldöntése. A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv pontos használatát, a jelölésrendszer helyes alkalmazását. A matematikai szöveg értő olvasása, tankönyvek, lexikonok használata, szövegekből a lényeg kiemelése, a helyes jegyzeteléshez szoktatás a felsőfokú tanulást is segíti. A helyes érvelésre szoktatással sokat tehet (és tesz is) a matematikatanítás a kommunikációs készség fejlesztéséért. Fontos 114



elérnünk, hogy a tanulók meg tudják különböztetni a definíciót, a sejtést és a tételt. Matematikatudásról akkor beszélhetünk, ha a definíciókat, tételeket alkalmazni is tudja a tanuló. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a matematika a kultúrtörténet része. Komoly motiváció lehet tanításunkban a matematikatörténet egy-egy mozzanatának megismertetése, a máig meg nem oldott egyszerűnek tűnő matematikai sejtések megfogalmazása, nagy matematikusok élete, munkássága. Ehhez segítséget ad a könyvtár és az internet használata is. A kulcskompetenciáknak megfelelően a matematikai műveltség fejlesztésének kiemelt területe a biztos számolási készség kialakítása. Ugyancsak nagy gondot kell fordítani a kommunikáció fejlesztésére (a szövegértésre, mások szóban és írásban közölt gondolatainak meghallgatására, megértésére, a saját gondolatok közlésére), az érveken alapuló vitakészség fejlesztésére. Fontos néhány neves matematikus és a tudomány fejlődése során felmerült, érdekes matematikai probléma megismertetése a diákokkal.

Módszerek A matematikával szemben meglévő gátak, frusztrációk csökkentése, megszüntetése A matematikával szemben kialakult gátak, frusztrációk csökkentésének és megszüntetésének egyik leghatásosabb eszköze egy olyan légkör megteremtése, amely lehetővé teszi a diákok gondolatainak spontán kifejezését és utat ad kreativitásuknak, elősegítve sikerélményhez jutásukat. Ezért rendkívül fontos a közös munkához az órákon a felszabadult hangulat és biztonságos légkör kialakítása. A tanulás az önálló problémamegoldásra épül, a tanár akár minden diáknak külön-külön is segítséget nyújt. A magyarázat szintje és módja minden esetben a fiatalok tudásától, tanulási stílusától, és személyiségétől függ. Az önálló munka mellett az órán nagyon lényeges, hogy a diákok segítsék egymást. A közös problémamegoldás párokban, kiscsoportokban, többletmotivációt, tanítási-tanulási folyamat mindkét szerepének megtapasztalása siker-élményt jelent számukra. A felszabadult hangulat és biztonságos légkör a közös munka során lehetőséget nyújt az önismeret és a tolerancia fejlesztése. Minden életkori szakaszban fontos a differenciálás. Ez nemcsak az egyéni igények figyelembevételét jelenti. Sokszor az alkalmazhatóság vezérli a tananyag és a tárgyalásmód megválasztását, más esetekben a tudományos igényesség szintje szerinti differenciálás szükséges. Egy adott csoport matematikatanítása során a célok, feladatok teljesíthetősége igényli, hogy a tananyag megválasztásában a tanulói érdeklődés és a pályaorientáció is szerepet kapjon.

115



Képességek és készségek fejlesztése A mindenkiben meglévő képességeket készségekké kívánjuk fejleszteni a matematikai gondolkodásmód tanulmányozása közben, azaz a gyakorlati feladatok, problémák megoldása során. (Ez sok esetében a logikus gondolkodás, térlátás, analizáló, szintetizáló képességek fejlesztése hiányának pótlását is jelenti.) Célunk fejleszteni a tanulók absztrakciós és szintetizáló képességét. A célszerű, új fogalmak alkotása, az összefüggések felfedezése és az ismeretek feladatokban való alkalmazásával fejleszteni a kombinatív készséget, a kreativitást, a helyzetek önálló, megfelelő önbizalommal történő megközelítését, megoldását. A fogalmak, összefüggések érlelése és a gondolkodásmód kialakítása egyre emelkedő szintű spirális felépítést indokol, az életkori, egyéni fejlődési és érdeklődési sajátosságoknak, a bonyolódó ismereteknek, a fejlődő absztrakciós képességnek megfelelően. Ez a felépítés egyaránt lehetővé teszi a hatékony foglalkozást a lassabban haladókkal és a tehetség kibontakoztatását. A képességek, készségek gyakorlati használata. Fontosnak tartjuk, hogy a tanulók a matematikát ne egy elszigetelt tantárgynak tekintsék, hanem egy eszköznek és gondolkodási módnak, amit életük minden területén segítségül hívhatnak. Az oktatás során ezért különösen figyelünk a hétköznapi, gyakorlati, alkalmazásokra, és a más tantárgyakkal való kapcsolatok megvilágítására. A matematikai nevelés sokoldalú eszközökkel fejleszti a tanulók modellalkotó tevékenységét, kialakítja a megfogalmazott

összefüggések,

hipotézisek

bizonyításának

igényét,

megmutatja

a

matematika hasznosságát, belső szépségét, az emberi kultúrában betöltött szerepét. Fejleszti a tanulók térbeli tájékozódását, esztétikai érzékét. A matematika a maga hagyományos és modern eszközeivel segítséget ad a természettudományok, az informatika, a technikai és a humán műveltségterületek tanulmányozásához, a mindennapi problémák értelmezéséhez, leírásához és kezeléséhez. Fontos, hogy a tanulók képessé váljanak a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, törekedjenek az önellenőrzésre, legyenek képesek várható eredmények becslésére. A tanulók matematikai fejlődése és a tanulási folyamat során alapvető, hogy ki tudják választani és alkalmazni tudják a természeti és társadalmi jelenségekhez illeszkedő modelleket, gondolkodásmódokat (analógiás, heurisztikus, becslésen alapuló, matematikai logikai, axiomatikus, valószínűségi, konstruktív, kreatív stb.), módszereket (aritmetikai, algebrai, geometriai, függvénytani, statisztikai stb.) és leírásokat. Ugyanakkor fontos a 116



modellek érvényességi körének és gyakorlati alkalmazhatóságának eldöntését segítő készségek kialakítása, valamint az ezeket megalapozó képességek fejlesztése. Egyaránt lényeges a reproduktív és a problémamegoldó, alkotó gondolkodásmód megismerése, elsajátítása, miközben nem szorulhatnak háttérbe az alapvető tevékenységek (pl. mérés, alapszerkesztések), műveletek (pl. aritmetikai, algebrai, transzformációk) automatizált végzése sem. A tanulás elvezethet a matematika szerepének megértésére a természet- és társadalomtudományokban, a humán kultúra számos ágában. A tanítás folyamán tudatosítandó, hogy érték a pontos, kitartó, fegyelmezett munkavégzés, az önellenőrzés igénye, a sajátunkétól eltérő szemlélet tisztelete. A rendelkezésre álló segédeszközök készség szintű használata A matematika feladatok megoldása jól modellezi a hétköznapi életben felmerülő feladatok, problémák megoldási módját. A jó kérdés feltétele, a keresett ismeretlen, "megoldás" pontos meghatározása elengedhetetlen. A rendelkezésre álló adatok közül a feladathoz használhatók kiválasztása, az adatok és a "megoldás" között fennálló összefüggések felismerése adja meg a lehetőséget az algoritmus kialakításához. A "levezetésben" a segédeszközök (saját ismeretanyag, képletgyűjtemény, függvénytáblázatok, számológép, tudományos kalkulátor, számítógép) használatával lehet egzaktul válaszolni a kérdésre, megmondani a megoldást. A matematikai értékek és eredmények megismerésének köszönhetően a tanulók hatékonyan használhatják megszerzett kompetenciáikat az élet különböző területein. A vizsgahelyzet sikeres megoldása Érdemjegyeket a vizsgaidőszakokban tartott írásbeli vizsgákon lehet megszerezni. Fontosnak tartjuk a vizsgahelyzet tanítását-tanulását is, hogy az érettségire a diákok lelkileg is a legjobban fel tudjanak készülni. Minden vizsga az érettségit modellezi, ezért a dolgozat szerkezete, pontozása az érettségi mintájára készül, és a lebonyolítása is megegyezik az érettségi vizsgáéval. Célunk, hogy a vizsgadolgozat megírásakor a fiatal képes legyen koncentrálni, tudását összegezni és előhívni, a feladatok megoldásához a megengedett segédeszközöket készség szinten használni, illetve a vizsgák idejére fizikailag, lelkileg és szellemileg saját magához képest a lehető legjobb állapotba kerülni. Reális kép kialakítása a matematikai megismerési folyamatról Ezt a megismerési, fogalomalkotási, gondolkodási folyamat bemutatásával kívánjuk kialakítani, nem pedig a folyamat eredményeinek közlésével. A fogalmakat a diákoknak a 117



természetes megismerési folyamatot követve, problémák megoldásával, próbálkozással kell megtapasztalni.

Próbálkozásaik

során

kell

rájönniük

összefüggésekre,

elvekre,

és

tapasztalataik vizsgálata, elemzése és rendszerezése után a fogalmakat definiálni. Keret biztosítása az intézmény által végzett segítő munkához A tanórát a segítés egyik színtereként, a tantárgyat pedig a segítés eszközeként értelmezzük. A tanítás-tanulási folyamatban számunkra a hangsúly nem csak a tanítás tartalmán van, hanem azon is, hogyan tanítunk.

Belépő tevékenységformák: A matematika tanulása minden diák számára két alapozó kurzussal kezdődik, melyek az alapvető fogalmak, készségek elsajátítását teszik lehetővé. Ezek sikeres teljesítése után a diákok tematikus kurzusokon ismerhetik meg a matematika különböző témaköreinek ismereteit, fejleszthetik képességeiket. Ezek a kurzusok nem épülnek egymásra. A tematikus kurzusok elsődleges célja a diákok ismereteinek gyarapítása, készségeinek fejlesztése, a hétköznapi élet gyakorlati problémáinak megoldása, gondolkodásmódjuk, világnézetük szélesítése. A szükséges számú tematikus kurzus elvégzése után a diákoknak két középszintű érettségire felkészítő kurzusokon kell részt venni. Az emeltszintű érettségire jelentkező diákoknak további két emeltszintű érettségi előkészítő kurzuson kell a kiegészítő ismereteket megszerezni. A megfelelő kurzusok sikeres elvégzése után bocsáthatók az általuk választott szintű érettségi vizsgára.

Az értékelés módja Alapvető fontosságúnak tartjuk annak a felismerését, hogy mindenki csak a saját tudásához és képességeihez mérten tud fejlődni, tehát teljesítményét is csak saját magához viszonyítva, fejlődésének mértékét figyelembe véve lehet értékelni. Úgy gondoljuk, hogy az értékelés legjobb formája az önértékelés. Ezért elsődleges célunk az, hogy a diákok megtanulják saját maguk értékelni munkájukat, eredményeiket, fejlődésüket. Ennek megfelelően úgy látjuk, hogy a tanár legfontosabb feladata a diákok munkájának értékelésében egy olyan légkör megteremtése, amely elegendő külső, nem "megítélő" visszajelzést biztosít a fiatalok számára. A diákok tudásának, fejlődésének értékelése legyen folyamatos (rendszeres visszajelzések, beszélgetések formájában), szerves része minden órának, szője át az iskola mindennapi életét. Fontosnak tartjuk, hogy a diákok munkáit közösen átnézzük, a hibákat, hiányosságokat 118



megbeszéljük, a munkát közösen szóban értékeljük, a továbblépési lehetőségeket megvitassuk. Az érdemjegyeket minden kurzus végén írásbeli vizsgákon lehet megszerezni.

Fejlesztési Feladatok 1. Tájékozódás 1.1. Tájékozódás a térben Tájékozódás a valóságos viszonyokról térkép és egyéb vázlatok alapján (pl. térkép olvasása, készítése; térbeli mérési adatok felhasználása számításokban, arányérzék fejlesztése; a valóságos viszonyok becslése térkép alapján, koordináta-módszer). A térképkészítési elvek megértése; tájékozódást segítő eszközök használata. 1.2. Tájékozódás az időben Időtől függő periodikus jelenségek. 1.3. Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban A mennyiségi jellemzők kifejezése számokkal; a számok értelmezése a valóság mennyiségeivel. Például mérőszám és darabszám (halmaz számossága); természetes szám, racionális szám, valós szám; pontos szám és közelítő szám. Mennyiségi következtetések (pl. azonos egység esetén mennyiség és mérőszám kapcsolata alapján; azonos mennyiség esetén egység és mérőszám viszonya szerint). 2. Megismerés 2.1. Tapasztalatszerzés: a tapasztalatok tudatosítása, közlése, rögzítése, jelölése, ezek értelmezése, visszaolvasása Statikus helyzetek, képek, tárgyak megfigyelése. Szétválogatás két szempont szerint; megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Modellezés; fogalmak, összefüggések megjelenítése. Halmazok eszközjellegű használata. Geometriai alkotások létrehozása szabadon és másolással; transzformációk elvégzése, a „kép” eredetijének megalkotása. Változó helyzetek, időben lejátszódó történések megfigyelése, megismétlése szavakkal; a változás kiemelésének képessége (analízis); az időbeliség tudatosítása. Adatok jegyzése, rendezése, ábrázolása. Együttváltozó mennyiségek összetartozó adatpárjainak jegyzése: tapasztalati függvények, sorozatok alkotása, értelmezése stb.; változások leírására szolgáló matematikai modell keresése. Geometriai transzformációkban megfigyelt megmaradó és változó tulajdonságok tudatosítása. 119



Szavakban megfogalmazott helyzet, történés matematizálása: matematikai modellek választása, keresése, készítése, értelmezése adott szituációkhoz. (Pl. egyszerűsített rajz, számfeladat, nyitott mondat, sorozat, táblázat, egyenlet-megoldási módszerek, gráfok.) Rajzolt, illetve tárgyi jelek értelmezése tevékenységgel, történés kitalálásával. Szavakban megfogalmazott helyzetről, történésről készült matematikai „szöveg” értelmezése. Konkrét matematikai modellek (nyitott mondat, szakaszos ábra stb.) értelmezése a modellnek megfelelő szöveges feladat alkotásával. Tudatos megfigyelés elvont szituációkban; analízis, azonosítás, megkülönböztetés, szemponttartás: megfigyelés adott tulajdonságok szerint; felismert tulajdonságok és kapcsolatok szerint; változó szempontok, feltételek szerint; szempontok önálló megválasztása. Esetfelsorolások, érvelés a szempontok, feltételek, paraméterek önálló megválasztásával és változtatásával (pl. kombinatorika, egyenletek, szerkesztések). 2.2. Képzelet (követő, alkotó) Alakuló, illetve kialakult matematikai fogalmak, relációk példáinak elképzelése, ilyenek keresése, alkotása. Számok, műveletek, egyéb matematikai szimbólumok (pl. képek, szakaszos ábrák, diagramok, grafikonok, táblázatok, műveletek, nyitott mondatok) alapján az általuk leírt valóságos helyzetek, történések, összefüggések elképzelése. A szabványos mértékegységekhez tartozó mennyiségek és többszöröseik, törtrészeik felidézése képzeletben. Adott tárgy, elrendezés, kép elképzelése más nézőpontból, például testek építése különböző nézeteikből, vetületeikből. Adott feltételeknek megfelelő alkotások elképzelése az elkészítésük előtt; vázlatos ábrák alkotása; a tényleges alkotás összevetése az elképzelttel. Szerkesztések különféle szerkesztési eszközökkel és eljárásokkal. Képzeletben történő mozgatás (pl. átdarabolás elképzelése; testháló összehajtásának, szétvágásának elképzelése; testek különféle síkmetszetének elképzelése). Matematikai úton megoldható probléma megoldásának elképzelése, becslés, sejtés megfogalmazása; megoldás után a képzelt és tényleges megoldás összevetése. 2.3. Emlékezés Képi emlékezés statikus helyzetekben (kép, helyzet felidézése összképben; részletek felidézése; a szabvány mértékegységek nagysága; összesség felidézése: darabszám, elemek, elrendezés, sorrend; minták és szerkezetek felidézése statikus képen; jelek helyzetének, alakjának felidézése; függvények grafikus képe). Történésre való emlékezés (lejátszott és lejátszódott események felidézése; emlékezés a részletekre, időrendre; kombinatorikus összeszámlálások; kísérlet, megfigyelés eseményeinek felidézése; az emlékezést segítő jegyzetek, rajzok, jelek készítése, használata, visszaolvasása; a feljegyzéshasználat szokásainak kialakítása). Emlékezés szóbeli és írásbeli információkra és kérdésekre (információk felidézése; adatok, feltételek megjegyzése a feladatmegoldás idejére; elnevezések, jelek, jelölések és egyéb megállapodások megjegyzése, definíciókra való emlékezés). Emlékezés elmondott, elolvasott történetre, problémákra; szöveges feladat lényegét tekintve pontos felidézése; emlékezést segítő ábrák, vázlatok, rajzok készítése, visszaolvasása. Adatokra és összefüggéseikre való együttes emlékezés. 120



Ismeretek tudatos memorizálása, felidézése; az elsajátítást segítő eszközök megismerése. Tényismeretek memorizálása, mozgósítása. Ismeretek megtanulásához összefüggések felhasználása, jegyzetek készítése, visszaolvasása; tudatos gyakorlás; ismeretek mozgósítása kérdésre, alkotás létrehozásához, új ismeret szerzésében, az új ismeret beillesztéséhez, problémamegoldáshoz. Eljárásokra, módszerekre való emlékezés. Megértett állításokra, szabályokra, összefüggésekre való emlékezés: viselkedési, mozgásos, játékra vonatkozó szabályok felidézése; tények közti kapcsolatok, viszonyok, összefüggések felidézése, állítások, tételek jelentésére való emlékezés; elvontabb összefüggések megjegyzése. Emlékezés érvelésre, cáfolásra, következtetésre, gondolatmenetre; ezek alkalmazása új helyzetekben, bizonyítási módszerekre való emlékezés. 2.4. Gondolkodás Két állítás megítélése aszerint, hogy jelentésük milyen viszonyban van egymással (függetlenek; ugyanazt jelentik; egymást kizárják, de nem tagadásai egymásnak; egymás tagadásai); egy megoldás megítélése aszerint, hogy összhangban van-e a feltételekkel (valósággal, gyakorlati igényekkel). Megítélés értékek szerint (egyértelműség, érthetőség, egyszerűség, szépség, gyakorlati felhasználhatóság); információ megítélése aszerint, hogy fontos-e, illetve felhasználjuk-e az adott szituációban, adott kérdés eldöntéséhez, adott probléma megoldásához. Következtetés megítélése helyessége szerint. Kvantorokkal megfogalmazott állítások. Fogalmak egymáshoz való viszonyának, összefüggéseinek megértése (alá- és fölérendeltségi viszony; mellérendeltség megértése; rendszer felfogása; a rendszerezés módszere). Matematikai modellek megértése (pl. számok, műveletek, nyitott mondatok, sorozatok, függvények, táblázatok, rajzos modellek, diagramok, gráfok, grafikonok); átkódolás más modellbe. Adott modellhez példa, probléma megfogalmazása. Gondolatmenet követése; egyszerű gondolatmenet megfordítása. Oksági kapcsolatok keresése, megértése. Gondolkodás a saját gondolkodási folyamatokról. Következtetés további igazságokra (példák, ellenpéldák keresése, alkotása; egylépéses intuitív következtetés további állítások igazságára, amely még nem társul tudatos nyelvi megfogalmazással), bizonyítás. Absztrahálás, konkretizálás (fogalmak megalkotása, besorolás adott fogalom alá). Egyedi tapasztalatok, modellek; általános tapasztalatok, univerzális modellek értelmezése (pl. ujjszámolás; számrendszerek, különféle számalakok, különféle alakú, de azonos értelmű kifejezések, állítások; műveleti tulajdonságok; számolás műveleti tulajdonságok és kapcsolatok alapján, analógiák segítségével). Újabb elemek besorolása a megalkotott belső kép alá: ráismerés. A megértett fogalmi jegyeknek megfelelő további konkrétumok keresése, alkotása. Fogalmi általánosítás. Analógiás gondolkodás és korlátai. Idealizáló absztrakció (kör, háromszög, négyszög; pont egyenes, sík, tér). Általánosítás, specializálás, példák, ellenpéldák keresése, alkotása (az általános állítás igazolása következtetéssel; bizonyítás; cáfolás: a tévedés megmutatása ellenpéldával). A valószínűségi gondolkodás fejlesztése. A statisztikai gondolkodás fejlesztése. A gondolkodás és a nyelv összefonódása, kölcsönhatása. A szó mint egy-egy komplexumhoz, előfogalomhoz, fogalomhoz tartozó példák 121



osztályának jelölője. Köznyelvi kifejezések és szakkifejezések. Jelek szerepe, alkotása, használata. Az értő-elemző olvasás fejlesztése. Írásban kapott utasítás végrehajtása, helyzetleírás rekonstruálása. A matematikai logika nyelvének fokozatos megismerése, tudatosítása. A köznyelvi kötőszavak és a matematikai logikában használt kifejezések jelentéstartalmának összevetése; a matematikai logika nyelvi sajátosságainak elfogadtatása. Gondolatmenet. Tevékenységbe öltöztetés (pl. alkotás végrehajtása és ennek elmondása időrendben; manuális problémamegoldás megismétlése szavakban).Elképzelt tevékenység gondolatban és szavakban való végigjárása (pl. alkotás, problémamegoldás tervének elmondása).Elmondott gondolatmenet követése. Átélt folyamat lejátszása, leírása szabad szöveggel; (közösen kialakított megfogalmazások), leírása szavakkal, szimbólumokkal. Átélt folyamatról készült leírás gondolatmenetének értelmezése (pl. egy szerkesztés leírt lépéseiről a folyamat felidézése, összevetés saját emlékkel, feljegyzéssel, a feljegyzések tartalmának összevetése; a leírás vizsgálata abból a szempontból, hogy ténylegesen megfelel-e az átélt folyamatnak). Megismert gondolatmenet panelként való felhasználása új folyamatban. A gondolatmenet tagolása. Algoritmus követése, értelmezése, készítése. 2.5. Az ismeretek rendszerezése Definíció, tétel. A matematika különböző területei közötti kapcsolatok tudatosítása. 2.6. Az ismerethordozók használata A tanulás manipulatív eszközeinek célszerű használata (pl. színesrúd-készlet, mérőszalag, logikai készletek, játékok, számtáblázatok, modellező készletek). Könyvek (pl. matematikai zsebkönyvek, szakkönyvek, ismeretterjesztő könyvek, lexikonok, feladatgyűjtemények, táblázatok, képletgyűjtemények), számológépek, számítógépek használata. Tanári segítség, társak segítsége (pl. az ismeretszerzés szervezése, jó munkalégkör biztosítása, érdekes problémák, projektek szerepeltetése, kérdések felvetése, szakkörök, táborok, versenyek). Oktatási-tanulási technológiákkal való megismerkedés, azok értelmes, interaktív használata. Nyitottság és önbizalom az újjal való ismerkedéshez. 3. Az ismeretek alkalmazása Friss vagy felfrissített ismeretek, információk, felismerések közvetlen alkalmazása egyszerű utasítás végrehajtásában, döntésben. Régebbi ismeretek, információk, felismerések mozgósítása, felhasználása az ismeretszerzés szituációjával analóg helyzetben. Régebbi ismeretek mozgósítása, összeillesztése, felhasználása új helyzetben; sejtés, ellenőrzés. Ismeretek alkalmazása az újabb ismeretek megszerzésében a gyakorlati életben és más tantárgyak keretében (pl. százalék, terület-, felszín-, térfogatszámítás, relatív gyakoriság, valószínűség), érvelésben, sejtések, indoklások megfogalmazásában, bizonyításban, 122



cáfolásban, alkotásokban (pl. transzformációk alkalmazása szerkesztésben), egyes szakmák esetében. Új tapasztalatok visszarendezése előfogalmakhoz, fogalmakhoz. 4. Problémakezelés és -megoldás Probléma felismerése (problémahelyzet átélése); problémaérzékenység. Az ismert elemek és az ismeretlen momentumok ütköztetése; sejtések, kérdések megfogalmazása. Egyszerű probléma áttekintése. A probléma megoldására való készség, a probléma vállalása. Sikertelen megoldási kísérlet után újjal való próbálkozás. A sikertelenség okának feltárása (pl. kihagytunk egy feltételt). A problémához hasonló egyszerűbb (már megoldott) probléma keresése. Önálló eljárások keresése, megoldási kísérletek, tippelések szabad végzése, összevetése a kapott információkkal, a valósággal. A problémához illeszthető matematikai modell választása, keresése, alkotása. (A probléma részekre bontása; összetett probléma áttekintése. Átfogalmazás más, ismertebb problémává; analógia keresése.) Megoldás a matematikai modellen belül. Matematikai modellek (pl. nyitott mondatok, gráfok, sorozatok, függvények, függvényábrázolás, számítógépes programok, statisztikai elemzések) ismerete, alkalmazásának módja, korlátai (pontosság, értelmezhetőség). Önellenőrzés; felelősségvállalás az eredményért. Többféle megoldási mód keresése, az alternatív megoldások összevetése, a problémához leginkább illő megoldási mód (módok) kiválasztása; indoklása. Az eredmény vonatkoztatása az eredeti problémára. Az eredmény összevetése a feltételekkel, az előre vetített eredménnyel, a valósággal, diszkusszió. (A lehetőségek számbavétele. A feltételekkel való összevetés során annak tudatosítása, hogy miben és hogyan befolyásolják a feltételek az eredményt. Ha elhagyjuk, megváltoztatjuk valamelyiket, hogyan módosul a megoldás?) Válasz megfogalmazása szóban, később írásban is. 5. Alkotás és kreativitás: alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott feltételeknek megfelelően; átstrukturálás Objektumok alkotása szabadon; másolással, adott feltételek szerint. Állítások, kérdések megfogalmazása képről, helyzetről, történésről szóban, írásban. Saját gondolatok megfogalmazása; elképzelések, definíciók és tételek alkotása, megfogalmazása, kimondása, leírása. Összességek alkotása adott feltétel szerint; halmazalkotás; definiáló tulajdonság megalkotása; a tulajdonság tagadásának megalkotása a komplementer halmaz elemeinek közös, meghatározó ismérveként. Elnevezések jelölések, szimbólumok, alkotása (alkalmi elnevezések a képzethez, előfogalomhoz jól illeszkedő köznyelvi szavakkal; alkalmi jelölések), fogalmak alkotása (összességek elemeinek közös, meghatározó, lényeges tulajdonságainak szintetizálása; további példák besorolása, ellenpéldák kiszűrése a meghatározó ismérvek szerint). Fogalmak módosulása újabb tapasztalatok, ismeretek szerint; egy-egy fogalom újabb fogalommá bővítése. Fogalmak alkotása specializálással. Rendszeralkotás: elemek elrendezése különféle szempontok szerint; rendszerezést segítő eszközök használata, készítése (fadiagram, útdiagram, táblázatok). Megalkotott rendszer 123



átalakítása. Kombinatorikus gondolkodás. Számrendszeres gondolkodás. Sorozatok alkotása. Megfigyelésben, mérésben, számlálásban, számolásban gyűjtött adatok, elemek sorozatba rendezése; a keletkező sorozat tulajdonságai szabályosságának vizsgálata (pl. periodikus sorozatok, számtani, mértani sorozat). Megkezdett sorozat folytatása, kiegészítése adott szabály szerint, felismert összefüggés alkalmazásával. Az „összefüggés” megalkotása a sorozat elemei közti kapcsolat általánosításaként; ellenőrzése. Táblázatok készítése. Megfigyelésben, mérésben, számlálásban, számolásban, kísérletben gyűjtött adatpárok, adathármasok rendezése (pl. táblázatba), kapcsolatok vizsgálata. Táblázat hiányzó adatainak keresése adott szabálynak, összefüggésnek megfelelően, illetve felismert kapcsolat szerint. Az „összefüggés” megalkotása a táblázat elempárjai (elemhármasai) közti kapcsolat általánosításaként; ellenőrzése. Modell alkotása helyzet megértéséhez: eljátszás, mímelés, képek, egyszerűsített képek, egyszerűsített mozgatható kirakások, szakaszos ábrák, gráfok készítése probléma, szöveges feladat értelmezéséhez. Modell alkotása, értelmezése fogalmakhoz. A természetes szám modellként való kezelése (különféle fogalmi tartalmak - darabszám, mérőszám, értékmérő, jel - szerint), tört szám, negatív szám, egész szám, racionális szám modellként való kezelése; számegyenes; az aritmetikai műveletek mint történések és viszonyok matematikai modelljei; egyenletek, egyenlőtlenségek; reláció, függvény, sorozat mint modellek; ábra, diagram mint modell. Koordináta-geometriai modellek. Valószínűségi modellek. Kombinatorikus modellek. Statisztikai jellemzők. Modell alkotása probléma megoldásához (eljátszás, mímelés, képek, egyszerűsített képek, egyszerűsített mozgatható kirakások, szakaszos ábrák, gráfok, számfeladatok, nyitott mondatok, sorozatok, táblázatok készítése és értelmezése, olvasása probléma és szöveges feladat megoldásához; probléma és modell „elemeinek” tudatos összerendezése). Átkódolás különböző modellek között. Sejtések megfogalmazása; divergens gondolkodás. (Megértett probléma „eredményének” elképzelése, előrevetítése; a sejtés megfogalmazása, lejegyzése, megoldás utáni ellenőrzése. Becslés. Újabb lehetőségek, kérdések, újabb problémák felvetése, feltételek változtatása.) Gondolatmenet kiépítése (pl. „megoldási terv” szöveges feladathoz). Manuálisan elvégzett tevékenység gondolati lépésként való értelmezése, tudatosítása. Megértett probléma részletproblémákra bontása modell nélkül vagy modell segítségével; a részletproblémák sorrendbe állítása, pl. megoldhatóságuk időrendje szerint; az így képzett terv tudatosítása elmondással, írásban jelsorozattal (folyamattervezés). A tervkészítés módjának megalkotása. Stratégia alkotása. Kidolgozás megalkotása. (Az eltervezett megoldás lépéseinek végrehajtása; a részeredmények értelmezése, a végeredmény vonatkoztatása az eredeti problémára, válaszadás diszkusszió nélkül, illetve diszkusszióval.) 6. Akarati, érzelmi szabályozás, az önfejlesztés képessége és az együttéléssel kapcsolatos értékek 6.1. Kommunikáció Elnevezések, megállapodások, jelölések értése, kezelése: köznyelvi szavak használata és 124



elfogadása előfogalmak jelölésére; egyszerű szakszavak és jelölések alakuló és kialakult fogalmak megnevezésére; a kifejezések pontosítása (pl. számok és jelöléseik; műveletek jelölése, egyenlőség és egyenlőtlenség jelölése, mérések, mértékegységek). A matematika tanulásához szükséges nyelvi-logikai szerkezetek fokozatos megismerése. A köznyelv és a matematikai nyelv különbözőségeinek, értékeinek és korlátainak megértése és elfogadása. Törekvés mások gondolatainak megértésére (példák és ellenpéldák keresése, kérése; kérdések megfogalmazása; magyarázat kérése; átfogalmazásra, egyszerű következtetésre tett próbálkozások). Vitába szállás mások gondolataival és a kulturált vitatkozás. Saját gondolatok kifejezése, rögzítése (szóbeli elmesélés; matematikai szöveg írása, értelmezése, jegyzet készítése, visszaolvasás; jegyzetfüzet vezetése). Törekvés a saját gondolatok megértetésére (szóbeli érvelés: szemléletes indoklás; egyszerű bizonyítás; írásbeli érvelés: bizonyítás írásban, jelek használatával; sejtések megfogalmazása, sejtések megerősítése, elvetni tudása; a bizonyítás alapgondolatának kiemelése). 6.2. Együttműködés Közös munka (páros, kiscsoportos munka, csoportmunka) vállalása; együttműködés, egymásra figyelés; egyéni felelősség és közös felelősségvállalás. A munka tervezése, szervezése, megosztása. Az egyén képességrendszerének és igényeinek figyelembevétele a közös eredmény érdekében és tiszteletben tartása az egyén fejlődése szolgálatában; tolerancia, egymás segítése. A munkamegosztásban betöltött szerepek értékeinek ismerete és elfogadása. Vitakészség, kifejezőkészség fejlesztése. Az együttműködő partnerek részeredményeinek értelmezése, értékelése, összerendezése. Együttműködés projektben. 6.3. Motiváltság Az önálló tapasztalat- és tudásszerzés, valamint a képességek kibontakoztatásának és a műveltség fejlesztésének igénye. (Az „én is tudom”, „én is meg tudtam oldani”, „én találtam ki” élménye a fejlődés egyik leghatékonyabb hajtóereje. Az önállósodás, a függetlenedés igénye, a saját értékek érvényesítésének igénye - helyes pedagógusmagatartás esetén háttérbe szorítja, sőt egy idő után szükségtelenné is teheti a külső motivációt.) A világ megismerésének igénye. (A matematikai ismeretek kezdetben közvetlenül a világ tárgyainak, jelenségeinek megismeréséhez járulnak hozzá. Eszközt és módszert adnak különféle tulajdonságok megfigyeléséhez, kiemeléséhez, tárgyak, jelenségek jellemzéséhez. A szűkebb és egyre bővülő környezet iránti kíváncsiság lehet a tanulás egyik hajtóereje.) Igény a matematika értékei és eredményei megismerésére. (A hasznosság, más tudományok, a gyakorlati élet, a gondolatok, gondolatmenetek, minták, struktúrák stb. érdekessége, szépsége tegye vonzóvá ki-ki számára a tárgy tanulását.) Igény a matematikai módszerek és eszközök megismerésére. (A matematika módszerei és eszközei a gondolkodás számos területére hatást gyakorolhatnak.) 6.4. Önismeret, önértékelés, reflektálás, önszabályozás Önismeret. Saját értékek (pl. pontosság, tervszerűség, monotóniatűrés, kitartás a munkában, kudarctűrés, megnyilatkozni tudás, önfegyelem, egyéni felelősség, kíváncsiság), saját korlátok ismerete, tudatosítása; technikák megismerése ezek ellensúlyozására. 125



A képességösszetevők megismerése, gondolkodási tevékenységek meg- és felismerése, tudatosítása. Reflektálás. Önértékelés. Önellenőrzés. Érzelmi reakciók és fegyelmezésük. Önmotiválás. Önszabályozás. 7. Matematikai tapasztalatszerzés, a matematika épülésének elvei Modellek alkotása a matematikán belül; matematikán kívüli problémák modellezése. Az egyértelműség igénye, például szemléletes fogalmak használata, definíciók bevezetésének szükségessége, definiált fogalmak megismerése, definíciók alkotása. Az újabb esetekre, valamint minden esetre való alkalmazhatóság, különös esetekre való kiterjesztések, permanencia elv (az algebrai nyelv jelentősége; a hatványozás, a szögfüggvények fogalmának kiterjesztése). Axiomatizálás egyszerű példán való bemutatása.

Tartalmak, témakörök, továbbhaladás feltételei 1. Alapozó kurzus Ajánlott óraszám: 60 Fejlesztési feladatok, Témakör tevékenységek A szemléletes fogalmak Halmazok definiálása, tudatosítása. Alapfogalmak

Tartalom

halmazok megadása, elem, halmazok egyenlősége, részhalmaz, üreshalmaz, véges és végtelen halmaz, komplementer halmaz egyesítés, metszet, Halmazok Halmazműveletek különbség, ponthalmazok ábrázolása koordinátarendszerben természetes, egész, Halmazok Számhalmazok racionális

A továbbhaladás feltételei

Részhalmaz, unió, metszet, két halmaz különbsége.

Tájékozottság a racionális számkörben Műveletek végzése Számok, műveletek alapműveletek elvégzése az A négy számokkal és algebrai Alapműveletek egész és a racionális alapművelet kifejezésekkel, a halmazon (számológéppel egyszerű algebrai szaknyelv használata. is) műveletek azonosságai, kifejezésekkel kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás A matematika iránti oszthatósági alapfogalmak, 3-mal, 9-cel való Számok, osztó, többszörös, oszthatóság érdeklődés erősítése az műveletek elemi számelmélet Oszthatóság prímszám, összetett szám, ismerete. alapvető problémáival és fogalma prímtényezőkre bontás, Számok matematikatörténeti legnagyobb közös osztó, prímtényezőkre vonatkozásaival. legkisebb közös való bontása. többszörös, oszthatósági 2-es alapú szabályok (2, 3, 4, 5, 6, 8, számrendszer 9, 10), relatív prímek, kapcsolata a 10-es 126



számelmélet alaptétele

alapú számrendszerrel. Az azonosságok ismerete és alkalmazásuk

A számfogalom célszerű Számok, műveletek hatvány fogalom kiterjesztése, a számok Hatvány fogalom egészkitevőkre, nagyságrendjének tudása. azonosságok számrendszerek Tájékozottság a Speciális Geometria alapok Térelemek és a szögek megismert síkidomok Síkbeli alakzatok fogalma, szögek háromszögek, osztályozása, nevezetes négyszögek és tulajdonságaiban szögpárok, térelemek szabályos távolsága, szöge, kör, sokszögek szakaszfelező merőleges, tulajdonságainak szögfelező fogalma ismerete A transzformációk mint Geometria alapok eltolás, tengelyes tükrözés, Az eltolás és függvények értelmezése, Transzformációk középpontos tükrözés tükrözések elforgatás, egybevágóság, tulajdonságainak a matematika különböző területei közötti háromszög egybevágóság felhasználása alapesetei, szimmetria, egyszerű kapcsolatok keresése. hasonlóság, nagyítás, feladatokban. kicsinyítés, háromszögek hasonlóságának alapesetei A térszemlélet Geometria alapok testek hálója, tulajdonságai, A testek hálójának, fejlesztése. Térbeli alakzatok csoportosításuk, felszíne, tulajdonságainak Az esztétikai érzék térfogata forgáshenger, ismerete fejlesztése. forgáskúp, gúla, hasáb, gömb, csonkakúp, csonkagúla A statisztikai adatok Statisztika alapok táblázatok, grafikonok Kördiagram, helyes értelmezése. Adatok rendezése oszlopdiagram adatainak értelmezése A statisztikai adatok Statisztika alapok medián, módusz fogalma Számsokaság helyes értelmezése Medián, módusz számtani közepének kiszámítása, a középső érték (medián) és a leggyakoribb érték (módusz) ismerete. 2. Alapozó kurzus

Ajánlott óraszám: 60

Fejlesztési feladatok, tevékenységek Sejtések megfogalmazása, új összefüggések felfedezése, bizonyítási igény kialakítása

127

Témakör Geometria alapok Síkbeli alakzatok

A továbbhaladás feltételei háromszögek A nevezetes csoportosítása oldalai és vonalak és a szögei szerint, háromszög háromszög beírt egyenlőtlenség, nevezetes és köréírt vonalak, pontok, körének négyszögek fajtái, ismerete.

Tartalom



tulajdonságai, belső és külső szögek összege, kerület, terület, Pitagorasztétel, Thálész-tétel A bizonyítási készség Koordináta-geometria két pont távolsága, szakasz Szakasz fejlesztése Pontok ábrázolása felezőpontja, harmadoló felezőpontja pontja, háromszög koordinátáinak súlypontja kiszámítása Vektorok Geometriai feladatok Koordináta-geometria vektor fogalma, megoldása algebrai Vektorok abszolútértéke, nullvektor, koordinátáinak ellentett, vektorok összege, biztos eszközökkel különbsége, skalárszorzata, használata. azonosságok,vektorok felbontása, koordinátái, összeg, különbség, skalárral való szorzatának koordinátái, skalárszorzat kiszámítása A függvényszemlélet Függvények alapfogalmak, értelmezési Az fejlesztése: a tartomány, hozzárendelés, alapfüggvények képhalmaz, helyettesítési tulajdonságainak hozzárendelések érték, értékkészlet, ismerete. szabályként való értelmezése.. inverzfüggvény, alap Képlettel függvények ábrázolása megadott táblázatból, jellemzése függvény grafikon alapján, ábrázolása értékkészlet, zérushely, értéktáblázat növekedés, szélsőértékek, segítségével. periodicitás, paritás szempontjából, transzformációk ábrázolása Algoritmikus megoldási módszerek, Egyenletek Egyenletek gondolkodás és a Elsőfokú egyenlet mérlegelv, grafikus, megoldása ekvivalens átalakítások, gyakorlati problémák modellezése, értő egyenletek alkalmazása szövegolvasás szöveges feladatok megoldásában Módszer keresése az egyszerű sorbarendezési Egyszerű Kombinatorika összes eset áttekintéséhez Kombinatorika feladatok megoldása, sorbarendezési permutációk és kiválasztási feladatok konkrét elemszám esetén A valós helyzetek véges sok kimenetel esetén Egyszerű Kombinatorika értelmezése, megértése és Relatív gyakoriság számítható valószínűségek problémák értékelése. (egyenlő esélyű elemi megoldása a eseményekből) egyszerű klasszikus feladatokban valószínűségi modell alapján.

128


3. Tematikus kurzus


Fejlesztési feladatok, Témakör tevékenységek Algoritmikus Egyenletek gondolkodás és a Egyenletek, gyakorlati problémák egyenletrendszerek modellezése, értő szövegolvasás, A rendszerezőképesség fejlesztése, A megoldás keresése többféle úton, tanulói felfedezések, önálló eljárások keresése, A matematika eszközként való felhasználása gyakorlati és természettudományos problémák megoldásában.

Az algebrai és grafikus módszerek együttes alkalmazása a problémamegoldásban

Egyenletek Egyenlőtlenségek

Az algoritmikus Egyenletek gondolkodás fejlesztése Középértékek

A matematika Egyenletek alkalmazása a gyakorlati Sorozatok életben. Matematikatörténeti

Kreatív problémamegoldás. 129


Geometria Síkgeometria

Tartalom

A továbbhaladás feltételei Egyszerű másodfokú egyenletek általános alakja, egyenletrendszer diszkriminánsa, megoldása ek biztos megoldóképlettel, teljes megoldása, A megoldóképlet négyzetté alakítás, gyöktényezős alak, biztos ismerete és alkalmazása, másodfokú egyenletre vezető törtes egyenletek, Különböző szöveges feladatok, típusú egyszerű másodfokú szöveges egyenletrendszerek feladatok megoldása, másodfokúra megoldása visszavezethető egyszerűbb magasabb fokú egyenletek, négyzetgyökös, abszolútértékes egyenletek megoldása, arányossági és százalékszámítási feladatok megoldása alaptulajdonságok, Egyenlőtlensége egyszerű első- és k megoldása másodfokú egyenlőtlenségek, egyismeretlenes egyenlőtlenségrendszerek megoldása Két pozitív szám számtani Két pozitív szám és mértani közepének számtani és fogalma, kapcsolatuk, mértani használatuk közepének fogalma számsorozat fogalma, Számtani és megadási módok, számtani mértani sorozat és mértani sorozatos esetén az n. tag, feladatok megoldása, az an- és az első n elem re és az Sn-re vonatkozó összegének összefüggések használata kiszámítása feladatokban. Kamatoskamatszámítás alkalmazása egyszerű gyakorlati feladatokban. háromszögekre vonatkozó A nevezetes feladatok megoldása, vonalak és a



háromszög beírt és köréírt körének ismerete. A körrel kapcsolatos fogalmak és az érintő tulajdonságának ismerete. Az alapesetek ismerete. A felsorolt tételek ismerete és alkalmazása egy vagy két lépéssel megoldható számítási feladatoknál. Felszín, térfogat A megismert szemléletes fogalma, hasáb, felszín- és gúla, forgáshenger, térfogatforgáskúp, csonkagúla, számítási csonkakúp, gömb felszín- képletek és térfogatszámítási alkalmazása feladatok egyszerű feladatokban.

kerület, területszámítási feladatok, sokszögek belső és külső szögei, átlói, a kör részei, középponti és kerületi szögek, Thalésztétel, nevezetes négyszögek, szabályos sokszögek, kör, körcikk, körszelet kerülete, területe

Geometriai ismeretek alkalmazása, biztos számolási készség, zsebszámológép célszerű használata.

A matematika gyakorlati Geometria alkalmazásai a Térgeometria térgeometriában. Sík- és térgeometriai ismeretek összekapcsolása, analógiák felismerése.

4. Tematikus kurzus Ajánlott óraszám: 60 Fejlesztési feladatok, tevékenységek A köznapi gondolkodás és a matematikai gondolkodás megkülönböztetése. A bizonyítási igény további fejlesztése

A továbbhaladás feltételei Matematikai logika, matematikai szövegek A csak halmazok értelmezése, állítás, ítélet kimondott, Matematikai logika fogalma, állítás tagadása, illetve be is „és”, „vagy” logikai bizonyított jelentése, összekapcsolásuk összefüggések halmazműveletekkel, az megkülönbözteté implikáció és az se. ekvivalencia használata, „minden” és a „van olyan” kvantorok használata, a „szükséges”, az „elégséges” és a „szükséges és elégséges” fogalmak használata definíciók és tételek pontos megfogalmazása A matematika különböző Matematikai logika, részhalmaz, komplementer Feladatok területei közti halmazok halmaz, számosság, megoldása 130

Témakör

Tartalom



Halmazok összefüggéseinek Descartes szorzat, szöveges tudatosítása. A deduktív feladatok megoldása gondolkodás további fejlesztése. A térszemlélet Koordináta-geometria műveletek, skaláris szorzat Vektorműveletek fejlesztése. Vektorok fogalma használata, és tulajdonságaik Pontos fogalomalkotásra feladatok megoldása (összeadás, törekvés. kivonás, skalárral való szorzás).Vektoro k alkalmazásai Adott probléma többféle Koordináta-geometria különböző adatokkal Az egyenes egy megközelítése. Egyenes meghatározott egyenesek szabadon egyenletének felírása, választott egyenesek egyenletének metszéspontjának tudása. Két kiszámítása, egyenes párhuzamosság, metszéspontjána merőlegesség feltételei, k meghatározása. elemi feladatok megoldása Adott probléma többféle Koordináta-geometria adott középpontú és sugarú Kör és egyenes megközelítése. Kör kör egyenletének felírása, a kölcsönös kör középpontjának és helyzetének sugarának meghatározása, vizsgálata. kör és egyenes metszéspontjának meghatározása, a kör adott pontjába húzott érintő egyenletének felírása, feladatok megoldása 5. Tematikus kurzus Fejlesztési feladatok, tevékenységek Tervszerű munkára nevelés. Az esztétikai érzék fejlesztése.

A statisztikai adatok helyes értelmezése.

131

Ajánlott óraszám: 60 Témakör Trigonometria Trigonometria

Statisztika Leíró statisztika

Tartalom

A továbbhaladás feltételei hegyesszög A szinusztétel és szögfüggvényeinek a koszinusztétel definíciója, használatuk alkalmazása feladatokban, alapfeladatok szögfüggvények általános megoldásában (a definíciója, alapvető háromszög összefüggések, nevezetes hiányzó adatainak szögek, szinuszkoszinusztétel alkalmazása meghatározása). általános esetekben adathalmaz szemléltetése, Számsokaság táblázatba rendezés, számtani táblázattal megadott adatok közepének feldolgozása, véletlenszerű kiszámítása, a mintavétel fogalma, kör- és középső érték


A számítógép Statisztika alkalmazása statisztikai Statisztikai mutatók adatok, illetve véletlen jelenségek vizsgálatára. A mindennapi problémák értelmezése, a statisztikai zsebkönyvek, a napi sajtó adatainak elemzése.

6. Tematikus kurzus Fejlesztési feladatok, tevékenységek Műveletek végzése számokkal és algebrai kifejezésekkel, a szaknyelv használata.

A permanencia elve a számfogalom bővítésében,

A matematikai fogalom 132


oszlopdiagram készítése, (medián) és a információk kiolvasása leggyakoribb diagramból, osztályba érték (módusz) sorolás, gyakorisági ismerete. diagram, relatív gyakoriság Kördiagram, oszlopdiagram adatainak értelmezése. aritmetikai átlag (súlyozott Számsokaság számtani közép), medián, számtani módusz, terjedelem, átlagos közepének abszolút eltérés, szórás kiszámítása, a meghatározása adott középső érték adathalmaz esetén, (medián) és a adathalmazok leggyakoribb összehasonlítása statisztikai érték (módusz) mutatók segítségével ismerete. Kördiagram, oszlopdiagram adatainak értelmezése.

Ajánlott óraszám: 60 Témakör

Tartalom

A továbbhaladás feltételei Számok, műveletek racionális számok fogalma, A négy alapművelet Racionális számok rac. kifejezések azonos egyszerű átalakításai, nevezetes azonosságok alkalmazása, algebrai algebrai kifejezések kifejezésekkel, A egyszerűbb alakra hozása, másodfokú összevonás, szorzás, osztás, azonosságok szorzattá alakítás, kiemelés, alkalmazása, polinomok fokszáma, rendezése Számok, műveletek a valós számkör felépítése, Tájékozottság a Valós számok ábrázolása számegyenesen, valós számok abszolút érték halmazán, a definíciója, irracionális racionális és szám fogalma, normálalak, irracionális számok tizedestört alakja, nevezetes irracionális számok ismerete. Számok abszolútértéke, normál alakja. Számok, műveletek a hatványozás értelmezése A négyzetgyök


célszerű kiterjesztése, a fogalmak általánosításánál a permanencia elv felhasználása, Az absztrakciós és szintetizáló képesség fejlesztése.

Hatvány, gyök, logaritmus

A gráf modellként való felhasználása

Kombinatorika gráfok

ValószínűségA valós helyzetek értelmezése, megértése és számítás értékelése, A körülmények kellő figyelembevétele

7. Középszintű érettségi előkészítő kurzus I. Fejlesztési feladatok, tevékenységek A matematika különböző terü-letei közti összefüggéseinek tudatosítása. A deduktív gon-dolkodás további fejlesztése. 133

Témakör Halmazok Alapfogalmak, Halmazműveletek, Számhalmazok


azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben, A hatványozás definíciója, műveletek, azonosságok ismerete egész kitevő esetén, A logaritmus fogalmának ismerete, azonosságainak alkalmazása egyszerűbb esetekben. feladatok megoldása, A gráf binomiális együtthatók, szemléletes konkrét szituációk fogalma, szemléltetése gráfokkal, egyszerű feladatok megoldása alkalmazásai a klasszikus (Laplace)Egyszerű modell ismerete, relatív problémák gyakoriság és a megoldása a valószínűség közötti klasszikus kapcsolat, valószínűségek valószínűségi kiszámítása visszatevéses modell alapján, mintavétel esetén, A relatív binomiális eloszlás gyakoriság és a valószínűség közötti szemléletes kapcsolat ismerete, egyszerű valószínűségi feladatok megoldása racionális kitevők esetén, azonosságok az n-edik gyök definíciója és használata, gyökvonás azonosságai logaritmus fogalma, azonosságai, használata

Ajánlott óraszám: 60 A továbbhaladás feltételei Halmazelméleti alapfogalmak. Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok. A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a matematika különböző területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok).



Matematikai logika A negáció, konjunkció, diszjunkció, A köznapi gondolkodás Logikai műveletek implikáció, ekvivalencia ismerete, és a matematikai Bizonyítások alkalmazása. A “minden”, “van olyan” gondolkodás logikai kvantorok ismerete, alkalmazása. megkülönböztetése. A Egyszerű matematikai szövegek értelmezése. bizonyítási igény további A tárgyalt tételek pontos megfogalmazása. fejlesztése Tétel, tétel megfordítása. Szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása. Számok, műveletek A valós számkör. Alapműveletek, műveleti Számfogalom tulajdonságok ismerete, alkalmazása a valós Műveletek végzése számkörben. Az adatok és az eredmény számokkal és algebrai pontossága, számolások közelítő értékekkel. kifejezésekkel, a Abszolútérték fogalma. Számok szaknyelv használata. normálalakja. Számrendszerek, a helyiértékes írásmód. A matematika iránti Számok, műveletek Az osztó, többszörös, prímszám, összetett érdeklődés erősítése az Oszthatóság fogalma szám fogalma. A számelmélet alaptétele, elemi szám-elmélet számok prímtényezőkre bontása, legnagyobb alapvető problémáival és közös osztó, legkisebb közös többszörös. matematikatörténeti Egyszerű oszthatósági feladatok. vonatkozásaival A matematikai fogalom Számok, műveletek célszerű kiterjesztése, a Hatvány, gyök, fogalmak állogaritmus fogalom Definíciók, műveletek, azonosságok (egész talánosításánál a kitevőjű hatványok, racionális kitevőjű permanencia elv hatványok). A logaritmus fogalma, a felhasználása, Az logaritmus azonosságainak alkalmazása absztrakciós és egyszerű esetekben. szintetizáló képesség fejlesztése. Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes Geometria Háromszögek, pontokra, vonalakra alkalmazásuk négyszögek, bizonyítási és szerkesztési feladatokban. sokszögek, kör Thalész-tétel, Pitagorasz-tétel ismerete, Tájékozottság a megismert síkidomok alkalmazása. Arányossági tételek derékszögű háromszögben. Nevezetes négyszögek tulajdonságaiban (trapézok, deltoidok) és tulajdonságaik. Szabályos sokszögek. A kör részei. A kör érintője. A geometriai transzformáció mint függvény. Geometria Transzformációk Egybevágósági transzformációk ismerete, A transzformációk mint alkalmazása. Középpontos hason-lóság, a függvények értelmezése, hasonlósági transzformáció fogalma. a matematika különböző Hasonló alakzatok tulajdonságai. Az területei közötti egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó kapcsolatok keresése. ismeretek alkalmazása egyszerű feladatokban. A matematika gyakorlati Geometria Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, alkalmazásai a Térbeli alakzatok csonkakúp térgeometriában. Sík- és 134



térgeometriai ismeretek összekapcsolása, analógiák felismerése. A mindennapi problémák értelmezése, a statisztikai zsebkönyvek, a napi sajtó adatainak elemzése

Statisztika Leíró statisztika

8. Középszintű érettségi előkészítő kurzus II. Fejlesztési feladatok, tevékenységek


A továbbhaladás feltételei Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, Geometria Trigonometria, területe. Hasonló síkidomok területe. Testek Sík- és térgeometriai kerület, terület, felszínének és térfogatának számítása. ismeretek felszín, térfogat Hasonló testek térfogata. Szögfüggvények összekapcsolása, fogalma. Nevezetes szögek szögfüggvényei. analógiák felismerése Egyszerű összefüggések a szögfüggvények között, egyszerű trigonometrikus egyenletek. Szinusztétel, koszinusztétel alkalmazása Geometriai feladatok Koordináta-geometria Egyenes egyenlete. Kör egyenlete. Kör és megoldása algebrai Pont, egyenes, kör egyenes kölcsönös helyzete. A kör adott eszközökkel pontjába húzott érintőjének egyenlete. Koordináta-geometria A vektor fogalma. Vektorműveletek Geometriai feladatok Vektorok (összeadás, kivonás, skalárral való szorzás, megoldása algebrai skaláris szorzat) és tulajdonságaik. Vektor eszközökkel koordinátái. Vektorok alkalmazása. Függvények A függvény matematikai fogalma, megadásának módjai. Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, hatvány- és gyökA függvényszemlélet függvények, fordított arányosság, fejlesztése: a exponenciális és logarit-musfüggvény, hozzárendelések trigonometrikus függvények, abszolútérték szabályként való függvény) és egyszerű transzformáltjaik, értelmezése. Egészrész-, tört-rész- és előjelfüggvény. Zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték, periodicitás, paritás Algoritmikus Egyenletek Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel. gondolkodás és a Másod- és harmadfokú nevezetes gyakorlati problémák moazonosságok alkalmazása, Első- és dellezése, értő másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek szövegolvasás, A megoldása. Az egyenletmegoldás rendszerezőképesség fejalkalmazása szöveges feladatokban. Egylesztése, A megoldás szerű négyzetgyökös, algebrai törtes, keresése többféle úton, abszolútértékes egyenletek. Egyszerű tanulói fel-fedezések, exponenciális, logaritmusos és önálló eljárások keresése, trigonometrikus egyenletek. Két pozitív szám 135

Témakör

Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai (kördiagram, oszlopdiagram). Gyakoriság, relatív gyakoriság. Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián), leggyakoribb érték (módusz). Szórás.



számtani és mértani közepének viszonya. Kétismeretlenes lineáris és másodfokú egyenletrendszerek. Egyismeretlenes egyenlőtlenségrendszerek.

A matematika eszközként való felhasználása gyakorlati és természettudományos problémák megoldásában. A valós helyzetek Kombinatorika értelmezése, megértése és értékelése. A gráf modellként való Gráfok felhasználása A valós helyzetek Valószínűségértelmezése, megértése és számítás értékelése, A körülmények kellő figyelembevétele Sorozatok A matematika alkalmazása a gyakorlati életben. 9. Emeltszintű érettségi előkészítő kurzus Fejlesztési feladatok, tevékenységek A matematika különböző területei közti összefüggéseinek tudatosítása. A deduktív gondolkodás további fejlesztése. A köznapi gondolkodás és a matematikai gondolkodás megkülönböztetése. A bizonyítási igény további fejlesztése

Témakör Halmazok Alapfogalmak, Halmazműveletek, Számhalmazok

Matematikai logika Logikai műveletek Bizonyítások

Műveletek végzése Számok, számokkal és műveletek algebrai Számfogalom kifejezésekkel, a szaknyelv használata. 136

Permutációk, variációk, kombinációk. Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása. A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai. Gráfelméleti alapfogalmak Relatív gyakoriság, valószínűség. A valószínűség klasszikus kiszámítási módja. Visszatevéses mintavétel, a binomiális eloszlás. Számtani sorozat, mértani sorozat, a n , S n ismerete és használata. Kamatos kamat számítása. I.


A továbbhaladás feltételei Halmazelméleti alapfogalmak. Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok. A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a matematika különböző területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok), Ismerjen példát véges, megszámlálhatóan végtelen és nem megszámlálhatóan végtelen halmazra A negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció, ekvivalencia ismerete, alkalmazása. A “minden”, “van olyan” logikai kvantorok ismerete, alkalmazása. Egyszerű matematikai szövegek értelmezése. A tárgyalt tételek pontos megfogalmazása. Tétel, tétel megfordítása. Szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása. Alkalmazza tudatosan a nyelv logikai elemeit. Ismerje az alábbi bizonyítási típusokat és tudjon példát mondani alkalmazásukra: direkt és indirekt bizonyítás, skatulyaelv. Tudja megfogalmazni konkrét esetekben tételek megfordítását. A valós számkör. Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a valós számkörben. Az adatok és az eredmény pontossága, számolások közelítő értékekkel. Abszolútérték fogalma. Számok normálalakja. Számrendszerek, a helyiértékes írásmód. Tudja a számokat átírni 10-es



alapú számrendszerből n alapú számrendszerbe és viszont. A matematika iránti Számok, érdeklődés erősítése műveletek az elemi számOszthatóság elmélet alapvető fogalma problémáival és matematikatörténeti vonatkozásaival A matematikai Számok, fogalom célszerű műveletek kiterjesztése, a Hatvány, gyök, fogalmak logaritmus általánosításánál a fogalom permanencia elv felhasználása, Az absztrakciós és szintetizáló képesség fejlesztése. Geometria Háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör

Az osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalma. A számelmélet alaptétele, számok prímtényezőkre bontása, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Egy-szerű oszthatósági feladatok. Tudja pontosan megfogalmazni a számelmélet alaptételét. Oszthatósági feladatok. Definíciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű hatványok, racionális kitevőjű hatványok). A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben. Permanencia elv. Irracionális kitevőjű hatvány értelmezése szemléletesen. Bizonyítsa a hatványozás azonosságait egész kitevő esetén, a négyzetgyökvonás azonosságait, a logaritmus azonosságait.

Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, vonalakra alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban. Thalész-tétel, Pitagorasz-tétel ismerete, alkalmazása. Arányossági tételek derékszögű háromszögben. Nevezetes négyszögek (trapézok, delto-idok) és tulajdonságaik. Szabályos sokszögek. A kör részei. A kör érintője. Bizonyítsa a háromszög nevezetes vonalaira, pontjaira és köreire vonatkozó Tájékozottság a tételeket (körülírt és beírt kör középpontja; megismert magasságpont, súlypont, középvonal tulajdonságai), a síkidomok Pitagorasz-tételt és megfordítását, a magasság- és a tulajdonságaiban befogótételt, a húr-négyszög, érintő-négyszög tételét, a Thalész-tételt és meg-fordítását, a kör érintője merőleges az érintési pontba húzott sugárra, valamint hogy a külső pontból húzott érintőszakaszok egyenlő hosszúak., a kerületi és középponti szögek tételét, a konvex sokszög átlóinak száma, a belső és külső szögösszegre vonatkozó tételeket, használja a látókör fogalmát A geometriai transzformáció mint függvény. A sík- és Geometria Transzformációk térbeli egybe-vágósági transzformációk ismerete, A transzformációk alkalmazása. A hasonlóság, a hasonlósági mint függvények transzformáció fogalma, a merő-leges vetítés értelmezése, a definícióját, tulajdonságai, alkalmazása. Hasonló matematika alakzatok tulajdonságai, a sík-idomok különböző területei egybevágóságának fogalmát, valamint a sokszögek közötti kapcsolatok egybe-vágóságának elégséges feltételét Az keresése. egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek alkalmazása egyszerű feladatokban.

137


A matematika Geometria Térbeli alakzatok gyakor-lati alkalmazásai a térgeometriában. Síkés térgeometriai ismeretek összekapcsolása, analógiák felismerése. Statisztika A mindennapi prob- Leíró statisztika lémák értelmezése, a statisztikai zsebkönyvek, a napi sajtó adatainak elemzése Algoritmikus Egyenletek gondolkodás és a gyakorlati problémák modellezése, értő szövegolvasás, A rendszerezőképesség fejlesztése, A megoldás keresése többféle úton, tanulói felfedezések, önálló eljárások keresése, A matematika eszközként való felhasználása gyakorlati és természettudományos problémák megoldásában.

138


Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp ismerete, alkalmazása feladatokban

Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai (kördiagram, oszlopdiagram). Gyakoriság, relatív gyakoriság. Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián), leggyakoribb érték (módusz). Szórás. Tudjon hisztogramot készíteni, és adott hisztogramról információt kiolvasni. Ismerje az adathalmazok egyesítése és átlaguk közötti kapcsolatot Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel. Másodés harmadfokú nevezetes azonosságok alkalmazása, Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása. Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban. Egyszerű négyzetgyökös, algebrai törtes, abszolútértékes egyenletek. Egyszerű exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek. Két pozitív szám számtani és mértani közepének viszonya. Kétismeretlenes lineáris és másodfokú egyenletrendsze-rek. Egyismeretlenes egyenlőtlenségrendszerek, paramé-teres elsőfokú egyenleteket megoldása, Két- és háromismeretlenes elsőfokú egyenletrendszerek megoldása. kétismeretlenes lineáris paraméteres egyenletrendszer megoldása, Igazolja a másodfokú egyenlet megoldóképletét, a gyökök és együtthatók közötti összefüggéseket, Másodfokú paraméteres feladatok megoldása, másodfokúra visszavezethető egyenletrendszereket megoldása. Értelmezési tartomány, illetve értékkészlet-vizsgálattal, valamint szorzattá alakítással megoldható feladatok, összetett feladatok megoldása. Tudjon két négyzetre emeléssel megoldható egyenleteket megoldani. Abszolút-értékes egyenletek algebrai megoldása. Tudjon egyszerű négyzetgyökös, abszolútértékes, exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus egyenlőtlenségeket megoldani. Ismerje n szám számított középértékeit (aritmetikai, geometriai, négyzetes, harmonikus), valamint a nagyságrendi viszonyaikra vonatkozó tételeket, alkalmazásukat. Tudjon megoldani feladatokat számtani és mértani közép közötti összefüggés alapján.



10. Emeltszintű érettségi előkészítő kurzus II. Fejlesztési feladatok, tevékenységek

Témakör



Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe. Hasonló síkidomok területe. Testek felszínének és térfogatának számítása. Hasonló testek térfogata. Szögfüggvények fogalma. Nevezetes szögek Sík- és szögfüggvényei. Egyszerű összefüggések a térgeometriai szögfüggvények között, egyszerű trigonometrikus ismeretek egyenletek. Szinusztétel, koszinusztétel alkalmazása, összekapcsolása, Tudjon szögfüggvényeket kifejezni egymásból, analógiák függvénytáblázat segítségével tudja alkalmazni felismerése egyszerű feladatokban az addíciós ösz-szefüggéseket, Bizonyítsa a szinusz- és a koszinusztételt, A háromszög területének kiszámítására használt képletek bizonyítása. A területképletek bizonyítása. KoordinátaEgyenes egyenlete. Kör egyenlete. Kör és egyenes geometria kölcsönös helyzete. A kör adott pontjába húzott Pont, egyenes, kör érintőjének egyenlete. Az egyenes egyenletének Geometriai levezetése különböző kiindulási adatokból a síkban. A feladatok kör egyenletének levezetése. Két kör kölcsönös megoldása algebrai helyzetének meghatározása, metszéspontjainak eszközökkel felírása. A parabola ú egyenletének levezetése. Feladatok a koordinátatengelyekkel párhuzamos tengelyű parabolákra. KoordinátaA vektor fogalma. Vektorműveletek (összeadás, Geometriai geometria kivonás, skalárral való szorzás, skaláris szorzat) és feladatok Vektorok tulajdonságaik. Vektor koordinátái. Vektorok megoldása algebrai alkalmazása. A skalárszorzat koordinátákból való eszközökkel kiszámításának bizonyítása Függvények A függvény matematikai fogalma, megadásának módjai. Az alap-függvények (lineáris, másodfokú, A hatvány- és gyök-függvények, fordított arányosság, függvényszemlélet exponenciális és logaritmusfüggvény, trigonometrikus fejlesztése: a függvények, abszolútérték függvény) és egyszerű hozzárendelések transz-formáltjaik, Egészrész-, törtrész- és szabályként való előjelfüggvény. Zérushely, nö-vekedés, fogyás, értelmezése. korlátosság, szélsőérték, periodicitás, paritás, konvexitás, összetett függvények képzése, függvényvizsgálat, grafikus ábrázolás Egy probléma Analízis Ismerje a végesben vett véges, a végtelenben vett matematikai véges és a tágabb értelemben vett határérték megoldása három szemléletes fogalmát. A folytonosság szemléletes lépése: a fogalma. Tudja a differencia- és differenciálhányados matematikai modell definícióját. Alkalmazza az összeg, konstansszoros, megalkotása, a szorzat- és há-nyadosfüggvény deriválási szabályait. matematikai feladat Alkalmazza egyszerű esetekben az összetett függvény deriválási szabályát. Ismerje a trigonometrikus megoldása a Geometria Trigonometria, kerület, terület, felszín, térfogat

139


modellen belül, és az eredmény értelmezése.

Kombinatorika A valós helyzetek értelmezése, megértése és értékelése. Gráfok A gráf modellként való felhasználása Valószínűségszámítás

A valós helyzetek értelmezése, megértése és értékelése, A körülmények kellő figyelembevétele

Sorozatok A matematika alkalmazása a gyakorlati életben.

A tankönyv-választás szempontjai:

140


függvények deriváltját. A differenciálszámítás alkalmazása érintő egyenlete, szélsőértékek meghatározása, polinomfüggvények vizsgálata során. Ismerje folytonos függvényekre a határozott integrál szemléletes fogalmát és tulajdonságait, a kétoldali közelítés mód-szerét, az integrálfüggvény fogalmát, a primitív függvény fogalmát, valamint a Newton– Leibniz-tételt. Tudja polinomfüggvények, illetve a szinusz és koszinusz függvény grafikonja alatti területet számolni. Permutációk, variációk, kombinációk. Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása. Ismerje, bizonyítsa és alkalmazza a permutációk, variációk (ismétlés nélkül és ismétléssel), kombinációk (ismétlés nélkül) kiszámítására vonatkozó képleteket. Ismerje és alkalmazza a binomiális tételt. A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai. Gráf-elméleti alapfogalmak. Definiálja a következő fogalmakat: pont, él, fok, út, kör, összefüggő gráf, fa. Ismerje az egyszerű gráf pontjainak foka és éleinek száma, valamint a fa pontjai és élei száma közötti összefüggést. Relatív gyakoriság, valószínűség. A valószínűség klasszikus kiszámítási módja. Visszatevéses mintavétel, a binomiális eloszlás. Ismerje és alkalmazza a következő fogalmakat: események egyesítésének, metszetének és komplementerének valószínűsége, feltételes valószí-nűség, függetlenség, függőség. A nagy számok törvényének szemléletes tartalma. Geometriai valószínűség. A binomiális eloszlás (visszatevéses modell) és a hipergeometriai eloszlás (visszatevés nélküli modell) tulajdonságai és ábrázolása. Várható érték, szórás fogalma és kiszámítása a diszkrét egyenletes és a binomiális eloszlás esetén. A binomiális eloszlás alkalmazása. A minta relatív gyakoriságának becslése a sokaság paraméterének ismeretében Számtani sorozat, mértani sorozat, a n , S n ismerete és használata. Kamatos kamat számítása. Sorozat jellemzése (korlátosság, monotonitás), a konvergencia szemléletes fogalma. rekurzív képlettel megadott sorozatok, Bizonyítsa a számtani és a mértani sorozat általános tagjára vonatkozó összefüggéseket, valamint az összegképleteket, a végtelen mértani sor fogalma, összege, gyűjtőjáradék és törlesztőrészlet számítás



A tanítás a konkrét, gyakorlati feladatok megoldását helyezi előtérbe. Ezért a legfontosabb a feladatgyűjtemények használata. Mivel a matematika tanítás célja a közép- és emeltszintű érettségire való felkészítés, elsődleges az érettségihez hasonló feladatokat tartalmazó feladatgyűjtemény (pl. Egységes érettségi feladatgyűjtemény matematika I-II. KT-0321) használata, de bármilyen hétköznapi, gyakorlati életből vett problémákat, kérdéseket tartalmazó, feldolgozó példatár használható. A tananyag elsajátítása elsősorban a tanórákon, konzultációkon történik, az önálló tanulásra olyan szemléletű tankönyveket ajánlunk, amelyek gyakorlati, a fiatalokat érdeklő, hétköznapi életből vett problémákból kiindulva dolgozzák fel a középiskolai matematika tananyagot. (pl. a Műszaki Kiadó Matematika tankönyvcsalád, Ráció Könyvek szerk. Dr. Vancsó Ödön MK0901107)

141



BIOLÓGIA 1. Általános célok Megismertetni a diákokkal a bioszféra egészének összefüggő működését, az ember és környezete kölcsönhatásait. A holisztikus és modern természetszemlélet kialakítása. Megismertetni a diákokkal saját szervezetük működését és egészségét. Megismertetni őket a logikus, természettudományos ismeretszerzési módszerekkel, és képessé tenni őket használatukra.

2. Kiemelt célok Az érettségire való sikeres felkészülés. A környezettudatos szemlélet kialakítása. A folyamatos tanulás igényének kialakítása. Kialakítani az új ismeretek önálló feldolgozásának és megszerzésének igényét és ismeretét.

3. Kurzusok és belépő tevékenység A biológia kerettanterv a kurzusrendszerű oktatásra épül. A diákok kötelező, kötelezően választható, illetve a biológiát érettséginek választók érettségi előkészítő kurzusokon vesznek részt. 3.1. Kötelező alapozó kurzus A biológia tanulmányok a kötelező alapozó kurzussal kezdődnek. A tanulmányikat megkezdő diákok sokféle tudásszinttel és képességekkel rendelkeznek, ezért ehhez a kurzushoz egységes belépő tevékenységeket nem lehet hozzárendelni. Az alapozó kurzus fő célja hogy differenciált foglalkozással, felzárkóztatással a tanulók ismereteit egységes szintre hozza. A továbbhaladás feltétele minden diáknak a sikeres vizsga letétele. Az alapozó tartalma széles körű és általános ismereteket tartalmaz, hogy a nagy lemaradásokkal küzdők, vagy a középfokú biológia-oktatásban még nem részesülők az alapok elsajátításával kezdhessék meg tanulmányaikat. Mindez minden diáknak lehetővé teszi, hogy későbbi kurzusaikat biztonságos alapismeretek elsajátítása után kezdhessék meg. A kurzus

142



általános volta lehetővé teszi az interdiszciplináris témák tárgyalását is, valamint a környezettudatos- és egészségnevelés elkezdését. Az alapozó kurzus egy vizsgával zárul, melynek érdemjegye féléves jegynek felel meg, ez egyben a továbbhaladás feltétele is. 3.1.1. Módszerek, módszertani ajánlás Az alapozó kurzus általános témakörei lehetővé teszik a sok gyakorlati órát és órán kívüli tevékenységeket. Mivel a kerettanterv szerint ez a tanulók első találkozása a biológia tudományával, ezért ajánlott a módszerek legszélesebb köréből válogatni, amelyekkel a tudomány sokszínűségének és szépségének bemutatására törekszünk. A módszerek kiválasztásánál a legfontosabb szempont, hogy alkalmasak legyenek a diákok differenciált felzárkóztatásra, egyéni felkészítésre. 3.2. Kötelezően választható tematikus kurzusok A diákok tanulmányikat kötelezően választható kurzusokkal folytatják. Ezek a kurzusok az alapozó sikeres elvégzése után hallgathatók. A tematikus kurzusok célja, hogy megismertesse a diákokkal a biológia fő részterületeit. Az alapozón szert tett alapismeretekre építve ezek a tematikus kurzusok speciális, részletes és mély ismereteket nyújtanak egy-egy témán belül. A tematikus kurzusok végén megszerzett jegyek, féléves jegyeknek felelnek meg. Az alapozó kurzussal együtt legfeljebb hat tematikus kurzust lehet elvégezni, amely hat féléves, illetve három év végi jegyet jelent. Az év végi jegyeket a féléves jegyek átlaga adja. A tematikus kurzusok bármilyen sorrendben elvégezhetők, nincs sorrendi-időrendi megkötés. Azoknak a diákoknak, akik már tanultak biológiát középfokú intézményben, ajánlott az olyan témájú kurzusok elvégzése, amellyel még nem találkoztak megelőző tanulmányaik során. 3.2.1. Belépő tevékenységformák, módszerek A tematikus kurzusok megkezdéséhez nélkülözhetetlenek az alapfokú ismeretek és készségek a biológia tárgyán belül, a biológia tárgyán kívüli tantárgyközi kapcsolatok ismerete, a mikroszkóp készségszintű használata, a tudományismereti alapok ismerete, valamint alapfokú ismeretek elsajátítása az élőlények szerveződési fokairól és a bioszféra egészének összefüggő és egymással kölcsönható folyamatairól. Nélkülözhetetlen a környezettudatos szemlélet ismerete.

143



Hangsúlyozottan szerepelnek olyan módszerek, melyek a mindennapi élettel összefüggő, alkalmazható tudás és ismeretek elsajátítását, valamint a megalapozott véleménynyilvánítás igényének kialakítását teszik lehetővé. Ajánlott egy-egy témát a lehető legnagyobb módszertani arzenállal körüljárni. A kurzusok tematikus jellege kedvező alapfeltétele a projektoktatásnak. Ezen belül is cél a vizsgálati módszerek bemutatása, az egyes módszerek korlátainak, problémáinak érzékeltetése. Fontos a betegségek, diszharmonikus állapotok felismerése, az életünkben előforduló testi változások, következményeik és a teendők ismerete, valamint a megelőzési lehetőségek, az egészséges életmód szabályainak ismerete. Fontos a globális- és lakókörnyezetünk sajátos problémáinak, a környezet- és természetvédelem szempontjainak figyelembevétele. 3.3. Választható érettségi előkészítő kurzusok A biológia választható érettségi tárgy. A diákok közép- és emeltszintű érettségit akkor kezdhetik meg, ha az alapozó kurzust, megfelelő számú tematikus kurzust és az érettségi előkészítő kurzust elvégzik, sikeres vizsgát tesznek. A középszintű érettségi megkezdésének a feltétele a középszintű érettségi előkészítő kurzus elvégzése, az emeltszintű érettségi megkezdésének feltétele mind a középszintű érettségi előkészítő kurzus, mind az emeltszintű érettségi előkészítő kurzus sikeres elvégzése. Az emeltszintű érettségi előkészítő kurzus a középszintű érettségi előkészítő kurzus tananyagára építve, bővebb ismeretekkel kiegészítve azt készít fel az emeltszintű érettségire. Mivel a kerettanterv kiemelt célja a sikeres érettségire való felkészítés, ezért módszereiben az érettségi előkészítő kurzusok eltérnek a tematikus és az alapozó kurzusoktól. Az érettségi előkészítő kurzusok kiemelt óraszámmal szerepelnek a diákok órarendjében. Az órák egy részében célzottan az írásbeli érettségi tesztek gyakorlása, az írásbeli vizsga rutinjának elsajátítása zajlik. Az órák más részében az érettségi vizsga szóbeli részére kell felkészíteni a diákokat. Kiemelten fontos a rendszeres biológiai megfigyelések, egyszerű kísérletek elvégzésének, értelmezésének valamint a biológiai ismeretek alkalmazásának készségét kialakítani.

4. Témakörök, tartalmak a kurzusokon 4.1. Alapozó kurzus Ajánlott óraszám: 24

144



Az élő fogalma. Az egyed alatti és feletti szerveződési szintek és rendszertani kategóriák. A biológia

tudománytörténete,

módszerei,

részterületei,

határterületei.

Az

élővilág

rendszerezése, a mesterséges és természetes rendszer felépítésének alapelvei. A sejtszintű biológia alapfogalmai. Az állatok, növények és a gombák testszerveződésének és életműködésének összehasonlítása. A

növényi és állati sejt felépítésének vizsgálata,

fénymikroszkópos megfigyelések. Ismerkedés a különböző ismeretszerzési módszerekkel a tantárgyon belül. Természet- és környezetvédelmi alapfogalmak, az ember helye az Univerzumban. A biológia szerepe mindennapjainkban. 4.2. Sejtszintű biológia Ajánlott óraszám: 24 A sejtek általános felépítése a biogén elemektől a sejtalkotókig. Különbségek a prokariota, eukariota, autotrof és heterotrof sejtfelépítésben. A sejtek anyagcsere folyamatai. A fotoszintézis és a biológiai oxidáció lényege, alapegyenlete. A sejtciklus és a sejtosztódás. A sejtmagban zajlódó folyamatok és a genetikai információ. A fehérjeszintézis. Sejtszintű és Mendeli genetika. Az öröklődés törvényszerűségei. A biotechnológia és a genetika gyakorlati és mindennapi vonatkozásai. Mutációk típusai, kiváltó okok, következmények. Szűrővizsgálatok. A genetikai tanácsadás jelentősége. Sejttípusok. A sejtek differenciálódása az egyedfejlődés során. Az őssejt kutatások jelentősége. 4.3. Az ember vegetatív működése Ajánlott óraszám: 24 Az ember vegetatív szervrendszereinek, szerveinek, szöveteinek felépítése. A homeosztázis fogalma, jelentősége. A dinamikus egyensúly biológiai értelmezése. A táplálkozás, légzés, vér- és nyirokkeringés, immunrendszer, kiválasztás és a mozgás szervrendszereinek egészséges működése és betegségei. Táplálkozási zavarok okai, következményei. Az egészséges életmód, a rendszeres testmozgás testi és lelki hatásai. A szervek szöveti felépítése, egészségük védelme. A betegségek kialakulását elősegítő rizikófaktorok. A betegségek megelőzésének lehetőségei.

145



A szervrendszerek működésének összekapcsolása a korábban megszerzett sejtbiológiai és szerves kémiai ismeretekkel. A lelki –és testi egészség egymásra hatása az immunrendszer működésén keresztül. Alapvető elsősegély nyújtási ismeretek, az újraélesztés alapfokú elsajátítása. 4.4. Az ember szaporodása, érzékelése és a szabályozás Ajánlott óraszám: 24 A központi és környéki idegrendszer felépítése. A szervrendszer szervei és szöveti felépítésük, funkcióik. Az idegrendszer érző és mozgató működése.

Az érzékszervek

felépítése és működése. A központi idegrendszer szabályozó működése. A szervrendszer betegségei, megelőzés és rizikófaktorok. A hormonrendszer szabályozó működése, a belső elválasztású mirigyek felépítése és funkciója. Szabályozókörök, a pozitív és negatív visszacsatolás fogalma. A nemi működés és a hormonrendszer kapcsolata. Az ember szaporodása és egyedfejlődése. A családtervezés kérdései. Nemi és szervi betegségek, terjedésük, megelőzésük és a rizikófaktorok ismerete. A születés előtti és utáni teljes emberi életút szakaszai. A nemi élet érzelmi és etikai vonatkozásai. A szaporodás és öröklődés kapcsolata, változékonyság az öröklődésben, lappangó – és megjelenő tulajdonságok. A hajlam és a kockázati tényező fogalma, ezek egymásra hatása. Egy és többgénes öröklődés. Kapcsolt öröklődések. Tanult és öröklött magatartásformák az emberi viselkedésben. A környezet hatása a tulajdonságok kialakulásában. Családfaelemzés. 4.5. Az élővilág evolúciója Ajánlott óraszám: 24 Az evolúciókutatás története. Az élet földi kialakulására vonatkozó elméletek és bizonyítékaik. A vírusok és a prokarioták testfelépítése, egészségügyi, gyakorlati és ökológiai jelentőségük. Az eukariota egysejtű és többsejtű heterotrof és autotrof élőlények testszerveződése és életműködése. Ökológiai szerepük és evolúciós fejlődésük. A biológiai sokféleség evolúciós jelentősége. 4.6. Ökológia Ajánlott óraszám: 24 146



Az élettelen környezet és az ember hatása a bioszférára. A szén, az oxigén, a víz és a nitrogén körforgása az élő és az élettelen környezetben. Az egyed feletti szerveződési szintek. Populációk jellemzése és kölcsönhatásaik. Az életközösségek tulajdonságai, kölcsönhatásaik, hazai képviselőik. Ökológiai rendszerek jellemzése és működése. Az élővilág sokfélesége. A környezetvédelem története. A környezettudatos magatartás fogalma. A bioszféra jelene és jövője. Aktuális környezeti problémák ( üvegházhatás, globális klímaváltozás, savas esők, ózonlyuk) kialakulásának okai és következményei. A környezeti kár fogalmának bemutatása konkrét, ismert példákon (vörös iszap katasztrófa, tiszai cianid szennyezés) Ipari és természeti katasztrófák – megelőzés, védekezés. Az egyén szerepe az ökológiai egyensúly fenntartásában. Környezettudatos életmód, fogyasztás, hulladékgazdálkodás. A tudatos állampolgári attitűd elsajátítása. Helyi környezeti problémák felismerése – megoldási tervek készítése, megvalósítás projekt keretében. A tanév során egy nemzeti park meglátogatása. 4.7. Középszintű érettségi elkészítő kurzus I.


4.8. Középszintű érettségi elkészítő kurzus II.


4.9. Emeltszintű érettségi elkészítő kurzus I.


4.10. Emeltszintű érettségi elkészítő kurzus II.


A közép- és emeltszintű érettségi előkészítő kurzusok tartalmai, témakörei és követelménye megegyezik a mindenkor érvényes , az OM által közzétett „Részletes érettségi vizsgakövetelmények” témaköreivel és követelményeivel.

147



KÉMIA 1.Általános célok Az általános iskolában megszerzett alapokon tovább építeni a kémiai ismeretrendszert, a többi természettudományban szerzett tudással egyre több ponton érintkezni. Részben alapozni, részben megerősíteni és más szempontú megközelítéssel továbbfejleszteni a tanulók ismeretrendszerét, világképét és képességeit. Az általános kémia tudományos igényű tárgyalásával a korábbi szervetlen kémiai tudást értelmezni és olyan alapot adni a jelenségek megértéséhez, ami az élő rendszerekben lezajló, bonyolult szerves kémiai folyamatokat is kezelni tudja. Az anyagismeret kiegészítése a háztartás, a közvetlen környezet, a gazdaság és a természet szempontjából kiemelkedő szerves anyagok tulajdonságaival. Itt ismerni meg az egészség károsító szenvedélybetegségek kulcsvegyületeit – alkohol, nikotin, koffein, drogok – és ezek biológiai, társadalmi hatását tudatosítani. A

molekulamodellek

használatával

megértetni

az

atomszerkezetet,

fejleszteni

a

térszemléletet. Ezzel is a logikus, természeti törvények ismeretén és megértésén alapuló természettudományos gondolkodásmódot kell kialakítani, fejleszteni.

2. Kiemelt célok A tantárgyi koncentrációk egymást erősítő hatása eredményeként színvonalas szóbeli és írásbeli szövegalkotásra késztetni, kihasználva, hogy ezeket a tevékenységeket végezzék számítógép segítségével. Fogékonnyá, nyitottá kell tenni a tanulókat a környezeti gondokra, ezzel alakítani a világképet, környezetszemléletet, környezetvédelmet, kifejleszteni a környezettudatos értékrendet és a mindennapi szokásokat. Olyan kémiai ismeretrendszer és képességkészlet elsajátíttatása, amely továbbépíthető alapot ad a mindennapi élet szintjén az anyagok és a velük kapcsolatos információk kezeléséhez. Kiegészítéssel lehetővé tenni az alaptudományok, vagy az alkalmazott tudományok területén az eredményes felsőfokú tanulmányok folytatását.

148



3. Kurzusok A kémia kerettanterv a kurzusrendszerű oktatásra épül, a diákok kötelező, kötelezően választható, illetve a kémiát érettséginek választók érettségi előkészítő kurzusokon vesznek részt. A diákok a kötelező alapozó kurzussal kezdik meg tanulmányikat, majd választható tematikus kurzusokkal folytatják. Akik érettségi tárgyként választják a kémiát, az érettségit megelőzően az érettségi előkészítő kurzusokból kell vizsgát szerezniük. 3.1 Kötelező alapozó kurzus A diákok változó tudásszinttel és képességekkel rendelkeznek. A kémia tanulmányaikat ezért egy kötelező alapozó kurzussal kezdik, melyen alapszintű ismereteket sajátítanak el. A továbbhaladás feltétele minden diáknak a sikeres vizsga tétele. Az alapozó kurzus legfőbb célja, hogy az általános tartalmak mentén átfogó képet adjon a modern kémia kialakulásáról és mindennapi vonatkozásairól. Az alapozó átfogó ismeretei, alapvető fogalmai megteremtik a későbbi tematikus kurzusok biztos alapjait. Kiemelten fontos, hogy ezeket az alapfogalmakat a diákok gyakorlatokon, kísérletekkel, projektekben, iskolán kívüli eseményekhez kapcsolva ismerjék meg és sajátítsák el. Fontos továbbá, hogy ezen a kurzuson megalapozzuk a későbbi környezettudatos neveléséhez szükséges alapfogalmakat. Ebben a kurzusban nyílik lehetőség arra is, hogy kialakítsuk a diákokban azt az igényt és képességet, hogy a kémiát a későbbiekben sem pusztán elméleti tárgyként kezeljék, hanem mindennapi, gyakorlati problémáik önálló megoldásainak egyik lehetséges forrásaként. A kurzus általános és gyakorlatias jellege lehetővé teszi a tantárgyközi kapcsolatoknak a mindennapi életből való megismerését. 3.2.1. Kötelezően választható tematikus kurzusok A diákok tanulmányikat a kötelezően választható kurzusokkal folytatják. Ezek a kurzusok az alapozó elvégzése után hallgathatók. 3.2.2. Belépő tevékenységformák, módszerek A tematikus kurzusok az alapozón szert tett ismeretekre építenek. A legfontosabb belépő tevékenységforma az önálló ismeretszerzés készsége. A világ kémiai hátterű aktuális

149



eseményeinek, híreinek rendszeres megbeszélése. Az új eseményekről megjelenő hírek követése, összekapcsolása, összehasonlítása és értékelése. A megismert kémiai fogalmak szabatos és tudatos használata írásban és szóban. A periódusos rendszer és az atomok elektronszerkezete közötti összefüggések tudatos alkalmazása. Következtetés az anyag szerkezetéből tulajdonságára, tulajdonságaiból az anyag szerkezetére. Az anyagot összetartó erők okozta energiaviszonyok megismerése. Egyszerű kémiai reakciók szerkesztése, és a reakciók besorolása típusok szerint. A megismert vegyületek sav-bázis sajátságainak megállapítása. A kémiai jelek és a kémiai egyenlet mennyiségi értelmezésére vonatkozó ismeretek alkalmazása. Szerves vegyületek kémiai sajátosságainak megismerése, mindennapi életünk során megjelenő szerves vegyületek számbavétele. A tanult vegyületek élettani hatásának, felhasználásának és előállításának megismerése. A tanult makromolekuláris anyagok besorolása a vegyületek fajtáiba, jellegzetes építőköveik és a felépülés elvének megadása.

A

környezetünkben

előforduló

műanyagok

megismerése,

felhasználási

lehetőségeik, környezetkárosítású hatásuk. Ajánlott a tanítási módszerek széleskörű alkalmazása. A diákok ezeken a kurzusokon induktív módon szerezzék meg ismereteiket, fontos a sok kísérlet, gyakorlati óra, és az ismeretek megszerzési útjainak feltérképezése, gyakorlása. Fontos, hogy a diákok képesek legyenek korábbi és új ismereteiket analizálva felépíteni új tudásukat. 3.3.1. Választható (érettségi előkészítő) kurzusok A kémia választható érettségi tárgy. A diákok közép- és emeltszintű érettségit tehetnek az alapozó, a megfelelő számú kötelezően választható tematikus kurzusok és az érettségi előkészítő kurzusok elvégzése után. A középszintű érettségi megkezdésének a feltétele a középszintű érettségi előkészítő kurzus elvégzése, az emeltszintű érettségi megkezdésének feltétele mind a középszintű érettségi előkészítő kurzus, mind az emeltszintű érettségi előkészítő kurzus sikeres elvégzése. Az emeltszintű érettségi előkészítő kurzus a középszintű érettségi előkészítő kurzus tananyagára építve, bővebb ismeretekkel kiegészítve azt, készít fel az emeltszintű érettségire. 3.3.2. Módszertani ajánlás Mivel a kerettanterv kiemelt célja a sikeres érettségire való felkészítés, ezért módszereiben az érettségi előkészítő kurzusok eltérnek a tematikus és az alapozó kurzusoktól. Az érettségi előkészítő kurzusok kiemelt óraszámmal szerepelnek a diákok órarendjében. Az órák egy részében célzottan az írásbeli érettségi tesztek gyakorlása, az írásbeli vizsga rutinjának 150



elsajátítása zajlik. Az órák más részében az érettségi vizsga szóbeli részére kell felkészíteni a diákokat.

4.Kurzusok témái, tartalmai 4.1. Alapozó Ajánlott óraszám: 24 A kémia tudománytörténeti múltja. A kémiai megismerés útjai. Elemi részecskék és kölcsönhatásaik. Atommodellek a tudománytörténetben és ma. A radioaktivitás alkalmazása és veszélyei. A molekulaszerkezet. Anyagi halmazok. A kémiai reakciók a részecskék ismeretében. A galvánelemek gyakorlati alkalmazása. Elektrolízis és alumíniumgyártás. A kémhatás. A kémia környezetvédelmi vonatkozásai. 4.2. Szervetlen kémia Ajánlott óraszám: 24 A periódusos rendszer. A csoportok jelentős elemeinek és fontos vegyületeinek anyagszerkezete, tulajdonságai, előállítása, felhasználása és vonatkozásaik a mindennapi életünket és a környezeti hatásaikat illetően. 4.3. Szénvegyületek a háztartásban és az iparban Ajánlott óraszám: 24 Szénhidrogének. Felhasználásuk, környezeti problémáik. Alkánok és cikloalkánok a mindennapjainkban. Aromás szénhidrogének. Műanyagok gyártása, ipari jelentősége, környezetvédelmi vonatkozásaik. Alkoholok szerkezete. Ipari, háztartási, és egészségügyi vonatkozásaik. Egyéb oxigéntartalmú vegyületek a mindennapi életünkben: ecetsav, zsírsavak, tejsav. Jelentős észteret, zsírok, olajok, gliceridek és mosószerek. Felhasználásuk, szerkezetük és reakcióik. Nikotin, koffein, kábítószerek, ”E” vegyületek, gyógyszerek, műtrágyák

szerkezete,

felhasználása,

hatásmechanizmusa

a

környezetben

vagy

szervezetünkben. 4.4. Az élőlényeket felépítő szerves vegyületek Ajánlott óraszám: 24 A kolloidok élő szervezetben betöltött szerepe. Kémiai szerkezet és biológiai funkció összefüggése a hidrogénkötések, az apoláros csoportok és a felületaktív anyagok példáján.

151



Anyagáramlási folyamatok: a diffúzió és az ozmózis értelmezése. Az anyagvizsgálat néhány fontos módszere, egyes tulajdonságok anyagszerkezeti értelmezése. Lipidek, fehérjék, nukleotidok, nukleinsavak és szénhidrátok szerkezete és a szervezet felépítésében, működésében betöltött szerepe. Fehérjék, szénhidrátok és zsírok a táplálékunkban. Az egészséges táplálkozás fogalma. A továbbhaladás feltételei: A tanuló legyen képes szabatosan használni a megismert kémiai fogalmakat. Tudja használni a szak- és kommersz irodalmat. Legyen képes mulatni a reklámok blődlijein. Ismerje az anyagok atomos szerkezetét. Állapítsa meg a tanult atomok elektronszerkezetét a periódusos rendszer használata segítségével. Következtessen az atom vegyértékelektronjainak számából az atomból keletkező ion töltésszámára. Ismerje a fontosabb elemek és szervetlen vegyületek nevét, jelét és tulajdonságait. Tudja a tanult molekulák szerkezetét, térbeli alakját, polaritását. Ismerje az anyagi halmazok jellemző sajátosságait. Legyen képes termokémiai szempontból reakciókat értelmezni.. Tudja a megismert reakciók egyenletét rendezni. Ismerje fel egyszerű esetekben a hétköznapi életben előforduló redoxi- és sav – bázis reakciókat részecske átmenettel. Ismerje az elektrolízis és a galvánelemek gyakorlati felhasználását. Értelmezzen egyszerű kémiai ismereteket tartalmazó ábrákat, grafikonokat, táblázatokat. A tanuló ismerje a szerves vegyületek elemi összetételét. Tudja a szerves vegyületek alaptípusait. Ismerje a köznapi életben is előforduló, tanult szerves vegyületeket, adja meg köznapi nevüket, ismerje környezeti és élettani hatásukat. A szenvedélybetegségekhez kapcsolódó anyagokat sorolja fel és ismerje hatásukat az emberi szervezetre. Használja szakszerűen és balesetmentesen a háztartási vegyszereket. Értse, hogyan kell a szerves vegyipari termékeket környezet- és egészségvédő módon felhasználni. 4.5. Középszintű érettségi elkészítő kurzus I.









152



FÖLDRAJZ 1.Általános célok A tantárgy megismerteti a tanulókat a földrajzi környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel. Elősegíti, hogy megismerjék az ember életteréül szolgáló Földet, a természet és a társadalom főbb sajátosságait, jelenségeit, folyamatait. Bemutatja azok kölcsönhatásait, egymásra hatásuk tér- és időbeli rendjét, következményeit. Célja, hogy a tanulók tudják értelmezni az élettelen és az élő természet folyamatainak, fejlődésének társadalomra gyakorolt hatásait, azok időbeli változásait. Lássák, hogy a társadalom működése hogyan hat vissza a saját környezetükre. Segítse a tanulókat abban, hogy a természeti-társadalmi folyamatokat összefüggéseikben értelmezzék. Legyenek képesek általánosítani és felépíteni, valamint tudják a jelenségeket és a folyamatokat átfogó rendszerként értelmezni. A földrajzoktatás célja továbbá, hogy felismertesse a földrajzi helyzet összetevőinek változó megítélését a földrajzi térszerkezet átalakulásában. Megismertesse az egyre növekvő társadalmi igények kielégítéséért folyó termelőtevékenységet, és annak eltérő vonásait, teljesítményeit a Föld különböző térségeiben. Felismertesse a társadalmi-gazdasági életben jelenlévő többirányú, kölcsönös függőséget. Megértesse a termelés és a fogyasztás viszonyát, növekedésük korlátait és következményeit, ezzel együtt a Föld globális problémáit.

2. Kiemelt célok A természet és a társadalom kölcsönhatásainak, összefüggéseinek megismerése nyomán alakuljon ki a tanulókban a környezettudatos gondolkodás. Tudatosítsa a tanulókban, hogy a Föld egységes rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él. Mutassa meg, hogy az ember társadalmi-gazdasági tevékenysége során jelentősen átalakította, és ma is alakítja környezetét. Tegye világossá a diákok számára, hogy a társadalmi-gazdasági és a környezeti problémák megoldása a tudomány és a technika, a gazdasági és a politikai tényezők összehangolását, és nemzetközi összefogást igényel. A tantárgy tanítása elő kívánja segíteni a különböző társadalmi csoportok, nemzetiségek, népek életformája, kultúrája, értékei iránti érdeklődés és tisztelet kialakulását. A földrajz tantárgy tananyaga komplex és több szempontból is szemléletformáló, hiszen a földrajzi-környezeti jelenségeket, folyamatokat összefüggéseikben vizsgálja, részben a 153


természettudományok,

részben


a

társadalomtudományok,

valamint

az

egyéb

környezettudományok szempontjai szerint. A tananyag az általános természeti és társadalmigazdasági folyamatok térbeli és időbeli változásainak vizsgálatával, az összefüggések, kölcsönhatások feltárásával valósítja meg a szemléletformáló szerepét.

3. Kurzusok és belépő tevékenység A diákok kötelező, kötelezően választható és amennyiben érettségi tárgynak választják, érettségi előkészítő kurzusokon vesznek részt. Érdemjegyeiket a kurzusokat lezáró vizsgákon szerzik. 3.1. Kötelező alapozó kurzusok 3.1.1 Célok, belépő tevékenységek, módszertani ajánlások .A diákok változó tudásszinttel és képességekkel rendelkeznek. A földrajz tanulmányaikat ezért két kötelező alapozó kurzussal kezdik, melyen a tanulók alapszintű ismereteket sajátítanak el. Földrajzból az általános ismeretek bősége miatt két alapozó kurzust kell elvégezni. Az alapozókon szerzett érdemjegyek féléves jegyeknek felelnek meg. A természetföldrajz alapozó fő célja, hogy megismertesse a diákokat élettelen környezetük általános geológiai, meteorológiai és csillagászati eseményeivel és tulajdonságaival. A társadalom- és gazdaságföldrajzi alapozó kiemelt célja, hogy olyan fogalmakat és készségeket sajátítsanak el a diákok, melyekkel tájékozódni tudnak a mindennapjaikban, a média hírei között, és képesek legyenek önálló ismeretszerzésre későbbi életükben. Ajánlott a módszereket úgy megválasztani, hogy a diákoknak alkalma legyen eddig megszerzett ismereteiket is felhasználva elsajátítani az új alapfogalmakat. A kurzus bőséges új-ismeret anyaga nem ad lehetőséget az egyes témakörök nagyon mély elsajátíttatására, ezért érdemes inkább az egyes tartalmak tantárgyközi, és mindennapi gyakorlati szerepére irányítani a diákok figyelmét. A továbbhaladás feltétele minden diáknak a sikeres vizsgák tétele. 3.2. Kötelezően választható tematikus kurzusok A diákok tanulmányikat kötelezően választható kurzusokkal folytatják A tematikus kurzusok vizsgával zárulnak, amelyek érdemjegyei féléves jegyeknek felelnek meg. Ezek a kurzusok az alapozó elvégzése után hallgathatók.

154



A tematikus kurzusok tartalma regionális jellegű. Cél, hogy a kontinensekről átfogó képet kapjanak a diákok. Ismerjék fel a természetföldrajz a társadalomföldrajz és a regionális gazdaság

jellegzetességeinek

összefüggéseit.

Értsék

az

aktuális

természet-

és

gazdaságföldrajzi eseményeket. Ajánlott az egyes kontinenscsoportok tananyagát a legszínesebb módszerekkel, induktív módon feldolgozni 3.2.1. Belépő tevékenységformák: Alapvető tájékozódás a térben. Térképen, a Világegyetemben és a Földön. Térképek készségszintű használata. Természetföldrajzi alapok. Társadalom- és gazdaságföldrajzi alapok ismerete. 3.3. Választható (érettségi előkészítő) kurzusok A földrajz választható érettségi tárgy. A diákok közép- és emeltszintű érettségit tehetnek a megfelelő számú kötelezően választható tematikus kurzusok és az érettségi előkészítő kurzusok elvégzése után. A középszintű érettségi megkezdésének a feltétele a középszintű érettségi előkészítő kurzus elvégzése, az emeltszintű érettségi megkezdésének feltétele mind a középszintű érettségi előkészítő kurzus, mind az emeltszintű érettségi előkészítő kurzus sikeres elvégzése. Az emeltszintű érettségi előkészítő kurzus a középszintű érettségi előkészítő kurzus tananyagára építve, bővebb ismeretekkel kiegészítve azt készít fel az emeltszintű érettségire.

4. Témakörök, tartalmak a kurzusokon 4.1. Természetföldrajzi alapozó Ajánlott óraszám: 24 Térképhasználati alapok, és gyakorlatok. Térképi ábrázolások értelmezése, a légi fotózás alkalmazása a térképkészítésben, helymeghatározás, távolságmérés különböző léptékű térképeken. Térképfajták bemutatása.

Csillagászati alapok. Tájékozódás a Földön és a

Naprendszerben. A földrajzi fokhálózat ismerete, használata. A Föld elhelyezése az Univerzumban. A világegyetem és a Föld kialakulásának és történetének folyamata, elméletei és bizonyítékai. A lemeztektonikai események, jelenségek, következményei és okai a Földön. A Föld felszínének formálódása. Külső és belső erők. Ásvány- és kőzettani alapismeretek. Meteorológiai és hidrológiai alapismeretek. A természeti globális problémák.

155



4.2. Társadalom- és gazdaságföldrajzi alapozó Ajánlott óraszám: 24 A világnépesség növekedésének és demográfiai jellemzőinek változása az emberiség történelme során az egyes földrajzi élettereken. A világvallások területi elterjedése és gazdasági-társadalmi vonatkozásai. Az emberi települések jellemzői és környezeti problémái. Településtípusok. A népesség számbeli megoszlása a Földön, népességkoncentrációk. A világgazdaság szereplői és működése. A világkereskedelem. A globalizáció. A világ élelmiszer- és energiagazdasága. Alternatív energiaforrások megismerése, alkalmazásuk területei, lehetőségei. A világ iparának és mezőgazdaságának területi szerveződése. Az egazdaság, tőke, tőzsde. A gazdasági fejlettség mérése. 4.3. Európa regionális földrajza Ajánlott óraszám: 24 A kontinens általános földrajzi képe. A kontinens részeinek természet- és gazdaságföldrajzi jellegzetességei. Domborzati, politikai és vízrajzi topográfiai alapfogalmak. Az Európai Unió kialakulása, az integrációs folyamat, nemzetközi gazdasági együttműködések. Európa kulturális sokszínűségének földrajzi háttere. A Kárpát-medence és Magyarország helye Európában. A Kárpátok és a Kárpát-medence kialakulása, természet, társadalom és gazdaságföldrajzi jellemzői. A Kárpát-medence népei. Magyarok az ország határain kívül, hazánk területén élő nemzetiségek. Magyarország földrajzi jellemzői, természeti adottságai, nagytájai, országrészei. Iparának és mezőgazdaságának szerkezetváltása az elmúlt évtizedben. Településhálózatunk és idegenforgalmunk. A magyarországi régiók közötti különbségek. Hazánkkal szomszédos országok jellemzői, világgazdasági jelentőségük, gazdasági és társadalmi kapcsolataink. Nemzeti Parkok és természetvédelem Magyarországon. Nemzeti kultúránk, hagyományaink, hungarikumok. 4.4 Ázsia regionális földrajza Ajánlott óraszám: 24 A kontinens általános földrajzi képe. Domborzati, politikai és vízrajzi topográfiai alapfogalmak. Népesedési gócok Ázsiában. Kína és India népességének összehasonlítása. Japán és az újonnan iparosodott és iparosodó országok. A Közel-kelet fogalma és problematikája. Belső Ázsia népei, magyar vonatkozásai. Kína gazdasági fejlődése. Ázsia világgazdasági szerepe. A kontinens környezeti problémái. 156



A komplex földrajzi övezetesség fogalma, elemei. Az övezetesség hatása a gazdaság és a társadalom fejlődésére. A regionális gazdasági fejlettség különbségeinek okai. 4.5. Amerika regionális földrajza Ajánlott óraszám: 24 A kontinens általános földrajzi képe. Domborzati, politikai és vízrajzi topográfiai alapfogalmak. Nagy nemzeti parkok. Az USA világgazdasági szerepe. Multinacionális vállalatok és az USA. Közép- Amerika népessége és világgazdasági szerepe. Dél-Amerika népessége és világgazdasági szerepe. A kontinens környezeti problémái. Integrációk Amerikában. A globalizáció fogalma, területei. Transznacionális vállalatok. 4.6. Afrika és Ausztrália regionális földrajza Ajánlott óraszám: 24 A kontinens általános földrajzi képe. Domborzati, politikai és vízrajzi topográfiai alapfogalmak. Észak –Afrika népessége és országainak világgazdasági jelentősége. Az arab világ és az iszlám. Közép-Afrika természeti adottsága, erőforrásai és országainak társadalmi és gazdasági fejlettsége. Dél-Afrika színes társadalmi képe. Az apartheid. A térség erőforrásai és világgazdasági szerepe. A népességrobbanás helyi és globális hatásai, élelmezési válság, migráció,

háborúk.

Az

elsivatagosodás

folyamata,

a

Száhel övezet.

Nemzetközi

segélyszervezetek szerepe. Ausztrália általános földrajzi képe. Domborzati, politikai és vízrajzi topográfiai alapfogalmak. A kontinens szerepe a világgazdaságban és a világkereskedelemben. 4.7. Középszintű érettségi elkészítő kurzus I.









157



KÖRNYEZET- ÉS EMBERTAN 1.Általános célok A tantárgynak kiemelt szerepe van a környezeti- és egészségnevelés program szempontjából. Kiemelt jelentőségű abból a szempontból is, hogy modern, komplex és integrált tananyagot dolgoz fel, erősíti a tantárgyközi kapcsolatokat. E külön tantárgy a legfontosabb színtere a diákok környezeti- és egészségnevelésének, valamint a tudatos és kritikus fogyasztói- és állampolgári magatartás kialakításának és fejlesztésének. A kerettanterv minden tárgyának oktatásában valamint az iskolán- és órán kívüli programokban is egyaránt megjelenik a környezettudatos szemléletmód. A környezet- és embertan két kötelező kurzusból áll, melyet minden diáknak teljesítenie kell. A kerettantervi óraszámok a hagyományos tanítási órákra vonatkoznak, de ezen kívül a tárgyhoz szorosan kapcsolódnak tanórán kívüli foglalkozások (kirándulások, sportvetélkedők, bajnokságok,

nemzetközi

diákcsereprogramok,

konferenciák,

előadások),

és

nem

hagyományos szervezésű tanítási órák (múzeumlátogatás, terepgyakorlatok, tanulmányi kirándulások, epochák, témahetek, projektek). Ajánlatos a két kurzust a lehető legsokfélébb módszerekkel feldolgozni, például hagyományos módszerek, interaktív, vagy tevékenységközpontú módszerek, élményközpontú oktatás vagy érzékenyítő módszerek.

Nem választható érettségi tárgy.

2. Kiemelt célok Készségek fejlesztése: Problémamegoldó gondolkodás Ökológiai szemlélet Kreativitás Tolerancia Kritikus véleményalkotás és vitakészség Tudatos fogyasztói magatartás Kritikus médiahasználat Állampolgári felelősségérzet

158



Alapvető ismeretek: A fenntartható fejlődés fogalmának ismerete A globalitás, a globális szemlélet fogalmának ismerete Az alapvető emberi biológiai szükségletek ismerete Az egészség megőrzésének alapvető ismerete Alapvető emberi jogok A szűkebb lakókörnyezet értékeinek, problémáinak feltérképezése Kialakítani diákokban: A természet tiszteletét Igényt a Föld szépségeinek, és a bioszféra természetes működésének megőrzésére Környezettudatos magatartást Személyes felelősségérzetet és érzékenységet a környezetünk iránt Takarékosságot Holisztikus világképet Az egészséges életmód igényét

3. Kurzusok és témaköreik 3.1. Embertan Ajánlott óraszám: 24 Az egészséges életmód és táplálkozás. Sport, egészség és szabadidő kapcsolatai. A szabadidő hasznos, egészséges és értelmes eltöltése. Önismeret. Az ember egészségkárosító magatartása. A környezet egészségkárosító tényezői. Vészhelyzetek a mindennapi életben. Káros szenvedélyek és függőség. Családtervezés és szexuális kultúra. Betegségek szűrése. Amit a magyar egészségügyről tudni érdemes. Az ember fogyasztói jogai. A tudatos és kritikus fogyasztói magatartás. A reklám, a marketing és a média. Minőség és biztonság a fogyasztásban. Reklamáció és jogérvényesítés. Takarékosság és gazdaságosság. Veszélyes termékek és eljárások. 3.2. Környezettan Ajánlott óraszám: 24 A fenntartható fejlődés fogalma. A fenntartható növekedés korlátai. Kölcsönös függőség a bioszférában. A jelenlegi globális környezeti válságterületek. Természeti és társadalmi

159



válságövezetek és a problémák okai. A környezeti katasztrófák rendezésének és megakadályozásának módja. Világszervezetek, konferenciák, egyezmények. Magyarország, Budapest és a Belváros környezeti problémái. Otthonaink és háztartásunk környezeti szerepe. Bekapcsolódás a környezetvédelembe. Saját felelősség, mindennapi környezetvédelem. A környezetvédelem helyzete ma Magyarországon. Magyar szervezetek.

160



FIZIKA Célok és feladatok A fizika oktatás célja a természet megszerettetése, ezen belül a fizikai környezet természettudományos megismerési módszerének bemutatása, megismertetése. A hétköznapi mindenki által tapasztalható jelenségek, történések észlelésével, megfigyelésével, a kapott adatok számbavételével és azok magyarázatával kívánjuk elérni, hogy a tanulók tapasztalatot szerezzenek a megfigyelés – modellalkotás - jelenségek előrejelzése folyamatban. A fizikai megismerési módszer hasznosságának és kereteinek megismertetésével célunk a diákok reális világképének kibontakoztatása. A fizika tantárgy a tanulási és a megismerési folyamata a személyes élményekre, a megfigyelésekre, az észlelés és a felfedezés eredményeire épül.

Fejlesztési követelmények A tanuló tanúsítson érdeklődést a természet jelenségei valamint a környezettudatos életmód iránt. Törekedjen azok megértésére. Legyen jártas a vizsgálódás szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők megkülönböztetésében. Legyen jártas az SI és a gyakorlatban használt SI-n kívüli mértékegységek, azok tört részeinek és többszöröseinek használatában. Legyen képes a tananyaghoz kapcsolódó, de nem feldolgozott jelenségeket értelmezni. A környezet- és természetvédelmi problémák kapcsán tudja alkalmazni fizikai ismereteit, lehetőségeihez képest törekedjék a problémák enyhítésére, megoldására. Tudja, hogy a technika eredményei mögött a természet törvényeinek alkalmazása áll. Ismerje fel a mindennapi technikai környezetben a tanult fizikai alapokat. Ismerje a számítógép által kínált lehetőségeket a fizika tudományában és a fizika tanulásában. Legyen képes fizikai ismereteinek bővítésére önállóan használni könyvtári segédkönyveket, különböző lexikonokat, képlet- és táblázatgyűjteményeket. Értse a szellemi fejlettségének megfelelő szintű természettudományi ismeretterjesztő kiadványok, műsorok információit, tudja összevetni azokat a tanultakkal. Tudja megkülönböztetni a médiában előforduló szenzációhajhász, megalapozatlan “híradásokat” a tudományos értékű információktól. A fizikai információk megszerzésére, az ismeretek önálló bővítésre gazdag lehetőséget kínál a számítógépes

világháló.

Az

Interneten

tudományos

információk,

adatok,

fizikai

ismeretterjesztő anyagok, érdekességek éppúgy megtalálhatók, mint a fizika tanulását segítő 161



segédanyagok. A gimnáziumi tanulmányok során a tanulóknak meg kell ismerniük az Interneten történő információkeresés lehetőségét és technikáját

Módszerek A fizikával szemben kialakult gátak, frusztrációk csökkentésének és megszüntetésének egyik leghatásosabb eszköze egy olyan légkör megteremtése, amely lehetővé teszi a diákok gondolatainak spontán kifejezését és utat ad kreativitásuknak, elősegítve sikerélményhez jutásukat. Ezért rendkívül fontos a közös munkához az órákon a felszabadult hangulat és biztonságos

légkör

kialakítása.

A

tanulás

az

önálló

megfigyelésre,

értelmezésre

modellalkotásra, problémamegoldásra épül, a tanár akár minden diáknak külön-külön is segítséget nyújt. A magyarázat szintje és módja minden esetben a fiatalok tudásától, tanulási stílusától, és személyiségétől függ. Az önálló munka mellett az órán nagyon lényeges, hogy a diákok segítsék egymást. A közös problémamegoldás párokban, kiscsoportokban, többletmotivációt, tanítási-tanulási folyamat mindkét szerepének megtapasztalása sikerélményt jelent számukra. A felszabadult hangulat és biztonságos légkör a közös munka során lehetőséget nyújt az önismeret és a tolerancia fejlesztésére. A mindenkiben meglévő képességeket készségekké kívánjuk fejleszteni a fizikai gondolkodásmód tanulmányozása közben, azaz a jelenségek észlelése, megfigyelése, magyarázata, modellalkotás és következtetések levonása során. Célunk fejleszteni a tanulók analizáló, absztrakciós és szintetizáló képességét. Fontosnak tartjuk, hogy a tanulók a fizikát ne egy elszigetelt tantárgynak tekintsék, hanem egy eszköznek és gondolkodási módnak, amit életük minden területén segítségül hívhatnak. Az oktatás során ezért különösen figyelünk a hétköznapi, gyakorlati, alkalmazásokra, és a más tantárgyakkal való kapcsolatok megvilágítására. Az első 6 kurzusban az ismeretszerzés döntően induktív módon történik. A fizikai nevelés sokoldalú eszközökkel fejleszti a tanulók modellalkotó tevékenységét, kialakítja a megfogalmazott összefüggések, hipotézisek, modellek használhatóságának bizonyítási igényét, megmutatja a fizika hasznosságát, belső szépségét, az emberi kultúrában betöltött szerepét. A fizika a maga hagyományos és modern eszközeivel segítséget ad a természettudományok, az informatika, a technikai és a humán műveltségterületek tanulmányozásához, a mindennapi problémák értelmezéséhez, leírásához és kezeléséhez. Fontos, hogy a tanulók képessé váljanak a pontos, kitartó, fegyelmezett

162



munkára, törekedjenek az önellenőrzésre, legyenek képesek várható események, jelenségek, eredmények „előrejelzésére”. A természettudományos ismeretszerzés másik módszere, a dedukció, inkább az érettségi felkészítő kurzusokra jellemző. A fizika, a problémák, jelenségek tanulmányozása, a modellezés megoldási módszert jelenthet a hétköznapi életben felmerülő feladatok, problémák megoldása során. A megfigyelés, a kísérletezés, a jó kérdés feltétele, az összefüggések meghatározásának igénye elengedhetetlen. A rendelkezésre álló adatok közül a használhatók kiválasztása, a célszerű és szükséges elhanyagolások, az adatok, jelenségek között fennálló összefüggések felismerése adja meg a lehetőséget a probléma megértéséhez. Érvek és ellenérvek összevetésének igénye egy-egy problémával kapcsolatban a mai modern ember egyik alapvető jellemzője. Informális társadalmunkban nagyon fontos a tudomány és áltudomány közti különbségtétel, a sajtóban megjelenő, nemcsak fizikai témájú, aktuális kérdések kritikai vizsgálata, elemzése Mivel az érdemjegyeket a vizsgaidőszakokban tartott írásbeli vizsgákon lehet megszerezni. Fontosnak tartjuk a vizsgahelyzet tanítását-tanulását is, hogy az érettségire a diákok lelkileg is a legjobban fel tudjanak készülni. Célunk, hogy a vizsgadolgozat megírásakor a fiatal képes legyen

koncentrálni,

tudását

összegezni

és

előhívni,

a

feladatok,

problémák

tanulmányozásához, megoldásához a rendelkezésre álló segédeszközöket készség szinten használni, illetve a vizsgák idejére fizikailag, lelkileg és szellemileg saját magához képest a lehető legjobb állapotba kerülni. A tanórát a segítés egyik színtereként, a tantárgyat pedig a segítés eszközeként értelmezzük. A tanítás-tanulási folyamatban számunkra a hangsúly nem csak a tanítás tartalmán van, hanem azon is, hogyan tanítunk.

Belépő tevékenységformák: A fizikaoktatás egy alapozó kurzussal indul, melyen a fizika kultúrtörténeti ismereteivel, valamint a fizika legalapvetőbb összefüggéseivel, módszerivel ismerkednek meg a tanulók, illetve megtanulnak néhány alapvető matematikai eljárást, melyre a későbbi tanulmányaik során fizikából szükségük lesz. Ennek sikeres teljesítése után a diákok tematikus kurzusokon ismerhetik meg a fizika különböző témaköreinek ismereteit, fejleszthetik képességeiket. Ezek a kurzusok nem épülnek egymásra. A tematikus kurzusok elsődleges célja a diákok

163



ismereteinek gyarapítása, készségeinek fejlesztése, a hétköznapi élet gyakorlati problémáinak megfigyelése, magyarázata, gondolkodásmódjuk, világnézetük szélesítése. Azok számára, akik nem választják érettségi tantárgyként a fizikát, összesen 6 kurzus elvégzése kötelező, melyekből a 9.,10.,11., évfolyam év végi osztályzatai születnek. Azon diákoknak, akik a fizikát érettségi tárgynak választják, további két középszintű érettségire felkészítő kurzusokon kell részt venni. Ennek tartalmi része megegyezik az érettségi követelményekkel. Az emeltszintű érettségire jelentkező diákoknak további két emeltszintű érettségi előkészítő kurzuson kell a kiegészítő ismereteket megszerezni. A megfelelő kurzusok sikeres elvégzése után bocsáthatók az általuk választott szintű érettségi vizsgára.

Az értékelés módja Alapvető fontosságúnak tartjuk annak a felismerését, hogy mindenki csak a saját tudásához és képességeihez mérten tud fejlődni, tehát teljesítményét is csak saját magához viszonyítva, fejlődésének mértékét figyelembe véve lehet értékelni. Úgy gondoljuk, hogy az értékelés legjobb formája az önértékelés. Ezért elsődleges célunk az, hogy a diákok megtanulják saját maguk értékelni munkájukat, eredményeiket, fejlődésüket. Ennek megfelelően úgy látjuk, hogy a tanár legfontosabb feladata a diákok munkájának értékelésében egy olyan légkör megteremtése, amely elegendő külső, nem "megítélő" visszajelzést biztosít a fiatalok számára. A diákok tudásának, fejlődésének értékelése legyen folyamatos (rendszeres visszajelzések, beszélgetések formájában), szerves része minden órának, szője át az iskola mindennapi életét. Fontosnak tartjuk, hogy a diákok munkáit közösen átnézzük, a hibákat, hiányosságokat megbeszéljük, a munkát közösen szóban értékeljük, a továbblépési lehetőségeket megvitassuk. Ez a fajta közös értékelés betekintést enged a diákok számára a mai fizikai kutatás team munkájának hangulatába. Az érdemjegyeket minden kurzus végén, írásbeli vizsgákon lehet megszerezni. Fontosnak tartjuk a vizsgahelyzet tanítását-tanulását is, hogy az érettségire a diákok lelkileg is a legjobban fel tudjanak készülni. Tartalom: 1.

Bevezetés a középiskola fizikájába

Ajánlott óraszám: 24 Érvek és ellenérvek összevetése egy-egy problémával kapcsolatban (pl. a világegyetem keletkezése kapcsán).A tudomány és áltudomány közti különbségtétel. A sajtóban megjelenő

164



fizikai témájú aktuális kérdések kritikai vizsgálata, elemzése. Kitekintés az aktuális kutatások irányába például az űrkutatás témaköréhez kapcsolódóan (ismeretterjesztő Internet-anyagok felhasználásával) Tájékozódás az iskolai könyvtárban, más könyvtárakban, az interneten a fizikával kapcsolatos ismerethordozókról (kézikönyvek, lexikonok, segédkönyvek, ismeretterjesztő folyóiratok, folyóiratok, weblapok,…) Hipotézis, tudományos elmélet és a kísérletileg, tapasztalatilag igazolt állítások megkülönböztetése. Egyszerű matematikai műveletek elsajátítása. Témakörök

Tartalmak

Asztrológia és asztronómia. A földközéppontú és a napközéppontú világkép jellemzői. Az atom fogalmának átalakulásai, az egyes atommodellek mellett és ellen szóló érvek, tapasztalatok. A Föld, a Naprendszer és a Kozmosz fejlődéséről alkotott csillagászati elképzelések. A fizikai-matematikai világleírások hatása az európai kultúrára. A Tudomány, technika, fizika tudományának hatása az ipari-technikai civilizációra. A társadalom tudományos gondolkodás mindennapi életben való hasznosságának belátása, a módszerek tudatos alkalmazása, az áltudomány ismérvei és veszélye. A tudománytörténeti folyamatok értelmezése a modellek, az elképzelések fejlődése, egymásra épülése révén. A törvények, elvek szerepe. Megismerési módszerek előnyeinek és korlátainak elemzése. Jelentős külföldi és hazai természettudósok módszereinek, tudományos eredményeinek és ezek érvényességi körének megismerése. Mérés, A távolságmérés és helyzet-meghatározás módjai (háromszögelés, mértékegységek helymeghatározás a Nap segítségével, radar, GPS, műholdak). A mértékegységek Az SI mértékegység rendszer. rövid történeti Az anyagok mechanikai jellemzői. Az anyagok vizsgálatában áttekintése leggyakrabban használt mennyiségek, mérésük, mértékegységek. Matematikai alapok Számolás kis és nagy számokkal. Egyenletek megoldása. A munka értelmezése A munka kiszámítása különböző esetekben. Mechanikai energiaAz energia fogalma, számítása. Mozgási energia, magassági fajták energia, rugalmas energia. Munkatétel és alkalmazása egyszerű feladatokban. A mechanikai energia- A mechanikai energia megmaradásának törvénye és érvényességi megmaradás törvénye. köre. A mechanikai energia megmaradás alkalmazása egyszerű feladatokban. A teljesítmény és A teljesítmény és hatásfok fogalma, kiszámítása hétköznapi példákon. hatásfok Az energia fogalom tágabb értelmezésének Energiafajták. „Energiatermelés.” Hagyományos és megújuló lehetőségei energiaforrások Földünkön. Az energiatakarékosság módszerei és fontosságuk megismerése. Az egyes energiahordozók és források előnyei és hátrányai. Gyakorlati alkalmazások (a járművek

Tudománytörténet

165


Az életműködések fizikai háttere.

A környezettudatos magatartás fizikai alapjai Halmazállapotváltozások


üzemanyag-fogyasztását befolyásoló gyakorlati tényezők, azok fizikai háttere). Egyszerű gépek és működésük a szervezetben (csontok, ízületek, izmok). Az emberi szervezet működésének energetikai vonatkozásai (légzés, keringés, hőháztartás). A táplálkozás energetikai vonatkozásai (a táplálékok energiatartalma, az energia felhalmozása, energiafelhasználás). A takarékos, kényelmes, biztonságos közlekedés technikái. Olvadás-fagyás, forrás/párolgás – lecsapódás jellemzése .a nyomás szerepe a halmazállapot-változásokban. Halmazállapot-változások energetikai vizsgálata, olvadáshő, párolgáshő.

Diffúzió, felületi feszültség. A továbbhaladás feltételei - Legyen képes fizikai jelenségek megfigyelésére, az ennek során szerzett tapasztalatok elmondására. - Ismerje a mérési adatok grafikus ábrázolását: tudjon egyszerű grafikonokat készíteni, a kész grafikonról következtetéseket levonni (pl. tudja az állandó és változó mennyiségeket megkülönböztetni, legyen képes a változásokat jellemezni). - Tudjon példákat mondani a tanult jelenségekre, a tanult legfontosabb törvényszerűségek érvényesülésére a természetben, a technikai eszközök esetében.

Tudja a tanult

mértékegységeket a mindennapi életben is használt mennyiségek esetében használni. - Legyen képes a tanult összefüggéseket, fizikai állandókat a képlet- és táblázatgyűjteményből kiválasztani, a formulákat értelmezni. Tudja, hogy a számítógépes világhálón számos érdekes és hasznos adat, információ elérhető. 2.

Hőtan

Ajánlott óraszám: 24 A általános érvényű fizikai fogalmak kialakítására, a törvények lehető legegyszerűbb matematikai megfogalmazására való törekvés bemutatása az gázhőmérsékleti skála bevezetése kapcsán. Az állapotjelzők, állapotváltozások megértése, szemléltetése p-V diagramon. Következtetések az anyag láthatatlan mikroszerkezetére makroszkopikus mérések, összetett fizikai kísérletek alapján. Makroszkopikus termodinamikai mennyiségek, jelenségek értelmezése részecskemodell segítségével. Szimulációs PC-programok alkalmazása a kinetikus gázelmélet illusztrálására. 166


Témakörök Az anyag szerkezete Hőtani alapjelenségek Gázok állapotváltozásai

Az anyag atomos szerkezete Molekuláris hőelmélet

A hőtan I. főtétele

A hőtan II. főtétele

Hűtés, fűtés

Földfelszín és éghajlat A légkör fizikai jellemzői és az időjárást befolyásoló fizikai folyamatok A környezettudatos magatartás fizikai alapjai

167


Tartalmak A szilárd anyagok, folyadékok és gázok tulajdonságai, ezek értelmezése részecskemodell és kölcsönhatás-típusokkal. Kölcsönhatások határfelületeken. Az anyagok hőtani jellemzői (hőtágulás, olvadáspont, forráspont…) Hőmérséklet-mérés. Az anyagok vizsgálatában leggyakrabban használt állapotleírások állapotjelzők (hőmérséklet, térfogat, nyomás, anyagmennyiség) alkalmazása, mérése, a mértékegységek szakszerű és következetes használata. .Boyle-Mariotte és Gay-Lussac törvények, Kelvin-féle hőmérsékleti skála. Az egyesített gáztörvény, a gázok állapotegyenlete. Izoterm, izobár, izochor állapotváltozások értelmezése, ábrázolás p-V diagramon. Súlyviszonytörvények, Avogadro – törvény új szempontú rendszerezése. Az atomok, molekulák mérete. Nyílt és zárt rendszerek jellemzői. Az "ideális gáz" és modellje. Makroszkopikus termodinamikai mennyiségek, jelenségek értelmezése a részecskemodell alapján (a kinetikus gázelmélet alapjai).A gáz belső energiája. A belső energia fogalmának általánosítása. A belső energia megváltoztatása munkavégzéssel, melegítéssel. Az energiamegmaradás törvényének általános megfogalmazása – I. főtétel. Termikus kölcsönhatások vizsgálata, szilárd anyagok és folyadékok fajhője. Gázok állapotváltozásainak (izobár, izoterm, izochor és adiabatikus folyamat) kvalitatív vizsgálata az I. főtétel alapján, a gázok fajhője. A folyamatok iránya. Megfordítható és megfordíthatatlan folyamatok. Hőmérsékletváltozások vizsgálata spontán hőtani folyamatok során. Első és másodfajú örökmozgó lehetetlensége. A termodinamika főtételeinek alkalmazása konkrét problémák megoldásában. Rend és rendezetlenség, rendeződési folyamatok a természetben. A hatásfok fogalma. A hőerőgép. A hőenergia „előállítása”, szállítása, felhasználása konkrét rendszerekben. A mindennapi életben használt gépeink működésének vázlatos ismertetése. (pl. hűtőgép, légkondicionáló berendezés, központi fűtés, stb.) Az energiatakarékosság lehetőségei. A légkörzések és tengeráramlások fizikai jellemzői, a mozgató fizikai hatások. A globális klímaváltozás jelensége, lehetséges fizikai okai. Nyomás, hőmérséklet, páratartalom. Légköri optikai jelenségek (szivárvány keletkezése, lemenő nap színe) Az üvegházhatás jelensége, elve, gyakorlati példái, az üvegházhatást befolyásoló tényezők. Az időjárás elemei, csapadékok, a csapadékok kialakulásának fizikai leírása. Lakókörnyezetünk energetikai problémái (energiatakarékos építkezés, hőszigetelés, ablakok illesztése, megfelelő építőanyagok). A lakókörnyezet energiaellátásának gazdaságos módszerei, a környezet hasznosítható energiája (napkollektor,


Fizikai folyamatok a szervezetben


hőszivattyú, kondenzációs kazán). Az energiatermelés kockázati tényezői. A globális éghajlatváltozások lehetséges okainak és következményeinek elemzése. Egyes környezeti problémák (fokozódó üvegházhatás, savas eső, „ózonlyuk”) hatásainak és okainak megértése. Az emberi szervezet működésének energetikai vonatkozásai (légzés, keringés, hőháztartás). A táplálkozás energetikai vonatkozásai (a táplálékok energiatartalma, az energia felhalmozása). Vérnyomás, véráramlás.

- Ismerje fel, hogy a termodinamika általános törvényeit – az energia megmaradás általánosítása (I. főtétel), a spontán természeti folyamatok irreverzibilitása (II. főtétel) – a többi természettudomány is alkalmazza, tudja ezt egyszerű példákkal illusztrálni. - A kinetikus gázmodell segítségével tudja értelmezni a gázok fizikai tulajdonságait, értse a makroszkopikus rendszer és a mikroszkopikus modell kapcsolatát. - Ismerje fel és tudja magyarázni a mindennapi életben a tanult hőtani jelenségeket. - Ismerjen olyan kísérleti eredményeket, tapasztalati tényeket, amelyekből arra kell következtetnünk, hogy az anyag atomos szerkezetű. 3.

Mechanika

Ajánlott óraszám: 24 Egyszerű mechanikai mérőeszközök használata, a mérési hiba fogalmának ismerete, a hiba becslése alátámasztása. A tanult általános fizikai törvények alkalmazása hétköznapi jelenségek magyarázatára (pl. közlekedésben, sportban,…). Témakörök A testek haladó mozgása Az egyenes vonalú egyenletes mozgás Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás

Egyenletes körmozgás Mozgások 168

Tartalmak

Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzése. Út- idő grafikon készítése és elemzése, a sebesség kiszámítása. Egymásra merőleges két egyenletes mozgás összegződése. A sebesség mint vektormennyiség. A egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás kísérleti vizsgálata. A sebesség változásának értelmezése, átlag- és pillanatnyi sebesség. A gyorsulás fogalma. Az egyenletesen változó mozgás grafikus leírása. A négyzetes úttörvény. Szabadesés. A szabadon eső test mozgásának kísérleti vizsgálata. A nehézségi gyorsulás. Az egyenletes és a gyorsuló mozgások összehasonlítása számításokkal. Az anyagi pont egyenletes körmozgásának kísérleti vizsgálata és kinematikai jellemzői. Függőleges- és vízszintes hajítás.



szuperpozíciója Dinamika Tömeg, erő, súly A tehetetlenség törvénye. Newton II. törvénye Hatás-ellenhatás törvénye Erőtörvények Erők együttes hatása A lendületmegmaradás Körmozgás dinamikai vizsgálata

A tömeg és az erő értelmezése, mértékegysége, esetleges kapcsolatuk. Mindennapjainkban megjelenő hibák ezzel kapcsolatban. Az erő, mint kölcsönhatás. Az erővektor. A mozgásállapot fogalma, a testek tehetetlenségére utaló kísérletek, A tehetetlenség törvényének alapvető szerepe a dinamikában. Az inerciarendszer. A mozgásállapot-változás és a kölcsönhatás vizsgálata. Kiterjedt testek mozgása, tömegközéppont. A kölcsönhatásban fellépő erők vizsgálata. A természet alapvető erői, kölcsönhatásai. A gravitáció. Nehézségi erő. Kényszererők. Súrlódás, közegellenállás. Rugóerő. Az erőhatások függetlensége .Az erők vektoriális összegzése, erők egyensúlya. Forgatónyomatékok egyensúlya. Egyszerű gépek. A lendület és perdület fogalma, szerepe a mozgások leírásában. A lendület-megmaradás törvénye és alkalmazása kísérleti példák. Mindennapi jelenségek (pl. ütközések, rakéta). Az egyenletes körmozgás dinamikai leírása: Newton II. törvényének alkalmazása a körmozgásra. A centripetális gyorsulást okozó erő felismerése mindennapi jelenségekben.

A továbbhaladás feltételei - Tudja helyesen használni a tanult legfontosabb mechanikai alapfogalmakat (tehetetlenség, tömeg, erő, súly, sebesség, gyorsulás, energia, munka, teljesítmény, hatásfok). - Legyen képes egyszerű mechanikai feladatok megoldására a tanult alapvető összefüggések segítségével. Ismerje és használja a tanult fizikai mennyiségek mértékegységeit. 4. Elektromosságtan Ajánlott óraszám: 24 Érzékeinkkel közvetlenül nem megtapasztalható erőtér (elektromos, mágneses) fizikai fogalmának kialakítása, az erőtér jellemzése fizikai mennyiségekkel.). Az anyagok csoportosítása elektromos vezetőképességük alapján (vezetők, félvezetők, szigetelők). Az elektromosságtani fizikai ismeretek alkalmazása a gyakorlati életben (érintésvédelem, baleset-megelőzés, energiatakarékosság). Elektromos technikai eszközök működésének fizikai magyarázata modellek, sematikus szerkezeti rajzok alapján. Az elektromos energiaellátás összetett technikai rendszerének elemzése fizikai szempontok szerint.

169


Témakörök Elektromos alapjelenségek

Az elektromos tér

Kondenzátorok Egyenáramok Az egyenáram


Tartalmak Egyenáram, váltóáram a mindennapi életben. Áramforrások: elem, a 220 V-os hálózat. Áramkörök. Elektromos áramkörök, hálózatok felépítése, legfontosabb jellemzői. Az áramütés veszélyei. Az elektromos hálózatok biztonsági elemei. Élő rendszereket veszélyeztető fizikai hatások elkerülése (érintésvédelem, villám, villámhárító). Az internet elemei, a kapcsolódás módja. A elektromos állapot, a töltés fogalma, töltött testek, megosztás, vezetők, szigetelők. Töltések közti kölcsönhatás, Coulomb-törvény. A térerősség fogalma, homogén tér, ponttöltés tere, erővonalak. A feszültség és potenciál fogalma. vezetők viselkedése elektromos térben.(gyakorlati alkalmazások: csúcshatás, árnyékolás, elektromos kisülés, földelés). A kapacitás fogalma. A kondenzátor (az elektromos mező) energiája.

Az egyenáram fogalma, jellemzése. Ohm-törvény. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás. Az elemi töltés Az elektromosság atomos szerkezete (elektrolízis, Millikan-kísérlet - az elemi töltés).Áramvezetés mechanizmusa fémekben, félvezetőkben. Vezetőképesség. Egyenáramú hálózatok Kirchhoff-törvények, ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása. Áramerősség és feszültség mérése, műszerek kapcsolása, méréshatárok. Egyenáramú áramforrás – galvánelem. A váltó áram A váltakozó áram fogalma. Frekvencia. Elektromos Az elektromos teljesítmény fogalma. Fogyasztók teljesítménye. teljesítmény Egyszerűbb eszközök Pl.: lámpa, hősugárzó Elektromágneses indukció A mágneses tér A mágneses tér kísérleti vizsgálata – magnetométer. A mágneses tér jellemzése . A Föld mágnessége. Lorentz-erő Árammal átjárt vezetők mágneses térben. Vezetők kölcsönhatása. Az egyenáramú motor működésének elve. Mozgó töltések mágneses térben a Lorentz-erő fogalma. Kísérletek katódsugarakkal - a fajlagos töltés fogalma. Mozgási indukció A mozgási indukció kísérleti vizsgálata, a jelenség magyarázata, az indukált feszültség és kiszámítása. Lenz-törvény. Váltakozó feszültség kísérleti előállítása, váltófeszültség, váltóáram fogalma és jellemzése - effektív teljesítmény, effektív feszültség, effektív áramerősség fogalma és mérése. A hálózati elektromos energia előállítása. Nyugalmi indukció A nyugalmi indukció kísérleti vizsgálata, Lenz törvény általánosítása. Önindukció. Önindukciós jelenségek a mindennapi életben. Az áramjárta tekercs (mágneses tér) energiája. A transzformátor működésének alapelve. A transzformátor gyakorlati alkalmazásai. Elektromágneses Az elektromos energia tárolása. Elektromos generátorok és energia a motorok működésének fizikai háttere (indukciós jelenségek). 170



mindennapokban

Információs és kommunikációs rendszerek működésének fizikai elvei (mobiltelefon, világháló). A számítógépek felépítése, a részegységek működésének fizikája. A villamos energia előállítása, szállítása (transzformátor, váltakozó feszültség és áram előállítása). Az elektromos energia fogyasztásával kapcsolatos kérdések a háztartásban (villanyszámla, izzók, biztosíték, újratölthető elem). Diagnosztika és terápia Diagnosztikai módszerek alkalmazásának célja és fizikai alapelvei a gyógyászatban (a testben keletkező áramok kimutatása). Terápiás módszerek alkalmazásának célja és fizikai alapelvei a gyógyászatban. A továbbhaladáshoz szükséges feltételek - Ismerje fel a környezet anyagai közül az elektromos vezetőket, szigetelőket. - Tudjon biztonságosan áramerősséget és feszültséget mérni, rajz alapján egyszerű áramkört összeállítani. Tudja, mi a rövidzárlat és mik a hatásai. - Ismerje a mindennapi elektromos eszközeink működésének fizikai alapjait. - Tudja, hogyan történik az elektromos energia előállítása. Legyen tájékozott az elektromos energiával történő takarékosság szükségszerűségéről és lehetőségeiről. 5. Csillagászat, atomfizika Ajánlott óraszám: 24 Témakörök Csillagászat Tér és idő

Csillagfejlődés Földünk, mint bolygó Kozmológia alapjai Naprendszerünk

171

Tartalmak A természet méretviszonyai (atommag, élőlények, Naprendszer, Univerzum). A gravitáció élővilágra gyakorolt hatásának megismerése. Az idő mérése és homogenitása. A Naprendszer fölépítése, helyzete a Tejútrendszerben. A galaxisok és szerkezetük. A galaxishalmazok. A csillagok születése, fejlődése és pusztulása .Kvazárok, pulzárok, neutron csillagok, fekete-lyukak galaktikák, Az univerzum fejlődése. Ősrobbanás elmélet. Az Univerzum tágulása. Hubble-törvény. A Világegyetem múltjával és jövőjével kapcsolatos elméleteket alátámasztó, illetve cáfoló tények és érvek megismerése. A Világegyetem szerkezetének megismerése. A kutatás néhány módszerének, céljának és eredményének áttekintése. A bolygók mozgásai, anyaga, gravitációja, légköre, felszíne. Üstökösök, meteorok, meteoritok, kisbolygók jellemzői, mozgásuk sajátságai. A Hold jellemzői, fogyatkozásai, fázisai, mozgása. A Nap felépítése, napjelenségek (napszél, napfolt, napkitörés). A Nap sugárzása, hatása, sarki fény. A bolygók mozgásának leírása. A bolygók fizikai-, kémiai tulajdonságai és a bolygók környezeti


Űrkutatás Atommodellek

Magfizika Az atommag szerkezete A radioaktivitás

Maghasadás Magfúzió


viszonyai közötti összefüggés megértése. A holdfázisok és a holdfogyatkozás okának megkülönböztetése. Árapály jelenség, dagály hullám. A világűr megismerése, a kutatás irányai, hasznosítása, társadalmi szerepe Ókori elképzelések. Egy probléma a XIX. század elején. A modellek kísérleti alapjai, előremutató sajátságai és hibái. Thomson féle atommodell. Rutherford-modell (az atommag).Bohrmodell: diszkrét energiaszintek. Vonalas színkép, fény kisugárzása és elnyelése. Kvantummechanikai atommodell. Anyagszerkezetre vonatkozó atomfizikai ismeretek. Proton, neutron, elektron, atomok, molekulák és egyéb összetett rendszerek (kristályok, folyadékkristályok, kolloidok). Az anyag kettős természete. Néhány anyagvizsgálati módszer ismerete, a módszer fizikai háttere. A nukleonok (proton, neutron), a nukleáris kölcsönhatás jellemzése. Tömegdefektus. Tömeg-energia egyenértékűség. Alfa-, béta- és gammabomlás jellemzése. Aktivitás fogalma, időbeli változása. A felezési idő. Radioaktív sugárzás környezetünkben, a sugárvédelem alapjai. A természetes és mesterséges radioaktivitás gyakorlati alkalmazásai. A maghasadás jelensége, láncreakció, sokszorozási tényező. atombomba, atomerőmű. az atomenergia felhasználásának előnyei és kockázata. A magfúzió jelensége, a csillagok (Nap) energiatermelése. A hidrogénbomba.

Atomreaktor, atombomba

A nukleáris energia felhasználásának lehetőségei. Atomerőművek működése. Kockázati tényezők és rendszerbiztonság az atomerőművek működésénél. A stabilitás fogalmának alkalmazása a magfizikában, az atomerőművek működésének, a szabályozás biztonsági tényezőinek megértése. Az élő rendszereket veszélyeztető fizikai hatások elkerülése (sugárvédelem). A sugárzások élővilágra gyakorolt hatásának megismerése. Diagnosztika és terápia Diagnosztikai módszerek alkalmazásának célja és fizikai alapelvei a gyógyászatban (röntgen, képalkotó eljárások, radioaktív nyomjelzés, endoszkóp használata). Terápiás módszerek alkalmazásának célja és fizikai alapelvei a gyógyászatban.

A továbbhaladás feltételei - Legyenek ismeretei a csillagászat vizsgálati módszereiről. - Ismerje a legfontosabb csillagászati objektumokat (bolygó, különböző típusú csillagok, galaxis, fekete lyuk), legyen tisztában valódi fizikai tulajdonságaikkal. - Ismerje az atomelmélet fejlődésében fontos szerepet játszó fizikatörténeti kísérleteket.

172



- Ismerje az atommag összetételét. Tudjon kialakítani önálló véleményt a Magyarországon (esetlegesen) működő atomerőművel kapcsolatban. 6. Hullámok, fény, hang Ajánlott óraszám: 24 Az általánosított hullám-tulajdonságok megfogalmazása, az absztrakt hullám-fogalom kialakítása

kísérleti

tapasztalatokból

kiindulva

(kísérletek

kötél-hullámokkal,

vízhullámokkal). Az általános fogalmak alkalmazása egyszerű konkrét esetekre. Kapcsolatteremtés a hullámjelenségek - hang, fény - érzékileg tapasztalható tulajdonságai és fizikai jellemzői között. A fizikai tapasztalatok, kísérleti tények értelmezése modellek segítségével, a modell és a valóság kapcsolatának megértése. A fizikai valóság különböző szempontú megközelítése – az anyag részecske- és hullámtulajdonsága. Esetleg számítógépes szimulációs és szemléltető programok felhasználása a modern fizika közvetlenül nem demonstrálható jelenségeinek megértetéséhez. Témakörök Rezgések, hullámok Mechanikai rezgés

Mechanikai hullámok

Kontinuumok fizikája

A hang hullámtulajdonságai

173

Tartalmak Rezgések jellemzése. Hullámok terjedése, állóhullámok. A harmonikus rezgőmozgás kísérleti vizsgálata, grafikus ábrázolása. A rezgést jellemző mennyiségek. Newton II törvényének alkalmazása a rugón lévő testre. A rezgésidő kiszámítása. A rezgés energiája, energia-megmaradás. A rezgést befolyásoló külső hatások következményei (csillapodás, rezonancia kísérleti vizsgálata).A fonálinga kísérleti vizsgálata. A hullám mint a közegben terjedő rezgésállapot, longitudinális és transzverzális hullám, a hullámot jellemző mennyiségek: hullámhossz, periódusidő, terjedési sebesség. Hullámjelenségek kísérleti vizsgálata gumikötélen és hullámkádban .hullámok visszaverődése és törése, elhajlás, interferencia. Állóhullámok kialakulása kötélen, (a hullámhossz és kötélhossz kapcsolata). Hidrosztatika, az áramlástan elemei. A légkörzések és tengeráramlások jellemzői, a mozgató fizikai hatások. Mechanikai hullámok a természetben, árapály jelenség, dagály hullám. A kőzetlemezek mozgása, a mozgás következtében felhalmozódó feszültségek, földrengések. Az időjárás elemeinek, s az ezeket jellemző adatok összefüggéseinek elemzése. A hang fizikai jellemzői, terjedésének mechanizmusa. Az emberi hangérzékelés fizikai alapjai. Ultrahang a természetben és gyógyászatban. A hangképzés sajátságai egy húros hangszer (pl. gitár) esetében. A hang terjedése közegben. A hétköznapi hangtani fogalmak fizikai értelmezése (hang magassága, hangerősség, alaphang, felhangok,


Elektromágneses hullámok

Hullámoptika

A fény kettős természete Az elektron kettős természete


hangszín, hangsor, hangköz. Doppler jelenség. Az elektromágneses hullám fogalma, keletkezése, jellemzése. Az elektromágneses hullámok spektruma, elektromágneses hullámok a mindennapi életben. A fény, mint elektromágneses hullám. Az adatátvitel módja (rádió-, televízióadás és -vétel). A digitális adattárolás (CD, merevlemez). Optikai eljárások az adatátvitelben (üvegszálak). A fényelektromos hatás elve és gyakorlati alkalmazása (digitális fényképezőgép, fénymásoló, vagy lézernyomtató működésének elve). Az elektromágneses hullámok információátvitelben játszott szerepének megismerése. Az elektromosság, a mágnesség élővilágra gyakorolt hatásának megismerése. A fény tulajdonságainak vizsgálata. A fény terjedése vákuumban és anyagban (terjedési sebesség).Visszaverődés, törés (SnelliusDescartes - törvény, teljes visszaverődés, optikai eszközök képalkotása, leképezési törvény). Képalkotó eszközök: tükrök (sík, homorú, domború), gyűjtő és szórólencse. A szem, mint optikai rendszer, látáshibák, gyakorlati alkalmazások (színlátás, térlátás, 3D filmek). A fehér fény színekre bontása, színkeverés. Elhajlás résen, rácson, interferencia, fénypolarizáció. Hullámhossz-mérés. A fénysebesség mint határsebesség. A fény hullámtulajdonságainak összefoglalása. A fényelektromos jelenség - a fény részecske-természete. Fotocella, napelem, gyakorlati alkalmazások. Az elektron mint részecske. Elektroninterferencia, elektron-hullám. Gyakorlati alkalmazás: elektronmikroszkóp.

A továbbhaladás feltételei - Ismerje a frekvencia és hullámhossz jelentését. - Ismerje a legegyszerűbb optikai eszközök működését (szemüveg, nagyító, mikroszkóp, távcső). - Legyen tisztában azzal, hogy a zaj (hang) és az elektromágneses sugárzás is a környezetszennyezés sajátos változata lehet. 7.

Középszintű érettségi elkészítő kurzus I.


8.

Középszintű érettségi elkészítő kurzus II.


9.

Emeltszintű érettségi elkészítő kurzus I.


10.

Emeltszintű érettségi elkészítő kurzus II.


A közép- és emeltszintű érettségi előkészítő kurzusok tartalmai, témakörei és követelménye megegyezik a mindenkor érvényes,

az OM által közzétett „Részletes érettségi

vizsgakövetelmények” témaköreivel és követelményeivel.

174



INFORMATIKA Célok és feladatok Az egyén alapvető érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához és élete alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Az iskola feladata felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési, feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Ennek leghatékonyabb módját a több évig tanult informatika tantárgy és az iskolai élet egészét átható informatikai nevelés biztosíthatja. Az intelligens és interaktív hálózati technológiák, szolgáltatások fejlődésével, valamint elterjedésével kibővültek a kommunikáció lehetőségei, ami jelentősen befolyásolja a személyközi társas-kulturális kapcsolatokat. A tanulóknak gyakorlatot kell szerezniük a különböző kommunikációs technológiák használatában annak érdekében, hogy a dinamikusan változó kommunikációs környezetben eligazodjanak, tudatosan és felelősen éljenek az információszerzési és interaktív lehetőségekkel. A számítástechnika - beleértve a multimédiaés az Internet-használatot is - a könyvtárhasználattal együtt alkotja az informatika tantárgy legfontosabb területeit. A földrajzi elhelyezkedésből és az anyagi különbségekből adódó esélyegyenlőtlenség jelentősen csökkenthető az informatikai eszközök és a könyvtári szolgáltatások használatával. Az információ nyilvánossá és mindenki számára hozzáférhetővé válása esélyt ad a demokrácia erősítésére. A tantárgy célja felkelteni és folyamatosan ébren tartani a tanulók érdeklődését az informatika iránt, megismertetni eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását. Az informatikai nevelés amennyiben logikusan gondolkodni, problémákat megoldani, alkotni tanít, és praktikus alkalmazói tudást, készséget és képességet kíván kialakítani, korszerű (számítógépes) informatikai eszközök alkalmazásával, felkészít a munkára, a mindennapi életre, és valamennyi tantárgy tanulását segíti. Az informatikai nevelés célja annak megmutatása, hogy az információs és kommunikációs technológiák gyors fejlődése a társadalmat átalakítja, kialakulóban van az információs társadalom, amelyben élni és dolgozni kell. Cél, hogy a tanuló érezze: képes bekapcsolódni az egész világra kiterjedő információs társadalomba. Ezen a gyorsan változó, fejlődő területen különösen fontos, hogy a tanulókban kialakuljon informatikai ismereteik folyamatos megújításának igénye. 175



Az új eszközök közül sokoldalúságával kiemelkedik a számítógép, amely újszerű problémamegoldási lehetőségeket biztosít, hálózatba kapcsolva pedig újfajta kommunikációs lehetőségeket nyújt, (például Web, csevegés; e-mail, levelezési listák, FTP). Történelmi jelentősége az íráshoz mérhető. Az informatika műveltségterület fejlesztési céljai akkor valósulhatnak meg, ha az egyes tantárgyak, műveltségterületek tanítása és a tanórán kívüli iskolai tevékenységek szervesen, összehangolt módon kapcsolódnak az informatikához. Az informatika műveltségterület egyes elemeinek elsajátíttatása, a készségek fejlesztése, az informatikai tudás alkalmazása tehát valamennyi műveltségterület feladata. A számítástechnika oktatásának fő célkitűzései - Korszerű alkalmazói készség kialakítása: a tanulók képesek legyenek arra, hogy a számítógépeket és az informatikai eszközöket célszerűen használják, A feladatnak megfelelően képesek legyenek az összetett munkához szükséges eszközkészletet kiválasztani . - Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése: a matematikához hasonló gondolkodásfejlesztő szerep, amely nemcsak az iskolában, hanem a hétköznapi életben is alapvető fontosságú. - Önálló munkára nevelés, differenciáit tanulás: a számítógép, mint interaktív eszköz lehetőséget teremt az egyéni ütemű Tanulásra és a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára. - Együttműködésre nevelés, csoportmunka: nagyobb számítógépes feladatok megoldása megköveteli a csoportmunkát, feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást, tervszerű, összehangolt munkát. - Alkotó munkára nevelés: akár táblázatot készítünk a számítógéppel, akár szöveges dokumentumot, a végeredmény egy új produktum lesz. - Az informatika társadalomban játszott szerepének felismertetése: az informatika rohamos fejlődése az egész társadalmat gyökeresen átalakítja, s ebben az állandóan változó világban otthon kell éreznie magát a tanulónak. - Az informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása: az iskolai élet eseményeihez vagy a tantárgyakhoz kapcsolódó feladatók megoldására a tanulók használjanak informatikai eszközöket (dolgozat, előadás, bemutatás, tantárgyi feladatmegoldás, szervezés, tanulás). - Az informatika etikai és jogi szabályainak megismertetése: tudatosítani kell a tanulókban az információszerzés, -feldolgozás és -felhasználás etikai és jogi szabályait. tanulóknak képesnek kell lenniük az adatok biztonságos tárolására, az ehhez kapcsolódó technikai

fogások

alkalmazására.

A

tanulóknak

ismerniük

alapfogalmakat, és az információhitelesség megőrzési technikáit. 176

kell

az

adatvédelmi



Az elsajátítani kíván ismeretek listáján szerepel a Szerzői jogi alapfogalmak ismerete, valamint az infokommunikációs publikálási szabályok megismerése. - Az esztétikai készség fejlesztése: igény és készség a számítógépes produktum esztétikus formájának kialakítására. A könyvtárhasználat oktatásának célkitűzései - Felkészítés az információs társadalom kihívásainak fogadására: az információszerzés bővülő lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására és a folyamat értékelésére. - A könyvtárra alapozott önművelés képességének kialakítása, fejlesztése a könyvtári információs rendszer lehetőségeinek felhasználásával. -A forrásokat komplex és alkotó módon alkalmazó tanulási technikák és módszerek kifejlesztése. Az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek elsajátíttatásával tudatos; biztos használói magatartás kialakítása. -A könyvtárhasználati tudás eszközjellegű beépítése a tanulók tantárgyi képzéséhez, iskolai fejlődéséhez és a mindennapi problémák megoldásához szükséges információszerzésbe és feldolgozásba. -A forrás felhasználás etikai szabályainak elsajátíttatása és a normakövetés követelményének elfogadtatása. A különböző társadalmi szerepekbe beilleszkedni, azokat szükség szerint változtatni, és bennük hasznosan tevékenykedni tudó személyek nevelése.

A tantárgy szerkezete Az első 6 kurzus minden diák számára kötelező, további 2 kurzus a középszintű érettségire készít fel, további két kurzus az emeltszintű érettségire készít fel.

Fejlesztési követelmények, és feladatok A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat pontosan követve dolgozzon. Legyen tisztában a számítógépes környezet alapvető ergonómiai kérdéseivel, az egészségvédelem lehetőségeivel számítógépes munkakörnyezetben. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben:

177



felhasználói szinten tudja kezelni a számítógépet és perifériáit: Szerezzen tapasztalatokat az informatikai eszközök és információhordozók használatában. Különféle formákban tudjon információt megjeleníteni; legyen képes a különböző formákban megjelenő információt felismerni, a megszerzett információit kiértékelni és felhasználni. Sajátítsa el az önálló tájékozódás, ismeretszerzés alapjait. Szerezzen jártasságot a könyv- és médiatár, az Internet használatában. Legyen képes a számítógéppel való interaktív kapcsolattartásra, tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén, tudjon magáról, környezetéről adatokat közölni hálózati úton és formában, tudjon adatokat megkeresni, elérni a hálózati szolgáltatások alkalmazásával. Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes előállítani, legyén igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére. A kívánt ismeretek közt szerepel az összetettebb dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Különböző formátumú produktumok készítése, a megfelelő formátum célszerű kiválasztása. Legyen képes az adott probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert módszerek, eszközök és alkalmazások közül a megfelelőt. Ismerje fel és legyen képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében előforduló tevékenységek algoritmizálható részleteit. Egyszerű feladat megoldásához legyen képes algoritmusokat tervezni és megvalósítani. Ismerje meg alkalmazásokon keresztül a szabályozó eszközök hatását. Legyen tudomása az intelligens eszközökről (szoftver és hardver) és növekvő jelentőségükről. Tudjon keresni nyilvántartásokban kézzel, adatbázisokban egyszerű keresővel. Legyen képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. Ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket. Ismerje meg az informatika társadalmi jelentőségét, szerepét, a programok használatának jogi és etikai alapjait. Értékelje a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a világ informatikai kultúrájának fejlődésében. Legyen tudatában az öncélú és túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító, személyiségromboló hatásának. (pl. a számítógép-függőség videojáték-függőség problémái). 178



Tájékozódjon arról, milyen szerepük van az informatikai eszközöknek az iskola szakmai irányultságának megfelelő szakmákban. Ismerje meg és igényelje a könyvtárak szolgáltatásait. Rendszeres, sokoldalú könyvtári tevékenységével alakuljon ki biztos használói magatartása. Legyen

tisztában

a

különböző

dokumentumtípusok

(hagyományos

és

legújabb

technológiákon alapuló ismerethordozók), tömegkommunikációs és hálózaton elérhető források sajátos közlésmódjával, információs és esztétikai értékével. Tanulmányaihoz érdeklődése szerint tudja szelektálni a különböző információs forrásokat. Az iskolai és a mindennapi problémahelyzeteknek megfelelően tudja kiválasztani a megoldást kínáló könyvtári tájékoztató segédleteket (kézikönyvtár, a könyvtári katalógusok, bibliográfiai adatbázisok), és legyen képes információhordozókat, információkat keresni belőlük. Legyen képes feladatához a probléma és az ismeretkör jellegének megfelelő könyvtártípust, tájékoztató eszközt, dokumentumtípust kiválasztani. Tudja alkalmazni a szelektív adatgyűjtés teljes műveletsorát, tudjon forrásjegyzéket készíteni. Tudjon feladata megoldásáról beszámolni a különböző forrásokból szerzett információk elemezésé és rendszerezése alapján. Munkája közben tegyen eleget a forrásfelhasználással kapcsolatos etikai követelményeknek. Értse meg a különböző könyvtártípusok szerepét az önművelésben, a felsőfokú tanulmányokban, a szakmai ismeretszerzésben, a közhasznú tájékozódásban és igénybe tudja venni szolgáltatásaikat. Ismerje a korszérű technológiákon alapuló könyvtári ismerethordozókból, adatbázisokból, számítógépes hálózatokból való információszerzés lehetőségét, módját, szükségleteinek és érdekeinek megfelelően tudja azokat használni.

Oktatási módszerek és eszközök A tárgy sajátosságából adódik, hogy némi előadás után a hangsúly az egyéni felfedező, feltáró, gyakorlati munkára helyeződik, de időnként lehetőség adódik egy-egy megadott téma kollektív feldolgozására is. Alapvető oktatási eszközként az iskolában rendelkezésre álló számítógépeket és a világhálót lehet használni.

Értékelés Az értékelés folyamatos. Minden órán lehetőség van a tanulók aktív segítésére. Az osztályzatokat a diákok vizsgákon szerzik 179



Tartalomorientált kompetenciák Információs társadalom •

A tanuló legyen tájékozott a jelek és kódok világában;

•

értse és tudja használni a gyakorlatban a telekommunikációs eszközöket, rendszereket, képes legyen bekapcsolódni az információs társadalomba;

•

képes legyen a korszerű eszközök használatával információt szerezni, feldolgozni, és tudását gyarapítani;

•

ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb állomásait;

•

ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat veszélyeit;

•

ismerje az informatika etikai és jogi vonatkozásait!

Informatikai alapok – hardver, informatikai alapok – szoftver •

A tanuló ismerje a jelátalakítás és kódolás jelentőségét és módszereit a korszerű informatikában;

•

ismerje és használja a rendelkezésre álló (személyi) számítógépet és perifériáit;

•

ismerje a helyi és a távhálózatok alapvető szolgáltatásait;

•

legyen tisztában a számítógépes munkakörnyezet munkavédelmi és ergonómiai kérdéseivel!

•

A tanuló ismerje a tanult operációs rendszer(ek) felhasználói felületét és felépítését;

•

tudja kezelni a könyvtárszerkezetet;

•

ismerje az állománykezelés, adatkezelés lehetőségeit;

•

ismerje a számítógépes hálózat(ok) alapvető kommunikációs szolgáltatásait!

Szövegszerkesztés •

A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló szövegszerkesztő programot;

•

tudja használni a szövegszerkesztő program lehetőségeit;

•

tudjon önállóan készíteni egyszerű szöveges dokumentumokat;

•

részletes feladatleírás alapján legyen képes bármilyen szöveges dokumentum előállítására;

•

ismerje a fontosabb típusdokumentumok (pl. meghívó, levél, …) lehetséges tartalmát és szerkezetét, tudjon ilyeneket önállóan elkészíteni;

•

180

tudja dokumentumait esztétikus formára hozni;


•


tudja kezelni a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit (helyesírás ellenőrző, szinonima szótár), törekedjen a helyes és igényes fogalmazásra;

•

tudjon szöveges dokumentumaiba képeket, táblázatokat (más programok által készített objektumokat) beilleszteni!

Táblázatkezelés •

A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló táblázatkezelő programot;

•

tudja használni a táblázatkezelő program lehetőségeit;

•

legyen képes adatokat egyszerű táblázatokba rendezni, azokon elemi számításokat végezni;

•

legyen képes egyszerű kimutatásokat készíteni;

•

tudjon adatokat célszerűen csoportosítani, közülük meghatározottakat kigyűjteni;

•

tudja kimutatásait diagramokkal kiegészíteni, a diagramokat esztétikusan megtervezni!

Adatbázis-kezelés •

A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelő programot;

•

legyen képes adatmodellt alkotni egy konkrét feladat alapján;

•

az adatmodell alapján tudjon adatbázist definiálni, annak tartalmát folyamatosan karbantartani;

•

tudjon egyszerű adatbeviteli sémát (űrlapot) tervezni és alkalmazni;

•

tudjon adattáblák között kapcsolatokat felismerni és felépíteni;

•

nagy adatbázisokból is tudjon lekérdezéssel információt nyerni;

•

a nyert adatokat tudja esztétikus, használható formába elrendezni!

Információs hálózati szolgáltatások •

Tudjon

Interneten

információt

keresni

barangolással,

illetve

tematikus

keresőprogramokkal; •

tudjon elektronikus levelet írni, fogadni, leveleihez különböző dokumentumokat csatolni;

•

tudjon hálózaton keresztül közvetlen kapcsolatokat létrehozni;

•

tudjon szöveges dokumentumokat, adatállományokat hálózatra elhelyezni;

•

tudjon célszerű hiperszöveges dokumentumokat készíteni!

Prezentáció (bemutató) és grafika •

A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló rajzoló, valamint prezentációs programot;

•

tudja használni a rajzoló, valamint prezentációs program lehetőségeit;

•

tudjon egyszerű ábrákat rajzolni, azokkal műveleteket végezni;

181



•

tudjon képekkel műveleteket végezni, minőségüket javítani;

•

grafikus ábráit, képeit legyen képes szöveges környezetbe esztétikusan elhelyezni;

•

képekből, szövegekből tudjon bemutatókat létrehozni!

Könyvtárhasználat •

A tanuló legyen képes az információs társadalom kihívásainak fogadására;

•

rendelkezzen a könyvtárra alapozott önművelés képességével;

•

a forrásokat komplex és alkotó módon tudja használni;

•

ismerje a forrásfelhasználás etikai/formai szabályait!

Algoritmizálás, adatmodellezés •

A tanuló legyen képes egy programozási feladatot szabatosan megfogalmazni;

•

tudjon pontos feladat-meghatározás után adatmodellt felállítani;

•

tudjon használni legalább 2 algoritmust leíró eszközt;

•

tudjon a megoldandó feladathoz algoritmust készíteni;

•

legyen képes algoritmusok számítógépes megvalósítására, az elkészült algoritmus helyességének ellenőrzésére!

A programozás eszközei •

A tanuló legyen képes egy programozási feladatot adott programozási nyelven megoldani;

•

legyen képes használni egy programozási nyelv fejlesztői környezetét; legyen képes tesztelni programját, hibát keresni, majd javítani benne!

182



1. Információs társadalom Ajánlott óraszám: 24 Témák 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje 1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek 1.1.3. Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban 1.1.4. Közhasznú információs források

Követelmények Ismerje a kommunikáció modelljét és tudjon gyakorlati példákat (kommunikációs rendszereket) bemutatni értelmezni. Ismerje a használatos (tele)kommunikációs rendszereket (pl. telefon, TV, …).

Ismerjen számítógépes katalógusokat és adatbázisokat. Legyen képes összetett keresésre az Interneten, keresőszerverek segítségével. 1.2. Információ és társadalom Ismerje az informatika fejlődéstörténetének 1.2.1. Az informatika fejlődéstörténete főbb fázisait, eseményeit. 1.2.2. A modern információs társadalom Legyen elképzelése a legújabb információs jellemzői és kommunikációs technológiák társadalmi 1.2.3. Informatika és etika hatásairól. 1.2.4. Jogi ismeretek Ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat személyiségromboló, egészségkárosító hatását. Ismerje a helyi és a távhálózatok netikettjét. Tudja, hogy a vírusok a szoftverben és hardverben károkat okozhatnak. Legyen tisztában azzal, hogy az adat, az információ áru, jelentős értéket képviselhet. Ismerje a szerzői jog fogalmát. Tudja csoportosítani a szoftvereket felhasználói szerződés szerint (freeware, shareware, üzleti). 2. Informatikai alapismeretek – hardver, informatikai alapismeretek – szoftver Ajánlott óraszám: 24 Témák 2.1. Jelátalakítás és kódolás 2.1.1. Analóg és digitális jelek 2.1.2. Az adat és az adatmennyiség 2.1.3. Bináris számábrázolás 2.1.4. Bináris karakterábrázolás 2.1.5. Bináris kép- és színkódolás 2.1.6. Bináris hangkódolás 2.2. A számítógép felépítése 2.2.1. A Neumann-elvű számítógépek 2.2.2. A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), 183

Követelmények Ismerje az analóg és a digitális jel fogalmát, különbözőségeit. Tudja, hogy minden érzékelhető jel jó közelítéssel digitalizálható.

Ismerje a Neumann-elvet és azt, hogy más elven felépülő és működő számítógépek is léteznek. Ismerje

a

számítógép

részeinek

és



ház, tápegység, alaplap 2.2.3. A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak 2.2.4. A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése 2.2.5. Hálózatok

perifériáinak funkcióit és fontosabb jellemzőit. Ismerje a helyi és távhálózatok felépítését és fontosabb jellemzőit Ismerje a logikai alapműveleteket és tudja alkalmazni feladatok megoldása során. .

2.3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai 2.3.1.1. Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete 2.3.1.2. Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése 2.3.1.3. Állományok típusai, keresés a háttértárakon 2.3.1.4. Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás 2.3.1.5. Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem 2.3.1.6. A szoftver és a hardver karbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás, … 2.3.1.7. A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem

Ismerje az operációs rendszerek fajtáit, fő részeit és legfontosabb feladatait. Legyen képes egy rendszer megjelenését, néhány paraméterét igényei szerint beállítani. Ismerje az operációs rendszer felhasználói felületét. Ismerje a könyvtárrendszer felépítését, igazodjon el benne. Ismerje a könyvtárműveleteket. Tudjon állományokat megkeresni. Ismerje és tudja használni az állománykezelő funkciókat. Értse a tömörítés lényegét, az archiválás és az adatvédelem szükségességét. Tudjon tömöríteni és kicsomagolni. Ismerje a vírus fogalmát, a leggyakoribb vírusok terjedési módját, valamint a védekezés eszközeit, módszereit. Tudja ellátni a lemezkarbantartás feladatait: lemez törlése, új lemez használatba vétele. Tudjon a hálózatba be- és kijelentkezni. Ismerje a (helyi) hálózati szolgáltatásokat és a felhasználói jogosultságokat.

3. Szövegszerkesztés Ajánlott óraszám: 24 Témák 3.1. A szövegszerkesztő használata 3.1.1. A program indítása 3.1.2. A munkakörnyezet beállítása 3.1.3. A szövegszerkesztő menürendszere 3.1.4. Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása

3.2. Szövegszerkesztési alapok 3.2.1. Szövegbevitel, szövegjavítás 3.2.2. Karakterformázás 3.2.3. Bekezdésformázás 3.2.4. Felsorolás, számozás 184

Követelmények Tudja az általa tanult szövegszerkesztő programot indítani. Ismerje a szövegszerkesztő kezelő felületét. Tudjon szöveget bevinni, javítani, törölni. Tudjon többféle formátumú dokumentumot megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon fontosabb típusdokumentumokat (pl. meghívó, levél, …) önállóan készíteni. Ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait (karakter, szó, sor, bekezdés, blokk, szakasz, oldal). Legyen képes karakterek betűtípusát, méretét, stílusát, színét megadni.


3.2.5. Tabulátorok használata 3.2.6. Oldalformázás

3.3. Szövegjavítási funkciók 3.3.1. Keresés és csere 3.3.2. Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés 3.3.3. Helyesírás ellenőrzés, szinonima szótár, elválasztás

3.4. Táblázatok, grafikák a szövegben 3.4.1. Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba rendezés 3.4.2. Körlevélkészítés 3.4.3. Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe, valamint formázásuk


Tudjon bekezdéseihez behúzást és térközt állítani, szövegbeosztást megadni, szegélyt, mintázatot megadni. Készítsen felsorolást, sorszámozott felsorolást. Tudjon különböző fajtájú tabulátorokat használni. Legyen tisztában az oldalbeállítás alapjaival (élőfej, élőláb, lapszámozás, margók, …) Ismerje a szövegszerkesztő keresési, cserélési funkcióit. Tudjon kijelölni betűt, szót, bekezdést, szövegblokkot, legyen képes ezeket másolni, mozgatni, törölni. Tudjon ilyet más dokumentumból is beilleszteni. Használja a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit. Tudjon szöveges dokumentumokban táblázatokat szerkeszteni (sorokat, oszlopokat, cellákat beszúrni, törölni). Tudja a sorokat adott oszlop szerint sorba rendezni. Tudjon kördokumentumot készíteni. Legyen képes szimbólumokat és egyéb objektumokat beilleszteni a szövegbe, s azokat esztétikusan elhelyezni.

4. Táblázatkezelés Ajánlott óraszám: 24 Témák 4.1 A táblázatkezelő használata 4.1.1 A program indítása 4.1.2 A munkakörnyezet beállítása 4.1.3 A táblázatkezelő menürendszere 4.1.4 A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása

Követelmények Tudja az általa tanult táblázatkezelő programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon adatokat bevinni, illetve azokat törölni. Tudjon a megjelenítési üzemmódok között váltani. Tudjon többféle formátumú táblázatot megnyitni, menteni és nyomtatni.

4.2 A táblázatok felépítése Ismerje a cella, az oszlop, a sor, az aktív 4.2.1 Cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, cella és a tartomány, valamint a munkalap munkalap fogalmát. Tudjon cellát, sort és oszlopot beilleszteni, illetve, törölni. 4.3 Adatok a táblázatokban 4.3.1 Adattípusok 4.3.2 Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás 4.3.3 A cellahivatkozások használata 4.3.4 Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény

185

Ismerje a szöveg, a szám és dátum adattípusokat. Tudjon egyszerű képleteket és függvényeket használni (összeg, átlag, maximum, minimum, darabszám, feltételek a képletben, keresés stb.) Tudja a táblázat összetartozó adatait adott



szempont szerint rendezni. Tudjon hivatkozást használni munkalapon belül. Tudjon hivatkozást használni munkalapokon keresztül. Ismerje a címzési módokat: relatív, abszolút és vegyes címzést. 4.4 Táblázatformázás Tudja alkalmazni a karakterformázás és a 4.4.1 Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése cellaformázás lehetőségeit. Tudja alkalmazni 4.4.2 Karakter-, cella- és tartomány- a cellán, illetve a tartományon belüli igazítás formázások lehetőségeit. Tudja beállítani az 4.4.3 Cellák és tartományok másolása oszlopszélességet és a sormagasságot. Tudja alkalmazni a szegélyezés és mintázat készítés lehetőségeit. Tudjon fejlécet és láblécet készíteni. 4.5 Táblázatok, szövegek, diagramok Tudjon egyszerű táblázatot létrehozni. 4.5.1 Egyszerű táblázat készítése Ismerje a kapcsolatot a táblázatkezelő és a 4.5.2 Formázási lehetőségek szövegszerkesztő rendszerek között. 4.5.3 Diagramtípus kiválasztása, diagramok Tudja alkalmazni az oldalbeállításhoz szerkesztése kapcsolódó formázási lehetőségeket (tájolás, margó). Ismerje a diagramok és grafikonok szerkesztésének, módosításának lépéseit. Tudjon az ábrázolandó adatoknak és a belőle levonandó következtetéseknek megfelelő grafikontípust választani (pont, vonal, oszlop, kör). Tudjon grafikont és más objektumot beilleszteni. 4.6 Problémamegoldás táblázatkezelővel Tudjon statisztikai problémákat megoldani 4.6.1 Tantárgyi feladatok megoldása táblázatkezelővel. Tudjon egyszerű és jól 4.6.2 A mindennapi életben előforduló áttekinthető nyilvántartást készíteni. Tudjon problémák táblázatot tervezni szöveges feladat alapján. 5. Adatbáziskezelés Ajánlott óraszám: 24 Témák 5.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai 5.1.1. Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs

Követelmények Tudjon különbséget tenni adattábla és adatbázis között. A rendelkezésére álló adathalmazból tudjon adatrekordokat összeállítani. Legyen tisztában az adattábla és a kulcs fogalmával, tudjon kulcsmezőt kiválasztani.

5.2. Az adatbázis-kezelő program interaktív használata 5.2.1. Adattípusok 5.2.2. Adatbevitel, adatok módosítása, törlése 5.2.3. Adatbázisok létrehozása, karbantartása

Ismerje az adatbázis-kezelőben használatos fontosabb mező típusokat (szöveg, különböző számtípusok, dátum, logikai); milyen adat tárolására alkalmasak, mik a velük végezhető műveletek.

186


5.3. Alapvető adatbázis-kezelési műveletek 5.3.1. Lekérdezések, függvények használata 5.3.2. Keresés, válogatás, szűrés, rendezés 5.3.3. Összesítés 5.4. Képernyő és nyomtatási formátumok 5.4.1. Űrlapok használata 5.4.2. Jelentések használata


Tudjon létező adatbázist megnyitni, abból az adatokat a képernyőn megjeleníteni. Tudjon rekordokat vagy egyes mezőket kitörölni, vagy a benne levő adatokat újakkal felülírni. Tudja a módosított adatokat kimenteni. Tudjon megadott szerkezetű adattáblát létrehozni. Képes legyen az adattábla mezőit helyesen kiválasztani, a kulcsmezőt meghatározni, az új táblát feltölteni. Tudjon a létező adatbázisban adott feltételeknek megfelelő rekordokat megjeleníteni és azokkal műveletet végezni. Tudja kiválasztani, hogy a kérdéshez mely mezők megjelenítése szükséges. Tudjon az adattáblákból számítandó információkat megjeleníteni. Tudjon adott mezők felhasználásával jelentést kialakítani és nyomtatni.

6. Információs hálózati szolgáltatások Ajánlott óraszám: 24 Témák 6.1. Kommunikáció az Interneten 6.1.1. Elektronikus levelezési használata 6.1.2. Állományok átvitele 6.1.3. WWW 6.1.4. Keresőrendszerek 6.1.5. Távoli adatbázisok használata

Követelmények Ismerje az Internet fontosabb szolgáltatásait, rendszer alkalmazza a szolgáltatások fontosabb használati szabályait. Ismerjen egy levelezési rendszert. Tudjon levelet küldeni, fogadni, megválaszolni, továbbítani és törölni. Ismerje az elektronikus levél részeit és a levél jellemzőit. Tudjon a levélhez csatolást készíteni és fogadni. Ismerjen és tudjon alkalmazni egy állomány átviteli segédprogramot. Ismerje az állomány átvitel szolgáltatást. Tudjon Internetről állományokat letölteni. Tudjon egy böngészőt használni. Ismerje a böngésző programok navigációs eszközeit. Tudjon kulcsszavas és tematikus keresőt használni. Tudjon egyszerű és összetett keresési feladatokat megoldani. Tudjon online adatbázisokat használni. 7.2. Weblap készítés Ismerje a Weblap jellemző elemeit. A 7.2.1. Hálózati dokumentumok szerkezete címsor, háttérszín, háttérkép, különböző 7.2.2. Weblap készítése Web-szerkesztővel színű, méretű, igazítású szöveg, listák, 7.2.3. Formázási lehetőségek táblázatok, képek, animációk, hivatkozások elhelyezése egy grafikus webszerkesztővel. 187



Tudjon egyszerű feladatot elvégezni.

weblap

szerkesztési

7. Prezentáció és grafika Ajánlott óraszám: 24 Témák 7.1. Prezentáció (bemutató) 7.1.1. A program indítása 7.1.2. A munkakörnyezet beállítása 7.1.3. A program menürendszere 7.1.4. Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, dia-minta …) és formázása 7.2. Grafika 7.2.1. A program indítása 7.2.2. A munkakörnyezet beállítása 7.2.3. A program menürendszere 7.2.4. Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása 7.2.5. Képek beillesztése, formázása

Követelmények Tudja az általa tanult bemutató-készítő programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon bemutatót megnyitni, menteni és lejátszani különböző módokon. Tudjon bemutatót készíteni. Tudja az általa tanult grafikai programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon grafikát, illetve képállományokat megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon elemi ábrákat rajzolni, javítani, transzformálni. Tudjon képeket képfeldolgozó programmal kezelni, módosítani, minőségét javítani. Grafikus ábráit, képeit tudja szöveges környezetben esztétikusan elhelyezni.

8. Könyvtárhasználat Ajánlott óraszám: 18 Témák 8.1. Könyvtárak 8.1.1. A könyvtár fogalma, típusai 8.1.2. Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet 8.1.3. A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány 8.1.4. A könyvtári szolgáltatások 8.2. Dokumentumok 8.2.1. Nyomtatott dokumentumok 8.2.2. Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD) 8.3. Tájékoztató eszközök 8.3.1. Katalógusok 8.3.2. Adatbázisok 8.3.3. Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép)

188

Követelmények Ismerje a könyvtár fogalmát, típusait: hagyományos és elektronikus könyvtárak. Tudja kiválasztani a dokumentumokat és használni az eszközöket. Ismerje és tudja használni a gyakoribb könyvtári szolgáltatásokat. Tudja használni a kézikönyveket és a közhasznú információs forrásokat. Tudja használni a gyakoribb nem nyomtatott dokumentumokat. Tudjon keresni a betűrendes leíró katalógusban. Tudjon adatokat gyűjteni számítógépes adatbázisból. Tudjon információt keresni az Interneten, ismert keresőprogramokat használni.



9. Algoritmizálás, adatmodellezés, programozási ismeretek (csak emelt szinten) Ajánlott óraszám: 72 Témák 9.1. Elemi és összetett adatok, állományszervezés, relációs adatstruktúrák 9.1.1. Egész és valós számok, logikai értékek, karakterek 9.1.2. Szöveg, sorozat, tömb, rekord, halmaz 9.1.3. Állományok

Követelmények Ismerje az adattípusok osztályozásának lehetséges fajtáit. Tudjon különbséget tenni egyszerű és összetett típusok között. Tudja a felsorolt összetett típusokat definiálni. Ismerje az egyes típusokhoz tartozó műveleteket. (Numerikus, logikai, karakter-, ill. szövegműveletek; továbbá tömbből elem kiválasztása indexével, rekordból mező kiválasztása nevével, halmazműveletek; szekvenciális állományokra alkalmazható műveletek) 9.2. Elemi algoritmusok típusfeladatokra Ismerje a strukturált programozás alapelveit, a 9.2.1. Összegzés, eldöntés, kiválasztás, lehetséges programszerkezeteket. keresés, megszámlálás, maximum-kiválasztás, Tudja a szükséges változókat kiválasztani, és programbeli használatukat szabatosan kiválogatás, elemi rendezések megfogalmazni. Tudja pontosan leírni az egyes típusfeladatok kiinduló állapotát (azaz felsorolni az értékkel rendelkező változókat és tulajdonságukat) és a várt eredményt (azaz mely változóba, milyen feltételek mellett, milyen értékeket kell visszaadnia a programnak). Tudja leírni a megfelelő algoritmusokat valamely algoritmus-leíró nyelven. 9.3. Rekurzió 9.3.1. Rekurzió a feladatok és az algoritmusok Ismerje a rekurzió fogalmát. Néhány egyszerű világában rekurziós feladaton tudjon bemutatni a rekurzív algoritmusokat. 9.4. A programkészítés, mint termék-előállítási folyamat Világosan lássa a tervezés és a kódolás közötti 9.4.1. A programkészítés lépései: feladat- különbséget. meghatározás, tervezés, kódolás, tesztelés, Tisztában legyen a tesztelés szerepével, és hibakeresés, hatékonyság- és minőségvizsgálat, alapelveivel. Tudjon adott feladathoz olyan dokumentálás tesztadatokat meghatározni, amelyek a hibás működés kiszűrésére alkalmasak. 9.5. Számítógép a matematikában, a természetés társadalomtudományi tantárgyakban Tudjon programot készíteni a felsorolt 9.5.1. Matematikai feladatok, egyszerű tantárgyak köréből megfogalmazott probléma természettudományos szimulációs problémák, megoldására, ha a megoldó módszerről a középiskolai tantárgyakkal kapcsolatos részletes leírást kap. egyszerű feladatok megoldása 10. A programozás eszközei (csak emelt szinten) Ajánlott óraszám: 66

189



Témák 10.1. Algoritmusleíró eszközök 10.1.1. Feladatmegoldás egy algoritmus-leíró eszköz segítségével 11.1.2. Az algoritmus-leíró eszközök fajtái 10.2. Programozási nyelv 10.2.1. Egy programozási nyelv részbeni (specialitások nélküli) ismerete

10.3. Programfejlesztői környezet 10.3.1. Kódolási, szerkesztési valamilyen programnyelvi környezetben 10.3.2. Programkipróbálási valamilyen programnyelvi környezetben

190

eszközök fejlesztői eszközök fejlesztői

Követelmények Ismerje a struktogramot vagy a folyamatábrát, és a mondatszerű algoritmusleíró eszközt. Tudjon az egyikkel programot tervezni. Ismerjen egy programozási nyelven: típusdefiníciót, változódeklarációt, input és output utasításokat, alapvető programszerkezeteket (azaz szekvenciát, elágazást, ciklust), eljárásokat, állományból adatbeviteli és -kiviteli műveleteket Tudjon egy közepes nehézségű, de összetett feladatot strukturáltan megoldani az ismert programnyelven. Tudjon e felhasználóval kulturáltan kommunikáló adatbevitelt és adatkivitelt írni. Legyen képes a program különböző kimeneteinek tesztelésére alkalmas mintaadatokat adni. nyomkövetéssel programot Tudjon tesztelni.



EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok A társadalomismeret tanítás célja, hogy segítse a felkészülést a felelős társadalmi szerepvállalásra, a demokratikus közéletben való aktív részvételre. Megismertesse a diákokat a jog alapelveivel, az állam intézményeivel, a társadalom életének legfőbb vonásaival, valamint a gazdaság működésével. A lelki jelenségek és a társas viselkedés tudományos igényű megközelítése támpontokat nyújthat a tanulóknak a mindennapos élethelyzetekben való eligazodáshoz, személyiségük és kapcsolataik tudatos formálásához. A tárgy segítségével ábrázolni lehet az ezredforduló nagy civilizációs változásait, a kultúra, a társadalom, a gazdaság és a természet világában zajló folyamatok rendszerösszefüggéseit. Cél, hogy segítsen eligazodni korunk legégetőbb kérdéseiben egy olyan nemzedéknek, melynek egyéni és nemzeti identitását már a globális integrációs fejlemények által meghatározott szellemi környezetben kell felépítenie.

Témakörök Állampolgári és társadalmi ismeretek Az önálló életvezetés és meggyőződés kialakításához, a mások véleményének megértéséhez és tiszteletéhez szükséges képességek kibontakoztatása. A tudatos választói magatartás hátterének kialakítása. Gazdasági ismeretek I.-II. Cél a gazdasági folyamatok és döntési helyzetek elemzéséhez szükséges ismeretek elsajátítása. A tervezés és elemzés képességeinek fejlesztése az alábbi területeken: üzleti vállalkozás, munkavállalás, pályázatkészítés, eligazodás a mindennapi élettel szorosan összefüggő bürokrácia rejtelmeiben. Szociológia Célja fejleszteni a kooperatív, kommunikatív, konfliktusok kezelésére képes magatartást. Hozzásegít az ember társas természetének megértéséhez, ideértve kapcsolataink szerepét a személyiség fejlődésében, valamint az egyén felelősségét kapcsolataiért.

191



E tanulmányok segítséget nyújtanak a mai magyar társadalommal kapcsolatos kérdések megértéséhez. Szociálpszichológia Hozzásegít az ember társas természetének megértéséhez, ideértve kapcsolataink szerepét a személyiség fejlődésében. Segít a tudatos és felelősségteljes kapcsolatépítés kialakításában. Etika Az etika nem kész válaszokat kínál, hanem a kérdések felismerésére és értelmezésére törekszik. A morális helytállás értelmének sokoldalú megvilágításával segít különbséget tenni jó és rossz döntés között. Az etika oktatása feltárja és fogalmilag megragadhatóvá teszi azokat az értékelveket, amelyeken a társadalmi együttélés bevett normái alapulnak és segíti a kulturális sokszínűség értékének felismerését.

Jelenismeret A kurzus tematikus középpontjában a globalizáció, valamint a modernizáció kérdéseire adható válaszok kialakítása, a helyes egyéni és kollektív magatartás alapjainak megteremtése áll. Célszerűnek látszik a mai világgazdaságban érvényesülő törvényszerűségek megértése, a folyamatok hatásmechanizmusainak ismerete. Az egyéni, valamint a nemzeti és európai identitás értelmének és jelentőségének felfogása. A természeti környezetben az emberi beavatkozás hatására végbemenő változások társadalmi és gazdasági meghatározottságának sokoldalú értelmezése.

Módszerek Az ember és társadalomismeret tárgy sikere a diákok egyéni munkára való sikeres felkészítésén múlik. Célunk nem elsődlegesen elméleti ismeretek átadása, - noha természetesen egy fogalmakra, társadalmi-politikai-gazdasági folyamatokra épülő elméleti anyag ismerete elengedhetetlen-, hanem a diákok felkészítése arra, hogy önálló kutatómunkájukon keresztül legyenek képesek ezen folyamatok elemzésére, megismerésére.

192



Elsődleges célunk, hogy a diákok képesek legyenek jelen koruk világának valós megismerésére, az őket érdeklő, érintő problémák feldolgozására, esetlegesen írásos bemutatására.

Számonkérés A diákok írásban és szóban teljesíthetik vizsgakötelezettségüket. Házi dolgozat megírásával a diákok a tanév szorgalmi időszaka alatt, tanári segítséggel dolgozhatnak egy általuk kiválasztott hétköznapi, vagy tudományos probléma feltárásán. E feladat alapvetően az önálló kutatási tevékenységet és a komplex (interdiszciplináris) megközelítést helyezi a középpontba. A szóbeli vizsga a diákok által hallgatott tematikus kurzusok anyagából összeállított tételsor felhasználásával a vizsgaidőszakban tehető le. A kurzusok tartalma 1. Állampolgári és társadalmi ismeretek .Ajánlott óraszám: 12 Témakörök A társadalomismeret

Tartalmak A társadalom fogalma. A társadalmak fejlődése, tagolódásuk. Osztályok és rétegek. Családformák a mai világban. Az egyén és a jog Az emberi alapjogok. A jogegyenlőség elve. A gyermekek jogai. Diákjogok. Jogok és kötelezettségek Magyarországon és az Európai Unióban. Jogi alapismeretek Jogi alapismeretek. Polgári peres eljárások. A büntetőeljárás szereplői és főbb szakaszai. Ügyeink intézése Kihez forduljunk? Hatóságok a mindennapi életben. Közigazgatási eljárások.. A legfontosabb iratminták és kezelésük A fontosabb intézmények. Adózás. Politikai ismeretek Az állam fogalma. Államformák, politikai rendszerek. A legitim uralom. Az alkotmányosság alapelvei és védelme. A hatalmi ágak megkülönböztetése. Az állam és polgárai. A demokrácia működése. A nyilvánosság szerepe a demokráciában. A politika intézményrendszere, választási rendszer a mai Magyarországon és az Európai Unió országaiban. Nemzetközi konfliktusok, szövetségi rendszerek. A kisebbségek helyzete és jogai. Az állam feladatai. Az önkormányzatiság. Civil szervezetek szerepe. Továbbhaladási feltételek

193



A tanuló legyen tisztában alapvető állampolgári jogaival és kötelességeivel. Ismerje Magyarország állam-és közigazgatási intézményrendszerét. 2. Szociológia Ajánlott óraszám: 12 Témakörök A szociológia módszertana Szociálpszichológia. Kultúra, értékek és normák Egyenlőtlenség, szegénység

Népesedés, népesség A helyi társadalom

Tartalmak Mintavétel, közvéleménykutatás. Kérdőívek, interjú. Egyén, közösség, társadalom. Tanulás és szocializáció. Norma, szerep, státusz. Értékváltozás és életminőség Magyarországon és a nagyvilágban. A tudás fogalmánk átalakulása, az élethosszig tartó tanulás. A társadalom rétegződése életkor, nemek, műveltség, vagyoni helyzet, foglalkozás, településformák, vallás és etnikum szerint. Életmód és társadalmi helyzet összefüggései. Kisebbségi élethelyzetetek. Nemzetiség és nemzet. Hátrányos társadalmi helyzetek, társadalmi felelősségvállalás és szolidaritás. A társadalmi helyzet változásai: egyéni és csoportos mobilitás. Alapfogalmak: termékenység, halandóság, reprodukció, halálozás. Kiemelt demográfiai csoportok: Nők, idősek, fiatalok, gyerekek. Magyarországi és nemzetközi tendenciák A lakóhely, mint közösség. Konfliktusok a helyi társadalomban (pl. környezeti kockázatok, biztonság, szegénység, munkanélküliség). A településszerkezet változásai a mai Magyarországon. Város és falu. Urbanizációs és regionális problémák. Családformák, kortárs csoport és ifjúsági szubkultúrák.

A továbbhaladás feltételei A tanuló legyen képes társadalmi problémák azonosítására, összetevőik felismerésére, ezek megvitatására, önálló véleményalkotásra. 3. Szociálpszichológia Ajánlott óraszám: 12 Egyén és csoport. Társas interakciók. Komformitás. Tömegkommunikáció

194

Félelem, harag, agresszió. Normák, normakövetés. Deviáns magatartásformák. Tömeglélektan, csoportlélektan. Sztereotip magatartásformák. Előítélet, diszkrimináció. A média lélektana. A reklám pszichológiája.



Továbbhaladás feltételei: A diák legyen képes a társas interakciók formáinak felismerésére és helyes alkalmazására. Legyen képes az előítéletes magatartásformák társadalmilag káros hatásának tudatos felmérésére. 4. Gazdasági ismeretek I. Ajánlott óraszám: 12 Témakörök Vállalkozás

A munka világa

Nemzetgazdaság

Tartalmak A vállalkozások csoportosítása méret, tevékenységi kör, vállalkozási forma, tulajdonforma szerint. Kht, bt, rt, kft, állami tulajdon, magántulajdon. Egy kisvállalkozás alapítása (ötlet, terv, piac, források,) Profit, árbevétel, költségek. A vállalkozás sikerességének és kudarcának főbb okai. A nonprofit szféra főbb területei és sajátosságai. Public relations. Marketing. Munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései. Munkaszerződés, kollektív szerződés. A munkáltató és a munkavállaló kapcsolata. Egyéni és kollektív érdekek, érdekképviselet, érdekvédelmi szervezetek. Munkaerőpiac. Álláskeresés, önéletrajzírás, felvételi elbeszélgetés. Munkajogi alapok, foglalkoztatási formák. Munkaerő-piaci elvárások itthon és külföldön. Munka nélkül. A költségvetés. A gazdaság főbb sarokpontjai – gazdasági növekedés, foglalkoztatottság, infláció, belső egyensúly (költségvetés), külső egyensúly (fizetési mérleg), adósságállomány. A költségvetési hiány okai, veszélyei. Adók.(személyi jövedelemadó, ÁFA, társasági adó, helyi adók, eva). Konjunktúra és válság. A főbb nemzetgazdasági teljesítménymutatók (GDP, GNP). Az állam gazdasági szerepvállalása, pénzügyi közvetítők a nemzetgazdaságban.

5. Gazdasági ismeretek II Ajánlott óraszám: 12 Világgazdaság

Külkereskedelem, export, import. A külgazdasági kapcsolatok főbb fajtái, a külkereskedelem. Export, import hazai jellemzői. Valuták, árfolyamok. A kereskedelem korlátai. Vámok, protekcionizmus. Hazánk és a nemzetközi gazdasági szervezetek (IMF, Világbank, WTO – volt GATT). EU-tagság gazdasági nézőpontból. EU-tagság előnyei és hátrányai gazdasági szempontok alapján, (pl. a munkaerő, tőke mobilitása milyen hatással lesz a diákok, mint leendő munkavállalók, vállalkozók életére). Környezetszennyezés, erőforrások korlátozottsága, szegénység.


195



A tanulók tudják, hogy mi a különbség a vállalkozási forma és a tulajdonforma között. Tudjanak példát mondani arra, hogy mivel foglalkozik egy vállalkozás. A tanulók tudjanak önéletrajzot írni. Legyenek képesek önálló véleményt formálni egy-egy gazdasági probléma okairól és megoldási lehetőségeiről 6. Etika Ajánlott óraszám: 12 Témakörök Erkölcsi gondolkozás

Törvény lelkiismeret Kapcsolatok

Korunk erkölcse

Tartalmak Tények és értékek. A cselekedet erkölcsi megítélése. Etikai álláspontok a jó és a rossz ismeretének eredetéről. A szenvedés kérdése. Hit és vallás. A világvallások emberképe és erkölcsi tanítása. és Az erkölcsi gondolkozás fejlődése. Szokás, hagyomány, törvény. Az egyén választása. Szándék és következmény. Erények, jellem, erkölcsi érzék, erkölcsi nevelés. Önállóság, önmegvalósítás és önkorlátozás. Szeretet, barátság, szerelem, szexualitás. Szülők és gyerekek, otthon, család. Egyén és közösség. Állampolgárság és nemzeti érzés. Többség és kisebbség. Szolidaritás. Társadalmi igazságosság. Erkölcs és politika. Részvétel a közéletben, szólásszabadság. Ökológiai válság. Környezettudatos életmód, az emberek felelősége. Világszegénység. Közösségi és társadalmi korrupció. Intolerancia, kirekesztés, rasszizmus. Az emberiség közös öröksége.

A továbbhaladás feltételei A tanulók meg tudják ítéli a különbséget, jó és rossz döntések között. Fel tudják mérni a Fontosabb összefüggéseket korunk erkölcsi kihívásainak okairól. Ismerik a fontosabb Fogalmakat (erkölcs, érték, szolidaritás, empátia, lelkiismeret…). 7. Jelenismeret Ajánlott óraszám: 12 Témakörök Az új gazdasági világrend Innen és túl a nemzetállamon

196

Tartalmak A piacgazdaság globális tendenciái és mechanizmusai. A növekedés dilemmái. A racionális gazdasági magatartás összetevői a piacgazdaságban. A mikro- és makroökonómia konfliktusai.. Magyarország és a globalizáció kihívása. Az európai integráció kérdései. A “helyi társadalom” fogalma és működése. A nemzeti szuverenitás jelentősége a globalizáció korában. Civilizációs konfliktusok (etnikai, környezeti, vallási, gazdasági). Nemzetközi szervezetek és a nemzetek közössége. A gazdasági világverseny hatása a nemzetgazdaságra, a helyi társadalmakra és a politika nemzetközi intézményrendszerére.



Kultúra és globalizáció A tömegkultúra jelenségeinek értelmezése. A kulturális sokféleség jelentősége és a fennmaradását fenyegető tendenciák. Hitek és remények Szellemi és vallási körkép az ezredfordulón. A technológiaiMunkába lépés, pályaválasztás, munkavállalói stratégiák a mai gazdasági fejlődés gazdaságban. A hatékonyságelv és a gazdasági világverseny hatása a mindennapi következményei. A munkanélküliség kérdése. A társadalmi tér életre átalakulása a közlekedési és a távközlési technológia fejlődésének hatására. A fogyasztók A fogyasztói társadalom. A reklám. A jóléti állam. A politikai társadalma nyilvánosság átalakulása. A családi élet A család kulturális, gazdasági és társadalmi funkcióinak átalakulása. változásai Változások a szexuális viselkedésben és a nemi szerepekben. A feminizmus törekvései. Az életmód Civilizációs és környezeti ártalmak. A kémiai biztonság kérdései. Az átalakulásának hatása a E számok vonzásában. A géntechnológia alkalmazásának társadalmi testi és lelki egészségre és ökológiai kockázata. A növekedés határai A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés hatása a természeti környezetre. Klímaváltozás, erdőpusztulás, talajerózió, az ivóvízbázisok és más természeti erőforrások kimerülése. Környezetszennyezés: az ipari és kommunális hulladék növekedésének és kezelésének kérdései, megelőzés és újrahasznosítás. Népesedési kérdések Migráció globális méretekben. A menekültkérdés gazdasági, politikai és ökológiai szempontból. A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje korunk modernizációs és globális folyamatait, legyen képes az önálló tájékozódásra és véleményformálásra a felmerülő világjelenségekkel és hazai problémákkal kapcsolatban. Tudja. értelmezni e folyamatoknak a kulturális és természeti környezetre gyakorolt hatását. 8. Filozófia Témakör A filozófia

Logika Ismeretelmélet

Lételmélet

197

Tartalom Fogalma, keletkezése, kiindulópontjai, kezdetei, helye a tudományok rendszerében, hatása a társadalmi struktúrára és az emberi gondolkodásra. Filozófiai diszciplínák, résztudományok: ontológia, gnoszeológia, kozmogónia, axiológia, logika, religionisztika, politológia, szociológia, etika, esztétika, teológia stb. Fogalma, lényege, kapcsolata más tudományokkal. Arisztotelész logikai alapfogalmai (premissza, konklúzió, szillogizmus), Zénón apóriái (logikai paradoxon, filozófiai logika). A tudományos megismerés forrásai, lehetőségei, módszerei. Az univerzáliák vitájának hagyatéka, a filozófiai irányzatok dialektikája: realizmus – patrisztika – racionalizmus; nominalizmus – skolasztika – empirizmus. “Rádöbbenés a létre”, a létezés megfogalmazása, a kérdés feltevése. Ideák és kategóriák; dualizmus, pluralizmus, monizmus



és empirizmus. Az irodalom lételméleti kérdésfeltevései: Hamlet – Candide – Meursault. Az erkölcs, mint társadalmi konvenció. Különböző társadalmak különböző erkölcsrendszerei – a morál szinkron és diakron vizsgálata. A tudomány fejlődése és a különböző korok tudományossága. A tudományos érvelés sajátosságai, paradigmái. Ismerkedés az alapfogalmakkal: religionisztika, világvallás, vallás, szekta, egyház, hit, ideológia… A mítosz. Törzsi, tradicionális és modern vallásviszonyulás. Távol-keleti vallások, közel-keleti vallások, atlanti kultúra. Egyén és közösség. Törzsi, tradicionális és modern társadalmak. Államformák, társadalmi rendszerek, utópiák. A nyugati kultúrkör evolúciója, paradigmaváltásai: Periklész paradoxonja – Jézus nonkonformizmusa – Gutenberg galaxisa – Kolumbusz tévedése – Mirabeau hídja – Watt gőzgépe – Ford futószalagja – Európa újrafelosztása – Teller atomreaktora – Neumann elve.

Erkölcsfilozófia Tudományfilozófia Vallásfilozófia

Politikai filozófia

Érettségi kurzusok Belépő tevékenységformák: A diákok a tematikus kurzusok sikeres teljesítésével megszerezhették azokat az ismereteket, melyek segítségével könnyen el tudnak igazodni a jelen kor társadalmi, gazdasági és politikai viszonyai

között.

Ismeretanyaguk

gyarapítása,

valamint

a

rendelkezésükre

álló

fogalomkészlet lehetővé teszi számukra a társadalmi kérdések pontos megfogalmazását, s az azokra adandó válaszok gondos kifejtését. Középszintű érettségi felkészítő kurzus I. Ajánlott óraszám: 48 Középszintű érettségi felkészítő kurzus II. Ajánlott óraszám: 36 Emeltszintű érettségi felkészítő kurzus I. Ajánlott óraszám: 72 Emeltszintű érettségi felkészítő kurzus II. Ajánlott óraszám: 66 Tartalom: Az érettségi kurzusok tematikája megegyezik a mindenkori érettségi követelményekkel (írásbeli példasorok, szóbeli témakörök).

198



IDEGEN NYELVEK ÁLTALÁNOS BEVEZETŐ

Általános célok és feladatok Cél a tantárgyakkal szemben kialakult gátak, negatív hozzáállás és frusztráció csökkentése, megszüntetése, és így – a lehetőségek szerint – igyekszünk segíteni a nyelvekhez való pozitív viszony kialakítását. A kommunikációs készségek fejlesztésekor nagy hangsúlyt helyezünk a személyiséget fejlesztő célokra is, miközben magát az elsajátítható tudást adjuk át. A tanulók az órán különböző társas szituációkban, a mindennapi életükhöz közelálló helyzeteken keresztül gyakorolhatják az önkifejezés lehetséges formáit. Az órai társas helyzetek során a másokkal való együttműködés ösztönzi a diákok személyiségének fejlődését pl. az empátia, a kölcsönös odafigyelés területén. Idegen nyelvek tanulása elképzelhetetlen az adott népek kultúrájának és hagyományainak megismerése nélkül. Ezért érdekes, mindennapi életből vett anyagokkal igyekszünk felkelteni és fenntartani a diákok érdeklődését, valamint bővíteni tudásukat, rálátásukat a célnyelvi ország kultúrájára. Célunk, hogy a diákok a hétköznapi életben felhasználható, hasznosítható nyelvi ismeretekkel rendelkezzenek,

valamint

elsajátítsák

az

önálló

nyelvfejlesztéshez

elengedhetetlen

stratégiákat, amelyek ösztönözhetik őket az egész életen át tartó tanulásra.

Kiemelt célok Legfontosabb célunknak tartjuk, hogy a diákok saját haladási ütemükben tanulhassák a nyelvet. Figyelembe véve a diákok idegen nyelvekkel és azok tanulásával kapcsolatos félelmeit és fenntartásait, kommunikációs képességeit, személyiségét, érdeklődését, ismereteit, biztosítjuk, hogy a számukra legmegfelelőbb tempóban érhessék el az általuk kitűzött célt. Cél, hogy az adott idegen nyelvet első helyen választó diákok eljussanak- az Európa Tanács skálájához igazodva – középszinten a B1 szintre, emelt szinten a B2 szintre, a nyelvet második helyen választók pedig eljussanak legalább az A2 szintre.

199



Részcélok A kerettanterv az idegennyelv-tanítás követelményeit úgy alakította ki, hogy az felkészítse a diákokat a fent említett feladatokra, akár első, akár második nyelvként választják az adott idegen nyelvet. A cél, hogy a tanulók megállják helyüket különböző kommunikációs szituációkban, és tudják a nyelvet céljaik megvalósítására használni. Olyan kommunikatív emberek képzése a feladat, akik egy adott idegen nyelvi szituációban képesek kreatívan és hatékonyan megnyilvánulni. - érdeklődés felkeltése a célnyelv iránt, illetve a nyelvhez való pozitív viszony kialakítása - a nyelvvel kapcsolatban fennálló félelmek, frusztrációk és gátak csökkentése a felszabadult, bátorító, és biztonságos légkör megteremtésével, amely lehetővé teszi, hogy a tanuló meg merjen szólalni, és gondolatait spontán kifejezze a célnyelv használatával - különböző kommunikatív eszközök használatának inspirálása, utat adva a tanulók kreativitásának, és fejlesztve ezzel önálló problémamegoldó képességeiket - A diákok mindennapi életében előforduló szituációkban az idegen nyelv használat előnyeire való rávilágítás, s a készségek, képességek gyakori, aktív használatának ösztönzése. A tanuló minél többet szembesüljön a nyelv használatának szükségességével, s ne úgy tekintse a nyelvet, mint egy tantárgyat, hanem mint az emberek közti értékes kommunikáció eszközét. - A kulturális kompetencia fejlesztése. A nyelvtanulás során a tanuló betekintést nyer más kultúrákba, ami hozzájárul az interkulturális tudatossághoz, készségekhez. Ennek gyakorlati haszna a hatékonyabb kommunikáció, távlati eredménye pedig tapasztalatszerzés saját kultúránkon kívüli kultúrákról, amely közelebb visz megismerésükhöz, megértésükhöz. A tanuló nyitottabbá válik egy más kultúra új élményeinek befogadására, aminek segítségével gazdagabb, összetettebb személyiséggé fejlődhet - Fontos szempont az oktatás során, hogy a tanulók felismerjék, hogyan tudják alkalmazni, illetve hogyan lehet segítségükre a célnyelv más ismeretek elsajátítása, más tantárgyak tanulása során. - Sok diák számára nehézséget okoz a vizsgaszituációban megkövetelt kommunikáció, ezért tudatosan fel kell őket készíteni, hogy képesek legyenek a szituációt kezelni. - A való életben a nyelvi készségek általában nem izoláltan jelennek meg: gyakran előfordul, hogy egy levélre szóban válaszolunk, egy újságcikkre, rádióműsorra írásban reagálunk stb. Éppen ezért fontos, hogy a nyelvi készségeket lehetőleg a nyelvórán is integráltan fejlesszük.

200



- Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) sokrétű lehetőséget nyújtanak a nyevltanulóknak az önálló nyelvtanulásra, illetve célnyelvvel és célnyelvi közösséggel kialakítható kapcsolatra. Ezen alkalmazások készségszintű kialakítása és fejlesztése fontos feladat, ahhoz, hogy a diákok autonóm, nyelvtanulókká illetve nyelvhasználókká váljanak.

A képzés módszere A középiskolába újonnan bekerülő diákok tudásukat illetően meglehetősen heterogén képet mutatnak, ezért a nyelvoktatás nem támaszkodhat közvetlenül a már megszerzett ismeretekre, hanem a diákok aktuális tudásszintje, mentális állapota, meglévő készségeik és nyelvvel kapcsolatos céljaik határozzák meg a tanulási folyamatot (óraszám, csoport, tanulási idő stb.) A tantervben a nyelvtudás szintjeit a könnyebb követhetőség kedvéért öt nagy egységre bontottuk, amelyet az európai hatfokú szisztéma alapján állapítottunk meg (A1-, A1, A2, B1, B2). Egyik szintről a másikra a diákok meghatározott számú kurzusokon keresztül jutnak el. Az idegen nyelvet második helyen választóknak az A2 szintre kell eljutni, ez hat kurzus teljesítését jelenti amennyiben a diák hozott tudása megfelel az Európa tanács szintleírása szerinti A1- szintnek, vagyis a bemeneti követelménynek. A középszintű érettségihez (B1 szint) további két érettségi előkészítő kurzus szükséges. Ha valaki emeltszintű érettségit szeretne tenni, annak még további két, emeltszintű érettségire felkészítő kurzuson kell részt venni a 8 kurzus után, tehát összesen 10 darab kurzus fedi le a szintleírásnak megfelelő B2-es szintet. A nyelvtanítás sajátosságai miatt, az idegennyelv-tanítás eltér a többi tantárgytól abban, hogy a kurzusok sorrendje kötött. Az egyes kurzusok nem választhatóak szabadon, hanem a diákok - aktuális adott idegen nyelvi kommunikációs készségeik, és képességeik - mentális állapota - nyelvvel kapcsolatos elképzelései - különböző életkorbeli, csoporton belül betöltött szerephez fűződő stb. sajátosságai határozzák meg, mely kurzusokat választhatják. A kommunikációs kompetencia tekintetében tehát linearitást, azaz egymásra épülést mutatnak a kurzusok. Tanulmányaik során a tanulók a kommunikációs céljaik megvalósításában egyre magasabb szintre jutnak el, amely szintek nem felcserélhetőek.

201



A témakörök, a kommunikációs szándékok, és a nyelvtani kompetencia tekintetében azonban nincs ilyen mértékű kötöttség. A különböző témák és nyelvtani szerkezetek, a különböző szinteken újra és újra megjelenhetnek, s meg is jelennek, természetesen eltérő nehézségi fokon. Ezzel biztosítható az egyéni haladási ütem valamint a rendszer átjárhatósága. Az egyes kurzusokon előforduló témakörök az érettségi követelményekben meghatározott témakörök közül kerülnek ki, szem előtt tartva az aktuális tanulócsoport érdeklődési körét, mentális beállítottságát. Az első hat kurzus végére azonban a tanulók az összes témakörrel megismerkednek, s a tanult témákról, a tanult nyelvi, és szókincsbeli eszközök segítségével idegen nyelven képesek kifejteni véleményüket gondolataikat, s a felmerülő egyszerűbb kérdésekre válaszolni tudnak a tőlük elvárható nyelvi szinten. A középszintű érettségire felkészítő kurzusokon újra előkerül minden témakör, bár már nem olyan részletességgel, mint az első hat kurzus során, inkább részben ismétlő, nagyobb részben kiegészítő, illetve a meglévő ismereteket elmélyítő céllal. Az emelt szintű érettségire felkészítő kurzusokon újra előkerül minden téma, természetesen még magasabb nyelvi szinten, bővebb szókinccsel, elvontabb gondolatokkal gazdagítva. A

hat

kurzus

során

előkerülő

témakörök

az

érettségi

követelményrendszerben

meghatározottak szerint: - személyes vonatkozások és a család /tanuló személye, családi élet/ - ember és társadalom /emberek külső belső jellemzése, ünnepek vásárlás/ - környezetünk /otthon, lakóhely és környéke, időjárás/ - az iskola /saját iskola, nyelvtanulás/ - a munka világa /diákmunka, pályaválasztás/ - életmód /napirend, kedvenc ételek/ - szabadidő, művelődés, szórakozás /színház, mozi, kedvenc sport/ - utazás, turizmus /tömegközlekedés, utazási előkészületek/ - tudomány és technika /népszerű tudományok, ismeretterjesztés, a technikai eszközök szerepe a mindennapi életben/ - célnyelvi ország kultúrája, földrajza, és egy két fontosabb történelmi esemény

Ahhoz, hogy a tanulók interakciókban részt tudjanak venni, nem elég az, hogy adott témáról ki tudják fejteni nézeteiket. Hogy egy beszélgetésbe be tudjanak kapcsolódni néhány szóval, vagy egy-két mondattal, illetve, hogy reagálni tudjanak az elhangzottakra, meg kell

202



ismerkedniük a társas viselkedés szabályaival. Meg kell tanulni beszélgetést kezdeményezni, udvariasan szót kérni, átadni a szót a beszélgetőpartnernek, figyelmesen hallgatni a másikat és lezárni a beszélgetést. Tudni kell, hogy kivel milyen hangnemet illik megütni, mi számít viccnek, mi durvaságnak. A tanulóknak el kell sajátítani azokat a stratégiákat, azokat a kis „forgatókönyv mintákat” (szcenáriókat), amelyeket akkor alkalmazunk, amikor kiszámítható helyzetekben feladatokat végzünk (pl. ételrendelés). Ezeknek a „forgatókönyveknek” elemi részei a beszédszándékok, vagy kommunikációs szándékok. (pl. információkérés és -adás, vélemények cseréje). Ezek tanításának sorrendje a témakörökhöz hasonlóan szabadon választható. Az első hat kurzus során a tanulók megismerkednek az összes olyan egyszerűbb beszédszándékkal, amelyekkel a mindennapjaiban a leggyakrabban találkozhat. A közép- és emelt színtű érettségire felkészítő kurzusokon ezen kommunikációs szándékok gyűjteménye némileg bővül amellett, hogy a már ismert beszédszándékok árnyaltabb kifejezésére is felkészülnek a tanulók. Az első hat kurzus során előforduló beszédszándékok: Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: - megszólítás; - köszönés, elköszönés; - bemutatás, bemutatkozás; - telefonálásnál bemutatkozás és elköszönés - személyes levélben megszólítás és elbúcsúzás; - érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás; - engedélykérés és arra reagálás; - köszönet és arra reagálás; - bocsánatkérés és arra reagálás; - gratuláció, jókívánságok és arra reagálás. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: - sajnálkozás; - öröm; - elégedettség, elégedetlenség; - csodálkozás; - remény; - bosszúság. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: 203


- véleménynyilvánítás, véleménykérés és arra reagálás; - valaki igazának az elismerése és el nem ismerése; - egyetértés, egyet nem értés; - érdeklődés,; - tetszés, nem tetszés; - dicséret, kritika; - ellenvetés; - akarat, kívánság, képesség, kötelezettség, szükségesség, lehetőség; - ígéret; szándék, terv, - érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia iránt. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: - dolgok, személyek megnevezése, leírása; - események leírása; - információkérés, információadás; - igenlő vagy nemleges válasz; - tudás, nem tudás; - bizonyosság, bizonytalanság; - ismerés, nem ismerés. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: - kérés; - tiltás, felszólítás; - segítségkérés és arra reagálás; - javaslat és arra reagálás; - kínálás és arra reagálás; - meghívás és arra reagálás. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: - visszakérdezés, ismétléskérés; - nem értés; - betűzés kérése, betűzés; - felkérés lassabb, hangosabb beszédre; - beszélési szándék jelzése, téma bevezetése; - megerősítés - témaváltás, beszélgetés lezárása.

204




Az érettségihez szükséges kommunikációs szándékok: Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: - megszólítás; - köszönés, elköszönés; - bemutatás, bemutatkozás; - telefonálásnál bemutatkozás, elköszönés; - szóbeli üdvözletküldés; - személyes és hivatalos levélben megszólítás; - személyes és hivatalos levélben elbúcsúzás; - érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás; - engedélykérés és arra reagálás; - köszönet és arra reagálás; - bocsánatkérés és arra reagálás; - gratuláció, jókívánságok és arra reagálás; - együttérzés és arra reagálás. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: - hála; - sajnálkozás; - öröm; - elégedettség, elégedetlenség; - csodálkozás; - remény; - félelem; - bánat; - bosszúság. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: - véleménynyilvánítás, véleménykérés és arra reagálás; - valaki igazának az elismerése és el nem ismerése; - egyetértés, egyet nem értés; - érdeklődés, érdektelenség; - tetszés, nem tetszés; - dicséret, kritika,; - ellenvetés;

205



- ellenvetés visszautasítása; - akarat, kívánság, bizonytalanság, képesség, szükségesség, kötelezettség, lehetőség; - ígéret; - szándék, terv, - érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia, érdeklődési kör iránt. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: - dolgok, személyek megnevezése, leírása; - események leírása; - információkérés, információadás; - igenlő vagy nemleges válasz; - válaszadás elutasítása; - tudás, nem tudás; - bizonyosság, bizonytalanság, - emlékezés, nem emlékezés. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: - kérés; - tiltás, felszólítás; - segítségkérés és arra reagálás; - javaslat és arra reagálás; - kínálás és arra reagálás; - meghívás és arra reagálás; - reklamálás; - tanácskérés, tanácsadás; - segítség felajánlása és arra reagálás; - ajánlat és arra reagálás. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: - visszakérdezés, ismétléskérés; - nem értés; - betűzés kérése, betűzés; - felkérés lassabb, hangosabb beszédre; - beszélési szándék jelzése, téma bevezetése, félbeszakítás; - megerősítés; - körülírás; - témaváltás, beszélgetés lezárása. 206



A kommunikációs stratégiák egy adott szituációban, valamint a szükséges beszédszándékok természetesen erősen függenek a célnyelvi konvenciók, szabályok ismeretétől, ezért a célnyelvi kultúrával kapcsolatos ismeretek tanításának kiemelkedő szerepe van az idegen nyelvtanítás során. A nyelvi kompetenciák tekintetében a tapasztalatok szerint a szorosan nem egymásra épülő nyelvtani szerkezeteket egymástól függetlenül, nem egymásra építve is lehet tanítani. Különösen fontos ez azoknak a tanulóknak az esetében, akik már sokat tanulták a nyelvet, de sokat elfelejtettek, vagy bizonyos szerkezeteket bár ismernek, de hibásan használnak, avagy korábbi negatív tapasztalataik miatt bizonyos szerkezetek használatát mellőzik, esetleg teljesen elutasítják. A tananyag rendszerint nem nyelvtani anyagrészek köré csoportosul, hanem inkább a csoport tagjait érintő és őket érdeklő témák köré. A nyelv tanításának módja így a témaközpontú megközelítés. Ezért az elsajátítandó nyelvi kompetenciák nem kurzusokra lebontva tagoltak, hanem alkalmazkodva az Európai tanács által meghatározott, és az érettségi követelményekben célként kitűzött szintrendszerhez, 4 csoportra bomlanak, amelyből az utolsó csoport az emelt szintű érettségihez szükséges elemek gyűjteménye. Az első három kurzus után /A1 szint/, a hatodik /A2/, a nyolcadik /B1/ és a 10-ik /B2/ kurzus meghatározott nyelvi struktúrák, elemek permutációjából kerülnek ki az egyes kurzusokon előforduló nyelvi kompetenciák, így biztosítva, a nyelvtanítás a tanulócsoport tudásszintjéhez és érdeklődési köréhez szabhatóságát. Minden kurzuson az újabb elsajátítandó nyelvi szerkezetek mellett természetesen, újra és újra előkerülnek a korábbi kurzusokon tanult nyelvi elemek, elősegítve azok rögzülését, ösztönözve használatukat.

Fejlesztési Követelmények A kurzusok végére a diákok az ismert témakörökben képesek érdemben megnyilvánulni, hallott és olvasott szövegeket alkotni és értelmezni a kurzus szintjének megfelelően, valamint a tanult élethelyzetekben a célnyelven helytállni.

Bemeneti követelmények: A diákok nyelvtudás-szintje eltérő, van aki ténylegesen eléri a 8. évfolyam kimeneti szintjét, az A2-es szitntet, de ez nem minden esetben van így, ezért szintfelmérés után a tudásszintjüknek megfelelő kurzusban folytatják idegen nyelvi tanulmányaikat. Jórészük A1207



szintnek megfelelő tudást hoz az általános iskolai tanulmányaiból. Ez azt jelenti, hogy képesek

a legegyszerűbb utasításokat, kéréseket megérteni és azokra válaszolni, illetve

egyszerűbb kérdéseket feltenni. A legalapvetőbb szavakat, kifejezéseket felismerik írott szövegben és le is tudják írni azokat, illetve egyszerűbb mondatokba is képesek foglalni őket. Amennyiben a diák egy új idegen nyelv tanulását kezdi meg a középiskolában, számára a tanulmányok a 0. kurzussal indulnak, melynek a végső értékelése nem érdemjeggyel történik, hanem megfelelt/nem megfelelt minősítéssel, amelynek alapján folytathatja tanulmányait az 1. kurzuson. Tartalom: 0. kurzus A diák képes a legegyszerűbb utasításokat, kéréseket megérteni és azokra válaszolni, illetve egyszerűbb kérdéseket feltenni. A legalapvetőbb szavakat, kifejezéseket felismeri írott szövegben és le is tudja írni azokat, illetve egyszerűbb mondatokba is képes foglalni őket. 1.-3.kurzus Három kurzus szükséges az európai minimumszint, vagyis az A1 eléréséhez. A harmadik kurzus végére a diák megérti és használja a leggyakoribb mindennapi kifejezéseket, be tud mutatkozni, képes személyes jellegű kérdésekre válaszolni és azokat feltenni. Írott szövegben is megérti az ismerős szavakat, valamint képes egyszerű nyomtatványok kitöltésére, üdvözlőlapok írására, kisebb, összefüggő fogalmazások alkotására. Felfigyel a mindennapi életében felbukkanó ismert idegen nyelvű szavakra és szófordulatokra, és ezeket képes a célnyelven helyesen kimondani. 4.-5.-6. kurzus A diák megérti a közvetlen környezetéhez kapcsolódó kifejezéseket, képes ezen témákban egyszerűbb nyelvi eszközökkel beszélni valamint begyakorolt nyelvi helyzetekben kommunikálni. Képes a vele kapcsolatos eseményekről egyszerűen beszélni, magát megértetni. Tud röviden mesélni magáról, családjáról, otthonáról és tanulmányairól, rövid magánlevelet írni.

7.-8. kurzus 208



Ezek a középszintű érettségire felkészítő kurzusok, ezért a kurzus végén a követelmények megegyeznek az érettségi követelményben meghatározottakkal.(B1) Ezen a szinten a diák már önállóan használja a célnyelvet. Megérti a hétköznapi szövegekben található fontosabb információkat. Képes boldogulni egy esetleges külföldi utazás kapcsán felmerülő helyzetekben, valamint összefüggően írni vagy beszélni írni az általa ismert és őt érdeklő témákban. Ki tudja fejezni jövőre vonatkozó terveit, élményeit, és képes megindokolni álláspontját. 9.-10. kurzus Ezek az emelt szintű érettségire felkészítő kurzusok, amelyek követelményei megegyeznek az érettségi követelményben meghatározottakkal.(B2) A diák ezen a szinten megérti az elvontabb témájú szövegek gondolatmenetét, viszonylag zökkenőmentesen kommunikál akár anyanyelvű beszélőkkel is. Képes világos és részletekbe menő szövegeket alkotni elvontabb témakörökben, véleményét az aktuális témákról részletesen kifejteni.

A továbblépés feltételei és az értékelés módja A kurzusok során a tanulók folyamatos írásbeli és szóbeli visszajelzést kapnak fejlődésükről. Fontosnak tartjuk, hogy a diákok rendszeresen szembesüljenek a tanulási folyamat során az idegen nyelvi kommunikációban elért eredményeikkel, ezzel igyekszünk fejleszteni önértékelésüket, és bátorítani őket a célnyelv használatára. A diákok érdemjegyeiket a kurzusok tananyagán alapuló, szerkezetében az érettségihez hasonló vizsgákon szerezhetik meg. A vizsgák általában mind írásban, mind szóban mérik fel a tanulók képességeit.

209



ANGOL NYELV Célok és feladatok Az angol nyelvtanítás jelentősége Magyarországon az elmúlt évtizedekben lényegesen megnőtt. Ennek oka egyfelől az angol nyelv nemzetközi kommunikációban betöltött szerepének erősödése szerte a világon. Az Internet elterjedése elősegítette, hogy az angol nyelv már nemcsak a tudományok, vagy a technika területén, de a hétköznapi ember számára is egyre fontosabb kommunikációs eszköz lett a különböző országok között. Európában az Internet és a technikai fejlődése mellett az Európai Unió megalakulása további ösztönző erőként jelent meg a nemzetközi kommunikációban, amelynek eszköze szintén az angol nyelv. Ezzel az angol nyelv szerepe a többi modern nyelvtől kissé elkülönült, egyfajta univerzális nyelv lett. Magyarország Európai Uniós csatlakozásával ezért az angol nyelvtudás létfontosságúvá vált, a nyelvoktatás szerepe pedig megnőtt szerte az országban a nagyobb mobilitás, a hatékonyabb nemzetközi kommunikáció, az információ hozzáférhetőségének javítása érdekében. Mind a továbbtanulásban, mind a munkavállalásban fontos szerepet játszik az angol nyelv ismerete és használata. Ezen kialakult igényhez az oktatásnak alkalmazkodnia kell. A kerettanterv az angol nyelvtanítás követelményeit úgy alakította ki, hogy az felkészítse a diákokat a fent említett, a modern társadalmakban felmerülő feladatokra, akár első, akár második nyelvként választják ezt a tárgyat. A cél, hogy a tanulók megállják helyüket különböző kommunikációs szituációkban, és tudják a nyelvet céljaik megvalósítására használni. Olyan kommunikatív emberek képzése a feladat, akik egy adott idegen nyelvi szituációban képesek kreatívan és hatékonyan megnyilvánulni.

Módszerek: Az angol nyelv tanítása teljes mértékben megfelel a idegen nyelv általános bevezetőjében leírtaknak. A nyelvtanítás témaközpontú és az előforduló témák, illetve kommunikációs szándékok gyűjteménye megegyezik az érettségi követelményben és az általános bevezetőben szereplőekkel. A nyelvi kompetenciák csoportra bomlanak, amelyből az utolsó csoport az emelt szintű érettségihez szükséges elemek gyűjteménye. Az első három kurzus után /A1 szint/, a hatodik

210



/A2/, a nyolcadik /B1/ és a 10-ik /B2/ kurzus után meghatározott nyelvi struktúrák, elemek permutációjából kerülnek ki az egyes kurzusokon előforduló nyelvi kompetenciák. Elsajátítandó nyelvi formulák: 1. csoport - főnevek és azok többesszáma - névelők - tő-és sorszámnevek - névmások - some, any, no, somebody, anybody ,stb. - sok és kevés /many much, a lot of , few, little/ - összes, minden / all, every, each/ - birtokviszony - Múltbeli események elmesélése - Jelen idejű egyszerű és folyamatos szemlélet - Egyszerű jövőbeli események kifejezése - Állító és kérdő szórend egyszerű kérdésekben, állításokban, kérdőszavak - Egyszerű felszólító mondatok, kérések, Do it!, Can you..?, Could you…?Don’t do that! - hely-és időhatározós prepozíciók - There is/There are - Melléknevek és fokozásuk - Like+ing 2. csoport - névelők - tő-és sorszámnevek - névmások - főnevek és azok többesszáma - some, any, no, somebody, anybody , both, either, neither, stb. - sok és kevés /many much, a lot of , few, little/ - összes, minden / all, every, each/ - birtokviszony - Korábbi események egyes esetei, és a múltbeli események - Jelen és múlt idejű egyszerű és folyamatos szemlélet 211



- Jövőbeli események kifejezése (going to/will future) - indirect present questions - néhány segédige - összehasonlító mondatok, melléknevek és fokozásuk - néhány kötőszó, egyszerűbb összetett mondatok - time clauses - Állító és kérdő szórend kérdésekben, állításokban, kérdőszavak - Néhány ige +gerund/ infinitive /want to. Prefer doing, etc./ - There is/There are - hely-és időhatározós prepozíciók 3. csoport - névelők - névmások - some, any, no, somebody, anybody , - főnevek és azok többesszáma megszámlálható megszámlálhatatlan főnevek - sok és kevés /many much, a lot of , few, little/ - összes, minden / all, every, each/ - Korábbi események esetei, és a múltbeli események - Egyszerű és folyamatos szemlélet - Jövő különböző kifejezésmódjai és összehasonlításuk - Állító és kérdő szórend kérdésekben, állításokban, alanyra kérdezés - causative cases - concessive clauses - had better, would rather - indirect speech /egyszer- mondatokban/ - present probability - first, second conditional sentences - present, past passives - képességet és lehetőséget kifejező segédigék jelen ideje és szinonimáik - clause of purpose - time clauses - relative pronouns (that/which stb.), egyszerű összetett mondatok - indítványozás (shall, let’s) 212



- question tags - összehasonlító mondatok - néhány kötőszó, összetett mondatok - Állító és kérdő szórend kérdésekben, állításokban, kérdőszavak - Néhány ige +gerund/ infinitive /want to. Prefer doing, etc./ - There is/There are - Melléknevek és fokozásuk - Prepozíciók - Pár vonzatos ige 4. csoport - névelők - névmások - some, any, no, somebody, anybody , - főnevek és azok többesszáma megszámlálható megszámlálhatatlan főnevek, - sok és kevés /many much, a lot of , few, little/ - összes, minden / all, every, each/ - átfogó igeidő szemlélet - embedded questions - kötőmód - hangsúlyozás - inversion - relative clauses, relative pronouns - causative clauses - concessive clauses - clause of purpose - time clauses - segédigék jelen és múlt ideje, különböző jelentései - present and past probability - all conditionals - I wish, if only - had better, would rather - indirect speech - indítványozás 213



- question tags - összehasonlító mondatok - Kötőszavak, összetett mondatok - szórend - gerund/ infinitive - participle constructions - There is/There are - Prepozíciók - Vonzatos igék, Phrasal verbs Az angol nyelvtanítás a kommunikatív kompetencia tekintetében egymásra épülő kurzusokon keresztül valósul meg.

Bemeneti követelmények: Az angol nyelvtanítás, figyelembe véve a diákok általános iskolában megszerzett tudását, az Európai tanács szintleírásának megfelelő A1- szintről indul. Azon diákok, akik nyelvtudása nem éri el ezt a szintet valamilyen okból kifolyólag, mégis az angol nyelvet választják, egy nulladik kurzuson vehetnek részt, amelyen megszerezhetik ezt a hiányzó tudást. TARTALOM: 0. kurzus Ajánlott óraszám 60 óra Fejlesztési követelmények: Kommunikatív készségek: Beszédértés és hallott szöveg értése: A tanulók képesek a hozzájuk intézett egyszerűbb utasításokat, kéréseket, és kérdéseket megérteni, különösen, ha a beszéd tagolt jól érthető, és segítségként egyéb kommunikációs eszközök is kísérik, vagy támasztják alá az információt. Képesek a tanult szavakat hallás után megérteni és leírni helyesen. Beszédkészség: A tanulók képesek egyszerűbb utasításokat, kéréseket, és kérdéseket megérteni és azokra egyszerű választ adni, vagy reagálni. Beszédében a nyelvi hiányosságaiból adódó félreértések

214



elkerülése, vagy nyomatékosítás végett, kreatívan használja a kommunikáció egyéb eszközeit segítségként. A környezetével kapcsolatos témákban /pl. barátok, család, mindennapos cselekvések/ ismerik az alapszavakat, kifejezéseket /pl. számok, dátumok, óra, színek, hétköznapi tárgyak, igék/, s ezeket felhasználva, képesek alapvető kérdéseket feltenni, illetve megérteni. Használni tudják a legegyszerűbb nyelvi formulákat ,/pl. am/are/is, present simple, felszólítás, there is/there are szerkezet, Can, névmások/. Szövegértés /olvasott szöveg értése/: A tanult szavakat, nyelvi formulákat írott szövegben is felismerik, s képesek segítségükkel rövid rendkívül egyszerű szövegek tartalmára következtetni Íráskészség: Magukról, közvetlen környezetükről, képesek, írásban pár egyszerű, jól begyakorolt tőmondatban információt adni a tanult nyelvi formulák felhasználásával. A tanult szavakat helyesen írják le. 1. kurzus Ajánlott óraszám: 60 Fejlesztési követelmények: Kommunikatív készségek: Beszédértés és hallott szöveg értése: Világos, tagolt, érthető beszédben, vagy hallott szövegben a tanuló mindennapi szükségleteire vonatkozó egyszerűbb mondatok, instrukciók, kérdések megértése. A tanuló a hozzá intézett, és gondosan megfogalmazott instrukciókat meg tudja érteni, és azokra reagálni tud. Lassú, szünetekkel ellátott, esetleg többször megismételt szövegben a tanulók felismerik és értelmezni tudják az egyszerűbb tanult, nyelvtani szerkezeteket, és szavakat. Beszédkészség: Beszélgetés: A tanult egyszerűbb nyelvtani szerkezetek és szavak használata a kommunikációs célok megvalósítására. A tanuló képes érdemben reagálni olyan egyszerűbb, begyakorolt szituációkban, amelyekkel mindennapjai során szembesülhet. /pl. külföldieknek való segítségnyújtás/ Beszédszándéka megvalósítása érdekében, kreatívan képesek alkalmazni 215



különböző, ismert, //nem feltétlenül nyelvi??// kommunikációs eszközöket és stratégiákat a nyelvtani szerkezetbeli, és szókincsbeli hiányosságaiból adódó nehézségeinek áthidalására. A beszéde által kiváltott hatást, reakciót értelmezni tudja. Összefüggő beszéd: A

tanuló

begyakorlott

témákról

képes

néhány

rendkívül

egyszerű

tőmondatban

megnyilvánulni. Szövegértés /olvasott szöveg értése/: Egyszerűbb mondatok, tanult szerkezetek, szavak felismerése írott szövegben is. A tanuló felfigyel rájuk, és értelmezni is tudja azokat az egyszerűbb szlogeneket és feliratokat amelyekkel mindennapi élete során találkozik. Íráskészség: Egyszerűbb formanyomtatványokat képes kitölteni. Pár tőmondatban megfogalmazott irányított fogalmazást, vagy minta alapján levelet tud írni a tanult témákban a begyakorolt szavak és nyelvtani szerkezetek felhasználásával. 2. kurzus Ajánlott óraszám: 60 Fejlesztési követelmények: Kommunikatív készségek Beszédértés és hallott szöveg értése A tanuló képes felismerni és értelmezni hallás után a tanult egyszerűbb nyelvtani szerkezeteket, szavakat mind társas szituációban, mind audio eszközök közvetítésével /Tv, magnó, videó/ amennyiben azokat tisztán és érthetően hallja, és zavaró tényezők nincsenek. Kb.100 szavas tagolt, egyszerű, köznyelvi szövegből a számára lényeges információt megérti. Beszédkészség: Beszélgetés: A tanuló képes egyszerűbb mondatokban közlések megfogalmazására, kérdések feltevésére. Egyszerűbb, begyakorolt, kommunikációs helyzetben a szituációhoz, és beszédszándékhoz illően tudja magát kifejezni a szituációhoz kapcsolódó, tanult beszédfordulatok, nyelvi elemek felhasználásával. A beszéde által kiváltott hatást, reakciót értelmezni tudja. 216



Összefüggő beszéd: A tanult nyelvtani szerkezetek és szavak segítségével egyszerűbb mondatokban el tudja mesélni a vele kapcsolatos eseményeket, bár még beszédében sokszor szünetet tarthat, amikor a kifejezéseket keresgéli, vagy mondanivalóját helyesbíti. A tanult nyelvtani szerkezetek helyes használatára még erőteljesen figyelnie kell, ezért még többször vét hibát, az igeidőket összekeverheti. Szövegértés /olvasott szöveg értése/: Egyszerűbb mondatok, tanult szerkezetek, szavak felismerése írott szövegben is. A tanuló felfigyel rájuk, és értelmezni is tudja azokat az egyszerűbb szlogeneket és feliratokat, amelyekkel mindennapi élete során találkozik különösen, ha kép is van hozzá. Íráskészség: Egyszerűbb formanyomtatványokat képes kitölteni. Pár mondatos, kb. 100 szavas szöveget tud írni, amelyben képes megfogalmazni élményeit és vele történt eseményeket. Minta alapján rövid feljegyzést, egyszerű e-mailt, vagy levelet képes írni. 3. kurzus Ajánlott óraszám: 60 Fejlesztési követelmények: Kommunikatív készségek: Beszédértés és hallott szöveg értése: Rövidebb, összefüggő szöveg megértése. A tanuló képes kb. 150 szavas gondosan megfogalmazott, tagolt, de összefüggő beszédet követni, amennyiben annak szókincse és nyelvi elemkészlete nem tér el jelentősen a diák tanult készletétől. Tud következtetni a tanultak felhasználásával egyes esetleg nem ismert nyelvi elem jelentésére, ha erre hosszabb szünet áll rendelkezésére. Felfigyel a környezetében hallott autentikus szövegekre, amelyekkel mindennapi élete során többször találkozik. /pl. média közvetítésével, véletlenül hallott beszélgetésből, stb./ Beszédkészség: Beszélgetés:

217



A tanuló egyszerű módon kommunikálni tud. Már nem csak a begyakorolt, adott szituációkhoz kapcsoló fordulatok meglehetősen korlátozott készletére épít, hanem a tanult szavakat, nyelvi elemeket kreatívabban kombinálva képes feltenni, és meg válaszolni egyszerű kérdéseket, megállapításokat. Ha értési, vagy kifejezési problémái adódnak, képes a célnyelven segítséget kérni, s így rövidebb, társalgásban részt venni, különösen, ha a beszélgető partner segítőkész, és a tanulónak segít formába önteni mondandóját. Összefüggő beszéd: Tanult témákról és cselekvésekről pár mondatos, egyszerű leírást tud adni, amelyek többnyire különálló fordulatokat tartalmaznak. Beszéde során néhány egyszerű nyelvtani szerkezet és mondatfajta betanult készletét korlátozott mértékben alkalmazza. /lsd. ezek készletét a nyelvtani kompetenciák részben// Szövegértés /olvasott szöveg értése/: Egyszerűbb olvasott szövegből képes a számára lényeges információt kiszűrni, bár szükség szerint többször újraolvassa, mert a lényeges elkülönítése a lényegtelentől még nehézséget okozhat. Fogalmat tud alkotni egyszerűbb, rövid információs anyagok, leírások tartalmáról, fő gondolatáról. Íráskészség: Az egyszerű formanyomtatványokat elég nagy maga biztonsággal ki tudja tölteni. Rövid, egyszerű feljegyzéseket, üzeneteket, képeslapokat tud írni barátainak. Begyakorlott kötött fordulatokat használ, és többnyire különálló egyszerű mondatokban fogalmaz, az előforduló összetett mondatokat pedig legtöbbször az „and” „or” „but”, „then” kötőszavak kapcsolják össze. Szótár segítségével rövid levelet, üzenetet, e-mailt tud írni. 4. kurzus Ajánlott óraszám: 60 Fejlesztési követelmények: Kommunikatív készségek Beszédértés és hallott szöveg értése: Köznyelven, ismerős témáról folyó világos beszéd fő vonalának megértése. A tanuló képes megállapítani egy rövid egyszerű, hétköznapi beszélgetés témáját magnófelvételről, vagy élő segítőkész beszélgető partnerek közvetítésével, ha az a tanuló számára ismert témákat érint,

218



jól érthető, lassú, és világos, illetve nehézség esetén ismétlésre vagy átfogalmazásra lehetőség van. Beszédkészség: Beszélgetés: Ismerős begyakorolt feladatokban egyszerű és közvetlen információcsere lebonyolítása. A tanuló boldogul a mindennapos, gyakorlati szituációkban, mert képes egyszerű, tényszerű információ megszerzésére és továbbadására. Jelezni tudja mikor követi a társalgást, és ha elveszti a fonalat. Összefüggő beszéd: Egyszerű leíró nyelv használatával rövid állításokat és összehasonlításokat tud alkotni. El tudja mondani mit miért szeret, vagy nem így önálló véleményét korlátozott módon, de ki tudja fejteni a tanult szavak és egyszerű nyelvi szerkezetek felhasználásával. Bár még rendszeresen elkövet alapvető nyelvi hibákat, például hajalmos összekeverni az igeidőket, azonban rendszerint világos, hogy mit akar elmondani.. Szövegértés /olvasott szöveg értése/: Meg tud érteni olyan egyszerű szövegeket, amelyek a leggyakrabban előforduló szókincset, valamint nemzetközileg használt szavakat tartalmaznak. A mindennapi témájú, konkrét, rövid szövegek általános mondanivalójának segítségével a szövegösszefüggésből egy-két ismeretlen szó valószínű jelentésére következtetni tud. Meg tud találni bizonyos információt, egyszerű mindennapi szövegekben, például levelekben, brosúrákban, prospektusokban, menetrendben, telefonkönyvben, stb. Íráskészség: Begyakorolt témákban, adott céllal önállóan képes rövid egyszerű magánlevelet megírni. A tanuló mindennapi életére, szükségletekre, személyes eseményekre vonatkozó közvetlen üzenetet, feljegyzést tud készíteni. 5. kurzus Ajánlott óraszám: 60 Fejlesztési követelmények: Kommunikatív készségek: Beszédértés/hallott szöveg értése/: 219



Hétköznapi dolgokkal foglalkozó szövegből a lényeges információ elkülönítése. A tanuló képes hallás után elkülöníteni a számára lényeges információt a lényegtelentől, ha az információ nem túl hosszú, tisztán érthető, a tanuló számára ismert témájú szövegben hangzik el akár. Megérti a körülötte zajló eszmecsere témáját, ha a beszélők lassan beszélnek, és témában, szókincsben, nyelvi elemek használatában az egyszerűségre törekszenek. Felfigyel a médiára mint információforrásra, s a számára fontos utasításokat, egyszerű mondatokban megfogalmazott információt ki tudja szűrni a televízió, vagy rádió adásaiból. Beszédkészség Beszélgetés: A tanuló begyakorolt, kiszámítható szituációkban nagyobb erőfeszítés nélkül boldogulni tud. Egyszerű társalgásban megérteti magát. Ismert, vagy az érdeklődési körébe tartozó témákkal, hétköznapi tevékenységekkel kapcsolatos kérdéseit, gondolatait, és adott kérdésekre adott válaszait önállóan meg tudja fogalmazni, még ha gyakran meg is akad, és újra kezdi, átfogalmazza mondandóját. Bizonyos árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre odaillő árnyalt választ tud adni, s így egyszerűen, de hatékonyan képes társadalmi kapcsolatokat létesíteni, és társasági érintkezést fenntartani. Összefüggő beszéd: Egyszerű fordulatok és mondatok sorozatával és egy-két /és, de, mert kötőszavakkal összekapcsolt/ összetett mondattal rövid alapvető leírást tud adni eseményekről és tevékenységekről. Ismerős, a mindennapi élettel kapcsolatos témákban rövid, begyakorolt előadást tud tartani, s az előadással kapcsolatos egyszerű kérdéseket meg tudja válaszolni. Szövegértés /olvasott szöveg értése/: A tanuló megért egyszerű, standard, begyakorolt ismerős témákkal kapcsolatos leveleket és faxokat, amelyek szókincse, nyelvi elem készlete nem tér el lényegesen a tanuló készletétől. Ilyen típusú szövegekből nehézség nélkül tudja kiszűrni a számára lényeges információt anélkül, hogy sokszor újraolvasná a szöveget, ugyanakkor szükség esetén, részleteiben is értelmezni tudja a szöveget, az ismeretlen szavak, nem jelentenek nagy akadályt. Képes értelmezni egyes közhasznú táblát, feliratot: pl. nyilvános helyen, utcán, étteremben, vasútállomáson az utasításokat, veszélyre figyelmeztető táblákat.

220



Íráskészség A tanuló élményeiről, eseményekről, cselekvésekről alapvető leírást tud adni, levélben, képeslapon, stb. A mondatok közt már összefüggések is találhatók, bár még a begyakorolt fordulatok túlsúlya érezhető. 6. kurzus Ajánlott óraszám: 60 Fejlesztési követelmények: Kommunikatív készségek: -

Beszédértés és hallott szöveg értése:

Hétköznapi témájú, tagolt, köznyelven folyó, begyakorolt beszélgetések, eszmecserék erőfeszítések nélküli követése. A tanuló a körülötte folyó nem túl gyors, világos, ismert témájú beszédben egyes ismeretlen szavak jelentését képes a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni, s az előforduló egy-két ismeretlen nyelvi elem nem gátolja a lényeges információk kiszűrését. A tanuló egyértelműen el tudja különíteni a nem tanult nyelvi elemeket a lassú beszédben, és az emiatt felmerülő nehézségeit tisztázni tudja./ pl. ismétlést kér, átfogalmazást, következtetésében megerősítést./ Kb. 200 szavas hangfelvételről elhangzott összefüggő, de ismert témájú és szókincsű szöveget a diák követni tud, és benne adott információt képes megtalálni, és megérteni. A médiát, mint információforrást használni tudja. A hétköznapi, a tanuló számára ismert témájú, tudósító, televíziós hírek főbb pontjait megérti, amikor vizuális anyag is alátámasztja a kommentárt. Beszédkészség: Beszélgetés: A tanuló a strukturált, kiszámítható, mindennapi szituációk többségében könnyed, erőfeszítések nélküli, korlátozott mértékben árnyalt kommunikációra képes. Egyszerű, beszélgetést tud kezdeményezni, azt fenntartani, és befejezni. Ismerős, a tanuló érdeklődési körébe tartozó témákról folyó társalgásban meg tudja magát értetni, információt cserél, javaslatokat tesz, gondolatait, véleményét ki tudja fejezni. Jól begyakorolt és memorizált fordulatokat adaptálni tud bizonyos körülményekhez korlátozott lexikai behelyettesítések révén Összefüggő beszéd:

221



Képes hosszabb ideig összefüggően beszélni élményeiről, tanult témákról, vagy érdeklődési körébe tartozó egyéb témákról. Kifejezésmódjában világos egyszerű mondatokra törekszik. Képes a bonyolult, összetett gondolatait a nyelvi szintjének megfelelően, kreatívan átfogalmazni, és így megértetni mondanivalóját. Szövegértés /olvasott szöveg értése/: Meg tud találni számára szükséges információt egyszerű nyelvezetű, hétköznapi hirdetésekben, levelekben, brosúrákban, rövid eseményleíró újságcikkekben is. Meg tudja érteni az egyszerű nyelven írt előírásokat, /pl. biztonsági előírásokat/, táblákat, a mindennapi életben előforduló berendezésekre írt instrukciókat, /pl. egy nyilvános telefon esetében/. Köznyelven írott, egyszerű magánleveleket kellő biztonsággal megérti ahhoz, hogy levelezni tudjon külföldi barátokkal. Íráskészség: Összefüggő mondatokban tud írni környezete mindennapi aspektusairól pl. élményekről tevékenységekről. A megfogalmazásban még az egyszerűségre és a lényegre törekszik. Szótár segítségével baráti magánlevelezést képes folytatni. 7. kurzus Ajánlott óraszám: 60 Fejlesztési követelmények: Kommunikatív készségek: Beszédértés és hallott szöveg értése: Mindennapi témákban, köznyelven folyó rögzített, vagy közvetített beszédben, és társalgásban egyaránt megérti a tényszerű információk lényegét, azonosítani tudja a fő mondanivalót, és néhány részletet is amennyiben a beszélők tisztán tagoltan, ismerős akcentussal beszélnek, az értést külső zavaró tényezők nem akadályozzák. A média angol nyelvű, vizuális eszközökkel közvetített programjainak fő gondolatát megérti, az egyszerűbb nyelvezetű, rövid történetek fő cselekményszálát nyomon tudja követni. Beszédkészség: Beszélgetés: A külföldi utazások alkalmával felmerülő szituációkban egyszerű szavakra, nyelvtani szerkezetekre támaszkodva magabiztosan boldogul. Ismerős témákban felkészülés nélkül tud 222



részt venni társalgásban. Érdeklődési köréhez tartozó témákban ki tudja fejteni nézeteit és véleményét, valamint rá tud kérdezni másokéra, így fenntartva a társalgást. Meggyőződését, véleményét, egyetértését, és egyet nem értését udvariasan tudja kifejezni. Összefüggő beszéd: Az érdeklődési köréhez tartozó, ismert témák lényegéről viszonylag folyamatosan tud beszélni. Élményeiről, különböző eseményekről részletesen be tud számolni, érzései, reakciói bemutatásával. Össze tudja foglalni, és el tudja mondani egy film, vagy könyv történetét, s véleményt tud a történetről mondani. Szövegértés /olvasott szöveg értése/: Kielégítő szinten meg tud érteni az érdeklődési köréhez kapcsolódó lényegre törő tényszerű szövegeket. Erőfeszítések nélkül megérti a köznyelven folyó levelezést. Képes megkeresni, és értelmezni a lényeges információt mindennapi anyagokban, pl. brosúrákban, rövid hivatalos dokumentumokban. Tanult témáról szóló szövegben jól el tudja különíteni a kulcsszavakat, és az ismeretlen szavak jelentésére a szövegösszefüggésből következtetni tud. Íráskészség: Egyszerű összefüggő szöveget tud írni számos érdeklődési köréhez tartozó, ismerős témában, rövid különálló elemek lineáris összekapcsolásával. Meg tud írni nagyon rövid beszámolókat, standard hagyományos formában, amelyben begyakorolt, tényszerű információt közöl. Tudakolózással, problémákkal kapcsolatos üzeneteket tud írni. 8. kurzus Ajánlott óraszám: 45 Fejlesztési követelmények: Kommunikatív készségek: Beszédértés és hallott szöveg értése: Ismert témájú, lényegre törő, világosan felépített hosszabb beszédet, előadást, eszmecserét követni tud, megérti a fő mondanivalót és néhány részletet, ha a beszéd nem túl gyors. A viszonylag lassú, világos hanganyagok többségének információtartalmát megérti, amennyiben a szövegek mindennapi témákra korlátozódnak. Az ismert témájú és dialektusú, /elsősorban angliai vagy amerikai/, autentikus rádiós hírműsorok, rádióhirdetések fő gondolatát követni tudja vizuális segédanyagok nélkül is, és képes elkülöníteni, és értelmezni

223



a kulcsszavakat, ha a beszéd viszonylag lassú, világos, és egyszerű nyelvezetű. Egyes ismeretlen szavak jelentését a szöveg kontextusból, találgatással ki tudja következtetni. A tanuló érdeklődési köréhez kapcsolódó témákkal kapcsolatos információ megszerzéséhez használni tudja a média angol nyelvű programjait. Egyszerű történetű, világos nyelvezetű filmek fő gondolatait megérti, amelyben a cselekményt nagyrészt vizuális eszközök és események közvetítik. Beszédkészség: Beszélgetés: A külföldi utazások alkalmával esetlegesen felmerülő szituációkban erőfeszítések nélkül, gördülékenyen kommunikál. Nehézségei esetén el tudja magyarázni mi miért jelent problémát. Egyszerű, ismert témában folyó társalgásban aktív részt tud vállalni felkészülés nélkül, s adott esetben képes a társalgás fenntartására. Mások nézeteihez rövid megjegyzést tud fűzni, össze tud hasonlítani, ellentétbe tud állítani különböző, de alapvető alternatívákat. Érdeklődési körébe tartozó témákban magabiztosan tud információt cserélni, nézeteit világosan ki tudja fejteni, mások véleményére rákérdez és megbirkózik kevésbé begyakorolt helyzetekkel. Elfogadható nyelvhelyességgel kommunikál, általában jól alkalmazza tudását, bár észrevehető anyanyelvi hatások mutatkoznak. Összefüggő beszéd: Érthető folyamatossággal tud beszélni ismert témákról felkészülés nélkül is. Nézeteit véleményét kifejti, érvekkel támasztja alá, s ki tudja hangsúlyozni azokat a gondolatokat, amelyeket lényegesnek vél. Össze tud foglalni egy elbeszélést, újságcikket, előadást, eszmecserét, interjút, vagy dokumentumfilmet, kifejti ezzel kapcsolatos véleményét, és válaszol a további részletekre vonatkozó egyszerű kérdésekre. Szövegértés /olvasott szöveg értése/: A tanuló felismeri a számára ismerős témáról szóló, a lényegre koncentráló újságcikkek főbb pontjait. Megérti egy adott téma leírása során alkalmazott érvelés fonalát, és a főbb következtetéseket. Erőfeszítések nélkül meg tudja érteni az események, érzések, kívánságok leírását, pl. magánlevelekben. Át tud fésülni hosszabb szövegeket, hogy megtalálja a kívánt információt, és egy adott feladat elvégzéséhez össze tudja gyűjteni a szükséges információt egy szöveg különböző részeiből, illetve különböző szövegekből.

224



Íráskészség: Le tudja írni a híreket, néhány egyszerű mondatban ki tudja fejezni gondolatait absztrakt, és kulturális témákkal kapcsolatban. Érdeklődési köréhez kapcsolódó számos ismerős témában lényegre koncentráló, részletes leírást tud adni. Beszámolót, tud írni élményeiről úgy, hogy érzéseit és reakcióit egyszerű, összefüggő szövegben írja le. Esszét tud írni számára érdekes témákról. Az összegyűlt tényszerű információt bizonyos mértékig magabiztosan össze tudja foglalni, és egyszerű formában ki tudja fejezni a témával kapcsolatos véleményét. 9. kurzus Ajánlott óraszám: 72 Fejlesztési követelmények: Kommunikatív készségek: Beszédértés és hallott szöveg értése: Köznyelvi szöveg megértése részleteiben. A tanuló bizonyos háttérzaj mellett is képes megérteni a az élő vagy közvetített beszélt köznyelvet minden olyan témában, amelyek tanulmányai során előfordultak. Hosszabb, összetett beszéd fonalát képes követni. A legtöbb köznyelven folyó rögzített, vagy közvetített hanganyagot megérti, és meg tudja állapítani a beszélő hangulatát, és hangnemét. A köznyelven folyó, nem túl elvont témájú legtöbb film cselekményszálát követni tudja. Beszédkészség: Beszélgetés: Olyan folyékony és természetes interakcióra képes, amely lehetővé teszi a rendszeres interakciót és hosszabb kapcsolat fenntartását anyanyelvű beszélőkkel anélkül, hogy az bármelyik fél számára megerőltető lenne. A helyzetnek megfelelően tudja megválasztani beszédstílusát és kisebb hibákkal, de árnyaltan fejezi ki magát. Ki tudja fejezni események és élmények személyes jelentőségét, világosan meg tudja indokolni, és fenn tudja tartani nézeteit. Összefüggő beszéd: Világos, részletes leírást és bemutatást tud adni az érdeklődési köréhez kapcsolódó témák széles skálájában. Gondolatait kiegészítő adatokkal és megfelelő példákkal fejti ki, és támasztja alá. Beszédét, érveit logikusan építi fel.

225



Szövegértés /olvasott szöveg értése/: Gyorsan át tud olvasni hosszú és összetett szövegeket, és megtalálja a lényeges részleteket. Érdeklődési köréhez tartozó témákban képes hírek, cikkek, és beszámolók tartalmának, és fontosságának gyors meghatározására, és eldönti, hogy érdemes-e a szöveget alaposan is áttanulmányozni. Íráskészség: Érdeklődési köréhez tartozó változatos témában, valós, vagy képzelt eseményekről világos és részletes leírást tud adni. A mondatok között világos kapcsolat. Összetett mondatokban fogalmaz, s a gondolatai közti viszonyok kifejezésére a kötőszavak változatos körét tudja használni. 10. kurzus Ajánlott óraszám: 66 Fejlesztési követelmények: Kommunikatív készségek: Beszédértés/hallott szöveg értése/: Az élő, vagy közvetített beszélt köznyelv megértése ismert, és olyan ismeretlen témákban, amelyek a tanuló életében általában előfordulnak. Az ilyen beszédértését csak a nagy háttérzaj, nem világos struktúra, vagy az idiomatikus nyelvhasználat akadályozhatja. Az elvontabb témákban folyó társalgás, érvelés gondolatait megérti, az összetett gondolatokat, és nyelvhasználatot tartalmazó előadások és hosszabb beszédek, beszámolók, prezentációk lényegét el tudja különíteni. A tanuló megérti legtöbb rádiós dokumentum műsort, televíziós hírműsort, aktuális ügyekkel foglalkozó programot, mint például dokumentumfilmeket, élő interjúkat, terefere műsorokat, színdarabokat, köznyelven folyó filmeket. Beszédkészség: Beszélgetés: Jó nyelvhelyességgel, természetes módon tud kommunikálni anélkül, hogy láthatóan korlátozni kellene mondanivalóját. A körülményeknek megfelelő stílust alkalmaz. Valódi beszélgetőpartnerként tud részt venni hosszú társalgásban a legtöbb általános témában, még zajos környezetben is. Követni tudja az anyanyelvűek közt zajló élénk eszmecserét, pontosan

226



ki tudja fejezni gondolatait, meggyőzően tud előadni összetett érveléseket, illetve tud azokra reagálni így rövidebb vitákban is részt tud venni. Összefüggő beszéd: Világos szisztematikusan kifejtett leírást és bemutatatást tud adni, érvel a főbb pontok megfelelő kiemelésével és megfelelő alátámasztó részletekkel Szisztematikusan kifejtett előadást tud tartani, s természetes módon el is tud térni egy előre elkészített szövegtől, és reagálni tud a hallgatóság által felvetett érdekes szempontokra. Viszonylag magas szintű grammatikai biztonsággal kezeli a nyelvet, nem követ el olyan hibákat, amelyek félreértésekhez vezetnek. Szövegértés /olvasott szöveg értése/: Magas fokú önállósággal olvas, a különböző szövegeknek és céloknak megfelelően változtatja olvasási stílusát és sebességét, és szelektíven használja a megfelelő referenciaforrásokat. Széleskörű olvasási szókinccsel rendelkezik, de ritkán előforduló idiómák esetén nehézségekbe ütközhet. Meg tud érteni napjaink problémáival foglalkozó cikkeket és beszámolókat, amelyekben az író bizonyos álláspontot, vagy nézőpontot képvisel. Íráskészség: Hírek, események mellett nézeteinek is hangot tud adni írásban. Véleményét érvekkel alátámasztva fejti ki. Állásfoglaláskor mások véleményéhez való viszonyát is kifejezésre juttatva meg tudja szerkeszteni a helyes érvelés láncolatát, amelyben megfelelően hangsúlyozza a lényeges pontokat alátámasztó gondolatokat. Film, könyv vagy színdarabismertetőt tud írni. A több forrásból származó információt és érvelést szintetizálni tudja. Folyamatos szöveg írásakor figyel a szöveg elrendezésére és tagolására vonatkozó hagyományos normákra. A tankönyvválasztás szempontjai A kerettantervben megfogalmazottak szerint a témaközpontú megközelítés miatt a diákok nem egy konkrét tankönyvből tanulnak. A tanárok a kommunikatív nyelvoktatást preferáló tankönyvek széles skálájából válogathatnak a tanulók igényei és szükségletei szerint. A tankönyvek mellett fontosnak tartjuk más kiegészítő nyelvtani, szókincs, és egyéb készségeket

fejlesztő

könyvek

használatát,

valamint

hangzóanyagok,

különböző

médiaeszközök, az Internet, és egyéb, a tanulók érdeklődésének megfelelő elbeszélések, prózai alkotások, versek, dalok használatát. 227



FRANCIA NYELV A francia nyelv tanításának tervezése során figyelembe kell venni, hogy a diákok döntő többsége az általános iskolában nem ezt az idegen nyelvet tanulta, tehát e nyelv választásánál nem tartozik feltétlenül a szempontjai közé, hogy folytatni szeretné azt, amit már megkezdett. Általában elmondható, hogy a franciát választók körében sokan vannak, akiknek vagy a nyelv tetszik nagyon, vagy pedig a francia kultúra iránt vonzódnak. Bár akármelyik idegen nyelv tanítása során fontos az adott nyelvet beszélő népek kultúrájára nagy hangsúlyt fektetni, a fent leírtak alapján úgy tűnik, a francia nyelv esetében ez még inkább kiemelendő. Mivel ahhoz, hogy a francia nyelvet választó diákok minél hamarabb átéljék azt az örömöt, hogy meg tudnak szólalni ezen a nyelven, jó néhány nyelvtani ismeretre már a tanulás kezdetétől szükségük van (pl. egy-két ige néhány alakja, főnevek neme, néhány prepozíciós szószerkezet még nem kreatív használata stb.), továbbá a francia kiejtés számukra korántsem egyszerűnek tűnő voltával is barátkozniuk kell, a nyelvtanulás kezdeti szakasza intenzív kell legyen. Ellenkező esetben a fiatalok hamarabb elveszíthetik bizalmukat, türelmüket, kedvüket, minthogy először tudjanak néhány egyszerű, ám tartalmas mondatot összeállítani. A francia nyelv tanítása során a kiejtés nehézségei miatt különösen nagy hangsúlyt kell fektetni a hangos olvasás folyamatos gyakoroltatására. Ahhoz azonban, hogy ez ne váljon monotonná, a már megtanult egyszerű szerkezeteket sokféleképpen tudják a diákok gyakorolni, szükség van a szókincs intenzív fejlesztésére szinte már az első tanórától kezdve. Mivel a francia olyan idegen nyelv, amit itthon nem sokan hallanak akár naponta élőben (vagy rádióban, filmekben stb.), a magnóhallgatás is fontos a kezdetektől fogva, és ezt jó, ha minél gyakrabban kiegészíti videó, televízió vagy egyéb audiovizuális forrás is. Az eddig elmondott követelményeknek a kurzusrendszerben való oktatással lehet igazán eleget tenni, hiszen ezen keresztül, egy-egy témánál hosszabban elidőzve jól lehet fejleszteni az ahhoz tartozó szókincset, és így az éppen megtanult nyelvtani szerkezeteket sok hasonló szituációban, ámde részben más szavakkal lehet folyamatosan gyakorolni. Egy-egy témakör aztán újra és újra elő kell kerüljön a nyelvtanulás folyamán, méghozzá állandóan bővítve azoknak az aspektusoknak a körét, amelyeket figyelembe véve a diák egyre nagyobb szókinccsel és egyre biztosabb nyelvtani tudással tud információt közölni, bekapcsolódni egy beszélgetésbe stb. (pl. személyes bemutatkozás, később ehhez kapcsolódóan a jövőbeli tervek, az eddigi életrajz stb.)

228



A kurzusrendszerről, az idegen nyelv tanításának további módszereiről, a célokról az idegen nyelv kerettanterv általános bevezetőjében lehet olvasni, amelyhez a francia nyelv kerettanterve is igazodik. Eszerint a követelményeket nem kurzusonként határozza meg a kerettanterv, hanem az érettségi követelményekben is célként kitűzött szintrendszer alapján az A1 szint (az első három kurzus során elérendő), az A2 szint (a 4-6. kurzus során elérendő), a B1 szint (a 7-8. kurzus során elérendő) és a B2 szint (a 9-10. kurzus során elérendő) követelményeiben adja meg. Ez a felosztás keretet biztosít arra, hogy az egyes csoportok, egyének a saját haladási ütemüknek megfelelően haladjanak egy-egy hosszabb tanulási időszak folyamán (pl. 1-3. kurzus), és csak ezek végén, egy-egy szint elérésével legyen a továbblépés feltétele egységes. A francianyelv-tanítás kapcsán mindenképpen számolni kell azzal is, hogy szükség van egy kiegészítő, 0. kurzusra, ahol a cél a minimális nyelvi kompetenciák elsajátítása, tulajdonképpen a nyolcadik osztály végén elvárható tudásszint elérése. Az egyes szintek követelményei között megjelenik az, hogy mi várható el a szókincs, illetve a civilizáció területén. Ezekkel kapcsolatban azonban fontos leszögezni, hogy mindez inkább csak irányadó lehet. Előfordulhat, hogy valamelyik csoport előbb tanul a baráti körről, és csak később az otthonról, lakóhelyről, ez függhet a tanár döntésétől, a tankönyvtől, amit a csoport használ és természetesen a diákok érdeklődési körétől is. A lényeges az, hogy a felsorolt követelmények mennyiségükben irányadóak, illetve abban, hogy a tanulmányok során milyen témaköröknek kell előkerülnie. Az itt leírtak a nyelvtani tudásra nem vonatkoznak. Az 1-3. kurzus által alkotott szint végére elvárható követelmények: - Szókincs, társalgás: - Rövid bemutatkozás - Családi élet, családi kapcsolatok - A családi élet mindennapjai, otthoni teendők - A másik ember külső és belső jellemzése - Az otthon, a lakóhely és környéke - (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) - Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka - Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Civilizáció: - Köszönés, tegezés, magázás 229


- Híres emberek - Francia utónevek és családnevek Nyelvtani tudás: - c’est / ce sont, (le) voici / (la) voilà, - il y a, il est - c’est ... qui / c’est ... que - je, tu / vous, il / elle, ils / elles, on, nous - moi, toi, lui, elle... - le genre et le nombre des noms - le, l’, la, les + nom commun - article contracté du / des, au / aux - un,une, des + nom commun - ce, cet, cette, ces + nom commun - oui, non, si - ne pas, ne... pas... non plus - est-ce que... ? qui / que... ? - N1 de N2 (le fils du pharmacien) - adejctif qualificatif : genre et nombre - où ? ici, là, là-bas, à / chez, - article contracté au / aux - au, aux, dans, sur, par, de + nom de lieu - entre... et... - aujourd’hui, demain - présent - futur proche - passé récent - pourquoi ? parce que - comme (mivel értelemben) - me, te, nous, vous, le, l’, la, les - les verbes modaux : - pouvoir, vouloir, devoir - assez / beaucoup / peu de + nom

230



A 4-6. kurzus által alkotott szint végére elvárható követelmények: - Szókincs: - A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) - Baráti kör - A tizenévesek, a fiatalok világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel - Női és férfi szerepek - Ünnepek, családi ünnepek - A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek - Növények és állatok a környezetünkben - Saját iskolájának bemutatása - (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) - Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok - Napirend, időbeosztás - Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. - Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport - Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Civilizáció: - Egy francia diák napja - A francia iskolarendszer - Családi és nemzeti ünnepek Franciaországban Nyelvtani tudás: - ce qui... c’est / ce que... c’est, - c’est ce que / c’est ce qui, - voilà ce que / voilà ce qui - impératif, affirmatif / négatif - me, te lui, nous, vous, leur - y, en - le/la/les, lui/leur, me/te/etc, y, en helye, sorrendje az ige előtt - article „zéro” + nom commun - celui / celle / ceux / celles de + nom - celui qui / celui que etc. - le mien, la mienne, les miens, les miennes, etc. 231



- du, de l’, de la + nom non dénombrable - ne... ni... ni, , ne... jamais, jamais / toujours, - ne... pas / ne... plus, ne... plus jamais, encore / toujours, - pas toujours / toujours pas, - ne... pas encore, déjà / pas encore - quelqu’un - ne... personne - quelque chose - ne... rien - tout, tous, toutes - ne... rien, tout, tous, toutes - ne... que, seulement - qui est-ce qui / qui est-ce que... ? - qu’est-ce qui / qu’est-ce que... ? - inversion verbe-sujet - demander qui / où / quand / comment - adverbes en „ -ment ” - depuis + date fixe - depuis + expression de la durée - puisque - c’est pour cela que, c’est pourquoi - d’une part, d’autre part - comparatif, superlatif - pour + nom de lieu - hier - en / pendant - en + date ou époque - à + époque - le + date - à partir de - depuis - avant / après - rarement, toujours, souvent, quelquefois, une fois - les verbes modaux : 232



- pouvoir, vouloir, devoir, savoir + infinitif - il est possible de + infinitif - demander de + infinitif - futur simple - passé composé - imparfait - adverbes de manière, qualité, quantité - plus / autant / moins que - le plus / le moins - alors, donc A 7-8. kurzus által alkotott szint végére elvárható követelmények: - Szókincs: - Személyes tervek - Öltözködés, divat - Hasonlóságok és különbségek az emberek között - Vásárlás, szolgáltatások (posta) - A városi és a vidéki élet összehasonlítása - Időjárás - A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága - Étkezési szokások a családban - Ételek, kedvenc ételek - Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben - Gyakori betegségek, sérülések, baleset - Kulturális események - Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Civilizáció: - Franciaország földrajza, éghajlata - Franciaország nyelvei, francia nyelvterületek - A francia konyha és étkezési szokások - Üzletek Franciaországban

233



Nyelvtani tudás: - quelques + nom dénombrable - autant / plus / moins de + nom commun - le plus / moins de + nom commun - quelque part - partout - ne... nulle part - sauf - ″concordance ” des temps - les propositions relatives - qui, que, où, dont - jusqu’à + nom de lieu - en / y (pronoms de reprise d’un lieu) - il y a + expression de la durée - dans + expression de la durée - tout à coup, alors, et puis - plus-que-parfait - imparfait, plus-que-parfait (le système hypothétique : si + imparfait) - si + présent - à cause de, grâce à - par contre - cependant - au lieu de - d’abord, ensuite, enfin - d’ailleurs, pourtant - en tout cas, de toute façon - le factitif - excepté - discours indirect - dire que - demander si, - demander ce qui / ce que, - les relatives et l’indicatif - il y a... que 234




- tout à coup, alors, et puis, etc. - en + participe présent - (une fois) le travail terminé... - avant que, pendant que, après que - jusqu’à ce que - valeurs et emplois du subjonctif - pour + infinitif / pour que + subjonctif - bien que + subjonctif - tandis que - quand même - du moins, au moins - la voix passive A 9-10. kurzus által alkotott szint végére elvárható követelmények: Szókincs : - Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? - Diákmunka, nyári munkavállalás - Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás - Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) - Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) - Nyaralás itthon, illetve külföldön - Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai - Népszerű tudományok, ismeretterjesztés - A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben Civilizáció: - A francia politikai rendszer - A francia történelem néhány jellemző alakja, meghatározó eseménye - A francia irodalom és gyermekirodalom jelentős alakjai (néhány rövid irodalmi mű részletének feldolgozásán keresztül)

235


Nyelvtani tudás: - n’importe qui - n’importe quoi - n’importe où - chacun - demander que + subjonctif - les relatives et le subjonctif - tout en + participe présent - auquel, à laquelle, auxquels, auxquelles - chaque fois que - c’est que - si... - car - sous prétexte de / que - étant donné que / vu que - il est vraisemblable que - d’où - tant... que (consécutive) - quoique - alors que - en revanche - avoir beau + infinitif - toutefois - par ailleurs - en effet - passé simple - futur antérieur - dès - par conséquent - de sorte que + subjonctif - quoique - en revanche

236




Bemeneti követelmények: Az francia nyelvtanítás, figyelembe véve a diákok általános iskolában megszerzett tudását, az Európai tanács szintleírásának megfelelő A1- szintről indul. Azon diákok, akik nyelvtudása nem éri el ezt a szintet valamilyen okból kifolyólag, mégis az a francia nyelvet választják, egy nulladik kurzuson vehetnek részt, amelyen megszerezhetik ezt a hiányzó tudást. TARTALOM: 0. kurzus Ajánlott óraszám 60 óra Fejlesztési követelmények: Kommunikatív készségek: Beszédértés és hallott szöveg értése: A tanulók képesek a hozzájuk intézett egyszerűbb utasításokat, kéréseket, és kérdéseket megérteni, különösen, ha a beszéd tagolt jól érthető, és segítségként egyéb kommunikációs eszközök is kísérik, vagy támasztják alá az információt. Képesek a tanult szavakat hallás után megérteni és leírni helyesen. Beszédkészség: A tanulók képesek egyszerűbb utasításokat, kéréseket, és kérdéseket megérteni és azokra egyszerű választ adni, vagy reagálni. Beszédében a nyelvi hiányosságaiból adódó félreértések elkerülése, vagy nyomatékosítás végett, kreatívan használja a kommunikáció egyéb eszközeit segítségként. A környezetével kapcsolatos témákban /pl. barátok, család, mindennapos cselekvések/ ismerik az alapszavakat, kifejezéseket /pl. számok, dátumok, óra, színek, hétköznapi tárgyak, igék/, s ezeket felhasználva, képesek alapvető kérdéseket feltenni, illetve megérteni. Használni tudják a legegyszerűbb nyelvi formulákat Szövegértés /olvasott szöveg értése/: A tanult szavakat, nyelvi formulákat írott szövegben is felismerik, s képesek segítségükkel rövid rendkívül egyszerű szövegek tartalmára következtetni

237



Íráskészség: Magukról, közvetlen környezetükről, képesek, írásban pár egyszerű, jól begyakorolt tőmondatban információt adni a tanult nyelvi formulák felhasználásával. A tanult szavakat helyesen írják le. 1. kurzus Ajánlott óraszám: 60 óra Fejlesztési követelmények: Beszédértés és hallott szöveg értése: Világos, tagolt, érthető beszédben, vagy hallott szövegben a tanuló mindennapi szükségleteire vonatkozó egyszerűbb mondatok, instrukciók, kérdések megértése. A tanuló a hozzá intézett, és gondosan megfogalmazott instrukciókat meg tudja érteni, és azokra reagálni tud. Lassú, szünetekkel ellátott, esetleg többször megismételt szövegben a tanulók felismerik és értelmezni tudják az egyszerűbb tanult, nyelvtani szerkezeteket, és szavakat. Beszédkészség: Beszélgetés: A tanult egyszerűbb nyelvtani szerkezetek és szavak használata a kommunikációs célok megvalósítására. A tanuló képes érdemben reagálni olyan egyszerűbb, begyakorolt szituációkban, amelyekkel mindennapjai során szembesülhet. /pl. külföldieknek való segítségnyújtás/ Beszédszándéka megvalósítása érdekében, kreatívan képesek alkalmazni különböző, ismert, /nem feltétlenül nyelvi/ kommunikációs eszközöket és stratégiákat a nyelvtani szerkezetbeli, és szókincsbeli hiányosságaiból adódó nehézségeinek áthidalására. A beszéde által kiváltott hatást, reakciót értelmezni tudja. Összefüggő beszéd: A

tanuló

begyakorlott

témákról

képes

néhány

rendkívül

egyszerű

tőmondatban

megnyilvánulni. Szövegértés /olvasott szöveg értése/: Egyszerűbb mondatok, tanult szerkezetek, szavak felismerése írott szövegben is. A tanuló felfigyel rájuk, és értelmezni is tudja azokat az egyszerűbb szlogeneket és feliratokat amelyekkel mindennapi élete során találkozik.

238



Íráskészség: Egyszerűbb formanyomtatványokat képes kitölteni. Pár tőmondatban megfogalmazott irányított fogalmazást, vagy minta alapján levelet tud írni a tanult témákban a begyakorolt szavak és nyelvtani szerkezetek felhasználásával. 2. kurzus Ajánlott óraszám: 60 óra Fejlesztési követelmények: Beszédértés és hallott szöveg értése: A tanuló képes felismerni és értelmezni hallás után a tanult egyszerűbb nyelvtani szerkezeteket, szavakat mind társas szituációban, mind audio eszközök közvetítésével /Tv, magnó, videó/ amennyiben azokat tisztán és érthetően hallja, és zavaró tényezők nincsenek. Kb.100 szavas tagolt, egyszerű, köznyelvi szövegből a számára lényeges információt megérti. Beszédkészség: Beszélgetés: A tanuló képes egyszerűbb mondatokban közlések megfogalmazására, kérdések feltevésére. Egyszerűbb, begyakorolt, kommunikációs helyzetben a szituációhoz, és beszédszándékhoz illően tudja magát kifejezni a szituációhoz kapcsolódó, tanult beszédfordulatok, nyelvi elemek felhasználásával. A beszéde által kiváltott hatást, reakciót értelmezni tudja. Összefüggő beszéd: A tanult nyelvtani szerkezetek és szavak segítségével egyszerűbb mondatokban el tudja mesélni a vele kapcsolatos eseményeket, bár még beszédében sokszor szünetet tarthat, amikor a kifejezéseket keresgéli, vagy mondanivalóját helyesbíti. A tanult nyelvtani szerkezetek helyes használatára, a nem- és számbeli egyeztetésekre, az igeragozásra még erőteljesen figyelnie kell, ezért még többször vét hibát, az egyeztetéseket elvétheti. Szövegértés /olvasott szöveg értése/: Egyszerűbb mondatok, tanult szerkezetek, szavak felismerése írott szövegben is. A tanuló felfigyel rájuk, és értelmezni is tudja azokat az egyszerűbb szlogeneket és feliratokat, amelyekkel mindennapi élete során találkozik különösen, ha kép is van hozzá.

239



Íráskészség: Egyszerűbb formanyomtatványokat képes kitölteni. Pár mondatos, kb. 100 szavas szöveget tud írni, amelyben képes megfogalmazni élményeit és vele történt eseményeket. Minta alapján rövid feljegyzést, egyszerű e-mailt, vagy levelet képes írni. 3. kurzus Ajánlott óraszám: 60 óra Fejlesztési követelmények: Beszédértés és hallott szöveg értése: Rövidebb, összefüggő szöveg megértése. A tanuló képes kb. 150 szavas gondosan megfogalmazott, tagolt, de összefüggő beszédet követni, amennyiben annak szókincse és nyelvi elemkészlete nem tér el jelentősen a diák tanult készletétől. Tud következtetni a tanultak felhasználásával egyes esetleg nem ismert nyelvi elem jelentésére, ha erre hosszabb szünet áll rendelkezésére. Felfigyel a környezetében hallott autentikus szövegekre, amelyekkel mindennapi élete során többször találkozik. /pl média közvetítésével, véletlenül hallott beszélgetésből, stb./ Beszédkészség: Beszélgetés: A tanuló egyszerű módon kommunikálni tud. Már nemcsak a begyakorolt, adott szituációkhoz kapcsoló fordulatok meglehetősen korlátozott készletére épít, hanem a tanult szavakat, nyelvi elemeket kreatívabban kombinálva képes feltenni, és meg válaszolni egyszerű kérdéseket, megállapításokat. Ha értési, vagy kifejezési problémái adódnak, képes a célnyelven segítséget kérni, s így rövidebb, társalgásban részt venni, különösen, ha a beszélgető partner segítőkész, és a tanulónak segít formába önteni mondandóját. Összefüggő beszéd: Tanult témákról és cselekvésekről pár mondatos, egyszerű leírást tud adni. Beszéde során néhány egyszerű nyelvtani szerkezet és mondatfajta betanult készletét korlátozott mértékben alkalmazza. Szövegértés /olvasott szöveg értése/: Egyszerűbb olvasott szövegből képes a számára lényeges információt kiszűrni, bár szükség szerint többször újraolvassa, mert a lényeges elkülönítése a lényegtelentől még nehézséget

240



okozhat. Fogalmat tud alkotni egyszerűbb, rövid információs anyagok, leírások tartalmáról, fő gondolatáról. Íráskészség: Az egyszerű formanyomtatványokat elég nagy maga biztonsággal ki tudja tölteni. Rövid, egyszerű feljegyzéseket, üzeneteket, képeslapokat tud írni barátainak. Begyakorlott kötött fordulatokat használ, és többnyire különálló egyszerű mondatokban fogalmaz, az előforduló összetett mondatokat pedig legtöbbször az et, mais, parce que kötőszavak kapcsolják össze, vagy a comme pour vezetik be. Szótár segítségével rövid levelet, üzenetet, e-mailt tud írni. 4. kurzus Ajánlott óraszám: 60 óra Fejlesztési követelmények: Beszédértés és hallott szöveg értése: Köznyelven, ismerős témáról folyó világos beszéd fő vonalának megértése. A tanuló képes megállapítani egy rövid egyszerű, hétköznapi beszélgetés témáját magnófelvételről, vagy élő segítőkész beszélgetőpartnerek közvetítésével, ha az a tanuló számára ismert témákat érint, jól érthető, lassú, és világos, illetve nehézség esetén ismétlésre vagy átfogalmazásra lehetőség van. Beszédkészség: Beszélgetés: Ismerős begyakorolt feladatokban egyszerű és közvetlen információcsere lebonyolítása. A tanuló boldogul a mindennapos, gyakorlati szituációkban, mert képes egyszerű, tényszerű információ megszerzésére és továbbadására. Jelezni tudja mikor követi a társalgást, és ha elveszti a fonalat. Összefüggő beszéd: Egyszerű szerkezetek, rövid mondatok használatával rövid állításokat és összehasonlításokat tud alkotni. El tudja mondani mit miért szeret, vagy nem szeret, így önálló véleményét korlátozott módon, de ki tudja fejteni a tanult szavak és egyszerű nyelvi szerkezetek felhasználásával. Bár még rendszeresen elkövet alapvető nyelvi hibákat, például hajlamos elrontani az egyeztetéseket, a melléknevek helyét, azonban rendszerint világos, hogy mit akar elmondani..

241



Szövegértés /olvasott szöveg értése/: Meg tud érteni olyan egyszerű szövegeket, amelyek a leggyakrabban előforduló szókincset, valamint nemzetközileg használt szavakat tartalmaznak. A mindennapi témájú, konkrét, rövid szövegek általános mondanivalójának segítségével a szövegösszefüggésből egy-két ismeretlen szó valószínű jelentésére következtetni tud. Meg tud találni bizonyos információt, egyszerű mindennapi

szövegekben,

például

levelekben,

prospektusokban,

menetrendben,

telefonkönyvben, stb. Íráskészség: Begyakorolt témákban, adott céllal önállóan képes rövid egyszerű magánlevelet megírni. A tanuló mindennapi életére, szükségletekre, személyes eseményekre vonatkozó közvetlen üzenetet, feljegyzést tud készíteni. 5. kurzus Ajánlott óraszám: 60 óra Fejlesztési követelmények: Beszédértés/hallott szöveg értése/: Hétköznapi dolgokkal foglalkozó szövegből a lényeges információ elkülönítése. A tanuló képes hallás után elkülöníteni a számára lényeges információt a lényegtelentől, ha az információ nem túl hosszú, tisztán érthető, a tanuló számára ismert témájú szövegben hangzik el. Megérti a körülötte zajló eszmecsere témáját, ha a beszélők lassan beszélnek, és témában, szókincsben, nyelvi elemek használatában az egyszerűségre törekszenek. Felfigyel a médiára mint információforrásra, s a számára fontos utasításokat, egyszerű mondatokban megfogalmazott információt ki tudja szűrni a televízió, vagy rádió adásaiból. Beszédkészség Beszélgetés: A tanuló begyakorolt, kiszámítható szituációkban nagyobb erőfeszítés nélkül boldogulni tud. Egyszerű társalgásban megérteti magát. Ismert, vagy az érdeklődési körébe tartozó témákkal, hétköznapi tevékenységekkel kapcsolatos kérdéseit, gondolatait, és adott kérdésekre adott válaszait önállóan meg tudja fogalmazni, még ha gyakran meg is akad, és újrakezdi, átfogalmazza mondandóját. Bizonyos árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre odaillő árnyalt választ tud adni, s így egyszerűen, de hatékonyan képes társadalmi kapcsolatokat létesíteni, és társasági érintkezést fenntartani. 242



Összefüggő beszéd: Egyszerű fordulatok és mondatok sorozatával és egy-két /és, de, mert, mivel kötőszavakkal összekapcsolt/ összetett mondattal rövid alapvető leírást tud adni eseményekről és tevékenységekről. Ismerős, a mindennapi élettel kapcsolatos témákban rövid, begyakorolt előadást tud tartani, s az előadással kapcsolatos egyszerű kérdéseket meg tudja válaszolni. Szövegértés /olvasott szöveg értése/: A tanuló megért egyszerű, standard, begyakorolt ismerős témákkal kapcsolatos leveleket és faxokat, amelyek szókincse, nyelvi elem készlete nem tér el lényegesen a tanulóétól. Ilyen típusú szövegekből nehézség nélkül tudja kiszűrni a számára lényeges információt anélkül, hogy sokszor újraolvasná a szöveget, ugyanakkor szükség esetén, részleteiben is értelmezni tudja a szöveget, az ismeretlen szavak, nem jelentenek nagy akadályt. Képes értelmezni egyes közhasznú táblákat, feliratokat: pl. nyilvános helyen, utcán, étteremben, vasútállomáson az utasításokat, veszélyre figyelmeztető táblákat. Íráskészség A tanuló élményeiről, eseményekről, cselekvésekről alapvető leírást tud adni, levélben, képeslapon, stb. A mondatok közt már összefüggések is találhatók, bár még a begyakorolt fordulatok túlsúlya érezhető. 6. kurzus Ajánlott óraszám: 60 óra Fejlesztési követelmények: Beszédértés és hallott szöveg értése: Hétköznapi témájú, tagolt, köznyelven folyó, begyakorolt beszélgetések, eszmecserék erőfeszítések nélküli követése. A tanuló a körülötte folyó nem túl gyors, világos, ismert témájú beszédben egyes ismeretlen szavak jelentését képes a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni, s az előforduló egy-két ismeretlen nyelvi elem nem gátolja a lényeges információk kiszűrését. A tanuló egyértelműen el tudja különíteni a nem tanult nyelvi elemeket a lassú beszédben, és az emiatt felmerülő nehézségeit tisztázni tudja./ pl. ismétlést kér, átfogalmazást, következtetésében megerősítést. Kb. 200 szavas hangfelvételről elhangzott összefüggő, de ismert témájú és szókincsű szöveget a diák követni tud, és benne adott információt képes megtalálni, és megérteni. A médiát, mint információforrást használni tudja. A hétköznapi, a tanuló számára ismert témájú, 243



tudósító, televíziós hírek főbb pontjait megérti, amikor vizuális anyag is alátámasztja a kommentárt. Beszédkészség: Beszélgetés: A tanuló a strukturált, kiszámítható, mindennapi szituációk többségében könnyed, erőfeszítések nélküli, korlátozott mértékben árnyalt kommunikációra képes. Egyszerű, beszélgetést tud kezdeményezni, azt fenntartani, és befejezni. Ismerős, a tanuló érdeklődési körébe tartozó témákról folyó társalgásban meg tudja magát értetni, információt cserél, javaslatokat tesz, gondolatait, véleményét ki tudja fejezni. Jól begyakorolt és memorizált fordulatokat adaptálni tud bizonyos körülményekhez korlátozott lexikai behelyettesítések révén. Összefüggő beszéd: Képes hosszabb ideig összefüggően beszélni élményeiről, tanult témákról, vagy érdeklődési körébe tartozó egyéb témákról. Kifejezésmódjában világos egyszerű mondatokra törekszik. Képes a bonyolult, összetett gondolatait a nyelvi szintjének megfelelően, kreatívan átfogalmazni, és így megértetni mondanivalóját. Szövegértés /olvasott szöveg értése/: Meg tud találni számára szükséges információt egyszerű nyelvezetű, hétköznapi hirdetésekben, levelekben, brosúrákban, rövid eseményleíró újságcikkekben is. Meg tudja érteni az egyszerű nyelven írt előírásokat, /pl. biztonsági előírásokat/, táblákat, a mindennapi életben előforduló berendezésekre írt instrukciókat, /pl. egy nyilvános telefon esetében/. Köznyelven írott, egyszerű magánleveleket kellő biztonsággal megért ahhoz, hogy levelezni tudjon külföldi barátokkal. Íráskészség: Összefüggő mondatokban tud írni környezete mindennapi dolgairól pl. élményekről tevékenységekről. A megfogalmazásban még az egyszerűségre és a lényegre törekszik. Szótár segítségével baráti magánlevelezést képes folytatni. 7. kurzus Ajánlott óraszám: 60 óra Fejlesztési követelmények: 244



Beszédértés és hallott szöveg értése: Mindennapi témákban, köznyelven folyó rögzített, vagy közvetített beszédben, és társalgásban egyaránt megérti a tényszerű információk lényegét, azonosítani tudja a fő mondanivalót, és néhány részletet is amennyiben a beszélők tisztán tagoltan, ismerős akcentussal beszélnek, az értést külső zavaró tényezők nem akadályozzák. A média francia nyelvű, vizuális eszközökkel közvetített programjainak fő gondolatát megérti, az egyszerűbb nyelvezetű, rövid történetek fő cselekményszálát nyomon tudja követni. Beszédkészség: Beszélgetés: A külföldi utazások alkalmával felmerülő szituációkban egyszerű szavakra, nyelvtani szerkezetekre támaszkodva magabiztosan boldogul. Ismerős témákban felkészülés nélkül tud részt venni társalgásban. Érdeklődési köréhez tartozó témákban ki tudja fejteni nézeteit és véleményét és rá tud kérdezni másokéra, így fenntartva a társalgást. Meggyőződését, véleményét, egyetértését, és egyet nem értését udvariasan tudja kifejezni. Összefüggő beszéd: Az érdeklődési köréhez tartozó, ismert témák lényegéről viszonylag folyamatosan tud beszélni. Élményeiről, különböző eseményekről részletesen be tud számolni, érzései, reakciói bemutatásával. Össze tudja foglalni, és el tudja mondani egy film, vagy könyv történetét, s véleményt tud a történetről mondani. Szövegértés /olvasott szöveg értése/: Kielégítő szinten meg tud érteni az érdeklődési köréhez kapcsolódó lényegre törő tényszerű szövegeket. Erőfeszítések nélkül megérti a köznyelven folyó levelezést. Képes megkeresni, és értelmezni a lényeges információt mindennapi anyagokban, pl. brosúrákban, rövid hivatalos dokumentumokban. Tanult témáról szóló szövegben jól el tudja különíteni a kulcsszavakat, és az ismeretlen szavak jelentésére a szövegösszefüggésből következtetni tud. Íráskészség: Egyszerű összefüggő szöveget tud írni számos érdeklődési köréhez tartozó, ismerős témában, rövid különálló elemek lineáris összekapcsolásával. Meg tud írni nagyon rövid beszámolókat, standard hagyományos formában, amelyben begyakorolt, tényszerű információt közöl.

245



8. kurzus Ajánlott óraszám: 45 óra Fejlesztési követelmények: Beszédértés és hallott szöveg értése: Ismert témájú, lényegre törő, világosan felépített hosszabb beszédet, előadást, eszmecserét követni tud, megérti a fő mondanivalót és néhány részletet, ha a beszéd nem túl gyors. A viszonylag lassú, világos hanganyagok többségének információtartalmát megérti, amennyiben a szövegek mindennapi témákra korlátozódnak. Az ismert témájú autentikus rádiós hírműsorok, rádióhirdetések fő gondolatát követni tudja vizuális segédanyagok nélkül is, és képes elkülöníteni, és értelmezni a kulcsszavakat, ha a beszéd viszonylag lassú, világos, és egyszerű nyelvezetű. Egyes ismeretlen szavak jelentését a szöveg kontextusból, találgatással ki tudja következtetni. A tanuló érdeklődési köréhez kapcsolódó témákkal kapcsolatos információ megszerzéséhez használni tudja a média francia nyelvű programjait. Egyszerű történetű, világos nyelvezetű filmek fő gondolatait megérti, amelyben a cselekményt nagyrészt vizuális eszközök és események közvetítik. Beszédkészség: Beszélgetés: A külföldi utazások alkalmával esetlegesen felmerülő szituációkban erőfeszítések nélkül, gördülékenyen kommunikál. Nehézségei esetén el tudja magyarázni mi miért jelent problémát. Egyszerű, ismert témában folyó társalgásban aktív részt tud vállalni felkészülés nélkül, s adott esetben képes a társalgás fenntartására. Mások nézeteihez rövid megjegyzést tud fűzni, össze tud hasonlítani, ellentétbe tud állítani különböző, de alapvető alternatívákat. Érdeklődési körébe tartozó témákban magabiztosan tud információt cserélni, nézeteit világosan ki tudja fejteni, mások véleményére rákérdez, és megbirkózik kevésbé begyakorolt helyzetekkel. Elfogadható nyelvhelyességgel kommunikál, általában jól alkalmazza tudását, bár észrevehető anyanyelvi hatások mutatkoznak. Összefüggő beszéd: Érthető folyamatossággal tud beszélni ismert témákról felkészülés nélkül is. Nézeteit véleményét kifejti, érvekkel támasztja alá, s ki tudja hangsúlyozni azokat a gondolatokat amelyeket lényegesnek vél. Össze tud foglalni egy elbeszélést, újságcikket előadást, eszmecserét, interjút, vagy dokumentumfilmet, kifejti ezzel kapcsolatos véleményét, és válaszol a további részletekre vonatkozó egyszerű kérdésekre. 246



Szövegértés /olvasott szöveg értése/: A tanuló felismeri a számára ismerős témáról szóló, a lényegre koncentráló újságcikkek főbb pontjait. Megérti egy adott téma leírása során alkalmazott érvelés fonalát, és a főbb következtetéseket. Erőfeszítések nélkül meg tudja érteni az események, érzések, kívánságok leírását pl magánlevelekben. Át tud fésülni hosszabb szövegeket, hogy megtalálja a kívánt információt, és egy adott feladat elvégzéséhez össze tudja gyűjteni a szükséges információt egy szöveg különböző részeiből, illetve különböző szövegekből. Íráskészség: Le tudja írni a híreket, néhány egyszerű mondatban ki tudja fejezni gondolatait egy-két absztrakt témával kapcsolatban is. Érdeklődési köréhez kapcsolódó számos ismerős témában lényegre koncentráló, részletes leírást tud adni. Beszámolót, tud írni élményeiről úgy, hogy érzéseit és reakcióit egyszerű, összefüggő szövegben írja le. Esszét tud írni számára érdekes témákról. Az összegyűlt tényszerű információt bizonyos mértékig magabiztosan össze tudja foglalni, és egyszerű formában ki tudja fejezni a témával kapcsolatos véleményét. 9. kurzus Ajánlott óraszám: 72 óra Fejlesztési követelmények: Beszédértés és hallott szöveg értése: Köznyelvi szöveg megértése részleteiben. A tanuló bizonyos háttérzaj mellett is képes megérteni az élő vagy közvetített beszélt köznyelvet minden olyan témában, amelyek tanulmányai során előfordultak. Hosszabb, összetett beszéd fonalát képes követni. A legtöbb köznyelven folyó rögzített, vagy közvetített hanganyagot megérti, és meg tudja állapítani a beszélő hangulatát, és hangnemét. A köznyelven folyó, nem túl elvont témájú legtöbb film cselekményszálát követni tudja. Beszédkészség: Beszélgetés: Olyan folyékony és természetes interakcióra képes, amely lehetővé teszi a rendszeres interakciót és hosszabb kapcsolat fenntartását anyanyelvű beszélőkkel anélkül, hogy az bármelyik fél számára megerőltető lenne. A helyzetnek megfelelően tudja megválasztani 247



beszédstílusát és kisebb hibákkal, de árnyaltan fejezi ki magát. Ki tudja fejezni események és élmények személyes jelentőségét, világosan meg tudja indokolni és fenn tudja tartani nézeteit. Összefüggő beszéd: Világos, részletes leírást és bemutatást tud adni az érdeklődési köréhez kapcsolódó témák széles skálájában. Gondolatait kiegészítő adatokkal és megfelelő példákkal fejti ki, és támasztja alá. Beszédét, érveit logikusan építi fel. Szövegértés /olvasott szöveg értése/: Gyorsan át tud olvasni hosszú és összetett szövegeket, és megtalálja a lényeges részleteket. Érdeklődési köréhez tartozó témákban képes hírek, cikkek, és beszámolók tartalmának, és fontosságának gyors meghatározására, és eldönti, hogy érdemes-e a szöveget alaposan is áttanulmányozni. Íráskészség: Érdeklődési köréhez tartozó változatos témában valós, vagy képzelt eseményekről világos és részletes leírást tud adni, miközben a mondatok között világos a kapcsolat. Összetett mondatokban fogalmaz, s a gondolatai közti viszonyok kifejezésére a kötőszavak változatos körét tudja használni. 10. kurzus Ajánlott óraszám: 66 óra Fejlesztési követelmények: Beszédértés/hallott szöveg értése/: Az élő, vagy közvetített beszélt köznyelv megértése ismert, és olyan ismeretlen témákban, amelyek a tanuló életében általában előfordulnak. Az ilyen beszédértését csak a nagy háttérzaj, nem világos struktúra, vagy az idiomatikus nyelvhasználat akadályozhatja. Az elvontabb témákban folyó társalgás, érvelés gondolatait megérti, az összetett gondolatokat, és nyelvhasználatot tartalmazó előadások és hosszabb beszédek, beszámolók, prezentációk lényegét el tudja különíteni. A tanuló megérti a legtöbb rádiós dokumentum műsort, televíziós hírműsort, aktuális ügyekkel foglalkozó programot, mint például dokumentumfilmeket, élő interjúkat, terefere műsorokat, színdarabokat, köznyelven folyó filmeket.

248



Beszédkészség: Beszélgetés: Jó nyelvhelyességgel, természetes módon tud kommunikálni anélkül, hogy láthatóan korlátozni kellene mondanivalóját. A körülményeknek megfelelő stílust alkalmaz. Valódi beszélgetőpartnerként tud részt venni hosszú társalgásban a legtöbb általános témában, még zajos környezetben is. Követni tudja az anyanyelvűek közt zajló élénk eszmecserét, pontosan ki tudja fejezni gondolatait, meggyőzően tud előadni összetett érveléseket, illetve tud azokra reagálni, így rövidebb vitákban is részt tud venni. Összefüggő beszéd: Világos, szisztematikusan kifejtett leírást és bemutatást tud adni, érvel a főbb pontok megfelelő kiemelésével és megfelelő alátámasztó részletekkel Szisztematikusan kifejtett előadást tud tartani, s természetes módon el is tud térni egy előre elkészített szövegtől, és reagálni tud a hallgatóság által felvetett szempontokra. Viszonylag magas szintű grammatikai biztonsággal kezeli a nyelvet, nem követ el olyan hibákat, amelyek félreértésekhez vezetnek. Szövegértés /olvasott szöveg értése/: Magas fokú önállósággal olvas, a különböző szövegeknek és céloknak megfelelően változtatja olvasási stílusát és sebességét, és szelektíven használja a megfelelő referenciaforrásokat. Széleskörű olvasási szókinccsel rendelkezik, de ritkán előforduló idiómák esetén nehézségekbe ütközhet. Meg tud érteni napjaink problémáival foglalkozó cikkeket és beszámolókat, amelyekben az író bizonyos álláspontot, vagy nézőpontot képvisel. Íráskészség: Hírek, események mellett nézeteinek is hangot tud adni írásban. Véleményét érvekkel alátámasztva fejti ki. Állásfoglaláskor mások véleményéhez való viszonyát is kifejezésre juttatva meg tudja szerkeszteni a helyes érvelés láncolatát, amelyben megfelelően hangsúlyozza

a

lényeges

pontokat

alátámasztó

gondolatokat.

Film,

könyv

vagy

színdarabismertetőt tud írni. A több forrásból származó információt és érvelést szintetizálni tudja. Folyamatos szöveg írásakor figyel a szöveg elrendezésére és tagolására vonatkozó hagyományos normákra. A tankönyvválasztás szempontjai A témaközpontú megközelítés miatt a diákok nem egy konkrét tankönyvből tanulnak. A tanárok a kommunikatív nyelvoktatást preferáló tankönyvek skálájából válogathatnak a 249



tanulók igényei és szükségletei szerint. A tankönyvek mellett fontosnak tartjuk más kiegészítő nyelvtani, szókincs, és egyéb készségeket fejlesztő könyvek használatát, valamint hangzóanyagok, különböző médiaeszközök, az Internet, és egyéb, a tanulók érdeklődésének megfelelő

elbeszélések,

prózai alkotások,

versek,

dalok használatát.

A

jelenlegi

tankönyvkínálatból a tematikus tanítás követelményeinek, valamint a színvonalas nyelvtanítás igényeinek jól megfelel Vida Enikő: Allons-y 1. és Allons-y 2. nyelvkönyve.

250



NÉMET NYELV A német nyelv tanulásának a menete IV szintre oszlik. A szintek tartalmai követik az Európa Tanács nyelvi szintleírásait. A szintek kurzusokra oszlanak. Az 1-3. kurzus (I. szint) az A1-es szintnek, a 4-6. kurzus (II. szint) az A2-es szintnek felel meg. Aki a németet, mint második idegen nyelvként tanulja, az befejezi a tanulmányait a 6. kurzus (II. szint) után. Aki középszintű érettségit akar tenni, az a 7-8. kurzus (III. szint) elvégzése után próbálkozhat. Ez az Európai Tanács nyelvi szintleírásában a B1-es szintnek felel meg. Az emelt szintű érettségit megcélzó diákok a 9-10. kurzusokat (IV. szint) végzik el, ami a B2-es szintet fedi le. A témakörök, nyelvtan területén elmondható, hogy cirkulárisan, azaz a különböző szinteken újra, s újra megjelenhetnek, s meg is jelennek a szintnek megfelelő nehézségi fokon. A német nyelv tanítására általánosságban vonatkoznak az idegen nyelv bevezetőben leírtak.

0. szint: Ajánlott óraszám: 60 óra Belépési feltételek: A következő tartalmak, témakörök ismerete, használni tudása: Üdvözlés, elbúcsúzás, nevek, származási hely megkérdezése, égtájak, távolságokra rákérdezés, megnevezés, tájékozódás a német nyelvű országokban, bemutatkozás, nyelvek, nemzetiségek nevei, számolás ezerig, betűzés, helyesírás: kis, nagy kezdőbetű, az abc, szórend: kijelentő mondat, kérdőszó és anélküli kérdő mondat, igeragozás jelen időben, rendhagyó, tőhangváltós, umlautos igék, létige ragozása, személyes névmások alanyesetben, kérdőszavak: mi, mit, ki, hol, honnan.

I. szint: 1. kurzus: Ajánlott óraszám: 60 óra Alapvető célok: A nyelvi, szociális formákban való elmélyülés, különböző készségek (hallás utáni értés, beszéd, olvasás, írás) alapozása. A németül beszélő népek gondolkodása iránti elfogadás támogatása. Pozitív attitűd megteremtése a német nyelv iránt. Addig kialakult esetleges kommunikációs gátlások oldása. 251



Témakörök: Foglalkozás, hobbi megnevezése, rákérdezés, tanulmányok, kívánt foglalkozás, személy bemutatása. Országismeret. Helyesírás: ss vagy ß, haben ragozása, módbeli segédigék: können, wollen, möchte. Értékelés módja: Szóbeli, írásbeli vizsga. Továbbhaladás feltételei: A témakörökben említett tartalmak elfogadható mértékű ismerete, viszonylag adekvát használni tudása. 2. kurzus: Ajánlott óraszám: 60 óra Alapvető célok: A különböző készségek folyamatos, egyidejű fejlesztése. A különböző szociális formákban való dolgozni tudás stabilizálása. Témakörök: Útleírás, városnézés, helyek iránti kérdezés, tanácstalanság kifejezése, várostérkép, levelezőlap,

telefonbeszélgetés,

élményekről

beszámolni.

Országismeret.

Határozott,

határozatlan névelő, kérdőszavak, személyes névmások alany és tárgyesete, főnevek többes száma, összetett szavak, létige és a haben egyszerű múltja, felszólító mód, doch, mal partikula, összetett múlt. Értékelés módja: Szóbeli, írásbeli vizsga. Továbbhaladás feltételei: A témakörökben említett tartalmak elfogadható mértékű ismerete, viszonylag adekvát használni tudása. 3. kurzus: Ajánlott óraszám: 60 óra Alapvető célok: Az első szint tartalmainak biztos ismeretén kívül a különböző készségek folyamatos, egyidejű fejlesztése. Témakörök:

252



Idő, óra, napok, napszakok, érkezés, indulás, menetrend, időbeosztás, napirend, nyitvatartási idők megkérdezése. Országismeret. Időhatározók, elváló igekötős igék. Értékelés módja: Szóbeli, írásbeli vizsga. Továbbhaladás feltételei: A témakörökben említett tartalmak elfogadható mértékű ismerete, viszonylag adekvát használni tudása. Az I. szint végére a tanuló megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és alapvető fordulatokat, amelynek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Képes egyszerű interakciókra.

II. szint: 0. Kurzus: Ajánlott óraszám: 60 óra Alapvető célok: Az általános célokon túl a németül beszélő népek gondolkodásmódjával való folyamatos, célirányos ismerkedés. Témakörök: Közlekedés, közlekedési eszközök, környezet, hasonlítás, értékelés.

Országismeret.

Vesszőszabályok, mellékmondati szórend: weil, módbeli segédigék: können, müssen, dürfen, személyes névmás, névelő részes esete, összetett múlt: elváló, nem elváló igéknél. . Értékelés módja: Szóbeli, írásbeli vizsga. Továbbhaladás feltételei: 1. kurzus. Ajánlott óraszám: 60 óra Alapvető célok: A készségek folyamatos fejlesztése. Témakörök: Összejövetel, ünnepek, barátság, nemzetközi kapcsolattartás, rokonság, család, családi viták, idős emberek, gratuláció, személy bemutatása, meghívás, történet elmesélése, vitatkozás.

253



Országismeret. Igék tárgyas és részes eset vonzattal, személyes névmás alany, tárgy, részes esete, határozott, határozatlan névmás alany, tárgy esete, a tagadás, birtokos névmás, mellékmondat: wenn, birtokos eset, módbeli segédigék egyszerű múltja. Értékelés módja: Szóbeli, írásbeli vizsga. Továbbhaladás feltételei: A témakörökben említett tartalmak elfogadható mértékű ismerete, viszonylag adekvát használni tudása. 2: kurzus Ajánlott óraszám: 60 óra Alapvető célok: A készségek folyamatos fejlesztése, a nyelvtani, országismereti tartalmak bővítése. Témakörök: Lakás, lakáskeresés, berendezés, étkezés, étteremben, rendelés, étkezési szokások, egészséges táplálkozás. Országismeret. Elbeszélő múlt, elöljárók alany és tárgyesettel, melléknevek ragozása. Értékelés módja: Szóbeli, írásbeli vizsga. Továbbhaladás feltételei: A témakörökben említett tartalmak elfogadható mértékű ismerete, viszonylag adekvát használni tudása. A II. szint végére a tanuló megért olyan mondatokat, és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenebbül érintő területekhez kapcsolódnak. Az egyszerű és rutinszerű nyelvi helyzetekben tud kommunikálni. Le tudja írni egyszerű formában a viszonyulását valamihez a közvetlen környezetében.

III. szint 0. kurzus Ajánlott óraszám: 60 óra Alapvető célok: A készségek folyamatos fejlesztése, a nyelvtani, országismereti tartalmak bővítése.

254



Témakörök: Vásárlás, ruházat, öltözködés, reklám, reklamáció, a bankban, jövedelem, keresetek. Országismeret. Konjunktiv II. : würde+ Infinitiv, reflexive Veben, melléknévragozás. Értékelés módja: Szóbeli, írásbeli vizsga. Továbbhaladás feltételei: A témakörökben említett tartalmak elfogadható mértékű ismerete, viszonylag adekvát használni tudása. 1. kurzus Ajánlott óraszám: 45 óra Alapvető célok: A készségek folyamatos fejlesztése, a nyelvtani, országismereti tartalmak bővítése. Témakörök: Betegségek, orvosnál, testrészek, gyógyítás, időjárás, évszakok, környezeti hatások. Országismeret. Vonatkozó mondat, Passiv, Konjunktiv II.: sein, haben és a módbeli segédigék, Plusquamperfekt. Értékelés módja: Szóbeli, írásbeli vizsga. Továbbhaladás feltételei: A témakörökben említett tartalmak elfogadható mértékű ismerete, viszonylag adekvát használni tudása. A III. szint végére a tanuló megérti a fontosabb információkat a világos, standard szövegekben, amelyek ismert témákról szólnak Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, folyamatos szöveget tud alkotni olyan témákban, amiket ismer, vagy amelyek az érdeklődési területébe tartoznak. Le tudja írni a tapasztalatait és különböző eseményeket, valamint vázlatosan meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket.

IV. szint 0. Kurzus: Ajánlott óraszám: 72 óra

255



Alapvető célok: A készségek folyamatos fejlesztése, a nyelvtani, országismereti tartalmak bővítése. Témakörök: Szabadidő, utazás, kapcsolatok, házasság, gyerekvállalás, népességcsökkenés, válás. Országismeret. Infinitiv mit zu, indirekt kérdések, es névmás, komplex mondatok, um…zu, damit, Konjunktiv II. múlt idő, módbeli segédigék másodlagos jelentése. Értékelés módja: Szóbeli, írásbeli vizsga. Továbbhaladás feltételei: A témakörökben említett tartalmak elfogadható mértékű ismerete, viszonylag adekvát használni tudása. 1. kurzus: Ajánlott óraszám: 66 óra Alapvető célok: A készségek folyamatos fejlesztése, országismereti tartalmak bővítése, az addig tanult nyelvtani tartalmak áttekintése, a vizsga típusfeladataira való célirányos készülés. Témakörök: Az eddig tanult tartalmakkal való folyamatos foglalkozás. Újságcikkek. Indirekte Rede. Országismeret. Értékelés módja: Szóbeli, írásbeli vizsga. A IV. szint végére a tanuló meg tudja érteni az összetettebb konkrét vagy elvont témájú szövegek fő gondolatmenetét beleértve a szakmai beszélgetéseket is. Világos, részletes szöveget tud alkotni különböző témákról, és képes kifejteni a véleményét valamilyen témáról, úgy, hogy részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat. Tankönyvek, tananyagok: Stufen I-III Deutsch mit Grips I-II Themen neu I-III Bausteine Mittelstufe Deutsch 256


Deutsch Aktiv neu I-III Die Schöne ist angekommen, Grammatikkrimi Klipp und Klar 2000 x Egyperces teszt, Német nyelvtan Német nyelvtani gyakorlókönyv Német felvételi és érettségi feladatgyűjtemény Schrittweise Sichtwechsel Kreuz und quer Geschichten mit Humor in Grundstufe Geschichten mit Humor in Mittelstufe Német szókincskönyv, Érettségihez és középfokú nyelvvizsgához Abiturschule, Német feladatgyűjtemény érettségizőknek Érettségi, felvételi, nyelvvizsga tesztek Schreiben Vater und Sohn Ich liebe Wörter Porträts- Große Menschen in ihrer Zeit Deutsche Lieder Hägar egyéb könyvek szépirodalom, országismereti anyagok, újságok, dalok, filmek

257




MŰVÉSZETEK A művészetek tantárgy a főbb művészeti ágakat és a tömegkommunikáció egyes területeit foglalja magában. A tárgy a hagyományos képzőművészet, zene, irodalom, színház-tánc művészeti ágak mellett a mozgókép- és filmművészet, média, a fotó a tárgy- és környezetkultúra és a vizuális kommunikáció mára nagyon hangsúlyossá vált területeit (tipográfia, kiadványtervezés, alkalmazott grafika, plakát….) tartalmazza. Ez a műveltségterület a fiatalok számára nagyon sok izgalmas élményt hordozhat magában és a személyiségfejlesztés szempontjából kulcsfontosságú. A tantárgy tanításának céljai közt is a leghangsúlyosabbak a személyiségfejlődés különböző területei és lehetőségei (erről később részletesebben is lesz szó). A kurzusok a tanulmányi kötelezettségek mellett egyszerre szabadidős tevékenységként is megjelenhetnek, tapasztalataink szerint mindig vannak olyan fiatalok, akik szívesen látogatják ezeket a kurzusokat azután is, hogy tanulmányi kötelezettségeiknek eleget tettek, egyben tehát művészeti műhelyként is működtethető. A művészetek területéről közép- és felsőszintű érettségi lehetősége vizuális kultúrából van, ehhez a fakultatív vizuális kultúra nevű tantárgy elvégzése is szükséges, részletesebb ismertetés a vizuális kultúra tantárgy leírásánál található.

A művészetek tantárgy felépítésének sajátosságai A művészeti ágak: A tantárgy tanítása a művészeti ágak szempontjából integrált és specializált jellegű egyszerre: a kurzusok egy része komplex, azaz minden művészeti ágat érintő, ilyen például a két kötelező alapozó kurzus. A többi kurzus az egyik művészeti ágat, vagy annak egy területét önállóan megjelenítő jellegű, így ezekben lehetőség nyílik valamelyik művészeti ág mélyebb megismerésére, az alaposabb, specializáltabb ismeretek megszerzésére. A művészetek tantárgy tanításánál arra törekszünk, hogy a diákok a művészeti ágak sajátos kifejezésmódjával, nyelvezetével ismerkedjenek meg, értő befogadóvá váljanak, esetleg alkotói adottságaik kibontakozhassanak. A kerettanterv nem törekszik arra, hogy minden jelentős alkotóval, művel is megismertessük a diákokat minden művészeti területen. Tantárgyunk egy-egy részterület alaposabb, elmélyültebb megismerését tűzi ki célul, mert a fogalomrendszer és a művészeti ágak sajátos nyelvezete ezen a módon mélyebben 258



megismerhető, minden részben ott rejlik az egész teljessége. Aki pedig került már egy művel értő, meghittebb kapcsolatba, nyitottabb lesz a többi felé is. Tevékenységformák: 1. Gyakorlati-elméleti: Az elméleti (befogadó) és gyakorlati, alkotó jellegű tevékenységek vegyesen szerepelnek az egyes kurzusokon, megoszlásuk azokon belül változó lehet. Az alkotótevékenységek az elméleti témák köré szerveződnek, azok befogadását erősítik, elmélyítik. Az elméleti és gyakorlati tevékenységformák aránya és jellege határozza meg a kurzus követelményeit és értékelési módját. 2. Tanár által vezetett önálló tevékenységformák Az egyes kurzusokra (az alapozó kurzusok kivételével) nagyon különböző felkészültséggel és önállósági fokkal rendelkező diákok járhatnak A szintre hozás, illetve a diák számára megfelelő szintű tevékenységforma (tanár által vezetett tevékenységtől az önálló, megtervezett projekt-jellegű munkáig) személyre szabottan alakítandó ki az egyes kurzusok hallgatóinak. Mivel a kurzusok hallgatói létszáma nem magas, ez megoldható. Tehát a kurzusvezető tanár feladata, hogy az adott kurzuson a tevékenységformákat minden diákja számára személyre szabottan szervezze, ebben differenciáljon. Cél, hogy a diákok idővel minél önállóbbak legyenek az egyes tevékenységekben, mind a befogadó-elemző, mind a gyakorlati-alkotó tevékenységek terén. Egymásra épülés: Az egyes kurzusok önálló egységekként jelennek meg a művészetek tantárgy esetében. Még a művészettörténeti kurzusokat is úgy kell felépíteni, hogy önmagában is érthető egységet képezzen. Az alapfogalmak tisztázására és a „szintre hozásra”, egyben a későbbi kurzusválasztás orientációjára a két, minden diák számára kötelező alapozó kurzus szolgál. Ez a két alapozó kurzus a művészet két időbeli végpontja, a művészet kialakulása és a kortárs művészet. Mindkét alapozó kurzus komplex, azaz minden művészeti ágat érintő, és gyakorlati-elméleti jellegű tevékenységformákat is tartalmaz. Mindkét téma alkalmas a legfontosabb alapfogalmak bevezetésére, átismétlésére, és bevezeti a diákot a különböző művészeti ágak és tevékenységformák világába. Ezek elvégzése alapján tud a többi, választható művészeti kurzusok közül a saját érdeklődése és beállítottsága alapján választani. 259



Kurzusok választása A diákok érdeklődésüknek és tanulmányi helyzetüknek megfelelően választhatnak az aktuálisan

meghirdetett

kurzuskínálatból,

így

az

egyes

diákok

tanulmányaiban

érdeklődésüknek megfelelően hangsúlyeltolódás jöhet létre a választhatóan felvett kurzus jellegének megfelelően. Ezen a módon lehetőség van minden művészeti területről alapélményeket szerezni a kötelező és választható integrált, azaz komplex kurzusokon, de lehetőség nyílik arra is, hogy valamelyik területet hangsúlyozottabban tanulhassa a diák saját szabad választása szerint. Ugyanígy az alkotó és befogadó jellegű tevékenységek arányát is a saját igényeihez szabhatja.

A művészetek tantárgy célja Általános célok: – A művészetek tantárgy az általános nevelési célok közül különösen a kreativitás, a problémafelismerő- és megoldó képesség, az értelmi képességek, a képi és képzetekben gazdag gondolkodás, az ízlés, az empátia, a kommunikációs készség, az érzékenység, a nyitottság mind a fejlesztéshez járul hozzá. – Művészeti jellege miatt értékközvetítő, egyben értékteremtő, jellemformáló tevékenység. Nagy szerepe van a kultúra értékeit megbecsülő, a természeti környezetet védő magatartás kialakításában és az értelmi és érzelmi intelligencia kiművelésében. – A művészeti nevelés a világ érzéki - tapasztalati birtokbavételével az érzékszervek kiművelésével foglalkozik, célja a művészeti alkotó- és befogadóképesség fejlesztése. – A megsokszorozódott technikai és rábeszélő képek, hangok korában a tantárgy újszerű célja az információk közti szelekciónak, a kritikus befogadásnak a kialakítása, az adatbiztonsággal, jogtudatossággal, a függőség és egyéb veszélyek elkerülésével kapcsolatos ismeretek tudatosítása. – Fontos célja e tantárgynak a tehetséggondozás, az e területek felé érdeklődő fiatalok pályaorientációja, képességeik kibontakoztatása és fejlesztése. Ezt segíti elő a kurzusrendszer specializációs lehetősége. A tehetséggondozás fontos része az is, hogy bemutatkozási

260



lehetőségeket, alkalmakat teremtsünk a diákoknak, mert ez tud a legerősebb motivációs tényező lenni az alkotáshoz, és elindítja tehetsége kibontakoztatásának és az érvényesülésének az útján. A bemutatkozási lehetőségek (kiállítások, előadások…) teremtése nem szorosan tantervi feladat ugyan, de fontos kiegészítése kell hogy legyen a művészeti tanulmányoknak. – A művészet alkotó- és befogadó tevékenységek tanításának az a célja, hogy felkészítsen a mindennapi életre: a jelentkező problémák önálló felismerésére és megoldására, azaz a munkára, valamint a természeti és mesterséges környezet felelős használatára, az információk kritikus kezelésére, az árucikkek tudatos kiválasztására, a művészi, esztétikai értékek iránti fogékonyságra.

– A tantárgy célja emellett az információkezelés megtanításával a többi tantárgy tanulásának megkönnyítése. Tanulási problémákkal küzdő fiatalok számára fontos célja e tantárgynak a tanulást, munkát segítő képességfejlesztés: gondolatok áttekinthetővé, szemléletessé tétele, ábrák értelmezése és készítése (különösen a matematikához szükséges térgeometriai ábrák elkészítésének megtanítása) valamint a vizuális információk megértése a tanulásban, a munkában és a mindennapi életben. A művészetek tantárgy feladata e módszerek átadása, továbbá a vizuális információforrások (pl. könyvtár, képtár, internet) célszerű használatának megtanítása. – A középiskolás korosztályban a személyes útkeresés szerepe megnő. A tantárgy feladata az egyéniség keresésének segítése, a kultúra példáinak bemutatásán keresztül egyfajta követhető stílus, mintaválaszték felkínálása. Az azonosulás az alkotó munka elmélyült állapotában megy végbe a legkönnyebben, ezért az önkifejezés tág és minél önállóbb választási lehetőségeit kell felkínálni. A

művészeti

tantárgyak

mind

alkotó

mind

befogadó

vonatkozásokban

komoly

személyiségfejlesztési lehetőségeket hordoznak a fiatalok számára: Az alkotótevékenység speciális, személyiségfejlesztő céljai: – A diákok indulataikat, szorongásaikat „kirajzolhatják”, „kizenélhetik”, „kijátszhatják” magukból. Erre kifejezetten szeretnénk is őket megtanítani, azaz olyan lehetséges önkifejezési

261



és önmegvalósítási eszközt adni ezáltal a kezükbe, amivel saját lelkük egyensúlyát meg tudják teremteni és fenn tudják tartani, indulataikat tudják levezetni. – A diákok sokszor életvezetési problémákkal küzdenek, szoronganak, egy részük gyakran unatkozik, nem találja a helyét. Unalmát sokszor illegális és/vagy káros tevékenységekkel űzi el és az őt meg nem értő, sikerélményektől megfosztó külvilág, ami őt nem „díjazza”, ellen lázad. Szubkultúrájuk pót-sikerekhez és -élvezetekhez juttatja őket ugyan, de milyen áron! Számukra a vizuális alkotótevékenység (rajzolás, festés, tervezés, építés …) értelmes és élvezetes, legális és egészséges elfoglaltságokat próbál kínálni, illetve ezen elfoglaltságok élvezetére próbálja a diákokat rávezetni. Ehhez először bizalmat kell ébreszteni bennük a tanárban és önmagukban, mert az unatkozás, kallódás hátterében bizony nagyon gyakran az önbizalomhiány áll, ami a diákok többségének – képességeiktől függetlenül – fő problémája. Egyik fő cél tehát az unalom és az életuntság elűzése és a fiatalok sikerélményekhez juttatása, ami alapja az önbizalomnak és az élvezhető teljes életnek. Befogadó-tevékenységek speciális személyiségfejlesztő céljai: – A képekről, zenéről, filmekről … azaz műalkotásokról beszélgetve önmagunkról beszélgethetünk, mégsem direkt formában. A műalkotások nagy része olyan emberi problémákat fejez ki, amelyeket mindannyian átélünk, és a diákok számára alkalom nyílik ezekről a témákról a művek apropóján beszélgetni. A család, az emberi kapcsolatok, a szorongások, az érzelmek nehezen megérthető világa mind olyan témák, amik a fiatalok számára a legérzékenyebb területeket érintik. A műalkotások mély beszélgetésekbe vezethetnek bennünket önmagunkról anélkül, hogy saját konkrét élethelyzetünket, problémánkat meg kéne nevezni, de persze akár el is vezethet odáig egy-egy ilyen beszélgetés, hogy a személyes szintek is előkerülnek. – Mind az alkotó mind a befogadó tevékenységek erősítik a toleranciát, egymás elfogadását és megismerését. A művészetek minden területe nagyon alkalmas a másság elfogadásának és az egyéniség tiszteletben tartásának a hangsúlyozására és fejlesztésére, adott esetben a saját másságom önmagammal való elfogadtatására is. Ha én saját magamat el tudom fogadni, könnyebben megtalálom a helyemet a világban, a társadalomban.

262



– Célja a művészetek tanulmányozásának a különböző világképek és világképrendszerek illetve szimbólumrendszerek megismertetése, hogy a világban saját helyüket nehezen találó diákok számára lehetséges utakat, modelleket mutassunk, hogy a sajátjukat ezeken keresztül könnyebben felismerjék, megtalálják. – Fontos cél, hogy a diákok megtalálják a nekik személyre szabottan megfelelő kurzusokat, tevékenységformákat, ezáltal az önismeret és a felelősségvállalás területén fejlődjenek. Fejlesztési követelmények – A tanult művészeti ágak és a mindennapi környezet, a tömegkommunikáció átfogó műfajainak, összefüggéseinek ismerete, sajátos kifejezőeszközeinek tudatosítása, a kritikai érzék fejlesztése, a kulturális, a művészeti értékek, különösen az európai és magyar értékek iránti nyitottság kialakítása, néhány kiemelkedő mű és alkotóik ismerete, az értékes műalkotásokat, tárgyakat, információkat megbecsülő, környezettudatos és etikus magatartás kialakítása, a hagyományok ápolása, – A leírástól az ítéletalkotásig terjedő műelemző képesség, saját korunk művészeti és tömegkommunikációs nyelvének tudatosítása, a kritikai készség fejlesztése, a tartalmak tudatos megválasztása, a megfontolt fogyasztói szerep kialakítása, – a mindennapi élet képi, és hang-információinak megértése, a tárgyi környezet rendeltetésszerű használata, a mindennapi élethez szükséges ábrázolóképesség kialakítása, hétköznapi esztétikai ítéleteket megalapozó tapasztalat és ízlés kialakítása, az érzékszervek fejlesztése, az érzékelés tudatosítása (pl. testbeszéd, hanglejtés-hangszín, öltözködés, metakommunikáció…), emberismeret, és tolerancia fejlesztése, tudatos és kreatív részvétel a kommunikációban, – Önismeret fejlesztése. Saját maga számára testre szabott feladat kiválasztásának, esetleg megfogalmazásának kialakítása, ezzel együtt fejleszteni az ehhez nélkülözhetetlen önismeretet, illetve hogy fel tudja mérni a feladat mértékét (azaz mekkora munkát, terjedelmet, milyen mértékű elmélyülést igényel), ezeket se alul, se túl ne becsülje

263



– Adatok, összefüggések megjelenítésének képessége a tanult szinten, történet, eseménysor, változás és mozgás közérthető megjelenítésének képessége. Önállóság a problémamegoldás lépéseiben: helyzetfelismerés, tájékozódás, vázlatkészítés - tervezés, alkotás - konstruálás és a munka értékelése. – A tanulást, munkát segítő képességfejlesztés: gondolatok áttekinthetővé, szemléletessé tétele, valamint az információk megértése a tanulásban, a munkában és a mindennapi életben, ábrák értelmezése és készítése. Az információforrások (pl. könyvtár, képtár, internet) célszerű használatának megtanítása.

Témakörök A művészetek tantárgy az alábbi műveltségi területeket tartalmazza: 1. Képzőművészet: képzőművészeti műfajok, technikák; személyes, kifejező-expresszív tevékenységek 2. Zene: a komoly-, a könnyű- és a népzene műfajai, kifejezőeszközei, a zeneelmélet alapfogalmai; személyes, kifejező-expresszív zenei tevékenységek. Zene és tánc. 3. Színház, tánc: Színpadi műfajok és kifejezőeszközök. A szerep. Testbeszéd, gesztusok. Előadó és befogadó tevékenységek. 4. Vizuális kommunikáció: a köznapi - tájékoztató - tudományos vizuális információk világa és a tömegkommunikáció egyes elemei; Tárgy- és környezetkultúra: használati tárgyakkal, az iparművészettel, a népművészettel és az építészettel kapcsolatos alkotó és elemző tevékenységeket tartalmazza. 5. Tömegkommunikáció, mozgókép és médiaismeret: a film- és video-művészettel és a tömegkommunikációval

kapcsolatos

alkotó

és

médiafogyasztásra nevelés.

Tanítási tartalmak, témakörök (kurzusok) Alapozó kurzusok: 264

elemző

tevékenységek,

tudatos



1. A művészet ősi formái (komplex, azaz a főbb művészeti ágakat érintő; vegyes azaz befogadó és alkotó) 2. Kortárs művészet és a klasszikus avantgarde (komplex, vegyes) Kötelezően választható kurzusok: 1. Európai stílustörténet: görög-római, román, gótikus, reneszánsz, barokk (komplex; vegyes, de inkább elméleti hangsúlyú) 2.

Európai

stílustörténet:

klasszicizmus,

romantika,

realizmus,

impresszionizmus,

posztimpresszionizmus, szecesszió (komplex; vegyes, de inkább elméleti hangsúlyú) 3. Ókori kultúrák művészete (komplex, vegyes) 4. Műelemzések (komplex, illetve változó; vegyes, de elméleti hangsúlyú) 5. Népművészet (komplex, vegyes) 6. Festészet (alkotó) 7. Építészet és környezetkultúra (vegyes) 8. Tárgykultúra (változó, de inkább alkotó hangsúlyú) 9. Fotó (vegyes de alkotó hangsúlyú) 10. Grafika, tipográfia, kiadványtervezés (vegyes de alkotó hangsúlyú) 11. Mozgókép, animáció (vegyes de alkotó hangsúlyú) 12. Zene (változó) 13. Színház, Tánc

A kurzusok tananyagtartalmának részletezése: Alapozó kurzusok: 1. A művészet ősi formái (komplex, azaz a főbb művészeti ágakat érintő) Ajánlott óraszám: 24 Az ősi életmód A vallások ősi formái (totemizmus, fétisizmus…), mágia, szertartások A művészeti ágak (zene, képzőművészet, tárgyalkotás, építészet, irodalom, színház) ősi formái, kialakulása, fejlődése Művészeti alapfogalmak: ritmus, dallam, vonal, kontúr, szín, folt, térábrázolás …

265



2. Kortárs művészet és a klasszikus avantgarde (komplex) Ajánlott óraszám: 24 A művészet fogalmának kérdése, a hagyományos formák felbomlása A műfajok határainak eltolódása, új műfajok, művészeti ágak (pl. film) megjelenése Műelemzések minden művészeti ágat érintve (zene, film, képzőművészet) Építészet a XX. (XXI.) sz.-ban Kötelezően választható kurzusok: 1. Európai stílustörténet: görög-római, román, gótikus, reneszánsz, barokk (komplex) Ajánlott óraszám: 24 – Az antik görög és római világ szellemisége, világképe, mitológiája – Az antik kultúra a művészetekben (képzőművészet, zene, színház) – A középkor szellemisége, a kereszténység, a lovagi kultúra – A középkori (román és gótikus) stílusú képzőművészetek, a középkori zene (gregorián…) – A humanizmus és a reneszánsz szellemisége – Reneszánsz művészet: képzőművészet, zene (tánc, színház…) – Ellenreformáció és a barokk szellemisége –

A barokk művészet: képzőművészet, zene, jellegzetes barokk műfajok (kastély, csendélet, opera, oratórium)

2.

Európai

stílustörténet:

klasszicizmus,

romantika,

realizmus,

impresszionizmus,

posztimpresszionizmus, szecesszió (komplex; vegyes, de inkább elméleti hangsúlyú) Ajánlott óraszám: 24 A felvilágosodás, a klasszicizmus és a romantika szellemi háttere A klasszicizmus irányzata a művészetben (zene, képzőművészet, színház) A romantika irányzata a művészetben (zene, képzőművészet, színház) A realizmus a művészetben (képzőművészet) Szellemi irányzatok a XIX. sz. második felében és a századfordulón Az impresszionizmus a művészetekben (képzőművészet, zene) A posztimpresszionizmus, az eklektika és a szecesszió a művészetekben (képzőművészet, zene) 266



3. Ókori kultúrák művészete (komplex, vegyes) Ajánlott óraszám: 24 Egyiptom és Mezopotámia életmódja, vallása Egyiptom és Mezopotámia művészete és kultúrája Az ókori keleti és dél-amerikai kultúrák Tárgykultúra, építészet, környezetalakítás Az írás történetének elemei Ábrázolási rendszerek jellegzetességei Testbeszéd 4. Műelemzések (komplex, illetve változó; vegyes, de elméleti hangsúlyú) Ajánlott óraszám: 24 A műelemzés kurzus jellege változó lehet a művészeti ágak szempontjából, azaz zenei, képzőművészeti, irodalmi, film illetve színházi alkotások is lehetnek a műelemzés tárgyai Valamilyen szempont alapján kiválasztott műalkotások teljes körű elemzése Műelemzési szempontok megismerése Egy-egy mű elmélyültebb tanulmányozása A művek mitológiai, jelentéstani hátterének felkutatása Más művekkel való összehasonlítása, kapcsolata A mű „átírása”, azaz a diák által való továbbgondolása, szubjektív átalakítása 5. Népművészet (komplex, vegyes) Ajánlott óraszám: 24 A néprajz és a népművészet fogalma. Etno, folklór, világzene fogalma A

magyar

népművészet

jellemzői

(zene,

tánc,

tárgykultúra,

díszítőművészet…) Más népek népművészetébe betekintés A népművészet szimbólumrendszere Táncház-mozgalom; A népművészet ma A népművészet feldolgozása, a „magaskultúrában” való megjelenése 6. Festészet (alkotó) Ajánlott óraszám: 24 267

építészet,

viselet,



Festészeti technikák Ábrázolásmódok Színtan Kompozíció Stílus, egyéni kifejezésmódok Ismert festmény tanulmányozása 7. Építészet és környezetkultúra (vegyes) Ajánlott óraszám: 24 Az építészet jellegzetességei, sajátosságai Építészeti megoldások (térlefedés, alaprajz, térszervezés, boltozások, díszítés) Forma és funkció kapcsolata Épületelemzések Makettkészítés, modellezés 8. Tárgykultúra (változó, de inkább alkotó hangsúlyú) Ajánlott óraszám: 24 Forma és funkció Kézművesség és sorozatgyártás Tárgyalkotás Díszítés, ornamentika 9. Fotó (vegyes de alkotó hangsúlyú) Ajánlott óraszám: 24 a fényképezés kialakulása a fotózás műfajai, technikái a képkivágás, kompozíció a fény és a megvilágítás szerepe stílus, szubjektivitás-objektivitás kreatív fotózás: fotogram, fotómontázs… a fotózás napjaink vizuális nyelvének alapja (reklám, kiadványok…) 10. Grafika, tipográfia, kiadványtervezés (vegyes de alkotó hangsúlyú) Ajánlott óraszám: 24 268



Az írás története. A kommunikáció történetének alapfordulatai. A nyomtatás technikái (könyvnyomtatás, sík-, magas- és mélynyomás: litográfia, rézkarc, lino, fametszet, ofszet…) Betűtípusok, betűírás Betű és kép. Szerkezet és kifejezésmód elemzése, összehasonlítása. Reklámgrafika: plakát, könyvborító, csomagolás, szórólap… Kiadványtervezés, tipográfia Számítógépes kiadványtervezés. Szövegtípusok a hagyományos és az új médiában. 11. Mozgókép, animáció (vegyes de alkotó hangsúlyú) Ajánlott óraszám: 24 A mozgókép kialakulása, a tájékoztató- és szórakoztató filmtípus (Lumiéres, Mélies) A mozgókép műfajai, technikái, befolyásoló erejük felismerése A valós és virtuális tér különbségének tudatosítása. A figyelemfelkeltés, a hangulatteremtés és az értelmezés legfontosabb eszközei. Képkivágás, kompozíció. A vágás, a montázs Mozgás, gesztusok, testbeszéd. Önreprezentáció megtervezése. Karakter. Identitások megjelenítése a virtuális térben. Sztereotípia, reprezentáció, tematizáció. Önreprezentáció megtervezése. Történet, cselekmény. Nem-lineáris és összetett cselekményű szövegformák felismerése, tagolása, értelmezése, létrehozása. Példák és gyakorlatok. 12. Zene (változó) Ajánlott óraszám: 24 A zene sajátos kifejezésmódja A zene alapelemei: ritmus, dallam, tempó A zenei műfajok Hangszerek, hangszínek Előadásmód, alkotók és előadók 13. Színház, Tánc (változó) Ajánlott óraszám: 24 A színpadi produkciók sajátosságai Dramaturgia, történet, konfliktus 269



Színpadkép, színpadi mozgás Szerep, karakter, jellem Testbeszéd Zene az előadásban Dráma alapozó Témakör Csapatépítés

Tartalom Önismeret, önbemutatás, társismeret, együttműködés, kommunikáció fejlesztése. Bizalom kialakítása a csoportban.

Kommunikáció

Verbális és nonverbális kommunikáció fejlesztése. Verbális kifejezésmód adekvát használata. Beszédtechnika. Művészi beszéd megismerése. Mozgás és tánc Mozgással, tánccal, tánczenével kapcsolatos anyagok megismerése, felhasználása csoportos illetve önálló munka során. Egyszerű színpadi mozgások megismerése, alkalmazása egyéni és csoportos alkotómunka során. Mozgásszínházi előadás megtekintése, értékelése, elemzése. Kifejezőképesség Stílusgyakorlatok, helyzetgyakorlatok, karakterépítés, jellemábrázolás, fogalmak, hangulatok kifejezése, stilizálás, improvizáció. Színházi kifejezésmódok megismerése, ezek segítségével gondolatok, élmények kifejezése. Önálló munka Összehangolt, együttes tevékenység drámás, mozgásos és színházi munkában. Közös munka önálló megszervezése. Helyzetértékelés és döntési képesség gyakorlása. Önálló vélemény kialakítása, megfogalmazása. Mások véleményének értékelése, improvizáció. Befogadás, értelmezés, Vizuális, verbális és metaforikus kifejezőeszközök valamint a felhasználás dramatikus eszköztár önálló felhasználása színházi jellegű tevékenységben és előadás értékelésben. Színházi előadások csoportos elemző, értelmező, összehasonlító megbeszélése, értékelése. Színházismeret Témakör Színházismeret

Drámatörténet

270

Tartalom Az ókori színjátszás, az angol reneszánsz színház, a francia klasszicista színház, a XIX – XX. századi magyar színház, a modern polgári színház, a XX. század meghatározó színháza, irányzatai, alkotói valamint a kortárs színjátszás egy-egy alkotásának megismerése. Az ókori dráma, az angol reneszánsz dráma, a francia klasszicista dráma, a XIX – XX. századi magyar dráma, a polgári dráma, a XX. század meghatározó drámaírói, valamint a kortárs drámairodalom néhány alkotásának megismerése az irodalomórákon tanultakkal összhangban. A kortárs megfogalmazásmódok nyelvi, kommunikációs és formai



sajátosságainak megismerése. Színházés A drámai műnem sajátosságai, a dráma felépítése. Dramaturgiai és drámaelmélet színházelméleti alapfogalmak. A színházművészet sajátosságai. Színházi szakmák. Színházi műfajok: rituális játék, tragédia, komédia, realista színjáték, bábjáték, zenés színház stb. Alkotótevékenység Dramatikus tevékenységek (szöveg, zene, kellék, díszlet, jelmez, fény stb. kiválasztása, értelmezése, dramatizálása, sűrítése, színpadra állítása). Fokozás, késleltetés stb. használata játék során. Szöveges és mozgásos improvizációk felhasználása előadás során. Egyéni vagy csoportos produkció létrehozása. Közreműködés egyéb produkciós munkákban (szcenika, zene, hangtechnika, dramaturgia stb.), az így megszerzett ismeretek felhasználása saját munka során. Mozgás és tánc Mozgásszínházi és tánctörténeti ismeretek alapismeretek. Tánc- és mozgásszínházi műfajok megismerése. Táncstílusok és azok felhasználásai különböző alkalmakkor, különböző közösségekben és kapcsolatuk a kulturális élettel. Táncos rögtönzések, táncstílusok jellemző jegyeinek elsajátítása, egymástól való megkülönböztetése, és az egyes motívumok összefüggési lehetőségeinek ismerete. Az ismert mozgásszínházi elemek és táncstílusok segítségével önálló mozgásos előadások létrehozása, improvizálása, zene, szituáció, téma elemek alkalmazásával, esetleg szöveg vagy egyéb vizuális elemek felhasználásával. Drámajátékos ismeretek Az alkalmazott tevékenységek különböző fajtái, eszköztára, alkalmazásuk célja. Különböző összetételű közösségek drámajátékainak módszertani és eszköztárbeli különbségei (család, kortárs csoportok, vegyes korosztályú közösségek stb.).

Módszerek A művészet tantárgy sajátosságainak megfelelően ajánlott kiscsoportos, esetenként egyéni foglalkozásokat tartani. A feladatokban személyre szabott mértékben a diákok önálló tevékenységére is lehet építeni. – A különböző tevékenységformák és a tananyag kurzusonként egy téma köré szerveződnek, azt a témát komplex, sokoldalú módon lehet kidolgozni. Az alkotó és befogadó tevékenység aránya személyre szabottan változik; erre a tevékenységformák kurzusokon való kombinálása ad lehetőséget. Számonkérés, értékelés – egy kurzust egy gyakorlati-bemutató (portfolió, előadás, vetítés…) és/vagy (a kurzus tevékenységformájától függően) az elméleti tananyagból egy szóbeli vizsga zárja. A két osztályzatból összesített jegy születik.

271



Az osztályzásnál figyelembe veendő szempontok: – a diák hozzáállása a munkához, – milyen szinten oldotta meg a feladatait – felismeri-e saját munkájának erényeit-hibáit Tankönyvek: Az egyes kurzusokhoz használandó tankönyv választásának szempontjai: – Minél teljesebben tartalmazza a kurzus tananyagát, hogy minél kevesebb tankönyvet kelljen használni egy kurzushoz; ajánlott irodalomjegyzékkel érdemes kiegészíteni – Minél könnyebben hozzáférhető legyen – A tananyag feldolgozása jól tagolt, érthető és jól tanulható legyen A tanulást azonban egy áttekinthetően és részletesen megfogalmazott vizsgatematika segíti a leginkább, a tanult témakörök megadásával minden témakörhöz a tanult fogalmak és alkotások felsorolásával. Ehhez csatolandó a tankönyvek és ajánlott irodalmak jegyzéke, illetve néhány olyan könyv esetleg internetes honlapcím megadása is, ahol a diák a tanár által felsorolt fogalmaknak, alkotóknak, műveknek utána tud nézni. Szükség esetén saját jegyzet kiadásával is kell a diákok felkészülését segíteni.

272



RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA A Rajz és vizuális kultúra tantárgyat azoknak a diákoknak ajánljuk, akik ebből a tárgyból specializálódnak, e tárgyból közép- vagy emelt szintű érettségit kívánnak tenni. A tantárgy kurzusai, tematikája elsősorban az érettségire való felkészülést szolgálja, de természetesen azok számára is lehetséges e tárgy tanulása, akik nem kívánnak ebből érettségizni, csak érdeklődnek a terület iránt. A vizuális kultúra tárgy a művészetek tantárgy kurzusaira épít, és azokat csak kiegészíti, aki tehát e területen akar elmélyültebb tanulmányokat folytatni, az a művészetek tárgy vizuális témájú kurzusaival együtt tudja mindezt megtenni. Mivel a vizuális kultúra tantárgy a művészetek tárgy folytatása illetve kiegészítése, a célok, fejlesztési követelmények, módszerek stb. terén nem ismertetjük újra részletesen mindazt, amit a művészetek tárgynál már megtettünk, csak hivatkozunk rá és kiegészítjük azt.

A rajz és vizuális kultúra tantárgy célja: A művészetek tantárgynál részletesen megfogalmazott célok a vizuális kultúra tantárgyra is érvényesek, hiszen ez a tárgy annak egy specializáltabb folytatása. Különösen nagy hangsúlyt kap azonban a tehetséggondozás és az érettségire, illetve az esetleges továbbtanulásra való minél alaposabb felkészítés. Fejlesztési követelmények A művészetek tantárgynál részletesen megfogalmazott fejlesztési követelmények a vizuális kultúra tantárgyra is érvényesek. Megismerő- és befogadóképesség – Műalkotások, építészeti és természeti térélmények megfogalmazása szóban és megjelenítése az ábrázolás során. – Műalkotások kompozíciójának elemzése. – Új technikák kipróbálása. – Makettek, modellek konstruálása. – képzőművészeti technikák ismerete és minél gyakorlottabb alkalmazása, eszközök tiszta, esztétikus használata 273



– Önálló témakutatás – fogalmak, tudástartalmak rendszerezett és minél teljesebb elsajátítása – műelemző képesség minél magasabb szintű elsajátítása – a vizuális kultúra területeinek, művészeti ágainak és műfajainak, a művészeti és tömegkommunikációs területek sajátosságainak értő ismerete – a művészettörténet főbb korszakainak, stílusainak, alkotóinak és alkotásainak rendszerezett ismerete – A tömegkommunikáció formáinak csoportosítása. Kreativitás – Egyszerű terek, tárgyak tervezése – Probléma megoldása, és annak indoklása, dokumentálása Ezek kiegészülnek a következő speciális fejlesztési követelményekkel: – térlátás, térábrázolás fejlesztése, az ábrázolási rendszerekben való jártasság kialakítása – vizuális memória fejlesztése – minél önállóbb feladatmegoldás mind az alkotói, mind a befogadói területen, projekt-jellegű hosszabb, tervezettebb feladatmegoldásra való képesség kialakítása A művészetek tantárgy esetében egy szemléletmód kialakítása történik, a vizuális kultúra tantárgy konkrét specializált ismeretek és képességek-készségek kialakítására-megszerzésére törekszik.

A vizuális kultúra tantárgy felépítésének sajátosságai A vizuális kultúra területei: A vizuális kultúra tantárgy az alábbi műveltségterületeket foglalja magában: Képzőművészet: képzőművészeti műfajok, technikák; személyes, kifejező-expresszív tevékenységek Vizuális kommunikáció: a köznapi - tájékoztató - tudományos vizuális információk világa és a tömegkommunikáció egyes elemei;

274



Tárgy- és környezetkultúra: használati tárgyak, az iparművészet, a népművészet és az építészettel kapcsolatos alkotó és elemző tevékenységeket tartalmazza. Mozgókép és médiaismeret: a film- és videó-művészettel és a tömegkommunikációval kapcsolatos alkotó és elemző tevékenységek Ezek a területek az egyes vizuális kultúra kurzusokon vegyesen, kombináltan szerepelnek. Tevékenységformák: 1. Gyakorlati-elméleti: A vizuális kultúra kurzusok a művészettörténet témái köré szerveződnek, azonban nem csak elméletiek, hanem gyakorlati-alkotó jellegű tevékenységek is segítenek elmélyíteni a művészettörténeti tudástartalmakat. Egyben az érettségi vizsga portfoliójához-gyakorlati vizsgarészéhez is itt gyűlik az anyag. 2. Tanár által vezetett-önálló: A vizuális kultúra kurzusokon hangsúlyozottan törekedni kell a diákok minél önállóbb tevékenykedtetésére az alkotói és elemző területeken a tantárgy specializált, érettségire felkészítő jellege miatt. Mindemellett szintén az érettségi követelmények nagy mennyiségű konkrét műveltségtartalom megismertetését is szükségessé teszik, ezek ismertetése (képekművek, alkotók, fogalmak…) a tanár feladata. Egymásra épülés: A vizuális kultúra tantárgy alapvetően épít a művészetek tantárgy során megszerzett ismeretekre, és kiegészíti azokat. Nem feltétlenül kell azonban mindent korábban tanulni a művészetek tárgy keretében, ez a kurzusrendszer miatt nem is volna megoldható. A vizuális kultúra tantárgy kurzusai, mivel a művészettörténet témái köré szerveződnek többségükben, egymásra épülő jellegűek. Nem feltétlenül szükséges, inkább csak ajánlott a történeti sorrendet betartani. Az egyes kurzusokat úgy kell felépíteni, hogy önmagukban is egy teljes egészet alkossanak, olyanok is látogathassák, akik esetleg az előző korok kurzusait csak később tudják felvenni.

275



Alapozó kurzus: A vizuális kultúra tantárgy tanítása is egy bevezető, alapozó kurzussal kezdődik, ami a tárgy tanulásához szükséges alapismereteket ismétli, rendszerezi és egészíti ki. Itt történik a szintrehozás, az esetleges fogalmi- és készséghiányok pótlása. Kötelező kurzusok – Közép- és emelt szintű érettségi: Az emelt szinten érettségizőknek nagyobb óraszámban kell tanulni e tárgyat, esetünkben a középszintű kurzusok elvégzése mellé még kiegészítő jellegű emelt szintű kurzusokat is fel kell venni. A középszintű és az emelt szintű érettségire felkészítő kurzusok egymásra épülőek, egymást kiegészítő jellegűek. Az emelt szintű kurzus az ugyanazon témájú közép szintű kurzust egészíti ki az emelt szintű érettségi központilag meghatározott követelményrendszere szerint.

Tanítási tartalmak, témakörök (kurzusok) Alapozó kurzus: Ajánlott óraszám: 24 Ábrázolási rendszerek (vegyes), Színtan, képzőművészeti technikák (vegyes, de alkotó hangsúlyú) Kötelező kurzusok, középszint: Művészettörténet I.: Őskor, Ókor, … Európa a gótikáig (vegyes, de befogadó hangsúlyú) Ajánlott óraszám: 24 Művészettörténet II.: Európai művészet a reneszánsztól a realizmusig (vegyes, de befogadó hangsúlyú) Ajánlott óraszám: 24 Művészettörténet III.: Művészet az impresszionizmustól napjainkig (vegyes, de befogadó hangsúlyú) Ajánlott óraszám: 18 Kötelező kurzusok, emelt szint: Művészettörténet I.: Őskor, Ókor, Európa a gótikáig. Európai művészet a reneszánsztól a realizmusig – kiegészítő (vegyes, de befogadó hangsúlyú)

276



Ajánlott óraszám: 72 Művészettörténet II.: Művészet az impresszionizmustól napjainkig – kiegészítő (vegyes, de befogadó hangsúlyú) Rajz, alkotás Ajánlott óraszám: 66 A kurzusok konkrét tartalmait a központilag kiadott érettségi követelményrendszer (fogalmak, alkotók, alkotások, műtárgylista …) határozza meg. Módszerek (a művészetek tantárgynál leírtakhoz hasonlóan): – A művészet tantárgy sajátosságainak megfelelően ajánlott kiscsoportos, esetenként egyéni foglalkozásokat tartani. A feladatokban személyre szabott mértékben a diákok önálló tevékenységére is lehet építeni. – A különböző tevékenységformák és a tananyag kurzusonként egy téma köré szerveződnek, azt a témát komplex, sokoldalú módon lehet kidolgozni. Az alkotó és befogadó tevékenység aránya személyre szabottan változik; erre a tevékenységformák kurzusokon való kombinálása ad lehetőséget.

Számonkérés, értékelés – Egy kurzust az érettségi vizsgához hasonló vizsga zár le. Középszinten: írásbeli vizsgaként egy művészettörténeti feladatlap megoldása, a vizsga szóbeli részeként az alkotásokból készített portfólió bemutatása és ismertetése a feladat. Emelt szinten: Írásbeli vizsgaként egy kombinált (elméleti azaz művészettörténeti és alkotói feladatokból álló) feladatlap megoldása, szóbeli vizsgaként pedig művészettörténeti témájú vizsgát kell letenni. A szóbeli rész kiegészül egy, az adott kurzuson készült alkotásokból összeállított portfólió bemutatásával. Ez utóbbi ugyan nem szerepel az érettségin, de a kurzus alkotói tevékenységét mindenképpen érdemes a motiváció miatt a kurzust lezáró értékelésbe belevonni.

277



Az osztályzásnál figyelembe veendő szempontok: – összefüggések megértése, pontos lexikális tudás – alkotói feladatok megoldásában: esztétikusság, igényesség, eredetiség – a diák hozzáállása a munkához, önállóság, igényesség, alaposság – felismeri-e saját munkájának erényeit-hibáit Tankönyvek: Az egyes kurzusokhoz használandó tankönyv választásának szempontjai: – Minél teljesebben tartalmazza a kurzus tananyagát, hogy minél kevesebb tankönyvet kelljen használni egy kurzushoz; ajánlott irodalomjegyzékkel érdemes kiegészíteni – Minél könnyebben hozzáférhető legyen – A tananyag feldolgozása jól tagolt, érthető és jól tanulható legyen A tanulást azonban egy áttekinthetően és részletesen megfogalmazott vizsgatematika segíti a leginkább: a tanult témakörök megadásával minden témakörhöz a tanult fogalmak és alkotások felsorolásával. Ehhez csatolandó a tankönyvek és ajánlott irodalmak jegyzéke, illetve néhány olyan könyv, esetleg internetes honlapcím megadása is, ahol az általunk felsorolt fogalmaknak, alkotóknak, műveknek utána tud nézni a diák. Szükség esetén saját jegyzet kiadásával is kell a diákok felkészülését segíteni. Ennél az érettségire felkészítő jellegű tárgynál különösen fontos a fogalomtárak és az ajánlott szakirodalom minél hangsúlyozottabb használata. Szükséges a központilag kiadott érettségikövetelményekben szereplő műtárgylista-képanyag összegyűjtése a diákok számára.

278



TESTNEVELÉS A képzés célja A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium diákjai középiskolából kimaradt, hátrányos helyzetű, kallódó, olykor deviáns életvezetésű fiatalok Ezek a fiatalok sok és sokféle problémával küszködnek. A tanulási gondok, zavarok mögött vagy mellett sok esetben más jelentős szociális, pszichés, életvezetési, egészségi vagy egyéb probléma áll. Kudarcok sorozatával érkeznek mind az érzelmi életükben, emberi kapcsolataikban, mind az iskolai életben. Mindemellett tanulási problémáik vannak, melyek hátterében éppen az említett illetve egyéb speciális problémák húzódnak meg. Tanulási nehézségeket okoz a koncentráció zavara, a rövid ideig tartó, nem kellő mélységű, szaggatott, szakaszos figyelem; tanulás-módszertani, tanulástechnikai hiányosságok; analizáló (jegyzetelési, lényegkiemelési, vázlatolási) és szintetizáló (összefüggések felismerése) nehézségek. A mindezekből fakadó szorongás képtelenné teszi őket az iskolai teljesítményre. A fiatalok elsődleges célja az érettségi vizsga megszerzése, ahhoz azonban, hogy ez sikerüljön, a többi problémájukat is kezelni kell. A személyközpontú megközelítés, személyre szabott oktatás és mentálhigiénés gondozás mellett ezt szolgálja a testnevelés tantárgy is. Serdülő korú diákjainkra igen jellemző a mozgásszegény életmód, a táplálkozási problémák, az egészségtelen életvitel. Önértékelésük, önelfogadásuk alacsony szintű, és ebben igen nagy szerepet kap saját testük el nem fogadása. Sokan küzdenek testképzavarral. Ők a hagyományos testnevelés órákon olyan mérvű szorongást éltek át, amely sok esetben megbetegítette őket. Ezért többnyire nem vettek részt az órákon. Sokuk esetében ezek a hiányzások is hozzájárultak előző iskoláikból való kimaradásukhoz. A Belvárosi Tanodában sok év tapasztalata, hogy a jelentős problémahalommal küszködő diákok számára a leghasznosabb és általuk is szívesen végzett mozgásforma a jóga. A XXI. század világa eleddig új kihívások elé állítja a világ ama részét, amelyet Spengler óta a Nyugatnak nevezünk. Egyrészről soha nem látott kényelem és jólét veszi körül az emberiség egy részét, ami elkényelmesedéshez és az ebből fakadó testi és lelki elpuhuláshoz vezet. Másrészt az információ mennyisége olyannyira megnőtt, az életritmus olyannyira felgyorsult, hogy a testi-lelki tespedéssel párhuzamosan egyfajta felfokozottság, hiperaktivitás, a túlzott stimulusokra adott túlságosan agresszív reakciók is megfigyelhetőek. A modern, sőt posztmodern kor e két, ellentétes irányú folyamatából származó feszültség feloldására

279



alkalmas eszköz a jóga, a keleti bölcselet egy formája, amely mind testi, mind szellemi erők felébresztésében, helyes irányba terelésében segítséget nyújt. A jógának mind fizikai, mind szellemi-lelki alapjai könnyedén elsajátíthatóak, és nem kívánnak szinte semmilyen anyagi befektetést: ezért műveltségre, társadalmi beágyazottságra vagy testi adottságokra való tekintet nélkül elkezdhető ennek a később egyre komplexebbé váló rendszernek a művelése. A különböző szintek elérése során a jóga művelője egyre komplexebb technikákat sajátít el, ezáltal önfegyelme illetve önismerete is fejlődik. A jóga filozófiája pedig a maga gyakran metaforikus, a nyugati ember szemében időnként elvontnak tűnő logikai rendszere segítségével segít megismerni a más kultúrák, eszmerendszerek gondolkodását, ezáltal hozzájárulhat ahhoz, hogy a jóga rendszeres művelője meg tudjon felelni az egyszerre egyre multikultúrálisabbá-globálisabbá váló világ XXI. századi kihívásainak. Iskolánkban 2007 óta vannak heti rendszersségű jógaórák. Ezeken a diákok örömmel vesznek részt. A foglalkozásokon egyre oldottabbak, egyre könnyebben kapcsolódnak testükhöz, egyre inkább mindennapi éltük részévé válik a mozgás. Mindeközben összeszedettebbé válnak, javul koncentrációjuk, ami a tanulási folyamatra, és annak eredményére is kihat. Önismeretük fejlődik, önelfogadásuk, önbizalmuk erősödik, kommunikációjuk nyíltabbá válik. Értékrendszerükben is változás történik. Egyre fontosabbá válik számukra az egészséges szemlélet és életmód, a testi és lelki egészség egysége, a teljes élet igénye. Mindezen tapasztalatok alapján alakítottuk ki a testnevelés tantárgy tartalmát és időkeretét. A mindennapos testnevelés a Belvárosi Tanodában testnevelés tantárgy formájában a napindító jóga foglalkozás keretében valósul meg. A jógafoglalkozások minden tanítási napon a nulladik, vagy az első órában zajlanak. A diákok ezzel az egy órás mozgás- és koncentrációs gyakorlatsorral kezdik tanítási napjukat. Ez segíti őket, hogy fizikailag, lelkileg és szellemileg tanuláskész állapotba kerüljenek. A foglalkozásoknak különösebb helyigénye nincs, a tantermek alkalmasak lebonyolításukra. A tantárgy eszközigénye földre helyezhető szőnyeg, matrac vagy párna, amely alkalmas a gyakorlatok kényelmes elvégzésére. A jógafoglalkozásokat a Belvárosi Tanoda iskolavezető által megbízott segítő oktatói végezhetik. (Hivatkozva a Nkt, 9.§ (8) h))

280



A tantárgy tartalma (Hivatkozva a Nkt, 9.§ (8) b)) Az alább található gyakorlatsorokból a foglalkozásvezető a csoport összetétele, aktuális állapota, fejlődési szintje alapján rugalmasan választja meg a végzendő gyakorlatokat. A diákok teljesítményét a foglalkozásvezető nem értékeli. A továbbhaladás feltétele az önértékelés. 1. Anandasana – lazítás Hasi légzés Nyújtógyakorlat Fejfordítás Csavarás felhúzott lábbal Oldalra gördülés felhúzott lábbal Vállemelés Vállkörzés behajlított karral Karkeresztezés a fej fölött Karhajlítás és –nyújtás Súlypontáthelyezés A lábszár megfeszítése Anandasana – lazítás Pavana Muktasana – Térdhúzássa a fejhez – változat Fél pillangó Marjari – macska Khatu Pranam – Üdvözlet Khatunak Anandasana – lazítás Nadi Shodhana Pranayama – Idegek tisztítása/1. szint Önvizsgálati Meditáció 2. Anandasana – Lazítás

281


Teljes jógajelzés Légzőgyakorlat nyújtott karral Nyújtógyakorlat – változások Gördülés Csavarás nyújtott lábbal Fejemelés Pavana Muktasana – Térdhúzás a törzshöz – változat A gerinc nyújtása A gerinc hajlítása Mardjari – Macska Malomkörzés A mellkas tágítása Úszómozgás Törzsfordítás Törzsdöntés oldalra Anandasana – Lazítás Nadi Shodhana Pranayama – Idegek tisztítása /1. szint Önvizsgálati meditáció 3. Anandasana – Lazítás Teljes jógalégzés Légzőgyakorlat nyújtott karral Nyújtógyakorlat vátozatok Gördülés Pavana Muktasana – Térdhúzás a fejhez – változat Csónak Mardjari – Macska A nyak lazítása Törzshajlítás oldalra Törzsfordítás Kar- és kézgyakorlatok Fél pillangó 282



Karemelés Térdhúzás a törzshöz Nyújtógyakorlat Anandasana – Lazítás Nadishodhana Pranayama – Idegek tisztítása/ 1. szint Önvizsgálati meditáció 4. Anandasana – Lazítás Teljes jóga légzés Légzőgyakorlat nyújtott karral Nyújtógyakorlat változatok Gördülés Gerinccsavarás hanyatt fekvésben Kerékpározás hanyatt fekvésben Marjari – Macska Fél pillangó Pillangó Kötélhúzás Karhajlítás és –nyújtás ülésben Vállkörzés ülve Lábfej- és lábujjgyakorlatok Járás lábujjhegyen és sarkon Anandasana – Lazítás Nadi Shodhana Pranayama – Idegek tisztítása/ 1. szint Önvizsgálati meditáció 5.

Anandasana – Lazítás Teljes jógalgzés Légzőgyakorlat nyújtott karral

283



Nyújtógyakorlat változatok Gördülés Marjari – Macska Vízszintes karhúzás Malomkörzés Előrehajlás nyújtott lábbal Fél pillangó Pillangó Pavana Muktasana – Térdhúzás a fejhez – változatok Lazítás hason fekve Nyújtózkodás hason fekve Karhúzás és kézkulcs a hát mögött Fejemelés behajlított lábbal Fej- és lábemelés Lazítás tigrispózban Nadi Shodhana Pranayama – Idegek tisztítása /1. szint Önvizsgálati meditáció – 1/5 szint 6. Anandasana – Lazítás Teljes jógalgzés Légzőgyakorlat nyújtott karral Nyújtógyakorlat változatok Gördülés Csavarás kitámasztott lábbal - változatok Marjari – Macska Evezés Karkeresztezés Combfeszítés Előrehajlás ülésben Fél pillangó – változat Pillangó Manduki Asana - Béka 284




Guggolásból felállás Varjújárás Anandasna - Lazítás Nadi Shodhana Pranayama – Idegek tisztítása /1. szint Önvizsgálati meditáció – 1/6 szint 7. Shashankasana – Nyúl állás Meru Akaranasana – A gerinc nyújtsa Bhunamanasana – A föld üdvözlése Ashva Sanchalanasana (A) – Lovaglás Utthana Prishthasana – Törzsemelés Hasta Utthanasana – Karkeresztezés a fej fölött Utthita Lolasana – Törzs és karlendítés terpeszállásban Akarana Dhanurasana – Íjfeszítés Meru Prishthasana – Törzscsavarás döntéssel Chatushpadasana – Talp-tenyér állás (Medve állás) Katichakrasana – Gémeskút Dvikonasana – Dupla háromszög Utthanasana – Felállás guggolásból Setu Asana – Híd Hasta Padangushthasana – A kéz és a láb nyújtása Sumeru Asana – Mount Everest-állás Meru Vakrasana – Egyszerű csavart ülés Nadi Shodhana Pranayama – Idegek tisztítása Önvizsgálati meditáció

A testnevelés tantárgy jóga gyakorlatsorai Paramhans Swami Maheshwarananda rendszere alapján készültek.

285



1. MELLÉKLET BELVÁROSI TANODA A SZEMÉLYRE SZABOTT SEGÍTŐ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDSZERE 1. Bevezető A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium 1990-ben jött létre. Az iskola olyan fiatalok számára, és igényére született, akik kimaradtak az iskolarendszerből. Iskolába járás helyett csellengtek, különböző szubkultúrákhoz csatlakoztak, marginalizálódtak, zűrös életvitelbe, deviáns életmódba keveredtek. A velük való beszélgetések során kiderült, hogy az iskolából való kimaradásuk mögött nem a tanulás elutasítása áll. Épp ellenkezőleg komoly vágyuk és igényük van arra, hogy kortársaik között tanulhassanak, érettségit szerezzenek, és egyéniségüket megtartva visszailleszkedjenek a társadalomba. Egy fiatal népművelőkből és pedagógusokból álló csapat 1 évig készült az iskola kialakítására. Akkor éppen iskolába nem járó, kallódó fiatalokkal sokat beszélgetve alakult ki a Tanoda koncepciója. Az alapítók az iskolához kapcsolódó minden fogalmat és tevékenységet újragondoltak, értelmeztek. Egy olyan intézmény született meg, ahová ezek az iskolától megcsömörlött, a pedagógusokban bizalmukat vesztett fiatalok szívesen járnak, ahol a tanuláson kívül életproblémáik megoldásához is segítséget kapnak. Ez – ahogy mi nevezzük- a segítő iskola. A Tanoda alapfilozófiája szerint segítő iskola, melynek feladata, hogy a hozzánk forduló középiskolából kimaradó, súlyos problémákkal küszködő, kallódó fiatalok számára egy olyan iskolát működtessen, ahol életproblémáinak megoldásához, a középiskola elvégzéséhez és az érettségi vizsga letételéhez segítséget kapnak. A segítségnek - amit biztosítunk - több eleme van, de legfontosabb gondolata, hogy ezek nem válnak el egymástól. A segítést egy egységes, összefüggő folyamatként értelmezzük, melynek része minden tevékenység, amelyet a fiatalokkal együtt végzünk. A Tanodában teret, lehetőséget biztosítunk azoknak a fiataloknak, akik tanulási szándékkal keresnek meg minket és rendelkeznek a tanulás képességével - bár ez valami miatt akadályoztatott, hiszen más iskolában nem tudtak boldogulni.

286



A Tanoda módszerének legfontosabb elemei: •

segítő párrendszer;

•

a segítő munka és a Tanoda stábszerű működtetése;

•

személyre szabott tanulási program és módszerek;

•

elfogadó, biztonságos, támogató iskolai légkör kialakítása és biztosítása;

•

egész napos strukturált elfoglaltság lehetőségének biztosítása;

Ebben a személyközpontú támogató légkörben az itt eltöltött idő alatt, - amely sokszor többéves személyiségépítő folyamat - a fiatalok egyfelől megerősödött önbizalomra, másfelől tartalmas emberi kapcsolatokra tesznek szert, és a tanulásban sikereket érnek el. Ezek együttesen azt eredményezik, hogy a hozott problémák csökkenek, esetleg megszűnnek. A fiatalok általános állapota, problémái A Tanodába járó fiatalokra általában jellemző a labilis pszichés állapot, a nem reális önértékelés, az önbizalom, értelmes tevékenységek, célok, jövőkép hiánya. Többségük zárkózott, bizalmatlan, nehezen alakítanak kapcsolatokat. A felnőtt társadalmat és életformát csalódásból és kiábrándultságból, a felnőtteknek a fiatalokkal szembeni intoleranciájának tapasztalatából - gyakran elutasítják. Szeretethiány, az érzések őszinte vállalásának hiánya jellemzi őket. Kudarcok sorozatával érkeznek mind az érzelmi életükben, emberi kapcsolataikban (szülő, pedagógus, kortárs), mind az iskolai életben. Mindemellett tanulási problémáik vannak, melyek hátterében éppen az említett illetve egyéb speciális problémák húzódnak meg. Tanulási nehézségeket okoz a koncentráció zavara, a rövid ideig tartó, nem kellő mélységű, szaggatott, szakaszos figyelem; tanulás-módszertani, tanulástechnikai hiányosságok;

analizáló

(jegyzetelési,

lényegkiemelési,

vázlatolási)

és

szintetizáló

(összefüggések felismerése) nehézségek. A mindezekből fakadó szorongás képtelenné teszi őket az iskolai teljesítményre. Az említett mentális, pszichés, állapot és a belőlük fakadó problémák kezelésére alkalmazott módszerünk egyik legfontosabb eleme a segítő párrendszer.

2. Segítő párrendszer A közoktatásból már kihulló fiatalok akkor lehetnek sikeresek, ha iskolai életük során személyes törődést, odafigyelést, minden tekintetben személyközpontú bánásmódot kapnak. A hagyományos osztályfőnöki szerepbe nem férnek bele azok a szerepek, és feladatok, amik a

287



fiatalok iskolai sikerességét eredményezheti. A Belvárosi Tanodában nincs osztályfőnök, a diákok támogatását a segítő párrendszer, biztosítja. Ez az iskola alapítása óta az egyik legmeghatározóbb eleme a Tanoda segítő, személyközpontú szemléletének és pedagógiai gyakorlatának. A segítő pár (tanár pár) alapvető legfontosabb funkciója az iskolában a fiatal támogatása, életének figyelemmel kísérése. Ebben meghatározó a napi kapcsolattartás. Fontos, hogy ismerje a fiatal életmódját, élethelyzetét, időbeosztását, aktuális problémáit. Egyszerre lássa őt a jelenben és az iskolában eltöltött idő távlatában, ismerje jól személyiségét, problémáit és annak változásait. A segítő pár az iskolában elérhető, megtalálható kell legyen, így a diák gondjaival, problémáival bármikor megkeresheti. A fiatal számára

biztonságos

támaszt

és

segítséget

jelent

problémáinak

megoldásában.

Visszajelzéseivel segíti a fiatal reális önértékelésének, énképének kialakulását. A segítő pár rendszer a kölcsönös bizalmon alapul és a személyes kötődés, egymás elfogadása és tisztelete, az őszinteség működteti. Ezért alapvetően fontos, hogy a diákok segítő párjukat a tanárok közül maguk válasszák. A Belvárosi Tanodában a diákok az iskolában eltöltött első néhány hét után az addig megismert, őket tanító tanárok közül választják ki őt. Ehhez szükséges, hogy a fiatalok és a tanárok ne csak az órán, hanem azon kívül is találkozzanak, beszélgessenek, hogy módjuk legyen alaposabban megismerni egymást. A találkozás lehetőségeit bővíti, ha tanórán kívüli iskolai programokon tudnak együtt részt venni, pl. délutáni közös kulturális vagy sportprogramban, együtt tanulás, vagy közös táborozás, kirándulás stb. során. Ez lehetőséget ad a nem iskolai közegben való együttlétre, egymás jobb megismerésére természetesebb, kötetlenebb körülmények között. A diákok a tanároktól, segítőktől olyan mintákat láthatnak, amivel a mindennapokban nem találkoznak. Ezen kívül a különleges együttlét erősíti a csoport összetartozását, illetve az egyes diákok csoporthoz tartozásnak érzését. A diákok számára lehetővé tesszük, hogy – ha szükségesnek érzik – új tanár párt válasszanak.

2.1. A segítő pár -diák viszony, segítő kapcsolat A kallódó, iskolai kudarcok miatt bizalmatlan, önbizalomvesztett fiatalok akkor tudnak az iskolában diákként jól működni, ha a tanárok, de elsősorban is a segítő pár részéről nyitottságot, kíváncsiságot, hitelességet tapasztalnak. A segítő pár-diák kapcsolatot a partneri viszony jellemezi.

288



A segítő pár a diáknak segítője, aki támogatja őt minden olyan tevékenységben, ami az érettségi letételéhez vezet. Ennek része a tanulás és az ahhoz kapcsolódó dolgok, és része a személyiségfejlődés is, amelynek során a fiatal érett felnőtt személyiséggé válik. A segítő pár-diák kapcsolat egy bizalmi viszony. Ennek a bizalmi viszonynak a kialakulása hosszú folyamat, minél kudarcosabb, sérültebb a fiatal, annál hosszabb. Ez a segítő kapcsolat akkor tud kiteljesedni, a leghatékonyabban működni, ha a pár részéről a kíváncsiság, odafordulás, őszinteség, valamint a diákban való hit jellemzi. Ez a kapcsolat a fiatalok önismeretének fejlődését segíti, a reális énkép, és önértékelés kialakulását. A fejlett önismeret csökkenti a kudarcokat, hiszen a diák jobban fel tudja mérni képességeit, lehetőségeit. Az esetleges kudarc feldolgozása is könnyebb, és a további fejlődést szolgálja. Az önismeret fejlődése növeli a sikerességet, ami hatványozottan erősíti az önbizalmat, ami újra visszahat a sikerességre. A bizalmi viszonyt erősíti, ha a diák azt érzi, az őt érintő ügyekbe minden esetbe maximálisan be van vonva. A saját ügyeiben kizárólag ő dönt, és nem helyette döntenek mások. A serdülő fiatalnak a gyerek lét és a felnőtt lét határán már komoly igénye van arra, hogy maga irányítsa az életét. Meg kell tanulnia, hogy az önállósággal felelősség is jár, a döntésiért neki kell viselnie a következményeket. Ezért engedni kell, hogy életük ügyeiben vele közösen átgondolva, a mérlegelésben őt segítve maga hozzon döntéseket és viselje annak előnyös és hátrányos következményeit. Ez egy fontos tanulási folyamat, amit a fiatal csak a gyakorlatban tud megtanulni. 2.2. Egyéni beszélgetés mint a segítő munka megvalósulása A diák támogatásához elengedhetetlen, hogy a tanár pár alaposan megismerje diák párját. A megismerés a mindennapi tanórai és egyéb időben kötetlen együttlét mellett fontos terepe az egyéni beszélgetés. Ez rendszeres heti - a fiatal igényétől, állapotától, élethelyzetétől függően, ha szükséges akár napi- gyakoriságú beszélgetés a diák és segítő párja között. E beszélgetések témája a tanulásszervezési kérdések mellett minden a fiatalt érintő, érdeklő dolog lehet. Ezek a beszélgetések adnak a legtöbb alkalmat a diák megismerésére. Ezeken az egyéni beszélgetéseken elsősorban a fiatal iskolai jelenléte, tanulási programjának helyzete, tanulási problémái, szociális kapcsolatai, mentális állapota és ezek kapcsán életvezetési, szociális és egyéb problémái kerülnek szóba, melyekre közösen keresik a megoldásokat. Lényeges, hogy a fiatal maga találja és fogalmazza meg a számára eredményes probléma-megoldási módokat, életstratégiákat, hiszen saját gondjait csak ő 289



oldhatja meg. A segítő pár feladata, hogy segítsen neki a konkrét napi lépések, teendők megfogalmazásában és bizalmával, türelmével, biztatással, illetve folyamatos visszajelzéssel támogassa azok megvalósulását. A beszélgetések időről időre visszatérnek e témákra, és közösen elemzik a változásokat, alakítják ki a továbblépés lehetőségeit. A folyamat lépései: •

célok megfogalmazása,

•

feladatok kitűzése,

•

a megvalósítás lépéseinek hosszú- és rövidtávú tervezése,

•

a folyamatban a diák, illetve a segítő pár szerepének, feladatának tisztázása,

•

szóbeli vagy írásbeli megállapodás kötése (ld. szerződés)

•

az eredmény, illetve a folyamat értékelése.

Ez a munka a segítő pár részéről valójában egy esetkezelő folyamat. 2.3. Szerződéses rendszer mint a partneri viszony megvalósulása és a segítő munka eszköze A Belvárosi Tanodában a személyközpontú segítő munkát a közös tervezés – szerződéskötés – értékelés folyamata határozza meg. Ennek egyik gyakorlati megvalósulása a szerződéses rendszer, amelyet a tanár pár-diák segítő kapcsolatban több szinten is használunk. A szerződés természeténél fogva eleve egy partneri viszony bizonyos helyzetekre vonatkozó tartalmának, kereteinek tisztázására, illetve a közösen megállapított cél elérésére szolgál. Ezért minden esetben egy közös tervezés előzi meg. Szerződést lehet kötni bármilyen helyzetben, ami elég fontos, amikor a diák vagy éppen a segítő pár számára segítség a megbeszéltek formai rögzítése. Sokszor könnyebb egy ilyen dologhoz tartani magunkat, mint felelőtlenül ígérgetni. Nagyobb súlya, komolysága van a szerződéses ügyeknek. Ez lehet szóbeli megállapodás, vagy írásbeli szerződés. Szóbeli megállapodás esetén is mindig tisztázzuk, hogy ez most valóban az, hogy mindkét félnek világos legyen a betartás kötelezettsége, illetve a be nem tartás következménye. Szerződéskötéskor törekedünk a tiszta, egyértelmű megfogalmazásra. Tartalmazza az elérni kívánt célt, a hozzá vezető eszközt, és a következményt. Nagyon fontos, hogy a szerződést nem büntetésként fogjuk fel, és nem így alkalmazzuk. Ügyelünk arra, hogy nem teljesülés esetére csak olyan következményt szerepeltessünk, amit valóban vállalni lehet, és ami valóban visszatartó erejű, illetve inspiratív, és semmiképpen sem végzetes. A szerződés eszköz és nem cél. Ezért a szerződés szinte bármikor módosítható. A szerződésnek motiváló ereje kell

290



legyen, ezért semmiképpen nem jó, ha nagyon nehéz betartani, ha túl könnyen elbukható, vagy túl súlyos a következmény, vagy éppen túl könnyen teljesíthető. Nem kötünk olyan szerződést, amit nem beszéltünk meg nagyon alaposan a diákkal, nem tártuk fel teljes mélységében a célját, tartalmát, következményeit, és ami nem vállalható teljes mértékben a diák számára. A szerződéses rendszer mindenki (diák, segítő pár, tanárok, stáb) számára követhetővé és tisztává teszik a diák céljait, vállalásait, eredményeit, fejlődését. Biztosítja, hogy a fiatalt mindig önmagához, saját vállalásához, változásához képest láthassuk. Ez a fiatal számára a legfontosabb, hiszen ezáltal tükröt tart saját magának. Világos, hogy a siker a saját sikere, és a sikertelenségért is ő a felelős. Mindezek közös elemzése során azonban mindig a jövőre, a továbblépésre fókuszálunk, vagyis a siker biztatásként jelenik meg, a kudarcból pedig tanulni lehet. A szerződés lezárultát minden esetben közös értékelés követi. A Belvárosi Tanodában a szerződéses rendszernek több szintje van: •

Alapszerződés, karrierterv

•

Tanulmányi időszakos szerződés

•

Eseti szerződés

2.4. A segítő pár feladatai A segítő pár feladata kettős: - Egyrészt intézi a diák tanulmányi és adminisztratív ügyeit, a fiatallal közösen folyamatosan nyomon követi tanulási folyamatát. - Másrészt minden olyan problémában, ügyben, amiben a fiatal segítséget kér, próbál vele közösen megoldásokat találni, s támogatja annak megvalósítását. Ezek közt a problémák között lehetnek életvezetési, nehézségek, mentális, ill. családi vagy egészségügyi problémák, szociális, lakhatási ill. munkakeresési gondok, egyebek. 2.4.1. Tanulmányi kérdések, adminisztráció A Belvárosi Tanodában a segítő munka elsősorban, és nagy hangsúllyal a diák tanulmányaira fókuszál. A közös munka céljait, feladatit elsődlegesen e mentén tűzi ki, és követi. A diákok speciális igényeinek, hátránykompenzációjának megvalósulását a személyre szabott tanulási terv és az egyéni haladási ütem szolgálja. Ennek koordinálása a segítő pár feladata.

291



Ezt szolgálják a tervezés (karrierterv, egyéni órarend), a szerződéses rendszer bizonyos elemei (alapszerződés, tanulmányi időszakos szerződés), és az értékelés folyamata. Ennek bonyolítása az egyéni beszélgetések keretében zajlik. A segítő pár feladata a tanulmányi adminisztráció pontos elvégzése. 2.4.2. A diák tanulási képességének vizsgálata A tanár párnak meg kell ismernie a diák tanulási képességeit, és ha van, problémáit. Ehhez természetesen a diákot tanító tanártársaktól, fejlesztő- és akár gyógypedagógustól kérhet segítséget. A mérések sokféleségének köszönhetően ez közös akarattal viszonylag gyorsan feltárható. Ha indokolt, tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottság is bevonható. Ha konkrét tanulási zavart, vagy díszfunkciót állapítanak meg a szakemberek, ki kell dolgozni a fejlesztés módját, menetét, a felmentések rendjét. Ennek végigfuttatása, intézése, teljesítésének ellenőrzése a segítő pár feladata. Sokszor kiderül azonban, hogy a tanulási teljesítés problémája mögött nem áll zavar, vagy díszfunkció.

Ilyenkor

többféle

támogatást

biztosítunk:

tanulásmódszertani

tréning,

életvezetési támogatás, szociális segítség, egyebek. 2.4.3. A diák családi környezete A segítő párnak ismernie kell a diák családi állapotát, helyzetét. Amikor a diák megkezdi iskolai életét a Tanodában a szülőket, a családot részletesen tájékoztatjuk arról, hogy mi vár gyerekükre. Évről-évre több szülő keresi fel iskolánkat gyermekével kapcsolatos kérdéseivel, gondjaival. Minden esetben a diákkal és a szülővel együtt beszélgetünk, és igyekszünk a szülőknek is segítséget nyújtani akár a család mindennapjait érintő kérdésekben is. Ennek a folyamatnak fontos szereplője az iskolában dolgozó szociális munkás. Ő természetesen nemcsak a szülőknek, hanem leggyakrabban a hozzá forduló diákoknak segít. 2.4.4. A diák életmódja, életvezetése, kapcsolatrendszere A tanár párnak meg kell ismernie a diák életmódját, életvezetését. Az egyéni beszélgetéseken, közös – akár iskolán kívüli - programokon (pl. kirándulás) a diák életmódja feltárulhat. Fontos ennek megismerése, hiszen az iskolai életét, a tanulás sikerességét nagyon meghatározza az életvezetése.

292



2.4.5. A diák személyisége, gondolkodásmódja, világképe A beszélgetések során feltárul előttünk a diák egész személyisége, gondolkodásmódja, világképe, magához, a szűkebb és tágabb környezetéhez való viszonya, kapcsolatrendszere, konfliktusai, problémái, probléma-megoldási stratégiái. Megmutatkoznak előttünk azok a problémák is, amelyek az iskolai, tanulási kudarcokat okozták. Ezek közt sokszor olyan mélységű és összetettségű problémák vannak, amelyek feltárása, megoldása hosszú, bonyolult folyamat. Ezek segítő beszélgetések során lépésről lépésre megtehetők. E segítő munka során a pár feladata a folyamatos vezetés, kísérés, támogatás, visszatükrözés, bátorítás, bíztatás. A fiatal érzéseinek, gondolatainak megfogalmaztatása, és tisztázása, egyáltalán a tisztánlátás kialakulásának segítése. 2.5. Szociális ügyintézés A diákok szociális ügyintézésében (iratok beszerzése, segélyek felkutatása, intézése, munkakeresés, lakhatási probléma kezelése, tartozások kezelése, kölcsönök intézése, gyámság, gondnokság ügyében intézkedés stb.) a segítő párnak nagyon fontos konkrét segítő és támogató szerepe van. Számos diákunk nehéz anyagi helyzetben élő, mindennapi gondokkal küszködő családból szármaszik, illetve nehezen tartja fenn önmagát. Így számos esetben – az iskola lehetőségeihez mérten – anyagi segítséget is nyújtunk: - A Tanoda kirándulásain való részvételhez igyekszünk hozzásegíteni a rászorulókat. Kérvényt nyújthatnak be, aminek kedvező elbírálása esetén meghatározott százalékban az iskola biztosítja az adott diák kirándulási költségeit. - A szükséges tankönyvekhez való – könyvtári kölcsönzésen keresztül megvalósuló – hozzáférést az erre jogosultakon felül minél több diák számára biztosítjuk. - Indokolt esetben a diák egyszeri szociális támogatásért fordulhat az iskolához. Belvárosi Tanodában a segítő pár munkáját esetmegbeszélő stáb támogatja.

3. A segítő munka és a Tanoda stábszerű működtetése 3.1. A stábműködés alapjai és a konszenzusos döntés A stáb-működés a kezdetektől fogva alapvető fontosságú, nélkülözhetetlen tevékenysége az iskolának. Alapvető fontosságú egyrészt az információáramlás, másrészt a

293



konszenzusos döntés szempontjából. Mivel a diákok sok tanárral kerülnek kapcsolatba, ezért az őket érintő információ elakadása esetén a segítő tevékenyég nem teljesedhet ki. A stáb tagjai egy közös cél érdekében működnek együtt egymással, sok esetben nagy komplexitású feladatok megoldására szerveződnek. A tagok képességei, kompetenciái és megoldási stratégiái gyakran nagyon eltérőek, de a közös cél érdekében egyfajta áramlatba terelik ezeket a képességeket. Sőt, a stáb-működés természetéből fakadóan maximalizálni képes a tagok erősségeit, és minimalizálni gyengéit, fokozza a kreativitást, facilitál és új motivációkat ad. A csoport létszáma is fontos, ami természetesen az elvégzendő feladattól is függ, de általános értelemben is lehet róla beszélni. Az ideális stáb-létszám 5-12 fő között van, kutatások bizonyítják, hogy 5 fő alatt a kreativitás és facilitáció még elég alacsony, 12 fő fölött viszont megnő a konfliktusok és szubcsoportok alakulásának esélye. A stábfajták közül iskolánkra az ún. ön-irányító stáb(ok) jellemző(ek). Ez nagyjából azt jelenti, hogy a stáb-vezetők nem klasszikus értemben vezetők. Nem döntenek egy személyben, nem irányítanak, nem osztanak ki feladatokat. A döntések konszenzus alapján születnek, irányítás helyett inkább koordinálnak, és végül hagyják a csoportot önállóan a munkára strukturálódni. A konszenzushoz való eljutás azzal jár együtt, hogy minden egyes csoporttag véleményét komolyan veszik és megfontolják. A döntés meghozatala után fontos, hogy a csoport tagjai mindannyian képviseljék a döntést. A konszenzus kifejezést lehetne a csoport kollektív bölcsességével is helyettesíteni, azzal kiegészítve, hogy a véleményeltérés és vélemény változatok mértéke az egyes tagok között akár igen nagyfokú is lehet, és ha azt akarjuk, hogy az egyes tagok a döntésnek megfelelően cselekedjenek, akkor ez a különbség fenn kell maradjon a későbbiekben is. A konszenzus rendszerint együttműködéssel jár együtt, nem pedig kompromisszummal. Ahelyett, hogy egy véleményt fogadna el a többség, a tagok úgy hozzák össze az érdekelt feleket, hogy addig tárgyaljanak, amíg egy-egy irányba mutató döntéshez nem érkeznek. Az igazi konszenzushoz az kell, hogy a tagok az érdekeltek közti kapcsolatra koncentráljanak, hogy olyan egyetértés alakuljon ki köztük, amelyben hajlandóak a lemondáson (beleegyezésen) alapuló megegyezésre. Az ilyen döntések azért fontosak az iskolában, mert meghozatalukba minden stáb-tag bevonódik, magáénak érzi, így hitelesen tudja képviselni a diákok felé, vagy akár az iskolán kívül

294



3.2 A stábok rendszere Az iskolában a stáb-működés ráadásul nem egyféle állandó stáb létrehozását és fenntartását jelenti, hanem több egymásra épülő csapat munkáján alapul. A könnyebb átlátás érdekében az iskolai stáb-működést az alábbi ábra szemlélteti:

Iskolavezető Feladata: a stábok döntéseinek

Vezetői stáb

Esetkezelő stáb

Feladata: iskolafinanszírozás,

Feladata: diákok eseteinek

Szervezeti stáb Feladata: koncepcionális kérdések megvitatása, az iskola

Tantárgyi munkacsoportok Feladata: szaktárgyi kérdések megvitatása

Ügyeleti stáb Feladata: az iskolába jelentkező diákok ügyeinek

Diákstáb Feladata: közös gondolkodás és tervek az iskoláról

3.3 A stábok leírása 3.3.1. A vezetői stáb A vezetői stáb tagjai (az iskolavezető és a vezetőhelyettesek) hetente találkoznak, és az iskola finanszírozásával, legfontosabb szervezeti kérdéseivel foglalkoznak. Ez a stáb csak nevében áll a többi felett, hiszen az itt született döntéseket a vezetői stáb tovább viszi a szervezeti stábra, illetve az a szervezeti stáb javaslatait a vezetői stáb újra megtárgyalja. A vezetők olyan kérdésekben hoznak döntéseket, amelyek az iskola működésével, humán erőforrásával, pályázataival, finanszírozásával kapcsolatosak, de nem tárgyalnak konkrét diákokkal kapcsolatos esetekről. Munkájuk különösen fontos olyan helyzetekben, amikor a vezetés 295



kérdésében szakértelemmel rendelkező szűk szakmai stáb határozott döntésére van szükség. Mivel a vezetői stáb tagjai (az iskolavezetőn kívül) minden más stábnak tagjai, a legtöbb információ és nézőpont az ő kezükben koncentrálódik, így az iskola működésével kapcsolatos, nagy horderejű döntésekben ez a stáb a legkompetensebb. Úgy is lehetne mondani, hogy a szervezeti stáb működteti, a vezetői stáb pedig vezeti az iskolát, a vezetői stábnak inkább döntés-előkészítési funkciója van, hiszen a szervezeti stáb a kérdéseket általában újratárgyalja és konszenzusos döntést hoz. Ebben a stábban a tagoknak konkrét területük, irányítási feladataik, felelősségük van (általános vezetőhelyettes, szakmai-pedagógiai helyettes, oktatási helyettes, adminisztrációs helyettes). A vezetői stábon a helyettesek ezekről a területekről referálnak, illetve gondolkodnak koncepcionális, stratégiai kérdésekben segítve ezzel a vezető munkáját

3.3.2. A szervezeti stáb A vezetői stáb megfelelő működéséhez elengedhetetlen az ugyancsak heti rendszerességgel, más időpontban találkozó szervezeti stáb. A szervezeti stáb 12-15 tagú, és az iskola életével kapcsolatos, tulajdonképpen bármilyen operatív kérdést megvitat. A diákokkal kapcsolatos esetek tárgyalása ennek a stábnak nem feladata, csak olyan helyzetben, ha egy konkrét eset az iskola szervezeti életét érinti. Legfontosabb kérdéskörei az iskola egész éves tanulmányi időszakonkénti menetrendjének elkészítése, a tanuló időszakok és vizsgaidőszakok időbeosztása, az iskola rendezvényeinek koordinálása, más iskolákkal és szervezetekkel való kapcsolattartás, egyes pályázatokkal kapcsolatos tevékenységek munkabeosztása, az alkalmazottak munkarendjének és feladatköreinek megvitatása, felvételivel kapcsolatos kérdések tárgyalása. De ide tartozik az iskola arculatának kialakítása vagy az iskolába érkező gyakorlatos hallgatók és egyéb látogatók, pedagógusok szakmai irányítása, látogatások megszervezése. A szervezeti stáb dönt különböző tanórák, iskolai tevékenységek

stratégiájáról

(pl.

színház-

vagy

múzeumlátogatások,

kirándulások,

tankönyvvásárlás stb.), az iskolai érettségi szervezéséről. A szervezeti stáb valójában az iskola mindennapos működésének zavartalanságáról és strukturáltságáról gondoskodik, minden döntése konszenzuson alapul. Közösen gondolkodik szakmai kérdésekről, az iskola szakmai irányáról, jövőjéről, a konszenzusos döntés után pedig a megvalósításról (kerettanterv, stb.). 3.3.3. Az esetkezelő (vagy tanár-) stáb A diák-tanár segítő munka legfontosabb fóruma az esetkezelő stáb. Heti rendszerességgel találkozik az a 8-10 fő, aki segítő pármunkát végez az iskola diákjaival. 296



Működése elengedhetetlenül fontos, hiszen minden olyan munkatárs tagja, akinek diákpárja van, eseteket kezel. Célja az iskola diákjaival kapcsolatos információk cseréje, az esetekkel kapcsolatos látókör, szempontok kiszélesítése és színesítése, az esetleges elakadások megoldása, ventilálás és továbblendítés. A diákokkal kapcsolatos fontos döntések itt is konszenzus alapján születnek, minden esetben, hosszas viták és eszmecserék után születik a stáb minden tagja számára megnyugtató, elfogadható megoldási terv. A stáb nagy hangsúlyt fektet az esetek fontosságuk alapján való tárgyalására, azaz a krízishelyzetek vagy a gyors megoldást igénylő problémák prioritására, de lehetőség szerint két stábülés alatt (két hét) minden diákról szó esik. Így a diákokkal kapcsolatos információk gazdát cserélnek, a segítők nem maradnak egyedül a problémával, védve vannak attól, hogy esetleg játszmákba csalják őket, vagy éppen azzal tudnak túllendülni kritikus helyzeteken, hogy új megoldási szempontokat kapnak a stáb tagjaitól, esetleg maguk gondolják át eddigi segítő munkájuk erősségeit vagy zsákutcáit. Az esetkezelő stáb legfontosabb funkciója tehát a segítő munka minőségének biztosítása, illetve a segítők mentálhigiénés védelme. Az esetkezeléshez gyakran hozzá tartozik az is, hogy akut helyzetekben meghívjuk a diákot és beszélgetést kezdeményezünk vele, vagy olykor ezt a diák maga kezdeményezi. Ilyenkor lehetősége van a stáb előtt bemutatni helyzetét, motivációit, konfliktusait, egyéni céljait ismertetni és érdekeit képviselni. Az ilyen beszélgetések gyakori kimenetele egy olyan kétoldalú szerződés, amelynek tartalma a diák és a stáb közös megegyezése alapján jön létre, biztosítva ezzel az egyén akaratát és felelősségét saját helyzetének építésében. 3.3.4. A diákstáb A stáb-működés negyedik szintje a hetenként megtartott diákstáb, amelybe az iskola összes diákja és minden tanára hivatalos. Itt ismertetünk a diákokkal minden olyan közös ügyet, ami az iskola életével kapcsolatos: kirándulások, vizsgához és tanulmányokhoz köthető közérdekű információk, aktuális ügyek. Ezen túl lehetőséget biztosítunk minden diáknak arra, hogy a közös fórumon saját ötletekkel, javaslatokkal, tervekkel álljon elő, hogy azokat közösen megvitassuk. Fontos ez, hiszen a diákok érezhetik, hogy a döntések nem a fejük fölött születnek, hogy az iskola életével kapcsolatos dolgokba nekik is beleszólásuk van, sőt azokat együtt, közösen alkotjuk meg. A diákok többsége él ezzel a lehetőséggel, és aktív részese a diákstábnak.

297



3.4. Egyéb stábok Létezik még két periférikusabb, de fontosságát tekintve nem elhanyagolható stábmunka. Az egyik a különböző tárgyakat tanító tanárok munkacsoportja, más néven a tantárgyi munkacsoport. Ezeken a stábokon a szaktanárok megvitatják az adott tárgy tanításának koncepcióját, vizsgáztatási és értékelési szempontjait, amelyeket később a szervezeti stábon ismertetnek és egyeztetnek más munkacsoportokkal. Jelentősége azért is indokolt, mert a szervezeti stábokon gyakran nincs elég idő arra, hogy a különböző tárgyakat tanító pedagógusok egyenként ismertessék tapasztalataikat és elképzeléseiket, a konszenzusos döntést tehát ők a munkacsoport stábokon meghozzák, és már kész koncepcióval érkezhetnek a szervezeti stábra. A másik „kis” stáb az ügyeleti stáb, amelynek azok a segítő pedagógusok a tagjai, akik a felvételivel kapcsolatos előmunkálatokat végzik: azaz a tanév során folyamatosan fogadják az iskolába jelentkező diákokat, beszélgetnek velük, és a jelentkezővel közösen megegyeznek abban, hogy diák eljöjjön-e a felvételire vagy más iskolát javaslunk neki. Az évente néhány alkalommal összeülő ügyeleti stáb tagjai kicserélik tapasztalataikat, összesítik a jelentkezők adatait, és rendkívül fontos szerepük van a hivatalos felvételi eljárás előkészítésében.

4. Személyre szabott tanulási program 4.1. Problémafeltárás a bekerülést követően Személyközpontú oktatási módszerünk feladatai között a diákok iskolánkba kerülését követően egyrészről a szorongások feloldása, a mihamarabbi sikerélményhez való juttatás, másrészről a tanulási képességek fejlesztése szerepel. A fiatalok bekerülése utáni első néhány hónapban igyekszünk megtalálni a tanulási probléma okát, és ha kell egyéni fejlesztéssel, de elsősorban csoportba integrálva, próbáljuk meg fejleszteni tanulási képességeiket, tanulási sikerekhez juttatni őket, erősíteni önbizalmukat. A tanulási problémák feltárásával párhuzamosan az ezek mögött sokszor meghúzódó életviteli, személyiségbeli, pszichés, mentális, szociális problémákat is igyekszünk feltárni. A tanulási problémák feltárása az első, alapozó szakaszban intenzíven zajlik, de a későbbiekben sem tekinthetjük ezt a munkát befejezettnek, hiszen sok diák esetében számos módszerrel kell próbálkozni ahhoz, hogy feltárjuk azokat a hiányosságokat, melyek őt a tanulásban akadályozzák. Így eszközeink lehetnek a következők: -

298

személyes beszélgetés



-

készségeket, képességeket mérő feladatok

-

fejlesztő pedagógus segítségének igénybevétele

-

egyéb szakember (pszichológus, pszichiáter) segítségének igénybevétele

-

különböző tanulásszervezési formák adta keretek között lehetőség biztosítása a diáknak, hogy kipróbálja magát

-

az iskolai tanulás, előrehaladás folyamatában egyes elemek megváltoztatása (pl. a rendes vizsgaszituáció módosítása a diákkal való megegyezés alapján)

-

differenciálás a tanítás-tanulás folyamatában

-

mindenkori kreatív megoldási javaslatok a felmerülő problémás helyzetekben

4.2. Személyközpontú oktatás Feladatunk kettős: egyrészt fel kell oldani szorongásukat, sikerélményekhez kell segítenünk őket a tanulás terén is, másrészt fejleszteni kell tanulási képességeiket. Munkánkat személyközpontúság és módszertani sokszínűség jellemzi. Igyekszünk mindenben diákhoz megtalálni a “kulcsot”, azt illetve azokat a módszereket, megközelítéseket, tananyagokat, amelyek az egyes diák problémájára megoldást jelenthetnek, hozzásegítik a sikerekhez. A diákok és tanulási gondjaik mögött meghúzódó problémáik is igen különbözők, nincsenek mindenkire érvényes, minden diák esetében működő megoldások, ezért nem a rutin, hanem a kreativitás és a rugalmasság kell jellemezze munkánkat. Minden tanórába igyekszünk beépíteni a tanulásmódszertan elemeit. Ezek célja, hogy elsajátítsák, illetve fejlesszék a lényegkiemelés, a jegyzetelés, a vázlatkészítés technikáját, fejlődjön szövegértésük, képesek legyenek egy szöveget a megértés után megtanulni és felidézni, visszamondani, illetve hozzá kapcsolódó feladatokat megoldani. Mindezeket nem külön tanóra keretében végezzük, hanem minden tantárgy bármely tananyagát ezen módszerek segítségével dolgozzuk fel. Célunk, hogy végső soron diákjaink megszerezzék az önálló tanulás képességét, és átéljék a tanulás örömét. Úgy látjuk, a XXI. század változó világában csak a nyitott, az élethosszig való tanulásra alkalmas személyiségek tudnak boldogulni. 4.2.1. Egyéni haladási ütem A korábbi tanulási kudarcok gyakori oka, hogy a diákokat stresszeli a nagy osztálylétszám, a tanár nehezen követhető magyarázata. Szoronganak a napi, sokszor kiszámíthatatlan, váratlan számonkéréstől. A Tanodában a diákok 10-15 fős tanulócsoportban dolgoznak, ahol a tanárnak mindig mindenkire van figyelme és türelme. A tanórákon nem a frontális oktatási forma, hanem a beszélgetés, a differenciált és csoport-, olykor kooperatív tanulásszervezés 299



jellemző. Ha szükséges diákjaink számára egyéni konzultációt és tanulószobát szervezünk. A diákokat folyamatosan feladatokkal foglalkoztatjuk, gondolkodásra, kérdések feltevésére, kreativitásra, megnyilvánulásra inspiráljuk, ez azonban nem számonkérés, hanem a tanulás formája, módja. Fontos, hogy ne váljanak passzívvá, megtanulják mozgósítani képességeiket, tudásukat, kifejezni magukat. A csoportok kis létszáma lehetővé teszi, hogy bátrabban megnyilvánuljanak és megnyíljanak egymás előtt. Jó terepe ez a kommunikációs és vitakészség fejlődésének, egymás megismerésének, elfogadásának. Ugyanakkor a társak és a tanár visszajelzései segítik a reális énkép, és önértékelés kialakulását, az önbizalom erősödését. A tanulmányi sikereket és az önbizalom erősödését segíti az egyéni haladási ütem biztosítása is. Ennek lényege, hogy a Tanodában nincsenek osztályok és évfolyamok, hanem minden diák minden tantárgyból a számára épp megfelelő tanulócsoportban tanul. A különböző tantárgyakból különböző szinteken állhat, tanulhat, vizsgázhat. Így mód van arra, hogy azokból a tantárgyakból, amiket könnyebben tanul, gyorsabban haladjon. Amikor megszerezte a 12 évfolyam zárójegyeit, ezekből a tantárgyakból - és csak ezekből előrehozott érettségi vizsgát tehet. A számára nehezebb tantárgyakra több időt szánhat, s csak akkor kell érettségiznie, ha kellően felkészült. Mivel minden diáknak vannak könnyebb, általa jobban kedvelt tantárgyai, ezekben könnyebben jut sikerélményhez is. 4.2.2. Szerződéses rendszer Bekerüléskor minden diák számára - vele közösen - személyre szabott tanulási programot készítünk és azt az alapszerződésben rögzítjük. Ebben megtervezzük az érettségi tárgyakat, az érettségi várható időpontját, vagy időpontjait, a tanulás ütemezését. Ezt tanulmányi időszakonként átnézzük, újraértelmezzük, ha kell módosítjuk és aktualizáljuk. Az aktualizálás nem más, mint az adott tanulmányi időszakban a diák órarendjének elkészítése. Ezt is mindig közösen, a diákokkal együtt csináljuk az egyéni ütemezés, a diák érdeklődése és ráérése illetve egyéb szempontok alapján. Ezt tanulmányi szerződésben rögzítjük. A szerződések természetesen módosíthatók. A szerződéseket a tanulmányi időszak végén közösen átnézzük. Így látható, hogy a tervezett célokból mit sikerült teljesíteni és mit nem. Ezt értékeljük, a sikertelenség okait a fiatallal közösen tárjuk fel, beszéljük meg a továbblépés lehetőségeit. A szerződéses rendszer mindenki (diák, segítő pár, tanárok, stáb) számára követhetővé és tisztává teszik a diák céljait, vállalásait, eredményeit, fejlődését. Biztosítja, hogy a fiatalt mindig önmagához, saját vállalásához, változásához képest láthassuk.

300



4.3. Az értékelés terepe, formái Ahhoz, hogy minden egyes kicsi lépést sikerként könyvelhessünk el, nélkülözhetetlen az elfogadó légkör, ahol a tanár mindenre, amire lehet, pozitívan reagál, és ahol arra törekszik, hogy a diák az esetlegesen megfogalmazott kritikákat is építő jellegű megjegyzésekként dolgozza fel, és legyen számára világos, hogy ezek nem a személyét ért támadások. Fontos továbbá az is, hogy minden pillanatban készen álljunk a visszajelzésre az iskolai élet minden területén, csakúgy, mint az ezekre érkező visszajelzések meghallgatására, az azokról való eszmecserére. 4.3.1. Vizsgarendszer A tanévet több tanulmányi időszakra osztjuk, azokat műhelymunka-időszakra és vizsgaidőszakra. A műhelymunka-időszakban a tanórákon közösen dolgozzuk fel a tananyagot, a vizsgaidőszakban pedig több, változatos, alkalmanként egyénre szabott formában, ám az érettségihez közeledve ahhoz egyre inkább hasonló módon adnak számot a diákok tudásukról. A vizsgarendszer egyrészt megszabadítja a fiatalokat a napi számonkérés szorongásaitól, másrészt rutint jelent az érettségi vizsgához. Arra törekszünk, hogy a vizsga egy helyzet tanításának-tanulásának színterévé váljék, ahol a fiatal célja elsősorban az kell legyen, hogy a vizsgák idejére fizikailag, lelkileg és szellemileg saját magához képest a lehető legjobb állapotba kerüljön. A vizsgaszituáció koncentrációt, összeszedettséget, jó fellépést, viselkedési kultúrát és teljesítményt követel. Tehát az, hogy a diák mennyire sajátította el az adott tananyagot, csak egy szempont a vizsga értékelésekor, amit még mindig tovább kell árnyalnunk aszerint, hogy mi volt a teljesítendő „objektív” feladat, és ehhez képest mit vártunk el egy adott fiataltól, illetve ő mit várt el magától. 4.4. Kurzusrendszer A tananyag tartalmilag az érettségi követelményekhez igazodik, de a lehetőségekhez képest igyekszünk azt rugalmasan kezelni. Ezt segíti a kurzusrendszer, és a tematikus tananyagszervezés. A középiskolás tananyagot az általunk kialakított kurzusrendszerben tanítjuk. Ez jobban alkalmazkodik a fiatalok érdeklődéséhez, és a változó világhoz. A tananyagok így rugalmasabban kezelhetők. Célunk, hogy az érettségi vizsga tananyaga mellett praktikus, a mindennapokban is hasznosítható tudást adjunk a fiataloknak. 4.5. Érettségi vizsga

301



Az érettségi vizsgát független vizsgabizottság előtt rendezzük. A független vizsgabizottság azt jelenti, hogy nem azok a tanárok, segítő-oktatók érettségiztetik a fiatalokat, akik az évek során felkészítették őket, és akik nem csupán tanáraik, hanem segítőik is, hanem az iskola által felkért, más iskolában tanító tanárok. A fiatalok ekkor szembesülnek igazán azzal, hogy a Tanodában eltöltött idő alatt mennyit változtak, képességeik, tudásuk mennyit fejlődött. Ekkor mérettetik meg magukat először ismeretlenek előtt is. A független érettségi bizottság biztosítja az elfogulatlanságot és emeli a fiatalok érettségi vizsgájának értékét. Már maga a vizsgán való megjelenés, teljesítés az önálló élet első lépése, a valódi érettség bizonyítéka.

5. Iskolai légkör Alapvető feladatunk olyan légkör kialakítása és folyamatos biztosítása, ahol a fiatalok személyük elfogadását, nyílt, hiteles, őszinte emberi kapcsolatokat (tanár-diák, diák-diák, tanár-tanár) személyes törődést élhetnek meg mindennapjaikban. Arra törekszünk, hogy diákjaink a Tanodában egy bizalommal és türelemmel teli támogató légkörben élhessenek. Érezzék, tanáraik bíznak abban, hogy céljaikat meg tudják valósítani, ehhez támogatást és türelmet kapnak. A diákok által megfogalmazott célokat (középiskola elvégzése, érettségi vizsga letétele, strukturált, rendezett életmód, szociális kapcsolatok, egészséges, normális élet kialakítása) közös célként értelmezzük és azokat a megoldásokat keressük, amelyek számukra ehhez a legtöbb segítséget biztosítják. E légkört diákok és segítő-oktatók közösen alakítjuk a mindennapokban. Legfontosabb része a napi együttlét az iskolában: a közös élet a tanórákon a szünetekben; a szabadidő együttes eltöltése; kötetlen, spontán beszélgetések; kulturális és alkotó tevékenység; kirándulások, sportolás stb. Ez a természetes együttélés a mindennapokban hatékony segítség a fiatalok számára. Életteret és lehetőséget kapnak, megtalálhatják azokat a tevékenységeket, ahol sikeresek, ahol tehetségüket kibontakoztathatják. Maguk alakíthatják emberi és tárgyi környezetüket. Szembesülnek mások problémáival, megélhetik azt, hogy gondjaikkal nincsenek egyedül és egymás segítéséből is sokat meríthetnek. Láthatják és maguk is megtapasztalhatják az aktív, örömteli, egészséges, normális élet lehetőségét. E támogató, biztonságos légkör fontos eleme, hogy a Tanodában diákok és segítő-oktatók közösen alakítjuk a szabályokat, így mindenki számára elfogadottak és egyértelműek az elvárások, követelmények, következmények. Az átlátható viszonyok lehetővé teszik, hogy

302



közös tevékenységeink során a fiatalok korrekt visszajelzést kapjanak magukról, ami fejleszti a reális önértékelés és énkép kialakulását.

6. Egész napos strukturált elfoglaltság Egész napos strukturált elfoglaltság lehetőségét igyekszünk biztosítani, mely értelmes napi feladatok, megfogalmazható rövid és hosszútávú célok, a fiatalok számára reális jövőkép kialakítására adnak módot. A Tanoda a fiatalok többségének nem csupán egy iskola, hanem amíg ide jár - életének színtere is. Sokan egész napjukat itt töltenék, és itt is töltik. Véleményünk szerint egy serdülő, ill. fiatal felnőtt életében - bár ők maguk elsődleges célként az érettségit nevezik meg - nem csak az iskola és a tanulás kell, hogy a középpontban álljon. Különösen így van ez a Tanoda többszörös problémahalommal küszködő, kallódó, olykor deviáns életvezetésű diákjaival. Számukra a szabadidő hasznos eltöltéséhez mintát, lehetőséget és társakat, problémáik megoldásához alkalmat, közeget, terepet kell biztosítani. Ezért arra törekszünk, hogy a tanórák, közös és egyéni tanulás mellett sport, művészeti alkotó, kulturális és egyéb szabadidős tevékenységek, gyakran spontán szerveződő beszélgetések töltsék ki a Tanoda hétköznapjait. Ezeknek fontos eleme egyfelől közösségi jellegük, másfelől a nyitottságuk, az hogy diák és tanár együtt vesz bennük részt, mindenki a maga örömére, épülésére, a maga tehetsége, képessége szerint. A programokat a fiatalok igénye szerint szervezzük,

illetve

hagyjuk

és

inspiráljuk

őket

arra,

hogy

maguk

szervezzék,

kezdeményezéseiket támogatjuk. Nincsenek leosztott, megmerevedett szerepek, a diákok kezdeményezői,

irányítói

lehetnek

egy-egy

tevékenységnek.

Így

mindannyian

megtapasztalhatjuk, hogy mindenki ért valamihez, mindannyian tanulhatunk egymástól. Az a fiatal is, aki a tanulásban kevésbé sikeres, más területen megmutathatja tehetségét, és a siker mellett átélheti, azt az érzést, hogy valamit ő adott társainak, tanárainak. Mindez természetesen a tanítási órákra is igaz. A tananyag kialakításakor alapvetően a fiatalok érdeklődésére, meglévő tudására, képességikre támaszkodunk. Igyekszünk az órák tartalmát, légkörét, hangulatát, a tanulás-tanítás módszereit úgy alakítani, hogy a fiatalok hasznosnak találják, sikerélményük legyen a tanulásban is, és érezzék, hogy hozzásegíti őket céljuk - az érettségi vizsga - eléréséhez. Vagyis érdemes legyen bejárni a tanulás, a hasznos, érdekes tevékenységek, a társas együttlét, a közösség miatt.

7. A fiatalok speciális egyedi problémái és azok kezelésére alkalmazott módszerek 303



A Tanodába járó fiatalok mentális, pszichés állapota mögött meghúzódó okok sokfélék. Mindezekre alapvetően a Tanoda egészét jellemző eddig vázolt segítő módszerekkel reagálunk. A speciális, egyedi problémák kezelésében, megoldásában azonban egy-egy elemnek nagyobb szerepe, súlya lehet. 7.1. Depresszió és egyéb pszichés problémák, zavarok A fiatalok depressziója, pszichés zavarai mögött gyakran a magány, az unalom, a sikerélmények és a szeretetkapcsolatok hiánya állnak. Számukra a Tanodában a legfontosabb segítség a támogató iskolai légkör, és az értelmes, tartalmas napi elfoglaltság, ahol a tevékenységek segítségével el tud feledkezni problémájáról, ahol sikerek érik, önbizalmuk megerősödik. Az iskola kortárs közegében kapcsolatai alakulnak, s szembesül nem csak a saját, hanem mások problémáival is. Számára a segítő pár egy bizalmon alapuló felnőttkapcsolatot jelent, aki segíti problémáinak megfogalmazását, és a megoldásban türelmével és bizalmával támogatja. 7.2. Csonka család vagy bizonytalan családi háttér, az önellátás, önfenntartás szükségessége Sok fiatal nem rendelkezik biztos családi hátérrel, sőt az önfenntartás mellett kell az iskolát elvégeznie. Számukra a támogató légkör a személyes törődés, figyelem, szeretet a legfontosabb. Sokuk egyáltalán nem ismeri vagy nem veszi igénybe a szociális háló lehetőségeit. Jelentős segítség lehet a szociális tanácsadás, ügyintézés. A rugalmas tanulásszervezés, az egyéni haladási ütem lehetővé teszi számukra a munka melletti iskolába járást, tanulást. 7.3. Állami gondozottság; ebből adódó hátrányok, életvezetési nehézségek Az állami gondoskodásban felnövő fiatalokra gyakran jellemző a szeretethiány, nem reális önértékelés, jövőkép hiánya, életvezetési nehézségek. Problémát jelent számukra az önálló élet kialakítása. Gyakran nyúlnak kábítószerhez, alkoholhoz, menekülnek pótcselekvésekhez. Számukra a Tanoda egész közege, segítő módszere és kortárs csoportja lehet alkalmas a normális élet kialakításához. Esetükben kulcsszerepe van a segítő párnak, aki a személyes törődést biztosíthatja, mindamellett a praktikus életstratégiák kialakításában is támogatja.

304



7.4. Saját gyerek eltartása, nevelése Diákjaink között vannak olyanok, akik saját gyermeket nevelnek. Sokszor még ők maguk sem értek teljesen felnőtté, küzdenek az önidentifikációval, saját helyük keresésével. Többnyire egyedül, segítség nélkül kénytelenek eltartani, felnevelni gyereküket. Számukra a segítő kapcsolat támogatása és a nagyon rugalmas időbeosztás, az egyéni haladási ütem, a differenciált tanulásszervezés, az egyéni konzultációk jelenthetnek segítséget. A napi problémák praktikus megoldásai mellett segítség a szociális és gyereknevelési tanácsadás. 7.5. Sajátos nevelési igény A hozzánk járó fiatalok tanulási problémái mögött gyakran húzódnak meg részképesség hiányok, egyéb tanulási, magatartási problémák. A probléma feltárása után szakemberhez irányítjuk őket. Az érettségi vizsga letételének szempontjából megoldás lehet a szükséges felmentések beszerzése. A legfontosabb mindemellett az egyéni fejlesztés, differenciált tanulásszervezés biztosítása, önbizalmuk erősítése, a fiatal számára sikereket biztosító tevékenységek megtalálása. 7.5. Deviáns karrier E mögött gyakran áll a fiatalok magányossága, kortárs és felnőttkapcsolatok hiánya, az unalom, értelmes tevékenységek, célok, jövőkép hiánya. Gyakran menekülnek felületes kortárs kapcsolatokba, szélsőséges szubkultúrák vonzásába. Könnyen sodródnak deviáns viselkedési formák, karrier felé. Számukra a Tanoda mint közeg a legfontosabb segítség, ahol megtapasztalhatja és megtanulhatja a normális élet kialakításának, a szabadidő értelmes eltöltésének módját, és valódi kortárs közösségre talál. A segítő pár bizalmon alapuló felnőttkapcsolatot jelent, aki támogatja önismeretének kialakításában, saját helyének, értelmes célok, reális jövőkép megtalálásában. 7.6. Rendszeres drog-, alkohol-, gyógyszerhasználat utáni állapot Diákjaink között vannak, akik rendszeres kábítószer- alkohol-, gyógyszerhasználat után keresik meg iskolánkat, és józan életmódjuk megtartásában valamint az érettségi megszerzésében kérik segítségünket. Jellemző rájuk az üres, magányos, cél nélküli, önbizalomvesztett, értékrendhiányos állapot, élet újrakezdési nehézségek. Számukra elengedhetetlen, hogy régi kapcsolataikat, életformájukat, életterüket felszámolják és életükben új célokat, tevékenységeket találjanak. A Tanoda nekik egy inspiráló közeget az 305



élet újrakezdéshez támogató otthont jelenthet. Segítő párjukkal az egyéni beszélgetéseken legfontosabb segítség az önidentifikáció, a továbblépés lehetőségeinek, új célok, tevékenységek és jövőkép közös keresése, a napi program, időbeosztás kialakítása. Számukra a felépülés és a tanulás apró léptekből álló hosszú folyamat, melyhez támogatást, türelmet és biztatást kapnak. 7.7. Mentális és biológiai kor közötti nagy különbség Diákjaink egy részét érzelmi és szocializációs éretlenség vagy éppen ellenkezőleg koraérettség jellemez. Többségüknél problémát okoz az elhúzódó kamaszkor, a szülőktől való leválás. A koraérett fiatalok nem találják helyüket kortársaik között, nem értik és nem értetik meg magukat velük. Számukra a Tanoda elfogadó, türelmes légköre, az egyéni beszélgetések és a kortárs kapcsolatok kialakulása jelenthet segítséget. Fejlődik önismeretük, kialakul reális énképük, könnyebben találják meg helyüket a világban. 7.8. Testi fogyatékosság A testi fogyatékos fiatalok gyakran küzdenek szegregációs problémákkal és ezeknek pszichés következményeivel. Nincs reális én- és jövőképük, problémás az önértékelésük. Gyakran nem fogadják el önmagukat, nehezen vállalják fogyatékosságukat. Nincs önbizalmuk, és bizalmatlanok a világgal szemben is. Gyakran választják a könnyebb utat, nehézségek esetén az emberek szánalmára apellálva. A Tanoda szeretetteli, támogató légköre, a kortársak és a segítők őszinte, korrekt visszajelzései alakítják önértékelésüket, segítik megtalálni céljaikat, tehetségüket, helyüket. Fontos számukra az állandó tevékenység, hiszen ezek által juthatnak valódi sikerekhez. 7.9. Nyelvi problémák Diákjaink közt vannak olyanok, akik gyermekkorukat vagy annak egy részét külföldön töltötték. Ők komoly nyelvi problémákkal küzdenek, különösen, ha az általános iskolát sem magyar környezetben töltötték. Hasonló gondjaik vannak a Magyarországon élő, magyarul valamennyire beszélő fiataloknak. A probléma többszörös. Többnyire komoly gond a szövegértés, helyesírás, fogalmazás, kifejezés. Legfőbb probléma az idegen nyelven való gondolkodás. Tanításukban fontos elem a magyar tantárgy idegen nyelvként való tanítása. Számukra a differenciált tanulásszervezés, az egyéni haladási ütem jelenthet komoly segítséget.

306

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja

Recommend Documents