A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja 1

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja

1

Mottó: „Szerintem az individuumhoz csakis individuális megértéssel szabad közeledni. Más-más nyelven kell beszélni minden egyes pácienssel. ... A döntő az, hogy emberként álljak egy másik emberrel szemben.” C.G. Jung: Emlékek, álmok, gondolatok

A kallódó fiatalokat segítő iskola A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja

Budapest 2010

1

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Tartalom

2

TARTALOM TARTALOM

2

Bevezetés

4

Összefoglalás

5

Diákjaink a Tanodáról (részletek a diákokkal készült interjúkból)

9

1. A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola fejlődése, eredményei és működésének körülményei 1990-2010 2. A Tanoda diákjai

12 22

3. A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola működésének szakmai, pedagógiai céljai és feladatai

25

4. A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola működési módja, módszerei és rendje 28 5. A munkacsoportok (stábok) működése

38

6. A személyzet

43

7. A működési feltételek

49

8. A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola külső kapcsolatrendszere

53

9. A Tanoda-módszer tanítása

55

10. Deviancia-probléma és közoktatás: zárógondolatok tapasztalataink tükrében

56

HELYI TANTERV

59

Bevezető

60

Tantárgystruktúra

69

Magyar nyelv és irodalom

70

Történelem

104

Idegen nyelvek

112

Angol nyelv

124

Német nyelv

142

Francia nyelv

150

Matematika

173

Informatika

194

Fizika

213

Biológia

225

Kémia

231

2

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Tartalom

3

Földrajz

237

Környezet- és embertan

243

Művészetek

246

Rajz és vizuális kultúra

260

Ember- és társadalomismeret, etika

266

TELEFONOS ÉS ELEKTRONIKUS ÜGYFÉLKAPCSOLATI ASSZISZTENS

273

KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

358

3

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Bevezető

4

Bevezetés A Belvárosi Tanoda Alapítvány létrehozása nagymértékben köszönhető azoknak a kallódó fiataloknak, akikkel sok időt töltöttem együtt a Tanoda létrehozását megelőző években a Budapesti Művelődési Központ ún. „előterében”. Sokat tanultam történeteikből, gondjaikból és örömeikből. Az, hogy megosztották velem fájdalmaikat, érzéseiket, vágyaikat és hiányérzeteiket, nagy segítséget jelentett a Tanoda működési módjának kimunkálásában. Sokszor, sokféle fórumon merül fel a kérdés: Vajon ki is valójában egy iskola tevékenységének megrendelője? Meggyőződésem, hogy az iskola megrendelője elsősorban a diák, hiszen ő az, aki hosszú időn keresztül nap mint nap élvezi vagy elszenvedi egy iskola légkörét, működési módját, elvárásait. Jó esetben körülötte forog minden, hiszen a tevékenység róla szól. Mai, zilált, intézményesült világunkban a fiatalok sok, túl sok időt töltenek el az iskolákban. Ezért nem mindegy figyelünk-e véleményükre, igényeikre, érzéseikre az iskola működési módjának alakításakor. A Tanoda tevékenységének formálásakor mindig igyekszünk diákjaink igényeiből, elvárásaiból kiindulni, bevonni őket közös életterünk az iskola hétköznapjainak alakításába. S ez tapasztalataim szerint nagy nyereség. A pedagógusok elkötelezettségét, jó érzését is növelik azok a visszajelzések, melyeket diákjaiktól kaphatnak. Gyakran tapasztalom, hogy a tanodás diákok sokkal lényegre törőbben és meglepő tudatossággal képesek bemutatni saját iskolájukat, mint mi, az abban dolgozó szakemberek. Munkánk legbiztosabb értékelését is elsősorban tőlük kaphatjuk. Fontosnak tartom, hogy meghallgassuk és érvényesülni engedjük a fiatalok ötleteit, kéréseit, mert csak ez garantálhatja, hogy az iskolában olyan közös munkát tudjunk végezni, ami mindannyiunk számára építő. Ezért választottam bevezetőként diákjaink szavait, hiszen náluk jobban senki nem tudja érzékeltetni, mi mindent keresnek és találhatnak meg a fiatalok egy iskola működésében, s mi az, amiért a Tanoda munkáját folytatni kell.

Győrik Edit a Belvárosi Tanoda Alapítvány kuratóriumának elnöke

4

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Összefoglalás

5

Pedagógiai program

Összefoglalás A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola ellátandó alaptevékenységei (TEAOR-számmal) 8531 általános középiskolai oktatás 8532 szakmai középfokú oktatás Közművelődési szakember II. – középfokú művészeti szolgáltatásszervező (OKJ: 52840701, 2010. augusztus 31-ig. Telefonos és elektronikus ügyfélkapcsolati asszisztens (OKJ 523470300000000), 2010. szeptember 1-től. 8042 máshová nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás Kiegészítő tevékenységek: -

8690 Egyéb humán-egészségügyi ellátás

-

8890 Máshová nem sorolt egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül

-

9319 Egyéb sport tevékenység

-

9329 Máshová nem sorolható egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység

-

9499 Máshová nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység

A pedagógiai és tantervi program célcsoportja középiskolát megkezdett, de abból különböző okokból kimaradt, kallódó, deviáns életvezetésű fiatalok. A nevelés-oktatás általános célja, feladata az iskolai oktatásból kimaradt – köztük a beilleszkedési, magatartási zavarokkal és tanulási zavarral küzdő, látás-, hallás-, mozgássérült, testi, érzékszervi fogyatékos (sajátos nevelési igényű) - fiatalok gimnáziumi képzése, érettségire való felkészítése, kétszintű érettségiztetése, szakképzése, mentális gondozása integrált módon személyre szabott tanulási program és személyközpontú gondoskodás alapján. A Tanoda feladata, hogy a gimnáziumi tananyag elsajátítása, az érettségire való felkészítés, szakképzés mellett segítse a tanulással, szocializációval kapcsolatos gátak, szorongások leépítését; fejlessze a fiatalok tanulási és kommunikációs kedvét, készségét, képességét, a megfelelő önértékelés kialakulását. 5


6

A legfontosabb pedagógiai célként a helyes énkép, a felelősségérzet és az önálló életvezetés kialakítása fogalmazható meg, míg a fő oktatási cél az érettségire való felkészítés. E célok elérésében fontosak az alábbi részfeladatok: •

a korábban szerzett gátlások oldása;

•

problémamegoldásra nevelés;

•

tanulásra, vizsgára, érettségire, felvételire való felkészítés;

•

a megfelelő önértékelés elősegítése, az önbizalom fejlesztése;

•

önállóságra és egyben felelősségtudatra nevelés;

•

az életfeladatok (pl. pályaválasztás) megoldására való felkészítés;

•

a szociális alkalmazkodást elősegítő társadalmi minták, értékek közvetítése a diákok felé.

A Tanoda a segítő és oktató munkát egységként alkalmazva próbál a fiatalok problémáira reagálni és személyenként megoldást találni. Ennek eszköze a segítő pármunka (esetkezelés) és a személyre szabott tanulási program. Személyre szabott tanulási program kialakítása szükséges, hiszen minden diák más középiskolás bizonyítvánnyal, tantárgyi tudással, akár tantárgyanként más tanulási képességgel rendelkezik. Különbözőek mentális állapotukat, aktuális élethelyzetüket tekintve is. Mindezek a Tanodában eltöltött idő folyamán változnak, ezért a személyre szabott tanulási program, mód, időbeosztás kialakítása a bekerüléskor, aktualizálása folyamatosan szükséges. Ez mindig a diák segítő párjával együtt történik. Az iskola helyi tanterve tartalmilag megegyezik az Oktatási Miminiszter által jóváhagyott „Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterve”-vel (nyilvántartási szám: 6380/2005). Az egyes tantárgyak tananyag-egységekre vagyis tanegységekre oszlanak, minden tanegységhez adott óraszám tartozik. Megfelelő számú tanegység elvégzése teszi lehetővé a következő évfolyamba lépést. A tanegységek számát, tartalmát, óraszámát és esetleges egymásra épülését, a diákok továbbhaladási kritériumait az egyes tantárgyak tantervei szabályozzák.

6


7

Adott tanulmányi időszakban minden diáknak tanulmányi szerződése - az aktuális tanulmányi és élethelyzetéhez igazodva - rögzíti mely tantárgyakat és tanegységeket tanul. (Egy tanulmányi időszakban tehát mód van több tantárgyból akár több tanegységet, ill. csak bizonyos tantárgyak tanegységeit tanulni.) A diákok nem évfolyamokban, osztályokban, hanem tantárgyanként tanulócsoportokban tanulnak, melyek kialakítása a diákok tanulási programjához igazodik. A Tanodában az érettségire nappali, esti és levelező munkarendben készülhetnek fel a fiatalok. (Közoktatási Törvény 78.§ (6), 121.§ (26).) Tartalmilag mindhárom munkarendben tanuló diák ugyanazt tanulja (hiszen az érettségi követelményekben nincs különbség). A munkarend és a jogi státusz meghatározója diák heti összesóraszámát A nappali munkarendben a heti óraszám min. 27, esti munkarendben min. 15, levelező munkarendben min. 3. A személyre szabott tanulási program tartalmazza, a diák heti óraszámát, s így - jogviszony szempontjából - tanulói státuszát. A személyre szabott tanulási program tartalmazza: •

a diák által az adott tanulmányi időszakban tanulandó tantárgyakat,

•

a tantárgyak szintjeit, tanegységeit,

•

a heti óraszámot, a diák jogi státuszát

•

a heti időbeosztást (vagyis az órarendet).

A személyre szabott program megvalósulását tantárgyanként a haladási napló rögzíti. A tanév több tanulmányi időszakra oszlik. Minden tanulmányi időszak műhelymunka időszakkal kezdődik, amely tanórákra épül, ahol a tanár és a diákok közösen dolgozzák fel a tananyagot. Ezt követi a konzultációs- és vizsgaidőszak. Ekkor zajlanak a vizsgák, ahol a diákok számot adnak tudásukról. A vizsgák előtt tantárgyanként egyéni és csoportos konzultációk zajlanak. Az értékelés vizsgarendszerben történik. Ennek célja, hogy szimulálja az érettségi helyzetét, és a diákok vizsgarutinra tegyenek szert. A fél- és év végi osztályzatokat osztályozó vizsgán szerzik, mely háromtagú vizsgabizottság előtt zajlik. A vizsgán 1-5 érdemjegyekkel osztályozunk. Sikertelen vizsga esetén a diák javítóvizsgát tehet. Az egyes tantárgyak értékelési szempontjait, követelményeit azok tantervei tartalmazzák.

7


8

A Tanoda a diákokat közép- és emeltszintű érettségi vizsgára készíti fel és érettségizteti, valamint középfokú szakképzést valósít meg. A személyre szabott tanulási program lehetőséget ad előrehozott érettségi vizsga letételére. Az érettségi vizsga lebonyolítására évente kétszer kerül sor. A Tanodát módszertani sokszínűség jellemzi, alkalmazunk egyéni munkát, pármunkát, csoportmunkát, frontális technikát, egyéni fejlesztést, stb. Minden tekintetben integrációt valósítunk meg. Az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű fiatalok aránya nem haladja meg a 20%-ot. Az egyes tantárgyak jellemzően használt módszereit azok tantervei tartalmazzák. A tankönyvek, taneszközök listáját az adott tantárgyak tantervei tartalmazzák. A Tanoda - az alapítás - 1990- óta személyközpontú módszereket alkalmaz mind az oktatásban, mind az esetkezelésben. 17 éves tapasztalatunk szerint ez az oktatási mód alkalmas a középiskolából kimaradt, kallódó, deviáns fiatalok érettségire való felkészítésére és szakképzésre. A jelenleg érvényben lévő helyi tantervünk ugyanezen a módszeren, oktatási rendszeren alapult. Jelen tanterv elkészítését az érettségi követelmények megváltozása tette szükségessé. Ezért ennek bevezetése nem okoz gondot, zökkenőt, lényegi változást az iskola működésében, nem érinti a folytonosságot. A tartalmi változás beépül a tantervbe az érettségi előkészítő tanegységek részeként.

8

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Diákok a Tanodáról

9

Diákjaink a Tanodáról (részletek a diákokkal készült interjúkból)

„Azért jó ez a hely - most látom, hogy bekerültem -, mert ez a lelki mélypontokat tolerálni tudja, sőt abban is tud segíteni, hogy az ember fölrugdalózzon belőle. Persze vannak olyan ügyek, amiben nem tud senki se segíteni. Akkor annyit tudnak tenni, hogy az embernek úgy segítenek egy kicsit, hogy tekintettel vannak erre. Meg hogy érdekel valakit, hogy mi van veled. Mert egy normál iskolában, ahol van egy tanárnak 40 fős osztálya, ott úgy el tudsz veszni mint szürke szamár a ködben, és senkit nem érdekel, hogy mi van.” „Talán azt jegyezném meg, hogy itt embernek kezelik a másikat és pozitívan állnak hozzá. Míg mondjuk a volt gimnáziumaimban inkább úgy éreztem, hogy lenézik egy kicsit a diákokat. Itt az van, ha nem tudsz valamit, pozitívan állnak hozzád, segítenek, úgyis meg fogod tanulni és tényleg megtanulod, mert jó szándékkal állnak hozzád, pozitívan. Én azelőtt soha nem tanultam, mielőtt a Tanodába jöttem, max. fél órákat, de itt még a tanulást is megszerettetik az emberrel. Azután, miután idejöttem, hazamentem és leültem magamtól tanulni, ami azelőtt - az az igazság -, hogy nem történt meg.” „...ettől is különbözik a Tanoda a többi középiskolától, mert máshol biztos nem rágják be az ember szájába száztízszer. Meg nem megy oda a tanár a diákhoz, hogy ugyan már, kisfiam, készüljél már. Ott a diáknak kell odamenni a tanárhoz, és elég egyszer is, mert többször biztos, hogy nem foglalkoznak vele.” „Az előző iskolám elég merev volt, mint általában az iskolák. Ami nem Tanoda, az elég merev. Sok elhúzás van, könnyen kidobják az embert. Annak idején engem nem akartak szakmunkás vizsgára engedni, mert nagyon hosszú volt a hajam. Ilyenek vannak. Az ember vagy behódol, vagy nem. Akkor levágtam éppen, de nem mindenki vágja le, az biztos.” „....Hát, amit emberileg ad. Ez az, amitől más ez az iskola, mint bármelyik egyéb középiskola. Ami hiányzik a normális középiskolában az, hogy foglalkozzanak az emberrel meg odafigyeljenek rá, meg hogy segítsenek ahhoz, hogy mit tudom én, 20 évesen nem biztos, hogy minden ember tudja, hogy mit akar, meg hogy milyen ember. Nem azt akarom, hogy megmondják, hogy milyen legyek,

9


10

hanem hogy elfogadják azt, hogy valamerre elindultam, és nem mondják meg, hogy ne arra menjek, hanem máshová. Hogy arra mehessek, amerre én akarok.” „Szerintem a teljesen reménytelen embereket. Lehet életképtelennek is nevezni egyeseket, lehet deviánsnak - ez rossz szó ugyan, de fel lehet ezzel vázolni az ide felvetteket.” „Ez nem tanulás. Itt nem tanítanak meg tanulunk, nem tanárok vannak, hanem pedagógusok. Itt a tanárral tök jól eldumálunk, mintha én kérdezném meg, ami engem érdekel. Csak azt veszik le a vállamról, hogy odamenjek és megkérdezzem. Pont ami a hiba bennem, a lustaságomat előzik meg.” „Ha ott van az ember órákon és figyel, akkor tanulni se kell szinte. Nagyon jól vannak tartva itt az órák ilyen szempontból. Itt tanítják meg az anyagot és nem otthon kell tanulni. Persze, vizsgák előtt mindig át kell nézni meg meg kell tanulni, ami nem volt elég. De ha odafigyelsz az órán, akkor már nem kell tanulni.” „Szóval nem kell attól félnem, hogy hülyének tartanak. Mondjuk leginkább az elején persze, az tetszett, mint minden ember, aki tud linkeskedni, hogy felrakhatja a lábát az asztalra, kajálhat, kivonulhat, stb. Utána azért rájön az ember, hogy sokkal másabb az, hogy pl. nem kell attól félnem, hogy hülyének néznek, mert matekóra közepén megkérdezed, hogy 5x5 az mennyi. És akkor nem fogják azt mondani, hogy hülye vagy, hanem, hogy gondold már végig, szóval normálisan elmagyarázzák neked. Pl. az Ervin meg a Papposz is - nem tudom, hogy maguktól jött- e az ötlet, hogy így kezdjenek el magyarázni, ha arról volt szó, úgyhogy elkezdték ilyen dedósan, amin persze hülyére röhögtük magunkat, hogy 1 alma + 1 alma az 2 alma, és tudod, ha felvágod, az fél, ha azt is, az negyed, és akkor eljutottunk az almapüréhez, és akkor ezek tök jó poénok voltak. Ha ezt a Rákócziban süti el egy tanár, akkor mindenki sírógörcsöt kap szerintem, ott ez természetellenes dolog. Itt meg nagyon jó volt. Tényleg egy kicsit dedósan, kicsit debilen, legalábbis hozzám viszonyulva teljesen reálisan gondolkodtak.” „Hát, hogyha odafigyelsz, és meg akarod tanulni, akkor meglehet. Ha nem figyelsz oda, akkor persze nem lehet. Tőled függ, hogy meg lehet-e tanulni. A tanártól is függ persze. De eddig itt csak

10


11

olyan tanárokkal találkoztam, akik úgy adják elő a tananyagot, hogy aki meg akarja tanulni, az megtanulja.” „Emberileg, erkölcsileg, tudásilag, önbizalmat növelt. Azt hiszem, az volt a legfontosabb, hogy bíztak bennünk. Ezt éreztük és ez volt az, amire mindannyiunknak szüksége volt.” „Segítettek - ami engem érdekelt, azt megpróbálták a felszínre hozni és abban mindenképpen segíteni. Tananyagokat adtak ilyen téren a kezembe, elküldtek mindenféle rendezvényre, ha úgy látták, hogy valóban érdekel a dolog. Megpróbálták a legtöbb pozitívat - azokból a tantárgyakból, amiket nem igazán kedveltem - belevinni, hogy megkedveljem ezeket a tantárgyakat.” „Itt nem csak a tananyagból tanul az ember, hanem az emberségből is. Be kell vallanom töredelmesen, hogy én sokkal többet tanultam az emberséges bánásmódból, mint a fizikát vagy a kémiát vagy a biológiát.” „Megtalálni önmagamat, olyan értelemben, hogy elérjek valamit és kitartsak egy dolog mellett. Addig úgy voltam, ha ez az iskola nem jön össze, akkor megyek egy másikba, és ha az sem, akkor egy harmadikba. Megfutamodás volt végül is az előző életem. S mikor bekerültem a Tanodába meg sem fordult a fejemben, hogy én nem itt fogok érettségizni. 100%-ig biztos voltam benne, hogy le fogok most már érettségizni.” „Baromi sok segítséget kaptam. Rájöttem, hogy lehet egész emberként élni. Egészséges, nagyjából egészséges embereket találtam, és ez nagyon jólesett. Egy kicsit félek, hogyha elmegyek a Tanodából, megint bürokratikus, vagy sznob emberekkel fogok találkozni. Biztos vagyok benne, hogyha innen kikerülök, nagyon sokat fogok veszíteni. Kár, hogy nincs ilyen felsőoktatási Tanoda. Kéne egy ilyet is csinálni.” „Mielőtt idejöttem, semmilyen célom nem volt, meg ilyesmi. De itt legalább lett. Tényleg semmi. És ha jobban belegondolok, célom először csak az volt, hogy leérettségizzek, aztán jött a többi.”

11

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja A Belvárosi Tanoda Alapítávnyi Gimnázium és Szakközépiskola fejlődése, eredményei és működésének körülményei 1990-201012

1. A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola fejlődése, eredményei és működésének körülményei 1990-2010 1.1. A Tanoda megalakulása és fejlődése A „Belvárosi Tanoda” Alapítvány egyéves felkészítő munka után, 1990 őszén kezdte meg működését. Tevékenységének céljaként a 15-22 éves, középiskolákból kimaradt, kallódó, deviáns fiatalok megkeresését, gondozását, képzését, mentálhigiénés ellátását jelölte meg. E cél megvalósítása érdekében alakult meg - ugyanebben az évben - a Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium (továbbiakban: Tanoda), amely személyközpontú módszerrel dolgozó, érettségire felkészítő gimnázium, ahol a diákok a nappali munkarend szerinti időbeosztásban tanultak. A tanulás-tanítás folyamata és módja, valamint módszerei azonban eltérnek a hagyományos szerkezettől és módszerektől. A diákok egyéni képességeikhez és igényeikhez igazodó tanulási programok szerint haladhatnak, amiket szerződésekben rögzítünk. Az évfolyam és osztályszerkezet helyett - az egyén igényeihez ennél jobban igazítható - tanulócsoport rendszert alkalmazzuk, így minden diák minden tantárgyból a számára legmegfelelőbb haladást és tananyagot biztosító csoportokban tanulhat. Tudásukról diákjaink osztályozó vizsgákon számolnak be, mely vizsgákat az érettségi vizsga mintájára bonyolítunk le minden alkalommal. Érettségi vizsgát - az elfogadott pedagógiai programunk alapján - évente két alkalommal, egy általunk felkért független vizsgabizottság alkalmazásával szervezünk. A tanítás szerves része a tanulás tanítása és az egyéni fejlesztés. A tananyag összeállítása és a tanítási módszerek tekintetében is a személyközpontúság a meghatározó. Az egyéni fejlesztést szolgálja a segítő párrendszer is, mely biztosítja az esetkezelés lehetőségét, az életvezetési, szociális és pszichés problémák folyamatos gondozását. Magunk számára is meglepetést okozott, hogy a személy erősödése, a személyiség változása az iskolai munka eszközeivel megváltoztatja diákjaink tanuláshoz való viszonyát is. A tudás értékké, a tanulás örömforrássá válik, mert megtanulnak tanulni, s ezt a mai napig nagyon fontos eredménynek tartjuk. A tanulási folyamat így a segítő munka szerves részét jelenti a Tanodában, melynek személyiségformáló ereje is van.

12


A munka - önmagunk számára is kísérletként definiálva azt - 1990 őszén a Nappali Időbeosztású Tagozat működtetésével kezdődött meg, ahol 30 diák tanult és 7 segítő-oktató dolgozott. A Tanoda működésének máig is érvényes alapelveit és elemeit alkalmaztuk már ekkor: a személyes problémák gondozása (segítő pár rendszer, egyénizés, esetkezelés) és tanítás egy helyen, személyre szabott tanulási program és módok, szerződéses rendszer, stábmunka, világos követelmények és szabályok, a diákok és a hozzánk jelentkező fiatalok igényeire folyamatosan reagáló ill. ahhoz igazodó tevékenység fejlesztés. Az első meglepetés még a tanév elindulása előtt ért minket: a viszonylag kis propagandamunka ellenére az első felvételi alkalmával a túljelentkezés tízszeres volt. Így a megkereső munka fölöslegessé vált, ám azt is éreztük, bár igazán jelentését és jelentőségét még nem értettük annak, hogy iskolánk méreteit jóval meghaladó problémakörben töltünk be hiánypótló szerepet. Évről évre többen jelentkeztek hozzánk, a túljelentkezés évente 12-15-szörös volt. Még az első tanév második felében diákjaink kérésére és a jelentkezők alaposabb megismerése céljából megkezdtük a Tanoda-Klub működtetését. Világossá vált, hogy a tanév során folyamatosan jelentkezőkkel valamilyen szervezett rendszerben kell foglalkozni, így alakult ki a másodikharmadik tanévre a Tanoda-Ügyelet.

Az Ügyelet mára a Tanodába jelentkező, ill.

krízishelyzetben lévő, de tanulói jogviszonyt a Tanodával nem létesítő kallódó fiatalokkal való kapcsolattartás módja, önálló feladatokkal és működési módszerekkel. A nagyarányú túljelentkezés a Nappali Tagozaton, valamint sok olyan fiatal jelentkezése, akiknek problémái a rendszeres iskolába járást eleve lehetetlenné tették (pl.: súlyos testi vagy idegrendszeri problémák, munka melletti tanulás, vagy egyszerűbb esetekben a túlnyomórészt máshol végzett sikeres tanulmányok rövid időn belül történő átismétlésének, befejezésének igénye) a Nappali Tagozat működési módjától eltérő megoldást kívántak meg. Így alakult meg és indult el 1991 őszén az Egyéni Időbeosztású Tagozat munkája, ahol újabb 30 diák – szintén nappali munkarendben, de kötetlen, a diákok időrendjéhez alkalmazkodó időbeosztásban -létesíthetett tanulói jogviszonyt a Tanodával. A legtöbb sokkoló élményt kezdetben a túljelentkezések miatti mennyiségi probléma, míg később a hozzánk forduló fiatalok állapotának látványos rosszabbodása okozta és okozza. Egyre 13


többfajta probléma kezelésére kellett reagálni. Működésünk kezdetétől fogva találkozunk és foglalkozunk szenvedélybeteg fiatalokkal is, a drog- és alkoholfogyasztást - mint minden más deviancia-problémát is - tünetként értelmezve, melynek hátterében sok egyéb rendezetlenség áll. E tevékenység során ismerkedtünk meg a pécsi székhelyű Leo Amici Alapítvány komlói rehabilitációs intézetével. 1994-ben egy kábítószerfüggő tanodás diák került a komlói intézetbe és ottani terápiájában részt kapott a tanulási folyamat. Kezelésének befejezése után újra a Tanoda (nappali tagozatos) diákja lett és sikeresen fejezte be tanulmányait. Így indult a két intézmény közös gondolkodása és munkája. 1995-re a max. 15 fő befogadóképességű komlói intézetben élő szenvedélybeteg fiatalok közül már 3 fő lett a Tanoda diákja, 1996-ban ez a létszám növekedett, és a két éves gyakorlati munka kialakította a szervezett keretek közt működő Konzultáló-levelező munkarendet. Eddigi tapasztalataink azt igazolják, hogy ez a tevékenység és összefogás eredményesebbé teszi a szenvedélybeteg fiatalok kezelése és a megelőzés területén folytatott munkánkat. A két intézmény együttműködése pedig mindkettőnk tevékenységében hiányterületet pótol. Az évek során sok olyan fiatal is jelentkezett hozzánk, akik tanulmányaikat a negyedik évfolyamon vagy akár annak befejezése után szakították meg eredeti iskoláikban, s tőlünk csak az érettségi vizsga megszerzésének lehetőségét kérték. Ezt mi a legtöbb esetben lehetővé tettük számukra, de e tevékenységünk is szervezettebb keretet kívánt. Így alakult meg 1996-ban a Estilevelező munkacsoport. Ezek a fejlesztések azt is jelentették, hogy iskolánk tevékenysége szerteágazóvá vált. Az 1996-98 közti időszakban még a fenti strukturális keretek között ugyan, de újabb kezdeményezések, specializálódások jelentkeztek. Az esti-levelező tagozat keretei között 1997-től - amikor egyik diákunk letartóztatásba került – megkezdődött az előzetes letartóztatásban lévő fiatalok tanításának kísérlete. Ez a munka is fejlődésnek indult, s az évek során egyre több diákkal, s egyre speciálisabb feladatokkal bővült. Az 1998-2001 közötti időszak egyfajta újrarendeződés, újjászületés, „újra-alapítás” jegyében zajlott. Több esetben szerveződtek kísérleti Tagozatok, munkacsoportok, miközben folytonosan kerestük az új helyzethez igazodó, stabil és nem szerteágazó újrarendeződés útját. Ezt az újrarendeződést két tényező határozta meg alapvetően: Az alapítás óta eltelt időben felhalmozódott 14


és természetes úton bővült szakmai tapasztalatok, tudás, a különféle ellátási módokban, esetkezelésben kialakult specializált tudás és módszerek egyvelege, melyek immár világosabb kereteket, átszervezést követeltek meg; A kimaradó fiatalok problémáinak jellege, mélysége, elvárásaik, igényeik, a szélsőségesebb viselkedési formák és élethelyzetek tömeges megjelenése, és evvel párhuzamosan mind a segítő munkában, mind a tanítási folyamatban a még erőteljesebb személyközpontúság iránti elvárásaik. Az újrarendeződés 2001 őszére zárult. A gimnáziumban hozzánk

forduló

fiatalok

problémáinak

speciális

kezelése,

a

célcsoport

tekintetében

munkacsoportok (stábok) különülnek el, s a feladatokhoz igazítják szakmai, pedagógiai programjukat: A Tanodában három munkacsoport foglalkozik a fiatalokkal, ebből kettő speciális célcsoporttal: •

A Megálló Oktatási Program, mely a szenvedélybeteg- és komoly életvezetési zavarokkal és tanulási problémákkal küszködő fiatalok egész napos ellátását, érettségire való felkészítését vállalja, napirendbe szervezett, terápiával is kiegészülő segítő munkával;

•

A Váltó Program, mely kriminális életvezetésű, előzetes letartóztatásban lévő, büntetésüket töltő, szabadult, ill. szabadlábon lévő fiatal felnőttek oktatását és reszocializációját végzi.

•

A Tanoda Program azoknak a középiskolákból kimaradt deviáns fiataloknak is kínál tanulási lehetőséget, akik elsősorban a személyközpontú oktatásért fordulnak hozzánk segítségért;

A gimnáziumban nem különül el tagozatonként a nappali, esti és levelező diákok oktatása. 2004 szeptemberétől a Tanodában érettségizett fiatalok számára iskolarendszerű, középfokú szakképzést indítottunk. Ezen új tevékenység megkezdésével az intézmény neve megváltozott. Új neve: Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnnázium és Szakközépiskola. Az intézmény tehát óriási fejődésen, változáson ment keresztül. A diáklétszám az eredeti 30 főről évi 150-ra nőtt, a Tanodában dolgozók száma pedig az eredeti 7 főről, mintegy 30-35 főre növekedett. Szervezett kereteket kapott a nem tanulói jogviszonyban lévő gondozottjaink ellátása. Sokat tanultunk, s így a munkánk minősége is sokat változott úgy a tanítás, mint a gondozás tekintetében. Megfogalmazódtak a Tanoda-módszer területei, formát öltöttek összetevői. Ezt nagyban elősegítette, hogy a szakma az első évtől kezdve nagy érdeklődéssel fordult a Tanoda felé. Minden évben sok látogatót, hospitálót, terepgyakornokot fogadtunk, fogadunk és tanítottunk. Több

15


felsőoktatási intézmény terephelye vagyunk (ELTE Neveléstudományi Tanszék, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Általános Szociálismunkás Kar, stb.). Az eltelt években számos szakdolgozat született a Tanodáról. 1995-ben csatlakoztunk a Soros Alapítvány Közösségi Iskola Programjához vállalva a közösségi oktatás filozófiáját és azt, hogy a Tanodát közösségi iskolaként működtetjük. 1996-ban már úgy éreztük, hogy a Tanoda működésének kísérleti időszaka, első korszaka lezárult. Ebben az évben a Soros Alapítvány Közoktatási Programjának felkérésére addigi tapasztalatainkat, kialakult módszereinket „A segítő iskola” című 9 fejezetet tartalmazó módszertani anyagban rögzítettük. E szakmai anyag megírása jó alkalom volt arra, hogy tudatosan is átgondoljuk addigi tevékenységünket, hibáinkat, erényeinket és eredményeinket.

16


1.2. Eredményeink Mára biztosan állítható, hogy a Tanoda munkája már nem kísérlet. Tevékenységünk életképes, szükséges és eredményes. A gyakorlati munka során kialakult egy speciális tudás pedagógia, segítő-oktató foglalkozás, esetkezelési gyakorlat -, s létrejött egy olyan alapstruktúra és működési mód - Tanoda-módszer -, amelyről úgy véljük, hosszú távon is alkalmazható az adott ifjúsági csoport iskolai keretek közötti kezelésében. Mit tekintünk legfontosabb eredményeinknek? •

a kimaradás minimális;

•

diákjaink szeretik a Tanodát, otthonuknak tekintik, minden gondjukat, örömüket ide hozzák, megosztják segítőikkel és egymással;

•

a segítésen alapuló tanár-diák kapcsolat megtartó erejű;

•

a munka felszabadult, vidám légkörben folyik, az iskola a kellemes, fontos életterek közé tartozik;

•

a rendszeres iskolába járás alapvető változást jelent a velünk dolgozó fiatalok életmódjában (strukturálja és betölti életüket);

•

a tudás értékké válik a tanodás diákok között;

•

a Tanodában senkinek nincs szüksége titkolódzásra, problémáit nyíltan vállalhatja;

•

diákjaink megtanulják, hogy törődni kell társaikkal, egymással, a légkör támogató, egymásra figyelő;

•

további életükre vonatkozóan célok fogalmazódnak meg;

•

a tanodás fiatalok sikeres érettségi vizsgát tesznek;

•

a végzettek további életútját egyénenként más-más mélységben ismerjük;

•

a Tanodából megerősödve mennek el, újra hisznek önmagukban;

•

-a tanodás diákok megtanulják kezelni a másságot;

•

értelmes feladatokat tudunk kínálni;

•

terepe tudunk lenni a személyiség fejlődésének, változásainak;

•

olyan értékeket képviselünk, melyekbe a serdülők kapaszkodhatnak;

•

a tanár-diák kapcsolat a szereteten, bizalmon alapuló együttműködő kapcsolat, melyre támaszkodni lehet, s ami minta az emberi kapcsolatok további alakításához; 17


•

a fluktuáció a személyzet körében alacsony;

•

a Tanoda szellemi és gyakorlati műhely. Úgy látjuk, hogy a Tanodában végzett diákok a bekerülési állapotukhoz képest valóban

éretten távoznak. Nálunk az érettségi vizsga az ismeretanyag tekintetében egy átlagos magyar középiskola színvonalának megfelelő, az életismeretek és az önismeret tekintetében annál jobbnak mondható. Jelentősége diákjaink számára elmondhatatlanul nagy, az érettségi bizonyítványok kiosztása a Tanoda talán legnagyobb ünnepe.

1.2.1. A Tanoda érettségijének értéke

A Tanoda érettségijének értéke nem mérhető pusztán a megszerzett osztályzatok átlagával vagy a tudásszintekkel. Az érettségire való felkészítés nálunk egy összetett, tanulmányi és személyiségfejlesztő munkát egyaránt magába foglaló folyamat. Így értékét is ebben a kontextusban lehet csak vizsgálni. Bár munkánkban valódi végcélként nem az érettségi vizsga megszerzését jelöltük meg, hanem a bekerülő fiatal képességeinek megismerését és az e képességekhez mért életút közös alakítását - ami nem minden esetben az érettségi vizsga -, az elmúlt tizenkét év során diákjaink túlnyomó többsége sikeres érettségi vizsgát tett. Úgy véljük, ez elsősorban nagyon intenzív személyre figyelő módszerünk és munkánk eredménye. Gyakran talán túl nagy energiát is fektetünk egy-egy diák érettségire való felkészítésébe, rengeteg külön foglalkozással, de nehéz lenne a sok évi közös munkát félbehagyni vagy megszakítani. Fejlődésük, változásaik, életvezetésük lassú rendeződése mindig újra és újra energiát és hitet ad a további munkához. A sok hátrány, mellyel a Tanodába érkeznek, fokozatos leküzdése mindig meggyőző érv a munka folytatása mellett. A legfontosabb pedig, hogy megtanulnak és sokan megszeretnek tanulni, igényük alakul ki a szellemi munkára. Úgy gondoljuk, ez talán fontosabb eredmény az aprólékos tárgyi tudásnál, hiszen ha a művelődés iránti igény az életforma részévé válik, fokozatosan pótolhatók a hátrányok, a tanulási képesség pedig napjainkban fontos része a munkavállalásnak. Nem is beszélve arról, hogy bármilyen területen dolgozzék is valaki, a művelt vagy arra igényt formáló ember nyitottabb, toleránsabb s kreatívabb: ez pedig a mindennapi élet minőségét formáló tényező.

18


Fontos megemlíteni azt is, hogy minden Tanodában érettségizett diák úgy látja, máshol képtelen lett volna erre a teljesítményre. Ez annyit jelent, hogy egy deviáns életút, munkaképtelenség helyett - ami a társadalom szempontjából az emberi tényezőkön túl konkrét anyagi kár is - önálló életvezetésre, tanulásra és munkára képes emberekké válnak. Gimnáziumi tanulmányaik befejezése után diákjaink nagy része érettségihez kötött szakképzésben vesz részt illetve munkába áll, néhányan pedig felsőoktatási intézményekben folytatják tanulmányaikat. A Tanodában nem elsődleges cél a diákok egyetemi vagy főiskolai felvételire való felkészítése. Diákjaink közül csak keveseknek van arra esélye, hogy az érettségi évében sikeres felvételi vizsgát tegyenek. Ennek fő oka, hogy már a Tanodába óriási tudás- és képességbeli hátrányokkal érkeznek, s az itt töltött idő nem elegendő e hátrányok leküzdésére. A tanulási képességek és a tudás tekintetében a maximálisan elérhető végcélnak az érettségi vizsga tekinthető. A felvételi vizsgára való készülés külön foglalkozást és időt igényel, amit igény esetén vállalunk. Egy-egy sikeres felvételi vizsga nagyon nagy eredmény és öröm. Az érettségi vizsga utáni beszélgetéseken diákjaink mindig értékelik a maguk teljesítményét és elmondják, mit jelent számukra ez a vizsga, valamint azt, hogy mit kaptak, mit tanultak tanodás éveik alatt. Úgy látják és mi is, akik itt dolgozunk, ezt tekintjük a legnagyobb eredménynek és a tanodás érettségi fő értékének, hogy az itt végzett fiatalok az érettségi idejére reális önismerettel rendelkező emberekké válnak. Tudják, mire képesek vagy mire nem és céljaikat hogyan érhetik el. A kilátástalanság, életképtelenség, az unalom, a problémákba fulladás és az önpusztító viselkedésmódok helyett tenni és élni akarás, az önbecsülés, a tervezgetés jelenik meg. Az emberi kapcsolatokat tiszteletben tartó és azt nagyra értékelő, bizalommal és elfogadással teli légkör hitet ad. Ez fontos útravaló, mert segít a felmerülő problémák leküzdésében. A segítő, toleráns magatartás személyiségük részévé válik. Nyitottabban és őszintébben kezdeményeznek és alakítanak kapcsolatokat. S talán kortársaikhoz és az átlagos viselkedési módokhoz képest is toleránsabban viszonyulnak a mássághoz vagy az emberi problémákhoz. Ugyanakkor megtanulják, hogy bizonyos szabályokat akkor is be kell tartani, ha azok nem kedvükre valók, s érdemes fegyelmezetten és elfogadón viselkedni olyan helyzetekben, melyek nem feltétlenül szimpatikusak számukra, mert ez saját boldogulásuk feltétele is. Az érettségi bizonyítványok kiosztása különösen fontos esemény a Tanodában. Ezt mindig egy beszélgetés keretében rendezzük, és utoljára beszélünk együtt a vizsgáról, közös múltunkról és a már érettségizett diákjaink jövőjéről. Felidézzük emlékeinket, közös élményeinket, és még 19


egyszer megerősítjük diákjainkat abban, hogy ez a pillanat nem veszteség, csak egy korszak lezárása és új életük kezdete. Mindig megható és gyakran hihetetlen látni azt, mennyire lehet örülni egy olyan dokumentumnak, mint az érettségi bizonyítvány. Sokan diákjaink közül még ilyenkor sem hiszik el egészen, hogy tényleg kezükben van, megszerezték ezt a számukra oly fontos papírt. 1.3. A működési körülmények

Alapítónk Belvárosi Ifjúsági Ház megszűnésével a Tanodának új helyet kellett keresni. Az V. kerületi Önkormányzattól kaptunk tartós bérletbe minimális bérleti díjért egy helyiségcsoportot, melyben a gimnázium 2002. július 1. óta működik. A dologi, tárgyi feltételek tekintetében elmondható, hogy szerény keretek között működünk, s csak a minimális szükségletek fedezésére törekszünk, s ez nem mindig szakmai megfontolás következménye. Éves költségeinknek csak töredékét teszi ki a dologi kiadások fedezése. A Tanoda tandíjmentes iskola. Az állami normatív támogatás az évi működési költségek 30%-át fedezi. Ez a normatíva megegyezik a minden gimnáziumra érvényes tanulói létszám után járó összeggel, de ezt nem egészíti ki önkormányzati vagy egyéb hozzájárulás. Több éves tárgyalások után sem sikerült elérnünk, hogy kiemelt normatív támogatást kapjunk, amit az indokolna, hogy a Tanoda kizárólag a súlyos beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel és magatartási rendellenességekkel küszködő diákokkal foglalkozik, s oktatásukon túl e fiatalok mentálhigiénés ellátását is végzi. Működési költségeink fennmaradó hányadát pályázatokon elnyert összegekkel és adományok szerzésével fedezzük. A tevékenységünket az elmúlt évek során anyagilag is támogató szervezetek, intézmények és magánszemélyek hozzájárulásait ezúton is köszönjük. Ez a helyzet biztonságos, hosszú távú tervezést nem tesz lehetővé, a tevékenységek végzését és a személyzet létét az évről-évre vegetálás jellemzi és teszi egyre nehezebbé. A Tanodában végzett munka elsősorban az itt dolgozó személyek szakmai és emberi elkötelezettségéből fakadóan tartható fenn. A Tanoda a finanszírozás tekintetében egy nonprofit jellegű humánvállalkozás. A tevékenység ill. az intézmény fenntartása állandó menedzselést, az anyagi források folyamatos keresését és önálló megteremtését igényli. Ez sok munkatárs tevékenységét érinti, de egyben az itt dolgozó személyek szűkebb értelemben vett szakmai munkáját és hatékonyságát rombolja. A

20


menedzselés, a fennmaradásért vívott napi harc, de elsősorban az egzisztenciális bizonytalanság érzése túlságosan sok energiát von el a szakmai munkától. Ugyanakkor munkánk kísérleti fázisa véget ért, s szükségessé vált a hosszú távon is biztonságos anyagi fedezet megteremtése. Szeretnénk a mindig bizonytalan pályázati összegek és adományok helyett alaptevékenységünk végzéséhez állandó, állami támogatást kapni. Míg a pedagógiai és humán segítő szakma elismeri, értékeli tevékenységünket, szakmai hírünk és végzett tevékenységünk minősége nem áll egyenes arányban anyagi támogatottságunkkal. A személyzet túlterhelt és alulfizetett. A tárgyi, dologi kiadások minimumra csökkentésén túl a munkaköri átfedések rendszere jellemző. Sok feladatot díjazás nélkül vagy minimális bérezéssel látunk el.

21

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja A Tanoda diákjai

22

2. A Tanoda diákjai

A Tanoda céljainak és feladatainak megfogalmazását kizárólag a választott diákcsoport igényei, állapota határozhatja meg. Megalakulásunkkor is az ő igényeikből indultunk ki, s ezt a megközelítést tartjuk ma is a leghatékonyabbnak. A Tanoda nem alkalmaz egyetlen pedagógiai módszert

sem

kizárólagosan.

Egyfajta

eklektikusság

jellemzi,

melynek

alapja

a

személyközpontúság. Az egyén megismerése, problémáinak megértése és az ezeken való közös gondolkodás sokféle útja tevékenységünk szervező magja. A céljaink és feladataink meghatározásakor eddigi tapasztalatainkat, a kimaradó fiatalok jelenleg érzékelhető állapotát és igényeit vesszük figyelembe. Fontosnak tartjuk bemutatni kikkel dolgozunk, és nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tapasztalatunkat sem, hogy az eltelt tizenkét év alatt ezen ifjúsági csoport, a „kimaradók” állapota folyamatosan romlott, s nem látjuk annak jelét, hogy ez a folyamat pozitív irányban mozdulna el. A Tanoda diákjainak összetétele családi, szociális, az egyéni probléma jellege és tudásszint szempontjából is nagyon heterogén. Ez egyrészt abból fakad, hogy a középiskolákból való kimaradásuk oka sokféle: viselkedési problémák, beilleszkedési zavarok, tanulmányi problémák, magas vagy adott esetben túl alacsony követelményszint miatt, betegségek, életvezetési nehézségek, különféle függőségek, krízishelyzetek, az iskolai normák és légkör elfogadhatatlansága, zavaros családi háttér a leggyakoribb tényezők. Másrészt széles skálán mozog - és nem csak iskolatípustól függően - a hozott tudás. Gyakori az iskolai előéletekben a rövid idő alatt több iskolával ill. iskolatípussal való próbálkozás, és ezáltal az iskolai jellegű kudarcélmények halmozódása. Egységesen jellemzők ugyanakkor: •

életvezetési zavarok;

•

az önismeret hiánya;

•

önbizalomvesztett állapot;

•

életesélyeik és céljaik tisztázatlansága;

•

kudarc a hagyományos iskolákban;

•

a tanulási képességek fejletlensége;

•

szorongás teljesítményt elváró helyzetektől (pl.: vizsgahelyzet);

•

tudásvágy;

•

biztonságos felnőtt kapcsolat/ok hiánya;

22


•

segítség- és szeretetéhség;

•

bizonytalanság;

•

magányosság.

23

Diákjaink élettörténetei fiatal koruk ellenére általában igencsak eseménydúsak és megrázók. Lelkiállapotukban - az adott esetben igen szélsőséges szociális helyzetbeli különbségek ellenére felfedezhető valamiféle hasonlóság. Mindannyian túl korán értek felnőtté, miközben érzelmileg sok esetben gyermekek maradtak. Magányosak, szorongók és tanácstalanok. A törődés és szeretet hiánya, a sok megaláztatás gyakran veszélyes, bár átmeneti megoldást és rövid örömöket kínáló magatartásformák felé sodorja őket. Másokat betegségük - pszichés vagy testi fogyatékosságok akadályoz a normális életvitelben, fejlődésben, tanulásban, kapcsolatalakításban. Viselkedésük - és gyakran külsejük is - szembetűnő másságokat hordoz az átlagoshoz képest, és ez nemcsak az iskolákból, de gyakran a családból és más intézményes vagy informális kapcsolatokból is kirekeszti őket. Sokféle probléma, deviánsnak ítélt viselkedési mód és élethelyzet jelenik így meg a Tanodában, melyek közül kizárólag az értelmi fogyatékosságot tekintettük kizáró oknak a felvételnél. Az egyes problémák gyakran összefonódnak és halmozottan jelentkeznek, vagy egymást hívják életre. Sok esetben maga az iskolából való eltávolítás és ily módon a kortárskapcsolatok és napi feladatok elvesztése, az életcélok elbizonytalanodása indít el egy „deviáns karriert”. Ez a helyzet ugyanis számukra a lelkileg feldolgozhatatlan kirekesztettség és alkalmatlanság érzését, átélését jelenti szinte minden esetben. A Tanodába ilyen előzmények után, különféle veszélyekkel teli vagy magányos, a személyiséget mindenképpen romboló életmód részeseiként, de abból kiutat remélve kerülnek. Megoldandó gondjaik skálája igen széleskörű: •

viselkedési zavarok;

•

jelentős tanulás-módszertani hiányosságok;

•

szocializációs zavarok;

•

szenvedélybetegségek;

•

különféle szubkultúrák befolyása;

•

szélsőségesen rossz vagy jó szociális körülmények;

•

állami gondozottság;

•

etnikai kisebbséghez tartozás;

23


24

•

hosszabb ideig külföldön tartózkodás, tanulás;

•

pszichés, pszichoszomatikus tünetek (szorongások, kényszerek, anorexia nervosa, mániakodepresszió, stb.);

•

beszédhibák;

•

kommunikációs sérülések, gátak;

•

bűnöző életmód. A labilis pszichés állapot, az életvezetési rendezetlenségek, a szociális gondok és ezekkel

párhuzamosan a tanulási képességek elmaradottsága, s mindebből következően az önbecsülés szinte teljes hiánya és a szorongások elhatalmasodása jellemzi a középiskolákból kimaradó fiatalokat. Egyre lehetetlenebb és szívszorongatóbb élethelyzetekkel és állapotokkal találkozunk. Szétesett családi háttér, az állami gondozottság, a szenvedélybetegségek, a pszichés zavarok, a kriminális életvezetés, a börtönlét, a szegénység, a hajléktalanság egyre nagyobb számban megjelenő problémák a Tanodában. A tanulás iskolán kívüli feltételei pedig egyre kevésbé adottak. Ezekre a problémákra próbál a Tanoda mint ifjúságsegítő intézmény a segítő és oktató munkát egységként értelmezve és alkalmazva reagálni, s a fenti gondokra személyenként megoldást találni.

24

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola működésének szakmai, pedagógiai céljai és feladatai

3.

A

Belvárosi

Tanoda

Alapítványi

Gimnázium

és

25

Szakközépiskola

működésének szakmai, pedagógiai céljai és feladatai A Tanoda tevékenységének lényege, hogy az iskolai oktatásból kimaradó, beilleszkedési, magatartási zavarokkal és tanulási zavarral küzdő, sajátos nevelési igényű, valamint deviáns életvezetésű fiatalok számára személyre szóló életesélyeket fogalmazzon meg velük közösen, s őket olyan pszichés, fizikai és tudással felvértezett állapotba hozza - az érettségi idejére -, hogy esélyeikkel önállóan is élni tudjanak. A cél az önálló, önmagát ismerő és elfogadó, problémáit kezelni képes, személyes céljait megfogalmazó,

harmonikus

személyiség

alakítása.

Legfontosabb

alapelvünk

a

személyközpontúság, az egyén ill. az egyéniség tiszteletben tartása, az egyedi adottságokhoz igazodó, azokból kiinduló személyiségfejlesztés és tanítás. Olyan pedagógiai gondolkodás- és szemléletmód megvalósítására törekszünk, mely nem a diák teljesítményét helyezi előtérbe, hanem személyét, emberi lényét, mint alakítható egészt kívánja megközelíteni, megérteni és megajándékozni a változás és fejlődés lehetőségével. Olyan tandíjmentes iskolát kívánunk működtetni, ahol a diákok és tanárok biztonságban érzik magukat, amely bizonyos értelemben otthona is a hozzánk járó fiataloknak, ahol a tanórák és egyéb foglalkozások a személyiségfejlődés terepei, s ahol a diákok tartalmas emberi kapcsolatokra és értelmes tevékenységekre találnak. Közösségi oktatást

igyekszünk megvalósítani, amely az iskolát mint irányító eszközt

használja fel annak érdekében, hogy összehozza és összetartsa azokat az embereket, akik tenni kívánnak valamit a másság és a deviáns viselkedésmódok elfogadó szemléletének és kezelésének alakításáért, vagy az ezzel kapcsolatos problémák megoldásáért. Ezért a diákokkal való bánásmódunkat az integráció szellemében és eszközeivel valósítjuk meg.

E célokat - eddigi tapasztalataink szerint - kizárólag azzal az egyénre minden értelemben figyelő - komplex - működési móddal lehet elérni, amely gondozás/esetkezelés - képzés/tanulás szabadidős tevékenység szervezés/bonyolítás egysége.

25


26

Ez egész napos és éves működést, a tanítás-tanulás - szabadidő - életvezetés egységes átgondolását, szervezését, támogatását, s hosszú időn át állandó személyzetet kíván meg. Az itt dolgozók elsődlegesen segítő személyek, az általuk nyújtott segítség a diák életének minden területére kiterjedhet. A segítő-oktatók a tanítás-tanulás folyamatot is ilyen módon fogják fel, s azt stábba szerveződve végzik. Ez a segítő attitűd és diákközpontúság garantálhatja azt a tanár-diák kapcsolatot, mely nem hierarchikus, hanem partneri viszony, s a hatékony együttműködés alapja. Ezt a kapcsolatot a kölcsönös elfogadás, bizalom, s egymás személyének tiszteletben tartása jellemzi. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a segítésen nem azt értjük, hogy megoldjuk diákjaink helyett problémáikat, hiszen erre nem vagyunk képesek és nem tartjuk célravezetőnek sem. A segítés értelmezésünkben egy légkör megteremtése, melyben a problémák, krízisek biztonsággal vállalhatók, megfogalmazhatók, átélhetők, s így feldolgozhatók. E légkör jellemzői: az elfogadás, türelem, bizalom, törődés, felelősség, tisztelet, egymás megismerésének igénye, együttműködés, kemény munka, egyszóval a szeretet. Fontos és talán elérhető, hogy ebben a légkörben a fiatal vállalja és együtt tudjon élni gondjaival, hiszen csak ez lehet a változás első lépése. Életének, életvezetésének változtatását magának kell akarnia, és ehhez lehet motiváló terep a Tanoda. Ezért az egyik legfontosabb cél a személyiségfejlesztő munkában a változás akarásának elérése, ill. annak a kemény munkának a vállalása, amit az eddigi életvitel megváltoztatása jelent. E célt úgy tudjuk elérni, ha a Tanoda olyan életteret kínál, ahová érdemes betérni, ahol őszinte, támogató felnőtt- és kortárs kapcsolatokra lehet találni, ahol a diák beleszólhat a saját ügyei, és iskolája életének alakításába, s ahol értelmes feladatok várják. Ez az értelmes feladat elsősorban a tanulási folyamat. A tanítás tekintetében ezért elsődleges célunk, hogy olyan módon kínáljunk feladatokat és tanítsunk, hogy az diákjaink számára sikerélményt és szellemi kalandot jelentsen. A tanulási folyamat a segítő, személyiségfejlesztő munka fontos eszköze: kemény munka, mely fegyelemre, koncepciózus munkára szoktat, fejleszti a koncentrációs- és kommunikációs készséget, oldja a szorongást, erősíti az egyén önmagába vetett hitét. A tanulásban elért sikerek növelik az önbizalmat, erősítik a személyt, és olyan képességeket fejlesztenek, melyek birtokában könnyebb boldogulni a mindennapi életben. A Tanoda diákjai számára az érettségi vizsga óriási, konkrét életesély-növelő jelentőséggel bír, hiszen előzőleg deviáns életvitelük miatt az érettségi mint továbblépési lehetőség csak az irreális vágyak között szerepelhetett. Esetükben az érettség szó eredeti jelentése is érvényesül és meghatározó (az ember érett lesz, felnőtt és egyedül életképes). Érthető ez, hiszen olyan eredmény 26


27

születik meg az érettségi pillanatában, ami néhány évvel azelőtt még elérhetetlen, elképzelhetetlen és alaptalan volt. Ez a bizonyítvány azt is jelképezi, hogy mégis alkalmas vagyok rendezett életre és ezért tettem, nem is keveset. Az érettségi vizsga letétele után a Tanoda két éves szakképzése lehetőséget biztosít a fiataloknak egy szakma megszerzésére is. Ez növeli elhelyezkedési lehetőségeiket, erősíti a fiatalokban a további tanulás, képzés igényét, segíti a pályaorientációt. A szakképzési programra is jellemző személyközpontúság, az iskola támogató légköre segíti a fiatalokat az önálló élet megkezdésében. A Tanoda munkájának legfontosabb célja: kemény, közös munka során képessé tenni a hozzánk kerülő fiatalokat az önálló, támogatás nélküli, értelmes és lehetőleg örömökben gazdag életvezetésre, s felkészülni az érettségi vizsgára.

27

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola működési módja, módszerei és rendje

28

4. A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola működési módja, módszerei és rendje

4.1. A jelentkezés feltételei és a felvételi

Meggyőződésünk szerint nincs „buta diák”, vagyis minden ember ért valamihez. Az iskolában dolgozó pedagógusoknak „csak” az a dolguk, hogy diákjaikkal együtt közösen gondolkozva megtalálják, ki miben és hogyan tudja - érdeklődési területeinek megfelelően képességeit leginkább fejleszteni. Ezek után ehhez a fejlődéshez a diák számára az iskolának biztosítania kell a lehetőséget, a megfelelő légkört. Ezért felvételinknél nem szempont az aktuális tudásszint, vagy a hozott bizonyítvány(ok). A felvételi egy hosszú folyamat, melynek első lépése a jelentkező tájékoztatása a Tanoda működéséről, ill. tájékozódás az ő helyzetéről és elvárásairól. A jelentkezés augusztustól május közepéig folyamatosan lehetséges. Az objektív feltételek: a gimnáziumi képzésre jelentkezés esetén: •

nappali munkarendre jelentkezőknek 16-25 éves életkor, esti és levelező munkarendre jelentkezőknek 16-35 éves életkor

•

befejezett 8. évfolyam

•

a középfokú oktatásból való kimaradás ténye vagy reális veszélye;

•

Mindezek mellett a Tanodába való felvétel esélyét az élethelyzetbeli és lelki rászorultság határozza meg. Rászorultságon azt értjük, hogy a jelentkező képtelen lenne tanulmányait egy hagyományos módon működő iskolában folytatni, mert az átlagosnál nagyobb személyes odafigyelést igényel zavaros életvitele, betegsége, vagy kiegyensúlyozatlan, zaklatott lelkiállapota ill. tanulási képességeinek életkorához viszonyított jelentős elmaradása miatt. A felvételi olyan beszélgetés, amelyen részt vesz a jelentkező és a Tanoda azon segítői, ill.

oktatói, akik felvétele esetén foglalkoznak vele. A beszélgetés témája a felvételiző eddigi életútja, tervei, elvárásai, jelenlegi helyzete. Ezek a beszélgetések a helyzet frusztráló jellege ellenére meglepően őszinték, kitárulkozók, a teljes bizalom légkörében zajlanak. Ez azért is van így, mert a

28


29

felvételizők szinte mindegyike a Tanodát utolsó esélyként éli és fogalmazza meg. A beszélgetés mellett egy kézzel írott önéletrajz elkészítése szükséges. A felvételről való döntést a felvételiztető stáb közösen hozza - a jelentkezőkről kapott ismeretei és szubjektív benyomásai alapján - az összes felvételiző fiatal esetének megbeszélése után. A döntés és annak indoklása nem nyilvános, mivel az érintettek életútja ill. személyüket érintő információk alapján történik. A döntést követően fellebbezésre nincs mód. A döntésről minden felvételizőt levélben értesítünk. A túljelentkezés 10-15-szörös évente. A segítő légkör megteremtése, a személyes kapcsolatok kialakítása, megtartása, elmélyítése csak bizonyos létszám esetén biztosítható, ezért a tanulói létszám maximált. 4. 2. A szakmai tevékenység területei és módszerei

Alaptevékenységünk a segítő pármunka (esetkezelés) és a személyre szabott tanulási program egységként értelmezett megvalósítása. A segítő munka és oktatás fontos módszere a szerződéses

rendszer

alkalmazása.

A

tevékenység

keretét

az

alapszabályok

és

a

tantárgystruktúra biztosítják. A Tanoda házirendjét az alapszabályok összessége adja.

4.2.1. A segítő pármunka (esetkezelés)

Folyamatosan figyelemmel kísérjük és közösen feldolgozzuk a hozzánk járó fiatalok egyéni életútját, „életbajaikra” velük közösen keresünk megoldásokat, kiutakat. Diákjaink minél alaposabb megismerésére és személyes igényeikhez igazodó ellátására törekszünk. Ennek érdekében minden hozzánk járó fiatallal a stáb egy tagja segítő kapcsolatot alakít és tart fenn. Tehát minden diákunknak van egy segítő párja, az a személy, akiben a stábtagok közül leginkább megbízik, akivel a legjobban tud együttműködni, akivel meg tudja osztani gondjait. Ezt a segítőt a diákok az ismerkedési szakasz lezárultával választják. A választás természetesen kölcsönös, hiszen a kapcsolatfelvételt a stábtagok is tudatosan kezdeményezik, alakítják ebben az első, „ismerkedő” időszakban.

29


30

A stábtagoknak értelemszerűen több, évente változó számú „párjuk” van a diákok közül. E segítő kapcsolat formális megjelenése a diákok órarendjében az egyéni beszélgetés (ún. „egyénizés”), segítő és diákpárja heti rendszerességű beszélgetése. E heti rendszeresség azonban változó (heti több, vagy ennél ritkább alkalom) lehet, az igényekhez, szükségletekhez igazodva. Az egyéni beszélgetés tartalmazza a diák heti, vagy az előző beszélgetés óta eltelt időszak munkájának értékelését, a vele történt tanodai események megbeszélését, a következő időszak feladataiknak kidolgozását, szükség esetén eseti szerződés megkötését, és - amennyiben erre a diáknak igénye van - egyéb, iskolán kívüli életproblémáinak megbeszélését. A segítő-párrendszer tehát többféle feladatot lát el: •

a diák életvezetésének követése, problémáinak kezelése;

•

fejlődésének, változásának tudatos támogatása;

•

biztos támasz a krízisekben;

•

információ-áramoltatás a Tanoda minden ügyéről;

•

a stábon elhangzottak közvetítése;

•

a diák tanulmányi munkájának és személyiségfejlődésének folyamatos, közös értékelése;

•

a diák konkrét, egyéni érdekeinek képviselete a stáb előtt.

A segítő pármunka tehát a diákkal való folyamatos, személyes törődés módja. A segítő az a személy, akit a diák a stábtagok közül legjobban bizalmába fogadott. Már a segítő pár választását megelőzően tisztázott, hogy a segítő az egyéni beszélgetések tartalmát, a lényeges információkat a diák aktuális helyzetéről, állapotáról, gondjairól vagy örömeiről a stábülésen ismerteti. Az esetkezelés közös munka és azt a Tanodában senki nem végezheti egyedül, szakmai, stábkontroll nélkül. A segítő pár személye bármikor változtatható, bármely fél kérésére. A segítő párrendszer nem jelenti azt, hogy a diák kizárólag párjával oszthatja meg gondjait, s ez nem is cél. A segítő kapcsolat nem válhat függőségi viszonnyá, sőt az egyik legfontosabb feladat elérni, hogy a diák minél nyitottabb legyen, s megtanuljon kommunikálni a lehető legtöbb emberrel. A segítő pármunka nagyon széles skálájú: •

lelki gondozás;

•

a fizikai állapot karbantartásának kezdeményezése;

•

életviteli problémák rendezése (lakás, munka, továbbtanulás, időbeosztás, stb.); 30


31

•

szociális ügyek intézése;

•

kapcsolattartás hosszabb kórházi kezelés, rehabilitációs programban való részvétel vagy letartóztatás esetén;

•

tanulási problémák kezelése, tanulásszervezés;

•

igény szerint ill. szükség szerint kapcsolattartás, együttműködés a szülőkkel ill. gondozókkal (nevelő, pártfogó, orvos, pszichológus, pszichiáter, stb.);

•

a diákkal kapcsolatos adminisztratív teendők ellátása (esetkezelési és tanügyi).

Ez a sokféle feladat széleskörű együttműködést igényel Tanodán belül ill. adott esetben azon kívül is. A segítő pár feladata az együttműködés szervezése is. Nem kell minden feladatot neki magának elvégeznie, de a megfelelő szakember megtalálása és igénybevétele és az együttműködés harmóniájának megteremtése az ő feladata. A segítőknek vállalniuk kell a titoktartási kötelezettséget! A diákokról megtudott információk, ismeretek stábon kívül nem oszthatók meg senkivel, semmilyen helyzetben, kivéve ha az érintett abba beleegyezik. 4.2.2. Személyre szabott tanulási program, mód és értékelés

A Tanodába való felvétel után ismerjük meg minden egyes diák tudásszintjét, tanulási képességeit és érdeklődési területeit, s mindegyikük számára vele közösen egyéni tanulási és teljesítményprogramot alakítunk ki, melyet szerződésekben rögzítünk. A tanulási programot tehát nem a tananyag és az életkor, hanem az egyéni tudásszint, a képességek és az érdeklődés, valamint az adott tanár személyes, tantárgyán belüli elvárásai határozzák meg. Ily módon a Tanodában nincsenek osztályok és évfolyamok. A diákok tantárgyanként kialakított kis létszámú tanulócsoportokban tanulnak. Célunk, hogy minden diák olyan csoportban és módon tanuljon, amely a saját képességeinek, tudásszintjének a legmegfelelőbb, tehát a leghatékonyabb tanulást teszi lehetővé számára. A csoportokat és az órarendet is évente többször átrendezzük. E megközelítés legnagyobb előnye, hogy a diákok minden órán más csoportbeosztásban tanulnak, és ez a struktúra nyilvánvalóvá teszi számukra, hogy nincs olyan ember, aki valamihez ne értene. Diákjainkban kialakulhat az egymásra figyelés és az egymást segítő attitűd, mert mindannyian

31


32

ismerik egymást és egymás képességeit. Ezt a megközelítést persze a Tanoda szelleme is sugallja, hiszen az itt dolgozó tanárok nem várják el, hogy egy diák minden tantárgyból a maximumot teljesítse. Inkább arra adunk módot és alkalmat, hogy a diák az általa választott témákban alaposan elmerülhessen, míg a többi területen egy alapszint teljesítése az elvárás. Ugyanakkor e rendszer nem teszi lehetővé, hogy valaki tanulás nélkül „megússza” az iskolai heteket, éveket. Az órákon nem lehet elbújni vagy meg nem szólalni. A tanítás módját az állandó kommunikáció jellemzi, valamint a sok, apró feladat. Ha valaki bejön a Tanodába, nem telhet el a napja anélkül, hogy valamilyen feladatot el ne végezne, s hogy a tanóráknak aktív részese ne lenne. Az intenzív kommunikáció azt is jelenti, hogy a tanórát vezető személy minden alkalommal mindenkit megszólít, munkára invitál és késztet. Ez annál is inkább fontos, mert a hozzánk járó diákok esetében csak kevéssé lehet számítani az otthoni munkára. A tudás megszerzésének helye számukra elsődlegesen a Tanoda. A beszélgetés mint alapmódszer lehetővé és elkerülhetetlenné teszi az állandó gondolkodást illetve gondolkodtatást. A Tanoda munkatársai a tanítás tekintetében is elsődlegesen segítő személyek. Legfontosabb dolguk a tanulási kedv felkeltése és fenntartása, személyre szóló feladatok és tanulási módszerek megfogalmazása, kidolgozása és kipróbálása. Ilyen folyamatos motiváció mellett - amikor a tudás megszerezhető és fontos értékké, s elsősorban belső üggyé válik - a hatékonyságot növeli, hogy az ismeretek nemcsak a tanártól, hanem egymástól és önképzéssel is megszerezhetők. A tanév a tanulás módját tekintve két periódusra oszlik: •

műhelymunka;

•

konzultációs-vizsgaidőszak. A műhelymunka-időszakban történik a tantárgyanként, tanulócsoportonként és ezen belül

személyenként kidolgozott tanmenet végrehajtása. Az elvégzendő tananyagot, feladatokat ill. teljesítendő vizsgafeltételeket a diákok minden műhelymunka-periódus elején megkapják. Így annak ütemét vagy akár tartalmát maguk is alakíthatják, hiszen módjukban áll azon változtatásokat kezdeményezni, a feladatok vagy a határidők módosítását új szerződésben rögzíteni. Ugyanakkor előre tisztában vannak a határidőre el nem végzett feladatok következményeivel is. A tanulási folyamat alakításában tudatosan és felelősen vehetnek részt. Az értékelés ebben az időszakban elsődlegesen az egyéni beszélgetéseken történik a stábmegbeszélésen és a diáktól szerzett információk alapján. Ezzel az értékelési móddal az a

32


33

célunk, hogy a fiatalok megtanulják önmagukat értékelni, saját maguk számára megfogalmazni képességeikhez mért reális elvárásaikat. A segítő-oktatók számára e rendszer nyeresége, hogy a diák nem redukálódik egy adott szaktárgy alanyára, hiszen a folyamatos és közös értékelés révén az adott diákról mindenki, aki vele kapcsolatban áll egységes, de ugyanakkor többszemszögű képet tud kialakítani, valamint az oktatók szaktárgyaktól függetlenül is képessé válnak elvárások megfogalmazására, s egy toleránsabb hozzáállás megvalósítására. Ugyanakkor lehetőség van egymás módszereinek megismerésére és alkalmazására is. Ráadásul mindenki mindig tisztában van azzal, hogy ki, melyik tantárgyból mit tanít ill. tanul, és hogyan. Diákjaink

a

konzultációs-vizsgaidőszakban

osztályozó

vizsgákon

adnak

számot

tudásukról. Az írás- és szóbeli vizsgák a Tanoda segítő-oktatóiból kialakított vizsgabizottságok előtt történnek. Egy vizsgaidőszakban minden diák minden tantárgyból a haladási programjának megfelelően vizsgázik. A haladási ütem egy-egy diák esetében tantárgyanként különböző lehet, s így a továbbhaladás is tantárgyanként külön-külön lehetséges. Egy vizsgaidőszakban az összes vizsgatantárgyból egy alap- és egy pót- ill. javítóvizsgára van mód. A vizsgák eredményeit osztályzatokkal értékeljük. Sikeres vizsga esetén az adott tantárgyból/akból a diák a következő vizsgaszinten folytathatja tanulmányait. Adott vizsgaidőszakban az egyes tantárgyakból több tanegység osztályzatának megszerzése is lehetséges. A vizsgák mellett a diákok egyéni és csoportos konzultációkon vehetnek részt. A vizsgarendszer alkalmazásának sok előnyét tapasztaltuk az elmúlt években. Ezek az előnyök nem elsősorban a tudás számonkérésének területén fogalmazódtak meg, hiszen diákjaink aktuális tudásszintjével minden segítő-oktató hétről hétre tisztában van. A vizsga inkább egy helyzet tanulása-tanítása a Tanodában. Koncentrációt, összeszedettséget, jó fellépést, viselkedési kultúrát és teljesítményt követel. Ezeknek a képességeknek a folyamatos tanulásáttanítását nagyon fontosnak tartjuk. Ugyanakkor tagadhatatlan előnye, hogy az érettségi időpontjára diákjaink megtanulnak viselkedni vizsgaszituációban, s ily módon az érettségi stresszhatása a Tanodában az átlagosnál kisebb, érzelmi töltése és jelentősége viszont jóval nagyobb. Az érettségi vizsga a Tanoda szervezésében, két szinten, tanévente két alkalommal, független vizsgabizottság előtt történik.

33


34

A két időpont azért fontos, mert diákjaink egyéni haladási ütemben, egyéni tanmenetek szerint tanulnak és készülnek fel. Az őszi érettségi vizsga ennek megfelelően a Tanodában nemcsak pótvizsga-lehetőség, hanem egyenrangú vizsga a tavaszival. Vannak, akik - egyéni tanulási programjuknak megfelelően - erre az időpontra jutnak el a végső vizsga letételéig. Ugyanakkor a Tanodában mód van arra, hogy a diákok előrehozott érettségi vizsgát tegyenek. Ez azt jelenti, hogy a diák állapotától, tudásszintjétől, aktuális élethelyzetétől, haladási ütemétől függően - segítő párjával közösen - választhatja meg, hogy mely tantárgyakból érettségizik az adott időszakban. (Például a május-júniusi időszakban előrehozott érettségi vizsgát tesz két tantárgyból, a maradék három tantárgyból pedig az azt követő szeptember-októberi időszakban vagy a következő év végén szerzi meg végbizonyítványát.) Az érettségi vizsgára bocsátás feltétele teljes érettségi vizsga esetén a 12. évfolyam elvégzése, előrehozott érettségi vizsga esetén a választott vizsgatantárgyakból az évfolyamonként szükséges zárójegyek megszerzése. A kötelező érettségi tárgyak a hatályos jogszabályban előírtak. Választhatók: biológia, földrajz, fizika, kémia, idegen nyelv, vizuális kultúra, informatika. Az érettségi vizsga követelményrendszerét, lebonyolításának módját és menetét annak vizsgaszabályzata határozza meg. A Tanoda diákjai az érettségi vizsgát független vizsgabizottság előtt teszik. A vizsgabizottság tanárai a diákokat a felkészülési időszakban nem tanították, felkészítésükben közvetve sem vettek részt. A bizottság tanárai más középiskolákban dolgoznak, őket a vizsgáztatásra a Tanoda iskolavezetője kéri fel. A független bizottság előtti érettségiztetés bevezetésének célja, hogy diákjaink tudásának, teljesítményének minél objektívabb mérését valósítsuk meg. Ez a független vizsgabizottság elsősorban a diákok, másrészt a segítők védelme miatt szükséges. A diákokkal évekig szoros érzelmi kapcsolatban dolgozó segítő-oktatók „elfogultságuk”, érzelmi befolyásoltságuk az átlagos tanár-diák kapcsolathoz viszonyítva jóval nagyobb. Túlságosan jól ismerik és beleélik magukat diákjaik helyzetébe. A diák életére, felkészülési periódusára vonatkozóan nagyon sok háttér-információval rendelkeznek, együtt élték át annak nehézségeit, buktatóit és örömeit is. Ily módon a segítők maguk is érintettek diákjaik számára oly fontos, nagy jelentőségű érettségi vizsga sikerében. Legalább annyira, ha nem jobban izgulnak ezen a vizsgán, mint tanítványaik, diák párjaik. Átélik és átérzik a diák egész életvezetésének, napi gondjainak ismeretében e vizsga hallatlan nagy jelentőségét. Ez a helyzet nagyon megnehezítené az objektív viszonyulást, elbírálást, ami ugyanakkor mindannyiunk (diákok és segítők) számára 34


35

egyaránt fontos. (Érdemes megjegyezni, hogy ez az elfogultság, érintettség soha nem a teljesítmények felülértékelésében nyilvánul meg, inkább a keményebb követelményekben, elvárásokban. Gyakran tapasztaljuk, hogy a független érettségi bizottság bizonyos helyzetekben elfogadóbb, mint mi magunk lennénk vagy vagyunk a Tanoda osztályozó vizsgáin.) A diákok szemszögéből nézve szintén túl nagy érzelmi terhet jelentene, ha az érettségin a segítőik vizsgáztatnák őket. Az ő értelmezésükben az érettségi vizsgán való szereplésük a Tanodához és segítőikhez fűződő szeretetük, emlékeik, ragaszkodásuk utolsó kifejezése. Megpróbálják ezen a vizsgán a képességeikből és tudásukból adódó maximumot adni. Ez az érzelmi háttértöltés sok esetben blokkoló lehet, és a független bizottság védelmet nyújthat e helyzetben. A szakképzés elveiben és módszereiben nem tér el a gimnázium személyre szabott tanulási programjától. Tartalma nagyobb részben a gyakorlatra épül, így a diákoknak lehetőségük van képességeiket kipróbálni, a megtanultakat alkalmazni. 4.2.3. A szerződéses rendszer

Az egyénre figyelés, esetkezelés, a személyre szabott tanulási program megvalósításának fontos módszere a szerződéses rendszer alkalmazása. A Tanoda minden diákjával szerződést köt éves munkájára és a kölcsönös elvárásokra vonatozóan. A szerződéseknek három formája van: az alapszerződés, a tanulmányi szerződés és az eseti szerződés. Ezeket a szerződéseket a diák a Tanodával köti, konkrét tartalmát segítőjével közösen alakítja ki és fogalmazza meg. Az alapszerződés megkötésére a diák Tanodába való bekerülése után, az ismerkedő szakasz lezárultával kerül sor. Ezen időszak célja és feladata, hogy a diák megismerje, értse és a maga számára alkalmazni tudja a Tanoda működési módját, a segítők pedig megismerjék a diák tanulási képességeit, hozott tudását, terveit, igényeit, személyes problémáit, életvezetésének jellemzőit, pszichés állapotát. Az alapszerződés rögzíti az iskolába járás kereteit: az érettségi tervezett idejét, a választott idegen nyelvet és tantárgyakat, segítőjének nevét. Módosítására természetesen a diák vagy segítője kérésére lehetőség van. A minden tanulmányi időszak elején megkötött tanulmányi szerződés szabályozza és rögzíti a diákok haladását. A szerződés az aktuális időszak végéig érvényes. Tartalmazza az adott időszakban tervezett tantárgyakat, a vizsgaszinteket, az elsajátítandó tananyag egységeit (tanegység), a tanulási módot. A tanulmányi szerződés melléklete a diáknak az időszakra érvényes

35


36

személyre-szabott órarendje. A következő időszak elején a diák és segítője közösen értékeli az előző tanulmányi szerződés teljesítését és ezt figyelembe véve állapodnak meg az új szerződésben. Eseti szerződés kötésére az év során bármikor sor kerülhet. Az eseti szerződés lehet tanulási (pl. valamilyen konkrét feladat határidőre való elvégzése), vagy szabályszegés miatti szerződés, esetleg a diák által kezdeményezett életmódszerződés. Ezen túl tartalma lehet bármi más, a diák vagy segítője által javasolt megállapodás, amelyről úgy gondolják, hogy fontos rögzíteni. Bármely szerződéskötés esetén kölcsönös megállapodás születik diák és segítője közt, vagyis elvárások fogalmazódnak meg, melyeket írásban rögzítenek, határidővel látnak el, és mindkét fél aláírja. A szerződés mindenkor tartalmazza a nem teljesítés következményeit. A szerződések bármely fél kezdeményezésére módosíthatók. A szerződés teljesítésekor az ügy lezárul. Tapasztalataink szerint, a diákok számára a szerződés fontos, s az abban foglaltakat - mivel azok kialakításának részesei - nagyon komolyan veszik. A szerződés biztosítja az elvárások egyértelműségét, s hogy egymástól különálló ügyek nem keverednek (pl. nem keverednek tanulmányi és viselkedési problémák). A szerződéses rendszer célja és tartalma tehát: •

közösen megfogalmazott világos keretek biztosítása a diák tanodai munkájához;

•

támasz az egyéni problémák megoldásában;

•

a folyamatos esetkezelés segítése;

•

nyílt, közösen kialakított és egyénre szabott elvárások;

•

folyamatos visszajelzés tanulmányi munkában, életvezetésben és viselkedési módokban egyaránt. A szerződéses rendszer erősíti a partneri viszonyt, és lehetőséget ad arra, hogy a diákok

felelősen alakítsák saját tanodai életüket, valamint egyértelművé teszi a kölcsönös elvárásokat. 4.2.4. Az alapszabályok Az alapszabály alkotja a Tanoda házirendjét. A Tanoda alapszabálya adja azt a biztonságos keretet, amelyen belül az egyénre figyelés megvalósítható. E szabályt a stáb tagjai állítják össze, s ez a Tanodában az egyetlen olyan elem, amely a diákok által megkérdőjelezhetetlen. A szabályok elsődlegesen a jelenlétet, s annak minőségét határozzák meg mint a közös munka elsődleges

36


37

alapfeltételeit, s céljuk, hogy a Tanodába járó minden diák pontosan tudja, hogyan lehet kikerülni innen, viszont e mellett azt is garantálják, hogy más módon nem. E szabályokat minden diák tanulmányainak kezdetekor megismeri, és közös értelmezés, megbeszélés után aláírásával is kifejezi, hogy azokat elfogadja és betartja. A szabályok keretjellege azt jelenti, hogy egyéni elbírálás alapján a stáb dönthet úgy, hogy egy diák érdekében, de csakis rá vonatkozóan az alapszabályoktól eltérő, egyéni normát alkalmaz. (Adott esetben a konkrét eltérésről a személyzet a tagozat összes diákját tájékoztatja.) Ez azonban nem módosítja a Tanoda egészére vonatkozó alapszabályok érvényességét. 4.3. Tanórán kívüli foglalkozások A diákok igényeihez (ill. anyagi lehetőségeinkhez) igazodva törekszünk fakultációk szervezésére, működtetésére, műveltségszélesítő ill. szakmaalapozó ismeretek szerzése céljából (pl.:foto, film, ének-zene, színház, vallástörténet stb.). A nyúlon túl a Tanodában - mivel annak épületét a diákok egész nap használhatják - sok, nagyon értékes tevékenység szerveződik spontán módon. A tanítási idő utáni önálló tanulások, közös feladatmegoldások, konzultációk, korrepetálások, beszélgető csoportok, diák-diák segítő párok, közös játékok, zenélések személyiségfejlesztő és közösség kovácsoló ereje fontos része munkánknak. Sok diákunk egész nap itt tölti idejét és fontos, hogy mindig találhat elfoglaltságot. Ezt a lehetőséget biztosítanunk kell, de hiba lenne az így szerveződő tevékenységeket irányított rendszerbe foglalni. Meg kell jegyezni, hogy a mozgás-órák lebonyolításának feltételei a működési körülményeink tekintetében nem adottak. Tornateremmel nem rendelkezünk, s annak bérlésére nincsenek anyagi forrásaink. Ráadásul működési helyünk a főváros egy igen szennyezett területe. Ezért is (!) nagyon fontosnak tartjuk, hogy lehetőségeinkhez mérten minél többször tudjunk kimozdulni az épületből. A mozgás-foglalkozásokat így meghatározott időkeretben, de több helyszínen (uszoda, Tabán, kirándulások, táborok), alternatívák kínálásával kívánjuk megvalósítani.

37

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Munkacsoportok (stábok) működése

38

5. A munkacsoportok (stábok) működése

A Tanoda alaptevékenysége a max. 150 fő tanulói jogviszonyban lévő fiatal ellátása. Az évek során a felmerülő igényekre, a jelentkező fiatalok speciális helyzetére három munkacsoport stábba szerveződve válaszol. A középiskolából különböző okokból kimaradó fiatalok, a szenvedélybeteg fiatalok és a kriminális életvezetésű fiatalok oktatására, gondozására egy-egy stáb specializálódott. A stábok a Tanoda alapcéljait, értékeit vállalva és módszereit alkalmazva tevékenykednek, az esetkezelés mértéke, hangsúlyai, területei azonban különbözőek. Tevékenységünk szerves részét képzi ugyanakkor a hozzánk forduló nem tanulói jogviszonyban lévő fiatalok gondozása. Ezt egyfelől felvételi rendszerünk indokolja. Mivel a felvételinél elsődleges szempont a lelki, élethelyzetbeli rászorultság, a felvételiztetés lebonyolítása kizárólag egy hosszabb ismerkedési folyamat lehet. Másrészt a jelentkezők különféle segítségeket igényelnek az információktól, ügyintézéstől a komoly esetkezelésig. Velük foglalkozik a Tanoda - Ügyelet Bár a Tanoda nem tartja céljának és feladatának a szülőkkel való foglalkozást, mert ez családterápia és/vagy a szülő számára is biztosított segítő kapcsolat folyamatos működtetését igényelné, ami meghaladja szakmai és feltétel-rendszerbeli kereteinket, a szülők bizonyos mértékű gondozása mégsem zárható ki teljesen. Igényeknek megfelelően egyéni beszélgetésekre, szülőcsoporton való részvételre van lehetőség. A Tanoda Közösségi Iskola funkciójából következően - a tanítási idő keretein túl és a látogatók számára nyitottan - évről-évre szervez olyan programokat, rendszeresen működő tevékenységi formákat, melyek kisebb közösségek, csoportok szerveződésére adnak lehetőséget. 5.1. Tanulói jogviszonyban

A Tanoda munkarendje (rendszeres elfoglaltság) a diákok számára életmódszervező segítséget (is) jelent. A tevékenység hangsúlya az oktatás mellett a segítő, esetkezelő munka, a segítő-párrendszer folyamatos működtetése, a tanulási képességek és készségek fejlesztése, felzárkóztatás, egyéni fejlesztés: a folyamatos személyre szabott törődés biztosítása. A tanulási

38


39

folyamat elsődlegesen az iskolában zajlik. A kortárs önsegítés fontos szerepet kap az iskola munkájában. A Tanoda minden önállóan működő egységét stáb működteti. E stáb hetente megbeszéléseket tart, amelyen átgondolja teendőit, az összes diák aktuális helyzetét, s természetesen a stábtagok problémáit is. A felmerülő kérdésekben megoldási stratégiákat dolgoz ki vagy döntéseket hoz, amelyeket következetesen és egységesen képvisel a diákok előtt. A napi gyors, fontos és egyértelmű információ-áramlás, a diákok helyzetének pontos ismerete érdekében ügyeleti naplót vezet ill. napi ügyeleti rendszert működtethet. A stábtagok alapfeladata az oktatás és esetkezelés. Tevékenységi területeik:. •

önálló oktatási tervek és tananyagok tantárgy- vagy tantárgy-csoportonkénti kidolgozása;

•

szaktárgyi tanítás, egyéni fejlesztés;

•

a tanított diákok számára személyre szabott tanulási program és módszerek kidolgozása, alkalmazása;

•

a tanulási-tanítási folyamatok dokumentálása, módszertani anyagok készítése;

•

vizsgáztatás;

•

felvételiztetés;

•

segítő párként esetkezelő munka végzése;

•

az esetek kezelésének dokumentálása;

•

esetmegbeszélések;

•

napi ügyelet ellátása;

•

aktív részvétel a Tanoda programjain, rendezvényein;

•

részvétel a stáb heti megbeszélésein;

•

folyamatos önképzés (humán-segítő és szaktárgyi);

•

kölcsönös igény szerint szülőkkel való kapcsolattartás

•

adminisztráció. A stáb mindenféle értelemben mintacsoport. Viselkedése, állapota és működése

tapasztalataink szerint mindig meghatározza a diákcsoport működését is. Ezért nagyon fontos a stáb, mint csoport, s benne a személyek egyénenkénti folyamatos karbantartása, s a nagyon intenzív és nyílt egymás közti kommunikáció. A stáb és a benne dolgozó személyek legfőbb törekvése a hitelesség. Fontos értéke és jellemzője e stábmunkának, hogy ez a működési mód lehetővé teszi azt,

39


40

hogy az iskola, a munkahely a segítő-oktatók személyes igényeit, fejlődését ugyanúgy szolgálja, mint diákjaiét, s az önmegvalósítás terepe legyen. A Tanoda működési módjának legfőbb jellemzője az intenzív, közös munkán, elfogadáson, bizalmon és őszinteségen alapuló, egyenrangú partnerként együttműködő tanárdiák kapcsolat, a napi odafigyelés minden diákra, az otthon-érzet, a családias légkör, a kölcsönös törődés, a diákok és tanárok személyes igényeinek tiszteletben tartása, az egymás iránti türelem, s a közösen végzett munka örömei és buktatói, a folytonos változás és tanulás. 5.2. Nem tanulói jogviszonyban

5.2.1. A Tanoda - Ügyelet

A tanítási idő keretein túl (július hónap és augusztus első fele kivételével) előre meghatározott, egyeztetett időpontokban a jelentkezők, érdeklődők személyes fogadását, tájékoztatását, alkalmi támogatását, valamint a felvételik előkészítését és lebonyolítását végzi az Ügyelet. Az ellátottak köre az eddigi tapasztalatok alapján évente több száz fő, akik nincsenek tanulói jogviszonyban a Tanodával. Az Ügyeleten a Tanoda egy segítő-oktatója fogadja az érdeklődőt, jelentkezőt Ez az Első Beszélgetés, melyen sor kerül egy adatlap kitöltésére, a jelentkező aktuális élethelyzetének, problémáinak felvázolására, s egy részletes tájékoztatásra a Tanoda tevékenységi kereteiről, az együttműködési

lehetőségekről. A beszélgetés végén megállapodás

születik

a

további

együttműködésre vonatkozóan: •

a jelentkezőt másik iskolába próbáljuk irányítani;

•

jogi, ügyintézési tanácsot, segítséget nyújtunk;

•

segítő kapcsolatot kezdeményezünk;

•

speciális szakintézménybe való elhelyezését kezdeményezzük és támogatjuk;

•

meghívjuk a Tanoda felvételi beszélgetésére;

•

az előbbiek ötvözetei.

Az ügyeletes feladata annak eldöntése, milyen típusú segítség szükséges a jelentkező fiatalnak.

40


41

A jelentkező a megállapodástól függően, folyamatosan tarthatja a személyes kapcsolatot az őt fogadó ügyeletessel, aki nyomon követi élethelyzetének alakulását. Ez a folyamat az ügyeletistáb utolsó megbeszélésén zárul, ahol rendszerezzük, hogy a jelentkezők közül kiket hívunk be a Tanoda felvételijére és kik azok, akik nem, mert helyzetük más módon rendeződött. Az ügyeleti feladatokat a Tanoda segítő-oktatói stábbá szerveződve látják el. Az ügyeleti stáb havi rendszerességgel megbeszélést tart, melyen: •

sorra veszik az Ügyeleten az eltelt időszakban újonnan megjelentekkel történt megállapodásokat;

•

megbeszélik az esetkezelések, nyomon követések, kapcsolattartások aktuális állapotát;

•

közösen döntést hoznak a megkeresésekről;

•

regisztrálják a felvételi behívással kapcsolatos jelentkezői döntéseket;

•

előkészítik, szervezik és lebonyolítják a felvételit;

•

támogatják a fel nem vettek iskolakeresését és megállapodnak a velük történő további együttműködés keretiben.

Az ügyeletes az általa fogadott fiatal minél hatékonyabb ellátásának érdekében további együttműködéseket kezdeményezhet: •

más intézményhez, ott dolgozó személyhez történő átirányítás;

•

az ügyeletes stáb másik tagjához történő átirányítás;

•

a Tanoda valamely munkacsoportjával való együttműködés megkezdésének támogatása. Szükség esetén pedig az ügyeletes megkezdi a jelentkezővel a folyamatos kapcsolattartást,

az esetkezelést. 5.3. Kapcsolattartás a szülőkkel A deviancia - probléma hátterében minden esetben valamilyen értelmű családi rendezetlenség is áll. A Tanoda alapelvei szerint ugyan nem végez családgondozást, de ugyanakkor nem zárkózik el, ill. bizonyos esetekben akár kezdeményezi is a szülőkkel való folyamatos vagy alkalmi kapcsolattartást. E kapcsolattartás módja az egyéni beszélgetések lehetőségének biztosítása. A szülőknek elsősorban abban próbálunk segíteni e találkozásokkal, hogy képesek legyenek gyerekeik családról való leválását támogatni s feldolgozni.

41


42

A találkozást szinte minden esetben a szülő kezdeményezi, a Tanoda nem. Ennek oka, hogy a Tanoda minden értelemben a diákokkal áll szerződéses viszonyban, többek között a diák iskolai életének felelősségét sem hárítja a szülőre. Ugyanakkor bizonyos helyzetekben szükséges a szülő bevonása vagy tájékoztatása az esetkezelés folyamatában. Szülői értekezletet - tájékoztatás és ismerkedés céljából - évente egyszer, a tanév elején szervezünk. Ezen túl csak olyan esetben, ha a Tanoda sorsát érintő kérdésekben szeretnénk konzultálni a szülőkkel.

42

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja A személyzet

43

6. A személyzet A Tanodában alkalmazott módszer lényege a személyközpontúság. Ennek megfelelően a személyi feltételek biztosítása és a személyzet állapota meghatározó. Alapelvünk, hogy egy segítő intézményben minden munkatárs - a gondnoktól a vezetőig a tartalmi munka képviselője, a saját területén ugyan, de azonos értékkel fontos, a személyzet szerves része. Ha csak egy munkatárs is akad, aki nem képviseli a segítő hozzáállás attitűdjét, az rombolja az intézmény munkájának hatékonyságát. Ez azért van így, mert a segítés a Tanoda értelmezésében egy légkör megteremtése. Ezt a légkört pedig elsősorban a személyzet gondolkodásés munkamódja, fizikai és lelki állapota, belső kapcsolat- és kommunikációs rendszere teremti, határozza meg. A Tanodában segítő foglalkozású szakemberek (pedagógusok, szociális munkások, népművelők) dolgoznak (segítő-oktatók), akiknek legfontosabb feladata a segítő kapcsolat alakítása valamint fenntartása, és akik a tanár-diák kapcsolatot is így értelmezik, működtetik. 6.1. A segítő személyével kapcsolatos elvárások

A segítő legfontosabb munkaeszköze saját személye. Nem lehet bárki alkalmas erre a munkára. A legfontosabb elfogadni, hogy egy ilyen munka vállalása folyamatosan karbantartott, elemző önismeretet, önmagunk nyílt vállalását és személyes, valamint szakértelmünk határainak pontos, naprakész ismeretét igényli. Ez nem könnyen teljesíthető elvárás. Mégis nagyon fontos, hiszen a segítő munka egyik legnagyobb csapdája a túlvállalás úgy személyes, mint intézményi szinten. Szívszorongató, de az önvédelem és az elvállalt feladatok sikeres elvégzése érdekében is a legfontosabb feladat a „nemek” kimondásának és megvalósításának megtanulása. A segítők esetleges túlvállalásai, s az ebből következő kimerülés a teljes tevékenység létét veszélyeztetheti. A segítő-oktatók személyével kapcsolatban - a Tanodában - megfogalmazott elvárások: Életviteli jellemzők: büntetlen előélet, semmilyen politikai, vallási, módszertani irányzattól nem függ, nem kábítószerfüggő, képes a magánélet és a szakmaszétválasztására, van jövőképe, értékrendje stabil. A személyiséget és a munkastílust alapvetően jellemző jegyek:

43


44

érzelmi elkötelezettség, őszinteség, hitelesség, empátia, az átlagosnál nagyobb tolerancia, alázat, nyitottság, érzékenység, fejlődőképesség, fegyelmezettség, önuralom, képes kezelni saját előítéleteit, mértéktartás, a szakmai tájékozottság folyamatos igénye. A személyközpontú gondolkodásmódot meghatározó vonások: szeretetvezérelt (tudjon szeretetet adni és kapni), helyzetfelismerése rugalmas, szemléletmódja perspektivikus, következetes, fogékony, szellemiekben fiatal, szabálytartása rugalmas, minden problémát egyediként közelít meg. Elő- és továbbképzéssel fejleszthető jellemzők: naprakész tárgyi tudás, önismeret, szervezőképesség, kommunikációs készség, kooperációs készség, konfliktusmegoldó technikák széles repertoárja, döntésképesség; segítő módszerek széles repertoárja, saját korlátok ismerete. A segítőt az ezek megvalósítására való állandó törekvés jellemzi (függetlenül attól, hogy pályakezdő, vagy éppen hosszú szakmai múlttal rendelkezik, hogy milyen szintű és minőségű képzettséget kapott a segítő szakmában). A személyiségfejlődés és a változás igénye és az ebbe fektetett munka szándéka kell, hogy jellemezze azt, aki a Tanodában kíván dolgozni. (A fiatalok irányában érzett segítő szándék kevés!) Aki másoknak akar segíteni, annak elsősorban önmagával kell tudnia bánni, hiszen a fiatalok számára a legfontosabb minta és támogatás a segítő viselkedése! 6.2. A segítő személyzet munkastílusa: a stábmunka

A Tanoda minden munkacsoportjában a személyzet stábbá szerveződve dolgozik. Mi is ez a stáb, és miért ilyen fontos munkánkban? Alapelvünk szerint esetkezelő munkát nem lehet a stáb kontrollja nélkül végezni a Tanodában. A segítő kapcsolat mindenképpen kontrollt igényel úgy a segített, mint a segítő védelmének érdekében. Ezért kimondtuk, akinek „párja” van (esetkezelő munkát végez), annak stábtagnak kell lennie. A másik fontos szempont - mivel a Tanodában a segítők egyben tanárok is -, hogy az alaptantárgyat tanító személy stábtag legyen. Csak így követhető és végezhető naprakészen a személyre szabott oktatás, fejlesztés. Az óraadók nem tagjai a stábnak, így értelemszerűen párjaik

44


45

sincsenek. Igény esetén egy-egy alaposabb és közös elemzést kívánó probléma felmerülésekor részt vehetnek a stábülésen. A stáb tehát egy minden résztvevő által fontosnak tartott ügy érdekében együtt tevékenykedő és gondolkodó szakmai csoport. Ugyanakkor egy kis szervezet, amely állandó karbantartást és fejlesztést igényel. A stáb több, mint személyek/személyiségek összessége, egy ezen túlmutató új minőség. A stáb közös döntéseket hoz, felelősséget vállal, az egyéneknek csoportszintű kontrollt biztosít. A stábtagok egyéniségük, személyes felelősségük megtartása mellett képesek a közös döntéshozatalra, folyamatos információcserére, egymás támogatására. Csak egy mentálisan jól karbantartott csoportban - a stábban - képzelhető el folyamatos, stabil, megbízható (mintaértékű) értékrend közvetítése. A stáb feladata nagyon sokrétű:

•

felelős a benne dolgozó szakemberek lelki és szakmai karbantartásáért, vagyis egyfajta szupervíziót lát el (segíti a segítőket);

•

együttműködik a fiatalok közös kezelésének - gondozásának, tanításának - érdekében (esetmegbeszélő csoportfunkciót lát el);

•

folyamatosan naprakész visszajelzést ad az egyes munkatársak és a személyzet közös munkájáról (kontrollfunkció);

•

alakítja a Tanoda, mint segítő intézmény - a változó igényekhez folytonosan igazodó koncepcióját;

•

alakítja a Tanoda hétköznapi életét;

•

döntéseket hoz, és megoldási stratégiákat alakít ki a napi ügymenetre;

•

adminisztratív feladatokat lát el;

•

kialakítja az egészséges munkamegosztást;

•

biztosítja az állandó szakmai fejlődést (szellemi műhely);

•

közös gondolkodáson és felelősségvállaláson alapuló vezetési mód. A stábok tagjait természetesen titoktartási kötelezettség terheli

45


46

minden, az esetekkel kapcsolatos és a stábon elhangzó, személyeket érintő információk tekintetében. Ugyanez vonatkozik a dokumentációkra, s a tanodás diákok ill. a jelentkezők adatlapjaira. A Tanodában minden segítő személynek alkalmasnak kell lennie a stáb-munkamódra. Segítők vagyunk és ez azt is jelenti, hogy képesnek kell lennünk magunkkal mindazt megtenni, amit a segítettekkel teszünk vagy tőlük elvárunk. Első lépésként tehát képesnek kell lennünk egymás előtt kitárulkozni, megmutatni magunkat és elfogadni a stábon belül is a másképp gondolkodást, a másságokat. A stábban való dolgozás a segítő munka személyiségpróbája is. A magam megmutatása, vállalása, az őszinteség, az elfogadás és az együttműködési képesség, a nyitott másokat saját munkánkba belelátni engedő - szakmai munka talán a legfontosabb kritériumok. Az igénye és folytonos vállalása annak, hogy hosszú időn keresztül kitárjam és fejlesszem saját személyiségemet e kis csoport tükrében a legnagyobb kihívás. Akinek erre nincs igénye vagy nem képes erre, az nem tud stábban dolgozni. Aki viszont vállalja ezt, az minél több időn keresztül tartozik e csoporthoz, nyilvánvalóan annál jobban kötődik és elköteleződik. Az olyan munkakapcsolatokra tehet szert, melyektől nehéz megválni. Mindez nem jelenti azt, hogy a stáb egy „terápiás” vagy önmarcangoló csoport lenne. Hogy saját személyiségünkkel bánni tudjunk, és állandó visszajelzéseket kapjunk azért szükséges, mert mindennapi munkánk során diákjaink vagy a fiatalok, akikkel találkozunk, önmaguknak és nekünk is mindig a legfontosabb kérdést teszik fel: ki vagyok én? A stáb segít abban, hogy először magunk számára tudjuk megválaszolni ezt a kérdést, és így képesek legyünk szakmai munkánkat jól végezni. Segít önmagukat keresgélő diákjaink számára saját válaszainkkal, magatartásunkkal és életvitelünkkel egyfajta pozitív mintát adni. A stábtagoknak vannak olyan feladataik, amelyeket mindannyian ellátnak, de mindenkinek van saját felelős területe is. Vannak alkalmi, csak egy adott időszakot érintő feladatok is. E feladatelosztásokat évről évre ill. alkalmanként a stábüléseken közösen beszéljük meg, és a lehetőségekhez mérten mindig figyelembe vesszük; ki mire a legalkalmasabb vagy mire nem, mit csinál szívesen ill. aktuálisan mit bír el. Így közösen tudjuk kontrollálni a túl- vagy alulvállalásokat is. A stáb tagjainak feladatai az alábbiak: •

segítő párként esetkezelő munka végzése;

•

az esetkezelés dokumentálása; 46


47

•

esetmegbeszélésen való részvétel;

•

szaktárgyi tanítás;

•

önálló oktatási tervek és tananyagok tantárgy-, vagy tantárgyi csoportonkénti kidolgozása;

•

minden tanított diáknak személyre szóló tanulási program és módszerek kidolgozása és alkalmazása;

•

a tanulási-tanítási folyamatok dokumentálása, módszertani anyagok készítése;

•

a párokkal kapcsolatos tanügyi és egyéb adminisztráció;

•

vizsgáztatás;

•

felvételiztetés;

•

táboroztatás;

•

részvétel a stáb heti megbeszélésein;

•

folyamatos önképzés (humán-segítő és szaktárgyi);

•

igény szerint szülőkkel való kapcsolattartás;

•

a Tanoda napi működtetése.

Alkalmi ill. egy-egy stábtagot érintő feladatok, feladattípusok: ügyelet, klubvezetés, stábvezetés, tantárgyi munkacsoportok kezelése, menedzselés, pályázatírás, adminisztráció, szakmai érdeklődők, látogatók fogadása, terepgyakorlatok lebonyolítása, szakdolgozók, kutatók segítése, tábor- és kirándulás szervezése, könyvtár karbantartása, érettségi szervezése, adatfeldolgozás és -elemzés, kutatómunka, anyagbeszerzés, karbantartás, leltározás. A szakmai képzéseken, továbbképzéseken és konferenciákon való rendszeres részvétel a Tanodában dolgozók számára létszükséglet lenne, és ezt minden stábtag igényli és feladatának is tekinti. Törekvésünk, hogy legalább évente egyszer minden stábtag részt vehessen valamilyen szakmai fejlődését szolgáló programon, rendezvényen, konferencián vagy továbbképzésen. A stábmunka ugyanakkor intézményvezetési módszer is. Ezeken a fórumokon történik a Tanoda munkájának folyamatos alakítása. Minden, az intézmény életét érintő fontos döntés stábmegbeszéléseken születik meg, s e döntéseket azok hajtják végre és képviselik a napi gyakorlatban, akik hozták, s azok így hatékonyabban működnek az intézmény és a személyek szempontjából is. Egy olyan kollektív bölcsesség érvényesül így, ami minden személy erőforrásait kihasználja. Ez a közös bölcsesség - bár időigényesebb és talán fárasztóbb is, mégis - sokkal biztonságosabb vezetési mód, mint az egyszemélyi döntéshozatal, hiszen sokkal nagyobb így az esély az alkalmazható és jó döntések meghozására. A napi vagy koncepcionális ügyek 47


48

megbeszélése közös gondolkodáson, minden, a stábba tartozó személy igényének, érdekének, véleményének figyelembe vételén alapul, s a döntések érdek- és álláspont egyeztető szakmai viták eredményeként születnek. Egy-egy végleges megállapodás előtt a nagyon is különböző személyek megközelítései, szempontjai csökkentik egy rossz megoldás választásának esélyét. Ugyanakkor így minden munkatársnak felelőssége és feladata van az intézmény tevékenységének és minőségi munkájának alakításában. A Tanodában nincs hagyományos munkahelyi hierarchia. A stáb-munkamódszer egyszerre biztosít tagjainak nagy szakmai szabadságot és igényel önálló felelősségvállalást. A stábtag felelőssége egyrészt a közös döntések, koncepciók, feladatok kialakításában másrészt azok képviselésében, megvalósításában, végrehajtásában van. Ugyanakkor a stáb fenntartás nélküli bizalommal viszonyul a stábtagok személyes szakmai döntéseihez és azokat minden esetben képviseli, támogatja. Ezt az ideális együttműködési módszert törekszünk megvalósítani a mindennapokban. Ez a működési, vezetési mód nehéz, de pezsgő, állandó szakmai vitákra épülő, egymás személyét tiszteletben tartó, vidám, felszabadult és kellemes munkahelyi légkört és szakmai munkát eredményez. 6.3. A stáb vezetése

A stáb vezetése adminisztratív eszközökkel nem oldható meg. A vezető részvétele az összes munkafolyamatban feltétele hitelességének, hatékonyságának. A stábon belül - a tanodai munka tekintetében -a legtapasztaltabb szakember az, akit az adott stáb bíz meg a vezetés feladatával. Egy segítő intézményben fontos és alapfeltétel, hogy a munkatársak legalább ugyanakkora figyelemben, elfogadásban, türelemben részesüljenek, mint az intézmény diákjai. S ennek megvalósítása elsősorban a stáb vezetőjének feladata, ezért személye, gondolkodásmódja meghatározó. Alkalmasnak kell lennie a stábtagok egyénenkénti és csoportszintű kezelésére. Képesnek kell lennie adott helyzetben saját álláspontját, véleményét háttérbe helyezni. Csak így előzhető meg a nagyon intenzív, a fizikumot és a pszichét teljes mértékben igénybe vevő munka mellett a személyzet kiégése és a fluktuáció.

48

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja A működési feltételek

49

7. A működési feltételek

A Tanoda fenntartója a Belvárosi Tanoda Alapítvány. A kuratórium felelős a szakmai munka irányításáért és az anyagi alapok megteremtéséért. A bevételi források között igen fontos az állami normatív támogatás, az elnyert pályázati összegek, az adományok. A Tanoda fontos intézményvezetési és döntési fórumai a stábok. A stábrendszerű működés az intézmény minden dolgozója számára lehetővé teszi a szakmai tevékenység alakításában való részvételt és beleszólást. A stábok problémafelvető, javaslattevő, véleményezési és belső ügyeikben döntési jogkörökkel rendelkeznek. A diákok közös véleménynyilvánítási fóruma a diákstáb. A diákok egyéni javaslatokat, véleményeket és problémákat vethetnek fel segítő párjuknak az egyéni beszélgetéseken és igény szerint résztvehetnek egy-egy stábmegbeszélésen. 7.1. A tárgyi, infrastrukturális feltételek

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola székhelye: Budapest, V. ker. Irányi u. 19. A 300 m2-es földszinti helyiség-együttesben 5 tanterem 2 iroda 1 klubhelyiség, 1 tárgyaló, közösségi és kommunális helyiségek találhatók. A tantermek többfunkciósak. Kabinetrendszer biztosítja, hogy a termekben kapjanak helyet az egyes

tantárgyakhoz

kapcsolódó

taneszközök,

felszerelések,

könyvtár,

számítógépek,

természettudományos laboratórium, videó- és hangtechnikai berendezések. A tantermekben a tanítási időn kívül szabadidős és kreatív alkotó tevékenység is folyik. Itt zajlanak az egyéni és csoportos beszélgetések is. Klubhelyiségünk alkalmas a diákok munkáiból összeállított időszaki kiállítások, rendezvények szervezésére, lebonyolítására. Amennyiben az iskolában sajátos nevelési igényű diák tanul, számára a megfelelő taneszközöket biztosítjuk. A Tanoda számítógépekkel való ellátottsága (ld. mellékelve) kielégítőnek mondható. A gépeket közös használatú, kimondottan erre a célra tervezett bútorzattal berendezett helyiségekben helyeztük el. A Tanoda könyvtára szintén egy közös használatú helyiség néhány szekrényében kapott helyet; karbantartása és működtetése egy segítő-oktató feladata. (A könyvállomány ld. mellékelve)

49


50

A szakképzési programok megvalósításához az iskola meglévő infrastrukturális feltételeit folyamatosan bővíti. 7.2. A szakmai, személyi feltételek

A Tanodában alkalmazott módszer lényege a személyközpontúság, ezért külön és részletesen esett szó a Tanoda személyzetéről, az azt tárgyaló 6. fejezetben. A Tanodában segítő-oktatók dolgoznak, mely foglalkozásnak kialakult képzési rendszere nincs. Minden munkatárs rendelkezik egy főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzettséggel, amely jelenleg az alábbi területeket öleli fel: pedagógus, népművelő, pszichopedagógus, szociális munkás. Ez az alapképzettség egészül ki folyamatosan a deviáns fiatalok gondozásában és oktatásában szükséges ill. alkalmazható készségekkel, képességekkel, ismeret- és tudásanyaggal. „Amennyiben az iskolában sajátos nevelési igényű diák tanul, számára fejlesztő pedagógust, vagy a megfelelő gyógypedagógust biztosítjuk.” A gimnáziumi képzésben és a szakképzésben nem különülnek el a segítő-oktatók, hiszen a két program szervesen kapcsolódik egymáshoz. Ezen túl a Tanodában meghatározott feladatokra egy segítő-oktató irányításával foglalkoztatható kortárs segítő, laikus segítő, valamint minden olyan érettségivel rendelkező személy, aki alkalmas a segítő munkára, és vállalja az e munka melletti folyamatos kiképzést, tanulást. A képzés, továbbképzés módjai, színterei, formái: •

önképzés;

•

műhelymunka a Tanodában;

•

szakirányú tanfolyam;

•

posztgraduális képzés;

•

személyiségfejlesztő csoport;

•

esetmegbeszélő csoport;

•

interaktív kurzus;

•

módszer demonstrációs tréning csoport;

•

konzultáció sorozat;

•

előadások, előadássorozatok;

•

szakmai konferenciák;

50


•

külső szupervízió;

•

módszercsere program.

51

Cél, hogy minden munkatárs évente legalább egy alkalommal részt vegyen a felsorolt tanulási formák valamelyikében. Erre a költségvetésben tanévenként továbbképzési keretet különítünk el, annak elosztását stábkeretben döntjük el, és személyenkénti megállapodást kötünk. Ezek a megállapodások tartalmazzák az intézményi és az önrész arányait hosszabb távú képzések esetén. A Tanodában stábtagok és óraadók dolgoznak. A segítő munka folyamatos kontrollját a stáb biztosítja, ezért a segítő-oktatók stábba szerveződve dolgoznak. A stábtagként való alkalmazás menete: A Tanodában való munka megkezdését hospitálási idő előzi meg. Ez idő alatt a leendő alkalmazott, egy a stábtagok közül választott vagy kijelölt segítő-oktató - instruktor - támogatásával és irányításával megismeri a Tanoda szakmai elveit és teljes működési körét, s próbaidőben megkezdheti munkáját egy adott területen. Végzett tevékenységét folyamatosan elemzi és értékel instruktorával közösen, aki fokozatosan beavatja a stábmunkába. Az elemzés során megállapítják azt az időpontot, ill. munkafázist, amikor az új munkatárs megkezdheti a stábmunkában való részvételt. A stáb új tagja innen kezdve további egy éven keresztül instruktora támogatásával és irányításával végzi munkáját. Az óraadók munkáját a stáb vezetője irányítja és kontrollálja. A személyzet saját munkáját a stáb- vagy munkacsoport - üléseken folyamatosan értékeli és elemzi. A tanév végén minden stábtag értékelő beszámolót készít végzett tevékenységéről és helyzetéről. A tanév végi záróstábon - az éves munka elemzésének részeként - minden munkatárs visszajelzést kap a stábtagoktól éves tevékenységéről, jelenlétéről. 7.3. A finanszírozási feltételek

A Tanoda alaptevékenysége a működési engedély szerint maximum 150 tanuló gimnáziumi, 15 tanuló szakképzésbeli ellátása. Tevékenységünk szerves részét képzi ugyanakkor a hozzánk forduló, nem tanulói jogviszonyban lévő fiatalok gondozása is: mivel a felvételi döntésnél elsődleges szempont a lelki,

51


52

és/vagy élethelyzetbeli rászorultság, a felvételiztetés csak egy hosszabb ismerkedési folyamatként képzelhető el. Másrészt viszont a jelentkezők különféle segítséget igényelnek, az információnyújtástól kezdve a ügyintézésen keresztül egészen az elmélyült esetkezelésig. Az állami normatíván felül a működési költségek jelentős részét közvetlen pályázatokból teremtjük elő, a többit a fenntartó biztosítja.

52

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola külső kapcsolatrendszere

53

8. A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola külső kapcsolatrendszere

8.1. Belvárosi Ifjúsági Ház A Belvárosi Ifjúsági Ház, a Belvárosi Tanoda Alapítvány alapítója, 12 évig volt az Alapítvány által működtetett gimnázium legfontosabb támogatója. Otthont és helyet adott a komplex tevékenység végzéséhez, vállalva az üzemeltetési és fenntartási költségeket. Szakmai programjának részeként kezelte a kallódó fiatalok befogadását. Együttműködésünk folyamatos és állandó volt. A Belvárosi Ifjúsági Házat fenntartója, az V. kerületi önkormányzat 2001. december 31-i hatállyal megszűntette. 8.2. Alternatív Pedagógusképző Műhely A Műhely kezdeményezésére, annak keretei között indítottuk el és tartjuk évek óta a ’Deviancia’ kurzust a Tanoda munkatársainak részvételével. A Műhelyben megjelenő alternatív iskolák képviselőitől, munkatársaitól és az e tevékenységet támogató szakemberektől sok hitet és szakmai támogatást kapunk a közös rendezvényeken és találkozásokon. A Tanoda munkatársai közül többen rendszeresen részt vesznek a Műhely kurzusain. A Műhely fórumot biztosít azoknak a speciális problémáknak, melyekkel az alternatív iskolák küszködnek, továbbá szakmai hátteret és támogatást nyújt. 8.3. Leo Amici Alapítvány A Leo Amici Alapítvány szenvedélybetegeket kezelő komlói terápiás intézetével 1994 óta folyamatos munkakapcsolatban állunk. Több pályázaton vettünk részt közösen és sikeresen. Együttműködésünk a gyakorlati munka terén mindkét intézmény szakmai, módszertani repertoárját bővíti és előmozdítja a deviáns, szenvedélybeteg fiatalok hatékonyabb kezelését. Az esetkezelő, segítő munkában a stábok számára kölcsönös tanulást, fejlődést jelent. Több szakmai fórumon,

53

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola külső kapcsolatrendszere

54

rendezvényen jelenünk meg közösen. Terveink közt szerepel egy új szemléletű megelőzési modell kidolgozása és megvalósítása. 8.4. Felsőoktatási intézmények Minden évben több felsőoktatási intézmény hallgatóit fogadjuk eseti megállapodások alapján, de folyamatosan, helyszínt biztosítva a terepgyakorlatok számára. Az alkalmi látogatásoktól a féléves gyakorlatig fogadunk hallgatókat. Ezek a kapcsolatok külső kontrollt és segítséget jelentenek munkánk értékelésében, a pedagógiai és a segítő szakmán belüli helyünk meghatározásában és tevékenységünk fejlesztésében. Állandó partnereink: Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Általános Szociálismunkás Kar, ELTE Neveléstudományi Tanszék, Pszichológia Tanszék, Alternatív Pedagógusképző Műhely.

54

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja A Tanoda-módszer tanítása

55

9. A Tanoda-módszer tanítása

A Tanoda működési módja - véleményünk szerint - egészében vagy akár elemeiben is átvehető, tanulható, alkalmazható. (Bizonyos elemei hagyományos iskolai keretek között is megvalósíthatók.) Mindezt azért is fontos kimondanunk, mert a Tanodán belül tevékenységünk a diáklétszám szempontjából nem bővíthető. Az egyre növekvő igény kielégítésének több hasonló iskola létrejöttében, ill. pedagógiai gondolkodásmódunk terjesztésében látjuk lehetségesnek. Egy ilyen irányú változás az évente növekvő túljelentkezők száma s az esetek súlyosbodása miatt sürgető igény! S ugyanígy sürgető igény lenne a hagyományos módon működő iskolákban felfigyelni a kimaradás, ill. a deviancia problémájára, s lépéseket tenni annak megelőzésére és kezelésére. A Tanoda eddigi működése során igen sok gyakorlati és elméleti tapasztalatot, valamint nagy mennyiségű, a deviancia problémára vonatkozó adatot halmozott fel. Kialakult egy speciális pedagógia, segítő-oktató szemlélet és módszer, esetkezelési gyakorlat, mely alkalmazható deviáns fiatalok elsősorban iskolai keretek közötti kezelésében. E tapasztalataink terjesztése, s a deviancia-probléma szélesebb körű kezelésének kezdeményezése és megvalósítása érdekében vállaljuk, hogy a Tanoda a humánsegítő és pedagógia szakma számára a lehetőségekhez mért legnyitottabb módon működik. Célunk olyan pedagógiai gondolkodás- és szemléletmód terjesztése valamint szaktudás bővítése, mely nem a diák teljesítményét helyezi előtérbe, hanem személyét, emberi lényét mint alakítható egészt kívánja megközelíteni, megérteni és biztosítani számára a változás és fejlődés lehetőségét. Ennek érdekében az egész tanév során előre egyeztetett időpontokban fogadjuk az alkalmi látogatókat, hospitálókat, terepgyakornokokat, szakdolgozókat, és tesszük minél szélesebb körben olvashatóvá szakmai anyagainkat. A látogató a stábmegbeszélésen kívül a Tanoda minden munkaformájában részt vehet a diákok, fiatalok beleegyezésével. Terepgyakorlat esetén konkrét feladatokat vállalhat, és láthat el egy tanodás segítő-oktató szakmai irányításával. A látogatók számát szakmai megfontolások, az intézmény, a diákok és a munkatársak teherbírása szabályozza. Adódhatnak olyan időszakok, amikor az alaptevékenység zavartalan ellátását veszélyeztetheti a látogatók fogadása, ezért a Tanoda fenntartja a jogot, hogy a látogatók fogadásának mértékét minden időszakban meghatározza.

55

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Deviancia-probléma és közoktatás: zárógondolatok tapasztalataink tükrében 10.

Deviancia-probléma és közoktatás: zárógondolatok tapasztalataink tükrében

Az oktatási rendszerből kihulló, deviáns életútra sodródó fiatalok kezeléséhez, gondozásához szükséges szaktudás megjelenését és bevezetését a közoktatásban és pedagógusképzésben több tényező miatt is sürgetőnek és indokoltnak tartjuk. Köztudott tény, hogy a magyar társadalom állapota mindenféle értelemben romlik. E romlás egyik tünete az ifjúság mentálhigiénés állapotának évről évre tapasztalható rosszabbodása, s az egyre kilátástalanabb jövőkép. A Belvárosi Tanodában évente több száz marginalizálódott helyzetbe került fiatallal találkozunk, beszélgetünk, megismerjük élettörténetüket, aktuális helyzetüket, próbálunk velük együttműködve megoldásokat keresni. Működésünk ideje alatt a következő fontos tényekről győződtünk meg:

•

A deviancia-probléma nemcsak hogy létezik, de az érintett fiatalok száma egyre nő és várhatóan az elkövetkezendő években is nőni fog.

•

A deviancia jelenségkörébe sorolható problémák súlyossága fokozódik.

•

Egyre

emelkedik

azon

fiatalok

száma,

akik

nem

találnak

segítő

kézre,

marginalizálódott helyzetük állandósul, s ily módon társadalmilag hasznos tevékenységet sem tudnak folytatni. •

A közoktatás intézményrendszerének fejlődése nem a tolerancia, a másság kezelése, a személyre figyelő és nemcsak a jó képességű gyermekért dolgozó gondolkodásmód, hanem a teljesítmény-orientáltság irányába tolódik el, s így a középiskolákból kimaradó fiatalok száma évről évre nő.

•

A kimaradók helyzete teljesen kilátástalan (ráadásul a fiatal csak 16 éves koráig tanköteles), iskolai pályafutásuk gyakorlatilag lezárul, mentálhigiénés ellátásuk is megoldatlan.

•

A kallódó, deviáns fiatalokat ellátó speciális intézményrendszer ill. szakember kínálat igen fogyatékos. A gyermek- és ifjúságvédelmi szakmán belül a fiatal, fiatal-felnőtt korosztályt ellátó szakemberek olyan perifériális helyzetben vannak, mint klienseik. Jól igazolja ezt az állítást az a tény, hogy a Tanodához forduló fiatalok közel fele a szubkultúrájukban lévő kortársak tanácsára fordul hozzánk, nem pedig az intézményesített csatornák közvetítésével. Olyan fiatalokat is ellátunk, akikkel a

56

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Deviancia-probléma és közoktatás: zárógondolatok tapasztalataink tükrében hagyományos intézményi keretek között működő segítő rendszerek egyáltalán nem kerülnek kapcsolatba, illetve együttműködésük sikertelen volt. •

A közoktatás intézményeiben természetesen megjelenik a deviancia minden problémája, de az iskolák a megelőzés, beavatkozás, kezelés helyett eltávolítják a diákot, amely elsősorban a hozzá nem értés és tehetetlenség félelméből fakad.

•

A pedagógusképzésben nem elégséges a deviancia-problémára való speciális felkészítés, valamint az, a szemlélet, miszerint minden pedagógus segítő foglalkozású szakember.

•

A pedagógusok deviancia-problémára való felkészítéséhez hiányoznak a megfelelő feltételek (pl. szakkönyvek, tanulmányok, gyakorlóhelyek stb.).

Meggyőződésünk szerint a legfontosabb feladat a pedagógusok felkészítése a deviáns viselkedésjegyek

felismerésére,

azok

kezelésére,

az

iskolából

való

kimaradás

megelőzésére és mindehhez saját személyük, személyiségük folyamatos fejlesztésére. Hisszük, hogy az iskolából való kimaradás megelőzése, a diákok megtartása minden esetben jobb megoldás, mint eltávolításuk, mert ez egy deviáns karrier első lépcsője lehet. Mindezeken túl biztos, hogy a deviancia különféle megnyilvánulási formáival való foglalkozásnak csak alternatívák bemutatásán alapuló, állandóan megújuló útkeresés lehet a módja, s nem egységesített megoldási sablon. A Tanoda módszer alkalmazható, de minden intézménynek vagy munkacsoportnak a maga gyökereiből kiindulva elképzeléseihez kell kialakítania saját módszerét. A deviancia kezelése a Tanoda értelmezésében olyan komplex beavatkozási mód, amely a segítő munkán belül, speciálisan képzett szakemberekkel, személyközpontú szellemben, a deviáns létformára, karrierre mint egészre - a probléma megjelenési helyén - reagálva, működik. A deviancia puszta kimondása csupán megbélyegzés. Csak akkor van értelme, ha a beavatkozás azzal egy időben megkezdődik. Ezt pedig felelősséggel csak olyan munkacsoport vállalhatja, mely folyamatosan együttműködve az érintettekkel kezelést, megoldási alternatívát tud nyújtani.

57

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Deviancia-probléma és közoktatás: zárógondolatok tapasztalataink tükrében Helyzeténél fogva a közoktatás intézményrendszere alapvető helyszíne a deviancia észlelésének. A tankötelezettség (6-18 év) érvényesülésével ezek azok az intézmények, ahol a tárgyalt korosztály biztos, hogy problémáival együtt megjelenik. A deviancia felismerése, kezelése így azoknak a pedagógusoknak a feladata, akik folyamatos kapcsolatban vannak velük. Nekik biztos, hogy módjukban áll a fiatalok hosszabb életszakaszainak részeseiként, a deviáns létforma kialakulását észlelni, s megfelelő tudással és segítő szemléletmóddal felvértezve részt vállalni a deviáns karrier megakadályozásában. Magunk ebből azt tudjuk vállalni, hogy működtetjük a Tanodát, nyitottak vagyunk, a látogatók fogadásával és módszereink megmutatásával, terjesztésével veszünk részt a megelőző munkában.

58

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Helyi tanterv

BELVÁROSI TANODA ALAPÍTVÁNYI GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA A SZEMÉLYRE SZABOTT ISKOLA

HELYI TANTERV

A helyi tanterv a 2005-ben az Oktatási Miniszter által jóváhagyott „Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterve” (OKÉV nyilvántartási szám: 6380/2005) alapján készült, azzal tartalmában megegyezik.

9-12. évfolyam

59

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Helyi tanterv - Bevezető Bevezető

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium 1990-ben jött létre azzal a céllal, hogy a középiskolából kimaradt, hátrányos helyzetű, kallódó, olykor deviáns életvezetésű fiatalok számára egy olyan iskolát működtessen, amely a gimnáziumi képzésen és az érettségire való felkészítésen kívül a fiatalok mentális gondozását is ellátja. Ezek a fiatalok sok és sokféle problémával küszködnek. A tanulási gondok, zavarok mögött vagy mellett sok esetben más jelentős szociális, pszichés, életvezetési, egészségi vagy egyéb probléma állt. A fiatalok elsődleges céljukként mindig az érettségi vizsga megszerzését jelölték meg, ahhoz azonban, hogy ez sikerüljön a többi problémájukat is kezelni kellett. Ezért a Tanoda egy olyan komplex személyközpontú szemléletű módszert fejlesztett ki, amely a nevelés-oktatás célját egységként értelmezve és kezelve, az oktatást és a mentális gondozást együtt valósítja meg. A módszer lényege, hogy a fiatalok problémáira személyenként igyekszik reagálni és velük közösen megoldást találni. Legfontosabb jellemzője a személyközpontú megközelítés és bánásmód. Ez a módszer egy 14 éve folyó műhelymunkában érlelődött és minden elemében kipróbált, jelenleg is működő modell. E munka most került abba fázisba, hogy összegezzük, a mindennapi gyakorlatot írásba foglaljuk és akár más iskolák számára is hozzáférhetővé, kipróbálhatóvá tegyük. Ennek eredménye ez a kerettanterv. Sokévi tapasztalat bizonyítja a személyközpontú bánásmód, a segítő párrendszer, az egyéni haladási ütem, az osztott érettségi (ami a Belvárosi Tanodában 1990 óta gyakorlat, és az új érettségi rendszerben 2005-től minden iskola számára lehetséges), a kurzusrendszer, a stábszerű vezetés működését középiskolai keretek között. Bár a célcsoporttal való 14 éves munka tapasztalataiból indultunk ki, úgy véljük a módszer adaptálható más közegben, más célcsoportra is. Módszerünket olyan iskoláknak ajánljuk, ahol érték a személyiség egyedisége, az egyén törekvéseinek tiszteletben tartása és segítése, ahol a diák és tanár egyenrangú fél, ahol a nevelőtestület célja: - a személyközpontú bánásmód megvalósítása, - a fiatalok önállóságának fejlesztése és az arra való építés, - az egyéni fejlesztés mind a lemaradások, mind a tehetségek területén, - az egyéni haladási ütem, tanrend biztosítása.

60

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Helyi tanterv - Bevezető

A nevelés-oktatás célja

A nevelés-oktatás általános célja a diákok gimnáziumi képzése, kétszintű érettségire való felkészítése. Mindezt e kerettanterv személyközpontú szemléletmóddal, személyre szabott tanulási program biztosításával kívánja megvalósítani. A tanterv ajánlott célcsoportja 16-25 év közötti más, egyéb középiskolát megkezdett, de valamilyen okból azt be nem fejezett fiatalok. A fiatalok rendkívül heterogén képet mutathatnak - a készségek, képességek, - a hozott tudás, - a szociális - és szociokulturális háttér, - mentális érettség tekintetében. A célcsoport jellemzői: - nagyrészt hátrányos helyzetűek, - különböző tanulási, szociális, mentális, életvezetési problémákkal küzdenek, - részben sajátos nevelési igényűek, - és vagy roma, vagy egyéb kisebbség tagjai, - a középiskolásoknál idősebb korosztály életkori sajátosságaiból fakadóan sajátos ellátást igényelnek. A célcsoport sajátos igényei miatt az iskola feladata, hogy a gimnáziumi tananyag elsajátítása, az érettségire való felkészítés mellett segítse a tanulással, szocializációval kapcsolatos gátak, szorongások leépítését; fejlessze a fiatalok tanulási és kommunikációs kedvét, készségét, képességét, a megfelelő önértékelés kialakulását. A legfontosabb nevelési célként a helyes énkép, a felelősségérzet és az önálló életvezetés kialakítása fogalmazható meg, míg a fő oktatási cél az érettségire való felkészítés. E célok elérésében fontosak az alábbi részfeladatok: - a korábban szerzett gátlások oldása; - problémamegoldásra nevelés;

61

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Helyi tanterv - Bevezető - tanulásra, vizsgára, érettségire, felvételire, vagyis az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés; - a megfelelő önértékelés elősegítése, az önbizalom fejlesztése; - önállóságra és egyben felelősségtudatra nevelés; - az életfeladatok (pl. pályaválasztás) megoldására való felkészítés; - a szociális alkalmazkodást elősegítő társadalmi minták, értékek közvetítése a diákok felé - olyan iskolai légkör megteremtése, amelyben elsődleges érték a személy, ugyanakkor meghatározó szerepe van a közösségnek .

A képzés módszere Mindezen széleskörű problémák kezelését, a hátrányok leküzdését, a korábban kudarcos fiatalok számára az érettségi megszerzését egy olyan iskola működése teszi lehetővé, ahol egyszerre valósul meg az integrált és a személyközpontú oktatás. Az integráció célja az esélyegyenlőség biztosítása, és a diszkriminációmentes környezet megteremtése a különböző hátrányokkal érkező fiatalok számára. Az integráció azonban önmagában nem nyújt megoldást az egyéni hátrányok leküzdésére. Az egyéni szükségletek kielégítését, problémák kezelését a személyközpontú oktatás valósítja meg. A személyközpontú oktatás biztosítja, hogy minden diák a maga tempójában juthasson el az érettségiig.

A személyközpontú oktatás elemei: Egyéni haladási ütem biztosítása: A diákok iskolai helyzetét nem osztályokban és évfolyamokban állapítjuk meg. (Az előző középiskolákban szerzett év végi osztályzatok a törvény szerint beszámíthatók.) Minden diák más tantárgyi tudással, akár tantárgyanként más tanulási képességgel rendelkezik. Ezért diákonként és tantárgyanként különböző, vagyis mindenkinek személyre szabott haladási ütemet biztosítunk. Így saját képességeiknek, hozott tudásuknak, mentális állapotuknak megfelelően tantárgyanként különböző ütemben haladhatnak. Ennek megvalósulását minden diák számára biztosítja az egyéni ütemterv (amely tartalmazza a tantárgyi és időbeli ütemezést), tanmenet és órarend elkészítése. Ez lehetővé teszi, hogy

62

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Helyi tanterv - Bevezető azokból a tantárgyakból, amikből a fiatal ügyesebb, tehetségesebb gyorsabban haladhasson, és a nehezebb tárgyakból lassabban. Így nagyobb energiákat koncentrálhat a fejlesztendő területekre. Az egyéni haladást segíti az előrehozott vagy osztott érettségi rendszer, amelyben a tanulmányok ütemezését megkönnyíti az érettségi vizsgák több vizsgaidőszakra történő elosztásának lehetősége.

Kurzusrendszer: A

célcsoport

fent

említetett

problémái,

különbözőségei

és

életkori

sajátosságai

figyelembevételével kurzusrendszerben folyik az oktatás. A kerettanterv a tananyagot nem évfolyamokra, hanem tematikus kurzusokra osztja Ez lehetővé teszi a személyre szabott, egyéni haladási ütem kialakítását. Az érettségire bocsátás feltétele az egyes tantárgyakból az előírt számú és tartalmú kurzus sikeres elvégzése. A kurzusok számát, tartalmát, óraszámát és esetleges sorrendiségét, ill. egymásra épülését, a diákok továbbhaladási kritériumait az egyes tantárgyak tantervei szabályozzák. Mivel a fiatalok tudásuk és képességeik tekintetében rendkívül heterogének, a tananyagtartalmak nem épülhetnek sem más tantárgyakra, sem a diákok előzetesen megszerzett tudására. Ezért a kerettanterv szerint tanulmányaikat tantárgyanként alapozó, ill. bevezető kurzusokkal kezdik és az érettségi felkészítő kurzusokkal fejezik be. A kurzusrendszer mindamellett megalapozza a fiataloknak a felsőoktatásba való beilleszkedését (ahol szintén ez a szisztéma válik egyre inkább általánossá), ill. felkészíti őket az egész életen át tartó tanulásra.

Személyre szabott tanítási-tanulási módszerek alkalmazása: A célcsoport problémáinak, különböző tanulási gondjainak, szociális és szociokulturális hátteréből

fakadó

hátrányainak

kezelése,

leküzdése

személyre

szabott

módszerek

alkalmazását igényli. Ugyanakkor mivel az integrációs célok megvalósítása érdekében a fiatalok kislétszámú heterogén tanulócsoportokban tanulnak, egyszerre kell megvalósulnia az integratív és a differenciált módszertani megközelítésnek, oktatásszervezésnek. A tanulásszervezés jellemző formái: - frontális munka;

63

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Helyi tanterv - Bevezető - pármunka, csoportmunka; - csoporton belüli differenciálás; - egyéni fejlesztés; - konzultációs felkészítés, - gyakorlati tevékenység. - Az egyes tantárgyak jellemző tanítási módszerei a tanterveknél külön szerepelnek.

Értékelés; vizsgarendszer: A fiatalok értékelése az oktatás-nevelés minden tevékenysége során folyamatosan és velük közösen történik, nagy hangsúlyt fektetve az önértékelésre. Ennek célja, hogy az állandó visszajelzések segítsék a fiatalok reális énképének, önismeretének kialakulását. A diákok vizsgákon adnak számot tudásukról. Ennek célja egyrészt az érettségihez és a továbbtanuláshoz nélkülözhetetlen vizsgarutin megszerzése, másrészt a szintetizáló képesség fejlesztése. A vizsgák anyaga az egyes kurzusok tematikáján alapul (elsajátított tananyag, készségek, képességek alkalmazása, stb.). A vizsgák tantárgyanként az érettségi vizsgákhoz hasonlóan szerveződnek és bonyolódnak (a vizsga részei, időtartama, módja, értékelése, stb.). Az értékelés két részből áll. A vizsga után közvetlenül részletes szóbeli szöveges értékelésben kap a diák visszajelzést teljesítményéről, tudásáról. Ennek szempontja kettős: hol tart önmagához képest: mit és mennyiben változott, milyen irányban kell továbbhaladnia, hol tart az érettségi követelményekhez képest. Emellett a tanár 1-5-ig érdemjeggyel értékeli teljesítményét. Ez kerül be a diák bizonyítványába. Mivel a kurzusok nem azonosíthatók az évfolyamok szintjeivel, a vizsgákon szerzett osztályzatokat sorban kell bevezetni a bizonyítványba. 1-1 kurzus vizsgajegye az évfolyamos szisztémában 1-1 féléves jegynek felel meg, az évvégi osztályzatot a kettő átlaga adja.

Előrehozott érettségi Az egyéni haladási ütem megvalósulását, a hozott hátrányok leküzdését nagy mértékben segíti az előrehozott érettségi lehetősége. Ez lehetővé teszi, hogy a diákok az öt érettségi tárgyból különböző időben érettségizhessenek. Így képességeiknek, lehetőségeiknek megfelelően

64

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Helyi tanterv - Bevezető bizonyos tárgyakból gyorsabban, ill. lassabban haladva, a kötelező osztályzatokat megszerezve tegyék le az érettségi vizsgákat. A középiskola elvégzésének ideje tehát szintén személyre szabott.

Az oktatásszervezés módja A tanulmányi időszakok számát és hosszát az iskolák helyi tanterve szabályozza. A diákok nem évfolyamokban, osztályokban, hanem tantárgyanként tanulócsoportokban tanulnak, melyek kialakítása a diákok tanulási programjához igazodik. Személyre szabott tanulási program kialakítása szükséges, hiszen minden diák más tantárgyi tudással, akár tantárgyanként más tanulási képességgel rendelkezik. Különbözőek mentális állapotukat, aktuális élethelyzetüket tekintve is. Mindezek az iskolában eltöltött idő folyamán változnak, ezért a személyre szabott tanulási program, mód, időbeosztás kialakítása a bekerüléskor, aktualizálása tanulmányi időszakonként szükséges. A személyre szabott tanulási program tartalmazza: - az adott tanulmányi időszakban a diák által tanulandó tantárgyakat, - tantárgyaként a látogatandó kurzusokat, - a heti óraszámot, - a heti időbeosztást, vagyis a személyes órarendjét (az egyéni órarendek elkészítésekor figyelembe kell venni a törvény által maghatározott napi és heti maximum óraszámokat), - az érettségi várható időpontját, - a választott érettségi tantárgyakat, ill. idegen nyelveket. A személyre szabott tanulási program kialakítása minden esetben a diákokkal közösen történik, és egy tanulmányi szerződés keretében rögzítendő. Ez biztosítja, hogy a program valóban a diák igényeihez, képességeihez, lehetőségeihez és szükségleteihez igazodjék és az egyéni haladási ütem megvalósulását szolgálja. A személyre szabott tanulási program diákkal közös kialakítását, a diák tanulmányi előmenetelének és mentális állapotának, személyes problémáinak, iskolai életének figyelemmel kísérését, oktatásszervezési feladatait, tantárgyi és egyéb adminisztrációját a segítő tanárpár végzi.

65


Tér- és helyiségkialakítás A kiscsoportos oktatás miatt a tantermek mérete és kialakítása során a praktikusság és a sokféle használhatóság az elsődleges szempont. Nincs szükség nagy számú nagy méretű helyiségre. Ugyanakkor mivel a nevelés kiemelt célja a közösségteremtés, szükséges olyan közösségi tér kialakítása, ahol diákok és tanárok a mindennapokban természetes körülmények között élhetnek együtt.

Működési és vezetési modell: a stábszerű vezetés Az iskolát minden szinten stábok működtetik. A stáb az a fórum, ahol az adott témában érintett és mélyen involvált munkatársak vesznek részt. Közösen beszélik végig a csoportot érintő ügyeket és közösen, konszenzusosan hozzák meg döntéseiket. Ehhez szükséges a stáb minden tagjának hozzáértő, aktív közre- és együttműködése. Mivel a döntések nem a többség akaratán múlnak, hanem mindenki számára elfogadható megállapodások, ezért a stáb minden tagja hitelesen és következetesen tudja képviselni azokat. A stábszerű vezetés jellemzője tehát a stábtagok szakmai aktivitásán alapuló működtetés, közösen hozott konszenzusos döntés és a közös felelősségvállalás. Az iskola legfontosabb fóruma a tanárstáb –vagyis a tantestület is stábformában működik- , amelyen minden olyan tanár részt vesz, aki nagy óraszámban sok időt tölt az iskolában a fiatalokkal ill. segítő tanárpári feladatokat is ellát. Ez a stáb részben az iskola napi ügyeit, részben a nevelési-oktatási célokkal összhangban a diákok tanulmányi, és egyéb ügyeit beszéli meg és hoz döntéseket, illetve végzi el az aktuális teendőket. Ez a stáb tesz javaslatot a felvételi és a tanulói jogviszony megszüntetésének ügyében is. Az iskola egyéb szintjeit is ez a stábszerű működés jellemzi pl. tantárgyi munkacsoportok, stb. Az iskolavezetőnek döntéseiben figyelembe kell vennie a stábok véleményét. A diákok érdekképviseleti és érdekérvényesítő fóruma a diákstáb. Ez havi rendszerességgel a diákok és a tanárok részvételével zajlik A személyre szabott nevelési-oktatási modell a nevelési-oktatási célokkal összhangban a diákok tanulmányainak figyelemmel kísérését, oktatásszervezési ill. adminisztrációs ügyeinek intézését és mentális gondozását a segítő tanárpár végzi. A segítő tanárpárt a diákok a tanárok közül szabadon maguk választják. A választás a tanév elején történik és ha

66

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Helyi tanterv - Bevezető szükséges új tanárpár választható. A diák-tanárpár kapcsolat alapja a bizalom és az együttműködés. A segítő tanárpár munkáját segíti és támogatja a stáb.

Tartalma és követelményei A kerettanterv a Nemzeti Alaptantervben meghatározott irányelveket, célokat, fejlesztési követelményeket szem előtt tartva született, de a célcsoport életkori sajátosságai, problémái, ill.

a

kurzusrendszer

lehetőségei

miatt

nem

alkalmazkodik

az

évfolyamonkénti

meghatározottsághoz. A közép- és emeltszintű vizsga tananyagterve tantárgyanként a közép-, ill. emeltszintű érettségi felkészítő kurzusokban szerepel.

Időkeret, tantárgystruktúra Az egészségfejlesztéssel, fogyasztóvédelemmel, környezetvédelemmel

és a környezeti

neveléssel kapcsolatos feladatok ellátására egy külön tantárgyat hoztunk létre környezet- és embertan néven. A célcsoport életkori sajátosságai miatt a kerettanterv tantárgystruktúrájában a testnevelés nem szerepel önálló kötelező tantárgyként. A testmozgás különböző önkéntes és választható mozgásformaként szerepelhet.

Ajánlás A kerettanterv a törvény szerint a nevelés-oktatás céljáról beszél, de elsősorban és hangsúlyosan az oktatásra vonatkozó feladatokat rögzíti. Ez az alternatív kerettanterv is főként erre koncentrál. Tapasztalataink szerint azonban e személyre szabott oktatási modell egy személyközpontú mentális gondozással megtámogatva hatékony és sikeres igazán. Ennek eszköze lehet a segítő pármunka, az esetkezelés és a személyre szabott tanulási program egységes alkalmazása, ahol az esetkezelő pármunkát a segítő tanárpár végzi. Mindezt a nevelési feladatokkal együtt az iskola pedagógiai programjának kell tartalmaznia. Tanulmányi időszakok bontásában ajánlott harmadévekre osztani a tanévet, ez lehetővé teszi, hogy egy tanévben három vizsgaidőszakban vizsgázhassanak a diákok.

67


Készítették:

Baranyi Tamás

Ökördi Réka

Baross Dóra

Papp Péter

Buglyó Ildikó

Pitti Melinda

Gerhard Katalin

Szabó Tamás

Gulyás Péter

Szebényi Csilla

Kiss Virág

Thury Katalin

Kovács András

Walkovszky Attila

Lázár Melinda

Zsár László

68

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Tantárgystruktúra

69

Tantárgystruktúra évfolyam Irodalom emelt szint Magyar nyelv Történelem emelt szint 1. Idegen nyelv emelt szint 2. Idegen nyelv Matematika emelt szint Informatika emelt szint Fizika emelt szint Biológia emelt szint Földrajz emelt szint Kémia emelt szint Környezet- és embertan Művészetek Rajz és vízuális kultúra emelt szint Ember- és társadalomismeret, etika emelt szint magyarázat

9

9

10

10

11

11

12

12

48

48

48

48

48

24

24

24

24

24

24

24

24

24

24

24

24

60

60

60

60

60

60

48 72 24 72 48 72 60 72

36 66 18 66 36 66 45 66

60 60

60 60

60 60

60 60

60 60

60 60

24

24

24

24

24

24

24

24

24

24

24

24

24

24

24

24

24

24

24

24

24

24

24

24

24

24

24

24

-

-

60 72 24 72 48 72 48 72 48 72 48 72

45 66 18 66 36 66 36 66 36 66 36 66

24 24 24 12

24 24 72 48

18 18 66 36

72

66

48

24

24

24

24

24 24 24

12

12

12

12

12

választható

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom A képzés célja A helyi tanterv értelmében a magyar nyelv és irodalom tantárgy tanításának célja az olvasó, felfedező, gondolkodó, önmagát és a világot ismerni és érteni képes, valamint kifejezni tudó, másokra, más kultúrákra, új tudásra nyitott fiatalok útra bocsátása a középiskolából. Cél annak megértése és elfogadása, hogy az irodalmi művek nyitottak, az értelmezés és a hozzáférés számára végtelenek. Ez lehet nyugtalanító, de lehet termékeny is. Számunkra fontos ennek a "létezésnek" a megkínálása, megmutatása, a benne rejlő örömök feltárása. Ennek alapján képessé kell tenni a diákokat az értő olvasásra és az önálló értelmezésre.

Részcélok: Az irodalom két alapformájának, a befogadásnak és a kifejezésnek a támogatása, alakítása, segítése. Célok a befogadás terén: - Az irodalmi (illetve publicisztikai és tudományos-ismeretterjesztő, vagyis általában) a szövegek világával való ismerkedés, valamint a szövegek értő-értelmező olvasása képességének alakítása. További cél az írott, valamint a beszélt szöveg lényegkiemelésének fejlesztése, különböző vázlatolási-jegyzetelési technikák megmutatása, s az egyénenként legmegfelelőbbek megtalálása. - A befogadás módjainak, a hangos és a néma olvasásnak a formálása. - A tudás megszerzése különböző módszereinek megkínálása és megmutatása. Az alapszintű lexikális tantárgyi tudás megszerzése mellett fontos és talán lényegesebb a szemléletformálás, az összefüggések keresésére és felismerésére való törekvés, a problémamegoldó és az irodalmi gondolkodás alakítása, a kérdezés és a többféle válaszadás lehetőségének a megmutatása. A tanuláshoz szükséges eljárások és módszerek megismertetése és használata. - A műolvasó képesség lehetőség szerinti legtágasabbá tétele. Ehhez szükséges a műértéshez szükséges kódok és kódrendszerek valamint eljárások ismerete; az irodalom hagyományos témáinak és feldolgozási módjainak, műfajainak stb. megismerése; és az önálló, felfedező, kérdező és állandóan kétkedő, számos megoldási módra, olvasatra nyitott olvasói magatartás kialakítása; valamint lehetőség teremtése a nagy klasszikus művekkel való kapcsolatra és az irodalmi szöveggel való személyes és elmélyült viszony kialakítására.

70

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Magyar nyelv és irodalom - Annak a képességnek a fejlesztése, hogy a diák az éppen olvasott művet több szempont alapján is be tudja illeszteni eddigi olvasmányai sorába, kapcsolatot tudjon teremteni különböző korok, nemzetek, szerzők művei között. - Az érdeklődés folyamatos fenntartása és a fiatal saját, személyes érdeklődési körének figyelembe vétele, beépítése az órai munkába, a személyre szabott feladatok kialakításában. - Az önálló könyvtári munka lehetőségének bemutatása, ennek gyakorlása, valamint a különféle információhordozók megismertetése és készségszintű használatukra való nevelés egy-egy problémakör feldolgozása kapcsán. Célok a kifejezés területein: - Az irodalom mint tudomány elméleti (elsősorban esztétikai és irodalomelméleti, ezenkívül irodalomtörténeti)

alapelemeinek

elsajátítása,

és

ennek

megfelelő

reprodukálása

vizsgahelyzetekben illetve ezeken kívül. - Egy vagy több aktuálisan tárgyalt irodalmi műről önálló vélemény alkotása, a mű önálló értelmezésének kísérlete, valamint a megismert elemzési támpontok alapján elfogadható, objektív elemzés megfogalmazása. - Annak a képességnek a kialakítása, hogy a diák saját gondolatait, érzéseit nyelvtanilag és stilisztikailag helyesen és világosan, ugyanakkor a személyiségének megfelelő, egyéni stílusban tudja kifejezni szóban és írásban egyaránt, egy-egy meghatározott célnak megfelelően. - Annak megmutatása, hogy a nyelv mint kommunikációs eszköz birtoklása nagy kincs, lehetőségei korlátlanok, hogy alkalmas a gondolkodásra és a vélemények megfogalmazására, a művészi önkifejezésre és az érzelmek, hangulatok, indulatok kifejezésére. - Elsősorban a magyar, de a világirodalmi alkotások közül is néhány, közkinccsé vált sor, vers vagy próza-, drámarészlet pontos emlékezetbe vésése, memorizálása, valamint a memoriterek megtanulása hasznosságának, az emlékezetre és a gondolkodásra gyakorolt pozitív hatásainak elfogadtatása a diákokkal. Összefoglalva: az irodalom mint tudomány fogalomtárának elsajátítása és biztonságos használata, az irodalom mint tantárgy elsajátításának, megtanulásának a "megtanítása", felkészítés az érettségi vizsga követelményeinek teljesítésére. Általában a humán műveltség iránti igény és érdeklődés felkeltése, a kultúrába való bekapcsolódás lehetőségeinek megmutatása.

71


A magyar nyelv és kommunikáció tantárgy tanításának célja - A kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés, mely magában foglalja a minden beszédhelyzetben a beszédpartnerekkel való együttműködés képességét, a másként vélekedők álláspontjának felfogását, tiszteletét, a saját vélemény megvédését, illetve korrigálását. - A szövegértés képességének folyamatos fejlesztése. Cél, hogy a diákok képesek legyenek egy először látott szöveget is értően elolvasni, feldolgozni, a lényeget kiemelni és megjegyezni. - A szóbeli és az írásbeli kifejezőkészség, az önálló és pontos szövegalkotás, a véleményformálás, az érvelés, a meggyőzés, a beszélgetés, a gondolatok és érzések helyes és világos kifejezési képességnek kialakítása. - A helyesírás készségszintű, biztos használata; az olvasható kézírás és a rendezett íráskép alkalmazása. - A diákok tisztában legyenek a magyar nyelv szabályaival; nyelvtani ismereteiket képesek legyenek használni a szövegértelmezés és szövegalkotás eljárásaiban. - A nyelv mint jelrendszer, mint a kommunikáció eszköze rendkívül fontos a társas érintkezésben. A diáknak képesnek kell lennie a beszédhelyzetnek, a műfajnak és a témának megfelelő nyelvi norma alkalmazására, lényegre törő, világos felépítésű, stilárisan megfelelő, a fogalomhasználat szempontjából is szabatos, árnyalt kifejezésmódra - mind szóban, mind írásban. - Műfajok és szövegtípusok ismerete és alkalmazása: vázlat, ismertetés, ajánlás, összefoglalás, kommentár, értekezés, összehasonlítás, esszé, fejtegetés, érvelés, leírás, jellemzés, elbeszélés, beszámoló, önéletrajz, magyarázat, bizonyítás, előadás, megbeszélés, hozzászólás, kérvény, pályázat stb. - Az egyéni stílusnak, vagy kialakításának bátorítása a diák magánéletének és társastársadalmi életének szóbeli és írásbeli megnyilatkozásaira vonatkozóan. - Fontos feladat a kreatív szövegalkotó tevékenység, az, hogy egy diák képes legyen megadott szöveget folytatni, saját célra felhasználni (pl. egy adott minta alapján saját önéletrajzot írni), illetve egyéni szöveget alkotni, mely lehet egy baráti levél, de egy hivatalos kérvény is. - Mivel napjainkban már legalább egy idegen nyelv ismerete elengedhetetlennek tűnik, így fontos, hogy a diák biztos alapokkal rendelkezzenek leíró nyelvtani kérdésekről (szófajok,

72

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Magyar nyelv és irodalom szó- és mondatszerkezetek), hiszen ezek megértése és tudása nélkülözhetetlen alapját képezi az idegen nyelvek elsajátításának is.

Követelmények magyar nyelv és irodalomból a 12. évfolyam végére A diák ismerjen egy, a tantárgyhoz kapcsolódó gondolkodás- és szemléletmódot, tudja készségszinten megnevezni, megkülönböztetni és meghatározni az alapvető irodalomelméleti, -történeti és nyelvészeti szakfogalmakat. Képes legyen a tantárgyon belül felmerülő problémák megoldására, önállóan ismerjen fel összefüggéseket. A diák képes legyen önálló véleménynyilvánításra, érvelésre, saját álláspontja megvédésére, bizonyításra, értékelésre, összehasonlításra - mindezt stilisztikailag és a beszédhelyzetnek megfelelően tegye. Próbáljon önállóan tájékozódni az adott szaktárgyakon belül; értő olvasóvá váljék. A diák képes legyen alkalmazni a megtanult ismereteket

Az irodalom- és magyar nyelv-tanítás képzési ideje A gimnáziumi tanulmányok elvégzéséhez összesen nyolc kurzus sikeres teljesítése szükséges. Egy kurzus elvégzése a hagyományos iskolai osztályozási rendszerben egy féléves osztályzatnak felel meg. Eszerint egy kurzus óraszáma irodalomból 48, az utolsó, érettségi előkészítő kurzusé 36, míg magyar nyelvből egy kurzus óraszáma 12, az utolsó, érettségi előkészítő kurzusé pedig 9.

Az irodalomtanítás módszere A tematikus tanítás egyik fontos jellemzője a felfedezve tanulás. Csak olyan esetekben folyamodhatunk a frontális oktatáshoz, amikor valóban ez látszik a leginkább célravezető, legeredményesebb módszernek. A kérdés-válasz stratégia, ahol a diák és a tanár is felváltva a kérdező, illetve a válaszadó szerepében találja magát, a figyelem legintenzívebb fenntartását is lehetővé teszi, miközben folyamatos visszajelzést is biztosít arról, hogy diákjaink mennyire vonódtak be az órába, mennyire tudják követni, felfogni, megérteni a hallottakat. Ez a módszer jól érzékelhetővé teszi a diák témához, műhöz való pillanatnyi viszonyát. A kérdésválasz stratégia mellett talán még fontosabb módszer a diákok foglalkoztatása a tanórán. Minden órába bele kell férjen egy-egy rövidebb-hosszabb egyéni vagy csoportos feladat, amin

73

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Magyar nyelv és irodalom a diáknak aktívan dolgoznia kell, hiszen ennek megoldása, elvégzése közben hasznosíthatja legjobban azt a tudást, amit már elméletben megszerzett, illetve szembesülhet azzal, hogy mi az, amit valójában ért, illetve hol vannak még hiányosságok.

A magyar nyelv tanításának módszere Amennyiben az irodalom tantárgy tanításánál fontos a felfedezve tanítás elve, a kérdések és válaszok útján történő megismerés, úgy ez a magyar nyelv tanítása során kiemelten igaz. Az a feladat, hogy rámutassunk e tantárgy hasznosságára, és a benne rejlő számtalan szépségre. A magyar nyelv tanításakor szinte kivétel nélkül a példáktól kell megpróbálni eljutni a szabályig, az egyes esetektől az általános következtetésekig. Nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy ne a nyelvtan könyvek számára gyártott példaszövegekkel, hanem irodalmi, vagy a mindennapi életből vett nyelvi példákkal dolgozzunk. Ennek nem egyszer tapasztalható pozitív hatása az irodalom órákon való aktivitásra is, hiszen a diák örül, ha talál valami kapcsolatot a két tantárgy között, ha rájön, hogy egy-egy szöveg mindkét órán előkerül, és az egyik órán szerzett ismereteit fel tudja használni a másikon is. A szövegek kreatív-produktív megközelítésének szintén komoly haszna van a magyar nyelv tantárgy elsajátításában. A játékosság sok esetben fontos elemét képezi a tematikus tanítás módszereinek.. A fiatalok nagy része szívesen veszi, ha egy-egy órán a célirányosan előkészített nyelvi játékok kerülnek előtérbe. A vita, a beszélgetés ugyancsak lényeges elem a tanítás során. Fontos, hogy a diákoknak önálló véleménye alakuljon ki a már eltűnőben lévő régi, vagy éppen megjelenőben lévő új nyelvi jelenségekről, hogy a nyelvi jelenségekhez kapcsolódó saját értékítéletük alakuljon ki, tudatos nyelvhasználóvá váljanak. Tanulási segédeszközök A tematikus tanításhoz nem használható kifejezetten csak egy, a középiskolák számára készülő tankönyvsorozat. Egy széles tankönyvlistának kell a rendelkezésre állnia, és ennek alapján állítható össze az, hogy egy-egy kurzus egy-egy témaköréhez mi az igazán hasznos. Így előre jól átgondoltan lehet javasolni a diákoknak iskolai pályafutásuk során kb. háromnégy tankönyv megvételét, illetve adhatunk nekik fénymásolt segédanyagokat. A hangsúly mégis magukon az irodalmi alkotásokon van, melyeknek készségszintű használata és ismerete igen fontos a tanórákon illetve a vizsgákon.

74

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Magyar nyelv és irodalom A magyar nyelv tanításánál-tanulásánál a gyakorlás, a készségek fejlesztése miatt feladatlapokat, feladatgyűjteményeket célszerű készíteni. Ezeket ajánlatos folyamatosan átdolgozni, bővíteni, javítani.

Az értékelés Minden munkafolyamat fontos része az értékelés: ki, hogyan, milyen mértékben végezte el a számára kijelölt, a közösen megbeszélt feladatokat. Az értékelés fontos jellemzője az, hogy nemcsak egy-egy időszak zárásaként, hanem folyamatosan történik. Beépül, és szervesen jelen van a mindennapi órai munkában, valamint az iskola egész életében. Fontos, hogy a tanárnak minden fiatalt és minden általuk készített alkotást (saját vers, novella, műelemzés, nyelvtani feladatlap kitöltése stb.) komolyan kell vennie, és azt is jó tudni, hogy a diákokat nagyon érdekli a tanár véleménye alkotásaikról. Mindig érdemes képviselni azt a magatartást, miszerint a jó és a rossz kategóriák igen szegényesek, a legtöbb esetben alkalmatlanok a véleménynyilvánításra, ennél sokkal bonyolultabb a világ, az emberi létezés. A konkrét osztályzat megszerzése vizsgákon történik. Ezek a vizsgák mindig az érettségit mintázzák, ezzel is arra készítve fel a diákokat, hogy ezen az utolsó középiskolai megmérettetésen is sikeresen helyt tudjanak majd állni. Az érettségi mintájára tehát a vizsgák is két részből állnak: írásbeli és szóbeli részből, melyek részfeladatai szintén megegyeznek az érettségin is előforduló feladattípusokkal. Kivételt ezek alól csak az alapozó kurzus vizsgája jelenthet, hiszen akkor még nem az érettségire készítünk fel, hanem inkább a szintrehozás a cél. A számonkérés mindig gyakorlatcentrikus, a tanár által adott osztályzat mellett pedig mindig nagy hangsúlyt kell fektetni az önértékelésre is.

A kurzusok témakörei, beosztása A kurzusrendszer megalkotásakor az irodalom, illetve a magyar nyelv tantárgyak középszintű és emelt szintű érettségi követelményeit veszi figyelembe a helyi tanterv. Ennek alapján az irodalom és a magyar nyelv középiskolai anyaga tematikus csoportokra oszlik. Ezek a csoportok változhatnak. Változhat akár az összetartó erőt képviselő motívum, akár az ugyanazon szempont alapján összeállított olvasmánylista is. Mindkét tantárgynál az érettségi előkészítő két-két kurzus zárja a tanulmányokat, melyek már nem tematika szerint haladnak, hanem összefoglalnak, kronologikus sorrendben ismételnek (az irodalom esetében), érettségi

75

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Magyar nyelv és irodalom témaköröket tárgyalnak újra. Az egyes tematikus kurzusok összetartó ereje mindig valamilyen fontos kérdés, problémakör, melyeknek kapcsán az irodalom terén lehetőségünk nyílik az egyes - korban, szemléletben, stílusban - egymástól távol eső műveket összefüggéseikben vizsgálni. Ezzel lehet megteremteni azt a lehetőséget, hogy a diákok az irodalom órát ne mint a kronologikus sorrendben egymást követő, illetve egy-egy alkotó életművéből a tananyagban szereplő, kötelezően elolvasandó és elemzendő művek tárgyalását éljék meg, hanem olyan műhelynek, ahol lehetőségük nyílik a gondolkodásra, a felfedezés örömére is. Ám lehetőség nyílik például arra is, hogy egy adott tanulmányi időszakban egy alkotó életművével foglalkozzanak rendkívül körültekintően. A kurzusrendszer ahhoz is jó keretet biztosít, hogy a kötelező olvasmányok listája az éppen a csoportot alkotó diákok érdeklődési körének figyelembe vételével alakuljon, bővüljön. Fontos leszögezni, hogy irodalomból egy tematikus kurzuson belül nem az éppen ott említett szerző teljes életművét kell tárgyalni (kivéve azt a kurzust, amelynek témája éppen egy szerző teljes életműve), hanem azokat a műveit, munkásságának azon részeit, melyek az adott kurzus tematikája szerint fontosak lehetnek. A magyar nyelv tanításában a kurzusrendszer arra ad jó lehetőséget, hogy egy-egy témakört alaposan, egy tanulmányi időszakban csak az adott problémára koncentrálva dolgozzanak fel a diákok (pl. mondatelemzés, a stílusrétegek). Mind az irodalom, mind a magyar nyelv tantárgyra igaz, hogy a tanulmányok egy alapozó kurzussal indulnak. A cél az, hogy az esetleges tantárgyi hiányosságokkal érkező diákok a kurzus végére biztos alapokkal rendelkezzenek mind irodalom, mind magyar nyelv tantárgyból. E kurzus követelményszintje az általános iskola nyolcadik osztályának végén elvárható követelményekhez igazodik. A biztos tudással érkező diák esetében differenciált oktatás keretein belül érhető el az a cél ezen a kurzuson, hogy olvasmányélményeit gazdagítsa, stílusa még választékosabbá váljék, illetve még magabiztosabban mozogjon a nyelvtan területén, akár néhány bonyolultnak tűnő problémát, feladatot is sikeresen oldjon meg. A közös cél mégis minden diák esetében az, hogy ennek a kurzusnak a végére olyan tudással rendelkezzen e két tantárgyat tekintve, amelyre biztosan lehet építeni a tematikus kurzusokon való munka során. Éppen ezért az alapozó kurzusok sikeres teljesítése elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a diák a tanulmányait a neki tetsző, vagy megfelelő tematikus kurzussal folytathassa. Az öt tematikus kurzus teljesítése után, az érettségi évében mindkét tantárgyból kötelező az Érettségi előkészítő 1. és az Érettségi előkészítő 2. kurzus elvégzése, illetve annak, aki emelt szintű érettségit tesz, további két emelt szintű érettségire előkészítő kurzus is kötelező.

76


Az irodalom tantárgy témakörei, követelmények Az irodalom tantárgy témaköreinek és az azokhoz tartozó elemzendő műveknek az összeállításakor fontos szempont volt, hogy az összes témakör tárgyalása kapcsán a diákok találkozzanak lírai és epikai, valamint lehetőség szerint drámai művekkel is. Ezzel egyrészt az a célunk, hogy a fiatalok folyamatában lássák az irodalom egyes területeinek, motívumainak összefüggéseit, az egyes korok irodalmát meghatározó stílusok stílusjegyeinek megjelenését a lehető legtöbb műfajban, másrészt pedig az, hogy hozzászokjanak ahhoz, hogy az irodalom tanulása időigényes munka, nem lehet egy kurzus során „csak” verseket olvasgatni, elkerülve ezzel hosszabb lélegzetű művek önálló, elmélyült feldolgozását. E szempontok alól természetesen kivétel volt a három, célzottan egy-egy műnemet feldolgozó kurzus. Az egyes kurzusok témaköreinek címe után megadjuk azt, hogy melyek azok a szempontok, melyek alapján az egyes kurzusok tematikáját időnként újítva, változtatva felépítjük. A témakörök irányadó, összefoglaló címén kívül a tematikus kurzusok címeit nem rögzítjük pontosan, hiszen az mindig más és más lehet, attól függően, hogy milyen szempontok alapján tanítja az adott tanár az adott tanulmányi időszakban az általa választott témakört. Azt azonban rögzítjük, hogy kik azok a szerzők, melyek azok a művek, akiknek, illetve amelyeknek a tárgyalása egy adott tematikus kurzus témája lehet. Megadjuk továbbá azt is, hogy mik az elvárható követelmények egyes tematikus kurzus elvégzéséhez. A bemeneti követelményeket nem rögzítjük külön-külön minden egyes tematikus kurzusnál, hiszen az összes kurzus felvételének közös követelménye az alapozó kurzus sikeres elvégzése. Éppen ezért az alapozó kurzus követelményeit részletesen felsoroljuk. Ennél a kurzusnál azonban nem adunk meg tárgyalandó műveket, szerzőket, mert az a tanár mindenkori döntése, hogy mely műveken keresztül tanítja meg az alapozó kurzuson elsajátítandó készségeket, tudásanyagot. Az irodalom témakörök címei: Irodalmi alapozó Szerelem, mint ihletforrás és téma az irodalomban A számadás formái és fajtái az irodalomban A komikum forrásai az irodalomban A haza, a nemzet, a nép fogalmának megjelenése az irodalomban

77

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Magyar nyelv és irodalom Az epika műfajai A dráma fejlődésének útja Műfajok a lírában A világirodalom néhány jelentős alkotója, műfaji újításai, témáinak sokszínűsége A kortárs magyar irodalom A XX-XXI. századi magyar és világirodalom néhány művének összevetése Ember és világ Élet és életmű Stílusok, korstílusok megjelenési formái az irodalomban Az irodalom határterületei Motívumok megjelenése és vándorlása az irodalomban (pl. kert, sziget, család stb.) Szabad témakör Érettségi előkészítő I. Érettségi előkészítő II. Emelt szintű érettségi előkészítő I. Emelt szintű érettségi előkészítő II.

Irodalmi alapozó kurzus Ajánlott óraszám: 48 óra A cél az, hogy az esetleges tantárgyi hiányosságokkal érkező diákok a kurzus végére biztos alapokkal rendelkezzenek irodalom tantárgyból. E kurzus követelményszintje az általános iskola nyolcadik osztályának végén elvárható követelményekhez igazodik. Követelmények a kurzus végére: A szó szerinti és az átvitt jelentés megkülönböztetése szépirodalmi és más olvasmányokban, a szavak alapjelentésének, hangulatának, stílusértékének fölismerése szépirodalmi és egyéb művekben, az előismeretet feltáró szövegszintű és a szójelentésre épülő szövegelemző eljárások önálló alkalmazása irodalmi és ismeretterjesztő szövegek jelentésének feltárásában, képesség a szöveg tagolására, a lényeg kiemelésére, a szöveg tömörítésére, a leírás, a jellemzés különféle kifejezőeszközeinek megfigyelése szépirodalmi és nem irodalmi művekben

78

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Magyar nyelv és irodalom vázlatkészítés önállóan, a vázlat felhasználása különböző műfajú, témájú szövegek megértéséhez, ill. megfogalmazásához könyvtárhasználat: a könyvek tartalmának megállapítása, ismertetése tartalomjegyzék, bevezető fülszöveg alapján, ill. átlapozással, Önálló ismeretszerzés könyvtári munkával: könyvek keresése bármely tantárgyi témához. Segédkönyvek, szótárak, lexikonok használata ismeretlen kifejezések magyarázatára, személyekhez, témákhoz kapcsolódó adatok gyűjtése folyamatos hangos és néma olvasási képesség és szövegértés bizonyítása kérdésekre adandó válasszal, rövid szóbeli beszámolóval, különböző témájú és műfajú művek értelmes felolvasásával, memoriterek kifejező előadásával a szövegelemzés bővítése: a téma önálló megállapítása, lényegkiemelés, adatkeresés, kérdésekre adandó válaszként részletek kiemelése, időrend, ok-okozati összefüggés fölismerése. a gyakoribb tömegkommunikációs műfajok felismerése, elemzése, jelentésének kibontása, a tájékoztató és a véleményt közlő műfajok elkülönítése: pl. hír, tudósítás; cikk, kommentár; riport, interjú az olvasott szépirodalmi és egyéb szövegek mögöttes jelentéseinek tudatos keresése, önálló megfogalmazása. A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése. Az adott műhöz kötődő kifejezésmód néhány jellemzőjének értelmezése, értékelése a szükséges fogalmak használatával, az egyéni vélemény néhány szavas megfogalmazásával mindennapi élethelyzetekhez, irodalmi olvasmányokhoz kapcsolódó véleményalkotás és nyilvánítás árnyalt kifejezésmódjainak ismerete és használata mindennapi, közéleti és szakmai problémákról vagy irodalmi témákról ismeretek, érvek, példák gyűjtése a könyvtári tárgyi katalógus segítségével. a befogadás tapasztalatainak tudatosítása, a téma, az írói látásmód és álláspont megértése

Szerelem, mint ihletforrás és téma az irodalomban Ajánlott óraszám: 48 óra Cél: A szerelemnek mint ősi és örök témának, megjelenésének, műnemektől és műfajoktól való független voltának a bemutatása, valamint annak megismerése, hogy különböző korokban különböző szerzők hogyan fejezték ki ezt az érzést. Cél annak megvitatása is, hogy

79

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Magyar nyelv és irodalom mit mondanak nekünk ma ezek a művek a szerelemről, hogyan viszonyulnak mai felfogásunkhoz. Elsajátítandó fogalmak: cím, címadás, líra, dráma, epika, a három műnemhez tartozó néhány műfaj, lírai én, szóképek, alakzatok, ritmus, verselés, versszervező elv, cím és műegész kapcsolata A kurzushoz ajánlott szerzők és művek: néhány történet az antik mitológiából részletek a Bibliából a középkor európai lírikusainak egy-két alkotása (pl. Vogelweide, Villon) néhány Petrarca-szonett néhány Shakespeare-szonett egy Shakespeare-dráma Balassi Bálint lírájának néhány jellegzetes alkotása Janus Pannonius néhány alkotása Csokonai Vitéz Mihály munkásságának néhány jellegzetes alkotása Petőfi Sándor munkásságának néhány jellegzetes alkotása Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Jókai Mór egy regénye Elbeszélő mű/művek vagy részletek Gogol, Tolsztoj, Dosztojevszkij vagy Flaubert munkásságából Ady Endre főbb művei Tóth Árpád és/vagy Juhász Gyula egy-két verse József Attila néhány alkotása Radnóti Miklós néhány verse néhány vers a XX. század második felének magyar irodalmából és néhány kortárs alkotó egykét műve (pl. Nemes Nagy Ágnes, Vas István, Pilinszky János, Weöres Sándor, Varró Dániel stb.) egy epikai mű a szentimentalizmus alkotásai közül Néhány epikai mű vagy műrészlet a 20. század második felének magyar irodalmából és a kortárs magyar irodalomból (pl. Esterházy Péter, Nádas Péter, Vámos Miklós, Térey János, Spiró György stb.)

80

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Magyar nyelv és irodalom Néhány epikai vagy drámai mű a XX. század egy-két jelentős szerzőjétől (pl. Kafka, Bulgakov, Garcia Marquez, Borges, Ionesco, Styron stb.) Ízelítő a XX. század lírájából (pl. Garcia Lorca, Eliot, Paszternak, Kavafisz, Prévert stb.) Egy-két példa Közép-Európa népeinek XX. századi irodalmából (pl. Mrozek, Kundera, Hrabal vagy más szerzők)

A számadás formái és fajtái az irodalomban Ajánlott óraszám: 48 Cél: A cél a létértelmezés, létösszegzés megfogalmazása, megközelítése különböző irodalmi műveken keresztül. Fontos annak megmutatása, hogy ilyen témájú költeményeket nemcsak, illetve nem feltétlenül egyes költők, írók utolsó művei között kell keresni, hanem bármely alkotói korszakban előfordulhatnak. Elsajátítandó fogalmak: cím, címadás, tér és idő viszonya, líra, dráma, epika, a három műnemhez tartozó néhány műfaj, megszólító-megszólított viszony, versszervező elv, lírai én, cím és műegész kapcsolata, az esztétikai minőség fogalma, elemzés és értelmezés fogalma és különbségei, metaforizálódás, időszerkezet és logikai szerkezet, hiány, testamentum, leíró-elmélkedő költemény, elégia, idő- és értékszembesítő költemény, önmegszólító verstípus A kurzushoz ajánlott szerzők és művek: a középkor európai lírikusainak egy-két alkotása (pl. Vogelweide, Villon) Balassi Bálint lírájának néhány jellegzetes alkotása Berzsenyi Dániel néhány jellegzetes alkotása Arany János számadás-versei, néhány balladája Ady Endre néhány alkotása Egy-két Csehov-dráma és/vagy egy-két Ibsen-dráma Tóth Árpád és/vagy Juhász Gyula egy-két verse Kosztolányi Dezső néhány lírai alkotása Babits Mihály: Jónás könyve Babits Mihály néhány lírai alkotása József Attila néhány műve Radnóti Miklós néhány verse

81

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Magyar nyelv és irodalom néhány vers a XX. század második felének magyar irodalmából és néhány kortárs alkotó egykét műve (pl. Nemes Nagy Ágnes, Vas István, Pilinszky János, Weöres Sándor, Varró Dániel stb.) Egy epikai vagy drámai mű a XX. század egy-két jelentős szerzőjétől (pl. Garcia Marquez, Julio LLamazares Néhány epikai vagy drámai mű a XX. század egy-két jelentős szerzőjétől (pl. Kafka, Bulgakov, Garcia Marquez, Borges, Ionesco stb.) Ízelítő a XX. század lírájából (pl. Garcia Lorca, Eliot, Paszternak, Kavafisz, Prévert stb.)

A komikum forrásai az irodalomban Ajánlott óraszám: 48 Cél: A cél annak megmutatása és közös felfedezése, hogy a nevetés alapvető emberi igény és élmény, a nevettetés pedig nagyszerű eszköz, közvetítő csatorna a világ, az ember és magunk megismerésére, elfogadására. Elsajátítandó fogalmak: esztétikai minőségek, hangnemek – abszurd, groteszk, komikum, tragikum, helyzet- és jellemkomikum, humor, irónia, gúny, színház, színházi konvenciók, a színházi hatás összetevői, érték, értékrend, műfaji és tematikus konvenciók, a jellemzés eszközei, archetípus, eposz, eposzi kellékek, tragikomédia, abszurd dráma A kurzushoz ajánlott szerzők és művek: egy Shakespeare-dráma néhány történet az antik mitológiából egy-két francia klasszicista vígjáték (pl. Moliere, Beaumarchais) Csokonai Vitéz Mihály munkásságának néhány jellegzetes alkotása Petőfi Sándor munkásságának néhány jellegzetes alkotása Arany János egy műve (pl. A nagyidai cigányok) egy komikus eposz a magyar irodalomból Mikszáth Kálmán egy regénye és/vagy néhány novellája Karinthy Frigyes néhány alkotása Örkény István egy regénye vagy néhány novellája

82

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Magyar nyelv és irodalom Egy-két dráma a kortárs magyar irodalom alkotóitól (pl. Kárpáti Péter, Egressy Zoltán, Tasnádi István) Egy-két példa Közép-Európa népeinek XX. századi irodalmából (pl. Mrozek, Kundera, Hrabal vagy más szerzők) Néhány epikai mű vagy műrészlet a 20. század második felének magyar irodalmából és a kortárs magyar irodalomból (pl. Esterházy Péter, Nádas Péter, Vámos Miklós, Térey János, Spiró György stb.) Egy-két dráma a kortárs magyar irodalom alkotóitól (pl. Kárpáti Péter, Egressy Zoltán, Tasnádi István) Brecht, Beckett vagy Dürrenmatt egy vagy egy-egy drámája Néhány epikai vagy drámai mű a XX. század egy-két jelentős szerzőjétől (pl. Garcia Marquez, Borges, Ionesco stb.)

A haza, a nemzet, a nép fogalmának megjelenése az irodalomban Ajánlott óraszám: 48 Cél: A kurzus segít az identitás megtalálásában, a nemzeti irodalmi hagyomány megismerésében, valamint felismerni azt, hogy egyén és haza sorsa sokszor összefonódik. Példák segítségével mutatunk rá arra, amit talán sajátos magyar „politikai irodalomnak” nevezhetnénk, a vátesz-szerep jellemzőire, a történelem megjelenésére az irodalomban. Elsajátítandó fogalmak: erkölcs, erkölcsi érték, érték, értékrend, választás, ítéletalkotás, jellem, típus, hőstípus, megszólító-megszólított viszony, versszervező elv, lírai én, cím és műegész kapcsolata, metaforizálódás, időszerkezet és logikai szerkezet, szerepvers A kurzushoz ajánlott szerzők és művek: szemelvények a homéroszi eposzokból egy Szophoklész- vagy más görög dráma Balassi Bálint lírájának néhány jellegzetes alkotása Janus Pannonius néhány alkotása Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem – részletek

83

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Magyar nyelv és irodalom Berzsenyi Dániel néhány jellegzetes alkotása Katona József: Bánk bán Kölcsey Ferenc néhány alkotása Petőfi Sándor munkásságának néhány jellegzetes alkotása Móricz Zsigmond egy regénye és/vagy néhány novellája Ady Endre főbb művei József Attila főbb művei Radnóti Miklós főbb művei Egy-két dráma a kortárs magyar irodalom alkotóitól (pl. Kárpáti Péter, Egressy Zoltán, Tasnádi István) Brecht, Beckett vagy Dürrenmatt egy vagy egy-egy drámája Egy-két példa Közép-Európa népeinek XX. századi irodalmából (pl. Mrozek, Kundera, Hrabal vagy más szerzők)

Az epika műfajai Ajánlott óraszám: 48 Cél: A cél az epika legjellemzőbb műfajainak megismerése, annak megmutatása, hogy miként kell és lehet ezeket a műveket értően olvasni, elemezni, értelmezni. Elsajátítandó fogalmak: cím, címadás, tér és térszemlélet, jellem, típus, hőstípus, epikai műfajok – anekdota, elbeszélés, elbeszélő költemény, eposz, legenda,

mese, monda, novella, regény,

regényváltozatok, regénytípusok, epikus közlés – elbeszélő, elbeszélői nézőpont, narráció, belső monológ, cselekmény, dialógus, epizód, leírás, fikció, műfaji és tematikus konvenciók, próza,

történet

(eseménysor)

és

szövegszerkezet

viszonya,

elbeszélő,

elbeszélői

beszédhelyzet, az elbeszélés tempója, időrendje, tér és idő viszonya, a jellemzés eszközei, képzelet, fikció A kurzushoz ajánlott szerzők és művek: néhány történet az antik mitológiából a különböző teremtéstörténetek

84

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Magyar nyelv és irodalom részletek a Bibliából szemelvények a homéroszi eposzokból Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem – részletek Jókai Mór egy regénye egy komikus eposz a magyar irodalomból Elbeszélő mű/művek vagy részletek Gogol, Tolsztoj, Dosztojevszkij vagy Flaubert munkásságából Mikszáth Kálmán egy regénye és/vagy néhány novellája Móricz Zsigmond egy regénye és/vagy néhány novellája Kosztolányi Dezső egy regénye és/vagy néhány novellája Karinthy Frigyes egy alkotása Ottlik Géza vagy Örkény István egy műve vagy művei (pl. Iskola a határon vagy Tóték vagy néhány egyperces) Egy epikai mű vagy műrészlet a 20. század második felének magyar irodalmából (pl. Esterházy Péter, Nádas Péter, Vámos Miklós, Térey János stb.) Egy epikai mű a XX. század egy jelentős szerzőjétől (pl. Kafka, Bulgakov, Garcia Marquez, Borges, Styron stb.) Egy példa Közép-Európa népeinek XX. századi irodalmából (pl. Mrozek, Kundera, Hrabal vagy más szerzők) Az irodalom és határterületei, egy-két szerző és mű ismerete (pl. Rejtő Jenő, Agatha Christie, Szepes Mária, J. R. R. Tolkien, Isaac Asimov, Stephen King)

A dráma fejlődésének útja Ajánlott óraszám: 48 Cél: A cél a dráma legjellemzőbb műfajainak megismerése, annak megmutatása, hogy miként kell és lehet ezeket a műveket értően olvasni, elemezni, értelmezni. Elsajátítandó fogalmak: erkölcs, erkölcsi érték, választás, ítéletalkotás, katarzis, jellem, típus, drámai műfajok – tragédia, színmű, commedia del’arte, drámai költemény, analitikus dráma, epikus színház, abszurd dráma, dialógus, dikció, szituáció, bonyodalom, tetőpont, megoldás, prológus,

85

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Magyar nyelv és irodalom epilógus, helyzet- és jellemkomikum, színház, színházi konvenciók, a színházi hatás összetevői A kurzushoz ajánlott szerzők és művek: egy Szophoklész- vagy más görög dráma egy-két Shakespeare-dráma egy-két francia klasszicista vígjáték (pl. Moliere, Beaumarchais) Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Egy-két Csehov-dráma és/vagy egy-két Ibsen-dráma Brecht, Beckett vagy Dürrenmatt egy vagy egy-egy drámája Egy drámai mű a XX. század egy-két jelentős szerzőjétől (pl. Ionesco, Mrozek stb.) Egy-két dráma a kortárs magyar irodalom alkotóitól (pl. Kárpáti Péter, Egressy Zoltán, Tasnádi István)

Műfajok a lírában Ajánlott óraszám: 48 Cél: A cél a líra legjellemzőbb műfajainak megismerése, annak megmutatása, hogy miként kell és lehet ezeket a műveket értően olvasni, elemezni, értelmezni. Elsajátítandó fogalmak: cím, címadás, művelődéstörténeti korszak, korstílus, stílusirányzatok, lírai műfajok – dal, elégia, himnusz, óda, episztola, jeremiád, rapszódia, epigramma, szonett, költői magatartás, szerep, élménylíra, tárgyias költészet, hangulatlíra, szerepvers, vershelyzet, lírai én, dallamra írott vers, képvers, verstípusok: önmegszólító, idő- és értékszembesítő, létösszegző, műköltészet, népköltészet, ritmus, verselés, hangsúlyos verselés, időmértékes verselés, verslábak, hexameter, pentameter, disztichon, szabad vers, zeneiség, rím, rímfajták, alakzatok A kurzushoz ajánlott szerzők és művek: részletek a Bibliából a középkor európai lírikusainak egy-két alkotása (pl. Vogelweide, Villon) néhány Petrarca-szonett néhány Shakespeare-szonett

86

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Magyar nyelv és irodalom Janus Pannonius néhány alkotása Balassi Bálint lírájának néhány jellegzetes alkotása Csokonai Vitéz Mihály munkásságának néhány jellegzetes alkotása Berzsenyi Dániel néhány jellegzetes alkotása Kölcsey Ferenc néhány alkotása Petőfi Sándor munkásságának néhány jellegzetes alkotása Arany János néhány lírai alkotása Vörösmarty Mihály néhány lírai alkotása a francia szimbolisták egy-két alkotása (Baudelaire, Verlaine, Rimbaud) Tóth Árpád és/vagy Juhász Gyula egy-két verse Ady Endre főbb művei Kosztolányi Dezső főbb lírai művei Babits Mihály főbb lírai alkotásai József Attila főbb művei Radnóti Miklós főbb művei Néhány vers a XX. század második felének magyar irodalmából és néhány kortárs alkotó egykét műve (pl. Nemes Nagy Ágnes, Vas István, Pilinszky János, Weöres Sándor, Varró Dániel stb.) Ízelítő a XX. század lírájából (pl. Garcia Lorca, Eliot, Paszternak, Kavafisz, Prévert stb.)

A világirodalom néhány jelentős alkotója, műfaji újításai, témáinak sokszínűsége Ajánlott óraszám: 48 Cél: A cél az, hogy a diákok kitekintést nyerjenek a világirodalomra, felfedezzék, hogy milyen sokszínű maga az irodalom, és a más népek kultúrájának, irodalmának megismerésére irányuló igénynek a felkeltése, megerősítése. Elsajátítandó fogalmak: tér és térszemlélet, idő, időszemlélet, idősíkok, szimultanizmus, jellem, típus, hőstípus, esztétikai minőségek – abszurd, groteszk, hangnemek, interkulturalitás, irodalmi hagyomány, szöveghagyomány, szabad vers, futurizmus, szürrealizmus, modernizmus

87


A kurzushoz ajánlott szerzők és művek: néhány történet az antik mitológiából a különböző teremtéstörténetek részletek a Bibliából szemelvények a homéroszi eposzokból egy Szophoklész- vagy más görög dráma a középkor európai lírikusainak egy-két alkotása (pl. Vogelweide, Villon) néhány Petrarca-szonett néhány Shakespeare-szonett egy Shakespeare-dráma egy-két francia klasszicista vígjáték (pl. Moliere, Beaumarchais) Elbeszélő mű/művek vagy részletek Gogol, Tolsztoj, Dosztojevszkij vagy Flaubert munkásságából Egy-két Csehov-dráma és/vagy egy-két Ibsen-dráma a francia szimbolisták egy-két alkotása (Baudelaire, Verlaine, Rimbaud) Brecht, Beckett vagy Dürrenmatt egy vagy egy-egy drámája Néhány epikai vagy drámai mű a XX. század egy-két jelentős szerzőjétől (pl. Kafka, Bulgakov, Garcia Marquez, Borges, Ionesco, Styron, Llamazares stb.) Bulgakov, Garcia Marquez, Borges, Ionesco stb.) Ízelítő a XX. század lírájából (pl. Garcia Lorca, Eliot, Paszternak, Kavafisz, Prévert stb.) Az irodalom és határterületei (pl. Asimov, Tolkien, Stephen King) Legalább két példa Közép-Európa népeinek XX. századi irodalmából (pl. Mrozek, Kundera, Hrabal vagy más szerzők)

Magyar irodalom a XX. század második felében és a kortárs magyar irodalom Ajánlott óraszám: 48 Cél: A cél az, hogy olyan XX. századi illetve kortárs magyar irodalmi műveket mutassunk meg a diákoknak, amelyek időben közel állnak hozzájuk, ugyanakkor az őket foglalkoztató gondolatokon kívül más aspektusból is reagálnak a világra, az egyéni létre. Fontos annak is a megismertetése, hogy milyen műfajokban, azoknak milyen műfaji sajátosságait felhasználva

88

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Magyar nyelv és irodalom alkotnak a jelentősebb alkotók. Egyes műveken keresztül azt is megvizsgáljuk, hogyan viszonyulnak az írók, költők ahhoz a jelenhez és múlthoz, ami számukra és a diákok számára is közös. Elsajátítandó fogalmak: tér és térszemlélet, idő, időszemlélet, idősíkok, szimultanizmus, jellem, típus, hőstípus, esztétikai minőségek – abszurd, groteszk, hangnemek, interkulturalitás, irodalmi hagyomány, szöveghagyomány, szabad vers A kurzushoz ajánlott szerzők és művek: Ottlik Géza vagy Örkény István művei (pl. Iskola a határon vagy Tóték vagy néhány egyperces) Néhány vers a XX. század második felének magyar irodalmából és néhány kortárs alkotó egykét műve (pl. Nemes Nagy Ágnes, Vas István, Pilinszky János, Weöres Sándor, Varró Dániel stb.) Néhány epikai mű vagy műrészlet a 20. század második felének magyar irodalmából és a kortárs magyar irodalomból (pl. Esterházy Péter, Nádas Péter, Vámos Miklós, Térey János, Spiró György stb.) Egy-két dráma a kortárs magyar irodalom alkotóitól (pl. Kárpáti Péter, Egressy Zoltán, Tasnádi István)

A XX-XXI. századi magyar és világirodalom néhány művének összevetése Ajánlott óraszám: 48 Cél: Ezen a kurzuson a diákok megismerkedhetnek olyan művekkel, melyek egyrészt hozzájuk, másrészt egymáshoz is közel állnak időben, ám térben nem mindig. A cél annak megmutatása, hogy a jelenben, illetve a közelmúltban milyen közös gondolatok foglalkoztatják, vagy foglalkoztatták az egyes szerzőket szerte a világban, milyen hasonlóságok és különbségek vannak témaválasztás, megközelítés, műfajválasztás között. Fontos, hogy a diákok felfedezzék, mindaz, ami nálunk megjelenik az irodalomban, nem feltétlenül egyedülálló, és képesek legyenek egyes irodalmi műveket az alkotásokon kívül eső szempontok alapján is vizsgálni.

89


Elsajátítandó fogalmak: tér és térszemlélet, idő, időszemlélet, idősíkok, szimultanizmus, jellem, típus, hőstípus, esztétikai minőségek – abszurd, groteszk, hangnemek, interkulturalitás, irodalmi hagyomány, szöveghagyomány, szabad vers, futurizmus, szürrealizmus, modernizmus A kurzushoz ajánlott szerzők és művek: Ottlik Géza vagy Örkény István művei (pl. Iskola a határon vagy Tóték vagy néhány egyperces) Néhány vers a XX. század második felének magyar irodalmából és néhány kortárs alkotó egykét műve (pl. Nemes Nagy Ágnes, Vas István, Pilinszky János, Weöres Sándor, Varró Dániel stb.) Néhány epikai mű vagy műrészlet a 20. század második felének magyar irodalmából és a kortárs magyar irodalomból (pl. Esterházy Péter, Nádas Péter, Vámos Miklós, Térey János, Spiró György stb.) Egy-két dráma a kortárs magyar irodalom alkotóitól (pl. Kárpáti Péter, Egressy Zoltán, Tasnádi István) Brecht, Beckett vagy Dürrenmatt egy vagy egy-egy drámája Néhány epikai vagy drámai mű a XX. század egy-két jelentős szerzőjétől (pl. Kafka, Bulgakov, Garcia Marquez, Borges, Ionesco, Styron, Llamazares stb.) Bulgakov, Garcia Marquez, Borges, Ionesco stb.) Ízelítő a XX. század lírájából (pl. Garcia Lorca, Eliot, Paszternak, Kavafisz, Prévert stb.) Az irodalom és határterületei (pl. Asimov, Tolkien, Stephen King) Egy-két példa Közép-Európa népeinek XX. századi irodalmából (pl. Mrozek, Kundera, Hrabal vagy más szerzők)

Ember és világ Ajánlott óraszám: 48 Cél: A cél az emberi lét nagy kérdéseivel foglalkozó művek közül néhány alaposabb megismerése. Fontos kérdések, melyeket szem előtt kell tartani: az értékek, választás, szabad

90

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Magyar nyelv és irodalom akarat, önismerethez vezető út, öndefiníció, ember és a vallás, illetve ember és a természetfeletti viszonya. Elsajátítandó fogalmak: a Biblia irodalmi műfajai: zsoltár, evangélium, példázatos történet, irodalmi hagyomány, szöveghagyomány, mitológia, mítosz, szóbeliség, írásbeliség, drámai költemény A kurzushoz ajánlott szerzők és művek: néhány történet az antik mitológiából a különböző teremtéstörténetek részletek a Bibliából néhány bibliai ihletésű magyar vagy világirodalmi alkotás szemelvények a homéroszi eposzokból 1-2 részlet Dante Isteni színjátékából Balassi Bálint lírájának néhány jellegzetes alkotása Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem – részletek Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Madách Imre: Az ember tragédiája Ady Endre főbb művei Kosztolányi Dezső néhány lírai alkotása Babits Mihály: Jónás könyve Babits Mihály néhány lírai alkotása József Attila néhány alkotása Radnóti Miklós néhány verse Ottlik Géza vagy Örkény István egy műve vagy művei (pl. Iskola a határon vagy Tóték vagy néhány egyperces) Néhány vers a XX. század második felének magyar irodalmából (pl. Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky János, Weöres Sándor stb.) Egy-két dráma a kortárs magyar irodalom alkotóitól (pl. Kárpáti Péter, Egressy Zoltán, Tasnádi István) Brecht, Beckett vagy Dürrenmatt egy vagy egy-egy drámája Néhány epikai vagy drámai mű a XX. század egy-két jelentős szerzőjétől (pl. Kafka, Bulgakov, Garcia Marquez, Borges, Ionesco, Styron stb.)

91

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Magyar nyelv és irodalom Az irodalom és határterületei, néhány szerző és mű ismerete (pl. Rejtő Jenő, Agatha Christie, Szepes Mária, J. R. R. Tolkien, Isaac Asimov, Stephen King)

Élet és életmű Ajánlott óraszám: 48 Cél: E kurzus keretein belül azt mutatjuk meg, hogy mikét lehet egy teljes életművet feldolgozni, hogyan lehet az egyes műveket a teljes életmű keretein belül értelmezni. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a kurzus során világossá váljék a különbség életmű és életrajz között, valamint arra, hogy mi az, ami fontos lehet egy életrajzból az életmű megértéséhez. Elsajátítandó fogalmak: művelődéstörténeti korszak, korstílus, stílusirányzat, valamint az adott szerzőnél szóba jövő műnemek, műfajok, szóképek, alakzatok, stíluseszközök, életrajz és életmű, alkotói korszak, motívum A kurzushoz ajánlott szezők (egy szerző életműve részletesen): Petőfi Sándor Arany János Ady Endre Babits Mihály Kosztolányi Dezső József Attila

Stílusok, korstílusok megjelenési formái az irodalomban Ajánlott óraszám: 48 Cél: Ezen a kurzuson az irodalmi műveket annak alapján közelítjük meg, hogy miként jelennek meg bennük egy-egy stílus, korstílus jellemző jegyei. Fontos annak megmutatása, hogy egy-egy korszakban uralkodó stílusirányzat hogyan hatott egyes szerzőkre, miként befolyásolhatta a téma- és műfajválasztást.

92


Elsajátítandó fogalmak: irodalomtörténet, művelődéstörténeti korszak, korstílus, stílusirányzat – ókori irodalom, középkor, reneszánsz, barokk, rokokó, klasszicizmus, szentimentalizmus, romantika, realizmus, szimbolizmus, szecesszió, avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, modernizmus A kurzushoz ajánlott szerzők és művek: szemelvények a homéroszi eposzokból a középkor európai lírikusainak egy-két alkotása (pl. Vogelweide, Villon) néhány Petrarca- vagy Shakespeare-szonett egy-két francia klasszicista vígjáték (pl. Moliere, Beaumarchais) Janus Pannonius néhány alkotása Balassi Bálint lírájának néhány jellegzetes alkotása egy Shakespeare-dráma Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem – részletek Csokonai Vitéz Mihály egy-két jellegzetes alkotása Berzsenyi Dániel néhány jellegzetes alkotása Kölcsey Ferenc néhány alkotása Petőfi Sándor munkásságának néhány jellegzetes alkotása Vörösmarty Mihály néhány lírai alkotása Elbeszélő

mű

vagy

műrészletek

Gogol,

Tolsztoj,

Dosztojevszkij

munkásságából Mikszáth Kálmán egy regénye és/vagy néhány novellája Móricz Zsigmond egy regénye és/vagy néhány novellája Baudelaire és/vagy Verlaine és/vagy Rimbaud néhány jellegzetes alkotása Tóth Árpád és/vagy Juhász Gyula egy-két verse Ady Endre főbb művei Kosztolányi Dezső néhány lírai alkotása Babits Mihály: Jónás könyve Babits Mihály néhány lírai alkotása Karinthy Frigyes néhány alkotása Móricz Zsigmond egy-két novellája

vagy

Flaubert

93

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Magyar nyelv és irodalom József Attila néhány alkotása néhány vers a XX. század második felének magyar irodalmából és néhány kortárs alkotó egykét műve (pl. Nemes Nagy Ágnes, Vas István, Pilinszky János, Weöres Sándor, Varró Dániel stb.) Ízelítő a XX. század lírájából (pl. Garcia Lorca, Eliot, Paszternak, Kavafisz, Prévert stb.) Egy-két dráma a kortárs magyar irodalom alkotóitól (pl. Kárpáti Péter, Egressy Zoltán, Tasnádi István) Néhány epikai vagy drámai mű a XX. század egy-két jelentős szerzőjétől (pl. Kafka, Bulgakov, Garcia Marquez, Borges, Ionesco, Styron stb.) Az irodalom és határterületei, néhány szerző és mű ismerete (pl. Rejtő Jenő, Agatha Christie, Szepes Mária, J. R. R. Tolkien, Isaac Asimov, Stephen King) Egy-két példa Közép-Európa népeinek XX. századi irodalmából (pl. Mrozek, Kundera, Hrabal vagy más szerzők)

Az irodalom határterületei Ajánlott óraszám: 48 Cél: A cél annak megmutatása, hogy hol és hogyan húzható meg a határvonal szépirodalmi és más művek között, meghúzható-e egy ilyen vonal, valamint annak, hogy miként lehet a nem a szépirodalom körébe tartozó művek közül is értékeset találni és megismerni. Elsajátítandó fogalmak: regényváltozatok,

regénytípusok,

könyvnyomtatás,

digitális

közvetítés,

virtualitás,

tömegkultúra – bestseller, krimi, tudományos-fantasztikus irodalom, irodalmi konvenciók A kurzushoz ajánlott szerzők és művek: Az irodalom és határterületei, néhány szerző és mű ismerete (pl. Rejtő Jenő, Agatha Christie, Szepes Mária, J. R. R. Tolkien, Isaac Asimov, Stephen King) Néhány dráma a kortárs magyar irodalom alkotóitól (pl. Kárpáti Péter, Egressy Zoltán, Tasnádi István)

94


Motívumok megjelenése és vándorlása az irodalomban (pl. kert, sziget, család stb.) Ajánlott óraszám: 48 Cél: Ezen a kurzuson az irodalom egyik legizgalmasabb, ugyanakkor egyik legösszetettebb megközelítési módjával ismertetjük meg a diákokat. A cél a motívum fogalmának megértésén, a motívumok mentén való műelemzés elsajátításán túl az, hogy rámutassunk, miként kapcsolódhatnak egymáshoz sokszor térben és időben is egymástól távol eső alkotások. Elsajátítandó fogalmak: téma, motívum, vándormotívum, életmű, irodalmi hagyomány, interkulturalitás, szóképek, alakzatok A kurzushoz ajánlott szerzők és művek: néhány történet az antik mitológiából a különböző teremtéstörténetek részletek a Bibliából néhány bibliai ihletésű magyar vagy világirodalmi alkotás egy-két francia klasszicista vígjáték (pl. Moliere, Beaumarchais) Berzsenyi Dániel néhány jellegzetes alkotása Petőfi Sándor munkásságának néhány jellegzetes alkotása Vörösmarty Mihály néhány lírai alkotása Kölcsey Ferenc néhány alkotása Madách Imre: Az ember tragédiája Jókai Mór egy-két regénye Mikszáth Kálmán egy regénye és/vagy néhány novellája Arany János néhány alkotása Ady Endre főbb művei Kosztolányi Dezső egy regénye és/vagy néhány novellája Kosztolányi Dezső néhány lírai alkotása Móricz Zsigmond egy regénye és/vagy néhány novellája

95

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Magyar nyelv és irodalom Tóth Árpád és/vagy Juhász Gyula egy-két verse Babits Mihály: Jónás könyve Babits Mihály néhány lírai alkotása Egy-két Csehov-dráma és/vagy egy-két Ibsen-dráma József Attila főbb művei Radnóti Miklós néhány verse néhány vers a XX. század második felének magyar irodalmából és néhány kortárs alkotó egykét műve (pl. Nemes Nagy Ágnes, Vas István, Pilinszky János, Weöres Sándor, Varró Dániel stb.) Brecht, Beckett vagy Dürrenmatt egy vagy egy-egy drámája Néhány epikai vagy drámai mű a XX. század egy-két jelentős szerzőjétől (pl. Kafka, Bulgakov, Garcia Marquez, Borges, Ionesco, Styron stb.) Néhány epikai mű vagy műrészlet a 20. század második felének magyar irodalmából és a kortárs magyar irodalomból (pl. Esterházy Péter, Nádas Péter, Vámos Miklós, Térey János, Spiró György stb.) Ízelítő a XX. század lírájából (pl. Garcia Lorca, Eliot, Paszternak, Kavafisz, Prévert stb.) Egy-két példa Közép-Európa népeinek XX. századi irodalmából (pl. Mrozek, Kundera, Hrabal vagy más szerzők)

Szabad témakör Ajánlott óraszám: 48 Cél: Ezt a témakört nyitva hagyjuk azokra az esetekre, ha a közös tanulás során előkerülnek olyan aktualitások, újonnan megjelent művek, felmerülő témák, amelyek a tanárt, a diákokat, vagy akár mindkettőjüket foglalkoztat. Ez esetben ez a téma lesz az adott kurzus tematikájának összeállításában az irányadó szempont. E kurzus célja az élethez való alkalmazkodás, valamint annak megmutatása, hogy az irodalom nem valami lezárt, végérvényes dolog, hanem olyasvalami, amivel mindig érdemes foglalkozni. A kurzus tartalmát és részletes követelményeit az adott tanulmányi időszak tanmenete szabályozza részletesen.

96


Érettségi előkészítő I. Ajánlott óraszám: 48 A műnemek, műfajok elméleti kérdései, jellemzői és példák (ismétlés) Szövegértési feladatok gyakorlása az érettségi témakörök első részének részletes áttekintése

Érettségi előkészítő II. Ajánlott óraszám: 36 az érettségi témakörök második részének részletes áttekintése szövegértési feladatok gyakorlása az írásbeli irodalom érettségi tartalmi és formai követelményei

Emelt szintű érettségi előkészítő I. Ajánlott óraszám: 72 Az emelt szintű érettségihez követelmény még az alábbiak ismerete: Az ókori epikus irodalom 1-2 alkotása vagy annak részletei (pl. Petronius) Plautus egy vígjátéka Anakreón és az anakreóni versek (pl. Csokonai, Vas István) Catullus néhány alkotása szemelvények középkori drámákból Boccaccio: Dekameron – 1-5 novella ismerete részletek Goethe Faustjából két mű részletes ismerete a felvilágosodás korának világirodalmából (pl. Goethe, Voltaire művei stb.) Egy-két epikai műrészlet a XIX. század első felének világirodalmából: Balzac, Stendhal, Puskin vagy mások műveiből Krúdy Gyula egy-két írása Az avantgárd irodalom jellemzői és egy-két képviselője Orwell: 1984 vagy más a negatív utópia műfajába tartozó mű Egy dráma a 20. század második felének világirodalmából (pl. Lorca, Bulgakov stb.)

97

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Magyar nyelv és irodalom Egy-két abszurd dráma (pl. Ionesco, Mrozek)

Emelt szintű érettségi előkészítő II. Ajánlott óraszám: 66 Két regény részletes ismerete a XX. század második felének magyar irodalmából (pl. Esterházy Péter, Nádas Péter, Térey János, Márai Sándor, Németh László stb.) Franz Kafka egy műve Bulgakov egy műve és/vagy Orwell egy regénye (pl. 1984, Állatfarm) és/vagy Vonnegut egy regénye Legalább két szerző a XX. század második felének irodalmából (pl. Boris Vian, SaintExupéry, Gabriel Garcia Màrquez, Mario Vargas Llosa, Julio Llamazares vagy más szerző) Az alábbi szerzők életművének alaposabb ismerete: Radnóti Miklós Illyés Gyula Szabó Lőrinc

A magyar nyelv tantárgy témakörei, követelmények A magyar nyelv és kommunikáció kurzusok címei: Magyar nyelvi alapozó Nyelv, nyelvtan, nyelvhasználat A nyelvi szintek. A fonéma és a morféma Mondatelemzés Szövegtan Stílus és stílusrétegek A magyar nyelv múltja és jelene A retorika alapjai Érettségi előkészítő I. Érettségi előkészítő II. Emelt szintű érettségi előkészítő I.

98

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Magyar nyelv és irodalom Emelt szintű érettségi előkészítő II. Magyar nyelv és kommunikáció kurzusok Témakörök Magyar nyelvi alapozó Ajánlott óraszám: 24

Tartalmak Könyvtári katalógusok, számítógépes adatbázisok A forráshasználat etikai normái és formai kötöttségei Tájékozottság a magyar nyelv életére vonatkozó alapvető nyelvtörténeti tényekről, a magyar nyelv jellemző sajátosságairól (nyelvtípusáról) A magyar nyelv alaktani típusa A főbb világnyelvek alaktani típusai A szófajok általános kérdései A szófajok csoportosítása Átmeneti szófajúság Kettős szófajúság A névszók és mondatbeli szerepük Az ige és mondatbeli szerepe Az igenevek és mondatbeli szerepük A határozószók és mondatbeli szerepük A módosítószók és mondatbeli szerepük A nyelvi rendszerről szerzett tudás alapján egy szövegben előforduló szavak szófajának fölismerése, megnevezése, jellemző jegyeik összegyűjtésével magyarázat (definíció) készítése A szóalkotási módok ismerete, a szóösszetétel, a szóképzés és a jelentés összefüggésének elemzése szépirodalmi és nem irodalmi szövegekben Szóösszetétel, alapszó, képzett szó, szókapcsolat megkülönböztetése A szófajra, szóalakra, szóképzésre vonatkozó ismeretek megfogalmazása A magyar nyelv helyesírásának alapelvei A helyesírás értelemtükröztető szerepének belátása és felhasználása A tulajdonnevek és a belőlük képzett melléknevek nehezebb eseteinek helyesírása Az egybe- és különírás elveinek ismerete és biztos alkalmazása a tanult esetekben A magyar nyelv legfőbb szórendi szabályainak helyes alkalmazása A mondattani (különös tekintettel az egyszerű mondatokra) és nyelvhelyességi ismeretek biztonságos alkalmazása a szóbeli és írásbeli megnyilatkozásokban Az egyszerű mondat részeinek és szintagmáinak biztos elemzése, értelmezése Biztonság az egyszerű mondat központozásában, a gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző értelmező szerepének ismerete és helyes használatuk Minimális mondatelemzési jártasság az összetett mondat feldolgozásában: a tagmondatok sorrendjének, a szintagmák szerkezetének és jelentésének fölismerése A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismerése, az elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése A mondatfajták és kifejezőeszközeik felismerése, megnevezése, helyes használatuk

99

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Magyar nyelv és irodalom 100 Mondatátalakítás rokon és ellentétes értelmű mondatokkal A mondatalkotáshoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek biztonságos alkalmazása Tapasztalatszerzés a mindennapi élet alapvető hivatalos iratainak (kérdőív, nyugta, kérvény, önéletrajz) megfogalmazásában Rövid ismertetés, könyvajánlás, kritika írása Elsajátítandó fogalmak: Indoeurópai nyelvek, finnugor nyelvcsalád, a főbb nyelvtípusok; a helyesírás alapelvei: a kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány, az egyszerűsítés elve; központozás: gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző, idézőjel szerepe, szófajok, mondatrészek, mondatfajták, hangalak és jelentés kapcsolata, a magyar nyelv rokonsága, szóösszetétel, szóképzés Nyelv, nyelvtan, nyelvhasználat Ajánlott óraszám: 24

A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói A nyelv mint elemek és szabályok rendszere Természetes és mesterséges nyelvek A nyelvtan mint az anyanyelvtudás modellje A nyelvhasználat Az állandóan alakuló nyelvi jelenségek Nyelvjárások, csoportnyelvek A nyelvtervezés elvei és feladatai Nyelvünk helyzete a határon túl A magyar nyelv helyesírásának alapelvei Nyelvhelyességi kérdések a legújabb kommunikációs csatornák megjelenésének kapcsán Elsajátítandó fogalmak: A tömegkommunikáció tájékoztató, véleményformáló, ismeretterjesztő műfajai: cikk, glossza, recenzió, kritika, kommentár, interjú, riport; jel, jelrendszer, a jelek típusai; modell, szabály, norma; összehasonlító nyelvtudomány, diakrónia, szinkrónia

A nyelvi szintek. A fonéma és a morféma Ajánlott óraszám: 24

A nyelvi szintek A magyar hangállomány A hangok egymásra hatásának okai Magánhangzó-törvények Mássalhangzó-törvények A magyar nyelv helyesírásának alapelvei A fonémák szerepe a jelentés megkülönböztetésében A szóelemek A szóelemek kapcsolódása és változataik Esetek, egyeztetés Idő-, mód-, szám-, és személyjelölés Rokonértelműség és többjelentésűség a szóelemek szintjén Szépirodalmi szövegek hangtani, alak- és szótani, mondattani és jelentéstani elemzése Elsajátítandó fogalmak: Szóelemek: szótő, képző, jel, rag; fonéma, morféma, szintagma, lexéma, glosszéma, jelentéselem, szinonimia, poliszémia

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Magyar nyelv és irodalom 101 Mondatelemzés Ajánlott óraszám: 24

A mondatok osztályozása szerkezet és a modalitás szempontjából A magyar mondatszerkezet és a bővítmények szerkezetét kialakító szabályok A mondattani funkciók szerkezeti helye és szemantikája Az igekötő helye, aspektusjelölő funkciója Az összetett mondatok főbb típusainak szerkezeti felépítése és szemantikai tartalma A központozás. A központozás az összetett mondatokban Elsajátítandó fogalmak: Szintagma, aktív és passzív szerkezet, aspektus; ellipszis, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatpárhuzam

Szövegtan Ajánlott óraszám: 24

A szó és a szöveg A szöveg és a mondat A szöveg felépítése, a szövegegységek A szövegösszefüggés grammatikai kapcsolóelemei A szövegösszefüggés logikai kapcsolóelemei Témahálózat, tételmondat, kulcsszavak Szövegtípusok és helyzetek A szöveg központozása A szövegtípusok rendszerezése A vita és az érvelés A meggyőzés és a véleménynyilvánítás A szónoklat A levél műfaji jellemzői A hivatalos írásművek Kreatív szövegalkotási feladatok A továbbtanuláshoz, illetve a munka világában szükséges szövegtípusok normáinak ismerete és alkalmazása (pl. kérvény, önéletrajz, pályázat, hivatalos levél stb.) Elsajátítandó fogalmak: Szöveg, szövegmondat, rendszermondat, szövegegységek; szövegkohézió; szövegkapcsoló elemek: kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautaló kapcsolatok, egyeztetés a szövegben; a hiány összetartó szerepe; jelentésrétegek, témahálózat, tételmondat, kulcsszó; aktuális tagolás; szövegfonetikai eszközök

Stílus és stílusrétegek Ajánlott óraszám: 24

A hangalak és jelentés viszonya Stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték A stílusrétegek főbb jellemzői A szépirodalmi stílus A szóképek nyelvi szempontból Az alakzatok Egyéb stíluseszközök A helyesírás szerepe a szépirodalmi és egyéb szövegekben A szakmai-tudományos stílus Nyelvhelyességi vétségek a mindennapi nyelvhasználatban Elsajátítandó fogalmak:

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Magyar nyelv és irodalom 102 Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező; denotatíi, konnotatív jelentés; motiváltság, motiválatlanság; stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték, metaforizáció; szóképek: metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett költői kép; alakzatok: ellipszis, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatpárhuzam; mondatstilisztikai eszközök: verbális stílus, nominális stílus; hangszimbolika, alliteráció, áthajlás, figura etimologica A magyar nyelv múltja és jelene Ajánlott óraszám: 24

A magyar nyelv eredete, rokonsága A magyar nyelv történetének korszakai A nyelv természetes változása és beavatkozás a nyelvbe A nyelvújítás és a nyelvművelés szerepe A mai magyar nyelvváltozatok Nyelvészeti problémák és témák régi és új, írásbeli és szóbeli szövegekben Elsajátítandó fogalmak: Finnugor nyelvcsalád; nyelvemléktelen kor, ősmagyar, ómagyar, középmagyar kor, nyelvújítás, újmagyar korszak; szórványemlék, kódex, ősnyomtatvány; ősi szók, jövevény- és idegen szavak; mai magyar nyelvhasználat, nyelvi norma, kevert nyelvűség, kettős nyelvűség, két nyelvűség

A retorika alapjai Ajánlott óraszám: 24

A retorika mint a meggyőzés művészete a gondolatközlésben A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai Az élőbeszéd fajtái A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései Az érvelés technikája; érvek, ellenérvek felsorakoztatása, a cáfolat módszerei. A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegműfajokban. A kulturált vitatkozás kritériumai, vita értelmezése Az írásbeliség meggyőző eljárásai, az érvelés műfajai: a bizonyítás, a cáfolat, néhány érvtípus Hitelesség, hatás, meggyőzési szándék, a manipuláció felismerése, értékelése A spontán megnyilatkozás és a megtervezett szöveg különbsége Az összefoglalás funkciója és típusai Elsajátítandó fogalmak: ájékoztató, érvelő, esszé típusú szövegek, vélemény, álláspont, következtetés, a nyilvános beszéd részei, artikuláció, beszédtempó, hangerő, hangsúly, hanglejtés, szünet, retorikai alapfogalmak, a tömegkommunikáció tájékoztató, véleményformáló műfajai, szórend, hangsúlyos hely a mondatban

Érettségi előkészítő I. Ajánlott

Könyvtári katalógusok, számítógépes adatbázisok (ismétlés) Az internet szerepe az információszerzésben, témák feldolgozásában A forráshasználat etikai normái és formai kötöttségei (ismétlés)

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Magyar nyelv és irodalom 103 óraszám: 24

Szövegértési feladatok gyakorlása Érettségi témakörök – első rész

Érettségi előkészítő II. Ajánlott óraszám: 18

Érettségi témakörök – második rész Az irodalom érettségi írásbeli részének formai követelményei

Emelt szintű érettségi előkészítő I. Ajánlott óraszám: 72

A leíró grammatika mint a magyar nyelvi rendszer modellje A helyesírás stilisztikai változatai A magyar nyelv szórendi típusa A magyar szórend logikai-retorikai szerepe A modalitás, a szórend és az aktuális tagolás szerepe a mondat és a szöveg jelentésében A szöveg lineáris és globális kohéziója, elsődleges és mögöttes jelentése A mondat- és szövegfonetikai eszközök szerepének ismerete és helyes alkalmazása az előadásban és a szövegmondásban

Emelt szintű érettségi előkészítő II. Ajánlott óraszám: 66

Korstílusok felismerése és példákkal való jellemzése A nyelv diakrón és szinkrón változásainak jellemzése példákkal A nyelvújítás képviselői és jelentősége A nyelvtörténet forrásai Írók a magyar nyelvről Etnikumok és nemzetiségek nyelve és kultúrája Magyarországon A retorika jelentősége és alkalmazásának társadalmi színterei A retorika mint a szónoklás tudománya Néhány történeti értékű és jelenkori szónoki beszéd retorikai eszközei és esztétikai hatása Hangzó szövegek elemzése, összehasonlítása

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Történelem 104

Történelem Általános célok:

A történelem az egyén és a társadalom közös emlékezete. A történelem középiskolai tanításának célja olyan tudásanyag megszerzésének biztosítása, mely lehetővé teszi a helyes kommunikációt az egyén és a lakóhelyéül választott közösség között akár Magyarországon, akár Európában. A történelem ilyen módon hozzájárul az egyéni, a nemzeti (nemzetiségi) valamint az európai identitástudat kialakításához, elmélyítéséhez.

Kiemelt célok: Kiemelt célként kell kezelni a történeti gondolkodás elsajátítását, a múlt ismereteinek, történéseinek helyes értelmezését, mely segíti az egyén jelenbeli helyzetének pontos meghatározását, a mindennapok eseményeinek megbízható értelmezését, s jövőkép biztos alapokon nyugvó alakítását. Kiemelt cél továbbá az egykorvolt emberek életének, mindennapjainak, írásos emlékeinek megismerése, feldolgozása. Fontos szempont továbbá a történelem folyamatának sodrában, az egyes korszakokon keresztül vizsgálni Magyarország és Európa viszonyának alakulását a társadalmi, gazdasági, politikai változások tükrében.

Módszerek A történelemtanítás sikere az elméleti és gyakorlati foglalkozások helyes arányán múlik. Kiscsoportos és egyéni foglalkozási kereteken belül zajlik az órák első felében átadott elméleti ismeretek gyakorlatok segítségével történő rögzítése. Az órák elméleti részében a történelmi tényanyag keretein belül a nagy ívű történelmi folyamatok eseményláncának felfejtése csakúgy helyet kap, mint a történelmi korok mikrovilágának megismerése. Elsődleges célunk, hogy a diákok képesek legyenek a régmúlt korok világának valós megismerésére, s a történelem hagyatékának napjainkig nyúló

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Történelem 105 gyökereinek helyes értelmezésére. Mindemellett kiemelkedő fontossággal bír a saját személyüket érintő történelmi mikrokörnyezet tudatos megismerésére irányuló érdeklődés felkeltése. A gyakorlati célokat szolgáló foglalkozások keretein belül zajlik a tényanyag kézzelfogható formába öntése. A történeti földrajzi ismeretek, a helyes térképhasználat évek óta elengedhetetlen feltételei a sikeres érettségi vizsgának. Mindez kiegészül történelmi korokról készült dokumentumfilmek megtekintésével, elemzésével, korhű festmények, rézkarcok, rajzok, fotók stb. mentalitás és művelődéstörténeti szempontokat is figyelembe vevő bemutatásával. Fontos részét képezi (az írásbeli érettségi vizsga bevezetésével még hangsúlyosabbá váló) írásbeli munka, ami történelmi források (visszaemlékezések, naplók, törvények stb.) komplex, egymásra, és más diszciplinákra épülő elemzésével egészül ki.

Belépő tevékenységformák: A történelem oktatás minden diák számára két alapozó kurzussal indul, melyek az alapvető történelmi fogalmak, készségek elsajátítását teszi lehetővé. Ezek sikeres teljesítése után a diákok tematikus tagolásban ismerhetik meg a történelem legalapvetőbb problémaköreit, eszmeáramlatait. Ezek a kurzusok nem épülnek egymásra sem tartalmi sem pedig kronológiai szempontból. A tematikus kurzusok elsődleges célja a diákok ismereteinek gyarapítása, gondolkodásmódjuk, világnézetük szélesítése. A szükséges számú kurzus (6) elvégzése után a diákok tanulmányaikat a középszintű érettségi esetében 2, emeltszintű érettségi esetében 4 érettségi előkészítő kurzussal zárják

Számonkérés: A számonkérés vizsgákon történik, írásbeli és szóbeli formában. Mind jellegében, mind pedig formájában az érettségihez hasonló vizsgát kell letennie a diákoknak. A sikeres írásbeli vizsga a feltétele a szóbeli vizsgának.


Témakörök: Alapozó kurzusok: Alapozó kurzus I. : Államformák és politikai alakulatok Ajánlott óraszám: 48 óra A kurzus teljesítése során a diákok megismerik a történelem különböző korszakaiban megszületett államformák típusait, felépítésüket, működési módját, valamint a rájuk épült politikai rendszereket. Tartalom: A despotikus állam az ókori Keleten. A klasszikus athéni demokrácia és az oligarchikus köztársaság. Nép és népképviselet. A törvényhozás és a végrehajtás irányítása az ókorban. Bírói testületek és törvénykezés az ókori Hellaszban és Rómában. Rendiség és rendi állam a középkori Európában és Magyarországon. Törvénykezés és ítéletek. Boszorkányság. Önkormányzat és képviselet, parlamentarizmus a középkorban. Az abszolút állam megszületése Európában. Rendiség és abszolutizmus Kelet-Európában és Magyarországon. Az abszolutizmusok Nyugat-Európában. Alkotmányos monarchia és a köztársaság eszméje. Köztársaság Franciaországban és az USA-ban. Az országgyűlés működése a tizenkilencedik századi Magyarországon. A dualista állam. A diktatúrák rendszere a XX. században. A modern népképviselet megszületése. A szocialista állam működése Magyarországon. Választás, pártok, képviselet a jelenkori Magyarországon és Európában. Alapozó kurzus II. : Társadalmi és gazdasági alakulatok. Ajánlott óraszám: 48 óra A kurzus keretein belül a diákok megismerik az alapvető társadalmi, gazdasági rendszereket, melyek az ókortól napjainkig meghatározták az egyén mindennapjainak legalapvetőbb kérdéseit, s kijelölték az egyén helyzetét kora társadalmában. Tartalom: Ázsiai termelési mód az ókori Keleten. A klasszikus árutermelő rabszolgaság. Kasztrendszer. Társadalmi küzdelem az ókori Athénban és Rómában. A rabszolgatartás bomlása és a feudalizmus kialakulása. A hűbériség Európában és Magyarországon. Mezőgazdasági és ipari termelés a kora középkorban. Technika a középkorban. Városok, gildék, céhek.

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Történelem 107 A tőkés viszonyok kialakulása. Világgazdaság. Bekerítések és manufaktúrák. Adam Smith és a Nemzetek gazdagsága. Társadalmi osztályok és osztályharc a középkorban és a kora újkorban. Monopolkapitalizmus és a világgazdaság. A szabadversenyes kapitalizmus. Gazdaság és társadalom a huszadik században Magyarországon és Európában.

Továbbhaladás feltételei: A két alapozó kurzus sikeres teljesítése után a diákok kötelezően választhatnak a tematikus kurzusok közül.

Belépő tevékenységformák: A diákok az alapozó kurzusok sikeres teljesítésével megszerezhették azokat az ismereteket, melyek segítségével könnyen el tudnak igazodni bármely kor társadalmi, gazdasági és politikai viszonyi között. Képesek lesznek a történelmi folyamatok átfogó áttekintésére és egy kiválasztott problémakör korokon átívelő értelmezésére.

Tematikus kurzusok: Vallás és kultúra kapcsolata. Egyházak története. Ajánlott óraszám: 48 óra Tartalom: A nagyobb vallások története, kialakulása, eszmerendszerük. Judaizmus, kereszténység, iszlám, hinduizmus, buddhizmus. Középkori egyház (invesztitúra, kereszteshadjáratok, eretnekség, oktatás.) Reformáció. Egyház a modern korban, keresztényszocializmus, egyház és politika a huszadik században (a Vatikán, antiszemitizmus). A vallással kapcsolatos társadalmi-politikai struktúrák az ókortól napjainkig. Népvándorlás Eurázsiában és a honfoglalás. Ajánlott óraszám: 48 óra Tartalom:

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Történelem 108 Migráció és mobilitás. A népmozgások a római birodalomban. Népek és kultúráik.(gallok, kelták, gótok stb.) Népességmozgás a középkorban. Vikingek, frankok, szlávok. A magyarok honfoglalása és a kalandozások kora. Európa korai nemzetállamainak kialakulása. Népességmozgások a középkor derekán. A tatárjárás. Kitekintés a jelenkori társadalmak állapotára, migrációs folyamatokra. Társadalmi változások Magyarországon az államalapítástól Hunyadi Mátyás uralkodásáig. Ajánlott óraszám: 48 óra Tartalom: Szent István és az államalapítás, törvények. A feudális állam és társadalmának bemutatása Szent László és Könyves Kálmán törvényeinek feldolgozásán keresztül. II. András és az Aranybulla. Károly Róbert, Nagy Lajos és a magyar nemesség megszületése. A Hármaskönyv. Az Európán kívüli világ története: egy civilizáció részletes bemutatása. Az amerikai kontinens története. Ajánlott óraszám: 48 óra Tartalom: A prekolumbiánus Amerika civilizációi. Az inkáktól az anaszázikig. A nagy földrajzi felfedezések és Amerika gyarmatosítása. Észak Amerika gyarmatosítása és a gyarmati háborúk. Az észak-amerikai függetlenségi háború. Az USA megszületése. Rabszolgaság és indiánkérdés. Az USA polgárháborúja. Az USA politikai rendszere. Dél Amerika függetlenedése. Az USA a huszadik században. Háborúk és világválság. A hidegháborútól Irakig.. Reformáció, a felvilágosodás és a kapitalizmus összefüggései. Ajánlott óraszám: 48 óra Tartalom: Reformáció és ellereformáció. Egyház és társadalom. A weberi munkaethosz és kapitalizmus. Felvilágosodás és egyház. A kapitalizmus és világgazdaság kialakulása. Egyház és munkásmozgalom.

Keresztényszocializmus.

Egyház

és

politika

Európában

és

Magyarországon. Állami befolyásolás mértéke a tizenkilencedik és a huszadik században. Egyház és kommunizmus. A magyar egyházak helyzete 1945 után.


A középkori Magyarország függetlenségének elvesztése. Magyarország a Habsburg és oszmán török terjeszkedésének útjában. Ajánlott óraszám: 48 óra Tartalom: A Hunyadiak törökellenes küzdelmei. Mohács előzményei és következményei. Magyarország az európai birodalmi politikában. Az oszmán nagyhatalom a tizenhatodik században. A hódoltság társadalma és kultúrája. A Habsburgok nagyhatalmi politikája. Erdély a nagyhatalmak között a tizenhetedik században. Összeurópai kereszteshadjárat : Buda visszafoglalása. A polgárosodás csírái Mária Terézia és II. József uralkodása alatt. Forradalmak kora. Az ipari forradalomtól 1848-ig. Ajánlott óraszám: 48 óra Tartalom: Az angol polgári forradalom. Az ipari forradalom. Az észak-amerikai függetlenségi harc. A nagy francia forradalom. Eszmék és értékek a forradalmak sodrásában. Nacionalizmus és liberalizmus Európában. A Szent Szövetség és az 1830-as évek forradalmi megmozdulásai. Munkásmozgalom. A 1848-as forradalmak Európában és Magyarországon. Magyar polgárosodás. Mária Teréziától az első világháborúig. Ajánlott óraszám: 48 óra Tartalom: Magyar társadalom Mária Terézia korában. Felvilágosodás és liberális eszmék, a jakobinus mozgalom. A jozefinizmus. A polgári átalakulás igénye II. Lipót és I. Ferenc uralkodása alatt. Polgárosodás és reformkor. Oktrojált polgárosodás az önkényuralom idején, Magyarország a Habsburg birodalomban. A kiegyezés és a dualizmus. Társadalom és gazdaság, feudalizmus és kapitalizmus a tizenkilencedik század végén. A háborúk évszázada. Az első világháborútól az iraki háborúkig. Ajánlott óraszám: 48 óra Tartalom: Nagyhatalmak és szövetségi rendszerek a tizenkilencedik század végén. Gyarmati konfliktusok. Háborús válsággócok. Az első világháború Európában, és a világban.

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Történelem 110 Nagyhatalmi politika a két világháború között, Németország, Olaszország, Japán terjeszkedése és összeütközése a többi nagyhatalommal. A spanyol polgárháború. A második világháború. Holocaust. Hidegháború és fegyverkezési verseny. Háborúk a huszadik század végén, etnikai konfliktusok, népirtás a holocaust után. A huszonegyedik század háborúi: Irak. Új válságjelenségek, terror, intifáda, antiszemitizmus.. Szélsőséges ideológiák és diktatúrák a XX. Században. Ajánlott óraszám: 48 óra Tartalom: Oroszország és a bolsevikok. Kommunista diktatúra kiépítése Sztálin alatt. Fasizmus Olaszországban.

Nemzetiszocializmus

Németországban.

Szélsőjobboldali

mozgalmak

Európában. Kaszáskereszt és hungarista mozgalom. A szélsőjobboldali mozgalmak Magyarországon. Szálasi és a nyilaskeresztes mozgalom. Fajvédelem és antiszemitizmus Magyarországon a harmincas években. A totális diktatúra a Szovjetunióban és Németországban. A megtorlás intézményesülése: munkatáborok, GULAG, koncentrációs táborok. A holocaust Magyarországon és Európában. Kommunista hatalomátvétel Magyarországon. A Rákosi diktatúra. Az 56’-os forradalom. A Kádár rendszer. Diktatúrák a huszonegyedik században. Népek, etnikumok, kisebbségek Európában a XX. Században. Ajánlott óraszám: 48 óra Tartalom: Nacionalizmus és kisebbségek a huszadik század elején. Az ír kérdés. Az Osztrák –Magyar monarchia nemzetiségi problémái. Határon túli magyarság Trianon után. A Népszövetség, szuverenitás és kisebbségvédelem. Antiszemitizmus Európában és a Szovjetunióban. Határon túli magyarság a második világháború után. Etnikai villongások a világháborúban. Az ENSZ és a kisebbségek védelme. Terrorizmus és etnikai kérdés. Az IRA és az ETA. Előítélet és diszkrimináció

Európában

és

a

mai

magyar

társadalomban.

A

romák

helyzete

Magyarországon és Európában. A balkáni háborúk. Etnikai konfliktusok a világban és Európában a huszonegyedik században.


Továbbhaladás feltételei: A megfelelő számú, kötelezően választható tematikus kurzus teljesítése után vehet részt a diák a középszintű érettségi előkészítő kurzuson. Amennyiben az emeltszintű érettségit választja, további 2 emelt szintű érettségi előkészítő kurzuson kell részt vennie.

Érettségi kurzusok Belépő tevékenységformák: A diákok az alapozó és a tematikus kurzusok sikeres teljesítésével megszerezhették azokat az ismereteket, melyek segítségével könnyen el tudnak igazodni bármely kor társadalmi, gazdasági és politikai viszonyai között. Ismeretanyaguk gyarapítása, valamint a rendelkezésükre álló fogalomkészlet lehetővé teszi számukra a történelmi kérdések pontos megfogalmazását, a történelmi források problémamentes feldolgozását. Képesek lesznek a történelmi folyamatok átfogó áttekintésére és egy kiválasztott problémakör korokon átívelő értelmezésére.

Középszintű érettségire felkészítő kurzus I. Ajánlott óraszám: 48 óra Középszintű érettségire felkészítő kurzus II. Ajánlott óraszám: 36 óra Emeltszintű érettségire felkészítő kurzus I. Ajánlott óraszám: 72 óra Emeltszintű érettségire felkészítő kurzus II. Ajánlott óraszám: 66 óra

Tartalom: Az érettségi kurzusok tematikáját a mindenkori, az OM által kiadott érettségi követelmények határozzák meg.

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Idegen nyelvek 112

Idegen nyelvek

ÁLTALÁNOS BEVEZETŐ Általános célok és feladatok A Tanodában a cél a tantárgyakkal szemben kialakult gátak, negatív hozzáállás és frusztráció csökkentése, megszüntetése, és így –a lehetőségek szerint,- igyekszünk segíteni a nyelvekhez való pozitív viszony kialakítását. A kommunikációs készségek fejlesztésekor nagy hangsúlyt helyezünk a személyiséget fejlesztő célokra is, miközben magát az elsajátítható tudást adjuk át. A tanulók az órán különböző társas szituációkban, a mindennapi életükhöz közelálló helyzeteken keresztül gyakorolhatják az önkifejezés lehetséges formáit. Az órai társas helyzetek során a másokkal való együttműködés ösztönzi a diákok személyiségének fejlődését pl. az empátia, a kölcsönös odafigyelés területén. Idegen nyelvek tanulása elképzelhetetlen az adott népek kultúrájának és hagyományainak megismerése nélkül. Ezért érdekes, mindennapi életből vett anyagokkal igyekszünk felkelteni és fenntartani a diákok érdeklődését, valamint bővíteni tudásukat, rálátásukat a célnyelvi ország kultúrájára. Célunk, hogy ismeretekkel

a diákok a hétköznapi életben felhasználható, hasznosítható nyelvi rendelkezzenek,

valamint

elsajátítsák

az

önálló

nyelvfejlesztéshez

elengedhetetlen stratégiákat, amelyek ösztönözhetik őket az egész életen át tartó tanulásra.

Kiemelt célok Legfontosabb célunknak tartjuk, hogy a diákok saját haladási ütemükben tanulhassák a nyelvet. Figyelembe véve a diákok idegen nyelvekkel és azok tanulásával kapcsolatos félelmeit és fenntartásait, kommunikációs képességeit, személyiségét, érdeklődését, ismereteit, biztosítjuk, hogy a számukra legmegfelelőbb tempóban érhessék el az általuk kitűzött célt.

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Idegen nyelvek 113 Cél, hogy az adott idegen nyelvet első helyen választó diákok eljussanak- az Európa Tanács skálájához igazodva -a B2 szintre, a nyelvet második helyen választók pedig eljussanak legalább az A2 szintre. Ez egyben az érettségi követelményben meghatározott szint.

Részcélok A helyi tanterv az idegennyelv-tanítás követelményeit úgy alakította ki, hogy az felkészítse a diákokat a fent említett feladatokra, akár első, akár második nyelvként választják az adott idegen nyelvet. A cél, hogy a tanulók megállják helyüket különböző kommunikációs szituációkban, és tudják a nyelvet céljaik megvalósítására használni. Olyan kommunikatív emberek képzése a feladat, akik egy adott idegen nyelvi szituációban képesek kreatívan és hatékonyan megnyilvánulni. - érdeklődés felkeltése a célnyelv iránt, illetve a nyelvhez való pozitív viszony kialakítása - a nyelvvel kapcsolatban fennálló félelmek, frusztrációk és gátak csökkentése a felszabadult, bátorító, és biztonságos légkör megteremtésével, amely lehetővé teszi, hogy a tanuló meg merjen szólalni, és gondolatait spontán kifejezze a célnyelv használatával - különböző kommunikatív eszközök használatának inspirálása, utat adva a tanulók kreativitásának, és fejlesztve ezzel önálló problémamegoldó képességeiket - A diákok mindennapi életében előforduló szituációkban az idegen nyelv használat előnyeire való rávilágítás, s a készségek, képességek gyakori, aktív használatának ösztönzése. A tanuló minél többet szembesüljön a nyelv használatának szükségességével, s ne úgy tekintse a nyelvet, mint egy tantárgyat, hanem mint az emberek közti értékes kommunikáció eszközét. - A kulturális kompetencia fejlesztése. A nyelvtanulás során a tanuló betekintést nyer más kultúrákba, ami hozzájárul az interkulturális tudatossághoz, készségekhez. Ennek gyakorlati haszna a hatékonyabb kommunikáció, távlati eredménye pedig tapasztalatszerzés saját kultúránkon kívüli kultúrákról, amely közelebb visz megismerésükhöz, megértésükhöz. A tanuló nyitottabbá válik egy más kultúra új élményeinek befogadására, aminek segítségével, gazdagabb, összetettebb személyiséggé fejlődhet - Fontos szempont az oktatás során, hogy a tanulók felismerjék, hogyan tudják alkalmazni, illetve hogyan lehet segítségükre a célnyelv más ismeretek elsajátítása, más tantárgyak tanulása során.

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Idegen nyelvek 114 - Sok diák számára nehézséget okoz a vizsgaszituációban megkövetelt kommunikáció, ezért tudatosan fel kell őket készíteni, hogy képesek legyenek a szituációt kezelni. - A való életben a nyelvi készségek általában nem izoláltan jelennek meg: gyakran előfordul, hogy egy levélre szóban válaszolunk, egy újságcikkre, rádióműsorra írásban reagálunk stb. Éppen ezért fontos, hogy a nyelvi készségeket lehetőleg a nyelvórán is integráltan fejlesszük.

A képzés módszere A középiskolába újonnan bekerülő diákok tudásukat illetően meglehetősen heterogén képet mutatnak, ezért a nyelvoktatás nem támaszkodhat közvetlenül a már megszerzett ismeretekre, hanem a diákok aktuális tudásszintje, mentális állapota, meglévő készségeik és nyelvvel kapcsolatos céljaik határozzák meg a tanulási folyamatot (óraszám, csoport, tanulási idő stb.) A tantervben a nyelvtudás szintjeit a könnyebb követhetőség kedvéért öt nagy egységre bontottuk, amelyet az európai hatfokú szisztéma alapján állapítottunk meg (A1-, A1, A2, B1, B2). Egyik szintről a másikra a diákok meghatározott számú kurzusokon keresztül jutnak el. Az idegen nyelvet második helyen választóknak az A2 szintre kell eljutni, ez hat kurzus teljesítését jelenti amennyiben a diák hozott tudása megfelel az Európa tanács szintleírása szerinti A1- szintnek, vagyis a bemeneti követelménynek. A középszintű érettségihez (B1 szint) további két érettségi előkészítő kurzus szükséges. Ha valaki emeltszintű érettségit szeretne tenni, annak még további két, emeltszintű érettségire felkészítő kurzuson kell részt venni a 8 kurzus után, tehát összesen 10 darab kurzus fedi le a szintleírásnak megfelelő B2-es szintet. A nyelvtanítás sajátosságai miatt, az idegennyelv-tanítás eltér a többi tantárgytól abban, hogy a kurzusok sorrendje kötött. Az egyes kurzusok nem választhatóak szabadon, hanem a diákok - aktuális adott idegen nyelvi kommunikációs készségeik, és képességeik - mentális állapota - nyelvvel kapcsolatos elképzelései - különböző életkorbeli, csoporton belül betöltött szerephez fűződő stb. sajátosságai határozzák meg, mely kurzusokat választhatják. A kommunikációs kompetencia tekintetében tehát linearitást, azaz egymásra épülést mutatnak a kurzusok. Tanulmányaik során a tanulók a

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Idegen nyelvek 115 kommunikációs céljaik megvalósításában egyre magasabb szintre jutnak el, amely szintek nem felcserélhetőek. A témakörök, a kommunikációs szándékok, és a nyelvtani kompetencia tekintetében azonban nincs ilyen mértékű kötöttség. A különböző témák és nyelvtani szerkezetek, a különböző szinteken újra és újra megjelenhetnek, s meg is jelennek, természetesen eltérő nehézségi fokon. Ezzel biztosítható az egyéni haladási ütem valamint a rendszer átjárhatósága. Az egyes kurzusokon előforduló témakörök az érettségi követelményekben meghatározott témakörök közül kerülnek ki, szem előtt tartva az aktuális tanulócsoport érdeklődési körét, mentális beállítottságát. Az első hat kurzus végére azonban a tanulók az összes témakörrel megismerkednek, s a tanult témákról, a tanult nyelvi, és szókincsbeli eszközök segítségével idegen nyelven képesek kifejteni véleményüket, gondolataikat, s a felmerülő egyszerűbb kérdésekre válaszolni tudnak a tőlük elvárható nyelvi szinten. A középszintű érettségire felkészítő kurzusokon újra előkerül minden témakör, bár már nem olyan részletességgel, mint az első hat kurzus során, inkább részben ismétlő, nagyobb részben kiegészítő, illetve a meglévő ismereteket elmélyítő céllal. Az emelt szintű érettségire felkészítő kurzusokon újra előkerül minden téma, természetesen még magasabb nyelvi szinten, bővebb szókinccsel, elvontabb gondolatokkal gazdagítva. A

hat

kurzus

során

előkerülő

témakörök

az

érettségi

követelményrendszerben

meghatározottak szerint: - személyes vonatkozások és a család /tanuló személye, családi élet/ - ember és társadalom /emberek külső belső jellemzése, ünnepek vásárlás/ - környezetünk /otthon, lakóhely és környéke, időjárás/ - az iskola /saját iskola, nyelvtanulás/ - a munka világa /diákmunka, pályaválasztás/ - életmód /napirend, kedvenc ételek/ - szabadidő, művelődés, szórakozás /színház, mozi, kedvenc sport/ - utazás, turizmus /tömegközlekedés, utazási előkészületek/ - tudomány és technika /népszerű tudományok, ismeretterjesztés, a technikai eszközök szerepe a mindennapi életben/ - célnyelvi ország kultúrája, földrajza, és egy-két fontosabb történelmi esemény

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Idegen nyelvek 116 Ahhoz, hogy a tanulók interakciókban részt tudjanak venni, nem elég az, hogy adott témáról ki tudják fejteni nézeteiket. Hogy egy beszélgetésbe be tudjanak kapcsolódni néhány szóval, vagy egy-két mondattal, illetve, hogy reagálni tudjanak az elhangzottakra, meg kell ismerkedniük a társas viselkedés szabályaival. Meg kell tanulni beszélgetést kezdeményezni, udvariasan szót kérni, átadni a szót a beszélgetőpartnernek, figyelmesen hallgatni a másikat és lezárni a beszélgetést. Tudni kell, hogy kivel milyen hangnemet illik megütni, mi számít viccnek, mi durvaságnak. A tanulóknak el kell sajátítani azokat a stratégiákat, azokat a kis „forgatókönyv mintákat” (szcenáriókat), amelyeket akkor alkalmazunk, amikor kiszámítható helyzetekben feladatokat végzünk (pl. ételrendelés). Ezeknek a „forgatókönyveknek” elemi részei a beszédszándékok, vagy kommunikációs szándékok. (pl. információkérés és -adás, vélemények cseréje). Ezek tanításának sorrendje a témakörökhöz hasonlóan szabadon választható. Az első hat kurzus során a tanulók megismerkednek az összes olyan egyszerűbb beszédszándékkal, amelyekkel a mindennapjaiban a leggyakrabban találkozhat. A közép- és emelt színtű érettségire felkészítő kurzusokon ezen kommunikációs szándékok gyűjteménye némileg bővül amellett, hogy a már ismert beszédszándékok árnyaltabb kifejezésére is felkészülnek a tanulók. Az első hat kurzus során előforduló beszédszándékok: Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: - megszólítás; - köszönés, elköszönés; - bemutatás, bemutatkozás; - telefonálásnál bemutatkozás és elköszönés - személyes levélben megszólítás és elbúcsúzás; - érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás; - engedélykérés és arra reagálás; - köszönet és arra reagálás; - bocsánatkérés és arra reagálás; - gratuláció, jókívánságok és arra reagálás. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: - sajnálkozás; - öröm; - elégedettség, elégedetlenség;

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Idegen nyelvek 117 - csodálkozás; - remény; - bosszúság. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: - véleménynyilvánítás, véleménykérés és arra reagálás; - valaki igazának az elismerése és el nem ismerése; - egyetértés, egyet nem értés; - érdeklődés,; - tetszés, nem tetszés; - dicséret, kritika; - ellenvetés; - akarat, kívánság, képesség, kötelezettség, szükségesség, lehetőség; - ígéret; szándék, terv, - érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia iránt. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: - dolgok, személyek megnevezése, leírása; - események leírása; - információkérés, információadás; - igenlő vagy nemleges válasz; - tudás, nem tudás; - bizonyosság, bizonytalanság; - ismerés, nem ismerés. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: - kérés; - tiltás, felszólítás; - segítségkérés és arra reagálás; - javaslat és arra reagálás; - kínálás és arra reagálás; - meghívás és arra reagálás. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: - visszakérdezés, ismétléskérés; - nem értés; - betűzés kérése, betűzés;

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Idegen nyelvek 118 - felkérés lassabb, hangosabb beszédre; - beszélési szándék jelzése, téma bevezetése; - megerősítés - témaváltás, beszélgetés lezárása. Az érettségihez szükséges kommunikációs szándékok: Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: - megszólítás; - köszönés, elköszönés; - bemutatás, bemutatkozás; - telefonálásnál bemutatkozás, elköszönés; - szóbeli üdvözletküldés; - személyes és hivatalos levélben megszólítás; - személyes és hivatalos levélben elbúcsúzás; - érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás; - engedélykérés és arra reagálás; - köszönet és arra reagálás; - bocsánatkérés és arra reagálás; - gratuláció, jókívánságok és arra reagálás; - együttérzés és arra reagálás. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: - hála; - sajnálkozás; - öröm; - elégedettség, elégedetlenség; - csodálkozás; - remény; - félelem; - bánat; - bosszúság. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: - véleménynyilvánítás, véleménykérés és arra reagálás;

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Idegen nyelvek 119 - valaki igazának az elismerése és el nem ismerése; - egyetértés, egyet nem értés; - érdeklődés, érdektelenség; - tetszés, nem tetszés; - dicséret, kritika,; - ellenvetés; - ellenvetés visszautasítása; - akarat, kívánság, bizonytalanság, képesség, szükségesség, kötelezettség, lehetőség; - ígéret; - szándék, terv, - érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia, érdeklődési kör iránt. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: - dolgok, személyek megnevezése, leírása; - események leírása; - információkérés, információadás; - igenlő vagy nemleges válasz; - válaszadás elutasítása; - tudás, nem tudás; - bizonyosság, bizonytalanság, - emlékezés, nem emlékezés. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: - kérés; - tiltás, felszólítás; - segítségkérés és arra reagálás; - javaslat és arra reagálás; - kínálás és arra reagálás; - meghívás és arra reagálás; - reklamálás; - tanácskérés, tanácsadás; - segítség felajánlása és arra reagálás; - ajánlat és arra reagálás. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: - visszakérdezés, ismétléskérés;

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Idegen nyelvek 120 - nem értés; - betűzés kérése, betűzés; - felkérés lassabb, hangosabb beszédre; - beszélési szándék jelzése, téma bevezetése, félbeszakítás; - megerősítés; - körülírás; - témaváltás, beszélgetés lezárása. A kommunikációs stratégiák egy adott szituációban, valamint a szükséges beszédszándékok természetesen erősen függenek a célnyelvi konvenciók, szabályok ismeretétől, ezért a célnyelvi kultúrával kapcsolatos ismeretek tanításának kiemelkedő szerepe van az idegen nyelvtanítás során. A nyelvi kompetenciák tekintetében a tapasztalatok szerint a szorosan nem egymásra épülő nyelvtani szerkezeteket egymástól függetlenül, nem egymásra építve is lehet tanítani. Különösen fontos ez azoknak a tanulóknak az esetében, akik már sokat tanulták a nyelvet, de sokat elfelejtettek, vagy bizonyos szerkezeteket bár ismernek, de hibásan használnak, avagy korábbi negatív tapasztalataik miatt bizonyos szerkezetek használatát mellőzik, esetleg teljesen elutasítják. A tananyag rendszerint nem nyelvtani anyagrészek köré csoportosul, hanem inkább a csoport tagjait érintő és őket érdeklő témák köré. A nyelv tanításának módja így a témaközpontú megközelítés. Ezért az elsajátítandó nyelvi kompetenciák nem kurzusokra lebontva tagoltak, hanem alkalmazkodva az Európai tanács által meghatározott, és az érettségi követelményekben célként kitűzött szintrendszerhez, 4 csoportra bomlanak, amelyből az utolsó csoport az emelt színtű érettségihez szükséges elemek gyűjteménye. Az első három kurzus után /A1 szint/, a hatodik /A2/, a nyolcadik /B1/ és a 10-ik /B2/ kurzus meghatározott nyelvi struktúrák, elemek permutációjából kerülnek ki az egyes kurzusokon előforduló nyelvi kompetenciák, így biztosítva, a nyelvtanítás a tanulócsoport tudásszintjéhez és érdeklődési köréhez szabhatóságát. Minden kurzuson az újabb elsajátítandó nyelvi szerkezetek mellett természetesen, újra és újra előkerülnek a korábbi kurzusokon tanult nyelvi elemek, elősegítve azok rögzülését, ösztönözve használatukat.


Csoport kialakítás: A Tanodában a nyelvi csoportok beosztása diákkal közös megegyezés alapján alakul ki, amit három tényező befolyásol: -

a diák múltbéli tanulmányai, hozott tudása,

-

a diák elképzelése a jövőre nézve, mit szeretne elérni a nyelvtanulása során, illetve

-

a tanárnak a diák nyelvi kompetenciájáról kialakult képe.

Az így kialakult csoportok természetesen még változhatnak is, az első hetekben a diákok tudásáról, hozzáállásáról és személyiségéről szerzett órai tapasztalatok és benyomások alapján. Az idegen nyelvi tanulmányok elején a diákoknak nem szervez a Tanoda külön csoportot azoknak, akik középszintű és azoknak, akik emelt szintű érettségi vizsgát kívánnak tenni. Arról, hogy ki milyen ütemben, melyik (esetleg újonnan alakuló) csoportban folytassa tanulmányait, mindig a szaktanár és a diák dönt közösen egy-egy vizsgaidőszak eredményeinek értékelése után. Tehát a vizsgák eredménye meghatározza milyen csoportban folytatja a diák tanulmányait. Óraszámok: 1. idegen nyelv: óraszám / évfolyam: 120 2. idegen nyelv: óraszám / évfolyam: 120

Fejlesztési Követelmények A kurzusok végére a diákok az ismert témakörökben képesek érdemben megnyilvánulni, hallott és olvasott szövegeket alkotni és értelmezni a kurzus szintjének megfelelően, valamint a tanult élethelyzetekben a célnyelven helytállni.

Bemeneti követelmények: A diákok általában az A1- szintnek megfelelő tudást hoznak az általános iskolai tanulmányaikból. Ez azt jelenti, hogy képesek

a legegyszerűbb utasításokat, kéréseket

megérteni és azokra válaszolni, illetve egyszerűbb kérdéseket feltenni. A legalapvetőbb

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Idegen nyelvek 122 szavakat, kifejezéseket felismerik írott szövegben és le is tudják írni azokat, illetve egyszerűbb mondatokba is képesek foglalni őket. Amennyiben a diák egy új idegen nyelv tanulását kezdi meg a középiskolában, számára a tanulmányok a 0. kurzussal indulnak, melynek a végső értékelése nem érdemjeggyel történik, hanem megfelelt/nem megfelelt minősítéssel, amelynek alapján folytathatja tanulmányait az 1. kurzuson. Tartalom: 0. kurzus A diák képes a legegyszerűbb utasításokat, kéréseket megérteni és azokra válaszolni, illetve egyszerűbb kérdéseket feltenni. A legalapvetőbb szavakat, kifejezéseket felismeri írott szövegben és le is tudja írni azokat, illetve egyszerűbb mondatokba is képes foglalni őket. 1.-3.kurzus Három kurzus szükséges az európai minimumszint, vagyis az A1 eléréséhez. A harmadik kurzus végére a diák megérti és használja a leggyakoribb mindennapi kifejezéseket, be tud mutatkozni, képes személyes jellegű kérdésekre válaszolni és azokat feltenni. Írott szövegben is megérti az ismerős szavakat, valamint képes egyszerű nyomtatványok kitöltésére, üdvözlőlapok írására, kisebb, összefüggő fogalmazások alkotására. Felfigyel a mindennapi életében felbukkanó ismert idegen nyelvű szavakra és szófordulatokra, és ezeket képes a célnyelven helyesen kimondani. 4.-5.-6. kurzus A diák megérti a közvetlen környezetéhez kapcsolódó kifejezéseket, képes ezen témákban egyszerűbb nyelvi eszközökkel beszélni valamint begyakorolt nyelvi helyzetekben kommunikálni. Képes a vele kapcsolatos eseményekről egyszerűen beszélni, magát megértetni. Tud röviden mesélni magáról , családjáról, otthonáról és tanulmányairól, rövid magánlevelet írni. 7.-8. kurzus Ezek a középszintű érettségire felkészítő kurzusok, ezért a kurzus végén a követelmények megegyeznek az érettségi követelményben meghatározottakkal.(B1)

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Idegen nyelvek 123 Ezen a szinten a diák már önállóan használja a célnyelvet. Megérti a hétköznapi szövegekben található fontosabb információkat. Képes boldogulni egy esetleges külföldi utazás kapcsán felmerülő helyzetekben, valamint összefüggően írni vagy beszélni írni az általa ismert és őt érdeklő témákban. Ki tudja fejezni jövőre vonatkozó terveit, élményeit, és képes megindokolni álláspontját. 9.-10. kurzus Ezek az emelt szintű érettségire felkészítő kurzusok, amelyek követelményei megegyeznek az érettségi követelményben meghatározottakkal.(B2) A diák ezen a szinten megérti az elvontabb témájú szövegek gondolatmenetét, viszonylag zökkenőmentesen kommunikál akár anyanyelvű beszélőkkel is. Képes világos és részletekbe menő szövegeket alkotni elvontabb témakörökben, véleményét az aktuális témákról részletesen kifejteni.

A továbblépés feltételei és az értékelés módja A kurzusok során a tanulók folyamatos írásbeli és szóbeli visszajelzést kapnak fejlődésükről. Fontosnak tartjuk, hogy a diákok rendszeresen szembesüljenek a tanulási folyamat során az idegen nyelvi kommunikációban elért eredményeikkel, ezzel igyekszünk fejleszteni önértékelésüket, és bátorítani őket a célnyelv használatára. A diákok érdemjegyeiket a kurzusok tananyagán alapuló, szerkezetében az érettségihez hasonló vizsgákon szerezhetik meg. A vizsgák általában mind írásban, mind szóban mérik fel a tanulók képességeit.


Angol nyelv Célok, feladatok és módszerek: Az angol nyelv tanítása teljes mértékben megfelel a idegen nyelv általános bevezetőjében leírtaknak. A nyelvtanítás témaközpontú és az előforduló témák, illetve kommunikációs szándékok gyűjteménye megegyezik az érettségi követelményben és az általános bevezetőben szereplőkkel. A nyelvi kompetenciák csoportra bomlanak, amelyből az utolsó csoport az emelt színtű érettségihez szükséges elemek gyűjteménye. Az első három kurzus után /A1 szint/, a hatodik /A2/, a nyolcadik /B1/ és a 10-ik /B2/ kurzus után meghatározott nyelvi struktúrák, elemek permutációjából kerülnek ki az egyes kurzusokon előforduló nyelvi kompetenciák. Elsajátítandó nyelvi formulák: 1. csoport - főnevek és azok többesszáma - névelők - tő-és sorszámnevek - névmások - some, any, no, somebody, anybody ,stb. - sok és kevés /many much, a lot of , few, little/ - összes, minden / all, every, each/ - birtokviszony - Múltbeli események elmesélése - Jelen idejű egyszerű és folyamatos szemlélet - Egyszerű jövőbeli események kifejezése - Állító és kérdő szórend egyszerű kérdésekben, állításokban, kérdőszavak - Egyszerű felszólító mondatok, kérések, Do it!, Can you..?, Could you…?Don’t do that! - hely-és időhatározós prepozíciók - There is/There are - Melléknevek és fokozásuk - Like+ing


2. csoport - névelők - tő-és sorszámnevek - névmások - főnevek és azok többesszáma - some, any, no, somebody, anybody , both, either, neither, stb. - sok és kevés /many much, a lot of , few, little/ - összes, minden / all, every, each/ - birtokviszony - Korábbi események egyes esetei, és a múltbeli események - Jelen és múlt idejű egyszerű és folyamatos szemlélet - Jövőbeli események kifejezése (going to/will future) - inderect present questions - néhány segédige - összehasonlító mondatok, melléknevek és fokozásuk - néhány kötőszó, egyszerűbb összetett mondatok - time clauses - Állító és kérdő szórend kérdésekben, állításokban, kérdőszavak - Néhány ige +gerund/ infinitive /want to. Prefer doing, etc./ - There is/There are - hely-és időhatározós prepozíciók 3. csoport - névelők - névmások - some, any, no, somebody, anybody , - főnevek és azok többesszáma megszámlálható megszámlálhatatlan főnevek - sok és kevés /many much, a lot of , few, little/ - összes, minden / all, every, each/ - Korábbi események esetei, és a múltbeli események - Egyszerű és folyamatos szemlélet

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Idegen nyelvek 126 - Jövő különböző kifejezésmódjai és összehasonlításuk - Állító és kérdő szórend kérdésekben, állításokban, alanyra kérdezés - causative cases - concessive clauses - had better, would rather - indirect speech /egyszer- mondatokban/ - present probability - first, second conditional sentences - present, past passives - képességet és lehetőséget kifejező segédigék jelen ideje és szinonímáik - clause of purpose - time clauses - relative pronouns(that/which stb.), egyszerű összetett mondatok - indítványozás(shall, let’s) - question tags - összehasonlító mondatok - néhány kötőszó, összetett mondatok - Állító és kérdő szórend kérdésekben, állításokban, kérdőszavak - Néhány ige +gerund/ infinitive /want to. Prefer doing, etc./ - There is/There are - Melléknevek és fokozásuk - Prepozíciók - Pár vonzatos ige 4. csoport - névelők - névmások - some, any, no, somebody, anybody , - főnevek és azok többesszáma megszámlálható megszámlálhatatlan főnevek, - sok és kevés /many much, a lot of , few, little/ - összes, minden / all, every, each/ - átfogó igeidő szemlélet - embedded questions

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Idegen nyelvek 127 - kötőmód - hangsúlyozás - inversion - relative clauses, relative pronouns - causative clauses - concessive clauses - clause of purpose - time clauses - segédigék jelen és múlt ideje, különböző jelentései - present and past probability - all conditionals - I wish, if only - had better, would rather - indirect speech - indítványozás - question tags - összehasonlító mondatok - Kötőszavak, összetett mondatok - szórend - gerund/ infinitive - participle constructions - There is/There are - Prepozíciók - Vonzatos igék, Phrasal verbs Az angol nyelvtanítás a kommunikatív kompetencia tekintetében egymásra épülő kurzusokon keresztül valósul meg.

Bemeneti követelmények: Az angol nyelvtanítás, figyelembe véve a diákok általános iskolában megszerzett tudását, az Európai tanács szintleírásának megfelelő A1- szintről indul. Azon diákok, akik nyelvtudása

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Idegen nyelvek 128 nem éri el ezt a szintet valamilyen okból kifolyólag, mégis az angol nyelvet választják, egy nulladik kurzuson vehetnek részt, amelyen megszerezhetik ezt a hiányzó tudást. TARTALOM: 0. kurzus Ajánlott óraszám 60 óra Fejlesztési követelmények: Kommunikatív készségek: Beszédértés és hallott szöveg értése: A tanulók képesek a hozzájuk intézett egyszerűbb utasításokat, kéréseket, és kérdéseket megérteni, különösen, ha a beszéd tagolt jól érthető, és segítségként egyéb kommunikációs eszközök is kísérik, vagy támasztják alá az információt. Képesek a tanult szavakat hallás után megérteni és leírni helyesen. Beszédkészség: A tanulók képesek egyszerűbb utasításokat, kéréseket, és kérdéseket megérteni és azokra egyszerű választ adni, vagy reagálni. Beszédében a nyelvi hiányosságaiból adódó félreértések elkerülése, vagy nyomatékosítás végett, kreatívan használja a kommunikáció egyéb eszközeit segítségként. A környezetével kapcsolatos témákban /pl. barátok, család, mindennapos cselekvések/ ismerik az alapszavakat, kifejezéseket /pl. számok, dátumok, óra, színek, hétköznapi tárgyak, igék/, s ezeket felhasználva, képesek alapvető kérdéseket feltenni, illetve megérteni. Használni tudják a legegyszerűbb nyelvi formulákat ,/pl. am/are/is, present simple, felszólítás, there is/there are szerkezet, Can, névmások/. Szövegértés /olvasott szöveg értése/: A tanult szavakat, nyelvi formulákat írott szövegben is felismerik, s képesek segítségükkel rövid rendkívül egyszerű szövegek tartalmára következtetni Íráskészség: Magukról, közvetlen környezetükről, képesek, írásban pár egyszerű, jól begyakorolt tőmondatban információt adni a tanult nyelvi formulák felhasználásával. A tanult szavakat helyesen írják le.


1. kurzus Ajánlott óraszám: 60 Fejlesztési követelmények: Kommunikatív készségek: Beszédértés és hallott szöveg értése: Világos, tagolt, érthető beszédben, vagy hallott szövegben a tanuló mindennapi szükségleteire vonatkozó egyszerűbb mondatok, instrukciók, kérdések megértése. A tanuló a hozzá intézett, és gondosan megfogalmazott instrukciókat meg tudja érteni, és azokra reagálni tud. Lassú, szünetekkel ellátott, esetleg többször megismételt szövegben a tanulók felismerik és értelmezni tudják az egyszerűbb tanult, nyelvtani szerkezeteket, és szavakat. Beszédkészség: Beszélgetés: A tanult egyszerűbb nyelvtani szerkezetek és szavak használata a kommunikációs célok megvalósítására. A tanuló képes érdemben reagálni olyan egyszerűbb, begyakorolt szituációkban, amelyekkel mindennapjai során szembesülhet. /pl. külföldieknek való segítségnyújtás/ Beszédszándéka megvalósítása érdekében, kreatívan képesek alkalmazni különböző, ismert kommunikácós eszközöket és stratégiákat a nyelvtani szerkezetbeli, és szókincsbeli hiányosságaiból adódó nehézségeinek áthidalására. A beszéde által kiváltott hatást, reakciót értelmezni tudja. Összefüggő beszéd: A

tanuló

begyakorlott

témákról

képes

néhány

rendkívül

egyszerű

tőmondatban

megnyilvánulni. Szövegértés /olvasott szöveg értése/: Egyszerűbb mondatok, tanult szerkezetek, szavak felismerése írott szövegben is. A tanuló felfigyel rájuk, és értelmezni is tudja azokat az egyszerűbb szlogeneket és feliratokat amelyekkel mindennapi élete során találkozik. Íráskészség:

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Idegen nyelvek 130 Egyszerűbb formanyomtatványokat képes kitölteni. Pár tőmondatban megfogalmazott irányított fogalmazást, vagy minta alapján levelet tud írni a tanult témákban a begyakorolt szavak és nyelvtani szerkezetek felhasználásával. 2. kurzus Ajánlott óraszám: 60

Fejlesztési követelmények: Kommunikatív készségek Beszédértés és hallott szöveg értése A tanuló képes felismerni és értelmezni hallás után a tanult egyszerűbb nyelvtani szerkezeteket, szavakat mind társas szituációban, mind audio eszközök közvetítésével /Tv, magnó, videó/ amennyiben azokat tisztán és érthetően hallja, és zavaró tényezők nincsenek. Kb.100 szavas tagolt, egyszerű, köznyelvi szövegből a számára lényeges információt megérti. Beszédkészség: Beszélgetés: A tanuló képes egyszerűbb mondatokban közlések megfogalmazására, kérdések feltevésére. Egyszerűbb, begyakorolt, kommunikációs helyzetben a szituációhoz, és beszédszándékhoz illően tudja magát kifejezni a szituációhoz kapcsolódó, tanult beszédfordulatok, nyelvi elemek felhasználásával. A beszéde által kiváltott hatást, reakciót értelmezni tudja. Összefüggő beszéd: A tanult nyelvtani szerkezetek és szavak segítségével egyszerűbb mondatokban el tudja mesélni a vele kapcsolatos eseményeket, bár még beszédében sokszor szünetet tarthat, amikor a kifejezéseket keresgéli, vagy mondanivalóját helyesbíti. A tanult nyelvtani szerkezetek helyes használatára még erőteljesen figyelnie kell, ezért még többször vét hibát, az igeidőket összekeverheti. Szövegértés /olvasott szöveg értése/:

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Idegen nyelvek 131 Egyszerűbb mondatok, tanult szerkezetek, szavak felismerése írott szövegben is. A tanuló felfigyel rájuk, és értelmezni is tudja azokat az egyszerűbb szlogeneket és feliratokat, amelyekkel mindennapi élete során találkozik különösen, ha kép is van hozzá. Íráskészség: Egyszerűbb formanyomtatványokat képes kitölteni. Pár mondatos, kb 100 szavas szöveget tud írni, amelyben képes megfogalmazni élményeit és vele történt eseményeket. Minta alapján rövid feljegyzést, egyszerű e-mailt, vagy levelet képes írni. 3. kurzus Ajánlott óraszám: 60 Fejlesztési követelmények: Kommunikatív készségek: Beszédértés és hallott szöveg értése: Rövidebb, összefüggő szöveg megértése. A tanuló képes kb. 150 szavas gondosan megfogalmazott, tagolt, de összefüggő beszédet követni, amennyiben annak szókincse és nyelvi elemkészlete nem tér el jelentősen a diák tanult készletétől. Tud következtetni a tanultak felhasználásával egyes esetleg nem ismert nyelvi elem jelentésére, ha erre hosszabb szünet áll rendelkezésére. Felfigyel a környezetében hallott autentikus szövegekre, amelyekkel mindennapi élete során többször találkozik. /pl média közvetítésével, véletlenül hallott beszélgetésből, stb./ Beszédkészség: Beszélgetés: A tanuló egyszerű módon kommunikálni tud. Már nem csak a begyakorolt, adott szituációkhoz kapcsoló fordulatok meglehetősen korlátozott készletére épít, hanem a tanult szavakat, nyelvi elemeket kreatívabban kombinálva képes feltenni, és meg válaszolni egyszerű kérdéseket, megállapításokat. Ha értési, vagy kifejezési problémái adódnak, képes a célnyelven segítséget kérni, s így rövidebb, társalgásban részt venni, különösen, ha a beszélgető partner segítőkész, és a tanulónak segít formába önteni mondandóját. Összefüggő beszéd: Tanult témákról és cselekvésekről pár mondatos, egyszerű leírást tud adni, amelyek többnyire különálló fordulatokat tartalmaznak. Beszéde során néhány egyszerű nyelvtani szerkezet és

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Idegen nyelvek 132 mondatfajta betanult készletét korlátozott mértékben alkalmazza. /lsd ezek készletét a nyelvtani kompetenciák részben// Szövegértés /olvasott szöveg értése/: Egyszerűbb olvasott szövegből képes a számára lényeges információt kiszűrni, bár szükség szerint többször újraolvassa, mert a lényeges elkülönítése a lényegtelentől még nehézséget okozhat. Fogalmat tud alkotni egyszerűbb, rövid információs anyagok, leírások tartalmáról, fő gondolatáról. Íráskészség: Az egyszerű formanyomtatványokat elég nagy maga biztonsággal ki tudja tölteni. Rövid, egyszerű feljegyzéseket, üzeneteket, képeslapokat tud írni barátainak. Begyakorlott kötött fordulatokat használ, és többnyire különálló egyszerű mondatokban fogalmaz, az előforduló összetett mondatokat pedig legtöbbször az „and” or „but”, „then” kötőszavak kapcsolják össze. Szótár segítségével rövid levelet, üzenetet, e-mailt tud írni. 4. kurzus Ajánlott óraszám: 60 Fejlesztési követelmények: Kommunikatív készségek Beszédértés és hallott szöveg értése: Köznyelven, ismerős témáról folyó világos beszéd fő vonalának megértése. A tanuló képes megállapítani egy rövid egyszerű, hétköznapi beszélgetés témáját magnófelvételről, vagy élő segítőkész beszélgető partnerek közvetítésével, ha az a tanuló számára ismert témákat érint, jól érthető, lassú, és világos, illetve nehézség esetén ismétlésre vagy átfogalmazásra lehetőség van. Beszédkészség: Beszélgetés: Ismerős begyakorolt feladatokban egyszerű és közvetlen információcsere lebonyolítása. A tanuló boldogul a mindennapos, gyakorlati szituációkban, mert képes egyszerű, tényszerű információ megszerzésére és továbbadására. Jelezni tudja mikor követi a társalgást, és ha elveszti a fonalat.

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Idegen nyelvek 133 Összefüggő beszéd: Egyszerű leíró nyelv használatával rövid állításokat és összehasonlításokat tud alkotni. El tudja mondani mit miért szeret, vagy nem így önálló véleményét korlátozott módon, de ki tudja fejteni a tanult szavak és egyszerű nyelvi szerkezetek felhasználásával. Bár még rendszeresen elkövet alapvető nyelvi hibákat, például hajalmos összekeverni az igeidőket, azonban rendszerint világos, hogy mit akar elmondani.. Szövegértés /olvasott szöveg értése/: Meg tud érteni olyan egyszerű szövegeket, amelyek a leggyakrabban előforduló szókincset, valamint nemzetközileg használt szavakat tartalmaznak. A mindennapi témájú, konkrét, rövid szövegek általános mondanivalójának segítségével a szövegösszefüggésből egy-két ismeretlen szó valószínű jelentésére következtetni tud. Meg tud találni bizonyos információt, egyszerű mindennapi szövegekben, például levelekben, brosúrákban, prospektusokban, menetrendben, telefonkönyvben, stb. Íráskészség: Begyakorolt témákban, adott céllal önállóan képes rövid egyszerű magánlevelet megírni. A tanuló mindennapi életére, szükségletekre, személyes eseményekre vonatkozó közvetlen üzenetet, feljegyzést tud készíteni. 5. kurzus Ajánlott óraszám: 60 Fejlesztési követelmények: Kommunikatív készségek: Beszédértés/hallott szöveg értése/: Hétköznapi dolgokkal foglalkozó szövegből a lényeges információ elkülönítése. A tanuló képes hallás után elkülöníteni a számára lényeges információt a lényegtelentől, ha az információ nem túl hosszú, tisztán érthető, a tanuló számára ismert témájú szövegben hangzik el akár. Megérti a körülötte zajló eszmecsere témáját, ha a beszélők lassan beszélnek, és témában, szókincsben, nyelvi elemek használatában az egyszerűségre törekszenek. Felfigyel a médiára mint információforrásra, s a számára fontos utasításokat, egyszerű mondatokban megfogalmazott információt ki tudja szűrni a televízió, vagy rádió adásaiból.

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Idegen nyelvek 134 Beszédkészség Beszélgetés: A tanuló begyakorolt, kiszámítható szituációkban nagyobb erőfeszítés nélkül boldogulni tud. Egyszerű társalgásban megérteti magát. Ismert, vagy az érdeklődési körébe tartozó témákkal, hétköznapi tevékenységekkel kapcsolatos kérdéseit, gondolatait, és adott kérdésekre adott válaszait önállóan meg tudja fogalmazni, még ha gyakran meg is akad, és újra kezdi, átfogalmazza mondandóját. Bizonyos árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre odaillő árnyalt választ tud adni, s így egyszerűen, de hatékonyan képes társadalmi kapcsolatokat létesíteni, és társasági érintkezést fenntartani. Összefüggő beszéd: Egyszerű fordulatok és mondatok sorozatával és egy-két /és, de, mert kötőszavakkal összekapcsolt/ összetett mondattal rövid alapvető leírást tud adni eseményekről és tevékenységekről. Ismerős, a mindennapi élettel kapcsolatos témákban rövid, begyakorolt előadást tud tartani, s az előadással kapcsolatos egyszerű kérdéseket meg tudja válaszolni. Szövegértés /olvasott szöveg értése/: A tanuló megért egyszerű, standard, begyakorolt ismerős témákkal kapcsolatos leveleket és faxokat, amelyek szókincse, nyelvi elem készlete nem tér el lényegesen a tanuló készletétől. Ilyen típusú szövegekből nehézség nélkül tudja kiszűrni a számára lényeges információt anélkül, hogy sokszor újraolvasná a szöveget, ugyanakkor szükség esetén, részleteiben is értelmezni tudja a szöveget, az ismeretlen szavak, nem jelentenek nagy akadályt. Képes értelmezni egyes közhasznú táblát, feliratot: pl. nyilvános helyen, utcán, étteremben, vasútállomáson az utasításokat, veszélyre figyelmeztető táblákat. Íráskészség A tanuló élményeiről, eseményekről, cselekvésekről alapvető leírást tud adni, levélben, képeslapon, stb. A mondatok közt már összefüggések is találhatók, bár még a begyakorolt fordulatok túlsúlya érezhető. 6. kurzus Ajánlott óraszám: 60 Fejlesztési követelmények: Kommunikatív készségek:

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Idegen nyelvek 135 -

Beszédértés és hallott szöveg értése:

Hétköznapi témájú, tagolt, köznyelven folyó, begyakorolt beszélgetések, eszmecserék erőfeszítések nélküli követése. A tanuló a körülötte folyó nem túl gyors, világos, ismert témájú beszédben egyes ismeretlen szavak jelentését képes a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni, s az előforduló egy-két ismeretlen nyelvi elem nem gátolja a lényeges információk kiszűrését. A tanuló egyértelműen el tudja különíteni a nem tanult nyelvi elemeket a lassú beszédben, és az emiatt felmerülő nehézségeit tisztázni tudja./ pl. ismétlést kér, átfogalmazást, következtetésében megerősítést./ Kb. 200 szavas hangfelvételről elhangzott összefüggő, de ismert témájú és szókincsű szöveget a diák követni tud, és benne adott információt képes megtalálni, és megérteni. A médiát, mint információforrást használni tudja. A hétköznapi, a tanuló számára ismert témájú, tudósító, televíziós hírek főbb pontjait megérti, amikor vizuális anyag is alátámasztja a kommentárt. Beszédkészség: Beszélgetés: A tanuló a strukturált, kiszámítható, mindennapi szituációk többségében könnyed, erőfeszítések nélküli, korlátozott mértékben árnyalt kommunikációra képes. Egyszerű, beszélgetést tud kezdeményezni, azt fenntartani, és befejezni. Ismerős, a tanuló érdeklődési körébe tartozó témákról folyó társalgásban meg tudja magát értetni, információt cserél, javaslatokat tesz, gondolatait, véleményét ki tudja fejezni. Jól begyakorolt és memorizált fordulatokat adaptálni tud bizonyos körülményekhez korlátozott lexikai behelyettesítések révén Összefüggő beszéd: Képes hosszabb ideig összefüggően beszélni élményeiről, tanult témákról, vagy érdeklődési körébe tartozó egyéb témákról. Kifejezésmódjában világos egyszerű mondatokra törekszik. Képes a bonyolult, összetett gondolatait a nyelvi szintjének megfelelően, kreatívan átfogalmazni, és így megértetni mondanivalóját. Szövegértés /olvasott szöveg értése/: Meg tud találni számára szükséges információt egyszerű nyelvezetű, hétköznapi hirdetésekben, levelekben, brosúrákban, rövid eseményleíró újságcikkekben is. Meg tudja érteni az egyszerű nyelven írt előírásokat, /pl. biztonsági előírásokat/, táblákat, a mindennapi életben előforduló berendezésekre írt instrukciókat, /pl. egy nyilvános telefon

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Idegen nyelvek 136 esetében/. Köznyelven írott, egyszerű magánleveleket kellő biztonsággal megérti ahhoz, hogy levelezni tudjon külföldi barátokkal. Íráskészség: Összefüggő mondatokban tud írni környezete mindennapi aspektusairól pl. élményekről tevékenységekről. A megfogalmazásban még az egyszerűségre és a lényegre törekszik. Szótár segítségével baráti magánlevelezést képes folytatni. 7. kurzus Ajánlott óraszám: 60 Fejlesztési követelmények: Kommunikatív készségek: Beszédértés és hallott szöveg értése: Mindennapi témákban, köznyelven folyó rögzített, vagy közvetített beszédben, és társalgásban egyaránt megérti a tényszerű információk lényegét, azonosítani tudja a fő mondanivalót, és néhány részletet is amennyiben a beszélők tisztán tagoltan, ismerős akcentussal beszélnek, az értést külső zavaró tényezők nem akadályozzák. A média angol nyelvű, vizuális eszközökkel közvetített programjainak fő gondolatát megérti, az egyszerűbb nyelvezetű, rövid történetek fő cselekményszálát nyomon tudja követni. Beszédkészség: Beszélgetés: A külföldi utazások alkalmával felmerülő szituációkban egyszerű szavakra, nyelvtani szerkezetekre támaszkodva magabiztosan boldogul. Ismerős témákban felkészülés nélkül tud részt venni társalgásban. Érdeklődési köréhez tartozó témákban ki tudja fejteni nézeteit és véleményét, valamint rá tud kérdezni másokéra, így fenntartva a társalgást. Meggyőződését, véleményét, egyetértését, és egyet nem értését udvariasan tudja kifejezni. Összefüggő beszéd: Az érdeklődési köréhez tartozó, ismert témák lényegéről viszonylag folyamatosan tud beszélni. Élményeiről, különböző eseményekről részletesen be tud számolni, érzései, reakciói bemutatásával. Össze tudja foglalni, és el tudja mondani egy film, vagy könyv történetét, s véleményt tud a történetről mondani.

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Idegen nyelvek 137 Szövegértés /olvasott szöveg értése/: Kielégítő szinten meg tud érteni az érdeklődési köréhez kapcsolódó lényegre törő tényszerű szövegeket. Erőfeszítések nélkül megérti a köznyelven folyó levelezést. Képes megkeresni, és értelmezni a lényeges információt mindennapi anyagokban, pl. brosúrákban, rövid hivatalos dokumentumokban. Tanult témáról szóló szövegben jól el tudja különíteni a kulcsszavakat, és az ismeretlen szavak jelentésére a szövegösszefüggésből következtetni tud. Íráskészség: Egyszerű összefüggő szöveget tud írni számos érdeklődési köréhez tartozó, ismerős témában, rövid különálló elemek lineáris összekapcsolásával. Meg tud írni nagyon rövid beszámolókat, standard hagyományos formában, amelyben begyakorolt, tényszerű információt közöl. Tudakolózással, problémákkal kapcsolatos üzeneteket tud írni. 8. kurzus Ajánlott óraszám: 45 Fejlesztési követelmények: Kommunikatív készségek: Beszédértés és hallott szöveg értése: Ismert témájú, lényegre törő, világosan felépített hosszabb beszédet, előadást, eszmecserét követni tud, megérti a fő mondanivalót és néhány részletet, ha a beszéd nem túl gyors. A viszonylag lassú, világos hanganyagok többségének információtartalmát megérti, amennyiben a szövegek mindennapi témákra korlátozódnak. Az ismert témájú és dialektusú, /elsősorban angliai vagy amerikai/, autentikus rádiós hírműsorok, rádióhirdetések fő gondolatát követni tudja vizuális segédanyagok nélkül is, és képes elkülöníteni, és értelmezni a kulcsszavakat, ha a beszéd viszonylag lassú, világos, és egyszerű nyelvezetű. Egyes ismeretlen szavak jelentését a szöveg kontextusból, találgatással ki tudja következtetni. A tanuló érdeklődési köréhez kapcsolódó témákkal kapcsolatos információ megszerzéséhez használni tudja a média angol nyelvű programjait. Egyszerű történetű, világos nyelvezetű filmek fő gondolatait megérti, amelyben a cselekményt nagyrészt vizuális eszközök és események közvetítik. Beszédkészség: Beszélgetés:

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Idegen nyelvek 138 A külföldi utazások alkalmával esetlegesen felmerülő szituációkban erőfeszítések nélkül, gördülékenyen kommunikál. Nehézségei esetén el tudja magyarázni mi miért jelent problémát. Egyszerű, ismert témában folyó társalgásban aktív részt tud vállalni felkészülés nélkül, s adott esetben képes a társalgás fenntartására. Mások nézeteihez rövid megjegyzést tud fűzni, össze tud hasonlítani, ellentétbe tud állítani különböző, de alapvető alternatívákat. Érdeklődési körébe tartozó témákban magabiztosan tud információt cserélni, nézeteit világosan ki tudja fejteni, mások véleményére rákérdez és megbirkózik kevésbé begyakorolt helyzetekkel. Elfogadható nyelvhelyességgel kommunikál, általában jól alkalmazza tudását, bár észrevehető anyanyelvi hatások mutatkoznak. Összefüggő beszéd: Érthető folyamatossággal tud beszélni ismert témákról felkészülés nélkül is. Nézeteit véleményét kifejti, érvekkel támasztja alá, s ki tudja hangsúlyozni azokat a gondolatokat, amelyeket lényegesnek vél. Össze tud foglalni egy elbeszélést, újságcikket, előadást, eszmecserét, interjút, vagy dokumentumfilmet, kifejti ezzel kapcsolatos véleményét, és válaszol a további részletekre vonatkozó egyszerű kérdésekre. Szövegértés /olvasott szöveg értése/: A tanuló felismeri a számára ismerős témáról szóló, a lényegre koncentráló újságcikkek főbb pontjait. Megérti egy adott téma leírása során alkalmazott érvelés fonalát, és a főbb következtetéseket. Erőfeszítések nélkül meg tudja érteni az események, érzések, kívánságok leírását, pl. magánlevelekben. Át tud fésülni hosszabb szövegeket, hogy megtalálja a kívánt információt, és egy adott feladat elvégzéséhez össze tudja gyűjteni a szükséges információt egy szöveg különböző részeiből, illetve különböző szövegekből. Íráskészség: Le tudja írni a híreket, néhány egyszerű mondatban ki tudja fejezni gondolatait absztrakt, és kulturális témákkal kapcsolatban. Érdeklődési köréhez kapcsolódó számos ismerős témában lényegre koncentráló, részletes leírást tud adni. Beszámolót, tud írni élményeiről úgy, hogy érzéseit és reakcióit egyszerű, összefüggő szövegben írja le. Esszét tud írni számára érdekes témákról. Az összegyűlt tényszerű információt bizonyos mértékig magabiztosan össze tudja foglalni, és egyszerű formában ki tudja fejezni a témával kapcsolatos véleményét.

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Idegen nyelvek 139 9. kurzus Ajánlott óraszám: 72 Fejlesztési követelmények: Kommunikatív készségek: Beszédértés és hallott szöveg értése: Köznyelvi szöveg megértése részleteiben. A tanuló bizonyos háttérzaj mellett is képes megérteni a az élő vagy közvetített beszélt köznyelvet minden olyan témában, amelyek tanulmányai során előfordultak. Hosszabb, összetett beszéd fonalát képes követni. A legtöbb köznyelven folyó rögzített, vagy közvetített hanganyagot megérti, és meg tudja állapítani a beszélő hangulatát, és hangnemét. A köznyelven folyó, nem túl elvont témájú legtöbb film cselekményszálát követni tudja. Beszédkészség: Beszélgetés: Olyan folyékony és természetes interakcióra képes, amely lehetővé teszi a rendszeres interakciót és hosszabb kapcsolat fenntartását anyanyelvű beszélőkkel anélkül, hogy az bármelyik fél számára megerőltető lenne. A helyzetnek megfelelően tudja megválasztani beszédstílusát és kisebb hibákkal, de árnyaltan fejezi ki magát. Ki tudja fejezni események és élmények személyes jelentőségét, világosan meg tudja indokolni, és fenn tudja tartani nézeteit. Összefüggő beszéd: Világos, részletes leírást és bemutatást tud adni az érdeklődési köréhez kapcsolódó témák széles skálájában. Gondolatait kiegészítő adatokkal és megfelelő példákkal fejti ki, és támasztja alá. Beszédét, érveit logikusan építi fel. Szövegértés /olvasott szöveg értése/: Gyorsan át tud olvasni hosszú és összetett szövegeket, és megtalálja a lényeges részleteket. Érdeklődési köréhez tartozó témákban képes hírek, cikkek, és beszámolók tartalmának, és fontosságának gyors meghatározására, és eldönti, hogy érdemes-e a szöveget alaposan is áttanulmányozni. Íráskészség:

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Idegen nyelvek 140 Érdeklődési köréhez tartozó változatos témában, valós, vagy képzelt eseményekről világos és részletes leírást tud adni. A mondatok között világos kapcsolat. Összetett mondatokban fogalmaz, s a gondolatai közti viszonyok kifejezésére a kötőszavak változatos körét tudja használni. 10. kurzus Ajánlott óraszám: 66 Fejlesztési követelmények: Kommunikatív készségek: Beszédértés/hallott szöveg értése/: Az élő, vagy közvetített beszélt köznyelv megértése ismert, és olyan ismeretlen témákban, amelyek a tanuló életében általában előfordulnak. Az ilyen beszédértését csak a nagy háttérzaj, nem világos struktúra, vagy az idiomatikus nyelvhasználat akadályozhatja. Az elvontabb témákban folyó társalgás, érvelés gondolatait megérti, az összetett gondolatokat, és nyelvhasználatot tartalmazó előadások és hosszabb beszédek, beszámolók, prezentációk lényegét el tudja különíteni. A tanuló megérti legtöbb rádiós dokumentum műsort, televíziós hírműsort, aktuális ügyekkel foglalkozó programot, mint például dokumentumfilmeket, élő interjúkat, terefere műsorokat, színdarabokat, köznyelven folyó filmeket. Beszédkészség: Beszélgetés: Jó nyelvhelyességgel, természetes módon tud kommunikálni anélkül, hogy láthatóan korlátozni kellene mondanivalóját. A körülményeknek megfelelő stílust alkalmaz. Valódi beszélgetőpartnerként tud részt venni hosszú társalgásban a legtöbb általános témában, még zajos környezetben is. Követni tudja az anyanyelvűek közt zajló élénk eszmecserét, pontosan ki tudja fejezni gondolatait, meggyőzően tud előadni összetett érveléseket, illetve tud azokra reagálni így rövidebb vitákban is részt tud venni. Összefüggő beszéd: Világos szisztematikusan kifejtett leírást és bemutatatást tud adni, érvel a főbb pontok megfelelő kiemelésével és megfelelő alátámasztó részletekkel Szisztematikusan kifejtett előadást tud tartani, s természetes módon el is tud térni egy előre elkészített szövegtől, és reagálni tud a hallgatóság által felvetett érdekes szempontokra. Viszonylag magas szintű

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Idegen nyelvek 141 grammatikai biztonsággal kezeli a nyelvet, nem követ el olyan hibákat, amelyek félreértésekhez vezetnek. Szövegértés /olvasott szöveg értése/: Magas fokú önállósággal olvas, a különböző szövegeknek és céloknak megfelelően változtatja olvasási stílusát és sebességét, és szelektíven használja a megfelelő referenciaforrásokat. Széleskörű olvasási szókinccsel rendelkezik, de ritkán előforduló idiómák esetén nehézségekbe ütközhet. Meg tud érteni napjaink problémáival foglalkozó cikkeket és beszámolókat, amelyekben az író bizonyos álláspontot, vagy nézőpontot képvisel. Íráskészség: Hírek, események mellett nézeteinek is hangot tud adni írásban. Véleményét érvekkel alátámasztva fejti ki. Állásfoglaláskor mások véleményéhez való viszonyát is kifejezésre juttatva meg tudja szerkeszteni a helyes érvelés láncolatát, amelyben megfelelően hangsúlyozza a lényeges pontokat alátámasztó gondolatokat. Film, könyv vagy színdarabismertetőt tud írni. A több forrásból származó információt és érvelést szintetizálni tudja. Folyamatos szöveg írásakor figyel a szöveg elrendezésére és tagolására vonatkozó hagyományos normákra. A tankönyvválasztás szempontjai A kerettantervben megfogalmazottak szerint a témaközpontú megközelítés miatt a diákok nem egy konkrét tankönyvből tanulnak. A tanárok a kommunikatív nyelvoktatást preferáló tankönyvek széles skálájából válogathatnak a tanulók igényei és szükségletei szerint. A tankönyvek mellett fontosnak tartjuk más kiegészítő nyelvtani, szókincs, és egyéb készségeket

fejlesztő

könyvek

használatát,

valamint

hangzóanyagok,

különböző

médiaeszközök, az Internet, és egyéb, a tanulók érdeklődésének megfelelő elbeszélések, prózai alkotások, versek, dalok használatát.


Német nyelv A német nyelv tanítására általánosságban vonatkoznak az idegen nyelv bevezetőben leírtak. A német nyelv tanulásának a menete IV szintre oszlik. A szintek tartalmai követik az Európa Tanács nyelvi szintleírásait. A szintek kurzusokra oszlanak. Az 1-3. kurzus (I. szint) az A1-es szintnek, a 4-6. kurzus (II. szint) az A2-es szintnek felel meg. Aki a németet, mint második idegen nyelvként tanulja, az befejezi a tanulmányait a 6. kurzus (II. szint) után. Aki középszintű érettségit akar tenni, az a 7-8. kurzus (III. szint) elvégzése után próbálkozhat. Ez az Európai Tanács nyelvi szintleírásában a B1-es szintnek felel meg. Az emelt szintű érettségit megcélzó diákok a 9-10. kurzusokat (IV. szint) végzik el, ami a B2-es szintet fedi le. A témakörök, nyelvtan területén elmondható, hogy cirkulárisan, azaz a különböző szinteken újra, s újra megjelenhetnek, s meg is jelennek a szintnek megfelelő nehézségi fokon.

0. szint: Ajánlott óraszám: 60 óra Belépési feltételek: A következő tartalmak, témakörök ismerete, használni tudása: Témakörök: Üdvözlés, elbúcsúzás, nevek, származási hely megkérdezése, égtájak, távolságokra rákérdezés, megnevezés, tájékozódás a német nyelvű országokban, bemutatkozás, nyelvek, nemzetiségek nevei, számolás ezerig, betűzés, helyesírás: kis, nagy kezdőbetű, az abc, Nyelvtan: Szórend: kijelentő mondat, kérdőszó és anélküli kérdő mondat, igeragozás jelen időben, rendhagyó, tőhangváltós, umlautos igék, létige ragozása, személyes névmások alanyesetben, kérdőszavak: mi, mit, ki, hol, honnan.


I. szint: 1. kurzus: Ajánlott óraszám: 60 óra Alapvető célok: A nyelvi, szociális formákban való elmélyülés, különböző készségek (hallás utáni értés, beszéd, olvasás, írás) alapozása. A németül beszélő népek gondolkodása iránti elfogadás támogatása. Pozitív attitűd megteremtése a német nyelv iránt. Addig kialakult esetleges kommunikációs gátlások oldása. Témakörök: Foglalkozás, hobbi megnevezése, rákérdezés, tanulmányok, kívánt foglalkozás, személy bemutatása. Országismeret. Helyesírás: ss vagy ß. Nyelvtan: Haben ragozása, módbeli segédigék: können, wollen, möchte. Értékelés módja: Szóbeli, írásbeli vizsga. Továbbhaladás feltételei: A témakörökben említett tartalmak elfogadható mértékű ismerete, viszonylag adekvát használni tudása. 2. kurzus: Ajánlott óraszám: 60 óra Alapvető célok: A különböző készségek folyamatos, egyidejű fejlesztése. A különböző szociális formákban való dolgozni tudás stabilizálása. Témakörök: Útleírás, városnézés, helyek iránti kérdezés, tanácstalanság kifejezése, várostérkép, levelezőlap, telefonbeszélgetés, élményekről beszámolni. Országismeret. Nyelvtan: Határozott, határozatlan névelő, kérdőszavak, személyes névmások alany és tárgyesete, főnevek többes száma, összetett szavak, létige és a haben egyszerű múltja, felszólító mód, doch, mal partikula, összetett múlt. Értékelés módja:

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Idegen nyelvek 144 Szóbeli, írásbeli vizsga. Továbbhaladás feltételei: A témakörökben említett tartalmak elfogadható mértékű ismerete, viszonylag adekvát használni tudása. 3. kurzus: Ajánlott óraszám: 60 óra Alapvető célok: Az első szint tartalmainak biztos ismeretén kívül a különböző készségek folyamatos, egyidejű fejlesztése. Témakörök: Idő, óra, napok, napszakok, érkezés, indulás, menetrend, időbeosztás, napirend, nyitvatartási idők megkérdezése. Országismeret. Nyelvtan: Időhatározók, elváló igekötős igék. Értékelés módja: Szóbeli, írásbeli vizsga. Továbbhaladás feltételei: A témakörökben említett tartalmak elfogadható mértékű ismerete, viszonylag adekvát használni tudása. Az I. szint végére a tanuló megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és alapvető fordulatokat, amelynek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Képes egyszerű interakciókra.

II. szint: 4. kurzus: Ajánlott óraszám: 60 óra Alapvető célok: Az általános célokon túl a németül beszélő népek gondolkodásmódjával való folyamatos, célirányos ismerkedés. Témakörök:

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Idegen nyelvek 145 Közlekedés, közlekedési eszközök, környezet, hasonlítás, értékelés. Országismeret. Nyelvtan: Vesszőszabályok, mellékmondati szórend: weil, módbeli segédigék: können, müssen, dürfen, személyes névmás, névelő részes esete, összetett múlt: elváló, nem elváló igéknél. . Értékelés módja: Szóbeli, írásbeli vizsga. Továbbhaladás feltételei: A témakörökben említett tartalmak elfogadható mértékű ismerete, viszonylag adekvát használni tudása. 5. kurzus. Ajánlott óraszám: 60 óra Alapvető célok: A készségek folyamatos fejlesztése. Témakörök: Összejövetel, ünnepek, barátság, nemzetközi kapcsolattartás, rokonság, család, családi viták, idős emberek, gratuláció, személy bemutatása, meghívás, történet elmesélése, vitatkozás. Országismeret. Nyelvtan: Igék tárgyas és részes eset vonzattal, személyes névmás alany, tárgy, részes esete, határozott, határozatlan névmás alany, tárgy esete, a tagadás, birtokos névmás, mellékmondat: wenn, birtokos eset, módbeli segédigék egyszerű múltja. Értékelés módja: Szóbeli, írásbeli vizsga. Továbbhaladás feltételei: A témakörökben említett tartalmak elfogadható mértékű ismerete, viszonylag adekvát használni tudása. 6. kurzus Ajánlott óraszám: 60 óra Alapvető célok: A készségek folyamatos fejlesztése, a nyelvtani, országismereti tartalmak bővítése. Témakörök:

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Idegen nyelvek 146 Lakás, lakáskeresés, berendezés, étkezés, étteremben, rendelés, étkezési szokások, egészséges táplálkozás. Országismeret. Nyelvtan: Elbeszélő múlt, elöljárók alany és tárgyesettel, melléknevek ragozása. Értékelés módja: Szóbeli, írásbeli vizsga. Továbbhaladás feltételei: A témakörökben említett tartalmak elfogadható mértékű ismerete, viszonylag adekvát használni tudása. A II. szint végére a tanuló megért olyan mondatokat, és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenebbül érintő területekhez kapcsolódnak. Az egyszerű és rutinszerű nyelvi helyzetekben tud kommunikálni. Le tudja írni egyszerű formában a viszonyulását valamihez a közvetlen környezetében.

III. szint 7. kurzus Ajánlott óraszám: 60 óra Alapvető célok: A készségek folyamatos fejlesztése, a nyelvtani, országismereti tartalmak bővítése. Témakörök: Vásárlás, ruházat, öltözködés, reklám, reklamáció, a bankban, jövedelem, keresetek. Országismeret. Nyelvtan: Konjunktiv II. : würde+ Infinitiv, reflexive Veben, melléknévragozás. Értékelés módja: Szóbeli, írásbeli vizsga. Továbbhaladás feltételei: A témakörökben említett tartalmak elfogadható mértékű ismerete, viszonylag adekvát használni tudása. 8. kurzus

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Idegen nyelvek 147 Ajánlott óraszám: 45 óra Alapvető célok: A készségek folyamatos fejlesztése, a nyelvtani, országismereti tartalmak bővítése. Témakörök: Betegségek, orvosnál, testrészek, gyógyítás, időjárás, évszakok, környezeti hatások. Országismeret. Nyelvtan: Vonatkozó mondat, Passiv, Konjunktiv II.: sein, haben és a módbeli segédigék, Plusquamperfekt. Értékelés módja: Szóbeli, írásbeli vizsga. Továbbhaladás feltételei: A témakörökben említett tartalmak elfogadható mértékű ismerete, viszonylag adekvát használni tudása. A III. szint végére a tanuló megérti a fontosabb információkat a világos, standard szövegekben, amelyek ismert témákról szólnak Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, folyamatos szöveget tud alkotni olyan témákban, amiket ismer, vagy amelyek az érdeklődési területébe tartoznak. Le tudja írni a tapasztalatait és különböző eseményeket, valamint vázlatosan meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket.

IV. szint 9. kurzus: Ajánlott óraszám: 72 óra Alapvető célok: A készségek folyamatos fejlesztése, a nyelvtani, országismereti tartalmak bővítése. Témakörök: Szabadidő, utazás, kapcsolatok, házasság, gyerekvállalás, népességcsökkenés, válás. Országismeret. Nyelvtan:

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Idegen nyelvek 148 Infinitiv mit zu, indirekt kérdések, es névmás, komplex mondatok, um…zu, damit, Konjunktiv II. múlt idő, módbeli segédigék másodlagos jelentése. Értékelés módja: Szóbeli, írásbeli vizsga. Továbbhaladás feltételei: A témakörökben említett tartalmak elfogadható mértékű ismerete, viszonylag adekvát használni tudása. 10. kurzus: Ajánlott óraszám: 66 óra Alapvető célok: A készségek folyamatos fejlesztése, országismereti tartalmak bővítése, az addig tanult nyelvtani.tartalmak áttekintése, a vizsga típusfeladataira való célirányos készülés. Témakörök: Az

eddig

tanult

tartalmakkal

való

folyamatos

foglalkozás.

Újságcikkek.

Országismeret. Nyelvtan: Indirekte Rede. Értékelés módja: Szóbeli, írásbeli vizsga. A IV. szint végére a tanuló meg tudja érteni az összetettebb konkrét vagy elvont témájú szövegek fő gondolatmenetét beleértve a szakmai beszélgetéseket is. Világos, részletes szöveget tud alkotni különböző témákról, és képes kifejteni a véleményét valamilyen témáról, úgy, hogy részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat. Lehetséges tankönyvek, tananyagok: Stufen I-III Deutsch mit Grips I-II Themen neu I-III Bausteine Mittelstufe Deutsch Deutsch Aktiv neu I-III

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Idegen nyelvek 149 Die Schöne ist angekommen, Grammatikkrimi Klipp und Klar 2000 x Egyperces teszt, Német nyelvtan Német nyelvtani gyakorlókönyv Német felvételi és érettségi feladatgyűjtemény Schrittweise Sichtwechsel Kreuz und quer Geschichten mit Humor in Grundstufe Geschichten mit Humor in Mittelstufe Német szókincskönyv, Érettségihez és középfokú nyelvvizsgához Abiturschule, Német feladatgyűjtemény érettségizőknek Érettségi, felvételi, nyelvvizsga tesztek Schreiben Vater und Sohn Ich liebe Wörter Porträts- Große Menschen in ihrer Zeit Deutsche Lieder Hägar egyéb nyelvkönyvek szépirodalomi szövegek, országismereti anyagok, újságok, dalok, filmek


Francia nyelv A francia nyelv tanításának tervezése során figyelembe kell venni, hogy a diákok döntő többsége az általános iskolában nem ezt az idegen nyelvet tanulta, tehát e nyelv választásánál nem tartozik feltétlenül a szempontjai közé, hogy folytatni szeretné azt, amit már megkezdett. Általában elmondható, hogy a franciát választók körében sokan vannak, akiknek vagy a nyelv tetszik nagyon, vagy pedig a francia kultúra iránt vonzódnak. Bár akármelyik idegen nyelv tanítása során fontos az adott nyelvet beszélő népek kultúrájára nagy hangsúlyt fektetni, a fent leírtak alapján úgy tűnik, a francia nyelv esetében ez még inkább kiemelendő. Mivel ahhoz, hogy a francia nyelvet választó diákok minél hamarabb átéljék azt az örömöt, hogy meg tudnak szólalni ezen a nyelven, jó néhány nyelvtani ismeretre már a tanulás kezdetétől szükségük van (pl. egy-két ige néhány alakja, főnevek neme, néhány prepozíciós szószerkezet még nem kreatív használata stb.), továbbá a francia kiejtés számukra korántsem egyszerűnek tűnő voltával is barátkozniuk kell, a nyelvtanulás kezdeti szakasza intenzív kell legyen. Ellenkező esetben a fiatalok hamarabb elveszíthetik bizalmukat, türelmüket, kedvüket, minthogy először tudjanak néhány egyszerű, ám tartalmas mondatot összeállítani. A francia nyelv tanítása során a kiejtés nehézségei miatt különösen nagy hangsúlyt kell fektetni a hangos olvasás folyamatos gyakoroltatására. Ahhoz azonban, hogy ez ne váljon monotonná, a már megtanult egyszerű szerkezeteket sokféleképpen tudják a diákok gyakorolni, szükség van a szókincs intenzív fejlesztésére szinte már az első tanórától kezdve. Mivel a francia olyan idegen nyelv, amit itthon nem sokan hallanak akár naponta élőben (vagy rádióban, filmekben stb.), a magnóhallgatás is fontos a kezdetektől fogva, és ezt jó, ha minél gyakrabban kiegészíti videó, televízió vagy egyéb audiovizuális forrás is. Az eddig elmondott követelményeknek a kurzusrendszerben való oktatással lehet igazán eleget tenni, hiszen ezen keresztül, egy-egy témánál hosszabban elidőzve jól lehet fejleszteni az ahhoz tartozó szókincset, és így az éppen megtanult nyelvtani szerkezeteket sok hasonló szituációban, ámde részben más szavakkal lehet folyamatosan gyakorolni. Egy-egy témakör aztán újra és újra elő kell kerüljön a nyelvtanulás folyamán, méghozzá állandóan bővítve azoknak az aspektusoknak a körét, amelyeket figyelembe véve a diák egyre nagyobb szókinccsel és egyre biztosabb nyelvtani tudással tud információt közölni, bekapcsolódni egy beszélgetésbe stb. (pl. személyes bemutatkozás, később ehhez kapcsolódóan a jövőbeli tervek, az eddigi életrajz stb.)

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Idegen nyelvek 151 A kurzusrendszerről, az idegen nyelv tanításának további módszereiről, a célokról az idegen nyelv kerettanterv általános bevezetőjében lehet olvasni, amelyhez a francia nyelv kerettanterve is igazodik. Eszerint a követelményeket nem kurzusonként határozza meg a kerettanterv, hanem az érettségi követelményekben is célként kitűzött szintrendszer alapján az A1 szint (az első három kurzus során elérendő), az A2 szint (a 4-6. kurzus során elérendő), a B1 szint (a 7-8. kurzus során elérendő) és a B2 szint (a 9-10. kurzus során elérendő) követelményeiben adja meg. Ez a felosztás keretet biztosít arra, hogy az egyes csoportok, egyének a saját haladási ütemüknek megfelelően haladjanak egy-egy hosszabb tanulási időszak folyamán (pl. 1-3. kurzus), és csak ezek végén, egy-egy szint elérésével legyen a továbblépés feltétele egységes. A francianyelv-tanítás kapcsán mindenképpen számolni kell azzal is, hogy szükség van egy kiegészítő, 0. kurzusra, ahol a cél a minimális nyelvi kompetenciák elsajátítása, tulajdonképpen a nyolcadik osztály végén elvárható tudásszint elérése. Az egyes szintek követelményei között megjelenik az, hogy mi várható el a szókincs, illetve a civilizáció területén. Ezekkel kapcsolatban azonban fontos leszögezni, hogy mindez inkább csak irányadó lehet. Előfordulhat, hogy valamelyik csoport előbb tanul a baráti körről, és csak később az otthonról, lakóhelyről, ez függhet a tanár döntésétől, a tankönyvtől, amit a csoport használ és természetesen a diákok érdeklődési körétől is. A lényeges az, hogy a felsorolt követelmények mennyiségükben irányadóak, illetve abban, hogy a tanulmányok során milyen témaköröknek kell előkerülnie. Az itt leírtak a nyelvtani tudásra nem vonatkoznak. Az 1-3. kurzus által alkotott szint végére elvárható követelmények: - Szókincs, társalgás: - Rövid bemutatkozás - Családi élet, családi kapcsolatok - A családi élet mindennapjai, otthoni teendők - A másik ember külső és belső jellemzése - Az otthon, a lakóhely és környéke - (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) - Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka - Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Civilizáció:

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Idegen nyelvek 152 - Köszönés, tegezés, magázás - Híres emberek - Francia utónevek és családnevek Nyelvtani tudás: - c’est / ce sont, (le) voici / (la) voilà, - il y a, il est - c’est ... qui / c’est ... que - je, tu / vous, il / elle, ils / elles, on, nous - moi, toi, lui, elle... - le genre et le nombre des noms - le, l’, la, les + nom commun - article contracté du / des, au / aux - un,une, des + nom commun - ce, cet, cette, ces + nom commun - oui, non, si - ne pas, ne... pas... non plus - est-ce que... ? qui / que... ? - N1 de N2 (le fils du pharmacien) - adejctif qualificatif : genre et nombre - où ? ici, là, là-bas, à / chez, - article contracté au / aux - au, aux, dans, sur, par, de + nom de lieu - entre... et... - aujourd’hui, demain - présent - futur proche - passé récent - pourquoi ? parce que - comme (mivel értelemben) - me, te, nous, vous, le, l’, la, les - les verbes modaux : - pouvoir, vouloir, devoir

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Idegen nyelvek 153 - assez / beaucoup / peu de + nom A 4-6. kurzus által alkotott szint végére elvárható követelmények: - Szókincs: - A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) - Baráti kör - A tizenévesek, a fiatalok világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel - Női és férfi szerepek - Ünnepek, családi ünnepek - A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek - Növények és állatok a környezetünkben - Saját iskolájának bemutatása - (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) - Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok - Napirend, időbeosztás - Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. - Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport - Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Civilizáció: - Egy francia diák napja - A francia iskolarendszer - Családi és nemzeti ünnepek Franciaországban Nyelvtani tudás: - ce qui... c’est / ce que... c’est, - c’est ce que / c’est ce qui, - voilà ce que / voilà ce qui - impératif, affirmatif / négatif - me, te lui, nous, vous, leur - y, en - le/la/les, lui/leur, me/te/etc, y, en helye, sorrendje az ige előtt - article „zéro” + nom commun

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Idegen nyelvek 154 - celui / celle / ceux / celles de + nom - celui qui / celui que etc. - le mien, la mienne, les miens, les miennes, etc. - du, de l’, de la + nom non dénombrable - ne... ni... ni, , ne... jamais, jamais / toujours, - ne... pas / ne... plus, ne... plus jamais, encore / toujours, - pas toujours / toujours pas, - ne... pas encore, déjà / pas encore - quelqu’un - ne... personne - quelque chose - ne... rien - tout, tous, toutes - ne... rien, tout, tous, toutes - ne... que, seulement - qui est-ce qui / qui est-ce que... ? - qu’est-ce qui / qu’est-ce que... ? - inversion verbe-sujet - demander qui / où / quand / comment - adverbes en „ -ment ” - depuis + date fixe - depuis + expression de la durée - puisque - c’est pour cela que, c’est pourquoi - d’une part, d’autre part - comparatif, superlatif - pour + nom de lieu - hier - en / pendant - en + date ou époque - à + époque - le + date - à partir de

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Idegen nyelvek 155 - depuis - avant / après - rarement, toujours, souvent, quelquefois, une fois - les verbes modaux : - pouvoir, vouloir, devoir, savoir + infinitif - il est possible de + infinitif - demander de + infinitif - futur simple - passé composé - imparfait - adverbes de manière, qualité, quantité - plus / autant / moins que - le plus / le moins - alors, donc A 7-8. kurzus által alkotott szint végére elvárható követelmények: - Szókincs: - Személyes tervek - Öltözködés, divat - Hasonlóságok és különbségek az emberek között - Vásárlás, szolgáltatások (posta) - A városi és a vidéki élet összehasonlítása - Időjárás - A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága - Étkezési szokások a családban - Ételek, kedvenc ételek - Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben - Gyakori betegségek, sérülések, baleset - Kulturális események - Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Civilizáció: - Franciaország földrajza, éghajlata

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Idegen nyelvek 156 - Franciaország nyelvei, francia nyelvterületek - A francia konyha és étkezési szokások - Üzletek Franciaországban Nyelvtani tudás: - quelques + nom dénombrable - autant / plus / moins de + nom commun - le plus / moins de + nom commun - quelque part - partout - ne... nulle part - sauf - ″concordance ” des temps - les propositions relatives - qui, que, où, dont - jusqu’à + nom de lieu - en / y (pronoms de reprise d’un lieu) - il y a + expression de la durée - dans + expression de la durée - tout à coup, alors, et puis - plus-que-parfait - imparfait, plus-que-parfait (le système hypothétique : si + imparfait) - si + présent - à cause de, grâce à - par contre - cependant - au lieu de - d’abord, ensuite, enfin - d’ailleurs, pourtant - en tout cas, de toute façon - le factitif - excepté - discours indirect

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Idegen nyelvek 157 - dire que - demander si, - demander ce qui / ce que, - les relatives et l’indicatif - il y a... que - tout à coup, alors, et puis, etc. - en + participe présent - (une fois) le travail terminé... - avant que, pendant que, après que - jusqu’à ce que - valeurs et emplois du subjonctif - pour + infinitif / pour que + subjonctif - bien que + subjonctif - tandis que - quand même - du moins, au moins - la voix passive A 9-10. kurzus által alkotott szint végére elvárható követelmények: Szókincs : - Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? - Diákmunka, nyári munkavállalás - Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás - Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) - Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) - Nyaralás itthon, illetve külföldön - Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai - Népszerű tudományok, ismeretterjesztés - A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben Civilizáció:

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Idegen nyelvek 158 - A francia politikai rendszer - A francia történelem néhány jellemző alakja, meghatározó eseménye - A francia irodalom és gyermekirodalom jelentős alakjai (néhány rövid irodalmi mű részletének feldolgozásán keresztül) Nyelvtani tudás: - n’importe qui - n’importe quoi - n’importe où - chacun - demander que + subjonctif - les relatives et le subjonctif - tout en + participe présent - auquel, à laquelle, auxquels, auxquelles - chaque fois que - c’est que - si... - car - sous prétexte de / que - étant donné que / vu que - il est vraisemblable que - d’où - tant... que (consécutive) - quoique - alors que - en revanche - avoir beau + infinitif - toutefois - par ailleurs - en effet - passé simple - futur antérieur - dès

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Idegen nyelvek 159 - par conséquent - de sorte que + subjonctif - quoique - en revanche Bemeneti követelmények: Az francia nyelvtanítás, figyelembe véve a diákok általános iskolában megszerzett tudását, az Európai tanács szintleírásának megfelelő A1- szintről indul. Azon diákok, akik nyelvtudása nem éri el ezt a szintet valamilyen okból kifolyólag, mégis az a francia nyelvet választják, egy nulladik kurzuson vehetnek részt, amelyen megszerezhetik ezt a hiányzó tudást. TARTALOM: 0. kurzus Ajánlott óraszám 60 óra Fejlesztési követelmények: Kommunikatív készségek: Beszédértés és hallott szöveg értése: A tanulók képesek a hozzájuk intézett egyszerűbb utasításokat, kéréseket, és kérdéseket megérteni, különösen, ha a beszéd tagolt jól érthető, és segítségként egyéb kommunikációs eszközök is kísérik, vagy támasztják alá az információt. Képesek a tanult szavakat hallás után megérteni és leírni helyesen. Beszédkészség: A tanulók képesek egyszerűbb utasításokat, kéréseket, és kérdéseket megérteni és azokra egyszerű választ adni, vagy reagálni. Beszédében a nyelvi hiányosságaiból adódó félreértések elkerülése, vagy nyomatékosítás végett, kreatívan használja a kommunikáció egyéb eszközeit segítségként. A környezetével kapcsolatos témákban /pl. barátok, család, mindennapos cselekvések/ ismerik az alapszavakat, kifejezéseket /pl. számok, dátumok, óra, színek, hétköznapi tárgyak, igék/, s ezeket felhasználva, képesek alapvető kérdéseket feltenni, illetve megérteni. Használni tudják a legegyszerűbb nyelvi formulákat


Szövegértés /olvasott szöveg értése/: A tanult szavakat, nyelvi formulákat írott szövegben is felismerik, s képesek segítségükkel rövid rendkívül egyszerű szövegek tartalmára következtetni Íráskészség: Magukról, közvetlen környezetükről, képesek, írásban pár egyszerű, jól begyakorolt tőmondatban információt adni a tanult nyelvi formulák felhasználásával. A tanult szavakat helyesen írják le. 1. kurzus Ajánlott óraszám: 60 óra Fejlesztési követelmények: Beszédértés és hallott szöveg értése: Világos, tagolt, érthető beszédben, vagy hallott szövegben a tanuló mindennapi szükségleteire vonatkozó egyszerűbb mondatok, instrukciók, kérdések megértése. A tanuló a hozzá intézett, és gondosan megfogalmazott instrukciókat meg tudja érteni, és azokra reagálni tud. Lassú, szünetekkel ellátott, esetleg többször megismételt szövegben a tanulók felismerik és értelmezni tudják az egyszerűbb tanult, nyelvtani szerkezeteket, és szavakat. Beszédkészség: Beszélgetés: A tanult egyszerűbb nyelvtani szerkezetek és szavak használata a kommunikációs célok megvalósítására. A tanuló képes érdemben reagálni olyan egyszerűbb, begyakorolt szituációkban, amelyekkel mindennapjai során szembesülhet. /pl külföldieknek való segítségnyújtás/ Beszédszándéka megvalósítása érdekében, kreatívan képesek alkalmazni különböző, ismert, /nem feltétlenül nyelvi/ kommunikácós eszközöket és stratégiákat a nyelvtani szerkezetbeli, és szókincsbeli hiányosságaiból adódó nehézségeinek áthidalására. A beszéde által kiváltott hatást, reakciót értelmezni tudja. Összefüggő beszéd: A

tanuló

begyakorlott

megnyilvánulni.

témákról

képes

néhány

rendkívül

egyszerű

tőmondatban

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Idegen nyelvek 161 Szövegértés /olvasott szöveg értése/: Egyszerűbb mondatok, tanult szerkezetek, szavak felismerése írott szövegben is. A tanuló felfigyel rájuk, és értelmezni is tudja azokat az egyszerűbb szlogeneket és feliratokat amelyekkel mindennapi élete során találkozik. Íráskészség: Egyszerűbb formanyomtatványokat képes kitölteni. Pár tőmondatban megfogalmazott irányított fogalmazást, vagy minta alapján levelet tud írni a tanult témákban a begyakorolt szavak és nyelvtani szerkezetek felhasználásával. 2. kurzus Ajánlott óraszám: 60 óra Fejlesztési követelmények: Beszédértés és hallott szöveg értése: A tanuló képes felismerni és értelmezni hallás után a tanult egyszerűbb nyelvtani szerkezeteket, szavakat mind társas szituációban, mind audio eszközök közvetítésével /Tv, magnó, videó/ amennyiben azokat tisztán és érthetően hallja, és zavaró tényezők nincsenek. Kb.100 szavas tagolt, egyszerű, köznyelvi szövegből a számára lényeges információt megérti. Beszédkészség: Beszélgetés: A tanuló képes egyszerűbb mondatokban közlések megfogalmazására, kérdések feltevésére. Egyszerűbb, begyakorolt, kommunikációs helyzetben a szituációhoz, és beszédszándékhoz illően tudja magát kifejezni a szituációhoz kapcsolódó, tanult beszédfordulatok, nyelvi elemek felhasználásával. A beszéde által kiváltott hatást, reakciót értelmezni tudja. Összefüggő beszéd: A tanult nyelvtani szerkezetek és szavak segítségével egyszerűbb mondatokban el tudja mesélni a vele kapcsolatos eseményeket, bár még beszédében sokszor szünetet tarthat, amikor a kifejezéseket keresgéli, vagy mondanivalóját helyesbíti. A tanult nyelvtani szerkezetek helyes használatára, a nem- és számbeli egyeztetésekre, az igeragozásra még erőteljesen figyelnie kell, ezért még többször vét hibát, az egyeztetéseket elvétheti. Szövegértés /olvasott szöveg értése/:

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Idegen nyelvek 162 Egyszerűbb mondatok, tanult szerkezetek, szavak felismerése írott szövegben is. A tanuló felfigyel rájuk, és értelmezni is tudja azokat az egyszerűbb szlogeneket és feliratokat, amelyekkel mindennapi élete során találkozik különösen, ha kép is van hozzá. Íráskészség: Egyszerűbb formanyomtatványokat képes kitölteni. Pár mondatos, kb 100 szavas szöveget tud írni, amelyben képes megfogalmazni élményeit és vele történt eseményeket. Minta alapján rövid feljegyzést, egyszerű e-mailt, vagy levelet képes írni. 3. kurzus Ajánlott óraszám: 60 óra Fejlesztési követelmények: Beszédértés és hallott szöveg értése: Rövidebb, összefüggő szöveg megértése. A tanuló képes kb. 150 szavas gondosan megfogalmazott, tagolt, de összefüggő beszédet követni, amennyiben annak szókincse és nyelvi elemkészlete nem tér el jelentősen a diák tanult készletétől. Tud következtetni a tanultak felhasználásával egyes esetleg nem ismert nyelvi elem jelentésére, ha erre hosszabb szünet áll rendelkezésére. Felfigyel a környezetében hallott autentikus szövegekre, amelyekkel mindennapi élete során többször találkozik. /pl média közvetítésével, véletlenül hallott beszélgetésből, stb./ Beszédkészség: Beszélgetés: A tanuló egyszerű módon kommunikálni tud. Már nemcsak a begyakorolt, adott szituációkhoz kapcsoló fordulatok meglehetősen korlátozott készletére épít, hanem a tanult szavakat, nyelvi elemeket kreatívabban kombinálva képes feltenni, és meg válaszolni egyszerű kérdéseket, megállapításokat. Ha értési, vagy kifejezési problémái adódnak, képes a célnyelven segítséget kérni, s így rövidebb, társalgásban részt venni, különösen, ha a beszélgető partner segítőkész, és a tanulónak segít formába önteni mondandóját. Összefüggő beszéd: Tanult témákról és cselekvésekről pár mondatos, egyszerű leírást tud adni. Beszéde során néhány egyszerű nyelvtani szerkezet és mondatfajta betanult készletét korlátozott mértékben alkalmazza.


Szövegértés /olvasott szöveg értése/: Egyszerűbb olvasott szövegből képes a számára lényeges információt kiszűrni, bár szükség szerint többször újraolvassa, mert a lényeges elkülönítése a lényegtelentől még nehézséget okozhat. Fogalmat tud alkotni egyszerűbb, rövid információs anyagok, leírások tartalmáról, fő gondolatáról. Íráskészség: Az egyszerű formanyomtatványokat elég nagy maga biztonsággal ki tudja tölteni. Rövid, egyszerű feljegyzéseket, üzeneteket, képeslapokat tud írni barátainak. Begyakorlott kötött fordulatokat használ, és többnyire különálló egyszerű mondatokban fogalmaz, az előforduló összetett mondatokat pedig legtöbbször az et, mais, parce que kötőszavak kapcsolják össze, vagy a comme pour vezetik be. Szótár segítségével rövid levelet, üzenetet, e-mailt tud írni. 4. kurzus Ajánlott óraszám: 60 óra Fejlesztési követelmények: Beszédértés és hallott szöveg értése: Köznyelven, ismerős témáról folyó világos beszéd fő vonalának megértése. A tanuló képes megállapítani egy rövid egyszerű, hétköznapi beszélgetés témáját magnófelvételről, vagy élő segítőkész beszélgetőpartnerek közvetítésével, ha az a tanuló számára ismert témákat érint, jól érthető, lassú, és világos, illetve nehézség esetén ismétlésre vagy átfogalmazásra lehetőség van. Beszédkészség: Beszélgetés: Ismerős begyakorolt feladatokban egyszerű és közvetlen információcsere lebonyolítása. A tanuló boldogul a mindennapos, gyakorlati szituációkban, mert képes egyszerű, tényszerű információ megszerzésére és továbbadására. Jelezni tudja mikor követi a társalgást, és ha elveszti a fonalat. Összefüggő beszéd: Egyszerű szerkezetek, rövid mondatok használatával rövid állításokat és összehasonlításokat tud alkotni. El tudja mondani mit miért szeret, vagy nemszeret, így önálló véleményét

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Idegen nyelvek 164 korlátozott módon, de ki tudja fejteni a tanult szavak és egyszerű nyelvi szerkezetek felhasználásával. Bár még rendszeresen elkövet alapvető nyelvi hibákat, például hajlamos elrontani az egyeztetéseket, a melléknevek helyét, azonban rendszerint világos, hogy mit akar elmondani.. Szövegértés /olvasott szöveg értése/: Meg tud érteni olyan egyszerű szövegeket, amelyek a leggyakrabban előforduló szókincset, valamint nemzetközileg használt szavakat tartalmaznak. A mindennapi témájú, konkrét, rövid szövegek általános mondanivalójának segítségével a szövegösszefüggésből egy-két ismeretlen szó valószínű jelentésére következtetni tud. Meg tud találni bizonyos információt, egyszerű mindennapi

szövegekben,

például

levelekben,

prospektusokban,

menetrendben,

telefonkönyvben, stb. Íráskészség: Begyakorolt témákban, adott céllal önállóan képes rövid egyszerű magánlevelet megírni. A tanuló mindennapi életére, szükségletekre, személyes eseményekre vonatkozó közvetlen üzenetet, feljegyzést tud készíteni. 5. kurzus Ajánlott óraszám: 60 óra Fejlesztési követelmények: Beszédértés/hallott szöveg értése/: Hétköznapi dolgokkal foglalkozó szövegből a lényeges információ elkülönítése. A tanuló képes hallás után elkülöníteni a számára lényeges információt a lényegtelentől, ha az információ nem túl hosszú, tisztán érthető, a tanuló számára ismert témájú szövegben hangzik el. Megérti a körülötte zajló eszmecsere témáját, ha a beszélők lassan beszélnek, és témában, szókincsben, nyelvi elemek használatában az egyszerűségre törekszenek. Felfigyel a médiára mint információforrásra, s a számára fontos utasításokat, egyszerű mondatokban megfogalmazott információt ki tudja szűrni a televízió, vagy rádió adásaiból. Beszédkészség Beszélgetés:

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Idegen nyelvek 165 A tanuló begyakorolt, kiszámítható szituációkban nagyobb erőfeszítés nélkül boldogulni tud. Egyszerű társalgásban megérteti magát. Ismert, vagy az érdeklődési körébe tartozó témákkal, hétköznapi tevékenységekkel kapcsolatos kérdéseit, gondolatait, és adott kérdésekre adott válaszait önállóan meg tudja fogalmazni, még ha gyakran meg is akad, és újrakezdi, átfogalmazza mondandóját. Bizonyos árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre odaillő árnyalt választ tud adni, s így egyszerűen, de hatékonyan képes társadalmi kapcsolatokat létesíteni, és társasági érintkezést fenntartani. Összefüggő beszéd: Egyszerű fordulatok és mondatok sorozatával és egy-két /és, de, mert, mivel kötőszavakkal összekapcsolt/ összetett mondattal rövid alapvető leírást tud adni eseményekről és tevékenységekről. Ismerős, a mindennapi élettel kapcsolatos témákban rövid, begyakorolt előadást tud tartani, s az előadással kapcsolatos egyszerű kérdéseket meg tudja válaszolni. Szövegértés /olvasott szöveg értése/: A tanuló megért egyszerű, standard, begyakorolt ismerős témákkal kapcsolatos leveleket és faxokat, amelyek szókincse, nyelvi elem készlete nem tér el lényegesen a tanulóétól. Ilyen típusú szövegekből nehézség nélkül tudja kiszűrni a számára lényeges információt anélkül, hogy sokszor újraolvasná a szöveget, ugyanakkor szükség esetén, részleteiben is értelmezni tudja a szöveget, az ismeretlen szavak, nem jelentenek nagy akadályt. Képes értelmezni egyes közhasznú táblákat, feliratokat: pl. nyilvános helyen, utcán, étteremben, vasútállomáson az utasításokat, veszélyre figyelmeztető táblákat. Íráskészség A tanuló élményeiről, eseményekről, cselekvésekről alapvető leírást tud adni, levélben, képeslapon, stb. A mondatok közt már összefüggések is találhatók, bár még a begyakorolt fordulatok túlsúlya érezhető. 6. kurzus Ajánlott óraszám: 60 óra Fejlesztési követelmények: Beszédértés és hallott szöveg értése: Hétköznapi témájú, tagolt, köznyelven folyó, begyakorolt beszélgetések, eszmecserék erőfeszítések nélküli követése. A tanuló a körülötte folyó nem túl gyors, világos, ismert

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Idegen nyelvek 166 témájú beszédben egyes ismeretlen szavak jelentését képes a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni, s az előforduló egy-két ismeretlen nyelvi elem nem gátolja a lényeges információk kiszűrését. A tanuló egyértelműen el tudja különíteni a nem tanult nyelvi elemeket a lassú beszédben, és az emiatt felmerülő nehézségeit tisztázni tudja./ pl ismétlést kér, átfogalmazást, következtetésében megerősítést. Kb. 200 szavas hangfelvételről elhangzott összefüggő, de ismert témájú és szókincsű szöveget a diák követni tud, és benne adott információt képes megtalálni, és megérteni. A médiát, mint információforrást használni tudja. A hétköznapi, a tanuló számára ismert témájú, tudósító, televíziós hírek főbb pontjait megérti, amikor vizuális anyag is alátámasztja a kommentárt. Beszédkészség: Beszélgetés: A tanuló a struktúrált, kiszámítható, mindennapi szituációk többségében könnyed, erőfeszítések nélküli, korlátozott mértékben árnyalt kommunikációra képes. Egyszerű, beszélgetést tud kezdeményezni, azt fenntartani, és befejezni. Ismerős, a tanuló érdeklődési körébe tartozó témákról folyó társalgásban meg tudja magát értetni, információt cserél, javaslatokat tesz, gondolatait, véleményét ki tudja fejezni. Jól begyakorolt és memorizált fordulatokat adaptálni tud bizonyos körülményekhez korlátozott lexikai behelyettesítések révén. Összefüggő beszéd: Képes hosszabb ideig összefüggően beszélni élményeiről, tanult témákról, vagy érdeklődési körébe tartozó egyéb témákról. Kifejezésmódjában világos egyszerű mondatokra törekszik. Képes a bonyolult, összetett gondolatait a nyelvi szintjének megfelelően, kreatívan átfogalmazni, és így megértetni mondanivalóját. Szövegértés /olvasott szöveg értése/: Meg tud találni számára szükséges információt egyszerű nyelvezetű, hétköznapi hirdetésekben, levelekben, brosúrákban, rövid eseményleíró újságcikkekben is. Meg tudja érteni az egyszerű nyelven írt előírásokat, /pl. biztonsági előírásokat/, táblákat, a mindennapi életben előforduló berendezésekre írt instrukciókat, /pl. egy nyilvános telefon esetében/. Köznyelven írott, egyszerű magánleveleket kellő biztonsággal megért ahhoz, hogy levelezni tudjon külföldi barátokkal.

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Idegen nyelvek 167 Íráskészség: Összefüggő mondatokban tud írni környezete mindennapi dolgairól pl. élményekről tevékenységekről. A megfogalmazásban még az egyszerűségre és a lényegre törekszik. Szótár segítségével baráti magánlevelezést képes folytatni. 7. kurzus Ajánlott óraszám: 60 óra Fejlesztési követelmények: Beszédértés és hallott szöveg értése: Mindennapi témákban, köznyelven folyó rögzített, vagy közvetített beszédben, és társalgásban egyaránt megérti a tényszerű információk lényegét, azonosítani tudja a fő mondanivalót, és néhány részletet is amennyiben a beszélők tisztán tagoltan, ismerős akcentussal beszélnek, az értést külső zavaró tényezők nem akadályozzák. A média francia nyelvű, vizuális eszközökkel közvetített programjainak fő gondolatát megérti, az egyszerűbb nyelvezetű, rövid történetek fő cselekményszálát nyomon tudja követni. Beszédkészség: Beszélgetés: A külföldi utazások alkalmával felmerülő szituációkban egyszerű szavakra, nyelvtani szerkezetekre támaszkodva magabiztosan boldogul. Ismerős témákban felkészülés nélkül tud részt venni társalgásban. Érdeklődési köréhez tartozó témákban ki tudja fejteni nézeteit és véleményét és rá tud kérdezni másokéra, így fenntartva a társalgást. Meggyőződését, véleményét, egyetértését, és egyet nem értését udvariasan tudja kifejezni. Összefüggő beszéd: Az érdeklődési köréhez tartozó, ismert témák lényegéről viszonylag folyamatosan tud beszélni. Élményeiről, különböző eseményekről részletesen be tud számolni, érzései, reakciói bemutatásával. Össze tudja foglalni, és el tudja mondani egy film, vagy könyv történetét, s véleményt tud a történetről mondani. Szövegértés /olvasott szöveg értése/: Kielégítő szinten meg tud érteni az érdeklődési köréhez kapcsolódó lényegre törő tényszerű szövegeket. Erőfeszítések nélkül megérti a köznyelven folyó levelezést. Képes megkeresni, és

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Idegen nyelvek 168 értelmezni a lényeges információt mindennapi anyagokban, pl. brosúrákban, rövid hivatalos dokumentumokban. Tanult témáról szóló szövegben jól el tudja különíteni a kulcsszavakat, és az ismeretlen szavak jelentésére a szövegösszefüggésből következtetni tud. Íráskészség: Egyszerű összefüggő szöveget tud írni számos érdeklődési köréhez tartozó, ismerős témában, rövid különálló elemek lineáris összekapcsolásával. Meg tud írni nagyon rövid beszámolókat, standard hagyományos formában, amelyben begyakorolt, tényszerű információt közöl. 8. kurzus Ajánlott óraszám: 45 óra Fejlesztési követelmények: Beszédértés és hallott szöveg értése: Ismert témájú, lényegre törő, világosan felépített hosszabb beszédet, előadást, eszmecserét követni tud, megérti a fő mondanivalót és néhány részletet, ha a beszéd nem túl gyors. A viszonylag lassú, világos hanganyagok többségének információtartalmát megérti, amennyiben a szövegek mindennapi témákra korlátozódnak. Az ismert témájú autentikus rádiós hírműsorok, rádióhirdetések fő gondolatát követni tudja vizuális segédanyagok nélkül is, és képes elkülöníteni, és értelmezni a kulcsszavakat, ha a beszéd viszonylag lassú, világos, és egyszerű nyelvezetű. Egyes ismeretlen szavak jelentését a szöveg kontextusból, találgatással ki tudja következtetni. A tanuló érdeklődési köréhez kapcsolódó témákkal kapcsolatos információ megszerzéséhez használni tudja a média francia nyelvű programjait. Egyszerű történetű, világos nyelvezetű filmek fő gondolatait megérti, amelyben a cselekményt nagyrészt vizuális eszközök és események közvetítik. Beszédkészség: Beszélgetés: A külföldi utazások alkalmával esetlegesen felmerülő szituációkban erőfeszítések nélkül, gördülékenyen kommunikál. Nehézségei esetén el tudja magyarázni mi miért jelent problémát. Egyszerű, ismert témában folyó társalgásban aktív részt tud vállalni felkészülés nélkül, s adott esetben képes a társalgás fenntartására. Mások nézeteihez rövid megjegyzést tud fűzni, össze tud hasonlítani, ellentétbe tud állítani különböző, de alapvető alternatívákat.

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Idegen nyelvek 169 Érdeklődési körébe tartozó témákban magabiztosan tud információt cserélni, nézeteit világosan ki tudja fejteni, mások véleményére rákérdez, és megbirkózik kevésbé begyakorolt helyzetekkel. Elfogadható nyelvhelyességgel kommunikál, általában jól alkalmazza tudását, bár észrevehető anyanyelvi hatások mutatkoznak. Összefüggő beszéd: Érthető folyamatossággal tud beszélni ismert témákról felkészülés nélkül is. Nézeteit véleményét kifejti, érvekkel támasztja alá, s ki tudja hangsúlyozni azokat a gondolatokat amelyeket lényegesnek vél. Össze tud foglalni egy elbeszélést, újságcikket előadást, eszmecserét, interjút, vagy dokumentumfilmet, kifejti ezzel kapcsolatos véleményét, és válaszol a további részletekre vonatkozó egyszerű kérdésekre. Szövegértés /olvasott szöveg értése/: A tanuló felismeri a számára ismerős témáról szóló, a lényegre koncentráló újságcikkek főbb pontjait. Megérti egy adott téma leírása során alkalmazott érvelés fonalát, és a főbb következtetéseket. Erőfeszítések nélkül meg tudja érteni az események, érzések, kívánságok leírását pl magánlevelekben. Át tud fésülni hosszabb szövegeket, hogy megtalálja a kívánt információt, és egy adott feladat elvégzéséhez össze tudja gyűjteni a szükséges információt egy szöveg különböző részeiből, illetve különböző szövegekből. Íráskészség: Le tudja írni a híreket, néhány egyszerű mondatban ki tudja fejezni gondolatait egy-két absztrakt témával kapcsolatban is. Érdeklődési köréhez kapcsolódó számos ismerős témában lényegre koncentráló, részletes leírást tud adni. Beszámolót, tud írni élményeiről úgy, hogy érzéseit és reakcióit egyszerű, összefüggő szövegben írja le. Esszét tud írni számára érdekes témákról. Az összegyűlt tényszerű információt bizonyos mértékig magabiztosan össze tudja foglalni, és egyszerű formában ki tudja fejezni a témával kapcsolatos véleményét. 9. kurzus Ajánlott óraszám: 72 óra Fejlesztési követelmények: Beszédértés és hallott szöveg értése:

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Idegen nyelvek 170 Köznyelvi szöveg megértése részleteiben. A tanuló bizonyos háttérzaj mellett is képes megérteni az élő vagy közvetített beszélt köznyelvet minden olyan témában, amelyek tanulmányai során előfordultak. Hosszabb, összetett beszéd fonalát képes követni. A legtöbb köznyelven folyó rögzített, vagy közvetített hanganyagot megérti, és meg tudja állapítani a beszélő hangulatát, és hangnemét. A köznyelven folyó, nem túl elvont témájú legtöbb film cselekményszálát követni tudja. Beszédkészség: Beszélgetés: Olyan folyékony és természetes interakcióra képes, amely lehetővé teszi a rendszeres interakciót és hosszab kapcsolat fenntartását anyanyelvű beszélőkkel anélkül, hogy az bármelyik fél számára megerőltető lenne. A helyzetnek megfelelően tudja megválasztani beszédstílusát és kisebb hibákkal, de árnyaltan fejezi ki magát. Ki tudja fejezni események és élmények személyes jelentőségét, világosan meg tudja indokolni és fenn tudja tartani nézeteit. Összefüggő beszéd: Világos, részletes leírást és bemutatást tud adni az érdeklődési köréhez kapcsolódó témák széles skálájában. Gondolatait kiegészítő adatokkal és megfelelő példákkal fejti ki, és támasztja alá. Beszédét, érveit logikusan építi fel. Szövegértés /olvasott szöveg értése/: Gyorsan át tud olvasni hosszú és összetett szövegeket, és megtalálja a lényeges részleteket. Érdeklődési köréhez tartozó témákban képes hírek, cikkek, és beszámolók tartalmának, és fontosságának gyors meghatározására, és eldönti, hogy érdemes-e a szöveget alaposan is áttanulmányozni. Íráskészség: Érdeklődési köréhez tartozó változatos témában valós, vagy képzelt eseményekről világos és részletes leírást tud adni, miközben a mondatok között világos a kapcsolat. Összetett mondatokban fogalmaz, s a gondolatai közti viszonyok kifejezésére a kötőszavak változatos körét tudja használni. 10. kurzus Ajánlott óraszám: 66 óra

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Idegen nyelvek 171 Fejlesztési követelmények: Beszédértés/hallott szöveg értése/: Az élő, vagy közvetített beszélt köznyelv megértése ismert, és olyan ismeretlen témákban, amelyek a tanuló életében általában előfordulnak. Az ilyen beszédértését csak a nagy háttérzaj, nem világos struktúra, vagy az idiomatikus nyelvhasználat akadályozhatja. Az elvontabb témákban folyó társalgás, érvelés gondolatait megérti, az összetett gondolatokat, és nyelvhasználatot tartalmazó előadások és hosszabb beszédek, beszámolók, prezentációk lényegét el tudja különíteni. A tanuló megérti a legtöbb rádiós dokumentum műsort, televíziós hírműsort, aktuális ügyekkel foglalkozó programot, mint például dokumentumfilmeket, élő interjúkat, terefere műsorokat, színdarabokat, köznyelven folyó filmeket. Beszédkészség: Beszélgetés: Jó nyelvhelyességgel, természetes módon tud kommunikálni anélkül, hogy láthatóan korlátozni kellene mondanivalóját. A körülményeknek megfelelő stílust alkalmaz. Valódi beszélgetőpartnerként tud részt venni hosszú társalgásban a legtöbb általános témában, még zajos környezetben is. Követni tudja az anyanyelvűek közt zajló élénk eszmecserét, pontosan ki tudja fejezni gondolatait, meggyőzően tud előadni összetett érveléseket, illetve tud azokra reagálni, így rövidebb vitákban is részt tud venni. Összefüggő beszéd: Világos, szisztematikusan kifejtett leírást és bemutatást tud adni, érvel a főbb pontok megfelelő kiemelésével és megfelelő alátámasztó részletekkel Szisztematikusan kifejtett előadást tud tartani, s természetes módon el is tud térni egy előre elkészített szövegtől, és reagálni tud a hallgatóság által felvetett szempontokra. Viszonylag magas szintű grammatikai biztonsággal kezeli a nyelvet, nem követ el olyan hibákat, amelyek félreértésekhez vezetnek. Szövegértés /olvasott szöveg értése/: Magas fokú önállósággal olvas, a különböző szövegeknek és céloknak megfelelően változtatja olvasási stílusát és sebességét, és szelektíven használja a megfelelő referenciaforrásokat. Széleskörű olvasási szókinccsel rendelkezik, de ritkán előforduló idiómák esetén nehézségekbe ütközhet. Meg tud érteni napjaink problémáival foglalkozó cikkeket és beszámolókat, amelyekben az író bizonyos álláspontot, vagy nézőpontot képvisel.


Íráskészség: Hírek, események mellett nézeteinek is hangot tud adni írásban. Véleményét érvekkel alátámasztva fejti ki. Állásfoglaláskor mások véleményéhez való viszonyát is kifejezésre juttatva meg tudja szerkeszteni a helyes érvelés láncolatát, amelyben megfelelően hangsúlyozza

a

lényeges

pontokat

alátámasztó

gondolatokat.

Film,

könyv

vagy

színdarabismertetőt tud írni. A több forrásból származó információt és érvelést szintetizálni tudja. Folyamatos szöveg írásakor figyel a szöveg elrendezésére és tagolására vonatkozó hagyományos normákra. A tankönyvválasztás szempontjai A témaközpontú megközelítés miatt a diákok nem egy konkrét tankönyvből tanulnak. A tanárok a kommunikatív nyelvoktatást preferáló tankönyvek skálájából válogathatnak a tanulók igényei és szükségletei szerint. A tankönyvek mellett fontosnak tartjuk más kiegészítő nyelvtani, szókincs, és egyéb készségeket fejlesztő könyvek használatát, valamint hangzóanyagok, különböző médiaeszközök, az Internet, és egyéb, a tanulók érdeklődésének megfelelő

elbeszélések,

prózai

alkotások,

versek,

dalok

használatát.

A

jelenlegi

tankönykínálatból a tematikus tanítás követelményeinek, valamint a színvonalas nyelvtanítás igényeinek jól megfelel Vida Enikő: Allons-y 1. és Allons-y 2. nyelvkönyve.

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Matematika 173

Matematika Célok és feladatok A matematika tanításának célja, hogy a tanítási-tanulási folyamat során a diákjaink olyan állapotba kerüljenek - tudásszint, vizsgarutin, ráhangoltság, tanulástechnikai készségek, jövőkép szempontjából -, hogy az érettségi vizsga feltételeinek meg tudjanak felelni. Feladatunk diákjaink önálló, rendszerezett, logikus gondolkodásának kialakítása, fejlesztése. Mindezt a tanítási-tanulási folyamat biztosítja, amelynek során fokozatosan kiépítjük a matematika belső struktúráját (fogalmak, axiómák, tételek, bizonyítások elsajátítása), és a tanultakat változatos területeken alkalmazzuk. A problémák felvetése indokolja a tanulók számára a pontos fogalomalkotást. Ezek a folyamatok váljanak a tanulók felfedező tanulási tevékenységének részévé. Tapasztalataink szerint számos diák küzd a matematika tanulásával, elveszik az elvont fogalmak között, nem látja ezek kapcsolatát a mindennapi gyakorlattal. Ezért a mindenkiben meglévő képességeket készségekké kívánjuk fejleszteni a matematikai gondolkodásmód tanulmányozása közben, a gyakorlati feladatok, kérdések megoldása során. A fogalmakat „nem bevágni kell”, hanem a természetes megismerési folyamatot követve, próbálkozással, a problémák megoldásával kell megtapasztalni.

Fejlesztési követelmények A matematikai szemlélet fejlesztése A középiskolai tanulmányok során a korábban szemléletesen, tevékenységek segítségével kialakított fogalmak megerősítésére, bizonyos fogalmak definiálására, általánosítására kerül sor. A különböző témakörökben megismert összefüggések feladatokban, gyakorlati problémákban való alkalmazása, más témakörökben való felhasználhatóságának felismerése, alkalmazásképes tudása fejleszti a tanulók matematizáló tevékenységét. A tanulmányok végére szükség van a valós számkör biztos ismeretére, e számkörben megismert műveletek gyakorlati és elvontabb feladatokban való alkalmazására is. A tananyag különböző fejezeteiben a számításokhoz fontos a zsebszámológép, a számítógép biztos alkalmazása. Műveleteket az algebrai kifejezések és a vektorok körében is értelmezünk és használunk. Elengedhetetlen az elemi függvények ábrázolása koordináta-rendszerben és a legfontosabb

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Matematika 174 függvénytulajdonságok meghatározása nemcsak a matematika, hanem a természettudományos tárgyak megértése miatt, különböző gyakorlati helyzetek leírásának érdekében is. A geometriai ismeretek bővülése, a megismert geometriai transzformációk rendszerezettebb tárgyalása fejleszti a dinamikus geometriai szemléletet. A trigonometriai számítások a gyakorlat szempontjából fontosak (távolságok, szögek meghatározása számítás útján). A síkés térgeometriai fogalmak és tételek mind a térszemlélet, mind az analógiás gondolkodás fejlesztése szempontjából lényegesek. A terület-, felszín-, térfogatszámítás más tantárgyakban is elengedhetetlen. A koordináta-geometria elemeinek tanításával a matematika különböző területeinek összefüggéseit s így a matematika komplexitását mutatjuk meg. A következtetési, a bizonyítási készség fejlesztése hangsúlyos ennél a korosztálynál. A „ha ..., akkor ...” az „akkor és csak akkor” helyes használata az élet számos területén (nem csak a matematikában) fontos.

Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban A problémaérzékenységre, a problémamegoldásra nevelés fontos feladatunk. Ehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése, valamint az, hogy a tanulók minél többször oldjanak meg önállóan feladatokat, aktívan vegyenek részt a tanításitanulási folyamatban. A diszkussziós képesség fejlesztése, a többféle megoldás keresése, megtalálása és megbeszélése a logikus gondolkodást is fejleszti. Hasznos a mindennapi élet problémái és a különböző tudományok megértéséhez (a társadalomtudományokéhoz is) a gyakorlatban fontos témák megismerése, pl. a geometriai számítások, a leíró statisztika és valószínűség-számítás elemeinek alkalmazása. Ez megmutatja a tanulók számára a matematika használhatóságát. El kell érnünk, hogy az érettségi előtt állók e területen bizonyos gyakorlottságra tegyenek szert.

Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása A 9–12. évfolyam matematikatanításában az induktív módszer mellett nagyobb szerepet kapnak a deduktív következtetések is. A tanítandó anyagban sejtéseket fogalmazunk (fogalmaztatunk) meg, melyek néhány lépésben bizonyíthatók vagy megcáfolhatók. Tanításunkban fontos a bizonyítás iránti igény felkeltése. Sor kerül néhány egyszerű tétel

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Matematika 175 bizonyítására, bizonyítási módszerek megismerésére, valamint a fogalmak, szabályok pontos megfogalmazására. A matematikatanításban alapvetően fontos az absztrakciós képesség fejlesztése. Az érettségi előtti rendszerező összefoglaláskor a matematika komplexitását mutatja meg az elemi halmazelméleti és logikai ismeretek alkalmazása különböző témakörökben, valamint egyszerű modellek (pl. gráfok) szerepeltetése. A logikus gondolkodás a problémamegoldásban, az algoritmikus eljárások során és az alkalmazásokban egyaránt lényeges. A matematika különböző területein néhány lépéses algoritmus készítése az informatika tanulmányozásához is fontos. Természetesen ezen időszakban is elengedhetetlen a

szemléltető

ábrák

és

egyéb

eszközök

alkalmazása

nemcsak

a

geometriában

(trigonometriában), hanem a kombinatorikában és a statisztikában is. Az adatsokaságok különböző jellemzési lehetőségeinek megismertetésével ezen a téren is fejlesztjük az alkalmazásképes tudást.

Helyes tanulási szokások fejlesztése A gyakorlati számítások során alkalmazott újabb ismeretek egyre fontosabbá teszik az elektronikus eszközök célszerű használatát. A közelítő értékekkel való számoláshoz különösen elengedhetetlen a becslés, a kerekítés, az ellenőrzés különböző módjainak alkalmazása, az eredmény realitásának eldöntése. A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv pontos használatát, a jelölésrendszer helyes alkalmazását. A matematikai szöveg értő olvasása, tankönyvek, lexikonok használata, szövegekből a lényeg kiemelése, a helyes jegyzeteléshez szoktatás a felsőfokú tanulást is segíti. A helyes érvelésre szoktatással sokat tehet (és tesz is) a matematikatanítás a kommunikációs készség fejlesztéséért. Fontos elérnünk, hogy a tanulók meg tudják különböztetni a definíciót, a sejtést és a tételt. Matematikatudásról akkor beszélhetünk, ha a definíciókat, tételeket alkalmazni is tudja a tanuló. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a matematika a kultúrtörténet része. Komoly motiváció lehet tanításunkban a matematikatörténet egy-egy mozzanatának megismertetése, a máig meg nem oldott egyszerűnek tűnő matematikai sejtések megfogalmazása, nagy matematikusok élete, munkássága. Ehhez segítséget ad a könyvtár és az internet használata is.


Módszerek A matematikával megszüntetése

szemben

meglévő

gátak,

frusztrációk

csökkentése,

A matematikával szemben kialakult gátak, frusztrációk csökkentésének és megszüntetésének egyik leghatásosabb eszköze egy olyan légkör megteremtése, amely lehetővé teszi a diákok gondolatainak spontán kifejezését és utat ad kreativitásuknak, elősegítve sikerélményhez jutásukat. Ezért rendkívül fontos a közös munkához az órákon a felszabadult hangulat és biztonságos légkör kialakítása. A tanulás az önálló problémamegoldásra épül, a tanár akár minden diáknak külön-külön is segítséget nyújt. A magyarázat szintje és módja minden esetben a fiatalok tudásától, tanulási stílusától, és személyiségétől függ. Az önálló munka mellett az órán nagyon lényeges, hogy a diákok segítsék egymást. A közös problémamegoldás párokban, kiscsoportokban, többletmotivációt, tanítási-tanulási folyamat mindkét szerepének megtapasztalása siker-élményt jelent számukra. A felszabadult hangulat és biztonságos légkör a közös munka során lehetőséget nyújt az önismeret és a tolerancia fejlesztése.

Képességek és készségek fejlesztése A mindenkiben meglévő képességeket készségekké kívánjuk fejleszteni a matematikai gondolkodásmód tanulmányozása közben, azaz a gyakorlati feladatok, problémák megoldása során. (Ez sok esetében a logikus gondolkodás, térlátás, analizáló, szintetizáló képességek fejlesztése hiányának pótlását is jelenti.) Célunk fejleszteni a tanulók absztrakciós és szintetizáló képességét. A célszerű, új fogalmak alkotása, az összefüggések felfedezése és az ismeretek feladatokban való alkalmazásával fejleszteni a kombinatív készséget, a kreativitást, a helyzetek önálló, megfelelő önbizalommal történő megközelítését, megoldását.

A képességek, készségek gyakorlati használata. Fontosnak tartjuk, hogy a tanulók a matematikát ne egy elszigetelt tantárgynak tekintsék, hanem egy eszköznek és gondolkodási módnak, amit életük minden területén segítségül hívhatnak. Az oktatás során ezért különösen figyelünk a hétköznapi, gyakorlati, alkalmazásokra, és a más tantárgyakkal való kapcsolatok megvilágítására. A matematikai nevelés sokoldalú eszközökkel fejleszti a tanulók modellalkotó tevékenységét, kialakítja a

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Matematika 177 megfogalmazott

összefüggések,

hipotézisek

bizonyításának

igényét,

megmutatja

a

matematika hasznosságát, belső szépségét, az emberi kultúrában betöltött szerepét. Fejleszti a tanulók térbeli tájékozódását, esztétikai érzékét. A matematika a maga hagyományos és modern eszközeivel segítséget ad a természettudományok, az informatika, a technikai és a humán műveltségterületek tanulmányozásához, a mindennapi problémák értelmezéséhez, leírásához és kezeléséhez. Fontos, hogy a tanulók képessé váljanak a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, törekedjenek az önellenőrzésre, legyenek képesek várható eredmények becslésére.

A rendelkezésre álló segédeszközök készség szintű használata A matematika feladatok megoldása jól modellezi a hétköznapi életben felmerülő feladatok, problémák megoldási módját. A jó kérdés feltétele, a keresett ismeretlen, "megoldás" pontos meghatározása elengedhetetlen. A rendelkezésre álló adatok közül a feladathoz használhatók kiválasztása, az adatok és a "megoldás" között fennálló összefüggések felismerése adja meg a lehetőséget az algoritmus kialakításához. A "levezetésben" a segédeszközök (saját ismeretanyag, képletgyűjtemény, függvénytáblázatok, számológép, tudományos kalkulátor, számítógép) használatával lehet egzaktul válaszolni a kérdésre, megmondani a megoldást.

A vizsga helyzet sikeres megoldása Érdemjegyeket a vizsgaidőszakokban tartott írásbeli vizsgákon lehet megszerezni. Fontosnak tartjuk a vizsgahelyzet tanítását-tanulását is, hogy az érettségire a diákok lelkileg is a legjobban fel tudjanak készülni. Minden vizsga az érettségit modellezi, ezért a dolgozat szerkezete, pontozása az érettségi mintájára készül, és a lebonyolítása is megegyezik az érettségi vizsgáéval. Célunk, hogy a vizsgadolgozat megírásakor a fiatal képes legyen koncentrálni, tudását összegezni és előhívni, a feladatok megoldásához a megengedett segédeszközöket készség szinten használni, illetve a vizsgák idejére fizikailag, lelkileg és szellemileg saját magához képest a lehető legjobb állapotba kerülni.


Reális kép kialakítása a matematikai megismerési folyamatról Ezt a megismerési, fogalomalkotási, gondolkodási folyamat bemutatásával kívánjuk kialakítani, nem pedig a folyamat eredményeinek közlésével. A fogalmakat a diákoknak a természetes megismerési folyamatot követve, problémák megoldásával, próbálkozással kell megtapasztalni.

Próbálkozásaik

során

kell

rájönniük

összefüggésekre,

elvekre,

és

tapasztalataik vizsgálata, elemzése és rendszerezése után a fogalmakat definiálni.

Keret biztosítsa az intézmény által végzett segítő munkához A tanórát a segítés egyik színtereként, a tantárgyat pedig a segítés eszközeként értelmezzük. A tanítás-tanulási folyamatban számunkra a hangsúly nem csak a tanítás tartalmán van, hanem azon is, hogyan tanítunk.

Belépő tevékenységformák: A matematika tanulása minden diák számára két alapozó kurzussal kezdődik, melyek az alapvető fogalmak, készségek elsajátítását teszik lehetővé. Ezek sikeres teljesítése után a diákok tematikus kurzusokon ismerhetik meg a matematika különböző témaköreinek ismereteit, fejleszthetik képességeiket. Ezek a kurzusok nem épülnek egymásra. A tematikus kurzusok elsődleges célja a diákok ismereteinek gyarapítása, készségeinek fejlesztése, a hétköznapi élet gyakorlati problémáinak megoldása, gondolkodásmódjuk, világnézetük szélesítése. A szükséges számú tematikus kurzus elvégzése után a diákoknak két középszintű érettségire felkészítő kurzusokon kell részt venni. Az emeltszintű érettségire jelentkező diákoknak további két emeltszintű érettségi előkészítő kurzuson kell a kiegészítő ismereteket megszerezni. A megfelelő kurzusok sikeres elvégzése után bocsáthatók az általuk választott szintű érettségi vizsgára.

Az értékelés módja Alapvető fontosságúnak tartjuk annak a felismerését, hogy mindenki csak a saját tudásához és képességeihez mérten tud fejlődni, tehát teljesítményét is csak saját magához viszonyítva, fejlődésének mértékét figyelembe véve lehet értékelni. Úgy gondoljuk, hogy az értékelés

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Matematika 179 legjobb formája az önértékelés. Ezért elsődleges célunk az, hogy a diákok megtanulják saját maguk értékelni munkájukat, eredményeiket, fejlődésüket. Ennek megfelelően úgy látjuk, hogy a tanár legfontosabb feladata a diákok munkájának értékelésében egy olyan légkör megteremtése, amely elegendő külső, nem "megítélő" visszajelzést biztosít a fiatalok számára. A diákok tudásának, fejlődésének értékelése legyen folyamatos (rendszeres visszajelzések, beszélgetések formájában), szerves része minden órának, szője át az iskola mindennapi életét. Fontosnak tartjuk, hogy a diákok munkáit közösen átnézzük, a hibákat, hiányosságokat megbeszéljük, a munkát közösen szóban értékeljük, a továbblépési lehetőségeket megvitassuk. Az érdemjegyeket minden kurzus végén írásbeli vizsgákon lehet megszerezni.


Tartalmak, témakörök, továbbhaladás feltételei 1. Alapozó kurzus Ajánlott óraszám: 60 Fejlesztési feladatok, Témakör tevékenységek A szemléletes fogalmak Halmazok definiálása, tudatosítása. Alapfogalmak

Tartalom

A továbbhaladás feltételei

halmazok megadása, elem, halmazok egyenlősége, részhalmaz, üreshalmaz, véges és végtelen halmaz, komplementer halmaz egyesítés, metszet, Részhalmaz, unió, metszet, Halmazok Halmazműveletek különbség, ponthalmazok két halmaz különbsége. ábrázolása koordinátarendszerben természetes, egész, Tájékozottság a racionális Halmazok Számhalmazok racionális számkörben Műveletek végzése alapműveletek elvégzése az A négy alapművelet Számok, számokkal és algebrai egész és a racionális egyszerű algebrai műveletek kifejezésekkel, a halmazon (számológéppel kifejezésekkel Alapműveletek szaknyelv használata. is) műveletek azonosságai, kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás A matematika iránti oszthatósági alapfogalmak, 3-mal, 9-cel való Számok, érdeklődés erősítése az műveletek osztó, többszörös, oszthatóság ismerete. prímszám, összetett szám, Számok prímtényezőkre elemi számelmélet Oszthatóság prímtényezőkre bontás, való bontása. alapvető problémáival és fogalma matematikatörténeti legnagyobb közös osztó, 2-es alapú számrendszer vonatkozásaival. legkisebb közös kapcsolata a 10-es alapú többszörös, oszthatósági számrendszerrel. szabályok (2, 3, 4, 5, 6, 8, 9, 10), relatív prímek, számelmélet alaptétele A számfogalom célszerű Számok, hatvány fogalom Az azonosságok ismerete és kiterjesztése, a számok műveletek egészkitevőkre, alkalmazásuk nagyságrendjének tudása. Hatvány fogalom azonosságok Tájékozottság a Speciális háromszögek, Geometria alapok Térelemek és a szögek megismert síkidomok Síkbeli alakzatok fogalma, szögek négyszögek és szabályos tulajdonságaiban osztályozása, nevezetes sokszögek tulajdonságainak szögpárok, térelemek ismerete távolsága, szöge, kör, szakaszfelező merőleges, szögfelező fogalma A transzformációk mint Geometria alapok eltolás, tengelyes tükrözés, Az eltolás és tükrözések függvények értelmezése, Transzformációk középpontos tükrözés tulajdonságainak a matematika különböző elforgatás, egybevágóság, felhasználása egyszerű

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Matematika 181 területei közötti kapcsolatok keresése.

A térszemlélet fejlesztése. Az esztétikai érzék fejlesztése.

Geometria alapok Térbeli alakzatok

A statisztikai adatok helyes értelmezése. A statisztikai adatok helyes értelmezése

Statisztika alapok Adatok rendezése Statisztika alapok Medián, módusz

2. Alapozó kurzus

háromszög egybevágóság feladatokban. alapesetei, szimmetria, hasonlóság, nagyítás, kicsinyítés, háromszögek hasonlóságának alapesetei testek hálója, tulajdonságai, A testek hálójának, csoportosításuk, felszíne, tulajdonságainak ismerete térfogata forgáshenger, forgáskúp, gúla, hasáb, gömb, csonkakúp, csonkagúla táblázatok, grafikonok Kördiagram, oszlopdiagram adatainak értelmezése medián, módusz fogalma Számsokaság számtani közepének kiszámítása, a középső érték (medián) és a leggyakoribb érték (módusz) ismerete.

Ajánlott óraszám: 60

Fejlesztési feladatok, tevékenységek Sejtések megfogalmazása, új összefüggések felfedezése, bizonyítási igény kialakítása

Témakör

A bizonyítási készség fejlesztése

Koordinátageometria Pontok ábrázolása

Geometriai feladatok megoldása algebrai eszközökkel

Koordinátageometria Vektorok

A függvényszemlélet

Függvények

Geometria alapok Síkbeli alakzatok

A továbbhaladás feltételei háromszögek A nevezetes vonalak és a csoportosítása oldalai és háromszög beírt és köréírt szögei szerint, háromszög körének ismerete. egyenlőtlenség, nevezetes vonalak, pontok, négyszögek fajtái, tulajdonságai, belső és külső szögek összege, kerület, terület, Pitagorasztétel, Thálész-tétel két pont távolsága, szakasz Szakasz felezőpontja felezőpontja, harmadoló koordinátáinak kiszámítása pontja, háromszög súlypontja vektor fogalma, Vektorok koordinátáinak abszolútértéke, nullvektor, biztos használata. ellentett, vektorok összege, különbsége, skalárszorzata, azonosságok,vektorok felbontása, koordinátái, összeg, különbség, skalárral való szorzatának koordinátái, skalárszorzat kiszámítása alapfogalmak, értelmezési Az alapfüggvények Tartalom

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Matematika 182 fejlesztése: a hozzárendelések szabályként való értelmezése..

Algoritmikus gondolkodás és a gyakorlati problémák modellezése, értő szövegolvasás

Egyenletek Elsőfokú egyenlet

Módszer keresése az Kombinatorika összes eset áttekintéséhez Kombinatorika A valós helyzetek Kombinatorika értelmezése, megértése és Relatív gyakoriság értékelése.

3. Tematikus kurzus

tartomány, hozzárendelés, tulajdonságainak ismerete. képhalmaz, helyettesítési Képlettel megadott érték, értékkészlet, függvény ábrázolása inverzfüggvény, alap értéktáblázat segítségével. függvények ábrázolása táblázatból, jellemzése grafikon alapján, értékkészlet, zérushely, növekedés, szélsőértékek, periodicitás, paritás szempontjából, transzformációk ábrázolása megoldási módszerek, Egyenletek megoldása mérlegelv, grafikus, ekvivalens átalakítások, egyenletek alkalmazása szöveges feladatok megoldásában egyszerű sorbarendezési Egyszerű sorbarendezési és feladatok megoldása, kiválasztási feladatok permutációk konkrét elemszám esetén véges sok kimenetel esetén Egyszerű problémák számítható valószínűségek megoldása a klasszikus (egyenlő esélyű elemi valószínűségi modell eseményekből) egyszerű alapján. feladatokban


Fejlesztési feladatok, Témakör tevékenységek Algoritmikus Egyenletek gondolkodás és a Egyenletek, gyakorlati problémák egyenletrendszerek modellezése, értő szövegolvasás, A rendszerezőképesség fejlesztése, A megoldás keresése többféle úton, tanulói felfedezések, önálló eljárások keresése, A matematika eszközként való felhasználása gyakorlati és természettudományos problémák megoldásában.

Tartalom

A továbbhaladás feltételei másodfokú egyenletek Egyszerű általános alakja, egyenletrendszerek biztos diszkriminánsa, megoldása megoldása, A megoldóképtettel, teljes megoldóképlet biztos négyzetté alakítás, ismerete és alkalmazása, gyöktényezős alak, Különböző típusú egyszerű másodfokú egyenletre szöveges feladatok vezető törtes egyenletek, megoldása szöveges feladatok, másodfokú egyenletrendszerek megoldása, másodfokúra visszavezethető egyszerűbb magasabb fokú egyenletek, négyzetgyökös, abszolútértékes egyenletek megoldása, arányossági és százalékszámítási feladatok


Az algebrai és grafikus módszerek együttes alkalmazása a problémamegoldásban

Egyenletek Egyenlőtlenségek

Az algoritmikus Egyenletek gondolkodás fejlesztése Középértékek A matematika Egyenletek alkalmazása a gyakorlati Sorozatok életben. Matematikatörténeti feladatok Kreatív Geometria problémamegoldás. Síkgeometria Geometriai ismeretek alkalmazása, biztos számolási készség, zsebszámológép célszerű használata.

A matematika gyakorlati Geometria alkalmazásai a Térgeometria térgeometriában. Sík- és térgeometriai ismeretek összekapcsolása, analógiák felismerése.

megoldása alaptulajdonságok, Egyenlőtlenségek egyszerű első- és megoldása másodfokú egyenlőtlenségek, egyismeretlenes egyenlőtlenségrendszerek megoldása Két pozitív szám számtani Két pozitív szám számtani és mértani közepének és mértani közepének fogalma, kapcsolatuk, fogalma használatuk Számtani és mértani sorozat számsorozat fogalma, megadási módok, számtani esetén az n. tag, és az első n elem összegének és mértani sorozatos feladatok megoldása, az an- kiszámítása feladatokban. Kamatoskamat-számítás re és az Sn-re vonatkozó összefüggések használata alkalmazása egyszerű gyakorlati feladatokban. háromszögekre vonatkozó A nevezetes vonalak és a feladatok megoldása, háromszög beírt és köréírt kerület, területszámítási körének ismerete. A körrel feladatok, sokszögek belső kapcsolatos fogalmak és az és külső szögei, átlói, a kör érintő tulajdonságának részei, középponti és ismerete. Az alapesetek kerületi szögek, Thalész- ismerete. A felsorolt tételek tétel, nevezetes ismerete és alkalmazása egy négyszögek, szabályos vagy két lépéssel sokszögek, kör, körcikk, megoldható számítási körszelet kerülete, területe feladatoknál. Felszín, térfogat A megismert felszín- és szemléletes fogalma, hasáb, térfogat-számítási képletek gúla, forgáshenger, alkalmazása egyszerű forgáskúp, csonkagúla, feladatokban. csonkakúp, gömb felszínés térfogatszámítási feladatok

4. Tematikus kurzus Ajánlott óraszám: 60 Fejlesztési feladatok, tevékenységek A köznapi gondolkodás és a matematikai gondolkodás megkülönböztetése. A bizonyítási igény további fejlesztése

Témakör

Tartalom

Matematikai logika, matematikai szövegek értelmezése, állítás, ítélet halmazok Matematikai logika fogalma, állítás tagadása, „és”, „vagy” logikai jelentése, összekapcsolásuk halmazműveletekkel, az implikáció és az

A továbbhaladás feltételei A csak kimondott, illetve be is bizonyított összefüggések megkülönböztetése.

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Matematika 184 ekvivalencia használata, „minden” és a „van olyan” kvantorok használata, a „szükséges”, az „elégséges” és a „szükséges és elégséges” fogalmak használata definíciók és tételek pontos megfogalmazása A matematika különböző Matematikai logika, részhalmaz, komplementer Feladatok megoldása területei közti halmaz, számosság, halmazok összefüggéseinek Halmazok Descartes szorzat, szöveges tudatosítása. A deduktív feladatok megoldása gondolkodás további fejlesztése. A térszemlélet műveletek, skaláris szorzat Vektorműveletek és Koordinátafejlesztése. fogalma használata, tulajdonságaik (összeadás, geometria Pontos fogalomalkotásra Vektorok feladatok megoldása kivonás, skalárral való törekvés. szorzás).Vektorok alkalmazásai Adott probléma többféle Koordinátakülönböző adatokkal Az egyenes egy szabadon megközelítése. meghatározott egyenesek választott egyenletének geometria Egyenes egyenletének felírása, tudása. Két egyenes egyenesek metszéspontjának metszéspontjának meghatározása. kiszámítása, párhuzamosság, merőlegesség feltételei, elemi feladatok megoldása Adott probléma többféle Koordinátaadott középpontú és sugarú Kör és egyenes kölcsönös megközelítése. kör egyenletének felírása, a helyzetének vizsgálata. geometria Kör kör középpontjának és sugarának meghatározása, kör és egyenes metszéspontjának meghatározása, a kör adott pontjába húzott érintő egyenletének felírása, feladatok megoldása 5. Tematikus kurzus Fejlesztési feladatok, tevékenységek Tervszerű munkára nevelés. Az esztétikai érzék fejlesztése.

Ajánlott óraszám: 60 Témakör Trigonometria Trigonometria

Tartalom

A továbbhaladás feltételei hegyesszög A szinusztétel és a szögfüggvényeinek koszinusztétel alkalmazása definíciója, használatuk alapfeladatok megoldásában feladatokban, (a háromszög hiányzó szögfüggvények általános adatainak meghatározása).


A statisztikai adatok helyes értelmezése.

Statisztika Leíró statisztika

A számítógép Statisztika alkalmazása statisztikai Statisztikai mutatók adatok, illetve véletlen jelenségek vizsgálatára. A mindennapi problémák értelmezése, a statisztikai zsebkönyvek, a napi sajtó adatainak elemzése.

6. Tematikus kurzus Fejlesztési feladatok, tevékenységek Műveletek végzése számokkal és algebrai kifejezésekkel, a szaknyelv használata.

definíciója, alapvető összefüggések, nevezetes szögek, szinuszkoszinusztétel alkalmazása általános esetekben adathalmaz szemléltetése, Számsokaság számtani táblázatba rendezés, közepének kiszámítása, a táblázattal megadott adatok középső érték (medián) és a feldolgozása, véletlenszerű leggyakoribb érték mintavétel fogalma, kör- és (módusz) ismerete. oszlopdiagram készítése, Kördiagram, oszlopdiagram információk kiolvasása adatainak értelmezése. diagramból, osztályba sorolás, gyakorisági diagram, relatív gyakoriság aritmetikai átlag (súlyozott Számsokaság számtani számtani közép), medián, közepének kiszámítása, a módusz, terjedelem, átlagos középső érték (medián) és a abszolút eltérés, szórás leggyakoribb érték meghatározása adott (módusz) ismerete. adathalmaz esetén, Kördiagram, oszlopdiagram adathalmazok adatainak értelmezése. összehasonlítása statisztikai mutatók segítségével

Ajánlott óraszám: 60 Témakör

Tartalom

A továbbhaladás feltételei Számok, műveletek racionális számok fogalma, A négy alapművelet egyszerű algebrai Racionális számok rac. kifejezések azonos kifejezésekkel, A átalakításai, nevezetes azonosságok alkalmazása, másodfokú azonosságok algebrai kifejezések alkalmazása, egyszerűbb alakra hozása, összevonás, szorzás, osztás, szorzattá alakítás, kiemelés, polinomok fokszáma, rendezése A permanencia elve a Számok, műveletek a valós számkör felépítése, Tájékozottság a valós számfogalom Valós számok ábrázolása számegyenesen, számok halmazán, a bővítésében, abszolút érték racionális és irracionális definíciója, irracionális számok tizedestört alakja, szám fogalma, normálalak, nevezetes irracionális számok ismerete. Számok abszolútértéke, normál alakja. A matematikai fogalom Számok, műveletek a hatványozás értelmezése A négyzetgyök célszerű kiterjesztése, a Hatvány, gyök, racionális kitevők esetén, azonosságainak alkalmazása

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Matematika 186 fogalmak általánosításánál a permanencia elv felhasználása, Az absztrakciós és szintetizáló képesség fejlesztése.

logaritmus

azonosságok az n-edik gyök definíciója és használata, gyökvonás azonosságai logaritmus fogalma, azonosságai, használata

A gráf modellként való felhasználása

Kombinatorika gráfok

feladatok megoldása, binomiális együtthatók, konkrét szituációk szemléltetése gráfokkal, feladatok megoldása a klasszikus (Laplace)modell ismerete, relatív gyakoriság és a valószínűség közötti kapcsolat, valószínűségek kiszámítása visszatevéses mintavétel esetén, binomiális eloszlás

A valós helyzetek Valószínűségértelmezése, megértése és számítás értékelése, A körülmények kellő figyelembevétele

7. Középszintű érettségi előkészítő kurzus I. Fejlesztési feladatok, tevékenységek A matematika különböző terü-letei közti összefüggéseinek tudatosítása. A deduktív gon-dolkodás további fejlesztése.

Témakör Halmazok Alapfogalmak, Halmazműveletek, Számhalmazok

egyszerű esetekben, A hatványozás definíciója, műveletek, azonosságok ismerete egész kitevő esetén, A logaritmus fogalmának ismerete, azonosságainak alkalmazása egyszerűbb esetekben. A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai

Egyszerű problémák megoldása a klasszikus valószínűségi modell alapján, A relatív gyakoriság és a valószínűség közötti szemléletes kapcsolat ismerete, egyszerű valószínűségi feladatok megoldása

Ajánlott óraszám: 60 A továbbhaladás feltételei Halmazelméleti alapfogalmak. Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok. A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a matematika különböző területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok).

Matematikai logika A negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció, A köznapi gondolkodás Logikai műveletek ekvivalencia ismerete, alkalmazása. A “minden”, és a matematikai Bizonyítások “van olyan” logikai kvantorok ismerete, gondolkodás alkalmazása. Egyszerű matematikai szövegek megkülönböztetése. A értelmezése. A tárgyalt tételek pontos bizonyítási igény további megfogalmazása. Tétel, tétel megfordítása. fejlesztése Szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása. Számok, műveletek A valós számkör. Alapműveletek, műveleti Műveletek végzése Számfogalom tulajdonságok ismerete, alkalmazása a valós számokkal és algebrai számkörben. Az adatok és az eredmény kifejezésekkel, a pontossága, számolások közelítő értékekkel. szaknyelv használata. Abszolútérték fogalma. Számok normálalakja. Számrendszerek, a helyiértékes írásmód. A matematika iránti Számok, műveletek Az osztó, többszörös, prímszám, összetett szám

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Matematika 187 érdeklő-dés erősítése az elemi szám-elmélet alapvető problémáival és matematikatörténeti vonatkozásaival A matematikai fogalom célsze-rű kiterjesztése, a fogalmak általánosításánál a permanencia elv felhasználása, Az absztrak-ciós és szintetizáló képesség fejlesztése.

Tájékozottság a megismert síkidomok tulajdonságaiban

Oszthatóság fogalma fogalma. A számelmélet alaptétele, számok prímtényezőkre bontása, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Egyszerű oszthatósági feladatok. Számok, műveletek Hatvány, gyök, logaritmus fogalom

Geometria Háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör

Geometria A transzformációk mint Transzformációk függvények értelmezése, a matematika különböző területei közötti kapcsolatok keresése. A matematika gyakorlati Geometria alkalmazásai a Térbeli alakzatok térgeometriá-ban. Sík- és térgeometriai ismeretek összekapcsolása, analógiák felismerése. Statisztika A mindennapi problémák Leíró statisztika értelmezése, a statisztikai zsebkönyvek, a napi sajtó adatainak elemzése

8. Középszintű érettségi előkészítő kurzus II. Fejlesztési feladatok, tevékenységek Sík- és térgeometriai ismeretek összekapcsolása,

Témakör Geometria Trigonometria, kerület, terület,

Definíciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű hatványok, racionális kitevőjű hatványok). A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben.

Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, vonalakra alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban. Thalész-tétel, Pitagorasz-tétel ismerete, alkalmazása. Arányossági tételek derékszögű háromszögben. Nevezetes négyszögek (trapézok, deltoidok) és tulajdonságaik. Szabályos sokszögek. A kör részei. A kör érintője. A geometriai transzformáció mint függvény. Egybevágósági transzformációk ismerete, alkalmazása. Középpontos hason-lóság, a hasonlósági transzformáció fogalma. Hasonló alakzatok tulajdonságai. Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek alkalmazása egyszerű feladatokban. Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai (kördiagram, oszlopdiagram). Gyakoriság, relatív gyakoriság. Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián), leggyakoribb érték (módusz). Szórás. Ajánlott óraszám: 45 A továbbhaladás feltételei Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe. Hasonló síkidomok területe. Testek felszínének és térfogatának számítása. Hasonló testek térfogata.

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Matematika 188 analógiák felismerése

felszín, térfogat


Koordinátageometria Pont, egyenes, kör Koordinátageometria Vektorok


Függvények A függvényszemlélet fejlesztése: a hozzárendelések szabályként való értelmezése. Algoritmikus Egyenletek gondolkodás és a gyakorlati problémák modellezése, értő szövegolvasás, A rendszerezőképesség fejlesztése, A megoldás keresé-se többféle úton, tanulói fel-fedezések, önálló eljárások keresése, A matematika eszközként való felhasználása gyakorlati és természettudományos problémák megoldásában. A valós helyzetek Kombinatorika értelmezése, megértése és értékelése. A gráf modellként való Gráfok felhasználása A valós helyzetek Valószínűségértelmezése, megértése és számítás értékelése, A körülmények kellő figyelembevétele A matematika Sorozatok alkalmazása a gyakorlati

Szögfüggvények fogalma. Nevezetes szögek szögfüggvényei. Egyszerű összefüggések a szögfüggvények között, egyszerű trigonometrikus egyenletek. Szinusztétel, koszinusztétel alkalmazása Egyenes egyenlete. Kör egyenlete. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. A kör adott pontjába húzott érintőjének egyenlete. A vektor fogalma. Vektorműveletek (összeadás, kivonás, skalárral való szorzás, skaláris szorzat) és tulajdonságaik. Vektor koordinátái. Vektorok alkalmazása. A függvény matematikai fogalma, megadásának módjai. Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, hatvány- és gyök-függvények, fordított arányosság, exponenciális és logaritmusfüggvény, trigonometrikus függvények, abszolútérték függvény) és egyszerű transzformáltjaik, Egészrész-, tört-rész- és előjelfüggvény. Zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték, periodicitás, paritás Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel. Másod- és harmadfokú nevezetes azonosságok alkalmazása, Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása. Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban. Egy-szerű négyzetgyökös, algebrai törtes, abszolútértékes egyenletek. Egyszerű exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek. Két pozitív szám számtani és mértani közepének viszonya. Kétismeretlenes lineáris és másodfokú egyenletrendszerek. Egyismeretlenes egyenlőtlenségrendszerek.

Permutációk, variációk, kombinációk. Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása. A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai. Gráfelméleti alapfogalmak Relatív gyakoriság, valószínűség. A valószínűség klasszikus kiszámítási módja. Visszatevéses mintavétel, a binomiális eloszlás. Számtani sorozat, mértani sorozat, a n , S n

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Matematika 189 életben.

ismerete és használata. Kamatos kamat számítása.

9. Emeltszintű érettségi előkészítő kurzus Fejlesztési feladatok, tevékenységek A matematika különböző területei közti öszszefüggéseinek tudatosítása. A deduktív gondolkodás további fejlesztése. A köznapi gondolkodás és a matematikai gondolkodás megkülönböztetése. A bizonyítási igény további fejlesztése

Témakör Halmazok Alapfogalmak, Halmazműveletek, Számhalmazok

Matematikai logika Logikai műveletek Bizonyítások

Számok, Műveletek végzése műveletek számokkal és Számfogalom algebrai kifejezésekkel, a szaknyelv használata. A matematika iránti Számok, érdeklődés erősítése műveletek az elemi számOszthatóság elmélet alapvető fogalma problémáival és matematikatörténeti vonatkozásaival A matematikai Számok, fogalom célszerű műveletek kiterjesztése, a Hatvány, gyök, fogalmak logaritmus általánosításánál a fogalom permanencia elv felhasználása, Az absztrakciós és szintetizáló

I.


A továbbhaladás feltételei Halmazelméleti alapfogalmak. Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok. A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a matematika különböző területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok), Ismerjen példát véges, megszámlálhatóan végtelen és nem megszámlálhatóan végtelen halmazra A negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció, ekvivalencia ismerete, alkalmazása. A “minden”, “van olyan” logikai kvantorok ismerete, alkalmazása. Egyszerű matematikai szövegek értelmezése. A tárgyalt tételek pontos megfogalmazása. Tétel, tétel megfordítása. Szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása. Alkalmazza tudatosan a nyelv logikai elemeit. Ismerje az alábbi bizonyítási típusokat és tudjon példát mondani alkalmazásukra: direkt és indirekt bizonyítás, skatulyaelv. Tudja megfogalmazni konkrét esetekben tételek megfordítását. A valós számkör. Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a valós számkörben. Az adatok és az eredmény pontossága, számolások közelítő értékekkel. Abszolútérték fogalma. Számok normálalakja. Számrendszerek, a helyiértékes írásmód. Tudja a számokat átírni 10-es alapú számrendszerből n alapú számrendszerbe és viszont. Az osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalma. A számelmélet alaptétele, számok prímtényezőkre bontása, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Egy-szerű oszthatósági feladatok. Tudja pontosan megfogalmazni a számelmélet alaptételét. Oszthatósági feladatok. Definíciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű hatványok, racionális kitevőjű hatványok). A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben. Permanencia elv. Irracionális kitevőjű hatvány értelmezése szemléletesen. Bizonyítsa a hatványozás azonosságait egész kitevő esetén, a négyzetgyökvonás azonosságait, a logaritmus azonosságait.

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Matematika 190 képesség fejlesztése. Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, vonalakra alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban. Thalész-tétel, Pitagorasz-tétel ismerete, alkalmazása. Arányossági tételek derékszögű háromszögben. Nevezetes négyszögek (trapézok, deltoidok) és tulajdonságaik. Szabályos sokszögek. A kör részei. A kör érintője. Bizonyítsa a háromszög nevezetes Tájékozottság a vonalaira, pontjaira és köreire vonatkozó tételeket megismert (körülírt és beírt kör középpontja; magasságpont, síkidomok súlypont, középvonal tulajdonságai), a Pitagorasz-tételt tulajdonságaiban és megfordítását, a magasság- és a befogótételt, a húrnégyszög, érintő-négyszög tételét, a Thalész-tételt és meg-fordítását, a kör érintője merőleges az érintési pontba húzott sugárra, valamint hogy a külső pontból húzott érintőszakaszok egyenlő hosszúak., a kerületi és középponti szögek tételét, a konvex sokszög átlóinak száma, a belső és külső szögösszegre vonatkozó tételeket, használja a látókör fogalmát A geometriai transzformáció mint függvény. A sík- és Geometria Transzformációk térbeli egybe-vágósági transzformációk ismerete, A transzformációk alkalmazása. A hasonlóság, a hasonlósági transzformáció mint függvények fogalma, a merő-leges vetítés definícióját, tulajdonságai, értelmezése, a alkalmazása. Hasonló alakzatok tulajdonságai, a síkmatematika idomok egybevágóságának fogalmát, valamint a különböző területei sokszögek egybe-vágóságának elégséges feltételét Az közötti kapcsolatok egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek keresése. alkalmazása egyszerű feladatokban. Geometria Háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör

A matematika Geometria gyakor-lati Térbeli alakzatok alkalmazásai a térgeometriában. Síkés térgeometriai ismeretek összekapcsolása, analógiák felismerése. Statisztika A mindennapi probLeíró statisztika lémák értelmezése, a statisztikai zsebkönyvek, a napi sajtó adatainak elemzése Algoritmikus gondolkodás és a gyakorlati

Egyenletek

Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp ismerete, alkalmazása feladatokban

Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai (kördiagram, oszlopdiagram). Gyakoriság, relatív gyakoriság. Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián), leggyakoribb érték (módusz). Szórás. Tudjon hisztogramot készíteni, és adott hisztogramról információt kiolvasni. Ismerje az adathalmazok egyesítése és átlaguk közötti kapcsolatot Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel. Másod- és harmadfokú nevezetes azonosságok alkalmazása, Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása.

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Matematika 191 problémák modellezése, értő szövegolvasás, A rendszerezőképessé g fejlesztése, A megoldás keresése többféle úton, tanulói felfedezések, önálló eljárások keresése, A matematika eszközként való felhasználása gyakorlati és természettudomány os problémák megoldásában.

Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban. Egy-szerű négyzetgyökös, algebrai törtes, abszolútértékes egyenletek. Egyszerű exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek. Két pozitív szám számtani és mértani közepének viszonya. Kétismeretlenes lineáris és másodfokú egyenletrendszerek. Egyismeretlenes egyenlőtlenségrendszerek, paramé-teres elsőfokú egyenleteket megoldása, Két- és háromisme-retlenes elsőfokú egyenletrendszerek megoldása. kétismeretlenes lineáris pa-raméteres egyenletrendszer megoldása, Igazolja a másodfokú egyen-let megoldóképletét, a gyökök és együtthatók közötti összefüggése-ket, Másodfokú paraméteres feladatok megoldása, másodfokúra visz-szavezethető egyenletrendszereket megoldása. Értelmezési tarto-mány, illetve értékkészletvizsgálattal, valamint szorzattá alakítással megoldható feladatok, összetett feladatok megoldása. Tudjon két négyzetre emeléssel megoldható egyenleteket megoldani. Abszolút-értékes egyenletek algebrai megoldása. Tudjon egyszerű négyzetgyökös, abszolútértékes, exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus egyenlőtlenségeket megoldani. Ismerje n szám számított középértékeit (aritmetikai, geometriai, négyzetes, harmonikus), valamint a nagyságrendi viszonyaikra vonatkozó tételeket, alkalmazásukat. Tudjon megoldani feladatokat számtani és mértani közép közötti összefüggés alapján.

10. Emeltszintű érettségi előkészítő kurzus II. Fejlesztési feladatok, tevékenységek

Sík- és térgeometriai ismeretek összekapcsolása, analógiák felismerése

Geometriai feladatok

Témakör Geometria Trigonometria, kerület, terület, felszín, térfogat

Koordinátageometria


A továbbhaladás feltételei Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe. Hasonló síkidomok területe. Testek felszínének és térfogatának számítása. Hasonló testek térfogata. Szögfüggvények fogalma. Nevezetes szögek szögfüggvényei. Egyszerű összefüggések a szögfüggvények között, egyszerű trigonometrikus egyenletek. Szinusztétel, koszinusztétel alkalmazása, Tudjon szögfüggvényeket kifejezni egymásból, függvénytáblázat segítségével tudja alkalmazni egyszerű feladatokban az addíciós öszszefüggéseket, Bizonyítsa a szinusz- és a koszinusztételt, A három-szög területének kiszámítására használt képletek bizonyítása. A területképletek bizonyítása. Egyenes egyenlete. Kör egyenlete. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. A kör adott pontjába húzott

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Matematika 192 megoldása algebrai Pont, egyenes, kör érintőjének egyenlete. Az egyenes egyenletének eszközökkel levezetése különböző kiindulási adatokból a síkban. A kör egyenletének levezetése. Két kör kölcsönös helyzetének meghatározása, metszéspontjainak felírása. A parabola ú egyenletének levezetése. Feladatok a koordinátatengelyekkel párhuzamos tengelyű parabolákra. A vektor fogalma. Vektorműveletek (összeadás, kivonás, KoordinátaGeometriai skalárral való szorzás, skaláris szorzat) és tulajdonságaik. geometria feladatok Vektorok Vektor koordinátái. Vektorok alkalmazása. A megoldása algebrai skalárszorzat koordinátákból való kiszámításának eszközökkel bizonyítása A függvény matematikai fogalma, megadásának módjai. Függvények Az alap-függvények (lineáris, másodfokú, hatvány- és A gyök-függvények, fordított arányosság, exponenciális és függvényszemlélet logaritmusfüggvény, trigonometrikus függvények, fejlesztése: a abszolútérték függvény) és egyszerű transz-formáltjaik, hozzárendelések Egészrész-, törtrész- és előjelfüggvény. Zérushely, nöszabályként való vekedés, fogyás, korlátosság, szélsőérték, periodicitás, értelmezése. paritás, konvxitás, összetett függvények képzése, függvényvizsgálat, grafikus ábrázolás Egy probléma Ismerje a végesben vett véges, a végtelenben vett véges Analízis matematikai és a tágabb értelemben vett határérték szemléletes megoldása három fogalmát. A folytonosság szemléletes fogalma. Tudja a lépése: a differencia- és differenciálhányados definícióját. matematikai modell Alkalmazza az összeg, konstansszoros, szorzat- és hámegalkotása, a nyadosfüggvény deriválási szabályait. Alkalmazza matematikai feladat egyszerű esetekben az összetett függvény deriválási megoldása a szabályát. Ismerje a trigono-metrikus függvények modellen belül, és deriváltját. A differenciálszámítás alkalmazása érintő az eredmény egyenlete, szélsőértékek meghatározása, polinomfüggvények vizsgálata során. Ismerje folytonos értelmezése. függvényekre a határozott integrál szemléletes fogalmát és tulajdonságait, a kétoldali közelítés mód-szerét, az integrálfüggvény fogalmát, a primitív függvény fogalmát, valamint a Newton–Leibniz-tételt. Tudja polinomfüggvények, illetve a szinusz és koszinusz függvény grafikonja alatti területet számolni. Kombinatorika Permutációk, variációk, kombinációk. Egyszerű A valós helyzetek kombinatorikai feladatok megoldása. Ismerje, bizonyítsa értelmezése, és alkalmazza a permutációk, variációk (ismétlés nélkül megértése és és ismét-léssel), kombinációk (ismétlés nélkül) értékelése. kiszámítására vonatkozó képleteket. Ismerje és alkalmazza a binomiális tételt. A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai. GráfGráfok elméleti alapfogalmak. Definiálja a következő A gráf modellként fogalmakat: pont, él, fok, út, kör, összefüggő gráf, fa. való felhasználása Ismerje az egyszerű gráf pontjainak foka és éleinek száma, valamint a fa pontjai és élei száma közötti


Valószínűségszámítás A valós helyzetek értelmezése, megértése és értékelése, A körülmények kellő figyelembevétele

Sorozatok A matematika alkalmazása a gyakorlati életben.

összefüggést. Relatív gyakoriság, valószínűség. A valószínűség klasszikus kiszámítási módja. Visszatevéses mintavétel, a binomiális eloszlás. Ismerje és alkalmazza a következő fogalmakat: események egyesítésének, metszetének és komplementerének valószínűsége, feltételes valószínűség, függetlenség, függőség. A nagy számok törvényének szemléletes tartalma. Geometriai valószínűség. A binomiális eloszlás (viszszatevéses modell) és a hipergeometriai eloszlás (visszatevés nélküli modell) tulajdonságai és ábrázolása. Várható érték, szórás fogalma és kiszámítása a diszkrét egyenletes és a binomiális eloszlás esetén. A binomiális eloszlás alkalmazása. A minta relatív gyakoriságának becslése a sokaság paraméterének ismeretében Számtani sorozat, mértani sorozat, a n , S n ismerete és használata. Kamatos kamat számítása. Sorozat jellemzése (korlátosság, monotonitás), a konvergencia szemléletes fogalma. rekurzív képlettel megadott sorozatok, Bizonyítsa a számtani és a mértani sorozat általános tagjára vonatkozó összefüggéseket, valamint az összegképleteket, a végtelen mértani sor fogalma, összege, gyűjtőjáradék és törlesztőrészletet számítás

A tankönyv választás szempontjai: A tanítás a konkrét, gyakorlati feladatok megoldását helyezi előtérbe. Ezért a legfontosabb a feladatgyűjtemények használata. Mivel a matematika tanítás célja a közép- és emeltszintű érettségire való felkészítés, elsődleges az érettségihez hasonló feladatokat tartalmazó feladatgyűjtemény (pl. Egységes érettségi feladatgyűjtemény matematika I-II. KT-0321) használata, de bármilyen hétköznapi, gyakorlati életből vett problémákat, kérdéseket tartalmazó, feldolgozó példatár használható. A tananyag elsajátítása elsősorban a tanórákon, konzultációkon történik, az önálló tanulásra olyan szemléletű tankönyveket ajánlunk, amelyek gyakorlati, a fiatalokat érdeklő, hétköznapi életből vett problémákból kiindulva dolgozzák fel a középiskolai matematika tananyagot. (pl. a Műszaki Kiadó Matematika tankönyvcsalád, Ráció Könyvek szerk. Dr. Vancsó Ödön MK0901107)

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Informatika 194

Informatika Célok és feladatok Az egyén alapvető érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához és élete alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Az iskola feladata felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési, feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Ennek leghatékonyabb módját a több évig tanult informatika tantárgy és az iskolai élet egészét átható informatikai nevelés biztosíthatja. A számítástechnika - beleértve a multimédia- és az Internet-használatot is - a könyvtárhasználattal együtt alkotja az informatika tantárgy legfontosabb területeit. A tantárgy célja felkelteni és folyamatosan ébren tartani a tanulók érdeklődését az informatika iránt, megismertetni eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását. Az informatikai nevelés amennyiben logikusan gondolkodni, problémákat megoldani, alkotni tanít, és praktikus alkalmazói tudást, készséget és képességet kíván kialakítani, korszerű (számítógépes) informatikai eszközök alkalmazásával, felkészít a munkára, a mindennapi életre, és valamennyi tantárgy tanulását segíti. Az informatikai nevelés célja annak megmutatása, hogy az információs és kommunikációs technológiák gyors fejlődése a társadalmat átalakítja, kialakulóban van az információs társadalom, amelyben élni és dolgozni kell. Cél, hogy a tanuló érezze: képes bekapcsolódni az egész világra kiterjedő információs társadalomba. Ezen a gyorsan változó, fejlődő területen különösen fontos, hogy a tanulókban kialakuljon informatikai ismereteik folyamatos megújításának igénye. Az új eszközök közül sokoldalúságával kiemelkedik a számítógép, amely újszerű problémamegoldási lehetőségeket biztosít, hálózatba kapcsolva pedig újfajta kommunikációs lehetőségeket nyújt, (például Web, csevegés; e-mail, levelezési listák, FTP). Történelmi jelentősége az íráshoz mérhető. A számítástechnika oktatásának fő célkitűzései - Korszerű alkalmazói készség kialakítása: a tanulók képesek legyenek arra, hogy a számítógépeket és az informatikai eszközöket célszerűen használják.

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Informatika 195 - Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése: a matematikához hasonló gondolkodásfejlesztő szerep, amely nemcsak az iskolában, hanem a hétköznapi életben is alapvető fontosságú. - Önálló munkára nevelés, differenciáit tanulás: a számítógép, mint interaktív eszköz lehetőséget teremt az egyéni ütemű Tanulásra és a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára. - Együttműködésre nevelés, csoportmunka: nagyobb számítógépes feladatok megoldása megköveteli a csoportmunkát, feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást, tervszerű, összehangolt munkát. - Alkotó munkára nevelés: akár táblázatot készítünk a számítógéppel, akár szöveges dokumentumot, a végeredmény egy új produktum lesz. - Az informatika társadalomban játszott szerepének felismertetése: az informatika rohamos fejlődése az egész társadalmat gyökeresen átalakítja, s ebben az állandóan változó világban otthon kell éreznie magát a tanulónak. - Az informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása: az iskolai élet eseményeihez vagy a tantárgyakhoz kapcsolódó feladatók megoldására a tanulók használjanak informatikai eszközöket (dolgozat, előadás, bemutatás, tantárgyi feladatmegoldás, szervezés, tanulás). - Az informatika etikai és jogi szabályainak megismertetése: tudatosítani kell a tanulókban az információszerzés, -feldolgozás és -felhasználás etikai és jogi szabályait. - Az esztétikai készség fejlesztése: igény és készség a számítógépes produktum esztétikus formájának kialakítására. A könyvtárhasználat oktatásának célkitűzései - Felkészítés az információs társadalom kihívásainak fogadására: az információszerzés bővülő lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására és a folyamat értékelésére. - A könyvtárra alapozott önművelés képességének kialakítása, fejlesztése a könyvtári információs rendszer lehetőségeinek felhasználásával. -A forrásokat komplex és alkotó módon alkalmazó tanulási technikák és módszerek kifejlesztése. Az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek elsajátíttatásával tudatos; biztos használói magatartás kialakítása. -A könyvtárhasználati tudás eszközjellegű beépítése a tanulók tantárgyi képzéséhez, iskolai fejlődéséhez és a mindennapi problémák megoldásához szükséges információszerzésbe és feldolgozásba.

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Informatika 196 -A forrás felhasználás etikai szabályainak elsajátíttatása és a normakövetés követelményének elfogadtatása. A különböző társadalmi szerepekbe beilleszkedni, azokat szükség szerint változtatni, és bennük hasznosan tevékenykedni tudó személyek nevelése.

A tantárgy szerkezete Az első 6 kurzus minden diák számára kötelező, további 2 kurzus a középszintű érettségire készít fel, további két kurzus az emeltszintű érettségire készít fel.

Fejlesztési követelmények, és feladatok A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat pontosan követve dolgozzon. Legyen tisztában a számítógépes környezet alapvető ergonómiai kérdéseivel, az egészségvédelem lehetőségeivel számítógépes munkakörnyezetben. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben: felhasználói szinten tudja kezelni a számítógépet és perifériáit: Szerezzen tapasztalatokat az informatikai eszközök és információhordozók használatában. Különféle formákban tudjon információt megjeleníteni; legyen képes a különböző formákban megjelenő információt felismerni, a megszerzett információit kiértékelni és felhasználni. Sajátítsa el az önálló tájékozódás, ismeretszerzés alapjait. Szerezzen jártasságot a könyv- és médiatár, az Internet használatában. Legyen képes a számítógéppel való interaktív kapcsolattartásra, tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén, tudjon magáról, környezetéről adatokat közölni hálózati úton és formában, tudjon adatokat megkeresni, elérni a hálózati szolgáltatások alkalmazásával. Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes előállítani, legyén igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére.

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Informatika 197 Legyen képes az adott probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert módszerek, eszközök és alkalmazások közül a megfelelőt. Ismerje fel és legyen képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében előforduló tevékenységek algoritmizálható részleteit. Egyszerű feladat megoldásához legyen képes algoritmusokat tervezni és megvalósítani. Ismerje meg alkalmazásokon keresztül a szabályozó eszközök hatását. Legyen tudomása az intelligens eszközökről (szoftver és hardver) és növekvő jelentőségükről. Tudjon keresni nyilvántartásokban kézzel, adatbázisokban egyszerű keresővel. Legyen képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. Ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket. Ismerje meg az informatika társadalmi jelentőségét, szerepét, a programok használatának jogi és etikai alapjait. Értékelje a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a világ informatikai kultúrájának fejlődésében. Legyen tudatában az öncélú és túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító, személyiségromboló hatásának. (pl. a számítógép-függőség videojáték-függőség problémái). Tájékozódjon arról, milyen szerepük van az informatikai eszközöknek az iskola szakmai irányultságának megfelelő szakmákban. Ismerje meg és igényelje a könyvtárak szolgáltatásait. Rendszeres, sokoldalú könyvtári tevékenységével alakuljon ki biztos használói magatartása. Legyen tisztában a különböző dokumentumtípusok (hagyományos és legújabb technológiákon alapuló ismerethordozók), tömegkommunikációs és hálózaton elérhető források sajátos közlésmódjával, információs és esztétikai értékével. Tanulmányaihoz érdeklődése szerint tudja szelektálni a különböző információs forrásokat. Az iskolai és a mindennapi problémahelyzeteknek megfelelően tudja kiválasztani a megoldást kínáló könyvtári tájékoztató segédleteket (kézikönyvtár, a könyvtári katalógusok, bibliográfiai adatbázisok), és legyen képes információhordozókat, információkat keresni belőlük. Legyen képes feladatához a probléma és az ismeretkör jellegének megfelelő könyvtártípust, tájékoztató eszközt, dokumentumtípust kiválasztani. Tudja alkalmazni a szelektív adatgyűjtés teljes műveletsorát, tudjon forrásjegyzéket készíteni.

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Informatika 198 Tudjon feladata megoldásáról beszámolni a különböző forrásokból szerzett információk elemezésé és rendszerezése alapján. Munkája közben tegyen eleget a forrásfelhasználással kapcsolatos etikai követelményeknek. Értse meg a különböző könyvtártípusok szerepét az önművelésben, a felsőfokú tanulmányokban, a szakmai ismeretszerzésben, a közhasznú tájékozódásban és igénybe tudja venni szolgáltatásaikat. Ismerje

a

korszérű

technológiákon

alapuló

könyvtári

ismerethordozókból,

adatbázisokból, számítógépes hálózatokból való információszerzés lehetőségét, módját, szükségleteinek és érdekeinek megfelelően tudja azokat használni.

Oktatási módszerek és eszközök A tárgy sajátosságából adódik, hogy némi előadás után a hangsúly az egyéni felfedező, feltáró, gyakorlati munkára helyeződik, de időnként lehetőség adódik egy-egy megadott téma kollektív feldolgozására is. Alapvető oktatási eszközként az iskolában rendelkezésre álló számítógépeket és a világhálót lehet használni.

Értékelés Az értékelés folyamatos. Minden órán lehetőség van a tanulók aktív segítésére. Az osztályzatokat a diákok vizsgákon szerzik

Tartalomorientált kompetenciák Információs társadalom •

A tanuló legyen tájékozott a jelek és kódok világában;

•

értse és tudja használni a gyakorlatban a telekommunikációs eszközöket, rendszereket, képes legyen bekapcsolódni az információs társadalomba;

•

képes legyen a korszerű eszközök használatával információt szerezni, feldolgozni, és tudását gyarapítani;

•

ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb állomásait;

•

ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat veszélyeit;

•

ismerje az informatika etikai és jogi vonatkozásait!

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Informatika 199 Informatikai alapok – hardver, informatikai alapok – szoftver •

A tanuló ismerje a jelátalakítás és kódolás jelentőségét és módszereit a korszerű informatikában;

•

ismerje és használja a rendelkezésre álló (személyi) számítógépet és perifériáit;

•

ismerje a helyi és a távhálózatok alapvető szolgáltatásait;

•

legyen tisztában a számítógépes munkakörnyezet munkavédelmi és ergonómiai kérdéseivel!

•

A tanuló ismerje a tanult operációs rendszer(ek) felhasználói felületét és felépítését;

•

tudja kezelni a könyvtárszerkezetet;

•

ismerje az állománykezelés, adatkezelés lehetőségeit;

•

ismerje a számítógépes hálózat(ok) alapvető kommunikációs szolgáltatásait!

Szövegszerkesztés •

A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló szövegszerkesztő programot;

•

tudja használni a szövegszerkesztő program lehetőségeit;

•

tudjon önállóan készíteni egyszerű szöveges dokumentumokat;

•

részletes feladatleírás alapján legyen képes bármilyen szöveges dokumentum előállítására;

•

ismerje a fontosabb típusdokumentumok (pl. meghívó, levél, …) lehetséges tartalmát és szerkezetét, tudjon ilyeneket önállóan elkészíteni;

•

tudja dokumentumait esztétikus formára hozni;

•

tudja kezelni a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit (helyesírás ellenőrző, szinonima szótár), törekedjen a helyes és igényes fogalmazásra;

•

tudjon szöveges dokumentumaiba képeket, táblázatokat (más programok által készített objektumokat) beilleszteni!

Táblázatkezelés •

A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló táblázatkezelő programot;

•

tudja használni a táblázatkezelő program lehetőségeit;

•

legyen képes adatokat egyszerű táblázatokba rendezni, azokon elemi számításokat végezni;

•

legyen képes egyszerű kimutatásokat készíteni;

•

tudjon adatokat célszerűen csoportosítani, közülük meghatározottakat kigyűjteni;

•

tudja kimutatásait diagramokkal kiegészíteni, a diagramokat esztétikusan megtervezni!

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Informatika 200 Adatbázis-kezelés •

A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelő programot;

•

legyen képes adatmodellt alkotni egy konkrét feladat alapján;

•

az adatmodell alapján tudjon adatbázist definiálni, annak tartalmát folyamatosan karbantartani;

•

tudjon egyszerű adatbeviteli sémát (űrlapot) tervezni és alkalmazni;

•

tudjon adattáblák között kapcsolatokat felismerni és felépíteni;

•

nagy adatbázisokból is tudjon lekérdezéssel információt nyerni;

•

a nyert adatokat tudja esztétikus, használható formába elrendezni!

Információs hálózati szolgáltatások •

Tudjon

Interneten

információt

keresni

barangolással,

illetve

tematikus

keresőprogramokkal; •

tudjon elektronikus levelet írni, fogadni, leveleihez különböző dokumentumokat csatolni;

•

tudjon hálózaton keresztül közvetlen kapcsolatokat létrehozni;

•

tudjon szöveges dokumentumokat, adatállományokat hálózatra elhelyezni;

•

tudjon célszerű hiperszöveges dokumentumokat készíteni!

Prezentáció (bemutató) és grafika •

A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló rajzoló, valamint prezentációs programot;

•

tudja használni a rajzoló, valamint prezentációs program lehetőségeit;

•

tudjon egyszerű ábrákat rajzolni, azokkal műveleteket végezni;

•

tudjon képekkel műveleteket végezni, minőségüket javítani;

•

grafikus ábráit, képeit legyen képes szöveges környezetbe esztétikusan elhelyezni;

•

képekből, szövegekből tudjon bemutatókat létrehozni!

Könyvtárhasználat •

A tanuló legyen képes az információs társadalom kihívásainak fogadására;

•

rendelkezzen a könyvtárra alapozott önművelés képességével;

•

a forrásokat komplex és alkotó módon tudja használni;

•

ismerje a forrásfelhasználás etikai/formai szabályait!

Algoritmizálás, adatmodellezés •

A tanuló legyen képes egy programozási feladatot szabatosan megfogalmazni;

•

tudjon pontos feladat-meghatározás után adatmodellt felállítani;

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Informatika 201 •

tudjon használni legalább 2 algoritmust leíró eszközt;

•

tudjon a megoldandó feladathoz algoritmust készíteni;

•

legyen képes algoritmusok számítógépes megvalósítására, az elkészült algoritmus helyességének ellenőrzésére!

A programozás eszközei •

A tanuló legyen képes egy programozási feladatot adott programozási nyelven megoldani;

•

legyen képes használni egy programozási nyelv fejlesztői környezetét; legyen képes tesztelni programját, hibát keresni, majd javítani benne!

1. Információs társadalom Ajánlott óraszám: 24 Témák 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje 1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek 1.1.3. Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban 1.1.4. Közhasznú információs források 1.2. Információ és társadalom 1.2.1. Az informatika fejlődéstörténete 1.2.2. A modern információs társadalom jellemzői 1.2.3. Informatika és etika 1.2.4. Jogi ismeretek

Követelmények Ismerje a kommunikáció modelljét és tudjon gyakorlati példákat (kommunikációs rendszereket) bemutatni értelmezni. Ismerje a használatos (tele)kommunikációs rendszereket (pl. telefon, TV, …). Ismerjen számítógépes katalógusokat és adatbázisokat. Legyen képes összetett keresésre az Interneten, keresőszerverek segítségével. Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait, eseményeit. Legyen elképzelése a legújabb információs és kommunikációs technológiák társadalmi hatásairól. Ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat személyiségromboló, egészségkárosító hatását. Ismerje a helyi és a távhálózatok netikettjét. Tudja, hogy a vírusok a szoftverben és hardverben károkat okozhatnak. Legyen tisztában azzal, hogy az adat, az információ áru, jelentős értéket képviselhet. Ismerje a szerzői jog fogalmát. Tudja csoportosítani a szoftvereket felhasználói szerződés szerint (freeware, shareware, üzleti).

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Informatika 202 2. Informatikai alapismeretek – hardver, informatikai alapismeretek – szoftver Ajánlott óraszám: 24 Témák 2.1. Jelátalakítás és kódolás 2.1.1. Analóg és digitális jelek 2.1.2. Az adat és az adatmennyiség 2.1.3. Bináris számábrázolás 2.1.4. Bináris karakterábrázolás 2.1.5. Bináris kép- és színkódolás 2.1.6. Bináris hangkódolás 2.2. A számítógép felépítése 2.2.1. A Neumann-elvű számítógépek 2.2.2. A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap 2.2.3. A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak 2.2.4. A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése 2.2.5. Hálózatok

Követelmények Ismerje az analóg és a digitális jel fogalmát, különbözőségeit. Tudja, hogy minden érzékelhető jel jó közelítéssel digitalizálható.

Ismerje a Neumann-elvet és azt, hogy más elven felépülő és működő számítógépek is léteznek. Ismerje a számítógép részeinek és perifériáinak funkcióit és fontosabb jellemzőit. Ismerje a helyi és távhálózatok felépítését és fontosabb jellemzőit Ismerje a logikai alapműveleteket és tudja alkalmazni feladatok megoldása során. .

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Informatika 203

Témák

Követelmények

3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai 3.1.1. Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete 3.1.2. Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése 3.1.3. Állományok típusai, keresés a háttértárakon 3.1.4. Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás 3.1.5. Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem 3.1.6. A szoftver és a hardver karbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás, … 3.1.7. A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem

Ismerje az operációs rendszerek fajtáit, fő részeit és legfontosabb feladatait. Legyen képes egy rendszer megjelenését, néhány paraméterét igényei szerint beállítani. Ismerje az operációs rendszer felhasználói felületét. Ismerje a könyvtárrendszer felépítését, igazodjon el benne. Ismerje a könyvtárműveleteket. Tudjon állományokat megkeresni. Ismerje és tudja használni az állománykezelő funkciókat. Értse a tömörítés lényegét, az archiválás és az adatvédelem szükségességét. Tudjon tömöríteni és kicsomagolni. Ismerje a vírus fogalmát, a leggyakoribb vírusok terjedési módját, valamint a védekezés eszközeit, módszereit. Tudja ellátni a lemezkarbantartás feladatait: lemez törlése, új lemez használatba vétele. Tudjon a hálózatba be- és kijelentkezni. Ismerje a (helyi) hálózati szolgáltatásokat és a felhasználói jogosultságokat.

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Informatika 204 3. Szövegszerkesztés Ajánlott óraszám: 24 Témák 3.1. A szövegszerkesztő használata 3.1.1. A program indítása 3.1.2. A munkakörnyezet beállítása 3.1.3. A szövegszerkesztő menürendszere 3.1.4. Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása 3.2. Szövegszerkesztési alapok 3.2.1. Szövegbevitel, szövegjavítás 3.2.2. Karakterformázás 3.2.3. Bekezdésformázás 3.2.4. Felsorolás, számozás 3.2.5. Tabulátorok használata 3.2.6. Oldalformázás

3.3. Szövegjavítási funkciók 3.3.1. Keresés és csere 3.3.2. Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés 3.3.3. Helyesírás ellenőrzés, szinonima szótár, elválasztás

3.4. Táblázatok, grafikák a szövegben 3.4.1. Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba rendezés 3.4.2. Körlevélkészítés 3.4.3. Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe, valamint formázásuk

Követelmények Tudja az általa tanult szövegszerkesztő programot indítani. Ismerje a szövegszerkesztő kezelő felületét. Tudjon szöveget bevinni, javítani, törölni. Tudjon többféle formátumú dokumentumot megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon fontosabb típusdokumentumokat (pl. meghívó, levél, …) önállóan készíteni. Ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait (karakter, szó, sor, bekezdés, blokk, szakasz, oldal). Legyen képes karakterek betűtípusát, méretét, stílusát, színét megadni. Tudjon bekezdéseihez behúzást és térközt állítani, szövegbeosztást megadni, szegélyt, mintázatot megadni. Készítsen felsorolást, sorszámozott felsorolást. Tudjon különböző fajtájú tabulátorokat használni. Legyen tisztában az oldalbeállítás alapjaival (élőfej, élőláb, lapszámozás, margók, …) Ismerje a szövegszerkesztő keresési, cserélési funkcióit. Tudjon kijelölni betűt, szót, bekezdést, szövegblokkot, legyen képes ezeket másolni, mozgatni, törölni. Tudjon ilyet más dokumentumból is beilleszteni. Használja a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit. Tudjon szöveges dokumentumokban táblázatokat szerkeszteni (sorokat, oszlopokat, cellákat beszúrni, törölni). Tudja a sorokat adott oszlop szerint sorba rendezni. Tudjon kördokumentumot készíteni. Legyen képes szimbólumokat és egyéb objektumokat beilleszteni a szövegbe, s azokat esztétikusan elhelyezni.

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Informatika 205 4. Táblázatkezelés Ajánlott óraszám: 24 Témák 4.1 A táblázatkezelő használata 4.1.1 A program indítása 4.1.2 A munkakörnyezet beállítása 4.1.3 A táblázatkezelő menürendszere 4.1.4 A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása 4.2 A táblázatok felépítése 4.2.1 Cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap

Követelmények Tudja az általa tanult táblázatkezelő programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon adatokat bevinni, illetve azokat törölni. Tudjon a megjelenítési üzemmódok között váltani. Tudjon többféle formátumú táblázatot megnyitni, menteni és nyomtatni. Ismerje a cella, az oszlop, a sor, az aktív cella és a tartomány, valamint a munkalap fogalmát. Tudjon cellát, sort és oszlopot beilleszteni, illetve, törölni.

4.3 Adatok a táblázatokban 4.3.1 Adattípusok 4.3.2 Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás 4.3.3 A cellahivatkozások használata 4.3.4 Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény

Ismerje a szöveg, a szám és dátum adattípusokat. Tudjon egyszerű képleteket és függvényeket használni (összeg, átlag, maximum, minimum, darabszám, feltételek a képletben, keresés stb.) Tudja a táblázat összetartozó adatait adott szempont szerint rendezni. Tudjon hivatkozást használni munkalapon belül. Tudjon hivatkozást használni munkalapokon keresztül. Ismerje a címzési módokat: relatív, abszolút és vegyes címzést. Tudja alkalmazni a karakterformázás és a cellaformázás lehetőségeit. Tudja alkalmazni a cellán, illetve a tartományon belüli igazítás lehetőségeit. Tudja beállítani az oszlopszélességet és a sormagaságot. Tudja alkalmazni a szegélyezés és mintázat készítés lehetőségeit. Tudjon fejlécet és láblécet készíteni.

4.4 Táblázatformázás 4.4.1 Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése 4.4.2 Karakter-, cella- és tartományformázások 4.4.3 Cellák és tartományok másolása

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Informatika 206 4.5 Táblázatok, szövegek, diagramok 4.5.1 Egyszerű táblázat készítése 4.5.2 Formázási lehetőségek 4.5.3 Diagramtípus kiválasztása, diagramok szerkesztése

4.6 Problémamegoldás táblázatkezelővel 4.6.1 Tantárgyi feladatok megoldása 4.6.2 A mindennapi életben előforduló problémák

Tudjon egyszerű táblázatot létrehozni. Ismerje a kapcsolatot a táblázatkezelő és a szövegszerkesztő rendszerek között. Tudja alkalmazni az oldalbeállításhoz kapcsolódó formázási lehetőségeket (tájolás, margó). Ismerje a diagramok és grafikonok szerkesztésének, módosításának lépéseit. Tudjon az ábrázolandó adatoknak és a belőle levonandó következtetéseknek megfelelő grafikontípust választani (pont, vonal, oszlop, kör). Tudjon grafikont és más objektumot beilleszteni. Tudjon statisztikai problémákat megoldani táblázatkezelővel. Tudjon egyszerű és jól áttekinthető nyilvántartást készíteni. Tudjon táblázatot tervezni szöveges feladat alapján.

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Informatika 207 5. Adatbáziskezelés Ajánlott óraszám: 24 Témák 5.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai 5.1.1. Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs

5.2. Az adatbázis-kezelő program interaktív használata 5.2.1. Adattípusok 5.2.2. Adatbevitel, adatok módosítása, törlése 5.2.3. Adatbázisok létrehozása, karbantartása

5.3. Alapvető adatbázis-kezelési műveletek 5.3.1. Lekérdezések, függvények használata 5.3.2. Keresés, válogatás, szűrés, rendezés 5.3.3. Összesítés 5.4. Képernyő és nyomtatási formátumok 5.4.1. Űrlapok használata 5.4.2. Jelentések használata

Követelmények Tudjon különbséget tenni adattábla és adatbázis között. A rendelkezésére álló adathalmazból tudjon adatrekordokat összeállítani. Legyen tisztában az adattábla és a kulcs fogalmával, tudjon kulcsmezőt kiválasztani. Ismerje az adatbázis-kezelőben használatos fontosabb mező típusokat (szöveg, különböző számtípusok, dátum, logikai); milyen adat tárolására alkalmasak, mik a velük végezhető műveletek. Tudjon létező adatbázist megnyitni, abból az adatokat a képernyőn megjeleníteni. Tudjon rekordokat vagy egyes mezőket kitörölni, vagy a benne levő adatokat újakkal felülírni. Tudja a módosított adatokat kimenteni. Tudjon megadott szerkezetű adattáblát létrehozni. Képes legyen az adattábla mezőit helyesen kiválasztani, a kulcsmezőt meghatározni, az új táblát feltölteni. Tudjon a létező adatbázisban adott feltételeknek megfelelő rekordokat megjeleníteni és azokkal műveletet végezni. Tudja kiválasztani, hogy a kérdéshez mely mezők megjelenítése szükséges. Tudjon az adattáblákból számítandó információkat megjeleníteni. Tudjon adott mezők felhasználásával jelentést kialakítani és nyomtatni.

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Informatika 208 6. Információs hálózati szolgáltatások Ajánlott óraszám: 24 Témák 6.1. Kommunikáció az Interneten 6.1.1. Elektronikus levelezési rendszer használata 6.1.2. Állományok átvitele 6.1.3. WWW 6.1.4. Keresőrendszerek 6.1.5. Távoli adatbázisok használata

7.2. Weblap készítés 7.2.1. Hálózati dokumentumok szerkezete 7.2.2. Weblap készítése Web-szerkesztővel 7.2.3. Formázási lehetőségek

Követelmények Ismerje az Internet fontosabb szolgáltatásait, alkalmazza a szolgáltatások fontosabb használati szabályait. Ismerjen egy levelezési rendszert. Tudjon levelet küldeni, fogadni, megválaszolni, továbbítani és törölni. Ismerje az elektronikus levél részeit és a levél jellemzőit. Tudjon a levélhez csatolást készíteni és fogadni. Ismerjen és tudjon alkalmazni egy állomány átviteli segédprogramot. Ismerje az állomány átvitel szolgáltatást. Tudjon Internetről állományokat letölteni. Tudjon egy böngészőt használni. Ismerje a böngésző programok navigációs eszközeit. Tudjon kulcsszavas és tematikus keresőt használni. Tudjon egyszerű és összetett keresési feladatokat megoldani. Tudjon on-line adatbázisokat használni. Ismerje a Weblap jellemző elemeit. A címsor, háttérszín, háttérkép, különböző színű, méretű, igazítású szöveg, listák, táblázatok, képek, animációk, hivatkozások elhelyezése egy grafikus webszerkesztővel. Tudjon egyszerű weblap szerkesztési feladatot elvégezni.

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Informatika 209 7. Prezentáció és grafika Ajánlott óraszám: 24 Témák 7.1. Prezentáció (bemutató) 7.1.1. A program indítása 7.1.2. A munkakörnyezet beállítása 7.1.3. A program menürendszere 7.1.4. Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, dia-minta …) és formázása 7.2. Grafika 7.2.1. A program indítása 7.2.2. A munkakörnyezet beállítása 7.2.3. A program menürendszere 7.2.4. Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása 7.2.5. Képek beillesztése, formázása

Követelmények Tudja az általa tanult bemutató-készítő programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon bemutatót megnyitni, menteni és lejátszani különböző módokon. Tudjon bemutatót készíteni. Tudja az általa tanult grafikai programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon grafikát, illetve képállományokat megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon elemi ábrákat rajzolni, javítani, transzformálni. Tudjon képeket képfeldolgozó programmal kezelni, módosítani, minőségét javítani. Grafikus ábráit, képeit tudja szöveges környezetben esztétikusan elhelyezni.

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Informatika 210 8. Könyvtárhasználat Ajánlott óraszám: 18 Témák 8.1. Könyvtárak 8.1.1. A könyvtár fogalma, típusai 8.1.2. Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet 8.1.3. A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány 8.1.4. A könyvtári szolgáltatások 8.2. Dokumentumok 8.2.1. Nyomtatott dokumentumok 8.2.2. Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD) 8.3. Tájékoztató eszközök 8.3.1. Katalógusok 8.3.2. Adatbázisok 8.3.3. Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép)

Követelmények Ismerje a könyvtár fogalmát, típusait: hagyományos és elektronikus könyvtárak. Tudja kiválasztani a dokumentumokat és használni az eszközöket. Ismerje és tudja használni a gyakoribb könyvtári szolgáltatásokat. Tudja használni a kézikönyveket és a közhasznú információs forrásokat. Tudja használni a gyakoribb nem nyomtatott dokumentumokat. Tudjon keresni a betűrendes leíró katalógusban. Tudjon adatokat gyűjteni számítógépes adatbázisból. Tudjon információt keresni az Interneten, ismert keresőprogramokat használni.

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Informatika 211 9. Algoritmizálás, adatmodellezés, programozási ismeretek (csak emelt szinten) Ajánlott óraszám: 72 Témák 9.1. Elemi és összetett adatok, állományszervezés, relációs adatstruktúrák 9.1.1. Egész és valós számok, logikai értékek, karakterek 9.1.2. Szöveg, sorozat, tömb, rekord, halmaz 9.1.3. Állományok

9.2. Elemi algoritmusok típusfeladatokra 9.2.1. Összegzés, eldöntés, kiválasztás, keresés, megszámlálás, maximum-kiválasztás, kiválogatás, elemi rendezések

9.3. Rekurzió 9.3.1. Rekurzió a feladatok és az algoritmusok világában 9.4. A programkészítés, mint termék-előállítási folyamat 9.4.1. A programkészítés lépései: feladatmeghatározás, tervezés, kódolás, tesztelés, hibakeresés, hatékonyság- és minőségvizsgálat, dokumentálás 9.5. Számítógép a matematikában, a természetés társadalomtudományi tantárgyakban 9.5.1. Matematikai feladatok, egyszerű természettudományos szimulációs problémák, a középiskolai tantárgyakkal kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása

Követelmények Ismerje az adattípusok osztályozásának lehetséges fajtáit. Tudjon különbséget tenni egyszerű és összetett típusok között. Tudja a felsorolt összetett típusokat definiálni. Ismerje az egyes típusokhoz tartozó műveleteket. (Numerikus, logikai, karakter-, ill. szövegműveletek; továbbá tömbből elem kiválasztása indexével, rekordból mező kiválasztása nevével, halmazműveletek; szekvenciális állományokra alkalmazható műveletek) Ismerje a strukturált programozás alapelveit, a lehetséges programszerkezeteket. Tudja a szükséges változókat kiválasztani, és programbeli használatukat szabatosan megfogalmazni. Tudja pontosan leírni az egyes típusfeladatok kiinduló állapotát (azaz felsorolni az értékkel rendelkező változókat és tulajdonságukat) és a várt eredményt (azaz mely változóba, milyen feltételek mellett, milyen értékeket kell visszaadnia a programnak). Tudja leírni a megfelelő algoritmusokat valamely algoritmus-leíró nyelven. Ismerje a rekurzió fogalmát. Néhány egyszerű rekurziós feladaton tudjon bemutatni a rekurzív algoritmusokat. Világosan lássa a tervezés és a kódolás közötti különbséget. Tisztában legyen a tesztelés szerepével, és alapelveivel. Tudjon adott feladathoz olyan tesztadatokat meghatározni, amelyek a hibás működés kiszűrésére alkalmasak. Tudjon programot készíteni a felsorolt tantárgyak köréből megfogalmazott probléma megoldására, ha a megoldó módszerről részletes leírást kap.

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Informatika 212 10. A programozás eszközei (csak emelt szinten) Ajánlott óraszám: 66 Témák 10.1. Algoritmusleíró eszközök 10.1.1. Feladatmegoldás egy algoritmus-leíró eszköz segítségével 11.1.2. Az algoritmus-leíró eszközök fajtái 10.2. Programozási nyelv 10.2.1. Egy programozási nyelv részbeni (specialitások nélküli) ismerete

10.3. Programfejlesztői környezet 10.3.1. Kódolási, szerkesztési eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben 10.3.2. Programkipróbálási eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben

Követelmények Ismerje a struktogramot vagy a folyamatábrát, és a mondatszerű algoritmus-leíró eszközt. Tudjon az egyikkel programot tervezni. Ismerjen egy programozási nyelven: típusdefiníciót, változódeklarációt, input és output utasításokat, alapvető programszerkezeteket (azaz szekvenciát, elágazást, ciklust), eljárásokat, állományból adatbeviteli és -kiviteli műveleteket Tudjon egy közepes nehézségű, de összetett feladatot strukturáltan megoldani az ismert programnyelven. Tudjon e felhasználóval kulturáltan kommunikáló adatbevitelt és adatkivitelt írni. Legyen képes a program különböző kimeneteinek tesztelésére alkalmas mintaadatokat adni. Tudjon nyomkövetéssel programot tesztelni.

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Fizika 213

Fizika Célok és feladatok A fizika oktatás célja a természet megszerettetése, ezen belül a fizikai környezet természettudományos megismerési módszerének bemutatása, megismertetése. A hétköznapi mindenki által tapasztalható jelenségek, történések észlelésével, megfigyelésével, a kapott adatok számbavételével és azok magyarázatával kívánjuk elérni, hogy a tanulók tapasztalatot szerezzenek a megfigyelés – modellalkotás - jelenségek előrejelzése folyamatban. A fizikai megismerési módszer hasznosságának és kereteinek megismertetésével célunk a diákok reális világképének kibontakoztatása. A fizika tantárgy a tanulási és a megismerési folyamata a személyes élményekre, a megfigyelésekre, az észlelés és a felfedezés eredményeire épül.

Fejlesztési követelmények A tanuló tanúsítson érdeklődést a természet jelenségei iránt. Törekedjen azok megértésére. Legyen jártas a vizsgálódás szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők megkülönböztetésében. Legyen jártas az SI és a gyakorlatban használt SI-n kívüli mértékegységek, azok tört részeinek és többszöröseinek használatában. Legyen képes a tananyaghoz kapcsolódó, de nem feldolgozott jelenségeket értelmezni. A környezet- és természetvédelmi problémák kapcsán tudja alkalmazni fizikai ismereteit, lehetőségeihez képest törekedjék a problémák enyhítésére, megoldására. Tudja, hogy a technika eredményei mögött a természet törvényeinek alkalmazása áll. Ismerje fel a mindennapi technikai környezetben a tanult fizikai alapokat. Ismerje a számítógép által kínált lehetőségeket a fizika tudományában és a fizika tanulásában. Legyen képes fizikai ismereteinek bővítésére önállóan használni könyvtári segédkönyveket, különböző lexikonokat, képlet- és táblázatgyűjteményeket. Értse a szellemi fejlettségének megfelelő szintű természettudományi ismeretterjesztő kiadványok, műsorok információit, tudja összevetni azokat a tanultakkal. Tudja megkülönböztetni a médiában előforduló szenzációhajhász, megalapozatlan “híradásokat” a tudományos értékű információktól. A fizikai információk megszerzésére, az ismeretek önálló bővítésre gazdag lehetőséget kínál a számítógépes

világháló.

Az

Interneten

tudományos

információk,

adatok,

fizikai

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Fizika 214 ismeretterjesztő anyagok, érdekességek éppúgy megtalálhatók, mint a fizika tanulását segítő segédanyagok. A gimnáziumi tanulmányok során a tanulóknak meg kell ismerniük az Interneten történő információkeresés lehetőségét és technikáját

Módszerek A fizikával szemben kialakult gátak, frusztrációk csökkentésének és megszüntetésének egyik leghatásosabb eszköze egy olyan légkör megteremtése, amely lehetővé teszi a diákok gondolatainak spontán kifejezését és utat ad kreativitásuknak, elősegítve sikerélményhez jutásukat. Ezért rendkívül fontos a közös munkához az órákon a felszabadult hangulat és biztonságos

légkör

kialakítása.

A

tanulás

az

önálló

megfigyelésre,

értelmezésre

modellalkotásra, problémamegoldásra épül, a tanár akár minden diáknak külön-külön is segítséget nyújt. A magyarázat szintje és módja minden esetben a fiatalok tudásától, tanulási stílusától, és személyiségétől függ. Az önálló munka mellett az órán nagyon lényeges, hogy a diákok segítsék egymást. A közös problémamegoldás párokban, kiscsoportokban, többletmotivációt, tanítási-tanulási folyamat mindkét szerepének megtapasztalása sikerélményt jelent számukra. A felszabadult hangulat és biztonságos légkör a közös munka során lehetőséget nyújt az önismeret és a tolerancia fejlesztése. A mindenkiben meglévő képességeket készségekké kívánjuk fejleszteni a fizikai gondolkodásmód tanulmányozása közben, azaz a jelenségek észlelése, megfigyelése, magyarázata, modellalkotás és következtetések levonása során. Célunk fejleszteni a tanulók analizáló, absztrakciós és szintetizáló képességét. Fontosnak tartjuk, hogy a tanulók a fizikát ne egy elszigetelt tantárgynak tekintsék, hanem egy eszköznek és gondolkodási módnak, amit életük minden területén segítségül hívhatnak. Az oktatás során ezért különösen figyelünk a hétköznapi, gyakorlati, alkalmazásokra, és a más tantárgyakkal való kapcsolatok megvilágítására. Az első 6 kurzusban az ismeretszerzés döntően induktív módon történik. A fizikai nevelés sokoldalú eszközökkel fejleszti a tanulók modellalkotó tevékenységét, kialakítja a megfogalmazott összefüggések, hipotézisek, modellek használhatóságának bizonyítási igényét, megmutatja a fizika hasznosságát, belső szépségét, az emberi kultúrában betöltött szerepét. A fizika a maga hagyományos és modern eszközeivel segítséget ad a természettudományok, az informatika, a technikai és a humán

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Fizika 215 műveltségterületek tanulmányozásához, a mindennapi problémák értelmezéséhez, leírásához és kezeléséhez. Fontos, hogy a tanulók képessé váljanak a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, törekedjenek az önellenőrzésre, legyenek képesek várható események, jelenségek, eredmények „előrejelzésére”. A természettudományos ismeretszerzés másik módszere, a dedukció, inkább az érettségi felkészítő kurzusokra jellemző. A fizika, a problémák, jelenségek tanulmányozása, a modellezés megoldási módszert jelenthet a hétköznapi életben felmerülő feladatok, problémák megoldása során. A megfigyelés, a kísérletezés, a jó kérdés feltétele, az összefüggések meghatározásának igénye elengedhetetlen. A rendelkezésre álló adatok közül a használhatók kiválasztása, a célszerű és szükséges elhanyagolások, az adatok, jelenségek között fennálló összefüggések felismerése adja meg a lehetőséget a probléma megértéséhez. Érvek és ellenérvek összevetésének igénye egy-egy problémával kapcsolatban a mai modern ember egyik alapvető jellemzője. Informális társadalmunkban nagyon fontos a tudomány és áltudomány közti különbségtétel, a sajtóban megjelenő, nemcsak fizikai témájú, aktuális kérdések kritikai vizsgálata, elemzése Mivel az érdemjegyeket a vizsgaidőszakokban tartott írásbeli vizsgákon lehet megszerezni. Fontosnak tartjuk a vizsgahelyzet tanítását-tanulását is, hogy az érettségire a diákok lelkileg is a legjobban fel tudjanak készülni. Célunk, hogy a vizsgadolgozat megírásakor a fiatal képes legyen

koncentrálni,

tudását

összegezni

és

előhívni,

a

feladatok,

problémák

tanulmányozásához, megoldásához a rendelkezésre álló segédeszközöket készség szinten használni, illetve a vizsgák idejére fizikailag, lelkileg és szellemileg saját magához képest a lehető legjobb állapotba kerülni. A tanórát a segítés egyik színtereként, a tantárgyat pedig a segítés eszközeként értelmezzük. A tanítás-tanulási folyamatban számunkra a hangsúly nem csak a tanítás tartalmán van, hanem azon is, hogyan tanítunk.

Belépő tevékenységformák: A fizikaoktatás egy alapozó kurzussal indul, melyen a fizika legalapvetőbb összefüggéseivel, módszerivel ismerkednek meg a tanulók, illetve megtanulnak néhány alapvető matematikai eljárást, melyre a későbbi tanulmányaik során fizikából szükségük lesz. Ennek sikeres

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Fizika 216 teljesítése után a diákok tematikus kurzusokon ismerhetik meg a fizika különböző témaköreinek ismereteit, fejleszthetik képességeiket. Ezek a kurzusok nem épülnek egymásra. A tematikus kurzusok elsődleges célja a diákok ismereteinek gyarapítása, készségeinek fejlesztése, a hétköznapi élet gyakorlati problémáinak megfigyelése, magyarázata, gondolkodásmódjuk, világnézetük szélesítése. Azok számára, akik nem választják érettségi tantárgyként a fizikát, összesen 6 kurzus elvégzése kötelező, melyekből a 9.,10.,11., évfolyam év végi osztályzatai születnek. Azon diákoknak, akik a fizikát érettségi tárgynak választják, további két középszintű érettségire felkészítő kurzusokon kell részt venni. Ennek tartalmi része megegyezik az érettségi követelményekkel. Az emeltszintű érettségire jelentkező diákoknak további két emeltszintű érettségi előkészítő kurzuson kell a kiegészítő ismereteket megszerezni. A megfelelő kurzusok sikeres elvégzése után bocsáthatók az általuk választott szintű érettségi vizsgára.

Az értékelés módja Alapvető fontosságúnak tartjuk annak a felismerését, hogy mindenki csak a saját tudásához és képességeihez mérten tud fejlődni, tehát teljesítményét is csak saját magához viszonyítva, fejlődésének mértékét figyelembe véve lehet értékelni. Úgy gondoljuk, hogy az értékelés legjobb formája az önértékelés. Ezért elsődleges célunk az, hogy a diákok megtanulják saját maguk értékelni munkájukat, eredményeiket, fejlődésüket. Ennek megfelelően úgy látjuk, hogy a tanár legfontosabb feladata a diákok munkájának értékelésében egy olyan légkör megteremtése, amely elegendő külső, nem "megítélő" visszajelzést biztosít a fiatalok számára. A diákok tudásának, fejlődésének értékelése legyen folyamatos (rendszeres visszajelzések, beszélgetések formájában), szerves része minden órának, szője át az iskola mindennapi életét. Fontosnak tartjuk, hogy a diákok munkáit közösen átnézzük, a hibákat, hiányosságokat megbeszéljük, a munkát közösen szóban értékeljük, a továbblépési lehetőségeket megvitassuk. Ez a fajta közös értékelés betekintést enged a diákok számára a mai fizikai kutatás team munkájának hangulatába. Az érdemjegyeket minden kurzus végén, írásbeli vizsgákon lehet megszerezni. Fontosnak tartjuk a vizsgahelyzet tanítását-tanulását is, hogy az érettségire a diákok lelkileg is a legjobban fel tudjanak készülni. Tartalom:

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Fizika 217 1.

Bevezetés a középiskola fizikájába

Ajánlott óraszám: 24 Érvek és ellenérvek összevetése egy-egy problémával kapcsolatban (pl. a világegyetem keletkezése kapcsán).A tudomány és áltudomány közti különbségtétel. A sajtóban megjelenő fizikai témájú aktuális kérdések kritikai vizsgálata, elemzése. Kitekintés az aktuális kutatások irányába például az űrkutatás témaköréhez kapcsolódóan (ismeretterjesztő Internet-anyagok felhasználásával) Tájékozódás az iskolai könyvtárban, más könyvtárakban, az interneten a fizikával kapcsolatos ismerethordozókról (kézikönyvek, lexikonok, segédkönyvek, ismeretterjesztő folyóiratok, folyóiratok, weblapok,…) Hipotézis, tudományos elmélet és a kísérletileg, tapasztalatilag igazolt állítások megkülönböztetése. Egyszerű matematikai műveletek elsajátítása. Témakörök Mérés, mértékegységek A mértékegységek rövid történeti áttekintése Matematikai alapok A munka értelmezése Mechanikai energiafajták

Tartalmak Az SI mértékegység rendszer Számolás nagy számokkal. Egyenletek A munka kiszámítása különböző esetekben:. Mozgási energia, magassági energia, rugalmas energia. Munkatétel és alkalmazása egyszerű feladatokban.

A mechanikai energia- A mechanikai energia megmaradásának törvénye és érvényességi köre. A megmaradás törvénye. mechanikai energia megmaradás alkalmazása egyszerű feladatokban. A teljesítmény és hatásfok

A teljesítmény és hatásfok fogalma, kiszámítása hétköznapi példákon.

Energiafajták. „Energiatermelés.” Hagyományos és megújuló Az energia fogalom tágabb értelmezésének energiaforrások Földünkön. lehetőségei Halmazállapotváltozások

Olvadás-fagyás, forrás/párolgás – lecsapódás jellemzése .a nyomás szerepe a halmazállapot-változásokban. Halmazállapot-változások energetikai vizsgálata, olvadáshő, párolgáshő.

Diffúzió, felületi feszültség. A továbbhaladás feltételei

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Fizika 218 - Legyen képes fizikai jelenségek megfigyelésére, az ennek során szerzett tapasztalatok elmondására. - Ismerje a mérési adatok grafikus ábrázolását: tudjon egyszerű grafikonokat készíteni, a kész grafikonról következtetéseket levonni (pl. tudja az állandó és változó mennyiségeket megkülönböztetni, legyen képes a változásokat jellemezni). - Tudjon példákat mondani a tanult jelenségekre, a tanult legfontosabb törvényszerűségek érvényesülésére a természetben, a technikai eszközök esetében. Tudja a tanult mértékegységeket a mindennapi életben is használt mennyiségek esetében használni. - Legyen képes a tanult összefüggéseket, fizikai állandókat a képlet- és táblázatgyűjteményből kiválasztani, a formulákat értelmezni. Tudja, hogy a számítógépes világhálón számos érdekes és hasznos adat, információ elérhető. 2.

Hőtan

Ajánlott óraszám: 24 A általános érvényű fizikai fogalmak kialakítására, a törvények lehető legegyszerűbb matematikai megfogalmazására való törekvés bemutatása az gázhőmérsékleti skála bevezetése kapcsán. Az állapotjelzők, állapotváltozások megértése, szemléltetése p-V diagramon. Következtetések az anyag láthatatlan mikroszerkezetére makroszkopikus mérések, összetett fizikai kísérletek alapján. Makroszkopikus termodinamikai mennyiségek, jelenségek értelmezése részecskemodell segítségével. Szimulációs PC-programok alkalmazása a kinetikus gázelmélet illusztrálására. Témakörök

Tartalmak

Hőtani alapjelenségek Gázok állapotváltozásai

Hőtágulás. Hőmérséklet-mérés. Állapotjelzők (hőmérséklet, térfogat, nyomás, anyagmennyiség).BoyleMariotte és Gay-Lussac törvények, Kelvin-féle hőmérsékleti skála. Az egyesített gáztörvény, a gázok állapotegyenlete. Izoterm, izobár, izochor állapotváltozások értelmezése, ábrázolás p-V diagramon. Súlyviszonytörvények, Avogadro - törvény) új szempontú rendszerezése. Az atomok, molekulák mérete.

Az anyag atomos szerkezete Molekuláris hőelmélet A hőtan I. főtétele

Az "ideális gáz" és modellje. Makroszkopikus termodinamikai mennyiségek, jelenségek értelmezése a részecskemodell alapján (a kinetikus gázelmélet alapjai).A gáz belső energiája. A belső energia fogalmának általánosítása. A belső energia megváltoztatása munkavégzéssel, melegítéssel. Az energia-megmaradás törvényének általános megfogalmazása – I. főtétel. Termikus


A hőtan II. főtétele Hűtés, fűtés

kölcsönhatások vizsgálata, szilárd anyagok és folyadékok fajhője. Gázok állapotváltozásainak (izobár, izoterm, izochor és adiabatikus folyamat) kvalitatív vizsgálata az I. főtétel alapján, a gázok fajhője. A folyamatok iránya. Hőmérsékletváltozások vizsgálata spontán hőtani folyamatok során. A mindennapi életben használt gépeink működésének vázlatos ismertetése. (pl. hűtőgép, légkondicionáló berendezés, központi fűtés, stb.) Az energiatakarékosság lehetőségei.

- Ismerje fel, hogy a termodinamika általános törvényeit – az energia megmaradás általánosítása (I. főtétel), a spontán természeti folyamatok inreverzibilitása (II. főtétel) – a többi természettudomány is alkalmazza, tudja ezt egyszerű példákkal illusztrálni. - A kinetikus gázmodell segítségével tudja értelmezni a gázok fizikai tulajdonságait, értse a makroszkópikus rendszer és a mikroszkópikus modell kapcsolatát. - Ismerje fel és tudja magyarázni a mindennapi életben a tanult hőtani jelenségeket. - Ismerjen olyan kísérleti eredményeket, tapasztalati tényeket, amelyekből arra kell következtetnünk, hogy az anyag atomos szerkezetű. 3.

Mechanika

Ajánlott óraszám: 24 Egyszerű mechanikai mérőeszközök használata, a mérési hiba fogalmának ismerete, a hiba becslése alátámasztása. A tanult általános fizikai törvények alkalmazása hétköznapi jelenségek magyarázatára (pl. közlekedésben, sportban,…). Témakörök

Tartalmak

Tömeg, erő, súly

A tömeg és az erő értelmezése, mértékegysége, esetleges kapcsolatuk. Mindennapjainkban megjelenő hibák ezzel kapcsolatban.

A testek haladó mozgása Az egyenes vonalú egyenletes mozgás Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás Egyenletes körmozgás

Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzése. Út- idő grafikon készítése és elemzése, a sebesség kiszámítása. Egymásra merőleges két egyenletes mozgás összegződése. A sebesség mint vektormennyiség. A egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás kísérleti vizsgálata. A sebesség változásának értelmezése, átlag- és pillanatnyi sebesség. A gyorsulás fogalma. Az egyenletesen változó mozgás grafikus leírása. A négyzetes úttörvény. Szabadesés. A szabadon eső test mozgásának kísérleti vizsgálata. A nehézségi gyorsulás. Az anyagi pont egyenletes körmozgásának kísérleti vizsgálata.

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Fizika 220 Mozgások szuperpozíciója Dinamika A tehetetlenség törvénye. Newton II. törvénye Hatás-ellenhatás törvénye Erőtörvények Erők együttes hatása A lendületmegmaradás Körmozgás dinamikai vizsgálata

Függőleges- és vízszintes hajítás.

A mozgásállapot fogalma, a testek tehetetlenségére utaló kísérletek, A tehetetlenség törvényének alapvető szerepe a dinamikában. Az inerciarendszer. A mozgásállapot-változás és a kölcsönhatás vizsgálata. Kiterjedt testek mozgása, tömegközéppont. A kölcsönhatásban fellépő erők vizsgálata. Nehézségi erő. Kényszererők. Súrlódás, közegellenállás. Rugóerő. Az erőhatások függetlensége .Az erők vektoriális összegzése, erők egyensúlya. Forgatónyomatékok egyensúlya. A lendület-megmaradás törvénye és alkalmazása kísérleti példák. mindennapi jelenségek (pl. ütközések, rakéta). Az egyenletes körmozgás dinamikai leírása: Newton II. törvényének alkalmazása a körmozgásra. A centripetális gyorsulást okozó erő felismerése mindennapi jelenségekben.

A továbbhaladás feltételei - Tudja helyesen használni a tanult legfontosabb mechanikai alapfogalmakat (tehetetlenség, tömeg, erő, súly, sebesség, gyorsulás, energia, munka, teljesítmény, hatásfok). - Legyen képes egyszerű mechanikai feladatok megoldására a tanult alapvető összefüggések segítségével. Ismerje és használja a tanult fizikai mennyiségek mértékegységeit. 4. Elektromosságtan Ajánlott óraszám: 24 Érzékeinkkel közvetlenül nem megtapasztalható erőtér (elektromos, mágneses) fizikai fogalmának kialakítása, az erőtér jellemzése fizikai mennyiségekkel.). Az anyagok csoportosítása elektromos vezetőképességük alapján (vezetők, félvezetők, szigetelők). Az elektromosságtani fizikai ismeretek alkalmazása a gyakorlati életben (érintésvédelem, baleset-megelőzés, energiatakarékosság). Elektromos technikai eszközök működésének fizikai magyarázata modellek, sematikus szerkezeti rajzok alapján. Az elektromos energiaellátás összetett technikai rendszerének elemzése fizikai szempontok szerint. Témakörök

Tartalmak

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Fizika 221 Elektromos alapjelenségek Az elektromos tér

Kondenzátorok

Egyenáram, váltóáram a mindennapi életben. Áramforrások: elem, a 220 V-os hálózat. Áramkörök. Az áramütés veszélyei. A elektromos állapot, a töltés fogalma, töltött testek, megosztás, vezetők, szigetelők. Töltések közti kölcsönhatás, Coulomb-törvény. A térerősség fogalma, homogén tér, ponttöltés tere, erővonalak. A feszültség és potenciál fogalma. vezetők viselkedése elektromos térben.(gyakorlati alkalmazások: csúcshatás, árnyékolás, elektromos kisülés, földelés). A kapacitás fogalma. A kondenzátor (az elektromos mező) energiája.

Egyenáramok Az egyenáram

Az egyenáram fogalma, jellemzése. Ohm-törvény. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás. Az elemi töltés Az elektromosság atomos szerkezete (elektrolízis, Millikan-kísérlet - az elemi töltés).Áramvezetés mechanizmusa fémekben, félvezetőkben. Egyenáramú hálózatok Kirchhoff-törvények, ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása. Áramerősség és feszültség mérése, műszerek kapcsolása, méréshatárok. Egyenáramú áramforrás – galvánelem. A váltó áram A váltakozó áram fogalma. Frekvencia. Az elektromos teljesítmény fogalma. Fogyasztók teljesítménye. Elektromos teljesítmény Egyszerűbb eszközök Pl.: lámpa, hősugárzó Elektromágneses indukció A mágneses tér A mágneses tér kísérleti vizsgálata – magnetométer. A mágneses tér jellemzése . A Föld mágnessége. Lorentz-erő Árammal átjárt vezetők mágneses térben. Vezetők kölcsönhatása. Az egyenáramú motor működésének elve. Mozgó töltések mágneses térben a Lorentz-erő fogalma. Kísérletek katódsugarakkal - a fajlagos töltés fogalma. Mozgási indukció A mozgási indukció kísérleti vizsgálata, a jelenség magyarázata, az indukált feszültség és kiszámítása. Lenz-törvény. Váltakozó feszültség kísérleti előállítása, váltófeszültség, váltóáram fogalma és jellemzése effektív teljesítmény, effektív feszültség, effektív áramerősség fogalma és mérése. A hálózati elektromos energia előállítása. Nyugalmi indukció A nyugalmi indukció kísérleti vizsgálata, Lenz törvény általánosítása. Önindukció. Önindukciós jelenségek a mindennapi életben. Az áramjárta tekercs (mágneses tér) energiája. A transzformátor működésének alapelve. A transzformátor gyakorlati alkalmazásai. A továbbhaladáshoz szükséges feltételek - Ismerje fel a környezet anyagai közül az elektromos vezetőket, szigetelőket. - Tudjon biztonságosan áramerősséget és feszültséget mérni, rajz alapján egyszerű áramkört összeállítani. Tudja, mi a rövidzárlat és mik a hatásai.

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Fizika 222 - Ismerje a mindennapi elektromos eszközeink működésének fizikai alapjait. - Tudja, hogyan történik az elektromos energia előállítása. Legyen tájékozott az elektromos energiával történő takarékosság szükségszerűségéről és lehetőségeiről. 5. Csillagászat, atomfizika Ajánlott óraszám: 24 Témakörök Csillagászat Csillagfejlődés Földünk, mint bolygó

Tartalmak A csillagok születése, fejlődése és pusztulása .Kvazárok, pulzárok, neutron csillagok, fekete-lyukak galaktikák, Az Univerzum tágulása. Hubble-törvény. Ősrobbanás elmélet.

Naprendszerünk Kozmológia alapjai Űrkutatás

A világűr megismerése, a kutatás irányai .

Atommodellek

Ókori elképzelések. Rádióaktivitás. Egy probléma a XIX. század elején. A modellek kísérleti alapjai, előremutató sajátságai és hibái. Thomson féle atommodell. Rutherford-modell (az atommag).Bohr-modell: diszkrét energiaszintek. Vonalas színkép, fény kisugárzása és elnyelése. Kvantummechanikai atommodell.

Magfizika Az atommag szerkezete A radioaktivitás

A nukleonok (proton, neutron), a nukleáris kölcsönhatás jellemzése. Tömegdefektus.

Magfúzió

Alfa-, béta- és gammabomlás jellemzése. Aktivitás fogalma, időbeli változása. Radioaktív sugárzás környezetünkben, a sugárvédelem alapjai. A természetes és mesterséges radioaktivitás gyakorlati alkalmazásai. A maghasadás jelensége, láncreakció, sokszorozási tényező. atombomba, atomerőmű. az atomenergia felhasználásának előnyei és kockázata. A magfúzió jelensége, a csillagok energiatermelése .a hidrogénbomba.

Atomreaktor, atombomba

A nukleáris energia felhasználásának lehetőségei. Kockázati tényezők az atomerőművek működésénél.

Maghasadás

A továbbhaladás feltételei - Legyenek ismeretei a csillagászat vizsgálati módszereiről. - Ismerje a legfontosabb csillagászati objektumokat (bolygó, különböző típusú csillagok, galaxis, fekete lyuk), legyen tisztában valódi fizikai tulajdonságaikkal.

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Fizika 223 - Ismerje az atomelmélet fejlődésében fontos szerepet játszó fizikatörténeti kísérleteket. - Ismerje az atommag összetételét. Tudjon kialakítani önálló véleményt a Magyarországon (esetlegesen) működő atomerőművel kapcsolatban. 6. Hullámok, fény, hang Ajánlott óraszám: 24 Az általánosított hullám-tulajdonságok megfogalmazása, az absztrakt hullám-fogalom kialakítása

kísérleti

tapasztalatokból

kiindulva

(kísérletek

kötél-hullámokkal,

vízhullámokkal). Az általános fogalmak alkalmazása egyszerű konkrét esetekre. Kapcsolatteremtés a hullámjelenségek - hang, fény - érzékileg tapasztalható tulajdonságai és fizikai jellemzői között. A fizikai tapasztalatok, kísérleti tények értelmezése modellek segítségével, a modell és a valóság kapcsolatának megértése. A fizikai valóság különböző szempontú megközelítése – az anyag részecske- és hullámtulajdonsága. Esetleg számítógépes szimulációs és szemléltető programok felhasználása a modern fizika közvetlenül nem demonstrálható jelenségeinek megértetéséhez. Témakörök Rezgések, hullámok Mechanikai rezgés

Mechanikai hullámok

A hang hullámtulajdonságai Elektromágneses hullámok Hullámoptika

Tartalmak A harmonikus rezgőmozgás kísérleti vizsgálata, grafikus ábrázolása. A rezgést jellemző mennyiségek. Newton II törvényének alkalmazása a rugón lévő testre. A rezgésidő kiszámítása. A rezgés energiája, energia-megmaradás. A rezgést befolyásoló külső hatások következményei (csillapodás, rezonancia kísérleti vizsgálata).A fonálinga kísérleti vizsgálata. A hullám mint a közegben terjedő rezgésállapot, longitudinális és transzverzális hullám, a hullámot jellemző mennyiségek: hullámhossz, periódusidő, terjedési sebesség. Hullámjelenségek kísérleti vizsgálata gumikötélen és hullámkádban .hullámok visszaverődése és törése, elhajlás, interferencia. Állóhullámok kialakulása kötélen, (a hullámhossz és kötélhossz kapcsolata). A hangképzés sajátságai egy húros hangszer (pl. gitár) esetében. A hang terjedése közegben. A hétköznapi hangtani fogalmak fizikai értelmezése (hang magassága, hangerősség, alaphang, felhangok, hangszín, hangsor, hangköz. Doppler jelenség. . Az elektromágneses hullám fogalma, jellemzése. Az elektromágneses hullámok spektruma, elektromágneses hullámok a mindennapi életben. A fény, mint elektromágneses hullám. A fény tulajdonságainak vizsgálata. A fény terjedése vákuumban és


A fény kettős természete Az elektron kettős természete

anyagban (terjedési sebesség).Visszaverődés, törés (Snellius-Descartes törvény, teljes visszaverődés, optikai eszközök képalkotása, leképezési törvény).A fehér fény színekre bontása, színkeverés. Elhajlás résen, rácson, interferencia, fénypolarizáció. Hullámhossz-mérés. A fénysebesség mint határsebesség. A fény hullámtulajdonságainak összefoglalása. A fényelektromos jelenség - a fény részecske-természete. Fotocella, napelem, gyakorlati alkalmazások. Az elektron mint részecske. Elektroninterferencia, elektron-hullám. Gyakorlati alkalmazás: elektronmikroszkóp.

A továbbhaladás feltételei - Ismerje a frekvencia és hullámhossz jelentését. - Ismerje a legegyszerűbb optikai eszközök működését (szemüveg, nagyító, mikroszkóp, távcső). - Legyen tisztában azzal, hogy a zaj (hang) és az elektromágneses sugárzás is a környezetszennyezés sajátos változata lehet.

7.

Középszintű érettségi elkészítő kurzus I.

Ajánlott óraszám:48

8.

Középszintű érettségi elkészítő kurzus II.


9.

Emeltszintű érettségi elkészítő kurzus I.


10.

Emeltszintű érettségi elkészítő kurzus II.


A közép- és emeltszintű érettségi előkészítő kurzusok tartalmai, témakörei és követelménye megegyezik a mindenkor érvényes, az OM által közzétett „Részletes érettségi vizsgakövetelmények” témaköreivel és követelményeivel.

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Biológia 225

Biológia 1. Általános célok Megismertetni a diákokkal a bioszféra egészének összefüggő működését, az ember és környezete kölcsönhatásait. A holisztikus és modern természetszemlélet kialakítása. Megismertetni a diákokkal saját szervezetük működését és egészségét. Megismertetni őket a logikus, természettudományos ismeretszerzési módszerekkel, és képessé tenni őket használatukra.

2. Kiemelt célok Az érettségire való sikeres felkészülés. A környezettudatos szemlélet kialakítása. A folyamatos tanulás igényének kialakítása. Kialakítani az új ismeretek önálló feldolgozásának és megszerzésének igényét és ismeretét.

3. Kurzusok és belépő tevékenység A biológia helyi tanterv a kurzusrendszerű oktatásra épül. A diákok kötelező, kötelezően választható, illetve a biológiát érettséginek választók érettségi előkészítő kurzusokon vesznek részt.

3.1. Kötelező alapozó kurzus A biológia tanulmányok a kötelező alapozó kurzussal kezdődnek. A tanulmányikat megkezdő diákok sokféle tudásszinttel és képességekkel rendelkeznek, ezért ehhez a kurzushoz egységes belépő tevékenységeket nem lehet hozzárendelni. Az alapozó kurzus fő célja hogy differenciált foglalkozással, felzárkóztatással a tanulók ismereteit egységes szintre hozza. A továbbhaladás feltétele minden diáknak a sikeres vizsga letétele.

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Biológia 226 Az alapozó tartalma széles körű és általános ismereteket tartalmaz, hogy a nagy lemaradásokkal küzdők, vagy a középfokú biológia-oktatásban még nem részesülők az alapok elsajátításával kezdhessék meg tanulmányaikat. Mindez minden diáknak lehetővé teszi, hogy későbbi kurzusaikat biztonságos alapismeretek elsajátítása után kezdhessék meg. A kurzus általános volta lehetővé teszi az interdiszciplináris témák tárgyalását is, valamint a környezettudatos- és egészségnevelés elkezdését. Az alapozó kurzus egy vizsgával zárul, melynek érdemjegye féléves jegynek felel meg, ez egyben a továbbhaladás feltétele is.

3.1.1. Módszerek, módszertani ajánlás Az alapozó kurzus általános témakörei lehetővé teszik a sok gyakorlati órát és órán kívüli tevékenységeket. Mivel a helyi tanterv szerint ez a tanulók első találkozása a biológia tudományával, ezért ajánlott a módszerek legszélesebb köréből válogatni, amelyekkel a tudomány sokszínűségének és szépségének bemutatására törekszünk. A módszerek kiválasztásánál a legfontosabb szempont, hogy alkalmasak legyenek a diákok differenciált felzárkóztatásra, egyéni felkészítésre.

3.2. Kötelezően választható tematikus kurzusok A diákok tanulmányikat kötelezően választható kurzusokkal folytatják. Ezek a kurzusok az alapozó sikeres elvégzése után hallgathatók. A tematikus kurzusok célja, hogy megismertesse a diákokkal a biológia fő részterületeit. Az alapozón szert tett alapismeretekre építve ezek a tematikus kurzusok speciális, részletes és mély ismereteket nyújtanak egy-egy témán belül. A tematikus kurzusok végén megszerzett jegyek, féléves jegyeknek felelnek meg. Az alapozó kurzussal együtt legfeljebb hat tematikus kurzust lehet elvégezni, amely hat féléves, illetve három év végi jegyet jelent. Az év végi jegyeket a féléves jegyek átlaga adja. A tematikus kurzusok bármilyen sorrendben elvégezhetők, nincs sorrendi-időrendi megkötés. Azoknak a diákoknak, akik már tanultak biológiát középfokú intézményben, ajánlott az olyan témájú kurzusok elvégzése, amellyel még nem találkoztak megelőző tanulmányaik során.


3.2.1. Belépő tevékenységformák, módszerek A tematikus kurzusok megkezdéséhez nélkülözhetetlenek az alapfokú ismeretek és készségek a biológia tárgyán belül, a biológia tárgyán kívüli tantárgyközi kapcsolatok ismerete, a mikroszkóp készségszintű használata, a tudományismereti alapok ismerete, valamint alapfokú ismeretek elsajátítása az élőlények szerveződési fokairól és a bioszféra egészének összefüggő és egymással kölcsönható folyamatairól. Nélkülözhetetlen a környezettudatos szemlélet ismerete. Hangsúlyozottan szerepelnek olyan módszerek, melyek a mindennapi élettel összefüggő, alkalmazható tudás és ismeretek elsajátítását, valamint a megalapozott véleménynyilvánítás igényének kialakítását teszik lehetővé. Ajánlott egy-egy témát a lehető legnagyobb módszertani arzenállal körüljárni. A kurzusok tematikus jellege kedvező alapfeltétele a projektoktatásnak. Ezen belül is cél a vizsgálati módszerek bemutatása, az egyes módszerek korlátainak, problémáinak érzékeltetése. Fontos a betegségek, diszharmonikus állapotok felismerése, az életünkben előforduló testi változások, következményeik és a teendők ismerete, valamint a megelőzési lehetőségek, az egészséges életmód szabályainak ismerete. Fontos a globális- és lakókörnyezetünk sajátos problémáinak, a környezet- és természetvédelem szempontjainak figyelembevétele.

3.3. Választható érettségi előkészítő kurzusok A biológia választható érettségi tárgy. A diákok közép- és emeltszintű érettségit akkor kezdhetik meg, ha az alapozó kurzust, megfelelő számú tematikus kurzust és az érettségi előkészítő kurzust elvégzik, sikeres vizsgát tesznek. A középszintű érettségi megkezdésének a feltétele a középszintű érettségi előkészítő kurzus elvégzése, az emeltszintű érettségi megkezdésének feltétele mind a középszintű érettségi előkészítő kurzus, mind az emeltszintű érettségi előkészítő kurzus sikeres elvégzése. Az emeltszintű érettségi előkészítő kurzus a középszintű érettségi előkészítő kurzus tananyagára építve, bővebb ismeretekkel kiegészítve azt készít fel az emeltszintű érettségire. Mivel a helyi tanterv kiemelt célja a sikeres érettségire való felkészítés, ezért módszereiben az érettségi előkészítő kurzusok eltérnek a tematikus és az alapozó kurzusoktól. Az érettségi előkészítő kurzusok kiemelt óraszámmal szerepelnek a diákok órarendjében. Az órák egy részében célzottan az írásbeli érettségi tesztek gyakorlása, az írásbeli vizsga rutinjának

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Biológia 228 elsajátítása zajlik. Az órák más részében az érettségi vizsga szóbeli részére kell felkészíteni a diákokat. Kiemelten fontos a rendszeres biológiai megfigyelések, egyszerű kísérletek elvégzésének, értelmezésének valamint a biológiai ismeretek alkalmazásának készségét kialakítani.

4. Témakörök, tartalmak a kurzusokon 4.1. Alapozó kurzus Ajánlott óraszám:24 Az élő fogalma. Az egyed alatti és feletti szerveződési szintek és rendszertani kategóriák. A biológia tudománytörténete, módszerei, részterületei, határterületei. A sejtszintű biológia alapfogalmai. Az állatok, növények és a gombák testszerveződésének és életműködésének összehasonlítása. Ismerkedés a különböző ismeretszerzési módszerekkel a tantárgyon belül. Természet- és környezetvédelmi alapfogalmak, az ember helye az Univerzumban. A biológia szerepe mindennapjainkban.

4.2. Sejtszintű biológia Ajánlott óraszám:24 A sejtek általános felépítése a biogén elemektől a sejtalkotókig. Különbségek a prokariota, eukariota, autotrof és heterotrof sejtfelépítésben. A sejtek anyagcserefolyamatai. A sejtciklus és a sejtosztódás. A sejtmagban zajlódó folyamatok és a genetikai információ. A fehérjeszintézis. Sejtszintű és Mendeli genetika. Az öröklődés törvényszerűségei. A biotechnológia és a genetika gyakorlati és mindennapi vonatkozásai.

4.3. Az ember vegetatív működése Ajánlott óraszám:24 Az ember vegetatív szervrendszereinek, szerveinek, szöveteinek felépítése. A táplálkozás, légzés, vér- és nyirokkeringés, immunrendszer, kiválasztás és a mozgás szervrendszereinek

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Biológia 229 egészséges működése és betegségei. A szervek szöveti felépítése, egészségük védelme. A betegségek kialakulását elősegítő rizikófaktorok. A betegségek megelőzésének lehetőségei.

4.4. Az ember szaporodása, érzékelése és a szabályozás Ajánlott óraszám:24 A központi és környéki idegrendszer felépítése. A szervrendszer szervei és szöveti felépítésük, funkcióik. Az idegrendszer érző és mozgató működése.

Az érzékszervek

felépítése és működése. A központi idegrendszer szabályozó működése. A szervrendszer betegségei, megelőzés és rizikófaktorok. A hormonrendszer szabályozó működése, a belső elválasztású mirigyek felépítése és funkciója. A nemi működés és a hormonrendszer kapcsolata. Az ember szaporodása és egyedfejlődése. A családtervezés kérdései. Nemi és szervi betegségek, terjedésük, megelőzésük és a rizikófaktorok ismerete.

4.5. Az élővilág evolúciója Ajánlott óraszám:24 Az evolúciókutatás története. Az élet földi kialakulására vonatkozó elméletek és bizonyítékaik. A vírusok és a prokarioták testfelépítése, egészségügyi, gyakorlati és ökológiai jelentőségük. Az eukariota egysejtű és többsejtű heterotrof és autotrof élőlények testszerveződése és életműködése. Ökológiai szerepük és evolúciós fejlődésük.

4.6. Ökológia Ajánlott óraszám:24 Az élettelen környezet és az ember hatása a bioszférára. A szén, az oxigén, a víz és a nitrogén körforgása az élő és az élettelen környezetben. Az egyed feletti szerveződési szintek. Populációk jellemzése és kölcsönhatásaik. Az életközösségek tulajdonságai, kölcsönhatásaik, hazai képviselőik. Ökológiai rendszerek jellemzése és működése. Az élővilág sokfélesége. A környezetvédelem története. A környezettudatos magatartás fogalma. A bioszféra jelene és jövője.


4.7. Középszintű érettségi elkészítő kurzus I.


4.8. Középszintű érettségi elkészítő kurzus II.


4.9. Emeltszintű érettségi elkészítő kurzus I.


4.10. Emeltszintű érettségi elkészítő kurzus II.


A közép- és emeltszintű érettségi előkészítő kurzusok tartalmai, témakörei és követelménye megegyezik a mindenkor érvényes , az OM által közzétett „Részletes érettségi vizsgakövetelmények” témaköreivel és követelményeivel.

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Kémia 231

Kémia 1.Általános célok Az általános iskolában megszerzett alapokon tovább építeni a kémiai ismeretrendszert, a többi természettudományban szerzett tudással egyre több ponton érintkezni. Részben alapozni, részben megerősíteni és más szempontú megközelítéssel továbbfejleszteni a tanulók ismeretrendszerét, világképét és képességeit. Az általános kémia tudományos igényű tárgyalásával a korábbi szervetlen kémiai tudást értelmezni és olyan alapot adni a jelenségek megértéséhez, ami az élő rendszerekben lezajló, bonyolult szerves kémiai folyamatokat is kezelni tudja. Az anyagismeret kiegészítése a háztartás, a közvetlen környezet, a gazdaság és a természet szempontjából kiemelkedő szerves anyagok tulajdonságaival. Itt ismerni meg az egészség károsító szenvedélybetegségek kulcsvegyületeit – alkohol, nikotin, koffein, drogok – és ezek biológiai, társadalmi hatását tudatosítani. A molekulamodellek használatával megértetni az atomszerkezetet, fejleszteni a térszemléletet. Ezzel

is

a

logikus,

természeti

törvények

ismeretén

és

megértésén

alapuló

természettudományos gondolkodásmódot kell kialakítani, fejleszteni.

2. Kiemelt célok A tantárgyi koncentrációk egymást erősítő hatása eredményeként színvonalas szóbeli és írásbeli szövegalkotásra késztetni, kihasználva, hogy ezeket a tevékenységeket végezzék számítógép segítségével. Fogékonnyá, nyitottá kell tenni a tanulókat a környezeti gondokra, ezzel alakítani a világképet,

környezetszemléletet,

környezetvédelmet,

értékrendet

és

a

mindennapi

szokásokat. Olyan kémiai ismeretrendszer és képességkészlet elsajátíttatása, amely továbbépíthető alapot ad a mindennapi élet szintjén az anyagok és a velük kapcsolatos információk kezeléséhez. Kiegészítéssel lehetővé tenni az alaptudományok, vagy az alkalmazott tudományok területén az eredményes felsőfokú tanulmányok folytatását.


3. Kurzusok A kémia helyi tanterv a kurzusrendszerű oktatásra épül, a diákok kötelező, kötelezően választható, illetve a kémiát érettséginek választók érettségi előkészítő kurzusokon vesznek részt. A diákok a kötelező alapozó kurzussal kezdik meg tanulmányikat, majd választható tematikus kurzusokkal folytatják. Akik érettségi tárgyként választják a kémiát, az érettségit megelőzően az érettségi előkészítő kurzusokból kell vizsgát szerezniük.

3.1 Kötelező alapozó kurzus A diákok változó tudásszinttel és képességekkel rendelkeznek. A kémia tanulmányaikat ezért egy kötelező alapozó kurzussal kezdik, melyen alapszintű ismereteket sajátítanak el. A továbbhaladás feltétele minden diáknak a sikeres vizsga tétele. Az alapozó kurzus legfőbb célja, hogy az általános tartalmak mentén átfogó képet adjon a modern kémia kialakulásáról és mindennapi vonatkozásairól. Az alapozó átfogó ismeretei, alapvető fogalmai megteremtik a későbbi tematikus kurzusok biztos alapjait. Kiemelten fontos, hogy ezeket az alapfogalmakat a diákok gyakorlatokon, kísérletekkel, projektekben, iskolán kívüli eseményekhez kapcsolva ismerjék meg és sajátítsák el. Fontos továbbá, hogy ezen a kurzuson megalapozzuk a későbbi környezettudatos neveléséhez szükséges alapfogalmakat. Ebben a kurzusban nyílik lehetőség arra is, hogy kialakítsuk a diákokban azt az igényt és képességet, hogy a kémiát a későbbiekben sem pusztán elméleti tárgyként kezeljék, hanem mindennapi, gyakorlati problémáik önálló megoldásainak egyik lehetséges forrásaként. A kurzus általános és gyakorlatias jellege lehetővé teszi az tantárgyközi kapcsolatoknak a mindennapi életből való megismerését.

3.2.1. Kötelezően választható tematikus kurzusok A diákok tanulmányikat a kötelezően választható kurzusokkal folytatják. Ezek a kurzusok az alapozó elvégzése után hallgathatók.


3.2.2. Belépő tevékenységformák, módszerek A tematikus kurzusok az alapozón szert tett ismeretekre építenek. A legfontosabb belépő tevékenységforma az önálló ismeretszerzés készsége. A világ kémiai hátterű aktuális eseményeinek, híreinek rendszeres megbeszélése. Az új eseményekről megjelenő hírek követése, összekapcsolása, összehasonlítása és értékelése. A megismert kémiai fogalmak szabatos és tudatos használata írásban és szóban. A periódusos rendszer és az atomok elektronszerkezete közötti összefüggések tudatos alkalmazása. Következtetés az anyag szerkezetéből tulajdonságára, tulajdonságából az anyag szerkezetére. Az anyagot összetartó erők okozta energiaviszonyok megismerése. Egyszerű kémiai reakciók szerkesztése, és a reakciók besorolása típusok szerint. A megismert vegyületek sav-bázis sajátságainak megállapítása. A kémiai jelek és a kémiai egyenlet mennyiségi értelmezésére vonatkozó ismeretek alkalmazása. Szerves vegyületek kémiai sajátosságainak megismerése, mindennapi életünk során megjelenő szerves vegyületek számbavétele. A tanult vegyületek élettani hatásának, felhasználásának és előállításának megismerése. A tanult makromolekuláris anyagok besorolása a vegyületek fajtáiba, jellegzetes építőköveik és a felépülés elvének megadása.

A

környezetünkben

előforduló

műanyagok

megismerése,

felhasználási

lehetőségeik, környezetkárosítású hatásuk. Ajánlott a tanítási módszerek széleskörű alkalmazása. A diákok ezeken a kurzusokon induktív módon szerezzék meg ismereteiket, fontos a sok kísérlet, gyakorlati óra, és az ismeretek megszerzési útjainak feltérképezése, gyakorlása. Fontos, hogy a diákok képesek legyenek korábbi és új ismereteiket analizálva felépíteni új tudásukat.

3.3.1. Választható (érettségi előkészítő) kurzusok A kémia választható érettségi tárgy. A diákok közép- és emeltszintű érettségit tehetnek az alapozó, a megfelelő számú kötelezően választható tematikus kurzusok és az érettségi előkészítő kurzusok elvégzése után. A középszintű érettségi megkezdésének a feltétele a középszintű érettségi előkészítő kurzus elvégzése, az emeltszintű érettségi megkezdésének feltétele mind a középszintű érettségi előkészítő kurzus, mind az emeltszintű érettségi előkészítő kurzus sikeres elvégzése. Az emeltszintű érettségi előkészítő kurzus a középszintű érettségi előkészítő kurzus tananyagára építve, bővebb ismeretekkel kiegészítve azt készít fel az emeltszintű érettségire.


3.3.2. Módszertani ajánlás Mivel a helyi tanterv kiemelt célja a sikeres érettségire való felkészítés, ezért módszereiben az érettségi előkészítő kurzusok eltérnek a tematikus és az alapozó kurzusoktól. Az érettségi előkészítő kurzusok kiemelt óraszámmal szerepelnek a diákok órarendjében. Az órák egy részében célzottan az írásbeli érettségi tesztek gyakorlása, az írásbeli vizsga rutinjának elsajátítása zajlik. Az órák más részében az érettségi vizsga szóbeli részére kell felkészíteni a diákokat.

4.Kurzusok témái, tartalmai 4.1. Alapozó Ajánlott óraszám:24 A kémia tudománytörténeti múltja. A kémiai megismerés útjai. Elemi részecskék és kölcsönhatásaik. Atommodellek a tudománytörténetben és ma. A radioaktivitás alkalmazása és veszélyei. A molekulaszerkezet. Anyagi halmazok. A kémiai reakciók a részecskék ismeretében. A galvánelemek gyakorlati alkalmazása. Elektrolízis és alumíniumgyártás. A kémhatás. A kémia környezetvédelmi vonatkozásai.

4.2. Szervetlen kémia Ajánlott óraszám:24 A periódusos rendszer. A csoportok jelentős elemeinek és fontos vegyületeinek anyagszerkezete, tulajdonságai, előállítása, felhasználása és vonatkozásaik a mindennapi életünket és a környezeti hatásaikat illetően.

4.3. Szénvegyületek a háztartásban és az iparban Ajánlott óraszám:24 Szénhidrogének. Felhasználásuk, környezeti problémáik. Alkánok és cikloalkánok a mindennapjainkban. Aromás szénhidrogének. Műanyagok gyártása, ipari jelentősége,

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Kémia 235 környezetvédelmi vonatkozásaik. Alkoholok szerkezete. Ipari, háztartási, és egészségügyi vonatkozásaik. Egyéb oxigéntartalmú vegyületek a mindennapi életünkben: ecetsav, zsírsav, tejsav. Jelentős észteret, zsírok, olajok, gliceridek és mosószerek. Felhasználásuk, szerkezetük és reakcióik. Nikotin, koffein, kábítószerek, E vegyületek, gyógyszerek, műtrágyák szerkezete, felhasználása, hatásmechanizmusa a környezetben vagy szervezetünkben.

4.4. Az élőlényeket felépítő szerves vegyületek Ajánlott óraszám:24 A biogén elemek fogalma. Lipidek, fehérjék, nukleotidok, nukleinsavak és szénhidrátok szerkezete és a szervezet felépítésében, működésében betöltött szerepe. Fehérjék, szénhidrátok és zsírok a táplálékunkban. Az egészséges táplálkozás fogalma. A továbbhaladás feltételei: A tanuló legyen képes szabatosan használni a megismert kémiai fogalmakat. Tudja használni a szak- és kommersz irodalmat. Legyen képes mulatni a reklámok blődlijein. Ismerje az anyagok atomos szerkezetét. Állapítsa meg a tanult atomok elektronszerkezetét a periódusos rendszer használata segítségével. Következtessen az atom vegyértékelektronjainak számából az atomból keletkező ion töltésszámára. Ismerje a fontosabb elemek és szervetlen vegyületek nevét, jelét és tulajdonságait. Tudja a tanult molekulák szerkezetét, térbeli alakját, polaritását. Ismerje az anyagi halmazok jellemző sajátosságait. Legyen képes termokémiai szempontból reakciókat értelmezni.. Tudja a megismert reakciók egyenletét rendezni. Ismerje fel egyszerű esetekben a hétköznapi életben előforduló redoxi- és sav – bázis reakciókat részecske átmenettel. Ismerje az elektrolízis és a galvánelemek gyakorlati felhasználását. Értelmezzen egyszerű kémiai ismereteket tartalmazó ábrákat, grafikonokat, táblázatokat. A tanuló ismerje a szerves vegyületek elemi összetételét. Tudja a szerves vegyületek alaptípusait. Ismerje a köznapi életben is előforduló, tanult szerves vegyületeket, adja meg köznapi nevüket, ismerje környezeti és élettani hatásukat. A szenvedélybetegségekhez kapcsolódó anyagokat sorolja fel és ismerje hatásukat az emberi szervezetre. Használja szakszerűen és balesetmentesen a háztartási vegyszereket. Értse, hogyan kell a szerves vegyipari termékeket környezet- és egészségvédő módon felhasználni.










A közép- és emeltszintű érettségi előkészítő kurzusok tartalmai, témakörei és követelménye megegyezik a mindenkor érvényes , az OM által közzétett „Részletes érettségi vizsgakövetelmények” témaköreivel és követelményeivel.

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Földrajz 237

Földrajz 1.Általános célok A tantárgy megismerteti a tanulókat a földrajzi környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel. Elősegíti, hogy megismerjék az ember életteréül szolgáló Földet, a természet és a társadalom főbb sajátosságait, jelenségeit, folyamatait. Bemutatja azok kölcsönhatásait, egymásra hatásuk tér- és időbeli rendjét, következményeit. Célja, hogy a tanulók tudják értelmezni az élettelen és az élő természet folyamatainak, fejlődésének társadalomra gyakorolt hatásait, azok időbeli változásait. Lássák, hogy a társadalom működése hogyan hat vissza a saját környezetükre. Segítse a tanulókat abban, hogy a természeti-társadalmi folyamatokat összefüggéseikben értelmezzék. Legyenek képesek általánosítani és felépíteni, valamint tudják a jelenségeket és a folyamatokat átfogó rendszerként értelmezni. A földrajzoktatás célja továbbá, hogy felismertesse a földrajzi helyzet összetevőinek változó megítélését a földrajzi térszerkezet átalakulásában. Megismertesse az egyre növekvő társadalmi igények kielégítéséért folyó termelőtevékenységet, és annak eltérő vonásait, teljesítményeit a Föld különböző térségeiben. Felismertesse a társadalmi-gazdasági életben jelenlévő többirányú, kölcsönös függőséget. Megértesse a termelés és a fogyasztás viszonyát, növekedésük korlátait és következményeit, ezzel együtt a Föld globális problémáit

2. Kiemelt célok A természet és a társadalom kölcsönhatásainak, összefüggéseinek megismerése nyomán alakuljon ki a tanulókban a környezettudatos gondolkodás. Tudatosítsa a tanulókban, hogy a Föld egységes rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él. Mutassa meg, hogy az ember társadalmi-gazdasági tevékenysége során jelentősen átalakította, és ma is alakítja környezetét. Tegye világossá a diákok számára, hogy a társadalmi-gazdasági és a környezeti problémák megoldása a tudomány és a technika, a gazdasági és a politikai tényezők összehangolását, és nemzetközi összefogást igényel. A tantárgy tanítása elő kívánja segíteni a különböző társadalmi csoportok, nemzetiségek, népek életformája, kultúrája, értékei iránti érdeklődés és tisztelet kialakulását.

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Földrajz 238 A földrajz tantárgy tananyaga komplex és több szempontból is szemléletformáló, hiszen a földrajzi-környezeti jelenségeket, folyamatokat összefüggéseikben vizsgálja, részben a természettudományok,

részben

a

társadalomtudományok,

valamint

az

egyéb

környezettudományok szempontjai szerint. A tananyag az általános természeti és társadalmigazdasági folyamatok térbeli és időbeli változásainak vizsgálatával, az összefüggések, kölcsönhatások feltárásával valósítja meg a szemléletformáló szerepét.

3. Kurzusok és belépő tevékenység A diákok kötelező, kötelezően választható és amennyiben érettségi tárgynak választják, érettségi előkészítő kurzusokon vesznek részt. Érdemjegyeiket a kurzusokat lezáró vizsgákon szerzik.

3.1. Kötelező alapozó kurzusok 3.1.1 Célok, belépő tevékenységek, módszertani ajánlások .A diákok változó tudásszinttel és képességekkel rendelkeznek. A földrajz tanulmányaikat ezért két kötelező alapozó kurzussal kezdik, melyen a tanulók alapszintű ismereteket sajátítanak el. Földrajzból az általános ismeretek bősége miatt két alapozó kurzust kell elvégezni. Az alapozókon szerzett érdemjegyek féléves jegyeknek felelnek meg. A természetföldrajz alapozó fő célja, hogy megismertesse a diákokat élettelen környezetük általános geológiai, meteorológiai és csillagászati eseményeivel és tulajdonságaival. A társadalom- és gazdaságföldrajzi alapozó kiemelt célja, hogy olyan fogalmakat és készségeket sajátítsanak el a diákok, melyekkel tájékozódni tudnak a mindennapjaikban, a média hírei között, és képesek legyenek önálló ismeretszerzésre későbbi életükben. Ajánlott a módszereket úgy megválasztani, hogy a diákoknak alkalma legyen eddig megszerzett ismereteiket is felhasználva elsajátítani az új alapfogalmakat. A kurzus bőséges új-ismeret anyaga nem ad lehetőséget az egyes témakörök nagyon mély elsajátíttatására, ezért érdemes inkább az egyes tartalmak tantárgyközi, és mindennapi gyakorlati szerepére irányítani a diákok figyelmét. A továbbhaladás feltétele minden diáknak a sikeres vizsgák tétele.


3.2. Kötelezően választható tematikus kurzusok A diákok tanulmányikat kötelezően választható kurzusokkal folytatják A tematikus kurzusok vizsgával zárulnak, amelyek érdemjegyei féléves jegyeknek felelnek meg. Ezek a kurzusok az alapozó elvégzése után hallgathatók. A tematikus kurzusok tartalma regionális jellegű. Cél, hogy a kontinensekről átfogó képet kapjanak a diákok. Ismerjék fel a természetföldrajz a társadalomföldrajz és a regionális gazdaság

jellegzetességeinek

összefüggéseit.

Értsék

az

aktuális

természet-

és

gazdaságföldrajzi eseményeket. Ajánlott az egyes kontinenscsoportok tananyagát a legszínesebb módszerekkel, induktív módon feldolgozni

3.2.1. Belépő tevékenységformák: Alapvető tájékozódás a térben. Térképen, a Világegyetemben és a Földön. Térképek készségszintű használata. Természetföldrajzi alapok. Társadalom- és gazdaságföldrajzi alapok ismerete.

3.3. Választható (érettségi előkészítő) kurzusok A földrajz választható érettségi tárgy. A diákok közép- és emeltszintű érettségit tehetnek a megfelelő számú kötelezően választható tematikus kurzusok és az érettségi előkészítő kurzusok elvégzése után. A középszintű érettségi megkezdésének a feltétele a középszintű érettségi előkészítő kurzus elvégzése, az emeltszintű érettségi megkezdésének feltétele mind a középszintű érettségi előkészítő kurzus, mind az emeltszintű érettségi előkészítő kurzus sikeres elvégzése. Az emeltszintű érettségi előkészítő kurzus a középszintű érettségi előkészítő kurzus tananyagára építve, bővebb ismeretekkel kiegészítve azt készít fel az emeltszintű érettségire.


4. Témakörök, tartalmak a kurzusokon 4.1. Természetföldrajzi alapozó Ajánlott óraszám:24 Térképhasználati alapok, és gyakorlatok. Csillagászati alapok. A Föld elhelyezése az Univerzumban. A világegyetem és a Föld kialakulásának és történetének folyamata, elméletei és bizonyítékai. A lemeztektonikai események, jelenségek, következményei és okai a Földön. A Föld felszínének formálódása. Külső és belső erők. Ásvány- és kőzettani alapismeretek. Meteorológiai és hidrológiai alapismeretek. A természeti globális problémák.

4.2. Társadalom- és gazdaságföldrajzi alapozó Ajánlott óraszám:24 A világnépesség növekedésének és demográfiai jellemzőinek változása az emberiség történelme során az egyes földrajzi élettereken. A világvallások területi elterjedése és gazdasági-társadalmi vonatkozásai. Az emberi települések jellemzői és környezeti problémái. A világgazdaság szereplői és működése. A világkereskedelem. A globalizáció. A világ élelmiszer- és energiagazdasága. A világ iparának és mezőgazdaságának területi szerveződése. Az e-gazdaság, tőke, tőzsde. A gazdasági fejlettség mérése.

4.3. Európa regionális földrajza Ajánlott óraszám:24 A kontinens általános földrajzi képe. Domborzati, politikai és vízrajzi topográfiai alapfogalmak. Az Európai Unió kialakulása, az integrációs folyamat. A Kárpát-medence és Magyrország helye Európában. Magyarország földrajzi jellemzői, természeti adottságai, iparának és mezőgazdaságának szerkezetváltása az elmúlt évtizedben. Településhálózatunk és idegenforgalmunk. A magyarországi régiók közötti különbségek. Nemzeti Parkok és természetvédelem Magyarországon.


4.4 Ázsia regionális földrajza Ajánlott óraszám:24 A kontinens általános földrajzi képe. Domborzati, politikai és vízrajzi topográfiai alapfogalmak. Népesedési gócok Ázsiában. Kína és India népességének összehasonlítása. Japán és az újonnan iparosodott és iparosodó országok. A Közel-kelet fogalma és problematikája. Belső Ázsia népei, magyar vonatkozásai. Kína gazdasági fejlődése. Ázsia világgazdasági szerepe. A kontinens környezeti problémái.

4.5. Amerika regionális földrajza A kontinens általános földrajzi képe. Domborzati, politikai és vízrajzi topográfiai alapfogalmak. Nagy nemzeti parkok. Az USA világgazdasági szerepe. Multinacionális vállalatok és az USA. Közép- Amerika népessége és világgazdasági szerepe. Dél-Amerika népessége és világgazdasági szerepe. A kontinens környezeti problémái. Integrációk Amerikában.

4.6. Afrika és Ausztrália regionális földrajza A kontinens általános földrajzi képe. Domborzati, politikai és vízrajzi topográfiai alapfogalmak. Észak –Afrika népesség és országainak világgazdasági jelentősége. Az arab világ és az iszlám. Közép-Afrika természeti adottsága, erőforrásai és országainak társadalmi és gazdasági fejlettsége. Dél-Afrika színes társadalmi képe. Az apartheid. A térség erőforrásai és világgazdasági szerepe. Ausztrália általános földrajzi képe. Domborzati, politikai és vízrajzi topográfiai alapfogalmak. A kontinens szerepe a világgazdaságban és a világkereskedelemben.










A közép- és emeltszintű érettségi előkészítő kurzusok tartalmai, témakörei és követelménye megegyezik a mindenkor érvényes , az OM által közzétett„Részletes érettségi vizsgakövetelmények” témaköreivel és követelményeivel.

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Környezet- és embertan 243

Környezet- és embertan 1.Általános célok A tantárgynak kiemelt szerepe van a környezeti- és egészségnevelés program szempontjából. Kiemelt jelentőségű abból a szempontból is, hogy modern, komplex és integrált tananyagot dolgoz fel, erősíti a tantárgyközi kapcsolatokat. E külön tantárgy a legfontosabb színtere a diákok környezeti- és egészségnevelésének, valamint a tudatos és kritikus fogyasztói- és állampolgári magatartás kialakításának és fejlesztésének. A helyi tanterv minden tárgyának oktatásában valamint az iskolán- és órán kívüli programokban is egyaránt megjelenik a környezettudatos szemléletmód. A környezet- és embertan két kötelező kurzusból áll, melyet minden diáknak teljesítenie kell. A helyi tantervi óraszámok a hagyományos tanítási órákra vonatkoznak, de ezen kívül a tárgyhoz szorosan kapcsolódnak tanórán kívüli foglalkozások (kirándulások, sportvetélkedők, bajnokságok,

nemzetközi

diákcsereprogramok,

konferenciák,

előadások),

és

nem

hagyományos szervezésű tanítási órák (múzeumlátogatás, terepgyakorlatok, tanulmányi kirándulások, epochák, témahetek, projektek). Ajánlatos a két kurzust a lehető legsokfélébb módszerekkel feldolgozni, például hagyományos módszerek, interaktív, vagy tevékenységközpontú módszerek, élményközpontú oktatás vagy érzékenyítő módszerek. Nem választható érettségi tárgy.

2. Kiemelt célok Készségek fejlesztése: Problémamegoldó gondolkodás Ökológiai szemlélet Kreativitás Tolerancia Kritikus véleményalkotás és vitakészség Tudatos fogyasztói magatartás Kritikus médiahasználat Állampolgári felelősségérzet


Alapvető ismeretek: A fenntartható fejlődés fogalmának ismerete A globalitás, a globális szemlélet fogalmának ismerete Az alapvető emberi biológiai szükségletek ismerete Az egészség megőrzésének alapvető ismerete Alapvető emberi jogok A szűkebb lakókörnyezet értékeinek, problémáinak feltérképezése Kialakítani diákokban: A természet tiszteletét Igényt a Föld szépségeinek, és a bioszféra természetes működésének megőrzésére Környezettudatos magatartást Személyes felelősségérzetet és érzékenységet a környezetünk iránt Takarékosságot Holisztikus világképet Az egészséges életmód igényét

3. Kurzusok és témaköreik 3.1. Embertan Ajánlott óraszám:24 Az egészséges életmód és táplálkozás. Sport, egészség és szabadidő kapcsolatai. A szabadidő hasznos, egészséges és értelmes eltöltése. Önismeret. Az ember egészségkárosító magatartása. A környezet egészségkárosító tényezői. Vészhelyzetek a mindennapi életben. Káros szenvedélyek és függőség. Családtervezés és szexuális kultúra. Betegségek szűrése. Amit a magyar egészségügyről tudni érdemes. Az ember fogyasztói jogai. A tudatos és kritikus fogyasztói magatartás. A reklám, a marketing és a média. Minőség és biztonság a fogyasztásban. Reklamáció és jogérvényesítés. Takarékosság és gazdaságosság. Veszélyes termékek és eljárások.


3.2. Környezettan Ajánlott óraszám: 24 A fenntartható fejlődés fogalma. A fenntartható növekedés korlátai. Kölcsönös függőség a bioszférában. A jelenlegi globális környezeti válságterületek. Természeti és társadalmi válságövezetek és a problémák okai. A környezeti katasztrófák rendezésének és megakadályozásának módja. Világszervezetek, konferenciák, egyezmények. Magyarország, Budapest és a Belváros környezeti problémái. Otthonaink és háztartásunk környezeti szerepe. Bekapcsolódás a környezetvédelembe. Saját felelősség, mindennapi környezetvédelem. A környezetvédelem helyzete ma Magyarországon. Magyar szervezetek.

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Művészetek 246

Művészetek A művészetek tantárgy a főbb művészeti ágakat és a tömegkommunikáció egyes területeit foglalja magában. A tárgy a hagyományos képzőművészet, zene, irodalom, színház-tánc művészeti ágak mellett a mozgókép- és filmművészet, média, a fotó a tárgy- és környezetkultúra és a vizuális kommunikáció mára nagyon hangsúlyossá vált területeit (tipográfia, kiadványtervezés, alkalmazott grafika, plakát….) tartalmazza. Ez a műveltségterület a fiatalok számára nagyon sok izgalmas élményt hordozhat magában és a személyiségfejlesztés szempontjából kulcsfontosságú. A tantárgy tanításának céljai közt is a leghangsúlyosabbak a személyiségfejlődés különböző területei és lehetőségei (erről később részletesebben is lesz szó). A kurzusok a tanulmányi kötelezettségek mellett egyszerre szabadidős tevékenységként is megjelenhetnek, tapasztalataink szerint mindig vannak olyan fiatalok, akik szívesen látogatják ezeket a kurzusokat azután is, hogy tanulmányi kötelezettségeiknek eleget tettek, egyben tehát művészeti műhelyként is működtethető. A művészetek területéről közép- és felsőszintű érettségi lehetősége vizuális kultúrából van, ehhez a fakultatív vizuális kultúra nevű tantárgy elvégzése is szükséges, részletesebb ismertetés a vizuális kultúra tantárgy leírásánál található.

A művészetek tantárgy felépítésének sajátosságai A művészeti ágak: A tantárgy tanítása a művészeti ágak szempontjából integrált és specializált jellegű egyszerre: a kurzusok egy része komplex, azaz minden művészeti ágat érintő, ilyen például a két kötelező alapozó kurzus. A többi kurzus az egyik művészeti ágat, vagy annak egy területét önállóan megjelenítő jellegű, így ezekben lehetőség nyílik valamelyik művészeti ág mélyebb megismerésére, az alaposabb, specializáltabb ismeretek megszerzésére. A művészetek tantárgy tanításánál arra törekszünk, hogy a diákok a művészeti ágak sajátos kifejezésmódjával, nyelvezetével ismerkedjenek meg, értő befogadóvá váljanak, esetleg alkotói adottságaik kibontakozhassanak. A kerettanterv nem törekszik arra, hogy minden jelentős alkotóval, művel is megismertessük a diákokat minden művészeti területen.

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Művészetek 247 Tantárgyunk egy-egy részterület alaposabb, elmélyültebb megismerését tűzi ki célul, mert a fogalomrendszer és a művészeti ágak sajátos nyelvezete ezen a módon mélyebben megismerhető, minden részben ott rejlik az egész teljessége. Aki pedig került már egy művel értő, meghittebb kapcsolatba, nyitottabb lesz a többi felé is.

Tevékenységformák: 1. Gyakorlati-elméleti: Az elméleti (befogadó) és gyakorlati, alkotó jellegű tevékenységek vegyesen szerepelnek az egyes kurzusokon, megoszlásuk azokon belül változó lehet. Az alkotótevékenységek az elméleti témák köré szerveződnek, azok befogadását erősítik, elmélyítik. Az elméleti és gyakorlati tevékenységformák aránya és jellege határozza meg a kurzus követelményeit és értékelési módját. 2. Tanár által vezetett önálló tevékenységformák Az egyes kurzusokra (az alapozó kurzusok kivételével) nagyon különböző felkészültséggel és önállósági fokkal rendelkező diákok járhatnak A szintre hozás, illetve a diák számára megfelelő szintű tevékenységforma (tanár által vezetett tevékenységtől az önálló, megtervezett projekt-jellegű munkáig) személyre szabottan alakítandó ki az egyes kurzusok hallgatóinak. Mivel a kurzusok hallgatói létszáma nem magas, ez megoldható. Tehát a kurzusvezető tanár feladata, hogy az adott kurzuson a tevékenységformákat minden diákja számára személyre szabottan szervezze, ebben differenciáljon. Cél, hogy a diákok idővel minél önállóbbak legyenek az egyes tevékenységekben, mind a befogadó-elemző, mind a gyakorlati-alkotó tevékenységek terén.

Egymásra épülés: Az egyes kurzusok önálló egységekként jelennek meg a művészetek tantárgy esetében. Még a művészettörténeti kurzusokat is úgy kell felépíteni, hogy önmagában is érthető egységet képezzen. Az alapfogalmak tisztázására és a „szintre hozásra”, egyben a későbbi kurzusválasztás orientációjára a két, minden diák számára kötelező alapozó kurzus szolgál. Ez a két alapozó kurzus a művészet két időbeli végpontja, a művészet kialakulása és a kortárs művészet.

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Művészetek 248 Mindkét alapozó kurzus komplex, azaz minden művészeti ágat érintő, és gyakorlati-elméleti jellegű tevékenységformákat is tartalmaz. Mindkét téma alkalmas a legfontosabb alapfogalmak bevezetésére, átismétlésére, és bevezeti a diákot a különböző művészeti ágak és tevékenységformák világába. Ezek elvégzése alapján tud a többi, választható művészeti kurzusok közül a saját érdeklődése és beállítottsága alapján választani.

Kurzusok választása A diákok érdeklődésüknek és tanulmányi helyzetüknek megfelelően választhatnak az aktuálisan

meghirdetett

kurzuskínálatból,

így

az

egyes

diákok

tanulmányaiban

érdeklődésüknek megfelelően hangsúlyeltolódás jöhet létre a választhatóan felvett kurzus jellegének megfelelően. Ezen a módon lehetőség van minden művészeti területről alapélményeket szerezni a kötelező és választható integrált, azaz komplex kurzusokon, de lehetőség nyílik arra is, hogy valamelyik területet hangsúlyozottabban tanulhassa a diák saját szabad választása szerint. Ugyanígy az alkotó és befogadó jellegű tevékenységek arányát is a saját igényeihez szabhatja.

A művészetek tantárgy célja Általános célok: – A művészetek tantárgy az általános nevelési célok közül különösen a kreativitás, a problémafelismerő- és megoldó képesség, az értelmi képességek, a képi és képzetekben gazdag gondolkodás, az ízlés, az empátia, a kommunikációs készség, az érzékenység, a nyitottság mind a fejlesztéshez járul hozzá. – Művészeti jellege miatt értékközvetítő, egyben értékteremtő, jellemformáló tevékenység. Nagy szerepe van a kultúra értékeit megbecsülő, a természeti környezetet védő magatartás kialakításában és az értelmi és érzelmi intelligencia kiművelésében. – A művészeti nevelés a világ érzéki - tapasztalati birtokbavételével az érzékszervek kiművelésével foglalkozik, célja a művészeti alkotó- és befogadóképesség fejlesztése.

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Művészetek 249 – A megsokszorozódott technikai és rábeszélő képek, hangok korában a tantárgy újszerű célja az információk közti szelekciónak, a kritikus befogadásnak a kialakítása. – Fontos célja e tantárgynak a tehetséggondozás, az e területek felé érdeklődő fiatalok pályaorientációja, képességeik kibontakoztatása és fejlesztése. Ezt segíti elő a kurzusrendszer specializációs lehetősége. A tehetséggondozás fontos része az is, hogy bemutatkozási lehetőségeket, alkalmakat teremtsünk a diákoknak, mert ez tud a legerősebb motivációs tényező lenni az alkotáshoz, és elindítja tehetsége kibontakoztatásának és az érvényesülésének az útján. A bemutatkozási lehetőségek (kiállítások, előadások…) teremtése nem szorosan tantervi feladat ugyan, de fontos kiegészítése kell hogy legyen a művészeti tanulmányoknak. – A művészet alkotó- és befogadó tevékenységek tanításának az a célja, hogy felkészítsen a mindennapi életre: a jelentkező problémák önálló felismerésére és megoldására, azaz a munkára, valamint a természeti és mesterséges környezet felelős használatára, az információk kritikus kezelésére, az árucikkek tudatos kiválasztására, a művészi, esztétikai értékek iránti fogékonyságra. – A tantárgy célja emellett az információkezelés megtanításával a többi tantárgy tanulásának megkönnyítése. Tanulási problémákkal küzdő fiatalok számára fontos célja e tantárgynak a tanulást, munkát segítő képességfejlesztés: gondolatok áttekinthetővé, szemléletessé tétele, ábrák értelmezése és készítése (különösen a matematikához szükséges térgeometriai ábrák elkészítésének megtanítása) valamint a vizuális információk megértése a tanulásban, a munkában és a mindennapi életben. A művészetek tantárgy feladata e módszerek átadása, továbbá a vizuális információforrások (pl. könyvtár, képtár, internet) célszerű használatának megtanítása. – A középiskolás korosztályban a személyes útkeresés szerepe megnő. A tantárgy feladata az egyéniség keresésének segítése, a kultúra példáinak bemutatásán keresztül egyfajta követhető stílus, mintaválaszték felkínálása. Az azonosulás az alkotó munka elmélyült állapotában megy végbe a legkönnyebben, ezért az önkifejezés tág és minél önállóbb választási lehetőségeit kell felkínálni.

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Művészetek 250 A

művészeti

tantárgyak

mind

alkotó

mind

befogadó

vonatkozásokban

komoly

személyiségfejlesztési lehetőségeket hordoznak a fiatalok számára:

Az alkotótevékenység speciális, személyiségfejlesztő céljai: – A diákok indulataikat, szorongásaikat „kirajzolhatják”, „kizenélhetik”, „kijátszhatják” magukból. Erre kifejezetten szeretnénk is őket megtanítani, azaz olyan lehetséges önkifejezési és önmegvalósítási eszközt adni ezáltal a kezükbe, amivel saját lelkük egyensúlyát meg tudják teremteni és fenn tudják tartani, indulataikat tudják levezetni. – A diákok sokszor életvezetési problémákkal küzdenek, szoronganak, egy részük gyakran unatkozik, nem találja a helyét. Unalmát sokszor illegális és/vagy káros tevékenységekkel űzi el és az őt meg nem értő, sikerélményektől megfosztó külvilág, ami őt nem „díjazza”, ellen lázad. Szubkultúrájuk pót-sikerekhez és -élvezetekhez juttatja őket ugyan, de milyen áron! Számukra a vizuális alkotótevékenység (rajzolás, festés, tervezés, építés …) értelmes és élvezetes, legális és egészséges elfoglaltságokat próbál kínálni, illetve ezen elfoglaltságok élvezetére próbálja a diákokat rávezetni. Ehhez először bizalmat kell ébreszteni bennük a tanárban és önmagukban, mert az unatkozás, kallódás hátterében bizony nagyon gyakran az önbizalomhiány áll, ami a diákok többségének – képességeiktől függetlenül – fő problémája. Egyik fő cél tehát az unalom és az életuntság elűzése és a fiatalok sikerélményekhez juttatása, ami alapja az önbizalomnak és az élvezhető teljes életnek.

Befogadó-tevékenységek speciális személyiségfejlesztő céljai: – A képekről, zenéről, filmekről … azaz műalkotásokról beszélgetve önmagunkról beszélgethetünk, mégsem direkt formában. A műalkotások nagy része olyan emberi problémákat fejez ki, amelyeket mindannyian átélünk, és a diákok számára alkalom nyílik ezekről a témákról a művek apropóján beszélgetni. A család, az emberi kapcsolatok, a szorongások, az érzelmek nehezen megérthető világa mind olyan témák, amik a fiatalok számára a legérzékenyebb területeket érintik. A műalkotások mély beszélgetésekbe vezethetnek bennünket önmagunkról anélkül, hogy saját konkrét élethelyzetünket, problémánkat meg kéne nevezni, de persze akár el is vezethet odáig egy-egy ilyen beszélgetés, hogy a személyes szintek is előkerülnek.

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Művészetek 251

– Mind az alkotó mind a befogadó tevékenységek erősítik a toleranciát, egymás elfogadását és megismerését. A művészetek minden területe nagyon alkalmas a másság elfogadásának és az egyéniség tiszteletben tartásának a hangsúlyozására és fejlesztésére, adott esetben a saját másságom önmagammal való elfogadtatására is. Ha én saját magamat el tudom fogadni, könnyebben megtalálom a helyemet a világban, a társadalomban. – Célja a művészetek tanulmányozásának a különböző világképek és világképrendszerek illetve szimbólumrendszerek megismertetése, hogy a világban saját helyüket nehezen találó diákok számára lehetséges utakat, modelleket mutassunk, hogy a sajátjukat ezeken keresztül könnyebben felismerjék, megtalálják. – Fontos cél, hogy a diákok megtalálják a nekik személyre szabottan megfelelő kurzusokat, tevékenységformákat, ezáltal az önismeret és a felelősségvállalás területén fejlődjenek.

Fejlesztési követelmények – A tanult művészeti ágak és a mindennapi környezet, a tömegkommunikáció átfogó műfajainak, összefüggéseinek ismerete, sajátos kifejezőeszközeinek tudatosítása, a kritikai érzék fejlesztése, a kulturális, a művészeti értékek iránti nyitottság kialakítása, néhány kiemelkedő mű és alkotóik ismerete, az értékes műalkotásokat, tárgyakat, információkat megbecsülő, környezettudatos magatartás kialakítása, – A leírástól az ítéletalkotásig terjedő műelemző képesség, saját korunk művészeti és tömegkommunikációs nyelvének tudatosítása – a mindennapi élet képi, és hang-információinak megértése, a tárgyi környezet rendeltetésszerű használata, a mindennapi élethez szükséges ábrázolóképesség kialakítása, hétköznapi esztétikai ítéleteket megalapozó tapasztalat és ízlés kialakítása, az érzékszervek fejlesztése, az érzékelés tudatosítása (pl. testbeszéd, hanglejtés-hangszín, öltözködés, metakommunikáció…), emberismeret, és tolerancia fejlesztése

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Művészetek 252 – Önismeret fejlesztése. Saját maga számára testre szabott feladat kiválasztásának, esetleg megfogalmazásának kialakítása, ezzel együtt fejleszteni az ehhez nélkülözhetetlen önismeretet, illetve hogy fel tudja mérni a feladat mértékét (azaz mekkora munkát, terjedelmet, milyen mértékű elmélyülést igényel), ezeket se alul, se túl ne becsülje – Adatok, összefüggések megjelenítésének képessége a tanult szinten, történet, eseménysor, változás és mozgás közérthető megjelenítésének képessége. Önállóság a problémamegoldás lépéseiben: helyzetfelismerés, tájékozódás, vázlatkészítés - tervezés, alkotás - konstruálás és a munka értékelése. – A tanulást, munkát segítő képességfejlesztés: gondolatok áttekinthetővé, szemléletessé tétele, valamint az információk megértése a tanulásban, a munkában és a mindennapi életben, ábrák értelmezése és készítése. Az információforrások (pl. könyvtár, képtár, internet) célszerű használatának megtanítása.

Témakörök A művészetek tantárgy az alábbi műveltségi területeket tartalmazza: 1. Képzőművészet: képzőművészeti műfajok, technikák; személyes, kifejező-expresszív tevékenységek 2. Zene: a komoly-, a könnyű- és a népzene műfajai, kifejezőeszközei, a zeneelmélet alapfogalmai; személyes, kifejező-expresszív zenei tevékenységek. Zene és tánc. 3. Színház, tánc: Színpadi műfajok és kifejezőeszközök. A szerep. Testbeszéd, gesztusok. Előadó és befogadó tevékenységek. 4. Vizuális kommunikáció: a köznapi - tájékoztató - tudományos vizuális információk világa és a tömegkommunikáció egyes elemei; Tárgy- és környezetkultúra: használati tárgyakkal, az iparművészettel, a népművészettel és az építészettel kapcsolatos alkotó és elemző tevékenységeket tartalmazza.

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Művészetek 253 5. Tömegkommunikáció, mozgókép és médiaismeret: a film- és video-művészettel és a tömegkommunikációval kapcsolatos alkotó és elemző tevékenységek

Tanítási tartalmak, témakörök (kurzusok) Alapozó kurzusok: 1. A művészet ősi formái (komplex, azaz a főbb művészeti ágakat érintő; vegyes azaz befogadó és alkotó) 2. Kortárs művészet és a klasszikus avantgarde (komplex, vegyes) Kötelezően választható kurzusok: 1. Európai stílustörténet: görög-római, román, gótikus, reneszánsz, barokk (komplex; vegyes, de inkább elméleti hangsúlyú) 2.

Európai

stílustörténet:

klasszicizmus,

romantika,

realizmus,

impresszionizmus,

posztimpresszionizmus, szecesszió (komplex; vegyes, de inkább elméleti hangsúlyú) 3. Ókori kultúrák művészete (komplex, vegyes) 4. Műelemzések (komplex, illetve változó; vegyes, de elméleti hangsúlyú) 5. Népművészet (komplex, vegyes) 6. Festészet (alkotó) 7. Építészet és környezetkultúra (vegyes) 8. Tárgykultúra (változó, de inkább alkotó hangsúlyú) 9. Fotó (vegyes de alkotó hangsúlyú) 10. Grafika, tipográfia, kiadványtervezés (vegyes de alkotó hangsúlyú) 11. Mozgókép, animáció (vegyes de alkotó hangsúlyú) 12. Zene (változó) 13. Színház, Tánc

A kurzusok tananyagtartalmának részletezése: Alapozó kurzusok: 1. A művészet ősi formái (komplex, azaz a főbb művészeti ágakat érintő)

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Művészetek 254 Ajánlott óraszám: 24 Az ősi életmód A vallások ősi formái (totemizmus, fétisizmus…), mágia, szertartások A művészeti ágak (zene, képzőművészet, tárgyalkotás, építészet, irodalom, színház) ősi formái, kialakulása, fejlődése Művészeti alapfogalmak: ritmus, dallam, vonal, kontúr, szín, folt, térábrázolás … 2. Kortárs művészet és a klasszikus avantgarde (komplex) Ajánlott óraszám: 24 A művészet fogalmának kérdése, a hagyományos formák felbomlása A műfajok határainak eltolódása, új műfajok, művészeti ágak (pl. film) megjelenése Műelemzések minden művészeti ágat érintve (zene, film, képzőművészet) Építészet a XX. (XXI.) sz.-ban Kötelezően választható kurzusok: 1. Európai stílustörténet: görög-római, román, gótikus, reneszánsz, barokk (komplex) Ajánlott óraszám: 24 – Az antik görög és római világ szellemisége, világképe, mitológiája – Az antik kultúra a művészetekben (képzőművészet, zene, színház) – A középkor szellemisége, a kereszténység, a lovagi kultúra – A középkori (román és gótikus) stílusú képzőművészetek, a középkori zene (gregorián…) – A humanizmus és a reneszánsz szellemisége – Reneszánsz művészet: képzőművészet, zene (tánc, színház…) – Ellenreformáció és a barokk szellemisége –

2.

A barokk művészet: képzőművészet, zene, jellegzetes barokk műfajok (kastély, csendélet, opera, oratórium)

Európai

stílustörténet:

klasszicizmus,

romantika,

realizmus,

impresszionizmus,

posztimpresszionizmus, szecesszió (komplex; vegyes, de inkább elméleti hangsúlyú) Ajánlott óraszám: 24 A felvilágosodás, a klasszicizmus és a romantika szellemi háttere A klasszicizmus irányzata a művészetben (zene, képzőművészet, színház)

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Művészetek 255 A romantika irányzata a művészetben (zene, képzőművészet, színház) A realizmus a művészetben (képzőművészet) Szellemi irányzatok a XIX. sz. második felében és a századfordulón Az impresszionizmus a művészetekben (képzőművészet, zene) A posztimpresszionizmus, az eklektika és a szecesszió a művészetekben (képzőművészet, zene) 3. Ókori kultúrák művészete (komplex, vegyes) Ajánlott óraszám: 24 Egyiptom és Mezopotámia életmódja, vallása Egyiptom és Mezopotámia művészete és kultúrája Az ókori keleti és dél-amerikai kultúrák Tárgykultúra, építészet, környezetalakítás Az írás történetének elemei Ábrázolási rendszerek jellegzetességei Testbeszéd 4. Műelemzések (komplex, illetve változó; vegyes, de elméleti hangsúlyú) Ajánlott óraszám: 24 A műelemzés kurzus jellege változó lehet a művészeti ágak szempontjából, azaz zenei, képzőművészeti, irodalmi, film illetve színházi alkotások is lehetnek a műelemzés tárgyai Valamilyen szempont alapján kiválasztott műalkotások teljes körű elemzése Műelemzési szempontok megismerése Egy-egy mű elmélyültebb tanulmányozása A művek mitológiai, jelentéstani hátterének felkutatása Más művekkel való összehasonlítása, kapcsolata A mű „átírása”, azaz a diák által való továbbgondolása, szubjektív átalakítása 5. Népművészet (komplex, vegyes) Ajánlott óraszám: 24 A néprajz és a népművészet fogalma. Etno, folklór, világzene fogalma A

magyar

népművészet

díszítőművészet…)

jellemzői

(zene,

tánc,

tárgykultúra,

építészet,

viselet,

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Művészetek 256 Más népek népművészetébe betekintés A népművészet szimbólumrendszere Táncház-mozgalom; A népművészet ma A népművészet feldolgozása, a „magaskultúrában” való megjelenése 6. Festészet (alkotó) Ajánlott óraszám: 24 Festészeti technikák Ábrázolásmódok Színtan Kompozíció Stílus, egyéni kifejezésmódok Ismert festmény tanulmányozása 7. Építészet és környezetkultúra (vegyes) Ajánlott óraszám: 24 Az építészet jellegzetességei, sajátosságai Építészeti megoldások (térlefedés, alaprajz, térszervezés, boltozások, díszítés) Forma és funkció kapcsolata Épületelemzések Makettkészítés, modellezés 8. Tárgykultúra (változó, de inkább alkotó hangsúlyú) Ajánlott óraszám: 24 Forma és funkció Kézművesség és sorozatgyártás Tárgyalkotás Díszítés, ornamentika 9. Fotó (vegyes de alkotó hangsúlyú) Ajánlott óraszám: 24 a fényképezés kialakulása a fotózás műfajai, technikái

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Művészetek 257 a képkivágás, kompozíció a fény és a megvilágítás szerepe stílus, szubjektivitás-objektivitás kreatív fotózás: fotogram, fotómontázs… a fotózás napjaink vizuális nyelvének alapja (reklám, kiadványok…) 10. Grafika, tipográfia, kiadványtervezés (vegyes de alkotó hangsúlyú) Ajánlott óraszám: 24 Az írás története A nyomtatás technikái (könyvnyomtatás, sík-, magas- és mélynyomás: litográfia, rézkarc, lino, fametszet, ofszet…) Betűtípusok, betűírás Betű és kép Reklámgrafika: plakát, könyvborító, csomagolás, szórólap… Kiadványtervezés, tipográfia Számítógépes kiadványtervezés 11. Mozgókép, animáció (vegyes de alkotó hangsúlyú) Ajánlott óraszám: 24 A mozgókép kialakulása A mozgókép műfajai, technikái Képkivágás, kompozíció A vágás, a montázs Mozgás, gesztusok, testbeszéd Karakter Történet, cselekmény 12. Zene (változó) Ajánlott óraszám: 24 A zene sajátos kifejezésmódja A zene alapelemei: ritmus, dallam, tempó A zenei műfajok Hangszerek, hangszínek

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Művészetek 258 Előadásmód, alkotók és előadók 13. Színház, Tánc (változó) Ajánlott óraszám: 24 A színpadi produkciók sajátosságai Dramaturgia, történet, konfliktus Színpadkép, színpadi mozgás Szerep, karakter, jellem Testbeszéd Zene az előadásban

Módszerek A művészet tantárgy sajátosságainak megfelelően ajánlott kiscsoportos, esetenként egyéni foglalkozásokat tartani. A feladatokban személyre szabott mértékben a diákok önálló tevékenységére is lehet építeni. – A különböző tevékenységformák és a tananyag kurzusonként egy téma köré szerveződnek, azt a témát komplex, sokoldalú módon lehet kidolgozni. Az alkotó és befogadó tevékenység aránya személyre szabottan változik; erre a tevékenységformák kurzusokon való kombinálása ad lehetőséget. Számonkérés, értékelés – egy kurzust egy gyakorlati-bemutató (portfolió, előadás, vetítés…) és/vagy (a kurzus tevékenységformájától függően) az elméleti tananyagból egy szóbeli vizsga zárja. A két osztályzatból összesített jegy születik. Az osztályzásnál figyelembe veendő szempontok: – a diák hozzáállása a munkához, – milyen szinten oldotta meg a feladatait – felismeri-e saját munkájának erényeit-hibáit Tankönyvek: Az egyes kurzusokhoz használandó tankönyv választásának szempontjai:

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Művészetek 259 – Minél teljesebben tartalmazza a kurzus tananyagát, hogy minél kevesebb tankönyvet kelljen használni egy kurzushoz; ajánlott irodalomjegyzékkel érdemes kiegészíteni – Minél könnyebben hozzáférhető legyen – A tananyag feldolgozása jól tagolt, érthető és jól tanulható legyen A tanulást azonban egy áttekinthetően és részletesen megfogalmazott vizsgatematika segíti a leginkább, a tanult témakörök megadásával minden témakörhöz a tanult fogalmak és alkotások felsorolásával. Ehhez csatolandó a tankönyvek és ajánlott irodalmak jegyzéke, illetve néhány olyan könyv esetleg internetes honlapcím megadása is, ahol a diák a tanár által felsorolt fogalmaknak, alkotóknak, műveknek utána tud nézni. Szükség esetén saját jegyzet kiadásával is kell a diákok felkészülését segíteni.

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Rajz és vizuális kultúra 260

Rajz és vizuális kultúra A Rajz és vizuális kultúra tantárgyat azoknak a diákoknak ajánljuk, akik ebből a tárgyból specializálódnak, e tárgyból közép- vagy emelt szintű érettségit kívánnak tenni. A tantárgy kurzusai, tematikája elsősorban az érettségire való felkészülést szolgálja, de természetesen azok számára is lehetséges e tárgy tanulása, akik nem kívánnak ebből érettségizni, csak érdeklődnek a terület iránt. A vizuális kultúra tárgy a művészetek tantárgy kurzusaira épít, és azokat csak kiegészíti, aki tehát e területen akar elmélyültebb tanulmányokat folytatni, az a művészetek tárgy vizuális témájú kurzusaival együtt tudja mindezt megtenni. Mivel a vizuális kultúra tantárgy a művészetek tárgy folytatása illetve kiegészítése, a célok, fejlesztési követelmények, módszerek stb. terén nem ismertetjük újra részletesen mindazt, amit a művészetek tárgynál már megtettünk, csak hivatkozunk rá és kiegészítjük azt.

A rajz és vizuális kultúra tantárgy célja: A művészetek tantárgynál részletesen megfogalmazott célok a vizuális kultúra tantárgyra is érvényesek, hiszen ez a tárgy annak egy specializáltabb folytatása. Különösen nagy hangsúlyt kap azonban a tehetséggondozás és az érettségire, illetve az esetleges továbbtanulásra való minél alaposabb felkészítés. Fejlesztési követelmények A művészetek tantárgynál részletesen megfogalmazott fejlesztési követelmények a vizuális kultúra tantárgyra is érvényesek. Ezek kiegészülnek a következő speciális fejlesztési követelményekkel: – térlátás, térábrázolás fejlesztése, az ábrázolási rendszerekben való jártasság kialakítása – képzőművészeti technikák ismerete és minél gyakorlottabb alkalmazása, eszközök tiszta, esztétikus használata – fogalmak, tudástartalmak rendszerezett és minél teljesebb elsajátítása – műelemző képesség minél magasabb szintű elsajátítása – vizuális memória fejlesztése – a vizuális kultúra területeinek, művészeti ágainak és műfajainak, a művészeti és tömegkommunikációs területek sajátosságainak értő ismerete

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Rajz és vizuális kultúra 261 – a művészettörténet főbb korszakainak, stílusainak, alkotóinak és alkotásainak rendszerezett ismerete – minél önállóbb feladatmegoldás mind az alkotói, mind a befogadói területen, projekt-jellegű hosszabb, tervezettebb feladatmegoldásra való képesség kialakítása A művészetek tantárgy esetében egy szemléletmód kialakítása történik, a vizuális kultúra tantárgy konkrét specializált ismeretek és képességek-készségek kialakítására-megszerzésére törekszik.

A vizuális kultúra tantárgy felépítésének sajátosságai A vizuális kultúra területei: A vizuális kultúra tantárgy az alábbi műveltségterületeket foglalja magában: Képzőművészet: képzőművészeti műfajok, technikák; személyes, kifejező-expresszív tevékenységek Vizuális kommunikáció: a köznapi - tájékoztató - tudományos vizuális információk világa és a tömegkommunikáció egyes elemei; Tárgy- és környezetkultúra: használati tárgyak, az iparművészet, a népművészet és az építészettel kapcsolatos alkotó és elemző tevékenységeket tartalmazza. Mozgókép és médiaismeret: a film- és video-művészettel és a tömegkommunikációval kapcsolatos alkotó és elemző tevékenységek Ezek a területek az egyes vizuális kultúra kurzusokon vegyesen, kombináltan szerepelnek.

Tevékenységformák: 1. Gyakorlati-elméleti:

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Rajz és vizuális kultúra 262 A vizuális kultúra kurzusok a művészettörténet témái köré szerveződnek, azonban nem csak elméletiek, hanem gyakorlati-alkotó jellegű tevékenységek is segítenek elmélyíteni a művészettörténeti tudástartalmakat. Egyben az érettségi vizsga portfoliójához-gyakorlati vizsgarészéhez is itt gyűlik az anyag. 2. Tanár által vezetett-önálló: A vizuális kultúra kurzusokon hangsúlyozottan törekedni kell a diákok minél önállóbb tevékenykedtetésére az alkotói és elemző területeken a tantárgy specializált, érettségire felkészítő jellege miatt. Mindemellett szintén az érettségi követelmények nagy mennyiségű konkrét műveltségtartalom megismertetését is szükségessé teszik, ezek ismertetése (képekművek, alkotók, fogalmak…) a tanár feladata.

Egymásra épülés: A vizuális kultúra tantárgy alapvetően épít a művészetek tantárgy során megszerzett ismeretekre, és kiegészíti azokat. Nem feltétlenül kell azonban mindent korábban tanulni a művészetek tárgy keretében, ez a kurzusrendszer miatt nem is volna megoldható. A vizuális kultúra tantárgy kurzusai, mivel a művészettörténet témái köré szerveződnek többségükben, egymásra épülő jellegűek. Nem feltétlenül szükséges, inkább csak ajánlott a történeti sorrendet betartani. Az egyes kurzusokat úgy kell felépíteni, hogy önmagukban is egy teljes egészet alkossanak, olyanok is látogathassák, akik esetleg az előző korok kurzusait csak később tudják felvenni. Alapozó kurzus: A vizuális kultúra tantárgy tanítása is egy bevezető, alapozó kurzussal kezdődik, ami a tárgy tanulásához szükséges alapismereteket ismétli, rendszerezi és egészíti ki. Itt történik a szintrehozás, az esetleges fogalmi- és készséghiányok pótlása. Kötelező kurzusok – Közép- és emelt szintű érettségi: Az emelt szinten érettségizőknek nagyobb óraszámban kell tanulni e tárgyat, esetünkben a középszintű kurzusok elvégzése mellé még kiegészítő jellegű emelt szintű kurzusokat is fel kell venni. A középszintű és az emelt szintű érettségire felkészítő kurzusok egymásra épülőek, egymást kiegészítő jellegűek. Az emelt szintű kurzus az ugyanazon témájú közép szintű kurzust egészíti ki az emelt szintű érettségi központilag meghatározott követelményrendszere szerint.


Tanítási tartalmak, témakörök (kurzusok) Alapozó kurzus: Ajánlott óraszám: 24 Ábrázolási rendszerek (vegyes), Színtan, képzőművészeti technikák (vegyes, de alkotó hangsúlyú)

Kötelező kurzusok, középszint: Művészettörténet I.: Őskor, Ókor, … Európa a gótikáig (vegyes, de befogadó hangsúlyú) Ajánlott óraszám: 24 Művészettörténet II.: Európai művészet a reneszánsztól a realizmusig (vegyes, de befogadó hangsúlyú) Ajánlott óraszám: 24 Művészettörténet III.: Művészet az impresszionizmustól napjainkig (vegyes, de befogadó hangsúlyú) Ajánlott óraszám: 18

Kötelező kurzusok, emelt szint: Művészettörténet I.: Őskor, Ókor, Európa a gótikáig. Európai művészet a reneszánsztól a realizmusig – kiegészítő (vegyes, de befogadó hangsúlyú) Ajánlott óraszám: 72 Művészettörténet II.: Művészet az impresszionizmustól napjainkig – kiegészítő (vegyes, de befogadó hangsúlyú) Rajz, alkotás Ajánlott óraszám: 66


A kurzusok konkrét tartalmait a központilag kiadott érettségi követelményrendszer (fogalmak, alkotók, alkotások, műtárgylista …) határozza meg.

Módszerek (a művészetek tantárgynál leírtakhoz hasonlóan): – A művészet tantárgy sajátosságainak megfelelően ajánlott kiscsoportos, esetenként egyéni foglalkozásokat tartani. A feladatokban személyre szabott mértékben a diákok önálló tevékenységére is lehet építeni. – A különböző tevékenységformák és a tananyag kurzusonként egy téma köré szerveződnek, azt a témát komplex, sokoldalú módon lehet kidolgozni. Az alkotó és befogadó tevékenység aránya személyre szabottan változik; erre a tevékenységformák kurzusokon való kombinálása ad lehetőséget.

Számonkérés, értékelés – Egy kurzust az érettségi vizsgához hasonló vizsga zár le. Középszinten: írásbeli vizsgaként egy művészettörténeti feladatlap megoldása, a vizsga szóbeli részeként az alkotásokból készített portfólió bemutatása és ismertetése a feladat. Emelt szinten: Írásbeli vizsgaként egy kombinált (elméleti azaz művészettörténeti és alkotói feladatokból álló) feladatlap megoldása, szóbeli vizsgaként pedig művészettörténeti témájú vizsgát kell letenni. A szóbeli rész kiegészül egy, az adott kurzuson készült alkotásokból összeállított portfólió bemutatásával. Ez utóbbi ugyan nem szerepel az érettségin, de a kurzus alkotói tevékenységét mindenképpen érdemes a motiváció miatt a kurzust lezáró értékelésbe belevonni. Az osztályzásnál figyelembe veendő szempontok: – összefüggések megértése, pontos lexikális tudás – alkotói feladatok megoldásában: esztétikusság, igényesség, eredetiség – a diák hozzáállása a munkához, önállóság, igényesség, alaposság – felismeri-e saját munkájának erényeit-hibáit

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Rajz és vizuális kultúra 265 Tankönyvek: Az egyes kurzusokhoz használandó tankönyv választásának szempontjai: – Minél teljesebben tartalmazza a kurzus tananyagát, hogy minél kevesebb tankönyvet kelljen használni egy kurzushoz; ajánlott irodalomjegyzékkel érdemes kiegészíteni – Minél könnyebben hozzáférhető legyen – A tananyag feldolgozása jól tagolt, érthető és jól tanulható legyen A tanulást azonban egy áttekinthetően és részletesen megfogalmazott vizsgatematika segíti a leginkább: a tanult témakörök megadásával minden témakörhöz a tanult fogalmak és alkotások felsorolásával. Ehhez csatolandó a tankönyvek és ajánlott irodalmak jegyzéke, illetve néhány olyan könyv, esetleg internetes honlapcím megadása is, ahol az általunk felsorolt fogalmaknak, alkotóknak, műveknek utána tud nézni a diák. Szükség esetén saját jegyzet kiadásával is kell a diákok felkészülését segíteni. Ennél az érettségire felkészítő jellegű tárgynál különösen fontos a fogalomtárak és az ajánlott szakirodalom minél hangsúlyozottabb használata. Szükséges a központilag kiadott érettségikövetelményekben szereplő műtárgylista-képanyag összegyűjtése a diákok számára.

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Ember- és társadalomismeret, etika 266

Ember- és társadalomismeret, etika Célok és feladatok A társadalomismeret tanítás célja, hogy segítse a felkészülést a felelős társadalmi szerepvállalásra, a demokratikus közéletben való aktív részvételre. Megismertesse a diákokat a jog alapelveivel, az állam intézményeivel, a társadalom életének legfőbb vonásaival, valamint a gazdaság működésével. A lelki jelenségek és a társas viselkedés tudományos igényű megközelítése támpontokat nyújthat a tanulóknak a mindennapos élethelyzetekben való eligazodáshoz, személyiségük és kapcsolataik tudatos formálásához. A tárgy segítségével ábrázolni lehet az ezredforduló nagy civilizációs változásait, a kultúra, a társadalom, a gazdaság és a természet világában zajló folyamatok rendszerösszefüggéseit. Cél, hogy segítsen eligazodni korunk legégetőbb kérdéseiben egy olyan nemzedéknek, melynek egyéni és nemzeti identitását már a globális integrációs fejlemények által meghatározott szellemi környezetben kell felépítenie.

Témakörök Állampolgári és társadalmi ismeretek Az önálló életvezetés és meggyőződés kialakításához, a mások véleményének megértéséhez és tiszteletéhez szükséges képességek kibontakoztatása. A tudatos választói magatartás hátterének kialakítása.

Gazdasági ismeretek I.-II. Cél a gazdasági folyamatok és döntési helyzetek elemzéséhez szükséges ismeretek elsajátítása. A tervezés és elemzés képességeinek fejlesztése az alábbi területeken: üzleti vállalkozás, munkavállalás, pályázatkészítés, eligazodás a mindennapi élettel szorosan összefüggő bürokrácia rejtelmeiben.


Szociológia Célja fejleszteni a kooperatív, kommunikatív, konfliktusok kezelésére képes magatartást. Hozzásegít az ember társas természetének megértéséhez, ideértve kapcsolataink szerepét a személyiség fejlődésében, valamint az egyén felelősségét kapcsolataiért. E tanulmányok segítséget nyújtanak a mai magyar társadalommal kapcsolatos kérdések megértéséhez.

Szociálpszichológia Hozzásegít az ember társas természetének megértéséhez, ideértve kapcsolataink szerepét a személyiség fejlődésében. Segít a tudatos és felelősségteljes kapcsolatépítés kialakításában. Jelenismeret A kurzus tematikus középpontjában a globalizáció, valamint a modernizácó kérdéseire adható válaszok kialakítása, a helyes egyéni és kollektív magatartás alapjainak megteremtése áll. Célszerűnek látszik a mai világgazdaságban érvényesülő törvényszerűségek megértése, a folyamatok hatásmechanizmusainak ismerete. Az egyéni, valamint a nemzeti és európai identitás értelmének és jelentőségének felfogása. A természeti környezetben az emberi beavatkozás hatására végbemenő változások társadalmi és gazdasági meghatározottságának sokoldalú értelmezése.

Módszerek Az ember és társadalomismeret tárgy sikere a diákok egyéni munkára való sikeres felkészítésén múlik. Célunk nem elsődlegesen elméleti ismeretek átadása, -noha természetesen egy fogalmakra, társadalmi-politikai-gazdasági folyamatokra épülő elméleti anyag ismerete elengedhetetlen-, hanem a diákok felkészítése arra, hogy önálló kutatómunkájukon keresztül legyenek képesek ezen folyamatok elemzésére, megismerésére. Elsődleges célunk, hogy a diákok képesek legyenek jelen koruk világának valós megismerésére, az őket érdeklő, érintő problémák feldolgozására, esetlegesen írásos bemutatására.


Számonkérés A diákok írásban és szóban teljesíthetik vizsgakötelezettségüket. Házi dolgozat megírásával a diákok a tanév szorgalmi időszaka alatt, tanári segítséggel dolgozhatnak egy általuk kiválasztott hétköznapi, vagy tudományos probléma feltárásán. E feladat alapvetően az önálló kutatási tevékenységet és a komplex (interdiszciplináris) megközelítést helyezi a középpontba. A szóbeli vizsga a diákok által hallgatott tematikus kurzusok anyagából összeállított tételsor felhasználásával a vizsgaidőszakban tehető le. A kurzusok tartalma 1. Állampolgári és társadalmi ismeretek .Ajánlott óraszám: 12 Témakörök Tartalmak A társadalmi szabályok A társadalom fogalma. A társadalmak fejlődése, tagolódásuk. Osztályok és rétegek. Az egyén és a jog Az emberi alapjogok. A jogegyenlőség elve. A gyermekek jogai. Diákjogok. Jogi alapismeretek Jogi alapismeretek. Polgári peres eljárások. A büntetőeljárás szereplői és főbb szakaszai. Ügyeink intézése Kihez forduljunk? Hatóságok a mindennapi életben. Közigazgatási eljárások. A legfontosabb iratminták és kezelésük. A fontosabb intézmények. Adózás. Politikai ismeretek Az állam fogalma. Államformák, politikai rendszerek. A legitim uralom. Az alkotmányosság alapelvei és védelme. A hatalmi ágak megkülönböztetése. Az állam és polgárai. A demokrácia működése. A nyilvánosság szerepe a demokráciában. A politika intézményrendszere a mai Magyarországon és az Európai Unió országaiban. Nemzetközi konfliktusok, szövetségi rendszerek. A kisebbségek helyzete és jogai. Az állam feladatai. Az önkormányzatiság. Civil szervezetek szerepe. Továbbhaladási feltételek A tanuló legyen tisztában alapvető állampolgári jogaival és kötelességeivel. Ismerje a Magyar Köztársaság állam-és közigazgatási intézményrendszerét.


2. Szociológia Ajánlott óraszám: 12 Témakörök A szociológia módszertana Szociálpszichológia. Kultúra, értékek és normák Egyenlőtlenség, szegénység

Népesedés, népesség A helyi társadalom

Tartalmak Mintavétel, közvéleménykutatás. Kérdőívek, interjú. Egyén, közösség, társadalom. Tanulás és szocializáció. Norma, szerep, státusz. Értékváltozás és életminőség Magyarországon és a nagyvilágban. A társadalom rétegződése életkor, nemek, műveltség, vagyoni helyzet, foglalkozás, településformák, vallás és etnikum szerint. Életmód és társadalmi helyzet összefüggései. Kisebbségi élethelyzetetek. A társadalmi helyzet változásai: egyéni és csoportos mobilitás. Alapfogalmak: termékenység, halandóság, reprodukció, halálozás. Kiemelt demográfiai csoportok: Nők, idősek, fiatalok, gyerekek. Magyarországi és nemzetközi tendenciák A lakóhely, mint közösség. Konfliktusok a helyi társadalomban (pl. környezeti kockázatok, biztonság, szegénység, munkanélküliség). A településszerkezet változásai a mai Magyarországon. Város és falu. Urbanizációs és regionális problémák.

A továbbhaladás feltételei A tanuló legyen képes társadalmi problémák azonosítására, összetevőik felismerésére, ezek megvitatására, önálló véleményalkotásra. 3. Szociálpszichológia Ajánlott óraszám: 12 Egyén és csoport. Társas interakciók. Konformitás. Tömegkommunikáció

Félelem, harag, agresszió. Normák, normakövetés. Deviáns magatartásformák. Tömeglélektan, csoportlélektan. Sztereotip magatartásformák. Előítélet, diszkrimináció. A média lélektana. A reklám pszichológiája.

Továbbhaladás feltételei: A diák legyen képes a társas interakciók formáinak felismerésére és helyes alkalmazására. Legyen képes az előítéletes magatartásformák társadalmilag káros hatásának tudatos felmérésére. 4. Gazdasági ismeretek I. Ajánlott óraszám: 12

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Ember- és társadalomismeret, etika 270 Témakörök Vállalkozás

A munka világa

Nemzetgazdaság

Tartalmak A vállalkozások csoportosítása méret, tevékenységi kör, vállalkozási forma, tulajdonforma szerint. Kht, bt, rt, kft, állami tulajdon, magántulajdon. Egy kisvállalkozás alapítása (ötlet, terv, piac, források,) Profit, árbevétel, költségek. A vállalkozás sikerességének és kudarcának főbb okai. A nonprofit szféra főbb területei és sajátosságai. Public relations. Marketing. Munkaviszony, munkaszerződés, kollektív szerződés. A munkáltató és a munkavállaló kapcsolata. Egyéni és kollektív érdekek, érdekképviselet, érdekvédelmi szervezetek. Munkaerőpiac. Álláskeresés, önéletrajzírás, felvételi elbeszélgetés. A költségvetés. A gazdaság főbb sarokpontjai – gazdasági növekedés, foglalkoztatottság, infláció, belső egyensúly (költségvetés), külső egyensúly (fizetési mérleg), adósságállomány. A költségvetési hiány okai, veszélyei. Adók.(személyi jövedelemadó, ÁFA, társasági adó, helyi adók, eva). Konjunktúra és válság. A főbb nemzetgazdasági teljesítménymutatók (GDP, GNP).

5. Gazdasági ismeretek II Ajánlott óraszám: 12 Világgazdaság

Külkereskedelem, export, import. A külgazdasági kapcsolatok főbb fajtái, a külkereskedelem. Export, import hazai jellemzői. Valuták, árfolyamok. A kereskedelem korlátai. Vámok, protekcionizmus. Hazánk és a nemzetközi gazdasági szervezetek (IMF, Világbank, WTO – volt GATT). EU-tagság gazdasági nézőpontból. EU-tagság előnyei és hátrányai gazdasági szempontok alapján, (pl. a munkaerő, tőke mobilitása milyen hatással lesz a diákok, mint leendő munkavállalók, vállalkozók életére). Környezetszennyezés, erőforrások korlátozottsága, szegénység.

A továbbhaladás feltételei A tanulók tudják, hogy mi a különbség a vállalkozási forma és a tulajdonforma között. Tudjanak példát mondani arra, hogy mivel foglalkozik egy vállalkozás. A tanulók tudjanak önéletrajzot írni. Legyenek képesek önálló véleményt formálni egy-egy gazdasági probléma okairól és megoldási lehetőségeiről 6. Jelenismeret Ajánlott óraszám: 12 Témakörök Az új gazdasági világrend

Tartalmak A piacgazdaság globális tendenciái és mechanizmusai. A növekedés dilemmái. A racionális gazdasági magatartás összetevői a piacgazdaságban. A mikro- és makroökonómia konfliktusai..

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Ember- és társadalomismeret, etika 271 Innen és túl a nemzetállamon

Magyarország és a globalizáció kihívása. Az európai integráció kérdései. A “helyi társadalom” fogalma és működése. A nemzeti szuverenitás jelentősége a globalizáció korában. Civilizációs konfliktusok (etnikai, környezeti, vallási, gazdasági). Nemzetközi szervezetek és a nemzetek közössége. A gazdasági világverseny hatása a nemzetgazdaságra, a helyi társadalmakra és a politika nemzetközi intézményrendszerére. Kultúra és globalizáció A tömegkultúra jelenségeinek értelmezése. A kulturális sokféleség jelentősége és a fennmaradását fenyegető tendenciák. Hitek és remények Szellemi és vallási körkép az ezredfordulón. A technológiaiMunkába lépés, pályaválasztás, munkavállalói stratégiák a mai gazdasági fejlődés gazdaságban. A hatékonyságelv és a gazdasági világverseny hatása a mindennapi következményei. A munkanélküliség kérdése. A társadalmi tér átalakulása a életre közlekedési és a távközlési technológia fejlődésének hatására. A fogyasztók A fogyasztói társadalom. A reklám. A jóléti állam. A politikai nyilvánosság társadalma átalakulása. A családi élet A család kulturális, gazdasági és társadalmi funkcióinak átalakulása. változásai Változások a szexuális viselkedésben és a nemi szerepekben. A feminizmus törekvései. Az életmód Civilizációs és környezeti ártalmak. A kémiai biztonság kérdései. Az E átalakulásának hatása a számok vonzásában. A géntechnológia alkalmazásának társadalmi és testi és lelki egészségre ökológiai kockázata. A növekedés határai A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés hatása a természeti környezetre. Klímaváltozás, erdőpusztulás, talajerózió, az ivóvízbázisok és más természeti erőforrások kimerülése. Környezetszennyezés: az ipari és kommunális hulladék növekedésének és kezelésének kérdései, megelőzés és újrahasznosítás. Népesedési kérdések Migráció globális méretekben. A menekültkérdés gazdasági, politikai és ökológiai szempontból. A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje korunk modernizációs és globális folyamatait, legyen képes az önálló tájékozódásra és véleményformálásra a felmerülő világjelenségekkel és hazai problémákkal kapcsolatban. Tudja. értelmezni e folyamatoknak a kulturális és természeti környezetre gyakorolt hatását.

Érettségi kurzusok Belépő tevékenységformák: A diákok a tematikus kurzusok sikeres teljesítésével megszerezhették azokat az ismereteket, melyek segítségével könnyen el tudnak igazodni a jelen kor társadalmi, gazdasági és politikai viszonyai

között.

Ismeretanyaguk

gyarapítása,

valamint

a

rendelkezésükre

álló

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja Ember- és társadalomismeret, etika 272 fogalomkészlet lehetővé teszi számukra a társadalmi kérdések pontos megfogalmazását, s az azokra adandó válaszok gondos kifejtését.

Középszintű érettségi felkészítő kurzus I. Ajánlott óraszám: 48 Középszintű érettségi felkészítő kurzus II. Ajánlott óraszám: 36 Emeltszintű érettségi felkészítő kurzus I. Ajánlott óraszám: 72 Emeltszintű érettségi felkészítő kurzus II. Ajánlott óraszám: 66 Tartalom: Az érettségi kurzusok tematikája megegyezik a mindenkori érettségi követelményekkel (írásbeli példasorok, szóbeli témakörök).

TELEFONOS ÉS ELEKTRONIKUS ÜGYFÉLKAPCSOLATI ASSZISZTENS I. 1.

Általános irányelvek A képzés szabályozásának jogi háttere

A központi program – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, – a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény, – a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény, valamint a 10/2007. (II. 27.) SZMM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos – Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet módosításáról, – a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet, – az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet, – a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet, – az 52 347 03 0000 00 00 Telefonos és elektronikus ügyfélkapcsolati asszisztens szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó szakképesítésért felelős miniszteri rendelet alapján készült. A tanítási-tanulási folyamat szervezése során figyelembe kell venni a szakképző intézményt fenntartó helyi rendelkezéseit, az iskolaszék állásfoglalásait, a gyakorlati képzés megszervezésében közreműködő gazdálkodó szervezet igényeit. A képzés megszervezéséhez a szakképzést folytató intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá a központi programban a tananyagegységekre vonatkozóan leírtak alapján elkészíti a pedagógiai programjának részét alkotó szakmai programját és a meghatározott képzési időre vonatkozó megállapodást a gazdálkodó szervezettel. Ezen dokumentumokat a szakképző intézmény fenntartója hagyja jóvá. 2. A szakképesítések, elágazások OKJ-ban szereplő és egyéb adatai A szakképesítés azonosító száma: 52 347 03 0000 00 00 A szakképesítés megnevezése:

Telefonos és elektronikus ügyfélkapcsolati asszisztens

Szakképesítések köre: Elágazások:

nincsenek

Hozzárendelt FEOR szám: Szakképzési évfolyamok száma: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:

4292 1 30 % 70 %

Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van 1 év Időtartama (évben vagy félévben): Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhető 273

Ha szervezhető, mikor:

-

3. A képzés szervezésének feltételei Személyi feltételek Az elméleti és gyakorlati képzést a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. §-ában szabályozott feltételekkel rendelkező pedagógus és egyéb szakember láthatja el. Tárgyi feltételek A szakmai elmélet oktatását és a szakképző iskolában folyó gyakorlati képzést a szakképző iskolának kell megszervezni, amelyhez az alábbiak biztosítása szükséges: – tanterem – számítógép-terem – taniroda, vagy külső gyakorlóhely (call/contact center, vállalati ügyfélszolgálat) A gazdálkodó szervezetnél folyó szakmai gyakorlati képzéshez szükséges eszközök és felszerelések jegyzékét a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményét kiadó rendelet tartalmazza. A tanulószerződés alapján végzett gyakorlati képzés tárgyi és személyi feltételeit a gazdálkodó szervezetnél az illetékes területi gazdasági kamara – adott esetben a szakképző iskola bevonásával – ellenőrzi. Az illetékes területi gazdasági kamara ellenőrzési joga kiterjed a szakképző iskola és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodás alapján végzett gyakorlati képzés feltételeinek ellenőrzésére is.

274

4.

A tanulók felvételének feltételei A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Elérhető kreditek mennyisége: Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: szükségesek Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges

5.

A szakképesítés, elágazások munkaterülete

A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás:

FEOR száma 4292

A munkakör, foglalkozás FEOR megnevezése Telefon-, telex-, telefaxkezelő (pl. táviratfelvevő)

A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Iratokat dokumentumokat kezel Ügyvitel-technikai eszközöket, berendezéseket használ Adatbeviteli feladatot végez Kapcsolatot létesít az ügyféllel Ügyintéz, szolgáltatást végez Panaszt, reklamációt kezel Call/Contact Center rendszert használ Termékeket és szolgáltatásokat értékesít Ügyfélkapcsolatokat aktivizál Hidegenhívást kezdeményez Adatkezeléssel, feldolgozással kapcsolatos feladatokat végez A távközléshez kapcsolódó szakfeladatokat lát el A szakképesítéssel rokon szakképesítések azonosító száma megnevezése 54 347 01 0000 00 00 Idegen nyelvi ügyfélkapcsolati szakügyintéző 52 347 02 0000 00 00 Személyes ügyfélszolgálati asszisztens 6.

A képzés célja

A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák).

275

7.

A szakképesítés, elágazások követelménymoduljai

A szakmai követelménymodulok felsorolása: A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1604-06 Az irat-, dokumentum- és ügyviteltechnikai berendezés kezelése A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Kezeli a beérkező dokumentumokat a helyi szabályozás szerint Dokumentálja az iratkezelési folyamatot A kimenő dokumentumokat előkészíti a továbbításra Az iratkezeléshez szükséges eszközöket kezel Hatáskörének megfelelően leltároz Közreműködik az iratanyagok selejtezésében Ellenőrzi az általa használt eszközök, berendezések működőképességét Működésképtelenség esetén jelenti a hibaelhárítási igényt Kezeli a számítógépet és tartozékait Irodatechnikai eszközöket kezel (pl. fénymásoló, diktafon, iratmegsemmisítő) Kellékanyagokat biztosít Tisztán tartja a munkaterületét, munkaeszközeit

projektor,

Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B A dokumentumok rendszerezésének módjai B Az archiválás, irattárazás, selejtezés szabályai B A biztonságos iratkezelés szabályai B Az ügyvitel-technikai gépek és berendezések fajtái B A telefonrendszerek, üzenetrögzítő, memóriás készülékek fajtái Az egyéb irodatechnikai eszközök működési elve (iratmegsemmisítő, tűző-fűzőgép, B spirálozó, bankjegyszámláló) A szint megjelölésével a szakmai készségek: 2 ECDL 1. m. IT alapismeretek 2 ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2 ECDL 4. m. Táblázatkezelés 5 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 5 Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 5 Információforrások kezelése 4 Komplex eszközhasználati képességek, készségek Személyes kompetenciák: Megbízhatóság Pontosság Monotóniatűrés Türelmesség Precizitás Kitartás

276

Döntésképesség Szorgalom, igyekezet Társas kompetenciák: Tömör fogalmazás készsége Közérthetőség Fogalmazókészség Módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Gyakorlatias feladatértelmezés Helyzetfelismerés Kontroll (ellenőrzőképesség) Áttekintő képesség Rendszerezőképesség Körültekintés, elővigyázatosság Figyelem-összpontosítás Módszeres munkavégzés A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1605-06 Gépírás, szövegszerkesztés és táblázatkezelés A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Adatbeviteli feladatot végez Nyomtatott szövegről, kéziratról, javított, felülírt, szkennelt dokumentumról másol, iratot szerkeszt Hallott szöveget (pl. hangfelvételről, telefonhívás) gépírással rögzít Dokumentumszerkesztési munkákat végez Táblázatba, adatbázisba adatokat tölt fel, frissít, korrigál Kimutatásokat, táblázatokat készít táblázatkezelő programmal Adatbázisokból adatokat lekérdez, egyszerűbb szűréseket végez Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B A hivatalos levelek, iratok fogalmazásának nyelvi formái, általános szabályai B A stilisztika, a helyesírás és a nyelvhelyességi szabályok betartása B Az iratfajták szerkezete B Az adatbázisokból adatok lekérdezése, egyszerűbb szűrések műveletei B A kimutatások, táblázatok táblázatkezelő programmal történő készítésének A szint megjelölésével a szakmai készségek: 2 ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2 ECDL 4. m. Táblázatkezelés 2 ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés 5 Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban 4 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 3 Gépírás tízujjas vakírással (100 leütés/perc) 4 Komplex eszközhasználati képességek, készségek

277

Személyes kompetenciák: Pontosság Monotóniatűrés Türelmesség Precizitás Kitartás Szorgalom, igyekezet Társas kompetenciák: Tömör fogalmazás készsége Közérthetőség Nyelvhelyesség Fogalmazókészség Irányíthatóság Módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Gyakorlatias feladatértelmezés Helyzetfelismerés Kontroll (ellenőrzőképesség) Áttekintő képesség Figyelem-összpontosítás Módszeres munkavégzés A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2567-06 Üzleti kommunikáció A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Fogadja az ügyfelet személyesen, telefonon vagy on-line Tájékoztatja az ügyfelet Dokumentálja az ügyfélkontaktust Ügyintéz, szolgáltatást végez Felméri az ügyfél igényét Tájékoztat az igénnyel kapcsolatos lehetőségekről Ajánlja a kapcsolódó szolgáltatásokat Elvégzi a kért szolgáltatást Visszacsatolást kér az ügyféltől az ügyintézés elfogadásáról Dokumentálja az elvégzett szolgáltatást Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C A kommunikáció fogalma, folyamata és szintjei B A szóbeli kommunikáció fajtái B Az írásbeli kommunikáció fajtái B A telefonos kommunikáció fázisai C A metakommunikáció fajtái B A beszédtechnikai gyakorlatok fajtái, módjai B A nyelvművelés típusai A A kommunikációs zavarok fajtái C A szervezet mint kommunikátor 278

A B B

Az ügyfél-kommunikáció fajtái Az üzleti magatartás és protokoll előírásai Az elvárt munkahelyi viselkedés módjai

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 5 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 5 Köznyelvi beszédkészség 5 Jól artikulált, tiszta beszéd 4 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 4 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 4 Szakmai nyelvű beszédkészség Személyes kompetenciák: Érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság Felelősségtudat Megbízhatóság Türelem Hallás Önfegyelem Rugalmasság Döntésképesség Társas kompetenciák: Udvariasság Segítőkészség Irányítási készség Kapcsolatteremtő készség Interperszonális rugalmasság Hatékony kérdezés készsége Adekvát metakommunikáció Nyelvhelyesség Kommunikációs rugalmasság Fogalmazókészség Módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Gyakorlatias feladatértelmezés Helyzetfelismerés Kontroll (ellenőrzőképesség) Áttekintő képesség Rendszerezőképesség

279

Problémaelemzés, -feltárás Körültekintés, elővigyázatosság Figyelem-összpontosítás Nyitott hozzáállás A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1607-06 Az ügyfélszolgálati panasz, reklamáció kezelése A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Aktívan figyel, megértést, segítőkészséget tanúsít, megnyugtatja az ügyfelet Azonosítja a probléma tárgyát Kompetenciájának megfelelően dönt a problémakezelésről Szükség esetén kompenzációt alkalmaz Tájékoztat az ügyintézés további menetéről Meggyőződik a megoldás elfogadásáról Dokumentálja az ügyfélpanasz megoldását Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: 5 A klasszikus ügyfélszolgálati feladatok fajtái 5 A panaszügyek hatékony kezelésének módjai 5 Az ügyféladatok gyűjtése, szegmentált ügyfélkezelés 4 Az ügyfél-kommunikációs stratégia, alapelvek 4 A működést támogató dokumentumok fajtái 4 A munkavégzést támogató eszközök 4 Az ügyfél, az ügyfélérték fogalma 4 Az ügyfelek tipizálása 3 A kulturális és etikai kérdések 4 A szolgáltatói attitűd, ügyfélközpontúság és szervezeti lojalitás 5 A fogyasztói magatartás. A vállalat és a termelői magatartás A jogi, államjogi alapismeretek. A polgári jogviszony, tulajdonjog, kötelem, 4 kártérítési felelősség 5 Az egyes szerződésfajták 5 A tisztességtelen piaci magatartás tilalma 5 A fogyasztóvédelmi és termékfelelősségi törvény 4 A jogérvényesítés 3 A pénzügyi alapfogalmak A szint megjelölésével a szakmai készségek: 2 ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 5 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 5 Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban 5 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 5 Köznyelvi beszédkészség 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 4 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 4 Szakmai nyelvű beszédkészség 5 Információforrások kezelése

280

Személyes kompetenciák: Érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság Felelősségtudat Türelmesség Hallás Stressztűrő képesség Társas kompetenciák: Udvariasság Irányítási készség Tolerancia Interperszonális rugalmasság Tömör fogalmazás készsége Közérthetőség Konszenzuskészség Fogalmazókészség Konfliktusmegoldó készség Módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Gyakorlatias feladatértelmezés Helyzetfelismerés Kontroll (ellenőrzőképesség) Áttekintő képesség Rendszerezőképesség Problémaelemzés, -feltárás Körültekintés, elővigyázatosság Figyelem-összpontosítás Nyitott hozzáállás A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1590-06 A Call/Contact Center rendszer használata A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: A jogosultságok alapján bejelentkezik a rendszerbe Tájékozódik a rendszerben, hozzáférése alapján áttekinti a rendszerüzeneteket Munkafelületeket előkészíti a munkavégzéshez A beosztásának megfelelően rendszermodulokat használ Rendszeradminisztrációt és statisztikát készít Kilép a rendszerből (szünetkor, záráskor)

281

Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C A Call/Contact center fogalma, típusa, küldetése C Az iparági áttekintés, specifikáció C A CC felépítése, irányítása, együttműködés más szervezeti egységekkel A CC felépítése, működése, általános modell, a struktúra, a rendszerelemek és ezek B kapcsolódása C Az egyes rendszerelemek (hardver és szoftver) áttekintő ismertetése B A CC szolgáltatások részletes bemutatása C A távközlési csatlakozások lehetőségei (ISDN, IP technológia) B A technológia és kommunikációs többlet: Contact Center megoldások B A CC tevékenységi körök támogatása B A biztonsági kérdések A szint megjelölésével a szakmai készségek: 2 ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2 ECDL 4. m. Táblázatkezelés 2 ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés 5 Jól artikulált, tiszta beszéd 5 Szakmai nyelvhasználat 4 Komplex eszközhasználati képességek, készségek Személyes kompetenciák: Érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság Hallás Pontosság Megbízhatóság Felelősségtudat Monotóniatűrés Türelmesség Rugalmasság Társas kompetenciák: Konfliktusmegoldó készség Kapcsolatteremtő készség Hatékony kérdezés készsége Tömör fogalmazás készsége Interperszonális rugalmasság Visszacsatolási készség Irányítási készség Közérthetőség Adekvát metakommunikáció Motiválókészség Módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Helyzetfelismerés

282

Rendszerben való gondolkodás Problémamegoldás, hibaelhárítás Rendszerezőképesség Módszeres munkavégzés Figyelemmegosztás Eredményorientáltság Kontroll (ellenőrzőképesség) Információgyűjtés A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1591-06 A telemarketing, telesales tevékenység ellátása A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Promóciót, azaz értékesítés-előkészítést végez Értékesítési feladatának megfelelően ajánlatot tesz Dokumentálja az értékesítés eredményét Közreműködik marketingkutatások lebonyolításában Közreműködik a cég kintlévőségeinek behajtásában Proaktív, kapcsolatot erősítő ügyfélkontaktust létesít Felkészül a beszélgetésre Segédeszközöket használ Hívásokat kezdeményez, bonyolít Információkat, adatokat rögzít Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: A A promóció, azaz az értékesítés előkészítése A Az értékesítés, ajánlat személyre szabása A A hideghívás B A telemarketing fogalma, célja, folyamata A A telemarketing kampányok A A scriptek és más támogató eszközök B A kintlévőség fogalma, célja, folyamata A A felszólítás, behajtás B Együttműködés más közreműködőkkel C A piac fogalma, értelmezése C A marketing kialakulása, a marketing – mix fogalma A A fogyasztói magatartás jellemzői, a vásárlási döntések, piacszegmensek B A piackutatás alapjai A A termékpolitika, márkázás B Az árpolitika, árképzés A szint megjelölésével a szakmai készségek: 2 ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2 ECDL 4. m. Táblázatkezelés 2 ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés

283

5 5

Jól artikulált, tiszta beszéd Szakmai nyelvhasználat

Személyes kompetenciák: Érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság Hallás Pontosság Megbízhatóság Felelősségtudat Monotóniatűrés Türelem Rugalmasság Kitartás Stressztűrő képesség Társas kompetenciák: Kapcsolatteremtő készség Hatékony kérdezés készsége Tömör fogalmazás készsége Interperszonális rugalmasság Visszacsatolási készség Irányítási készség Tolerancia Határozottság Meggyőzőkészség Fogalmazókészség Módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Helyzetfelismerés Rendszerben való gondolkodás Problémamegoldás, hibaelhárítás Rendszerezőképesség Módszeres munkavégzés Figyelemmegosztás Eredményorientáltság Kreativitás, ötletgazdagság Gyakorlatias feladatértelmezés Nyitott hozzáállás Körültekintés, elővigyázatosság A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1588-06 Adatkezelés, adatfeldolgozás A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Közreműködik a szervezet által használt adatok, információk rendszerszerű nyilvántartásában, feldolgozásában Adatokat jelenít meg grafikon, diagram segítségével Adatokat, információkat továbbít

284

Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B Az információ és az adat fogalma, sajátosságai B Adatbázis B Adatkezeléssel kapcsolatos alapismeretek A Az adatok elemzése, rendezése A A szűrések, lekérdezések, jelentések összeállítása A Az adatok megjelenítése B Az adatvédelem szükségessége A A személyes és közérdekű adatok kezelése A A biztonsági intézkedések, szabályok B Az adatvédelmi eszközök A szint megjelölésével a szakmai készségek: 2 ECDL 4. m. Táblázatkezelés 2 ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés 3 Gépírás tízujjas vakírással (100 leütés/perc) 5 Komplex eszközhasználati képességek, készségek Személyes kompetenciák: Megbízhatóság Döntésképesség Precizitás Terhelhetőség Felelősségtudat Társas kompetenciák: Kapcsolatteremtő készség Tömör fogalmazás készsége Segítőkészség Motiválhatóság Közérthetőség Módszerkompetenciák: Figyelem-összpontosítás Ismeretek helyénvaló alkalmazása Módszeres munkavégzés Kontroll (ellenőrzőképesség) Logikus gondolkodás Eredményorientáltság

285

A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1589-06 A távközléshez kapcsolódó szakfeladatok ellátása A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: A szolgáltatói szerződést érintő módosításokat kezel Szolgáltatást (SIM kártya/vonal/kábel/internet) aktivál/felfüggeszt/megszüntet Előfizetői/számlafizetői jogviszonyt érintő módosításokat kezel Az alap- és kiegészítő szolgáltatást érintő módosításokat kezel A számlával kapcsolatos feladatokat lát el Tudakozószolgáltatást végez Műszaki szolgáltatást folytat, információt ad Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: A vezetékes analóg és digitális technikák lényege, eszközei (telefonok és A kiegészítők, faxok, modemek) A Az analóg szolgáltatások, hívásátirányítás, bekopogtatás, hívószám kijelzés stb. A digitális szolgáltatások - ISDN és változatai, ADSL és változatai, Fax G4, A Cordless telefonok A A vezeték nélküli analóg és digitális technikák A A GSM rendszer lényege, működése A A GSM szolgáltatások A A szolgáltatói szerződést érintő módosítások A A szolgáltatást érintő módosítások A A számlával kapcsolatos feladatok A A tudakozó szolgáltatás A szint megjelölésével a szakmai készségek: 2 ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2 ECDL 4. m. Táblázatkezelés 2 ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés 5 Jól artikulált, tiszta beszéd 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 4 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 4 Szakmai nyelvű beszédkészség 5 Komplex eszközhasználati képességek, készségek Személyes kompetenciák: Érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság Hallás Pontosság Megbízhatóság Döntésképesség Monotóniatűrés Türelem Stressztűrő képesség

286

Társas kompetenciák: Konfliktuskerülő készség Kapcsolatteremtő készség Hatékony kérdezés készsége Tömör fogalmazás készsége Hatékony kérdezés készsége Visszacsatolási készség Segítőkészség Közérthetőség Visszacsatolási készség Motiválókészség Módszerkompetenciák: Figyelem-összpontosítás Helyzetfelismerés Nyitott hozzáállás Problémamegoldás, hibaelhárítás Eredményorientáltság Módszeres munkavégzés Felfogó képesség Információgyűjtés A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1587-06 A proaktív, kapcsolaterősítő ügyfélkontaktus létesítése A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Törzsügyfeleket rendszeres időközönként telefonon, mailen, sms-ben vagy levélben megkeres, "ügyfélápolás" céljából (pl. az ügyfél születésnapjára, névnapjára, szerződése évfordulója alkalmából) Az ügyfél adatait ellenőrzi, az esetleges változásokat regisztrálja Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: A Az ügyfelek, ügyfélcsoportok azonosítása, szegmentálása B Az ügyfélmegtartás célja, eszközei A A proaktív ügyfélkommunikációs stratégia A A szervezet által kezdeményezett adategyeztetések, frissítések A Az ügyfélcsoportot érintő proaktív kampányok A Az egyedi aktivitások A szint megjelölésével a szakmai készségek: 2 ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2 ECDL 4. m. Táblázatkezelés 2 ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés 5 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 5 Köznyelvi beszédkészség 5 Tiszta, jól érthető beszéd

287

4 4 5

Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése Szakmai nyelvű beszédkészség Komplex eszközhasználati képességek, készségek

Személyes kompetenciák: Érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság Hallás Pontosság Megbízhatóság Döntésképesség Monotóniatűrés Türelmesség Önállóság Kitartás Stressztűrő képesség Társas kompetenciák: Kapcsolatteremtő készség Hatékony kérdezés készsége Tömör fogalmazás készsége Közérthetőség Visszacsatolási készség Motiválhatóság Kezdeményezőkészség Meggyőzőkészség Módszerkompetenciák: Figyelem-összpontosítás Helyzetfelismerés Módszeres munkavégzés Eredményorientáltság Nyitott hozzáállás Intenzív munkavégzés Körültekintés, elővigyázatosság Információgyűjtés

288

Az 52 347 03 0000 00 00 azonosító számú, Telefonos és elektronikus ügyfélkapcsolati asszisztens megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója megnevezése Irat-, dokumentum- és ügyviteltechnikai berendezés kezelése 1604-06 Gépírás, szövegszerkesztés és táblázatkezelés 1605-06 Üzleti kommunikáció 2567-06 Az ügyfélszolgálati panasz, reklamáció kezelése 1607-06 A Call/Contact Center rendszer használata 1590-06 A telemarketing, telesales tevékenység ellátása 1591-06 Adatkezelés, adatfeldolgozás 1588-06 A távközléshez kapcsolódó szakfeladatok ellátása 1589-06 A proaktív, kapcsolaterősítő ügyfélkontaktus létesítése 1587-06

289

8. A képzés szerkezete Az 52 347 03 0000 00 00 azonosító számú, Telefonos és elektronikus ügyfélkapcsolati asszisztens megnevezésű szakképesítés időterve

1. szakképzési évfolyam Heti maximális óraszám 1 3 4

303/1.0/1591-06

5

303/1.0/1607-06

303/1.0/2567-06

303/1.0/1590-06

303/1.0/1605-06

303/1.0/1604-06

2

6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

303/1.0/1589-06

303/1.0/1587-06

19

303/1.0/1588-06

Hetek száma

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32

20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 A szakmai program készítésekor az időtervben feltüntetett szabad sávot kötelező kitölteni új tananyagegységekkel, és/vagy a központi programban szereplő kötelező tananyagegységek időkeretének növelésével. Új tananyagegységek lehetnek:

– a 0001-06 azonosító számú, „A vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése, megszüntetése” megnevezésű szakmai követelménymodul alapján készült tananyagegységek

– ECDL 2. m. Operációs rendszerek, ECDL 3. m. Szövegszerkesztés, ECDL 7. m. Információ és kommunikáció követelményeinek teljesítését célzó tananyagegységek.

További új tananyagegységként a helyi igényeknek megfelelők is alkothatók.

290

Az 52 347 03 0000 00 00 azonosító számú, Telefonos és elektronikus ügyfélkapcsolati asszisztens megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt

sorszáma

A tananyagegység óraszáma azonosítója

1

303/1.0/1604-06

2

303/1.0/1605-06

3 4 5 6 7 8 9

303/1.0/2567-06 303/1.0/1607-06 303/1.0/1590-06 303/1.0/1591-06 303/1.0/1588-06 303/1.0/1589-06 303/1.0/1587-06

megnevezése Az irat és ügyvitel-technikai berendezés kezelése Gépírás és alkalmazott számítástechnika Ügyfél-kommunikáció Ügyfélszolgálat ismeretek Call/Contact Center ismeretek Telemarketing és értékesítés Az adatok, adatbázisok kezelése Távközlés szakismeretek Proaktív ügyfélkapcsolatok Mindösszesen óra:

elméletelméleti igényes gyakorlati gyakorlati

összes

13

18

12

43

13

0

30

43

26 26 26 39 39 39 39 260

18 18 0 0 0 0 0 54

42 42 60 91 91 91 91 550

86 86 86 130 130 130 130 864

A tanár kötelező óraszámát kell alkalmazni a gyakorlati oktatónál abban az esetben, ha a központi program (tanterv) szerint elméletigényes szakmai tantárgy gyakorlati képzésében tart tanórai foglalkozást. Azokban a speciális szakiskolákban és készségfejlesztő speciális szakiskolákban, valamint a közoktatási törvény 27. § (8) bekezdése szerinti oktatásban résztvevők számára a rész-szakképesítés megszerzésére irányuló képzés szakmai programjának kialakítása során a szakmai és vizsgakövetelményben megadott közös modulokat kell alapul venni. Az iskolai rendszerben oktatható rész-szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek óraszámait (óratervét) a szakképző iskola úgy állíthatja össze, hogy a szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek táblázatban szereplő tananyagegység azonosítói és a szakmai és vizsgakövetelményben a rész-szakképesítésre meghatározott követelménymodulok megegyező azonosítói alapján választja ki a tananyagegységeket. Ha a rész-szakképesítés egy követelménymodulja a szakképesítés egy követelménymoduljának csak a részét képezi, úgy a rész-szakképesítés követelménymoduljához tartozó tananyagegységet ennek figyelembevételével - a szakképesítés követelménymoduljához kapcsolódó tananyagegység többlet tartalmának elhagyásával kell kialakítani.

9.

A szakképesítés/elágazások vizsgáztatási követelményei A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Modulzáró vizsga eredményes letétele Iskolai rendszerű szakképzés esetén: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével

291

A szakmai vizsga részei: 1. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1604-06 Az irat-, dokumentum- és ügyviteltechnikai berendezés kezelése A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A beérkező dokumentumok iktatása a megadott paraméterek alapján. Egy adott ügyirat scannelése, sokszorosítás és iktatása A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 30 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Az ügyiratok archiválása, illetve egy adott dokumentum selejtezése a megadott paraméterek alapján A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 15 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 60% 2. feladat 40% 2. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1605-06 Gépírás, szövegszerkesztés és táblázatkezelés A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Hivatalos levél szerkesztése a megadott adatok alapján adatbevitellel és számítógépes szövegszerkesztéssel A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 30 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Ügyféladatok feltöltése adatbázisba A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 15 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Adatbázisból megadott szempontok szerint adatok lekérdezése, szűrése A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 15 perc

292

A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 50% 2. feladat 20% 3. feladat 30% 3. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 2567-06 Üzleti kommunikáció A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Az üzleti magatartással és az ügyfél-kommunikációval kapcsolatos ismeretek számonkérése számítógépes programmal A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: interaktív Időtartama: 30 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: A megadott paraméterek alapján helyzetgyakorlat keretében ügyfél fogadása, kiszolgálása, az ügyfélkiszolgálás adminisztrációjának elkészítése A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 45 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: A kommunikációval, nyelvműveléssel, beszédtechnikával kapcsolatos ismeretek bemutatása A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 20% 2. feladat 50% 3. feladat 30% 4. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1607-06 Az ügyfélszolgálati panasz, reklamáció kezelése A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Az ügyfélpanasz kivizsgálása dokumentumainak összeállítása magyar vagy első szakmai idegen nyelven. A megoldásra vonatkozó dokumentum elkészítése magyar vagy első szakmai idegen nyelven A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 60 perc

293

A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Az adott szempontrendszer szerinti ügyfelek szegmentálásával kapcsolatos dokumentumok elkészítése A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 60 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: A klasszikus ügyfélszolgálati feladatokkal kapcsolatos ismeretek bemutatása A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 50% 2. feladat 20% 3. feladat 30% 5. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1590-06 A Call/Contact Center rendszer használata A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A CC technológia, rendszerismeret, szolgáltatások témakörrel kapcsolatos ismeretek számonkérése A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: interaktív Időtartama: 30 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Az ügyféltől e-mailen érkezett számlareklamáció megválaszolása a tudásbázis, az ügyféltörténet felhasználásával A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 30 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: A törzsügyfél felé, promóciós céllal kimenő hívás kezdeményezése, lebonyolítása, adminisztrációja A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 45 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 15% 2. feladat 35% 3. feladat 50%

294

6. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1591-06 A telemarketing, telesales tevékenység ellátása A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Kimenő hívás kezdeményezése, lebonyolítása, adminisztrációja marketingkutatási céllal A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 45 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Az értékesítési ajánlat személyre szabása, beszélgetésvázlat összeállítása ügyféltörténet bejegyzései, termékismertető, ár- és kedvezménylista felhasználásával A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 60 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: A kintlévőségek kezelése, behajtási kampány bemutatása A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 40% 2. feladat 40% 3. feladat 20% 7. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1588-06 Adatkezelés, adatfeldolgozás A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A különböző formátumú, szerkezetű adatbázisokból megadott szempontok szerinti új adatbázis létrehozása A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 45 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Adatbázisból adatok szűrése (ügyféladatok), megjelenítéssel A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 45 perc

295

eltérő

formájú

grafikai

A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: A különböző tartalmú adatbázisok védelmi kezelésének lehetőségei témakörrel kapcsolatos ismeretek számonkérése számítógépes programmal A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: interaktív Időtartama: 30 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 40% 2. feladat 40% 3. feladat 20% 8. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1589-06 A távközléshez kapcsolódó szakfeladatok ellátása A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A távközlés témakörrel kapcsolatos ismeretek számonkérése számítógépes programmal A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: interaktív Időtartama: 30 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: A szolgáltatói szerződés módosítása ügyféltől e-mailben érkezett kérésre A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 45 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: A tudakozóba beérkező telefonhívás fogadása, kiszolgálása, adminisztrációja A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 30 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 20% 2. feladat 40% 3. feladat 40% 9. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1587-06 A proaktív, kapcsolaterősítő ügyfélkontaktus létesítése A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A kimenő hívás kezdeményezése, lebonyolítása, adminisztrációja ügyfélápolási céllal A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 45 perc 296

A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: A termékfejlesztéssel kapcsolatos kommunikáció személyre szabása, a beszélgetésvázlat összeállítása az ügyféltörténet bejegyzései, a termékismertető, az ár- és kedvezménylista felhasználásával A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 45 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: A VIP ügyfeleknek szóló, proaktív kampány bemutatása A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 40% 2. feladat 40% 3. feladat 20% A szakmai vizsga értékelése %-osan Az 52 347 03 0000 00 00 azonosító számú, Telefonos és elektronikus ügyfélkapcsolati asszisztens megnevezésű szakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 1. vizsgarész: 5 2. vizsgarész: 5 3. vizsgarész: 10 4. vizsgarész: 10 5. vizsgarész: 10 6. vizsgarész: 15 7. vizsgarész: 15 8. vizsgarész: 15 9. vizsgarész: 15 A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei A szakképesítéshez, elágazáshoz rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai 10.

Egyéb feltételek, információk, beszámítható előzetes tanulmányok A beszámítható előzetes tanulmányok meghatározásakor az „Útmutató a Telefonos és elektronikus ügyfélkapcsolati asszisztens szakképesítés képzéséhez beszámítható előzetes tudás felméréséhez” c. dokumentumban foglaltak szerint kell eljárni.

297

II. A központi program tananyagegységei Az 52 347 03 0000 00 00 azonosító számú, Telefonos és elektronikus ügyfélkapcsolati asszisztens megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek Tananyagegységhez tartozó összes tananyagelem

1. TANANYAGEGYSÉG

303/1.0/1604-06

azonosítója

Az irat és ügyviteltechnikai berendezés kezelése

sza sza sza sza sza sza

303/1.1/1604-06 303/1.2/1604-06 303/1.3/1604-06 303/1.4/1604-06 303/1.5/1604-06 303/1.6/1604-06

Megjegyzés: "sza" = szakmai alapképzés; "szk" = szakmai képzés

1. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.1/1604-06 A tananyagelem megnevezése: Az adminisztrációs munka alapjai Hozzárendelt feladatkompetenciák: Dokumentálja az iratkezelési folyamatot A kimenő dokumentumokat előkészíti a továbbításra Tisztán tartja a munkaterületét, munkaeszközeit Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típus A dokumentumok rendszerezésének módjai Hozzárendelt szakmai készségek: 5. szint Olvasott köznyelvi szöveg megértése 5. szint Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban 4. szint Olvasott szakmai szöveg megértése 5. szint Információforrások kezelése 4. szint Komplex eszközhasználati képességek, készségek Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Gyakorlatias feladatértelmezés Módszeres munkavégzés Hozzárendelt személyes kompetenciák: Megbízhatóság Pontosság Monotóniatűrés

298

3 4 6 0 0 0

0 0 0 0 0 18

0 0 0 6 6 0

összes

jellege

gyakorlati

megnevezése

elméleti

azonosítója

elméletigényes gyakorlati

óraszáma

43

Hozzárendelt társas kompetenciák: Közérthetőség Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 40% Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 30% Információk feladattal vezetett rendszerezése 30% A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 3 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Ügyfélszolgálatok adminisztrációs hátterét jelentő Back-Office szervezeti egység céljának működésének elemzése A Back-Office szervezeti egységnél dolgozó munkatársakkal szemben támasztott szakmai és viselkedési elvárások, a munkakör tartalma Munkaköri feladatok és felelősségek, együttműködés más szervezeti egységekkel 2. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.2/1604-06 A tananyagelem megnevezése: Általánosan használt ügyiratok Hozzárendelt feladatkompetenciák: Dokumentálja az iratkezelési folyamatot Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típus A dokumentumok rendszerezésének módjai B típus A biztonságos iratkezelés szabályai Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2. szint ECDL 4. m. Táblázatkezelés 4. szint Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban 3. szint Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Helyzetfelismerés Rendszerezőképesség Hozzárendelt személyes kompetenciák: Pontosság Hozzárendelt társas kompetenciák: Tömör fogalmazás készsége Közérthetőség Fogalmazókészség Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 40% Feladatok önálló feldolgozása 30%

299

A képzési helyszín jellege: Tanterem Számítógép-terem Képzési idő: 4 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Az ügyfélkapcsolati adminisztrációban általánosan előforduló iratok, nyomtatványok azonosítása, készítése, illetve kitöltése 3. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.3/1604-06 A tananyagelem megnevezése: Ügyvitel, az ügyiratkezelés feladatrendszere Hozzárendelt feladatkompetenciák: Kezeli a beérkező dokumentumokat a helyi szabályozás szerint A kimenő dokumentumokat előkészíti a továbbításra Dokumentálja az iratkezelési folyamatot Hatáskörének megfelelően leltároz Közreműködik az iratanyagok selejtezésében Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típus Az archiválás, irattárazás, selejtezés szabályai B típus A biztonságos iratkezelés szabályai B típus Az ügyvitel-technikai gépek és berendezések fajtái Hozzárendelt szakmai készségek: 4. szint Olvasott szakmai szöveg megértése Hozzárendelt módszerkompetenciák: Áttekintő képesség Gyakorlatias feladatértelmezés Figyelem-összpontosítás Hozzárendelt személyes kompetenciák: Döntésképesség Hozzárendelt társas kompetenciák: Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 20% Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 30% Információk feladattal vezetett rendszerezése 30% Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% A képzési helyszín jellege: Tanterem Taniroda (gyakorló Call/Contact Center) Képzési idő: 6 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Az ügyviteli, ügyirat-kezelési rendszerek, szervezeti megoldások, folyamatok, módszerek, eszközök, berendezések és a szabályozás komplex feldolgozása

300

4. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.4/1604-06 A tananyagelem megnevezése: Az iratkezelés gyakorlata Hozzárendelt feladatkompetenciák: Kezeli a beérkező dokumentumokat a helyi szabályozás szerint A kimenő dokumentumokat előkészíti a továbbításra Az iratkezeléshez szükséges eszközöket kezel Hatáskörének megfelelően leltároz Közreműködik az iratanyagok selejtezésében Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típus Az archiválás, irattárazás, selejtezés szabályai B típus A biztonságos iratkezelés szabályai Hozzárendelt szakmai készségek: 5. szint Információforrások kezelése 2. szint ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2. szint ECDL 4. m. Táblázatkezelés 5. szint Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban 4. szint Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Módszeres munkavégzés Hozzárendelt személyes kompetenciák: Szorgalom, igyekezet Monotóniatűrés Hozzárendelt társas kompetenciák: Tömör fogalmazás készsége Közérthetőség Fogalmazókészség Tanulói tevékenységformák: Részvétel az ügyfélfogadáson, esetmegfigyelés 20% Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással 30% Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett 40% A képzési helyszín jellege: Taniroda (gyakorló Call/Contact Center) Külső gyakorlóhely (vállalati Call / Contact Center) Képzési idő: 6 óra gyakorlat csoportbontásban A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Az iratkezelés munkafázisaiban végzendő feladatok begyakorlása (pl. nyilvántartásba vétel, érkeztetés, iktatás, tárgymeghatározás, másolás, továbbítás, archiválás, leltározás, selejtezés)

301

5. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.5/1604-06 A tananyagelem megnevezése: Az ügyviteltechnikai berendezések és eszközök használata Hozzárendelt feladatkompetenciák: A kimenő dokumentumokat előkészíti a továbbításra Az iratkezeléshez szükséges eszközöket kezel Ellenőrzi az általa használt eszközök, berendezések működőképességét Működésképtelenség esetén jelenti a hibaelhárítási igényt Irodatechnikai eszközöket kezel (pl. fénymásoló, diktafon, projektor, iratmegsemmisítő) Kellékanyagokat biztosít Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típus Az ügyvitel-technikai gépek és berendezések fajtái B típus A telefonrendszerek, üzenetrögzítő, memóriás készülékek fajtái B típus Az egyéb irodatechnikai eszközök működési elve (iratmegsemmisítő, tűző-fűzőgép, spirálozó, bankjegyszámláló) Hozzárendelt szakmai készségek: 5. szint Információforrások kezelése 4. szint Komplex eszközhasználati képességek, készségek Hozzárendelt módszerkompetenciák: Körültekintés, elővigyázatosság Kontroll (ellenőrzőképesség) Módszeres munkavégzés Hozzárendelt személyes kompetenciák: Türelem Precizitás Kitartás Hozzárendelt társas kompetenciák: Tanulói tevékenységformák: Részvétel az ügyfélfogadáson, esetmegfigyelés 20% Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással 30% Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett 40% A képzési helyszín jellege: Taniroda (gyakorló Call/Contact Center) Külső gyakorlóhely (vállalati Call / Contact Center) Képzési idő: 6 óra gyakorlat csoportbontásban A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Az ügyvitelben használatos berendezések, a biztonságos és költséghatékony használat, működtetés elsajátítása

302

6. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.6/1604-06 A tananyagelem megnevezése: Számítástechnikai alapismeretek, fájlkezelés, hálózatok Hozzárendelt feladatkompetenciák: A kimenő dokumentumokat előkészíti a továbbításra Kezeli a számítógépet és tartozékait Kellékanyagokat biztosít Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 1. m. IT alapismeretek 2. szint ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2. szint ECDL 4. m. Táblázatkezelés Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Kontroll (ellenőrzőképesség) Módszeres munkavégzés Hozzárendelt személyes kompetenciák: Szorgalom, igyekezet Monotóniatűrés Hozzárendelt társas kompetenciák: Tömör fogalmazás készsége Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 40% Információk feladattal vezetett rendszerezése 40% Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% A képzési helyszín jellege: Számítógép-terem Taniroda (gyakorló Call/Contact Center) Képzési idő: 18 óra elméletigényes gyakorlat osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Az ügyvitelben végzendő feladatok ellátáshoz kapcsolódó számítástechnikai alapismeretek

303

Tananyagegységhez tartozó összes tananyagelem

2. TANANYAGEGYSÉG

303/1.0/1605-06

Gépírás és alkalmazott számítástechnika

azonosítója

sza sza sza sza sza

303/1.1/1605-06 303/1.2/1605-06 303/1.3/1605-06 303/1.4/1605-06 303/1.5/1605-06

0 0 5 5 3

0 0 0 0 0

24 6 0 0 0

összes

jellege

gyakorlati

megnevezése

elméleti

azonosítója


óraszáma

43


1. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.1/1605-06 A tananyagelem megnevezése: Gépírás Hozzárendelt feladatkompetenciák: Adatbeviteli feladatot végez Nyomtatott szövegről, kéziratról, javított, felülírt, szkennelt dokumentumról másol, iratot szerkeszt Hallott szöveget (pl. hangfelvételről, telefonhívás) gépírással rögzít Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típus A stilisztika, a helyesírás és a nyelvhelyességi szabályok betartása Hozzárendelt szakmai készségek: 3. szint Gépírás tízujjas vakírással (100 leütés/perc) Hozzárendelt módszerkompetenciák: Gyakorlatias feladatértelmezés Figyelem-összpontosítás Módszeres munkavégzés Hozzárendelt személyes kompetenciák: Pontosság Monotóniatűrés Szorgalom, igyekezet Hozzárendelt társas kompetenciák: Nyelvhelyesség Irányíthatóság Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 30% Műveletek gyakorlása 50% A képzési helyszín jellege: Számítógép-terem

304

Képzési idő: 24 óra gyakorlat osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Billentyűzet, beállítások, adatbeviteli sebességi és pontossági szint Vakok és gyengénlátók számára képernyőfelolvasó szoftver használata 2. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.2/1605-06 A tananyagelem megnevezése: Szövegszerkesztési alapismeretek Hozzárendelt feladatkompetenciák: Dokumentumszerkesztési munkákat végez Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típus Az iratfajták szerkezete Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 4. szint Komplex eszközhasználati képességek, készségek Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Áttekintő képesség Hozzárendelt személyes kompetenciák: Precizitás Hozzárendelt társas kompetenciák: Tömör fogalmazás készsége Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 30% Műveletek gyakorlása 50% A képzési helyszín jellege: Számítógép-terem Képzési idő: 6 óra gyakorlat osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Vakok és gyengénlátók számára képernyőfelolvasó szoftver használata 3. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.3/1605-06 A tananyagelem megnevezése: A levélírás tartalmi, formai és nyelvhelyességi követelményei Hozzárendelt feladatkompetenciák: Dokumentumszerkesztési munkákat végez Hallott szöveget (pl. hangfelvételről, telefonhívás) gépírással rögzít Nyomtatott szövegről, kéziratról, javított, felülírt, szkennelt dokumentumról másol, iratot szerkeszt

305

Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típus A hivatalos levelek, iratok fogalmazásának nyelvi formái, általános szabályai B típus A stilisztika, a helyesírás és a nyelvhelyességi szabályok betartása Hozzárendelt szakmai készségek: 5. szint Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban 4. szint Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban Hozzárendelt módszerkompetenciák: Helyzetfelismerés Hozzárendelt személyes kompetenciák: Precizitás Hozzárendelt társas kompetenciák: Közérthetőség Nyelvhelyesség Fogalmazókészség Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 30% Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 40% Információk önálló rendszerezése 10% Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 5 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Az információkezelés alapjai, a levélírás formai, stiláris elemei 4. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.4/1605-06 A tananyagelem megnevezése: Táblázatkezelési alapismeretek Hozzárendelt feladatkompetenciák: Táblázatba, adatbázisba adatokat tölt fel, frissít, korrigál Kimutatásokat, táblázatokat készít táblázatkezelő programmal Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típus A kimutatások, táblázatok táblázatkezelő programmal történő készítésének műveletei Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 4. m. Táblázatkezelés Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Hozzárendelt személyes kompetenciák: Pontosság Monotóniatűrés Türelem Hozzárendelt társas kompetenciák: -

306

Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 30% Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 40% Információk önálló rendszerezése 10% Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% A képzési helyszín jellege: Számítógép-terem Képzési idő: 5 óra elmélet csoportbontásban A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Vakok és gyengénlátók számára képernyőfelolvasó szoftver használata 5. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.5/1605-06 A tananyagelem megnevezése: Adatbázis-kezelési alapismeretek Hozzárendelt feladatkompetenciák: Adatbázisokból adatokat lekérdez, egyszerűbb szűréseket végez Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típus Az adatbázisokból adatok lekérdezése, egyszerűbb szűrések műveletei Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés Hozzárendelt módszerkompetenciák: Gyakorlatias feladatértelmezés Kontroll (ellenőrzőképesség) Hozzárendelt személyes kompetenciák: Kitartás Szorgalom, igyekezet Hozzárendelt társas kompetenciák: Irányíthatóság Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 30% Műveletek gyakorlása 50% A képzési helyszín jellege: Taniroda (gyakorló Call/Contact Center) Számítógép-terem Képzési idő: 3 óra elmélet csoportbontásban A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Vakok és gyengénlátók számára képernyőfelolvasó szoftver használata

307


3. TANANYAGEGYSÉG

303/1.0/2567-06

Ügyfélkommunikáció

azonosítója

sza sza sza sza sza sza sza

303/1.1/2567-06 303/1.2/2567-06 303/1.3/2567-06 303/1.4/2567-06 303/1.5/2567-06 303/1.6/2567-06 303/1.7/2567-06

3 8 9 6 0 0 0

0 0 0 0 18 0 0


1. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.1/2567-06 A tananyagelem megnevezése: Az ügyfélkapcsolatok jelentősége a szervezetek életében Hozzárendelt feladatkompetenciák: Ügyintéz, szolgáltatást végez Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: C típus A szervezet mint kommunikátor Hozzárendelt szakmai készségek: Hozzárendelt módszerkompetenciák: Gyakorlatias feladatértelmezés Figyelem-összpontosítás Nyitott hozzáállás Hozzárendelt személyes kompetenciák: Felelősségtudat Megbízhatóság Türelem Hozzárendelt társas kompetenciák: Kapcsolatteremtő készség Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 30% Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% A képzési helyszín jellege: Tanterem

308

0 0 0 0 0 12 30

összes

jellege

gyakorlati

megnevezése

elméleti

azonosítója


óraszáma

86

Képzési idő: 3 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Ügyfélkapcsolatok fogalma, célja, jelentősége, ügyfélszolgálati megoldások, iparági áttekintés, tipikus szervezeti megoldások 2. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.2/2567-06 A tananyagelem megnevezése: A kommunikáció fogalma, folyamata, szintjei, típusai Hozzárendelt feladatkompetenciák: Fogadja az ügyfelet személyesen, telefonon vagy on-line Dokumentálja az ügyfélkontaktust Visszacsatolást kér az ügyféltől az ügyintézés elfogadásáról Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: C típus A kommunikáció fogalma, folyamata és szintjei B típus A szóbeli kommunikáció fajtái B típus Az írásbeli kommunikáció fajtái B típus A telefonos kommunikáció fázisai C típus A metakommunikáció fajtái Hozzárendelt szakmai készségek: Hozzárendelt módszerkompetenciák: Áttekintő képesség Rendszerezőképesség Hozzárendelt személyes kompetenciák: Hozzárendelt társas kompetenciák: Interperszonális rugalmasság Adekvát metakommunikáció Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 30% Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 8 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Kommunikációs háttérismeretek, alapfogalmak

309

3. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.3/2567-06 A tananyagelem megnevezése: A kommunikáció buktatói, a megértést befolyásoló tényezők Hozzárendelt feladatkompetenciák: Felméri az ügyfél igényét Visszacsatolást kér az ügyféltől az ügyintézés elfogadásáról Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: A típus A kommunikációs zavarok fajtái Hozzárendelt szakmai készségek: 5. szint Köznyelvi beszédkészség 5. szint Jól artikulált, tiszta beszéd 5. szint Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése Hozzárendelt módszerkompetenciák: Kontroll (ellenőrzőképesség) Problémaelemzés, -feltárás Körültekintés, elővigyázatosság Hozzárendelt személyes kompetenciák: Érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság Hallás Hozzárendelt társas kompetenciák: Interperszonális rugalmasság Hatékony kérdezés készsége Adekvát metakommunikáció Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 30% Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 9 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A kommunikátor felelőssége 4. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.4/2567-06 A tananyagelem megnevezése: Szervezeti, ügyfélszolgálati kommunikációs stratégia Hozzárendelt feladatkompetenciák: Tájékoztatja az ügyfelet Ajánlja a kapcsolódó szolgáltatásokat Tájékoztat az igénnyel kapcsolatos lehetőségekről Elvégzi a kért szolgáltatást Dokumentálja az elvégzett szolgáltatást 310

Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: C típus A szervezet mint kommunikátor A típus Az ügyfél-kommunikáció fajtái Hozzárendelt szakmai készségek: Hozzárendelt módszerkompetenciák: Rendszerezőképesség Hozzárendelt személyes kompetenciák: Megbízhatóság Hozzárendelt társas kompetenciák: Udvariasság Segítőkészség Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Szöveges előadás egyéni felkészüléssel 20% Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 30% Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 6 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A szervezeti stratégia lebontása az ügyfélszolgálatban dolgozó munkatársig 5. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.5/2567-06 A tananyagelem megnevezése: Magatartás, viselkedés, illem, modor Hozzárendelt feladatkompetenciák: Fogadja az ügyfelet személyesen, telefonon vagy on-line Visszacsatolást kér az ügyféltől az ügyintézés elfogadásáról Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típus Az üzleti magatartás és protokoll előírásai B típus Az elvárt munkahelyi viselkedés módjai Hozzárendelt szakmai készségek: 5. szint Köznyelvi beszédkészség 4. szint Szakmai nyelvű beszédkészség Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Gyakorlatias feladatértelmezés Helyzetfelismerés Hozzárendelt személyes kompetenciák: Önfegyelem Megbízhatóság

311

Hozzárendelt társas kompetenciák: Udvariasság Segítőkészség Interperszonális rugalmasság Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 30% Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás 30% Elemzés készítése tapasztalatokról 20% A képzési helyszín jellege: Taniroda Képzési idő: 18 óra elméletigényes gyakorlat osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Az elvárt üzleti, munkahelyi viselkedés 6. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.6/2567-06 A tananyagelem megnevezése: Beszédművelés - beszédtechnika Hozzárendelt feladatkompetenciák: Tájékoztatja az ügyfelet Visszacsatolást kér az ügyféltől az ügyintézés elfogadásáról Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típus A beszédtechnikai gyakorlatok fajtái, módjai B típus A nyelvművelés típusai A típus A kommunikációs zavarok fajtái Hozzárendelt szakmai készségek: 5. szint Köznyelvi beszédkészség 5. szint Jól artikulált, tiszta beszéd 4. szint Szakmai nyelvű beszédkészség Hozzárendelt módszerkompetenciák: Kontroll (ellenőrzőképesség) Problémaelemzés, -feltárás Körültekintés, elővigyázatosság Hozzárendelt személyes kompetenciák: Megbízhatóság Pontosság Érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság Hozzárendelt társas kompetenciák: Adekvát metakommunikáció Nyelvhelyesség Fogalmazókészség

312

Tanulói tevékenységformák: Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás 20% Csoportos helyzetgyakorlat 30% Szöveges előadás egyéni felkészüléssel 10% Műveletek gyakorlása 40% A képzési helyszín jellege: Taniroda Képzési idő: 12 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Kis csoportban, illetve egyénileg történő fejlesztés, hangképzés, levegővétel, kiejtés. A hangképzőszervek bemelegítése, óvása 7. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.7/2567-06 A tananyagelem megnevezése: Ügyfél-kommunikációs alapok gyakorlat Hozzárendelt feladatkompetenciák: Fogadja az ügyfelet személyesen, telefonon vagy on-line Tájékoztatja az ügyfelet Dokumentálja az ügyfélkontaktust Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: C típus A szervezet mint kommunikátor A típus Az ügyfél-kommunikáció fajtái B típus Az üzleti magatartás és protokoll előírásai B típus Az elvárt munkahelyi viselkedés módjai Hozzárendelt szakmai készségek: 5. szint Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 4. szint Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 4. szint Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Helyzetfelismerés Problémaelemzés, -feltárás Hozzárendelt személyes kompetenciák: Felelősségtudat Rugalmasság Döntésképesség Hozzárendelt társas kompetenciák: Kapcsolatteremtő készség Irányítási készség Kommunikációs rugalmasság Tanulói tevékenységformák: Részvétel az ügyfélfogadáson, esetmegfigyelés 20% Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással 30% Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett 40%

313

A képzési helyszín jellege: Taniroda Külső gyakorlóhely (vállalati ügyfélszolgálat) Képzési idő: 30 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Betekintés az ügyfélfogadás, kapcsolatteremtés, ügyintézés kommunikációs gyakorlatába, szolgáltatói, ügyintézői szerep elvárásai

314


4. TANANYAGEGYSÉG

303/1.0/1607-06

Ügyfélszolgálat ismeretek

azonosítója

sza sza sza sza sza sza sza sza

303/1.1/1607-06 303/1.2/1607-06 303/1.3/1607-06 303/1.4/1607-06 303/1.5/1607-06 303/1.6/1607-06 303/1.7/1607-06 303/1.8/1607-06

2 2 0 2 0 2 18 0


1. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.1/1607-06 A tananyagelem megnevezése: Ügyfélérték, ügyfél-szegmentálás, ügyféltípusok Hozzárendelt feladatkompetenciák: Kompetenciájának megfelelően dönt a problémakezelésről Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: 4 típus Az ügyfél, az ügyfélérték fogalma 4 típus Az ügyfelek tipizálása 5 típus Az ügyféladatok gyűjtése, szegmentált ügyfélkezelés 3 típus A kulturális és etikai kérdések Hozzárendelt szakmai készségek: 5. szint Információforrások kezelése Hozzárendelt módszerkompetenciák: Áttekintő képesség Rendszerezőképesség Körültekintés, elővigyázatosság Hozzárendelt személyes kompetenciák: Hozzárendelt társas kompetenciák: Tolerancia Interperszonális rugalmasság Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 30% Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% Csoportos helyzetgyakorlat 30%

315

0 0 9 0 9 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 42

összes

jellege

gyakorlati

megnevezése


azonosítója

elméleti

óraszáma

86

A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 2 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Az ügyfélérték fogalma, mint a szegmentált ügyfélkezelés alapja. Ügyfélérték ügyfélközpontúság - szervezet lojális képviselete Az ügyfelek tipizálásának alapelvei, rendszerezés szempontjai, az egyes típusok jellemzői, azonosítása 2. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.2/1607-06 A tananyagelem megnevezése: A reklamáció fogalma, összefüggése az ügyfél-elégedettséggel Hozzárendelt feladatkompetenciák: Azonosítja a probléma tárgyát Meggyőződik a megoldás elfogadásáról Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: 5 típus A klasszikus ügyfélszolgálati feladatok fajtái 5 típus A panaszügyek hatékony kezelésének módjai 4 típus Az ügyfél-kommunikációs stratégia, alapelvek Hozzárendelt szakmai készségek: 4. szint Olvasott szakmai szöveg megértése 4. szint Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Hozzárendelt személyes kompetenciák: Hozzárendelt társas kompetenciák: Tömör fogalmazás készsége Közérthetőség Konszenzuskészség Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 30% Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 2 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Alapfogalmak, összefüggések megértése, előítéletek azonosítása, kezelése

316

3. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.3/1607-06 A tananyagelem megnevezése: Nehezen kezelhető, illetve reklamáló ügyfelek pszichológiája Hozzárendelt feladatkompetenciák: Aktívan figyel, megértést, segítőkészséget tanúsít, megnyugtatja az ügyfelet Kompetenciájának megfelelően dönt a problémakezelésről Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: 4 típus Az ügyfelek tipizálása 4 típus A szolgáltatói attitűd, ügyfélközpontúság és szervezeti lojalitás Hozzárendelt szakmai készségek: 5. szint Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 5. szint Köznyelvi beszédkészség Hozzárendelt módszerkompetenciák: Gyakorlatias feladatértelmezés Helyzetfelismerés Kontroll (ellenőrzőképesség) Hozzárendelt személyes kompetenciák: Érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság Türelmesség Stressztűrő képesség Hozzárendelt társas kompetenciák: Udvariasság Irányítási készség Tolerancia Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 30% Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 9 óra elméletigényes gyakorlat osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Pszichológiai háttérismeretek, önismeret, interperszonális kapcsolatok, érzelmek, attitűdök 4. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.4/1607-06 A tananyagelem megnevezése: Reklamációkezelés, problémamegoldás Hozzárendelt feladatkompetenciák: Azonosítja a probléma tárgyát Kompetenciájának megfelelően dönt a problémakezelésről Szükség esetén kompenzációt alkalmaz Tájékoztat az ügyintézés további menetéről 317

Meggyőződik a megoldás elfogadásáról Dokumentálja az ügyfélpanasz megoldását Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: 5 típus A panaszügyek hatékony kezelésének módjai Hozzárendelt szakmai készségek: 5. szint Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 5. szint Köznyelvi beszédkészség 4. szint Szakmai nyelvű beszédkészség 4. szint Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 5. szint Olvasott köznyelvi szöveg megértése 5. szint Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban Hozzárendelt módszerkompetenciák: Problémaelemzés, -feltárás Körültekintés, elővigyázatosság Nyitott hozzáállás Hozzárendelt személyes kompetenciák: Felelősségtudat Türelmesség Hallás Hozzárendelt társas kompetenciák: Konszenzuskészség Fogalmazókészség Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 30% Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 2 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A reklamációkezelés, problémamegoldás folyamata, metodikája, eszközrendszere 5. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.5/1607-06 A tananyagelem megnevezése: Konfliktuskezelés, kompenzáció Hozzárendelt feladatkompetenciák: Aktívan figyel, megértést, segítőkészséget tanúsít, megnyugtatja az ügyfelet Szükség esetén kompenzációt alkalmaz Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: 4 típus Az ügyfél-kommunikációs stratégia, alapelvek 4 típus A működést támogató dokumentumok fajtái 4 típus A munkavégzést támogató eszközök

318

Hozzárendelt szakmai készségek: 5. szint Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 5. szint Köznyelvi beszédkészség 4. szint Szakmai nyelvű beszédkészség 4. szint Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 5. szint Olvasott köznyelvi szöveg megértése 5. szint Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban Hozzárendelt módszerkompetenciák: Körültekintés, elővigyázatosság Figyelem-összpontosítás Nyitott hozzáállás Hozzárendelt személyes kompetenciák: Stressztűrő képesség Érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság Hozzárendelt társas kompetenciák: Konfliktusmegoldó készség Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 30% Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 9 óra elméletigényes gyakorlat osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Konfliktusok keletkezésének oka, a konfliktuskezelés folyamata, módszerei, technikái

6. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.6/1607-06 A tananyagelem megnevezése: Ügyfélpanaszból származó információk Hozzárendelt feladatkompetenciák: Dokumentálja az ügyfélpanasz megoldását Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: 4 típus A szolgáltatói attitűd, ügyfélközpontúság és szervezeti lojalitás 5 típus A panaszügyek hatékony kezelésének módjai Hozzárendelt szakmai készségek: 5. szint Információforrások kezelése 2. szint ECDL 3. m. Szövegszerkesztés Hozzárendelt módszerkompetenciák: Gyakorlatias feladatértelmezés Helyzetfelismerés Hozzárendelt személyes kompetenciák: -

319

Hozzárendelt társas kompetenciák: Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 30% Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 2 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A szervezeti tanulásban az ügyfélpanasz jelentősége, felhasználási alternatívák 7. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.7/1607-06 A tananyagelem megnevezése: Ügyfélszolgálat gazdasági, jogi, vállalkozási és pénzügyi háttere Hozzárendelt feladatkompetenciák: Azonosítja a probléma tárgyát Kompetenciájának megfelelően dönt a problémakezelésről Szükség esetén kompenzációt alkalmaz Tájékoztat az ügyintézés további menetéről Meggyőződik a megoldás elfogadásáról Dokumentálja az ügyfélpanasz megoldását Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: 5 típus A fogyasztói magatartás. A vállalat és a termelői magatartás 4 típus A jogi, államjogi alapismeretek. A polgári jogviszony, tulajdonjog, kötelem, kártérítési felelősség 5 típus Az egyes szerződésfajták 5 típus A tisztességtelen piaci magatartás tilalma 5 típus A fogyasztóvédelmi és termékfelelősségi törvény 4 típus A jogérvényesítés 3 típus A pénzügyi alapfogalmak Hozzárendelt szakmai készségek: 4. szint Szakmai nyelvű beszédkészség 5. szint Információforrások kezelése Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Gyakorlatias feladatértelmezés Hozzárendelt személyes kompetenciák: Felelősségtudat Hozzárendelt társas kompetenciák: Irányítási készség Közérthetőség

320

Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 40% Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 30% Információk feladattal vezetett rendszerezése 30% A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 18 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Közgazdasági, jogi, vállalkozási és pénzügyi alapfogalmak, összefüggések 8. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.8/1607-06 A tananyagelem megnevezése: Reklamációkezelés gyakorlat Hozzárendelt feladatkompetenciák: Aktívan figyel, megértést, segítőkészséget tanúsít, megnyugtatja az ügyfelet Azonosítja a probléma tárgyát Kompetenciájának megfelelően dönt a problémakezelésről Szükség esetén kompenzációt alkalmaz Tájékoztat az ügyintézés további menetéről Meggyőződik a megoldás elfogadásáról Dokumentálja az ügyfélpanasz megoldását Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: 5 típus A panaszügyek hatékony kezelésének módjai 4 típus A működést támogató dokumentumok fajtái 4 típus A munkavégzést támogató eszközök Hozzárendelt szakmai készségek: 4. szint Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 4. szint Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 4. szint Szakmai nyelvű beszédkészség 5. szint Információforrások kezelése Hozzárendelt módszerkompetenciák: Problémaelemzés, -feltárás Körültekintés, elővigyázatosság Nyitott hozzáállás Hozzárendelt személyes kompetenciák: Felelősségtudat Türelem Hallás Hozzárendelt társas kompetenciák: Konszenzuskészség Fogalmazókészség

321

Tanulói tevékenységformák: Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás 20% Csoportos helyzetgyakorlat 30% Részvétel az ügyfélfogadáson, esetmegfigyelés 10% Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással 10% Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett 30% A képzési helyszín jellege: Taniroda (gyakorló Call/Contact Center) Külső gyakorlóhely (vállalati Call / Contact Center) Képzési idő: 42 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Reklamáció-, konfliktus-, panaszkezelés az ügyfélszolgálati gyakorlatban

322


5. TANANYAGEGYSÉG

303/1.0/1590-06

Call/Contact Center ismeretek

azonosítója

sza sza sza sza sza sza sza

303/1.1/1590-06 303/1.2/1590-06 303/1.3/1590-06 303/1.4/1590-06 303/1.5/1590-06 303/1.6/1590-06 303/1.7/1590-06

2 3 3 12 3 3 0

0 0 0 0 0 0 0


1. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.1/1590-06 A tananyagelem megnevezése: A Call/Contact Center fogalma, szervezeti háttere Hozzárendelt feladatkompetenciák: A jogosultságok alapján bejelentkezik a rendszerbe Tájékozódik a rendszerben, hozzáférése alapján áttekinti a rendszerüzeneteket Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: C típus A Call/Contact center fogalma, típusa, küldetése C típus Az iparági áttekintés, specifikáció Hozzárendelt szakmai készségek: 4. szint Komplex eszközhasználati képességek, készségek Hozzárendelt módszerkompetenciák: Rendszerben való gondolkodás Figyelemmegosztás Hozzárendelt személyes kompetenciák: Hallás Hozzárendelt társas kompetenciák: Visszacsatolási készség Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban 10%

323

0 0 0 0 0 0 60

összes

jellege

gyakorlati

megnevezése


azonosítója

elméleti

óraszáma

86

A képzési helyszín jellege: Tanterem Taniroda (gyakorló Call/Contact Center) Külső gyakorlóhely (vállalati Call / Contact Center) Képzési idő: 2 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Alapfogalmak bevezetése, összefüggések feltárása, rendszerszemlélet kialakítása Vakok és gyengénlátók számára képernyőfelolvasó szoftver használata 2. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.2/1590-06 A tananyagelem megnevezése: A Call/Contact Center (integrált technológiai rendszer) felépítése és működése Hozzárendelt feladatkompetenciák: Munkafelületeket előkészíti a munkavégzéshez A beosztásának megfelelően rendszermodulokat használ Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típus A CC felépítése, irányítása, együttműködés más szervezeti egységekkel B típus A CC felépítése, működése, általános modell, a struktúra, a rendszerelemek és ezek kapcsolódása C típus Az egyes rendszerelemek (hardver és szoftver) áttekintő ismertetése C típus A távközlési csatlakozások lehetőségei (ISDN, IP technológia) Hozzárendelt szakmai készségek: 4. szint Komplex eszközhasználati képességek, készségek Hozzárendelt módszerkompetenciák: Információgyűjtés Hozzárendelt személyes kompetenciák: Rugalmasság Hozzárendelt társas kompetenciák: Közérthetőség Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban 10% A képzési helyszín jellege: Tanterem Taniroda (gyakorló Call/Contact Center) Külső gyakorlóhely (vállalati Call / Contact Center) Képzési idő: 3 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Technológiai háttérismeretek Vakok és gyengénlátók számára képernyőfelolvasó szoftver használata 324

3. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.3/1590-06 A tananyagelem megnevezése: Call/Contact Center szolgáltatások Hozzárendelt feladatkompetenciák: A beosztásának megfelelően rendszermodulokat használ Rendszeradminisztrációt és statisztikát készít Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típus A CC szolgáltatások részletes bemutatása B típus A technológia és kommunikációs többlet: Contact Center megoldások Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 4. m. Táblázatkezelés 2. szint ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés 2. szint ECDL 3. m. Szövegszerkesztés Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Helyzetfelismerés Kontroll (ellenőrzőképesség) Hozzárendelt személyes kompetenciák: Pontosság Türelem Rugalmasság Hozzárendelt társas kompetenciák: Tömör fogalmazás készsége Interperszonális rugalmasság Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban 10% A képzési helyszín jellege: Tanterem Taniroda (gyakorló Call/Contact Center) Külső gyakorlóhely (vállalati Call / Contact Center) Képzési idő: 3 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Call/Contact Center rendszer szolgáltatások módszeres áttekintése, összehasonlítása, felhasználói háttérismeretek Vakok és gyengénlátók számára képernyőfelolvasó szoftver használata

325

4. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.4/1590-06 A tananyagelem megnevezése: Call/Contact Center tevékenységi körök Hozzárendelt feladatkompetenciák: A jogosultságok alapján bejelentkezik a rendszerbe Tájékozódik a rendszerben, hozzáférése alapján áttekinti a rendszerüzeneteket A beosztásának megfelelően rendszermodulokat használ Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típus A CC tevékenységi körök támogatása Hozzárendelt szakmai készségek: 5. szint Jól artikulált, tiszta beszéd 5. szint Szakmai nyelvhasználat Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Problémamegoldás, hibaelhárítás Rendszerezőképesség Hozzárendelt személyes kompetenciák: Hallás Pontosság Monotóniatűrés Hozzárendelt társas kompetenciák: Konfliktusmegoldó készség Kapcsolatteremtő készség Hatékony kérdezés készsége Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban 10% A képzési helyszín jellege: Tanterem Taniroda (gyakorló Call/Contact Center) Külső gyakorlóhely (vállalati Call / Contact Center) Képzési idő: 12 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Módszeres és teljes körű áttekintés az ügyintézői feladatoknak, bejövő és kimenő hívások, rendszertámogatás, -használat Vakok és gyengénlátók számára képernyőfelolvasó szoftver használata

326

5. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.5/1590-06 A tananyagelem megnevezése: Teljesítménymenedzsment és minőségfejlesztés Hozzárendelt feladatkompetenciák: A jogosultságok alapján bejelentkezik a rendszerbe Rendszeradminisztrációt és statisztikát készít Kilép a rendszerből (szünetkor, záráskor) Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típus A CC szolgáltatások részletes bemutatása B típus A technológia és kommunikációs többlet: Contact Center megoldások B típus A biztonsági kérdések Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 4. m. Táblázatkezelés 2. szint ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés 5. szint Jól artikulált, tiszta beszéd 5. szint Szakmai nyelvhasználat Hozzárendelt módszerkompetenciák: Eredményorientáltság Kontroll (ellenőrzőképesség) Hozzárendelt személyes kompetenciák: Érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság Felelősségtudat Megbízhatóság Hozzárendelt társas kompetenciák: Irányítási készség Adekvát metakommunikáció Motiválókészség Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban 10% A képzési helyszín jellege: Tanterem Taniroda (gyakorló Call/Contact Center) Külső gyakorlóhely (vállalati Call / Contact Center) Képzési idő: 3 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A teljesítmény fogalma, értelmezése eltérő feladatokra. Teljesítménykritériumok és ezek mérése Vakok és gyengénlátók számára képernyőfelolvasó szoftver használata

327

6. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.6/1590-06 A tananyagelem megnevezése: Call/Contact Center ergonómia Hozzárendelt feladatkompetenciák: Munkafelületeket előkészíti a munkavégzéshez Kilép a rendszerből (szünetkor, záráskor) Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: C típus A CC felépítése, irányítása, együttműködés más szervezeti egységekkel C típus A Call/Contact center fogalma, típusa, küldetése B típus A biztonsági kérdések Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 4. m. Táblázatkezelés 2. szint ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés 5. szint Jól artikulált, tiszta beszéd Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Módszeres munkavégzés Hozzárendelt személyes kompetenciák: Érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság Hallás Monotóniatűrés Hozzárendelt társas kompetenciák: Visszacsatolási készség Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban 10% A képzési helyszín jellege: Tanterem Taniroda (gyakorló Call/Contact Center) Külső gyakorlóhely (vállalati Call / Contact Center) Képzési idő: 3 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A technológiai rendszerből, a képernyő előtti munkavégzésből, az ülőmunkából, illetve a feladatkörből adódó ergonómiai kérdések Vakok és gyengénlátók számára képernyőfelolvasó szoftver használata

328

7. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.7/1590-06 A tananyagelem megnevezése: Call/Contact Center gyakorlat Hozzárendelt feladatkompetenciák: A jogosultságok alapján bejelentkezik a rendszerbe Tájékozódik a rendszerben, hozzáférése alapján áttekinti a rendszerüzeneteket Munkafelületeket előkészíti a munkavégzéshez A beosztásának megfelelően rendszermodulokat használ Rendszeradminisztrációt és statisztikát készít Kilép a rendszerből (szünetkor, záráskor) Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: C típus Az egyes rendszerelemek (hardver és szoftver) áttekintő ismertetése B típus A CC szolgáltatások részletes bemutatása B típus A technológia és kommunikációs többlet: Contact Center megoldások B típus A CC tevékenységi körök támogatása Hozzárendelt szakmai készségek: 5. szint Jól artikulált, tiszta beszéd 5. szint Szakmai nyelvhasználat Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Problémamegoldás, hibaelhárítás Rendszerezőképesség Hozzárendelt személyes kompetenciák: Hallás Pontosság Monotóniatűrés Hozzárendelt társas kompetenciák: Konfliktusmegoldó készség Kapcsolatteremtő készség Hatékony kérdezés készsége Tanulói tevékenységformák: Csoportos helyzetgyakorlat 30% Részvétel az ügyfélfogadáson, esetmegfigyelés 10% Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással 10% Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett 30% A képzési helyszín jellege: Képzési idő: 60 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A technológiai rendszer használatának elsajátítása Vakok és gyengénlátók számára képernyőfelolvasó szoftver használata

329


6. TANANYAGEGYSÉG

303/1.0/1591-06

Telemarketing és értékesítés

azonosítója

sza sza sza sza sza sza sza sza szk

303/1.1/1591-06 303/1.2/1591-06 303/1.3/1591-06 303/1.4/1591-06 303/1.5/1591-06 303/1.6/1591-06 303/1.7/1591-06 303/1.8/1591-06 303/1.9/1591-06

15 6 3 3 3 3 3 3 0


1. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.1/1591-06 A tananyagelem megnevezése: Marketing alapismeretek Hozzárendelt feladatkompetenciák: Promóciót, azaz értékesítés-előkészítést végez Közreműködik marketingkutatások lebonyolításában Proaktív, kapcsolatot erősítő ügyfélkontaktust létesít Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: C típus A piac fogalma, értelmezése C típus A marketing kialakulása, a marketing – mix fogalma A típus A fogyasztói magatartás jellemzői, a vásárlási döntések, piacszegmensek B típus A piackutatás alapjai A típus A termékpolitika, márkázás B típus Az árpolitika, árképzés Hozzárendelt szakmai készségek: 5. szint Szakmai nyelvhasználat Hozzárendelt módszerkompetenciák: Rendszerezőképesség Hozzárendelt személyes kompetenciák: Hozzárendelt társas kompetenciák: Tömör fogalmazás készsége Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20%

330

0 0 0 0 0 0 0 0 0

összes

jellege

gyakorlati

megnevezése


azonosítója

elméleti

óraszáma

0 0 0 0 0 130 0 0 0 91

Olvasott szöveg önálló feldolgozása 20% Információk feladattal vezetett rendszerezése 30% A képzési helyszín jellege: Tanterem Képzési idő: 15 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Marketing háttérismeretek, alapfogalmak, összefüggések 2. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.2/1591-06 A tananyagelem megnevezése: Kimenő kampányok sajátosságai Hozzárendelt feladatkompetenciák: Felkészül a beszélgetésre Segédeszközöket használ Hívásokat kezdeményez, bonyolít Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típus A telemarketing fogalma, célja, folyamata A típus A telemarketing kampányok A típus A scriptek és más támogató eszközök Hozzárendelt szakmai készségek: 5. szint Szakmai nyelvhasználat Hozzárendelt módszerkompetenciák: Rendszerben való gondolkodás Körültekintés, elővigyázatosság Hozzárendelt személyes kompetenciák: Türelem Rugalmasság Kitartás Hozzárendelt társas kompetenciák: Irányítási készség Kapcsolatteremtő készség Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Olvasott szöveg önálló feldolgozása 20% Információk feladattal vezetett rendszerezése 30% A képzési helyszín jellege: Tanterem Taniroda (gyakorló Call/Contact Center) Képzési idő: 6 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Telemarketing, telesales tevékenység, kampány fogalma, sajátosságai, aktív, proaktív, kezdeményező szerep elvárásai

331

3. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.3/1591-06 A tananyagelem megnevezése: Adategyeztetés, az adatbázisok építése, frissítése Hozzárendelt feladatkompetenciák: Információkat, adatokat rögzít Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: A típus A telemarketing kampányok Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 4. m. Táblázatkezelés 2. szint ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Rendszerben való gondolkodás Módszeres munkavégzés Hozzárendelt személyes kompetenciák: Pontosság Monotóniatűrés Hozzárendelt társas kompetenciák: Hatékony kérdezés készsége Irányítási készség Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Olvasott szöveg önálló feldolgozása 20% Információk feladattal vezetett rendszerezése 30% A képzési helyszín jellege: Tanterem Taniroda (gyakorló Call/Contact Center) Képzési idő: 3 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A tevékenység célja, sajátosságai, folyamata 4. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.4/1591-06 A tananyagelem megnevezése: Az értékesítés előkészítése, támogatása, értékesítés Hozzárendelt feladatkompetenciák: Promóciót, azaz értékesítés-előkészítést végez. Értékesítési feladatának megfelelően ajánlatot tesz Dokumentálja az értékesítés eredményét Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: A típus A promóció, azaz értékesítés-előkészítése A típus Az értékesítés, ajánlat személyre szabása

332

Hozzárendelt szakmai készségek: 5. szint Jól artikulált, tiszta beszéd 5. szint Szakmai nyelvhasználat Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Eredményorientáltság Kreativitás, ötletgazdagság Hozzárendelt személyes kompetenciák: Rugalmasság Kitartás Stressztűrő képesség Hozzárendelt társas kompetenciák: Interperszonális rugalmasság Meggyőzőkészség Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Olvasott szöveg önálló feldolgozása 20% Információk feladattal vezetett rendszerezése 30% A képzési helyszín jellege: Tanterem Taniroda (gyakorló Call/Contact Center) Képzési idő: 3 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A tevékenység célja, sajátosságai, folyamata 5. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.5/1591-06 A tananyagelem megnevezése: A meglévő ügyfélkapcsolat erősítése, akciós ajánlatok, keresztértékesítés Hozzárendelt feladatkompetenciák: Proaktív, kapcsolatot erősítő ügyfélkontaktust létesít Felkészül a beszélgetésre Segédeszközöket használ Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: A típus Értékesítés, ajánlat személyre szabása Hozzárendelt szakmai készségek: 5. szint Szakmai nyelvhasználat Hozzárendelt módszerkompetenciák: Figyelemmegosztás Eredményorientáltság Kreativitás, ötletgazdagság Hozzárendelt személyes kompetenciák: Megbízhatóság

333

Hozzárendelt társas kompetenciák: Határozottság Meggyőzőkészség Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Olvasott szöveg önálló feldolgozása 20% Információk feladattal vezetett rendszerezése 30% A képzési helyszín jellege: Tanterem Taniroda (gyakorló Call/Contact Center) Képzési idő: 3 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A tevékenység célja, sajátosságai, folyamata 6. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.6/1591-06 A tananyagelem megnevezése: Az ügyfélkör bővítése hideghívással Hozzárendelt feladatkompetenciák: Értékesítési feladatának megfelelően ajánlatot tesz Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: A típus A hideghívás Hozzárendelt szakmai készségek: 5. szint Jól artikulált, tiszta beszéd 5. szint Szakmai nyelvhasználat Hozzárendelt módszerkompetenciák: Gyakorlatias feladatértelmezés Nyitott hozzáállás Helyzetfelismerés Hozzárendelt személyes kompetenciák: Kitartás Stressztűrő képesség Hozzárendelt társas kompetenciák: Interperszonális rugalmasság Fogalmazókészség Visszacsatolási készség Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Olvasott szöveg önálló feldolgozása 20% Információk feladattal vezetett rendszerezése 30% A képzési helyszín jellege: Tanterem Taniroda (gyakorló Call/Contact Center)

334

Képzési idő: 3 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A tevékenység célja, sajátosságai, folyamata 7. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.7/1591-06 A tananyagelem megnevezése: Kérdőíves megkérdezések, marketingkutatások Hozzárendelt feladatkompetenciák: Közreműködik marketingkutatások lebonyolításában Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típus A telemarketing fogalma, célja, folyamata A típus A telemarketing kampányok A típus A scriptek és más támogató eszközök Hozzárendelt szakmai készségek: 5. szint Jól artikulált, tiszta beszéd 5. szint Szakmai nyelvhasználat 2. szint ECDL 3. m. Szövegszerkesztés Hozzárendelt módszerkompetenciák: Rendszerezőképesség Módszeres munkavégzés Hozzárendelt személyes kompetenciák: Hallás Pontosság Hozzárendelt társas kompetenciák: Kapcsolatteremtő készség Hatékony kérdezés készsége Tömör fogalmazás készsége Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Olvasott szöveg önálló feldolgozása 20% Információk feladattal vezetett rendszerezése 30% A képzési helyszín jellege: Tanterem Taniroda (gyakorló Call/Contact Center) Képzési idő: 3 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A tevékenység célja, sajátosságai, folyamata

335

8. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.8/1591-06 A tananyagelem megnevezése: Kintlévőségek kezelése, felszólítás, behajtás Hozzárendelt feladatkompetenciák: Közreműködik a cég kintlévőségeinek behajtásában Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típus A kintlévőség fogalma, célja, folyamata A típus A felszólítás, behajtás B típus Együttműködés más közreműködőkkel Hozzárendelt szakmai készségek: 5. szint Jól artikulált, tiszta beszéd 5. szint Szakmai nyelvhasználat 2. szint ECDL 3. m. Szövegszerkesztés Hozzárendelt módszerkompetenciák: Problémamegoldás, hibaelhárítás Nyitott hozzáállás Körültekintés, elővigyázatosság Hozzárendelt személyes kompetenciák: Felelősségtudat Érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság Hozzárendelt társas kompetenciák: Tolerancia Hatékony kérdezés készsége Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Olvasott szöveg önálló feldolgozása 20% Információk feladattal vezetett rendszerezése 30% A képzési helyszín jellege: Tanterem Taniroda (gyakorló Call/Contact Center) Képzési idő: 3 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A kintlévőség fogalma, a behajtási kampány sajátosságai 9. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.9/1591-06 A tananyagelem megnevezése: Telemarketing, telesales gyakorlat Hozzárendelt feladatkompetenciák: Felkészül a beszélgetésre Segédeszközöket használ Hívásokat kezdeményez, bonyolít Információkat, adatokat rögzít 336

Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: A típus A telemarketing kampányok A típus A scriptek és más támogató eszközök A típus A felszólítás, behajtás A típus A promóció, azaz értékesítés-előkészítése A típus Az értékesítés, ajánlat személyre szabása A típus A hideghívás Hozzárendelt szakmai készségek: 5. szint Jól artikulált, tiszta beszéd 5. szint Szakmai nyelvhasználat Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Problémamegoldás, hibaelhárítás Rendszerezőképesség Hozzárendelt személyes kompetenciák: Kitartás Pontosság Stressztűrő képesség Hozzárendelt társas kompetenciák: Kapcsolatteremtő készség Interperszonális rugalmasság Meggyőzőkészség Tanulói tevékenységformák: Csoportos helyzetgyakorlat 30% Részvétel az ügyfélfogadáson, esetmegfigyelés 20% Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással 20% Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett 30% A képzési helyszín jellege: Taniroda (gyakorló Call/Contact Center) Külső gyakorlóhely (vállalati Call / Contact Center) Képzési idő: 91 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Telemarketing, telesales tevékenység begyakorlása Vakok és gyengénlátók számára képernyőfelolvasó szoftver használata

337


7. TANANYAGEGYSÉG

303/1.0/1588-06

azonosítója

Az adatok, adatbázisok kezelése

szk szk szk szk szk

303/1.1/1588-06 303/1.2/1588-06 303/1.3/1588-06 303/1.4/1588-06 303/1.5/1588-06

6 9 9 15 0


1. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.1/1588-06 A tananyagelem megnevezése: Az információ és az adat fogalma, sajátosságai Hozzárendelt feladatkompetenciák: Közreműködik a szervezet által használt adatok, információk rendszerszerű nyilvántartásában, feldolgozásában Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típus Az információ és adat fogalma, sajátosságai Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 4. m. Táblázatkezelés Hozzárendelt módszerkompetenciák: Ismeretek helyénvaló alkalmazása Hozzárendelt személyes kompetenciák: Precizitás Hozzárendelt társas kompetenciák: Közérthetőség Segítőkészség Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Olvasott szöveg önálló feldolgozása 20% Információk feladattal vezetett rendszerezése 30% A képzési helyszín jellege: Tanterem Taniroda (gyakorló Call/Contact Center) Képzési idő: 6 óra elmélet osztálykeretben

338

0 0 0 0 0

összes

jellege

gyakorlati

megnevezése


azonosítója

elméleti

óraszáma

0 0 0 130 0 91

A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Alapfogalmak, összefüggések, rendszerszemléleti alapok Vakok és gyengénlátók számára képernyőfelolvasó szoftver használata 2. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.2/1588-06 A tananyagelem megnevezése: Az adatbázis fogalma, sajátosságai, típusai Hozzárendelt feladatkompetenciák: Közreműködik a szervezet által használt adatok, információk rendszerszerű nyilvántartásában, feldolgozásában Adatokat jelenít meg grafikon, diagram segítségével Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típus Adatbázis Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés Hozzárendelt módszerkompetenciák: Logikus gondolkodás Hozzárendelt személyes kompetenciák: Döntésképesség Hozzárendelt társas kompetenciák: Tömör fogalmazás készsége Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Olvasott szöveg önálló feldolgozása 20% Információk feladattal vezetett rendszerezése 30% A képzési helyszín jellege: Tanterem Taniroda (gyakorló Call/Contact Center) Képzési idő: 9 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Az ügyfélszolgálatokon használt legfontosabb adatbázisok elemzése 3. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.3/1588-06 A tananyagelem megnevezése: Az adatkezelés szintjei, folyamata, szabályozása Hozzárendelt feladatkompetenciák: Adatokat jelenít meg grafikon, diagram segítségével Adatokat, információkat továbbít Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típus Adatkezeléssel kapcsolatos ismeretek A típus Az adatok elemzése, rendezése

339

A típus A szűrések, lekérdezések, jelentések összeállítása A típus Az adatok megjelenítése Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 4. m. Táblázatkezelés 2. szint ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés Hozzárendelt módszerkompetenciák: Kontroll (ellenőrző képesség) Hozzárendelt személyes kompetenciák: Terhelhetőség Hozzárendelt társas kompetenciák: Közérthetőség Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Olvasott szöveg önálló feldolgozása 20% Információk feladattal vezetett rendszerezése 30% A képzési helyszín jellege: Tanterem Taniroda (gyakorló Call/Contact Center) Képzési idő: 9 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Komplex módszertani áttekintés, folyamatok azonosítása, bevezetés a szabályozás gyakorlatába 4. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.4/1588-06 A tananyagelem megnevezése: Adatvédelem Hozzárendelt feladatkompetenciák: Adatokat, információkat továbbít Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típus Az adatvédelem szükségessége A típus A személyes és közérdekű adatok kezelése A típus Biztonsági intézkedések, szabályok B típus Adatvédelmi eszközök Hozzárendelt szakmai készségek: 5. szint Komplex eszközhasználati képességek, készségek 2. szint ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés Hozzárendelt módszerkompetenciák: Kontroll (ellenőrző képesség) Hozzárendelt személyes kompetenciák: Felelősségtudat Megbízhatóság Hozzárendelt társas kompetenciák: Kapcsolatteremtő készség

340

Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Olvasott szöveg önálló feldolgozása 20% Információk feladattal vezetett rendszerezése 30% A képzési helyszín jellege: Tanterem Taniroda (gyakorló Call/Contact Center) Képzési idő: 15 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Személyes és közérdekű adatok, biztonsági kérdések, adatvédelmi eszközök 5. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.5/1588-06 A tananyagelem megnevezése: Adatkezelés, adatfeldolgozás gyakorlat Hozzárendelt feladatkompetenciák: Közreműködik a szervezet által használt adatok, információk rendszerszerű nyilvántartásában, feldolgozásában Adatokat jelenít meg grafikon, diagram segítségével Adatokat, információkat továbbít Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típus Adatkezeléssel kapcsolatos ismeretek A típus A szűrések, lekérdezések, jelentések összeállítása A típus A személyes és közérdekű adatok kezelése Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 4. m. Táblázatkezelés 2. szint ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés 3. szint Gépírás (100 leütés/perc) 5. szint Komplex eszközhasználati képességek, készségek Hozzárendelt módszerkompetenciák: Figyelem-összpontosítás Módszeres munkavégzés Eredményorientáltság Hozzárendelt személyes kompetenciák: Döntésképesség Precizitás Terhelhetőség Hozzárendelt társas kompetenciák: Motiválhatóság Tanulói tevékenységformák: Csoportos helyzetgyakorlat 30% Részvétel az ügyfélfogadáson, esetmegfigyelés 20% Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással 20% Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett 30%

341

A képzési helyszín jellege: Taniroda (gyakorló Call/Contact Center) Külső gyakorlóhely (vállalati Call / Contact Center) Képzési idő: 91 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Adatkezelés, adatfeldolgozás, adatvédelem az ügyfélszolgálati gyakorlatban Vakok és gyengénlátók számára képernyőfelolvasó szoftver használata

342


8. TANANYAGEGYSÉG

303/1.0/1589-06

Távközlés szakismeretek

azonosítója

szk szk szk szk szk szk szk szk szk szk szk

303/1.1/1589-06 303/1.2/1589-06 303/1.3/1589-06 303/1.4/1589-06 303/1.5/1589-06 303/1.6/1589-06 303/1.7/1589-06 303/1.8/1589-06 303/1.9/1589-06 303/1.10/1589-06 303/1.11/1589-06

6 3 6 3 9 6 3 3 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

összes

jellege

gyakorlati

megnevezése

elméleti

azonosítója


óraszáma

0 0 0 0 0 0 130 0 0 30 31 30


1. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.1/1589-06 A tananyagelem megnevezése: Bevezetés a távközlés fogalomrendszerébe, történetébe Hozzárendelt feladatkompetenciák: Műszaki szolgáltatást folytat, információt ad Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: A típus A vezetékes analóg és digitális technikák lényege, eszközei (telefonok és kiegészítők, faxok, modemek) A típus A vezeték nélküli analóg és digitális technikák A típus A GSM-rendszer lényege, működése Hozzárendelt szakmai készségek: 4. szint Szakmai nyelvű beszédkészség 4. szint Olvasott szakmai szöveg megértése 4. szint Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése Hozzárendelt módszerkompetenciák: Felfogóképesség Információgyűjtés Hozzárendelt személyes kompetenciák: Hozzárendelt társas kompetenciák: Tömör fogalmazás készsége

343

Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Olvasott szöveg önálló feldolgozása 20% Információk feladattal vezetett rendszerezése 30% A képzési helyszín jellege: Tanterem Taniroda (gyakorló Call/Contact Center) Képzési idő: 6 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Alapfogalmak összefüggések, rendszerszemlélet 2. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.2/1589-06 A tananyagelem megnevezése: Vezetékes analóg és digitális technikák Hozzárendelt feladatkompetenciák: Műszaki szolgáltatást folytat, információt ad Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: A típus A vezetékes analóg és digitális technikák lényege, eszközei (telefonok és kiegészítők, faxok, modemek) Hozzárendelt szakmai készségek: 4. szint Szakmai nyelvű beszédkészség 4. szint Olvasott szakmai szöveg megértése 4. szint Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése Hozzárendelt módszerkompetenciák: Felfogóképesség Információgyűjtés Hozzárendelt személyes kompetenciák: Hozzárendelt társas kompetenciák: Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Olvasott szöveg önálló feldolgozása 20% Információk feladattal vezetett rendszerezése 30% A képzési helyszín jellege: Tanterem Taniroda (gyakorló Call/Contact Center) Képzési idő: 3 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Technológiai alapismeretek

344

3. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.3/1589-06 A tananyagelem megnevezése: Analóg és digitális szolgáltatások Hozzárendelt feladatkompetenciák: A szolgáltatói szerződést érintő módosításokat kezel Alap- és kiegészítő szolgáltatást érintő módosításokat kezel Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: A típus Analóg szolgáltatások, hívásátirányítás, bekopogtatás, hívószámkijelzés stb. A típus Digitális szolgáltatások - ISDN és változatai, ADSL és változatai, Fax G4, Cordless telefonok Hozzárendelt szakmai készségek: 4. szint Szakmai nyelvű beszédkészség 4. szint Olvasott szakmai szöveg megértése 4. szint Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése Hozzárendelt módszerkompetenciák: Helyzetfelismerés Nyitott hozzáállás Hozzárendelt személyes kompetenciák: Hozzárendelt társas kompetenciák: Közérthetőség Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Olvasott szöveg önálló feldolgozása 20% Információk feladattal vezetett rendszerezése 30% A képzési helyszín jellege: Tanterem Taniroda (gyakorló Call/Contact Center) Képzési idő: 6 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Szolgáltatások típusai, sajátosságai, kapcsolódó tevékenység 4. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.4/1589-06 A tananyagelem megnevezése: Vezeték nélküli analóg és digitális technikák Hozzárendelt feladatkompetenciák: Műszaki szolgáltatást folytat, információt ad Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: A típus A vezeték nélküli analóg és digitális technikák

345

Hozzárendelt szakmai készségek: 4. szint Szakmai nyelvű beszédkészség 4. szint Olvasott szakmai szöveg megértése 4. szint Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése Hozzárendelt módszerkompetenciák: Helyzetfelismerés Nyitott hozzáállás Hozzárendelt személyes kompetenciák: Hozzárendelt társas kompetenciák: Közérthetőség Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Olvasott szöveg önálló feldolgozása 20% Információk feladattal vezetett rendszerezése 30% A képzési helyszín jellege: Tanterem Taniroda (gyakorló Call/Contact Center) Képzési idő: 3 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Technológiai alapismeretek 5. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.5/1589-06 A tananyagelem megnevezése: GSM rendszer lényege, működése és szolgáltatások Hozzárendelt feladatkompetenciák: Műszaki szolgáltatást folytat, információt ad Szolgáltatást (SIM kártya/vonal/kábel/internet) aktivál/felfüggeszt/megszüntet Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: A típus A GSM-rendszer lényege, működése A típus A GSM-szolgáltatások Hozzárendelt szakmai készségek: 4. szint Olvasott szakmai szöveg megértése 4. szint Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése Hozzárendelt módszerkompetenciák: Felfogóképesség Hozzárendelt személyes kompetenciák: Hozzárendelt társas kompetenciák: Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20%

346

Olvasott szöveg önálló feldolgozása 20% Információk feladattal vezetett rendszerezése 30% A képzési helyszín jellege: Tanterem Taniroda (gyakorló Call/Contact Center) Képzési idő: 9 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Technológiai alapismeretek, a szolgáltatások típusai, sajátosságai, kapcsolódó tevékenység 6. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.6/1589-06 A tananyagelem megnevezése: Szolgáltatói szerződést érintő módosítások Hozzárendelt feladatkompetenciák: A szolgáltatói szerződést érintő módosításokat kezel Előfizetői/számlafizetői jogviszonyt érintő módosításokat kezel Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: A típus A szolgáltatói szerződést érintő módosítások Hozzárendelt szakmai készségek: 4. szint Olvasott szakmai szöveg megértése 4. szint Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 4. szint Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 4. szint Szakmai nyelvű beszédkészség Hozzárendelt módszerkompetenciák: Nyitott hozzáállás Problémamegoldás, hibaelhárítás Hozzárendelt személyes kompetenciák: Döntésképesség Pontosság Hozzárendelt társas kompetenciák: Tömör fogalmazás készsége Visszacsatolási készség Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Olvasott szöveg önálló feldolgozása 20% Információk feladattal vezetett rendszerezése 30% A képzési helyszín jellege: Tanterem Taniroda (gyakorló Call/Contact Center) Képzési idő: 6 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A tevékenység célja, tartalma, kapcsolódó feladatok

347

7. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.7/1589-06 A tananyagelem megnevezése: Szolgáltatást érintő módosítások Hozzárendelt feladatkompetenciák: Szolgáltatást (SIM kártya/vonal/kábel/internet) aktivál/felfüggeszt/megszüntet Alap- és kiegészítő szolgáltatást érintő módosításokat kezel Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: A típus A szolgáltatást érintő módosítások Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2. szint ECDL 4. m. Táblázatkezelés 2. szint ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés Hozzárendelt módszerkompetenciák: Figyelem-összpontosítás Hozzárendelt személyes kompetenciák: Megbízhatóság Hozzárendelt társas kompetenciák: Konfliktuskerülő készség Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Olvasott szöveg önálló feldolgozása 20% Információk feladattal vezetett rendszerezése 30% A képzési helyszín jellege: Tanterem Taniroda (gyakorló Call/Contact Center) Képzési idő: 3 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A tevékenység célja, tartalma, kapcsolódó feladatok 8. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.8/1589-06 A tananyagelem megnevezése: Számlával kapcsolatos feladatok Hozzárendelt feladatkompetenciák: Előfizetői/számlafizetői jogviszonyt érintő módosításokat kezel Számlával kapcsolatos feladatokat lát el Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: A típus A számlával kapcsolatos feladatok Hozzárendelt szakmai készségek: 5. szint Komplex eszközhasználati képességek, készségek Hozzárendelt módszerkompetenciák: Problémamegoldás, hibaelhárítás

348

Hozzárendelt személyes kompetenciák: Pontosság Megbízhatóság Döntésképesség Hozzárendelt társas kompetenciák: Tömör fogalmazás készsége Visszacsatolási készség Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Olvasott szöveg önálló feldolgozása 20% Információk feladattal vezetett rendszerezése 30% A képzési helyszín jellege: Tanterem Taniroda (gyakorló Call/Contact Center) Képzési idő: 3 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A tevékenység célja, tartalma, kapcsolódó feladatok 9. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.9/1589-06 A tananyagelem megnevezése: Tudakozó szolgáltatás Hozzárendelt feladatkompetenciák: Tudakozó szolgáltatást végez Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: A típus A tudakozó szolgáltatás Hozzárendelt szakmai készségek: 5. szint Jól artikulált, tiszta beszéd 5. szint Komplex eszközhasználati képességek, készségek Hozzárendelt módszerkompetenciák: Eredményorientáltság Módszeres munkavégzés Hozzárendelt személyes kompetenciák: Hallás Pontosság Monotóniatűrés Hozzárendelt társas kompetenciák: Kapcsolatteremtő készség Hatékony kérdezés készsége Segítőkészség Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 10% Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% Csoportos helyzetgyakorlat 30%

349

Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással 10% Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett 30% A képzési helyszín jellege: Taniroda (gyakorló Call/Contact Center) Külső gyakorlóhely (vállalati Call/Contact Center) Képzési idő: 30 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A tevékenység célja, tartalma, kapcsolódó szakfeladatok begyakorlása Vakok és gyengénlátók számára képernyőfelolvasó szoftver használata 10. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.10/1589-06 A tananyagelem megnevezése: Analóg és digitális távközlés gyakorlat Hozzárendelt feladatkompetenciák: A szolgáltatói szerződést érintő módosításokat kezel Szolgáltatást (SIM kártya/vonal/kábel/internet) aktivál/felfüggeszt/megszüntet Előfizetői/számlafizetői jogviszonyt érintő módosításokat kezel Alap- és kiegészítő szolgáltatást érintő módosításokat kezel Számlával kapcsolatos feladatokat lát el Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: A típus Analóg szolgáltatások, hívásátirányítás, bekopogtatás, hívószámkijelzés stb. A típus Digitális szolgáltatások - ISDN és változatai, ADSL és változatai, Fax G4, Cordless telefonok A típus A szolgáltatói szerződést érintő módosítások A típus A szolgáltatást érintő módosítások A típus A számlával kapcsolatos feladatok Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés 5. szint Jól artikulált, tiszta beszéd 4. szint Szakmai nyelvű beszédkészség 4. szint Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése Hozzárendelt módszerkompetenciák: Módszeres munkavégzés Problémamegoldás, hibaelhárítás Eredményorientáltság Hozzárendelt személyes kompetenciák: Stressztűrő képesség Türelem Döntésképesség Hozzárendelt társas kompetenciák: Kapcsolatteremtő készség Hatékony kérdezés készsége Segítőkészség

350

Tanulói tevékenységformák: Csoportos helyzetgyakorlat 30% Részvétel az ügyfélfogadáson, esetmegfigyelés 10% Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással 10% Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett 30% A képzési helyszín jellege: Taniroda (gyakorló Call/Contact Center) Külső gyakorlóhely (vállalati Call/Contact Center) Képzési idő: 31 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Az analóg és digitális távközléshez kapcsolódó szakfeladatok begyakorlása Vakok és gyengénlátók számára képernyőfelolvasó szoftver használata 11. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.11/1589-06 A tananyagelem megnevezése: GSM szolgáltatás gyakorlat Hozzárendelt feladatkompetenciák: A szolgáltatói szerződést érintő módosításokat kezel Szolgáltatást (SIM kártya/vonal/kábel/internet) aktivál/felfüggeszt/megszüntet Előfizetői/számlafizetői jogviszonyt érintő módosításokat kezel Alap- és kiegészítő szolgáltatást érintő módosításokat kezel Számlával kapcsolatos feladatokat lát el Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: A típus A GSM-szolgáltatások A típus A szolgáltatói szerződést érintő módosítások A típus A szolgáltatást érintő módosítások A típus A számlával kapcsolatos feladatok Hozzárendelt szakmai készségek: 5. szint Komplex eszközhasználati képességek, készségek 5. szint Jól artikulált, tiszta beszéd 4. szint Szakmai nyelvű beszédkészség Hozzárendelt módszerkompetenciák: Módszeres munkavégzés Problémamegoldás, hibaelhárítás Eredményorientáltság Hozzárendelt személyes kompetenciák: Érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság Monotóniatűrés Megbízhatóság Hozzárendelt társas kompetenciák: Konfliktuskerülő készség Visszacsatolási készség Motiváló készség

351

Tanulói tevékenységformák: Csoportos helyzetgyakorlat 30% Részvétel az ügyfélfogadáson, esetmegfigyelés 10% Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással 10% Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett 30% A képzési helyszín jellege: Taniroda (gyakorló Call/Contact Center) Külső gyakorlóhely (vállalati Call/Contact Center) Képzési idő: 30 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: GSM távközléshez kapcsolódó szakfeladatok begyakorlása Vakok és gyengénlátók számára képernyőfelolvasó szoftver használata

352


9. TANANYAGEGYSÉG

303/1.0/1587-06

Proaktív ügyfélkapcsolatok

azonosítója

szk szk szk szk szk

303/1.1/1587-06 303/1.2/1587-06 303/1.3/1587-06 303/1.4/1587-06 303/1.5/1587-06

12 6 9 12 0

0 0 0 0 0

összes

jellege

gyakorlati

megnevezése


azonosítója

elméleti

óraszáma

0 0 0 130 0 91


1. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.1/1587-06 A tananyagelem megnevezése: Az ügyfélkapcsolatok erősítése, aktív, kezdeményező ügyfélszolgálat Hozzárendelt feladatkompetenciák: Törzsügyfeleket rendszeres időközönként telefonon, mailen, sms-ben vagy levélben megkeres, "ügyfélápolás" céljából (pl. az ügyfél születésnapjára, névnapjára, szerződése évfordulója alkalmából) Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: A típus Az ügyfelek, ügyfélcsoportok azonosítása, szegmentálása Hozzárendelt szakmai készségek: 4. szint Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 4. szint Szakmai nyelvű beszédkészség Hozzárendelt módszerkompetenciák: Helyzetfelismerés Nyitott hozzállás Hozzárendelt személyes kompetenciák: Döntésképesség Önállóság Hozzárendelt társas kompetenciák: Kezdeményezőkészség Meggyőzőkészség Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Olvasott szöveg önálló feldolgozása 20% Információk feladattal vezetett rendszerezése 30% A képzési helyszín jellege: Tanterem Taniroda (gyakorló Call/Contact Center)

353

Képzési idő: 12 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Hagyományos szolgáltatói szerep tartalmának áttekintése, bővítése, újraértelmezése az aktív, proaktív ügyfélkommunikációs stratégia szellemében 2. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.2/1587-06 A tananyagelem megnevezése: Ügyfélszerzés kontra ügyfélmegtartás Hozzárendelt feladatkompetenciák: Az ügyfél adatait ellenőrzi, az esetleges változásokat regisztrálja Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típus Az ügyfélmegtartás célja, eszközei Hozzárendelt szakmai készségek: 5. szint Komplex eszközhasználati képességek, készségek Hozzárendelt módszerkompetenciák: Figyelem-összpontosítás Hozzárendelt személyes kompetenciák: Pontosság Megbízhatóság Hozzárendelt társas kompetenciák: Közérthetőség Visszacsatolási készség Motiválhatóság Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Olvasott szöveg önálló feldolgozása 20% Információk feladattal vezetett rendszerezése 30% A képzési helyszín jellege: Tanterem Taniroda (gyakorló Call/Contact Center) Képzési idő: 6 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Az ügyfélszolgálat ismeretek "ügyfélszegmentáció", "ügyfélmegtartás" témakörének bővítése

354

3. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.3/1587-06 A tananyagelem megnevezése: Az ügyfélcsoportok elérése proaktív kampánnyal Hozzárendelt feladatkompetenciák: Törzsügyfeleket rendszeres időközönként telefonon, mailen, sms-ben vagy levélben megkeres, "ügyfélápolás" céljából (pl. az ügyfél születésnapjára, névnapjára, szerződése évfordulója alkalmából) Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: A típus A proaktív ügyfélkommunikációs stratégia A típus Az ügyfélcsoportot érintő proaktív kampányok A típus A szervezet által kezdeményezett adategyeztetések, frissítések Hozzárendelt szakmai készségek: 5. szint Köznyelvi beszédkészség 5. szint Tiszta, jól érthető beszéd Hozzárendelt módszerkompetenciák: Módszeres munkavégzés Eredményorientáltság Hozzárendelt személyes kompetenciák: Kitartás Érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság Hozzárendelt társas kompetenciák: Kapcsolatteremtő készség Hatékony kérdezés készsége Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Olvasott szöveg önálló feldolgozása 20% Információk feladattal vezetett rendszerezése 30% A képzési helyszín jellege: Tanterem Taniroda (gyakorló Call/Contact Center) Képzési idő: 9 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Proaktív kampány fogalma, célja, módszertana 4. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.4/1587-06 A tananyagelem megnevezése: Egyedi, személyre szabott megkeresés, ajánlat Hozzárendelt feladatkompetenciák: Törzsügyfeleket rendszeres időközönként telefonon, mailen, sms-ben vagy levélben megkeres, "ügyfélápolás" céljából (pl. az ügyfél születésnapjára, névnapjára, szerződése évfordulója alkalmából)

355

Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: A típus Az egyedi aktivitások Hozzárendelt szakmai készségek: 2. szint ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2. szint ECDL 4. m. Táblázatkezelés 2. szint ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés Hozzárendelt módszerkompetenciák: Körültekintés, elővigyázatosság Információgyűjtés Hozzárendelt személyes kompetenciák: Stressztűrő képesség Hozzárendelt társas kompetenciák: Hatékony kérdezés készsége Tömör fogalmazás készsége Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Olvasott szöveg önálló feldolgozása 20% Információk feladattal vezetett rendszerezése 30% A képzési helyszín jellege: Tanterem Taniroda (gyakorló Call/Contact Center) Képzési idő: 12 óra elmélet osztálykeretben A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Ügyféladatok, ügyféltörténet elemzése, frissítése, személyes megkeresések célja, tartalma, jellemzői 5. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 303/1.5/1587-06 A tananyagelem megnevezése: Aktív, proaktív ügyfélkapcsolatok gyakorlat Hozzárendelt feladatkompetenciák: Az ügyfél adatait ellenőrzi, az esetleges változásokat regisztrálja Törzsügyfeleket rendszeres időközönként telefonon, mailen, sms-ben vagy levélben megkeres, "ügyfélápolás" céljából (pl. az ügyfél születésnapjára, névnapjára, szerződése évfordulója alkalmából) Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: A típus A szervezet által kezdeményezett adategyeztetések, frissítések A típus Az ügyfélcsoportot érintő proaktív kampányok A típus Az egyedi aktivitások Hozzárendelt szakmai készségek: 5. szint Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 5. szint Köznyelvi beszédkészség 5. szint Tiszta, jól érthető beszéd

356

4. szint Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 4. szint Szakmai nyelvű beszédkészség 5. szint Komplex eszközhasználati képességek, készségek Hozzárendelt módszerkompetenciák: Intenzív munkavégzés Körültekintés, elővigyázatosság Eredményorientáltság Hozzárendelt személyes kompetenciák: Monotóniatűrés Türelem Hallás Hozzárendelt társas kompetenciák: Kezdeményezőkészség Meggyőzőkészség Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 10% Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% Csoportos helyzetgyakorlat 30% Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással 10% Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett 30% A képzési helyszín jellege: Taniroda (gyakorló Call/Contact Center) Külső gyakorlóhely (vállalati Call / Contact Center) Képzési idő: 91 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Aktív (pl. telesales, telemarketing) és proaktív (pl. adategyeztetés, ügyfélápolás, személyes ajánlat) ügyfélkontaktus kezdeményezése telefonon, e-mailben, sms-ben Vakok és gyengénlátók számára képernyőfelolvasó szoftver használata

357

Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Program

358

ELŐLAP

Fenntartó Székhely A kuratórium elnöke Kurátorok

„Belvárosi Tanoda” Alapítvány 1053 Budapest, Henszlmann u. 7. Győrik Edit Fehér Márta, Győrik Edit, Papp Péter, Dr. Saly Noémi, Szebényi Csilla

Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola Adószám Statisztikai szám Székhely Honlap Iskolavezető Tel./fax E-mail

18083141-1-41 18083141-8531-599-01 1056 Budapest, Irányi u. 19-23. www.beltanoda.hu Gulyás Péter (061)-266-3378 [email protected]

359

Tartalom

2. Az intézmény általános bemutatása ................................................................................... 364 2.1. Szakmai célok és feladatok ............................................................................................. 364 2.2. Tárgyi, infrastrukturális feltételek................................................................................... 366 3. Helyzetelemzés................................................................................................................... 367 3.1. Bevezetés......................................................................................................................... 367 3.2. Az adattáblákból levont általános következtetések ......................................................... 368 4.1. Az intézkedési terv célja – általános célmeghatározás.................................................... 374 4.2.A helyzetelemzés megállapításának összegzése .............................................................. 375 4.3. Csomópontok kiemelése ................................................................................................. 376 4.4. Akcióterv beavatkozásainak összefoglalása.................................................................... 377 5. Megvalósítás....................................................................................................................... 378 6. Megvalósítást segítő egyéb programok.............................................................................. 378 7. Kockázatelemzés................................................................................................................ 379 8. Monitoring és nyilvánosság ............................................................................................... 379 8.1. Monitoring....................................................................................................................... 379 8.2. Nyilvánosság ................................................................................................................... 380 9. Konzultáció és visszacsatolás............................................................................................ 381 10. Kötelezettségek és felelősség ........................................................................................... 381 11. Érvényesülés, módosítás .................................................................................................. 382 12. Az elfogadás módja és dátuma......................................................................................... 383 360

Mellékletek............................................................................................................................. 384 1. A helyzetelemzést segítő adattáblák .................................................................................. 385 1. táblázat: Intézményi alapadatok ......................................................................................... 385 2. táblázat: Feladatellátási helyek száma, funkciója és a gyermekek, tanulók létszáma........ 385 3.a táblázat: Gyermekek, tanulók száma évfolyamonként ..................................................... 386 3.b A gyermekek, tanulók száma az egyes iskolai osztályokban........................................... 386 4. táblázat: Iskolás tanulók száma, bejárók, utazási feltételek ............................................... 386 5. táblázat: A lemorzsolódás aránya az intézményben........................................................... 387 6.a. táblázat: Továbbtanulási mutatók a középfokú iskolában............................................... 387 6.b. táblázat: Kompetencia mérések eredményei ................................................................... 388 7. Iskolán kívüli segítő programokban való részvétel............................................................ 388 8.a. táblázat: A szakember-ellátottság.................................................................................... 389 8.b. Humán-erőforrás hiánya intézményben .......................................................................... 389 9. Módszertani képzettség az intézményben .......................................................................... 389 10.a. táblázat: Infrastruktúra az egyes feladatellátási helyeken ............................................. 389 10.b táblázat: Infrastruktúra és hozzáférés az intézményben ................................................. 390 11. táblázat: Hány tanuló után igényelték, ill. tervezik igényelni az integrációs és/vagy képesség-kibontakoztató támogatást? .................................................................................... 390 12. Gyógypedagógiai nevelés, oktatás ................................................................................... 390 13. Intézményi és szervezeti együttműködések ..................................................................... 391 2. Alapfogalmak és értelmezésük........................................................................................... 392

361

1. Törvényi háttér A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról kimondja, hogy: Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség, tekintettel az Alkotmány 54. § (1) bekezdésére, 70/A. §-ára, valamint a Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire és az európai közösségi jog vívmányaira a következő törvényt alkotja: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos

tisztelettel

és

körültekintéssel,

az

egyéni

szempontok

azonos

mértékű

figyelembevételével kell eljárni. 2. § Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket e törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. Az alábbi paragrafusokban pedig az oktatási-nevelési folyamatokban határozza meg az egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség szempontjait: 27. § (1) Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen

362

a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. (4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 28. § (1) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri. (2) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, b) felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. (3) A 27. § (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megőrzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérően rendelkezhet.

363

29. § Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevők meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő.

2. Az intézmény általános bemutatása 2.1. Szakmai célok és feladatok A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola ellátandó alaptevékenységei (TEAOR-számmal és az új, módosított TEAOR számmal) a következők: 8021 általános középiskolai oktatás (8531) 8022 szakmai középfokú oktatás (8532) közművelődési szakember II. – középfokú művészeti szolgáltatásszervező (OKJ szám: 52 8407 01) 8042 máshová nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás (8042) Kiegészítendő tevékenységek: 8514 Egyéb humán-egészségügyi ellátás (8690) 8532 Szociális ellátás elhelyezés nélkül (8899 Máshová nem sorolt egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül) 9262 Egyéb sport tevékenység (9319) 9272 máshová nem sorolható egyéb szabadidős tevékenység (9329 Máshová nem sorolható egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység) Az intézmény pedagógiai és tantervi programja célcsoportja a középiskolát megkezdett, de abból különböző okokból kimaradt, kallódó, deviáns életvezetésű fiatalok. A nevelés-oktatás általános célja, feladata az iskolai oktatásból kimaradt – köztük a beilleszkedési, magatartási zavarokkal és tanulási zavarral küzdő, látás-, hallá-, mozgássérült, testi, érzékszervi fogyatékos (sajátos nevelési igényű) – fiatalok gimnáziumi képzése, érettségire való felkészítése, kétszintű érettségiztetése, szakképzése, mentális gondozása integrált módon személyre szabott tanulási program és személyközpontú gondoskodás alapján.

364

A Belvárosi Tanoda feladata, hogy a gimnáziumi tananyag elsajátítása, az érettségire való felkészítés, szakképzés mellett segítse a tanulással, szocializációval kapcsolatos gátak, szorongások leépítését; fejlessze a fiatalok tanulási és kommunikációs kedvét, készségét, képességét, a megfelelő önértékelés kialakulását. A legfontosabb pedagógia célként a helyes énkép, a felelősségérzet és az önálló életvezetés kialakítása fogalmazható meg, míg a fő oktatási cél az érettségire való felkészítés. E célok elérésében fontosak az alábbi részfeladatok: - korábban szerzett gátlások oldása; - problémamegoldásra nevelés; - tanulásra, vizsgára, érettségire, felvételire való felkészítés; - a megfelelő önértékelés elősegítése, az önbizalom fejlesztése; - önállóságra és egyben felelősségtudatra nevelés; - az életfeladatok (pl. pályaválasztás) megoldására való felkészítés; - a szociális alkalmazkodást elősegítő társadalmi minták, értékek közvetítése a diákok felé. A Belvárosi Tanoda a segítő és oktató munkát egységként alkalmazva próbál a fiatalok problémáira reagálni és személyenként megoldást találni. Ennek eszköze a segítő pármunka (esetkezelés) és a személyre szabott tanulási program. Személyre szabott tanulási program kialakítása szükséges, hiszen minden diák más középiskolás bizonyítvánnyal, tantárgyi tudással, akár tantárgyanként más tanulási képességgel rendelkezik. Különbözőek mentális állapotukat, aktuális élethelyzetüket tekintve is. Mindezek a Tanodában eltöltött idő folyamán változnak, ezért a személyre szabott tanulási program, mód, időbeosztás kialakítása a bekerüléskor, aktualizálása folyamatosan szükséges. Ez mindig a diák segítő párjával együtt történik. Az iskola helyi tanterve tartalmilag megegyezik az Oktatási Miniszter által jóváhagyott „Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív kerettanterve” című dokumentummal (nyilvántartási szám: 6380/2005).

Ennek megfelelően az iskolában nincsenek évfolyamok és

nincsenek osztályok. A

Tanodát

módszertani

sokszínűség

jellemzi,

alkalmazunk

egyéni

munkát,

pármunkát,

csoportmunkát, frontális technikát, egyéni fejlesztést, stb. Minden tekintetben integrációt valósítunk meg. Az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű fiatalok aránya nem haladja meg a 20 %-ot.

365

Az intézmény általános bemutatása a Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja (A kallódó fiatalokat segítő iskola) alapján készült.

2.2. Tárgyi, infrastrukturális feltételek A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola székhelye az 5. kerületben van (1056 Budapest, Irányi u. 19.) A 300 m2-es földszinti, utcára nyíló helyiség együttesben 5 tanterem, 2 iroda, 1 klubhelyiség, 1 tárgyaló, és egyéb, közösségi és kommunális helyiségek találhatók. A tantermek többfunkciósak. Kabinetrendszer biztosítja, hogy a termekben kapjanak helyet az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó taneszközök, felszerelések, könyvtár, számítógépek, természettudományos laboratórium, videó- és hangtechnikai berendezések. A tantermekben a tanítási időn kívül szabadidős és kreatív alkotó tevékenység is folyik. Itt zajlanak az egyéni és csoportos beszélgetések is. Klubhelyiségünk alkalmas a diákok munkáiból összeállított időszaki kiállítások, rendezvények szervezésére, lebonyolítására. Amennyiben az iskolában sajátos nevelési igényű diák tanul, számára a megfelelő taneszközöket biztosítjuk. A tantermekben normál fehér táblák (filctollal használatos) vannak (8 db), és 3 db digitális táblával rendelkezik az iskola (fejlesztés eredménye: HEFOP-3.1.3-05/1 „Felkészítés a kompetencia-alapú oktatásra”: A kompetencia-alapú oktatás lehetőségei egy alternatív kerettantervbe ágyazva a Belvárosi Tanodában). Ugyanezen pályázat keretében 3 db projektort is nyert az intézmény. A Belvárosi Tanoda számítógépekkel való ellátottsága kielégítőnek mondható. A gépeket közös használatú, kimondottan erre a célra tervezett bútorzattal berendezett helyiségben helyeztük el. Itt 10 db asztali számítógép van, a diákok bármikor használhatják, ha éppen nincsen óra a számítógép teremben. Az internetet a tanítási idő után (15.00) kapcsoljuk be a diákok gépein, és ezt addig használhatják, ameddig nyitva az iskola (17.00-ig biztosan). A HEFOP 3.1.3/B/09/03 („A kompetencia alapú oktatási programok eszközei elemeinek, értékelési eszközeinek, valamint ezek megjelenítésére alkalmas eszközök biztosítása a HEFOP 3.1. intézkedésben érintett közoktatási intézmények számára”: A kompetencia alapú oktatás infrastruktúrájának fejlesztése a Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskolában) pályázaton 41 db netbookot nyert az iskola, és részben órákon használják őket a diákok és a tanárok, részben pedig bármikor, amikor a diákoknak tanulási célból, vagy a munkatársaknak munka céljából van szükségük az eszközökre.

366

A Belvárosi Tanoda könyvtára szintén egy közös használatú helyiség néhány szekrényében kapott helyet; karbantartása és működtetése egy segítő-oktató feladata. A diákok bármikor használhatják azt helyben, előzőleg értesítve erről az ezért felelős segítő-oktatót vagy amennyiben ő nincsen jelen, a kijelölt helyettesét. Amennyiben kölcsönözni szeretnének, a könyvtár adatbázisában regisztrál a felelős munkatárs. A Belvárosi Tanoda nem rendelkezik tornateremmel/tornaszobával. Ugyanakkor van két olyan helyiség, ahol megvalósítható mozgásos foglalkozás, melyek a következők: gerinctorna, aerobic, jóga, ping-pong. A tanárok és a diákok együtt rendszeresen járnak focizni az Orczy-kertbe (8. kerület), illetve télen péntek délutánra termet bérelünk valamelyik környékbeli iskolába.

3. Helyzetelemzés 3.1. Bevezetés A Belvárosi Tanoda Alapítvány kötelező Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Programját – annak részét képező Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Helyzetelemzését és az ebből készült Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Tervét – az iskolában lévő adatok, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium által közzétett Helyzetelemzést segítő adattáblák (lsd. mellékletben), valamint a Gyakorlati útmutató Közoktatási Esélyegyenlőségi Programok tervezéséhez a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatási sikeressége érdekében, továbbá a Sablon közoktatási intézményi esélyegyenlőségi program a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatási sikeressége érdekében című útmutató alapján készült (http://www.okm.gov.hu/kozoktatas/eselyegyenloseg/kozoktatasi090803). A dokumentum megírásánál, már rögtön a helyzetelemzést segítő adattáblák kitöltésénél számos probléma merült fel, sok esetben például azért, mert az iskolában nincsenek évfolyamok és nincsenek osztályok az alternatív pedagógia program alapján, így az adatszolgáltatás ez irányban nem történik meg. Ennek ellenére a mellékletben található adattáblákat kitöltöttük és következtetéseket vontunk le azokból. Az adattáblákból azokat használtuk, melyek relevánsak a dokumentum elkészítésénél (így pl. demográfiai adatokat nem jelenítettünk meg, mert ez elsősorban a települési/társulási esélyegyenlőségi programok helyzetelemzéseinél létfontosságúak, ill. a budapesti székhelyű, V. kerületi feladatellátási hellyel rendelkező, de elvileg országos felvétellel rendelkező Belvárosi Tanoda esetében nem, stb.).

367

A Gyakorlati útmutató II. fejezetéből (Az esélyegyenlőség érvényesülésének vizsgálati szempontjai és példák az esélyegyenlőségi kockázatok kezelésére javasolt beavatkozásokra) azokat a szempontokat vettük figyelembe, melyek relevánsak saját intézményünk esélyegyenlőségi szempontjainak vizsgálatánál (II.6. Oktatási esélyegyenlőség érvényesülésének vizsgálata az egyes közoktatási intézményekben, II.7. A vizsgált intézményben biztosított-e a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatása? II.8. A vizsgált intézményben halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatásának feltételei). Emellett megjegyzendő, hogy a Belvárosi Tanoda mindig is különös figyelmet fordított az esélyegyenlőségi szempontok érvényesülésére, tkp. már pedagógiai programja, a célcsoport kiválasztása, a módszerek és a légkör is ezt feltételezi. A Tanodában három munkacsoport foglalkozik a fiatalokkal, ebből kettő különösen speciális célcsoporttal: -

Megálló Oktatási Program, mely a szenvedélybeteg és komoly életvezetési zavarokkal és tanulási problémákkal küszködő fiatalok egész napos ellátását, érettségire való felkészítését vállalja, napirendbe szervezett, terápiával is kiegészülő segítő munkával,

-

Váltó Program, mely fogvatartott és szabadult, bűnelkövető és kriminális életvitelű fiatalok oktatását és reszocializációját végzi,

-

Belvárosi Tanoda Program, amely azoknak a középiskolákból kimaradt, deviáns fiataloknak is kínál tanulási lehetőséget, akik elsősorban a személyközpontú oktatásért fordulnak hozzánk.

Mindazonáltal a legmesszebbmenőkig igyekeztünk szem előtt tartani az útmutatók és sablonok rendszerét és elvárásait.

3.2. Az adattáblákból levont általános következtetések Figyelembe véve a Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Programok kötelező tartalmi elemeit, az alábbi következtetéseket vontuk le a helyzetelemzés során: 3.2.1. A nevelési és oktatási intézmények tanulói összetételére, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatok vizsgálata. Célja: annak megállapítása, hogy az intézmény mennyire befogadó, illetve, hogy folytat-e szegregált oktatás-szervezési gyakorlatot. Az intézményben jelenleg a HH-s gyerekek aránya 1,3 százalékos az összlétszámon belül. A Belvárosi Tanoda diákjainak összetétele családi, szociális, az egyéni probléma jellege és tudásszint

368

szempontjából is nagyon heterogén. A Tanodába a középiskolából kimaradt, kallódó, deviáns fiatalok járnak, de kimaradásuk oka sokféle lehet: viselkedési problémák, beilleszkedési zavarok, tanulmányi problémák, magas vagy adott esetben túl alacsony követelményszint miatt, betegségek, életvezetési nehézségek, különféle függőségek, krízishelyeztek, az iskolai normák és légkör elfogadhatatlansága, zavaros családi háttér a leggyakoribb tényezők. A Belvárosi Tanoda diákjainak jellemzői a következők: -

viselkedési zavarok,

-

jelentős tanulás-módszertani hiányosságok,

-

szocializációs zavarok,

-

szenvedélybetegségek,

-

különféle szubkultúrák befolyása,

-

szélsőségesen rossz vagy jó szociális körülmények,

-

állami gondozottság,

-

etnikai kisebbséghez tartozás,

-

hosszabb ideig külföldön tartózkodás, tanulás,

-

pszichés, pszichoszomatikus tünetek (szorongások, kényszerek, anorexia nervosa, maniakodepresszió stb.),

-

beszédhibák,

-

kommunikációs sérülések, gátak,

-

kriminális életút, életvitel és karrier.

A Belvárosi Tanoda összességében ifjúságsegítő intézmény, ahol a segítő és oktató munka egységként értelmezve és alkalmazva valósul meg. 3.2.2. A nevelés és oktatás eredményességére vonatkozó adatok vizsgálata. Célja: annak megállapítása, hogy az intézményben folyó pedagógiai munka mennyire biztosítja a halmozottan hátrányos

helyzetű

tanulók

eredményes

oktatását,

mennyire

sikeres

szociális

hátrányaik

kompenzálásában, esélyegyenlőségük előmozdításában. A pedagógiai munka lényege a személyre szabott tanulási programok kialakítása, a személyre figyelés, az oktató és segítő munka egysége. Ez a módszer – amely Belvárosi Tanoda-módszerként is megjelenik – alkalmas a sikeres előmenetel előmozdításához mind tanulmányi téren, mind pedig a tekintetben, hogy valóban érett, felnőtt személyiségek kapják meg az érettségi bizonyítványt. Mint az a pedagógiai programban is megfogalmazódik, legfontosabb pedagógiai célként a helyes énkép, a felelősségérzet és az önálló életvezetés kialakítása jelenik meg, míg fő oktatási cél az érettségire való felkészítés. E célok elérésében fontosak az alábbi részfeladatok: - a korábban szerzett gátlások oldása,

369

- problémamegoldásra nevelés, - tanulásra, vizsgára, érettségire, felvételire való felkészítés, - a megfelelő önértékelés elősegítése, az önbizalom fejlesztése, - önállóságra és egyben felelősségtudatra nevelés, - az életfeladatok (pl. pályaválasztás) megoldására való felkészítés, - a szociális alkalmazkodást elősegítő társadalmi minták, értékek közvetítése a diákok felé. 3.2.3. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részvételi adatainak vizsgálata az intézmény nyújtotta programokban. Célja: annak megállapítása, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók milyen mértékben veszik igénybe az intézmény nyújtotta szolgáltatásokat; sikeres-e részvételük biztosítása, bevonásuk az intézmény által biztosított programokba; hozzásegíti-e az intézmény a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket a számukra kínált támogatások eléréséhez, igénybe vételéhez. Jelenleg nincs halmozottan hátrányos helyzetű diák az iskolában. A hátrányos helyzetű diákok száma 2 fő. Az iskola pályázatot kíván beadni a TÁMOP-3.2.1.B-09/3 Új tanulási formák és rendszerek – Második Esély Gimnáziumi programok című felhívásra, ami előírja a hhh-s diákok számát (jelen esetben 2010 júniusától min. 12 fő hhh-s diák az előírt szám). Az iskolán kívüli „hagyományos” (pl. Útravaló) segítő programokban nem vesz részt egyetlen tanuló sem. Ugyanakkor minden diák részesül az iskola egyéb programjaiból, ill. minden diáknak van segítő párja, aki támogatja őt minden tekintetben. Emellett az iskola több drog-rehabilitációs intézménnyel van kapcsolatban, továbbá pszichiáterhez járnak a rászorulók az iskola költségén. Szükség esetén pszichológus is segít ill. bekapcsolódik a munkába. 3.2.4. Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata az intézményben. Célja: annak megállapítása, hogy az intézményben rendelkezésre állnak-e halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek/tanulók eredményes oktatásának, nevelésének alapvető feltételei. Az intézményben mind az infrastrukturális, mind pedig a szakember ellátottság megfelelő a sikeres pedagógiai munkához. Továbbá a pedagógiai programban megfogalmazott cél és feladat, légkör és szemlélet is segíti a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredménye oktatását, nevelését (is). 3.2.5. Az intézmény pedagógiai programjának, oktatási, nevelési gyakorlatának vizsgálata. Célja: annak megállapítása, hogy az intézmény milyen mértékben alkalmaz korszerű, inklúzív pedagógiát, differenciát módszertant és kulcskompetenciákat fejlesztő programokat?

370

A

Tanodát

módszertani

sokszínűség

jellemzi,

alkalmazunk

egyéni

munkát,

pármunkát,

csoportmunkát, frontális technikát, egyéni fejlesztést, stb. Minden tekintetben integrációt valósítunk meg. A 12 főállású pedagógusból 8 fő rendelkezik Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés képzettséggel, 8 fő Kooperatív tanulás képzettséggel, 1 fő drámapedagógiai képzettséggel. Egyéb, az oktató-nevelő munkába bekapcsolódó szakemberek ill. szakértelem: szociális munkás, pszichológus, fejlesztő pedagógus, jóga oktató, természetgyógyászati tanácsadó, meditációval foglalkozó szakember. Addiktológiai konzultáns/felsőfokú narkológiai asszisztens a „Belvárosi Tanoda” Alapítvány részéről áll rendelkezésre. 3.2.6. Nem releváns (óvodákra vonatkozik). 3.2.7. Annak vizsgálata, hogy amennyiben az intézményben és a településen az országos átlagot meghaladja az SNI tanulók többi gyermekhez, tanulóhoz viszonyított aránya, miként csökkenthetők ezek az arányok, a számukra biztosított szolgáltatok, ellátások megfelelnek-e a törvényességi és szakmai követelményeknek, hogyan támogatható az SNI tanulók többségi tantervű középfokú oktatásban való továbbtanulása. Az intézményben jelenleg az SNI-s diákok száma 6,8 %, (országos átlag: 7 %). Tekintve, hogy a Belvárosi Tanoda kifejezetten várja és fogadja azokat a diákokat, akik valamiféle részképesség hiány miatt a középiskolában nem tudnak teljesíteni, vagy más középiskolák nem felkészültek a velük való foglalkozásra, a létszám optimálisnak tekinthető. Fontos, hogy a szakvélemények folyamatos felülvizsgálata megtörténjen. Mivel a diákok egyéni tanrend szerint tanulnák, egyéni órarenddel rendelkeznek, ill. segítő párjuk is van, az órarend készítésekor, ill. általában az iskolai életükben, a kis létszámú órákon/csoportokban fokozott figyelmet fordítunk valamennyi diák igényeire. 3.2.8. Az intézmény és szakmai és társadalmi környezet kapcsolatrendszerének vizsgálata. Célja: annak megállapítása, hogy az intézmény mennyire nyitott és együttműködő, illetve, hogy mennyire sikeres a partnerség-építéseben, különösen a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók támogatása érdekében. A Belvárosi Tanoda rendkívül széles szakmai és társadalmi kapcsolatrendszerrel rendelkezik. A teljesség igénye nélkül ezek a következők: Megálló Csoport Alapítvány, Váltó-Sáv Alapítvány, Kékpont Drogkonzultációs Központ és Ambulancia Alapítvány, Leo Amici 2002 Addiktológiai Alapítvány, Vargabetű Klub-műhely Egyesület, Országos Tranzit Egyesület, Szertelen Egyesület, E2C (Második Esély Iskolák Európai Szövetsége), Fenice Societa Cooperativa Sociale Onlus (Olaszország), Grundtvig – Learning

371

Partnership (pl. EGUIDYA Project), „Együtt van kiút” Alapítvány, Fiatalok Hálózat és Kölcsönös Konzultációs Rendszer, Szabad Iskolákért Alapítvány, Pince Ifjúsági Iroda, Zuglói Ifjúsági Iroda, Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület, Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Óbudai Lovasterápiás Központ, Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, RÉS Egyesület, Mobilitás Ifjúsági Szolgálat, „Pozitívan” Gondolkodók Baráti Köre, Alternatív Pedagógiai Műhely, ELTE Társadalomtudományi Kar Szociálpolitika és Szociális Munka Tanszék, ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Alapítványi és Magániskolák Egyesülete stb.

Vizsgálati szempontok

Szükséges, elvárt beavatkozások

II.7. A vizsgált intézményben biztosított-e a halmozottan

hátrányos

helyzetű

tanulók

eredményes oktatása? Meghaladja-e az intézményben a lemorzsolódás A Tanodában nincsenek magántanulók. (évismétlés, hiányzások, magántanulók) mértéke Az évismétlők arányáról nincs adat, mivel az az azonos intézménytípus országos átlagát?

iskola programja szerint ez értelmezhetetlen. Az előző években a lemorzsolódók aránya messze meghaladja az országos átlagot (22-25 százalék, 5 évre visszamenőleg, meghaladja az érettségit adó képzési formában a 20 százalékos értéket). Itt fontos figyelembe venni azt a tényt, hogy

a

Belvárosi

Tanoda

kizárólag

lemorzsolódott fiatalokkal foglalkozik. Beavatkozás szükséges. Megelőző és támogató terv készítése a lemorzsolódás megakadályozása érdekében. Rosszabbak-e a halmozottan hátrányos helyzetű A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási mutatói az iskolában diákok továbbtanulására vonatkozó adatok nem tanuló diákok általános továbbtanulási adatainál?

állnak rendelkezésre. Beavatkozás szükséges. Pontos és naprakész adatgyűjtés továbbtanulási mutatókról.

Van-e eltérés az intézményben a halmozottan Az iskolában igen széles repertoárban kapnak hátrányos helyzetű tanulók és a nem hátrányos helyett a tanórán kívüli programok (jóga, helyzetűek között a tanórán kívüli programokon meditáció, való részvétel tekintetében?

természetgyógyászati

tanácsadás,

drámajáték, zenekari próbák, filmklub, póker, nunchaku edzés, múzeum-látogatások, önismereti csoport, továbbá gerinctorna, foci, valamint

372

tanár-diák közös kerekpározások stb.). Minden diák egyéni ízlése, kedve stb. szerint vehet ezeken részt, Miután a tanárok és a diákok közötti kapcsolatot nagymértékű személyesség jellemez, több területen is kipróbálhatják a diákok magukat, kifejezetten a „személyek vonzása” miatt. A programokon bárki részt vehet, a halmozottan hátrányos helyzetűek bevonása is megtörténik. Részesülnek-e

az

intézményben

tanuló Az iskola több drog-rehabilitációs intézménnyel

halmozottan hátrányos helyzetű tanulók az van kapcsolatban, továbbá pszichiáterhez járnak iskolán kívüli segítő programokban?

a rászorulók az iskola költségén. Szükség esetén pszichológus is segít ill. bekapcsolódik a munkába.

II.8. A vizsgált intézményen a halmozottan hátrányos

helyzetű

tanulók

oktatásának

feltételei megfelelően biztosítottak? Megfelelő-e

az

intézményben

a

szakos Minden

tekintetben

ellátottság? Rendelkezésre állnak-e képzett segítő ellátottság. szakemberek?

A

megfelelő

pedagógusok

a

szakos

folyamatosan

vesznek részt alternatív, inklúzív, korszerű pedagógiai képzéseken. Mindenki teljesítette az előírt képesítési feltételeket. Nincs humánerőforrás hiány az intézményben, nincs nem megfelelő képesítésű pedagógus által oktatott tantárgy.

Megfelelőek-e feltételei

az

az

oktatás

infrastrukturális Az

intézményben?

infrastrukturális

feltételek

kielégítők,

Kiegyenlítetten biztosítottak az intézményen belül a sikeres

biztosítottak-e az intézményen belül (tagiskolák, oktatáshoz szükséges feltételek. feladatellátási helyek, osztályok között) az oktatás feltételei? Az

intézmény

korszerű,

milyen

inklúzív

mértékben

pedagógiát,

alkalmaz Módszertan

szempontjából

kifejezetten

differenciáló hangsúlyos a differenciáló pedagógia, az egyéni

módszertant és a kulcskompetenciákat fejlesztő készségek fejlesztése (személyközpontúság), ill. programokat a halmozottan hátrányos helyzetű a kompetencia fejlesztés. Ezt alátámasztják azok tanulók eredményes oktatásának megvalósítása a továbbképzések, amelyeken a pedagógusok érdekében?

részt vettek.

373

Van-e rendszeres kapcsolat, együttműködés az A Belvárosi Tanoda rendívül széles társadalmi intézmény környezetében működő társadalmi és kapcsolatrendszerrel rendelkezik (lsd. feljebb, 13. szakmai szereplőkkel (szülők, fenntartó, helyi oldal). önkormányzat, cigány kisebbségi önkormányzat, családsegítő, gyermekjóléti szolgálat, szociális és egészségügyi partnerek, civil szervezetek stb.) a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességének érdekében?

4.1. Az intézkedési terv célja – általános célmeghatározás A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének alapvető célja, hogy biztosítsa a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését az oktatás intézményben. Cél az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl az esélyteremtés, a támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség élőmozdítása érdekében. A célok részletezve tehát a következők: - a diszkriminációmentesség biztosítása; - a szegregációmentesség biztosítása; - a minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása; - az integráció (oktatási és társadalmi) biztosítása; - az egyenlő bánásmód elvének érvényesülés. Általános cél, hogy az iskolában elérjük: - a bármilyen szempontból hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását az oktatási folyamatban, - a tanulók továbbhaladási esélyeinek növelését, - a társadalmi beilleszkedés előkészítése, a munkaerő-piaci esélyek növelését, - befogadó intézményi környezet kialakítását, -

az

egyéniség

és

személyiség

tiszteletben

tartását,

az

egyéni

képességek

felismerését/felismertetését, - minden tanuló/gyermek személyiségének és képességeinek kibontakoztatását.

374

Az intézmény a Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Program révén is kinyilatkoztatja, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében az iskola minden tevékenysége során különösen figyelemmel van, úgymint: -

a beiratkozásnál, felvételinél

-

tanításban, ismeretközvetítésben,

-

a diákok egyéni fejlesztésében,

-

az értékelés gyakorlatában,

-

a tanulói előmenetelben,

-

a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában,

-

a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében,

-

a továbbtanulásban, pályaorientációban,

-

a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében,

-

a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel.

Az esélyegyenlőségi célok elérése érdekében az iskola, valamint a fenntartó („Belvárosi Tanoda” Alapítvány) vállal felelősséget.

4.2.

A helyzetelemzés megállapításának összegzése

Esélyegyenlőségi terület

Feltárt probléma

Szükséges beavatkozás

Halmozottan hátrányos helyzetű Az iskolába jelenleg nem jár Naprakész

adat-

és

adatgyűjtés/nyilatkozatás

halmozottan hátrányos helyzetű dokumentumgyűjtés, adatbázis

problémái

tanuló,

és

helyzetűt

2

fő

hátrányos kialakítása.

tartanak

nyilván.

Ugyanakkor az ehhez szükséges papírok,

nyilatkozatok,

dokumentumok

nem

rendszerezve, nem napra kész nyilvántartás keretében érhetők el. Iskolai szegregáció intézményi Nem releváns. A Tanodában Nem szükséges beavatkozás. szinten

nincsenek csoportok

osztályok, működnek.

tanulócsoportok

tanuló Különös

figyelem,

hogy

a

A tanulócsoportok kialakításában

kialakítása ne

érvényesüljön

rejtett

375

tudás-, képesség- és érdeklődés, szelekciós mechanizmus. továbbá

hivatalos

bizonyítványok stb. komplex egységében történik. Továbbtanulási

arányok Nincs erre vonatkozó adat. Az Rendszerezett

adatgyűjtés,

jelentős eltérése a halmozottan adatgyűjtés erre ezidáig nem megfelelő adatbázis kialakítása, hátrányos helyzetű és a nem terjedt ki.

mely az erre vonatkozó releváns

halmozottan hátrányos helyzetű

információkat tartalmazza.

végzősök között. SNI-vé minősítés meghaladja az Az SNI-s diákok száma nem Nem szükséges beavatkozás. országos átlagot.

haladja meg az országos átlagot (6,8 %, országos átlag: 7%).

Pedagógusok képzettsége

módszertani A

pedagógusok

módszertani Nem szükséges beavatkozás. A

képzettsége megfelelő, alkalmas továbbképzési a

korszerű

pedagógiai kialakításánál

módszerek alkalmazására.

terv érdemes

szem

előtt tartani, hogy a még nem lévő módszertani területek is továbbképzési legyenek

„célpontok”

(projektpedagógia,

IPR-képzés).

4.3. Csomópontok kiemelése Tématerület

Aktorok

A hhh gyerekek és tanulók megtalálása, bevonása Egészségügyi szektor (védőnő, háziorvos) a szolgáltatásokba

Szociális szektor

Továbbtanulás

Koncepciózus,

strukturált

pályaorientációs

program az iskolában, pályaválasztási tanácsadás ill. szolgáltatás.

376

4.4.

Akcióterv beavatkozásainak összefoglalása

Probléma (helyzetelemzés alapján)

Cél

Pontos és naprakész adatnyilvántartás az iskola hh és hhh diákjairól.

Szolgáltatások és tevékenységek elérjék a hh és hhh-s diákokat.

Az évismétlők arányáról nincs adat. Az előző években a lemorzsolódottak aránya messze meghaladja az országos átlagot (22-25 százalék, 5 évre visszamenőleg, meghaladja az érettségit adó képzési formában a 20 százalékos értéket).

Hiányzások csökkentése.

A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok továbbtanulására vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre.

A hh és hhh továbbtanulási mutatóinak rögzítése; a továbbtanulásuk támogatása. Az intézmény által biztosított szolgáltatások minőségének mérése.

Nincs minőségbiztosítási program

Intézkedés/ tevékenységek

Felelős

Határid ő

Kiinduló érték

Indikátor (rövidtávú)

intézmény vezető

2010 májusát ól folyama tosan

Nincs adat.

Pontos és naprakész adatok.

1. Megelőző és támogató terv készítése a lemorzsolódás megakadályozása érdekében.

intézmény vezető

2010. 09. 30.

22-25 %

15 %

10 %

1. Pontos adatgyűjtés mutatókról.

és naprakész továbbtanulási

intézmény vezető

2010. 09. 30.

Nincs adat.

Pontos és naprakész adatok.

A nyilvántartás naprakész frissítése.

1. Minőségbiztosítási program készítése

intézmény vezető

2010. 09. 30.

0

1

1

1. 2.

Adatok felülvizsgálata. Folyamatos nyilvántartás és dokumentáció.

Indikátor (középtávú – 3 év) A nyilvántartás naprakész frissítése.

Indikátor (hosszútáv ú – 6 év) Igényelhető külön támogatáso k megjelenés e. 5%

Az intézkedés státusz 3

Igényelhető külön támogatáso k megjelenés e. 1

3

3

3

377

5. Megvalósítás Az intézmény biztosítja, hogy minden, a működésére és pedagógiai munkájára vonatkozó iránymutatásba, stratégiai dokumentumba (kiemelten a pedagógiai programba és az intézményi minőségirányítási

programba)

beépülnek

és

érvényesülnek

az

egyenlő

bánásmódra

és

esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és célkitűzések. Az intézményvezető ezért 2010. 05. 30ig kijelöli azt a munkatársát, aki az esélyegyenlőségi terület felelőse lesz. Az ő hatásköre, hogy évente egy alkalommal a felülvizsgálat dokumentált formában megtörténjen, és erre jegyzőkönyvvel – az érintettek bevonásával (diákok, stábtag, intézményvezető, fenntartó részéről 1 fő) – sor kerüljön. Az esélyegyenlőségi felelős nyomon követi a kerületi esélyegyenlőségi program(ok) és az intézmény esélyegyenlőségi programjában foglaltak érintkezési területeit, megfelelhetőségét. Amennyiben szükséges, változtatásokat javasol, amit a stáb(ok), végső soron pedig a fenntartó hagy jóvá. Végső soron az intézményvezető által kijelölt esélyegyenlőségi felelős folyamatosan értékeli, visszacsatolja és beépíti a program ellenőrzése során szerzett információkat. Az intézményvezető biztosítja a pedagógusok felkészítését a programban végrehajtandó feladatokra. Ennek elsődleges helyszíne a stáb(ülés). Továbbá biztosítja, hogy stábtagok továbbképzés keretén belül mélyíthessék ez irányú tudásukat, ismereteiket.

6. Megvalósítást segítő egyéb programok Kiemelt programelem IPR implementáció

Antiszegregációs terv a települési szegregáció felszámolására HEFOP, TÁMOP, vagy TIOP pályázat alapján támogatott fejlesztés

Ezek alapján meghatározott feladatok A HHH-s tanulók iskolai teljesítményének javítása

Határidők

Célértékek

Feladatok státusza 1

Koordináci ós feladat

2010.01-től folyamatos

Az érintett tanulók kompetencia eredményének az országos átlagtól való eltérése max. 20% lehet

előkészítés alatt

Adatnyilván tartás, mérés

Pályáztatás alatt, folyamatos

Második Esély Gimnáziumi programok

Programele mek megvalósítá sa

Stábon belül

Koordináci óért felelős személy intézményve zető

Nem releváns.

TÁMOP 3.2.1.B09/3

intézményve zető

378

7. Kockázatelemzés A cél konkrét szöveges megfogalmazá sa

Az intézkedés leírása

Az intézkedés eredményes megvalósulásán ak a kockázata

A kockázat következményén ek súlyossága (13)

Valamennyi hh és hhh tanuló bekerüljön az ellátási körbe.

Adatok felülvizsgálata. Folyamatos nyilvántartás és dokumentáció.

Hiányzások csökkentése.

Megelőző és támogató terv készítése a lemorzsolódás megakadályozás a érdekében.

Nem kerül sor az adatok nyilvántartására, így az esélyegyenlőségi szempontok érvényesülésére. Hiányzások messze az országos átlag felettiek maradnak.

A hh és hhh továbbtanulási mutatóinak rögzítése; a továbbtanulásu k támogatása.

Pontos és naprakész adatgyűjtés továbbtanulási mutatókról.

Az intézmény által biztosított szolgáltatások minőségének mérése.

Minőségbiztosít ási program készítése

Nem kerül sor az adatok nyilvántartására, így az esélyegyenlőségi szempontok érvényesülésére. Nem lehet majd pontosítani, mi számít minőségnek, eredménynek.

3

A kockázat bekövetkezésén ek valószínűsége (1-3) 1

A kockázat elhárításána k, kezelésének módja Folyamatos adatgyűjtés és nyilvántartás.

3

1

3

1

A megelőzős és támogató, lemorzsolódá st és hiányzást csökkentő terv elkészítése után annak alkalmazása. Folyamatos adatgyűjtés és nyilvántartás

3

1

Eredmények mérése, rögzítése.

8. Monitoring és nyilvánosság 8.1. Monitoring Az esélyegyenlőségi program nyomon követése az intézményvezető által kijelölt felelős feladata. -

Minden évben ellenőrzi az esélyegyenlőségi tervben megfogalmazott akcióterv megvalósítását.

-

Meghatározza az adatgyűjtéshez szükséges információkat, elkészíti és megvalósítja az információ begyűjtésének tervét: táblázatokat állít össze, interjút készít, stb.

379

-

Feldolgozza az adatokat, majd az így elkészült eredményekről tájékoztatja az intézményvezető, a stábot és a fenntartót.

-

Tájékoztat a programon elért eredményekről.

A monitoring vizsgálat eredményét az ellenőrzést követő 1 hónapon belül nyilvánossá kell tenni.

8.2. Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze, amelyre a diákok, szülők, a stábok/munkacsoportok tagjai, egyéb szakmai partnereink, stb. is meghívást kapnak. Felelős:

intézményvezető

A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv nyilvánosságra hozatala is, mely felkerül az iskola honlapjára. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a fenntartót, az intézmények, szülők és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. Az évenkénti monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk, természetesen csak aggregált adatokat és információkat közölve, a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az iskola honlapja áll rendelkezésre, valamint kifüggesztjük a faliújságra, és a könyvtárban is hozzáférést biztosítunk. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet különböző rendezvényeken, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a társadalmi környezettel. Felelős:

esélyegyenlőségi felelős, intézményvezető

Határidő:

minden év október 30.

380

9. Konzultáció és visszacsatolás Az Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében az intézményvezető esélyegyenlőségi felelőst jelöl ki. Az esélyegyenlőségi felelős személyét a stábnak is támogatnia kell.

Az esélyegyenlőséi felelős feladata: - az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósulásnak figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, szankcionálása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása, - az Esélyegyenlőségi intézkedési Tervben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv aktualizálása, - a változások beépítése a tervbe, a módosított Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv előkészítése a stábülésre ill. a fenntartó – kuratóriumi ülésre, - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatásának indukálása, - az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása.

10. Kötelezettségek és felelősség Az intézmény vezetője felelős azért, hogy az intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülők és a társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Közoktatási intézményi Esélyegyenlőségi Program, ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Az ő felelőssége annak biztosítása is, hogy az intézmény dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket.

Az esélyegyenlőségi felelős a Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Program megvalósításának koordinálásáért felelős, a program végrehajtásának nyomon követéséért, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért. A stáb minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A

381

stáb minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje a programban foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában, illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt az intézményvezetőnek, ill. az esélyegyenlőségi felelősnek. Minden, az intézménnyel szerződéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy ismerje a Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Programot, és magára nézve is kötelezőként kövesse azt. Kiemelt figyelmet kapnak e téren a Megálló Oktatási Program, valamint a Váltó Program munkatársai is.

11. Érvényesülés, módosítás Amennyiben az éves felülvizsgálat során kiderül, hogy az Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a fenntartó (kuratórium) jelentés formájában tájékoztatást kér az esélyegyenlőségi felelőstől és az intézményvezetőtől, amelyben bemutatják az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A fenntartó (kuratórium) a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és elfogadja a dokumentumban foglaltakat, vagy további átdolgozását javasolja. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az Intézkedési Terv végrehajtásáért felelős személy (intézményvezető) intézkedik a felelős(ök) beazonosításáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az Intézkedési Terv végrehajtásáért felelős személy (intézményvezető) megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az Intézkedési Tervet mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.

382

12. Az elfogadás módja és dátuma

1. A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Programját az intézményvezetői stáb, a stábok, valamint a diákstáb is megvitatta, és elfogadásra javasolja. Az észrevételeke az Intézkedési Tervbe beleépítettük.

2. Ezt követően a fenntartó, a “Belvárosi Tanoda” Alapítvány kuratóriuma a Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Programot megvitatta, 2010. március 29-i ülésén változtatások nélkül elfogadta, és ezt a kuratórium a döntések könyvében is megjelenítette.

Dátum: 2010. február 25.

………………………………….. Gulyás Péter iskolavezető

Fenntartó (kuratórium): Fehér Márta Győrik Edit kuratóriumi elnök Papp Péter Dr. Saly Noémi Szebényi Csilla kuratóriumi elnök-helyettes

Aláírások

383

Mellékletek 1. Helyzetelemzést segítő adattáblák

2. Alapfogalmak és értelmezésük

384

1. A helyzetelemzést segítő adattáblák 1. táblázat: Intézményi alapadatok OM azonosító:

035625

Intézmény neve, címe:

Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola, Budapest, 1056. Irányi utca 19-23. Belvárosi Tanoda Alapítvány, Budapest, 1053. Henszlmann u. 7.

Fenntartó neve, címe:

Főállású pedagógusok száma:

12

ebből

Az intézménybe járó tanulók száma:

146

HH tanulók száma

2

HHH tanulók száma

0

Az intézménybe járó magántanulók száma:

0

Az intézménybe járó tanulók sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma (diszlexia és egyéb részképességzavarok is): Integrált oktatásban részesül gyógypedagógiai tagozaton tanul ebből

10 10 0

Más település(ek)ről bejáró tanulók száma:

44

ebből

HH

2

HHH

0

SNI

* a továbbiakban HH

1 ** a továbbiakban HHH

*** a továbbiakban SNI

2. táblázat: Feladatellátási helyek száma, funkciója és a gyermekek, tanulók létszáma Feladatellátási hely (megnevezése és címe) Székhely

Funkció

Gimnázium és szakközépiskola

Főállású pedagógusok száma 12

Gyermekek, tanulók száma 146

HH

HHH

SNI

gyermekek / tanulók száma 2

0

385

10

3.a táblázat: Gyermekek, tanulók száma évfolyamonként (az intézmény egésze, azaz az összes feladatellátási hely vonatkozásában)

* Megjegyzést lsd. az összes táblázat

után

gyermek-, tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint tanulók száma az évfolyamon

évfolyam

9-12 13-14

139 7

Normál (általános) tanterv Össze sen 139 0

HH

HHH

2 0

0 0

SNI 10 0

Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás Össze sen 0 0

HH

HHH

0 0

SNI

0 0

0 0

Gyógypedagógiai csoport, tagozat Össze sen 0 0

HH

HHH

0 0

SNI

0 0

0 0

3.b A gyermekek, tanulók száma az egyes iskolai osztályokban Osztály 2 (évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (neve és foka) 9-12 13-14

Osztályszervezés módja (jelölje X-szel)

gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban Összese n 139 7

HH

HHH 2 0

SNI

0 0

10 0

Emelt szintű oktatás és/vagy Gyógypedagógiai két tanítási nyelvű tagozat iskolai oktatás 0 0 0 0

Normál (általános) tanterv 139 0

* Megjegyzést lsd. az összes táblázat után 4. táblázat: Iskolás tanulók száma, bejárók, utazási feltételek

Ez a táblázat a bejáró tanulókra vonatkozó adatok regisztere. A gyermekek, tanulók létszáma az intézményben az összes feladatellátási hely vonatkozásában

HHH

SNI

2 2 2 2 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

10 10 1 1 0 0 0 0 0 0

iskolabusszal

0

0

0

0

falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val)

0 0

0 0

0 0

0 0

ebből

ebből

ebből

HH

146 139 42 42 0 0 0 7 2 2

Gimnáziumba jár más településről bejáró tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val) Szakközépiskolába jár más településről bejáró tömegközlekedéssel ebből

ebből

Összesen

2

Amennyiben egy osztályban különböző évfolyamon tanuló gyerekek összevont oktatása folyik, kérjük, hogy jelölje ezt is egy sorban. Pl. 1-2-3. A vegyes óvodai csoportot is kérjük jelölni, pl.: vegyes I., vegyes II.

386

5. táblázat: A lemorzsolódás aránya az intézményben

Évfolyamismétlők aránya (%)

összlétszámon belül Tanév 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 (tervezett) országos átlag 2005/2006

NA NA NA NA

HH / HHHösszlétHH / HHHtanulók számon belül tanulók körében körében NA 0 NA 0 NA 0 NA 0

NA

Az előző tanévben lemorzsolódott tanulók aránya (%)

Magántanulók aránya (%)

NA

2,11%

0

összlétszámon belül 0 0 0 0

25 24 23 22

HH / HHHtanulók körében NA NA NA NA

0

4

NA

0,61%

0,37%

* Megjegyzést lsd. az összes táblázat után 6.a. táblázat: Továbbtanulási mutatók a középfokú iskolában (végzősök között) Egyetemre (%)

Főiskolára (%)

Felsőfokú képzésre (%)

Középfokú szakképzés, vagy OKJ-s képzésre

Tovább nem tanulók aránya (%)

felvettek aránya (%) Össz H H S Össz HH H S Össz H HH S Össz H H SN Össz HH H SN lét- H H NI létszá H NI létszá H H NI létszá H H I létszá H I szám H m H m m H m H Tanév 2005/2006 fő 2006/2007 fő 2007/2008 fő 2008/2009 fő 2009/2010 (tervezett) fő

14 36 26 30 38

43 n a 8 n a 27 n a 6 n a 40 n a

na na

na 0

7 na na n a 3 na na n a 8 na na n a 3 na na 0

na 40

0 na na 0

na na na na

0 na na na

7 na na na

0 na na na

25 na na na

0 na na na

23 na na na

0 na na 0

20 na na 50

0 na na 0

8 na na 20

43 na n a 64 na n a 42 na n a 71 na n a 52 na n a

387

na na na 50 40

6.b. táblázat: Kompetencia mérések eredményei 2005 Országos kompetenciamérés eredménye

2007

Iskola átlaga

Országos átlag

–

–

–

–

Szövegértés 10. évfolyam

Iskola átlaga

2008 Országos átlag

Iskola átlaga

HH / HHH tanulók átlaga

12. évfolyam Matematika 10. évfolyam 12. évfolyam

* Megjegyzést lsd. az összes táblázat után 7. Iskolán kívüli segítő programokban való részvétel A résztvett tanulók aránya 2007/2008

2006/2007 Program

Ösz szes

HH

HH H

SNI

Ösz szes

HH

HH H

SNI

tervezett arány 2009/2010

2008/2009 Ösz szes

HH

HH H

SNI

Ösz szes

HH

HH H

SNI

tanuló létszámon belüli tanuló létszámon belüli tanuló létszámon belüli tanuló létszámon belüli arány arány arány arány Arany János Program Belvárosi Tanoda Egyéb Útravaló Program Egyéb

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

388

8.a. táblázat: A szakember-ellátottság Az előírt képesítés feltételeket az alkalmazottak hiánytalanul

Feladatellátás

teljesítők száma 11 1

Középfokú oktatás Szakképzés

Hiány(ok) megnevezése

nem teljesítők száma 0 0

-

8.b. Humán-erőforrás hiánya intézményben nem megfelelő képesítésű pedagógus által oktatott tantárgy

érintett osztály

-

-

érintett tanulók száma összesen 0 0

ebből HH

HHH

SNI

0 0

0 0

0 0

9. Módszertani képzettség az intézményben Az intézmény pedagógusai részt vettek-e az elmúlt három évben az alábbi pedagógiai módszertani képzésen (legalább 30 órás képzés). Az egyéb kategóriába a fel nem sorolt, korszerű oktatásszervezési technikák, módszerek elsajátítását elősegítő tanfolyamokat vegye számításba! Módszertani terület

Résztvevő főállású pedagógusok száma

Hatékony együttnevelés az iskolában - IPR képzés Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés Kooperatív tanulás Projektpedagógia Drámapedagógia Egyéb magyar nyelv továbbképzések

0 8 8 0 1 3

10a. táblázat: Infrastruktúra az egyes feladatellátási helyeken

telephely megnevezése

Összesen:

logopédia i építés számításfoglalkoz- nyelv vagy szükség- technikai tató, i felújítás tanterem szakegyéni labor éve tanterem fejlesztő szoba

-

1

0

3

számítógép (min. P4 szintű)

6 PC 53 netbook 1 és notebook

étkező vagy ebédlő

tornaterem

0

0

389

vízöblít éses WC

4

10. b táblázat: Infrastruktúra és hozzáférés az intézményben az eszközt / létesítményt használó összes

eszköz/létesítmény

HH

HHH

SNI

gyermek(ek), tanuló(k) száma logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba nyelvi labor NINCS szükségtanterem számítástechnikai szaktanterem számítógép (min. P4 szintű) ebből internet hozzáféréssel felszerelt Tornaterem NINCS

102 0 102 102 102 102 0

2 0 2 2 2 2 0

0 0 0 0 0 0 0

10 0 10 10 10 10 0

11. táblázat: Hány tanuló után igényelték, ill. tervezik igényelni az integrációs és/vagy képesség-kibontakoztató támogatást? Kérjük írja be, hogy évfolyamonként hány tanuló után igényelték a képesség-kibontakoztató, illetve az integrációs támogatást. tanulók létszáma 2006/2007 2007/2008

2005/2006 évfolyam 9-14

képességkibontakoztató 0

integrációs

képességkibontakoztató

0

integrációs

0

0


2008/2009

integrációs

0

0


integrációs

0

0

* Megjegyzést lsd. az összes táblázat után 12. Gyógypedagógiai nevelés, oktatás

ebből

Főállású gyógypedagógusok oligofrén pedagógus

létszáma összesenS ebből a gyógypedagógiai NI tagozaton tanítók száma 0 0

tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos

1

0

értelmileg akadályozottak pedagógiája szakos logopédus pszichopedagógus

0 0 1

0 0 0

szurdopedagógus vagy hallássérültek pedagógiája szakos szomatopedagógus

0 0

0 0

tiflopedagógus vagy látássérültek pedagógiája szakos

0

0

SNI gyermekek, tanulók

létszáma összesen

ebből gyógypedagógiai csoportban, tagozaton tanulók száma

390

ebből

Enyhe fokban értelmi fogyatékos Középsúlyos értelmi fogyatékos Diszlexia, egyéb részképesség zavar Súlyos magatartási, tanulási zavar Egyéb A szakvélemény alapján a többi gyermekkel, tanulóval közösen is részt vehet az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban

1 0 9 0 0

0 0 0 0 0

10

13. Intézményi és szervezeti együttműködések Együttműködés jellege Szervezetek, intézmények

Rendszeres kapcsolat

Alkalmi találkozók

Nincs kapcsolat

Cigány kisebbségi önkormányzat Családsegítő Fióka Gyermekjóléti igen Szolgálat Védőnők 1 Civil szervezetek: Megálló Csoport Alapítvány, Váltó-Sáv Alapítvány, Kékpont Drogkonzultációs Központ és Ambulancia Alapítvány, Leo Amici 2002 Addiktológiai Alapítvány, Vargabetű Klub-műhely Egyesület, Országos Tranzit Egyesület, Szertelen Egyesület, E2C (Második Esély Iskolák Európai Szövetsége), Fenice Societa Cooperativa Sociale Onlus (Olaszország), Grundtvig – Learning Partnership (pl. EGUIDYA Project), „Együtt van kiút” Alapítvány, Fiatalok Hálózat és Kölcsönös Konzultációs Rendszer, Szabad Iskolákért Alapítvány, Pince Ifjúsági Iroda, Zuglói Ifjúsági Iroda, Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület, Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Óbudai Lovasterápiás Központ, Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, RÉS Egyesület, Mobilitás Ifjúsági Szolgálat, „Pozitívan” Gondolkodók Baráti Köre stb. Esélyek Háza Egyéb: igen Heim Pál Gyermekkórház Mentálhigiénés Osztálya

* Megjegyzés: A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola Alternatív Kerettantervének megfelelően (OKÉV Nyilvántartási Száma: 6380/2005, elfogadta az Oktatási Miniszter 2005. május 30-án) iskolánkban nincsenek évfolyamok és nincsenek osztályok – így az ezekre vonatkozó illetve ezzel kapcsolatos adatokat megadni nem tudtuk.

391

2. Alapfogalmak és értelmezésük Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: Az a gyermek, tanuló, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. /Kt. 121. § 11. pontja/ Halmozottan hátrányos helyzetű: Az a gyermek, illetve tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője – a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint – óvodás gyermek esetében a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; továbbá halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. /Kt. 121. § 11. pontja/ Sajátos nevelési igényű: Az a gyermek, illetve tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. /Kt. 121. § 29. pontja/ Szegregáció: A társadalmi távolságtartás intézményesített, fizikai elkülönülésben kifejeződő formája. Olyan magatartás, amikor valaki személyeket objektív és ésszerű indok nélkül elkülönít faji, etnikai vagy más alapon. Az önkéntes elkülönülés nem jelent szegregációt. Egyenlő bánásmód követelménye: a gyermek, tanuló más személyekkel azonos feltételek szerint részesüljön azonos színvonalú ellátásban. Közvetlen hátrányos megkülönböztetés: az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt tulajdonsága miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban.

392

Közvetett hátrányos megkülönböztetés: az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének

megfelelő

rendelkezés,

amely

az

előző

pontban

meghatározott

tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat más, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz. Jogellenes elkülönítés: az a magatartás, amely meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját másoktól - tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indok nélkül elkülönít. Ez a rendelkezés nem sérthet alapvető jogot, nem biztosíthat feltétlen előnyt, és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését. A gyermek mindenek felett álló érdeke: minden egyes ügyben, minden egyes intézkedésnél, minden eljárás során a gyermek érdekében kell dönteni. A döntés elmulasztása is ezen alapelv megsértését jelenti. Esélyek javítása, kiegyenlítése: Esélyeik javításán azt kell érteni, hogy a település önkormányzata hatékonyan eléri az érintetteket információkkal, javítja hozzáférésüket a már létező szolgáltatásokhoz, azaz nagyobb számban vehetik igénybe ezeket a szolgáltatásokat, illetve új szolgáltatásokkal látja el őket. A diszkrimináció és esélyegyenlőség kapcsolata: A diszkrimináció tilalma önmagában nem oldja meg a törvényi előírások teljesülését, azaz nem szünteti meg a létező egyenlőtlenségeket. Ezért van szükség esélyegyenlőségi politikára. Az egyenlő bánásmóddal szemben az esélyegyenlőségi politika azt kívánja meg, hogy a diszkrimináció tilalmának betartásán túl erőfeszítéseket tegyenek a nők, a romák, valamint a fogyatékossággal élők (a továbbiakban: érintett célcsoportok) esélyegyenlőségének javítása érdekében. Az esélyegyenlőségi politika tehát nem esik egybe az egyenlő bánásmód biztosításával: mindazon jogi és nem jogi eszközöket jelenti, amelyek azt a célt szolgálják, hogy mindenki egyenlő eséllyel érvényesülhessen az élet legkülönbözőbb területein – oktatás, egészségügy, munkaerőpiac, szociális biztonság stb. –, de legalábbis csökkenjenek az érintett célcsoportokat érő hátrányok.

393

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja

Budapest, 2010. március 29.

Összeállította:

Gulyás Péter iskolavezető

394

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programja 1

Recommend Documents