Tanoda program sztenderd
Bevezetés A tanoda program azzal a céllal jött létre, hogy segítse azokat a tanulókat, akik számára önmagában sem a család, sem az iskola nem tud megfelelő feltételeket biztosítani a sikeres iskolai előrehaladáshoz, a továbbtanuláshoz. Amelyik szülő megteheti, külön szolgáltatást vásárol gyermekének, de sok tanulók esetében erre nincs lehetőség, sikertelen az iskolában, a kudarcok lemorzsolódáshoz, alacsony iskolai végzettséghez vezetnek. E gyerekek legtöbbje szegény családból érkezik, elsősorban nekik segíthetnek a tanodák. Mivel az iskolai követelményekhez történő alkalmazkodást a társadalmi-gazdasági háttér alapvetően meghatározza, ezért azok a gyerekek, akik hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű és/vagy roma családból érkeznek az iskolába, sok esetben nehezen alkalmazkodnak az iskola elvárásaihoz és sok esetben az iskola sem alkalmazkodik hozzájuk. A nehézségek jelentős része megfelelő pedagógiai, szociális támogatással, a hátrányok kompenzálását célzó fejlesztésekkel kiküszöbölhető – a tanoda ezt kívánja elősegíteni. A tanoda, mint az inkluzív nevelés szemlélete mentén kialakított és alkalmazott extrakurrikuláris pedagógiai tevékenységek rendszere hozzájárul ahhoz, hogy az alap- és középfokú köznevelési intézményekben tanuló, különböző társadalmi helyzetű, kulturális hovatartozású és egyéni adottságú tanulók tanulmányaikban sikeresen haladjanak előre az iskolában és ezen keresztül megvalósuljon társadalmi mobilitásuk. Ezen pedagógiai tevékenység rendszer (továbbiakban tanoda) meghatározása, valamint jogszerű, hatékony, eredményes és méltányos megvalósítása esetén az alábbiak a mérvadóak. 1. A tanoda céljai és alapelvei A tanoda célja olyan tevékenység rendszer megalkotása és alkalmazása, amely hozzájárul ahhoz, hogy a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű – köztük roma – vagy gyermekvédelmi szakellátás otthont nyújtó formáiban élő, illetve menekült, menedékes tanulók (továbbiakban célcsoport) az alap-, illetve középfokú intézményekben sikereket érjenek el. Az általános iskolába járó tanulók esetében az alapvető cél az, hogy a tanoda segítse képességeik kibontakoztatásán keresztül iskolai előrehaladásukat annak érdekében, hogy érettségit nyújtó középiskolában, vagy a helyi mutatók alapján perspektivikus elhelyezkedési lehetőséget nyújtó szakiskolában folytathassák tanulmányaikat. A középfokú oktatási intézmény tanulói esetében szintén az iskolai előrehaladás segítése és a lemorzsolódás megakadályozása az elsődleges cél, továbbá a sikeres érettségi vizsga, a piacképes szakmai végzettség megszerzése, a felsőoktatási intézményben történő továbbtanulás elősegítése. A tanoda a felsorolt célok elérése érdekében a gyermek szükségleteire reagáló, elsősorban tanulmányi, szociális, kulturális és lelki segítséget nyújt. Ennek kerete az a „selfhelp” (önsegítő) szemléletű kortárs-közösség, mely közösséget támogató pedagógusok, segítő szakemberek, szülők és más felnőttek segítenek. Alapvető, hogy a tanoda-program nem a tanulókat csoportosítja tantárgyak, szaktanárok köré, hanem éppen fordítva: a tanulók egyéni fejlettsége és szükségletei alapján határozza meg, hogy melyek azok a területek, ahol fejlesztésre, segítségre van szükség. A tanoda kiemelt célja, hogy pedagógiai eszközrendszerével hozzájáruljon a társadalmi leszakadás megakadályozásához és a társadalmi integrációhoz. A tanoda feltételrendszerével olyan helyzetet teremt, mely érvényesíti az igazságosság és szolidaritás értékeit, valamint fókuszba helyezi az egyenlő bánásmód és a méltányosság alapelveit. A tanoda céljai összhangban vannak a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint a 2012 szeptemberétől életbe lépő, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény céljaival. A tanodában zajló pedagógiai munkát meghatározza az egyéni igényekre reflektáló,
személyre szabott bánásmódra való törekvés, a gyermekközpontú megközelítés, a tanulók előrehaladásának nyomon követése, a gyermek, tanuló fejlődését biztosító objektív értékelés és a partneri együttműködés jellemzi. A tanodában való részvétel a célcsoportként megjelölt tanulók számára önkéntes, ingyenes. A tanodai szolgáltatásokat háromoldalú (pedagógus, tanuló, szülő/gyám) szerződésben kell rögzíteni. 2. Értelmezések Célcsoport: - a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. § (1) bekezdésének 14. pontjában meghatározottak szerint, - a gyermekvédelmi gondoskodás otthont nyújtó ellátási formáiban élők a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározottak szerint, - azon tanköteles gyermekek, akik a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény alapján menedékjogot élveznek, valamint, akik menekültkénti, vagy oltalmazotti, vagy menedékeskénti elismerésüket kérték, valamint, akik a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény alapján humanitárius tartózkodási engedéllyel rendelkező befogadottak, hontalanok, kísérő nélküli kiskorúak, emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárok - mindezen célcsoportokon belül különös tekintettel a magántanulók. A gyerekek törvényi státuszának esetleges változásai esetén mindig a bemeneti státuszt kell figyelembe venni.1 A tanulók kiválasztása során figyelembe kell venni az együttműködő iskolák, a gyermekjóléti szolgálat javaslatait, a szülők érdeklődését, majd előzetes felmérést kell készíteni a gyerekek és a szülők motiváltságáról és igényeiről, de végső soron a tanoda céljainak és alapelveinek szellemisége alapján kell szabályozni a folyamatot és meghozni a döntést. Feladatok: A tanodával kapcsolatos feladatok elsődlegesen a fenntartó szervezet nevelési, oktatási programjában kerülnek meghatározásra és a szervezeti és működési szabályzatában szabályozva a tanoda-sztenderd ajánlásai alapján. Foglalkozás: A foglalkozások szervező elve az egyes tanulók fejlesztési szükségletei és délután leköthető szabadidő-kapacitásuk. A tanoda fenntartója a foglalkozások egy részét hétvégenként is megszervezheti. A tanoda az alap-, és középfokú intézmény mellett működik, a kötelező iskolai – tanórai és tanórán kívüli – tevékenységeken való részvételt nem veszélyeztethetik, nem helyettesíthetik a tanodai foglalkozások, illetve figyelembe kellene venni, hogy a tanodába járó tanuló ne idegenedjen el az iskolától, osztálytársaitól. A pedagógusok, mentorok az adott készségek, képességek fejlesztésében segítségre szoruló tanulókkal közösen alakítják ki a heti órarendet, a tanuló egyéni fejlesztési tervétől függően, amelyet a tanodai nevelési, oktatási program tanévhez illeszkedő kezdetén és a további félévek kezdetén szükséges kialakítani, amennyiben az egyéni fejlesztési terv nem igényel sűrűbb órarend változtatást. Az egyéni foglalkozások esetében a mentor és a tanuló rugalmasan megegyezhet a foglalkozások átütemezéséről, azonban ezek a változások nem eredményezhetnek a foglalkozási tervben megjelölt heti óraszámtól 10 százalékosnál nagyobb eltérést. Az aktuális heti órarendeket írásban kell rögzíteni. A foglalkozások időtartama alatt a tanodának a nyitva tartást biztosítania kell a megvalósítás helyszínén.
Minden olyan tanuló, aki a tanodába való bekerülésekor a célcsoport valamely feltételének megfelel, a programban való részvétele végéig a tanodai szolgáltatások jogosultjának számít, amennyiben a tanoda igazolni tudja a gyermek „bemeneti státuszát”.
1
Tanulói portfólió - Egyéni fejlesztési terv: A tanulók személyes dossziéjának (továbbiakban portfólió) alapvető elemei: értékelő mérések eredményei (mérőeszközök és kiértékelésük), egyéni fejlesztési terv, egyéni haladási napló, alapvető személyi adatok, családlátogatások jegyzőkönyvei, bemeneti státusz és további releváns dokumentációk, illetve azok elérhetőségének megnevezése. (részletesen a 1. számú mellékletben) Az egyéni fejlesztési terv félévente, szöveges értékeléssel alátámasztott kiigazítása része az egyéni fejlesztés folyamatának. Működési időszak: A tanoda folyamatos finanszírozás esetén – igazodva a tanév rendjéhez – szeptember 1-én indul és a következő év augusztus 31-éig tart. A tanoda a nyári iskolai szünet időszakában is szervez a tanulók számára közös tevékenységeket (pl. tábort, és kiemelten az augusztusi időszakban, az átmenetek segítése és az esetleges pótvizsgák támogatása érdekében foglalkozást.) Nevelőtestület: Szaktantárgyi felkészítést csak pedagógus végzettségűek vagy MA képzési szinten tanuló, illetve BA szinten 3. évfolyamos pedagógushallgatók végezhetnek. A tanoda minden pedagógusának – az őt érintő műveltségi területhez tartozó tárgyi tudás és kompetencia-fejlesztés mellett – feladata a nyelvi és kommunikációs képességek fejlesztése. A tanoda minden pedagógusának, mentorának rendelkeznie kell – legalább felhasználói szintű – informatikai ismeretekkel. Minden tanár esetében előnyt jelent az alkalmazásszintű idegen nyelvi ismeret. Minden tanodának legalább 1 fő humán (lehetőleg magyar nyelv és irodalom) szakos, illetve legalább 1 fő reál (lehetőleg matematika vagy természettudomány) szakos tanárt kell alkalmaznia. Javasolt továbbá 1 fő nyelvtanárt biztosítania (igény szerint angol, francia vagy német nyelvből, illetve spanyol vagy olasz nyelvből az együttműködő iskolai partner nyelvoktatási programja szerint). A tanárok mentori feladatokat is elláthatnak, de alkalmazható nem tanárként dolgozó mentor is, aki alapvetően nevelési feladatokat lát el. Mentori feladat ellátásához nem szükséges a felsőfokú végzettség. A tanoda szakmai vezetőjének lehetőség szerint pedagógus végzettséggel és alap- vagy középfokú oktatási intézményben szerzett oktatási-nevelési tapasztalattal rendelkező szakembernek kell lennie. A tanuló fejlesztését szolgáló tanodai foglalkozásokat, illetve mentorálási tevékenységet az őt iskolai keretek között oktató pedagógus nem nyújthatja. Azokon a településeken, ahol ez nem megoldható és a környező településeken sem található mobilizálható szabad szaktanári kapacitás, a legközelebbi pedagógusképző intézmény hallgatóin keresztül is ellátható a feladat. A gyerekek oktatásában, nevelésében, fejlesztésében, szabadidős tevékenységeiben közreműködő minden személynek rendelkeznie kell a gyerekek személyiségbeli és/vagy tudásbeli fejlődéséhez aktívan hozzájáruló kompetenciákkal. Javasolt a tanoda programba önkéntesek - kiemelten felsőfokú tanulmányaikat végző pedagógus és más szakokon tanuló hallgatók - bevonása is tapasztalatgyűjtés, társadalmi összefogás szempontjából. Partnerek: A tanoda működését támogató intézményi kapcsolatok az alábbiak: - A településhez/településrészhez legközelebb elhelyezkedő pedagógusképző intézmények (pl. önkéntes pedagógushallgatók, pedagógus gyakornokok, valamint hátrányos helyzetű és/vagy roma egyetemisták toborzása céljából); - Más tanodák (pl. tapasztalatcsere, horizontális tanulás céljából); - Környező középiskolák (pl. kortárs mentorok toborzása céljából); - Családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok (hátrányos helyzetű tanulók komplex segítése céljából); - Gyermekvédelmi szakszolgálat (gyermekvédelmi gondoskodás otthont nyújtó ellátási formáiban élők megtalálása, a programba való bekapcsolása céljából); - civil szervezetek (program és szolgáltatási kínálat bővítése érdekében); - Cigány Kisebbségi Önkormányzat (kisebbségi programok szervezése céljából).
Tanodai tagság: A tanulók tanodai tagsága a tanuló, a szülő és a tanoda közötti együttműködést szabályozó szerződés megkötésével jön létre. A szerződés szabályozza az érintettek felek jogait és kötelezettségeit, a tanoda által nyújtott szolgáltatások körét és az együttműködés során kitűzött célokat. Elbocsátás, kizárás: A tanodából való elbocsátás a tanuló, szülő, tanoda között kötött – a tanodai szolgáltatással összefüggő - szerződés megszűnésével történik. A szerződés megszűnik, amennyiben: - bármely szerződő fél kezdeményezi annak felbontását; - a tanuló a tanodai programokon való részvételt 30 napon túl indoklás nélkül szüneteltette. Erről a gyermeket és a szülőt is dokumentált módon értesíteni kell. Egy heti hiányzást követően a tanodának fel kell vennie a kapcsolatot az iskolával és a szülővel is a lemorzsolódás megelőzése végett. Az esetről esetnapló vezetése kötelező. A tanodaprogramból a gyerek csak különösen indokolt esetben zárható ki. Kizáró ok a tanodai programban való részvétel 30 naptári napon túli, indoklás nélküli szüneteltetése, illetve a házirend durva megsértése. A kizárást érintő döntés során ki kell kérni a tanoda diákönkormányzatának a hozzájárulását, mely maga is kezdeményezheti a kizárást. 3. A tanoda létrehozásának, elindításának és működtetésének kötelező elemei A tanoda fenntartója megalapítja az intézményt, kialakítja az indítás feltételeit és biztosítja a jogszerű működést. A fenntartó feladatait részletesen az 1. számú melléklet tartalmazza. A tanoda működése során rendelkezik: - A tanoda nevelési, oktatási programjával; - Szervezeti és Működési Szabályzattal; - Házirenddel; - A tevékenységek működtetéséhez szükséges épülettel és eszközökkel; - A nevelési, oktatási program megvalósításához szükséges saját humán-erőforrással és együttműködési megállapodáson alapuló partneri kapcsolatrendszerrel; 4. A tanoda működésének pedagógiai eszközrendszere A tanoda pedagógiai eszközrendszere olyan tanulói fejlesztést célzó tevékenységek, melyek alapjai az iskolai integrációs pedagógiai rendszer (a továbbiakban IPR) „A tanításttanulást segítő eszközrendszer elemei” című fejezetében is megtalálhatóak. A tanoda indításakor az alábbiakban felsorolt tevékenységek mindegyikének a szolgáltatási kínálatban szerepelnie kell, és a tanuló egyéni fejlesztési igénye határozza meg az egyes elemek működtetésének módját. Fontos továbbá, hogy a tanoda folyamatos fejlesztése során méri, értékeli és kiigazítja pedagógiai eszköztárát dokumentált fejlesztési ütemterv szerint. (A pedagógiai eszközrendszerről ld. a 2. sz. melléklet „III. A pedagógiai eszközrendszer szemléleti alapja és gyakorlati megvalósítása” pontját) A tanulók fejlesztendő kompetencia-területei - Az önálló tanulást segítő fejlesztés: hatékony, önálló tanulási képesség, kreativitás, tanulási motiváció; - Eszközjellegű kompetencia fejlesztése: szövegértési, szövegalkotási, matematikai, idegen nyelvi, IKT és kommunikációs képesség; - Személyes és szociális kompetencia fejlesztése: közösségfejlesztés, mentálhigiéné és identitás erősítése, életviteli és életpálya-építési kompetencia fejlesztése. A tanulók mérési - értékelési és nyomon követési rendszere - Bemeneti mérés a tanodába történő bekerüléskor szövegértés-szövegalkotás és matematikai alappműveleteket, vagy valamely részképessége(ke)t érintően; - A bemeneti mérésen, majd a tanuló előrehaladásán alapuló egyéni fejlesztés rendszere
-
egyéni fejlődési naplóban dokumentálva; Háromhavonkénti szöveges értékelése a tanuló előrehaladásának, szükség szerint a szöveges értékelés által alátámasztott kiigazítása az egyéni fejlesztésnek; A fejlesztési szakasz végén (tanév vége) a tanuló előrehaladásának dokumentumai (tanodai fejlődési napló és háromhavi értékelések, iskolai eredmények) vagy kimeneti mérés alapján szövegesen szükséges értékelni a közösen végzett munkát. Lehetőséget kell biztosítani az értékelések tanulóval, szülővel közös megbeszélésére.
A tanodai foglalkozásokon és más programok során használt módszerek - Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés; - Kooperatív tanulásszervezés; - Projektmódszer; - Drámapedagógia; - Múzeumpedagógia. Szabadidős tevékenységek – szülők, partnerek bevonásával - Tematikus kirándulások, táborok; - Művészeti és sportkörök; - Közös hétvégék, ünnepek. Együttműködési formák - Pedagógusok és partnereik értékelő, illetve problémamegoldó esetmegbeszélése, kölcsönös tanulása; - Mentori (tanár-tanuló) rendszer működtetése; - Tutori (tanuló-tanuló) „self-help” jellegű kortárs-segítés; - Szülőket bevonó programok. Munkaerő-piaci integrációt segítő tevékenységek - Komplex pályaorientációs tevékenységek; - Továbbtanulásra és/vagy munkába lépésre felkészítő program; - Utánkövetés. A tanodából kilépők utánkövetése - információgyűjtés a tanodából kilépett tanulók tanulási, továbbtanulási, munkaerőpiaci helyzetéről, egyéni, illetve közösségi előrehaladásáról - lemorzsolódás esetén az okok feltárása - az utánkövetés eredményeinek hasznosítása. 5. A tanoda eredményességi mutatói2 Tanodában tanuló tanulókra vonatkozó eredményesség kritériumai Lemorzsolódás megelőzését célzó tevékenységek: A lemorzsolódás megelőzése érdekében a tanodának kiemelt hangsúlyt kell fektetnie mind az iskolával, mind a tanuló családjával való kapcsolattartásra. Ha a tanuló előzetes bejelentés nélkül 1 hétig nem jelenik meg a tanodában, a tanodai pedagógusnak feladata a tanulót vagy családját felkeresnie, feltárni a probléma okát, indokolt esetben látogatást tenni a tanuló családjánál, vagy a tanuló iskolájában, segíteni a tanulót a probléma megoldásában. Ha a helyzet indokolja, a tanoda a többi tanodába járó tanuló segítségét is felhasználhatja önsegítő csoport formájában a lemorzsolódás megakadályozására. A résztvevő családok számára nyitott programok szervezése is segíti a lemorzsolódás csökkentését. A tanoda esetnapló formájában rögzíti, hogy mit tett a tanuló lemorzsolódásának megakadályozása érdekében.
2
A tanoda az eredményességet tanévenként köteles mérni és dokumentálni.
A tanoda eredményességét a lemorzsolódás3 megelőzése esetén az jelzi, ha az adott tanévben a lemorzsolódott tanulók nem haladják meg az összlétszám 10 %-át. A tanulók előrehaladásának nyomon követése: a tanodába járó gyerekek fejlődését, előrehaladását a tanoda tanárai, mentorai több formában folyamatosan nyomon követik. Az iskolai értékelések alapján figyelemmel kísérik a gyerekek iskolai előrehaladását, a tanodai portfóliók tartalma szerint nyomon követik a gyerekek tanodai fejlődését. Amennyiben a tanoda tanulóinak iskolájában működik az iskolai integrációs program, a tanoda képviselőjének részt kell vennie a negyedéves értékeléséken. Amennyiben a negyedéves értékelésen a tanoda képviselője nem vehet részt, a tanulói portfolióban dokumentálni szükséges az együttműködés meghiúsulásának okát. Emellett feladata a továbbtanulást támogató pályázati lehetőségek felkutatása, valamint a tanulók és szülők tájékoztatása a témakörben. A tanoda eredményességét a tanulók előrehaladása esetében az jelzi, hogy az adott tanévben az évfolyamvesztéssel továbbhaladók aránya nem haladja meg az összlétszám 10 %-át, a tanulmányi eredményekben, kompetenciaterületeken kimutatható a fejlődés, erősödik a tanulók motivációja. Az eredményességet jelzi továbbá, ha az utánkövetés során gyűjtött információkból a további iskolai pályafutás vagy tanulási útvonal, munkaerő-piaci státusz, az egyéni előrejutás vagy a közösség érdekében tett aktivitás azonosítható, vagy ha ezen területek pozitív irányú alakulása látható. Továbbtanulás és munkaerő-piaci elhelyezkedés: A tanoda feladata, hogy hozzájáruljon az érettségit adó középfokú oktatási formákban, valamint a minőségi szakképzésben továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a nem halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közötti jelenleg rendkívül nagy aránykülönbség csökkentéséhez. A tanodának ezért feladata programját pályaorientációs és továbbtanulásra felkészítő programok beiktatásával megvalósítani. Valamennyi hetedikes és nyolcadikos tanuló számára biztosítani kell legalább havonta egy alkalommal a pályaorientációs foglalkozáson való részvételt. A pályaorientációs foglalkozásokhoz kapcsolódóan szakemberek, középfokú oktatási intézményben tanulók vagy már végzettek saját élményeinek beszámolóját kell biztosítani, illetve meg kell szervezni egyes középfokú intézmények, helyi nagyobb vállalkozás/intézmény meglátogatását, legalább félévente egy alkalommal. A nem érettségit adó intézmények esetében feltétel, hogy a megcélzott szakképző intézmény alacsony lemorzsolódási arányt produkáló legyen, és minőségi, munkaerő-piacon perspektivikus szakmákat nyújtson tanulói számára. A tanodának feladata az is, hogy tájékozódjon a területileg illetékes munkaügyi központban az elmúlt évekre jellemző helyi munkaerő piaci igényekről, illetve pályaválasztási tanácsadó szolgáltatás biztosításával, a tanuló érdeklődésének és elképzeléseinek figyelembe vételével segítsen a tanulónak a döntésben. A tanoda eredményességét a továbbtanulás és munkaerő-piaci kilépés esetében az jelzi, hogy az adott tanévben az érintett tanulók legalább 90 %-a sikeresen, évfolyamvesztés nélkül halad tovább, illetve a középfokú intézményben tanuló végzős diákok eredményes vizsgát tesznek. Tanoda intézményi működésére vonatkozó eredményességi kritériumok Stabil humán-erőforrás bázis és partneri kör alakul ki a tanodában. Ennek mérőeszköze: A tanoda munkatársainak fluktuációja nem haladja meg a 20 %-ot. A tanoda partneri köre bővítésére törekszik. Hosszútávon biztosított a fenntartás, ennek mérőeszköze: A tanoda rendelkezik olyan fenntarthatósági stratégiával, amely a hosszú távú fenntarthatóságot célozza meg. A stratégia mentén működnek olyan tevékenységek (szakmai, pénzügyi, lobby stb.), amely források (anyagi és humán) bevonását eredményezik, illetve eredményezni fogják.
3
A lemorzsolódott tanuló nem vesz igénybe semmilyen tanodai szolgáltatást.
Jogszerű, eredményes, hatékony és méltányos a működés, ennek mérőeszköze: A jogszerű, ha a Tanoda működése dokumentumokkal igazoltan megfelel a tanoda sztenderdben leírtaknak. Eredményes, ha a tanodasztenderdben leírt eredményességi kritériumok a tanulók és a tanoda esetén is teljesülnek. Hatékony, ha széleskörű partneri hálózatot mozgósít céljai elérése érdekében. Méltányos, ha szolgáltatásainak mindegyike elérhető a tanodás tanulók számára. Biztosítottak a tanoda működéséhez szükséges tárgyi feltételek - A sztenderdben leírtaknak megfelelően, leltárral dokumentálva állnak rendelkezésre. Folyamatos fejlesztést valósít meg az intézmény, ennek mérőeszköze: Az intézmény rendelkezik olyan 5 évre szóló fejlesztési tervvel és annak megvalósulását nyomon követő intézkedési tervvel, amely a tanoda szakmai fejlődését tűzi ki célul.
Tanoda program sztenderd 1. számú melléklet Tanoda programban lévő tanulók mérési eszközei, értékelési rendszere Tanulói portfólió: A tanulók személyes dossziéjának alapvető elemei: egyéni fejlesztési terv, egyéni haladási napló, alapvető személyi adatok, családlátogatáson tapasztaltak, bemeneti státusz és további releváns dokumentációk, illetve azok elérhetőségének megnevezése (pl. mérési dokumentációk, órai munkák, alkotások). A személyes anyagok tárolását zárható szekrényben kell biztosítani az adatvédelmi előírásokra tekintettel. A tanulók fejlődéséről egyéni haladási naplót kell vezetni. A gyerekek tevékenységének, fejlődésének dokumentumait javasolt gyerekenként elkülönített portfóliós formában gyűjteni, őrizni, rendszerezni. Egyéni fejlesztési tervekre vonatkozó minimális elvárások Egyéni fejlesztési terv kötelező tartalmi elemei: i. Bemeneti - a gyerek tanodába kerülésekor és minden tanév elején végzett mérés, illetve a fejlesztési szakasz végén (tanév végén) végzett értékelés eredményei ii. Konzultációk rendszeressége (ütemezése) a felmérés alapján iii. A fejlesztendő kompetencia-területek, a fejlesztési feladatok, fejlesztő pedagógusok meghatározása iv. Háromhavonkénti szöveges értékelés alapján az egyéni fejlesztés szükség szerinti kiigazítása Egyéni haladási naplókra4 vonatkozó minimális elvárások Egyéni haladási napló kötelező tartalmi elemei: i. fejlesztési alkalmak területenként, kronologikusan folyamatosan vezetve ii. fejlesztési alkalmanként a tanuló jelenlétét igazolni szükséges iii. háromhavonta szöveges értékelés Az utánkövetés dokumentumait a haladási naplókhoz javasolt csatolni.
4
Az egyéni haladási naplót nem váltja ki a formális oktatásban használt munkanapló avagy azzal egyenértékű dokumentáció. Az egyéni haladási napló egyénre szabott, nem csoportokra vonatkozó dokumentáció.
Tanoda program sztenderd 2. számú melléklet Útmutató I. A tanoda indításával kapcsolatos feladatok A fenntartó a program indulása előtt környezetében igényfelmérést végez. A település, településrész5 közössége számára széleskörű tájékoztatást nyújt a tanoda nyújtotta lehetőségekről, az ott folytatni kívánt programról a következő módon: - lakossági fórumot kezdeményez, ahol tájékoztatja a település/településrész közösségét a programról; - nyilvánosan kifüggeszti programját és a jelentkezés feltételeit a településen/településrészen található közösségi intézményekben; - felkeresi a település/településrész alap- és középfokú iskoláit, ahol tájékoztatja a tanulókat, az iskola igazgatóját, és az iskolában dolgozó tanárokat, illetve a szülőket a programról és együttműködést kezdeményez; - tájékoztatást ad a tervezett programról és együttműködést kezdeményez a település/településrész szociális szolgáltatóival, a programban érintett kisebbségi önkormányzatokkal és azokkal a civil szervezetekkel, amelyek tevékenységi köre valamely formában a tanoda célcsoportjainak segítésére irányul; - tájékoztatja családlátogatások alkalmával a szülőket is a programról. A fenntartó gondoskodik azoknak az intézményi kapcsolatoknak a kialakításáról és folyamatos fenntartásáról, amelyek elősegítik a tanoda elfogadottságát a településen és megkönnyíthetik a tanulók helyzetének jobb megismerését, hogy az esetleges segítségnyújtás szükségessége mielőbb kiderüljön, annak megszervezése minél hatékonyabb legyen. A fenntartó köteles formális együttműködési megállapodásokat kötni és fenntartani a partnerekkel, ezen belül is különösen a közoktatási intézményekkel és további tanodákkal. Valamennyi tanodás – akár általános iskolába, akár középfokú iskolába jár – közoktatási intézményével szükséges együttműködési megállapodást kötni. Amennyiben a tanodai programokban résztvevő tanulók több közoktatási intézményből kerülnek ki, azt az intézményt kell preferált együttműködő partnerként a programok megvalósításába bevonni, ahonnan a legtöbb tanuló jár a tanodába. A közoktatási intézményekkel kötött együttműködési megállapodásokban többek között ki kell térni a kapcsolattartó személyére, a kölcsönös adatszolgáltatás kereteire – pl. bizonyítvány másolatok, betegség miatti mulasztás igazolása -, a kapcsolattartás rendszerességére, formájára. Amennyiben az iskolában működik az IPR, külön ki kell térni az IPR megvalósítása kapcsán felmerülő közös feladatokra, kiemelten a negyedéves értékeléseket érintő együttműködésre. A fenntartó kidolgozza a tanoda nevelési-, oktatási programját, továbbá köteles a tanoda program működtetésére Szervezeti és Működési Szabályzatot kidolgozni, és azt a programban érintett közösséggel (tanulók, szülők, tanoda dolgozói) ismertetni. A Szervezeti és Működési Szabályzatban a szabályzat mellékletét képező Házirend hatálybalépéséhez és módosításához a gyerekek számára egyetértési jogot javasolt biztosítani. II. A tanoda kötelező dokumentációja Nevelési-oktatási program A nevelési-oktatási programot a tanoda szakmai vezetője „A pedagógiai eszközrendszer szemléleti alapja és gyakorlati megvalósítása” alfejezetben megfogalmazott előírások és alapelvek figyelembevételével, a tanoda pedagógus közösségével közösen készíti el. A 5
Az igényfelmérés és toborzás feladatait elegendő a megyei jogú városokban az adott településrészen, a fővárosban az adott kerületben elvégezni.
nevelési-oktatási programot a bevont gyerekekkel és szüleikkel (gyámjukkal) is szükséges megismertetni. Az elkészítésben való részvételt a pedagógusok aláírásukkal igazolják. A nevelési-oktatási program tartalmáról a gyerekeket és a szülőket tájékoztatni szükséges, a dokumentumot hozzáférhetővé kell tenni. Szervezeti és Működési Szabályzat: A tanoda Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza: - a tanoda működési rendjét, ezen belül a gyermekek, a tanulók fogadásának (nyitva tartás) és a tanoda dolgozóinak a tanoda épületében való benntartózkodásának rendjét; - a nevelői munka belső ellenőrzésének rendjét; - a gyermek, tanuló távolmaradásának igazolására vonatkozó rendelkezéseket; - a rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket. Mindezen elemeken kívül a dokumentum tartalmazhat helyi sajátosságoknak megfelelő szabályozási pontokat. A Szervezeti és Működési Szabályzat kötelező melléklete - a Házirend, amely tartalmazza a tanoda foglalkozásainak rendjét, az eszközök, berendezések használatával kapcsolatos előírásokat, illetve egyéb, a munkatársak és tanulók által szükségesnek tartott elemeket. A házirend megalkotásának, elfogadásának és esetleges módosításának folyamatába be kell vonni a tanodás tanulókat és a szülőket és a dokumentumot jól látható helyen kifüggesztve szükséges közzétenni. - a Munkaköri leírások. A munkaköri leírások legyenek rövidek, lényegre törőek és könnyen áttekinthetőek, tartalmazzák a projekt címét, időtartamát és azonosítóját. Tartalmazzák a munkakör megnevezését, célját, illetve funkcióját, a munkarendet (teljes, illetve részmunkaidő) a munkakör betöltéséhez szükséges képzettségeket, a munkaköri feladatok összefoglalását, a munkaadói jogkört gyakorló személy megnevezését, a felelősséget és a hatáskört. A munkaköri leírás kerülje az általános megfogalmazásokat. Munkaköri leírással nemcsak a főállású dolgozóknak, hanem a részmunkaidőben foglalkoztatottaknak és a megbízási szerződéssel foglalkoztatott munkatársaknak is rendelkezniük kell. Az ösztöndíjas gyakornokok és az önkéntesek számára hasonló tartalmi elemekkel rendelkező feladatleírást kell készíteni. A tanoda összes dolgozójától alapvető elvárás, hogy magatartásával, cselekedeteivel jó példát mutasson a gyerekek számára. - a Dokumentumkezelés és adatvédelem: A pénzügyi dokumentáció és a hivatalos levelezés iktatásköteles. A tanodában – a biztonságos adatkezelés szabályait figyelembe véve – rögzíteni és tárolni kell a gyerekek személyes adatait (név, lakcím, otthoni/iskolai elérhetőségek, hátrányos helyzetű tanuló esetében a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság igazolásának másolata, halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetében a szülő a jegyzőnél tett nyilatkozatának másolata arról, hogy iskolai végzettsége nem magasabb, mint nyolc általános iskolai osztály; gyermekvédelmi gondoskodás otthont nyújtó ellátási formáiban élők esetében a családba fogadás, ideiglenes hatályú elhelyezést, átmeneti nevelésbe vételt igazoló dokumentum; menekült, menedékes gyermekek esetében a menedékjogot kérő dokumentum, vagy harmadik országbeli állampolgár bevándorolt vagy letelepedett jogállását igazoló dokumentum vagy tartózkodásra jogosító engedély vagy a befogadó állomás igazolása6). A személyi adatokat – kivéve a célcsoporthoz tartozást igazoló bemeneti státuszt, ld. 2. pont - változás estén azonnal aktualizálni kell. A személyes adatokat tartalmazó dokumentumokat, a pénzügyi dokumentációt, a gyerekek személyes portfólióit zárható szerényben kell tárolni. Azokban az esetekben, amikor ez lehetséges, a papírformátumú dokumentáció helyett előnyben kell részesíteni az elektronikus formában történő dokumentálást. Az elektronikus formában őrzött dokumentumokról rendszeresen, havonta biztonsági mentéseket kell készíteni (pl. külső meghajtóra, pendrive-ra, CD-re, DVD-re). Amennyiben a tanodához kapcsolódó dokumentáció nem csak a megvalósítási helyszínen kerül tárolásra, arról tételesen rendelkezni kell a dokumentumkezelési szabályzatban.
6
Ld. a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. § 14. pontja, illetve a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rend. 12/H. §-a; menekült, menedékes tanulók esetében a közoktatásról szóló törvény 110. §-a.
A tanoda felszerelés- és eszközjegyzéke: A tanoda tételesen nyilvántartja a működéséhez használt eszközöket, bútorokat. A pályázati támogatásból beszerzett eszközök, bútorok esetében a pályázatban rögzített feltételeknek megfelelő nyilvántartást vezet. Tanoda-tanuló-szülő/törvényes képviselő között kötött írásos megállapodás A tanodai nevelési, oktatási programban való részvétel feltétele a tanodai tagság, amely szerződéssel jön létre a tanoda és a szolgáltatásait igénybe vevő tanuló szülője/törvényes képviselője (a továbbiakban: szülő) között. A megállapodás keletkezteti a tanoda és tanuló között a tanodai jogviszonyt – amely abban az esetben érvényes, hogyha a szülő, a gyermek és a tanoda képviselője is aláír. A szerződés tartalmazza: az együttműködés során a tanuló milyen feladatokat/kötelezettségeket vállal; az együttműködés során a tanoda milyen feladatokat/kötelezettségeket vállal; az együttműködés során a szülő milyen feladatokat/kötelezettségeket vállal; a szerződő felek kifejezik szándékukat, hogy a tanodai együttműködést hosszú távon (lehetőség szerint a szakma/érettségi megszerzéséig, felsőoktatásba/munkaerőpiacra lépésig) kívánják fenntartani; a szerződéshez a tanulók utolsó lezárt félévének bizonyítványmásolatát csatolni kell; a szülő vállalja, hogy minden félévben beszerzi gyermeke bizonyítványának másolatát, vagy írásban meghatalmazza a tanoda szakmai vezetőjét a bizonyítvány másolatának beszerzésére. Hasonlóképp a szülői együttműködés szükséges a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű jogviszony igazolásához. A szülő hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló adatai – bemeneti státusz, illetve tanulmányi előrehaladás – felhasználhatóak legyenek támogatott projekt esetén. A szerződést mindhárom fél, a tanoda, a felvételt nyert tanuló és a szülő is aláírja. A szerződés megszűnik, amennyiben bármely szerződő fél kezdeményezi annak felbontását. A szerződés meghosszabbítható, amennyiben új vállalások és célkitűzések kerülnek rögzítésre – pl. tanévente. Együttműködések, partneri kapcsolatok dokumentációja Az együttműködések dokumentumai a következők: a helyi szociális ellátórendszerrel való együttműködés (az adott térség ellátottsága és a tanoda által ellátott közösség igényei szerint ilyen együttműködő intézmény lehet a családsegítő központ, gyermekjóléti szolgálat, önkormányzat szociális és gyámügyi osztálya, védőnő, munkaügyi központ stb.): írásos beszámoló az együttműködések technikai-tartalmi vonatkozásairól; lakásotthonban vagy gyermekotthonban, illetve befogadó állomáson élő gyermekek esetében az otthon, befogadó állomás vezetőjével kötött megállapodás, más intézményekkel való együttműködés dokumentumai (ilyen intézmény lehetnek a cigány kisebbségi önkormányzatok, pedagógiai szakmai és szakszolgálatok, civil szervezetek, tanodák, alap-, közép- és felsőfokú intézmények stb.) Az együttműködési megállapodások kötelező tartalmai elemei: szükséges feltüntetni az együttműködő partnerek nevét, elérhetőségét, az együttműködés formáját, tartalmát, rendszerességét és időtartamát. A foglalkozások dokumentációi - Jelenléti ív vezetése: A jelenléti íveket a foglalkozásokról a tanulók írják alá naponta, ezzel igazolják a megjelenésüket. A tanár által aláírt, vagy strigulával jelzett részvétel ezt nem váltja ki. Célszerű a jelenléti ívet naponta ívenként, avagy heti bontásban táblázatosan vezetni - ez megkönnyíti a lemorzsolódás megelőzésének a nyilvántartását is. - A megvalósításhoz szükséges adminisztratív dokumentáció: A szakmai megvalósítók egyeztetéséről főbb események alkalmával, illetve a projektmenedzsmenti ülésekről szintén jelenléti ív és tematika megjelölés, avagy tömör jegyzőkönyv vezetése
-
szükséges. A tanodai tevékenységek rendje a következő dokumentumokban kerül rögzítésre, vezetésre: tanodai tevékenységek hosszú és rövid távú ütemterve, tanodai órarend, egyéni fejlesztési tervek, jelenléti ívek.
III. A pedagógiai eszközrendszer szemléleti alapja és gyakorlati megvalósítása A tanodai nevelés és oktatás az egyes tanulók kompetenciáinak fejlesztésével, egyéni szükségleteikhez igazodva próbálja az oda járó tanulókat napi sikerekhez juttatni az iskolájukban, hogy önbizalmukban erősödve küzdeni tudjanak a további eredményekért. E mellett azonban nem téveszti szem elől a mélyebb, a személyiség egészét célba vevő képességfejlesztést, ill. attitűdalakítást, mint hosszabb távú célkitűzést. Mindezek alapján a következő elvek mentén végzi tevékenységeit: - A tanoda –a gyermekközpontú megközelítés szemléletéből kiindulva – a fejlesztő tevékenységet a tanuló egyéni adottságaiból kiindulva tervezi meg. A tanodai oktatás nem írja felül a tanulók „hozott” családi háttértényezőit, hanem azokból kiindulva, azok értékeit megtartva gazdagítja tudásukat és különféle kompetenciáikat. - A tanoda elsősorban azoknak a képességeknek a fejlesztésére fordít figyelmet, amelyek a hátrányos helyzetű fiatalok számára biztosítják a sikeres iskolai pályafutást. - A tanoda abban a formában sem tekintendő ,,délutáni iskolának”, hogy nem a korrepetálás és a másnapi leckére vagy az osztályozó vizsgára történő felkészítés a feladata. - A tanodai oktatásban kiemelt szerepe van a tanulásmódszertannak, a matematikai alapműveletek fejlesztésének, a tanulási motiváció erősítésének, illetve a szóbeli és írásbeli kommunikációs képességek fejlesztésének. Mindez a különböző szaktanárok közös feladata, hiszen a felsoroltak mind az iskolai sikerességnek, mind a felnőtt életben való boldogulásnak lényeges eleme. - Olvasási - szövegértési - szövegalkotási gyakorlatokkal kell elvezetni a tanulót a különféle tantárgyak önálló tanulásához, mely lehetővé teszi, hogy később a tanoda segítsége nélkül is boldoguljanak. - A hátrányos helyzetű gyerekek hátránykompenzációjának része, hogy a tanoda azokat a képességfejlesztő foglalkozásokat igyekszik tanulóinak nyújtani, mely szolgáltatásokat a középosztálybeli szülők rendszerint megvásárolnak a gyermekük számára. Kiemelt szerepe van a tanodában az idegen nyelv oktatásnak és IKT kompetencia fejlesztésének. - A kiscsoportos, illetve egyéni foglalkozás módot ad arra, hogy a képességfejlesztés személyre szabott legyen, egyéni fejlesztési terv alapján történjen. A hátránykompenzáció és a képesség-kibontakoztatás komplex egységet alkot, a kétféle tevékenység adott gyereknél egyidejűleg történik. - A képességfejlesztés nemcsak a tantárgyak mentén történik, hanem a játékok, a projektek, illetve a közösségi tevékenység sokféle képességet előhívó alkalmain is! A tanulási hátrányok közvetett kompenzálásának egyik kiemelt feladata a tanoda programban résztvevő hátrányos helyzetű tanulók személyiségének megerősítése, fejlesztése. Ennek segítségével önismeretük kiteljesedhet, a pozitív énkép kialakulása pedig visszahat a tanulási folyamatra, ezzel is segítve az iskolai eredményességet. A tanodai munka személyiségfejlesztő szegmensében különösképpen ajánlhatóak a következő módszerek, tevékenységformák: - Drámapedagógiai foglalkozások: a drámapedagógiai foglalkozások a személyiség formálásának és a közösség erősítésének különösen hatékony eszközei. A drámapedagógiai módszerek alkalmazása segít a tanulóknak figyelmük tudatos összpontosításában, a fegyelmezett feladatvégzésben, erősítik az érzelmi emlékezetet, fejlesztik az egymás iránti érdeklődést és empátiát, az együttműködési készséget, a felelősségtudatot, segítséget nyújtanak a munkaerőpiacon nagyra értékelt kommunikációs és önérvényesítő készségek élményszerű tanulásában.
Művészetpedagógiai foglalkozások: a művészeti foglalkozások a manuális ügyesség, egy-egy munkafolyamat megtervezésének képessége, az alkotás öröme, a rendszeretet, az esztétikai érzék, a hagyománytisztelet fejlesztésére kínálnak számtalan lehetőséget. Az egyes gyerekeknek a nekik leginkább megfelelő foglalkozásokra való irányításával hatékonyan növelhetjük a gyerekek önbizalmát. - Önismereti, készség- és személyiségfejlesztő csoportok: a drámapedagógia eszköztárában is használatos ún. strukturált gyakorlatok önálló, csoportos keretek között történő alkalmazása: a különböző témák, problémák (csoportkohézió erősítése, együttműködés, kommunikáció, döntéshozatal, személyészlelés stb.) élményszerű feldolgozásában segítő, a csoportdinamikai folyamatokat hatékonyan felhasználó foglalkozások, melyek azonban nem feltétlenül azonosak az ugyanezen problémákat felvető, pedagógiai célú, komplex tanítási drámákkal. A tanoda programokban részt vevő gyermekek hátrányos helyzetére, az eredményes támogató tevékenységhez szükséges komplex megközelítésre tekintettel a szakmai stábnak a nevelő-oktató tevékenység megszervezése mellett figyelmet kell szentelnie a tanulók szociális helyzetükre is. A tanoda szakmai vezetője megbíz egy vagy több személyt azzal a feladattal, hogy a tanoda tanulóit, családját érintő szociális problémák esetén koordinálja az érintettek és a segítségadásban szerepet játszó személyek, szakemberek együttműködését. A hatékony tanácsadás érdekében az e feladatra kijelölt személynek ismernie kell a szociális ellátórendszert, annak mechanizmusait. Amennyiben ezzel a tudással a kijelölt személy nem rendelkezik, lehetőséget kell teremteni számára, hogy az elvárt ismereteket szervezett képzés keretei között elsajátíthassa. A szociális hátrányokkal kapcsolatos tanácsadói tevékenység sikeressége érdekében a feladattal megbízott személynek kötelező felvenni a kapcsolatot az önkormányzattal, a településen vagy vonzáskörzetében működő segítő szervezetekkel. A kapcsolatfelvétel azért szükséges, hogy a megkeresettek megismerjék azokat a célokat, amelyek eléréséért a tanoda programok dolgoznak. Mindez segítheti a bizalmatlanság oldását, megteremtheti a későbbi együttműködés alapját. Alapelv, hogy a szociális problémák kezelésének segítségével megbízott tanodai kapcsolattartó nem jár el a gyermek szülei vagy gyámja helyett semmilyen ügyintézés során. A tanoda gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai elsősorban preventív jellegűek. Fontos cél a problémák felismerése, illetve – amennyiben lehetséges – az okok feltárása és a segítségnyújtás. Amennyiben a tanoda munkatársai nem tudják megoldani a felmerülő problémát, akkor segítséget kérnek a területi ellátórendszer képviselőitől (családsegítő központ, gyermekjóléti szolgálat, önkormányzat szociális osztály, védőnő, munkaügyi központ, stb.). A tanoda a multikulturális nevelésnek, a kulturális önazonosság pozitív megélésének, illetve a társadalmi kohézió erősítésének fontos színhelye. Törekedni kell az egyes tanulók személyes és társadalmi identitásának megerősítésére, az egymás iránti szolidaritás megtanítására, gyakorlására és a kritikai gondolkodásra. A sok szempontúság, a nyitott gondolkodás segíti a kultúrák megismerését, az együtt- és egymás mellett élés szabályainak megtartását. A tanoda közösségteremtő ereje legfőképpen otthonos légkörében van, melyben mindenki önmaga lehet, és elfogadásra, megbecsülésre talál. A közösségi és szabadidős programok között – a rendelkezésre álló eszközök, felszerelések, lehetőségek függvényében – helyet kapnak a különböző sporttevékenységek is. A sport a szórakozás és az örömkeltés mellett fejleszti a kapcsolatteremtő képességet, a toleranciát, az egészséges életmódot, a testkultúrát, a testi és lelki alkalmazkodást, illetve a fizikai és lelki kondíciót. Szintén kiemelten támogatandó tevékenység – a rendelkezésre álló hangszerek, kompetenciák függvényében – a zenei szakkörök, amatőr zenei társulatok működtetése is. Fontosabb közösségfejlesztő tevékenységek: a tanodába járó tanulók családjának minél szélesebb körű bevonása, közösségi programok biztosítása. Lehetséges feladatok: közösségi kommunikációs lehetőségek biztosítása; közösségi szolgáltatások megtervezése, biztosítása (pl. szülősegítő klub, játéktár, játszóház, álláskereső klubok stb.); közösségi tér biztosítása a tanodába járó gyermekek családja részére is; lehetőség és igény szerint a szociális elemek bővítése, együttműködésben a helyi -
ellátórendszerrel (családsegítő szolgálat, gyermekjóléti szolgálat, védőnői hálózat, egészségügyi és munkerő-piaci ellátórendszer intézményei stb.); hagyományőrző foglalkozások, releváns esetben a nemzetiségi, etnikai identitás megőrzése, erősítése érdekében foglalkozások tartása. A tanodaprogram szerves része a szülőkkel való széleskörű együttműködés. A családokkal való kapcsolattartásnak különböző formái lehetségesek: családlátogatás, családi nap, családi est, konzultáció, fogadóóra, nyílt nap, nyári tábor, egyéb közös programok. - A személyes kapcsolaton alapuló közös programoknak legalább havi rendszerességgel szükséges megvalósulniuk. - Legalább féléves gyakorisággal minden családot meg kell látogatni (tanodai szociális munkás és pedagógus számára egyaránt) – erről beszámolót készíteni. - A találkozások gyakoriságát a nevelési, oktatási programban rögzíteni kell, és a találkozókat dokumentálni szükséges – javasolt tanulónként kapcsolattartási napló vezetése. - Információs szolgáltatás az alábbi területeken: szociális és gyermekvédelmi támogatások formái, azok igénybevételének módja. Ezeknek az információknak alapján a tanoda munkatársa a szülőt segíti a tanulót megillető juttatásokhoz való hozzáféréshez, a szociális ellátórendszer intézményeinek bevonásán keresztül. - A tanoda programjainak megnyitása a programban résztvevő családok felé („családi nap”, „nyílt nap” stb.). - A tanoda programjainak megnyitása a programban részt nem vevő érdeklődők felé („nyílt nap” stb.). A tanodából kilépő tanulók utánkövetése a tanulók életpályájának alakulásáról és a tanoda eredményességéről egyaránt tájékoztatást ad. Az utánkövetés során az alábbi információk gyűjtése javasolt: a tanuló - tanul-e, továbbtanult-e, ha igen, hol - a tanult szakmájában elhelyezkedett-e - nem a tanult szakmájában elhelyezkedett-e - végzettség hiányában talált-e munkát - amennyiben nem talált munkát, bejelentkezett-e a munkaügyi központba, részt vesz-e képzésben, végez-e tanfolyamot? Ha igen, milyen képzési formában, mit? - részt vesz-e valamilyen közösségi tevékenységben (segítő munka, civil szerveződés, csapatsport, stb.), ha igen, akkor milyen tevékenységet, milyen formában? - amennyiben a tanuló lemorzsolódott a tanodából, a lemorzsolódás okait szükséges feltárni. Az információk összegyűjtéséhez javasolt a tanulóval és/vagy családjával történő személyes kapcsolatfelvétel, de akár a közösségi portálok nyújtotta lehetőségek is használhatók a kapcsolattartásra. Az információkat félévente/évente javasolt – de ennél gyakrabban is lehetséges – gyűjteni az adott tanuló helyzetének figyelembevétel. Az utánkövetés eredményeit a tanoda szakmai munkájának fejlesztése keretében szükséges hasznosítani. Infrastrukturális és tárgyi feltételek: A tanoda térszervezésénél a következő feltételeknek kell eleget tenni a program helyszínéül szolgáló helyiség(ek)nek: - Szükséges egy, a tanodaprogramba bevont tanulók teljes létszámban befogadni képes közösségi tér. Amennyiben a tanoda nem rendelkezik ilyennel, akkor az intézményi együttműködéssel biztosítandó, pl. önkormányzattal, egyéb szervezettel. Erről azonban a tanodaprogramot működtető szervezetnek írásbeli együttműködési megállapodást kell kötnie. - A tanodaprogram hatékony végrehajtásához az alábbi infrastrukturális és tárgyi feltételek ajánlottak:
-
-
A pedagógiai célú helyiségek esetén minimálisan biztosítandó terek a következők: - egy többfunkciós „nagy” szoba – könyvtár, közös étkezés, szabadidős tevékenységek helye (ez lehet a teljes létszámot befogadni képes közösségi tér, de természetesen – amennyiben ez intézményi együttműködésben, más helyen található – lehet egy kisebb, ám mindezen funkcióknak megfelelő helyiség is). - Egyéni képességfejlesztő helyiség(ek) – minimum egy, amely szükség esetén térelválasztással, galériával is megoldható. - Tanuló-fejlesztő csoportszoba (ha megoldható, külön bejáratú). - Egy helyiség a tanodai dolgozók részére – itt kialakítható a szülők fogadására, személyes beszélgetésekre szolgáló sarok is. - Kiszolgáló helyiségek esetén minimálisan biztosítandó WC – javasolt nemenként egy-egy helyiség – és mosdó, valamint ebédlő/étkező: amennyiben szükséges, megoldható a közös helyiségben. Hideg étkeztetés esetén: konyhasarok (tanulók számára is hozzáférhető lehet – a tanodai otthonos légkör egyik alapja lehet). Meleg étkeztetés esetén: a vonatkozó ÁNTSZ-szabályok szerint kialakított külön helyiség. Raktárhelyiség – amennyiben megoldható. Helyhiány esetén szekrényekkel, zárható polcokkal is megoldható. Helyiségek bútorzata és berendezési tárgyai esetében minimálisan biztosítandó eszközök a következők: asztalok, székek: mobil, többfunkciós bútorok a tanulók és tanodai dolgozók részére, számítógépasztalok, igény és lehetőség szerint, a rendelkezésre álló számítógépek számától függően; eszköztároló szekrény, könyvespolcok, könyvszekrény; 1 db zárható iratszekrény; tároló polcok – igény és lehetőség szerint; 1 db tábla; ruhatároló, fogas lehetőség szerint a gyerekek létszámának megfelelő kapacitással. Amennyiben a településen van szelektív hulladékgyűjtő hely, akkor mindenképpen a szelektív szemétgyűjtés szempontjait figyelembe véve kell gyűjteni a hulladékot. Tanulás és közösségi foglalkozások, szabadidős tevékenységek eszközigényei az alábbiak: Taneszközök közül tankönyvek, oktatási segédanyagok – évfolyamok és tantárgyak szerint csoportosítva, a nevelési-oktatási programban foglaltak szerint. A tanodának nem kell gondoskodnia a tanulók tankönyveiről, de a célcsoport sajátosságait figyelembe véve célszerű, ha a tanodai könyvtár részét képezik az egyes szaktantárgyak tankönyvei is valamennyi évfolyamra. Ezekkel kapcsolatban érdemes egyeztetni a tanulók iskolájával is. Szaktantárgyakhoz kapcsolódó könyvtár: atlaszok, albumok, lexikonok, szótárak, szórakoztató tudományos irodalom. Amennyiben lehetséges: napilapok, folyóiratok. Az általános műveltséghez szükséges könyvtári anyag: kötelező olvasmányok, egyéb gyermek- és ifjúsági irodalom. Egyéb taneszközök: térképek, földgömb, szemléltető eszközök – igény és lehetőség szerint. Füzetek, jegyzetfüzetek, írószerek – igény és lehetőség szerint. Elektronikus eszközök: 6 gyerekenként legalább 1 db számítógép, internet-kapcsolattal. Igény és lehetőség szerint: DVD-lejátszó, projektor, vetítővászon, digitális fényképezőgép, magnetofon, hifi-torony, mikrofon, fejhallgató. A televízió helyett javasolt a számítógépek DVD-lejátszó funkciójának használata, így elkerülhető az üres tévénézés, mint program. Filmklubok szervezése esetén ugyanezért érdemesebb a vetítővászon – vagy a fehér fal – és a projektor használata. Természetesen elégtelen források esetén mindezen eszközök pótolhatóak televízióval is. Játékok, képességfejlesztő eszközök a nevelési-oktatási programoktól, a tanulók igényeitől függően az alábbiak szerint javasoltak: zene és ének: hangszerek, kották; közösségi játékok: társasjátékok (fejlesztőjátékok, táblás játékok), csocsó stb.; sporteszközök (megfelelő hely esetén: pingpongasztal és felszerelés); művészetpedagógiai eszközök: a rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, kézimunka anyagai igény szerint színes és grafitceruzák, tollak, kréták, festékek, ecsetek, papírmegmunkáló eszközök (ollók, ragasztók), gyurma, gyöngyök, fonalak, textíliák stb.; szerepjátékok, szabályjátékok, dramatizálás és bábozás eszközei, a foglalkozások megtartásához esetleg (igény és lehetőség szerint) ülőpárnák, szivacsok, babzsákok, szabadtéri tevékenységek eszköze: labdák, ugrálókötelek, egyéb
-
sporteszközök (lehetőség és igény szerint: gördeszka, bicikli, roller stb.). Egyéb felszerelések: takarítóeszközök, porszívó; hűtőgép: meleg étkeztetésnél 2 db, hideg étkeztetésnél 1 db; meleg étkeztetés esetén: mosogatógép; mentőláda (közegészségügyi előírások alapján); zárható gyógyszerszekrény/láda; tűzoltó készülék (az érvényes tűzvédelmi előírások szerint); helyi igények és kapacitás függvényében: mosógép (esetleg ruhaszárító funkcióval).
Ajánlott jogszabályok: Oktatás A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. évi Korm. rendelet A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a törvény és végrehajtási rendeleteinek hatályba lépése 2012. szeptember 1.) 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról7 A tanév rendjéről szóló rendelet (évente kiadja az oktatásért felelős miniszter) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXV. törvény (hatályos 2012. szeptember 1-ig) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény
Gyermekvédelem, családtámogatás A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXVII. törvény 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról
Foglalkoztatás A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
Egyenlő bánásmód
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség biztosításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény
7
2013. szeptember 1-jétől új Nemzeti alaptanterv lép hatályba
