A PEDAGÓGIAI-SZAKMAI MUNKA ÉRTÉKELÉSE A PANNON KINCSTÁR TANODA TÖBBCÉLÚ INTÉZMÉNY 2900 KOMÁROM, SZÉLSŐ UTCA 5.
az intézmény OM azonosítója : 200 356
Intézmény vezetője Bocskáné dr. Nagy Julia
1. IGAZGATÁS Az intézmény fenntartója : Pannon Kincstár Tanoda Alapítvány. 2900 Komárom, Török Ignác út 45.
A tanulók értékelésének célja: Az értékelésnek a tanulót további tanulásra, korrekcióra kell ösztönöznie. A jól motivált tanuló a tudásért tanul, náluk az ellenőrzésnek, értékelésnek nincs ilyen jelentősége, természetesen nekik is szükségük van a megerősítésre.. A közepesen vagy gyengén motivált tanulók úgy tanulnak, ahogy értékelik, nem ahogy tanítják őket. Mindig arra tanulnak, ahogy és amivel értékelik őket. Közismert, ha a tanár bejelenti, hogy következő órán számonkérés lesz, rögtön azt kérdezik a tanulók, hogyan fognak felelni (pl. felelés, teszt). Tanulás helyett alkalmazkodási, túlélési stratégiákat dolgoznak ki, vagy mai divatos kifejezéssel élve fejlett „túlélési kompetenciával” rendelkeznek. Valamennyien emlékszünk arra, hogy mindig pontosan tudtuk, hogy melyik tanárhoz hogy kell tanulnunk ahhoz, hogy jó minősítést kapjunk. A tanulói értékelés hatékonyságát meghatározó tényezők: Az értékelésnek a motiváló hatáson túl jelentős magatartásmódosító, személyiségformáló hatása is van, ezért elengedhetetlen a megfelelő tanulói értékelés. Hatékonyság nagy mértékben függ attól, hogy a tanító, tanár értékelő információja igazságos, érvén Tapasztalataim szerint, az értékelés e kérdésére a tanárok igen érzékenyen szoktak reagálni. Meggyőződésük, hogy tökéletesen értékelik tanítványaikat, azonban néhány kérdés után nyilvánvalóvá válik, hogy többségük elköveti a következő hibákat. 1
Az értékelés függ attól, hogy kit, és ki értékel. E személyen belüli ellentmondás alapján megkülönböztetünk szubjektív, illetve objektív értékelést. Szubjektív értékelés mögött nem tudatos, sokkal inkább latens okok dominálnak. Ilyen lehet a szülők foglalkozása. Gyakori, hogy a magasan kvalifikált szülők gyerekeitől sokkal többet vár a tanár, mint az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező szülőkkel rendelkezőktől. Befolyásolhatja az értékelést a család anyagi helyzete is, a jó körülmények között élő tanulóktól többet vár a tanár, mint a hátrányos helyzetben élőktől. Előfordul azonban az is, hogy az értékelt személy neme yes és megbízható-e (Báthory, 1997).
A tanulók objektív értékelésének feltételei, formái: Ahhoz, hogy a nevelő értékelése objektív legyen elengedhetetlen, hogy tisztában legyen a tantervi követelményekkel, s ismerje a különböző értékelési rendszerekkel. Az értékelésnek a követelményrendszerre épülve személyre szólónak, fejlesztő, ösztönző jellegűnek kell lennie. A félelemkeltő légkörben megtorló, fegyelmező szándékú értékelés hatása csekély. Fontos, hogy a tanulók minden megnyilvánulását értékeljük. Az értékelés történhet szóban és írásban, a tanítási órákon és az órákon kívül. Egészen más az értéke, egy közepes osztályzatnak, ha a jó tanuló füzetébe csak annyit írunk, hogy „ejnye” a gyengéjébe, pedig, hogy „ügyes”. Ugyanakkor a tanulási teljesítményre is pozitívan hat, ha a gyenge tanulót az osztály vagy az iskola közösség előtt megdicsérjük pl. az iskolai papírgyűjtésben való kimagasló segítségéért. A tanítási-tanulási folyamat értékelésének eszközei és módszerei: Gyakorlott tanár jó megfigyeléssel, jó helyzetképet tud adni arról, növendékei hol tartanak a tudás megszerzésében. Elengedhetetlen azonban az objektív értékeléshez, hogy megbízható feladatlapokkal rendelkezzünk. Ebben segítségséget jelenthetnek a tantárgyi feladatbankok, bár ezek hátránya, hogy elavulnak, illetve ismertté válnak.
2
2. A pedagógusok értékelése, a pedagógusszerep szintjei, modelljei, az iskola, mint szervezet értékelése Az utóbbi évtizedekben előtérbe került a tanulók értékelése mellett az iskola egy másik kulcsszereplőjének a pedagógusnak az értékelése. Ahhoz, hogy a pedagógust értékelni tudjuk, tisztáznunk kell, mit várunk el tőlük. A Tanári kézikönyv (Bagdi, 1994) alapján „A pedagógus szerep - normatív követelményeket magában foglaló viselkedésmintázat, amelyet társadalmi elvárások szerint a nevelési irányzatoktól függően a pedagógust alkalmazó intézmény sajátos szempontjaival együtt kell teljesíteni”. A köztudatban számtalan mítosz él a tanár személyével kapcsolatban, s gyakran magukban a tanárokban is gyakran okoz konfliktust saját személyiségük és a társadalmi elvárások közötti összhang megteremtése. A klasszikus értelmezésben a tanár a tudás közvetítője, s valamiféle piadesztán (a katedrán) áll. Növendékeivel való kapcsolatát bizonyos ellenállás, ellentét jellemzi. E nézet még ma is megtalálható a köztudatban. A mai felfogás szerint, már a tanár-diák kapcsolatot sokkal inkább a partneri kapcsolat jellemzi, a tanulás folyamata kölcsönhatások sorozata. A diplomával megszerzett tudásunk elavul, ezért Igaz az, hogy tanítani csak az tud, aki maga is folyamatosan tanul. E témával kapcsolatban érdemes megemlítenünk Fodor Gábor Tanár – szerep – konfliktusok című tanulmányát (Fodor, 2002). A Független Pedagógus Fórum 1995-ben fogalmazta meg először, s azóta többször módosította az etikai kódexet, melynek célja, a szakmai közmegegyezésen alapuló szabályok megalkotása, megerősítése volt (Független Pedagógus Fórum, 2011).
A pedagógusszerep szintjei:
A pedagógusszerep szintjeit az Értékelés és minőség a közoktatásban (Tóth, Tóth, 1999) című kiadvány alapján ismertetjük 1. Szociológiai szint: az iskola szervezeti struktúrájának kultúrájának fejlesztéséből, változtatásából adódó feladatok. - az iskola cél- és értékrendszerének kialakításában aktív szerepet kell vállalniuk - menedzsment tevékenység - rendszerszemlélet. 3
2. Szociálpszichológiai szint: - osztályok, csoportok közösségi történéseinek felismerése, befolyásolása - nevelési – oktatási stratégiák kidolgozása Az értékelés módja és formája nagy mértékben függ az igazgató személyétől, vezetői alkalmasságától, menedzsmenttechnikai ismereteitől. Kidolgozott kritériumrendszer híján alkalmi szempontok képezik a viszonyítás alapját. Fontos, hogy humánus légkörben, az érdekeltek által elfogadott normarendszer alapján történjen, tényanyag támassza alá, személyre szóló, ösztönző hatású legyen, a fejlesztés és a korrekció lehetőségét foglalja magában. Egyik legmodernebb módszere a munkaértékelő interjú (sturktúrált beszélgetés, szembesülés). Az értékelés területei lehetnek a –
tanári személyiség,
–
tanítás,
–
nevelés,
–
eredményesség,
–
munkafegyelem,
–
többletek: önképzés, továbbképzés, egyéb feladatok vállalása,
–
emberi kapcsolatok, kommunikáció,
–
az iskolai szervezethez való kötődés, rendszerszemlélet,
–
vezetés tantestületi képviselet.
4
Az iskola mint szervezet értékelése: A minőségközpontú szemlélet szükségszerűen magával hozta, hogy az intézménynek meg kell felelnie iskolahasználók igényeinek. Ennek megfelelően az alábbi értékelési típusokat különböztethetjük meg (Kovács, 1994): – Spontán értékelés: tanulók, szülők, a közvélemény megítélése – Audit:
kívülről
hívott
szakértőkkel
végrehajtott
átvilágítás
(egyeztetett
tevékenységi körre terjed ki) – Felügyeleti értékelés: az iskola teljesítményének, működésének az előírt normával való összevetése – Önértékelés:
diagnosztizálás
céljából,
innovációs
folyamatok
különböző
szakaszaiban a szabályozás érdekében az elért eredményekről akarunk ismeretet szerezni. Osztályozás az iskolákban Az iskolai élethez elválaszthatatlanul hozzátartozik a tanulók tudásának mérése, az osztályozás. Nincs olyan diák, aki ne szorongott volna, ha tudta, hogy számonkérés vár rá az iskolában. Tapasztalataim alapján a tanulóknak az okozza a legnagyobb problémát, ha értékelésük rapszodikus, következetlen, s nem azt és úgy kérik számon tőlük, ahogyan azt megtanították. A hibás minősítés alapvetően befolyásolja a diákok tanuláshoz való viszonyát, az egész iskola légkörét. A tanulók értékelése történhet számokkal (mennyiségi), osztályzatokkal. A napi gyakorlatban többnyire becslésen alapuló skálához próbálják a tanárok illeszteni a teljesítményt. A skála azonban nem rögzített tantárgyak és tanáronként változó, így az osztályzatok, mint arra már az előzőekben utaltunk esetlegessé válhatnak. a skála hibáit próbáljuk kiegészítő szöveges értékeléssel javítani. A szöveges értékelés lehetőséget ad az személyre szóló, differenciál értékelésre, Hátránya azonban, hogy nehezebb viszonyításokat felállítani, információt kinyerni. A tanulók tudásáról pontos információt méréssel kaphatunk, melynek eszköze a teszt.
5
Az osztályzatokkal szemben támasztható követelmények: Alapvető elvárásunk az osztályzatokkal szemben, különbségeik
jól tükrözzék a tudásban
meglevő különbségeket, ezért a jegyeknek is meg kell felelnie a már más kérdéssel kapcsolatban is említett hármas követelménynek: –
Tárgyszerűek (objektivitás) legyenek, ne függjenek az értékelő (tanár) személyétől.
–
Megbízhatónak (reliabilitás) kell lennie, ugyanarra a tudásra mindig ugyanazt az osztályzatot kell kapnia a tanulónak.
–
Az érvényesnek (validitás) kell lennie, azt a tudást minősíti, amelynek jellemzésérére az osztályzatot használni akarjuk
Az osztályozás funkciói: –
Tanulók motiválása
–
Tanulási folyamat irányítása
–
Visszajelzés az oktatás résztvevői számára
–
A tanulók tudásának minősítése
–
A tanulók szelekciója
–
Teljesítmények dokumentálása
Az osztályozás funkciózavarai: Osztályozni nem könnyű, s mint ahogy rávilágítottunk rendkívül jelentős, az egyén számára gyakran egész további sorsát befolyásoló tényező. a továbbiakban tekintsük át, milyen hibákat véthetünk: – Osztályozás származásához viszonyítja a tanulót – Rejtett tantervet tükröz:
6
- A tanárok elvárásai gyakran önmagukat beteljesítő jóslatként működnek (jó tanuló-rossz tanuló feleltetési stílusa), - Jó tanulót jobb teljesítményre, a rosszat rosszabbra ösztönzi, - A tanulók neveltségi szintjét is tükrözi Mindezek következménye, az osztályzat nem tükrözi objektíven a tanulók tudását, s gyakran csak a jó osztályzat, nem a tudás megszerzésére ösztönöz (Csapó, 1998; Rajnai, 2003).
Értékelés osztályozás nélkül: Már a19. század végén, 20. század elején egyre több kritika érte az osztályzatokat, egyéb értékelési módokat javasoltak. A 20. század utolsó évtizedeiben népszerű reformpedagógiai irányzatok iskoláiban ( Waldorf-, Jena, Plan-, komprehenzív iskolák, Kincskereső iskola, Javne Iskola stb.) nem osztályoztak, szöveges értékelést használtak. E irányzatok alapelve a
gyerek érdeklődésének, adottságainak, tulajdonságainak, életkori
sajátosságainak, saját fejlődési ütemének, otthoni körülményeinek, pillanatnyi állapotának stb. figyelembe vétele (Rajnai, 2003). A kedvező tapasztalatok alapján az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 2003. évi módosítása alapján 2004. szeptember elsejétől az általános iskola 1–3. évfolyamán, valamint a negyedik évfolyam első félévében felmenő rendszerben bevezette szöveges értékelést. Mivel ez rendkívül nagy terhet rótt a tanítókra, s gyakran sematikussá vált, ezért a 2010. évi LXXI. törvény módosította a fenti rendelkezést, így jelenleg az első évfolyamon és második félévkor kell szöveges értékel
7. Tanulás és hatékonyság, vizsga, vizsgarendszer "Az, ahogyan eldöntjük, hogyan gondolkodunk az oktatásról, hogy miként kutatjuk, tervezzük és vizsgáljuk azt, nagyon hasonlít a többi társadalmi problémához való közelítésünkhöz.
7
Noha ezt az idézetet a szerző az angol oktatási rendszerre vonatkozóan fogalmazta meg, úgy gondolom, hogy nem csak arra, hanem valamennyi társadalom oktatáshoz való viszonyára igaz. A hatékonyság vizsgálatakor az egész oktatási rendszer működését vizsgáljuk az oktatási célok megvalósulása szempontjából (harmadik visszajelentési kör).
A hatékonyság jellemzése: A hatékonyság jellemzésére minőségi és mennyiségi mutatókat használhatunk. Ez utóbbi meghatározása a viszonylag egyszerűbb. Ebben az esetben számszerű adatokat tudunk meghatározni, ilyen jellemző lehet: – hány tanuló végez el sikeresen egy iskolatípust, – munkapiaci esélyek: elhelyezkedési mutatók, – műveltségi állapotok, – megfelelő korú népesség a különböző iskola fokozatot milyen arányban végezte el, – a tankötelezettség teljesítésének mértéke. A minőségi jellemzők meghatározása már nehezebb, a tanulók egészéről próbálunk becslést szerezni: – általános műveltség színvonala, – iskolai esélyegyenlőség, – tanulási teljesítmények, – az iskolarendszer működésének minősége (Báthory,1997).
8
A fenntartó megfelelő hatáskörrel rendelkezik az intézmény hatékonyságának és szakmaipedagógiai munkájának értékelésében (Nkt. 83§ (2)) A fenntartó feladata és hatásköre , hogy értékelje a pedagógiai programban meghatározott feladatok végrehajtását, ezen keresztül a nevelési oktatási tevékenységének eredményességét Az Alapítvány kuratóriumának elnöke a komáromi iskolával nem foglalkozott , semmilyen elfogadható összefoglalás , értékelés nem volt az iskolában, a fenntartónak más jellegű elfoglaltsága volt a komáromi iskolával kapcsolatban. A 2014/2015-ös tanévben az iskola bezárása is szóba került, a fenntartó kuratóriumi vezetése minden megtett azért, hogy az iskolát bezárják. 2014-ben még nem látszott, hogy az iskola fennmaradhat, így természetesen a fenntartó és az igazgatónak nem foglalkozott a iskola szakmai munkájával A 2013/2014., 2014/2015 .tanévben az iskola igazgatója nem csinált ilyen értékelést, sajnos soksok problémával kellett megbirkózni. Sem a fenntartó, sem az igazgató nem tartotta fontosnak, hogy az iskola milyen munkát végez. Az értékelést előröl kell kezdeni és a fenti szempontokat kell követni, hogy meginduljon az iskolában egy következetes pedagógiai és szakmai munka.
Az iskola tárgyi és személyi feltételei Az intézmény igyekszik hatékonyan gazdálkodni a
tárgyi és személyi feltételekkel. Az
intézmény helyiségeinek száma és azok berendezései optimálisa, a feladatnak kiválóan megfelelnek. Az intézmény eszköz állománya a pedagógiai programban felsoroltaknak megfelelnek Az épület kihasználtsága megfelelő. A munkaegészségügyi és biztonságos feltételeknek megfelel.
9
Az intézmény személyi állománya a KNt-ben előirtaknak megfelelő, a tanárok végzettsége és szakmai tapasztalata megfelelő, a nappali tagozatos tanulók elméleti tárgyakból való felkészítése jónak mondható, a végzettségük az előírásnak megfelelnek Pedagógiai feltételek: a pedagógusok módszertani kultúrája elfogadható, a szakemberek módszertanán még javítani kell a pedagógusok sokszínűsége javíthatna a fiatalok tanulás morálján, de ezért sok mindent kell tenni a tanulók társas kapcsolataik kialakításában több , fontos lépést kell még tenni szociális kompetenciák fejlesztése nem megfelelő, ezen a téren is sok a tennivaló az önismeret fejlesztése kétirányú: a nagy egóval rendelkezőket vissza kell fogni, a többinél ki kell alakítani az egészséges önértékelést Javaslat: stabil, főállású szakemberek továbbképzésben segíteni kell, hogy a pedagógiai munkát is értékelni tudják és megtanulják a szakmai tananyag átadására Szervezet és vezetés a pedagógiai alapelvek megerősítése a nem pedagógus végzettségüeknél operatív működésük megszervezése a folyamatos fejlesztés és szabályozás intézményi gyakorlata ellenőrzésre szorul az intézmény vezetői programjának kialakítása, megvalósítása folyamatban van
10
Nevelési és ellenőrzés szülői elégedettségi mérés fontos lenne, mert közelebb kerülnénk a tanulók viselkedéséhez, szociális háttérükhöz A szülők által megfogalmazott szempontok egy részét ismerjük csak. A tanulóink jelentős részé kipróbált néhány iskolát, mindenhol megtanulta a „nem tanulás” lehetőségét, csak túlélni szeretnék az iskolát, nem igazán szakmát akarnak tanulni. Ebből az állapotból kell kimozdítani őket
Javaslat: sok-sok tényező egyénre szabott kipróbálása, az értelmes , tanulni akaró gyerekek megmentése. A hiper aktívokkal való foglalkozás lehetőségét kell megteremteni
Komárom, 2015. október 1.
Bocskáné dr. Nagy Julia kuratóriumi elnök
11
12