A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt
A szociális munka „új” definíciója • „A professzionális szociális munka elősegíti a társadalmi változást, az emberi kapcsolatokban a problémák oldását, és az emberek megerősítését és felszabadítását (empowerment) jól-létük növelése érdekében. • Felhasználva az emberi magatartásra és a társadalom rendszereire vonatkozó elméleteket, a szociális munka azokon a pontokon avatkozik be, ahol az emberek és környezetük összeér. • Az emberi jogok és társadalmi igazságosság elvei alapvetően fontosak a szociális munka számára.” – (IASSW – Szociális Munkást Képző Iskolák Nemzetközi Egyesülete és az – IFSW – Szociális Munkások Nemzetközi Szövetsége adelaide-i világkonferenciája, 2004. júliusa: Global Standard for Social Word Edaucation and Training)
• Empowerment: a hatalmukat vesztett emberek visszanyerik képességüket (hatalmukat) sorsuk irányítása felett: – a diszkrimináció elleni társadalmi igényesség fokozása, – a közösségi szolidaritás erősítése, – részvétel, beleszólás a közösség és saját ügyeikbe, – érdekképviseletük erősítése. • Képviselőik bevonása a társadalmi dialógusba, • A szociális szolgáltatásokat a felhasználók természetes társadalmi környezetébe illesztése (pl. támogató szolgálat, közösségi pszichiátria)
• Az empowerment az a folyamat, amelynek révén a szolgáltatásokat felhasználók a tehetetlen állapotból eljutnak a hatni tudó állapotba.
A szociális munka legfőbb céljai (IFSW + IASSW világkonferenciája, Adelaide, 2004)
• „előmozdítja a marginalizált, a társadalmilag kirekesztett, kisemmizett, sérült és veszélyeztetett embercsoportok társadalmi integrációját • foglalkozik és szembeszáll a társadalomban meglévő gátakkal, egyenlőtlenségekkel és igazságtalanságokkal • mobilizál és együtt dolgozik az egyénekkel, családokkal, csoportokkal, szervezetekkel és közösségekkel saját jólétük, egészségük és problémakezelő/megoldó képességük javítása érdekében • segíti az embereket, hogy saját, helyi közösségükben juthassanak hozzá a megfelelő szolgáltatásokhoz és forrásokhoz
• megalkotja és megvalósítja az olyan politikát és politikai programokat, amelyek növelik az emberek jólétét, fejlődését, emberi jogaik érvényesülését, amelyek előmozdítják a társadalom harmóniáját, a szociális biztonságot • bátorítja az embereket saját érdekeik képviseletére, a rájuk vonatkozó helyi, nemzeti, regionális és/vagy nemzetközi ügyekben • képviseli az embereket (és/vagy emberekkel) olyan politika formálásában és célzott megvalósításában, amelyek megfelelnek a szakma etika elveinek • képviseli az embereket (és/vagy emberekkel) az olyan politikai és strukturális feltételek megváltoztatásában, amelyek az embereket marginalizált, kisemmizett, sebezhető helyzetben tartják, valamint sértik a különféle etnikai csoportok társadalmi kohézióját és stabilitását, amennyiben ez a stabilitás nem sérti általában az emberi jogokat
• a vonatkozó törvényes keretek és az etikai normák figyelembe vételével dolgozik azon emberek előnyökhöz juttatásában, akik nem képesek erre (pl. az ellátásra szoruló gyerekek, a mentális problémákkal és mentális betegségekkel küszködők) • elősegíti a gazdasági fejlődés okozta egyenlőtlenségeket felszámoló, hatásos társadalom- és szociálpolitikai változásokat kezdeményező akciókat • erősíti olyan stabil, harmonikus és egymást kölcsönösen elfogadó társadalom kialakítását, amelyben nem sérülnek az emberi jogok • elősegíti a hagyományok, kultúrák, ideológiák, meggyőződések és vallások tiszteletét a különböző etnikai csoportok és a társadalmak között, amennyiben ezek nem kerülnek ellentmondásba az alapvető emberi jogokkal
• a fenti szándékok érdekében célirányosan megtervez, megszervez, adminisztrál, megvalósít programokat és szervezeteket” ▼ A kihívások új területe: ▼
A KÖZÖSSÉGI SZOCIÁLIS MUNKA
•
Rappaport tanmeséje az életproblémák individuális megközelítésének korlátairól
•
Vagyis: mire kell képessé válnunk? – alkalmazni a település, a szomszédság, a közösség megismerésének technikáit, – felismerni és megfogalmazni a közösségek problémáit, – használni az erőforrások feltárásának és mobilizálásának módszereit, – felkészülni a (helyi) politika, a (helyi) társadalom, a (helyi) nyilvánosság formálására, – összességében: képesnek lenni a (helyi) lakosok bevonására, akik e folyamatban elköteleződnek a saját problémáik megoldása illetve a (helyi) cselekvés mellett, eljutnak a „hatni tudó állapotba”
Egy módszer az együttműködésre: HÁLÓZATÉPÍTÉS A hálózat céljai általában: – a kapcsolatrendszer – mint működési forrás – bővítése; – a szükséges információ- és tapasztalatcsere biztosítása; – közös fellépés meghatározott problémák kezelése, megoldása érdekében; – a tevékenységek és erőforrások koordinálása; hatékonyságnövelés; – a résztvevő szervezet(ek) teljesítőképességének növelése és fejlődésének elősegítése.
Hálózati alaptevékenységek közé tartozhat: • a tájékoztatás (közös információs rendszer kiépítése), • a megbeszélések, • a szakmai konzultációk, • a képzések, • a tapasztalatcserék, • a közös döntéshozatal, • az együttműködés, • a programok kidolgozása és megvalósítása • a közös tájékoztatás (PR) • alapnövelési tevékenységek
A hálózatok típusai: a.) Szakmai hálózat – független és önkéntes, nem feltétlenül hivatalos alapokon nyugvó együttműködés, de a fejlődés előmozdításáért jön létre Célja: – Hatékonyság növelése, a teljesítmények javítása – A megfelelő információáramlás és tapasztalatcsere biztosítása – Döntések, tevékenységek egyeztetése – Szakmai szervezetek érdekérvényesítése Előfeltételei: – Közös érdek – Hasonló vagy összeegyeztethető szemlélet a célcsoportok helyzetének, szükségleteinek, a szolgáltatással kapcsolatos igények megítélésében – Közös igény a kapcsolatra és az együttműködésre – Előzetes felmérése és elemzése annak, hogy a résztvevők miben és hogyan számíthatnak egymásra
b.) Társadalmi hálózat – főleg informális alapokra épül, a helyi társadalomba ágyazódik, a közösségfejlesztés, illetve a célcsoport jobb társadalmi integrációját segíti elő Célja: – A szolgáltatások társadalmi értékének közvetítése, tudatosítása – A személyes kapcsolatok erősítése és bővítése – Önkéntesek bevonása – Az esélyegyenlőség elősegítése – Célcsoport(ok) érdekérvényesítése Előfeltételei: – A célcsoport iránt elkötelezett személyek megtalálása és „megszólítása” – Találkozási helyszínek és alkalmak biztosítása – Hiteles és konkrét tájékoztatás – Programok, hagyományteremtés – Nyilvános tanácsadó szolgálat bevezetése
A szociális szolgáltatások is hálózatba szervezhetők Ilyen területek lehetnek pl. – azonos szociális szolgáltatások, melyek közös fenntartó alatt működnek, de különböző munkaterületekre specializálódtak, hálózatba szervezése, – azonos, de különböző fenntartó alatt működő szolgáltatások, például állami és egyházi drogtanácsadók, hálózatba szervezése, – azonos fenntartó alatt működő, különböző szociális szolgálatok hálózatba szervezése, – különböző szolgáltatások és eltérő fenntartók hálózatba szervezése
„…a szociális szolgáltatások városi vagy regionális szintű hálózatba szervezése egy olyan modell, amely termékeny szinergiahatásokat idéz elő akkor is, ha ezt ez idáig a szociális munkás hétköznapjaiban a meglévő különböző érdekek és konkurenciahelyzetek igen erősen akadályozták…” Brake
Köszönöm a figyelmet
Kocsis Erzsébet PTE IGYFK
