SZEGŐ KATALIN
A munka erkölcsi tartalmáról Problémánk vizsgálatánál induljunk ki abból a megállapításból, amit a l e g különbözőbb etikai elméletek elismernek, s ami annyira köztudott, hogy szinte n e m is szorul tudományos bizonyításra: az erkölcs az emberek tevékenységét és együttélését szabályozza. A marxista gondolkodás az erkölcsről szólva is h a n g súlyozza a társadalmi értelemben vett objektivitást és az evilágiságot. Azt ugyanis, hogy ez erkölcs n e m valaminő emberi viszonyokon kívül eső társadalomfeletti tényező terméke, h a n e m az együttélés valóságos szükségleteiből született és for málódott újra. Minden történelmileg adott emberi közösség fennmaradásának és működésének egyik fontos feltétele tagjainak többé-kevésbé egybehangolt t e v é kenysége. Az együttes tevékenység n e m nélkülözhette a szellemi megokolást, az emberi tettek és tulajdonságok értékelő megkülönböztetését. Minden társadalom, minden osztály vagy réteg kitermelte a maga követelményrendjét, mely együtt és egyszerre a valóságos szükségletek eszmei párlata, a cselekvés irányítója, külső és belső mércéje. A társadalmi csoportok és az egyén éppen a követelményrend alapján indokolják célkitűzéseiket, cselekedeteiknek tartalmát, ehhez igazodva v á lasztanak konkrét lehetőségeik között, és a tevékenység következményét az e l f o gadott értékrend alapján mérlegelik. A követelményrend kibontakozása és működése szemmelláthatóvá teszi, hogy az erkölcs n e m c s a k egyszerűen tudati tényező, n e m is a belső lelkivilág tulajdona, h a n e m társadalmi viszonyainkban megnyilvánuló valóság. Az emberek a társadalomban sokféle viszonyba lépnek egymással. E viszo nyok közül a legfontosabbak a gazdaságiak. Ezek határozzák meg végső soron a többi társadalmi viszony jellegét is. Az erkölcsi viszonyok megkülönböztető sajá tossága, hogy tulajdonképpen n e m is viszonyok, h a n e m viszonymozzanatok. Marx kifejezésével élve az erkölcs immanens jelenség, m i n d e n emberi kapcsolatban benne rejlik: a munkatevékenységtől a legelvontabbnak tűnő szellemi tevékenységi for mákig. K ö n n y ű belátni, hogy n e m beszélhetünk külön erkölcsi cselekvésről, h a n e m olyanról, amelynek konkrét tartalma mellett m é g erkölcsi sajátosságai is vannak. Erkölcsi megfontolásaink s e m önálló célként jelennek meg, h a n e m mint v a l a m i lyen másra irányuló cselekvés szükségszerű mozzanatai. Bármely tevékenység, mondjuk a munkafeladat elvégzése, erkölcsileg közömbös lenne, ha n e m fejezné ki — az önmagunkhoz való viszonyunkon túl — az emberek közötti kapcsolatok jellegét is. A cselekvés morális tartalma, a társadalom kialakította k ö v e t e l m é n y rend é s az azt részletező magatartás-szabályok segítségével mérhetők. Értékítéleteink mindig az összefüggést veszik célba, nevezetesen azt, hogy a tevékenység tartalma megfelel-e a társadalmi elvárásoknak vagy ellentétes-e velük, ha pedig ellentétes, milyen m é l y e b b társadalmi — v a g y egyéni — okok magyarázzák a feszültséget. Így a cselekvés erkölcsi tartalmában — közvetve vagy közvetlenül — kifejeződik az egyén és társadalom, még pontosabban az egyéni és társadalmi érdek viszonya. Ez az összefüggés a társadalmi fejlődés adott szintjének terméke, mindig az a l a p vető társadalmi viszonyok lényege indokolja, hogy az egyéni é s a társadalmi ér dekek ellentétes irányban mozognak-e, vagy közelednek-e egymáshoz. A követel ményrend mindig a társadalmi érdekből fakadó értékek alapján állítja fel elvá rásait az egyénekkel szemben. Az együttélés szabályozása n e m az erkölcs kizárólagos feladata. Vannak s z o kásaink és társadalmi beidegződéseink, melyeknek erkölcsi töltése elenyésző. Ezen-
k í v ü l az o s z t á l y t á r s a d a l m a k k a l k i a l a k u l t jog szintén az együttélést h i v a t o t t s z a b á lyozni. Az erkölcs sajátossága e b b e n a z é r t e l e m b e n az, hogy az e m b e r i t e v é k e n y séget és m a g a t a r t á s t belső k ö z v e t í t ő k a l a p j á n is szabályozza. A t á r s a d a l m i l a g k i a l a k u l t e l v á r á s o k belsővé a l a k u l á s a a z e r k ö l c s é r v é n y e s ü l é s é n e k feltétele is. E folyamat mélysége és szélessége m e g i n t csak a t á r s a d a l m i é r t é k r e n d t a r t a l m á t ó l függ. M i n d e z e k e t a z é r t h a n g s ú l y o z n á m , h o g y feloldjuk a t u d a t u n k b a n kísértő l á t s z a t e l l e n t m o n d á s t . K é t s é g t e l e n u g y a n i s , hogy az erkölcs az e g y é n e k cselekedeteiben, m a g a t a r t á s á b a n és é r t é k í t é l e t e i b e n valósul m e g . Az is t e r m é s z e t e s , h o g y az egyén erkölcsi okossága, választási készsége, felelősségérzete, erkölcsi ítélőképessége össze függ a j e l l e m e r ő v e l és a személyiség sajátosságaival, á m m i n d e z — m é g a csele k e d e t e i n k b e n g y a k r a n s p o n t á n u l m e g n y i l v á n u l ó erkölcsi é r z é k is — végső soron a t á r s a d a l m i k ö r n y e z e t függvénye. A szocialista e r k ö l c s t a n n a k b o n y o l u l t k e t t ő s mozgást k e l l e l e m e z n i e : a v a l ó ságos e g y ü t t é l é s s z ü k s é g l e t e i n e k n o r m á v á f o g a l m a z ó d á s á t és a n o r m a valósággá v á l á s á t a g y a k o r l a t b a n . Az e r k ö l c s — m i n t e m l í t e t t e m — a valóságból fakad, s egyidejűleg t ú l is m u t a t a valóságon, így sajátos feszültséget rejt m a g á b a n : esz m é n y e k k é , e l v e k k é , k ö v e t e l m é n y e k k é a l a k í t j a a t á r s a d a l o m b a n már kialakult szük ségleteket, m á s r é s z t á l t a l á n o s í t j a a még csak l e h e t ő s é g k é n t m e g m u t a t k o z ó j e l e n s é geket. Az e r k ö l c s t a n n a l foglalkozó ezt ú g y m o n d a n á , hogy a k ö v e t e l m é n y r e n d m a g á b a ötvözi a z t is, a m i „ v a n " , és azt is, a m i n e k „kell l e n n i e " . A szocialista erkölcsi t u d a t fejlődésében az u t ó b b i n a k , a „kellőnek" — p o n t o s a b b a n a valós t e n d e n c i á k t u d a t o s í t á s á n a k — n a g y a jelentősége. M i n d e z s z e r vesen összefügg a szocialista t á r s a d a l o m k i a l a k u l á s á n a k sajátosságaival. M i n d e n k o r á b b i t á r s a d a l o m a z e m b e r i t e v é k e n y s é g , a z osztályok h a r c á n a k és ö s s z e ü t k ö zésének f o l y a m a t á b a n j ö t t l é t r e . Az e m b e r e k u t ó l a g t u d a t o s í t o t t á k a z o k a t a viszo nyokat, a m e l y e k e t m a g u k f o r m á l t a k . A szocialista r e n d s z e r t építjük: viszonyai t u datos a l k o t ó m u n k a e r e d m é n y e k é n t v a l ó s u l n a k m e g . Az erkölcsi szféra s e m egy s z e r ű e n a z ösztönös fejlődés k ö v e t k e z t é b e n a l a k u l t ki. É p p e n ezért a szocialista erkölcs k ö v e t e l m é n y r e n d s z e r e a fejlődés á l t a l á n o s és k o n k r é t t ö r v é n y e i n e k i s m e r e t é b e n a k k o r is k ö r v o n a l a z h a t ó , a m i k o r a szocialista erkölcsi viszonyok és m a g a t a r t á s f o r m á k csak részlegesen létezőek. Az erkölcs b o n y o l u l t s á g a t ö b b r é t ű s é g é b e n is m e g m u t a t k o z i k . B á r r é t e g e i f e l tételezik és kölcsönösen befolyásolják e g y m á s t , k i a l a k u l á s u k r i t m u s a m é g s e m a z o nos. Még az a r á n y o s fejlődés e s e t é b e n is, a k ü l ö n b ö z ő összetevők fejlődésében lehetséges az eltolódás. A n o r m á k k i k r i s t á l y o s o d á s á n a k ü t e m e á l t a l á b a n g y o r s a b b , m i n t e s z a b á l y o k b e i d e g z ő d é s é n e k f o l y a m a t a , egyéni, belső meggyőződéssé a l a k u l á s a . A fent j e l z e t t e k és az a t é n y , h o g y az e m b e r i k a p c s o l a t o k m a e g y r e s o k o l d a l ú b b á v á l n a k , n a p i r e n d r e t ű z t é k EZ e m b e r i m a g a t a r t á s és e g y ü t t m ű k ö d é s leg főbb a l a p e l v e i n e k t i s z t á z á s á t . Ezt a feladatot végezte el — h a z á n k feltételei k ö zött — a R o m á n K o m m u n i s t a P á r t . A kommunisták munkája és élete, a szocialista etika és méltányosság elveinek és szabályainak törvénykönyve, az erkölcsi a l a p elvek és k ö v e t e l m é n y e k e r e n d s z e r e a mozgó, e l e v e n valóságot t ü k r ö z i . A s z a b á l y o k és elvek e m e r e n d s z e r e n e m e g y s z e r ű e n l e í r ó jellegű, n e m a valóság p u s z t a ú j r a f o g a l m a z á s a , h a n e m a m a j e g y é b e n t ú l l é p a jelenen, s a jövő felé m u t a t ó m a g a t a r t á s m i n t á k b a n a z e g y ü t t e s t e v é k e n y s é g szükségleteit fogalmazza m e g . A t ö r v é n y k ö n y v a szocialista személyiség felelősségérzetén a l a p u l , hiszen a z a l a p e l v e k m e g v a l ó s í t á s a , a k o n k r é t helyzet k o n k r é t elemzése a cselekvő egyén és a m e g í t é l ő közös f e l a d a t a . A szocialista erkölcs e t u d a t o s a n kidolgozott k ö v e t e l m é n y r e n d j é b e n k ü l ö n ö s h a n g s ú l y t k a p o t t a m u n k a e r k ö l c s k é r d é s e , az „ e m b e r r e l e m b e r é r t " e l v l e g e r ő s e b b kifejezője.
K o r u n k b a n s z á m o s v o n a t k o z á s b a n v i t a t j á k a m u n k a gyakorlati- és e l m é l e t i p r o b l é m á i t . H a z a i és n e m z e t k ö z i m é r e t e k b e n k u t a t j á k a m u n k a é r t é k é t és e r k ö l c s f o r m á l ó h a t á s á t . E n n e k k a p c s á n v e t ő d ö t t fel az a k é r d é s , h o g y „ s z ü k s é g l e t - e a m u n k a ? " , a m i kiegészül a z z a l a kifejezetten erkölcsi t a r t a l m ú p r o b l é m á v a l : „ H o gyan válhat e tevékenység életszükségletté?" M a r x szerint a m u n k a az e m b e r létrehozója, a t á r s a d a l m i fejlődés alapja, az e m b e r i lényeg megvalósulása, az e m b e r i össztevékenység m e g h a t á r o z ó eleme. A m u n k a szükségletvoltáról e n n e k a l a p j á n kétféle é r t e l e m b e n b e s z é l ü n k . Az első é r t e l e m b e n a m u n k a létszükséglet — az e m b e r i t á r s a d a l o m és az egyén létéhez n é l k ü l ö z h e t e t l e n a n y a g i j a v a k t e r m e l é s é n e k és szellemi é r t é k e k a l k o t á s á n a k szükséglete. A m á s o d i k é r t e l e m b e n a m u n k a életszükséglet, vagyis t u d a t o s u l t e m b e r i igény, amely m a g á m a m u n k a v é g z é s r e v o n a t k o z i k . Úgy is m e g f o g a l m a z h a t n ó k , hogy a z e m b e r ó h a j a a m u n k á b a n való t e v é k e n y r é s z v é t e l r e . A k é t é r t e l m e z é s e l v á l a s z t á s a t e r m é s z e t e s e n m e s t e r k é l t , és s o h a s e m l e h e t feltétlen, m i v e l egyazon v a l ó s á g f o l y a m a t k é t o l d a l á r ó l v a n szó. E t i k a i s z e m p o n t b ó l viszont m i n k e t a m á s o d i k v o n a t k o z á s é r d e k e l . A m u n k a i g é n y e b b e n a m e g v i l á g í t á s b a n a l e g e m b e r i b b szükséglet. Az, hogy az e m b e r dolgozik, az, h o g y milyen munkát végez, az, h o g y milyen körülmények között teszi ezt, m i n d h a t á s s a l v a n r á m i n t egész e m b e r r e , s így t e r m é s z e t e s e n e r k ö l c s i s é g é r e is. M á r az a t é n y , h o g y az e m b e r dolgozik, e l v o n a t k o z t a t v a a m u n k a f o l y a m a t jellegétől és k ö r ü l m é n y e i t ő l , ö n m a g á b a n is h a t az e r k ö l c s r e . E g y s z e r ű és köz i s m e r t dologra u t a l o k , a m e l y n á l u n k nevelési e l v v é v á l t , a r r a , h o g y a k i f á r a d sággal dolgozik, az m e g t u d j a b e c s ü l n i az e m b e r i m u n k a t e r m é k e i t . U g y a n i l y e n egyszerű, m i n d e n k i á l t a l i s m e r t erkölcsi h a t á s a a m u n k a v é g z é s t é n y é n e k , hogy az a l k o t á s v á g y és a m u n k a okozta kielégülés h a t á r t szab az egyén belső erkölcsi széthullásának. A m u n k a s z ü k s é g l e t e t e z e k az egyszerű t é n y e k is a l á t á m a s z t j á k , s z e m m e l l á t h a t ó v á teszik, b á r k é t s é g t e l e n , h o g y m ó d o s u l á s a és h a t á s f o k a e l v á l a s z t h a t a t l a n az a l a p v e t ő t á r s a d a l m i viszonyok r e n d s z e r é t ő l . Így az o s z t á l y t á r s a d a l m a k sajátos e l l e n t m o n d á s t h o z t a k l é t r e : az e m b e r n e k azt a t e v é k e n y s é g é t , m e l l y e l az egész t á r s a d a l m a t f e n n t a r t j a , m e l y b e n ö n m a g á t megvalósítja, n e m a u t o n ó m t e t t k é n t h a j t j a v é g r e . K é n y s z e r h a t á s á r a , a g a z d a sági v a g y g a z d a s á g o n k í v ü l i k é n y s z e r í t ő e r ő k n y o m á s á r a végzi. A m u n k a k é n y s z e r e n e m azonos t e r m é s z e t i d e t e r m i n á l t s á g á v a l . A t á r s a d a l o m t e r m é s z e t i m e g h a t á r o z o t t s á g a m á r m a g a is m u n k á r a k é n y s z e r í t : az e m b e r saját m a g a és a t e r m é s z e t közötti a n y a g c s e r e f o l y a m a t b a n e l ő t e r e m t i a l é t f e n n t a r t á s á h o z szükséges j a v a k a t . E b b e n az é r t e l e m b e n a m u n k a m i n d i g k é n y s z e r , a k i z s á k m á n y o l á s t ó l m e g s z a b a d u l t t á r s a d a l m a k b a n is. E h h e z hozzá k e l l t e n n ü n k , hogy — M a r x s z e r i n t — m á r e b b e n a d e t e r m i n á l t s á g b a n is b e n n e r e j l i k az e m b e r i s z a b a d s á g lehetősége. A m u n k a jellege, „a t e r m é s z e t i k o r l á t o k visszaszorí t á s á n a k " foka a cselekvési l e h e t ő s é g e k l e g á l t a l á n o s a b b k ö r v o n a l a i t a d j a . A t e r mészet az e m b e r s z e r v e t l e n teste, s m i n é l k i t e r j e d t e b b m e g m u n k á l t , „ m e s t e r s é ges" t e r m é s z e t e , a n n á l g a z d a g a b b cselekvési lehetősége. Az e m b e r i s é g a t e r m é szeti szükségszerűséget — a n é l k ü l , h o g y a n n a k o b j e k t í v l é n y e g é t m e g s z ü n t e t n é — m i n d i g ú j r a és n ö v e k v ő m é r t é k b e n s a j á t s z a b a d s á g á v á v á l t o z t a t j a , m é g a k k o r is, h a n e m i s m e r i fel ezt a t é n y t , v a g y n i n c s egészen t u d a t á b a n . A m u n k á n a k a szó szoros é r t e l m é b e n v e t t k é n y s z e r e t á r s a d a l m i m e g h a t á r o zottságú. A t e r m é s z e t i d e t e r m i n á l t s á g r a a k i z s á k m á n y o l á s t ö b b l e t k é n y s z e r t épít, a m e l y a m u n k a e l i d e g e n e d é s é t idézi elő. E b b e n a v o n a t k o z á s b a n az a l a p v e t ő e m b e r i t e v é k e n y s é g c s a k e g y é b s z ü k s é g l e t e k kielégítése céljából v á l i k szükségletté,
puszta eszközzé silányul. A m u n k a eszközjellegét fokozza az is, hogy mások ér dekében, mások céljának elérésére, másoktól kényszerítve végzi az ember. Az osztálytársadalmakban általánossá vált a legnagyobb emberi egyoldalú ság szülője: a fizikai és szellemi m u n k a közötti antagonizmus. A munka ember megvalósító lényege — a célkitűzés és a kitűzött cél gyakorlati megvalósítása sajátos eszközökkel. A szellemi és fizikai m u n k a közötti szakadék a célelképzelés kialakítását elválasztja a cél megvalósításától. S ezzel a munkát humanizáló tar talmának egyik lényeges vonásától fosztja m e g . A célkitűző tervező, aki n e m k é pes célját végrehajtani, s a cselekvő, aki n e m érti tevékenysége lényegét. M i n d két szélsőség az emberi egyoldalúság megtestesítője. Mindezek következménye, hogy a munka és az élet, a munka és az élvezet elválik egymástól. A munka eszközszerepe feltétlenné válik, belső szükségességét háttérbe szorítja a külső kényszer. A m u n k a csak olyan körülmények között válhat az élettartalmak legfőbb „termelőjévé", ahol átalakulnak a m u n k a társadalmi feltételei, és megváltozik magának a munkának a céltartalma, ahogy mondani szoktuk — jellege. A m u n k a elidegenedésének megszüntetése a magántulajdon megszüntetésével és a szocialista társadalom kialakulásával kezdődik. E történelmi folyamat ered m é n y e nálunk a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megvalósulása. E fejlődési szakasz eredményeit is rögzíti a szocialista erkölcs törvény könyve. A kommunista munkaerkölcs — e követelményrend szerves része — azt teszi tehát követelménnyé, aminek lehetőségei m e g v a n n a k a m u n k a társa dalmi feltételeinek megváltozásában. Erkölcsi elvárásai n e m az objektív fejlő déstől elszakadt moralista álmodozások a munkaszeretetről, áldozatkészségről, ha nem a m u n k a mindenoldalú — objektív és szubjektív — fejlődéstendenciáiban rejlenek. Ebből következik az is, hogy ezek a normák a fejlődés során m e g valósíthatóak. Szóljunk m é g néhány szót a m u n k a erkölcsi ösztönzőiről. Az össztársadalmi célok tudatos felismerése és a belső egyéni céllal való azonosulása jelentené a m u n k a egyik legfontosabb erkölcsi ösztönzését. A kettő közötti kapcsolat erősítője a szocialista elosztás és az ebből következő anyagi érdekeltség elve. Az anyagi érdekeltség n e m csupán a személyes érdek érvénye sítésének az e m e l t y ű j e a szocializmus körülményei között, h a n e m olyan tényező, amely egyúttal eszközt jelent a fegyelmezett, a társadalmi célokat közvetlenül szolgáló m u n k a ösztönzésére, s a harc eszköze is a munkafegyelem lazítóival szemben. A z anyagi érdekeltség tehát n e m zavarja, h a n e m egyenesen elősegíti a szocialista céltartalmú m u n k a kialakítását. Az anyagi érdekeltség azonban n e m foghatja át a m u n k a m i n d e n vonatko zását. A munkafolyamatnak vannak olyan mozzanatai is, ahol a közvéleménynek, a lelkiismeretnek és az önbecsülésnek nagyobb a szerepe. A m u n k a ilyen jellegű tényezőiben közvetlenebbül jut kifejezésre az össztársadalmi célok belsővé — egyéni céllá válása. Egyben jelzései ezek a munka életcéllá, életszükségletté ala kulásának is. A m e n n y i b e n az ember tudatosan felülemelkedhet munkájának köz vetlenül személyes értékeket termelő jellegén, és amilyen arányban a társadalmi hasznosság é s megbecsülés szolgál tevékenységének céljául, annyiban beszélhe tünk munkájának erkölcsi értékéről. Hangsúlyoznám, hogy a munka erkölcsi és anyagi ösztönzői között egység van, mert mindkettő a társadalmi célok és a társadalmilag elismert alkotó megvalósítását segíti elő. D e kétségtelenül k ü l ö n b ség is van közöttük, mivel az erkölcsi mozzanat n e m foglalja magába a közvet lenül személyes anyagi juttatásokra vonatkozó számítást. Az erkölcsi ösztönzők lehetővé teszik, hogy az e m b e r saját belátása, lelkiismerete, önbecsülése alapján megértse és elfogadja a vele szemben támasztott igényeket, és a felismert, elfo gadott általános célkitűzésekért tehetsége latbavetésével dolgozzék. Ez esetben t e -
h á t megteremtődik a társadalmilag ésszerű és a szubjektív morál szép harmó niája, s ezen a szinten a munka már úgy jelentkezik, mint az emberi élet l e g főbb értéke, tudatosult belső szükséglet, és ennek megfelelően erkölcsi értékeink egyik mércéje. Olyan jelenségről szóltam, amelyik n e m máról holnapra valósul meg, m e g l e hetősen hosszú a kifutási ideje, és csak közösségekben megvalósuló és fokoza tosan elmélyülő folyamat eredménye lehet. A munkának mint a legemberibb szük ségletnek a kibontakozása együtt é s egyszerre társadalomalakítás és önépítés, mert elősegíti a szükségszerűség és szabadság feszültségének feloldását, m e g t e remti a kommunista embertípus kialakulásának feltételeit. Arról a személyiség ről van szó, a m e l y már nemcsak emberszabásúan, h a n e m emberhez méltóan t u d élni.
F ü l ö p A n t a l A n d o r : V i r á g z ó á g — 1974
