„PANNON KINCSTÁR TANODA” TÖBBCÉLÚ INTÉZMÉNY, GIMNÁZIUM, SZAKISKOLA, SZAKKÖZÉPISKOLA
PEDAGÓGIAI PROGRAM II. KÖTET
HELYI TANTERV SZAKMAI PROGRAM
2013-2014
1
Tartalomjegyzék ÁCS ...........................................................................................................................................................................................3 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként ..........................................................................................................................................................................................6 KŐMŰVES ÉS HIDEGBURKOLÓ............................................................................................................................... 101 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként .................................................................................................................................................................................... 104 FESTŐ, MÁZOLÓ, TAPÉTÁZÓ.................................................................................................................................... 223 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként .................................................................................................................................................................................... 226 KISGYERMEKGONDOZÓ, -NEVELŐ ....................................................................................................................... 314 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként .................................................................................................................................................................................... 319
2
1.4. SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV a 34 582 01
ÁCS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv – – valamint –
– –
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,
az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, a 34 582 01 Ács szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült.
II. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 34 582 01 A szakképesítés megnevezése: Ács A szakmacsoport száma és megnevezése: 9. Építészet 3
Ágazati besorolás száma és megnevezése: XVI. Építőipar Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 Elméleti képzési idő aránya:30% Gyakorlati képzési idő aránya:70%
Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra
III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a 9. Építészetszakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában Szakmai előképzettség:Előírt gyakorlat:Egészségügyi alkalmassági követelmények:szükségesek Pályaalkalmassági követelmények:IV.
A szakképzés szervezésének feltételei
Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggelrendelkező szakember 4
alkalmazható: Tantárgy -
Szakképesítés/Szakképzettség -
Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs V.
A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra
Szakiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: heti óraszám éves óraszám heti óraszám évfolyam szabadsáv szabadsáv szabadsávval nélkül nélkül 9. évfolyam 14,5 óra/hét 522 óra/év 17 óra/hét Ögy 140 10. évfolyam 23 óra/hét 828 óra/év 25 óra/hét Ögy 140 11. évfolyam 23 óra/hét 736 óra/év 25,5 óra/hét Összesen: 2366 óra
évfolyam 1. évfolyam Ögy. 2. évfolyam Összesen:
heti óraszám éves óraszám heti óraszám szabadsáv szabadsáv szabadsávval nélkül nélkül 31,5 óra/hét 1134 óra/év 35 óra/hét 160 óra 31,5 óra/hét 1008 óra/év 35 óra/hét 2302 óra
5
éves óraszám szabadsávval 612 óra/év 140 900 óra/év 140 816 óra/év 2608 óra éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra
1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok
1/9. évfolyam Tantárgyak
elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
2/10. évfolyam ögy
elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 3/11. évfolyam
ögy
1. évfolyam
elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám
2. évfolyam ögy
elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II
0,5
0,5
11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I
2
2
10101-12 Építőipari közös tevékenység 10102-12 Hagyományos zsaluzat és állványzata
Építőipari alapismeretek Építőipari alapismeretek gyakorlat Hagyományos zsaluzatok
Hagyományos zsaluzatok gyakorlat 10318-12 Zsalu- és Rendszerzsaluzatok állványrendszerek és állványok kialakítása
0,5
0,5
2
1
0,5
3
1
0,5
1
1
1 2
2
2
2
6
10100-12 Állványzatok
10319-12 Fémszerkezetű állványok
10099-12 Ácsszerkezetek Összes óra Összes óra
Rendszerzsaluzatok alkalmazása gyakorlat Hagyományos állványzatok Hagyományos állványzatok gyakorlat Fémállványok szereléstechnológiája Fémállványok alkalmazása, szerelése gyakorlat Ácsszerkezetek
2
2
1
1 2
2
1
1 2
2
4
Ácsszerkezetek építése gyakorlat
4
7 4,5 14,5
5
10
10
9 140
4,5
13
14 23
2
8 140
15 23
12 12,5
21
19 31,5
8,5 160
A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.
7
23 31,5
2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül
Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodul
Óraszám
Tantárgyak/témakörök 1/9. évfolyam e
11500-12
ögy
2/10. évfolyam e
gy
ögy
3/11. évfolyam e
Összesen
gy
1. évfolyam e
gy ögy
2. évfolyam e
Összesen
gy
Munkahelyi egészség és biztonság
18
18
18
18
Munkavédelmi alapismeretek
4
4
4
4
Munkahelyek kialakítása
4
4
4
4
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
4
4
4
4
Munkahelyi egészség Munkavégzés személyi és biztonság feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek
11499-12 Foglalkoztatás II.
gy
Óraszám
Foglalkoztatás II.
16
16
16
16
Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség
4 4 4 4
4 4 4 4
4 4 4 4
4 4 4 4
8
Foglalkoztatás I.
64
64
64
64
Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Építőipari alapismeretek Szakmai munka- és balesetvédelem Építési alapismeretek Munkajogi és vállalkozási ismeretek Építőipari alapismeretek gyakorlat Építési alapismeretek Műszaki rajz Épületfizika
10 10 24 20 16
10 10 24 20 124
108
10 10 24 20 16
10 10 24 20 124
36
36
36
36
36
72
72
72
11497-12 Foglalkoztatás I.
10101-12 Építőipari közös tevékenység
Hagyományos zsaluzatok
10102-12 Hagyományos zsaluzat és állványzata
Hagyományos zsaluzatok anyagai, szerszámai, gépei Hagyományos zsaluzatok készítése, bontása
36
72
36
16
16
16
16
36
36
36
36
12 12 12
12 12 12
12 12 12
12 12 12
36
36
36
36
12
12
12
12
24
24
24
24
Hagyományos zsaluzatok gyakorlat
72
72
72
72
Hagyományos zsaluzatok anyagai,
12
12
12
12
9
szerszámai, gépei Hagyományos zsaluzatok készítése, bontása Zsalu- és állványrendszerek kialakítása
10318-12 Rendszerzsaluzatok és állványok
60
60
60
60
72
72
72
72
Rendszerzsaluzatok típusai, tervei
18
18
18
18
Rendszerzsaluzatok szereléstechnológiája
24
24
24
24
Zsaluzandó szerkezetek kialakítása
12
12
12
12
Zsalu és állványrendszerek tárolása, mozgatása és karbantartása
18
18
18
18
Rendszerzsaluzatok alkalmazása gyakorlat Rendszerzsaluzatok szerelése és bontása Zsalu és állványrendszerek szerelő, mozgató eszközeinek, gépeinek alkalmazása Zsaluzott szerkezetek betonozása Zsaluzási ütemek, kiosztások,
72
72
72
72
24
24
24
24
18
18
18
18
18
18
18
18
12
12
12
12
10
10100-12 Állványzatok
10319-12 Fémszerkezetű állványok
anyagkigyűjtések készítése Hagyományos állványzatok Állványok típusai, elemei Állványok kiosztása, építése Hagyományos állványzatok gyakorlat Állványok építése, bontása Állványok elemeinek szállítása, tárolása Fémállványok szereléstechnológiája Fémállványok típusai, anyagai Fémállványok kialakítása, tervezése Állványszerkezetek szereléstechnológiai folyamatai Fémállványok alkalmazása, szerelése gyakorlat Fémállványok készítése, szerelése, bontása Állványok megmunkáló, szerelő, mozgató eszközei, gépei Állványelemek karbantartása, tárolása
36
36
36
36
18
18
18
18
18
18
18
18
72
72
72
72
54
54
54
54
18
18
18
18
11
32
32
32
32
8
8
8
8
16
16
16
16
8
8
8
8
64
64
64
64
32
32
32
32
16
16
16
16
16
16
16
16
10099-12 Ácsszerkezetek
Ácsszerkezetek Fafajták tulajdonságai, betegségei, védelme Ácsmunkák szerszámai, eszközei, gépei Ácsszerkezetek típusai Ácsszerkezetek építése Ácsszerkezetek rajzai Ácsszerkezetek építése gyakorlat Ácsszerkezetek típusai Ácsszerkezetek építése Ácsszerkezetek rajzai
Összesen: Összesen: Elméleti óraszámok/aránya Gyakorlati óraszámok/aránya
72
144
128
344
180
144
324
18
18
16
52
18
16
34
18
18
104 84 86
72 36 36
18 36
36 36 54
162 522
32 48 32
18 32 48 32
252
360
416
1028
432
54 180 18 360
36 288 36 504
32 352 32 480
122 820 86 2366 2366
72 324 36 450 684 160 1134
140
324 828
140
256 736
742/31,36% 1624/68,64%
104 84 68 672
1104
32 608 32 272 736 1008 722/31,36% 1580/68,64%
104 932 68 2302 2302
A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű
12
A 11500-12 azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei
13
A 11500-12 azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
Munkakörnyezeti hatások
Munkavédelmi jogi ismeretek
Munkaeszközök biztonsága
Munkavégzés személyi feltételei
Munkavédelmi alapismeretek
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyek kialakítása
Munkahelyi egészség és biztonság
x
x
FELADATOK Tudatosítja a munkahelyi egészség és biztonság jelentőségét
x
Betartja és betartatja a munkahelyekkel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket
x
Betartja és betartatja a munkavégzés személyi és szervezési feltételeivel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket
x
Betartja és betartatja a munkavégzés tárgyi feltételeivel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket
x
A munkavédelmi szakemberrel, munkavédelmi képviselővel együttműködve részt vesz a munkavédelmi feladatok ellátásában
x
x
x
SZAKMAI ISMERETEK A munkahelyi egészség és biztonság, mint érték
x
A munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések hátrányos következményei
x
x
A munkavédelem fogalomrendszere, szabályozása
x
x
Munkahelyek kialakításának alapvető szabályai
x
A munkavégzés általános személyi és szervezési feltételei
x
Munkaeszközök a munkahelyeken
x
Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken
x
Munkavédelmi szakemberek és feladataik a munkahelyeken
x
A munkahelyi munkavédelmi érdekképviselet
x
SZAKMAI KÉSZSÉGEK Információforrások kezelése
x
Biztonsági szín- és alakjelek
x x
Olvasott szakmai szöveg megértése
14
x
x
x
x
x
x
x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK x
x
Felelősségtudat x
Szabálykövetés
x x
Döntésképesség Visszacsatolási készség
x
TÁRSAS KOMPETENCIÁK x
x
Irányíthatóság
x
x
Irányítási készség
x
x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK x Rendszerező képesség x Körültekintés, elővigyázatosság x
Helyzetfelismerés
15
x x x
x
x
1. Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy
18óra/18 óra
1.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák elsajátíttatása. Nincsen előtanulmányi követelmény. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 1.3. Témakörök 1.3.1. Munkavédelmi alapismeretek 4 óra/4 óra A munkahelyi egészség és biztonság jelentősége Történeti áttekintés. A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények, továbbá ennek megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások jelentősége. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek értelmezése. A munkakörnyezet és a munkavégzés hatása a munkát végző ember egészségére és testi épségére A munkaválallók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, a munkakörülmények hatásai, a munkavégzésből eredő megterhelések, munkakörnyezet kóroki tényezők. A megelőzés fontossága és lehetőségei A munkavállalók egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében szükséges előírások jelentősége a munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzésének érdekében. A műszaki megelőzés, zárt technológia, a biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések fogalma, fajtái, és rendeltetésük. Munkavédelem, mint komplex fogalom (munkabiztonság-munkaegészségügy) Veszélyes és ártalmas termelési tényezők A munkavédelem fogalomrendszere, források A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény fogalom meghatározásai.
16
1.3.2. Munkahelyek kialakítása 4 óra/4 óra Munkahelyek kialakításának általános szabályai A létesítés általános követelményei, a hatásos védelem módjai, prioritások. Szociális létesítmények Öltözőhelyiségek, pihenőhelyek, tisztálkodó- és mellékhelyiségek biztosítása, megfelelősége. Közlekedési útvonalak, menekülési utak, jelölések Közlekedési útvonalak, menekülési utak, , helyiségek padlózata, ajtók és kapuk, lépcsők, veszélyes területek, akadálymentes közlekedés, jelölések. Alapvető feladatok a tűzmegelőzés érdekében Tűzmegelőzés, tervezés, létesítés, üzemeltetés, karbantartás, javítás és felülvizsgálat. Tűzoltó készülékek, tűzoltó technika, beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezések. Tűzjelzés adása, fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint távfelügyelet. Termékfelelősség, forgalomba hozatal kritériumai. Anyagmozgatás Anyagmozgatás a munkahelyeken. Kézi és gépi anyagmozgatás fajtái. A kézi anyagmozgatás szabályai, hátsérülések megelőzése Raktározás Áruk fajtái, raktározás típusai Munkahelyi rend és hulladékkezelés Jelzések, feliratok, biztonsági szín-és környezetvédelem célja, eszközei.
alakjelek.
Hulladékgazdálkodás,
1.3.3. Munkavégzés személyi feltételei 2 óra/2 óra A munkavégzés személyi feltételei: jogszerű foglalkoztatás, munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata, foglalkoztatási tilalmak, szakmai ismeretek, munkavédelmi ismeretek A munkavégzés alapvető szervezési feltételei: egyedül végzett munka tilalma, irányítás szükségessége. Egyéni védőeszközök juttatásának szabályai. 1.3.4. Munkaeszközök biztonsága Munkaeszközök halmazai Szerszám, készülék, gép, berendezés fogalom meghatározása.
17
2 óra/2 óra
Munkaeszközök dokumentációi Munkaeszköz üzembe helyezésének, használatba vételének dokumentációs követelményei és a munkaeszközre (mint termékre) meghatározott EKmegfelelőségi nyilatkozat, valamint a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentumok. Munkaeszközök veszélyessége, eljárások Biztonságtechnika alapelvei, veszélyforrások típusai, megbízhatóság, meghibásodás, biztonság. A biztonságtechnika jellemzői, kialakítás követelményei. Veszélyes munkaeszközök, üzembehelyezési eljárás. Munkaeszközök üzemeltetésének, használatának feltételei Feltétlenül és feltételesen ható biztonságtechnika, konstrukciós, üzemviteli és emberi tényezők szerepe. Általános üzemeltetési követelmények. Kezelıelemek, védıberendezések kialakítása, a biztonságos mőködés ellenırzése, ergonómiai követelmények. 1.3.5. Munkakörnyezeti hatások 2 óra/2 óra Veszélyforrások, veszélyek a munkahelyeken (pl. zaj, rezgés, veszélyes anyagok és keverékek, stressz) Fizikai, biológiai és kémiai hatások a dolgozókra, főbb veszélyforrások valamint a veszélyforrások felismerésének módszerei és a védekezés a lehetőségei. A stressz, munkahelyi stressz fogalma és az ellene való védekezés jelentősége a munkahelyen. A kockázat fogalma, felmérése és kezelése A kockázatok azonosításának, értékelésének és kezelésének célja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításában, a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésben. A munkavállalók részvételének jelentősége 1.3.6. Munkavédelmi jogi ismeretek 4 óra/4 óra A munkavédelem szabályrendszere, jogok és kötelezettségek Az Alaptörvényben biztosított jogok az egészséget, biztonságot és méltóságot tiszteletben tartó munkafeltételekhez, a testi és lelki egészségének megőrzéséhez. A Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben meghatározottak szerint a munkavédelem alapvető szabályai, a követelmények normarendszere és az érintett szereplők (állam, munkáltatók, munkavállalók) főbb feladatai. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, illetve a Kormány, illetve az ágazati miniszterek rendeleteinek szabályozási területei a további részletes követelményekről. A szabványok, illetve a munkáltatók helyi előírásainak szerepe. 18
Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken A munkáltatók alapvető feladatai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények biztosítása érdekében. Tervezés, létesítés, üzemeltetés. Munkavállalók feladatai a munkavégzés során. Munkavédelmi szakemberek feladatai a munkahelyeken Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység ellátandó feladatok. Foglalkozás-egészségügyi feladatok
keretében
Balesetek és foglalkozási megbetegedések Balesetek és munkabalesetek valamint a foglalkozási megbetegedések fogalma. Feladatok munkabaleset esetén. A kivizsgálás mint a megelőzés eszköze Munkavédelmi érdekképviselet a munkahelyen A munkavállalók munkavédelmi érdekképviseletének lehetőségei. A választott képviselők szerepe, feladatai, jogai.
jelentősége
és
1.4. A képzés helyszíne Tanterem 1.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 1.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Sorszám
Alkalmazott oktatási módszer neve
1.1
magyarázat
1.2.
megbeszélés
1.3. 1.4. 1.5.
szemléltetés házi feladat teszt
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály x x x x x
19
Alkalmazandó eszközök és felszerelések Szakkönyvek, munkavédelmi tárgyú jogszabályok Munkabaleset, foglalkozási megbetegedés elemzése Oktatófilmek (pl. NAPO)
1.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák
1. 1.1. 2.
2.1.
Információ feldolgozó tevékenységek Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
Osztálykeret
Csoportbontás
Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések
x
Szöveges előadás egyéni felkészüléssel
x
x
A tanult (vagy egy választott) szakma szabályainak veszélyei, ártalmai
1.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
20
A 11499-12 azonosító számú Foglalkoztatás II. megnevezésű
szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei
21
A 11499-12 azonosító számú, Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
x
Munkanélküliség
x
Álláskeresés
Munkaviszony létesítése
11499-12 Foglalkoztatás II.
Munkajogi alapismeretek
Foglalkoztatás II.
FELADATOK Munkaviszonyt létesít Alkalmazza a munkaerőpiaci technikákat
x
Feltérképezi a karrierlehetőségeket
x
Vállalkozást hoz létre és működtet
x
Motivációs levelet és önéletrajzot készít
x
Diákmunkát végez
x SZAKMAI ISMERETEK
Munkavállaló jogai, munkavállaló kötelezettségei, munkavállaló felelőssége
x
x
Munkajogi alapok, foglalkoztatási formák
x
x
Speciális jogviszonyok (önkéntes munka, diákmunka)
x
x
Álláskeresési módszerek
x
Vállalkozások létrehozása és működtetése
x
Munkavállaláshoz szükséges iratok
x
Munkaviszony létrejötte
x
A munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései
x
x
A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei
x
x
x
x
SZAKMAI KÉSZSÉGEK Köznyelvi olvasott szöveg megértése
x
x
Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban
x
x
x
x
Elemi szintű számítógéphasználat
x
x
x
x
Információforrások kezelése
x
x
x
x
Köznyelvi beszédkészség
x
x
x
x
x
x
x
x
x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Önfejlesztés
x
Szervezőkészség TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő készség Határozottság
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK Logikus gondolkodás
22
2. Foglalkoztatás II. tantárgy
16 óra
2.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a munkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására.
2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 2.3. Témakörök 2.3.1. Munkajogi alapismeretek 4 óra Munkavállaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztatás, bérfizetés, költségtérítés, munkaszerződés módosítás, szabadság), kötelezettségei (megjelenés, rendelkezésre állás, munkavégzés, magatartási szabályok, együttműködés, tájékoztatás), munkavállaló felelőssége (vétkesen okozott kárért való felelősség, megőrzési felelősség, munkavállalói biztosíték). Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése, munkakör, munkaszerződés módosítása, megszűnése, megszüntetése, felmondás, végkielégítés, pihenőidők, szabadság. Foglalkoztatási formák: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony. Speciális jogviszonyok: egyszerűsített foglalkoztatás: fajtái:atipikus munkavégzési formák az új munka törvénykönyve szerint (távmunka, bedolgozói munkaviszony, munkaerő-kölcsönzés, rugalmas munkaidőben történő foglalkoztatás, egyszerűsített foglalkoztatás(mezőgazdasági, turisztikai idénymunka és alkalmi munka), önfoglalkoztatás, őstermelői jogviszony, háztartási munka, iskolaszövetkezet keretében végzett diákmunka, önkéntes munka. 2.3.2. Munkaviszony létesítése 4 óra Munkaviszony létrejötte, fajtái: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, határozott és határozatlan munkaviszony, minimálbér és garantált bérminimum, képviselet szabályai, elállás szabályai, próbaidő. Munkavállaláshoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által kiadandó dokumentumok. Munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései: munkaadó járulékfizetési kötelezettségei, munkavállaló adó- és járulékfizetési kötelezettségei, biztosítottként egészségbiztosítási ellátások fajtái (pénzbeli és természetbeli), nyugdíj és munkaviszony.
23
2.3.3. Álláskeresés 4 óra Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyi munkaerőpiac ismerete, mobilitás szerepe, képzések szerepe, foglalkoztatási támogatások ismerete. Motivációs levél és önéletrajz készítése: fontossága, formai és tartalmi kritériumai, szakmai önéletrajz fajtái: hagyományos, Europass, amerikai típusú, önéletrajzban szereplő email cím és fénykép megválasztása, motivációs levél felépítése. Álláskeresési módszerek: újsághirdetés, internetes álláskereső oldalak, személyes kapcsolatok, kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat az Európai unióban történő álláskeresésben), munkaügyi szervezet segítségével történő álláskeresés, cégek adatbázisába történő jelentkezés, közösségi portálok szerepe. Munkaerőpiaci technikák alkalmazása: Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT), Foglalkoztatási Információs Pontok (FIP), Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP). Állásinterjú: felkészülés, megjelenés, szereplés az állásinterjún, testbeszéd szerepe. 2.3.4. Munkanélküliség 4 óra A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei: álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel; a munkaügyi szervezettel történő együttműködési kötelezettség főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének szankciói; nyilvántartás szünetelése, nyilvántartásból való törlés; munkaügyi szervezet által nyújtott szolgáltatások, kiemelten a munkaközvetítés. Álláskeresési ellátások („passzív eszközök”): álláskeresési járadék és nyugdíj előtti álláskeresési segély. Utazási költségtérítés. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Közfoglalkoztatás: közfoglalkoztatás célja, közfoglalkozatás célcsoportja, közfoglalkozatás főbb szabályai Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) felépítése, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, munkaügyi központ, kirendeltség feladatai. Az álláskeresők részére nyújtott támogatások („aktív eszközök”): önfoglalkoztatás támogatása, foglalkoztatást elősegítő támogatások (képzések, béralapú támogatások, mobilitási támogatások). Vállalkozások létrehozása és működtetése: társas vállalkozási formák, egyéni vállalkozás, mezőgazdasági őstermelő, nyilvántartásba vétel, működés, vállalkozás megszűnésének, megszüntetésének szabályai. A munkaerőpiac sajátosságai, NFSZ szolgáltatásai: pályaválasztási tanácsadás, munka- és pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, álláskereső klub, pszichológiai tanácsadás. 24
2.4. A képzés helyszíne :Tanterem 2.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 2.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek: Sorszám 1.1 1.4. 1.5. 1.6. 1.10. 1.11.
Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat megbeszélés vita szemléltetés szerepjáték házi feladat
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály x x x x x x
Alkalmazandó eszközök és felszerelések
2.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák:
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.2. 2.3. 2.4.
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása
Osztálykeret
Csoportbontás
Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések
x x x x x x x
x x x
2.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 25
A 11497-12 azonosító számú Foglalkoztatás I. megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei
26
A 11497-12 azonosító számú, Foglalkoztatás követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a fejlesztendő kompetenciák
I. megnevezésű szakmai témakörök oktatása során
Nyelvtani rendszerezés I.
Nyelvtani rendszerezés II.
Nyelvi készségfejlesztés
Munkavállalói szókincs
Foglalkoztatás I.
bemutatkozik (személyes és szakmai vonatkozással)
x
x
x
x
egyszerű alapadatokat tartalmazó formanyomtatványt kitölt
x
x
x
x
11497-12 Foglalkoztatás I.
FELADATOK Idegen nyelven:
idegen nyelvű szakmai irányítás, együttműködés melletti munkát végez SZAKMAI ISMERETEK
x
Idegen nyelven: közvetlen szakmájára vonatkozó gyakran használt egyszerű szavak, szókapcsolatok
x x
a munkakör alapkifejezései SZAKMAI KÉSZSÉGEK Egyszerű formanyomtatványok kitöltése idegen nyelven
x
Szakmai párbeszédben elhangzó idegen nyelven feltett egyszerű kérdések megértése, illetve azokra való reagálás egyszerű mondatokban
x
x
x
x
Fejlődőképesség, önfejlesztés TÁRSAS KOMPETENCIÁK
x
x
x
x
x
x
x
x
x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
Nyelvi magabiztosság Kapcsolatteremtő készség
MÓDSZERKOMPETENCIÁK Információgyűjtés
x
Analitikus gondolkodás
27
x
3. Foglalkoztatás I. tantárgy
64 óra/64 óra
3.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy a diákok képesek legyenek személyes és szakmai vonatkozást is beleértve bemutatkozni idegen nyelven. Továbbá egyszerű alapadatokat tartalmazó formanyomtatványt kitölteni. Illetve cél, hogy a tanuló idegen nyelvű szakmai irányítás mellett képes legyen eredményesen végezni a munkáját. Cél, hogy a rendelkezésre álló 64 tanóra egység keretén belül egyrészt egy alapvető nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve a mondatszerkesztési eljárásokhoz kapcsolódóan. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memória fejlesztés és az induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 4 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés. 3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak: idegen nyelvek 3.3. Témakörök 00.0.1. Nyelvtani rendszerzés 1 10 óra/10 óra A 10 óra alatt a tanulók átismétlik a 3alapvető idősíkra (jelen, múlt, jövő) vonatkozó igeidőket, illetve begyakorolják azokat, hogy a munkavállaláshoz kapcsolódóan az állásinterjú során ne okozzon gondot sem a múltra, sem a jövőre vonatkozó kérdések megértése, illetve az azokra adandó egyszerű mondatokban történő válaszok megfogalmazása. A témakör elsajátítása révén a diák alkalmassá válik a munkavégzés során az elvégezendő, illetve elvégzett feladathoz kapcsolódó a munkaadó által idegen nyelven feltett egyszerű, az elvégezendő munka elért eredményére, illetve a jövőbeli feladatokra vonatkozó kérdések megértse, valamint a helyes igeidő használattal ezekre egyszerűmondatokban is képes lesz reagálni. A célként megfogalmazott idegennyelvi magabiztosság csak az alapvető igeidők helyes és pontos használata révén fog megvalósulni. 00.0.2. Nyelvtani rendszerezés 2 10 óra/10 óra A témakör tananyagaként megfogalmazottnyelvtani egységek – a tagadás, a jelen idejű feltételes mód, illetve a segédigék (képesség, lehetőség, szükségesség) - használata révén a diák képes lesz exaktabb módon idegen nyelven bemutatkozni szakmai és személyes vonatkozásban egyaránt. Egyszerű mondatokban meg tudja fogalmazni az állásinterjún idegen nyelven feltett kérdésekre a választ kihasználva az a 3 alapvető igeidő, a 28
segédigék által biztosított nyelvi precizitás adta kereteket. A kérdésfeltevés, a szórend alapvető szabályainak elsajátítása révén alkalmassá válik a diák arra, hogy egy munkahelyi állásinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve esetlegesen ő maga is egyszerű tisztázó kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi meghallgatás során. 00.0.3. Nyelvi készségfejlesztés 24 óra/24 óra /Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegennyelvi asszociatív memória fejlesztése fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve/ A 24 órás nyelvi készségfejlesztő blokk célja, hogy rendszerezze a diák idegennyelvi alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. Az induktív nyelvtanulási képességfejlesztés és az idegennyelvi asszociatív memóriafejlesztés 4 alapvető társalgási témakörön keresztül valósul meg. Az induktív nyelvtanulási képesség által egy adott idegen nyelv struktúráját meghatározó szabályok kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a diák koherensen lássa a nyelvet és ennek szellemében tudjon idegen nyelven reagálni, feltétlenül szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű anyag megtanulásának képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a kapcsolat az ingerek (az anyanyelv szavai, kifejezése) és a válaszok (a célnyelv szavai és kifejezései) között. Mind a két fejlesztés hétköznapi társalgási témakörök elsajátítása során valósul meg. Az elsajátítandó témakörök: - személyes bemutatkozás - a munka világa - napi tevékenységek, aktivitás - étkezés, szállás Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási képességfejlesztés is, amely során a célnyelv legfontosabb fonetikai szabályaival ismerkedik meg a nyelvtanuló. 00.0.4. Munkavállalói szókincs 20 óra/20 óra /Munkavállalással kapcsolatos alapvető szakszókincs elsajátítása Cél, hogy a témakör végére a diák egyszerű mondatokban, megfelelő nyelvi tartalmi koherenciával be tudjon bemutatkozni kifejezetten szakmai vonatkozással. A témakör tananyagának elsajátítása révén alkalmas lesz a munka lehetőségeket feltérképezni a célnyelvi országban. Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó formanyomtatvány kitöltését. Elsajátítja azt a szakmai jellegű szókincset ami alkalmassá teszi arra, hogy a munkalehetőségekről, 29
munkakörülményekről tájékozódjon. A témakör tanulása során közvetlenül a szakmájára vonatkozó gyakran használt kifejezéseket sajátítja el. 3.4. A képzés javasolt helyszíne Az órák kb. 50%-a tanteremben történjen, egy másik fele pedig számítógépes tanterem. 3.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák A tananyag kb. fele digitális tartalmú oktatási anyag, így speciálisak mind a módszerek, mind pedig a tanulói tevékenységformák. 3.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek
1.10.
magyarázat megbeszélés szemléltetés kooperatív tanulás szerepjáték házi feladat digitális alapú feladatmegoldás
x
3.5.2. A tantárgy elsajátítása tevékenységformák
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.6. 2. 2.1.
során
alkalmazható
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
Alkalmazandó eszközök és felszerelések
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
Osztálykeret
1.1 1.3. 1.5. 1.7. 1.8. 1.9.
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály x x x x x x
Csoportbontás
Sorszám
Alkalmazott oktatási módszer neve
x x x x x
Levélírás
x
30
x
tanulói
Alkalmazandó eszközök és felszerelések
3. 3.1.
Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Komplex információk körében Elemzés készítése tapasztalatokról
4.
Csoportos munkaformák körében
2.2.
4.1. 4.3.
x x
Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Csoportos helyzetgyakorlat
x x
3.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
31
A 10101-12 azonosító számú Építőipari közös tevékenység megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei
32
A 10101-12 azonosító számú, Építőipari közös tevékenység megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
Épületfizika
Műszaki rajz
Építőipari alapismeretek gyakorlat Építési alapismeretek
Munkajogi és vállalkozási ismeretek
Szakmai munka- és balesetvédelem
10101-12 Építőipari közös tevékenység
Építési alapismeretek
Építőipari alapismeretek
FELADATOK Ellenőrzi a munkavégzés feltételeit, helyszíni méréseket végez Értelmezi a rendelkezésre álló műszaki dokumentáció tartalmát és használja az építészeti alapfogalmakat munkája során Felvonul a megfelelő eszközökkel a munkaterületre Betartja az építési technológiai folyamatok sorrendiségét Biztosítja az anyagok, eszközök szakszerű tárolását és figyelemmel kíséri a munkájához szükséges anyagok folyamatos utánpótlását Ellenőrzi a felhasználásra kerülő anyagokat, biztosítja azok szakszerű felhasználását Gondoskodik a munkaterület folyamatos tisztántartásáról Átadja a munkát a munkáltatójának, levonul a munkaterületről Alkalmazza és értelmezi a műszaki ábrázolás módszereit, értelmezi az építőipari rajzokat Alkalmazza a különböző szerkezetek jelölését, értelmezi a szerkezetek térbeli helyzetét Értelmezi a különböző szintű dokumentációk tartalmát, és a gyakorlatban hasznosítja azokat Betartja és betartatja a munkavédelmi, biztonságtechnikai, tűz- és környezetvédelmi előírásokat
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
33
x
x
Betartja, betartatja a foglalkozásegészségügyi előírásokat Baleset, illetve veszélyhelyzet esetén munkakörének megfelelően intézkedik, elsősegélyt nyújt Használja a kivitelezési munkák végrehajtásához szükséges munkavédelmi eszközöket Biztosítja az anyagok, eszközök szakszerű, biztonságos mozgatását, használatát Gondoskodik a munkavédelmi eszközök használhatóságáról Elvégzi a munkaterület kockázat elemzését, értékelését Munkavégzésre alkalmas állapotban jelenik meg a munkavégzés helyszínén Betartja és betartatja a Munka Törvénykönyve alapelveit, területi és személyi hatályát Munkaszerződést köt, betartja és betartatja a szerződésben foglaltakat Betartja és betartatja a munkavállalói és a munkáltatói jogokat és kötelezettségeket Betartja és betartatja a munkaviszony megszüntetésére, megszűnésére vonatkozó szabályokat Alkalmazza a norma időre, norma rendszerre vonatkozó előírásokat Szakmai ajánlatot készít és ad
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
SZAKMAI ISMERETEK Munka megkezdésének és végzésének feltételei Az anyagszállítás és tárolás általános szabályai A méréshez, kitűzéshez szükséges eszközök A kivitelezési munka technológia sorrendje és összefüggései Kiviteli tervek tartalma Építési dokumentációk értelmezése Munkabiztonsági és balesetvédelmi előírások Elsősegélynyújtás Egyéni védőfelszerelések,
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x x
x x
x x
x x
x
x
x
x
x
x x
x x x
34
x
védőruhák Tűzvédelem Környezetvédelem, veszélyes hulladékok Szállítás, anyagmozgatás Építőipari gépek munkavédelmi előírásai Építőipari anyagok tulajdonságai és felhasználási területük A Munka Törvénykönyve alapvető szabályai A munkavállalás alapfeltételei Munkaszerződés kötés Munkaadó, munkavállaló jogai és kötelezettségei Tételes költségvetési kiírás felépítése Vállalkozás fogalma és szerepe a gazdasági életben Vállalkozási formák Vállalkozás általános felépítése, és működtetésének feltételei Vállalkozásokról szóló jogszabályok Munkanapló vezetés A norma idő
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x x x x x
x x x x x
x x
x x
SZAKMAI KÉSZSÉGEK Építészeti jelképek értelmezése Kiviteli tervrajz olvasása, értelmezése Egyéni és kollektív munkavédelmi eszközök használata Információforrások kezelése Szakmai számolási készség
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x x
x
x x
x
x x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Pontosság
x
x
Térlátás Felelősségtudat
x
x x
x
x
TÁRSAS KOMPETENCIÁK Segítőkészség
x
x x
x
x
x
x
x
x
x
x
Konszenzus készség Határozottság
x
x x
MÓDSZER KOMPETENCIÁK Rendszerező képesség
x
x
x
x
x
x
Problémamegoldás, hibaelhárítás
x
x
x
x
x
x
35
4.Építőipari alapismeretek tantárgy
124 óra / 124 óra*
*Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
4.1.A tantárgy tanításának célja Az adott feladat munkavédelmi szempontból való átgondolása, a helyes munkaeszközök kiválasztására, a megfelelő munkakörnyezet megteremtése, a biztonságos munkafolyamatok megtervezése a tűz- és környezetvédelmi előírások figyelembe vételével. A figyelmetlenségből eredő sérülések, balesetek és egészségkárosodás megelőzése, illetve a véletlen balesetekből eredő károk minimalizálása. Az építészeti alapfogalmak megismertetése és azok megfelelő alkalmazása. Különféle építési technológiák és módszerek, valamint építési alapanyagok, kivitelezési eszközök és szerszámok megismertetése. Kivitelezési munkafolyamatok megismertetése. Tervezési folyamatok ismerete, tervdokumentációk és műszaki rajzok értelmezése. A jogok és kötelezettségek megismerése munkaadói és munkavállalói oldalról. Az önálló vállalkozási tevékenység elindításához szükséges munkaügyi és pénzügyi feltételek megismerése, figyelembe véve a mindenkori munkaerő-piaci információkat. 4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 4.3. Témakörök 4.3.1. Szakmai munka- és balesetvédelem 36 óra / 36 óra Munkavédelmi törvény. Munkaegészségügyi előírások. Tűzvédelmi előírások az építőiparban. Munkavégzés tárgyi és személyi feltételei. Munkavédelmi eszközök és használatuk. Építési terület minimális munkavédelmi és szociális előírásai. Környezetvédelem, veszélyes hulladékok. Építőipari kivitelezési biztonságtechnikai előírások. Építési tevékenység emberre gyakorolt káros hatásai (por, zaj, rezgés, időjárás, vegyianyagok, gépek stb.), kockázatelemzés, értékelés ismertetése. Foglalkozási ártalmak. Balesetvédelmi előírások gépek és szerszámok esetében. Szállítási, közlekedési és anyagmozgatási előírások. Elsősegélynyújtás. 36
Teendők a baleset helyszínén. A baleseti helyszín biztosítása. Vérkeringés, légzés vizsgálata. Heimlich-féle műfogás. Rautek-féle műfogás. Elsősegélynyújtás vérzések esetén. Sebellátás. Hajszáleres vérzés. Visszeres vérzés. Ütőeres vérzés. Belső vérzések és veszélyei. Mérgezések: gyógyszermérgezés, szénmonoxid (CO) mérgezés, metilalkohol-mérgezés. Csontok, ízületek sérülései: rándulás, ficam, törés. Fektetési módok. Idegen test szemben, orrban, fülben. Elsősegélynyújtó feladata veszélyes anyagok okozta sérülések esetén. Elsősegélynyújtó feladatai villamos áram okozta sérülések esetén. 4.3.2. Építési alapismeretek 72 óra / 72 óra A kivitelezés fogalma. Az építőipari szakmák tevékenységi köre. Tevékenységek kapcsolata a megvalósítás folyamatában, szakmák sorrendisége Az építési munkák csoportosítása. Kivitelezési munkák dokumentumai, műszaki tervek - építési engedély, bontási engedély, kivitelezési terv, használatbavételi engedély, fennmaradási engedély, tervrajzok, műszaki leírás, költségvetés, építési szerződés, építési napló. Építési, beruházási folyamat résztvevői, feladataik és jogkörük, szakmai kommunikáció. Munkahelyi kapcsolattartás – az építésvezető és a műszaki ellenőr feladata, jogköre. Az építési folyamat előkészítő munkái. Az építési helyszín berendezésének elemei, vonatkozó előírások – gépek, raktárak, szociális ellátás létesítményei, építésirányítás helyiségei, elektromos hálózat, vízhálózat, csatorna, vízelvezetés, ideiglenes utak,közlekedési útvonalak kialakítása. Szállítás eszközei közúton és építési területen. Építési technológiák, építési módok ismertetése. Munkaterület átadás-átvétel, teljesítés igazolása, levonulás dokumentálása. Az építőipar feladata. 37
Az építőipar felosztása. Települési infrastruktúra. Épületek, építmények csoportosítása rendeltetés szerint, jellemzőik. Lakóépületek kialakítása, elhelyezése, tájolása. Lakóépületek fajtái. Lakóépületek helyiségei, azok rendeltetése és sajátosságai. Épületszerkezetek. Az építőipari alapanyagok felépítése, szerkezete, tulajdonságai. Kivitelezési eszközök és szerszámok. 4.3.3. Munkajogi és vállalkozási ismeretek 16 óra / 16 óra A magyar jogrendszer. Munkajogi szabályozás. Önálló munkavégzés és a „függő” munka közötti alapvető különbség. Alapvető törvények a munkajogviszonyban: Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. tv.) Mt. Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (1992. évi XXXIII. tv.) Kjt. Köztisztviselők jogállásáról szóló törvény (1992. évi XXIII. tv.) Ktv. Személyes jog. Együttműködési kötelezettség. Érvénytelenségnek fajtái: semmisség megtámadhatóság részleges érvénytelenség. Mit jelent az elévülés, milyen szabályok vonatkoznak az elévülésre. Mikor nyugszik, ill. mikor szakad meg az elévülés. Munkahelyi szervezetek. Munkaviszony létesítése. Munkaszerződés kötése. A munkáltató jogai és kötelességei: Munkáltató jogai: irányítási jog munka feletti felügyelet jog fegyelmezési jog vagyoni jellegű jog személyzeti jogok. A munkáltató kötelességei: munka díjazásának kötelessége 38
foglalkoztatási kötelesség ún. gondoskodási kötelesség. Munkavállaló jogai: kollektív jogai koalíciós szabadságjogok részvételi jogok bármikor szakszervezet szervezhető munkavédelmi képviselő választható 50 fő munkavállaló fölött kötelező. Munkavállaló kötelezettségei: munkavállaló rendelkezésre állási személyes kötelesség rendelkezésre állás helye rendelkezésre állás ideje munkavégzési kötelesség egyéb ún. magatartási kötelesség titoktartási kötelesség a munkáltató szervezeti rendjébe való beilleszkedés kötelessége oltalmi kötelezettség. Munkabér, pótlékok, munkaidő, pihenőidő, szabadság. Munkaviszony megszüntetésének szabályai, vonatkozó előírásai. A vállalkozás fogalma és alapfunkciója. Tulajdoni forma alapján lehet: magán állami önkormányzati szövetkezeti egyéb közösségi illetve vegyes tulajdonú vállalkozás. Szervezeti felépítése szerint lehet: egyéni vagy társas vállalkozás. Egyéni vállalkozás: 39
devizabelföldi fogalma cselekvőképesség fogalma foglalkozástól, közügyektől, eltiltott fogalma egyéb feltételek tisztázása vállalkozás indítása 2010. január 1 után főállású egyéni vállalkozó. Társas vállalkozások: gazdasági társaságok (Kkt., Bt., Kft., Rt., közös vállalat, és az egyesülés). szövetkezetek közhasznú társaságok szabadalmi ügyvivői társaság ügyvédi munkaközösség oktatói munkaközösség. Tevékenység típusok szempontjából lehetnek: ipari kereskedelmi mezőgazdasági közlekedési-, pénzintézeti személyi szolgáltatást nyújtó vállalkozásokat. Nagyságrend tekintetében: mikro kis-, közepes nagyvállalkozás. Vállalkozás finanszírozása (saját tőke, hitel). Pénzforgalom lebonyolítása (pénztár, bankszámla). Vállalkozás gazdálkodása (bevétel, kiadás, nyereség, veszteség). Vállalkozás megszűnése, csődeljárás, felszámolási eljárás. 4.4. A képzés javasolt helyszíne Tanterem, Tanműhely 4.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 4.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek:
Sorszám
1.1 1.2. 1.3.
Alkalmazott oktatási módszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni
magyarázat kiselőadás megbeszélés
csoport
osztály x x
x
40
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -
1.4. 1.5. 1.6.
szemléltetés projekt házi feladat
x
-
x x
4.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 3. 3.1. 3.2.
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Csoportos versenyjáték
Osztálykeret
Csoportbontás
Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
x
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
4.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 5. Épari alapismeretek gyakorlat tantárgy
36 óra / 36 óra*
*Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
5.1.A tantárgy tanításának célja A tanulók sajátítsák el a következő ismereteket: az építészeti alapfogalmak megismertetése és azok gyakorlati alkalmazása. Különféle építési technológiák és 41
módszerek, valamint építési alapanyagok, kivitelezési eszközök és szerszámok megismertetése, azok megfelelő használata. Kivitelezési munkálatok előkészítése. Tervezési folyamatok ismerete, tervdokumentációk és műszaki rajzok értelmezése. Az egyes szakterületek munkafolyamataihoz kapcsolódó víz-, hő- és hangszigetelési munkák anyagainak, technológiáinak elméleti és gyakorlati megismerése. Talajnedvesség és talajpára elleni szigetelés készítéséhez szükséges ismeretek elsajátítása. Hőtechnikai, akusztikai és hidrotechnikai tulajdonságok ismerete. Szigetelő anyagok, szigetelési munkák eszközeinek és gépeinek megfelelő használata. Az épületek energetikai, hőtechnikai, elektromos és akusztikai feltételeinek ismerete. 5.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül.
5.3.
Témakörök 5.3.1. Építési alapismeretek 12 óra / 12 óra Építészeti alapfogalmak értelmezése, gyakorlati alkalmazása. Alapvető építési és kivitelezési technológiák alkalmazása. Építési alapanyagok szakszerű használata. Építési alapanyagok tárolására vonatkozó előírások. Építési anyagok csoportosítása. Szerszámok, eszközök ismertetése. Eszközök és szerszámok megfelelő használata. A kivitelezési munkafolyamatok résztvevői. Kivitelezési munkafolyamatok sorrendisége, szervezés jelentősége. Szervezési munkafolyamatok lebonyolítása. Engedélyeztetések dokumentációinak ügyintézése. Kivitelezési munkálatok megkezdése, a munkafolyamatok nyomon követése, ellenőrzése, lebonyolítása. Építési helyszínek ismerete, sajátosságai. 5.3.2.Műszaki rajz A rajzolás alapjai. Vonalgyakorlatok, szabványírás. A szabvány fogalma, a rajzi szabványok. Építőipari szabványok. A megfelelő méretarányok ismerete. Méretarányok átváltása. 42
12 óra / 12 óra
Szerkesztési gyakorlatok. Ábrázolási módok. Vetületi ábrázolások. Axonometrikus ábrázolások. Az építészeti rajzokon használt tervi jelölések értelmezése, gyakorlati jelentősége a kivitelezés során. Anyagjelölések ismertetése, részletrajzon való felismerése. Az építészeti rajz formai követelményei. Építészeti rajzok megismerése, értelmezése. Engedélyezési és kiviteli terv szerepe a megvalósítás folyamatában. Kiviteli tervrajz olvasása, értelmezése. Műszaki rajz készítése megadott szempontok alapján. 5.3.4.Épületfizika 12 óra / 12óra Épületszerkezet-tani alapismeretek alkalmazása. Statikai alapismeretek gyakorlati alkalmazása. Hőterhelési korlátok. Páraterhelés. Akusztika alapjai, hangszigetelési ismeretek. Épületgépészeti és energetikai ismeretek. Elektromos szakipar alapjai. Hidrotechnikai tulajdonságok. Szerkezeteket károsító nedvesség előfordulási formái. Vízszigetelő anyagok fajtái, felhasználási gyakorlata. Talajpára, talajnedvesség elleni szigetelés anyagai, szigetelési módok bemutatása. Szigetelő anyagok fektetése, toldása. Szigetelések kivitelezése során keletkezett hulladékok tárolása, kezelése. Szigetelési hibák korrigálása. Kapcsolódó tervekben méretmegadási módok gyakorlati alkalmazása. Szigetelések anyagjelölése a terveken. Anyagszükséglet meghatározása tervdokumentáció alapján. Épületeket érő hő és hanghatások. Hőtechnikai ismeretek. Hővezetés. Hősugárzás. Hőáramlás. Hőátbocsátási tényező. Hőtágulás. Tűzállóság. Hőtechnikai jellemzők. Akusztikai alapfogalmak. 43
Hőhíd épületszerkezetekre gyakorolt hatása. Hő- és hangszigetelő anyagokkal szemben támasztott követelmények. Hő- és hangszigetelés alapanyagai, fajtái, jellemzői. Hő- és hangszigetelési technológiák gyakorlati alkalmazása. Utólagos hő- és hangszigetelése készítése. Hő- és hangszigetelés jelölése tervrajzokon, részletrajzokon. Hő- és hangszigetelések készítésére vonatkozó munkavédelmi előírások betartása. 5.4.A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem Tanműhely
44
5.5.A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák : 5.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek: Sorszá m 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.
Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat kiselőadás megbeszélés szemléltetés házi feladat
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni
csoport
osztály
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
x x
-
x x
x x
x
5.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák:
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 3.
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Képi információk körében
Osztálykeret
Csoportbontás
Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
x
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
-
x
x
-
x
-
x
-
x
x
-
x
-
x
-
5.6.A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 45
A 10102-12 azonosító számú Hagyományos zsaluzat és állványzata megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei
46
A 10102-12 azonosító számú, Hagyományos zsaluzat és állványzata megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák Hagyományos zsaluzatok készítése, bontása
Hagyományos zsaluzat és állványzata
Hagyományos zsaluzatok anyagai, szerszámai, gépei
10102-12
Hagyományos zsaluzatok gyakorlat
Hagyományos zsaluzatok készítése, bontása
Hagyományos zsaluzatok anyagai, szerszámai, gépei
Hagyományos zsaluzatok
x
x
x
FELADATOK Megismeri, szervezi, előkészíti az elvégzendő feladatot Tervek alapján előkészíti a hagyományos zsaluzási, állványozási munkák anyagait, eszközeit Méretre szabja, megmunkálja a függőleges és vízszintes szerkezetek hagyományos zsaluzatát Előkészíti a megtámasztó és alátámasztó fa állványzatot, dúcolatot Összeállítja, elhelyezi a pillérek, falak hagyományos zsaluelemeit, megtámasztását Összeállítja, elhelyezi a födémszerkezetek hagyományos zsaluelemeit és alátámasztó állványzatát Ellenőrzi a zsalu és állványszerkezet méreteit, beállítását, stabilitását Bontja a hagyományos zsaluzatokat és a zsaluzat állványzatát Fa zsaluanyagot mozgat, válogat, tárol, kezel
x x
x x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
SZAKMAI ISMERETEK Fafajták tulajdonságai, faanyagok betegségei, védelme Kereskedelmi faválaszték, anyagjelölés, anyagminőség, fatermék alakváltozása Mérési módszerek, mérő, beállító és jelölő eszközök Faanyagok, fafelületek megmunkálása, fakötések kialakítása Faanyagot, fafelületet megmunkáló eszközök, gépek Zsaluzatok, állványok szerelő és bontó kéziszerszámai, gépei Anyagmozgató, emelő eszközök, gépek előírásai Magas és mélyépítési dokumentációk fajtái Zsalu- és állványtervek, szabványok, anyagszükségletek Hagyományos megtámasztó, alátámasztó állványok, építési, technológiai folyamatai Hagyományos zsaluzatok, építési, technológia folyamatai Zsaluzatok tárolására, mozgatására, elhelyezésére vonatkozó munkabiztonsági előírások
47
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x x x
x x
x
x
x
x
x
x
6. Hagyományos zsaluzatoktantárgy
36 óra/ 36óra*
*Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
6.1.A tantárgy tanításának célja A tanulók legyenek képesek a hagyományos zsaluzatok előkészítési, építési és bontási logikája szerint építeni és bontani a hagyományos zsaluzatokat. A tanulók legyenek képesek rendszerezni a zsaluzatrészek szerint az anyagokat. Tudják a zsaluzásokhoz szükséges eszközöket, szerszámokat, gépeket használni. Tudják kiszámolni és összeállítani egy adott munkához szükséges anyagmennyiségeket, eszközöket, gépeket. A tanulók legyenek képesek a hagyományos zsaluzási munkákat balesetmentesen elvégezni és ismerjék e tevékenységek munkavédelmi előírásait. 6.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 6.3.Témakörök 6.3.1.Hagyományos zsaluzatok anyagai, szerszámai, gépei 12 óra/ 12óra Hagyományos zsaluzat építéséhez szükséges faanyagok. A faanyagok tulajdonságai, felhasználhatósága. A faanyagok kezelési és megmunkálási előírásai. Zsaluzatkészítéshez szükséges eszközök, gépek és szerszámok. 6.3.2.Hagyományos zsaluzatok készítése, bontása 24 óra/ 24óra Hagyományos zsaluzatok részei és ezek feladata. Hagyományos zsaluzatok építésének és bontásának technológiai folyamata. Az elbontott zsaluzat elemeinek tisztítása, tárolása, szállítása. 6.4.A képzés javasolt helyszíne: Tanterem 6.5.A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 6.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos oktatási módszerek Sorszám 1.1 1.2. 1.3.
Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat elbeszélés kiselőadás
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni
csoport
osztály x
x x
48
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -
1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11.
megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás szimuláció szerepjáték házi feladat
x x
-
x x x x x x
6.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással
Osztálykeret
Csoportbontás
Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
x
x
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x x
49
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
6.6.A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
7.
Hagyományos zsaluzatok gyakorlat tantárgy
72 óra/72óra*
*Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
7.1.A tantárgy tanításának célja A tanulók legyenek képesek a hagyományos zsaluzatok előkészítési, építési és bontási logikája szerint építeni és bontani a hagyományos zsaluzatokat. A tanulók legyenek képesek rendszerezni a zsaluzatrészek szerint az anyagokat. Tudják a zsaluzásokhoz szükséges eszközöket, szerszámokat, gépeket használni. Tudják kiszámolni és összeállítani egy adott munkához szükséges anyagmennyiségeket, eszközöket, gépeket. A tanulók legyenek képesek a hagyományos zsaluzási munkákat balesetmentesen elvégezni és ismerjék e tevékenységek munkavédelmi előírásait. 7.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 7.3.Témakörök 7.3.2.Hagyományos zsaluzatok anyagai, szerszámai, gépei 12 óra/ 12 óra Hagyományos zsaluzat építéséhez szükséges faanyagok előkészítése. Fatartós falzsalu elemek előszerelése. Zsalu- és állványszerelés, -bontás eszközei, gépei. Betonozás, betonbedolgozás eszközei, gépei. Tisztítás, javítás eszközei gépei. A faanyagok kezelése és megmunkálása. Zsaluzatkészítéshez szükséges eszközök, szerszámok és kisgépek használata. 7.3.2. Hagyományos zsaluzatok készítése, bontása 60 óra60 óra Zsaluzatok elemeinek előkészítése. Zsaluhéjak készítése. Alátámasztó állványzat előkészítése. Hagyományos zsaluzatok építése és bontása. Kúszóállvány előszerelés, betonszerkezetben levő nyílások kirekesztése. Munkavédelem, védő felszerelések. 50
Építészeti műszaki tervek (zsaluzási terv) olvasása, értelmezése. 7.4. A képzés javasolt helyszíne: tanterem 7.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 7.5.1 A tantárgy módszerek Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11.
elsajátítása
Alkalmazott oktatási módszer neve
során
alkalmazható
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni
magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás szimuláció szerepjáték házi feladat
csoport
sajátos
oktatási
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -
osztály x
x x x x x x x x x x
7.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7.
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése
Osztálykeret
Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sor-szám
Csoportbontás
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
x
x
51
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2 3.3. 3.4.
Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték
x x
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x x
-
7.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
52
A 10318-12 azonosító számú Rendszerzsaluzatok és állványok megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei
53
A 10318-12azonosító számú, Rendszerzsaluzatok és állványok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
Zsaluzási ütemek, kiosztások, anyagkigyűjtések készítése
Zsaluzott szerkezetek betonozása
Zsalu- és állványrendszerek szerelő, mozgató eszközeinek, gépeinek alkalmazása
Rendszerzsaluzatok alkalmazása gyakorlat
Rendszerzsaluzatok szerelése és bontása
Zsalu- és állványrendszerek tárolása, mozgatása és karbantartása
Zsaluzandó szerkezetek kialakítása
10318-12 Rendszerzsaluzatok és állványok
Rendszerzsaluzatok szereléstechnológiája
Rendszerzsaluzatok típusai, tervei
Zsalu és állványrendszerek kialakítása
FELADATOK Megismeri, ellenőrzi a munkaterületet, előkészíti a zsaluzatok, állványok munkáit Rendszerzsaluzatok és állványok tervei alapján, típusonként előkészíti, előszereli az anyagokat Zsalufogadáshoz előkészíti, elhelyezi a lépcsőházi és liftaknaállványt, kidugó állványt Elhelyezi, rögzíti a különböző kialakítású függőleges szerkezetek pillér- és falzsaluzati rendszereit Elhelyezi a különböző formájú vízszintes szerkezetek födémzsaluzati rendszereit, alátámasztását Összeállítja, elhelyezi, mozgatja a függesztett állványokat, kúszóállványokat, kúszózsaluzatokat Ellenőrzi a fogadószerkezetet, a zsalu és állványszerkezet stabilitását, beállítást, mérést végez Monolit beton, vasbeton szerkezetek betonozását, betonbedolgozását végzi üzemi betonból Bontja a függőleges szerkezetek, pillérek, falak rendszerzsaluzatát Bontja a vízszintes szerkezetek födémzsaluzati rendszereit, alátámasztását Egyedi zsalu és állványszerkezetet szerel és bont, csúszó zsaluzatot szerel, mozgat
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
54
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
Zsaluzatokat, állványszerkezeteket és azok elemeit mozgatja, emeli a technológiai előírás alapján Zsalu és állvány típusok elemeit tisztítja, karbantartja, tárolja és szállításhoz előkészíti
x
x
x
x
x
x
SZAKMAI ISMERETEK Magas és mélyépítési munkák beton és vasbeton szerkezetei, statikus tervei Fémszerkezetű zsalu és állványelemek anyagai, megmunkálása, karbantartása Műanyag alapú zsaluelemek, kiegészítő anyagok tulajdonsága, alkalmazása Faanyagú zsaluelemek kialakítása, megmunkálása, alkalmazása Felületkezelő anyagok tulajdonsága, környezeti hatása Pillérzsaluzati rendszerek típusai, kialakítása, technológiai utasítása Falzsaluzati rendszerek típusai, kialakítása, technológiai utasítása Födémzsaluzati rendszerek típusai, kialakítása, technológiai utasítása Zsaluzatot alátámasztó szerkezetek, állványok típusai, kialakítása, technológiai utasítása Függesztett állványrendszerek típusai, kialakítása, technológiai utasítása Kúszóállványok, kúszózsaluzati rendszerek típusai, kialakítása, technológiai utasítása Kiegészítő állványok kialakítása, alkalmazása Zsaluzatok, állványok szereléséhez szükséges mérések, kitűzések, szintbeállítások Zsaluforgatási ütemterv, anyagkigyűjtés, bérleti díjszámítás értelmezése Rendszerzsaluzatok és állványok kiosztási rajzainak értelmezése, vázlatok készítése Zsaluszerkezetek stabilitására, kizsaluzhatóságára, korai kizsaluzásra vonatkozó előírások Zsaluzatok, állványok megmunkálásának, szerelésének, mozgatásának szerszámai, gépei Zsaluzatok minőségi ellenőrzése, tisztítása, javítása, tárolása
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x x
x
x
x x
x
55
x
x
x x
Monolit beton, vasbeton szerkezetek anyagai, beton tulajdonságai, betonok jelölése Üzemi betonszállításra, fogadásra, betonbedolgozásra, a betonozás gépeire vonatkozó előírások Zsaluzatok teherbírására, betonozási sebességre, betonbedolgozás módjára vonatkozó utasítások Kizsaluzott felületekkel szembeni elvárások, szabványok, betonszerkezet utókezelése, javítása
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
SZAKMAI KÉSZSÉGEK Nyomtatott és elektronikus termékismertetők, szerelési utasítások használata Zsaluzatok, állványok építésénél a munkahelyi, munkabiztonsági előírások, eszközök alkalmazása Zsaluzati rendszerek, állványok terveinek, szerelési utasításának alkalmazása Zsalu- és állványszerelés, tisztítás, felületkezelés szerszámainak, eszközeinek használata Zsaluzatokat, állványokat emelő, mozgató eszközök, gépek használata
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x x
x
x x
x
Állóképesség
x
x
Egyensúlyérzékelés
x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
Szervezőkészség
x
x
x
x
x x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
Problémamegoldás, hibaelhárítás
x
x
x
Körültekintés, elővigyázatosság
x
x
x
x
x
x
TÁRSAS KOMPETENCIÁK Irányítási készség Irányíthatóság
x
Konszenzus készség MÓDSZER KOMPETENCIÁK
Gyakorlatias feladatértelmezés
x
x
56
x
x
8. Zsalu- és állványrendszerek kialakítása tantárgy
72 óra/ 72 óra*
*Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
8.1.A tantárgy tanításának célja A tanulók legyenek képesek a rendszerzsaluzatok előkészítési, építési és bontási logikája szerint építeni és bontani a rendszerzsaluzatokat. A tanulók legyenek képesek rendszerezni a zsaluzatrészek szerint az anyagokat. Tudják a zsaluzásokhoz szükséges eszközöket, szerszámokat, gépeket használni. Tudják kiszámolni és összeállítani egy adott munkához szükséges anyagmennyiségeket, eszközöket, gépeket. A tanulók legyenek képesek a rendszerzsaluzási munkákat balesetmentesen elvégezni és ismerjék e tevékenységek munkavédelmi előírásait. Szakmai kompetenciák elsajátítása, amelyek segítségével a tanuló alkalmassá válik önálló, illetve irányított munkavégzésre. Értelmezni tudja a rendelkezésre álló műszaki információkat, munkavédelmi, építéstechnológiai és műszaki szempontból szakszerű rendszerzsaluzatot tudjon készíteni. 8.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 8.3.Témakörök 8.3.1. Rendszerzsaluzatok típusai, tervei 18 óra/18 óra Zsaluzat-rendszerek ismertetése. Zsalukiosztási rajzok értelmezése. Rendszerzsaluzatok részei és ezek feladata. A munkához szükséges műszaki előírások, műveleti és alkalmazástechnikai utasítások ismertetése. A szakmában alkalmazott fizikai, kémiai, mechanikai és technológiai ismeretek átadása. 8.3.2. Rendszerzsaluzatok szereléstechnológiája 24 óra/24óra Megismeri, ellenőrzi a munkaterületet, előkészíti a zsaluzatok, állványok munkáit. Rendszerzsaluzatok és állványok tervei alapján, típusonként előkészíti, előszereli az anyagokat. A különböző kialakítású, függőleges szerkezetek pillér és falzsaluzati rendszereinek elhelyezése. A különböző formájú vízszintes szerkezetek födémzsaluzati rendszereinek alátámasztása. A függesztett állványok, kúszóállványok, kúszózsaluzatok mozgatása. 57
A függőleges szerkezetek, pillérek, falak rendszerzsaluzatának bontási folyamata. A vízszintes szerkezetek födémzsaluzati rendszereinek bontása. Egyedi zsalu és állványszerkezetek bontása, csúszó zsaluzat mozgatása. Zsaluzatokat, állványszerkezeteket és azok elemeit mozgatja, emeli a technológiai előírás alapján. Zsalu és állvány típusok elemeit tisztítja, karbantartja, tárolja és szállításhoz előkészíti. 8.3.3. Zsaluzandó szerkezetek kialakítása 12 óra/12 óra Épületszerkezetek rendszerezése, feladatuk, statikai működésük. A fogadószerkezetet, a zsalu- és állványszerkezet stabilitásának, beállításának ellenőrzése. Monolit beton, vasbeton szerkezetek anyagai, beton tulajdonságai, betonok jelölése. Üzemi betonszállításra, fogadásra, betonbedolgozásra, a betonozás gépeire vonatkozó előírások. Zsaluzatok teherbírására, betonozási sebességre, betonbedolgozás módjára vonatkozó utasítások. Kizsaluzott felületekkel szembeni elvárások, szabványok, betonszerkezet utókezelése, javítása. 8.3.4. Zsalu és állványrendszerek tárolása, mozgatása és karbantartása 18 óra/18 óra Zsaluzatok, állványszerkezetek és azok elemeinek mozgatása a technológiai előírások alapján. Zsalu és állvány típusok elemeinek tisztítása, karbantartása. Zsalu és állvány típusok elemeinek tárolása és szállításhoz előkészítése. Zsaluzáshoz szükséges gépek, szerszámok, mérő- és kitűző eszközök.
8.4. A képzés javasolt helyszíne:Tanterem 8.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 8.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek: Sorszám 1.1 1.2.
Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat elbeszélés
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni
csoport
osztály x
x
58
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -
kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás szimuláció szerepjáték házi feladat
x
x x x x x x
8.5.2. A tantárgy elsajátítása tevékenységformák :
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1.
során
alkalmazható
Tanulói tevékenységforma
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos
Osztálykeret
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) Egyéni
Sorszám
-
x x
Csoportbontás
1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11.
x
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
x
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x x
59
tanulói
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
3.2 3.3. 3.4.
szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték
x
-
x x
-
8.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
9.
Rendszerzsaluzatok alkalmazása gyakorlat tantárgy
72 óra/ 72 óra*
*Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
9.1.A tantárgy tanításának célja A tanulók legyenek képesek a rendszerzsaluzatok előkészítési, építési és bontási logikája szerint építeni és bontani a rendszerzsaluzatokat. A tanulók legyenek képesek rendszerezni a zsaluzatrészek szerint az anyagokat. Tudják a zsaluzásokhoz szükséges eszközöket, szerszámokat, gépeket használni. Tudják kiszámolni és összeállítani egy adott munkához szükséges anyagmennyiségeket, eszközöket, gépeket. A tanulók legyenek képesek a rendszerzsaluzási munkákat balesetmentesen elvégezni és ismerjék e tevékenységek munkavédelmi előírásait. Szakmai kompetenciák elsajátítása, amelyek segítségével a tanuló alkalmassá válik önálló, illetve irányított munkavégzésre. Értelmezni tudja a rendelkezésre álló műszaki információkat, munkavédelmi, építéstechnológiai és műszaki szempontból szakszerű rendszerzsaluzatot tudjon készíteni. 9.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 9.3.Témakörök 9.3.1. Rendszerzsaluzatok szerelése bontása 24 óra/24 óra Zsalukiosztási rajzok értelmezése. Zsaluzó elemek összeválogatása, előszerelése. Zsaluzat-rendszerek készítése. A munkához szükséges műszaki előírások, műveleti és alkalmazástechnikai utasítások alkalmazása. Fizikai, kémiai, mechanikai és technológiai ismeretek alkalmazása. Összeállítja a zsaluszerkezet elemeit és ideiglenesen rögzíti. Elvégzi a finombeállítást és a merevítést. 60
Az áttörések helyeit kiméri. A zsaluszerkezet elemeit visszabontja. A zsaluszerkezetben kizárásokat készít. 9.3.2. Zsalu és állványrendszerek szerelő, mozgató eszközeinek, gépeinek alkalmazása 18 óra /18óra Zsaluzáshoz szükséges gépek, szerszámok, mérő- és kitűző eszközök szakszerű használata. Zsalu és állvány típusok elemeit tisztítja, karbantartja, tárolja és előkészíti a szállításhoz. 9.3.3. Zsaluzott szerkezetek betonozása 18 óra /18óra Monolit beton vasbeton szerkezetek betonbedolgozása üzemi betonból Az elkészített betont utókezeli 9.3.4. Zsaluzási ütemek, kiosztások, anyagkigyűjtések készítése 12 óra /12óra Az épületszerkezetek ismerete alapján zsaluzási ütemezést készít Összeállítja az ütemezett szakaszokhoz szükséges zsaluzati elemkonszignációt 9.4. A képzés javasolt helyszíne Tanműhely A gyakorlati képzőhely által meghatározott építési terület 9.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 9.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11.
Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás szimuláció szerepjáték házi feladat
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni
csoport
osztály x
x x x x x x x x x x
61
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -
9.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2 3.3. 3.4.
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték
Osztálykeret
Csoportbontás
Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
x
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
x
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x x
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x x
-
9.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
62
A 10100-12 azonosító számú Állványzatok megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei
63
A 10100-12 azonosító számú, Állványzatok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
Állványok elemeinek szállítása, tárolása
Állványok építése, bontása
10100-12 Állványzatok
Hagyományos állványzatok gyakorlat
Állványok kiosztása, építése
Állványok típusai, elemei
Hagyományos állványzatok elmélet
x x x
x x x
x
x
x
x
x x
x x
x
x
FELADATOK Elvégzi a tartóelemek kiosztását Munkaállványokat készít Elhelyezi a teherelosztókat Felállítja és rögzíti a hagyományos állványzat tartóelemeit Elkészíti a munkaszinteket, feljárókat Elkészíti a védőkorlátot Elkészíti és elhelyezi az esetleg szükséges védőszerkezeteket Elbontja a védőfelszereléseket A pallóterítést bontja A tartóelemeket és a rögzítést bontja A tartóelemeket és a tartozékokat tisztítja Az állványanyagot fajtánként deponálja Rögzíti az állványelemeket egymáshoz és a falhoz Elhelyezi a járóelemeket Merevítéseket készít Védőszerkezeteket helyez el Védőtetőt készít Bontja, szétszereli az állványszerkezetet Állványtípusok elemeit tisztítja, karbantartja, tárolja és szállításhoz előkészíti
x
x
x x x x x
x x x
x x x x x x
x
x
SZAKMAI ISMERETEK Épületek homlokzatának építész és statikustervei, állványtervek Állványok szereléséhez szükséges mérések, kitűzések, szintbeállítások Állványok típusai, alkalmazási területük, szabványok, munkavédelmi előírások Homlokzati állványok szerkezeti kialakítása, terhelhetősége, szereléstechnológiai utasítása Szerelőállványok, mobilállványok kialakítása, szereléstechnológiai utasítása
64
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
Állványok szereléséhez, karbantartásához szükséges szerszámok, gépek Állványelemek, kötőelemek tárolása, mozgatása Állványtervek, elhelyezési rajzok, anyagkigyűjtések értelmezése, vázlatrajz készítése
x x
x
x
x
x x
SZAKMAI KÉSZSÉGEK Nyomtatott és elektronikus termékismertetők, szerelési utasítások használata Állványok építésénél a munkahelyi, munkabiztonsági előírások, eszközök alkalmazása Állványok terveinek, szerelési utasításának alkalmazása Állványszerelés, beállítás szerszámainak, eszközeinek használata Mérés, kitűzés eszközeinek használata
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
Állóképesség
x
x
Egyensúlyérzékelés
x
x
x
x
Irányíthatóság
x
x
Irányítási készség
x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
Döntésképesség
x
x
TÁRSAS KOMPETENCIÁK Konszenzus készség
x
x
MÓDSZER KOMPETENCIÁK Helyzetfelismerés
x
x
x
Gyakorlatias feladatértelmezés
x
x
Körültekintés, elővigyázatosság
x
x
65
x
10. Hagyományos állványzatok tantárgy
36 óra/ 36 óra*
*Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
10.1.A tantárgy tanításának célja A tanulók legyenek képesek a hagyományos állványok előkészítési, építési és bontási logikája szerint építeni és bontani a hagyományos állványokat. A tanulók legyenek képesek rendszerezni az állványok szerint az anyagokat. Tudják az állványépítéshez szükséges eszközöket, szerszámokat, gépeket használni. Tudják kiszámolni és összeállítani egy adott munkához szükséges anyagmennyiségeket, eszközöket, gépeket. A tanulók legyenek képesek az állványozási munkákat balesetmentesen elvégezni és ismerjék e tevékenységek munkavédelmi előírásait. Szakmai kompetenciák elsajátítása, amelyek segítségével a tanuló alkalmassá válik önálló, illetve irányított munkavégzésre. Értelmezni tudja a rendelkezésre álló műszaki információkat, munkavédelmi, építéstechnológiai és műszaki szempontból szakszerű hagyományos állványokat tudjon készíteni. 10.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül.
10.3.Témakörök 10.3.1. Állványok típusai, elemei Állványok típusai. Állványok részei és feladatuk. Állványok osztályozása rendeltetésük szerint. Munkaállványok. Szerelőállványok. Alátámasztó állvány. Elhelyező állványok. Dúcolások. Az állványok anyagai. Állványépítés biztonságtechnikai előírásai.
18 óra/18 óra
10.3.2. Állványok kiosztása, építése Állványok kiosztása. Hagyományos állványok építése. Állványok bontása. Elemek karbantartása, tárolása, szállítása.
18 óra/18óra
66
10.4. A képzés javasolt helyszíne :Tanterem 10.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 10.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek: Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11.
Alkalmazott oktatási módszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni
magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás szimuláció szerepjáték házi feladat
csoport
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -
osztály x
x x x x x x x x x x
10.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7.
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése
Osztálykeret
Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sor-szám
Csoportbontás
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
x
x
67
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1.
3.2 3.3. 3.4.
Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás
x x
Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x x
-
10.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
11. Hagyományos állványzatok gyakorlat tantárgy
72 óra/ 72 óra*
*Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
11.1.A tantárgy tanításának célja A tanulók legyenek képesek a hagyományos állványok előkészítési, építési és bontási logikája szerint építeni és bontani a hagyományos állványokat. A tanulók legyenek képesek rendszerezni az állványok szerint az anyagokat. Tudják az állványépítéshez szükséges eszközöket, szerszámokat, gépeket használni. Tudják kiszámolni és összeállítani egy adott munkához szükséges anyagmennyiségeket, eszközöket, gépeket. A tanulók legyenek képesek az állványozási munkákat balesetmentesen elvégezni és ismerjék e tevékenységek munkavédelmi előírásait. Szakmai kompetenciák elsajátítása, amelyek segítségével a tanuló alkalmassá válik önálló, illetve irányított munkavégzésre. Értelmezni tudja a rendelkezésre álló műszaki információkat, munkavédelmi, építéstechnológiai és műszaki szempontból szakszerű hagyományos állványokat tudjon készíteni.
68
11.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 11.3.Témakörök 54 óra /54 óra
11.3.1. Állványok építése bontása Állványok elemeinek kiosztása. Állványok elemeinek előkészítése. Hagyományos állványok építése és bontása. Építészeti műszaki tervek olvasása, értelmezése.
18 óra /18óra 11.3.2. Állványok elemeinek szállítása, tárolása Hagyományos állványépítéshez szükséges elemek meghatározása. Állványok elemeinek karbantartása, tárolása, szállítása. 11.4. A képzés javasolt helyszíne :Tanműhely A gyakorlati képzőhely által meghatározott építési terület 11.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 11.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek: Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11.
Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás szimuláció szerepjáték házi feladat
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni
csoport
osztály x
x x x x x x x x x x
69
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -
11.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák:
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2 3.3. 3.4.
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték
Osztálykeret
Csoportbontás
Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
x
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
x
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x x
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x x
-
11.6.A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
70
A 10319-12 azonosító számú Fémszerkezetű állványok megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei
71
A 10319-12 azonosító számú, Fémszerkezetű állványok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
Állványelemek karbantartása, tárolása
Állványok megmunkáló, szerelő, mozgató eszközei, gépei
Fémállványok alkalmazása, szerelése gyakorlat Fémállványok készítése, szerelése, bontása
Állványszerkezetek szereléstechnológiai folyamatai
10319-12 Fémszerkezetű állványok
Fémállványok kialakítása, tervezése
Fémállványok típusai, anyagai
Fémállványok szereléstechnológiája
FELADATOK Megismeri a munkaterületet, szervezi, előkészíti az állványozási munkát Tervek alapján előkészíti a homlokzati fémállványok, szerelőállványok anyagait Használja a fémállvány szereléshez, megmunkáláshoz szükséges eszközöket, gépeket Elhelyezi, merevíti, rögzíti a homlokzati csőállvány szerkezetét, munkaszintjét, feljáróját Elhelyezi, merevíti, rögzíti a homlokzati keretes állvány szerkezetét, munkaszintjét, feljáró elemeit Elhelyezi az állványok munkavédelmi felszerelését Fémszerkezetű létraállványokat, lépcsőtornyokat, mobil szerelőállványokat szerel Ellenőrzi az állványszerkezet méreteit, stabilitását, terhelhetőségét Bontja az állványok járófelületét, merevítését, szerkezeti elemeit, rögzítését Tisztítja, tárolja, mozgatja, szállítja az állványok rendszerelemeit, kiegészítő elemeit
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x x
x
x x
x x
SZAKMAI ISMERETEK Épületek homlokzatának építész és statikustervei, állványtervek Állványok szereléséhez szükséges mérések, kitűzések, szintbeállítások Fémek tulajdonsága, állványanyagok kialakítása, megmunkálása, felületkezelése
x
x
x
x
x
x
72
x
x
Fémállványok típusai, alkalmazási területük, szabványok, munkavédelmi előírások Homlokzati állványok szerkezeti kialakítása, terhelhetősége, szereléstechnológiai utasítása Szerelőállványok, mobilállványok kialakítása, szereléstechnológiai utasítása Állványok szereléséhez, karbantartásához szükséges szerszámok, gépek Állványelemek, kötőelemek tárolása, mozgatása Állványtervek, elhelyezési rajzok, anyagkigyűjtések értelmezése, vázlatrajz készítése
x
x
x
x
x
x
x
x
x x x
x
SZAKMAI KÉSZSÉGEK Nyomtatott és elektronikus termékismertetők, szerelési utasítások használata Állványok építésénél a munkahelyi, munkabiztonsági előírások, eszközök alkalmazása Állványok terveinek, szerelési utasításának alkalmazása Állványszerelés, beállítás szerszámainak, eszközeinek használata Mérés, kitűzés eszközeinek használata
x
x
x
x
x
x
x x x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Állóképesség
x
Egyensúlyérzékelés
x
Döntésképesség
x
x
x x
TÁRSAS KOMPETENCIÁK Konszenzus készség
x
Irányíthatóság
x
x
Irányítási készség
x
x
x
MÓDSZER KOMPETENCIÁK Helyzetfelismerés Gyakorlatias feladatértelmezés
x x
x
Körültekintés, elővigyázatosság
x
x x
73
x
x x
x
x
12. Fémállványok szereléstechnológiája tantárgy
32 óra/ 32 óra*
*Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
12.1.A tantárgy tanításának célja A tanulók legyenek képesek a fémállványok előkészítési, építési és bontási logikája szerint építeni és bontani a fémállványokat. A tanulók legyenek képesek rendszerezni a fémállványok különböző elemeit. Tudják az állvány építéshez szükséges eszközöket, szerszámokat, gépeket használni. Tudják kiszámolni és összeállítani egy adott munkához szükséges anyagmennyiségeket, eszközöket, gépeket. A tanulók legyenek képesek a fémállvány építési munkákat balesetmentesen elvégezni és ismerjék e tevékenységek munkavédelmi előírásait. Szakmai kompetenciák elsajátítása, amelyek segítségével a tanuló alkalmassá válik önálló, illetve irányított munkavégzésre. Értelmezni tudja a rendelkezésre álló műszaki információkat, munkavédelmi, építéstechnológiai és műszaki szempontból szakszerű fémállványokat tudjon készíteni. 12.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 12.3.Témakörök 12.3.1. Fémállványok típusai, anyagai Fémállványok elemei, feladta. Fémállványok anyagai, tulajdonsága. Fémállványok rögzítése, merevítése. Elemek karbantartása, tárolása, szállítása.
8 óra/8 óra
12.3.2. Fémállványok kialakítása, tervezése 16 óra/16 óra Fémállványok szereléséhez szükséges szerszámok, gépek. Állványtervek, elhelyezési rajzok, anyagkigyűjtések értelmezése, vázlatrajz készítése. Állványok kiosztása. Fémállványok építése. Fémállványok bontása. 12.3.3. Állványszerkezetek szereléstechnológiai folyamatai 8 óra/8 óra Állványtervek, elhelyezési rajzok, anyagkigyűjtések értelmezése, vázlatrajz készítése. Állványok szereléséhez szükséges mérések, kitűzések, szintbeállítások. Állványelemek összekészítése. 74
Fémállványok építése, merevítése. Fémállványok bontása. Az elemek karbantartása, tárolása, szállítása. 12.4.A képzés javasolt helyszíne Tanterem 12.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 12.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek: Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11.
Alkalmazott oktatási módszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni
magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás szimuláció szerepjáték házi feladat
csoport
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -
osztály x
x x x x x x x x x x
12.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák:
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4.
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel
Osztálykeret
Csoportbontás
Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
x
x
75
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
x
-
x
-
1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2 3.3. 3.4.
Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték
x
-
x
-
x
-
x x
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x x
-
12.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 13. Fémállványok alkalmazása, szerelése gyakorlat
64 óra/ 64 óra*
*Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
13.1.A tantárgy tanításának célja A tanulók legyenek képesek a fémállványok előkészítési, építési és bontási logikája szerint építeni és bontani a fémállványokat. A tanulók legyenek képesek rendszerezni a fémállványok különböző elemeit. Tudják az állvány építéshez szükséges eszközöket, szerszámokat, gépeket használni. Tudják kiszámolni és összeállítani egy adott munkához szükséges anyagmennyiségeket, eszközöket, gépeket. A tanulók legyenek képesek a fémállvány építési munkákat balesetmentesen elvégezni és ismerjék e tevékenységek munkavédelmi előírásait. Szakmai kompetenciák elsajátítása, amelyek segítségével a tanuló alkalmassá válik önálló, illetve irányított munkavégzésre. Értelmezni tudja a rendelkezésre álló műszaki információkat, munkavédelmi, építéstechnológiai, valamint műszaki szempontból szakszerű fémállványokat tudjon készíteni. 76
13.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 13.3.Témakörök 13.3.1. Fémállványok készítése, szerelése, bontása 32 óra /32 óra Állványtervek, elhelyezési rajzok, anyagkigyűjtések értelmezése, vázlatrajz készítése. Állványok szereléséhez szükséges mérések, kitűzések, szintbeállítások. Állványelemek összekészítése. Fémállványok építése, merevítése. Fémállványok bontása. 13.3.2. Állványok megmunkáló, szerelő, mozgató eszközei, gépei 16 óra/16óra Fémállványok szereléséhez szükséges szerszámok, gépek alkalmazása, szakszerű használata. Állványok építésénél a munkahelyi munkabiztonsági előírások, eszközök alkalmazása. 13.3.3. Állványelemek karbantartása, tárolása 16 óra/16 óra Az elemek karbantartása, tárolása, szállítása. Szerelőállványok, mobilállványok alkalmazása, szereléstechnológiai utasításai. 13.4.A képzés javasolt helyszíne :Tanműhely A gyakorlati képzőhely által meghatározott építési terület 13.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 13.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.
Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni
csoport
osztály x
x x x x x
77
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -
1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11.
projekt kooperatív tanulás szimuláció szerepjáték házi feladat
x x
-
x x x
13.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák:
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1.
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás
Osztálykeret
Csoportbontás
Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
x
x
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x x
78
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
3.2 3.3. 3.4.
Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték
x
-
x x
-
13.6.A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
79
A 10099-12 azonosító számú Ácsszerkezetek megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei
80
A 10099-12 azonosító számú, Ácsszerkezetek megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák Ácsszerkezetek építése gyakorlat
81
x
x x x
Ácsszerkezetek rajzai
x
Ácsszerkezetek építése
x
Ácsszerkezetek típusai
x
Ácsszerkezetek rajzai
Ácsszerkezetek építése
FELADATOK Faszerkezeteket (fa fedélszerkezetek, fafödémek) épít, x helyreállít, felújít, megerősít, átalakít Zsinórpadokat készít A szerkezeti elemeket méretre szabja Fakötéseket készít A leszabott elemeket favédőszerrel kezeli x Az előkészített elemeket beépíti, rögzíti A szerkezeti elemeket a kiviteli terv alapján összeállítja, rögzíti és merevíti Faépítmények tartóoszlopait elhelyezi A merevítő elemeket beépíti Szerkezeti kiváltásokat készít Előregyártott fa szerkezeteket beépít Külső és belső faburkolatokat készít SZAKMAI ISMERETEK Fafajták tulajdonságai, faanyagok betegségei, védelme x Kereskedelmi faválaszték, anyagjelölés, anyagminőség, x fatermék alakváltozása Mérési módszerek, mérő, beállító és jelölő eszközök x Faanyagok, fafelületek megmunkálása, fakötések x kialakítása Faanyagot, fafelületet megmunkáló eszközök, gépek Ácsszerkezetek szerelő és bontó kéziszerszámai, gépei Anyagmozgató, emelő eszközök, gépek előírásai Magas és mélyépítési dokumentációk fajtái x Fedélszerkezetek, fafödémek, szabványok, x anyagszükségletek Fedélszerkezetek építési, technológiai folyamatai Zsaluzatok tárolására, mozgatására, elhelyezésére vonatkozó munkabiztonsági előírások SZAKMAI KÉSZSÉGEK Építész, statikus és fedélszerkezet tervek elemzése Fedélszerkezet vázlatrajz készítése
Ácsszerkezetek típusai
10099-12 Ácsszerkezetek
Ácsmunkák szerszámai, eszközei, gépei
Fafajták tulajdonságai, betegségei, védelme
Ácsszerkezetek
x
x
x
x
x
x x x x x
x x
x
x
x x x x
x
x
x x x x x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x x x x
x
x x x x
x x x x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x x x x x
x x x x
x x x
x
x x
x x
Mérőeszközök használata x Faipari kéziszerszámok, gépek használata, jelölések x x értelmezése Anyagok, elemek mozgatásához szükséges gépek, x x eszközök használata SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Pontosság
x
x
Térbeli tájékozódás Mozgáskoordináció
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x x
x
x
x
x
x
x
x
TÁRSAS KOMPETENCIÁK Határozottság
x
x
Konszenzus készség
x
x
Segítőkészség
x
x
MÓDSZER KOMPETENCIÁK Problémamegoldás, hibaelhárítás
x
Kontroll (ellenőrzőképesség)
x
x
x
x
Módszeres munkavégzés
x
82
x
x
x x
x
x
x
x
14. Ácsszerkezetek tantárgy
344 óra/ 324 óra*
*Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
14.1.A tantárgy tanításának célja Az ácsszerkezetek működésének, építés technológiájának elméleti elsajátítása, a faszerkezetek építéséhez használható anyagok jellemzőinek megismerése, alkalmazási lehetőségeinek elsajátítása. A különböző faszerkezetek feladata, építése az épületszerkezetek megvalósításának folyamatában. A faszerkezetek elemeinek megmunkálása, előkészítése, összeállítását és rögzítését segítő elemek, módszerek. A tanulók legyenek képesek az ácsszerkezetek előkészítési, építési és bontási logikája szerint építeni és bontani az ácsszerkezeteket. A tanulók legyenek képesek rendszerezni az ácsszerkezetekhez szükséges anyagokat. Tudják az ácsszerkezetekhez szükséges eszközöket, szerszámokat, gépeket használni. Tudják kiszámolni és összeállítani egy adott munkához szükséges anyagmennyiségeket, eszközöket, gépeket. A tanulók legyenek képesek az ácsszerkezeti munkákat balesetmentesen elvégezni és ismerjék e tevékenységek munkavédelmi előírásait. Szakmai kompetenciák elsajátítása, amelyek segítségével a tanuló alkalmassá válik önálló, illetve irányított munkavégzésre. Értelmezni tudja a rendelkezésre álló műszaki információkat, munkavédelmi, építéstechnológiai, valamint műszaki szempontból szakszerű ácsszerkezeteket tudjon készíteni. 14.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 14.3.Témakörök 14.3.1. Fafajták tulajdonságai, betegségei, védelme 52 óra/34 óra Fafajták tulajdonságai, faanyagok betegségei. Kereskedelmi faválaszték, anyagjelölés, anyagminőség, fatermék alakváltozása. Faanyagok, fafelületek megmunkálása, védelme. Faanyag védelmi módszerek, faanyag védőszerek és alkalmazásuk. Faszerkezetek tűzvédelme. 14.3.2. Ácsmunkák szerszámai eszközei, gépei Ácsmunkákhoz használatos szerszámok. Mérési módszerek, mérő, beállító és jelölő eszközök. Faanyagot, fafelületet megmunkáló eszközök, gépek. 83
18 óra/18 óra
Ácsszerkezetek építő, szerelő és bontó kéziszerszámai, gépei. Anyagmozgató, emelő eszközök, gépek előírásai. 14.3.3. Ácsszerkezetek típusai Hagyományos és mérnöki fakötések. Fedélszerkezetek csoportosítása. Fedélidomok, fedélidom szerkesztések. Üres fedélszerkezetek. Torokgerendás fedélszerkezetek. Szelemenes fedélszerkezetek. Manzard fedélszerkezetek. Függesztő műves fedélszerkezetek. Egyedi, különleges fedélszerkezetek.
104 óra/104 óra
14.3.4. Ácsszerkezetek építése A rendelkezésre álló műszaki információk összegyűjtése. Fedélszékterv értelmezése. Fedélszerkezetek kitűzése, méretellenőrzés. Zsinórpad készítése, az elemek leszabása. A faanyagok védelme. Az elemek összeállítása. Fedélszerkezetek felújítása, helyreállítása.
84 óra/84 óra
14.3.5. Ácsszerkezetek rajzai Magas- és mélyépítési dokumentációk fajtái. Fa födémterv értelmezése. Fedélszékterv értelmezése. Zsaluzási terv értelmezése. Anyagmennyiség számítása. A kivitelezési munkáról számlakészítés. Fedélszerkezeti vázlatok készítése. Fakötések rajzainak elkészítése. Fedélidom szerkesztés készítése.
86 óra/68 óra
14.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 14.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)
84
14.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek: Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11.
Alkalmazott oktatási módszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni
magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás szimuláció szerepjáték házi feladat
csoport
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -
osztály x
x x x x x x x x x x
14.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák:
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4.
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása
Osztálykeret
Csoportbontás
Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
x
x
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x x
85
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
x
-
x
-
2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2 3.3. 3.4.
Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x x
-
14.6.A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
15. Ácsszerkezetek építése gyakorlat tantárgy
1028 óra/ 1190 óra*
*Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
15.1.A tantárgy tanításának célja Az ácsszerkezetek működésének, építés technológiájának elméleti elsajátítása, a faszerkezetek építéséhez használható anyagok jellemzőinek megismerése, alkalmazási lehetőségeinek elsajátítása. A különböző faszerkezetek feladata, építése az épületszerkezetek megvalósításának folyamatában. A faszerkezetek elemeinek megmunkálása, előkészítése, összeállítását és rögzítését segítő elemek, módszerek. A tanulók legyenek képesek az ácsszerkezetek előkészítési, építési és bontási logikája szerint építeni és bontani az ácsszerkezeteket. A tanulók legyenek képesek rendszerezni az ácsszerkezetekhez szükséges anyagokat. Tudják az ácsszerkezetekhez szükséges eszközöket, szerszámokat, gépeket használni. Tudják kiszámolni és összeállítani egy adott munkához szükséges anyagmennyiségeket, eszközöket, gépeket. A tanulók legyenek képesek az ácsszerkezeti munkákat balesetmentesen elvégezni és ismerjék e tevékenységek munkavédelmi előírásait. Szakmai kompetenciák elsajátítása, amelyek segítségével a tanuló alkalmassá válik önálló, illetve irányított munkavégzésre. Értelmezni tudja a rendelkezésre álló műszaki információkat, munkavédelmi, építéstechnológiai, valamint műszaki szempontból szakszerű ácsszerkezeteket tudjon készíteni.
86
15.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 15.3.Témakörök 15.3.1. Ácsszerkezetek típusai Hagyományos és mérnöki fakötések készítése. Fedélszerkezetek csoportosítása. Fedélidomok, fedélidom szerkesztések. Üres fedélszerkezetek készítése. Torokgerendás fedélszerkezetek készítése. Szelemenes fedélszerkezetek készítése. Manzard fedélszerkezetek. Függesztő műves fedélszerkezetek. Egyedi, különleges fedélszerkezetek.
122 óra /104 óra
15.3.2. Ácsszerkezetek építése 820 óra /932óra A rendelkezésre álló műszaki információk összegyűjtése. Feladat értelmezése. A feladathoz szükséges erőforrások átgondolása, összeállítása • Humánerőforrás, eszközök, gépek, anyagok. Fedélszerkezetek előkészítő munkái • Faanyag beszerzése, tárolása • Faanyagvédelem • Faanyag válogatása • Zsinórpad készítése. Fedélszerkezetek lekötése • Fedélszék felrajzolása a zsinórpadra • Faelemek leszabása, fakötések kialakítása • Próbaillesztés. Fedélszerkezet felállítása • Üresfedélszék felállítása • Torokgerendás fedélszék felállítása • Állószékes fedélszék felállítása • Összetett és fedélszék felállítása • Kiváltások kialakítása • Tetőfelépítmények kialakítása. Fedélszerkezetek minőségi követelményei, szerkezet-ellenőrzés. Fedélszerkezetek felújítása, helyreállítása. 87
Fa födémszerkezetek • Fafödémek szerkezeti részei • Fafödémek anyagai • Fafödémek típusai, készítése. Fafödémek felújítása, helyreállítása. Fából készült épületek • Fa falszerkezetek o Boronafalak o Favázas falak (könnyűszerkezetes, fachwerk). Egyéb ácsmunkák • Pergolák • Kerti pavilonok • Nyitott garázsok. 86 óra /68óra
15.3.3. Ácsszerkezetek rajzai Magas és mélyépítési dokumentációk fajtái. Fa födémterv értelmezése. Fedélszékterv értelmezése. Zsaluzási terv értelmezése. 15.4.A képzés javasolt helyszíne Tanműhely A gyakorlati képzőhely által meghatározott építési terület
15.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 15.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11.
Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás szimuláció szerepjáték házi feladat
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni
csoport
osztály x
x x x x x x x x x x
88
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -
15.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák:
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2 3.3. 3.4.
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték
Osztálykeret
Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sor-szám
Csoportbontás
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
x
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
x
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x x
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x x
-
15.6.A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
89
Összefüggő szakmai gyakorlat I. Három évfolyamos oktatás közismereti képzéssel 1/9. évfolyamot követően 140 óra 2/10. évfolyamot követően 140 óra Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amelynek keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése nélkül, a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében.
Szakmai követelménymodulok 10102-12 Hagyományos zsaluzat és állványzata
10318-12 Rendszerzsaluzatok és állványok
10100-12 Állványzatok
Tantárgyak/Témakörök Hagyományos zsaluzatok gyakorlat Hagyományos zsaluzatok készítése, bontása Rendszerzsaluzatok gyakorlat Rendszerzsaluzatok szerelése és bontása Zsalu és állványrendszerek szerelő, mozgató eszközeinek, gépeinek alkalmazása Hagyományos állványzatok gyakorlat Állványok építése, bontása Állványok elemeinek szállítása, tárolása Ácsszerkezetek építése gyakorlat
10099-12 Ácsszerkezetek
Ácsszerkezetek típusai Ácsszerkezetek építése Ácsszerkezetek rajzai
90
A 10102-12 azonosító számú, Hagyományos zsaluzat és állványzata megnevezésű szakmai követelménymodul *Három évfolyamos oktatás esetén a 1/9.évfolyamot követően
Hagyományos zsaluzatok gyakorlat tantárgy Témakörök Hagyományos zsaluzatok készítése, bontása Zsaluzatok elemeinek előkészítése. Zsaluhéjak készítése. Alátámasztó állványzat előkészítése. Hagyományos zsaluzatok építése és bontása. Kúszóállvány előszerelés, betonszerkezetben levő nyílások kirekesztése. Munkavédelem, védő felszerelések. Építészeti műszaki tervek (zsaluzási terv) olvasása, értelmezése.
A 10099-12 azonosító követelménymodul
számú,
Ácsszerkezetek
megnevezésű
szakmai
*Három évfolyamos oktatás esetén a 1/9. évfolyamot követően Ácsszerkezetek építése gyakorlat tantárgy Témakörök Ácsszerkezetek típusai Hagyományos és mérnöki fakötések készítése. Fedélszerkezetek csoportosítása. Fedélidomok, fedélidom szerkesztések. Üres fedélszerkezetek készítése. Torokgerendás fedélszerkezetek készítése. Szelemenes fedélszerkezetek készítése. Manzard fedélszerkezetek. Függesztő műves fedélszerkezetek. Egyedi, különleges fedélszerkezetek. Ácsszerkezetek építése A rendelkezésre álló műszaki információk összegyűjtése. Feladat értelmezése. A feladathoz szükséges erőforrások átgondolása, összeállítása • Humánerőforrás, eszközök, gépek, anyagok. Fedélszerkezetek előkészítő munkái 91
• Faanyag beszerzése, tárolása • Faanyagvédelem • Faanyag válogatása • Zsinórpad készítése. Fedélszerkezetek lekötése • Fedélszék felrajzolása a zsinórpadra • Faelemek leszabása, fakötések kialakítása • Próbaillesztés. Fedélszerkezet felállítása • Üresfedélszék felállítása • Torokgerendás fedélszék felállítása • Állószékes fedélszék felállítása • Összetett és fedélszék felállítása • Kiváltások kialakítása • Tetőfelépítmények kialakítása. Fedélszerkezetek minőségi követelményei, szerkezet-ellenőrzés. Fedélszerkezetek felújítása, helyreállítása. Fa födémszerkezetek • Fafödémek szerkezeti részei • Fafödémek anyagai • Fafödémek típusai, készítése. Fafödémek felújítása, helyreállítása. Fából készült épületek • Fa falszerkezetek o Boronafalak o Favázas falak (könnyűszerkezetes, fachwerk). Egyéb ácsmunkák • Pergolák • Kerti pavilonok • Nyitott garázsok. Ácsszerkezetek rajzai Magas és mélyépítési dokumentációk fajtái. Fa födémterv értelmezése. Fedélszékterv értelmezése. Zsaluzási terv értelmezése.
92
Rendszerzsaluzatok gyakorlat tantárgy Témakörök Rendszerzsaluzatok szerelése bontása Zsalukiosztási rajzok értelmezése. Zsaluzó elemek összeválogatása, előszerelése. Zsaluzat-rendszerek készítése. A munkához szükséges műszaki előírások, műveleti és alkalmazástechnikai utasítások alkalmazása. Fizikai, kémiai, mechanikai és technológiai ismeretek alkalmazása. Összeállítja a zsaluszerkezet elemeit és ideiglenesen rögzíti. Elvégzi a finombeállítást és a merevítést. Az áttörések helyeit kiméri. A zsaluszerkezet elemeit visszabontja. A zsaluszerkezetben kizárásokat készít. Zsalu és állványrendszerek szerelő, mozgató eszközeinek, gépeinek alkalmazása Zsaluzáshoz szükséges gépek, szerszámok, mérő- és kitűző eszközök szakszerű használata. Zsalu és állvány típusok elemeit tisztítja, karbantartja, tárolja és előkészíti a szállításhoz. Zsaluzott szerkezetek betonozása Monolit beton vasbeton szerkezetek betonbedolgozása üzemi betonból. Az elkészített betont utókezeli. Zsaluzási ütemek, kiosztások, anyagkigyűjtések készítése Az épületszerkezetek ismerete alapján zsaluzási ütemezést készít. Összeállítja az ütemezett szakaszokhoz szükséges zsaluzati elemkonszignációt.
93
A 10100-12 azonosító számú, Állványzatok megnevezésű szakmai követelménymodul *Három évfolyamos oktatás esetén a 2/10. évfolyamot követően Hagyományos állványzatok gyakorlat tantárgy Témakörök Állványok építése, bontása Állványok elemeinek kiosztása. Állványok elemeinek előkészítése. Hagyományos állványok építése és bontása. Építészeti műszaki tervek olvasása, értelmezése. Állványok elemeinek szállítása, tárolása Hagyományos állványépítéshez szükséges elemek meghatározása. Állványok elemeinek karbantartása, tárolása, szállítása.
A 10099-12 azonosító számú, Ácsszerkezetek megnevezésű szakmai követelménymodul *Három évfolyamos oktatás esetén a 2/10 évfolyamot követően
Ácsszerkezetek építése gyakorlat tantárgy Témakörök Ácsszerkezetek típusai Hagyományos és mérnöki fakötések készítése. Fedélszerkezetek csoportosítása. Fedélidomok, fedélidom szerkesztések. Üres fedélszerkezetek készítése. Torokgerendás fedélszerkezetek készítése. Szelemenes fedélszerkezetek készítése. Manzard fedélszerkezetek. Függesztő műves fedélszerkezetek. Egyedi, különleges fedélszerkezetek. Ácsszerkezetek építése A rendelkezésre álló műszaki információk összegyűjtése. Feladat értelmezése. A feladathoz szükséges erőforrások átgondolása, összeállítása • Humánerőforrás, eszközök, gépek, anyagok. 94
Fedélszerkezetek előkészítő munkái • Faanyag beszerzése, tárolása • Faanyagvédelem • Faanyag válogatása • Zsinórpad készítése. Fedélszerkezetek lekötése • Fedélszék felrajzolása a zsinórpadra • Faelemek leszabása, fakötések kialakítása • Próbaillesztés. Fedélszerkezet felállítása • Üres fedélszék felállítása • Torokgerendás fedélszék felállítása • Állószékes fedélszék felállítása • Összetett és fedélszék felállítása • Kiváltások kialakítása • Tetőfelépítmények kialakítása. Fedélszerkezetek minőségi követelményei, szerkezet-ellenőrzés. Fedélszerkezetek felújítása, helyreállítása. Fa födémszerkezetek • Fafödémek szerkezeti részei • Fafödémek anyagai • Fafödémek típusai, készítése. Fafödémek felújítása, helyreállítása. Fából készült épületek • Fa falszerkezetek o Boronafalak o Favázas falak (könnyűszerkezetes, fachwerk). Egyéb ácsmunkák • Pergolák • Kerti pavilonok • Nyitott garázsok. Ácsszerkezetek rajzai Magas és mélyépítési dokumentációk fajtái. Fa födémterv értelmezése. Fedélszékterv értelmezése. Zsaluzási terv értelmezése.
95
II. Két évfolyamos oktatás közismereti képzés nélkül 1. évfolyamot követően 160 óra Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amelynek keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése nélkül, a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében. Szakmai követelménymodulok 10102-12 Hagyományos zsaluzat és állványzata
10318-12 Rendszerzsaluzatok és állványok
10100-12 Állványzatok
Tantárgyak/Témakörök Hagyományos zsaluzatok gyakorlat Hagyományos zsaluzatok készítése, bontása Rendszerzsaluzatok gyakorlat Rendszerzsaluzatok szerelése és bontása Zsalu és állványrendszerek szerelő, mozgató eszközeinek, gépeinek alkalmazása Hagyományos állványzatok gyakorlat Állványok építése, bontása Állványok elemeinek szállítása, tárolása Ácsszerkezetek építése gyakorlat
10099-12 Ácsszerkezetek
Ácsszerkezetek típusai Ácsszerkezetek építése Ácsszerkezetek rajzai
A 10102-12 azonosító számú, Hagyományos zsaluzat és állványzata megnevezésű szakmai követelménymodul *Két évfolyamos oktatás esetén a 1. évfolyamot követően
Hagyományos zsaluzatok gyakorlat tantárgy Témakörök Hagyományos zsaluzatok készítése, bontása Zsaluzatok elemeinek előkészítése. Zsaluhéjak készítése. Alátámasztó állványzat előkészítése. Hagyományos zsaluzatok építése és bontása. Kúszóállvány előszerelés, betonszerkezetben levő nyílások kirekesztése. Munkavédelem, védő felszerelések. Építészeti műszaki tervek (zsaluzási terv) olvasása, értelmezése. 96
A 10318-12 azonosító számú, Rendszerzsaluzatok és állványok megnevezésű szakmai követelménymodul *Két évfolyamos oktatás esetén a 1. évfolyamot követően Rendszerzsaluzatok gyakorlat tantárgy Témakörök Rendszerzsaluzatok szerelése bontása Zsalukiosztási rajzok értelmezése. Zsaluzó elemek összeválogatása, előszerelése. Zsaluzat-rendszerek készítése. A munkához szükséges műszaki előírások, műveleti és alkalmazástechnikai utasítások alkalmazása. Fizikai, kémiai, mechanikai és technológiai ismeretek alkalmazása. Összeállítja a zsaluszerkezet elemeit és ideiglenesen rögzíti. Elvégzi a finombeállítást és a merevítést. Az áttörések helyeit kiméri. A zsaluszerkezet elemeit visszabontja. A zsaluszerkezetben kizárásokat készít. Zsalu és állványrendszerek szerelő, mozgató eszközeinek, gépeinek alkalmazása Zsaluzáshoz szükséges gépek, szerszámok, mérő- és kitűző eszközök szakszerű használata. Zsalu és állvány típusok elemeit tisztítja, karbantartja, tárolja és előkészíti a szállításhoz. Zsaluzott szerkezetek betonozása Monolit beton vasbeton szerkezetek betonbedolgozása üzemi betonból. Az elkészített betont utó kezeli. Zsaluzási ütemek, kiosztások, anyagkigyűjtések készítése Az épületszerkezetek ismerete alapján zsaluzási ütemezést készít. Összeállítja az ütemezett szakaszokhoz szükséges zsaluzati elemkonszignációt.
97
VII. EGYEBEK
A 10100-12 azonosító számú, Állványzatok megnevezésű szakmai követelménymodul *Két évfolyamos oktatás esetén a 1. évfolyamot követően Hagyományos állványzatok gyakorlat tantárgy Témakörök Állványok építése, bontása Állványok elemeinek kiosztása. Állványok elemeinek előkészítése. Hagyományos állványok építése és bontása. Építészeti műszaki tervek olvasása, értelmezése.
Állványok elemeinek szállítása, tárolása Hagyományos állványépítéshez szükséges elemek meghatározása. Állványok elemeinek karbantartása, tárolása, szállítása.
A 10099-12 azonosító számú, Ácsszerkezetek megnevezésű szakmai követelménymodul *két évfolyamos oktatás esetén a 1. évfolyamot követően Ácsszerkezetek építése gyakorlat tantárgy Témakörök Ácsszerkezetek típusai Hagyományos és mérnöki fakötések készítése. Fedélszerkezetek csoportosítása. Fedélidomok, fedélidom szerkesztések. Üres fedélszerkezetek készítése. Torokgerendás fedélszerkezetek készítése. Szelemenes fedélszerkezetek készítése. Manzard fedélszerkezetek. Függesztő műves fedélszerkezetek. Egyedi, különleges fedélszerkezetek. Ácsszerkezetek építése A rendelkezésre álló műszaki információk összegyűjtése. Feladat értelmezése. A feladathoz szükséges erőforrások átgondolása, összeállítása Humánerőforrás, eszközök, gépek, anyagok. Fedélszerkezetek előkészítő munkái 98
• Faanyag beszerzése, tárolása • Faanyagvédelem • Faanyag válogatása • Zsinórpad készítése. Fedélszerkezetek lekötése • Fedélszék felrajzolása a zsinórpadra • Faelemek leszabása, fakötések kialakítása • Próbaillesztés. Fedélszerkezet felállítása • Üresfedélszék felállítása • Torokgerendás fedélszék felállítása • Állószékes fedélszék felállítása • Összetett és fedélszék felállítása • Kiváltások kialakítása • Tetőfelépítmények kialakítása. Fedélszerkezetek minőségi követelményei, szerkezet-ellenőrzés. Fedélszerkezetek felújítása, helyreállítása. Fa födémszerkezetek • Fafödémek szerkezeti részei • Fafödémek anyagai • Fafödémek típusai, készítése. Fafödémek felújítása, helyreállítása. Fából készült épületek • Fa falszerkezetek o Boronafalak o Favázas falak (könnyűszerkezetes, fachwerk). Egyéb ácsmunkák • Pergolák • Kerti pavilonok • Nyitott garázsok. Ácsszerkezetek rajzai Magas és mélyépítési dokumentációk fajtái. Fa födémterv értelmezése. Fedélszékterv értelmezése. Zsaluzási terv értelmezése.
99
A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma Ács, állványozó Állványozó Faipari kéziszerszámok Faipari kézi elektromos kisgépek Faipari telepített gépek Mérıeszközök Szerelıszerszámok Állványkezelı célszerszámok Bontószerszámok Mőszaki dokumentáció Számítógép Szoftverek Nyomtató Egyéni és csoportos munkavédelmi eszközök, berendezések Anyagmozgató gépek, eszközök
100
1.47. SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV a 34 582 08
KŐMŰVES ÉS HIDEGBURKOLÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ
I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint –
az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairólszóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – a 34 582 08Kőműves és hidegburkoló szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet. alapján készült.
II. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 34 582 08 A szakképesítés megnevezése: Kőműves és hidegburkoló A szakmacsoport száma és megnevezése: 9. Építészet Ágazati besorolás száma és megnevezése: XVI. Építőipar Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 Elméleti képzési idő aránya: 30% 101
Gyakorlati képzési idő aránya: 70% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra, 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra.
III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletébena 9.Építészet szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: -
IV.
A szakképzés szervezésének feltételei
Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggelrendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy Szakképesítés/Szakképzettség Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: 102
V.
A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra
Szakiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: heti óraszám éves óraszám heti óraszám évfolyam szabadsáv szabadsáv szabadsávval nélkül nélkül 9. évfolyam 14,5 óra/hét 522 óra/év 17 óra/hét Ögy 140 10. évfolyam 23 óra/hét 828 óra/év 25 óra/hét Ögy 140 11. évfolyam 23 óra/hét 736 óra/év 25,5 óra/hét Összesen: 2366 óra
évfolyam 1. évfolyam Ögy 2. évfolyam Összesen:
heti óraszám éves óraszám heti óraszám szabadsáv szabadsáv szabadsávval nélkül nélkül 31,5 óra/hét 1134 óra/év 35 óra/hét 160 óra 31,5 óra/hét 1008 óra/év 35 óra/hét 2302 óra
103
éves óraszám szabadsávval 612 óra/év 140 900 óra/év 140 816 óra/év 2608 óra éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra
1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II.
Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság
Foglalkoztatás I.
10101-12 Építőipari közös tevékenység
Építőipari alapismeretek Építőipari alapismeretek gyakorlat
10274-12 Beton és vasbeton szerkezetek
2/10. évfolyam ögy
elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
Falazás, vakolás
ögy
1. évfolyam
elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám
0,5
2. évfolyam ögy
elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
0,5
1
2 1
140
2
2 3
3
3
104
160
1 6
1
5
0,5 1
1
2
3
0,5
140
6
1
0,5
0,5
1
2
Falazás, vakolás gyakorlat Beton és vasbeton szerkezetek Beton és vasbeton
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 3/11. évfolyam
Foglalkoztatás II.
11497-12 Foglalkoztatás I.
10275-12 Falazás, vakolás
1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszá óraszám m
2
4
2
9
szerkezetek gyakorlat 10277-12 Szigetelések
10276-12 Hidegburkolási feladatok
10278-12 Vegyes kőműves feladatok
Összes óra Összes óra
Víz-, hő és hangszigetelés
2
1
Szigetelések gyakorlat
1
4
Hidegburkolási feladatok Hidegburkolási feladatok gyakorlat Vegyes kőműves feladatok Vegyes kőműves feladatok gyakorlat
4,5
2
2
2
2
2
10
4
8
1
1
5
4,5
10 14,5
9 140
14 23
8 140
15 23
5
11,5
20 31,5
10 160
21,5 31,5
A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.
105
2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül
Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodul
Óraszám
Tantárgyak/témakörök 1/9. évfolyam e
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
11497-12 Foglalkoztatás I.
Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs
gy
ögy
Óraszám
2/10. évfolyam e
gy
ögy
3/11. évfolyam e
Összesen
gy
1. évfolyam e
gy
ögy
2. évfolyam Összesen e
gy
18
18
18
18
4
4
4
4
4
4
4
4
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
4
4
4
4
16 4 4 4 4 64 10 10 24 20
106
16 4 4 4 4 64 10 10 24 20
16 4 4 4 4 64 10 10 24 20
16 4 4 4 4 64 10 10 24 20
Építőipari alapismeretek
10101-12 Építőipari közös tevékenység
10275-12 Falazás, vakolás
10274-12 Beton és vasbeton szerkezetek
Szakmai munka- és balesetvédelem Építési alapismeretek Munkajogi és vállalkozási ismeretek Építőipari alapismeretek gyakorlat Építési alapismeretek Műszaki rajz Épületfizika Falazás, vakolás Falszerkezetek anyagai, kitűzési ismeretek Falszerkezetek készítése Falszerkezetek tervei, anyagszükséglete Vakolási ismeretek Falazás, vakolás gyakorlat Mérés és kitűzés Falszerkezetek Vakolási munkák Beton és vasbeton szerkezetek Beton és vasbeton anyagai Monolit beton és vasbeton szerkezetek Előregyártott vasbeton
36
72
36
16
124
108
36
36
36
36
36
72
72
72
16
16
124
16
16
36
36
36
36
12 12 12
12 12 12 140
12 12 12 108
12 12 12 140
36
36
36
36
36
36
72
36
32
36 18
18 32
18
36
16
18
32
32 36
32
32 36
36
216
108
324
216
128
344
28 108 80
8 36 64
36 144 144
28 108 80
18 41 69
46 149 149
72
32
140
72
22
22
36
36
26
10
36
36
36
10
22
32
22
107
64
136 22
10277-12 Szigetelések
10276-12 Hidegburkolási feladatok
szerkezetek Betonozási munkák eszközei, gépei, zsaluzatok, állványzatok Beton és vasbeton szerkezetek tervei, anyagszükséglete Beton és vasbeton szerkezetek gyakorlat Beton és vasbeton előállítása Beton és vasbeton szerkezetek készítése Víz-, hő- és hangszigetelés Vízszigetelés Hő- és hangszigetelés Szigetelések gyakorlat Vízszigetelés készítése Hő- és hangszigetelés készítése Hidegburkolási feladatok Burkolandó felület ellenőrzése, előkészítése, burkolatok kitűzése Hagyományos vastagágyas fal és padlóburkolás Ragasztott vékonyágyas fal és padlóburkolás
14
14
32
14
14
32
32
32
108
180
288
324
324
72
72
144
162
162
36
108
144
162
162
72
72
36
32
68
36 36
18 18
16 16
144 54
36 36 144 54
144 54
34 34 144 54
90
90
90
90
72
64
136
72
20
20
20
20
22
22
22
22
30
30
30
30
108
64
136
10278-12 Vegyes kőműves feladatok
Burkolati tervek, anyagszükséglet számítás Homlokzatburkolatok készítése Térburkolási ismeretek Hidegburkolási feladatok gyakorlat Burkolatok kitűzése Beltéri burkolatok készítése Kültéri fal és padlóburkolatok készítése Térburkolat készítése Vegyes kőműves feladatok Nyílászáró szerkezetek Bontás és átalakítás Vegyes kőműves feladatok gyakorlat Nyílászárók beépítése Bontási és átalakítási munkák
Összesen: Összesen: Elméleti óraszámok/aránya Gyakorlati óraszámok/aránya
162
360 522
140
324
32
32
32
32
16
16
16
16
16
16
16
16
72
320
392
144
256
400
14
20
34
28
14
42
29
100
129
58
71
129
29
100
129
58
71
129
100
100
100
100
32
32
32
32
16 16
16 16
16 16
16 16
160
160
160
160
70
70
70
70
90
90
90
90
504 256 480 140 828 736 742 óra / 31,36% 1624 óra / 68,64 %
Jelmagyarázat: e/elmélet, gy/gyakorlat, ögy/összefüggő szakmai gyakorlat
109
2366 2366
414 720 1134
320 688 1008 734 óra / 31,89% 1568 óra / 68,11 % 160
2302 2302
A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű,
110
A 11500-12 azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei
111
A 11500-12 azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
Munkakörnyezeti hatások
Munkavédelmi jogi ismeretek
Munkaeszközök biztonsága
Munkavégzés személyi feltételei
Munkavédelmi alapismeretek
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyek kialakítása
Munkahelyi egészség és biztonság
x
x
FELADATOK Tudatosítja a munkahelyi egészség és biztonság jelentőségét
x
Betartja és betartatja a munkahelyekkel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket
x
Betartja és betartatja a munkavégzés személyi és szervezési feltételeivel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket
x
Betartja és betartatja a munkavégzés tárgyi feltételeivel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket
x
A munkavédelmi szakemberrel, munkavédelmi képviselővel együttműködve részt vesz a munkavédelmi feladatok ellátásában
x
x
x
SZAKMAI ISMERETEK A munkahelyi egészség és biztonság, mint érték
x
A munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések hátrányos következményei
x
x
A munkavédelem fogalomrendszere, szabályozása
x
x
Munkahelyek kialakításának alapvető szabályai
x
A munkavégzés általános személyi és szervezési feltételei
x
Munkaeszközök a munkahelyeken
x
Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken
x
Munkavédelmi szakemberek és feladataik a munkahelyeken
x
A munkahelyi munkavédelmi érdekképviselet
x
SZAKMAI KÉSZSÉGEK Információforrások kezelése
x
Biztonsági szín- és alakjelek
x
x x Olvasott szakmai szöveg megértése SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
112
x
x
x
x
x
x
x
x
Felelősségtudat x
Szabálykövetés
x x
Döntésképesség Visszacsatolási készség
x
TÁRSAS KOMPETENCIÁK x
x
Irányíthatóság
x
x
Irányítási készség
x
x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK x Rendszerező képesség x Körültekintés, elővigyázatosság x
Helyzetfelismerés
113
x x x
x
x
1. Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy
18óra/18 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
1.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák elsajátíttatása. Nincsen előtanulmányi követelmény. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 1.3. Témakörök 1.3.1. Munkavédelmi alapismeretek 4 óra/4 óra A munkahelyi egészség és biztonság jelentősége Történeti áttekintés. A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények, továbbá ennek megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások jelentősége. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek értelmezése. A munkakörnyezet és a munkavégzés hatása a munkát végző ember egészségére és testi épségére A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, a munkakörülmények hatásai, a munkavégzésből eredő megterhelések, munkakörnyezet kóroki tényezők. A megelőzés fontossága és lehetőségei A munkavállalók egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében szükséges előírások jelentősége a munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzésének érdekében. A műszaki megelőzés, zárt technológia, a biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések fogalma, fajtái, és rendeltetésük. Munkavédelem, mint komplex fogalom (munkabiztonság-munkaegészségügy) Veszélyes és ártalmas termelési tényezők A munkavédelem fogalomrendszere, források A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény fogalommeghatározásai.
1.3.2. Munkahelyek kialakítása 4 óra/4 óra Munkahelyek kialakításának általános szabályai A létesítés általános követelményei, a hatásos védelem módjai, prioritások. Szociális létesítmények 114
Öltözőhelyiségek, pihenőhelyek, tisztálkodó- és mellékhelyiségek biztosítása, megfelelősége. Közlekedési útvonalak, menekülési utak, jelölések Közlekedési útvonalak, menekülési utak, , helyiségek padlózata, ajtók és kapuk, lépcsők, veszélyes területek, akadálymentes közlekedés, jelölések. Alapvető feladatok a tűzmegelőzés érdekében Tűzmegelőzés, tervezés, létesítés, üzemeltetés, karbantartás, javítás és felülvizsgálat. Tűzoltó készülékek, tűzoltó technika, beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezések. Tűzjelzés adása, fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint távfelügyelet. Termékfelelősség, forgalomba hozatal kritériumai. Anyagmozgatás Anyagmozgatás a munkahelyeken. Kézi és gépi anyagmozgatás fajtái. A kézi anyagmozgatás szabályai, hátsérülések megelőzése Raktározás Áruk fajtái, raktározás típusai Munkahelyi rend és hulladékkezelés Jelzések, feliratok, biztonsági szín-és alakjelek. Hulladékgazdálkodás, környezetvédelem célja, eszközei. 1.3.3. Munkavégzés személyi feltételei 2 óra/2 óra A munkavégzés személyi feltételei: jogszerű foglalkoztatás, munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata, foglalkoztatási tilalmak, szakmai ismeretek, munkavédelmi ismeretek A munkavégzés alapvető szervezési feltételei: egyedül végzett munka tilalma, irányítás szükségessége. Egyéni védőeszközök juttatásának szabályai. 1.3.4. Munkaeszközök biztonsága 2 óra/2 óra Munkaeszközök halmazai Szerszám, készülék, gép, berendezés fogalommeghatározása. Munkaeszközök dokumentációi Munkaeszköz üzembe helyezésének, használatba vételének dokumentációs követelményei és a munkaeszközre (mint termékre) meghatározott EKmegfelelőségi nyilatkozat, valamint a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentumok. Munkaeszközök veszélyessége, eljárások Biztonságtechnika alapelvei, veszélyforrások típusai, megbízhatóság, meghibásodás, biztonság. A biztonságtechnika jellemzői, kialakítás követelményei. Veszélyes munkaeszközök, üzembe helyezési eljárás. Munkaeszközök üzemeltetésének, használatának feltételei Feltétlenül és feltételesen ható biztonságtechnika, konstrukciós, üzemviteli és emberi tényezők szerepe. Általános üzemeltetési 115
követelmények.Kezelőelemek, védőberendezések kialakítása, a biztonságos működés ellenőrzése, ergonómiai követelmények. 1.3.5. Munkakörnyezeti hatások 2 óra/2 óra Veszélyforrások, veszélyek a munkahelyeken (pl. zaj, rezgés, veszélyes anyagok és keverékek, stressz) Fizikai, biológiai és kémiai hatások a dolgozókra, főbb veszélyforrások valamint a veszélyforrások felismerésének módszerei és a védekezés a lehetőségei. A stressz, munkahelyi stressz fogalma és az ellene való védekezés jelentősége a munkahelyen. A kockázat fogalma, felmérése és kezelése A kockázatok azonosításának, értékelésének és kezelésének célja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításában, a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésben. A munkavállalók részvételének jelentősége 1.3.6. Munkavédelmi jogi ismeretek 4 óra/4 óra A munkavédelem szabályrendszere, jogok és kötelezettségek Az Alaptörvényben biztosított jogok az egészséget, biztonságot és méltóságot tiszteletben tartó munkafeltételekhez, a testi és lelki egészségének megőrzéséhez. A Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben meghatározottak szerint a munkavédelem alapvető szabályai, a követelmények normarendszere és az érintett szereplők (állam, munkáltatók, munkavállalók) főbb feladatai. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, illetve a Kormány, illetve az ágazati miniszterek rendeleteinek szabályozási területei a további részletes követelményekről. A szabványok, illetve a munkáltatók helyi előírásainak szerepe. Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken A munkáltatók alapvető feladatai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények biztosítása érdekében. Tervezés, létesítés, üzemeltetés. Munkavállalók feladatai a munkavégzés során. Munkavédelmi szakemberek feladatai a munkahelyeken Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében ellátandó feladatok. Foglalkozás-egészségügyi feladatok Balesetek és foglalkozási megbetegedések Balesetek és munkabalesetek valamint a foglalkozási megbetegedések fogalma. Feladatok munkabaleset esetén. A kivizsgálás, mint a megelőzés eszköze Munkavédelmi érdekképviselet a munkahelyen A munkavállalók munkavédelmi érdekképviseletének jelentősége és lehetőségei. A választott képviselők szerepe, feladatai, jogai. 116
1.4. A képzés helyszíne :Tanterem 1.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 1.5.1. .A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Sorszá m
Alkalmazott oktatási módszer neve
1.1
magyarázat
1.2.
megbeszélés
1.3. 1.4. 1.5.
szemléltetés házi feladat teszt
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály
Alkalmazandó eszközök és felszerelések Szakkönyvek, munkavédelmi tárgyú jogszabályok Munkabaleset, foglalkozási megbetegedés elemzése Oktatófilmek (pl. NAPO)
x x x x x
1.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák
1. 1.1. 2.
2.1.
Információ feldolgozó tevékenységek Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
Osztálykeret
Csoportbontás
Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések
x
Szöveges előadás egyéni felkészüléssel
x
x
A tanult (vagy egy választott) szakma szabályainak veszélyei, ártalmai
1.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
117
A 11499-12 azonosító számú Foglalkoztatás II. megnevezésű
szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei
118
A 11499-12 azonosító számú, Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
x
Munkanélküliség
x
Álláskeresés
Munkaviszony létesítése
11499-12 Foglalkoztatás II.
Munkajogi alapismeretek
Foglalkoztatás II.
FELADATOK Munkaviszonyt létesít Alkalmazza a munkaerő piaci technikákat
x
Feltérképezi a karrierlehetőségeket
x
Vállalkozást hoz létre és működtet
x
Motivációs levelet és önéletrajzot készít
x
Diákmunkát végez
x SZAKMAI ISMERETEK
Munkavállaló jogai, munkavállaló kötelezettségei, munkavállaló felelőssége
x
x
Munkajogi alapok, foglalkoztatási formák
x
x
Speciális jogviszonyok (önkéntes munka, diákmunka)
x
x
Álláskeresési módszerek
x
Vállalkozások létrehozása és működtetése
x
Munkaügyi szervezetek
x
Munkavállaláshoz szükséges iratok
x
Munkaviszony létrejötte
x
A munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései
x
x
A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei
x
x
A munkaerőpiac sajátosságai (állásbörzék és pályaválasztási tanácsadás)
x
x
SZAKMAI KÉSZSÉGEK Köznyelvi olvasott szöveg megértése
x
x
x
x
Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban
x
x
x
x
Elemi szintű számítógéphasználat
x
x
x
x
Információforrások kezelése
x
x
x
x
Köznyelvi beszédkészség
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Önfejlesztés
x
Szervezőkészség TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő készség Határozottság
x
119
Logikus gondolkodás
x
2. Foglalkoztatás II. tantárgy óra
x
x
x
16
2.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a munkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására. 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 2.3. Témakörök 2.3.1. Munkajogi alapismeretek 4 óra Munkavállaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztatás, bérfizetés, költségtérítés, munkaszerződés módosítás, szabadság), kötelezettségei (megjelenés, rendelkezésre állás, munkavégzés, magatartási szabályok, együttműködés, tájékoztatás), munkavállaló felelőssége (vétkesen okozott kárért való felelősség, megőrzési felelősség, munkavállalói biztosíték). Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése, munkakör, munkaszerződés módosítása, megszűnése, megszüntetése, felmondás, végkielégítés, pihenőidők, szabadság. Foglalkoztatási formák: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony. Speciális jogviszonyok: egyszerűsített foglalkoztatás: fajtái: atipikus munkavégzési formák az új munka törvénykönyve szerint (távmunka, bedolgozói munkaviszony, munkaerő-kölcsönzés, rugalmas munkaidőben történő foglalkoztatás, egyszerűsített foglalkoztatás(mezőgazdasági, turisztikai idénymunka és alkalmi munka), önfoglalkoztatás, őstermelői jogviszony, háztartási munka, iskolaszövetkezet keretében végzett diákmunka, önkéntes munka. 2.3.2. Munkaviszony létesítése 4 óra Munkaviszony létrejötte, fajtái: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, határozott és határozatlan munkaviszony, minimálbér és garantált bérminimum, képviselet szabályai, elállás szabályai, próbaidő. Munkavállaláshoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által kiadandó dokumentumok. .
120
2.3.3. Álláskeresés 4 óra Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyi munkaerőpiac ismerete, mobilitás szerepe, képzések szerepe, foglalkoztatási támogatások ismerete. Motivációs levél és önéletrajz készítése: fontossága, formai és tartalmi kritériumai, szakmai önéletrajz fajtái: hagyományos, Europass, amerikai típusú, önéletrajzban szereplő email cím és fénykép megválasztása, motivációs levél felépítése. Álláskeresési módszerek: újsághirdetés, internetes álláskereső oldalak, személyes kapcsolatok, kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat az Európai unióban történő álláskeresésben), munkaügyi szervezet segítségével történő álláskeresés, cégek adatbázisába történő jelentkezés, közösségi portálok szerepe. Munkaerőpiaci technikák alkalmazása: Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT), Foglalkoztatási Információs Pontok (FIP), Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP). Állásinterjú: felkészülés, megjelenés, szereplés az állásinterjún, testbeszéd szerepe. 2.3.4. Munkanélküliség 4 óra A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei: álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel; a munkaügyi szervezettel történő együttműködési kötelezettség főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének szankciói; nyilvántartás szünetelése, nyilvántartásból való törlés; munkaügyi szervezet által nyújtott szolgáltatások, kiemelten a munkaközvetítés. Álláskeresési ellátások („passzív eszközök”): álláskeresési járadék és nyugdíj előtti álláskeresési segély. Utazási költségtérítés. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Közfoglalkoztatás: közfoglalkoztatás célja, közfoglalkozatás célcsoportja, közfoglalkozatás főbb szabályai Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) felépítése, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, munkaügyi központ, kirendeltség feladatai. Az álláskeresők részére nyújtott támogatások („aktív eszközök”): önfoglalkoztatás támogatása, foglalkoztatást elősegítő támogatások (képzések, béralapú támogatások, mobilitási támogatások). Vállalkozások létrehozása és működtetése: társas vállalkozási formák, egyéni vállalkozás, mezőgazdasági őstermelő, nyilvántartásba vétel, működés, vállalkozás megszűnésének, megszüntetésének szabályai.
121
A munkaerőpiac sajátosságai, NFSZ szolgáltatásai: pályaválasztási tanácsadás, munka- és pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, álláskereső klub, pszichológiai tanácsadás.
2.4. A képzés helyszíne :Tanterem 2.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 2.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek : Sorszá m 1.1 1.4. 1.5. 1.6. 1.10. 1.11.
Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat megbeszélés vita szemléltetés szerepjáték házi feladat
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály x x x x x x
Alkalmazandó eszközök és felszerelések
2.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2.
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
x x x x x x x
122
Osztálykeret
Csoportbontás
Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések
A 11497-12 azonosító számú Foglalkoztatás I. megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei
123
A 11497-12 azonosító számú, Foglalkoztatás I. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
Nyelvtani rendszerezés I.
Nyelvtani rendszerezés II.
Nyelvi készségfejlesztés
Munkavállalói szókincs
Foglalkoztatás I.
bemutatkozik (személyes és szakmai vonatkozással)
x
x
x
x
egyszerű alapadatokat tartalmazó formanyomtatványt kitölt
x
x
x
x
11497-12 Foglalkoztatás I.
FELADATOK Idegen nyelven:
idegen nyelvű szakmai irányítás, együttműködés melletti munkát végez
x
SZAKMAI ISMERETEK Idegen nyelven: közvetlen szakmájára vonatkozó gyakran használt egyszerű szavak, szókapcsolatok
x x
a munkakör alapkifejezései SZAKMAI KÉSZSÉGEK Egyszerű formanyomtatványok kitöltése idegen nyelven
x
Szakmai párbeszédben elhangzó idegen nyelven feltett egyszerű kérdések megértése, illetve azokra való reagálás egyszerű mondatokban
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Fejlődőképesség, önfejlesztés TÁRSAS KOMPETENCIÁK Nyelvi magabiztosság
x
Kapcsolatteremtő készség MÓDSZERKOMPETENCIÁK Információgyűjtés Analitikus gondolkodás
x
124
x
3. Foglalkoztatás I. tantárgy
64 óra/64 óra
3.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy a diákok képesek legyenek személyes és szakmai vonatkozást is beleértve bemutatkozni idegen nyelven. Továbbá egyszerű alapadatokat tartalmazó formanyomtatványt kitölteni. Illetve cél, hogy a tanuló idegen nyelvű szakmai irányítás mellett képes legyen eredményesen végezni a munkáját. Cél, hogy a rendelkezésre álló 64 tanóra egység keretén belül egyrészt egy alapvető nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve a mondatszerkesztési eljárásokhoz kapcsolódóan. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memória fejlesztés és az induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 4 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés. 3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak: idegen nyelvek 3.3. Témakörök 00.0.1. Nyelvtani rendszerzés 1 10 óra/10 óra A 10 óra alatt a tanulók átismétlik a 3alapvető idősíkra (jelen, múlt, jövő) vonatkozó igeidőket, illetve begyakorolják azokat, hogy a munkavállaláshoz kapcsolódóan az állásinterjú során ne okozzon gondot sem a múltra, sem a jövőre vonatkozó kérdések megértése, illetve az azokra adandó egyszerű mondatokban történő válaszok megfogalmazása. A témakör elsajátítása révén a diák alkalmassá válik a munkavégzés során az elvégezendő, illetve elvégzett feladathoz kapcsolódó a munkaadó által idegen nyelven feltett egyszerű, az elvégezendő munka elért eredményére, illetve a jövőbeli feladatokra vonatkozó kérdések megértse, valamint a helyes igeidő használattal ezekre egyszerűmondatokban is képes lesz reagálni. A célként megfogalmazott idegennyelvi magabiztosság csak az alapvető igeidők helyes és pontos használata révén fog megvalósulni. 00.0.2. Nyelvtani rendszerezés 2 10 óra/10 óra A témakör tananyagaként megfogalmazottnyelvtani egységek – a tagadás, a jelen idejű feltételes mód, illetve a segédigék (képesség, lehetőség, szükségesség) - használata révén a diák képes lesz egzaktabb módon idegen nyelven bemutatkozni szakmai és személyes vonatkozásban egyaránt. Egyszerű mondatokban meg tudja fogalmazni az állásinterjún idegen nyelven feltett kérdésekre a választ kihasználva az a 3 alapvető 125
igeidő, a segédigék által biztosított nyelvi precizitás adta kereteket. A kérdésfeltevés, a szórend alapvető szabályainak elsajátítása révén alkalmassá válik a diák arra, hogy egy munkahelyi állásinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve esetlegesen ő maga is egyszerű tisztázó kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi meghallgatás során. 24 óra/24 óra 00.0.3. Nyelvi készségfejlesztés /Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegennyelvi asszociatív memória fejlesztése fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve/ A 24 órás nyelvi készségfejlesztő blokk célja, hogy rendszerezze a diák idegennyelvi alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. Az induktív nyelvtanulási képességfejlesztés és az idegennyelvi asszociatív memóriafejlesztés 4 alapvető társalgási témakörön keresztül valósul meg. Az induktív nyelvtanulási képesség által egy adott idegen nyelv struktúráját meghatározó szabályok kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a diák koherensen lássa a nyelvet és ennek szellemében tudjon idegen nyelven reagálni, feltétlenül szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű anyag megtanulásának képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a kapcsolat az ingerek (az anyanyelv szavai, kifejezése) és a válaszok (a célnyelv szavai és kifejezései) között. személyes bemutatkozás - a munka világa - napi tevékenységek, aktivitás - étkezés, szállás 00.0.4. Munkavállalói szókincs 20 óra/20 óra /Munkavállalással kapcsolatos alapvető szakszókincs elsajátítása/ A 20 órás szakmai nyelvi készségfejlesztés csak a 44 órás 3 alapozó témakör elsajátítása után lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a diák egyszerű mondatokban, megfelelő nyelvi tartalmi koherenciával be tudjon bemutatkozni kifejezetten szakmai vonatkozással. A témakör tananyagának elsajátítása révén alkalmas lesz a munkalehetőségeket feltérképezni a célnyelvi országban. Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó formanyomtatvány kitöltését. Elsajátítja azt a szakmai jellegű szókincset,ami alkalmassá teszi arra, hogy a munkalehetőségekről, munkakörülményekről tájékozódjon. A témakör tanulása során közvetlenül a szakmájára vonatkozó gyakran használt kifejezéseket sajátítja el. 3.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) 126
Az órák kb. 50%-a egyszerű tanteremben történjen, egy másik fele pedig számítógépes tanterem, hiszen az oktatás egy jelentős részben digitális tananyag által támogatott formában zajlik. 3.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) A tananyag kb. fele digitális tartalmú oktatási anyag, így speciálisak mind a módszerek, mind pedig a tanulói tevékenységformák. 3.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)
1.10.
magyarázat megbeszélés szemléltetés kooperatív tanulás szerepjáték házi feladat digitális alapú feladatmegoldás
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály x x x x x x x
3.5.2. A tantárgy elsajátítása tevékenységformák (ajánlás)
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.6. 2.
során
alkalmazható
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
Alkalmazandó eszközök és felszerelések
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
Osztálykeret
1.1 1.3. 1.5. 1.7. 1.8. 1.9.
Alkalmazott oktatási módszer neve
Csoportbontás
Sorszá m
x x x x x
2.1.
Levélírás
x
2.2.
Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre
x
127
x
tanulói
Alkalmazandó eszközök és felszerelések
3. 3.1.
Komplex információk körében Elemzés készítése tapasztalatokról
4.
Csoportos munkaformák körében
4.1. 4.3.
x
Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Csoportos helyzetgyakorlat
x x
3.5. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
128
A 10101-12 azonosító számú Építőipari közös tevékenység megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei
129
A 10101-12azonosító számú, Építőipari közös tevékenység megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
Épületfizika
Műszaki rajz
Építőipari alapismeretek gyakorlat Építési alapismeretek
Munkajogi és vállalkozási ismeretek
Szakmai munka- és balesetvédelem
10101-12 Építőipari közös tevékenység
Építési alapismeretek
Építőipari alapismeretek
FELADATOK Ellenőrzi a munkavégzés feltételeit, helyszíni méréseket végez Értelmezi a rendelkezésre álló műszaki dokumentáció tartalmát és használja az építészeti alapfogalmakat munkája során Felvonul a megfelelő eszközökkel a munkaterületre Betartja az építési technológiai folyamatok sorrendiségét Biztosítja az anyagok, eszközök szakszerű tárolását és figyelemmel kíséri a munkájához szükséges anyagok folyamatos utánpótlását Ellenőrzi a felhasználásra kerülő anyagokat, biztosítja azok szakszerű felhasználását Gondoskodik a munkaterület folyamatos tisztántartásáról Átadja a munkát a munkáltatójának, levonul a munkaterületről Alkalmazza és értelmezi a műszaki ábrázolás módszereit, értelmezi az építőipari rajzokat Alkalmazza a különböző szerkezetek jelölését, értelmezi a szerkezetek térbeli helyzetét Értelmezi a különböző szintű dokumentációk tartalmát, és a gyakorlatban hasznosítja azokat Betartja és betartatja a munkavédelmi, biztonságtechnikai, tűzés környezetvédelmi előírásokat
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
130
x
x
Betartja, betartatja a foglalkozásegészségügyi előírásokat Baleset, illetve veszélyhelyzet esetén munkakörének megfelelően intézkedik, elsősegélyt nyújt Használja a kivitelezési munkák végrehajtásához szükséges munkavédelmi eszközöket Biztosítja az anyagok, eszközök szakszerű, biztonságos mozgatását, használatát Gondoskodik a munkavédelmi eszközök használhatóságáról Elvégzi a munkaterület kockázat elemzését, értékelését Munkavégzésre alkalmas állapotban jelenik meg a munkavégzés helyszínén Betartja és betartatja a Munka Törvénykönyve alapelveit, területi és személyi hatályát Munkaszerződést köt, betartja és betartatja a szerződésben foglaltakat Betartja és betartatja a munkavállalói és a munkáltatói jogokat és kötelezettségeket Betartja és betartatja a munkaviszony megszüntetésére, megszűnésére vonatkozó szabályokat Alkalmazza a norma időre, norma rendszerre vonatkozó előírásokat Szakmai ajánlatot készít és ad
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
SZAKMAI ISMERETEK Munka megkezdésének és végzésének feltételei Az anyagszállítás és tárolás általános szabályai A méréshez, kitűzéshez szükséges eszközök A kivitelezési munka technológia sorrendje és összefüggései Kiviteli tervek tartalma Építési dokumentációk értelmezése Munkabiztonsági és balesetvédelmi előírások Elsősegélynyújtás Egyéni védőfelszerelések, védőruhák
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x x
x x
x x
x x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
131
x
Tűzvédelem Környezetvédelem, veszélyes hulladékok Szállítás, anyagmozgatás Építőipari gépek munkavédelmi előírásai Építőipari anyagok tulajdonságai és felhasználási területük A Munka Törvénykönyve alapvető szabályai A munkavállalás alapfeltételei Munkaszerződés kötés Munkaadó, munkavállaló jogai és kötelezettségei Tételes költségvetési kiírás felépítése Vállalkozás fogalma és szerepe a gazdasági életben Vállalkozási formák Vállalkozás általános felépítése, és működtetésének feltételei Vállalkozásokról szóló jogszabályok Munkanapló vezetés A norma idő
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x x x x x
x x x x x
x x
x x
SZAKMAI KÉSZSÉGEK Építészeti jelképek értelmezése Kiviteli tervrajz olvasása, értelmezése Egyéni és kollektív munkavédelmi eszközök használata Információforrások kezelése Szakmai számolási készség
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x x
x
x x
x
x x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Pontosság
x
x
Térlátás Felelősségtudat
x
x x
x
x
TÁRSAS KOMPETENCIÁK Segítőkészség
x
x x
x
x
x
x
x
x
x
x
Konszenzus készség Határozottság
x
x x
MÓDSZER KOMPETENCIÁK Rendszerező képesség
x
x
x
x
x
x
Problémamegoldás, hibaelhárítás
x
x
x
x
x
x
132
4. Építőipari alapismeretek tantárgy
124 óra/124 óra
4.1.A tantárgy tanításának célja Az adott feladat munkavédelmi szempontból való átgondolása, a helyes munkaeszközök kiválasztására, a megfelelő munkakörnyezet megteremtése, a biztonságos munkafolyamatok megtervezése a tűz- és környezetvédelmi előírások figyelembe vételével. A figyelmetlenségből eredő sérülések, balesetek és egészségkárosodás megelőzése, illetve a véletlen balesetekből eredő károk minimalizálása. Az építészeti alapfogalmak megismertetése és azok megfelelő alkalmazása. Különféle építési technológiák és módszerek, valamint építési alapanyagok, kivitelezési eszközök és szerszámok megismertetése. Kivitelezési munkafolyamatok megismertetése. Tervezési folyamatok ismerete, tervdokumentációk és műszaki rajzok értelmezése. A jogok és kötelezettségek megismerése munkaadói és munkavállalói oldalról. Az önálló vállalkozási tevékenység elindításához szükséges munkaügyi és pénzügyi feltételek megismerése, figyelembe véve a mindenkori munkaerőpiaci információkat. 4.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 4.3. Témakörök 4.3.1. Szakmai munka- és balesetvédelem 36 óra/36 óra . Munkavégzés tárgyi és személyi feltételei. Munkavédelmi eszközök és használatuk. Építési terület minimális munkavédelmi és szociális előírásai. Környezetvédelem, veszélyes hulladékok. Építőipari kivitelezési biztonságtechnikai előírások. Építési tevékenység emberre gyakorolt káros hatásai (por, zaj, rezgés, időjárás, vegyi anyagok, gépek stb.), kockázatelemzés, értékelés ismertetése. Foglalkozási ártalmak. Balesetvédelmi előírások gépek és szerszámok esetében. Szállítási, közlekedési és anyagmozgatási előírások. Elsősegélynyújtás. Heimlich-féle műfogás. Rautek-féle műfogás. Elsősegélynyújtás vérzések esetén.
133
Sebellátás. Hajszáleres vérzés. Visszeres vérzés. Ütőeres vérzés. Belső vérzések és veszélyei. Mérgezések: gyógyszermérgezés, szénmonoxid (CO) mérgezés, metilalkoholmérgezés. Csontok, ízületek sérülései: rándulás, ficam, törés. Fektetési módok. Idegen test szemben, orrban, fülben. Elsősegélynyújtó feladata veszélyes anyagok okozta sérülések esetén. Elsősegélynyújtó feladatai villamos áram okozta sérülések esetén. 4.3.2. Építési alapismeretek 72 óra/72 óra A kivitelezés fogalma. Az építőipari szakmák tevékenységi köre. Tevékenységek kapcsolata a megvalósítás folyamatában, szakmák sorrendisége. Az építési munkák csoportosítása. Kivitelezési munkák dokumentumai, műszaki tervek - építési engedély, bontási engedély, kivitelezési terv, használatbavételi engedély, fennmaradási engedély, tervrajzok, műszaki leírás, költségvetés, építési szerződés, építési napló. Építési, beruházási folyamat résztvevői, feladataik és jogkörük, szakmai kommunikáció. Munkahelyi kapcsolattartás – az építésvezető és a műszaki ellenőr feladata, jogköre. Az építési folyamat előkészítő munkái. Az építési helyszín berendezésének elemei, vonatkozó előírások – gépek, raktárak, szociális ellátás létesítményei, építésirányítás helyiségei, elektromos hálózat, vízhálózat, csatorna, vízelvezetés, ideiglenes utak, közlekedési útvonalak kialakítása. Szállítás eszközei közúton és építési területen. Építési technológiák, építési módok ismertetése. Munkaterület átadás-átvétel, teljesítés igazolása, levonulás dokumentálása. Az építőipar feladata. Az építőipar felosztása. Települési infrastruktúra. Épületek, építmények csoportosítása rendeltetés szerint, jellemzőik. Lakóépületek kialakítása, elhelyezése, tájolása. Lakóépületek fajtái. 134
Épületszerkezetek. Az építőipari alapanyagok felépítése, szerkezete, tulajdonságai. Kivitelezési eszközök és szerszámok. 4.3.3. Munkajogi és vállalkozási ismeretek 16 óra/16 óra A magyar jogrendszer. Munkajogi szabályozás. Önálló munkavégzés és a „függő” munka közötti alapvető különbség. Alapvető törvények a munkajogviszonyban: Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. tv.) Mt. Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (1992. évi XXXIII. tv.) Kjt. Köztisztviselők jogállásáról szóló törvény (1992. évi XXIII. tv.) Ktv. Személyes jog. Együttműködési kötelezettség. Érvénytelenségnek fajtái: semmisség megtámadhatóság részleges érvénytelenség Mit jelent az elévülés, milyen szabályok vonatkoznak az elévülésre. Mikor nyugszik, ill. mikor szakad meg az elévülés. Munkahelyi szervezetek. Munkaviszony létesítése. Munkaszerződés kötése. A munkáltató jogai és kötelességei: Munkáltató jogai: irányítási jog, munka feletti felügyelet jog fegyelmezési jog, vagyoni jellegű jog személyzeti jogok A munkáltató kötelességei: munka díjazásának kötelessége foglalkoztatási kötelesség ún. gondoskodási kötelesség Munkavállaló jogai: kollektív jogai koalíciós szabadságjogok
135
bármikor szakszervezet szervezhető munkavédelmi képviselő választható 50 fő munkavállaló fölött kötelező Munkavállaló kötelezettségei: munkavállaló rendelkezésre állási személyes kötelesség Rendelkezésre állás helye Rendelkezésre állás ideje munkavégzési kötelesség egyéb ún. magatartási kötelesség titoktartási kötelesség a munkáltató szervezeti rendjébe való beilleszkedés kötelessége oltalmi kötelezettség Munkabér, pótlékok, munkaidő, pihenőidő, szabadság. Munkaviszony megszüntetésének szabályai, vonatkozó előírásai. A vállalkozás fogalma és alapfunkciója. Tulajdoni forma alapján lehet: magán állami önkormányzati szövetkezeti egyéb közösségi illetve vegyes tulajdonú vállalkozás Szervezeti felépítése szerint lehet: egyéni- vagy társas vállalkozás. Egyéni vállalkozás: devizabelföldi fogalma cselekvőképesség fogalma foglalkozástól, közügyektől, eltiltott fogalma egyéb feltételek tisztázása vállalkozás indítása 2010. január 1 után főállású egyéni vállalkozó Társas vállalkozások: gazdasági társaságok (Kkt., Bt., Kft., Rt., közös vállalat, és az egyesülés) szövetkezetek 136
szabadalmi ügyvivői társaság ügyvédi munkaközösség oktatói munkaközösség Tevékenység típusok szempontjából lehetnek: ipari kereskedelmi mezőgazdasági közlekedési-, pénzintézeti személyi szolgáltatást nyújtó vállalkozásokat Nagyságrend tekintetében: mikro kis-, közepes nagyvállalkozás Vállalkozás finanszírozása (saját tőke, hitel. Pénzforgalom lebonyolítása (pénztár, bankszámla). Vállalkozás gazdálkodása (bevétel, kiadás, nyereség, veszteség). Vállalkozás megszűnése, csődeljárás, felszámolási eljárás. 4.4.A képzés javasolt helyszíne Tanterem 4.5.A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek
Sorszám
1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.
Alkalmazott oktatási módszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni
csoport
magyarázat kiselőadás megbeszélés szemléltetés projekt házi feladat
osztály x x
x x x x
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák
137
Osztálykeret
Csoportbontás
Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 4. 4.1. 4.2.
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Csoportos versenyjáték
x
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
4.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
5. Építőipari alapismeretek gyakorlat tantárgy
36 óra/36 óra
5.1.A tantárgy tanításának célja A tanulók sajátítsák el a következő ismereteket: az építészeti alapfogalmak megismertetése és azok gyakorlati alkalmazása. Különféle építési technológiák és módszerek, valamint építési alapanyagok, kivitelezési eszközök és szerszámok megismertetése, azok megfelelő használata. Kivitelezési munkálatok előkészítése. Tervezési folyamatok ismerete, tervdokumentációk és műszaki rajzok értelmezése. Az egyes szakterületek munkafolyamataihoz kapcsolódó víz-, hő- és hangszigetelési munkák anyagainak, technológiáinak elméleti és gyakorlati megismerése. Talajnedvesség és talajpára elleni szigetelés készítéséhez szükséges ismeretek elsajátítása. Hőtechnikai, akusztikai és hidrotechnikai tulajdonságok ismerete. Szigetelő anyagok, szigetelési munkák eszközeinek és gépeinek megfelelő használata. Az épületek energetikai, hőtechnikai, elektromos és akusztikai feltételeinek 138
ismerete. 5.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 5.3.Témakörök 5.3.1. Építési alapismeretek 12 óra/12 óra Építészeti alapfogalmak értelmezése, gyakorlati alkalmazása. Alapvető építési és kivitelezési technológiák alkalmazása. Építési alapanyagok szakszerű használata. Építési alapanyagok tárolására vonatkozó előírások. Építési anyagok csoportosítása. Szerszámok, eszközök ismertetése. Eszközök és szerszámok megfelelő használata. A kivitelezési munkafolyamatok résztvevői. Kivitelezési munkafolyamatok sorrendisége, szervezés jelentősége. Szervezési munkafolyamatok lebonyolítása. Engedélyeztetések dokumentációinak ügyintézése. Kivitelezési munkálatok megkezdése, a munkafolyamatok nyomon követése, ellenőrzése, lebonyolítása. Építési helyszínek ismerete, sajátosságai. 5.3.2. Műszaki rajz 12 óra/12 óra A rajzolás alapjai. Vonalgyakorlatok, szabványírás. A szabvány fogalma, a rajzi szabványok. Építőipari szabványok. A megfelelő méretarányok ismerete. Méretarányok átváltása. Szerkesztési gyakorlatok. Ábrázolási módok: Vetületi ábrázolások Axonometrikus ábrázolások Az építészeti rajzokon használt tervi jelölések értelmezése, gyakorlati jelentősége a kivitelezés során. Anyagjelölések ismertetése, részletrajzon való felismerése. Az építészeti rajz formai követelményei. Építészeti rajzok megismerése, értelmezése. Engedélyezési és kiviteli terv szerepe a megvalósítás folyamatában. Kiviteli tervrajz olvasása, értelmezése. Műszaki rajz készítése megadott szempontok alapján. 139
5.3.3. Épületfizika 12 óra/12óra Épületszerkezettani alapismeretek alkalmazása. Statikai alapismeretek gyakorlati alkalmazása. Hőterhelési korlátok. Páraterhelés. Akusztika alapjai, hangszigetelési ismeretek. Épületgépészeti és energetikai ismeretek. Elektromos szakipar alapjai. Hidrotechnikai tulajdonságok. Szerkezeteket károsító nedvesség előfordulási formái. Vízszigetelő anyagok fajtái, felhasználási gyakorlata. Talajpára, talajnedvesség elleni szigetelés anyagai, szigetelési módok bemutatása. Szigetelő anyagok fektetése, toldása. Szigetelések kivitelezése során keletkezett hulladékok tárolása, kezelése. Szigetelési hibák korrigálása. Kapcsolódó tervekben méretmegadási módok gyakorlati alkalmazása. Szigetelések anyagjelölése a terveken. Anyagszükséglet meghatározása tervdokumentáció alapján. Épületeket érő hő és hanghatások. Hőtechnikai ismeretek: Hővezetés Hősugárzás Hőáramlás Hőátbocsátásitényező Hőtágulás Tűzállóság Hőtechnikai jellemzők. Akusztikai alapfogalmak. Hőhíd épületszerkezetekre gyakorolt hatása. Hő- és hangszigetelő anyagokkal szemben támasztott követelmények. Hő- és hangszigetelés alapanyagai, fajtái, jellemzői. Hő- és hangszigetelési technológiák gyakorlati alkalmazása. Utólagos hő- és hangszigetelése készítése. Hő- és hangszigetelés jelölése tervrajzokon, részletrajzokon. Hő- és hangszigetelések készítésére vonatkozó munkavédelmi előírások betartása. 5.4.A képzés javasolt helyszíne:Tanterem vagyTanműhely 5.5.A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 140
5.6. 5.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 3. 3.1.
egyéni
magyarázat kiselőadás megbeszélés szemléltetés házi feladat
5.5.2. A tantárgy tevékenységformák
csoport
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -
osztály x x
x x
x x
x
elsajátítása
során
alkalmazható
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Képi információk körében Kiviteli és engedélyezési tervdokumentáció értelmezése
Osztálykeret
1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.
Alkalmazott oktatási módszer neve
Csoportbontás
Sorszá m
x
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
-
x
x
-
x
-
x
-
x
x
141
tanulói
-
x
-
x
-
x
-
5.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
142
A 10275-12 azonosító számú Falazás, vakolás megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei
143
A 10275-12azonosító számú, Falazás, vakolás megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
x
Vakolási munkák
Vakolási ismeretek
x
Falszerkezetek
Falszerkezetek tervei, anyagszükséglete
Falszerkezetek készítése
Falszerkezetek anyagai, kitűzési ismeretek
10275-12 Falazás, vakolás
Mérés és kitűzés
Falazás vakolás gyakorlat
Falazás, vakolás
FELADATOK Falazási munkát végez, falazati rendszereket alkalmaz Falazóelemeket darabol, falsíkot ellenőriz Falazatot soronként vízszintesen ellenőriz Habarcsot terít, telíti a hézagokat Falat, pillért, oszlopot készít, falazott boltövet, boltozatot készít Rabicot készít függőleges és vízszintes felületen Hagyományos vakolatot készít belső fal- és mennyezet felületen Felületet előkészít, alapvakolatot, simító vakolatot készít Hagyományos külső homlokzatvakolatot készít Gépi vakolatot készít belső fal, mennyezet és külső homlokzati felületen Díszítő vakolást készít Dörzsölt, kapart, szórt vakolatot készít Falazott (kő és tégla) homlokzatburkolatot készít Egyszerű falazó- és vakolóállványt épít, ellenőriz, bont A tartóelemeket és a tartozékokat tisztítja Az állványanyagot fajtánként deponálja A falazás és vakolás elkészítéséhez szükséges anyagigényt meghatározza
x
x
x
x
x
x
x
x x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x x x
x
144
x
x
x
x
x
x
x
x
Alkalmazza a munkakörre vonatkozó szakmai és munkavédelmi szabályokat
x
x
x
x x
x x
x x
x
x
SZAKMAI ISMERETEK Kitűző eszközök, kitűzési módok Mérő és jelölő eszközök
x x
x x
Zsinórállvány készítés
x
x
Építőanyagok fajtái, felhasználásuk Falazó, vakoló anyagok tulajdonságai, egymásra hatása Anyagjelölés, tervjelek, szerkezetek jelölése, méretmegadás Szabványok Szerkezeti alapismeretek Statikai ismeretek Téglakötések típusai, alkalmazási területe Falazati rendszerek típusai Falfelületek, a felületminőségi követelményei Kézi és gépi vakolás technológiája Homlokzati díszítővakolás technológiái Vakolat típusok készítése Habarcs fajták keverése Vakolatok utókezelése Megszilárdult vakolat javításának módszerei A faanyagok tulajdonságai, hibái, betegségei, ipari felhasználású fafajok, faanyagok Állványépítés, állványfajták, állványszerkezetek, feljárók Kötések, kapcsolások, tartók Kézi szerszámok, célszerszámok Fűrészek, fűrészgépek Fafelület megmunkáló és emelőgépek Hasító és forgácsoló gépek Szerelő és bontó kéziszerszámok Anyag-előkészítés gépei Emelőgépek Energiabiztosítás Hatósági előírások
x
x
x
x
x
x x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x x x
x x
x x
x x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x x
x
x
x x
x
x x x
x x x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x x x
x x x
x
x
x x x x x x
x x x x x x
x
x
SZAKMAI KÉSZSÉGEK Kitűző eszközök és mérőműszerek használata, szintjelek értelmezése Építész és tartószerkezeti műszaki tervek és kapcsolódó műszaki
x
x
x x
145
x x
leírások olvasása, értelmezése Kézi szerszámok és kisgépek használata Építészeti műszaki rajzról vázlat készítése Mennyiségérzék
x x x
x
x
x
x
x
x
x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Pontosság
x
x
x
x
x
Szervezőkészség
x
x
x
x
Mozgáskoordináció
x
x
x
TÁRSAS KOMPETENCIÁK Irányítási készség
x
x
x
Irányíthatóság
x
x
x
Határozottság
x
x
x
x
x
x
x
x
x
MÓDSZER KOMPETENCIÁK Módszeres munkavégzés
x
x
Gyakorlatias feladatértelmezés
x
Körültekintés, elővigyázatosság
x
x x
6. Falazás, vakolás tantárgy
x x
x
140 óra/140 óra
6.1.A tantárgy tanításának célja Megismertetni a tanulókkal a falszerkezetek anyagait, falszerkezetek és falazati rendszerek kivitelezési technológiájára vonatkozó előírásokat, műszaki rajzi jelöléseket. Átfogó, komplex ismeretek elsajátítása a falazó és vakoló habarcsok összetételéről, készítésének technológiáiról, valamint felhasználási területeikről. Műszaki tervdokumentáció alapján falazási és vakolási munkák elvégzéséhez szükséges anyagok mennyiségének meghatározása. Célszerszámok megfelelő, munkavédelmi előírások betartása. 6.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 6.3.Témakörök 6.3.1. Falszerkezetek anyagai, kitűzési ismeretek Kitűzési alapismeretek. Kitűzés eszközei, mérő és jelölő eszközök. Vízszintes mérés. Magasságmérés, szintezés eszközei. 146
36 óra/36 óra
Zsinórállvány készítése. Falszerkezetek helyének meghatározása, kitűzése. Nyílászáró szerkezetek kitűzése. Építőanyagok, falazóanyagok gyártási technológiájának fejlődése, korszerűsítésének okai. Természetes falazóelemek anyagai. Kőfalazatok jellemzői: Időállóság Környezeti hatások Szilárdság Hőszigetelő képesség Kő falazatok anyagai, építőkövek. Vályog előnyös és hátrányos tulajdonságai. Mesterséges falazóelemek fajtái. Építési kerámiák jellemzői. Építési kerámia falazóanyagok előállítási folyamata. Építési kerámiák gyártási és minőségi hibái. Falazóelemek vizsgálata. Tégla falazatok anyagi jellemzői. Vázkerámia rendszerek ismertetése. Pórusbeton falazó elemek ismertetése. Mészhomoktégla falazóelemek jellemzői. Egyszemcsés könnyűbeton falazóelemek. Zsaluzóelemek. Polisztirol zsaluzóelemek rendszeri jellemzői, méretei. Falazati rendszerek típusai, korszerű falazati rendszerek ismertetése. Falazó anyagok tulajdonságai, egymásra hatása. Falazatok, falazó anyagok hibái. 6.3.2. Falszerkezetek készítése 36 óra/36 óra Falszerkezetek fogalma. Falszerkezetek osztályozása: Térelhatároló falak Térosztó falak Teherhordó falak Nem teherhordó falak Falszerkezetekkel szemben támasztott követelmények: Szilárdsági követelmények Nedvességvédelmi követelmények Zajvédelmi követelmények Hő- és páratechnikai követelmények 147
Tűzvédelmi követelmények Szerkezeti alapismeretek. Falszerkezetek kivitelezése, falazási munkálatok ismertetése. Falazás általános szabályai. Falidomkötések különböző falazóelemek esetén. Különböző falszerkezetek készítésének technológiai előírásai: Pincefalak Lábazati falak Felmenő falak Pillérek, oszlopok Tűzfalak Oromfalak Attikafalak Mellvédfalak Térdfalak Válaszfalak Merevítőfalak Támfalak Vázkitöltő falak Kerítésfalak Kémények: Falazott kémények Korszerű kéményrendszerek Kémények hibái, felújításuk. Falszerkezetek hibái, javítása. Falazott boltövek készítésének szabályai. Falazott boltozatok készítésére vonatkozó előírások. Falfelületek felületminőségi követelményei. Falazási munkák eszközei, gépei. Anyag- előkészítés gépei. Téglavágó- és daraboló gépek. Falszerkezetek készítésére vonatkozó munkavédelmi előírások. 6.3.3. Falszerkezetek tervei, anyagszükséglete 32 óra/32 óra Téglakötések típusi különböző méretű és anyagú falazóanyagok esetén. Téglakötések alkalmazási területe, használata a gyakorlatban. Téglakötési gyakorlatok. Falidomok ismerete, fajtái: Falidomkötések kialakítása, rajzi ábrázolása: Falvég Falsarok 148
Falkereszteződés Falpillér Oszlop, pillér Falkáva Falcsatlakozás Falazott kémények Falazott kéménypillérek Egysorú kötés téglakötése. Kétsorú kötés, ábrázolása. Falszerkezetek, falazatok anyagjelölése terveken. Rajzolvasási feladtok. Tervdokumentáció értelmezése. Tervjelek építész terveken. Kiviteli, és engedélyezési tervdokumentáció szerepe a falazatok készítésében. Alaprajzok tervjeleinek értelmezése. Metszetek tervjeleinek értelmezése. Homlokzati tervek értelmezése. Szerkezetek jelölése, részletrajzok, rajzolvasás: Teherhordó falszerkezetek csomópontjai különböző falazóanyagok esetén Falak és födémek kapcsolata Alap ás lábazati fal kapcsolata Lábazati fal és felmenőfal kapcsolata Fal és koszorú kapcsolata Méretmegadás, méretarányok. Rajzi szabványok ismerete. Falszerkezetek készítésének anyagigénye. Anyagrendelés, mennyiségi egységek meghatározása. 6.3.4. Vakolási ismeretek óra/36óra Építési kötőanyagok fajtái, jellemzői: Hidraulikus kötőanyagok Cement Cement gyártása Cement jellemzői, jelölései Nem hidraulikus kötőanyagok Építési mész előállítása, jellemzői Mészfajták, jelölésük Építési gipsz jellemzői, felhasználása Falazó habarcsok jellemzői, összetétele. 149
36
Vakoló habarcsok, jellemzői, összetétele. Habarcsok készítésének menete, keverése: Kézi keverés Gépi keverés Szárazhabarcsok anyagai Különböző falazati rendszerekhez tartozó habarcsok jellemzői. Vakolat típusok készítésére vonatkozó előírások. Vakolási sík, különböző felületek előkészítése. Vakolás alapműveletei. Belső és külső vakolatok. Kézi vakolás technológiája. Gépi vakolás technológiája. Mennyezetvakolás különböző felületeken. Oldalfalvakolás alapanyagai, előkészítése. Homlokzatvakolatok anyagai, jellemzői. Homlokzati díszítő vakolás technikái. Korszerű vakolatok. Vakolatok utókezelése. Vakolási hibák. Megszilárdult vakolat javításának módszerei. Anyag-előkészítés gépei. Építési segédszerkezetek, állványok, munkaállványok. Anyagszükséglet meghatározása tervdokumentáció alapján. Vakolás szerszámai, gépei. Munkavédelmi előírások. 6.4.A képzés javasolt helyszín:Tanterem vagy Építési terület 6.5.A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 6.5.1. Sorszá m 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek
Alkalmazott oktatási módszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni
magyarázat kiselőadás megbeszélés szemléltetés projekt házi feladat
csoport
osztály x x
x x x x
150
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -
6.5.2. A tantárgy tevékenységformák
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 3. 3.1. 4. 4.1. 4.2.
során
alkalmazható
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Képi információk körében Engedélyezési és kiviteli tervdokumentáció értelmezése Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Csoportos versenyjáték
Osztálykeret
Tanulói tevékenységforma
Csoportbontás
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) Egyéni
Sorszám
elsajátítása
x
tanulói
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
x
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x x
x
-
x
-
x
x
-
x
-
x
-
6.6.A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
151
7. Falazás, vakolás gyakorlat tantárgy
324 óra/344óra*
*Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
7.1.A tantárgy tanításának célja Falszerkezetek építéséhez szükséges gyakorlati ismeretek elsajátítása, kivitelezési munkafolyamatok megvalósítása. Különféle falszerkezetek, falazati rendszerek, valamint építési alapanyagok, kivitelezési eszközök és szerszámok megismertetése, azok megfelelő használata. Tervdokumentációk, műszaki rajzok értelmezése, anyagigények meghatározása. 7.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 7.3.Témakörök 7.3.1. Mérés és kitűzés 36 óra/46 óra Mérési gyakorlatok. Mérőeszközök fajtái, megismerése. Mérőeszközök használata. Szintezőeszközök használata. Meglévő épületen végzett felmérési feladatok. Magasságmérési gyakorlatok. Hosszmérési gyakorlatok. Mérés és kitűzés gyakorlati alkalmazása. Épületek helyének meghatározása. Egyszerű épület alappontjainak jelölése, mérése. Épületszerkezetek helyének meghatározása a kivitelezési munkák során. Szintvonal szerepe és meghatározása. Zsinórállvány feladata, készítésének szabályai. Zsinórállvány készítése, épületszerkezetek helyének meghatározása a gyakorlatban. Zsinórállványon méretellenőrzés. Zsinórállvány építéséhez szükséges anyagok, és eszközök ismertetése, azok használata. Mérési, kitűzési, szintezési hibák. Műszaki tervek értelmezése, rajzolvasás. Kiviteli tervdokumentáció értelmezése, alkalmazása a kitűzés folyamatában. Engedélyezési tervdokumentáció értelmezése, alkalmazása a kitűzés folyamatában. Helyszínrajz értelmezése. Alaprajz értelmezése. 152
Metszeti rajz értelmezése. Homlokzati rajz értelmezése. Épületek kitűzési munkáira vonatkozó munkavédelmi előírások. 7.3.2. Falszerkezetek 144 óra/149óra Falszerkezetek kivitelezése, falazási munkálatok ismertetése. Falazás általános szabályainak alkalmazása. Falidomkötések készítése különböző falazóelemek esetén. Teherhordó falak kivitelezése. Nem teherhordó falak építése. Hagyományos építési technológiák alkalmazása. Korszerű falazati rendszerek technológiájának alkalmazása. Falszerkezetek építése: Pincefalak Lábazati falak Felmenő falak Pillérek, oszlopok Tűzfalak Oromfalak Attikafalak Mellvédfalak Térdfalak Válaszfalak Merevítőfalak Támfalak Vázkitöltő falak Kerítésfalak Kémények: Falazott kémények Korszerű kéményrendszerek Kémények hibái, felújításuk. Falszerkezetek hibái, javítása. Falazott boltövek készítése. Falazott boltozatok készítése. Falazás eszközeinek, gépeinek használata. Falszerkezetek, falazott szerkezetek készítéséhez állványzat építése. Falszerkezetek, és falazott szerkezetek készítéséhez anyagszükséglet számolása. Falazási munkák eszközeinek, gépeinek használata. Anyag- előkészítés gépeinek használata. Téglavágó- és daraboló gépek használata. 153
Falazott boltozatok készítésére vonatkozó előírások. Falszerkezetek, falazott szerkezetek készítésére vonatkozó munkavédelmi előírások. 7.3.3. Vakolási munkák 144 óra/149óra Habarcsok vakolatok anyagainak ismerete, alkalmazása. Habarcsok, vakolatok összetételének meghatározása. Habarcs keverés módjai. Falazó habarcsok keverése. Különböző falazati rendszerek habarcsai. Vakolás szerszámainak használata. Vakolat síkjának kitűzése, ellenőrzése. Vakolandó felületek előkészítése. Vakolás alapműveleteinek gyakorlása. Kézi vakolás technológiájának alkalmazása. Beltéri vakolás készítése oldalfalon. Beltéri vakolás mennyezeten. Mennyezet vakolat készítése. Téglafelületek vakolása. Beton felületek vakolatának készítése. Gépi vakolat készítése különböző felületeken. Külső homlokzatvakolatok készítése. Homlokzati díszítő vakolás készítése. Hagyományos vakolatok készítése: Sima festett felülettel Cuppantott Kőporos fröcskölt Kőporos dörzsölt Nemes vakolatok készítése különböző felületi kialakításokkal. Korszerű vakolatrendszerek alkalmazása. Vakoló munkák állványzatának építése. Vakoló munkák állványzatának bontása. Vakolási munkák anyagigényének számolása. Vakolási munkák készítésére vonatkozó munkavédelmi előírások. 7.4.A képzés javasolt helyszíne(ajánlás) Tanműhely Szaktanterem Építési terület
154
7.5.A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 7.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Sorszá m 1.1 1.2. 1.3. 1.4.
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazott oktatási módszer neve
egyéni
csoport
magyarázat megbeszélés szemléltetés projekt
tantárgy 7.5.2. A tevékenységformák:
osztály
x x x x
elsajátítása
során
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -
alkalmazható
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 3. 3.1. 4. 4.1. 4.2. 4.3.
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Tesztfeladat megoldása Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Képi információk körében Kiviteli és engedélyezési tervdokumentáció értelmezése
x
Osztálykeret
Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
Csoportbontás
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
tanulói
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
x
-
x
-
x
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
Komplex információk körében Elemzés készítése tapasztalatokról Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Esemény helyszíni értékelése szóban
155
4.4. 5. 5.1. 5.2. 6. 6.1.
felkészülés után Utólagos szóbeli beszámoló Csoportos munkaformák körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása
x
x
-
x
-
x
-
7.6.A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
156
A 10274-12 azonosító számú Beton és vasbeton szerkezetek megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei
157
A 10274-12 azonosító számú, Beton és vasbeton szerkezetek megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
Beton és vasbeton szerkezetek tervei, anyagszükséglete
Beton és vasbeton előállítása
Betonozási munkák eszközei, gépei, zsaluzatok, állványzatok
Előregyártott vasbeton szerkezetek
Monolit beton és vasbeton szerkezetek
10274-12 Beton és vasbeton szerkezetek
Beton és vasbeton anyagai
Beton és vasbeton szerkezetek
x
x
Beton és vasbeton szerkezetek készítése
Beton és vasbeton szerkezetek gyakorlat
FELADATOK Meghatározza a beton és vasbeton szerkezet anyagmennyiségét Előállítja a tervezett betonminőséget az előírt keverési arány betartásával Alapot, falat, pillért, oszlopot, áthidalót, födémgerendát, födémet, vasbeton koszorút és lépcsőt készít Szerelőbetont, aljzatbetont és járdát készít Egyszerű vasbeton szerkezet vasalását, bekötő vasalását készíti A betonacél armatúrát beépíti, betonozás előtt ellenőrzi Hagyományos zsaluzatot készít, ellenőriz és bont Ellenőrzi a zsaluzat alak- és mérethelyességét Alátámasztó zsaluzó rendszereket alkalmaz Munkaállványt készít és bont Elvégzi a betonozást üzemben, vagy helyszínen kevert betonból, a zsalu teherbírásának megfelelő
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x x
x
x
x
x
x
x
x
158
x
x
x
x
x
x
x
ütemben Keveri, bedolgozza és tömöríti a betont Frissbeton bedolgozása után ellenőrzi a méret- és alakhelyességet Gondoskodik a bedolgozott beton utókezeléséről (a betont körülvevő légköri jellemzőktől függően) Kizsaluzás utáni felületi sérüléseket javít A betonozáshoz és a vasszereléshez szükséges gépeket kezeli Alkalmazza a dokumentálás különböző formáit Használja (biztosítja) a beton és vasbeton kiviteli munkákhoz előírt munkavédelmi eszközöket Szakszerűen deponálja a kiszállított előregyártott elemeket Falbetont készít Falsíkot, falegyent ellenőriz Szemrevételezi a leszállított elemek minőségét, irányítja és ellenőrzi a födémek elkészítésénél az elemek beemelését, elhelyezését Betartja és betartatja a munkavédelmi, biztonságtechnikai előírásokat
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x x
x x
x
x x x
x x
x
x x
x
x
x
x
SZAKMAI ISMERETEK Betonozás, vasszerelés előkészítése Anyagrendelés, fuvarszervezés, anyaglerakás és tárolás, anyagnyilvántartás Érintésvédelem Betonozási és vasszerelési munkák megkezdésének feltételei Szerkezeti alapismeretek Tervjelek, anyagjelölések Anyagok kölcsönhatása
x
x
x
x x
x
x x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x x
x x x
159
Anyagok egymásra hatása Betonés betonacél anyagokra vonatkozó szabványok Betonozáshoz szükséges energiabiztosítás Építőgépek (emelő, anyagmozgató, betonkeverő, betonbedolgozó, tömörítő) Betonacélok fajtái, mérete, tulajdonságai, beépítése Frissbeton összetételének meghatározása, bedolgozási technológiája Betonok osztályozása Tervi betonjellemzők minőségtanúsításához próbatestek készítése Bedolgozott beton utókezelése Betonfelületek, a felület minőségi követelményei Beton anyagú szerkezet minőségének ellenőrzése Fal- és födémbetonozási ütemek, munkahézagok és dilatációk képzése Betonozási sebesség és a frissbeton-bedolgozás módjai Megszilárdult beton felületek javításának anyagai és módszerei Előre gyártott födémszerkezetek szabályos beépítése Betonozás, vasalás előírt technológiai végrehajtása Előre gyártott nyílásáthidalások, lépcsők szabályos beépítése Vasbeton szerkezetek hibái Szerkezetek zsaluzása, dúcolása, ezek bontása Állványépítés (hagyományos állványok) Hatósági előírások Munkavédelmi előírások, védőruhák, védőfelszerelések
x
x x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x x
x
x
x
x
x
x
x
x x
160
x
x
x
használata Környezetvédelem, hulladékkezelés
x
x
SZAKMAI KÉSZSÉGEK Frissbeton bedolgozás gépeinek, eszközeinek készségszintű használata Építész tervek, műszaki leírások, zsaluzási, dúcolási tervrajzok, szintjelek értelmezése Mennyiségérzék Kézi kisgépek, gépek, berendezések működtetésének megértése Kitűző eszközök használata
x
x
x
x
x
x
x
x x x
x
x
x
x x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Pontosság
x
Szervezőkészség Felelősségtudat
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
TÁRSAS KOMPETENCIÁK Irányítási készség
x
x
x
Irányíthatóság
x
x
x
MÓDSZER KOMPETENCIÁK Rendszerben gondolkodás Gyakorlatias feladatértelmezés Körültekintés, elővigyázatosság
való
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
161
x
8. Beton és vasbeton szerkezetek tantárgy
140 óra/136 óra*
*Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
8.1.A tantárgy tanításának célja A beton és vasbeton szerkezetek anyagainak, alkotóelemeinek megismerése, betonkeverékek készítésére, felhasználásra vonatkozó előírások, beton és vasbeton termékek felhasználásának lehetőségei. A beton és vasbeton épületszerkezetek kivitelezési technológiáinak elsajátítása. Műszaki dokumentáció értelmezése, betonozási munkák anyagszükségletének meghatározása, kapcsolódó alapfogalmak megértése. Beton és vasbeton szerkezetek készítésénél használatos eszközök, gépek rendeltetésszerű használata. Betonozási munkák során alkalmazandó zsaluzatok, állványzatok, ideiglenes alátámasztó szerkezetek készítése. 8.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 8.3.Témakörök 8.3.1. Beton és vasbeton anyagai 22 óra/22 óra Beton kötőanyagai. Beton adalékanyagai. Keverővíz jellemzői. Frissbeton, és megszilárdult beton tulajdonságait módosító adalékszerek és kiegészítő anyagok. Anyagok kölcsönhatása. Beton előállításának módjai. Friss beton összetétele, bedolgozási technológiája. Beton szilárdulási folyamata és a szilárdulást befolyásoló tényezők. Betonok alkalmazási területei, osztályozása, jelölése. Frissbeton bedolgozás eszközei. Frissbeton bedolgozás gépei. Betonok tömörítésének módjai, jelentősége különböző szerkezetek esetén. A bedolgozott friss beton utókezelésére vonatkozó előírások. Megszilárdult beton tulajdonságai, minőségi jellemzői. Különleges betonok fajtái, alkalmazási területük. Anyagrendelés, tárolás, fuvarszervezés. Betonacél szilárdsági jellemzői. Betonacélok fajtái, mérete, tulajdonságai, beépítése. Felületi kialakítások. Betonacél toldása, lehorgonyzás. Acélbetétek elhelyezése és szerepe a vasbeton szerkezetekben. 162
Betontakarás. Vasszerelési munkák megkezdésének feltételei. Betonacél feldolgozás gépei, eszközei. Munkavédelmi előírások, védőruhák, védőfelszerelések. 8.3.2. Monolit beton és vasbeton szerkezetek 36 óra/36 óra Építmények szerkezeti részei. Beton és vasbeton anyagú épületszerkezetek. Helyszínen készített beton és vasbeton szerkezetek fajtái. Alapszerkezetek készítése betonból és vasbetonból. Síkalapok fajtái: Sávalapok Pontalapok Lemezalapok Szalag- és gerendarács alapok Síkalapok jellemzői, szerkezeti kialakítása. Mélyalapok fajtái és jellemzői: Cölöpalapok Résfalak alapozása Kútalapok Mélyalapok szerkezeti kialakítása. Talajok fajtái, jellemzői. Alapszerkezetek földmunkái. Földmunkákat megelőző műveletek. Feltöltések, visszatöltések. Munkagödör kialakítása, megtámasztása. Beton és vasbeton falszerkezetek. Beton és vasbeton pillérek, oszlopok. Vízszintes szerkezetek készítése monolit vasbetonból: Nyílásáthidalások Vasbeton koszorúk Födémek Erkélyek Aljzatbetonok Beton és vasbeton lépcsők kivitelezésének módjai. Beton aljzatok minősége, vastagsága, felületképzése. Vasbeton szerkezetek hibái. Megszilárdult beton felületek javításának anyagai és módszerei. Munkahézag dilatáció képzése. Beton és vasbeton szerkezetek készítésére vonatkozó munkavédelmi előírások
163
8.3.3. Előregyártott vasbeton szerkezetek 36 óra/32 óra Építmények szerkezeti részei. Előregyártott beton és vasbeton szerkezeti elemek kialakításának okai. Épületszerkezetek kapcsolata, felfekvés kialakítása, jelentősége. Födémekkel szemben támasztott követelmények. Előregyártott vasbeton födémek típusa: Normál vasalású vasbeton gerendás födémek Feszített vasalású vasbeton gerendás födémek Zsaluelemes födémek Körüreges födémpallók Előregyártott vasbeton födémek szerkezeti jellemzői, sajátosságai. Porotherm rendszer. Előregyártott vasbeton nyílásáthidalások típusa: Vasbeton gerendás áthidalások Kéregelemes áthidalások Pórusbeton áthidalások Zsaluelemes áthidalások Redőnyszekrényes áthidalások Előregyártott vasbeton, nyílásáthidalások, lépcsők szabályos beépítése. Előregyártott vasbeton födémek kivitelezési technológiája, szabályos beépítése. Vasbeton gerendás- béléstestes födémek. Vasbeton pallós födémek készítése. Félmonolit födémek készítése, szerkezeti jellemzői. Vasbeton szerkezetek kivitelezési hibái. Betonfelületek minőségi követelményei. Előregyártott vasbeton szerkezetek elhelyezésére vonatkozó munkavédelmi előírások. 8.3.4. Betonozási munkák eszközei, gépei, zsaluzatok, állványzato 14 óra/14óra Betonkeverés eszközei és gépei. Helyszíni betonkeverés módjai. Üzemi betonkeverés. Betonszállítás módja, eszközei és gépei: Kézi betonszállítás Gépi betonszállítás Beton bedolgozásának eszközei és gépei. Kézi bedolgozás szabályai. Gépi bedolgozásra vonatkozó előírások. 164
Tömörítés eszközei és gépei: Kézi tömörítés Gépi tömörítés Betonacél megmunkálás gépei. Betonacél egyengető, vágó, hajlító berendezései, gépei. Zsaluzat fogalma, feladata. Zsaluzatok anyagai. Zsaluzatok kialakításának szempontjai, megtámasztása, alátámasztása. Friss beton zsaluzatra kifejtett nyomása. Monolit vasbeton szerkezetek zsaluzása, dúcolása. Függőleges beton és vasbeton szerkezetek hagyományos zsaluzata. Alapok, pillérek, oszlopok falak zsaluzatai. Vízszintes beton és vasbeton szerkezetek hagyományos zsaluzata. Áthidalások, koszorúk, gerendák, lemezek, födémek hagyományos zsaluzata. Lépcsők zsaluzása. Zsaluzatok előkészítése. Kizsaluzás. Hagyományos állványok építése, bontása. Előregyártott szerkezetek beépítésénél alkalmazott alátámasztások,merevítések. Leggyakrabban előforduló hibák. Munkavédelmi előírások. 8.3.5. Beton és vasbeton szerkezetek tervei, anyagszükséglete32 óra/32 óra Beton és vasbeton épületszerkezetek anyagjelölése. Beton és vasbeton szerkezetek elölése építészeti rajzokon. Rajzolvasási feladatok, épületszerkezeti ismeretek. Tervjelek értelmezése. Kiviteli, és engedélyezési tervdokumentáció szerepe a beton és vasbeton. szerkezetek készítésénél, helyének meghatározásában. Alaprajzok tervjeleinek értelmezése. Metszetek tervjeleinek értelmezése. Homlokzati tervek értelmezése. Előregyártott és monolit vasbeton és vasbeton szerkezetek jelölése, ábrázolása, részletrajzok, rajzolvasás: Alapok ábrázolása Lábazati falak ábrázolása Falak ábrázolása Pillérek, oszlopok ábrázolása Födémek ábrázolása Lépcsők ábrázolása Áthidalások ábrázolása 165
Koszorúk ábrázolása Erkélyek ábrázolása Épületszerkezetek kapcsolatának kialakítása. Beton és vasbeton szerkezetek méreteinek megadása. Rajzi szabványok ismerete. Vasalási tervek értelmezése. Betonacél szükséglet meghatározása. Helyszínen készített beton és vasbeton szerkezetek anyagszükségletének meghatározása. Előregyártott beton és vasbeton szerkezetek beépítéséhez kapcsolódó számítások. Anyagrendelés, mennyiségi egységek meghatározása. 8.4.A képzés javasolt helyszíne Tanterem, Építési terület 8.5.A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 8.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (
magyarázat kiselőadás megbeszélés szemléltetés project házi feladat
8.5.2. A tantárgy tevékenységformák
1. 1.1. 1.2. 1.3.
csoport
osztály x
x x x x x
elsajátítása
során
alkalmazható
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
egyéni
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása
Osztálykeret
1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.
Alkalmazott oktatási módszer neve
Csoportbontás
Sorszá m
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
x
166
tanulói
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
x
-
x
-
1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 3. 3.1. 4.
jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Képi információk körében Engedélyezési és kiviteli tervdokumentáció értelmezése
x
-
x
-
x
x
-
x
-
x
-
x
-
x
x
-
x
-
x
-
x
-
Komplex információk körében
4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 5. 5.1. 5.2.
Elemzés készítése tapasztalatokról Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után Utólagos szóbeli beszámoló Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Csoportos versenyjáték
x x
-
x
-
x
-
8.6.A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
9.
Beton és vasbeton szerkezetek gyakorlat tantárgy
288 óra/324óra*
*Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
9.1.A tantárgy tanításának célja Elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása, beton és vasbeton szerkezetek készítési technológiáinak ismerete. Betonozási munkák előkészítése. Beton, vasbeton szerkezetek kivitelezési folyamainak végrehajtása. Beton és vasbeton szerkezetek utókezelési módjainak ismerete. Rendelkezésre álló 167
tervdokumentációk megértése, ismeretek helyén való alkalmazása. 9.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 9.3.Témakörök Beton és vasbeton előállítása 144 óra/162 óra 9.3.1. Beton és vasbeton anyagainak ismerete. Beton jelölések értelmezése, megfelelő szilárdságú beton alkalmazása. Betonok kötőanyagainak, adalékanyagainak ismerete. Frissbeton, és megszilárdult beton tulajdonságait módosító adalékszerek és kiegészítő anyagok szakszerű használata. Beton, vasbeton alapanyagainak szakszerű tárolása. Alapanyagok előkészítése. Betonkeverés: Kézi betonkeverés Gépi betonkeverés Betonkeverék szakszerű bedolgozása. Betonacélok jelölésének ismerete. Vasszerelési munkákat megelőző méretellenőrzés. Betonacélok megmunkálása a gyakorlatban. Betonacélok elhelyezése vasbeton szerkezetben. Betonok utókezelése. Tömörítés különböző monolit beton és vasbeton szerkezet esetében: Kézi tömítési eljárás Gépi tömörítési eljárás Frissbeton bedolgozás eszközei. Betonozás, betonkeverés gépeinek használata. Betonacél megmunkálás gépeinek használata. Beton felületek kialakítása. Betontakarás kialakítása. Beton és vasbeton hibái, azok javítása. Beton és vasbeton előállítására vonatkozó munkavédelmi előírások, védőruhák, védőfelszerelések. 9.3.2. Beton és vasbeton szerkezetek készítése 144 óra/162óra Különböző szerkezetek készítésének technológiája. Alapok készítése monolit betonból és vasbetonból. Pillérek, oszlopok készítése monolit betonból és vasbetonból. Falak készítése monolit betonból és vasbetonból. Áthidalások készítése monolit vasbetonból. Koszorúk készítése. 168
Gerendák készítése monolit vasbetonból. Lépcsők készítése monolit vasbetonból. Vízszintes lemezek készítése monolit vasbetonból. Félmonolit födémek készítése. Betonacélok szerelése. Felbeton készítése. Betonaljzatok készítése. Beton utókezelése. Munkahézag, dilatáció kialakítása különböző szerkezeteknél. Fogadó szerkezetek előkészítése. Famegmunkálás szerszámai, gépei. Alapok, pillérek, oszlopok, falak hagyományos zsaluzása. Áthidalások, koszorúk, gerendák, lépcsők, vízszintes lemezek hagyományos zsaluzatának, alátámasztásának készítése. Zsaluzatok bontása. Előregyártott vasbeton gerendás áthidalások készítése. Előregyártott vasbeton elemes födémek készítése. Előregyártott vasbeton elemek készítése. Előregyártott szerkezetek emelésének, elhelyezésének eszközei, gépei. Munkavédelmi, és környezetvédelmi ismeretek. 9.4.A képzés javasolt helyszíne :Tanműhely vagy Építési terület 9.5.A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 9.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Sorszá m 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.
Alkalmazott oktatási módszer neve
egyéni
magyarázat kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés project
9.5.2. A tantárgy tevékenységformák : Sorszám
A tanulói tevékenység szervezeti kerete csoport
osztály
x x x x x x
elsajátítása
Tanulói tevékenységforma
során
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -
alkalmazható
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
169
tanulói
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK
1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 3. 3.1. 4.
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Képi információk körében Engedélyezési és kiviteli tervdokumentáció értelmezése
x
Osztálykeret
Csoportbontás
Egyéni 1.
6. pont lebontása, pontosítása)
x
-
x
-
x
-
x
x
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
Komplex információk körében
4.1. 4.2. 4.3. 5. 5.1. 5.2.
Elemzés készítése tapasztalatokról Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján
x
x
x
-
9.6.A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
170
A 10277-12 azonosító számú Szigetelések megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei
171
A 10277-12azonosító számú, Szigetelések megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
Hő- és hangszigetelés
Vízszigetelés készítése
Hő- és hangszigetelés készítése
Szigetelések gyakorlat
Vízszigetelés
Víz-, hő- és hangszigetelés
x
x
x x
x
x x x x
x x x
10277-12 Szigetelések
FELADATOK Értelmezi a szigetelési tervet Felméri a munkaterületet Meghatározza az anyagszükségletet Kellősít, alkalmassá teszi az aljzatot a vízszigeteléshez Kialakítja a vízszigetelési hajlatokat, a hajlaterősítéseket A vízszigetelés gépészeti áttörések környezetét előkészíti Előkészíti, méretre vágja a szigetelőlemezt Szigetelő lemezt fektet, told Talajpára, talajnedvesség elleni szigetelést készít A csatlakozások környezetét a technológiának megfelelően megerősíti, kialakítja Megvizsgálja a hőszigetelésre kerülő felületet Kellősíti, kiegyenlíti a felületet a ragasztóanyag felhordása előtt Felhordja a ragasztóanyagot vagy a felerősítő elemeket Elhelyezi a hőszigetelő anyagot, táblákat, elvégzi azok rögzítését Elválasztó réteget, párakiegyenlítő réteget helyez el Épületeket, épületrészeket hang- és hőhatás ellen szigetel Gondoskodik a víz-, hő- és hangszigetelő anyag védelméről Utólagos szigetelő munkák előtt feltárással diagnosztizál Megvédi a kész szigeteléseket (víz-, hő-, hangszigetelés) Az elkészült munkát (víz-, hő-, hangszigetelés) ellenőrzi Használja az előírt munkavédelmi eszközöket Betartja a munkavédelmi, biztonságtechnikai előírásokat
172
x
x
x
x
x x x
x x x
x
x x
x
x
x x
x
x
x
x
x
x
x
x x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
SZAKMAI ISMERETEK Szigetelési módok, eljárások Szigetelésekre vonatkozó szabványok, technológiai előírások Szigetelések fogadó szerkezetei Tervjelek Tervolvasás Méretmegadási módok Szigetelőanyagok rögzítési módjai Vízszigetelő anyagok fajtái, felhasználásuk Hő- és hangszigetelő anyagok fajtái, felhasználásuk Szigeteléshez szükséges ragasztóanyagok fajtái, felhasználásuk Rögzítések fajtái, rögzítő anyagok felhasználása Vízelvezető anyagok fajtái, felhasználásuk Anyagok kölcsönhatása Anyagok tulajdonságai Anyagkezelés Ragasztóanyagok káros hatásai Kézi szerszámok Vágó-, előkészítő eszközök Rögzítő kisgépek Ragasztóanyag előkészítéséhez használható berendezések Hatósági előírások Érintésvédelem Közműcsatlakozások
x
x
x
x
x x x
x x x x
x
x
x
x x x x
x
x x
x
x
x
x x x x
x x x
x
x x x x x x x x x
x x x x x
x
x
x x x
x x x
x x x x x
x x x x x
x
x
x
x
x
SZAKMAI KÉSZSÉGEK Építészeti, épületgépészeti rajz olvasása, értelmezése Szigetelési jelképek értelmezése Gépek, berendezések működtetésének megértése Vízszigetelő szerszámok, kisgépek használata Hő-, és hangszigetelő szerszámok használata
x x
x x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Precizitás TÁRSAS KOMPETENCIÁK Határozottság MÓDSZER KOMPETENCIÁK Módszeres munkavégzés
x
x
Rendszerekben való gondolkodás
x
x
173
10. Víz-, hő- és hangszigetelés tantárgy
72 óra/68óra*
*Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
10.1. A tantárgy tanításának célja A kőműves és hidegburkoló szakma munkafolyamataihoz kapcsolódó víz- hőés hangszigetelési munkák anyagainak, technológiáinak megismerése. Talajnedvesség és talajpára elleni szigetelés készítéséhez szükséges ismeretek elsajátítása. Hőtechnikai, akusztikai és hidrotechnikai tulajdonságok ismerete. Szigetelő anyagok alkalmazási területeinek megismerése, szigetelési munkák eszközeinek és gépeinek megfelelő használata. 10.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 10.3. Témakörök 10.3.1. Vízszigetelés 36 óra/34óra Hidrotechnikai tulajdonságok. Szerkezeteket károsító nedvesség előfordulási formái. Vízszigetelő anyagok fajtái, felhasználásuk. Talajpára, talajnedvesség elleni szigetelés anyagai, szigetelési módok. Üzemi- és használati víz elleni szigetelés fajtái, technológiája. Szigetelő anyagok fektetése, toldása. Bitumenes jellegű lemezszigetelések. Bevonat szigetelések. Tömegbeton szigetelés. Fémlemez szigetelés. Szigetelésekre vonatkozó szabványok. Fogadószerkezetek előkészítése. Dilatációs hézag kialakítása. Vízszintes vízszigetelés csőáttörése. Szigeteléshez szükséges ragasztó anyagok fajtái, felhasználásuk. Rögzítő kisgépek. Ragasztóanyag előkészítéséhez használható berendezések. Szigetelések kivitelezése során keletkezett hulladékok tárolása, kezelése. Vízszigetelés kéziszerszámai. Szigetelések védelme. Szigetelési hibák. Kapcsolódó tervekben méretmegadási módok. Szigetelések anyagjelölése a terveken. Közműcsatlakozások. 174
Anyagszükséglet meghatározása tervdokumentáció alapján. Vízszigetelés készítésére vonatkozó munkavédelmi és biztonságtechnikai előírások. 10.3.2. Hő- és hangszigetelés 36 óra/34óra Épületeket érő hő és hanghatások. Hőtechnikai ismeretek: Hővezetés Hősugárzás Hőáramlás Hőátbocsátási tényező Hőtágulás Tűzállóság Hőtechnikai jellemzők. Akusztikai alapfogalmak. Hőhíd épületszerkezetekre gyakorolt hatása. Hő- és hangszigetelő anyagokkal szemben támasztott követelmények. Hő- és hangszigetelés alapanyagai, fajtái, jellemzői: Szálas szigetelő anyagok Üreges (porózus) szigetelő anyagok Ömlesztett szigetelő anyagok Kiegészítő anyagok és elemek Hő- és hangszigetelési technológiák különböző szerkezetek esetén: Fogadószerkezetek, felületek Talajon fekvő padlók, aljzatok szigetelése Falszerkezetek hő- és hangszigetelési módjai Födémszerkezetek hő- és hangszigetelési módjai Koszorúk hőszigetelése Erkélyek, teraszok (fűtött tér felett) hő- és hangszigetelési módjai Utólagos hő- és hangszigetelése készítésének feltételei, technológiái. Hő- és hangszigetelés jelölése tervrajzokon, részletrajzokon. Anyagszükséglet meghatározása tervdokumentáció alapján. Hő- és hangszigetelések készítésére vonatkozó munkavédelmi előírások. 10.4.
A képzés javasolt helyszíne:Tanterem vagy Építési terület
175
10.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 10.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5.
egyéni
magyarázat kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt házi feladat
tantárgy 10.5.2. A tevékenységformák:
csoport
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -
osztály x
x x x x x x
elsajátítása
során
alkalmazható
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése
176
Osztálykeret
1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7.
Alkalmazott oktatási módszer neve
Csoportbontás
Sorszá m
tanulói
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x
x
-
x
-
x
-
x
-
x
x
-
szóban 3.
Komplex információk körében
3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 4. 4.1. 4.2.
Elemzés készítése tapasztalatokról Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után Utólagos szóbeli beszámoló Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Csoportos versenyjáték
x
-
x
x
-
x
x
-
x
-
10.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
11. Szigetelések gyakorlat tantárgy
144 óra/144 óra
11.1. A tantárgy tanításának célja A víz-, hő- és hangszigetelő anyagok, és eszközök megfelelő alkalmazásának elsajátítása, szigetelési módok megismerése. Épületek víz- hő- és hangszigetelésének elkészítése, elméleti és gyakorlati ismeretek alkalmazása. Munkavédelmi és környezetvédelmi előírások betartása. 11.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 11.3.
Témakörök
11.3.1. Vízszigetelés készítése 54 óra/54óra Vízszigetelő anyagok ismerete, alkalmazása. Talajpára, talajnedvesség elleni szigetelés anyagainak használata. Talajpára, talajnedvesség elleni szigetelés készítése. Aljzatok tisztítása, javítása, kellősítése. Talajnedvesség elleni szigetelés aljzatának előkészítése. Talajpára elleni szigetelés aljzatának előkészítése. Talajpára elleni szigetelés készítése. Talajnedvesség elleni szigetelés készítése. Függőleges és vízszigetelés csőáttörése kialakítása. Hajlatok szakszerű kialakítása. 177
Dilatációs hézag kialakítása. Üzemi és használati víz elleni szigetelés anyagainak megfelelő alkalmazása, szigetelés készítése. Szigetelő anyagok fektetése, toldása. Bitumenes jellegű lemezszigetelések készítése. Bevonat szigetelések készítése. Tömegbeton szigetelés készítése. Fémlemez szigetelés alkalmazása. Vízszigetelés készítés kéziszerszámainak használata. Vízszigetelés készítéséhez szükséges gépek alkalmazása. Szigetelések védelme. Szigetelési hibák, azok javítása. Szigetelés ábrázolásának ismerete terveken. Anyagszükséglet meghatározása tervdokumentáció alapján. Vízszigetelések készítésére vonatkozó munkavédelmi előírások. 11.3.2. Hő- és hangszigetelés készítése 90 óra/90óra Mérő- és kitűző eszközök alkalmazása. Hő- és hangszigetelő anyagok ismerete, megfelelő alkalmazása: Szálas szigetelő anyagok beépítése Üreges (porózus) szigetelő anyagok alkalmazása Ömlesztett szigetelő anyagok használata Kiegészítő anyagok és elemek felhasználása Hő- és hangszigetelés készítésénél alkalmazott eszközök használata. Hő- és hangszigetelés készítésénél alkalmazott gépek használata. Szigetelendő felületek előkészítése. Hőszigetelés készítése különböző felületeken: Lábazati fal hőszigetelése Nyílásáthidalások hőszigetelése Koszorúk hőszigetelésének elhelyezése Épülethatároló fal hőszigetelése Homlokzati hőszigetelő rendszerek alkalmazása Talajon fekvő padló hőszigetelése Födémek hőszigetelése Falak hangszigetelése. Födémek hangszigetelése. Szigetelési hibák, azok javítása Utólagos hő- és hangszigetelése készítésének feltételei technológiái. Utólagos hő- és hangszigetelése készítése. Anyagszükséglet meghatározása építészeti tervdokumentáció alapján. Hő- és hangszigetelési készítésére vonatkozó munkavédelmi előírások. 178
11.4.
A képzés javasolt helyszíne: Tanműhely vagyÉpítési terület
11.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák : 11.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek
magyarázat megbeszélés szemléltetés projekt
11.5.2. A tantárgy tevékenységformák
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 3. 3.1.
csoport
osztály
x x x x
elsajátítása
során
alkalmazható
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
egyéni
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban
Osztálykeret
1.1 1.2. 1.3. 1.4.
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Alkalmazott oktatási módszer neve
Csoportbontás
Sorszá m
tanulói
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
x
-
x
-
x
-
x
x
-
x
-
x
-
x
-
Komplex információk körében Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján
x
179
-
3.2. 4. 4.1. 4.2.
Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján
x
x
x
-
A tantárgy értékelésének módja 11.6. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
180
A 10276-12 azonosító számú Hidegburkolási feladatok megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei
181
A 10276-12azonosító számú, Hidegburkolási feladatok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák Hidegburkolási feladatok gyakorlat
Kültéri fal és padlóburkolatok készítése
Térburkolat készítése
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x x
x x x x
x x x x
x x x
x
x
x
x x
Burkolatok kitűzése
x
Térburkolási ismeretek
x
Ragasztott vékonyágyas fal és padlóburkolás
Beltéri burkolatok készítése
Homlokzatburkolatok készítése
Burkolati tervek, anyagszükséglet számítás
Hagyományos vastagágyas fal és padlóburkolás
10276-12 Hidegburkolási feladatok
Burkolandó felület ellenőrzése, előkészítése, burkolatok kitűzése
Hidegburkolási feladatok
FELADATOK Ellenőrzi a burkolás megkezdése előtt a burkolandó aljzat minőségét, hibáit, tisztaságát Előkészíti a fogadószerkezetet a burkolat elhelyezésére Burkolandó felületet javít, aljzatkiegyenlítést készít Síkot, lejtést ellenőriz Kitűzi a burkolat helyét, síkját Habarcsot készít Ragasztóanyagot kever Iránypontokat, vezetősávokat készít Burkolólapot vág Elhelyezi a felületre a burkolólapokat Élvédő elemeket helyez el Hézagol, fugáz Letisztítja a burkolatot Lépcsőburkolatot készít Pillér-, és oszlopburkolatot készít Medenceburkolatot készít Erkély-, és teraszburkolatot készít Lábazat-, és homlokzatburkolatot készít Térburkolatot készít Javítja a hidegburkolatok hibáit Egyszerű felületek esetén burkolati tervet készít hidegburkoláshoz Hidegburkolatok készítéséhez
x x x x
x x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x x x x x x
x x x x x x x
x x x
x x x x x x x
x x x x x x x
x
x
x
x x x x
x x
x x x
x
x x
x
x
x
x x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
182
x x
anyagszükségletet számol Használja az előírt munkavédelmi eszközöket Betartja a munkavédelmi, biztonságtechnikai előírásokat
x
x
x
x
x
x
x
x
x x x x
x x x x
x x x x
x x x x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
SZAKMAI ISMERETEK Munkafolyamat megtervezése Az elburkolandó szerkezetek Méretellenőrzés Mérő és kitűző eszközök Aljzatkiegyenlítő, aljzatjavító anyagok, aljzatkiegyenlítés, aljzatjavítási munkák technológiája Burkolat fogadó szerkezetek jellemzői, minőségi követelményei Hidegpadló burkolatok, csempeburkolatok anyagai Burkolat kiegészítő elemek Fugázó, rugalmas hézagkitöltő anyagok Fugázás, rugalmas hézagkitöltés technológiája Ágyazó habarcs alapanyagai, készítése Ragasztott vékonyágyas hidegburkolat készítésének technológiája Hagyományos vastagágyas burkolat készítésének technológiája Homlokzatburkolatok anyagai, homlokzati burkolás technológiái Erkély-, és teraszburkolat anyagai, rögzítési technológiák Lépcsőburkolatok anyagai, burkolási technológiái Pillérés oszlopburkolatok anyagai, burkolási technológiái Lábazatburkolatok anyagai Medenceburkolás anyagai, burkolási technológiái Térburkolat anyagai, térburkolat készítésének technológiája Burkoló munkához szükséges építőipari gépek, masszakeverő, betonkeverő, vibrátorok Burkoló szakrajz Talajmunkák, tömörítési munkák technológiája
x x
x
x
x
x x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x x
x x x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x x
x x
x
x
x
x
x x
x
x
x
x x
183
x
x
x
x
x
x
x x
Burkolatok javítási munkáinak technológiája Munkavédelmi és biztonságtechnikai előírások
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
SZAKMAI KÉSZSÉGEK Építészeti műszaki tervek és dokumentációk, burkolati tervek olvasása, értelmezése Mérő- és kitűző eszközök készség szintű használata Burkoló kéziszerszámok, kisgépek használata Burkolati rajz készítése Tömörítő eszközök használata
x x x
x
x
x
x x
x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Pontosság
x
x
x
x
Önállóság
x
x
x
x
Türelmesség
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
TÁRSAS KOMPETENCIÁK Konszenzus készség
x
Segítőkészség MÓDSZER KOMPETENCIÁK Rendszerező képesség
x
x
x
x
x
Gyakorlatias feladatértelmezés
x
x
x
x
x
x
x
x
x
Módszeres munkavégzés
184
12. Hidegburkolási feladatok tantárgy
136 óra/136 óra
12.1. A tantárgy tanításának célja Hidegburkolási munkákat megelőző munkafolyamatok megismerése. Burkolatok fogadószerkezeteinek, fogadófelületeinek ellenőrzése, előkészítése, hidegburkolatok kitűzésének elsajátítása. Hidegburkolatok készítéséhez szükséges anyagok fajtáinak, jellemzőinek ismerete. Hagyományos vastagágyas és ragasztott vékonyágyas burkolatok készítésére vonatkozó előírások elsajátítása. Burkolati tervek alapján anyagszükségletek meghatározása. Kültéri burkoló munkák elvégzéséhez szükséges elméleti ismeretek megszerzése. Homlokzatburkolat, térburkolatok anyagainak, elhelyezési technológiájának bemutatása, tervdokumentációk alapján anyagszükséglet számolása. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 12.2. A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 12.3.
Témakörök
12.3.1. Burkolandó felület ellenőrzése, előkészítése, burkolatok kitűzé 20óra/20óra Fogadószerkezetek, fogadófelületek fajtái. Fogadófelületek felületi és méreti ellenőrzése. Fogadófelületek síkjainak ellenőrzése. Fal és padlófelületek ellenőrzése. Burkolatok aljzatainak ismertetése: Aljzatbetonok Esztrichek Úsztatott aljzatok Száraz aljzatok Meglévő burkolatok, mint aljzatok Aljzatokkal szemben támasztott követelmények. Aljzatok hibái, javítása: Repedések Felületi egyenetlenségek Porózusság Szennyeződések Vizes alapfelület Szintkülönbség Kellő szilárdság hiánya 185
Aljzatjavító szerek, aljzatkiegyenlítők készítési technológiája. Burkolandó felületek alapozása. Öntött és önterülő padlóburkolatok fajtái, sajátosságai. Beton és vasbeton padlóburkolatok jellemzői. Vákuum betonpadlók készítésére vonatkozó előírások. Dilatációs hézagok jelentősége, kialakítása. Mérőeszközök, kitűző eszközök. Távolságmérés eszközei. Hosszmérés eszközei. Irányok kitűző eszközei. Jelölőeszközök. Szintezőeszközök. Mérési gyakorlatok, burkolatok helyének meghatározása. Kitűzési feladatok. Burkolatok kitűzésére vonatkozó munkavédelmi előírások. 12.3.2. Hagyományos vastagágyas fal és padlóburkolás 22 óra/22 óra Hidegburkolatok anyagai, jellemzőik. Burkolóelemek megmunkálása: Karcolás Csempevágás Furatok készítése Kivágások készítése Hidegburkolatok megmunkálásának szerszámai, gépei: Karcolótű Csempetörő fogó Állványos kerekes csempevágó Gyorsdaraboló Nedvesség hatása az épületben. Nedvesség elleni szigetelés módjai, anyagai, azok használata. Használati és üzemi víz elleni védelem. Padlóösszefolyó és padlószint lejtés szerepe és kivitelezése a vizes helyiségekben. Ágyazó habarcs alapanyagai, összetétele. Ágyazó habarcskeverés kézzel és géppel. Hagyományos vastagágyas padlóburkolat készítésének munkafolyamatai. Munkaterület helyiség előkészítése. Felület előkészítése, kitűzés. Burkolat lejtésének kitűzése. Burkolólapok előkészítése. Burkolat kiosztása. 186
Habarcságy készítés. Lehúzott habarcságyba való fektetés jellemzői, menete. Egyenkénti fektetés sajátosságai. Lábazati elemek ragasztása. Dilatációs, és munkahézagok kialakítása. Fugázás. Burkolt felület tisztítása. Burkolt felület utókezelése, védelme. Hagyományos vastagágyas falburkolat készítése, kivitelezése. Falfelület ellenőrzése, előkészítése. Vakolatjavítás. Helyiség előkészítése. Falburkolás habarcsai, alapanyagai, jellemzői, készítése. Burkolóanyag előkészítése. Burkolati sík meghatározása, kitűzés. Burkolat síkjának ellenőrzése. Iránylapok elhelyezése, burkolat kiosztás. Burkolás, lapelhelyezés. Kiegészítő elemek elhelyezése. Dilatációs, és munkahézagok kialakítása. Csempe burkolat fugázása, tisztítása. Kád, mosdó, zuhanytálca elhelyezése, burkolása. Falsarok kialakítás. Hagyományos vastagágyas burkolat hibái, azok javítása. Hagyományos vastagágyas burkolás kivitelezésére vonatkozómunkavédelmi előírások. 12.3.3. Ragasztott vékonyágyas fal és padlóburkolás Burkolatragasztók alapanyagai, gyártása, felhasználása. Burkolatragasztók típusai, csoportosítása: Kötőanyag szerint Ragasztóágy vastagsága szerint Szín szerint Kötési idő szerint Diszperzió tartalom szerint Komponensek száma szerint Csemperagasztók fajtái, szabvány szerinti besorolása: Normál cementkötésű ragasztók ismertetése Flexibilis ragasztók Diszperziós ragasztók Gyorsan kötő ragasztók 187
30 óra/30 óra
Műgyanta ragasztók Vékonyágyas padlóburkolás munkafolyamatai. Ragasztóanyagok előkészítése, ragasztóanyag felhordásának módjai: Lapra kenéses eljárás Felületre való felhordás (fogazott glettvassal) Kombinált ragasztási eljárás Folyékony ágyas ragasztás Burkolólapok elhelyezése falfelületre. Csempesorok és oszlopok kitűzése Vékonyágyas ragasztott burkolat készítése: Aljzatbetonra Gipszesztrichre Cementesztrichre Vakolt felületre Vakolatlan felületre Gipszkartonra Fém felületre Meglévő kerámialapra Faforgács és OSB lapokra Fugázó anyagok típusai: Cementkötésű hézagoló habarcsok Kétkomponensű fugázók Rugalmas hézagkitöltő anyagok (szilikon). Fugák kialakítása. Burkolat tisztítása fugázás után. Ragasztott vékonyágyas burkolat készítésének eszközei, gépei. Csempeburkolat készítése vizes helyiségekben. Fal és padlóburkolat szigetelése. Szigetelés védelme. Beltéri és kültéri lépcsők burkolatai, készítési technológiája. Medence burkolatok készítése. Hidegburkolatok kiegészítő szerkezetei. Épület elválasztó hézag, vakhézag, szegélyhézag. Csatlakozási hézag kialakítása: Azonos burkolóanyagok csatlakozása Különböző burkolóanyagok csatlakozása Erkélyek teraszok burkolatának anyagai, rétegei. Padló és falburkolatok hibái, és azok javítása.
188
12.3.4. Burkolati tervek, anyagszükséglet számítás 32 óra/32 óra Hidegburkolatok rétegrendjei, különböző fogadószerkezetek esetén: Beltéri padlóburkolatok Beltéri falburkolatok Kültéri padlóburkolatok Burkolati tervek bemutatása, értelmezése, elemzése. Fal, és padlóburkolatok rajzai, méretarányok, méretmegadás módja. Burkolati terven alkalmazott jelölések. Burkolati minták, díszítő elemek. Falfelület burkolatának tervei. Nyílással áttört falfelület csempekiosztása. Fürdőszoba berendezési tárgyainak elhelyezése. Fürdőszoba falának csempekiosztása. Fürdőkád körüli falburkolat. Mosdókagyló körüli burkolatok. Mellékhelyiség falfelületének lapkiosztása. Konyha berendezési tárgyai. Konyha falfelületének lapkiosztása. Padlóburkolat lapkiosztása, padlók mintázata. Szélfogó burkolatai. Nappali, étkező, konyha burkolata. Garázs padlóburkolata. Lépcsők burkolata. Burkolati tervek alapján anyagszükséglet meghatározása. Hidegburkolat felületének kiszámítása falfelületen (terület, kerületszámítással). Burkolólapok mennyiségének meghatározása oldalfalon (darabszám, rendelési ,egység). Ragasztóanyag anyagszükséglete (terület, rendelési egység). Hagyományos vastagágyas falburkolat ágyazatának anyagszükséglete (alkotóelemek szerint). Falfelület fugázó anyag mennyiségének számítása. Hidegburkolat felületének kiszámítása vízszintes felületen (terület, kerületszámítás). Burkolt felület lejtésének meghatározása. Padlóburkolat burkolóanyagának mennyiségi meghatározása (darabszám, rendelési egység). Padlóburkolat ragasztóanyag anyagszükséglete (terület, rendelési egység). Padlóburkolat fugázó anyag mennyiségének meghatározása
189
12.3.5. Homlokzatburkolatok készítése 16 óra/16óra Épület homlokzatát érő külső hatások: Fizikai Kémiai Homlokzatburkolatokkal szemben támasztott követelmények. Homlokzatburkolatok osztályozása: Anyaguk szerint Szerkezeti felépítés szerint Kivitelezési mód szerint Ragasztott homlokzatburkolatok fajtái, ismertetése: Kerámialap burkolat Ragasztott tégla homlokzatburkolat Kőlap homlokzatburkolatok Klinkertégla burkolat készítése, sajátosságai Homlokzatburkolat kitűzése, burkolati kiosztás. Ragasztott homlokzatburkolat készítése hőszigetelt felületre. Lábazati falak burkolása ragasztással: Burkolandó felület ellenőrzése Burkolólapok kiosztásának módjai (terepviszonyok figyelembevétele) Lábazatburkolat rétegrendjei Falazott tégla lábazatburkolat készítése. Homlokzatburkolatok és lábazatburkolatok hibái, és azok javítása. Homlokzatburkolatok készítésének eszközei, gépei. Homlokzatburkolás állványai. Homlokzatburkolatok készítésére vonatkozó munkavédelmi előírások. Homlokzatburkolatok tervei. Nyílásokkal áttört falfelületek burkolatának kiosztása. Lábazatburkolatok kiosztása, tervezése. Homlokzatburkolatok anyagigényének számítása. Lábazatburkolatok anyagszükségletének számítása. 16 óra/16óra
12.3.6. Térburkolási ismeretek Térburkolatok anyagai: Klinkertéglák Betonkő burkolatok Természetes kövek Térburkolás talajmunkái. Tükör kialakítása. Kitűzési feladatok. Talajtömörítés. 190
Talajstabilizálás. Szegélyek elhelyezése. Alaprétegek készítése: Fogadószerkezetek kialakítása Mozgási hézagok kialakítása Felszíni vízelvezetés. Homokágyazatba és zúzottkő ágyazatba készítés általános előírásai különböző terhelések esetén. Burkolóelemek fektetése: Kézi fektetés sajátosságai Gépi fektetés sajátosságai Felület tömörítése, hézagolása, tisztítása. Burkolatfektetés habarcságyba: Tükörkialakítás Betonkeverés és bedolgozás Aljzatbeton készítés lejtéssel Beton tömörítése, utókezelés Habarcságy készítés Burkolatfektetés Habarcságyba fektetett burkolat fugázása Felület tisztítása Térburkolatok hibái, javítása: Sérült aljzat javítása Burkolatjavítás, elemek cseréje Burkolókövek deponálása. Térburkolat anyagainak szállítása. Földmunkák eszközei, gépei. Térburkolatok készítésének eszközei, gépei. Térburkolatok készítésére vonatkozó munkavédelmi előírások. Térburkolat rétegrendjei. Térburkolati minták. Rajzolvasási feladatok. Járdák, szegélyek, íves felületek burkolati tervei, kiosztása. Térburkolatok aljzatainak anyagszükségleti számítása burkolati terv alapján. Térburkolat anyagszükséglet számítása burkolat terv alapján (terület, dbszám, kiszerelési egység).
191
12.4.
A képzés javasolt helyszíne Tanterem vagy Építési terület
12.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 12.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 3.
egyéni
magyarázat kiselőadás megbeszélés szemléltetés project házi feladat
12.5.2. A tantárgy tevékenységformák
csoport
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -
osztály x
x x x x x
elsajátítása
során
alkalmazható
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Tesztfeladat megoldása Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Képi információk körében
Osztálykeret
1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.
Alkalmazott oktatási módszer neve
Csoportbontás
Sorszá m
x x
x
192
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
-
x
tanulói
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
3.1. 4.
Burkolati terv értelmezése
x
-
Komplex információk körében
4.1. 4.2. 4.3. 5. 5.1. 5.2.
Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után Utólagos szóbeli beszámoló Csoportos munkaformák körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat
x x
-
x
-
x
-
x
-
12.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 392 óra/400óra* 13. Hidegburkolási feladatok gyakorlat tantárgy *Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
13.1. A tantárgy tanításának célja Megismertetni a tanulókkal a különböző burkolatok készítésének munkafolyamatait, technológiáit. Burkoló munkák elvégzéséhez szükséges ismeretek megszerzése, burkolás anyagainak alkalmazása, eszközeinek megfelelő használata. A munkafolyamatok elvégzése közben a munkavédelmi előírások betartása. Kültéri és beltéri hidegburkolatok elkészítése, javítása. Burkolati tervek alapján anyagszükségletek számítása. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 13.2. A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 13.3.
Témakörök
13.3.1. Burkolatok kitűzése 34 óra/42óra Mérési gyakorlatok. Mérőeszközök fajtái, ismerete. Mérőeszközök használata. Szintezés jelentőségének ismerete. Szintezőeszközök használata. Meglévő épületen végzett felmérési feladatok. Magasságmérési gyakorlatok. Hosszmérési gyakorlatok. Szintvonal szerepe és meghatározása. Mérési, kitűzési hibák.
193
Műszaki tervek értelmezése, rajzolvasás, alkalmazása a kitűzés során. Kiviteli tervdokumentáció értelmezése, szerepe a gyakorlatban. Engedélyezési tervdokumentáció értelmezése, alkalmazása a kitűzés során. Helyszínrajz értelmezése. Alaprajz értelmezése. Metszeti rajz értelmezése. Homlokzati rajz értelmezése. Burkolati tervek értelmezése. Fogadófelületek méreteinek ellenőrzése. Fogadófelületek szintjeinek ellenőrzése. Beltéri padlóburkolatok kitűzése. Beltéri falburkolatok helyének meghatározása egyszerű felületen. Beltéri falburkolatok helyének meghatározása összetett felületen. Terasz burkolatának kitűzése. Térburkolat kitűzése. Medence burkolat kitűzése. Lábazatburkolat helyének meghatározása, kitűzése. Homlokzatburkolat kitűzése. Lépcsőburkolatok kitűzése. Burkolatok kitűzési munkáira vonatkozó munkavédelmi előírások. 13.3.2. Beltéri burkolatok készítése 129 óra/129 óra Fogadófelületek ellenőrzése (padló és falfelületek). Felületek alapozása. Aljzatjavító szerek, aljzatkiegyenlítők készítési technológiája. Esztrichek alkalmazása. Száraz aljzatok. Burkolás meglévő burkolatra. Aljzatok hibáinak javítása. Hidegburkolatok anyagai, ismetere, alkalmazása. Burkolólapokra vonatkozó előírások, lapok osztályozása. Burkolóelemek megmunkálása: Karcolás Csempevágás Furatok készítése Kivágások készítése Hidegburkolatok megmunkálásának szerszámai és gépei, azok alkalmazása. Nedvesség elleni szigetelés módjai, anyagai, azok használata. Használati és üzemi víz elleni védelem. Padlóösszefolyó és padlószint lejtés szerepe és kivitelezése a vizes helyiségekben. 194
Ágyazó habarcs alapanyagai, összetétele, alapanyagok előkészítése Ágyazó habarcskeverése kézzel és géppel. Hagyományos vastagágyas padlóburkolat készítése. Hagyományos vastagágyas falburkolat készítése, kivitelezése. Hidegburkolás kisgépei: Ragasztó keverőgép Sarokköszörű gép Ütvefúró és vésőgép Kézi fúrógép Vizes vágógép Görgős vágógép Vékonyágyas padlóburkolat készítése. Vékonyágyas ragasztott burkolat elhelyezése különböző felületekre. Fugázó anyagok fajtái, alkalmazása. Rugalmas hézagkitöltés készítése (szilikon). Fugázás előkészítése. Fugaanyag keverése, bedolgozása. Burkolat tisztítása fugázás után. Csempeburkolat készítése vizes helyiségekben. Hidegburkolatok kiegészítő szerkezetei. Épület elválasztó hézag, vakhézag, szegélyhézag kialakítása. Csatlakozási hézag kialakítása. Padló és falburkolatok hibái, és azok javítása. Hidegburkolatok rétegrendjei, különböző fogadószerkezetek esetén. Fal, és padlóburkolatok rajzai, méretarányok, méretmegadás módja. Burkolati terven alkalmazott jelölések. Burkolati minták, díszítő elemek. Burkolati tervek alapján anyagszükséglet meghatározása. Hidegburkolatok készítésére vonatkozó munkavédelmi előírások. 13.3.3. Kültéri fal és padlóburkolatok készítése 129 óra/129óra Kültéri fal- és padlóburkolatok kitűzése. Fogadófelületek ellenőrzése. Burkolandó felületek alapozása. Ragasztott homlokzatburkolatok készítése. Klinkertégla burkolat készítése, sajátosságai. Homlokzatburkolat kitűzése, burkolati kiosztás. Ragasztott homlokzatburkolat készítése hőszigetelt felületre. Lábazati falak burkolása ragasztással. Falazott tégla lábazatburkolat készítése. Teraszok burkolása. 195
Lépcsők burkolatának elkészítése. Erkélyek burkolatának fektetése. Medencék burkolása. Terasz, erkély burkolatának hibái, javítása. Homlokzatburkolatok és lábazatburkolatok hibái, és azok javítása. Homlokzatburkolatok terveinek értelmezése. Nyílásokkal áttört falfelületek burkolatának kiosztása. Lábazatburkolatok kiosztása, tervezése. Homlokzatburkolatok anyagigényének számítása (burkolólapok, ragasztó). Burkolati terven alkalmazott jelölések értelmezése. Burkolati minták, díszítő elemek ismerete. Kültéri burkolatok kiegészítő elemei. Kültéri burkolatok hibái, azok javítása. Burkolati tervek alapján anyagszükséglet meghatározása. Kültéri burkolatok készítésére vonatkozó munkavédelmi előírások. 13.3.4. Térburkolat készítése Térburkolás talajmunkái. Tükör kialakítása. Kitűzési feladatok. Talajtömörítés. Talajstabilizálás. Szegélyek elhelyezése. Alaprétegek készítése. Fogadószerkezetek kialakítása. Felszíni vízelvezetés készítése. Burkolóelemek kézi fektetése. Burkolóelemek gépi fektetése. Felület tömörítése, hézagolása, tisztítása. Burkolatfektetés habarcságyba: Tükörkialakítás Betonkeverés és bedolgozás Aljzatbeton készítés lejtéssel Beton tömörítése, utókezelés Habarcságy készítés Burkolatfektetés Habarcságyba fektetett burkolat fugázása Felület tisztítása Térburkolatok hibáinak javítása. Burkolókövek deponálása.
196
100 óra/100óra
Térburkolat anyagainak szállítása. Földmunkák eszközei, gépei, használatuk. Térburkolat készítés eszközeinek használata. Térburkolat készítés gépeinek használata. Rajzolvasási feladatok. Térburkolatok aljzatainak anyagszükségleti számítása burkolati terv alapján. Térburkolat elemeinek, fugaanyagának anyagigény számítása burkolat terv alapján (terület, db szám, kiszerelési egység). Térburkolatok készítésére vonatkozó munkavédelmi előírások. 13.4. A képzés javasolt helyszíne Tanműhely vagy Építési terület A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, 13.5. tanulói tevékenységformák 13.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek:
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 2. 2.1. 2.2.
csoport
magyarázat megbeszélés szemléltetés project
13.5.2. A tantárgy tevékenységformák :
osztály
x x x x
elsajátítása
során
alkalmazható
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
egyéni
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése
tanulói
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
x
-
x
-
x
197
Osztálykeret
1.1 1.2. 1.3. 1.4.
Alkalmazott oktatási módszer neve
Csoportbontás
Sorszá m
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
x
-
x
-
x
-
3. 3.1. 4.
szóban Képi információk körében Burkolati terv értelmezése
x
-
x
-
Komplex információk körében
4.1. 4.2. 4.3. 5. 5.1. 5.2. 6. 6.1.
Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után Utólagos szóbeli beszámoló Csoportos munkaformák körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
A tantárgy értékelésének módja 13.6. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
198
A 10278-12 azonosító számú Vegyes kőműves feladatok megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei
199
A 10278-12azonosító számú, Vegyes kőműves feladatok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
Bontási és átalakítási munkák
Vegyes kőműves feladatok gyakorlat Nyílászárók beépítése
10278-12 Vegyes kőműves feladatok
Bontás és átalakítás
Nyílászáró szerkezetek
Vegyes kőműves feladatok
FELADATOK Ellenőrzi a nyílászáró szerkezetek méretét Ellenőrzi a vízszintes és függőleges falsíkokat Ellenőrzi a nyílásméret helyességét Ellenőrzi az ajtók nyitási irányát Meghatározza a nyílászáró falhoz viszonyított síkját Műveleti sorrend szerint elhelyezi a nyílászárót Ideiglenes kitámasztásokat készít Bontási, átalakítási munkát végez Az előkészítéssel összefüggő feladatokat végrehajtja Gondoskodik a bontási terület közműveinek megszüntetéséről Bontási munkával járó alátámasztásokat készít Utólagos kiváltásokat, nyílásbővítéseket végez Gondoskodik a környezet védelméről A bontási anyagokat szakszerűen tárolja, szállításukról gondoskodik Kezeli a beton és habarcskeverő gépeket Elektromos kézi kisgépeket alkalmaz Helyreállítja a bontással, kiváltásokkal kapcsolatos felületeket Állványzatot és védőkorlátokat készít Közreműködik az alátámasztások, zsaluzatok bontásában Elbontja a védőszerkezeteket Megtisztítja az alátámasztásokat, zsaluzatokat, eszközöket Betartja és betartatja a vonatkozó munkavédelmi, környezetvédelmi szabályokat
x x x x
x
x
x x x x x x x
x x x x x x x x
x x
x x
x
x
x
x x x x
x
x
SZAKMAI ISMERETEK Gépek megközelíthetősége, organizációja Munkavédelmi, környezetvédelmi előírások Munkabiztonsági, és egyéni védőeszközök Anyagnyilvántartás, anyagrendelés Anyagátvétel és tárolás szabályai
x
x
x
200
x x x x x
x x x x x
Érintésvédelmi előírások Mérő és kitűző eszközök Alátámasztó és zsaluzó rendszerek Szerkezetek Anyagok és szerkezetek kölcsönhatása Statika Méret megadás, mérettűrés Utólagos nyílások Nyílászárók típusa, szerkezete, elhelyezésének szabályai Bontási munkák készítésének sorrendje Bontási anyagok Bontási, átalakítási munkák Építőipari keverő, kézi kisgépek Felhasznált segédszerkezet, gépek, szerszámok Felhasználásra kerülő segédszerkezetek hibái
x x x x x x
x x x
x
x x
x x x x x x
x x
x x x
x x x x x x
x
x
x
x
x
x
Felelősségtudat
x
x
Mozgáskoordináció
x
x
x
x
x
x
x
x
Módszeres munkavégzés
x
x
Körültekintés, elővigyázatosság
x
x
Problémamegoldás, hibaelhárítás
x
x
x x
x x
SZAKMAI KÉSZSÉGEK Kitűző, és mérőeszközök használata Kivitelezés folyamatának szervezése A munkavégzéshez szükséges szerszámok, eszközök és gépek meghatározása, használata Az anyagok átvételének nyilvántartása Mennyiségérzékelés, anyagszükséglet meghatározása
x
x
x
x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
Precizitás
x
x
TÁRSAS KOMPETENCIÁK Határozottság Irányítási és irányíthatósági készség
x
x
MÓDSZER KOMPETENCIÁK
201
14. Vegyes kőműves feladatok tantárgy
32 óra/32 óra
14.1. A tantárgy tanításának célja Nyílászáró szerkezetek fajtáinak, rendeltetésének ismertetése. Nyílászáró szerkezetek beépítésére vonatkozó előírások bemutatása. Nyílászáró konszignációs terveinek megismerése, kitűzési feladatok elvégzése. Bontási és átalakítási ismeretek alkalmazása. Bontási feladatok ütemezése, folyamatok megismerése. 14.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 14.3.
Témakörök
14.3.1. Nyílászáró szerkezetek Nyílászárók fogalma. Nyílászárók anyagai: Fa nyílászárók Műanyag nyílászárók Fém anyagú nyílászárók Több anyagú nyílászárók Nyílászárók szerkezeti felépítése: Tokszerkezet Szárny Ajtók osztályozása rendeltetésük. Ajtók osztályozása rendeltetés szerint. Ajtók osztályozása működési elv alapján: Oldalt nyíló ajtó Forgó ajtó Toló ajtó Lengőszárnyú ajtó Billenő ajtó Ajtók osztályozása szárnyak száma szerint. Ajtók méretei, nyitási irányuk. Ajtók tokszerkezetei. Küszöb kialakítása, szerepe. Ablakok osztályozása működés szerint. Ablakok osztályozása tok és szárny anyaga szerint. Ablakok szabványos méretei. Ablakok tok és szárnyszerkezetei. Ajtók méreteinek ellenőrzése. 202
16 óra/16 óra
Ablakok méreteinek értelmezése Ajtók elhelyezésének szabályai falazással egy időben. Ajtók beépítésének technológiája utólagos elhelyezéssel. Ablakok elhelyezésének, beépítésének szabályai. Nyílászárók elhelyezésének hibái. Különleges nyílászárók, kapuk típusai. Kapuk elhelyezésük technológiája. Nyílászáró konszignáció tartalma szerepe. Nyílászárók beépítéséhez szükséges anyagok mennyiségének kiszámítása. Nyílászárók beépítésére vonatkozó munkavédelmi előírások. 14.3.2. Bontás és átalakítás 16 óra/16 óra Hagyományos építőanyagok ismerete. Hagyományos épületszerkezetek fajtái. Hagyományos épületszerkezetek készítésének menete. Hagyományos épületszerkezetek átalakítási munkái, bontása. Fafödémek: Csapos gerendafödém szerkezeti jellemzői Pórfödém szerkezeti jellemzői Borított gerendafödém szerkezeti felépítése Korszerű fafödémek szerkezeti jellemzői. Acélgerendás födémek: Poroszsüveg boltozat sajátosságai Téglatálcás födémek Átalakítási munkák jelölése építészeti terveken, rajzolvasás. Műszaki dokumentáció értelmezése. Elbontandó szerkezetek jelölése építészeti terveken, rajzolvasás. Kapcsolódó tervdokumentációk értelmezése. Helyszíni bejárás fontossága. Bontási átalakítási munkák sajátosságai. Bontási, átalakítási munkák előkészítése, felmérés. Közművek. Bontási, átalakítási munkák technológiai sorrendjét befolyásoló tényezők. Biztonsági alátámasztásának, megtámasztások helyének kijelölése. Utólagos nyíláskiváltások kitűzése. Szükséges állványzatok építésének szabályai. Védőkorlát elhelyezése. Bontott anyagok tárolásának szabályai. Bontási és átalakítási munkák anyagszükségletének meghatározása.
203
14.4.
A képzés javasolt helyszíne Tanterem vagy Építési terület
14.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 14.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2.
egyéni
csoport
magyarázat kiselőadás megbeszélés szemléltetés projekt házi feladat
14.5.2. A tantárgy tevékenységformák
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -
osztály x
x x x x x
elsajátítása
során
alkalmazható
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása
Osztálykeret
1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.
Alkalmazott oktatási módszer neve
Csoportbontás
Sorszá m
x
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
x
x
-
x
-
x
-
x
-
x
204
tanulói
-
x
-
x
-
2.3. 3. 3.1.
Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Csoportos munkaformák körében Csoportos versenyjáték
x
-
x
-
14.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 15. Vegyes kőműves feladatok gyakorlat tantárgy
160 óra/160 óra
15.1. A tantárgy tanításának célja Nyílászáró szerkezetek falazással együtt történő és utólagos szakszerű beépítésének elkészítése. Bontási, átalakítási munkák elvégzéséhez szükséges szakmai gyakorlati ismeretek elsajátítása. 15.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 15.3.
Témakörök
15.3.1. Nyílászárók beépítése 70 óra/70 óra Tervek, műszaki leírások megismerése. Engedélyezési és kiviteli tervdokumentáció jelentősége a nyílászárók helyének meghatározásában, gyakorlati alkalmazása. Nyílászáró konszignáció értelmezése, tervolvasás. Mérőeszközök használata. Kitűző eszközök használata. Nyílászáró tengelyvonalának, nyílásirányának meghatározása. Ajtó helyének kitűzése falazással egyidőben. Ajtó helyének kitűzése utólagos beépítéskor. Ablak helyének kitűzése. Falegyen, függőleges és vízszintes síkok ellenőrzése. Nyílászárók méretének ellenőrzése. Beépítési magasságok meghatározása külső falakon. Beépítési magasságok meghatározása belső falakon. Ajtó tokszerkezetének rögzítése főfalba. Ajtó tokszerkezetének rögzítése válaszfalba. Ablakok tokszerkezetének rögzítése. Beállítás vízszintes és függőleges síkjainak ellenőrzése. Küszöbök magasságának beállítása.
205
Utólagos nyíláskiváltásnál nyílászáró helyének kivésése. Utólagos nyíláskiváltásnál nyílászáró tokszerkezetének rögzítése. Rögzítő elemek, tömítő anyagok használata. Kézi szerszámok használata. Beépítési hibák, azok javítás. Kapuk fogadó szerkezetének elhelyezése. Meghatározza a nyílászárók beépítéséhez szükséges anyagok mennyiségét. Munkabiztonsági előírások, védőeszközök használata. 15.3.2. Bontási és átalakítási munkák 90 óra/90 óra Hagyományos építőanyagok ismerete, alkalmazása. Hagyományos épületszerkezetek készítése. Hagyományos épületszerkezetek bontása. Fafödémek készítése. Fafödémek bontása. Átalakítási munkák jelölése építészeti terveken, rajzolvasás. Elbontandó szerkezetek jelölését értelmezi építészeti terveken. Helyszíni bejárás. Bontási, átalakítási munkák előkészítése, felmérés. Biztonsági alátámasztásának, megtámasztások helyének kijelölése. Utólagos nyíláskiváltások kitűzése. Szükséges állványzat építése. Védőkorlát elhelyezése. Bontott anyagok tárolása. Kapcsolódó tervdokumentációk értelmezése. Bontási munkák biztonságtechnikai előírásainak betartása. Egyezteti a bontási, átalakítási feladatot a tervvel. Bontási munkák előkészítése. Átalakítási munkák előkészítése. Részleges bontási munkát végez. Meghatározza a bontási munkák technológiáját. Meghatározza az átalakítási munka technológiáját. Elvégzi a tervezett bontást. Elvégzi a tervezett átalakítást. Bontási, átalakítási munkáknál alkalmazott eszközök, gépek használata. A bontási terület tisztántartása, bontott anyagok osztályozása. Helyreállítási feladatok elvégzése. Környezetvédelem.
206
Meghatározza a bontási és átalakítási munkákhoz szükséges anyagok mennyiségét. Bontási és átalakítási munkákra vonatkozó munkavédelmi előírások. 15.4. A képzés javasolt helyszíne:Tanműhely vagyÉpítési terület 15.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 15.5.1. Sorszá m 1.1 1.2. 1.3. 1.4.
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek
Alkalmazott oktatási módszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni
csoport
magyarázat megbeszélés szemléltetés projekt
osztály
x x x x
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -
15.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 3. 3.1. 3.2.
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Tesztfeladat megoldása Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban
x
Osztálykeret
Csoportbontás
Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x x
-
Komplex információk körében Elemzés készítése tapasztalatokról Esemény helyszíni értékelése szóban
207
3.3. 4. 4.1. 4.2. 5. 5.1.
felkészülés után Utólagos szóbeli beszámoló Csoportos munkaformák körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása
x
-
x
-
x
-
x
-
Összefüggő szakmai gyakorlat I. Három évfolyamos oktatás közismereti képzéssel 1/9. évfolyamot követően 140 óra 2/10. évfolyamot követően 140 óra Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amelynek keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése nélkül, a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében.
Szakmai követelménymodulok 10275-12 Falazás, vakolás
10274-12 Beton és vasbeton szerkezetek 10277-12 Szigetelések
10276-12 Hidegburkolási feladatok
Tantárgyak/Témakörök Falazás, vakolás gyakorlat Mérés és kitűzés Falszerkezetek Vakolási munkák Beton és vasbeton szerkezetek gyakorlat Beton és vasbeton előállítása Beton és vasbeton szerkezetek készítése Szigetelések gyakorlat Vízszigetelés készítése Hő- és hangszigetelés készítése Hidegburkolási feladatok gyakorlat Burkolatok kitűzése Beltéri burkolatok készítése Kültéri fal- és padlóburkolatok készítése
208
10275-12 Falazás, vakolás**Háromévfolyamos oktatás esetén a 9.évfolyamot követően Falazás, vakolás gyakorlat tantárgy Témakörök Mérés és kitűzés Mérési gyakorlatok. Mérőeszközök használata. Szintezőeszközök használata. Magasságmérési gyakorlatok. Hosszmérési gyakorlatok. Épületek helyének meghatározása. Egyszerű épület alappontjainak jelölése, mérése. Zsinórállvány készítése, épületszerkezetek helyének meghatározása a gyakorlatban. Zsinórállványon méretellenőrzés. Zsinórállvány építéséhez szükséges anyagok, és eszközök ismertetése, azok használata. Műszaki tervek értelmezése, rajzolvasás. Kiviteli tervdokumentáció értelmezése, alkalmazása a kitűzés folyamatában. Engedélyezési tervdokumentáció értelmezése, alkalmazása a kitűzés folyamatában. Falszerkezetek Teherhordó falak kivitelezése. Nem teherhordó falak építése. Hagyományos építési technológiák alkalmazása. Korszerű falazati rendszerek technológiájának alkalmazása. Falszerkezetek építése: Pincefalak Lábazati falak Felmenő falak Pillérek, oszlopok Tűzfalak Oromfalak Attikafalak Mellvédfalak Térdfalak Válaszfalak Merevítőfalak Támfalak 209
Vázkitöltő falak Kerítésfalak Kémények: Falazott kémények Korszerű kéményrendszerek Kémények hibái, felújításuk. Falszerkezetek hibái, javítása. Falazott boltövek készítése. Falazott boltozatok készítése. Falazás eszközeinek, gépeinek használata. Falszerkezetek, falazott szerkezetek készítéséhez állványzat építése. Falszerkezetek, és falazott szerkezetek készítéséhez anyagszükséglet számolása. Falazási munkák eszközeinek, gépeinek használata. Anyag- előkészítés gépeinek használata. Téglavágó- és daraboló gépek használata. Vakolási munkák Falazó habarcsok keverése. Vakolás szerszámainak használata. Vakolás alapműveleteinek gyakorlása. Kézi vakolás technológiájának alkalmazása. Beltéri vakolás készítése oldalfalon. Beltéri vakolás mennyezeten. Mennyezet vakolat készítése. Téglafelületek vakolása. Beton felületek vakolatának készítése. Gépi vakolat készítése különböző felületeken. Külső homlokzatvakolatok készítése. Homlokzati díszítő vakolás készítése. Hagyományos vakolatok készítése: Sima festett felülettel Cuppantott Kőporos fröcskölt Kőporos dörzsölt Nemes vakolatok készítése különböző felületi kialakításokkal. Korszerű vakolatrendszerek alkalmazása. Vakoló munkák állványzatának építése. Vakoló munkák állványzatának bontása.
210
10274-12 Beton és vasbeton szerkezetek** Három évfolyamos oktatás esetén a 9. évfolyamot követően
Beton és vasbeton szerkezetek gyakorlat tantárgy Témakörök Beton és vasbeton előállítása Frissbeton, és megszilárdult beton tulajdonságait módosító adalékszerek és kiegészítő anyagok szakszerű használata. Anyagok szakszerű tárolása. Alapanyagok előkészítése. Betonkeverés: Kézi betonkeverés Gépi betonkeverés Betonkeverék szakszerű bedolgozása. Betonacélok megmunkálása a gyakorlatban. Betonacélok elhelyezése vasbeton szerkezetben. Betonok utókezelése. Tömörítés különböző monolit beton és vasbeton szerkezet esetében: Kézi tömítési eljárás Gépi tömörítési eljárás Betonozás, betonkeverés gépeinek használata. Betonacél megmunkálás gépeinek használata. Beton felületek kialakítása. Betontakarás kialakítása. Beton és vasbeton szerkezetek készítése Alapok készítése monolit betonból és vasbetonból. Pillérek, oszlopok készítése monolit betonból és vasbetonból. Falak készítése monolit betonból és vasbetonból. Áthidalások készítése monolit vasbetonból. Koszorúk készítése. Gerendák készítése monolit vasbetonból. Lépcsők készítése monolit vasbetonból. Vízszintes lemezek készítése monolit vasbetonból. Félmonolit födémek készítése. Betonacélok szerelése. Felbeton készítése. Betonaljzatok készítése. Beton utókezelése. 211
Munkahézag, dilatáció kialakítása különböző szerkezeteknél. Fogadó szerkezetek előkészítése. Alapok, pillérek, oszlopok, falak hagyományos zsaluzása. Áthidalások, koszorúk, gerendák, lépcsők, vízszintes lemezek hagyományos zsaluzatának, alátámasztásának készítése. Zsaluzatok bontása. Előregyártott vasbeton gerendás áthidalások készítése. Előregyártott vasbeton elemes födémek készítése. Előregyártott vasbeton elemek készítése.
10277-12 Szigetelések* *Három évfolyamos oktatás esetén a 10. évfolyamot követően Szigetelések gyakorlat tantárgy Témakörök Vízszigetelés készítése Talajpára, talajnedvesség elleni szigetelés készítése. Aljzatok tisztítása, javítása, kellősítése. Talajnedvesség elleni szigetelés aljzatának előkészítése. Talajpára elleni szigetelés aljzatának előkészítése. Talajpára elleni szigetelés készítése. Talajnedvesség elleni szigetelés készítése. Függőleges és vízszigetelés csőáttörése kialakítása. Hajlatok szakszerű kialakítása. Dilatációs hézag kialakítása. Üzemi és használati víz elleni szigetelés anyagainak megfelelő alkalmazása, szigetelés készítése. Szigetelő anyagok fektetése, toldása. Bitumenes jellegű lemezszigetelések készítése. Bevonat szigetelések készítése. Tömegbeton szigetelés készítése. Fémlemez szigetelés alkalmazása. Vízszigetelés készítés kéziszerszámainak használata. Vízszigetelés készítéséhez szükséges gépek alkalmazása. Szigetelések védelme. Szigetelési hibák, azok javítása.
212
Hő- és hangszigetelés készítése Mérő- és kitűző eszközök alkalmazása. Hő- és hangszigetelő anyagok ismerete, megfelelő alkalmazása: Szálas szigetelő anyagok beépítése Üreges (porózus) szigetelő anyagok alkalmazása Ömlesztett szigetelő anyagok használata Kiegészítő anyagok és elemek felhasználása Hő- és hangszigetelés készítésénél alkalmazott eszközök használata. Hő- és hangszigetelés készítésénél alkalmazott gépek használata. Szigetelendő felületek előkészítése. Hőszigetelés készítése különböző felületeken: Lábazati fal hőszigetelése Nyílásáthidalások hőszigetelése Koszorúk hőszigetelési megoldásai Épülethatároló fal hőszigetelése Homlokzati hőszigetelő rendszer Talajon fekvő padló hőszigetelése Födémek hőszigetelése Falak hangszigetelése. Födémek hangszigetelése. Szigetelési hibák, azok javítása. Utólagos hő- és hangszigetelése készítése.
10276-12 Hidegburkolási feladatok* *Három évfolyamos oktatás esetén a 10. évfolyamot követően Hidegburkolási feladatok gyakorlattantárgy Témakörök Burkolatok kitűzése Mérőeszközök használata. Szintezőeszközök használata. Magasságmérési gyakorlatok. Hosszmérési gyakorlatok. Burkolati tervek értelmezése. Fogadófelületek méreteinek ellenőrzése. Fogadófelületek szintjeinek ellenőrzése. Beltéri padlóburkolatok kitűzése. Beltéri falburkolatok helyének meghatározása egyszerű felületen.
213
Beltéri falburkolatok helyének meghatározása összetett felületen. Terasz burkolatának kitűzése. Térburkolat kitűzése. Medence burkolat kitűzése. Lábazatburkolat helyének meghatározása, kitűzése. Homlokzatburkolat kitűzése. Lépcsőburkolatok kitűzése. Beltéri burkolatok készítése Fogadófelületek ellenőrzése (padló és falfelületek). Felületek alapozása. Esztrichek alkalmazása. Burkolás meglévő burkolatra. Aljzatok hibáinak javítása. Burkolóelemek megmunkálása: Karcolás Csempevágás Furatok készítése Kivágások készítése Hidegburkolatok megmunkálásának szerszámai és gépei, azok alkalmazása. Nedvesség elleni szigetelés módjai, anyagai, azok használata. Használati és üzemi víz elleni védelem. Padlóösszefolyó és padlószint lejtés szerepe és kivitelezése a vizes helyiségekben. Ágyazó habarcs alapanyagai, összetétele, alapanyagok előkészítése. Ágyazó habarcskeverése kézzel és géppel. Hagyományos vastagágyas padlóburkolat készítése. Hagyományos vastagágyas falburkolat készítése, kivitelezése. Vékonyágyas padlóburkolat készítése. Vékonyágyas ragasztott burkolat elhelyezése különböző felületekre. Rugalmas hézagkitöltés készítése (szilikon). Fugázás előkészítése. Fugaanyag keverése, bedolgozása. Burkolat tisztítása fugázás után. Csempeburkolat készítése vizes helyiségekben. Hidegburkolatok kiegészítő szerkezetei. Épület elválasztó hézag, vakhézag, szegélyhézag kialakítása. Csatlakozási hézag kialakítása. Padló és falburkolatok hibái, és azok javítása.
214
Kültéri fal- és padlóburkolatok készítése Kültéri fal- és padlóburkolatok kitűzése. Fogadófelületek ellenőrzése. Burkolandó felületek alapozása. Ragasztott homlokzatburkolatok készítése. Klinkertégla burkolat készítése, sajátosságai. Homlokzatburkolat kitűzése, burkolati kiosztás. Ragasztott homlokzatburkolat készítése hőszigetelt felületre. Lábazati falak burkolása ragasztással. Falazott tégla lábazatburkolat készítése. Teraszok burkolása. Lépcsők burkolatának elkészítése. Erkélyek burkolatának fektetése. Medencék burkolása. Terasz, erkély burkolatának hibái, javítása. Homlokzatburkolatok és lábazatburkolatok hibái, és azok javítása. Lábazatburkolatok kiosztása, tervezése. Kültéri burkolatok hibái, azok javítása.
II. Kétévfolyamos oktatás közismereti képzés nélkül 1. évfolyamot követően 160 óra Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amelynek keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése nélkül, a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében.
Szakmai követelménymodulok 10275-12 Falazás, vakolás
10274-12 Beton és vasbeton szerkezetek
10276-12 Hidegburkolási feladatok
Tantárgyak/Témakörök Falazás, vakolás gyakorlat Mérés és kitűzés Falszerkezetek Vakolási munkák Beton és vasbeton szerkezetek gyakorlat Beton és vasbeton előállítása Beton és vasbeton szerkezetek készítése Hidegburkolási feladatok gyakorlat Burkolatok kitűzése Beltéri burkolatok készítése Kültéri fal- és padlóburkolatok készítése 215
10275-12 Falazás vakolás Falazás, vakolás gyakorlat tantárgy Témakörök Mérés és kitűzés Mérési gyakorlatok. Mérőeszközök használata. Szintezőeszközök használata. Magasságmérési gyakorlatok. Hosszmérési gyakorlatok. Épületek helyének meghatározása. Egyszerű épület alappontjainak jelölése, mérése. Zsinórállvány készítése, épületszerkezetek helyének meghatározása a gyakorlatban. Zsinórállványon méretellenőrzés. Zsinórállvány építéséhez szükséges anyagok, és eszközök ismertetése, azok használata. Műszaki tervek értelmezése, rajzolvasás. Kiviteli tervdokumentáció értelmezése, alkalmazása a kitűzés folyamatában. Engedélyezési tervdokumentáció értelmezése, alkalmazása a kitűzés folyamatában Falszerkezetek Teherhordó falak kivitelezése. Nem teherhordó falak építése. Hagyományos építési technológiák alkalmazása. Korszerű falazati rendszerek technológiájának alkalmazása. Falszerkezetek építése: Pincefalak Lábazati falak Felmenő falak Pillérek, oszlopok Tűzfalak Oromfalak Attikafalak Mellvédfalak Térdfalak Válaszfalak Merevítőfalak Támfalak
216
Vázkitöltő falak Kerítésfalak Kémények: Falazott kémények Korszerű kéményrendszerek Kémények hibái, felújításuk. Falszerkezetek hibái, javítása. Falazott boltövek készítése. Falazott boltozatok készítése. Falazás eszközeinek, gépeinek használata. Falszerkezetek, falazott szerkezetek készítéséhez állványzat építése. Falszerkezetek, és falazott szerkezetek készítéséhez anyagszükséglet számolása. Falazási munkák eszközeinek, gépeinek használata. Anyag- előkészítés gépeinek használata. Téglavágó- és daraboló gépek használata. Vakolási munkák Falazó habarcsok keverése. Vakolás szerszámainak használata. Vakolás alapműveleteinek gyakorlása. Kézi vakolás technológiájának alkalmazása. Beltéri vakolás készítése oldalfalon. Beltéri vakolás mennyezeten. Mennyezet vakolat készítése. Téglafelületek vakolása. Beton felületek vakolatának készítése. Gépi vakolat készítése különböző felületeken. Külső homlokzatvakolatok készítése. Homlokzati díszítő vakolás készítése. Hagyományos vakolatok készítése: Sima festett felülettel Cuppantott Kőporos fröcskölt Kőporos dörzsölt Nemes vakolatok készítése különböző felületi kialakításokkal. Korszerű vakolatrendszerek alkalmazása. Vakoló munkák állványzatának építése. Vakoló munkák állványzatának bontása.
217
10274-12 Beton és vasbeton szerkezetek Beton és vasbeton szerkezetek gyakorlat tantárgy Témakörök Beton és vasbeton előállítása Frissbeton, és megszilárdult beton tulajdonságait módosító adalékszerek és kiegészítő anyagok szakszerű használata. Anyagok szakszerű tárolása. Alapanyagok előkészítése. Betonkeverés: Kézi betonkeverés Gépi betonkeverés Betonkeverék szakszerű bedolgozása. Betonacélok megmunkálása a gyakorlatban. Betonacélok elhelyezése vasbeton szerkezetben. Betonok utókezelése. Tömörítés különböző monolit beton és vasbeton szerkezet esetében: Kézi tömítési eljárás Gépi tömörítési eljárás Betonozás, betonkeverés gépeinek használata. Betonacél megmunkálás gépeinek használata. Beton felületek kialakítása. Betontakarás kialakítása. Beton és vasbeton szerkezetek készítése Alapok készítése monolit betonból és vasbetonból. Pillérek, oszlopok készítése monolit betonból és vasbetonból. Falak készítése monolit betonból és vasbetonból. Áthidalások készítése monolit vasbetonból. Koszorúk készítése. Gerendák készítése monolit vasbetonból. Lépcsők készítése monolit vasbetonból. Betonaljzatok készítése. Beton utókezelése. Munkahézag, dilatáció kialakítása különböző szerkezeteknél. Fogadó szerkezetek előkészítése. Zsaluzatok bontása. Előregyártott vasbeton gerendás áthidalások készítése. Előregyártott vasbeton elemes födémek készítése. Előregyártott vasbeton elemek készítése.
218
10276-12 Hidegburkolási feladatok Hidegburkolási feladatok gyakorlattantárgy Témakörök Burkolatok kitűzése Mérőeszközök használata. Szintezőeszközök használata. Magasságmérési gyakorlatok. Hosszmérési gyakorlatok. Burkolati tervek értelmezése. Fogadófelületek méreteinek ellenőrzése. Fogadófelületek szintjeinek ellenőrzése. Beltéri padlóburkolatok kitűzése. Beltéri falburkolatok helyének meghatározása egyszerű felületen. Beltéri falburkolatok helyének meghatározása összetett felületen. Terasz burkolatának kitűzése. Térburkolat kitűzése. Medence burkolat kitűzése. Lábazatburkolat helyének meghatározása, kitűzése. Homlokzatburkolat kitűzése. Lépcsőburkolatok kitűzése. Beltéri burkolatok készítése Fogadófelületek ellenőrzése (padló és falfelületek). Felületek alapozása. Esztrichek alkalmazása. Burkolás meglévő burkolatra. Aljzatok hibáinak javítása. Burkolóelemek megmunkálása: Karcolás Csempevágás Furatok készítése Kivágások készítése Hidegburkolatok megmunkálásának szerszámai és gépei, azok alkalmazása. Nedvesség elleni szigetelés módjai, anyagai, azok használata. Használati és üzemi víz elleni védelem. Padlóösszefolyó és padlószint lejtés szerepe és kivitelezése a vizes helyiségekben. Ágyazó habarcs alapanyagai, összetétele, alapanyagok előkészítése. Ágyazó habarcskeverése kézzel és géppel. 219
Hagyományos vastagágyas padlóburkolat készítése. Hagyományos vastagágyas falburkolat készítése, kivitelezése. Vékonyágyas padlóburkolat készítése. Vékonyágyas ragasztott burkolat elhelyezése különböző felületekre. Rugalmas hézagkitöltés készítése (szilikon). Fugázás előkészítése. Fugaanyag keverése, bedolgozása. Burkolat tisztítása fugázás után. Csempeburkolat készítése vizes helyiségekben. Hidegburkolatok kiegészítő szerkezetei. Épület elválasztó hézag, vakhézag, szegélyhézag kialakítása. Csatlakozási hézag kialakítása. Padló és falburkolatok hibái, és azok javítása. Kültéri fal- és padlóburkolatok készítése Kültéri fal- és padlóburkolatok kitűzése. Fogadófelületek ellenőrzése. Burkolandó felületek alapozása. Ragasztott homlokzatburkolatok készítése. Klinkertégla burkolat készítése, sajátosságai. Homlokzatburkolat kitűzése, burkolati kiosztás. Ragasztott homlokzatburkolat készítése hőszigetelt felületre. Lábazati falak burkolása ragasztással. Falazott tégla lábazatburkolat készítése. Teraszok burkolása. Lépcsők burkolatának elkészítése. Erkélyek burkolatának fektetése. Medencék burkolása. Terasz, erkély burkolatának hibái, javítása. Homlokzatburkolatok és lábazatburkolatok hibái, és azok javítása. Lábazatburkolatok kiosztása, tervezése. Kültéri burkolatok hibái, azok javítása.
220
TANKÖNYVJEGYZÉK
Modul megnevezése
Tankönyv címe:
A műszaki ábrázolás alapjai
Műszaki ábrázolás
Építészeti és építési alapismeretek
Építészeti alapismeretek
Szabadkézi rajzi gyakorlat I.
Szabadkézi rajzi gyakorlatok
Rajztermi gyakorlat I.
Rajztermi gyakorlat
Műszaki ábrázolás
Műszaki ábrázolás
Építőanyagok I.
Építőanyagok
Szabadkézi rajzi gyakorlat II.
Szabadkézi rajzi gyakorlatok
Rajztermi gyakorlat II.
Rajztermi gyakorlatok
Építési alapgyakorlatok I.
Építési alapgyakorlatok
Építőanyagok II.
Építőanyagok
Építési alapgyakorlatok II.
Építési alapgyakorlatok
221
A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma Kımőves Mőemléki helyreállító Számítógép Nyomtató Szoftverek Irodatechnikai eszközök Mérıeszközök Jelölıeszközök Kéziszerszámok Szerelı- és bontószerszámok Kımőves kéziszerszámok Anyagmozgató gépek, berendezések, eszközök Elektromos kisgépek Vakológépek, betonkeverı gép Talajmunkák kéziszerszámai Kitőzı eszközök, szintezı mőszerek Állványok Kézi és gépi döngölık, tömörítık Egyéni védıfelszerelés Munkabiztonsági eszközök, felszerelések Mőszaki dokumentáció Szigetelés eszközei, gépei Faipari gépek, eszközök Faipari kéziszerszámok
222
1.20. SZAKKÉPESÍTÉSHEZ
FESTŐ, MÁZOLÓ, TAPÉTÁZÓ I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – a34 582 04Festő, mázoló, tapétázó szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült. II. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 34 582 04 A szakképesítés megnevezése: Festő, mázoló, tapétázó A szakmacsoport száma és megnevezése: 9. Építészet Ágazati besorolás száma és megnevezése: XVI. Építőipar Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra 223
III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a 9. Építészet szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények:szükségesek Pályaalkalmassági követelmények:szükségesek IV. A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggelrendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy Szakképesítés/Szakképzettség Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs
224
V. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra Szakiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:
évfolyam 9. évfolyam Ögy 10. évfolyam Ögy 11. évfolyam Összesen:
évfolyam 1. évfolyam Ögy. 2. évfolyam Összesen:
heti óraszám szabadsáv nélkül 14,5 óra/hét 23 óra/hét 23 óra/hét
éves óraszám szabadsáv nélkül 522 óra/év 140 828 óra/év 140 736 óra/év 2366 óra
heti óraszám szabadsávval
éves óraszám szabadsávval
17 óra/hét
612 óra/év 140 900 óra/év 140 816 óra/év 2608 óra
25 óra/hét 25,5 óra/hét
heti óraszám éves óraszám heti óraszám szabadsáv szabadsáv szabadsávval nélkül nélkül 31,5 óra/hét 1134 óra/év 35 óra/hét 160 óra 31,5 óra/hét 1008 óra/év 35 óra/hét 2302 óra
225
éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra
1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok
1/9. évfolyam Tantárgyak
elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
2/10. évfolyam ögy
elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 3/11. évfolyam
ögy
1. évfolyam
elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám
2. évfolyam ögy
elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
0,5
11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I.
2
2
10101-12 Építőipari közös tevékenység
10104-12 Szobafestő, díszítő munkák 10103-12
Építőipari alapismeretek Építőipari alapismeretek gyakorlat Falfelület festése, díszítése Falfelület festésének, díszítésének gyakorlata Mázolás
0,5
0,5
1
2
0,5
3
1 1
1 3
5 1
0,5
2
8 2
6 1
226
2
2
10 4
9 1,5
Mázolási munkák fa-, fal-, fém és Mázolási munkák speciális gyakorlata felületeken 10105-12 Tapétázási munkák
Tapétázási munkák
3
3
1
4
2
Tapétázási munkák gyakorlata
2
1
4
6
3
3
2
5
4
8
Összes óra Összes óra
14,5
140
23
140
23
31,5
160
31,5
A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.
227
2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül
Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodul
Óraszám
Tantárgyak/témakörök 1/9. évfolyam e Munkahelyi egészség és biztonság
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek
gy
ögy
2/10. évfolyam e
gy
11497-12 Foglalkoztatás I.
ögy
3/11. évfolyam e
Összesen
gy
1. évfolyam e
gy
ögy
2. évfolyam Összesen e
gy
18
18
18
18
4
4
4
4
4
4
4
4
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
4
4
4
4
Foglalkoztatás II. 11499-12 Foglalkoztatás II.
Óraszám
16
16
16
16
4 4 4 4
4 4 4 4
4 4 4 4
4 4 4 4
Foglalkoztatás I.
64
64
64
64
Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2
10 10
10 10
10 10
10 10
Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség
228
Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Építőipari alapismeretek
24 20 36
72
Szakmai munka-és balesetvédelem 10101-12 Építőipari közös tevékenység azonosító száma megnevezése
10104-12 Szobafestő, díszítő munkák
Építési alapismeretek
16
124
36 36
72
36
Munkajogi és vállalkozási ismeretek Építőipari alapismeretek gyakorlat Építési alapismeretek Műszaki rajz
36
Épületfizika Falfelület festése, díszítése Festési technológiák, anyagok szakmai ismerete Festési munkálatok anyag- és gyártásismerete Díszítőmunkák, színelmélet, szakrajz Szakszámítás Falfelület festésének, díszítésének gyakorlata Alapfelületek vizsgálata, bevonatrendszerek elemzése Festés készítése
24 20
16
24 20
24 20
16
108
124
36
36
72
72
16
16
36
16
36
36
12 12
12 12
12 12
12
12
12
36
108
64
9
36
9
208
108
64
172
24
36
24
60
36
16
36
16
52
9
18
8
18
8
26
9
18
16
18
16
34
180
288
192
36
42
72
186
229
660
360
288
648
24
36
24
60
88
162
120
282
különböző felületeken, különböző anyagokkal Különleges festési technikák, díszítések Mázolás Alapfelületek vizsgálata Mázolás technológiája, szakszámítása Mázolóanyagok, segédanyagok Mázolás anyagának, 10103-12 segédanyagának Mázolási munkák anyagismerete fa-, fal-, fém és Mázolási munkák speciális felületeken gyakorlata Alapfelület vizsgálat, bevonatrendszer elemzése Mázolás készítése különböző felületeken Mázolási munkák díszítési műveletei Tapétázási munkák Tapétázás műveleti sorrendje, eszközei, 10105-12 szerszámai, gépei Tapétázási munkák Díszítési technológiák Szakszámítás Anyagismeret
72
60
80
36 4
72 18
32 8
12
18
8 12
162 140
144
306
108 22
48 16
156 38
8
30
8
38
18
8
26
8
34
18
8
30
16
46
108
108
128
36
36
72
144
192
336
32
36
32
68
36
64
72
128
200
36
32
36
32
68
36
72
64
9
27
9 9
9 9 18
230
344
172
108
64
172
16
36
16
52
8 16 16
9 18 27
8 16 16
17 34 43
Tapéták csoportosítása, gyártásismerete Tapétázási munkák gyakorlata Felület előkészítés, előkezelés Ragasztóanyagok alkalmazása Tapétázás, díszítés
9
9
18
8
36
108
160
9
18
9 18
144
256
400
32
27
32
59
36
32
45
32
77
54
96
72
192
264
450 684 1134
272 736 1008 722óra / 31,36% 1420 óra / 68,64%
2142 2302
Összesen: 162 360 324 504 140 140 Összesen: 522 828 Elméleti óraszámok/aránya 742 óra / 31,36% Gyakorlati óraszámok/aránya 1624 óra / 68,64% Jelmagyarázat: e/elmélet, gy/gyakorlat, ögy/összefüggő szakmai gyakorlat
256
480 736
304
26
8
2086 2366
160
A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.
231
A 11500-12 azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei
232
A 11500-12 azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
Munkakörnyezeti hatások
Munkavédelmi jogi ismeretek
Munkaeszközök biztonsága
Munkavégzés személyi feltételei
Munkavédelmi alapismeretek
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyek kialakítása
Munkahelyi egészség és biztonság
x
x
FELADATOK Tudatosítja a munkahelyi egészség és biztonság jelentőségét
x
Betartja és betartatja a munkahelyekkel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket
x
Betartja és betartatja a munkavégzés személyi és szervezési feltételeivel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket
x
Betartja és betartatja a munkavégzés tárgyi feltételeivel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket
x
A munkavédelmi szakemberrel, munkavédelmi képviselővel együttműködve részt vesz a munkavédelmi feladatok ellátásában
x
x
x
SZAKMAI ISMERETEK A munkahelyi egészség és biztonság, mint érték
x
A munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések hátrányos következményei
x
x
A munkavédelem fogalomrendszere, szabályozása
x
x
Munkahelyek kialakításának alapvető szabályai
x
A munkavégzés általános személyi és szervezési feltételei
x
Munkaeszközök a munkahelyeken
x
Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken
x
Munkavédelmi szakemberek és feladataik a munkahelyeken
x
A munkahelyi munkavédelmi érdekképviselet
x
SZAKMAI KÉSZSÉGEK Információforrások kezelése
x
Biztonsági szín- és alakjelek
x
x x Olvasott szakmai szöveg megértése SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
233
x
x
x
x
x
x
x
x
Felelősségtudat x
Szabálykövetés
x x
Döntésképesség Visszacsatolási készség
x
TÁRSAS KOMPETENCIÁK x
x
Irányíthatóság
x
x
Irányítási készség
x
x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK x x Körültekintés, elővigyázatosság
x
Rendszerező képesség
x
Helyzetfelismerés
234
x x
x
x
2. Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy
18óra/18 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
1.7. A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák elsajátíttatása. Nincsen előtanulmányi követelmény. 1.8. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 1.9. Témakörök 1.3.1. Munkavédelmi alapismeretek 4 óra/4 óra A munkahelyi egészség és biztonság jelentősége Történeti áttekintés. A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények, továbbá ennek megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások jelentősége. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek értelmezése. A munkakörnyezet és a munkavégzés hatása a munkát végző ember egészségére és testi épségére A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, a munkakörülmények hatásai, a munkavégzésből eredő megterhelések, munkakörnyezet kóroki tényezők. A megelőzés fontossága és lehetőségei A munkavállalók egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében szükséges előírások jelentősége a munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzésének érdekében. A műszaki megelőzés, zárt technológia, a biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések fogalma, fajtái, és rendeltetésük. Munkavédelem, mint komplex fogalom (munkabiztonság-munkaegészségügy) Veszélyes és ártalmas termelési tényezők A munkavédelem fogalomrendszere, források A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény fogalommeghatározásai. 1.3.2. Munkahelyek kialakítása 4 óra/4 óra Munkahelyek kialakításának általános szabályai A létesítés általános követelményei, a hatásos védelem módjai, prioritások. Szociális létesítmények 235
Öltözőhelyiségek, pihenőhelyek, tisztálkodó- és mellékhelyiségek biztosítása, megfelelősége. Közlekedési útvonalak, menekülési utak, jelölések Közlekedési útvonalak, menekülési utak, helyiségek padlózata, ajtók és kapuk, lépcsők, veszélyes területek, akadálymentes közlekedés, jelölések. Alapvető feladatok a tűzmegelőzés érdekében Tűzmegelőzés, tervezés, létesítés, üzemeltetés, karbantartás, javítás és felülvizsgálat. Tűzoltó készülékek, tűzoltó technika, beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezések. Tűzjelzés adása, fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint távfelügyelet. Termékfelelősség, forgalomba hozatal kritériumai. Anyagmozgatás Anyagmozgatás a munkahelyeken. Kézi és gépi anyagmozgatás fajtái. A kézi anyagmozgatás szabályai, hátsérülések megelőzése Raktározás Áruk fajtái, raktározás típusai Munkahelyi rend és hulladékkezelés Jelzések, feliratok, biztonsági szín-és alakjelek. Hulladékgazdálkodás, környezetvédelem célja, eszközei. 1.3.3. Munkavégzés személyi feltételei 2 óra/2 óra A munkavégzés személyi feltételei: jogszerű foglalkoztatás, munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata, foglalkoztatási tilalmak, szakmai ismeretek, munkavédelmi ismeretek A munkavégzés alapvető szervezési feltételei: egyedül végzett munka tilalma, irányítás szükségessége. Egyéni védőeszközök juttatásának szabályai. 1.3.4. Munkaeszközök biztonsága Munkaeszközök halmazai Szerszám, készülék, gép, berendezés fogalommeghatározása.
2 óra/2 óra
Munkaeszközök dokumentációi Munkaeszköz üzembe helyezésének, használatba vételének dokumentációs követelményei és a munkaeszközre (mint termékre) meghatározott EKmegfelelőségi nyilatkozat, valamint a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentumok. Munkaeszközök veszélyessége, eljárások Biztonságtechnika alapelvei, veszélyforrások típusai, megbízhatóság, meghibásodás, biztonság. A biztonságtechnika jellemzői, kialakítás követelményei. Veszélyes munkaeszközök, üzembehelyezési eljárás. 236
Munkaeszközök üzemeltetésének, használatának feltételei Feltétlenül és feltételesen ható biztonságtechnika, konstrukciós, üzemviteli és emberi tényezők szerepe. Általános üzemeltetési követelmények. Kezelőelemek, védőberendezések kialakítása, a biztonságos működés ellenőrzése, ergonómiai követelmények. 1.3.5. Munkakörnyezeti hatások 2 óra/2 óra Veszélyforrások, veszélyek a munkahelyeken (pl. zaj, rezgés, veszélyes anyagok és keverékek, stressz) Fizikai, biológiai és kémiai hatások a dolgozókra, főbb veszélyforrások valamint a veszélyforrások felismerésének módszerei és a védekezés a lehetőségei. A stressz, munkahelyi stressz fogalma és az ellene való védekezés jelentősége a munkahelyen. A kockázat fogalma, felmérése és kezelése A kockázatok azonosításának, értékelésének és kezelésének célja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításában, a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésben. A munkavállalók részvételének jelentősége 1.3.6. Munkavédelmi jogi ismeretek 4 óra/4 óra A munkavédelem szabályrendszere, jogok és kötelezettségek Az Alaptörvényben biztosított jogok az egészséget, biztonságot és méltóságot tiszteletben tartó munkafeltételekhez, a testi és lelki egészségének megőrzéséhez. A Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben meghatározottak szerint a munkavédelem alapvető szabályai, a követelmények normarendszere és az érintett szereplők (állam, munkáltatók, munkavállalók) főbb feladatai. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, illetve a Kormány, illetve az ágazati miniszterek rendeleteinek szabályozási területei a további részletes követelményekről. A szabványok, illetve a munkáltatók helyi előírásainak szerepe. Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken A munkáltatók alapvető feladatai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények biztosítása érdekében. Tervezés, létesítés, üzemeltetés. Munkavállalók feladatai a munkavégzés során. Munkavédelmi szakemberek feladatai a munkahelyeken Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében ellátandó feladatok. Foglalkozás-egészségügyi feladatok Balesetek és foglalkozási megbetegedések Balesetek és munkabalesetek valamint a foglalkozási megbetegedések fogalma. Feladatok munkabaleset esetén. A kivizsgálás mint a megelőzés eszköze. 237
Munkavédelmi érdekképviselet a munkahelyen A munkavállalók munkavédelmi érdekképviseletének jelentősége és lehetőségei. A választott képviselők szerepe, feladatai, jogai. 1.10. A képzés javasolt helyszíne :Tanterem 1.11. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 1.11.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Sorszám
Alkalmazott oktatási módszer neve
1.1
magyarázat
1.2.
megbeszélés
1.3. 1.4. 1.5.
szemléltetés házi feladat teszt
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály
Alkalmazandó eszközök és felszerelések Szakkönyvek, munkavédelmi tárgyú jogszabályok Munkabaleset, foglalkozási megbetegedés elemzése Oktatófilmek (pl. NAPO)
x x x x x
1.11.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák
1. 1.1. 2.
2.1.
Információ feldolgozó tevékenységek Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
Osztálykeret
Csoportbontás
Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések
x
Szöveges előadás egyéni felkészüléssel
x
x
A tanult (vagy egy választott) szakma szabályainak veszélyei, ártalmai
1.12. A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 238
A 11499-12 azonosító számú Foglalkoztatás II. megnevezésű
szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei
239
A 11499-12 azonosító számú, Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
x
Munkanélküliség
x
Álláskeresés
Munkaviszony létesítése
11499-12 Foglalkoztatás II.
Munkajogi alapismeretek
Foglalkoztatás II.
FELADATOK Munkaviszonyt létesít Alkalmazza a munkaerőpiaci technikákat
x
Feltérképezi a karrierlehetőségeket
x
Vállalkozást hoz létre és működtet
x
Motivációs levelet és önéletrajzot készít
x
Diákmunkát végez
x SZAKMAI ISMERETEK
Munkavállaló jogai, munkavállaló kötelezettségei, munkavállaló felelőssége
x
x
Munkajogi alapok, foglalkoztatási formák
x
x
Speciális jogviszonyok (önkéntes munka, diákmunka)
x
x
Álláskeresési módszerek
x
Vállalkozások létrehozása és működtetése
x
Munkaügyi szervezetek
x
Munkavállaláshoz szükséges iratok
x
Munkaviszony létrejötte
x
A munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései
x
x
A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei
x
x
A munkaerőpiac sajátosságai (állásbörzék és pályaválasztási tanácsadás)
x
x
SZAKMAI KÉSZSÉGEK Köznyelvi olvasott szöveg megértése
x
x
x
x
Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban
x
x
x
x
Elemi szintű számítógéphasználat
x
x
x
x
Információforrások kezelése
x
x
x
x
Köznyelvi beszédkészség
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Önfejlesztés
x
Szervezőkészség TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő készség Határozottság
x
240
4. Foglalkoztatás II. tantárgy
16 óra
4.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a munkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására. 4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 4.3. Témakörök 4.3.1. Munkajogi alapismeretek 4 óra Munkavállaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztatás, bérfizetés, költségtérítés, munkaszerződés módosítás, szabadság), kötelezettségei (megjelenés, rendelkezésre állás, munkavégzés, magatartási szabályok, együttműködés, tájékoztatás), munkavállaló felelőssége (vétkesen okozott kárért való felelősség, megőrzési felelősség, munkavállalói biztosíték). Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése, munkakör, munkaszerződés módosítása, megszűnése, megszüntetése, felmondás, végkielégítés, pihenőidők, szabadság. Foglalkoztatási formák: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony. Speciális jogviszonyok: egyszerűsített foglalkoztatás: fajtái: atipikus munkavégzési formák az új munka törvénykönyve szerint (távmunka, bedolgozói munkaviszony, munkaerő-kölcsönzés, rugalmas munkaidőben történő foglalkoztatás, egyszerűsített foglalkoztatás(mezőgazdasági, turisztikai idénymunka és alkalmi munka), önfoglalkoztatás, őstermelői jogviszony, háztartási munka, iskolaszövetkezet keretében végzett diákmunka, önkéntes munka. 4.3.2. Munkaviszony létesítése 4 óra Munkaviszony létrejötte, fajtái: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, határozott és határozatlan munkaviszony, minimálbér és garantált bérminimum, képviselet szabályai, elállás szabályai, próbaidő. Munkavállaláshoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által kiadandó dokumentumok. Munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései: munkaadó járulékfizetési kötelezettségei, munkavállaló adó- és járulékfizetési kötelezettségei, biztosítottként egészségbiztosítási ellátások fajtái (pénzbeli és természetbeli), nyugdíj és munkaviszony. 241
4.3.3. Álláskeresés 4 óra Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyi munkaerőpiac ismerete, mobilitás szerepe, képzések szerepe, foglalkoztatási támogatások ismerete. Motivációs levél és önéletrajz készítése: fontossága, formai és tartalmi kritériumai, szakmai önéletrajz fajtái: hagyományos, Europass, amerikai típusú, önéletrajzban szereplő email cím és fénykép megválasztása, motivációs levél felépítése. Álláskeresési módszerek: újsághirdetés, internetes álláskereső oldalak, személyes kapcsolatok, kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat az Európai unióban történő álláskeresésben), munkaügyi szervezet segítségével történő álláskeresés, cégek adatbázisába történő jelentkezés, közösségi portálok szerepe. Munkaerőpiaci technikák alkalmazása: Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT), Foglalkoztatási Információs Pontok (FIP), Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP). Állásinterjú: felkészülés, megjelenés, szereplés az állásinterjún, testbeszéd szerepe. 4.3.4. Munkanélküliség 4 óra A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei: álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel; a munkaügyi szervezettel történő együttműködési kötelezettség főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének szankciói; nyilvántartás szünetelése, nyilvántartásból való törlés; munkaügyi szervezet által nyújtott szolgáltatások, kiemelten a munkaközvetítés. Álláskeresési ellátások („passzív eszközök”): álláskeresési járadék és nyugdíj előtti álláskeresési segély. Utazási költségtérítés. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Közfoglalkoztatás: közfoglalkoztatás célja, közfoglalkozatás célcsoportja, közfoglalkozatás főbb szabályai Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) felépítése, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, munkaügyi központ, kirendeltség feladatai. Az álláskeresők részére nyújtott támogatások („aktív eszközök”): önfoglalkoztatás támogatása, foglalkoztatást elősegítő támogatások (képzések, béralapú támogatások, mobilitási támogatások). Vállalkozások létrehozása és működtetése: társas vállalkozási formák, egyéni vállalkozás, mezőgazdasági őstermelő, nyilvántartásba vétel, működés, vállalkozás megszűnésének, megszüntetésének szabályai.
242
4.4. A képzés javasolt helyszíne Tanterem 4.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 4.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek : Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.
Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat megbeszélés vita szemléltetés szerepjáték házi feladat
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály x x x x x x
Alkalmazandó eszközök és felszerelések
4.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3.
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása
x x x x x x x
x x x
243
Osztálykeret
Csoportbontás
Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések
A 11497-12 azonosító számú Foglalkoztatás I. megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei
244
A 11497-12 azonosító számú, Foglalkoztatás követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a fejlesztendő kompetenciák
I. megnevezésű szakmai témakörök oktatása során
Nyelvtani rendszerezés I.
Nyelvtani rendszerezés II.
Nyelvi készségfejlesztés
Munkavállalói szókincs
Foglalkoztatás I.
bemutatkozik (személyes és szakmai vonatkozással)
x
x
x
x
egyszerű alapadatokat tartalmazó formanyomtatványt kitölt
x
x
x
x
11497-12 Foglalkoztatás I.
FELADATOK Idegen nyelven:
idegen nyelvű szakmai irányítás, együttműködés melletti munkát végez
x
SZAKMAI ISMERETEK Idegen nyelven: közvetlen szakmájára vonatkozó gyakran használt egyszerű szavak, szókapcsolatok
x x
a munkakör alapkifejezései SZAKMAI KÉSZSÉGEK Egyszerű formanyomtatványok kitöltése idegen nyelven
x
Szakmai párbeszédben elhangzó idegen nyelven feltett egyszerű kérdések megértése, illetve azokra való reagálás egyszerű mondatokban
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Fejlődőképesség, önfejlesztés TÁRSAS KOMPETENCIÁK Nyelvi magabiztosság
x
Kapcsolatteremtő készség MÓDSZERKOMPETENCIÁK Információgyűjtés Analitikus gondolkodás
x
245
x
5. Foglalkoztatás I. tantárgy
64 óra/64 óra
3.6. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy a diákok képesek legyenek személyes és szakmai vonatkozást is beleértve bemutatkozni idegen nyelven. Továbbá egyszerű alapadatokat tartalmazó formanyomtatványt kitölteni. Illetve cél, hogy a tanuló idegen nyelvű szakmai irányítás mellett képes legyen eredményesen végezni a munkáját. Cél, hogy a rendelkezésre álló 64 tanóra egység keretén belül egyrészt egy alapvető nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve a mondatszerkesztési eljárásokhoz kapcsolódóan. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memória fejlesztés és az induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 4 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés. 3.7. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak: Idegen nyelvek 3.8. Témakörök 00.0.5. Nyelvtani rendszerzés 1 10 óra/10 óra A 10 óra alatt a tanulók átismétlik a 3alapvető idősíkra (jelen, múlt, jövő) vonatkozó igeidőket, illetve begyakorolják azokat, hogy a munkavállaláshoz kapcsolódóan az állásinterjú során ne okozzon gondot sem a múltra, sem a jövőre vonatkozó kérdések megértése, illetve az azokra adandó egyszerű mondatokban történő válaszok megfogalmazása. A témakör elsajátítása révén a diák alkalmassá válik a munkavégzés során az elvégezendő, illetve elvégzett feladathoz kapcsolódó a munkaadó által idegen nyelven feltett egyszerű, az elvégezendő munka elért eredményére, illetve a jövőbeli feladatokra vonatkozó kérdések megértse, valamint a helyes igeidő használattal ezekre egyszerűmondatokban is képes lesz reagálni. A célként megfogalmazott idegennyelvi magabiztosság csak az alapvető igeidők helyes és pontos használata révén fog megvalósulni. Nyelvtani rendszerezés 2 10 óra/10 óra A témakör tananyagaként megfogalmazott nyelvtani egységek – a tagadás, a jelen idejű feltételes mód, illetve a segédigék (képesség, lehetőség, szükségesség) - használata révén a diák képes lesz exaktabb módon idegen nyelven bemutatkozni szakmai és személyes vonatkozásban egyaránt.
246
A kérdésfeltevés, a szórendalapvető szabályainak elsajátítása révén alkalmassá válik a diák arra, hogy egy munkahelyi állásinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve esetlegesen ő maga is egyszerű tisztázó kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi meghallgatás során. Nyelvi készségfejlesztés 24 óra/24 óra /Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegennyelvi asszociatív memória fejlesztése fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve/ A 24 órás nyelvi készségfejlesztő blokk célja, hogy rendszerezze a diák idegennyelvi alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. Az induktív nyelvtanulási képességfejlesztés és az idegennyelvi asszociatív memóriafejlesztés 4 alapvető társalgási témakörön keresztül valósul meg. Az induktív nyelvtanulási képesség által egy adott idegen nyelv struktúráját meghatározó szabályok kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a diák koherensen lássa a nyelvet és ennek szellemében tudjon idegen nyelven reagálni, feltétlenül szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű anyag megtanulásának képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a kapcsolat az ingerek (az anyanyelv szavai, kifejezése) és a válaszok (a célnyelv szavai és kifejezései) között. Mind a két fejlesztés hétköznapi társalgási témakörök elsajátítása során valósul meg. Az elsajátítandó témakörök: - személyes bemutatkozás - a munka világa - napi tevékenységek, aktivitás - étkezés, szállás Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási képességfejlesztés is, amely során a célnyelv legfontosabb fonetikai szabályaival ismerkedik meg a nyelvtanuló. 00.0.6. Munkavállalói szókincs 20 óra/20 óra /Munkavállalással kapcsolatos alapvető szakszókincs elsajátítása/ A 20 órás szakmai nyelvi készségfejlesztés csak a 44 órás 3 alapozó témakör elsajátítása után lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a diák egyszerű mondatokban, megfelelő nyelvi tartalmi koherenciával be tudjon bemutatkozni kifejezetten szakmai vonatkozással. A témakör tananyagának elsajátítása révén alkalmas lesz a munkalehetőségeket feltérképezni a célnyelvi országban. Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó formanyomtatvány kitöltését. Elsajátítja azt a szakmai jellegű szókincset, ami alkalmassá teszi arra, hogy a munkalehetőségekről, munkakörülményekről tájékozódjon. A témakör tanulása során közvetlenül a szakmájára vonatkozó gyakran használt kifejezéseket sajátítja el. 247
3.9. A képzés javasolt helyszíne Az órák kb. 50%-a egyszerű tanteremben történjen, egy másik fele pedig számítógépes tanterem, hiszen az oktatás egy jelentős részben digitális tananyag által támogatott formában zajlik. 3.10. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák A tananyag kb. fele digitális tartalmú oktatási anyag, így speciálisak mind a módszerek, mind pedig a tanulói tevékenységformák. 3.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Sorszám 1.1 1.3. 1.5. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10.
Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat megbeszélés szemléltetés kooperatív tanulás szerepjáték házi feladat digitális alapú feladatmegoldás
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály x x x x x x
Alkalmazandó eszközök és felszerelések
x
3.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.6. 2.
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
Osztálykeret
Csoportbontás
Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
x x x x x
2.1.
Levélírás
x
2.2.
Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre
x
248
x
Alkalmazandó eszközök és felszerelések
3. 3.1.
Komplex információk körében Elemzés készítése tapasztalatokról
4.
Csoportos munkaformák körében
4.1. 4.3.
x
Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Csoportos helyzetgyakorlat
x x
3.11. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
249
A 10101-12 azonosító számú Építőipari közös tevékenység megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei
250
A 10101-12 azonosító számú, Építőipari közös tevékenység megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
Épületfizika
Műszaki rajz
Építőipari alapismeretek gyakorlat
Építési alapismeretek
Munkajogi és vállalkozási ismeretek
Szakmai munka- és balesetvédelem
10101-12 Építőipari közös tevékenység
Építési alapismeretek
Építőipari alapismeretek
FELADATOK Ellenőrzi a munkavégzés feltételeit, helyszíni méréseket végez Értelmezi a rendelkezésre álló műszaki dokumentáció tartalmát és használja az építészeti alapfogalmakat munkája során Felvonul a megfelelő eszközökkel a munkaterületre Betartja az építési technológiai folyamatok sorrendiségét Biztosítja az anyagok, eszközök szakszerű tárolását és figyelemmel kíséri a munkájához szükséges anyagok folyamatos utánpótlását Ellenőrzi a felhasználásra kerülő anyagokat, biztosítja azok szakszerű felhasználását Gondoskodik a munkaterület folyamatos tisztántartásáról Átadja a munkát a munkáltatójának, levonul a munkaterületről Alkalmazza és értelmezi a műszaki ábrázolás módszereit, értelmezi az építőipari rajzokat Alkalmazza a különböző szerkezetek jelölését, értelmezi a szerkezetek térbeli helyzetét Értelmezi a különböző szintű dokumentációk tartalmát, és a gyakorlatban hasznosítja azokat Betartja és betartatja a munkavédelmi, biztonságtechnikai, tűzés környezetvédelmi előírásokat
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
251
x
x
Betartja, betartatja a foglalkozásegészségügyi előírásokat Baleset, illetve veszélyhelyzet esetén munkakörének megfelelően intézkedik, elsősegélyt nyújt Használja a kivitelezési munkák végrehajtásához szükséges munkavédelmi eszközöket Biztosítja az anyagok, eszközök szakszerű, biztonságos mozgatását, használatát Gondoskodik a munkavédelmi eszközök használhatóságáról Elvégzi a munkaterület kockázat elemzését, értékelését Munkavégzésre alkalmas állapotban jelenik meg a munkavégzés helyszínén Betartja és betartatja a Munka Törvénykönyve alapelveit, területi és személyi hatályát Munkaszerződést köt, betartja és betartatja a szerződésben foglaltakat Betartja és betartatja a munkavállalói és a munkáltatói jogokat és kötelezettségeket Betartja és betartatja a munkaviszony megszüntetésére, megszűnésére vonatkozó szabályokat Alkalmazza a norma időre, norma rendszerre vonatkozó előírásokat Szakmai ajánlatot készít és ad
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
SZAKMAI ISMERETEK Munka megkezdésének és végzésének feltételei Az anyagszállítás és tárolás általános szabályai A méréshez, kitűzéshez szükséges eszközök A kivitelezési munka technológia sorrendje és összefüggései Kiviteli tervek tartalma Építési dokumentációk értelmezése Munkabiztonsági és balesetvédelmi előírások Elsősegélynyújtás Egyéni védőfelszerelések, védőruhák
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x x
x x
x x
x x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
252
x
Tűzvédelem Környezetvédelem, veszélyes hulladékok Szállítás, anyagmozgatás Építőipari gépek munkavédelmi előírásai Építőipari anyagok tulajdonságai és felhasználási területük A Munka Törvénykönyve alapvető szabályai A munkavállalás alapfeltételei Munkaszerződés kötés Munkaadó, munkavállaló jogai és kötelezettségei Tételes költségvetési kiírás felépítése Vállalkozás fogalma és szerepe a gazdasági életben Vállalkozási formák Vállalkozás általános felépítése, és működtetésének feltételei Vállalkozásokról szóló jogszabályok Munkanapló vezetés A norma idő
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x x x x x
x x x x x
x x
x x
SZAKMAI KÉSZSÉGEK Építészeti jelképek értelmezése Kiviteli tervrajz olvasása, értelmezése Egyéni és kollektív munkavédelmi eszközök használata Információforrások kezelése Szakmai számolási készség
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x x
x
x x
x
x x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Pontosság
x
x
Térlátás Felelősségtudat
x
x x
x
x
TÁRSAS KOMPETENCIÁK Segítőkészség
x
Konszenzus készség Határozottság
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
MÓDSZER KOMPETENCIÁK Rendszerező képesség
x
x
x
x
x
x
Problémamegoldás, hibaelhárítás
x
x
x
x
x
x
253
6. Építőipari alapismeretek tantárgy
124 óra/124 óra*
*Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/*kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
6.1. A tantárgy tanításának célja Az adott feladat munkavédelmi szempontból való átgondolása, a helyes munkaeszközök kiválasztására, a megfelelő munkakörnyezet megteremtése, a biztonságos munkafolyamatok megtervezése a tűz- és környezetvédelmi előírások figyelembe vételével. A figyelmetlenségből eredő sérülések, balesetek és egészségkárosodás megelőzése, illetve a véletlen balesetekből eredő károk minimalizálása. Az építészeti alapfogalmak megismertetése és azok megfelelő alkalmazása. Különféle építési technológiák és módszerek, valamint építési alapanyagok, kivitelezési eszközök és szerszámok megismertetése. Kivitelezési munkafolyamatok megismertetése. Tervezési folyamatok ismerete, tervdokumentációk és műszaki rajzok értelmezése. A jogok és kötelezettségek megismerése munkaadói és munkavállalói oldalról. Az önálló vállalkozási tevékenység elindításához szükséges munkaügyi és pénzügyi feltételek megismerése, figyelembe véve a mindenkori munkaerőpiaci információkat. 6.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 6.3. Témakörök 6.3.1. Szakmai munka- és balesetvédelem 36 óra/36 óra Munkavédelmi törvény. Munkaegészségügyi előírások. Tűzvédelmi előírások az építőiparban. Munkavégzés tárgyi és személyi feltételei. Munkavédelmi eszközök és használatuk. Építési terület minimális munkavédelmi és szociális előírásai. Környezetvédelem, veszélyes hulladékok. Építőipari kivitelezési biztonságtechnikai előírások. Építési tevékenység emberre gyakorolt káros hatásai (por, zaj, rezgés, időjárás, vegyi anyagok, gépek stb.), kockázatelemzés, értékelés ismertetése. Foglalkozási ártalmak. Balesetvédelmi előírások gépek és szerszámok esetében. Szállítási, közlekedési és anyagmozgatási előírások. Elsősegélynyújtás.
254
Teendők a baleset helyszínén. A baleseti helyszín biztosítása. Vérkeringés, légzés vizsgálata. Heimlich-féle műfogás. Rautek-féle műfogás. Elsősegélynyújtás vérzések esetén. Sebellátás. Hajszáleres vérzés. Visszeres vérzés. Ütőeres vérzés. Belső vérzések és veszélyei. Mérgezések: gyógyszermérgezés, szénmonoxid (CO) mérgezés, metilalkoholmérgezés. Csontok, ízületek sérülései: rándulás, ficam, törés. Fektetési módok. Idegen test szemben, orrban, fülben. Elsősegélynyújtó feladata veszélyes anyagok okozta sérülések esetén. Elsősegélynyújtó feladatai villamos áram okozta sérülések esetén. 6.3.2. Építési alapismeretek 72 óra/72 óra A kivitelezés fogalma. Az építőipari szakmák tevékenységi köre. Tevékenységek kapcsolata a megvalósítás folyamatában, szakmák sorrendisége. Az építési munkák csoportosítása. Kivitelezési munkák dokumentumai, műszaki tervek - építési engedély, bontási engedély, kivitelezési terv, használatbavételi engedély, fennmaradási engedély, tervrajzok, műszaki leírás, költségvetés, építési szerződés, építési napló. Építési, beruházási folyamat résztvevői, feladataik és jogkörük, szakmai kommunikáció. Munkahelyi kapcsolattartás – az építésvezető és a műszaki ellenőr feladata, jogköre. Az építési folyamat előkészítő munkái. Az építési helyszín berendezésének elemei, vonatkozó előírások – gépek, raktárak, szociális ellátás létesítményei, építésirányítás helységei, elektromos hálózat, vízhálózat, csatorna, vízelvezetés, ideiglenes utak, közlekedés útvonalak kialakítása. Szállítás eszközei közúton és építési területen. Építési technológiák, építési módok ismertetése. Munkaterület átadás-átvétel, teljesítés igazolása, levonulás dokumentálása. 255
Települési infrastruktúra. Épületek, építmények csoportosítása rendeltetés szerint, jellemzőik. Lakóépületek kialakítása, elhelyezése, tájolása. Lakóépületek fajtái. Lakóépületek helyiségei, azok rendeltetése és sajátosságai. Épületszerkezetek. Az építőipari alapanyagok felépítése, szerkezete, tulajdonságai. Kivitelezési eszközök és szerszámok. 6.3.3. Munkajogi és vállalkozási ismeretek 16 óra/16 óra A magyar jogrendszer. Munkajogi szabályozás. Önálló munkavégzés és a „függő” munka közötti alapvető különbség. Alapvető törvények a munkajogviszonyban: Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. tv.) Mt. Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (1992. évi XXXIII. tv.) Kjt. Köztisztviselők jogállásáról szóló törvény (1992. évi XXIII. tv.) Ktv. Személyes jog. Együttműködési kötelezettség. Érvénytelenségnek fajtái: semmisség megtámadhatóság részleges érvénytelenség. Mit jelent az elévülés, milyen szabályok vonatkoznak az elévülésre. Mikor nyugszik, ill. mikor szakad meg az elévülés. Munkahelyi szervezetek. Munkaviszony létesítése. Munkaszerződés kötése. A munkáltató jogai és kötelességei: Munkáltató jogai: irányítási jog munka feletti felügyelet jog fegyelmezési jog vagyoni jellegű jog személyzeti jogok.
256
A munkáltató kötelességei: munka díjazásának kötelessége foglalkoztatási kötelesség ún. gondoskodási kötelesség. Munkavállaló jogai: kollektív jogai koalíciós szabadságjogok részvételi jogok bármikor szakszervezet szervezhető munkavédelmi képviselő választható 50 fő munkavállaló fölött kötelező. Munkavállaló kötelezettségei: munkavállaló rendelkezésre állási személyes kötelesség Rendelkezésre állás helye Rendelkezésre állás ideje munkavégzési kötelesség egyéb ún. magatartási kötelesség titoktartási kötelesség a munkáltató szervezeti rendjébe való beilleszkedés kötelessége oltalmi kötelezettség. Munkabér, pótlékok, munkaidő, pihenőidő, szabadság. Munkaviszony megszüntetésének szabályai, vonatkozó előírásai. A vállalkozás fogalma és alapfunkciója. Tulajdoni forma alapján lehet: magán állami önkormányzati szövetkezeti 257
Szervezeti felépítése szerint lehet: egyéni- vagy társas vállalkozás. Egyéni vállalkozás: devizabelföldi fogalma cselekvőképesség fogalma foglalkozástól, közügyektől, eltiltott fogalma egyéb feltételek tisztázása vállalkozás indítása 2010. január 1 után főállású egyéni vállalkozó. Társas vállalkozások: gazdasági társaságok (Kkt., Bt., Kft., Rt., közös vállalat, és az egyesülés). szövetkezetek közhasznú társaságok szabadalmi ügyvivői társaság ügyvédi munkaközösség oktatói munkaközösség. Tevékenység típusok szempontjából lehetnek: ipari kereskedelmi mezőgazdasági közlekedési-, pénzintézeti személyi szolgáltatást nyújtó vállalkozásokat. Nagyságrend tekintetében: mikro kis-, közepes nagyvállalkozás. Vállalkozás finanszírozása (saját tőke, hitel). Pénzforgalom lebonyolítása (pénztár, bankszámla) Vállalkozás gazdálkodása (bevétel, kiadás, nyereség, veszteség) Vállalkozás megszűnése, csődeljárás, felszámolási eljárás
258
6.4. A képzés javasolt helyszíne Tanterem Tanműhely 6.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 4.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek
Sorszám
1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.
Alkalmazott oktatási módszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni
csoport
magyarázat kiselőadás megbeszélés szemléltetés projekt házi feladat
osztály x x
x x x x
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -
4.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4.
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel
Osztálykeret
Csoportbontás
Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
x
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x
x
259
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
x
-
x
-
3. 3.1. 3.2.
Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Csoportos versenyjáték
x
-
x
-
6.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
7. Építőipari alapismeretek gyakorlat tantárgy
36 óra/36 óra*
*Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/*két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
7.1. A tantárgy tanításának célja A tanulók sajátítsák el a következő ismereteket: az építészeti alapfogalmak megismertetése és azok gyakorlati alkalmazása. Különféle építési technológiák és módszerek, valamint építési alapanyagok, kivitelezési eszközök és szerszámok megismertetése, azok megfelelő használata. Kivitelezési munkálatok előkészítése. Tervezési folyamatok ismerete, tervdokumentációk és műszaki rajzok értelmezése. Az egyes szakterületek munkafolyamataihoz kapcsolódó víz-, hő- és hangszigetelési munkák anyagainak, technológiáinak elméleti és gyakorlati megismerése. Talajnedvesség és talajpára elleni szigetelés készítéséhez szükséges ismeretek elsajátítása. Hőtechnikai, akusztikai és hidrotechnikai tulajdonságok ismerete. Szigetelő anyagok, szigetelési munkák eszközeinek és gépeinek megfelelő használata. Az épületek energetikai, hőtechnikai, elektromos és akusztikai feltételeinek ismerete. 7.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 7.3. Témakörök 7.3.1. Építési alapismeretek Építészeti alapfogalmak értelmezése, gyakorlati alkalmazása. Alapvető építési és kivitelezési technológiák alkalmazása. Építési alapanyagok szakszerű használata. Építési alapanyagok tárolására vonatkozó előírások. Építési anyagok csoportosítása. Szerszámok, eszközök ismertetése. Eszközök és szerszámok megfelelő használata. A kivitelezési munkafolyamatok résztvevői. 260
12 óra/12 óra
Kivitelezési munkafolyamatok sorrendisége, szervezés jelentősége. Szervezési munkafolyamatok lebonyolítása. Engedélyeztetések dokumentációinak ügyintézése. Kivitelezési munkálatok megkezdése, a munkafolyamatok nyomon követése, ellenőrzése, lebonyolítása. Építési helyszínek ismerete, sajátosságai. 7.3.2. Műszaki rajz 12 óra/12 óra A rajzolás alapjai. Vonalgyakorlatok, szabványírás. A szabvány fogalma, a rajzi szabványok. Építőipari szabványok. A megfelelő méretarányok ismerete. Méretarányok átváltása. Szerkesztési gyakorlatok. Ábrázolási módok. Vetületi ábrázolások. Axonometrikus ábrázolások. Az építészeti rajzokon használt tervi jelölések értelmezése, gyakorlati jelentősége a kivitelezés során. Anyagjelölések ismertetése, részletrajzon való felismerése. Az építészeti rajz formai követelményei. Építészeti rajzok megismerése, értelmezése. Engedélyezési és kiviteli terv szerepe a megvalósítás folyamatában. Kiviteli tervrajz olvasása, értelmezése. Műszaki rajz készítése megadott szempontok alapján. 7.3.3. Épületfizika 12 óra/12óra Épületszerkezettani alapismeretek alkalmazása. Statikai alapismeretek gyakorlati alkalmazása. Hőterhelési korlátok. Páraterhelés. Akusztika alapjai, hangszigetelési ismeretek. Épületgépészeti és energetikai ismeretek. Elektromos szakipar alapjai. Hidrotechnikai tulajdonságok. Szerkezeteket károsító nedvesség előfordulási formái. Vízszigetelő anyagok fajtái, felhasználási gyakorlata. Talajpára, talajnedvesség elleni szigetelés anyagai, szigetelési módok bemutatása. Szigetelő anyagok fektetése, toldása. 261
Szigetelések kivitelezése során keletkezett hulladékok tárolása, kezelése. Szigetelési hibák korrigálása. Kapcsolódó tervekben méretmegadási módok gyakorlati alkalmazása. Szigetelések anyagjelölése a terveken. Anyagszükséglet meghatározása tervdokumentáció alapján. Épületeket érő hő és hanghatások. Hőtechnikai ismeretek. Hővezetés. Hősugárzás. Hőáramlás. Hőátbocsátási tényező. Hőtágulás. Tűzállóság. Hőtechnikai jellemzők. Akusztikai alapfogalmak. Hőhíd épületszerkezetekre gyakorolt hatása. Hő- és hangszigetelő anyagokkal szemben támasztott követelmények. Hő- és hangszigetelés alapanyagai, fajtái, jellemzői. Hő- és hangszigetelési technológiák gyakorlati alkalmazása. Utólagos hő- és hangszigetelése készítése. Hő- és hangszigetelés jelölése tervrajzokon, részletrajzokon. Hő- és hangszigetelések készítésére vonatkozó munkavédelmi előírások betartása. 7.4. A képzés javasolt helyszíne Tanterem vagyTanműhel
7.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 5.5.1. Sorszá m 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek
Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat kiselőadás megbeszélés szemléltetés házi feladat
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni
csoport
osztály x x
x x
x
262
x x
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -
5.5.2. A tantárgy tevékenységformák
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 3. 3.1.
során
alkalmazható
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Képi információk körében Kiviteli és engedélyezési tervdokumentáció értelmezése
Osztálykeret
Tanulói tevékenységforma
Csoportbontás
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) Egyéni
Sorszám
elsajátítása
x
tanulói
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
-
x
x
-
x
-
x
-
x
x
-
x
-
x
-
x
-
7.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
263
A 10104-12 azonosító számú Szobafestő, díszítő munkák megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei
264
A 10104-12azonosító számú, Szobafestő, díszítő munkák megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
Különleges festési technikák, díszítések
Festés készítése különböző felületeken, különböző anyagokkal
Falfelület festésének, díszítésének gyakorlata
Alapfelületek vizsgálata, bevonatrendszerek elemzése
Szakszámítás
Díszítőmunkák, színelmélet, szakrajz
Festési munkálatok anyag- és gyártásismerete
10104-12 Szobafestő, díszítő munkák
Festési technológiák, anyagok,szakmai ismerete
Falfelület festése, díszítése
FELADATOK Felületvizsgálatot, feltárást végez, kül- és beltérben Meglévő bevonat rétegrendjének felépítését vizsgálja, kül- és beltérben, az eredményeket írásos feljegyzésben dokumentálja Szakmai javaslatot ad a felújítandó felület minősítéséről Anyagmennyiséget számol tervrajzról és helyszínen Vizsgálatok eredménye függvényében a felületet előkezeli Felvonul a munkaterületre a szükséges gépekkel, szerszámokkal, eszközökkel Nem festendő felületeket megóv (takarást, maszkolást végez) Alapvakolat felületét javítja kül- és beltérben Sarok, nyílászárók káváinak, sarokkiképzéseinek kialakítását javítja (élvédő) Különböző glettanyaggal simítja a felületet kül- és beltérben Építőelemek, burkolóelemek illesztését szakszerűen javítja
x
x
x
x
x
x
x
x x
x
x x
x
x x
x
x
x
x x
x
x
x x
265
x
Kézi, gépi csiszolással finomítja a felületet Választott technikának megfelelő alapozást (impregnálást) végez Mészfestést készít új vagy régi felületre kül- és beltérben, fehér és színes kivitelbe Homlokzat színezését megtervezi, elkészíti különböző vékonyvakolattal, szilikát festékkel Fröcskölést, durva színfröcskölést készít Határoló, díszítő vonalozást, sablonálást készít Mintanyomó hengerezést készít Egyszerű díszítőelemeket helyez fel kül- és beltérben Egyszerű faerezet utánzatot fest Betartja a munkavédelmi, biztonságtechnikai, tűz- és környezetvédelmi előírásokat Elvégzi a szükséges utómunkálatokat (szerszám-, eszköztakarítás, munkaterület takarítása, anyagtárolás, hulladékkezelés) Munkaterületet átad
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
SZAKMAI ISMERETEK Falfelületek vizsgálata Felvonul a munkaterületre Falfelületek előkészítése Munka megkezdésének és végzésének feltételei Munkabiztonsági és balesetvédelmi előírások Anyagszükségletet számítás (szakszámítás) Színezőanyagok A munkavédelmi, biztonságtechnikai, tűz- és környezetvédelmi szabályok Kéziszerszámos, gépi felületcsiszolás Az anyagszállítás és tárolás általános ismerete Alapfelületek anyagai
x x
x
x x x
x
x
x x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
266
x
x
Alapfelületek fajtái Falfelületek kiegyenlítése csiszolással, gletteléssel Alapozás (impregnálás) Meszes glett, mészfestés Hengerezés Díszítő sorminta, sablon Színezőanyagok Diszperziós glettek, műgyanta kötőanyagú festékek Struktúra képzés Vékonyvakolat bevonatrendszerek Díszítő elemek
x
x
x
x
x
x
x x x x x
x x
x x x x x
x x
x
x
x
x
x x
x
x
x
x
x
x
SZAKMAI KÉSZSÉGEK Létra használata Anyagokat, szerszámokat szakszerűen használ Kéziszerszámok használata Festőipari gépek használata Egyéni és kollektív munkavédelmi eszközök használata
x
x
x
x
x
x
x x
x x
x x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
Kompromisszumkészség
x
x
Konfliktusmegoldó készség
x
x
Kapcsolatfenntartó készség
x
x
x
x
x
x
x
x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Kézügyesség Pontosság
x x
x
x
x
Állóképesség TÁRSAS KOMPETENCIÁK
MÓDSZER KOMPETENCIÁK Áttekintő képesség
x
x
Kreativitás, ötletgazdagság
x x
267
x
x
8. Falfelület festése, díszítése tantárgy
208 óra/172 óra*
*Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/*kétévfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül
8.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló legyen képes a lakó- és középületek falfelületeinek a megrendelő által igényelt bevonatrendszerrel történő kialakítására a felületvédelmi és higiéniai előírások betartásával. Ismerje a színhasználat nyújtotta téralakítási lehetőségeket, valamint a különféle díszítési technikákat és eljárásokat. 8.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 8.3. Témakörök 8.3.1. Festési technológiák, anyagok szakmai ismerete 69 óra/60óra A falfestés során használatos szerszámok, műszerek és gépek működése, azok szakszerű használata. Alapfelület fajtái, vizsgálatuk ismerete különböző módszerekkel (műszeres, mechanikus, laboratóriumi). Felületdiagnosztikának, megfelelő felület előkezelés (szükség esetén). Felületdiagnosztikának megfelelő felület előkészítés lépései, minőségi követelményei. Felület impregnálásának lépései, szabályai, fontossága. Felületerősítő segédanyagok, hézagoló anyagok, hézagerősítő szalagok. Felületpótló, felületkiegyenlítő anyagokfajtái és alkalmazási területük. Kül- és beltéri alapvakolatok felületének, javításának anyagai. Élvédők típusai, alkalmazási területük. Felhasznált festékek alapanyagának meghatározása, fajtái. Festés kivitelezésének sorrendje, lépései. Különböző kötőanyagú és struktúrájú festékek ismerete. Homlokzatfestésének lépései, különböző vékonyvakolattal, szilikát festékkel. Vékony díszítővakolatok felület előkészítése, felhordásának technológiája. Pigmentek fajtái, alkalmazási területe, szakszerű használatuk ismerete. Komplett bevonatrendszerek kialakítása, minőségi követelményei. 8.3.2. Festési munkálatok anyag- és gyártásismerete Anyagok fizikai, kémiai tulajdonságai. – hőmérséklet, belső hőmérséklet, halmazállapot, párolgás. – színek keletkezése, jelentése, hatásai. – alakváltozás, térfogat, felületi minőség. – egyéb fizikai tulajdonságok. 268
61 óra/52 óra
– kémiai reakciók. – oldatok. – keverékek. – szerves, szervetlen vegyületek. Kötőanyagok csoportosítása: – szerves-szervetlen. – mesterséges-természetes. – előállításuk alapján. – összetételük alapján. Felület előkezelő, előkészítő anyagok: – felületi hibák. – felületi hibák okai. – felületi hibák megszüntetésének lehetőségei, módszerei. – megfelelő hordozóréteg kialakításának lépései. Felület hibáinak javítására szolgáló anyagok (masszák, glettek, gipszek): – gipsz alapanyag tulajdonságai. – cement alapanyag tulajdonságai. – műgyanta kötőanyaggal módosított, javított anyagok. Pigmentek, színezőanyagok, töltőanyagok csoportosítása: – mesterséges-természetes. – szerves-szervetlen. – pigmentek jellemző tulajdonságai. – töltőanyagokra vonatkozó szabványok. Festékek gyártási ismerete: – csoportosításuk előállításuk alapján. – csoportosításuk felhasználásuk alapján. – csoportosításuk tulajdonságaik alapján. Töltő, adalékanyagok, hozzátét anyagok ismeret. Festékek tulajdonságai Kész bevonatrendszerek rétegrendjének kapcsolatai. 8.3.3. Díszítőmunkák, színelmélet, szakrajz Rajzok, tervek, tervrajzok, tervdokumentáció. Tervezés, méretarány, lépték, fogalma. Színelmélet (téralakító, pszichológiai, lélektani hatások). Színdinamika, színek tudatos tervezésének ismerete. Színharmónia, szín-diszharmonia ismerete, alkalmazása. Modern díszítési technikák alkalmazásának ismerete. Egyszerű és különleges díszítőmunkák technikáinak ismerete: Egyszerű színfröcskölés- durvafröcskölés 269
35 óra/26 óra
Márvány hatású effekt festés- márványutánzat festése (olajmárvány) Egyszerű határoló vonalazás- plasztikus vonalazás Strukturált festék- masszamunka készítés Modern díszítőanyagok használatának ismerete Sablonok készítésének ismerete: – tervezés. – szerkesztés. – kivágás, kiszabás. – jelölőpontok. – többszínű sablonok. – sorminták. – sarokminták. – önálló dekorációs sablonok. Többszínű mintanyomó hengerezés készítésének ismerete. Egyszerű díszítőelemek kül- és beltéri felhelyezésének ismerete: – kijelölés, kiszerkesztés. – díszítő elemek szabása egyenes fonalban, és szögben. – egyszerű gipsz díszítőelemek mintalevétele, öntése, felhelyezésének ismerete. Polisztirol díszítőelemek szabása, ragasztása, javítása, festése. Egyszerű faerezet utánzat festésének ismerete. Homlokzat színezésének megtervezése. 8.3.4. Szakszámítás 43 óra/34 óra Mértékegységek, átváltások. Tervrajzok fajtái, rajzolvasás. Felmérés szabályai, iránymutatói. Felmérés hibalehetőségei. Felmérés különbsége tervrajzról, és helyszínen. Szükséges anyagnormák ismerete. Szükséges időnormák ismerete, időterv készítésének szabályai, adatai, szorzói (vonalas terv készítése). Munkavégzéshez szükséges eszközök, gépek időnormái. Munkaerő felmérésének lépései. Anyagmennyiség számításának ismerete tervdokumentáció alapján. Anyagszámítás tervrajzról. Felmérés helyszínen.
270
8.4. A képzés javasolt helyszíne Tanterem 8.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazott sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 6.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 3.
egyéni
magyarázat megbeszélés szemléltetés projekt kooperatív tanulás házi feladat
6.5.2. A tantárgy tevékenységformák
csoport
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
osztály x
x x x x x
elsajátítása
során
alkalmazható
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Képi információk körében
Osztálykeret
1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.
Alkalmazott oktatási módszer neve
Csoportbontás
Sorszá m
x x x x
x x x x
271
tanulói
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 5. 5.1. 5.2. 5.3. 6. 6.1. 6.2. 6.3. 6.4. 6.5. 6.6.
XY rajz értelmezése XY rajz készítése leírásból XY rajz készítés tárgyról XY rajz kiegészítés XY rajz elemzés, hibakeresés
x x x x x
Komplex információk körében Elemzés készítése tapasztalatokról Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Információk rendszerezése mozaikfeladattal Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Vizsgálati tevékenységek körében Technológiai próbák végzése Technológiai minták elemzése Geometriai mérési gyakorlat Vegyészeti laboratóriumi alapmérések Anyagminták azonosítása Tárgyminták azonosítása
x x x
x x x x x x x x x
8.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
7. Falfelület festésének, díszítésének gyakorlata tantárgy
660 óra/648óra*
*9-13. évfolyamon megszervezett képzés/*13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
7.1 A tantárgy tanításának célja A tanuló ismerje meg a falfelületek festése és díszítése során alkalmazott anyagok, eszközök és szerszámok balesetmentes, szakszerű használatát. Az elméletben tanult tananyagok begyakorlása képesség, készség, jártasság szinten. 7.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül.
272
7.3.Témakörök 7.3.1. Alapfelületek vizsgálata, bevonatrendszerek elemzés 102 óra/60óra Felületvizsgálat gyakorlata. Felületvizsgálat szemrevételezéssel: – vizsgálat lépései, szabályai. – főbb szempontok a vizsgálat során. – ok-okozat, és összefüggések keresése (pl. beázás, hólyagosodás). – a felület minősítése, további vizsgálatok megállapítása. Mechanikus úton: – vizsgálat lépései, szabályai. – főbb szempontok a vizsgálat során. – ok-okozat, és összefüggések keresése (pl. beázás, hólyagosodás). – a felület minősítése, további vizsgálatok megállapítása. Műszeres felületvizsgálat: – vizsgálat lépései, szabályai. – főbb szempontok a vizsgálat során. – ok-okozat, és összefüggések keresése (pl. beázás, hólyagosodás). – a felület minősítése, további vizsgálatok megállapítása. Alapfelület anyagának meghatározása és minőségének felmérése. Anyagok egymásra gyakorolt hatásának ismerete. Felújítandó vagy új bevonatrendszerek vizsgálata, minősítése. Bevonatrendszer felépítésének vizsgálata, vélemény készítése a felújításról Vizsgálatok eredményeiről írásos feljegyzés készítése (szakmai vélemény). 7.3.2. Festés készítése különböző felületeken, különböző anyagokkal 346 óra/282óra Szakmai vélemény alapján a bevonatrendszer eltávolítása, vagy előkezelése, vagy előkészítése. Anyagszámítás készítése tervrajzról, helyszíni felmérés alapján. Kivitelezés lépéseinek megtervezése. Falfelületek kiegyenlítése: – meszes glett. – gipsz kötőanyagú vékonyvakoló glettel. – gipsz alapú vastag glettanyaggal. – glettanyaggal. – vékony glettanyagal. Alapozás (impregnálás). Fogadóképes felület kialakítása, megerősítése. Tapadást biztosító felület kialakítása. 273
Kijelölés, határoló vonalak kicsapása. Mészfestés. Színes mészfestés. Diszperzióval erősített glettek, műgyanta kötőanyagú festék. Különböző kötőanyagú festékek felhordása, festési technológiája. Homlokzatok előkészítése, előkezelése, festése. Színezőanyagok alkalmazása. Strukturált felületek kialakítása különbözőtechnikákkal. Vékonyvakolati bevonatrendszerek készítése. Speciális bevonatok készítése. Munka- és balesetvédelmi ismeretek. Anyagtárolás és szállítás. 7.3.3. Különleges festési technikák, díszítések 212 óra/306óra Megfelelő alapfelület előkészítése, előkezelése díszítéshez. Díszítés megtervezése. Díszítés technikájának megválasztása. Díszítés színeinek megtervezése. Díszítendő felületek kimérése, kijelölése, kicsapása. Díszítőelemek (polisztirol, gipszlécek, falécek, rozetták) felhelyezése. Díszítőanyag előkészítés, próbafestés. Díszítő hengerezés technológiája. Vonalazás, színelválasztástechnológiája. Színfröcskölés technológiája. Tamponálás technológiája. Fallazúrozás technológiája. Strukturált felületek kialakítása: – különböző strukturált festékek felhordásának szerszámai, technikái, anyagai. – különböző vékonyvakolatok struktúráinak kialakítása, szerszámai, anyagai. – különböző masszamunkák kialakításának szerszámai, technikái, anyagai – strukturált felületek. Díszítő sorminta, sablon alkalmazása. Modern díszítések bemutatása. Különleges díszítési munkák bemutatása.
274
7.4.A képzés javasolt helyszíne Szakmaspecifikus tanműhely vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezetnél. 7.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 7.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Sorszá m 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7.
Alkalmazott oktatási módszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni
magyarázat elbeszélés megbeszélés szemléltetés projekt kooperatív tanulás szimuláció
csoport
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -
osztály x
x x x x x x
7.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák
1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4.
x
Osztálykeret
1.1.
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban
Csoportbontás
1.
Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
275
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 5. 5.1. 5.2. 5.3. 6. 6.1. 6.2. 7. 7.1. 7.2. 7.3. 7.4. 7.5.
Képi információk körében XY rajz értelmezése XY rajz készítése leírásból XY rajz készítés tárgyról XY rajz kiegészítés XY rajz elemzés, hibakeresés
x x x x x
x
x
Komplex információk körében Esetleírás készítése Elemzés készítése tapasztalatokról Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Információk rendszerezése mozaikfeladattal Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján Vizsgálati tevékenységek körében Technológiai próbák végzése Technológiai minták elemzése Geometriai mérési gyakorlat Anyagminták azonosítása Tárgyminták azonosítása
x
x x x
x
x x x x x x x x x x
7.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
276
A 10103-12 azonosító számú
Mázolási munkák fa-, fal-, fém és speciális felületeken megnevezésű szakmai követelménymodul
tantárgyai, témakörei
277
A 10103-12 azonosító számú, Mázolási munkák fa-, fal-, fém- és speciális felületeken
megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
Alapfelület vizsgálat, bevonatrendszer elemzése
x
x
x
x
x
x
Mázolási munkák díszítési műveletei
Mázolás anyagának, segédanyagának anyagismerete
x
Mázolóanyagok, segédanyagok
x
Mázolás technológiája, szakszámítása
x
Alapfelületek vizsgálata
10103-12 Mázolási munkák fa-, fal-, fém és speciális felületeken
Mázolás készítése különböző felületeken
Mázolási munkák gyakorlata
Mázolás
x
x
x
x
FELADATOK Felületvizsgálatot, feltárást, felületdiagnosztikát végez kül- és beltérben Meglévő bevonat rétegrendjének felépítését vizsgálja az eredményeket írásos feljegyzésben dokumentálja Szakmai javaslatot ad felújítandó felület minősítéséről Felvonul a munkaterületre a szükséges gépekkel, szerszámokkal, eszközökkel Nem festendő felületek megóvása (takarással, maszkolással, ragasztással, leszereléssel) Vizsgálatok eredménye függvényében a felületet előkezeli kül- és beltérben Megállapítja a megfelelő technika, anyag használatát Az előkészítés anyagszükségletét felméri rajzról és helyszínen Építőelemek, burkolóelemek illesztését szakszerűen javítja Választott technikának megfelelő alapozást (impregnálást, beeresztést) végez Kézi, gépi csiszolással finomítja a felületet Portalanítja, tisztítja az előkészített felületet Anyagfelhasználásnál figyelembe veszi a környezetszennyező tényezőket
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x x
278
x
x
Szükség szerint utójavítást végez Színezés esetén beállítja a szükség színárnyalatot, konzisztenciát, próbafestést végez Közbenső réteget hord fel Szükség szerint finomjavítást végez Fedőréteget hord fel Különféle anyagokkal, mázol kül- és belterületen egyaránt Technológiának megfelelő díszítést végez Betartja a munkavédelmi, biztonságtechnikai, tűzés környezetvédelmi előírásokat Elvégzi a szükséges utómunkálatokat (szerszám-, eszköztakarítás, munkaterület takarítása, anyagtárolás, hulladékkezelés) Elvégzi a befejező munkálatokat, munkaterületet átad
x
x
x
x
x
x x x
x x x
x x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
SZAKMAI ISMERETEK Munka megkezdésének és végzésének feltételei Munka és környezetvédelmi előírások Anyagszükséglet Felületek vizsgálata Felületek előkészítése, előkezelése Felületpótló, kiegyenlítő anyagok Közbensőbevonatok típusai, felhasználásuk Fedőbevonatok típusai, felhasználásuk Az anyagszállítás és tárolás általános szabályai Alapfelületek anyagai Alapfelületek fajtái Felülettisztítás eszközei és módjai Bevonati, mázoló anyagok csoportosítása Speciális bevonatok anyagai Mázolási technológiák Felületalakító, tapadásjavító anyagok Gépi, kéziszerszámos felületcsiszolás
x x
x
x
x x x
x
x
x x
x x x x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x x x
x
x
x
x
x x x x
x
x
x
x x
x x
x x x x
x x
x x
x x
x
x
x
x 279
x
x x
x x x x
x x x
x
SZAKMAI KÉSZSÉGEK Létra használata Gépek, kéziszerszámok használata Szakmai nyelvű írott és hallott szöveg megértése Építészeti tervrajz olvasása,
értelmezése SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Kézügyesség
x
x
Szervezőkészség
x
x
TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő készség
x
x
x
x
x
x
x
Kompromisszumkészség
x
x
x
x
x
x
x
MÓDSZER KOMPETENCIÁK Áttekintő képesség
x
x
x
x
x
x
x
Rendszerező képesség
x
x
x
x
x
x
x
280
8. Mázolás tantárgy: 140 óra/156óra* *9-13. évfolyamon megszervezett képzés/*13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
8.1. A tantárgy tanításának célja A mázolás céljának, szerepének megismerése. A szerkezeti elemek védő, díszítő, védő-díszítő és jelölő bevonatrendszerekkel történő ellátásának elméleti elsajátítása, a különböző bevonatrendszerek esztétikai, higiéniai, védelemi funkcióinak megismerése. A mázoló munkák anyagainak előállítása (bekeverése), valamint a mázolási technológiák folyamatának elsajátítása. A mázolómunkák anyagainak, segédanyagainak, szerszámainak, eszközeinek és gépeinek, valamint a biztonságos munkavégzés feltételeinek a megismerése. 8.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 8.3. Témakörök 8.3.1. Alapfelületek vizsgálata 30 óra/38óra Felületvizsgálat szemrevételezéssel: – vizsgálat lépései, szabályai. – főbb szempontok a vizsgálat során. – ok-okozat, és összefüggések keresése (pl. beázás, hólyagosodás). – a felület minősítése, további vizsgálatok megállapítása. Mechanikus úton: – vizsgálat lépései, szabályai. – főbb szempontok a vizsgálat során. – ok-okozat, és összefüggések keresése (pl. beázás, hólyagosodás). – a felület minősítése, további vizsgálatok megállapítása. Műszeres felületvizsgálat: – vizsgálat lépései, szabályai. – főbb szempontok a vizsgálat során. – ok-okozat, és összefüggések keresése (pl. beázás, hólyagosodás). – a felület minősítése, további vizsgálatok megállapítása. Alapfelület anyagának meghatározása és minőségének felmérése. Anyagok egymásra gyakorolt hatásának ismerete. Felújítandó vagy új bevonatrendszerek vizsgálata, minősítése. Bevonatrendszer felépítésének vizsgálata, vélemény készítése a felújításról. Vizsgálatok eredményeiről írásos feljegyzés készítése (szakmai vélemény).
281
8.3.2. Mázolás technológiája, szakszámítása 38 óra/38óra Mázolás fogalma és célja. Kivitelezés lépéseinek megtervezése. Felület előkezelése, előkészítése, anyagainak, szerszámainak ismerete. Fémfelületek tisztasági fokozatai, szennyeződések (oxidációk, zsírok) eltávolításának módjai. Mázolás szerszámainak, eszközeinek, gépeinek, segédüzemeinek ismerete. Felület megmunkálás, felületalakítás kézi és gépi eszközeinek ismerete (csiszolóanyagok csoportosítása). Egyenetlenségek javítása, javítóanyagok (tapasztok) csoportosításának ismerete. Mázolóanyag felhordásának módjai - ecsetelés, hengerelés, szórás (elektrosztatikus), mártás (elektroforetikus). Anyagtárolás és szállítás. Közbenső réteg felhordása és, szerepe a bevonatrendszerben. Fedőréteg felhordása és szerepe a bevonatrendszerben. Magas minőségű mázolás készítésének technológiái (különleges mázolás). Mázolás díszítésének anyagai, módjai és technológiái. Felmérés tervrajzról, és helyszínen Mázolás anyag- és időnorma ismerete, szakszámítása. Munka- és balesetvédelmi előírások ismerete.
8.3.3. Mázolóanyagok, segédanyagok 34 óra/34óra Olajok, kencék, lakkok, zománcok anyagai. Felülettisztító anyagok. Felület előkezelő anyagok: – szigetelő anyagok. – fehérítő anyagok. – felületroncsoló anyagok. – preventív anyagok (gombaölő, kártevők elleni anyagok). – konzerváló anyagok. – beeresztő anyagok. – korróziógátló anyagok. – légmentesítő, tűzvédelmi bevonatok anyagai. Felület előkészítő anyagok: – impregnáló anyagok. – tapadást javító anyagok. – felületsimító anyagok, mélyedéstapaszok, kittek. Mázolóanyagok pigmentjeinek csoportosítása.
282
Speciális mázolás anyagai, velük szemben támasztott követelmények (korrózió gátló, tűz gátló bevonatok, sav-lúgálló bevonatok, higiéniai bevonatok). Mázolóanyagok csoportosítása kötőanyaguk, oldószerük, tulajdonságaik alapján. Oldószerek csoportosítása. Oldószerek típusai. Hígító anyagok. Adalék, hozzátét anyagok: – viszkóz anyagok. – tixotrópiát elősegítő anyagok. – hőállóság segítő anyagok. – fényállóságot segítő anyagok. – terülést segítő anyagok. – száradást gyorsító anyagok. Alapozó réteg szerepe a bevonatrendszerben. Mázolóanyag viszkozitása, konzisztenciája, tixotropiája, fedőképessége, kialakított filmréteg vastagsága és tulajdonsága. 8.3.4. Mázolás anyagának, segédanyagának anyagismerete 38 óra/46óra Mázolóanyagok fizikai, kémiai tulajdonságainak ismerete. Alapfelületek fizikai-kémiai tulajdonságainak meghatározása. Felújítandó felület vizsgálata műszerekkel, mechanikusan. Alapfelületek korróziójának meghatározása, felmérése, írásos rögzítése. Alapfelület porózusságának, nedvszívó–tapadó képességének vizsgálata, írásos rögzítése. Alapfelület tisztítás segédanyagainak, eszközeinek ismerete. Alapfelület tisztasági fokozatai. Különböző bevonatrendszerek vizsgálati módja (fogadóképes vagy eltávolítandó). Mázolóanyagok összetétele, nyersanyaga. Mázolóanyagokkal szemben támasztott követelmények ismerete. Kész bevonatrendszerrel szemben támasztott követelmények ismerete. Csiszolóanyagok felépítése, összetétele, gyártástechnológiájának ismerete. Felület passziváló, átalakító, közömbösítő, zsírtalanító anyagok ismerete. Maró és festékeltávolító anyagok ismerete, használatának szabályai. Fehérítő, halványító anyagok ismerete. Preventív anyagok (gombaölő, favédőszerek, korrózió gátlók, lángmentesítő, speciális anyagok) ismerete. Kittek és tapaszok fogalma, összetétele, gyártástechnológiája, tulajdonságaik. Pórustöltő, pórustömítő anyagok ismerete.
283
Tapadásjavító, kellősítő anyagok ismerete, használata. Adalékanyagok (habzásgátló, száradásgyorsítók, anti-szilikonok, mattitó szerek) ismerete. Filmképzők és kötőanyagok csoportosítása, ismerete. Pigmentek csoportosítása, összetétele, gyártásismerete. Töltőanyagok fajtái, tulajdonságainak ismerete. Oldó- és hígítószerek fajtái, tulajdonságainak ismerete. Mázolóanyagok csoportosítása, tulajdonságai (egy-, többkomponensű anyagok). Kittek és tapaszok fogalma, összetétele, gyártástechnológiája, tulajdonságaik. Gyanták, műgyanták csoportosítása, gyártástechnológiájának ismerete. Olajok, kencék, viaszok, fogalma, csoportosítása. Lakkok fajtái, csoportosításuk. Pácok, lazúrok, viaszok csoportosítása. Zománcok csoportosítása, tulajdonságaik, összetételük alapján. Polírozó, fényesítő szerek ismerete. A képzési helyszín jellege:Tanterem A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák :
8.4. 8.5.
8.5.1. Sorszá m 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7.
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek: Alkalmazott oktatási módszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni
magyarázat elbeszélés megbeszélés szemléltetés projekt kooperatív tanulás házi feladat
csoport
osztály x
x x x x x x
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -
8.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák
1.
Információ feldolgozó tevékenységek
284
Osztálykeret
Csoportbontás
Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7.
Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban
x
x
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x x
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
8.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 9. Mázolási munkák gyakorlata tantárgy
344 óra/336óra*
*9-13. évfolyamon megszervezett képzés/*13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
9.1. A tantárgy tanításának célja A mázolási munkák megismertetése, szerszámainak, eszközeinek, gépeinek bemutatása, szakszerű alkalmazásuk gyakorlása. Mázolás díszítéseinek elsajátítása, különleges, magas minőségű mázolás készítése. 9.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül.
285
9.3. Témakörök és elemeik 9.3.1. Alapfelület vizsgálat, bevonatrendszer elemzése 104 óra/68óra Felületvizsgálat a gyakorlatban. Felületvizsgálat szemrevételezéssel: – vizsgálat lépései, szabályai. – főbb szempontok a vizsgálat során. – ok-okozat, és összefüggések keresése (pl.korhadás, korrózió okai). – a felület minősítése, további vizsgálatok megállapítása. Mechanikus úton: – vizsgálat lépései, szabályai. – főbb szempontok a vizsgálat során. – ok-okozat, és összefüggések keresése (pl. korhadás, korrózió okai). – a felület minősítése, további vizsgálatok megállapítása. Műszeres felületvizsgálat: – vizsgálat lépései, szabályai. – főbb szempontok a vizsgálat során. – ok-okozat, és összefüggések keresése (pl. beázás, hólyagosodás). – a felület minősítése, további vizsgálatok megállapítása. Alapfelület anyagának meghatározása és minőségének felmérése. Anyagok egymásra gyakorolt hatásának ismerete. Felújítandó vagy új bevonatrendszerek vizsgálata, minősítése. Bevonatrendszer felépítésének vizsgálata, vélemény készítése a felújításról. Vizsgálatok eredményeiről írásos feljegyzés készítése (szakmai vélemény).
9.3.2. Mázolás készítése különböző felületeken 172 óra /200óra Mázolás szerszámainak, eszközeinek, gépeinek bemutatása. Mázolóanyagok csoportosítása, raktározásának előírásai. Felhasznált alapanyagok fajtái csoportosításuk, raktározásuk. Felület előkészítés, előkezelés gyakorlata. Vizsgálatok függvényében a régi bevonat eltávolítása, mechanikai, kémiai, úton (csiszolás, égetés, maratás, gépek). Csiszolóanyagok, csiszológépek használata. Javítóanyagok (kittek, tapaszok) használata (1K, 2K). Mázolóanyagok konzisztenciájának, bedolgozhatóságának beállítása, hígítószerek használata. Alapfelület függvényében alapozás, impregnálás, beeresztés készítése. Mázolóanyagok színezésének gyakorlata, színkeverési ismeretek (összeadó, kivonó). Mázolás készítésének gyakorolása, ecseteléssel, szórással. 286
Festékszórás, fényezés berendezései, használatuk a gyakorlatban. Speciális felületek mázolása (műanyag, üveg, alumínium, réz). Pácolás készítése. Lazúrozás készítése. Lakkozás készítése. Különleges kivitelű mázolás készítése (becsiszolt, lakkcsiszolt mázolás). Szakszámítási gyakorlatok. Utómunkálatok elvégzése. Vonatkozó munkavédelmi előírások ismertetése.
9.3.3. Mázolási munkák díszítési műveletei. 68 óra/68óra Megrendelő igényeinek meghatározása, egyeztetés a megrendelővel. Különböző felülettisztító anyagok használata. Felületfehérítő, halványító szerek. Díszítés anyagainak elkészítése a gyakorlatba. Különböző pácok anyagainak elkészítése: – szeszes pác. – oldószeres pác. – vizes bázisú pác. Pácolás szerszámai, eszközei, folyamata, hibái. Pácolás készítése. Különböző lazúrok anyagainak előkészítése. – oldószeres lazúrok. – vizesbázisú (akril) lazúrok. Lazúrozás szerszámai, eszközei, folyamata, hibái. Különböző lakkok anyagainak előkészítése. – oldószeres lakkok. – vizesbázisú (akril) lakkok. Fafelületek olajozása, viaszolása. Lakkozás készítése. Festékszórással készített díszítések: – sablonálás. – kiragasztás. Fényezés, lakkozás készítése szórópisztollyal. Polírozás. Márványutánzat készítése különböző kivitelben. Faerezet utánzat festése különböző kivitelben. Antikozás készítése különböző technikákkal, anyagokkal. Konzerválás, öregbítés, frissítés,élénkítési technikái. 287
9.4. A képzési helyszín jellege Szakmaspecifikus tanműhelyben vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezetnél 9.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazott sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 9.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3.
egyéni
magyarázat megbeszélés szemléltetés projekt szimuláció szerepjáték
9.5.2. A tantárgy tevékenységformák
csoport
osztály
x x x x x x
x x
x
elsajátítása
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
x
során
alkalmazható
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű
Osztálykeret
1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.
Alkalmazott oktatási módszer neve
Csoportbontás
Sorszá m
x x x x x x x
x x
288
x
tanulói
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
2.4. 2.5. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 5. 5.1. 5.2. 6. 6.1. 6.2. 6.3. 7. 7.1. 7.2.
kérdésekre Tesztfeladat megoldása Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban
x
x x
x
Komplex információk körében Esetleírás készítése Elemzés készítése tapasztalatokról Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján Vizsgálati tevékenységek körében Technológiai próbák végzése Technológiai minták elemzése Tárgyminták azonosítása Szolgáltatási tevékenységek körében Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással
x x x x
x x x x x x x x x x
9.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
289
A 10105-12azonosító számú Tapétázási munkák megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei
290
Tapétázási munkák megnevezésű szakmai tantárgyak és a témakörök oktatása során
Tapétázás, díszítés
Tapéták csoportosítása, gyártásismerete
Anyagismeret
Szakszámítás
Díszítési technológiák
Tapétázás műveleti sorrendje, eszközei, szerszámai, gépei
10105-12 Tapétázási munkák
Ragasztóanyagok alkalmazása
Tapétázási munkák gyakorlata
Tapétázási munkák
Felület előkészítés, előkezelés
A 10105-12azonosító számú, követelménymodulhoz tartozó fejlesztendő kompetenciák
FELADATOK Felületvizsgálatot, feltárást, felületdiagnosztikát végez Meglévő bevonat rétegrendjének felépítését vizsgálja Az eredményeket írásos feljegyzésben dokumentálja Szakmai javaslatot ad felújítandó felület minősítéséről Anyagszükségletek meghatározása tervrajzról, és helyszínen Vizsgálatok eredménye függvényében a felületet előkezeli Megállapítja a megfelelő technika, anyag használatát Építőelemek, burkolóelemek illesztését szakszerűen javítja Választott technikának megfelelő alapozást (impregnálást) végez Alapvakolat felületét javítja Szükség szerint sarkok, nyílászárók káváinak éleit erősíti, élvédővel Különböző glettanyaggal simítja a felületet Alapfelületet erősítősávval erősíti Kézi, gépi csiszolással finomítja a felületet Elvégzi a tapétázás előkészítő munkálatait
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
291
x
Makulatúráz Ragasztót kever, előkészít, próbaragasztás végez Tapétát méretre vág Tapétát ragaszt Lesimítja a tapétát Szükség szerin utómunkát végez Díszítést végez Befejező munkálatokat elvégz Tapéta felújítást (tisztítás), végez Betartja a munkavédelmi, biztonságtechnikai, tűz- és környezetvédelmi előírásokat
x x
x
x x x
x
x
x
x
x x
x x x
x x
x
x x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
SZAKMAI ISMERETEK Munka megkezdés, végzés, befejezés feltételei Munkabiztonsági és egészségvédelmi előírások Felületek fajtái, előkészítése Szervetlen és szerves kötőanyagok Tapéták típusai, tulajdonságai Az anyagszállítás és tárolás általános szabályai Adalékanyagok, segédanyagok Tapétázás díszítőelemei Vonatkozó környezet-, egészségvédelmi előírások szabályok
x
x
x
x
x
x
x
x x
x
x
x x
x
x
x
x
x
x
x
x x
x
x
x
x
x
x
x
x
x x
x
x SZAKMAI KÉSZSÉGEK
Létra használata Kéziszerszámok, segédeszközök használata Festőipari, tapétázási gépek használata
x
x
x
x
x
x SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
Kézügyesség Pontosság
x x
x
x
x
Állóképesség
x TÁRSAS KOMPETENCIÁK
Kompromisszumkészség
x
x
Konfliktusmegoldó készség
x
x
292
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
Kapcsolatfenntartó készség
x
Áttekintő képesség
x
x x x MÓDSZER KOMPETENCIÁK
Kreativitás, ötletgazdagság
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x x
x
10. Tapétázási munkáktantárgy
172 óra/172óra
*9-13. évfolyamon megszervezett képzés/*13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
10.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló ismerje meg a tapétázás célját, a különböző anyagú felületek esztétikai és felületvédelmi célból történő bevonását. Ismerje meg, hogy a speciális tapéták alkalmazásával hőszigetelő, ütésálló, erősítő, mosható, dörzsölhető felületeket hozhatunk létre. A tantárgy célja a tapétázási műveletek megismertetése, díszítések bemutatása. 10.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 10.3.
Témakörök és elemeik
10.3.1.
Tapétázás műveleti sorrendje, eszközei, szerszámai, gépei 52 óra/52óra Alapfelületek fajtái, vizsgálatuk ismerete különböző módszerekkel (műszeres, mechanikus, laboratóriumi). Hézagoló anyagok, hézagerősítő szalagok és felületkiegyenlítők típusai és alkalmazási területei. Élvédők típusai, alkalmazási feltételei. A tapétázási munkák során használatos szerszámok, műszerek és gépek működése, azok szakszerű használata. Felület előkezelés, előkészítés. Anyagszámítás tervrajzból, és helyszínen. Felhasznált alapanyagok fajtái. Munka és balesetvédelmi ismeretek. Kivitelezés lépései. Vizsgálatok eredményétől függően a felület semlegesítése, szilárdítása, fogadóképes felület kialakításának lépései. Felület hiányosságainak pótlásának módjai. Felületerősítés módjai. Tapétázás előkészítő munkálatainak ismertetése. Tapéták csoportosítása korok, stílusok, anyaguk, mintázatuk, fajtájuk, súlyuk 293
szerint. Tapétákon alkalmazott piktogramok ismertetése. Tapétázás műveleti sorrendjének ismertetése a tapéta anyagától függően. Tapétázás anyagainak, segédanyagainak ismertetése (felületerősítők, ragasztók, adalékanyagok, segédszerkezetek). Tapétázási munkák díszítésének anyagai, lehetőségei. Tapéta felújítás, javítás, tisztítás műveletei. 10.3.2. Díszítési technológiák Díszítő anyagok ismertetése: – bordűrök. – zsinórok. – paszományok. – polisztirol kiegészítők. Díszítő anyagok csoportosítása: – anyaguk szerint. – elhelyezésük szerint. – technológiájuk alapján. Díszítések műveleti sorrendje: – tapéta felhelyezése előtt. – tapéta felhelyezése után. Tapéta stílusának megfelelő díszítések alkalmazása. Kiegészítők, amelyekkel az összhatás fokozható.
17óra/17 óra
10.3.3. Szakszámítás 34óra/34 óra Tapétázandó felület nagyságának meghatározása tervrajzról: – felmérés szabályai. – vágási, szabási hulladék ráhagyása. – kávák méretének megállapítása. – 1nm-nél kisebb felületek. – mennyezetek tapétázásának szabályai, fényirány meghatározás. – ráhagyások, kiszerelési egység szerinti anyag meghatározás. Felület előkészítés, előkezeléshez szükséges anyagok kiszámítása. – alapfelület fajtája, vizsgálata, felületi hiányosságok megállapítása szemrevételezéssel. – szükséges előkezelés anyagai (penészedés, étvérzés, nem szívóképes felület). – porustömítő alapozás anyagának kiszámítása. – felület erősítők anyagának meghatározása. – glettelés anyagának meghatározása (műgyanta alapú glettel). – impregnálás, előenyvezés anyagának meghatározása. 294
– Szükséges segédanyagok meghatározása: – tapéta fajtájának megfelelő makulatúra kiszámítása (folyékony, alátét – tapéta, sáv makulatúra). – tapétának megfelelő ragasztóanyag meghatározása. Tapétázási munkák időnormájának ismertetése: – mennyezeten. – oldalfalon. – lépcsőházban. – nehezen hozzáférhető helyeken. Tapétázási munkák anyagnormáinak ismerete: – tapétának megfelelő előkezelésnél. – tapétának megfelelő előkészítésnél. – különböző tapétatípusoknál. – díszítések meghatározása. 10.3.4. Anyagismeret 43óra/43óra Felület előkészítés, előkezelés anyagai és használatuk: – felületi hibák fajtái, okai (salétromos só kivirágzás, kátrányos átvérzés, nikotin elszíneződések, nem szívóképes felület, vizesedés, beázás). – felületi hibák előkezelésének anyagai, vonatkozó előírások. – felület előkészítés anyagai, vonatkozó szabványelőírások. – pórustömítés, impregnálás anyagai. – felületi egyenetlenségek javításának anyagai, vonatkozó előírások. Tapéták alapanyagának összetétele, vizsgálata: – tapéták csoportosítása összetételük alapján (egyszerű, duplex, hordozóréteggel ellátott). – tapéták csoportosítása alapanyaguk szerint. – vonatkozó szabványelőírások (szakadás, tépés, rugalmasság, nedvességfelvevő képesség, alak-mérettartás, dörzsölhetőség, moshatóság, színtartás, mintanyomás). Ragasztóanyagok alapanyagának ismerete: – gyártástechnológiájuk. – adhézió – kohézió ismerete. Ragasztóanyagok vizsgálata, vonatkozó szabványelőírások (fazékidő, kezdeti tapadóerő, hőingadozás tűrése, maradéktalanul eltávolítható). Ragasztóanyagokkal szemben támasztott követelmények. Segédanyagok fajtáji, tulajdonságaik (tapétaleoldók). 10.3.5. Tapéták csoportosítása, gyártásismerete 26óra/26 óra Tapéták gyártástechnológiája során alkalmazott anyagok bemutatása. Tapéták gyártásának bemutatása. 295
Tapéták színezésénél, mintázásánál alkalmazott anyagok, technológiák. Tapéták csoportosítása előállításuk alapján. Tapéták csoportosítása anyaguk szerint. Tapéták csoportosítása fajtájuk szerint. Tapéták csoportosítása súlyuk szerit. Tapéták csoportosítása típusuk szerint (egyrétegű, duplex, kasítozott, hordozóréteggel ellátott). Tapéták csoportosítása mintájuk alapján. Tapéták csoportosítása felhasználásuk alapján. Struktúra tapéták gyártásának menete. Vonatkozó szabványelőírások (mérettartás, tekercsnagyság, színazonosság, tisztíthatóság, fényállóság). 10.4.
A képzés javasolt helyszíne Tanterem
10.5.
A tantárgy elsajátítása során alkalmazott sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 10.5.1.
Alkalmazott oktatási módszer neve
1.1 1.2. 1.4.
magyarázat elbeszélés megbeszélés
1.6.
szemléltetés
1.7. 1.8. 1.9.
projekt kooperatív tanulás házi feladat
10.5.2. A tantárgy tevékenységformák
1. 1.1. 1.2.
egyéni
csoport
osztály x
x x
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -
x
-
x
-
x x
elsajátítása
során
alkalmazható
Tanulói tevékenységforma
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása
x
tanulói
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
x
296
Osztálykeret
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) Egyéni
Sorszám
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
Csoportbontás
Sorszá m
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek
-
1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7.
Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
x x
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
10.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
11. .Tapétázási munkák gyakorlata tantárgy
304 óra/400óra
11.1. A tantárgy tanításának célja Tapétázási munkák előkészítési műveleteinek, anyagainak, szerszámainak megismertetése. A tapétázási munkák technológiai folyamatának gyakorlati elsajátítása, a befejező műveletek gyakorlása, díszítő munkálatok elvégzése. A tanuló legyen képes önállóan tapétázási műveletek elvégzésére. 11.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül.
297
11.3.
Témakörök és elemeik
11.3.1. Felület előkészítés, előkezelés 59 óra/59óra Felületvizsgálat gyakorlata (mechanikus, műszeres, Ph.-tartalom, nedvességmérés). Felület előkészítés, előkezelés szerszámainak, eszközeinek, gépeinek bemutatása. Vizsgálat függvényében a felület előkészítésének, előkezelésének anyagainak bemutatása. Felületerősítő anyagok (szövetek, hálók, szalagok, élvédők) bemutatása. Felület egyenetlenségeinek javításának technológiája. Impregnálás, alapfelület szilárdítás anyagai, technológiája. Pórustömítő alapozó használata. Felület kellősítése, tapadásjavító anyagok felhordásának módja. 11.3.2. Ragasztóanyagok alkalmazása 77 óra /77óra Adhézió- kohézió a gyakorlatban. Tapéta anyagának megfelelő ragasztóanyagok csoportjai, felhasználási területük a gyakorlatban. Megfelelő ragasztóanyag meghatározásának lépései. Ragasztóanyag bekeverésének bemutatása a gyakorlatban. Pihentetési idő, fazékidő bemutatása a gyakorlatban. Kezdeti tapadóerő bemutatása a gyakorlatban. Kiszellőztetési idő bemutatása a gyakorlatban. Nyitott idő bemutatása a gyakorlatban. Ragasztóanyagok felhordásának módja, szerszámai, eszközei, gépei. Próbaragasztás készítése. Ragasztó anyagok vizsgálata kötés után (adhéziós szakadás). Vonatkozó szabványelőírások. 11.3.3. Tapétázás, díszítés 168 óra /264óra Megrendelő igényeinek felmérése, egyeztetés a megrendelővel. Igényeknek megfelelő tapéták csoportosítása, bemutatása a megrendelőnek. Tapétához illő, megfelelő díszítés kiválasztása. Helyszíni bejárás végzése, felület szemrevételezése. A tapétasávok kiosztásának menete (fényirány, gyújtópont meghatározása). Helyszíni felmérés, anyag meghatározás a gyakorlatban. Tapétázás segédanyagainak kiválasztása (makulatúra, ragasztó). Tapétázási munkálatok lépéseinek megtervezése a gyakorlatban. Megfelelő fogadófelület kialakítása. 298
Tapétázás eszközeinek, szerszámainak, gépeinek bemutatása, szakszerű használatuk. Tapétázás műveleti sorrendjének gyakorlása. Tapétázás készítése oldalfalon, mennyezeten különféle tapétákkal. Tapéta díszítés készítése. Utómunkálatok elvégzése. 11.4. A képzési helyszín jellege Szakmaspecifikus tanműhelyben vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezetnél 11.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazott sajátos módszerek,tanulói tevékenységformák 11.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Alkalmazott oktatási módszer neve
1.1 1.2. 1.3.
magyarázat elbeszélés megbeszélés
1.4.
szemléltetés
1.5. 1.6. 1.7.
projekt kooperatív tanulás házi feladat
11.5.2. A tantárgy tevékenységformák
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.
csoport
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -
osztály x
x x x
-
x
-
x x
elsajátítása
során
alkalmazható
Tanulói tevékenységforma
Osztálykeret
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) Egyéni
Sorszám
egyéni
Csoportbontás
Sorszá m
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
tanulói
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett
x
x
299
x
-
x
-
x
-
1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7.
feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban
x
-
x
-
x x
x
-
x
-
x
-
x
-
x
-
11.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
300
Összefüggő szakmai gyakorlat I. Háromévfolyamos oktatás közismereti képzéssel 1/9. évfolyamot követően 140 óra 2/10. évfolyamot követően 140 óra Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amelynek keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése nélkül, a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében.
Szakmai követelménymodulok
10104-12 Szobafestő, díszítő munkák
10103-12 Mázolási munkák fa-, fal-, fém és speciális felületeken 10105-12 Tapétázási munkák A szakmai követelménymodul azonosító száma, megnevezése
Tantárgyak/Témakörök Falfelület festésének, díszítésének gyakorlata Alapfelületek vizsgálata, bevonatrendszerek elemzése Festés készítése különböző felületeken, különböző anyagokkal Különleges festési technikák, díszítések Mázolási munkák gyakorlata Alapfelület vizsgálat, bevonatrendszer elemzése Mázolás készítése különböző felületeken Tapétázási munkák gyakorlata Felület előkészítés, előkezelés Ragasztóanyagok alkalmazása Tapétázás, díszítés
301
10104-12Szobafestő, díszítő munkák*Háromévfolyamos oktatás esetén a 1/9.,-2/10. évfolyamot követően
Témakörök Alapfelületek vizsgálata, bevonatrendszerek elemzése Felületvizsgálat gyakorlata. Felületvizsgálat szemrevételezéssel: – vizsgálat lépései, szabályai. – főbb szempontok a vizsgálat során. – ok-okozat, és összefüggések keresése (pl. beázás, hólyagosodás). – a felület minősítése, további vizsgálatok megállapítása. Mechanikus úton: – vizsgálat lépései, szabályai. – főbb szempontok a vizsgálat során. – ok-okozat, és összefüggések keresése (pl. beázás, hólyagosodás). – a felület minősítése, további vizsgálatok megállapítása. Műszeres felületvizsgálat: – vizsgálat lépései, szabályai. – főbb szempontok a vizsgálat során. – ok-okozat, és összefüggések keresése (pl. beázás, hólyagosodás). – a felület minősítése, további vizsgálatok megállapítása. Alapfelület anyagának meghatározása és minőségének felmérése. Anyagok egymásra gyakorolt hatásának ismerete. Felújítandó vagy új bevonatrendszerek vizsgálata, minősítése. Bevonatrendszer felépítésének vizsgálata, vélemény készítése a felújításról Vizsgálatok eredményeiről írásos feljegyzés készítése (szakmai vélemény). Festés készítése különböző felületeken, különböző anyagokkal Szakmai vélemény alapján a bevonatrendszer eltávolítása, vagy előkezelése, vagy előkészítése. Anyagszámítás készítése tervrajzról, helyszíni felmérés alapján. Kivitelezés lépéseinek megtervezése. Falfelületek kiegyenlítése. – meszes glett – gipsz kötőanyagú vékonyvakoló glettel – gipsz alapú vastag glettanyaggal – glettanyaggal – vékony glettanyaggal Alapozás (impregnálás) Fogadóképes felület kialakítása, megerősítése. Tapadást biztosító felület kialakítása. 302
Kijelölés, határoló vonalak kicsapása. Mészfestés. Színes mészfestés. Diszperzióval erősített glettek, műgyanta kötőanyagú festékek. Különböző kötőanyagú festékek felhordása, festési technológiája. Homlokzatok előkészítése, előkezelése, festése. Színezőanyagok alkalmazása. Strukturált felületek kialakítása különbözőtechnikákkal. Vékonyvakolati bevonatrendszerek készítése. Speciális bevonatok készítése. Munka- és balesetvédelmi ismeretek. Anyagtárolás és szállítás. Különleges festési technikák, díszítések Megfelelő alapfelület előkészítése, előkezelése díszítéshez. Díszítés megtervezése. Díszítés technikájának megválasztása. Díszítés színeinek megtervezése. Díszítendő felületek kimérése, kijelölése, kicsapása. Díszítőelemek (polisztirol, gipszlécek, falécek, rozetták) felhelyezése. Díszítőanyag előkészítés, próbafestés. Díszítő hengerezés technológiája. Vonalazás, színelválasztás technológiája. Színfröcskölés technológiája. Tamponálás technológiája. Fallazúrozás technológiája. Strukturált felületek kialakítása. – különböző strukturált festékek felhordásának szerszámai, technikái, anyagai. – különböző vékonyvakolatok struktúráinak kialakítása, szerszámai, anyagai. – különböző masszamunkák kialakításának szerszámai, technikái, anyagai – strukturált felületek. Díszítő sorminta, sablon alkalmazása. Modern díszítések bemutatása. Különleges díszítési munkák bemutatása.
303
10103-12Mázolási munkák fa-, fal-, fém és speciális felületeken *Háromévfolyamos oktatás esetén a 1/9.évfolyamot követően
Mázolás technológiája gyakorlata Témakörök Alapfelület vizsgálat, bevonatrendszer elemzése Felületvizsgálat a gyakorlatban. Alapfelület anyagának meghatározása és minőségének felmérése. Anyagok egymásra gyakorolt hatásának ismerete. Felújítandó vagy új bevonatrendszerek vizsgálata, minősítése. Bevonatrendszer felépítésének vizsgálata, vélemény készítése a felújításról. Vizsgálatok eredményeiről írásos feljegyzés készítése (szakmai vélemény). Mázolás készítése különböző felületeken Mázolás szerszámainak, eszközeinek, gépeinek bemutatása. Mázolóanyagok csoportosítása, raktározásának előírásai. Felhasznált alapanyagok fajtái csoportosításuk, raktározásuk. Felület előkészítés, előkezelés gyakorlata. Vizsgálatok függvényében a régi bevonat eltávolítása, mechanikai, kémiai, úton (csiszolás, égetés, maratás, gépek). Csiszolóanyagok, csiszológépek használata. Javítóanyagok (kittek, tapaszok) használata (1K, 2K). Mázolóanyagok konzisztenciájának, bedolgozhatóságának beállítása, hígítószerek használata. Alapfelület függvényében alapozás, impregnálás, beeresztés készítése. Mázolóanyagok színezésének gyakorlata, színkeverési ismeretek (összeadó, kivonó). Mázolás készítésének gyakorolása, ecseteléssel, szórással. Festékszórás, fényezés berendezései, használatuk a gyakorlatban. Speciális felületek mázolása (műanyag, üveg, alumínium, réz). Pácolás készítése. Lazúrozás készítése. Lakkozás készítése. Különleges kivitelű mázolás készítése (becsiszolt, lakkcsiszolt mázolás). Szakszámítási gyakorlatok. Utómunkálatok elvégzése. Vonatkozó munkavédelmi előírások ismertetése.
304
Mázolási munkák díszítési műveletei. Megrendelő igényeinek meghatározása, egyeztetés a megrendelővel. Különböző felülettisztító anyagok használata. Felületfehérítő, halványító szerek. Díszítés anyagainak elkészítése a gyakorlatban. Különböző pácok anyagainak elkészítése. – szeszes pác. – oldószeres pác. – vizes bázisú pác. Pácolás szerszámai, eszközei, folyamata, hibái. Pácolás készítése. Különböző lazúrok anyagainak előkészítése. – oldószeres lazúrok. – vizesbázisú (akril) lazúrok. Lazúrozás szerszámai, eszközei, folyamata, hibái Különböző lakkok anyagainak előkészítése. – oldószeres lakkok. – vizesbázisú (akril) lakkok. Fafelületek olajozása, viaszolása. Lakkozás készítése. Festékszórással készített díszítések: – sablonálás – kiragasztás Fényezés, lakkozás készítése szórópisztollyal. Polírozás. Antikozás készítése különböző technikákkal, anyagokkal. Konzerválás, öregbítés, frissítés,élénkítés technikái. 10105-12Tapétázási munkák*Háromévfolyamos oktatás esetén a 2/10.évfolyamot követően Tapétázási munkák gyakorlata tantárgy Témakörök Felület előkészítés, előkezelés Felület előkészítés, előkezelés szerszámainak, eszközeinek, gépeinek bemutatása. Vizsgálat függvényében a felület előkészítésének, előkezelésének anyagainak bemutatása. Felületerősítő anyagok (szövetek, hálók, szalagok, élvédők) bemutatása. Felület egyenetlenségeinek javításának technológiája. Impregnálás, alapfelület szilárdítás anyagai, technológiája. 305
Ragasztóanyagok alkalmazása Adhézió- kohézió a gyakorlatban. Tapéta anyagának megfelelő ragasztóanyagok csoportjai, felhasználási területük a gyakorlatban. Megfelelő ragasztóanyag meghatározásának lépései. Ragasztóanyag bekeverésének bemutatása a gyakorlatban. Pihentetési idő, fazékidő bemutatása a gyakorlatban. Kezdeti tapadóerő bemutatása a gyakorlatban. Kiszellőztetési idő bemutatása a gyakorlatban. Nyitott idő bemutatása a gyakorlatban. Ragasztóanyagok felhordásának módja, szerszámai, eszközei, gépei. Próbaragasztás készítése. Vonatkozó szabványelőírások. Tapétázás, díszítés Megrendelő igényeinek felmérése, egyeztetés a megrendelővel. Igényeknek megfelelő tapéták csoportosítása, bemutatása a megrendelőnek. Tapétához illő, megfelelő díszítés kiválasztása. Helyszíni bejárás végzése, felület szemrevételezése. A tapétasávok kiosztásának menete (fényirány, gyújtópont meghatározása). Helyszíni felmérés, anyag meghatározás a gyakorlatban. Tapétázás segédanyagainak kiválasztása (makulatúra, ragasztó). Tapétázási munkálatok lépéseinek megtervezése a gyakorlatban. Megfelelő fogadófelület kialakítása. Tapétázás eszközeinek, szerszámainak, gépeinek bemutatása, szakszerű használatuk. Tapétázás műveleti sorrendjének gyakorlása. Tapétázás készítése oldalfalon, mennyezeten különféle tapétákkal. Tapéta díszítés készítése. Utómunkálatok elvégzése.
306
II. Kétévfolyamos oktatás közismereti képzés nélkül 1. évfolyamot követően 160 óra Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amelynek keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése nélkül, a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében.
Szakmai követelménymodulok
10104-12 Szobafestő, díszítő munkák
10103-12 Mázolási munkák fa-, fal-, fém és speciális felületeken 10105-12 Tapétázási munkák A szakmai követelménymodul azonosító száma, megnevezése
Tantárgyak/Témakörök Falfelület festésének, díszítésének gyakorlata Alapfelületek vizsgálata, bevonatrendszerek elemzése Festés készítése különböző felületeken, különböző anyagokkal Különleges festési technikák, díszítések Mázolási munkák gyakorlata Alapfelület vizsgálat, bevonatrendszer elemzése Mázolás készítése különböző felületeken Tapétázási munkák gyakorlata Felület előkészítés, előkezelés Ragasztóanyagok alkalmazása Tapétázás, díszítés
307
10104-12Szobafestő, díszítő munkák Témakörök Alapfelületek vizsgálata, bevonatrendszerek elemzése Felületvizsgálat gyakorlata. Felületvizsgálat szemrevételezéssel: – vizsgálat lépései, szabályai. – főbb szempontok a vizsgálat során. – ok-okozat, és összefüggések keresése (pl. beázás, hólyagosodás). – a felület minősítése, további vizsgálatok megállapítása. Mechanikus úton: – vizsgálat lépései, szabályai. – főbb szempontok a vizsgálat során. – ok-okozat, és összefüggések keresése (pl. beázás, hólyagosodás). – a felület minősítése, további vizsgálatok megállapítása. Műszeres felületvizsgálat: – vizsgálat lépései, szabályai. – főbb szempontok a vizsgálat során. – ok-okozat, és összefüggések keresése (pl. beázás, hólyagosodás). – a felület minősítése, további vizsgálatok megállapítása. Alapfelület anyagának meghatározása és minőségének felmérése. Anyagok egymásra gyakorolt hatásának ismerete. Felújítandó vagy új bevonatrendszerek vizsgálata, minősítése. Bevonatrendszer felépítésének vizsgálata, vélemény készítése a felújításról Vizsgálatok eredményeiről írásos feljegyzés készítése (szakmai vélemény). Festés készítése különböző felületeken, különböző anyagokkal Szakmai vélemény alapján a bevonatrendszer eltávolítása, vagy előkezelése, vagy előkészítése. Anyagszámítás készítése tervrajzról, helyszíni felmérés alapján. Kivitelezés lépéseinek megtervezése. Falfelületek kiegyenlítése. – meszes glett – gipsz kötőanyagú vékonyvakoló glettel – gipsz alapú vastag glettanyaggal – glettanyaggal – vékony glettanyagal Alapozás (impregnálás) Fogadóképes felület kialakítása, megerősítése. Tapadást biztosító felület kialakítása. 308
Kijelölés, határoló vonalak kicsapása. Mészfestés. Színes mészfestés. Diszperzióval erősített glettek, műgyanta kötőanyagú festékek. Különböző kötőanyagú festékek felhordása, festési technológiája. Homlokzatok előkészítése, előkezelése, festése. Színezőanyagok alkalmazása. Strukturált felületek kialakítása különbözőtechnikákkal. Vékonyvakolati bevonatrendszerek készítése. Speciális bevonatok készítése. Munka- és balesetvédelmi ismeretek. Anyagtárolás és szállítás. Különleges festési technikák, díszítések Megfelelő alapfelület előkészítése, előkezelése díszítéshez. Díszítés megtervezése. Díszítés technikájának megválasztása. Díszítés színeinek megtervezése. Díszítendő felületek kimérése, kijelölése, kicsapása. Díszítőelemek (polisztirol, gipszlécek, falécek, rozetták) felhelyezése. Díszítőanyag előkészítés, próbafestés. Díszítő hengerezés technológiája. Vonalazás, színelválasztás technológiája. Színfröcskölés technológiája. Tamponálás technológiája. Fallazúrozás technológiája. Strukturált felületek kialakítása. – különböző strukturált festékek felhordásának szerszámai, technikái, anyagai. – különböző vékonyvakolatok struktúráinak kialakítása, szerszámai, anyagai. – különböző masszamunkák kialakításának szerszámai, technikái, anyagai – strukturált felületek. Díszítő sorminta, sablon alkalmazása. Modern díszítések bemutatása. Különleges díszítési munkák bemutatása.
309
10103-12Mázolási munkák fa-, fal-, fém és speciális felületeken Mázolás technológiája gyakorlata Témakörök Alapfelület vizsgálat, bevonatrendszer elemzése Felületvizsgálat a gyakorlatban. Alapfelület anyagának meghatározása és minőségének felmérése. Anyagok egymásra gyakorolt hatásának ismerete. Felújítandó vagy új bevonatrendszerek vizsgálata, minősítése. Bevonatrendszer felépítésének vizsgálata, vélemény készítése a felújításról. Vizsgálatok eredményeiről írásos feljegyzés készítése (szakmai vélemény). Mázolás készítése különböző felületeken Mázolás szerszámainak, eszközeinek, gépeinek bemutatása. Mázolóanyagok csoportosítása, raktározásának előírásai. Felhasznált alapanyagok fajtái csoportosításuk, raktározásuk. Felület előkészítés, előkezelés gyakorlata. Vizsgálatok függvényében a régi bevonat eltávolítása, mechanikai, kémiai, úton (csiszolás, égetés, maratás, gépek). Csiszolóanyagok, csiszológépek használata. Javítóanyagok (kittek, tapaszok) használata (1K, 2K). Mázolóanyagok konzisztenciájának, bedolgozhatóságának beállítása, hígítószerek használata. Alapfelület függvényében alapozás, impregnálás, beeresztés készítése. Mázolóanyagok színezésének gyakorlata, színkeverési ismeretek (összeadó, kivonó). Mázolás készítésének gyakorolása, ecseteléssel, szórással. Festékszórás, fényezés berendezései, használatuk a gyakorlatban. Speciális felületek mázolása (műanyag, üveg, alumínium, réz). Pácolás készítése. Lazúrozás készítése. Lakkozás készítése. Különleges kivitelű mázolás készítése (becsiszolt, lakkcsiszolt mázolás). Szakszámítási gyakorlatok. Utómunkálatok elvégzése. Vonatkozó munkavédelmi előírások ismertetése.
310
Mázolási munkák díszítési műveletei. Megrendelő igényeinek meghatározása, egyeztetés a megrendelővel. Különböző felülettisztító anyagok használata. Felületfehérítő, halványító szerek. Díszítés anyagainak elkészítése a gyakorlatba. Különböző pácok anyagainak elkészítése. – szeszes pác. – oldószeres pác. – vizes bázisú pác. Pácolás szerszámai, eszközei, folyamata, hibái. Pácolás készítése. Különböző lazúrok anyagainak előkészítése. – oldószeres lazúrok. – vizesbázisú (akril) lazúrok. Lazúrozás szerszámai, eszközei, folyamata, hibái Különböző lakkok anyagainak előkészítése. – oldószeres lakkok. – vizesbázisú (akril) lakkok. Fafelületek olajozása, viaszolása. Lakkozás készítése. Festékszórással készített díszítések: – sablonálás – kiragasztás Fényezés, lakkozás készítése szórópisztollyal. Polírozás. Antikozás készítése különböző technikákkal, anyagokkal. Konzerválás, öregbítés, frissítés,élénkítés technikái. 10105-12Tapétázási munkák Tapétázási munkák gyakorlata tantárgy Témakörök Felület előkészítés, előkezelés Felület előkészítés, előkezelés szerszámainak, eszközeinek, gépeinek bemutatása. Vizsgálat függvényében a felület előkészítésének, előkezelésének anyagainak bemutatása. Felületerősítő anyagok (szövetek, hálók, szalagok, élvédők) bemutatása. Felület egyenetlenségeinek javításának technológiája. Impregnálás, alapfelület szilárdítás anyagai, technológiája. Pórustömítő alapozó használata. 311
Felület kellősítése, tapadásjavító anyagok felhordásának módja. Ragasztóanyagok alkalmazása Adhézió- kohézió a gyakorlatban. Tapéta anyagának megfelelő ragasztóanyagok csoportjai, felhasználási területük a gyakorlatban. Megfelelő ragasztóanyag meghatározásának lépései. Ragasztóanyag bekeverésének bemutatása a gyakorlatban. Pihentetési idő, fazékidő bemutatása a gyakorlatban. Kezdeti tapadóerő bemutatása a gyakorlatban. Kiszellőztetési idő bemutatása a gyakorlatban. Nyitott idő bemutatása a gyakorlatban. Ragasztóanyagok felhordásának módja, szerszámai, eszközei, gépei. Próbaragasztás készítése. Vonatkozó szabványelőírások. Tapétázás, díszítés Megrendelő igényeinek felmérése, egyeztetés a megrendelővel. Igényeknek megfelelő tapéták csoportosítása, bemutatása a megrendelőnek. Tapétához illő, megfelelő díszítés kiválasztása. Helyszíni bejárás végzése, felület szemrevételezése. A tapétasávok kiosztásának menete (fényirány, gyújtópont meghatározása). Helyszíni felmérés, anyag meghatározás a gyakorlatban. Tapétázás segédanyagainak kiválasztása (makulatúra, ragasztó). Tapétázási munkálatok lépéseinek megtervezése a gyakorlatban. Megfelelő fogadófelület kialakítása. Tapétázás eszközeinek, szerszámainak, gépeinek bemutatása, szakszerű használatuk. Tapétázás műveleti sorrendjének gyakorlása. Tapétázás készítése oldalfalon, mennyezeten különféle tapétákkal. Tapéta díszítés készítése. Utómunkálatok elvégzése.
312
A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma Festı, díszítı, mázoló Diagnosztikai (felületvizsgáló) eszközök, berendezések, mőszerek Kéziszerszámok Díszítı szerszámok Festıipari tapétázási gépek Segédeszközök Mérıeszközök Állvány, létra Mőszaki dokumentáció Számítógép Szoftverek Nyomtató X
313
SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 54 761 02
KISGYERMEKGONDOZÓ, -NEVELŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a III. SZOCIÁLIS ÁGAZATHOZ
A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, két-évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra, előírt tartalom) a III. Szociális ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: 54 762 01
Rehabilitációs nevelő, segítő
54 762 02
Szociális asszisztens
54 762 03
Szociális szakgondozó
54 761 01
Gyermekotthoni asszisztens
54 761 02
Kisgyermekgondozó, -nevelő
I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – az 54 761 02 Kisgyermek-gondozó, nevelő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet alapján készült. 314
315
II.
A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 761 02 Szakképesítés megnevezése: Kisgyermekgondozó, -nevelő Szakmacsoport száma és megnevezése: 2. Szociális szolgáltatások Ágazati besorolás száma és megnevezése: III. Szociális Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 Elméleti képzési idő aránya: 60% Gyakorlati képzési idő aránya: 40 % (az összefüggő szakmai gyakorlat és a szakmai készségfejlesztés is beleértendő) Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra
III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: Pályaalkalmassági követelmények: IV.
A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható:
316
Tantárgy Szakmai készségfejlesztés kommunikációs gyakorlat
Szakképesítés/Szakképzettség és a szakmai készségfejlesztést kizárólag csoportvezetési képzésben részt vett pszichológus végezheti; a kommunikációs gyakorlatot pszichológus, szociális munkás, szociálpedagógus, okleveles gyógypedagógus, szupervízor
Társadalomismeret
szociálpolitikus, okleveles szociális munkás, szociológus, társadalomismeret szakos tanár
Társadalomismereti és szociálpolitikai gyakorlat
szociálpolitikus, szociológus
Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek
szociálpolitikus, jogász, szociális munkás
szociális
munkás,
Pszichológiai alapismeretek
pszichológus, pszichiáter
pedagógiai
előadó,
Pszichológiai gyakorlat
pszichológus, pszichiáter
pedagógiai
előadó,
Egészségügyi alapismeretek
orvos, diplomás szakoktató
ápoló,
egészségügyi
Népegészségügyi ismeretek
orvos, diplomás szakoktató
ápoló,
egészségügyi
Az elsősegélynyújtás gyakorlata
orvos, diplomás szakoktató
ápoló,
egészségügyi
Esetmegbeszélés
Szupervízió
A szociális, illetve a gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátás területén legalább hároméves gyakorlattal rendelkező, felsőfokú végzettségű szociális szakember Szupervízori kiképzésben pszichológus, szociális szociálpedagógus 317
részt vett munkás,
Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: Demonstrációs terem Tornaterem Zeneterem Könyvtár V.
A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakközépiskolai képzésben a kétévfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A kétévfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával.
Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: ESTI Két évfolyamos képzések esetén:
évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:
heti óraszám szabadsáv nélkül 16 óra/hét 15 óra/hét
éves óraszám szabadsáv nélkül 558 óra/év 80 óra 496 óra/év 1134 óra
heti óraszám szabadsávval
éves óraszám szabadsávval
17 óra/hét
575 óra/év 80 óra 560 óra/év 1215 óra
18 óra/hét
(A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakközépiskola 9-12., és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok oszthatósága miatt keletkezik!)
318
1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Szakképesítés-specifikus utolsó évf.
1/13
5/13 és 2/14.
heti óraszám gy e 11500-12 Munkahelyi egészség és Munkahelyi egészség és biztonság biztonság
ögy
heti óraszám e gy
gy
0,5
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
2
Ágazati szakképzés közismeret nélkül Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
1/13 heti óraszám e gy
10525-12 A szociális ellátás általános tevékenységei
Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat Társadalomismeret
Szakképesítés-specifikus utolsó évf.
2 2
319
ögy
e
2/14. heti óraszám gy
Társadalomismereti és szociálpolitikai gyakorlat Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek Pszichológiai és pedagógiai ismeretek
2
70
1
54
1
36
2
2 Pszichológiai gyakorlat
10559-12 Elsősegély-nyújtási feladatok
10522-12 Gyermekellátási alapfeladatok
10528-12 Házi időszakos gyermek-felügyeleti feladatok 10529-12 A napközbeni gyermekellátás
Egészségügyi alapismeretek Népegészségügyi ismeretek Az elsősegélynyújtás gyakorlata Gyermekvédelmi ismeretek Gyógypedagógiai ismeretek Gondozási, ápolási ismeretek Gondozási, ápolási gyakorlat Házi időszakos gyermek-felügyeleti ismeretek A házi gyermekfelügyelet gyakorlata A napközbeni kisgyermekellátással kapcsolatos ismeretek
2 1
1 1 1 2
1
1
320
1
feladatai
A kisgyermekkori nevelés A kisgyermek gondozása A napközbeni kisgyermekellátás gyakorlata Adminisztráció tájékoztatás
10530-12 A napközbeni gyermekellátás dokumentációs feladatai összes óra összes óra
2 2
2 és 1
Dokumentációs gyakorlat 9
6
160
15
0,5 5,5
10 15,5
A kerettanterv szakmai tartalma -a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően- a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. 2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Munkavállalói szókincs
24 Ágazati
Szakmai követelménymodul
Tantárgyak, témakörök
Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan
9.
10.
11.
12. 321
24
Ágazati A szakközépiskolai Szakképesítésszakközépiskolai képzés óraszáma specifikus szakképzés a közismeret képzés szakképzés összes nélkül összes óraszáma óraszáma óraszáma 1/13.
9-12. évfolyam
10525-12 A szociális ellátás általános tevékenységei
e Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat Tanulástechnikai gyakorlat A reális énkép szerepe a szociális segítésben A szakmai együttműködés készségei A veszteségek feldolgozása gyakorlat A kongruens kommunikáció gyakorlása A segítő kapcsolat eszközeinek alkalmazása A szakmai kommunikáció fejlesztése Társadalomismeret A család és életmód
gy ögy
e
gy ögy
e
36
gy ögy
e
72
gy
64
36
54 36
54 14
5/13. és 2/14. e
gy
ögy
e
gy
172
180
180
36
36
36
16
14
30
36
36
10
10
20
20
20
10
10
20
24
24
10
10
20
20
20
14
10
24
24
24
12
10
22
20
20
36
32 322
176 50
144 50
144 50
Szociológiai alapismeretek A társadalmi struktúra
18
22 18
18
Szervezetszociológia
Gyakorlat a család és életmód körében Szociológiai alapismereti gyakorlat Szociálpolitikai monitorozás Az intézmény megismerése Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek Szociálpolitikai alapismeretek Szociálpolitikai beavatkozást igénylő problémák A szociálpolitika intézményrendszere Jogi és családjogi alapismeretek
18
72
18
36
36
36
36
24
36
20
20
12
30
30
30
20
20
20
20
108
32
266
144 70
214
54
50
18
68
54
16
9
25
8
10
28
38
12
78
42
20
62
60
20
80
36
23
59
36
64
136
162
162
20
20
22
22
16
16
20
20
10
10
12
12
18
18
22
22
20
20
22
22
20
20
22
22
A jóléti nagyrendszerek A lokális ellátások
24
18
A mai magyar társadalom Társadalomismereti és szociálpolitikai gyakorlat
40
323
Közigazgatási ismeretek A szociális segítés etikája Pszichológiai és pedagógiai ismeretek Pszichológiai alapismeretek Szociálpszichológiai jelenségek és folyamatok
8 36
54
18
Kórok és kórokok
20
4
12
22
22
64
154
162
162
18
16
16
30
34
34
36
34
34
22
34
34
18
10
10
30
34
34
36 22 18
Szocializáció
Az életút pszichikus jellemzői Egészségügyi alapismeretek Az emberi test felépítése és működése
20
12
A személyiség pszichológiája
Gyermektanulmányok
20
18
Az életút pszichológiája
Pedagógiai alapismeretek Pszichológiai gyakorlat
20
30 18 70
18
33
18 70 18
33 36
64
139
72
54
126
88
54
30
84
51
18
24
42
100
108
108
16
16
28
28
20
20
20
20
40
40
40
A betegségek tünetei és a betegmegfigyelés szempontjai
40 324
10522-12 Gyermekellátási alapfeladatok
10559-12 Elsősegély-nyújtási feladatok
A gondozás és a betegellátás laikus módszerei
24
Népegészségügyi ismeretek
18
A társadalmi helyzet és az egészség
18
36
24
20
20
54
72
72
18
24
24
Közegészség
12
12
24
24
Egészségmegőrzés
24
24
24
24
Az elsősegélynyújtás gyakorlata
36
32
68
54
36
90
Mechanikai sérülések, a gyermekbetegségek ellátása
18
20
38
36
20
56
Veszélyeztető állapotok
18
12
30
18
16
34
Gyermekvédelmi ismeretek A gyermekvédelem története A gyermekvédelem jogi szabályozása A gyermekvédelem mai rendszere A gyermekvédelem pszichológiai vonatkozásai Szükségletek és erőforrások Gyógypedagógiai
325
48
48
5
5
11
11
11
11
10
10
11
11
48
48
alapismeretek Fejlődési rendellenességek, fogyatékosságok A gyógypedagógia, mint tudományág Fejlesztés, rehabilitáció Gondozási, ápolási ismeretek Ismeretek a gondozásról Gyermekbetegségek
10528-12 Házi időszakos gyermekfelügyeleti feladatok
Ápolási ismeretek Leggyakoribb gyermekbalesetek Gondozási, ápolási gyakorlat Gondozási, ápolási feladatok Gyermekotthoni, bölcsődei feladatok Karbantartási, fertőtlenítési feladatok
18
18
10
10
20
20
64
64
16
16
16
16
16
16
16
16 96
96
48
48
32
32
16
16
Házi időszakos gyermek-felügyeleti ismeretek
64
64
Nevelési ismeretek
18
18
326
A házi gyermekfelügyelet, mint speciális munkaterület A házi időszakos gyermekellátás pszichológiai dimenziói A gyermek ellátásával kapcsolatos ismeretek
16
16
16
16
14
14
Házi időszakos gyermekfelügyelet gyakorlata
10529-12 A napközbeni gyermekellátás feladatai
A gyermekfelügyelet dokumentációjának gyakorlata Gyermekellátási gyakorlat A napközbeni kisgyermekellátással kapcsolatos ismeretek A napközbeni ellátás rendszere és formái Az egyes szolgáltatások jellemzői A család és az intézmény kapcsolata A kisgyermekkori nevelés
327
32
32
8
8
24
24
48
48
10
10
16
16
22
22
160
160
A kisgyermeknevelő, mint hivatás A kisgyermeknevelő attitűdje, képességek, készségek A kisgyermek személyiségének fejlődés A kisgyermekkor pedagógiája A kisgyermek viselkedésének zavarai Eltérő fejlődés, korai fejlesztés A csecsemő és kisgyermek mozgásfejlődése A gyermek játéktevékenysége A csecsemő és kisgyermek beszédfejlődése Gyermekirodalom, ének, zene, vizuális nevelés A kisgyermek gondozása A három év alatti gyermek gondozási
328
16
16
16
16
16
16
16
16
16
16
16
16
10
10
16
16
10
10
28
28
80
80
20
20
feladatai A bölcsődei nevelés gondozás sajátosságai A napközbeni ellátásban részesülő kisgyermek tárgyi környezete A kisgyermek táplálása A kisgyermek egészsége
20
20
12
12
18
18
10
10
10530-12 A napközbeni gyermekellátás dokumentációs feladatai
A napközbeni kisgyermekellátás gyakorlata
Az ellátási szükségletek felmérésének gyakorlata A kisgyermek megfigyelésének gyakorlata Bölcsődei gyakorlat Adminisztráció és tájékoztatás Kölcsönös tájékozódás a gyermekről és az intézményről 329
192
192
16
16
80
80
96
96
48
48
16
16
Az intézmény működésével kapcsolatos dokumentumok Az egészségvédelem dokumentációja Az intézmény ellenőrzésével kapcsolatos dokumentumok Dokumentációs gyakorlat Bölcsődei dokumentáció vezetésének gyakorlata Összesen
126 54
Összesen
180
70
180 36 216
105
108 144 252
140
224 96 320
666 450 1283
1116
Elméleti óraszámok/aránya
1306 (öt évfolyamos képzésben: 1278) / 57,58 (öt évfolyamos képzésben: 56,17) %
Gyakorlati óraszámok/aránya
962 (öt évfolyamos képzésben: 997) / 42,42 (öt évfolyamos képzésben: 43,83) %
160
12
12
10
10
10
10
640 992
32
32
32
32
352
992 2268
Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat
A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre 330 kialakított óraszám pedig ajánlás.
A 11500-12 azonosító számú, Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei
331
A 11500-12 azonosító számú, Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
Munkakörnyezeti hatások
Munkavédelmi jogi ismeretek
Munkaeszközök biztonsága
Munkavégzés személyi feltételei
Munkahelyek kialakítása
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkavédelmi alapismeretek
Munkahelyi egészség és biztonság
x
x
FELADATOK Tudatosítja a munkahelyi egészség és biztonság jelentőségét
x
Betartja és betartatja a munkahelyekkel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket
x
Betartja és betartatja a munkavégzés személyi és szervezési feltételeivel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket
x
Betartja és betartatja a munkavégzés tárgyi feltételeivel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket
x
A munkavédelmi szakemberrel, munkavédelmi képviselővel együttműködve részt vesz a munkavédelmi feladatok ellátásában
x
x
x
SZAKMAI ISMERETEK A munkahelyi egészség és biztonság, mint érték
x
A munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések hátrányos következményei
x
x
A munkavédelem fogalomrendszere, szabályozása
x
x
Munkahelyek kialakításának alapvető szabályai
x
A munkavégzés általános személyi és szervezési feltételei
x
Munkaeszközök a munkahelyeken
x
Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken
x
Munkavédelmi szakemberek és feladataik a munkahelyeken
x
A munkahelyi munkavédelmi érdekképviselet
x
SZAKMAI KÉSZSÉGEK Információforrások kezelése
x
Biztonsági szín- és alakjelek
x
x x Olvasott szakmai szöveg megértése SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
332
x
x
x
x
x
x
x
x
Felelősségtudat x
Szabálykövetés
x x
Döntésképesség Visszacsatolási készség
x
TÁRSAS KOMPETENCIÁK x
x
Irányíthatóság
x
x
Irányítási készség
x
x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK x Rendszerező képesség x Körültekintés, elővigyázatosság x
Helyzetfelismerés
3. Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy
x
x
x x
x
18 óra/18 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
1.13. A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák elsajátíttatása. Nincsen előtanulmányi követelmény. 1.14.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
1.15.
Témakörök
1.3.1. Munkavédelmi alapismeretek 4 óra/4 óra A munkahelyi egészség és biztonság jelentősége Történeti áttekintés. A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények, továbbá ennek megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások jelentősége. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek értelmezése. A munkakörnyezet és a munkavégzés hatása a munkát végző ember egészségére és testi épségére A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, a munkakörülmények hatásai, a munkavégzésből eredő megterhelések, munkakörnyezet kóroki tényezők. A megelőzés fontossága és lehetőségei A munkavállalók egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében szükséges előírások jelentősége a munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzésének érdekében. 333
A műszaki megelőzés, zárt technológia, a biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések fogalma, fajtái, és rendeltetésük. Munkavédelem, mint komplex fogalom (munkabiztonság-munkaegészségügy) Veszélyes és ártalmas termelési tényezők A munkavédelem fogalomrendszere, források A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény fogalom meghatározásai.
1.3.2. Munkahelyek kialakítása 4 óra/4 óra Munkahelyek kialakításának általános szabályai A létesítés általános követelményei, a hatásos védelem módjai, prioritások.
Szociális létesítmények Öltözőhelyiségek, pihenőhelyek, tisztálkodó- és mellékhelyiségek biztosítása, megfelelősége. Közlekedési útvonalak, menekülési utak, jelölések Közlekedési útvonalak, menekülési utak, helyiségek padlózata, ajtók és kapuk, lépcsők, veszélyes területek, akadálymentes közlekedés, jelölések. Alapvető feladatok a tűzmegelőzés érdekében Tűzmegelőzés, tervezés, létesítés, üzemeltetés, karbantartás, javítás és felülvizsgálat. Tűzoltó készülékek, tűzoltó technika, beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezések. Tűzjelzés adása, fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint távfelügyelet. Termékfelelősség, forgalomba hozatal kritériumai. Anyagmozgatás Anyagmozgatás a munkahelyeken. Kézi és gépi anyagmozgatás fajtái. A kézi anyagmozgatás szabályai, hátsérülések megelőzése Raktározás Áruk fajtái, raktározás típusai Munkahelyi rend és hulladékkezelés Jelzések, feliratok, biztonsági szín-és alakjelek. Hulladékgazdálkodás, környezetvédelem célja, eszközei. 1.3.3. Munkavégzés személyi feltételei 2 óra/2 óra A munkavégzés személyi feltételei: jogszerű foglalkoztatás, munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata, foglalkoztatási tilalmak, szakmai ismeretek, munkavédelmi ismeretek A munkavégzés alapvető szervezési feltételei: egyedül végzett munka tilalma, irányítás szükségessége. Egyéni védőeszközök juttatásának szabályai.
334
2 óra/2 óra
1.3.4. Munkaeszközök biztonsága Munkaeszközök halmazai Szerszám, készülék, gép, berendezés fogalom meghatározása. Munkaeszközök dokumentációi Munkaeszköz üzembe helyezésének, követelményei és
használatba
vételének
a munkaeszközre (mint termékre)
dokumentációs
meghatározott EK-
megfelelőségi nyilatkozat, valamint a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentumok. Munkaeszközök veszélyessége, eljárások Biztonságtechnika alapelvei, veszélyforrások típusai, megbízhatóság, meghibásodás, biztonság. A biztonságtechnika jellemzői, kialakítás követelményei. Veszélyes munkaeszközök, üzembe helyezési eljárás. Munkaeszközök üzemeltetésének, használatának feltételei Feltétlenül és feltételesen ható biztonságtechnika, konstrukciós, üzemviteli és emberi tényezők szerepe. Általános üzemeltetési követelmények. Kezelıelemek,
védıberendezések kialakítása, a biztonságos mőködés ellenırzése, ergonómiai követelmények. 1.3.5. Munkakörnyezeti hatások 2 óra/2 óra Veszélyforrások, veszélyek a munkahelyeken (pl. zaj, rezgés, veszélyes anyagok és keverékek, stressz) Fizikai, biológiai és kémiai hatások a dolgozókra, főbb veszélyforrások valamint a veszélyforrások felismerésének módszerei és a védekezés a lehetőségei. A stressz, munkahelyi stressz fogalma és az ellene való védekezés jelentősége a munkahelyen. A kockázat fogalma, felmérése és kezelése A kockázatok azonosításának, értékelésének és kezelésének célja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításában, a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésben. A munkavállalók részvételének jelentősége 1.3.6. Munkavédelmi jogi ismeretek 4 óra/4 óra A munkavédelem szabályrendszere, jogok és kötelezettségek Az Alaptörvényben biztosított jogok az egészséget, biztonságot és méltóságot tiszteletben tartó munkafeltételekhez, a testi és lelki egészségének megőrzéséhez. A Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben meghatározottak szerint a munkavédelem alapvető szabályai, a követelmények normarendszere és az érintett szereplők (állam, munkáltatók, munkavállalók) főbb feladatai.
335
A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, illetve a Kormány és az ágazati miniszterek rendeleteinek szabályozási területei a további részletes követelményekről. A szabványok, illetve a munkáltatók helyi előírásainak szerepe. Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken A munkáltatók alapvető feladatai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények biztosítása érdekében. Tervezés, létesítés, üzemeltetés. Munkavállalók feladatai a munkavégzés során. Munkavédelmi szakemberek feladatai a munkahelyeken Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében ellátandó feladatok. Foglalkozás-egészségügyi feladatok Balesetek és foglalkozási megbetegedések Balesetek és munkabalesetek, valamint a foglalkozási megbetegedések fogalma. Feladatok munkabaleset esetén. A kivizsgálás, mint a megelőzés eszköze Munkavédelmi érdekképviselet a munkahelyen A munkavállalók munkavédelmi érdekképviseletének jelentősége és lehetőségei. A választott képviselők szerepe, feladatai, jogai. 1.16.
A képzés javasolt helyszíne :Tanterem
1.17. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 1.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák :
Egyéni
Tanulói tevékenységforma
Osztálykeret
Sorszám
Csoportbontás
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
Információ feldolgozó tevékenységek Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
1. 1.1. 2.
x
Szöveges előadás egyéni felkészüléssel
2.1.
Alkalmazandó eszközök és felszerelések
x
A tanult (vagy egy választott) szakma szabályainak veszélyei, ártalmai
x
1.5.2.A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Sorszám
1.1
Alkalmazott oktatási módszer neve
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály
magyarázat
x
336
Alkalmazandó eszközök és felszerelések Szakkönyvek, munkavédelmi tárgyú jogszabályok
1.2.
megbeszélés
1.3. 1.4. 1.5.
szemléltetés házi feladat teszt
x x
Munkabaleset, foglalkozási megbetegedés elemzése Oktatófilmek (pl. NAPO)
x x
1.18. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
337
A 11499-12 azonosító számú, Foglalkoztatás II. megnevezésű
szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei
338
A 11499-12 azonosító számú, Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
x
Munkanélküliség
x
Álláskeresés
Munkaviszony létesítése
11499-12 Foglalkoztatás II.
Munkajogi alapismeretek
Foglalkoztatás II.
FELADATOK Munkaviszonyt létesít Alkalmazza a munkaerőpiaci technikákat
x
Feltérképezi a karrierlehetőségeket
x
Vállalkozást hoz létre és működtet
x
Motivációs levelet és önéletrajzot készít
x
Diákmunkát végez
x SZAKMAI ISMERETEK
Munkavállaló jogai, munkavállaló kötelezettségei, munkavállaló felelőssége
x
x
Munkajogi alapok, foglalkoztatási formák
x
x
Speciális jogviszonyok (önkéntes munka, diákmunka)
x
x
Álláskeresési módszerek
x
Vállalkozások létrehozása és működtetése
x
Munkaügyi szervezetek
x
Munkavállaláshoz szükséges iratok
x
Munkaviszony létrejötte
x
A munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései
x
x
A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei
x
x
A munkaerőpiac sajátosságai (állásbörzék és pályaválasztási tanácsadás)
x
x
SZAKMAI KÉSZSÉGEK Köznyelvi olvasott szöveg megértése
x
x
x
x
Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban
x
x
x
x
Elemi szintű számítógép használat
x
x
x
x
Információforrások kezelése
x
x
x
x
Köznyelvi beszédkészség
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Önfejlesztés
x
Szervezőkészség TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő készség Határozottság
339
x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK Logikus gondolkodás
x
x
x
x
Információgyűjtés
x
x
x
x
9. Foglalkoztatás II. tantárgy
16 óra
9.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a munkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására.
9.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 9.3. Témakörök 9.3.1. Munkajogi alapismeretek 4 óra Munkavállaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztatás, bérfizetés, költségtérítés, munkaszerződés módosítás, szabadság), kötelezettségei (megjelenés, rendelkezésre állás, munkavégzés, magatartási szabályok, együttműködés, tájékoztatás), munkavállaló felelőssége (vétkesen okozott kárért való felelősség, megőrzési felelősség, munkavállalói biztosíték). Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése, munkakör, munkaszerződés módosítása, megszűnése, megszüntetése, felmondás, végkielégítés, pihenőidők, szabadság. Foglalkoztatási formák: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony. Speciális jogviszonyok: egyszerűsített foglalkoztatás: fajtái: atipikus munkavégzési formák az új Munka Törvénykönyve szerint (távmunka, bedolgozói munkaviszony, munkaerő-kölcsönzés, rugalmas munkaidőben történő foglalkoztatás, egyszerűsített foglalkoztatás (mezőgazdasági, turisztikai idénymunka és alkalmi munka), önfoglalkoztatás, őstermelői jogviszony, háztartási munka, iskolaszövetkezet keretében végzett diákmunka, önkéntes munka. 9.3.2. Munkaviszony létesítése 4 óra Munkaviszony létrejötte, fajtái: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, határozott és határozatlan munkaviszony, minimálbér és garantált bérminimum, képviselet szabályai, elállás szabályai, próbaidő. Munkavállaláshoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által kiadandó dokumentumok
340
Munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései: munkaadó járulékfizetési kötelezettségei, munkavállaló adó- és járulékfizetési kötelezettségei, biztosítottként egészségbiztosítási ellátások fajtái (pénzbeli és természetbeli), nyugdíj és munkaviszony. 9.3.3. Álláskeresés 4 óra Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyi munkaerőpiac ismerete, mobilitás szerepe, képzések szerepe, foglalkoztatási támogatások ismerete. Motivációs levél és önéletrajz készítése: fontossága, formai és tartalmi kritériumai, szakmai önéletrajz fajtái: hagyományos, Europass, amerikai típusú, önéletrajzban szereplő email cím és fénykép megválasztása, motivációs levél felépítése. Álláskeresési módszerek: újsághirdetés, internetes álláskereső oldalak, személyes kapcsolatok, kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat az Európai Unióban történő álláskeresésben), munkaügyi szervezet segítségével történő álláskeresés, cégek adatbázisába történő jelentkezés, közösségi portálok szerepe. Munkaerőpiaci technikák alkalmazása: Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT), Foglalkoztatási Információs Pontok (FIP), Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP). Állásinterjú: felkészülés, megjelenés, szereplés az állásinterjún, testbeszéd szerepe. 9.3.4. Munkanélküliség 4 óra A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei: álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel; a munkaügyi szervezettel történő együttműködési kötelezettség főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének szankciói; nyilvántartás szünetelése, nyilvántartásból való törlés; munkaügyi szervezet által nyújtott szolgáltatások, kiemelten a munkaközvetítés. Álláskeresési ellátások („passzív eszközök”): álláskeresési járadék és nyugdíj előtti álláskeresési segély. Utazási költségtérítés. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Közfoglalkoztatás: közfoglalkoztatás célja, közfoglalkozatás célcsoportja, közfoglalkozatás főbb szabályai Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) felépítése, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, munkaügyi központ, kirendeltség feladatai. Az álláskeresők részére nyújtott támogatások („aktív eszközök”): önfoglalkoztatás támogatása, foglalkoztatást elősegítő támogatások (képzések, béralapú támogatások, mobilitási támogatások). 341
Vállalkozások létrehozása és működtetése: társas vállalkozási formák, egyéni vállalkozás, mezőgazdasági őstermelő, nyilvántartásba vétel, működés, vállalkozás megszűnésének, megszüntetésének szabályai. A munkaerőpiac sajátosságai, NFSZ szolgáltatásai: pályaválasztási tanácsadás, munka- és pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, álláskereső klub, pszichológiai tanácsadás. 9.4. A képzés javasolt helyszíne Tanterem 9.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 9.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.2. 2.3. 2.4.
Osztálykeret
Csoportbontás
Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések
x x x x x x x
x x x
9.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám 1.1 1.4.
Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat megbeszélés
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály x x
342
Alkalmazandó eszközök és felszerelések
A 11498-12 azonosító számú, Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei
343
A 11498-12 azonosító számú, Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Nyelvtani rendszerezés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs
Foglalkoztatás I.
FELADATOK Idegen nyelven: bemutatkozik (személyes és szakmai vonatkozással) alapadatokat tartalmazó formanyomtatványt kitölt szakmai önéletrajzot és motivációs levelet ír állásinterjún részt vesz munkakörülményekről, karrier lehetőségekről tájékozódik idegen nyelvű szakmai irányítás, együttműködés melletti munkát végez munkával, szabadidővel kapcsolatos kifejezések megértése, használata
x x
x x x
x x x
x x x
x
x
x
x x x
x
x
x
x
SZAKMAI ISMERETEK Idegen nyelven: szakmai önéletrajz és motivációs levél tartalma, felépítése
x
egy szakmai állásinterjú lehetséges kérdései, illetve válaszai
x
x
x
közvetlen szakmájára vonatkozó gyakran használt egyszerű szavak, szókapcsolatok
x
a munkakör alapkifejezései
x
SZAKMAI KÉSZSÉGEK Egyszerű formanyomtatványok kitöltése idegen nyelven Szakmai állásinterjún elhangzó idegen nyelven feltett kérdések megértése, illetve azokra való reagálás értelmező, összetett mondatokban
x x
x x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Fejlődőképesség, önfejlesztés TÁRSAS KOMPETENCIÁK Nyelvi magabiztosság
x
Kapcsolatteremtő készség MÓDSZERKOMPETENCIÁK Információgyűjtés Analitikus gondolkodás
x
Deduktív gondolkodás
x
344
x
3. Foglalkoztatás I. tantárgy
64 óra
3.12. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy a diákok alkalmasak legyenek egy idegen nyelvű állásinterjún eredményesen és hatékonyan részt venni. Ehhez kapcsolódóan tudjanak idegen nyelven személyes és szakmai vonatkozást is beleértve bemutatkozni, a munkavállaláshoz kapcsolódóan pedig egy egyszerű formanyomtatványt kitölteni. Cél, hogy a rendelkezésre álló 64 tanóra egység keretén belül egyrészt egy nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve az állásinterjúhoz kapcsolódóan a legalapvetőbb mondatszerkesztési eljárások elsajátítása révén. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés és az induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 6 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés.
3.13. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak: idegen nyelvek
3.14. Témakörök 3.3.7. Nyelvtani rendszerezés 1 8 óra A 8 órás nyelvtani rendszerezés alatt a tanulók a legalapvetőbb igeidőket átismétlik, illetve begyakorolják azokat, hogy munkavállaláshoz kapcsolódóan, hogy az állásinterjú során ne okozzon gondot a múltra, illetve a jövőre vonatkozó kérdések megértése, illetve az azokra adandó válaszok megfogalmazása. Továbbá alkalmas lesz a tanuló arra, hogy egy szakmai állásinterjún elhangzott kérdésekre összetett mondatokban legyen képes reagálni, helyesen használva az igeidő egyeztetést. Az igeidők helyes begyakorlása lehetővé teszi számára, hogy mint leendő munkavállaló képes legyen arra, hogy a munkaszerződésben megfogalmazott tartalmakat helyesen értelmezze, illetve a jövőbeli karrierlehetőségeket feltérképezze. A célként megfogalmazott idegen nyelvi magbiztosság csak az igeidők helyes használata révén fog megvalósulni. 3.3.8. Nyelvtani rendszerezés 2 8 óra A 8 órás témakör során a diák a kérdésszerkesztés, a jelen, jövő és múlt idejű feltételes mód, illetve a módbeli segédigék (lehetőséget, kötelességet, szükségességet, tiltást kifejező) használatát eleveníti fel, amely révén idegen nyelven sokkal egzaktabb módon 345 tud bemutatkozni szakmai és személyes
vonatkozásban egyaránt. A segédigék jelentéstartalmának precíz és pontos ismerete alapján alkalmas lesz arra, hogy tudjon tájékozódni a munkahelyi és szabadidő lehetőségekről. Precízen meg tudja majd fogalmazni az állásinterjún idegen nyelven feltett kérdésekre a választ kihasználva a segédigék által biztosított nyelvi precizitás adta kereteket. A kérdésfeltevés alapvető szabályainak elsajátítása révén alkalmassá válik a diák arra, hogy egy munkahelyi állásinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve esetlegesen ő maga is tisztázó kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi meghallgatás során. A szórend, a prepozíciók és a kötőszavak pontos használatának elsajátításával olyan egyszerű mondatszerkesztési eljárások birtokába jut, amely által alkalmassá válik arra, hogy az állásinterjún elhangozott kérdésekre relevánsan tudjon felelni, illetve képes legyen tájékozódni a munkakörülményekről és lehetőségekről.
3.3.9. Nyelvi készségfejlesztés 24 óra /Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegen nyelvi asszociatív memória fejlesztése fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve/ A 24 órás nyelvi készségfejlesztő blokk során a diák rendszerezi az idegen nyelvi alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. E szókincset alapul véve valósul meg az induktív nyelvtanulási képességfejlesztés és az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés 6 alapvető társalgási témakör szavai, kifejezésein keresztül. Az induktív nyelvtanulási képesség által egy adott idegen nyelv struktúráját meghatározó szabályok kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a diák koherensen lássa a nyelvet, és ennek szellemében tudjon idegen nyelven reagálni, feltétlenül szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű anyag megtanulásának képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a kapcsolat az ingerek (az anyanyelv szavai, kifejezése) és a válaszok (a célnyelv szavai és kifejezései) között. Mind a két fejlesztés hétköznapi társalgási témakörök elsajátítása során valósul meg. Az elsajátítandó témakörök: - személyes bemutatkozás - a munka világa - napi tevékenységek, aktivitás - lakás, ház - utazás,
346
- étkezés Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási képességfejlesztés is, amely során a célnyelv legfontosabb fonetikai szabályaival ismerkedik meg a nyelvtanuló. 3.3.10. Munkavállalói szókincs 24 óra /Munkavállalással kapcsolatos alapvető szakszókincs elsajátítása/ A 24 órás szakmai nyelvi készségfejlesztés csak a 40 órás 3 alapozó témakör elsajátítása után lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a diák folyékonyan tudjon bemutatkozni kifejezetten szakmai vonatkozással. Képes lesz a munkalehetőségeket feltérképezni a célnyelvi országban. Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó formanyomtatvány kitöltését, illetve a szakmai önéletrajz és a motivációs levél megírásához szükséges rutint megszerzi. Elsajátítja azt a szakmai jellegű szókincset, ami alkalmassá teszi arra, hogy a munkalehetőségekről, munkakörülményekről tájékozódjon. A témakör tanulása során közvetlenül a szakmájára vonatkozó gyakran használt kifejezéseket sajátítja el. A munkaszerződések kulcskifejezéseinek elsajátítása és fordítása révén alkalmas lesz arra, hogy a leendő saját munkaszerződését, illetve munkaköri leírását lefordítsa és értelmezze. 3.15. A képzés javasolt helyszíne Az órák kb. 50%-a egyszerű tanteremben történjen, egy másik fele pedig számítógépes tanterem, hiszen az oktatás egy jelentős részben digitális tananyag által támogatott formában zajlik. 3.16. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák. A tananyag kb. fele digitális tartalmú oktatási anyag, így speciálisak mind a módszerek, mind pedig a tanulói tevékenységformák. 3.3.11. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák
1. 1.1. 1.2.
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása
x x
347
Osztálykeret
Csoportbontás
Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések
1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 2. 2.1.
Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
4.
Csoportos munkaformák körében
4.1. 4.2. 4.3.
x
x x
x
3. 3.1.
2.3.
x
Levélírás Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Komplex információk körében Elemzés készítése tapasztalatokról
2.2.
x
x x x
Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Információk rendszerezése mozaikfeladattal Csoportos helyzetgyakorlat
x x x
3.3.12. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10.
Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás szerepjáték házi feladat digitális alapú feladatmegoldás
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály x x x x x x x x x
Alkalmazandó eszközök és felszerelések
x
3.17. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
348
A 10525 - 12 azonosító számú, A szociális ellátás általános tevékenységei megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei
349
A 10525 - 12 azonosító számú A szociális ellátás általános tevékenységei megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
A szociális segítés etikája
Közigazgatási ismeretek
Lokális ellátások
A jóléti nagyrendszerek
Jogi és családjogi alapismeretek
A szociálpolitika intézményrendszere
Szociálpolitikai beavatkozást igénylő problémák
Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek
Szociálpolitikai alapismeretek
Az intézmény megismerése
Szociológiai alapismereti gyakorlat Szociálpolitikai monitorozás
Gyakorlat a család és életmód körében
Társadalomismereti és szociálpolitikai gyakorlat
Szervezetszociológia
A mai magyar társadalom
A társadalmi struktúra
Szociológiai alapismeretek
A család és életmód
Társadalomismeret
A szakmai kommunikáció fejlesztése
A segítő kapcsolat eszközeinek alkalmazása
A kongruens kommunikáció gyakorlása
A veszteségek feldolgozása gyakorlat
A szakmai együttműködés készségei
Tanulástechnikai gyakorlat
10525-12 A szociális ellátás általános tevékenységei
A reális énkép szerepe a szociális segítésben
Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat
FELADATOK Tiszteletben tartja a szolgáltatást igénybe vevık értékeit, autonómiáját, identitását, érdekeiket szem elıtt tartva oldja meg az etikai dilemmákat
x
Munkája során kezeli összeférhetetlenségeket
x
elıítéleteit,
a
x
x
x
szerep-
x x
A szakmai titoktartás szabályai szerint kezeli a birtokába jutott információkat
x x
Együttmőködik más szakemberekkel, betartja szakmai illetékessége határait Alkalmazza az önismeret-fejlesztés, az önvédelem és a x szakmai hitelesség megırzésének technikáit A segítséget kérıkkel kapcsolatot épít ki, nondirektív, 350
x x x
x x
x
x x
segítı beszélgetést folytat Értelmezi a konfliktusokat, alkalmazza konfliktuskezelés különbözı módszereit
a
x x
Értelmezi a szolgáltatást igénybe vevı problémáit a fiziológiai, a társadalmi, pszichológiai és szociálpszichológiai folyamatok tükrében
x
x
x
x
x
x x
Értelmezi a társadalompolitikai és szociálpolitikai jelenségeket, alapfogalmakat, alapvetı összefüggéseket
x
x
x
x
x
x
x
x
x SZAKMAI ISMERETEK
Az államigazgatás alapjai, a közigazgatási és hatósági eljárás szabályai, az állam és az önkormányzatok felépítése, feladatai Jog, család- és gyermekjog, adatvédelem, a jóléti és társadalombiztosítási ellátások jogi keretei
x
A szociális, az egészségügyi, a közoktatási és a gyermekvédelmi rendszer önkormányzati és nem önkormányzati keretei, formái, intézményrendszerük
x
A szociálpolitika alapjai, az érdekek és ideológiák összefüggései, a szociálpolitika céljai, értékei és dilemmái; a problémának definiált társadalmi jelenségek és a megoldásukra hivatott állami beavatkozás technikái, eszközei, formái
x
Szakmai etikai szabályok és alkalmazásuk a szociális szolgáltatások területén, az intézmények etikai 351
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
kódexei, a szociális szakemberek kompetencia határai Szociológiai alapfogalmak, szociológiai adatfelvételi módszerek A társadalmi struktúrát létrehozó, rejtett és láthatóvá tevı viszonyok, a társadalmi integráció, dezintegráció, szegregáció fogalma A társadalmi egyenlıtlenségek, a szegénység, a társadalmi integrációt veszélyeztetı jelenségek és újratermelıdésük okai, deviáns jelenségek a társadalomban, a veszélyeztetett csoportok és térségek jellemzıi A mai magyar társadalom szerkezete, a társadalmi mobilitás jellemzıi, a problémának definiált társadalmi jelenségek
x x x x
x
x
Az egyén társadalmi meghatározottsága, a társadalom ártó-védı hatásai
x
Az emberi test felépítése, szervezıdési szintjei, a szervrendszerek felépítése, mőködése és mőködésének 352
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
Az életútinterjú készítésének fázisai
x
x
A helyi társadalom szerkezete, a helyi erıforrások és hiányok
A család és életmód fogalma, a családi életciklus, életút szakaszai, a család szocializációs szerepe, az átörökítés összefüggései
x
x
x
x x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
szabályozási szintjei A gyermek biológiai fejlıdését meghatározó tényezık, életkori szakaszok és jellemzıi, rendellenes fejlıdésre utaló, a kóros állapotot jelzı tünetek Lelki jelenségek és folyamatok, a pszichológiai adatszerzés módszerei Személyiség-pszichológia, szociálpszichológia
fejlıdéslélektan
és
Vonzalmak és taszítások jellemzıi, az elıítéletek kialakulásának okai és mőködésének jellemzıi A csoportok kialakulása, szerkezete és a csoportközi viszonyok jellemzıi, az együttmőködés szociálpszichológiai jellemzıi
x x x
x
x
A konfliktusok fajtái és a konfliktuskezelés módszerei
x
A segítés pszichológiai összefüggései
x
Az önismeret forrásai, az én-védı technikák
x
A kommunikáció csatornái, jellemzıi, a nondirektív és a segítı beszélgetés jellemzıi
Köznyelvi és szakmai szöveg megértése, írásban és x x szóban való alkalmazása Informatikai eszközök használata
x
x
SZAKMAI KÉSZSÉGEK x x x x x x
x
x
x
x
x
x 353
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
Információforrások kezelése
x
x
Diagramm, nomogram olvasása, értelmezése, készítése
x
x
Elhivatottság, elkötelezettség
x x
x
x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK x x x x x
Döntésképesség
x
x
x
x
Empátia készség
x
x
x
x
Tolerancia
x
x
x
x
Kapcsolatteremtı készség
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
Stressz-tőrı képesség TÁRSAS KOMPETENCIÁK
MÓDSZERKOMPETENCIÁK Információgyőjtés Problémaelemzés és - feltárás
x x
Rendszerben való gondolkodás
x
x
x
x
x
x x
354
x
x
x
x
x x
x x
x x
x x
x x
x x
x x
x x
x x
x x
x
x
x
x
FELADATOK Tiszteletben tartja a szolgáltatást igénybe vevık értékeit, autonómiáját, identitását, érdekeiket szem elıtt x x tartva oldja meg az etikai dilemmákat Munkája során kezeli összeférhetetlenségeket
elıítéleteit,
a
x
x
x
x x
Együttmőködik más szakemberekkel, betartja szakmai illetékessége határait
x
x
x
x
A segítséget kérıkkel kapcsolatot épít ki, nondirektív, segítı beszélgetést folytat Értelmezi a konfliktusokat, alkalmazza konfliktuskezelés különbözı módszereit
x
a
Értelmezi a szolgáltatást igénybe 355 vevı problémáit a x
A gondozás és a betegellátás laikus módszerei
A betegségek tünetei és a betegmegfigyelés szempontjai
Kórok és kórokok
x
x
A szakmai titoktartás szabályai szerint kezeli a birtokába jutott információkat
x
Az emberi test felépítése és működése
x
x
Alkalmazza az önismeret-fejlesztés, az önvédelem és a szakmai hitelesség megırzésének technikáit
Egészségügyi alapismeretek
x
szerepx
Az életút pszichikus jellemzői
Gyermektanulmányok
Pszichológiai gyakorlat
Pedagógiai alapismeretek
Szocializáció
A személyiség pszichológiája
Az életút pszichológiája
10525-12 A szociális ellátás általános tevékenységei
Szociálpszichológiai jelenségek és folyamatok
Pszichológiai alapismeretek
Pszichológiai és pedagógiai ismeretek
x x x
x x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
fiziológiai, a társadalmi, pszichológiai szociálpszichológiai folyamatok tükrében
és
Értelmezi a társadalompolitikai és szociálpolitikai jelenségeket, alapfogalmakat, alapvetı összefüggéseket SZAKMAI ISMERETEK Az államigazgatás alapjai, a közigazgatási és hatósági eljárás szabályai, az állam és az önkormányzatok felépítése, feladatai Jog, család- és gyermekjog, adatvédelem, a jóléti és társadalombiztosítási ellátások jogi keretei A szociális, az egészségügyi, a közoktatási és a gyermekvédelmi rendszer önkormányzati és nem önkormányzati keretei, formái, intézményrendszerük A szociálpolitika alapjai, az érdekek és ideológiák összefüggései, a szociálpolitika céljai, értékei és dilemmái; a problémának definiált társadalmi jelenségek és a megoldásukra hivatott állami beavatkozás technikái, eszközei, formái Szakmai etikai szabályok és alkalmazásuk a szociális szolgáltatások területén, az intézmények etikai kódexei, a szociális szakemberek kompetencia határai Szociológiai alapfogalmak, szociológiai adatfelvételi módszerek A társadalmi struktúrát létrehozó, rejtett és láthatóvá tevı viszonyok, a társadalmi integráció, dezintegráció, 356
x x
x
szegregáció fogalma A társadalmi egyenlıtlenségek, a szegénység, a társadalmi integrációt veszélyeztetı jelenségek és újratermelıdésük okai, deviáns jelenségek a társadalomban, a veszélyeztetett csoportok és térségek jellemzıi A mai magyar társadalom szerkezete, a társadalmi mobilitás jellemzıi, a problémának definiált társadalmi jelenségek A helyi társadalom szerkezete, a helyi erıforrások és hiányok Az egyén társadalmi meghatározottsága, a társadalom x ártó-védı hatásai A család és életmód fogalma, a családi életciklus, életút x szakaszai, a család szocializációs szerepe, az átörökítés összefüggései Az életútinterjú készítésének fázisai
x x
x
x x
x
x
x
x x
x
x x
x
Az emberi test felépítése, szervezıdési szintjei, a szervrendszerek felépítése, mőködése és mőködésének szabályozási szintjei A gyermek biológiai fejlıdését meghatározó tényezık, életkori szakaszok és jellemzıi, rendellenes fejlıdésre utaló, a kóros állapotot jelzı tünetek Lelki jelenségek és folyamatok, a pszichológiai x 357
x
x x x
x
x
x x
x
x
x
adatszerzés módszerei Személyiség-pszichológia, szociálpszichológia
fejlıdéslélektan
és x
Vonzalmak és taszítások jellemzıi, az elıítéletek kialakulásának okai és mőködésének jellemzıi A csoportok kialakulása, szerkezete és a csoportközi viszonyok jellemzıi, az együttmőködés szociálpszichológiai jellemzıi A konfliktusok fajtái és a konfliktuskezelés módszerei A segítés pszichológiai összefüggései
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x x
Az önismeret forrásai, az én-védı technikák A kommunikáció csatornái, jellemzıi, a nondirektív és a segítı beszélgetés jellemzıi
x
x
x
x
SZAKMAI KÉSZSÉGEK Köznyelvi és szakmai szöveg megértése, írásban és x x x x szóban való alkalmazása
x
Informatikai eszközök használata
x
x x x
Információforrások kezelése
x
Diagramm, nomogram olvasása, értelmezése, készítése
x x
x
x
x x x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Elhivatottság, elkötelezettség
x
358
x
x
x
Döntésképesség
x
Stressztőrı képesség
x
x
x
x
x
x
x
TÁRSAS KOMPETENCIÁK Empátia készség
x
Tolerancia
x
Kapcsolatteremtı készség
x
x
x
x
x
x
x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK Információgyőjtés
x
Problémaelemzés és - feltárás
x
Rendszerben való gondolkodás
359
x
x
x
x
x
x
x
x x x
x
x
x
x x
x
x
x
4. Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat tantárgy 172 óra/180 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
4.1. A tantárgy tanításának célja támogatni az egyéni tanulási stratégiák kialakítását, a szociális képzés eredményes elvégzését; a segítő kapcsolat létesítéséhez és működtetéséhez szükséges készségek és a személyiség fejlesztése. A reális énkép kialakítása, a viselkedés kontrollálása. A szakmai önismeret fejlesztése és annak tudatosítása, hogy a szociális szakember számára a személyiség munkaeszköz. A nyílt és kongruens kommunikáció alkalmazása. A saját kommunikáció kontrollálása, a kommunikáció fejlesztésének módszereinek, eszközeinek bővítése 4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Nem információkra, hanem a tanulók családban, a gyermekellátó és oktatási intézményekben, a kortárscsoportokban, szűkebb és tágabb társadalmi közegekben
szerzett
eddigi
élettapasztalataira,
önismeretére
és
személyiségének jellemzőire alapozva folynak a tréningszerű foglalkozások, ahol a kölcsönös interakciók során felmérhetik saját és mások hatását a társas helyzetekben, társas kapcsolatokban. 4.3. Témakörök 4.3.1. Tanulástechnikai gyakorlat 36 óra/36 óra A tanulást befolyásoló külső, belső és lelki (képességek, készségek, motiváció, érdeklődés, elvárások) tényezők A tanulási módszerek, eszközök szerepe a hatékony tanulásban Írás, olvasás, szövegértés, elemzés, visszaadás problémái; az egyes készségek fejlesztése A modern technikai eszközök használatának előnyei A sajátélményű tanulás A szakmai tanulás a terepen A vizsgadrukk és kezelése 4.3.2. A reális énkép szerepe a szociális segítésben A másik ismerete Önismeret, önismeret-fejlesztés A segítő szakmák hatása a személyiségre Önvédelmi technikák Rekreációs lehetőségek 360
30 óra/36 óra
A kiégés jeleiA kiégés elleni védekezés 4.3.3. A szakmai együttműködés készségei 20 óra/20 óra Az együttműködés szociálpszichológiai, csoportdinamikai összefüggései Az eltérő személyiségek, értékek, életstílus, kultúrák elfogadása a gyakorlatban Empátia Az előítéletek A konfliktusok Konfliktus-megoldási technikák és módszerek modellálása 4.3.4. A veszteségek feldolgozása gyakorlat 20 óra/24óra A személyes veszteségek A veszteségek feldolgozásának szakaszai A veszteségek feldolgozásának lehetőségei a csoportban 4.3.5. A kongruens kommunikáció gyakorlása 20 óra/ 20 óra A kommunikáció és a társas érintkezés kultúrája Az adekvát kommunikáció A sajátos kommunikációs jelzések értelmezése, tolerálása A saját kommunikáció kontrollásása és hatótényezőinek felismerése A nyílt és kongruens kommunikáció gyakorlása A metakommunikációs jelek értelmezése A kommunikációs zavarok és a kommunikációt zavaró körülmények felismerése 4.3.6. A segítő kapcsolat eszközeinek alkalmazása 24 óra/24 óra A kommunikáció szimmetriája és aszimmetriája A segítséget kérő ember kommunikációjának értelmezése A segítséget kérő ember kommunikációs hiányosságainak tolerálása Az emberi kiszolgáltatottság jeleinek felismerése Nondirektív kommunikáció A problémafeltárás kommunikációs eszközei A segítő beszélgetés
4.3.7.
A szakmai kommunikáció fejlesztése 22 óra/ 20 óra Az írásos és a szóbeli kommunikáció és információszolgáltatás A kulturált vitakészség fejlesztése A meggyőzés kommunikációs eszközeinek alkalmazása A szakmai fogalomkészlet alkalmazása szóban és írásban 361
4.4. A képzés javasolt helyszíne 8-15 fős csoportokban szervezett csoportmunka, ennyi főre kialakított csoportszobában, ahol lehetőség van a körbeülésre 4.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák szabad interakciós, encounter, dráma, pszichodráma csoport strukturált gyakorlatok vagy más a csoportmunkára alkalmas technika 4.6. A tantárgy értékelésének módja a foglalkozások célja az önismeret és a személyiség fejlesztése, ezért a teljesítmény és az értékelés mindig egyéni. A csoportos munka során a csoportvezető a választott módszernek megfelelően egyéni és csoportos visszajelzést ad. A fejlődés feltétele a jelenlét, amit a csoportvezető aláírásával igazol, és ez megfelel a követelmények teljesítésének. A vizsgára bocsátás feltétele igazolás, amely minimum „120 órás szakmai (60 óra kommunikációs, 60 óra személyiségfejlesztő) készségfejlesztés” teljesítéséről szól. 5.
Társadalomismeret tantárgy
176 óra/144 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
5.1. A tantárgy tanításának célja a társadalomban és a szűkebb környezetben érvényesülő társadalmi szabályok felismerésének segítése, a társadalmi folyamatok értelmezése, az előítéletek keletkezésének okaival való szembenézés, a társadalom struktúrájának, működésének megismerése, az egyenlőtlenségek, a szegénység kialakulásának területi és társadalmi okai, jellemzői, és csökkentésük eszközeinek értelmezése. 5.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A középiskolai társadalomismeret, a történelem tantárgy társadalomtörténeti fejezetei, valamint társadalom földrajzi információk, a demográfiai és gazdasági adatok ábrázolási technikái. 5.3. Témakörök 5.3.1. A család és életmód 50 óra/50 óra A család fogalma és funkciói és ezek történelmi változása A család helye, szerepe, szerkezete, jelentősége, működése és működési zavarai Az életmód, életvitel összetevői Az életmódkutatás technikái 362
Családi és társadalmi szerepek Az emberi szükséglete rendszere A család szocializációs szerepe, a családi gazdálkodás A családi életciklus, életút Az életútinterjú tervezése, szervezése, készítése, feldolgozása és értelmezése A kultúra, szubkultúra, hagyományok, életmód, szokások, életvitel fogalma, meghatározó tényezői, összetevői Értékek, normák, szankciók; normáktól való eltérés A család szerkezete és annak ábrázolása A család, mint támogató rendszer, és mint problémaforrás A család szerepe a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelésében A gyerek, az idős, a beteg és a fogyatékos ember helye a családban, magányosság a családon belül 5.3.2. Szociológiai alapismeretek 40 óra/24óra A társadalom fogalma, működése A szociológia alapfogalmai és alapvető összefüggései, a társadalom megismerésének sajátosságai A szociológiai adatfelvétel módszerei: megfigyelés, dokumentumelemzés, kísérlet és a kérdezéses technikák A társadalom összetételét mutató adatok (életkori, egyéb demográfiai megoszlás, nemzetiségi, etnikai összetétel, foglalkozási szerkezet, stb.) értelmezése és ábrázolási technikái A helyi társadalom szerkezete és jellemzői A helyi erőforrások és hiányok felmérésének dimenziói és módszerei 5.3.3. A társadalmi struktúra 36 óra/20óra Alapfogalmak (társadalmi struktúra, rétegződés, státusz, státuszcsoport) A struktúrát generáló és manifeszt viszonyok Az egyén társadalmi meghatározottsága Társadalmi újratermelés, újratermelődés A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelésének, újratermelődésének okai, mechanizmusai A társadalmi egyenlőtlenségek dimenziói, ezek feltárásának és ábrázolásának technikái A társadalom ártó-védő hatása Különbözőség, másság A deviancia fogalma, elméletei, kialakulásuk okai, társadalmi megítélése és annak változása A társadalmi integráció, dezintegráció fogalma, folyamata 363
5.3.4. A mai magyar társadalom 30 óra/30 óra A mai magyar társadalom szerkezete, térbeli jellemzői, Az egyenlőtlenség fogalma, dimenziói a mai magyar társadalomban, A szegénység és depriváció értelmezése és jellemzői A szegénység szubkultúrája A társadalmi integrációt veszélyeztető jelenségek: munkanélküliség, hajléktalanság, a cigányság hátrányainak halmozódása, kirekesztés, előítéletek A deviáns jelenségek a társadalomban, okai, formái, mérete és szociológiai jellemzői a mai Magyarországon A veszélyeztetett csoportok és térségek, diszkrimináció A társadalom, a család és az iskola szerepe az egyenlőtlenségek, a szegénység mérséklésében és újratermelésében A társadalmi mobilitás fogalma és jellemző 5.3.5.
Szervezetszociológia
20 óra/20 óra
A szervezet fogalma, a bürokratikus szervezet A szervezetek, mint nyílt rendszerek kialakulását, működését és megváltozását befolyásoló tényezők; belső és külső kapcsolatok A szervezeti struktúrák: munkamegosztás, hatáskör, koordinációs eszközök, konfiguráció, döntési szintek, szabályzatok, célok, küldetés, hatékonyság A szociális ellátás állami, egyházi és civil szervezetei, intézményeik A szociális és gyermek ellátási intézmények, mint szervezetek A döntési szintek és szabályok A kliens, a gyermek helye az ellátás folyamatában, az ellátó intézményekben 5.4. A képzés javasolt helyszíne Átlagos tanterem, vagy könyvtár 5.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák
Sorszám
Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység
Alkalmazandó
szervezési kerete
eszközök és
(differenciálási módok)
364
felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
1.2.
1.3.
1.4.
1.5. 1.6. 1.7.
2.
keret
tevékenységek Olvasott szöveg feladattal vezetett
x
feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása
x
jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása
x
jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett
x
feldolgozása Információk önálló rendszerezése
x
Információk feladattal vezetett
x
rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Leírás készítése
2.4.
Tesztfeladat megoldása
2.6.
bontás Osztály-
Információ feldolgozó
2.2.
2.5.
Csoport-
Egyéni 1.
pontosítása)
x x
Szöveges előadás egyéni
x
felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése
x
szóban
5.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Alkalmazott oktatási Sorszám módszer neve
1.1
A tanulói tevékenység
Alkalmazandó eszközök
szervezeti kerete
és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
egyéni
magyarázat
csoport
osztály x
365
pontosítása)
1.3.
kiselőadás
x
1.4.
megbeszélés
x
1.5.
vita
x
1.6.
szemléltetés
1.8.
kooperatív tanulás
1.11.
házi feladat
x x x
5.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
6. Társadalomismereti és szociálpolitikai gyakorlat tantárgy 86 óra/144 óra* 180 óra ögy/70 óra ögy * 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés
6.1. A tantárgy tanításának célja: olyan módszerek, technikák, praktikus információ szerzési lehetőségek nyújtása, alkalmazásuk gyakorlása, amelyek segítségével a tanulók képesek lesznek feltárni, megérteni az őket körülvevő társadalom az elemi jellemzőit, összefüggéseit, a szociálpolitika és a szociálpolitikai intézmények működését. 6.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A középiskolai társadalomismeret, a történelem tantárgy társadalomtörténeti fejezetei, valamint társadalom-földrajzi információk, a demográfiai és gazdasági adatok ábrázolási technikái. 6.3. Témakörök 6.3.1. Gyakorlat a család és életmód körében
18 óra/50 óra/ 36 óra ögy/18óra ögy Egy, a tanulók által kiválasztott (nem a szociális ellátás klienseként élő) család egy felnőtt tagjával készített életútinterjú előkészítése, megvalósítása, értelmezése és feldolgozása; az Szvk-ban előírt formában: („Párbeszédes formában, minimum 15 oldalon leírt, önállóan felvett életútinterjú”).
366
6.3.2. .Szociológiai alapismereti gyakorlat
8 óra/16 óra/ 46 óra ögy/ 9 óra ögy A tapasztalatok értelmezése a szociológia alapfogalmainak és alapvető összefüggéseinek rendszerében. A szociológiai adatfelvétel módszereinek alkalmazása (megfigyelés, dokumentumelemzés, kísérlet és a kérdezéses technikák). A társadalom összetételét mutató adatok értelmezése és ábrázolása Adatgyűjtés és értelmezés a helyi társadalom szerkezetének és jellemzőinek tárgykörében. A helyi erőforrások és hiányok felmérési technikáinak gyakorlása. 6.3.3. Szociálpolitikai monitorozás 40 óra/42 óra/ 38óra ögy/20 óra ögy A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátás állami, egyházi és civil szervezetei, intézményrendszerük. A képző intézmény/iskola környezetében tevékenykedő, elérhető szociális, foglalkoztatási, családtámogatási, köznevelési, gyermekjóléti, gyermekvédelmi és munkaügyi intézmények monitorozás-szintű megtekintése, feladatainak és működésüknek áttekintő megismerése. A jóléti ellátások és támogatások rendszerének megismerése, az ellátások megszerzésének feltételeinek és szabályainak áttekintése. Élmények és motívumok nyújtása annak érdekében, hogy a tanulók segítséget kapjanak a specializáció, az elsajátítani kívánt konkrét szakképesítés kiválasztásához. A monitorozás során a tanulók naplót vezetnek, és részletes jegyzeteket készítenek a tapasztalatokról.
6.3.4.
Az intézmény megismerése
20 óra/36 óra/ 60óra ögy/23 óra ögy A monitorozás során megismert intézményekből a tanulók érdeklődésüknek megfelelően választanak, hogy az adott intézményt részletesebben megismerjék. Az intézmény helye a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, köznevelési, közigazgatási rendszerben; az adott település ellátási rendszerében. Az intézmény profilja és tevékenységének rendszere. Az intézmény külső és belső kapcsolatrendszerének megismerése. Az intézmény működését szabályozó jogszabályok, pénzforrási lehetőségeinek feltárása. Az intézmény belső struktúrájának, tárgyi feltételeinek, működésének, fenntartásának, döntési folyamatának megismerése. 367
A kínált szolgáltatások és a kliensek szükségletei közötti viszony feltárása. Információk gyűjtése a szolgáltatásokhoz való hozzájutás feltételeiről, lehetőségeiről. Az alkalmazott szupervízió formái; a munkacsoportok közötti együttműködés. Az intézmény adminisztrációja. A gyakorlat során a tanulók naplót vezetnek, és részletes jegyzeteket készítenek a tapasztalatokról. „Az előzetesen megvalósított, egybefüggő, két hetes gyakorlatról szóló Napló”.
6.4. A képzési helyszín jellege Az iskolai feldolgozásokhoz átlagos tanterem vagy könyvtár Az intézményi gyakorlathoz az iskola által összeállított a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, köznevelési, szociális igazgatási rendszerben; az adott település ellátási rendszerében szerepet játszó intézmények köre, akik együttműködnek az iskolával a gyakorlati képzés lebonyolítása érdekében.
6.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazott sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák Tanulói tevékenység szervezési kerete
1. 1.1. 1.2.
1.3.
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása
x
Olvasott szöveg feldolgozása
x
jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása
x
jegyzeteléssel
368
eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
keret
Osztály-
bontás
Tanulói tevékenységforma
Egyéni
szám
(differenciálási módok) Csoport-
Sor-
Alkalmazandó
pontosítása)
1.4. 2.
Információk önálló rendszerezése
x
Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1.
Írásos elemzések készítése
x
2.2.
Leírás készítése
x
3.
Képi információk körében
3.1.
organikus rajz értelmezése
x
x
3.2.
organikus rajz készítése leírásból
x
x
4.
Komplex információk körében
4.1.
Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor
x
alapján
6.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek A tanulói tevékenység
Alkalmazandó eszközök
szervezeti kerete
és felszerelések (SZVK 6.
Alkalmazott oktatási Sorszám módszer neve
pont lebontása, egyéni
1.1
magyarázat
x
1.2.
kiselőadás
x
1.3.
megbeszélés
x
csoport
osztály
pontosítása)
6.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
A gyakorlat során a tanulók naplót vezetnek, és részletes jegyzeteket készítenek a tapasztalatokról, s ezt a naplót, mint a vizsgára bocsátás egyik SzVK szerinti feltételét leadják a képző intézménynek/iskolának („Az előzetesen megvalósított, egybefüggő, két hetes gyakorlatról szóló Napló”)
369
7. Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek tantárgy
136 óra/162 óra*
* 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés
7.1. A tantárgy tanításának célja: közvetíteni azokat a fogalmakat, összefüggéseket, amelyek a szociálpolitikát, mint önálló diszciplínát és a társadalmi integráció megteremtésére és megőrzésére törekvő szakmai gyakorlatot meghatározzák; bemutatni azokat az ideológiákat, érdekeket, értékeket, amelyek befolyásolják a mindenkori gyakorlatot, az alkalmazott technikákat és eszközöket. Alapismereteket nyújtani az állam- és jogtudomány témaköréből, alkalmazható tájékozottságot nyújtani a szociális szolgáltatások, a gyermekjólét és gyermekvédelem területén érvényesülő jogszabályokról, a közigazgatási eljárás szabályaival felvértezni a majdani szociális szakembereket, hogy a gyermekek, családok, csoportok, közösségek és a különböző szociális problémákkal küzdő kliensek érdekérvényesítését támogathassák.
7.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A középiskolai társadalomismeret, a történelem tantárgy társadalomtörténeti fejezetei, valamint társadalom-földrajzi információk.
7.3. Témakörök és elemeik 7.3.1. Szociálpolitikai alapismeretek 20 óra/22 óra A társadalompolitika, szociálpolitika, jóléti politika, szegénypolitika fogalma A szociálpolitika, mint önálló diszciplína, és mint a társadalmi integritás megőrzésének eszköze, alapvető összefüggései, feladata, intézményrendszere A szociálpolitika céljai, az értékek szerepe a szociálpolitikában: szabadság, egyenlőség, szolidaritás, tolerancia, igazságosság; az értékek érvényesítésének dilemmái Az ideológiák (liberalizmus, konzervativizmus és a szociáldemokratizmus) jóléti politikája és az érdekek szerepe a szociálpolitikában; többszektorúság és finanszírozás a szociális ellátások területén A szükségletek rendszere és a szükséglet-kielégítés módjai A piac szerepe a szükségletek kielégítésében, a piaci működés differenciáló hatása következtében jelentkező szociális problémák 370
Az állami újraelosztás és az állami beavatkozás eszközei: piacbefolyásoló intézkedések, adópolitika, pozitív diszkrimináció, stratégiai szabályozás, stb. Alapelvek: biztonságra törekvés, prevenció, finanszírozhatóság, kiszámíthatóság, a ráfordítások és biztonság egyensúlya, megfelelő időben, a szükséges ideig, szubszidiaritás, a kevésbé választhatóság, értékmegőrzés, rászorultság, érdemesség elve A problémának definiált társadalmi jelenségek és a hozzájuk kapcsolódó intézkedések, ellátások A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátás állami, egyházi és civil szervezetei, intézményrendszere Az ellátás technikái, dilemmái: prevenció-korrekció, integrációszegregáció, pénzbeli-természetbeni, normativitás - diszkrecionalitás, univerzalitás-szelektivitás, hatékonyság- hatásosság, autonómia-kontroll 7.3.2.
Szociálpolitikai beavatkozást igénylő problémák 16 óra/20 óra A szegénység, munkanélküliség, a munkaképes korúak inaktivitását csökkentő intézkedések, a lakhatási költségek növekedése, a hajléktalanság, elöregedés, devianciák, a fogyatékosok hátrányai A gyermekek hátrányai, a diszkrimináció és a társadalmi kirekesztés, a migráció, a menekültek A szociális, foglalkoztatási, családtámogatási, gyermekjóléti, gyermekvédelmi és munkaügyi intézményrendszer feladatai és működésük A támogatások rendszere, megszerzésének feltételei és szabályai Az ellátottak helye az intézményi struktúrában, a jogosultságok érvényesítésének lehetőségei és akadályai A diszkrimináció és a társadalmi kirekesztés Területi differenciálódás
7.3.3. A szociálpolitika intézményrendszere 10 óra/12 óra A szociális, foglalkoztatási, családtámogatási, gyermekjóléti, gyermekvédelmi és munkaügyi intézményrendszer feladatai és működésük Az állami, önkormányzati, egyházi és civil szféra intézményei A térség intézményeinek köre A támogatások rendszere, megszerzésének feltételei és szabályai Az ellátottak helye az intézményi struktúrában, a jogosultságok érvényesítésének lehetőségei és akadályai A segítő szakmák szerepe az ellátásban 371
7.3.4.
Jogi és családjogi alapismeretek
18 óra/22 óra
Átfogó ismeretek nyújtása az állam- és a jogtudomány fogalomrendszeréről, az államszervezet felépítéséről, alkotmányos alapjairól Az állam fogalma és funkciói, az állam történeti változásai A hatalmi ágak megoszlása A jogszabályok hierarchiája Az emberi és polgári jogok szabályai; a személyiség- és adatvédelem szabályai Az Alkotmánybíróság, az alapvető jogok biztosa Jog- és adatvédelem, a személyes adatok védelme és a közérdekű adatok nyilvánosságának egymáshoz való viszonya Az adatvédelem jogi garanciái A gyermekek jogairól szóló nemzetközi megállapodások és hazai jogszabályok A gyermek és fiatalkorúak büntethetősége, a gyermek és fiatalkorúak büntetésének irányelvei, a velük szemben alkalmazható büntetési tételek A családjogi törvény Gyermeki és szülői jogok, kötelességek A szociális jogok és szociális minimumok Ellátott-jogi és gyermekjogi képviselő
7.3.5. A jóléti nagyrendszerek 20 óra/22 óra A jóléti védelem keretei, formái A társadalombiztosítási rendszere, az egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási ellátások A családtámogatások A foglalkoztatással összefüggő ellátások A munkaerőpiaci szolgáltatások és a foglalkoztatást elősegítő támogatások A munkanélküliek ellátásai A fogyatékos személyek jogai és esélyegyenlőségének kérdései A hajléktalan személyek ellátásai Munkajogi szabályok (Munka Törvénykönyv): munkaviszony tartama, létesítése, megszüntetése, munkaidő, szabadság, bérezés, érdekvédelem, érdekegyeztetés
372
Közalkalmazotti, közszolgálatai jogviszony létesítése, tartalma, megszüntetése Közalkalmazotti besorolás, előmenetel, továbbképzési rendszer, működési nyilvántartás Az egyházi, a civil, nonprofit és közhasznú szervezetek szerepe, lehetőségei a jóléti ellátásban
7.3.6. A lokális ellátások 20 óra/22 óra Önkormányzati szociális, gyermekjóléti illetve gyermekvédelmi ellátások: pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások a szociális és a gyermekvédelmi törvényben és kapcsolódó jogszabályaikban A jogi szabályozás, alapelvei, rendszere és szereplői A törvényben szabályozott ellátások és intézményei A gyermekek jogairól szóló nemzetközi megállapodások és hazai jogszabályok A gyermek és fiatalkorúak büntethetősége, a gyermek és fiatalkorúak büntetésének irányelvei, a velük szemben alkalmazható büntetési tételek A családjogi törvény A szülői jogok és kötelezettségek; a felügyeleti jog, és a gyámság A fogyatékos személyek jogai és esélyegyenlőségének kérdései Munkanélküliek és a hajléktalan személyek önkormányzati ellátásai 7.3.7.
Közigazgatási ismeretek 20 óra/20 óra A közigazgatás alapfogalmai Az állam és az önkormányzatok felépítése, hatáskörei Alapismeretek a jogalkalmazás és jogérvényesítés lehetőségeiről A helyi önkormányzás alapelvei, az önkormányzati rendszer általános sajátosságai Az önkormányzati feladatok és hatáskörök rendszere A települési önkormányzat szervei Lokális hatalmi szervek és szervezetek (kormányhivatalok, járási hivatalok) feladatai A közigazgatási eljárás jogi szabályai, alapfogalmai, alapeljárás, jogorvoslat, végrehajtás Hatósági bizonyítvány, igazolvány, nyilvántartás A közigazgatási eljárás adminisztrációja
373
7.3.8. A szociális segítés etikája 12 óra/22 óra A társadalmi és a szakmai etika A szociális munka etikai szabályai Az emberi értékek, méltóság és autonómia tisztelete a szociális ellátás gyakorlatában A gyermekek autonómiájának, méltóságának, identitásának, magukkal hozott értékeinek, normáinak tiszteletben tartása A szociális munka értékei és az etikai kódex előírásai A szociális szakember szerepei, felelőssége A szakmai kompetenciahatárok és az együttműködés etikája Az előítéletek hatása a szociális segítésben Az együttműködés etikai szabályai, a szakmai titoktartás és korrekt tájékoztatás módjai A szakmai etikai dilemmák értelmezése és megoldási módjai A szakmai etikai szabályok ismerete és alkalmazása 7.4. A képzési helyszín jellege:Átlagos tanterem vagy könyvtár 7.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazott sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák Tanulói tevékenység szervezési kerete
1. 1.1. 1.2.
1.3.
1.4. 1.5.
keret
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása
x
Olvasott szöveg feladattal vezetett
x
feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása
x
x
jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása
x
jegyzeteléssel
x
Hallott szöveg feladattal vezetett
374
eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
bontás Osztály-
Tanulói tevékenységforma
Egyéni
szám
(differenciálási módok) Csoport-
Sor-
Alkalmazandó
pontosítása)
feldolgozása 1.6. 1.7.
2.
Információk önálló rendszerezése
x
Információk feladattal vezetett
x
rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1.
Írásos elemzések készítése
x
2.2.
Leírás készítése
x
2.3. 2.4. 2.5. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 5. 5.1.
Válaszolás írásban mondatszintű
x
kérdésekre Tesztfeladat megoldása
x
Szöveges előadás egyéni
x
felkészüléssel Komplex információk körében Elemzés készítése tapasztalatokról
x
Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor
x
alapján Utólagos szóbeli beszámoló
x
Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos
x
szövegfeldolgozás
7.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) A tanulói tevékenység
Alkalmazandó eszközök
szervezeti kerete
és felszerelések (SZVK 6.
Alkalmazott oktatási Sorszám módszer neve
pont lebontása, egyéni
1.1
magyarázat
x
1.2.
kiselőadás
x
1.3.
megbeszélés
375
csoport
osztály
x
x
pontosítása)
1.4.
vita
x
1.5.
házi feladat
x
7.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
8.
Pszichológiai és pedagógiai ismeretek tantárgy
154 óra/162 óra*
* 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés
8.1. A tantárgy tanításának célja: alapismereteket és alapfogalmakat szolgáltatni az emberei pszichikumról, a személyiségről, a személyiség fejlődéséről és a társas érintkezés sajátosságairól. A pszichológiai és szociálpszichológiai módszerek ismertetésével hozzásegíteni a tanulót ahhoz, hogy saját szemléletének formálásakor támaszkodhasson az elméleti hátterekre. Igénye legyen munkájában az individuális különbségek figyelembe vételével alkalmazni a pedagógiai módszereket. 8.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A középiskolai történelem és filozófia tantárgyak kultúrtörténeti fejezetei 8.3. Témakörök és elemeik
8.3.1. Pszichológiai alapismeretek
18 óra/16 óra
A pszichológia alapvető fogalmai és összefüggései; lelki jelenségek és folyamatok A motiváció; az érzelmek; a megismerés (észlelés, percepció, figyelem, érdeklődés, emlékezet, képzelet, gondolkodás); a tudatállapotok Személyészlelést befolyásoló tényezők: szociokulturális környezet, empátia, önértékelés, intellektuális, emocionális jellemzők A munka során alkalmazható pszichológiai megismerési módszerek: megfigyelés, dokumentumelemzés, kérdezés, kísérlet A szükségletek rendszere, a szükséglet-kielégítés hiányainak jelei
376
8.3.2.
Szociálpszichológiai jelenségek és folyamatok
30 óra/34 óra
A szociálpszichológia fogalma, tárgyköre A társadalom kisebb és nagyobb egységeiben működő jelenségek, szabályszerűségek felismerése A csoport hatása az egyénre, csoportközi viszonyok, a verbális, nonverbális és a metakommunikációs jelzések érvényesülése és hatása Tömeg, közösség, társadalmi nagycsoport, a csoport szerepe az elsődleges és a másodlagos szocializációban A társas érintkezés sajátossága, a kommunikáció elmélete, szociálpszichológiai fogalmak és folyamatok Csoportdinamikai jelenségek és folyamatok Szociális identitás kialakulása, szociális tanulás Attitűdök, énvédő funkciók A sztereotípiák, stigmák, az emberi vonzalmak és taszítások, játszmák Az előítélet kialakulása és okai Az előítéletek csoportfolyamatokat befolyásoló hatása A szerep, a szerepstruktúrák, szerep-összeférhetetlenségek, szerepkonfliktusok Konfliktusok és a konfliktuskezelés Konformitás és nonkonformitás A konfliktusok keletkezése és megoldásának technikája Az eltérő fejlődésből eredő hátrányok: sérült gyermek a családban; sérültek a társadalomban A szociálpszichológiai ismeretek gyakorlati alkalmazása a problémák felismerésében, kezelésében, megoldásában 8.3.3.
Az életút pszichológiája
36 óra/34 óra
Az ember életkori fejlődésének szakaszai, gyermekkor, serdülőkor, ifjúkor, felnőttkor, időskor, ezek fejlődési sajátosságai, az egyéni fejlődést befolyásoló tényezők jellegzetességei Az emberi pszichikum fejlődésének, érésének folyamata A szenzomotoros és a kognitív fejlődés menete Az ember megismerő tevékenységének területei, törvényszerűségei és azok időbeli lefolyása A fejlődés, érés, nevelés összefüggése Az anya-gyerek kapcsolat jelentősége a gyermek érzelmi, szociális és értelmi fejlődésében, szeparáció és hospitalizáció
377
A motiváció, az érzelem és az akarat összefüggései és fejlődésmenete A játékfejlődés jellemzői a különböző életkori szakaszokban Az átlagtól eltérő fejlődés jellemzői, a tünetek jelentősége, a fejlesztés lehetőségei Fejlődési, beilleszkedési és viselkedési zavarok, tanulási nehézségek, agresszió, pszichoszomatikus tünetek Az énkép, identitás, önbecsülés és önállóság kialakulásának folyamata, az érzelmi akarati, élet fejlődésmenete Az előítéletek életutat befolyásoló hatása A kortárs csoportok szerepe az egyes életkori szakaszokban Fejlődési és járulékos krízisek A játék, tanulás és munka személyiségalakító hatásai Válságok az életciklusokban Társadalmi traumák, a társadalmi körülmények pszichikus hatásai Hozzászokások, függőségek, szenvedélyek A veszteségek fajtái, pszichikus hatása és feldolgozásuk folyamata (a gyász lélektana, gyászreakciók), módszerei
8.3.4.
A személyiség pszichológiája
22 óra/34 óra
A személyiség fogalma, személyiség elméletek (pl. típustanok, behaviorista elméletek, kognitív személyiségelméletek, vonás elméletek, pszichoanalitikus elméletek, holisztikus elméletek, humanisztikus személyiségelméletek Személyiségtípusok Az egyéni fejlődést befolyásoló tényezők hatása a személyiségfejlődésre A személyiség szerkezete, alakulása a kultúra, a család és a kortárscsoport hatására, vizsgálata; Énkép, éntudat, önértékelés, játszma, elhárító mechanizmusok Empátia Személyiségzavarok, fejlődészavarok és a deviánsviselkedés A serdülők és az ifjúkorúak inadaptációja A felnőtt személyiség- és viselkedészavarai A viselkedési rendellenességek és kezelésük, terápiájuk
378
8.3.5.
Szocializáció
18 óra/10 óra
A szocializáció fogalma és folyamata A szocializációs színterek és hatások: anya, család, kortárscsoport, gyermekintézmények, kiemelten az iskola, munkahely, társadalmi szervezetek és intézmények, a kulturális minták és normák
A szociális identitás Az előítéletek szocializációt befolyásoló hatása 8.3.6.
Pedagógiai alapismeretek
30 óra/34 óra
A nevelés fogalma, célja, feladatai, a nevelési folyamat törvényszerűségei A nevelési folyamat résztvevői A gyermek megismerésének lehetőségei, módszerei, a módszerválasztást befolyásoló tényezők Közvetett és közvetlen nevelési módszerek A nevelő személyisége, nevelésben betöltött szerepe Nevelési stílusok és attitűdök Sikerek és kudarcok a nevelésben Egyéni, csoportos, közösségi nevelés lehetőségei, formái Pedagógiai folyamatok tudatos tervezése, elemzése a nevelőmunkában A gyermek környezetének kialakítása az életkornak megfelelő, öntevékeny, szabad mozgás és játék feltételeinek megteremtése Egyéni képességek kibontakoztatásának lehetőségei A csoportban nevelkedő gyermek nehézségeinek megismerése, a beilleszkedés elősegítése pedagógiai eszközökkel, módszerekkel A gyermek etnikai, vallási és kulturális sajátosságainak, hagyományainak és szokásainak figyelembevétele Tanulási folyamat, a tanulás segítése, a tanulási nehézségek Egyéni bánásmód alkalmazása Korai fejlesztés, sajátos nevelési igény szükségességének felismerése, fejlesztési módszerek A sajátos ütemű fejlődés megnyilvánulási jelei, a gyógypedagógiai segítséget igénylő problémák A sajátos szükségletű gyermekek oktatásának, fejlesztésének intézményei, lehetőségei Az előítéletek működésének oktatást befolyásoló hatása
379
8.4. A képzési helyszín jellege Átlagos tanterem vagy könyvtár 8.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazott sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 8.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Tanulói tevékenység szervezési kerete
1. 1.1. 1.2.
1.3.
1.4.
1.5. 1.6. 1.7.
2. 2.1. 2.2.
keret
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Válaszolás írásban mondatszintű
380
eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
Osztály-
bontás
Tanulói tevékenységforma
Egyéni
szám
(differenciálási módok) Csoport-
Sor-
Alkalmazandó
pontosítása)
kérdésekre 2.3.
Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni
2.4.
felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése
2.5.
szóban
4.
x
x
x
x
x
x
Komplex információk körében
4.1.
Esetleírás készítése
x
x
4.2.
Elemzés készítése tapasztalatokról
x
x
5.
Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos
5.1.
x
szövegfeldolgozás Információk rendszerezése
5.2.
x
mozaikfeladattal Kiscsoportos szakmai munkavégzés
5.3.
x
irányítással
8.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek
A tanulói tevékenység
Alkalmazandó eszközök
szervezeti kerete
és felszerelések (SZVK 6.
Alkalmazott oktatási Sorszám módszer neve
pont lebontása, egyéni
csoport
osztály
1.1
magyarázat
x
x
1.2.
elbeszélés
x
x
1.3.
kiselőadás
x
x
1.4.
megbeszélés
x
x
1.5.
vita
x
x
1.6.
szemléltetés
x
x
381
pontosítása)
8.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
9. Pszichológiai gyakorlat tantárgy
36 óra/72 óra* 103 óra ögy/54 óra ögy
* 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés
9.1. A tantárgy tanításának célja: Élményeket, tapasztalatokat és ismereteket nyújtani a személyiségfejlődés szakaszairól, a különböző élethelyzetek pszichés összefüggéseiről. Erősíteni a tanulók holisztikus szemléletét, segíteni a személyes tapasztalatok, a saját személyes életút pszichikus összefüggéseinek feldolgozását. 9.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A középiskolai történelem és filozófia tantárgyak kultúrtörténeti fejezetei, a saját élmények, tapasztalatok. 9.3. Témakörök és elemeik
9.3.1.
Gyermektanulmányok
18 óra/54 óra/ 70 óra ögy/30óra ögy alapján egy-egy gyerek
Helyszínek vagy életkori csoportok viselkedésének megfigyelése Helyszínek: bölcsőde óvoda általános iskola, középiskola ifjúsági klub gyermekotthon, átmeneti otthon család Életkori csoportok: csecsemő és kisgyermekkor (0-3 év) óvodáskor (3-6 év) iskoláskor (6-10 év) prepubertáskor (10-14 év) pubertáskor (14-18 év) Eltérő környezetben – vérszerinti családban, nevelőszülőknél vagy gyermekotthonban nevelkedő azonos korosztályba tartozó egy-egy gyermek viselkedésének megfigyelése és összehasonlítása 382
9.3.2. Az életút pszichikus jellemzői
18 óra/36 óra 33óraögy/24 óra ögy Feltárni az elkészített életút interjú alanyának pszichikus jellemzőit A társadalmi jelenségek pszichés okainak megismerése Az ember viselkedésének és döntéseinek megértése Az előítéletek életutat befolyásoló hatása
9.4. A képzési helyszín jellege A tanulók által kiválasztott helyszín (család vagy intézmény), a feldolgozó órákon az iskola átlagos berendezésű tanterme, csoportszobája 9.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazott sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák Tanulói tevékenység szervezési kerete
1. 1.1. 1.2.
1.3. 1.4. 2.
keret
Osztály-
tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Információk önálló rendszerezése
x x
x x
Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése
x
2.2.
Leírás készítése
x
Szöveges előadás egyéni felkészüléssel
x
383
x
eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
Információ feldolgozó
2.1.
2.3.
bontás
Tanulói tevékenységforma
Egyéni
szám
(differenciálási módok) Csoport-
Sor-
Alkalmazandó
x
pontosítása)
2.4. 3.
Tapasztalatok utólagos ismertetése
x
szóban
Esetleírás készítése
x
3.2.
Elemzés készítése tapasztalatokról
x
3.4.
Utólagos szóbeli beszámoló
x
4.1.
x
x
x
Komplex információk körében
3.1.
4.
x
Gyakorlati munkavégzés körében Munkamegfigyelés adott szempontok
x
alapján
9.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) A tanulói tevékenység
Alkalmazandó eszközök
szervezeti kerete
és felszerelések (SZVK 6.
Alkalmazott oktatási Sorszám módszer neve
pont lebontása, egyéni
csoport
1.1
magyarázat
x
x
1.2.
elbeszélés
x
x
1.3.
kiselőadás
x
x
1.4.
megbeszélés
x
x
1.5.
vita
x
x
osztály
pontosítása)
9.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
10. Egészségügyi alapismeretek tantárgy
100 óra/108 óra*
* 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés/9-13. évfolyamon megszervezett képzés
384
10.1. A tantárgy tanításának célja: A holisztikus egészségszemlélet kialakítása érdekében alapfokú ismereteket nyújtani az emberi test felépítéséről és működéséről, a megbetegítő tényezőkről az egyes betegségcsoportok tüneteiről, a betegségek lefolyásáról és a gyógykezelés laikus módszereiről 10.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A biológia tantárgy emberrel foglalkozó fejezetei 10.3.Témakörök és elemeik 10.3.1. Az emberi test felépítése és működése
16 óra/28 óra
Az emberi test felépítése, működése, és szerveződési szintjei (Funkcionális anatómia) Szimmetria síkok és irányok Sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek, szervezet A szervek, szervrendszerek működése és élettani szerepe A kültakaró A mozgásszerv-rendszer A légzőrendszer A keringési rendszer Az emésztőrendszer A kiválasztórendszer A szaporodás szervrendszere A belső elválasztású mirigyek rendszere A nyirokrendszer és az immunrendszer Az érzékszervek Az idegrendszer A szervrendszerek működésnek szabályozása A szervezet egyensúlyi állapotát meghatározó mechanizmusok Idegi és endokrin szabályozás Az emberi élet fejlődési szakaszai, a méhen belüli fejlődés, és az egyes szakaszok testi jellemzői 10.3.2. Kórok és kórokok 20óra/20 óra Az egészség és a betegség fogalma, holisztikus értelmezése Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők, a természetes és mesterséges környezet hatása az egészségre
385
Biológiai, pszichikus és szociális kórokok A betegségek rizikófaktorai A betegségek lefolyása Tipikus kóros reakciók Degeneráció Sorvadás, elhalás Heveny és idült gyulladás Kóros immunreakciók
10.3.3. A betegségek tünetei, a betegmegfigyelés szempontjai 40 óra/40 óra Az élettani adatok Az állapotváltozások, a kórokok és kóros reakciók, a betegségek tünetei, az állapotváltozások és a betegmegfigyelés szempontjai Kórokok és kóros reakciók, a betegségek tünetei A főbb betegségcsoportok és tüneteik Belgyógyászati betegségek Sebészeti beavatkozást igénylő állapotok Ideggyógyászati megbetegedések Bőrgyógyászati betegségek Reumatológiai betegségek A fül, az orr és a gége megbetegedései A szem betegségei A fog és a száj betegségei Urulógiai betegségek Nőgyógyászati betegségek A csecsemő- és a gyermekkor betegségei
10.3.4. A gondozás és a betegellátás laikus módszerei 24 óra/20 óra A gondozás fogalma, célja, feladatai A gondozás célcsoportjai, tevékenységformái A szükséglet-kielégítés és a gondozás komplexitása Az autonómia megőrzésének lehetősége a gondozás folyamán Az aktivitás fontossága és fenntartásának lehetőségei A gondozási folyamat tervezése A házipatika szerei, a gyógyszerkezelés szabályai, a fertőtlenítőszerek és eljárások
386
A fizikális és természetes gyógymódok A házipatika szereinek és gyógyszereinek összeállítása A fertőtlenítőszerek és eljárások alkalmazása A gyógyszerek bejuttatása a szervezetbe A gyógyszerelés hatásainak és esetleges mellékhatásainak megfigyelése, megfigyelési szempontok szerint A gyógyszerelés, gyógyszerkezelés, gyógyszertárolás szabályai és gyakorlata 10.4. A képzési helyszín jellege Átlagos tanterem vagy egészségügyi szaktanterem és demonstrációs terem 10.5.A tantárgy elsajátítása során alkalmazott sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák Tanulói tevékenység szervezési kerete
1. 1.1. 1.2.
1.3.
1.4.
1.5. 1.6. 1.7.
keret
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel
x
x
x
x
x
x
x
x
x
Hallott szöveg feldolgozása
x
jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett
x
feldolgozása Információk önálló rendszerezése
x
x
Információk feladattal vezetett
x
rendszerezése
387
x
eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
Osztály-
bontás
Tanulói tevékenységforma
Egyéni
szám
(differenciálási módok) Csoport-
Sor-
Alkalmazandó
pontosítása)
2.
Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok
2.1.
Írásos elemzések készítése
x
x
2.2.
Leírás készítése
x
x
2.3. 2.4. 2.5.
Válaszolás írásban mondatszintű
x
kérdésekre Tesztfeladat megoldása
x
Tapasztalatok utólagos ismertetése
x
szóban
3.
Képi információk körében
3.1.
anatómiai rajz értelmezése
3.2.
anatómiai rajz elemzése, hibakeresés
4.
x x
Komplex információk körében
4.1.
Elemzés készítése tapasztalatokról
x
x
4.2.
Utólagos szóbeli beszámoló
x
x
5. 5.1.
5.2.
5.3.
x
Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos
x
szövegfeldolgozás Információk rendszerezése
x
mozaikfeladattal Kiscsoportos szakmai munkavégzés
x
x
irányítással
10.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek A tanulói tevékenység
Alkalmazandó eszközök
szervezeti kerete
és felszerelések (SZVK 6.
Alkalmazott oktatási Sorszám módszer neve
1.1.
elbeszélés
pont lebontása, egyéni x
388
csoport
osztály
pontosítása)
1.2.
kiselőadás
x
1.3.
megbeszélés
x
1.4.
vita
x
1.5.
szemléltetés
x
10.6.A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
389
A 10559-12 azonosító számú, Elsősegély-nyújtási feladatok megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei
390
A 10559-12 azonosító számú, Elsősegély-nyújtási feladatok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
Népegészségügyi
Az elsősegélynyújtás
Veszélyeztető állapotok
Mechanikai sérülések, gyermekbetegségek ellátása
Elsősegély-nyújtási feladatok
gyakorlata
Egészségmegőrzés
10559-12
Közegészség
A társadalmi helyzet és az egészség
ismeretek
FELADATOK Felismeri a közvetlen életveszélyt Felismeri az megváltozását
egészségi
x
állapot
gyors
x
x
Megméri, rögzíti az életmőködés fıbb adatait, elvégzi a testsúly és testmagasság mérését Elsısegélyt nyújt heveny rosszullétek, belgyógyászati kórképek, mérgezések, sebészeti beavatkozást igénylı balesetek esetén
x
x
Alkalmazza a szükséges módszereket, eszközöket
elsı-segélynyújtási
x
x
Szükség esetén segítséget hív
vagy
mentıt
sürgısségi
Segítséget nyújt a fedél nélkül élık elemi fizikai ellátásában
x
x
x
x
x
SZAKMAI ISMERETEK Az egészség holisztikus értelmezése
x
Népegészségügyi alapismeretek A társadalmi helyzet és az egészség
x x
391
A leggyakoribb gyermekbetegségek és tünetei, a tünetek enyhítésének technikái és módszerei gyermekkorban, védıoltások és kísérı tüneteik
x
Egészségmegırzés
x
Az életmőködés adatai
x
x
Az életmőködés adatainak értelmezése
x
x
Az elsısegélynyújtás gyakorlata
x
x
A légutak átjárhatóságának biztosítási technikái
x
Az eszméletlen beteg ellátásának technikái
x
A stabil oldalfekvés biztosításának módjai
x
A vérzések jellemzıi és ellátásuk technikái
x
Áramütés jelei és a segítségnyújtás lehetıségei, módszerei, technikái
x
A háztartási balesetek sérülései, ellátásuk
x
A cukorbetegség jelei ellátásának lehetıségei
x
és
a
cukorbeteg
A törések jellemzıi és ellátásuk lehetıségei
x
A fagyások jellemzıi és ellátásuk lehetıségei, módszerei
x
Az égési sérülések jellemzıi és ellátásuk módszerei, technikái
x
Mérgezések jellemzıi és a segítségnyújtás módszerei, technikái
x
Az éhezés, a kiszáradás jelei és a segítségnyújtás módszerei, technikái
x
A sokkos és görcsös állapotok segítségnyújtás módszerei, technikái
x
és
a
Orvosi segítségkérés, mentıhívás
x
Tőzoltóság, katasztrófavédelem értesítése
x SZAKMAI KÉSZSÉGEK
392
Köznyelvi és szakmai szöveg megértése, írásban x és szóban való alkalmazása
x
x
x
A hírközlési eszközök használata
x
Az elsısegélynyújtáshoz szükséges eszközök és kötszerek használata
x
x
x
x
Döntésképesség
x
x
Szervezıkészség
x
x
Stressztőrıképesség
x
x
Adekvát kommunikáció
x
x
Segítıkészség
x
x
Kapcsolatteremtı készség
x
x
Helyzetfelismerés
x
x
Gyakorlatias feladatértelmezés
x
x
x
x
Szakmai nyelvő beszédkészség
x
x
x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
TÁRSAS KOMPETENCIÁK
MÓDSZER KOMPETENCIÁK
Általános ismeretek speciális helyzetekben való alkalmazására vonatkozó készség
x
393
x
x
11.
Népegészségügyi ismeretek tantárgy 54 óra/72 óra 11.1.A tantárgy tanításának célja: a tanulók holisztikus szemléletének kialakulása érdekében megismertetni az emberi egészség testi, lelki, szociális és spirituális összefüggéseit, kölcsönös egymásra hatását. Bemutatni az ország és a helyi társdalom legfontosabb demográfiai és epidemiológiai jellemzőit. 11.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A középiskolai biológia tantárgy emberrel foglalkozó fejezetei 11.3. Témakörök és elemeik 11.3.1. A társadalmi helyzet és az egészség
18 óra/24 óra
A társadalom ártó-védő hatása A társadalmi helyzet és az életmód összefüggése az egészséggel és betegséggel A szegénység és a betegség összefüggései A foglalkozási betegségek és megelőzésük Az egészséget veszélyeztető szenvedélyek és szokások és ezek társadalmi vetületei Adatok tanulmányozása a népesség egészségi állapotáról, a legfontosabb helyi, országos és nemzetközi népegészségügyi adatok, magyarázatuk 11.3.2. Közegészség 12 óra/ 24 óra Társadalom-egészségtani ismeretek, népegészségügyi mutatók, Magyarország és a település lakosságára jellemző legfontosabb demográfiai adatok, értelmezésük A Népegészségügyi Program A népbetegségnek számító krónikus megbetegedések okai, prevenciós és rehabilitációs lehetőségei; a prevenció három szintje; támogató rendszerek Nemzetközi és világszervezetek, céljaik; WHO; magyar célok, NNP A járványok megelőzésének és lokalizálásának teendői A leggyakoribb fertőző és járványt okozó betegségek, azok tünetei és járványtana, a fertőzőbetegek ellátása A fertőtlenítőszerek és eljárások, a fertőzések elhárítása, a védőfelszerelések és azok használata Egészségtudatos magatartás
394
11.3.3. Egészségmegőrzés 24 óra/24 óra Az egészség holisztikus értelmezése: az egészség, mint komplex fogalom Az egészségtudat jelentősége; Az egészséges életvitel feltételeinek értelmezése a Maslow-féle szükségletrendszerben A szükséglet-kielégítés hiányainak hatása az egészségre Az egészséget veszélyeztető tényezők: az egyén biológiai és pszichológiai adottságaiból eredő rizikófaktorok; mesterséges és természetes környezetből, helytelen életvitelből és a káros anyagok szervezetbe jutásából adódó rizikófaktorok Az egészséges táplálkozás kritériumai, A tevékeny életmód és az egészség kapcsolata; A környezetszennyezés, környezetvédelem A civilizáció vívmányainak hatása az egészségre
11.4.A képzési helyszín jellege Átlagos tanterem vagy egészségügyi szaktanterem és demonstrációs terem 11.5.A tantárgy elsajátítása során alkalmazott sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 11.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7.
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x x
395
Osztálykeret
Csoportbontás
Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel
2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 4.
x x
x
x x x
x
x
Komplex információk körében
4.1. 4.2.
Esetleírás készítése Elemzés készítése tapasztalatokról Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Utólagos szóbeli beszámoló Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Információk rendszerezése mozaikfeladattal Szolgáltatási tevékenységek körében Részvétel az ügyfélfogadáson, esetmegfigyelés
4.3. 4.4. 5. 5.1. 5.2. 6. 6.1.
x x x x
x x x
x
11.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek
Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8.
Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni
csoport
osztály
x x x x x x x x
x x x x x
x
x x
396
x x
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
11.6.A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
12. Az elsősegélynyújtás gyakorlata tantárgy
36 óra/54 óra 32óra ögy/36 óra ögy 12.1.A tantárgy tanításának célja: a humán szolgáltatások területén dolgozó szakembert felvértezni az elemi elsősegélynyújtási készségekkel, módszerekkel, rutinokkal, hiszen ezen a területen mindennapos szükség lehet ezekre az eljárásokra, akkor is, ha nem egészségügyi jellegű szolgáltatásokat nyújtanak.
12.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A középiskolai biológia tantárgy emberrel foglalkozó fejezetei 12.3.Témakörök és elemeik 12.3.1. Mechanikai sérülések, gyermekbetegségek ellátása 18 óra/36 óra 20 óra ögy/20 óra ögy Az életműködési adatok rögzítése Testsúly, testmagasság mérése Az elsősegély-nyújtási kötelezettség Az elsősegélynyújtás alapszabályai A stabil oldalfekvés biztosításának módjai Mechanikai sérülések ellátása Törések, a vérzések jellemzői és ellátásuk technikái Idegentest a szemben és a légutakban A légutak átjárhatóságának biztosítási technikái Áramütés jelei és a segítségnyújtás lehetőségei, módszerei, technikái A fagyások jellemzői és ellátásuk lehetőségei, módszerei Az égési sérülések jellemzői és ellátásuk módszerei, technikái A háztartási balesetek sérülései, ellátásuk A cukorbetegség jelei és a cukorbeteg ellátásának lehetőségei A leggyakoribb gyermekbetegségek és tünetei, a tünetek enyhítésének technikái és módszerei Védőoltások és kísérő tüneteik enyhítése
397
12.3.2. Veszélyeztető állapotok
18 óra/18 óra 12 óra ögy/16 óra ögy
A közvetlen életveszély felismerése Felismeri az egészségi állapot gyors megváltozását Veszélyeztető állapotokból következő feladatok: újraélesztés, eszméletlen beteg ellátása, heveny rosszullétek, belgyógyászati balesetek Mérgezések jellemzői és a segítségnyújtás módszerei, technikái Belgyógyászati megbetegedések, Elsősegélyt nyújt sebészeti beavatkozást igénylő balesetek esetén Epilepszia és lázas eklampszia A sokkos és görcsös állapotok és a segítségnyújtás módszerei, technikái Segítségnyújtás a fedél nélkül élők elemi fizikai ellátásában Az éhezés, a kiszáradás jelei és a segítségnyújtás módszerei, technikái Tömegbalesetek, tömegkatasztrófák Mentőhívás, rendőrség, katasztrófavédelem értesítése 12.4.A képzési helyszín jellege Egészségügyi demonstrációs terem 12.5.A tantárgy elsajátítása során alkalmazott sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák Tanulói tevékenység szervezési kerete
1.
1.1.
Információ feldolgozó tevékenységek Információk feladattal vezetett rendszerezése
2.
Képi információk körében
2.1.
Anatómiai rajz értelmezése
3.
Csoportos munkaformák körében
3.1.
Kiscsoportos szakmai munkavégzés
x
x
x
x
x
398
eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
keret
bontás Osztály-
Tanulói tevékenységforma
Egyéni
szám
(differenciálási módok) Csoport-
Sor-
Alkalmazandó
pontosítása)
irányítással 3.2. 4. 4.1. 4.2. 5. 5.1.
5.2.
Csoportos helyzetgyakorlat
x
Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján
x
x
x
x
x
x
x
x
Szolgáltatási tevékenységek körében Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással
12.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek
Alkalmazott oktatási Sorszám módszer neve
1.1.
A tanulói tevékenység
Alkalmazandó eszközök
szervezeti kerete
és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,
egyéni
szimuláció
csoport
osztály
pontosítása)
x
12.6.A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
399
A 10522-12 azonosító számú, Gyermekellátási alapfeladatok megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei
400
A 10522-12 azonosító számú, Gyermekellátási alapfeladatok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
Gyermekotthoni, bölcsödei feladatok Karbantartási, fertőtlenítési feladatok
Gondozási, ápolási gyakorlat Gondozási, ápolási feladatok
Leggyakoribb gyermekbalesetek
Ápolási ismeretek
Gyermekbetegségek
Ismeretek a gondozásról
Fejlesztés, rehabilitáció
A gógypedagógia, mint tudományág
Fejlődési rendellenességek, fogyatékosságok
Szükségletek és erőforrások
A gyermekvédelem pszichológiai vonatkozásai
A gyermekvédelem mai rendszere
A gyermekvédelem jogi szabályozása
10522-12 Gyermekellátási alapfeladatok
A gyermekvédelem története
Gyermekvédelmi ismeretek
Gyógypedagógi Gondozási, ápolási ai alapismeretek ismeretek
FELADATOK Értelmezi a gyermeki és szülői jogokat és kötelességeket Alkalmazza a gyermek védelmében elfogadott szabályokat Tájékozódik a gyermek családi körülményeiről, a család nevelési szokásairól
X
X
X
X
X
Törekszik a családi nevelés értékeinek megismerésére és megőrzésére, a családi nevelés segítésére Biztosítja a gyermek számára a fizikai és érzelmi biztonságot nyújtó nyugodt légkört A gyermek állapotának, szükségleteinek megfelelő egyéni gondozást végez 401
X
X
X X
X
X
X
X
X
X X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X X
X
Szervezi a gyermekek napi tevékenységét, biztosítva a játék, az alvás, a szabad levegőn való mozgás és a rekreálódás feltételeit Életkori sajátosságok, egyéni képességek és igények figyelembevételével bevonja a gyermeket a mindennapi tevékenységbe, segíti a kultúrhigiénés szokások, egyéni ízlés kialakulását Segíti a társadalmilag elfogadott értékrend kialakulását a gyermekben Törekszik a kornak és fejlettségnek megfelelő ingergazdag környezet kialakítására Biztosítja a környezet baleset- és akadálymentességét, a gyermekre veszélyes anyagok biztonságos tárolását
X
X
X X
X
X
X
X
X
X
X
X
X X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X X
X
X
X
X X
SZAKMAI ISMERETEK 402
X
X
X
Segíti a gyermek kapcsolatrendszerének megőrzését, új kapcsolatok kialakítását és ápolását Figyelemmel kíséri és szükség szerint, az életkortól függően segíti a gyermek játékát Segíti a gyermek képességeinek kibontakozását Észleli a gyermek lelkiállapotának változásait, problémafeltárást végez Felismeri az átlagostól eltérő viselkedési formákat, a gyermek sajátos nevelési igényét, segíti a másság elfogadását Felismeri a gyermek betegségét Betartja az ellátási formához kapcsolódó szabályokat, illetve gondoskodik azok betartásáról
X
X
X
X
X
X
X
X
X X
X
X
X
X X
X
X
A szocializáció folyamata és színterei, a szociális identitás kialakulásának összefüggései, a szerep fogalma és jellemzői, a gyermekek kapcsolatainak fejlesztése Gyermekek és fiatalkorúak büntethetősége Az egészségügyi ellátások szabályai Az inklúzió, integráció és a differenciált nevelés lehetőségei, a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló ellátások, intézkedések
X
X
X X X
X
X
X
X
Az emberi szükségletek, a kötődés és biztonságérzet fontossága, a család, mint támogatórendszer és mint problémaforrás jellemzői, deviáns jelenségek és kialakulásuk okai Életmód, kultúra fogalma, az etnikai kisebbségek sajátosságai A mentális fejlődés segítése, a tanulási folyamat, tanulás-segítés A nevelési hatáskeltés pszichológiai alapjai, nevelési stílusok és attitűdök, a segítés pszichológiai összefüggései A nevelői szerep összefüggései, sikerek és kudarcok a nevelésben A gyógyszerek használatának és tárolásának szabályai, elsősegélynyújtás Az akadálymentesítés és a balesetmegelőzés szabályai, technikái 403
X
X X
X
X
X
X
X
X
X
X
A szükségletek és erőforrások feltárásának módszerei
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X X
X X
X
X
X
X X
X
X
X X
X X
X
X
X X
X
X
X
X
X X
X
X
X
X
X
A gondozás célja, feladatai, célcsoportjai, a gondozás, mint a nevelés eszköze, a testi gondozás módszerei, szabályai
X
X
X
X
SZAKMAI KÉSZSÉGEK Köznyelvi és szakmai szöveg megértése, írásban és szóban való alkalmazása Elsősegélynyújtáshoz szükséges eszközök és kötszerek hasz Gyermekjátékok használata Informatikai eszközök és híradástechnikai eszközök használata
404
X
X
X
X
X
X
X
X
X X
X
X
X
X
X
X
X
X
X X
X X X
X
X
X
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
X
Elhivatottság, elkötelezettség Érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság Rugalmasság, döntésképesség Kapcsolatteremtő és konfliktuskezelő készség Empátia, segítőkészség Közérthetőség, adekvát kommunikáció Információgyűjtés Problémaelemzés, -feltárás Rendszerben való gondolkodás
405
X X X X X X X TÁRSAS KOMPETENCIÁK X X X X X X X X X MÓDSZERKOMPETENCIÁK X X X X X X X X X X
X X
X X
X X X X
X X
X X X
X X
X X X
X
X X
X X X
X
X X
X
X X X
X X X
X X X
X
X X X
X
X X
X X
X X
X
X X X
X X
X X
X X
X X
X
X
X X
13. Gyermekvédelmi ismeretek tantárgy
48 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
13.1.A tantárgy tanításának célja A gyermekvédelem tantárgy tanításának alapvető célja, hogy a tanulók ismerjék meg a gyermekvédelem történetét, a gyermekekről való gondoskodást meghatározó tényezőket. Ismerje meg a gyermekvédelem mai rendszerét, működését, jogszabályi meghatározottságát. A területhez kapcsolódó jogszabályok ismerete alapján legyen képes arra, hogy a gyermekek és vér szerinti családjaik számára segítséget nyújthasson a megismert ellátási formákkal. Ismerje meg a tanuló a saját kompetenciáit. 13.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 13.3.Témakörök 13.3.1. A gyermekvédelem története 5 óra A gyermekvédelem történeti áttekintése, Gyermekkép, a gyermekekről való gondoskodás meghatározó tényezői. A gyermekekről való gondoskodás korszakai Az államiságtól az állami gyermekvédelemig, Állami gyermekvédelem 1945-ig, A gyermekek védelme 1945-től 1997 évi XXXI. Gyermekvédelmi törvény 13.3.2. A gyermekvédelem jogi szabályozása 11 óra A gyermekvédelem jogi szabályozása, alapelvei, rendszere és szereplői. A gyermekek jogainak hazai és nemzetközi értelmezése A gyermek és fiatalkorúak büntethetősége. A gyermek és fiatalkorúak büntetésének irányelvei, a velük szemben alkalmazható büntetési tételek A családjogi törvény ismerete. A szülői jogok és kötelezettségek; a felügyeleti jog, és a gyámság A fogyatékos személyek jogai és esélyegyenlőségének kérdései Az adat- és információkezelés jogi és etikai szabályai 13.3.3. A gyermekvédelem mai rendszere 11 óra A gyermekvédelmi ellátó rendszer célja. Intézményei. Pénzbeli és természetbeni ellátások A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások 406
A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések A gyermekjóléti alapellátás és a gyermekvédelmi szakellátás fogalma, meghatározó tényezői, eszközei. A gyermekvédelem dilemmái A gyermekek és a gyermekes családok támogatására szolgáló intézmények, ellátások rendszere A védelembe vétel alkalmazhatósága, jogi szabályozása, a védelembe vétel célja. Intézkedési hatáskörök, felülvizsgálatok, az intézkedés megszűnésének és megszüntetésének feltételei A jelzőrendszer működése, résztvevői. A védelembe vételt megelőző családsegítési módszerek, lehetőségek. Családok, ill. gyermekek átmeneti otthonába való bekerülés. A nevelésbe vétel elrendelésének okai, az elhelyezés lehetőségei. A gyámhivatal feladat és jogköre a nevelésbe vétel esetén. A nevelésbe vétel felülvizsgálata, megszűnésének illetve megszüntetésének okai A szülői felügyeleti jog érintettsége védelembe illetve nevelésbe vétel esetén. A kapcsolattartás lehetőségei, szabályozása, korlátozásának feltételei. A gyermek gyámsága és törvényes képviselete a nevelésbe vétel után Az ellátottak helye az intézményi struktúrában, a jogosultságok érvényesítésének lehetőségei és akadályai 13.3.4. A gyermekvédelem pszichológiai vonatkozásai 10 óra Beavatkozást kiváltó jelzések – kiemelést eredményező esetek A veszélyeztetés lehetséges okai, formái, pszichológiai aspektusai, összetevői. A családból való kikerülés traumája, megnyilvánulási formái. A megrázkódtatás enyhítésének lehetőségei. A régi környezet és kapcsolat elvesztése, a segítségnyújtás módjai a veszteség, a gyász feldolgozásában A megváltozott környezet elfogadása, beilleszkedés. Gyermekbántalmazás – A bántalmazás fajtái és tünetei. A gyermek segítése a traumák feldolgozásában Az elhanyagolás fajtái, lehetséges okai, formái, pszichológiai aspektusai. A családon belül elszenvedett traumák elemzése, következményeinek felismerése. A felnőtt személyiség fogalma és aspektusai. A kapcsolat teherbírása, problémái. Házasság, házasságon belüli konfliktusok Döntések, felelősség és érettség a gyermekvállalásnál. Szülővé válás. A gyermeknevelés felelőssége. Szeretet, összetartozás, biztonság, egymás iránti felelősség a családban. Családi kommunikáció, szabályok. A család nélkül nevelkedett szülők családja Gyermek az összeomló kapcsolatban, a család széthullása. A válás, az új házasság, új gyermekek (testvérek), 407 mozaik család.
13.3.5. Szükségletek és erőforrások 11 óra Új gyermek helye a csoportban, pozitív és negative hatásúcsoportdinamikák, beavatási rituálék Információszerzési lehetőségek a gyermek előéletéről. A megfigyelés szerepe. A gyermekintézmény házi- és szokásrendjének elfogadása, elfogadtatása, beilleszkedés A vérszerinti család meghatározó szerepe, jelentősége a gyermek életében. A családi kapcsolatok rendszere és hatása a gyermek szocializációjára. A szocializáció szerepe a gyermeki személyiség fejlődésére Új kapcsolatok, személyes élettér kialakítása. A társkapcsolatok általános jellemzői, befolyásoló tényezői. A kapcsolatok létrejöttének céljai, okai. Segítő kapcsolat sajátosságai, szakaszai. A munkavégzés és a döntések felelőssége. Kölcsönös elfogadás, bizalom: a gyermek – a vérszerinti család – a segítő. A tanácsadás, a beavatkozás mértéke 13.4.A képzés javasolt helyszíne :Tanterem 13.5.A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák Sorszám 1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 2. 2.1. 2.2.
Tanulói tevékenységforma
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) Egyéni Csoport- Osztálybontás keret
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Tesztfeladat megoldása Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban
x x x x x
x x
408
x
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
13.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Sorszá m
Alkalmazott oktatási módszer neve
1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8 1.9
magyarázat kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés kooperatív tanulás házi feladat Eset megbeszélés Jogszabályok értelmezése
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni
csoport
osztály
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
x x x x x x x x x
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
14. Gyógypedagógiai alapismeretek tantárgy
48 óra*
14.1.A tantárgy tanításának célja A tanulók ismerjék az ember biológiai fejlődésének szakaszait, az eltérő fejlődési ütem vagy fogyatékosság jellemzőit, az ezekre utaló jeleket. Tudják, hogy milyen tényezők befolyásolják és melyek okozzák az átlagtól eltérő fejlődést. Ismerjék a gyógypedagógia területeit, a fejlesztések lehetőségeit s ebben saját szerepüket. Legyenek képesek együttműködni a gondozottak, a fejlesztés, rehabilitáció érdekében a szakemberekkel, intézményekkel, érdekképviseletekkel. Ismerje az inkluzió, integráció és a differenciált nevelés és a társadalmi elfogadásuk, beillesztésük lehetőségeit. 14.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
14.3.Témakörök 14.3.1. Fejlődési rendellenességek, fogyatékosságok 18 óra Az ember biológiai fejlődésének szakaszai: a fejlődést befolyásoló tényezők (öröklött adottságok, veleszületett rendellenességek, környezeti hatások, 409
életmód stb.) A méhen belüli fejlődés, a születés folyamata, a kompetens újszülött biológiai jellemzői Az egészséges csecsemő fejlődése (motoros, mentális, szociális); az 1-3 éves gyermek fejlődése. (értelmi, érzelmi, akarati, én tudat, autonómia). Az óvodáskorú gyermek jellemzői, az iskolaérettség kritériumai A kisiskolás gyermek fejlődési sajátosságai; a gyermek fejlődésének sajátosságai pubertás korban; a serdülőkor és az ifjúkor biológiai jellemzői Méhen belüli, peri-, és postnatális ártalmak (fizikai, kémiai hatások, fertőzések) és ezek hatása a magzatra. Öröklött fejlődési rendellenességek. Genetikai tanácsadás, perinatális diagnosztika, szűrővizsgálatok jelentősége Az inger gazdag környezet, az étkezés, a napirend, az alvás és levegőzés szerepe, fontossága a gyermekfejlődésben 14.3.2. A gyógypedagógia, mint tudományág 10 óra A gyógypedagógia tárgya, területei Fejlődési zavarok, retardáció és regresszió, reverzibilitás, irreverzibilitás fogalma. A késleltetett ütemű fejlődés megnyilvánulási fajtái, jelei a mozgás, beszédfejlődésben, a szociális kapcsolatok és az önállósodás, kultúrhigiénés szokások kialakulásában Organikus okokra visszavezethető sérülések: látás-, hallás-, beszéd-, mozgás-, értelmi és érzelmi, akarati sérülések. Az eltérő fejlődésből eredő hátrányok: a sérült gyermek önbecsülése, önértékelése, lehetőségei az önálló életvitelre. A sajátos nevelési igényű gyermekek jellemzői, fejlesztésük lehetőségei. A különleges és speciális szükségletű gyermekek jellemzői, ellátási területei. A sérült speciális helyzetéből adódó egyéni szükségletek feltárása és kielégítése. 14.3.3. Fejlesztés, rehabilitáció 20 óra A habilitáció, rehabilitáció fogalma A rehabilitáció területei (orvosi, gyógypedagógiai, foglalkoztatási, munkarehabilitáció) A fogyatékosok rehabilitációjának komplexitása A rehabilitációt segítő és akadályozó tényezők – averzió, előítélet, izoláció, viktimizáció. A gyermek biológiai és szerzett sérülései, az ezekből adódó hátrányok. Az vérszerinti család életmódjával és a szocializációval összefüggő hátrányok A szociokultúrális, szubkulturális különbözőségekből eredő hátrányok fajtái, megnyilvánulási formái. Kommunikációs nehézségek Családon belüli erőszak. Elhanyagolás, bántalmazás, veszélyeztetés fogalma, típusai 410
A hátrányok csökkentésének, korrekciójának módjai, lehetőségei a gyermekotthonban Tanulási, magatartási, viselkedési, beilleszkedési zavarok gyermek és fiatalkorban A gyermek és fiatalkorban előforduló szenvedélybetegségek fajtái, kezelési lehetőségei a gyermekotthonban, szakember bevonásának szükségessége Szocializációs hiányosságok, és nem megfelelő szocializációból következő viselkedési anomáliák felismerése, okainak feltárása. A hiányosságok pótlása, a reszocializáció lehetőségei Az eltérő fejlődésből eredő hátrányok felismerése, enyhítésének lehetőségei Személyközi és intézményközi együttműködések fontossága (fogyatékos – szakember – család – gondozó; ellátóhely – iskola – fejlesztő intézmény) Az inklúzió, integráció és a differenciált nevelés fogalma, lehetőségei Érdekképviseleti szervek 14.4.A képzés javasolt helyszíne Tanterem 14.5.A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 2. 2.1. 2.2. 3. 3.1.
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása
x x x x x x
x x
Komplex információk körében Esetleírás készítése
411 x
Osztálykeret
Csoportbontás
Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
3.2. 4.
x
Elemzés készítése tapasztalatokról Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Csoportos helyzetgyakorlat
4.1. 4.2.
x x
14.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Sorszá m 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7.
Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat kiselőadás megbeszélés vita projekt kooperatív tanulás házi feladat
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni
csoport
osztály
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
x x x x x x x
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák
14.6.A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
15. Gondozási, ápolási ismeretek tantárgy
64 óra*
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
15.1.A tantárgy tanításának célja A tanuló ismerje meg a 0-18 (0-3, 3-6, 6-14, 14-18) éves korosztály ellátásához kapcsolódó gondozási, ápolási feladatokat. Tudatosuljon benne a gondozás és nevelés egysége. Ismerje meg a különböző korcsoportok leggyakoribb betegségeit és az azokkal kapcsolatos gondozási, ápolási feladatokat. Ismerje a tanuló a szakterület speciális baleset- és munkavédelmi szabályokat, legyen képes a balesetek megelőzésére. 15.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
412
15.3.Témakörök 15.3.1. Ismeretek a gondozásról 16 óra A gondozás célja, feladatai, területei. A gondozás és nevelés egysége. A rendszeresség, az állandóság szerepe a gyermek gondozásában. Egyéni napi- és heti rend fontossága, életritmus a gyermekek életében A csecsemő és gyermekgondozás területei, feladatai: a csecsemő fogása, tartása, emelése; fürösztés, a fürdetés eszközei Öltöztetés: a célszerű és évszaknak megfelelő ruházat, a ruházat kezelése. A gyermek altatása, a pihenés ritmusa, alvásigény az egyes életkori szakaszokban; levegőztetés, napoztatás. A korszerű és egészséges táplálkozás alapelvei, feltételei; az életkornak és egészségi állapotnak megfelelő étrend összeállítása. A csecsemő és gyermek táplálása: az etetés, önállóságra nevelés, a rosszul evő, válogatós gyermek. Az önellátás, önállóság kialakítása. A gyermekkel való egyéni és csoportos foglalkozás lehetőségei, eszközei. A gondozás - mint az esztétikai nevelés egyik színtere, a bizalom és biztonság kialakításának lehetősége, az önértékelés, énkép kialakításának eszköze Kultúrhigiénés szokások kialakítása és formálása csecsemő és gyermekkorban. A csecsemő és a gyermek környezete, a közvetlen környezet higiénéje, berendezési tárgyai, a gyermek játékai és azok tisztántartása A játék, mint a legfőbb tevékenységi forma a gyermek életében. A játék szerepe a gyermek fejlődésében Egyéni ízlésformálás, kultúrhigiénés és egyéb szokások kialakításának lehetőségei. 15.3.2. Gyermekbetegségek 16 óra A leggyakoribb gyermekbetegségek fajtái, okai, hajlamosító tényezői. A beteg objektív és szubjektív tünetei, a beteg megfigyelésének szempontjai, terápiája, életmódra vonatkozó utasítások, diéta Gyermekbetegségek: légutak betegségei (felső légúti hurutok, idegen test a légútban, krupp, hörghurut, asztma, tüdőgyulladás) Emésztőrendszeri betegségek (hányással járó kórképek, hasi fájdalommal-, hasmenéssel járó megbetegedések, székrekedés, étvágytalanság, csecsemőkori sorvadás) Anyagcsere betegségek (cukorbetegség, kóros soványság, elhízás) Idegrendszeri betegségek (agyhártya-gyulladás, idegrendszeri görcsbetegségek) gyermekkori fertőző betegségek Szűrővizsgálatok és védőoltások csecsemő és gyermekkorban 413
Védőoltások és szűrővizsgálatok fajtái, szükségessége, időpontjai, szövődményei. A szükséges beavatkozásokra való felkészítés módjai 15.3.3. Ápolási ismeretek 16 óra A beteg gyermek megfigyelésének szempontjai, a tünetek értelmezése (öntudat, viselkedés, sírás, turgor, fájdalom, váladékok, kardinális tünetek stb.) Alapellátási feladatok: fekvőhely és felszerelése, ágyneműcsere, a csecsemő és gyermek ruházata, pelenkázási módok, napi testápolás, a beteg csecsemő és gyermek táplálása A beteg csecsemő és gyermek ápolása légúti betegség, hányás, hasmenés, székrekedés, fertőző betegség, láz esetén. a diéták felosztása A leggyakoribb ételallergiák ismerete; a diétás kezelés alapelvei, a diéta fogalma, szerepe a beteg gyógyításában Fizikális gyógymódok ismerete és alkalmazása: nedves belélegeztetés, hűtőfürdő, priznic, a száraz meleg és hideg alkalmazása, borogatások. Konyhatechnikai eljárások Gyógyszerelés, gyógyszerformák, a gyógyszerek alkalmazásának módjai gyermekkorban. A gyógyászati segédeszközök fajtáinak, használatának és karbantartásának ismerete. A gyermek megtanítása a biztonságos használatra, képességeinek megfelelően bevonása a segédeszköz karbantartásába
15.3.4. Leggyakoribb gyermekbalesetek 16 óra Csecsemő és gyermekkorban leggyakrabban előforduló balesetek, sérülések és ellátásuk. Ájulás, fulladás, idegen test a testnyílásokban. Orrvérzés, mérgezés, törések, ficam, rándulás, sebellátás. A gyógyszertárolás és gyógyszerelés szabályai, a házi patika szerei; fertőtlenítő eljárások és fertőtlenítőszerek A munkavégzéssel összefüggő általános baleseti és egyéb veszélyforrások, a munkahelyre vonatkozó biztonsági szabályok és előírások A veszélyforrások csoportosítása: háztartási, munkahelyi, közlekedési veszélyek, különböző tevékenységi formák veszélyei Különféle anyagok (vegyszerek, mérgek, gyógyszerek, stb.) biztonságos tárolása, mozgatása, nyilvántartása. A veszélyes hulladékok tárolásának szabályai A gyermekintézményekre vonatkozó munka-, tűz-, és balesetvédelmi szabályok ismerete
414
A játékszerekre vonatkozó balesetvédelmi szabályok A vészhelyzet jelzése. Balesetvédelmi dokumentáció A veszélyhelyzet elhárításának lehetőségei, módszerei, eszközei: mindennapi érintésvédelmi és szigetelési eljárások; a menekülési útvonalak kijelölésének feltételei, egyéni védőeszközök használata 15.4.A képzés javasolt helyszíne Tanterem vagyDemonstrációs terem 15.5.A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák :
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 4. 4.1. 4.2.
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján
415
x x x x x x
x x x
x x x x x
Osztálykeret
Csoportbontás
Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
15.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek : Sorszá m
Alkalmazott oktatási módszer neve
1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7.
magyarázat kiselőadás szemléltetés kooperatív tanulás szimuláció házi feladat gondozási, ápolási feladatok
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni
csoport
osztály
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
x x x x x x x
x
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
416
16. Gondozási, ápolási gyakorlat tantárgy
ögy
96 óra
16.1.A tantárgy tanításának célja A gondozási, ápolási feladatok ellátásához szükséges készségek, képességek kialakítása demonstrációs-termi és gyermekintézményekben, gyermekekkel végzett feladatok közben. A szükséges baleset- és munkavédelmi szabályok betartása a munkafolyamatok alatt. A korszerű gondozási, ápolási eszközök használatának, karbantartásának és fertőtlenítésének megtanítása. 16.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 16.3.Témakörök 16.3.1. Gondozási, ápolási feladatok 48 óra Részvétel a gyermekotthon, illetve a bölcsőde napi feladatainak ellátásában. Segítségnyújtás a gyermek környezetének kialakításában, rendezésében A ruházat állapotának ellenőrzése, javítása, szükség esetén a pótlás szükségességének jelzése. Részvétel ruházat beszerzésében. Részvétel a kultúrhigiénés szokások kialakításában, a napi gondozási feladatok ellátásában A csecsemő és gyermekápolás, gondozás korszerű eszközeinek alkalmazása A fürdetés módja, menete. Pelenkázás, tisztába tevés. Öltöztetés, a levegőztetés feltételeinek előkészítése. Ágyazás, az altatás előkészítése. Lázmérés, lázcsillapítás, folyadékpótlás. A leggyakoribb gyermekbetegségekkel kapcsolatos ápolási tevékenységek Testsúly, testmagasság mérése Gyermektáplálékok elkészítése . 16.3.2. Gyermekotthoni, bölcsődei feladatok 32 óra Részvétel a gyermekotthon, illetve a bölcsődei napi feladatainak ellátásában. Segítségnyújtás a gyermek környezetének kialakításában, rendezésében Részvétel a kultúrhigiénés szokások kialakításában, a napi gondozási feladatok ellátásában Étrend készítése, élelmiszerek beszerzése, ételkészítés, étkeztetés, háztartási feladatok ellátása Részvétel a gyermekcsoport mindennapi életének szervezésében, működtetésében 417
16.3.3. Karbantartási, fertőtlenítési feladatok 16 óra Az ápolási és gondozási eszközök tisztántartása, tárolása. A csecsemő és a kisgyermek ruházkodásának kezelése, tisztántartása. A ruházat állapotának ellenőrzése, javítása, szükség esetén a pótlás szükségességének jelzése. Részvétel ruházat beszerzésében. Környezet higiéné, fertőtlenítés, a környezet és a használati eszközök, játékok tisztántartása, karbantartása
16.4.A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Gyermekellátó intézmény (bölcsőde, gyermekotthon) 16.5.A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák
Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban
1. 1.2.
2.1. 2.2. 2.3. 2.4.
Osztálykeret
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
x
Gyermekekkel végzendő tevékenységek körében Részvétel a napi gondozási, ápolási feladatokban Dokumentáció vezetése Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással
2.
Csoportbontás
Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
x x x x
16.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos oktatási módszerek Sorszá m 1.1 1.2.
Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat megbeszélés
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni x x
418
csoport
osztály
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
1.3. 1.4.
szemléltetés kooperatív tanulás
x x
16.6.A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
419
A 10528-12 azonosító számú, Házi időszakos gyermek-felügyeleti feladatok megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei
420
A 10528-12 azonosító számú, Házi időszakos gyermek-felügyeleti feladatok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák A házi időszakos gyermekfelügyelet gyakorlata
Gyermekellátási gyakorlat
A gyermek felügyelet dokumentációjának gyakorlata
A gyermek ellátásával kapcsolatos ismeretek
Nevelési ismeretek
10 528-12 Házi időszakos gyermek-felügyeleti feladatok
A házi időszakos gyermekellátás pszichológiai dimenziói
A házi gyermekfelügyelet, mint speciális munkaterület
A házi időszakos gyermekfelügyeleti ismeretek
FELADATOK Megismerkedik a gyermek szüleivel Megismerkedik a gyermekkel, törekszik arra, hogy személyét a gyermek elfogadja X Enyhíti a szülőtől való időszakos elválás fájdalmát
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
Ápolja a beteg gyermeket, szükség esetén biztosítja a szakszerű egészségügyi ellátáshoz jutást Gondozza, segíti a sajátos nevelési igényű gyermeket 421
X
X
X X
Figyelemmel kíséri a gyermekek ruházatának állapotát, jelzi a pótlás szükségességét
X
Gyermekkíséretet lát el, megtanítja a biztonságos közlekedés szabályait
X
X
X X
Jelenléti ívet és eseménynaplót vezet az elvégzett feladatokról, a gyermekekkel történtekről Felismeri a gyermek bántalmazásának testi és pszichés tüneteit, jelzi felettesének és a gyermekjóléti szolgálatnak
X
X
X
SZAKMAI ISMERETEK A gyermek megismerésének módjai
X
X
A szülő és a gyermek kapcsolata
X
"Sajátos nevelési igényű gyermek"
X
A család nevelési szokásai, hagyományai
X
Életkornak megfelelő napirend kialakítása
X
X
A biztonságérzet kialakítása
X
X
X X
X
Fogyatékos gyermekek ellátása
X
Gyermekbalesetek és megelőzési lehetőségük Beteg gyermek gondozása X
A gyermekbántalmazás 422
X
X
X
X
X
X
X
Szabadidő szervezés
X
X
X X
X X
X
X
X
X
X
X
X
X
Dokumentációs és nyilvántartási alapismeretek X
Különleges események jelzése
X
X
X
X
X
X
SZAKMAI KÉSZSÉGEK Köznyelvi és szakmai szöveg megértése, írásban és szóban való alkalmazása X
Gyermekjátékok és kézimunka eszközök használata
X X
Informatikai eszközök alkalmazása
X
Háztartási eszközök alkalmazása
X
X
Elsősegélynyújtási és gyógyászati segédeszközök használata
X
X
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság
X
Elhivatottság, elkötelezettség, megbízhatóság és felelősségtudat
X
X X X
Tájékozódás, önállóság, szervezőkészség
X X X
TÁRSAS KOMPETENCIÁK Empátia, tolerancia
X
Kompromisszumkészség
X X
Kapcsolatteremtő készség 423
X
X
MÓDSZERKOMPETENCIÁK X
Gyakorlatias feladatértelmezés
X X
Kreativitás, ötletgazdagság X
Helyzetfelismerés
424
X
17. A házi időszakos gyermek-felügyeleti ismeretek óra*
tantárgy
64
* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés
17.1.A tantárgy tanításának célja az alapellátás keretében biztosítható olyan ellátási formára való felkészítés, ahol a házi gyermekfelügyelő a család otthonában biztosítja a gondoskodást a gyermek születésétől 14 éves koráig. Az ellátás különösen olyan esetekben indokolt, ahol a család a nappali intézményes ellátást valamilyen oknál fogva nem tudja igénybe venni. 17.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat társadalomismeret szociálpolitika pszichológiai és pedagógiai ismeretek 17.3.Témakörök 17.3.1. Nevelési ismeretek 18 óra A gyermek megismerésének területei, módjai és lehetőségei. Találkozás a gyermekkel; kapcsolatkialakítás, elfogadás, egymásra hangolódás, közös élettér, kapcsolati szintek. A gyermek testi, egészségi, lelki és intellektuális állapotának, képességeinek megismerése. A sajátos nevelési igény megismerése. A gyermek és a szülők kapcsolatának megfigyelése. A családi nevelés sajátosságai, módjai. Értékek, szokások, hagyományok, különböző kulturális sajátosságok a gyermek családjában. Szocializációs szint felmérése. A gyermek érdeklődési köréhez és képességeihez igazodó napirend alkalmazása, szabadidős programok szervezése a családi szokásokhoz, értékrendhez igazodóan. Kommunikációs lehetőségek a házi gondozónő munkájában a gyermekkel való játék, tanulás, nevelés során. Privát nyelv, egymásra hangolódás, támogatás, megerősítés, kapcsolatépítés. Szakmai kommunikáció a család tagjaival; hivatalos nyelv, nyelvi szótár, személyes beszélgetés. Konfliktusok, nehéz helyzetek kezelése. Hasonlóságok és különbözőségek az egyes gyermekek és életkorok között. 17.3.2. A házi gyermekfelügyelet, mint speciális munkaterület 16 óra A gondozónő és a család jogai és kötelességei. Kapcsolat a családi rendszer tagjaival (az ellátásban nem részesülő gyermek, nagyszülő, szülők). Etikai kérdések és dilemmák, titoktartási felelősségek és az információkezelés, hivatástudat. Megbízhatóság, hitelesség, munkaillemtan, munkaköri jogok és feladatok, viselkedési stílusok. Kompetencia határok, előítélet mentesség, az emberi méltóság tisztelete, eltérő vélemények tiszteletben tartása, érdekérvényesítés. A házi gyermekfelügyelő modellnyújtó szerepe a kisgyermeknevelésben. Kapcsolat a munkáltatóval, eset megbeszélési és szakmai 425
segítségkérés lehetőségei. A házi gondozónő ellenőrzése és beszámolási kötelezettsége. A házi gondozónő alapvető fiziológiás szükségleteinek kielégítési módja. Munkajogi kérdések (munkaidő, szabadnap, szabadság, utazás). A házi időszakos gyermekfelügyelet megszervezése. 17.3.3. A házi időszakos gyermekellátás pszichológiai dimenziói 16 óra A társas érintkezés pszichológiája (empátia, elfogadás, kapcsolati szintek, egymásra hatás). Megismerkedés, tájékozódás, beszélgetés a gyermekről. Kapcsolattartási és tájékoztatási formák és kötelezettségek. A szülővel való együttműködés jellemzői. A szülő és a gyermek kapcsolata. Családi szerepek, a család szerepe a gyermek életében és nevelésében. A családok társadalmi és élethelyzetbeli különbözőségei. A szülőtől való időszakos elválás traumája. A családi szokások, hagyományok jelentősége és tiszteletben tartása. A gyermekkel való együttműködés és biztonságérzet kialakításának fontossága. A szakmai és egyéni szempontok képviselete a szülői igényekkel szemben. A gyermekbántalmazás testi és lelki tünetei. A bántalmazott gyermek lelki traumájának, enyhítési lehetőségei. A bántalmazással kapcsolatos jelentési kötelezettség. A gondozónő helye, szerepe a család és a gyermek életében. A házi időszakos gyermekfelügyelet lezárása, kilépés a család és a gyermek életéből. 17.3.4. A gyermek ellátásával kapcsolatos ismeretek 14 óra A biztonságos otthoni környezet és a gyermekkíséréssel kapcsolatos, illetve az általános közlekedési szabályok ismerete. A biztonságos közlekedés szabályainak elsajátíttatása a gyermekkel. A gyermekgondozás sajátosságai családi közegben, a primer szükségletek kielégítésének módjai és lehetőségei. A gondozó felelőssége a gyermek felügyeletével kapcsolatban, szerepe a család életében. A gondozó feladatai a házi időszakos gyermekgondozás során. A beteg gyermek ellátásával kapcsolatos feladatok. A leggyakoribb betegségek tünetei és lefolyása. Betegápolás, lázmérés, lázcsillapítás. Krízishelyzetek (pl. krupp, asztma) felismerése és az azonnali beavatkozás szükségessége. Diéta, alapvető gyógyszerismeret (készenléti csomag), a gyógyszerek helye a kisgyermekes családban. A gyermek speciális egészségügyi szükségleteinek ismerete. Balesetmentes, a gyermek korának és életkori szükségleteinek megfelelő környezet kialakítása. A gyermek és környezetének higiénéje: a tisztálkodás egészségtana. Öltözködés, mozgás és pihenés. Fűtés, világítás, szellőztetés, levegőztetés. A lakás be-és elrendezése. A gyermek élettere. Egészséges szokások kialakítása, a helytelen szokások elleni küzdelem. A gyermek táplálkozása: tápanyagigény, tolerancia, emésztés és étvágytalanság, felszívódás, táplálkozási módok, élelmi anyagok, táplálékok elkészítése. Az önállósodás elősegítése: a gyermek fejlődésével 426
való lépéstartás, berendezés, idő- és helybiztosítás. A család kulturális és vallási szokásainak tiszteletben tartása. A gondozási munka intimitása, titoktartás, diszkréció. Családi ünnepek, különleges események, „civilként” való jelenlét (pl. születésnapi, nyaralási meghívás). Szabadidős tevékenységek szervezése, lebonyolítása az életkornak és a gyermek igényének megfelelően. 17.4.A képzés javasolt helyszíne Tanterem vagy Szolgáltatást nyújtó intézmények 17.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4.
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel
x x x x x x x
x x x x x
Komplex információk körében Esetleírás készítése Elemzés készítése tapasztalatokról Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Utólagos szóbeli beszámoló
427
x x x x
x
Osztálykeret
Csoportbontás
Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
4. 4.1. 4.2.
Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Információk rendszerezése mozaikfeladattal
x x
17.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8.
17.6.
Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni
csoport
osztály
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
x x x x x x x x
A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.”
18.
A házi időszakos gyermekfelügyelet gyakorlat
tantárgy
32 óra
18.1.A tantárgy tanításának célja az alapellátás keretében biztosítható házi gyermekfelügyelői feladatok gyakorlása a család otthonában. 18.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat Társadalomismeret Szociálpolitika Pszichológiai és pedagógiai ismeretek Házi időszakos gyermekfelügyeleti ismeretek 18.3.Témakörök 18.3.1. A gyermekfelügyelet dokumentációjának gyakorlata
8 óra
Az ellátási formához kapcsolódó dokumentáció és nyilvántartások ismerete. A dokumentálás tartalmi, formai és ütemezési kritériumai. Munkaköri leírás, munkanapló, jelenléti ív, eseménynapló, megállapodás a család és a szolgáltatást nyújtó, ill. a család és a házi gondozónő 428 között. A szolgáltatási díj fizetés módja
és dokumentálása. Jelzési és dokumentációs kötelezettség különleges események bekövetkeztekor. 18.3.2. Gyermekellátási gyakorlat 24 óra Kapcsolatfelvétel a szolgáltatást biztosító intézmény típussal (gyermekjóléti szolgálat, bölcsőde). Kapcsolatfelvétel a szolgáltatást nyújtó személlyel. Ismerkedés a házi gondozónői szolgáltatást kérő családok élethelyzetével – dokumentumok alapján. Pl. az egyedülálló szülő gyermeknevelésben való átmeneti akadályoztatása esetén, többes ikrek születésekor, valamint az ikergyermekek gondozásának, nevelésének segítésére, a váltott műszakban dolgozó, egyedülálló szülő gyermekének a kora reggeli, illetve késő esti órákban, az egyik szülő betegsége esetén, ha emiatt akadályoztatva van a gyermek gondozásában, nevelésében, az egyik szülő halála esetén. Családlátogatás a szolgáltatást biztosító intézmény munkatársával közösen, az ő munkájának megfigyelése. Bekapcsolódás a gyermekekkel kapcsolatos gondozási, nevelési feladatok ellátásába. Az elvégzett feladatok munkanaplóban való rögzítése, értékelése.
18.4. A képzés javasolt helyszíne Szolgáltatást nyújtó intézmények, a szolgáltatást igénybevevő családok 18.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2.
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló 429
x x x x x x x
x
Osztálykeret
Csoportbontás
Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 4. 4.1. 4.2. 5. 5.1. 5.2. 5.3. 5.4.
tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel
x x x x x
Komplex információk körében Esetleírás készítése Elemzés készítése tapasztalatokról Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Utólagos szóbeli beszámoló Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Információk rendszerezése mozaikfeladattal Szolgáltatási tevékenységek körében a szolgáltatási tevékenység megfigyelés Szolgáltatási napló vezetése Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással
x x x x x x
x x x x
18.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8.
Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni x x x x x x x x
430
csoport
osztály
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
18.6.
A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.” A gyakorlat során a tanulók előre megadott megfigyelési és értékelési szempontok alapján naplót vezetnek, melyet a gyakorlat befejezése után leadnak a képző intézménynek/iskolának. A napló leadása a tanulmányi kötelezettség teljesítésének feltétele.
431
A 10529-12 azonosító számú, A napközbeni gyermekellátás feladatai megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei
432
10529-12 A napközbeni gyermekellátás feladatai
Részt vesz a gondozási hely megismertetésében X
433 X X
Bölcsıdei gyakorlat
A kisgyermek megfigyelésének gyakorlata
A kisgyermek gondozása
Az ellátási szükségletek felmérésének gyakorlata
A kisgyermek egészsége
A kisgyermek táplálása
A napközbeni ellátásban részesülı kisgyermek tárgyi környezete
A kisgyermekkori nevelés
A bölcsıdei nevelés-gondozás sajátosságai
A három év alatti kisgyermek gondozási feladatai
Gyermekirodalom, ének, zene, vizuális nevelés
A csecsemı és kisgyermek beszédfejlıdése
A kisgyermek játéktevékenysége
A csecsemı és kisgyermek mozgásfejlıdése
Eltérı fejlıdés, korai fejlesztés
A kisgyermek viselkedésének zavarai
A kisgyermekkor pedagógiája
A napközbeni kisgyermekellátással kapcsolatos ismeretek
A kisgyermeknevelı attitődje, képességek, készségek A kisgyermek személyiségének fejlıdése
A kisgyermeknevelı, mint hivatás
A család és az intézmény kapcsolata
Az egyes szolgáltatások jellemzıi
A napközbeni ellátás rendszere és formái
A 10529-12 azonosító számú, A napközbeni gyermekellátás feladatai megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák A napközbeni kisgyermek ellátás gyakorlata
FELADATOK X
Lehetıséget biztosít az adaptációs idıszakban a szülı számára a gyermek gondozására, illetve a gondozási feladatokat a gyermek alkalmazkodásához igazodva fokozatosan veszi át a szülıtıl Segíti a gyermeket az új környezetbe való beilleszkedésében Folyamatosan tájékoztatja a szülıket a gyermek közérzetérıl, fejlıdésérıl Jelzi a szülınek a gyermek fejlıdésének fontos jeleit, állomásait Észleli a testi és szellemi fejlıdésben való elmaradás tüneteit és jelzéssel él a szülı, illetve az orvos felé Figyelemmel kíséri a korhoz kötött védıoltások meglétét, hiányukra felhívja a szülı figyelmét Segíti a gyógyászati segédeszközök használatát és azok
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
434
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
karbantartását
Végzi a gondozás folyamatába épített nevelési feladatokat Gyógypedagógus irányításával végzi a korai fejlesztés, gondozásba épített feladatainak ellátását Tervezi és szervezi az X évszaknak megfelelı napirendet Törekszik a kornak és fejlettségnek megfelelı, az egészséges fejlıdést biztosító napi étkezés biztosítására Részt vesz az ünnepek elıkészítésében, lebonyolításában, életkortól függıen bevonja a gyermeket és lehetıségek szerint a családját is
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
SZAKMAI ISMERETEK A napközbeni intézményei
ellátás X
X
X
435
X
X
A beszoktatás módszerei Az ellátással kapcsolatos X elvárások és realitások A kölcsönös információátadás jelentısége és szabályai Az anya-gyermek kapcsolat jelentısége Az egyéni szükségletek kielégítésének lehetıségei csoportkörülmények között A gyógyászati segédeszközök és karbantartásuk A helyes napirend X kialakítása Az egészséges táplálkozás alapjai A játékfejlıdés szakaszai A kisgyermekkori mondókák, énekek, mesék fejlıdést segítı szerepe Az ünnepek, hagyományok, szokások jelentısége
X
X
X
X
X
X
X
X
X X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X X
X
X
X
X
X
X
X
X X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
436
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X X
X X
X
X
X
X
X X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X X
X
X
X
X
Az eltérı fejlıdésre mutató jelek A bölcsıdei korai fejlesztés módszerei A kisgyermek környezetében elvárt higiénés követelmények A fertızı betegségek megelızésében alkalmazott eljárások Szervezés felvilágosítás Szakmai készségek
és
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X X
X
X
X
X
X
X
X
Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban Kézírás Szakmai nyelvő beszédkészség Informatikai eszközök használata Dekorációs anyagok (színes ceruza, textíliák, papírok, stb.) használata
X
X
X
X
X
X X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Szervezıkészség
X 437
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
Elhivatottság, elkötelezettség Döntésképesség
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
TÁRSAS KOMPETENCIÁK Konfliktusmegoldó készség Kapcsolatteremtı készség Kompromisszumkészség
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X X
X
X
X
X
X
X
X
X
X X
X
X
X
X X
X
X
X
X
MÓDSZERKOMPETENCIÁK Gyakorlatias feladatértelmezés Tervezés
X X
X
X
Kreativitás, ötletgazdagság
X
438
X X
X
X
X
X
X
X X
X X
X X
19. A napközbeni kisgyermekellátással kapcsolatos ismeretek tantárgy 48 óra 19.1.A tantárgy tanításának célja a gyermek- és családvédelem jogi hátterének megismerése és megszilárdítása, különös tekintettel a gyermekvédelem rendszerére, a szakmai tájékozottság és tájékoztatás érdekében. Szolgáltatásszemléletű napközbeni ellátásra való felkészülés (paradigmaváltás). Az áttekintő képesség, a rendszerben való gondolkodás, a családi és intézményes nevelés kölcsönhatásainak ismerete, az együttműködés formái és lehetőségei. Szakmai ismereteinek hatékony alkalmazása.
19.2. Kapcsolódó szakmai tartalmak
Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat Társadalomismeret Szociálpolitika Pszichológiai és pedagógiai ismeretek
19.3.Témakörök 19.3.1. A napközbeni ellátás rendszere és formái
10 óra
A napközbeni ellátás definíciója, funkciója, törvényi háttere a gyermekvédelem rendszerében. A nemzetközi megállapodások, a hazai (szociális, családjogi, gyermekvédelmi, köznevelési, egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség, fogyatékos személyek jogai) törvények. Az intézményes kisgyermeknevelés története, az egyes korok nevelésről, nevelőkről és gyermekképről alkotott felfogása. A gyermekek napközbeni ellátásának intézményes és egyéb, ill. alternatív formái. Az ellátások működésének és igénybevételének feltételei, lehetőségei, szabályai. Az egyes ellátások szakmai programjai. 19.3.2. Az egyes szolgáltatások jellemzői 16 óra Az önkormányzat, mint fenntartó szerepe a lakossági igények monitorozásában és a kisgyermek ellátások biztosításában. A civil szféra megjelenése és térhódítása a napközbeni kisgyermek ellátásban. Családi napközi jellemzői. Többcélú, ill. egységes óvodai és bölcsőde intézmények. Biztos Kezdet Gyermekházak. Ellátási szerződések, együttműködési formák. Az intézmények finanszírozása, működtetése. A napközbeni ellátás feltételrendszere, a minőség biztosítása. A szolgáltatás felügyelete, ellenőrzése, kapcsolatrendszere.
439
Az egyes szolgáltatási formák alapelvei, alapprogramjai, sokszínűsége. Az ellátások időbeni, célcsoportbeli meghatározottsága. Az alternatív ellátások célja, lényege, formái (játszóház, játszótér, gyermekvigyázó, eszköz és játékkölcsönzés, információs szolgálat, rendezvényszervezés, családi programok, klub, hotel, bel és kültéri programok, stb.) és módjai, foglalkoztatások rendje. Előnyei, hátrányai, feltételei, fenntartási formái, foglalkozási rendek. Tájékoztatás, kapcsolattartás, dokumentáció. A gyermekek biztonságáról való gondoskodás. Speciális igények kielégítése. 19.3.3. A család és az intézmény kapcsolata 22 óra A családi és munkahelyi szerepek és elvárások összeegyeztetése, a változás elfogadása és feldolgozása. Családi elvárások, anyaság, a gyermek viselkedésének változása. A családi szocializációt kiegészítő bölcsődei szocializáció. Környezeti tényezők és kortársak szerepe és hatása a kisgyermek viselkedésére. A családi és az intézményi értékütközések kezelése, a bizalom és az elfogadás szerepe a szülő és az intézmény kapcsolatában. A gyermek nevelés segítése, a szülői szerep megerősítése. Kapcsolattartási formák (kiemelten a napi találkozás, a szülőcsoport beszélgetés), lehetőségek, módszerek, helyszínek és azok hatékonysága a kisgyermek nevelésében. A szülőtől való elválás, beszoktatás. A gondozás és a felnőtthöz fűződő érzelmi kapcsolat kialakulása. A családdal való ismerkedés módjai, kölcsönös látogatások szervezése, azok előkészítésének feladatai. A szülő tájékoztatása az intézmény vagy szolgáltatás céljáról, a szolgáltatás rendjéről, a gyermek gondozási-nevelési helyszíneinek, a gyermekkel foglalkozó személyeknek a bemutatása. A gyermek beilleszkedése a csoportba, az anyával való személyes kapcsolat jelentősége a gyermek adaptációjában. A szülő folyamatos tájékoztatása a gyermek gondozása-nevelése során történt fontos eseményekről szóban, illetve írásban (faliújság, honlap). 19.4.A képzés javasolt helyszíne Tanterem, könyvtár terem, gyakorlóterület intézményei 19.5.A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák
1.
Információ feldolgozó
440
Osztálykeret
Csoportbontás
Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése
1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 4.
x x
x x
x x x x x
x x x x x x x
Komplex információk körében
4.1. 4.2.
Esetleírás készítése Elemzés készítése tapasztalatokról Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Esemény helyszíni értékelése szóban, felkészülés után Utólagos szóbeli beszámoló Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Információk rendszerezése mozaikfeladattal Szolgáltatási tevékenységek körében Részvétel a szülők fogadásán, esetmegfigyelés
4.3. 4.4. 4.5. 5. 5.1. 5.2. 6. 6.1.
x x x x x x x
x
19.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Sorszám 1.1
Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni x
441
csoport
osztály
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9 1.10.
elbeszélés kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás szerepjáték házi feladat
x x x
x x x
x
x x x x
x
x
19.6.A tantárgy értékelésének módja „A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.” A gyakorlat során a tanulók előre megadott megfigyelési és értékelési szempontok alapján naplót vezetnek, melyet a gyakorlat befejezése után leadnak a képző intézménynek/iskolának. A napló leadása a tanulmányi kötelezettség teljesítésének feltétele.
20. A kisgyermekkori nevelés tantárgy
160 óra
20.1.A tantárgy tanításának célja a gyermek gondozását, nevelését vállaló felelősségteljes magatartás és szakmai ismeretek elsajátítására, a hatékony megoldások adekvát alkalmazására való felkészülés. A tanulás kisgyermekkori sajátosságait támogató pedagógiai attitűd kialakulása. Konkrét élethelyzetek elemzésének gyakorlása a gondozás - nevelés jellemző szituációiban. A gyermeki méltóságot tiszteletben tartó, megértő, humánus magatartás megalapozása a tudatosság, az átláthatóság, a következetesség, a rendszeresség tükrében, a biztonságérzet megteremtésével. 20.2. Kapcsolódó szakmai tartalmak
Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat Társadalomismeret Szociálpolitika Pszichológiai és pedagógiai ismeretek 20.3.Témakörök 20.3.1. A kisgyermeknevelő, mint hivatás
16 óra
A kisgyermeknevelő személyisége. A családi nevelés fontossága és elsődlegessége. A gondozás és a nevelés elválaszthatatlansága és összefüggései. A kisgyermekkor hatása az egyén életének alakulására. 442
A nevelési folyamat jellemzői, a kisgyermeknevelő gyermekhez való viszonya, módszerek, eszközök. A bizalom és az elfogadás szerepe a kisgyermeknevelő munkában. A konfliktusok megoldása. A nyugodt légkör biztosítása és a gondozási-nevelési feladatok megoldása. A szakmai tudás és az önismeret szerepe a munkában. Kompetenciák és munkakörök. A kisgyermeknevelő kapcsolatrendszere. Az ismeretek alkalmazásához kapcsolódó kompetenciák fejlesztése. Burn-out – kiégés elleni védelem. Attitűd és elégedettségi vizsgálatok. Továbbképzések és házi továbbképzések, szakmai nap. Az intézmény arculatának, szakmai értékeinek képviselete, menedzselési, vezetési technikák és módszerek elsajátítása, gyakorlása. A szolgáltatás reális értékelése, a fejlesztendő területek kijelölése. 20.3.2. A kisgyermeknevelő attitűdje, képességek, készségek
16 óra
Az attitűdök funkciói, formái, elsődleges kisgyermek nevelői attitűdök, önfejlesztés, szakmai és egyéni képességek, készségek. Hiteles és következetes kommunikáció, a metakommunikációs jelek értékelése. Harmonikus kapcsolat kiépítése a gyermekkel, a szülővel, a munkatársakkal, a társterületek szakembereivel. Nevelési helyzetek elemzése, értelmezése, konfliktuskezelési és megoldási módok. A szakmai önismeret, az önfejlesztés fontossága. 16 óra 20.3.3. A kisgyermek személyiségének fejlődése A család szerepe a gyermek fogadásában. A korai anya-gyermek kapcsolat. Fejlődés lélektani alapfogalmak. A fejlődéslélektan célja, feladata. A fejlődés, az érés, a tanulás. A fejlődés törvényszerűségei, szakaszai, szerkezet és funkció, kritikus és szenzitív szakaszok. A mozgás, az érzékelés és az észlelés fejlődése a csecsemő és kisgyermekkorban. Az emlékezet, képzelet, a figyelem, a gyermeki fantázia. Az érzelmek fejlődése, az egészséges fejlődés jelei, főbb állomásai. A pozitív és negatív érzelmi megnyilvánulások, és azok kezelése. Az érzelmi elhanyagolás és következménye. Motivációk és az akarati cselekvés. Az aktivitás és a tevékeny életmód jelentősége. A gyermeki viselkedés megértése a fejlődés lélektani ismeretek birtokában. 20.3.4. A kisgyermekkor pedagógiája 16 óra A kisgyermekkori nevelés irányelvei, módszerei. Pedagógiai tájékozottság a kisgyermekkorban megnyilvánuló pszichés sajátosságok és jelenségek megértésére. A gyermeki aktivitásra, együttműködésre épülő nevelési folyamat sajátosságai. A szociális viselkedés szabályainak elsajátítása, a személyes kapcsolat jelentősége. Reális követelményállítás, jutalmazás, büntetés. A gyermek önállósága, a döntés lehetősége. Az önállóság sürgetésének vagy 443
akadályozásának veszélyei. A szülőkkel való együttműködés az önállóság érvényesítésében. A csoportban nevelés elvei és nehézségei. A csoportos nevelés és a családi nevelés kapcsolódása. A családból a napközbeni ellátásba kerülés, beszoktatás, csoportváltás, intézményváltás. Eltérő ütemben fejlődő és vegyes életkorú gyermekek a csoportban; alkalmazott pedagógiai módszerek. Gyakran előforduló nevelési nehézségek gondozása. 20.3.5. A kisgyermek viselkedésének zavarai 16 óra Magatartási és beilleszkedési nehézségek és zavarok. A szorongás és agresszivitás, mint a fejlődési feszültségek tünetei, frusztrációs következményei, a viselkedés személyenkénti változása. Nevelési, szocializációs ártalom, szorongás és agresszivitás. Válsághelyzetek a gyermek életében. Válás, közvetlen hozzátartozó elvesztése, gyász, gyermekelhelyezés, súlyos betegség, kórházi tartózkodás. A bántalmazott gyerek viselkedése, viselkedés-zavarai. 20.3.6. Eltérő fejlődés, korai fejlesztés 16 óra Fejlődési nehézségek, mozgás, beszédfejlődési problémák. Szocializációs problémák, az éntudat fejlődésének kritikus pontjai. Az eltérő fejlődésmenet élettani háttere, oka. A sajátos nevelési igény értelmezése, szocializáció az értelmi, érzékszervi, mozgásbeli, beszédfejlődésben akadályozott gyermeknél. A korai felismerés jelentősége. A sajátos nevelési igény esetén fejlesztendő területek - motoros funkciók, kognitív, szenzoros fejlesztés, beszéd -, kommunikáció. A korai fejlesztés dilemmái, prevenció, korrekció, terápia. Integráció, inklúzió, szegregáció. Ellátási lehetőségek, diagnosztika, intézményi ellátás, alternatív lehetőségek. A korai fejlesztésben résztvevő szakemberek együttműködése, a napközbeni ellátás lehetőségei, feltételei. 20.3.7. A csecsemő és kisgyermek mozgásfejlődése 10 óra Helyzetváltoztató manipulációs mozgások. Az alapmozgások elsajátítása. Átmeneti mozgások jelentősége. Egyéni sajátosságok és különbségek a mozgásban. A mozgásfejlődés feltételei, a felnőtt feladata a feltételek biztosításában, a mozgáskedv fenntartásában. A mozgásfejlődést segítő öltöztetés, játékok, eszközök A mozgásfejlődést támogató helyes kisgyermeknevelői magatartás. A mozgásfejlődésbe beavatkozó magatartás, a fejlődést kedvezőtlenül befolyásoló eszközök. Mozgásában akadályozott gyermek aktivitási lehetőségei, feltételei. 20.3.8. A kisgyermek játéktevékenysége 16 óra A játék definíciója, jelentéstartalma, szerepe a gyermek életében. A játék, mint a gyermek élettevékenysége. A játéktevékenység fejlődése. A játék, mint belső 444
indíttatásból fakadó örömforrás, szerepe a belső feszültségek csökkentésében, az érzelmek át- és kiélésében. A helyes magatartási formák, szabályok elsajátítása a játék során. A játszóhely kialakításának szempontjai korosztályi összefüggései. A megfelelő játékeszközök kiválasztásának szempontjai a gyermekcsoportban. Mennyiség, kínálás, a felnőtt játékban való részvétele, beavatkozásának szükségessége. Figyelemmegosztás a játszó és az egyéb ellátásra szoruló gyermek között, az elismerés, a segítés, az ötletadás helyes és helytelen módjai. A játék, mint fejlesztő lehetőség; mozgásfejlesztő, érzékelésfejlesztő, beszédfejlesztő hatásai. A játék, mint közösségformáló erő. 20.3.9. A csecsemő és kisgyermek beszédfejlődése 10 óra A beszéd kialakulása és fejlődése, differenciálatlan hangadás, gőgicsélés, gagyogás, hangcsoport. Helyzetek megértése, szavak megjelenése, a jelentésfejlődés folyamata. A gondozás közbeni beszélgetés és a beszédfejlődés. A felnőtt beszélőkedvet fenntartó helyes magatartása. A beszéd útján történő tájékozódás, érdeklődés alakulása a kisgyermekkorban. A gyermek kérdései, a helyes feleletadás szabályai. A helytelen szóhasználat alapesetei. Az ismételtetésnek, a kiejtés, a nyelvtani szerkezet javítgatásának hatása a gyermek beszélő kedvére. Beszélgetés az ún. nehéz kérdésekről. A beszédfejlődés értékelése, esetleges problémák megállapítása. A megkésett beszédfejlődés okai, tünetei, típusai.
20.3.10. Gyermekirodalom, ének, zene, vizuális nevelés 28 óra A gyermekirodalom szerepe, fontossága a kisgyermek életében, fejlődésében. A gyermekirodalom műfajai; gyermekvers, népmese, közmondások, szólások, találós kérdések. Mesefajták és korosztályi jellemzői, a „fokozatosság elve” a mesélésben. A mondóka, vers-mese, mint az anyanyelvi nevelés legfontosabb eszközei, az értelmi, érzelmi nevelés területén betöltött szerepe jelentős; a beszéd, az emlékezet, a gondolkozás és a képzelet egyaránt fejlődik általa. A világ, a valóság megismerése a mesék révén, azonosulás a mese hősökkel, feszültségfeloldás. A bölcsődés korúak számára még az egyszerűbb mesék a fontosak, ahol a mesehőssel az történik, ami vele is. Ének és mozgás együttessége, ritmusérzékelés, figyelemmegosztás, hangulat, hangzás. Játékos zenélés legfőbb célja, hogy felkeltsük a gyerekekben a zenei érdeklődést. Az irodalmi és zenei anyagok és eszközök közötti válogatás szempontjai. A képeskönyv nézegetés helyzetei, a kornak és fejlettségnek megfelelő képeskönyvek. Dal és mondókaismeret, a magyar gyermekdalok, mondókák jellemzői. A kisgyermeknevelő feladata a kisgyermek zenei nevelésében. A 445
zenei tevékenységek tervezése, napirendje, a rendszeressége. Ünnepek, hagyományok és a zenei nevelés kölcsönhatása. A vizuális tér környezetesztétikai szempontok szerinti alakítása. A gyermekek vizuális fejlődése. Kreatív tevékenységek tervezése, szervezése.
20.4.A képzés javasolt helyszíne Tanterem, illetve kisgyermekeket ellátó intézmények 20.5.A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1.
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése
x x x x x x x
x x x x x x x
Komplex információk körében Esetleírás készítése
x
446
Osztálykeret
Csoportbontás
Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
x x
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 4. 4.1. 4.2. 5. 5.1.
Elemzés készítése tapasztalatokról Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Esemény helyszíni értékelése szóban, felkészülés után Utólagos szóbeli beszámoló Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Információk rendszerezése mozaikfeladattal Szolgáltatási tevékenységek körében Részvétel a szülők fogadásán, esetmegfigyelés
x x x x x x
x
20.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9 1.10.
Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás szerepjáték házi feladat
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni
csoport
x x x x
x x
osztály
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
x x
x x x x
x
x
20.6.A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.”
21. A kisgyermek gondozása tantárgy 80 óra 21.1.A tantárgy tanításának célja az alapozó ismeretek elsajátítása után elmélyíteni, bővíteni, fejleszteni a kisgyermeknevelő gondozási tevékenységét. Megtanítani a kisgyermek fizikai és érzelmi biztonságának és jólétének megteremtésével történő gondoskodást. Tudjon bensőséges, interakciós helyzetet teremteni a kisgyermeknevelő és gyermek között, melynek elsődleges célja a gyermek testi szükségleteinek kielégítése. 21.2. Kapcsolódó szakmai tartalmak 447
Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat Társadalomismeret Szociálpolitika Pszichológiai és pedagógiai ismeretek
21.3.Témakörök 21.3.1. A három év alatti kisgyermek gondozási feladatai 20 óra A bölcsődei nevelés-gondozás alapelvei, alkalmazásuk a napközbeni ellátásokban. A kisgyermek személyes és a szociális kompetenciáinak kialakulásának egyik feltétele, hogy csecsemőkortól kezdve aktívan vehessen részt a gondozási helyzetekben, lehetősége legyen úgy próbálkozni, hogy közben érzi a kisgyermeknevelő figyelmét, bíztatását, támogató segítségét. A gondozás jelentős mértékben befolyásolja a szokáskialakítást, az önállósodást. Mozgásfejlődés feltételei, a gondozás szerepe a gyermek mozgásfejlődésében. A csecsemő és a kisgyermek étkezésével kapcsolatos gondozási feladatok. Fürdetés, mosakodás, öltöztetés gondozási műveletei csecsemőnél és kisgyermeknél. A pelenkázás módjai. Az alvással, pihenéssel kapcsolatos gondozási feladatok, levegőztetés.
21.3.2. A bölcsődei nevelés - gondozás sajátosságai 20 óra Primer szükségletek kielégítése, összefüggésben a gyermek testi-lelki állapotával. A gondozás és a felnőtthöz fűződő érzelmi kapcsolat kialakulása. A kisgyermeknevelői magatartás. A mozgásfejlődésbe beavatkozó felnőtt magatartásának és a mozgásfejlődést kedvezőtlenül befolyásoló eszközök kritikája. Étkezés, mint az anya-gyermek kapcsolat egyik legfontosabb színtere. Az étkezés szerepe a szociális kompetencia kialakulásában. Szoptatástól az önálló étkezésig, nevelés és gondozás. Étkezéssel kapcsolatos problémák és megoldási lehetőségek. A felnőttel való együttműködés és az önállóság alakulása a fürdetés, mosakodás, öltöztetés és étkezés során, az önállóság jelentőségének helyes értelmezése. A szobatisztaság kialakulása, a gyermek érdeklődésének megjelenése és az érzelmi és szociális fejlődés összefüggései. A szobatisztaság kialakulását segítő helyes felnőtt magatartás. A sürgetés kritikája, esetleges káros következményei. A gyermek napirendje, szerepe a biztonságérzet kialakulásában és fenntartásában. Az étkezés ideje, összhangban az ébrenlét és az alvás ritmusával. Az önálló, szabad mozgás és játék helye a napirendben, jelentősége a gyermek életmódjának kialakításában. Gondozási hibák. 448
21.3.3. A napközbeni ellátásban részesülő kisgyermek tárgyi környezete 12 óra Az intézmény, a szolgáltatás helyiségeinek korszerű, feladatainak megfelelő, biztonságos berendezésére vonatkozó szabályok, előírások. A gyermek fejlettségének megfelelően a gondozási környezet, a fürdőszoba, a játszóhely bútorozása, eszközei. A helyes öltözék, az évszak, időjárás, hőmérséklet figyelembevétele a szabad mozgás, az aktivitás támogatásában. A szobai és udvari játékok szerepe, helyes kiválasztása. Az alvás tárgyi feltételeinek biztosítása. Balesetmentes környezet megteremtése, potenciális veszélyt jelentő berendezési tárgyak, bútorok, eszközök, játékok. Gyógyszerek, vegyszerek tárolása, veszélyhelyzetek, azok elhárításának ismerete. Sajátos nevelési igényű gyermek aktivitási lehetőségei, feltételei, speciális eszközei.
21.3.4. A kisgyermek táplálása 18 óra A helyes táplálkozás irányelvei. A közétkeztetés keretében történő élelmiszer előállítás és forgalmazás feltételei, jogszabályi háttere. Táplálkozási irányelvek, színvonalas étkeztetés szabályai. A gyermekélelmezés célja, feladata és feltételrendszere. Az élelmezés, táplálkozás jelentősége a gyermek fejlődésében. A helyes táplálkozási szokások kialakítása és segítése, példamutatás. A rágásra tanítás folyamata. A túl- és alultápláltság problémái. A gyermek ízlésének, étkezési kultúrájának formálása és elfogadása. A csecsemőtáplálás szabályai. A csecsemő és kisgyermek élelmezés fiziológiai alapjai, a korszerű, minőségi étkeztetés követelményei. A tápanyagok fajtái, tápanyagszükséglet, tolerancia. Élelmi anyagok, élelmiszerek, azok csoportosítása, összetétele, jelentősége, felhasználása. Étrendtervezés, étlapkészítés, anyagkiszabat. Tejkonyha, HACCP rendszer. Gyermekközösségben alkalmazható diéták, a vegetáriánus étkezés. Táplálkozási problémák, gyógy élelmezés. 21.3.5. A kisgyermek egészsége 10 óra Az első 3 év testi fejlődésének szakaszai, annak jellemző változásai. Az egészség és az egészséges életmód fogalma, feltételei, a kisgyermekkorban kezdődő egészségtudatos magatartás kialakítása. A napközbeni gyermekellátás intézményeivel, szolgáltatásaival szemben támasztott egészségügyi követelmények. A gyermek acut megbetegedésének tünetei, azok felismerése. Lázcsillapítás, folyadékpótlás módjai, diéta biztosítása. Balesetek: idegen test, vérzések, sérülések, törés, rándulás, mérgezés tünetei, elsődleges ellátásuk. A 449
teendők sorrendje, a szülővel való kapcsolat felvétele a gyermek betegsége, balesete esetén. Beteg csecsemő és kisgyermek ápolása. 21.4.A képzés javasolt helyszíne Demonstrációs terem, a kisgyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmény 21.5.A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 4.4.
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése
x x x x x x x
x x x x x x x
Komplex információk körében Esetleírás készítése Elemzés készítése tapasztalatokról Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Esemény helyszíni értékelése szóban,
450
x x x x
Osztálykeret
Csoportbontás
Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
x x
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
4.5. 5. 5.1. 5.2. 6. 6.1.
felkészülés után Utólagos szóbeli beszámoló Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Információk rendszerezése mozaikfeladattal Szolgáltatási tevékenységek körében Részvétel a szülők fogadásán, esetmegfigyelés
x x x
x
21.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9 1.10.
Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás szerepjáték házi feladat
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni
csoport
x x x x
x x
osztály
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
x x
x x x x
x
x
21.6.A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A gyakorlat során a tanulók előre megadott megfigyelési és értékelési szempontok alapján naplót vezetnek, melyet a gyakorlat befejezése után leadnak a képző intézménynek/iskolának. A napló leadása és tereptanár általi értékelése az SZVKban meghatározott vizsgára bocsátás feltétele.
22.
A napközbeni kisgyermekellátás gyakorlata tantárgy
192 óra
22.1.A tantárgy tanításának célja a gyermek gondozását, nevelését vállaló felelősségteljes magatartás és szakmai ismeretek birtokában a gondozási, nevelési feladatok szükségletének felmérése, a gondozási nevelési munka megismerése a megfigyelése során, ill. a tanultak gyakorlatban történő 451
22.2. Kapcsolódó szakmai tartalmak
Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat Társadalomismeret Szociálpolitika Pszichológiai és pedagógiai ismeretek A napközbeni kisgyermekellátással kapcsolatos ismeretek Kisgyermekkori nevelés Kisgyermek gondozása 22.3.Az ellátási szükségletek felmérésének gyakorlata 16 óra A napközbeni ellátások fogalomtára és fogalommagyarázata. A napközbeni gyermekellátás iránti igények és lehetőségek felmérése. A települések kötelezettségei a gyermekek napközbeni ellátásában. Egy adott település lakosságának összetétele, a gyermekek korosztályos aránya. Gyermekjóléti alapellátás intézményeinek feltérképezése, feladatellátásuk jellemzői. A fogyatékkal élő és speciális igényű gyermekek helyzete a településen. A családi napközi, a Biztos Kezdet Házak, az alternatív ellátási formák, a gyermekjóléti szolgálatok, a gyermek-egészségügyi alapellátások működési alapelvei, tárgyi feltételei, helyiségei, berendezése, személyi feltételei, a szakemberek munkaköri sajátosságai és feladatai megfigyelése, elemzése, értékelése.
22.3.1. A kisgyermek megfigyelésének gyakorlata 80 óra A megfigyelés jelentősége a kisgyermeknevelő munkájában. A megfigyelés fajtái, a megfigyelés tapasztalatainak felhasználása. A gyermek fogadása, beilleszkedése a gyermekcsoportba. A beszoktatás megfigyelése. A gyermek napirendjét meghatározó szempontok. A gyermekcsoportban az egyéni igények, szükségletek figyelembevételének lehetőségei és korlátai. A folyamatos gondozás, az attól való eltérés szempontjai. Az étkezéssel kapcsolatos kisgyermeknevelői feladatok. Tárgyi feltételek, az előkészítés fontossága, az étkezési sorrend és annak tudatosítása, a nyugalom biztosítása. A csoportos étkezésre való áttérés fokozatai, kellékei. Mosakodás, öltözködés tárgyi feltételei, sorrend kialakítása, a nyugalom biztosításának feladatai. A szabad levegőn történő alvás, játék, tárgyi feltételek, szervezési feladatok. Születésnap, ünnepek. Társas kapcsolatok fejlődése. A gyermekek között előforduló konfliktusok leggyakoribb okai, formái. Megelőzés, megoldás, mint helyes kisgyermeknevelői magatartás, elmélyült játékra képtelen gyermek.
452
Agresszív gyermek és a vele való bánásmód. A szülő és a kisgyermeknevelő együttműködésének formái, a szülő tájékoztatásának követelményei.
22.3.2. Bölcsődei gyakorlat 96 óra A gondozási tevékenységek előkészítésének gyakorlata: Étkezés előkészítése. A gyermek korának, állapotának megfelelő helyes étkezési technika. Az evés, az ivás önállósulását segítő támogatás. Előkészítés a gyermek korának, állapotának megfelelő tisztálkodáshoz, öltözködéshez, az évszaknak megfelelően. A szabad levegőn tartózkodás eszközeinek előkészítése, a játszó gyermekek felügyelete. Előkészület az altatáshoz. A gondozási műveletek gyakorlása. Bekapcsolódás a gondozási munkába. A gyermek fogadása, beilleszkedése a gyermekcsoportba. A gyermek napirendjének szervezése. A folyamatos gondozás, az attól való eltérés szempontjai. Az étkezéssel kapcsolatos kisgyermeknevelői feladatok gyakorlása. Mosakodási, öltözködési sorrend kialakítása és a teendők gyakorlása. A szabadlevegőn történő alvás, játék, szervezési feladatok ellátása. A szülő és a kisgyermeknevelő együttműködése, a szülő tájékoztatása. A gyermek fejlődésének ellenőrzésére használt eszközök, táblázatok, nyomtatványok használata. A tanuló és a tereptanár együttműködése, a gyakorlati munka folyamatos értékelése. 22.4.A képzés javasolt helyszíne Tanterem, demonstrációs terem, a kisgyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmény
22.5.A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák
1. 1.1. 1.2. 1.3.
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása
x x x
453
Osztálykeret
Csoportbontás
Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
x x
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 4. 4.1. 4.2. 5. 5.1. 5.2.
jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése
x x x x
x x x x x x x
Komplex információk körében Esetleírás készítése Elemzés készítése tapasztalatokról Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Esemény helyszíni értékelése szóban, felkészülés után Utólagos szóbeli beszámoló Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Információk rendszerezése mozaikfeladattal Szolgáltatási tevékenységek körében Részvétel a szülők fogadásán, esetmegfigyelés Részvétel a családokkal való kapcsolattartásban, a gondozás folyamatában
x x x x x x x
x x
22.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Sorszám 1.1 1.2. 1.3.
Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat elbeszélés kiselőadás
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni
csoport
x x x
x
454
osztály
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9 1.10.
megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás szerepjáték házi feladat
x
x x
x
x x x x
x
x
22.6.A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A gyakorlat során a tanulók előre megadott megfigyelési és értékelési szempontok alapján naplót vezetnek, melyet a gyakorlat befejezése után leadnak a képző intézménynek/iskolának. A napló leadása és tereptanár általi értékelése az szvk-ban meghatározott vizsgára bocsátás feltétele.
455
A 10530-12 azonosító számú, A napközbeni gyermekellátás dokumentációs feladatai megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei
456
A 10530-12 azonosító számú, A napközbeni gyermekellátás dokumentációs feladatai megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
Bölcsődei dokumentáció vezetésének gyakorlata
Dokumentációs gyakorlat
Az intézmény ellenőrzésével kapcsolatos dokumentumok
Az egészségvédelem dokumentációja
Az intézmény működésével kapcsolatos dokumentumok
10530-12 A napközbeni gyermekellátás dokumentációs feladatai
Kölcsönös tájékozódás a gyermekről és az intézményről
Adminisztráció és tájékoztatás
FELADATOK Munkatervet, fejlődési táblázatot, törzslapot kapcsolatos feladatokról és tevékenységekről Részt vesz az egyéni fejlesztési terv elkészítésében
készít
a
gyermekcsoporttal X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
Rögzíti a gyermek testi-lelki fejlődésével kapcsolatos adatokat, megfigyelési tapasztalatait X A sajátos nevelési igényű gyermek ellátásához kapcsolódó, jogszabályokban előírt dokumentációkat vezeti X 457
Figyelemmel kíséri az orvosi vizsgálatok időpontját és a gyermek fejlődési állapotát rögzítő adatokat X
X
X
Csoportnaplót, eseménynaplót vezet
X
X
X
Vezeti a gondozónői és szülői megjegyzéseket tartalmazó üzenő füzetet
X
X
X
A jogszabályoknak és a szakmai etikai normáknak megfelelően kezeli a családokkal és a gyermekkel kapcsolatos személyes adatokat, információkat
X
X
X
X
Elkészíti az intézményben előírt egyéb dokumentumokat
X
X
X
X
SZAKMAI ISMERETEK A gyermekellátásokkal kapcsolatos adatok és tények
X
Környezettanulmány tartalmi és formai követelményei
X
Munkaterv készítésének szempontjai
X X
X
X
X X
Az egyéni fejlesztési terv készítésének szempontjai
X
X
X
X
X
A gyermek fejlődési adatlapjának és funkciójának szempontjai
X
X
X
X
X
Az eseménynapló funkciója
X
X
A csoportnapló vezetése
X
X
X
Az üzenőfüzet funkciója
X
X
X
458
Ügyiratkezelés szabályai
X
X
X
A helyi nyilvántartások rendszere és vezetésének jelentősége
X
X
X
A helyi dokumentumok rendszere és alkalmazása
X
X
A pályázatok lehetőségei és elkészítési szabályai
X
X
A szakmai protokollok és a minőségbiztosítási adminisztráció
X
X
Az életfunkciók és az egészségi adatok jelentősége A gyógyszerelés adminisztrációja
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
A gyógyszernyilvántartás jelentősége SZAKMAI KÉSZSÉGEK Elemi szintű számítógép használat Köznyelvi beszédkészség
X
X
Szakmai nyelvű beszédkészség
X
X
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Pontosság
X
Önfejlesztés
X 459
X
X X
Önállóság
X
X
Visszacsatolási készség
X
X
Tömör fogalmazás készsége
X
X
Közérthetőség
X
X
TÁRSAS KOMPETENCIÁK
MÓDSZERKOMPETENCIÁK Rendszerező képesség
X
Rendszerben való gondolkodás
X X
Emlékezőképesség (ismeretmegőrzés)
X
460
X
X
X
X
X
X X
23. Adminisztráció és tájékoztatás tantárgy 48 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 23.1.A tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló képes legyen a dolgozók, az ellátottak és az intézmény működése dokumentációjának áttekintésére és áttekinthető vezetésére. Fontos szakmai cél, hogy formai, tartalmi szempontból a dokumentumok megfeleljenek a jogszabályi előírásoknak és értékelhető képet nyújtsanak az eseményekről, folyamatokról.
23.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Egészségügyi alapismeretek, a napközbeni gyermekellátás feladatai 23.3. Témakörök 23.3.1. Kölcsönös tájékozódás a gyermekről és az intézményről 16 óra A napközbeni kisgyermekellátással kapcsolatos dokumentumok: A gyermek bölcsődei előjegyzése, szórólap az intézményről (egyidőben történik az intézmény bemutatásával) Szülő szóbeli és írásbeli tájékoztatása a gyermek felvételével kapcsolatban (Szülői nyilatkozat a tájékoztatási kötelezettség megtörténtéről) Megállapodás megkötése a gyermek gondozásáról Szakmai program ismertetése Szülői értekezlet, szülőcsoport beszélgetés témájának, folyamatának rögzítése Üzenő füzet megnyitása – szülő jellemzése a gyermekről, majd a kölcsönös tájékoztatás, ill. a gyermek fejlődésének rögzítésére szolgáló eszköz A felvételt követő dokumentumok: Felvételi könyvbe történő bevezetés TEVADMIN rendszerben való rögzítése, napi jelentési kötelezettség Bölcsődei gyermek egészségügyi törzslap megnyitása (bölcsődevezető) Adatlap a gyermekjóléti alapellátásban részesülő gyermekekről Beszoktatás naponként történő dokumentálása és összefoglaló készítése Napi jelenléti ív, csoportnapló vezetése Étkezők nyilvántartása Intézményi térítési díjkedvezmény elszámolása Térítési díjkedvezmények különböző jogon Éves statisztikai jelentések 461
Heti étrendek Fertőző betegségekről kimutatás Oltásokról kimutatás Tetvességi nyilvántartás Átjelentő lap a 0-6 éves fiúkról és lányokról Gondozónő által vezetett dokumentáció: Bölcsődei gyermek egészségügyi törzslap – a családlátogatás időpontjának bejegyzésével, a beszoktatás összefoglalójával, ill. a meghatározott időközönkénti fejlődésmenet leírásával (a gyermek 1 éves koráig havonta, később negyedévente vezetve). Percentil tábla – ránézésre is szemléletesen mutatja a lineáris magasság- és súlyfejlődést Üzenő füzet – a bölcsőde adataival, leírásával, majd a szülő általi adatok bejegyzésével indított olyan életre szóló dokumentum, amelyben a gyermek óvodába kerüléséig a gondozónők rendszeres bejegyzései által képet alkothatunk a bölcsődés gyermekről Csoportnapló – naponkénti vezetéssel gondozónői jellemzés a szakértői és egyéb szakvizsgálatokhoz
23.3.2. Az intézmény működésével kapcsolatos dokumentumok 12 óra Bölcsődevezető által vezetett dokumentumok: Alapító okirat Szervezeti és Működési szabályzat Működési engedély Költségvetés Normatív támogatások A bölcsőde belső szabályzatai; Szervezeti diagramm, Gyakornoki Szabályzat, Érdekképviseleti Fórum szabályzata, Pénzkezelési, házipénztár szabályzat, FEUVE szabályzat, Munkavédelmi szabályzat, Munkaruha szabályzat, Iratkezelési szabályzat, Leltározási és leltárkezelési szabályzat, Selejtezési és hasznosítási szabályzat, Kulcskezelési szabályzat, 462
Esélyegyenlőségi terv, Bankszámla pénzkezelési szabályzat, Bizonylati szabályzat, Eszközgazdálkodási szabályzat, Készletgazdálkodási szabályzat, Utalványozási szabályzat, utalványozási rend, Vagyonvédelmi szabályzat, Az élelmezési ellátás folyamatának szabályozása és bizonylati rendje, Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló szabályzat, Kockázatelemzés, Házirend Dolgozókról vezetett nyilvántartások: közalkalmazotti alapnyilvántartás, dolgozói nyilatkozat arról, hogy nem áll fenn az alkalmazást kizáró ok (Gyvt.15.§.(8).bek.) Kinevezések, átsorolások, Jelenléti ívek, változásjelentések, helyettesítés rendje, Egészségügyi nyilatkozat, egészségügyi alkalmassági vizsgálatok nyomon követése Munkaköri leírások tartalma, felülvizsgálata, munkaköri csoportok, munkaidő beosztás, munkarend, munkaidő kedvezmények, Szabadságok nyilvántartása Dolgozók továbbképzési kötelezettségével kapcsolatos nyilvántartások, jelentések Minimum vizsga – konyha – élelmezés egészségügy Kis- és nagy értékű eszközök nyilvántartása, leltár Munka- és tűzvédelmi napló Költségvetés nyomon követése Szakmai program, munkaterv, munkatervi beszámoló készítése Élelmezésvezető által vezetett dokumentáció: Heti étrend (bölcsődeorvossal és bölcsődevezetővel Nyersanyag felhasználás Árubeszerzési bizonylatok, számlák Adagolási útmutató Ételrecept gyűjtemény Kimutatások HACCP-hez kapcsolódó dokumentációk 463
464
23.3.3. Az egészségvédelem dokumentációja 10 óra Az acut megbetegedések dokumentálása, a gyermek ellátásának rögzítése. A szülő értesítése, az egészségügyi ellátás igénybevétele. Gyógyszerelés dokumentálása. A fertőző megbetegedések bejelentése, dolgozók egészségi állapotának, munkaképességének a gyermekellátás szempontjából nélkülözhetetlen dokumentumai. A közegészségügyi, járványügyi, állategészségügyi (mezőgazdasági) ellenőrzések jegyzőkönyvei, tűzvédelem, munkavédelem szabályai, annak betartását biztosító szabályzatok, betartásuk ellenőrzése. Az intézményben, szolgáltatásban történő gyermek, felnőtt étkeztetéssel kapcsolatos dokumentáció. 23.3.4. Az intézmény ellenőrzésével kapcsolatos dokumentumok 10 óra Az intézmény, illetve szolgáltatás szabályos működésének ellenőrzése. Jogszabályoknak, szakmai feltételeknek való megfelelés gyermekvédelmi, hatósági vizsgálata. A pénzfelhasználás - állami normatíva, kiegészítő normatíva, költségvetés – ellenőrzéséhez szükséges dokumentáció, az ellenőrzések formái, a hibák következményei. A minőségirányítási rendszer szabályainak betartása. Az intézmény működésének legfontosabb mutatói. Bölcsődei ellenőrzés, értékelés Ellenőrzési szempontsorok Objektivitás Rendszeresség és tervezettség Az ellenőrzés többszintűsége; átfogó, ill. tematikus ellenőrzés Önellenőrzés, önértékelés 23.4.A képzés javasolt helyszíne Tanterem, kisgyermeknevelő intézmények 23.5.A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák
1. 1.1.
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása
x
Osztálykeret
Csoportbontás
Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
x
465
1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 5. 5.1. 5.2. 5.3. 5.4.
Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Szöveges előadás egyéni felkészüléssel
x
x
x x x x x
x x x x
Komplex információk körében Esetleírás készítése Elemzés készítése tapasztalatokról Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Feljegyzés készítése önállóan Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Információk rendszerezése mozaikfeladattal Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Szolgáltatási tevékenységek körében Részvétel az intézménybe jelentkező szülő fogadásán, adatfelvételen Csoportnapló vezetése Önálló munkavégzés tereptanár felügyelete mellett Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással
x x x x x x x
x
x
x x x
23.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Sorszám 1.1
Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni
csoport
osztály
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
x
466
1.2. 1.3. 1.4. 1.5.
megbeszélés szemléltetés projekt kooperatív tanulás
x x x
x x
23.6.A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. Az intézményekben alkalmazott dokumentumok összegyűjtése, kitöltésének gyakorlása adott napra, gyermekre, eseményre, feladatra vonatkozóan.
24.
Dokumentációs gyakorlat tantárgy 32 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 24.1.A tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló képes legyen a dolgozók, az ellátottak és az intézmény működése dokumentációjának áttekinthető vezetésére. Fontos szakmai cél, hogy formai, tartalmi szempontból a dokumentumok megfeleljenek a jogszabályi előírásoknak és értékelhető képet nyújtsanak az eseményekről, folyamatokról. 24.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Egészségügyi alapismeretek, a napközbeni gyermekellátás feladatai Napközbeni ellátás dokumentációja
24.3.Bölcsődei dokumentáció vezetésének gyakorlata 32 óra A gyermekről és családjáról vezetett személyi adatok dokumentálása, az adatok kérésére, az adatok felhasználására és az adatvédelemre vonatkozó szabályok. A gyermek gondozása-nevelése során a gyermeknapi tevékenységére, a napi eseményekre vonatkozó szakmai dokumentumok, a jelenléti ív, a csoportnapló, az üzenő füzet. A gyermek fejlődését, az aktuális egészségi állapotot, a gyermek egészségét érintő történések - baleset, sérülés, acut megbetegedés - rögzítő törzslap, vezetésének szabályai. A gondozó-nevelő munkát végző személyjelentési, jelzési kötelezettségei. A szülői érdekvédelmi fórum feladatai, lehetőségei, tevékenységének dokumentációja . 24.4.A képzés javasolt helyszíne 467
Tanterem, kisgyermeknevelő intézmények 24.5.A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 4. 4.1. 4.2. 4.3.
Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Szöveges előadás egyéni felkészüléssel
x x
Osztálykeret
Csoportbontás
Tanulói tevékenységforma Egyéni
Sorszám
Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
x x
x x x x x
x x x x
Komplex információk körében Esetleírás készítése Elemzés készítése tapasztalatokról Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Feljegyzés készítése önállóan Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Információk rendszerezése mozaikfeladattal Kiscsoportos szakmai munkavégzés
x x x x x x x
468
5. 5.1. 5.2. 5.3. 5.4.
irányítással Szolgáltatási tevékenységek körében Részvétel az intézménybe jelentkező szülő fogadásán, adatfelvételen Csoportnapló vezetése Önálló munkavégzés tereptanár felügyelete mellett Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással
x
x
x x x
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.
Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat megbeszélés szemléltetés projekt kooperatív tanulás
A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni x x x x
csoport
osztály
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
x x
24.6.A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. Az intézményekben alkalmazott dokumentumok összegyűjtése, kitöltésének gyakorlása adott napra, gyermekre, eseményre, feladatra vonatkozóan.
469
ESZKÖZ- ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma Csecsemı- és gyermeknevelıgondozó Tanterem elmozdítható asztalokkal Tankönyvlista szerinti tankönyvek Gyakorló terepek Felszerelt számítástechnika terem internet hozzáférés Írásvetítık és fóliák Álló eszközök Baba- és egyéb mérleg Pólyázó-asztal Gyerekfürdetı kád Mosdótál Vizespohár Féső Mérıszalag Éjjeli edény Demonstrációs babák Pelenkák Törülközık, fürdılepedık Tányérok Gyermekkanalak Gyermekágyak (3db) Gyermekasztalok (3db) Takarók Lepedık Elsısegélynyújtási eszközök és kötszerek Hımérı Ollók Csipeszek Steril kötszerek mullapok, háromszöglető kendık Biztosítótők, kötszerkapcsok Rugalmas pólya Csıháló-kötszer Steril vatta Sebtapasz, ragtapasz Seb és egyéb fertıtlenítı szerek Szemcseppentı Gumikesztyők Spatula
470