Periszkóp A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése
Fókuszban A magyarországi iparágak versenyképességének klaszterezési vizsgálata fejlesztéspolitikai szempontból
2014. augusztus
A vállalatok versenyképességét meghatározó és a cégek által értékelt tényezők alapján klaszterezési módszerekkel (a közös jegyek, tulajdonságok alapján való csoportokba rendezés szerint) négy olyan egymástól markánsan eltérő ágazati blokkba sorolhatóak a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 2014. tavaszi vállalati felmérésében (MFB-INDIKÁTOR) résztvevő iparágak, melyeket eltérő fejlesztéspolitikai eszközökkel lehet támogatni. Az ágazatok csoportosításához az MFB 2014. tavaszi, a magyarországi cégeket méret, régió és ágazat szerint reprezentáló felmérésének 15 kérdésre adott válaszait használtuk fel. A kérdőíves vállalati felmérésben 4000 vállalkozás vett részt, közülük 487 válaszolt a kérdésekre, s végül az adathiány miatt 444 válaszadó visszajelzéseit használtuk fel. A kategorizálásban mérvadó 15 kérdés (1. táblázat) a vállalatok versenyképességét járta körbe, amelyek között szerepeltek a termelési erőforrásokra (munkaerő, finanszírozás, alkalmazott technológia, stb.), a vállalati stratégiára (hosszú távú stratégia, vállalati rugalmasság, marketing), a vállalatközi kapcsolatokra (beszállítók), piaci versenyre (növekedési potenciál), valamint tulajdonosi szerepre (elköteleződés) vonatkozóak is. A feltett kérdések egy része aszerint is csoportosítható, hogy a versenyképességet a termékek/szolgáltatások költségoldaláról (költségek) vagy minőségi aspektusból (alkalmazott technológia, licensz, K+F+I) ragadják meg. Összességében az elemzésben a vállalati versenyképességhez a potenciálisan rendelkezésre álló kérdések maximális figyelembevételével több irányból közelítettünk. Az MFB-INDIKÁTOR felmérés válaszai alapján összesen 22 ágazatot sikerült áttekinteni: növénytermesztés, állattenyésztés, vad- és erdőgazdálkodás, élelmiszeripar, energetika, építőipar, fafeldolgozás, fémfeldolgozás, gépgyártás, közúti járműgyártás, textilipar, vegyianyag gyártás, gépjármű kereskedelem és -javítás, infokommunikációs szolgáltatások, ingatlanügyletek, kiskereskedelem, közösségi szolgáltatás, mérnöki tevékenység, nagykereskedelem, szállítás és raktározás, számviteli tanácsadás, turizmus és vendéglátás. Az agrárium, az ipar és a szolgáltató szektor így 3, 9, ill. 10 iparággal szerepel az ágazati csoportosításban. A 15 kérdésre támaszkodva a 22 ágazatot hierarchikus és nem hierarchikus klaszterezési módszerek alapján SPSS program segítségével négy csoportba sikerült szétválasztani. (folytatás a 2. oldalon)
A tartalomból ◊ A nyugat-európai konjunktúra lassulása kockázatot jelent a hazai feldolgozóipar számára... (5. oldal), ◊ Javuló fogyasztói bizalom, 3,8%-os kiskereskedelmi forgalom-bővülés júniusban...(6.oldal) ◊ Elsősorban az ipari szektorban létrejött új álláshelyek járultak hozzá a foglalkoztatás javulásához... (7. oldal) ◊ Három hónap csökkenés után júliusban ismét emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon éves szinten... (8. oldal) ◊ A lengyelországi alá süllyedt júniusban a hosszú lejáratú vállalati forint kölcsönök kamatszintje... (9. oldal) ◊ A külső körülmények romlása és hazai folyamatok is a forint gyengüléséhez vezettek... (10. oldal) ◊ Az első féléves adatok ellenére teljesülhetnek az idei hiánycélok... (11. oldal) Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (
[email protected]) Szabó Zsolt (
[email protected])
Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 1051, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 06 1 428 1772 Honlap: www.mfb.hu
Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
Periszkóp
1. klaszter: növénytermesztés, textilipar, gépjárműkereskedelem és -javítás, kiskereskedelem, szállítás és raktározás, turizmus Összességében az első klaszter versenyképességét veti vissza a legtöbb vizsgált tényező (1. táblázat). Ezekben az ágazatokban nem jellemző sem a technológia importja, sem fejlesztése (az alkalmazott termelési/szolgáltatási technológia viszonylag elavult, kutatás-fejlesztési aktivitás sem jellemző, továbbá viszonylag alacsony fokú a szabadalmak, ill. licenszek használata). Kevés a megfelelő tudású munkavállaló, s a rendelkezésre álló munkaerő átlagos képzettségi szintje is viszonylag alacsony, mivel erre a cégek kis hányada fordít energiát, időt és pénzt. Ezek együttes eredménye, hogy a termékek/szolgáltatások minősége, ill. ára is komoly versenyképességi problémával küzd, valamint az ágazatok belföldi és külföldi növekedési potenciálja is ebben a klaszterben a legalacsonyabb. A vállalati stratégia a válaszadók szerint sem hosszútávúnak, sem rugalmasnak nem nevezhető, s az ágazatok finanszírozási helyzete ebben a klaszterben az egyik legrosszabb..
1. táblázat: Vállalati jellemzők az egyes klaszterekben (1-5 beosztású Likert-skála, 1 – a vállalat szerint legkevésbé jellemző, 5 – a vállalat szerint leginkább jellemző) 1.
2.
3.
4
A vállalat termékei magas minőségűek
4,23
4,38
4,67
4,52
A termelés/szolgáltatás költségszintje alacsony
2,90
2,88
3,82
3,09
A vállalat által alkalmazott technológia magas színvonalú
3,49
3,72
3,85
4,26
A vállalat neve ismert a piacon
3,84
4,19
4,28
3,75
A vállalat termékei ismertek a piacon
3,93
4,07
4,28
3,74
A vállalat jelentős növekedési potenciállal bír belföldön
2,37
2,85
2,38
3,12
A vállalat jelentős növekedési potenciállal bír külföldön
2,19
3,21
2,45
2,99
A vállalat rendelkezik hosszú távú stratégiával
3,44
3,93
4,20
3,61
A cég stratégiája alkalmazkodik a piaci kihívásokhoz
3,67
4,06
3,93
4,10
A vállalat rendelkezik saját licensszel, szabadalommal
2,13
2,43
2,73
4,11
A vállalaton belül folyamatos a K+F+I tevékenység
2,13
2,91
3,21
3,21
Képzett, specifikus tudású munkavállalók
3,60
3,76
4,31
4,25
A vállalat stabil beszállítói kapcsolatokkal rendelkezik
4,03
4,16
4,47
3,66
A vállalat beszállítói megbízható minőséget biztosítanak
3,90
4,06
4,25
3,72
A beruházások során ezek a vállalatok ütköznek bele legjobA tulajdonosok tartósan elkötelezettek a vállalat iránt 4,61 4,56 4,52 4,77 ban a felmérésben vizsgált valamennyi korlátba, ugyanakkor az A vállalat finanszírozási helyzete jó 3,58 3,82 3,53 3,74 ösztönzők közül a legtöbb (változó piaci igények, piaci verseny, A külső forrásokhoz való hozzáférés akadálymentes 3,50 3,66 2,93 3,51 növekvő bevételek, javuló forráshelyzet, MNB Növekedési HiForrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 2014. tavasz telprogram, iparágban végbement technológiai változások) ennek a klaszternek a fejlesztéseire fejt ki legnagyobb pozitív hatást, azaz megfelelően célzott eszközök alkalmazásával dinamizálódásra képes a beruházási aktivitás ezekben az ágazatokban. Fejlesztéspolitikai eszközöket tekintve összességében ezeknek az iparágaknak a versenyképessége valószínűleg csak széleskörű, komplex támogatás mellett növelhető. Az egy-egy neuralgikus pont csökkentésére irányuló törekvések vélhetően nem tudnak tartósan javítani a helyzeten, mivel a fel nem oldott, tovább létező szűk keresztmetszetek továbbra is visszavetnék az adott ágazatok megerősödését. Fejlesztéspolitikai szempontból ugyanakkor mindenképpen kedvező, hogy a beruházási ösztönzők többségére pozitívan reagálnak az ebbe a klaszterbe tartozó iparágak. 2. klaszter: állattenyésztés, vad- és erdőgazdálkodás, élelmiszeripar, építőipar, fafeldolgozás, fémfeldolgozás, gépgyártás, közúti járműgyártás, vegyianyag gyártás, ingatlanügyletek, nagykereskedelem Versenyképességi szempontból a második klaszterben is gondot okoz a szakképzett munkaerő relatív hiánya és a termelési költségek magas szintje, de egyrészt a többi versenyképességet befolyásoló dimenzióban nem ez a klaszter teljesít a legrosszabbul, másrészt néhány tényezőt tekintve (a vállalatok neve viszonylag jól cseng a piacon, komoly növekedési potenciállal bírnak az exportpiacokon, valamint a vállalkozások finanszírozási helyzete is viszonylag kedvező) kifejezetten versenyelőnyt élveznek ezek az ágazatok (1. táblázat). A beruházási aktivitás az előző 12 hónapban ebben a cégcsoportban volt a legintenzívebb (1. ábra), amely a következő 12 hónapban is folytatódhat. Ez a klaszter végzett legnagyobb arányban bővítést, korszerűsítést, profilváltást/-szélesítést, stabilizálást, gépvásárlást, s a jövőre vonatkozóan is itt a legaktívabbak a cégek, ugyanakkor a humánerőforrás fejlesztése visszafogottnak nevezhető. A csoportban a külpiaci kereslet erősödése relatíve nagy lendületet ad a beruházásoknak (2. táblázat).
Periszkóp
2
1. ábra: Vállalati beruházások és kapacitások az egyes klaszterekben
Előző 12 hónapban beruházást végzők aránya
Következő 12 hónapban beruházást tervezők aránya
90%
80%
70%
50%
40%
30%
20%
10%
0%
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 2014. tavasz
60%
1. klaszter 2. klaszter 3. klaszter 4. klaszter
Kapacitásfelesleggel rendelkezők aránya mínusz kapacitáshiányos vállalatok aránya -10%
Ez a vállalati szegmens tervez legnagyobb arányban forrásbevonást és hitelfelvételt a következő egy évben (2. ábra), mivel 1. magas a bővítést, valamint a korszerűsítést tervezők aránya, 2. a klaszter tagjai vélekednek leginkább optimistán a hitelkamatok kigazdálkodhatóságáról (3. ábra), 3. a hiteligénylés során a vállalat által elfogadhatónak ítélt hitelbiztosítékok közül a legtöbbet ez a csoport tekintette vállalhatónak, 4. az előző 12 hónapban a forráskínálat alakulását, a jegybanki hitelezésösztönzést és a kamatok alakulását ez a klaszter nevezte leginkább pozitív tendenciának, 5. a hitelfelvételkor tapasztalt akadályokba a kategória szereplői kevésbé ütköztek, 6. továbbá ezek az ágazatok számítanak arra legfőképpen, hogy mind a céggel, mind a vállalat iparágával kapcsolatos banki megítélés javul a következő 12 hónapban.
2014. augusztus
Periszkóp 2. táblázat: Beruházási célok az előző, ill. a következő 12 hónapban az egyes klaszterekben (vállalati válaszok aránya, többszörös választás is lehetséges) Előző 12 hónap 1. klaszter
2. klaszter
Következő 12 hónap
3. klaszter
4. klaszter
1. klaszter
2. klaszter
3. klaszter
4. klaszter
Termelés bővítés
30,0%
42,3%
16,4%
16,0%
25,5%
41,2%
23,2%
27,6%
Technológia korszerűsítés
34,6%
58,2%
46,6%
33,1%
43,1%
60,2%
45,3%
37,4%
Profilváltás/-szélesítés Vállalat stabilizálása Vállalati tevékenység átszervezése
5,0%
8,9%
2,7%
2,1%
7,2%
12,0%
8,1%
4,2%
22,8%
21,5%
6,8%
14,8%
30,2%
35,1%
17,8%
15,3%
1,7%
4,5%
2,7%
2,8%
2,1%
5,6%
4,1%
2,8%
Amortizáció pótlása
29,6%
42,5%
55,0%
32,0%
33,3%
45,1%
39,9%
27,6%
Költségcsökkentés
16,6%
23,1%
28,8%
7,6%
24,4%
24,3%
42,6%
14,0%
3,7%
6,4%
8,3%
4,9%
5,4%
6,1%
8,3%
4,9%
Energiaköltségcsökkentés
12,1%
14,4%
27,5%
2,8%
17,0%
18,5%
35,8%
3,0%
Anyagköltség csökkentés
5,4%
8,1%
11,0%
2,8%
9,9%
11,3%
12,4%
8,1%
Logisztikai költségek csökkentése
2,6%
5,7%
9,7%
2,1%
2,0%
6,4%
11,0%
5,1%
Vállalatirányítási költség csökkentése
2,3%
2,5%
0,0%
0,0%
3,6%
1,2%
1,4%
2,8%
Ingatlan vásárlás
15,5%
19,0%
24,8%
8,8%
6,7%
21,1%
41,4%
3,0%
Gépvásárlás
27,2%
52,8%
38,3%
16,0%
33,9%
53,3%
31,5%
22,3%
Informatikai fejlesztés
24,5%
33,9%
59,0%
35,9%
23,4%
27,0%
43,9%
40,2%
8,8%
8,4%
12,4%
13,7%
6,1%
8,3%
11,0%
10,2%
Bérköltségcsökkentés
Munkaerő képzés Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 2014. tavasz
2. ábra: Forrásbevonás és hiteligénylés (válaszok aránya az egyes klaszterekben) A következő 12 hónapban forrásbevonást tervező vállalatok aránya
Az előző 12 hónapban hitelt igénylő vállalatok aránya
70%
60%
50%
40%
30%
20%
1. klaszter 2. klaszter 3. klaszter 4. klaszter
10%
A klaszter vállalatainak a külpiaci terjeszkedést és a költségcsökkentést célzó fejlesztéspolitikai termékek biztosíthatnak A következő 12 hónapban előrelépést, így a termelésbővítést segítő hiteltermékek, exhitelfelvételt tervező vállalatok aránya porthitelek és -garanciák, technológiai korszerűsítést támogató források, a szakképzést, továbbképzést segítő programok jeForrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 2014. tavasz lenthetnek hatékony ösztönzést. A fejlesztéspolitikai eszközök között a hitelági finanszírozás, a vissza nem térítendő források nyújtása nagyobb perspektívával bír a tőkeági finanszírozással szemben.
0%
Az állami források, az európai uniós támogatások, vevői vagy szállítói hitelek, kölcsönfelvétel (ezen belül MNB Növekedési Hitelprogramja), lízing, kockázati tőke iránt ez a klaszter mutat legjelentősebb arányban érdeklődést (3. táblázat). A folyószámla-, a forgóeszköz- és a fejlesztési hitel mind az előző 12 hónapban, s a vállalati tervek alapján mind a következő hónapban alapvetően ebben a körben a legnépszerűbb. Hiteligénylés során a biztosítékokra ezek az iparágak fordítanak legnagyobb figyelmet.
3. klaszter: energetika, közösségi szolgáltatás A harmadik klaszter vállalatai esetében jelentős többségben vannak a versenyképességet megalapozó és támogató tényezők az akadályokkal szemben (1. táblázat). A termékek/szolgáltatások minősége és ára kedvező, a cégek valamint a termékek/szolgáltatások viszonylag ismertek a piacon. Ennek oka sokrétű: kifejezetten jónak mondható a beszállítói kapcsolatok minősége és stabilitása, viszonylag intenzív kutatás-fejlesztés jellemző erre a vál3. ábra: A vállalatok által prognosztizált, ill. kigazdálkodhatónak lalati szegmensre, megfelelő a munkaerő szaktudása, s a céítélt kamatszint az egyes klaszterekben gek működése mögött nemcsak hosszú távú stratégia húzó6,5 dik, hanem a stratégia viszonylag gyorsan képes alkalmazkod6,0 1. klaszter 2. klaszter 3. klaszter 4. klaszter 5,5 6,10 5,69 ni a piaci igények változásaihoz. A klaszter fejlődésének kerék5,54 5,0 Forrás: MFB-INDIKÁTOR 4,5 kötői közé tartozik ugyanakkor, hogy korlátozott a belföldi növállalati felmérés 2014. tavasz 4,85 4,0 vekedési potenciál, valamint a vállalatok finanszírozási helyzete 3,5 3,77 3,0 3,61 3,69 is rosszabb az átlagnál, és korlátokba ütközik a külső források3,45 2,5 hoz való hozzáférés is. 2,0 A fejlesztési aktivitás az előző 12 hónapban ebben a csoportban a leginkább visszafogott, ugyanakkor a következő egy évben nagy beruházási boom várható a cégek szándéka alapján (1. ábra). A költségcsökkentő célú beruházás, valamint az informatikai fejlesztés, munkaerő képzés ebben a klaszterben Periszkóp
3
1,5 1,0 0,5 0,0
1,77
2,42 2,24
1,23 A fejlesztési hitelek várt A vállalatok által kamatszintje 12 hónap kigazdálkodhatónak ítélt múlva a vállalatok szerint fejlesztési hitelkamatszint (%) a következő 12 hónapban (%)
Differencia (százalékpont)
2014. augusztus
Periszkóp
volt a leginkább fontos és marad továbbra meghatározó beruházási cél, míg a termelésbővítés jelentősége ebben a csoportban a legkisebb. A szegmensben a környezetvédelmi és egyéb előírások is relatíve fontos ösztönzői a fejlesztéseknek (2. táblázat). Az előző egy évben ez a klaszter mutatott legkisebb érdeklődést a különféle hiteltípusok iránt (3. táblázat), azonban a következő 12 hónapban a kereskedelmi banki, takarékszövetkezeti, egyéb pénzintézeti források, MFB hiteltermékek ebben a csoportban örvendenek leginkább kiemelt népszerűségnek. A klaszterben többségben vannak a romló finanszírozási helyzetű vállalatok. A hitelkínálat bővülését és a kamatok további csökkenését is ebben a szegmensben várják legtöbben. Ez az egyedüli klaszter, amelynek szereplői szerint mind a vállalattal, mind a cég iparágával kapcsolatos banki megítélés romlik a következő 12 hónapban. A hitelfelvételkor tapasztalt akadályok zömét ez a klaszter ítélte meg legsúlyosabbnak, a biztosítékok mértéke és típusa ezeknek a cégeknek jelent leginkább problémát. A hiteligénylés során a vállalat által elfogadhatónak ítélt hitelbiztosítékok felével a csoport tagjai nagymértékben elutasítóak voltak, ugyanakkor tisztában vannak azzal, hogy ezzel saját hitelhez jutási esélyüket is csökkentik, mivel megítélésük alapján a felajánlott biztosítékok és fedezetek rendkívül nagy hatással vannak a hitelkérelem elbírálására valamint a megítélt hitelösszeg nagyságára. Ennek ellenére ez a vállalati szegmens értékelte egyedül kedvezőnek a biztosítékokkal kapcsolatos követelmények változását az előző egy évben. A csoport számára a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférés általános javítása segítheti elsősorban a talpon maradást. Ehhez olyan fejlesztéspolitikai szemlélet szükséges, amely egyrészt nem ragaszkodik az extenzív fejlődéshez, elismeri ezen területek fejlődésének a társadalom szélesebb részeire is kiterjedő addicionális hatását, valamint hosszabb távon való megtérülést is tolerál. Az élénk hitelkeresletre, a hitelkínálat bővülésével számoló várakozásokra alapozva a biztosítékokkal szembeni ellenérzés oldása (tájékoztatással, egyéb biztosítékok elfogadása stb.) és az alacsony kamat mellett nyújtott kölcsönök kínálatának bővítése a hiteltermékek irányába terelheti a vállalatokat, míg a beruházási tervekre, a biztosítékokkal szembeni ellenállásra alapozva a tőkeági finanszírozás előtt is mozgástér adódhat. 4. klaszter: infokommunikációs szolgáltatások, mérnöki tevékenység, számviteli tanácsadás A negyedik klaszter számos versenyelőnyt biztosító tulajdonsággal rendelkezik (1. táblázat). Az alkalmazott technológia viszonylag magas szintű, a licensz- ill. szabadalomhasználat, valamint a vállalaton belüli K+F+I tevékenység intenzívnek nevezhető, a munkaerő képzettségi szintjével pedig általában elégedettek a vállalatok. A belföldi növekedési potenciál jelentős, a vállalati stratégia képes rugalmasan idomulni a piaci változásokhoz, s a tulajdonosok ebben a klaszterben a leginkább elkötelezettek a vállalat iránt. Rontják az ágazatok fejlődési lehetőségeit ugyanakkor a beszállítói kapcsolatok stabilitásával és minőségével kapcsolatban felmerülő problémák, valamint a vállalat, ill. az általa nyújtott termékek/szolgáltatások piaci ismertsége. Ugyan általában ebben a vállalkozói szegmensben a „legpuhábbak” a beruházási akadályok, azonban a következő egy évben legkevésbé ebben a klaszterben várható fejlesztés (1. ábra), amelyen belül a humánerőforrás szintjének növelése az egyik prioritásnak nevezhető. A belső kereslet várt bővülése és a növekvő bevételek ebben a klaszterben jelentős beruházási ösztönzőknek számítanak. Noha a hitelfelvételkor tapasztalt akadályokba ezek az ágazatok kevésbé ütköztek bele, azonban a fejlesztések mellett ez a klaszter zárkózik el legjobban a forrás- és hiteligényléstől (2. ábra), s a szegmens vállalatai átlag alatti arányban mutatnak érdeklődést szinte valamennyi vizsgált finanszírozási forma iránt (3. táblázat). Ennek okai: 1. a klaszter vállalatai vélekednek leginkább pesszimistán a kamatok kigazdálkodhatóságáról; 2. a csoportban bíznak legkevésbé a hitelkínálat bővülésében; 3. hiteligénylés során felmerülő különféle hitelbiztosítékok mintegy felét ez a csoport tartotta legkevésbé elfogadhatónak; 4. az előző 12 hónapban a forráskínálat alakulását, a jegybanki hitelezésösztönzést és a 3. táblázat: Következő 12 hónapban tervezett forrásbevonás csatorkamatok alakulását ez a szegmens ítélte meg leginkább kritikunája az egyes klaszterekben (vállalati válaszok aránya, többszörös san. A legkisebb jelentőséget ez a csoport tulajdonít a biztosíválasztás is lehetséges tékok, fedezetek hitelkérelem elbírálására gyakorolt hatásának, 1. 2. 3. 4. s a klaszter fordít legkisebb figyelmet a hiteligénylés során fel15,9% 34,2% 24,5% 10,0% Állami támogatás merülő körülményeknek (a lehetséges tényezők túlnyomó ré21,7% 43,2% 35,6% 14,1% EU-s források szét ezek a cégek veszik legkevésbé szemügyre). A klaszter versenyképességének lehetséges támogatása három irányú lehet. Egyrészt a marketing tevékenység erősítése, a promóciós ismeretekkel és képességgel rendelkező szakemberek felvétele, a reklámkiadások növelése, a kereskedőházak működésébe való bekapcsolódás, hazai és nemzetközi kiállításokon, ill. vásárokon való részvétel tudja dinamizálni ezeket az iparágakat, másrészt a beszállítói kapcsolatok ösztönzése jelenthet támaszt és növekedési potenciált, valamint a képzésekre, tanfolyamokra, konferenciákra felhasználható támogatások nyújtása segítheti a versenyképesség erősítését, ill. a versenyelőny megtartását.
Hitelfelvétel
33,1%
46,2%
36,9%
31,6%
- Kereskedelmi bankok hiteltermékei
19,6%
22,7%
27,5%
13,7%
- Takarékszövetkezetek hiteltermékei
0,8%
4,2%
9,7%
3,0%
- Egyéb pénzintézetek hiteltermékei
0,4%
1,2%
8,3%
2,1%
14,6%
22,4%
13,7%
17,9%
9,4%
4,3%
20,5%
7,2%
- MNB Növekedési Hitelprogram - MFB hiteltermékek Lízing
16,4%
17,1%
8,1%
7,2%
Külső tőkebefektető bevonása
1,1%
1,0%
0,0%
0,0%
Kockázati tőke
0,0%
0,3%
0,0%
0,0%
Egyéb befektetői források
1,1%
0,5%
0,0%
0,0%
Vevői vagy szállítói hitel
7,3%
8,9%
2,7%
0,0%
Tulajdonostól/anyavállalattól kapott hitel
6,3%
11,4%
27,7%
12,3%
Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 2014. tavasz
Periszkóp
4
2014. augusztus
Periszkóp
Külkereskedelem, ipar, építőipar A nyugat-európai konjunktúra lassulása kockázatot jelent a hazai feldolgozóipar számára 2014. májusban az export volumene 5,9, míg az importé 8,5%-kal nőtt (év/év). A külkereskedelmi mérleg aktívuma 913,2 milliárd forint volt az év első öt hónapjában, 77,9 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban (1. ábra). Az ipari termelés májusban 9,6%-kal bővült (év/év), míg az előzetes adatok alapján júniusban 11,3% volt a növekedés mértéke. A feldolgozóipar teljesítménye 10,6%-kal nőtt (év/év) az év ötödik hónapjában: továbbra is a járműgyártás számít húzóágazatnak, ugyanakkor mindössze három alágban mértek visszaesést. A gyógyszeripar gyengélkedésének hátterében az elhúzódó orosz-ukrán konfliktus áll. Mind a belföldi, mind az exportmegrendelések 10% feletti ütemben bővültek (15,6, ill. 13,7%, év/év) az év ötödik hónapjában. Az elbizonytalanodó európai konjunktúra azonban kockázatot jelent a szektor számára, s egyelőre bizonytalan, hogy az év második felében is folytatódik-e a termelés kétszámjegyű bővülése (2-4. ábra). Az építőipar teljesítménye májusban 28,7%-kal nőtt (év/év). A rendelésállomány továbbra is magas szinten áll, az új szerződések alakulása viszont már lassulást vetít előre (az idei év ötödik hónapjában több mint egy év után először csökkent az újonnan kötött kontraktusok értéke: -1,1%). A lakáspiac továbbra sem mutat jelentős élénkülést (5-6. ábra). 2. ábra: Az ipari termelés alakulása* Magyarországon 30%
15%
20%
10%
20%
10%
5%
10%
0%
0%
250
50%
200
40%
150
30%
100 50
0%
0
-100
-20%
Forrás: KSH, MFB
*szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok
-15%
-30% 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04
Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.)
-10%
-20%
-30%
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04
-150
-5%
-10%
-10%
-50
Export volumen (év/év, jobb t.)
Hónap/hónap (jobb t.)
Járműgyártás
115
123,9%
Textília, ruházat, bőrtermék gyártása
Év/év (bal t.)
Forrás: KSH, MFB
4. ábra: A német üzleti várakozások (IFO-index) és a magyar feldolgozóipari termelés alakulása
3. ábra: Feldolgozóipari alágazatok termelésének alakulása* (2014. május)
30%
IFO-index: 3 hónappal eltolva
110
115,7%
20%
Fafeldolgozás
109,8%
105
10%
Számítógép, elektr. termék gyártása
109,0%
100
0%
Villamos berendezés gyártása
107,9%
Egyéb feldolgozóipar
106,9%
95
-10%
90
-20%
85
-30%
Fémfeldolgozás
105,5%
Élelmiszer, ital, dohány gyártás
105,3%
Gumi, műanyag termék gyártása
103,5%
91,1% 110,6%
8 000
6 000
6 000
4 000
4 000 2 000
2 000 Forrás: KSH, MFB
0
A kiadott lakásépítési engedélyek száma
5
2014.I
2014.II
2013.IV
0 2010.I
Tárgyhó végi szerződésállomány* (bal t.) Új szerződések* (bal t.) Építőipari termelés* (jobb t.)
Periszkóp
8 000
2013.III
35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% -5% -10% -15% -20%
2014.04
2014.01
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
Forrás: KSH, MFB
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
* 3 hónapos gördülő átlag
-50%
6. ábra: Kiadott lakásépítési engedélyek és az épített lakások számának alakulása (darab)
5. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) 140% 120% 100% 80% 60% 40% 20% 0% -20% -40% -60% -80%
-40%
IFO-index: üzleti várakozások (bal t.) Feldolgozóipari termelés (év/év, jobb t.)
130%
2013.I
120%
2013.II
110%
2012.IV
100%
2012.III
90%
2012.I
Forrás: KSH, MFB * az előző év azonos időszaka = 100%
2012.II
Gyógyszergyártás FELDOLGOZÓIPAR ÖSSZESEN
2011.IV
98,9%
2011.III
Gépgyártás
Forrás: KSH, CESifo, MFB
75
2011.I
99,5%
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 2014.10
Vegyi anyag előállítás
80
2011.II
milliárd Ft
1. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom Magyarországon
2010.IV
•
2010.II
•
2010.III
•
Az épített lakások száma
2014. augusztus
Periszkóp
Fogyasztás Javuló fogyasztói bizalom, 3,8%-os kiskereskedelmi forgalom-bővülés júniusban Az elmúlt két hónapban tapasztalt romlás után mérsékelten javult a fogyasztói bizalom Magyarországon 2014. júliusban. Régiós összehasonlításban a hazai háztartások várakozásai jelenleg Csehországot és Szlovákiát követően a harmadik legoptimistábbnak számítanak (1-2. ábra). A kiskereskedelmi forgalom bővülésének májusban - az előző évi alacsony forgalmú első hónapok bázisból történő kikerülése miatt - regisztrált jelentős lassulása (+4,9% év/év az áprilisi 6,3% után) az előzetes adatok alapján júniusban is folytatódott (+3,8%). Elsősorban a nem élelmiszer termékek körében volt tapasztalható visszaesés májusban és júniusban (3-4. ábra). Átmenetinek bizonyult a háztartások hitelfelvételének májusban tapasztalt megugrása. 2014. júniusban ismét nőttek a megtakarítások: elsősorban az állampapírok (nem részvény értékpapírok: +111,2 milliárd Ft) és befektetési jegyek (+41,3 milliárd Ft) voltak népszerűek (5. ábra). A lakosság nettó hiteltörlesztő volt az év hatodik hónapjában: tranzakciókból eredően 21,6 milliárd forinttal csökkent az eladósodottság mértéke, miután a forint kölcsönök 8,8 milliárd forintos növekedését a devizahitelek 30,4 milliárd forintos csökkenése ellensúlyozta (6. ábra). 2. ábra: Fogyasztói bizalom* alakulása Közép-Kelet-Európában
1. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon 10
10
10
0
0 -10
-10
-20
-20
-30
-30
-40
-40
-50
-50
-60 -70
Forrás: GKI, MFB
-10
-20
-20
-30
-30
-40
-40
-60
-50
-50
-70
-60
-80
-70
Lengyelország
Szlovákia
Magyarország
Románia
10%
12% Év/év (jobb t.) 8% 4% 0%
-2%
-4%
-4%
-8%
4%
2%
2%
0%
0%
-2%
-2%
-4%
-4%
-6%
-12% 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04
-8%
* naptárhatástól tisztított volumenindexek
Forrás: KSH, MFB
-10%
Forrás: KSH, MFB
-6%
-6%
-8%
Nem élelmiszer termékek
Élelmiszerek
-10%
2014.04
0%
6%
4%
2014.01
2%
8%
6%
2013.10
4%
10%
8%
2012.04
6%
Üzemanyagok
6. ábra: A háztartásoknak nyújtott hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása 400
200
100
300
300
100
50
200
200
0
100
100
milliárd Ft
0
0
milliárd Ft
400
-50
-200
-100
-300
-150
-400
-200
-100
-100
-200
-200
-300
-300
-500
-400
-600
Periszkóp
2014.04
-700
-250 -300
Forrás: MNB, MFB
-350
2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04
2014.01
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
Készpénz (forint) Belföldi bankbetétek Belföldi befektetési jegyek Összes pénzeszköz
2013.10
Forrás: MNB, MFB
-400
0
-100
milliárd Ft
5. ábra: A háztartások pénzügyi eszközeinek alakulása (tranzakciók szerint)
milliárd Ft
Csehország
4. ábra: Kiskereskedelmi forgalom alakulása* a főbb termékcsoportok szerint (év/év)
3. ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon
Hónap/hónap (bal t.)
-70
2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07
Üzleti bizalom
2013.07
Konjunktúra kilátások
-60
Forrás: Európai Bizottság, MFB
2012.07
Fogyasztói bizalom
0
-10
2006.01 2006.04 2006.07 2006.10 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07
-80
10
* szezonálisan kiigazított adatok
0
2013.04
•
2013.01
•
2012.10
•
Készpénz (valuta) Nem részvény értékpapírok* Belföldi tőzsdei részvények
Forinthitel tranzakciók (bal t.) Tranzakciók összesen (jobb t.)
*állampapírok, egyéb kötvények
6
Devizahitel tranzakciók (bal t.)
2014. augusztus
Periszkóp
Munkaerőpiac Elsősorban az ipari szektorban létrejött új álláshelyek járultak hozzá a foglalkoztatás javulásához
1. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása 15% 14% 13% 12% 11% 10% 9% 8% 7% 6%
2 0 -2 -4 -6
Korcsoport (év)
Forrás: NFSZ, MFB
Dél-Alföld
Észak-Alföld
Dél-Dunántúl
Észak-Magyarország
Közép-Dunántúl
Nyugat-Dunántúl
600%
250
450%
200
300%
150
150%
100
0%
2014.04
2014.01
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
-300% 2010.07
-150%
0 2010.01
50
6. ábra: Nettó bérek alakulása a nemzetgazdaságban közfoglalkoztatottak nélkül (év/év, 3 hónapos gördülő átlag) 100%
50%
100
25%
15%
15% * családi kedvezmények nélkül
75%
125
Forrás: KSH, MFB
10%
10%
75
0%
50
-25%
25
-50%
0
-75%
5%
5%
0%
0%
-5%
-5% 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04
Bejelentett új álláslehetőségek száma (bal t.)
Nettó reálbér*
Nem támogatott új munkahelyek száma (év/év, jobb t.)
Periszkóp
Felsőfok
300
Közfoglalkoztatottak száma (bal t.) Forrás: KSH, MFB Közfoglalkoztatottak számának változása (év/év, jobb t.)
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04
ezer darab
150
Közép-Magyarország
750%
5. ábra: Az összes bejelentett új álláslehetőségek és a nem támogatott új munkahelyek számának alakulása 175
Lakóhely régiója
350
2010.04
ezer fő Külföldi telephelyen
Közszolgáltatás
Belföldi telephelyen
Piaci szolgáltatás
Építőipar
Szolgáltató szektor
Ipar
Feldolgozóipar
Dél-Alföld
Mezőgazdaság
Észak-Alföld
Dél-Dunántúl
Észak-Magyarország
Közép-Dunántúl
Nyugat-Dunántúl
Felsőfok
Közép-Magyarország
Középfok
Forrás: KSH, MFB
Iskolai végzettség
4. ábra: A közfoglalkoztatás alakulása Magyarországon
225 200 175 150 125 100 75 50 25 0 -25 Alapfok
ezer fő
3. ábra: A foglalkoztatottak számának alakulása iskolai végzettség, 5. ábra: A munkanélküliek számának alakulása iskolai végzettség, regionális, szektorális és telephely szerinti bontásban regionális és szektorális bontásban (2014. II. n. év - 2013. II. n. év)
Középfok érettségivel
60–74
55–59
50–54
45–49
15–24
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) * a foglalkoztatottak és Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) aktívan munkát keresők (munkanélküliek) együttesen Munkanélküliségi ráta (jobb t.)
Középfok érettségi nélkül
Forrás: KSH, MFB
-8
Alapfok
százalékpont
Forrás: KSH, MFB
ezer fő
300 250 200 150 100 50 0 -50 -100 -150
5. 2. ábra: ábra: A A munkanélküliek munkanélküliségi számának ráta változása alakulása (2014. iskolai II. n.év végzettség, - 2013. II. n. év) életkor, regionális iskolai ésvégzettség szektorálisés bontásban regionális bontásban
40–44
•
35–39
• •
30–34
•
A március-májusi periódus után április és június között is 8,0% maradt a munkanélküliségi ráta Magyarországon, ami 2,3 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban (1. ábra). A munkanélküliek aránya legnagyobb mértékben a legfiatalabb korosztályban, az alacsonyabb végzettségűek körében, ill. a közép-dunántúli régióban mérséklődött (2. ábra). A foglalkoztatottak száma az idei második negyedévben 190,2 ezer fővel haladta meg az előző év azonos időszakában regisztrált szintet. A növekedés hátterében legnagyobb arányban a középfokú végzettséget igénylő, ipari munkahelyek bővülése állt, amit a közfoglalkoztatásnak köszönhetően a közszolgáltatások területén nyilvántartott álláshelyek követtek. 2014. április és június között a külföldön dolgozók száma 5,4 ezer fővel csökkent (3. ábra). A téli közmunkaprogram végével az áprilisi 211,8-ról 98,8 ezer főre esett vissza a közmunkások létszáma (4. ábra). Júniusban 20,5 ezer nem támogatott (piaci) új álláshelyet jelentettek be a munkaadók, ami közel 30%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet (5. ábra). A nettó és bruttó átlagkeresetek egyaránt 4,0%-kal nőttek (év/év) az év ötödik hónapjában (6. ábra).
25–29
•
7
Nettó bér*
2014. augusztus
Periszkóp
Infláció Három hónap csökkenés után júliusban ismét emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon éves szinten •
A júniusi 111,8-ről 106,9 dollárra süllyedt júliusban (-4,3%) a Brent-típusú kőolaj átlagos napi hordónkénti világpiaci ára (1. ábra). A csökkenés hátterében a líbiai kitermelés jelentős növekedése, valamint a világgazdasági növekedés lassulásával kapcsolatos félelmek erősödése állt (2. ábra). Az eurózónában május után júniusban is 0,5% volt a drágulás átlagos mértéke, ami az előzetes adatok alapján júliusban 0,4%-ra mérséklődött. Ennek következtében továbbra sem csillapodtak a deflációs félelmek az euróövezetben. Az USA-ban 2,1, Kínában pedig 2,3% volt a 12 havi inflációs ráta értéke az év hatodik hónapjában. A júniusi -0,3%-os inflációs rátát követően 2014. júliusban éves szinten 0,1, míg az előző hónaphoz képest 0,2%-kal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon. A ruházkodási cikkek árának júniushoz viszonyított jelentős (2,4%-os) visszaesése a nyári kiárusításoknak volt az eredménye. Az élelmiszerárak mérséklődése a jó termésnek köszönhető. Drágultak ugyanakkor az üzemanyagok és a szolgáltatások (3-5. ábra). Az inflációs alapmutatók továbbra is tartósan alacsony árdinamikát jeleznek előre (6. ábra).
•
•
•
2. ábra: A fogyasztói árak (éves) változása az USA-ban, az eurózónában és Kínában
1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 120
500
115
475
110
450
105
425
100
400
95
375
10,0%
90
Forrás: Reuters, MFB
10,0% Forrás: Reuters, MFB
$/hordó
525
7,5%
7,5%
5,0%
5,0%
2,5%
2,5%
0,0%
0,0%
-2,5%
-2,5%
85 2014.07
2014.06
2014.05
2014.04
2014.03
2014.02
2014.01
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04
CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.)
2013.12
2013.11
2013.10
2013.09
2013.08
2013.07
2013.06
2013.05
2013.04
2013.03
2013.02
2013.01
350
CRB élelmiszer-árindex (bal t.)
USA
Brent-típusú kőolaj (jobb t.)
Eurózóna
4. ábra: Fogyasztói árak éves szintű változása a főbb termékcsoportok szerint (2014. július)
3. ábra: Az adóváltozás hatása a fogyasztói árindex alakulására Magyarországon (év/év) 8%
8%
6%
6%
4%
4%
Egyéb cikkek, üzemanyagok
2%
2%
Tartós fogyasztási cikkek
0%
Szeszes italok, dohányáruk
0% -2%
-0,4% -0,4%
Ruházkodási cikkek
-1,0%
Forrás: KSH, MFB
5. ábra: Fogyasztói árak alakulása a főbb termékcsoportok szerint (2014. július, hónap/hónap)
-12,0%
-15,0%
0,1%
-10,0%
-5,0%
0,0%
5,0%
10,0%
6. ábra: Inflációs alapmutatók alakulása (év/év)
0,9%
Egyéb cikkek, üzemanyagok
0,9%
Összesen
Maginfláció
Szolgáltatások
1,8%
Élelmiszerek
Háztartási energia, fűtés
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07 Fogyasztói árindex
7,3%
Szolgáltatások
Forrás: MNB, MFB
-2%
Kína
0,7%
6%
6%
5%
5%
4%
4%
Háztartási energia, fűtés
0,0%
3%
3%
Tartós fogyasztási cikkek
0,0%
2%
2%
-0,1%
1%
Szeszes italok, dohányáruk Élelmiszerek
Összesen Forrás: KSH, MFB
Periszkóp
0%
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04
Ruházkodási cikkek
0%
-0,6%
1%
Forrás: MNB, MFB
-2,4% 0,2%
Keresletérzékeny* infláció Indirekt adóktól szűrt maginfláció Ritkán változó árú termékek inflációja
-2,5%-2,0%-1,5%-1,0%-0,5% 0,0% 0,5% 1,0%
8
*az adószűrt maginflációból a feldolgozott élelmiszerárak alakulása is ki van szűrve
2014. augusztus
Periszkóp
Vállalati forráshelyzet A lengyelországi alá süllyedt júniusban a hosszú lejáratú vállalati forint kölcsönök kamatszintje Júniusban a vállalati szektor hitelállománya emelkedett (+78,6 milliárd forint), ugyanakkor a javuló statisztikában szerepet játszott a hazai fizetőeszköz leértékelődése is: a tranzakciókat tekintve a vállalati kölcsönök állománya csupán 11,4 milliárd forinttal bővült, ezen belül a forinthiteleké 3,7, a devizakölcsönöké 7,7 milliárd forinttal emelkedett (1-2. ábra). Hazai fizetőeszközben a cégek ötödik hónapja vesznek fel több hitelt, mint amennyit törlesztenek – ami vélhetően a Növekedési Hitelprogram második szakaszának, s a pénzügyi szektor növekvő hitelnyújtási hajlandóságának is köszönhető (3. ábra) –, ennek ellenére a magyarországi vállalkozások hitelállománya éves szinten továbbra is régiós átlagot meghaladó mértékben szűkül (4. ábra). A forintkölcsönök kamatai a jegybank monetáris lazítási ciklusát követve újabb történelmi mélypontra süllyedtek júniusban: az 1-5 éves hazai fizetőeszközben nyújtott hitelek átlagos kamatszintje 4,85%-ra olvadt, míg a hosszabb futamidejű kölcsönöké 4,66%-ra csökkent, s így utóbbi immáron alacsonyabb, mint a hasonló feltételek mellett kínált lengyelországi hitelek kamata (4,69%) (5-6. ábra). 1. ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott hitelek állománya szektor szerint
3. ábra: Következő 6 hónapban a vállalatoknak kínált hitellmennyiség megítélése a magyarországi hitelintézetek véleménye szerint*
4. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása
100%
20% Forrás: MNB hitelezési felmérések, MFB
20%
* euróra konvertált állományok
15%
80%
15%
10%
60% 40% 20% 0%
10%
5%
5%
0%
0%
-5%
-5%
-10%
-10%
* hitelkínálat növelését tervező bankok aránya mínusz szűkítést tervező bankok aránya
5. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok
* 3 hónapos bankközi kamatok
Periszkóp
** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva
2014.04
2014.01
2013.10
2013.07
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2009.10
2009.07
8%
6%
6%
4%
4%
Magyarország Szlovákia
9
Csehország Bulgária
2014.04
2014.01
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
0% 2012.04
Magyarországi euróhitel -1-5 éves
2%
Forrás: ECB, MNB, MFB
2012.01
Magyarországi euróhitel - min. 5 éves
0%
2011.10
2%
2011.07
2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10 2012.01 2012.04 2012.07 2012.10 2013.01 2013.04 2013.07 2013.10 2014.01 2014.04 2014.07
0%
10%
8%
2011.04
2%
14% 12%
2010.07
Forinthitel - 1-5 éves
16%
10%
2010.04
Forinthitel - min. 5 éves
4%
Magyarország
12%
2010.01
8% 6%
Szlovákia
* hó végi állománnyal súlyozva
14% EURIBOR
10%
Románia
16%
Forrás: ECB, MNB, MFB
12%
Lengyelország
-15%
6. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába*
BUBOR
14%
2009.04
2009.01
Csehország
2013.04
Forrás: ECB, MFB
-15% 2014.I
2013.IV
2013.III
2013.II
2013.I
2012.IV
2012.II
2012.III
2012.I
Kis- és mikrovállalatok 2011.IV
2011.III
2011.I
2011.II
2010.IV
2010.II
2010.III
2010.I
2009.III
2009.I
2009.II
2009.IV
Nagy és közepes vállalatok
-20%
milliárd Ft
2014.06
2014.03
2013.12
2013.09
2013.06
2013.03
2012.12
2012.09
Egyéb pénzügyi vállalatok Helyi önkormányzatok
2012.06
2014.01
2013.01
Forrás: MNB, MFB
2009.12
Nem pénzügyi vállalatok Háztartások
2012.01
2011.01
2010.01
2009.01
2008.01
2007.01
2006.01
2005.01
2004.01
0
2012.03
1 000
0
2011.12
2 000
1 000
2011.09
3 000
2 000
2011.06
4 000
3 000
2011.03
5 000
4 000
2010.12
6 000
5 000
2010.09
7 000
6 000
400 350 300 250 200 150 100 50 0 -50 -100 -150 -200 -250
Forinthitel Devizahitel Összes hitel
2010.06
7 000
400 350 300 250 200 150 100 50 0 -50 -100 -150 -200 -250
2010.03
8 000
milliárd Ft
milliárd Ft
9 000
Forrás: MNB, MFB
8 000
milliárd Ft
9 000
2. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása
2011.01
•
2010.01
•
2010.10
•
Lengyelország Románia
2014. augusztus
Periszkóp
Árfolyamok A külső körülmények romlása és hazai folyamatok is a forint gyengüléséhez vezettek Az argentin államcsőd bekövetkeztével kapcsolatos félelmek július végi felerősödése, az egyre inkább beárazott jövő évi amerikai kamatemelés és az ukrajnai konfliktus mélyülése a hónap végén jelentős eladási hullámot generált a feltörekvő devizák esetében, havi szinten a lengyel zloty 0,3, a cseh korona 0,4, a román lej 1,0, a forint pedig 1,2%-ot gyengült az euróval szemben. A régiós átlag alatt teljesítő magyar fizetőeszköz árfolyama közel másfél éves rekordszintre ugrott a dollárral szemben, az euróval és svájci frankkal szemben pedig három hónapos rekordok dőltek meg (július 31: 233,9 HUF/USD, 313,0 HUF/EUR, 257,2 HUF/CHF) (1-3. ábra). A külső körülmények mellett országspecifikus tényezők is gyorsították a forint értékvesztését: a lakossági devizahitelek kivezetése a júliusban napvilágot látott számítási szabályok alapján 900 milliárd forint körüli terhet róhatnak a bankrendszerre, az MNB kéthetes kötvényének augusztustól betétté történő átalakítása részleges nemzetközi forrás átcsoportosításhoz vezetett, emellett az előző hónapban féléves szintre estek vissza a reálgazdasági szereplők várakozásai (4. ábra). Az MNB a júliusi 20 bázispontos vágással befejezte a két éve indított kamatcsökkentési ciklust, azonban a magyar eszközök kínálta hozamprémium az elmúlt hónapokban oly mértékben olvadt, ami jelentősen csökkentette azok vonzerejét (5-6. ábra). 1. ábra: A forint/euró árfolyam és a VIX-index alakulása 25
20
100,5%
100,5%
100,0%
100,0%
99,0% 5 2014.07
2014.06
Cseh korona
99,0%
Forint
Román lej
Lengyel zloty
4. ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi ESI hangulatindex alakulása
3. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama 290
320
280
310
310
270
300
305
260
290
300
250
280
80
295
240
270
90
290
230
260
100
285
220
280
210 2014.07
Periszkóp
110 kilátások javuló megítélése
240
120 2014.01
2013.01
2012.01
2011.01
2010.01
2009.01
2008.01
2007.01
2006.01
2005.01
2004.01
2003.01
2002.01
2001.01
130
6. ábra: A forint/euró árfolyam és a 3, ill. 12 hónapos magyar diszkontkincstárjegyek hozamfelára a hasonló futamidejű német kincstárjegyekhez képest 330 320 310 300 290 280 270 260 250 240
2014.07
2014.04
2014.01
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
2011.10
2011.01
* BUBOR-fixingek és az 1, 3, 6, ill. 9 hónap múlva induló 3 hónapos határidős kamatlábmegállapodások (FRA-k) alapján
1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100
bázispont
Forrás: ÁKK, Reuters, MFB
2011.07
7,50% 7,00% 6,50% 6,00% 5,50% 5,00% 4,50% 4,00% 3,50% 3,00% 2,50% 2,00% 2015.04
2015.01
2014.10
2014.07
2014.04
2014.01
2013.10
2013.07
2013.04
2013.01
2012.10
2012.07
2012.04
2012.01
HUF/EUR (bal t.) MNB alapkamat (jobb t.) Kamatvárakozások 2014.07.31-én (jobb t.) Kamatvárakozások 2014.06.30-án (jobb t.) Kamatvárakozások 2014.05.31-én (jobb t.)
70
250
HUF/CHF (jobb t.)
Forrás: ECB, MNB, MFB
60
Forrás: ECB, Európai Bizottság, MFB
230
5. ábra: A forint/euró árfolyam, az MNB alapkamat, ill. a piaci árazás alapján várt* jegybanki kamat 320 315 310 305 300 295 290 285 280 275 270 265
50
ESI (jobb t.)
2000.01
2014.06
2014.05
2014.04
2014.03
2014.02
2014.01
2013.12
2013.11
2013.10
HUF/USD (jobb t.)
40
HUF/EUR (havi átlag, bal t.)
2011.04
HUF/EUR (bal t.)
2013.09
2013.08
2013.07
2013.06
2013.05
2013.04
2013.03
2013.01
2013.02
Forrás: ECB, MFB
315
1999.01
320
fordított skála
2014.05
2014.04
2014.03
2014.02
2014.01
2013.12
295
99,5% Forrás: ECB, MFB
2014.06.30
Forrás: CBOE, ECB, MFB
101,5% 101,0%
99,5%
10
300
euróval szembeni árfolyamerősödés
101,0%
2014.07.28
15
305
globális kockázatvállalási kedv erősödése
* 2014.06.30. = 100%
101,5%
VIX-index (jobb t.)
310
102,0%
102,0%
2014.07.21
HUF/EUR (bal t.)
pont
315
2. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama*
2014.07.14
•
2014.07.07
•
HUF/EUR árfolyam (bal t.) Hozamfelár (3 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.) Hozamfelár (12 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.)
10
2014. augusztus
Periszkóp
Az államháztartás helyzete és finanszírozása Az első féléves adatok ellenére teljesülhetnek az idei hiánycélok 2014 első hat hónapjában a központi alrendszer hiánya (813,7 milliárd forint) az éves előirányzat 82,6%-át érte le, míg a központi költségvetés egyenlege (-965,9 milliárd forint) 0,5%-kal rosszabb az éves célnál. Utóbbi szaldó ugyanakkor csupán 51,7 milliárd forinttal haladta meg egy évvel korábbi időszakra számolt deficitet (1. ábra). Január és június között az előző évhez képest a bevételek 429,2 milliárd forinttal nőttek, míg a kiadások 480,9 milliárddal ugrottak meg. Utóbbi zömét (84,4%-át) a költségvetési szervek megnövekedett költekezése eredményezte. A bevételeket tekintve 2014-ben a lakossági és vállalati befizetések is meghaladták az egy évvel korábbit (2. ábra, 1. táblázat). A hátralévő hónapokban várhatóan teljesül az éves cél és a GDP arányosan 2,9%-os deficit a bevételek nagyobb részének év végi teljesülése, a júliusban bejelentett 110 milliárd forintos zárolások és a tavalyi pedagógus béremelés statisztikai hatása következtében. Júliusban meredekebb lett a hozamgörbe: a 3 hónapos diszkontkincstárjegyek hozama 55 bázisponttal 1,68%-ra olvadt, míg a 10 éves referenciahozam 34 bázisponttal 4,73%-ra, a romániai szint fölé emelkedett (3-4. ábra). 1. ábra: A központi költségvetés hiányának kumulált havi lefutása az éves cél arányában 175%
2008 2009 2010 2011
125%
2013
75%
75%
50%
50%
25%
25% 0%
0% Forrás: NGM, KSH, MFB I
II
III
IV
V
VI
VII
VIII
IX
X
XI
XII
-25%
2. ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása január és június között (milliárd forint) 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000
-783,0
-713,9
457,1
464,7
-1 021,9
351,9
-907,4
526,1
423,4 470,3
1 020,0
924,5
709,4
743,6
879,0
983,2
-428,6 -640,4
-464,3
0
-480,9
-443,4
-1 000
-629,0
-670,5
-2 000
-637,9 -1 188,4 -1 144,1 -1 304,7 -965,8
-3 000
-1 831,5 -1 971,1
-4 000
-592,3
1 430,7 1 528,1 1 872,9 1 445,9 1 338,0 1 055,1
-346,3
-5 000
-322,8
-2 145,1 -317,9
767,0
-965,9 577,4
461,3 1 834,0
1 993,4 862,1
814,9
1 347,4 1 097,8 1 301,6 -516,4 -692,6 -909,6
-2 333,9 -2 356,8 -313,9
-914,2
-613,5
-679,4
-637,0
-680,1
-931,7
-940,0
-2 931,2
-3 337,1
-416,0 -388,5 -346,1
-6 000
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
I-VI. hó
éves teljesítés %-a
előirányzat
I-VI. hó
évi előirányzat %-a
10967,8
4587,6
41,8%
10697,3
5016,8
46,9%
1152,1
461,3
40,0%
1351,7
577,4
42,7%
Társasági adó
322,5
151,7
47,0%
358,8
181,7
50,6%
Kisvállalkozásokat terhelő adók
148,5
45,6
30,7%
190,4
53,0
27,8%
Banki és ágazati különadó
148,9
75,3
50,6%
144,0
71,9
49,9%
Egyenleg értéke Forrás: KSH, NGM, MFB A gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolódó adók A lakosság befizetései
Fogyasztáshoz kapcsolt adók
4055,3
1834,0
45,2%
4316,7
1993,4
46,2%
Általános forgalmi adó
2809,6
1314,2
46,8%
3014,1
1383,0
45,9%
Jövedéki adó
897,3
411,0
45,8%
931,9
417,0
44,7%
Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Egyéb bevételek
1654,4
814,9
49,3%
1700,1
862,1
50,7%
Nemzeti család- és szociálpolitikai alap A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Az államháztartás alrendszereinek támogatása Kamatkiadások
1504,6
740,9
49,2%
1550,0
781,1
50,4%
Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei
3015,2
1507,3
50,0%
2964,6
1545,0
52,1%
Egyéb kiadások
Egészségbiztosítási Alap bevételei
1847,8
931,8
50,4%
1884,2
965,7
51,3%
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS Gazdálkodó szervezetek befizetései
Lakosság befizetései Személyi jövedelemadó
Forrás: NGM, KSH, MFB
Egyenleg
4. ábra: Közép-kelet-európai 10 éves államkötvények referenciahozama és a VIX-index
3. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama és jegybanki alapkamat
Periszkóp
6 hónapos 10 éves
12 hónapos Jegybanki alapkamat
11
7%
Forrás: ÁKK, Reuters, MFB
35
6%
30
5%
25
4%
20
3%
15
pont
6,5% 6,0% 5,5% 5,0% 4,5% 4,0% 3,5% 3,0% 2,5% 2,0% 1,5%
2014.07
2014.06
2014.05
2014.04
2014.03
2014.02
2014.01
Forrás: ÁKK, MNB, MFB
10
2% globális kockázatvállalási kedv erősödése
5
1% 2014.01
6,5% 6,0% 5,5% 5,0% 4,5% 4,0% 3,5% 3,0% 2,5% 2,0% 1,5%
3 hónapos 5 éves
2014
teljesítés (előzetes)
100%
2014
-25%
2013
125%
2012
100%
milliárd Ft
150%
Magyarország Románia
Csehország VIX-index (jobb t.)
2014.07
150%
2014.06
175%
1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása
2014.05
•
2014.04
•
2014.03
•
2014.02
•
Lengyelország
2014. augusztus