ELŐTERJESZTÉS Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének
Előterjesztő:
Szeged Megyei Jogú Város polgármestere
Tárgy:
Beszámoló az oktatási-nevelési intézmények állami fenntartásba való átadásának tapasztalatairól, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézmények átszervezésének véleményezése
Iktatószám:
37536-1/2013.
Melléklet:
2 db határozati javaslat 1 db tájékoztató az átszervezésről
Készítette:
Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztály
Véleményezésre megküldve:
Oktatási Bizottság
Törvényességi véleményezésre bemutatva: 2013. május 17.
Tisztelt Közgyűlés! I. BESZÁMOLÓ Az Orbán kormány centralizációs törekvései kapcsán ebben az évben számos változás történt a magyar önkormányzati rendszerben. Ezek közül az egyik legjelentősebb, hogy az önkormányzatok iskoláit államosították, az intézmények pedig elveszítették önállóságukat. Jogszabályi háttér A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) rendelkezett arról, hogy 2013. január 1-jétől - az óvodák kivételével - állami fenntartásba kerülnek az addig önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmények. A szakképző iskolák jövőjét fenti jogszabályon túl alapvetően a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (Szt.) szabályozza. Mindkét jogszabály és ahhoz tartozó rendeletek az elfogadásuk óta (2011 decembere) több módosításon estek át, és mindkettő esetében most is van az országgyűlési képviselők előtt módosító javaslat. A számos, ötletszerű módosítás már-már követhetetlenné és végrehajthatatlanná teszi a jogszabályokat. A kapkodva meghozott módosítások egyik példája az idei első osztályos beiratkozás. Bár másfél éve – a köznevelési törvény elfogadása óta - előre látható volt a létszámnövekedés, az amúgy is folyamatos lemaradásban lévő oktatási államtitkárság csak késve reagált a nyilvánvaló tényekre, és olyan időpontban fogadta el a parlament a maximális létszám túllépésének lehetőségére vonatkozó törvénymódosítást, amikor a tanulók kiértesítése már megtörtént. Másik, szintén a beiratkozáshoz kapcsolódó példa: az óvodai beiratkozás időpontjának rendeleti szintű megváltoztatására a korábbi jogszabályok szerint már elindult beíratási folyamat közben került sor. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet jelölte ki a központot (KIK) az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervként. Az átadás-átvétel – nem igazán részletes - szabályait a 2012. december 7-én (!) kihirdetett, a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény (Átvételi törvény) határozta meg. Ezen szakmailag előkészítetlen, ugyanakkor késve megjelent jogszabály december 15-i határidőt tartalmazott az önkormányzat és a KIK közötti átadás-átvételi megállapodás megkötésére, amely felelősen gondolkodó település számára betarthatatlan volt. Valamennyi jogszabály közös jellemzője, hogy elfogadásuk előkészítetlenül, érdemi viták és szakmai egyeztetések nélkül, erőből történt. A kormány nem vette figyelembe az eltérő települési sajátosságokat, nem konzultált sem a szakmai, sem a szülői, sem az önkormányzati érdekképviseleti szervekkel, így a közoktatási rendszer átalakítása, államosítása a benne résztvevők megkérdezése nélkül zajlott, holott mintegy egymillió diákot és több, mint százezer pedagógust, munkavállalót érint. Az új intézményfenntartó A KIK 2013. január 1-től fenntartója úgy az intézményeknek, hogy gyakorlatilag tankerületei is aznap álltak föl kisebb részben az előző fenntartóktól átvett, nagyobb részben korábban a közoktatás irányításával nem foglalkozó, azt fenntartói oldalról nem ismerő munkatársakkal.
A KIK egy korábban soha nem létezett, méretében is minden eddigi szervezetet meghaladó, működés közben „kitalálódó” intézmény, melynek szervezeti és működési szabályzatának (SZMSZ) tervezete április végére készült el. A hatalmas költségvetési szerv gyakorlatilag kézivezérléssel, elnöki utasítások alapján működik. Ennek az előkészítetlen eljárásnak a következménye, hogy az országban több ezer pedagógus több hónapig nem kapta meg a decemberi bérének egy részét. A KIK szervezeti ábrája és maga az SZMSZ tervezete is jól mutatja, hogy egy ilyen túlcentralizált rendszerben az érdemi döntéshozatal mind időben, mind térben messze kerül a tényleges megvalósítás helyszínétől. Ez a távolság jelentősen torzítja az információkat is mind a feladatok, utasítások, mind a visszacsatolások, intézményi, tankerületi jelzések, kérések, észrevételek terén. Erre példa a pedagógusok felvételének menete. A szegedi iskola igazgatója - elveszítve korábbi munkáltatói jogait - csak javaslatot tehet a tankerület vezetőjének egy pedagógus alkalmazására. A tankerület vezető továbbítja a javaslatot Budapestre a KIK elnökéhez, aki a javaslatot akár figyelmen kívül hagyva dönt a felveendő pedagógus személyéről. Egy százezer pedagógust foglalkoztató mamutszervezetnél ez az ügymenet elképzelhetetlenül lassítja az oktatói munka színvonalas elvégzését. De emlékezhetünk a SZISZSZI József Attila tagintézményének hosszú hetekig beüvegezetlen ablakára is. Sokatmondó, hogy az SZMSZ tervezetben az operatív munkát végző köznevelési intézményekről gyakorlatilag nincs szó, és a tankerületekre is kevesebb mint 3 oldalt szánnak az 50 oldalas dokumentumban. Az átadás folyamata A szegedi intézmények államosítása – megállapodás hiányában – idén január 4-én kézhez vett miniszteri határozattal történt meg, mely az átadás-átvétel adminisztrációs folyamatát több lépcsőben határozta meg 2012. december 15. és 2013. május 15. között. Ezen határidők egy része gyakorlatilag betarthatatlan volt, így a folyamat még nem fejeződött be. Az érintett intézmények Az óvodák kivételével valamennyi – korábban önkormányzati fenntartású - nevelési-oktatási intézmény állami fenntartásba került: - 19 általános iskola (közülük 4 alapfokú művészeti iskola is), - 1 zeneiskola, - 3 gimnázium (közülük 1 művészeti szakképzést is folytat), - 1 kollégium (5 tagintézménnyel), - 4 szakképző iskola (12 tagintézménnyel). Intézmények működtetése A szakképző intézmények ingatlanai és használt ingóságai vagyonkezelésbe kerültek az államhoz, míg a többi intézménynek – köztük a korábban a Szeged és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott 1 gimnáziumnak, 3 általános iskolának és a pedagógiai szakszolgálatnak is – „csak” használója a KIK. Ezen intézményeket az önkormányzatnak kell működtetnie. Erről az Nkt. az alábbiak szerint rendelkezik: „74. § (4) A 3000 főt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzat gondoskodik – a szakképző iskola kivételével – az illetékességi területén lévő összes, saját tulajdonában álló, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak
ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetéséről. A működtetés keretében a települési önkormányzat – a 76. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével – saját forrásai terhére biztosítja a köznevelési feladat ellátásához szükséges tárgyi feltételeket, továbbá az ingó és ingatlan vagyon működtetésével összefüggő személyi feltételeket.” Mint a jogszabályból látható, az önkormányzat semmilyen állami forrást nem kap a működtetői feladatok ellátásához. Már az indulásnál számos problémát okozott, hogy nem volt meghatározva a működtetés pontos fogalma. Így fordulhatott elő, hogy az intézmények olyan tartalmú levelet kaptak a tankerület igazgatójától, mely szerint: „… intézménye - mint a Szegedi Tankerület által fenntartott intézmény – érdekében felmerült dologi jellegű költségek igénylését a működtető önkormányzat (NGSZ) felé szíveskedjék jelezni, mert a Tankerület által ilyen jellegű kifizetések nem eszközölhetőek.” Álláspontunk már akkor is egyértelmű volt, és erről tájékoztattuk a tankerület vezetőjét és az intézmények igazgatóit is: „Az Nkt. szerint a működtetési feladatok egyértelműen ingatlanról és az ahhoz kapcsolódó ingó vagyonról, ill. az ezekhez kapcsolható eszközökről, szolgáltatásokról szólnak. Az ingó és az ingatlan vagyon működtetéséhez nem kapcsolható dologi kiadások (pl. pályázatok regisztrációs díja, versenyek és szakmai konferenciák részvételi díja, utazási és étkezési költségek stb.) biztosítása a KIK feladata.” A tankerület két hónapig nem rendelkezett számlaszámmal, nem működött a pénzügyi rendszere, az intézményvezetők arra kényszerültek, hogy saját pénzükből fizessenek posta és egyéb költségeket, mert a tankerület ezek kifizetését sem tudta biztosítani. A jogszabályalkotó a fennálló anomáliákat csupán 2013. februárjában próbálta meg tisztázni, amikor is kiegészítette a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendeletet egy 8. melléklettel, amely tételesen tartalmazza a működtető települési önkormányzatok finanszírozási körébe tartozó dologi kiadások és bevételek körét. A megoldás felemásra sikerült, továbbra is maradtak vitatott kérdések az önkormányzat és a tankerület között. (Ilyenek pl.: vezetékes telefonok forgalmi költségének megosztása, kollégiumi ágyneműk mosatása, pótlása, idegennyelvi lektor lakásának bérleti költsége, sérült gyermekek iskolába történő buszos szállítása.) Ráadásul egy iskola életében számos olyan rendezvény, esemény, feladat van, amelyhez kapcsolódó kiadások egy részének finanszírozása jelenleg nem biztosított (pl. családi nap, tanulók jutalmazása, iskolai és alapítványi bálok, tanítási időn kívül eső sportfoglalkozások stb.). Alkalmazottak, feladatok Az intézményekből összesen 2.151 dolgozó (pedagógusok, nevelő-oktató munkát segítők és a szakképző iskolák esetén a technikai dolgozók is) került a KIK foglalkoztatásába, míg az Oktatási, Kulturális és Sportiroda munkatársai közül 5 fő a tankerülethez, 1 fő a járási hivatalhoz került. A korábban egy kézben levő feladatok a mai rendszerben négy helyre kerültek (tankerület, járási hivatal, megyei kormányhivatal és maradtak feladatok az önkormányzatnál is). Jó példa erre az is, hogy a megyei köznevelés-fejlesztési terv a kormányhivatalban készült, miközben a legnagyobb feladatellátónak - a tankerületnek – nem volt ebben semmilyen szerepe. A közoktatással kapcsolatban levő szervezetek és a szülők sem tudnak eligazodni az új rendszerben.
A Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata (NGSZ) Az önkormányzat 2013. január 1-től az NGSZ-t bízta meg a működtetői feladatok ellátásával. Az NGSZ 59 fő közalkalmazottal látta el 2012. december 31-ig a hozzárendelt 38 intézmény 124 telephelyének pénzügyi, gazdasági, műszaki, beszerzési, közétkeztetési, belső ellenőrzési feladatait oly módon, hogy az egyes telephelyeken dolgozó technikai dolgozók operatív irányítását és munkáltatói jogának gyakorlását az intézmények vezetői látták el. 2013. január 1-től az NGSZ működtetői köréből a KIK Szegedi Tankerületéhez került a 4 szakképző intézmény, viszont az NGSZ-hez került a kistérség 3 szegedi általános iskolájának és egy gimnáziumának működtetése, valamint a korábban az iskolákhoz tartozó 208 fő technikai dolgozó irányítása és munkáltatói jogának gyakorlása. Az NGSZ által működtetett 33 feladatellátási hely - mint ingatlan - az NGSZ telephelyévé vált, a működési költségük nem az egyes iskolák költségvetésében (mert ilyen már nincs is), hanem az NGSZ költségvetésében jelenik meg. A 267 főre növekedett NGSZ dolgozói létszám, a 101-re csökkent telephelyszám, a megváltozott ellátandó feladatok (a működtetői feladatok ellátása terén kiesett a rendszerből a 26 iskolaigazgató közvetlen irányító munkája, január 1-től a működtetéssel kapcsolatos mindennemű feladat ellátása nem az iskola és az NGSZ közötti munkamegosztásra épül, hanem teljes mértékben az NGSZ feladatává vált) szükségszerűvé tették az NGSZ feladatkörének, szervezeti struktúrájának és irányítási rendszerének átalakítását a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség szem előtt tartásával. Az államosítással indukált átalakítás következtében a rendszerépítés terén az elmúlt 10 évben elért eredményekért végzett munkát mind újra el kell végezni, a rendszert a megváltozott körülményeknek megfelelően - még ha nem is teljesen nulláról - ismét fel kell építeni. Az NGSZ feladatai – annak ellenére, hogy a telephelyek száma csökkent – növekedtek, a dolgozók száma 59-ről – beleszámítva az Óvodák Igazgatóságától 2013. április 1-jén átvett 21 fő udvarost is - átmenetileg 288-ra növekedett, ami a Közgyűlés döntésének megfelelően 2013. július 1-től 255 főre csökken. A tankerület továbbra is minden vitatott számlát az NGSZ-hez továbbíttat az intézményekkel, miközben az NGSZ által az állami feladatellátással kapcsolatosan kifizetett és továbbszámlázott tételek (pl. szakképző iskolák működtetési költségei) esetén a KIK önkormányzattal szemben fennálló tartozása napról napra nő, ez 2013. május 17-én meghaladja az 55 millió forintot. Összegzés Az eddigi tapasztalatokból az állapítható meg, hogy az intézmények államosításának Szegeden nincsenek nyertesei. A folyamatosan változó jogszabályi környezetben bizonytalanok a szülők, a pedagógusok és az igazgatók is. A város, a helyi közösség elveszítette közvetlen kapcsolatát az intézményekkel, a rendszer irányítása egy távoli központba került, mely nem érzékeny a helyi igényekre, elvárásokra. Merev, rugalmatlan és egyáltalán nem tudja kezelni a helyben felmerülő, gyors megoldást kívánó problémákat. Egy hosszú évek alatt – egymás véleményét meghallgatva – kialakított rendszert tettek tönkre szinte egy pillanat alatt.
II. VÉLEMÉNYEZÉS A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.). EMMI rendelet 3. § alapján elrendelte a Csongrád megyében működő pedagógiai szakszolgálati intézmények átszervezését. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 83. § (3)-(5) bekezdése alapján: „(3) A fenntartó a) a köznevelési intézmény megszüntetésével, b) átszervezésével, c) feladatának megváltoztatásával, d) nevének megállapításával, e) vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggő döntése vagy véleményének kialakítása előtt beszerzi a (4) bekezdésben foglaltak véleményét. (4) A fenntartó (3) bekezdésben foglalt döntése előtt ki kell kérni: a) az intézmény alkalmazotti közössége, b) az óvodaszék, az iskolaszék, c) a szülői szervezet, d) az iskolai diákönkormányzat, e) a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő intézmény esetén – ha nem rendelkezik egyetértési joggal – a települési nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában az érintett országos nemzetiségi önkormányzat, f) szakközépiskola és szakiskola esetén a fővárosi, megyei gazdasági kamara, g) az állami fenntartású szakképző iskola esetén a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, h) a működtető önkormányzat véleményét. (5) A (3)–(4) bekezdésben meghatározott vélemény kialakításához minden olyan információt hozzáférhetővé kell tenni a véleményezési joggal rendelkezők részére, amely a fenntartói döntés meghozatalához rendelkezésére áll. A vélemény kialakításához – az információk hozzáférhetővé tételének napjától számítva – legalább tizenöt napot kell biztosítani az érdekeltek részére.” A Szegedi Kistérség Többcélú Társulása egy nagyon jól működő és kontrollálható szakszolgálati rendszert alakított ki az elmúlt években, amit folyamatosan a szolgáltatást igénybe vevők igénye szerint finomított. Az ellátás szakmai és tárgyi feltételeit közös erővel sikerült magas színvonalúra emelni. Sajnálatos, hogy több év munkájának eredményét figyelmen kívül hagyva ezt a rendszert központilag átszervezik. Hiányoljuk az előterjesztésből azt a struktúra ábrát, ami egyértelművé teszi a hierarchikus rendszert és a székhely és a tagintézmények feladatát és hatáskörét. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Oktatási Bizottsága 32190-11/2013. (V. 15.) OB sz. határozatában javasolta a Közgyűlésnek, hogy támogassa a szakszolgálat átszervezését. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy megfelelő információk hiányában ne támogassa a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában lévő megyei pedagógiai szakszolgálati intézmények átszervezését. Szeged, 2013. május 17. Dr. Botka László
KIVONAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2013. május 31. napján tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből ................/2013. (V. 31.) Kgy. sz. H AT Á R O Z AT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta a polgármester 37536-1/2013. számú, a „Beszámoló az oktatási-nevelési intézmények állami fenntartásba való átadásának tapasztalatairól, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézmények átszervezésének véleményezése” tárgyú előterjesztését, és az alábbi határozatot hozza: A Közgyűlés az oktatási-nevelési intézmények állami fenntartásba való átadásának tapasztalatairól szóló beszámolót tudomásul veszi. Erről a tisztségviselőket, a Címzetes Főjegyzőt, a Jegyzői Irodát, a Közgazdasági Irodát, a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztályát, és a Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálatának igazgatóját jegyzőkönyvi kivonaton értesíti. K. m. f. Dr. Botka László polgármester
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző
KIVONAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2013. május 31. napján tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből ................/2013. (V. 31.) Kgy. sz. H AT Á R O Z AT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta a polgármester 37536-1/2013. számú, a „Beszámoló az oktatási-nevelési intézmények állami fenntartásba való átadásának tapasztalatairól, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézmények átszervezésének véleményezése” tárgyú előterjesztését, és az alábbi határozatot hozza: A Közgyűlés megfelelő információk hiányában nem támogatja a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában lévő megyei pedagógiai szakszolgálati intézmények átszervezését. Erről a tisztségviselőket, a Címzetes Főjegyzőt, a Jegyzői Irodát, a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztályát és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot jegyzőkönyvi kivonaton értesíti.
K. m. f. Dr. Botka László polgármester
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző
