Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere

Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése

2013. június 28. napján tartott rendes ülésének

jegyzőkönyve

2

Jegyzőkönyv

Készül: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2013. június 28. napján tartott rendes (nyílt) üléséről

Jelen vannak:

Dr. Botka László polgármester, 27 fő képviselő, Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző, a Polgármesteri Hivatal irodavezetői

(A jelenléti ív a jegyzőkönyv 1. számú mellékletében található.)

Üléselnök: Dr. Botka László polgármester

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Köszönti a képviselőket, a megjelenteket és a televíziónézőket. Megállapítja, hogy a közgyűlés határozatképes és azt 9,09 órakor megnyitja. Megadja a szót a napirend előtti hozzászólások ismertetésére.

Dr. Kozma József képviselő: Ezekben a napokban emlékeznek a Szegedről elhurcolt zsidókra, a Holocaust szegedi áldozataira. Áldozattá lettek azért, mert zsidók voltak. Hogy kik voltak ők? Szülők, nagyszülők, szomszédok, kollégák, gyermekek, pajtások, iskolatársak, szegediek. Először elvették a jogaikat, kirekesztették őket a nemzetből, azután kirekesztették a város közösségéből, gettóba zárták, vonatba tuszkolták, lágerbe vitték őket és végül elvették az életüket. Emlékezni kell, mert egy dolgot nem vehettek el, azt, hogy az utódok, a szegediek emlékezzenek rájuk. Emlékezzenek rájuk, akik a maguk korában együtt voltak a többi szegedivel, jóban rosszban egyaránt. Mi értelme van az emlékezésnek? Az emlékezés során egy néma főhajtás alatt is megerősíthetik az akaratukat, hogy soha többé kirekesztést, rasszizmust, hanem megbékélést, békességet a világban és Szegeden. Kéri a polgármestert, hogy emlékezzenek a Holocaust szegedi áldozataira.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Felkéri a jelenlévőket, hogy egy perces néma felállással tisztelegjenek a mártírok emlékének.

A közgyűlés tagjai egy perces néma felállással emlékeznek az áldozatokra.

3 Mihálffy Béla képviselő: A Fidesz-KDNP elkötelezett a kisemberek, a magyar családok támogatása mellett. Ez bizonyítják Orbán Viktor kormányának már megvalósított, illetve már bejelentett és az előkészítés előtt álló szociális és családpolitikai intézkedései. Miközben a szocialisták az Európai Bizottság azon határozatát üdvözlik, amely a devizahiteleseket támogató kormányzati döntéseket igyekszik hatályon kívül helyezni, addig a magyar emberek erőfeszítéseinek is köszönhetően a Kormány az emberek érdekében tesz intézkedéseket. Az elmúlt 40 évben mindig emelkedtek januárban a rezsiárak, ám az idén januártól nemcsak nem emelkedett, de 10 %-kal csökkent a gáz, a villamosáram és a távhő díja. Hétfőtől csökken a szemétszállítás, a víz, a szennyvízelvezetés, a kéményseprés és a PB-gázpalack ára is. Nem volt hiábavaló a rezsicsökkentésért indított aláírásgyűjtés sem, hiszen a következő fűtési szezontól a Kormány újabb, legalább 10 %-os gáz, villany és távfűtési díjcsökkentést szeretne bevezetni. A Gyurcsány-Bajnai-féle MSZP-s kormányok idején kilátástalan helyzetbe került, devizában eladósodott magyar családok érdekét szolgálta és szolgálja a végtörlesztés, az árfolyamgát és a családi csőd intézménye is, akárcsak azok a most tervezett családtámogatási döntések, amelyek szintén nagy jelentőséggel bírhatnak az emberek számára. A Kormány tervei szerint 800.000 Ft helyett, 1,6 millió forint lehet a szociálpolitikai kedvezmény összege és a gyermekek számától függően a támogatás az 5,6 millió forintot is elérhetné. A jelenlegi 64.000 Ft helyett 228.000 Ft-tal támogatná a Fidesz-KDNP–s kabinet az első gyermek megszületését. Két év járulékmentesség járna a GYED után munkába visszatérő kismamáknak és az őket alkalmazó cégek is kedvezményben részesülhetnek. A jövőben az egyetemen töltött idő is számítana a GYED meghatározásakor, sőt ezt az időszakot diplomás minimálbéren számítva veszik majd figyelembe. Az egyetemi vagy főiskolai tanulmányok alatt anyaságot vállalók kollégiumi elhelyezésre, illetve lakástámogatásra is számíthatnak majd. A szegediek is értik, érzik és támogatják a Kormány intézkedéseit, s ezt mutatja az a 40.000 aláírás, amellyel kifejezték a multikat támogató szocialista kormányokkal szemben a Fidesz-KDNP rezsicsökkentő politikája mellett állnak ki. Köszönik a szegedieknek a támogatást és mindazt a 3 éves áldozatvállalást és erőfeszítést, mellyel mindannyian küzdöttek azért, hogy 8 év kudarca után közösen, egy jobb, igazságosabb országgá tegyék Magyarországot és ennek érdekében fognak dolgozni a jövőben is. (Taps az ülésteremben.) Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A szegediek valószínűleg meg fogják a Fidesznek köszönni a múlt heti Varga-csomagot, ami 150 milliárd forintot vesz ki a családok zsebéből, ami háromszor annyi, mint az Fidesz-KDNP blöff rezsicsökkentése. Kéri a titkárságát, hogy - szintén levél formájában - köszönjék meg a Fidesz-központnak, hogy leküldték az elhangzott beszédet, csupán azért, hogy ne legyenek udvariatlanok. Megállapítja, hogy további napirend előtti hozzászólás nincs. Javaslatot tesz a mai ülés napirendjének megállapítására. A kiküldött napirendhez képest változások: Halaszthatatlan sürgősségi indítványként érkezett be a sikeres népi kezdeményezésre vonatkozó törvényi szabályozásnak megfelelően a biomassza erőmű és a termálvíz alapú használati melegvíz (HMV) előállítására kiadott tulajdonosi hozzájárulások visszavonása, valamint egy ehhez kapcsolódó javaslat, hogy nyílt közbeszerzési eljárás keretében – hasonlóan az egyetemhez – geotermikus fűtési rendszerre írjanak ki pályázatot. Ménesi Imre képviselő - mint a sikeres népi kezdeményezést indító képviselő - nyújtotta be a javaslatot önálló képviselői indítványként. A törvény szerint a soron

4 következő közgyűlésen kötelező tárgyalnia az előterjesztést a közgyűlésnek. Kedden 16.00 órakor emelkedett jogerőre a Területi Választási Bizottság népi kezdeményezést érvényesítő határozata, ami azt jelenti, hogy a mai a soron következő közgyűlés. Később került kiküldésre a 8. napirend alatt a „Társulási megállapodások jóváhagyása” tárgyú előterjesztés. Jelzi, hogy ez az előterjesztés a hulladékgazdálkodási társulás megállapodása. Itt javaslatot kíván tenni arra vonatkozóan, hogy hozzák előre a napirend tárgyalását, illetve szavazását, mivel ma van a leadási határidő. Kiegészítés készült a 2. napirendhez „Az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról szóló 53/2004. (XI.30.) Kgy. rendelet módosítása”, 3. napirendhez a „Szeged MJV Építési Szabályzatának és Településszerkezeti Tervének módosítása, valamint településfejlesztési döntés”, 4. napirendhez „Az önkormányzat 2013. évi költségvetésének 1. sz. módosítása”, 5. napirendhez: „Az önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól szóló rendelet módosítása”, 6. napirendhez az „Ingatlanok közgyűlési döntést igénylő kérdései”, 7. napirendhez a „Pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései”, 9. napirendhez az „Egyes önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat érintő tulajdonosi döntések”, 11. napirendhez „Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata által működtetett állami fenntartású nevelési-oktatási intézmények vezetői pályázatainak véleményezése”, 14. napirendhez „Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programja”, 21. napirendi ponthoz „Önkormányzati hatósági ügyekkel kapcsolatos fellebbezések elbírálása” tárgyú előterjesztésekhez. A kiegészítő anyagok minden esetben az SZMSZ-nek megfelelően kerültek kiküldésre. Sürgősségi indítványok: 1.1. napirend „Közterület-használat rendjéről szóló 57/1999. (XII.23.) Kgy. rendelet módosítása”, melynek előterjesztője a polgármester,. Törvényi változást kell sürgősen átvezetni, valamint a határidőt is jogszabály rögzíti. 20.1. napirend alatt a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság és 20.1.1. napirend alatt Hüvös László tanácsnok nyújtott be sürgősségi indítványt a „Szegedi Testamentum Kft. igazgatójának prémiumfeladatai 2013. évre” címmel, mely napirenddel kapcsolatban Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyzőnek törvényességi észrevétele lesz. 20.2. napirend alatt az „SZKT igazgatójának prémiumfeladatai 2013. évre” tárgyú sürgősségi indítvány szerepel, melyhez szintén főjegyzői törvényességi észrevétel készült. 20.3. napirend alatt „Preferált szervezetek részére helyiség bérbeadása”, 20.4. napirend alatt ”Szegedi Testamentum Kft. igazgatójának 2012. évi prémiumfeladat teljesítés értékelése”, 20.5. napirend alatt „Szegedi Sport és Fürdők Kft. ügyvezető igazgatójának 2013. évi prémium célkitűzése”, 20.6. napirend alatt „Folyószámlahitel-keret igénybevételének előterjesztése” tárgyú előterjesztések is sürgősségi indítványként érkeztek be. Javasolja, hogy a 8. napirend alatt szereplő „Társulási megállapodás jóváhagyása” és a 14. napirend alatt szereplő „Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programja” tárgyú előterjesztéseket a közgyűlés elején tárgyalják meg és szavazzanak is róla, mindkét esetben a törvényi határidő miatt. A Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság javaslatot tett a 60 millió forintos közterület felújítási alap elosztására. A javaslat alapján több, mint 99 %-ban azon 11 körzethez jutna a pénz, ahol Fidesz-es képviselő van és azon 9 körzetben, a város másik felében, ahol nem Fidesz-es képviselő van, ott pedig 1 %-ot kapnának. Egy normálisan működő városban minden szegedi egyaránt fontos. Az iroda által előterjesztett eredeti javaslat azt tartalmazza, hogy prioritást élvezzenek azon játszóterek, amelyek bontására a Csongrád megyei Kormányhivatal kötelezte a várost és a közforgalmú - sok tízezer szegedi által, naponta használt - utak, járdák és buszmegállók legyenek a legfontosabbak. Elképesztőnek, felháborítónak és Szeged ellenesnek tartja a bizottság Fidesz-es többségének a döntését, ezért ennek megfelelően - élve a jogszabályi hatáskörével - nem írta alá, felfüggesztette a bizottság

5 határozatát. Ez a javaslat is a közgyűlés elé kerül halaszthatatlan indítványként - 6.1. napirend alatt, ha a testület így dönt. Megállapítja, hogy a napirendhez további javaslat, észrevétel nincs. A jogszabály újraszabályozta a közterületi filmforgatásra vonatkozó szabályokat és ennek megfelelően kellett ezt a rendeleten átvezetni. Szavazásra bocsátja a közterület-használat rendjéről szóló 57/1999. (XII.23.) Kgy. rendelet módosítása tárgyú előterjesztés napirendre vételére vonatkozó javaslatot.

A közgyűlés a javaslatot 27 igen szavazattal egyhangúlag elfogadja.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Sürgősségi indítványként érkezett a mai ülés napirendjére a Szegedi Testamentum Kft. igazgatójának prémiumfeladatai 2013. évre tárgyú indítvány, melye a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság, valamint Hüvös László képviselő is jegyez. Kéri a címzetes főjegyző tájékoztatását.

Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Egybevonná azt a négy tárgykört, amelyben törvényességi észrevételt kénytelen tenni. A 20.1. napirendi pont a Szegedi Testamentum Kft. igazgatójának prémiumfeladatairól szól a 2013. évre. Sokadszorra utal azokra a szabályokra, amelyek ezt rendezik és elég kulcsszavakat említenie, hiszen írásban ezt a törvényességi észrevételt is kiadta. A 2010. évi szabályzat szerint - amely jogszabályokon alapul - olyan feladat tűzhető ki prémiumfeltételként, amely az ügyvezetők munkakörét érintően túlmutató, konkrét, mérhető és objektív. A probléma kettős a 20.1. napirenddel kapcsolatban: az egyik az aránytalanság, amelyre már többször felhívta a figyelmet. Az üzleti terv tervszámainak a teljesítése, illetve túlteljesítése 100.000 Ft-tal azt okozza, hogy ezért 2.143.680 Ft prémiumot lehet kapni. Az aránytalanságról ebben a körben nem is kell szólnia. Probléma van az egyedi célkitűzésekkel kapcsolatban is a tekintetben, hogy felsorolnak hármat, de a 30 %-os összarányon belül nem határozzák meg egyenként. Ha a feladatok közül egy vagy kettő teljesül - és nem mind -, akkor bizonytalanság van, illetve kiszámíthatatlan, hogy mennyi teljesült az egyedi feladatok közül. Ez visszaköszön az egyéb napirendek kapcsán is. Ugyanezen céget érintően Hüvös László képviselő is benyújtott egy anyagot, amelynél az aránytalanság ugyanaz. Bár megváltoztatja az egyedi feladatokat és beépít egy 4. pontot is, de az egyedi feladatok között szintén nem határozza meg a belső százalékokat. Nem tud a testület mit dönteni akkor, ha nem teljesül minden egyedi feladat, hanem csak annak egy része, hogy akkor milyen arányban teljesült a célkitűzés? Ezt utólag nem lehet megállapítani, hanem előre kell kitűzni. A 20.2. napirend alatt lévő, szintén céget érintő ügy a Szegedi Közlekedési Kft. ügyvezetőjének 2013. évi prémiumfeladatai, ahol az objektív feltételek között készletcsökkentés 1 %-kal van jelen, amely hozzátartozik egy gondos ügyvezetői munkához, tehát semmiképp sem igényel plusz erőfeszítést és plusz munkát. Ezt a jogszabályokból korábban levezették, hogy miért nem felel meg a céljának. Az anyagi jellegű ráfordítások csökkentése szintén olyan kis százalékú (0,15 %), amely értelmezhetetlen abban az értelemben, hogy az előremutató lenne, emiatt mindkét feltétel törvénysértő. Az egyedi célkitűzések között pedig az a baj, hogy pontatlan, ugyanis 3 db trolibusz forgalomba állítása a feladat, viszont nem szól arról, hogy ez az üzleti tervben szereplő 6 db trolibusz beállításán felüli vagy azon belüli. Ezt az előterjesztő nem részletezte, így ebből a szempontból értékelhetetlen lesz akkor, amikor az

6 értékelés majd bekövetkezik. A 4. törvényességi észrevétele a Testamentum Kft. 2012. évi prémium értékeléséhez kapcsolódik. Itt is el kell mondania azt, hogy az aranytalanság itt is megállapítható. 825.000 Ft-os túlteljesítéssel az objektív kritériumok között 2.143.680 Ftot lehet kapni, ami messze aránytalan és törvénysértő. Az egyedi célkitűzések között az értékelés végig viszi, hogy ez mind teljesült, holott nem teljesült mind, melynek megfelelően az ott szereplő 30 % csak 74 %-ban teljesült, de erre a problémára is rámutatott. Jelen formájában mind a négy előterjesztés törvénysértő, ezért kéri, hogy a testület ennek figyelembevételével hozza meg döntését.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Szavazásra bocsátja azon javaslatot, hogy a testület vegye mai ülésének napirendjére a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság indítványát a Szegedi Testamentum Kft. igazgatójának prémiumfeladatai 2013. évre tárggyal. A címzetes főjegyző elmondta törvényességi észrevételét, ennek figyelembevételével kéri a szavazást. Polgármesterként nem támogatja a javaslat napirendre vételét.

A közgyűlés a javaslatot 14 igen, 13 nem szavazattal elfogadja. (A jelenlévő képviselők közül 27 fő szavazott.)

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Szavazásra bocsátja Hüvös László tanácsnok indítványának napirendre vételére vonatkozó javaslatot: Szegedi Testamentum Kft. igazgatójának prémiumfeladatai 2013. évre.

A közgyűlés a javaslatot 14 igen, 13 nem szavazattal elfogadja. (A jelenlévő képviselők közül 27 fő szavazott.)

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Szavazásra bocsátja azon javaslatot, hogy vegye a testület mai ülésének napirendjére az SZKT igazgatójának prémiumfeladatai 2013. évre, melyhez a címzetes főjegyző törvényességi észrevételt tett.

A közgyűlés a javaslatot 14 igen, 13 nem szavazattal elfogadja. (A jelenlévő képviselők közül 27 fő szavazott.)

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Szavazásra bocsátja, hogy vegye a testület mai ülésének napirendjére 6.1. napirend alatt, halaszthatalan ügyként a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság határozatának felfüggesztésének vonatkozó javaslatát.

A közgyűlés a javaslatot 23 igen, 2 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadja. (A jelenlévő képviselők közül 26 fő szavazott.)

7 Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Szavazásra bocsátja azon javaslatot, hogy vegye a testület mai ülésének napirendjére a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság előterjesztésében a preferált szervezetek részére történő helyiség bérbeadása tárgyú napirendet.

A közgyűlés a javaslatot 27 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadja.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Szavazásra bocsátja azon javaslatot, hogy vegye a testület a mai ülésének napirendjére a Szegedi Testamentum Kft. igazgatójának 2012. évi prémiumfeladat teljesítés értékelése tárgyú javaslatot, melyhez a címzetes főjegyző szintén törvényességi észrevételt tett.

A közgyűlés a javaslatot 14 igen, 13 nem szavazattal elfogadja. (A jelenlévő képviselők közül 27 fő szavazott.)

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Szavazásra bocsátja azon javaslatot, hogy a testület vegye mai ülésének napirendjére Hüvös László képviselő előterjesztésében a Szegedi Sport és Fürdők Kft. ügyvezető igazgatójának 2013. évi prémium célkitűzése tárgyú indítványt, melyhez a címzetes főjegyző szintén törvényességi észrevételt tett.

A közgyűlés a javaslatot 16 igen, 11 nem szavazattal elfogadja. (A jelenlévő képviselők közül 27 fő szavazott.)

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Szavazásra bocsátja azon javaslatot, hogy vegye a testület mai ülésének napirendjére a Szegedi Közlekedési Kft. ügyvezető igazgatójának a folyószámlahitel-keret igénybevételére vonatkozó javaslatát.

A közgyűlés a javaslatot 14 igen, 1 nem szavazattal, 12 tartózkodás mellett elfogadja. (A jelenlévő képviselők közül 27 fő szavazott.)

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Szavazásra bocsátja a módosított napirendi javaslatot azzal, hogy először a népi kezdeményezést tárgyalja meg a testület, majd a 8. és 14. napirendeket úgy tárgyalják meg a népi kezdeményezést követően, hogy a javaslatokról azonnal szavaz a közgyűlés, hogy a határozatot még a mai napon postázni tudják a minisztérium részére.

A Közgyűlés a javaslatot 27 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadja és a következő határozatot hozza:

8

312/2013. (VI.28.) Kgy. sz. Határozat

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2013. június 28. napján tartott soros ülése napirendjét az alábbiak szerint állapítja meg:

Sikeres népi kezdeményezés a biomassza erőmű és termálvíz alapú használati melegvíz (HMV) előállítására kiadott tulajdonosi hozzájárulások visszavonására, valamint nyílt közbeszerzési eljárás kezdeményezése a távfűtéshez használt gázenergia geotermikus hőenergiával történő részleges kiváltására Előterjesztő: Ménesi Imre képviselő

NYILVÁNOS ÜLÉS Központi jogszabályváltozásból adódó rendeletmódosítások: 1. Az önkormányzat tulajdonában álló önkormányzati lakások bérletéről, a lakbérek mértékéről és a lakbértámogatásról szóló 45/2006. (XII.13.) Kgy. rendelet módosítása Előterjesztő: Városüzemeltetési Iroda vezetője 1.1. Közterület-használat rendjéről szóló 57/1999. (XII.23.) Kgy. rendelet módosítása Előterjesztő: polgármester 2. Az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról szóló 53/2004. (XI.30.) Kgy. rendelet módosítása Előterjesztő: Makrai László, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kft. ügyvezető igazgatója Király József és Szenkovszky Szilvia, a Szegedi Kéményseprőipari Kft. ügyvezető igazgatói

Rendelet-tervezetek: 3. Szeged MJV Építési Szabályzatának és Településszerkezeti Tervének módosítása, valamint településfejlesztési döntés Előterjesztő: polgármester 4. Az önkormányzat 2013. évi költségvetésének 1. sz. módosítása Előterjesztő: polgármester 5. Az önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól szóló rendelet módosítása Előterjesztő: polgármester

Költségvetési, városüzemeltetési, vagyoni tárgyú előterjesztések: 6. Ingatlanok közgyűlési döntést igénylő kérdései Előterjesztő: polgármester

9

6.1. Halaszthatatlan indítvány felfüggesztésére vonatkozóan Előterjesztő: polgármester

a

20411-173/2013.

(VI.27.)

VFB

határozat

7. Pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései Előterjesztő: polgármester 8. Társulási megállapodás jóváhagyása Előterjesztő: polgármester 9. Egyes önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat érintő tulajdonosi döntések Előterjesztő: alpolgármester

Oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális és egyéb tárgyú előterjesztések: 10. A 2013-2014. óvodai nevelési év előkészítése Előterjesztő: alpolgármester 11. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata által működtetett állami fenntartású nevelésioktatási intézmények vezetői pályázatainak véleményezése Előterjesztő: polgármester 12. SZMJVÖ Bölcsődéit érintő fenntartói döntések meghozatala Előterjesztő: alpolgármester 13. A Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgatói munkakörére érkezett pályázatok elbírálása Előterjesztő: polgármester 14. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programja Előterjesztő: alpolgármester 15. Szeged város drogstratégiai programjának 2012. évi végrehajtásáról szóló beszámoló és Szeged Megyei Jogú Város Drogstratégiájának felülvizsgálata Előterjesztő: Hüvös László humán közszolgáltatási tanácsnok, a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum elnöke 16. Lajtorja Egyesület köztéri alkotásainak kihelyezése Előterjesztő: Humán Közszolgáltatási Iroda vezetője 17. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2013. II. félévi munkaterve Előterjesztő: polgármester 18. Beszámoló az állandó bizottságok munkájáról és a polgármester, valamint a címzetes főjegyző közgyűléstől átruházott hatáskörei gyakorlásáról Előterjesztő: a bizottságok elnökei polgármester 19. Tájékoztató a lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról Előterjesztő: címzetes főjegyző

10

Önálló képviselői indítvány: 20. „Lány rózsákkal” című szobor kihelyezése Előterjesztő: Rózsavölgyi József 20.1. Szegedi Testamentum Kft. igazgatójának prémiumfeladatai 2013. évre Előterjesztő: Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság 20.1.1. Szegedi Testamentum Kft. igazgatójának prémiumfeladatai 2013. évre Előterjesztő: Hüvös László tanácsnok 20.2. SZKT igazgatójának prémiumfeladatai 2013. évre Előterjesztő: Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság 20.3. Preferált szervezetek részére helyiség bérbeadása Előterjesztő: Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság 20.4. Szegedi Testamentum Kft. igazgatójának 2012. évi prémiumfeladat teljesítés értékelése Előterjesztő: Hüvös László tanácsnok 20.5. Szegedi Sport és Fürdők Kft. ügyvezető igazgatójának 2013. évi prémium célkitűzése Előterjesztő: Hüvös László képviselő 20.6. Folyószámlahitel-keret igénybevételének előterjesztése Előterjesztő: SZKT ügyvezető igazgatója

Interpellációk, kérdések

ZÁRT ÜLÉS Fellebbezések elbírálása: 21. Önkormányzati hatósági ügyekkel kapcsolatos fellebbezések elbírálása Előterjesztő: alpolgármester

Erről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak: a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az Aljegyző, a Jegyzői Iroda.

11

Sikeres népi kezdeményezés a biomassza erőmű és termálvíz alapú használati melegvíz (HMV) előállítására kiadott tulajdonosi hozzájárulások visszavonására, valamint nyílt közbeszerzési eljárás kezdeményezése a távfűtéshez használt gázenergia geotermikus hőenergiával történő részleges kiváltására Előterjesztő: Ménesi Imre képviselő

Ménesi Imre képviselő: A rendszerváltás óta Szegeden első alkalommal lett sikeres egy népi kezdeményezés, amely nem neki, hanem a lakosságnak köszönhető. Több mint tízezren jelezték, hogy nem kérnek az erőműből és nem akarják a termálvizet melegvízként használni. Óriási a lakossági felháborodás. 11 éve képviselő, de még ilyet nem tapasztalt. A lakosok önként mentek az aláírásgyűjtő ívekért, ők vitték el, íratták alá a közvetlen környezetükben, majd vitték vissza arra a standra, ahol 30 napig folyamatosan elérhető volt. Nem kellett emeletet másznia, mint ahogy próbálták ezzel őt lejáratni, ugyanis „saját lábukon” érkeztek aláírásgyűjtések. Szeged teljes területéről érkezett aláírás, amit azért kíván elmondani, mert mindenki, valamennyi választókörzet érintett lesz előbb-utóbb az erőművel kapcsolatban és Dorozsmától Szőregig, Tápétól Gyálarétig mindenki azt jelezte számára, hogy nem kérnek ebből a Fidesz-mutyi koalíció által támogatott erőműépítésből. Nem csak Szegeden nem akarnak erőművet, hanem a Parlamentben Illés Zoltán Fidesz-es, környezetért felelős államtitkár sem, aki a következőket mondta a Parlamentben: Szegeden is meg kell kérdeznie a Fidesz-nek a lakosságot és pontosan azt az érdeket kell képviselni, amit a lakosság akar, mert sem Szegeden, sem máshol az országban nem fogadják el a biomassza, sem pedig a szemétégető művet, amelyből egyértelműen kiderül, hogy a Kormány környezetvédelemért felelős államtitkára is ellenzi a biomassza erőmű építését. Azt is elmondta, hogy máshol is akartak biomasszának álcázott szemétégetőt építeni és azt is ellenezte. Megkérdezi, hogy akkor miért ő riogatja a lakosságot, hiszen maga Illés Zoltán jelzi azt, hogy a biomassza erőművel csak szemétégetőt akarnak palástolni. Ezek után érthetetlen számára, hogy miért ragaszkodnak mégis ennyire a mindenki által elutasított programhoz? Megjegyzi, hogy még Szolnokra is elutaztattak egy újságírót, hogy találjanak egy támogatót, aki úgy nyilatkozik az erőművel kapcsolatban, hogy az jó és elfogadható. Jelzi, hogy Új-Rókuson is volt egy támogató, aki nem más, mint az ottani patikát üzemeltető patikus, aki természetesen abból él, hogy az emberek betegek legyenek. 1000 kamion érkezne Új-Rókusra, ha könnyebb fajsúlyú fát szállítanának, akkor 1200 kamion, kéri utána számolni. A szolnoki erőmű vezetője is elmondta, hogyha fenyőt égetnek, akkor fenyőillat van. Jelzi, hogy Szegeden nem fenyőt kívánnak égetni, hanem ártéri mocsaras fát. Ha mocsaras fát égetnek, akkor milyen illat várható a környéken, bár tudja, hogy ez a Fidesz-t nem érdekli. A Fidesz-Jobbik mutyikoalíciónak csak a pénz fontos, csak a pénz lebeg a szemük előtt és akkor is ez lebegett, amikor már a felügyelőbizottsági tagokat kijelölték. Dr. Bohács Zsolt egy évig több mint 1 millió forintot vett fel távhő felügyelőbizottsági tagként, holott pont neki kellett volna tudnia, hogy az jogtalan. Dr. Keresztúri Farkas Csaba is ott volt, s már akkor az erőmű építését készítették elő, már akkor lobbiztak érte. Dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő ráadásul a magáncég delegáltja volt ugyanebben a felügyelőbizottságban. Látni szeretné, hogy a Fideszes képviselők között van-e legalább két ember – a mai létszámot figyelembe véve –, aki hajlandó az erőmű ellen szavazni? A szegedi lakosok bíznak abban, hogy lesz még két olyan ember a közgyűlésben a Fidesz részéről, akinek felébred a lelkiismerete és nemet mond erre az erőműfejlesztésre. Bíznak abban is a szegediek, hogy a geotermikus energiát hőként, vagyis fűtésre igenis lehessen használni és ugyanúgy, mint ahogy az egyetem jó példával jár előttük, a város is hirdessen egy közbeszerzést arra, hogy a geotermikus energiát fűtésre hasznosítsák és valós rezsicsökkentést érjenek el vele.

12

Dr. Bohács Zsolt József képviselő: Pár szóban el kívánja mondani, hogy miről is van szó, hogy Ménesi Imre vezetésével miként sikerül ismét félrevezetni Szeged lakosságát azt látják, hiszen sikeresen összegyűjtöttek 5000 aláírást. Mellé kell tenni azt a több mint 40.000 aláírást is, akik a rezsicsökkentés mellett foglaltak állást Szegeden is, de maradjanak a tényeknél. Jelen pillanatban ez az előterjesztés, amit a Fidesz támogat az arról szól, hogy lehetőséget biztosítsanak arra, hogy ez a beruházó indulhasson egy pályázaton. Hangsúlyozza, hogy ez nem azt jelenti, hogy ez meg fog valósulni, hisz nagyon sok engedélyre van szükség ahhoz, hogy ilyen fűtőművet egyáltalán megvalósíthassanak. Jelen pillanatban ez a dolog csak egy lehetőségről szól és azt a lehetőséget támogatják, hogyha ezzel kevesebbet kell fizetni a szegedieknek, akkor igenis - és ez nagyon fontos - további rezsicsökkentést eredményezhet az ott élőknek. Azzal is számolhatnak, hogy – hisz a lakossági fórumon egyértelműen elmondták a beruházást megvalósítani szándékozó személyek – közel 50-60 éve működnek ezek a fűtőművek és a lakosság nagy megelégedésére, hiszen jóval kevesebb széndioxidot bocsát ki - vagy egyáltalán nem is bocsát ki -, tehát csökkenti a légszennyeződést, azzal szemben, amit a másik oldal folyamatosan állít. Jelen esetben Szegeden közel 25.000 tonnával kevesebb széndioxid-kibocsátás történne, ezzel csökkenne a károsanyag-kibocsátás. Ezzel a beruházással ezt könnyebben tudják megvalósítani és emellett még további rezsicsökkentés lenne elérhető, ha a beruházás megvalósulna, de hangsúlyozza, hogy nagyon messze vannak még attól, hogy bármi megvalósulhasson, csak egyáltalán egy lehetőségről szavaztak. Az, hogy a szocialisták ezt miként értékelik, egyértelműen látszik, hogy politikai előnyt próbálnak ebből kovácsolni, de bízik abban, hogy a szegedieket ezzel nem tudják megtéveszteni. Annak ellenére, hogy nagyszerű szórólapokat terjesztettek, valóban látható, hogy néhány embert sikerült megtéveszteni. Másik fontos tény, amelyre a másik oldal folyamatosan hivatkozik, hogy itt micsoda nagyszerű beruházás fog megvalósulni, akár a hőenergiával kapcsolatosan, de azt elfelejtik, hogy jelen pillanatban Szegeden és környékén nem biztos, hogy ez működni fog, hiszen erre még nem történt ilyen beruházás, ami működne. Sajnos a visszasajtoló kutakkal kapcsolatban merülnek fel komoly problémák és az elmúlt 30 évben ezt még nem sikerült megvalósítani. Bízik benne, hogy ez megvalósulhat és ha ez valóban meg tud valósulni és működni fog 2-3 év múlva, akkor sokkal hatékonyabban lehetne vele működni, támogatni kellene. Jelen esetben a biomasszával kapcsolatban közel 50-60 éve működő dolgokról beszélnek. Sajnos Szegeden, Szeged környékén a talaj nem engedi meg azt, hogy visszasajtoló kutakat tudjanak építeni és azok hosszú távon működjenek. Ha a technika olyan szinten lesz, hogy ez működni tud, akkor várják meg, hogy hogyan működik és a többi részre váltsák ki a többi 70-75 %-ot, amivel a szegedi távhőszolgáltató működik. Véleménye szerint nincs elzárva ez elől Szeged városa, hogy ezt megvalósítsa, de ismét olyan dologról beszélnek, ami csak lehetőség arra, hogy a rezsicsökkentés megvalósuljon.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Hangsúlyozza, hogy ismét elhangzott az ócska érv a visszasajtolásra vonatkozóan, de felhívja dr. Bohács Zsolt képviselő figyelmét, hogy a múlt héten a Parlamentben megszavazta azon törvényt, ami megszüntette a termálvíz visszasajtolási kötelezettségét.

Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Ménesi Imre képviselő hozzászólásához csatlakozva elmondja, hogy valóban példa nélküli és egyedülálló volt a kezdeményezés és ennek sikere, ami az elmúlt egy hónapban történt. Az érintett lakosság közel 20 %-a egy

13 hónap alatt aláírásával ellátta az aláíró íveket, támogatva azon kezdeményezést, hogy a lakókörnyezetükben ne lehessen erőművet építeni, az iskola mellett ne épülhessen erőmű, illetve a lakásaikban ne termálvízből legyen a melegvíz-hasznosítás, hiszen erről már vannak rossz emlékeik az elmúlt években. Dr. Bohács Zsolt képviselő valóban jól megdolgozhatott azért a közel egy millió forintért, amelyet annak idején felügyelőbizottsági tagként vett fel a cégnél. Nyilvánvalóan a magántulajdonos érveit, szóhasználatát hallhatják vissza tőle. A legproblémásabb része az ügynek, hogy maga a magántulajdonos, illetve a befektető sem tudta a lakosságot a befektető által szervezett lakossági fórumon meggyőzni arról, hogy ez a beruházás környezetbarát és nem lesz semmilyen káros hatása a környékben élőkre. Az alapelőterjesztésnek is az a legnagyobb problémája, hogy nem tudják – és maga az engedélyező hatóság sem tudja, hiszen a beruházó még nem készített környezetvédelmi tanulmányt – hogy mi lesz az erőmű következménye. Képviselőtársa egy lehetőségről beszélt, de ehhez képest nagyon előreszaladt a történetben, hiszen nem lehetőséget teremtett a beruházónak, hanem egyenesen tulajdonosi kötelezettségvállalásokat tett, sőt felhatalmazta a Fidesz által kinevezett cégvezetőket, hogy a cégvezetők előszerződéseknek tűnő, de mégis csak szerződéses kötelezettségvállalásokat tegyenek a magántulajdonos irányába. Ez régen több, mint egy lehetőség, ez bizony konkrét kötelezettségvállalás, amelynek adott esetben az lehet a vége, hogy a magánbefektető még – ha a közgyűlés úgy dönt, a Fidesz biztatása miatt – akár kártérítési pert is indíthat az önkormányzat vagy a cégek ellen a Fidesz felelőtlen magatartása miatt. Szeged önkormányzatának elsődleges érdeke az, hogy költségmegtakarítás legyen a hőszolgáltatás terén, a távfűtéses lakásban élők számára, de ennek nem az a megoldása, amit a Fidesz szeretne. A megoldás az, amit a városvezetés javasolt és a korábbi közgyűléseken is javasoltak, de azokat a Fidesz sorra elvetette, hogy folytasson le az önkormányzat egy olyan nyílt közbeszerzési eljárást, ahol nem egy Fidesz-közeli vállalkozó kerül kiválasztásra mindenféle pályázat nélkül, hanem nyílt versenyben bárki javaslatot tehet az önkormányzatnak arra, hogy a geotermikus energiát, a termálvizet fűtési rendszerben, fűtési elemként hasznosítva az önkormányzat valóban költségmegtakarítást tudjon elérni, mint ahogyan egyébként a Fidesz által kinevezett cégvezető ezt a mai ülésre be is terjesztette. Úgy tűnik nem minden Fidesz-esnek és Jobbikosnak veszi el az eszét a Fidesz-közeli vállalkozás. Ha észérvek mellett lehet dönteni, akkor van olyan cégvezetője a Fidesz-nek, aki a geotermikus beruházást támogatja.

Nagy Sándor képviselő: Egy hónappal ezelőtt is elmondta azt, hogy az elmúlt egy évben a biomassza erőmű és a termálvizes melegvízszolgáltatás kapcsán a Fidesz képviselői meglehetősen takarékosan bántak az igazsággal és láthatták az imént dr. Bohács Zsolt képviselő hozzászólásában is, amikor azt mondta, hogy még nincs semmi eldöntve, hiszen csak egy pályázat beadásához kellene a közgyűlésnek nyilatkozatokat tennie, ez a pályázat régen be van nyújtva, régen megszülettek a cégvezetők részéről azok a kötelező érvényű nyilatkozatok, amelyek alapján ezt a pályázatot egyáltalán be lehetett nyújtani. Takarékosan bánt az igazsággal a Fidesz és a beruházó cég abban az értelemben is, hogy mindazokat az állításokat, amelyeket a díjcsökkentésre vagy a környezetvédelmi paraméterekre vagy a kamionok számára vagy bármire vonatkozóan megfogalmaztak az elmúlt hetekbenhónapokban, ezeket az állításokat semmilyen komolyan vehető dokumentációval nem támasztották alá a mai napig sem. Részt vehetett azon lakossági fórumon is, ahol dr. Bohács Zsolt képviselő a lakosság észrevételeire folyamatosan közbevágva próbált reagálni, ahol a hétköznapi kommunikációban megjelenő, szórólap szintű, bemutatott információkon kívül semmilyen mélyebb információt nem kaphattak és azóta sem született semmilyen olyan tanulmány, bemutatható, érdemi információ, ami ellenőrizhetővé tenné azon állításokat, amelyeket az előző beszédében is megfogalmazott képviselőtársa. Mi garantálja azt, hogy

14 egyáltalán ebből a beruházásból rezsicsökkentés lehet a szegedi távfűtést igénybe vevőknek? Ebben a pillanatban ezt semmi nem garantálja. Ami a szerződéses rendszerből teljesen világos, hogy a beruházó profitját garantálják a szerződések, azt garantálják, hogy valaki hosszú távon biomasszát szállíthat be a szegedi biomassza erőműbe és azt garantálják, hogy aki a termálkutakat megfúrja, hosszú távon termálvizet szállíthat a szegediek melegvízszolgáltatásához. Semmi másra garancia – abban, ami eddig elhangzott – nincs és ez a legnagyobb problémája ennek az ügynek. A lakosok érzik, hogy itt most őket meg akarják vezetni. Érzik azt, hogy képviselőik, akik az ügyet támogatják, a nevükre veszik és tolják, azok bizony takarékosan bánnak az igazsággal, nem mondanak el minden részletet, holott ezek a részletek lennének szempontjukból a fontosak, ez lenne, ami ellenőrizhetővé tenné az ügyet. Másik érdekes apsektusa a történetnek – amelyre Ménesi Imre képviselő is utalt –, hogy ez nem egy olyan dolog, ami akár a kormányzat környezetvédelemért felelős szakpolitikusánál is támogatást élvezne. Látható, hogy Illés Zoltán helyettes államtitkár is arról nyilatkozott, hogy ez a típusú biomassza felhasználás nem szerencsés, nem minősül igazán környezetbarát beruházásnak. Tulajdonképpen ennek az ügynek a másik lába is sántít, hiszen az egyik lába az lenne, hogy a lakosság számára ez költségmegtakarítást jelent, a másik lába pedig az lenne, hogy ez valamilyen módon környezetbarát beruházásnak minősül, de sajnos nem minősül környezetbarát beruházásnak. Ez a kormányzat véleménye ez esetben, ami a Parlamentben hangzott el és erre sem kíván reagálni dr. Bohács Zsolt képviselő és a szegedi Fidesz, nem kívánják adatokkal alátámasztani, hogy szerintük Illés Zoltán miben téved, nem kívánnak azon ténnyel, hogy a kormányzat szempontjából ez egy nem támogatható beruházás vitatkozni sem. Úgy véli, hogy amikor valamiről nem beszél a Fidesz, akkor ott célszerű keresgélni. Ha abban a kontextusban nézik a történetet, hogy környezetvédelmi szempontból nem igazolható, hogyha azt látják, hogy a lakosok gazdaságossági szempontjai szerint sem igazolható és az viszont igazolható, hogy a magánberuházó szempontjából ez egy biztos, garantált üzletet jelent 20 évre, akkor tisztában vannak azzal, hogy miről szól ez a történet.

Póda Jenő tanácsnok: Ebben a kérdésben is célszerű a politikai és a személyes szempontokat félre tenni és a részletekről, a fontos dolgokról beszélni, azon fontos dolgokról, amely kapcsán az ügy folyamatában most lehet és kell beszélni. Kiindulópontként számára igen egyértelmű, hogyha Ausztriában és Németországban ezzel a technológiával tízes nagyságrendben történik hőszolgáltatás, hőtermelés, akkor legalább célszerű megvizsgálni azt, hogy ez lehetséges vagy sem, megfelel-e a gazdaságossági elvárásoknak és különösen a környezetvédelmi elvárásoknak. Ismerve a német társadalom polgárosult és felvilágosult szintjét és ha számukra ez megfelelő és megvalósítható – megfelelő körülmények és biztosítékok mentén –, akkor ezt helyből lesöpörni a szegedi asztalról több, mint felelőtlenség. Az ügy ezen szakaszában olyan dolgokat kérnek számon egyes képviselőtársai, amelyekre még nem lehet érdemben válaszolni, hiszen egy pályáztatási szakaszban vannak. Ahhoz adtak csak és kizárólag hozzájárulást, hogy ezen a pályázaton a befektető részt vehessen és nem is tudják még, hogy megnyeri vagy sem a pályázatot. Ha megnyeri és több milliárd forinttal, a projektet megfelelő alapossággal előkészítik, akkor jön az a döntési pillanat, amit a szocialisták már most számon kívánnak kérni. A szocialisták hozzáállásából abszolút látható a nem akarásnak nyögés a vége elvet szem előtt tartva – hogy azon dolgoznak, hogy miért nem lehet megcsinálni ezt és nem azon gondolkoznak és keresik a megoldást, hogy hogyan lehetne megvalósítani. A cél a rezsicsökkentés, bár ez a szocialistáknak ez egy negatív hívószó és mindent elkövetnek azért, hogy ebből a legkevesebb valósulhasson meg, illetve ha mégis megvalósul, akkor leginkább szeretnék ezt bagatellizálni, bár ez mégis csak egy fontos szempont lehet mindazoknak, akik az adott területen – főleg lakótelepen – élnek. Fel kívánja

15 hívni Ménesi Imre képviselő figyelmét, hogy határozati javaslatának második fele nem zárja ki azt a folyamatot, ami most elindult. A kettő egymás mellett is megfér és akár támogatható is. Nem tudja, hogy eddig miért nem terjesztették ezt elő a szocialisták. A többi lakótelepen – amely nem érintett ezen projekt keretében – célszerű és lehet ezt a kérdést vizsgálni. Javasolja a hivatalnak, hogy ezt dolgozzák ki és foglalkozzanak ezzel a kérdéssel is. Nem „vagy-vagy” kizáró alapon kell a kérdést megközelíteni, hanem lehet „és” alapon is megközelíteni. Olyan kérdésekre majd a későbbiekben célszerű visszatérni, hogy Szeged környékén nem lehet a visszasajtolást megvalósítani. A porózus homokkő miatt - évtizedes tapasztalat van rá -, hogy nem lesz soha olyan technológia, amely ezt lehetővé tenné valódi költségek mentén.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Póda Jenő képviselő három dolgot állított: egyrészt, hogy olyan információkat kérnek számon, mint a környezetvédelmi hatása az erőműnek és hogy milyen garancia van arra, hogy ebből bármilyen szinten is lehet rezsicsökkentés, ebben igaza van. A Fidesz úgy szavazta meg kétszer az erőmű támogatását, hogy semmiféle információt erről nem hogy nem osztottak meg a közgyűléssel, de mint képviselőtársa is bevallotta, ők sem tudtak róla. A másik állítása Póda Jenő képviselőnek, hogy ez csak egy elvi hozzájárulás volt egy pályázathoz. Nem mond igazat képviselőtársa, hiszen a Fidesz visszavonhatatlan tulajdonosi hozzájárulást adott a biomassza erőműhöz és a program része a termálvíz használati melegvízre való hasznosítása. A szegediek emlékeznek rá, hogy korábban volt erre néhány helyen kísérlet néhány városrészben és büdös víznek hívták a szegediek és tiltakoztak ellene. Semmi nem igaz abból, hogy a Fidesz csak egy feltételes elvi támogató nyilatkozatot adott. Amit a Fidesz megszavazott az egy visszavonhatatlan tulajdonosi hozzájárulás a beruházáshoz. A harmadik dolog, hogy képviselőtársa azt a kérdést tette fel, hogy miért nem hozták elő eddig a termálvíz fűtésre való hasznosításának a javaslatát. Kétszer terjesztették elő és mindkétszer a Fidesz leszavazta a javaslatot. Semmi mást nem kértek, miután a Szegedi Tudományegyetemen egy sikeres közbeszerzéssel egy ilyen beruházás zajlik, 30 %-os energiamegtakarítással a város is valósítsa meg és írjanak ki nyílt közbeszerzést a geotermikus energia fűtési felhasználására. Kétszer szerepelt ez az előterjesztés a testület előtt, s mindkétszer, amikor a biomassza erőműről volt szó, alternatívaként előterjesztették, de a Fidesz mindkétszer leszavazta. Ménesi Imre képviselő előterjesztésének határozata két részből áll: egyrészről a sikeres népi kezdeményezés, hogy a lakosság több mint 16 %-a néhány hét alatt aláírásával, lakcímével, személyi számával támogatta az előterjesztést, a határozat első része azt tartalmazza, hogy vonják vissza a megszavazott tulajdonosi hozzájárulásokat, a közgyűlés ne támogassa a biomasszát és a termálvíz használati melegvízre való hasznosítását, az előterjesztés második része pedig harmadjára is azt javasolja a közgyűlésnek, hogy írjanak ki – ugyanúgy, mint az egyetem – nyílt közbeszerzést termál fűtési rendszer kiépítésére.

Póda Jenő tanácsnok: Megjegyzi, hogy joga van szót kérni, mert házszabály szerint jár el, míg a polgármester nem. Ismételten és sorozatosan megsérti a polgármester a házszabályt, amikor kommentálja az előtte szólókat.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Tisztában van azzal, hogy a Fidesz-t biztosan sérti, hogy elmondja a véleményét, de továbbra is el fogja mondani.

16 Póda Jenő tanácsnok: Nem sérti, meghallgatta és reagál a polgármester hozzászólására, de a polgármester nem tartja be azon szabályokat, amelyek a polgármesterre és a képviselőkre is kötelezőek. Amit a szocialisták kétszer előterjesztettek, az ennek az alternatívájaként előterjesztett javaslat volt, egy abszolút kidolgozatlan és légből kapott javaslat. Amit ő az előző hozzászólásában állított, az volt, hogy mivel Szegeden sok lakótelep van és ez a bizonyos projekt a lakótelepek csak egy nagyon kis részét érinti, más lakótelepekre vonatkoztatva ez a kérdés tárgyalható, sőt, ha megfelelően elő tudják és akarják készíteni, akkor támogatásra is találhat. Azért van a szocialistáknak 5-7 ezer aláírása, mert büdös vízzel egyszerűsítik le a kérdést és nem néztek utána a lehetséges információknak sem, hogy az egy teljesen más technológia, egy más kor, más kezdeményezése volt. Most nem erről van szó. Hangsúlyozza, hogyha a szocialisták a büdösvíz-projektet gondolják az egésznek, akkor nem tudják, hogy miről beszélnek vagy tudatosan félremagyaráznak. Úgy hiszik a szocialisták, hogy Ausztriában és Németországban büdösvíz-projekttel lehetne városrészeket fűteni, illetve melegvizet szolgáltatni? Nyilvánvalóan nem lehet, tehát ez a kérdés egy komolytalan felvetés volt. Mindent elkövetnek azért a szocialisták, sőt képesek félrevezetni az embereket - ha eljut egyáltalán a dolog addig, hiszen ahhoz pályázatot kell nyerni, megvalósíthatósági tanulmány szükséges, a város elé még számtalan alkalommal vissza kellene hozni –, s mire ebből valami lehet, az még hosszú hónapok – esetleg – évek munkáját igényli, a szocialisták már most elhitetik az emberekkel, hogy ez egy eleve rossz, lehetetlen javaslat. Ez felelőtlenség.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Nagyon helyes, hogy Németországgal, Ausztriával és más demokratikus országgal példálózik képviselőtársa, mert ezen országokban egy helyi politikusnak eszébe nem jutna ilyen módon előterjeszteni azt, hogy a város 1/3-ában a fűtési rendszer hogyan lesz a követező két évtizedben. Vérlázító és felháborító, amit ebben az ügyben a Fidesz-es képviselők művelnek és ismét nem mond igazat képviselőtársa. Ménesi Imre képviselő határozati javaslata azt tartalmazza, ami már szerepelt két előző közgyűlésen is –, hogy írjanak ki nyilvános közbeszerzést, hasonlóan az egyetemhez geotermikus fűtési rendszerre. A Fidesz ezt kétszer leszavazta. Kérdés, hogy miért most? Azért, mert a szakmai vita eldőlt, az egyetem sikeres közbeszerzést bonyolított és sikeres beruházás zajlik. Látják, hogy működik.

Szentistványi István képviselő: A vita nagy része már lezajlott, ezért azokat az érveket nem kívánja ismét felhozni. Le kívánja szögezni – amivel annak idején a népi kezdeményezés műfaját ő vetette fel először és azt is meglebegtette, hogy még a népszavazás sem lehetetlen egy ilyen ügyben –, hogy az LMP álláspontja – pontosan azért, mert a Lehet Más a Politika egy zöldpárt, s egy modern értelemben vett OKÖ-pártnak tartja magát – hogy ez az eljárás, ez a technológia, amire valamelyest most rálátásuk nyílik, az abszolút nem felel meg a kor kívánalmainak és ha egy város a XXI. században a távhőszolgáltatásának a környezetbarát, társadalmi szempontból is fenntartható módjain gondolkodik, akkor semmiképpen sem ugorhat bele egy ilyen projektbe úgy, hogy előtte sorra ne venné az összes lehetőséget. Személy szerint és szervezetük helyi csoportja sem és országos szinten sem tudják ezt a jelenlegi változatot támogatni. Ezt azért tartja fontosnak leszögezni, mert az utóbbi időben ez úgy volt tálalva, mintha két politikai erőnek valamifajta – a szakmaiságot teljesen nélkülöző – purparléjába tartozna ez a dolog is, ugyanúgy, mint nagyon sok minden egyéb és ezzel a büdösvízzel, a rezsicsökkentés szlogenjével el lehetne intézni az egész ügyet, holott messze nem erről van szó ebben az esetben. A rezsicsökkentéssel szemben kijátszani ezt a dolgot, hogy ott pedig több aláírás gyűlt össze, ez annyira elképesztően demagóg logika, ami azt mutatja, hogy a választópolgárokat a Fidesz ilyen szempontból nem hogy kiskorúnak nézi,

17 hanem az értelmi képességeiket teljességgel semmibe veszi. Nyilvánvaló, hogy a rezsicsökkentés aláírásgyűjtés olyan típusú aláírásgyűjtés, amelyre politikai alapállástól függetlenül – adott esetben – rengeteg ember hajlandó teljes joggal, csak az a probléma, hogy ez a projekt éppen ennek ellenében működik és nem ezt erősíti, hanem annak ellenében van. Ez a projekt éppen arról szól, hogy olyan cégnek adják oda évtizedekre az egész távhőszolgáltatást, aki semmiféle garanciát nem vállal arra, hogy adott esetben az előállítási költségcsökkentést a lakosság javára fogja érvényesíteni, hanem kizárólag az ő saját üzleti, gazdasági szempontjait fogja érvényre juttatni. Erről szól ez a projekt. Amit az alternatív javaslatok tartalmaznak – pl. a nyílt közbeszerzési eljárás, amelyet ő is messzemenőkig támogat – az pont azt célozza, hogy úgy döntsenek ebben a kérdésben, hogy be legyen építve – garanciákat vállalva –, hogy a szegedi lakosság, a távhőszolgáltatást igénybe vevők garantált módon járjanak jól egy esetleges ilyen költségcsökkentéssel járó projektben. Ez a projekt az, ami erről abszolút nem szól, így ilyen értelemben teljességgel elhibázott logika, amit ezzel kapcsolatban előadnak képviselőtársai. Az, hogy ezen a vidéken hogyan lehet visszasajtolni vagy nem, az nyilvánvalóan a szakértőkre tartozó kérdés, amit nyílt színen kellett volna megvitatni, nem pedig itt kellene elmondani 2-3 mondatban, hivatkozva titkos és titkosított tanulmányokra.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Arra a Fidesz egyébként nem tud választ adni, hogy miért fél a nyílt közbeszerzéstől. Az önkormányzat az elektromos energiát és a gázt is nyílt közbeszerzésen szerzi be. Az önkormányzat nyílt közbeszerzésen vásárolja a gázt és jóval alacsonyabb áron, mint a hőszolgáltató, aki nem nyílt közbeszerzésen szerzi be a gáz, hanem saját magától és jóval drágábban, mint ahogy az önkormányzat beszerzi a piacról. Hogy itt kinek az érdeke jelenik meg, az teljesen egyértelmű. Nem tud a Fidesz arra válaszolni, hogy miért félnek a nyílt közbeszerzéstől, feltehetően azért, mert nem a város érdeke a fontos, hanem itt más érdekek mozognak.

Kónya Gábor képviselő: Igen árulkodó a vitában, hogy a Fidesz-es képviselők eddigi hozzászólásaikban bagatellizálni próbálják ezt a súlyos problémát, ami ellen sok ezer tiltakozó aláírás összegyűlt. Körzetében és személyében is érintett a problémában. Lakótelepei kissé távolabb helyezkednek el a rókusi, tervezett erőműberuházás helyszínétől, ezért különösen a használati melegvízként történő termálvíz alkalmazás keltett felháborodást. Könnyű ment az aláírásgyűjtés, szinte eléjük mentek, szinte kérdezték, hogy mikor gyűjtik a panelkörzetben az aláírást. Póda Jenő képviselő téved és azt állítja, hogy a város panelrészét 1/3-át érinti a kérdés, pedig ez nem igaz, hiszen a használati melegvízként történő sárga és büdös termálvíz alkalmazása az összes szegedi panelépületet érintené, nem csak az 1/3-át. Emlékeznek az emberek a büdös és sárga melegvízre, ami az előző Fidesz-es időben, dr. Bartha László polgármestersége idején 1-1,5 évig folyt a csapokból, ami akkor is óriási lakossági tiltakozást váltott ki. Kinek jó ez az egész üzlet? A szegedieknek biztos, hogy nem, de jó lehet azoknak, akiknek a tulajdonában erdők vannak. Kivágják az erdőket, hiszen a biomassza faaprítékból készül. A sárga és büdös termálvíz a kutakból jön és nem kell teljesen új kutakat fúrni, hiszen köztudott, hogy Szegeden több, jelenleg elfojtott, régebbi termálkút van. Természetesen azokat tisztítási céllal újból kell fúrni, de ez a költség mégsem olyan nagy, mintha minden elölről kellene kezdeni. Ezzel szemben a majdnem ingyen, kis költséggel a földből jövő melegvizet használati melegvíz áron jó drágán akarják eladni. Szó volt arról is, hogy mindez munkahelyeket is teremt. Véleménye szerint a kazánok automatikus működésűek, ezekhez nagyon alacsony létszámú személyzet szükséges. Ez, mint munkahelyteremtő beruházás elenyésző. Semmilyen gazdasági számítás nem indokolja azt,

18 hogy jelentős költségcsökkentés érhető el a lakosság számára. Nincs közbeszerzési pályázat, nincsenek megfelelő gazdasági számítások. Évtizedekre kiszolgáltatják a város fűtési és melegvíz-ellátási rendszerét egy bizonytalan anyagi kötődésű Fidesz-es magáncégnek. Kéri – a lakók nevében – a Fidesz Frakciót, hogy ne szavazzanak a lakosság kérése ellen.

Tóth Károly képviselő: Elmondható, hogy ez a biomasszaerő ügy a nemzeti együttműködés rendszerének állatorvosi lova. Mint ismert ebben az együttműködési rendszerben a Fidesz szerint mindenki annyit ér, amennyije van és a Fidesz szerint vannak polgárok és vannak panelprolik. Ez a Fidesz-szemlélet jól látszik a biomasszaerőmű beruházása és pályázata során is. Azok a szegedi tízezrek, akik a tervezett beruházás közelében élnek, a Fidesz szerint nem voltak méltók arra, hogy még a pályázat benyújtása előtt tájékoztassák őket, netán a véleményüket is kikérjék. A szegedi képviselők sok fórumot és fogadóórát tartanak és kiderült, hogy a szegediek nagyon felháborítónak tartják, hogy egy ilyen jelentős beruházás során a Fidesz képviselőinek nem jutott idejük arra, hogy ilyen fórumokat tartsanak. A Fidesz szegedi vezetőit nyilvánvalóan nem érdekelte a lakosság véleménye, s nem voltak hajlandók a városi közgyűlés tagjait tájékoztatni és még az sem zavarta őket, hogy a tervezett beruházás nagyon sok jogszabállyal ellentétes, sőt a szegedi Fidesz még a Fidesz országos szakpolitikusa, Illés Zoltán egyértelműen elítélő szakmai véleményére sem volt kíváncsi. Leszögezhető, hogy ebben a nemzeti együttműködési rendszerben a sokat emlegetett emberek, vagy a „zemberek” a legkevésbé sem számítanak. Az ügyben világos mindenki számára, hogy a szegedi MSZP Frakció tagjai állnak valóban a szegediek, az emberek oldalán, és azt követelik, hogy a Fidesz is szavazza meg a korábbi döntés visszavonását. A Fidesz szakpolitikusa által is elutasított biomassza beruházás helyett a geotermikus fűtés szolgálja valóban a szegediek, a város érdekét. A mai szavazásnak lesz egy nagyon fontos üzenete. Itt most mindenki megmutathatja, hogy esküjéhez híven, a sok tízezer szegedi életminősége, a tiszta, egészséges környezet pártján áll, vagy pedig fontosabb ennél néhány ember meggazdagodása. Az MSZP Frakció tagjai a szegediek oldalán állnak és nem a biomassza oligarchiákat akarják mesés vagyonhoz juttatni. Emlékeztetni kíván mindenkit, hogy képviselői esküjük arra kötelezi mindannyiukat, hogy a 170 ezer szegedit és nem néhány új oligarchát támogassanak.

Nagy Sándor képviselő: Már jelezte, hogy a Fidesz képviselői nem nagyon szeretik a teljes igazságot kibontani a közgyűlés előtt a biomassza ügyében és ugyanezt követte Póda Jenő képviselő a visszasajtolás ügyében is. Nem tudja, hogy Póda Jenő képviselő olvasta-e azt a tanulmányt, ami a szegedi hőszolgáltató megrendelésére készült néhány évvel ezelőtt, és mint ahogyan Szentistványi István képviselő is jelezte a magántulajdonos miatt nem érhető el nyilvánosan, amiben nincs arról szó, hogy nem lehetne visszasajtolni. Éppen arról van szó, hogy nagyon magas, 80 %-os valószínűsséggel sikeres egy átlagos visszasajtolás megvalósítása. Arról is megfeledkezik Póda Jenő képviselő – és egyébként önmagával keveredik ellentmondásba –, amikor azt mondja, hogy a termálvíz ivóvízként történő hasznosításában bizonyára fejlődött a technológia és azt mondja egyúttal, hogy esetleg a visszasajtolás tekintetében pedig nem fejlődött volna a technológia. Véleménye szerint lehet újabb és újabb elhallgatásokkal és elferdítésekkel a közgyűlést megpróbálni megtéveszteni, de tudják, hogy Szegeden folyik az a projekt, amiben a legkorszerűbb technológiával igen is vissza fogják sajtolni a termálvizet és ez a projekt ugyanabba a homokkőbe fog visszasajtolni, amiről korábban azt mutatták ki, hogy vissza lehet sajtolni, de van egy érzékelhető mértékű kockázata. Amikor ez a rendszer majd működni fog, akkor képviselőtársa is látni fogja, hogy nagyon bizonytalan adatokra támaszkodva tévesztette meg saját választóit úgy, hogy

19 egyébként – megítélése szerint – nem nézte meg ezt a tanulmányt. Ez a tanulmány arról is szólt, hogy olyan mértékben reális ez a dolog, hogy pályázati támogatás nélkül is 10 év alatt megtérülhet egy ilyen visszasajtolással létrejövő termálvizes fűtési beruházás. Ez szerepel a Magyar Geotermális Egyesület tanulmányában. Azon képviselőtársa (Juhász Gyula), aki most kivonul az ülésteremből, természetesen szintén nem olvasta ezt az anyagot. Kéri, hogy legalább ilyen mértékben alátámasztott anyagokat tegyenek a testület elé az Fidesz által javasolt műszaki megoldásokkal kapcsolatban arról, hogy ez valóban megtakarítást jelent a szegedieknek és valóban környezetbarát. Azt már tudják, hogy egy visszasajtolásos rendszer az valóban megtakarítást jelent, hiszen az egyetem közbeszerzési eljáráson ezt be tudta bizonyítani. Ez a bizonyos tanulmány ugyanazt mondja ki, hogy megtérül és gazdaságos és mint tudják a környezet szempontjából is a visszasajtolás az előnyös.

Dr. Bohács Zsolt József képviselő: Rövid észrevételt kíván tenni az oligarchákkal és a mutyival kapcsolatban. Emlékezete szerint volt egy olyan előterjesztés, hogy a cég, aki a beruházást szeretné elvégezni, felajánlotta Szegednek 1 millió forintért az 50 %-os részesedést, hogy együtt tudják megvalósítani a beruházást, illetve ha a szolgáltatás megvalósulhatott volna, akkor Szeged városé lehetett volna 50 %-a a több milliárdos beruházásnak 1 millió forintért, illetve együtt tudták volna szabályozni ezeket a kérdéseket. Fontos azt is kiemelni, hogy egy 3 milliárdos beruházásról beszélt Nagy Sándor képviselő, ami azt eredményezi, hogy éves szinten 100 millió forintot tudnak majd spórolni a fűtésen. Kéri kiszámolni, hogy a 3 milliárd forint hány év alatt fog megtérülni. Ezt nyilatkozta le a rektor. 25 évig él a rendszer. Kéri, hogy számoljanak utána a működésnek. Sajnos a környéken nem volt még olyan kút, ami másfél évnél tovább működött. Kissé kockázatos, de ha van rá lehetőség, akkor valósítsák meg.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Dr. Bohács Zsolt képviselő előterjesztése volt a biomassza projekt. Ezek szerint, ha a magántulajdonos beruházó cég 50 %-át a városnak adta volna 1 millió forintért, akkor miért nem így terjesztette elő annak idején a javaslatát. Dr. Bohács Zsolt képviselő hozta a közgyűlés elé mind a kétszer és így lett megszavazva, amelyben nem szerepelt az, hogy 1 millió forintért 50 %-ot kapna a város. Feltehetően a beruházót – dr. Bohács Zsolt, mint ügyvéd – lebeszélte, hogy ez nem egy jó üzlet, mert találtak más konstrukciót.

Dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő: Amit a Szocialista Párt most folytat, az egy lánccsörgetés, egy pampafüst. Megkérdezi Ménesi Imre képviselőt, hogy miért nem helyi népszavazást kezdeményeztek, ha ennyire biztosak abban, hogy a szegedieknek ez nem kell. Népi kezdeményezést nyújtanak be, amikor az MSZP aktivistáival, évek óta gyűjtött lista alapján aláíratják az íveket, az nem egy olyan nagy dolog. Az egyetem és a város projektjei összehasonlíthatatlanok, hiszen míg az egyetem vásárlóként lép föl, addig a lakosság ellátása teljesen más szerv, hivatal alá tartozik. Sehol nincs Magyarországon, hogy ilyen számban próbálnának geotermikus energiával lakosságot ellátni, azért, mert az ellátás biztonsága nemzetbiztonsági érdek. Javasolja, hogy dolgozzanak ki anyagot a fennmaradó részre, hiszen csak 1/3-ról van szó. A maradék 2/3-ra miért nem írnak ki geotermikus ellátással való ellátást. Semmi mást nem tesz a városvezetés, csak csörgetik a láncot, hogy akadályozzák ezt a projektet és feltüzelik a lakosságot. Mint azt a frakcióvezető is kifejtette, hogy még nincs eldöntve a kérdés. Ősszel, amikor beérkeznek a szerződések és nyer a projekt, akkor majd megnézik, hogy ez mennyire hasznos a városnak, csak akkor majd nehogy az forduljon elő,

20 hogyha valaki nem szavazza meg a jobb oldalon, akkor egy véletlenül átszavazó szocialista átszavazó képviselő lesz. A büdösvíz projektet hangoztatja folyamatosan a szocialista oldal, mégis az MSZP által a Vagyongazdálkodási Bizottságba delegált 3 szocialista tag egyhangúlag szavazta meg – és a bizottsági ülésen csak így tudott átmenni a határozat –, hogy a szegedi vízmű, a szocialisták szerint büdös vízre használt projektet a projekt megvalósítása esetén átadja a távhőnek. A szegedi vízmű, amennyiben megvalósul a projekt, akkor vizet szolgáltat a távhő részére – ilyen előterjesztés volt az ülésen, ezt el tudja küldeni a sajtó részére is. A polgármester maga ismerte el a Népszabadság hasábjain, hogy ő kezdeményezte a biomasszát a következő 10 éves projektben. Ez végig szerepelt a város fejlesztési tervei között, most pedig azt mondják, hogy nem. Ez egy álságos politika.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ha támogatott volna az elmúlt 10 évben biomassza erőművet, akkor már feltehetően lenne Szegeden biomassza erőmű. A magántulajdonos, aki dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselőnek több mint 3 millió forintot fizetett, mint felügyelőbizottsági tagnak, hiszen a magántulajdonost képviselte az elmúlt 3 évben a felügyelőbizottságban, többször próbálkozott ezzel az elmúlt években, de a város alapból nem támogatta és nem hiszi, hogy ezt magyaráznia kellene. Dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő valószínűleg most megdolgozott a pénzért ezzel a hozzászólásával, amit a magántulajdonostól kapott.

Nagy Sándor képviselő: Bizonytalan, hogy célszerű-e dr. Bohács Zsolt képviselő szavaira reagálni, mert amit a megtérülésről mondott, az konkrétan a Matolcsy-típusú okkult közgazdaságtudomány körébe tartozik, hiszen az egyetemnél jelentkező megtakarítás nem hasonlítható a magánberuházónál jelentkező kiadáshoz és a magánberuházónál jelentkező kiadás az a szolgáltatási díjon keresztül fog megtérülni számára és feltehetően kiszámították, hogy ez meg fog térülni számukra, de ez nyilvánvalóan kifelé nem világos. Ezzel a megtérüléssel együtt is az egyetem évi 100 millió forintot takarít meg a korábbi gáz alapú működéshez képest és ezzel a magánberuházónál valószínűleg jelentkező megtérüléssel együtt is ez 30 % körüli megtakarítást jelent. Lehet itt rezsicsökkentésről beszélni, de ez a 30 % egy jelentkező megtakarítás lesz, ami a szegedi lakóknál is jelentkezhetne, mint megtakarítás és a nagyon környezetbarát Orbán-kormánynak még ebben a pillanatban hadd vessék a szemére, hogy lényegében befékezte a lakótelepi panelprogramokat. Most hosszabbítgatják majd azokat az önkormányzati hitelszerződéseket, amelyekből támogatnák a panelfelújításokat, amelyek önmagukban 30-40 % hődíjmegtakarítást eredményeznek ott, ahol megvalósítják a panelházak hőszigetelését. Szólni lehet még arról is, hogy milyen egyéb környezetbarát intézkedéseket lehetne még tenni, ami valódi távhődíj-megtakarítást eredményezne, de egyáltalán nem erről van szó, hanem arról, hogy a legelképesztőbb érvekkel próbálják védeni ezt a beruházást, ami egyetlen célt szolgál, azt, hogy évtizedekre egy magánvállalkozói körhöz kössék a szegedi hőszolgáltatás nagyon jelentős részét. Ezért idegesek rettenetesen a Fidesz-es képviselők és szólnak közbe, akkor amikor nyugodt hangon próbál Fidesz-es képviselőtársaival beszélni.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Harmadszorra szerepel rövid időn belül a testület előtt ez az előterjesztés és mindenki számára világos, hogy két koncepció versenyez egymással: egyik a Fidesz-Jobbik javaslat, amely azt mondja ki, hogy mindenféle tények ismerete nélkül visszavonhatatlan tulajdonosi hozzájárulást kell adni egy biomasszaerőmű építéséhez, a másik pedig az MSZP Frakció – immár harmadszorra előterjesztett – javaslata,

21 amely arról szól, hogy a sikeres egyetemi beruházáshoz hasonlóan nyilvános közbeszerzéssel geotermikus fűtési rendszert kell Szegeden kiépíteni. Az elmúlt 8 évben 3 jelentős rezsicsökkentő program ment végbe Szeged lakótelepein. Egyrészt az országban, legsikeresebb városként a panellakások ¾-ét felújították önkormányzati és állami támogatásból. Itt 30-40 %-os megtakarítás jelentkezett a lakásokban. A Fidesz azt ígérte, hogy nekik olyan panelprogramjuk lesz, ami nem kerül a lakosságnak egyetlen fillérjébe sem. Ellenzéki politikusként is el kell ismernie, hogy ez a Fidesz egyetlen teljesült választási ígérete, hiszen a panelprogram valóban nem került a lakosságnak egyetlen fillérjébe sem az elmúlt 3 évben, mert teljes egészében leállították és nem csak Szegeden, hanem országosan is. Ez volt az elmúlt 8 évben az egyik jelentős rezsicsökkentő program a lakótelepeken. A másik az volt, hogy a hőszolgáltató az elmúlt 8 évben fejlesztést hajtott végre, az ún. gázmotoros fejlesztést. Amikor a közgyűlésen tulajdonosi hozzájárulást kértek, akkor a város határozottan elmondta, hogy ezt csak akkor adja meg, hogyha a tulajdonosi hozzájárulásért cserében a hőszolgáltató vállalja, hogy csökkenti 10 %-kal az alapdíjat és 3 évre befagyasztja, vagyis a nyereségét visszaadja a lakosságnak. Ennél a biomassza-mutyinál ez fel sem merül, ráadásul nem a város az ármegállapító, hanem a kormány, tehát ettől kezdve a közgyűlés nem is tud érvényesíteni ilyen jogkört. A harmadik jelentős rezsicsökkentés a Bajnai-kormányhoz kapcsolható, amel 5 %-ra csökkentette a távhő ÁFA-ját. A lakosságbarát Fidesz-kormány Európa legmagasabb, 27 %-os ÁFA-kulcsát vezette be Magyarországon, ami érthető módon az alacsonyabb jövedelmű rétegeket sokkal jobban sújtja, mint a magasabb jövedelműeket. Az elmúlt 8 évben ez a rezsicsökkentés történt a szegedi lakótelepeken, most pedig lehetősége van a Fidesz-nek, hogy immár a Fidesz-kormány környezetvédelmi államtitkárának és Szeged lakosságának követelésére visszavonja az elhibázott döntését. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.

22

8. Társulási megállapodás jóváhagyása Előterjesztő: polgármester

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs. Szavazásra bocsátja a határozati javaslatot.

A közgyűlés a javaslatot 22 igen szavazattal egyhangúlag elfogadja és a következő határozatot hozza:

313/2013. (VI.28.) Kgy. sz. Határozat

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta Szeged Megyei Jogú Város polgármestereének 25449-6/2013. ikt.számú „Társulási megállapodás jóváhagyása” tárgyú előterjesztését és az alábbi határozatot hozza:

A Közgyűlés jóváhagyja a határozat mellékletét képező Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás módosítással egységes szerkezetbe foglalt Társulási Megállapodását és felhatalmazza a polgármestert annak aláírására.

Erről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak: a Tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, a Jegyzői Iroda, a Közgazdasági Iroda, a Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás.

23 313/2013. (VI.28.) Kgy. sz. határozat melléklete

TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS (egységes szerkezetben) ÖNKORMÁNYZATOK TÁRSULÁSÁNAK LÉTREHOZÁSÁRA ÉS MŰKÖDTETÉSÉRE

Preambulum

A társulás tagönkormányzatai rögzítik, hogy közfeladataik ellátása, valamint Szeged Önkormányzata és a régióhoz tartozó Önkormányzatok között 2002. márciusában létrejött Konzorciumi szerződés végrehajtására, az ott írt célok megvalósítására megállapodtak az EU által támogatott regionális hulladékgazdálkodási együttműködésben, a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó feladataik és tevékenységük koordinálásában, a Szeged Regionális Hulladékgazdálkodási Programja elnevezésű ISPA/Kohéziós Alap projekt rekultivációs programjának megvalósítása érdekében létrehozandó közszolgáltatói vagyon tulajdonlása és üzemeltetése, továbbá egyéb környezetvédelmi fejlesztések közös megvalósításában, melynek céljából jogi személyiséggel rendelkező, közös alapítású, önálló költségvetési szervet hoztak létre, melynek működése és fenntartása közös. A társulásban részt vevő önkormányzatok rögzítik továbbá, hogy jelen társulás által a társulás megalakulását követően benyújtott környezetvédelmi pályázatok a rekultivációs kötelezettségek teljesítését segítik elő. Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés k.) pontjában biztosított szabad társulási jog alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 87. § - 95.§, 146 § (1) bekezdése alapján a térség hulladékgazdálkodási feladatainak korszerűbb, hatékonyabb ellátása érdekében a részt vevő önkormányzatok képviselőtestületei és közgyűlése, mint alapító tagok (továbbiakban: Tagönkormányzat, együtt: Tagönkormányzatok) önkéntes és szabad elhatározásukból, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök és arányos teherviselés alapján a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben foglalt feladataik és a környezetvédelmi közös projektek végrehajtására – figyelemmel az Államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény rendelkezéseire - jelen társulás keretében együttműködnek.

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.) A társulás neve: Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás 2.) A társulás székhelye:

6772 Deszk, Tempfli tér 7.

A társulás telephelyei :

6728 Szeged, Városgazda sor 1. 6720 Szeged, Széchenyi tér 10-11

3. ) A társulás tagjai (név, székhely, képviselő), feladatai, hatáskörei: 1 2 3

Algyő Nagyközség Önkormányzata Székhelye: 6750 Algyő, Kastélykert u. 40. Ásotthalom Község Önkormányzata Székhelye: 6783 Ásotthalom, Szent István tér 1. Baks Község Önkormányzata

Herczeg József polgármester Petró Ferenc polgármester Búza Zsolt polgármester

24

4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

Székhelye: 6768 Baks, Fő u. 92. Balástya Község Önkormányzata Székhelye: 6764 Balástya, Rákóczi u. 5. Balotaszállás Község Önkormányzata Székhelye: 6412 Balotaszállás, Ady Endre u. 26. Bordány Község Önkormányzata Székhelye:6795 Bordány, Benke Gedeon u. 44. Csengele Község Önkormányzata Székhelye: 6765 Csengele, Petőfi u. 13. Deszk Község Önkormányzata Székhelye: 6772 Deszk, Tempfli tér 7. Dóc Község Önkormányzata Székhelye: 6766 Dóc, Alkotmány u. 17. Domaszék Község Önkormányzata Székhelye: 6781 Domaszék, Köztársaság tér 1. Ferencszállás Község Önkormányzata Székhelye: 6774 Ferencszállás, Szegedi u. 53. Forráskút Község Önkormányzata Székhelye: 6793 Forráskút, Felszabadulás u. 74. Kelebia Község Önkormányzata Székhelye: 6423 Kelebia, Ady Endre u. 114. Kistelek Város Önkormányzata Székhelye: 6760 Kistelek, Árpád u. 1-3. Kiszombor Nagyközség Önkormányzata Székhelye: 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Klárafalva Község Önkormányzata Székhelye: 6773 Klárafalva, Kossuth u. 171. Kübekháza Község Önkormányzata Székhelye: 6755 Kübekháza, Petőfi tér 2. Mórahalom Város Önkormányzata Székhelye: 6782 Mórahalom, Szentháromság tér 1. Ópusztaszer Község Önkormányzata Székhelye: 6767 Ópusztaszer, Tóhajlat u. 130. Öttömös Község Önkormányzata Székhelye: 6784 Öttömös, Felszabadulás u. 12. Pusztamérges Község Önkormányzata Székhelye: 6785 Pusztamérges, Móra tér 2. Pusztaszer Község Önkormányzata Székhelye: 6769 Pusztaszer, Kossuth u. 45. Röszke Község Önkormányzata Székhelye: 6758 Röszke, Felszabadulás u. 84. Ruzsa Község Önkormányzata Székhelye: 6786 Ruzsa, Alkotmány tér 2. Sándorfalva Város Önkormányzata Székhelye: 6762 Sándorfalva, Szabadság tér 1. Szatymaz Község Önkormányzata Székhelye: 6763 Szatymaz, Kossuth Lajos u. 30. Szeged MJV Önkormányzata Székhelye: 6720 Szeged, Széchenyi tér 10-11. Tiszasziget Község Önkormányzata Székhelye: 6756 Tiszasziget, Szent Antal 10. Tompa Város Önkormányzata Székhelye: 6422 Tompa, Szabadság tér 3. Újszentiván Község Önkormányzata Székhelye: 6754 Újszentiván, Felszabadulás u. 7.

Újvári László polgármester Huszta István polgármester Tanács Gábor polgármester Sánta Ferenc polgármester Király László polgármester Tóth Margit polgármester Kispéter Géza polgármester Jani János polgármester Fodor Imre polgármester Maczkó József polgármester Nagy Sándor polgármester Szegvári Ernőné polgármester Fekete József polgármester Dr. Molnár Róbert polgármester Nógrádi Zoltán polgármester Makra József polgármester Dr. Dobó István polgármester Dr. Papp Sándor polgármester Máté Gábor polgármester Borbásné Márki Márta polgármester Sánta Gizella polgármester Kakas Béla polgármester Dr. Kormányos László polgármester Dr. Botka László polgármester Ferenczi Ferenc polgármester Véh László polgármester Putnik Lázár polgármester

25 31 Üllés Nagyközség Önkormányzata Székhelye: 6794 Üllés, Dorozsmai u. 40. 32 Zákányszék Község Önkormányzata Székhelye: 6787 Zákányszék, Lengyel tér 7. 33 Zsombó Nagyközség Önkormányzata Székhelye: 6792 Zsombó, Alkotmány u. 3.

Nagy Attila Gyula polgármester Matuszka Antal polgármester Gyuris Zsolt polgármester

A tagok közös környezetvédelmi és gazdasági érdekeinek és a társulás jelen megállapodás „Preambulumában” szereplő céljainak megfelelően a következő feladatok megvalósítása érdekében együttműködnek: -

közös környezetvédelmi fejlesztésekben és beruházásokban, önálló projektek közös kidolgozásában a szilárd hulladék regionális kezelésének megoldására, a rendszer kiépítéséhez és megvalósításához szükséges pénzügyi alapok előteremtésében, így különösen KEOP projektek lebonyolításában, a projektek végrehajtása során a magyarországi hatályos jogszabályi rendelkezések, valamint a vonatkozó Európai Uniós előírások betartása, különösen a közbeszerzési törvény és hulladékról szóló törvény rendelkezéseire.

A társulás a fenti feladatok ellátása kapcsán – a Társulási Tanács döntésének megfelelően jogosult pályázatokat benyújtani, lebonyolítani, kedvezményezettként kötelezettséget vállalni, s köteles a tagönkormányzatoknak feladatairól folyamatosan beszámolni. A társulás tagjainak lakosságszámát a megállapodás 1. sz. melléklete tartalmazza. 4.) A Társulást képviseli: A társulás elnöke. 5.) A Társulásba történő belépést követő 15 napon belül megfizetendő a Társuláshoz való egyszeri hozzájárulás mértéke, amely az állandó lakosság száma alapján kerül meghatározásra, oly módon, hogy 2500 állandó lakos alatt egységesen, mindösszesen 5.000 Ft, ezt meghaladó állandó lakosság esetén az állandó lakos számmal egyenes arányban lakosonként két forint az egyszeri hozzájárulás mértéke. A hozzájárulás nem teljesítése esetén irányadó eljárás az inkasszó. A lakosságszámot a 2010. évi L. törvény 3. §-a alapján kell megállapítani. 6.) Azon beruházásoknál, amelyek kizárólag az adott Önkormányzat közigazgatási területén valósulnak meg, és a feladat ellátás kizárólag az adott Önkormányzat közigazgatási területén történik, a társult önkormányzatok megállapodnak, hogy a szolgáltató kiválasztása a társulási vagyon üzemeltetésére kijelölt Társaság együttműködésével az adott Önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján történik. A Társulás tagjai kötelezettséget vállalnak arra, hogy jelen Társulási Megállapodás aláírást követő 5 évig a Társulásból nem lépnek ki. 7.) A Társulás ellátási területe: A 3.) pontban felsorolt társult települések közigazgatási területe. 8.) A társulás létrejötte és időtartama: A társulás Társulási megállapodással jön létre, amelyet a társuló önkormányzatok képviselő-testületei minősített többséggel hozott határozataikkal hagynak jóvá.

26 A társulás az alapításának napjától kezdődően határozatlan időtartamra, de legalább 10 évre jön létre. 9.) A társulásban részt vevő képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szükséges: a./ a megállapodás jóváhagyásához; b./ a megállapodás módosításához; c./ a megállapodás megszüntetéséhez; d./ a társuláshoz történő csatlakozáshoz való hozzájáruláshoz; e./ a társulási megállapodás év közbeni felmondásához. f./ a társulás tagjainak a társulás költségeire szolgáltatott pénzbeli hozzájárulásukra vonatkozó arányainak módosításához. 10.) A társulás jogállása: jogi személy, gazdálkodására a költségvetési szervek működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a pénzügyi-számviteli, gazdálkodási, döntéselőkészítési, végrehajtás szervezési, munkaszervezeti feladatait a Deszki Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

II. A TÁRSULÁS MŰKÖDÉSÉNEK FINANSZÍROZÁSA, MEGVALÓSÍTÁSÁRA FORDÍTHATÓ ANYAGI JAVAK KÖRE

A

TÁRSULÁSI

CÉLOK

1.) A társulás működését és feladatvállalását az alábbi anyagi erőforrások biztosítják: -

a társulásban résztvevők által vállalt feladatok megvalósításához évenként meghatározott külön hozzájárulás, központi támogatások, pályázatok útján elnyert támogatások, az egyes tagok által - külön nyilvántartott - dologi hozzájárulások, tárgyi eszközök és immateriális javak, egyéb befizetések, felajánlások A Társulás által létrehozott egyéb vagyon esetében a mindenkor hatályos rendelkezések az irányadók.

2.) A társulásban résztvevő tagok a társulás működési költségeit az általuk képviselt települések lakosságának számával arányosan viselik. A tagok a társulás költségeire szolgáltatott pénzbeli hozzájárulásuk 50-50%-át minden év május 31. és szeptember 30. napjáig a társulás számlájára befizetik. A társulás tagjainak a társulás költségeire szolgáltatott pénzbeli hozzájárulásukra vonatkozó arányai vonatkozásában az 1. sz. mellékletben meghatározott lakosságszám az irányadó. A társulási tagok pénzügyi hozzájárulásának meg nem fizetése esetére kötelezettséget vállalnak arra, hogy a társulás tagjai részéről a pénzforgalmi szolgáltatójuknak adott, a beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó hozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát a társulás részére írásban haladéktalanul letétbe helyezik, amely alapján a társulás beszedési megbízást nyújthat be a pénzforgalmi szolgáltatóhoz (inkasszó). 3.) Amennyiben a tag önkormányzat anyagi helyzete indokolja a társulási tanács hozzájárulhat a II.2 pontban írt befizetés több részletben, vagy módosított határidőre történő teljesítéséhez is, amennyiben ez a társulás működését nem veszélyezteti. A több részletben, illetve módosított határidőre történő teljesítéshez kapcsolódó kérelmeket tárgy év február 28.-ig lehet benyújtani a társuláshoz. A kérelmek elbírálására a Társulási Tanács jogosult. Amennyiben a tag önkormányzat a hozzájárulást a Társulási Tanács által megállapított határidőre sem fizeti meg, úgy köteles a határidő lejártát követő naptól a megfizetés napjáig a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelő összegű késedelmi kamatot is fizetni.

27

4.) A tagok a működéshez szükséges egyes eszközök, berendezési tárgyak, vagyonértékű jogok (pl. bérleti jog) ideiglenes vagy végleges átengedésével is hozzájárulhatnak a társaság működéséhez. Az átadás-átvételről a Társulási Tanács határozatban dönt. Az átengedést az átadó tag és a társulás között létrejövő külön megállapodásban kell rögzíteni. A megállapodásnak tartalmaznia kell: -

a vagyontárgy (vagyoni értékű jog) megnevezését a hozzájárulás pénzben kifejezhető értékét az átadás ideiglenes vagy végleges jellegét. az átadott vagyontárgyakról (vagyoni értékű jogról) az átadó nevét és a vagyontárgy pénzben kifejezhető értékét is tartalmazó nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás a társulási megállapodás szerves része.

5.) A társulás saját vagyonnal rendelkezhet, melynek szaporulata a társulást illeti meg. 6.) A társuló önkormányzatok rögzítik, hogy az önkormányzatok címzett és céltámogatásáról szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 19. § (3) bekezdésére tekintettel – mint központi támogatás igénybevételével keletkezett/aktivált vagyonról – a törvényben megszabott határidő figyelembe vételével a törvényben meghatározott módon rendelkezhetnek. 7.) A Társulás gazdasági tevékenységének ellenőrzésére a tagok Operatív Bizottságot és Pénzügyi Bizottságot hoznak létre. A 3-3 fős bizottságokat a társulás önkormányzatai választják titkos szavazással tagjaik közül. Az Operatív Bizottság és Pénzügyi Bizottság ügyrendjét maga határozza meg. A bizottságok tagjaik közül elnököt választanak. Az Operatív Bizottság segíti a tanács döntéseinek előkészítését, valamint, közreműködik a Társulási tanács határozatai végrehajtásának megszervezésében. Tagjait a társulási tanács 4 évre választja, az általános önkormányzati választásokkal megegyező időtartamra. Az Operatív és Pénzügyi Bizottság működésére vonatkozó részletes szabályokat a Társulás szabályzatai, így különösen a Szervezeti és működési szabályzat tartalmazza

III. A TÁRSULÁS DÖNTÉSHOZÓ SZERVE, MŰKÖDÉSI SZABÁLYAI

1.) Társulási Tanács: A társulás döntéshozó szerve a Társulási Tanács, amelynek tagjai a társulási megállapodás mellékletében meghatározott polgármesterek, akik az általuk képviselt település lakosságának számával arányos szavazati joggal rendelkeznek, de ez a szavazati arány egyik tag esetében sem haladhatja meg az összes szavazat 49%-át. Ebben az esetben a 49 %-on felül maradó rész a többi önkormányzat között lakosságszám arányosan kerül elosztásra. A társulás tagjainak a szavazati arányait a 2010. évi L. törvény 3. §-a alapján kell figyelembe venni. 2.) Szavazatarány: jogszabály szerint: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény: Mötv. 94. § (1) bekezdése alapján az önkormányzati társulás döntéshozó szerve a társulási tanács. Az Mötv. 94. § (2) bekezdése alapján a társulási tanácsot a társult önkormányzatok képviselő-testületei által delegált tagok alkotják, akik a megállapodásban meghatározott számú szavazattal rendelkeznek. A 94. § (8) bekezdés alapján a döntéshozatali eljárás egyéb szabályairól – beleértve a szavazatarányok és a költségek viselését is – a társulás

28 tagjai szabadon döntenek. Törvény vagy társulási megállapodás eltérő rendelkezése hiányában a társulás minden tagját egy szavazat illeti. A társulás tagjainak a szavazati arányait a 2. sz. melléklet tartalmazza 3.) A Társulási Tanács megalakultnak tekintendő, ha a résztvevő önkormányzatok képviselőtestületeinek mindegyike jóváhagyta a megállapodást, kijelölte képviselőjét, és a társulási tanács alakuló ülése kimondta a megalakulását. 4.) A társulás elnöke a társulás működéséről köteles évente legalább egy alkalommal a tagönkormányzatoknak beszámolni. A társulási tanács tagjai kötelesek képviselő testületeiknek beszámolni a társulási tanácsban végzett tevékenységükről. 5.) A társulási tanács tagjai sorából a mindenkori helyhatósági választásokat követő első Társulási Tanács ülésén elnököt és alelnök(öke)t választ. a) A társulási tanács tagjai sorából megalakuláskor és a mindenkori helyhatósági választásokat követő első Társulási Tanács ülésén elnököt és alelnök(öke)t választ, meghatározva az elnök helyettesítési rendjét és sorrendjét. b) A Tanács az elnököt és alelnököket minősített többséggel és titkos szavazással választja. c) Az elnök képviseli a Társulást, összehívja és vezeti a Tanács üléseit. d) Az alelnökök folyamatosan segítik az elnök munkáját, az elnök akadályoztatása esetén pedig teljes jogkörrel helyettesítik a Társulási Tanács határozatában foglaltak szerint. 6.) A társulást az elnök, akadályoztatása esetén a kijelölt alelnök képviseli. 7.) A társulási tanács döntését ülésén, határozattal hozza. 8.) A Társulási Tanács a döntéseit általában egyszerű többséggel hozza. Érvényes döntéséhez legalább annyi tag igen szavazat szükséges, amely meghaladja a jelen lévő tagok szavazatainak a felét és az általuk képviselt települések lakosságszámának egyharmadát. Minősített többséghez legalább annyi tag igen szavazata szükséges, amely eléri a társulásban részt vevő tagok szavazatának több mint felét és az általuk képviselt települések lakosságszámának a felét. 8.1.) A Társulási Tanács minősített többséggel dönt: a) a Társulási Tanács hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben, b) a Társulás költségvetésének elfogadásáról, c) minden vagyoni tárgyú előterjesztés esetében, d) a Társulás szervezeti és működési szabályzatának elfogadásáról, módosításáról e) a működési hozzájárulás meghatározásáról, f) társulási megállapodás elfogadásáról, módosításáról, g) pályázat benyújtásáról. h) Társulási tag kizárásáról, csatlakozásáról, kiválásáról 9.) Az ülés határozatképes, ha azon a társulási tanácsnak legalább a szavazatok több mint felével rendelkező képviselője jelen van. 10.) A helyettesítés rendje: A társulási tanács ülését az elnök, távollétében az alelnökök hívják össze és vezetik. 11.) Szavazni a társulási tagnak személyesen vagy a társulás tagjai által írásban meghatalmazott helyettes képviselő útján lehet.

29 12.) Az ülést össze kell hívni legkésőbb a kezdeményezést követő 15 napon belül: -

Szükség szerint, de legalább évente két alkalommal; A társulási tanács által meghatározott időpontban; A társulás bármely tagjának - napirendet tartalmazó – indítványára; A Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetőjének kezdeményezésére.

13.) A társulási tanács: -

jóváhagyja az ügyrendjét és éves munkatervét (munkaprogramját) megállapítja a Tagok időszakra eső hozzájárulásának mértékét, dönt a költségvetés, zárszámadás és a társulás éves munkájáról szóló beszámoló elfogadásáról, megválasztja a társulási tanács elnökét, alelnök(ei)t, dönt a társulási megállapodás céljával összefüggő kérdésekben, dönt a saját Közbeszerzési Szabályzatának megalkotásáról, módosításáról, dönt a Számvitellel kapcsolatos Szabályzatáról, dönt a bankszámla feletti rendelkezési és ellenjegyzési jog gyakorlóiról.

14.) Jegyzőkönyv: A társulási tanács minden üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyre a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvet az elnök és a társulási tanács által felhatalmazott személyek hitelesítik. A jegyzőkönyvet tizenöt napon belül meg kell küldeni a Csongrád Megyei Kormányhivatalnak. 15.) Szervezeti és működési szabályzat: a társulási tanács részletes szervezeti és működési szabályait – a megállapodásban meghatározott keretek között – maga állapítja meg. 16.) A Társulási Tanács működésével kapcsolatos feladatokat a Társulás saját alkalmazottak és munkaszervezete útján végzi. 17.) Amennyiben a Társulási Tanács fejlesztési- vagy beruházási célú határozatot hoz, akkor az abban foglalt - az önkormányzatok által a fejlesztés, beruházás vonatkozásában vállalt - fizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a társulás székhelye szerinti önkormányzat a fizetési határidőt követő 15. naptól azonnali beszedési megbízás (inkasszó) benyújtására jogosult.

IV. A TÁRSULÁS ELLENŐRZÉSE

1.) A Társulás ellenőrzését a társuló önkormányzatok a Társulási Tanácsba delegált képviselőik és a Pénzügyi Bizottság útján látják el. A társulás gazdálkodása ellenőrzésének ellátására a társulás 3 főből álló Pénzügyi Bizottságot hoz létre. A Pénzügyi Bizottság tagjait a társulási tanács az általános önkormányzati választásokkal megegyező időtartamra választja. A Pénzügyi Bizottság tagjai újraválaszthatók, illetőleg bármikor indoklás nélkül visszahívhatók. Nem lehet a Pénzügyi Bizottság tisztviselője a társulás tagját képviselő települési önkormányzati képviselő és hozzátartozója, a társulással alkalmazotti vagy egyéb szerződéses jogviszonyban álló személy hozzátartozója. A Pénzügyi Bizottság tagjai sorából elnököt választ.

30

2.) A Pénzügyi Bizottság feladatának ellátása érdekében betekinthet a társulás könyvelésébe, nyilvántartásaiba, irataiba, megvizsgálhatja a létrejött szerződések jogszerűségét, felvilágosítást kérhet a társulási tanács tagjaitól és alkalmazottaitól. A társulás éves pénzügyi terve, mérlege és éves beszámolója csak a Pénzügyi Bizottság véleményezésével együtt terjeszthető a társulási tanács elé. A Pénzügyi Bizottság ügyrendjét és működésének részletes szabályait maga állapítja meg, melyet a Társulási Tanács hagy jóvá. V. CSATLAKOZÁS A TÁRSULÁSHOZ

1.) A társulás célja minél több térségi önkormányzat bevonása a regionális együttműködésbe, ezért a Társulási Tanács minősített többségi határozata esetén a társulás stratégiai céljaival összhangban a társulás bővíthető. 2.) Új önkormányzat jelen Társulási megállapodást aláíró önkormányzatokkal azonos feltételekkel csatlakozhat a társuláshoz, a társulási tanács minősített többséggel hozott határozata alapján (vállalja a Társulás létrehozásához kapcsolódó egyszeri hozzájárulás megfizetését, a Társulási megállapodásban foglaltakat feltétel nélkül elfogadja). 3.) Az újonnan csatlakozók kötelesek a Társulás tagjai által korábban befizetett hozzájárulások egy főre vetített értékét saját lakos számuk figyelembe vételével a csatlakozást követően a Tanács döntése szerinti ütemezésben és határidőkben megfizetni.

VI. A KIVÁLÁS, KIZÁRÁS, MEGSZŰNÉS SZABÁLYAI

1.) A társulásból a közös beruházási program befejezését követő végső pénzügyi elszámolások végleges lezárását követő 5 év elteltével, 120 nap felmondási idővel, a Társulási Tanácshoz intézett írásbeli nyilatkozattal lehet kiválni a naptári év utolsó napjával. 2.) A társulásból kiválás esetén a kiváló tag a társulás vagyonából mindazon vagyonelemek őt megillető részére, melyekhez a pályázatok megvalósítása során az önerő biztosításával hozzájárult, teherviselése arányában, az eszközök könyv szerinti értékének mértékéig kizárólag olyan időpontban tarthat igényt, amely a társulás létét illetve működését nem veszélyezteti. A kiválás időpontjában hatályos üzemeltetési szerződéses jogviszonyokat a kiválás nem sértheti. A kiváló tag eszközértékét a Társulási Tanács erre vonatkozó határozata esetén a társulás pénzben megválthatja. A vagyontárgy kiváló tag részére történő kiadását legfeljebb 5 évre el lehet halasztani. Az Mötv. IV. fejezet 88. § (5) bekezdés alapján „A társulásból történő kiválás esetén a vagyontárgy társulási tag részére történő kiadását a társulási megállapodásban meghatározott időtartamra, de legfeljebb öt évre el lehet halasztani, ha annak természetben történő kiadása veszélyeztetné a társulás további működését. Ebben az esetben a kivált tagot – a társulással kötött szerződés alapján – használati díj illeti meg.” 3.) A Társulási Tanács jogosult a kiválás elfogadását megtagadni, amennyiben a kiválás alkalmatlan időre esik. Alkalmatlan a kiválás időpontja, amennyiben a tag vagy tagok kiválása a társulás által kitűzött célok megvalósítását ellehetetlenítené, vagy a célok megvalósítását jelentős többletkiadással tenné lehetővé. 4.) Társulási tag kizárása: A társulás tagjai minősített többséggel hozott határozatával a naptári év utolsó napjával fontos okból kizárhatja a társulásból azt a tagot, aki a megállapodásban foglalt

31 kötelezettségét súlyosan megszegi, illetve kötelezettségének ismételt – legalább 30 napos határidőt is tartalmazó – felhívásra nem tesz eleget. Súlyos kötelességszegésnek minősül a hozzájárulás befizetési határidejének elmulasztása, valamint a Társulási Tanács döntéseinek nem, vagy nem megfelelő módon történő végrehajtása. 5.) A társulás megszűnik: 1. ha a társulás valamennyi tagja elhatározza a társulás megszüntetését 2. bíróság jogerős döntése alapján. 6.) A Társulás által létrehozott egyéb vagyon esetében a mindenkor hatályos rendelkezések az irányadók, azzal, hogy a Társulás vagyona, a közös fejlesztési programokban vállalt teherviselés arányában a társuló önkormányzatok tulajdonába kerül. 7.) A társulás megszűnése esetén a társulás tulajdonát képező vagyon felosztásának részletes szabályait a Társulási Tanács határozza meg, ennek végrehajtására a Társulási Tanács elnöke köteles.

VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1.) A jelen Társulási Megállapodásban nem szabályozott kérdésekben az Mötv. rendelkezései irányadók. 2.) A Felek a megállapodást elolvasás és áttanulmányozás után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag írták alá. Záradék: A társulási megállapodás az Mötv. szerinti rendelkezéseinek megfelelő módosítása 2013. június 30-án lép hatályba, a társulás a módosított szabályok szerint 2013. július 1-től kezdi meg működését. Kelt: Szeged, 2013. június Zárdadék: A Dél-Alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás társulási megállapodását a fenntartó önkormányzatok képviselő-testületei 2013. június 30. napi hatállyal az alábbi képviselő-testületi üléseiken hagyták jóvá: Társult Önkormányzatok: 1 2 3 4 5 6 7

Algyő Nagyközség Önkormányzata Székhelye: 6750 Algyő, Kastélykert u. 40. Ásotthalom Község Önkormányzata Székhelye: 6783 Ásotthalom, Szent István tér 1. Baks Község Önkormányzata Székhelye: 6768 Baks, Fő u. 92. Balástya Község Önkormányzata Székhelye: 6764 Balástya, Rákóczi u. 5. Balotaszállás Község Önkormányzata Székhelye: 6412 Balotaszállás, Ady Endre u. 26. Bordány Község Önkormányzata Székhelye:6795 Bordány, Benke Gedeon u. 44. Csengele Község Önkormányzata

Herczeg József polgármester Petró Ferenc polgármester Búza Zsolt polgármester Újvári László polgármester Huszta István polgármester Tanács Gábor polgármester Sánta Ferenc polgármester

32

8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33

Székhelye: 6765 Csengele, Petőfi u. 13. Deszk Község Önkormányzata Székhelye: 6772 Deszk, Tempfli tér 7. Dóc Község Önkormányzata Székhelye: 6766 Dóc, Alkotmány u. 17. Domaszék Község Önkormányzata Székhelye: 6781 Domaszék, Köztársaság tér 1. Ferencszállás Község Önkormányzata Székhelye: 6774 Ferencszállás, Szegedi u. 53. Forráskút Község Önkormányzata Székhelye: 6793 Forráskút, Felszabadulás u. 74. Kelebia Község Önkormányzata Székhelye: 6423 Kelebia, Ady Endre u. 114. Kistelek Város Önkormányzata Székhelye: 6760 Kistelek, Árpád u. 1-3. Kiszombor Nagyközség Önkormányzata Székhelye: 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Klárafalva Község Önkormányzata Székhelye: 6773 Klárafalva, Kossuth u. 171. Kübekháza Község Önkormányzata Székhelye: 6755 Kübekháza, Petőfi tér 2. Mórahalom Város Önkormányzata Székhelye: 6782 Mórahalom, Szentháromság tér 1. Ópusztaszer Község Önkormányzata Székhelye: 6767 Ópusztaszer, Tóhajlat u. 130. Öttömös Község Önkormányzata Székhelye: 6784 Öttömös, Felszabadulás u. 12. Pusztamérges Község Önkormányzata Székhelye: 6785 Pusztamérges, Móra tér 2. Pusztaszer Község Önkormányzata Székhelye: 6769 Pusztaszer, Kossuth u. 45. Röszke Község Önkormányzata Székhelye: 6758 Röszke, Felszabadulás u. 84. Ruzsa Község Önkormányzata Székhelye: 6786 Ruzsa, Alkotmány tér 2. Sándorfalva Város Önkormányzata Székhelye: 6762 Sándorfalva, Szabadság tér 1. Szatymaz Község Önkormányzata Székhelye: 6763 Szatymaz, Kossuth Lajos u. 30. Szeged MJV Önkormányzata Székhelye: 6720 Szeged, Széchenyi tér 10-11. Tiszasziget Község Önkormányzata Székhelye: 6756 Tiszasziget, Szent Antal 10. Tompa Város Önkormányzata Székhelye: 6422 Tompa, Szabadság tér 3. Újszentiván Község Önkormányzata Székhelye: 6754 Újszentiván, Felszabadulás u. 7. Üllés Nagyközség Önkormányzata Székhelye: 6794 Üllés, Dorozsmai u. 40. Zákányszék Község Önkormányzata Székhelye: 6787 Zákányszék, Lengyel tér 7. Zsombó Nagyközség Önkormányzata Székhelye: 6792 Zsombó, Alkotmány u. 3.

Király László polgármester Tóth Margit polgármester Kispéter Géza polgármester Jani János polgármester Fodor Imre polgármester Maczkó József polgármester Nagy Sándor polgármester Szegvári Ernőné polgármester Fekete József polgármester Dr. Molnár Róbert polgármester Nógrádi Zoltán polgármester Makra József polgármester Dr. Dobó István polgármester Dr. Papp Sándor polgármester Máté Gábor polgármester Borbásné Márki Márta polgármester Sánta Gizella polgármester Kakas Béla polgármester Dr. Kormányos László polgármester Dr. Botka László polgármester Ferenczi Ferenc polgármester Véh László polgármester Putnik Lázár polgármester Nagy Attila Gyula polgármester Matuszka Antal polgármester Gyuris Zsolt polgármester

33

TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS 1. sz. melléklete

Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33.

Település Algyő Nagyközség Önkormányzata Ásotthalom Község Önkormányzata Baks Község Önkormányzata Balástya Község Önkormányzata Balotaszállás Község Önkormányzata Bordány Község Önkormányzata Csengele Község Önkormányzata Deszk Község Önkormányzata Dóc Község Önkormányzata Domaszék Község Önkormányzata Ferencszállás Község Önkormányzata Forráskút Község Önkormányzata Kelebia Község Önkormányzata Kistelek Város Önkormányzata Kiszombor Nagyközség Önkormányzata Klárafalva Község Önkormányzata Kübekháza Község Önkormányzata Mórahalom Város Önkormányzata Ópusztaszer Község Önkormányzata Öttömös Község Önkormányzata Pusztamérges Község Önkormányzata Pusztaszer Község Önkormányzata Röszke Község Önkormányzata Ruzsa Község Önkormányzata Sándorfalva Város Önkormányzata Szatymaz Község Önkormányzata Szeged MJV Önkormányzata Tiszasziget Község Önkormányzata Tompa Város Önkormányzata Újszentiván Község Önkormányzata Üllés Nagyközség Önkormányzata Zákányszék Község Önkormányzata Zsombó Nagyközség Önkormányzata

Lakosságszám 2013. (fő) 5209 4052 2095 3452 1525 3230 2072 3662 776 4886 614 2350 2714 7156 3912 504 1537 6072 2279 751 1267 1484 3296 2553 8030 4622 1779 4614 1671 3170 2795 3513

34 2.sz. melléklete SZAVAZATI ARÁNYOK

35

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Átadja az ülés vezetését dr. Solymos László alpolgármesternek.

Kmf.

Dr. Botka László polgármester

Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző

Réperger Zsuzsanna jegyzőkönyvvezető

Póda Jenő jegyzőkönyv-hitelesítő

Hekáné dr. Szondi Ildikó jegyzőkönyv-hitelesítő

36

Jegyzőkönyv

Készül: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2013. június 28. napján tartott soros (nyílt) üléséről

Ülésvezető: dr. Solymos László alpolgármester

14. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programja Előterjesztő: alpolgármester

Szentistványi István képviselő: Az esélyegyenlőségi programot Szeged városa a mostani döntéssel fogadja el a következő néhány évre. Ennek a társadalmi véleményezési folyamata az elmúlt egy év folyamán zajlott, melynek végén az anyag összeállt és két héttel ezelőtt az érintettek, szervezetek, a célcsoportok, illetve a szélesebb lakosság – beleértve a képviselőket is – megismerhette. Ezen rövid időszak alatt lett volna lehetőségük valamiféle véleményt, javaslatot, módosítást tenni. A Cigány Nemzetiségi Önkormányzat megtette javaslatát írásban. Képviselői módosító javaslatot nyújtott be, fogyatékkal élőkkel kapcsolatos kiegészítést tett, de ezek a Egészségügyi és Szociális Bizottság ülésén nem nyertek támogatást. Így a törvényalkotói szándéknak – ami az volt, hogy minél szélesebb társadalmi részvétellel valósuljon meg ennek a HEP létrehozása – Szegeden nem tudott megvalósulni. A határidő miatt egyetlen kérése van, ami szerepel az eredeti módosító javaslatában is, hogy a benyújtott anyagban szereplő, 2 év múlva esedékes felülvizsgálatot változtassák meg 1 évre, éppen azért, mert ezek a hiányosságok bizonyíthatóan és teljesen egyértelműen a jelenlegi anyagot jellemzik és jövő év június 30-ig hozzák vissza a közgyűlés elő az anyag felülvizsgálatát. Addigra a most elmaradt, szélesebb körű társadalmi véleményezési folyamatot be tudják pótolni és a módosító javaslatokat úgy tudják megfogalmazni, hogy az a következő években tényleg a város javát és azon célcsoportok javát, érdekeit szolgálja, akik saját maguk tudják legjobban és legpontosabban, hogy mire lenne szükségük az esélyegyenlőségi programmal kapcsolatban. Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a városnak egy ilyen esélyegyenlőségi programot nem azért kell készítenie, mert július 1-jétől egyébként nem tud pályázni európai vagy állami pénzekre, amit az előterjesztés maga is tartalmaz, hogy tulajdonképpen ez késztetett, hogy egy ilyen anyagot ilyen gyorsasággal a testület elé hozzanak, hanem egy ilyen dokumentum az egyetlen garancia arra, hogy azok a célcsoportok, amelyek érintve vannak az esélyegyenlőségi programban – a mélyszegénységben élőkre ugyanúgy gondolnak, mint a fogyatékkal élőkre – bizonyos garanciákat kapjanak arra, hogy a számukra élhető életet ebben a városban a következő években élni tudják. Egyébként semmiféle olyan érdekérvényesítő képességük nincs, mint pl. az említett biomassza projektben, mert az üzleti lobbisták a legkülönbözőbb érdekek mentén meg tudják jeleníteni az akarataikat, a szegényebb, elesettebb csoportok viszont nem. Kéri, hogy egy év múlva kerüljön vissza a testület elé az anyag és ne két év múlva. Kéri a képviselők támogatását.

37

Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Nem ez az első esélyegyenlőségi programja a városnak, hiszen már hosszú évek óta rendelkeznek egy programmal. A legutóbbi évek fejleménye, a kormányzati időhúzás következménye, hogy sajnos nem sikerült az elmúlt 3 évben a programot felülvizsgálni, illetve megújítani. A kormányzat nem tudta eldönteni, hogy milyen formában kell ezt az önkormányzatoknak megtenniük és ezért maradt az utolsó pillanatra ennek a programnak az átdolgozása, illetve felülvizsgálata. Szentistványi István képviselő kéréséhez képest egy extra módosító javaslat került benyújtásra: az Egészségügyi és Szociális Bizottság azt a döntést hozta, hogy évente szeretné felülvizsgálni, illetve az esélyegyenlőségi programból megvalósult elemeket látni, véleményezni, tehát a bizottság részéről évenkénti felülvizsgálatra kerülne sor.

Dr. Kozma József képviselő: Egy ilyen nagyszabású esélyegyenlőségi programról 3 vagy akár 6 percben is beszélni az legfeljebb annyi, mint megpróbálni dióhéjban az érintő legfontosabb ügyeket súlyuknak megfelelően helyére tenni, nyilván nem mindenre kitérve, de a legfontosabb dolgokra mégis csak rámutatva. 2006 óta volt esélyegyenlőségi programja az önkormányzatnak. Most azért kellett beterjeszteni, mert lehetett, kellett a törvények miatt a tartalmán és formáján igazítani. Felmerül a kérdés, ha alaposan áttanulmányozzák az újabb programot, hogy jobb-e ez a program, többet tud-e, mint a korábbi. Erre elmondja, hogy igen, több és jobb. A szegediek visszakérdezhetnek, hogy mitől jobb? Leginkább attól, hogy az elmúlt időszakban annyi tapasztalatot szereztek mindazon szervezetek – az önkormányzat, a szakma és a civil szervezetek is – az esélyek egyenlőségének biztosítása terén, ami mind szakmai, szakmapolitikai alapon egy ilyen programba be tudott épülni. Teljesen világos a programból, hogy az önkormányzat, amit elsősorban tehet és tennie kell, hogy a saját hatáskörében a közpénzből működtetett, fenntartott saját intézményei, saját szervezetei, saját szolgáltatásai dolgában biztosítja az esélyek egyenlőségét. Tökéletesen és egy csapásra? Nyilvánvalóan nem, de az esélyegyenlőségi program pontosan arról szól, hogy rövid távon, középtávon, majd hosszabb tágon előre menve hogyan tudnak lépésről-lépésre többet tenni. Az önkormányzat nyilván a saját hatáskörében, de maga a program is mondja, hogy partnerek bevonását keresztül történjen, mert hiszen a humán szolgáltatások egészen széleskörűek, bár a közösségi közlekedéssel sok olyan szegedi helyi csoport is érintett, amely hátrányos helyzetéből eredően támaszkodik és igénybe vesz ilyen szolgáltatásokat. Az önkormányzatnak sok-sok feladata van, de a program megvalósításában az egyes társadalmi csoportok, fogyatékkal élők, nemzetiségiek, bármilyen szempontból kisebbségben lévők együttműködése, támogatása nélkül egy ilyen program megvalósítása nem lehet sikeres. Most kell arról beszélni, hogy kiket érint ez az esélyegyenlőségi program. Bármikor, bármelyiküket érintheti és ezért kell egy esélyegyenlőségi program előkészítése során gondosnak és előretekintőnek lenni és ezért kell figyelmesen hallgatni egymásra és ezért tette azt a bizottság, hogy igen is nagyon figyelt a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat javaslatára és Szentistványi István képviselő javaslatára is, mert bármikor bárkinek az élethelyzetében, családjában, környezetében beállhatnak olyan változások, amely a munkáját, a jövedelmét, az egészségi állapotát érintheti és máris egy olyan helyzetben találhatja magát, ahol igen is szüksége van a közösségének – beleértve a város egészét és az önkormányzatot – a támogatására vagy azoknak a szolidaritására, azokkal való együttműködésére, akik vele hasonló helyzetben vannak. A velük való együttműködés ne a kirekesztettség érzetét erősítse, hanem a társadalomba, a helyi szegedi közösségbe való integrálódás lehetőségét biztosítsa. Éppen ezért a bizottság olyan határozatot hozott - a Cigány Nemzeti Önkormányzat javaslatai alapján -, hogy az antiszegregációs tervben -, amelyre hivatkozik a helyi esélyegyenlőségi

38 program, kell figyelembe venni – talán még a korábbiaknál is jobban – mindazon felvetéseket, amelyeket elmondanak. Az évente felülvizsgálatot mindenképpen Szentistványi István kezdeményezésére tették, hiszen ha a szakirodák a civil partnerekkel, a fogyatékos szervezetekkel, bármilyen szempontból hátrányos helyzetben lévő szervezetekkel való együttműködésben behozzák a bizottság elé, akkor a bizottság a hatáskörében, teljes nyilvánossággal, biztosítva a társadalmi nyilvánosságot is, képes lehet arra, hogy ezt a programot az önkormányzat nevében, ha szükségesnek látja, akkor a közgyűlés elé is hozva ügyet, igen is megtárgyalja. Az esélyegyenlőséget mindig meg kell próbálniuk biztosítani a közpénzek kapcsán, mert az esélyegyenlőségek újratermelődnek. Kerekesszékesek, babakocsit toló anyukák tudják pontosan, az, hogy van normális járda a könnyen közlekedőknek nem okoz gondot, de számukra nagyon nagy probléma, ezért ilyen, abszolút hétköznapi ügyekben is érzékenynek kell lenni, nem lehet újabb egyenlőtlenségeket teremteni, nem szabad azt tenni, hogy az önkormányzat forrásait bármilyen, az esélyeket érintő dolgokban egyenlőtlenül használják fel. Kéri a közgyűlést, hogy a programot a bizottsági módosítókkal, illetve a saját hatáskörben hozott határozatokat is tudomásul véve fogadja el.

Szentistványi István képviselő: Az eredeti előterjesztése éppen azt célozta, hogy a közgyűlés elé hozzák vissza az anyagot és ne a bizottság elé, mert a bizottságnak az ezzel kapcsolatos munkája pontosan mutatja a bizottsági üléseken, hogy miért szükséges egy szélesebb nyilvánosságot megnyitni. Ennek a programnak a tárgyalása ezen a héten volt a bizottság előtt és amikor erről volt szó, akkor a bizottság tagjai közül egyedül a bizottság elnöke volt hajlandó ehhez a kérdéshez egyáltalán hozzászólni az illetékes iroda bevonásával. Gyakorlatilag így működik egy szociális bizottsági ülés, amelynek nem is tagja, csak mint képviselő vett részt az ülésen. Mindenképpen kéri, hogy hozzák vissza a közgyűlés elé az anyagot, ennek semmiféle veszélye nincs és akkor a társadalmi szervezeteket is be tudják vonni és az anyagokat be tudják csatornázni, amelyekre talán egyáltalán nem tettek kísérletet. A jegyzék az anyag végén szerepel, ahol hosszasan sorolva vannak a helyi kisebbségi önkormányzatok, akik támogatólag aláírták a programot, de érdekes, hogy nyilván az 5 célcsoport között az a helyi kisebbségi önkormányzat érintett leginkább a mélyszegénység kapcsán, amely támogatólag nem tudta jegyezni éppen azért, mert az észrevételét, amelyet kért az anyaghoz csatolni a városvezetés vagy az illetékes bizottság vagy akihez tartozik visszautasította és ez végül is nem került bele az anyagba. Fontos lenne, hogy minden olyan szervezetet be tudjanak vonni és semmibe nem kerül ez a városnak. Vannak civil szervezetek, akik önkéntes munkában elvégzik, hogy ezeket az információkat beletolják adott esetben a jövőre visszakerülő anyagba és, hogy majd egy jobb anyagot tudjanak elfogadni. Ezzel a struktúrával, hogy majd a bizottság elé jön vissza az anyag, ahol ez az anyag igazából senkit nem érdekel, így ezt a lehetőséget sem adják meg a ténylegesen érintetteknek, hogy saját ügyeikben, érdekükben tegyenek a program feljavítása érdekében. Továbbra is kéri, hogy a közgyűlés elé hozzák vissza az anyagot egy év múlva és mondjon az alpolgármester olyan érveket, ami azt mutatja, hogy erre nincs mód vagy nem áll mindannyiuk érdekében, hogy egy jobb programjuk legyen, hogy azon törvényalkotói szándékot is be tudják építeni, ami az egy évvel ezelőtti anyagból is pontosan látszik. Amikor az alpolgármester azt mondta, hogy a végéig tolta az egész folyamatot a kormány azzal, hogy a mentorok kiképzése most fejeződött be, akik végül összerakták az anyagot, de az is igaz, hogy egy évvel ezelőtt, a múlt nyáron jelent meg ez az anyag (rendelet), amelyből pontosan látszott, hogy milyen típusú társadalmi közreműködésre, együttműködésre számítanak ehhez a programhoz. Kéri megfontolni a javaslatát és egy év múlva visszahozni a közgyűlés elé.

39

Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Az említett bizottsági üléshez hasonló vita zajlott most a közgyűlésen is, Szentistványi István képviselő vitatkozott csak a bizottság elnökével, senki más nem szólt hozzá az anyaghoz. Ugyanazt a vitát le tudják folytatni egy nyílt bizottsági ülésen is, mint amit itt lefolytattak a nyílt közgyűlésen. Megköszöni az iroda munkatársainak és akik részt vettek az anyag elkészítésében. Egy nagyon terjedelmes, nagyon sokrétű és sok érdeket becsatornázó anyagról van szó. A közgyűlés minden tagja nevében megköszönhetik, hogy abban a feszített munkatempóban, amit a kormányzati ütemezés diktált, meg tudták valósítani az esélyegyenlőségi program felülvizsgálatát. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs. Felhívja a képviselők figyelmét, hogy szükséges a program megszavazása, ugyanis ha július 1-jén nincs az önkormányzatnak elfogadott esélyegyenlőségi programja, akkor július 1-jétől uniós támogatásra, uniós pályázatra az önkormányzat nem nyújthat be pályázatot, automatikusan elutasításra kerül minden ilyen típusú pályázat. Kéri a képviselőket, hogy szavazzák meg az esélyegyenlőségi programot. A programhoz módosító indítványt nyújtott be Szentistványi István képviselő, amelyet az előterjesztő nem támogat. Az Egészségügyi és Szociális Bizottság módosító indítványát az előterjesztő támogatja. Szavazásra bocsátja Szentistványi István képviselő – nem támogatott – módosító indítványát.

A közgyűlés a javaslatot 2 igen, 10 nem szavazattal, 9 tartózkodás mellett nem fogadja el. (A jelenlévő képviselők közül 21 fő szavazott.)

Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Szavazásra bocsátja – az elfogadott bizottsági módosítással – az esélyegyenlőségi program elfogadására vonatkozó javaslatot.

A közgyűlés a javaslatot 19 igen, 2 nem szavazattal elfogadja és a következő határozatot hozza: (A jelenlévő képviselők közül 21 fő szavazott.)

314/2013. (VI.28.) Kgy. sz. Határozat

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta Dr. Solymos László alpolgármester 01/01/25362-19/2013. számú, „Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programja” tárgyú előterjesztését és az alábbi határozatot hozta: 1. A Közgyűlés jóváhagyja Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat jelen határozat mellékletét képező Helyi Esélyegyenlőségi Programját, és egyidejűleg hatályon kívül helyezi a 241/2006. (V.12.) Kgy. számú határozattal elfogadott Esélyegyenlőségi Programot.

40 2. A Közgyűlés a Polgármester útján utasítja valamennyi szakiroda vezetőjét a Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak megvalósítása érdekében a szükséges intézkedések megtételére. Felelős: valamennyi szakiroda vezetője Határidő: a Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglalt határidőkre figyelemmel 3. A Közgyűlés a Polgármester útján utasítja a Humán Közszolgáltatási Iroda vezetőjét, hogy gondoskodjon a Helyi Esélyegyenlőségi Programnak a www.szegedvaros.hu weblapon történő megjelentetésről, továbbá a Türr István Képző és Kutató Intézet részére történő megküldéséről. Felelős: Humán Közszolgáltatási Iroda vezetője Határidő: azonnal 4. A Közgyűlés a Polgármester útján utasítja a Humán Közszolgáltatási Iroda vezetőjét, hogy tájékoztassa a Helyi Esélyegyenlőségi Programnak az elkészítésében közreműködő, vagy véleményezését végző szervezeteket, szerveket a dokumentum elfogadásáról, és annak elektronikus elérhetőségéről. Felelős: Humán Közszolgáltatási Iroda vezetője Határidő: 2013. július 31. Erről a Tisztségviselőket, Kabinetet, Humán közszolgáltatási Tanácsnokot, a Címzetes Főjegyzőt, az Aljegyzőt, valamennyi szakirodát jegyzőkönyvi kivonaton értesíti.

41 Mellékletek: h314_13_eselyegyenlosegi_program_1melleklet.pdf h314_13_eselyegyenlosegi_program_2melleklet.pdf h314_13_eselyegyenlosegi_program_3melleklet.pdf

42

1. Az önkormányzat tulajdonában álló önkormányzati lakások bérletéről, a lakbérek mértékéről és a lakbértámogatásról szóló 45/2006. (XII.13.) Kgy. rendelet módosítása Előterjesztő: Városüzemeltetési Iroda vezetője 1.1. Sürgősségi indítvány: Közterület-használat rendjéről szóló 57/1999. (XII.23.) Kgy. rendelet módosítása Előterjesztő: polgármester

Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: 1.1. napirendhez: A kormány az elmúlt hetekben úgy döntött, hogy filmforgatáshoz rendeleti szabályokat kell hoznia minden önkormányzati képviselőtestületnek, ráadásul határidőt is szabtak július közepéig. 30 napon belül ezeket az önkormányzati rendeleteket meg kell hozni. Egészen elképesztő jogalkotási folyamatnak lehetnek tanúi. A folyamat vége, hogy Szeged önkormányzati döntéséből, hatásköréből kikerül a szegedi közterületekről való döntés, a szegedi kormányhivatalban fognak majd dönteni arról, hogy Szeged közterületein, az önkormányzat közigazgatási területen lévő közterületeken milyen filmet forgathatnak, illetve megvalósítható-e filmforgatás. Ez jó példája szintén annak a jogalkotási folyamatnak, amely az önkormányzatok jogfosztását jelenti, azaz nem dönthet a város arról, hogy mi történik Szeged közterületein, hanem ezt majd a kormányhivatal fogja a város helyett eldönteni. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

2. Az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról szóló 53/2004. (XI.30.) Kgy. rendelet módosítása Előterjesztő: Makrai László, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kft. ügyvezető igazgatója Király József és Szenkovszky Szilvia, a Szegedi Kéményseprőipari Kft. ügyvezető igazgatói

Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Az előterjesztéshez kiegészítés és törvényességi észrevétel készült. Kéri a címzetes főjegyzőt, hogy ismertesse a törvényességi észrevételét.

Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Az előző napirendhez hasonlóan itt is önkormányzati rendeletalkotási kötelezettség van, amelynek lényegével és egyes elemeivel is egyetért. Egyetlen elemét azonban ki kell emelni, amely véleménye szerint törvénysértő, mert az előterjesztő az egyik törvénynek meg akart felelni, ehhez képest viszont a másikkal ütközik a javaslat. Aminek meg akart felelni az az, hogy az üdülőterületeken, illetve az ideiglenesen használt ingatlanokban meghatározza a hulladéktörvény a minimális hulladékdíjat, ami az egyéb hulladék díjnak az 50 %-át jelenti. Az előterjesztő előterjesztésére azt az egyébként helyes irányt követte, hogy egy szezonális használatot állapít meg, amely egyébként a tényleges használatnak is megfelel és ezért fél éven keresztül fizetteti azt a díjat az érintett ingatlanokkal, amit máshol egész évben fizetnek. Így érné el az 50 %-ot. Ez önmagában a törvénynek megfelel, de durván sérti ugyanakkor egy másik kitétele a Polgári

43 Törvénykönyvet és valamennyi, a lakosságot védő törvényt a tekintetben, hogyha a szolgáltatás nem valósul meg az adott időszakban, mert árvíz vagy egyéb más vis mior időszak van, akkor olyan időszakra próbálja kiterjeszteni a szolgáltatási díjfizetést, hiszen szolgáltatás nem valósul meg, amikor a szolgáltatást nem végzik el. Itt a szolgáltatás – ellenszolgáltatás értékarányosság, stb. felmerül és kétségtelen, hogy két törvény ütközik, de megoldási javaslatként semmiképpen nem jó az, hogy olyanért fizettessenek a lakossággal szolgáltatási díjat, amely szolgáltatást nem, hogy nem veszik igénybe, hanem elvileg sem tudja igénybe venni, mert a hulladékgazdálkodási társaság sem tud szolgáltatni. Jobb megoldást nem talál, mint hogy ezt az elemet ne fogadja be a rendeletbe, az összes többi ettől működik. Nem tudja támogatni azt, amikor a lakosságot úgy fizettetik, hogy nem kap érte semmit.

Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: A Parlament a rezsicsökkentés hevében néhol ballépéseket követ el, ugyanis mindkét előterjesztés azt tartalmazza, hogy nem hogy csökkenne a lakosság fizetendő díja, hanem nő. A kéményseprő szolgáltatási díj tekintetében vannak olyan díjtételek, amelyek akár a duplájára is nőnek, Szegeden eddig nem ennyit fizettek a szegediek a kéményseprőipari szolgáltatásokért, most majd bizonyos tételeknél közel a dupláját kell, hogy megfizessék. Ez mindennek nevezhető, csak nem rezsicsökkentésnek, bár ezzel valószínűleg nem fog kérkedni Mihálffy Béla vagy dr. Bohács Zsolt képviselő. A szemétszállítási díj is emelkedik az üdülőövezetben, illetve a kiskertekben lakók részére. Duplájára emelte a Parlament a közszolgáltatást díját, mostantól kétszer annyit kell fizetniük a kiskertekben lakóknak, illetve az üdülőterületen ingatlannal rendelkezőknek a hulladékszállításért, mint eddig. A kormányzati politikával ellentétesen hoz néha döntéseket a Parlament és a kormány. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs és átadja az ülés vezetését dr. Botka László polgármesternek.

Kmf.

Dr. Solymos László alpolgármester

Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző

Réperger Zsuzsanna jegyzőkönyvvezető

Póda Jenő jegyzőkönyv-hitelesítő

Hekáné dr. Szondi Ildikó jegyzőkönyv-hitelesítő

44

Jegyzőkönyv

Készül: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2013. június 28. napján tartott soros (nyílt) üléséről

Üléselnök: dr. Botka László polgármester

3. Szeged MJV Építési Szabályzatának és Településszerkezeti Tervének módosítása, valamint településfejlesztési döntés Előterjesztő: polgármester

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Az előterjesztéshez kiegészítő anyag került kiküldésre.

Szentistványi István képviselő: A SZÉSZ mostani előterjesztésében 3 pont szerepel, melyek közül az egyik a Felső-Tisza-parti stadionnal kapcsolatos előterjesztés, illetve a terület – amely a Felső-Tisza-part – Etelka sor – tanpálya – körtöltés által határolt terület – településszerkezeti terve és építési szabályzat módosítása. A korábban beígért támogatások után ez a város utolsó rábólintása a folyamatra, ami azt jelenti, hogy ez a stadion jelentős pénzekből megújul abban a reményben, hogy Szeged valamiféle csoda folytán élvonalbeli vagy akár nemzetközi szintű labdarúgó csapattal fog rendelkezni, ami adott esetben minden labdarúgásszerető embernek teljes joggal lehet a kívánsága, viszont amit már évek óta hiányolnak és többször felvetődött és semmi előrelépés nem történt az az, hogy mielőtt arról döntenek, hogy a város hány élvonalbeli csapatot vagy a versenysportnak mely ágazatait támogatja, adott esetben a többi rovására, illetve egyáltalán az élsport vagy versenysport milyen súlyt foglalt el abban a közösségi vagy a sporttal és rekreációval kapcsolatos költségcsomagban, amit a város erre szán (pl. tömegsporttal vagy diáksporttal szemben). Amikor ilyen horderejű kérdésekben döntenek, akkor ebben előtte mindenképpen valamiféle konszenzusnak, egy nyilvános vitának, a lakosság véleményének a megismerésének kellene egy ilyen folyamatot megelőznie, nem pedig különféle ötleteknek engedve ugrani bele bizonyos projektekbe. Számára meglepő volt, hogy a Szocialista Párt sem kifogásolta ezt a programot, azért is, mert országos szinten többször elhangzott, hogy az ÁFA-csökkentéssel kapcsolatos kiadásokat a stadionépítésekből lehetne kompenzálni. Ha országos szinten, ami tőlük távol van, absztrakt és teoretikus kérdés, ellenzik ezeket a látványberuházásokat vagy úgy érzik, hogy nincs meg rá a kellő anyagi fedezet az ország jelenlegi állapotában, különösen bizonyos társadalmi csoportok felől közelítve a kérdést, akkor Szegeden elfogadható lépés, ha azt mondják, hogy ezt nem a város fizeti, hanem más fizeti, ami persze nem igaz bizonyos értelemben, hiszen ismert, hogy itt is közpénzekről van szó. Ez a dolog meglepte őket. Ha alá tudnák támasztani, hogy a város ezt elbírja és megmondanák azt is, hogy mely versenysportokat, illetve csapatsportokat fogják ezzel párhuzamosan leépíteni, akkor el lehetne azon gondolkodni, hogy a labdarúgáslobbi, a kézilabdalobbi vagy melyik szárnya a sportot támogató szegedi közéletnek erősebb.

45

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Most, hogy lebukott, mint stadionépítő, javasolja, hogy szóljanak néhány szót a labdarúgásról. Úgy véli, hogy a helyzetértékelésük hasonló Szentistványi István képviselővel. A Fidesz 3 évvel ezelőtt azt ígérte, hogy rendbe teszi a magyar gazdaságot és rendbe teszi a magyar labdarúgást. Tagadhatatlan, hogy mindkettőben hasonló eredményeket ért el az elmúlt 3 évben. Megvan az ő véleménye is arról, hogy az ország jelenlegi állapotában, amikor a lakosság szegényedik és egyre rosszabbul él, több 10 milliárd forintot fordítanak az adófizetők pénzéből labdarúgástámogatásra és stadionépítésre, miközben a világon mindenhol ezt leginkább a piac és a magántulajdonosok oldják meg. A sporttámogatást is érintette képviselőtársa, és el kell azt is mondani, hogy 3 évvel ezelőtt az volt az ígéret, hogy az önkormányzat megemeli a támogatást a labdarúgásban és minőségi szegedi labdarúgást hoznak létre. Ennek éppen a fordítottja történt. Létrejött egy csapat, ami 2 év alatt elfogyasztott 3 edzőt és több mint 50 játékost és igazából ebben a csapatban csak egyetlen dolog volt a szegedi, az adófizetők pénze. Év elején észlelte, hogy ebből baj lesz, ezért jelezte, hogy az önkormányzat vonja vissza a szegedi adófizetők pénzének a támogatását ebből a labdarúgócsapatból, ahol most már 7-8 igazgató volt több százezer forintos fizetésért. A költségvetési rendeletet úgy terjesztette elő, a Fidesz-Jobbik módosító javaslatával ezt megszavazta. Ha őt tartják hibásnak a kialakult helyzetért, akkor jelezni kívánja, hogy nem jó helyen kopogtatnak. Nógrádi Tibor képviselő nincs jelen az ülésteremben, az előző ciklusban civilként egy halom tüntetést szervezett a polgármester ellen foci ügyben és telefirkáltatta a város valamennyi házfalát, hogy „Botka focira pénzt!”, ehhez képest kinevezték MLSZ megyei igazgatónak – feltehetően azért, mert ért hozzá – és sikeresen elérte azt, hogy 100 év óta először jövő évben Csongrád megyében egyetlen NB-s csapat sem lesz. Komolyan gondolkodik azon, hogy esetleg Nógrádi Tibor képviselő háza elé vonul tüntetni, mint ahogyan ő ezt megtette ellene az elmúlt időszakban. Stadionépítés: mindamellett, hogy megvan a véleménye a stadionépítésről, jelzés érkezett, hogy adott esetben ebből a támogatásból több milliárdot kapna a szegedi labdarúgócsapat a stadion felépítésére. Úgy véli, hogyha Szegeden bármi épül, amihez megvan a támogatás, akkor az önkormányzatnak ehhez hozzá kell járulnia. A város megadta a tulajdonosi hozzájárulást a Felső-Tisza-parti stadion esetében a felújításhoz, most a SZÉSZ-szel lehetővé teszik ezt a beruházást. Ha megkérdezik tőle, hogy ennek mi értelme van és mi fog ebben, az esetleg megújuló új stadionban történni, válasza, hogy fogalma sincs, ha más nem akkor megszervezik a tűzoltó zenekarok éves fesztiválját 4 évente. Ha úgy kérdezik, hogy ezt a 22,5 milliárd forintot el tudná-e értelmesebb célokra is költeni a városban, akkor természetesen a válasza igen. Ilyen világ van, ez az országos politika. Az a felelősségteljes döntés, hogyha Szeged város nem akadályozza, hanem hozzájárul, hogy egy ilyen beruházás meg tudjon valósulni, őszintén remélve, hogy előbb-utóbb Magyarországon a futball kiszabadul a politika fogságából és valódi szakemberek minőségi, eladható ,színvonalas labdarúgócsapatokat fognak felkészíteni, bízik abban, hogy előbb-utóbb Szegeden is, de ez nem most van. Megítélése szerint egy stadiont nem a mának építenek, hanem a jövőnek és ezért szerepel ez az előterjesztés a napirenden, de a kiindulópontokon, amelyet Szentistványi István képviselő is elmondott, nem tudnak összeveszni, mert ő is hasonlóan látja a dolgokat.

Szentistványi István képviselő: Amit a polgármester elmondott, annak 90 %-ával egyetért és a fő felelősség sem a városvezetést terheli. A 10 % az a mondata a polgármesternek, ami viszont sokszor előjön a szegedi fejlesztések kapcsán, amivel nem ért egyet, hogyha bármiféle fejlesztés Szegedre jön, akkor azt támogatják. Elvileg ez szépen és jól hangzik, de ennek nagyon súlyos ára van sokszor. Jelen esetben ez azt jelenti, hogyha Szegedre jön ingyen vagy

46 talált pénz, aminek nem állnak az útjába, hogy abból valami épüljön, akkor ennek az lesz a következménye, hogy ettől kezdve egy olyan kényszerpályára kerülnek a labdarúgócsapattal, hogyha csak vérrel-verejtékkel bírja is a város kinyögni azt a költségvetési támogatást, ami nyilvánvalóan többszöröse lesz annak, mint amibe a csapat belebukott – 40-60 milliós támogatásokat fizetett a város az utóbbi egy-két évben, amikorra meghirdették az új futball csapatot, ami majd az NB I-et megcélozza – ez szemmel láthatóan a semmibe ment. Jövőre megyei csapata lesz a városnak, bár nem emlékszik, hogy ilyen előfordult volna, hogy a város legerősebb csapata a megyei osztályban játszott volna. Ennek az lesz a következménye, hogy egy olyan kényszerpályára kerülnek, amikor nem lesz kiút és a futball melletti érdekek folyamatosan azt fogják felszínen tartani, hogy erőn felül vállaljon a város olyan kötelezettségeket – egy NB I-es vagy esetleg nemzetközi szintre is aspiráló futball csapat érdekében – ami az elmúlt néhány év támogatásának a többszöröse lesz és emellett majd ott maradnak azok a csapatok is, akiket eddig is támogattak, amelyek valóban értek el sikereket. Ez vagy a tömegsport rovására fog menni, mint ahogyan az elmúlt években is láthatták vagy az egyéb területek rovására is. Ilyenfajta következményei nagyon is vannak azon logikának, amikor azt mondják, hogy bármi pénz jön Szegedre, bármilyen fejlesztési lehetőség elé állnak, abba mindig beleugranak, és pontosan ezek a beleugrások hozzák a várost sokszor nagyon lehetetlen helyzetbe. Ezt az elmúlt években és nem csak a sport terén megtapasztalták. Természetesen, amit a fociról és erről a gigantomán jellegű emlékműállításról vallanak, az hasonló és nyilván annak a néhány csapatnak, amelyik reális eséllyel rendelkezik, hogy nívós csapatot tartson fenn, ott még lehet ráció, bár Szeged az elmúlt néhány évtized pályafutása során nem ezek közé tartozott, ahol a semmiből nemzetközi szintű futball csapatot épít. Ha vannak nemzetközi szintű csapataik és valószínűleg női csapatot is szeretne a város fenntartani, akkor nem biztos, hogy nekik kell ezt a futball csapatot kitermelniük, amely majd a magyar futballt ismét a csúcsra viszi.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A stadionépítésről az alábbiakat tudják: a kormányzat és az MLSZ döntés pusztán egy felhatalmazás, hogy a Szeged 2011 Gyulán működő NB III-as csapat kezdhet összegyűjteni társasági adókedvezményeket, amely a magyar adófizetők pénze, mert a Magyar Állam egy adóbevételről lemond a futball javára. A félreértések elkerülése miatt elmondja, hogy nem pénzt kapott a csapat, hanem lehetőséget arra, hogy pénzt tudjon gyűjteni. Van egy 30 %-os önrész, 900 millió forint. Az újságban szerepelt, hogy a csapat ezt a pénzt már félretette. Gratulál és így érthető, hogy miért nem a labdarúgásra költötték ezt a pénzt. Kizárt dolog, hogy ezzel az összeggel rendelkeznének. Az önkormányzatnak – ha a stadion megépül – egyetlen fillérjébe sem kerül a fenntartás, mert a fenntartást is a csapat vállalta. Határozottan úgy véli, hogy akármi is a véleménye arról, ami a magyar futball környékén történik, meggyőződése, hogy amíg a politika fogságából ki nem kerül a futball, addig egészen biztos, hogy nem lesz minőségi labdarúgás nem csak Szegeden, hanem Magyarországon sem. Ha már ez van, akkor ettől kezdve semmilyen körülmények között nem akadályozza a város a beruházást. Óriási kétségei vannak, hogy ez egyáltalán megvalósul-e. Természetesen mindennek örül, ami Szegeden épül, de ez jelen pillanatban semmiféle kötelezettséget és semmiféle pénzt nem igényel a szegedi költségvetésből. Most nem történik más, mint a SZÉSZ módosításával lehetővé teszik a stadion felújítását. Egyszer már döntöttek arról, hogy tulajdonosként – hiszen a Felső-Tisza-parti stadion Szeged Város Önkormányzatának tulajdonában van – hozzájárulnak, hogy egy ilyen fejlesztést meg tudjanak valósítani. Annak ódiumát egy ilyen átpolitizált helyzetben nem hajlandó felvállalni, hogy úgy tűnjön, mintha a város akadályozná a beruházást. Sok sikert kíván a beruházáshoz, a város minden döntést meghoz ezzel kapcsolatban, ezért kéri a közgyűlést, hogy a SZÉSZ módosítást is szavazzák meg ennek értelmében.

47 Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.

4. Az önkormányzat 2013. évi költségvetésének 1. sz. módosítása Előterjesztő: polgármester

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Két kiegészítő anyag készült az előterjesztéshez. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

5. Az önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól szóló rendelet módosítása Előterjesztő: polgármester

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Kiegészítő anyag készült a javaslathoz. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

6. Ingatlanok közgyűlési döntést igénylő kérdései Előterjesztő: polgármester

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Kiegészítő anyag készült a javaslathoz. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

6.1. Halaszthatatlan indítvány felfüggesztésére vonatkozóan Előterjesztő: polgármester

a

20411-173/2013.

(VI.27.)

VFB

határozat

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A napirend megállapításánál is jelezte, hogy összesen 60 millió forint – amely kevesebb, mint az éves futball támogatás az összes focicsapatot összeadva – jut arra, hogy a legfontosabb közterület-felújításokat a városban meg tudják valósítani. Ugyanúgy, mint az elmúlt 10 évben a szakmai szervezetek javaslatai és a műszaki felmérések után a Városüzemeltetési Iroda összeállította a listát a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság részére. A bizottság a listát nem fogadta el, az egyik Fidesz-es képviselő a mellényzsebből elővett egy másik listát, ami alapján egyértelműen látszik, hogy sem a szakmai érvek nem voltak fontosak, sem az, hogy a városnak mi a prioritása, hogy mi a

48 szegedieknek a jó. Egymás között elosztották ezt a 60 millió forintot. 99 %-a jutna a város egyik felébe, ahol Fidesz-es a képviselő és 1 % a másikba, ahol szocialista. Felhívja a képviselők figyelmét, hogy egy önkormányzati képviselő az egész városát képviseli, illetve a szegediek már csak olyanok, hogy nem pusztán az adott választókerületben járnak, dolgoznak és élnek, ahol laknak, hanem a városban használják a fő tömegközlekedési útvonalakat is. Tehát ha sok szegedinek akarnak segíteni, akkor elsősorban a legtöbb szegedi által használt utakat, járdákat, buszmegállókat kell rendbe tenni, amit valamennyi választókörzetben lakó szegedi folyamatosan használ. Nagyon fontosnak tartja azon utcák, járdák javítását is, ahol 12 ház van és naponta 25 ember használja a járdát, de úgy véli, hogy a városnak az az érdeke, hogy inkább azt a járdát és buszmegállót tegyenek rendbe, amit naponta 12 ezren használnak, mert ez a felelős várospolitika. Meg van döbbenve, mert az elmúlt 8 évben abszolút nem volt az szempont, hogy egy-egy városrészben milyen pártállású a képviselő és véleménye szerint ez lenne a felelős magatartás a következő időszakban is. Bármennyire is hazudnak a Fideszesek saját maguknak, az elmúlt 8 évben olyan mértékű fejlesztések voltak a külső városrészekben, amelyek példa nélküliek. Mindenhol iskolákat újítottak fel, művelődési házat építettek, közterületek tettek rendbe. Hiába állítja a Fidesz az ellenkezőjét, semmilyen megkülönböztetés nem volt a belváros, a lakótelep és a külső városrészek között. Kéri, hogy a bizottság határozatát a közgyűlés utasítsa el és fogadja el az ismét előterjesztett irodai előterjesztést, amelynek két prioritása van: a játszótér esetében a megyei kormányhivatal kötelezte a várost néhány balesetveszélyes játszótér lebontására, melyre biztosítani kell forrást. A másik prioritás az volt, hogy azon utakat, járdákat, buszmegállókat kívánják rendbe tenni, ahol a legtöbb szegedi megfordul, mert tömegközlekedési útvonalak mellett vannak. Kéri, hogy mindezek alapján fogadják el a javaslatot.

Dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő: A 6. napirendhez kíván hozzászólni.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Javasolja, hogy képviselőtársa legközelebb ne a folyosón tartózkodjon, hanem az ülésteremben, mert akkor követni tudja a közgyűlés munkáját.

6. Ingatlanok közgyűlési döntést igénylő kérdései Előterjesztő: polgármester

Dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő: Az Osztrovszky u. 1. sz. alatti ingatlan értékesítésével kapcsolatban kíván hozzászólni. Az előterjesztés alapján 5 éves részletfizetési lehetőséget biztosítanak a lehetséges vevőnek. Kérdése a polgármesterhez, hogy a polgármester vagy a hivatal folytatott-e tárgyalásokat vagy megbeszéléseket az ingatlan vonatkozásában és kaptake bármilyen tájékoztatást az ingatlanra vonatkozóan, hogy lenne érdeklődő, aki részletekben kívánná az ingatlant megvásárolni? Ez az ingatlan jelenleg oktatásra szolgál, illetve azzal indokolják az 5 éves részletfizetési kérelmet, mert helyi védettség alatt áll az épület, holott más olyan épülete is van a városnak értékesítésre kijelölve, amely szintén oktatásra szólít, mégsem javasolja a város az 5 éves részletfizetés kérdését. Kérdése, hogy mi ennek az oka? Készült-e bármilyen tanulmány? Miért nem 3 vagy 10 év az értékesítés? Ezt az ingatlant senki nem fogja lebontani és újat építeni, hiszen az nagyságrendekkel többe kerülne. A helyi védettséget nem tartja olyan tényezőnek, ami a vételárnál számottevő lenne. Az ingatlant csak

49 oktatás céljára lehet használni a jelenlegi körülmények között, ezzel egyetért, de azt nem érti, hogy ez miért írja elő az 5 éves részletfizetést. Kéri a polgármester válaszát. Következő kérdése a címzetes főjegyzőhöz szól: a 409/2011. Kgy. határozat jelölte ki hasznosításra az ingatlant és a 2012. májusi ülésen döntöttek arról, hogy nyilvános pályázat útján versenytárgyaláson értékesítik az ingatlant. A 17. § alapján 50 millió forint fölött a közgyűlés dönt ebben a kérdésben. A 46. § (4) bekezdés alapján csak versenyeztetési eljárás keretében lehet lefolytatni és az 5. § rendelkezik arról, hogy a tulajdonos dönt a versenyeztetési eljárás formájában arról, hogy az ingatlant pályázati eljárás keretében kell értékesíteni, amennyiben forgalmi értéke meghaladja az 50 millió forint. A közvagyon érdekében minden pályázat azonos, tiszta lappal indul. A pályázati eljárásról a 17/1994. többször módosított önkormányzati rendelet rendelkezik. Ezen rendelet 14. § (9) bekezdése alapján a pályázat nyertese az, aki a pályázati feltételeknek megfelel és a pályázati eljárás során a legmagasabb vételár megfizetésére, a legmagasabb egy összegű befizetésre tesz ajánlatot. Ez itt ebben az esetben hogyan fog történni, ha 5 éves részletfizetés kerül megállapítva. A 11. § alapján a pályázat nyertese a szerződéskötés időpontjára vállalt fizetési kötelezettség teljesítésével, vagyis mivel a legmagasabb vételárat és egy összegű befizetést ajánló nyerhet, köthet szerződést úgy, hogy 15 napon belül, amikor megkötik a szerződést, akkor ezt ki kell, hogy fizesse. A 11/A § (2) bekezdése alapján pedig 3 napon belül köteles megfizetni. Felhívja az ellentmondásra a figyelmet a közgyűlési határozat és a közgyűlési rendelet között. A határozat felül fogja írni a közgyűlési rendeletet? Az IKV Zrt. milyen alapon bonyolítja le pályázati eljárást, hogyha a pályázati rendelet alapján nem tudja. Nincsenek a részletek sem megállapítva. Egy összegű vagy több összegű részletről lenne szó? Ezt mi alapján állapítja meg az IKV Zrt.? Ha ezt határozattal elfogadják, akkor ez általánosan azt jelenti, hogy bármilyen rendeletüket felülírhatják. Az 5 éves részletfizetés több ponton ellentmond a rendeletnek. Milyen felhatalmazás alapján hajtja végre ezt az IKV Zrt.?

Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Semmi olyan hátsó szándék nincs, amire a képviselő sejtetést engedett. Az ingatlant – sok mással együtt – az önkormányzat hosszabb ideje üresen tartja és árulja, azonban látható, hogy az ingatlan nem kel el és ezért kellett a vételárat is csökkenteni. Egy következő lehetősége az lenne az önkormányzatnak, ha még mindig fennáll a szándék az elidegenítésre és ez nem sikerül, akkor folyamatosan csökkentik az árat. Mikor jár jobban az önkormányzat? Ha egy magasabb áron, esetleg részletfizetést engedve kínálja az ingatlant úgy, hogy ebben az érdekei nem sérülnek vagy kivárja, amíg nulla forintig eljutnak vagy örökre üresen áll az épület. Az épület azért ér kevesebbet, mint a látványa mutatná, hiszen majdnem profilkötött a felépítése miatt. Nagyon nehéz értékesíteni és éppen azért, mert más célra, mint oktatási intézmény nem igen lehet felhasználni. Emiatt nem volt aggálya az előterjesztéssel kapcsolatban.

Dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő: A címzetes főjegyző nem tett törvényességi észrevételt, márpedig ez a határozat teljesen ellentétes a rendelettel. A rendelet alapján nem így lehet pályázni, nem így lehet fizetni. Kérdése, hogy ezt hogyan fogja az IKV Zrt. és a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság végrehajtani, ha erre nem kapott felhatalmazást. Teljes mértékben egyetért azzal, hogyha ilyen van, akkor módosítsák a rendeletet és tegyék lehetővé a részletfizetést. A polgármesterhez az lett volna a kérése, hogy ezt más iskolánál – pl. a Széchenyi Gimnáziumnál – ezt a módszert miért nem alkalmazzák? Mondják ki, hogy a javaslat a rendelettel ellentétes vagy közgyűlési határozattal felül tudják írni a rendeleteiket. Ha igen, akkor ennek örül, mert akkor bármilyen más határozatot hoznak, nem baj, ha valamelyik rendelettel ellentétes, a közgyűlési többség elfogadja és akkor az lép életbe.

50 Kérdése, hogy itt miért nem született törvényességi észrevétel? A rendelettel való ellentmondást hogyan oldják fel? Nem a vételárra, a megfizetésre és a szándékra kérdezett rá. A szándék akár méltányolandó is lehet, ha az ingatlant más módon nem tudják eladni, de hogyan oldják fel ezt az ellentmondást, hiszen az nem csak egy, hanem több rendelettel is ellentétes.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Nagyra értékeli, hogy dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselőnek kinőtt a törvényességi érzéke, mert ez nem volt rá jellemző az elmúlt 3 évben, hiszen megállás nélkül szavaztak meg minden közgyűlésen törvényellenes előterjesztéseket. A címzetes főjegyző megválaszolta a kérdést. Évek óta üresen áll a volt Dugonics iskola épülete. Az épület kizárólag csak ilyen célra használható és ennek megfelelően két változat lehetséges, hogy vagy folyamatosan viszik le a vételárat – bár akkor sem valószínű, hogy elkel az épület – vagy egy új konstrukcióban rugalmassá próbálják tenni, hogy aki iskolát akar működtetni, akkor az adott esetben ezzel a lehetőséggel élni tudjon. A hozzá intézett kérdésre elmondja, hogy az elmúlt években több iskolát működtető egyház, alapítvány, magánszervezet jelezte, hogy az egy összegben fizetés számára megterhelő, szeretnének iskolát bővíteni és lehetséges-e a részletfizetés. Ha a közgyűlés úgy dönt, akkor lehetséges. Éveken keresztül áll üresen az épület, amelynek az üresen tartása is évente több millió forintos költség az önkormányzat számára, ráadásul romlik az ingatlan állaga. Ez az egyetlen épület, ami kizárólag iskola célra használható. A képviselő által említetteknél másfajta hasznosítás is elképzelhető és ezért javasolják ezt a megoldást ennél az épületnél.

Dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő: A polgármester válaszát elfogadja és ezzel is ért azzal, hogy ez másként nem megoldható, viszont a címzetes főjegyző még mindig nem válaszolt azon kérdésére, hogyha a rendelet alapján ez nem lehetséges, a versenytárgyalás, a pályázati eljárás keretében az nyer, aki a legmagasabb egy összegű ajánlatot teszi. Hogy tudja ezt az IKV Zrt. lefolytatni? Ráüt a hasára és egy burkolt felhatalmazás alapján dolgozik? Véleménye szerint ezt csak rendeletmódosítással tudnák megoldani. Kéri a címzetes főjegyző válaszát, hogy ez hogyan fog történni a gyakorlatban. Ki határozza meg a részletek összegét? Ez egy egy összegű részlet lesz? Ki készíti el az anyagot? Az IKV Zrt. és mi alapján, ha ezt a pályázati rendelet nem teszi számára lehetővé? Ha más tenne ilyet, akkor azonnal jeleznék, hogy nem törvényszerű a javaslat és ellentétes a rendelettel. Itt teljes mértékben kilóg a lóláb. Miért nem módosították a rendeletet?

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Mutyiznak egy iskolaépülettel, az iskolaoligarchákkal. Dr. Keresztúri Farkas Csaba, aki elítéléséig a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke volt, nagyon jól tudja, hogy a vonatkozó rendeletnek megfelelően minden egyes lépésről, a pályázat kiírásától az elbírálásig bizottság dönt és természetesen azt is nagyon jól tudja, hogyha részletfizetésre írnak ki pályázatot, de van olyan ajánlattevő, aki egy összegben ki akarja fizetni a vételárat, akkor természetesen ő nyer, hiszen a város számára legkedvezőbb ajánlatot kell elfogadni. Ez egy igen bohókás kísérlet volt arra, hogy képviselőtársa a városi érdek és főként a törvényesség iránti elkötelezettségét mutassa be. Aki figyelemmel kísérte dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő elmúlt 3 éves tevékenységét, az feltehetően jót mosolyog magában.

51

6.1. Halaszthatatlan indítvány felfüggesztésére vonatkozóan Előterjesztő: polgármester

a

20411-173/2013.

(VI.27.)

VFB

határozat

Juhász Gyula képviselő: A Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság közterületrekonstrukciós keretre hozott határozatának felfüggesztése ügyében kíván hozzászólni. A polgármester felfüggesztette a bizottság döntését, mondván, hogy politikai döntést hozott a bizottság. Ez van. 29-en politikai szereplőként ülnek a teremben. Politikai döntéseket tudnak hozni, akár személyükben, akár testületi formában, akár közgyűlésben, akár bizottságban. Nincs más lehetőségük. Politikai döntést hoznak akkor, amikor elfogadják a közgyűlés napirendjét, amikor támogatják vagy nem támogatják a költségvetést, a módosítását. Minden döntésük politikai döntés. A Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság sem tud másmilyen döntést hozni, mint politikai döntéseket. Akkor ezek szerint minden politikai döntés ellenkezik az önkormányzati törvénnyel a polgármester állítása, illetve előterjesztése szerint. A Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság előterjesztésével kapcsolatban előadott polgármesteri történettel szemben van egy másik történet is, amelyet a polgármester nem mondott el. Június 20-án két előterjesztés készült a témában a közterület-rekonstrukciós keret felosztására. Az első előterjesztés a június 20-i előterjesztés volt, amit ő írt, a második pedig az az előterjesztés, amit 27-én a bizottsági ülés napján kaptak meg a bizottsági tagok és azzal a listával, amit a Városüzemeltetési Irodával összeállíttatott a városvezetés, azt a listát a bizottság tagjai az ülés napján látták először, szemben azzal a listával, amit a Környezetgazdálkodási Kft. városüzemeltetési, illetve közterületfenntartási szakembereivel hónapokon keresztül egyeztettek, ami az ő előterjesztéséhez csatolva volt, a Városüzemeltetési Iroda előterjesztéséhez pedig nem. Egy olyan lista is rendelkezésre áll, amit a Városüzemeltetési Iroda valamilyen nem ismert okból nem csatolt az előterjesztéséhez, amihez a bizottság határozata társult. Egy szakmailag alátámasztott, leegyeztetett lista alapján hozta meg a bizottság a döntését. Az a statisztika, amit a polgármester az előterjesztéséhez mellékelt, az a bizottság előtt nem volt ismert és nem is vizsgálták. Nem nézték azt, hogy azokban az utcákban vajon kire szavaztak az ott lakók. Ez nem érdekel senkit. Nem ez a dolog lényege. Azon azonban érdemes lenne elgondolkozni – és a polgármester logikája itt kissé fordított –, hogy azon körzetekben, vajon miért a Fidesz-KDNP képviselői vannak többségben. Azért, mert az elődeik nem foglalkoztak ezekkel a körzetekkel. Inkább játszották lelkesen a polgármester irodája előtti lábtörlő szerepét és valószínűleg ez hozta meg azt az eredményt, hogy ezekben a körzetekben az ott élők helyzetén kívántak segíteni.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Így például Juhász Gyula képviselő városrészében polgármestersége első 8 évében csak éppen művelődési házat, iskolát, központi teret építettek és leaszfaltozták az összes utcát. Ehhez képest – a szemtanúk szerint – megérkezett Mihálffy Béla képviselő, aki a felelős volt, mellényzsebből előhúzta a listát és elosztották a 60 millió forintot úgy, hogy a 11 Fidesz-es körzet kapott 99 %-ot, a 9 szocialista körzet pedig 1 %-ot. Ez szégyen és gyalázat. Az, hogy egy városban melyik játszóteret, utcát, járdát kell rendbe tenni, egy normális városban nem politikai kérdés, hanem műszaki és forgalomszabályozási kérdés. Az iroda által összeállított listában két prioritás van: a megyei kormányhivatal kötelezi a várost 4 játszótér rendbe tételére, mert balesetveszélyesnek minősítette, azt meg kell csinálni és csak ebből a forrásból tudják megtenni, a megállóhelyek rendbe tételénél pedig azt vette figyelembe az iroda a javaslatánál, hogy a legforgalmasabbakat újítsák fel, amelyeket naponta

52 a legtöbb szegedi használ. Ehhez képest a Fidesz a pénzt olyan utcákra kívánja fordítani, olyan járdaépítésre, ahol 10-15 ház áll és néhány tucat ember használja. Hangsúlyozza, hogy ez is rettentően fontos, bárcsak lenne annyi pénze a városnak, de az elmúlt 3 évben nem törekedtek arra a kormánypárti Fidesz-es képviselők, hogy fejlesztési forrásokat hozzanak. 3 éve egyetlen iskolafejlesztési pályázat nem volt. A korábbi 8 évben minden évben milliárdos nagyságrendben tudtak az iskolákra fordítani és ugyanez igaz az útépítésre is. 60 millió forint áll a rendelkezésükre és a Fidesz abszolút aránytalanul elosztotta – és nem politikailag aránytalanul – és nem a szocialista képviselőket bántják ezzel, hanem Szeged lakosságát.

Juhász Gyula képviselő: Ez a keret azért van a költségvetésben, mert a Fidesz-KDNP Frakció javaslatot tett arra, hogy legyen a költségvetésben ilyen. Feltétele volt a költségvetés támogatásának az a frakció részéről, hogy ez a keret bekerüljön. Most ezt a pénzt is el akarja venni a városvezetés a bizottsági hatáskörből, saját céljaikra akarják elosztogatni, holott tudták pontosan, hogy a költségvetés elfogadásának ez volt a feltétele. Akkor is megmondták, hogy az elmúlt években hátrányba hozott külső városrészek fejlesztését kívánják elsősorban támogatni ezekből a keretekből. Ebből nem csináltak titkot. A szocialisták azok, akik állandóan felül akarják írni a költségvetés elfogadásakor kötött megállapodást. Mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a bizottságok ne tudják felhasználni a forrásokat, folyamatos obstrukcióval akadályozzák meg, hogy a városrészi önkormányzati kereteket fel tudják használni és mindent elkövetnek, hogy minél lassabban, minél később legyen a keret elosztva. Ez az előterjesztés sem került volna a bizottság elé, ha június 20-án ő nem készít egy előterjesztést a témában, hogy még a nyári szünetben azt el tudják fogadni és fel tudják osztani. Erre a szocialisták húznak elő mellényzsebből egy listát, amit senkivel nem egyeztettek, senkivel nem tárgyaltak le és a Városüzemeltetési Irodával vitetik el a balhét. Arról nem is kíván szólni, hogy azon összegeket, amelyek az utcák, közterületek mellett szerepeltek szakmailag mennyire lehetetlenek és a hozzá nem értésről tanúskodnak. A tápéi piactér felújításához 4 millió forintot írtak. Egy terület földdel való feltöltését 2 ütemre kívánják osztani. Miféle szakmai hozzáállás ez?

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Jól látják a szegediek és sajnos az elmúlt 3 évben ez lett a gyakorlat, a Fidesz-es képviselőket nem érdekli sem Szeged, sem a szegediek. Ezeket a pénzeket a saját politikai céljaikra használják fel és a külső városrészeknél létrehozták a városrészi alapokat is. Kevesebb pörköltet kellett volna ebből a pénzből főzni és akkor jutott volna járdaépítésre is. Minden szegedi tudja, hogy az elmúlt 8 évben valamennyi külső városrészben régóta hiányolt, fontos, nagy volumenű beruházásokat tudtak megvalósítani (útépítés, csatornázás, járdaépítés, művelődési ház építést, iskolafelújítás, központi terek rendbetétele). Ezek nagyrészt EU-s pénzből történtek, mert sikeresen pályázott az önkormányzat. Az elmúlt 3 évben a Fidesz semmiféle Európai Uniós pályázatban nem segítették a várost. Szeged város pénzét költik el önző módon, nem a szegediek érdekét figyelembe véve. Azokat az utakat, járdákat, buszmegállókat kell rendbe tenni, amit a legtöbb szegedi használ és az nem érdekes, hogy egyébként melyik városrészben lakik és ki éppen az aktuális önkormányzati képviselője. Mindenféle felmérés szerint a szegedi önkormányzati körzetben élő lakosok 20-25 %-a tudja, hogy ki az önkormányzati képviselője. Azt is tudják, hogy Szegeden számukra fontos dolgok fejlődnek vagy el vannak herdálva ezek a meglehetősen szűkös források. Semmi másról nem szól a javaslat, mint hogy a kormányhivatal kötelező utasítását hajtsák végre és ez alapján legyen eldöntve, hogy melyik játszóteret kell rendbe tenni és azokat az utakat, járdákat, buszmegállókat hozzák rendbe,

53 amelyek az iroda felmérése szerint tömegközlekedési útvonalon vannak és naponta több 10 ezer szegedi használja a Fidesz választókörzetéből is.

Szentistványi István képviselő: Juhász Gyula képviselő egy nagyon fontos megjegyzést tett és mélységesen szomorú, ha ez így működik. Azt mondta, hogy ez van, mert minden döntésük valójában politikai döntés. Ezt a polgármesternek címezte ugyan, aki ezzel szintén teljes mértékben tisztában van, de szeretné, hogy ezt a városlakóknak címezzék, hogy végre a városlakók értsék meg, hogy ami itt történik, az színtiszta politikai döntések folyománya. A városlakók néha azt az illúziót kergetik, amikor köztük járnak, ezt tapasztalják, hogy ők azt hiszik, hogy alapvetően szakmaiság, a lakossági érdekek mentén próbálnak lelkiismeretük és szakmai alapon dönteni. Véleménye szerint sok ember ezt az illúziót kergeti. Amióta a testületben van, azóta próbálja valamelyest ezt az illúziót eloszlatni a szegediekben, hogy ez azért az esetek 90 %-ában nem így működik. Képviselőtársa pontosan megfogalmazta a lényeget, hogy ez majdnem mindig így történik. Bármiről is döntenek – akár csak a mai napirendeken is végignéznek: biomassza, stadionépítés – általában mindig a szűk látókörű, saját, személyes vagy éppen politikai, gazdasági érdekeik mentén döntenek. Ezek mentén lobbiznak – ki sikeresebben, ki kevésbé sikeresen –, s ez nyilván a politikai paletta, erőviszonyok függvénye, de alapvetően így működik ez a helyi politika, mint valószínűleg az országos is. Ezek a rugók mozgatják a képviselőket és nagyon korrekt volt, hogy képviselőtársa ezt teljesen nyíltan kimondta, mert valóban erről van szó, csak szeretik eljátszani azt a színjátékot, mintha ez nem így lenne, főleg akkor, amikor a közvélemény is látja. Ezért van óriási szükség arra, hogy 4 évente milyen erőviszonyok alakulnak ki a szegedi közgyűlésben, mert ettől kezdve bármit meg lehet tenni ezen logika mentén, amikor plusz egy szavazattal több van a közgyűlésben, a bizottságban, ettől kezdve legyen az bármennyire irracionális, bármilyen, a város érdekeivel ellentétes döntés, az biztos, hogy a politikai akarattal keresztül lehet vinni. Hangsúlyozza, hogy bár ezen ügy kapcsán mondja, de nem erre vonatkozik és abban nem akar igazságot szolgáltatni, hogy melyik választókörzetnek mennyire van szüksége ezen pénzekre, de a logika valóban így működik és a pénzek így kerülnek elosztásra Szegeden azt a választópolgárok 90 %-a pontosan tudja.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Meg kell jegyezni azonban, hogy ez azért nem normális. Egy városban nem normális az, hogy olyan kérdés, hogy melyik utcát, járdát, közterületet tegyék rendbe, az pusztán pártpolitikai kérdés. Az előző 8 évben ez nem így működött. Volt egy prioritás lista az utakra, utcákra, járdákra, parkokra, játszóterekre vonatkozóan, ami szakmai alapon került összeállításra a műszaki állapot alapján, illetve, hogy mennyi szegedi használja. Minden évben a rendelkezésre álló összeget ez alapján osztották el és nem volt jelentősége, hogy az adott városrésznek éppen akkor milyen pártállású a képviselője. Képviselőtársa nem volt a testületben az előző időszakban és ezért jelezni kívánja, hogy azért van felháborodva, mert korábban nem így működött a dolog. Nem úgy volt, hogy egy Fidesz-es képviselő bejön egy bizottsági ülésre, előhúzza az előző este a Fidesz Frakcióban köttetett megállapodást és egy városrészi fejlesztési alapot úgy oszt el, hogy a város egyik felének 99 % jut, a másiknak pedig 1 %. Ezzel nem a szocialista képviselőket sértik, hanem a szegedieket.

Mihálffy Béla képviselő: Ismét megismétli, amit Juhász Gyula képviselőtársa is elmondott, hogy június 20-án ezt az előterjesztést Juhász Gyula képviselő, aki a bizottság elnöke, benyújtotta. Akkor a bizottság két szocialista delegáltja elhagyta az üléstermet

54 határozatképtelenné téve a bizottságot, ezért sem tárgyalni, sem megszavazni nem tudták a javaslatot, de az egy benyújtott indítvány volt. Nem igaz, hogy erről nem tudtak. Erre reagálva került benyújtásra 27-én az iroda által jegyzett indítvány. Az impozáns és szép Dugonics téri fejlesztés 700 millió forintjába került a városnak, nyilván ennek egy része pályázati pénz volt. Mi is az amire ezt a 60 millió forintot politikai indíttatásból szeretné elherdálni a Fidesz Frakció: Gyálaréten járdarekonstrukció. A polgármester nem támogatja a gyálarétieket, de Hüvös László képviselő támogatja, aki szeretné, hogy megvalósuljon a beruházás. Szerb utca járdarekonstrukció: Rózsavölgyi József képviselő támogatja a kezdeményezést, a polgármester nem. Rózsavölgyi József képviselő a szőregiek mellett áll, a polgármester nem. Magyar utca járdarekonstrukció, Tompa Mihály utca járdarekonstrukció, Szabadság téri futballpálya: Hüvös László képviselő támogatja ezeket az ügyeket, a polgármester nem, tehát az alsóvárosiak ellen van. Arany János Általános Iskola előtti járdajavítás, kézilabdapálya felújítása: 12 millió forint. A panelban élő szegedieket Kalmár Ferenc képviselő támogatja, a polgármester nem. Negyvennyolcas utca 511. szám előtti parkoló 7 millió forint. Ezt a parkolót a szocialisták 5 évvel ezelőtt megtervezték és 5 év alatt semmit nem tettek azért, hogy ez meg is valósuljon. Érvényes terv van erről. Végre nekikezdhetnek és 1/5-ét meg tudják csinálni. Ezt sajnálja a dorozsmaiaktól a polgármester? Evangélikus templom előtti területrendezés: 11 millió forint. Haág Zalán képviselő a belvárosiakkal van, úgy tűnik a polgármester nem támogatja a belvárosiakat sem.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ez egy rettentő ócska demagógia volt, egyetlen mentsége a képviselőnek, hogy a hozzászólás színvonaltalan volt. Mihálffy Béla képviselő felsorolt 11 tételt, amire el akar a Fidesz költeni 60 millió forintot. A polgármesteri előterjesztés 23 tételt tartalmazott. Felsorolja azon 23 tételt, amit a Fidesz nem támogat, ha nem támogatja a polgármesteri előterjesztést. Ezt érdemelné Mihálffy Béla képviselő az elhangzott színvonaltalan hozzászólással, miközben a dorozsmaiak nagyon jól tudják, hogy Mihálffy Béla képviselősége előtt Kiskundorozsmán új művelődési házat tudtak építeni, le tudták csatornázni a teljes települést, mindenhova szilárd útburkolatot építettek, a központi teret is rendbe tették és megoldották Kiskundorozsma legnagyobb problémáját a nagybani piac fejlesztésével, bővítésével és a forgalom átszervezésével. Kiskundorozsma a Mihálffy Béla képviselőt megelőző 8 évben többet fejlődött, mint az előző évtizedekben összesen. Mihálffy Béla képviselő ettől kezdve mérheti magát az előző időszakhoz. Egyetlen fejlesztési pályázatban, forrásban, mint Fidesz-es képviselő nem nyújtott segítséget, Kiskundorozsmával kapcsolatban nem tesz mást, mint néhány millió forintot költ a város adófizetőinek a pénzéből. Vállalja az összehasonlítást az előző 8 évben és abban, amit ebben a 4 évben Mihálffy Béla képviselő művel. Ezt a dorozsmaiak is jól látják. Vérlázító és felháborító, hogy a város egyik felére 99 %-ot, a másik felére 1 %-ot költenek. Az általa előterjesztett szakmai, irodai javaslat – ami a kormányhivatal utasítását hajtja végre és a járda-útépítésnél pedig azt veszi figyelembe, hogy a legforgalmasabb, a legtöbb szegedi által naponta használt utakat, járdákat tegyék rendbe – 23 tételből áll, a Fidesz döntése pedig 11 tételből. Ha tetszik, akkor a polgármester több mint kétszer jobban szereti teljes Szeged városát, mint a teljes Fidesz Frakció. Nem így folyt az elmúlt 8 évben és nem hiszi, hogy a szegediek értékelnék, amit a Fidesz művel. Mihálffy Béla képviselő azt is említette, hogy a Szocialista Frakció határozatképtelenné tette a bizottsági munkát. A 8 fős bizottságból 2 fő a szocialista és ők tették határozatképtelenné a bizottságot? Hogy tud 2 fő képviselő egy 8 fős bizottságot határozatképtelenné tenni? Azt sem szabad elfelejteni, hogy 14 Fidesz-es képviselő van és 13 szocialista. Ehhez képest a Fidesz a szegedi választók akaratát felülbírálva, a demokratikus szabályokat felrúgva kétszer annyi bizottsági helyet adtak saját maguknak, mint amennyit az MSZP-s képviselőknek biztosítottak. Azt várják, hogy amikor odamennek és politikai alapon

55 saját maguknak elosztják a város pénzét, akkor ehhez a szocialista képviselők asszisztáljanak. Természetesen ez nem fog bekövetkezni.

Juhász Gyula képviselő: Szeretné még egyszer leszögezni, hogy a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság tegnap hozott határozata semmiféle törvényt nem sért. Az érvényes törvényi előírások, szabályok, a város költségvetési rendelete alapján jártak el. A bizottsági hatáskörben hoztak döntést, ráadásul egy olyan lista alapján, amit a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. által hónapokon át egyeztetett szakmai listáról választott ki a bizottság. Az a lista, amire dr. Botka László polgármester hivatkozik, az a tegnapi napig nem is volt ismert a bizottság tagjai előtt. A szocialisták azok, akik előhúzzák a csikkzsebből a listát. A polgármester pártpolitikai hozzáállással vádolja őt. Mondja meg, hogy a Szerb utcában hányan szavaztak rá és hányan a Fidesz jelöltjére. Tudja? – mert ő nem tudja. A Magyar utcában hány volt a Fidesz szavazója, hány volt a Magyar Szocialista Párt szavazója? Tudja? – mert ő nem tudja. Bizottsági elnökként fogalma sincs arról, hogy ezeken a közterületeken, mert egy közterületnek nincs politikai hovatartozása, nincs politikai nézete, az ott élő embereknek van politikai nézete, pártállása vagy pártpreferenciája, de a bizottság nem is vizsgálta, mert nem is vizsgálhatja, akkor lenne törvénysértő, ha ilyen szempontokat vettek volna figyelembe, hogy ezekben az utcákban milyen pártra szavaz emberek laknak. Nem vették ezt figyelembe, nem vizsgálták. Egy szakmailag összeállított listáról választottak utcákat. Ha 120 millió forint állt volna rendelkezésre vagy 90 millió forint, akkor a Szegedi Környezetgazdálkodási Kft. által javasolt valamennyi utcát fel tudták volna újítani, de az a lista, amiről a szocialisták beszélnek, azt a bizottság nem is látta és azt várják, hogy az utolsó pillanatban a bizottság elé lökött lista alapján hozzanak döntést? Miféle hozzáállás ez?

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megjegyzi, hogy Juhász Gyula képviselő hiába kiabál. Ugye nem gondolja, hogy valaki elhiszi, hogy ez egy véletlen egybeesés és 11 önkormányzati körzet 99 %-ot, 9 körzet pedig 1 %-ot kap. Ne csinálják már, ne legyenek gyávák. Az előbb elismerte képviselőtársa, hogy leültek a Fidesz-es képviselők a bizottságban és elosztották egymás között a pénz. Erről szólt az egész történet. Megjegyzi, hogy igen, a legutóbbi választásokon mind a 20 körzetben ő nyerte meg a polgármesterválasztást.

Haág Zalán István képviselő: Egészen pontosan tudja, hogy a belvárosi 15. számú választókörzetben nem a polgármestert választották a szegediek, azért sem, mert az alatt a 8 év alatt zárták be például a Bartók Béla Művelődési Központot és nagyon elhanyagolták ezt a városrészt.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Most hallották Mihálffy Béla képviselőtől, hogy a belvárosra költötték a legtöbb pénzt.

Haág Zalán István képviselő: A belvárosnak azt a részét bizony elhanyagolták 8 év alatt, amelynek most ő az önkormányzati képviselője, hiszen például az evangélikus templom előtti terület, amelyre most a bizottság javasolt támogatást, az igenis rohad. Meg lehet nézni ezt a területet, de nyilván nem jár arra a polgármester gyalog, bár autóval járhat, ha hazafelé tart, de valószínűleg nem szokott kinézni az autóablakon. Ha a polgármester megnézné ezt a területet, akkor láthatná, hogy milyen állapotok uralkodnak ott és ezt a területet igen is rendezni kell.

56 Valóban szép a Szent István tér, de egy halott tér alakult ki. Sem a piac, sem az ott lévő üzletek, az ott élő emberek nem tudják használni ezt a teret, mert vagy a hőség elviselhetetlen és felvetődött a növénytelepítés, amellyel árnyasabbá lehetne tenni a teret, de ehhez gyakorlatilag senki nem járul hozzá azok közül, akik a polgármester irányítása alá tartozik. A politika a város ügyének intézését jelenti, ilyen értelemben politikai kérdés az, amelyet a közgyűlés vagy egy bizottság meghoz. Szentistványi István képviselő ne higgye, hogy ő képviseli a szakmaiságot a közgyűlésben, a többiek pedig nem. Ha az egyik oldalon nagyvonalú tud lenni, akkor legyen a másik oldalon is, hiszen pont a polgármester kifogásolta a bizottsági helyek elosztását. Nem úgy van, ahogy mondta a polgármester, hiszen valóban 13 szocialista képviselő van, de benne van a polgármester és egy alpolgármester. Ők nem tagjai egyetlen bizottságnak sem, így nem lehet figyelembe venni a bizottsági helyek kialakításakor ezt az arányszámot. Sosem tud arányos lenni a bizottsági helyek elosztása, így például, amikor Szentistványi István képviselő több bizottságnak is a tagja, az úgy fordulhat elő, hogy felül van reprezentálva az LMP, más esetben viszont, ha arányosan osztanák el, akkor nem kaphatna képviseletet bizottságban és nem fogalmazhatná meg azon szakmai elképzeléseit, amelyek nagyon nagy hasznára válnak Szeged városának. A korábbi ciklusban sem volt arányos a bizottsági helyek elosztása, például a Fidesz-KDNP az előző ciklusban 1/3-ot jelentett a közgyűlésben és voltak még más ellenzéki képviselők is, ezzel szemben például pl. a 8 fős Kulturális, Egyházügyi, Közművelődési és Idegenforgalmi Bizottságban egyedül volt Fidesz-KDNP-s képviselő. Ilyen értelemben a korábbi időszakban sem volt arányos a bizottsági helyek elosztása.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ismét hangsúlyozza, hogy nem a szocialista képviselőket győzik le, hanem a józan észt és a szegediek érdekét. Ha ehhez még Mihálffy képviselő hozzá tud tenni, akkor tegye meg.

Mihálffy Béla képviselő: A polgármester nem mondott igazat és nem először. Kiskundorozsmán egyik egyéni választókörzetben sem nyerte meg a polgármester-választást.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Végül még kiderül, hogy nem is ő a polgármester.

Mihálffy Béla képviselő: A fejlesztésekkel kapcsolatban elmondja, amit említett a polgármester (a csatornázás, körforgalomépítés, művelődési ház felújítása, illetve új művelődési ház építése) ezek valóban megvalósultak, amit már korábban is megköszönt a polgármesternek, de ezek a fejlesztések a 2002-2005. közötti években történtek. A polgármester közel 20 éve politikus és tudja, hogy az emberek gyorsan felejtenek és lehet, hogy éppen ez az oka, hogy nem nyerte meg a polgármester-választást Kiskundorozsmán. Az utóbbi 3 évben, mióta Fidesz-es képviselők vannak azóta a polgármester semmiféle kezdeményezésüket nem támogatja, ott hátráltatja az ügyeiket, ahogy csak tudja.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Kéri, hogy legalább egyetlen példát mondjon, amit nem támogatott. Egyetlen fejlesztési elképzelését mondjon Mihálffy Béla Dorozsmára, amit nem támogatott.

57 Mihálffy Béla képviselő: A parkoló I. ütemére fordítandó 7 millió forintot nem támogatja a polgármester.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ez Mihálffy Béla képviselő 4 éves nagy fejlesztési programja? Gratulál hozzá és ezt állítja szembe az előző beruházásokkal?

Mihálffy Béla képviselő: Dr. Solymos László alpolgármester igazolni tudja, hogy minden évben elküld egy listát Kosik Dénes képviselőtársával, amiben kéri, hogy a polgármester, az általa előterjesztett költségvetésbe vegye bele a dorozsmai célokat, fejlesztéseket és a legritkább esetben kerül bele valami. Nem mondja, hogy nem kerül bele, mert akkor ő is hazudna. Van, hogy bekerül javaslatuk, de az nagyon ritka. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Mint bizonyára ismert, ebben a közgyűlési felállásban a polgármester alkotja a közgyűlési rendeletet. Az a baj, hogy az elmúlt 3 évben egyetlen jelentősebb fejlesztési pályázatot sem hozott a Fidesz a városba, sem Szegedre, sem Dorozsmára, miközben az elmúlt 8 évben megállás nélkül nyerték a pályázatokat fejlesztésekre valamennyi városrészben. Ez a baj, ezzel kellene foglalkozniuk a kormánypárti Fidesz-es képviselők.

Szentistványi István képviselő: Haág Zalán képviselő által mondottakat kissé helyre kell tenni, mert a televíziónézők azt gondolhatják – joggal -, hogy valakivel összetévesztette képviselőtársa és nyilvánvalóan ez a valaki dr. Keresztúri Farkas Csaba, mert ő van benne ugyanolyan politikai támogatottságban, mint ahogyan a Lehet Más a Politika bekerült a szegedi közgyűlésbe, ő van jelen három fontos pénzes bizottságban. Az egyik bizottságnak elnöke volt, a másiknak alelnöke, a harmadiknak mezei tagja. Ő egy viszonylag kevésbé fajsúlyos bizottságnak az elnöke és semmilyen más bizottságban nincs benne. Az Egészségügyi és Szociális Bizottság ülésére önszorgalomból jár be, de nem bizottsági tagként. A Lehet Más a Politikának összesen 3 embere van a bizottságokban. A Pénzügyi Bizottságban közgazdász végzettséggel, a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottságban egy jogász és a politikai ellenfeleik is elismerik mindkét személy szakmaiságát vagy hozzáértését az adott területen. Igen mellé lőtt Haág Zalán képviselőtársa ezzel kapcsolatos kijelentésével. Soha nem mondta azt, hogy ő képviselné a testületben a szakmaiságot. Arra szokta felhívni a figyelmet, hogy itt nem szakmai alapon, hanem politikai alapon döntenek. Nem ő képviseli a szakmaiságot, hanem azt szeretné, ha minél többen azt képviselnék, hogy a szakmai véleményekre, a szakmára hallgatva hozzanak meg bizonyos döntéseket és a lakossági érdekeket próbálják meg megjeleníteni. Természetesen azt szeretné, ha a szakmaiságot minél többen képviselnék, de kétségtelen, hogy ez nagyon ritka esetben fordul elő, akár a bizottságokban, akár a közgyűlésben. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Lezárva a vitát el kell mondania, hogy Szeged városának okoznak kárt akkor, ha nem a legtöbb szegedi által naponta használt utakat, járdákat, buszmegállókat teszik rendbe. Ha a bizottság a határozata marad hatályban, akkor ez így fog történni. A polgármesteri előterjesztés arról szól, hogy egy szakmai lista alapján, a műszaki állapot és a használatot figyelembe véve osszák el ezt a pénzt, a képviselők pedig

58 majd meghozzák az ezzel kapcsolatos döntésüket. Ki figyelemmel kísérte a vitát, az látja, hogy mit jelent a Fidesz-es városi politika: puszta személyes önzést, azonkívül semmi mást. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.

7. Pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései Előterjesztő: polgármester

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Kiegészítő anyag került kiküldésre. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

9. Egyes önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat érintő tulajdonosi döntések Előterjesztő: alpolgármester

Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: A közgyűlés elején szerepelt a biomassza erőmű és a távhőszolgáltatás ügye. Ennél az előterjesztésnél fel szeretné hívni arra a figyelmet - amit az ott elhangzott hozzászólásában is említett -, hogy van egy önkormányzati cég, amely úgy gondolja, hogy létezik más megoldási lehetőség is a fűtési rendszer korszerűsítésére, mint a biomassza erőmű. A geotermikus energiának a kiépülő hálózatra való rácsatlakozással a Sport és Fürdők Kft. ügyvezető igazgatója jelezte, úgy számolnak, hogy mintegy 20-30 %-os költségmegtakarítást tudnak elérni a fűtésszámláik terén, hogyha a közgyűlés jóváhagyja azt, hogy közbeszerzési eljárást indítsanak és csatlakozzanak ehhez a projekthez. Póda Jenő képviselő hozzászólásával ellentétben úgy tűnik, mégiscsak van olyan, aki hisz ebben a projektben, van olyan, aki azt gondolja, hogy meg fog valósulni ez a projekt és ez a személy a Fidesz oldalán áll.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.

10. A 2013-2014. óvodai nevelési év előkészítése Előterjesztő: alpolgármester

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

59 11. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata által működtetett állami fenntartású nevelési-oktatási intézmények vezetői pályázatainak véleményezése Előterjesztő: polgármester

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Szomorú történelmi pillanat, hogy január 1-jétől eszetlenül és sok kárt okozva a magyar oktatási rendszernek - államosították Magyarország valamennyi oktatási intézményének fenntartói jogát. Több mint 3000 iskola, 120.000 pedagógus egyetlen állami intézményfenntartó szervezet részévé vált a legkisebb településtől a legnagyobb iskolavárosig, beleértve Szeged valamennyi iskoláját. A részletekbe nem kíván belemenni, mivel az előző közgyűlésen részletesen megbeszélték, hogy ez milyen fajta veszélyekkel, s már érzékelhető problémákkal, minőségromlással jár. Az egyik következmény, hogy nem a helyi közösség és a helyi közösségnek felelősséggel tartozó önkormányzat dönthet az iskolaigazgatói pályázatokról. Magyarország valamennyi iskolaigazgatóját a miniszter nevezi ki és mindenkinek csak legfeljebb véleményezési joga van. Az előterjesztésből látható, azt javasolja, hogy legalább Szegeden tartsanak ki az értékeik mellett. Az elmúlt 10 évben Szegeden az volt a gyakorlat, hogy a pályázatoknál azt a jelöltet támogatta a közgyűlés és választotta meg iskolaigazgatónak, aki meggyőző többséggel bírta a tantestület, a szülői munkaközösség és az iskolaközösség támogatását. Nem volt egyszerű a tankerülettel, bár a tankerület, mint egy postafiók működik, tehát igazából semmiféle hatásköre és döntési jogköre nincs. Mint ahogyan a sajtóban is olvasható volt, nem tett eleget a tankerület a törvényi kötelezettségének, vagyis nem hozta nyilvánosságra azt a közérdekű adatot, hogy a tantestületek milyen arányban támogatták a jelölteket. Ezt kerülőúton, de szabályosan kellett beszerezniük. Ennek megfelelően az előterjesztés tartalmazza többes jelölés esetén, hogy a tantestület melyik jelöltet támogatja. Az előterjesztés arra vonatkozik, hogy természetesen azt a jelöltet támogassa Szeged város közgyűlése, aki elnyerte az iskolaközösség támogatását. Szeged értékeihez a megváltozott viszonyok között is legyenek hívek és ebből a szempontból is segítsék az iskolák működését.

Pocsai Blanka képviselő: Valóban úgy véli, hogy egy új típusú döntés-előkészítés hárult az Oktatási Bizottságra. Véleménye szerint a gyászmenet helyett - ahogyan elmondta a januári átadás-átvételt követően is - a folyamatot segíteni akarták és mindannyian a bizottságban a törvényeknek megfelelve élni a véleményezési joggal, ami hasznos és jó, hogy az Oktatási Bizottságnál megmaradt. Az Oktatási Bizottság munkája most a közgyűlés előtt van. A polgármester olyan törvénytelenségekről beszélt, amely valóban anomália, de az egy 3 évvel ezelőtt hozott törvény anomáliája. Abban igaza van a polgármesternek, hogy szükséges lett volna pontosítani, de amint a bizottsági ülésen is elmondta, hogy a nyilvánosságra való hozatal az intézmények honlapján, egy pályázati procedúra kellős közepén -, miután a törvény határidőket nem tartalmaz, kötelezettséget a tankerület felé - egy folyamat közepén tegyen fel vezetői programokat és rá vonatkozó adatokat, nem volt egyértelmű és a törvény sem volt egyértelmű. Minisztériumi állásfoglalást kért a tankerületi igazgatóasszony. Külön őt is felhívta, mert ő is tájékozódott a témában és pontosan akart látni a bizottsági ülésre. Mint kiderült - a minisztérium állásfoglalásból - helyesen és törvényesen cselekedett. A nyilvános adatok kötelezettsége iskolai honlapokon, a pályázati procedúra lejárta után kötelezettség. Ha visszagondolnak több ilyen pályázati program lebonyolítására, ez egy nagyon fontos dolog, ettől függetlenül a bizottságban külön köszönetet mondtak az osztályvezetőnek abban a témában, hogy valóban informálisan - mert a tankerülettől időben nem érkeztek meg ezek az adatok, bár ennek törvényes, egy véleményezési joghoz kapcsolódó kötelező voltát vitatják, de mégis hasznos volt, mert a tantestületek által alkotott véleményt is figyelembe vették.

60 Amikor a szakbizottsághoz érkeztek a pályázatok, a pályázatokat a tankerülettől, mint törvényességért felelős szervtől kapták meg, ezért a bizottság a véleményezési eljárásban minden olyan pályázatot, amely a tankerülettől megérkezett, törvényesnek ítéltek meg és a véleményezési eljárásban részt vettek ezek a pályázatok. Másik nagyon fontos dolog, hogy a véleményezési eljárás más típusú eljárási metódust igényel. Abban a táblázatban, amelyben informálisan, de a tantestületek véleménye szerepel, egy olyan metódus jelenik meg, hogy minden jelöltről, minden jelölt vezetői programjáról és személyi alkalmasságáról a tantestületek külön szavaztak. Ezt a metódust - mivel véleményező szerv - követte az Oktatási Bizottság. Azon intézmények esetében, ahol több pályázó volt, minden pályázó esetében a bizottság - ugyan nem külön szétbontva vezetői programra és a személyes alkalmasságra -, ahogy ez egy véleményező eljárásban törvényes, külön, mindegyik jelöltről a bizottság szavazott. Vannak olyan intézmények, ahol valóban szoros vélemények születtek és mivel a véleményező eljárás egy más típusú eljárás, ezért kéri a polgármestert, hogy a szavazásnál is ezt a metódust követve, minden pályázóról külön szavaztasson. A bizottság 90 %-os egyetértésben és a tantestületi véleményezések mellett tette le a voksát. A közoktatásban dolgozik sok-sok éve, elhivatott és régóta a bizottság tagja, de megtörtént egy váltás és ha állami fenntartásba kerültek az intézmények, akkor úgy véli a polgármesternek, az alpolgármesternek, aki az oktatásért felelős, a szakbizottságnak, a képviselőtestületnek nem az a feladata, hogy gátakat szabjon, hogy nehezítsen egy átalakulási folyamatot, hogy folyamatos pengeváltások kellős közepén folyjon egy közoktatási rendszer nem problémamentes és nem napi bosszúságoktól történő átalakítása. Mindannyiuknak az a feladatuk, hogy a közoktatás átalakításában az iskoláikat szolgálják, értük legyenek és könnyítsék meg a folyamatot. Az Oktatási Bizottság ebben az esetben is, az előterjesztésnek az előkészítésében is így cselekedett.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ugyanazt gondolják, ők is védik az iskoláikat, a szegedi oktatási intézmények értékeit és természetesen az elmúlt időszakban ők nyújtottak sok-sok segítséget a tankerületnek a kialakult káoszban. A szegedi pedagógusok azt várják, az fog történni, ami történt az elmúlt 10 évben, hogy az lesz az iskolaigazgató, akit a tantestület akar, ha nem akkor Pocsai Blanka Fidesz-es politikusnak majd oda kell állnia a tantestület elé és elmondani, hogy ez miért nem így volt. Nagyon komoly félelmek vannak, mert Balog Zoltán miniszter nagy egyetem rektorának is nevezett ki olyan személyt, akit a szenátus nem támogatott. Ilyen világban élnek. Majd akkor is szeretne ilyen lelkes oktatási érdeket védő szöveget hallani, amikor először lesz Szegeden, hogy nem azt fogják iskolaigazgatónak kinevezni, akit nagytöbbséggel támogat az iskolaközösség. Akkor majd oda kell menni a tantestülethez és mindezt elmagyarázni. Ebben a felelősségben természetesen nem fognak tudni osztozni, hiszen a kormánypártot terheli a felelősség. Egy dolgot kér a közgyűléstől, hogy ragaszkodjanak Szeged város értékeihez és a közgyűlés azt az egy jelöltet támogassa minden iskolában, aki meggyőző többséggel elnyerte az iskolaközösség támogatását. Nem játszanak olyat, hogy mindenkit támogatnak. Kötelességük kiállni az iskolák, a tantestületek, az iskolaközösségek mellett, attól függetlenül, hogy Szeged város közösségét megfosztották attól, hogy az iskolákat fenntartsa és az iskolaigazgatókat megválassza. A testületnek döntést kell hoznia, ki kell állniuk az eddigi értékek mellett és meg kell hallaniuk a pedagógusok szavát és ennek megfelelően a javaslata az lesz, hogy minden egyes iskolában azt a jelöltet támogassa a közgyűlés, aki nagy többséggel elnyerte az iskolaközösség támogatását, másképpen nem tudják értékelni ezt a dolgot. Minden más egyéb törekvés a szegedi iskolák, a szegedi értékek, a szegedi pedagógusok, a szegedi tantestületek elárulása, bárminek is hívják.

61

Dr. Solymos László alpolgármester: Pocsai Blanka képviselő azt mondta, hogy nem szabad akadályozni az intézmények fenntartásának átalakítási folyamatát, illetve az oktatási rendszernek az átalakítását. Szeged önkormányzata nem akadályozta ezt a folyamatot, mindenben segítették a tankerületet, mindenben próbáltak segítséget nyújtani, még akkor is, ha a tankerület ezt nem kérte, de úgy vélték, hogy a szegediek, a diákok, a pedagógusok érdekében erre szükség van. Szeged önkormányzata, a polgármester és ő maga is az elmúlt időszakban csak a szegediek érdekét védték ebben a folyamatban, azt szerették volna elérni minden ügyben, hogy ne a szegediek ellen szülessenek döntések az iskolaállamosítási folyamatban. Az együttműködés hiánya éppen ebben az előterjesztésben testesül meg és nem Szeged önkormányzata részéről, hanem a tankerület és az állam részéről, ugyanis Szeged önkormányzata az elmúlt hetekben folyamatosan, többször, írásban és szóban is kérte a tankerületet, hogy tájékoztassák őket ezekről a tantestületi iskolai szavazási eredményekről. A tankerület vezetője arra nem volt képes, hogy egy válaszlevélben tájékoztassa a városvezetést, hogy neki ezzel jogi aggályai, problémái vannak, mert akkor már arról tudtak volna vitatkozni, hogy a jogi aggályok jogosak-e vagy sem. Azt az egyszerűbb utat választották, hogy nem is reagáltak a levelekre, a megkeresésekre. Így nehéz együttműködni, nehéz kompromisszumos előterjesztéseket készíteni vagy olyan utat bejárni, ami mindkét fél számára jó lehet. Az Oktatási Bizottság - Pocsai Blanka szavaival ellentétben – nem követte minden esetben a tantestületek véleményét, nem azt a jelöltet támogatta minden egyes iskola esetében vagy intézmény esetében, amit a tantestület támogatott. Volt olyan jelölt is, amit a bizottság támogatott, viszont a tantestület nem. Az együttműködésre és a gördülékeny iskolaműködtetésre vonatkozóan felhívja Póda Jenő képviselő figyelmét, hiszen a legutóbbi közgyűlésen vitát folytattak arról, hogy a tankerület teljesíti-e azokat a pénzügyi kötelezettségeit, amelyek a várossal szemben felmerültek. A mai napon 42 millió forint lejárt tartozása volt a tankerületnek Szeged város önkormányzata felé. Ez több, mint bosszúság. Ez igenis komoly pénzügyi kérdés a szegediek részére. Nyilvánvalóan ilyen esetekben is fel kell lépnie a városnak. Kéri Póda Jenő képviselőt és a Pénzügyi Bizottságon természetesen majd meg fogja kérni a Fidesz-delegált tankerület vezetőhelyettes-asszonyt is, mint a Pénzügyi Bizottság tagját, hogy hasson oda, hogy a tankerület Szeged önkormányzatának a jogosan várt követeléseit fizesse ki határidőben.

Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Átadja az ülés vezetését dr. Solymos László alpolgármesternek. Kmf.

Dr. Botka László polgármester

Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző

Réperger Zsuzsanna jegyzőkönyvvezető

Póda Jenő jegyzőkönyv-hitelesítő

Hekáné dr. Szondi Ildikó jegyzőkönyv-hitelesítő

62

Jegyzőkönyv

Készül: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2013. június 28. napján tartott soros (nyilt) üléséről

Ülésvezető: Dr. Solymos László alpolgármester

Dr. Révész Mihály képviselő: A jelenlegi törvényi előírások szerint a miniszter július 31. napjáig dönt az igazgatók személyéről, hogy ki fogja igazgatni a következő 5 évben ezeket az iskolákat. Ő most nem a következő 5 évre gondol, hanem csak a következő tanévre. A gyerekek elmentek már nyári szünidőre, az iskolák nagy részében a tanárok is hamarosan nyári szabadságra mennek, s július közepén a legnagyobb százalékuk szabadságon lesz és – a gyakorlat szerint - augusztus 20-a után kezdik a munkát. Az állami iskolákban - legyen az általános vagy középiskola - jelenleg nem lehet tantárgyfelosztást végezni, legalábbis olyat, ami érvényes lesz, holott az elmúlt évtizedekben az oktatás rendje mindig is megkövetelte, hogy a tanév befejezésekor a következő tanév elindulásának a lehetőségét az iskolák teremtsék meg. Ez most óriási veszélyben van, aminek maga az eljárás a döntő oka. Ehhez még külön adalék, amit most kaptak „ajándékba” a szülők, hogy a tankönyveket július 31. napjáig csekken a szülőknek be kell fizetniük. Aki ezeket az iskolai folyamatokat jól ismeri, az azzal is tisztában van, előfordulhat, hogy az augusztus végi pótvizsgákon valamelyik gyerek csak azt a jogot szerzi meg, hogy ugyanazt az évfolyamot ismételje meg. Akkor hogyan kapják vissza ezen gyermekek szülei azt a pénzt, amit teljesen feleslegesen fizettek be, hiszen az előző tanévre szóló tankönyvekkel már rendelkeznek. Aki az oktatásban jártas, az tudja, hogy augusztus végén igen jelentős a vándorlás az iskolák között. Alapvető probléma, hogy még mindig káosz uralkodik az egész oktatási rendszerben.

Pocsai Blanka képviselő: Az Oktatási Bizottság szakmaiságát kívánja megvédeni és azt a hozzáállást tisztázni, amit képviselőtársaival és a külsős bizottsági tagokkal képviseltek az elmúlt 3 évben. Azt állította dr. Solymos László alpolgármester, hogy a szakbizottság a véleményezési eljárásban nem a tantestületek véleményezésének megfelelő előkészítő munkát végezte, ami nem igaz. Meg van meglepődve ezen kijelentésen, mert dr. Solymos László alpolgármester jelen volt az Oktatási Bizottság ülésén ezen napirendi pontnál. A véleményezési eljárásban a tantestületek és saját maguk többször javasolhattak egy jelöltet, tehát minden jelölt vezetői programjára és személyére vonatkozó elfogadásról, illetve elutasításról tettek javaslatot. Nyilvánvalóan vannak olyan intézmények is, ahol fej-fej melletti szavazásról tettek tanúbizonyságot a tantestületek és van, ahol csak néhány szavazat, s van, ahol külső pályázó szerzett jelentős szavazati arányt. Ha a véleményező eljárásban ugyanazt követik, mint a tantestületek, akkor ezzel nem tesznek rosszat. Várja az alpolgármester jelzését, hogy volt-e olyan döntésük, amely a tantestületekkel ellentétes. Meggyőződése, hogy a szakbizottság ilyen típusú döntést nem hozott.

63 Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Az előterjesztés mellékleteként szerepel az egyik intézménynél - a Madách Imre Általános Iskolánál - a jelöltekre vonatkozó szavazati arány. Az intézményben az egyik jelöltet 40 % támogatta és 59,5 % nem, a bizottsági ülésen azonban támogatták ezt a jelöltet. Ez egy konkrét ügy. Pocsai Blanka képviselő azt kérdezte, hogy mi az, ami nem felel meg az intézményi testületi szavazásnak. Ez az, ami nem felel meg. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.

12. SZMJVÖ Bölcsődéit érintő fenntartói döntések meghozatala Előterjesztő: alpolgármester

Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

13. A Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgatói munkakörére érkezett pályázatok elbírálása Előterjesztő: polgármester

Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

15. Szeged város drogstratégiai programjának 2012. évi végrehajtásáról szóló beszámoló és Szeged Megyei Jogú Város Drogstratégiájának felülvizsgálata Előterjesztő: Hüvös László humán közszolgáltatási tanácsnok, a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum elnöke

Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

16. Lajtorja Egyesület köztéri alkotásainak kihelyezése Előterjesztő: Humán Közszolgáltatási Iroda vezetője

Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

64

17. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2013. II. félévi munkaterve Előterjesztő: polgármester

Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

18. Beszámoló az állandó bizottságok munkájáról és a polgármester, valamint a címzetes főjegyző közgyűléstől átruházott hatáskörei gyakorlásáról Előterjesztő: a bizottságok elnökei Polgármester

Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

19. Tájékoztató a lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról Előterjesztő: címzetes főjegyző

Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

20. „Lány rózsákkal” című szobor kihelyezése Előterjesztő: Rózsavölgyi József önkormányzati képviselő

Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

20.1. Sürgősségi indítvány: Szegedi Testamentum Kft. igazgatójának prémiumfeladatai 2013. évre Előterjesztő: Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság

Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

65

20.1.1. Sürgősségi indítvány: prémiumfeladatai 2013. évre Előterjesztő: Hüvös László tanácsnok

Szegedi

Testamentum

Kft.

igazgatójának

Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: A címzetes főjegyző törvényességi észrevételt tett mindkét előterjesztéshez, amit a napirend elfogadásakor elmondott, ami a Fidesz-es képviselőket nem nagyon hatotta meg, ennek ellenére napirendre vették mindkét törvénysértő előterjesztést. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

20.2. Sürgősségi indítvány: SZKT igazgatójának prémiumfeladatai 2013. évre Előterjesztő: Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság

Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Az előterjesztéshez szintén törvényességi észrevétel készült. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

20.3. Sürgősségi indítvány: Preferált szervezetek részére helyiség bérbeadása Előterjesztő: Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság

Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

20.4. Sürgősségi indítvány: Szegedi Testamentum Kft. igazgatójának 2012. évi prémiumfeladat teljesítés értékelése Előterjesztő: Hüvös László tanácsnok

Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Az előterjesztéshez szintén törvényességi észrevétel készült. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

66

20.5. Sürgősségi indítvány: Szegedi Sport és Fürdők Kft. ügyvezető igazgatójának 2013. évi prémium célkitűzése Előterjesztő: Hüvös László képviselő

Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.

20.6. Sürgősségi indítvány: Folyószámlahitel-keret igénybevételének előterjesztése Előterjesztő: SZKT ügyvezető igazgatója

Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs. Bejelenti, hogy a testület zárt ülés keretében folytatja munkáját, kéri a zárt ülés feltételeinek biztosítását.

Kmf.

Dr. Solymos László alpolgármester

Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző

Réperger Zsuzsanna jegyzőkönyvvezető

Póda Jenő jegyzőkönyv-hitelesítő

Hekáné dr. Szondi Ildikó jegyzőkönyv-hitelesítő

67

2013. június 28.

Tartalomjegyzék (www.szegedvaros.hu)

312/2013. (VI.28.) Kgy. sz..................................................................................................... 8 SIKERES NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS A BIOMASSZA ERŐMŰ ÉS TERMÁLVÍZ ALAPÚ HASZNÁLATI MELEGVÍZ (HMV) ELŐÁLLÍTÁSÁRA KIADOTT TULAJDONOSI HOZZÁJÁRULÁSOK VISSZAVONÁSÁRA, VALAMINT NYÍLT KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS KEZDEMÉNYEZÉSE A TÁVFŰTÉSHEZ HASZNÁLT GÁZENERGIA GEOTERMIKUS HŐENERGIÁVAL TÖRTÉNŐ RÉSZLEGES KIVÁLTÁSÁRA........................................................................................................ 11 8. TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS JÓVÁHAGYÁSA ............................................. 22 313/2013. (VI.28.) Kgy. sz................................................................................................... 22 14. SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA .......................................................................................................... 36 314/2013. (VI.28.) Kgy. sz................................................................................................... 39 1. AZ ÖNKORMÁNYZAT TULAJDONÁBAN ÁLLÓ ÖNKORMÁNYZATI LAKÁSOK BÉRLETÉRŐL, A LAKBÉREK MÉRTÉKÉRŐL ÉS A LAKBÉRTÁMOGATÁSRÓL SZÓLÓ 45/2006. (XII.13.) KGY. RENDELET MÓDOSÍTÁSA ................................. 42 1.1. Sürgősségi indítvány: Közterület-használat rendjéről szóló 57/1999. (XII.23.) Kgy. rendelet módosítása................................................................................................................ 42 2. AZ EGYES HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ELLÁTÁSÁRÓL SZÓLÓ 53/2004. (XI.30.) KGY. RENDELET MÓDOSÍTÁSA............................................................... 42 3. SZEGED MJV ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA, VALAMINT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉS... 44 4. AZ ÖNKORMÁNYZAT 2013. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK 1. SZ. MÓDOSÍTÁSA ................................................................................................................................. 47 5. AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSI SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ RENDELET MÓDOSÍTÁSA........................................... 47 6. INGATLANOK KÖZGYŰLÉSI DÖNTÉST IGÉNYLŐ KÉRDÉSEI ....................... 47

68 6.1. Halaszthatatlan indítvány a 20411-173/2013. (VI.27.) VFB határozat felfüggesztésére vonatkozóan ................................................................................................ 47 6. INGATLANOK KÖZGYŰLÉSI DÖNTÉST IGÉNYLŐ KÉRDÉSEI ....................... 48 6.1. Halaszthatatlan indítvány a 20411-173/2013. (VI.27.) VFB határozat felfüggesztésére vonatkozóan ................................................................................................ 51 7. PÁLYÁZATOK KÖZGYŰLÉSI DÖNTÉST IGÉNYLŐ KÉRDÉSEI ...................... 58 9. EGYES ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONÚ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKAT ÉRINTŐ TULAJDONOSI DÖNTÉSEK..................................................................... 58 10. A 2013-2014. ÓVODAI NEVELÉSI ÉV ELŐKÉSZÍTÉSE .................................. 58 11. SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÁLTAL MŰKÖDTETETT ÁLLAMI FENNTARTÁSÚ NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK VEZETŐI PÁLYÁZATAINAK VÉLEMÉNYEZÉSE .................................................. 59 12. SZMJVÖ BÖLCSŐDÉIT ÉRINTŐ FENNTARTÓI DÖNTÉSEK MEGHOZATALA ................................................................................................................................. 63 13. A SZEGEDI SZIMFONIKUS ZENEKAR IGAZGATÓI MUNKAKÖRÉRE ÉRKEZETT PÁLYÁZATOK ELBÍRÁLÁSA ............................................................. 63 15. SZEGED VÁROS DROGSTRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK 2012. ÉVI VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ BESZÁMOLÓ ÉS SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS DROGSTRATÉGIÁJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA..................................... 63 16. LAJTORJA EGYESÜLET KÖZTÉRI ALKOTÁSAINAK KIHELYEZÉSE .......... 63 17. SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 2013. II. FÉLÉVI MUNKATERVE ........................................................................................................ 64 18. BESZÁMOLÓ AZ ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOK MUNKÁJÁRÓL ÉS A POLGÁRMESTER, VALAMINT A CÍMZETES FŐJEGYZŐ KÖZGYŰLÉSTŐL ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖREI GYAKORLÁSÁRÓL............................................... 64 19. TÁJÉKOZTATÓ A LEJÁRT HATÁRIDEJŰ KÖZGYŰLÉSI HATÁROZATOK VÉGREHAJTÁSÁRÓL............................................................................................. 64 20. „LÁNY RÓZSÁKKAL” CÍMŰ SZOBOR KIHELYEZÉSE................................... 64 20.1. SÜRGŐSSÉGI INDÍTVÁNY: SZEGEDI TESTAMENTUM KFT. IGAZGATÓJÁNAK PRÉMIUMFELADATAI 2013. ÉVRE........................................ 64

69 20.1.1. SÜRGŐSSÉGI INDÍTVÁNY: SZEGEDI TESTAMENTUM KFT. IGAZGATÓJÁNAK PRÉMIUMFELADATAI 2013. ÉVRE........................................ 65 20.2. SÜRGŐSSÉGI INDÍTVÁNY: SZKT IGAZGATÓJÁNAK PRÉMIUMFELADATAI 2013. ÉVRE.............................................................................................................. 65 20.3. SÜRGŐSSÉGI INDÍTVÁNY: PREFERÁLT SZERVEZETEK RÉSZÉRE HELYISÉG BÉRBEADÁSA ..................................................................................... 65 20.4. SÜRGŐSSÉGI INDÍTVÁNY: SZEGEDI TESTAMENTUM KFT. IGAZGATÓJÁNAK 2012. ÉVI PRÉMIUMFELADAT TELJESÍTÉS ÉRTÉKELÉSE 65 20.5. SÜRGŐSSÉGI INDÍTVÁNY: SZEGEDI SPORT ÉS FÜRDŐK KFT. ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓJÁNAK 2013. ÉVI PRÉMIUM CÉLKITŰZÉSE ............... 66 20.6. SÜRGŐSSÉGI INDÍTVÁNY: FOLYÓSZÁMLAHITEL-KERET IGÉNYBEVÉTELÉNEK ELŐTERJESZTÉSE .......................................................... 66