SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA

…../2015. (V. 08.) Kgy. sz. határozat melléklete

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA

2.0 VERZIÓ

2015. április 27.

Tartalom Tartalom .................................................................................................................................................. 2 BEVEZETŐ ............................................................................................................................................... 3 Az ITP 2.0 tervezési keretrendszere ................................................................................................ 3 Az ITP 2.0 alapadatai: ..................................................................................................................... 6 1.

A Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer ............................................................................... 7 A Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer szabályozási környezete ............................................ 7 Szeged MJV által alkalmazott Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer ...................................... 8

2.

Az ITP célrendszere .................................................................................................................. 13 Az ITP belső és külső kapcsolatrendszere..................................................................................... 13

3.

Az ITP forrásallokációja ........................................................................................................... 21 Az MJV forráskeret tematikus felosztása ...................................................................................... 21 Az intézkedésenkénti forráskeretek felhasználási módok szerinti megosztása ............................. 23

4.

MJV fejlesztési csomag ............................................................................................................. 28 Tervezési keretek, forrásfelhasználás ............................................................................................ 28 Tervezett beavatkozások, szinergia-vizsgálat ............................................................................... 28

5. Az ITP indikátorvállalásai ............................................................................................................. 33 Az indikátorvállalások szükségessége ........................................................................................... 33 Az indikátorvállalások indoklása .................................................................................................. 33 6. Az ITP ütemezése.......................................................................................................................... 38 A forrásfelhasználás ütemezésének alapelvei ............................................................................... 38 Az ITP forrásfelhasználásának ütemezése .................................................................................... 39 7

Mellékletek (Excel táblázatok) ...................................................................................................... 42

2

BEVEZETŐ A térségi (városi) gazdaságfejlesztést és a foglalkoztatás erősítését célzó Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (továbbiakban: TOP) lehetőséget biztosít a területi szereplők igényei és szükségletei alapján meghatározott fejlesztések megvalósítására. Az egyes területi szereplők [megyei jogú városok (MJV) és megyék] számára a 2014–2020 közötti programozási időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, valamint az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról szóló 1702/2014. (XII.3.) Korm. határozat alapján rendelkezésre álló TOP forráskeret felhasználását a megyék területfejlesztési koncepciói és programjai, valamint a megyei jogú városok integrált településfejlesztési stratégiái alapozzák meg. Ezen programok, illetve területi stratégiák fókusza ugyanakkor messze meghaladja a TOP forrásokból megvalósítható célok és beavatkozások körét. A forrásfelhasználás hatékonnyá tétele érdekében szükségessé vált tehát egy olyan – szintén integrált, stratégiai gondolkodásra alapozott – dokumentum elkészítése, amely a helyi igényekkel összhangban a rendelkezésre álló TOP forráskeretek felhasználásának szerkezetét, elvárt eredményeit és ütemezését támasztja alá a 2014-2020-as költségvetési időszakra vonatkozóan. Ez a dokumentum az Integrált Területi Program (továbbiakban: ITP). Az ITP elkészítéséhez a Nemzetgazdasági Minisztérium által kibocsátott Útmutató a megyei jogú városok integrált területi programjainak kidolgozásához és megvalósításához című, 2.0 verziószámú, 2015 február 2-ai keltezésű dokumentum (továbbiakban: Útmutató) szolgált alapul.

Az ITP 2.0 tervezési keretrendszere Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata összhangban a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendeletben és a vonatkozó módszertani útmutatókban leírtakkal, valamint a partnerség elveinek messzemenő figyelembevételével kezdte meg a 2014-2020-as programozási időszakra való felkészülést. Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata 2014 februárjában a 45/2014. (II.21.) Kgy.sz. határozattal került elfogadásra. A megalapozó vizsgálat egy helyzetfeltáró, egy helyzetelemző és egy helyzetértékelő munkarészből tevődik össze. Az első fejezet taglalja a településhálózati összefüggéseket, a helyi, térségi és ágazati fejlesztési dokumentumok releváns megállapításait, valamint ismerteti a város társadalmi-demográfiai, gazdasági, infrastrukturális mutatóit és helyzetét, bemutatja természeti és épített környezeti adottságait. 3

A helyzetelemzés szektoriális SWOT-analíziseket tartalmaz, a helyzetértékelő rész mindezek szintézisét adja, probléma-, ill. értéktérképet is megad, valamint megtalálhatók benne a városrészi lehatárolások is. Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója (TFK), valamint Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (ITS) 2014 júniusában a 267/2014. (VI.27.) Kgy.sz. határozattal került elfogadásra. A TFK tartalmazza a városrészi szintű helyzetelemzéseket, meghatározza a jövőképet és bemutatja a városi célrendszert és annak illeszkedését az EU2020 tematikus célokhoz. Az ITS-ben a városrészek funkcionális elemzése, SWOT-analízise és a városrészi célok meghatározása mellett a megvalósítást szolgáló beavatkozások ismertetése, 4 db akcióterület kijelölése, illetőleg az antiszegregációs program bemutatása is megtörtént. Az ITS készítésének időszaka egyben az igények és projektjavaslatok gyűjtésének időszaka is volt. Az ITS-ben rögzített 4 akcióterületre (AT), melyek Odessza – városrehabilitációs akcióterület, Biopolisz – gazdaságfejlesztési és innovációs akcióterület, Korzó-Tisza – városközpont akcióterület, ELI – ipari-innovációs akcióterület, előzetes akcióterületi tervek (EATT-k) is készültek. Elkészült 4 db integrált területi beruházási (ITB) programcsomag is, melyek a projektjavaslatok alapján kirajzolódó 4 db tematikus területet fednek le: közlekedésfejlesztés, városfejlesztés, gazdaságfejlesztés és a közszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése. A fentiekben felsorolt összesen 8 db dokumentumot 2014 szeptemberében Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottsága az 1999-174/2014. (IX.29.) VFB. sz. határozatával tudomásul vette. Az ITS-ek számos akcióterületet és beavatkozási szükségletet határoznak meg, amelyek finanszírozása a strukturális alapokból, saját erőből vagy privát befektetők forrásaiból valósulhat meg. Szeged MJV Közgyűlése 328/2014. (X.27.) Kgy. sz. határozatával elfogadta Szeged Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja 1.0 c. dokumentumot annak mellékleteivel együtt (továbbiakban ITP 1.0). Az ITP 1.0 alapját a megyei jogú városok önkormányzatainak közvetlen tervezési jogkörében készülő fejlesztési programok forrásainak indikatív, megyei jogú városok közötti megoszlását a 2014–2020 közötti időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, valamint az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról szóló 1298/2014. (V.5.) Korm. határozatban rögzített 31,9048 Md Ft forráskeret képezte. Az ITP 1.0 dokumentumban ugyanakkor megengedett volt a forráskeret túltervezése, így a dokumentum tartalékprojekteket is tartalmazott. Az ITP 1.0 a 2014-ben ismert tervezési keretek és útmutatás alapján készült. Az elkészült ITP dokumentumcsomagot 2014.10.30-án megküldtük a Nemzetgazdasági Minisztérium Területfejlesztési Tervezési Főosztályának, azonban válasz nem érkezett.

4

2015 februárjában a Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális Fejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkársága mint Irányító Hatóság (továbbiakban: IH) megküldte a területi szereplők részére az ITP 2.0 kidolgozását segítő, a Bevezetőben is említett módszertani útmutatót, valamint a vonatkozó határidőket. A végleges ITP benyújtására szabott határidő 2015.május 11. Az Útmutató alapján az ITP 2.0 feladata, hogy meghatározza az MJV számára az 1702/2014. (XII.3.) kormányhatározatban lefektetett TOP forráskeret felhasználásának rendszerét, és biztosítsa, hogy az MJV a helyi szükségletekre válaszolva, integrált módon, a lehető legtöbb területi szereplőt bevonva járuljon hozzá a TOP indikátorok célértékeinek megvalósulásához. Szeged MJV esetében a kormányhatározatban rögzített forráskeret 33,87 Mrd Ft. A forráskeret túltervezése az ITP-ben nem lehetséges. Az ITP 2.0 dokumentum a célok megjelölését, ill. a TOP forráskeret felosztását megelőzően tartalmazza a TOP esetében alkalmazandó Területi Kiválasztási Eljárásrend (TKR) eszközeként értelmezhető Területi Kiválasztási Kritérium Rendszert is, amely megalapozza és így lehetővé teszi a megvalósításra szánt beavatkozások (fejlesztési elképzelések) kiválasztását. A Területi Kiválasztási Eljárásrendről és az azt magában foglaló ITP-ről a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet rendelkezik. A Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság (NFK) – várhatóan 2015 júniusában határozatban dönt az egyes ITP-kről. A 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet szerint a Kormány az alábbi ITP tartami elemeket hagyja jóvá: 1. 2. 3. 4. 5.

az elfogadott ITP megnevezését, az ITP-t végrehajtó területi szereplő megnevezését, az ITP teljes 7 éves forráskeretét, az ITP-ben megtett indikátorvállalásokat, az intézkedés, valamint tematikus célkitűzés szerinti forrásallokációt.

Az MJV-k TOP forráskeret felhasználásának elfogadott kiválasztási elveken kell alapulnia. Az ITP a fentebb rögzített, elvárt tartalmi elemek mellett számos kiegészítő háttér információval is szolgál, amelyek alátámasztják az MJV igényeire alapozott belső forrásallokációt és az indikátorvállalásokat. Fontos, hogy az ITP jellemzően nem projektorientált, hanem intézkedésenkénti forráskeretekkel dolgozik. Ez azt jelenti, hogy a területi szereplőknek nem szükséges minden tervezett beavatkozást ismerniük az ITP készítésekor, elegendő az egyes forrás-felhasználási módok és a kapcsolódó forráskeretek meghatározása az ITP-ben. Ennek első lépése a TOP 6. prioritáson belüli kilenc intézkedés közötti forrásmegosztás kialakítása. A második lépés az előzőekben előálló intézkedésenkénti

5

forráskeretek további felosztása négy lehetséges forrás-felhasználási mód között, melyek az alábbiak: a) MJV önkormányzat fejlesztéseire fordított keret: ismert, stratégiai fontosságú, akár konzorciumi formában megvalósításra szánt MJV fejlesztési elképzelések költségeiből áll össze (ez a felhasználási mód eltér az általános elvtől, miszerint az ITP projektek nélkül, csak forráskeretekkel dolgozik – ebben az esetben ismertek a fejlesztési elképzelések). b) MJV önkormányzat által felhasználható tartalék keret: a keret a MJV ITP készítéskor még nem ismert fejlesztési elképzeléseinek hozzávetőleges forrásigényét tartalmazza. Fontos, hogy a keret, vagy annak egy része átcsoportosítható a harmadik vagy negyedik forrás-felhasználási keretbe. c) kiemelt kedvezményezetti csoport(ok)ra vonatkozó keret: az adott intézkedés/konstrukció esetében támogatásra jogosult helyi szereplők közül az MJV előnyben részesíthet bizonyos helyi kedvezményezetti csoportokat (nem MJV önkormányzat, hanem pl. egyház, civil szervezetek, jogszabályban meghatározott építtetők, fenntartók) egy bizonyos keretösszeg erejéig. Ez lehet egy vagy több pontosan definiálható kedvezményezetti csoport. Fontos, hogy az egyes intézkedéseken belül nem kötelező a keret létrehozása, csak ott érdemes alkalmazni ahol valóban indokolt és alátámasztható. d) Egyéb (nem MJV önkormányzat) általános, helyi szereplők által felhasználható keret: minden más, az adott konstrukció esetében támogatásra jogosult helyi szereplő által igényelhető forrás (keretösszeg). Lényeges tartalmi elvárás, hogy az ITP valóban integrált beavatkozásokat tartalmazzon. Az MJV jogköreit az ITP megvalósításban (eljárásrend), a pontos feladatmegosztást egy szerződés fogja rögzíteni.

Az ITP 2.0 alapadatai: a) az ITP megnevezése: Szeged Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja 2.0 b) az ITP-t végrehajtó területi szereplő megnevezése: Szeged Megyei Jogú Város c) az ITP teljes 7 éves forráskerete: 33,87 Md Ft

6

1. A Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer A Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer szabályozási környezete Az Európai Parlament és a Tanács 1301/2013/EU rendeletével összhangban a hazai jogszabályalkotás a Területi Kiválasztási Eljárásrend alkalmazásának szükségességét a 20142020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet keretében rögzítette. Eszerint: „54. § (4) Területi kiválasztási eljárásrendben kell dönteni a főváros, a megye és a megyei jogú város integrált területi programja keretében támogatandó projektek támogatási kérelmeiről a területi programok esetén, ahol a program a területi kiválasztási eljárásrend alkalmazását írja elő.” „57. § (1) A területi szereplők a monitoring bizottság által jóváhagyott kiválasztási szempontrendszer alapján elkészítik az Integrált Területi Programokat (a továbbiakban: ITP) és benyújtják a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter részére.” A Területi Kiválasztási Rendszer (TKR) feladatát maga a TOP is tárgyalja, eszerint: „A megyei jogú városok megyei területfejlesztési koncepció és program, valamint az ITS által megalapozott integrált területi programjai indikatív forráskeretre tervezve, fenntartható városfejlesztési területi kiválasztási rendszer (TKR) keretében valósulnak meg.” (TOP) A Területi Kiválasztási Eljárásrend eszközét a kiválasztási kritériumok adják. Ezek tehát olyan horizontálisan fontosnak ítélt feltételek, amelyek keretét képezik, és elvi megalapozását adják a későbbiekben a projektek kiválasztásának. Ezek egyrészt az Irányító Hatóság hatáskörében rögzített kritériumok (TOP általános végrehajtásához kötődő elvárásrendszer), másrészt szükséges az ITP gazda területi szereplő által meghatározott min. 3, de max. 5 db kritérium meghatározása és indoklása. Fontos, hogy a kiválasztási kritériumok nem egyenlők az értékelési szempontokkal, viszont az értékelési szempontok a kiválasztási kritériumokból kerülnek levezetésre. A kiválasztási kritériumok horizontális, a teljes ITP-t átszövő alapelvek, amelyek később kerülnek átalakításra minden egyes felhívás kapcsán felhívás-specifikus értékelési szempontokká. Minden felhívásban megjelennek, de minden esetben az adott témára igazítva, konkretizálva. A Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer Monitoring Bizottság által történő elfogadása feltétele az ITP elkészítésének és elfogadásának.

7

Szeged MJV által alkalmazott Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer Szeged MJV Közgyűlése az alábbiakban is közölt Területi Kiválasztási Kritérium Rendszert a 48/2015 (II.13.) Kgy. sz. határozatával fogadta el, és az 2015. febr. 23-án megküldésre került a Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális Fejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkársága részére.

Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer Szeged Megyei Jogú Város I. Az IH által elvárt kritériumok: Az IH által meghatározott kritériumokat minden területi szereplő egyaránt figyelembe veszi. A kritériumokat maga az IH terjeszti a Monitoring Bizottság elé.

Sorszám

Kritérium megnevezése

Tartalmi magyarázat

I.1.

Illeszkedés a TOP céljaihoz

A kiválasztás kritériuma, a TOP valamely konkrét céljához/céljaihoz való szoros illeszkedés és a kapcsolódó indikátorokhoz való hozzájárulás.

I.2.

Szakmai A kiválasztás kritériuma a beavatkozás indokoltsága. indokoltság, igény Szükséges a szakmai alátámasztás, indoklás és/ vagy és kihasználtság igényfelmérés és kihasználtsági terv.

I.3.

Indíthatósága / előkészítettség

A kiválasztás kritériuma, hogy mennyire előkésztett és indítható a projekt. Az előkésztettsége egyben megalapozottságot és garanciát is jelent pl. a vállalt indikátorértékek teljesítésére és a költségigényekre vonatkozóan.

I.4.

Kockázatok

A kiválasztás kritériuma, hogy a megvalósíthatóság és a működtetés milyen kockázatokat hordoz.

I.5.

Projekt komplexitása

A kiválasztás kritériuma, hogy a beavatkozás mennyire képes hozzájárulni működőképes rendszerek létrehozásához. 8

I.6.

I.7.

Hatás

A kiválasztás kritériuma, hogy mekkora földrajzi területen, illetve hogy milyen számú érintett körben váltja ki a beavatkozás a hatását.

Fenntarthatóság

Kiválasztási kritérium a beavatkozás eredményeként megvalósuló produktum társadalmi, környezeti és leginkább pénzügyi fenntarthatósága.

Szeged Megyei Jogú Város az 1702/2014. (XII.3.) Korm. határozat alapján meghatározott Integrált Területi Program forráskeretének felhasználásához az alábbi saját kiválasztási kritériumokat kívánja figyelembe venni és elfogadásra előterjeszteni a Monitoring Bizottság felé. II. A területi szereplő Szeged MJV által választott területi kiválasztási kritériumok: Sorszá m

Tartalmi magyarázat

Alkalmaz ás

II.1.

Illeszkedés az ITS céljaihoz és a vonatkozó indikátoraihoz

A kiválasztás kritériuma, az ITS-hez és az adott témában megjelenített indikátorokhoz való hozzájárulás.

IGEN

II.2.

Hozzájárulás a pénzügyi egyensúly fenntartásához

A kritérium az önkormányzat költségvetési egyensúlyának fenntartását erősíti.

NEM

II.3.

Hozzájárulás belső területi kiegyenlítődéshez

A kritérium bevezetése az adott földrajzi területen belüli bárminemű egyensúlytalanságot hivatott kiküszöbölni.

IGEN

II.4.

Hozzájárulás belső társadalmi kiegyenlítődéshez

A kritérium a lakosságon belüli szociális és életminőségre vonatkozó különbségek kiegyenlítődését szolgálja.

NEM

II.5.

Hozzájárulás a gazdasági növekedéshez

A kritérium alapján a beavatkozások gazdasági növekedéshez történő hozzájárulása kerül mérlegelésre.

NEM

II.6.

Hozzájárulás a munkahelyteremtéshez

A kritérium bevezetése a foglalkoztatottsági helyzet javulását támogatja.

NEM

Kritérium megnevezése

9

II.7.

Hozzájárulás a külső természeti hatásokkal szembeni ellenálló képesség erősítéséhez

A kritérium bevezetésével szemponttá válik a beavatkozások hozzájárulása az ellenálló képesség növekedéséhez.

IGEN

A kritériumok kiválasztásának indoklása: Sorszám

Kritérium megnevezése

II.1

Illeszkedés az ITS céljaihoz és a vonatkozó indikátoraihoz

II.3.

Hozzájárulás belső területi kiegyenlítődéshez

Szöveges magyarázat Alaphelyzet: A tervezett beavatkozások, fejlesztési elképzelések mindegyike az ITS-re alapozva, annak céljaihoz illeszkedve került megfogalmazásra. A tervezési folyamat az ITS készítésének és elfogadásának időszakában korántsem ért véget, és jelenleg is tart, ezért az ITS-ben szereplő indikátorok és azok mutatószámai csak indikatív jelleggel vehetők figyelembe, azok nem minősülnek kötelezettségvállalásnak. Illeszkedő ITS cél (ok): S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével S3. A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával S4. A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével Alaphelyzet: A különböző városrészek eltérő adottságokkal és fejlesztési igényekkel rendelkeznek. A tervezett beavatkozások, fejlesztési elképzelések megvalósulása hozzájárul az infrastrukturális, társadalmi, 10

II.7.

Hozzájárulás a külső természeti hatásokkal szembeni ellenálló képesség erősítéséhez

szolgáltatási, stb. különbségek mérséklődéséhez. Illeszkedő ITS cél (ok): S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével S3. A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával S4. A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével Alaphelyzet: Napjainkban egyre inkább felértékelődik a külső természeti hatásokkal szembeni ellenálló képesség erősítésének fontossága, mely alatt összefoglalóan értjük a globális klímaváltozással szembeni küzdelem minden aspektusát. A tervezett beavatkozások, fejlesztési elképzelések megvalósulása hozzájárul a globális felmelegedés hatásainak mérsékléséhez (pl. városi zöldfelület-fejlesztések pozitív lokális mikroklimatikus hatása, épületek hőszigetelése, energetikai jellemzőinek hatékonyság-növelése, szén-dioxid kibocsátás csökkentése mind az energetikai mind a fenntartható közlekedésfejlesztési célú beavatkozások által, stb.) Illeszkedő ITS cél (ok): S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével S3. A város népességmegtartó erejének 11

növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával S4. A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével

12

2. Az ITP célrendszere Szeged Megyei Jogú Város Integrált Területi Programjának megvalósításával hozzájárul Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójában és Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájában szereplő célrendszerhez, az ott rögzített specifikus (középtávú városi) célok érvényesüléséhez. Az ITS keretében megvalósuló specifikus célok az alábbiak, melyek közül az S1, S3 és S4 célok egyben ITP-célok is: 

 



S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével S2. Szeged gazdasági növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával S3. A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával S4. A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével

Az energiahatékonyság kérdésköre az ITS alapján az S3 és az S4 célkitűzésben is megjelenik, azonban, mivel az ITP-ben tervezett beavatkozások túlnyomó többségében – legyen az fenntartható közlekedésfejlesztés, vagy közintézmények korszerűsítése – markánsan kirajzolódik az energiahatékonyságra való törekvés, így ez is külön ITP célnak tekinthető. Az ITP-céloknak természetesen nemcsak a városi ITS, hanem a megyei területfejlesztési koncepció, valamint a finanszírozó operatív program (TOP) irányába is illeszkedést kell mutatniuk. Ez a kapcsolatrendszer kerül bemutatásra az alábbiakban.

Az ITP belső és külső kapcsolatrendszere Az ITP céljai kétirányú illeszkedést mutatnak: egyrészt az ITP alapjául szolgáló ITS felé, másrészt a finanszírozást biztosító operatív program (TOP) vonatkozó 6. prioritásának céljai felé. Az ITS célrendszeréből az ITP-célok a következőképpen vezethetők le: Az ITS-ben rögzített négy specifikus cél közül az ITP-ben három érvényesül. Ezek az ITP-célok. Az eltérést az indokolja, hogy az ITS nemcsak a TOP-ból megvalósítani kívánt beavatkozásokat 13

tartalmazza, hanem minden olyan fejlesztési igényt és elképzelést megjelenít, amelyek egyéb forrásból (pl. ágazati OP-k, saját forrás, magántőke) valósulhatnak meg. Az ITS célrendszere tehát tágabb is lehet, lehet(nek) olyan ITS-cél(ok), amelyek eléréséhez nem a TOP-források felhasználásán keresztül vezet az út. Nemcsak az elérhető források, de a lehetséges projektgazdák köre is differenciáló tényező lehet a célok tekintetében, így az S2-es, kutatói hagyományokra építő programok lebonyolítása esetében elsősorban egyetemi közreműködés feltételezhető, ugyanakkor az egyetemek nem tartoznak a TOP 6-os prioritás tipikus kedvezményezetti körébe. A maradék három cél (S1, S3, S4) mindegyike illeszkedik a TOP 6-os prioritásban tervezett fejlesztési elképzelések valamelyikéhez. Szeged MJV Integrált Településfejlesztési Stratégiája részletesen tartalmazza a specifikus célok bemutatását, ezzel együtt itt is indokolt röviden kitérni a célok tartalmára és az EU tematikus célkitűzésekhez való viszonyára: Az S1. specifikus cél megnevezése: A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével. Az S1 cél az alábbi EU tematikus célkitűzésekhez illeszkedik: 1. a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése; 3. a kkv-k versenyképességének fokozása; 4. az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban; 8. a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése; 10. beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba Rövid leírása: Cél a helyi, városi vállalkozásfejlesztési intézményrendszer megalapozásával, a hatékony és eredményes befektetés ösztönzés, valamint vállalkozói kompetencia fejlesztés peremfeltételeinek megteremtésével a városban működő cégek versenyképességének javítása, új potenciális befektetők felkutatása, középtávon a munkahelyteremtés támogatása. A fizikai infrastruktúra bővítésével lehetővé válik a szegedi cégek működési feltételeinek javítása, a potenciális befektetők számára a vonzó üzleti környezet kialakítása, a határmenti együttműködési programok résztvevői körének bővítése. A cél megvalósítása kapcsán Szeged Megyei Jogú Város – illeszkedve a „Smart Cities” koncepcióhoz – a fenntartható gazdasági fejlődés és -városfejlesztés elveit kívánja követni. Az S3. specifikus cél megnevezése: A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával.

14

Az S3 cél az alábbi EU tematikus célkitűzésekhez illeszkedik: 5. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése; 6. környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése; 7. a fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása; Rövid leírása: A város népességmegtartó erejének növelése érdekében elengedhetetlen az emberközpontú városi környezet fenntartása. Gondoskodni kell a természeti és épített értékek megóvásáról, helyreállításáról. Az életminőség, az egészségi állapot javítása érdekében folyamatosan gondoskodni kell a környezeti ártalmak – levegőszennyezés, talajszennyezés, zajterhelés - csökkentéséről, a városi klíma javításáról, az energiahatékonyság növeléséről, az alternatív és megújuló energiák használatának kiterjesztéséről. A leszakadó városi területek - szegregátumok és veszélyeztetett területek - rehabilitációját integrált programok keretében el kell végezni. Fel kell tárni és hasznosítani a városba ékelődött, alulhasznosított, jellemzően barnamezős területeket. Fejleszteni kell a külső és belső közlekedési kapcsolatokat, meg kell teremteni az intermodalitás feltételeit. Előnyben kell részesíteni a környezetkímélő, fenntartható közlekedési módokat: a közösségi közlekedést (különösen a zéró emissziójú hálózatokat), a kerékpáros és a gyalogos közlekedést. Fenti cél elérése érdekében el kell készíteni az élhetőség biztosítására, a fenntarthatóságra vonatkozó, ma még hiányzó dokumentumokat, mint pl. a Városi zöldfelület stratégia, Kerékpárforgalmi hálózati terv, stb., és gondoskodni kell a meglévők aktualizásáról. Szeged Megyei Jogú Város a „Smart Cities” koncepció eszközrendszerét érvényesítve, az okos technológiák alkalmazásával kívánja biztosítani az infrastrukturális rendszerek és szolgáltatások jobb, hatékonyabb kapcsolódását. Az S4. specifikus cél megnevezése: A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével. Az S4 cél az alábbi EU tematikus célkitűzésekhez illeszkedik: 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban Rövid leírása: A településen élők életminőségének javítása alapvető és kiemelt célként fogalmazódik meg a város közép- és hosszú távú elképzelései között. Ennek érdekében számos olyan fejlesztési szükséglet kerül megfogalmazásra, melyek közvetlenül hozzájárulnak a lakosság komfortérzetének és elégedettségének növeléséhez. Szeged a humán szolgáltatások igen széles körét nyújtja nemcsak a város lakói, hanem a vonzáskörzetében élő, sőt, számos esetben távolabbról idelátogató emberek számára. A helyi oktatás végigkíséri az embereket egész életük során, az elérhető végzettség és szakmai szint igen színes palettáját 15

kínálva számukra. Szeged szerepe kiemelkedő a szélesebb térségben is az egészségügyi ellátások terén. A szociális ellátás összetett feladatát több fenntartó és üzemeltető valósítja meg komplex együttműködés keretében. A magas szintű szolgáltatások biztosítása érdekében számos esetben modernizálásra, felújításra van szükség, egyes esetekben a kapacitás bővítése is indokolt. A kultúra és a sport szervesen hozzátartozik a város lakosságának mindennapi életéhez, emellett a közösségi összetartozás egyik kulcseleme is. A kulturális intézmények és rendezvények hozzájárulnak a helyi identitástudat növeléséhez, ugyanakkor kiemelik Szeged térségi szerepét. A humán szolgáltatások folyamatos, magas színvonalú biztosítása elemi érdeke a városnak. A szükséges fejlesztések a felújítások és bővítések mellett számos esetben az üzemeltetés gazdaságossága érdekében megkövetelik energetikai korszerűsítések megvalósítását is. A fejlesztési programok megvalósítása során az esélyegyenlőség jegyében a speciális igényű célcsoportok, a fogyatékkal vagy tartós betegséggel élők, illetve megváltozott munkaképességűek igényeit is szem előtt kell tartani, különös tekintettel az akadálymentesítés elvének komplex érvényesítésére. Az energiahatékonyság kérdésköre az ITS alapján az S3 és az S4 célkitűzésben is megjelenik, azonban mivel az ITP-ben tervezett beavatkozások túlnyomó többségében – legyen az fenntartható közlekedésfejlesztés, vagy közintézmények korszerűsítése – markánsan kirajzolódik az energiahatékonyságra való törekvés, így ez is külön ITP célnak tekinthető. A TOP vonatkozó, 6. prioritástengelyének céljai teljes mértékben illeszkednek Szeged MJV ITP-céljaihoz. Az ITS, az ITP és a TOP egymáshoz való viszonyát vizuálisan az alábbi ábra szemlélteti.

16

Az ITP illeszkedése az ITS-hez és TOP-hoz

TOP 6. prioritástengely Fenntartható városfejlesztés a megyei jogú városokban 6.1 Gazdaságfejlesztés ITS

ITP

Szeged MJV Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Szeged MJV Integrált Területi Programja 2.0

6.2 Családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése 6.3 Gazdaságélénkítő és népesség- megtartó városfejlesztés 6.4 Fenntartható városi közlekedésfejlesztés 6.5 Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energiafelhasználás arányának növelése

ITP célok: Specifikus célok: S1, S2, S3, S4

S1, S3, S4,

6.6 Városi közszolgáltatások fejlesztése

energiahatékonyság

6.7 Leromlott városi területek rehabilitációja 6.8 Gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó foglalkoztatás-fejlesztés 6.9 Társadalmi kohéziót célzó helyi programok

Az alábbiakban táblázatos formában kerülnek bemutatásra az ITP-tervezéssel érintett TOP intézkedések, az azokhoz kapcsolódó tematikus célkitűzések, beruházási prioritások, egyedi célkitűzések, az ITS-ből levezetett releváns specifikus célok (ITP-célok), valamint – a megyei és a megyei jogú városi fejlesztési elképzelések összhangjának bemutatása végett – a megyei célrendszerhez való illeszkedések is. A táblázat a rögtön alatta következő, hozzá tartozó jelmagyarázatokkal együtt informatív. Itt szükséges kihangsúlyozni, hogy a TOP-ban tervezett beavatkozások között eredendően nem egy olyan is megtalálható volt, amelynek nemcsak városi, hanem térségi, vagy országos, sőt, határon túlra mutató hatásai is várhatóak lehetnének. Mindenekelőtt ilyen volt a tervezett déli Tisza-híd megvalósulása, mely annak műszaki szakmai tartalma alapján jórészt ágazati (IKOP) forrásból valósulhatna meg, de a felvezető útszakaszok vonatkozásában TOP 6.1 relevanciája is lehetne. Jelentős térségi kapcsolódásai volnának a TOP 6.4-es intézkedésben eredetileg tervezett új intermodális csomópontnak is. Jelenlegi információink alapján sem az IKOP, sem a TOP forráskerete nem teszi lehetővé ezen beruházások megvalósítását, ez okból az ITP 2.0 sem tartalmazza ezeket a 17

beavatkozásokat. Nyilvánvalóan a 6.1-es és 6.8-as intézkedésben tervezett gazdaságélénkítési beavatkozások mindegyikéről is elmondható, hogy azok nem kizárólag Szeged városának fejlődését hivatottak szolgálni. Ezek előkészítettsége azonban – annak okán, hogy egyelőre sok a bizonytalanság és a nyitott kérdés a TOP-elvárásokhoz való konkrét illeszthetőség kapcsán – jelenleg alacsonyabb fokú, mint a többi TOP-intézkedés esetében. Mivel az ITP nem kifejezetten projektszemléletű, hanem sokkal inkább a TOP-intézkedések és azok forrásallokációja képezi a tervezési logika alapját, a célok hozzárendelése is a TOP 6os prioritástengely egyes intézkedései szintjén jelenik meg és nem az egyes projektelképzelések szintjén. Az ITP 1.0 verziójában találhatók voltak projektjavaslat szintű megfeleltetések is, melyek alátámasztásként szintén használhatók, azonban az ott közölt táblázatok – bár sokkal részletesebbek – az azóta már előrehaladott tervezési folyamatból kifolyólag részint túlhaladottak. Az ITP komplett célrendszere Beruházási prioritások (EU prioritás) TOP intézkedés száma

6.1 6.2 6.3 6.4 6.5 6.6 6.7 6.8 6.9

Tematikus célkitűzés (EU cél)

ERFA (Európai Regionális Fejlesztési Alap), ESZA (Európai Szociális Alap) rendeletek

TC8 TC8 TC6 TC4 TC4 TC9 TC9 TC8 TC9

ERFA 5. cikk 8 (b) ERFA 5. cikk 8 (c) ERFA 5. cikk 6 (e) ERFA 5. cikk 4 (e) ERFA 5. cikk 4 (c) ERFA 5. cikk 9 (a) ERFA 5. cikk 9 (b) ESZA 3. cikk (1) a) i ESZA 3. cikk (1) b) i

A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi (nemzeti) célkitűzések

6A 6B 6C 6D 6E 6F 6G 6H 6I

Szeged MJV ITS-hez való illeszkedés ITS Specifikus célok

S1, S3 S4, S1 S3 S3 S3 S4 S3 S1 S3, S4

Csongrád megyei területfejlesztési koncepcióhoz való illeszkedés (külső kapcsolatvizsgálat)

T1, H2, S4 H1, H3 H3 T1, H3 S3 H1 H3 H1, S4 H3

A fenti táblázatban szerepeltetett kódok jelmagyarázata, oszloponként: Kapcsolódó EU tematikus célkitűzések (TC) kódja, megnevezése TC4 az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban TC6 a környezet megőrzése és védelme, valamint a forráshatékonyság támogatása TC8 a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzése 18

TC9 a társadalmi együttműködés előmozdítása, a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem

A kapcsolódó EU beruházási prioritások kódja és megnevezése ERFA rendelet 5. cikk 8 (b): a foglalkoztatásbarát növekedés elősegítése a saját belső potenciál kifejlesztése által, az adott területeket érintő területi stratégia részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, valamint az egyes természeti és kulturális erőforrások fejlesztését, illetve az ezekhez való hozzáférhetőség javítását ERFA rendelet 5. cikk 8 (c) helyi fejlesztési kezdeményezések és szomszédos szolgáltatásokat nyújtó struktúrák támogatása munkahelyek teremtése érdekében, amennyiben ezek a tevékenységek a(z) 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási körén kívül esnek ERFA rendelet 5. cikk 6 (e): a városi környezetfejlesztést, a városok megújítását, a rozsdaövezetek (köztük az átalakuló használatú területek) helyreállítását és szennyezés-mentesítését és a légszennyezettség csökkentését célzó intézkedések, valamint a zajcsökkentési intézkedések támogatása ERFA rendelet 5. cikk 4 (e) alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó stratégiák támogatása valamennyi területtípuson, de különösen a városi területeken, ideértve a fenntartható multimodális városi mobilitás és a csökkentést előmozdító alkalmazkodási intézkedések támogatását ERFA rendelet 5. cikk 4 (c): az energiahatékonyság, az intelligens energiahasználat és a megújuló energiák felhasználásának támogatása a közcélú infrastruktúrákban, beleértve a középületeket és a lakóépületeket is ERFA rendelet 5. cikk 9 (a): beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészségügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése, valamint átállás az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra ERFA rendelet 5. cikk 9 (b): a városi és falusi területek és az ott élő rászoruló közösségek fizikai rehabilitációjának és gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása ESZA rendelet 3. cikk (1) a) i: munkaerő-piaci hozzáférés a munkakeresők és az inaktív személyek számára többek között helyi foglalkoztatási kezdeményezések és a munkavállalói mobilitás ösztönzése révén ESZA rendelet 3. cikk (1) b) i: az aktív befogadás, többek között az esélyegyenlőség és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság javítása érdekében

Kapcsolódó TOP-ban rögzített egyedi célkitűzések kódja és megnevezése 6A Megyei jogú városok gazdasági környezetének fejlesztése a foglalkoztatás növelése érdekében 6B Kisgyermekesek munkaerőpiacra történő visszatérése a gyermekellátási szolgáltatások által 6C Vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása városfejlesztési beavatkozásokkal 6D Fenntartható közösségi mobilitás elősegítése 6E A megyei jogú város önkormányzatai energiahatékonyságának javítása és a megújuló energiaforrások részarányának növelése 6F Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztése 19

6G A leromlott városi területeken a jobb életlehetőségekkel rendelkező hátrányos helyzetű személyek számának növelése 6H A foglalkoztathatóság javítása és a helyben, a helyi és térségi gazdasági szereplők által foglalkoztatottak számának növelése 6I A leromlott városi területeken a jobb életlehetőségekkel rendelkező hátrányos helyzetű személyek számának növelése valamint a társadalmi aktivitás, társadalmi összetartozás növelése helyi szinten

Kapcsolódó ITS-célok kódja és megnevezése S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével S3. A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával S4. A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével

A Csongrád megyei területfejlesztési koncepció releváns céljainak kódja és megnevezése T1 Szeged-Hódmezővásárhely-Makó-Arad-Temesvár-Szabadka városhálózati csomópont felépítése H1 Értékteremtő és tartós foglalkoztatás növelése és társadalmi, intézményi feltételeinek javítása H2 A hármashatár‐helyzet előnyeinek kibontakoztatása H3 Az esélyegyenlőség, a köz- és környezetbiztonság, valamint a helyi közösségek integrált, összehangolt fejlesztése, a szociális és környezeti érzékenység fokozása S1 Az innovációs kapacitás és teljesítmény komplex megerősítése, a tudásrégió felépítése S3 Az alternatív energiavertikum felépítése, a kiemelkedő országos pozíció alapjainak kiszélesítése S4 A megye húzóágazatainak vertikális és horizontális együttműködésekre épülő megerősítése, kitörési pontokra építő helyi gazdaság‐ és vállalkozásfejlesztés

20

3. Az ITP forrásallokációja Az MJV forráskeret tematikus felosztása A fenntartható városfejlesztésre rendelkezésre álló TOP forrás (ERFA 5%) meghatározott arányban osztódik fel a vonatkozó TOP 6. prioritás intézkedései között. A TOP 6. prioritás intézkedései közötti forrásmegosztás:

TOP 6. prioritás intézkedései

6.5 6.2 Önkormányzatok Családbarát, 6.3 Gazdaság6.4 6.8 Gazdaságenergiamunkába állást 6.7 Leromlott 6.9 Társadalmi élénkítő és Fenntartható hatékonyságána 6.6 Városi közfejlesztéshez 6.1 Gazdaságsegítő városi kohéziót célzó népességvárosi k és a megújuló szolgáltatások kapcsolódó fejlesztés intézmények, területek helyi energiamegtartó közlekedésfejlesztése foglalkoztatásközrehabilitációja programok felhasználás városfejlesztés fejlesztés fejlesztés szolgáltatások arányának fejlesztése növelése

Forrást biztosító Strukturális Alap megnevezése A TOP 6. Prioritás intékedésenként rögzített belső aránya

ERFA

29,82%

7,76%

18,61%

8,90%

ESZA

15,83%

5,41%

2,37%

8,35%

2,95%

A prioritáson belüli forrásallokáció hivatott biztosítani, hogy TOP szinten a kapcsolódó output indikátorok célértékei a 2014-2020-as költségvetési időszak végére teljesüljenek. A 2007-2013-as költségvetési időszakban bebizonyosodott, hogy a hazai városok fejlesztési igényei egészen eltérőek mind nagyságrendjüket, mind pedig belső tematikus struktúrájukat tekintve. Emiatt nem várható el minden MJV-től, hogy meghatározott forrásfelosztási sémát követve hasznosítsa TOP forráskeretét a 20142020-as időszakban. Ennek ellenére a valós helyi igényeken alapuló tervezés mégsem valósulhat meg, mivel az országos TOP szintű forrásallokációnak teljesülnie kell, és ez csak kétféle módon lehetséges: Az egyik, hogyha a területi szereplők mindegyike a TOP-szintű belső arányokkal tervez, ami nem ad valós szabadságot a bottom up tervezéshez. A másik, ha a területi szereplők igényeinek összetett és időigényes összehangolása olyan módon tud megtörténni, hogy az kielégítő a területi szereplők részére is, valamint általa teljesíthető az operatív program szintű forrásallokáció is. Amennyiben ez a második mód sem eredményes, akkor minden területi szereplő számára az első mód (a TOP belső arányok) szerinti tervezés az elvárás. Az utóbbi megoldás érdekében az Irányító Hatóság megpróbálkozott a koordinációval és javaslattétellel, azonban az nem bizonyult jól járható útnak. A Szeged MJV részére megküldött új IH-javaslat nem közelítette a város által 21

korábban megküldött forrásallokációs igényeket. További IH-javaslat ez idáig nem érkezett, de vélelmezhető, hogy az sem lenne lényegesen eltérő a korábbi javaslattételtől, mivel idő közben nem merült fel olyan körülmény, ami Szeged MJV igényeit és az IH álláspontját közelítené. Ezért az ITP 2.0 végleges verziója az eredeti, TOP belső arányok szerinti forrásallokációnak megfelelő módon, és ezzel összefüggésben az eredeti, forrásarányos indikátorvállalásokkal készült el. Így az ITP 2.0 nem tartalmaz számos olyan, korábban már többször az országos tervezési szintek irányába is kommunikált jelentős fejlesztési igényt, mint a déli Tisza-híd, vagy az intermodális csomópont. Továbbá vannak olyan területek – ide tartoznak az energetikai, valamint a közlekedési fejlesztések – amelyekre a felmerült igények alapján jóval több forrás is fordítható volna, mint amit a TOP-szintű forrásallokáció biztosította arányok megengednek. Más témák esetében ugyanakkor – ilyenek a gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatási paktumok – a lehetőségek és helyi igények alatta maradnak az elvárt ráfordítandó forrásmennyiségnél, illetőleg ezen területek tervezésének szakmai feltételei körül továbbra is számos nyitott kérdés van. A forrásallokáció TOP szerinti belső arányai, illetőleg Szeged MJV forráskeretének arányait az alábbi diagram is szemlélteti. A jelmagyarázat értelmezését azonban szükséges annyival kiegészíteni, hogy a saját igényekre alapozott forrásallokáció azzal a megkötéssel értelmezendő, hogy Szeged MJV tudomásul veszi a TOP belső arányoknak megfelelő forrásallokációt, így a saját igényekre alapozott beavatkozási javaslatok is ehhez igazodnak.

22

Az intézkedésenkénti megosztása

forráskeretek

felhasználási

módok

szerinti

A Bevezetőben is említett módon, az egyes intézkedéseken belül a valós igények szerint meghatározott forráskeretet a megyei jogú város négy formában használhatja fel. Az egyes felhasználási módokhoz részben hasonló, részben eltérő tervezési és eljárási feladatok kapcsolódnak. Az egyes intézkedéseken belül a felhasználási módok közötti forráselosztás arányai az ITP tervezését végző MJV önkormányzatok saját döntésén és mérlegelésén alapulnak. A négy felhasználási mód: 1. MJV önkormányzat fejlesztései: ebbe a felhasználási módba sorolhatók azok az MJV Önkormányzata által generált fejlesztések (ide tartoznak az önkormányzat által kezdeményezett, akár konzorciumi formában megvalósuló fejlesztések, továbbá önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok által megvalósításra kerülő fejlesztések egyaránt), amelyek már az ITP tervezés szakaszában pontosan láthatóak, fejlesztési elképzelés szinten értelmezhetőek és előkészítettségük előrehaladott. Megfelelő 23

előkészítettség mellett a forrásigény már megközelítő pontossággal kalkulálható, és a felhasználási módra allokált keret levezethető. A tervezés jelenlegi fázisában terveken alapuló pontos költségek nem, hanem szakmai becsléseken alapuló költségvetések állnak rendelkezésre. A fejlesztéseket megvalósítók köre is többnyire beazonosítható. Az intézkedések többségében részben vagy egészében maga az önkormányzat lehet a megvalósító, így 100%-ban az első felhasználási mód alá tartoznak a tervezett beavatkozások a 6.1-es, 6.2-es, 6.3-as, 6.4-es és 6.5-ös, 6.6-os és 6.7-es intézkedésekben. Mivel a 6.1-es intézkedés tervezésének előkészítettségi szintje számos nyitott kérdésre visszavezethető módon jelenleg még alacsony fokú, jelentős része a második felhasználási mód (önkormányzati tartalékkeret) alá tervezett. A 6.6os, városi közszolgáltatások fejlesztését célzó intézkedés beavatkozásai közül az egészségügyi témájú fejlesztések projektgazdája az önkormányzat lehet, így a 6.6-os intézkedés forráskeretének mintegy egyharmada az első felhasználási mód alá esik, ugyanakkor a szociális tárgyú fejlesztések megvalósítója feltételezhetően a kistérségi társulás lehet, így a 6.6-os intézkedés forráskeretének közel kétharmada jelenleg a harmadik felhasználási mód (kiemelt kedvezményezetti csoport) alá tervezett. A 6.7-es intézkedésen – amennyiben a tervezett beavatkozás a későbbi szakmai követelményrendszernek megfelel és megvalósítható lesz – szintén az önkormányzat lehet a projektgazda. A 6.8-as és 6.9-es intézkedések egészének felhasználási módja a tervezés jelenlegi fázisában még nem pontosan határozható meg, így azok 100%-ban a tartalékkeretre kerülnek beállításra, ahonnan a későbbiekben átcsoportosíthatóvá válnak. Fontos, hogy az egyes intézkedéseken belül az ebben a keretben megvalósításra szánt fejlesztési elképzelések között TOP 6. prioritás szinten kimutatható legyen az integráltság. Szeged MJV ITP-projektcsomagjában tervezett beavatkozások komplex, integrált és szinergikus módon valósulnak meg. Az MJV önkormányzat fejlesztési elképzelései esetében az IH által előkészített felhívások alapján fog az MJV önkormányzat támogatási kérelmet készíteni. A végső döntést ebben az esetben is az IH vezetője mondja ki. 2. MJV önkormányzat által felhasználható tartalék keret: a második felhasználási mód a teljes intézkedésenként rendelkezésre álló keret jóval kisebb hányadát jelenti. Olyan, ugyancsak önkormányzati beavatkozások finanszírozására szolgál, amelyek 2015-ben még nem pontosíthatók, fejlesztési elképzelés szinten még nem értelmezhetők. A keret rugalmasan felhasználható, mivel az MJV döntése alapján akár át is csoportosítható a harmadik és negyedik felhasználási módba. Mivel a 6.1-es intézkedés tervezésének előkészítettségi szintje számos nyitott kérdésre visszavezethető módon jelenleg még alacsony fokú, jelentős része a második 24

felhasználási mód alá tervezett. Továbbá a 6.8-as és 6.9-es intézkedések egészének felhasználási módja a tervezés jelenlegi fázisában még nem pontosan határozható meg, így azok 100%-ban a tartalékkeretre kerülnek beállításra, ahonnan a későbbiekben átcsoportosíthatóvá válnak.

3. Kiemelt kedvezményezetti csoport(ok)ra vonatkozó keret: az adott intézkedés/konstrukció esetében támogatásra jogosult szereplők közül az MJV előnyben részesíthet bizonyos kedvezményezetti csoportokat (nem MJV önkormányzat, hanem pl. egyház, civil szervezetek, jogszabályban meghatározott építtetők, fenntartók) egy bizonyos keretösszeg erejéig. Ez lehet egy vagy több pontosan definiálható kedvezményezetti csoport. Fontos, hogy az egyes intézkedéseken belül nem kötelező a keret létrehozása, csak ott érdemes alkalmazni, ahol valóban indokolt és alátámasztható. Jelenleg az ITP-ben a 6.6-os intézkedés forráskeretének közel kétharmada jelenleg a harmadik felhasználási mód alá tervezett, és a szociális tárgyú fejlesztések projektgazdájaként a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása kerül megjelölésre. Továbbá a jelenleg tartalékkeretbe tervezett 6.8-as és 6.9-es intézkedések esetében elképzelhető, hogy átcsoportosítás válik szükségessé a későbbiekben a harmadik (kiemelt), és/vagy a negyedik (egyéb) csoportba. Ehhez a leendő projektmegvalósítók személyének tisztázása szükséges, aki(k) a 6.8-as intézkedés esetén a munkaügyi központ, a 6.9-es intézkedésben pedig az önkormányzat mellett civil szervezetek, egyházak lehetnek. 4. Egyéb (nem MJV önkormányzat) helyi szereplők által felhasználható keret: ezen a forrás-felhasználási módon belül a nem MJV önkormányzat, hanem a TOP-ban megjelenített egyéb szereplők által megvalósításra szánt beavatkozások finanszírozása történik. A forráselosztás felhívás alapú, azaz az adott keret erejéig az MJV közreműködésével az IH felhívásokat készít, amelyekre a specifikációban meghatározott bármely szereplő támogatási kérelmet nyújthat be. Jelenleg az ITP-ben nem tervezett ez a felhasználási mód, de a 6.8-as és 6.9-es intézkedések esetében elképzelhető, hogy átcsoportosítás válik szükségessé a későbbiekben. Ehhez a leendő projektmegvalósítók személyének tisztázása szükséges.

Az egyes intézkedésekre jutó, saját igényre alapozott keretösszeg forrás-felhasználási módok közötti százalékos és abszolút megoszlását (Mrd Ft) az alábbi diagramok szemléltetik.

25

27

4. MJV fejlesztési csomag Tervezési keretek, forrásfelhasználás Az MJV fejlesztési csomag az ITP forrásfelhasználás tervezésének egyetlen olyan szegmense, ahol a tervezés időszakában konkrét fejlesztési elképzelések ismertek. Az MJV fejlesztési csomag olyan beavatkozásokból áll össze, amelyek a TOP 6. prioritás egyes intézkedéseinek keretében az első forrás-felhasználási módon belül kerülnek finanszírozásra. Az ITP forrástervezése során tehát adódik egy konkrét forrásigénnyel bíró fejlesztési elképzeléslista, amelynek elemei különféle, a TOP 6. prioritás intézkedéseiből kerülnek megvalósításra, és a beavatkozások gazdája az MJV Önkormányzata vagy jogszabályban meghatározott, kijelölt üzemeltetők, működtetők, építtetők. Az MJV fejlesztési csomag különféle tematikus elemekből (fejlesztési elképzelések) tevődik össze. A források szűkössége miatt lényeges, hogy az MJV által fontosnak tartott, saját hatáskörben kezdeményezett fejlesztési elképzelések között minél erősebb legyen az integráltság, azaz ne egymástól elszigetelt beavatkozások halmazát valósítsa meg a város. Az MJV-k által összeállított fejlesztési csomagban törekedni kell a város specifikus megközelítésre, a megyei jogú város (és közvetlen várostérsége) sajátos szükségleteire való reagálásra. Ez annyit jelent, hogy az ITP konkrét fejlesztési elképzeléseket tartalmazó fejlesztési csomagjának a város és térsége adottságaira és szükségleteire épülő gazdaságfejlesztési és településfejlesztési és tartalom (pl. szervezet) fejlesztési elemeket kell tartalmaznia. A fejlesztési csomag elemei együttesen jelölik ki a városfejlesztés fő irányait, ezért fontos, hogy ezek mindenképpen előremutatóak, innovatívak legyenek – ne csupán a még hiányzó alap infrastruktúrák megteremtése legyen a cél, hanem olyan nagyobb forrásigényű beavatkozások végrehajtása, amelyekre az egyéb városi szereplők a 3. és 4. forrás-felhasználási módon belül finanszírozásra szánt fejlesztési elképzeléseiket felfűzhetik.

Az egyes intézkedésekre jutó, saját igényre alapozott keretösszeg forrás-felhasználási módok közötti abszolút megoszlását (Mrd Ft) a 3. fejezetben közölt diagram szemlélteti, ahonnan leolvashatók az első (MJV) forrás-felhasználási mód (kék színnel) alá az egyes intézkedésekben tervezett összegek is.

Tervezett beavatkozások, szinergia-vizsgálat A tervezett beavatkozások konkrét felsorolását az alábbi táblázat foglalja össze TOPintézkedések szerint. A mátrixban sárga színnel kerültek feltüntetésre az első (MJV) felhasználási módra tervezett fejlesztési elképzelések, szürke színnel a második (tartalék) keretre, míg narancs színnel a harmadik (kiemelt kedvezményezetti) csoportba tervezett beavatkozások. A sárga-szürke sávos jelölés alatt az első és a második felhasználási mód alá eső projektek egyaránt szerepelnek.

Intézkedés megnevezése

6.1 Gazdaság-fejlesztés

Fejlesztési elképzelések / beavatkozás megnevezése

az intézkedés fejlesztési elképzelései összesen Közlekedésfejlesztési beavatkozások (ELI közlekedési kapcsolatok javítása, Kollégiumi út, Fonógyári út, egyéb) Iparterület-fejlesztési elképzelések (több helyszínen) Turisztikai tárgyú fejelsztések (Reök palota, Dóm téri zenekari árok, Móra Ferenc Múzeum, Vadaspark, Partfürdő, egyéb)

6.2 Családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése

az intézkedés fejlesztési elképzelései összesen

Szeged MJV óvoda fejlesztési programja - több ütemben Bölcsőde bővítési program (fejlesztés) - több ütemben 6.3 Gazdaság-élénkítő és népesség-megtartó az intézkedés fejlesztési elképzelései összesen városfejlesztés zöldfelületi fejlesztések (Tisza belvárosi szakasza, Tarján városrész, Odessza városrész, Móra park, Erzsébet Liget, egyéb közterületek) belterületi csapadékvíz-hálózati fejlesztések (több helyszín, több ütem) 6.4 Fenntartható városi közlekedés-fejlesztés

az intézkedés fejlesztési elképzelési összesen Szeged és környéke kerékpárút-hálózat fejlesztése (sándorfalvi irány, bordányi irány, Tarján városrész, egyéb beavatkozások) Közösségi- és kerékpáros közlekedés infrastrukturális fejlesztése a Tisza Lajos körúton A tömegközlekedési megállóhelyek és peronok rekonstrukciója (több ütemben) SUMP (közlekedési/mobilitási terv) Belvárosi híd és rávezető szakaszok tömegközlekedés és kerékpáros kapacitás bővítése

29

6.5 Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energiafelhasználás arányának növelése

az intézkedés fejlesztési elképzelései összesen

Iskolák és kollégiumok, valamint városi művelődési intézmények energetikai korszerűsítései - több ütemben SEAP (Önkormányzati Fenntartható Energia Akcióprogram) 6.6 Városi közszolgáltatások fejlesztése

az intézkedés fejlesztési elképzelései összesen Területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi rendelők tárgyi feltételeinek javítása szociális alapszolgáltatások infrastruktúra fejlesztése

6.7 Leromlott városi területek rehabilitációja

az intézkedés fejlesztési elképzelései összesen Odessza városrész szociális városrehabilitációja

6.8 Gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó az intézkedés fejlesztési elképzelési összesen foglalkoztatás-fejlesztés A helyi foglalkoztatási szint javítása - foglalkoztatási paktumok támogatása 6.9 Társadalmi kohéziót célzó helyi programok

az intézkedés fejlesztési elképzelései összesen Helyi közösségi kezdeményezések támogatása (városi és településrészi helyi identitás erősítése, közösségépítés, hagyományápolás, stb.)

Jelmagyarázat: sárga szín – első felhasználási mód (MJV-keret) szürke szín – második felhasználási mód (tartalékkeret) narancs szín – harmadik felhasználási mód (kiemelt kedvezményezetti keret) sárga-szürke sávos jelölés – első és második mód vegyesen

A felhasználási módok bemutatására a 3. fejezetben már sor került, de itt is indokolt néhány pontosítást tenni: A 6.1-es intézkedésen belül az iparterületek (gazdasági területek) fejlesztése egyelőre teljes egészében a tartalékkeret alá sorolandó be, és nem az első (MJV) keretbe, mivel nem érvényesül az az elvárás, hogy a konkrét fejlesztési elképzelés ismert lenne. A 6.1-es, gazdaságfejlesztést célzó intézkedés keretében tervezhető beavatkozások feltételrendszere, 30

illetőleg azok Szeged MJV lehetőségeihez és fejlesztési elképzeléseihez való illeszthetősége számos problémát vet fel. Jelenleg még a helyszín kiválasztása is problémákba ütközik és számos megválaszolatlan kérdés van, de annyi bizonyos, hogy projektgazdaként az önkormányzat tud megjelenni. A 6.1-es intézkedés közlekedésfejlesztési és turisztikai tárgyú beavatkozásai esetében is igaz, hogy azok egy része csak később kerül meghatározásra és/vagy nem tisztázott még a projektgazda személye, ezért részint itt is megjelenik a tartalék felhasználási mód. A 3. fejezetben már ismertetetett okból szintén tartalékkeretbe soroltak a 6.8as és a 6.9-es intézkedések, illetőleg a 6.6-os intézkedés esetében a kiemelt kedvezményezetti keret is szerepet kap. Az összes többi tervezett beavatkozás – a fejlesztési javaslatok túlnyomó többsége – az ITP MJV-keretbe (azaz az első felhasználási mód alá) tervezett, mely fejlesztési elképzelések jól definiálhatók, előkészítésük saját felelősségre, saját erőből részben megindult, tekintettel arra, hogy a 2014-2020-as tervezési időszakból már másfél év eltelt, és minden körülmények közt, akár a bizonytalan körülmények ellenére is, törekedni kell a források minél hatékonyabb felhasználására. Az ITP egészének fejlesztési tartalma és ezen belül a projektcsomagok elemei között erősek a szinergikus hatások, a fejlesztések egymást erősítik. A fejlesztési elképzelések között megtalálhatók akcióterületi és hálózatos projektjavaslatok egyaránt, a beavatkozások területileg és/vagy ágazati (tematikus) szempontból koncentráltak, koncepcionális módon, valamely célkitűzés mentén valósulnak meg, megfelelő ITSalátámasztottsággal rendelkeznek, hozzájárulnak a területi kiegyenlítődés és a külső természeti hatásokkal szembeni ellenálló képesség elvének megvalósulásához, végső soron a fenntartható városfejlesztéshez. Az ITP megfelel a horizontális fejlesztési szempontoknak (esélyegyenlőség, klímavédelmi és alkalmazkodási szempontok, fenntarthatóság stb.) is. A tervezés és projektgenerálás során mindenkor szempont és törekvés minden városrész és minden célcsoport igényeinek lehetőség szerinti kielégítése. Az Integrált Területi Program kialakításakor a területi kiegyensúlyozottság is fontos szempont, ezzel együtt nyilvánvalóan kirajzolódnak koncentráltabb fejlesztési területek is, az akcióterületek lehatárolása ezzel is összefüggésben van. Az egyik ilyen akcióterület a Biopolisz – gazdaságfejlesztési és innovációs AT. Területileg itt valósult volna meg a déli Tisza-híd, az új intermodális csomópont, melyek végül nem képezhetik részét az integrált területi programnak. Illetőleg a 6.1-es intézkedés keretében ez az akcióterület – amennyiben a körülmények és a követelményrendszer lehetővé teszi – az üzleti infrastruktúrafejlesztésnek az egyik potenciális területe is lehet, együttműködve az egyetemmel, illetőleg piaci szereplőkkel, vállalkozásokkal. A Korzó-Tisza-városközpont AT a zöld város koncepció jegyében megvalósuló zöldfelületi fejlesztéseknek egy jelentős helyszíne lehet, illetőleg turisztikai célú beruházások is kapcsolhatók a területhez. Az ELI – ipari-innovációs AT fő fejlesztései nem a TOP-hoz köthetők, azonban kiegészítő jelleggel ehhez is kapcsolhatók TOPos fejlesztések, leginkább út és kerékpárút-fejlesztés. Odessza városrész a szociális városrehabilitáció jegyében került kijelölésre akcióterületként, melynek megvalósíthatósága a 31

későbbi felhívásban foglalt kritériumok függvénye, de intézményfejlesztések és zöldterületfejlesztések mindenképpen megvalósulhatnak a területen. Az ágazati jellegű fejlesztések – legyenek azok turisztikai, energetikai, zöldfelület-, közlekedés-, vagy éppen közszolgáltatás-fejlesztési célúak – akkor is szolgálják az egész város fenntartható fejlődését, ha nem akcióterülethez kapcsolhatók, hanem hálózatos, vagy pontszerű jelleggel valósulnak meg, mivel hozzájárulnak a területi kiegyenlítődéshez, az esélyegyenlőség és egyenlő hozzáférés elveinek gyakorlati megvalósulásához, az élhető város kialakításához, illetőleg a smart city (okos város) koncepcióhoz. Amennyiben a TOP vonatkozásában a szakmai feltételrendszer szükségessé teszi új akcióterület(ek) kijelölését, és ennek következtében az ITS módosítását, akkor Szeged MJVÖ ehhez alkalmazkodni fog. A TOP-on belül az egyes intézkedések által megvalósítható fejlesztések egymáshoz is kötődnek, sok esetben csak együtt, egymást erősítve valósíthatók meg. Különösen igaz ez az ESZA-típusú programok megvalósítására az egyéb fejlesztésekkel összefüggésben, hiszen nemcsak az ERFAtípusú fejlesztések járulnak hozzá a város élhetőbbé tételéhez, hanem a társadalmi kohéziót célzó, ezáltal népességmegtartó erőt kifejtő programok is. Egy-egy városrész komplex fejlesztése is szükségszerűen megkívánja a különböző intézkedésekből megvalósítható sokrétű, többcélú beavatkozásokat, a felmerülő igényeknek megfelelően. A gazdaság dinamizálása szintén komplexen, az infrastrukturális és a humán erőforrás oldal irányából történő kétoldalú megközelítéssel képzelhető el. Összességében elmondható, hogy minden egyes tervezett beavatkozás jól szolgálja a városban élők érdekeit és igényeit, még úgy is, hogy a forrásallokáció nem teszi teljes mértékben lehetővé a valós igényeken alapuló tervezést, így bizonyos kulcsfontosságú és nagy volumenű beavatkozások nem valósulhatnak meg.

32

5. Az ITP indikátorvállalásai Az indikátorvállalások szükségessége A TOP 6. prioritás esetében operatív program prioritás / egyedi célkitűzés szinten meghatározásra kerültek a teljesítendő kimeneti indikátorok és az elvárt célértékek. Az ITP tervezése során a területi szereplőnek arra kell törekednie, hogy a TOP szinten vállalt célértékhez minél nagyobb mértékben járuljon hozzá. Emellett az általános tervezési és forrás felhasználást érintő elv mellett természetesen az ITP TOP-pal összhangban lévő, mégis egyedi céljainak teljesülése is fontos. A 3. fejezetben már ismertetett okokból az ITP 2.0 végleges verziója az eredeti, TOP belső arányok szerinti forrásallokációnak megfelelő módon, és ezzel összefüggésben az eredeti, forrásarányos indikátorvállalásokkal készült el. Szeged MJV tehát tudomásul veszi a forrásarányos elvárt célértékek teljesítésére vonatkozó elvárást, vagyis az OP-szintű célértékekből pusztán matematikailag levezetett elvárt célértékeket. Ezzel együtt fontos megjegyezni, hogy a valós indikátor-értékeket minden bizonnyal jobban közelítik az egyes intézkedésekben tervezett beavatkozásokhoz tartozó – az ITP tervezésének folyamán korábban az Irányító Hatóság felé is közölt – szakmai becslések, melyek sok esetben azonban jelentős mértékben is eltér(het)nek az elvárt célértékektől. Az OP-szintű célérték teljesítése a területi szereplők összességére vonatkozóan, azaz országos szinten mindenképpen elvárás. Azonban amennyiben egy-egy területi szereplő eltér a forrásarányos célérték-vállalástól, akkor az OP-szintű célérték vállalás is veszélybe kerülhet, azaz számítani kell a valós és a tervezett indikátor-értékek konfliktusára is. Valószínű, hogy a közeljövőben felül kell vizsgálni az ITP indikátorvállalásait, de vélelmezhető, hogy maga az operatív program szintű indikátorstruktúra is átgondolásra kell hogy kerüljön.

Az indikátorvállalások indoklása (ITP célokból és a forráskeret felosztásából levezetve) Az indikátorok célértékeihez történő hozzájárulás mértéke alátámasztja/igazolja az ITP forráskeret felhasználásának százalékos struktúráját, amennyiben az indikátorok és azok célértékei OP-szinten jól átgondoltan kerültek meghatározásra. Az ITP tervezés során a kimeneti indikátorok várható értékeinek meghatározása visszacsatolhat a forrásallokációhoz, hiszen kiderülhet a tervezők számára, hogy egy adott intézkedéshez megjelölt forráskeret irreálisan alacsony mértékben járul hozzá az országos értékekhez. De az összefüggés kétirányú, ugyanígy információt szolgáltatnak a megvalósítás folyamán a területi szereplők által teljesített indikátorok az országos tervezés számára, hiszen kiderülhet, hogy az országos értékek reálisan becsültek voltak-e. 33

A TOP indikátorvállalásai (nemzeti szint): TOP prioritá s/ egyedi célkitűz és

Célérté ke (2018)

IA Célértéke adatlap (2023) száma

Kimeneti indikátor neve

Mértékegysége

Támogatásban részesülő vállalkozások száma

db

4 422

CO01

Vissza nem térítendő támogatásban részesülő vállalkozások száma

db

22

CO02

A nem pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozások száma

db

4 400

CO04

6.A

A fejlesztett vagy újonnan létesített iparterületek és ipari parkok területe

ha

749

PO01

A rehabilitált talaj összkiterjedése

ha

303

CO22

látogatás/év

500 000

CO09

6.B

A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése A felújított vagy korszerűsített utak teljes hossza Fejlesztett, 0-3 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma Újonnan létrehozott, 0-3 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma Újonnan létrehozott, 3-6 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma Fejlesztett 3-6 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek Integrált városfejlesztési stratégiákba bevont területek lakossága Bel- és csapadék-vízvédelmi létesítmények hossza A rehabilitált talaj összkiterjedése

6.C

150

km

28

140

CO14

db

1 050

5 250

PO20

db

4 250

PO21

db

1 500

PO03

db

11 500

PO27

710 000

CO38

személy

1 900 000

CO37

m

176 000

PO04

ha

19

CO22

Városi területeken épített vagy renovált közvagy kereskedelmi épületek

m2

83 000

CO39

Megújult vagy újonnan kialakított zöldfelület nagysága

m2

822 000

PO05

Kialakított kerékpárosbarát települések vagy településrészek száma

db

20

PO06

Közlekedésbiztonsági fejlesztést megvalósított települések száma

db

20

PO07

Kialakított új, forgalomcsillapított övezetek száma

db

20

PO08

Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények hossza

km

334

PO09

m2

142 000

6.D

34

67

TOP prioritás/ egyedi célkitűzé s

6.E

6.F

6.G

6.H

6.I

Célértéke (2023)

IA adatlap száma

kWh/év

12 272 078

CO32

A megújuló energia-termelés további kapacitása

MW

160,77

CO30

Üvegházhatású gázok becsült éves csökkenése

tonna CO2 egyenérték

183 417,01

CO34

Energiahatékonysági fejlesztések által elért primer energia felhasználás csökkenés

PJ/év

0,31

PO24

A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség

PJ/év

1,52

PO26

Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság

személyek

105 000

CO36

Fejlesztéssel érintett egészségügyi alapellátást nyújtó szolgálatok (benne: háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvosi, védőnői szolgálat és kapcsolódó ügyeleti ellátás, iskola-egészségügyi ellátás) száma

db

540

PO10

Újonnan épített vagy felújított rendelők, tanácsadók száma

db

360

PO11

A fejlesztés révén létrejövő, megújuló szociális alapszolgáltatások száma

db

130

PO12

Helyreállított lakóegységek városi területeken

lakóegység

459

CO40

Városi területeken épített vagy renovált közvagy kereskedelmi épületek

m2

1 330

CO39

Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek

m2

56 130

CO38

Integrált városfejlesztési stratégiákba bevont területek lakossága

fő

1 664 620

CO37

Szociális célú városrehabilitációval érintett akcióterületen élő lakosság száma

fő

57 000

PO18

A foglalkoztatási paktumok keretében munkaerőpiaci programokban résztvevők száma

db

22 100

PO25

Szociális városrehabilitációs programmal elért hátrányos helyzetű lakosság száma

fő

22 800

PO22

A helyi társadalmi akciókba bevonás érdekében elért hátrányos helyzetű személyek száma

db

413 000

PO17

Kimeneti indikátor neve

Mértékegy sége

A középületek éves primerenergiafogyasztásának csökkenése

35

Célérték e (2018)

36 683

108

92

Szeged MJV vonatkozásában a forrásarányos indikátorértékeket az alábbi táblázat mutatja be:

TOP prioritás/e gyedi célkitűzés

6.A

Kimeneti indikátor neve

Támogatásban részesülő vállalkozások száma Vissza nem térítendő támogatásban részesülő vállalkozások száma A nem pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozások száma A fejlesztett vagy újonnan létesített iparterületek és ipari parkok területe A rehabilitált talaj összkiterjedése A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése A felújított vagy korszerűsített utak teljes hossza Fejlesztett, 0-3 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma Újonnan létrehozott, 0-3 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma

6.B

6.C

Újonnan létrehozott, 3-6 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma Fejlesztett 3-6 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek Integrált városfejlesztési stratégiákba bevont területek lakossága Bel- és csapadék-vízvédelmi létesítmények hossza A rehabilitált talaj összkiterjedése

6.D

6.E

6.F

Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek Megújult vagy újonnan kialakított zöldfelület nagysága Kialakított kerékpárosbarát települések vagy településrészek száma Közlekedésbiztonsági fejlesztést megvalósított települések száma Kialakított új, forgalomcsillapított övezetek száma Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények hossza A középületek éves primerenergiafogyasztásának csökkenése A megújulóenergia-termelés további kapacitása Üvegházhatású gázok becsült éves csökkenése Energiahatékonysági fejlesztések által elért primer energia felhasználás csökkenés A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság Fejlesztéssel érintett egészségügyi alapellátást nyújtó szolgálatok (benne: háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvosi, védőnői szolgálat és kapcsolódó ügyeleti ellátás, iskola-egészségügyi ellátás) száma Újonnan épített vagy felújított rendelők, tanácsadók száma A fejlesztés révén létrejövő, megújuló szociális alapszolgáltatások száma Helyreállított lakóegységek városi területeken

6.G

6.H

6.I

Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek Integrált városfejlesztési stratégiákba bevont területek lakossága Szociális célú városrehabilitációval érintett akcióterületen élő lakosság száma A foglalkoztatási paktumok keretében munkaerőpiaci programokban résztvevők száma Szociális városrehabilitációs programmal elért hátrányos helyzetű lakosság száma A helyi társadalmi akciókba bevonás érdekében elért hátrányos helyzetű személyek száma

Mértékegysége

TOP (2018-as) MJV által vállalt célértékhez célérték ITP való (2018) - ahol hozzájárulás releváns mértéke (%) ahol releváns

Célértéke TOP Célértéke (2018) (2023)

TOP MJV MJV keretösszege forráskeret intézkedésenként inzézkedésenként

Arány az MJV Az MJV választott Az MJV aránya a TOP Az MJV intézkedésenkénti TOP forrásintézkedésenkénti intézkedésre eső intézkedésekre eső választott arányos forráskeretei teljes választott forráskeretei indkátorértékek alapján számított keretösszegből forráskerete alapján indikátorértékei

Az MJV indikátorvállalása

8,75%

387

387

8,75%

8,75%

2

2

4400

8,75%

8,75%

385

385

385

db

4422

db

22

db

115,42

10,100

8,75%

10,100

387 2

749

8,75%

8,75%

66

66

66

ha

303

8,75%

8,75%

27

27

27

látogatás/év

500000

8,75%

8,75%

43755

43754

8,75%

8,75%

12

12

12

8,75%

459

459

459

ha

13,10904816

8,74%

150

km

2,450289376

8,75%

28

140

db

91,88585159

8,75%

1050

5250

30,04

2,629

8,75%

2,629

43755

db

4250

8,75%

8,75%

372

372

372

db

1500

8,75%

8,75%

131

131

131

db m2

11500 12426,46755

8,75%

142000

710000

8,75% 72,03

6,303

8,75%

6,303

8,75%

1006

1006

1006

8,75%

62132

62129

62132

személy

1900000

8,75%

8,75%

166270

166260

166270 15402

m

176000

8,75%

8,75%

15402

15401

ha

19

8,75%

8,75%

2

2

m2

83000

8,75%

8,75%

7263

7263

7263

m2

822000

8,75%

8,75%

71933

71930

71933

db

20

8,75%

2

2

2

db

20

8,75%

8,75%

2

2

2

db

20

8,75%

8,75%

2

2

2

334

8,75%

8,75%

29

29

29

km

5,845690368

8,47%

69

34,46

3,015

8,75%

3,015

2

kWh/év

12272078

8,75%

1073934

1073974

MW

160,77

8,75%

8,75%

14

14

183417,01

8,75%

8,75%

16051

16051

16051

PJ/év

0,31

8,75%

8,75%

0,027

0,027

0

PJ/év

1,52

8,75%

8,75%

0,133

0,133

0

személyek

105000

8,75%

9189

9188

9189

tonna CO2 egyenérték

3210,176792

8,75%

36683

61,27

20,92

5,362

1,831

8,75%

8,75%

5,362

1,831

1073934 14

540

8,75%

8,75%

47

47

47

db

360

8,75%

8,75%

32

32

32

db

130

8,75%

8,75%

11

11

11

8,76%

40

40

40

db

lakóegység

9,451116164

8,033448739

8,75%

8,73%

108

92

459

9,18

0,804

8,75%

0,804

1330

8,75%

8,76%

116

116

116

56130

8,75%

8,76%

4912

4915

4912

fő

1664620

8,75%

8,76%

145671

145753

fő

57000

8,75%

8,76%

4988

4991

4988

m2 m

2

145671

22100

32,30

2,827

8,75%

2,827

8,75%

1934

1934

1934

fő

22800

11,41

0,999

8,75%

0,999

8,75%

1995

1995

1995

db

413000

8,75%

36142

36144

36142

db

386,79568

8,75%

4420

8,75%

Az ITP 2.0 indikátorvállalásai az OP-szintű célértékekből matematikailag levezetett, forrásarányos elvárt célértékeket tartalmazzák. A 2018-as célértékek a 2023-as célérték 20%-ában kerültek rögzítésre az elvárt értékek arányainak megfelelően. Az indikátorvállalások nehézségeivel, illetőleg kockázataival kapcsolatosan szükséges felvetni néhány gondolatot: Az olyan esetekben, amikor bizonyos beavatkozások a tervezés jelenlegi fázisában még nem körvonalazhatók megfelelőképpen, meglehetősen nehézkes felbecsülni, hogy milyen indikátorvállalások lennének reálisak, illetőleg a mostani értékek azok-e. Ez a helyzet jellemzi például a 6.1-es intézkedést. Az indikátorok értelmezésekor tekintetbe kell venni azt is, hogy nem törvényszerű, hogy minden indikátorhoz tartozni fog valamilyen beavatkozás, így egyegy indikátor-érték bizonyos esetekben végső soron nulla is lehet. Erre lehet példa a 6.2-es intézkedés, ahol a férőhelybővítést célzó beavatkozásokra vonatkozó indikátor értékek vélhetően nem lesznek relevánsak, mivel jelenleg, mind a bölcsődék és mind az óvodák esetében az intézmények fejlesztése került betervezésre, ezzel ki is merítve az erre a sorra meghatározott indikatív forrást. Hangsúlyozni szükséges továbbá azt is, hogy számos nyitott kérdés van még az indikátorok értelmezésével kapcsolatosan is. Arra, hogy a forrásarányos indikátorszámítási metódus nem biztos, hogy a legcélravezetőbb, példa a 6.3-as intézkedésben előforduló, lakosságszámra vonatkozó egyik indikátor, melynek elvárt célértéke 166 ezer főnél is több, amikor Szeged lakosságszáma ennél eleve alacsonyabb, és az országos népesedési trendek alapján növekedés nem várható. A 6.4-es, fenntartható városi közlekedésfejlesztést célzó intézkedés esetében például alapvető probléma, hogy a beavatkozások nagy része nem fedhető le releváns indikátorral, a kerékpáros közlekedés fejlesztését mérő indikátorok felülreprezentáltak. A szintén igen fontos városi érdekeket szolgáló közösségi közlekedés fejlesztésével összefüggő beruházások ugyanakkor szintén jelentős forrásigénnyel bírnak, ehhez képest az indikátorok oldaláról nem jelennek meg, ami torzító hatású. Így látszólag a 6.4-es intézkedés forrásfelhasználása nem hatékony, holott valójában éppen ennek az ellenkezője igaz. A fenti példákhoz hasonló, a korábban is jelzett problémák figyelembe vételét, és a megoldás érdekében történő együtt gondolkodást kérünk a jövőben az Irányító Hatóságtól az ITPvégrehajtás eredményességének számonkérésekor, és az egész folyamat nyomon követése során is, mivel az ITP-k megvalósítása, és ezen keresztül a sikeres TOP-végrehajtás közös érdek.

6. Az ITP ütemezése A forrásfelhasználás ütemezésének alapelvei Az ITP tervezés és végrehajtás időkerete 2014-2020-ig terjed (a projektek végrehajtására további 3 év áll rendelkezésre). A program végrehajtása 2015 második félévénél hamarabb várhatóan nem kezdődik meg (de vélhetően inkább 2016-ra tehető), figyelembe véve az ITP elfogadásához szükséges időt. Mivel várhatóan az intézkedésenkénti forráskereten belül az egyes felhasználási módokra a felhívások eltérő eljárásrend szerint születnek, azok függetleníthetőek egymástól. A területi szereplő információt ad az éves fejlesztési keret meghatározásához. Az éves fejlesztési keret összeállítását követően, az ütemezés ismeretében tud az IH tervezni és felhívásokat készíteni az MJV számára. 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet szerint: „41. § (1) A többéves nemzeti keret alapján a programok hatékony végrehajtása érdekében programonként meghatározott, a következő évre szóló éves fejlesztési keretet kell készíteni. Az éves fejlesztési keretet úgy kell elkészíteni, hogy az megfeleljen a többéves nemzeti keretben foglalt pénzügyi és indikátor szerinti célértékeknek. (2) Az éves fejlesztési keretnek tartalmaznia kell: a)

a tárgyévet követő évben meghirdetésre kerülő felhívásokra vonatkozóan: 1. a felhívás nevét, célját és beavatkozási logikáját, 2. helyzetelemzést, 3. a támogatási jogosultság feltételeinek, a támogatható tevékenységek és a tervezett elszámolható költségek felsorolását, a projekt-kiválasztási szempontokat, 4. a felhívás – legalább 1 milliárd forintos – keretösszegét, 5. a meghirdetés tervezett időpontját, 6. a kedvezményezetti kört, 7. a támogatás összegét, mértékét, 8. a kötelezettségvállalási ütemtervet, 9. a szerződéskötési ütemtervet, 10. a kifizetési ütemtervet, ezen belül a szükséges közösségi hozzájárulás, a nemzeti társfinanszírozás és az önerő-támogatás mértékét ütemezve, 11. a tervezett indikátorok felsorolását és célértékét.”

A fenti felsorolás kapcsán az ITP-nek a következő pontok esetében kell információt szolgáltatnia: 3. a támogatási jogosultság feltételei, a támogatható tevékenységek és a tervezett elszámolható költségek felsorolása, a projekt-kiválasztási szempontok 6. a kedvezményezetti kör 7. a támogatás összege, mértéke

8. a kötelezettségvállalási ütemterv 11. a tervezett indikátorok felsorolása és célértéke Az ITP dokumentációban a kötelezettségvállalás mértékét (a fejlesztési elképzelések elszámolható összköltségét, nem csak a támogatási igényt) kell feltüntetni intézkedésekre és azon belül a két fő felhasználási módra (1. és 3. mód) lebontva. A tervezésénél érdemes figyelembe venni az alkalmazandó eljárásrendek időigényét. A források felhasználása az eljárásrendek eltérő időigénye miatt várhatóan nem tartható az ITPben annak tervezésekor (2015) meghatározott ütemben és arányban. Ez kiemelten fontossá teszi a forrásfelhasználás nyomon követését. A nyomon követés az MJV feladata: követi és jelzi az átütemezés szükségességét. Az ITP forráskeretének átütemezése ITP módosítást von maga után, mely évente egyszer lehetséges.

Az ITP forrásfelhasználásának ütemezése Alábbiakban a forrásfelhasználás ütemtervének táblázatos szemléltetésére és alátámasztásként a szöveges bemutatására kerül sor. Az ütemezés tervezésekor mindenkor figyelemmel kell lenni az optimális forrásfelhasználásra és az indikátorvállalások arányos teljesítésére éppúgy, mint a tervezett beavatkozások előkészítettségi állapotára, egymásra épülésére.

39

Az ütemtervet az alábbi összefoglaló táblázat tartalmazza:

Minden adat automatikusan megjelenik a 3. fejezet munkalapjairól.

6. prioritás / Intékedések

intézkedésre felhasználási mód szerinti felosztás 1né 2.né 3.né 4.né mód eső összeg 10,1 MJV önk.

4,10

MJV tart.

6,00

kiem. kedv csop

0,00

egyéb ter.szerep

0,00

MJV önk.

2,63

MJV tart.

0,00

kiem. kedv csop

0,00

egyéb ter.szerep

0,00

MJV önk.

6,30

MJV tart.

0,00

kiem. kedv csop

0,00

egyéb ter.szerep

0,00

MJV önk.

3,02

MJV tart.

0,00

kiem. kedv csop

0,00

egyéb ter.szerep

0,00

MJV önk.

5,36

MJV tart.

0,00

kiem. kedv csop

0,00

egyéb ter.szerep

0,00

MJV önk.

0,66

MJV tart.

0,00

kiem. kedv csop

1,17

egyéb ter.szerep

0,00

MJV önk.

0,80

MJV tart.

0,00

kiem. kedv csop

0,00

egyéb ter.szerep

0,00

MJV önk.

0,00

MJV tart.

2,83

kiem. kedv csop

0,00

egyéb ter.szerep

0,00

MJV önk.

0,00

MJV tart.

1,00

kiem. kedv csop

0,00

egyéb ter.szerep

0,00 33,87

6.1 Gazdaságfejlesztés

6.2 Családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése 6.3 Gazdaságélénkítő és népességmegtartó városfejlesztés

2,629

6,303

3,015 6.4 Fenntartható városi közlekedésfejlesztés

6.5 Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energiafelhasználás

5,362

1,831 6.6 Városi közszolgáltatások fejlesztése

0,804 6.7 Leromlott városi területek rehabilitációja

6.8 Gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó foglalkoztatásfejlesztés

2,827

0,999 6.9 Társadalmi kohéziót célzó helyi programok

Ellenőrzés:

1né

2.né

3.né 4.né

1 fé

2019

2018

2017

2016

2015

2.fé

1 fé

2.fé

1 fé

2020

Ellenőrzés:

2.fé 1 fé 2.fé

3 500 000 000

600 000 000

4100000000

876 333 333

876 333 333

876 333 333

2629000000

940000000

3 330 000 000

170000000

1290000000

450 000 000

3015000000

1 790 666 667

1785666667

1785666667

5362000000

222066666,7

222066666,7

222066666,7

666200000

388266666,7

388266666,7

388266666,7

1164800000

1275000000

804 000 000

1 863 000 000

6303000000

A kötelezettségvállalások ütemezésének szöveges leírása: A 6.1-es intézkedésben 2017 első félévre tervezettek a már ismert turisztikai tárgyú beavatkozások és az ELI közlekedési kapcsolatait szolgáló útfejlesztési elképzelés. 2018 első félévére tervezett a Kollégiumi út fejlesztésére vonatkozó javaslat. A tartalékkeret terhére tervezett beavatkozások ütemezése nem elvárás. A 6.2-es intézkedésben az iskolák és óvodák fejlesztéseire tervezett összegek 2016, 2017 és 2018 között arányosan kerültek meghatározásra. A 6.3-as intézkedésben 2016 2. negyedévére tervezettek a zöldfelületi fejlesztések közül az Erzsébet Liget, illetőleg a csatornafejlesztési elképzelések legszükségesebb fejlesztéseket magában foglaló első üteme. 2017 első félévére tervezettek a zöldfelületi fejlesztések közül a Tarján városrész és Odessza városrész területén megvalósítandó beavatkozások, illetőleg a Tisza-part menti fejlesztések, valamint a csatornafejlesztések további elemei. 2018-ra – praktikusan a 6.1-es intézkedésből megvalósuló Móra Ferenc Múzeum fejlesztését követően – tervezett a Móra park zöldfelületi fejlesztése, 2019-re pedig az egyéb zöldfelületi fejlesztésekre vonatkozó kötelezettségvállalás ütemezése történt meg. Ez utóbbi kapcsán hangsúlyozni szükséges, hogy ezen beavatkozások hálózatos jellegűek, ezért továbbra is javasoljuk annak megfontolását, hogy ne csak akcióterületi fejlesztések valósulhassanak meg a 6.3-as intézkedésből. A zöld város koncepció esetében szakmailag nem indokolt az amúgy hálózatos jellegű beavatkozások akcióterület(ek)re szűkítése, illetőleg akcióterületek kényszerű, öncélú lehatárolása a forráslehívás érdekében. A 6.4-es intézkedésben megvalósítandó közlekedésfejlesztések ütemezése a következőképpen alakul: 2016 első negyedévre a Tisza Lajos körúton tervezett fejlesztési elképzelés, a buszmegálló-fejlesztések első üteme, illetőleg a kerékpárút-hálózati fejlesztések közül a sándorfalvi irány, valamint a SUMP készítése van betervezve. 2017 első félévére a buszmegállófejlesztések második üteme, valamint a kerékpárút-hálózati beavatkozások többi eleme tervezett. 2018-ban a belvárosi híddal kapcsolatos beavatkozások megvalósítására kerülhet sor. A 6.5-ös intézkedés energetikai célú beavatkozásainak tervezett forrásallokációja 2016, 2017 és 2018 között három évre arányosan került megosztásra az iskolák és kollégiumok, illetőleg a művelődési intézmények vonatkozásában. A SEAP 2016-ra került betervezésre. A 6.6-os intézkedés beavatkozásainak forrásallokációja a 2016-as, 2017-es és 2018-as év között három évre arányosan került megosztásra az első és a harmadik felhasználási mód vonatkozásában egyaránt. A 6.7-es intézkedéshez kapcsolódó fejlesztési elképzelés 2016-ra tervezett. A 6.8-as és 6.9-es intézkedések – a forrás-felhasználási módokról szóló fejezetben leírtak szerint – a második mód (azaz a tartalékkeret) terhére tervezettek, ezért ezek forrásallokációja jelenleg nem elvárás. Azonban mégis elmondható, hogy a 2016 és 2020 közötti években közel egyenlő arányban kívánjuk a forrásallokációt biztosítani.

7 Mellékletek (Excel táblázatok)

42