PEDAGÓGIAI PROGRAMJA. Szeged, 2016

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Szeged, 2016.

Tartalom 1. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA........................................................... 6 1.1. AZ OKTATÓ NEVELŐ MUNkA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, eljárásAI .... 6 1.1.1. Alapelvek, értékek .................................................................................................................... 6 1.1.2. Célok és ezekhez kapcsolódó feladatok ................................................................................... 7 1.2. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL kapcsolatos pedagógiai tevékenységek ........................................... 10 1.2.1. Szociális és állampolgári kompetenciára nevelés (nemzeti értékek, hagyományok tisztelete, kultúrák iránti nyitottság):................................................................................................................ 10 1.2.2. Személyes kompetencia (hatékony, önálló tanulás, egészséges és kulturált életmódra nevelés, művészeti tudatosság): ...................................................................................................... 11 1.2.3. Kognitív kompetenciák fejlesztése (matematikai kompetencia, természet-tudományos kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia, digitális kompetenciák): ...... 14 1.2.4. Kommunikációs kultúra kialakítása (anyanyelvi és idegen nyelvi): ........................................ 16 1.2.5. Speciális kompetenciák (szakmai képzés alapozása): ............................................................ 16 1.3. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL kapcsolatos feladatok ........................................................................... 17 1.3.1. A különböző műveltségi területekhez kapcsolódó feladataink: ............................................. 17 1.3.2. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztő feladatai: ..................................................... 20 1.3.3. Szabadidő-szervezés közösségfejlesztési területei: ................................................................ 21 1.3.4. Az iskola hagyományainak szerepe a közösségfejlesztésben ................................................. 21 1.4. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ............................................................. 23 1.4.1. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai: ........................................................................ 23 1.4.2. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: ................................................................................. 25 1.5. Egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................................... 25 1.5.1. Az egészségnevelés célja ........................................................................................................ 25 1.5.2. Az egészségnevelés feladata .................................................................................................. 26 1.5.3. Az egészségfejlesztés főbb területei ...................................................................................... 26 1.5.4. Módszerek, eszközök.............................................................................................................. 26 1.5.5. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ...................................................................... 27 1.6. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ................................. 28 1.6.1. Sajátos nevelési igényű tanulók: ............................................................................................ 29 1.6.2. A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulók ................................... 33 1.6.3. A tehetség kibontakoztatása .................................................................................................. 34 1.6.4. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program: ..................................... 34 1.6.5. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység: .............................................................. 35 1.6.6. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok:........................................................................ 36 1.7. AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBA VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTEL RENDJE ............................... 37 1.8. A SZÜLŐ, TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI ........................................ 39 1.8.1. A diákokkal való kapcsolattartás: ........................................................................................... 39 1.8.2. A szülőkkel való kapcsolattartás formái ................................................................................. 40 1.8.3. Kapcsolattartás az iskola külső partnereivel: ......................................................................... 42 1.9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA VIZSGASZABÁLYZATA ............................................................... 42 1.9.1 A vizsgaszabályzat célja ........................................................................................................... 42 1.9.2 A vizsgaszabályzat hatálya ....................................................................................................... 43 1.9.3 Az egyes vizsgatantárgyak részei, követelményei és értékelési rendje ................................... 44 1.10. Az iskolai felvétel és átvétel szabályai .......................................................................................... 49 1.10.1. Iskolai felvétel: az eljárás menete ........................................................................................ 50 1.10.2. Az iskola átvételi szabályai ................................................................................................... 52 1.11. Az iskola képzési rendje ................................................................................................................ 53 1.12. Az iskolában tartott egyéb foglalkozások .................................................................................... 58

2

1.12.1 A diákszínpad ......................................................................................................................... 59 1.12.2. Az iskolai énekkar ................................................................................................................. 59 1.12.3 Sport szakkör: ........................................................................................................................ 60 1.12.4. Labdarúgó oktatás: ............................................................................................................... 60 1.12.5. Erdei iskola, projektzáró tanulmányi kirándulások .............................................................. 60 1.12.6. Fekete István-hét ( január vége, február eleje) .................................................................... 61 1.12.7. A mindennapi tanulást kiegészítő képzési formák, korrepetálások ..................................... 61 1.12.8. A tanítási órák keretében meg nem valósítható egyéb foglalkozások ................................. 61

2. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE ................................................................... 64 2.1 A választott kerettantervek megnevezése ...................................................................................... 64 2.2. A választott kerettanterv feletti óraszám ...................................................................................... 64 2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei .......................... 68 2.4. A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai folyamatok helyi megvalósítása .............. 69 2.4.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai folyamatainak megvalósítása ................................................... 69 2.4.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai folyamatainak megvalósítása .................................................... 70 2.4.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai folyamatainak megvalósítása ................................................... 70 2.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ........................................................ 71 2.5 Mindennapos testnevelés szervezése .............................................................................................. 72 2.6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ............................... 72 2.7. Projektoktatás ................................................................................................................................ 73 2.8. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ...................................................................... 74 2.8.1. A tanulási esélyegyenlőség biztosításának elvei .................................................................... 74 2.8.2. A szociális hátrányok kezelése ............................................................................................... 75 2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái .................... 76 2.9.1. A tanulói értékelés formái: ..................................................................................................... 76 2.9.2. Érdemjegy adása, osztályozás ................................................................................................ 78 2.9.3. Írásbeli beszámoltatások, korlátozások .................................................................................. 78 2.9.4.Hallássérültek értékelése ........................................................................................................ 78 2.9.5. Látássérültek: ......................................................................................................................... 79 2.9.6. Sajátos nevelési igényű tanulók értékelése („egyéb fogyatékos” tanuló) ............................. 79 2.9.7 Mozgáskorlátozott gyermekek értékelésének szempontjai: ................................................... 80 2.10. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ............................. 81 2.11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei .................................................... 82 2.12. a tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek .......................... 83 2.13. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei.............................................................. 84 2.13.1. Az iskolai egészségnevelés ................................................................................................... 84 2.13.2.A környezeti nevelés pedagógiai célkitűzései az alábbiak: ................................................... 86 2.14. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei........................... 87 2.14.1. Értékelési hagyományok ...................................................................................................... 87 2.14.2. A jutalmazás és büntetés alkalmazásának elvei: .................................................................. 88

MELLÉKLET ................................................................................................................ 91

3

BEVEZETŐ ISKOLÁNK JELMONDATA: "... az idő múlhat, a szépség és jóság, a szeretet és az igazság nem múlik el az évszakokkal, nem múlik el az emberekkel, hanem örökös, mint a testetlen valóság, s ezekből anynyit kap mindenki, amennyit megérdemel." (Fekete István: Tüskevár) JELKÉPÜNK : A BAGOLY

A bagoly Pallasz Athénét, a bölcsesség görög istennőjét jelképezi. A bagoly a sötétséget a vilá-

gossággal legyőző

tudomány jelké-

pe. Bölcs állatnak

tartják sok más

kultúrában is, mi-

vel

élet-

módját a szorgos

tudósok, a böl-

csek virrasztásával

hozták összefüg-

gésbe. Az ameri-

kai bennszülöttek

hitvilágában

éjjeli

baglyoknak

jós-

a

tehetségük és ha-

talmas természet-

feletti

van. A keresz-

tény

szerint ez a ma-

dár a krisztusi böl-

csességet

jelké-

pezi, amely a sö-

tétben tévelygők

között mutatkozik.

Fekete

István

tudásuk hagyomány

regényalakjait

bölcsességre a természet tanította. Regényeinek a bagoly egyik legkedvesebb szereplője.

4

" .... emberi mivoltunkban mind egyenlőek vagyunk, és mindannyiunknak azonosak az emberi jogaink. Mint emberi lény senki sem kevesebb a másiknál, a helyét és biztonságát mindenkinek meg kell lelnie ezen a földön...." (Pearl Buck: A gyermek, aki soha nem nőtt fel) Az emberi harmónia két dolgon múlik: szeretem-e azt, amit csinálok, és a munkámban sikeres vagyok-e. Erre a harmóniára kell nevelnünk tanítványainkat, meg kell tanítanunk őket arra, hogy tekintsék magukat értéknek, hogy jóban legyenek önmagukkal. Igazi védettséget személyiségük épsége biztosít. Fontos, hogy a gyerekek ne szorongással, félelmekkel terhesen éljék végig iskolás éveiket. Igyekszünk ezért egyszerre szigorú, határozott és ugyanakkor elfogadó, szeretetteljes nevelők lenni. Olyan sokrétű és színvonalas munkát próbáltunk meg felelősséggel tervezni, elsősorban tanulóink érdekeit és szüleik elvárásait figyelembe véve, mely a fent említett harmónia kialakítására törekszik. Az ember része a világnak. Nem korlátlan ura annak, hanem felelőse: munkálkodik benne, törődik vele, gondozza, alakítja. S minden egyes ember felelős a másikért, tisztelettel tartozik a másik ember iránt. Az iskolának több funkciója van, nem kizárólag a tudás átadásának a helye, hanem világképet, emberképet ad. Az iskola élettér: a család, a lakás, a szomszédság, az utca és a természet mellett a tájékozódás, a tevékenység helye. Fontos, hogy jó tartózkodási helye legyen a gyermeknek. Az iskola a tapasztalás helye is, ahol az egyes ember megtapasztalja a szükségszerűséget, az előnyöket és az élet értékét. Ennek a közösségnek a modelljén tanulja meg a gyermek a békés, igazságos, rendezett, felelősségteljes együttélés alapfeltételeit és ismeri meg mindazokat a nehézségeket, amelyeket mindez jelent. Az iskola kísérleti tere egy létező világnak. Ha az iskola élettér, az egész személyiség kell, hogy kibontakozhassék benne, ezért a tanítást tapasztalással igyekszünk kiegészíteni. Ezen gondolatok jegyében készült el iskolánk pedagógiai programja, s ezen gondolatok jegyében szeretnénk munkánkat folytatni, s terveinket megvalósítani. A Szegedi Fekete István Általános Iskola Szegeden a Postás utca 1-3. szám alatt, a körtöltésen kívül, Kecskéstelepen működik. Az intézmény barátságos, szépen parkosított környezetben, jól megközelíthető helyen, a nagy forgalmú utaktól távol található. Környezete szépen parkosított terület, zöldnövényzet veszi körül. Nagy udvara van, melyen fajátékok, mászókák, sportlétesítmények fogadják a gyerekeket.

5

1. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA 1.1. AZ OKTATÓ NEVELŐ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Iskolánk névadója: Fekete István Fekete István elsősorban ifjúsági író. Műveiben a természet szeretete, az ökológiai egyensúly megtartására való törekvés, a valós emberi értékek tisztelete (becsületesség, őszinteség, hűség, kitartás, a munka szeretete, humanitás) tükröződik. Történeteiben a jó és a rossz egyensúlyban jelenik meg, ösztönözve ezzel arra, hogy az olvasó megértse az élővilág ellentmondásait, s ő maga is törekedjen a természet harmonikus részévé válni. A könyvek gyermek- és állatszereplői olyan emberi magatartási példákat tárnak elénk, melyek elfogadásra, szeretetre, az élet tiszteletére tanítanak bennünket. 1.1.1. Alapelvek, értékek Kooperativitás, fenntarthatóság elve Iskolánk csak akkor lehet eredményes, ha érzékeny a felhasználók igényeire, folyamatos és építő együttműködést folytat környezetével. Ha nem elválaszt, hanem összeköt, ha lehetőséget ad az együtt-gondolkodásra, a közös munkára, az alkotásra. Így a gyerekek is megtapasztalhatják az együttműködés szükségességét, annak lehetőségeit, formáit. Az iskola azzal, hogy erre is mintát ad, gyakorlatot biztosít, felkészíti tanítványait a valós világ tényezőivel való együttélésre. Személyközpontúság Erősítjük, fejlesztjük a tanulók pozitív személyiségjegyeit, keressük pozitív adottságaikat, képességeiket. Kiemelten kezeljük tanulóink egyéni sajátosságait, ösztönözzük őket képességeik kibontakoztatására és a megfelelő teljesítményre. Segítjük az iskolánkban tanuló mozgás-, látás- és hallássérült gyerekeket, értékeljük erőfeszítéseiket, példát mutatunk a kölcsönös alkalmazkodásra. Humánum, tolerancia, empátia A tanuló és a nevelő egyenrangú partnerként vesz részt a nevelés-oktatás folyamatában. Hangsúlyt helyezünk a gyermeki jogok teljes körű érvényesítésére és védelmére. 6

Elfogadjuk és figyelembe vesszük a szociálisan és mentálisan különböző, vagy testi, érzékszervi adottságaikban eltérő, illetve más kultúrájú társakat. Elítélünk minden hátrányos megkülönböztetést, szem előtt tartva a gyermekek mindenek felett álló érdekeit. A szakmai tudás megbecsülése Értékesnek tekintjük a szaktudást, azokat az elméleti és gyakorlati ismereteket, amelyeket tanulással kellett elsajátítani, a tudás átadásának képességét és hasznosítását mások számára. Fontosnak tartjuk az új módszerek megismerését, az iskola szükségleteinek megfelelő önképzést, a hivatástudatot, elkötelezettséget. A nevelőtestület tagjai személyes példamutatással, illetve változatos pedagógiai eszközökkel, módszerekkel segítik a tanulók helyes szemléletének, viselkedésének, magatartásának kialakítását. A természet szeretete, védelme Iskolánk névadójának szellemében értéknek tekintjük a bennünket körülvevő élő és élettelen környezetet, ennek védelmére, szeretetére, megóvására neveljük tanulóinkat. A természet részeként saját és tanulóink egészségnevelését is szem előtt tartjuk. Hagyományőrzés Őrizzük nemzeti hagyományainkat, ápoljuk hazánk kiemelkedő történelmi eseményeinek emlékét, ezzel erősítve a tanulók nemzettudatát. Fontosnak tartjuk az iskolához, a közösséghez tartozás érzését tápláló hagyományok továbbvitelét. A pozitív tulajdonságok figyelembe vétele A tanulók megítélésében pozitív tulajdonságaikra helyezzük a hangsúlyt. Ezek erősítésével a nem kívánatos magatartási szokások háttérbe szorulhatnak. 1.1.2. Célok és ezekhez kapcsolódó feladatok A fenti alapelvekhez kapcsolódnak pedagógiai céljaink, melyek: H: hosszú távú, K: középtávú, R: rövidtávú, illetve 7

F: folyamatos célok lehetnek. A célok megvalósulásához a tantervi anyag, a tanórán kívüli, a szabadidős tevékenységek során adódó oktatási és nevelési lehetőségek kihasználásával és a személyes példamutatás nevelő hatásával, a pedagógus szakmai autonómiáját figyelembe véve juthatunk el úgy, hogy közben törekszünk tárgyi és módszertani eszközeink folyamatos megújítására. Pedagógiai célok: I. A nevelés területén 

A másik ember tiszteletére, személyiségének elfogadására, segítségnyújtásra nevelünk. H



Fogékonnyá tesszük tanulóinkat saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok, a társadalom értékei iránt. Megismertetjük tanulóinkkal az aktív környezetvédelem lehetőségeit. H



Törekszünk a tanulók eddig szerzett szokásaira alapozva a helyes magatartás kialakítására és az önfegyelem fejlesztésére. H



Iskolánk teret és lehetőséget ad a gyermekek játék és mozgás iránti vágyának kielégítésére. H



Segítjük tanulóink egészséges testi, lelki fejlődését. K



Törekszünk az érzelmi nevelés erősítésére. H



Ápoljuk a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő szinten a nemzeti és iskolai hagyományainkat. R



Fejlesztjük a szociális és az életviteli kompetenciákat. F

II. Az oktatás területén 

Esélyegyenlőséget biztosítunk iskolánk minden tanulójának. H



Segítjük a kiemelt figyelmet igénylő gyerekek fejlődését. R



A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában közvetítünk környezettudatos elemi ismereteket, fejlesztjük az ezzel kapcsolatos alapvető képességeket és alapkészségeket, kulcskompetenciákat. H



Fejlesztjük a diákok anyanyelvi, matematikai és gondolkodási kompetenciáját, törekszünk kommunikációjuk fejlesztésére. F

8



A tananyagtól függően alkalmazzuk a modern tanulásszervezési eljárásokat (kooperatív technikák, projektoktatás, témahét, stb.), és eszközöket. F

III. A szakmai tudás területén 

Törekszünk arra, hogy az iskola dolgozói optimális szakmai felkészültséggel lássák el feladatukat.( IKT eszközök használata, különböző, modern tanulásszervezési eljárások alkalmazása), pedagógusaink folyamatosan gazdagítják szakmai ismereteiket. F



A pedagógusok bővítik az integrációval kapcsolatos szakmai ismereteiket. F



Törekszünk az önálló tanulói ismeretszerzés képességeinek kialakítására. F



Segítséget nyújtunk tanulóinknak a pályaválasztásban. R



Közvetítjük az általános műveltség megszerzéséhez szükséges alapismereteket, felkészítjük tanulóinkat a középiskolai tanulmányokra. H



Kiemelten kezeljük az anyanyelvi kompetencia fejlesztését, a kommunikációt és a gondolkodásra fejlesztést. F



Kiemelten kezeljük az idegen nyelv és a számítástechnika oktatását. R



Fejlesztjük az IKT kompetenciákat. F

IV. Kapcsolatok területén 

Célunk, hogy javuljon az iskola pozitív megítélése. R



Erősítjük a szülői ház és az iskola kapcsolatát. F



Törekszünk a rendszeres és kielégítő információáramlásra. F



Fejlesztjük a szociális, az életviteli és állampolgári kompetenciákat. F



Az iskola vezetősége motiválja a pedagógusokat, értékeli munkájukat. R

V. Tárgyi és személyi feltételek területén 

Biztosítjuk tanulóink esélyegyenlőségét a tárgyi környezet területén is. K



Törekszünk biztosítani az integráció és a korszerű oktatás, nevelés tárgyi és személyi feltételeit. K



Lehetőség szerint biztosítjuk a kompetenciák fejlesztéséhez szükséges IKT eszközöket, és a digitális anyagot a tanár saját döntése alapján, szabadon választhatja meg. K

9

1.2. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK Iskolánkban a tanítási-tanulási folyamat teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, edzi akaratukat; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. A személyiség egészséges fejlődése szempontjából cél a személyes kompetenciák fejlesztése. 1.2.1.

Szociális

és

állampolgári

kompetenciára

nevelés

(nemzeti

értékek,

hagyományok tisztelete, kultúrák iránti nyitottság): Olyan személyiség nevelése, aki önmaga és mások iránt igényes, akinek fontos az eredményes munka, a tanulás. Ismeri a legfontosabb, a társadalom által elfogadott erkölcsi normákat, ezek alapján törekszik saját egyéniségének, céljainak megvalósítására. Ez a kompetencia a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltétele, amenynyiben konfliktusokat is meg tud oldani. Lehetővé teszi, hogy a közélet aktív résztvevői legyünk. Oktató – nevelő munkánk során kialakul:  a világ megismerésének igénye, nyitottság az élményekre, az esztétikumra; az alkotás, a gondolkodás, a jól végzett munka örömére,  a család tisztelete, a szülők, a nagyszülők megbecsülése, szeretete; fogékonyság az emberi kapcsolatokra, barátságra,  kulturált magatartás, kommunikáció és együttműködési készség a közösségben,  a magyarság, a szülőföld, a haza nemzeti értékei megismerésének igénye, szeretete, ápolása; a közösséghez való tartozás, az identitás,  az alkotmányosság, a törvényesség, az emberi jogok tiszteletben tartása, a kisebbségek, etnikumok, más népek egyenlőségének, jogai elismerésének gyakorlata. Feladatok:  Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása, valamint meggyőződéssé alakítása.  Kiemelt jelentőségű annak tudatosítása, hogy az emberi élet méltósága a legfontosabb. 10

 Rá kell ébreszteni diákjainkat, hogy a célokhoz értékek tartoznak és tudni kell választani az értékes és értéktelen közül.  Tudatosítanunk kell, hogy a pozitív értékek választása, vállalása elszántságot, akaratot, helytállást, türelmet, néha lemondást igényel.  Tudatosítjuk a gyerekekben, hogy a család társadalmi feladata az érzelmi védettség, a gyermeknevelés, az életfeltételek biztosítása. Ezért a harmonikus családi élet megkívánja a családtagok közötti őszinte megbecsülést; a szülők, nagyszülők, testvérek szeretetét, tiszteletét.  Feladatunk a tanulók állampolgári nevelése, az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Célunk, hogy érzékennyé tegyük őket a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Fontos, hogy tanulóinknak igényük legyen az osztály- és iskolai közösségben, valamint a helyi közéletben való részvételre. Ennek színterei a tanóra és a tanórán kívüli tevékenységek. 1.2.2. Személyes kompetencia (hatékony, önálló tanulás, egészséges és kulturált életmódra nevelés, művészeti tudatosság): Diákjaink vállalják saját egyéniségüket, higgyenek önmagunkban, törekedjenek a reális önértékelésre, önbecsülésre, önfejlesztésre. Értsék meg és fogadják el a pubertás kor változásait, legyenek képesek kezelni annak nehézségeit, azonosuljanak a nemi szerepekkel. Tudatosan törekedjenek a testi – lelki egészség megóvására, az élet tiszteletére. Alakítsanak ki helyes egészségügyi szokásokat, sajátítsák el a személyi- és környezeti higiénia szabályait; szeressék, védelmezzék a természeti környezetet. Tanulói munkáltatással, önálló ismeretszerzés lehetőségének biztosításával környezettudatos szemléletet alakítsunk ki bennük, fejlesszük az ehhez szükséges képességeket, alakítsuk ki az igényt az ismeretek tapasztalati úton való megszerzéséhez. A személyiségük kialakításában és formálásában a legnagyobb szerepet maga az egyén játssza. Olyan nyitott, önálló, önművelésre képes, helyes önértékeléssel bíró, együttműködésre képes, toleráns fiatalokat kívánunk nevelni, akik rendelkeznek az alapvető erkölcsi normákkal, a döntéshozatalhoz szükséges képességek birtokában vannak, törekszenek az egészséges életmód elsajátítására, felelősségteljesen gondolkodnak a természeti és az épített környezet megóvásáról, őrzik és ápolják nemzeti hagyományainkat.

11

Olyan felnőttként szeretnénk látni őket, akik természeti és alkotott környezetével egyensúlyban lévő személyiséggé válva eredményesek a pályaválasztásban és megtalálják az egyéni boldogulásuk útját is. Oktató-nevelő munkánk során: 

Tudatosítjuk, hogy minden gyermek egyedi és különleges személy, aki folyamatosan fejlődik és változik, s maga is képes ezt a fejlődést befolyásolni. Fontos, hogy ismerje önmagát, bízzon önerejében, törekedjen a helyes énkép kialakítására.



Igényt ébresztünk a tanulóban saját személyiségének kibontakoztatására az önfejlesztés módszerével (Erre alkalmas a pozitív gondolkodás és magatartásmód, az önuralom, önfegyelem fejlesztése, akarati tényezők fejlesztése, a lemondás, az áldozathozatal, a kitartó szorgalom, a tűrőképesség, az objektivitásra törekvés, a rendszeres önkontroll, a változtatási készség).



A személyiségfejlesztés komplex folyamatában feltárjuk, értelmezzük azokat a hatásokat is, amelyek a tanulókat az iskolai környezeten kívül érik.



Törekszünk megtanítani önállóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is.



Felkeltjük igényét, hogy tudását és képességeit olyan helyzetek sokaságában használja, melyekben a motiváció és a magabiztosság elengedhetetlen feltételként jelentkezik.



Felkeltjük érdeklődését az esztétikai megismerés iránt, illetve az élmények, elképzelések, érzések kreatív kifejezésére ösztönözzük.

Feladatok: 

Feladatunk az egészséges életvitel kialakításához szükséges ismeretek átadása, attitűdök, készségek, döntési képességek fejlesztése, a viselkedés befolyásolása, az életvezetés szempontjából fontos készségek kialakítása.



Az iskolai egészségvédelem megköveteli a személyi higiénia megtartását, gyakoroltatja a tanulókkal az önellátásra és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységeket.



Törekszünk arra, hogy a tanulók felmérjék döntéseik, cselekedeteik eredményeit, környezetükre gyakorolt hatását tanórákon és szünetekben egyaránt. Feladatunk,

12

hogy a tanulókkal a különböző foglalkozások keretében (osztályfőnöki óra, tanórák, tanórán kívüli foglalkozások) megtapasztaltassuk a döntési folyamatokat. 

A változatos iskolai élet megszervezésekor – amelyben a tanulás, a játék, a munka és a pihenés összehangolt képet mutat – fontos az egyensúly megteremtése a gyermeki tevékenységek között, ez az egyensúly egyben minta is legyen számukra.



Biztosítjuk tanulóink számára a mindennapos testmozgást, testi képességeik fejlesztését (testnevelés órák, sportkörök, séta, játék, stb.).



Lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyerekek az iskolán kívül is élményhez juthassanak (amennyiben a szülő vállalja a program költségeit, vagy pályázati úton az iskola biztosítani tudja) kirándulás, táborozás, kulturális programok keretében, környezetünk és városunk megismertetésével, természetvédelmi feladatok elvégzésével, és egyéb közös munkálkodással. Arra törekszünk, hogy a tanulók a tervezéstől a megvalósításon, részvételen át az összegzésig, értékelésig részesei legyenek a folyamatoknak.



Felnyitjuk a gyerekek szemét a globális problémákra (környezetszennyezés, élőhelyek pusztulása, káros szenvedélyek művelése).



Az osztályterem, az iskola belső terei és külső területeinek rendben tartatásával a munka fontosságát tudatosítjuk.



A lelki egészségnevelés feladatkörébe tartozik a viselkedéskultúra kialakítása, a személyes méltóság megtartása, a belső egyensúly megtalálása, megőrzése, az önmegismerés, az önkontroll, a frusztráció és a siker kezelése; az önmagáért vállalt felelősség, az önálló magabiztos fellépés; a lelki változások megértése, elfogadása; nemi szerepvállalás, a kudarc és az indulatok helyes kezelése, önfejlesztés, önművelés, tanulási stratégiák elsajátítása.



Az egymás közötti viszony, magatartás alapján alakítjuk ki a másokra való figyelés, a támogató kapcsolatok kialakításának igényét; legyen készség szintű a tolerancia mások szokásainak megismerése és tiszteletben tartása közben; a csoportnormák megismerése, elfogadása, a hozzájuk való alkalmazkodás, a szabálykövetés épüljön be a hétköznapi viselkedésükbe; az együttlét élménye érzékenyítse a konfliktustűrő képességüket, segítőkészségüket, és az együttműködést az élet problémáival való megküzdés megtanulása során.

13



A nevelői példaadással, a káros szenvedélyek megelőzését szolgáló beszélgetésekkel, előadásokkal, meggyőzéssel óvjuk tanulóinkat a káros hatásoktól (dohányzás, alkohol, drog, stb.).



Feladatunk a gyermeki kíváncsiságra építve az intellektuális-művelődési igény felébresztése. Így fejlesztjük önálló ismeretszerzéshez szükséges képességeket. Fel kell ismertetni, hogy tanulás minden olyan folyamat, amely az ismeretek, készségek, képességek elsajátítását, fejlesztését eredményezi. Ez olyan szakadatlan folyamat, melynek eredménye a tudás, a műveltség. Így valósul meg esztétikai szemlélődés során az esztétikai érzék fejlesztése, az élmények befogadása során az alkotás igénye, és az ember saját megnyilvánulásaival kapcsolatos igényesség.



Fejlesztjük tanulóink szépérzékét szülők támogatásával megvalósuló színházlátogatással, zenehallgatással, filmvetítéssel, művészi tevékenység biztosításával, s nem utolsó sorban a kulturált tárgyi környezet biztosításával.

Ennek a színterei a tanóra és a tanórán kívüli tevékenységek. 1.2.3. Kognitív kompetenciák fejlesztése (matematikai kompetencia, természettudományos kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia, digitális kompetenciák):  Olyan képességeket, készségeket alakítunk ki, amelyekkel tanulóink képessé válnak a továbbtanuláshoz szükséges ismeretanyag megszerzésére, a továbbépíthető tudás elsajátítására.  Fejlesztjük a megfigyelő-, koncentráló képességet; törekszünk a kíváncsiság, érdeklődés fenntartása, fokozására.  Erősítjük a tanulási motivációt.  Tapasztalati úton szerzett ismereteket nyújtunk, alapkészségeket alakítunk ki.  Diákjainkat felkészítjük az egyéni ismeretszerzésre.  Egészséges teljesítmény-központú szemléletet alakítunk ki.  A problémamegoldó gondolkodást, a kreativitást fejlesztjük.  Igényt támasztunk a folyamatos és sokoldalú önművelésre.  Esztétikai, művészeti, erkölcsi értékek felismerésére vezetjük, és megalapozzuk a gyermekek ízlését.  Annak felismerésére neveljük őket, hogy az önmaguk és a mások által megszerzett tudás érték és továbbfejleszthető.

14

 Kialakítjuk a képességet a fogalmak, érzések, tények és vélemények kifejezésére és értelmezésére írásban és szóban, a helyes és kreatív nyelvhasználatra.  A természetben lezajló folyamatok magyarázatára és előrejelzések megfogalmazására tesszük képessé.  Ezek a kompetenciák segítik az emberi tevékenységek okozta változások megértésében, a fenntartható fejlődésért viselt egyéni és közösségi felelősség megfogalmazásában.  Képes legyen az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatára.  Ismerje meg szűkebb és tágabb környezetünket, és ismeretei birtokában ragadja meg a kínálkozó lehetőségek.  Neveljük kreatív magatartásra, újításra való törekvésre, a kockázat vállalásának képességére. Feladatok:  Minden tantárgy keretén belül megismertetjük, kiválasztjuk és gyakoroltatjuk a tanulók számára legjobb, a tantárgyak sajátosságaiból adódó tanulási módszereket. Tanítjuk a tanulást.  A szülőkkel együttműködve biztosítjuk a rendszeres napi tanulás feltételeit (napközi, tanulószoba, otthoni tanulás).  Az adott tantárgy jellegétől függően törekszünk biztosítani a tanulói kísérleteket, szemléltetést, kialakítva a megfigyelések szóbeli megfogalmazását, a racionális gondolkodásmódot.  Fokozatosan, egyéni képességekhez mérten, egyre összetettebb feladatok megoldására ösztönözzük tanulóinkat.  A problémamegoldó, az ismereteket alkalmazni tudó gondolkodásmód fejlesztése. A gyakorlás, a tapasztalatgyűjtés során a döntéshozás képességének kialakítása.  Törekszünk arra, hogy a tanulók rendelkezzenek elemi gazdálkodási, vállalkozói ismeretekkel, alkalmazható tudással a legelemibb háztartási ismeretek körében.  Képes legyen célkitűzései érdekében egyéni terveket készíteni és végrehajtani.  Ismerjenek meg választható szakmákat.  A könyvtár rendszeres látogatásával igyekszünk elősegíteni, hogy a könyvek használata tanulóink életformájává váljon, fejlődjön értő olvasásuk. Ennek színterei a tanóra és tanórán kívüli tevékenységek. 15

1.2.4. Kommunikációs kultúra kialakítása (anyanyelvi és idegen nyelvi):  Olyan kommunikációs kultúra kialakítása, ami képessé teszi a tanulót az ismeretszerzésre, a tanulásra, az emberi kapcsolatokra, az együttműködésre, közösségbe való beilleszkedésre.  A beszéd- és kifejezőkészség fejlesztése: az anyanyelv elsajátítása, az anyanyelvi kultúra és beszédtechnikai képesség fejlesztése, folyamatos szókincsbővítés.  A sajátos szóhasználat, szókincs, a szaknyelv megismertetése.  Beszédhelyzetnek megfelelő stílus kialakulása.  A kapcsolatteremtés képességének kialakítása.  A kapcsolattartásban érvényesül az empátia, a tolerancia, a humanitás, az információadás és befogadás képessége.  Tanuljon meg szelektálni, elemezni, értékelni!  Idegen nyelven is legyen képes kapcsolatot teremteni, más kultúrákat megismerni. Feladatok:  A tanulók szép magyar beszédre nevelése, kifejezőkészségük, helyesírásuk csiszolása, minden tárgyi órán.  Az egyes tantárgyak szaknyelvének elsajátítása, elsajátíttatása, szabatos használata.  A pedagógus irányításával megismerik a tanulók a különböző segédletek (könyvtár, videó, számítógép, internet stb.) kezelését, felhasználását.  Fejlesztjük az információ megszerzésének, megértésének és használatának a képességét, a fontos, kevésbé fontos közötti szelekciót.  Az iskolában a felnőtt-gyermek, tanuló-tanuló közötti kulturált érintkezés szabályainak betartása, betartatása.  A tanulók a mindennapi életben előforduló szituációkban gyakorolják az idegen nyelvet, fejlesztik beszédkészségüket. Ennek színterei a tanóra és tanórán kívüli tevékenységek. 1.2.5. Speciális kompetenciák (szakmai képzés alapozása): Funkciója, hogy az ember saját és mások érdekében valamilyen állapotváltozást, produktumot hozzon létre. Ezek a produktumok alkotás eredményei, ennél fogva a speciális kompetenciának tág értelemben az alkotóképesség az alapja. Ha adottak a tehetség öröklött feltételei, akkor erősebb motiváció és alaposabb tudás birtokában kibontakozhat a tehetség.

16

Feladatok:  Az alkotóképesség fejlesztése (fejlesztésre alkalmas tantárgyi tartalmak kiválasztása, egyre komplexebb feladatok nyújtása, felfedeztetés, kísérletezés, szabályalkotás).  Tehetséggondozás (változatos szervezeti és módszerbeli megoldások).  Pályaorientáció Ennek színterei a tanóra és tanórán kívüli tevékenységek. 1.3. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Cél olyan közösség létrehozása, amely követelményei és eszményei, szokásai és tradíciói, érintkezési módjai, emberi kapcsolatmodelljei akkor is mintául és értékelési alapul szolgálnak az egyes tanulónak, ha más csoportok, ill. közösségek életében tevékenykednek. 1.3.1. A különböző műveltségi területekhez kapcsolódó feladataink: A feladatok megvalósítása a tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon valósítjuk meg. Nemzeti kultúránk értékeinek megismertetése: (Nemzeti öntudatra, hazafiasságra nevelés)  Kiemelkedő magyar államférfiak, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységének ismerete (tantervi tananyagok, közös könyvtár és múzeumlátogatások szervezése, Fekete István – hét, projektek feldolgozása, vetélkedők).  Hazánk földrajzában való tájékozottság elsajátíttatása (osztály-, ill. iskolai tanulmányutak, erdei iskola).  Az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismertetése (honismereti séta).  A hazánkban és szomszédságunkban élő más népek értékeinek és eredményeinek megismerése, megbecsülése.  A természeti környezet megóvására irányuló olyan tevékenységeket szervezünk, melyek során a gyerekek megtapasztalhatják a közösségben, illetve a közösségért végzett munka örömét, ahol alkalmuk van a tevékenységekben való részvételre a tervezéstől a megvalósításon át az eredmények értékeléséig.  A tanulók szerezzenek tapasztalatot a közösen, illetve a közösségért végzett munka értékelésében, hogy a természeti és épített környezetünk megóvása szempontjából mindenki tevékenysége fontos, értékelendő, elismerendő.

17

 Elősegítjük a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Megalapozzuk a nemzettudatot, elmélyítjük a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, ösztönözzük a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárását, ápolását.  A közvetlen lakókörnyezet (Kecskéstelep, Szeged) megismerése.  A tanulók érdeklődésének felkeltése az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok iránt (angol, német szavalóversenyek, idegen nyelvi vetélkedők).  Megismertetjük az egyetemes emberi kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit (szaktárgyi vetélkedők).  Nyitottá és megértővé tesszük a tanulókat a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Környezetvédelem: (fenntarthatóság, környezettudatosság) A környezeti neveléssel célunk a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése, a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása.  A fenntarthatóság pedagógiájával a környezetért felelős, aktív kiscsoportok és tágabb közösségek kialakítására törekszünk, előtérbe emelve azokat a tanulásszervezési módszereket, amelyekben felerősödhet a társas részvétel, felértékelődhet a felelős együttműködés. Ennek megvalósítása rendszerszemléletű megközelítést, új tanításitanulási stratégiát igényel, amely messzemenően figyelembe veszi az egyéni (személyes) különbségeket, esélyt teremt minden gyermek számára a környezeti kultúra és az ezzel összefüggő kompetenciák elsajátításában. E pedagógiai törekvés sajátos tartalmakat és módszereket igényel a testi vagy szociális hátrányokkal küzdő gyerekeknél, hiszen életük során halmozódhatnak környezeti konfliktusaik.  A környezeti nevelést – a fenntarthatóság pedagógiai gyakorlatát – kiterjesztjük az emberi együttélés, illetve az ember-természet kapcsolat bemutatására és formálására, egyben elősegítjük a környezeti- és egészség-tudatosság erősödését. A pedagógiai gyakorlatban kiterjesztjük a testi-lelki egészségnevelésre, a társas készségek (mindenekelőtt a konfliktus-kezelés, döntés, együttműködés) fejlesztésére és a mentálhigiénés nevelésre is.  A környezeti nevelés iskolai gyakorlatában harmonikusan ötvözzük a környezettudományi és a társadalomtudományi ismeretek körét, hiszen csak az ember biológiai

18

és társas-társadalmi természetének sajátosságaira építve történhet az értékrend, az erkölcs és az életviteli szokások formálása.  A környezeti nevelés célja az ember és környezete viszonyának, kapcsolatának alakítása. Tehát vizsgálódásának, tevékenységének középpontjában szükségszerűen a valóságos, megtapasztalható környezet, annak megélhető állapota, változásai állnak. Ehhez kapcsolódóan fontos szerepe van az élmény alapú, tevékenység-központú, a környezeti problémákra érzékennyé tevő interaktív módszerek minél sokoldalúbb alkalmazásának.  Kifejlesztjük érzékenységüket környezetük állapota iránt (hulladékgyűjtés, Ciklikusan ismétlődő rendhagyó órák: Föld napja, Állatok Világnapja, Víz napja, Madarakfák Napja).  Kialakítjuk a környezetkímélő magatartást, mint a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvet (meghívott szakemberek előadásai, példamutatás).  A környezeti nevelés során a tanulók megismerik azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak (figyelő faliújságon aktualitások).  Kialakítjuk az igényt közvetlen környezetük értékeinek megőrzésére, gyarapítására („szemétszüret”, teremdíszítés, saját munkákból kiállítás).  Életmódjukban a természet tiszteletét, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvést tesszük meghatározóvá (biciklitúrák, gyalogtúrák, névadónk emlékére rendezett vetélkedők, erdei iskola). Kommunikációs kultúra:  Középpontjába az önálló ismeretszerzést, véleményformálást és –kifejezést, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességeit állítjuk.  Mindezekért elsősorban az anyanyelv minél teljesebb értékű ismeretét kívánjuk kialakítani. Testi – lelki egészség:  A tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését segítjük (sportversenyek, egészségügyi hónap, évenkénti családi hétvége programok, mindennapos testedzés).  Ismereteket nyújtunk a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére (elsősegélynyújtási ismeretek, szakkör).

19

 Iskolánk a személyi és tárgyi környezetével segíti azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek egészségi állapotát javítják (tömegsport, táncoktatás, rendszeres, szervezett úszás és korcsolyázás).  A tanulókat a harmonikus élet értékként való tiszteletére neveljük (családi hétvége, családi életre nevelés-oktatás, média tudatosság).  Fejlesztjük a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást (integráció a tanítási órákon, illetve a szabadidős programok együtt).  A tanulóink megismerik a háztartás, az iskola és a közlekedés leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait.  Támogatást kapnak a gyerekek a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében (osztályfőnöki órák, iskolaorvos, pszichológus előadásai, drogmegelőzési pályázatokon való részvétel).  Figyelmet fordítunk a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre (osztályfőnöki órák). Pályaválasztás:  A továbbtanulásra való felkészítés során átfogó képet nyújtunk a legfontosabb pályákról; a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolásához nyújtunk segítséget (üzemlátogatások, meghívott intézményvezetők előadásai, pályaválasztási kiállítás, iskolák nyílt napjain való részvétel). 1.3.2. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztő feladatai:  Gyakoroltatjuk a demokratikus működés rendszerét.  Felelősséget vállalnak másokért, magukért, önkéntes munkát végeznek.  A diákjogok ismeretének megszilárdítása érdekében a diákönkormányzat képviselői tanári segédlettel készülnek fel a területi és országos diákparlamentre.  Kölcsönös megbecsülésen alapuló bizalmi viszony kialakítása a diákközösségi munkában (önkormányzati programok).  A diákönkormányzat ügyeleti rendszert működtet.  A tanulóifjúság demokratikus viselkedési kultúráját erősíti, segít a demokrácia létformájának megtanulásában az eseti diák-önkormányzati üléseken, a többségi szavazási elv fenntartásával.

20

 A diákság saját érdekeinek jogszerű megfogalmazására való nevelése a következő módon történik: 

Az alkotó személyiség szabad kibontakozása – pl. országos és helyi tanulmányi versenyeken való részvétel támogatásával.



A közösségépítő önrendelkezés, iskolai megmozdulások (sportdélután, iskolai bulik, iskolaújság) támogatásával.



A szabad cselekvés és művelődés erősítése vetélkedők szervezésével (labdarúgó bajnokság, amőba és malom bajnokság, programokon való részvétel, állami intézmények meglátogatása).



A természeti és épített környezet épségének megőrzésére való neveléssel (az évi szokásos hulladékgyűjtések, környezetszépítés, különböző célú gyűjtések – állatok, nagycsaládosok, rászorulók javára).

1.3.3. Szabadidő-szervezés közösségfejlesztési területei: A szabadidős tevékenység, mint az iskolai élet egyik színtere, szervesen kapcsolódik a napi nevelő-oktató munkához. Jó színterei a közösségek kialakulásának. A szabadidős tevékenység területei: 

Vetélkedők, versenyek, előadások (délutánonként, hétvégén)



Iskolai ünnepélyek, megemlékezések, évfordulók (osztályfőnökök, osztálytanítók, szakos tanárok szervezésében)



Tanulmányi kirándulások, erdei iskolák, projektzáró országjárások (osztályfőnökök, osztálytanítók)



Sportversenyek. Különösen a csapatversenyek adnak jó lehetőséget a közösségek fejlesztésére, az összetartás, közös érdek jó motivációs lehetőség (családi hétvége).

1.3.4. Az iskola hagyományainak szerepe a közösségfejlesztésben 

Az intézmény hagyományrendszerének egyik fontos eleme az iskola belső képe, mely árulkodik a benne folyó munkáról, az iskola szellemiségéről. Az előcsarnok, az aula, a lépcsőfeljáratok, a folyosók hangulata arról tanúskodik, hogy jól érzik benne magukat azok, akik idejük nagy részét e falak között töltik. A gyermekek munkáiból készülő állandó kiállítások, az iskolagaléria az intézményben folyó színvonalas munka eredménye.



A hagyományrendszer másik fontos eleme az a rendezvénysorozat, mely az intézmény névadójához, Fekete Istvánhoz kapcsolódik. Iskolánk 1994-ben vette fel Fe21

kete István nevét, azóta minden évben a születésnapján megkoszorúzzuk Fekete István mellszobrát, s munkásságával kapcsolatos vetélkedőket szervezünk. Ötévente Szeged városában fotó-, rajzversenyt hirdetünk a névadó tiszteletére. Beléptünk az Ajkán működő Fekete István Társaság tagjai közé, s felvettük a kapcsolatot azon általános iskolákkal, akik ugyanezt a nevet viselik. Névadónk életének minél átfogóbb megismerése érdekében az alsó tagozaton a magyar irodalom tantárgy tematikájába beépítettük néhány művének feldolgozását: 1. osztály: Fekete István regényeiben szereplő állatok képeinek, neveinek gyűjtése. 2. osztály: Természetismeret könyvekből ismeretterjesztő szöveg összeállítása Fekete István regényeiben szereplő állatokról. 3. osztály: A Vuk megismerése. 4. osztály: Fekete István életrajza, jegyzetkészítés, rövid életrajz megtanulása. Leírások készítése állatokról, növényekről. A névadó születésnapján iskolai szintű vetélkedő szervezése az egy - négy évfolyamon is. 

Az alsó tagozaton a szülőföld megismerése érdekében immár hagyományosan az alábbi tevékenységeket végzik az osztályok: 1. osztály: Ismerkedés az iskola épületével, a benne dolgozók munkájával, az egyes helyiségek nevének megismerése. Az iskola utcájának és a környező utcáknak a neve. Tájékozódás az otthontól az iskoláig. 2. osztály: Az iskola és környékének megismerése. A telep nevének eredete. Szeged nevezetes épületei, látogatás a Móra Ferenc Múzeumban. 3. osztály: Szeged nevezetes szobrai, a készítők neve, nevezetes parkok. Szeged címere. 4. osztály: Szeged híres szülöttei. Szegedi és Szeged környéki hagyományőrző foglalkozások napjainkban. Szeged és a Dél-Alföld.



Farsang idején lehetőség szerint évente megrendezi alapítványunk a szülők bálját. Ezen a nagyszabású rendezvényen, annak megnyitójaként bemutatkoznak a gyerekek.



Minden év márciusában rendezzük meg hagyományos nyílt bemutató napunkat, ahol megmutatjuk iskolánk jellegzetességeit az érdeklődő szülőknek, kollégáknak, a partner iskoláknak. Az érdeklődő nevelők, intézmények egyeztetés után, külön meghatározott módon (Jó gyakorlataink átadása) nyerhetnek betekintést munkánkba.

22



Évente az utolsó tanítási napok egyikén szervezzük a gyermeknapot az iskolában. Ennek szervezését és lebonyolítását a mindenkori nyolcadik osztály látja el. Ezek a programok nagyon változatosak, jól szervezettek, s rendkívül sikeresek.



Alkalmanként rendezzük meg városi konferenciánkat, melynek témája a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja.



A tanév iskolai ünnepségei átgondoltak, motiválóak, eredményesek, elgondolkoztatóak, személyesek és bensőségesek. Kulturális rendezvényeink lehetőséget adnak diákjainknak, hogy képességeiket bemutathassák. A kiemelkedő teljesítményt elért tanulókat oklevéllel jutalmazzuk év végén.

Ünnepségeink  Hivatalos:

évnyitó, ballagás, évzáró.

 Állami:

március 15, október 6, október 23, június 4.

 Közösségi:

Karácsony, Mikulás, Farsang, Húsvét, Anyák napja, Gyermeknap,

a névadó napja, stb.  Világnapok:

Föld Napja, Állatok Napja, Víz Napja, Természetvédelmi Világ-

nap, Madarak-fák Napja, Egészségügyi Világnap, Kihívás Napja, Költészet Napja, Zenei Világnap, stb.  Hagyományos versenyek: szavalóverseny, szép kiejtési verseny, helyesírási verseny, német, angol szavalóverseny, idegen nyelvi vetélkedő, mesemondó verseny, rajzpályázatok, egészségügyi vetélkedő, stb. 1.4. A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI A pedagógus munkaköri kötelességeinek tartalmát és kereteit – a jogszabályi előírásokon túl – az iskola pedagógiai programja, szervezeti és működési szabályzata, házirendje, az iskolai munkaterv, a nevelőtestület határozatai alapján az intézményvezető útmutatásai, utasításai alkotják. A pedagógus munkaidő-beosztását, sajátos feladatait a névre szóló pedagógus munkaköri leírás tartalmazza. 1.4.1. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai: 

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli a tanulókat, maximális tekintettel a személyiségfejlődés jegyeire.



a tanítási órákra való felkészülés,



a tanulók dolgozatainak javítása, 23



a tanulók munkájának rendszeres értékelése,



a megtartott tanítási órák, tanórán kívüli foglalkozások, tevékenységek dokumentálása, elektronikus napló vezetése,



osztályozó vizsgák lebonyolítása,



különböző tanulásszervezési eljárások alkalmazása,



kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,



a tanulmányi versenyek lebonyolítása,



tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,



felügyelet a tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,



iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,



osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,



az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,



szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,



részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,



részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,



a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, és a tanítás előtt és után,



tanulmányi kirándulások, erdei iskolák, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,



iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,



aktív részvétel a munkaközösségi értekezleteken, feladatokban,



tanítás nélküli munkanapon az intézményvezető által elrendelt, szakmai jellegű munkavégzés,



iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,



szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,



osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása,



együttműködik a gyógypedagógusokkal, a fejlesztő pedagógusokkal, a szurdopedagógussal, tiflopedagógussal, a konduktorral és a gyógytornásszal.

24

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az intézményvezető bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. 1.4.2. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre:  Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.  Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.  Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.  Figyelemmel kíséri az SNI és BTMN tanulók szakértői véleményében foglaltakat, a kontroll időpontját, és szükség esetén a szaktanár segítségével jellemzést készít a tanulóról.  Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.  Szülői értekezletet tart.  Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.  Segíti osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.  Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra.  Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.  Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.  Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.  Órát látogat az osztályban. Az osztályfőnök sajátos feladatait a névre szóló pedagógus munkaköri leírás tartalmazza. 1.5. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 1.5.1. Az egészségnevelés célja Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók életvitelének, magatartásának egészségfejlesztési attitűdjének kialakulását annak érdekében, hogy képessé válja25

nak testi, lelki egészségük megőrzésére, a veszélyeztető környezeti hatások elkerülésére, illetve csökkentésére. 1.5.2. Az egészségnevelés feladata Tanulóinkban tudatosítani kell, hogy az egészség természetes állapot, melyet nem célként kell elérni, hanem magatartásukkal, szokásaikkal fenn kell tartani, meg kell őrizni. Meg kell tanítani őket az egészséges állapot, az élet tiszteletére, a betegségek megelőzésének módjára. Legyenek képesek helyes döntéseket hozni az egészséges életvitel kialakítása érdekében. Ismerjék meg a közvetlen környezetükben (a háztartás, iskola, közlekedés) előforduló testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőket. Készüljenek fel vészhelyzetek megelőzésére, kezelésére. A káros függőségekhez vezető szokások, életmódok elkerülése érdekében megfelelő tájékozottságra tegyenek szert. Életkoruknak megfelelően készüljenek a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatra, ismerkedjenek meg a helyes szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel. 1.5.3. Az egészségfejlesztés főbb területei Fontos célkitűzésünk tanulóink egészségének javítása. Ennek érdekében az egészségfejlesztési célkitűzések kulcsterületeit határoztuk meg: 

egészséges táplálkozás,



a mindennapos testmozgás (szervezett labdarugó oktatás, sport szakkörök: judo, mini tenisz) és a mozgásszervi betegségek csökkentése,



a mentális betegségek megelőzése,



a dohányzás, az alkohol- és drogfogyasztás megelőzése,



családi életre nevelés,



az elemi elsősegélynyújtás alapjainak elsajátítása.

Fontosnak tartjuk az emberi szervezet működésével és a betegségek kialakulásával kapcsolatos ismeretek elsajátítását és bővítését, saját szervezetünk megismerését és a fiziológiai folyamatok megértését. Ezen ismeretek beépülése az aktív tudatba elősegíti a prevenciós munkát. 1.5.4. Módszerek, eszközök 

osztályfőnöki órák (testi higiéné, testedzés fontossága, étkezés szerepe, gyógyszerhasználat, szexualitás, alkoholizmus, dohányzás, drog)



tantárgyi órák, problémamegoldó gyakorlatok, oktatófilmek, írott információhordozók elemzése, értékelése 26



kortárs-segítés: önismereti foglalkozások (szituációs játékok, beszélgetések)



egészségvédelmi programokon való részvétel



védőnő, iskolaorvos rendhagyó órái, iskola egészségügyi szolgálat



sportrendezvények, kirándulás



együttműködési megállapodás keretében működő szabadidős sporttevékenység, melyet a KÉSZ Labdarugó alapítvány edzője működtet az intézmény tornatermében és megfelelő időjárás esetén a füves labdarugó pályán



sport szakkörök: judo, mini tenisz



keressük a témához kapcsolódó pályázati lehetőségeket.

1.5.5. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanórán belül (természetismeret, biológia, technika és életvitel) és szakköri foglalkozásokon valósul meg. Ezt a feladatot a szaktanárok, illetve a szakkört a biológia szakos tanárnő látja el, aki a Vöröskereszt Városi Szervezetével van szoros kapcsolatban, és rendelkezik Elsősegélynyújtást oktató pedagógusok felkészítése akkreditált tanfolyami képzettséggel. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: 

fejleszteni a beteg, sérült és fogyatékkal élő emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást,



megismertetni a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, a veszélyes anyagok – egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit,



felkészíteni a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére,



felkészíteni a gyors beavatkozások, életmentés, sérülések kezelésére.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: A) Szervezetten: a) természetismeret tanmenet részeként 6. évfolyamon: Az ember szervezete és egészsége témakörön belül a gyerekek megismerkednek a veszélymegelőzés, az elsősegélynyújtás, mentőhívás, és a mentő megérkezéséig elvégzendő teendőkkel. b) Technika és életvitel tanmenet részeként a 7. évfolyamon: A balesetek megelőzése témakörön belül mechanikus jellegű baleseti veszélyek, kéziszerszámok, eszközök biztonságos használatával, az elektromos eszközök érintésvédelmével, és a munkavédelmi eszközökkel, felszerelésekkel ismerkednek meg. Az egészségre ártalmas természeti 27

eredetű veszélyforrások témakörön belül az embert érő időjárási és természeti eredetű károsító hatásokkal (leégés, napszúrás, kiszáradás, túlhevülés, kihűlés, villámcsapás, allergia, kullancs- és rovarcsípések, fertőzések, élősködők az emberen és a lakásban), és a veszéllyel járó helyzetek és a veszélyek felismerésével, a károsodás elhárítása érdekében, illetve károsodás esetén végzendő teendőkkel. c) Biológia tanmenet részeként a 8. évfolyamon a mozgássérülésekkel és ellátásukkal, a keringési rendszer betegségeivel, infarktus tüneteinek felismerésével és kezelésével, a vérzéstípusokkal és vérzéscsillapítással, és a tudatmódosító szerek használatával. mérgezések felismerésével, ellátásával, kapcsolatos ismeretekkel ismerkednek meg diákjaink. A szaktanárok részéről írásos számonkérés történik az említett tananyagokból. B) Önkéntes jelentkezés formájában, tanórán kívül, szakköri foglalkozáson való részvétellel valósul meg. Iskolánk kapcsolatot tart a Magyar Vöröskereszt helyi szervezetével, amelynek munkatársai a felmenő rendszerű elsősegély-nyújtó versenyek megszervezésében, lebonyolításában, és diákjaink elsősegély-nyújtásba való bevonásával segítik a közösségi munkát. Az elsősegély-nyújtó versenyre való felkészüléshez megfelelő szakmai hátteret nyújtanak és eszközöket biztosítanak iskolánk elsősegély-nyújtó tevékenységeihez. A fentebb említett alapismeretek elősegítik diákjaink számára a jogosítvány megszerzéséhez szükséges „Közúti járművezetők elsősegély-nyújtási ismereteinek” készségszintű elsajátítását, a Magyar Vöröskereszt által szervezett és kontrolált tanfolyam elvégzését, a sikeres vizsga letételét is. Kapcsolatot tartunk fenn a városi védőnői hálózattal, iskolánk ifjúsági védőnője közvetítésével. Tanulóink rendszeresen vesznek részt az általuk szervezett városi vetélkedőkön. 1.6. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 4. §-ának (13) bekezdése értelmében kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) Sajátos nevelési igényű tanuló (SNI), aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több 28

fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. ab) Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló (BTMN), aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. ac) Kiemelten tehetséges tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. Esetében a képességek maximális kibontakoztatásának, az egészséges személyiségfejlesztésnek gátja a kötött, átlagra szabott, nem eléggé differenciált oktatási szerkezet. b) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink  Hátrányos helyzetű tanuló (HH) az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapította.  Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló (HHH) az előző csoporton belül az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője a tankötelezettség beállásának időpontjában – önkéntes nyilatkozata szerint – legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen.  Tanulási kudarcnak kitett tanulóink, akik általában a sokféle okra visszavezethető motiválatlanságuk miatt elmaradnak a tanulásban, de rendelkeznek a fejlődés potenciális lehetőségével. Speciális bánásmód esetén lemaradásuk behozható, tanulási teljesítményük fokozható.  Nemzeti-etnikai kisebbséghez tartozó tanulóink esetleges lemaradása leginkább eltérő szociokulturális környezetük kedvezőtlen hatásaiból adódik. 1.6.1. Sajátos nevelési igényű tanulók: Kiemelt figyelemmel kezeljük a sajátos nevelési igényű tanulók helyzetét. Iskolánk testi (mozgáskorlátozott), hallásfogyatékos (siket, nagyothalló), látássérült, egyéb SNI tanulókat is oktat, és mint befogadó iskolában az integrált oktatási forma érvényesül. A ta29

nulók felnőtté válását, közösségbe való beilleszkedését elősegíti az egészséges társaikkal együtt történő integrált oktatásuk. Mivel az integrációt befolyásolhatják az egészségügyi problémák (pl.: epilepszia, vesebetegség, stb.), ezért ebben a pedagógiai munkában különösen fontos az egyéni bánásmód, a személyre szabott nevelési eljárások alkalmazása. Integrációjukat az iskolaorvos, a védőnő, az osztályfőnökök, a gyógypedagógusok, fejlesztőpedagógusok, konduktorok, és a szaktanárok felelős együttműködése segíti. A mozgáskorlátozott tanulók oktatása Iskolánkban a központi idegrendszeri sérült, mentálisan ép, mozgáskorlátozott gyerekek részleges, eseti és teljes integrációja folyik. A kora gyermekkori agykárosodás (CP) vezető motoros tüneteit az izomtónus különböző állapotai befolyásolhatják (lehet spasticus, athetotikus, petyhüd, ataxiás jellegű, illetve a tudomány által újabb és újabb syndrómák kerülhetnek a konduktív pedagógia körébe). A központi idegrendszer sérülésének következményeként a károsodás komplex, a hely- és helyzetváltoztatás, a finommotorika, esetenként a kognitív funkciók és a kommunikáció is nehezítetté válhat. A mozgáskorlátozott gyerekek integrációjának céljai: 

a tanórákon és az egész nap folyamán megvalósítani a konduktív pedagógiai rendszer lényegét: rávezetni a gyereket az öntevékenységre,



a tanórákon hozzásegíteni a feladatok megtervezéséhez, a feladat aktív módon való végrehajtásához,



alapvető, az életkornak megfelelő szokások kialakítása,



a tanulási képességek fejlesztése,



összetett tevékenységek keretében megvalósítani a kognitív, a motoros, a szenzoros, a kommunikációs és az egyéb követelmények egységét.

Mozgáskorlátozottság esetén az akadályozottság nem csak a mozgásaktivitásban és a mozgáskompetenciában jelentkezik, hanem ennek alapján a személyiségfejlődés, az érzékelés, az észlelés, a tanulás és a kommunikáció is zavart szenvedhet. Ahhoz, hogy a tanuláshoz optimális feltételeket tudjunk teremteni a mozgáskorlátozott gyermek számára, elsősorban bizonyos szervezési feladatokat kell ellátnunk az alábbi területeken: 

a terem berendezése,



a tárgyi feltételek megteremtése,



a személyi feltételek megteremtése.

30

A mozgássérült magántanulókra vonatkozó rendelkezések: Mozgássérült tanulóink közül azok, aki nem alkalmasak az integrált oktatásra, magántanulóként végzik munkájukat. Az iskolán belül kapják meg a számukra előírt tanórákat és a mozgásfejlesztést. Bizonyos esetekben részt vesznek az osztály munkájában is. A magántanulói javaslatot a megfelelő szakértői bizottság adja ki, a tanórák megszervezésekor ez alapján járunk el. A magántanulókra az iskola helyi tanterveiben meghatározottak az érvényesek, melyekhez félévente egyéni fejlesztési terv készül a gyermek aktuális státusza alapján, melyet a fejlesztő pedagógus készít el a fejlesztendő területekre. A hallássérült tanulók integrált oktatása Intézményünk ép értelmű hallássérült (nagyothalló és siket) tanulók integrált oktatásával is foglalkozik. A hallássérült tanulónál a hallás hiánya vagy csökkenése miatt a szokásostól eltér a beszéd, a nyelv, és – ennek következtében – a személyiség fejlődése. A tanuló nyelvi kommunikációs szintje az esetek jelentős részében nem korrelál a hallásállapottal, attól pozitív és negatív irányban is eltérhet. Iskolánkban a feladatot utazó szurdopedagógus látja el. Az integráció célja  hozzájárulni a hallássérült gyermekek beszéd, hallás és személyiségfejlődéséhez azáltal, hogy jól beszélő, halló környezetet biztosítunk számukra,  segíteni őket abban, hogy halló tanulóink magatartásmintáját, szokásait átvegyék,  biztosítani, hogy váljanak az iskolai közösség teljes értékű tagjaivá és ezáltal erősödjék önbizalmuk,  a halló társak jelenlétével elérni, hogy reálisabban ítéljék meg saját képességeiket, s így egészséges én-képük alakuljon ki,  az integráció során arra serkenteni a hallássérült gyermekeket, hogy a közös tanulás és munka során önmaguk számára magasabbra állítsák a mércét, mint azt tennék sorstársaik között a szegregált intézményben,  az esélyegyenlőség biztosításával szélesebb körű lehetőséget nyújtani a továbbtanulásra, a pályaválasztásra,  megtanulni élni, dolgozni abban a közegben, amelyben felnőttkorukban is élni, dolgozni fognak. Ugyanakkor szeretnénk, ha az integrált oktatási forma egészséges tanulóink javát is szolgálná. Ha megtanulnák elfogadni az egyéni különbözőségeket, ha megalapozódna bennük az általános iskolai évek alatt a mások iránti felelősségérzet, az empátia és a 31

tolerancia, s reméljük, így felnőttkorukban érzékenyebbé válnak más emberek nehézségei iránt. Feladataink az eredményes integráció érdekében:  rendszeres kapcsolattartás a szurdopedagógussal, a szülővel,  megfelelő ültetési renddel a szájról olvasási feltételek biztosítása a tanteremben,  gyakoribb, sokrétűbb, vizuális szemléltetés a tanítási órákon,  rendszeres füzetvezetés, vázlat,  külön figyelmet kell fordítanunk a hallássérültek beszédgrammatikájának, szókincsének, kifejezésmódjának fejlesztésére, állandó javítására,  lehetőségeinkhez képest a hallásfejlesztés beépítése tanóráinkba,  változatos tanulásszervezési és tanulási módszerek alkalmazása a tanórákon,  az órákon felhasznált szövegek előkészítésével elősegíteni a tanuló aktív részvételét a tananyag-feldolgozásban. A hallássérültek integrációjához szükséges tárgyi feltételek:  a tanuló hallásállapotának megfelelő, jól működő hallókészülék állandó használata,  jó akusztikus feltételek biztosítása a termekben (ehhez tegyünk függönyöket az ablakokra, dekoráljuk a falakat, helyezzünk el szőnyeget a padozaton, tegyünk gumibakot a tanulói székek lábára, lehetőség szerint csendes helyen lévő tantermet válasszunk!). Lehetőség szerint szereljük fel a tantermeket vizuális szemléltetési eszközökkel! A látássérült tanulók integrált oktatása Jelenlegi tárgyi és személyi feltételeinkkel csak a gyengénlátó látássérülteket tudjuk ellátni, mivel az aliglátó, és a vak látássérültek oktatásához speciális tárgyi és egyéb feltételekre van szükség (ehhez az épületet is át kellene alakítani). A speciális fejlesztést utazó tiflopedagógus végzi a szakértői véleményben megfogalmazottak szerint, fejlesztési terv alapján. Az egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulókkal utazó gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus és az iskola pedagógusai foglalkoznak. Pedagógiai munkánkban fontos, hogy 

a problémát minél fiatalabb korban kiszűrjük,



a hátrányokat – speciális szakember segítségével – a rehabilitációs órák keretében kompenzáljuk, 32



a számonkérést az adott problémához igazítsuk.

Ebbe a kategóriába tartoznak a dislexiás, disgraphiás, discalculiás tanulók. A részképesség zavarok okozta hiányosságaikat speciális szakemberek (gyógypedagógus, logopédus, fejlesztő pedagógus) rehabilitációs órákon, a pedagógusok differenciálással igyekszenek kompenzálni. Figyelembe véve a fogyatékossággal élő tanulók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételeket, 

a tanulókat egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesítjük az értékelés és minősítés alól,



biztosítjuk a hosszabb felkészülési időt,



az írásbeli beszámolón lehetővé tesszük az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép, számítógép, értelmező szótár, helyesírási szótár, táblázatok, mechanikus és manipulatív eszközök) alkalmazását,



szükség esetén az írásbeli beszámolót szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámolót írásbeli beszámolóval váltjuk ki.

A gyógypedagógus feladatai közé tartozik: 

a tanulók egyéni fejlesztése,



a konzultálás, közös tervezés a pedagógusokkal,



a gyermek fejlődésének folyamatos nyomon követése,



kapcsolattartás a szülőkkel.

1.6.2. A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulók a) Az elmúlt években emelkedett a beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók száma, akiket a szakértő azzá nyilvánított. Gyenge önértékelési képességük miatt a tanulási szituációkba nehezen tudnak beilleszkedni, állandó kontrollra, megerősítésre szorulnak. Pedagógiai munkánkban fontos 

több cselekvéses helyzetet biztosítani a közösségben,



lehetőséget adni a korrepetáláson való felzárkóztatásukra,



olyan feladatokkal megbízni őket, melyben szívesen vesznek részt (díszítés, környezetszépítés, rendezvények helyszínének berendezése, stb.),



szülői beleegyezéssel, szakértői vélemény alapján egyéni problémáikat kezelni, akár magántanulóként is.

33

Ezekkel a tanulókkal iskolánk fejlesztő pedagógusai foglalkoznak rehabilitációs órák keretén belül, illetve a szakos pedagógusok korrepetálják őket. b) Másik intézményből átvett tanulóknál is gyakran találkozunk beilleszkedési nehézségekkel. Iskolánk beiskolázási körzetébe tartozik a Családok Átmeneti Otthona, ahol nehéz körülmények között élő anyák és gyermekeik kapnak hosszabb-rövidebb ideig szállást, ellátást. Az ideiglenesen ott tartózkodó gyerekek oktatását intézményünk felvállalja. A tanulóknak megfelelő időt biztosítunk, segítséget adunk az átállásra, esetleg más tankönyvek beszerzésére, új kapcsolatok kialakítására. 1.6.3. A tehetség kibontakoztatása A tehetséggondozás elszakíthatatlan részét képezi a színvonalas oktatásnak. A tehetséges diákok képességeinek kibontakoztatására, versenyekre való felkészítésére a tanárok egyéni konzultáció keretein belül lehetőséget, támogatást nyújtanak. Célunk: 

minden diákunk tehetségének felismerése és felkarolása,



tehetségfejlesztés, eredményes verseny-előkészítés, tanórai differenciált foglalkoztatás, tanórán kívüli szakköri foglalkozások,



a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók differenciált foglalkoztatása a tananyagtól függően, egyéni bánásmód biztosítása,



a tanult ismeretek szintézisének biztosítása,



a tanulók pozitív sikerélményhez juttatása, különböző szintű és rangú versenyeket szervezésével,



művészeti iskolákkal kialakított kapcsolatunk (szolfézs, hangszer, társastánc, foci, judo, tenisz) segít a sikerélmény megtalálásában.



különböző pályázatokon való részvétel mind a tehetséggondozásra, mind a felzárkóztatásra,



a projektoktatás folytatására irányuló törekvés, a kooperatív tanulásszervezés alkalmazására,



az információkeresés módjainak megtanítása (kézikönyvek, internet, stb. használata).

1.6.4. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program: A tanulási kudarc egyik oka lehet - a környezeti tényezők és egyéni adottságok mellett – az, hogy a gyermek nem sajátította el a tanulás különböző technikáit, nem tudja az in34

formációkat kezelni, s ezért nincs sikerélménye. Ezért fontos tevékenységünk a tanulási minták kialakítása, illetve azok fejlesztése. Pedagógiai munkánkban fontos 1-4. évfolyamon 

a tanulási minták kialakítása, a teljesítménymotivációk (elismerési vágy) kialakítása, az esetleges fejlődést gátló tényezők megszüntetése tanulási technikák tanításával,



a tanítványi kötődés, mint tanulási minta erősítése,



a társakhoz való viszony (segítőkészség, együttműködés, tisztességes versengés, stb.) fejlesztése változatos tanulásszervezési eljárásokkal,



helyes tanulási szokások és napirend kialakítása, az önértékelés és önellenőrzés technikájának gyakorlása.

5-8. évfolyamon 

a tanulási tevékenység szándékos, céltudatos tevékenységgé alakítása,



a tantárgyi kötődés kialakítása, amivel segítjük a pályaválasztást is,



a tanulás értékének tudatosítása.

Azok a tanulók, akikben nem alakultak ki a fenti képességek, segítségre szorulnak. Ebben az esetben további feladatunk 

a tanulási módszerek megismertetése, gyakoroltatása,



kooperatív tanulásszervezés, felzárkóztatás (differenciált feladatok, korrepetálás, egyéni fejlesztés)



sikerélmény biztosítása (egyénre szabott feladatokkal),



a számonkérés módjának (írásban vagy szóban) differenciált alkalmazása a gyermek szükségleteihez.

1.6.5. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység: Iskolánk tanulói közül sokan szociális hátrányokkal küzdenek, különösen a CSÁO-ból érkező gyerekek esetében. A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókról folyamatosan kap tájékoztatást iskolánk a Jegyzőtől. Ezek ismeretében szervezzük meg a szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységi formákat:  felzárkóztató-, tehetséggondozó programok szervezését szakkörök és délutáni foglalkozások keretében,  tanulószobai ellátás,  drog- és bűnmegelőzési programok szervezését a rendőrséggel együttműködve,

35

 a pályaorientációs tevékenység keretében kapcsolat felvételt minden olyan szervvel, amely segíti a végzős tanulók továbbtanulását, különös tekintettel a fogyatékos- és szociálisan hátrányos helyzetű tanulókra,  Szülői hírlevél, szülői értekezlet, fogadóórák, ahol megfelelő tájékoztatással segítjük, hogy a rászorulók egyre szélesebb köre vegye igénybe az iskola által ingyenesen biztosított szolgáltatásokat, s szerezzen tudomást a szociális ellátás igényelhető formáiról,  pályázatokat a tanulók ösztönzésére, amelyek országos vagy helyi jellegűek (út a középiskolába, Arany János- program). A tüneti kezelés mellett fontosnak tartjuk az előidéző okok megismerését is. Ha a feltárt problémák megszüntetésére az iskola eszközei nem bizonyulnak elégségesnek, az intézmény vezetője, illetve az osztályfőnök – haladéktalanul felveszi a kapcsolatot az iskolaegészségügyi, a gyermekjóléti szolgálat és/vagy a területileg illetékes családsegítő központ szakembereivel, és indokolt esetben hatósági eljárást kezdeményez. 1.6.6. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: A gyermek- és ifjúságvédelem elválaszthatatlan a pedagógiai tevékenységtől, tehát minden nevelő alapvető feladata. Tevékenységrendszeréhez az uniós jogharmonizációnak megfelelően Magyarország alkotmánya, a köznevelési, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló, a szociális és családjogi, valamint az adatvédelmi törvény biztosítja a komplex jogszabályi hátteret. Célunk a jogszabályok szellemisége alapján az esélyegyenlőség biztosítása, a gyermekek mind teljesebb, mind harmonikusabb fejlődésének elősegítése, illetve bármilyen (testi, egészségügyi, mentális, szociális, stb.) okra visszavezethető kirekesztődésük megakadályozása. Az osztályfőnök és a szaktanár feladata, hogy segítse a gyermek harmonikus fejlődését gátló tényezők megelőzését, elhárítását, enyhítését. A pedagógusok lehetőségeiknek megfelelően törekednek a harmonikus fejlődést gátló okok felderítése és a kezelés érdekében megismerni a gyermek személyiségét, családi hátterét, környezetét, barátait, és a szülőkkel kapcsolatot kiépíteni, és a szülő figyelmét a megfelelő szakember segítségének igénybevételére irányítani. Az osztályfőnök feladata: javaslatot tenni a szülőknek a különböző segítőközpontok szolgáltatásainak igénybevételére, és az ehhez szükséges pedagógiai vélemény elkészítése. A rászoruló gyermekek anyagi támogatásához az iskolai alapítványhoz („Csillogó 36

Szemekért” Alapítvány) és a diákönkormányzathoz fordulni (a támogatások kulturális, művelődési célokat szolgálnak). Segítségnyújtás és panaszok esetén a vezetőséget tájékoztatja, s utána a megfelelő segítő, hivatalos szervekhez jelzést ad, intézkedik a gyermekvédelmet segítő további személyek felé: gyámhatóság, nevelési tanácsadó, családsegítő, egészségügyi intézmények (drogambulancia, ANTSZ, ideggondozás, pszichiátria), rendőrség, civil szervezetek. Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység fontos elemét képezi az egészségnevelési, egészségfejlesztési, ezen belül a drogellenes program működtetése, az aktuális helyzetnek megfelelő rendszeres frissítése. Kiemelten fontos a gyerekek fizikai és mentális állóképességének fejlesztését célzó mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása az intézményen belül. Tanulóink testi és lelki épségének megóvása, erkölcsi védelmük szükségessé teszi, hogy megóvjuk őket a szenvedélybetegségek kialakulásától, megismertessük velük a szenvedélybetegségekhez vezető utat, a következményeket, és esetleg szükség szerint segítsük a gyógyulási folyamatot. Igyekszünk olyan körülményeket teremteni, hogy a tanulók lehetőleg ne is juthassanak hozzá és ne használhassák a szervezetre káros élvezeti cikkeket az intézményen belül, illetve azon kívül a tanulók számára szervezett rendezvényeken! Különösen fontos a nemdohányzók védelméről szóló törvény rendelkezéseinek következetes betartása és betartatása is! 1.7. AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBA VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTEL RENDJE Intézményünkben tanítványaink közösségét a diákönkormányzat képviseli, mely önszerveződésen alapuló diák érdekvédelmi szervezet. E szervezet által biztosítja iskolánk a lehetőséget, hogy azokban a kérdésekben, amelyekben a jogszabályok erről rendelkeznek, a diákok döntési, egyetértési, illetve véleményezési jogukat gyakorolhassák. A diákönkormányzat az iskolán belüli diákságból szerveződött fórum, amelyet a diákközösség által választott diákvezetők irányítanak és pedagógus tanácsadó és patronáló tagok segítenek. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleménye meghallgatatásával/kikérésével döntési jogkört gyakorol: 

saját közösségi életének tervezésében és szervezésében,



hatáskörei gyakorlásában,



a diákönkormányzat működéséhez szükséges anyagi eszközök felhasználásában,



tisztségviselőik megválasztásában, 37



a tanév során egy tanítás nélküli munkanap időpontjában és programjában,



tájékoztatási rendszerének létrehozásában és működtetésében.

A diákönkormányzat a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével kéri. A felnőtt életre való előkészítésben kiemelkedő fontosságú feladat a közéleti szellem kifejlesztése, a demokratikus élet elveinek elsajátítása, szemlélete, magatartásformája. A pozitív emberi értékek fejlesztésére nagyon jó színtér egy jól működő diákönkormányzat, mely szerepet vállal az ifjúságvédelemben is. Az intézmény a legfontosabb döntéseinek meghozására – a jogszabályban meghatározott esetekben – a nevelőtestület jogosult. Az egyéb döntések meghozása az intézményvezető jogköre. Azokban az ügyekben, amelyek az iskola tanulóinak jelentős részét érintik, a döntési folyamatban lehetőséget biztosítunk a diákság számára véleményének kifejtésére, a döntési folyamat befolyásolására. A döntési folyamat részét képező értekezletre a diákságot közvetlenül érintő témakörben meghívjuk a diákönkormányzat képviselőit. Teljes körűen biztosítjuk a jogszabályok által a diákönkormányzat vonatkozásában deklarált véleményezési jogok érvényesítését, a véleményt minden alkalommal írásban szerezzük be. A diákönkormányzat tájékoztatása, a döntést megelőző informálás lebonyolítása, a diákönkormányzat véleményének beszerzése intézményvezető kötelezettsége. A fentieken túl a diákság többségét érintő döntések meghozatala előtt lehetővé tesszük az egyes osztályok számára a véleménynyilvánítást. A döntési folyamat részét képező nevelőtestületi értekezletre a diákságot közvetlenül érintő témakörben meghívjuk a diákönkormányzat képviselőjét. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának fóruma a diákközgyűlés, amelyet a tanév helyi rendjében meghatározott időpontban, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az iskolai élet rendjének kialakításában, fenntartásában nagy szerep hárul a diákönkormányzatra. A diákönkormányzat felnőtt vezetője irányítása mellett működő ügyeleti rendszer része ennek a feladatnak. A diákügyeletet 5-8. osztályos tanulók látják el. A diákönkormányzat által felvállalt közszolgálati szerepek a személyiség formálásában, a szabadidő hasznos eltöltésében, a céltudatos munkában, felelősségvállalásban nyilvánulnak meg. Munkájuk során a körültekintő szervezés, a reális elbírálás, értékelés problémájával is találkozhatnak a gyerekek, s ezek helyénvaló megoldása fontos tényezője a demokráciának.

38

1.8. A SZÜLŐ, TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI Iskolánk – a szülők és a tanulók aktív közreműködésével – létrehozza és működteti azokat a fórumokat, kapcsolattartási eszközöket, programokat, melyek módot nyújtanak tevékenységünk megismeréséhez, a neveléshez szükséges információ kölcsönös áramlásához, tanulóink érdekeinek védelméhez és az „iskolahasználók” közötti emberi kapcsolatok elmélyüléséhez. 1.8.1. A diákokkal való kapcsolattartás: A tanuló joga, hogy hozzájusson tanulmányai folytatásához és jogai gyakorlásához szükséges értesülésekhez, jogosult a véleménynyilvánításra, jogában áll kapcsolatot teremteni az iskola vezetőivel, pedagógusaival, nevelőtestületével. A diákokkal való kapcsolattartás elsődlegesen a mindennapi érintkezés során történik a tanítási órákon, az órák közti szünetekben, a tanítás előtt és után. A diákok bármely tanárukat megkereshetik javaslataikkal és egyéni gondjaikkal, személyükről és az osztályközösségről információkat kérhetnek tőlük és az iskola vezetőitől. A diákok személyét érintő problémákkal elsődlegesen az osztályfőnök és a szaktanárok foglalkoznak. A tanulók az őket személyesen érintő kérdésekben a diákönkormányzatot segítő tanárhoz, illetve előre egyeztetett időpontban az intézményvezetőhöz fordulhatnak. A tanulók tájékoztatásának rendszeres szervezeti formája az osztályfőnöki óra, az ügyeletátadás, az iskolarádió, az iskola honlapja és az iskolai hirdetőtábla. Az iskolai tanulók összességét érintő ügyekben a diákönkormányzat az intézményvezetőhöz fordulhat. A diák szabadon véleményt nyilváníthat minden kérdésről, ez azonban nem sértheti mások emberi méltóságát: 

Javaslatot tehetnek a problémák megoldására, a diákönkormányzat fölléphet érdekképviselőként is.



A diáktanács diákgyűlés összehívását kezdeményezheti, melyet a diákönkormányzat hív össze.



A diákképviselők - a diákság véleményét meghallgatva - elhozzák azokat a diákönkormányzat gyűléseire. A pedagógusokat érintő vélemény nem szólhat a pedagógus személyéről, csak végzett munkáját minősítheti. A vélemény szervezett formában kerülhet nyilvánosságra. A felvetett problémára választ kell kapnia a gyermeknek. A diáktanácsban segítő pedagógusok meghallgatva a vélemé39

nyeket, kérdéseket, azok megválaszolásával képviselik a tantestületet. A diáktanács gyűléseire kerülő vélemények az osztály, a közösség által fogalmazódnak meg. 

A diákparlament is lehetőség a véleménynyilvánításra.



Diákközgyűlés Évente kötelezően összehívandó fórum, ahol a diákönkormányzat a tanulók jelentős ré- szét vagy egészét érintő problémákat, panaszokat vethet fel, azokra választ kérhet. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője és az intézményvezető közösen kezdeményezi, napirendjét az intézményvezető és a diákmozgalom közösen állapítja meg. Évente egy alkalommal, az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő tanár és az intézményvezető beszámol az előző rendes diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskola házirendjében meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés levezető elnöke a diákönkormányzatot segítő tanár. Rendkívüli diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője a javasolt napirend megjelölésével a diákmozgalmat segítő tanár útján kezdeményezi az intézményvezetőnél.

1.8.2. A szülőkkel való kapcsolattartás formái A szülőnek joga, hogy gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeres, érdemi tájékoztatást és nevelési tanácsot, segítséget kapjon. Ennek megvalósulási formái: Szülői értekezlet Az éves munkatervben ütemezett szülői értekezletek feladata, hogy tájékoztassa a szülőket gyermekük előmeneteléről, az osztály aktuális problémáiról, az osztályban és az iskolában jelentkező feladatokról. A szülői értekezleten minden alkalommal nevelési kérdések is előkerülnek, valamint áttekintő képet ad az osztályfőnök osztálya neveltségi szintjének alakulásáról. Szülői értekezletet évente legalább három alkalommal tartunk. Ha az osztály helyzete, problémái, a csoport előtt álló feladatok azt indokolják, az intézményvezető (vagy az osztályfőnök) rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze a szülők tájékoztatására, a problémák közös megoldási lehetőségének megtalálására. Fogadóóra Célja, hogy a szülők egyénileg információt kapjanak gyermekük előmeneteléről, magatartásáról, a szaktanár róla alkotott véleményéről, valamint a pedagógus tanácsokat ad40

hasson a tanuló nevelésével kapcsolatosan. Az iskola biztosítja, hogy a fogadóórán a szülő négyszemközt beszélhessen gyermeke tanárával személyes problémáiról. A fogadóórákat évente két alkalommal minden pedagógus számára egységes késő délutáni időpontban tartjuk. Előzetesen egyeztetett időpont alapján a szülő a tanév folyamán bármikor tájékoztatást kaphat gyermekéről. Az iskolaszék Az iskolaszék a szülő, a pedagógusok és az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselőkből álló választott szervezete. Az iskolaszék dönt minden olyan kérdésben, amelyben az intézményvezető, a nevelőtestület vagy a fenntartó döntési jogát átruházza e szervezetre. Egyetértési és véleményezési jogot gyakorol a jogszabályban meghatározott esetekben. Iskolai szülői szervezet Célja a legaktívabb szülőkből álló közösség megalkotása, amely átfogja az iskola működésének egészét. A szülői munkaközösséget annak szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint épül föl és működik. Vezetőjét a szülői munkaközösség maga választja az intézménybe járó diákok szülői közül. A munka koordinálását a tantestület javaslatára az intézményvezető által megbízott pedagógus végzi. A választmány tanévenként a munkatervben meghatározottak szerint legalább két alkalommal ülésezik. A szülői munkaközösség véleményt nyilváníthat, információt kérhet az intézményt érintő bármely kérdésben. Feladata az iskola hagyományrendszerében szereplő események lebonyolításában való közreműködés is. A partnerszervezetekkel és a diákokkal való együttműködés fejlesztése érdekében az együttműködés során kiemelt figyelmet kell fordítani a közös munka eredményességének értékelésére, a partnerszervezetek és a diákság jogainak gyakorlására. Amennyiben akár egyetlen területen a rendellenes működés, a kapcsolatok lazulásának jelei mutatkoznak, tárgyalásokat kell kezdeményezni az érintett partnerszervezettel az együttműködésben mutatkozó gondok feltárására, a szabályozó rendszer módosítására. A szülői kapcsolattartás egyéb formái valósulnak meg 

az iskola honlapján keresztül,



szükség szerinti családlátogatással



írásbeli értesítésváltással az üzenő füzet és a tájékoztató könyv, e-napló útján,



szülői hírlevéllel

41



a szülők írásos tájékoztatásával.

A Köznevelési törvény hatályos előírása szerint a szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatjuk azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatjuk őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. 1.8.3. Kapcsolattartás az iskola külső partnereivel: A külső partnerekkel történő kapcsolattartás szabályozása jelentős részben a szervezeti és működési szabályzat jogkörébe tartozik, így az iskolaegészségügyi ellátást biztosító szervezettel, a családsegítő szolgálattal, a pedagógiai-szakmai szolgáltatókkal való kapcsolattartás további szabályozására nincsen lehetőség. Folyamatos szakmai kapcsolatot tartunk az alábbi szervezetekkel (a felsorolásban megjelöljük a kapcsolattartásért felelős személyt): - a város általános és középiskoláival, művészetoktatási intézményeivel - intézményvezető - Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szegedi Tankerületével - intézményvezető, - Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálatával- intézményvezető, - Csongrád Megyei Általános Művelődési Központtal- intézményvezető - Csongrád Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztályával - intézményvezető, - Szegedi Tudományegyetemmel - intézményvezető, - Szakértői Bizottságokkal - intézményvezető, osztályfőnökök, konduktor. - Partner intézmények – intézményvezető, szakmai vezető 1.9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA VIZSGASZABÁLYZATA 1.9.1 A vizsgaszabályzat célja Vizsgaszabályzatunk célja a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. A jogszabályban foglalt szabályozás szerint a tanulmányok alatti vizsga (osztályozó vizsga, javítóvizsga, különbözeti vizsga) követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) és az értékelés rendjét, szabályait a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg, és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításakor figyelemmel kell lenni a köznevelési törvény végrehajtása érdekében készül 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 65-72.§42

ainak rendelkezéseire. A tanulmányok alatti vizsgák célja a magántanulók, illetve azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni, vagy akit az intézményvezető felmentett a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. 1.9.2 A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: 

osztályozó vizsgákra,



különbözeti vizsgákra,



pótlóvizsgákra,



javítóvizsgákra vonatkozik.

Osztályozóvizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév vég osztályzat megállapításához, ha 

felmentették a tanórai foglalkozáson való részvétel alól,



engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy követelményeinek az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,



a jogszabályban meghatározott időnél többet mulasztott, s a nevelőtestület az osztályozó vizsgára lehetőséget ad,



a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

Az iskola rendszeres látogatása alól felmentett tanuló az alábbi tantárgyakból köteles osztályozó vizsgát tenni: alsó tagozat: 

magyar nyelv és irodalom: írásbeli és szóbeli vizsga,



matematika: írásbeli vizsga,



idegen nyelv: szóbeli és/vagy írásbeli vizsga,



környezetismeret: szóbeli és/vagy írásbeli vizsga.

5 – 6 évfolyamos tanuló: 

irodalom: szóbeli és/vagy írásbeli vizsga,



magyar nyelv: írásbeli vizsga,



matematika: írásbeli vizsga,



idegen nyelv: szóbeli és/vagy írásbeli vizsga, 43



történelem: szóbeli és/vagy írásbeli vizsga,



természetismeret: szóbeli és/vagy írásbeli vizsga,



informatika: szóbeli és/vagy gyakorlati vizsga.

7 – 8. évfolyamos tanuló: 

irodalom: szóbeli és/vagy írásbeli vizsga,



magyar nyelv: írásbeli vizsga,



matematika: írásbeli vizsga,



idegen nyelv: szóbeli és/vagy írásbeli vizsga,



történelem: szóbeli és/vagy írásbeli vizsga,



fizika: szóbeli és/vagy írásbeli vizsga,



kémia: szóbeli és/vagy írásbeli vizsga,



biológia: szóbeli és/vagy írásbeli vizsga,



földrajz: szóbeli és/vagy írásbeli vizsga,



informatika: szóbeli és/vagy gyakorlati vizsga.

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 1.9.3 Az egyes vizsgatantárgyak részei, követelményei és értékelési rendje 1.9.3.1 A vizsgatantárgyak követelményrendszere: Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével. 1.9.3.2 A vizsga rendje 20/2012 EMMI rendelet 64§-78§ szerint: Vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként 60 perc. SNI, BTMN vizsgázó Szakértői Bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az intézményvezető engedélye alapján az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb 30 perccel meg kell növelni, illetve lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz használatát. Az SNI, illetve BTMN-gel küzdő vizsgázó az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát, illetve a szóbeli vizsgát írásban teheti le (mindkét esetben két vizsgatételt kell húzni). Egy vizsganapon legfeljebb három írásbeli, illetve szóbeli vizsgát lehet megtartani. 44

Szóbeli feleletet megelőzően legalább 30 perc felkészülési időt kell biztosítani. Ez idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. 1-1 tantárgyból a feleltetés időtartama 15 percnél nem lehet több. SNI, BTMN-gel küzdő vizsgázó számára a 30 perc gondolkodási időt legfeljebb 10 perccel meg kell növelni. A tantárgyi feleletek között legalább 15 perc pihenőidőt kell biztosítani, amely idő alatt elhagyhatja a vizsgahelyiséget. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. A vizsgára való felkészüléshez az intézmény tantárgyanként tematikát biztosít. 1.9.3.3 Az értékelés szabályai Ha a vizsgatantárgy írásbeli vizsgarészt is tartalmaz, akkor az írásbeli vizsga lezárását követően a vizsgáztató tanár kijavítja a dolgozatot. Követelmény, hogy a dolgozat javítása pontozásos rendszerben történjék, az egyes részpontszámokat és az egyes részekre kapható maximális pontszámot egyaránt meg kell jelölni. Ha az írásbeli vizsgarész mellett a vizsgatantárgy szóbeli vizsgarészt is tartalmaz, az írásbeli, szóbeli illetve gyakorlati vizsgarész maximális pontszámának összege adja a teljes vizsgára kapható pontszámot. Az egyes vizsgarészekben elért pontszámok összege alapján az osztályzat a követezőként határozandó meg: ismeretek mérése

készségek mérése

jeles

86 – 100

91 – 100

jó

71 – 85

81 – 90

közepes

56 – 70

66 – 80

elégséges

41 – 55

51 – 65

elégtelen

1 – 40

1 – 50

Nem egész százalékos eredmények elérése esetén a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni. Amennyiben a tanuló a tanulmányok alatti vizsgát több évfolyam anyagából kívánja letenni, akkor a vizsgákat minden évfolyam anyagából külön vizsgán kell megszereznie. 45

1.9.3.4 Az osztályozó vizsga követelményei Alsó tagozat: Magyar nyelv és irodalom Irodalom: Szóbeli vizsgaforma, amely az adott évfolyam tananyagát kéri számon. Hangos olvasás minősége függ a szótagolástól, szóképes olvasástól, folyamatos olvasás minőségétől. Hibásan, vagy hiba nélkül olvas-e? Írásjeleknek megfelelő olvasás. A diák képes legyen a vers és mese, illetve próza összehasonlítására, a cím, író, illetve a költő egymáshoz rendelésére. Szóbeli kifejezőképesség egy-egy tanult szöveg alapján. Az adott évfolyamon kötelezően tanult versek, vagy prózák számonkérése. Írásbeli követelmény: Ismeretterjesztő szöveg vagy mese olvasása néma olvasással, és hozzákapcsolódó feladatok írásban. Tagolás, vázlatírás, lényegkiemelés. Írásbeli kifejezőképesség: elbeszélés, leírás. Értékelés: a maximálisan elérhető pontszám 100 pont. Az általános százalékos értékeléssel pontosan kiszámítható az érdemjegy. Magyar nyelv: Írásbeli vizsgaforma, amely 75%-ban az adott évfolyam tananyagát kéri számon. Az írásbeli feladatlap feladatsorból áll, amelyben a szövegértési feladatban szereplő feladattípusok illetve gyakorlati jellegű feladatok szerepelnek (tesztes, nyitott mondatok, láncfeladatok). Az írásbeli vizsgán szerepelnie kell legalább egy gyakorlati írásbeliséggel kapcsolatos feladatnak, amelyben a fogalmazási készség mellett a helyesírás is szerepet kap. Tollbamondás. Nyelvtani szabályok, főleg 3-4. osztályban. Szófajok, az adott évfolyamon. Értékelés: maximálisan 100 pont szerezhető, az elkövetett helyesírási hibákért pontlevonás jár. Környezetismeret: A vizsga egy 30 perces írásbeli és/vagy egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a teljes pontszám 60%-át, a szóbeli vizsgára 40%-át lehet adni. Az írásbeli vizsga legalább öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%-át érinti (általában fejezetenként két feladat félévi, egy feladat év végi számonkérés esetén). Az összpontszám legalább felét olyan feladat adja, mely egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi, (továbbhaladáshoz szükséges minimumszint), valamint a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb feladattípusait tartalmazza. Matematika: Írásbeli vizsgaforma, amely az adott évfolyam tananyagát kéri számon. Az írásbeli feladatlap feladatsorból áll. A feladatok az adott évfolyamra jellemző szinten kérik a következőket: - tájékozódás adott számkörben (számjegyek írása, olvasása, sorba rendezése, ábrázolása számegyenesen), - tanult műveletek végzése, - egyszerű, egye-

46

nes megfogalmazású szöveges feladatok értelmezése, megoldása, - relációs jelek értelmezése, használata, - tanult mértékegységek azonosítása, egyszerű mértékváltás szomszédos mértékegységek között. Felső tagozat: Irodalom: Szóbeli és/vagy írásbeli vizsga, amely az adott évfolyam tananyagát kéri számon. A szaktanárnak a tanterv alapján kell összeállítania: életrajz, fogalmak, memoriterek, műelemzések, írók-címek-műfajok-műnemek, rímek, verstani alapismeretek, stílusok ismerete. Ezekkel kapcsolatos kérdések nem feltétlenül egyetlen alkotóhoz kötődnek, a vizsga során az adott évfolyam anyagában szereplő ismeretanyagról ad számot a vizsgázó. Értékelés: az általános százalékos értékeléssel pontosan kiszámítható az érdemjegy. Magyar nyelv: Írásbeli vizsgaforma, amely az adott évfolyam tananyagát kéri számon. Az írásbeli feladatlapon az adott tanévben tanult nyelvtani anyag szerepel. Az írásbeli vizsgán szerepelnie kell legalább egy olyan feladatnak, amelyben a fogalmazási készség mellett a helyesírás is szerepet kap. Értékelés: az érdemjegy adása az általános százalékos értékelésnek megfelelően történik. Történelem: Szóbeli és/vagy írásbeli vizsgaforma, amely az adott évfolyam tananyagát kéri számon. A kapott témakörhöz a tanuló használhatja a KTA-t és a falitérképeket. Értékelés: az érdemjegy adása az általános százalékos értékelésnek megfelelően történik. Idegen nyelv: a vizsga írásbeli vagy/és szóbeli vizsgarészekből áll. Az írásbeli vizsga számon kéri a tanév tananyagát a tantervi követelmények szerint, tetszőleges választás alapján, a hangsúlyt a nyelvhelyességi feladatokra helyezve. A tanuló nem használhat segédeszközt. A szóbeli vizsga több részből állhat: kötetlen beszélgetés meghatározott témában, egy szituáció eljátszása, kép alapján történő kérdés-felelet, grammatikai jelenség prezentálása. Matematika: egy 45 perces feladatlap írásbeli megoldásából áll. Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői az alábbiak: legalább hat, de legföljebb hét feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%–át érintik. A feladatok közül két feladat az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi, legalább négy (egy vagy több kérdésből álló) feladat pedig a vizsga tárgyát 47

képező időszak legfontosabb feladattípusait tartalmazza. Az utóbbi feladatok közül két feladat könnyebb (rutinfeladatok), legalább két feladat pedig az összetettebb feladatok közül való. Fizika: A vizsga egy 30 perces írásbeli és/vagy egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a teljes pontszám 60%–át, a szóbeli vizsgára 40%–át lehet adni. Az írásbeli vizsga öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%–át érinti. A szóbeli rész anyaga a félév vagy tanév követelményeiből kerül összeállításra. Biológia: A 45 perces vizsga egy írásbeli és/vagy egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsga legalább öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév fejezeteinek legalább 75 %-át érinti. A szóbeli rész anyaga a félév vagy tanév követelményeiből kerül összeállításra. Kémia: A kémia vizsga egy 30 perces írásbeli és/vagy egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a teljes pontszám 60 %-át, a szóbeli vizsgára 40 %-át lehet adni. Az írásbeli vizsga legalább öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév fejezeteinek legalább 75 %-át érinti. A szóbeli rész anyaga a félév vagy tanév követelményeiből kerül összeállításra. Földrajz: A földrajz vizsga egy 30 perces írásbeli és/vagy egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a teljes pontszám 60%-át, a szóbeli vizsgára 40%-át lehet adni. Az írásbeli vizsga legalább öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%-át érinti. A szóbeli rész anyaga a félév vagy tanév követelményeiből kerül összeállításra. Testnevelés: A vizsga típusa: gyakorlati vizsga. A vizsga testnevelés tantárgyból teljes mértékben a helyi tanterv vizsgakövetelményeinek az adott félévben/tanévben a tananyagban szereplő követelményeire épül. A tanulók – az úszás és a küzdősportok kivételével – a gyakorlati követelményeket mutatják be sportáganként. A gyakorlati vizsga sportágankénti bemutatásának teljes hossza 30 perc. A gyakorlati bemutatás a következő sportágakat tartalmazza: atlétika, torna, gimnasztika, labdajátékok közül választhatóan egy sportág a kézilabda, röplabda, kosárlabda, labdarúgás közül.

48

Ének–zene: Az ének-zene vizsga három vizsgarészből áll össze: írásbeli, szóbeli, és gyakorlati részekből. A vizsga ének-zene tantárgyból teljes mértékben a kerettantervnek az adott félévben/tanévben a tananyagban szereplő követelményeire épül. Az írásbeli feladat tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%-át érinti. A szóbeli vizsgán öt tételből kell egyet húznia a vizsgázónak, melyekből kettő a népdalelemzés, a többi három a különböző zenetörténeti korok témakörét öleli föl. A gyakorlati részben a vizsgázónak a tanult dalokból a vizsgabizottság választása alapján egy éneket el kell énekelnie. Az értékelés szempontjai: stílszerű előadásmód, dallami és ritmusbeli pontosság. Informatika: Az informatika vizsga egy feladatlapon szereplő feladatok gyakorlati megoldásából áll. Időtartama 30 perc. A gyakorlati feladatlap tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%-át érinti. A következő segédeszközöket lehet használni a gyakorlati vizsgán: számítógép, vonalzó. Rajz és műalkotások elemzése: Az írásbeli vizsga egy feladatlapból áll, amely tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb művészettörténeti ismeretét érinti. A rajz és vizuális kultúra gyakorlati vizsgán hat tételből kell egyet húznia a vizsgázónak. A tétellap egy egyszerű tanulmányrajz elkészítését kéri látvány alapján. A gyakorlati vizsgához szükséges eszközök: A4-es rajzlap, puha grafit, körző, egy derékszögű és egy bármilyen vonalzó, tempera, vízfesték, ecsetek. 1.10. AZ ISKOLAI FELVÉTEL ÉS ÁTVÉTEL SZABÁLYAI A vonatkozó hatályos jogszabályok (NKT. Tv. 45. §, 50-51. §, 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet) értelmében minden gyermek köteles az intézményes nevelésoktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni, a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a 6. életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a 16. életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanévnek a végéig, amelyben a 23. életévét betölti. A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető. 49

Az intézményvezető hoz döntést arról, hogy a tanuló magántanulóként teljesíti a tankötelezettségét. Döntéséhez a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményére, valamint gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő tanuló esetén, a gyermekvédelmi gyám véleményére is szükség van. Az iskolák felvételi körzetét a kormányhivatal határozza meg és teszi közzé. A tanköteles tanulókat az első évfolyamra a fenntartó véleményének kikérésével a kormányhivatal által meghatározott időszakban kell beíratni. A beiratkozásra meghatározott időt a helyben szokásos módon közzétesszük. Az iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, aki életvitelszerűen az iskola körzetében lakik. 1.10.1. Iskolai felvétel: az eljárás menete (Nkt. Tv. 51.§ (1) bekezdés, (2) bekezdés, 20/2012. (VIII.31.) EMMI R. 40. § (3)) Felvételi kötelezettség A gyermeket iskolai körzetbe tartozónak kell tekinteni, ha az iskola körzetében van az állandó lakóhelye, illetve állandó lakóhelye hiányában a tartózkodási helye. Ha az intézmény a kötelező felvételi kötelezettsége után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, akkor a vonatkozó hatályos jogszabályok szerint előnyben részesülnek: 

a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók,



a településen található lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező tanulók.

Ha az iskola az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolás szabályait a házirend tartalmazza. Sorsolás nélkül is felvehetők: 

a sajátos nevelési igényű tanulók - ép értelmű, érzékszervi sérült tanulók integrált oktatását biztosítjuk: hallássérült - Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Hallásvizsgáló Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai Fejlesztő, Oktató és Gondozó Tagintézménye véleményével, - ép értelmű gyengénlátó (Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Látásvizsgáló Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai Fejlesztő, Oktató és Gondozó Tagintézménye szakértői véleményével.), aki önellátásában önálló (épületen belül önállóan közlekedjen, vezető sáv nélkül is) és a főbb tantárgyakból megfelelő eszközök segítségével képes legyen együtt haladni osztálytársaival.

50

- ép értelmű, a központi idegrendszer károsodása folytán mozgássérült gyermekek integrált oktatását biztosítjuk (rendelkezzen a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Mozgásvizsgáló Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai Fejlesztő, Oktató és Gondozó Tagintézménye szakvéleményével), - a sérülést vizsgáló megfelelő szakértői bizottság szakvéleménye alapján (amely iskolánkat jelöli ki ellátó intézményként) iskolánkba irányított tanulók integrált oktatását biztosítjuk. 

akiknek ezt különleges helyzete indokolja: 1. testvére az adott intézmény tanulója 2. munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található 3. az iskola a lakóhelyétől egy kilométeren belül található 4. szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő 5. szülei intézményünk diákjai voltak.

A további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót legalább 15 nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására, rendelkezésre álló időszak első napja előtt, helyben szokásos módon nyilvánosságra hozzuk. A beíráshoz szükséges okiratok 

a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány (születési anyakönyvi kivonat, lakcímkártya)



az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolás



a nevelési tanácsadó vagy a szakértői bizottság szakvéleménye (ha van)



a gyermek felügyeleti jogát ellátó szülő személyazonosító igazolványa, lakcímkártyája

A felvételről szóló döntés A felvételről első fokon az intézményvezető dönt, elutasítás esetén a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szegedi Tankerületének vezetője hivatott a fenti bírálati kérelmet elbírálni. Értesítési kötelezettség A felvételről vagy elutasításról szóló döntésről az intézményvezető határozattal tájékoztatja a szülőt, amit a fenntartó által kijelölt időpontig megküld a szülők részére. 51

Osztályba sorolás menete A felvételt nyert tanulók között két azonos összetételű osztályt sorsolás útján alakítjuk ki a következő elvek figyelembe vételével: 

a nemek száma körülbelül azonos legyen,



a sajátos nevelésű igényű és magántanulók száma azonos legyen,



az ikertestvérek egy osztályba kerüljenek.

A sorsolás szabályait a házirend tartalmazza. 1.10.2. Az iskola átvételi szabályai A tanuló átvételére – a felvételi szabályok és a rendelkezésre álló szabad férőhely figyelembe vételével - a tanítási év során bármikor lehetőség van. Az átvételről az intézményvezető dönt az osztálylétszámok figyelembevételével az osztályfőnökök javaslata alapján. Az átvételhez szükséges okiratok: •

a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány (születési anyakönyvi kivonat, lakcímkártya),

•

a tanuló bizonyítványa,

•

a nevelési tanácsadó vagy a szakértői bizottság szakvéleménye (ha van),

•

a gyermek felügyeleti jogát ellátó szülő személyazonosító igazolványa, lakcímkártyája.

A külföldön folytatott résztanulmányok beszámítása A magyar anyanyelvű - hiteles magyar nyelvű fordítást mellékelő - külföldi iskolai bizonyítvánnyal rendelkező tanulót •

ha a két intézmény követelményei megegyeznek, az iskola megfelelő évfolyamára vesszük fel,

•

ha a két intézmény követelményrendszere között jelentős eltérés van, különbözeti vizsga letételére kötelezzük.

Ha a tanuló a magyar nyelvet nem beszéli, akkor az intézményvezető abba az évfolyamba veszi fel, melyről a tanulónak hazájában bizonyítványa van. A tanév végén a tanuló osztályozó vizsga keretében magyar nyelven köteles számot adni tudásáról. Értesítési kötelezettség átvétel esetén

52

Az átvételről vagy elutasításról szóló döntésről az intézményvezető határozattal tájékoztatja a szülőt, amit a fenntartó által kijelölt időpontig megküld a szülők részére, valamint a döntésről értesíti az előző iskola intézményvezetőjét. (EMMI rendelet 23.§ (3)) 1.11. AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDJE Az iskola gyermekképe és az ebből fakadó feladatai: Az iskola gyermekképe: önmagát jól ismerő, pozitív döntést hozó, önálló ismeretszerzésre alkalmas, másokat elfogadó tanuló. A tanulói életkor (kisiskoláskor, pubertás, serdülőkor) pszichológiai, szociológiai jellemzőinek, valamint a lakótelep adottságainak figyelembe vételével kell feladatainkat meghatároznunk. Az iskolánkba iratkozó gyerekek nagy többsége külvárosi vagy akár kertvárosinak is mondható környezetben nő fel. A gyerekek többsége nevelhető. Segítőkészek, a másságot könnyen elfogadják. A szeretetteljes, segítő környezet erősíti jó tulajdonságaikat. Igyekszünk elérni, hogy a gyermekek tudják, hogy ismereteik, készségeik, képességeik mennyiségi és minőségi szintje, érzelmi életük gazdagsága az ember egyik legfőbb értékmérője. Fontos, hogy kialakuljon tanulóink helyes önértékelése, bizalmuk tanáraikban. Nyitott problémaérzékenységükkel aktívan vegyenek részt az iskola életében. Tartsák fontosnak az edzett, egészséges, jó erőnlétet. Legyenek büszkék arra, hogy iskolánk tanulói. A képzés felépítése: A 6 - 14 éves korosztály képzésének időszaka az iskolai oktatás általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasza, az alapfokú oktatás-nevelés szakasza. Erre az időszakra a Nemzeti Alaptanterv (NAT) műveltségi területekre, a Kerettanterv tantárgyakra osztva határozza meg a nevelő-oktató munka kötelező és közös követelményeit. A NAT tartalmazza továbbá a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd és más fogyatékos tanulók iskolai nevelése és oktatása sajátos tantervi követelményeinek alapelveit. Az oktatónevelő munka a helyi tanterv alapján folyik. A tanítás-tanulás tervezésénél a NAT követelményeiből, a keret- és a helyi tantervekből illetve az iskola pedagógiai programjából eredő célokból indultunk ki. Az oktató-nevelő munka szervezésénél figyelembe vettük, hogy a teljes skálát: a kötelező tanórai foglalkozások, a választható tanórai foglalkozások és a tanórán kívüli foglalkozások együttesen adják:/.

53

Intézményünkben az oktatás feladatait elsősorban a kötelező tanítási órák maximális kihasználásával oldjuk meg, s ehhez ad segítséget a többi terület: a választható tanórai tantárgyak, és a tanórán kívüli foglalkozások. Az iskolai képzés szakaszai: Az alapfokú oktatás-nevelés szakasza az első évfolyamon kezdődik és a nyolcadik évfolyam végéig tart és két részre tagolódik: az első évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyamon végződő alsó és az ötödik évfolyamon kezdődő és nyolcadik évfolyam végéig tartó felső tagozat. Az egésznapos iskola nevelési programja az alsó tagozaton 1-2. évfolyam: Az alsó tagozat első két évében a jelentős egyéni különbségek pedagógiai kezelését tartjuk szem előtt. 3-4. évfolyam: Az alsó tagozat harmadik és negyedik osztályában erőteljesebbé válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Az alsó tagozaton a nevelés - oktatás egész napos keretek között történik. Programunk képzésének tartalma, az óraszámok megfelelnek az új NAT, illetve a kerettantervi elvárásoknak. Nem mást, hanem másképp tanítunk! Gazdag tevékenységtárat és differenciált képességfejlesztést biztosítunk. Olyan szervezeti formát alkalmazunk, melyben egységes folyamattá alakul az oktatás és nevelés. Az egész napra tervezett szabadsávos óraterv szerves része az iskolai programnak. A nap szakaszolása: 

beszélgető kör



intenzív tanulási szakasz



értékelés



szabadsáv



ismétlősáv



korrekció, szabadidő

A tanórák egész napra történő eloszlása, lehetővé teszi az egyenletes terhelést, a tanórák közé hosszabb pihenések beiktatásával. Délutánra maradnak a kézműves, mozgásos foglalkozások, de ekkor történik az egyéni felkészülés, a gyakorlás is. Nagy súlyt fektetünk a kézműves, a művészeti, zenei tevékenységekre, a sportra, a játékra, a szabadidő hasznos eltöltésére. Az egész napos rendszer lehetővé teszi a folyamatos felzárkóztatást, a tehetséggondozást. Kiemelt célok: 54



a képességek kiemelt fejlesztése,



az ismereteket tapasztalás útján szerezzék a gyerekek,



alapvető társas,- magatartási- és munkaszokások kifejlesztése,



egészséges önkép, pozitív életszemlélet kialakítása,



az egészséges, kulturált életmód szokásainak kialakítása,



a képességeknek megfelelő önálló tanulási szokások kialakítása,



a személyiség sokoldalú fejlesztése,



a szabadidő örömteli eltöltése,



egészséges életmód kialakítása, testi-lelki egészség, mint érték elfogadása.

Az oktatási forma pedagógiai előnyei: 

Az egésznapos iskola segíti az óvoda-iskola átmenet probléma mentességét, a beilleszkedési és helyes magatartási és tanulási szokások kialakulását.



A tanítás és szabadidő váltják egymást, ezért a tanulók terhelése egyenletesebb,



Több lehetőség nyílik a beszélgetésre, a közös játékra,



A reggeli beszélgetések lehetőséget adnak a problémák „kibeszélésére”, melyek így feloldódnak.

A magyar és a matematika tantárgy köré csoportosítottuk a természetismeret, az énekzene, a mindennapos testnevelés, a vizuális kultúra, a tánc és dráma, az életvitel és gyakorlati ismeretek tantárgyak anyagát. A tanulóink számára biztosítjuk az Erkölcstan/Hités erkölcstan oktatást. A matematika és magyar blokk naponta váltják egymást. Minden évfolyamon két pedagógus tanít, az egyik a magyar, a másik a matematika blokkot vezeti. A szabadidős tevékenységi formákat, a készségtárgyak oktatását közösen végzik. Az időben széthúzott tanítási napokon lehetőség van a tananyag tömbösítésére, a gyermeknek nem kell 45 percenként új helyzetbe kerülnie. A szakaszok tartalma: Beszélgetőkör: A tanító és a gyerekek körbeülnek. Mindenki beszélhet arról, ami foglalkoztatja, a tanító fontos információkat tudhat meg a gyerekek aktuális állapotáról. Rengeteg nevelési lehetőség adódik. A gyerekek hangulata oldódik, ráhangolódnak a munkára, az aznapi feladatokra. Az életkor előre haladtával egyre inkább irányított beszélgetéssé válik. Intenzív tanulás szakaszába kerülnek a matematika, a magyar nyelv és irodalom, valamint a többi tantárgy törzsanyagát tartalmazó foglalkozások. A készségfejlesztés napi 55

gyakorlattá válik. Az egyénre szabott tanulási szituációban a gyerekek örömmel dolgoznak, a feladatválasztás szabadsága lelkesítően hat mindnyájukra. Az önellenőrzés napi gyakorlattá válik. A tanulók az együttműködését képességét páros, kiscsoportos és elemi szintű kooperatív technikák gyakorlásával tanulják meg. A szabadsáv a gyakorlás, a játék, a séta az ebédelés időszaka. Ebben a sávban választhatnak a tanulók a különféle manuális, vizuális és sporttevékenységek között, s ebben az időszakban kereshetik fel a könyvtárat is. Az ismétlő sáv a tanult ismeretek elmélyítésének az ideje, az egyéni felkészülés időszaka, a napi munka lezárása, a rendszerezés helye. Ebbe a sávba esnek bizonyos tantárgyak - elsősorban a technika, rajz, testnevelés, ének – az éves órarend függvényében. Értékelés: Szükség szerint naponta az intenzív tanulási szakasz és a nap lezárása után történik. Ebben az időszakban a gyerekek számot adnak arról, hogy mit végeztek a nap folyamán és értékelik teljesítményüket, illetve egymás teljesítményét. Az egésznapos szervezeti formában hangsúlyosan figyelembe tudjuk venni az alsó tagozat alapozó funkcióját, valamint a gyermek fejlődési, egyéni sajátosságait. A rugalmas óraterv alkalmazkodik a kisgyermek fizikai, pszichikai teljesítő és tűrőképességéhez. Ebben a szervezeti keretben az idegrendszeri sérülésből adódó mozgáskorlátozottsággal és hallás- és látásfogyatékossággal küzdő gyerekek is jól érzik magukat. A tanulási folyamat ütemezése alkalmazkodik az egyéni munkavégzés ritmusához. A nap során a gyerekek többször kerülnek döntési helyzetbe, többször értékelik önmagukat, s másokat. Megtanulják úgy érvényesíteni saját akaratukat, hogy azzal mások érdekeit ne sértsék. Megtanulnak alkalmazkodni, megélik és gyakorolják a társas együttlét szabályait. Az értékelések eredményeként kialakul reális énképük, elfogadják önmagukat hibáikkal és értékeikkel együtt. Az egész napra tervezett szervezeti forma hatékonyabban képes a gyerekek alapszükségleteit kielégíteni, szocializációjukat a teljesítmények megőrzése mellett megoldani. Az egész napra szóló tevékenység fő motívuma a tevékenység, a mozgás, a játék. Játék közben fejlődik legjobban a kisiskolás reagáló képessége, javul beszédkészsége, gazdagodik szókincse, erősödik figyelme, fejlődnek érzékszervei. Játék közben élethelyzeteket alakít, szocializálódik.

56

A felső tagozat A köznevelési törvény alapján a felsőn tagozaton bevezetésre kerül az egésznapos oktatás, melyet tanulószobával, szakkörökkel, kompetenciamérésre felkészítéssel, korrepetálásokkal és egyéb időszakos rendezvényekkel valósítunk meg. Kiemelt cél: A gyermek nagyobb lehetőséget kapjon az alapvető készségek és képességek fejlesztésére. Ez csak folyamatos készség-és képességfejlesztés mellett valósulhat meg. A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. A hetedik-nyolcadik évfolyamon folyó nevelés-oktatás alapvető feladata a már megalapozott kulcskompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, a pályaorientációra. Minden pedagógus feladata az alapkészségek fejlesztése, úgymint: olvasáskészség, íráskészség, elemi számolási készség, mely szorosan összefügg az intelligencia fejlettségével, és a kommunikáció fejlesztése. Egyre inkább törekszünk a kooperatív tanulási technikák alkalmazására, illetve a személyes kompetenciák fejlesztését szolgáló új eljárások bevezetésére. Ebben a szakaszban is teret kell nyernie az alábbi tanulásszervezési eljárásoknak: egyéni foglalkoztatás, páros munka, differenciált csoportmunka. Kiemelt figyelmet fordítunk felső tagozaton is a lemaradók felzárkóztatására, a tehetségesek fejlesztésére. Esetenként egy-egy témakört projektmódszerrel dolgozunk fel és lehetőleg minden tantárgyat bevonunk a projektbe, amely érintett lehet a témában. A továbbtanulás, a pályaválasztás érdekében az iskolafokozat utolsó két évében a teljesítményközpontúság a jellemző. Különös hangsúlyt kap a továbbtanulásra, a pályaválasztásra való felkészítés. Ennek érdekében a hatodik és nyolcadik osztályokban kompetenciamérésre felkészítő foglalkozásokat, illetve a nyolcadik osztályban felvételire előkészítő foglalkozásokat tartunk. A magyar nyelv és irodalom tantárgy két különálló tantárgyként jelenik meg óratervünkben. Tanulószoba, napközi:

57

A négy alsó tagozaton az egésznapos iskola működtetése kiváltja a napközis foglalkozásokat. A felső tagozaton az egésznapos oktatás keretébe beillesztett tanulószobai foglalkozásokon segítjük felkészülni a következő napra azokat a tanulókat, akik ezt igénylik Képzési specialitások, irányok: Kötelező tanórai foglalkozások: 

A tanulói, a szülői igények kielégítésére, valamint a társadalmi kihívásoknak megfelelően az idegen nyelv oktatása továbbra is központi szerepet kap. Negyedik osztálytól alapszinten, csoportbontásban tanulják tanulóink a német és angol nyelvet. A harmadik osztályban nyelvi előkészítő foglalkozásokat tartunk szakköri formában.



Hangsúlyt fektetünk továbbá az informatika, matematika, magyar tantárgyak oktatására is.

A fenti tantárgyak óráit a szabadon választott órák terhére megemeltük. Tanórán kívüli foglalkozások: Szakkörök, érdeklődési körök: célja a tehetséggondozás. Nem osztálykeretben, illetve órakeretben folyó tevékenység, melyek a tanulói és szülői igényeket figyelembe véve változó tartalommal működnek. Prioritást élveznek: 

számítástechnika, informatika,



idegen nyelv,



rajz, művészetek,



sport,



a központi felvételire előkészítő foglalkozások



kompetenciafejlesztő foglalkozások (6. és 8. oszt.)

Tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységi formák: célja a felzárkóztatás, a hátrányok kompenzálása.  korrepetálások,  habilitációs, rehabilitációs foglalkozások,  fejlesztő órák. 1.12. AZ ISKOLÁBAN TARTOTT EGYÉB FOGLALKOZÁSOK A tanórán kívül tartott egyéb foglalkozások jelentős szerepet töltenek be a tanulók és az iskola életében. Folyamatosan alakultak ki, és szerepük az évek folyamán vált egyre

58

fontosabbá. Feladatuk az iskola életének színesebbé tétele, a diákok személyiségének, kreativitásának fejlesztése mellett, a sokoldalú, nyitott iskola működtetése. A tehetséges diákok képességeinek kibontakoztatására, versenyekre való felkészítésére a tanárok egyéni konzultáció keretein belül lehetőséget, támogatást nyújtanak. A tanulók az emelt óraszámú oktatás keretein belül nagyobb lehetőséget kapnak ismereteik elmélyítésére, valamint a felvételire és a kompetenciamérésre felkészítő foglalkozások által lehetőséget kapnak azok kiváló elkészítésére. Sajátos, hagyományos tevékenységi formáink közé tartoznak a következők: 

diákszínpad



énekkar



labdarúgó oktatás



sportszakkörök: judo, minitenisz



erdei iskolai táborok, projektzáró tanulmányi kirándulások



Fekete István - hét



tanfolyamok, korrepetálások



a tanítási órák keretében meg nem valósítható egyéb foglalkozások



bemutatkozás a szülőknek

1.12.1 A diákszínpad Céljai: 

a tanulók önkifejezési képességének formálása



tehetséges diákjaink kibontakozási lehetőségeinek biztosítása



az iskolai események, megemlékezések számára műsor biztosítása



az iskola kulturális programkínálatának bővítése



a tanulók alapképességeinek fejlesztése



a diákszínpadi játékstílusok megismerése

Feladatai: 

fellépések vállalása az iskola kulturális rendezvényein



részvétel városi ünnepi műsorok programjában



felkészülés és részvétel különféle szintű szakmai versenyeken



a városi művelődési intézmények rendezvényeinek látogatása



színházi előadások látogatása

1.12.2. Az iskolai énekkar 59

Az iskola kulturális és művészeti nevelésének speciális csoportja, mely rendszeres tevékenységével sokrétű, fontos oktatási és nevelési célokat valósít meg. Céljai: 

az iskolai rendezvények, ünnepségek méltó megünneplése, azok színvonalának emelése



az ifjúság zenei műveltségének elmélyítése.

Feladatai: 

felkészülés az iskolai rendezvényekre.

1.12.3 Sport szakkör: Célkitűzései: 

az egészséges életmódra nevelés



sportolási lehetőséget biztosítani a mozogni vágyó diákoknak



szervezett, egészséges programot biztosítani



minél több diákot bevonni a sportmozgalmakba.

Feladatai: 

eredményes szereplés a különböző versenyeken



az iskola feltételrendszerének, eszközállományának javítása



kapcsolattartás a város többi intézményével.

1.12.4. Labdarúgó oktatás: Szakköri megvalósításban történik: külső oktatók végzik, a BOZSIK PROGRAM illetve a Kecskési Atlétikai Klub (KEAC) tevékenysége. Célkitűzései: 

szociális és életviteli kompetenciák fejlesztése



egészséges testi, lelki fejlődés erősítése.

Feladata: 

a játék – viselkedésszabályok betartásával a szabálykövető magatartást megalapozása.

1.12.5. Erdei iskola, projektzáró tanulmányi kirándulások Célkitűzései: 

az egészséges életmódra nevelés



környezeti nevelés, a természet védelme 60



a megvalósított projektekhez kapcsolódó történelmi, földrajzi színterek megismerése



hazánk tájainak, annak épített és természeti környezetének megismerése.

Feladatai: 

a környezet megóvásának gyakoroltatása,



irodalmi, történelmi, földrajzi, művészeti ismeretek tevékeny megszerzése



közösségépítés

1.12.6. Fekete István-hét ( január vége, február eleje) Célkitűzései: 

iskolánk névadójának megismerése a művein keresztül,



tisztelgés az író emléke előtt,



bemutatkozás lehetőségének biztosítása az iskola közössége és a szülők előtt.

Feladatai: 

iskolai vetélkedők, versenyek megrendezése,



kerek évfordulón városi vetélkedők rendezése, kiállítás szervezése a tanulók munkájából és az iskola relikviáiból,



ünnepélyes nyitó- és záró rendezvény szervezése.

1.12.7. A mindennapi tanulást kiegészítő képzési formák, korrepetálások Az iskola szolgáltatásait igénybe vevő diákok és szüleik igénylik a mindennapi iskolai elfoglaltságot kiegészítő, a többlet-ismereteket vagy képzettséget nyújtó, időnként hiányokat pótló tevékenységi formákat. Célszerű ezeket a kiegészítő képzési formákat az iskola falain belül nyújtani, természetesen a mindennapi oktatástól szervesen elválasztva, ahhoz kapcsolódóan, de tőle független formában. Célkitűzések: 

diákjaink számára tanórán kívüli sokoldalú képzési lehetőséget biztosítani.

1.12.8. A tanítási órák keretében meg nem valósítható egyéb foglalkozások Céljai: a pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a tanítási órák keretében meg nem valósítható foglalkozások a tanítási órák és az iskolai nevelés szerves kiegészítése, a nélkülözhetetlen nevelési elemek biztosítása. A tanórán kívüli tevékenységek a tehetséggondozást, a gyermek érdeklődésének kielégítését, valamint a szabadidő tartalmas eltöltését szolgálják. 61

Feladatai: pedagógia szempontból fontos, hogy a szabadidő eltöltése kapcsolódjon az iskola egész nevelési faladatához. Ezért nélkülözhetetlen, hogy abban a gyerekeken kívül a nevelők és szülők is részt vegyenek. A tanulók, a gyermekcsoportok érdeklődéséből, igényeiből kiindulva az alábbi lehetőségekből lehet választani:  szakkörök (számítástechnika, énekkar, rajz, angol nyelv, német nyelv, egészségnevelés, színjátszás, stb.)  sportolási alkalmak (diáksport, tömegsport, osztályok közötti bajnokságok, versenyek, sportnapok, fociedzés, úszás, stb.),  rendszeresen igénybe vehető szolgáltatások (színház, mozi, kiállítás látogatás, videó nézés, könyvtárhasználat, számítógépek használata, stb.),  játék és mozgásprogramok (játszóház, versenyek, vetélkedők, stb.),  szünidei programok (kirándulás, táborozás, stb.),  szórakozási alkalmak (teadélután, klubdélutánok, stb.).  tanulószoba, szabadsáv ideje A tanulószobát az egésznapos oktatás keretében a felső tagozatos tanulók számára szervezzük. Célja a tanulás, a házi feladatok elkészíttetése, ellenőrzése, gyakorlás. Kezdeményezzük a rászoruló tanulók bekerülését. Az alsó tagozaton iskolánk szerves részévé vált a rugalmas napirendben történő nevelés, amely szélesebb keretet jelent a napközinél. Mivel a tananyag feldolgozása fáradságos munka, a felügyelő tanárának feladata, hogy úgy szervezze meg a tanulók szabadidejét, hogy kikapcsolódásuk mellett regenerációjukat is biztosítsa. A szabadsáv ideje alatt választható tevékenységek:  könyvtárhasználat,  ábrázolás különféle formái, kézműves tevékenységek,  udvari játékok, körjátékok,  fejlesztő játékok  sport. A gyermeknek a szabadidős programok közül nemcsak választani, de nem választani is joga van. Ezek a tevékenységek a hét napjaira elosztva jelennek meg kínálatunkban. ÖNKÖLTSÉGES formában működő tevékenységek: Az intézmény kínálatának színesítése, a szülők és gyermekek érdeklődésének kielégítése végett az alábbi önköltséges tevékenységek választására törekszünk lehetőséget biztosítani: 62

 társastánc-tanulás,  úszás,  művészeti foglalkozások  korcsolya. A tanulmányi kirándulás megszervezése iskolánk hagyományrendszerének lényeges eleme. Erre szervezett módon évfolyamonként a továbbiakban is lehetőséget biztosítunk, de a tanulmányi kirándulás annyiban része pedagógiai programunknak, amennyiben a fenntartó biztosítja az anyagi forrásokat, finanszírozási feltételeket. A tanulmányi kirándulás tanítási napokon is lebonyolítható, de iskolánkban nem kötelező program. .

63

2. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE 2.1 A VÁLASZTOTT KERETTANTERVEK MEGNEVEZÉSE A fel nem sorolt tantárgyakból egyetlen kerettanterv létezik, ezért ezeket külön nem tüntetjük föl táblázatunkban. A kerettantervi alternatívát kínáló tantárgyak tantervei közül a nem emelt óraszámú képzésben az alábbiakat választjuk. A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése

Választott kerettanterv megnevezése

Magyar nyelv és irodalom

A változat

Fizika

B változat

Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat Dráma és tánc/Hon és népismeret

B változat A változat A változat Hon és népismeret

Emelt óraszámban az alábbi tantárgyakat oktatjuk: 

Magyar nyelv és irodalom



Matematika



Reál tantárgyak

2.2. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV FELETTI ÓRASZÁM A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7

2. évf. 7

3. évf. 6

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 3 25

64

4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5 3 27

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4 3 4 1

6. évf. 4 3 3 1

7. évf. 3 3 3 1

8. évf. 4 3 3 1

2

2

2

2

2

2

1

2 1 2 1 1

1 2 1 2 1

1 1 1 5 1 3 28

1 1 1 5 1 3 31

1 1 0 5 1 3 31

1 1 1 1 1 5 1 2 28

A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7+1

2. évf. 7+1

3. évf. 6+1,5

4+1 1 1 2 2 1 5 25

4+1 1 1 2 2 1 5 25

4+1 1 1+0,5 2 2 1 5 25

65

4. évf. 6+1 2+1 4+0,5 1 1+0,5 2 2 1 5 27

66

Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4+1 3 4 1

6. évf. 4+1 3 3+1,5 1

7. évf. 3+1 3 3+1 1

8. évf. 4+0,5 3 3+1,5 1

2

2

2

2

2

2+0,5

1

2 1+0,5 2 1+0,5 1

1+0,5 2 1+0,5 2 1

1 1 1 5 1 28

1 1 1 5 1 31

1 1 0 5 1 31

1 1 1 0+1 1 5 1 28

67

1-4. évfolyam és az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma TANTÁRGY/ÉVFOLYAM Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Környezetismeret Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Hon és népismeret Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

8

8

7,5

7

5

5

4

4,5

5

3 4,5

3 4

3 4,5

3 4

3 4,5

2

2

2

2

1

1

1

1

2

2,5

1 1

2 2 1,5 1,5 1 1

1,5 1,5 2 2 1 1

1

1

1

1

5 1 1

2 2

5 1 1

2 2

1 1,5

2 2

1 1,5

2 2

1 1 1

1

1

1

1

1

1

1

5

5

5

5

25

25

25

27

5 1 28

5 1 28

5 1 31

5 1 31

2.3. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Magyarország területén az általános iskolában a tankönyvellátás állami feladattá vált, működtetéséért az oktatásért felelős miniszter felel. Az iskolai tankönyvrendelést a fenntartó egyetértésével az intézményvezető készíti el, a szakmai munkaközösség véleményének beszerzését követően, az Nkt. 63. § (1) bekezdés c) pontjának a figyelembevételével. Az országos és iskolai szintű tankönyvellátásról a következő jogszabályok rendelkeznek: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény (köznevelési törvény), a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. Törvény és a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás jelentősen módosult rendjéről a 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet határozza meg. Ez a következőket írja elő: Az intézményvezető gondoskodik arról, hogy az Nkt. 46. § (5) bekezdése alapján az állam által térítésmentesen biztosított tankönyveket és a pedagógus-kézikönyveket – a 68

munkafüzetek kivételével – az iskola könyvtári állomány nyilvántartásába vegyék, és elkülönítetten kezeljék; a tanuló, illetve a pedagógus részére a tanév feladataihoz az iskola házirendjében meghatározottak szerint rendelkezésre bocsássák (32. § (5) bekezdés). Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének és az ahhoz kapcsolódó fenntartói egyetértő nyilatkozat beszerzésének módját, továbbá e rendeletben nem szabályozott kérdéseit az iskola házirendjében határozzuk meg. A pedagógusoknak a tankönyvek kiválasztását az intézményvezető által meghatározott határidőig meg kell tenniük. Csak olyan tankönyvet, munkafüzetet, segédeszközt használunk, amelynek alkalmazásával a szakmai munkaközösség egyetért, és a fenntartó jóváhagy. A tankönyvfelelős a jogszabályokban meghatározott határidőig elkészíti a tankönyvrendelést. A tankönyvek kiválasztásánál az alábbi szempontokat vesszük figyelembe. Csak olyan tankönyveket rendelünk, amelyeket az év során rendszeresen használunk. 

Olyan tankönyveket választunk, amelyek a tanulók számára könnyen használhatók, jól tanulhatók.



Az ingyenes (normatív) tankönyvellátást az iskolai könyvtár állományából biztosítjuk.



A szükséges tankönyveket, segédanyagokat, kötelező olvasmányokat mindenkor elérhetővé tesszük a tanulók számára az iskolai könyvtárban.



Folyamatosan figyelmet fordítunk az iskolai könyvtárban elérhető tartós tankönyvek kínálatának és állományának bővítésére.

A tankönyvek és segédeszközök kiválasztásakor minden esetben figyelmet fordítunk az ingyenes tankönyvellátásra jogosult diákok tankönyveinek biztosítására. A tankönyvrendeléskor fontos szempont a normatív tankönyvellátás költségeinek tervezhető nagysága. Lehetőség szerint állandó tankönyveket használunk, biztosítva ezzel a tankönyvkölcsönzés megoldását. 2.4. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FOLYAMATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA 2.4.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai folyamatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése a legfontosabb feladatunk. 69

Feladatok: 

Hátrányokat csökkentünk, melyek a szociokulturális környezetből, szokásostól eltérő ütemű érésből fakadnak.



Megtartva a játékközpontú tevékenységeket, felkelteni a gyerekek tanulás iránti érdeklődését.



Fogékonnyá tenni a saját környezete, a társas kapcsolatok értékei iránt.



Mintákat közvetítünk, elvárt magatartási formákat közvetítünk, társas kapcsolatokat alakítunk ki.



Egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezési eljárásokat alkalmazunk.

2.4.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai folyamatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Feladatok: 

Átvezetni a gyermeket a játékközpontú tevékenységekből az iskolai tanulás tevékenységeibe.



A tanítási tartalmak feldolgozása folyamatában élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal fejlesztjük az alapkészségeket, közvetítjük az elemi ismereteket, szokásokat alakítunk ki.



Fejlesztjük a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozzuk a reális önértékelést.



Egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezési eljárásokat alkalmazunk.

2.4.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai folyamatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Feladatok: 

Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait.

70



A mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával.



Az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni.



A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása.



A kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük.



A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával.



A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával.

2.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása. Feladatok: 

Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait.



A mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával.



Az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni.

71



A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása.



Fokozatosan bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.



A kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük.



A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával.



A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával.

2.5 MINDENNAPOS TESTNEVELÉS SZERVEZÉSE A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. Heti öt testnevelés óra az órarendbe van beépítve. Az öt testnevelés órából heti egy óra a Szegedi Táncművészeti Iskola Táncpedagógiai projektjének keretében táncóra. A tánc-pedagógust a Táncművészeti Iskola biztosítja. Az úszás oktatás is a tantárgy része, alsó tagozaton az első évfolyam, felső tagozaton az ötödik évfolyamosok vesznek részt a képzésben az órarend által meghatározott időpontokban. Az utazási költségek a szülőket terhelik. Lehetőség van szakköri formában judó, minitenisz, foci oktatásban részesülni. Ha valamelyik gyerekünk valamilyen külső szakosztályban igazolt, versenyszerűen sportoló tanuló, annak a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolása alapján nem kell részt vennie a táncfoglalkozásokon. A hiányzások igazolása a szokott módon történik. 2.6. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI A tanulók az iskola által felkínált német és angol nyelv tanulása között választhatnak. A választott nyelv tanulása a választás után kötelező. 72

Választási lehetősége van a tanulóknak abban is, hogy hittant vagy erkölcstant tanuljanak. (Erkölcstan/Hit- és erkölcstan) Egyéb esetben nincs választható tantárgy. Tanórán kívüli tevékenységek közül viszont van választási lehetősége a diákoknak. Minden tanév elején meghirdetünk szakköröket, sportfoglalkozásokat, énekkart, melyek közül a tanulók szabadon választhatnak. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. 2.7. PROJEKTOKTATÁS A korábbi pedagógiai programok jól bevált, az iskola hagyományrendszerébe beépült tevékenységi formák alapján a pedagógiai program végrehajtása során sajátos pedagógiai módszereket is alkalmaz. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül. Komplex projektoktatási formát nem alkalmazunk, de bizonyos témaköröket projektoktatási formában dolgozunk fel. Ezek a projektek a helyi tanterv követelményrendszerére épülnek, azok megvalósulását szolgálják. Jellemző a projektek feldolgozás során az egyes tantárgyak követelményrendszerének komplex megvalósítása. Projektjeink: 1.osztály Téma: A víz, vízpart élővilága A projekt zárásaként egy napos tanulmányút Szarvasra. 2. osztály Téma: Az alföld sajátosságai, alföldi városok A projektet lezáró tanulmányút helyszínei választhatók: Kecskemét (1 nap), Lakitelek-Tőserdő (2 nap), Mórahalom (1-2 nap) 3. osztály Téma: Mátyás projekt Projektzáró tanulmányút Visegrádra(1-3 nap). 4. osztály Téma: Történelmi mondák projekt

73

Projektzáró tanulmányút helyszínei lehetnek: Ópusztaszer (1 nap), Eger (1-3 nap), Balaton-felvidék (1-3 nap) A tanulmányi kirándulás megszervezése iskolánk hagyományrendszerének lényeges eleme. Erre szervezett módon évfolyamonként a továbbiakban is lehetőséget biztosítunk, de a tanulmányi kirándulás annyiban része pedagógiai programunknak, amennyiben a fenntartó biztosítja az anyagi forrásokat, finanszírozási feltételeket. A többi osztály mindig a tanév munkatervében dönti el, hogy abban a tanévben milyen projektet szeretne megvalósítani. 2.8. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK A társadalmi tendenciák azt mutatják, hogy tanulóink egyre több negatív hatásnak, veszélynek vannak kitéve. Ezért iskolánk kiemelt feladatának tartja a szociálisan hátrányos körülmények között élő tanulók problémáinak kezelését, a tanulók veszélyeztetettségének megelőzését, illetve megszüntetését. E feladatokat az alábbiakban határozzuk meg: 

Tájékozódunk a tanulók valódi körülményeiről a személyiségi jogok messzemenő figyelembevételével.



A rossz anyagi helyzetben levő, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok segítésének formái: o ingyenes tankönyvellátás biztosítása a jogszabályok által meghatározott módon, o kedvezményes ebéd biztosítása,



A tanulók jogainak fokozott védelme.



Rendszeres felvilágosító munka végzése az osztályfőnök, a szaktanárok és a védőnő segítségével (drog, alkohol, dohányzás).



Törekszünk arra, hogy minél több pedagógus szerezzen alapos ismereteket a sikeres kábítószer-ellenes program megvalósításához.



Rendszeres kapcsolattartás a tanulók szüleivel.



A veszélyeztetett, illetőleg hátrányos helyzetű tanulók helyzetének figyelemmel kísérése.

2.8.1. A tanulási esélyegyenlőség biztosításának elvei Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez iskolánknak (a fenntartóval, a családdal, 74

szakmai és civil szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit: 

a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén;



a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása;



a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül;



adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása;



egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési értékelési eljárások alkalmazása.

2.8.2. A szociális hátrányok kezelése Iskolánk befogadó intézmény. Jellegéből és működési körülményeiből adódóan elég magas számú a hátrányos helyzetű tanuló. Folyamatosan gondot fordítunk arra, hogy lehetőségünk szerint segítsük a hátrányok enyhítését. Ennek érdekében az alábbi eljárásokat alkalmazza tantestületünk: 

Az osztályfőnökök ismerjék meg a tanulók szociális helyzetét még az első év elején.



Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetben lévő tanulókra.



Egyéni elbeszélgetésekkel, a szülőkkel való találkozásokkal segítjük a tanulók beilleszkedését a közösségbe.



A problematikus esetekben szakember (mentálhigiénés szakember, pszichológus) segítségét vesszük igénybe.



Az iskolaorvos, a védőnő és az osztályfőnök együttműködnek a problémák megoldásában. Az együttműködés módját az intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

Iskolánk befogadó intézmény, mert pedagógiai programunkban megjelennek a differenciált és az egyéni fejlődést biztosító módszertani eljárások. Tantestületünk felvállalja a beiskolázási körzetünkhöz tartozó hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanu-

75

lók, a CSÁO-ba került tanulók, valamint körzetünkbe tartozó , szakértői bizottság által intézményünkbe irányított sajátos nevelési igényű tanulók nevelését és oktatását. 2.9. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI Az értékelés célja: 

a személyiség fejlesztése,



önértékelő képesség kialakítása,



önálló tanulásra való képesség kialakítása,



nem fegyelmezés, hanem motiválás,



visszajelzés a tanuló tudásáról, a tanulóban kialakult változásokról, képességeinek kiteljesedéséről.

Az értékelés funkciói: Diagnosztizáló értékelés: az ötödik évfolyam elején a matematikai készségek és a szövegértés aktuális szintjének mérése. Célja az alapok felmérése, a hiányosságok feltárása. Formatív értékelés: az eredményes tanulás elősegítésére irányul és az aktuális tudásszintet méri. Főleg tudás elemekre, s nem komplex, nagyobb egységekre irányul, lehetővé téve a javítást és a pótlást! A téma jellegétől függően a tanár eldöntheti, hogy osztályozza vagy nem osztályozza a tudásszint mérést. Szummatív-minősítő értékelés: a tanulás folyamata különböző szakaszainak befejezésekor alkalmazzuk átfogó feladatlapokkal. Így globális képet kapunk a tanuló tudásáról. Mérjük az ismereteket, fogalmakat, szabályismereteket, az alkalmazást reproduktív vagy produktív módon. Azokból a tárgyakból, ahol van országosan bemért feladatlap, ott azt is használhatjuk, hogy legyen viszonyítási alapunk! Ezeket a témazáró feladatlapokat érdemjeggyel osztályozzuk. Az alsó tagozat mind a négy év folyamán év végén szintfelmérést végzünk magyar nyelv és irodalomból, matematikából és környezetből. 2.9.1. A tanulói értékelés formái: Az értékelésnél elsődlegesen figyelembe kell venni: a szóbeli, írásbeli ellenőrzés eredményét, a felmérést, az órai aktivitást, versenyeken való szereplést, tanórán kívüli tevékenységeket, az elvárt képességek, készségek szintjét, a korábbi szinthez mért változást, fejlődést figyelembe véve a tanuló személyes lehetőségeit.

76

Személyes, verbális értékelés Tanulói értékelés Tanítás-tanulás módszerének következményeként a tanulók mindegyike az alsó tagozatban minden nap értékeli önmagát, nemcsak a mennyiségi, hanem a minőségi munkát is. A pedagógus szerepe itt az értékelés irányítása, a reális kép kialakítása. Tanári értékelés A fentiek mellett nagy motivációs szerepe van a tanár személyre szóló értékelésének, melynek jellege korrigáló, segítő, tanácsadó, orientáló. Ez többféle módon jelenik meg: 

Szinte minden pillanatban megjelennek a "helyes-helytelen" típusú szabályozó megnyilvánulások (spontán).



A közös tevékenység során megjelenő tudatos, rendszeres értékelés.



A pedagógus hosszabb, helyzetfeltáró értékelése szülőknek, gyermeknek szülői értekezletek alkalmával, fogadó órákon, családlátogatáson, egyénileg szervezett beszélgetések során.



Az osztályfőnök rendszeres értékelései a tanulók bevonásával az osztályon belül (havi magatartás, szorgalom érdemjegy megbeszélése, melyet a nevelőtestület elé terjeszt a jegy véglegesítésekor) vagy egyénileg szóban.

Írásbeli, szöveges értékelés A tanulók írásbeli munkájához fűzött részletes megjegyzések, kiegészítések készítése. Figyelmeztetések és dicséretek: a "magatartás" füzetbe jegyzett vétségek és dicséretek beváltása alapján a tanárok tájékoztatják a szülőket a tanulók magatartási és szorgalmi előmeneteléről. Első év félévkor és év végén, kizárólag szöveges értékelést készítünk a tanuló teljesítményének, szorgalmának, magatartásának értékelésére, minősítésére. A bizonyítványba a kiváló, jó, megfelelő vagy gyenge bejegyzés kerül. Felzárkóztatásra szorul, bejegyzés esetén a szülővel közösen fel kell tárni a lemaradás okát és meg kell szüntetni az akadályozó tényezőket. A szöveges értékelés tartalma: 

Kiválóan teljesített: ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni is képes.



Jól teljesített: ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv követelményeit. Kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását.

77



Megfelelően teljesített: ha a tanuló a helyi tantervnek csak a minimális, továbbhaladáshoz szükséges ismereteit sajátította el. Kizárólag nevelői segítséggel képes önálló feladatvégzésre.



Gyenge: ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem sajátította el, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismeretekkel, nevelői segítséggel sem képes önálló feladatvégzésre. Második évfolyamon, illetve a további évfolyamokon érdemjeggyel értékeljük, minősítjük a tanulók teljesítményét, szorgalmát és magatartását.

2.9.2. Érdemjegy adása, osztályozás A tanár joga eldönteni, hogy mire osztályoz: szóbeli vagy írásbeli felelet, pontok, kiselőadások, stb. Egy-egy témakör lezárásaként tudásmérésekre kerül sor változatos formában. A feladatlapoknál százalékos ponthatárokat alakítunk ki, melyek érdemjeggyé való átváltása függ a tantárgytól és az osztály összetételétől, a szaktanár döntése alapján. (Kivéve, ha a központi feladatlap mást ír elő.) A tanév végi osztályzat a tanuló egész éves munkáját fejezi ki, a teljesítményét, az ismeretekhez való viszonyát, a teljesítményváltozás tendenciáját. Ezért az év végi osztályzatba beleszámítjuk a félév előtti érdemjegyeket, főleg a témazáró jegyeit. 2.9.3. Írásbeli beszámoltatások, korlátozások Az alsó tagozat mind a négy évfolyamon év végén szintfelmérést végzünk magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgyakból. Évközben a fenti tantárgyakból a témakörök végén írásbeli mérést végeznek a tanítók. A felső tagozaton a közismereti tantárgyakból a tanárok évente a témaköröktől függően íratnak témazáró dolgozatot. Lényeges szempont, hogy előzetes bejelentésre, a gyerekek egy napon csak két témazáró dolgozatot írhatnak. 2.9.4.Hallássérültek értékelése Hallássérült tanulók esetén figyelembe vesszük az alábbiakat: A tollbamondás előnytelen helyzet a hallássérült gyermek számára, hiszen a hallássérülése gátolja a pontos észlelésben, esetleg ismeretlen fogalommal találkozik. Éppen ezért tollbamondásnál

78



a tanár ne értékelje a hallássérült tollbamondását mindaddig, míg a gyermek szókincse meg nem közelíti az osztálytársaiét, s ennek biztos jelét is adja a tollbamondások során (lehetőség van a tollbamondás tananyagrész értékelés, minősítés alóli mentesség megkérésére is),



előre megadjuk a tollbamondásra kerülő szöveget, s így otthon begyakorolhatja,



a

tollbamondás

szövegét

óra

előtt

írásban

megmutatjuk,

vagy

a

szurdopedagógust, szülőt megkérjük arra, hogy legyen segítségünkre, 

látó-halló tollbamondást alkalmazunk az órán.

Fogalmazás esetén  az integrált hallássérültek legtöbb nehézsége az írásbeli kifejezőképesség terén mutatkozik. Elsősorban azért, mert a fogalmazás olyan kommunikációs forma, amelynél nincs interakció, nincs a másik személytől visszajelzés, összefüggő közlést igényel. 

szüksége van a hallássérült gyermeknek a támogatásra! Találjon erre lehetőséget a tanár! Kérjen segítséget a gyógypedagógustól, a szülőtől!



a hibák elemzése feltárja a főbb, még fejlesztendő nyelvi területet.

Ének esetén 

Felmentést kaphatnak az osztályozás alól, illetve csak azokat a teljesítményeket osztályozzuk, amelyeket reálisan megkövetelhetünk tőlük,



bevonhatjuk őket a zeneelméletbe, zenehallgatásba, hallásnevelésbe, megpróbálhatják a dalok szövegét ritmikusan elmondani. Vegyenek részt zenei anyagok gyűjtésében, ismerjék meg a koncertek hangulatát!



megtanulhatnak hangszeren játszani, szerepet kaphatnak közös táncban, táncjátékokban.

Idegen nyelv oktatásában lehetőség van az értékelés-minősítés alóli mentesség kérésére. 2.9.5. Látássérültek: A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Látásvizsgáló Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai Fejlesztő, Oktató és Gondozó Tagintézménye alapján meghatározott értékelést tartjuk szem előtt. 2.9.6. Sajátos nevelési igényű tanulók értékelése („egyéb fogyatékos” tanuló) A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó 79

szakértői véleménye alapján az intézményvezető esetenként mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól. A tanuló részére a felmérések során az osztályozó vizsgán, a javítóvizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközök alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. A tanítás-tanulás folyamatában biztosítani kell (a szakvélemény tanulónként jelöli meg): 

a számonkérésnél, értékelésnél problémájának figyelembe vételét,



a számonkérésénél szóbeliség előnyben részesítését



a számonkérésénél írásbeliség előnyben részesítését,



az írásbeli munkák értékelése és minősítése alóli mentesítését,



a helyesírás értékelése alóli mentestést,



az idegen nyelv értékelése és minősítése alóli mentesítését a tanórák látogatása mellett,



az aritmetikai feladatok értékelésénél problémája figyelembe vételét,



matematikából az értékelés, minősítés alóli mentesítését,



a tantárgyak matematikai ismereteket igénylő tantárgyrészei alóli mentesítését,



a segédeszközök használatának biztosítását (számítógép, helyesírási,értelmező, szinoníma szótár, táblázatok, számológép, mechanikus és manipulatív eszközök).

2.9.7 Mozgáskorlátozott gyermekek értékelésének szempontjai: Mozgáskorlátozott gyerekek értékelésénél figyelembe kell venni az alábbi problémákat, melyek tanulási nehézséget okoznak: 

figyelemzavarok (hullámzó figyelem, túlzott elterelhetőség, szelektálási probléma, perszeveráció, megtapadás)



percepció-motorium területén mutatott problémák (a Gestalt-látás problémái, alakháttér fordított észlelése, a különböző modalitású ingerek átfordíthatóságának nehézsége, viszonyítási nehézségek, nagy- és finommotorikában mutatkozó problémák)



téri orientációs zavarok (testkép, testséma, lateralitás zavarai, iránytévesztés)



nyelvi fejletlenség (az artikuláció, beszédlégzés zavara, szótalálási nehézség, nehézkes beszédszövés)



aktivitás területén mutatkozó problémák (inaktivitás, impulzivitás) 80



szekunder módon kialakuló problémák (szorongás, kudarcelvárás, gátlás, figyelemfelkeltő viselkedés stb.)

Egyes tantárgyakból vagy tantárgyrészekből mentesítheti az intézményvezető az integrált sérült tanulót az értékelés és a minősítés, illetve részben vagy egészben az iskolai kötelező tanórákon való részvétel alól. A különböző vizsgákon (pl. osztályozó, javító) alkalmazkodni kell a fogyatékos tanulók speciális szükségleteihez, mint pl. a hosszabb felkészülési idő biztosítása, írásbeli beszámoló helyett szóbeli és fordítva, az iskolai tananyagok során adott tanulók által használt segédeszközök, mint számológép, számítógép stb. használatának engedélyezése. Az év végi és félévi értékelés történhet érdemjeggyel illetve szövegesen. Az értékelés módját a tanulót tanító pedagógus dönti el, figyelembe véve a gyermek egyéni adottságait és a (Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Mozgásvizsgáló Gyógypedagógiai Tanácsadó,Korai Fejlesztő,Oktató és Gondozó Tagintézménye) Országos Szakértői Bizottság szakvéleményét. Minden félév végén a szülő rövid szöveges tájékoztatást kap a gyermeke fejlődéséről. 2.10. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA Házi feladatot az alsó tagozaton a tananyag függvényében, a pedagógus döntése alapján, a gyerekek teherbírását figyelembe véve adunk. A fölső tagozaton a tanítási órákon jellemzően rendszeres otthoni szóbeli feladatot határozunk meg, amelyet a tanítási órát tartó pedagógusaink egyértelműen közölnek. A szóbeli felkészülés céljából meghatározott feladatokat a következő tanítási órákon szóbeli, esetenként írásbeli számonkérési formában, illetőleg frontális számonkéréssel ellenőrizzük. A szóbeli feladatok mellett a legtöbb tantárgyból rendszeresen írásbeli házi feladatokat határozunk meg, amelyet tanulóinknak általában a következő tanítási órára kell elkészíteniük. Az írásbeli feladatok speciális csoportját alkotják egyes tantárgyak olyan feladatai, amelyek hosszabb előkészületeket igényelhetnek, pl. olvasónapló írása, fél oldalt meghaladó idegen nyelvi fordítási feladat, alkotómunkát igénylő művészeti alkotás elkészítése. Ezekre a tevékenységi formákra általában több időt biztosítunk, mint két tanítási óra között eltelt időtartam. A hétvégi időszakra is jelölünk ki írásbeli és szóbeli házi feladatot, de ennek mértéke, terjedelme nem haladhatja meg a hétköznapokon is szokásos mértéket.

81

A szóbeli és írásbeli házi feladatok meghatározásakor a következő elveket követjük: 

egy-egy tantárgyból jellemzően annyi szóbeli és írásbeli házi feladatot jelölünk ki, amennyi – átlagos diákjaink képességét és munkabírását, koncentráló képességét figyelembe véve – nem haladja meg a 30 perces munkaidő-igényt,



a hosszabb idő-ráfordítást igénylő házi írásbeli feladatokat (olvasónapló, házi dolgozat, stb.) legalább egy héttel a kijelölt elkészítési időpont előtt kijelöljük,



a tanítási szünetek időtartamára (nyári, őszi, téli és tavaszi szünet, többnapos ünnepek) nem adunk az átlagos mennyiséget meghaladó írásbeli és szóbeli házi feladatot.



minden pedagógus köteles figyelembe venni, hogy a tanulónak egy-egy tanítási napra több tantárgyból is készülnie kell.

Elsőrendűen fontosnak tartjuk, hogy diákjaink szellemi terhelése az optimálishoz közelítsen. Ennek érdekében nem elegendő az iskolai tanítási órákon való aktív vagy passzív részvétel. Szükségesnek tartjuk, hogy tanulóink számára rendszeresen önálló otthoni felkészülésre alkalmas írásbeli és szóbeli feladatokat határozzunk meg. 2.11. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI Iskolánkban a hagyományos osztálystruktúrát felső tagozaton szisztematikusan megbontjuk az idegen nyelv, az informatika és a technika tantárgyak tanításakor, úgy hogy az egy csoportba kerülők létszáma ne haladja meg a 16 főt. A két idegen nyelv választhatósága végett, valamint figyelembe véve a helyi adottságokat és az órarendi sajátosságokat: az informatika és a technika terem befogadó képessége sem teszi lehetővé, hogy egy egész osztály együtt tanuljon. Az informatika és a technika tantárgyak oktatása órarendileg is párhuzamosan történik. A csoportbontás szabályai: Iskolánkban a kötelező idegen nyelv tanulását a szülő a tanulóval egyetértésben választhatja ki, a harmadik évfolyam végén benyújtott írásbeli kérelemmel. A szaktárgyak (informatika és technika) oktatása párhuzamos rendszerű, ezért a csoportok kialakítása a szaktanárok döntési kompetenciája. A csoportba sorolás további szempontjai: 

osztályfőnök javaslata



tanári vélemények figyelembevétele 82



a nemek száma körülbelül azonos legyen,



a sajátos nevelésű igényű és magántanulók száma azonos legyen,

Egyéb foglalkozások szervezési elvei: A tanórán kívüli tevékenységeket a tanulók szükségleteihez, igényeihez és lehetőségeinkhez mérten szervezzük: 

A fejlesztő órákat a szakértői bizottságok által előírtak szerint végezzük.



A felzárkóztató és tehetségfejlesztő órákat a tanulói szükségletekhez igazítjuk.



A szakköröket és önköltséges órákat a gyerekek és szülők igényei szerint szervezzük lehetőségeink függvényében.



Tanulószobai foglalkozást is a tanulói igényekhez igazítjuk.

Elvünk, hogy minden gyerek jusson el lehetőségeinek a csúcsára. 2.12. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK, EDZETTSÉGÉNEK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK A tanulók fizikai állapotának mérése iskolánkban kétféle módon történik: 

az iskolaorvosi vizsgálatok jogszabályokban meghatározott módszereivel



a testnevelési órákon az alábbiakban ismertetett módon.

A testnevelés helyi tanterveiben szerepeltetjük a tanulók fizikai állapotának évente legalább egyszer történő mérésének kötelezettségét. A mérést évi gyakorisággal végezzük el a testnevelési órákon a „Netfit” rendszer alkalmazásával. A tanulók általános fizikai teherbíró-képességének értékeléséhez és minősítéséhez használt „Netfit” (fizikai fittség mérése) alapmérései az alábbiak: 

Aerob vagy alap-állóképesség mérése: 2000 m-es síkfutással.



Izomerő mérése és dinamikus ugróerő mérése helyből távolugrással páros lábbal.



Dinamikus dobóerő mérése: kétkezes labdadobás hátra fej fölött, tömött labdával.



Kar-, törzs-, és lábizmok együttes dinamikus erejének mérése: egykezes labdalökés helyből az ügyesebb kézzel, tömött labdával.



Dinamikus erő-állóképesség mérése: vállövi- és karizmok erő-állóképességének mérése: mellsőfekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan kifáradásig.



Csípőhajlító és a hasizom erő-állóképességének mérése: hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan. 83



A hátizmok erő-állóképességének mérése: hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig.

A korosztálynak megfelelő követelményeket a tornaterem folyosóján kifüggesztjük, hogy azt a tanulók bármikor megtekinthessék. A felmérések a tanulók állapotának rögzítését célozzák, ezért azokra a diákok osztályzatot nem kaphatnak. A felmérést követő időszakban értékelhető azonban osztályzattal a tanulók mért eredményekhez képest felmutatott fejlődésének mértéke. A felmérések eredményeit a testnevelő tanárok kötelesek vezetni úgy, hogy az egyes osztályokban tanuló diákok fizikai állapotának követéséhez szükséges adatok évről évre követhetőek legyenek. Az adatbázis rendszeres vezetésének ellenőrzése az intézményvezető-helyettes feladatkörébe tartozik. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének mérését minden tanév március és április hónapjában bonyolítjuk le. 2.13. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI 2.13.1. Az iskolai egészségnevelés Az egészséges életmódra nevelés keretében kívánjuk fejleszteni – elsősorban osztályfőnöki órákon, másrészt a szociálisan hátrányos helyzetű diákokkal való egyéni foglalkozás alkalmával – az alábbi képességeket és készségeket: 

érzelmek alkotó kezelése,



a stressz kezelés,



az önismeret, önbecsülés megerősítése,



a célok megfogalmazása és kivitelezése,



a konfliktuskezelés,



a problémamegoldás, a döntéshozás,



a kortárscsoport nyomásának kezelése,



a segítségkérés és segítségnyújtás módjának megismerése,



az elutasítási készségek fejlesztése.

Az elkövetkező időszakban szeretnénk a drogmegelőzési tevékenységünket hosszabb távon előre megszervezni és még szakszerűbben végezni. Ehhez alapvetően szükséges, hogy több kollégánk ilyen irányú továbbképzésben részesüljön. Alapvető feladatunknak tekintjük a legális és illegális szerek fogyasztásának visszaszorítását. Ennek érdekében megismertetjük a tanulókat e szerek fogyasztásának következményeivel, valamint rendszeres tájékoztatást nyújtunk a szülők számára is. Kialakított drogstratégiánkat sziszte84

matikusan fejlesztjük, elkerüljük a drogfogyasztás mint társadalmi probléma kampányszerű kezelésének veszélyeit. Az egészségfejlesztési tevékenységünk célja az egészséggel kapcsolatos egyéni és közösségi érzékenység fokozása, az egészséges életstílusok elterjesztése és olyan környezeti körülmények kialakítása, melyek elősegítik az egészség feltételeinek létrejöttét. Az egészségkultúra összetevői, amelyre nevelő munkánkban kiemelt figyelmet fordítunk: 

az egészséges táplálkozás,



a rendszeres testmozgás,



a higiénés magatartás,



tartózkodás az egészségkárosító anyagok szervezetbe juttatásától.

A helyes táplálkozás ismérvei a rendszeresség, az ebéd megfelelő minősége, a zöldség és gyümölcsfogyasztás, valamint a megfelelő étkezési körülmények. Az elméleti ismereteket tanulóink elsajátítják a biológia órákon, összekötve a táplálkozási zavarokról tartott védőnői órával. Iskolai étkeztetés dolgozói sokat tesznek a megfelelő minőségű (rostokban, vitaminokban és fehérjékben gazdag) ebéddel, a rendszeres zöldség- és gyümölcsfogyasztás biztosításával a feladat megvalósításához. Az iskola vezetése a megfelelő étkezési körülmények, az ebédlő igényes kialakítását és működését biztosítja. A rendszeres testmozgás az egészséges embereknek is elengedhetetlenül fontos, elsősorban kedvező élettani hatásai miatt, de egyéb előnyökkel is jár: megfelelő erőnlét, mentális kiegyensúlyozottság, fittség, de nem utolsósorban kiváló szórakozás és hasznos időtöltés is. Ezeket az elveket tantestületünk magáénak vallja, és a napi rendszeres testmozgást igyekszik biztosítani diákjaink számára. Diákjainknak lehetősége van a sportpályánk használatára, időnként versenyeket szerveznek kollégáink. A higiéniás magatartás fogalma nagyon széleskörű. Az iskolai egészségfejlesztésben a legfontosabbnak tartott területei a személyi-, környezet-, szexuál- és mentálhigiénia. A személyi higiénia területét a biológia tantárgy oktatása során többször említjük, a tanulók ismereteit fokozatosan bővítve. Ilyenkor gyakran a védőnő is órákat tart, pl. élősködők vagy tetoválások és piercingek témájában. A rendszeres kézmosás feltételeinek biztosításáért a takarítószemélyzet felelős, folyékony szappanok, WC papír, kéztörlő minden diákunk számára elérhető. A tevékenység megelőző jellegében szerepet játszik az évenkénti iskolafogászati szűrés is. A környezethigiénia része a fent említett higiéniai eszközök hozzáférhetővé tétele az iskolában a diákok számára, az iskola padlózatának

85

rendszeres tisztítása és fertőtlenítése, valamint a szennyfogó szőnyegek használata. Iskolánkban ennek felelősei a takarító személyzet tagjai. A szexuálhigiénia és mentálhigiénia témájával a diákok osztályfőnöki órákon a védőnő segítségével önismereti foglalkozások formájában találkoznak, hittan és etika órákon az emberi érzelmekről esik szó, biológia órák keretében pedig elméleti áttekintést kapnak a nemi működésről, születésszabályozásról, betegségekről. Az ide vonatkozó ismeretek, érzelmi beállítódások nagyon átgondoltak. Természetesen az ismeretek bővítése folyamatos, minden évfolyamon foglalkozunk a témával. Az egészségkultúra lényeges eleme a tartózkodás az egészségkárosító anyagok szervezetbe juttatásától. A véletlenszerű mérgezéseket az iskolában kizárja a konyhai dolgozók pontos és jól átgondolt, a szabályoknak mindenben megfelelő működése, valamint a vegyszert is tartalmazó szertárak zárhatósága, és a személyi felelősök rendszere. Az egészségkárosító anyagok tudatos használatának megelőzése már komolyabb feladat. Az alkoholfogyasztás egészségnevelési vonatkozásának ellentmondásos jelensége a társadalmi gyakorlat és az iskolai élet különbözősége. Kiemelt figyelmet fordítunk a napjainkban könnyen és olcsón elérhető szintetikus drogok veszélyességének és kiszámíthatatlanságának megtanítására, valamint arra, hogy diákjaink képesek legyenek felismerni a drogok hatása alatt álló embert, valamint megtenni a legszükségesebb és a legsürgetőbb teendőket az adott helyzet kezelésére. A megelőző órákat természetesen megtartjuk, mind osztályfőnöki, mind biológiaórán, és a tantestület pedig pozitív mintát ad a kérdésben, amely rendkívül fontos eleme egészségnevelési elveinknek. 2.13.2.A környezeti nevelés pedagógiai célkitűzései az alábbiak: 

szemléletformálás és ezzel együtt a környezettudatos gondolkodás kialakítása



ismeretközvetítés és ezzel együtt az aktív állampolgárrá nevelés



helyi környezeti problémák megismertetése, megoldása, illetve a helyi környezeti értékek megismertetése és az aktív megóvás



fenntartható fejlődés előmozdítása

Környezeti nevelésünk szempontjai az alábbiak: 

Legyen az egész életen át tartó intézményes és nem-intézményes formában egyaránt. Jelenjenek meg a helyi környezeti problémák.



Legyen interdiszciplináris (tudomány- és tantárgyközi megközelítés)- nemcsak földrajz és biológia órán téma a környezeti nevelés, hanem idegen nyelvi 86



Legyen egyszerre „lokális” és „globális”



Legyen egyszerre „aktuális” és „jövő orientált”



Neveljen problémamegoldásra- fontos értéknek tekinti tantestületünk. Fejlesztésére szakköri rendszert működtetünk, így a tehetséges tanulók jobban elmélyülhetnek az adott szakterület problémáiban, a lemaradó tanulók pedig segítséget kaphatnak a felzárkózáshoz akár társaiktól is.



Neveljen új értékrendszerre – sokszor kell tudatosítanunk: „az egészség érték”, „fontos a tiszta levegő, talaj, ivóvíz”, „az emberi értékek védelme”- tulajdonképpen ez a teljes nevelési munkánk célja. Legyen multikulturális – nemzetközi kapcsolataink fejlesztésével, idegen nyelvi tantárgyi versenyekkel, és az idegen nyelvek magas szintű közvetítésével, valamint a sérülteket befogadó attitűdünkkel ezen dolgozunk.

2.14. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI Mozanapló: Az osztályfőnök a havi magatartás, szorgalom jegyeket, a félévi és év végi osztályzatokat a nevelőtestület osztályozó értekezletén az osztályban tanító tanárokkal egyeztetve írja be. Tájékoztató könyvet alkalmazunk a szülők tájékoztatására. Ebbe a tanító vagy a diák a tanár utasítására írja, vagy a tanár írja be az érdemjegyeket, írásbeli értékeléseit, és a szülőket láttamozásra kéri. "Magatartás" füzet: osztályonként vezetjük, melybe belekerülnek a tanulók pozitív és negatív cselekedetei, melyeket a magatartás és szorgalom jegy megállapításánál veszünk figyelembe. Az a tanuló, akinek figyelmeztetése van, az adott hónapban csak változót kaphat. Adományozott plakettek vagy oklevél: évzárón a ballagó 8. osztályosok közül az kapja, aki a 8 év alatt kiemelkedő teljesítményt nyújtott, és azon tanítványok szülői, akik a 8 év alatt az iskola munkáját kimagaslóan támogatták. 2.14.1. Értékelési hagyományok Jutalmazás: Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, példamutató közösségi magatartást tanúsít és hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutal87

mazza. Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki eredményes kulturális tevékenységet folytat, kimagasló sportteljesítményt ér el, a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító munkát végez. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben lehet részesíteni. A jutalmazás formái: 

osztályfőnöki szóbeli és/vagy írásbeli dicséret,



szaktanári szóbeli és/vagy írásbeli dicséret,



napközi-vezetői szóbeli és/vagy írásbeli dicséret,



tanulószoba-vezetői szóbeli és/vagy írásbeli dicséret,



intézményvezetői szóbeli és/vagy írásbeli dicséret,



nevelőtestületi dicséret.

Az egész évben kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók a fentiek mellett könyv vagy egyéb tárgyi jutalomban is részesülhetnek. Ezek átadására általában a tanévzáró ünnepség keretében kerül sor. Büntetés: Azt a tanulót, aki az iskolai házirend törvényeit megszegi, s a nevelői kérés, figyelmeztetés, segítő szándékú beszélgetés nem vezet eredményre, büntetésben részesítjük. A büntetés nem bélyegezheti meg tartósan a tanulót, lehetőséget adunk a javításra. A büntetés formái: 

osztályfőnöki szóbeli és/vagy írásbeli figyelmeztetés,



szaktanári szóbeli és/vagy írásbeli figyelmeztetés,



tanulószoba-vezetői szóbeli és/vagy írásbeli figyelmeztetés,



intézményvezetői szóbeli és/vagy írásbeli figyelmeztetés,

A fegyelmi büntetés lehet: 

megrovás,



szigorú megrovás,



meghatározott kedvezmények, juttatások megvonása.



egyeztetés után áthelyezés másik iskolába.

2.14.2. A jutalmazás és büntetés alkalmazásának elvei: 

minden esetben az ellenőrző mellett az osztálynapló megjegyzési rovatába is kerüljön beírásra, 88



indokolt esetben nem kell a fokozatok betartásához alkalmazkodni, azonnal magasabb fokozatú jutalmazás és büntetés is adható,



a magatartás és szorgalom osztályzatok megállapításánál figyelembe kell venni a bejegyzett jutalmazásokat és büntetéseket, ettől csak a nevelőtestület határozata alapján lehet eltérni.

2.14.3. A magatartás és szorgalom minősítése A magatartás érdemjegy minősítése PÉLDÁS Aktív, kezdeményező munkáját szívesen végzi 2. Hatása a közösségre Pozitív 1. Az iskolai feladatokban való részvétel, hozzáállás

3. A Házirend betartá- Betartja és a sa betartására ösztönöz 4. Aktivitása, példamu- Jó, másokat is tatása buzdít 5. Felelősségérzete Fejlett, tettekben megnyilvánuló 6. Fegyelmezettsége 7. Törődés társaival 8. Segítőkészsége

9. Viselkedése, hangneme 10. Viszonya nevelőihez, felnőttekhez, szüleihez

Nagyfokú, önfegyelemre épül Odafigyel másokra

JÓ

ROSSZ

Közömbös, meg- Érdektelen, bízatásaiban megbízhatatlan, következetlen szembefordul a közakarattal Tudatosan nem Szembefordul a árt, bizonytalan közösséggel

Megfelelő

Negatív, rendbontó Sodródik a több- Fejletlen, tetteiséggel, vagy a ért nem vállalja közösség mellett a felelősséget

Nem kezdeményez, de elfogadja a kezdeményezést Megfelelő

Általában észreveszi társai gondjait Fejlett, keresi a Együttérez a segítő és jobbí- problémákkal tó változtatások küzdőkkel, de lehetőségét nem foglalkozik velük Helyzetnek megfelelő, udvarias Tisztelettudó

VÁLTOZÓ

Kapott feladatait, megbízatásait megfelelően ellátja Befolyást nem vagy kevésbé gyakorol Betartja, azt tudatosan nem sérti meg

Néha kívánnivalót hagy maga után Szót fogad, a figyelmeztetést megfogadja

89

Többé-kevésbé betartja, hajlamos a fegyelmezetlenségre Gyenge

Sokat vét ellene, gyakran megsérti

Gyenge, ingadozó

Súlyosan kifogásolható

Közömbös, vagy gátló, ártó szándékú Szimpátiája inKívülálló, elgadozó, időnként zárkózó, nem kárörvendő jellemezi segítőkészség Esetleges, spontaneitás jellemzi

Nyegle, gyakran kiszámíthatatlan

Durva, goromba

Csak nyomatékos Szófogadatlan, utasításra hajtja nyíltan szembevégre a tanári és szegül szülői utasítást, esetenként tiszteletlen

A szorgalom érdemjegy minősítése PÉLDÁS

JÓ

VÁLTOZÓ

HANYAG

1. Tanulmányi munkájának szintje képességeihez viszonyítva 2. Munkavégzésének jellemzői

Igényes

Megfelelő

Ingadozó

Képességeitől teljesítménye messze elmarad

Kitartó, pontos, megbízható

Rendszertelen, pontatlan

Megbízhatatlan nem végzi el feladatait

3. Általános tantárgyi munkavégzése (viszonya az egyes szaktárgyakhoz) 4. Önálló munkavégzés, önállóság szintje

Minden iskolai feladatát elvégzi

Rendszeres, figyel az órán, folyamatosan készül az órákra A segítséget elfogadja, a tanórai munkába bekapcsolódik

Önálló, önértelmező

Törekszik az önálló munkavégzésre

5. Többlet feladatot vállal-e? 6. Érdeklődés

Igen

Keveset

Feladatai hiányo- Feladatait a társak gyak többségében nem végzi el, egyes tantárgyakkal szembeszegül Önállótlan, tanári Elutasító a tanuutasításokra szo- lással szemben, rul. nem hajlandó munkavégzésre Ritkán Nem vállal

Tananyagon felül Érdeklődése a Változó,esetleges Közömbös, éris produkál tananyagon belül dektelenség jelmarad lemzi 7. Tanórán kívüli Sokszor, rendSzükségszerűen Ritkán Egyáltalán nem információk fel- szeresen használása 8. KötelességMagasfokú, Általában felké- Ösztönzésre vár, Nem törődik tudat rendszeresen szül képességei- alul motivált, kötelességeivel készül az órákra hez mérten, változékony időnként ösztönzésre vár 9. Felszerelés, Hiánytalan, Általában hiány- Gyakran hiáRendszeresen házi feladat rendszeresen talan, többnyire nyos, több ízben hiányos, gyakelkészíti elkészíti nincs kész ran nincs kész

Megjegyzés: a szorgalom minősítésekor figyelembe kell venni: 

a gyerek élethelyzetét, életkörülményeit,



a képességek szintjét.

90

MELLÉKLET A Szegedi Fekete István Általános Iskola Ökoiskola programja "A Földet nem szüleinktől örököltük, hanem gyermekeinktől kaptuk kölcsön!" Seattle indián törzsfőnök Cél

Feladat

Az iskola a fenntartható fejlődés alapelve szerint működik, mindennapi életében és fejlesztő munkájában érvényesülnek a környezeti szempontok.

Az iskola tevékenységeiről és ezek környezetre való hatásáról legalább évente felmérés készül.

Az iskola arculata határozottan képviseli a fenntarthatóság, a környezettel harmonikus életvitel pedagógiai értékeit.

A bemutatkozó anyagok, az épület külleme, az udvar tartozékai, a folyosók, tantermek dekorációja mind anyagában, mind megjelenésében legyen környezetbarát, egészséges. Az oktató-nevelő munkában helyet kapnak a helyi közösség életéhez kapcsolódó tevékenységek. Az iskola aktív kapcsolatot tart fenn a fenntarthatóságért tevékenykedő helyi civil és termelő szervezettel Iskolán kívüli tevékenységek szervezésében együttműködünk a hasonló célokkal szerveződő partnerszervezeteinkkel Az iskola, messzemenően figyelembe véve a gyermekek életkorát és egyéni sajátosságait, sokféle pedagógiai módszert vesz igénybe, előtérbe helyezve azokat a tanulásszervezési módszereket, amelyekben felerősödhet a társas részvétel, felértékelődhet a felelős együttműködés. Szempontok a módszer kiválasztásához:

Az iskola hozzájárul a helyi társadalom igényeinek kielégítéséhez, kiemelten a fenntarthatóság elveinek pedagógiai képviseletével.

Olyan készségek, képességek fejlesztése, mellyel tanítványaink a környezetért felelős, a környezeti problémákra érzékeny, aktív állampolgárokká válnak.

91

Megvalósíthatóság kritériumai Beszámoló készül a, az iskola minőségbiztosítási programjához illeszkedően a tanulók és a nevelőtestület környezet-tudatosságáról; b, az iskola mindennapi működése: víz-, gáz,- áram-, fűtőanyag-használat, anyagés hulladékgazdálkodásáról c, rendezvények, kirándulások környezeti hatásairól (utazások módja, keletkezett hulladék) Szórólap, faliújság, iskolaújság, falburkoló anyagok.

Együttműködési szerződések: Csemete Egyesület Magyar Madártani Egyesület Csongrád Megyei Csoportja Szegedi Vízmű Szegedi Vadaspark Szegedi Környezetgazdálkodási Kht., Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ATIVIZIG Alsóvárosi Plébánia Cikér Egyesület Projektmódszer Drámapedagógia Szerepjáték Kooperatív tanulás A lakóhely, illetve az iskola környékének valamilyen környezeti értékét vagy problémáját vizsgáltatjuk a projekt módszer alkalmazásával.

Olyan szemlélet kialakítása, mellyel a tanulók képessé válnak a problémák megértésére, a tanuló és környezete viszonyának, cselekvési, döntési lehetőségeinek tisztázására az iskola természeti és épített környezetének megismerésén keresztül.

A mindennapi környezetgazdálkodás részévé váljon az iskolahasználók életének.

- alkalmazkodjanak az életkori sajátosságokhoz, - vonjanak be minél több tanulót, - az iskola keretein túl is legyenek hatással, - a természetbe szervezett tevékenységek száma a lehető legtöbb legyen, - a lakóhelyi vagy közeli példára alapozzanak, - nyújtsanak sok élményt a tanulónak, - az érzelmekre hassanak, a személyes megtapasztaláson alapuljanak, - legyen bennük sok játékos elem. A diákok bevonása az őket érintő döntések előkészítésébe. A környezeti értékek beépítése a tanítás tartalmába és tevékenységrendszerébe. élmény alapú, tevékenységközpontú módszerek minél sokoldalúbb alkalmazásával. E célból az iskola minden tanévben munkatervében tervez az ökoiskola arculatához kapcsolódó programokat. A szabadidős foglakozások keretét a népi kalendárium mindennapjaira épülő események adják. A Világörökség részévé nyilvánított helyszínek megismerése, kiemelten a magyarországi, helyi természeti és épített értékeket. A tevékenységek tervezése az éves munkatervben. Az iskola a lehető legkisebb szinten tartja a hulladékkibocsátását, a keletkező hulladékokat környezetkímélő módon kezeli. Ahol lehetséges, törekszik a termékek és anyagok újrafelhasználására, hasznosítására. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás, energia-takarékosság, vízgazdálkodás megszervezése.

92

A tevékenységet lehetőség szerint a szabadban Erdei Iskola

A diákönkormányzatnak van környezetvédelmi felelőse Témanap, témahét Szakkörök Vetélkedők, tanulmányi versenyek Iskola-nyitogató foglalkozások

Tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében, tanulmányi kirándulások, országjárások keretében megismertetni tanulóinkat a világörökség védelmével, a világörökség helyszíneivel. Megfelelő mennyiségű szelektív hulladékgyűjtő (papír, műanyag, kommunális hulladék, elemgyűjtő), iskolai komposztáló, esővízgyűjtő használata

A környezetterhelés csökkentését eredményező szemlélet, magatartás fejlesztése, környezetkímélő anyagok használatának elterjesztése. Az iskola takarékos működtetése

A környezettudatos fogyasztási szokások kialakítása a tanulók mindennapi döntéseiben

Tudatos vásárlásfoglalkozások

Az iskola technikai és adminisztratív dolgozói részt vállalnak az intézmény környezetbarát működtetésében Az iskola takarékosan és észszerűen bánik a vízzel.

Környezetbarát iroda, szelektív hulladék-gyűjtés, tiszta, egészséges környezet

Az iskola takarékosan bánik az energiával Az iskola a lehető legkisebb mértékben szennyezi a levegőt

A természetismereti tanulmányok összegzése, rendszerezése, alkalmazása

Erdei iskolai program szervezése

A szabadtéri tevékenységek, programok tervezett, állandó részei a pedagógiai munkának, a szervezés fontos szempontja az egészséges életvitel. A környezeti nevelésiökoiskolai tevékenység öszszehangolt működése, har-

A természet tanulmányozása tantermen, iskolán kívül, a szabadban is folyik. Az iskola ösztönzi a tanulókat, szülőket, pedagógusokat a természetjárásra Az iskolában a környezeti nevelési munkacsoport figyelemmel kíséri, véleményezi,

93

Víztakarékos berendezések felszerelése és szakszerű használata. A csapok és WC-tartályok rendszeres ellenőrzése, a csepegések, szivárgások azonnali megszüntetése. Esővíz használata a lehetséges, arra alkalmas helyeken Energia őrjárat Takarékosság a hőenergiával. Takarékosság az elektromos árammal. Energia őrjárat A kémények, szellőztető berendezések anyagkibocsátása szabályozott és rendszeresen ellenőrzött. A szabadtéri burkolt felületek (sportpályák, udvar) gondozottak, pormentesek. Az iskolakert mentes az allergén növényektől. Az erdei iskola költségeinek (szállás, étkezés) egy részét lehetőség szerint az iskola pályázati forrásokból igyekszik biztosítani. Így az anyagi terhek fennmaradó része a családokra hárul. Azoknak a tanulóknak, akik nem kívánják, vagy nem tudják igénybe venni ezt a programot, a továbbhaladást az iskola az abban való részvétel nélkül biztosítja. Terepgyakorlat Tanulmányi kirándulás Tanóra a szabad levegőn Természetjárás Ökoiskolai munkaközösség működtetése (a tagok között van reál, humán, ill. művészeti

monikus fejlesztése az oktató-nevelő munka szerves részeként. A nevelőtestület képzett a környezetvédelmi, fenntarthatósággal kapcsolatos témák tanításában, legyen jártas a módszertanában, és ezt alkalmazza is. Az iskola környezeti nevelési-ökoiskolai tevékenysége váljon ismertté a helyi és tágabb környezet számára

A környezeti nevelésiökoiskolai munkához fontos információk naprakész ismerete

javaslataival segíti az iskola környezeti nevelési, ökoiskolai tevékenységét. Az iskola a fenntarthatóság pedagógiájához kapcsolódó pedagógus és más szakmai továbbképzéseket szervez, illetve részt vesz ilyen képzések szervezésében, a tapasztalatok átadásában Az iskola felhasználja a különböző kommunikációs csatornákat és a helyi médiát annak érdekében, hogy munkájáról minél többen hírt kapjanak. Szülők tájékoztatása az ökoiskolai tevékenységről, az együttműködés eredményeiről Az iskola folyamatosan fejleszti a fenntarthatósággal kapcsolatos információs bázisát (könyvek, újságok, CD-k, internetes kapcsolat).

94

tárgyak, testnevelés tanárai is) Évente munkaterv szerint legalább egy tantestületi továbbképzés.

Hírlevél A Városi TV esetenkénti tájékoztatása Iskolai honlap frissítése Helyi napilapok tájékoztatása ÖKO-faliújság

Iskolai könyvtár

Az iskola tagjainak, partnereinek feladatai az iskolai környezeti nevelés és egészségnevelés terén Humán erőforFeladat, szerepkör rások Iskolavezetőség Támogatja az iskolai környezettudatos tevékenységet, melyet a minőségi munka részének tekint, hozzá megfelelő anyagi forrásokat teremt. Az eredményes munka érdekében ösztönző rendszert dolgoz ki. Fontosnak tartja a személyes példamutatást, ezért aktívan részt vesz az egyes programokban.

Erősségek

Hiteles, a program iránt elkötelezett személyiségek legyenek mind a pedagógusok, mind a diákok számára. Hasznosítható kapcsolatrendszerrel rendelkezzenek. Vezetői munkájukat kreativitás, nyitottság, tolerancia jellemezze. Tanárok Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanít- Minden tanár folyamatos felaják az egyes természetvédelmi-, környezetvé- datának tekintse a környezetdelmi és egészségnevelési tartalmakat. Folya- egészségvédelemre nevelést matosan frissítik e témájú ismereteiket és pe- tantárgyától függetlenül. Szedagógiai módszereiket. mélyiségének, érdeklődésének megfelelően gazdagítsa az iskola e területeken nyújtott szolgáltatásait. Osztályfőnökök Összehangolják osztályuk környezeti- és egés- Használja ki az aktualitásokat zségnevelési tevékenységét. Kapcsolattartók a osztályközösségi megbeszéléseszülők és a gyermekek között, szervező, tájé- ken. koztató munkát végeznek. Működtesse a felelősi rendszert. A hátrányos és a veszélyeztetett tanulók segí- Családok bevonása, konkrét tése. Kapcsolattartás a szülőkkel, a családsegí- segítségadás, vagy közvetítés. tőkkel. Iskolaorvos, Tanórai és tanórán kívüli foglalkozá- Szakmai kompetencia, szemévédőnő lyes ráhatás, személyes kapcsosok tartása az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról. Segíti a tanár munkáját az lattartás a gyerekekkel, szülőkkel. egészségmegőrzésben. Technikai dolgo- A programok tárgyi feltételeinek biztosítása, Az iskola fűszerkertjében és az zók tantermek, vizesblokkok, világítási hálózat, épületben lévő növények, a iskolaudvar karbantartása. füves felület ápolása, gondozása, szelektív és folyamatos hulladékgyűjtés segítése. Diákok A tervezett éves programban részt vesznek Évszakonként az osztálytermek (hallgatóság, tevékeny részvétel, megfigyelé- dekorálása, napi rendszerességsek, kezdeményezések). Felelősséggel használ- gel a tanterem rendjéért, tisztaják az épületet és az iskolaudvart. ságáért való felelősség. A fő hangsúly a szemléletformáláson van. Szülők Előadások tartása, szemléltető eszközök gazTevékeny részvétel a progradagítása, anyagi támogatás, szervezés, kísérési mokban, az ő szemléletük is tevékenység, formálódik, a környezeti- és külső erőforrások felkutatása. egészségnevelés túlmutat az iskola falain.

95