ISKOLÁNK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2016

ISKOLÁNK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2016.

2 TARTALOMJEGYZÉK

I. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA ....................................................................................................................... 6 1. ISKOLÁNK TÖRTÉNETE ........................................................................................................................................... 7 2. AZ ISKOLA ARCULATA ........................................................................................................................................... 8 2.1. A névadó emlékének ápolása ................................................................................................................. 8 2.2. Képzési kínálatunk .................................................................................................................................. 8 2.3. Az iskola képzési rendszerének struktúrája .......................................................................................... 10 2.4. Az iskola tanulói közössége................................................................................................................... 11 2.4.1. Szülői háttér.................................................................................................................................................... 11 2.4.2. Lakóhely szerinti megoszlás ............................................................................................................................ 11 2.4.3. A tanulók neveltségi szintje ............................................................................................................................ 11 2.4.4. Az iskolaválasztás motivációja ........................................................................................................................ 11 2.4.5. Továbbtanulási szándék .................................................................................................................................. 12

3. AZ ISKOLA KÖRNYEZETE ....................................................................................................................................... 12 3.1. Iskolánk helye a fővárosi közoktatási rendszerben .............................................................................. 12 3.2. Az iskola gazdasági környezete ............................................................................................................. 12 4. AZ ISKOLA MEGLÉVŐ KAPCSOLATRENDSZERE ........................................................................................................... 12 4.1. Kapcsolat a fenntartóval ....................................................................................................................... 12 4.2. Kapcsolattartás a szülőkkel ................................................................................................................... 13 4.3 Kapcsolattartás más intézményekkel .................................................................................................... 13 4.3.1. Kapcsolattartás az általános iskolákkal ........................................................................................................... 13 4.3.2.Kapcsolattartás a felsőoktatási intézményekkel .............................................................................................. 13 4.3.3. Kapcsolattartás a szakmai szervezetekkel ...................................................................................................... 13 4.3.4. Kapcsolattartás végzett tanulóinkkal .............................................................................................................. 13

II. NEVELÉSI PROGRAM................................................................................................................................... 14 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ................ 15 1.1. Pedagógiai alapelveink ......................................................................................................................... 15 1.2. Az iskolában folyó nevelés és oktatás céljai.......................................................................................... 15 1.2.1. Általános célok................................................................................................................................................ 15 1.2.2. Művészeti képzési célok ................................................................................................................................. 16 1.2.3. Szakmai képzési célok ..................................................................................................................................... 16

1.3. A nevelő-oktató munka feladatai ......................................................................................................... 17 1.3.1. Oktatáshoz kapcsolódó feladatok................................................................................................................... 17 1.3.2. Neveléshez kapcsolódó feladatok .................................................................................................................. 17 1.3.3. Az oktató-nevelő munkát segítő feladatok ..................................................................................................... 18

1.4. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai ........................................................................................... 18 1.4.1. Az intézménybe lépés feltételei, felvétel a 9. évfolyamra .............................................................................. 18 1.4.1.1. A beiskolázási tevékenység..................................................................................................................... 18 1.4.1.2. A felvételi eljárás .................................................................................................................................... 18 1.4.2. Osztály- és csoportba sorolás ......................................................................................................................... 19 1.4.3. Választható tantárgyak, foglalkozások, a pedagógusválasztás szabályai ........................................................ 20 1.4.4. A képzés belső szakaszai ................................................................................................................................. 21

1.5. Előrehozott érettségi vizsga .................................................................................................................. 21 1.6. Évfolyamvizsgák .................................................................................................................................... 22 2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ........................................................................................... 22 2.1. Egészségnevelési program .................................................................................................................... 23 2.1.1. Az egészségnevelés célja ................................................................................................................................ 23 2.1.2. Az egészségnevelés főbb témakörei ............................................................................................................... 24 2.1.3. Az egészségnevelés területei .......................................................................................................................... 25 2.1.4. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ..................................................................... 27 2.1.5. Elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátításának terve ....................................................................................... 28 2.1.5.1. Követelmények ....................................................................................................................................... 28 2.1.5.2. Az elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátításának keretei ....................................................................... 28

2.2. Környezeti nevelési program ................................................................................................................ 29 2.2.1. Adottságaink ................................................................................................................................................... 29 2.2.2. A helyzetelemzésből kiindulva a javulást szolgáló célok és a változást segítő feladatok ................................ 30 2.2.3. Az iskola környezeti nevelési céljai ................................................................................................................. 30

3 2.2.4. A környezeti nevelés területei ........................................................................................................................ 31 2.2.4.1.Tanórai foglalkozások .............................................................................................................................. 31 2.2.4.2.Tanórán kívüli tevékenységek ................................................................................................................. 31

3. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK............................................................................................... 31 3.1. Diákönkormányzat ................................................................................................................................ 32 3.1.1. A diákönkormányzattal kapcsolatos pedagógiai feladataink: ......................................................................... 32 3.1.2. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje ....................... 32

3.2. Iskolai közösségek ................................................................................................................................. 33 3.3. Iskolai hagyományaink ......................................................................................................................... 33 3.4. Hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényeink ............................................................................. 33 3.5. Iskolai rendezvények ............................................................................................................................ 34 3.6. A tanév programjához kötődő kiállítások ............................................................................................. 34 3.7. Tanórán kívüli foglalkozások ................................................................................................................. 34 3.8. Közösségi szolgálat ............................................................................................................................... 35 4. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGÜNK ............................................ 35 5. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGÜNK ...................................................................... 36 5.1. A tehetséggondozást segítő tanórán kívüli tevékenységek .................................................................. 36 5.1.1. Szakkörök........................................................................................................................................................ 36 5.1.2. Versenyek ....................................................................................................................................................... 36 5.1.3. Sportköri foglalkozások .................................................................................................................................. 36

6. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATAINK ............................................................................. 37 6.1. Hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók problémáinak kezelése .............................................. 37 6.2. Az ifjúságvédelmi feladatok megvalósításához igénybe vehető eszközök ............................................ 38 6.3 Külső kapcsolatok rendszere az ifjúságvédelemben .............................................................................. 38 7. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM .......................................................... 38 7.1. A BTM-es tanulókkal való foglalkozás ................................................................................................... 39 8. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT, A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ......................................... 39 8.1. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ........................................................................... 39 8.2. A tanulók esélyegyenlőségét segítő tevékenység ................................................................................. 40 9. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI ....................... 40 9.1. Az iskolai diákönkormányzat (DÖK) ...................................................................................................... 40 9.1.1.A diákönkormányzattal való kapcsolattartás rendje, a diákok szervezett véleménynyilvánításának lehetőségei: .............................................................................................................................................................. 41

9.2. Együttműködés a szülőkkel .................................................................................................................. 41 9.3. Együttműködés a Jelky Alapítvánnyal ................................................................................................... 42 10. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK....................................................................................................................... 42 11. A PEDAGÓGUSOK, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI ............................................................................................... 42 12. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE .................................... 42 12.1. Az oktatás tárgyi felszereltsége iskolánkban ...................................................................................... 42 12.1.1. Tantermeink ................................................................................................................................................. 43 12.1.2. Tornaterem ................................................................................................................................................... 43 12.1.3. Színházterem ................................................................................................................................................ 43 12.1.4. Ebédlő és konyha .......................................................................................................................................... 44 12.1.5. Tanműhelyek ................................................................................................................................................ 44 12.1.6. Könyvtár ....................................................................................................................................................... 44 12.1.7. Informatikai felszereltség ............................................................................................................................. 45 12.1.8. Zárt láncú TV-hálózat .................................................................................................................................... 45

12.2. Szemléltetőeszközök........................................................................................................................... 45 III. SZAKMAI PROGRAM – HELYI TANTERVEK ................................................................................................. 47 1. A SZAKMAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPJAI: ................................................................................................ 48 2. KÉPZÉSI KÍNÁLATUNK .......................................................................................................................................... 54 3. ÓRATERVEK ...................................................................................................................................................... 57 3.6. Ruhaipari technikus képzés (5 éves moduláris rendszerű)* ............................................................... 63 OKJ száma: 54 542 01 0010 54 02................................................................................................................ 63 3.7. Beszámítás alapján történő OKJ váltás a kifutó művészeti képzésekben ............................................. 64 4. A SZAKMAI ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI ÓRASZÁMOK BESZÁMÍTHATÓSÁGA ....................................................................... 65 4.1. Az új típusú képzésre történő áttérés alapja, a beszámítás elve ......................................................... 65 6. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ............................ 67 7. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI ............................................................................................ 67 8. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJA ELLENŐRZÉSÉNEK, ÉRTÉKELÉSÉNEK RENDSZERE, MÓDSZEREI....................................... 68

4 8.1. Az ellenőrzés, értékelés funkciói, alapelvei .......................................................................................... 68 8.2. A számonkérés, teljesítményértékelés követelményei ......................................................................... 68 8.3. Az értékelés fajtái ................................................................................................................................. 69 8.4. Az ellenőrzés fajtái ................................................................................................................................ 69 8.5. A tanműhelyi munka ellenőrzése, értékelése ....................................................................................... 70 8.6. Ellenőrzés és értékelés a testnevelés tantárgyban ............................................................................... 71 8.7. Ellenőrzés és értékelés a tervezés tantárgyban .................................................................................... 71 8.8. Ellenőrzés és értékelés a rajz tantárgyban ........................................................................................... 72 9. A TANULÓK MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK ALAPELVEI, KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI ....... 72 9.1. A magatartásjegy kialakításának elvei .................................................................................................. 73 9.2. A szorgalom jegy kialakításának elvei ................................................................................................... 73 IV. ZÁRÓ DOKUMENTUMOK ........................................................................................................................... 77 1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA ............................................................................................ 78 2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁNAK DOKUMENTUMAI .................................................................................... 78 3. ZÁRADÉK ....................................................................................................................................................... 78 V. MELLÉKLETEK ............................................................................................................................................. 79 1. SZÁMÚ MELLÉKLET ............................................................................................................................................. 80 2. SZÁMÚ MELLÉKLET ............................................................................................................................................. 80 3. SZÁMÚ MELLÉKLET ............................................................................................................................................. 83 4. SZÁMÚ MELLÉKLET ............................................................................................................................................. 83 5. SZÁMÚ MELLÉKLET ............................................................................................................................................. 91 1. A Divat- és stílustervező 5 éves művészeti képzés helyi tanterve........................................................... 91 2. 2 éves Divat- és stílustervező művészeti képzés helyi tanterve ........................................................... 118 3. A Textilműves 5 éves művészeti képzés helyi tanterve......................................................................... 137 6. Könnyűipari gyártmányelőkészítés (szerkesztés-modellezés) 5 óra .................................................... 149 6. SZÁMÚ MELLÉKLET ........................................................................................................................................... 157

5 Küldetésnyilatkozat Iskolánk elődjét 1873-ban alapították. Azóta a hazai női ruhaipari oktatás bázisa, meghatározó intézménye. Az elmúlt több mint száz év alatt folyamatosan és magas színvonalon biztosította a Főváros és az ország ruhaipari szakember igényének ellátását. Intézményünk feladatának tekinti a mindenkori tantestületeink és diákjaink által képviselt értékek megőrzését. Ezért iskolai életünkben meghatározó szerepe van a hagyományőrzésnek, s ennek eszméjéből kiindulva, a hagyományteremtésnek. Célunk, hogy tanítványaink hagyománytisztelő, az emberi értékeket megbecsülő közösségi emberekké váljanak. Elődeink szakmai eredményei arra köteleznek bennünket, hogy olyan innovatív iskolát működtessünk, amely a régi színvonalon képes megfelelni az új elvárásoknak. Célunk, hogy a magas szintű általános és szakmai műveltség elsajátíttatásával tanulóink helytálljanak a felsőoktatásban és a munka világában egyaránt. Az általunk képzésben részesülő tanulók magas fokon sajátítják el az öltözéktervezés és textiltervezés folyamatát. Az első tanulmányi évtől kezdődően gyakorlati képzésben is részt vesznek, így a megtervezett modelleket meg is tudják valósítani. Részt vesznek a modellek tervezésében, szerkesztésében és elkészítésében. Ismerik a divatirányzatokat, az alapanyagok sajátosságait, a színek harmóniáját. Képesek egyedileg elkészíteni a ruházati termékeket, kollekcóba rendezni, kifutóra állítani és személyre szabott stílust kialakítani. Az iskolánkban folyó szakmai és művészeti képzés kreatív, teremtő tevékenység, amely fejleszti az esztétikai igényességet, a megfontolt, folyamatban való gondolkodásmód kialakulását, az elvonatkoztatást, a kombinációs készséget. Tanulóinknak kialakul egyéni látásmódja, fejlődik a személyiségük, önértékelésük, és önmegvalósításuk helyes irányba terelődik. Képessé válnak az élet különböző kihívásainak kreatív megoldására, harmónia megteremtésére önmagukkal és környezetükkel. Az iskolánkban folytatott tanulmányok lehetőséget biztosítanak az önálló munkavégzésre, önálló vállalkozási tevékenység folytatására, valamint művészeti egyetemeken továbbtanulásra. Tantestületünk hagyományosan kiemelt értéknek tekinti a gyermekek szeretetét, tudatosan törekszik a harmonikus, befogadó, a másik embert tiszteletben tartó közösség kialakítására. Meggyőződésünk, hogy munkánk eredményes végzéséhez szükséges a szülők támogatása is. Ezért szorosan együttműködünk a szülői munkaközösséggel, bevonjuk őket az iskolai munkába, s törekszünk a személyes kapcsolatok kialakítására is. Intézményünkből kizárjuk a napi politikát, vallási és világnézeti kérdésekben semleges álláspontot képviselünk.

6

I. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

7

1. Iskolánk története Iskolánk elődjét 1873-ban alapították, "Női Ipar- és Kereskedelmi Tanoda" elnevezéssel. A fiatal nőket úgy képezték, hogy önálló gyakorlati munka, a női munkaüzletek vezetésére is képesek legyenek. 1911-ben adták át rendeltetésének a Rákóczi tér 4. szám alatti háromemeletes iskolaépületet, amelyet Pártos Gyula műépítész tervei szerint a Wellich-testvérek építettek. Ez a szép, ma már patinás épület ad otthont jelenleg is iskolánknak. Az iskola több szervezeti változáson esett át, 1879-től 1949-ig "Nőipariskola", majd vele társiskolaként "Állami Ipari Leányközépiskola" működött, a gyakorlati képzés mellett érettségit adott, fehérnemű- és ruhavarrásból a segédlevéllel egyenértékű képesítést nyújtott. (Akkori népszerű nevén csak, mint "Cérnaegyetem" emlegették.) Ipari tanítóképzés és kézimunkatanárnőképzés is folyt az intézetben. Az első ipari középiskolai érettségi vizsgálatot 1943-ban tartották. Az Állami Nőipariskola és az Ipari Leányiskola egymás mellett 1949-ig megszakítás nélkül működött. Az intézmény 1949-ben először textilipari gimnáziummá alakult át, majd a nagyüzemi termelés megindulásával a középfokú szakemberigény kielégítésére ruhaipari technikummá. A technikumban cipőipari képzés is folyt. 1963-ban a nappali tagozatú technikusképzést megszüntették, helyébe a szakközépiskolai képzés lépett. 1972-től kezdődően szervezhettük a felnőttek technikusképzését országos hatáskörrel. Így nagy szakmai tapasztalatokkal rendelkezünk mind a középiskolás korosztály, mind a felnőttek képzése terén. 1980-ban intézményünket összevonták a Varga Katalin Ruhaipari Szakközépiskolával, székhelyül a Rákóczi tér 4. számú épületet jelölték ki. 1985-től újra indulhatott a technikusképzés a nappali tagozaton is. 1995-2000. között gimnáziumi osztályokat is indítottunk. 2000/2001. tanévben kezdtük meg a divat-stílustervező asszisztens és a marketing ügyintéző technikus képzést. A 2002/2003-as tanévtől a BMF-val karöltve felsőfokú szakképzést indítottunk, könnyűipari szakterületen, levelező és nappali tagozatos képzésben. Ugyanebben az évben bevezettük az iparművészeti jellegű textilrajzoló és modelltervező asszisztensképzést. 2008-ban - a Fővárosi Önkormányzat döntése alapján - a szakképző intézményei Területi Integrált Szakképző Központokba tömörültek. Iskolánk a Modell-TISZK tagja lett, melyben iskolánk alapképző szerepet kapott. A 2011-2012-es tanévben a kézműves szakképzés indításával bővítettük művészeti képzési kínálatunkat.

8 2012-ben megszűnt a Modell-TISZK, így a 2012-2013-as tanévtől újra indíthattuk a ruhaipari technikus szakképző évfolyamot. A 2012/2013. tanévet követően - kifutó jelleggel - megszűnt a ruhaipari technikus képzés, intézményünk művészeti iskolává alakult át. Az OKJ változásával a 2013/2014. tanévtől kezdődően áttértünk a divat- stílustervező és textilműves szakmák oktatására felmenő rendszerben, ezzel egyidejűleg a textilrajzoló és modelltervező asszisztens és a kézműves képzések - kifutó jelleggel – megszűnnek. Iskolánk 1956-tól 1993-ig Kulich Gyula nevét viselte. 1993-ban felvettük Jelky András nevét, aki világjáró szabólegény volt, és magas méltóságra jutott. "Kiváló polgár, aki tiszteletreméltó nevet vívott ki magának külföldön s rendkívüli módon gyarapította hazája böcsületét az idegen előtt" írták róla 1783-ban, halálakor. Iskolánk neve a Fővárosi Önkormányzat döntése alapján 2012. szeptember 1. napjától Jelky András Iparművészeti Szakközépiskolára változott. A 2011. évi CXC. törvény 7.§ (1) bekezdés d) pontjának rendelkezése alapján 2016. szeptember 1. napjától iskolánk neve Jelky András Iparművészeti Szakgimnázium.

2. Az iskola arculata 2.1. A névadó emlékének ápolása Iskolánk névadója, Jelky András tiszteletére minden évben Jelky-napot szervezünk, melynek keretében tanulmányi, kulturális, művészeti, sport és egyéb programokat szervezünk. Az iskola és az épület múltját időszakos, valamint az igazgatói folyosón állandó kiállításon mutatjuk be. 2.2. Képzési kínálatunk Iskolánk a középiskolai szakmai oktatás keretében a következő feladatokat látja el: Nappali tagozaton: -

Divat- stílustervező képzés 9-13. évfolyam. Textilműves képzés 9-13. évfolyam. Divat- stílustervező 2 éves (érettségivel rendelkezőknek) Jelmeztervező képzés 1 éves (divat- stílustervező képzettséggel rendelkezőknek). A 2017/2018. tanévtől kezdődően. Divat- és stílustervező képzés átállással, 13. évfolyamon A 2013/2014. tanévtől kezdődően kifutó jelleggel Textilműves képzés átállással, 13. évfolyamon A 2015/2016. tanévtől kezdődően kifutó jelleggel Ruhaipari technikus képzés 14. évfolyam (1 év beszámításával az alapképzés alapján.) Kifutó jelleggel.

9 Felnőttoktatás -

Jelmeztervező képzés 55211 05, ráépülés (1 év) a Divat- és stílustervező végzettséggel rendelkező jelentkezőknek Divat és stílustervező képzés 54211 02 (1 év beszámítással) a Textilműves végzettséggel rendelkező jelentkezőknek Textilműves képzés 54211 08 (1 év beszámítással) a Divat és stílustervező végzettséggel rendelkező jelentkezőknek

Nem szakmai kiegészítő tevékenységeink: -

Főző konyha üzemeltetése (Fővárosi Önkormányzat működtetésében). A tanműhelyeinkben előállított termékek árusítása. Iskolaorvosi rendelő működése iskolaorvossal és védőnővel. Saját nyersanyag-, készáru raktár és karbantartó műhely üzemeltetése.

A feladatok ellátásához az iskola rendelkezik a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel.

2.3. Az iskola képzési rendszerének struktúrája

egyetem, főiskola, továbbtanulás

15. évf.

13. évf. 12. évfolyam 11. évfolyam 10. évfolyam 9. évfolyam

Második - szakképesítés Divat -és Textilműves stílustervezés

Ráépülő - szakképesítés Képző -és iparművészeti ágazat Ruhaipari technikus

Szakgimnáziumi képzés Képző -és iparművészeti ágazat Textilműves Divat -és stílusttervezés Szakmai évfolyam Szakmai évfolyam Érettségi Érettségi Szakgimnáziumi képzés

munkavállalás, vállalkozás, önálló alkotói tevékyenység

Szakgimnáziumi képzés

15. évf.

14. évfolyam 13. évfolyam

Jelmeztervező

Érettségire épülő képzés Képző -és iparművészeti ágazat Divat -és stílusttervezés

Textilműves

Szakmai évfolyam

Szakmai évfolyam

érettségi

érettségi

2.4. Az iskola tanulói közössége 2.4.1. Szülői háttér A családi háttér igen változó. A társadalom minden rétegéből kerülnek be iskolánkba a gyerekek. Külön sajátossága iskolánknak, hogy a szakma szeretete és gyakorlása családokon belül "öröklődik", sok tanulónak a szülője vagy nagyszülője is már ide járt, ezért került a gyermek hozzánk. A családok anyagi helyzete igen eltérő. A vagyoni különbségek az utóbbi időben jelentősen nőttek. 2.4.2. Lakóhely szerinti megoszlás A tanulóink zöme budapesti vagy Pest megyei. Az iskola tanulóinak 2-3 %-a más megyéből való, ők kollégisták. 2.4.3. A tanulók neveltségi szintje Tanulóink neveltségi szintje átlagosnak mondható. Tapasztalatunk, hogy a hozzánk érkező diákoknál fokozatosan gyengül a hagyományos értékek, mint például a tudás tisztelete, csökken az akaraterő, a kitartás. Egyre alacsonyabb szintjén állnak az iskolai szocializációnak. Ugyanakkor egyre erőszakosabban akarják érdekeiket érvényesíteni, csökken a tolerancia, a másik ember tisztelete. Ezek a változások társadalmunkban megjelenő tendenciák, nem csupán az iskolánkba érkező tanulók egy részének sajátja. Ezért fontos szerepe van az iskolai nevelőmunkának a helyes értékek közvetítésében, a negatív tendenciák ellensúlyozásában. 2.4.4. Az iskolaválasztás motivációja A tanulók elsősorban a rajz szeretete miatt jelentkeznek iskolánkba, de többségükben tudatosan választják szakképzéseinket. Intézményünk nagy hangsúlyt fektet a beiskolázási tevékenységére. Célunk a tanulók, szülők, az általános iskolák minél bővebb informálása az intézményünkben folyó szakmai munkáról, a képzési kínálatunkról. Nagy igyekezettel segítjük a nyolcadikos tanulókat a sikeres pályaválasztásban. Ennek érdekében minden évben részt veszünk: - a továbbtanulási börzéken, - a továbbtanulási szülői értekezleteken, - megszervezzük a „nyitott kapuk” programot októberben és januárban, - folyamatosan gondozzuk a honlapunk írásos és képi anyagát, - megjelenünk a pályaválasztási kiadványokban.

12 2.4.5. Továbbtanulási szándék Végzős tanulóink közül sokan a Moholy - Nagy Művészeti Egyetem, az Óbudai Egyetem formatervezői szakán, a Budapesti Metropolitan, a Nyugat-Magyarországi Egyetem, és más felsőoktatási intézmények művészeti szakjain próbálkoznak továbbtanulással.

3. Az iskola környezete 3.1. Iskolánk helye a fővárosi közoktatási rendszerben Iskolánk fenntartója és működtetője a Klébelsberg Intézményfenntartó Központ, épületünk Budapesten, a VIII. kerület, Rákóczi tér 4. szám alatt található. 2013-tól, mint művészeti iskola, önálló intézményként működik. 3.2. Az iskola gazdasági környezete Az iskola gazdasági környezete az elmúlt évtizedekben előnytelenül változott. Megszűntek a nagyvállalatok, amelyek biztos szakmai hátteret nyújtottak az iskolának. A tanév tavaszi időszakában, külön rendezvény keretében lehetőséget adunk az iskolánkban végzett tanítványok számára, hogy előadás keretében bemutassák saját szakmai munkájukat. A sikeres életpályák követendő példák lehetnek iskolánk mindenkori tanulói számára. A kiállítások, az előadások és a beszélgetések lehetőséget adnak a személyes tapasztalatgyűjtéshez, a szakmai karrier tervezéséhez.

4. Az iskola meglévő kapcsolatrendszere 4.1. Kapcsolat a fenntartóval A Klébelsberg Intézményfenntartó Központtal, mint fenntartóval az igazgató tartja a kapcsolatot. Minden igazgatói értekezleten, tájékoztatón, továbbképzésen az igazgató vagy helyettese részt vesz. Az ott elhangzottakról tájékoztatja az iskola vezetőségét és a tantestületet.

13

4.2. Kapcsolattartás a szülőkkel A szülőkkel való kapcsolattartás területei: - szülői értekezletek előre meghatározott időpontokban, általában fél évenként; - fogadóórák (szervezett iskolai, vagy egyéni megbeszélés alapján); - szülői munkaközösségi megbeszélések, együttműködések; - közvéleménykutató felmérések, kérdőívek; - a szülők meghívása az iskolai rendezvényeinkre; - szülők bevonása az iskola kulturális életébe, felújításokba, a tanítás- tanulás színvonalának emelését elősegítő fejlesztések céljából (pl: szülők bálja, „Szülők napja az iskoláért” program meghirdetése); - a tantestületből megbízott összekötő, koordináló tanár az iskolai SZMK elnökséggel és az igazgató részvételével megtervezi, összeállítja az aktuális, éves programot, éves munkatervet készít; - az igazgató a szülők bejelentéseit, észrevételeit fogadja. 4.3 Kapcsolattartás más intézményekkel 4.3.1. Kapcsolattartás az általános iskolákkal Folyamatos a kapcsolattartás az általános iskolákkal. Elmegyünk pályaválasztási szülői értekezletekre, szórólapokat juttatunk el hozzájuk. Kiállításokkal és divatbemutatókkal részt veszünk pályaválasztási börzéken, fogadjuk az érdeklődőket a „nyitott napokon” és bemutatjuk az iskolánkban folyó szakmai munkát. Rendszeresen tájékoztatjuk az általános iskolákat, a hozzánk beiratkozó tanulók, kilencedik, valamint a tizedik évfolyamon elért eredményeiről. 4.3.2.Kapcsolattartás a felsőoktatási intézményekkel Az Óbudai Egyetemmel hagyományosan jó kapcsolatokat ápolunk. Együttműködünk a szakmai követelmények kialakításában, vizsgáztatásban, továbbképzésben. Folyamatosan építjük szakmai kapcsolatainkat a Moholy - Nagy Művészeti Egyetemmel, a Budapesti Metropolitan Egyetemmel és felsőoktatási intézmények művészeti karaival. 4.3.3. Kapcsolattartás a szakmai szervezetekkel Folyamatosan építjük szakmai kapcsolatainkat a Főváros múzeumaival, kiállítótermeivel. Szoros a szakmai együttműködésünk az Iparművészeti Múzeummal, a Nemzeti Múzeummal, a Nagytétényi Kastélymúzeummal, a Néprajzi Múzeummal, a Ludwig Múzeummal stb. 4.3.4. Kapcsolattartás végzett tanulóinkkal

-

Egy adatbázisban nyilvántartjuk végzett tanulóink életútját (továbbtanulás, munkavállalás). A volt iskolához való kötődést “Öreg-diák” klub működtetésével erősítjük. A kapcsolatot internetes oldalakon és személyes találkozókon tartjuk.

14

II. NEVELÉSI PROGRAM

15

1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1. Pedagógiai alapelveink A tanári testület által közösen kialakított iskolaképünk, pedagógiai alapelveink a következők: Iskolánk - legyen gyerekcentrikus, tanárai szeretetteljes szigorral neveljenek; - adjon lehetőséget minden diáknak és tanárnak tehetsége kibontakoztatásához, önképzéséhez, továbbtanuláshoz és általában sikerélmény megszerzéséhez; - hatékonyan adjon korszerű általános és szakmai műveltséget; - tanárai mutassanak példát mint jó szakemberek, jó nevelők, törekedjenek a folyamatos önképzésre, jó kollegiális kapcsolatokra; - követelményrendszere legyen egységes, világosan megfogalmazott cél- és feladatrendszerrel; - készítsen fel az életben való helytállásra, kreativitásra, helyes erkölcsi magatartásra, önismeretre; - neveljen hazáját szerető közösségi emberré; - minden tanárától és diákjától követelje meg a helyes, szép magyar beszédet; - rendezvényei legyenek vonzóak, tartalmasak, ahol diák és tanár egyaránt jól érzi magát; - legyenek jó hagyományai, amelyeket mindenki büszkén magáénak érezhet; - légköre legyen oldott, külleme rendezett; - legyen tiszta, technikailag korszerűen felszerelt; - tanárai legyenek erkölcsileg, anyagilag megbecsülve; - rendelkezzen széleskörű és eredményes kapcsolatokkal; - nem kötelezi magát el egyetlen világnézet mellett sem, de nyitott, toleráns. Pedagógiai programunkban csak közösen vállalható céljaink jelennek meg, a megvalósítást közös munkában tudjuk elképzelni. 1.2. Az iskolában folyó nevelés és oktatás céljai 1.2.1. Általános célok Célunk olyan diákok nevelése, akik iskolánkból kikerülve helytállnak munkahelyükön, vagy az általuk választott egyetemen, illetve főiskolán, mert szakmailag jól felkészültek, kreatívak, igényük van az önképzésre és fogékonyak a szakmájukat érintő újdonságokra. Ugyanakkor hazájukat szerető közösségi emberek, hagyománytisztelők, megfelelő önismerettel rendelkeznek, humánusak és mindenkor képesek a helyes erkölcsi magatartás megvalósítására. Tevékenységük során igényesek legyenek, az általuk tervezett, kivitelezett alkotások, termékek legyenek esztétikusak, ügyeljenek környezetünk védelmére, sohasem feledkezzenek meg az egészséges életmódról. A társadalmi érintkezésük során legyenek nyitottak, közvetlenek és mindig ügyeljenek a szép magyar beszédre. Viselkedésük legyen tisztelettudó.

16

1.2.2. Művészeti képzési célok Művészeti képzéseink a 9. évfolyamtól, illetve érettségi után készítik fel tanulóinkat a művészeti életre és a záróvizsgára. A képzési területeink alapvetően a textíliák iparművészeti előállításához, feldolgozásához kapcsolódnak, ezen belül öltözéktervezésre, egyedi stílustervezésre, textiltervezésre, kiegészítők tervezésére, enteriőrtervezésre, valamint a tervezett modellek kivitelezésére helyezik a hangsúlyt. A tanulmányok során a diákok megismerkednek az általános művészetekkel, a kultúra különböző területeivel, az eltérő alapanyagok felhasználásával, a színek harmóniájával, a formatervezés szerteágazó területeivel. Megtanulnak kollekcióban gondolkodni, fejlődik a problémamegoldó képességük azáltal, hogy egy adott témakört több oldalról, több szempontból is fel kell tudni dolgozniuk úgy, hogy az mégis a saját önálló ötletük legyen. Ezekre az alapokra, valamint a divat működésének, a trendek szerepének ismeretére épülnek a textilruházati, valamint a textil tervezés konkrét feladatai. A képzés előnye, hogy nem csak a papíron tervezést támogatja, hanem a kivitelezést is, így a tanulók komplex feladatként, magasabb fokon sajátítják el a ruhatervezés valós szakaszait, közelebb kerülnek az élet elvárásaihoz. A textilműves képzés során a tanulók számtalan technikát sajátítanak el, mellyel egyedi módon mintázhatnak, díszíthetnek textil felületeket, térbeli formákat. Részt vesznek az első tanulmányi évtől szakmai gyakorlati képzésben, megtanulnak varrni annak érdekében, hogy a megtervezett modelleket meg tudják valósítani. A gyakorlat segítségével képesek lesznek az esztétikai követelmények és a műszaki ismeretek együttes alkalmazására, mivel rálátásuk alakul ki a ruhaipari gyártási folyamat részterületeire is. A komplex jellegű felkészítés biztosítja, hogy a záróvizsgaként meghatározott vizsga kollekciót sikeresen meg tudják tervezni, el tudják készíteni, és színpadra tudják állítani a szaktanárok vezetésével. A kreatív, teremtő tevékenység fejleszti az esztétikai igényességet, a megfontolt, folyamatban való gondolkodásmód kialakulását, az elvonatkoztatást, a kombinációs készséget. Kialakul egyéni látásmódjuk, fejlődik a személyiségük, önértékelésük és önmegvalósításuk helyes irányba terelődik. Képessé válnak az élet különböző kihívásainak kreatív megoldására, harmóniában lesznek önmagukkal és környezetükkel. A művészeti képzés felsorolt értékei az élet minden területén érvényesülési lehetőséget biztosítanak tanulóinknak, ezen felül még egy szakmai végzettség birtokosai is lesznek. A tanulmányok lehetőséget biztosítanak iparművész irányítása mellett az önálló munkavégzésére, önálló vállalkozási tevékenység keretén belül tervezői munkára, illetve felkészítenek a művészeti egyetemeken, főiskolákon folyó továbbtanulásra. 1.2.3. Szakmai képzési célok Az általunk ruhaipari technikus képzésben részesülő tanuló részt vesz a divatirányzatok megismerésében, szakmai értelmezésében. Gyakorlata van a ruházat alapját képező textíliák, kelmék viselési és felhasználási tulajdonságainak meghatározásában, a kivitelezendő modell alapanyagának helyes kiválasztásában. A megszerzett divatinformációk alapján képes különböző ruhadarabot szerkeszteni mérettáblázat és testről vett méretek segítségével. Az elkészített alapszerkesztéseket át tudja alakítani, modellezni a divatrajzoknak megfelelően.

17 Az előkészített szabásminták, műszaki dokumentációk alkalmazásával képes szakszerűen kivitelezni a különböző ruházati termékeket. Ismeri a gyártási folyamatokat, a technológiai előírásokat és minőségi követelményeket, melyek alapján meg tudják határozni, szervezni a termék előállítási munkálatait. Az OKJ-s végzettséggel tanulóink önálló vállalkozást indíthatnak. Lehetővé válik számukra, hogy megrendelés alapján dolgozzanak, vagy saját ötleteiket megvalósítva egyedi és kisszériás termékekkel jelenjenek meg a divatpiacon. 1.3. A nevelő-oktató munka feladatai Céljaink eléréséhez az alábbi területeket emeljük ki: 1.3.1. Oktatáshoz kapcsolódó feladatok -

-

Kiemelt feladatunk a tanulók tehetségének kibontakoztatása önálló, kreatív, alkotó munka biztosításával. Felzárkóztató foglalkozások szervezésével lehetőséget nyújtani a gyengébb képességű tanulóknak hátrányaik csökkentésére. Feladatunknak tekintjük a vizsgákra, tanulmányi versenyekre, felvételikre való eredményes felkészítést. A tanulók érettségi vizsgákra való hatékonyabb felkészítése, az írásbeli, illetve szóbeli vizsgakészségek fejlesztése, a megszerzett tárgyi tudás rendszerezése, valamint az egységes követelmények és egységes értékelés érvényesítése érdekében évfolyamvizsgákat szervezünk. Az évfolyamvizsgák szabályait és témaköreit a 3. számú melléklet tartalmazza. Az érdeklődés felkeltésével és ébrentartásával is igyekszünk a tárgyi tudás elmélyítését szolgálni. A tanulók rendszeres szerepeltetésével a magabiztos fellépést és a kommunikációs készség fejlesztését célozzuk meg. Egyre inkább feladatunkká válik a tanulás megtanítása.

1.3.2. Neveléshez kapcsolódó feladatok -

Minden helyzetben törekszünk a problémák nyílt, őszinte feltárására és megbeszélésére. Közösségteremtő erőnek tekintjük a szilárd értékrendet, a humanista elkötelezettséget, a toleranciát, a hazafiságot. Tudatosan törekszünk a nemzeti kultúra ápolására és közvetítésére, ehhez kapcsolódnak iskolai ünnepségeink. Fontosnak tartjuk, hogy végzett tanulóink megállják a helyüket a munkaerőpiacon.

18

1.3.3. Az oktató-nevelő munkát segítő feladatok -

Színvonalas beiskolázási tevékenység folytatása. A korszerű alapműveltség és a szakmai műveltség megadásához a tananyag állandó figyelemmel kísérése mellett tanáraink továbbképzésével is hozzájárulunk. Példát mutatunk tanulóinknak magatartásunkkal és minden megnyilvánulási formánkkal. Tudatosan vállaljuk és ápoljuk az iskola értékes hagyományait, s újak kialakítására törekszünk. Fontos feladatunknak tekintjük az együvé tartozás érzésének mélyítését, az iskolánkhoz való érzelmi kötődés kialakítását. Az osztályfőnöki és a szaktanári munkában támogatjuk a kezdő pedagógusokat. A tanári szabadság tiszteletben tartása mellett kialakítunk egy szabályokban lefektetett, kiszámítható és egységesítést közelítő értékelési rendszert. 1.4. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai

1.4.1. Az intézménybe lépés feltételei, felvétel a 9. évfolyamra 1.4.1.1. A beiskolázási tevékenység Iskolánk évek óta sokat tesz sikeres beiskolázásunk érdekében. Tevékenységeink: - Iskolai honlapunkon tájékoztatjuk az érdeklődő látogatókat képzési kínálatunkról, a beiskolázásunkhoz kapcsolódó programok időpontjáról, aktualitásokról. - A tanulók, szülők és általános iskolák számára minden évben aktuális tájékoztató prospektust, szórólapot állítunk össze. - Évente részt veszünk a pályaválasztást előkészítő kiállításokon, börzéken. - Az éves munkatervben meghatározott időpontban "nyitott kapuk"-at szervezünk, ahol fogadjuk az érdeklődő általános iskolásokat és szüleiket. Tájékoztatóval, órlátogatásokkal, tanműhelyi látogatással szervezzük a több órás ismerkedő, bemutatkozó programot. - Keressük a lehetőségét annak, hogy minél több általános iskolába jussunk el a továbbtanulási szülői értekezletére, továbbá jelen legyünk más olyan rendezvényeken, ahol a szülőket tudjuk tájékoztatni képzési formáinkról. - Megjelenünk a pályaválasztást segítő kiadványokban, honlapokon is. - Iskolánk alapítványa, a Jelky Alapítvány önköltséges tehetséggondozó szakkört szervez rajzból az érdeklődő nyolcadikosok számára. 1.4.1.2. A felvételi eljárás Iskolánk 9. évfolyamára jelentkező 8. osztályos tanulók a központi írásbeli vizsgák után rajz készségfelmérésen vesznek részt. Ezt követően szóbeli meghallgatáson ismerkedünk meg a jelentkezőkkel.

19

Alkalmassági vizsga A rajz készségfelmérővel a művészeti képzéshez szükséges képességek, készségek meglétét vizsgáljuk és eredményessége a felvétel feltétele. Szóbeli meghallgatás A szóbeli meghallgatáson győződünk meg a jelentkezők tájékozottságáról, kreativitásáról, kommunikációs képességéről. Értékelési szempontok: - Az alkalomnak megfelelő megjelenés, nyelvi stílus. - A szabatos, árnyalt kifejező készség. - Szakmai érdeklődés, a szakma iránti elkötelezettség. - Munkafegyelem, közösségi munka. - Kiemelkedő teljesítmények. A beiskolázási pontszám összetevői: - 7. év végi és a 8. félévi érdemjegyek magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv és rajz tárgyakból. - 60 pont - Központi írásbeli felvételi. – 100 pont - Szóbeli meghallgatás. – 40 pont Összesen 200 pont. A részpontszámokat nem hozzuk nyilvánosságra. Az iskolánk alapítványa által szervezett rajz tehetséggondozó szakkör záró rajzzal fejeződik be. A szakkör résztvevőinek sikeres zárórajz esetén nem kell rajz készségfelmérőt készíteni. Azonos teljesítmény esetén előnyben részesül az a jelentkező, akinek testvére iskolánkban tanul, illetve akinek szülei, családtagjai a Jelkyben végeztek. Az iskola az általa szervezett szóbeli meghallgatásokat követően nyilvánosságra hozza a felvételi eljárás eredményét a honlapján, valamint az iskola épületében lévő hirdető táblán. Az elutasított tanulók a fenntartóhoz nyújthatják be fellebbezésüket. 1.4.2. Osztály- és csoportba sorolás A tanulók osztályba- és csoportba sorolása, valamint áthelyezése – a jogszabályi rendelkezések alapján – az igazgató hatásköre. Az osztályok összetétele beiskolázáskor, a csoportbontás a tanév elején jön létre. Az osztályba sorolás a választott szakma és idegen nyelv alapján történik. A csoportbontást a szaktanár javaslatára és az osztályfőnök egyetértésével az igazgató hagyja jóvá.

20 Indokolt esetben a csoportbontás a félév végén módosítható. Az idegen nyelv tantárgy csoportbontása a tanulók tudásszintje szerint történik. A szakmai gyakorlati tárgyak csoportbontása a létszámkeretek szerint, az osztálynévsor alapján történik. Az osztályok- és csoportok közötti áthelyezésre szakmai indokok vagy a szülő megalapozott, írásbeli kérelme alapján kerülhet sor. Az osztály/csoport rendszertől eltér az évfolyam fakultáció, amely a továbbtanulási szándék, illetve speciális érdeklődés alapján a teljes évfolyamot bontja függetlenül az osztálykeretektől. A fakultációs csoport a tanulók írásbeli jelentkezése alapján alakítandó ki. A fakultáció keretén belül emelt szintű érettségire való felkészítés történik. A fakultáció segíti az iskolai közösség alakulását, mert a különböző osztályok tanulói jobban megismerik egymást. 1.4.3. Választható tantárgyak, foglalkozások, a pedagógusválasztás szabályai Az iskolába történő jelentkezéskor a tanulók képzési-oktatási profilt választanak, ezzel vállalják a kötelező órákon való részvételt. A képzésnek megfelelő óratervről a tanulókat és a szülőket a felvételi eljárás keretében, valamint a beiratkozás előtti első szülői értekezleten tájékoztatjuk. Tanulóink kiválaszthatják a tanulni kívánt idegen nyelvet az iskola által felkínált lehetőségek közül. Választható idegen nyelvek: angol, német, francia, orosz. A választás a felvételi eljárásban történik, amit a tanuló a beiratkozáskor még módosíthat. A tanulók választási jogának korlátja a csoportlétszámokra vonatkozó törvényi rendelkezések. A 10. év végén tanulóink megválaszthatják, hogy 11. évfolyamtól kezdődően milyen tantárgyat (vagy tantárgyakat) kívánnak emelt szinten tanulni. 2017. január 1. napjától kezdődően tanulóink 5., kötelezően választandó érettségi tárgyként csak szakképzésüknek megfelelő szakmai vizsgatárgyat választhatnak. Minden tanév első hetében meghirdeti az iskola a tanévben indítandó szakköröket, korrepetálásokat, tanulószobai foglalkozásokat. Szeptember 15. napjáig jelentkezhetnek a tanulók a meghirdetett tanórán kívüli foglalkozásokra. Ez egyben jelenti a szabad tanárválasztás jogának gyakorlását is, hiszen a foglalkozások megválasztásával egyben tanárt is választhatnak tanulóink.

21

1.4.4. A képzés belső szakaszai - felvétel iskolánkba Hozott pontszámok, központi írásbeli, készségfelmérő rajzok és szóbeli meghallgatás eredményeit vesszük figyelembe. - felzárkóztatás, szintrehozás - érettségi vizsgára felkészítés, felvételire való felkészítés - szakmai képzés, felkészítés a szakmai vizsgára

felvételi vizsga

8. évf.

érettségi vizsga

9-10. évf. 11-12. évf.

szakmai vizsga

13-14-15. évf.

1.5. Előrehozott érettségi vizsga Előrehozott érettségi vizsga a tanulói jogviszony fennállása alatt a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőző első vagy második tanév május-júniusi vizsgaidőszakában letett érettségi vizsga, amelyre idegen nyelvekből, továbbá informatikából kerülhet sor. 9.§ (3) bek. Előrehozott érettségi vizsgára az jelentkezhet, aki teljesítette az adott tantárgyból a helyi tantervben meghatározott követelményeket. Tudását osztályzattal értékelték, s ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja. Az előrehozott érettségi vizsgára való jelentkezés határideje megegyezik az érettségire való jelentkezés határidejével. Az előrehozott érettségire leadott jelentkezés nem tekinthető utólag semmisnek. Egyedül abban az esetben érvénytelen, ha a jelentkező nem tudta a vizsgára bocsátás feltételeit teljesíteni. Abban az esetben, ha a tanuló neki felróható okból nem jelenik meg az előrehozott érettségi vizsgán, vagy a vizsga során elégtelen osztályzatot szerez, úgy javító vizsgát tehet (kötelező tárgy esetében tennie kell) a sikertelen előrehozott érettségi vizsgát követően legkorábban a rendes érettségi vizsga vizsgaidőszakában. 12.§ (5) bek. Legalább elégséges osztályzat esetén az előrehozott érettségi vizsgán megszerzett osztályzat kerül az érettségi bizonyítványba, vagyis a tanulói jogviszony ideje alatt nincs mód a vizsga megismétlésére. Egyedüli kivételként sikeres középszintű érettségi vizsga birtokában van mód a tanulói jogviszony ideje alatt egy alkalommal szintemelő vizsgára. Aki előrehozott érettségi vizsgán emelt szinten elégtelen osztályzatot szerzett, az a javítóvizsgára középszinten is jelentkezhet a sikertelen előrehozott érettségi vizsgát követően legkorábban a rendes érettségi vizsga vizsgaidőszakában. 12.§ (5) bek. A sikeres előrehozott érettségi vizsgát tett tanulók mentesülnek az adott tantárgy további tanulása és értékelése alól.

22

1.6. Évfolyamvizsgák Az évfolyamvizsgákat a kötelező érettségi vizsgák tantárgyaiból szervezzük meg. Az évfolyamvizsgák célja: - A tanulók hatékonyabb felkészítése az érettségi vizsgákra. - A szóbeli vizsgakészségek fejlesztése. - A megszerzett tárgyi tudás rendszerezése, elmélyítése. - Az egységes követelmények és egységes értékelés érvényesítése. Az évfolyamvizsgák rendszere: - 10. év végén: történelem – szóbeli - 11. év végén magyar nyelv és irodalom – szóbeli - 11. év végén idegen nyelv – szóbeli. A vizsgák leírása Szóbeli vizsgák: - A vizsgák anyagát előre megadott témakörök alkotják. - A tételek száma tantárgyanként nem haladhatja meg a 8 tételt. - A vizsga legalább kéttagú bizottság előtt zajlik. - A kérdező tanár a vizsgázókat tanító tanár. - Az érdemjegyre a vizsgabizottság minden tagja javaslatot tesz, a végső jegyet együttesen alakítják ki. Az évfolyamvizsgán minden tanulónak részt kell venni. Igazolt távolmaradás esetén a szaktanár új időpontot jelöl meg. A vizsgák beszámítása A szóbeli vizsgák eredményei kettőzötten súlyozott jegynek számítanak. A szóbeli vizsgákon, amennyiben a vizsgaeredmény jelentősen eltér az évközi teljesítménytől, akkor – hogy a tanuló tananyagban való jártasságáról meggyőződjön – a tanár az adott tanév tananyagából tovább kérdezhet. Az évfolyamvizsgák témaköreit minden év szeptember 30. napjáig hozzuk nyilvánosságra az iskola honlapján.

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A személyiségfejlesztés általános célja, segíteni a tanulói személyiség minél gazdagabb kibontakozását. A személyközpontú pedagógia elveit, szempontjait előtérbe helyezve, beépítve a mindennapi nevelőmunkába, a pedagógus segítséget nyújthat a diákoknak saját, belső értékeik megismeréséhez, személyiségük kibontakoztatásához. Bátrabb önkifejezésre, valamint önmegvalósításra késztet.

23

A személyiségfejlesztés konkrét céljai: -

-

A tanárok feladata, hogy minél jobban megismerjék tanítványaik érzelmi, akarati tulajdonságait, mert ez az alapja a tanulók személyiségfejlesztésének. Autonóm személyiség kialakítása, aki felelős önmagáért, környezetéért, rendezett, fegyelmezett életre törekszik. Helyes önismeret és önértékelés kialakítása, melynek eszköze a következetes értékelési rendszer alkalmazása. A tanulók akarati tulajdonságainak fejlesztése: akaraterő, kitartás, céltudatosság, fegyelem, pontos, rendszeres munkavégzés. Eszközei: a tanórák fegyelmezett munkája, követelményei, változatos módszerek alkalmazása. A tanulók kreativitásának kibontakoztatása, művészeti látásmódjának, ízlésének fejlesztése a művészeti képzés keretében valósítható meg. A tanulók testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi, gyakorlati képességeinek fejlesztése. Segítségnyújtás a konfliktuskezeléshez, a kommunikációs készségek fejlesztése. A környezetből származó megterhelések, ártalmak csökkentése prevenciós feladatok, programok megvalósításával. Társadalmilag hasznos és egyénileg értékes, konstruktív életvezetésre való felkészítés. 2.1. Egészségnevelési program

2.1.1. Az egészségnevelés célja Az egészségmegőrzési tevékenység fő célja, hogy képessé tegye a tanulókat arra, hogy kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek az egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel. Életmódbeli alternatívákat szeretnénk felkínálni, amelyekkel azonosulva a tanulóknak lehetőségük nyílik az egészségesebb életforma kiválasztására. A gyerekek hosszú éveket töltenek az iskolában. Itt, ebben a környezetben a közösség által megtanulhatók bizonyos viselkedésminták, a szerepek elsajátíthatóak, folyamatos, és sokrétű visszajelzést, információt kaphatnak a tanulók önmagukról. Fontosnak tartjuk, hogy az egészségnevelés folyamatosan szője át nevelési munkánkat, az egészségmegőrzés a mindennapi élet része legyen, az iskola életében több területen tetten érhető legyen. Pedagógusaink jó példát mutassanak az egészséges életmód gyakorlásával. Az iskolai egészségnevelésben kiemelkedően fontos szempontnak tartjuk a diákok értékrendjének formálását, szemléletmódjuk alakítását, segítőkész, adaptív (alkalmazkodó), toleranciát és empátiát kifejező magatartásuk elősegítését, fejlesztését. Törekszünk a vezetők, a pedagógusok és a diákok közötti közvetlen kommunikációra, a jó kapcsolat és a kellemes iskolai légkör kialakítására. Minden pedagógusunk vallja, hogy a tanár fő feladata a tanítás, de emellett kötelessége a családi nevelésből adódó esetleges hiányosságokat is észrevenni, és a lehetőségek szerint pótolni. A pedagógiai munka fontos eleme a mentálhigiénés szemlélet. Így fontos az önmaga elfogadását, mások megértését, az önismeretet, a másság elfogadását, a szociális, kulturális

24 különbségek tolerálását, az empátiát, és a hitelességet erősíteni a diákok személyiség fejlődésében. Az egészségkárosító magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési eszköztárának gyengeségei húzódhatnak meg, ezért az egészségfejlesztési törekvéseknek a társas-érzelmi készségek fejlesztését is célul kell kitűzniük. Az egészséget veszélyeztető magatartásformák az esetek jelentékeny százalékában a kortárscsoport nyomására, hatására jelennek meg. A serdülőkorú fiatalok számára a felnőttnél (szülőnél, tanárnál) lényegesen hitelesebb a kortárs, aki éppen ezért sokkal jelentékenyebb véleményformáló hatással van. Ezért tartjuk fontosnak a szoros kapcsolattartást külső kortárs segítőcsoportokkal is, akik tapasztalataikkal, iskolán kívüliségükkel és anonimitásukkal segíthetik munkánkat. Csak szakember tudja pontosan feltárni, valamint pszichoterápiás eszközökkel kezelni a szenvedélybetegségek lelki problémáit, ezért nagyon fontosnak tartjuk a külső szakmai segítség felhasználását a munkánkhoz. Tantestületünkben mentálhigiénés végzettségű pedagógusok is dolgoznak. Közvetlen kapcsolatban vannak a diákokkal, ami nagyban segíti a hirtelen felmerülő mentális és egészségügyi problémák kezelését. Heti rendszerességgel tartanak „segítő beszélgetés” foglalkozásokat az őket önkéntesen megkereső diákoknak. Szakmai kompetenciánkat meghaladó problémák esetén tovább küldjük tanulóinkat szakrendelésekre, pszichológiai szakellátásra. Az egészségnevelés területe az ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott kolléga feladatköréhez tartozik. 2.1.2. Az egészségnevelés főbb témakörei -

Az életkorral járó biológiai-, pszichohigiénés-, életmódi tennivalók. A társkapcsolatok egészségi, etikai kérdései. Az egészségre káros szokások (helytelen táplálkozás, mozgásszegény életmód). Káros szenvedélyek, drogprevenció. Az egészséges életvitelhez szükséges képességek, a személyiség fejlesztése. Az egészségérték tudatosítása.

25

2.1.3. Az egészségnevelés területei Osztályfőnöki óra Az egészségnevelési témák minden évfolyamon beépítésre kerülnek az osztályfőnöki órák anyagába. Témák: - Testi higiénia, táplálkozás, testmozgás, pihenés. - Az egészség jelentősége, egészségmotiváció kialakítása. - A szeretet, szerelem, magány, félelmek. - Nemi szerepek, szexuális magatartás, fogamzásgátlás, nemi betegségek. - Család, családi életre nevelés. - Személyiség jegyek, személyiség kibontakozása, önismeret. - Az akarat szerepe az ember testi és lelki egészségében. - Problémamegoldás, az agresszivitás kezelése. - A stressz. - Káros szokások, étkezés, dohányzás, alkohol. - Szenvedélybetegségek: alkoholizmus, nikotinfüggőség, drog. Komplex természettudomány: - Emberi test, nők és férfiak, női egészségügyi problémák, csecsemőápolás, természetes gyógymódok, megelőzés, szenvedélyek, függőségek, a drogok szervezetre gyakorolt hatásai. - Anyagszerkezetek, sugárzások, szerves és szervetlen anyagok emberre gyakorolt hatásai, veszélyes anyagok, drogok, mint kémiai szerek. - Kitekintés a világba, szokások, hagyományok, népek egészségjellemzői. Informatika: - Drog enciklopédia, egészséggel foglalkozó Internetes oldalak felkeresése. Szakmai gyakorlat: - Szakmához fűződő egészségkárosodások (fül, gerinc, szem) balesetvédelem, tűzvédelem. Egészséges étkezés biztosítása Iskolánk megfelelően felszerelt ebédlővel és főzőkonyhával rendelkezik, melyet a Fővárosi Önkormányzat Étkeztetési Gazdasági Szervezete működtet. A költséghatékonyság megtartásával törekednek egészséges, változatos étrend összeállítására. Két hosszú szünet beiktatásával igyekszünk az étkezéshez megfelelő időt biztosítani. Az iskolai büfét szerződéses jogviszonyban vállalkozó működteti. A bérleti szerződésbe foglalt kikötésekkel és rendszeres ellenőrzésekkel igyekszünk érvényesíteni a büfé kínálatában az egészséges táplálkozás követelményeit.

26

Mindennapi testnevelés megvalósítása A heti öt testnevelés órából 1-2 tanítási órán tartásjavító foglalkozásokat, színpadi mozgás órákat, valamint népi- és társastánc-foglalkozásokat tartunk tanulóink számára. A tanár pozitív személyisége, példamutató magatartása fontos motivációt jelent a tanulók mozgás iránti beállítódásában. Nagy szerepe van a testmozgás megszerettetésében, hiszen a jól megválasztott gyakorlatok pozitív érzelmeket válthatnak ki, örömélményt nyújthatnak. El kell érni, hogy a tanulók sajátítsák el az elvárható mozgáskultúrát, ismerjék a testnevelés és sport egészségügyi és prevenciós értékeit. Alakuljon ki a cselekvésbiztonság érzése, amely a mozgáskultúra eredményeként hozzájárul ahhoz, hogy a rendszeres fizikai aktivitás beépüljön életvitelükbe. A tanulók – igényeik szerint – sportkörön vehetnek részt délutánonként. Az iskola szorgalmazza, hogy évente néhány alkalommal a diákok tömegsport rendezvényeken vegyenek részt, illetve alkalmanként természetjáró túrákat szervezünk a természetben való mozgás örömének felismerésére, megszerettetésére.

27

2.1.4. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt, vagyis a NETFIT program küldetése, hogy népszerűsítse és tudatosítsa az élethosszig tartó fizikai aktivitás jelentőségét, és az egészségtudatos életvezetés értékeit az iskoláskorú diákok, családjaik és a köznevelés szereplői körében. A NETFIT célja az egyéni fittségi állapot általános és specifikus fejlesztésével, az állapot és a fejlődés monitorozásával kapcsolatos igény kialakítása. Az előzetes tudásra és kedvező tapasztalatokra támaszkodva támogatni kívánja annak a tudásnak a megszerzését, amely az egyéni érdeklődésnek és motivációnak megfelelő testmozgás önálló megtervezését, végrehajtását és az eredményesség értékelését jelenti. A kedvező fittségi állapot általában a rendszeres mozgásos tevékenységek eredményeképpen jön létre, ezért az iskolai testnevelés és a rendszeres mozgásos tevékenységek pozitívan befolyásolják a tanulási teljesítményt, javítják a tanulók általános magatartásának színvonalát, ezen keresztül kedvezően hatnak az iskolai légkörre. A fittségi próbák eredményei lehetőséget teremtenek: - A diákok egyéni fizikai fittségének megállapítására, értékelésére és nyomon követésére. - A diákok egyéni fizikai fittségével kapcsolatos tájékoztatásra a szülők irányába. - Tanulói csoportok, illetve osztályok és évfolyamok fizikai fittségének minősítésére, nyomon követésére. - A fizikai fittségi állapottal kapcsolatos következtetések intézményi szintű levonására. Azon tanulók számára, akik elmaradnak a NETFIT egészségsztenderdjeinek határértékeitől, (vagyis nem tudnak egészségzónában teljesíteni), tervezett fejlesztés, segítségnyújtás szükséges.

A NETFIT által vizsgált fittségi profilok és tesztfeladatok: Testösszetétel és tápláltsági profil: -

-

Testmagasság mérése Cél: A tanuló testmagasságának meghatározása. Eszköz: hitelesített testmagasságmérő. Testtömeg és testzsírszázalék mérése Cél: A testtömeg és testzsírszázalék megállapítása. Eszköz: hitelesített testtömegmérő és testzsírszázalék-mérő.

Vázizomzat fittsége profil: -

-

Ütemezett hasizomteszt Cél: Hasizomzat erejének és erőállóképességének mérése. Eszköz: távolságjelző csík, hanganyag. Törzsemelés teszt Cél: A törzsfeszítő izmok erejének és nyújthatóságának mérése. Eszköz: tolómérő.

28

-

-

-

Ütemezett fekvőtámaszteszt Cél: A felsőtest izomerejének és erőállóképességének mérése. Eszköz: hanganyag. Kézi szorítóerő mérés Cél: A kéz szorítóerejének, az alkar izmainak maximális izometrikus erőkifejtő képességének mérése. Eszköz: kézi szorítóerő-mérő készülék. Helyből távolugrás Cél: Az alsó végtag dinamikus erőkifejtési képességének mérése. Eszköz: mérőszalag.

Hajlékonysági profil: -

Hajlékonysági teszt Cél: A térdhajlító izmok nyújthatóságának és a csípőízületi mozgásterjedelem mérése. Eszköz: mérődoboz.

Aerob fittségi profil: -

20 méteres állóképességi ingafutás teszt Cél: Maximális oxigénfelvevő képesség mérése (aerob kapacitás). Eszköz: bója, hanganyag.

Mind a testnevelés, mind a mozgáskultúra órákon érdemjegyekkel értékelik a tanulók teljesítményét. A tanulók félévi és év végi osztályzata a két részterület érdemjegyeinek átlaga alapján kerül megállapításra azzal a kikötéssel, hogy bármelyik részterület elégtelen minősítése esetén a végső jegy is elégtelen lesz. 2.1.5. Elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátításának terve 2.1.5.1. Követelmények -

Alapfokú elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítása. (Eszméletvesztés, ájulás, vérzés, égés, marás, mérgezés, stroke, epilepszia jelenségeinek felismerése, azonosítása.)

-

Újraélesztési ismeretek elsajátítása. (Újraélesztés, gyermek újraélesztésének ismerete.)

-

Veszélyjelek, biztonsági előírások szerepének ismerete, értelmezése. (A mérgezések esetére vonatkozó teendők ismerete.)

2.1.5.2. Az elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátításának keretei Tanórai foglalkozások 9. évfolyam: A kivitelezés és munkavédelem tantárgy keretében. 10-11-12. évfolyam: Osztályfőnöki óra keretében. Tanórán kívüli foglalkozások - Elsősegély-nyújtási szakkör. - Meghívott külső előadók.

29 2.2. Környezeti nevelési program A környezeti nevelés célja a tanulók ösztönzése saját élő és élettelen környezetük megismerésére, alakítására, védelmére, a környezetet károsító jelenségek felismerésére, és azok elleni tudatos fellépésre. Helyzetelemzés A fővárosban lakó diákjaink mindennapjaik jelentős részét falak között élik. Hétvégi programjaik barátaikkal szintén a városhoz kötődik. Keveset mozognak, szinte nincs is kapcsolatuk a természettel, így a természetkárosító jelenségeket sem veszik észre többnyire. Tanulóink egy harmada Pest megye területéről jár be. S bár sok időt töltenek az utazással, sokkal közelebb élnek a természethez, s ez jó hatással van egészségükre, s a természethez való viszonyukra. 2.2.1. Adottságaink Iskolánk a városközpontban helyezkedik el. Hátrányai: - Kevés zöld terület, zsúfoltság, bezártság. - Erős gépjárműforgalom, légszennyezés, zaj. - Tömegközlekedés, késések, stressz. Előnyei: - Az iskola épülete könnyen megközelíthető. - Viszonylag könnyen és gyorsan elérhető a Természettudományi-, Nemzeti-, Iparművészeti Múzeum, a Füvészkert. - Gyorsan elérhető a Margitsziget, az Állatkert, ezért többször tartunk kihelyezett tanórákat ezeken a helyszíneken. Az iskola épülete: 100 éves, téglaépítésű épület, amelyben a fűtés (gáz), szigetelések a mai energiatakarékossági szempontoknak nem felelnek meg. Az iskola épülete barátságos, hangulatos. A termekben, folyosókon tárlók, paravánok, faliújságok, tablók találhatók, ahol a tanulók, illetve tanárok munkái kerülnek kiállításra.

30

2.2.2. A helyzetelemzésből kiindulva a javulást szolgáló célok és a változást segítő feladatok A helyzetből adódó jellemzők Célok Nagy forgalom. - Közlekedési biztonság növelése. Légszennyezés. - Csökkentés.

Szemét.

- Tiszta, egészséges környezet.

Iskola belső terei. Műhelyek.

- Tiszta, meghitt, igényes, esztétikus környezet. - Egészséges, a munka jellegének megfelelő környezet biztosítása.

Energiafelhasználás.

- Takarékos fűtés.

Világítás.

- Egészséges, takarékos. - Természetes fény. - Egészséges ivóvíz. - Takarékos vízfogyasztás. - Csatorna karbantartása.

Vízfelhasználás. Csatorna.

Tevékenység, feladat - Közlekedésbiztonsági ismeretek tanítása. - Tantermekben, folyosókon növények elhelyezése, gondozása. - Gyerekekben igény kialakítása a saját környezetük tisztaságának megóvására. - Szelektív hulladékgyűjtés. - Festések, felújítások, dekorációk. - Megfelelő modern technika, alapanyagok, késztermékek, hulladékok megfelelő tárolása, felhasználása. - Nyílászárók javítása, szigetelés. - Órák, illetve tanítás végén villany lekapcsolása. - Csapok karbantartása, víztakarékos öblítés. - Környezetbarát takarítószerek alkalmazása.

A felsorolt tevékenységek, feladatok nagy részének megvalósításához anyagi forrásokra van szükség, így ezek teljesítése nemcsak rajtunk múlik. 2.2.3. Az iskola környezeti nevelési céljai Fontos feladatunk, hogy formáljuk a diákok személetét, környezet- és természetszeretetüket megszilárdítsuk, a környezeti problémák iránt érzékennyé tegyük őket, hogy a saját környezetükben észrevegyék ezeket a problémákat, legyen igényük ezek megoldására. Ez természetesen csak akkor lehetséges, ha minden tantárgy kapcsán és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy tanulóink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, és benne az embert. Szeretnénk elérni, hogy diákjaink környezettudatos állampolgárrá váljanak. Ennek érdekében az alábbiak kialakítására törekszünk: - környezettudatos magatartás és életvitel; - személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartás és életvitel; - környezet értékei iránti felelősség, megőrzés igénye; - környezet szeretete, védelme; sokféleség megőrzése.

31 Ezek megvalósítása érdekében szükségesnek tartjuk: - A tantestület tagjainak megnyerését a környezeti nevelési munkához. - A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén megjelenjen. - Tantárgyközi kapcsolatok erősítését, hogy a tanulók egységes egészként lássák az ismereteket. - A felnőttek személyes példájukkal segítsék a környezettudatos életvitel kialakítását. 2.2.4. A környezeti nevelés területei 2.2.4.1.Tanórai foglalkozások A hatékony környezeti nevelőmunkához elengedhetetlen a környezeti nevelés alapelveinek széleskörű beépítése a tantárgyi struktúrákba. Minden tantárgynál lehetőség van megtalálni azokat a pontokat, ahol az adott tantárgy, illetve az azt tanító tanár kapcsolódhat a környezeti nevelési programhoz. Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségeit a 2. számú melléklet tartalmazza. 2.2.4.2.Tanórán kívüli tevékenységek -

Tanulmányi kirándulások, osztálykirándulások, táborok. A külső programokhoz kapcsolódó környezetvédelmi tájékoztatók. Pályázatok; kiállítás-rendezés környezetvédelmi témákban. Kreatív, munkáltató programok (pl. iskolai felújítási munkák, takarítás, szemétszedés stb.) Szelektív szemétgyűjtés megszervezése. Élő növények számának növelése a tantermekben, az aulákban, a virágok gondozása. Szakmai napok diákszervezéssel. (Divatbemutatók: tervezés természetes anyagokból vagy hagyományokon alapuló tervek készítése, újrahasznosított hulladékból készített ruhák stb.)

A program megvalósítása azon múlik, hogy a tantestület elkötelezettsége és a személyes példamutatás milyen mértékben képes megnyerni a tanulókat az iskola által képviselt környezeti nevelési értékeknek.

3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tantestület számára a legnehezebb feladat a tudatos közösségfejlesztés, hiszen az iskolai értékelés a tanulók egyéni teljesítményét méri, a tanulók iskolai teljesítménye, művészeti alkotó munkája individuális tevékenység. A nevelés során értékeket közvetít a nevelőtestület és megtanítja a tanulókat értékteremtő tevékenységekre. Maga az értékteremtő tevékenység hozzájárul az emberi közösségek fejlődéséhez, miközben az individum is fejlődik. Közös feladatunk, pozitív érzelmi légkört alakítsunk ki, olyan iskolát, amelyben a tanulók és a pedagógusok is biztonságban és jól érzik magukat.

32

Az iskolai közösség különböző szintekből tevődik munkaközösségek, diákönkormányzat, az osztályok.

össze:

tantestület,

szakmai

A közösségfejlesztés és a személyiség fejlesztés sikerének az alapja a tantestület műveltsége, fegyelmezett céltudatossága, következetessége. A demokráciára nevelés fontos feladata az iskolának. A diák az iskolában szerzi meg azt a tudást és tapasztalatot, amely a boldoguláshoz, a társadalom és az ország ügyeiben való eligazodáshoz szükséges. Ennek egyik fontos színtere a diákönkormányzat. 3.1. Diákönkormányzat A diákönkormányzatnak minden, iskolánkba felvett tanuló teljes jogú tagja. Irányítószerve a Diákönkormányzat vezetősége, élén a diákelnökkel. A Diákönkormányzat vezetőségének tagjai az osztályok ODB titkárai. A diákönkormányzat munkáját a Diákönkormányzatot segítő tanár koordinálja. 3.1.1. A diákönkormányzattal kapcsolatos pedagógiai feladataink: -

Az érdeklődés felkeltése az iskolai közösség problémái iránt. A demokrácia működésének megismertetése: a közösség és az egyéni érdek összehangolására való készség fejlesztése. Felelősségvállalás a szűkebb társadalmi környezetért, a közösségben való cselekvés készségének fejlesztése. A kulturált érdekérvényesítésre és vitára vonatkozó igény és törekvés kialakítása. A konszenzuskeresés technikáinak megismertetése és elsajátításának segítése.

3.1.2. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje Az iskola tanulói a döntési folyamatokban való részvételi jogaikat a diákönkormányzaton keresztül gyakorolhatják. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a jogszabályok által meghatározott esetekben. Az eljárás rendje: - Az igazgató, a diákönkormányzatot segítő pedagógus tájékoztatja a DÖK-vezetőt vagy a diákönkormányzat vezetőségét az adott témában. - A tanulók az osztályközösségben megvitatják az adott kérdést (ha szükséges, az osztályfőnök segítségével), kialakítják közös álláspontjukat. - Az osztályok álláspontját az ODB-titkárok képviselik a diákönkormányzat vezetőségében. A vezetőség egyezteti az osztályok állásfoglalását, s kialakítják a diákönkormányzat közös döntését, s ezt írásban közlik az iskola igazgatójával.

33 A tanulók, a diákönkormányzat az eljárás bármely szakaszában kérhetnek segítséget, további tájékoztatást osztályfőnökeiktől, a diákönkormányzatot segítő tanártól vagy az iskola igazgatójától. 3.2. Iskolai közösségek Jelentős szerepet játszanak az iskola életében azok a közösségek, amelyek értékes tevékenységükkel gazdagítják az iskolai életet. Alkalmanként szervezünk találkozókat volt diákjainkkal, ahol beszámolnak életútjukról, szakmai sikereikről. Szívesen kapcsolódnak be az iskolai életbe, osztják meg tapasztalataikat iskolánk diákjaival. Nagy hangsúlyt fektetünk a már nyugdíjba vonult kollégákkal való kapcsolattartásra. Minden évben szervezünk nyugdíjas találkozót, melyeket diákjaink, kollégáink szórakoztató műsorai, és a beszélgetések tesznek vidámmá, emlékezetessé.

3.3. Iskolai hagyományaink A közösségi élet fejlesztésének hatékony eszköze iskolai hagyományaink ápolása. Az iskola épületének és iskolánk történetének kutatását fontos feladatunknak tartjuk. Az iskola és az épület múltját tablókon archiváltuk. Állandó iskolatörténeti kiállítást rendeztünk be a földszinti folyosón. Az iskola történetét időszakos kiállításokon is bemutatjuk egy-egy évfordulóhoz kapcsolódóan. Névadónk tiszteletére minden évben Jelky-napot szervezünk, ahol rendezvényekkel igyekszünk színessé, élményszerűbbé tenni az iskolai életet.

színvonalas

3.4. Hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényeink -

Tanévnyitó. Megemlékezés az aradi vértanúkról, az 1848-1849-es forradalomról és szabadságharcról, az 1956-os forradalomról. Megemlékezés a kommunista diktatúra-, a holokauszt áldozatairól, az összetartozás napjáról. Szalagavató bál. Karácsonyi ünnepség. Jelky-nap. Ballagás. Pedagógus nap. Tanévzáró.

34 3.5. Iskolai rendezvények -

Gólyanap. Gólyatábor. Farsangi bál. Házi versenyek. Témanapok. Rajzpályázatok. Öltözéktervezői pályázatok. Tanulóink, művész tanáraink munkáiból kiállítások. Divatbemutatók, divat show. 3.6. A tanév programjához kötődő kiállítások

-

Földszinti aula aktuális időszakhoz kötődő kiállításai. Igazgatói folyosón iskolatörténeti kiállítás. Nyitott kapuk program kiállításai. Beiskolázási börzék kiállításai. Kiállítás az összefüggő szakmai gyakorlat munkáiból. 13. évfolyam vizsgaterveinek bemutatása. Év végén az évfolyam bemutatókhoz tartozó kiállítások. Szakmai projektnapok. Vizsgatermek kiállításai. Épületet díszítő, tanulói munkákból rendezett állandó kiállítások. 3.7. Tanórán kívüli foglalkozások

Sportkörünk a tanulók fizikai adottságainak és érdeklődésének megfelelően alakította ki foglalkozási csoportjait. Ezek: röplabda, kézilabda, kosárlabda, tollaslabda, asztalitenisz és torna. A sportköri foglalkozásokon való részvétel önkéntes és ingyenes. Felvételt nyert új diákjaink számára szervezzük a nyári gólyatábort, ahol a gólyák megismerkedhetnek egymással, leendő osztályfőnökükkel, s iskolánk hagyományaival, jellemzőivel. A gólyatábor egyben kézműves tábor is, ahol leendő tanítványaink ízelítőt kapnak iskolánk iparművészeti képzésének sajátosságaiból is. Az idegen nyelvi munkaközösség a lehetőségek szerint szervez Angliába tanulmányi utat, melynek célja elsősorban a nyelvtanulás elősegítése. Az anyagi lehetőségek függvényében szervezünk a határon túli magyar területekre tanulmányi utakat, melyek legfőbb célja az adott terület népművészeti kincseinek feltárása, megismerése, gyűjtése.

35

3.8. Közösségi szolgálat A jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően iskolánk is megszervezi a tanulóink közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. A közösségi szolgálat programjának összeállításánál arra törekszünk, hogy a közösségi szolgálat céljait összehangoljuk pedagógiai programunkban megfogalmazott nevelési céljainkkal. Ezért olyan programokat szervezünk, melyek egyúttal pedagógiai céljaink megvalósítására is alkalmasak. Tevékenységi területeink: - Diákok a Jelkyért (takarítás, karbantartás, épület szépítése). - Közösségi ünnepek, rendezvények szervezése. - Gyerekekkel kulturális programok szervezése (Mikulás, gyereknapi műsor, játék, papírruha divatbemutató óvodásoknak, általános iskolásoknak). - Idősekkel kulturális programok szervezése (Saját nyugdíjasainknak műsor készítése). - Iskolai környezet dekorációja (kiállítások építése). - Gólyatábor (táborszervezési, kulturális, sport stb.). - Vöröskereszt szervezetével együttműködés (jótékonysági, szociális tevékenységek). A tevékenységi területeinket folyamatosan bővítjük tanulóink érdeklődése és a lehetőségeink szerint.

4. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységünk A problémák kezelésére rendelkezésre álló eszközeink: -

-

Egyéni beszélgetés a tanuló és a tanár között. Csoport-, illetve osztályszintű beszélgetések, melyek célja a közös álláspont kialakítása. Az iskolai Panaszkezelő Bizottság eljárása, melynek keretében a bizottság meghallgatja az érdekelteket, s a fokozatosság elvének betartásával dönt a jóvátétel vagy büntetés mértékéről. Végső esetben dönt a fegyelmi eljárás lefolytatásáról. A szülők bevonása, a probléma hátterét feltáró megbeszélések kezdeményezése. Együttműködés a kortárs csoportokkal. Együttműködés a segítő szakemberekkel (iskolaorvos, védőnő, nevelési tanácsadó, gyermekjóléti szolgálat, családsegítő szolgálat, rendőrség).

36

5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységünk A tehetséggondozás legfőbb színtere a tanítási óra. A kerettantervek által biztosított időkeret nem elégséges a tehetséggondozó- és fejlesztő feladatok megfelelő színvonalú teljesítésére. A csoportbontás hatékonyan segíti a tanítás-tanulás folyamatát. A kisebb csoportokban való tanítás lehetővé teszi a tananyag mélyebb elsajátítását, a tanulókkal való egyéni foglalkozást. A csoportbontás lehetőségét az órakeret és a feladat finanszírozása határozza meg. 5.1. A tehetséggondozást segítő tanórán kívüli tevékenységek Minden tanórán kívüli iskolai szervezés, program segíthet a képességfejlesztésben, a tehetséggondozásban. 5.1.1. Szakkörök A szakkörök egy részét az egyetemi továbbtanulásra felkészítő szakkörök alkotják. Felkészítő munkánk eredményesnek mondható, a jelentkező tanulók döntő többsége bejut a választott főiskolára, egyetemre. Szakköreink másik része az iskola profiljának megfelelő, illetve azt kiegészítő szakkörökből áll. A diákok igényeinek felmérése alapján indítjuk szakköreinket. 5.1.2. Versenyek A szakmai munkaközösségek döntése alapján indíthat az iskola saját rendezésű vetélkedőket, illetve versenyeket, és részt vehet a városi, megyei, illetve országos szintű meghirdetett versenyeken (OKTV, rajzverseny, képalkotó verseny, tervezési témakörökhöz kötődő pályázatok stb.). A hagyományos iskolai vetélkedők szervezése a szakmai munkaközösségek feladata. A vetélkedőkre való felkészítést a szaktanárok végzik, a feladatokat a szakmai munkaközösségek közösen állítják össze, illetve közösen javítják. A versenyekre, pályázatokra, külső és belső „fellépésekre” a tanulókat felkészítjük, munkájukat, eredményeiket elismerjük és anyagi lehetőségeinkhez képest jutalmazzuk is. 5.1.3. Sportköri foglalkozások Az iskola tornaterme a szabad délutánokon, az udvar minden délután a sportköri foglalkozások rendelkezésére áll. „A legjobb tanuló, legjobb sportoló” díjjal, valamint a „Legsportosabb osztály” díjjal jutalmazzuk kiemelkedő teljesítményt nyújtó diákjainkat.

37

6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladataink Az iskolai gyermekvédelem minden pedagógus feladata. Az osztályfőnöknek kiemelkedő szerepe és kötelezettsége van a prevencióban, a problémák kezelésében, a koordinációban. A pedagógusok munkáját az ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott kolléga segíti. 6.1. Hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók problémáinak kezelése A hátrányos helyzetű tanulók felmérése, az adatvédelmi törvénynek megfelelő nyilvántartása a hátrányos helyzet okainak feljegyzésével történik. A hátrányos helyzetű tanulók problémáinak kezelésére az ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus: - Kapcsolatot tart az osztályfőnökkel. - Az egészségügyi és mentálhigiénés problémák rendezésére igénybe veszi az iskolai védőnő, iskolaorvos, az iskolában működő mentálhigiénés pedagógus és a szakellátó intézmény segítségét. - Részt vesz a tanévkezdéshez kapcsolódó ingyenes tankönyv elosztásának kidolgozásában, koordinálásában. - A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes hivatalnál, szükség esetén javaslatot tesz természetbeni ellátások juttatására. - Segít az önkormányzati támogatások odaítéléséhez szükséges pedagógiai vélemények megírásában az osztályfőnököknek. - Nyilvántartást vezet a segélyezésekről. - A családi problémák rendezésére, a tanuló érdekeit elsődlegesnek tartva igyekszik a kompromisszumos megoldásokat megkerestetni a szülőkkel. - A tanulási problémákkal küzdő és fogyatékos tanulókat kiemelten segíti, a velük való gondos foglalkoztatást figyelemmel kíséri. - A kulturális különbségek okozta problémákat empatikusan kezeli, és az elfogadás, segítés pedagógiáját szorgalmazza a tantestület és a diákság teljes körében. - Tanácskozást szervez problémás ügyekben, minden érdekelt bevonásával. Krízishelyzetek kezelése: - Lehetőség szerint a helyzet rendezése pedagógiai eszközökkel az érintettek bevonásával (szülők, pedagógusok, diáktársak). - Jelzés a gyermekjóléti szolgálatok és családvédelmi központok felé az iskolában nem rendezhető esetekben. - További konzultáció és részvétel az ügyek megoldásában az igénybe vett szakszolgálatokkal. - A bántalmazott tanulók segítése, szükség esetén kiemelése a családból, és kollégiumi elhelyezése. - A lelki sérülést okozó helyzetekben pszichológus segítségének igénybevételére javaslatot tesz. - A rendőrség bevonása, ha a veszélyhelyzet indokolja.

38

6.2. Az ifjúságvédelmi feladatok megvalósításához igénybe vehető eszközök Az iskola igazgatója gondoskodik az ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus munkájához szükséges feltételekről. Biztosítja a feladattal megbízott pedagógus munkájához szükséges továbbképzéseken, tájékoztatókon való részvételét, a hozzá forduló tanulók számára fogadóórát és helyiséget jelöl ki, irodát biztosít az ügyek adminisztrációs intézéséhez. Beszámolási lehetőséget ad a tantestületi és szülői értekezleteken, folyamatosan konzultál a problémák megoldásában. A problémakezelések eszközlehetőségei: - Egyéni beszélgetések. - Esetmegbeszélések, ha szükséges szaksegítség bevonásával. - Tanácsadás vagy az érdekeltek eljuttatása tanácsadó intézményekhez. - Osztályközösségek bevonása a probléma rendezésére, osztályfőnöki órák, esetelemezések. - Szabadidős tevékenységek, (pl. kirándulások, klubdélutánok, egyéb rendezvények) lehetőségeinek kihasználása. - Diáksegítők bevonása a problémák rendezésébe. 6.3 Külső kapcsolatok rendszere az ifjúságvédelemben Az ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus adatokat szolgáltat az ifjúságvédelmi helyzetről az adatvédelmi és a köznevelési törvény előírásainak betartásával. A gyermekvédelmi intézményekkel, prevenciós tevékenységet folytató segítőszervezetekkel, egészségügyi és szociális intézményekkel, kollégiumokkal, és egyéb intézményekkel kapcsolatot tart, a tanulókkal kapcsolatos ügyekben tájékoztatást ad.

7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A programot az osztályfőnök irányításával a szaktanárok hajtják végre. A pedagógusok feladata, hogy megpróbálják kideríteni a probléma okát a tanulókkal folytatott beszélgetések és a szülőkkel való kapcsolatfelvétel útján. Ha a feltárás személyiségbeli, genetikai, idegrendszeri problémákra derít fényt, külső szakember segítségét kérjük. Ha a probléma a tananyag megértésének átlagosnál lassúbb folyamata vagy a korábbi ismeretek hiánya, egyéni korrepetálással segítünk. Ha az otthoni tanulási körülmények nem megfelelőek, tanulószobai foglalkozást biztosítunk.

39 7.1. A BTM-es tanulókkal való foglalkozás A szaktanárok korrepetálás keretében látják el a beilleszkedési-, tanulási-, magatartási problémákkal küzdő tanulók segítését. A szakértői vélemények alapján biztosítjuk a tanulók felmentését egyes tárgyak értékelése alól, és engedélyezzük, hogy más érettségi tárgyat válasszanak.

8. A szociális hátrányok enyhítését, a tanulók esélyegyenlőségét segítő tevékenység 8.1. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az iskola nem képes megszüntetni a szociális hátrányokat. Minden pedagógus feladata, hogy tájékoztassa az osztályfőnököt, ha tudomást szerez tanítványa romló, vagy rossz szociális körülményeiről. Az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus figyelemmel kíséri a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók életkörülményeit. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységeink: -

-

Tájékoztatjuk a tanulókat és a szülőket a szociális juttatások lehetőségeiről. Amennyiben lehetőség van rá, a könyvtár állományából ingyen tankönyvet biztosítunk a rászoruló tanulóknak, amelyet vissza kell adniuk. Biztosítjuk a törvényes előírás szerinti 50 %-os étkezési kedvezményt a 3 vagy annál többgyermekes családban élőknek, a tartós beteg és a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesített tanulóknak. Kezdeményezzük rendkívüli önkormányzati segély vagy ösztöndíj elnyerését az arra rászoruló tanulóknak. Rendkívüli helyzetben kezdeményezzük tanulóink kollégiumi elhelyezését. A Jelky Alapítvány anyagi lehetőségei szerint támogatja pályázati formában a szociálisan rászoruló tanítványokat.

40

8.2. A tanulók esélyegyenlőségét segítő tevékenység Az egyenlő bánásmódra és az esélyegyenlőség előmozdítására vonatkozó céljaink és elveink: - Atanulók esélyegyenlőségének maradéktalan biztosítása, mindennemű diszkrimináció kizárása. - Az esélyegyenlőség érvényesülése kiterjed tanulóink nemük, családi állapotuk, nemzetiségük, etnikai hovatartozásuk, szexuális irányultságuk, vallásuk, politikai meggyőződésük és szociális helyzetük miatti diszkriminációjának megelőzésére, különös tekintettel a tanulóink életkorának (14-22 éves korig illetve 22 év felett) rendkívül széles skálájára. - Olyan pedagógiai környezet kialakítása, mely tiszteletben tartja a sokszínűséget, mentes a hátrányos megkülönböztetéstől, jogellenes elkülönítéstől, biztosítja a közneveléshez való egyenlő esélyű hozzáférést. - Biztosítani az intézményben a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. - Elősegíteni a hátrányos helyzetű tanulók esélyteremtésének előmozdítását, szükség szerint egyének, társadalmi csoportok előnyben részesítése. Az esélyegyenlőséget segítő tevékenységeink: -

A nyelvi vagy műveltségi hátrányokkal érkező tanulók beilleszkedésének, felzárkózásának segítése tanórán kívüli foglalkozásokon. A külső segítő szervezetek bevonása szükség esetén. A speciális hátrányokkal érkező tanulók önkéntes kortárscsoportokkal való segítése.

9. A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A tanulók, szülők, pedagógusok együttműködése elengedhetetlen az eredményes iskolai tanítás-nevelés-tanulás folyamatában. Az együttműködés akkor megfelelő, ha minden fél felismeri annak szükséges voltát. A résztvevők közötti együttműködést elősegíti egymás rendszeres informálása. Az együttműködés intézményes formái: dikönkormányzat, szülői szervezet, iskolai alapítvány. 9.1. Az iskolai diákönkormányzat (DÖK) Az iskolai diákönkormányzat célja a diák-tanár kapcsolatrendszer, a diákok egymás közti kapcsolatának minél szélesebb körű kialakítása. A diákönkormányzat az egész diákság érdekeit képviseli, ellátja a diákok hivatalos érdekképviseletét, támogatja az iskolával kapcsolatos állami feladatok iskolai megvalósítását. Színes iskolai programok rendezésével segíti az iskolai élet színvonalasabbá, hangulatosabbá tételét.

41 9.1.1.A diákönkormányzattal való kapcsolattartás rendje, a diákok szervezett véleménynyilvánításának lehetőségei: -

A diákönkormányzatot segítő tanár hetente tartja a kapcsolatot az osztályközösségek képviselőivel információcsere céljából. Az igazgató havonta megbeszélést tart a Diákönkormányzat vezetőjével. Az igazgató részt vesz az évente megrendezésre kerülő diákfórumon, ahol meghallgatja a tanulók észrevételeit, kéréseit és beszámol az előző időszakban megtett intézkedéseiről.

A diákok egyéb megnyilvánulási lehetőségei: - A meghívott tanulók részt vehetnek nevelőtestületi értekezleteken, meghívással részt vehetnek bizottsági üléseken. - A diákság véleményének hangot adhat az iskolarádióban, a faliújságokon. - Hetente nyilváníthatnak a tanulók véleményt az osztályfőnöki órákon és időszakosan a diákönkormányzat megbeszélésein. 9.2. Együttműködés a szülőkkel A nevelési célok megvalósítása érdekében igen fontos a szülőkkel való folyamatos és rendszeres kapcsolattartás. A szülőknek joguk van minden olyan, a gyermeküket érintő információhoz, amely kiskorú gyermekük személyiségfejlődésével, iskolai előmenetelével kapcsolatos. A kapcsolattartás, a tájékoztatás területei: -

Szülői értekezletek Évente legalább két alkalommal. A leendő 9. évfolyam szülőinek a beiratkozás előtt tartunk megbeszélést, ahol nevelési elveinkről, a házirendről s a tanév munkarendjéről, kiadásairól adunk tájékoztatást.

-

Szaktanári fogadóórák Évente legalább két alkalommal a teljes tantestület részvételével, de egyéni egyeztetés alapján bármikor.

-

Elektronikus napló használata Minden szülő saját kódot kap, melynek segítségével figyelemmel kísérheti gyermeke hiányzásait, és tanulmányi eredményeit. Azokat a szülőket, akik nem használják az elektronikus naplót, az osztályfőnök havonta tájékoztatja gyermekük előmeneteléről az elektronikus napló gyermekre vonatkozó részének kinyomtatásával.

-

Iskola honlapja Az iskola honlapján minden – az oktatással, neveléssel kapcsolatos – információt megjelentetünk. A szülői munkaközösségnek saját felülete van, ahol egymással is tartani tudják a kapcsolatot.

42 -

A szülői munkaközösség működtetése A szülői munkaközösség tagja minden osztály szülőinek néhány (1-3) képviselője. Feladatuk, hogy fenntartsák a kapcsolatot az osztályban tanító pedagógusok testülete és az osztály szülői között, ellátva az érdekegyztetés, a konfliktuskezelés, az együttgondolkodás, a mozgósítás, szükség esetén a közös segítségnyújtás feladatát. Bevonjuk a szülői munkaközösséget az éves terv elkészítésébe, valamint minden olyan intézkedést előzetesen egyeztetünk velük, amely a tanulók nagyobb csoportját érinti. Az iskola titkársága fogadja és továbbítja a szülők bejelentéseit, tájékoztatást ad. 9.3. Együttműködés a Jelky Alapítvánnyal

Az alapítvány az iskola tanulóinak és tanárainak támogatására jött létre. Kurátorai a tantestületünk tagjai. A kuratórium elnöke rendszeresen, félévente tájékoztatja a tantestületet az alapítvány működéséről.

10. A tanulmányok alatti vizsgák A tanulmányok alatti vizsgák szabályzatát a 4. számú melléklet tartalmazza.

11. A pedagógusok, az osztályfőnökök feladatai A pedagógusok, valamint az osztályfőnökök intézményi feladatait a pedagógusok munkaköri leírása foglalja össze. A munkaköri leírást az intézményünk Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

12. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke Intézményünk a jogszabályok által meghatározott berendezéssel, felszerelésekkel és taneszközállománnyal rendelkezik. A vásárolt taneszközök mellett jelentős a saját alkotású taneszközök állománya. 12.1. Az oktatás tárgyi felszereltsége iskolánkban Iskolánk műemlék jellegű épület, állaga külső homlokzatát tekintve jó, belső terei, tantermei jól karbantartottak, folyamatos felújítást igényelnek.

43

12.1.1. Tantermeink Az épületünk 19 nagyméretű és 11 kiscsoportos oktatásra alkalmas tanteremmel rendelkezik. Speciális kialakítású és felszerelésű kabinetek: -

26. terem: projektorral felszerelt; 30. terem (színházterem): projektorral felszerelt; 40. terem: kézműves kabinet, 20 db asztali szövőszék, 2 db álló szövőszék, 1 felvetődob; 41. terem: rajzterem; 42. terem: rajzterem; 47. terem: rajzterem; 48. terem: ruhaipari anyagismeret kabinet, anyagvizsgáló gépekkel; 49. terem: számítástechnikai laboratórium, 20 számítógéppel, 1 szerver géppel, projektorral, interaktív táblával, szekennerrel és nyomtatóval; 51. terem: könyvtár és tanterem, projektorral felszerelt; 52. terem: projektorral felszerelt; 53. terem: rajzterem; 56. terem: projektorral felszerelt; 57. terem: projektorral felszerelt; 58. terem: projektorral felszerelt; 59. terem: projektorral, interaktív táblával felszerelt; 60. terem: számítástechnikai laboratórium, 20 számítógéppel, projektorral, interaktív táblával nyomtatóval és szkennerrel; 61/A),B) termek: tervező termek.

Tantermeink és kabineteink rendelkeznek a szükséges AV eszközökkel. 12.1.2. Tornaterem Tornatermünk nem szabványos méretű, de funkcióját kielégítően betölti, kapcsolódik hozzá egy sportudvar, ahol kosárlabda, kézilabda pálya található. A tornateremhez tartozó sportszertár, öltözők és zuhanyzók biztosítják a kulturált sportolás feltételeit. 12.1.3. Színházterem A színházterem többfunkciós nagyméretű terem. Ünnepélyek, kulturális rendezvények, bálok esetén több mint 200 fő befogadására alkalmas. A terem végében színpad helyezkedik el, mely lehetőséget biztosít színielőadások, divatbemutatók, ünnepi műsorok megrendezésére. A színházterem egy részét szükség esetén kiscsoportos foglalkozások megtartására is használhatjuk.

44

12.1.4. Ebédlő és konyha A színházterem egy leválasztott része ebédlőként is funkcionál. Tálaló kapcsolódik hozzá, melyet étellift köt össze a főzőkonyhával. A konyhához kapcsolódnak a különböző, előírt raktárhelyiségek. 12.1.5. Tanműhelyek Iskolánk három jól felszerelt tanműhelyében történik a szakmai gyakorlati oktatás. Mindhárom tanműhely alkalmas és megfelelő feltételekkel rendelkezik a kivitelezés tantárgy tanítására, így tanműhelyeink a teljes szakmai gyakorlati oktatást képesek ellátni, és megfelelni a szakmai gyakorlati képzés követelményeinek. Gyakorlati oktatóhelyeink felszereltségére jellemző, hogy az alapgépek mellett mindenhol megtalálhatók a speciális varrógépek (pl. szegővarrógépek, gomblyukazó gépek, fedőző gépek stb.) célgépek (pl. programozható varrógép, hímző varrógépek, amelyek számítógépekkel is kompatibilisek, képernyőn történő mintatervezés, programátvitel és kivitelezés, flattloch varrógép harisnyanadrág varrására stb.) A II. emeleti tanműhelyben a ragasztástechnológiai igény kielégítése céljából egy síkragasztóprést üzemeltetünk. Minden tanműhelyben van vasalási lehetőség, ahol elektromos fűtésű, gőzölős kézi vasalók állnak a tanulók rendelkezésére. Két tanműhelyben 32, illetve 27 tanuló munkavégzéséhez szükséges eszköz áll rendelkezésre, a legnagyobb tanműhely pedig 39 fő befogadására alkalmas. Rendelkezünk két szabászati előkészítővel, és több szabászati gépi eszközzel (elektromos olló, jelölő fúró, körkéses szabászgép, kardkéses szabászgép, szalagkéses szabászgép). A három szakmai gyakorlati képzési hely megfelel a munkavédelmi, biztonságtechnikai, tűzvédelmi, környezetvédelmi, egészségügyi és ergonómiai követelményeknek. A tanműhelyek folyamatos működését biztosítja az iskolában található műszerész- műhely felszerelése. 12.1.6. Könyvtár A könyvtárunk több mint 13.000 kötettel rendelkezik. Három helyiségből áll, de így is kicsi és zsúfolt. A könyvtári készlet folyamatos bővítése és a tartós használatú könyvek beszerzése folyamatos megoldandó feladatot jelent. A könyvtárban szaklapok, különböző heti, havilapok és kiadványok is megtalálhatók. Videofilm és zenei hanghordozó készlettel, zenehallgatási lehetőséggel is rendelkezik a könyvtár.

45

12.1.7. Informatikai felszereltség Intézményünkben a számítástechnikai tantermeken kívül minden tanteremben és irodában található számítógép, melyek az oktatást, az iskola ügymenetét és a tanárok munkáját segítik. Folyamatosan fejlesztjük a technikai felszerelésünket (projektorok, vetítő vásznak, digitális tábla, digitális fényképezőgépek, kamerák stb.) saját anyagi lehetőségeinken túlmenően pályázatokon nyert pénzekkel, a szülői munkaközösség támogatásával. Iskolánk rendelkezik internet eléréssel. 12.1.8. Zárt láncú TV-hálózat Iskolánk összes tantermét zárt láncú videohálózat kapcsolja össze. A hálózat segítségével biztosítható, hogy az egész iskolát érintő események minden tanteremben láthatóak, hallhatóak legyenek. (A színházteremben nem fér el iskolánk tanulói és tanári létszáma.) A videohálózat működését segíti egy videokamera és a videóhoz, ill. számítógéphez csatlakoztatható projektor is. Iskolánkban rádió is működik. A stúdiót tanulók működtetik segítő tanár irányításával. 12.2. Szemléltetőeszközök Iskolánk hosszú évek óta tudatosan fejleszti szemléltetőeszközeink készletét. Sok eszközt tanáraink terveztek és készítettek. A szemléltetőeszközök használatára egyre nagyobb a tanulói igény, így ez folyamatos feladatot jelent a szaktanárok részére. Az eszközökön kívül videofelvételeink (irodalom, történelem, fizika, osztályfőnöki témákhoz és szakmai jellegű témákhoz kapcsolódó, művészeti oktatást segítő felvételek) segítik a tananyagok elsajátítását, feldolgozását. Sok felvételt tanáraink készítettek. Egyre erőteljesebb a számítógép adta lehetőségek kihasználása a szemléltetés terén is, főként a CD-rom-ok és oktató programok alkalmazásával. A művészeti képzéshez a szaktanárok által összeállított képanyag áll rendelkezésre. Természetesen több eszköz vár még beszerzésre, cserére, mely nem kis anyagi terhet jelent költségvetésünk szerény kereteire. Az anyagi lehetőségeink bővítése céljából évek óta rendszeresen élünk a kiírt pályázatok adta lehetőségekkel. Folyamatos, hosszú távú terveink fontos területe az eszközök karbantartása, cseréje, fejlesztése. Céljaink: - Gépparkunk fejlesztése, további speciálgépek beszerzése. - Programozható varrógépek, hímzőgépek beszerzése. - Számítógépes parkunk bővítése, folyamatos fejlesztése, perifériás kiegészítése. - Számítógépes programok, multimédiás készletek bővítése. - Szertárkészletek bővítése. - Tantermi berendezések szükség szerinti cseréje. - Rajzasztalok, rajzbakok beszerzése. - Tárlók, paravánok állományának bővítése a tanulói munkák minél szélesebb körű bemutatásához.

46

12.3. A művészeti képzésben kötelezően használandó taneszközök jegyzéke -

-

25 db A/3-as méretű rajzlap; 25 db A/2-es méretű rajzlap; 1 tömb akvarellpapír (min. 20 lapos, és min. A/3-es méretű); 3 ív szénrajz papír (pl. Ingres vagy Fabriano); 1 ív (1db B/1-es vagy 2db B/2-es) sötét tónusú karton; 1db 1B-s vagy 2B-s, 2 db 3B-s vagy 4B-s, 1db 5-8B-s ceruza; 1db sima radír; 1db monopol radír (gyúrható radír, Bruynzeel vagy Faber Castell); 4db közepes méretű csipesz (ami átéri a rajztábla vastagságát); 1db fél-íves rajztábla (B/2-es méretű); rajzmappa (fél-íves, de férjen el benne a B/2-es rajztábla); hurkapálca, vagy más egyenes pálca (mérésre); vágókés (cserélhető pengés „sniccer”); egy min. 12 színes pasztell vagy színes ceruza készlet (választható); min. 3db égetett rajzszén (NEM pitt, NEM préselt!), különböző vastagságban (vékony, közepes, vastag); 1db fixatív kb. 2dl-es kiszerelésben; fúvóka; 1db aquarell min. 12-színes készlet, anilines is lehet; fehér tempera 1db min. 100ml-es kiszerelésben; vörös, sárga, zöld, kék, lila és fekete tempera min. 1 tubus (38ml vagy nagyobb); hegyes ecset (akvarellhez): 1db 5-ös vagy 6-os és 1 db 12-es vagy nagyobb; lapos ecset (temperához): 1 db 8-as, 1 db 20-as vagy nagyobb; 100 db A/4-es méretű fénymásoló-papír; festéshez: vizes-edények (min. 2db, lehet pl. sima tejfölös doboz is), festőrongy (bármilyen pamutdarab), paletta (pl. egy diszperzittel fehérre festett vékony farostlemez vagy eldobható műanyag lapostányér); pamutrongy (szén- és pasztellrajzhoz); kötény vagy textilkendő (a ruha védelmére); körző és vonalzók (egy egyenes és egy derékszögű); olló (kollázsoláshoz); 1 csomag színes papír (kollázsoláshoz); 1db spirál vázlatfüzet (kb. A/4-es méretű); 1 tekercs szobafestő ragasztószalag (sárgásfehér, papírszerű); 1db stiftes papírragasztó; 1db tubusos általános ragasztó (pl. Technocol);

47

III. SZAKMAI PROGRAM – HELYI TANTERVEK

48

1. A szakmai program megvalósításának alapjai: Szakmai programunk készítésének alapját meghatározó törvények, rendeletek adják: -

a

szakközépiskolai

oktatást

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről; 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről; 150/2012. Kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről; 37/2013. EMMI rendelet az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről; 27/2012. NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről; 315/2013. Kormányrendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól; 23/2013. EMMI rendelet 6. mellékletének 7.29 Természettudomány kerettanterv a művészeti szakközépiskolák számára;

Iskolánkban folyó szakmai képzés: Művészeti képzésünk a szakképzési dokumentumok változásától függetlenül mindig a képzőés iparművészeti nevelés számára közös tatalmakat tekintette alapismeretnek, alapkészség fejlesztőnek, melyet kiegészít, melyre építkezik a konkrét szakmát meghatározó szaktudás elsajátítása. Az alapozó képzés tantárgyai a rajz – festés – mintázás gyakorlat, a művészettörténet, a szaktörténet. Az alapképzéssel párhuzamosan folyik a szakterületi technológia, tervezés és gyakorlat, stílustan tananyagrészek ismereteinek elsajátítása. A szakképző évfolyam teljesítése során a speciális szakterületi tudás és gyakorlat megszerzése a célunk. Az egymás mellet futó, egymást kiegészítő tananyagrészek együttesen adják a szakmai vizsga követelményrendszerét, mely kezdete lehet az önálló alkotói életnek. A ruhaipari képzésünk során is a biztos, a gyakorlati életben is alkalmazható szaktudás átadása a célunk. A magas szintű szakmai tudás elsajátítása szakmai elméleti és szakmai gyakorlati órákon történik. A szakmai vizsga követelményrendszerének teljesítése lehetőséget biztosít tanulóinknak a munka világába történő belépésre. A megszerzett szakmai tudás további gyakorlását, elmélyítését szolgálják a tehetséggondozó és érdeklődő foglalkozások, melyek elengedhetetlen részei szakmai programunknak.

49

1. Divat- és stílustervező szakgimnáziumi művészeti képzés (5 éves) * OKJ száma: 54 211 02 komplex heti óraszám

csoportbontás

évfolyam

tantárgyak 9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Idegen nyelv/ Foglalkoztatás I.

4

4

4

4

Matematika

3

3

3

3

Történelem

2

2

3

3

Etika Informatika

2

2

13.

9.

4

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

3

3

3

3

3

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Komplex természettudományok

3

Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Fizika Kötelezően választható szakmai tantárgy

2

2

2

2

2

2

Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Összesen

1 25

25

7

24

24

Foglalkoztatás II.

Szakmai tantárgyak

Kortárs művészettörténet Rajz, festés, mintázás gyakorlat Anyagismeret szakmatörténet Tervezés és gyakorlat

1

0,5 1

1

1

1

2

1

3

4

2

2

2

8

1

1

1

1

1

3

1

1

2

2

Tervezési alapok

3

3

3

3

3

3

3

3

3

Divattervezési gyakorlat Öltözékkivitelezési gyakorlat

2

1

Művészetek

Művészettörténet

10. 11. 12. 13.

3

4 2

3

3

2

Stílusgyakorlat

5

3 3

3

3

3

3

2

3

Stiluselmélet

1,5

3

Divattörténet

2

Látványtervezés Projekttervezés és menedzsment Rendezvényszervezés Rendezvényszervezési gyakorlat Szakmai projektgyakorlat/rajz összesen: csoportbontás: tantárgyfelosztás szerinti összes óra:

2 1

2

1 1 1

36 27 63

3 38 31 69

2 38 31 69

2 38 31 69

3 3

3

3

38 51 89

*A 2016/2017. tanévtől felmenő rendszerben (2016/2017. tanévben 9. évfolyam).

50 1.1. Divat- és stílustervező művészeti képzés (5 éves) * OKJ száma: 54 211 02 heti óraszám tantárgyak

csoportbontás

évfolyam 9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika

4

4

4

4

2

2

3 1

4

Idegen nyelv/ Foglalkoztatás I. Matematika

3

3

3

3

3

3

3

4

Természettudomány 1. - Földrajz

2

Természettudomány 2. - Kémia

2

Természettudomány 3. - Biológia

2

Természettudomány 4. - Fizika Informatika

2

13.

2

1

2 2

2 2

2 2

2 2

2

2 1

Művészetek Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

Összesen

23

23

20

21

3

2

1

2

2

2

Művészettörténet/ Kortárs szakmai környezet

1

Művészettörténet/ Népművészet

0,5 0,5 2

Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság

Szakmai tantárgyak

9. 10. 11. 12. 13.

Technológia/ Anyagismeret

1

Technológia Stílustan és szaktörténet/ Divattörténet

1

1 1

1

Művészeti vállalkozás Látványtervezési gyakorlat/ Corel, CAD Stíluskialakítás elmélet Stíluskialakítás gyakorlat Rajz, festés, mintázás gyakorlat/ Szakmai ábrázolási gyakorlat Tervezés és gyakorlat / Divattervezési gyakorlat

3 2 1 2 2 2

3

4

5

5

5

4

3

3

3

3

3

3

3

3

2

4

3

3

3

3

3

4

Látványtervezési gyakorlat Tervezés és gyakorlat/ Öltözék kivitelezési gyakorlat /Szerkesztés

2

2

1

2

3

3

3

3

6

összesen:

37

38

36

36

40

csoportbontás:

27

28

32

29

46

tantárgyfelosztás szerinti összes óra:

64

66

68

65

86

Tervezés és gyakorlat /Öltözék kivitelezési gyakorlat

2

2

3

* A 2015/2016. tanévtől felmenő rendszerben (2016/2017. tanévben 10. évfolyam).

3

3

3

3

3

3

3

51

1.1. Divat- és stílustervező művészeti képzés (5 éves) * OKJ száma: 54 211 02 heti óraszám tantárgyak

csoportbontás

évfolyam 9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika

2

2

3

4

Idegen nyelv/ Foglalkoztatás I. Matematika

3

3

3

3

3

3

3

4

Természettudomány 1. - Földrajz

1

1

Természettudomány 2. - Kémia

1

1

13. 9. 10. 11. 12. 13.

1

Természettudomány 3. - Biológia

2

Természettudomány 4. - Fizika Informatika

2

2

1

2 2

2 2

2

2

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

Összesen

21

23

22

21

3

Művészettörténet/ Kortárs szakmai környezet

2

1

2

2

2

Művészettörténet/ Népművészet

1

Szakmai tantárgyak

2 2

1

Művészetek

Foglalkoztatás II.

0,5

Munkahelyi egészség és biztonság

0,5

Technológia/ Anyagismeret

2 2

1

Technológia Stílustan és szaktörténet/ Divattörténet

1

2

1

3 2

1

Művészeti vállalkozás Látványtervezési gyakorlat/ Corel, CAD

1 1

2

Stíluskialakítás elmélet

2

Stíluskialakítás gyakorlat

2

2 3

Rajz, festés, mintázás gyakorlat/ Szakmai ábrázolási gyakorlat

4

4

5

5

4

3

3

3

3

3

Tervezés és gyakorlat / Divattervezési gyakorlat

3

3

3

2

4

3

3

3

3

3

Látványtervezési gyakorlat Tervezés és gyakorlat/ Öltözék kivitelezési gyakorlat /Szerkesztés Tervezés és gyakorlat /Öltözék kivitelezési gyakorlat

4 2

2

1

2

3

3

3

3

6

összesen:

35

38

38

36

39

csoportbontás:

27

30

32

29

46

tantárgyfelosztás szerinti összes óra:

62

68

70

65

85

2

3

3

3

3

3

3

3

3

3

* A 2014/2015. tanévtől felmenő rendszerben (2016/2017. tanévben 11. évfolyam).

52

1.1. Divat- és stílustervező művészeti képzés (5 éves)* OKJ száma: 54 211 02 heti óraszám

csoportbontás

évfolyam

tantárgyak 9.

10. 11. 12. 13. 9. 10. 11. 12. 13.

Magyar nyelv és irodalom Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika

4

4

4

4

2

2

3 1

3

Idegen nyelv/ Foglalkoztatás I. Matematika Fizika

3

3

3

3

3 2

3 2

3

3

2

Kémia

2

1

Földrajz Informatika

2

1

1

2 2

2 2

2

2 1

Művészetek Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

Összesen

25

25 20

19

3

2

1

2

2 1

2

Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság

Szakmai tantárgyak

2

2

Biológia - egészségtan

Művészettörténet/ Kortárs szakmai környezet Művészettörténet/ Népművészet

2

Technológia/ Anyagismeret

1

Technológia Stílustan és szaktörténet/ Divattörténet

1 1

Művészeti vállalkozás

1 1 1

0,5 0,5 2 3 2

Látványtervezési gyakorlat/ Corel, CAD

2

Stíluskialakítás elmélet

2

Stíluskialakítás gyakorlat

2

2 3

Rajz, festés, mintázás gyakorlat/ Szakmai ábrázolási gyakorlat

4

4

5

5

4

3

3

3

3

3

Tervezés és gyakorlat / Divattervezési gyakorlat

3

3

3

2

4

3

3

3

3

3

Látványtervezési gyakorlat Tervezés és gyakorlat/ Öltözék kivitelezési gyakorlat /Szerkesztés Tervezés és gyakorlat /Öltözék kivitelezési gyakorlat

4 2

2

2

2,5

3

3

3

6

összesen:

37

36 38

36

40

csoportbontás:

23

23 32

30

46

tantárgyfelosztás szerinti összes óra:

60

59 70

66

86

2

3

3

*A 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben (2016/2017. tanévben 12. évfolyam).

3

3

3

3

3

3

53

1.2. Divat- és stílustervező művészeti képzésre történő átállás 5. év* OKJ száma: 54 211 02 heti óraszám tantárgyak 9. Magyar nyelv és irodalom Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

4 2

10. 11. 12. 13. 9. 10. 11. 12. 13. 4 2

4 3

4 3

1

Társadalom és etika Idegen nyelv/ Foglalkoztatás I. Matematika Fizika

csoportbontás

évfolyam

3

3

3

3

3 2

3 2

3 1

3

2

2

1

Biológia - egészségtan Kémia

2

1

Földrajz Informatika

2

1

2

1 5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

Összesen

25 2

25 23 20 1 2 2 1

3 2 1 1

Szakmai tantárgyak

2

2

2

2

Testnevelés és sport

Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság

2

1

Művészetek

Művészettörténet/ Kortárs szakmai környezet Művészettörténet/ Népművészet

2

0,5

3

Technológia/ Anyagismeret

1

1

2

Technológia Stílustan és szaktörténet/ Divattörténet

1 1

1 1 1

2 3 1

Művészeti vállalkozás Látványtervezési gyakorlat/ Corel, CAD

2

Stíluskialakítás elmélet

2

Stíluskialakítás gyakorlat

2

2 2

Rajz, festés, mintázás gyakorlat/ Szakmai ábrázolási gyakorlat

5

5

4

4

3

3

3

3

3

3

Tervezés és gyakorlat / Divattervezési gyakorlat

3

3

3

3

3 4

3

3

3

3

3 2

2

2

2

3

3

3

3

3

3

3

Látványtervezési gyakorlat Tervezés és gyakorlat/ Öltözék kivitelezési gyakorlat /Szerkesztés

2,5

3

3

5

összesen:

38

37 40 39

38

csoportbontás:

26

25 27 27

36

tantárgyfelosztás szerinti összes óra:

64

62 67 66

74

Tervezés és gyakorlat /Öltözék kivitelezési gyakorlat

*A 2016/2017. tanévben kifutó képzés.

3

3

54

2. Képzési kínálatunk Képzéseink: 1. Divat- és stílustervező 5 éves szakgimnáziumi művészeti képzés (OKJ 54211 02). 1.1. A művészeti képzés számára kialakított természettudományos kerettanterv a Divat- és stílustervező képzésben. 1.2. Áttérés beszámítás alapján az új OKJ szerinti Divat- és stílustervező képzésre. 2. Divat- és stílustervező 2 éves szakgimnáziumi érettségire épülő művészeti képzés (OKJ 54211 02). 2.1. Divat- és stílustervező 2 éves érettségire épülő művészeti képzés (OKJ 54211 02). 3. Textilműves 5 éves szakgimnáziumi művészeti képzés (OKJ 54211 08). 3.1. A művészeti képzés számára kialakított természettudományos kerettanterv a Textilműves képzésben. 3.2. Áttérés beszámítás alapján az új OKJ szerinti textilműves képzésre. 4. Textilműves 2 éves szakgimnáziumi érettségire épülő művészeti képzés (OKJ 54211 08). 5. Jelmeztervező 1 éves (OKJ 5521105). Divat- és stílustervező képzettségre épülő művészeti képzés (2017/2018. tanévtől bevezetve). 6. Ruhaipari technikus 5 éves (OKJ 54 542 01 0010 54 02) kifutó képzés.

55

2. Divat- és stílustervező szakgimnáziumi művészeti képzés* (érettségire épülő 2 éves) OKJ száma: 54 211 02 heti óraszám tantárgyak

évfolyam 13.

14.

Osztályfőnöki

1

1

Összesen

1

5

4

5

Szakmai gyakorlati tantárgyak

2

2 4

2

1 2 1,5

Stíluskialakítás elmélet Stíluskialakítás gyakorlat Rajz, festés, mintázás gyakorlat/ Szakmai ábrázolási gyakorlat Tervezési alapok / Divattervezési gyakorlat

14.

0,5

Foglalkoztatás II. Divattörténet Anyagismeret Szakmatörténet Tervezés és gyakorlat / Anyagismeret Tervezés és gyakorlat / Szakrajz

13.

4

Idegen nyelv/ Foglalkoztatás I.

Művészettörténet/ Kortárs szakmai környezet

csoportbontás

2

3

7

8

3

3

7

4

3

3

Látványtervezési gyakorlat

2

2

Öltözék kivitelezési gyakorlat

5

4

összesen:

33

36

csoportbontás:

38

42

tantárgyfelosztás szerinti összes óra:

72

78

2 3

3

* A 2016/2017. tanévtől felmenő rendszerben (2016/2017. tanévben 13. évfolyam).

56

2.1. Divat- és stílustervező művészeti képzés* (érettségire épülő 2 éves) OKJ száma: 54 211 02 heti óraszám tantárgyak

évfolyam 13.

14.

Ábrázoló geometria

2

Osztályfőnöki

1

1

Összesen

3

3

2

2

Szakmai gyakorlati tantárgyak

Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság

0,5 1

Technológia Stílustan és szaktörténet/ Divattörténet

2

1

2

2

Művészeti vállalkozás Látványtervezési gyakorlat/ Corel, CAD

1

Stíluskialakítás elmélet

2

Tervezés és gyakorlat/Öltözék kivitelezési gyakorlat összesen: csoportbontás: tantárgyfelosztás szerinti összes óra:

2

1

2

Látványtervezési gyakorlat Tervezés és gyakorlat / Öltözék kivitelezési gyakorlat /Szerkesztés

14.

1

Technológia/ Anyagismeret

Stíluskialakítás gyakorlat Rajz, festés, mintázás gyakorlat/ Szakmai ábrázolási gyakorlat Tervezés és gyakorlat / Divattervezési gyakorlat

13.

2

Idegen nyelv/ Foglalkoztatás I.

Művészettörténet/ Kortárs szakmai környezet Művészettörténet/ Népművészet

csoportbontás

2

2

2 2

3

7

4

3

3

6

4

3

3

4

2

3

3

3

3

6

6

3

3

37,5

37

44

46

81,5

83

*A 2015/2016. tanévtől felmenő rendszerben (2016/2017. tanévben 14. évfolyam).

57

3. Óratervek Iskolánk helyi óratábláit a Nemzeti Köznevelési Törvény óraszámai alapján, helyi tanterveit a szakközépiskolák részére kidolgozott közismereti, valamint az adott évfolyamra hatályos szakképzési kerettantervek figyelembe vételével dolgoztuk ki. A párhuzmos művészeti képzések szakmai óraszámait a művészeti nevelés számára biztosított heti 40 órás időkereten belül terveztük. A szabad sáv adta óraszámokkal a szakmai képzésünket erősítettük.

58

3. Textilműves szakgimnáziumi művészeti képzés (5 éves)* OKJ száma: 54 211 08 heti óraszám 9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Idegen nyelv/ Foglalkoztatás I.

4

4

4

4

Matematika

3

3

3

3

Történelem

2

2

3

3

Etika Informatika

2

2

9.

10.

11. 12.

13.

4

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

3

3

3

3

3

3

3

3

3

2

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Komlex természettudományok

3

Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Fizika Kötelezően választható tantárgy: Szakmai tantárgy /Anyagismeret Kötelezően választható tantárgy: Szakmai tantárgy / Textiltechnológ

2

2

2

1

1

1

1

Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Összesen

1 25

25

24

24

Foglalkoztatás II.

1

2

7 0,5

1

1

1

Kortárs művészettörténet Szakmai tantárgyak

13.

1

Művészetek

Művészettörténet

csoportbontás

évfolyam

tantárgyak

1

2

1

3

Rajz, festés, mintázás gyakorlat

4

2

2

2

8

Anyagismeret - szakmatörténet Tervezés és gyakorlat

1

1

1

1

2

3

3

Textil szakelmélet/Technológia

2

Textil szakelmélet/Viselettörténet

2

Textil szakgyakorlat

2

4

Projekttervezés és menedzsment

1

1

Rendezvényszervezés

4

4

11,5

1

Rendezvényszervezési gyakorlat

1

Szakmai projektgyakorlat/rajz

3

2

2

3 3

összesen:

36

36

36

37

38

csoportbontás:

23

27

23

25

43

tantárgyfelosztás szerinti összes óra:

59

63

59

62

81

*A 2016/2017. tanévtől felmenő rendszerben (2016/2017. tanévben 9. évfolyam).

3

3

59

3.1. Textilműves művészeti képzés (5 éves)* OKJ száma: 54 211 08 heti óraszám tantárgyak 9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika

2

2

3

4

Idegen nyelv/ Foglalkoztatás I. Matematika

3

3

3

3

3

3

3

4

Természettudomány 1. - Földrajz

2

Természettudomány 2. - Kémia

2

13.

2

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

Összesen

23

23

20

21

3

2

1

2

2

2

Szakmai tantárgyak

2 2

2

2 5

1

1

Textil-technológia Szaktörténet / Textil szakelmélet / Textiltörténet Textil szakelmélet / Viselettörténet

Tervezés és gyakorlat - stílustan és textiltechnológia / Textil szakgyakorlat

2 2

1 5

Művészeti vállalkozás Textil szakelmélet / Képfeldolgozó program – ppt. Rajz, festés, mintázás gyakorlat / szakmai ábrázolási gyakorlat

2 2

2 1

Testnevelés és sport

Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság Textil-technológia / Anyagismeret

2 2

2

Művészetek

Művészettörténet / Kortárs szakmai környezet Művészettörténet / Népművészet

9. 10. 11. 12. 13.

1

Természettudomány 3. - Biológia Természettudomány 4. - Fizika Informatika

csoportbontás

évfolyam

0,5 0,5 2

1

1

1

1

2

1

1

2 3

1 2

2

4

5

5

5

4

3

3

3

3

3

6

6

4

3

10

3

3

3

3

3

2

Szakmai rajz, dokumentáció Lakástextil és öltözék kiegészítő kivitelezés (13. évfolyamon technológia is)

3

3

4

összesen:

37

37

36

37

37

csoportbontás:

27

28

30

29

44

tantárgyfelosztás szerinti összes óra:

64

65

66

66

81

*A 2015/2016. tanévtől felmenő rendszerben (2016/2017. tanévben 10. évfolyam).

3 3

3

3

60 3.1. Textilműves művészeti képzés (5 éves)* OKJ száma: 54 211 08 heti óraszám tantárgyak

csoportbontás

évfolyam 9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika

4

4

4

4

2

2

3 1

4

Idegen nyelv/ Foglalkoztatás I. Matematika

3

3

3

3

3

3

3

4

Természettudomány 1. - Földrajz

1

1

Természettudomány 2. - Kémia

1

1

Természettudomány 3. - Biológia

2

Természettudomány 4. - Fizika Informatika

2

13.

9.

2

2 2

1 5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

Összesen

21

23

22

21

3

Művészettörténet / Kortárs szakmai környezet

2

1

2

2

2

Művészettörténet / Népművészet

1

Foglalkoztatás II.

0,5

Munkahelyi egészség és biztonság

0,5

Szakmai tantárgyak

1

1

Textil-technológia Szaktörténet / Textil szakelmélet / Textiltörténet Textil szakelmélet / Viselettörténet

2 2

2

1

2 1

1

2

1

1

2 3 1

Művészeti vállalkozás

Tervezés és gyakorlat - stílustan és textiltechnológia / Textil szakgyakorlat

2 2

2

Testnevelés és sport

Textil szakelmélet / Képfeldolgozó program -ppt Rajz, festés, mintázás gyakorlat / szakmai ábrázolási gyakorlat

2 2

1

Művészetek

Textil-technológia / Anyagismeret

10. 11. 12. 13.

2

2

4

5

5

5

4

3

3

3

3

3

6

6

4

3

10

3

3

3

3

3

2

Szakmai rajz, dokumentáció Lakástextil és öltözék kiegészítő kivitelezés

3

3

4

összesen:

35

37

38

36

38

csoportbontás:

27

28

30

29

44

tantárgyfelosztás szerinti összes óra:

62

65

68

65

82

*A 2014/2015. tanévtől felmenő rendszerben (2016/2017. tanévben 11. évfolyam).

3 3

3

3

61

3.1. Textilműves művészeti képzés (5 éves)* OKJ száma: 54 211 08 heti óraszám

Magyar nyelv és irodalom Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

9.

10.

4

4

4

4

2

2

3

3

11. 12. 13.

3

3

3

3

3 2

3 2

3

3

Kémia

2

1

Földrajz Informatika

2

1

2

1

2 2

2 2

2 2

2 2

2

2 1

Művészetek Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

Összesen

25 2

25 1

20 2

19 2

1

1

3 2 1 0,5 0,5 2

1 1

1 1

Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság Textil-technológia / Anyagismeret Szakmai tantárgyak

10. 11. 12. 13.

2

Biológia - egészségtan

Művészettörténet / Kortárs szakmai környezet Művészettörténet / Népművészet

9.

1

Társadalom és etika Idegen nyelv / Foglalkoztatás I. Matematika Fizika

csoportbontás

évfolyam

tantárgyak

Textil-technológia Szaktörténet / Textil szakelmélet / Textiltörténet Textil szakelmélet / Viselettörténet

1

2 2 3

1

Művészeti vállalkozás Textil szakelmélet / Képfeldolgozó program -ppt

2

2

Rajz, festés, mintázás gyakorlat / szakmai ábrázolási gyakorlat

4

4

5

5

4

3

3

3

3

3

Tervezés és gyakorlat / Textil szakgyakorlat textiltechnológia és stílustan

6

6

4

3

10

3

3

3

3

3

2

Szakmai rajz, dokumentáció Lakástextil és öltözék kiegészítő kivitelezés (13. évfolyamon technológia is)

3

3

4

összesen:

37

37

37

36

38

csoportbontás:

27

26

30

28

44

tantárgyfelosztás szerinti összes óra:

64

63

67

64

82

*A 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben (2016/2017. tanévben 12. évfolyam).

3 3

3

3

62 3.2. Textilműves művészeti képzésre történő átállás 5. év * OKJ száma: 54 211 08 heti óraszám

Magyar nyelv és irodalom Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Társadalom és etika Idegen nyelv / Foglalkoztatás I. Matematika Fizika

csoportbontás

évfolyam

tantárgyak 9.

10.

4 2

4 2

3 3 2

Biológia - egészségtan

11. 12. 13. 9. 10. 11. 12. 13. 4 3

3 3 2

4 3 1 3 3 1

2

2

1

Kémia

2

1

Földrajz Informatika

2

1

3 3

2

1

2 2

2 2

2 2

2 2

2

2 1

Művészetek Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

Összesen

25 2

25 1

23 2

20 2 1

3 2 1 1

1

1

2 3

1

1

3

3

3

3

2 3

3

3

3

3

3

Művészettörténet / Kortárs szakmai környezet Művészettörténet / Népművészet

Szakmai tantárgyak

Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság Textil-technológia / Anyagismeret

0,5

Textil-technológia Szaktörténet / Textil szakelmélet / Textiltörténet Textil szakelmélet / Viselettörténet Művészeti vállalkozás Textil szakelmélet / Képfeldolgozó program –ppt. Rajz, festés, mintázás / szakmai ábrázolási gyak. Tervezés és gyakorlat, stílustan / Textil szakgyakorlat

3

1

4

4

4

4

2 3 1 2 3

6

6

4

3

10

1

3

Szakmai rajz, dokumentáció Lakástextil és öltözék kiegészítő kivitelezés (13. évfolyamon technológia is)

3

3

4

összesen:

38

37

38

36 37

csoportbontás:

27

26

28

26 38

tantárgyfelosztás szerinti összes óra:

65

63

66

62 75

*A 2016/2017. tanévben kifutó képzés.

3

3

3

63

3.6. Ruhaipari technikus képzés (5 éves moduláris rendszerű)* OKJ száma: 54 542 01 0010 54 02 heti óraszám tantárgyak 9.

10. 11. 12. 14. 9. 10. 11. 12. 14.

Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem Idegen nyelv Társadalom és etika Matematika Informatika (14. évfolyamon szakmai informatika) Corel Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Öltözködéskultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki

2 2 2 3

1 3 3 4

4

Összesen Szakmacsoportos alapozás

Anyagismeret

1 3 3 4

2

2

2

2

2

3

1 3 3 4 1 3

4

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2 2 2 2

2 2 1

3 1

1 5 1

25 1

*A 2016/2017. tanévben kifutó képzés.

2 2

2

2 1

1 2 1

1

28

22

21

5

1

1

1

2

2

2

5

1

4 2 3

1

2

2 2

1

1

Minőségbiztosítás, munkavédelem

összesen: csoportbontás: tantárgyfelosztás szerinti összes óra:

2 2

Szerkesztés-modellezés Öltözködéskultúra Technológia Vállalkozási ismeretek Gyártásszervezés

Gyártástechnológia elmélet és gyakorlat

csoportbontás

évfolyam

5

5

5

5

8

31

34

32

31

31

19 50

19 53

19 51

20 51

27 58

3

3

3

3

3

64

3.7. Beszámítás alapján történő OKJ váltás a kifutó művészeti képzésekben Az OKJ váltáshoz szükséges szakképző év követelményrendszerének megfeleltetését elvégeztük, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 92. §-ának (1) és (2) bekezdéseiben foglaltak szerint. Végzős osztályaink a szakmai vizsga követelményeit az OKJ 54 211 16 0010 54 04-as számú Textilrajzoló és modelltervező elágazás helyett az OKJ 54 211 02-es Divat- és stílustervező szakképzés szerint teljesítik. A képzési tartalmak az 1.1. Divat- és stílustervező képzés helyi programjával azonosak. Összehasonlítás Tananyag megnevezés Művészettörténet Rajz-festés- mintázás Tervezési gyakorlat Kivitelezési gyakorlat Szerkesztés - modellezés Anyagismeret Technológia Viselettörténet Népművészet Művészeti vállalkozás (új tananyag)

54 211 02 előírt óraszáma 280 560 388 384 136 68 68 68 32 32

54 211 16 0010 54 04 teljesített óraszáma 212 + 68 óra szakkör 804 420 384 280 108 68 32 0 0

A képzési tartalmak a 3.1 Textilműves képzés helyi programjával azonosak. Összehasonlítás Tananyag megnevezés Művészettörténet Rajz-festés- mintázás Technológia - anyagismeret Tervezés és gyakorlat Textiltörténet Népművészet Művészeti vállalkozás (új tananyag)

54 211 08 előírt óraszáma 312 524 226 732 122 32 32

54 211 16 0010 54 03 teljesített óraszáma 244 + 32 óra szakkör 736 212 872 104 0 0

65

4. A szakmai elméleti és gyakorlati óraszámok beszámíthatósága A szakmai képzési programok két évre megadott keretprogramjait – a törvény adta lehetőséggel élve, a beszámíthatóság elvét alkalmazva – 4 + 1 éves képzési ciklusban valósítjuk meg. Másodszakma választása esetén szintén lehetőség van a beszámításra. A művészeti képzések esetén biztosított a második szakma megszerzése egy további szakképző évfolyam megszervezésével. 4.1. Az új típusú képzésre történő áttérés alapja, a beszámítás elve A 2011. évi CLXXXVII. törvény 92.§ (1), (2) bekezdése alapján tanulóink a megkezdett OKJ 54 211 16 0010 54 04-es számú képzést, a 9-12. évfolyamon teljesített 2672 óra beszámításával, az új OKJ 54 211 02-es számú Divat- és stílustervező képzésén fejezhetik be. Az áttéréshez az iskola tájékoztatása és a tanulók kérelmezése szükséges. Modulteljesítési táblázat, megfeleltetés a 12. évfolyam után: 54 211 16 0010 54 04 Teljesített modulszám és megnevezés / tananyagegység 0980-06 0981-06 0982-06 0994-06

Művészetelméleti alapozás és ábrázolási gyakorlat Munkavállalással kapcsolatos gazdasági és jogi ismeretek Kreatív szakmai tervezés Textilműves alapfeladatok ellátása

Textilrajzolás és modelltervezés Összefüggő gyakorlat Összesen 0998-06

Teljesített óraszám

54 211 02 megfeleltetés, modulszám és megnevezés

Kötelező óraszám

1120

10586-12

Művészetelmélet és ábrázolás

18

11500-12

Munkahelyi egészség és biztonság

18

104

10588-12

Tervezés és technológia

90

250

10588-12

Tervezés és technológia

255

1020

10588-12

Tervezés és technológia

767

160 2672

160 2442

Az előírt modulok óraszámainak teljesítése a 13. évfolyam után: 54 211 02 Teljesített modulszám és megnevezés / tananyagegység 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. 10586-12 Művészetelmélet és ábrázolás 10587-12 Művészeti vállalkozás 10588-12 Tervezés és technológia 10589-12 Stílus és divat 10599-12 Divattervezés 10600-12 Stíluskialakítás Összefüggő nyári gyakorlat Összesen

1152

Kötelező óraszám 18 16 64 836-1152 32 958-1202 288 256 368 160 2996-3556

Teljesített óraszám összesen 18 32 64 1152 32 1274 256 256 352 160 3596

66 Textilműves képzés esetén: Modulteljesítési táblázat, megfeleltetés a 12. évfolyam után: 54 211 16 0010 54 03 Teljesített modulszám és megnevezés / tananyagegység 0980-06 0981-06 0982-06 0994-06

Művészetelméleti alapozás és ábrázolási gyakorlat Munkavállalással kapcsolatos gazdasági és jogi ismeretek Kreatív szakmai tervezés Textilműves alapfeladatok ellátása

Textilkézműves termékkészítés Összefüggő gyakorlat 0998-06

Összesen

Teljesített óraszám

54 211 08 megfeleltetés, modulszám és megnevezés

Ajánlott óraszám

1052

10586-12

Művészetelmélet és ábrázolás

18

11500-12

Munkahelyi egészség és biztonság

115

10588-12

Tervezés és technológia

272

10588-12

Tervezés és technológia

815

10588-12

Tervezés és technológia

836-1152 18

958-1202

160

160

2432

1972-2532

Az előírt modulok óraszámainak teljesítése a 13. évfolyam után: 54 211 02 Teljesített modulszám és megnevezés / tananyagegység

Ajánlott óraszám

Teljesített óraszám összesen

11500-12 11499-12 11498-12 10586-12 10587-12 10588-12 10727-12

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Művészetelmélet és ábrázolás Művészeti vállalkozás Tervezés és technológia Textiltervezés és kivitelezés, kortárs szakmai környezet és szakmai rajz Összefüggő nyári gyakorlat

18 16 64 836-1152 32 958-1202 720+64+128= 912 160

18 32 64 1084 32 1202 800+64+96= 960 160

Összesen

2996-3556

3552

5. Helyi tanterv Iskolánk helyi közismereti tantervei a központi kerettantervek kiadásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján készültek el. Iskolánk honlapján nyilvánosságra hozzuk. A szakmai képzés helyi tanterveit az 5. számú melléklet tartalmazza.

67

6. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyv kiválasztásának szempontjai: -

Tananyaga tartalmazza a kerettantervekben előírt ismeretanyagot. Elégítse ki a didaktikai követelményeket. Alkalmazkodjon a középiskolás korosztály fejlettségi szintjéhez. A tankönyv ára ne legyen magas. A fenntartó által engedélyezett.

Több szakmai tankönyvünket, munkafüzetünket, feladatlap gyűjteményünket iskolánk tanárai írták, szerkesztették, lektorálták.

7. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Iskolánk 9. évfolyamára az az általános iskolai végbizonyítvánnyal rendelkező tanuló vehető fel, aki teljesítette a felvételi eljárásunk szerinti követelményeket, s az elért pontszáma alapján a felvételi vizsgaközpont felvette iskolánkba. Felsőbb osztályba az a tanuló léphet, aki teljesítette a tantervi követelményeket. A tantervi követelmények teljesítésének mértékéről a szaktanár dönt. Az értékelés szakmai és pedagógiai kifogástalanságáért a szaktanár felel. A tanuló felsőbb évfolyamba lépéséről a nevelőtestület dönt. A 13-14. szakképző évfolyam megkezdésének feltétele a sikeres érettségi vizsga és a nyári egybefüggő szakmai gyakorlat teljesítése. Az a tanuló, akinek nem sikerült az érettségi vizsgát letenni, feltételesen felvehető a 13. évfolyamra, az őszi érettségi vizsgákig. Sikeres javító- vagy pótérettségi esetén folytathatja tanulmányait, ellenkező esetben tanulói jogviszonya megszűnik. Bármely évfolyamra más iskolából akkor lehet tanulót átvenni különbözeti vizsga nélkül, ha a tanuló igazolja, hogy előképzettsége megfelel az iskolánkban szükséges követelményeknek. Ha ezek a feltételek nem állnak fenn, az átvétel csak különbözeti vizsgával történhet. A különbözeti vizsga tartalmát és időpontját az igazgató határozza meg.

68

8. A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei 8.1. Az ellenőrzés, értékelés funkciói, alapelvei A nevelési - oktatási folyamat szerves részét képező ellenőrzés és értékelés soha nem lehet öncélú, mindig a személyiségfejlesztést kell szolgálnia. Az ellenőrzés funkciói: Diagnosztizáló: az induló szint megismerése, megállapítása (felmérések a 9. év elején). Formatív: (fejlesztő értékelés) Rendszerint szóban történik. A tanítási-tanulási folyamatkörben alkalmazzuk a pozitív mozzanatok megragadására, az elért eredmények és hibák feltárására, a hibák kijavítására. Szummatív: (lezáró-összegző, minősítő) Lényegében ez az érdemjegyekkel, osztályozással való értékelés. A tanulónak tisztában kell lennie az iránta támasztott tantárgyi követelményekkel, hiszen az osztályozás a tantervi követelmények egybevetése a tanulói teljesítménnyel. Az ellenőrzés és az értékelés alapelvei: - folyamatosság, rendszeresség; - korrektség; - igényesség; - objektivitás és empátia egészséges aránya; - a tanulói önkontroll fejlesztésének igénye. 8.2. A számonkérés, teljesítményértékelés követelményei -

-

-

Számonkérni csak olyan ismeretet szabad, amelyet megtanítottunk, illetve amelyhez a tanuló tanára vezetésével hozzájutott. A számonkérésnek mindig a tanuló tudására (és nem tudásának hiányosságaira) kell irányulnia. Lehetőséget kell adni a tanulónak a számonkérés során feltárt hiányosságok pótlására, a hibák kijavítására. Az értékelés és a minősítés során arra kell törekedni, hogy az érdemjegy mindenkor a tanuló teljesítményét tükrözze (és ne az osztályban kialakult tudásbeli rangsorban elfoglalt helyét). A tanulói teljesítmény értékelésekor a pozitív motiváció, a képességeknek, a készségeknek a megerősítés útján történő fejlesztése az irányadó elv. A félévi és tanév végi minősítés nem alakítható ki csak írásbeli számonkérés alapján született érdemjegyekből, azokból a tantárgyakból, amelyekből későbbi tanulmányaik során a tanulók szóbeli vizsgát kötelesek tenni (illetve tehetnek). Bejelentés nélkül témazáró dolgozatot nem íratunk. Egy napon legfeljebb 2 tantárgyból íratunk témazáró dolgozatot.

69 8.3. Az értékelés fajtái Az értékelés funkciója, hogy visszajelzést adjon a tanulónak és a szülőnek a tanuló adott tantárgybeli előmeneteléről. Fajtái: -

Órai értékelés (szóban az órai munka, az aktivitás visszajelzésére). Szóbeli felelet értékelése. Írásos értékelés (az osztályzathoz fűzött megjegyzések, tanácsok). Gyakorlati tevékenység értékelése (rajz, tervezés, varrás stb.). Szülőknek küldött tájékoztatás a feltűnően gyenge vagy kiemelkedően jó teljesítményről (negyedévkor figyelmeztető, dicsérő, illetve szükség szerint). Félévi és tanév végi értékelés.

A félévi osztályzat visszajelzése annak, hogy a tanuló hol jár a tantárgy ismeretanyagának elsajátításában. A tanév végi osztályzatban kifejezett értékelés azt mutatja meg, hogy a tanuló milyen szinten sajátította el a tantárgy adott tanévre előírt követelményeit. A félévi és az évvégi értékelés összhangban kell, legyen az évközi értékelések során adott szóbeli, jegyekben kifejezett visszajelzésekkel. A Köznevelési törvény által használt „jelentős eltérés” mértékét tantestületünk 0,8 értéknél határozza meg. E szerint 0,2 esetén nem lehet felfelé kerekíteni; 0,8 esetén nem lehet lefelé kerekíteni a félévi, illetve az évvégi osztályzatokat. Ettől az elégséges osztályzat elérése esetén el lehet térni. 8.4. Az ellenőrzés fajtái -

Szóbeli felelet. Írásbeli felelet (egy anyagrészből). Röpdolgozat (bejelentés nélkül, aznapi házi feladatból). Dolgozat (előző órán bejelentett kisebb anyagrészből). Témazáró dolgozat (legalább egy héttel korábban bejelentett, összefoglalással előkészített, teljes témakört felölelő). Házi feladat. A házi feladat céljai: - Újra feldolgozni, elmélyíteni, rögzíteni az órán tanultakat. - Készségszintig gyakorolni a tanult algoritmusokat. - Önálló kutatómunkát végezni valamely témában. - Alkotó munkát végezni valamely munkában.

70

A házi feladat adásának elvei: - Házi feladatot öncélúan nem adunk (fenti célok egyikét sem szolgálja). - Csak olyan feladat adható kötelező jelleggel, amely megoldására valamennyi tanuló képes. - A házi feladatot ellenőrizni kell. - A hanyagságból elmulasztott írásbeli feladat nem „értékelhető” elégtelen osztályzattal. (Érdemjegyet csak tudásra adunk. Az el nem készített feladattal tudásszint nem mérhető. A házi feladat elvégzésének hanyagságból történő elmulasztását pedagógiai eszközökkel és módszerekkel lehet és kell büntetni. Ez lehet feleltetés, a házi feladathoz hasonló feladat dolgozat formájában történő megíratása, pótfeladat kitűzése stb.) 8.5. A tanműhelyi munka ellenőrzése, értékelése A szakmai oktatás-nevelés eredményességének egyik alapfeltétele, hogy a tanulók tudásszintjét és teljesítményét, a nevelési-oktatási programban meghatározott szakmai ismeretek, jártasságok, készségek elsajátítását a tantárgy oktatásának minden szakaszában (tartalmi követelmények alapján) a szakoktató folyamatosan ellenőrizze, számonkérje és értékelje. A gyakorlati foglalkozásokon a szakelméleti és gyakorlati tudást kell ellenőrizni (meg kell győződni az ismeretek koncentrációs szintjéről). Az értékelés történhet: szóbeli felelet, írásbeli munka, illetve gyakorlati tevékenység alapján. Szóbeli értékelés - bármely képzési szakaszban - teljes munkadarab elkészítése vagy részművelet elvégzése után történhet. Formája lehet: beszélgetés jellegű beszámoltatás (tanuló csoport), hosszabb összefüggő felelet, kérdés - felelet forma. A tanulóktól meg kell követelni a műszaki kifejezőkészséget és a szakszókincs helyes használatát. Az értékelés lehet szóbeli, érdemjegy nélküli is. A varrás gyakorlatok tanítása során rendkívül fontos a tanulók munkájának folyamatos és rendszeres ellenőrzése, mert csak így érhető el a gyakorlati ismeretek átadása, jártasságok és készségek kialakítása. A gyakorlati foglalkozás kezdetén a kijelölt munkafeladattal együtt közölni kell a tanulókkal az értékelési szempontokat, a minőségi és a teljesítménybeli elvárásokat. Ellenőrizni kell: - A szakszerű munkafogások alkalmazását. - A technológiai követelmények teljesítésénél a pontosságot, a szakszerűséget a kivitelezés minőségét. - A munka és balesetvédelmi óvórendszabályok ismeretét és azok betartását.

71 A tanuló minden munkadarabját kell értékelni a minőség, esztétikai kivitel és teljesítmény szempontjából. Esetenként a tanulókat is bevonhatjuk az értékelésbe, így vizsgálni kezdik saját munkájukat, tevékenységüket és kialakul bennük az önellenőrzés és önértékelés igénye. A tanuló munkáját havonta legalább két érdemjeggyel kell értékelni. Egy-egy munkaigényesebb munkadarab esetén részműveleteket is értékelhetünk és osztályozhatunk. 8.6. Ellenőrzés és értékelés a testnevelés tantárgyban A testnevelési órákon értékelni kell a technikai elemek és gyakorlatok bemutatását:  Gimnasztikánál a gyakorlatok pontos, elegáns tartású, teljes terjedelemben való végrehajtását.  Atlétikában a helyes technika megtanulását, az eredményt és a versenyszellemet.  Tornában a gyakorlatok kivitelezését, a bátorságot, a nőiességet és az egyéni gyakorlatokat.  Labdajátékokban az alapvető mozgások (lépésszabály, ziccer, nyitás, leütés) elsajátítását, a szabályok ismeretét és alkalmazását, a taktikai utasítások megértését, azok betartását, a játék közben előforduló bonyolultabb szituációk megoldását. Figyelembe kell venni a rendszeres részvételt, a motivációt, az önmagához mért fejlődést, az aktivitást (segítségnyújtás, önálló gyakorlatok bemutatása) a testnevelési órákon. Az órai munkára adott osztályzat felfelé vagy lefelé kerekíti a tárgyi tudásból kapott érdemjegyeket. Mind a testnevelés, mind a mozgáskultúra órákon érdemjegyekkel értékelik a tanulók teljesítményét. A tanulók félévi és év végi osztályzata a két részterület érdemjegyeinek átlaga alapján kerül megállapításra azzal a kikötéssel, hogy bármelyik részterület elégtelen minősítése esetén a végső jegy is elégtelen lesz. 8.7. Ellenőrzés és értékelés a tervezés tantárgyban A tervezés órákon segítjük a tanulók szabad megnyilatkozását a munkavégzésben és véleményalkotásban. Folyamatosan figyeljük a tanulók munkáját, példákkal, megbeszélésükkel korrigáljuk (formatív értékelés). Az elméleti munkával kapcsolatos témákról írásban, illetve szóban történik a számonkérés. A gyakorlati feladatok értékelése az adott feladatcsoport, vagy témakör elvégzése után történik (szummatív értékelés).

72

Az értékelés általános szempontjai: - A feladatban előírt mennyiségek, minőségek, határidő betartása. - A feladat megfelelő értelmezése, kiírás szerinti teljesítése. - Formaalakító-, és díszítményképző képesség. - Tervezéshez szükséges magyarázó-, közlő rajz szintje. - Terv egyedisége. - Tervezőképesség. - Műfaji lehetőségek egyéni alkalmazása. - Az elkészült munka összhatása, esztétikuma. - Kivitelezés minősége. 8.8. Ellenőrzés és értékelés a rajz tantárgyban A tanulók elkészült munkáinak értékelésére használt szempontrendszer: -

A perspektíva szabályainak ismerete, azok alkalmazása egyszerű és összetett perspektivikus ábrázoláskor. A kompozíció készítés szabályai, azok megfelelő alkalmazása. A geometriai testek ábrázolásának fogalmi és az ebből következő alkalmazásbeli ismerete. A tónus: azok értékeinek ismerete és megfelelő alkalmazása. Különféle rajzi és festészeti technikák ismerete és alkalmazásmódjaik. A színtan és a színkeverés alapjainak ismerete és használata. A természeti és mesterséges képződmények konstruktív és dekoratív ábrázolása (csendélet), technikái. Alapvető anatómiai ábrázolási ismeretek. A tér és a forma viszonya, külső és belső térábrázolás. A figura (portré, akt) térbeli ábrázolása, a formák, arányok, tömegek helyes megjelenítése. Új eljárások, technikák, kifejezési lehetőségek, médiumok ismerete, azok alkalmazásának módjai. A kiadott feladat pontos teljesítése. A szükséges munkaeszközök mindenkori ottléte.

Értékelés az aktuális feladatok tükrében lehetséges: összetettebb feladatoknál munkafolyamat közben részjegyek adása, illetve egyszerű feladatoknál végjegy adása. Érdemjegy egyedi feladatra, munkafolyamatra és fejlődési ciklusra egyaránt adható akár havi több alkalommal is.

9. A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei és formái Mind a magatartás, mind a szorgalom értékelése a tanulói személyiség alakításának, a tudás megszerzésére irányuló tevékenység segítésének eszköze. Nem lehet a tanuló magatartását személyiségvonásainak figyelmen kívül hagyásával értékelni.

73 Az értékelés nem tükrözhet tanári rokon- vagy ellenszenvet. A minősítés nem büntetés és nem megtorlás, hanem folyamatos értékelés, melynek célja minden esetben a nevelés, a segítségnyújtás. Az értékelést körültekintő gondossággal kell végezni, arra kell törekedni, hogy a tanuló személyiségét sokoldalúan és fejlődésében vizsgáljuk. 9.1. A magatartásjegy kialakításának elvei A tanuló magatartás jegyében kifejezésre jut: - Az iskolába járási fegyelme (késések, igazolatlan mulasztások). - Órák alatti magaviselete. - Társaihoz való viszonya (segítőkészség, szolidaritás). - Tanáraival szemben tanúsított magatartása (udvariasság). - beszédstílusa, kulturált viselkedése (az iskolában és az iskolai rendezvényeken). - A tanuló korábbi magatartásához képest történt (pozitív vagy negatív irányú) változás. 9.2. A szorgalom jegy kialakításának elvei A tanuló szorgalom jegyében kifejezésre jut: - A tanuló tudás iránti igénye. - A tanuló képességéhez mért teljesítménye. - A tanuló feladattudata (kötelező feladatai megoldásának, elkészítésének minősége, igényessége). - A tanuló részvétele az órai munkában, aktivitása (csak a tanuló személyiségéből fakadó tulajdonságok figyelembevételével minősíthető). - A tanuló korábbi szorgalmához képest történt változás (javulás vagy romlás) értékelése. A magatartás jegytől - amennyire lehet - el kell különíteni a szorgalom jegyet. (A fegyelmezettség önmagában nem példás szorgalom, s a fegyelmezetlen magatartás nem jelenti egyben a szorgalom hiányát.) A tanuló magatartása: - példás: Ha az iskolai és iskolán kívüli, az iskola által szervezett rendezvényeken magatartásában példamutató. Jó kezdeményezéseivel, segítőkészségével, aktivitásával, a közvélemény helyes alakításával segíti a munkát, törekszik közössége problémáinak megoldására. Az iskola életének valamely területén kitűnik példamutató tevékenységével; - jó: Ha betartja a házirend előírásait, aktívan részt vesz az iskola életében, segíti társait. - változó: Ha viselkedésével szemben kifogások merülnek fel, a házirend előírásait megszegi, közömbös társai problémái iránt, de a bíráló szót azért igyekszik megfogadni. - rossz: Ha gyakori fegyelmezetlenségével hátráltatja saját és társai munkáját, a bíráló szót elutasítja, a tanév folyamán súlyos fegyelmi büntetést kap.

74

A szorgalmi jegy: figyelembe véve a tanuló képességeit és körülményeit, a tanulmányi eredményeket, előmenetelt értékeli. A tanuló szorgalma: - példás: Ha pontos és igényes munkát végez, kifogástalanul teljesíti kötelességeit, elméleti, és gyakorlati munkájában is többletteljesítményre törekszik. - jó: Ha munkáját becsülettel végzi, képességeinek megfelelő teljesítményt nyújt, de többre nem törekszik. - változó: Ha képességeinél kevesebbet nyújt. Amikor kötelességeinek teljesítésére figyelmeztetik, átmeneti javulást mutat. - hanyag: Ha képességeihez és körülményeihez képest igen keveset tesz tanulmányi és emberi fejlődése érdekében, kötelezettségeit nem teljesíti, megbízhatatlan, valamint, ha valamely tárgyból elégtelen osztályzatot kapott. Rendkívüli esetben az osztályfőnök egyéni elbírálással élhet. Ha a tanuló a tanóráról igazolatlanul késik, 1-3 alkalom esetén az osztályfőnök szóbeli figyelmeztetésben részesíti. Többszöri késésnél a fegyelmi fokozatokat kell alkalmazni. Fegyelmi fokozatok: 1-2 igazolatlan óra: 3-10 igazolatlan óra: 11-20 igazolatlan óra: 21-25 igazolatlan óra: 26 igazolatlan órától:

osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetés írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés osztályfőnöki intő igazgatói figyelmeztető igazgatói intő

A tanuló igazolatlan mulasztása esetén az iskolának értesítési kötelezettsége van. Tanköteles tanuló esetén: 1 óra után: szülő; 10 óra után: kormányhivatal, gyermekjóléti szolgálat; 30 óra után: általános szabálysértési hatóság, gyermekjóléti szolgálat; 50 óra után: jegyző, kormányhivatal. Nem tanköteles, kiskorú tanuló esetén: 10 óra után: szülő. További mulasztás esetén szülő, a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve. Annak a tanulónak, akinek - 1-2 igazolatlan órája van: példás; - 3-10 igazolatlan órája van: legfeljebb jó; - 11-20 igazolatlan órája van: legfeljebb változó; - 21-nél több igazolatlan órája van: csak rossz magatartási osztályzat adható. Az osztályban tanító tanárok testülete a félévi vagy év végi konferencián – a tanuló előmenetelét figyelembe véve – ettől eltérhet.

75

Annak a tanulónak, aki - osztályfőnöki figyelmeztető kapott, jó (4); - intőt kapott, változó (3); - igazgatói figyelmeztetőt vagy intőt kapott, illetve aki ellen fegyelmi eljárást indítottak, rossz (2) magatartási osztályzatot kell adni. Az osztályban tanító tanárok testülete a félévi vagy év végi konferencián – a tanuló előmenetelét figyelembe véve – ettől eltérhet. 10. A szakmai gyakorlatról való hiányzás eljárási rendje Tantervünk szerint szakmai gyakorlati órák: -

rajz, festés, mintázás gyakorlat – szakmai ábrázolási gyakorlat; tervezés és gyakorlat – divattervezési gyakorlat; tervezés és gyakorlat – öltözék kivitelezési gyakorlat; tervezés és gyakorlat – öltözék kivitelezési gyakorlat / szerkesztés; látványtervezési gyakorlatok, stíluskialakítás gyakorlat.

A gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel kötelező. 10.1. Hiányzás a gyakorlati órákról, szorgalmi időszakban Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati óraszám húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. A tantestület mentesítheti a tanulót az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól, ha: - igazolatlan mulasztása nincs, - mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja, - az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja. 10.2. Hiányzás az összefüggő szakmai gyakorlatról Az összefüggő szakmai gyakorlat tanterv szerinti kötelező óraszáma: 160 óra. Az összefüggő szakmai gyakorlat tantervünk szerinti ütemezése: 9. évfolyam: - 10 óra (5 óra tervezés, 5 óra rajz, festés projektfeladat) - 35 óra nyári gyakorlat 10. évfolyam: - 10 óra (5 óra tervezés, 5 óra rajz, festés projektfeladat) - 35 óra nyári gyakorlat 11. évfolyam: - 10 óra (5 óra tervezés, 5 óra rajz, festés projektfeladat) - 70 óra nyári gyakorlat

76 Az iskola által biztosított szakmai gyakorlat lehetőség: 170 óra Ebből: - 140 óra összefüggő gyakorlat (Napi 7 órában, beosztás szerint.); - 30 óra projektfeladat (A projektfeladatok óraszámát a szaktanár állapítja meg a tanuló részvétele, teljesítménye alapján.). Az összefüggő szakmai gyakorlatot minden év június-július hónapjában szervezi az iskola. A beosztás szerinti időpontról való előre látható, igazolt távolmaradásra – kérelem alapján – az iskola igazgatója adhat engedélyt. Az engedélyben az igazgató kijelöli a mulasztott órák pótlásának időpontját. Előre nem látható ok miatti mulasztás esetén utólag a mulasztást igazolni kell, s a pótlásra vonatkozó kérelmet kell beadni (az iskola honlapjáról letölthető) az iskola igazgatójához. Az igazolási engedélyben az igazgató kijelöli a mulasztott órák pótlásának időpontját. Mulasztott órák pótlásának lehetséges időpontjai: - A rendes gyakorlati időszakban: június - július hónapban vagy - augusztus 15-31. közötti időszakban. Ha a tanuló az összefüggő szakmai gyakorlatról való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati óraszám húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette, magasabb évfolyamba nem léphet. A tantestület mentesítheti a tanulót az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól, ha: - igazolatlan mulasztása nincs, vagy - az igazolatlan mulasztása nem haladja meg az összefüggő szakmai gyakorlati óraszám öt százalékát és - mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja, és - az előírt gyakorlati követelményeket teljesíti.

77

IV. ZÁRÓ DOKUMENTUMOK

78

1. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala A pedagógiai program megtekinthető: - az iskola titkárságán, - az iskola honlapján.

2. A pedagógiai program elfogadásának dokumentumai 2.1. Nevelőtestületi jegyzőkönyv 7. számú melléklet 2.2. Szülői munkaközösségi nyilatkozat 8. számú melléklet 2.3. Intézményi tanács nyilatkozat 9. számú melléklet 2.4. Diákönkormányzat nyilatkozat 10. számú melléklet

3. ZÁRADÉK 3.1. Záradék a pedagógiai programban a fenntartóra háruló többletkötelezettségről 6. számú melléklet 3.2. Intézményi elfogadási záradék A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt pedagógiai programot a nevelőtestület 2016. augusztus 29. napján elfogadta. Mivel a módosításokkal többletkötelezettség nem hárul a fenntartóra, így a 2011. CXC. törvény 26.§ (1) bekezdésének felhatalmazása alapján az iskola igazgatója jóváhagyta. A módosítások hatályba lépésének napja: 2016. szeptember 1. Dr. Enczi Jánosné igazgató

79

V. MELLÉKLETEK

80

1. számú melléklet A középszintű érettségi vizsgatárgyak témakörei Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló, hatályos 40/2002. (V. 24.) OM rendelet alapján.

2. számú melléklet Az egyes tantárgyak környezeti nevelési lehetőségei Testnevelés A tanulók: - Fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket. - Legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében. - Értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes. - Igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek. Magyar nyelv és irodalom - A tanulók ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, harmonikus kapcsolatokat. - A tanulókban fejlesszük az esztétikai, erkölcsi érzékenységet. Történelem A tanulók: - Értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet. - Tudják értelmezni, hogy hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására. - Értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében. Idegen nyelv A tanulók: - Váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével. - Legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra, és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit. - Ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit.

81 Matematika A tanulók - Legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával. - Tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait. - A tanulókban alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket. Komlex természettudomány A tanulók: - Váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára. - Ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit. - Ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat. - Mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni. - Szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről. - Érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit. - Ismerjék meg és őrizzék a természeti és az emberalkotta táj szépségeit. - Ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit. - Ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat, legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére. - Sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. - Alakuljon ki ökológiai szemléletmód. - Rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel. - Törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására. - Legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére. - Értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre. Művészeti tárgyak A tanulók: - Ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát. - Ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit. - Ismerjék a természetes alapanyagok használatát. - Legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni. - Tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre.

82

Szakmai tárgyak A tanulók: - Ismerjék a szakma gyakorlásához kapcsolódó természet- és környezetvédelmi ismereteket. - Ismerjék a szakmához kapcsolódó higiéniai követelményeket és tudják ezeket a gyakorlatban alkalmazni. - Tudják a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek az egészségkárosodás megelőzésére. - Tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit (hulladékkezelés stb.). - Ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a termékek használatát. - Sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat. - Látogassák meg a szakmához kapcsolódó létesítményeket, figyeljék meg a helyes környezetvédelmi technológiákat a gyakorlatban. - Tudják mérni a környezetet károsító elemek hatásait szakmaspecifikus eszközökkel.

83

3. számú melléklet Az évfolyamvizsgák témakörei Az évfolyamvizsgák témaköreit a szakmai munkaközösségek minden tanév szeptember 30. napjáig hozzák nyilvánosságra az iskola honlapján.

4. számú melléklet A tanulmányok alatti vizsgák szabályzata

A vizsgaszabályzat célja a tanulmányok alatti vizsgák eljárási rendjének megállapítása. A vizsgaszabályzat az alábbi jogszabályokra épült: - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. - A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet. - A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII.törvény. 1. A VIZSGASZABÁLYZAT HATÁLYA A vizsgaszabályzat hatálya kiterjed iskolánk minden olyan tanulójára, aki tanulmányok alatti vizsgán vesz részt, valamint nevelőtestületünk azon tagjaira, akik a vizsgabizottságokban vesznek részt. A vizsgaszabályzat előírásai a tanulmányok alatt letehető vizsgákra vonatkoznak. Tanulmányok alatti vizsgák: - osztályozó vizsga, - különbözeti vizsga, - javítóvizsga, - pótló vizsga. A vizsgaszabályzat a 2010/2011. tanévtől kezdődően alkalmazható határozatlan ideig. 2. A VIZSGASZABÁLYZAT NYILVÁNOSSÁGA A vizsgaszabályzat egy-egy példánya megtekinthető: - az iskola igazgatójánál, - az iskola titkárságán, - az iskola honlapján.

84 A vizsgaszabályzat rendelkezéseiről minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell: - a tanulókat osztályfőnöki órán, - a szülőket szülői értekezleten. A vizsgaszabályzatról minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától vagy az általa megbízott pedagógustól előre egyeztetett időpontban. 3. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK A tanulmányok alatti vizsgát a tanuló leteheti: - saját iskolájában, - független vizsgabizottság előtt. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben tanulmányait folytatni kívánja. A tanulmányok alatti vizsga állhat szóbeli-, írásbeli-, gyakorlati vizsgarészből az iskola Pedagógiai Programja alapján. A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell. A tanulmányok alatti vizsgákon a köznevelési törvény 56.§ hatálya alatt álló tanuló számára biztosítani kell mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet megfelelő szakértői vélemény alapján kapott. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. 4. AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGA A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: - felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól (pl. magántanuló); - engedélyezték számára, hogy egy tantárgy tanulmányi követelményeinek az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget (pl. előrehozott érettségi esetén); - a tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladta a 250 órát, vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát, illetve szakképzési évfolyamon az elméleti órák húsz százalékát, és emiatt teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető (Feltétele, hogy a nevelőtestület engedélyezze. A nevelőtestület megtagadhatja az osztályozó vizsga letételét, ha a tanuló igazolatlanul 20 óránál többet mulasztott.); - független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Az osztályozó vizsgákat a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző 3 hét alatt kell megszervezni. Amennyiben a félévi értékelés során a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból meghaladja a tanítási órák harminc százalékát és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozó vizsgát kell tennie, amelyet a félév utolsó napját követő második hónap végéig meg kell tartani.

85

Az előrehozott érettségi vizsgára készülő tanulók esetében az írásbeli érettségi vizsga kezdete előtti időszakban (április hónap folyamán) kell az osztályozó vizsgákat megszervezni. A mulasztásaik miatt nem osztályozható tanulók számára az augusztus 15-31. közötti időszakban kell az osztályozó vizsgákat megszervezni. Az osztályozó vizsgák időpontjairól az osztályfőnökök, valamint a vizsgákat szervező pedagógus a vizsgákat megelőző három hónapon belül tájékoztatják az érintett tanulókat. Az erre vonatkozó információkat az iskola honlapján is közzé kell tenni. Minden tantárgy osztályozó vizsga témaköreit az iskola honlapján közzé kell tenni a tanév kezdetén, legkésőbb szeptember 30-ig. 5. KÜLÖNBÖZETI VIZSGA Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az iskola a különbözeti vizsga letételét. A tanulónak abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie, amelyet az iskola a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon már tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamba lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyait, tartalmát, időpontját az iskola igazgatója határozza meg az érintett szaktanárok véleménye alapján. A különbözeti vizsgáról az igazgatói határozatot írásban kapja meg a tanuló, illetve a tanköteles tanuló szülője. 6. JAVÍTÓVIZSGA A tanuló javítóvizsgát tehet, ha: - a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott; - az osztályozó vizsgáról vagy a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. Június 15-ig minden tantárgy javítóvizsga témaköreit az iskola honlapján közzé kell tenni. A javítóvizsgákat augusztus 15-31. közötti időszakban lehet megszervezni. A javítóvizsga bizottságban a kérdező tanár lehetőség szerint ne a tanulót javítóvizsgára utasító tanár legyen.

86

7. PÓTLÓ VIZSGA Ha a tanuló a tanulmányok alatti vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel távozik, mielőtt a válaszadást befejezné, az igazgató engedélyezheti, hogy az adott vizsganapon, vagy a legközelebbi időpontban pótló vizsgát tegyen. 8. FÜGGETLEN VIZSGABIZOTTSÁG ELŐTT TEHETŐ VIZSGA A tanuló joga, hogy kérelmére független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát az Oktatási Hivatal, a szakmai-elméleti és a szakmai-gyakorlati vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által kijelölt intézmény szervezi. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával – a félév, illetve a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, valamint ha a tanuló teljesítménye mulasztásai miatt nem volt értékelhető, s osztályozó vizsga letételére engedélyt kapott, az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A vizsgáztatásra kijelölt intézmény az első félév, illetve a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával – a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehessen.

9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZERVEZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI A tanulmányok alatti vizsgák törvényes előkészítése és a zavartalan lebonyolítás feltételeinek megteremtése az igazgató feladata. Az igazgató ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását. Az igazgató feladatainak ellátásában közreműködhet az igazgató megbízottja. A tanulmányok alatti vizsgák szabályosan csak vizsgabizottság előtt tehetők. A vizsgabizottság legalább három főből áll. - Elnök: feladata a vizsga szakszerű és törvényes lebonyolítása, vezeti a szóbeli vizsgákat, átvizsgálja és aláírja a vizsga iratait. - Kérdező tanár: a vizsga tárgya szerinti tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus. - Ellenőrző tanár: lehetőség szerint a vizsga tárgya szerinti tantárgynak megfelelő szakos tanár, felel a vizsga szabályszerűségéért. A vizsgákról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a vizsgabizottság mindhárom tagjának alá kell írnia.

87

10. AZ ÍRÁSBELI VIZSGA SZABÁLYAI A tanulóknak az írásbeli vizsga kezdete előtt 15 perccel meg kell jelenni. A vizsga megkezdése előtt a tanulókat tájékoztatni kell a vizsga menetéről, a szabálytalanságok következményeiről. A vizsgateremben az ülésrendet úgy kell kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák, és ne segíthessék. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható. Az írásbeli vizsgán csak az iskola bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával (golyóstoll) kell elkészíteni. A feladatlapokon fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. A vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár útmutatása alapján a tanuló hozza magával. A vizsgázónak az írásbeli feladatok megoldására tantárgyanként maximálisan 60 perc áll a rendelkezésére. Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató tanár haladéktalanul kijavítja. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani, a vizsgák közötti pihenőidővel. Pótló vizsga harmadik vizsgaként is megszervezhető – újabb pihenőidő beiktatásával. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgán szabálytalanságot követ el, a vizsgáztató tanár elveszi a feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. Az igazgató az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. A szabálytalanságot egy háromtagú bizottság bírálja el. A bizottság tagjai: az igazgató és két olyan tanár, akik a vizsgabizottságnak nem tagjai. A bizottság a cselekmény súlyosságának mérlegelésével a következő döntést hozhatja: - a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt; - az adott vizsgatárgyból – a javítóvizsga kivételével – a vizsgázót javítóvizsgára utasítja; - amennyiben a vizsga javítóvizsgaként került megszervezésre, a vizsgát eredménytelennek nyilvánítja.

88

11. A SZÓBELI VIZSGA SZABÁLYAI Legalább 10 perccel a szóbeli vizsga előtt a vizsgázóknak meg kell jelenniük a vizsga helyszínén, ahol tájékoztatást kapnak a szóbeli vizsgák rendjéről, a szabálytalanságok következményeiről. Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgák között legalább tizenöt perc pihenőidőt kell biztosítani számára. A vizsgateremben, egy időben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat, egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. A vizsgázónak vizsgatárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani. A vizsgázó jegyzeteket készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy vizsgatárgyból a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet hosszabb. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését vagy a tétel kifejtésében elakadt. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésére álló idő letelt. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vagy pótfeladatot biztosít részére. Ha a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni. 12. A GYAKORLATI VIZSGA SZABÁLYAI A tanulóknak a gyakorlati vizsga kezdete előtt 15 perccel korábban meg kell jelenni. A vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsga rendjéről, a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, a munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. A tanműhelyben az ülésrendet úgy kell kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák, és ne segíthessék. A vizsgázók feladata a tanév gyakorlati követelményrendszeréhez igazodó, önállóan kivitelezett munkadarab. Az elkészítendő munkadarabot szabványban kapja meg a tanuló. A gyakorlati vizsgamunka időtartama 135 perc. Az elvégzendő munka mennyisége a megadott időtartamhoz igazodik. A vizsgázó önálló munkáját segíti az előkészített mintadarab és a gyártási folyamatot tartalmazó műszaki leírás.

89 A vizsgához szükséges szabványt, cérnát, kelléket az iskola biztosítja, a munkához szükséges ollót, orsót és munkaruhát a tanulói felszerelés tartalmazza. A ruhaipari tecnikus képzés gyakorlati (gyártástechnológia elmélet és gyakorlat tantárgy) vizsgáját, (a 135 perc kivitelezési feladatot) kiegészíti egy 30 perces elméleti írásbeli vizsgarész is. Az írásbeli vizsgarész szabályai megegyeznek az iskola írásbeli vizsga szabályaival. Az írásbeli elkészítése után kezdődik a gyakorlati vizsgarész. A vizsgák szabályosságát a felügyelő tanárok biztosítják. A vizsgarészek értékelése a szakoktatói vizsgabizottság feladata. A gyakorlati vizsgát – a feladatok számától függetlenül – egy érdemjeggyel kell értékelni. A vizsgázónak legalább 40%-os teljesítményt kell nyújtania ahhoz, hogy eredményes legyen a gyakorlati vizsgája. Az értékelés során a megadott műszaki leírás alapján a szakszerűséget, az elvégzett munka mennyiségét és minőségét értékelik a szaktanárok. 13. A TANTÁRGYI VIZSGÁK SZABÁLYAI 13.1. Magyar nyelv és irodalom Írásbeli feladatsor:

45 perc.

Értékelése: 20% alatt: 20-39% között: 40 - 74%: 75 - 89%: 90 – 100%:

elégtelen szóbeli vizsga (az elégséges (2) osztályzatért) közepes jó (4) jeles (5)

13.2. Történelem Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) Értékelése: 20% alatt: 20-39% között: 40 - 74%: 75 - 89%: 90 – 100%:

elégtelen szóbeli vizsga (az elégséges (2) osztályzatért) közepes jó (4) jeles (5)

90

13.3. Idegen nyelv A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll minden vizsgázó számára. -

-

-

Az írásbeli vizsgán a vizsgázó feladatlapot old meg, amely a következő készségeket méri: olvasás, nyelvhelyesség, íráskészség. Az írásbeli vizsga megoldására 30 perc áll a vizsgázók rendelkezésére. Az írásbeli vizsgán a feladatlap tartalmazza a megszerezhető maximális pontszámot, amely feladatlaponként eltérő lehet. A szóbeli vizsgán a vizsgázó a tanév során átvett szóbeli témakörök alapján összeállított kérdéseket, szituációs (szerepjáték) feladatot és képleírás (önálló témakifejtés) feladatot kaphat. A szóbeli vizsgán nincs felkészülési idő. A szóbeli vizsgán az a tanár, aki a vizsgázót a tanév során tanította nem lehet kérdező tanár, de tagja lehet a 3 fős vizsgabizottságnak. A szóbeli vizsgán maximálisan 20 pont szerezhető.

A vizsga értékelése: A tanuló érdemjegye az írásbeli és szóbeli feladatrészek együttes elért pontszáma alapján kerül kiszámításra az alábbi százalékos határok alapján: Érdemjegy 1 2 3 4 5

% 0-39 40-54 55-69 70-79 80-100

A szóbeli vizsgán, ha valaki 0 pontot ér el, a javítóvizsgán való bukást eredményezi. 13.4. Matematika A definíciókat és tételeket (bizonyítás nélkül) ki kell mondani, a tananyagrészekhez tartozó alap- és közepes nehézségű feladatokat kell tudni megoldani. A vizsga 60 perces írásbeli feladatsorból áll. Aki az elérhető pontszám 10 %-ánál kevesebb pontot ér el, annak tanévet kell ismételnie. Aki 10% és 50% közötti pontszámot ér el, szóbeli vizsgán javíthat az elégségesért. Aki 50 %-on felüli pontszámot ér el, annak szóbeli vizsga nélkül elégséges a jegye. A vizsgázó saját kívánságára tehet szóbeli vizsgát, ha jobb jegyet szeretne.

5. számú melléklet

Szakmai programok 1. A Divat- és stílustervező 5 éves művészeti képzés helyi tanterve A 11499-12 azonosító számú, FOGLALKOZTATÁS II. megnevezésű szakmai követelménymodul megvalósítása A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a munkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására. Nincsen előtanulmányi követelmény. A tananyag helye a képzésben: a 13. évfolyam Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

Tematikai egység A tematikai egység

13. évfolyam, természettudományos kerettanterv Munkajogi alapismeretek

Órakeret 4+4 óra

Munkavállaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztatás, bérfizetés, költségtérítés, munkaszerződés módosítás, szabadság), kötelezettségei (megjelenés, rendelkezésre állás, munkavégzés, magatartási szabályok, együttműködés, tájékoztatás), munkavállaló felelőssége (vétkesen okozott kárért való felelősség, megőrzési felelősség, munkavállalói biztosíték). Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése, munkakör, munkaszerződés módosítása, megszűnése, megszüntetése, felmondás, végkielégítés, pihenőidők, szabadság. Foglalkoztatási formák: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony. Speciális jogviszonyok: egyszerűsített foglalkoztatás, fajtái: atipikus munkavégzési formák az új munka törvénykönyve szerint (távmunka, bedolgozói munkaviszony, munkaerő-kölcsönzés, rugalmas munkaidőben történő foglalkoztatás, egyszerűsített foglalkoztatás (mezőgazdasági, turisztikai idénymunka és alkalmi munka), önfoglalkoztatás, őstermelői jogviszony, háztartási munka, iskolaszövetkezet keretében végzett diákmunka, önkéntes munka. 13. évfolyam, természettudományos kerettanterv Munkaviszony létesítése

Órakeret 4+4 óra

Munkaviszony létrejötte, fajtái: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, határozott és határozatlan munkaviszony, minimálbér és garantált bérminimum, képviselet szabályai, elállás szabályai, próbaidő. Munkavállaláshoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által kiadandó dokumentumok. Munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései: munkaadó járulékfizetési kötelezettségei, munkavállaló adó- és járulékfizetési kötelezettségei, biztosítottként egészségbiztosítási ellátások fajtái (pénzbeli és természetbeli), nyugdíj és munkaviszony. 13. évfolyam, természettudományos kerettanterv Álláskeresés

Órakeret 4+4 óra

Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyi munkaerőpiac

92

tartalom

Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

ismerete, mobilitás szerepe, képzések szerepe, foglalkoztatási támogatások ismerete. Motivációs levél és önéletrajz készítése: fontossága, formai és tartalmi kritériumai, szakmai önéletrajz fajtái: hagyományos, Europass, amerikai típusú, önéletrajzban szereplő email cím és fénykép megválasztása, motivációs levél felépítése. Álláskeresési módszerek: újsághirdetés, internetes álláskereső oldalak, személyes kapcsolatok, kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat az Európai unióban történő álláskeresésben), munkaügyi szervezet segítségével történő álláskeresés, cégek adatbázisába történő jelentkezés, közösségi portálok szerepe. Munkaerőpiaci technikák alkalmazása: Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT), Foglalkoztatási Információs Pontok (FIP), Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP). Állásinterjú: felkészülés, megjelenés, szereplés az állásinterjún, testbeszéd szerepe. 13. évfolyam, természettudományos kerettanterv Munkanélküliség

Órakeret 4+3 óra

A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei: álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel; a munkaügyi szervezettel történő együttműködési kötelezettség főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének szankciói; nyilvántartás szünetelése, nyilvántartásból való törlés; munkaügyi szervezet által nyújtott szolgáltatások, kiemelten a munkaközvetítés. Álláskeresési ellátások („passzív eszközök”): álláskeresési járadék és nyugdíj előtti álláskeresési segély. Utazási költségtérítés. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Közfoglalkoztatás: közfoglalkoztatás célja, közfoglalkozatás célcsoportja, közfoglalkozatás főbb szabályai Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) felépítése, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, munkaügyi központ, kirendeltség feladatai. Az álláskeresők részére nyújtott támogatások („aktív eszközök”): önfoglalkoztatás támogatása, foglalkoztatást elősegítő támogatások (képzések, béralapú támogatások, mobilitási támogatások). Vállalkozások létrehozása és működtetése: társas vállalkozási formák, egyéni vállalkozás, mezőgazdasági őstermelő, nyilvántartásba vétel, működés, vállalkozás megszűnésének, megszüntetésének szabályai. A munkaerőpiac sajátosságai, NFSZ szolgáltatásai: pályaválasztási tanácsadás, munkaés pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, álláskereső klub, pszichológiai tanácsadás.

A 11498-12 FOGLALKOZTATÁS I. (érettségire épülő képzések esetén) megnevezésű szakmai követelménymodul megvalósítása A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy a diákok alkalmasak legyenek egy idegen nyelvű állásinterjún eredményesen és hatékonyan részt venni. Ehhez kapcsolódóan tudjanak idegen nyelven személyes és szakmai vonatkozást is beleértve bemutatkozni, a munkavállaláshoz kapcsolódóan pedig egy egyszerű formanyomtatványt kitölteni. Cél, hogy a rendelkezésre álló 62 tanóra egység keretén belül egyrészt egy nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve az állásinterjúhoz kapcsolódóan a legalapvetőbb mondatszerkesztési eljárások elsajátítása révén. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés és az induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 6 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés.

93 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak: Idegen nyelvek A tananyag helye a képzésben: a 13. évfolyam 13. évfolyam, természettudományos kerettanterv Nyelvtani rendszerzés 1

Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

A 8 órás nyelvtani rendszerezés alatt a tanulók a legalapvetőbb igeidőket átismétlik, illetve begyakorolják azokat, hogy munkavállaláshoz kapcsolódóan, hogy az állásinterjú során ne okozzon gondot a múltra, illetve a jövőre vonatkozó kérdések megértése, illetve az azokra adandó válaszok megfogalmazása. Továbbá alkalmas lesz a tanuló arra, hogy egy szakmai állásinterjún elhangzott kérdésekre összetett mondatokban legyen képes reagálni, helyesen használva az igeidő-egyeztetést. Az igeidők helyes begyakorlása lehetővé teszi számára, hogy mint leendő munkavállaló képes legyen arra, hogy a munkaszerződésben megfogalmazott tartalmakat helyesen értelmezze, illetve a jövőbeli karrierlehetőségeket feltérképezze. A célként megfogalmazott idegennyelvi magbiztosság csak az igeidők helyes használata révén fog megvalósulni. 13. évfolyam, természettudományos kerettanterv Nyelvtani rendszerezés 2

Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

A tematikai egység tartalom

-

Órakeret 7 óra

A 8 órás témakör során a diák a kérdésszerkesztés, a jelen, jövő és múlt idejű feltételes mód, illetve a módbeli segédigék (lehetőséget, kötelességet, szükségességet, tiltást kifejező) használatát eleveníti fel, amely révén idegen nyelven sokkal egzaktabb módon tud bemutatkozni szakmai és személyes vonatkozásban egyaránt. A segédigék jelentéstartalmának precíz és pontos ismerete alapján alkalmas lesz arra, hogy tudjon tájékozódni a munkahelyi és szabadidő lehetőségekről. Precízen meg tudja majd fogalmazni az állásinterjún idegen nyelven feltett kérdésekre a választ kihasználva a segédigék által biztosított nyelvi precizitás adta kereteket. A kérdésfeltevés alapvető szabályainak elsajátítása révén alkalmassá válik a diák arra, hogy egy munkahelyi állásinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve esetlegesen ő maga is tisztázó kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi meghallgatás során. A szórend, a prepozíciók és a kötőszavak pontos használatának elsajátításával olyan egyszerű mondatszerkesztési eljárások birtokába jut, amely által alkalmassá válik arra, hogy az állásinterjún elhangozott kérdésekre relevánsan tudjon felelni, illetve képes legyen tájékozódni a munkakörülményekről és lehetőségekről. 13. évfolyam, természettudományos kerettanterv Nyelvi készségfejlesztés

Tematikai egység

Órakeret 7 óra

Órakeret 24 óra

A 24 órás nyelvi készségfejlesztő blokk során a diák rendszerezi az idegennyelvi alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. E szókincset alapul véve valósul meg az induktív nyelvtanulási képességfejlesztés, és az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés 6 alapvető társalgási témakör szavai, kifejezésein keresztül. Az induktív nyelvtanulási képesség által egy adott idegen nyelv struktúráját meghatározó szabályok kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a diák koherensen lássa a nyelvet és ennek szellemében tudjon idegen nyelven reagálni, feltétlenül szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű anyag megtanulásának képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a kapcsolat az ingerek (az anyanyelv szavai, kifejezése) és a válaszok (a célnyelv szavai és kifejezései) között. Mind a két fejlesztés hétköznapi társalgási témakörök elsajátítása során valósul meg. Az elsajátítandó témakörök: személyes bemutatkozás a munka világa napi tevékenységek, aktivitás lakás, ház utazás, étkezés

94 Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási képességfejlesztés is, amely során a célnyelv legfontosabb fonetikai szabályaival ismerkedik meg a nyelvtanuló. Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

13. évfolyam, természettudományos kerettanterv Munkavállalói szókincs

Órakeret 24 óra

A 24 órás szakmai nyelvi készségfejlesztés csak a 40 órás 3 alapozó témakör elsajátítása után lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a diák folyékonyan tudjon bemutatkozni kifejezetten szakmai vonatkozással. Képes lesz a munkalehetőségeket feltérképezni a célnyelvi országban. Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó formanyomtatvány kitöltését, illetve a szakmai önéletrajz és a motivációs levél megírásához szükséges rutint megszerzi. Elsajátítja azt a szakmai jellegű szókincset, ami alkalmassá teszi arra, hogy a munkalehetőségekről, munkakörülményekről tájékozódjon. A témakör tanulása során közvetlenül a szakmájára vonatkozó gyakran használt kifejezéseket sajátítja el. A munkaszerződések kulcskifejezéseinek elsajátítása és fordítása révén alkalmas lesz arra, hogy a leendő saját munkaszerződését, illetve munkaköri leírását lefordítsa és értelmezze.

A 10586-12 azonosító számú MŰVÉSZETELMÉLET ÉS ÁBRÁZOLÁS megnevezésű szakmai követelménymodul megvalósítása Művészettörténet A tantárgy tanításának célja Biztosítja a tanulók számára, hogy önálló pályájuk során saját szakterületükről minél nagyobb áttekintéssel rendelkezzenek, és szakmai fejlődésük során minél szélesebb választási lehetőségekre támaszkodjanak. Lehetővé teszi, hogy a nagy átfogó művészettörténeti korszakokról kialakított képbe szakelméleti, szaktörténeti és a szakgyakorlati órákon szerzett tudás beilleszthetővé váljon. A képzőművészet és az iparművészet kor- és stílustörténeti ismereteinek megszerzésén keresztül felkészít a további elméleti munkásság megkezdésére, a művészeti környezet önálló és szakszerű elemzésére és értékelésére. A művészet és a társadalmi környezet, valamint a művész, a mű és a társadalom kapcsolatának, az alkotó, a megrendelő és a közönség viszonyának elemzése A tanulmányok elősegítik a tanuló szűkebb és tágabb környezet- és tárgykultúrájának önálló, szakszerű értékelését Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Művészetek, szaktörténet A 9. évfolyami képzés a szakgimnáziumi kerettanterv alapján, a 10-12. évfolyami képzés a komplex természettudományos kerettanterv alapján készült Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

9. évfolyam, szakgimnáziumi kerettanterv A művészetek története a 19. századig

Órakeret 36 óra

A művészettörténet stíluskorszakai a 19. századig Az elérhető írott és képi források, a legfontosabb tanulmányok ismerete a különböző művészettörténeti korokról Művészettörténeti korszakok, művészeti stílusok és irányzatok társadalmi, kultúratörténeti hátterének ismerete A művészet kifejezőeszközeinek ismerete, stiláris megoldások a különböző alkotók

95 műveiben Összehasonlító elemzések a klasszikus alkotások körében Jelentős nemzeti és egyetemes művészeti gyűjtemények ismerete, előképek a hazai és külföldi műgyűjteményekben. Múzeumok és más kultúratörténeti források felhasználása a szélesebb társadalmi környezet megismerése érdekében A művekben alkalmazott absztrakciós módszerek feltárása, valamint a vizuális üzenetek verbalizálásának helyes módja a műalkotáselemzések során A vizuális ismeretek komplex, egyéni feldolgozási lehetőségei Saját vélemény logikus, elemzési módszerekre támaszkodó interpretálása a műalkotások elemzése és a kiadott feladat kapcsán Az ősművészet leletei. A bronzkor tárgyai. Egyiptom és Mezopotámia. A krétai és mükénéi kultúra. Az ókori görög, etruszk és római művészet korszakai és jellemzői. Pannónia emlékei. A görög-római mitológia. Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

10. évfolyam, természettudományos kerettanterv A művészetek története a 19. századig

Órakeret 72 óra

A művészettörténet stíluskorszakai a 19. századig Az elérhető írott és képi források, a legfontosabb tanulmányok ismerete a különböző művészettörténeti korokról Művészettörténeti korszakok, művészeti stílusok és irányzatok társadalmi, kultúratörténeti hátterének ismerete A művészet kifejezőeszközeinek ismerete, stiláris megoldások a különböző alkotók műveiben Összehasonlító elemzések a klasszikus alkotások körében Jelentős nemzeti és egyetemes művészeti gyűjtemények ismerete, előképek a hazai és külföldi műgyűjteményekben Múzeumok és más kultúratörténeti források felhasználása a szélesebb társadalmi környezet megismerése érdekében A művekben alkalmazott absztrakciós módszerek feltárása, valamint a vizuális üzenetek verbalizálásának helyes módja a műalkotáselemzések során A vizuális ismeretek komplex, egyéni feldolgozási lehetőségei Saját vélemény logikus, elemzési módszerekre támaszkodó interpretálása a műalkotások elemzése és a kiadott feladat kapcsán Ókeresztény és bizánci művészet. Az iszlám világa. Kopt művészet. A népvándorlás kora. Román kori építészet és szobrászat. A gótika elterjedése. A keresztény ikonográfia A korai reneszánsz művészet Itáliában. A reneszánsz Magyarországon. Az érett reneszánsz építészeti, szobrászati és festészeti emlékei Itáliában. Németalföld festészete a XV - XVI. században 11. évfolyam, természettudományos kerettanterv A művészetek története a 19. századig

Órakeret 72 óra

A művészettörténet stíluskorszakai a 19. századig Az elérhető írott és képi források, a legfontosabb tanulmányok ismerete a különböző művészettörténeti korokról Művészettörténeti korszakok, művészeti stílusok és irányzatok társadalmi, kultúratörténeti hátterének ismerete A művészet kifejezőeszközeinek ismerete, stiláris megoldások a különböző alkotók műveiben Összehasonlító elemzések a klasszikus alkotások körében Jelentős nemzeti és egyetemes művészeti gyűjtemények ismerete, előképek a hazai és külföldi műgyűjteményekben Múzeumok és más kultúratörténeti források felhasználása a szélesebb társadalmi környezet megismerése érdekében A művekben alkalmazott absztrakciós módszerek feltárása, valamint a vizuális üzenetek verbalizálásának helyes módja a műalkotáselemzések során A vizuális ismeretek komplex, egyéni feldolgozási lehetőségei Saját vélemény logikus, elemzési módszerekre támaszkodó interpretálása a műalkotások

96 elemzése és a kiadott feladat kapcsán A manierizmus. A barokk építészet elterjedése. Hollandia, flamand és spanyol festészet a XVII. Században Klasszicizmus és romantika. Historizmus és eklektika. Realista festészet. Plein air festészet, az impresszionizmus megjelenése. Posztimpresszionizmus 12. évfolyam, természettudományos kerettanterv A művészetek története a 20. században

Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

Órakeret 62 óra

A művészettörténet stíluskorszakai a XX. században Az elérhető írott és képi források, a legfontosabb tanulmányok ismerete a különböző művészettörténeti korokról Művészettörténeti korszakok, művészeti stílusok és irányzatok társadalmi, kultúratörténeti hátterének ismerete A művészet kifejezőeszközeinek ismerete, stiláris megoldások a különböző alkotók műveiben Összehasonlító elemzések a modern művészeti alkotások körében Jelentős nemzeti és egyetemes művészeti gyűjtemények ismerete. Lehetséges előképek, felhasználható technikai megoldások a hazai és külföldi műgyűjteményekben Múzeumok és más kultúratörténeti források felhasználása a szélesebb társadalmi környezet megismerése érdekében A művekben alkalmazott absztrakciós módszerek feltárása, valamint a vizuális üzenetek verbalizálásának helyes módja a műalkotáselemzések során A vizuális ismeretek komplex, egyéni feldolgozási lehetőségei Saját vélemény logikus, elemzési módszerekre támaszkodó interpretálása a műalkotások elemzése és a kiadott feladat kapcsán A művész, a mű és a társadalom kapcsolata, az alkotó, a megrendelő és a közönség viszonyának megváltozása a XX. században Avangard törekvések a XX. század művészetében. Fauvizmus és expresszionizmus. Kubizmus, futurizmus, dadaizmus, szürrealizmus Magyar művészeti csoportok. Az absztrakt művészet a konstruktivizmustól a gesztusfestészetig. A XX. század második felének művészeti törekvései. A posztmodern művészet Egy-egy adott művészeti alkotás helyének, művészettörté neti szerepének bemutatása Összehasonlító elemzések. A meghatározó művészeti stílus jegyek, értékek felismerése, egyéni megközelítése A legjelentősebb budapesti és vidéki múzeumok anyagai. A legnagyobb külföldi múzeumok gyűjteményei

A néprajz és a népművészet A tantárgy tanításának célja Felkészít a magyar népművészeti környezetünk szakmai értékelésére, a gyakorlati alkalmazásban a szakszerű megközelítésekre A tanulmányok elősegítik a tanuló szűkebb és tágabb környezet- és tárgykultúrájának önálló, szakszerű értékelését A tananyag helye a képzésben: a 13. évfolyam Tematikai egység A tematikai egység tartalom

13. évfolyam, természettudományos kerettanterv A néprajz és a népművészet alapfogalmai

Órakeret 31 óra

A hagyományos népi kultúra és gondolkodásmód megismerésének forrása A magyar népművészet jellegzetes forma- és motívumkincse - tájegységekre lebontva Valamely hagyományos népművészeti terület (építészet, viselet, költészet, népszokás, stb.) motívumainak vagy technikáinak felhasználási lehetőségei

97 A magyar népművészet különböző ágai

Rajz, festés, mintázás gyakorlat A tantárgy tanításának célja A tantárgy a tanulókat felkészíti a képző- és iparművészeti szakmákban középszintű tervezőmunkára, valamint felsőfokú képzettségű tervezőművészek terveinek értelmezésére, gyakorlati feldolgozására. A tanuló mások számára is érthető formában tudja rögzíteni vizuális elképzeléseit, gondolatait, ötleteit. Felkészít - a természeti és tárgyi világ szakszerű megfigyelésére, a látvány elemzésére és ábrázolására - az ábrázolás céljának legmegfelelőbb technikák és kifejezésmódok elsajátítására, - a látvány belső formai összefüggéseinek feltárásával tanulmányrajzok, plasztikai tanulmányok készítésére A tantárgy fejleszti a tanulók tér- és formaszemléletét, rajzkészségét, esztétikai érzékét, szín-és formakultúráját, segíti a helyes önértékelés kialakulását. Szélesíti a tanuló kreativitását, a kreatív kifejezés eszköztárát, javítja a munkakultúrát, helyes önértékelésre nevel. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak – A 9. évfolyami képzés a szakgimnáziumi kerettanterv alapján, a 10-12. évfolyami képzés a komplex természettudományos kerettanterv alapján készült

Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

9. évfolyam, szakgimnáziumi kerettanterv A látvány utáni térábrázolás és formaképzés alapjai A térábrázolási rendszerek

Órakeret 108 óra

A tér-forma-szerkezet látványanalízise, a különböző vizsgálati módszerek és az erre épülő rajzi konvenciók megértése, megértetése. A perspektíva szerepe, összevetése más, klasszikus képi ábrázolási rendszerekkel és modern megoldásokkal. Az összetettebb térformák redukciója a gömb, henger, kúp hasáb mértani egységekre bontható analízise, síkbeli ábrázolása a rajz-festés-mintázás gyakorlatában. Önálló képi gondolkodásra nevelés. A rajzkészség fejlesztése, jól felhasználható "eszközkészlet" kialakítása, és társítása a szakmai ismeretekhez Látvány után készült tanulmányrajzok készítése Egyszerű mértani testek formáinak, arányainak, térbeli helyzetének tanulmányozása Bonyolultabb tárgycsoportok csendéletszerű beállításai Síkkompozíciós gyakorlatok Színkompozíciós gyakorlatok Térkompozíciós gyakorlatok A témakör tanításának feladata a tanulók térszemléletének fejlesztése. A tervezési és művészeti gyakorlatban alkalmazott sík- és térgeometriai rendszerek elméleti alapjainak elsajátítása és gyakorlati alkalmazása Megismerteti a műszaki rajz és az ábrázoló geometria rajzolóeszközeinek szakszerű használatát, a műszaki ábrázolás egyezményes jelölésrendszerét, valamint a leggyakrabban használt térgeometriai rendszerek szerkesztési módjait és eljárásait. Kialakítja a műszaki rajzok olvasásának, síkgeometriai rajz térbeli rekonstruálásának

98 képességét. síkmértan – síkmértani szerkesztések, térgeometriai alapok Monge-féle vetületi ábrázolás Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

10. évfolyam, természettudományos kerettanterv Emberábrázolás alapjai

Órakeret 180 óra

Az emberi alak tanulmányozása a korábban megismert és vizsgált tér és képkompozíciós helyzetek továbbfejlesztésével Az élő modell utáni tanulmányok és az önarckép, mint a személyiség, a karakter, érzelmi - hangulati megnyilvánulások megfigyelése, megragadása és ábrázolhatósága A bonyolultabb formák analízise, redukciója, majd szintézise és "újrateremtése" a térformáknak megfelelő képalkotó elemek, jelrendszerek felépítése, gyakorlása. A valóság elemző megismerése, a lépték, arány, szerkezet megfigyelése Művészeti anatómia alapjai, az emberi test arányai Modell utáni portré Aktrajzi, mintázási tanulmányok alapjai 11. évfolyam, természettudományos kerettanterv Ember és tér

Órakeret 180 óra

Az emberi alak és az épített, ill. a természeti környezet kapcsolatainak tanulmányozása a korábban megismert és vizsgált tér és kép-kompozíciós helyzetek továbbfejlesztésével Az élő modell utáni tanulmányok, az emberi alak, mint a személyiség, a karakter, érzelmi - hangulati megnyilvánulások megfigyelése, megragadása és ábrázolhatósága A személyiség - önismeret és a gesztusok - anyaghasználat, mint az alkotó egyénre jellemző stílus elemzése. Ember, és tárgykompozíciók kapcsolata Az emberi alak és öltözet, drapéria kapcsolata Összetett térszerkezetek és emberi mozdulatok, és a mozgás analízise A valóság elemző megismerése, a lépték, arány, szerkezet megfigyelése Művészeti anatómia az emberi test arányai, csonttan, izomtan alapjai Modell utáni portré Aktrajzi, mintázási tanulmányok 12. évfolyam, természettudományos kerettanterv Szakmai rajz

Órakeret 155 óra

A témakör feladata elsősorban a rajz-festés-mintázás órai tevékenységek során a szakmai feladatokhoz köthető szabadkézi rajz, festés, mintázás, téralakítás gyakorlása. Ezekhez példaként ajánlott tevékenységek: Grafikai felületek készítése monochrom eszközökkel (ceruza, tus, pasztell, tempera, akvarell, stb.), anyaghasználati ismeretek Színes felületek készítése tempera, akvarell, pasztell, színes tus, olaj-pasztell használatával Színes és monochrom festett felületek és anyagok montázs, kollázs gyakorlatai Színtani ismeretek (fénytani ismeretek, a színek fizikája és fiziológiája, színdinamika, színszimbolika, a színek hatása, fényszínek és pigmentszínek, színkontrasztok) gyakorlati kreatív alkalmazása Térkonstrukciók, makettek, modellek készítése

99

A 10587-12 azonosító számú MŰVÉSZETI VÁLLALKOZÁSOK működtetése megnevezésű szakmai követelménymodul megvalósítása Művészeti vállalkozás A tantárgy tanításának célja Az általános gazdálkodási és jogi ismereteken túl a tantárgy készítse fel a tanulót a művészeti vállalkozás speciális menedzselési, kommunikációs, finanszírozási, kereskedelmi, és jogvédelmi ismereteire. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tananyag helye a képzésben: a 12. évfolyam Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

12. évfolyam, természettudományos kerettanterv Művészeti vállalkozások működtetése

Órakeret 31 óra

A munkavállalás, ill. a vállalkozások aktuális gazdasági- és jogi feltételei Munkavállalói ismeretek a művészeti tevékenységformákban Önálló vállalkozói tevékenységformák és működtetése a művészeti tevékenységben, a szerződéskötés speciális ismeretei a művészeti tevékenységben A műkereskedelem struktúrája, működése, hagyományai, a bekapcsolódás lehetőségei, szabályai A médiaszereplés, publikáció szabályai Marketing ismeretek, piackutatás alkalmazása a művészeti tevékenységben Információs és adminisztratív tevékenységek Költségkalkuláció készítése a kivitelezéshez és az értékesítéshez Kommunikáció a munkatársakkal és a megrendelőkkel Protokoll és viselkedés a művészeti vállalkozások tevékenységi területein Szerzői jogi ismeretek, jogvédelmi alapfogalmak Aktuális piaci és műkereskedelmi változások figyelemmel kísérése

A 10588-12 azonosító számú TERVEZÉS ÉS TECHNOLÓGIA megnevezésű szakmai követelménymodul megvalósítása Anyagismeret / Stílustan és szaktörténet A tantárgy tanításának célja A tantárgy felkészít a művészettörténeti és iparművészet történeti stíluskorszakok, stílusok, irányzatok felismerésére, szakmai alkalmazására. A képző- és iparművészeti szakmák és szakmai irányok speciális történeti ismereteinek elsajátítása A szakmatörténet felhasználási lehetőségei a tervezési és kivitelezési munkában, az anyag és eszközhasználat megismerésével segíti a gyakorlati alkalmazást. A tantárgy lehetőséget biztosít arra, hogy a művészettörténet tantárgy kronológiáján felülemelkedve a szakmai feladatokhoz kötve ismertesse meg a tanulót a feladathoz kapcsolódó stílustörténeti fogalmakkal

100 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A 9. évfolyami képzés a szakgimnáziumi kerettanterv alapján, a 10-12. évfolyami képzés a komplex természettudományos kerettanterv alapján készült A tananyag helye a képzésben: a 9. évfolyam Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

9. évfolyam, szakgimnáziumi kerettanterv Szaktörténet / Divattörténet

Órakeret 36 óra

Szakmatörténet alapjai Szakmatörténet kezdetektől napjainkig A szakma technológiai fejlődésének története Szakmatörténeti ismeretek alkalmazása a tervezési folyamatban Szakmatörténeti ismeretek alkalmazása a tervezés metodikában Az egyetemes és magyar viselettörténet kiemelkedő alkotásai. Napjaink divatja és törekvései. Őskori, ókori öltözékek (Egyiptom Mezopotámia, Kréta, Mükéné, ókori Görögország, Etruszk és Róma viseletei) Középkori öltözékek (Bizánci, román kori, gótikus viseletek) Népvándorlás kora

A tananyag helye a képzésben: a 11. évfolyam Tematikai egység

11. évfolyam, természettudományos kerettanterv Stílustan / Tervezés

Órakeret 36 óra

A tematikai egység tartalom

Művészettörténeti korszakok és stílusjegyeik Képzőművészeti alkotások elemzése Iparművészeti korszakok és stílusjegyeik Iparművészeti alkotások elemzése Önálló stílustani elemzések, összehasonlítások, projektmunkák A képzőművészet, az iparművészet és a népművészet viszonya, határterületeik

A tananyag helye a képzésben: a 11-12. évfolyam Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

Tematikai egység A tematikai egység tartalom

11. évfolyam, természettudományos kerettanterv Szaktörténet / Divattörténet

Órakeret 36 óra

Szakmatörténet alapjai Szakmatörténet kezdetektől napjainkig A szakma technológiai fejlődésének története Szakmatörténeti ismeretek alkalmazása a tervezési folyamatban Szakmatörténeti ismeretek alkalmazása a tervezés metodikában Az egyetemes és magyar viselettörténet kiemelkedő alkotásai. Napjaink divatja és törekvései. Őskori, ókori öltözékek (Egyiptom Mezopotámia, Kréta, Mükéné, ókori Görögország, Etruszk és Róma viseletei) Középkori öltözékek (Bizánci, román kori, gótikus viseletek) Népvándorlás kora 12. évfolyam, természettudományos kerettanterv Szaktörténet / Divattörténet Szakmatörténet alapjai Szakmatörténet kezdetektől napjainkig Szakmatörténeti ismeretek alkalmazása a kortárs alkotásokban Anyaghasználat a különböző történeti korszakokban

Órakeret 31 óra

101 Reneszánsz viseletek Barokk öltözetek, (polgári és arisztokratikus barokk) XIV. Lajos öltözködési szokásai Rokokó viselet, grandtoalett A klasszicizmus, romantika, historizmus öltözetei A XIX. század végének vegyes irányzatai

Technológia A tantárgy tanításának célja A szakma gyakorlásához szükséges anyagok, eszközök, berendezések megismertetése Az anyagok, eszközök, berendezések felhasználási, használati, üzemeltetési lehetőségei, szabályai Az elméleti felkészítés összekapcsolása a gyakorlati tevékenységekkel Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

11. évfolyam, természettudományos kerettanterv Anyagismeret

Órakeret 36 óra

A szakmára jellemző alapanyagok felismerése, minőségének ellenőrzése, Alapanyagok használata a kezdetektől napjainkig Az alapanyagok megmunkálásához szükséges fizikai, kémiai tulajdonságok Az alapanyagok csoportosítása felhasználásuk szerint Különféle alapanyagok kiválasztásának szempontjai Különféle alapanyagok beszerzése, előkészítése, biztonságos használatuk Különféle alapanyagok minősítési jelzésrendszerének megismerés A textil és bőr alapanyagok bemutatása, felismerésének szempontjai A textíliák és bőrök felhasználás szerinti csoportosítása és az egyes felhasználási területek követelményeinek megismertetése A textíliák és bőrök felhasználása az egyes történelmi korokban, a megjelenési formák változásai (nyersanyagok eredte, fonalak, szövetek, kötött kelmék készítésének története, alkalmazása a ruházatban és dekorációban, a bőrök hasznosítása) 10, 12. évfolyam, természettudományos kerettanterv Anyagismeret

Órakeret 36, 31 óra

A szakmára jellemző alapanyagok felismerése, minőségének ellenőrzése, Alapanyagok használata a kezdetektől napjainkig Az alapanyagok megmunkálásához szükséges fizikai, kémiai tulajdonságok Az alapanyagok csoportosítása felhasználásuk szerint Különféle alapanyagok kiválasztásának szempontjai Különféle alapanyagok beszerzése, előkészítése, biztonságos használatuk Különféle alapanyagok minősítési jelzésrendszerének megismerés A textiliparban használt nyersanyagok jellemzői, felhasználás szempontjából fontos tulajdonságai (általános tulajdonságok: külső kép, finomság, szerkezet, szilárdsági, fiziológiai, optikai jellemzők) A pamut, len, gyapjú, selyem, és a vegyi szálak fizikai és kémiai tulajdonságai, legfontosabb vizsgálatai

102

Tervezés és gyakorlat A tantárgy tanításának célja A szakma gyakorlásához szükséges anyagok, eszközök, berendezések megismertetése Az anyagok, eszközök, berendezések felhasználási, használati, üzemeltetési lehetőségei, szabályai Az elméleti felkészítés összekapcsolása a gyakorlati tevékenységekkel A tantárgy feladata, hogy megismertesse a tanulót a szakmai tervezési, előkészítési és kivitelezési alapismeretekkel, tervezési módszerekkel. Felkészítse az önálló tervezési feladatok elvégzésére, kreatív tervezői gondolkozásra, és a tervek gyakorlati előkészítésére és megvalósítására. A tantárgy felkészít a szakmai feladatok gyakorlati ellátására A tantárgy feladata, hogy megismertesse a tanulót a szakmai tervezési, előkészítési és kivitelezési alapismeretekkel, tervezési módszerekkel. Felkészítse az önálló tervezési feladatok elvégzésére, kreatív tervezői gondolkozásra, és a tervek gyakorlati előkészítésére és megvalósítására. A tantárgy felkészít a szakmai feladatok gyakorlati ellátására Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Művészettörténet, stílusismeret, divattörténet, anyagismeret, technológia, kivitelezési gyakorlatok A tananyag helye a képzésben: a 9-12. évfolyam Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

9. évfolyam, szakgimnáziumi kerettanterv Tervezés és gyakorlat I / Tervezés

Órakeret 108 óra

Az információgyűjtés formái, menete A feladat vagy probléma meghatározásának módjai, menete Motívumkeresés, gyűjtőmunka, tanulmányrajzok készítése hagyományos és számítógépes módszerekkel Tervdokumentációk anyagainak elkészítése, összeállítása Tanulmányrajzok alapján kreatív tervek készítése A látvány egyszerű lerajzolását meghaladó ábrázolási formák, átlényegítés, absztrakció Tervezéselmélet és alkalmazása Tipográfiai alapismeretek és alkalmazásuk Dokumentálás digitális és egyéb elektronikus eszközökkel Prezentáció készítése és bemutatása Munkafolyamat tervezése, időbeni ütemezése Portfólió kialakítása bemutatása és fejlesztése Szakmai rajz értelmezése, felhasználása a tervezési folyamatban Eszközök megválasztásának szempontjai, használata a tervezésben Alapfogalmak tisztázása, ritmus és formarendszerek kialakítása. Különböző alapanyagok gyűjtése, felhasználása a kiadott feladatok során. Ezek képi megjelenítése. Ritmus, formarendszerek, tervezése, kialakítása, öltözék kiegészítők tervezése. (csíkritmusok, foltritmusok, sík-és térbeli formarendszerek, ékszer tervezése, kivitelezése adott anyagokból) adott inspirációs témák alapján emberi testet befedő „öltözet” tervezése és kivitelezésére kerül sor. Valamely természeti forma megismerése, rajzi megjelenítése. Ennek felhasználásával minták, sorolható motívumok tervezése, majd térbeli formák, öltözetek tervezése.

103

Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

10. évfolyam, természettudományos kerettanterv Tervezés

Órakeret 108 óra

Az információgyűjtés formái, menete A feladat vagy probléma meghatározásának módjai, menete Motívumkeresés, gyűjtőmunka, tanulmányrajzok készítése hagyományos és számítógépes módszerekkel Tervdokumentációk anyagainak elkészítése, összeállítása Tanulmányrajzok alapján kreatív tervek készítése A látvány egyszerű lerajzolását meghaladó ábrázolási formák, átlényegítés, absztrakció Tervezéselmélet és alkalmazása Tipográfiai alapismeretek és alkalmazásuk Dokumentálás digitális és egyéb elektronikus eszközökkel Prezentáció készítése és bemutatása Munkafolyamat tervezése, időbeni ütemezése Portfólió kialakítása bemutatása és fejlesztése Szakmai rajz értelmezése, felhasználása a tervezési folyamatban Eszközök megválasztásának szempontjai, használata a tervezésben A könyvtárhasználat és az internetről való információ szerzés integrálása alapján való stílusos mappa készítése szövegben, nyomtatott képben és saját rajzokkal kiegészítve. A választott népcsoport földrajzi, éghajlati, történelmi, életmódbeli, vallási stb. sajátosságai alapján a helyi kultúra megismerése részletesen kitérve az öltözködésre. A távoli kultúrák megismerése mellett a textil-, és öltözködéstörténet kevésbé ismert témáinak feldolgozása szélesíti a látókört, és új inspirációt adhat a tervezési munkának. Az öltözékformák elemzése alapján saját minimál-szabású öltözékkollekció tervezése. A kézműves díszítő textiltechnikák változatos formáinak elsajátítására 11. évfolyam, természettudományos kerettanterv Tervezés

Órakeret 72 óra

Az információgyűjtés formái, menete A feladat vagy probléma meghatározásának módjai, menete Motívumkeresés, gyűjtőmunka, tanulmányrajzok készítése hagyományos és számítógépes módszerekkel Tervdokumentációk anyagainak elkészítése, összeállítása Tanulmányrajzok alapján kreatív tervek készítése A látvány egyszerű lerajzolását meghaladó ábrázolási formák, átlényegítés, absztrakció Tervezéselmélet és alkalmazása Tipográfiai alapismeretek és alkalmazásuk Dokumentálás digitális és egyéb elektronikus eszközökkel Prezentáció készítése és bemutatása Munkafolyamat tervezése, időbeni ütemezése Portfólió kialakítása bemutatása és fejlesztése Szakmai rajz értelmezése, felhasználása a tervezési folyamatban Eszközök megválasztásának szempontjai, használata a tervezésben Folyamatosan bővíteni, felhasználni a tanulók művészettörténeti, művészetelméleti, tervezési, stílusalakítási ismereteit a tantárgyközi kapcsolatok kialakításával, alkalmazásával. 12. évfolyam, természettudományos kerettanterv Műhely- és műteremhasználat IV./ Tervezés

Órakeret 62 óra

Műteremkörnyeze A szakmai munkához szükséges eszközrendszer Műterem kialakításának, működtetésének és fenntartásának alapismeretei Munkavégzés tradicionális és korszerű műtermi környezetben A közvetlen műhelykörnyezet kialakítása az adott kivitelezési feladathoz a zavartalan munkavégzéshez A magyar népművészetet alapul véve mai, modern öltözék, vagy öltözék-kiegészítő kollekciót tervez szabadkézzel, vagy számítógépes program segítségével, a hagyományos stílus átírásával

104

A tananyag helye a képzésben: a 9-12. évfolyam Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

Tematikai egység A tematikai egység tartalom

9. évfolyam szakgimnáziumi kerettanterv Tervezés és gyakorlat II / Kivitelezés

Órakeret 36+36 óra

Kivitelezés: Feladatértelmezés Felkészülés a feladat önálló kivitelezésére Munkafolyamat és ütemterv meghatározása Szakmai konzultáció Szakmai rajz, szakmai utasítások értelmezése, alkalmazása a kivitelezési folyamatban Saját tervek felhasználása a kivitelezés során Anyag- és technológiai ismeretek megfelelő felhasználása a kivitelezés során A kivitelezett munkadarab tárolása, csomagolása, szállítási előkészületei A munkadarab bemutatása, installálása, kiállítása A munkadarab tervezésének és kivitelezésének dokumentálása Kézi és gépi öltések – mintakendő készítés Egyszerű ruházati termékek kivitelezése, Szoknya készítése kicsinyített és eredeti méretben 10. évfolyam, természettudományos kerettanterv Anyag- és eszközhasználat I./ Kivitelezés

Órakeret 108 óra

Tradicionális és korszerű eszközök használata Anyagok és eszközök megválasztásának szempontjai a gyakorlatban Anyagok, eszközök és berendezések használata a kivitelezési munkában Anyagok előkészítése, megmunkálása, állagmegóvása, raktározása, mozgatása Eszközök és berendezések üzemeltetése és karbantartása Alapanyagok, eszközök beszerzése Az eszközök és berendezések használati utasításainak, minősítési jelzésrendszerének megismerése, értelmezése Az eszközök és berendezések felismerése, minőségének ellenőrzése Szakmai rajz, szakmai utasítások értelmezése, alkalmazása a kivitelezési folyamatban Egyszerű ruházati termékek kivitelezése, Nadrág készítése kicsinyített és eredeti méretben A művésztanárral kiválasztott tervek tanműhelyi kivitelezése, a modellező-szabász szaktanárok segítségével. 11. évfolyam, természettudományos kerettanterv Kivitelezés I./ Kivitelezés

Órakeret 32+76 óra

Feladatértelmezés Felkészülés a feladat önálló kivitelezésére Munkafolyamat és ütemterv meghatározása Szakmai konzultáció Szakmai rajz, szakmai utasítások értelmezése, alkalmazása a kivitelezési folyamatban Saját tervek felhasználása a kivitelezés során Anyag- és technológiai ismeretek megfelelő felhasználása a kivitelezés során A kivitelezett munkadarab tárolása, csomagolása, szállítási előkészületei Női blúzok készítése Különböző díszítési technikák alkalmazása Női ruhák készítése A művésztanárral kiválasztott tervek tanműhelyi kivitelezése, a modellező-szabász szaktanárok segítségével. 12. évfolyam, természettudományos kerettanterv Kivitelezés I./ Kivitelezés Feladatértelmezés Felkészülés a feladat önálló kivitelezésére Munkafolyamat és ütemterv meghatározása

Órakeret 93 óra

105 Szakmai konzultáció Szakmai rajz, szakmai utasítások értelmezése, alkalmazása a kivitelezési folyamatban Saját tervek felhasználása a kivitelezés során Anyag- és technológiai ismeretek megfelelő felhasználása a kivitelezés során A kivitelezett munkadarab tárolása, csomagolása, szállítási előkészületei Női ruházat készítése, összetett feladatok elvégzése Díszítési technikák alkalmazása A művésztanárral kiválasztott tervek tanműhelyi kivitelezése, a modellező-szabász szaktanárok segítségével.

A tananyag helye a képzésben: a 10-12. évfolyam Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

10. évfolyam, természettudományos kerettanterv Anyag- és eszközhasználat II./ Szerkesztés-modellezés

Órakeret 36+36 óra

Tradicionális és korszerű eszközök használata Anyagok és eszközök megválasztásának szempontjai a gyakorlatban Anyagok, eszközök és berendezések használata a kivitelezési munkában Az eszközök és berendezések használati utasításainak, minősítési jelzésrendszerének megismerése, értelmezése Szakmai rajz, szakmai utasítások értelmezése, alkalmazása a kivitelezési folyamatban Bevezetés a szakmai rajzba A szerkesztés-modellezés tantárgy célja, feladata, alapfogalmai Testméretek, testalkatok Női szoknyák alapszerkesztései Női szoknyák modellezései Női szoknya szerkesztése saját méretre (eredeti méretben) 11. évfolyam, természettudományos kerettanterv Műhely- és műteremhasználat II./ Szerkesztés-modellezés

Órakeret 36+36 óra

Műhelykörnyezet A szakmai munkához szükséges eszközrendszer Szakműhely kialakításának, működtetésének és fenntartásának alapismeretei Munkavégzés tradicionális és korszerű műhelyben A közvetlen műhelykörnyezet kialakítása az adott kivitelezési feladathoz a zavartalan munkavégzéshez Női nadrág alapszerkesztése Női nadrág modellezések Mellformázó nélküli női blúz és ujj alapszerkesztése 12. évfolyam, természettudományos kerettanterv Kivitelezés II./ Szerkesztés-modellezés

Órakeret 31 óra

Feladatértelmezés Felkészülés a feladat önálló kivitelezésére Munkafolyamat és ütemterv meghatározása Szakmai konzultáció Szakmai rajz, szakmai utasítások értelmezése, alkalmazása a kivitelezési folyamatban Saját tervek felhasználása a kivitelezés során Anyag- és technológiai ismeretek megfelelő felhasználása a kivitelezés során A kivitelezett munkadarab tárolása, csomagolása, szállítási előkészületei A munkadarab bemutatása, installálása, kiállítása A munkadarab tervezésének és kivitelezésének dokumentálása Mellformázós női blúz és ujj alapszerkesztése Női ruha és ujj alapszerkesztése. Mellformázó varrások áthelyezése, szabásvonalak kialakítása ruhaderékon Gallérok szerkesztése Bevarrott ruhaujjak modellezése

106 11887-16 azonosító számú KULTURÁLIS PROGRAMOK ÉS PROJEKTEK SZERVEZÉSE megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei Projektszervezés és projektmenedzsment tantárgy A tantárgy tanításának célja 1. A tantárgy célja, hogy a tanuló képessé váljon hazai és nemzetközi projektpályázatok elkészítésére és lebonyolítására, projektcélok meghatározására, képes legyen közreműködni a gyakorlati munkafolyamatok szakaszokra bontásában, erőforrások és mérföldkövek megtervezésében, projektfeladatok megvalósításában. A tanuló ismerje meg a projekttervezéssel és lebonyolítással összefüggő ügyviteli, nyilvántartási és adminisztrációs feladatokat. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak – A tananyag helye a képzésben: a 9. évfolyam Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

9. évfolyam, szakgimnáziumi kerettanterv A projekt jellemzői, projektciklus-menedzsment

Órakeret 16 óra

A projekt és jellemzői Projekttervezés fázisai, projektciklus-menedzsment (PCM) Projekt és projektszervezet Projektstandard, projekt életgörbéje és fázisai Információgyűjtés Projekttel összefüggő szakmai nyelv használata 9. évfolyam, szakgimnáziumi kerettanterv Programozás, azonosítás, tervezés

Órakeret 20 óra

Vevők, érdekelt felek, illetve jogszabályi és más normatív előírások Igényfelmérés, megvalósíthatóság Projekttermék/Output, a projekt definiálása Projekttervezés, célkitűzés, tevékenységdiagram, hozzárendelési mátrix, időrendi ütemezés, erőforrás-tervezés, költségvetés, kommunikációs és minőségterv, monitoring és kontrollterv „Kritikus út” Projektdokumentumok Tervlezárás és kockázatelemzés Projekttervek jóváhagyása Nyilvántartás

12045-16 azonosító számú KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ALAPISMERETEK megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei Szakmai projekt gyakorlat tantárgy A tantárgy tanításának célja A tantárgy a Képző- és iparművészeti program- és projektszervező szakma szakirányú gyakorlati ismereteinek elsajátítását célozza. A szakmai gyakorlati munka során fellépő különböző szervezési és kivitelezés-szervezési feladatok elvégzésére szolgál. A

107 feladatprofil a szakmai munka dokumentálását és menedzselését, valamint a munkadarabok tervezési munkálataitól a kiállítási, publikálási és értékesítési feladatáig terjed. A tanuló elsajátítja az önálló projektgondolkodás alapjait a tervezéstől a kész munka utóéletének gondozásáig Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Informatika, szakmai idegen nyelv, szakmai főtárgy gyakorlata A tananyag helye a képzésben: a 9. évfolyam 9. évfolyam, szakgimnáziumi kerettanterv Szakmai projektek kivitelezése

Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

Órakeret 36 óra

A képző- és iparművészeti események, rendezvények speciális szervezési ismereteinek gyakorlati elsajátítása a tervezéstől a konkrét kivitelezésig Saját, és mások munkáinak bemutatásához kapcsolódó események online és hagyományos kommunikációs felületeit megtervezi, tartalomszerkesztéssel támogatja Folyamatosan dokumentálja szakmai tevékenységét, valamint alkalmassá válik arra, hogy mások egyéni munkásságának, és művészeti rendezvények egyéni és csoportos projektjeiről, eseményeiről prezentációt készít, és prezentál Megismeri és használja a képző- és iparművészeti munkák műhelykörnyezetét

A 10598-12 azonosító számú STÍLUS ÉS DIVAT SZAKMAI RAJZ, MODERN ÉS KORTÁRS SZAKMAI KÖRNYEZET megnevezésű szakmai követelménymodul megvalósítása Kortárs szakmai környezet A tantárgy tanításának célja A tanulók felkészítése közvetlen szakmai és művészeti környezetük folyamatos önálló megismerésére, elemzésére, és tapasztalataik önálló alkalmazására. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tananyag helye a képzésben: a 13. évfolyam Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

13. évfolyam, természettudományos kerettanterv Képző- és iparművészet a 20. században

Órakeret 62 óra

A nemzetközi és hazai modern és kortárs művészeti és szakmai környezet megismertetése Egyén, közösség és a kultúra viszonya napjainkban Időszaki kiállítások látogatása, elemzések, beszámolók készítése Állandó kiállítások látogatása, elemzések, beszámolók készítése Műteremlátogatások Művésztelep, alkotó helyszínek látogatása későbbi gyakorlati felhasználás céljából Egyéni és csoportos kortárs kiállítások látogatása Múzeumok, műgyűjtemények működési struktúrájának megfigyelése Egy-egy adott művészeti alkotás helyének, művészettörténeti szerepének bemutatása. Összehasonlító elemzések. A meghatározó művészeti stílusjegyek, értékek felismerése, egyéni megközelítése Klasszikus alkotók, klasszikus alkotások kiemelése. A legújabb törekvések képviselői a nemzetközi és hazai művészetben A legjelentősebb budapesti és vidéki múzeumok anyagai.

108 A legjelentősebb külföldi múzeumok gyűjteményei A XX. századot meghatározó formatervezési mozgalmak és stílusok megismerése és ezek alkalmazása a mai design területén

Divattörténet A tantárgy tanításának célja A tantárgy felkészít arra, hogy a tanuló megismerje és figyelembe vegye a 20. század és napjaink öltözködés- és divattörténetét, a divattrendek változásait, kiemelkedő alkotók életművét és a szubkultúrák külső megjelenési formáit a tervezési munkája során. Ismerje és használja a szakhoz kötődő speciális szakkifejezéseket. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Művészettörténet, Stílustan és szaktörténet, Történelem A tananyag helye a képzésben: a 13. évfolyam Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

13. évfolyam, természettudományos kerettanterv A 20. század divattörténete

Órakeret 62 óra

A témakör részletes kifejtése Az Haute Couture fogalma és kialakulása A Prêt-á-Porter fogalma és kialakulása A 20. század viseletének alakulását befolyásoló művészeti, kulturális, gazdasági és társadalmi jelenségek, környezeti hatások, innovációk A 20. század korszakainak öltözködéstörténete és sziluett változásai Jelentős formai újítások, reformok A különböző korokban megjelenő ruházati alapanyagok fajtái, jellemző tulajdonságai és hatásuk a divat változására Öltözékek kellékanyagai, összeállítási módja Formai megoldások és a technológia közti összefüggések A ruházat díszítőelemeinek alapanyagai, szerepe A díszítmények elkészítésének technikái Különböző öltözék kiegészítők csoportosítása, újítások Haj és sminkdivatok változásai Kiemelkedő tervezők életműve Divatházak története 13. évfolyam, természettudományos kerettanterv Napjaink trendjei és szubkultúrák viselete

Órakeret 31 óra

A témakör részletes kifejtése Az Haute Couture és a Prêt-á-Porter szerepének megváltozása A trend fogalma és hatása öltözködéskultúrára A trendek fajtái és megjelenési formái A szín, alapanyag és formatrendek előrejelzésének alakulása és megjelenítése Trendinformációk eljutása a tervezőkhöz, vásárlókhoz Napjaink trendjeinek alakulását befolyásoló művészeti, kulturális, gazdasági és társadalmi jelenségek, környezeti hatások, innovációk Napjaink trendjeinek sziluett változásai Alapanyag és formaalakítási innovációk A ruházat díszítőelemeinek alapanyagai, szerepe A díszítmények elkészítésének technikái Különböző öltözék kiegészítők csoportosítása, újítások Haj és sminktrendek változásai

109 Kiemelkedő tervezők életműve Divatházak története Szubkultúra fogalma Szubkultúrák kialakulása, külső megjelenése, hatásuk a napjaink utcai viseletére és a divatházak, tervezők munkásságára

Szakmai ábrázolási gyakorlat A tantárgy tanításának célja A tantárgy oktatásának a célja, hogy a tanulók képesek legyenek szabadkézi vázlatokat, rajzokat készíteni az előkészítés különböző fázisaiban. Tudjanak vázlatokat készíteni látvány után, tapasztalataikat rögzíteni, szabadkézi inspirációs és tervvázlatokat, méretarányos látványterveket készíteni az elkészítendő munkáról. Ismerjék a különböző megjelenési technikákat, legyenek képesek az adott témához a legmegfelelőbbet kiválasztani. Terveiket több felhasználási célnak megfelelően is megjelenítik. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tananyag helye a képzésben: a 13. évfolyam Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

13. évfolyam, természettudományos kerettanterv Ember és környezet ábrázolása

Órakeret 93 óra

Szabadkézi stúdiumok készítése az épített külső és belső környezet megjelenítése az emberi test megjelenítése (arányok, mozdulatok, szerkezet) – kroki, tanulmány és kreatív rajz formájában ember és drapéria (anyagszerűség) megjelenítése a fény-árnyék viszonyok megjelenítése A munkákat a rajzolás és festés, vagy mintázás különböző technikáival készítik. - grafikai felületek készítése monocrom eszközökkel (ceruza, tus, paszetell, tempera, akvarell, stb.) - színes felületek készítése tempera, akvarell, pasztell, ecolin, színes tus, olajpasztell használatával - színes és monocrom festett felületek és beragasztott anyagokkal kombinált fakturális hatások, kollázs, montázs létrehozása - színtani fogalmak alkalmazása (fénytani ismeretek, a színek fizikája és fiziológiája, színdinamika, színszimbolika, a színek hatása, fényszínek és testszínek, színkontrasztok, a festékek színnevei) - természeti formák, drapéria, anyagábrázolás különböző manuális grafikai megoldásokkal

110

A 10599-12 azonosító számú DIVATTERVEZÉS megnevezésű szakmai követelménymodul megvalósítása Divattervezési gyakorlat A tantárgy tanításának célja Az öltözéktervezési ismeretek elsajátítása; következetes, kreatív gondolkodásmód kialakítása; rugalmas, problémamegoldó tervezői szemlélet alkalmazása. Adott témában legyen képes önálló és ruhatervező iparművész irányításával történő öltözéktervezési feladatok ellátására, egyéni formakialakítási, díszítési módok alkalmazására. Legyen képes kollekciók harmonikus tervezésére, kialakítására. Általános vizuális művészeti alapismereti tudására építve tudjon egyedi divatrajzokat, divatgrafikákat készíteni, terveit megfelelő formában prezentálni. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Rajz, festés, mintázás gyakorlat, Stílustan és szaktörténet, Technológia, Tervezés és gyakorlat, Szakmai ábrázolási gyakorlat, Kortárs szakmai környezet, Divattörténet, Öltözék kivitelezés A tananyag helye a képzésben: a 13. évfolyam Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

13. évfolyam, természettudományos kerettanterv Öltözéktervezés

Órakeret 31 óra

A témakör részletes kifejtése Adott téma feldolgozása a tervezéselméleti szempontok alapján A munkafolyamat fázisainak megtervezése, folyamatos dokumentálása Széleskörű gyűjtés készítése Adott szempontok alapján az információk elemzése és szelektálása Sziluett és színvázlatokat készítése Alapvető öltözéktípusok tervezése az adott témára Adott ruhadarabok alakítása szabászati részletmegoldások variálásával A franciaszabás lehetőségeinek felhasználása Külső környezeti feltételek és az ergonómiai szabályok felhasználása a tervezés során A forma és funkció viszonyának meghatározása a cél szempontjából Különböző díszítőtechnikák kreatív alkalmazása a tervvariációknál Megfelelő alapanyagok kiválasztása adott kritériumok alapján Alapanyag társítások Szín és minta alkalmazásának területei és lehetőségei Színváltozatok készítése A gyártmányrajz, divatrajz és divatillusztráció vizuális megjelenítési formái és készítése Az egyéni munkák prezentálása különböző eszközökkel 3 db-os haute-couture ruhakollekció tervezése, kidolgozása és színpadra állítása 13. évfolyam, természettudományos kerettanterv Öltözék kiegészítők tervezése A témakör részletes kifejtése Adott téma feldolgozása a tervezéselméleti szempontok alapján A munkafolyamat fázisainak megtervezése, dokumentálása Széleskörű gyűjtés készítése Adott szempontok alapján az információk elemzése és szelektálása Forma és színvázlatokat készítése Öltözék kiegészítők alapvető típusainak tervezése az adott témára Adott kiegészítők formaalakítása az arányok megváltoztatásával

Órakeret 31 óra

111 Külső környezeti feltételek és az ergonómiai szabályok felhasználása a tervezés során 3 dimenziós makettek készítése 3 dimenziós makettek variálása, plasztikus felületátírás Megfelelő alapanyagok kiválasztása adott kritériumok alapján Alapanyag társítások Minta elhelyezése és díszítő eljárások alkalmazása adott kiegészítőn Szín és minta variációk készítése, léptékváltások A gyártmányrajz, divatrajz és divatillusztráció vizuális megjelenítési formái és készítése Az egyéni munkák prezentálása különböző eszközökkel 3 db-os haute-couture ruhakollekcióhoz kiegészítő tervezése, kidolgozása 13. évfolyam, természettudományos kerettanterv Kollekcióalakítás

Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

Órakeret 31 óra

A témakör részletes kifejtése Kollekcióelemzés Az Haute Couture/ Prêt-á-Porter/ sport/ fehérnemű/ gyermekruha/ formaruha/kiegészítő… stb. kollekciók vizsgálata, feldolgozása Adott téma feldolgozása a kollekcióalakítás szempontjai alapján A kollekció egységességének meghatározása – tematika, hangulat, korosztály, alkalom… stb. alapján A kollekció céljának és típusának meghatározása Sziluett, forma és színvázlatokat készítése Tervsorozat készítése alapvető öltözéktípusokra az adott témában A tervek összehangolása, színváltozatok készítése Megfelelő alapanyagok kiválasztása, társítása – az egyes öltözékek és a kollekció egészének figyelembevételével A kollekció tematikájába illő kiegészítők, egyéb látványelemek gyűjtése, megtervezése A gyártmányrajz, modellrajz, tárgyrajz, divatrajz és divatillusztráció készítése Az egyéni munkák prezentálása különböző eszközökkel 3 db-os haute-couture ruhakollekció tervezése, kidolgozása és színpadra állítása

Öltözék kivitelezés gyakorlat A tantárgy tanításának célja A ruhakészítés különböző modellezési, szabási, varrási műveleteinek megismerése. Kézi és gépi varrást és díszítőtechnikákat ismerje meg. Ruhakészítés különböző műveleteinek kipróbálása, gyakorlása. Kisszériás és egyedi öltözködési tárgyak elkészítése. Öltözék kivitelezési folyamatok megtervezése, koordinálása, költségkalkuláció készítése. Ismerje és kövesse a korszerű technológiai megoldásokat az öltözékek kialakításánál. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Matematika, Geometria, Térábrázolási rendszerek, Művészeti vállalkozás, Stílustan és szaktörténet, Technológia, Divattörténet, Szakmai ábrázolási gyakorlat A tananyag helye a képzésben: a 13. évfolyam Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

13. évfolyam, természettudományos kerettanterv Modellezés, szabás, varrás gyakorlat

Órakeret 62+77 óra

A témakör részletes kifejtése Különböző öltözéktípusok kivitelezésében – szabás, varrás – való aktív részvétel Az anyagismereti előtanulmányok felhasználási lehetőségei az öltözékek és öltözék kiegészítők kialakításánál

112 A technológiai ismeretek felhasználási lehetőségei az öltözékek és öltözék kiegészítők kialakításánál Külső környezeti feltételek és az ergonómiai szabályok felhasználása a kivitelezés során A kivitelezés során felmerülő alapműveletek, gyakorlati fogások alkalmazása és gyakorlása Szabási műveletek kivitelezése Ruhapróbálás jellemző lépéseinek megismerése és alkalmazása A hagyományos és új módszereket alkalmazó kivitelezés: szabás, varrás Korszerű, a varrástechnológiát helyettesítő megoldásokat alkalmaz – hegesztés, ragasztás…stb. Női ruházat készítése, összetett feladatok elvégzése A 3 db-os tervkollekció kivitelezése A terveknek megfelelő technika megválasztása és a tárgyak konkrét megvalósítása Vizsgamunka kivitelezése Szabás, próbára előkészítés, kivitelezés Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

13. évfolyam, természettudományos kerettanterv Öltözék kivitelezési folyamatok I. / Varrás

Órakeret 16 óra

A témakör részletes kifejtése Kivitelezési eljárások (kézműves, ipari) jellemző lépéseinek elve Kivitelezési folyamatok során felmerülő anyaghányad, eszközigény kalkuláció készítése Felmérés készítése és méretvétel módjai A terveknek megfelelő alapanyagok és kellékek beszerzése Az alapanyagokat felhasználásra való előkészítése – beavatás, vasalási, formázási és hőkezelési műveletek Speciális alapanyagok felhasználási módjainak alkalmazása, speciális technikai megoldások Öltözékjavítás lehetőségei A gyártási folyamatok és a kivitelezett munka prezentálása

A tananyag helye a képzésben: a 13. évfolyam Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

13. évfolyam, természettudományos kerettanterv Modellezés, szabás, varrás gyakorlat

Órakeret 32+32 óra

A témakör részletes kifejtése Különböző öltözéktípusok kivitelezésében – modellezés, szabás – való aktív részvétel Az anyagismereti előtanulmányok felhasználási lehetőségei az öltözékek és öltözék kiegészítők kialakításánál A technológiai ismeretek felhasználási lehetőségei az öltözékek és öltözék kiegészítők kialakításánál Formaalakítási megoldások és a technológia közti összefüggések felismerése és kreatív alkalmazása Konfekció besorolású szabásminta egyedi méretre alakításának elve A szabásminta készítésének elmélete, gyakorlati műveletei Szabási műveletek kivitelezése Ruhapróbálás jellemző lépéseinek megismerése és alkalmazása A hagyományos és új módszereket alkalmazó kivitelezés: modellezés, szabás Korszerű, a varrástechnológiát helyettesítő megoldásokat alkalmaz – hegesztés, ragasztás…stb. Normáltól eltérő testalkatra egyenes vonalú szoknya szerkesztése, átalakítása Felsőrész alapminták átalakítása normáltól eltérő testalkatra Különleges gallérformák és eleje megoldások szerkesztése, modellezése Év végi vizsgakollekció szabásmintáinak elkészítése Vizsgamunka dokumentáció készítése Egyedi modellezések M 1:1- es méretben választott divatrajz alapján

113 A tananyag helye a képzésben: a 13. évfolyam 13. évfolyam, természettudományos kerettanterv Öltözék kivitelezési folyamatok II./ Technológia

Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

Órakeret 62 óra

A témakör részletes kifejtése Kivitelezési eljárások (kézműves, ipari) jellemző lépéseinek elve Kivitelezési folyamatok során felmerülő anyaghányad, eszközigény kalkuláció készítése Felmérés készítése és méretvétel módjai Szabászati-, varró-, vasalóeszközöket működésének ismerete és használata Az öltözékeket felhasználásuktól függően próbához összeállítja Divatrajzok, látványrajzok értelmezése, gyártmányrajz készítése értelmező rajzokkal A gyártási, kivitelezési folyamatok dokumentálása A gyártási folyamatok és a kivitelezett munka prezentálása Női szoknyák, nadrágok, blúzok, ruhák készítése, gyártástechnológiája

A 10600-12 azonosító számú STÍLUSALAKÍTÁS megnevezésű szakmai követelménymodul megvalósítása Stílusalakítás elmélet A tantárgy tanításának célja Megismerje és követni tudja a jelentős nemzetközi és hazai tervezők, cégek munkásságát. Megismerje a trend-információs forrásokat, képes legyen tájékozódni a szín-, alapanyag-, forma előrejelzésekről. Ismerje a testalkatokat, arányokat, személyiségjegyeket, optikai és hangulati hatásokat. Felismerje a különböző korstílusok, kultúrák, szubkultúrák jellemző vonásait. Ismerje a különböző öltözéktípusokat, szakkifejezéseket, a szabásvonalakat, speciális szabászati megoldásokat, alapanyagtípusokat, díszítéseket. Ismerje és tudja használni az általános és szak specifikus információs forrásokat. Tisztában legyen az alapanyag és eszközbeszerzési lehetőségekkel, és a társművészetek/-szakmák csatlakozási pontjaival és alkalmazási területivel. Tudjon önállóan és ruhatervező iparművész irányításával divatanyag bemutatására koncepciót kidolgozni és ezt megvalósítani. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Művészettörténet, Művészeti vállalkozás, Stílustan és szaktörténet, Technológia, Kortárs szakmai környezet, Divattörténet A tananyag helye a képzésben: a 13. évfolyam Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

13. évfolyam, természettudományos kerettanterv Stílusismeret

Órakeret 31 óra

A stílus fogalma, szakkifejezések, divatszociológiai alapfogalmak Korstílusok, kultúrák, szubkultúrák jellemző stíluselemeinek felismerése Jelentős tervezők, divatházak jellemző stílusjegyei, védjegyei Stíluselemzés, stílusjegyek felismerése A különböző testalkatok, arányok és optikai hatások és alkalmazási területei A tipikus személyiség jegyek, szín és hangulati hatások és alkalmazási területei Öltözéktípusok, kiegészítők, szabásvonalak, speciális szabászati megoldások, alapanyagtípusok, díszítések és mintázási lehetőségek ismerete és szerepe a stílusalakításban Öltözéktípusok, kiegészítők, szabásvonalak, speciális szabászati megoldások, alapanyagtípusok, díszítések és mintázási lehetőségek ismerete és szerepe különböző

114 testalkatok és személyiségjegyek esetében Divatmédia ismeret és használat Alapanyag és eszközbeszerzési lehetőségek Kapcsolattartás a társművészetekkel/-szakmákkal Divatanyag (öltözékek, kiegészítők, kollekciók) bemutatáshoz, kiállításhoz elemzést készít, anyagot gyűjt Öltözékbemutatással kapcsolatos koncepció elemzés, gyűjtés – ruha, smink, frizura, kellék 13. évfolyam, természettudományos kerettanterv Trendismeret

Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

Órakeret 31 óra

A trend fogalma, típusai, szerepe A trendek változásai, mozgatórugói Színtrendek alakulása és változásai Alapanyagtrendek – innovációk követése Formatrendek változásai az öltözködés és divat különböző területein Női, férfi és gyermekruha trendek Trend-információs források és alkalmazásuk A trendek megjelenési formái Divatmédia szerepe a trendek kialakulásában és terjesztésében Szaklapok ismerete és alkalmazási területei Trendek megjelenése és szerepe a társművészetekben Trendelemzés Aktuális trendek felismerése és vizsgálata az öltözködés és divat különböző területein – felsőruházat, sport, fehérnemű, kiegészítő

Stílusalakítás gyakorlat A tantárgy tanításának célja Ismerje meg és alkalmazza elgondolásában a jelentős nemzetközi és hazai tervezők, cégek munkásságát. Tudja használni a trend-információs forrásokat, képes legyen tájékozódni a szín-, alapanyag-, forma előrejelzésekről. Stylist munkája során tudja használni és beépíteni a különböző korstílusok, kultúrák, szubkultúrák jellemző vonásait. Stylist munkája során optimálisan alkalmazza a különböző testalkatoknak, személyiségjegyeknek megfelelő optikai, hangulati hatásokat. Képes legyen az elvárásoknak megfelelő öltözékformák, a szabásvonalak, alapanyagtípusok, díszítések és mintázási lehetőségek megválasztására. Ismerje és tudja használni az általános és szak specifikus információs forrásokat. Tisztában legyen az alapanyag és eszközbeszerzési lehetőségekkel. Képes legyen adott feladatnak megfelelő társművészetek/-szakmák összekapcsolására. Tudja kialakítani és önállóan irányítani a koncepció feladatait, munkafázisait. Tudjon önállóan divatanyag bemutatására koncepciót kidolgozni és ezt megvalósítani. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Művészettörténet, Művészeti vállalkozás, Stílustan és szaktörténet, Technológia, Kortárs szakmai környezet, Divattörténet, Rajz, festés, mintázás gyakorlat, Tervezés és gyakorlat, Szakmai ábrázolási gyakorlat A tananyag helye a képzésben: a 13. évfolyam Tematikai egység

13. évfolyam, természettudományos kerettanterv Stílusgyakorlat

Órakeret 31 óra

115

A tematikai egység tartalom

Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

A stílus fogalma, szakkifejezések, divatszociológiai alapfogalmak alkalmazása a gyakorlat során Stílusalakítási koncepció kidolgozása Korstílusok, kultúrák, szubkultúrák jellemző stíluselemeinek alkalmazása a gyakorlat során Jelentős tervezők, divatházak jellemző stílusjegyeire épülő tervek készítése Stíluselemzés, stílusjegyek használata A különböző testalkatok, arányok és optikai hatások ismeretanyagának alkalmazása a tervezés során A tipikus személyiség jegyek, szín és hangulati hatások ismeretanyagának alkalmazása a tervezés során Öltözéktípusok, kiegészítők, szabásvonalak, speciális szabászati megoldások, alapanyagtípusok, díszítések és mintázási lehetőségek alkalmazása a stílusalakításban Öltözéktípusok, kiegészítők, szabásvonalak, speciális szabászati megoldások, alapanyagtípusok, díszítések és mintázási lehetőségek optimális alkalmazása különböző testalkatok és személyiségjegyek esetében Divatmédia használata a tervezési folyamatok során Alapanyag és eszközbeszerzési lehetőségek használata Kapcsolatkialakítás és fenntartás a társművészetekkel/-szakmákkal a tervezési folyamatok során Divatanyag (öltözékek, kollekciók) bemutatása, kiállítása Öltözékbemutatással kapcsolatos koncepció kidolgozása – ruha, smink, frizura, kellék 13. évfolyam, természettudományos kerettanterv Stílusgyakorlat / Anyagismeret

Órakeret 62 óra

A stílus fogalma, szakkifejezések, divatszociológiai alapfogalmak alkalmazása a gyakorlat során Stílusalakítási koncepció kidolgozása Öltözéktípusok, kiegészítők, szabásvonalak, speciális szabászati megoldások, alapanyagtípusok, díszítések és mintázási lehetőségek alkalmazása a stílusalakításban Öltözéktípusok, kiegészítők, szabásvonalak, speciális szabászati megoldások, alapanyagtípusok, díszítések és mintázási lehetőségek optimális alkalmazása különböző testalkatok és személyiségjegyek esetében Alapanyag és eszközbeszerzési lehetőségek használata Alapanyagtrendek Textilipari áruismeret, a különböző nyersanyagú kelmék legismertebb fajtái, jellemzői Készbőrök fajtái, jellemzői A textil és bőr áruminták felismerésének, vizsgálatának módszerei A textíliák és bőrök jelölései, fogalmak, szabványok megismerése Vizsgálati, ellenőrzési, minősítési módszerek, dokumentumok ismerete 13. évfolyam, természettudományos kerettanterv Trendgyakorlat

Órakeret 31 óra

A trend fogalmának, típusainak aktív használata a tervezési folyamatok során A trendek változások követése Trendelemzés gyakorlati alkalmazása Aktuális trendeknek megfelelő koncepció kialakítása – felsőruházat, sport, fehérnemű, kiegészítő Színtrendek követése és alkalmazása adott feladat során Alapanyagtrendek – innovációk eredményeinek alkalmazása adott feladat során Formatrendek figyelembe vétele adott feladat során Női, férfi vagy gyermekruha trendek felhasználása adott feladat során Trend-információs források alkalmazása Divatmédia trendinformációinak felhasználása Divatmédia reklámjellegű felhasználása a tervezés során Divatfotó reklámjellegű felhasználása a tervezés során Trendek megjelenítése a társművészeteken keresztül

116 Látványtervezési gyakorlat A tantárgy tanításának célja Ismerje meg a tervezői munka során a digitális képfeldolgozó eszközök lehetőségeit, eszközhasználatának területeit. Ismerkedjen meg az új képalkotási formák helyével, szerepével, felhasználhatóságával, esztétikumával, stílusformáló szerepével a modern vizuális kultúrában. Ismerje meg a szakma specifikus jellegzetességeiket, gyakorlati hátterüket, tudja alkalmazni, beilleszteni az alkotói folyamatba az elektronikus és nyomtatott média területein. Ismerje fel a kortárs művészet alkotásaiban rejlő, a tervezői szemlélethez kötődő alkotói értékeket. Látványterveit, formaterveit, portfólióját a manuális és digitális eszközök segítségével az alkotói elképzelésnek megfelelő formában tudja prezentálni. Ismerje a tipográfia alapvető szabályait, kreatív felhasználási lehetőségeit, kép és szöveg viszonyait, a tervezési lehetőségek területeit. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Művészettörténet, Térábrázolási rendszerek, Rajz, festés, mintázás gyakorlat, Stílustan és szaktörténet, Tervezés és gyakorlat, Kortárs szakmai környezet, Divattörténet, Szakmai ábrázolási gyakorlat, Divattervezési gyakorlat, Stílusalakítás elmélet, Stílusalakítás gyakorlat, Informatika A tananyag helye a képzésben: a 13. évfolyam Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

13. évfolyam, természettudományos kerettanterv Számítógépes programismeret

Órakeret 62 óra

A számítógép perifériáinak megismerése, alapvető kezelése, csatlakozási lehetőségek, adattárolás, környezeti sajátosságok A szakhoz kötődő adatgyűjtési lehetőségek, információhordozók megismerése A szakhoz kötődő digitális képalkotó berendezések, eszközök működési elvének ismerete A szakhoz kötődő képfeldolgozó, képszerkesztő programok bemutatása Pixelgrafikus programok működési elvének megismertetése Pixelgrafikus program működésének gyakorlata feladatokon keresztül Vektorgrafikus programok működési elvének megismertetése Vektorgrafikus program működésének gyakorlata feladatokon keresztül Digitális színkezelések, a szakhoz kötődő nyomdatechnikai ismeretek bemutatása Képdigitalizálási technikák és további felhasználási lehetőségeik Képformátumok, felbontások, átméretezések, színbeállítások alkalmazása Tipográfiai és szövegtördelési alapszabályok és lehetőségek ismerete Szövegkezelési, elhelyezési lehetőségek ismerete Prezentációs lehetőségek ismerete

A tananyag helye a képzésben: a 13. évfolyam Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

13. évfolyam, természettudományos kerettanterv Látványtervezés

Órakeret 62 óra

A szakhoz kötődő adatgyűjtési lehetőségek, információhordozók alkalmazása Szabadkézi, manuális és digitális tervek, ötletek, vázlatok készítése, kollázs, montázs A szakhoz kötődő digitális képalkotó berendezések, eszközök alkalmazása Divat- és reklámfotó alkalmazási területei és kiemelkedő alkotók életműve, stílusa Divat- és reklámfotó szín- és formakomponálási alapgyakorlatai Divat- és reklámfotó gyakorlati alkalmazása a saját portfólió összeállításához kapcsolódóan Képdigitalizálási technikák és további felhasználási lehetőségeik alkalmazása Képformátumok, felbontások, átméretezések, színbeállítások alkalmazása

117 Digitális színkezelések, a szakhoz kötődő nyomdatechnikai ismeretek alkalmazása Pixelgrafikus programmal segített képfeldolgozás és tervezési folyamatok Vektorgrafikus programmal segített képfeldolgozás és tervezési folyamatok Képmanipuláció, fotómontázs, térábrázolási lehetőségek Forma- és mintatervezési, alakítási gyakorlatok Látványtervezés a rajzi, festészeti, plasztikai, kreatív tervezési és digitális képszerkesztési gyakorlatra alapozva A különböző területek stílustervezési feladatainak tervezése és prezentálása divatmagazin, enteriőr, moodboard, bazár, trendlap, divatfotó, médiaalkalmazások A különböző területek divattervezési feladatainak tervezése és prezentálása - öltözetek, kiegészítők, divatmagazin, divatfotó, médiaalkalmazások Tipográfiai és szövegtördelési alapszabályok és lehetőségek alkalmazása Szövegkezelési, elhelyezési lehetőségek alkalmazása Prezentációs lehetőségek alkalmazása, portfólió összeállítás

A tananyag helye a képzésben: a 13. évfolyam Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

13. évfolyam, természettudományos kerettanterv Látványtervezés -Corel

Órakeret 62 óra

A szakhoz kötődő adatgyűjtési lehetőségek, információhordozók alkalmazása Szabadkézi, manuális és digitális tervek, ötletek, vázlatok készítése, átrajzolása, kollázs, montázs A szakhoz kötődő digitális képalkotó berendezések, eszközök alkalmazása Divat- és reklámfotó gyakorlati alkalmazása a saját portfólió összeállításához kapcsolódóan Képdigitalizálási technikák és további felhasználási lehetőségeik alkalmazása Képformátumok, felbontások, átméretezések, színbeállítások alkalmazása Digitális színkezelések Vektorgrafikus programmal segített képfeldolgozás és tervezési folyamatok dokumentálására Képmanipuláció, fotómontázs, térábrázolási lehetőségek Forma- és mintatervezés alkalmazása, megjelenítése számítógépes program segítségével A különböző területek divattervezési és kivitelezési feladatainak szakszerű prezentálása - öltözetek, kiegészítők Szakmai dokumentáció készítésének lehetőségei, szabályai Prezentációs lehetőségek alkalmazása, portfólió összeállítás

A képzéshez kapcsolódik összefüggő szakmai gyakorlat, rajz-festés-mintázás, valamint tervezés és gyakorlat követelménymodulból. A szakgimnáziumi kerettanterv előírása 120 óra, melyet 9. 10. 11. évfolyamon, a tanév végén 40-40-40 órában teljesítenek a tanulók, intézményünkben. A természettudományos kerettanterv előírása 160 óra, melyet 9. 10. 11. osztályamon, a tanév végén 40-60-60 órában teljesítenek a tanulók, intézményünkben.

118

2. 2 éves Divat- és stílustervező művészeti képzés helyi tanterve A művészeti képzésben közös követelménymodulok, melyek részletes kifejtése a párhuzamos 5 éves képzés során megtörtént, az alábbiak: A 11499-12 azonosító számú, FOGLALKOZTATÁS II. megnevezésű szakmai követelménymodul A 11498-12 FOGLALKOZTATÁS I. (érettségire épülő képzések esetén) megnevezésű szakmai követelménymodul A szakgimnáziumi képzéshez kapcsolódik 80 óra összefüggő gyakorlat, rajz-festés-mintázás, valamint tervezés és gyakorlat követelménymodulból. A gyakorlatot 13. osztályhoz kötődően szervezzük meg, a tanév végén

A 10586-12 azonosító számú MŰVÉSZETELMÉLET ÉS ÁBRÁZOLÁS megnevezésű szakmai követelménymodul megvalósítása Művészettörténet A tantárgy tanításának célja Biztosítja a tanulók számára, hogy önálló pályájuk során saját szakterületükről minél nagyobb áttekintéssel rendelkezzenek, és szakmai fejlődésük során minél szélesebb választási lehetőségekre támaszkodjanak. Lehetővé teszi, hogy a nagy átfogó művészettörténeti korszakokról kialakított képbe szakelméleti, szaktörténeti és a szakgyakorlati órákon szerzett tudás beilleszthetővé váljon. A képzőművészet és az iparművészet kor- és stílustörténeti ismereteinek megszerzésén keresztül felkészít a további elméleti munkásság megkezdésére, a művészeti környezet önálló és szakszerű elemzésére és értékelésére. A művészet és a társadalmi környezet, valamint a művész, a mű és a társadalom kapcsolatának, az alkotó, a megrendelő és a közönség viszonyának elemzése A tanulmányok elősegítik a tanuló szűkebb és tágabb környezet- és tárgykultúrájának önálló, szakszerű értékelését Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Stílustan és szaktörténet 13. évfolyam szakgimnáziumi kerettanterv szerint Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

13. évfolyam, szakgimnáziumi kerettanterv A művészetek története a 19. századig A művészetek története a 20. században

Órakeret 144 óra

A művészettörténet stíluskorszakai a 19. századig Az elérhető írott és képi források, a legfontosabb tanulmányok ismerete a különböző művészettörténeti korokról Művészettörténeti korszakok, művészeti stílusok és irányzatok társadalmi, kultúratörténeti hátterének ismerete A művészet kifejezőeszközeinek ismerete, stiláris megoldások a különböző alkotók műveiben Összehasonlító elemzések a klasszikus alkotások körében Jelentős nemzeti és egyetemes művészeti gyűjtemények ismerete, előképek a hazai és külföldi műgyűjteményekben Múzeumok és más kultúratörténeti források felhasználása a szélesebb társadalmi környezet megismerése érdekében A művekben alkalmazott absztrakciós módszerek feltárása, valamint a vizuális üzenetek verbalizálásának helyes módja a műalkotáselemzések során A vizuális ismeretek komplex, egyéni feldolgozási lehetőségei Saját vélemény logikus, elemzési módszerekre támaszkodó interpretálása a műalkotások elemzése és a kiadott feladat kapcsán Az ősművészet leletei. A bronzkor tárgyai. Egyiptom és Mezopotámia. A krétai és mükénéi kultúra. Az ókori görög, etruszk és római művészet korszakai és jellemzői. Pannónia emlékei. A görög-római mitológia. Ókeresztény és bizánci művészet. Az iszlám világa. Kopt művészet. A népvándorlás kora. Román kori építészet és szobrászat. A gótika elterjedése. A keresztény ikonográfia A korai reneszánsz művészet Itáliában. A reneszánsz Magyarországon. Az érett reneszánsz építészeti, szobrászati és festészeti emlékei Itáliában. Németalföld festészete a XV - XVI. században A manierizmus. A barokk építészet elterjedése. Hollandia, flamand és spanyol festészet a XVII. Században Klasszicizmus és romantika. Historizmus és eklektika. Realista festészet. Plein air

120 festészet, az impresszionizmus megjelenése. Posztimpresszionizmus Szimbolizmus és szecesszió. Nagybányai iskola. Gödöllői művésztelep A művészettörténet stíluskorszakai a XX. században Az elérhető írott és képi források, a legfontosabb tanulmányok ismerete a különböző művészettörténeti korokról Művészettörténeti korszakok, művészeti stílusok és irányzatok társadalmi, kultúratörténeti hátterének ismerete A művészet kifejezőeszközeinek ismerete, stiláris megoldások a különböző alkotók műveiben Összehasonlító elemzések a modern művészeti alkotások körében Jelentős nemzeti és egyetemes művészeti gyűjtemények ismerete. Lehetséges előképek, felhasználható technikai megoldások a hazai és külföldi műgyűjteményekben Múzeumok és más kultúratörténeti források felhasználása a szélesebb társadalmi környezet megismerése érdekében A művekben alkalmazott absztrakciós módszerek feltárása, valamint a vizuális üzenetek verbalizálásának helyes módja a műalkotáselemzések során A vizuális ismeretek komplex, egyéni feldolgozási lehetőségei Saját vélemény logikus, elemzési módszerekre támaszkodó interpretálása a műalkotások elemzése és a kiadott feladat kapcsán A művész, a mű és a társadalom kapcsolata, az alkotó, a megrendelő és a közönség viszonyának megváltozása a XX. században Avangard törekvések a XX. század művészetében. Fauvizmus és expresszionizmus. Kubizmus, futurizmus, dadaizmus, szürrealizmus Magyar művészeti csoportok. Az absztrakt művészet a konstruktivizmustól a gesztusfestészetig. A XX. század második felének művészeti törekvései. A posztmodern művészet Egy-egy adott művészeti alkotás helyének, művészettörté neti szerepének bemutatása Összehasonlító elemzések. A meghatározó művészeti stílus jegyek, értékek felismerése, egyéni megközelítése A legjelentősebb budapesti és vidéki múzeumok anyagai. A legnagyobb külföldi múzeumok gyűjteményei A hagyományos népi kultúra és gondolkodásmód megismerésének forrása A magyar népművészet jellegzetes forma- és motívumkincse - tájegységekre lebontva Valamely hagyományos népművészeti terület (építészet, viselet, költészet, népszokás, stb.) motívumainak vagy technikáinak felhasználási lehetőségei A magyar népművészet különböző ágai

Rajz, festés, mintázás gyakorlat A tantárgy tanításának célja A tantárgy a tanulókat felkészíti a képző- és iparművészeti szakmákban középszintű tervezőmunkára, valamint felsőfokú képzettségű tervezőművészek terveinek értelmezésére, gyakorlati feldolgozására. A tanuló mások számára is érthető formában tudja rögzíteni vizuális elképzeléseit, gondolatait, ötleteit. Felkészít - a természeti és tárgyi világ szakszerű megfigyelésére, a látvány elemzésére és ábrázolására - az ábrázolás céljának legmegfelelőbb technikák és kifejezésmódok elsajátítására, - a látvány belső formai összefüggéseinek feltárásával tanulmányrajzok, plasztikai tanulmányok készítésére A tantárgy fejleszti a tanulók tér- és formaszemléletét, rajzkészségét, esztétikai érzékét, szín-és formakultúráját, segíti a helyes önértékelés kialakulását. Szélesíti a

121 tanuló kreativitását, a kreatív kifejezés eszköztárát, javítja a munkakultúrát, helyes önértékelésre nevel. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 13. évfolyam szakgimnáziumi kerettanterv szerint Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

Tematikai egység A tematikai egység

13. évfolyam, szakgimnáziumi kerettanterv A látvány utáni térábrázolás és formaképzés alapjai

Órakeret 72 óra

A tér-forma-szerkezet látványanalízise, a különböző vizsgálati módszerek és az erre épülő rajzi konvenciók megértése, megértetése. A perspektíva szerepe, összevetése más, klasszikus képi ábrázolási rendszerekkel és modern megoldásokkal. Az összetettebb térformák redukciója a gömb, henger, kúp hasáb mértani egységekre bontható analízise, síkbeli ábrázolása a rajz-festés-mintázás gyakorlatában. Önálló képi gondolkodásra nevelés. A rajzkészség fejlesztése, jól felhasználható "eszközkészlet" kialakítása, és társítása a szakmai ismeretekhez Látvány után készült tanulmányrajzok készítése Egyszerű mértani testek formáinak, arányainak, térbeli helyzetének tanulmányozása Bonyolultabb tárgycsoportok csendéletszerű beállításai Síkkompozíciós gyakorlatok Színkompozíciós gyakorlatok Térkompozíciós gyakorlatok 13. évfolyam, szakgimnáziumi kerettanterv Emberábrázolás alapjai

Órakeret 72 óra

Az emberi alak tanulmányozása a korábban megismert és vizsgált tér és képkompozíciós helyzetek továbbfejlesztésével Az élő modell utáni tanulmányok és az önarckép, mint a személyiség, a karakter, érzelmi - hangulati megnyilvánulások megfigyelése, megragadása és ábrázolhatósága A bonyolultabb formák analízise, redukciója, majd szintézise és "újrateremtése" a térformáknak megfelelő képalkotó elemek, jelrendszerek felépítése, gyakorlása. A valóság elemző megismerése, a lépték, arány, szerkezet megfigyelése Művészeti anatómia alapjai, az emberi test arányai Modell utáni portré Aktrajzi, mintázási tanulmányok alapjai 13. évfolyam, szakgimnáziumi kerettanterv Ember és tér

Órakeret 72 óra

Az emberi alak és az épített, ill. a természeti környezet kapcsolatainak tanulmányozása a korábban megismert és vizsgált tér és kép-kompozíciós helyzetek továbbfejlesztésével Az élő modell utáni tanulmányok, az emberi alak, mint a személyiség, a karakter, érzelmi - hangulati megnyilvánulások megfigyelése, megragadása és ábrázolhatósága A személyiség - önismeret és a gesztusok - anyaghasználat, mint az alkotó egyénre jellemző stílus elemzése. Ember, és tárgykompozíciók kapcsolata Az emberi alak és öltözet, drapéria kapcsolata Összetett térszerkezetek és emberi mozdulatok, és a mozgás analízise A valóság elemző megismerése, a lépték, arány, szerkezet megfigyelése Művészeti anatómia az emberi test arányai, csonttan, izomtan alapjai Modell utáni portré Aktrajzi, mintázási tanulmányok 13. évfolyam, szakgimnáziumi kerettanterv Térábrázolási rendszerek Síkmértan – síkmértani szerkesztések,

Órakeret 36 óra

122

tartalom

Térgeometriai alapok Monge-féle vetületi ábrázolás

A 10588-12 azonosító számú TERVEZÉS ÉS TECHNOLÓGIA megnevezésű szakmai követelménymodul megvalósítása Szaktörténet és anyagismeret A tantárgy tanításának célja A képző- és iparművészeti szakmák és szakmai irányok speciális történeti ismereteinek elsajátítása. A szakmatörténet felhasználási lehetőségei a tervezési és kivitelezési munkában, az anyag és eszközhasználat megismerésével segíti a gyakorlati alkalmazást. A szakmában használatos alap- és segédanyagok, eszközök fajtái, tulajdonságai, alkalmazási lehetőségei, az alkalmazás szabályai. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 13. évfolyam szakgimnáziumi kerettanterv szerint Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

13. évfolyam, szakgimnáziumi kerettanterv Szaktörténet

Órakeret 144 óra

Szakmatörténet alapjai Szakmatörténet kezdetektől napjainkig A szakma technológiai fejlődésének története Szakmatörténeti ismeretek alkalmazása a tervezési folyamatban Szakmatörténeti ismeretek alkalmazása a tervezés metodikában Az egyetemes és magyar viselettörténet kiemelkedő alkotásai. Napjaink divatja és törekvései. Őskori, ókori öltözékek (Egyiptom Mezopotámia, Kréta, Mükéné, ókori Görögország, Etruszk és Róma viseletei) Középkori öltözékek (Bizánci, román kori, gótikus viseletek) Népvándorlás kora Reneszánsz viseletek Barokk öltözetek, (polgári és arisztokratikus barokk) XIV. Lajos öltözködési szokásai Rokokó viselet, grandtoalett A klasszicizmus, romantika, historizmus öltözetei A XIX. század végének vegyes irányzatai

123

Tervezés és gyakorlat A tantárgy tanításának célja A tantárgy feladata, hogy megismertesse a tanulót a szakmai tervezési, előkészítési és kivitelezési alapismeretekkel, tervezési módszerekkel. Felkészítse az önálló tervezési feladatok elvégzésére, kreatív tervezői gondolkozásra, és a tervek gyakorlati előkészítésére és megvalósítására. A tantárgy felkészít a szakmai feladatok gyakorlati ellátására Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Művészettörténet, stílusismeret, divattörténet, anyagismeret, technológia, kivitelezési gyakorlatok 13. évfolyam szakgimnáziumi kerettanterv szerint Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

13. évfolyam, szakgimnáziumi kerettanterv Tervezés és gyakorlat / Anyagismeret

Órakeret 36 óra

A szakmára jellemző alapanyagok felismerése, minőségének ellenőrzése, Alapanyagok használata a kezdetektől napjainkig Az alapanyagok megmunkálásához szükséges fizikai, kémiai tulajdonságok Az alapanyagok csoportosítása felhasználásuk szerint Különféle alapanyagok kiválasztásának szempontjai Különféle alapanyagok beszerzése, előkészítése, biztonságos használatuk Különféle alapanyagok minősítési jelzésrendszerének megismerése Alapanyagok fogalomrendszere, szálasanyagok felosztása Természetes szálasanyagok fajtái, jellemzői Vegyi szálasanyagok fajtái, jellemzői A fonal fogalma, gyártása, fajtái Fonalfajták, fonalnemesítések Szövetkészítés, csoportosítása kötésük alapján Kötött kelmék készítése, kötésmód szerinti csoportosítása Nemszőtt textíliák 13. évfolyam, szakgimnáziumi kerettanterv Tervezés és gyakorlat / Kivitelezés, szerkesztés

Órakeret 72 óra

Feladatértelmezés Felkészülés a feladat önálló kivitelezésére Munkafolyamat és ütemterv meghatározása Szakmai konzultáció Szakmai rajz, szakmai utasítások értelmezése, alkalmazása a kivitelezési folyamatban Saját tervek felhasználása a kivitelezés során Anyag- és technológiai ismeretek megfelelő felhasználása a kivitelezés során A kivitelezett munkadarab tárolása, csomagolása, szállítási előkészületei A munkadarab bemutatása, installálása, kiállítása A munkadarab tervezésének és kivitelezésének dokumentálása Tradicionális és korszerű eszközök használata Anyagok és eszközök megválasztásának szempontjai a gyakorlatban Anyagok, eszközök és berendezések használata a kivitelezési munkában Anyagok előkészítése, megmunkálása, állagmegóvása, raktározása, mozgatása Eszközök és berendezések üzemeltetése és karbantartása Alapanyagok, eszközök beszerzése Az eszközök és berendezések használati utasításainak, minősítési jelzésrendszerének megismerése, értelmezése Az eszközök és berendezések felismerése, minőségének ellenőrzése Szakmai rajz, szakmai utasítások értelmezése, alkalmazása a kivitelezési folyamatban

124

12087-16 azonosító számú ÖLTÖZÉKTERVEZÉS megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei Tervezési alapok gyakorlat tantárgy A tantárgy tanításának célja Következetes, kreatív gondolkodásmód kialakítása; rugalmas, problémamegoldó tervezői szemlélet alkalmazása. Alapvető stílusismeretek alkalmazása, testalkattípusok felismerése, figyelembevétele a tervezés során. Színtani ismeretek felhasználása, színharmóniák összeállítása. Alapruhadarabok, ruha- és kiegészítő típusok, formaruhák tervezése, alapvető szabályszerűségek, követelmények figyelembevétele a tervezés során. Vázlatok és látványtervek készítése manuális és digitális eszközökkel. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Szakmai rajz, Tervezés és gyakorlat 13. évfolyam szakgimnáziumi kerettanterv szerint Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

13. évfolyam, szakgimnáziumi kerettanterv Tervezési alapok gyakorlat

Órakeret 242 óra

A tér megjelenítésének grafikai eszközei és technikái, átírások készítése monochrom eszközökkel (ceruza, tus, pasztell, tempera, akvarell, stb.), anyaghasználati ismeretek. A tér megjelenítésének színes eszközei és technikái tempera, akvarell, pasztell, színes tus, olaj-pasztell használatával. Színes és monochrom festett felületek és anyagok montázs, kollázs gyakorlatai. Színtani ismeretek (fénytani ismeretek, a színek fizikája és fiziológiája, színdinamika, színszimbolika, a színek hatása, fényszínek és pigmentszínek, színkontrasztok) gyakorlati kreatív alkalmazása. Az információgyűjtés formái, menete. A feladat vagy probléma meghatározásának módjai, menete. Motívumkeresés, gyűjtőmunka, prezentáció készítése hagyományos és számítógépes módszerekkel. Tipográfiai alapismeretek és alkalmazási lehetőségek. A stílus fogalma, szakkifejezések, divatszociológiai alapfogalmak. Korstílusok, kultúrák, szubkultúrák jellemző stíluselemeinek felismerése. Stíluselemzés, stílusjegyek felismerése. A különböző testalkatok, arányok, optikai hatások és alkalmazási területeik. A tipikus személyiség jegyek, szín és hangulati hatások alkalmazása az öltözéktervezésben. Mediális eszközök ismerete és használata Tervezéselmélet és alkalmazási lehetőségek. Eszközök megválasztásának szempontjai, használata a tervezésben. A látvány egyszerű lerajzolását meghaladó ábrázolási formák, átlényegítés, absztrakció. Anyagok, színek, minták alkalmazási lehetőségei a tervezési koncepció során. Térkonstrukciók, makettek, modellek készítése. Tervdokumentációk alapján kreatív tervek készítése. Prezentációs lehetőségek Valamely természeti forma megismerése, rajzi megjelenítése. Ennek felhasználásával minták, sorolható motívumok tervezése, majd térbeli formák, öltözetek tervezése. A választott népcsoport földrajzi, éghajlati, történelmi, életmódbeli, vallási stb. sajátosságai alapján a helyi kultúra megismerése részletesen kitérve az öltözködésre. A távoli kultúrák megismerése mellett a textil-, és öltözködéstörténet kevésbé ismert

125 témáinak feldolgozása szélesíti a látókört, és új inspirációt adhat a tervezési munkának. Az öltözékformák elemzése alapján saját minimál-szabású öltözékkollekció tervezése. A kézműves díszítő textiltechnikák változatos formáinak elsajátítására

Öltözék kivitelezés gyakorlat tantárgy A tantárgy tanításának célja A ruhakészítés alapvető modellezési, szabási, varrási műveleteinek megismerése. A modellezés különböző lehetőségeinek megismerése. Kézi és gépi varrás és díszítőtechnikák megismerése. Ruhakészítés különböző műveleteinek kipróbálása, gyakorlása. Öltözék kivitelezési folyamatok megtervezése, koordinálása, költségkalkuláció készítése. Ismerje és kövesse a korszerű technológiai megoldásokat az öltözékek kialakításánál. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Tervezés és gyakorlat, Tervezési alapok gyakorlat, Divattervezés gyakorlat 13. évfolyam szakgimnáziumi kerettanterv szerint Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

13. évfolyam, szakgimnáziumi kerettanterv Öltözék kivitelezés gyakorlat

Órakeret 180 óra

Alapvető kézi és gépi öltések, felhasználási területeik ismerete, alkalmazása Alapvető ruhatípusok szerkesztésének átlátása, a modellezés logikájának megismerése, gyakorlása Különböző öltözéktípusok kivitelezésében – modellezés, szabás, varrás – való aktív részvétel Külső környezeti feltételek és az ergonómiai szabályok felhasználása a kivitelezés során A kivitelezés során felmerülő alapműveletek, gyakorlati fogások alkalmazása és gyakorlása Konfekció besorolású szabásminta egyedi méretre alakításának elve A szabásminta készítésének elmélete, gyakorlati műveletei, szabási műveletek kivitelezése. Ruhapróbálás jellemző lépéseinek megismerése és alkalmazása Az anyagismereti, technológiai ismeretek felhasználási lehetőségei az öltözékek és öltözék kiegészítők kialakításánál Kreatív összeállítási és díszítési technikák alkalmazása a formaalkotás és anyaghasználat területén. Formaalakítási és a technológiai megoldások közti összefüggések felismerése és kreatív alkalmazása Az alternatív modellezési, szabászati lehetőségek felhasználása (francia szabás, moulage technika, a japán – origami stílus…), forma alakítási kísérletek. Korszerű, a varrástechnológiát helyettesítő megoldások alkalmazása – hegesztés, ragasztás…stb. Divatrajzok, látványrajzok értelmezése, gyártmányrajz készítése értelmező rajzokkal Kivitelezési eljárások (kézműves, ipari) jellemző lépéseinek elve Kivitelezési folyamatok során felmerülő anyaghányad, eszközigény kalkulálása, felmérés készítése A terveknek megfelelő alapanyagok és kellékek beszerzése Az alapanyagok felhasználásra való előkészítése – beavatás, vasalási, formázási és hőkezelési műveletek Speciális alapanyagok felhasználási módjainak alkalmazása, speciális technikai megoldások Szabászati-, varró-, vasalóeszközök működésének ismerete és használata

126 Az öltözékek próbára állítása a felhasználásuktól függően Kész ruházati termékek átalakítása, kreatív újra alakítása A gyártási, kivitelezési folyamatok dokumentálása A gyártási folyamatok és a kivitelezett munka prezentálása

10600-16 azonosító számú STÍLUSALAKÍTÁS megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei Látványtervezés gyakorlat tantárgy A tantárgy tanításának célja Ismerje meg a tervezői munka során a digitális képfeldolgozó eszközök lehetőségeit, eszközhasználatának területeit. Ismerkedjen meg az új képalkotási formák helyével, szerepével, felhasználhatóságával, esztétikumával, stílusformáló szerepével a modern vizuális kultúrában. Ismerje meg a szakma specifikus jellegzetességeiket, gyakorlati hátterüket, alkalmazási lehetőségeiket. Ismerje fel a kortárs művészet alkotásaiban rejlő, a tervezői szemlélethez kötődő alkotói értékeket. Látványterveit, formaterveit, portfólióját a manuális és digitális eszközök segítségével az alkotói elképzelésnek megfelelő formában tudja prezentálni. Ismerje a tipográfia alapvető szabályait, kreatív felhasználási lehetőségeit, kép és szöveg viszonyait, a tervezési lehetőségek területeit és kimeneti, megjelenítési lehetőségeit. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Informatika, Tervezési alapok gyakorlat, Kortárs művészettörténet, Divattervezés gyakorlat, Stílusgyakorlat 13. évfolyam szakgimnáziumi kerettanterv szerint Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

13. évfolyam, szakgimnáziumi kerettanterv Látványtervezés gyakorlat

Órakeret 72 óra

A számítógép perifériáinak megismerése, alapvető kezelése, csatlakozási lehetőségek, adattárolás, környezeti sajátosságok A szakhoz kötődő adatgyűjtési lehetőségek, információhordozók megismerése A szakhoz kötődő digitális képalkotó berendezések, eszközök működési elvének ismerete A szakhoz kötődő képfeldolgozó, képszerkesztő programok működésének elsajátítása Pixelgrafikus programok működési elvének megismertetése Pixelgrafikus program működésének gyakorlata feladatokon keresztül Vektorgrafikus programok működési elvének megismertetése Vektorgrafikus program működésének gyakorlata feladatokon keresztül Digitális színkezelések, a szakhoz kötődő nyomdatechnikai ismeretek bemutatása Képdigitalizálási technikák és további felhasználási lehetőségeik Képformátumok, felbontások, átméretezések, színbeállítások alkalmazása Tipográfiai és szövegtördelési alapszabályok és lehetőségek ismerete és alkalmazása Prezentációs lehetőségek ismerete és alkalmazása Számítógépes képtervezési, szerkesztési, átírási lehetőségek Digitális tervek, ötletek, vázlatok készítése, kollázs, montázs A szakhoz kötődő digitális képalkotó berendezések, eszközök alkalmazása Pixel- és vektorgrafikus programmal segített képfeldolgozás és tervezési folyamatok Képmanipuláció, fotómontázs, térábrázolási lehetőségek Látványtervezés a kreatív tervezési és digitális képszerkesztési gyakorlatra

127

alapozva A különböző területek stílustervezési feladatainak prezentálása - divatmagazin, enteriőr, moodboard, bazár, trendlap, divatfotó, médiaalkalmazások stb. A különböző területek divattervezési feladatainak prezentálása - öltözetek, kiegészítők, divatmagazin, divatfotó, médiaalkalmazások stb. Prezentációs lehetőségek alkalmazása, portfólió összeállítás

A 14. évfolyam helyi programja, a Komplex természettudományos kerettantev alapján folyik, kifutó jelleggel A 10598-12 azonosító számú STÍLUS ÉS DIVAT SZAKMAI RAJZ, MODERN ÉS KORTÁRS SZAKMAI KÖRNYEZET megnevezésű szakmai követelménymodul megvalósítása Kortárs szakmai környezet A tantárgy tanításának célja A tanulók felkészítése közvetlen szakmai és művészeti környezetük folyamatos önálló megismerésére, elemzésére, és tapasztalataik önálló alkalmazására. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 14. évfolyam szakgimnáziumi kerettanterv szerint Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

14. évfolyam, természettudományos kerettanterv Képző- és iparművészet a 20. században

Órakeret 62 óra

A nemzetközi és hazai modern és kortárs művészeti és szakmai környezet megismertetése Egyén, közösség és a kultúra viszonya napjainkban Időszaki kiállítások látogatása, elemzések, beszámolók készítése Állandó kiállítások látogatása, elemzések, beszámolók készítése Műteremlátogatások Művésztelep, alkotó helyszínek látogatása későbbi gyakorlati felhasználás céljából Egyéni és csoportos kortárs kiállítások látogatása Múzeumok, műgyűjtemények működési struktúrájának megfigyelése Egy-egy adott művészeti alkotás helyének, művészettörténeti szerepének bemutatása. Összehasonlító elemzések. A meghatározó művészeti stílusjegyek, értékek felismerése, egyéni megközelítése Klasszikus alkotók, klasszikus alkotások kiemelése. A legújabb törekvések képviselői a nemzetközi és hazai művészetben A legjelentősebb budapesti és vidéki múzeumok anyagai. A legjelentősebb külföldi múzeumok gyűjteményei A XX. századot meghatározó formatervezési mozgalmak és stílusok megismerése és ezek alkalmazása a mai design területén

128

Divattörténet A tantárgy tanításának célja A tantárgy felkészít arra, hogy a tanuló megismerje és figyelembe vegye a 20. század és napjaink öltözködés- és divattörténetét, a divattrendek változásait, kiemelkedő alkotók életművét és a szubkultúrák külső megjelenési formáit a tervezési munkája során. Ismerje és használja a szakhoz kötődő speciális szakkifejezéseket. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Művészettörténet, Stílustan és szaktörténet, Történelem 14. évfolyam szakgimnáziumi kerettanterv szerint Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

14. évfolyam, természettudományos kerettanterv A 20. század divattörténete

Órakeret 62 óra

A témakör részletes kifejtése Az Haute Couture fogalma és kialakulása A Prêt-á-Porter fogalma és kialakulása A 20. század viseletének alakulását befolyásoló művészeti, kulturális, gazdasági és társadalmi jelenségek, környezeti hatások, innovációk A 20. század korszakainak öltözködéstörténete és sziluett változásai Jelentős formai újítások, reformok A különböző korokban megjelenő ruházati alapanyagok fajtái, jellemző tulajdonságai és hatásuk a divat változására Öltözékek kellékanyagai, összeállítási módja Formai megoldások és a technológia közti összefüggések A ruházat díszítőelemeinek alapanyagai, szerepe A díszítmények elkészítésének technikái Különböző öltözék kiegészítők csoportosítása, újítások Haj és sminkdivatok változásai Kiemelkedő tervezők életműve Divatházak története 14. évfolyam, természettudományos kerettanterv Napjaink trendjei és szubkultúrák viselete

Órakeret 31 óra

A témakör részletes kifejtése Az Haute Couture és a Prêt-á-Porter szerepének megváltozása A trend fogalma és hatása öltözködéskultúrára A trendek fajtái és megjelenési formái A szín, alapanyag és formatrendek előrejelzésének alakulása és megjelenítése Trendinformációk eljutása a tervezőkhöz, vásárlókhoz Napjaink trendjeinek alakulását befolyásoló művészeti, kulturális, gazdasági és társadalmi jelenségek, környezeti hatások, innovációk Napjaink trendjeinek sziluett változásai Alapanyag és formaalakítási innovációk A ruházat díszítőelemeinek alapanyagai, szerepe A díszítmények elkészítésének technikái Különböző öltözék kiegészítők csoportosítása, újítások Haj és sminktrendek változásai Kiemelkedő tervezők életműve Divatházak története Szubkultúra fogalma Szubkultúrák kialakulása, külső megjelenése, hatásuk a napjaink utcai viseletére és a divatházak, tervezők munkásságára

129

Szakmai ábrázolási gyakorlat A tantárgy tanításának célja A tantárgy oktatásának a célja, hogy a tanulók képesek legyenek szabadkézi vázlatokat, rajzokat készíteni az előkészítés különböző fázisaiban. Tudjanak vázlatokat készíteni látvány után, tapasztalataikat rögzíteni, szabadkézi inspirációs és tervvázlatokat, méretarányos látványterveket készíteni az elkészítendő munkáról. Ismerjék a különböző megjelenési technikákat, legyenek képesek az adott témához a legmegfelelőbbet kiválasztani. Terveiket több felhasználási célnak megfelelően is megjelenítik. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 14. évfolyam szakgimnáziumi kerettanterv szerint 14. évfolyam, természettudományos kerettanterv Ember és környezet ábrázolása

Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

Órakeret 124 óra

Szabadkézi stúdiumok készítése az épített külső és belső környezet megjelenítése az emberi test megjelenítése (arányok, mozdulatok, szerkezet) – kroki, tanulmány és kreatív rajz formájában ember és drapéria (anyagszerűség) megjelenítése a fény-árnyék viszonyok megjelenítése A munkákat a rajzolás és festés, vagy mintázás különböző technikáival készítik. - grafikai felületek készítése monocrom eszközökkel (ceruza, tus, paszetell, tempera, akvarell, stb.) - színes felületek készítése tempera, akvarell, pasztell, ecolin, színes tus, olajpasztell használatával - színes és monocrom festett felületek és beragasztott anyagokkal kombinált fakturális hatások, kollázs, montázs létrehozása - színtani fogalmak alkalmazása (fénytani ismeretek, a színek fizikája és fiziológiája, színdinamika, színszimbolika, a színek hatása, fényszínek és testszínek, színkontrasztok, a festékek színnevei) - természeti formák, drapéria, anyagábrázolás különböző manuális grafikai megoldásokkal

A 10599-12 azonosító számú DIVATTERVEZÉS megnevezésű szakmai követelménymodul megvalósítása Divattervezési gyakorlat A tantárgy tanításának célja Az öltözéktervezési ismeretek elsajátítása; következetes, kreatív gondolkodásmód kialakítása; rugalmas, problémamegoldó tervezői szemlélet alkalmazása. Adott témában legyen képes önálló és ruhatervező iparművész irányításával történő öltözéktervezési feladatok ellátására, egyéni formakialakítási, díszítési módok alkalmazására. Legyen képes kollekciók harmonikus tervezésére, kialakítására. Általános vizuális művészeti alapismereti tudására építve tudjon egyedi divatrajzokat, divatgrafikákat készíteni, terveit megfelelő formában prezentálni.

130

Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Rajz, festés, mintázás gyakorlat, Stílustan és szaktörténet, Technológia, Tervezés és gyakorlat, Szakmai ábrázolási gyakorlat, Kortárs szakmai környezet, Divattörténet, Öltözék kivitelezés 14. évfolyam szakgimnáziumi kerettanterv szerint Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

14. évfolyam, természettudományos kerettanterv Öltözéktervezés

Órakeret 31 óra

A témakör részletes kifejtése Adott téma feldolgozása a tervezéselméleti szempontok alapján A munkafolyamat fázisainak megtervezése, folyamatos dokumentálása Széleskörű gyűjtés készítése Adott szempontok alapján az információk elemzése és szelektálása Sziluett és színvázlatokat készítése Alapvető öltözéktípusok tervezése az adott témára Adott ruhadarabok alakítása szabászati részletmegoldások variálásával A franciaszabás lehetőségeinek felhasználása Külső környezeti feltételek és az ergonómiai szabályok felhasználása a tervezés során A forma és funkció viszonyának meghatározása a cél szempontjából Különböző díszítőtechnikák kreatív alkalmazása a tervvariációknál Megfelelő alapanyagok kiválasztása adott kritériumok alapján Alapanyag társítások Szín és minta alkalmazásának területei és lehetőségei Színváltozatok készítése A gyártmányrajz, divatrajz és divatillusztráció vizuális megjelenítési formái és készítése Az egyéni munkák prezentálása különböző eszközökkel 3 db-os haute-couture ruhakollekció tervezése, kidolgozása és színpadra állítása 14. évfolyam, természettudományos kerettanterv Öltözék kiegészítők tervezése

Órakeret 31 óra

A témakör részletes kifejtése Adott téma feldolgozása a tervezéselméleti szempontok alapján A munkafolyamat fázisainak megtervezése, dokumentálása Széleskörű gyűjtés készítése Adott szempontok alapján az információk elemzése és szelektálása Forma és színvázlatokat készítése Öltözék kiegészítők alapvető típusainak tervezése az adott témára Adott kiegészítők formaalakítása az arányok megváltoztatásával Külső környezeti feltételek és az ergonómiai szabályok felhasználása a tervezés során 3 dimenziós makettek készítése 3 dimenziós makettek variálása, plasztikus felületátírás Megfelelő alapanyagok kiválasztása adott kritériumok alapján Alapanyag társítások Minta elhelyezése és díszítő eljárások alkalmazása adott kiegészítőn Szín és minta variációk készítése, léptékváltások A gyártmányrajz, divatrajz és divatillusztráció vizuális megjelenítési formái és készítése Az egyéni munkák prezentálása különböző eszközökkel 3 db-os haute-couture ruhakollekcióhoz kiegészítő tervezése, kidolgozása 14. évfolyam, természettudományos kerettanterv Kollekcióalakítás

Órakeret 62 óra

A témakör részletes kifejtése Kollekcióelemzés Az Haute Couture/ Prêt-á-Porter/ sport/ fehérnemű/ gyermekruha/ formaruha/kiegészítő… stb. kollekciók vizsgálata, feldolgozása Adott téma feldolgozása a kollekcióalakítás szempontjai alapján A kollekció egységességének meghatározása – tematika, hangulat, korosztály,

131 alkalom… stb. alapján A kollekció céljának és típusának meghatározása Sziluett, forma és színvázlatokat készítése Tervsorozat készítése alapvető öltözéktípusokra az adott témában A tervek összehangolása, színváltozatok készítése Megfelelő alapanyagok kiválasztása, társítása – az egyes öltözékek és a kollekció egészének figyelembevételével A kollekció tematikájába illő kiegészítők, egyéb látványelemek gyűjtése, megtervezése A gyártmányrajz, modellrajz, tárgyrajz, divatrajz és divatillusztráció készítése Az egyéni munkák prezentálása különböző eszközökkel 3 db-os haute-couture ruhakollekció tervezése, kidolgozása és színpadra állítása

Öltözék kivitelezés gyakorlat A tantárgy tanításának célja A ruhakészítés különböző modellezési, szabási, varrási műveleteinek megismerése. Kézi és gépi varrást és díszítőtechnikákat ismerje meg. Ruhakészítés különböző műveleteinek kipróbálása, gyakorlása. Kisszériás és egyedi öltözködési tárgyak elkészítése. Öltözék kivitelezési folyamatok megtervezése, koordinálása, költségkalkuláció készítése. Ismerje és kövesse a korszerű technológiai megoldásokat az öltözékek kialakításánál. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Matematika, Geometria, Térábrázolási rendszerek, Művészeti vállalkozás, Stílustan és szaktörténet, Technológia, Divattörténet, Szakmai ábrázolási gyakorlat 14. évfolyam szakgimnáziumi kerettanterv szerint Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

14. évfolyam, természettudományos kerettanterv Modellezés, szabás, varrás gyakorlat

Órakeret 62+93 óra

A témakör részletes kifejtése Különböző öltözéktípusok kivitelezésében – szabás, varrás – való aktív részvétel Az anyagismereti előtanulmányok felhasználási lehetőségei az öltözékek és öltözék kiegészítők kialakításánál A technológiai ismeretek felhasználási lehetőségei az öltözékek és öltözék kiegészítők kialakításánál Külső környezeti feltételek és az ergonómiai szabályok felhasználása a kivitelezés során A kivitelezés során felmerülő alapműveletek, gyakorlati fogások alkalmazása és gyakorlása Szabási műveletek kivitelezése Ruhapróbálás jellemző lépéseinek megismerése és alkalmazása A hagyományos és új módszereket alkalmazó kivitelezés: szabás, varrás Korszerű, a varrástechnológiát helyettesítő megoldásokat alkalmaz – hegesztés, ragasztás…stb. Női ruházat készítése, összetett feladatok elvégzése Díszítési technikák alkalmazása A művésztanárral kiválasztott tervek tanműhelyi kivitelezése, a modellező-szabász szaktanárok segítségével. A 3 db-os tervkollekció kivitelezése A terveknek megfelelő technika megválasztása és a tárgyak konkrét megvalósítása Vizsgamunka kivitelezése Szabás, próbára előkészítés, kivitelezés

132

Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

14. évfolyam, természettudományos kerettanterv Modellezés, szabás, varrás gyakorlat

Órakeret 31+62 óra

A témakör részletes kifejtése Különböző öltözéktípusok kivitelezésében – modellezés, szabás – való aktív részvétel Az anyagismereti előtanulmányok felhasználási lehetőségei az öltözékek és öltözék kiegészítők kialakításánál A technológiai ismeretek felhasználási lehetőségei az öltözékek és öltözék kiegészítők kialakításánál Formaalakítási megoldások és a technológia közti összefüggések felismerése és kreatív alkalmazása Konfekció besorolású szabásminta egyedi méretre alakításának elve A szabásminta készítésének elmélete, gyakorlati műveletei Szabási műveletek kivitelezése Ruhapróbálás jellemző lépéseinek megismerése és alkalmazása A hagyományos és új módszereket alkalmazó kivitelezés: modellezés, szabás Korszerű, a varrástechnológiát helyettesítő megoldásokat alkalmaz – hegesztés, ragasztás…stb. Mellformázó varrások áthelyezése, szabásvonalak kialakítása ruhaderékon Gallérok szerkesztése Bevarrott ruhaujjak modellezése Normáltól eltérő testalkatra egyenes vonalú szoknya szerkesztése, átalakítása Felsőrész alapminták átalakítása normáltól eltérő testalkatra Különleges gallérformák és eleje megoldások szerkesztése, modellezése Év végi vizsgakollekció szabásmintáinak elkészítése Vizsgamunka dokumentáció készítése Egyedi modellezések M 1:1- es méretben választott divatrajz alapján

Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

14. évfolyam, természettudományos kerettanterv Öltözék kivitelezési folyamatok I. / Varrás

Órakeret 16 óra

A témakör részletes kifejtése Kivitelezési eljárások (kézműves, ipari) jellemző lépéseinek elve Kivitelezési folyamatok során felmerülő anyaghányad, eszközigény kalkuláció készítése Felmérés készítése és méretvétel módjai A terveknek megfelelő alapanyagok és kellékek beszerzése Az alapanyagokat felhasználásra való előkészítése – beavatás, vasalási, formázási és hőkezelési műveletek Speciális alapanyagok felhasználási módjainak alkalmazása, speciális technikai megoldások Öltözékjavítás lehetőségei A gyártási folyamatok és a kivitelezett munka prezentálása 14. évfolyam, természettudományos kerettanterv Öltözék kivitelezési folyamatok II./ Technológia

Órakeret 15 óra

A témakör részletes kifejtése Kivitelezési eljárások (kézműves, ipari) jellemző lépéseinek elve Kivitelezési folyamatok során felmerülő anyaghányad, eszközigény kalkuláció készítése Felmérés készítése és méretvétel módjai Szabászati-, varró-, vasalóeszközöket működésének ismerete és használata Az öltözékeket felhasználásuktól függően próbához összeállítja Divatrajzok, látványrajzok értelmezése, gyártmányrajz készítése értelmező rajzokkal A gyártási, kivitelezési folyamatok dokumentálása A gyártási folyamatok és a kivitelezett munka prezentálása Női szoknyák, nadrágok, blúzok, ruhák készítése, gyártástechnológiája

133 A 10600-12 azonosító számú STÍLUSALAKÍTÁS megnevezésű szakmai követelménymodul megvalósítása Stílusalakítás elmélet A tantárgy tanításának célja Megismerje és követni tudja a jelentős nemzetközi és hazai tervezők, cégek munkásságát. Megismerje a trend-információs forrásokat, képes legyen tájékozódni a szín-, alapanyag-, forma előrejelzésekről. Ismerje a testalkatokat, arányokat, személyiségjegyeket, optikai és hangulati hatásokat. Felismerje a különböző korstílusok, kultúrák, szubkultúrák jellemző vonásait. Ismerje a különböző öltözéktípusokat, szakkifejezéseket, a szabásvonalakat, speciális szabászati megoldásokat, alapanyagtípusokat, díszítéseket. Ismerje és tudja használni az általános és szak specifikus információs forrásokat. Tisztában legyen az alapanyag és eszközbeszerzési lehetőségekkel, és a társművészetek/-szakmák csatlakozási pontjaival és alkalmazási területivel. Tudjon önállóan és ruhatervező iparművész irányításával divatanyag bemutatására koncepciót kidolgozni és ezt megvalósítani. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Művészettörténet, Művészeti vállalkozás, Stílustan és szaktörténet, Technológia, Kortárs szakmai környezet, Divattörténet 14. évfolyam szakgimnáziumi kerettanterv szerint Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

14. évfolyam, természettudományos kerettanterv Stílusismeret

Órakeret 31 óra

A stílus fogalma, szakkifejezések, divatszociológiai alapfogalmak Korstílusok, kultúrák, szubkultúrák jellemző stíluselemeinek felismerése Jelentős tervezők, divatházak jellemző stílusjegyei, védjegyei Stíluselemzés, stílusjegyek felismerése A különböző testalkatok, arányok és optikai hatások és alkalmazási területei A tipikus személyiség jegyek, szín és hangulati hatások és alkalmazási területei Öltözéktípusok, kiegészítők, szabásvonalak, speciális szabászati megoldások, alapanyagtípusok, díszítések és mintázási lehetőségek ismerete és szerepe a stílusalakításban Öltözéktípusok, kiegészítők, szabásvonalak, speciális szabászati megoldások, alapanyagtípusok, díszítések és mintázási lehetőségek ismerete és szerepe különböző testalkatok és személyiségjegyek esetében Divatmédia ismeret és használat Alapanyag és eszközbeszerzési lehetőségek Kapcsolattartás a társművészetekkel/-szakmákkal Divatanyag (öltözékek, kiegészítők, kollekciók) bemutatáshoz, kiállításhoz elemzést készít, anyagot gyűjt Öltözékbemutatással kapcsolatos koncepció elemzés, gyűjtés – ruha, smink, frizura, kellék 14. évfolyam, természettudományos kerettanterv Trendismeret A trend fogalma, típusai, szerepe A trendek változásai, mozgatórugói Színtrendek alakulása és változásai Alapanyagtrendek – innovációk követése Formatrendek változásai az öltözködés és divat különböző területein

Órakeret 31 óra

134 Női, férfi és gyermekruha trendek Trend-információs források és alkalmazásuk A trendek megjelenési formái Divatmédia szerepe a trendek kialakulásában és terjesztésében Szaklapok ismerete és alkalmazási területei Trendek megjelenése és szerepe a társművészetekben Trendelemzés Aktuális trendek felismerése és vizsgálata az öltözködés és divat különböző területein – felsőruházat, sport, fehérnemű, kiegészítő

Stílusalakítás gyakorlat A tantárgy tanításának célja Ismerje meg és alkalmazza elgondolásában a jelentős nemzetközi és hazai tervezők, cégek munkásságát. Tudja használni a trend-információs forrásokat, képes legyen tájékozódni a szín-, alapanyag-, forma előrejelzésekről. Stylist munkája során tudja használni és beépíteni a különböző korstílusok, kultúrák, szubkultúrák jellemző vonásait. Stylist munkája során optimálisan alkalmazza a különböző testalkatoknak, személyiségjegyeknek megfelelő optikai, hangulati hatásokat. Képes legyen az elvárásoknak megfelelő öltözékformák, a szabásvonalak, alapanyagtípusok, díszítések és mintázási lehetőségek megválasztására. Ismerje és tudja használni az általános és szak specifikus információs forrásokat. Tisztában legyen az alapanyag és eszközbeszerzési lehetőségekkel. Képes legyen adott feladatnak megfelelő társművészetek/-szakmák összekapcsolására. Tudja kialakítani és önállóan irányítani a koncepció feladatait, munkafázisait. Tudjon önállóan divatanyag bemutatására koncepciót kidolgozni és ezt megvalósítani. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Művészettörténet, Művészeti vállalkozás, Stílustan és szaktörténet, Technológia, Kortárs szakmai környezet, Divattörténet, Rajz, festés, mintázás gyakorlat, Tervezés és gyakorlat, Szakmai ábrázolási gyakorlat 14. évfolyam szakgimnáziumi kerettanterv szerint Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

14. évfolyam, természettudományos kerettanterv Stílusgyakorlat

Órakeret 31 óra

A stílus fogalma, szakkifejezések, divatszociológiai alapfogalmak alkalmazása a gyakorlat során Stílusalakítási koncepció kidolgozása Korstílusok, kultúrák, szubkultúrák jellemző stíluselemeinek alkalmazása a gyakorlat során Jelentős tervezők, divatházak jellemző stílusjegyeire épülő tervek készítése Stíluselemzés, stílusjegyek használata A különböző testalkatok, arányok és optikai hatások ismeretanyagának alkalmazása a tervezés során A tipikus személyiség jegyek, szín és hangulati hatások ismeretanyagának alkalmazása a tervezés során Öltözéktípusok, kiegészítők, szabásvonalak, speciális szabászati megoldások, alapanyagtípusok, díszítések és mintázási lehetőségek alkalmazása a stílusalakításban Öltözéktípusok, kiegészítők, szabásvonalak, speciális szabászati megoldások, alapanyagtípusok, díszítések és mintázási lehetőségek optimális alkalmazása különböző

135 testalkatok és személyiségjegyek esetében Divatmédia használata a tervezési folyamatok során Alapanyag és eszközbeszerzési lehetőségek használata Kapcsolatkialakítás és fenntartás a társművészetekkel/-szakmákkal a tervezési folyamatok során Divatanyag (öltözékek, kollekciók) bemutatása, kiállítása Öltözékbemutatással kapcsolatos koncepció kidolgozása – ruha, smink, frizura, kellék 14. évfolyam, természettudományos kerettanterv Stílusgyakorlat / Anyagismeret

Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

A stílus fogalma, szakkifejezések, divatszociológiai alapfogalmak alkalmazása a gyakorlat során Stílusalakítási koncepció kidolgozása Öltözéktípusok, kiegészítők, szabásvonalak, speciális szabászati megoldások, alapanyagtípusok, díszítések és mintázási lehetőségek alkalmazása a stílusalakításban Öltözéktípusok, kiegészítők, szabásvonalak, speciális szabászati megoldások, alapanyagtípusok, díszítések és mintázási lehetőségek optimális alkalmazása különböző testalkatok és személyiségjegyek esetében Alapanyag és eszközbeszerzési lehetőségek használata Alapanyagtrendek Textilipari áruismeret, a különböző nyersanyagú kelmék legismertebb fajtái, jellemzői Készbőrök fajtái, jellemzői A textil és bőr áruminták felismerésének, vizsgálatának módszerei A textíliák és bőrök jelölései, fogalmak, szabványok megismerése Vizsgálati, ellenőrzési, minősítési módszerek, dokumentumok ismerete 14. évfolyam, természettudományos kerettanterv Trendgyakorlat

Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

Órakeret 31 óra

Órakeret 31+31 óra

A trend fogalmának, típusainak aktív használata a tervezési folyamatok során A trendek változások követése Trendelemzés gyakorlati alkalmazása Aktuális trendeknek megfelelő koncepció kialakítása – felsőruházat, sport, fehérnemű, kiegészítő Színtrendek követése és alkalmazása adott feladat során Alapanyagtrendek – innovációk eredményeinek alkalmazása adott feladat során Formatrendek figyelembe vétele adott feladat során Női, férfi vagy gyermekruha trendek felhasználása adott feladat során Trend-információs források alkalmazása Divatmédia trendinformációinak felhasználása Divatmédia reklámjellegű felhasználása a tervezés során Divatfotó reklámjellegű felhasználása a tervezés során Trendek megjelenítése a társművészeteken keresztül

Látványtervezési gyakorlat A tantárgy tanításának célja Ismerje meg a tervezői munka során a digitális képfeldolgozó eszközök lehetőségeit, eszközhasználatának területeit. Ismerkedjen meg az új képalkotási formák helyével, szerepével, felhasználhatóságával, esztétikumával, stílusformáló szerepével a modern vizuális kultúrában. Ismerje meg a szakma specifikus jellegzetességeiket, gyakorlati hátterüket, tudja alkalmazni, beilleszteni az alkotói folyamatba az elektronikus és nyomtatott média területein. Ismerje fel a kortárs művészet alkotásaiban rejlő, a tervezői szemlélethez kötődő alkotói értékeket. Látványterveit, formaterveit, portfólióját a manuális és digitális eszközök segítségével az alkotói elképzelésnek

136 megfelelő formában tudja prezentálni. Ismerje a tipográfia alapvető szabályait, kreatív felhasználási lehetőségeit, kép és szöveg viszonyait, a tervezési lehetőségek területeit. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Művészettörténet, Térábrázolási rendszerek, Rajz, festés, mintázás gyakorlat, Stílustan és szaktörténet, Tervezés és gyakorlat, Kortárs szakmai környezet, Divattörténet, Szakmai ábrázolási gyakorlat, Divattervezési gyakorlat, Stílusalakítás elmélet, Stílusalakítás gyakorlat, Informatika 14. évfolyam szakgimnáziumi kerettanterv szerint Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

14. évfolyam, természettudományos kerettanterv Számítógépes programismeret

Órakeret 62 óra

A számítógép perifériáinak megismerése, alapvető kezelése, csatlakozási lehetőségek, adattárolás, környezeti sajátosságok A szakhoz kötődő adatgyűjtési lehetőségek, információhordozók megismerése A szakhoz kötődő digitális képalkotó berendezések, eszközök működési elvének ismerete A szakhoz kötődő képfeldolgozó, képszerkesztő programok bemutatása Pixelgrafikus programok működési elvének megismertetése Pixelgrafikus program működésének gyakorlata feladatokon keresztül Vektorgrafikus programok működési elvének megismertetése Vektorgrafikus program működésének gyakorlata feladatokon keresztül Digitális színkezelések, a szakhoz kötődő nyomdatechnikai ismeretek bemutatása Képdigitalizálási technikák és további felhasználási lehetőségeik Képformátumok, felbontások, átméretezések, színbeállítások alkalmazása Tipográfiai és szövegtördelési alapszabályok és lehetőségek ismerete Szövegkezelési, elhelyezési lehetőségek ismerete Prezentációs lehetőségek ismerete 14. évfolyam, természettudományos kerettanterv Látványtervezés + Corel

Órakeret 124 óra

A szakhoz kötődő adatgyűjtési lehetőségek, információhordozók alkalmazása Szabadkézi, manuális és digitális tervek, ötletek, vázlatok készítése, kollázs, montázs A szakhoz kötődő digitális képalkotó berendezések, eszközök alkalmazása Divat- és reklámfotó alkalmazási területei és kiemelkedő alkotók életműve, stílusa Divat- és reklámfotó szín- és formakomponálási alapgyakorlatai Divat- és reklámfotó gyakorlati alkalmazása a saját portfólió összeállításához kapcsolódóan Képdigitalizálási technikák és további felhasználási lehetőségeik alkalmazása Képformátumok, felbontások, átméretezések, színbeállítások alkalmazása Digitális színkezelések, a szakhoz kötődő nyomdatechnikai ismeretek alkalmazása Pixelgrafikus programmal segített képfeldolgozás és tervezési folyamatok Vektorgrafikus programmal segített képfeldolgozás és tervezési folyamatok Képmanipuláció, fotómontázs, térábrázolási lehetőségek Forma- és mintatervezési, alakítási gyakorlatok Látványtervezés a rajzi, festészeti, plasztikai, kreatív tervezési és digitális képszerkesztési gyakorlatra alapozva A különböző területek stílustervezési feladatainak tervezése és prezentálása divatmagazin, enteriőr, moodboard, bazár, trendlap, divatfotó, médiaalkalmazások A különböző területek divattervezési feladatainak tervezése és prezentálása - öltözetek, kiegészítők, divatmagazin, divatfotó, médiaalkalmazások Tipográfiai és szövegtördelési alapszabályok és lehetőségek alkalmazása Szövegkezelési, elhelyezési lehetőségek alkalmazása Prezentációs lehetőségek alkalmazása, portfólió összeállítás

137

3. A Textilműves 5 éves művészeti képzés helyi tanterve

A művészeti képzésben közös követelménymodulok, melyek részletes kifejtése a Divat- és stílustervező képzés során megtörtént, az alábbiak: – A 11499-12 azonosító számú, FOGLALKOZTATÁS II. megnevezésű szakmai követelménymodul – A 11498-12 FOGLALKOZTATÁS I. (érettségire épülő képzések esetén) megnevezésű szakmai – követelménymodul – A 10586-12 azonosító számú MŰVÉSZETELMÉLET ÉS ÁBRÁZOLÁS megnevezésű szakmai követelménymodul – A 10587-12 azonosító számú MŰVÉSZETI VÁLLALKOZÁSOK működtetése megnevezésű szakmai követelménymodul – 11887-16 azonosító számú KULTURÁLIS PROGRAMOK ÉS PROJEKTEK SZERVEZÉSE megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei – 12045-16 azonosító számú KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ALAPISMERETEK megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei A képzéshez kapcsolódik összefüggő szakmai gyakorlat, rajz-festés-mintázás, valamint tervezés és gyakorlat követelménymodulból. A szakgimnáziumi kerettanterv előírása 120 óra, melyet 9. 10. 11. évfolyamon, a tanév végén 40-40-40 órában teljesítenek a tanulók, intézményünkben. A természettudományos kerettanterv előírása 160 óra, melyet 9. 10. 11. osztályamon, a tanév végén 40-60-60 órában teljesítenek a tanulók, intézményünkben.

138 A 10588-12 azonosító számú TERVEZÉS ÉS TECHNOLÓGIA megnevezésű szakmai követelménymodul megvalósítása Anyagismeret / Stílustan és szaktörténet A tantárgy tanításának célja A tantárgy felkészít a művészettörténeti és iparművészet történeti stíluskorszakok, stílusok, irányzatok felismerésére, szakmai alkalmazására. A képző- és iparművészeti szakmák és szakmai irányok speciális történeti ismereteinek elsajátítása A szakmatörténet felhasználási lehetőségei a tervezési és kivitelezési munkában, az anyag és eszközhasználat megismerésével segíti a gyakorlati alkalmazást. A tantárgy lehetőséget biztosít arra, hogy a művészettörténet tantárgy kronológiáján felülemelkedve a szakmai feladatokhoz kötve ismertesse meg a tanulót a feladathoz kapcsolódó stílustörténeti fogalmakkal Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A 9. évfolyami képzés a szakgimnáziumi kerettanterv alapján, a 10-12. évfolyami képzés a komplex természettudományos kerettanterv alapján készült

Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

11. évfolyam, természettudományos kerettanterv Stílustan

Órakeret 36 óra

Művészettörténeti korszakok és stílusjegyeik Képzőművészeti alkotások elemzése Iparművészeti korszakok és stílusjegyeik Iparművészeti alkotások elemzése Önálló stílustani elemzések, összehasonlítások, projektmunkák A képzőművészet, az iparművészet és a népművészet viszonya, határterületeik

A tananyag helye a képzésben: a 9-12. évfolyam Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

Tematikai egység A tematikai egység tartalom

9. évfolyam, szakgimnáziumi kerettanterv Szakmatörténet 10. évfolyam, természettudományos kerettanterv Szaktörténet / Textiltörténet

Órakeret 36 óra

Szakmatörténet alapjai Szakmatörténet kezdetektől napjainkig A szakma technológiai fejlődésének története Szakmatörténeti ismeretek alkalmazása a tervezési folyamatban Szakmatörténeti ismeretek alkalmazása a tervezés metodikában Szakmatörténeti ismeretek alkalmazása a kortárs alkotásokban Anyaghasználat a különböző történeti korszakokban Ókori textilek értelmezése dokumentumok alapján Szövőszék származása, formái, változatai Kopt textilemlékek Kaukázusi és kelet-ázsiai szőnyegek 11. évfolyam, természettudományos kerettanterv Szaktörténet / Textiltörténet Szakmatörténet alapjai Szakmatörténet kezdetektől napjainkig

Órakeret 36 óra

139 A szakma technológiai fejlődésének története Szakmatörténeti ismeretek alkalmazása a tervezési folyamatban Szakmatörténeti ismeretek alkalmazása a tervezés metodikában Szakmatörténeti ismeretek alkalmazása a kortárs alkotásokban Anyaghasználat a különböző történeti korszakokban Középkori francia gobelinkárpitok Flamand kárpitok a középkorban Újkori francia gobelinek Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

12. évfolyam, természettudományos kerettanterv Szaktörténet / Textiltörténet

Órakeret 14+17 óra

Szakmatörténet alapjai Szakmatörténet kezdetektől napjainkig A szakma technológiai fejlődésének története Szakmatörténeti ismeretek alkalmazása a tervezési folyamatban Szakmatörténeti ismeretek alkalmazása a tervezés metodikában Szakmatörténeti ismeretek alkalmazása a kortárs alkotásokban Anyaghasználat a különböző történeti korszakokban Megismeri az általános, és a szűkebb szakmája textiltörténetét Gépi szövőipar kialakulása – ipari forradalom Textilnyomóipar kialakulása

Technológia A tantárgy tanításának célja A szakma gyakorlásához szükséges anyagok, eszközök, berendezések megismertetése Az anyagok, eszközök, berendezések felhasználási, használati, üzemeltetési lehetőségei, szabályai Az elméleti felkészítés összekapcsolása a gyakorlati tevékenységekkel Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tananyag helye a képzésben: a 10-12. évfolyam Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

10. és 12. évfolyam, természettudományos kerettanterv Anyagismeret

Órakeret 36, 31 óra

Az alapanyagok csoportosítása felhasználásuk szerint Különféle alapanyagok kiválasztásának szempontjai Különféle alapanyagok beszerzése, előkészítése, biztonságos használatuk Különféle alapanyagok minősítési jelzésrendszerének megismerése A textiliparban használt nyersanyagok jellemzői, felhasználás szempontjából fontos tulajdonságai (általános tulajdonságok: külső kép, finomság, szerkezet, szilárdsági, fiziológiai, optikai jellemzők) A pamut, len, gyapjú, selyem, és a vegyi szálak fizikai és kémiai tulajdonságai, legfontosabb vizsgálatai A szakmára jellemző alapanyagok felismerése, minőségének ellenőrzése, Alapanyagok használata a kezdetektől napjainkig Az alapanyagok megmunkálásához szükséges fizikai, kémiai tulajdonságok Az alapanyagok csoportosítása felhasználásuk szerint Különféle alapanyagok kiválasztásának szempontjai A textil és bőr alapanyagok bemutatása, felismerésének szempontjai A textíliák és bőrök felhasználás szerinti csoportosítása és az egyes felhasználási területek követelményeinek megismertetése

140 A textíliák és bőrök felhasználása az egyes történelmi korokban, a megjelenési formák változásai (nyersanyagok eredte, fonalak, szövetek, kötött kelmék készítésének története, alkalmazása a ruházatban és dekorációban, a bőrök hasznosítása)

11. évfolyam, természettudományos kerettanterv Eszközismeret / Textiltechnológia

Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

A szakmára jellemző eszközhasználat, eszközök fejlődése a kezdetektől napjainkig Eszközök és berendezések csoportosítása, osztályozása Eszközök és berendezések használatának ismertetése Eszközök kiválasztásának szempontjai A textiltermék előállításához szükséges kézi szerszámok és eszközök ismerete, használata kezdetektől napjainkig A textiltermék előállításához szükséges szövő- és kötőgépek, eszközök működése, használata, felfűzése, mintázási lehetőségek fejlődése a kezdetektől napjainkig 12. évfolyam, természettudományos kerettanterv Eszközismeret / Textiltechnológia

Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

Órakeret 36 óra

Órakeret 18+14 óra

Eszközök kiválasztásának szempontjai Eszközök és berendezések beszerzésének forrásai, használatra való előkészítésük, karbantartásuk, biztonságos használatuk Eszközök és berendezések használati utasításainak, minősítési jelzésrendszerének megismerése, értelmezése Eszközök és berendezések felismerése, minőségük ellenőrzése A textiltermékek festése, mintázása során használható eszközök, eljárások ismerete Mintázási lehetőségek fejlődése, az egyszínű felület és többszínű felületek kialakításának lehetőségei, eszközei Mintatervezési technikák, eljárások megismerése

Tervezés és gyakorlat A tantárgy tanításának célja A tantárgy feladata, hogy megismertesse a tanulót a szakmai tervezési, előkészítési és kivitelezési alapismeretekkel, tervezési módszerekkel. Felkészítse az önálló tervezési feladatok elvégzésére, kreatív tervezői gondolkozásra, és a tervek gyakorlati előkészítésére és megvalósítására. A tantárgy felkészít a szakmai feladatok gyakorlati ellátására Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tananyag helye a képzésben: a 9-12. évfolyam Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

9. évfolyam, szakgimnáziumi képzés Tervezés és kivitelezés gyakorlat

Órakeret 180 óra

Az információgyűjtés formái, menete A feladat vagy probléma meghatározásának módjai, menete Motívumkeresés, gyűjtőmunka, tanulmányrajzok készítése hagyományos és számítógépes módszerekkel Tervdokumentációk anyagainak elkészítése, összeállítása Tanulmányrajzok alapján kreatív tervek készítése A látvány egyszerű lerajzolását meghaladó ábrázolási formák, átlényegítés, absztrakció Tervezéselmélet és alkalmazása Tipográfiai alapismeretek és alkalmazásuk Dokumentálás digitális és egyéb elektronikus eszközökkel

141 Prezentáció készítése és bemutatása Munkafolyamat tervezése, időbeni ütemezése Portfólió kialakítása bemutatása és fejlesztése Szakmai rajz értelmezése, felhasználása a tervezési folyamatban Eszközök megválasztásának szempontjai, használata a tervezésben Textiltárgyak tervezésésnek, létrehozásának, mintázásának elméleti, stiláris éa gyakorlati megalapozása. A szakma technológiai folyamatainak, anyagainak és eszközeinek megfelelő alkalmazása a textiltervezésben. A tervezés alapproblémái. -Egyszerű vonal, folt és színritmus gyakorlatok. -Mintacsík tervezése és kivitelezése, egyéni és csoport munkában. -Közvetlen és kombinált tervezés és kivitelezés a megismert technikákra. -Népművészeti gyűjtés, másolás. -Gyűjtés alapján saját mintát tervez (ritmusok, ismétlődési és stilizálási módok, átírások, rapportálás, léptékváltások, kicsinyítés-nagyítás, szimmetriák és aszimmetriák, zárt és folyamatos kompozíciók). Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

10. évfolyam, természettudományos kerettanterv Tervezés

Órakeret 144 óra

Az információgyűjtés formái, menete A feladat vagy probléma meghatározásának módjai, menete Motívumkeresés, gyűjtőmunka, tanulmányrajzok készítése hagyományos és számítógépes módszerekkel Tervdokumentációk anyagainak elkészítése, összeállítása Tanulmányrajzok alapján kreatív tervek készítése A látvány egyszerű lerajzolását meghaladó ábrázolási formák, átlényegítés, absztrakció Tervezéselmélet és alkalmazása Tipográfiai alapismeretek és alkalmazásuk Dokumentálás digitális és egyéb elektronikus eszközökkel Prezentáció készítése és bemutatása Munkafolyamat tervezése, időbeni ütemezése Portfólió kialakítása bemutatása és fejlesztése Szakmai rajz értelmezése, felhasználása a tervezési folyamatban Eszközök megválasztásának szempontjai, használata a tervezésben Minimál szabású öltözék tervezése egy adott természeti népcsoport motívumkincse és technikai eljárásai alapján. Festési eljárások, pl.:futtatás, kontúrozás, ecsetfestés. Jávai batik, ikat. Viasz és csomózás használata. Varrás alapjai. A távoli kultúrák megismerése mellett a textil-, és öltözködéstörténet kevésbé ismert témáinak feldolgozása szélesíti a látókört, és új inspirációt adhat a tervezési munkának Textiltörténeti és viselettörténeti ismeretek a különböző korokban és kultúrákban. A drapéria és az öltözék ábrázolásának különböző rajzi és festészeti megjelenítései. Rajzi, tervezési alapismeretek, (ritmusok, ismétlődési és stilizálási módok, raportálás, léptékváltás, szimmetriák és aszimmetriák, zárt és folyamatos kompozíciók, színtani ismeretek). A legfontosabb textiltechnikák gyakorlati elsajátítása, alkalmazása. Vegyes technikák alkalmazása és kísérletezési lehetőségek. Festékek, színezékek, és segédanyagok fajtái, tulajdonságai, használatuk módjai. A tervezéshez szükséges gyűjtőmunka különböző típusai (pl. trendek, rétegigények, piaci információk, rendelkezésre álló alapanyagok és technológiák stb.).

142

Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

Tematikai egység A tematikai egység

10. évfolyam, természettudományos kerettanterv Anyag- és eszközhasználat / Kivitelezés

Órakeret 72 óra

Tradicionális és korszerű eszközök használata Anyagok és eszközök megválasztásának szempontjai a gyakorlatban Anyagok, eszközök és berendezések használata a kivitelezési munkában Anyagok előkészítése, megmunkálása, állagmegóvása, raktározása, mozgatása Eszközök és berendezések üzemeltetése és karbantartása Alapanyagok, eszközök beszerzése Az eszközök és berendezések használati utasításainak, minősítési jelzésrendszerének megismerése, értelmezése Az eszközök és berendezések felismerése, minőségének ellenőrzése Szakmai rajz, szakmai utasítások értelmezése, alkalmazása a kivitelezési folyamatban Kézműves technikák, vegyes technikák alkalmazása Az alapanyagokat választ és készít elő Az előkészítő műveleteket elsajátítása, gyakorlati jártasság megszerezése Gépi varratokat készít, szegéseket tanul, vasalási feladatokat végez. Egyszerű foltvarrás technikájával egyszerű használati tárgyat készít. 11. évfolyam, természettudományos kerettanterv Műhely- és műteremhasználat/ Tervezés

Órakeret 144 óra

Műhely- és műteremkörnyezet A szakmai munkához szükséges eszközrendszer Műterem kialakításának, működtetésének és fenntartásának alapismeretei Munkavégzés tradicionális és korszerű műtermi környezetben A közvetlen műtermi környezet kialakítása az adott kivitelezési feladathoz és a zavartalan munkavégzéshez Öltözködés kiegészítő terméket készít Fali és textil alkotásokat tervez kreatív, egyéni módon Foltritmust és színritmust tervez és kivitelez a megválasztott technikával Szőnyegmintát tervez és kivitelez Különböző szövési eljárást alkalmaz Szabadkézzel és számítógépes program segítségével textilmintát, felületet tervez Szőnyegmintát, gobelin mintát tervez Tervrajzot, látványtervet, makettet készít Kollekciót állít össze 11. évfolyam, természettudományos kerettanterv Anyag- és eszközhasználat / Kivitelezés (varrás)

Órakeret 108 óra

Tradicionális és korszerű eszközök használata Anyagok és eszközök megválasztásának szempontjai a gyakorlatban Anyagok, eszközök és berendezések használata a kivitelezési munkában Anyagok előkészítése, megmunkálása, állagmegóvása, raktározása, mozgatása Eszközök és berendezések üzemeltetése és karbantartása Alapanyagok, eszközök beszerzése Az eszközök és berendezések használati utasításainak, minősítési jelzésrendszerének megismerése, értelmezése Az eszközök és berendezések felismerése, minőségének ellenőrzése Varrógépek szakszerű kezelése. Gépi varrástípusok készítése. Díszítési módok készítése és alkalmazása. Speciál gépek szakszerű kezelése. Párnazáródási módok Foltvarrási technikák. Saját tervezésű foltvarrásos munkadarab készítése Szegési módok. Saját tervezésű termék készítése 12. évfolyam, természettudományos kerettanterv Textilkivitelezés / Tervezés Feladatértelmezés

Órakeret 93 óra

143

tartalom

Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

Felkészülés a feladat önálló alkotásra Munkafolyamat és ütemterv meghatározása Szakmai konzultáció Szakmai rajz, szakmai utasítások értelmezése, alkalmazása a tervezési, kivitelezési folyamatban Saját tervek felhasználása a kivitelezés során A munkadarab bemutatása, installálása, kiállítása A munkadarab tervezésének és kivitelezésének dokumentálása Lámpa tervezése, választott stílusban. Rajzi, tervezési alapismeretek, (grafikai átírások, ritmusok, ismétlődési és stilizálási módok, rapportálás, léptékváltás, pozitív és negatív felületek viszonya, szimmetriák és aszimmetriák, zárt és folyamatos kompozíciók, színtani ismeretek) . Textil alapanyag-, minta- és formatervek készítése önállóan, kreatívan, magas esztétikai igénnyel. A tervezéshez szükséges gyűjtőmunka különböző típusai (pl. trendek, rétegigények, piaci információk, rendelkezésre álló alapanyagok és technológiák stb.) . A textiltervek, vázlatok, terv-variációk, koloritok, makettek, modellrajzok manuális, ill. számítógépes képszerkesztő programmal való professzionális, esztétikus megjelenítése. A szakma technológiai folyamatainak, anyagainak és eszközeinek megfelelő alkalmazása a textiltervezésben. A tanult textiltechnikák kreatív alkalmazása kísérleti, új minőségek létrehozására való törekvés a tervezésben. A teljes tervezési folyamat esztétikus dokumentálása 12. évfolyam, természettudományos kerettanterv Műhely- és műteremhasználat / Kivitelezés

Órakeret 62+31 óra

Műhelykörnyezet A szakmai munkához szükséges eszközrendszer Szakműhely kialakításának, működtetésének és fenntartásának alapismeretei Munkavégzés tradicionális és korszerű műhelyben A közvetlen műhelykörnyezet kialakítása az adott kivitelezési feladathoz és a zavartalan munkavégzéshez Speciálgépeket, apparátokat használ, szegőzőket, hímzőgépeket alkalmaz adott feladatnak megfelelően, betartva a biztonsági előírásokat A tervnek megfelelő technikát választ és konkrét tárgyat valósít meg Különböző díszítési technikákat alkalmaz Textiljáték készítés. Díszpárna és ágyneműkészítés. Függöny behúzási módok. Különféle díszítési módok. Saját termék készítése Apró tárgyakat készít, díszítéssel, béleléssel.

144 A 10727-12 azonosító számú TEXTILTERVEZÉS, KIVITELEZÉS, SZAKMAI RAJZ ÉS KORTÁRS SZAKMAI KÖRNYEZET megnevezésű szakmai követelménymodul megvalósítása Kortárs szakmai környezet A tantárgy tanításának célja A tanulók felkészítése közvetlen szakmai és művészeti környezetük folyamatos, önálló megismerésére, elemzésére, és tapasztalataik önálló alkalmazására. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Művészetelmélet és ábrázolás, Stílustan és szaktörténet, Textil szakelmélet A tananyag helye a képzésben: a 13. évfolyam Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

13. évfolyam, természettudományos kerettanterv Képző- és iparművészet a 20. században

Órakeret 62 óra

A nemzetközi és hazai modern és kortárs művészeti és szakmai környezet megismertetése Egyén, közösség és a kultúra viszonya napjainkban Időszaki kiállítások látogatása, elemzések, beszámolók készítése Állandó kiállítások látogatása, elemzések, beszámolók készítése Műteremlátogatások Művésztelep, alkotó helyszínek látogatása későbbi gyakorlati felhasználás céljából Egyéni és csoportos kortárs kiállítások látogatása Múzeumok, műgyűjtemények működési struktúrájának megfigyelése Egy-egy adott művészeti alkotás helyének, művészettörténeti szerepének bemutatása. Összehasonlító elemzések. A meghatározó művészeti stílusjegyek, értékek felismerése, egyéni megközelítése Klasszikus alkotók, klasszikus alkotások kiemelése. A legújabb törekvések képviselői a nemzetközi és hazai művészetben A legjelentősebb budapesti és vidéki múzeumok anyagai. A legjelentősebb külföldi múzeumok gyűjteményei A XX. századot meghatározó formatervezési mozgalmak és stílusok megismerése és ezek alkalmazása a mai design területén

Szakmai ábrázolási gyakorlat A tantárgy tanításának célja A tantárgy oktatásának a célja, hogy a tanulók képesek legyenek szabadkézi vázlatokat, rajzokat készíteni az előkészítés különböző fázisaiban. Tudjanak vázlatokat készíteni látvány után, tapasztalataikat rögzíteni, szabadkézi inspirációs és tervvázlatokat, méretarányos látványterveket készíteni az elkészítendő munkáról. Ismerjék a különböző megjelenési technikákat, legyenek képesek az adott témához a legmegfelelőbbet kiválasztani. Terveiket több felhasználási célnak megfelelően is megjelenítik.

145 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tananyag helye a képzésben: a 13. évfolyam Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

13. évfolyam, természettudományos kerettanterv Ember és környezet ábrázolása

Órakeret 93 óra

Szabadkézi stúdiumok készítése az épített külső és belső környezet megjelenítése az emberi test megjelenítése (arányok, mozdulatok, szerkezet) – kroki, tanulmány és kreatív rajz formájában ember és drapéria (anyagszerűség) megjelenítése a fény-árnyék viszonyok megjelenítése A munkákat a rajzolás és festés, vagy mintázás különböző technikáival készítik. - grafikai felületek készítése monocrom eszközökkel (ceruza, tus, paszetell, tempera, akvarell, stb.) - színes felületek készítése tempera, akvarell, pasztell, ecolin, színes tus, olajpasztell használatával - színes és monocrom festett felületek és beragasztott anyagokkal kombinált fakturális hatások, kollázs, montázs létrehozása - színtani fogalmak alkalmazása (fénytani ismeretek, a színek fizikája és fiziológiája, színdinamika, színszimbolika, a színek hatása, fényszínek és testszínek, színkontrasztok, a festékek színnevei) - természeti formák, drapéria, anyagábrázolás különböző manuális grafikai megoldásokkal

Textil szakelmélet A tantárgy tanításának célja A tantárgy feladata, hogy megismertesse a tanulót a textilművesség és a textilművészet alapanyagaival, azok tulajdonságaival, technológiáival és történetével. A tantárgy felkészíti a tanulót a szakmai munkavégzést megalapozó elméleti tudásra. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Történelem, Művészettörténet, Kémia, Fizika, Matematika, Művészetelmélet és ábrázolás, Stílustan és szaktörténet, Technológia, Kortárs szakmai környezet, Informatika, Textil szakgyakorlat A tananyag helye a képzésben: a 13. évfolyam Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

13. évfolyam, természettudományos kerettanterv Textiltörténet, textiltechnológia-történet Szakelméleti vizsgafelkészítés/ Textiltörténet

Órakeret 62 óra

A legrégebbi textilemlékek, leletek A fonás története, eszközei a kezdetektől napjainkig A szövés története, eszközei a kezdetektől napjainkig A textíliák színezésének története, színezékek fajtái, származása A kézifestés, a batikolás ősi technikái, származási helyei, műveletei A textilnyomás története és technikái a kezdetektől napjainkig A szövött kárpit története a kezdetektől napjainkig A szőnyegszövés és technikái, származási helyek, szövésfajták, mintázási lehetőségek

Tematikai egység

13. évfolyam, természettudományos kerettanterv Textiltörténet, textiltechnológia-történet Szakelméleti vizsgafelkészítés/ Textiltechnológia

A tematikai egység

A nemezelés anyagai, technikái, mintázási és formázási lehetőségei

Órakeret 93 óra

146

tartalom

Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

A szövőszék felvetésének műveletei, anyagai és eszközei A kötéstan alapjai, a kötésrajz szabályai Az alapkötések és jellemzőik. A levezetett kötések főbb csoportjai, szerkesztésének módszerei A szőnyegszövés technikái Textíliák mintázási alapismeretei A textíliák színezése A kézi festés, batikolás ősi technikái A kézi szitanyomás eszközei, műveletei A textilnyomás története és technikái Magyarországi kézi hímzéstechnikák A Csipke 13. évfolyam, természettudományos kerettanterv Textiltörténet, textiltechnológia-történet / Viselettörténet Szakelméleti vizsgafelkészítés/ Viselettörténet

Órakeret 93 óra

Az ókori egyiptomi-, görög-, római öltözködés Bizánc, a románkor és a gótika öltözködéstörténete A reneszánsz, a barokk és a rokokó öltözködéstörténete A klasszicizmus, a biedermeier, a romantika és a historizmus korának viselettörténete A századforduló, a két világháború közötti kor, az ötvenes és hatvanas évek öltözködéstörténete XX. századi és kortárs viselettörténet és textilművészet

13. évfolyam, természettudományos kerettanterv Szakelméleti vizsgafelkészítés/ Anyagismeret

Órakeret 31+31 óra

A textilipar alapanyagai, fajtái, csoportosításuk, tulajdonságaik, felhasználásuk A kötéstan alapjai, a kötésrajz szabályai, alapkötések és jellemzőik A sodrat és a finomsági számozás, cérnák, díszítőfonalak Textil áruismeret, anyagösszetétel, kikészítési módok, felhasználási lehetőségek Textilipari áruismeret, a különböző nyersanyagú kelmék legismertebb fajtái, jellemzői (pamut, len, gyapjú és selyem típusú szövetek, kötött kelmék áruismeretei elnevezései, jellemzői) Bőripari áruismeret, a készbőrök fajtái, jellemzői A textil és bőr áruminták felismerésének, vizsgálatának módszerei (szerkezeti jellemzők, hibatípusok) A textíliák és bőrök jelölései, fogalmak, szabványok megismerése (jelölések, kezelési utasítások) Vizsgálati, ellenőrzési, minősítési módszerek, dokumentumok ismerete (bevizsgálás, megfelelőség fogalma)

13. évfolyam, természettudományos kerettanterv Képfeldolgozó programok használata a textiltervezésben

Órakeret 62 óra

Számítógépes alapismeretek A textilműves szakma számítástechnikai hátterének alkalmazása A szakhoz kötődő digitális képalkotó berendezések, eszközök és azok működési elvének ismerete A szakhoz kötődő adatgyűjtési lehetőségek, információhordozók megismerése Képfeldolgozó, képszerkesztő programok jellegzetességei Pixeles és vektoros képek, grafikák tulajdonságai, készítésének módjai Pixelgrafikus és vektorgrafikus program használatának elsajátítása tervezési feladatokon keresztül Forma- és mintatervezési gyakorlatok

147 Képdigitalizálási technikák és további felhasználási lehetőségeik Képformátumok, felbontások, átméretezések, színbeállítások Rajzeszközök és képmódosító eszközök használata Színmódosítási és retusálási lehetőségek Digitális színrendszerek ismerete

Textil szakgyakorlat A tantárgy tanításának célja A tantárgy feladata, hogy megismertesse a tanulót a textilművesség és a textilművészet alapanyagaival, eszközeivel, technológiáival és azok kreatív és sokoldalú felhasználásával. A tantárgy felkészíti a tanulót a szakmai munkavégzést megalapozó gyakorlati tudásra. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Tervezés és gyakorlat, Szakmai ábrázolási gyakorlat, Rajz, festés, mintázási gyakorlat, Textil szakelmélet , Stílustan és szaktörténet, Technológia, Művészettörténet, Kortárs szakmai környezet, Kémia, Fizika, Matematika, Munkavédelmi alapismeretek A tananyag helye a képzésben: a 13. évfolyam Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

Tematikai egység A tematikai egység tartalom

13. évfolyam, természettudományos kerettanterv Textiltervezés

Órakeret 155 óra

Rajzi, tervezési alapismeretek, (grafikai átírások, ritmusok, ismétlődési és stilizálási módok, rapportálás, léptékváltás, pozitív és negatív felületek viszonya, szimmetriák és aszimmetriák, zárt és folyamatos kompozíciók, színtani ismeretek) Textiltárgyak tervezésének, létrehozásának, mintázásának elméleti, stiláris és gyakorlati megalapozása A rajzi, művészettörténeti és viselettörténeti ismeretek alkalmazása a szakmai és esztétikai követelményeknek megfelelően a textiltervezésben Textil alapanyag-, minta- és formatervek készítése önállóan, kreatívan, magas esztétikai igénnyel A tervezéshez szükséges források, információk elérési útja, felhasználása a szerzői jogok figyelembevételével A tervezéshez szükséges gyűjtőmunka különböző típusai (pl. trendek, rétegigények, piaci információk, rendelkezésre álló alapanyagok és technológiák stb.) A textiltervek, vázlatok, terv-variációk, koloritok, makettek, modellrajzok manuális, ill. számítógépes képszerkesztő programmal való professzionális, esztétikus megjelenítése A szakma technológiai folyamatainak, anyagainak és eszközeinek megfelelő alkalmazása a textiltervezésben Ruházati felhasználású termékek, öltözékek vagy öltözködés kiegészítő tárgyak tervezése kreatív, egyéni módon Lakástextil felhasználású termékek tervezése az épített környezetnek és funkciónak megfelelően, kreatív, egyéni módon Fali- és tértextil alkotások tervezése kreatív, egyéni módon A tanult textiltechnikák kreatív alkalmazása kísérleti, új minőségek létrehozására való törekvés a tervezésben A teljes tervezési folyamat esztétikus dokumentálása 13. évfolyam, természettudományos kerettanterv Prezentációkészítés / Textiltervezési szakfeladat Prezentáció készítésére alkalmas számítástechnikai programok ismerete A prezentáció bemutatásának eszközei, feltételei Prezentáció szerkezetének, tartalmának megválasztása

Órakeret 16 óra

148 Esztétikai szempontok figyelembe vételével prezentáció, portfólió készítése Képfeldolgozó, képszerkesztő programok alkalmazása Tipográfiai és szövegtördelési alapszabályok ismerete és használata Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

Tematikai egység

A tematikai egység tartalom

13. évfolyam, természettudományos kerettanterv Textil szakmai rajz / Textiltervezési szakfeladat

Órakeret 15 óra

Rajzi, tervezési alapismeretek, (ritmusok, ismétlődési és stilizálási módok, átírások, rapportálás, léptékváltások, kicsinyítés-nagyítás, szimmetriák és aszimmetriák, zárt és folyamatos kompozíciók) Kötésrajz, kartonrajz Szabásrajz, modellrajz, divatrajz, divatillusztráció Modellezés, makettezés saját terv alapján 13. évfolyam, természettudományos kerettanterv Textilműves kivitelezés/ Textilműves

Órakeret 124 óra

Műhely és műteremkörnyezetben textilműves szakmai feladatok ellátása Technológiai- és anyagkísérletek végzése, törekedve az új minőségek létrehozására A tanult textiltechnikák kreatív alkalmazása, kísérletezés, új minőségek létrehozására való törekvés A teljes kivitelezési folyamat megtervezése az előkészítéstől az utómunkálatokig A legfontosabb textiltechnikák gyakorlati elsajátítása: kéziszövés, kárpit-, vagy szőnyegszövés, kézifestés és textilnyomás, varrás alapműveletei Festékek, színezékek és segédanyagok szakszerű használata Vegyes technikák alkalmazása és kísérletezési lehetőségek Utómunkálatok gyakorlata A textiltárgy kivitelezése során esztétikai és szakmai szempontokat figyelembe véve az elsajátított textiltechnikák (kéziszövés, kárpit-, vagy szőnyegszövés, kézifestés, textilnyomás, varrás) szakszerű alkalmazása A kivitelezés és/vagy kiviteleztetés során a jelenkor követelményeinek megfelelő kézműves és ipari technológiák alkalmazása Lakástextil felhasználású termékek kivitelezése a tervnek megfelelően Fali- és tértextil alkotások kivitelezése saját terv alapján 13. évfolyam, természettudományos kerettanterv Textilműves kivitelezés/ Öltözék- öltözék-kiegészítő

Órakeret 155 óra

A textilműves szakma legfontosabb technológiáinak, alapanyagainak, segédanyagainak, szerszámainak, berendezéseinek szakszerű alkalmazása A saját terv kivitelezéséhez a megfelelő alapanyagok és technológiák kiválasztása, alkalmazása A legfontosabb textiltechnikák gyakorlati elsajátítása varrás alapműveletei A kivitelezés és/vagy kiviteleztetés során a jelenkor követelményeinek megfelelő kézműves és ipari technológiák alkalmazása Textildíszítési eljárások gépi mintakendő Kézműves díszítési technikák filc, gomb, gyöngy, flitter Öltözék kiegészítők készítése Lakástextil felhasználású termékek készítése Vizsgamunkák előkészítése Vizsgamunkát készít A tervnek megfelelő technikát választ és konkrét tárgyat valósít meg

149 14. évfolyam 6. Könnyűipari gyártmányelőkészítés (szerkesztés-modellezés) 5 óra Elméleti óraszám: 64, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 96 Témakörök 2.0/6341-11 Gyártás előkészítés

Tartalmak Tanulói tevékenységformák Egy-és kétsoros, egyenes vonalú és karcsúsított kosztümök, kabátok 30/Alkatrészrajz (szabásminta) készítés, 30/Modellezések készítése, szerkesztése, 30/Alapszerkesztések készítése, 10/Modellrajz gyártmányrajz értelmezése, modellezése és szabásminta kialakítása kicsinyített méretben Férfinadrágok, ingek, mellények, egy-és kétsoros, sportos zakó szerkesztése, modellezése és szabásminta kialakítása kicsinyített méretben Női és férfidivatruhák szerkesztése, modellezése és szabásminta kialakítása (szoknya, női nadrág, blúz vagy ruha, blézer, férfinadrág, mellény, zakó) eredeti méretben manuálisan és számítógépes program segítségével Síkszéria készítése manuális és számítógépes eljárással. (szoknya, női nadrág)

2.0/6341-11 Gyártás előkészítés gyakorlat

Női és férfiruhák szabásmintájának felfektetése a textíliára és egyedi 30/Alkatrészrajz (szabásminta) készítés, 30/Modellezések készítése, szabása 30/Alapszerkesztések készítése, 10/Modellrajz gyártmányrajz értelmezése, Női és férfiruhák szabásmintáinak felfektetése, felfektetési rajzok készítése a gazdaságossági és a minőségi szempontok figyelembevételével, manuálisan és számítógépes szoftverrel A szabásminta korrigálása a megvarrt mintadarab alapján (Ha szükséges)

A továbbhaladás feltételei

150

Gyártástechnológia elmélet 4 óra Elméleti óraszám:128 , Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0 Témakörök 1.0/6341-11 Ruházati termékek készítése

Tartalmak

Tanulói tevékenységformák

A ruházattal szemben támasztott követelmények A textíliák terítésével, szabásával, varrásával, vasalásával és ragasztásával szemben támasztott

3.0/6341-11 Varrásalapozás

Vasalástechnológiai alapfogalmak

5.0/6341-11 Ruházati termékek készítése

Alapvető női és férfiruházati cikkek varrodai technológiai folyamata Alapvető női és férfiruházati cikkek varrodai technológiai dokumentációinak készítése

2.0/1313-11 Nyersáru raktározás gyakorlat

Nyersáruraktár kialakítása Nyersanyagok átvétele Nyersanyagtárolás Nyersanyagok előkészítése a feldolgozáshoz

30/Információk önálló rendszerezése, 30/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 40/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, 40/Ruhaipari nézeti és metszeti rajzok értelmezése, 20/Információk önálló rendszerezése, 20/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 20/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, 20/Információk önálló rendszerezése, 20/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 20/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 40/Tanult számítások alkalmazása a gyakorlatban

A nyersáruraktár gépeinek, berendezéseinek működése Munka-, tűz- és környezetbiztonsági előírások betartása 3.0/1313-11 Szabászatszervezés

A szabászat feladatai A szabászati munkafolyamat kialakításának elvei A szabászaton használt terítőgépek, szabászgépek, berendezések, eszközök fajtái A szabászaton használt terítőgépek, szabászgépek, berendezések, eszközök jellemzői A szabászaton használt terítőgépek, szabászgépek, berendezések, eszközök alkalmazási területének ismerete

30/Információk önálló rendszerezése, 30/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 40/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel

A továbbhaladás feltételei

151 Témakörök 1.0/6342-11 Gyártástechnológia

Tartalmak Varrás okozta sérülések Vasalás-, ragasztás-, és hegesztéstechnológiai ismeretek és alkalmazási területek Ruhaipari dokumentációk tartalmának ismerete

Tanulói tevékenységformák 20/Információk önálló rendszerezése, 30/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 20/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, 30 Önálló rajkészítési feladatok elvégzése

A továbbhaladás feltételei

Ruhaipari ábrák értelmezése, készítése és magyarázata Férfiruhákon formázóvarrások, szabásvonalak, hajtások, hasítékok, kötősávok, elejeszélek, gallérok, kézelők, zsebek, zsebfedők, pántok, ujjak készítésének ismerete. Ruhaipari ábrák értelmezése, készítése és magyarázata Női és férfiruhák (szoknya, nadrág, blúz, ing, mellény, ruha, kosztüm, zakó, kabát) műveleti sorrendjének az összeállítása a minőségi követelmények betarthatóságával A termékek műszaki leírásának, műveleti sorrendjének, ruhaipari ábráinak az elkészítése, a szervezés előkészítése. A dokumentációk számítógéppel való elkészítése

Gyártástechnológia gyakorlat 8 óra Elméleti óraszám:, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 256 Témakörök 5.0/6341-11 Ruházati termékek készítése gyakorlat

Férfiruházati cikkek (nadrág, mellény, zakó) mintadarabjának

Tartalmak

3.0/1313-11 Szabászatszervezés gyakorlat

Szabászati feladatok

elkészítése a minőségi követelmények figyelembevételével

A szabászati munkafolyamatok kialakítása A szabászaton használt terítőgépek, szabászgépek, berendezések, eszközök alkalmazási területei

Tanulói tevékenységformák 20/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 10/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, 70 Önálló feladatelvégzés mintadarab és bemutatás alapján 20/Információk önálló rendszerezése, 20/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 20/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 40/Tanult számítások alkalmazása a gyakorlatban

A továbbhaladás feltételei

152 Témakörök 1.0/6342-11 Gyártástechnológia gyakorlat

Tartalmak

Tanulói tevékenységformák 20/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, kötősávok, elejeszélek, 10/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, 50 Önálló feladatelvégzés mintadarab és gallérok, kézelők, zsebek, zsebfedők, pántok, ujjak elkészítése. bemutatás alapján Női és férfiruhák (szoknya, nadrág, blúz, ing, mellény, ruha, kosztüm, 20 Önálló dokumentálás mintadarab és bemutatás alapján zakó, kabát) műveleti

A továbbhaladás feltételei

Férfiruhákon formázóvarrások, szabásvonalak, hajtások, hasítékok,

sorrendjének az összeállítás, elkészítése. A termékek műszaki leírásának, műveleti sorrendjének, ruhaipari ábráinak az elkészítése, a szervezés előkészítése. Vasalás-, ragasztás-, és hegesztéstechnológiai meghatározása, alkalmazása Ruhaipari dokumentációk készítése Gépek berendezések kiválasztása A dokumentációk számítógéppel való elkészítése.

Könnyűipari gyártásszervezés 3 óra Elméleti óraszám: 32, Elméletigényes gyakorlati óraszám: , Gyakorlati óraszám: 64 Témakörök 2.0/1313-11 Nyersáru raktározás gyakorlat

Készletgazdálkodás

Tartalmak

3.0/1313-11 Szabászatszervezés

Szabászati munkafolyamat szervezése

2.0/6342-11 Gyártásszervezés

Munkaidő-kihasználás elemzése, munkanorma, munkabér Szervezést befolyásoló tényezők a varrodában A kötött és kötetlen ütem jellemzői A munkadarabok továbbítási lehetőségei, eszközei Szalagszervezési módszerek, munkahelyszervezés A termelés gazdaságosságának, a befejezetlen terméknek és az

Tanulói tevékenységformák 40/Leírás készítése, 30/Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás, 40/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 30/Információk önálló rendszerezése, 30/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 40/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 20/Információk önálló rendszerezése, 20/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 20/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 40/Tanult számítások alkalmazása a gyakorlatban

A továbbhaladás feltételei

153 Témakörök

Tartalmak

Tanulói tevékenységformák

A továbbhaladás feltételei

átfutási időnek a vizsgálata

Könnyűipari minőségbiztosítás és munkavédelem 2 óra Elméleti óraszám: 64, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 0 Témakörök 3.0/6342-11 A minőség létrehozásának módszerei

Tartalmak Minőség, minőségbiztosítás, minőségirányítás Ellenőrzés, megfelelősség, objektív bizonyíték, minősítési folyamat Könnyűipari termékek jellemzői: pontosság, használhatóság, tartósság, tetszetősség A könnyűipari szabványrendszerek. MSZ EN ISO 9000 szabványcsalád Minőségpolitika, minőségügyi kézikönyv, minőségbiztatási eljárások, utasítások, minőségügyi feljegyzések, bizonylatok Beérkező alapanyag, áru ellenőrzése Beszállítók teljesítményének felügyelete Gyártásközi ellenőrzés Termelőberendezések, mérőeszközök minőségképességének ellenőrzése Végellenőrzés: teljes körű, szúrópróba, mintavételes Textíliák fizikai és mechanikai vizsgálata Méretváltozás, vasalási és ragasztási jellemzők meghatározása Gyártásközi méret és mennyiség ellenőrzés Munkaművelet és alkatrész vizsgálat Munkadarab ellenőrzés Késztermék ellenőrzése szemrevételezéssel: esztétikai megjelenés, méretpontosság, felületi hiba, ragasztási és konfekcionálási hiba

Tanulói tevékenységformák 20/Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre, 80/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel,

A továbbhaladás feltételei

154 Informatika alkalmazása a könnyűiparban 2 óra Elméleti óraszám: 16, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 48 Témakörök 1.0/6232-11 Termelés-előkészítés

Tartalmak Napi- és hosszabbtávú feladatok Termelési kapacitás és átbocsájtóképesség számítása

3.0/6232-11 Kapcsolattartás

Informatikai eszközök használata: telefon, fax, internet, Az információk rendszerezett és célirányos továbbítása

6.0/6232-11 Termelés-tervezés és ellenőrzés, adminisztráció

Napi és havi termelési feladatok ütemezése számítógéppel Mennyiségtervezés, határidők, kapacitások tervezése Számítógépes-integrált automatikus gyártás Termelési rendszer hálózatos irányítása A minőséget biztosító előírások betartásának ellenőrzése,

Tanulói tevékenységformák 20/Információk önálló rendszerezése, 20/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 20/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 40/Tanult programkezelések, adatbeviteleli, feltöltési lehetőségek alkalmazása a gyakorlatban 20/Információk önálló rendszerezése, 20/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 20/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 40/Tanult programkezelések, adatbeviteleli, feltöltési lehetőségek alkalmazása a gyakorlatban 20/Információk önálló rendszerezése, 20/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 20/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 40/Tanult programkezelések, adatbeviteleli, feltöltési lehetőségek alkalmazása a gyakorlatban

visszacsatolások dokumentálása Gyors reagálás a változó piaci igényekre, korrekciók végrehajtása Információs hálózatok ismerete. Információs csatornák használata Hálózaton belüli információáramlás, visszacsatolás 6.0/6232-11 Termelés-tervezés és ellenőrzés, adminisztráció

Számítógépes üzemi adminisztráció ismerete Alap- és segédanyag-készletek nyilvántartása Anyaggazdálkodási feladatok A megrendelések feldolgozása Késztermékek raktári nyilvántartásának követése

20/Információk önálló rendszerezése, 20/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 20/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 40/Tanult programkezelések, adatbeviteleli, feltöltési lehetőségek alkalmazása a gyakorlatban

Szállítólevél készítése 7.0/6232-11 Számítógép-hálózatok

A számítógépes hálózatok felépítése Hálózati eszközök Hálózati szoftver

20/Információk önálló rendszerezése, 20/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 20/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 40/Tanult programkezelések, adatbeviteleli,

A továbbhaladás feltételei

155 Témakörök

Tartalmak Protokollok Hálózati biztonság

Tanulói tevékenységformák feltöltési lehetőségek alkalmazása a gyakorlatban

A továbbhaladás feltételei

Könnyűipari gépek számítógépes hálózatba való beillesztése, beállítása, menedzselése, távoli elérése

Informatika alkalmazása a könnyűiparban Corel 2 óra Elméleti óraszám: 16, Elméletigényes gyakorlati óraszám: 0, Gyakorlati óraszám: 48 Témakörök 1.0/6232-11 Termelés-előkészítés

Tartalmak Az új termék technológiájának meghatározása Alapanyagok, gépek, eszközök kiválasztása

5.0/6232-11 Termékfejlesztés és szerkesztés

A vevői elvárásoknak megfelelő, korszerű új termék kialakítása számítógéppel támogatott tervezőrendszer segítségével Számítógépes tervező rendszerek ismerete

Tanulói tevékenységformák 20/Információk önálló rendszerezése, 30/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 20/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30/Tanult programkezelés önálló alkalmazása 20/Információk önálló rendszerezése, 30/Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása, 20/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30/Tanult programkezelés önálló alkalmazása

A továbbhaladás feltételei

Műszaki leírás, technológiai utasítás készítése

Könnyűiparban alkalmazott anyagok 2 óra Elméleti óraszám: 16, Elméletigényes gyakorlati óraszám: , Gyakorlati óraszám: 48 Témakörök 3.0/6340-11 Áruismeret

Tartalmak Szövetvizsgálatok – kötésmód, szövetszerkezet, felületi jelleg meghatározása Szövetek lánc- és vetülékfonalainak vizsgálata, elemzése Színezési eljárások meghatározása Kötött-hurkolt kelmék szerkezeti felismerése Mintagyűjtemény készítése, rendszerezése Ruházati textíliák legismertebb fajtái, alapanyag és technológia

Tanulói tevékenységformák 20/Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban, 30/Olvasott szöveg önálló feldolgozása, 50/Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel,

A továbbhaladás feltételei

156 Témakörök

Tartalmak

Tanulói tevékenységformák

A továbbhaladás feltételei

szerinti csoportosítása Kereskedelmi megnevezések Ruházati textíliák feldolgozási tulajdonságai Ruházati kellékek fajtái, felhasználási területük Különféle textíliák összedolgozhatóságának feltételei Mintagyűjtemény alapján a textilméteráruk, kellékek, rövidáruk rendszerezése 4.0/6340-11 Anyagvizsgálatok

Szövetek nyersanyag-összetételének meghatározása mikroszkóppal, 20/Olvasott szöveg önálló feldolgozása, 60 Tanult vizsgálati eljárás önálló alkalmazása égetési 20 Jegyzőkönyv készítése a követelményeknek megfelelően próbával Szövetvizsgálatok Kötött-hurkolt kelmék vizsgálatai Anyagminták azonosítása Ruhaipari feldolgozás vizsgálatai (varrás- és ragasztás-technológiai vizsgálatok) Vizsgálati eredmények és a ruhaipari feldolgozás feltételeinek összefüggései Vizsgálati eredmények dokumentálása Laboratóriumi eszközök ismerete és biztonságos használata Kezelési útmutató készítése Adatok rögzítése, értékelése számítógépes programokkal Átlag, szórás, medián kiszámítása Anyagösszetétel kiszámítása %-osan Számítógép használata Szövegszerkesztés Táblázatkezelés

A központi program által előírt összefüggő 160 óra gyakorlatot, 11. és 12. év végén szervezzük, 80 és 80 órás megosztásban.

157

6. számú melléklet

ZÁRADÉK A pedagógiai programban a fenntartóra háruló többletkötelezettségről A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 26.§ (1) bekezdése alapján: „A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges.” A pedagógiai programban szereplő költségvetési támogatást igénylő feladatok megszervezése, végrehajtása előtt legalább 30 nappal az intézmény köteles beszerezni a fenntartó engedélyét. A többletkötelezettség mértékéről a fenntartó a hatályos költségvetésének figyelembe vételével dönt. Ezen záradék a hatályos pedagógiai program mellékletét képezi. Budapest, 2016. augusztus 31. ………………………………………. Dr. Enczi Jánosné igazgató olvasható neve és aláírása

158 7. számú melléklet Nevelőtestület jegyzőkönyve és Jelenléti íve

159

160

161

162

163

8. számú melléklet Szülői Munkaközösség jegyzőkönyve és Jelenléti íve

164

165 9. számú melléklet Intézményi tanács jegyzőkönyve

166 10. számú melléklet Diákönkormányzat jegyzőkönyve