SZEGEDI FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA. Szeged, 2013

SZEGEDI FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Szeged, 2013.

Iskolánk jelmondata: ............................................................................................................................. 4 JelképünK : A bagoly.............................................................................................................................. 5 BEVEZETŐ .............................................................................................................................................. 6 1. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA .............................................................................................. 8 1.1. AZ OKTATÓ NEVELŐ MUNA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, eljárásAI ..... 9 1.1.1. Alapelvek, értékek .................................................................................................................... 9 1.1.2. Célok és ezekhez kapcsolódó feladatok ................................................................................. 11 1.2. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL kapcsolatos pedagógiai tevékenységek ........................................... 13 1.2.1. Szociális és állampolgári kompetenciára nevelés (nemzeti értékek, hagyományok tisztelete, kultúrák iránti nyitottság):................................................................................................................ 14 1.2.2. Személyes kompetencia (Hatékony, önálló tanulás, egészséges és kulturált életmódra nevelés, művészeti tudatosság): ...................................................................................................... 15 1.2.3. Kognitív kompetenciák fejlesztése (matematikai kompetencia, természettudományos kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia, digitális kompetenciák): ...... 18 1.2.4. Kommunikációs kultúra kialakítása (Anyanyelvi és idegen nyelvi):........................................ 19 1.2.5. Speciális kompetenciák (szakmai képzés alapozása): ............................................................ 20 1.3. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL kapcsolatos feladatok ........................................................................... 21 1.3.1. A különböző műveltségi területekhez kapcsolódó feladataink: ............................................. 21 1.3.2. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztő feladatai: ..................................................... 24 1.3.3. Szabadidő-szervezés közösségfejlesztési területei: ................................................................ 25 1.3.4. Az iskola hagyományainak szerepe a közösségfejlesztésben ................................................. 26 1.4. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ............................................................ 28 1.5. egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................................... 30 1.5.1. Az egészségnevelés célja ........................................................................................................ 30 1.5.2. Az egészségnevelés feladata .................................................................................................. 30 1.5.3. Az egészségfejlesztés főbb területei ...................................................................................... 31 1.5.4. Módszerek, eszközök.............................................................................................................. 31 1.5.5. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ...................................................................... 32 1.6. kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység .................................. 34 1.6.1. Sajátos nevelési igényű tanulók: ............................................................................................ 34 1.6.2. A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulók ................................... 38 1.6.3. A tehetség kibontakoztatása .................................................................................................. 39 1.6.4. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok:........................................................................ 40 1.6.5. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program: ..................................... 41 1.6.6. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység: .............................................................. 42 1.7. AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBA VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTEL RENDJE ............................... 43 1.8. A SZÜLŐ, TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI ........................................ 45 1.8.1. A diákokkal való kapcsolattartás: ........................................................................................... 45 1.8.2. A szülőkkel való kapcsolattartás formái ................................................................................. 45 1.8.3. Kapcsolattartás az iskola külső partnereivel: ......................................................................... 47 1.9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA VIZSGASZABÁLYZATA ............................................................... 48 1.9.1 A vizsgaszabályzat célja ........................................................................................................... 48 1.9.2 A vizsgaszabályzat hatálya ....................................................................................................... 48 1.9.3 Az egyes vizsgatantárgyak részei, követelményei és értékelési rendje ................................... 49 1.9.4. A vizsgatárgyak részei és követelményei................................................................................ 50 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ............................................................ 56

2

1.11. A felvételi eljárás különös szabályai ............................................................................................ 56 1.12. Az iskola képzési rendje ................................................................................................................ 59 1.13. Az iskolában tartott egyéb foglalkozások .................................................................................... 67 1.13.1 A diákszínpad ......................................................................................................................... 68 1.13.2 Az iskolai énekkar ................................................................................................................. 68 1.13.3 Diáksportkör ......................................................................................................................... 68 1.13.5. Erdei iskola, projektzáró tanulmányi kirándulások .............................................................. 69 1.13.6. Fekete István Hét .................................................................................................................. 69 1.13.7. A mindennapi tanulást kiegészítő képzési formák, korrepetálások ..................................... 70 1.13.8. A tanítási órák keretében meg nem valósítható egyéb foglalkozások ................................. 70 2. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE ..................................................................................................... 73 2.1 A választott kerettantervek megnevezése ...................................................................................... 74 2.2. A választott kerettanterv feletti óraszám ...................................................................................... 75 2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei .......................... 77 2.4. A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai folyamatok helyi megvalósítása .............. 79 2.4.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai folyamatainak megvalósítása ................................................... 79 2.4.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai folyamatainak megvalósítása .................................................... 79 2.4.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai folyamatainak megvalósítása ................................................... 80 2.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ........................................................ 80 2.5 Mindennapos testnevelés szervezése .............................................................................................. 81 2.6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ............................... 82 2.7. Projektoktatás ................................................................................................................................ 82 2.8. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ...................................................................... 83 2.8.1. A tanulási esélyegyenlőség biztosításának elvei .................................................................... 84 2.8.2. A szociális hátrányok kezelése ............................................................................................... 85 2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái .................... 86 2.9.1. A tanulói értékelés formái: ..................................................................................................... 86 2.9.2. Érdemjegy adása, osztályozás ................................................................................................ 88 2.9.3. Írásbeli beszámoltatások, korlátozások ................................................................................. 88 2.9.4.Hallássérültek értékelése ........................................................................................................ 89 2.9.5. Sajátos nevelési igényű tanulók értékelése („egyéb fogyatékos” tanuló) ............................. 90 2.9.6. Mozgáskorlátozott gyermekek értékelésének szempontjai ................................................... 90 2.10. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ............................. 91 2.11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei .................................................... 92 2.12. a tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek .......................... 93 2.13. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ............................................................... 94 2.13.1. Az iskolai egészségnevelés ................................................................................................... 94 2.13.2.A környezeti nevelés pedagógiai célkitűzései az alábbiak: ................................................... 97 2.14. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei........................... 98 2.14.1. Értékelési hagyományok ...................................................................................................... 98 2.14.2. A jutalmazás és büntetés alkalmazásának elvei: .................................................................. 99 MELLÉKLET .......................................................................................................................................... 102

3

ISKOLÁNK JELMONDATA: "... az idő múlhat, a szépség és jóság, a szeretet és az igazság nem múlik el az évszakokkal, nem múlik el az emberekkel, hanem örökös, mint a testetlen valóság, s ezekből annyit kap mindenki, amennyit megérdemel." (Fekete István: Tüskevár)

4

JELKÉPÜNK : A BAGOLY

A bagoly Pallasz Athénét, a bölcsesség görög istennőjét jelképezi. A bagoly a sötétséggel való kapcsolata révén vált a tudomány jelképévé. Bölcs állatnak tartják sok más kultúrában is, mivel éjjeli életmódját a szorgos tudósok, a bölcsek virrasztásával

hozták

összefüggésbe.

Az

bennszülöttek

hitvilágában

a

baglyoknak

jóstehetségük

és

amerikai

természetfeletti

hatalmas tudásuk van. A

keresztény

hagyomány

szerint ez a madár a bölcsességet

krisztusi jelképezi, amely a

sötétben

megváltatlanok

között

Fekete

István

tévelygő mutatkozik.

regényalakjait

bölcsességre

a

természet tanította.

Regényeinek

a

bagoly -Hu- egyik

legkedvesebb szereplője. Sorsa összefonódott a vele egy tájon élő emberek sorsával, történelmüket, életüket tükrözi tágra nyitott figyelő bagoly szeme.

5

BEVEZETŐ Köszöntjük pedagógiai programunk olvasóját!

Szeretnénk e rövid bemutatkozás keretében felkelteni az Önök érdeklődését elkészült programunk iránt, s azt szíves figyelmükbe ajánlani. " .... emberi mivoltunkban mind egyelőek vagyunk, és mindannyiunknak azonosak az emberi jogaink. Mint emberi lény senki sem kevesebb a másiknál, a helyét és biztonságát mindenkinek meg kell lelnie ezen a földön...." (Pearl Buck: A gyermek, aki soha nem nőtt fel) Az emberi harmónia két dolgon múlik. Az egyik, hogy szeretem-e azt, amit csinálok és hogy a munkámban sikeres vagyok-e. Erre a harmóniára kell nevelnünk tanítványainkat. Ezért meg kell tanítanunk őket arra, hogy tekintsék magukat értéknek, hogy jóban legyenek önmagukkal. Igazi védettséget személyiségük épsége biztosít. Fontos, hogy a gyerekek ne szorongással, félelmekkel terhesen éljék végig iskolás éveiket. Igyekszünk ezért egyszerre szigorú, határozott és ugyanakkor elfogadó, szeretetteljes nevelők lenni. Olyan sokrétű és színvonalas munkát próbáltunk meg felelősséggel tervezni, elsősorban tanulóink érdekeit és szüleik elvárásait figyelembe véve, mely a fent említett harmónia kialakítására törekszik. Az ember része a világnak. Nem korlátlan ura annak, de felelőse: munkálkodik benne, törődik vele, gondozza, alakítja. S minden egyes ember felelős a másikért, tisztelettel tartozik a másik ember iránt. Az iskolának több funkciója van, nem kizárólag a tudás átadásának a helye, hanem világképet, emberképet ad. Az iskola élettér: a család, a lakás, a szomszédság, az utca és a természet mellett a tájékozódás, a tevékenység helye. Fontos, hogy jó tartózkodási helye legyen a gyermeknek. Az iskola a tapasztalás helye is, ahol az egyes ember megtapasztalja a szükségszerűséget, az előnyöket és az élet értékét. Ennek a közösségnek a modelljén tanulja meg a gyermek a békés, igazságos, rendezett, felelősségteljes együttélés alapfeltételeit és ismeri meg mindazokat a nehézségeket, amelyeket mindez jelent. Az iskola kísérleti tere egy létező világnak. Ha az iskola

6

élettér, az egész személyiség kell, hogy kibontakozhassék benne, ezért a tanítást tapasztalással igyekszünk kiegészíteni. Ezen gondolatok jegyében készült el iskolánk pedagógiai programja, s ezen gondolatok jegyében szeretnénk munkánkat folytatni, s terveinket megvalósítani. A Fekete István Általános Iskola Szeged egyik peremkerületében, Kecskéstelepen működik. Az intézmény barátságos környezetben, jól megközelíthető helyen, a nagy forgalmú utaktól távol található. Környezete szépen parkosított terület, zöldnövényzet veszi körül. Nagy udvara van, melyen játszótér, hinták, fajátékok, mászókák, sportlétesítmények fogadják a gyerekeket. Gyermekközpontú intézményünk felvállalta a Szegeden és vonzáskörzetében élő mozgáskorlátozott (szellemileg ép) gyerekek konduktív pedagógiai rendszerrel történő integrált nevelését-oktatását és hallássérült tanulók integrálását is. A gyermekek számára elengedhetetlenül fontos a többi gyermek, a kortársak közelsége. Ez szocializációjuk feltétele, fejlődésük záloga. Az integráció nagyon lényeges mind a sajátos nevelési igényű, mind az egészséges gyermek szempontjából, mert a sérült gyermek saját sorstársaitól kevesebb ingert kap, mint

egészséges

társaitól.

Az

egészséges

gyermek

személyisége

alakulása

szempontjából pedig fontos, hogy látván sérült társaikat egyre inkább elfogadják és segítik őket, s ezt nem kérésre, hanem belső indíttatásból teszik. Sajátságos arculatunk felvállalása mellett szervezi intézményünk a gyerekek iskolában és iskolán kívül eltöltött idejét.

7

1. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA

8

1.1. AZ OKTATÓ NEVELŐ MUNA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Iskolánk névadója: Fekete István Fekete István elsősorban ifjúsági író. Műveiben a természet szeretete, az ökológiai egyensúly megtartására való törekvés, a valós emberi értékek tisztelete (becsületesség, őszinteség, hűség, kitartás, a munka szeretete, humanitás) tükröződik. Történeteiben a jó és a rossz egyensúlyban jelenik meg, ösztönözve ezzel arra, hogy az olvasó megértse az élővilág ellentmondásait, s ő maga is törekedjen a természet harmonikus részévé válni. A könyvek gyermek- és állatszereplői olyan emberi magatartási példákat tárnak elénk, melyek elfogadásra, szeretetre, az élet tiszteletére tanítanak bennünket. 1.1.1. Alapelvek, értékek Kooperatívitás, fenntarthatóság elve Iskolánk csak akkor lehet eredményes, ha érzékeny a felhasználók igényeire, folyamatos és építő együttműködést folytat környezetével. Ha nem elválaszt, hanem összeköt, ha lehetőséget ad az együtt-gondolkodásra, a közös munkára, az alkotásra. Így a gyerekek is megtapasztalhatják az együttműködés szükségességét, annak lehetőségeit, formáit. Az iskola azzal, hogy erre is mintát ad, gyakorlatot biztosít, felkészíti tanítványait a valós világ tényezőivel való együttélésre. Személyközpontúság Erősítjük,

fejlesztjük a tanulók pozitív

személyiségjegyeit, keressük

pozitív

adottságaikat, képességeiket. Kiemelten kezeljük tanulóink egyéni sajátosságait, ösztönözzük őket képességeik kibontakoztatására és a megfelelő teljesítményre. Segítjük az iskolánkban tanuló mozgás- és hallássérült gyerekeket, értékeljük erőfeszítéseiket, példát mutatunk a kölcsönös alkalmazkodásra. Humánum, tolerancia, empátia A tanuló és a nevelő egyenrangú partnerként vesz részt a nevelés-oktatás folyamatában. Hangsúlyt helyezünk a gyermeki jogok teljes körű érvényesítésére és védelmére.

9

Elfogadjuk és figyelembe vesszük a szociálisan és mentálisan különböző vagy testi, érzékszervi adottságaikban eltérő, illetve más kultúrájú társakat. Az egészséges körülményeket és az életkorhoz illeszkedő terhelés feltételeit következetesen megvalósítjuk. Elítélünk minden hátrányos megkülönböztetést, szem előtt tartva a gyermekek mindenek felett álló érdekeit. A szakmai tudás megbecsülése Értékesnek tekintjük a szaktudást, azokat az elméleti és gyakorlati ismereteket, amelyeket tanulással kellett elsajátítani, a tudás átadásának képességét és hasznosítását mások számára. Fontosnak tartjuk az új módszerek megismerését, az iskola szükségleteinek megfelelő önképzést, a hivatástudatot, elkötelezettséget. A nevelőtestület tagjai személyes példamutatással, illetve változatos pedagógiai eszközökkel, módszerekkel segítik a tanulók helyes szemléletének, viselkedésének, magatartásának kialakítását. A természet szeretete, védelme Iskolánk névadójának szellemében értéknek tekintjük a bennünket körülvevő élő és élettelen környezetet, ennek védelmére, szeretetére, megóvására neveljük tanulóinkat. A természet részeként saját és tanulóink egészségnevelését is szem előtt tartjuk. Hagyományőrzés Őrizzük

nemzeti

hagyományainkat,

ápoljuk

hazánk

kiemelkedő

történelmi

eseményeinek emlékét, ezzel erősítve a tanulók nemzettudatát. Fontosnak tartjuk az iskolához, a közösséghez tartozás érzését tápláló hagyományok továbbvitelét. A pozitív tulajdonságok figyelembe vétele A tanulók megítélésében pozitív tulajdonságaikra helyezzük a hangsúlyt. Ezek erősítésével a nem kívánatos magatartási szokások háttérbe szorulhatnak.

10

1.1.2. Célok és ezekhez kapcsolódó feladatok A fenti alapelvekhez kapcsolódnak pedagógiai céljaink, melyek: H: hosszú távú, K: középtávú, R: rövidtávú, illetve F: folyamatos célok lehetnek. A célok megvalósulásához a tantervi anyag, a tanórán kívüli, a szabadidős tevékenységek során adódó oktatási és nevelési lehetőségek kihasználásával és a személyes példamutatás nevelő hatásával, a pedagógus szakmai autonómiáját figyelembe véve juthatunk el úgy, hogy közben törekszünk tárgyi és módszertani eszközeink folyamatos megújítására.

Pedagógiai célok: I. Nevelés területén 

A másik ember tiszteletére, személyiségének elfogadására, segítségnyújtásra nevelünk. H



Fogékonnyá tesszük tanulóinkat saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok, a társadalom értékei iránt. Megismertetjük tanulóinkkal az aktív környezetvédelem lehetőségeit. H



Törekszünk a tanulók eddig szerzett szokásaira alapozva a helyes magatartás kialakítására és az önfegyelem fejlesztésére. H



Iskolánk teret és lehetőséget ad a gyermekek játék és mozgás iránti vágyának kielégítésére. H



Segítjük tanulóink egészséges testi, lelki fejlődését. K



Törekszünk az érzelmi nevelés erősítésére. H



Ápoljuk a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő szinten a nemzeti és iskolai hagyományainkat. R



Fejlesztjük a szociális és az életviteli kompetenciákat. F

11

II. Oktatás területén 

Esélyegyenlőséget biztosítunk iskolánk minden tanulójának, így a mozgás- és hallássérült tanulóknak is. H



Segítjük a kiemelt figyelmet igénylő gyerekek fejlődését. R



A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában közvetítünk környezettudatos elemi ismereteket, fejlesztjük az ezzel kapcsolatos alapvető képességeket és alapkészségeket, kulcskompetenciákat. H



Segítjük a tehetséges tanulókat képességeik kibontakoztatásában. R



Fejlesztjük a diákok anyanyelvi, matematikai és gondolkodási kompetenciáját. F



Törekszünk kommunikációjuk fejlesztésére. F



Bekapcsolódunk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációs felkészítésébe. F



IKT eszközöket alkalmazunk. Használjuk a Sulinet digitális tudásbázis anyagát az óráinkra való felkészülésnél. F



Alkalmazzuk a modern tanulásszervezési eljárásokat (kooperatív technikák, projektoktatás, témahét, oktatás, stb.). F

III. Szakmai tudás területén 

Törekszünk arra, hogy az iskola dolgozói optimális szakmai felkészültséggel lássák el feladatukat.(IKT eszközök használata, kooperatív technikák alkalmazása, különböző tanulásszervezési eljárások alkalmazása, úgymint témahét, projektoktatás, egész napos iskola, stb.) K



Pedagógusaink folyamatosan gazdagítják szakmai ismereteiket. F



A pedagógusok bővítik az integrációval kapcsolatos szakmai ismereteiket. F



Törekszünk az önálló tanulói ismeretszerzés képességeinek kialakítására. F



Segítséget nyújtunk tanulóinknak a pályaválasztásban. R



Közvetítjük az általános műveltség megszerzéséhez szükséges alapismereteket, felkészítjük tanulóinkat a középiskolai tanulmányokra. H



Kiemelten kezeljük az anyanyelvi kompetencia fejlesztését, a kommunikációt és a gondolkodásra fejlesztést. F



Kiemelten kezeljük az idegen nyelv és a számítástechnika oktatását. R



Fejlesztjük az IKT kompetenciákat. F

12

IV. Kapcsolatok területén 

Célunk, hogy javuljon az iskola pozitív megítélése. R



Erősítjük a szülői ház és az iskola kapcsolatát. F



Az iskola vezetősége motiválja a pedagógusokat, értékeli munkájukat. R



Törekszünk a rendszeres és kielégítő információáramlásra. F



Fejlesztjük a Szociális, az Életviteli és Állampolgári kompetenciákat. F

V. Tárgyi és személyi feltételek területén 

Biztosítjuk tanulóink esélyegyenlőségét a tárgyi környezet területén is. K



Biztosítjuk az integráció és a korszerű oktatás, nevelés tárgyi és személyi feltételeit. K



Biztosítjuk a kompetenciák fejlesztéséhez szükséges IKT eszközöket. K

1.2. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK A legnagyobb igazságtalanság a nem egyenlőket egyenlőként kezelni. El kell fogadnunk,

hogy

biológiai,

pszichológiai

értelemben

eltérő

sajátosságokkal,

adottságokkal, más-más személyiségjegyekkel rendelkezünk. A tehetségeseknek, a valamilyen területen kiemelkedő tanulóknak meg kell adnunk azt a lehetőséget, hogy az adott területen gyorsabban haladjanak, többet tanulhassanak. Az alul teljesítőknek meg kell adni a felzárkózás lehetőségét annak érdekében, hogy el tudják sajátítani azt a tananyagot, amely a továbbhaladáshoz szükséges. Mindez közös fejlesztéssel történjék, de oly módon, hogy differenciált, egyénre szabott fejlesztési lehetőséget is biztosítson. Az egészséges személyiségfejlődés szempontjából kiemelkedő szerepe van az iskolai közösségnek. Iskolánkban a tanítási-tanulási folyamat teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, edzi akaratukat; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. A személyiség egészséges fejlődése szempontjából cél a személyes kompetenciák fejlesztése .

13

1.2.1.

Szociális

és

állampolgári

kompetenciára

nevelés

(nemzeti

értékek,

hagyományok tisztelete, kultúrák iránti nyitottság): Olyan személyiség nevelése, aki önmaga és mások iránt igényes, akinek fontos az eredményes munka, a tanulás. Ismeri a legfontosabb, a társadalom által elfogadott erkölcsi

normákat,

ezek

alapján

törekszik

saját

egyéniségének,

céljainak

megvalósítására. Ez a kompetencia a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltétele, amennyiben konfliktusokat is meg tud oldani. Lehetővé teszi, hogy a közélet aktív résztvevői legyünk. Oktató – nevelő munkánk során kialakul:  a világ megismerésének igénye, nyitottság az élményekre, az esztétikumra, az alkotás, a gondolkodás, a jól végzett munka örömére;  a család tisztelete, a szülők, a nagyszülők megbecsülése, szeretete, fogékonyság az emberi kapcsolatokra, barátságra;  kulturált magatartás, kommunikáció és együttműködési készség a közösségben;  a magyarság, a szülőföld, a haza nemzeti értékeinek megismerésének igénye, szeretete, ápolása, a közösséghez való tartozás, az identitás;  az alkotmányosság, a törvényesség, az emberi jogok tiszteletben tartása, a kisebbségek, etnikumok, más népek egyenlőségének, jogainak elismerésének gyakorlata.

Feladatok:  Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása, valamint meggyőződéssé alakítása.  Kiemelt jelentőségű annak tudatosítása, hogy az emberi élet méltósága a legfontosabb.  Rá kell ismertetnünk diákjainkat, hogy a célokhoz értékek tartoznak és tudni kell választani az értékes és értéktelen közül.  Tudatosítanunk kell, hogy a pozitív értékek választása, vállalása elszántságot, akaratot, helytállást, türelmet, néha lemondást igényel.  Tudatosítjuk a gyerekekben, hogy a család társadalmi feladata az érzelmi védettség, a gyermeknevelés, az életfeltételek biztosítása. Ezért a harmonikus családi élet megkívánja a családtagok közötti őszinte megbecsülést; a szülők, nagyszülők, testvérek szeretetét, tiszteletét. A családi feszültségek, konfliktusok kezelése alkalmazkodást, munkamegosztást igényel. 14

 Feladatunk a tanulók állampolgári nevelése, az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Célunk, hogy érzékennyé tegyük őket a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Fontos, hogy tanulóinknak igényük legyen az osztály- és iskolai közösségben, valamint a helyi közéletben való részvételre. Ennek színterei a tanóra és a tanórán kívüli tevékenységek. 1.2.2. Személyes kompetencia (Hatékony, önálló tanulás, egészséges és kulturált életmódra nevelés, művészeti tudatosság): Diákjaink vállalják saját egyéniségüket, higgyenek önmagunkban, törekedjenek a reális önértékelésre, önbecsülésre, önfejlesztésre. Értsék meg és fogadják el a pubertás kor változásait, legyenek képesek kezelni annak nehézségeit, azonosuljanak a nemi szerepekkel. Tudatosan törekedjenek a testi – lelki egészség megóvására, az élet tiszteletére. Alakítsanak ki helyes egészségügyi szokásokat, sajátítsák el a személyi- és környezeti higiénia szabályait, szeressék, védelmezzék a természeti környezetet. Tanulói munkáltatás, önálló ismeretszerzés lehetőségének biztosításával ökologikus szemlélet alakuljon ki bennük, fejlődjenek az ehhez szükséges képességek, alakuljon ki az igény az ismeretek tapasztalati úton való megszerzéséhez. A személyiségük kialakításában és formálásában a legnagyobb szerepet maga az egyén játssza. Olyan nyitott, önálló, önművelésre képes, helyes önértékeléssel bíró, együttműködésre képes, toleráns fiatalokat kívánunk nevelni, akik rendelkeznek az alapvető erkölcsi normákkal, a döntéshozatalhoz szükséges képességek birtokában vannak, törekszenek az egészséges életmód elsajátítására, felelősségteljesen gondolkodnak a természeti és az épített környezet megóvásáról, őrzik és ápolják nemzeti hagyományainkat. Olyan felnőttként szeretnénk látni őket, akik természeti és alkotott környezetével egyensúlyban lévő személyiséggé válva eredményesek a pályaválasztásban és megtalálják az egyéni boldogulásuk útját is.

Oktató-nevelő munkánk során: 

Tudatosítjuk, hogy minden gyermek egyedi és különleges személy, aki folyamatosan fejlődik és változik, s maga is képes ezt a fejlődést befolyásolni.

15



Fontos, hogy ismerje önmagát, bízzon önerejében, törekedjen a helyes énkép kialakítására.



Igényt ébresztünk a tanulóban saját személyiségének kibontakoztatására az önfejlesztés módszerével (Erre alkalmas a pozitív gondolkodás és magatartásmód, az önuralom, önfegyelem fejlesztése, akarati tényezők fejlesztése, a lemondás, az áldozathozatal, a kitartó szorgalom a tűrőképesség, az objektivitásra törekvés, a rendszeres önkontroll, a változtatási készség).



A személyiségfejlesztés komplex folyamatában feltárjuk, értelmezzük azokat a hatásokat is, amelyek a tanulókat az iskolai környezeten kívül érik.



Megtanítjuk önállóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is.



Felkeltjük igényét, hogy tudását és képességeit olyan helyzetek sokaságában használja, melyekben a motiváció és a magabiztosság elengedhetetlen feltételként jelentkezik.



Felkeltjük érdeklődését az esztétikai megismerés iránt, illetve az élmények, elképzelések, érzések kreatív kifejezésére ösztönözzük.

Feladatok: 

Feladatunk az egészséges életvitel kialakításához szükséges ismeretek átadása, attitűdök, készségek, döntési képességek fejlesztése, a viselkedés befolyásolása, az életvezetés szempontjából fontos készségek kialakítása.



Az iskolai egészségvédelem megköveteli a személyi higiénia megtartását, gyakoroltatja a tanulókkal az önellátásra és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységeket.



Törekszünk arra, hogy a tanulók felmérjék döntéseik, cselekedeteik eredményeit, környezetükre gyakorolt hatását tanórákon és szünetekben egyaránt. Feladatunk, hogy a tanulókkal a különböző foglalkozások keretében (osztályfőnöki óra, tanórák, tanórán kívüli foglalkozások) megtapasztaltassuk a döntési folyamatokat.



A változatos iskolai élet megszervezésekor – amelyben a tanulás, a játék, a munka és a pihenés összehangolt képet mutat – fontos az egyensúly megteremtése a gyermeki tevékenységek között, ez az egyensúly egyben minta is legyen számukra.



Biztosítjuk tanulóink számára a mindennapos testmozgást, testi képességeik fejlesztését (testnevelés órák, sportkörök, séta, játék, stb.).

16



Lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyerekek az iskolán kívül is élményhez juthassanak (amennyiben a szülő vállalja a program költségeit, vagy pályázati úton az iskola biztosítani tudja) kirándulás, táborozás, kulturális programok keretében, környezetünk

és

városunk

megismertetésével,

természetvédelmi

feladatok

elvégzésével, és egyéb közös munkálkodással. Arra törekszünk, hogy a tanulók a tervezéstől a megvalósításon, részvételen át az összegzésig, értékelésig részei legyenek a folyamatoknak. 

Felnyitjuk a gyerekek szemét a globális problémákra (környezetszennyezés, erdők pusztulása, káros szenvedélyek művelése).



Az osztályterem, az iskola belső terei és külső területeinek rendben tartatásával a munka fontosságát tudatosítjuk.



A lelki egészségnevelés feladatkörébe tartozik a viselkedéskultúra kialakítása, a személyes méltóság megtartása, a belső egyensúly megtalálása, megőrzése, az önmegismerés, az önkontroll, a frusztráció és a siker kezelése; az önmagáért vállalt felelősség, az önálló magabiztos fellépés; a lelki változások megértése, elfogadása; nemi szerepvállalás, a kudarc és az indulatok helyes kezelése, önfejlesztés, önművelés, tanulási stratégiák elsajátítása.



Az egymás közötti viszony, magatartás alapján alakítjuk ki a másokra való figyelés, a támogató kapcsolatok kialakításának igényét; legyen készség szintű a tolerancia mások szokásainak megismerése és tiszteletben tartása közben; a csoportnormák megismerése, elfogadása, a hozzájuk való alkalmazkodás, a szabálykövetés épüljön be a hétköznapi viselkedésükbe; az együttlét élménye érzékenyítse a konfliktustűrő képességüket, segítőkészségüket, és az együttműködést az élet problémáival való megküzdés megtanulása során.



A

nevelői

példaadással,

a

káros

szenvedélyek

megelőzését

szolgáló

beszélgetésekkel, előadásokkal, meggyőzéssel óvjuk tanulóinkat a káros hatásoktól (dohányzás, alkohol, drog, stb.). 

Feladatunk a gyermeki kíváncsiságra építve az intellektuális-művelődési igény felébresztése. Így fejlesztjük önálló ismeretszerzéshez szükséges képességeket. Fel kell ismertetni, hogy tanulás minden olyan folyamat, amely az ismeretek, készségek, képességek elsajátítását, fejlesztését eredményezi. Ez olyan szakadatlan folyamat, melynek eredménye a tudás, a műveltség. Így valósul meg esztétikai

17

szemlélődés során az esztétikai érzék fejlesztése, az élmények befogadása során az alkotás igénye, és az ember saját megnyilvánulásaival kapcsolatos igényesség. 

Fejlesztjük

tanulóink

szépérzékét

színházlátogatással,

zenehallgatással,

filmvetítéssel, művészi tevékenység biztosításával, s nem utolsó sorban a kulturált tárgyi környezet biztosításával. 

Számtalan színterét biztosítjuk az információ megszerzésének és feldolgozásának (kooperatív eljárások, digitális információ, projektfeldolgozás, stb.).

Ennek a színterei a tanóra és a tanórán kívüli tevékenységek .

1.2.3.

Kognitív

kompetenciák

természettudományos

kompetencia,

fejlesztése

(matematikai

kezdeményezőképesség

kompetencia, és

vállalkozási

kompetencia, digitális kompetenciák): 

Olyan képességeket, készségeket alakítunk ki, amelyekkel tanulóink képessé válnak a továbbtanuláshoz szükséges ismeretanyag megszerzésére, a továbbépíthető tudás elsajátítására.

 Fejlesztjük a megfigyelő-, koncentráló képességet; törekszünk a kíváncsiság, érdeklődés fenntartása, fokozására.  Erősítjük a tanulási motivációt.  Tapasztalati úton szerzett ismereteket nyújtunk, alapkészségeket alakítunk ki.  Diákjainkat felkészítjük az egyéni ismeretszerzésre.  Egészséges teljesítmény-központú szemléletet alakítunk ki.  A problémamegoldó gondolkodást, a kreativitást fejlesztjük.  Igényt támasztunk a folyamatos és sokoldalú önművelésre.  Esztétikai, művészeti, erkölcsi értékek felismerésére vezetjük, és megalapozzuk a gyermekek ízlését.  Annak felismerésére neveljük őket, hogy az önmaguk és a mások által megszerzett tudás érték és továbbfejleszthető.  Kialakítjuk a képességet a fogalmak, érzések, tények és vélemények kifejezésére és értelmezésére írásban és szóban, a helyes és kreatív nyelvhasználatra.  A

természetben

lezajló

folyamatok

magyarázatára

és

előrejelzések

megfogalmazására tesszük képessé.  Az e körbe kompetenciák segítik az emberi tevékenységek okozta változások megértésében, a fenntartható fejlődésért viselt egyéni és közösségi felelősség megfogalmazásában. 18

 Képes legyen az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatára.  Ismerje meg szűkebb és tágabb környezetünket, és ismeretei birtokában ragadja meg a kínálkozó lehetőségek.  Neveljük kreatív magatartásra, újításra való törekvésre, a kockázat vállalásának képességére.

Feladatok:  Minden tantárgy keretén belül megismertetjük, kiválasztatjuk és gyakoroltatjuk a tanulók számára legjobb, a tantárgyak sajátosságaiból adódó tanulási módszereket. Tanítjuk a tanulást!  A szülőkkel együttműködve biztosítjuk a rendszeres napi tanulás feltételeit (napközi, tanulószoba, otthoni tanulás).  Az adott tantárgy jellegétől függően biztosítjuk a tanulói kísérleteket, szemléltetést, a kialakíta megfigyelések szóbeli megfogalmazása, a racionális gondolkodásmód. Megköveteljük az alapfogalmak tudását.  Fokozatosan,

egyéni

képességekhez

mérten,

egyre

összetettebb

feladatok

megoldására ösztönözzük tanulóinkat.  A problémamegoldó, az ismereteket alkalmazni tudó gondolkodásmód fejlesztése. A gyakorlás, a tapasztalatgyűjtés során a döntéshozás képességének kialakítása.  Elérjük,

hogy

a

tanulók

rendelkezzenek

elemi

gazdálkodási,

vállalkozói

ismeretekkel, alkalmazható tudással a legelemibb háztartási ismeretek körében.  Képes legyen célkitűzései érdekében egyéni terveket készíteni és végrehajtani.  Megismerik választott szakmájukat.  A könyvtár rendszeres látogatásával elősegítjük, hogy a könyvek használata tanulóink életformájává váljon, fejlődjön értő olvasásuk. Színterei: Tanóra és tanórán kívüli tevékenységek keretében 1.2.4. Kommunikációs kultúra kialakítása (Anyanyelvi és idegen nyelvi):  Olyan kommunikációs kultúra kialakítása, ami képessé teszi a tanulót az ismeretszerzésre, a tanulásra, az emberi kapcsolatokra, az együttműködésre, közösségbe való beilleszkedésre.  A beszéd- és kifejezőkészség fejlesztése: az anyanyelv elsajátítása, az anyanyelvi kultúra és beszédtechnikai képesség fejlesztése, folyamatos szókincsbővítés. 19

 A sajátos szóhasználat, szókincs, a szaknyelv megismertetése.  Beszédhelyzetnek megfelelő stílus kialakulása.  A kapcsolatteremtés képességének kialakítása.  A kapcsolattartásban érvényesül az empátia, a tolerancia, a humanitás, az információadás és befogadás képessége.  Szelektálni, elemezni, értékelni tud.  Idegen nyelven is képes kapcsolatot teremteni, más kultúrákat megismerni.

Feladatok:  A tanulók szép magyar beszédre nevelése, kifejezőkészségük, helyesírásuk csiszolása, minden tárgyi órán.  Az egyes tantárgyak szaknyelvének elsajátítása, elsajátíttatása, szabatos használata.  Megismerik a tanulók a különböző segédletek (könyvtár, videó, számítógép, internet stb.) kezelését, felhasználását.  Fejlesztjük az információ megszerzésének, megértésének és használatának a képességét, a fontos, kevésbé fontos közötti szelekciót.  Az iskolában a felnőtt-gyermek, tanuló-tanuló közötti kultúrált érintkezés szabályainak betartása, betartatása.  A tanulók a mindennapi életben előforduló szituációkban gyakorolják az idegen nyelvet, fejlesztik beszédkészségüket. Színterei: Tanóra és tanórán kívüli tevékenységek keretében

1.2.5. Speciális kompetenciák (szakmai képzés alapozása):  Funkciója, hogy az ember saját és mások érdekében valamilyen állapotváltozást, produktumot hozzon létre. Ezek a produktumok alkotás eredményei, ennél fogva a speciális kompetenciának tág értelemben az alkotóképesség az alapja.  Ha adottak a tehetség öröklött feltételei, akkor erősebb motiváció és alaposabb tudás birtokában kibontakozhat a tehetség.

Feladatok:  Az alkotóképesség fejlesztése (fejlesztésre alkalmas tantárgyi tartalmak kiválasztása, egyre komplexebb feladatok nyújtása, felfedeztetés, kísérletezés, szabályalkotás). 20

 Tehetséggondozás (változatos szervezeti és módszerbeli megoldások).  Pályaorientáció Színterei: Tanóra és tanórán kívüli tevékenységek keretében

1.3. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Cél olyan közösség létrehozása, amely követelményei és eszményei, szokásai és tradíciói, érintkezési módjai, emberi kapcsolatmodelljei akkor is mintául és értékelési alapul szolgálnak az egyes tanulónak, ha más csoportok, ill. közösségek életében tevékenykednek. 1.3.1. A különböző műveltségi területekhez kapcsolódó feladataink: A feladatok megvalósítása a tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon valósítjuk meg. Nemzeti kultúránk értékeinek megismertetése: (Nemzeti öntudat, hazafias nevelés)  Kiemelkedő magyar államférfiak, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységének ismerete (tantervi tananyagok, közös könyvtár és múzeumlátogatások szervezése, Fekete István – hét, projektek feldolgozása, vetélkedők).  Hazánk földrajzában való tájékozottság elsajátíttatása (osztály-, ill. iskolai tanulmányutak, erdei iskola).  Az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismertetése (honismereti séta, Szeged alapításának megünneplése, vetélkedők szervezése, projektek feldolgozása).  A hazánkban és szomszédságunkban élő más népek értékeinek és eredményeinek megismerése, megbecsülése (testvériskola, Határtalanul programban való részvétel).  A természeti környezet megóvására irányuló olyan tevékenységeket szervezünk, melyek során a gyerekek megtapasztalhatják a közösségben, illetve a közösségért végzett munka örömét, ahol alkalmuk van a tevékenységekben való részvételre a tervezéstől a megvalósításon át az eredmények értékeléséig.  A tanulók szerezzenek tapasztalatot a közösen, illetve a közösségért végzett munka értékelésében, hogy a természeti és épített környezetünk megóvása szempontjából mindenki tevékenysége fontos, értékelendő, elismerendő. 21

 Elősegítjük a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Megalapozzuk a nemzettudatot, elmélyítjük a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, ösztönözzük a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárását, ápolását. A fentiekért végzett egyéni és közösségi tevékenységek (nemzeti ünnepek alkalmából rendezett műsorokban való aktív részvétel, betlehemezés, családi hétvége, karácsonyi műsor, projektek, néphagyomány jó gyakorlat).  A közvetlen lakókörnyezet (Kecskés telep, Szeged) megismerése saját taneszköz használatával („Lakóhelyem” munkafüzet, 1-4 évfolyam).  A tanulók érdeklődésének felkeltése az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok iránt (angol, német szavalóversenyek, idegen nyelvi vetélkedők).  Megismertetjük az egyetemes emberi kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit (szaktárgyi vetélkedők).  Nyitottá és megértővé tesszük a tanulókat a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Környezetvédelem: (Fenntarthatóság, környezettudatosság)  A környezeti neveléssel célunk a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése, a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása.  A fenntarthatóság pedagógiájával a környezetért felelős, aktív kiscsoportok és tágabb

közösségek

kialakítására

törekszünk,

előtérbe

emelve

azokat

a

tanulásszervezési módszereket, amelyekben felerősödhet a társas részvétel, felértékelődhet a felelős együttműködés. Ennek megvalósítása rendszerszemléletű megközelítést,

új

tanítási-tanulási

stratégiát

igényel,

amely messzemenően

figyelembe veszi az egyéni (személyes) különbségeket, esélyt teremt minden gyermek számára a környezeti kultúra és az ezzel összefüggő kompetenciák elsajátításában. E pedagógiai törekvés sajátos tartalmakat és módszereket igényel a testi vagy szociális hátrányokkal küzdő gyerekeknél, hiszen életük során halmozódhatnak környezeti konfliktusaik.  A környezeti nevelést – a fenntarthatóság pedagógiai gyakorlatát – kiterjesztjük az emberi együttélés, illetve az ember-természet kapcsolat bemutatására és formálására, egyben elősegítjük a környezeti- és egészség-tudatosság erősödését. A pedagógiai gyakorlatban kiterjesztjük a testi-lelki egészségnevelésre, a társas készségek

22

(mindenekelőtt a konfliktus-kezelés, döntés, együttműködés) fejlesztésére és a mentálhigiénés nevelésre is.  A

környezeti

nevelés

iskolai

gyakorlatában

harmonikusan

ötvözzük

a

környezettudományi és a társadalomtudományi ismeretek körét, hiszen csak az ember biológiai és társas-társadalmi természetének sajátosságaira építve történhet az értékrend, az erkölcs és az életviteli szokások formálása.  A környezeti nevelés célja az ember és környezete viszonyának, kapcsolatának alakítása. Tehát vizsgálódásának, tevékenységének középpontjában szükségszerűen a valóságos, megtapasztalható környezet, annak megélhető állapota, változásai állnak. Ehhez kapcsolódóan fontos szerepe van az élmény alapú, tevékenység-központú, a környezeti problémákra érzékennyé tevő interaktív módszerek minél sokoldalúbb alkalmazásának.  Kifejlesztjük

érzékenységüket

környezetük

állapota

iránt

(hulladékgyűjtés,

rendhagyó órák: Föld napja, Állatok Világnapja, Víz napja, Madarak, Fák napja).  Kialakítjuk a környezetkímélő magatartást, mint a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvet (meghívott szakemberek előadásai, példamutatás).  A környezeti nevelés során a tanulók megismerik azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak (figyelő faliújságon aktualitások).  Kialakítjuk az igényt közvetlen környezetük értékeinek megőrzésére, gyarapítására („szemétszüret”, teremdíszítés, saját munkákból kiállítás).  Életmódjukban a természet tiszteletét, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvést tesszük meghatározóvá (biciklitúrák, gyalogtúrák, névadónk emlékére rendezett vetélkedők, erdei iskola).  Személyes tapasztalatok gyűjtését tesszük lehetővé az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Kommunikációs kultúra:  Középpontjába az önálló ismeretszerzést, véleményformálást és –kifejezést, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességeit állítjuk.  Mindezekért elsősorban az anyanyelv minél teljesebb értékű ismeretét kívánjuk kialakítani.  Fejlesztjük a vitakultúrát (disputa). 23

Testi – lelki egészség:  A tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését segítjük (sportversenyek, egészségügyi hónap, évenkénti családi hétvége programok, mindennapos testedzés).  Ismereteket nyújtunk a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére (elsősegélynyújtás ismeretek, szakkör).  Iskolánk

a

személyi

és

tárgyi

környezetével

segíti

azoknak

a

pozitív

beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek egészségi állapotát javítják (tömegsport, táncoktatás, rendszeres, szervezett úszás és korcsolyázás).  A tanulókat a harmonikus élet értékként való tiszteletére neveljük (családi hétvége, családi életre nevelés-oktatás, média tudatosság).  Fejlesztjük a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást (integráció a tanítási órákon, illetve a szabadidős programok együtt).  A tanulóink megismerik a háztartás, az iskola és a közlekedés leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait.  Támogatást kapnak a gyerekek a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás,

alkohol-

megelőzésében

és

drogfogyasztás,

(osztályfőnöki

órák,

rossz

táplálkozás)

iskolaorvos,

kialakulásának

pszichológus

előadásai,

drogmegelőzési pályázatokon való részvétel).  Figyelmet fordítunk a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre (osztályfőnöki órák, mentálhigiénés csoportok működtetése).  Gazdasági és pénzügyi ismeretek oktatunk (szakkörök, osztályfőnöki órák). Pályaválasztás:  A továbbtanulásra való felkészítés során átfogó képet nyújtunk a legfontosabb pályákról; a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolásához nyújtunk

segítséget

(üzemlátogatások,

meghívott

igazgatók

előadásai,

pályaválasztási kiállítás, iskolák nyílt napjain való részvétel). 1.3.2. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztő feladatai:  Gyakoroltatjuk a demokratikus működés rendszerét.  Felelősséget vállalnak másokért, magukért, önkéntes munkát végeznek.  A diákjogok ismeretének megszilárdítása érdekében a diákönkormányzat képviselői tanári segédlettel készülnek fel a megyei és országos diákparlamentre. 24

 Kölcsönös megbecsülésen alapuló bizalmi viszony kialakítása a diákközösségi munkában (önkormányzati programok, tanulmányi versenyek szervezése a diákok bevonásával).  A diákönkormányzat támogatjaza öntevékeny diákcsoportok tevékenységét az iskola udvarának szépítésében és az ügyeleti rendszer működtetésében.  A tanulóifjúság demokratikus viselkedési kultúráját erősíti, segít a demokrácia létformájának megtanulásában a rendszeres diákönkormányzati üléseken, a többségi szavazási elv fenntartásával.  A diákság saját érdekeinek jogszerű megfogalmazására való nevelése a következő módon történik: 

Az alkotó személyiség szabad kibontakozása – pl. országos és helyi tanulmányi versenyeken való részvétel támogatásával.



A közösségépítő önrendelkezés, iskolai megmozdulások ( sportdélután, iskolai bulik, iskolaújság) támogatásával.



A szabad cselekvés és művelődés erősítése vetélkedők szervezésével (labdarugó bajnokság, amőba és malom bajnokság, programokon való részvétel, állami intézmények meglátogatása).



A természeti és épített környezet épségének megőrzésére való neveléssel (az évi szokásos hulladékgyűjtések, környezetszépítés, különböző célú gyűjtések – állatok, nagycsaládosok, rászorulók javára).

1.3.3. Szabadidő-szervezés közösségfejlesztési területei: A szabadidős tevékenység, mint az iskolai élet egyik színtere, szervesen kapcsolódik a napi nevelő-oktató munkához. Jó színterei a közösségek kialakulásának. A szabadidős tevékenység területei: 

Vetélkedők, versenyek (délutánonként, hétvégén)



Iskolai ünnepélyek, megemlékezések, évfordulók (osztályfőnökök, osztálytanítók, szakos tanárok szervezésében)



Előadások meghívott előadókkal (szaktanár)



Tanulmányi kirándulások, erdei iskolák, projektzáró országjárások (osztályfőnökök, osztálytanítók)



Sportversenyek (szaktanár)

25



Különösen a csapatversenyek adnak jó lehetőséget a közösségek fejlesztésére, az összetartás, közös érdek jó motivációs lehetőség (családi hétvége).

1.3.4. Az iskola hagyományainak szerepe a közösségfejlesztésben Az intézmény 50 éves fennállása alatt kialakította jellemző hagyományrendszerét, melynek múlhatatlan szerepe van az iskola közösségeinek formálásában. Hagyományrendszerének egyik fontos eleme az iskola belső képe, mely árulkodik a benne folyó munkáról, az iskola szellemiségéről. Az előcsarnok, az aula, a lépcsőfeljáratok, a folyosók hangulata arról tanúskodik, hogy jól érzik benne magukat azok, akik idejük nagy részét e falak között töltik. A gyermekek munkáiból készülő állandó kiállítások, az iskolagaléria az intézményben folyó színvonalas munka eredménye. A hagyományrendszer másik fontos eleme az a rendezvénysorozat, mely az intézmény névadójához, Fekete Istvánhoz kapcsolódik. Iskolánk 1994-ben vette fel Fekete István nevét. A névfelvételhez kapcsolódó rendezvénysorozat máig kedves emlék. Azóta minden évben születésnapján megkoszorúzzuk Fekete

István mellszobrát,

s

munkásságával kapcsolatos vetélkedőket szervezünk. Ötévente Szeged városában rajzversenyt hirdetünk a névadó tiszteletére. Beléptünk szülővárosában, Ajkán működő Fekete István Társaság tagjai közé, s felvettük a kapcsolatot azon általános iskolákkal, akik ugyanezt a nevet viselik. Névadónk életének minél átfogóbb megismerése érdekében az alsó tagozaton a magyar irodalom tantárgy tematikájába beépítettük néhány művének feldolgozását: 1. osztály: Fekete István regényeiben szereplő állatok képeinek, neveinek gyűjtése. A Vuk című elbeszélés feldolgozása. 2. osztály: Természetismeret könyvekből ismeretterjesztő szöveg összeállítása Fekete István regényeiben szereplő állatokról (Hu-bagoly, Kele-gólya, Csí-fecske, Lutravidra, Bogáncs-pulikutya, Vuk-róka, stb). 3. osztály: A Csí és a Vuk című kisregény közös elolvasása és feldolgozása. 4. osztály: Fekete István életrajza, jegyzetkészítés, rövid életrajz megtanulása. A Tüskevár című regény önálló feldolgozása. Leírások készítése állatokról, növényekről. A névadó születésnapján iskolai szintű vetélkedő szervezése az egy négy évfolyamon is. Az alsó tagozaton a szülőföld megismerése érdekében immár hagyományosan az alábbi tevékenységeket végzik az osztályok: 26

1. osztály: Ismerkedés az iskola épületével, a benne dolgozók munkájával, az egyes helyiségek nevének megismerése. Az iskola utcájának és a környező utcáknak a neve. Tájékozódás az otthontól az iskoláig. 2. osztály: Az iskola és környékének megismerése. A telep nevének eredete. Szeged nevezetes épületei, látogatás a Móra Ferenc Múzeumban. 3. osztály: Szeged nevezetes szobrai, a készítők neve, nevezetes parkok. Szeged címere. 4. osztály: Szeged híres szülöttei. Szegedi és Szeged környéki hagyományőrző foglalkozások napjainkban. Szeged és a Dél-Alföld. Az iskola saját szerkesztésű munkafüzettel rendelkezik, „Lakóhelyem” címmel. Farsang idején minden évben megrendezi alapítványunk a szülők bálját. Ezen a nagyszabású rendezvényen, annak megnyitójaként bemutatkoznak a gyerekek: táncolnak, furulyáznak, zongoráznak, szavalnak, énekelnek, színdarabot adnak elő. A rendezvénynek mindig nagy sikere van. Minden év márciusában rendezzük meg hagyományos nyílt bemutató napunkat. Ezen a rendezvényen mutatjuk meg iskolánk jellegzetességeit az érdeklődő szülőknek, kollégáknak, a partner iskoláknak. Az érdeklődő nevelők, intézmények egyeztetés után, külön meghatározott módon nyerhetnek betekintést munkánkba. Ugyancsak hagyományként említhetjük az egy napos iskolai kirándulásunkat melynek anyagi támogatását sokszor pályázattal teremtjük elő. Évente az utolsó tanítási napok egyikén szervezzük a gyermeknapot az iskolában. Ennek szervezését és felügyeletét a mindenkori nyolcadik osztály látja el. Ezek a programok nagyon változatosak, jól szervezettek, s rendkívül sikeresek. Alkalmanként rendezzük meg városi konferenciánkat, melynek témája a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja. Az integráció kapcsán évi 1-2 alkalommal külső és belső továbbképzéseket szervezünk. A tanév legnagyobb iskolai ünnepségei átgondoltak, motiválóak, eredményesek, elgondolkoztatóak,

személyesek

és

bensőségesek.

Kulturális

rendezvényeink

lehetőséget adnak diákjainknak, hogy képességeiket bemutathassák. Minden embert felvillanyoz, kitartását megsokszorozza, ha sikert arat a pódiumon, ha kiteljesítheti önmagát. A kiemelkedő teljesítményt elért tanulókat plakettel jutalmazzuk év végén. Hagyomány a szülők támogatásának elismerése. Szervezett, rendszeres belső továbbképzéseket tartunk a személyközpontú oktatás módszertanából.

27

Ünnepeink  Hivatalos:

évnyitó, ballagás, évzáró.

 Állami:

március 15, október 6, október 23, június 4.

 Közösségi:

Karácsony, Télapó, Farsang, Húsvét, Anyák napja, Gyermeknap, a

névadó napja, stb.  Világnapok: Föld Napja, Állatok Napja, Víz Napja, Természetvédelmi Világnap, Madarak-fák Napja, Egészségügyi Világnap, Kihívás Napja, Takarítási Világnap, Szeged Napja, Költészet Napja, stb.  Hagyományos versenyek: szavalóverseny, szép kiejtési verseny, helyesírási verseny, német, angol szavalóverseny, idegen nyelvi vetélkedő,mesemondó verseny, rajzpályázatok, egészségügyi vetélkedő, stb.

1.4. A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: 

a tanítási órákra való felkészülés,



a tanulók dolgozatainak javítása,



a tanulók munkájának rendszeres értékelése,



a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,



osztályozó vizsgák lebonyolítása,



különböző tanulásszervezési eljárások alkalmazása,



kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,



a tanulmányi versenyek lebonyolítása,



tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,



felügyelet a tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,



iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,

28



osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,



az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,



szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,



részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,



részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,



a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, és a tanítás előtt és után,



tanulmányi kirándulások, erdei iskolák, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,



iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,



részvétel a munkaközösségi értekezleteken,



tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,



iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,



szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,



osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása,



együttműködik a gyógypedagógusokkal, a fejlesztő pedagógusokkal, a szurdopedagógussal, a konduktorral és a gyógytornásszal.

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. 29

Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Órát látogat az osztályban.

1.5. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 1.5.1. Az egészségnevelés célja Az

egészségnevelés

átfogó

célja,

hogy

elősegítse

a

tanulók

életvitelének,

magatartásának egészségfejlesztési attitűdjének kialakulását annak érdekében, hogy képessé váljanak testi, lelki egészségük megőrzésére, a veszélyeztető környezeti hatások elkerülésére, illetve csökkentésére. Képesek legyenek az egészséget, mint a mindennapi élet erőforrását értelmezni, s arra törekedni, hogy ezt az állapotot ne elérjék, hanem fenntartsák. 1.5.2. Az egészségnevelés feladata Tanulóinkban tudatosítani kell, hogy az egészség természetes állapot, melyet nem célként kell elérni, hanem magatartásukkal, szokásaikkal fenn kell tartani, meg kell őrizni. Meg kell tanítani őket az egészséges állapot örömteli megélésére, az élet tiszteletére, a betegségek megelőzésének módjára. Legyenek képesek helyes döntéseket hozni az egészséges életvitel kialakítása érdekében. Ismerjék meg a közvetlen környezetükben (a háztartás, iskola, közlekedés, veszélyes anyagok) előforduló testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőket. Készüljenek fel vészhelyzetek 30

megelőzésére, kezelésére. A káros függőségekhez vezető szokások, életmódok elkerülése érdekében megfelelő tájékozottságra tegyenek szert. Készüljenek a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatra, ismerkedjenek meg a helyes szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel. 1.5.3. Az egészségfejlesztés főbb területei Fontos

célkitűzésünk

tanulóink

egészségének

javítása.

Ennek

érdekében

az

egészségfejlesztési célkitűzések kulcsterületeit határoztuk meg: 

egészséges táplálkozás,



az aktív testmozgás, szervezett labdarugó oktatás, és a mozgásszervi betegségek csökkentése,



a mentális betegségek megelőzése,



a dohányzás, az alkohol- és drogfogyasztás megelőzése,



családi életre nevelés,



az elemi elsősegélynyújtás alapjainak elsajátítása.

Fontosnak tartjuk az emberi szervezet működésével és a betegségek kialakulásával kapcsolatos ismeretek bővítését, saját szervezetünk megismerését és a fiziológiai folyamatok megértését. Ezen ismeretek beépülése az aktív tudatba elősegíti a prevenciós munkát. 1.5.4. Módszerek, eszközök 

osztályfőnöki órák (testi higiéné, testedzés fontossága, étkezés szerepe, gyógyszerhasználat, szexualitás, alkoholizmus, dohányzás, drog)



tantárgyi órák



kortárs-segítés: (szituációs játékok, beszélgetések)



egészségvédelmi programokon való részvétel



védőnő, iskolaorvos rendhagyó órái, iskola egészségügyi szolgálat



önismereti foglalkozások (mentálhigiénés csoportok működése)



sportrendezvények, kirándulás



együttműködési

megállapodás

keretében

működő

szabadidős

sporttevékenység, melyet a KÉSZ Labdarugó alapítvány edzője működtet az intézmény tornatermében és megfelelő időjárás esetén a füves labdarugó pályán 31



problémamegoldó gyakorlatok



oktatófilmek



írott információhordozók elemzése, értékelése



keressük a témához kapcsolódó pályázati lehetőségeket.

1.5.5. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanórán belül (természetismeret, biológia, technika és életvitel) és délutáni szakköri foglalkozásokon valósul meg. Ezt a feladatot a szaktanárok, illetve a szakkört a biológia szakos tanárnő látja el, aki a Vöröskereszt Városi Szervezetével van szoros kapcsolatban, mint tanárelnök, és rendelkezik Elsősegélynyújtást oktató pedagógusok felkészítése akkreditált tanfolyami képzettséggel. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: 

fejleszteni a beteg, sérült és fogyatékkal élő emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást,



megismertetni a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, a veszélyes anyagok – egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit,



felkészíteni a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére,



felkészíteni a gyors beavatkozások, életmentés, sérülések kezelésére.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: A) Szervezetten: a) természetismeret tanmenet részeként 6. évfolyamon: Az ember szervezete és egészsége témakörön belül a gyerekek megismerkednek a 

veszélymegelőzés,



az elsősegélynyújtás,



mentőhívás,



ás a mentő megérkezéséig elvégzendő teendőkkel.

b) Technika és életvitel tanmenet részeként a 7. évfolyamon:

32

A balesetek megelőzése témakörön belül 

mechanikus jellegű baleseti veszélyek, kéziszerszámok, eszközök biztonságos használataával



elektromos eszközök érintésvédelmével,



és a munkavédelmi eszközökkel, felszerelésekkel ismerkednek meg.

Az egészségre ártalmas természeti eredetű veszélyforrások témakörön belül 

az embert érő időjárási és természeti eredetű károsító hatásokkal (leégés, napszúrás, kiszáradás, túlhevülés, kihűlés, villámcsapás, allergia, kullancs- és rovarcsípések, fertőzések, élősködők az emberen és a lakásban),



a veszéllyel járó helyzetek és a veszélyek felismerésével, a károsodás elhárítása érdekében, illetve károsodás esetén végzendő teendőkkel.

c) Biológia tanmenet részeként a 8. évfolyamon 

mozgássérülésekkel és ellátásukkal,



a keringési rendszer betegségeivel, infarktus tüneteinek felismerésével és kezelésével,



vérzéstípusokkal és vérzéscsillapítással,



tudatmódosító szerek használatával. mérgezések felismerésével, ellátásával kapcsolatos ismeretekkel ismerkednek meg diákjaink.

A szaktanárok részéről írásos számonkérés történik az említett tananyagokból. B) Önkéntes jelentkezés formájában, tanórán kívül, szakköri foglalkozáson való részvétellel valósul meg. Iskolánk kapcsolatot tart a Magyar Vöröskereszt helyi szervezetével, amelynek munkatársai a felmenő rendszerű elsősegély-nyújtó versenyek megszervezésében, lebonyolításában, és diákjaink elsősegély-nyújtásba való bevonásával segítik a közösségi munkát. Az elsősegély-nyújtó versenyre való felkészüléshez megfelelő szakmai hátteret nyújtanak és eszközöket biztosítanak iskolánk elsősegély-nyújtó tevékenységeihez. A fentebb említett alapismeretek elősegítik diákjaink számára a jogosítvány megszerzéséhez szükséges „Közúti járművezetők elsősegély-nyújtási ismereteinek” készségszintű elsajátítását, a Magyar Vöröskereszt által szervezett és kontrolált tanfolyam elvégzését, a sikeres vizsga letételét is.

33

Kapcsolatot tartunk fenn a városi védőnői hálózattal, iskolánk ifjúsági védőnője közvetítésével. Tanulóink rendszeresen vesznek részt az általuk szervezett városi vetélkedőkön.

1.6. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG Iskolánk testi (mozgáskorlátozott), hallásfogyatékos (siket, nagyothalló) tanulókat, valamint dyslexia, disgraphia, dyscalculia, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulókat is oktat. A tanulók felnőtté válását, közösségbe való beilleszkedését elősegíti az egészséges társaikkal együtt történő integrált oktatásuk. Iskolánkban, mint befogadó iskolában az integrált oktatási forma érvényesül. Ebben a pedagógiai munkában különösen fontos az egyéni bánásmód, a személyre szabott nevelési eljárások alkalmazása. 1.6.1. Sajátos nevelési igényű tanulók: A mozgáskorlátozott tanulók oktatása: Iskolánkban a központi idegrendszeri agykárosodást szenvedett, mentálisan ép mozgáskorlátozott gyerekek részleges, eseti és teljes integrációja folyik. A kora gyermekkori agykárosodás (CP) vezető motoros tünetei a fokozott izomtónus (spasticus),

túlmozgásos

(atetotikus)

vagy

inkoordinált

(ataxiás)

jellegű

rendellenességek. A központi idegrendszer sérülésének következményeként a károsodás komplex, a hely- és helyzetváltoztatás, a finommotorika, esetenként a kognitív funkciók és a kommunikáció is nehezítetté válhat. A mozgáskorlátozott gyerekek integrációjának céljai: 

a tanórákon és az egész nap folyamán megvalósítani a konduktív pedagógiai rendszer lényegét: rávezetni a gyereket az öntevékenységre,



a tanórákon hozzásegíteni a feladatok megtervezéséhez, a feladat aktív módon való végrehajtásához,



alapvető, az életkornak megfelelő szokásokat alakítunk ki,



fejlesztjük a tanulási képességeket,

34



összetett tevékenységek keretében megvalósítjuk a kognitív, a motoros, a szenzoros, a kommunikációs és az egyéb követelmények egységét.

Mozgáskorlátozottság esetén az akadályozottság nem csak a mozgásaktivitásban és a mozgáskompetenciában jelentkezik, hanem ennek alapján a személyiségfejlődés, az érzékelés, az észlelés, a tanulás és a kommunikáció is zavart szenvedhet. Ahhoz, hogy a tanuláshoz optimális feltételeket tudjunk teremteni a mozgáskorlátozott gyermek számára, elsősorban bizonyos szervezési feladatokat kell ellátnunk az alábbi területeken: 

a terem berendezése,



a tárgyi feltételek megteremtése,



a személyi feltételek megteremtése.

Ezek részletes leírását a minőségbiztosítási kézikönyv tartalmazza. A magántanulókra vonatkozó rendelkezések. Mozgássérült tanulóink közül azok, aki nem alkalmasak az integrált oktatásra, magántanulóként végzik munkájukat. Az iskolán belül kapják meg a számukra előírt tanórákat és a mozgásfejlesztést. Bizonyos esetekben részt vesznek az osztály munkájában is. A magántanulói javaslatot a megfelelő szakértői bizottság adja ki. A magántanulókra az iskola helyi tanterveiben meghatározottak az érvényesek, melyekhez három havonta egyéni fejlesztési terv készül a Országos Szakértői Bizottságok szakvéleménye alapján. A hallássérült tanulók integrált oktatása. Intézményünk ép értelmű hallássérült (nagyothalló és siket) tanulók integrált oktatásával is foglalkozik. A hallássérült tanulónál a hallás hiánya vagy csökkenése miatt a szokásostól eltér a beszéd, a nyelv, és – ennek következtében – a személyiség fejlődése. A tanuló nyelvi kommunikációs szintje az esetek jelentős részében nem korrelál a hallásállapottal, attól pozitív és negatív irányban is eltérhet. Iskolánkban a feladatot utazó szurdopedagógus látja el. Az integráció célja  hozzájárulni a hallássérült gyermekek beszéd, hallás és személyiségfejlődéséhez azáltal, hogy jól beszélő, halló környezetet biztosítunk számukra,  segíteni őket abban, hogy halló tanulóink magatartásmintáját, szokásait átvegyék,

35

 biztosítani, hogy váljanak az iskolai közösség teljes értékű tagjaivá és ezáltal erősödjék önbizalmuk,  a halló társak jelenlétével elérni, hogy reálisabban ítéljék meg saját képességeiket, s így egészséges én-képük alakuljon ki,  az integráció során arra serkenteni a hallássérült gyermekeket, hogy a közös tanulás és munka során önmaguk számára magasabbra állítsák a mércét, mint azt tennék sorstársaik között a szegregált intézményben,  az

esélyegyenlőség biztosításával

szélesebb körű

lehetőséget

nyújtani

a

továbbtanulásra, a pályaválasztásra,  megtanulni élni, dolgozni abban a közegben, amelyben felnőttkorukban is élni, dolgozni fognak. Ugyanakkor szeretnénk, ha az integrált oktatási forma egészséges tanulóink javát is szolgálná. Ha megtanulnák elfogadni az egyéni különbözőségeket, ha megalapozódna bennük az általános iskolai évek alatt a mások iránti felelősségérzet, az empátia és a tolerancia, s reméljük, így felnőttkorukban érzékenyebbé válnak más emberek nehézségei iránt. Feladataink az eredményes integráció érdekében:  rendszeres kapcsolattartás a szurdopedagógussal, a szülővel,  megfelelő ültetési renddel a szájról olvasási feltételek biztosítása a tanteremben,  gyakoribb, sokrétűbb, vizuális szemléltetés a tanítási órákon,  rendszeres füzetvezetés, vázlat,  külön figyelmet kell fordítanunk a hallássérültek beszédgrammatikájának, szókincsének, kifejezésmódjának fejlesztésére, állandó javítására,  lehetőségeinkhez képest a hallásfejlesztés beépítése tanóráinkba,  változatos tanulásszervezési és tanulási módszerek alkalmazása a tanórákon,  az órákon felhasznált szövegek előkészítésével elősegíteni a tanuló aktív részvételét a tananyag-feldolgozásban. A hallássérültek integrációjához szükséges tárgyi feltételek:  a tanuló hallásállapotának megfelelő, jól működő hallókészülék állandó használata,  URH adó-vevő készülék használata azoknál a tanulóknál, akik rendelkeznek vele,  jó akusztikus feltételek biztosítása a termekben (ehhez tegyünk függönyöket az ablakokra, dekoráljuk a falakat, helyezzünk el szőnyeget a padozaton, tegyünk gumibakot a tanulói székek lábára, lehetőség szerint csendes helyen lévő tantermet válasszunk!). 36

Szereljük fel a tantermeket vizuális szemléltetési eszközökkel: 

korszerű, csendes írásvetítővel,



TV-vel, videoval, vetítővel, interaktív táblával,



térképekkel, szemléltető képekkel, stb.

A hallássérültek megfelelő ültetéséhez szükség van: 

szétszedhető tanulói padokra,



forgószékre,



jó világítási feltételek biztosítására a szájról olvasáshoz (a terem jó megvilágítása és az elsötétítéshez sötétítő függönyök felszerelése).

A pszichés zavarral küzdő tanulókkal gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus és az iskola pedagógusai foglalkoznak. Pedagógiai munkánkban fontos,hogy 

a problémát minél fiatalabb korban kiszűrjük,



a hátrányokat – speciális szakember segítségével – a rehabilitációs órák keretében kompenzáljuk,



a számonkérést az adott problémához igazítsuk

Ebbe a kategóriába tartoznak a dislexiás, disgraphiás, discalculiás tanulók. A részképesség zavarok okozta hiányosságaikat speciális szakemberek (gyógypedagógus, logopédus, fejlesztő pedagógus) rehabilitációs órákon, a pedagógusok korrepetáláson igyekszenek kompenzálni. Figyelembe véve a fogyatékossággal élő tanulók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételeket, 

a tanulókat egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesítjük az értékelés és minősítés alól,



biztosítjuk a hosszabb felkészülési időt,



az írásbeli beszámolón lehetővé tesszük az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép, számítógép, értelmező szótár, helyesírási szótár, táblázatok, mechanikus és manipulatív eszközök) alkalmazását,



szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval váltjuk meg.

A gyógypedagógus feladatai közé tartozik: 37



a tanulók egyéni fejlesztése,



a konzultálás, közös tervezés a pedagógusokkal,



a gyermek fejlődésének folyamatos nyomon követése,



kapcsolattartás a szülőkkel.

1.6.2. A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulók Az elmúlt években emelkedett a beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók száma, mely változás a társadalomban végbement deszocializációs folyamatok következménye. Gyenge önértékelési képességük miatt a tanulási szituációkba nehezen tudnak beilleszkedni, állandó kontrollra, megerősítésre szorulnak. Pedagógiai munkánkban fontos 

több cselekvéses helyzetet biztosítani a közösségben,



lehetőséget adni a korrepetáláson való felzárkóztatásukra,



olyan feladatokkal megbízni őket, melyben szívesen vesznek részt (díszítés, környezetszépítés, rendezvények helyszínének berendezése, stb.),



szülői beleegyezéssel, szakértői vélemény alapján egyéni problémáikat kezelni, akár magántanulóként is.

Ezekkel a tanulókkal gyógypedagógus foglalkozik rehabilitációs órák keretén belül, illetve a pedagógusok korrepetálják őket. Másik intézményből átvett tanulók: Beilleszkedési nehézségekkel találkozunk azoknál a tanulóknál is, akik másik iskolából, esetleg másik városból kerülnek hozzánk. Beilleszkedési nehézségek oka lehet 

a követelményrendszer eltérő súlypontozása,



az eltérő tankönyvek használata,



a tanulási technikák hiánya,



az idegen gyermekközösség és az iskola,



eltérő iskolai szokások, hagyományok.

Megfelelő időt biztosítunk, segítséget adunk az átállásra, esetleg más tankönyvek beszerzésére, új kapcsolatok kialakítására.

38

1.6.3. A tehetség kibontakoztatása A

gyerekek

különböző

adottságokkal

jönnek

intézményünkbe.

Ezekhez

az

adottságokhoz kell nekünk az iskolában az oktatás és nevelés során olyan személyiségjegyeket kialakítanunk, amelyek alkalmassá teszik a gyermeket arra, hogy lehetőségeihez mérten megtalálja helyét az életben. A tehetséges diákok képességeinek kibontakoztatására, versenyekre való felkészítésére a tanárok egyéni konzultáció keretein belül lehetőséget, támogatást nyújtanak. A tehetséggondozás elszakíthatatlan részét képezi a színvonalas oktatásnak. Céljai: 

minden diákunk tehetségének felismerése és felkarolása,



tehetségfejlesztés, eredményes verseny-előkészítés,



a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása,



a tanult ismeretek szintézisének biztosítása.

Feladatai: 

egyéni és kiscsoportos tehetséggondozó órák, verseny-előkészítő foglalkozások,



a hátrányos helyzetű diákok számára szervezett felzárkóztató foglalkozások,



a szakköri foglalkozások.

A pedagógiai értékelés első visszajelentési körében a tanulókról, illetőleg a tanulás eredményeiről a tanuló felé áramlanak az információk. Az információk általában egy személy révén - a pedagógus révén - válnak minősítő információvá. Ezzel a pedagógus célja, hogy a tanulót, ha szükséges, korrekcióra szorítsa, illetve további tanulásra serkentse, így az értékelésnek fontos motiváló szerepe van. A tanulók motiválásának egyik fontos eszköze a versenyeztetés. Különböző szintű és rangú versenyeket szervezünk, így elérhető, hogy a tanulók jelentős része valamely területen pozitív sikerélményhez jut. Iskolánkban az alsó tagozaton bevezettük a rugalmas tanítási rendet, amely figyelembe veszi a kisiskolások egyéni különbözőségeit. E szabadsávos oktatási rendszer az individuális tanulásnak, a kísérletezésnek, a projektmunkának a színtere. Az egész napra szervezett oktatás-nevelés lehetővé teszi a felzárkóztatást, a tehetséggondozást, melynek lehetséges módjai 

a tanulók és szülők igényei szerint indított szakkörök, 39



a differenciált tanulásszervezés,



a tanulmányi versenyekre való felkészítés,



az országos levelezési versenyeken való részvétel, levelezés nemcsak közismereti vetélkedőkre, pályázatokra,



azon pályázatokon való részvétel, mely a tehetséggondozást állítja a középpontba



az információkeresés módjainak megtanítása (kézikönyvek, internet, stb. használata),



a pedagógusok képzése a tehetségek kezelésére.

Az egyéni fejlesztést segítendő a felső tagozaton a tananyag differenciált feldolgozása érdekében – lehetőségeinkhez mérten - csoportbontásokat hozunk létre. Minden szakember feladata az értő olvasás, a szaktárgyak tanulásának a gyakoroltatása, a technikák kialakítása. A képességek egyre magasabb szintre emelésével eljutunk a tehetséggondozáshoz, melynek tanórán kívüli színterei 

a tanulók és a szülők igényei szerint indított szakkörök,



a tanórán kívüli egyéb tevékenységek,



a pályázatokon való részvétel,



a tanulmányi versenyekre való felkészítés,



a projektoktatás folytatására irányuló törekvés, a kooperatív tanulásszervezés alkalmazására,



művészeti iskolákkal kialakított kapcsolat,



az információkeresés módjainak megtanítása (kézikönyvek, internet, stb. használata).

1.6.4. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: A problémamegelőző gyermekvédelem egyik legfontosabb intézménye az iskola. A gyermekek itt töltik életük jelentős részét, így a tünetek is itt jelentkeznek. Igyekszünk ezeket a tüneteket időben észrevenni és keressük a tünet mögött meghúzódó okokat. A gyermekvédelem személyi feltételei Az osztályfőnök és a szaktanár feladata, hogy megelőzze, elhárítsa, enyhítse a gyermek harmonikus fejlődését gátló tényezőket. 40

További feladata  a harmonikus fejlődést gátló okok felderítése és a kezelés érdekében megismerni a gyermek személyiségét, családi hátterét, környezetét, barátait,  a szülőkkel kapcsolatot kiépíteni, családlátogatáson részt venni, nevelési tanácsokat adni, környezettanulmányt készíteni,  a megfelelő segítő szervekhez jelzést adni, javaslatot tenni a szülőknek a különböző segítőközpontok szolgáltatásainak igénybevételére, az ehhez szüksége pedagógiai véleményt elkészíti.  a különböző segélyek, anyagi támogatások kérése, azok elosztása.  a gyermekek anyagi támogatásához az iskolai alapítvány („Csillogó Szemekért” Alapítvány) és a diákönkormányzat munkáját bevonni (a támogatások kulturális, művelődési célokat szolgálnak),  részt venni a diákpanasz ügyek elbírálásában,önálló panaszt benyújtani az intézményvezetőhöz, amennyiben sérelem ér valamely a gyermeket. A gyermekvédelmet segítő további személyek, intézmények az iskolán kívül:  gyámhatóság,  nevelési tanácsadó,  családsegítő, egészségügyi intézmények (drogambulancia, ANTSZ, ideggondozás, pszichiátria),  rendőrség,  civil szervezetek. Kiemelt figyelemmel kezeljük a sajátos nevelési igényű tanulók helyzetét. Tanulmányi előmenetelük segítése céljából fejlesztő foglalkozásokat biztosítunk számukra. Integrációjukat az iskolaorvos, a védőnő, az osztályfőnökök, a gyógypedagógusok, fejlesztőpedagógusok és a szaktanárok felelős együttműködése segíti. 1.6.5. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program: A tanulási kudarc egyik oka lehet - a környezeti tényezők és egyéni adottságok mellett – az, hogy a gyermek nem sajátította el a tanulás különböző technikáit, nem tudja az információkat kezelni, s ezért nincs sikerélménye. Ezért fontos tevékenységünk a tanulási minták kialakítása, illetve azok fejlesztése.

41

Pedagógiai munkánkban fontos 1-4. évfolyamon 

a tanulási minták kialakítása, a teljesítménymotivációk (elismerési vágy) kialakítása, az esetleges fejlődést gátló tényezők megszüntetése tanulási technikák tanításával,



a tanítványi kötődés, mint tanulási minta erősítése,



a társakhoz való viszony (segítőkészség, együttműködés, tisztességes versengés, stb.) fejlesztése változatos tanulásszervezési eljárásokkal,



helyes tanulási szokások és napirend kialakítása, az önértékelés és önellenőrzés technikájának gyakorlása.

5-8. évfolyamon 

a tanulási tevékenység szándékos, céltudatos tevékenységgé alakítása,



a tantárgyi kötődés kialakítása, amivel segítjük a pályaválasztást is,



a tanulás értékének tudatosítása.

Azok a tanulók, akikben nem alakultak ki a fenti képességek, segítségre szorulnak. Ebben az esetben további feladatunk 

a tanulási módszerek megismertetése, gyakoroltatása,



kooperatív tanulásszervezés,



felzárkóztatás (differenciált feladatok, korrepetálás, egyéni fejlesztés)



sikerélmény biztosítása (egyénre szabott feladatokkal),



a számonkérés módjának (írásban vagy szóban) differenciált alkalmazása a gyermek szükségleteihez.

1.6.6. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység: Iskolánk tanulói közül sokan szociális hátrányokkal küzdenek. Minden tanév elején a hátrányos

helyzetű

tanulókat

az

osztályfőnökök

segítségével

feltérképezzük,

problémáikat konkretizáljuk. Ezek ismeretében szervezzük meg a gyermekvédelmi munka keretében a szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységi formákat:  felzárkóztató-, tehetséggondozó programok szervezését szakkörök és délutáni foglalkozások keretében,  drog- és bűnmegelőzési programok szervezését a rendőrséggel szorosan együttműködve: „Egy nap az iskolában, egy nap a bűnmegelőzésért”, a szülők részére felvilágosító előadás szervezését, 42

 a pályaorientációs tevékenység keretében kapcsolat felvételt minden olyan szervvel, amely segíti a végzős tanulók továbbtanulását, különös tekintettel a fogyatékos- és szociálisan hátrányos helyzetű tanulókra,  minden fórumot a szülők tájékoztatására arról, hogy milyen szociális juttatásokat vehetnek igénybe: Szülői hírlevél, szülői értekezlet, fogadóórák, családlátogatások.  pályázatokat a tanulók ösztönzésére, amelyek országos vagy helyi jellegűek (út a középiskolába, Arany János program ). Továbbá az osztályfőnökök segítségével állandóan figyelemmel kísérjük a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók tanulmányi eredményeit. Amennyiben szükséges, tanulószobai

ellátásra

javasoljuk.

Az

iskola sajátosságainak megfelelően

a

szakszolgáltató intézményekkel, a Nevelési Tanácsadóval, a Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottsággal állandó szoros kapcsolatban állunk. A tankönyvtámogatás elveit, mértékét a tantestület, a diákönkormányzat, a gyermekvédelem, az iskolaszék közösen

határozza

meg.

A

táborozási

költségek

csökkentésére

különböző

alapítványokhoz fordulunk anyagi támogatásért. A tanulók anyagi helyzetének javítása érdekében pályázatokat írunk. Egyéni bánásmóddal élünk a tanórákon. Pályázunk HHH-s tanulók integrációs programjára, illetve pályázunk iskolai egészségfejlesztési és drogprevenciós programokra.

1.7. AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBA VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTEL RENDJE A diákönkormányzat önszerveződésen alapuló diák érdekvédelmi szervezet, amely a szabadidő hasznos eltöltését kívánja megszervezni és az egészséges életmódra, természetvédelemre, környezetvédelemre nevel. Továbbá véleménynyilvánítások, a problémafelvetések,

a

demokrácia

alapvető

vonásainak

gyakorlási

helye.

A

diákönkormányzat az iskolán belüli diákságból szerveződött fórum, amelyet a diákközösség által választott diákvezetők irányítanak és pedagógus tanácsadó és patronáló tagok segítenek. Szorosan együttműködik az iskolával, szervesen kapcsolódik a nevelő-oktató programhoz. A felnőtt életre való előkészítésben kiemelkedő fontosságú feladat a közéleti szellem kifejlesztése, a demokratikus élet elveinek elsajátítása, szemlélete, magatartásformája. A 43

pozitív

emberi

értékek

fejlesztésére

nagyon

jó

színtér

egy

jól

működő

diákönkormányzat, mely szerepet vállal az ifjúságvédelemben is. Az intézmény legfontosabb döntéseinek meghozására – a jogszabályban meghatározott esetekben

–

a

nevelőtestület

jogosult.

Az

egyéb

döntések

meghozása

az

intézményvezető jogköre. Azokban az ügyekben, amelyek az iskola tanulóinak jelentős részét érintik, a döntési folyamatban lehetőséget biztosítunk a diákság számára véleményének kifejtésére, a döntési folyamat befolyásolására. A döntési folyamat részét képező értekezletre a diákságot közvetlenül érintő témakörben meghívjuk a diákönkormányzat képviselőit. Teljes körűen biztosítjuk a jogszabályok által a diákönkormányzat vonatkozásában deklarált véleményezési jogok érvényesítését, a véleményt

minden

alkalommal

írásban

szerezzük

be.

A

diákönkormányzat

tájékoztatása, a döntést megelőző informálás lebonyolítása, a diákönkormányzat véleményének beszerzése az intézmény igazgatójának kötelezettsége. A fentieken túl a diákság többségét érintő döntések meghozatala előtt lehetővé tesszük az egyes osztályok számára a véleménynyilvánítást, amelynek tartalmát és az osztályközösség által megfogalmazott javaslatokat az osztályfőnök juttatja el az iskola igazgatójának. Közszolgálati diákszerep A diákönkormányzat által felvállalt közszolgálati szerepek a személyiség formálásában, a szabadidő hasznos eltöltésében, a céltudatos munkában, felelősségvállalásban nyilvánulnak meg. Munkájuk során a körültekintő szervezés, a reális elbírálás, értékelés problémájával is találkozhatnak a gyerekek, s ezek helyénvaló megoldása fontos tényezője a demokráciának. Az iskolai élet rendjének kialakításában, fenntartásában nagy szerep hárul a diákönkormányzatra. A diákönkormányzat felnőtt vezetője irányítása mellett működő ügyeletrendszer része ennek a feladatnak. A diákügyeletet 5-8. osztályos tanulók látják el. Magatartásjavító hatása több oldalról is lemérhető. Egyrészt a magatartás jegyet befolyásolja pozitív vagy negatív irányban, másrészt minden gyermek - önként vállalva az ügyeletet - saját bőrén tapasztalja meg a vétségek következményeit, veszélyeit, romboló hatását. Az ügyeletes rendszer szervezésére, diák oldalról történő ellenőrzésére felelőst választanak a gyerekek.

44

1.8. A SZÜLŐ, TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI 1.8.1. A diákokkal való kapcsolattartás: A diákokkal való kapcsolattartás elsődlegesen a mindennapi érintkezés során történik a tanítási órákon, az órák közti szünetekben, a tanítás előtt és után. A diákok bármely tanárukat megkereshetik javaslataikkal és egyéni gondjaikkal, személyükről és az osztályközösségről információkat kérhetnek tőlük és az iskola vezetőitől. A diákok személyét érintő problémákkal elsődlegesen az osztályfőnök és a szaktanárok foglalkoznak. A diák szabadon véleményt nyilváníthat minden kérdésről, ez azonban nem sértheti mások emberi méltóságát: 

Javaslatot tehetnek a problémák megoldására, a diákönkormányzat fölléphet érdekképviselőként is.



A

diáktanács

diákgyűlés

összehívását

kezdeményezheti,

melyet

a

diákönkormányzat hív össze. 

Az iskolaszék is a véleménynyilvánítások színtere.



A diák véleményt nyilváníthat a partneri igény és elégedettségmérés során.



A diákképviselők - a diákság véleményét meghallgatva - elhozzák azokat a diákönkormányzat gyűléseire. A pedagógusokat érintő vélemény nem szólhat a pedagógus személyéről, csak végzett munkáját minősítheti. A vélemény szervezett formában kerülhet nyilvánosságra. A felvetett problémára választ kell kapnia a gyermeknek. A diáktanácsban segítő pedagógusok meghallgatva a véleményeket, kérdéseket, azok megválaszolásával képviselik a tantestületet. A diáktanács gyűléseire kerülő vélemények az osztály, a közösség által fogalmazódnak meg.



A diákparlament is lehetőség a véleménynyilvánításra.

1.8.2. A szülőkkel való kapcsolattartás formái A szülőnek joga, hogy gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeres, érdemi tájékoztatást és nevelési tanácsot, segítséget kapjon. Ennek megvalósulási formái: 45

Szülői értekezlet Az éves munkatervben ütemezett szülői értekezletek feladata, hogy tájékoztassa a szülőket gyermekük előmeneteléről, az osztály aktuális problémáiról, az osztályban és az iskolában jelentkező feladatokról. A szülői értekezleten minden alkalommal nevelési kérdések is előkerülnek, valamint áttekintő képet ad az osztályfőnök osztálya neveltségi szintjének alakulásáról. Szülői értekezletet évente legalább három alkalommal tartunk. Ha az osztály helyzete, problémái, a csoport előtt álló feladatok azt indokolják, az iskola igazgatója rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze a szülők tájékoztatására, a problémák közös megoldási lehetőségének megtalálására. Fogadóóra Célja, hogy a szülők egyénileg információt kapjanak gyermekük előmeneteléről, magatartásáról, a szaktanár róla alkotott véleményéről, valamint a pedagógus tanácsokat adhasson a tanuló nevelésével kapcsolatosan. Az iskola biztosítja, hogy a fogadóórán a szülő négyszemközt beszélhessen gyermeke tanárával személyes problémáiról. A fogadóórákat évente legalább négy alkalommal, minden pedagógus számára egységes késő délutáni időpontban tartjuk. Az iskolaszék Az iskolaszék a szülő, a pedagógusok és az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselőkből álló választott szervezete. Az iskolaszék dönt minden olyan kérdésben, amelyben az igazgató, a nevelőtestület vagy a fenntartó döntési jogát átruházza e szervezetre. Egyetértési jogot gyakorol a szervezeti és működési szabályzat, az adatkezelési szabályzat, valamint a házirend elfogadásakor. Véleményezési joga van az intézmény működését érintő összes kérdésben, így az iskolában folyó hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásában is. A szülői munkaközösség A szülői munkaközösség célja a legaktívabb szülőkből álló közösség megalkotása, amely átfogja az iskola működésének egészét. A szülői munkaközösséget annak szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint épül föl és működik. Vezetőjét a szülői munkaközösség maga választja az intézménybe járó diákok szülői közül. A munka koordinálását a tantestület javaslatára az igazgató által megbízott pedagógus végzi. A szülői munkaközösség véleményt nyilváníthat, információt kérhet az intézményt érintő 46

bármely kérdésben. Feladata az iskola hagyományrendszerében szereplő események lebonyolításában való közreműködés is. A partnerszervezetekkel és a diákokkal való együttműködés fejlesztése érdekében az együttműködés

során

kiemelt

figyelmet

kell

fordítani

a

közös

munka

eredményességének értékelésére, a partnerszervezetek és a diákság jogainak gyakorlására. Amennyiben akár egyetlen területen a rendellenes működés, a kapcsolatok lazulásának jelei mutatkoznak, tárgyalásokat kell kezdeményezni az érintett partnerszervezettel az együttműködésben mutatkozó gondok feltárására, a szabályozó rendszer módosítására. A szülői kapcsolattartás egyéb formái valósulnak meg 

az iskola honlapján keresztül,



írásbeli értesítésváltással az üzenő füzet és a tájékoztató könyv útján



családlátogatássalo



a szülők írásos tájékoztatásával

A Köznevelési törvény hatályos előírása szerint a szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatjuk azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatjuk őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. 1.8.3. Kapcsolattartás az iskola külső partnereivel: A külső partnerekkel történő kapcsolattartás szabályozása jelentős részben a szervezeti és működési szabályzat jogkörébe tartozik, így az iskolaegészségügyi ellátást biztosító szervezettel, a családsegítő szolgálattal, a pedagógiai-szakmai szolgáltatókkal való kapcsolattartás további szabályozására nincsen lehetőség. Folyamatos szakmai kapcsolatot tartunk az alábbi szervezetekkel (a felsorolásban megjelöljük a kapcsolattartásért felelős személyt): a város általános és középiskoláival, művészetoktatási intézményeivel – igazgató, Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szegedi Tankerületével– igazgató,

47

Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálatával-igazgató, Csongrád Megyei Általános Művelődési Központtal– igazgató, Csongrád Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztályával – igazgató, Szegedi Tudományegyetemmel – igazgató, Szakértői Bizottságokkal – igazgató, gyógypedagógus. Partner intézmények – igazgató, szakmai vezető

1.9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA VIZSGASZABÁLYZATA 1.9.1 A vizsgaszabályzat célja Vizsgaszabályzatunk célja a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. Jogszabályban foglalt szabályozás szerint a tanulmányok alatti vizsga (osztályozó vizsga, javítóvizsga, különbözeti vizsga) követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) és az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg,és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításakor figyelemmel kell lenni a köznevelési törvény végrehajtása érdekében készül 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 65-72.§ainak rendelkezéseire. A tanulmányok alatti vizsgák célja azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni. 1.9.2 A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: 

osztályozó vizsgákra,



különbözeti vizsgákra,



javítóvizsgákra vonatkozik.

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

48

1.9.3 Az egyes vizsgatantárgyak részei, követelményei és értékelési rendje 1.9.3.1 A vizsgatantárgyak követelményrendszere Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével. 1.9.3.2 Az értékelés rendje Ha a vizsgatantárgy írásbeli vizsgarészt is tartalmaz, akkor az írásbeli vizsga lezárását követően a vizsgáztató tanár kijavítja a dolgozatot. Követelmény, hogy a dolgozat javítása pontozásos rendszerben történjék, az egyes részpontszámokat és az egyes részekre kapható maximális pontszámot egyaránt meg kell jelölni. Ha az írásbeli vizsgarész mellett a vizsgatantárgy szóbeli vizsgarészt is tartalmaz, az írásbeli maximális pontszáma – az idegen nyelv vizsgatantárgy kivételével - a teljes vizsgára kapható pontszám 60%–ával egyezik meg. Idegen nyelv esetében az írásbeli pontszáma az összes pontszám 80%-ával azonos. Ha a gyakorlati vizsgarész mellett a vizsgatantárgy szóbeli vizsgarészt is tartalmaz, a gyakorlati vizsgarész maximális pontszáma a teljes vizsgára kapható pontszám legalább 40%–ával egyezik meg. A vizsgatárgy akár egy vagy több vizsgarészt tartalmaz, az egyes vizsgarészekben elért pontszámok összege alapján az osztályzat a követezőként határozandó meg: 1–19% – elégtelen 20–39% – elégséges 40–59% – közepes 60–79% – jó 80–100% – jeles. Nem egész százalékos eredmények elérése esetén a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni. Amennyiben a tanuló a tanulmányok alatti vizsgát több évfolyam anyagából kívánja letenni, akkor a vizsgákat minden évfolyam anyagából külön vizsgán kell megszereznie. 49

1.9.4. A vizsgatárgyak részei és követelményei Magyar nyelv és irodalom Irodalom felső tagozat Szóbeli vizsgaforma, amely az adott évfolyam tananyagát kéri számon. A szaktanárnak tíz témakört kell összeállítania. Minden témakör három feladatból áll: életrajz, fogalmak, memoriterek, műelemzések, írók-címek-műfajok-műnemek, rímek, verstani alapismeretek, stílusok ismeretek. Ezekkel kapcsolatos kérdések nem feltétlenül egyetlen alkotóhoz kötődnek, a vizsga során az adott évfolyam anyagában szereplő ismeretanyagról ad számot a vizsgázó. Értékelés: a maximálisan elérhető pontszám 40 pont, ebből 10-10-10 pont a három feladatra adható pontszám és 10 pont az előadásmód és forma értékelése. Az általános százalékos értékeléssel pontosan kiszámítható az érdemjegy. Magyar nyelv felső tagozat Írásbeli vizsgaforma, amely az adott évfolyam tananyagát kéri számon. Az írásbeli feladatlap nyolc feladatból áll, amelyben az adott tanévben tanult nyelvtani anyag szerepel. Az írásbeli vizsgán szerepelnie kell legalább egy olyan feladatnak, amelyben a fogalmazási készség mellett a helyesírás is szerepet kap. Értékelés: maximálisan 50 pont szerezhető, az elkövetett helyesírási hibákért pont levonás jár (három helyesírási hibaként 1-1 pont; a helyesírási hibák számítása az általános elvek alapján történik). Az érdemjegy adása az általános százalékos értékelésnek megfelelően történik. Irodalom Alsó tagozat Szóbeli vizsgaforma, amely az adott évfolyam tananyagát kéri számon. Hangos olvasás minősége függ a szótagolástól, szóképes olvasástól, folyamatos olvasás minőségétől. Hibásan, vagy hiba nélkül olvas? Írásjeleknek megfelelő olvasás. A diák képes legyen a vers és mese, illetve próza összehasonlítása. a cím, író, illetve a költő egymáshoz rendelésére. Szóbeli kifejezőképesség egy-egy tanult szöveg alapján. Az adott évfolyamon kötelezően tanult versek, vagy prózák számonkérése. 50

Írásbeli követelmény Ismeretterjesztő szöveg vagy mese olvasása néma olvasással, és hozzákapcsolódó feladatok írásban. Tagolás, vázlatírás, lényegkiemelés. Írásbeli kifejezőképesség: elbeszélés, leírás. Értékelés: a maximálisan elérhető pontszám 100 pont. Az általános százalékos értékeléssel pontosan kiszámítható az érdemjegy. Magyar nyelv Alsó tagozat Írásbeli vizsgaforma, amely 75%-ban az adott évfolyam tananyagát kéri számon. Az írásbeli feladatlap feladatsorból áll, amelyben a szövegértési feladatban szereplő feladattípusok illetve gyakorlati jellegű feladatok szerepelnek (tesztes, nyitott mondatok, láncfeladatok). Az írásbeli vizsgán szerepelnie kell legalább egy gyakorlati írásbeliséggel kapcsolatos feladatnak, amelyben a fogalmazási készség mellett a helyesírás is szerepet kap. Tollbamondás Nyelvtani szabályok, főleg 3-4. osztályban. Szófajok, az adott évfolyamon. Értékelés: maximálisan 100 pont szerezhető, az elkövetett helyesírási hibákért pontlevonás jár. Történelem Szóbeli vizsgaforma, amely az adott évfolyam tananyagát kéri számon. A szóbeli vizsgán tíz témakörből kell felkészülnie a tanulónak. A kapott témakörhöz a tanuló használhatja a KTA-t és a falitérképeket. A kérdések topográfiai, kronológiai és fogalomhasználati kérdéseket tartalmaznak, az esszékérdések közül az egyik egyetemes történeti, a másik magyar történelmi témát kell, hogy felöleljen. Értékelés: a szóbeli vizsgán elérhető pontszám 40 pont: ebből topográfia 5 pont, kronológia 5 pont, fogalomhasználat 10 pont, esszékérdések 10-10 pont.

Idegen nyelv Az idegen nyelvi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll. Az írásbeli vizsga számon kéri a tanév tananyagát a tantervi követelmények szerint, tetszőleges választás alapján, a 51

hangsúlyt a nyelvhelyességi feladatokra helyezve.

A tanuló nem használhat

segédeszközt. Az írásbeli vizsga 45 perces, az elérhető pontszám 60-80 pont, évfolyamtól függően. A szóbeli vizsga több részből állhat: kötetlen beszélgetés meghatározott témában, egy szituáció eljátszása, kép alapján történő kérdés-felelet, grammatikai jelenség prezentálása. A szóbeli vizsgán 20-40 pontot lehet elérni, az adott évfolyam függvényében.

Matematika A matematika vizsga egy 45 perces feladatlap írásbeli megoldásából áll. Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői az alábbiak: legalább hat, de legföljebb hét feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%–át érinti. A feladatok közül két feladat az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi, legalább négy (egy vagy több kérdésből álló) feladat pedig a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb feladattípusait tartalmazza. Az utóbbi feladatok közül két feladat könnyebb (rutinfeladatok), legalább két feladat pedig az összetettebb feladatok közül való.

Fizika A vizsga egy 30 perces írásbeli és egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a teljes pontszám 60%–át, a szóbeli vizsgára 40%–át lehet adni. Az írásbeli vizsga öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%–át érinti. A feladatok közül három feladat az alapfogalmak, törvényszerűségek, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi, további két feladat pedig a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb feladattípusait tartalmazza. Az utóbbi feladatok közül egy feladat könnyebb (rutinfeladatok), egy feladat pedig az összetettebb feladatok közül való. A fizika szóbeli vizsgán tíz tételből kell húznia a vizsgázónak. A tétellap két részből áll, mindkét része egy–egy fizikai jelenség legfontosabb fogalmainak bemutatását, a témakörrel kapcsolatos összefüggések, tételek ismertetését tartalmazza. Biológia A 45 perces vizsga egy írásbeli és egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsga a teljes pontszám 60 %-át, a szóbeli vizsga 40 %-át teszi ki. 52

Az írásbeli rész öt feladatból áll, amelyek Az írásbeli feladatsor megoldásával 60 pontot lehet elérni. A feladatok között szerepelnie kell az alábbi feladattípusoknak: 

ábraelemzés



rövid válaszos feladatok



feleletválasztós (teszt) feladatok.

A szóbeli rész anyaga a félév vagy tanév követelményeiből kerül összeállításra. Tíz tételből húz a tanuló, amelyeket kifejt. A szóbeli tétellapon három kérdés szerepel, amelyre egyenként 10-10 pont adható. Szerepel továbbá öt biológiai fogalom meghatározása is, amelyekért egyenként 2-2 pont adható. A szóbelin elérhető pontszám 40 pont. Kémia A kémia vizsga egy 30 perces írásbeli és egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a teljes pontszám 60 %-át, a szóbeli vizsgára 40 %-át lehet adni. Az írásbeli vizsga legalább öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév fejezeteinek legalább 75 %-át érinti. Az írásbeli feladatsor megoldásával 60 pontot lehet elérni. A feladatok között szerepelnie kell az alábbi feladattípusoknak:a 

rövid kiegészítendő típusú feladatok,



feleletválasztós (teszt) feladatok,



két számítási feladat.

A szóbeli vizsgán tételekből húz a tanuló, amelyet kifejt. A szóbeli tétellapon kettő kérdés szerepel, amelyre egyenként 15-15 pont adható. Szerepel továbbá kettő kémiai fogalom meghatározása is, amelyekért egyenként 5-5 pont adható. A szóbelin elérhető pontszám 40 pont. Földrajz A földrajz vizsga egy 30 perces írásbeli és egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a teljes pontszám 60%-át, a szóbeli vizsgára 40%-át lehet adni. Az írásbeli vizsga legalább öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%-át érinti (általában fejezetenként két feladat félévi, egy feladat év végi számonkérés esetén). A feladatok között tartalmilag három feladattípusnak feltétlenül szerepelnie kell: 

alapvető térképi-topográfiai ismereteket ellenőrző, 53



alapfogalmakra, definíciókra vonatkozó,



természeti

és/vagy

társadalmi-gazdasági

jelenségekkel,

folyamatokkal

kapcsolatos feladat. A szóbeli vizsgán tíz tételből kell húznia a vizsgázónak. A tétellap két részből áll. Az egyik kérdés természetföldrajzi, a másik kérdés társadalom- és gazdaságföldrajzi vonatkozású. Mindkét részben a kérdések egy jelenség vagy folyamat legfontosabb fogalmaira, jellemzőire, működési mechanizmusára irányulnak. Testnevelés A vizsga típusa: gyakorlati vizsga. A vizsga testnevelés tantárgyból teljes mértékben a helyi tanterv vizsgakövetelményeinek az adott félévben/tanévben a tananyagban szereplő követelményeire épül. A tanulók – az úszás és a küzdősportok kivételével – a gyakorlati követelményeket mutatják be sportáganként. A gyakorlati vizsga sportágankénti bemutatásának teljes hossza 30 perc. A gyakorlati bemutatás a következő sportágakat tartalmazza: atlétika, torna, gimnasztika, labdajátékok közül választhatóan egy sportág a kézilabda, röplabda, kosárlabda, labdarúgás közül. Ének–zene Az ének-zene vizsga három vizsgarészből áll össze; írásbeli, szóbeli, és gyakorlati részekből. A vizsga ének-zene tantárgyból teljes mértékben a kerettantervnek az adott félévben/tanévben a tananyagban szereplő követelményeire épül. Az írásbeli feladatnál egy nyolcütemes ritmust kell diktálást alapján lejegyezni. A feladat elvégzéséhez csak ceruza használható! Időtartama maximum 10 perc. A szóbeli vizsgán öt tételből kell egyet húznia a vizsgázónak, melyekből kettő a népdalelemzés, a többi három a különböző zenetörténeti korok témakörét öleli föl. Felelési idő maximum 10 perc. A gyakorlati részben a vizsgázónak a tanult dalokból egy maga által összeállított, (legalább 10 népdalból vagy műdalból álló listából) a vizsgabizottság választása alapján egy éneket el kell énekelnie. Az értékelés szempontjai: stílszerű előadásmód, dallami és ritmusbeli pontosság.

54

Informatika Az informatika vizsga egy feladatlapon szereplő feladatok gyakorlati megoldásából áll. Időtartama 45 perc. A gyakorlati feladatlap tartalmi jellemzői az alábbiak: Legalább két, de legföljebb három (egyenként esetleg több részből álló) feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%-át érinti. A feladatok közül egy feladat egy összetett problémamegoldást ellenőriz. A másik (vagy másik két) feladat pedig a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb feladattípusaiból könnyebb feladat megoldását várja el (rutinfeladatok). A következő segédeszközöket lehet használni a gyakorlati vizsgán: számítógép, vonalzó. Rajz és műalkotások elemzése Az írásbeli vizsga egy feladatlapból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb művészettörténeti ismeretét érinti. A feladatlap a művészettörténeti ismeretek, alapfogalmak, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi.

Az írásbeli

vizsga időtartama 30 perc, a kapható pontszám 40 pont. A rajz és vizuális kultúra gyakorlati vizsgán hat tételből kell egyet húznia a vizsgázónak. A tétellap egy egyszerű tanulmányrajz elkészítését kéri látvány alapján. A gyakorlati vizsgarészre a tanuló 60 pontot kaphat. A gyakorlati vizsgához szükséges eszközök: A4-es rajzlap, puha grafit, körző, egy derékszögű és egy bármilyen vonalzó, tempera, vízfesték, ecsetek. Környezetismeret A vizsga egy 30 perces írásbeli és egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a teljes pontszám 60%-át, a szóbeli vizsgára 40%-át lehet adni. Az írásbeli vizsga legalább öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%-át érinti (általában fejezetenként két feladat félévi, egy feladat év végi számonkérés esetén). Az összpontszám legalább felét olyan feladat adja, mely egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi, (továbbhaladáshoz szükséges minimum szint), valamint a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb feladattípusait tartalmazza. 55

1.10 AZ ISKOLAVÁLTÁS, VALAMINT A TANULÓ ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI Az iskola lehetőséget biztosít más iskolában tanuló diákok átvételére. Az átvételről való döntés az intézmény vezetőjének jogköre, döntése előtt köteles kikérni az igazgatóhelyettes véleményét. A tanuló átvételére akkor van lehetőség, ha az általa tanult tantárgyak többsége megegyezik az iskolánkban tanult tantárgyakkal, illetve a különbség, valamint a tananyagban való esetleges elmaradás mértéke nem haladja meg azt a szintet, amely a tanuló számára pótolhatatlanná teszi a lemaradást. Az átvételkor figyelembe kell venni az átveendő tanuló magatartását, szorgalmát és a vele szemben alkalmazott fegyelmező és fegyelmi intézkedéseket. A tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van. Az átvételkor különbözeti vizsga letétele akkor írható elő, ha a tanult tananyagban vagy annak ütemezésében jelentős eltérés állapítható meg. Az igazgató lehetőséget biztosíthat arra, hogy a különbözeti vizsgát a felvételtől számított maximum három hónapon belül tegye le az átvett tanuló, ebben az esetben a felkészüléshez egyéni segítségnyújtást kell biztosítani az átvett tanuló számára. Lehetőség van arra is, hogy – a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő és a tanuló együttes kérésére – évfolyam ismétléssel eggyel alacsonyabb évfolyamú osztályba kerüljön a diák.

1.11. A FELVÉTELI ELJÁRÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI A gyermeknek az eddigi játékos tevékenységi formáról az iskolába lépéssel át kell állnia egy új tevékenységi formára, a tanulásra. Az iskolába lépés alapvető feltétele, hogy a gyerek iskolaérett legyen, amely magában foglalja a biológiai, a pszichikus és a szociális érettséget. Feladatunk, hogy minél alaposabban megismerjük a gyermekeket, a magatartásukat meghatározó testi-lelki sajátosságaikat. Csak így tudjuk helyesen értékelni egy-egy cselekedetüket, így tudjuk segíteni személyiségük kibontakozását, és így tudunk megfelelni a nevelésükben ránk váró feladatoknak.

56

A belépés hivatalos feltételei:  adott naptári évben augusztus 31-ig betöltött 6 életév (legkésőbb a következő évben)  iskolaérettség, melyet az óvoda vagy szakértői bizottság igazol,  az iskola körzetébe tartozó legyen a gyermek, illetve iskolánkat választotta,  anyagi feltétel nincs, Fentiek teljesülése esetén  ép értelmű, hallássérült tanulók integrált oktatását biztosítjuk,  ép értelmű, a központi idegrendszer károsodása folytán mozgássérült gyermekek integrált oktatását biztosítjuk,  eltérő szükségletű tanuló esetén egy hónaptól egy évig terjedő próbaidő biztosítunk ahhoz, hogy eldönthető legyen, hogy a gyermek jól fejlődik-e integrált körülmények között. A tanulók kiválasztásának elvei és módja: Intézményünk minden 1. osztályban jelentkező tanulót felvesz, aki a fent felsorolt kritériumoknak megfelel. A kiválasztásnak egyéb feltétele nincs. A tanuló elutasítására csak helyhiány miatt kerülhet sor. A beiratkozás előtt:  Nyílt napot szervezünk, amikor a jövendő gyermek szülője egy egész napot az iskolában tölthet (akár gyermekével együtt). Megismerkedhet az iskola életével, bepillanthat az itt folyó pedagógiai munkába, személyesen megismerkedhet a jövendő tanítókkal.  Az óvoda nagycsoportja az óvónő kíséretével foglalkozásokon vesz részt az iskolában. Bekapcsolódnak az első osztályosok tevékenységébe, ismerkednek az iskola életével. A pedagógusnak lehetősége nyílik a gyermekek megfigyelésére.  Jövendő tanító nénijük foglalkozásokat tart az óvodásoknak.  A tanító ellátogat az óvodába, ott foglalkozás közben megfigyeli a gyermeket.  A tanítók és az iskola igazgatója szülői értekezletet tartanak az óvodában.  Igény szerint más óvoda csoportjainak is lehetőséget biztosítunk a látogatásra. A felvétel kritériumai mozgássérült tanuló esetén: Értelemi:  rendelkezzen az Országos Szakértői Bizottság szakvéleményével, 57

 ép értelmű legyen,  kontaktusképes legyen: a) utasítások megértése, teljesítése, b) beszédkészség fejleszthető legyen. Mozgási:  konduktív neveléssel fejleszthető legyen,  az előre várható eredmény egyénre szabottan felvázolható legyen,  segédeszközök megléte, alkalmazása. Önellátási:  támasszal ültethető legyen,  segítséggel vagy önállóan étkezzen, nyelési nehézségei ne legyenek,  szobatiszta legyen (kivéve spina bifida),  szükség esetén gyógypedagógiai asszisztens segíti a gyereket. Szülői, családi:  a szülők támogassák a tanulás mellett a konduktív nevelést is (orvos, segédeszközök, otthoni gyakorlás, tanultak alkalmazása),  epilepszia esetén beállított gyógyszere legyen a gyermeknek, mert az állandó rohamok kizárják az iskolai foglalkoztatást, Szakmai:  a tanítók, tanárok munkáját konduktor vagy szomatopedagógus segítse. A felvétel kritériumai hallássérült tanulók esetén:  rendelkezzenek a Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményével,  a tanítók, tanárok munkáját szurdopedagógus segítse. A felvétel kritériumai egyéb sajátos nevelési igényű tanulók esetén: Amikor a tanuló iskolánkba kerül, még nem derül ki fogyatékossága. A tanító javaslatára kerül szakértői bizottság elé. Ha a fogyatékosság beigazolódik, akkor gyógypedagógus foglalkozik a tanulóval, ebben az esetben tehát felvételi kritériumok nincsenek.

58

1.12. AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDJE Az iskola gyermekképe és az ebből fakadó feladatai: Az iskola gyermekképe: önmagát jól ismerő, pozitív döntést hozó, önálló ismeretszerzésre alkalmas, másokat elfogadó tanuló. A tanulói életkor (kisiskoláskor, pubertás, serdülőkor) pszichológiai, szociológiai jellemzőinek, valamint a lakótelep adottságainak figyelembe vételével kell feladatainkat meghatároznunk. Az iskolánkba iratkozó gyerekek nagy többsége külvárosi vagy akár kertvárosinak is mondható környezetben nő fel. A gyerekek többsége nevelhető. Segítőkészek, a másságot könnyen elfogadják. A szeretetteljes, segítő környezet erősíti jó tulajdonságaikat. Szeretnénk elérni, hogy a gyermekek tudják, hogy ismereteik, készségeik, képességeik mennyiségi és minőségi szintje, érzelmi életük gazdagsága az ember egyik legfőbb értékmérője. Fontos, hogy kialakuljon tanulóink helyes önértékelése, bizalmuk tanáraikban. Nyitott problémaérzékenységükkel aktívan vegyenek részt az iskola életében. Tartsák fontosnak az edzett, egészséges, jó erőnlétet. Legyenek büszkék arra, hogy iskolánk tanulói. A képzés felépítése: A 6 - 14 éves korosztály képzésének időszaka az iskolai oktatás általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasza, az alapfokú oktatás-nevelés szakasza. Erre az időszakra a Nemzeti Alaptanterv (NAT) műveltségi területekre, a Kerettanterv tantárgyakra osztva határozza meg a nevelő-oktató munka kötelező és közös követelményeit. A NAT tartalmazza továbbá a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd és más fogyatékos tanulók iskolai nevelése és oktatása sajátos tantervi követelményeinek alapelveit. Az oktató-nevelő munka helyi tanterv alapján folyik. A tanítás-tanulás tervezésénél a NAT követelményeiből, a keret- és a helyi tantervekből illetve az iskola pedagógiai programjából eredő célokból indultunk ki.

59

Az oktató-nevelő munka szervezésénél figyelembe vettük, hogy a teljes skálát: a kötelező tanórai foglalkozások, a választható tanórai foglalkozások és a tanórán kívüli foglalkozások együttesen adják: Intézményünkben az oktatás feladatait elsősorban a kötelező tanítási órák maximális kihasználásával oldjuk meg, s ehhez ad segítséget a többi terület. A választható tanórai tantárgyak, foglalkozások több funkciót töltenek be: Bővítik a tantárgyi struktúrát. Lehetővé teszik a helyi tanterv maradéktalan teljesítését. A tanórán kívüli foglalkozások funkciói: Egyrészt a tehetséggondozást, a továbbtanulásra felkészülést, az egészséges életmód kialakítását, megőrzését szolgálja, valamint lehetőséget ad a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatására, rehabilitációs órák tartására, fejlesztő foglalkozásokra. Másrészt az iskolai ünnepélyek, versenyek, bemutatók, kiállítások, rendezvények színvonalas megtartását segítik. A foglalkozások további része a tanulók sportolását, szórakozását biztosítja. A térítés ellenében elérhető foglalkozások a tanulók és szülők választásai alapján szerveződnek (pl. az úszás bizonyos esetekben, részben a művészeti oktatás) Lehetőséget nyújtanak a tanulási nehézséggel küzdő tanulók felzárkóztatására. Lehetőséget biztosítanak a tehetségek gondozására, a tudás elmélyítésére. Biztosítják a hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók mentorálását. Lehetőséget adnak a délután a másnapra való felkészülésre, a differenciált egyéni vagy kiscsoportos fejlesztésre. Az iskolai képzés szakaszai: Az alapfokú oktatás-nevelés szakasza az első évfolyamon kezdődik és a nyolcadik évfolyam végéig tart és két részre tagolódik: az első évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyamon végződő alsó és az ötödik évfolyamon kezdődő és nyolcadik évfolyam végéig tartó felső tagozat. Az egész napos iskola nevelési programja az alsó tagozaton 1-2. évfolyam: Az alsó tagozat első két évében a jelentős egyéni különbségek pedagógiai kezelését tartjuk szem előtt.

60

3-4. évfolyam: Az alsó tagozat harmadik és negyedik osztályában erőteljesebbé válnak az iskolai teljesítmény elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Az alsó tagozaton a nevelés - oktatás egész napos keretek között történik. Programunk képzésének tartalma, az óraszámok megfelelnek a NAT, illetve a kerettantervi elvárásoknak. Nem mást, hanem másképp tanítunk! Gazdag tevékenységtárat és differenciált képességfejlesztést biztosítunk. Olyan szervezeti formát alkalmazunk, melyben egységes folyamattá alakul az oktatás és nevelés. Az egész napra tervezett szabadsávos óraterv szerves része az iskolai programnak.. A nap szakaszolása: 

beszélgető kör



intenzív tanulási szakasz



értékelés



szabadsáv



ismétlősáv



értékelés



korrekció, szabadidő

A tanórák egész napra történő eloszlása, lehetővé teszi az egyenletes terhelést, a tanórák közé hosszabb pihenések beiktatásával. Délutánra maradnak a kézműves, mozgásos foglalkozások, de ekkor történik az egyéni felkészülés, a gyakorlás is. Nagy súlyt fektetünk a kézműves, a művészeti, zenei tevékenységekre, a sportra, a játékra, a szabadidő hasznos eltöltésére. Az

egész

napos

rendszer

lehetővé

teszi

a

folyamatos

felzárkóztatást,

tehetséggondozást. Kiemelt célok: 

a képességek kiemelt fejlesztése,



az ismereteket tapasztalás útján szerezzék a gyerekek,



alapvető társas,- magatartási- és munkaszokások kifejlesztése,



egészséges önkép, pozitív életszemlélet kialakítása,



az egészséges, kulturált életmód szokásainak kialakítása,



a képességeknek megfelelő önálló tanulási szokások kialakítása,



a személyiség sokoldalú fejlesztése, 61

a



a szabadidő örömteli eltöltése,



egészséges életmód kialakítása, testi-lelki egészség, mint érték elfogadása.

Az oktatási forma pedagógiai előnyei: 

Az egész napos iskola segíti az óvoda-iskola átmenet probléma mentességét, a beilleszkedési és helyes magatartási és tanulási szokások kialakulását.



A tanítás és szabadidő váltják egymást, ezért a tanulók terhelése egyenletesebb,



Több lehetőség nyílik a beszélgetésre, a közös játékra,



A házi feladatot a délelőtt tanító pedagógussal végzik a gyerekek,



A reggeli beszélgetések lehetőséget adnak a problémák „kibeszélésére”, melyek így feloldódnak,



Az egész napos oktatásban nem szorít annyira az idő, ezért lehetőség van kellő számú hátránykompenzáló, tehetségsegítő óra beiktatására, a hátrányos helyzetű gyerekek mentorálására.

A magyar és a matematika tantárgy köré csoportosítottuk a természetismeret, az énekzene, a sport-játék, a vizuális kultúra, a tánc és dráma, az életvitel és gyakorlati ismeretek tantárgyak anyagát. A matematika és magyar blokk naponta váltják egymást. Minden évfolyamon két pedagógus tanít, az egyik a magyar, a másik a matematika blokkot vezeti. A szabadidős tevékenységi formákat, a készségtárgyak oktatását közösen végzik. Az időben széthúzott tanítási napokon lehetőség van a tananyag tömbösítésére, a gyermeknek nem kell 45 percenként új helyzetbe kerülnie.

A szakaszok tartalma: Beszélgetőkör: A tanító és a gyerekek körbeülnek. Mindenki beszélhet arról, ami foglalkoztatja a tanító fontos információkat tudhat meg a gyerekek aktuális állapotáról. Rengeteg nevelési lehetőség adódik. A gyerekek hangulata oldódik, ráhangolódnak a munkára, az aznapi feladatokra. Az életkor előrehaladtával egyre inkább irányított beszélgetéssé válik Intenzív tanulás szakaszába kerülnek a matematika, a magyar nyelv és irodalom, valamint a többi tantárgy törzsanyagát tartalmazó foglalkozások. Az intenzív tanulási szakasz az önálló tanulás időszaka. A készségfejlesztés napi gyakorlattá válik az úgynevezett tanulási műhelyekben. A tanulók ezekben a műhelyekben a felkínált 62

feladatok közül választhatnak. A tanulók munka- és ellenőrzőkártyák segítségével sajátítják el az induviduális tanulás alapjait. Az önellenőrzés napi gyakorlattá válik. Az egyénre

szabott

tanulási

szituációban

a

gyerekek

örömmel

dolgoznak.

A

feladatválasztás szabadsága lelkesítően hat mindnyájukra. A tanulók az együttműködését képességét páros, kiscsoportos és elemi szintű kooperatív technikák gyakorlásával tanulják meg. A szabadsáv a felzárkóztatás, a gyakorlás, a játék, a kerti munka, a séta, az úszás, a tánc tanulásának időszaka. Ebben a sávban választhatnak a tanulók a különféle manuális, vizuális és sporttevékenységek között. Ebbe az időszakba esik a könyvtár felkeresése is. Az ismétlő sáv a tanult ismeretek elmélyítésének az ideje, az egyéni felkészülés időszaka, a napi munka lezárása, a rendszerezés helye. Ebbe a sávba esnek bizonyos tantárgyak - elsősorban a technika, rajz, testnevelés, ének – az éves órarend függvényében. Értékelés: Napi két alkalommal az intenzív tanulási szakasz és a nap lezárása után történik. Ebben az időszakban a gyerekek számot adnak arról, hogy mit végeztek a nap folyamán és értékelik teljesítményüket, illetve egymás teljesítményét. Az elkészített munkák nyilvánosságot kapnak az osztályterem falán. Az egész napos szervezeti formában hangsúlyosan figyelembe tudjuk venni az alsó tagozat alapozó funkcióját, valamint a gyermek fejlődési, egyéni sajátosságait. A rugalmas óraterv alkalmazkodik a kisgyermek fizikai, pszichikai teljesítő és tűrőképességéhez. Ebben a szervezeti keretben az idegrendszeri sérülésből adódó mozgáskorlátozottsággal és hallásfogyatékossággal küzdő gyerekek is jól érzik magukat. A tanulási folyamat ütemezése alkalmazkodik az egyéni munkavégzés ritmusához. A nap során a gyerekek többször kerülnek döntési helyzetbe, többször értékelik önmagukat, s másokat. Megtanulják érvényesíteni saját akaratukat úgy, hogy azzal mások érdekeit ne sértsék.. Megtanulnak alkalmazkodni, megélik és gyakorolják a társas együttlét szabályait. 63

Az értékelések eredményeként kialakul reális énképük, elfogadják önmagukat hibáikkal és értékeikkel együtt. Az egész napra tervezett szervezeti forma hatékonyabban képes a gyerekek alapszükségleteit kielégíteni, szocializációjukat a teljesítmények megőrzése mellett megoldani. Az egész napra szóló tevékenység fő motívuma a tevékenység, a mozgás, a játék. Játék közben fejlődik legjobban a kisiskolás reagáló képessége, javul beszédkészsége, gazdagodik szókincse, erősödik figyelme, fejlődnek érzékszervei. Játék közben élethelyzeteket alakít, szocializálódik. Az egész napos iskola tanrendje Hétfő

Kedd

Szerda

csütörtök

Péntek

Beszélgetőkör Tanóra

Beszélgetőkör Tanóra

Beszélgetőkör Tanóra

Beszélgetőkör Tanóra

Reggeli, levegőzés Tanóra Tanóra Tanóra Ebéd, Levegőzés Tanóra, önálló tanulás Szabadfoglalk ozás Napközi

Reggeli, levegőzés Tanóra Tanóra Tanóra Ebéd, Levegőzés Tanóra, önálló tanulás Szabadfoglalk ozás Napközi

Reggeli, levegőzés Tanóra Tanóra Tanóra Ebéd, Levegőzés Tanóra, önálló tanulás Szabadfoglalk ozás Napközi

Reggeli, levegőzés Tanóra Tanóra Tanóra Ebéd, Levegőzés Tanóra, önálló tanulás Szabadfoglalk ozás Napközi

Időpont 7.45 – 8.15 Beszélgetőkör Intenzív tanulás: Tanóra 8.15 – 9.00 9.00 – 9.30 Reggeli, levegőzés 9.30 – 10.30 Tanóra 10.30 – 11.15 Tanóra 11.15 – 12.00 Tanóra 12.00 – 13.30 Ebéd, Szabadsáv Levegőzés 13.30 – 15.00 Tanóra, önálló Ismétlősáv tanulás 15.00 – 15.45 Szabadfoglalk ozás 15.45 – 16.30 Napközi

A negyedik osztály óraszáma heti kettővel több. Ebben az osztályban a szabadsáv ideje rövidül egy tanórával. A felső tagozat A köznevelési törvény alapján a felsőn tagozaton bevezetésre kerül az egész napos oktatás. Kiemelt cél: Hogy a gyermek nagyobb lehetőséget kapjon az alapvető készségek és képességek fejlesztése. Ez csak folyamatos készség-és képességfejlesztés mellett valósulhat meg.

64

A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. A hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás

alapvető

feladata

a

már

megalapozott

kulcskompetenciák

továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, a pályaorientációra. Ebben a szakaszban is teret kell nyernie az alábbi tanulásszervezési eljárásoknak: 

egyéni foglalkoztatás,



páros munka,



differenciált csoportmunka.

A magyar nyelv és irodalom tantárgy széles teret nyújt a kommunikációs képességek, az olvasás és szövegértés képességének fejlesztésére, míg a gondolkodás fejlesztését, a problémamegoldást a matematika tantárgy keretében képzeljük el elsődlegesen. Minden pedagógus feladata az alapkészségek fejlesztése, úgymint: 

olvasáskészség,



íráskészség,



elemi számolási készség, mely szorosan összefügg az intelligencia fejlettségével,



kommunikáció fejlesztése.

Ebben a szakaszban is kiemelt figyelmet fordítunk az alábbiakra: 

a lemaradókat felzárkóztatjuk,



a tehetségeseket fejlesztjük,



esetenként egy-egy témakört projektmódszerrel dolgozunk fel és lehetőleg minden tantárgyat bevonunk a projektbe, amely érintett lehet a témában,



sor kerülhet az időkeretek összevonására, az órák tömbösítésére.

A továbbtanulás, a pályaválasztás érdekében az iskolafokozat utolsó két évében a teljesítményközpontúság a jellemző. A magyar nyelv és irodalom tantárgy két különálló tantárgyként jelenik meg óratervünkben. Egyre inkább törekszünk a kooperatív tanulási technikák alkalmazására, illetve a személyes kompetenciák fejlesztését szolgáló új eljárások bevezetésére. Ebben a szakaszban különös hangsúlyt kap a továbbtanulásra, a pályaválasztásra való felkészítés. Ennek érdekében a hatodik és nyolcadik osztályokban kompetenciamérésre

65

felkészítő foglalkozásokat, illetve a nyolcadik osztályban felvételire előkészítő foglalkozásokat tartunk. Tanulószoba, napközi: A négy alsó tagozaton az egész napos iskola működtetése kiváltja a napközis foglalkozásokat. A felső tagozaton az egész napos oktatás keretébe beillesztett tanulószobai foglalkozásokon segítjük felkészülni a következő napra azokat a tanulókat, akik ezt igénylik Képzési specialitások, irányok: Kötelező tanórai foglalkozások: 

A tanulói, a szülői igények kielégítésére, valamint a társadalmi kihívásoknak megfelelően az idegen nyelv oktatása továbbra is központi szerepet kap. Negyedik osztálytól alapszinten, csoportbontásban tanulják tanulóink a német és angol nyelvet. A harmadik osztályban nyelvi előkészítő foglalkozásokat tartunk szakköri formában.



Hangsúlyt fektetünk továbbá az informatika, matematika, magyar és testnevelés tantárgyak oktatására is.

A fenti tantárgyak óráit a szabadon választott órák terhére megemeltük. Tanórán kívüli foglalkozások: Szakkörök, érdeklődési körök: Célja a tehetséggondozás. Nem osztálykeretben, illetve órakeretben folyó tevékenység. A tanulói és szülői igényeket figyelembe véve változó tartalommal működnek. Prioritást élveznek: 

számítástechnika, informatika,



idegen nyelv,



rajz, művészetek,



sport. 66

Tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységi formák: Célja a felzárkóztatás, a hátrányok kompenzálása. 

korrepetálások,



habilitációs, rehabilitációs foglalkozások,



fejlesztő órák.

1.13. AZ ISKOLÁBAN TARTOTT EGYÉB FOGLALKOZÁSOK A tanórán kívül tartott egyéb foglalkozások jelentős szerepet töltenek be a tanulók és az iskola életében. Folyamatosan alakultak ki, és szerepük az évek folyamán vált egyre fontosabbá. Feladatuk az iskola életének színesebbé tétele, a diákok személyiségének, kreativitásának fejlesztése mellett, a sokoldalú, nyitott, friss levegővel átjárt iskola működtetése. A tehetséges diákok képességeinek kibontakoztatására, versenyekre való felkészítésére a tanárok egyéni konzultáció keretein belül lehetőséget, támogatást nyújtanak. A tanulók az emelt óraszámú oktatás keretein nagyobb lehetőséget kapnak ismereteik elmélyítésére, valamint a felvételire és a kompetenciamérésre felkészítő foglalkozások által lehetőséget kapnak azok kiváló elkészítésére. Sajátos, hagyományos tevékenységi formáink közé tartoznak a következők: 

diákszínpad



énekkar



labdarugó oktatás



diáksportkör



erdei iskolai táborok, projektzáró tanulmányi kirándulások



Fekete István Hét



tanfolyamok, korrepetálások



a tanítási órák keretében meg nem valósítható egyéb foglalkozások



bemutatkozás a szülőknek

67

1.13.1 A diákszínpad Céljai: a tanulók önkifejezési képességének formálása tehetséges diákjaink kibontakozási lehetőségeinek biztosítása az iskolai események, megemlékezések számára műsor biztosítása az iskola kulturális programkínálatának bővítése a tanulók alapképességeinek fejlesztése a diákszínpadi játékstílusok megismerése.

Feladatai: fellépések vállalása az iskola kulturális rendezvényein részvétel városi ünnepi műsorok programjában felkészülés és részvétel különféle szintű szakmai versenyeken a városi művelődési intézmények rendezvényeinek látogatása színházi előadások látogatása. 1.13.2 Az iskolai énekkar Az iskola kulturális és művészeti nevelésének speciális csoportja, mely endszeres tevékenységével sokrétű oktatási és nevelési célokat valósít meg. Céljai: az iskolai rendezvények, ünnepségek méltó megünneplése, azok színvonalának emelése az ifjúság zenei műveltségének elmélyítése. Feladatai: felkészülés az iskolai rendezvényekre. 1.13.3 Diáksportkör Célkitűzései: az egészséges életmódra nevelés sportolási lehetőséget biztosítani a mozogni vágyó diákoknak szervezett, egészséges programot biztosítani diákolimpiákon való állandó részvétel minél több diákot bevonni a sportmozgalmakba.

68

Feladatai: eredményes szereplés a különböző versenyeken az iskola feltételrendszerének, eszközállományának javítása kapcsolattartás a város többi intézményével. 1.13.4. Labdarugó oktatás Célkitűzései: szociális és életviteli kompetenciák fejlesztése egészséges testi, lelki fejlődés erősítése Feladatai: a játék – viselkedésszabályok betartásával a szabálykövető magatartást alapozzuk meg 1.13.5. Erdei iskola, projektzáró tanulmányi kirándulások Célkitűzései: az egészséges életmódra nevelés környezeti nevelés, a természet védelme a megvalósított projektekhez kapcsolódó történelmi, földrajzi színterek megismerése hazánk tájainak, annak épített és természeti környezetének megismerése. Feladatai: a környezet megóvásának gyakoroltatása, irodalmi, történelmi, földrajzi, művészeti ismeretek tevékeny megszerzése közösségépítés 1.13.6. Fekete István Hét Célkitűzései: iskolánk névadójának megismerése a művein keresztül tisztelgés az író emléke előtt bemutatkozás lehetőségének biztosítása az iskolai közössége, és a szülők előtt

Feladatai: Iskolai vetélkedők, versenyek megrendezése, kerek évfordulón városi vetélkedők rendezése kiállítás szervezése a tanulók munkájából és az iskola relikviáiból ünnepélyes nyitó- és záró rendezvény szervezése. 69

1.13.7. A mindennapi tanulást kiegészítő képzési formák, korrepetálások Az iskola szolgáltatásait igénybe vevő diákok és szüleik igénylik a mindennapi iskolai elfoglaltságot kiegészítő, a többlet-ismereteket vagy képzettséget nyújtó, időnként hiányokat pótló tevékenységi formákat. Célszerű ezeket a kiegészítő képzési formákat az iskola falain belül nyújtani, természetesen a mindennapi oktatástól szervesen elválasztva, ahhoz kapcsolódóan, de tőle független formában. Célkitűzések: diákjaink számára tanórán kívüli sokoldalú képzési lehetőséget biztosítani a tanfolyamok bevételével az iskola fejlesztése a pedagógusoknak intézményen belül biztosítani a többletmunka lehetőségét.

Feladatok: o önköltséges szakmai tanfolyamok indítása a diákok igényei szerint o felvételi előkészítő foglalkozások indítása a leendő középiskolások számára 1.13.8. A tanítási órák keretében meg nem valósítható egyéb foglalkozások Céljai: A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a tanítási órák keretében meg nem valósítható foglalkozások a tanítási órák és az iskolai nevelés szerves kiegészítése, a nélkülözhetetlen nevelési elemek biztosítása. A tanórán kívüli tevékenységek a tehetséggondozást, a gyermek érdeklődésének kielégítését, valamint a szabadidő tartalmas eltöltését szolgálják.

Feladatai: Pedagógia szempontból fontos, hogy a szabadidő eltöltése kapcsolódjon az iskola egész nevelési faladatához. Ezért nélkülözhetetlen, hogy abban a gyerekeken kívül a nevelők és szülők is részt vegyenek. A tanulók, a gyermekcsoportok érdeklődéséből, igényeiből kiindulva az alábbi lehetőségekből lehet választani:  szakkörök

(számítástechnika,

énekkar,

rajz,

angol

nyelv,

német

nyelv

egészségnevelés, színjátszás, stb.)  sportolási alkalmak (diáksport, tömegsport, osztályok közötti bajnokságok, versenyek, sportnapok, foci edzés, úszás, stb.),

70

 rendszeresen igénybe vehető szolgáltatások (színház, mozi, kiállítás látogatás, videó nézés, könyvtárhasználat, számítógépek használata, stb.),  játék és mozgásprogramok (játszóház, versenyek, vetélkedők, stb.),  szünidei programok (kirándulás, táborozás, stb.),  Szórakozási alkalmak (teadélután, klubdélutánok, stb.).  Tanulószoba, szabadsáv ideje A tanulószobát az egész napos oktatás keretében a felső tagozatos tanulók számára szervezzük. Célja a tanulás, a házi feladatok elkészíttetése, ellenőrzése, gyakorlás. Kezdeményezzük a rászoruló tanulók bekerülését. Az alsó tagozaton iskolánk szerves részévé vált a rugalmas napirendben történő nevelés, amely szélesebb keretet jelent a napközinél. Mivel a tananyag feldolgozása fáradságos munka, a szaktanárok és a szabadsáv felügyelő tanárának feladata felügyeletével megbízott tanár feladata, hogy úgy

szervezze

meg

a

tanulók

szabadidejét,

hogy

kikapcsolódásuk

mellett

regenerációjukat is biztosítsa. A szabadsáv ideje alatt választható tevékenységek:  könyvtárhasználat,  ábrázolás különféle formái, kézműves tevékenységek,  számítógépes játékok,  udvari játékok, körjátékok,  sport. A gyermeknek a szabadidős programok közül nemcsak választani, de nem választani is joga van. Ezek a tevékenységek a hét napjaira elosztva jelennek meg kínálatunkban. Önköltséges formában működő tevékenységek: Az intézmény kínálatának színesítése, a szülők és gyermekek érdeklődésének kielégítése végett az alábbi önköltséges tevékenységek választására van lehetőség:  társastánc tanulás,  úszás,  művészeti foglalkozások. A tanulmányi kirándulás megszervezése iskolánk hagyományrendszerének lényeges eleme. Erre szervezett módon évfolyamonként a továbbiakban is lehetőséget biztosítunk, de a tanulmányi kirándulás nem része pedagógiai programunknak, mert az ehhez szükséges finanszírozási feltételeket költségvetési forrásból nem tudjuk 71

biztosítani. A tanulmányi kirándulás tehát iskolánkban nem kötelező program. A tanulmányi kirándulást tanítási napokon bonyolítjuk le, az azon részt nem vevő tanulók számára biztosítjuk a szervezett iskolai foglalkozásokat.

72

2. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE

73

2.1 A VÁLASZTOTT KERETTANTERVEK MEGNEVEZÉSE A fel nem sorolt tantárgyakból egyetlen kerettanterv létezik, ezért ezeket külön nem tüntetjük föl táblázatunkban. A kerettantervi alternatívát kínáló tantárgyak tantervei közül a nem emelt óraszámú képzésben az alábbiakat választjuk. A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat Dráma és tánc/Hon és népismeret

Választott kerettanterv megnevezése A változat B változat B változat A változat A változat Hon és népismeret

Emelt óraszámban az alábbi tantárgyakat oktatjuk:  Magyar nyelv és irodalom  Matematika  Reál tantárgyak

74

2.2. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV FELETTI ÓRASZÁM A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7

2. évf. 7

3. évf. 6

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 3 25

4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5 3 27

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4 3 4 1

6. évf. 4 3 3 1

7. évf. 3 3 3 1

8. évf. 4 3 3 1

2

2

2

2

2

2

1

2 1 2 1 1

1 2 1 2 1

1 1 1 5 1 3 28

1 1 1 5 1 3 31

1 1

1 1 1 1 5 1 2 28 75

5 1 3 31

A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. Magyar nyelv és irodalom 7+1 7+1 6+1,5 Idegen nyelvek Matematika 4+1 4+1 4+1 Erkölcstan 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1+0,5 Ének-zene 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 Életvitel és gyakorlat 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25

4. évf. 6+1 2+1 4+0,5 1 1+0,5 2 2 1 5 27

Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4+1 3 4 1

6. évf. 4+1 3 3+1,5 1

7. évf. 3+1 3 3+1 1

8. évf. 4+0,5 3 3+1,5 1

2

2

2

2

2

2+0,5

1

2 1+0,5 2 1+0,5 1

1+0,5 2 1+0,5 2 1

1 1 1 5 1 28

1 1 1 5 1 31

1 1

1 1 1 0+1 1 5 1 28

76

5 1 31

1-4. évfolyam és az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma Tantárgy/évfolyam

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Magyar nyelv és irodalom

8

8

7,5

7

5

5

4

4,5

5

5

5

3 4,5

3 4 2

3 4,5 2

3 4 2

3 4,5 2

1 1

1 1

1 1,5

1 1,5

1

1

1

1

2

2,5 1,5 1,5 2 2 1 1 1

Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Környezetismeret Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Hon és népismeret Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret

2 2

2 2

2 2

2 2

1 5

1 5

1 5

1 5

25

25

25

27

1 1 1 1 1 5 1

1 1

2 2 1,5 1,5 1 1

1 1 5 1

1 1 5 1

28

28

31

5 1 31

2.3. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI A pedagógusoknak a tankönyvek kiválasztását az igazgató által meghatározott határidőig meg kell tenniük. Csak olyan tankönyvet, munkafüzetet, segédeszközt használunk, amelynek alkalmazásával a szakmai munkaközösség egyetért. A tankönyvfelelős

a

jogszabályokban

meghatározott

határidőig

elkészíti

a

tankönyvrendelést. A szakmai munkaközösségek a tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat veszik figyelembe: 

a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének;



a taneszköz legyen jól tanítható, jól tanulható;

77



a taneszköz nyomdai kivitelezése legyen alkalmas a tantárgy óraszámának és igényeinek megfelelő használatra több tanéven keresztül;



a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására;

Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket: 

amelyek több éven keresztül használhatók;



amelyek

egymásra

épülő

tantárgyi

rendszerek,

tankönyvcsaládok,

sorozatok tagjai; 

amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló);



amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát feladatokkal, videókkal (pl. veszélyes, időigényes kísérletekről készült filmek, animációk) 3D modellek, grafikonrajzoló, statisztikai programok, interaktív feladatok, számonkérési lehetőségek, játékok stb. segítségével.



amelyekhez olyan hozzáférés biztosított, amely az iskolában használt digitális eszközöket és tartalmakat interneten keresztül a diákok otthoni tanulásához is nyújtani tudja.

Csak olyan tankönyveket rendelünk, amelyeket az év során rendszeresen használunk. Az ingyenes (normatív) tankönyvellátást az iskolai könyvtár állományából biztosítjuk. Az iskola lehetőségei függvényében támogatást nyújt a tankönyvvásárláshoz. A tankönyvi támogatás alapja a diákok szociális helyzete. A szülői kérelmek elbírálását az igazgató végzi az osztályfőnökök alapján. A szükséges tankönyveket, segédanyagokat, kötelező olvasmányokat mindenkor elérhetővé tesszük a tanulók számára az iskolai könyvtárban. Folyamatosan figyelmet fordítunk az iskolai könyvtárban elérhető tartós tankönyvek kínálatának és állományának bővítésére. A tankönyvek és segédeszközök kiválasztásakor minden esetben figyelmet fordítunk az ingyenes

tankönyvellátásra

jogosult

diákok

tankönyveinek

biztosítására.

A

tankönyvrendeléskor fontos szempont a normatív tankönyvellátás költségeinek 78

tervezhető nagysága. Lehetőség szerint állandó tankönyveket használunk, biztosítva ezzel a tankönyvkölcsönzés megoldását.

2.4. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FOLYAMATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA 2.4.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai folyamatainak megvalósítása  Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése a legfontosabb feladatunk.  Feladatok:  Hátrányokat csökkentünk, melyek a szociokulturális környezetből, szokásostól eltérő ütemű érésből fakadnak.  Megtartva a játékközpontú tevékenységeket felkelteni a gyerekek tanulás iránti érdeklődését.  Fogékonnyá tenni a saját környezete, a társas kapcsolatok értékei iránt.  Mintákat

közvetítünk,

elvárt

magatartási

formákat

közvetítünk,

társas

kapcsolatokat alakítunk ki.  Egyéni

sajátosságokra

épülő

differenciált

tanulásszervezési

eljárásokat

alkalmazunk. 2.4.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai folyamatainak megvalósítása  Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok.  Feladat:  Átvezetni a gyermeket a játékközpontú tevékenységekből az iskolai tanulás tevékenységeibe.  A tanítási tartalmak feldolgozása folyamatában élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal fejlesztjük az alapkészségeket, közvetítjük az elemi ismereteket, szokásokat alakítunk ki.  Fejlesztjük a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozzuk a reális önértékelést. 79

 Egyéni

sajátosságokra

épülő

differenciált

tanulásszervezési

eljárásokat

alkalmazunk. 2.4.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai folyamatainak megvalósítása  A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása.  Feladatok:  Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait.  A mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával.  Az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni.  A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása.  A kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük.  A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával.  A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával. 2.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és 80

fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása. Feladat:  Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait.  A mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával.  Az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni.  A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása. 

Fokozatosan bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.



A kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük.



A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával.



A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával.

2.5 MINDENNAPOS TESTNEVELÉS SZERVEZÉSE A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon.

81

Heti öt testnevelés óra az órarendbe van beépítve. Az öt testnevelés órából heti egy óra a Szegedi Táncművészeti Iskola Táncpedagógiai projektjének keretében táncóra. A tánc pedagógust a Táncművészeti Iskola biztosítja Ha valamelyik gyerekünk valamilyen külső szakosztályban igazolt, versenyszerűen sportoló tanuló, annak a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolása alapján nem kell részt vennie a táncfoglalkozásokon. A hiányzások igazolása a szokott módon történik.

2.6. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI A tanulók az iskola által felkínált német és angol nyelv tanulása között választhatnak. A választott nyelv tanulása a választás után kötelező. Választási lehetősége van a tanulóknak abban is, hogy hittant vagy erkölcstant tanulnának. Egyéb esetben nincs választható tantárgy. Tanórán kívüli tevékenységek közül viszont van választási lehetősége a diákoknak. Minden tanév elején meghirdetünk szakköröket, sportfoglalkozásokat, énekkart, önköltséges tanfolyamokat, melyek közül a tanulók szabadon választhatnak.. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a foglalkozás vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

2.7. PROJEKTOKTATÁS A korábbi pedagógiai programok jól bevált, az iskola hagyományrendszerébe beépült tevékenységi formák alapján a pedagógiai program végrehajtása során sajátos pedagógiai módszereket is alkalmaz. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül. Komplex projektoktatási formát nem 82

alkalmazunk, de bizonyos témaköröket projektoktatási formában dolgozunk fel. Ezek a projektek a helyi tanterv követelményrendszerére épülnek, azok megvalósulását szolgálják.

Jellemző

a

projektek

feldolgozás

során

az

egyes

tantárgyak

követelményrendszerének komplex megvalósítása. Projektjeink: 1. osztály Téma: A víz, vízpart élővilága A projekt zárásaként egy napos tanulmányút Szarvasra. 2. osztály Téma: Az alföld sajátosságai, alföldi városok A projektet lezáró tanulmányút helyszínei választhatók: Kecskemét (1 nap), Lakitelek - Tőserdő (2 nap), Mórahalom (1-2 nap) 3. osztály Téma: Mátyás projekt Projektzáró tanulmányút Visegrádra(1-3 nap). 4. osztály Téma: Történelmi mondák projekt Projektzáró tanulmányút helyszínei lehetnek: Ópusztaszer (1 nap), Eger (1-3 nap), Balaton-felvidék (1-3 nap) 5. osztály Téma: Néphagyományok, népművészet projekt Projektzáró tanulmányút helyszíne az adott tanévben dől el. A többi osztály mindig a tanév munkatervében dönti el, hogy abban a tanévben milyen projektet szeretne megvalósítani.

2.8. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK A társadalmi tendenciák azt mutatják, hogy tanulóink egyre több negatív hatásnak, veszélynek vannak kitéve. Ezért iskolánk kiemelt feladatának tartja a szociálisan hátrányos körülmények között élő tanulók problémáinak kezelését, a tanulók veszélyeztetettségének megelőzését, illetve megszüntetését. E feladatokat az alábbiakban határozzuk meg:

83



Tájékozódunk a tanulók valódi körülményeiről a személyiségi jogok messzemenő figyelembevételével.



A rossz anyagi helyzetben levő, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok segítésének formái: o ingyenes tankönyvellátás biztosítása a jogszabályok által meghatározott módon, o tankönyv-vásárlási támogatás biztosítása, o tanulmányi kirándulások anyagi támogatása, o kedvezményes ebéd biztosítása, o javaslat tétele rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósítására.



A tanulók jogainak fokozott védelme.



Rendszeres felvilágosító munka végzése az osztályfőnök, a szaktanárok és a védőnő segítségével (drog, alkohol, dohányzás).



Törekszünk arra, hogy minél több pedagógus szerezzen alapos ismereteket a sikeres kábítószer-ellenes program megvalósításához.



Rendszeres kapcsolattartás a tanulók szüleivel.



A veszélyeztetett, illetőleg hátrányos helyzetű tanulók helyzetének figyelemmel kísérése.

A fenti feladatok összefogását az igazgató által megbízott gyermek- és ifjúságvédelmi felelős végzi, aki folyamatosan kapcsolatot tart a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Feladatai közé tartozik az iskola egészségnevelési programjának segítése. 2.8.1. A tanulási esélyegyenlőség biztosításának elvei Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez iskolánknak (a fenntartóval, a családdal, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit: 

a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén; 84



a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása;



a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül;



adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása;



egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési értékelési eljárások alkalmazása.

2.8.2. A szociális hátrányok kezelése Iskolánk befogadó intézmény. Jellegéből és működési körülményeiből adódóan elég magas számú a hátrányos helyzetű tanuló. Folyamatosan gondot fordítunk arra, hogy lehetőségünk szerint segítsük a hátrányok enyhítését. Ennek érdekében az alábbi eljárásokat alkalmazza tantestületünk: 

Az osztályfőnökök ismerjék meg a tanulók szociális helyzetét még az első év elején.



Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetben lévő tanulókra.



Egyéni elbeszélgetésekkel, a szülőkkel való találkozásokkal segítjük a tanulók beilleszkedését a közösségbe.



A

problematikus

esetekben

szakember

(mentálhigiénés

szakember,

pszichológus) segítségét vesszük igénybe. 

Az iskolaorvos, a védőnő és az osztályfőnök együttműködnek a problémák megoldásában. Az együttműködés módját az intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

Iskolánk befogadó intézmény, mert pedagógiai programunkban megjelennek a differenciált és az egyéni fejlődést biztosító módszertani eljárások. Tantestületünk felvállalja a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését és oktatását, számunkra személyre szabott értékelési és követési rendszert biztosítunk. 85

2.9. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI Az értékelés célja: 

a személyiség fejlesztése,



önértékelő képesség kialakítása,



önálló tanulásra való képesség kialakítása,



nem fegyelmezés, hanem motiválás,



visszajelzés

a

tanuló

tudásáról,

a

tanulóban

kialakult

változásokról,

képességeinek kiteljesedéséről. Az értékelés funkciói: Diagnosztizáló értékelés: az ötödik évfolyam elején a matematikai készségek és a szövegértés aktuális szintjének mérése. Célja az alapok felmérése, a hiányosságok feltárása. Formatív értékelés:

az eredményes tanulás elősegítésére irányul és az aktuális

tudásszintet méri. Főleg tudás elemekre, s nem komplex, nagyobb egységekre irányul, lehetővé téve a javítást és a pótlást! A téma jellegétől függően a tanár eldöntheti, hogy osztályozza vagy nem osztályozza a tudásszint mérést. Szummatív-minősítő

értékelés:

a

tanulás

folyamata

különböző

szakaszainak

befejezésekor alkalmazzuk átfogó feladatlapokkal. Így globális képet kapunk a tanuló tudásáról. Mérjük az ismereteket, fogalmakat, szabályismereteket, az alkalmazást reproduktív vagy produktív módon. Azokból a tárgyakból, ahol van országosan bemért feladatlap, ott azt is használhatjuk, hogy legyen viszonyítási alapunk! Ezeket a témazáró feladatlapokat érdemjeggyel osztályozzuk. Az alsó tagozat mind a négy év folyamán év végén szintfelmérést végzünk magyar nyelv és irodalomból, matematikából és környezetből. 2.9.1. A tanulói értékelés formái: Az értékelésnél elsődlegesen figyelembe kell venni: a szóbeli, írásbeli ellenőrzés eredményét, a felmérést, az órai aktivitást, versenyeken való szereplést, tanórán kívüli tevékenységeket, az elvárt képességek, készségek szintjét, a korábbi szinthez mért változást, fejlődést figyelembe véve a tanuló személyes lehetőségeit. 86

Személyes, verbális értékelés Tanulói értékelés Tanítás-tanulás módszerének következményeként a tanulók mindegyike az alsó tagozatban minden nap értékeli önmagát, nemcsak a mennyiségi, hanem a minőségi munkát is. A pedagógus szerepe itt az értékelés irányítása, a reális kép kialakítása. Tanári értékelés A fentiek mellett nagy motivációs szerepe van a tanár személyre szóló értékelésének, melynek jellege korrigáló, segítő, tanácsadó, orientáló. Ez többféle módon jelenik meg: 

Szinte minden pillanatban megjelennek a "helyes-helytelen" típusú szabályozó megnyilvánulások (spontán).



A közös tevékenység során megjelenő tudatos, rendszeres értékelés.



A pedagógus hosszabb, helyzetfeltáró értékelése szülőknek, gyermeknek szülői értekezletek alkalmával, fogadó órákon, családlátogatáson, egyénileg szervezett beszélgetések során.



Az osztályfőnök rendszeres értékelései a tanulók bevonásával az osztályon belül (havi magatartás, szorgalom érdemjegy megbeszélése, melyet a nevelőtestület elé terjeszt a jegy véglegesítésekor) vagy egyénileg szóban.

Írásbeli, szöveges értékelés A tanulók írásbeli munkájához fűzött részletes megjegyzések, kiegészítések készítése. Figyelmeztetések és dicséretek: a "magatartás" füzetbe jegyzett vétségek és dicséretek beváltása alapján a tanárok tájékoztatják a szülőket a tanulók magatartási és szorgalmi előmeneteléről. Első év félévkor és év végén, illetve második év félévkor kizárólag szöveges értékelést készítünk a tanuló teljesítményének, szorgalmának, magatartásának értékelésére, minősítésére. A bizonyítványba a kiválóan, jól, megfelelően teljesített vagy felzárkóztatásra szorul bejegyzés kerül. Felzárkóztatásra szorul, bejegyzés esetén a szülővel közösen fel kell tárni a lemaradás okát és meg kell szüntetni az akadályozó tényezőket. A szöveges értékelés tartalma: 

Kiválóan teljesített: ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni is képes.

87



Jól teljesített: ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv követelményeit. Kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását.



Megfelelően teljesített: ha a tanuló a helyi tantervnek csak a minimális, továbbhaladáshoz szükséges ismereteit sajátította el. Kizárólag nevelői segítséggel képes önálló feladatvégzésre.



Felzárkóztatásra szorul: ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem sajátította el, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismeretekkel, nevelői segítséggel sem képes önálló feladatvégzésre. Második évfolyam év végén, illetve a további évfolyamokon érdemjeggyel értékeljük, minősítjük a tanulók teljesítményét, szorgalmát és magatartását. Az alsó tagozaton az érdemjegyek mellett szöveges értékelést is készítenek a tanítók.

2.9.2. Érdemjegy adása, osztályozás A tanár joga eldönteni, hogy mire osztályoz: szóbeli vagy írásbeli felelet, pontok, kiselőadások, stb. Egy-egy témakör lezárásaként tudásmérésekre kerül sor változatos formában. A feladatlapoknál százalékos ponthatárokat alakítunk ki, melyek érdemjeggyé való átváltása függ a tantárgytól és az osztály összetételétől, a szaktanár döntése alapján. (Kivéve, ha a központi feladatlap mást ír elő.) A tanév végi osztályzat a tanuló egész éves munkáját fejezi ki, a teljesítményét, az ismeretekhez való viszonyát, a teljesítményváltozás tendenciáját. Ezért az év végi osztályzatba beleszámítjuk a félév előtti érdemjegyeket, főleg a témazáró jegyeit. Minden tanulónak tantárgyanként havonta legalább egy érdemjegyének lennie kell! 2.9.3. Írásbeli beszámoltatások, korlátozások Az alsó tagozat mind a négy évfolyamon év végén szintfelmérést végzünk magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból. Évközben a fenti tantárgyakból legalább négy esetben írásbeli mérést végeznek a tanítók. A felső tagozaton a közismereti tantárgyakból a tanárok évente a témaköröktől függően, de legalább 4 témazáró dolgozatot íratnak. Lényeges szempont, hogy előzetes bejelentésre, a gyerekek egy napon csak két témazáró dolgozatot írhatnak.

88

2.9.4.Hallássérültek értékelése Hallássérült tanulók esetén figyelembe vesszük az alábbiakat: A tollbamondás előnytelen helyzet a hallássérült gyermek számára, hiszen a hallássérülése gátolja a pontos észlelésben, esetleg ismeretlen fogalommal találkozik. Éppen ezért tollbamondásnál 

a tanár ne értékelje a hallássérült tollbamondását mindaddig, míg a gyermek szókincse meg nem közelíti az osztálytársaiét, s ennek biztos jelét is adja a tollbamondások során (lehetőség van a tollbamondás tananyagrész értékelés, minősítés alóli mentesség megkérésére is),



előre megadjuk a tollbamondásra kerülő szöveget, s így otthon begyakorolhatja,



a

tollbamondás

szövegét

óra

előtt

írásban

megmutatjuk,

vagy

a

szurdopedagógust, szülőt megkérjük arra, hogy legyen segítségünkre, 

látó-halló tollbamondást alkalmazunk az órán.

Fogalmazás esetén 

az integrált hallássérültek legtöbb nehézsége az írásbeli kifejezőképesség terén mutatkozik. Elsősorban azért, mert a fogalmazás olyan kommunikációs forma, amelynél nincs interakció, nincs a másik személytől visszajelzés, összefüggő közlést igényel.



szüksége van a hallássérült gyermeknek a támogatásra! Találjon erre lehetőséget a tanár! Kérjen segítséget a gyógypedagógustól, a szülőtől!



a hibák elemzése feltárja a főbb, még fejlesztendő nyelvi területet.

Ének esetén 

Felmentést kaphatnak az osztályozás alól, illetve csak azokat a teljesítményeket osztályozzuk, amelyeket reálisan megkövetelhetünk tőlük,



bevonhatjuk

őket

a

zeneelméletbe,

zenehallgatásba,

hallásnevelésbe,

megpróbálhatják a dalok szövegét ritmikusan elmondani. Vegyenek részt zenei anyagok gyűjtésében, ismerjék meg a koncertek hangulatát! 

megtanulhatnak hangszeren játszani szerepet kaphatnak közös táncban, táncjátékokban.

Idegen nyelv oktatásában lehetőség van az értékelés-minősítés alóli menteség kérésére.

89

2.9.5. Sajátos nevelési igényű tanulók értékelése („egyéb fogyatékos” tanuló) A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján az iskolaigazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól. A tanuló részére az osztályozó vizsgán, a javítóvizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközök alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. A tanítás-tanulás folyamatában biztosítani kell (a szakvélemény tanulónként jelöli meg): 

a számonkérésnél, értékelésnél problémájának figyelembe vételét,



a számonkérésénél szóbeliség előnyben részesítését



a számonkérésénél írásbeliség előnyben részesítését,



az írásbeli munkák értékelése és minősítése alóli mentesítését,



a helyesírás értékelése alóli mentestést,



az idegen nyelv értékelése és minősítése alóli mentesítését a tanórák látogatása mellett,



az aritmetikai feladatok értékelésénél problémája figyelembe vételét,



matematikából az értékelés, minősítés alóli mentesítését,



a tantárgyak matematikai ismereteket igénylő tantárgyrészei alóli mentesítését,



a segédeszközök használatának biztosítását (számítógép, helyesírási-értelmezőszinoníma szótár, táblázatok, számológép, mechanikus és manipulatív eszközök).

2.9.6. Mozgáskorlátozott gyermekek értékelésének szempontjai Mozgáskorlátozott gyerekek értékelésénél figyelembe kell venni az alábbi problémákat, melyek tanulási nehézséget okoznak: 

figyelemzavarok (hullámzó figyelem, túlzott elterelhetőség, szelektálási probléma, perszeveráció, megtapadás)



percepció-motorium területén mutatott problémák (a Gestalt-látás problémái, alakháttér fordított észlelése, a különböző modalitású ingerek átfordíthatóságának

90

nehézsége, viszonyítási nehézségek, nagy- és finommotorikában mutatkozó problémák) 

téri orientációs zavarok (testkép, testséma, lateralitás zavarai, iránytévesztés)



nyelvi fejletlenség (az artikuláció, beszédlégzés zavara, szótalálási nehézség, nehézkes beszédszövés)



aktivitás területén mutatkozó problémák (inaktivitás, impulzivitás)



szekunder módon

kialakuló

problémák (szorongás,

kudarcelvárás,

gátlás,

figyelemfelkeltő viselkedés stb.) Egyes tantárgyakból vagy tantárgyrészekből mentesítheti az igazgató az integrált sérült tanulót az értékelés és a minősítés, illetve részben vagy egészben az iskolai kötelező tanórákon való részvétel alól. A különböző vizsgákon (pl. osztályozó, javító) alkalmazkodni kell a fogyatékos tanulók speciális szükségleteihez, mint pl. a hosszabb felkészülési idő biztosítása, írásbeli beszámoló helyett szóbeli és fordítva, az iskolai tananyagok során adott tanulók által használt

segédeszközök,

mint

számológép,

számítógép

stb.

használatának

engedélyezése. Az év végi és félévi értékelés történhet érdemjeggyel illetve szövegesen. Az értékelés módját a tanulót tanító pedagógus dönti el, figyelembe véve a gyermek egyéni adottságait és a Országos Szakértői Bizottság szakvéleményét. Minden félév végén a szülő rövid szöveges tájékoztatást kap a gyermeke fejlődéséről.

2.10. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA Mivel az alsó tagozat egész napos iskolaként működik, ezért ott írásbeli házi feladatot csak hét végére adunk. Szóbeli házi feladatot a harmadik és negyedik évfolyamon kapnak a gyerekek, melynek célja, hogy előkészítsük a felső tagozaton működő önálló felkészülést igénylő tevékenységeket. A tanítási órákon jellemzően rendszeres otthoni szóbeli feladatot határozunk meg, amelyet a tanítási órát tartó pedagógusaink egyértelműen közölnek. A szóbeli felkészülés céljából meghatározott feladatokat a következő tanítási órákon szóbeli, esetenként írásbeli számonkérési formában, illetőleg frontális számonkéréssel ellenőrizzük. A szóbeli feladatok mellett a legtöbb tantárgyból rendszeresen írásbeli 91

házi feladatokat határozunk meg, amelyet tanulóinknak általában a következő tanítási órára kell elkészíteniük. Az írásbeli feladatok speciális csoportját alkotják egyes tantárgyak olyan feladatai, amelyek hosszabb előkészületeket igényelhetnek, pl. olvasónapló írása, fél oldalt meghaladó idegen nyelvi fordítási feladat, alkotómunkát igénylő művészeti alkotás elkészítése. Ezekre a tevékenységi formákra általában több időt biztosítunk, mint két tanítási óra között eltelt időtartam. A hétvégi időszakra is jelölünk ki írásbeli és szóbeli házi feladatot, de ennek mértéke, terjedelme nem haladhatja meg a hétköznapokon is szokásos mértéket. A szóbeli és írásbeli házi feladatok meghatározásakor a következő elveket követjük: 

egy-egy tantárgyból jellemzően annyi szóbeli és írásbeli házi feladatot jelölünk ki, amennyi – átlagos diákjaink képességét és munkabírását, koncentráló képességét figyelembe véve – nem haladja meg a 30 perces munkaidő-igényt,



a hosszabb idő-ráfordítást igénylő házi írásbeli feladatokat (olvasónapló, házi dolgozat, stb.) legalább egy héttel a kijelölt elkészítési időpont előtt kijelöljük,



a tanítási szünetek időtartamára (nyári, őszi, téli és tavaszi szünet, többnapos ünnepek) nem adunk az átlagos mennyiséget meghaladó írásbeli és szóbeli házi feladatot.



minden pedagógus köteles figyelembe venni, hogy a tanulónak egy-egy tanítási napra több tantárgyból is készülnie kell.

Elsőrendűen fontosnak tartjuk, hogy diákjaink szellemi terhelése az optimálishoz közelítsen. Ennek érdekében nem elegendő az iskolai tanítási órákon való aktív vagy passzív részvétel. Szükségesnek tartjuk, hogy tanulóink számára rendszeresen önálló otthoni felkészülésre alkalmas írásbeli és szóbeli feladatokat határozzunk meg.

2.11. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, a technikát. Minden évfolyamon egy osztályunk lévén, a két idegen nyelv választhatósága végett az osztályt bontanunk kell. Az informatika és a technika terem befogadó képessége sem teszi lehetővé, hogy egy egész osztály együtt tanuljon. 92

Mivel osztályaink létszáma nem magas, a csoportbontásnak praktikus okai vannak. Egyéb foglalkozások szervezési elvei: A tanórán kívüli tevékenységeket a tanulók szükségleteihez, igényeihez és lehetőségeinkhez mérten szervezzük: 

A fejlesztő órákat a szakértői bizottságok által előírtak szerint végezzük,



A felzárkóztató és tehetségfejlesztő órákat a tanulói szükségletekhez igazítjuk,



A szakköröket és önköltséges órákat a gyerekek és szülők igényei szerint szervezzük lehetőségeink függvényében.



Tanulószobai foglalkozást is a tanulói igényekhez igazítjuk.

Elvünk, hogy minden gyerek jusson el lehetőségeinek a csúcsára.

2.12. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK, EDZETTSÉGÉNEK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK A tanulók fizikai állapotának mérése iskolánkban kétféle módon történik: 

az iskolaorvosi vizsgálatok jogszabályokban meghatározott módszereivel



a testnevelési órákon az alábbiakban ismertetett módon.

A testnevelés helyi tanterveiben szerepeltetjük a tanulók fizikai állapotának évente legalább egyszer történő mérésének kötelezettségét. A mérést évi gyakorisággal végezzük el a testnevelési órákon a Hungarofit rendszer alkalmazásával, amelynek kidolgozása Dr. Mérei Ildikó nevéhez fűződik. A tanulók általános fizikai teherbíróképességének értékeléséhez és minősítéséhez használt „Hungarofit” (fizikai fittség mérése) alapmérései az alábbiak: 

Aerob vagy alap-állóképesség mérése: 2000 m-es síkfutással.



Izomerő mérése és dinamikus ugróerő mérése helyből távolugrással páros lábbal.



Dinamikus dobóerő mérése: kétkezes labdadobás hátra fej fölött, tömött labdával.

93



Kar-, törzs-, és lábizmok együttes dinamikus erejének mérése: egykezes labdalökés helyből az ügyesebb kézzel, tömött labdával.



Dinamikus erő-állóképesség mérése: vállövi- és karizmok erő-állóképességének mérése: mellsőfekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan kifáradásig.



Csípőhajlító és a hasizom erő-állóképességének mérése: hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan.



A hátizmok erő-állóképességének mérése: hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig.

A korosztálynak megfelelő követelményeket a tornaterem folyosóján kifüggesztjük, hogy azt a tanulók bármikor megtekinthessék. A felmérések a tanulók állapotának rögzítését célozzák, ezért azokra a diákok osztályzatot nem kaphatnak. A felmérést követő időszakban értékelhető azonban osztályzattal a tanulók mért eredményekhez képest felmutatott fejlődésének mértéke. A felmérések eredményeit a testnevelő tanárok kötelesek vezetni úgy, hogy az egyes osztályokban tanuló diákok fizikai állapotának követéséhez szükséges adatok évről évre követhetőek legyenek. Az adatbázis rendszeres vezetésének ellenőrzése az igazgató-helyettes feladatkörébe tartozik. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének mérését minden tanév március és április hónapjában bonyolítjuk le.

2.13. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI 2.13.1. Az iskolai egészségnevelés Az egészséges életmódra nevelés keretében kívánjuk fejleszteni – elsősorban osztályfőnöki órákon, másrészt a szociálisan hátrányos helyzetű diákokkal való egyéni foglalkozás alkalmával – az alábbi képességeket és készségeket: 

érzelmek alkotó kezelése,



a stressz kezelés,



az önismeret, önbecsülés megerősítése,



a célok megfogalmazása és kivitelezése,



a konfliktuskezelés, 94



a problémamegoldás, a döntéshozás,



a kortárscsoport nyomásának kezelése,



a segítségkérés és segítségnyújtás módjának megismerése,



az elutasítási készségek fejlesztése.

Az elkövetkező időszakban szeretnénk a drogmegelőzési tevékenységünket hosszabb távon előre megszervezni és még szakszerűbben végezni. Ehhez alapvetően szükséges, hogy több kollégánk ilyen irányú továbbképzésben részesüljön. Alapvető feladatunknak tekintjük a legális és illegális szerek fogyasztásának visszaszorítását. Ennek érdekében megismertetjük a tanulókat e szerek fogyasztásának következményeivel, valamint rendszeres tájékoztatást nyújtunk a szülők számára is. Kialakított drogstratégiánkat szisztematikusan fejlesztjük, elkerüljük a drogfogyasztás mint társadalmi probléma kampányszerű kezelésének veszélyeit. Az egészségfejlesztési tevékenységünk célja az egészséggel kapcsolatos egyéni és közösségi érzékenység fokozása, az egészséges életstílusok elterjesztése és olyan környezeti körülmények kialakítása, melyek elősegítik az egészség feltételeinek létrejöttét. Az egészségkultúra összetevői, amelyre nevelő munkánkban kiemelt figyelmet fordítunk: 

az egészséges táplálkozás,



a rendszeres testmozgás,



a higiénés magatartás,



tartózkodás az egészségkárosító anyagok szervezetbe juttatásától.

A helyes táplálkozás ismérvei a rendszeresség, az ebéd megfelelő minősége, a zöldség és gyümölcsfogyasztás, valamint a megfelelő étkezési körülmények. Az elméleti ismereteket tanulóink elsajátítják a biológia órákon, összekötve a táplálkozási zavarokról tartott védőnői órával. Iskolai étkeztetés dolgozói sokat tesznek a megfelelő minőségű (rostokban, vitaminokban és fehérjékben gazdag) ebéddel, a rendszeres zöldség- és gyümölcsfogyasztás biztosításával a feladat megvalósításához. Az iskola vezetése a megfelelő étkezési körülmények, az ebédlő igényes kialakítását és működését biztosítja. 95

A rendszeres testmozgás az egészséges embereknek is elengedhetetlenül fontos, elsősorban kedvező élettani hatásai miatt, de egyéb előnyökkel is jár: megfelelő erőnlét, mentális kiegyensúlyozottság, fittség, de nem utolsósorban kiváló szórakozás és hasznos időtöltés is. Ezeket az elveket tantestületünk magáénak vallja, és a napi rendszeres testmozgást igyekszik biztosítani diákjaink számára. Diákjainknak lehetősége van a sportpályánk használatára, időnként versenyeket szerveznek kollégáink. A higiéniás magatartás fogalma nagyon széleskörű. Az iskolai egészségfejlesztésben a legfontosabbnak tartott területei a személyi-, környezet-, szexuál- és mentálhigiénia. A személyi higiénia területét a biológia tantárgy oktatása során többször említjük, a tanulók ismereteit fokozatosan bővítve. Ilyenkor gyakran a védőnő is órákat tart, pl. élősködők vagy tetoválások és piercingek témájában. A rendszeres kézmosás feltételeinek biztosításáért a takarítószemélyzet felelős, folyékony szappanok, WC papír, kéztörlő minden diákunk számára elérhető. A tevékenység megelőző jellegében szerepet játszik az évenkénti iskolafogászati szűrés is.A környezethigiénia része a fent említett higiéniai eszközök hozzáférhetővé tétele az iskolában a diákok számára, az iskola padlózatának rendszeres tisztítása és fertőtlenítése, valamint a szennyfogó szőnyegek használata. Iskolánkban ennek felelősei a takarító személyzet tagjai. A szexuálhigiénia és mentálhigiénia témájával a diákok osztályfőnöki órákon a védőnő segítségével önismereti foglalkozások formájában találkoznak, hittan és etika órákon az emberi érzelmekről esik szó, biológia órák keretében pedig elméleti áttekintést kapnak a nemi működésről, születésszabályozásról, betegségekről. Az ide vonatkozó ismeretek, érzelmi beállítódások nagyon átgondoltak. Természetesen az ismeretek bővítése folyamatos, minden évfolyamon foglalkozunk a témával. Az egészségkultúra lényeges eleme a tartózkodás az egészségkárosító anyagok szervezetbe juttatásától. A véletlenszerű mérgezéseket az iskolában kizárja a konyhai dolgozók pontos és jól átgondolt, a szabályoknak mindenben megfelelő működése, valamint a vegyszert is tartalmazó szertárak zárhatósága, és a személyi felelősök rendszere. Az egészségkárosító anyagok tudatos használatának megelőzése már komolyabb

feladat.

Az

alkoholfogyasztás

egészségnevelési

vonatkozásának

ellentmondásos jelensége a társadalmi gyakorlat és az iskolai élet különbözősége. 96

Kiemelt figyelmet fordítunk a napjainkban könnyen és olcsón elérhető szintetikus drogok veszélyességének és kiszámíthatatlanságának megtanítására, valamint arra, hogy diákjaink képesek legyenek felismerni a drogok hatása alatt álló embert, valamint megtenni a legszükségesebb és a legsürgetőbb teendőket az adott helyzet kezelésére. A megelőző órákat természetesen megtartjuk, mind osztályfőnöki, mind biológiaórán, és a tantestület pedig pozitív mintát ad a kérdésben, amely rendkívül fontos eleme egészségnevelési elveinknek. 2.13.2.A környezeti nevelés pedagógiai célkitűzései az alábbiak: 

szemléletformálás és ezzel együtt a környezettudatos gondolkodás kialakítása



ismeretközvetítés és ezzel együtt az aktív állampolgárrá nevelés



helyi környezeti problémák megismertetése, megoldása, illetve a helyi környezeti értékek megismertetése és az aktív megóvás



fenntartható fejlődés előmozdítása

Környezeti nevelésünk szempontjai az alábbiak: 

Legyen az egész életen át tartó Intézményes és nem-intézményes formában egyaránt. Jelenjenek meg a helyi környezeti problémák.



Legyen interdiszciplináris (tudomány- és tantárgyközi megközelítés)- nemcsak földrajz és biológia órán téma a környezeti nevelés, hanem idegen nyelvi



Legyen egyszerre „lokális” és „globális”



Legyen egyszerre „aktuális” és „jövő orientált”



Neveljen

problémamegoldásra-

fontos

értéknek

tekinti

tantestületünk.

Fejlesztésére szakköri rendszert működtetünk, így a tehetséges tanulók jobban elmélyülhetnek az adott szakterület problémáiban, a lemaradó tanulók pedig segítséget kaphatnak a felzárkózáshoz akár társaiktól is. 

Neveljen új értékrendszerre – sokszor kell tudatosítanunk: „az egészség érték”, „fontos a tiszta levegő, talaj, ivóvíz”, „az emberi értékek védelme”tulajdonképpen ez a teljes nevelési munkánk célja. Legyen multikulturális – nemzetközi kapcsolataink fejlesztésével, idegen nyelvi tantárgyi versenyekkel, és az idegen nyelvek magas szintű közvetítésével, valamint a sérülteket befogadó attitűdünkkel ezen dolgozunk.

97

2.14. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI Az értékelés közlésére tanév közben a jogszabályokban előírt nyomtatványokat és az iskola által készített értékelő lapokat használjuk. Osztálynaplók: melyekbe a tanár, tanító írja be az érdemjegyeket. Az osztályfőnök a havi magatartás, szorgalom jegyeket, a félévi és év végi osztályzatokat a nevelőtestület osztályozó értekezletén az osztályban tanító tanárokkal egyeztetve írja be. Tájékoztató könyvet alkalmazunk a szülők tájékoztatására. Ebbe a tanító, tanár írja be az érdemjegyeket, írásbeli értékeléseit, és a szülőket láttamozásra kéri. "Magatartás" füzet: osztályonként vezetjük, melybe belekerülnek a tanulók pozitív és negatív cselekedetei, melyeket a magatartás és szorgalom jegy megállapításánál veszünk figyelembe. Az a tanuló, akinek figyelmeztetése van, az adott hónapban csak változót kaphat. Adományozott plakettek,.: évzárón a ballagó 8. osztályosok közül az kapja, aki a 8 év alatt kiemelkedő teljesítményt nyújtott. 2.14.1. Értékelési hagyományok Jutalmazás: Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, példamutató közösségi magatartást tanúsít és hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki eredményes kulturális tevékenységet folytat, kimagasló sportteljesítményt ér el, a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító munkát végez. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben lehet részesíteni. A jutalmazás formái: 

osztályfőnöki szóbeli és/vagy írásbeli dicséret,



szaktanári szóbeli és/vagy írásbeli dicséret,



napközi-vezetői szóbeli és/vagy írásbeli dicséret,



tanulószoba-vezetői szóbeli és/vagy írásbeli dicséret, 98



igazgatói szóbeli és/vagy írásbeli dicséret,



nevelőtestületi dicséret.

Az egész évben kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók a fentiek mellett könyv vagy egyéb tárgyi jutalomban is részesülhetnek. Ezek átadására általában a tanévzáró ünnepség keretében kerül sor. Büntetés: Azt a tanulót, aki az iskolai házirend törvényeit megszegi, s a nevelői kérés, figyelmeztetés, segítő szándékú beszélgetés nem vezet eredményre, büntetésben részesítjük. A büntetés nem bélyegezheti meg tartósan a tanulót, lehetőséget adunk a javításra. A büntetés formái: 

osztályfőnöki szóbeli és/vagy írásbeli figyelmeztetés,



szaktanári szóbeli és/vagy írásbeli figyelmeztetés,



tanulószoba-vezetői szóbeli és/vagy írásbeli figyelmeztetés,



igazgatói szóbeli és/vagy írásbeli figyelmeztetés,

A fegyelmi büntetés lehet: 

megrovás,



szigorú megrovás,



meghatározott kedvezmények, juttatások megvonása.



egyeztetés után áthelyezés másik iskolába.

2.14.2. A jutalmazás és büntetés alkalmazásának elvei: 

minden esetben az ellenőrző mellett az osztálynapló megjegyzési rovatába is kerüljön beírásra,



indokolt esetben nem kell a fokozatok betartásához alkalmazkodni, azonnal magasabb fokozatú jutalmazás és büntetés is adható,



a magatartás és szorgalom osztályzatok megállapításánál figyelembe kell venni a bejegyzett jutalmazásokat és büntetéseket, ettől csak a nevelőtestület határozata alapján lehet eltérni.

99

2.14.3. A magatartás és szorgalom minősítése A magatartás érdemjegy minősítése

1. Az iskolai feladatokban való részvétel, hozzáállás

PÉLDÁS

JÓ

VÁLTOZÓ

ROSSZ

Aktív, kezdeményező, munkáját szívesen végzi

Kapott feladatait, megbízatásait megfelelően ellátja Befolyást nem vagy kevésbé gyakorol Betartja, azt tudatosan nem sérti meg

Közömbös, megbízatásaiban következetlen

Érdektelen, megbízhatatlan, szembefordul a közakarattal

Tudatosan nem árt, bizonytalan

Szembefordul a közösséggel

Többé-kevésbé betartja, hajlamos a fegyelmezetlenségre Gyenge

Sokat vét ellene, gyakran megsérti

Esetleges, spontenaitás jellemzi Szimpátiája ingadozó, időnként kárörvendő

Közömbös, vagy gátló, ártó szándékú Kívülálló, elzárkózó, nem jellemezi segítőkészség

Nyegle, gyakran kiszámíthatatlan

Durva, goromba

2. Hatása a közösségre Pozitív 3. A Házirend betartása

Betartja és a betartására ösztönöz

4. Aktivitása, példamutatása 5. Felelősségérzete

Jó, másokat is buzdít Fejlett, tettekben megnyilvánuló

6. Fegyelmezettsége

Nagyfokú, önfegyelemre épül Odafigyel másokra

7. Törődés társaival 8. Segítőkészsége

Megfelelő

Negatív, rendbontó Nem Sodródik a Fejletlen, kezdeményez, többséggel, vagy tetteiért nem de elfogadja a a közösség vállalja a kezdeménye- mellett felelősséget Zést Megfelelő Gyenge, Súlyosan ingadozó kifogásolható

Általában észreveszi társai gondjait Fejlett, keresi a Együttérez a segítő és problémákkal jobbító küzdőkkel, de változtatások nem lehetőségét foglalkozik velük

9. Viselkedése, hangneme

Helyzetnek megfelelő, udvarias

10. Viszonya nevelőihez, felnőttekhez, szüleihez

Tisztelettudó

Néha kívánnivalót hagy maga után Szót fogad, a figyelmeztetést megfogadja

100

Csak nyomatékos Szófogadatlan, utasításra hajtja nyíltan végre a tanári és szembeszegül szülői utasítást, esetenként tiszteletlen

A szorgalom érdemjegy minősítése PÉLDÁS

JÓ

VÁLTOZÓ

HANYAG

1. Tanulmányi munkájának szintje képességeihez viszonyítva 2. Munkavégzésének jellemzői

Igényes

Megfelelő

Ingadozó

Képességeitől teljesítménye messze elmarad

Kitartó, pontos, megbízható

Rendszertelen, pontatlan

Megbízhatatlan nem végzi el feladatait

3. Általános tantárgyi munkavégzése (viszonya az egyes szaktárgyakhoz) 4. Önálló munkavégzés, önállóság szintje

Minden iskolai feladatát elvégzi

Rendszeres, figyel az órán, folyamatosan készül az órákra A segítséget elfogadja, a tanórai munkába bekapcsolódik

Önálló, önértelmező

Törekszik az önálló munkavégzésre

5. Többlet feladatot vállal-e? 6. Érdeklődés

Igen

Keveset

Feladatai hiányosak

Feladatait a tárgyak többségében nem végzi el, egyes tantárgyakkal szembeszegül Önállótlan, tanári Elutasító a utasításokra tanulással szorul. szemben, nem hajlandó munkavégzésre Ritkán Nem vállal

Tananyagon felül Érdeklődése a Változó,esetleges Közömbös, is produkál tananyagon belül érdektelenség marad jellemzi 7. Tanórán kívüli Sokszor, Szükségszerűen Ritkán Egyáltalán nem információk rendszeresen felhasználása 8. KötelességMagasfokú, Általában Ösztönzésre vár, Nem törődik tudat rendszeresen felkészül alul motivált, kötelességeivel készül az órákra képességeihez változékony mérten, időnként ösztönzésre vár 9. Felszerelés, Hiánytalan, Általában Gyakran Rendszeresen házi feladat rendszeresen hiánytalan, hiányos, több hiányos, elkészíti többnyire ízben nincs kész gyakran nincs elkészíti kész

Megjegyzés: a szorgalom minősítésekor figyelembe kell venni: 

a gyerek élethelyzetét, életkörülményeit,



a képességek szintjét.

101

MELLÉKLET A Szegedi Fekete István Általános Iskola Ökoiskola programja "A Földet nem szüleinktől örököltük, hanem gyermekeinktől kaptuk kölcsön!" Seattle indián törzsfőnök

Megvalósíthatóság kritériumai Beszámoló készül a, az iskola minőségbiztosítási programjához illeszkedően a tanulók és a nevelőtestület környezet-tudatosságáról; b, az iskola mindennapi működése: víz-, gáz,- áram, fűtőanyag-használat, anyag- és hulladékgazdálkodásáról c, rendezvények, kirándulások környezeti hatásairól (utazások módja, keletkezett hulladék)

Cél

Feladat

Az iskola a fenntartható fejlődés alapelve szerint működik, mindennapi életében és fejlesztő munkájában érvényesülnek a környezeti szempontok.

Az iskola tevékenységeiről és ezek környezetre való hatásáról legalább évente felmérés készül.

Az iskola arculata határozottan képviseli a fenntarthatóság, a környezettel harmonikus életvitel pedagógiai értékeit.

A bemutatkozó anyagok, az épület külleme, az udvar tartozékai, a folyosók, tantermek dekorációja mind anyagában, mind megjelenésében legyen környezetbarát, egészséges.

Szórólap, faliújság, iskolaújság, falburkoló anyagok.

Az iskola hozzájárul a helyi társadalom igényeinek kielégítéséhez, kiemelten a fenntarthatóság elveinek pedagógiai képviseletével.

Az oktató-nevelő munkában helyet kapnak a helyi közösség életéhez kapcsolódó tevékenységek. Az iskola aktív kapcsolatot tart fenn a fenntarthatóságért tevékenykedő helyi civil és termelő szervezettel Iskolán kívüli tevékenységek szervezésében együttműködünk a hasonló célokkal szerveződő partnerszervezeteinkkel

Együttműködési szerződések: Csemete Egyesület Magyar Madártani Egyesület Csongrád Megyei Csoportja Szegedi Vízmű Szegedi Vadaspark Szegedi Környezetgazdálkodási Kht., Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ATIVIZIG Alsóvárosi Plébánia Cikér Egyesület

102

Olyan készségek, képességek fejlesztése, mellyel tanítványaink a környezetért felelős, a környezeti problémákra érzékeny, aktív állampolgárokká válnak.

Olyan szemlélet kialakítása, mellyel a tanulók képessé válnak a problémák megértésére, a tanuló és környezete viszonyának, cselekvési, döntési lehetőségeinek tisztázására az iskola természeti és épített környezetének megismerésén keresztül.

Az iskola, messzemenően figyelembe véve a gyermekek életkorát és egyéni sajátosságait, sokféle pedagógiai módszert vesz igénybe, előtérbe helyezve azokat a tanulásszervezési módszereket, amelyekben felerősödhet a társas részvétel, felértékelődhet a felelős együttműködés. Szempontok a módszer kiválasztásához: - alkalmazkodjanak az életkori sajátosságokhoz, - vonjanak be minél több tanulót, - az iskola keretein túl is legyenek hatással, - a természetbe szervezett tevékenységek száma a lehető legtöbb legyen, - a lakóhelyi vagy közeli példára alapozzanak, - nyújtsanak sok élményt a tanulónak, - az érzelmekre hassanak, a személyes megtapasztaláson alapuljanak, - legyen bennük sok játékos elem. A diákok bevonása az őket érintő döntések előkészítésébe. A környezeti értékek beépítése a tanítás tartalmába és tevékenységrendszerébe. élmény alapú, tevékenységközpontú módszerek minél sokoldalúbb alkalmazásával. E célból az iskola minden tanévben munkatervében tervez az ökoiskola arculatához kapcsolódó programokat. A szabadidős foglakozások keretét a népi kalendárium mindennapjaira épülő események adják. A Világörökség részévé nyilvánított helyszínek megismerése, kiemelten a magyarországi, helyi természeti és épített értékeket.

103

Projektmódszer Drámapedagógia Szerepjáték Kooperatív tanulás A lakóhely, illetve az iskola környékének valamilyen környezeti értékét vagy problémáját vizsgáltatjuk a projekt módszer alkalmazásával. A tevékenységet lehetőség szerint a szabadban Erdei Iskola

A diákönkormányzatnak van környezetvédelmi felelőse Témanap, témahét Szakkörök Vetélkedők, tanulmányi versenyek Iskola-nyitogató foglalkozások

Tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében, tanulmányi kirándulások, országjárások keretében megismertetni tanulóinkat a

A tevékenységek tervezése az éves munkatervben. Az iskola a lehető legkisebb szinten tartja a hulladékkibocsátását, a keletkező hulladékokat környezetkímélő módon kezeli. Ahol lehetséges, törekszik a termékek és anyagok újrafelhasználására, hasznosítására. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás, energiatakarékosság, vízgazdálkodás megszervezése.

világörökség védelmével, a világörökség helyszíneivel. Megfelelő mennyiségű szelektív hulladékgyűjtő (papír, műanyag, kommunális hulladék, elemgyűjtő), iskolai komposztáló, esővízgyűjtő használata

A környezetterhelés csökkentését eredményező szemlélet, magatartás fejlesztése, környezetkímélő anyagok használatának elterjesztése.

A környezettudatos fogyasztási szokások kialakítása a tanulók mindennapi döntéseiben

Tudatos vásárlásfoglalkozások

Az iskola takarékos működtetése

Az iskola technikai és adminisztratív dolgozói részt vállalnak az intézmény környezetbarát működtetésében Az iskola takarékosan és ésszerűen bánik a vízzel.

Környezetbarát iroda, szelektív hulladék-gyűjtés, tiszta, egészséges környezet

Az iskola takarékosan bánik az energiával

Takarékosság a hőenergiával. Takarékosság az elektromos árammal. Energia őrjárat A kémények, szellőztető berendezések anyagkibocsátása szabályozott és rendszeresen ellenőrzött. A szabadtéri burkolt felületek (sportpályák, udvar) gondozottak, pormentesek. Az iskolakert mentes az allergén növényektől.

A mindennapi környezetgazdálkodás részévé váljon az iskolahasználók életének.

Az iskola a lehető legkisebb mértékben szennyezi a levegőt

104

Víztakarékos berendezések felszerelése és szakszerű használata. A csapok és WC-tartályok rendszeres ellenőrzése, a csepegések, szivárgások azonnali megszüntetése. Esővíz használata a lehetséges, arra alkalmas helyeken Energia őrjárat

A természetismereti tanulmányok összegzése, rendszerezése, alkalmazása

Erdei iskolai program szervezése

Az erdei iskola költségeinek (szállás, étkezés) egy részét lehetőség szerint az iskola pályázati forrásokból igyekszik biztosítani. Így az anyagi terhek fennmaradó része a családokra hárul. Azoknak a tanulóknak, akik nem kívánják, vagy nem tudják igénybe venni ezt a programot, a továbbhaladást az iskola az abban való részvétel nélkül biztosítja.

A szabadtéri tevékenységek, programok tervezett, állandó részei a pedagógiai munkának, a szervezés fontos szempontja az egészséges életvitel.

A természet tanulmányozása tantermen, iskolán kívül, a szabadban is folyik. Az iskola ösztönzi a tanulókat, szülőket, pedagógusokat a természetjárásra

Terepgyakorlat Tanulmányi kirándulás Tanóra a szabad levegőn Természetjárás

A környezeti nevelésiökoiskolai tevékenység összehangolt működése, harmonikus fejlesztése az oktató-nevelő munka szerves részeként.

Az iskolában a környezeti nevelési munkacsoport figyelemmel kíséri, véleményezi, javaslataival segíti az iskola környezeti nevelési, ökoiskolai tevékenységét.

Ökoiskolai munkaközösség működtetése (a tagok között van reál, humán, ill. művészeti tárgyak, testnevelés tanárai is)

A nevelőtestület képzett a környezetvédelmi, fenntarthatósággal kapcsolatos témák tanításában, legyen jártas a módszertanában, és ezt alkalmazza is. Az iskola környezeti nevelési-ökoiskolai tevékenysége váljon ismertté a helyi és tágabb környezet számára

Az iskola a fenntarthatóság pedagógiájához kapcsolódó pedagógus és más szakmai továbbképzéseket szervez, illetve részt vesz ilyen képzések szervezésében, a tapasztalatok átadásában Az iskola felhasználja a különböző kommunikációs csatornákat és a helyi médiát annak érdekében, hogy munkájáról minél többen hírt kapjanak.

Évente munkaterv szerint legalább egy tantestületi továbbképzés.

Hírlevél A Városi TV esetenkénti tájékoztatása Iskolai honlap frissítése Helyi napilapok tájékoztatása ÖKO-faliújság

Szülők tájékoztatása az ökoiskolai tevékenységről, az együttműködés eredményeiről A környezeti nevelésiökoiskolai munkához fontos információk naprakész ismerete

Az iskola folyamatosan fejleszti a fenntarthatósággal kapcsolatos információs bázisát (könyvek, újságok, CD-k, internetes kapcsolat).

105

Iskolai könyvtár

Az iskola tagjainak, partnereinek feladatai az iskolai környezeti nevelés és egészségnevelés terén Humán erőforrások Iskolavezetőség

Tanárok

Osztályfőnökök

Feladat, szerepkör

Erősségek

Hiteles, a program iránt elkötelezett személyiségek legyenek mind a pedagógusok, mind a diákok számára. Hasznosítható kapcsolatrendszerrel rendelkezzenek. Vezetői munkájukat kreativitás, nyitottság, tolerancia jellemezze. Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve Minden tanár folyamatos tanítják az egyes természetvédelmi-, feladatának tekintse a környezetvédelmi és egészségnevelési környezet-egészségvédelemre tartalmakat. Folyamatosan frissítik e témájú nevelést tantárgyától ismereteiket és pedagógiai módszereiket. függetlenül. Személyiségének, érdeklődésének megfelelően gazdagítsa az iskola e területeken nyújtott szolgáltatásait. Összehangolják osztályuk környezeti- és Használja ki az aktualitásokat egészségnevelési tevékenységét. osztályközösségi Kapcsolattartók a szülők és a gyermekek megbeszéléseken. között, szervező, tájékoztató munkát végeznek. Működtesse a felelősi rendszert. Támogatja az iskolai környezettudatos tevékenységet, melyet a minőségi munka részének tekint, hozzá megfelelő anyagi forrásokat teremt. Az eredményes munka érdekében ösztönző rendszert dolgoz ki. Fontosnak tartja a személyes példamutatást, ezért aktívan részt vesz az egyes programokban.

-

Gyermekvédelmi A hátrányos és a veszélyeztetett tanulók felelős segítése. Kapcsolattartás a szülőkkel, a családsegítőkkel. Iskolaorvos, Tanórai és tanórán kívüli védőnő foglalkozások tartása az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról. Segíti a tanár munkáját az egészségmegőrzésben. Technikai A programok tárgyi feltételeinek biztosítása, dolgozók tantermek, vizesblokkok, világítási hálózat, iskolaudvar karbantartása.

Diákok

A tervezett éves programban részt vesznek (hallgatóság, tevékeny részvétel, megfigyelések, kezdeményezések). Felelősséggel használják az épületet és az iskolaudvart.

Szülők

Előadások tartása, szemléltető eszközök gazdagítása, anyagi támogatás, szervezés, kísérési tevékenység, külső erőforrások felkutatása.

106

Családok bevonása, konkrét segítségadás, vagy közvetítés. Szakmai kompetencia, személyes ráhatás, személyes kapcsolattartás a gyerekekkel, szülőkkel. Az iskola fűszerkertjében és az épületben lévő növények, a füves felület ápolása, gondozása, szelektív és folyamatos hulladékgyűjtés segítése. Évszakonként az osztálytermek dekorálása, napi rendszerességgel a tanterem rendjéért, tisztaságáért való felelősség. A fő hangsúly a szemléletformáláson van. Tevékeny részvétel a programokban, az ő szemléletük is formálódik, a környezeti- és egészségnevelés túlmutat az iskola falain.

107