PEDAGÓGIAI PROGRAMJA PIETAS ET LITTERAE SZEGED 2013

A Dugonics András Piarista Gimnáz ium, Szakközépiskola, Alapfokú Művészeti I skola és Kollégium

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA PIETAS ET LITTERAE

SZEGED 2013

Dugonics András Piarista Gimnázium, Szakközépiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium Pedagógiai Program

„Megtaláltam Rómában Krisztus szolgálatának számomra legjobb módját: ezeknek a szegény gyerekeknek a segítését. Ezt a világon semmiért el nem hagyom.” Kalazanci Szent József

2


TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK ...................................................................................................................................... 3 A. RÉSZ – NEVELÉSI PROGRAM ................................................................................................................... 6 1. I. II. 2.

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK ....................................................................................................................... 6 Az intézmény adatai ............................................................................................................................. 6 Az intézmény tevékenységi köre ........................................................................................................... 7 AZ INTÉZMÉNY KÜLDETÉSNYILATKOZATA .............................................................................................. 14 Iskola az iskolák között ............................................................................................................................................ 15 Egyházi közösség a katolikus iskolában ................................................................................................................... 17

Kalazanci Szent József ....................................................................................................................... 18

I.

Korszakhatáron ......................................................................................................................................................... 18 Két hagyomány határán ............................................................................................................................................ 18 Kalazancius hatása.................................................................................................................................................... 19 Szabadság és nyitottság a jövőre .............................................................................................................................. 19

II. III. IV. V.

Az intézmény története ....................................................................................................................... 20 A pedagógiai program törvényi háttere ........................................................................................ 22 A pedagógiai program hatálya .......................................................................................................... 22 Az oktatási-nevelési folyamat közösségei, partnerei. Helyzetelemzés ................................................ 23

Diákok ...................................................................................................................................................................... 23 Szülők ....................................................................................................................................................................... 24 Pedagógusok............................................................................................................................................................. 24 Osztályfőnökök ........................................................................................................................................................ 24 A partneri együttműködést segítő speciális adottságai, formái ................................................................................. 25

3. I.

AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA .................................................................................................... 27 Az intézményi nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, célja, feladatai, eljárásai ....................... 27 A keresztény nevelő – ahogyan Kalazancius elgondolta (Az intézményi nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei) .................................................................................................................................................................................. 27 A 21. század súlypontjai ........................................................................................................................................... 30 Az intézményi nevelő-oktató munka céljai és feladatai ............................................................................................ 31 Az intézményi nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai .......................................................................................... 33

4.

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS PROGRAMJA................................................................................................. 34 I. A személyiségfejlesztés általános feladatai ........................................................................................ 34 II. Önismeret ........................................................................................................................................... 34 III. Érzelmi nevelés .............................................................................................................................. 34 IV. Tanulásmódszertan a tehetség kibontakoztatásának, az örömteli munkának, a tanulási kudarc felszámolásának a szolgálatában ................................................................................................................ 35 Előzmények .............................................................................................................................................................. 35 Rövid távú cél ........................................................................................................................................................... 36 Hosszú távú cél ......................................................................................................................................................... 36 A program tartalma................................................................................................................................................... 36 Tanulásmódszertan tantárgyként való bevezetése a 7. osztályos diákoknak ............................................................. 36

V.

Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos helyi pedagógiai tevékenység .............................. 37 Sajátos nevelés – fejlesztő pedagógia .................................................................................................................. 37 A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai fejlesztő programja ............................................................................ 37 A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ........................................................................ 37 A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai .................................................................................................................... 38 A részképességzavarok fejlesztése ................................................................................................................. 38 Kiemelt célok és feladatok ........................................................................................................................ 38 Olvasás- és írási nehézségek, zavarok ...................................................................................................... 38 A fejlesztés célja .................................................................................................................................. 39 A fejlesztés feladatai............................................................................................................................ 39 Számolási zavar ........................................................................................................................................ 39 A fejlesztés célja .................................................................................................................................. 39 A fejlesztés feladatai............................................................................................................................ 40 A kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar ............................................... 40 A fejlesztés célja .................................................................................................................................. 40 A fejlesztés feladatai............................................................................................................................ 40 Tanulási zavar, iskolai készségek fejlődési/kevert zavara, koordinációs zavar ......................................... 40 A fejlesztés célja .................................................................................................................................. 40 A fejlesztés feladatai............................................................................................................................ 40

3

Dugonics András Piarista Gimnázium, Szakközépiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium Pedagógiai Program A fejlesztés tartalma, elemei, módszerei, eszközei ................................................................................................... 41 A fejlesztés általános alapelvei ............................................................................................................................ 41 A tevékenység céljai és feladatai ......................................................................................................................... 41 Fejlesztendő területek, tartalmak ......................................................................................................................... 41 Matematikai készségek fejlesztése ...................................................................................................................... 42 A célok és feladatok megvalósításának ütemezése ................................................................................................... 42 Visszacsatolás, ellenőrzés ................................................................................................................................... 43 A megvalósulás színterei ..................................................................................................................................... 43

A tehetség kibontakozatását segítő tevékenységek ............................................................................. 43

VI.

Szakkörök ................................................................................................................................................................. 43 Testedzés .................................................................................................................................................................. 43 Művészeti tevékenységek - Piarista Mester Tanoda ................................................................................................. 44 Digitális kompetenciára nevelés ............................................................................................................................... 44

VII. VIII.

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység........................ 45 Egészségnevelési program ............................................................................................................ 45

Jogszabályi háttér ..................................................................................................................................................... 45 Általános helyzetleírás .............................................................................................................................................. 45 Környezeti tényezők ............................................................................................................................................ 45 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításához szükséges iskolai terv ................................................. 46 Alapelvek és célok .............................................................................................................................................. 46 Hosszú távú pedagógiai célok ........................................................................................................................ 46 Konkrét célok és feladatok ............................................................................................................................. 47 Az egészségnevelés iskolai területei ......................................................................................................... 47 Egészségfejlesztő tevékenységek .............................................................................................................. 47 A mindennapos iskolai testedzés .............................................................................................................. 48 Egészségfejlesztési terv ............................................................................................................................................ 48 Az egészségfejlesztés szervezői .......................................................................................................................... 48 Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok, felelősök .............................................................................. 48 Az egészségnevelési program tervezőinek feladata ....................................................................................... 48 A szakmai program ........................................................................................................................................ 49 A tantárgyak lehetőségei ........................................................................................................................... 49 Tanórán kívüli foglalkozások ................................................................................................................... 49 Módszerek, eszközök és kommunikáció ................................................................................................... 50 Az osztályokban megvalósuló speciális tevékenység .................................................................................... 50

Szociális kompetencia fejlesztése. Tevékeny Szeretet Iskolája ........................................................... 51

IX.

Előzmény .................................................................................................................................................................. 52 Jövőkép..................................................................................................................................................................... 52 Küldetés.................................................................................................................................................................... 52 A szociális kompetencia fejlesztésének tartalma, színterei és eszközei .................................................................... 52

5.

A SZOCIALIZÁCIÓ ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS PROGRAMJA ..................................................................... 54 I. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek .............................................................................................................................................. 54 II. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................................. 54 Egyházi kultúra kompetenciafejlesztés ..................................................................................................................... 54 Diákönkormányzat (DÖK) ....................................................................................................................................... 54 Tanári közösség ........................................................................................................................................................ 55 Múzeum, könyvtár, film és színház – kulturális közösségnevelés ............................................................................ 55 Kirándulás, túra – közösségi élet, gyakorlati érzék fejlesztése ................................................................................. 56

III.

Honismereti nevelés ...................................................................................................................... 57

Fedezzük fel Szegedet! ............................................................................................................................................. 58 Idegen nyelvi képzés – testvériskolai kapcsolatban .................................................................................................. 58 Vállalkozói kompetencia fejlesztése. Piarista Üzleti Program .................................................................................. 58 Életpálya-építési kompetenciára nevelés .................................................................................................................. 58

6. 7. 8.

KÖRNYEZETI NEVELÉS............................................................................................................................. 60 A SZÜLŐ, A TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI .................................................. 62 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE ......................................... 63 I. A mérés és ellenőrzés ......................................................................................................................... 63 II. Az értékelés ........................................................................................................................................ 64 Az intézmény nevelő-oktató munkájának értékelése ................................................................................................ 64 A pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelése ............................................................................................. 64 A tanulói közösségek (osztályok) tevékenységének értékelése ................................................................................ 65

III. Az iskolai minőségirányítási rendszer ........................................................................................... 65 IV. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ............................................................................................. 65 V. Átvétel más iskolából ......................................................................................................................... 68 9. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE ........ 69

4


10. I. II. III. 11. I. II. III. IV. 12.

AZ ÉVES MUNKATERVÜNK ALAPELVEI................................................................................................ 70 Az intézmény éves munkatervében határozzuk meg ........................................................................... 70 Az intézmény hagyományai ................................................................................................................ 70 Ünnepeink ..................................................................................................................................... 71 A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK ............................................................ 72 A Pedagógiai program bevezetése ..................................................................................................... 72 A Pedagógiai program módosításának módja ................................................................................... 72 A pedagógiai program felülvizsgálata .......................................................................................... 72 A pedagógiai program nyilvánossá tétele .......................................................................................... 72 MELLÉKLETEK .................................................................................................................................... 73

B. RÉSZ – HELYI TANTERV .......................................................................................................................... 74 13. A GIMNÁZIUM TANTÁRGYI RENDSZERE, ÓRATERVE.......................................................... 74 I. Hat évfolyamos képzés órahálója ....................................................................................................... 74 II. Négy évfolyamos általános képzés órahálója ..................................................................................... 74 III. Négy évfolyamos sport osztály órahálója ...................................................................................... 75 IV. A választható érettségi vizsgatárgyak ................................................................................................ 76 V. Választható tantárgyak, valamint a pedagógusválasztás szabályai ................................................... 76 VI. Csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei:...................................................... 77 VII. Mindennapos testnevelés szervezése ............................................................................................. 77 VIII. Az alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek .............................................................................. 77 IX. Szabadon választható tanórán kívüli foglalkozások ........................................................................... 77 14. TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK ........................................................................................... 79 15. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI....................................................................................................................... 80 16. AZ ISKOLÁBAN ALKALMAZOTT SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK............................ 80 I. Témahetek .......................................................................................................................................... 80 II. Projektmunka ..................................................................................................................................... 80 17. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSA AZ INTÉZMÉNYBEN ................................................................................................................................................. 81 18. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI ............................................ 83 19. ÁTVÉTEL MÁS ISKOLÁBÓL .................................................................................................................. 83 20. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS ÉS ÉRTÉKELÉS ...................................................................... 84 21. EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK ....................................................................... 86 22. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI ............................................................... 88 I. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM .................................................................................................... 88 II. TÖRTÉNELEM .................................................................................................................................. 88 III. ANGOL NYELV ............................................................................................................................. 88 IV. NÉMET NYELV ................................................................................................................................. 89 V. LATIN NYELV .................................................................................................................................... 89 Források.................................................................................................................................................................... 89 Kulturális ismeretek.................................................................................................................................................. 89 Nyelvtani ismeretek .................................................................................................................................................. 89 Alapszókincs ............................................................................................................................................................ 90

VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. 23. 24.

OLASZ NYELV ................................................................................................................................... 90 MATEMATIKA .............................................................................................................................. 91 FIZIKA .......................................................................................................................................... 91 KÉMIA ............................................................................................................................................... 92 Termokémia........................................................................................................................................ 92 BIOLÓGIA ......................................................................................................................................... 92 FÖLDRAJZ ................................................................................................................................... 93 INFORMATIKA ............................................................................................................................. 93 TESTNEVELÉS ............................................................................................................................. 94 Rajz és vizuális kultúra .................................................................................................................. 94 ÉNEK ............................................................................................................................................ 95 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK ............... 96 MELLÉKLET: ....................................................................................................................................... 98

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ............................................................................................................................ 101

5


A. RÉSZ – NEVELÉSI PROGRAM

1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK I.

AZ INTÉZMÉNY ADATAI

1. AZ INTÉZMÉNY NEVE:

Dugonics András Piarista Gimnázium, Szakközépiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium

2. TÍPUSA: többcélú, közös igazgatású intézmény (gimnázium, szakközépiskola, alapfokú művészetoktatási intézmény és kollégium) 3. SZÉKHELYE:

6724 Szeged, Bálint Sándor u. 14. Tel. 62/ 549 090 Honlap: www.szepi.hu E-mail: [email protected]

TELEPHELYEI:

Németh László Városi Könyvtár 6800 Hódmezővásárhely, Andrássy út 44.

3. AZ ALAPÍTÓ NEVE, CÍME:

Szeged Szabad Királyi Város Újraalapította: Piarista Tartományfőnökség (1052 Budapest, Piarista köz 1.)

4. ALAPÍTÁS ÉVE:

1720 1991

5. FENNTARTÓJA:

újraalapítás

Piarista Tartományfőnökség (1052 Budapest, Piarista köz 1.) Jogi személlyé nyilvánítás: Pk. 60.060/1990/2. lajstromszám alatt.

6. FELÜGYELETI SZERVEK: A szakmai és általános törvényességi felügyeletet a fenntartó gyakorolja. A törvényességi ellenőrzésre Csongrád Megye Önkormányzatának Főjegyzője jogosult. 7. AZ INTÉZMÉNY FELADATELLÁTÁSÁT SZOLGÁLÓ VAGYON: A 6724 Szeged, Bálint S. u. 14. sz. alatti (16.232/2. hrsz., alapterület: 27.000 m2) telek és a rajta álló épületek a fenntartó Piarista Tartományfőnökség (1052 Budapest, Piarista köz 1.) tulajdonát képezik. A fenntartó a nevezett ingatlant a meghatározott alapfeladat ellátása céljából üzemeltetésre átadja az intézménynek. Az eszközök tulajdonosa részben a fenntartó, részben az intézmény, részben az intézmény támogatására létrejött Dugonics András Alapítvány. 8. A VAGYON FELETTI RENDELKEZÉSI JOG: a fenntartót illeti meg. Az intézmény felelős vezetője (igazgatója) jogosult saját hatáskörben a feladatokhoz rendelkezésre bocsátott helyiségeket bérbe adni, berendezéseket és eszközöket hasznosítani az iskola érdekeinek megfelelően. Egymillió forint feletti vagyoni ügylet esetén a fenntartó előzetes jóváhagyása szükséges. 9. AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSI JOGKÖRE: A gazdálkodás megszervezésének módja szerint önálló: az intézményben elkülönítetten létrehozott gazdasági egység – az igazgató és a gazdasági vezető irányításával – ellátja mindazokat a feladatokat (költségvetés tervezése, előirányzat felhasználása és módosítása, üzemeltetés, stb.), melyek az önálló működtetéshez szüksé-

6


gesek. A gazdasági vezető a fenntartó felé éves beszámolási kötelezettséggel bír, valamint rendszeres és időszakos adatszolgáltatásra kötelezett úgy az igazgató, mint a fenntartó részére – igényük szerinti gyakorisággal (további részletek az intézmény szervezeti és működési szabályzatában). Az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából: az intézmény teljes jogkörrel rendelkezik. 10. AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA Önálló jogi személy. Az intézmény saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik, melyet a fenntartó hagy jóvá. 11. Az ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTVA: 12. MŰKÖDÉSI ENGEDÉLY KIADÓ SZERV: 13. MŰKÖDÉSI ENGEDÉLY KELTE: 14. MŰKÖDÉSI ENGEDÉLY SZÁMA:

II.

2012. december 10. Csongrád Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztály 2013. február 19. CSB/01/68-3/2013.

AZ INTÉZMÉNY TEVÉKENYSÉGI KÖRE

1.) Az intézmény neve:

Dugonics András Piarista Gimnázium, Szakközépiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium

2.) az intézmény rövid neve:

Dugonics András Piarista Gimnázium

3.) OM azonosító száma:

029752

4.) Feladatellátási helye: Székhelye:

6724 Szeged, Bálint Sándor u. 14.

Telephelye:

Németh László Városi Könyvtár 6800 Hódmezővásárhely, Andrássy út 44.

5.) Az alapító neve, címe:

Szeged szabad királyi város

6.) Alapítás éve:

1720

7.) Fenntartója:

Piarista Tartományfőnökség (1052 Budapest, Piarista köz 1.)

Jogi személlyé nyilvánítás:

Közigazgatási

és

Igazságügyi

Minisztérium

(azonosí-

tó:00001/2012-062) 8.) Felügyeleti szervek: A szakmai és általános törvényességi felügyeletet a fenntartó gyakorolja. Törvényességi ellenőrzésre a Csongrád Megyei Kormányhivatal jogosult.

7


9.) Típusa:

többcélú, közös igazgatású intézmény (gimnázium, szakközépiskola, alapfokú művészeti iskola és kollégium)

10.) Alapfeladatok: Az intézményfenntartó által meghatározott maximális létszáma feladat-ellátási helyenként: - gimnáziumi nevelés-oktatás: 380 fő - szakközépiskolai nevelés-oktatás: 20 fő - alapfokú művészetoktatás: 640 - kollégiumi ellátás: 100 fő TEÁOR számok, szakfeladatszámok, munkarend, az évfolyamok száma és a létszámok meghatározásával: TEÁOR sz., szakfeladatszám és tevékenység 8531/853111 Általános középfokú oktatás - ezen belül: emelt szintű testnevelés oktatás

alapfeladat

Munkarend

Székhely/ Telephely

Évf. sz.

Max. létszám

gimnáziumi nevelés-oktatás

nappali

székhely

4 (9-12)

80 fő

nappali

székhely

6 (7-12)

300 fő

nappali

székhely

2 (13-14)

20 fő

8531/853111 Általános középfokú oktatás - napközis foglalkozás a 7-8. évfolyamon gimnáziumi - ezen belül: emelt nevelés-oktatás szintű biológia, kémia, fizika, matematika, történelem oktatás 8541/854213 Felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító egyéb képzés XIII. Informatika ága- szakközépiskolai zat/Informatika szakmacsoport nevelés-oktatás OKJ 54 481 03 0010 54 07 – Webmester

8


8520/85203 Alapfokú oktatás 852031 Zeneművészeti ág:

200 fő

2011. szeptember 01-től kimenő rendszer - furulya - hárfa - gitár - lant - zongora - orgona - gordonka - népi hegedű - népi brácsa - népi furulya - duda - citera - koboz -szolfézs -zeneelmélet -kamarazene - népi ének tanszakok

székhely

alapfokú művészeti oktatás

nappali

10 évfolyam: 2 előkészítő, 6 alapfokú +2 továbbképző

2011. szeptember 01-től felmenő rendszer Klasszikus Zene Fafúvós tanszak: - furulya Akkordikus tanszak: - hárfa - gitár Billentyűs tanszak: - zongora - orgona Vonós tanszak: - hegedű - gordonka Vokális tanszak: -magánének Zeneismeret tanszak -szolfézs -zeneelmélet

12 évfolyam: 2 előkészítő, 6 alapfokú +4 továbbképző

Népzene Vonós és tekerős tanszak: - népi hegedű - népi brácsa Fúvós tanszak: - népi furulya - duda Pengetős tanszak: - citera - koboz

9


Vokális tanszak: - népi ének Kamarazene tanszak -népi kamarazene Zeneismeret tanszak -szolfézs -zeneelmélet

8520 Alapfokú oktatás 852032 Képző- és iparművészeti ág: 2011. szeptember 01-től kimenő rendszer - grafika - festészet - kézműves - szobrászat - tűzzománc - fotó-videó tanszakok

260 fő alapfokú művészeti oktatás

10 évfolyam 2 előkészítő, 6 alapfokú +2 továbbképző

nappali

székhely

2011. szeptember 01-től felmenő rendszer - grafika és festészet tanszak - környezet- és kézműves kultúra tanszak - szobrászat és kerámia tanszak - fém és zománcműves tanszak - fotó és film tanszak


10



8520 Alapfokú oktatás 852032 Képző- és iparművészeti ág: 2011. szeptember 01-től kimenő rendszer - grafika - festészet


nappali

2011. szeptember 01-től felmenő rendszer - grafika és festészet tanszak

Telphely


11

40 fő



52032 Táncművészeti ág: 2011. szeptember 01-től kimenő rendszer - balett tanszak - társastánc tanszak - néptánc tanszak

80 fő

székhely 2011. szeptember 01-től felmenő rendszer - balett tanszak - társastánc tanszak - néptánc tanszak 852032 Szín- és bábművészeti ág:


nappali

2011. szeptember 01-től kimenő rendszer - színjáték tanszak


60 fő


2011. szeptember 01-től felmenő rendszer - színjáték tanszak

12 évfolyam 2 előkészítő, 6 alapfokú +4 továbbképző Az iskolai oktatás és képzés megengedett létszáma összesen:

TEÁOR sz., szakfeladatszám és tevékenység 5590/559011 Egyéb szálláshely-szolgáltatás kollégiumi ellátás

12

1040 fő

Max. létszám 100 fő


A négy évfolyamos, általános tantervű képzésen belül – igény szerint – az intézmény vállalja (max. 4 fő/ osztály): 

A többi gyerekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatását (9-12/13. évfolyamon). Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (hallásfogyatékos), vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. (Nkt. 4§ 25.)



A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő (BTM) gyerekek integrált (közös) nevelését, fejlesztő felkészítését, oktatását, ill. szakmai képzését (9-12/13. évfolyamon). Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. (Nkt. 4§ 3.)

    

 



  

11.) Kiegészítő tevékenységek: 5811/581100 Könyvkiadás (könyvkiadás, nyomtatott és elektronikus (pl. CD, elektronikus megjelenítők) vagy hang formában vagy az interneten; brosúra, prospektus és hasonló nyomtatott termék kiadása) 5814/581400 Folyóiratok, időszaki kiadványok kiadása 5819/581900 Egyéb kiadói tevékenység (katalógus; fénykép, metszet és levelezőlap; üdvözlőlap; formanyomtatvány; plakát, művészeti alkotás reprodukciója; reklám-, hirdetési anyag; egyéb nyomtatott anyag; statisztikák és más információk on-line megjelentetése) 5629/562917 Egyéb vendéglátás (munkahelyi étkeztetés - 562901) 8559/855917 Mns egyéb oktatás (oktatási forma, amely oktatási szinttel nem meghatározható; a korrepetáló kurzus, oktatási központok szervezésében; a vizsgára felkészítő kurzus; nyelvtanfolyam, beszédkészség-fejlesztő kurzus; a vallással kapcsolatos kurzus; a nyilvános szereplést elősegítő kommunikációs tanfolyam; a számítógépes tanfolyam; a természetgyógyászati tanfolyamok) pontosítás szakfeladatszámok szerint 8560/856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység (nevezési díjak számlázása) 9499/940000 Mns egyéb közösségi, társadalmi tevékenység (szervezetek tevékenysége, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül politikai pártokhoz, céljuk a köz szolgálata, közösségi ügyek, társadalmi célok támogatása, tevékenységük a közoktatásra, politikai befolyásra, pénzforrások gyűjtésére stb. irányul; állampolgári kezdeményezések és tiltakozó mozgalmak; környezetvédelmi és ökológiai mozgalmak; máshova nem sorolt közösségi, képzési lehetőségek támogatása; speciális csoportok, mint például etnikai és kisebbségi csoportok helyzetének javítása, védelme; hazafias célú egyesületek; a társasági ismeretségi körök, egyesületek, baráti körök; az ifjúsági szervezetek, diákegyesületek, klubok és testvériségi közösségek; a kulturális, szabadidős vagy hobbiegyesületek pl. költészeti, irodalmi és könyvklubok, történelmi, kertészeti, film- és fotó-, zenei és művészeti, kézműves, a gyűjtő pl. bélyeggyűjtő klubok, társadalmi klubok, karneválklubok, az állatvédő egyesületek stb.; az érdekképviseletek vagy egyéb szervezetek adományozó tevékenysége) 8552/885200 Kulturális képzés (művészeti képzések a képző-, dráma, zeneművészetben, melyek célja főként a szabad idő eltöltése, hobbi, illetve önmegvalósítás: a zongoratanítás és egyéb zenei képzés, a művészeti képzés, tánctanfolyam, társas tánc, az irodalmi (dráma-) tanfolyam, a képzőművészeti tanfolyam, az előadó-művészet tanfolyam, fotótanfolyam) 9101/910123 Könyvtári, levéltári tevékenység 9311/931101 Sportlétesítmény működtetése (szabadtéri vagy fedett pályás sportesemény megrendezésére alkalmas létesítmény működtetése) 8551/855100 Sport, szabadidős képzés (táborban és iskolában folyó csoportos és egyéni sportképzés)

13


2. AZ INTÉZMÉNY KÜLDETÉSNYILATKOZATA Közösségünk a Kegyes Iskolák Regulái szellemében (összhangban az egyetemes rendi és tartományi dokumentumokkal) megfogalmazta hitvallását: „Mi, szerzetes és világi piaristák szegedi közössége hisszük, hogy meghívásunk Isten iránti elkötelezettségünkből és Kalazanci Szent József hivatásából fakad, diákjaink és egymás szolgálatára szól.” és küldetésnyilatkozatát: „Iskolánk közösségében mindannyian nyitottak vagyunk a személyes fejlődésre. Az értékeinket elfogadó családokkal együttműködve, az egész embert megszólítva hitet és tudást adunk át a ránkbízottaknak, mert hisszük, hogy ebből öröm és élet fakad.” Ennek szellemében fogadjuk magunk közé azokat a családokat, akik fogékonyak és együttműködők tudnak lenni ezen alapelveinkhez. Tudjuk, hogy mindez a hétköznapi életben értékek mentén jelenik meg. Egymáshoz való viszonyunkat éppen ezért 7 alapérték mentén határoztuk meg, (melyek röviden kifejtve) a következők: 1) Istenkeresés: „Számunkra az istenkeresés azt jelenti, hogy személyes életünkben, közösségünkben és a világban keressük az Isten szándékát, a Vele való kapcsolatot, és ünnepeljük jelenlétét.” 2) Közösségi élet: „Számunkra a közösségi élet azt jelenti, hogy közösségeinkben egymásra és közös céljainkra figyelve, szeretetben egymást segítve és szolgálva éljük meg mindennapjainkat.” 3) Elkötelezettség: „Számunkra az elkötelezettség azt jelenti, hogy odaadással és hűségesen vállaljuk értékeinket, hagyományainkat, kapcsolatainkat; éljük az evangéliumból fölismert hivatásunkat, és erre neveljük a ránkbízottakat.” 4) Személyesség és bizalom: „Számunkra a személyesség és bizalom azt jelenti, hogy egymás megismételhetetlen egyediségét és értékességét fölismerve bátran fordulunk társainkhoz. Elfogadó, őszinte és építő visszajelzéseket adunk egy kísérő, fejlesztő közegben.” 5) Fejlődésre kész ember: „Számunkra a fejlődésre kész ember azt jelenti, hogy egész emberségünket éljük meg: gazdagodunk testi-lelki egészségben, elméleti és gyakorlati tudásban, művészeti tevékenységben, sportban, kapcsolatainkban és lelki életünkben.” 6) Igényes munka: „Számunkra az igényes munka azt jelenti, hogy feladatainkat odafigyeléssel, a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon, hatékonyan végezzük.” 7) Hiteles jelenlét a világban: „Számunkra a hiteles jelenlét a világban azt jelenti, hogy nyitottan, életkorunknak megfelelő megismerési szándékkal, párbeszédben, szolidárisan élünk a minket körülvevő valóságban.”

14


Iskola az iskolák között Az iskola: hely, ahol az ember emberré válik „A katolikus iskolát is érzékenyen érintik azoknak a megoldandó kérdéseknek az összetevői, amelyek a második évezred utolsó szakaszában sokasodnak. A katolikus iskola is olyan gyermekekkel és fiatalokkal találkozik, akik a jelen nehézségeit megélik. Szembesül tanulóival, akik nem képesek erőkifejtésre, áldozathozatalra és kitartásra, és akiknek az értékek megvalósítására még családjukban sincsenek példaképeik. Egyre gyakoribb a közömbösség a gyakorló vallásos élet iránt, sőt a vallási és erkölcsi nevelés teljes hiánya. Ehhez járul számos tanulóban és családjaikban az érdektelenség az erkölcsi és vallási nevelési iránt, oly mértékben, hogy a katolikus iskolától is csak a jó diplomát, legfeljebb a minőségi oktatást és a szakmai képesítést igénylik. Az ilyen légkörben a nevelő elkedvetlenedik, és ez hozzájárul ahhoz, hogy személyiségében egyre nehezebben tudja egységbe foglalni oktató és nevelő önazonosságát.” A katolikus iskola a harmadik évezred küszöbén, 6. A katolikus iskola sajátos jellege Személyközpontúság „A katolikus iskola a személyért és személyekből felépülő iskola. »Jézus tanításának középpontjában az egyes személy áll a maga anyagi és szellemi szükségleteivel együtt. A katolikus iskola célja ezért az emberi személy kibontakozása.« (II. JÁNOS PÁL: Discorso al I Convegno Nazionale della Scuola Cattolica in Italia, in: L’Osservatore Romano, 1991. nov. 24., 4. o.) Ez a kijelentés, amely megvilágítja az embernek Krisztussal való eleven kapcsolatát, arra emlékeztet, hogy Krisztus személyében található meg az emberi személlyel kapcsolatos teljes igazság. Éppen ezért a katolikus iskola az Egyház törekvését követve abban a tudatban fáradozik az emberi személy teljes kibontakozásán, hogy minden emberi érték teljes megvalósulása és ezért egysége is Krisztusban található meg (vö. A Katolikus Nevelés Kongregációja: A katolikus iskola, 35.). Ez a felfogás az emberi személyt a katolikus iskola nevelési tervének középpontjába helyezi, megerősíti az iskola nevelési elkötelezettségét, és alkalmassá teszi erős személyiségek nevelésére.” A katolikus iskola a harmadik évezred küszöbén, 9. „A katolikus iskolának – sokkal inkább, mint az összes többinek – azon kell lennie, hogy életértékeket adjon át. Nevelési programja, mint láttuk, arra irányul, hogy Krisztushoz kapcsoljon a hit által, aki minden értéknek mértéke. Ám a hit főként személyes kapcsolatok által gyökerezik meg az emberben, olyanok között, akik mindennapos érintkezésben vannak a valósággal. A keresztény hit is egy közösség ölén születik és növekszik. A katolikus iskola, 53-54. Szintézis a hit és a műveltség között „A katolikus iskola természetéből folyik a nevelési programjának egyik legeredetibb eleme: a kultúra és a hit szintézise. Hiszen a tudás a hit fényében bölcsességgé és az élet egy sajátos szemléletévé alakul. Ha a tudás és a hit között feszülő kapcsolat minden tantárgy lelkévé válik, akkor ez a tény sokféleségben egységet biztosít, és magából az iskolai tantárgyból kiindulva a világról, az életről, a kultúráról és a történelemről egységes szemléletet ad. A katolikus nevelési programban nincs külön ideje az oktatásnak és a nevelésnek, a megismerésnek és a lelki érésnek. A különböző tantárgyak nemcsak a tudás megszerzését célozzák, hanem értékeket közvetítenek és igazságokat fedeztetnek fel. Mindez az igazságkeresés légkörében történik, melyben a felkészült és egységes meggyőződésű nevelők, a tudás és az élet mestereiként mintegy megjelenítői, még ha tökéletlenül is, de vonzóan az egyetlen Mesternek. Ilyen nevelési programnak a megvalósításában mindegyik tantárgynak a saját tudományág törvényei szerint kell együttműködnie a személyiség teljes érettsége kialakítására.” A katolikus iskola a harmadik évezred küszöbén, 14.

15


Szintézis a hit és az élet között „A tanítás, mivel a valóságos értékeknek igazi elsajátítására törekszik, a maga apostoli dimenziójában nem elégszik meg a hit és a műveltség szintézisével, hanem azon fáradozik, hogy a növendékekben a hit és az élet személyes szintézisét is létrehozza. A katolikus iskola sajátos elkötelezettségként felvállalja a növendék keresztény személyiségének teljes formálását: ma különösen, hiszen számot kell vetnünk azzal, hogy a család és a társadalom e téren nem teszi meg, ami rajta áll. Ami a diák hitének és életének szintézisét illeti, a katolikus iskola tudatában van annak, hogy az ember egy meg-megújuló megtérés folyamatában válhat azzá, aminek Isten szánta. Megtanítja a fiatalokat arra, hogy személyes életük különféle helyzeteiben Istennel párbeszédet folytassanak. Ezen fölül ösztökéli őket, hogy nőjenek ki az individualizmusból, és a hit fényénél fedezzék föl: arra hívattak, hogy felelős módon éljenek, vállalják a többi emberrel való szolidaritás sajátos hivatását. Az emberi létezés logikája magától arra készteti őket, hogy mint keresztények kötelezzék el magukat Isten szolgálatára, saját testvéreik javának előmozdítására, s arra, hogy átalakítsák a világot, hadd változzék az emberek otthonává. A katolikus iskola megtanítja a fiatalokat arra, hogy értelmezzék a mindenség hangját, amely előttük a Teremtőt nyilatkoztatja ki, s hogy a tudomány hódításai által jobban megismerjék Istent is, meg az embert is. A növendék a mindennapos iskolai életben megtanulja, hogy a világban való tevékenysége közben hivatása szerint élő tanúságot kell tennie arról a szeretetről, amellyel Isten az emberekhez fordul. Hiszen része egy olyan üdvösségtörténetnek, amely végső értelmét Krisztusban, minden ember üdvözítőjében találja meg. A katolikus iskola – tudván: nem elegendő a kereszténységhez, hogy újjászülettünk a keresztségben, hanem élni és cselekedni is kell az Evangélium szerint – igyekszik megteremteni az iskolai közösség világában egy olyan légkört, amely segíti a növendéket abban, hogy mind érettebben élje a hitét, és fokozatosan kialakítson magában egy olyan állásfoglalást, amely lehetővé teszi számára a keresztségből eredő sokféle felelősség vállalását. Érvényre juttatja a nevelésben azt, hogy a keresztény tanítás pótolhatatlan jelentőséget tulajdonít az erényeknek, mint maradandó és mély beállítódásoknak, amelyeknek fokozatosan ki kell alakulniuk a lelkiismeretben. Ezeket a teológiai erények teszik teljessé, s felmagasztalják őket a szeretetben, amely szinte lelkükké válik, s az erényes embert kereszténnyé teszi. A nevelő tevékenység középpontja mégis Krisztus. Ő az eszménykép, akihez a keresztényeknek saját életüket igazítaniuk kell. A katolikus iskola ebben különbözik az összes többi iskoláktól. Azok beérik azzal, hogy az embert igyekeznek kialakítani, ez a keresztény kialakításán fáradozik, hogy tanítása és tanúságtétele által megismertesse a meg nem kereszteltekkel is Krisztus misztériumát, amely minden ismeretet meghalad. (vö. Ef 3.18-19) A katolikus iskola sajátos nevelő munkája során kapcsolatot tart különböző más nevelő intézményekkel (ezek a családon túl a keresztény közösségek, plébániai csoportok, az ifjúsági egyesületek, kulturális és sportszervezetek stb.). De azt sem szabad feledni, hogy sokféle módon több más társadalmi tényező is forrása lehet az ismeretszerzésnek és a műveltségben való részesedésnek. Ezzel az úgynevezett »párhuzamos iskolával« kapcsolatban fontos a valóságos iskola tevékeny jelenléte, amely rendszeres és kritikus neveléssel felkészíti a fiatalokat valamiféle önellenőrzésre és önuralomra. Ez teszi majd őket képessé arra, hogy szabadon és öntudatosan válogassanak azok között az üzenetek között, amelyeket a hírközlő eszközök felkínálnak nekik. Meg kell tanítani őket arra, hogy az információkínálatot személyes, kritikus ítéletüknek vessék alá, szerencsés szintézist alakítsanak ki, és az információkat beleépítsék emberi és keresztény kultúrájukba.” A katolikus iskola, 44-48. „A katolikus iskolától a nevelési programjához való hűség nem-lankadó önkritikát is kíván, azon túl azt is, hogy állandóan visszatérjen az alapelvekhez, a szellemiségét meghatározó indítékokhoz, s ezektől ne automatikus válaszokat várjon a jelen kérdéseire, hanem érzéket, amely lehetővé teszi majd számára e kérdések megoldását az új pedagógiai törekvésekkel folytatott párbeszéd során, együttműködve mindazokkal, akik felekezeti különbség nélkül tisztességes szándékkal munkálkodnak az ember valódi haladásának előmozdításán. Ezt az együttműködést elsősorban a többi keresztény közösség iskoláival kell megvalósítani, hogy ezen a téren is előbbre vigyük a keresztények egységét. De ki kell

16


ennek terjednie az állami iskolákra is. Kezdődjék a tanárok közötti kapcsolatokkal, találkozókkal, közös kutatási munkával, s aztán terjedjen tovább a nevelőkről a növendékekre, sőt azok családjára is.” A katolikus iskola, 67.

Egyházi közösség a katolikus iskolában „[A nevelői] közösséget a következő személyek találkozása és együttműködése alkotja: tanulók, szülők, nevelők, adminisztrációt végző és a kisegítő dolgozók. A legfontosabb velük kapcsolatban a kapcsolatrendszerüket és a kapcsolatteremtés stílusát vizsgálni. A fiatalok életkori fejlődése során fontos szerepet kap a nevelőikkel kialakított személyes és az egymásra megnyílt figyelem. Még az ismeretek közlése is nagyobb hatással van a tanuló képzésére, ha a személyes elkötelezettség, a kölcsönös bizalom, a mindennapi érintkezési és viselkedési formák egészséges stílusában történik. Ilyen környezetben alakul ki az iskolának, mint közösségnek az arculata, és ha tiszteletben tartják tagjainak szerepét, ez korunk iskolája számára gazdagság forrása lesz. Figyelembe kell venni azt is, amire a II. Vatikáni zsinat emlékeztet, tudniillik azt, hogy a katolikus iskola közösségi jellege nem egyszerűen szociológiai fogalom, hanem teológiai alapra épül. A nevelői közösség teljes értelemben arra hivatott, hogy az iskola nevelői célját, a teljes személyiség nevelését a személyek kölcsönös kapcsolatai révén valósítsa meg. A katolikus iskolában »a sajátos keresztény légkörnek a megteremtéséért elsődlegesen a nevelők felelősek: a tantestület és minden egyes nevelő.« (A katolikus Nevelés Kongregációja: A nevelés vallási dimenziója a katolikus iskolában 26.) A nevelés és az oktatás rendkívül széleskörű erkölcsi tartalmú emberi tevékenység, egyike a legmagasabb rendű és alkotó lehetőségeknek: a nevelő nem a holt anyagba, hanem az emberi szellembe vési a tanítást. Végtelenül nagy értéket valósít meg: a nevelő és a növendék közti személyes kapcsolatot, amely nem »adok–veszek« üzleti formára korlátozódik. Végül mindig tudatában kell lenni annak a ténynek, hogy a tanítók, a nevelők sajátosan keresztény hivatást élnek meg és tevékeny részesei az Egyház missziós tevékenységének: »tőlük függ elsősorban, hogy a katolikus iskola valóra tudja váltani céljait és kezdeményezéseit.« (Gravissimum educationis 8.) A nevelői közösségben a szülőknek, akik természet adta joguknál fogva elsődlegesen felelősek gyermekeik neveléséért, különlegesen jelentős szerepük van. Manapság sajnos olyan jelenség elterjedésének vagyunk a tanúi, hogy ezt az eredendő kötelességüket sokan másra ruházzák át. Ezért szükséges, hogy ne csak kezdeményezzünk, hanem indítást adjunk olyan törekvéseknek, amelyekkel hatékonyan és az igényeknek megfelelően bevonjuk a családokat a katolikus iskola nevelési törekvéseibe. Az iskolai nevelésnek állandó céljai közé kell tartoznia a családokkal való rendszeres találkozásoknak és párbeszédeknek. Ezt alkalmasan szolgálja a szülői munkaközösségek működése, hogy mozgósítsa pótolhatatlan hozzájárulásukat a személyiség formálásához, és így a nevelési program megvalósításához.” A katolikus iskola a harmadik évezred küszöbén, 18-20. „A közös nevelési terv megvalósítására irányuló felelősségteljes együttműködést a közösség minden tagja – tanárok, szülők, növendékek, hivatali személyzet – egyaránt lelkiismereti kötelességének tekinti, s ki-ki saját szerepe, feladatköre szerint valósítja is. Ez a közteherviselés, amelyet evangéliumi szellemben teljesítenek, természete szerint olyan tanúságtétel, amely nemcsak építi Krisztust a közösségben, hanem bele is sugározza, »jellé« válik mindenki előtt.” A katolikus iskola, 61.

17


I.

KALAZANCI SZENT JÓZSEF

Korszakhatáron A Piarista Rend alapítója, Kalazanci Szent József spanyol pap (1557-1648) azért hozta létre 1597-ben első iskoláját Rómában, hogy a szegény gyerekeket tanítsa, olyan ismereteket és képességeket adjon kezükbe, amellyel boldogulhatnak az életben. 1622-ben létrejött a Piarista Rend, amelynek tagjai a szerzetessé válásukkor az ifjúság nevelésére is fogadalmat tesznek. Az új rend iskolái hamarosan jó hírnévre tettek szert nemcsak Itáliában, hanem Spanyolországban, Ausztriában, Lengyel-, Cseh- és Morvaországban, s végül 1642-től Magyarországon is indultak iskoláik. A rendalapító szándékai szerint a piarista iskola ingyenes intézmény, amelyekben elsőbbséget élveznek a szegény gyerekek, mégis nyitva áll mindenki előtt, minden társadalmi megkülönböztetés nélkül.

Két hagyomány határán „Kalazancius „KEGYES”-nek (pie) akarta hívni iskoláit. Ez a kifejezés akkoriban egyet jelentett az ingyenességgel. De azt is akarta, hogy ezekben az iskolákban a világi tudománnyal ( LITTERAE) együtt a jámborság és a keresztény tanítás (PIETAS – pietà) is átadódjék. Az ingyenesség és a keresztény nevelés nem gátolták Kalazancius iskoláit abban, hogy a szó valódi és sajátos értelmében iskolák, azaz a kultúra felelősségteljes átadásának helyei legyenek. Egyidejűleg két célt akart elérni: átadni a legszegényebb gyerekeknek egy olyan valódi kultúrát, amely képessé teszi majd őket a világban való eligazodásra és kenyérkeresetre, valamint gyakorlati (pietas) és elméleti (doctrina christiana) keresztény nevelést nyújtani nekik, hogy kiteljesítse személyes kialakulásukat mind emberi, mind keresztény értelemben. Kalazancius eredetisége és zsenialitása leginkább nevelési programjának integrális jellegében mutatkozik meg. Nézete szerint az összes többi módszer gyermekszemlélete részleges és elégtelen volt. Állásfoglalása a hit és az értelem közötti lehetséges összhangon alapul. A kultúra beszédmódja és a hit beszédmódja – annak ellenére, hogy különböznek egymástól – nem összeegyeztethetetlenek, hanem egymással szembesíthetők és képesek összeütközés nélkül együtt élni. A Kegyes Iskolák alapítójában a világi tudás iránt derűs bizalom él. Az emberi fölemelkedés eszközének tekinti és – szoros értelemben vett vallási megfontolásoktól függetlenül – értéknek tartja az oktatást. Iskoláiba különbségtétel nélkül fölvesz keresztényeket, zsidókat és protestánsokat, mert úgy gondolja, iskolái mindenki számára megfelelnek. Rokonszenvez a matematikával, amely egyre inkább a természet magyarázatának új eszközévé válik, de továbbra is hiányzik a hagyományos iskolák programjaiból.” GIUSEPPE GRAMIGNOLI: Kalazanci Szent József és műve, Szeged, 1997

Kalazanciusban valóban azt az egyházat látjuk, amely szegénnyé teszi magát, és szegényen él, hogy megszólítsa a szegényeket. A fentebb idézett szavakban: »amilyeneket az adott ország szegényei esznek« egy olyan normát szögez le, amely már nemcsak egy bizonyos történelmi korszak számára érvényes, és nemcsak egy meghatározott lelkiség jellemzője. E norma olyan egyházi kritériummá válik, amely elengedhetetlen az evangélium minden hiteles hirdetése számára. A II. vatikáni zsinat erőteljesen hangsúlyozta: az evangéliumot az evangélium fegyvereivel kell hirdetni, amelyek a szegény Krisztus fegyverei, aki meghirdeti, hogy »boldogok a szegények, mert övék az Isten országa.«” Annibale Divizia: Dimensione ecclesiale dello Scolopio, Roma 1996, 55-57.o.

18


Kalazancius hatása Az ember integrális nevelése „Követve az isteni Mester példáját, aki »látta a nagy tömeget, és megesett rajtuk a szíve, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok, és tanítani kezdte őket« (Mk 6,34), Kalazanci József különösen a szegényeknek szentelte magát. Joggal mondhatjuk tehát, hogy valóban ő alapította meg a modern katolikus iskolát, amelynek a célja az ember integrális nevelése, és amely mindenki előtt nyitva áll.” II. JÁNOS PÁL PÁPA: Discorso ai partecipanti al Capitolo Generale dei Chierici Regolari Poveri della Madre di Dio delle Scuole Pie (Scolopi), in: Ephemerides Calasanctianae 46(1998)/10 7.o. Szabadság és nyitottság a jövőre „A szegedi piarista iskola hagyománya a szabadság és a nyitottság hagyománya. Az elmúlt másfél évtized története arra bátorít minket, hogy legyünk nyitottak a jövőre, higgyünk a jövőben, és hogy a jövőre nyíló megoldásokkal álljunk elő, amikor nehéz helyzetbe kerülünk. Kalazancius is újat hozott létre, bizonyos értelemben ő is a jövőbe menekült. Az iskola pontosan ezt a szabad és jövőre nyitott, az új befogadására nyitott légkört és közeget igényli. Ha nem ilyen az iskola, akkor nem iskola. Annak az újnak, amely minden egyes emberben, minden fiatalban, minden egyénben megjelenik, ilyen otthonra, a szabadságnak helyet adó és az új befogadására nyitott hajlékra van szüksége. A piarista iskolát újra és újra ki kell találni.” (Urbán József SP) Egész emberségben fejlődés „Kalazancius iskolája nem betanított munkásokat nevel, nem olyan, mint később azok az iparosodó társadalmakban megjelenő iskolák, amelyek egy-egy gyár számára képeztek munkaerőt. Nem is olyan a kalazanciusi iskola, mint mondjuk egy futballakadémia, amely minden jó szándéka ellenére félő, hogy jobb esetben szakbarbárokat, rosszabb esetben egy modern rabszolgapiac igényeinek kielégítésére felhasználható fiatalokat képez. – Nem, Kalazancius az egész embert tartotta szem előtt, és örömteli, boldog, szabad életre akarta segíteni a rábízottakat. Nem erre vagy arra a részfeladatra akarjuk felkészíteni a diákjainkat, hanem abban akarjuk segíteni őket, hogy képesek legyenek örömteli, boldog, kiteljesedett életet élni, bármi következzék is a jövőben. Abban akarjuk tehát segíteni a gyerekeket és a fiatalokat, hogy a jövőre legyenek felkészültek. Erre a kifürkészhetetlen jövőre akkor lesznek felkészülve, ha egész emberségükben fejlődnek; ha teljesek, egészek, épek lesznek; ha azok lesznek, akikké lenniük kell; ha azzá lesznek, akivé Isten megálmodta őket. Nem az a cél tehát, hogy a régiek szavait tanulják meg ismételgetni, hanem az a cél, hogy a régiek szavát megtanulják megérteni, tudjanak szóba állni velük, és így hozzá tudják adni ehhez a szent diskurzushoz a maguk egyedi, soha nem volt, és pótolhatatlan szavait. – Ez a kalazanciusi iskola célja, ez a kalazanciusi iskola lényege.” (Urbán József SP tartományfőnök) Emberi kompetenciák Az egész életen tartó tanulást lehetővé tevő kompetenciák fejlesztése a nevelés kiemelt területe. A korszerű alapműveltség birtokba vétele, az alapkészségek elsajátítása az ifjú generációk feladata. A 20. századi felgyorsult világban az iskola adaptálja az új tanítás-tanulási stratégiákat, a kompetenciafejlesztés módszereit, az IKT-eszköztárának alkalmazását. A pedagógus munkája a teljes emberre kiterjed, a tanuló a fizikai/gazdasági, a társas/érzelmi, a szellemi/értelmi és spirituális dimenzióinak az „igazság munkatársa”.

19


A felnőtt személyiség értékeit bemutató ábra (Piarista Pedagógiai Napok, Kecskemét 2009.)

II.

AZ INTÉZMÉNY TÖRTÉNETE

Az alapítás (1720) Szegedet szabad királyi város jogaiban az uralkodó megerősítette 1719-ben. A város önállóságát kifejezte azzal, hogy szerződést kötött a piarista renddel „a polgárok lelki vezetésére, az ifjúság tudományokra oktatására és nevelésére”. Az iskola alapító oklevelét III. Károly király 1720. február 20-án írta alá. A magyar rendtartomány tizenkettedik kollégiuma lett a szegedi, a beiskolázási körzete kétszáz éven át közel 50 ezer km2-nyi terület. 1720. július 11-én érkezett a városba Pál, Demjén és Orbán atya. Szerény körülményeket találtak, a hatszobás, rendház számára szolgáló roskadozó épületet a szegedi népnyelv „Hatrongyosnak” nevezte. 1721 októberében 110 tanulóval kezdődött meg az oskola első tanéve. A két osztály az egykori pestises kórház, a Lazaretum épületét kapta a várostól. 1789-ig a plébánia, a stólapénz volt a piaristák szegedi működésének anyagi alapja. Mivel az alapító nem tudott létrehozni egyszeri nagy alapítványt, ezért vállalta az atyák költségeinek biztosítását, az iskolaépület és a rendház mielőbbi megépítését, a működési költségek folyamatos fedezését. Ezt 1948-ig tudta teljesíteni. Ezért található majd a későbbi hivatalos iskolanévben a „városi” jelző. Az intézmény 1898-ig nemcsak a város első, hanem egyetlen gimnáziuma is volt. A szabad tanrendű oktatás kora (1721-1777) Római, azaz rendi mintát követő szabad tanrendű, felekezeti, hatosztályos latin iskola volt 1777-ig a szegedi. Földrajzot, számtant, hazai történelmet, newtoni fizikát is oktattak. Gyakorlati tudást nyújtott a szépírás, a számtan, az elemi jogi ismeretek, az okiratok szerkesztésének tanulása, humanista iskolaként adta a latin nyelv, irodalom és kultúra ismeretét. 1757-től a tanrend a magyar nyelv oktatását is tartalmazta, ami nemcsak nyelvtanítást, hanem a hazai kultúra átörökítését, a nemzettudat formálását is jelentette. Ez az iskolatörténetben azért is jelentős, mert a délvidéki soknemzetiségű országrészben egyetlen jelentős nevelőhely a szegedi, a diákok zömében a polgárosodó iparos, kereskedő és értelmiségi réteg gyerekei közül kerültek ki, akik a várost épp a magyar nyelv megtanítása miatt választották. A kegyes iskola azt jelentette, hogy tandíjmentes az oktatás. Népiskolaként működött, sőt az egyházi iskoláktól eltérően a piaristák nemcsak a katolikus felekezetűeket fogadták, hanem az ortodoxok, a zsidó vallásúak és a protestánsok gyermekeit is. Az intézmény rangot és tekintélyt adott Szegednek, a város művelődéstörténete két évszázadon keresztül elválaszthatatlan az iskolatörténettől. Ennek az időszaknak neves diákja Dugonics András és Révai Miklós. Az állami tantervű oktatás első időszaka (1777-1850) A Magyar Királyság területén 1777ben rendelték el az állami tantervű oktatást. Az állami tanterv Szegeden megakadályozta a születőben lévő kereskedelmi szakiskola létrejöttét, és megmerevítette a gimnáziumi képzést. 1777 és 1806 között ötosztályos latin iskolaként működött az intézmény, majd ismét hatosztályossá vált. A természettudományos gyűjteménye olyan híres lett, hogy a várost látogató előkelők, uralkodók is megtekintették. Szablik Imre magyar tudománytörténeti jelentőségű kísérletet mutatott be, 1785. július 6-án Montgolfier-hőlégballont bocsátott fel. 1806-ig a kegyes iskolának 23.916 tanulója volt. 1848/49-ben a bölcsészeti képzés szünetelt, a hallgatók egyöntetűen a szabadságharcban vettek részt. Ennek a korszaknak szegedi diákja Katona József, Beszédes József, Vedres István, Horváth Mihály, Klapka György, Klauzál Gábor. A város két évfolyamos bölcsészeti képzés, azaz a líceum működtetésére is a piarista rendet kérte fel. 1792 és 1850 között 10.661 bölcsészhallgató járt a líceumban, de csak 10%-a volt a szegedi. A város felsőoktatást hozott létre, az Alföld meghatározó szellemi központja lett. Az alapítás után 70 évvel később, 1793-ban lett kész az ígért új iskolaépület. 1799 és 1850 között a rajziskola működtetésére is a kegyes atyákat kérték fel. Ez is felsőfokú képzés volt, a mérnöki és a művészeti akadémiára csak ennek az elvégzése után lehetett beiratkozni. A céhmesteri cím megszerzéséhez is előírt képzés. Ebből az iskolatípusból nőtt ki a szakképzés városi tanodája, a reáliskola. 1840-ben a tanulók önképzőkört hoztak létre, ahol saját írásaikat, dolgozataikat, előadásaikat mutatták be, diákkönyvtárt alapítottak. A piarista atyák a szegedi értelmiség meghatározó csoportját alkották. A főgimnázium korszaka (1850-1919) Nyolcosztályos gimnáziumként 1945-ig működött az intézmény. 1850 után megszűnt a líceumi képzés, a rajziskola reáliskolaként városi működtetésű lett, és

20


bevezették az érettségit. Tóth János SP atya 4000 diák számára szervezte meg az elemi oktatást, a Szeged környéki tanyai iskolarendszert. Az 1879-es nagyárvíz, amely a város jelentős részét elpusztította, az iskolaépületet is erősen megrongálta. 1886-ra készült el az új épület. A Monarchia egyik legnagyobb magyar középiskolája volt, évente közel 900 diákot nevelt. 1806-tól 1920-ig az évkönyvek 38.049 szegedi és 37.371 vidéki tanuló számát rögzítették. Az I. világháború alatt a katonaság több termet lefoglalt. A tanárhiány miatt nem volt tornaóra, több nyelv tanítása akadozott, sok öregdiák hősi halott lett. 1919 áprilisában fejeződött be a tanév, az épületet francia antant csapatok szállták meg. E korszakban tanult az iskola falai között Schütz Antal, Lőw Immánuel, Tömörkény István, Herczeg Ferenc, Gönczy Lajos, Juhász Gyula, Huszka Jenő, Maróczy Géza, Mályusz Elemér. A humán gimnázium időszaka (1920-1944) A diákok létszáma nem csökkent a trianoni határhúzás okozta beiskolázási körzet csökkenése miatt, a szegediek aránya 70 % felettivé vált. 1922-ben az iskola új elnevezést kapott: A Kegyesrendiek Vezetése Alatt Álló Szegedi Városi Római Katolikus Dugonics András Gimnázium. 1924-1945 között az ország egyik legrangosabb, humán tantervű gimnáziuma. 1920-ban szervezték meg az iskolai cserkészcsapatot, 1924-ben a sportkört. Az épület 1944-ben kárt szenvedett, német majd az orosz csapatok foglalták le, angolszász bombázásban sérült. Híressé vált diákja volt Bálint Sándor, Bibó István, Sőtér István, Straub F. Brunó, Pauncz Rezső, Graselly Gyula, Gyulay Endre, Ferenczy Lajos, Paskai László, Kovács Mihály. Az államosítás és iskolabezárás kora (1945-1950) 1944 októberében szállták meg az orosz csapatok Szegedet. A városparancsnok utasítására egyetlen összevont városi gimnázium működött az 1944-45-ös tanévben. A piarista gimnázium alsó osztályai 1945-től kezdve fokozatosan megszűntek, és helyüket a piaristák által igazgatott, r. k. Szent Gellért Általános Iskola felsős osztályai foglalták el. A gimnázium diákjai 1947 tavaszán a tanárok tiltása ellenére az utcán tüntettek a kötelező hittanoktatás megszüntetése miatt. 1948 júliusában, 226 tanév után az intézményt államosították. A szerzetesek közül csak Kovács Mihály SP hittanár taníthatott a Szegedi Állami Dugonics András Gimnáziumban. Az „ideológiailag megbízhatatlan” egyházi iskola jogutódját egy tanév után megszüntették. A tanulókat a különböző városi középiskolákba helyezték át, az épületet az egyetem kapta meg. 1950 júniusában a még rendházban élő szerzeteseket egyetlen éjszaka alatt teherautókra pakolták, és Vácra vitték. Híressé vált diákja az időszaknak Márta Ferenc, Solymosi Frigyes, Magay Dániel, Zsigmond Vilmos. Az újraalapítás (1991-) 43 éven keresztül nem oktattak piaristák Szegeden. Amikor az állam ismét engedélyezte újabb egyházi iskolák működését, akkor - a szegedi katolikus közösség, az egykori öregdiákok, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége élükön a felsővárosi plébánossal, Kovács Mihály piarista atyával – kérték a rendet az iskola újraindítására. A város engedélyt adott ideiglenes épületekben a tanítás megkezdésére. 1991. augusztus 25-én kezdődött meg a 229. tanév a Felsővároson. A négyosztályos gimnázium fiúiskola lett, hatosztályos képzéssel egészült ki 1995-ben. Az újraindulás első éveiben ideiglenes helyiségekben folyt a tanítás. A minoritáktól kapták használatra a kollégium és a rendház épületét, a várostól a barakkot, ahol az osztályok zöme tanult, a felsővárosi plébániától a templomot és a kétosztálynyi épületet. Az államosítás előtt alig volt világi tanára a kegyesrendi gimnáziumnak, az újrakezdéskor a tantestületben két szerzetes tevékenykedett, 1998-ig az igazgató is világi volt. Szeged város, az egykori donátor ingyen biztosított telket új iskola építéséhez, a régi épületért az állam kárpótlást fizetett, amelyből felépült az új campus. A gimnázium és kollégium felszentelése 1999-ben, Kalazancius napján történt. Az ünnepségen Orbán Viktor miniszterelnök a hit és hazaszeretet iskolájának nevezte a piarista iskolát, biztatta az intézmény ifjúságát, hogy szerencsésebb nemzedék lesz, mint bármelyik, aki a 20. században élt… Az elmúlt évek alatt a Rosztóczy sportpályát alakították ki. 2001-ben felépült a templom, a rókusi plébánia filiája. Ettől az évtől folyik a 13-14. évfolyamon informatikus szakképzés. A 2005-2006-os tanévtől működik a rendházban a prenoviciátus. 2007-ben egyesült a Mester Tanodával, alapfokú művészetoktatási tagintézmény jött létre. Megadatott az újrakezdés lehetősége, „közösen találtuk ki; hogy azt csinálhattuk, amit jónak láttunk; hogy a saját művünk az, ami megvalósult; hogy kimondhattuk, megélhettük, valósággá élhettük magunkat”.

21


III.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM TÖRVÉNYI HÁTTERE

Köznevelési törvény o 2012. évi CXC. törvény a köznevelésről o 1993. évi XXXVII: tv. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól o 1997. évi XXXI. tv. a Gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (módosítása: 2002. évi IX. tv.) o 1990. évi IV. tv. a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházról Rendeletek o A Nemzeti Alaptanterv (243/2003. sz. kormányrendelet) o 20/ 2012. sz. rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról o Továbbá a fenntartói és a helyi (önkormányzati) rendeletek A közoktatási intézmények működését szabályozó állami rendelkezések E dokumentumok a magyar közoktatás más-más területeit érintik. o A Munka törvénykönyve o Köznevelési törvény (2012. évi CXC. törvény) o Gyermek- és Ifjúságvédelmi Törvény (1997. évi XXXI. rendelet) o Nemzeti Alaptanterv (202/2007. (VII. 31.) Egyházi törvénykönyv (Codex Iuris Canonici) IV.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM HATÁLYA

Az intézmény pedagógiai programja meghatározza… Az intézmény nevelési programját ennek keretén belül – az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, – az egyes művészeti tevékenységek oktatásának cél- és feladatrendszerét, – a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, – a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, – a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet, – a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet, – a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, – a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot, – a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, – a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő - oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét, – a szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit. Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül: – az alapfokú művészetoktatási intézmény egyes tanszakainak általános fejlesztési követelményeit, – az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit, – az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, – az iskola magasabb évfolyamába lépésének feltételit, – az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá - jogszabály keretei között - a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját, – az iskolai írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét, korlátit, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepét, súlyát,

22


–

az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait, – moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe, – a középszintű érettségi vizsga témaköreit, – a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket, – a nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot, – az intézmény egészségnevelési programját, – az intézmény környezeti nevelési programját. (48.§.) A kollégiumi pedagógiai programját – a kollégiumi nevelés alapelveit, célkitűzéseit, – a tanulók életrendjére, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elveit, – a tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, középiskolai kollégiumok esetén az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elveit, – nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók kollégiumi nevelése esetén a nemzeti, etnikai kisebbség kulturális, és anyanyelvi nevelésének feladatait, – a hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások tervét, – a kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszereit, eszközeit, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elveit, – a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységet, – a kollégium hagyományait és továbbfejlesztésének tervét, – az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formáit, – a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő- oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét. (46/2001. (XII. 22.) OM rendelet és a 49. §.)

V.

AZ OKTATÁSI-NEVELÉSI FOLYAMAT KÖZÖSSÉGEI, PARTNEREI. HELYZETELEMZÉS

Diákok A gyerekek jelentős része keresztény családból érkezik az iskolába. A keresztény családok túlnyomó része katolikus. A tanulók fele három- vagy több gyerekes családból érkező tanuló. A diákok egy része olyan családi modellt követ, amelyből hiányzik az anyai vagy apai minta, ahol kevés a gyerekre fordított idő, esetenként hiányzik a keresztény értékrend. Az iskola egyre több szociális feladat átvállalására kényszerül. A diákok szociális háttere sokrétű, ez hatással van az adottságaikra, a felkészültségre, szorgalomra, a tanulás iránti motivációra. A hatékony tanítás nem egyenlő a látványos tanulmányi eredmények elérésével. Tanítványaink fogékonyak az erkölcsi és esztétikai értékekre. A tanulói csoportok összetartása erős, igénylik a bevonást az őket érintő kérdésekben, a jó közösségek kialakulását. Igény a sportolási- és túralehetőség biztosítása, a felsőoktatásra történő felkészítés. Örömmel veszik, ha segítséget kapnak személyiségük teljességének kibontakoztatására. Tartós barátságok születnek, az öregdiákok közössége a piarista iskolához való kötődése erős. Elvárások a diákok felé  A tanulók legalapvetőbb felelőssége a képességüknek megfelelő ismeret megszerzése, a tanulás. Minden diák legyen aktív résztvevője a tanulási-tanítási folyamatnak. Az egész életen át tartó tanulásra történő nyitottság.  Viselkedésükben tükröződjenek az elsajátított általános emberi és keresztény értékek: különösen az egymás megbecsülése, a felnőttek iránti tisztelet, udvariasság, kulturált beszéd, a környezet, a társadalmi tulajdon védelme. Tartsák fontosnak önmaguk és környezetük tisztaságát, váljék igé-

23


 

nyükké a rend. Fokozatosan önállóvá válás a tanulásban, illetve a saját szellemi, fizikai, lelki fejlődésben. Tartsák be a Házirendet.

Szülők Minden iskola létét, szükségességét a mögötte álló szülők társadalma igazolja. Fontosnak tartjuk, hogy a szülők elfogadják az iskola katolikus jellegét. A közös nevelésben az iskola legfontosabb partnerei. Iskolával kapcsolatos problémáikat az érintettekkel beszéljék meg. Intézményünk kiemelt fontosságúnak tartja a szülőkkel történő folyamatos kapcsolattartást. Az információnyújtás szolgálja a honlap (www.szepi.hu), az iskolaújság (Piár Futár), a tanév naptára, évkönyve. Egyszerre tájékoztató és véleménykérő szervezeti forma a Szülői Munkaközösség (SZMK). A szülők az iskolát szigorú nevelő intézménynek tartják, amely hitre, tudásra, jellemre nevel. Az átlagosnál magasabbra becsült elégedettségük az iskola felszereltségét illetően. Pedagógusok Az iskolai legnagyabb ereje a tantestület. A küldetésnyilatkozat hosszan foglalkozik a Kalazancius szellemét követő keresztény nevelő képével. Kész a folyamatos szakmai megújulásra. Mindezek érdekében ismeri és alkalmazza a tanulásszervezés különböző módszereit (pl.: csoportmunka, a vita, a kutató-felfedező módszer, a projektmódszer, stb.), valamint a korszerű tanítási-tanulási stratégiákat. Képes tanulóközpontú, IKT- elemekkel, eszközökkel gazdagított oktatási környezet megtervezésére (IKT-eszközökkel segített tanítási órák tervezésére, vezetésére) és a megújításra, az infokommunikációs eszközöket, internetet, multimédiás alkalmazásokat használ készségei gyarapításában, továbbképzések során és az önművelésben. Osztályfőnökök Az osztályfőnöki munka tartalma és feladatai: Az osztályfőnök kiemelt vezetője az osztály nevelésének. Az osztályfőnök adminisztratív feladatai: 1. az osztályra vonatkozó hivatalos iratok, e- napló, törzskönyv, bizonyítványok napra kész vezetése, bejegyzésekkel történő ellátása; 2. a tanulói zsebkönyv vezetésének számonkérése, a beírások, aláírások számontartása; 3. az osztályozó vizsgára történő jelentkezések számontartása, jelentése; 4. a tanulók hiányzásainak ellenőrzése és a mulasztott órák igazolása; 5. a pénzügyek kezelése; 6. az osztályterem küllemét elvárásaival alakítja, az állapotát felügyeli. Az osztályfőnök személyes törődést igénylő feladatai: 1. a szülőkkel és az osztályban tanító tanárokkal együttműködve törekszik arra, hogy minél jobban megismerje és fejlessze tanítványai személyiségét (beszélgetés, lehetőség szerint családlátogatás stb.); 2. folyamatosan figyelemmel kíséri és értékeli az osztályközösség alakulását és az osztály tanulmányi munkáját; 3. a diákbizottság munkáját segíti; 4. megismeri tanítványai családi hátterét, iskolán kívüli elfoglaltságait; 5. figyelemmel kíséri a tanulók tanítási órán kívüli iskolai elfoglaltságát; 6. egyénileg számon tartja, figyeli és segíti a hátrányos helyzetű tanulókat, a szegényeket (pl. szociális, tanulási, anyagi nehézséggel küszködő, SNI-s stb.); 7. figyel a sokat mulasztó tanulókra; 8. munkáját osztályfőnöki tanmenet alapján tervezi meg és végzi. Az osztályfőnök személyes jelenlétet igénylő feladatai:

24


1. az első tanítási óra előtt meg kell jelennie az osztályban 7.50-re, ill. legkésőbb akkor, amikorra a diákoknak is meg kell érkezniük; 2. jelen van és felügyel osztályának tanításon kívüli iskolai programjain; 3. iskolai és iskolánkat képviselő rendezvényeken diákjaival jelen van, a rendezésben segít; 4. az osztályfőnök távollétében a kijelölt vagy megbízott pedagógus helyettesíti az osztályfőnököt. Az osztályfőnöknek az osztályában tanító tanárokkal kapcsolatos feladatai: 1. olyan kapcsolatot tart fenn velük, hogy diákjairól általuk pontos képet kaphasson; 2. lehetőség szerint látogassa az osztálya tanítási óráit; 3. előkészíti az osztályozó értekezleteket, és azon áttekinti az osztály munkáját, valamint részletesen értékeli az egyes tanulókat; 4. az osztályban tanítók konferenciáját készíti elő és vezeti. Az osztályfőnöknek a szülőkkel kapcsolatos feladatai: 1. szülői értekezleten beszámol az osztály neveltségi és tanulmányi helyzetéről, ismerteti elgondolásait, kikéri a szülők véleményét; 2. tájékoztatja a szülőket a tanuló személyiségének fejlődéséről, az osztály hitéletének alakulásáról, tanulmányi munkájáról, magatartásáról és hiányzásairól; 3. fehérasztalos, ill. a család háttér megismerését szolgáló találkozókat szervez; 4. a szülői munkaközösség iskolát támogató munkáját segíti, az osztályt érintő üléseit vezeti. Az osztályfőnök vallásos élettel kapcsolatos feladatai: 1. jelen van osztályának diákmiséin, az egyéb iskolai liturgikus alkalmakon; 2. a lelkigyakorlat nem-lelkivezetőre tartozó részét megszervezi; 3. lehetőség szerint részt vesz a bűnbánati liturgiákon; 4. figyelemmel követi az osztály tagjainak hitéletét. Az osztályfőnök programokkal kapcsolatos feladatai: 1. megszervezi osztálya tanulmányi kirándulásait, és felkéri azokra a kísérő tanárokat; 2. segíti a tanulókat programok szervezésében; 3. a testvérosztály programok létrejöttében tevékeny szerepet vállal; 4. évente néhányszor programot szervez a diákjainak: pl.: olvasókör, kirándulás, közös filmnézés stb.; 5. nyaranta legalább egy túrát, tábort vagy túralehetőséget szervez az osztályában; 6. segíti, ha kell, vezeti osztályának ünnepeit: pl. osztálykarácsony, egyéb köszöntések.

A partneri együttműködést segítő speciális adottságai, formái A fenntartó piarista tartományfőnökség és iskolái a legközelebbi partnereink. A nevelés egységes értékrendje, a párhuzamos iskolai gyakorlat, a rendi pedagógus továbbképzés, a vízió összekapcsol. (Vö. Küldetésnyilatkozat). Szegeden van a prenoviciátus. A piarista rend támogatást nyújt a pedagógusi hivatásban való elmélyülésre. Az iskola 1721 óta Szeged meghatározó intézménye. Az újraalakulás után, 1991-től kialakult a mai arculat. Az új iskolaépület a korszerűséget hirdeti a városban. A város és a település környéki egyházközségekkel erős kapcsolat jött létre. Az iskola temploma a rókusi plébánia filiája. A gimnázium kollégiuma az iskolakomplexumban található. Az alapfokú művészetoktatási intézménybe, a Mester Tanoda más iskolákból is érkeznek tanulók. Testvériskolai, testvérosztályi együttműködés alakult ki a Karolina Gimnáziummal iskolai programok közös megvalósításában. Testvérkapcsolatok kötik össze a régióból a temesvári Gerhardinummal, az aradi Csiky Líceummal, a nagykárolyi piarista nővérek diákotthonával és a zentai gimnáziummal. Kiemelt testvérkapcsolat jött

25


létre a brühli Szent Orsolya gimnáziummal és a colne-i Fisher Szent János és Morus Szent Tamás iskolával. Szakmai kapcsolat jött létre a jó gyakorlatok átvétele kapcsán a szekszárdi III. Béla Gimnáziummal és az Alternatív Közgazdasági Gimnáziummal. A helyi civil szervezetekkel való együttműködés gyakori része a pedagógiai munkának (pl. népzenei, helytörténeti programok, TESZI szervezése stb.)

26


3. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA I.

AZ INTÉZMÉNYI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJA, FELADATAI, ELJÁRÁSAI

A keresztény nevelő – ahogyan Kalazancius elgondolta (Az intézményi nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei) Az igazság alkalmas munkatársai Egy ilyen magasztos hivatás a fentebb említett tudatosságon és meggyőződéseken kívül olyan sajátos testi, emberi és lelki adottságokat is megkövetel a nevelőtől, amelyek híján a gyermekkel létesítendő nevelési kapcsolat nemcsak hatástalan, de káros is lesz. Kalazancius meg van győződve arról, hogy természete nem mindenkit tesz alkalmassá az iskolai nevelő munkára. Ez ugyanis nem mindennapi adottságokat követel, s ezért „nem helyes – írja Kalazancius – átlagemberekkel megtölteni a rendet.” (674. levél) Nemcsak józanész, jó természet és erkölcsösség kell, hogy jellemezzék a nevelőt, hanem legyen „erőteljes és egészséges” (351. levél), mert „a beteg kevés gyümölcsöt hoz a rendben.” (562. levél) Éppen ezért – még a kánonjogban figyelembe vett eseteken túl is – nem engedte, hogy intézményében tanító legyen az, aki idült fejfájásban szenvedett, bizonyos szellemi rendellenességeket mutatott, vagy súlyosabb beszédhibája volt. Jellemző a „mélabús” egyének felvételének a tilalma, minthogy „nem rendelkeznek kiegyensúlyozott ítélőképességgel, és könnyen aggályossá válnak” (1461. levél), főként pedig azért, mert képtelenek olyan tevékenységet ellátni, amelyet – amint majd még látjuk – „örömmel kell végezni.” (196. levél) A szeretet A nevelő legfőbb erénye az Isten iránti szeretet, amely a gyerekek iránti pedagógusi szeretetté válik. Kalazancius azt akarta, hogy a tanítók legyenek „hősiesek Isten tiszta szeretetében, amely az első és legfőbb parancs.” (4024. levél) Ez a szeretet arra ösztönzi őket, hogy legyenek „a gyerekek szolgálatában álló őrzőangyalok”, akik „a kicsinyekkel foglalkoznak, hogy megvilágosítsák őket Isten és a világ fényével.” A nevelő „atyai szeretettel” viseltetik növendékei iránt: „vonzania kell a diákokat úgy, hogy inkább atyjuknak, mintsem szigorú bírájuknak mutatkozik.” „Olyan gyöngédséggel tanítsa őket, hogy a diákok felfogják, hogy a javukat akarja.” Ahhoz, hogy valóban atya legyen, magának az Úrnak a jóságát és szelídségét kell tükröznie. „Az igazságot kimondva és atyai szeretettel” kell meggyőznie őket, „nem pedig kiabálással és sértő szavakkal”. A türelem Az igazi nevelőben a szeretet türelembe öltözik. A tanítónak ugyanis „nagy türelemre van szüksége, hogy szolgálni tudja azt a tehetséget, amelyet alárendeltjeiben felismer, és hogy atyai gyöngédséggel tudja orvosolni minden hiányosságukat és tökéletlenségüket, egyenként bíztatva őket.” (3721. levél) A türelem vezeti el a nevelőt, hogy ne kiabáljon, mert „aki kiabálva irányít, azt sosem dicsérték” (2229. levél); nem használ „gúnyos szavakat” (866. levél), „nem indulatoskodik” (3279. levél); nem „szakít” a növendékkel, és tud „együtt érezni alárendeltjei gyöngeségeivel.” (549. levél) Az alázat Atyai szeretet és türelem alázatos szívben. Kalazancius számára a nevelőben az alázat nem aszketikus magatartás, hanem inkább elengedhetetlen pedagógusi erény. Valójában ez „teszi az embereket a mi esetünkben olyan nevelőkké, akik képesek felismerni az igazságot, és szeretni az igazi jót.” (4532. levél) Az alázat lehetővé teszi, hogy meglássa és észrevegye „minden tettében azt, hogyan kell cselekednie” (1325. levél), kieszközli „az isteni megvilágosodást” (649. levél), és a nevelőt magával Istennel hozza bensőséges kapcsolatba. (912. levél) Kalazancius szerint egyedül az alázat képes arra ösztö-

27


nözni az embert, hogy ellássa „a gyerekek oktatásának feladatát” (1160. levél), amelyet akkoriban annyira lebecsültek, paphoz és művelt emberhez illetlennek tartottak. Csak az alázat sarkallja a tanítót, hogy lealacsonyodjék „a gyerekek képességeihez.” (2577. levél) Ésszerűen következik ebből, hogy a nevelő „amennyiben alázatos lesz, nagyon is hasznára válik a diákoknak és a szerzetnek, ha viszont nem alázkodik meg, nem lesz jó sem önmaga, sem a diákok számára.” (899. levél) Nagyfokú gondosság Az alázat, a türelem és a szeretet kézzelfoghatóan a „nagyfokú gondosságban” nyilvánul meg, amely szükséges ahhoz, hogy „az iskola jól működjék.” (4199. levél) Különös az olasz „diligenza” szó (a.m. gondosság, odaadás, szorgalom) származékaival együtt, minthogy igen gazdag jelentésárnyalatokkal rendelkezik (gondoskodás, szeretet, figyelem, tapintat, tisztelet, világos szándék stb.). Kalazancius szóhasználatában is kulcsszó; azt fejezi ki vele, hogyan kell élnie, cselekednie és tanítania a nevelőnek, és hogyan kell megszervezni az iskola oktatási és nevelési tevékenységét. De hallgassuk csak magának Kalazanciusnak a szavait: „Nagy odaadással ügyelj az iskolára, és gondolj arra, hogy Istennek szolgálsz!” (985. levél) „Többször írtam már, hogy az iskolában a lehető legnagyobb mértékű gondosságra van szükség.” (1007. levél) „Örömömre szolgálna, ha a hozzád érkező fiatalok figyelemben és gondoskodásban részesülnének…” (1755. levél) Egy tanítónak ezt írta: „Törekedjél arra, hogy gondos légy, és alkalmazkodjál a diákok képességeihez, nemcsak akkor, amikor népnyelven kijelölöd a feladatokat, de akkor is, amikor magyarázod a olvasmányokat!” (1488. levél) Végül pedig így fordul egy elöljáróhoz (az ilyen idézeteket vég nélkül szaporíthatnánk): „Felhívom a figyelmét az iskolát illető gondosságra, azért, hogy a diákok a tudományokkal együtt elsajátítsák Isten szent félelmét.” (3042. levél) Tekintély és példaadás Ezeknek a testi és erkölcsi, emberi és keresztény tulajdonságoknak a kiegyensúlyozott együttese megadja a nevelőnek azt a tekintélyt, amelyre szüksége van, hogy a diákok megbecsüljék, tiszteljék, szót fogadjanak neki és szeressék. Olyan tekintély ez, amelyet megerősít példaadó élete. A tanító – mondja Kalazancius – először is „debet facere et postea docere”, „tegye, és aztán tanítsa.” (3055. levél) A nevelésben „viselkedésével és tanításával kell épületesnek lennie” (4146. levél), „mind a lelki dolgokban, mind a tudományokban.” (756. levél) „A tettek dicsérik a tanítót, nem a jó szavak, sem pedig a jó szándékok, hiszen a pokolba vezető út is jó szándékokkal van kikövezve.” (694. levél) Az öröm A felsorolásban, de nem fontossági sorrendben utolsó lelki tulajdonság az öröm – inkább belső dimenzióját, nem pedig külső és hangos megnyilvánulásait tekintve. Ez az öröm nagyon közel áll Szent Ferenc „perfetta letizia”-jához, tökéletes örvendezéséhez. Ez és a „legteljesebb szegénység” mély jelet hagynak a kalazanciusi lelkiségben. Ahogyan Ferenc szívesen tartotta magát „anyának” a barátok számára, úgy Kalazancius azt akarta, hogy tanítóiban az „atyai” magatartás ne szakadjon el az „anyaitól”. Máriának, az Anyának és Tanítónak a kalazanciusi nevelő pedagógusi lelkiségében elfoglalt kiváltságos helye ebben a követelményben találja meg legigazabb indítékát. Az anyának fiával kapcsolatos meghitt és titkos öröme kell, hogy jellemezze a tanítónak a diákokkal való nevelési kapcsolatát. Kalazancius azt akarta, hogy „az Isten Anyjáról nevezett József” legyen a neve, és rendjének a következő hivatalos nevet adta: „A Kegyes Iskolák Királynőjének, az Isten Anyjának Szegény Szabályozott Papjai”. Máriának, Isten Anyjának neve lett intézményének hivatalos címere, és a „Tizenkét csillagú korona” imádságban, amelyet növendékei számára állított össze, kiemelte, hogy a gyermek Jézus „Tőle neveltetni akart”. A „búskomor” egyének elutasítása, azzal az indokkal, hogy képtelenek a gyerekekkel örömteli kapcsolatot létesíteni, továbbá a leveleiben vissza-visszatérő felhívások, hogy „éljenek örvendezőn”, „haladjanak előre vidáman”, „türelemmel és örömmel” éljék az életet, egy olyan nevelő Kalazanciust állítanak elénk, aki egyáltalán nem a múlt ikonográfiájának alakja. Maga meg volt győződve, hogy az isko-

28


lai szolgálat hatástalan, ha nem alakul ki vidám, ösztönző, jókedvű környezet. Ezért ismétli önmagának és tanítóinak Pál szavait: „Isten a jókedvű adakozót kedveli.” Amikor a Szent Officium és a római Kúria ellenkezése lerombolja az általa alapított művet, az akkor már kilencven éves szent tanító a szomorú hírt ezekkel a szavakkal közli rendtársaival: „Ne tétovázzanak örömmel folytatni az intézményt [fenntartani az iskolát], maradjanak egységben és békében, reménykedve, hogy Isten gondoskodik mindenről.” (4342. levél) Inkább gyakorlat, mint elmélet Ha áttekintjük Kalazancius terjedelmes levelezését, írásos intézkedéseit, főként pedig pedagógiai munkásságát, számos olyan vonást találunk, amelyek kidomborítják a nagyszerű nevelő alakját, és világosan tanúsítják, hogy ő teremtette meg az elemi iskolát, amit ma „kötelező általános iskolának” hívunk. Kalazancius iskolája szervezettel, fokozatokkal, fölszereléssel rendelkezett, volt célja, valamint kellőképpen és rendszerezetten megfogalmazott módszere. Elképzelésében világosan kimutatható a megelőző módszer (az iskola „a leghatásosabb megóvó orvosság”), a gyermekközpontúság, az intuíció, a tantárgyakat egységben látó módszer, a „nevelőtestület” szükségessége, az iskola „népi” jellege, a kötelezőség, az állami és egyéb támogatás fontossága. Kalazancius, bár egy olyan történelmi korban élt, amikor ugyancsak divat volt értekezéseket gyártani, nem írt, és összeállítani sem akart semmiféle pedagógiai vagy módszertani tanulmányt. Sőt, konstitúcióiban kifejezetten elvetette ennek gondolatát: „Intézményünknek tehát az lesz a feladata, hogy az elemi ismeretektől kezdve tanítsa a fiúkat a helyes olvasásra, írásra, számolásra és a latin nyelvre, főleg pedig jámborságra és hittanra, és mindezekhez a legjobb módszert alkalmazza.” (A Kegyes Iskolák Rendjének Konstitúciói 8. pont) Amikor aztán konstitúcióiban kimondottan a módszerről szól, tanítóinak a következő bölcs útmutatást adja. „Mivel pedig mind a grammatika, mind bármely más tantárgy oktatásában a diákoknak nagyon is hasznára válik, ha minden tanító valamilyen könnyű, hasznos és, amennyire csak lehet, rövid módszert alkalmaz, kifizetődő a legjobbat kiválasztani a tananyagban legképzettebb és legjártasabb tanárok közül.” (Kalazancius konstitúciói 216. pont) Kalazancius szerint a nevelő „a könnyű, hasznos és rövid módszert” nem elméleti kérdések fontolgatása révén sajátítja el, hanem inkább a tananyag figyelmes és állandó tanulmányozásával, főként pedig a gyerekek iránti konkrét szeretetével és a saját tanítása során. Tehát nem elvont pedagógiai és módszertani elméletek alkalmazását írja elő, hanem konkrét gyerekek szeretetét azzal a találékony és leleményes „pedagógusi szeretet”-tel, amely a tanítót arra ösztönzi, hogy a jelent az ember jövőjének alázatos és magasztos szolgálataként élje. Ez a konkrét tanár-diák viszony arra kényszeríti a nevelőt, hogy figyelmes pszichológus legyen: „Nem ugyanolyan módon kell mindenkit elvezetni a tökéletességre, hanem kinek-kinek saját adottságához igazodva.” (2441. levél) Ahhoz, hogy megértővé és belátóvá váljék, „alkalmazkodnia kell mindegyikük képességéhez”, törekednie kell, hogy „ne a jelentéktelen apróságokat” ismerje, hanem mindegyikük „belső hajlamait”, és „mindenkivel olyan nyelvet kell beszélnie, amely képességeik legjavát hozza ki.” (1226. levél) Rómában a Szent Pantaleon Kegyes Iskoláiban az a több mint ezer gyerek, akik között Kalazancius a maga nevelői szolgálatát élte, szegény volt, és csak néhányuknak lett volna lehetősége a tanulásra. „Megtanulni az egyszeregyet” és „számolni”: sokuk számára közvetlen jövőjük szempontjából valódi és a szó szoros értelmében vett „szakiskola” volt ez. A tantárgyak (a többi között a leghasznosabbak a matematika, a szépírás és a zene) oktatásával a kulturális igényeken túl reális választ kellett adni ezekre a „társadalmi” igényekre. Ma nagyon is időszerű erre rámutatni. Ha ugyanis az iskola hátrányokra panaszkodik, és peremre szorítva érzi magát a társadalomban, ennek oka sokkal inkább a „kulturális” távolság, mint a tanárnak a növendéktől való generációs távolsága, és még inkább az iskola és a társadalom között fennálló szakadás. Hogyan lehet kilábalni ebből a szorult helyzetből? Kalazanciusnak e tekintetben nem voltak kétségei: a megoldást csakis az jelenti, ha a nevelő folyamatosan és komolyan törekszik kulturálisan és módszertanilag naprakésznek lenni.

29


Folytonos naprakészség Aki az iskolában él, mondja Kalazancius, annak az iskoláért is kell élnie, félretéve minden más tevékenységet: „Aki beválik az iskolában, annak nem kell mással is foglalkoznia” – írja az 1334. levélben. Különösen az aggasztja, ha pap-tanítói az iskolán kívül gyóntatnak és prédikálnak: „Az iskolák hírnevét fenntartani sokkal fontosabb, mint gyóntatni a templomban.” (3034. levél) Ezt – anélkül, hogy lebecsülné papi mivoltát – azért mondja, mert kötelességének érzi, hogy a legkisebbeknek az egyszeregyet tanítsa: „Én, azáltal, hogy ezzel foglalkoztam – vallja Kalazancius –, egyáltalán nem vesztettem el a papság méltóságát, amely a legnagyobb, amit csak elnyerhettem.” (2161. levél) Az általa alapított intézmény célja „a gyereknek mind a hittanban, mind az emberi tudományokban való oktatása” (Konstitúciók 203. pont), és ez a feladat megkívánja „a lelki élet példáján kívül a tanítást és az oktatási módszert” (uo.). A kalazanciusi nevelőnek tehát az a dolga, hogy mindkettőben jártasságot szerezzen, igazolja helyességüket, és legyen bennük naprakész. A kívánt felkészültség – szemben azzal, ahogyan éppen manapság történik – nem a kérészéletű modelleknek és kulturális divatoknak való behódolást jelenti. Kalazancius szerint a megújulás a nevelői küldetés „fiziológiájához” tartozik: a nevelő az iskolában folytonosan „új” generációkat lát maga előtt. Az iskolában tanítónak egyénileg és a nevelői közösségnek kollektíven feladata, hogy állandóan ellenőrizze a tanítás anyagát és a módszerek helyességét. Nyílt, szabad és találékony lélekkel használjanak fel ehhez minden alkalmat és változtatásra való ösztönzést. Kalazancius ezért kötelezte tanítóinak közösségét, hogy hetente tartsanak összejövetelt, ahol beszélgetnek az iskoláról és az ottani ügyekről, „mert igaz, hogy ibi multa consilia ibi salus et plus vident oculi quam oculus” [ahol sok jó ötlet van, ott születik megoldás, és több szem többet lát]. (1035. levél) Többször is javasolja, hogy „a rekreációkon ne legyen másról szó, mint arról, hogy hogyan lehet az iskola ügyét jobban előmozdítani, hogy gyakran hívhassa föl valaki a figyelmet olyasmikre, amik később jelentőssé válnak.” (1275. levél) Amit a többieknek tanácsol, arra elsőként ad példát: már több mint nyolcvanéves ekkor, de továbbra is önkéntesen tanítja az iskolában a „legkisebbeket”, sőt arról is beszámol, hogy rendszeresen képezni kezdte íráskészségét, hogy eredményesebb legyen a tanításban. Előítéletektől mentes szellemre vall, hogy amikor Tommaso Campanella a frascati rendházban tartózkodott, Kalazancius a lehetőséggel élve rávette őt, hogy filozófiát oktasson a piarista kispapoknak. Ugyanígy Toscanában az öreg Galilei segítségére küldte szerzeteseit. Settimi atyának, aki Galilei titkára lett, még azt is megengedte, hogy az éjszakát a tudós közelében töltse, és hozzátette: „Isten szándéka szerint van, hogy ez is kellő javára legyen.” (3074. levél) A latin nyelvtan oktatásának megújítása érdekében gondja volt arra, hogy Apa atya népnyelven írjon egy grammatikát a diákokkal együtt és az ő számukra, és tudni akart arról, vajon „hozott-e különösebb hasznot az új nyelvtankönyv.” (3122. levél) Növendékei jövőjére gondolva arra biztatta tanítóit, hogy tanuljanak meg matematikát oktatni, „mert ez a tudomány és ennek az alkalmazása nagyon hasznos a szegényeknek.” (3753. levél) Az, hogy ennyire törekedett állandóan naprakésszé tenni a tananyagot és a módszereket, érthető egy komoly nevelő esetében, aki szívügyének tartja a maga szakszerűségét és nevelői tevékenységének hatékonyságát. Az ilyen naprakészségre a növendékek és az ő konkrét helyzetük, családjaiknak és a társadalomnak a körülményei, valamint a történelem mindig új követelményei kényszerítették. Ezekhez az igazi emberi indítékokhoz Kalazancius két másikat kapcsolt, amelyek a hívő ember és a keresztény nevelő sajátságai. Az első a prófétai képesség arra, hogy olvassa a mában a jövő jeleit, és tevékenykedjék azért a jövőért, amelyben és amelynek a gyerekek – ha felnőnek – főszereplői lesznek. A másik az „iskolai szolgálatnak” az azonosítása magával „az Istennek és az ő országának szolgálatával”. Az Istennek való szolgálat a keresztény nevelőtől mindig új és radikális hűséget követel. Így megértjük Kalazanciust, aki azt mondta önmagáról: „Rómában megtaláltam Isten szolgálatának legjobb útját: ezeknek a szegény gyerekeknek a segítését. Nem is hagyom el őket semmiért a világon.” (Annibale Divizia: A keresztény nevelő – ahogyan Kalazancius elgondolta (Szeged, 1997) című írása alapján) A 21. század súlypontjai 

Tevékenységközpontúság – problémaközpontúság – felfedeztető tanítási-tanulási gyakorlat

30


    

Differenciálás – egyéni képességfejlesztés az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében (tehetséggondozás, hátránykompenzálás párhuzama) Az életszerű, élet közeli ismeretek közvetítése Fokozatosság – folyamatosság elve A digitális pedagógia módszerei alkalmazásának elterjesztése tanórán és tanórán kívül A pedagógusok önképzésének, a horizontális tanulás fontosságának elismerése, támogatása

Az intézményi nevelő-oktató munka céljai és feladatai Intézményünk legfőbb céljának tekinti olyan fiatalok felnevelését, akik krisztusi szabadsággal tudnak dönteni helyes és helytelen, igényes és igénytelen között. Becsülik önmaguk és mások értékeit, s belátják, hogy vágyaikat csak szorgalommal és akaraterővel valósíthatják meg. Önismeretük és tárgyi tudásuk pedig elegendő hátteret biztosít ahhoz, hogy képesek legyenek továbbtanulási lehetőségeik közül a számukra leginkább megfelelőt kiválasztani. Fontosnak érezzük, hogy igényükké váljon a minél alaposabb és sokrétűbb tudás, melyet sok tanulással lehet megszerezni. A szeretet, egymás megbecsülése központi helyet kap, hiszen a szeretettel nevelt gyermek biztonságban érzi magát, nyitottabb a világra, a másik emberre: a megpróbáltatásokat jobban viseli, érzelmileg kiegyensúlyozottabb. Ez a felelősségvállalás, a felelősségérzet megalapozásának, fejlesztésének útja. A tanulók lehetőséget kapnak arra, hogy elérjék teljesítőképességük maximumát, és minden tanulónak egyenlő esélyt adunk arra, hogy képességeinek megfelelő oktatásban részesüljenek, modern világban fontos tulajdonságokkal rendelkezve egészséges, képzett, önmagában és céljaiban biztos, energikus, a közösséget vállalni tudó felnőtté váljanak. Tanulóink személyiségébe beépüljön a környezet és embertársai iránti felelősségtudat, (lásd a környezeti nevelés, egészségnevelés programja) egész életük folyamán természetes igényük legyen az ismeretszerzés, az önképzés, és céljaik elérése érdekében legyenek képesek áldozatvállalásra, a jövő érdekében és azt szem előtt tartva képesek legyenek megfelelő mérlegeléssel egyéni érdekeiket a közösség érdekeinek alávetni. A magyar oktatásügyben a Nemzeti Alaptanterv a tartalmi-tantervi szabályozás legmagasabb szintű dokumentuma. Fő funkciója a közoktatás nélkülözhetetlen elvi, szemléleti megalapozása úgy, hogy egyben biztosítsa az iskolák tartalmi önállóságát. Meghatározza a közoktatás országosan érvényes általános céljait, a közvetítendő műveltség fő területeit, a közoktatás tartalmi szakaszolását és az egyes tartalmi szakaszokban érvényesülő fejlesztési feladatokat. Korunkban az emberiség tudása korábban soha nem látott mértékben növekedett. Olyan tudástartalmak jelentek meg, melyek vagy újak, vagy interdiszciplinárisak. Fontos pedagógiai szempont, hogy a tantervi szemlélet a tanulók érdeklődését és tapasztalatait is figyelembe veszi. A NAT-ban képviselt értékek, a fejlesztési feladatok azt a célt szolgálják, hogy a tanulók - adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban – minél teljesebben bontakoztassák ki személyiségüket. A tanulók kompetenciáinak fejlesztése az élethosszig tartó tanulás megalapozása érdekében a tanulók tanulási motivációjának kialakítása, fenntartása, a tanulók kreativitásának, problémamegoldó gondolkodásának fejlesztése, használható, eszközszintű tudás elsajátítása cél. Kiemelt feladatok  Az énkép, az önismeret, az erkölcsi, etikai normák fejlesztése  A hon- és népismeret alakítása  Az európai azonosságtudat növelése – az egyetemes kultúra átadása az új generációnak úgy, hogy a magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká.  A környezeti nevelés – a környezettudatos magatartás erősítése  Az eredményes élethosszig tartó tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása  A testi és lelki egészség megőrzésére nevelés  Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A gondolatok, érzések szóbeli és írásbeli kifejezése, a szövegértés és szövegalkotás, az értelmezés képességének alakítása minden tanulás alapja.  Az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése.

31










 

A matematikai, a természettudományi és a technológiai kompetenciák fejlesztése, az ezekkel kapcsolatos tudás, képességek, készségek, az ezekkel kapcsolatos módszerek megismertetése, gyakoroltatása. A matematikai logika, azaz a cselekvési stratégiák alkotása, folyamatok tervezése, állítások érvényességének és jelenségek valószínűségének mérlegelése során igen hasznos eszközökkel tudja segíteni a hétköznapi gondolkodást. IKT kompetencia fejlesztése. A digitális kompetencia együttesen tartalmazza az infokommunikációs társadalom technológiáinak (IKT) magabiztos, kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Egyaránt megjelenik a tanulás-tanítás folyamatában (a hivatalos), a személyes és a társadalmi életben. A következő készségekre alapul: az információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Magába foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat: szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás, internet által kínált lehetőségek, az elektronikus média által történő kommunikáció. A digitális pedagógia arányának fokozatos növelése folyik. A tanulás tanulása kompetencia fejlesztése. A tanulás önálló és csoportban történő szervezési és szabályozási képességének, a hatékony időbeosztás, a problémamegoldás, az új tudás elsajátításának, feldolgozásának, értékelésének és beépítésének, valamint az új ismeretek és készségek alkalmazási képességének kialakítása. A tanulók bevonása saját tanulási folyamataikba: a tanulók aktivitását biztosító munkaformák, tanulási szituációk alkalmazása; sokféle óraszervezés (pl. tanóra, projekt stb.); a tanulói tevékenységre építő, a tapasztalati tanulást biztosító tanulási környezet létrehozása; ön és társértékelés lehetőségének biztosítása. Újszerű tanulásszervezési eljárások (kooperatív technikák, projektmódszer, alkalmanként összefüggő tantárgyak órarendi tömbösítése, kompetencia alapú programcsomagok bevezetése, moduláris oktatás, integrált tantárgy oktatása, témahét stb.) alkalmazása. A kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek alkalmazása fokozatosan nyer teret. Az életkori sajátosságok figyelembevételével történő tevékenységszervezés, módszerválasztás a gyermeki személyiség ismeretére alapozott egyéni fejlesztés, amely eredményes és hatékony tanulási módszerek és technikák elsajátíttatásával jár. Előtérbe kerül az IKT technikák elsajátíttatása. A rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklésével az esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése történik. Életpálya-építési kompetencia. Egyéni képesség, hogy reális önismerete alapján tisztában legyen szellemi és fizikai erősségeivel és gyengeségeivel, különböző távú célokat tudjon maga elé tűzni, és a célhoz vezető utat képes legyen operatív szakaszokra bontani, közvetlen tetteit képes legyen céljainak alárendelni, illetve a céljainak és érdeklődésének megfelelő egyéni tanulási utakat kijelölni. Az egész életen át tartó tanulás egyéni folyamatában tudja saját tetteit és teljesítményét reflektív módon értékelni, képes legyen a megkezdett utak szükség szerinti korrekciójára, tudjon jó döntéseket hozni. Szociális kompetenciák fejlesztése. Az önismeret, az érzelmek tudatosítása, pozitív attitűd, felelős döntéshozás, a társadalmi életben a különböző viselkedésformák (pl. figyelem, kifejező kommunikáció, kooperáció, konfliktuskezelés, nemet mondás képessége, segítségadás stb.), a szociális értékrend, a konfliktuskezelő magatartásmód, a hatékony személyes és csoportos érintkezés fejlesztése, erősítése. Vállalkozói kompetencia fejlesztése. Az egyén saját cselekedetei iránti felelősség vállalásának, egy stratégia, célok kitűzésére és megvalósítására irányuló képessége. Kulturális kompetencia fejlesztése. Az élmények és érzések kreatív, művészi kifejezési módjainak kialakítása. Ezen belül az elemi műveltség alapjainak megteremtése, így az anyanyelvi kultúra finomságainak elsajátítása (szép beszéd, fogalmazás, kiejtés és olvasási kultúra kialakítása); az önálló véleményalkotás, az érvelés tanulása; korszerű társadalomtudományi és természettudományos ismeretek megalapozása; a digitális írásbeliség, a digitális készségek fejlesztése, a digitális tartalmak, eszközök használata a mindennapokban; könyvtárhasználati szokások, ismeretek kialakítása; művészeti nevelés az ünnepnapi tudás igényének megalapozása, valamely művészeti ágban szerzett képesség, kreativitás továbbfejlesztése; a magyar kulturális örökség értékeinek ismerete, érzelmi nevelés; más kultúrák értékeinek elismerésére nevelés.

32






Felkészülés a felnőtt lét szerepeire, pályaorientáció, rugalmasság, együttműködés a NAT-ra épülő és a kerettantervi előírásokban szabályozott helyi tanterv alapján meghatározott kötelező és közös követelmények megvalósítása a konkrét nevelési területeken, a képességei, szociális körülményei miatt hátrányos helyzetben levő tanulók felzárkóztatása, segítése, a kiemelkedő képességű, tehetséges tanulók előre haladásának biztosítása. családi életre nevelés

Az intézményi nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai A nevelő-oktató munkában alkalmazható speciális eljárások A pedagógus testület e nevelési programban, a Nemzeti Alaptantervben, illetve a kerettantervben meghatározott helyi tantervben rögzített módon végzi munkáját. A pedagógusokat megilleti az a jog, hogy az alapdokumentumokban szereplő megkötöttségek figyelembe vételével megválassza saját módszerét, eszközeit, eljárásait. A pedagógiai munka alapját a NAT, illetve a kerettantervi rendelet alapján kiadott helyi tantervek alkotják. Az iskola nevelési programját az intézmény pedagógusai évente munkaközösségi megbeszéléseken vitatják meg. Általános pedagógiai eszköz és eljárásrendszer: A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: az oktatás valamennyi módszere, a meggyőzés, a minta, a példa és példakép, példakövetés, eszménykép, a bírálat, önbírálat, a beszélgetés, a felvilágosítás, az előadás, vita, beszámoló. A tevékenység megszervezésének módszerei: tanulásmódszertan, megbízás, gyakorlás, értékelés, ellenőrzés, követelés. A magatartásra ható módszerek: elismerés, biztatás, helyeslés, dicséret, (szóbeli, írásbeli, kisebb és nagyobb közösség előtt), osztályozás, jutalmazás, szankció. Támogatott kompetenciafejlesztési eljárások  Kooperatív tanulásszervezés – kooperatív módszerek alkalmazása  Egyénre szóló differenciált képességfejlesztés heterogén csoportban  Hatékony tanuló megismerési technikák, pedagógiai diagnosztizálás alkalmazása  Tanulói tevékenységre épülő ismeretszerzés, képességfejlesztés  Életkornak megfelelő drámapedagógiai eszközök alkalmazása  Digitális eszközök, módszerek tanórai és tanórán kívüli használata  A tanulók önálló felfedező, kutató tevékenységét támogató módszerek alkalmazása  Az ön-és csoportértékelés alkalmazása a személyes és társas kompetenciák fejlesztése érdekében

33


4. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS PROGRAMJA I.

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÁLTALÁNOS FELADATAI „Miért legyek tisztességes, kiterítenek úgyis./ Miért ne legyek tisztességes, kiterítenek úgyis.” (József Attila)

A világban tapasztalt káosz rend után kiált. A gyerekek egyre kevesebb fogódzót kapnak a fejlődésükhöz elegendő tájékozódáshoz. Ezt mindannyian érezzük. Csábítás: álrend, a világban nem hasznosítható, rigid értékrend közvetítése, amely a rend látszatát tartja fenn, s óhatatlanul egy régi rend védőinek utolsó mohikánjai leszünk, s védjük, ami védhető, siratva a múltat, így szerves része leszünk a rendetlenségnek, s viszonyulási pontunk is az lesz. A nehézségek megoldásában bűnbak, (alkohol, pénztelenség, szülők stb.) és nem valódi megoldás keresése, ami konfliktusnélküli, látszat békére irányul. A másik félelemre alapuló erőtlenebb hozzáállás a „nem tehetünk semmit” kísértése. Kérdés: hogyan tudjuk az örökérvényűt képviselni, s a már nem hasznosítható, nehezékként meglévő elvárásokat, magatartásokat, hagyományokat elengedni, hogy ne öntsük ki fürdővízzel együtt a gyereket is. Ez állandó és érzékeny, sértődésmentes kommunikációt igénylő feladat, ahol a keresők bizonytalansága nem egyenlő a gyengeséggel, a kérdések felvetődése nem egyenlő azonnali válaszkényszerrel, a határtágítás nem egyenlő a bűnnel. Ami a személyiségfejlődést szolgálja: stabilitás, spontaneitás, kreativitás, adekvát konfliktusmegoldás, a jó észrevétele, a rossz tudomásul vétele, nem kirekesztés, elfogadás-befogadás, határtartás, határfelülvizsgálat, jól megfogalmazott törvények és szankciók, érzékelhető hasznot hozó közösségi normák stb. II.

ÖNISMERET

Az önismeret személyes kapcsolatban, konfrontatív úton alakul, de az elfogadás biztonságában kész előrelépésre.  Tanórák adekvát személyre szóló visszajelzései  Az osztályfőnökök állandó jelenléte s a fejlődést elősegítő figyelme  A tanárok részéről adekvát konfliktuskezelés  A lelkigyakorlatok személyes jellege  A túrákon való megmérettetés, egész személyiségükre való visszajelzés  Együttműködés az iskolán belül. A szociális készségek fejlesztése, a tanulói együttműködés különböző formáinak alkalmazása – páros és csoportmunka, projektmunka, otthoni egyéni feladatok vállalása  A gyermekek személyes körülményeinek figyelembe vétele - határtartás és rugalmasság egyben  Az egészségfejlesztési program részletesen kitér az önismeretszerzés helyeire  A tanulási motiváció kialakítása, fejlesztése. Az érdeklődés, a megismerési vágy fenntartása  Az új oktatásszervezési eljárások alkalmazásával a személyiség komplex fejlesztése  A tanulók ön-és társértékelési kompetenciájának kialakítása, fejlesztése, a felelősség vállalás megalapozása III.

ÉRZELMI NEVELÉS

Az érzelmi nevelésben a családnak szinte kizárólagos felelőssége van. A mai magyar társadalomban a felnövekvő generáció az előzőnél – világjelenségként is hajlamosabb az érzelmi zavarokra: magányra, depresszióra, dühre, féktelenségre, idegességre, szorongásra, indulatosságra, agresszióra. Az iskolai érzelmi nevelés az egyéniség fejlődését, személyes kompetenciák kibontakoztatását, valamint a közösségi életre, a társas kapcsolatokra, a szociális kompetenciák kibontakoztatását szolgálja. Személyes (egyéni) kompetenciák fejlesztése

34


Meghatározzák azt, hogyan irányítjuk önmagunkat. Az önismeret (1), az érzelmek felismerés, kezelése, az önszabályozás (2) megtanulása minden tinédzser számára szükséges tanulási folyamat. A pontos önértékelés (3) segít stressz helyzetekben az önbizalom (4) megőrzésében. Az érzelmeink és motivációink megértése a tanulásban, a kihívások legyőzésében alapot adhat. Az egyéni bánásmód igénye megerősíti az iskolai érzelmi nevelés szükségességét. Korunk társadalmi jelensége, hogy a fiatalok motivációja = feladat iránt való elkötelezettsége (4) csekély. A gimnáziumban leggyakrabban a teljesítménymotiváció (= a kiválóság fejlesztésére, vagy egy adott szintjének elérésére irányuló késztetés) érvényesül. Az egyházi iskola, az osztályközösség formálása az elköteleződést (= igazodás a team vagy a szervezet céljaihoz) próbálja alakítani. Az egyéniség, az individuum nem jöhet létre, ha nincs fejlesztve a kezdeményezőkészség (= készenlét a felmerülő lehetőségek megragadására). Nekünk, magyaroknak különösen fontos megtanulni, hogy mindennapjainkat hassa át az optimizmus, és e világlátáshoz kitartást (5) és a kudarcok tűrését, a kudarcokból tanulság levonását (6) kapcsol a nevelő munka. Szociális kompetenciák fejlesztése Az ember élete nem a magány. A közösségi életre irányuló érzelmi nevelés a társas kapcsolatok irányításában szerepet játszó tényezőkre, a mások érzelmeinek meglátására, értelmezésére, empátiára és kapcsolatalakító képességekre irányul. A közösségi viselkedésben (1) a konfliktuskezelés, figyelemfelkeltés, segítés másokon, empátia kialakítása a hangsúlyos. Minden ember számára hasznos tudás az önmagával szembeni viselkedés (2), így a következmények vállalása, az etikus viselkedés (a jó/rossz elkülönítése, az érzelem-kifejezés megtanulása, pozitív énkép, önelfogadás formálása, a munkában és az emberi kapcsolatokban felelősségtudat növelése. Az életrevaló ember, az iskolai életben hatékony tanuló számára létfontosságú a feladattal való viselkedésben (3) való jártasság, azaz a kommunikációs készség, a kérdésekre/problémákra való válaszolás, a feladatvégzés közben a koncentráció, a figyelés, a team munka, az együttműködés, aktivitás különböző formáinak használata, mások előtti szereplés, vállalkozás. Ez a világban való otthonosság, a környezettel harmóniában való viselkedés (4) – a környezet megóvása, az életviteli, étkezési viselkedés, a közlekedési gyakorlat - élethosszig tartó tanulási folyamatát erősíti. A munkavégzés gyakorlatában való fejlesztésben érték a csoportban végzett munka, a kooperáció igénye, a versengés és az együttműködés egyensúlya, az önérvényesítés és az áldozathozatal. Az iskolai fejlesztésben példaképek mutatása olyan emberi értékekre, mint a tisztesség, a felelősség, a megbízhatóság, a tolerancia, a szolidaritás, a segítőkészség stb. Tanórákon ez olyan munkafolyamatok gyakorlását jelenti, amely az együttműködésről, a szabálytartásról, az önfegyelemről, a stressz tűréséről, a versengésről, az együttérzésről szól. Az iskola sokoldalúan alkalmat ad arra, hogy a gyermek érzelmileg fejlődhessen, értelme, hite, személyisége bontakozzon korosztályának, képességeinek megfelelően a tanórán, a hittanórán, az osztályfőnöki órán, a túrákon, lelki programokon. A következő programok lehetővé teszik a helyes önértékelés, megfontolt ítélőképesség, a mások felé való nyitottság kialakítását: Sportolási lehetőség – Az iskola rendelkezik jól felszerelt tornateremmel, hatalmas zöld területtel, sportpályával. Túrák – Évközben és nyáron minden gyermek részt vesz testet-lelket edző megmérettetéseken. Lelkigyakorlatok – Évente két nap biztosított a karácsonyi és húsvéti ünnepkörökhöz kapcsolódva a lelki elmélyülésre. Vallási lehetőségek – Bűnbánati liturgiák, osztálymisék, gyónási alkalmak csendre, bűnbánatra való készségre, elmélyülésre nevelnek stb. Humorfesztivál, kommunikációt igénylő iskolai és a diákönkormányzat versenyei – Lehetőséget kapnak a fiatalok, hogy a bennük rejlő humor, kreativitás formát kapjon. Az érzelmi nevelés szinterei az egészségfejlesztési programban megtalálhatók. IV.

TANULÁSMÓDSZERTAN A TEHETSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁNAK, AZ ÖRÖMTELI MUNKÁNAK, A TANULÁSI KUDARC FELSZÁMOLÁSÁNAK A SZOLGÁLATÁBAN

Előzmények

35




A saját tudás megalkotásának a képessége, tanulási formák tudatosodása, a helyes gondolkodás kialakítása, a figyelem fejlesztése, az örömteli munkához való viszony kialakítása nem segédeszköz valami lényeghez jutáshoz, hanem maga a „lényeg” része az iskolában elsajátítandó ismeretek készségek között.  A tanulási kudarc egyik oka, hogy a gyermekek nem tanulnak meg tanulni, módszereik nem hatékonyak, a tanuláshoz való viszonyuk, szemléletük szorongáskeltő.  Az iskola diákjai a társadalom széles rétegeiből érkeznek eltérő felkészültséggel, tanulásmódszertani ismeretekkel, s az ismeretszerzéshez fűződő különféle viszonnyal, ez nehezíti az oktatás folyamatát.  Az motiváltabb iskolai jelenlét és tanulás érdekében, különbségek egyensúlyozására, a tanulási kudarcok kiküszöbölésére született meg az iskola tanulásfejlesztési koncepciója. Szorosan összefonódik az ismeret, az attitűd, és a készségek adta hármas egység az egyenrangú fejlesztési koncepcióban. A kompetencia alapú tanítás – a tapasztalati tanulás preferálása az alapozó szakaszban (7-8. évfolyam); a kooperatív csoportmunka alkalmazása heterogén csoportban/az egymástól való tanulás biztosítása, elismerése a pedagógus részéről; a verbális és vizuális információhordozók együttes alkalmazása a tanítás folyamán; a tanulók tevékenységére épülő, azt biztosító oktatás-és tanulásszervezési eljárások alkalmazása; az önértékelés és társértékelés motivációs szerepének hangsúlyozása, elismerése – megvalósításába. Rövid távú cél A gimnázium 7. évfolyamába tanulási hátránnyal érkezők felzárkóztatásának elősegítése tanulásmódszertani ismeretekkel és gyakorlattal. A jó képességű diákok tanulási módszereinek szélesítése. Az iskola résztvevőinek felkészítése az ez irányú együttműködésre. Hosszú távú cél A gimnáziumba érkező gyermekek s az itt oktató tanárok számára egységes szemléletadás a tudás megszerzéséhez, hogy a tanulás és a tanítás a tudásvágy felkeltésére, a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára irányuljon. Ez a mellett, hogy a kevésbé felkészült és hátrányos helyzetű gyermekek, valamint a kiemelkedően tehetséges gyermekek számára is elérhető és kívánatos cél, a pedagógiai munkához és szakmai színvonal emeléséhez is segítség lehet. A program tartalma A program megvalósulásának, sikerességének kritériuma, hogy az iskolai rendszer valamennyi résztvevője felkészítést kapjon, hogy a gyermekek megszerzett tanulásmódszertani ismerete ne légüres térbe kerüljön. Ennek érdekében az iskola a leendő osztályfőnököknek, az osztályokban tanító tanárok, és a szülők számára megfelelő szintű tájékoztatást nyújt, hogy az együttműködés biztosított legyen a diák érdekében:  Több tanár rendelkezik akkreditált, 30 órás, pedagógusoknak meghirdetett tanulásmódszertani végzettséggel. amely arra jogosít, hogy a megfelelő korosztály tanulási képességeit fejlessze, ennek kereteit (időtartam, hely, létszám) kompetensen meghatározza, s azt a többi tanárral, az igazgatóval az iskola lehetőségeihez, pedagógiai programjához illessze. Tanulásmódszertan tantárgyként való bevezetése a 7. osztályos diákoknak A gimnáziumba érkező diákok számára az iskola tanulásmódszertan órát biztosít. Az eddigi változatos tapasztalatok alapján, az iskola jelenlegi strukturális és finanszírozási rendszerét figyelembe véve, következőképpen stabilizálódik a tanulásmódszertan tantárgy tanítása a hatékonyabb ismeretszerzés, a

36


tanulással kapcsolatos szemléletadás érdekében, a diákok közötti felkészülésbeli különbségek ellensúlyozására:  Mindenkori 7 osztályosoknak  Órarendbe ágyazott óra  Heti 1 x 45 perc  Egy évfolyamon tanuló diákok, az osztálylétszámnál kisebb vegyes csoportba osztva  Tanulásmódszertanból kiképzett pedagógus, ill. mentálhigiénikus által vezetve  Együttműködés a szaktanárokkal  Együttműködés a szülőkkel  Szemléletalakító és készségfejlesztő dominanciával megalkotott tanterv  Értékelés módja háromfokozatú skálával V.

KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS HELYI PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG

Sajátos nevelés – fejlesztő pedagógia A sajátos nevelési igényű tanulókkal a szaktanár megkülönböztetett figyelemmel, a fejlesztőpedagógus heti órarend szerint foglalkozik. Az osztályfőnök és a mentálhigiénés szakember a szülőkkel rendszeres kapcsolatot tart fenn. A sajátos nevelési igényű tanulók integrálása és a tanulási terheltség figyelemmel követése az osztályban tanítók feladata. A részletes feladatokat és célokat a Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és intézkedési terv tartalmazza. A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai fejlesztő programja A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdő tanulók iskolai fejlesztése gyógypedagógiai (fejlesztőpedagógiai) megsegítéssel különleges gondozás (gyógypedagógiai feladatellátás) keretében történik. A súlyos tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképesség-zavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, az iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy a felsoroltak halmozott előfordulása lehetséges. A tünetek, tünet együttesek az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) elsajátításában különböző súlyosságú akadályt jelentenek. A fejlesztés alapelvei a) A részképességzavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógus közreműködésével történik. A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik. b) A részképességzavar tüneteit mutató tanulók egyéni, kis létszámú csoportban történő fejlesztése. c) A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg – indokolt esetben a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítési lehetőséget. d) Egészséges énkép és önbizalom kialakítása e) Kudarctűrő képesség növelése f) Önállóságra nevelés A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az iskola a szaktanárok, az osztályfőnökök közreműködésével minden tanév elején azonosítja a tanulási kudarcnak kitett tanulókat. Az osztályfőnök javaslatára az illető diáknak tanulószobai foglalkozáson kell részt vennie. Amennyiben indokolt, az iskolai mentálhigiénés szakember javasolja a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság által végzett vizsgálatot.

37


A tanulószoba minden nap rendelkezésre áll a tanulóknak 14-16.30 óráig, ennek igénybevételére szülői kérés, illetve az osztályfőnök javaslata alapján buzdítjuk a tanulókat. A különböző tantárgyakból (általában matematika, magyar nyelvtan, angol nyelv) korrepetálásokat szervezünk – főként az alsóbb évfolyamoknál. A nagyobbak (általában tizedikesek, tizenegyedikesek) a Tevékeny Szeretet Iskolája program keretében egy-egy tantárgyból egész évben segíthetik a rászoruló kisebb tanulókat. Ez a keresztényi szeretet mellett a felzárkóztatás és a tehetséggondozás egy speciális formája. Törekszünk arra, hogy az iskola szabadon választható programjairól egy diákunk se maradjon le anyagi okok miatt. Az adott program kapcsán az anyagilag rászoruló diákjaink számára az alábbi forrásokból támogatást biztosítunk:  a Dugonics András Alapítvány támogatása;  pályázati források felkutatása;  osztályon belül szülői felajánlások eljuttatása az anyagilag rászorulóknak;  sporteszközök (pl. sátor, mentőmellény, sífelszerelés, stb.) kölcsönzése diákjaink számára – igény esetén. Az osztályfőnöki és a tanári munka fontos területe, hogy a diákok között az emberi jó tulajdonságok, ne pedig az anyagi háttér jelentsen bármilyen szempontú „értéket”. A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai A RÉSZKÉPESSÉGZAVAROK FEJLESZTÉSE Ebbe a körbe elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) elsajátításának és képességének deficitje, valamint az általuk kiváltott következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünetegyüttesét sorolják. Így a részképességekben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás, teljesítményszóródás mutatható ki a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között. A tanulók általános jellemzője a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnő közömbösség, érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, és a tanulással kapcsolatos tevékenységek elutasításában fejeződhet ki. Kiemelt célok és feladatok · Kudarctűrő képesség növelése. · A tanulási zavarok kialakulásáért felelős funkciók fejlesztése. · A túlterhelés elkerülése a tanulási folyamatban. · Önbizalom, önismeret, önértékelés fejlesztése, reális én-kép kialakítása. · Pontos diagnózis és fejlesztési szempontok, módszerek igénylése, vizsgálatok elvégeztetése az illetékes bizottságokkal, szakszolgálatokkal. · A tanuló fejlettségének megfelelően egyéni továbbhaladás biztosítása. · Az első tanévben szenzomotoros integrációs terápia alkalmazása testnevelés és sport műveltségterületen. · Önállóságra nevelés. Olvasás- és írási nehézségek, zavarok Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus, vagy nem organikus okokra visszavezethető zavara áll. Valamint az idegrendszer érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg. Általában differenciálatlan az aktív szókincs és gyenge a verbális emlékezet jellemzi. Az olvasás, írás tanulása során nehezen alakul ki a hang és betű kapcsolata, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése nehézséget okoz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhí-

38


vása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között. Lassú az olvasási tempó. A súlyos olvasás és írászavar irreverzebilis, maradványtüneteit a közép- és felsőoktatásban, illetve felnőttkorban is feltűnnek és fennmaradhatnak. Írászavar esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Lassú és hibás írás jellemzi. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett. A fejlesztés célja · a tanuló intellektusának, mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készségének kialakítása, · fejlessze a kifejezőkészséget, képességet, · segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében, A fejlesztés feladatai · Alapozó mozgásterápia alkalmazása · a testséma biztonságának kialakítása, · a téri és időrelációk kialakítása, · emlékezet fejlesztése (vizuális, verbális), · beszédfejlesztés, aktív szókincs bővítése, helyes ejtés · vizuomotoros koordináció gyakorlása (különös tekintettel diszpraxia esetén); a látás, hallás, mozgás (írómozgás, beszédmotorikum is) koordinált működtetése, · az olvasás, írás tanítása, újratanítása prevenciós és reedukációs módszerekkel (lassított tempó, homogén gátlás figyelembevétele, problémás betűk újratanítása, differenciálása, szótagolás a szükséges mértékben, vizuális és auditív észlelésre alapozva), · hang- betű kapcsolat kialakítása, fonémahallás fejlesztése · figyelem megosztása az olvasástechnika és a szöveg tartalma között · Olvasástechnika, tempó fejlesztése · az olvasás, írás készségének folyamatos fejlesztése, · tanulási technikák, szokások kialakítása; kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során Számolási zavar Különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények jó színvonala mellett. Mindemellett nehezített a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem.

A fejlesztés célja · a tanuló intellektusának, mindenkori osztályfokának megfelelő matematikai készségek, képességek kialakítása, · fejlessze a figyelmet, emlékezetet, gondolkodást, · segítse a matematikai fogalmak kialakítását,

39


A fejlesztés feladatai · a testséma kialakítása, · a téri és időrelációk kialakítása, · az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás fejlesztése, · a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, · a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, a szerialitás erősítése,- a szám- és műveletfogalom kialakítása manipulatív módon + mat.-i eszközök használatával, képi, vizuális megerősítéssel, · tanulási technikák, szokások kialakítása; kompenzáló technikák alkalmazása; az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása, alkalmazása, · A matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása. · Gyógypedagógiai segítség speciális módszerekkel, egyéni sajátosságokhoz igazított megjegyzést segítő technikák megtalálása, alkalmazása. A kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar

A fejlesztés célja · fejlessze a figyelmet, emlékezetet, koordinációt, beszédet, gondolkodást, · fejlessze a társakkal való viszonyt, ismertesse az adekvát viselkedési formákat (magatartás- sémákat), szociális elvárásokat, · a tanuló intellektusának, mindenkori osztályfokának megfelelő készségek, képességek kialakítása, fejlesztése, szükség esetén fejlessze a kognitív képességeket, a nyelvi és motoros képességeket, A fejlesztés feladatai · a tanuló viselkedésének (kommunikáció, önbizalom, önérvényesítés, cselekvéses és verbális megnyilvánulások) megismerése, és ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, csoportba való beilleszkedésének segítése, · sikerélmény biztosítása, a fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, sikerélmény biztosítása. · együttműködés a családdal és más szakemberekkel, · A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelése. Tanulási zavar, iskolai készségek fejlődési/kevert zavara, koordinációs zavar

A fejlesztés célja · a tanuló intellektusának, mindenkori osztályfokának megfelelő készségek, képességek kialakítása, fejlesztése, · fejlessze a figyelmet, emlékezetet, koordinációt, beszédet, gondolkodást A fejlesztés feladatai · a testséma biztonságának kialakítása, · a téri és időrelációk kialakítása,

40


· az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet (vizuális, verbális), a gondolkodás fejlesztése, · hanganalízis, akusztikus differenciálás; beszédmegértés, beszédészlelés, · vizuomotoros koordináció gyakorlása (különös tekintettel diszpraxia esetén); a látás, hallás, mozgás (írómozgás, beszédmotorikum is) koordinált működtetése, · pszichomotoros fejlesztés, · tanulási technikák, szokások kialakítása; kompenzáló technikák alkalmazása, · szükség esetén az olvasás, írás tanítása, újratanítása; ill. az olvasás, írás készségének folyamatos fejlesztése az olvasás- és írási zavarnál leírt módon, · szükség esetén a szám- és műveletfogalom kialakítása manipulatív módon + mat-i eszközök használatával, képi, vizuális megerősítéssel A fejlesztés tartalma, elemei, módszerei, eszközei Az előző pontokban megfogalmazott feladatok megtervezése, megvalósítása a tanulóról készült szakvéleményben foglaltak figyelembe vételével történik, ill. szükség esetén kiegészítve a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által javasolt tartalmakkal. Vagyis a fent említettek alapján az egyénre szabott feladatok minden tanuló esetében az egyéni fejlesztési tervben fogalmazódnak meg. A szükséges fejlesztés megállapításakor, a teendők kidolgozásakor a legfőbb szempont a szakértői véleményben foglaltak figyelembevétele. A fejlesztés általános alapelvei a) A részképességzavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógus közreműködésével. b) A részképességzavar tüneteit mutató tanulók egyéni, kis létszámú csoportban történő fejlesztése. A tevékenység céljai és feladatai · a hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása, · a meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében, · a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása, · a szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása, · az egyéni sikereket segítő egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. A különböző fejlesztési területek, feladatok tanulónkénti lebontása az Egyéni fejlesztési tervekben történik méghozzá a következőkben felsorolt területek közül azok, melyeket a gyermek szakvéleménye tartalmaz (a szakértői véleményében megfogalmazottak figyelembevételével), a tanuló jelen állapotához igazítottan. Fejlesztendő területek, tartalmak · Egyensúly fejlesztése: statikus és dinamikus helyzetben a vesztibuláris rendszer ingerlése. · Nagymozgások fejlesztése, mozgáskontroll fejlesztése az ontogenetikus fejlődésmenetet követve: nagymozgások kezdő- és végpontok figyelem-bevételével, vezényszavakra, számosság szerint. Vesztibuláris, taktilis, kinesztéziás percepció fejlesztése a nagymozgásokon keresztül. · Finommotoros koordináció fejlesztése: szem-láb, szem-kar, szem-kéz koordinációjának fejlesztése. Szemfixáció, iránykövetés fejlesztése. Manipulatív tevékenységek, grafomotoros mozgás, ceruzafogás. · Testséma további fejlesztése: megnevezéssel, verbalizálással (gyakorlás, automatizálás). · Téri tájékozódás fejlesztése: téri percepció, térbeli viszonyok észlelése, verbalizálása nagymozgáson keresztül; saját testen, térben, síkban; relációs viszonyok; jobb-bal differenciálás. · Idői orientáció fejlesztése: fogalmak definíciójának rögzítése: évszakok, napok, majd hónapok + jeles napok, napirend, ünnepek, események, majd naptárhasználat.

41


· Vizuális percepció, diszkrimináció, figyelem, alak-háttér, alakkonstancia, emlékezet, szeriális emlékezet, Gestalt-látás fejlesztése. · Esetleg tükrözések, forgatások, eltolások. · Verbális diszkrimináció, figyelem és emlékezet (rövid szósorokkal) fejlesztése (szükség esetén különös tekintettel a számemlékezetre). Felsőbb évfolyamokon a verbális emlékezet további fejlesztése értelmetlen szótag és értelmes egyre hosszabbodó szósorok után mondásával; illetve egyéb egyszerű, majd összetett feladatokkal. · Szókincs bővítése: szómagyarázatok, szóalkotások, esetleg szószerkezetek alkotása, majd beillesztése mondatba. · Rendszeresen végzett mondatalkotási gyakorlatokkal a szóbeli kifejezés fejlesztése. · Auditív percepció, diszkrimináció, figyelem, emlékezet (szeriális) fejlesztése (beszédhangok szeriális észlelése, reprodukciója). · Gondolkodás fejlesztése: analizáló-szintetizáló, analógiás, következtető, ítéletalkotó, elemi-logikai, összefüggéseket meglátó, problémamegoldó képességek fejlesztése, mondatok befejezése, majd a megfelelő kötőszavak kiválasztása. · Rendszeres betű-felismerési gyakorlatok, különös tekintettel a tanuló által tévesztett betűkre + Meixner olvasólapok és/vagy Tárnok feladatlap használatával. + Betűről betűre feladatlap gyakorlatai /+ időtartam megfigyelése /. · Két, három betű összeolvasásának gyakorlása; 2+2, 2+3, 3+2, 3+3, 1+2, 2+1 szótagolású, egyre hosszabbodó szavak, illetve szópiramisok, esetleg rövid mondatok olvasásának gyakorlása. · Az olvasástechnika és tempó fejlesztése egyre hosszabbodó szavak szintjén (szópiramisok), rövid mondatokkal, ezeken a tartalom megfigyeltetése (szövegértés), majd kérdő mondatokra válaszadás (szövegértés). Felsőbb évfolyamokon ezen terület egyre bővülő mondatokkal (mondatpiramisok) történő fejlesztése. A tartalom megfigyeltetése hosszabb szövegek esetében: szövegértési feladatok, önálló tanuláshoz szükséges olvasmány-, tananyag-feldolgozás. ( Dr. Gósy Mária: Beszédpercepciós feladatok,modulok) · Írás, helyesírás: Betűkapcsolások gyakorlása szükség esetén nagyobb vonalközökben; írásmozgás fejlesztése. Időtartam megfigyelése rövid szavakban (2, 3) szótagú szavak, majd - 1-2 betűs szótagokból álló - szavak), analízis-szintézis, szótagolások. Hangzódifferenciálások. Magánhangzók, ezt követően pedig a mássalhangzók időtartamának megfigyelése, jelölése a szavakban. Mondatkezdő nagybetű, mondatvégi írásjelek használata; nyelvtani szabályok rögzítése gyakorlatokkal. Matematikai készségek fejlesztése · Számlálások egyesével, tízesével növekvő és csökkenő sorrendben 20-as, 100-as, 1000-es, majd nagyobb számkörben. Mennyiségi relációk: a több-kevesebb fogalmának használata, a különbség megállapítása. Helyi érték fogalmának kialakítása, gyakorlása tevékenységgel, ill. lejegyzése. · Az alapműveletek gyakorlása a megfelelő számkörben: analógiák kialakításával, szóbeli és írásbeli alapműveletek gyakorlása, illetve felsőbb évfolyamokon zárójel használatával; pótlások, bontások. A szorzótábla bevésése, bennfoglalás gyakorlása szóban és írásban, előtte pedig a két művelet értelmezése. · Alapműveletek gyakorlása a szöveges feladatokban (adatok felidézése, kérdés felelevenítése, szöveg értelmezése, a megállapított művelet elvégzése, válaszadás). · Matematikai logikai szabályok felismerése: A szabály felismerése és folytatása egy majd több változós számsorozatokban. · Felsőbb évfolyamos tanulókkal a számukra megfelelő tanulási technikák, módszerek kiválasztása, elsajátítása. A fejlesztés célja, hogy játékos, a gyermek aktuális állapotához igazodó formában (módszer: prevenciós és reedukációs; funkciófejlesztés, eszköz), keretben történjen. Ezenkívül minden sajátos nevelési igényű tanuló esetén a fent említett feladatok kiegészülnek a családdal, osztálytanítókkal, szaktanárokkal, más szakemberekkel való konzultációval, kapcsolattartási formákkal. A célok és feladatok megvalósításának ütemezése

42


Különleges gondozás (gyógypedagógiai feladatellátás) keretében történik heti 2 alkalommal (illetve a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság által javasolt időtartamban) kis létszámú csoportokban, esetleg egyénileg. Ha a szakértői javaslat a rehabilitációs foglalkozás heti időkeretét is megállapítja a Ktv. 52.§ (6) pontja szerint, akkor ennek megfelelően biztosítjuk a tanuló számára a szükséges fejlesztést. Visszacsatolás, ellenőrzés A visszacsatolás, ellenőrzés a fejlesztés során folyamatosan, illetve tanév elején, félévkor és tanév végén felmérésekkel történik. A részképességek, a tanulási képességek felmérése pedagógiai diagnosztikai módszerekkel, pszichológiai vizsgálatokkal (Nebuló program mérései, válogatott mérési anyagok, tesztek), és/vagy a Logopédiai vizsgálatok kézikönyve szerint valósul meg. A felmérések eredményeiről, a tanuló fejlesztő foglalkozásokon való előmeneteléről tájékozódhatnak a szülők, osztálytanítók, szaktanárok, szükség esetén szülői kérésre más szakemberek. A megvalósulás színterei · Tanórákon (differenciált foglalkoztatás) – Fejlesztő, felzárkóztató foglalkozásokon – Napközi, tanulószoba.

VI.

A TEHETSÉG KIBONTAKOZATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK

Szakkörök A délelőtti tanítási órák mellett délutáni vagy esti órákban lehetőséget nyújtunk diákjainknak, hogy kisebb csoportokban elmélyedjenek egy-egy tudományág rejtelmeiben. Általában az a tanár vezeti ezeket a foglalkozásokat, aki a délelőtti órákat is tartja. Az ezekre való felkészülés több időt, nagyobb figyelmet igényel. A tanárok mégis szívesen vállalkoznak rá, hiszen a tehetséggondozásnak kiváló lehetőségei ezek az alkalmak. A talentumokról szóló példabeszéd értelmében azok, akik többet kaptak, azoknak többről is kell számot adniuk. A szakkörök célja az adott szaktárgy mélyebb megismertetése, megszerettetése. Itt van lehetőség felkészülni tanulmányi versenyekre, országos megmérettetésekre. A piarista iskola célja mindig is az volt, hogy a tudományokban jártas felnőtt keresztény embereket neveljen. Vigyázunk azonban arra, hogy a szakkör ne váljon „versenyistállóvá”. Nem a mindenáron való eredményesség a fontos. Főleg nem más tantárgyak rovására. Kiegyensúlyozott, minden iránt érdeklődő embereket akarunk nevelni, s nem szakbarbárokat képezni. Kalazanci Szt. József Róma utcáit járva összegyűjtötte a csavargó utcagyerekeket. Ma már ilyenek hál Istennek nincsenek. Vannak azonban olyanok, akik több odafigyelést több szeretetet igényelnek. Ezeket a diákokat fel kell zárkóztatni. Ez a tanítási órán lehetetlen, ezért e néhány fiú számára korrepetálásokat szervezünk (pl. helyesírásból, matematikából, nyelvekből stb.). Következetes, előre megtervezett munkával, tanári és szülői összefogással szép eredményeket lehet elérni.

Testedzés A tanórai és a tanórán kívüli testnevelés céljai közösek: az edzettség elérése és fokozása. Az edzettség érték. Ezen nem csupán a test edzésének hatására létrejövő pozitív élettani változásokat értjük, fogalmába beletartoznak a szilárd egészségi egyensúly, a szellemi teherbírás és a magas szintű erkölcsi és akarati tulajdonságok is. A testedzés tehát a gazdag lelkületű, életerős keresztény ember megformálásának fontos eszköze. Diákjainknak az iskola testnevelői szervezésében délutáni sportfoglalkozásokon van lehetősége a magasabb szintű edzettség megszerzésére. A tanórán kívüli testedzés, ill. sport önként vállalt tevékenység, de – nézetünk szerint – a piarista diák számára elengedhetetlenül fontos. Szükséges, hogy mind a

43


tanárok, mind a diákok felismerjék a testmozgás szükségességét, meglássák annak jótékony hatásait. Lehetőleg ne csak a sporttagozatos diákoknak legyen lehetősége a mindennapos testnevelésre, sportolásra. Szándékunk, hogy a tanórán kívüli testi nevelés a testnevelésórák mozgásanyagának elmélyítésével segítse a tantervi követelmények teljesítését, és teremtsen alkalmat új ismeretek (pl. mozgásélmény, technika, taktika) megszerzésére is. Keltse fel és elégítse ki a sportolás iránti igényt, nyújtson lehetőséget a magas szintű mozgásműveltség megszerzéséhez, az ember fizikai teljesítőképessége reális értékeléséhez, valamint a fejlődés élettani vonatkozásainak megértéséhez. A délutáni sportolás gyorsítja a nap során szerzett szellemi fáradtság kipihenését, segíti a regenerálódást. A sportági tehetséggondozás szinte kizárólag a tanórán kívüli sportfoglalkozásokon, edzéseken valósulhat meg (kivéve a sporttagozaton). Az iskolának megfelelő hátteret kell biztosítania tehetséges sportolói számára a versenyekre való felkészüléshez, és a versenyeken való eredményes szerepléshez (pl. diákolimpia, katolikus iskolák versenyei, városi, megyei és országos egyesületi versenyek, házibajnokságok). Célunk, hogy tanulóink lehetőleg iskolánk sportköri foglalkozásain eddzenek, hiszen az együtt sportolás még szorosabbra fűzi a köztük lévő szálakat, s erősíti az iskolához való kötődést is. Ezen kívül fontos még azon sportegyesületekben való edzési, sportolási lehetőség, amelyekkel az iskolának együttműködési megállapodása van, így lehetősége van a kiemelkedő képességű tanulóinknak arra, hogy magasabb szintű edzéseket végezzenek és élsport szintű eredményeket érjenek el a választott spotágakban. A sporttagozatos osztályok célja a tehetséges tanulók beiskolázása. Az emelt óraszámban történő képzésükkel a közvetlen utánpótlásbázis megteremtése az adott sportágban a magyar utánpótlás tehetséges versenyzőinek támogatása is egyben. A versenyzés mind az egyéni versenyszámokban, mind a csapatjátékok területén kiváló nevelési lehetőségeket nyújt. A sport kritikus helyzeteket teremt: a siker-, vagy a kudarcélmény feldolgozása, a sportszerűség és a becsületes játék követelménye magas igényszintű, helyes magatartást kell, hogy kialakítson. Ezáltal mélyül el tanulóink önismerete, erősödik akarata és szilárdul hite. Törekvésünk, hogy diákjaink eredményei és viselkedésük – akár a pályán, akár az öltözőben – méltó legyen iskolánk szellemiségéhez. A testnevelő a délutáni sportfoglalkozásokon tanárként és edzőként dolgozik. Útmutatása nélkülözhetetlen, hiszen nem elég, ha a diák sportol, fontos, hogy az életkorának megfelelő terhelési szinten, helyes módszerekkel, jó technikával, bővülő taktikai tudással és örömmel tegye azt. Szeretnénk, ha tanulóink minél több sportággal ismerkednének meg, hogy végül sportágat (vagy sportágakat) választva maguknak a gimnáziumi évek után is természetes és mindennapi rutinná váljon számukra a mozgás. A sportoló diák ismerkedjen meg a világ sportjával, az olimpiai mozgalommal. Legyen büszke hazánk sportsikereire, ismerje meg a jelen és a múlt kiemelkedő versenyző- és edzőegyéniségeit. Munkában, sportban, játékban mindenkor a „fair play” szelleme szerint járjon el. Legyen tisztában a doppingszerek káros hatásával, tartózkodjon az élvezeti szerek fogyasztásától. A délutáni edzések jó fizikai alapot biztosítanak diákjaink számára a nyári és téli erőpróbákhoz (gyalog-, kerékpár- és vízitúrák, sítábor stb.) is. Arra törekszünk, hogy a sportfoglalkozásainkon ne csak tanulóink mozogjanak, hanem minél több tanár, öregdiák és szülő vegyen részt rajtuk. Testnevelés-fakultációval is kívánjuk biztosítani a testnevelés-érettségire való fölkészítést. Tanulóink a 9 és 12. évfolyamon féléves úszásoktatásban részesülnek. Művészeti tevékenységek - Piarista Mester Tanoda Az Alapfokú Művészetoktatási Intézményegység pedagógiai programja külön dokumentumban található. Digitális kompetenciára nevelés A digitális kompetencia együttesen tartalmazza az info-kommunikációs társadalom technológiáinak (IKT) magabiztos, kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Egyaránt megjelenik a tanulás-tanítás folyamatában (a hivatalos), a személyes és a társadalmi életben. A következő

44


készségekre alapul: az információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Magába foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat: szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás, internet által kínált lehetőségek, az elektronikus média által történő kommunikáció. A módszertani megújulás a technikai fejlődéshez igazodóan folyamatos és felmenő rendszerű. Feltétel a digitális tudásbázis használata, ill. a moduláris területek integrálása az aktuális tanmenetekbe. Módszertani újdonságot jelent a digitális óraszervezés (digitális tábla, Sulinet, SDT használata), a differenciált oktatás – 2-3 szintű feladat egyidejű végzése –, a kooperatív tanítási technikák alkalmazása, és a projektmunka kiszélesítése. VII.

A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG

Alapító okiratunk szellemében részletesen a 13. oldalon található meg.

VIII.

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

Jogszabályi háttér 1. a 2003. évi LXI tv.–nyel módosított 1993. évi LXXIX. tv. a Közoktatásról 48. § (3) bekezdés 2. a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. Rendelet 3. a 96/2000. (XII. 11.). országgyűlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószer- fogyasztás visszaszorítására” 4. A 1036/2003. (IV. 12.) Korm. határozat a 96/2000. Ogy. hat. rövid és középtávú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról 5. a 46/2003. sz. (IV. 16.) Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról 6. a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 7. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény, 38. § (1) és (2) bekezdés 8. az iskola- egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete 9. a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet 10. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI tv. Az Szervezeti és Működési Szabályzat e melléklete a Pedagógiai Program 4.7. fejezete. Általános helyzetleírás Környezeti tényezők Az iskola nagyvárosi lakótelepi városrész közepén saját zöldövezettel, füves udvarral, fákkal határolt épületegyüttes egy bevásárlóközpont szomszédságában. Korszerű, 1999-ben felszentelt iskolaépület a kor elvárásait, a legszigorúbb előírásait figyelembevevő, nívódíjas tervezés, mely minőségi anyagokat felhasználva, környezetvédelmi (napkollektor), egészségügyi (tágas, átlátható, világos), akadálymentesítési (lift a mozgássérült tanulóknak, tanároknak) szempontokat figyelembevevő tervek alapján kivitelezett. Jól tisztán tartható, világos tantermek és higiénikus jól felszerelt mellékhelyiségek jellemzik. Testmozgásra az udvar, a sportpálya, a játszótér mellett jól felszerelt tornacsarnok, konditerem nyújt állandó lehetőséget. Kulturális összejövetelekhez a színházterem, a PIKK kulturális központ, lelki programokhoz az iskolához tartozó templom ad helyet. Saját konyha és iskolai büfé működik az iskolában. Az iskolaorvosi szoba jól felszerelt.

45


AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ISKOLAI TERV Általános alapelvek: Az elsősegélynyújtásra való felkészítés egymást követő két évfolyamon történik. A mindenkori tapasztalatok felhasználásával ez a forma az osztályfőnöki óra helyi tanterv része 8. évfolyamon és a 9. évfolyam kezdő osztályaiban. Esősegélynyújtás gyakorlatot igény szerint szervezünk az osztályfőnökök, ill. a tantestület számára. A nevelőtestület évenként balesetvédelmi felkészítése kiegészíti a készségeket és frissíti az ismereteket.

Alkalom I.

II. III.

IV. V.

VI. VII. VIII.

Téma A baleset, sérülés, rosszullét helyszíne Mentőhívás A sérült kimentése (Rautek-féle műfogás) Betegvizsgálati protokoll Eszméletlen sérült ellátása stabil oldalfekvő helyzet kivitelezése Idegentest a légutakban, szemben, orrban, fülben Gyakoribb rosszullétek Sebek fajtái és ellátásuk Vérzések típusai és ellátásuk Sokk Csont és ízületi sérülések és ellátásuk Teendő áramütés esetén Égés és ellátása Fagyás és ellátása Mérgezések Fektetési módok Újraélesztés Gyakorlás Teszt

Alapelvek és célok Az egészségnevelés legfőbb eszköze az iskolai közösségek, közösségi tagok együttműködésében valósul meg. Az egészség nemcsak biológiai állapot, hanem testi, lelki, szociális jól-lét. A gyerekek hat évet töltenek az iskolánkban, gyermekből ifjú felnőtté válnak. Érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, amely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, az életideáljukat, alapértékeik kialakítását. Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait és módszereit. HOSSZÚ TÁVÚ PEDAGÓGIAI CÉLOK − a fenntartható fejlődés és a fogyasztási szokások alapértékeinek bemutatása; − a környezettudatos életre nevelés; − olyan ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát; − a helyzetfelismerés, a problémamegoldó gondolkodás, a döntésképesség fejlesztése; − helyi egészségvédelem országos, uniós és globális összefüggéseire kitekintés; − a létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása; − az orvostudomány eredményeiből levonható helyes magatartásra, tevékenységre történő aktivizálás;

46


− a családi életre nevelés fejlesztése; − az egyéni egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése. KONKRÉT CÉLOK ÉS FELADATOK Az egészségnevelés iskolai területei Az iskolai egészségnevelésnek arra kell irányulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe az alábbi területek tartoznak: − az egészséges testtartás, a mozgás fontossága; − az étkezés, a táplálkozás, a testi higiénia egészséget befolyásoló szerepének tudatosítása, a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés) ismeretei; − rálátás a betegségek kialakulására és gyógyulási folyamatra (pl. elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat); − az önismeret és az egyéni egészségi állapot ismerete; – a barátságnak, a párkapcsolatoknak, a szexualitásnak egészségmegőrző hatása, családi életre nevelés; − a személyiség értékeinek ismerete; – a tanulási környezet kialakítására való nevelés; – a tanulás folyamata és a tanulásmódszertan; − az idővel való gazdálkodásra motiválás; − a személyes biztonság (pl. közlekedés, bűnmegelőzés ismeretei), a rizikóvállalás, önveszélyeztetés határainak megítélése; − a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete; – a szenvedélybetegségek elkerülésére ösztönzés; Egészségfejlesztő tevékenységek Az iskola mindig hangsúlyozza a gyerekek testi-lelki edzettségét és a környezeti nevelést, biztosította a feltételeket, de főképp az osztályfőnökökre, ill. a testnevelőre bízta az osztályokban konkrétan végzendő egészségfejlesztő tevékenység megszervezését. Testi nevelés nem tanórai terei: Télen sítúra, gyalogtúra. Nyáron kerékpár-, vízi- és gyalogtúra szervezése. Kosárlabda, foci, kézilabda, atlétika, sakk házibajnokság és edzési lehetőség több korosztályban, városi, megyei, országos bajnokságokon való részvétel. A sportosztályok diákjai számára időgazdálkodási nehézséget, nagyobb fizikai terhelést jelent a tagozathoz esetlegesen kapcsolódó rendszeres edzési időtartam, versenyeken való részvétel. Környezeti nevelés: A helyi nevelési program része a környezeti nevelési program, az ökoiskolai tevékenységek köre, kiemelt eseményként a Zöldár és a helytörténeti témahét megszervezése. Ehhez kapcsolható a környezettudatos életmód kialakítása, a diákok beszervezése az iskola zöld területének gondozásába, szelektív hulladékgyűjtés, elemgyűjtés. Mentális fejlesztés: Célja az egészséges személyiségfejlődés segítése. Az egyházi iskola adottsága a vallásos gyakorlat, egyházi közösségben való felnőttségre való nevelés. A tanév során lelkigyakorlatra van mód, ahol a diákok személyes mentális fejlődésükre is figyelmet szentelnek. Az osztályfőnöki órák egy része egyéni megfontolás szerint egészségfejlesztésre fordítódik. Az osztálykeretek között drogprevenciós, pályaorientációs, kommunikációfejlesztő, csapatépítő foglalkozásokat fordulnak elő. A 11. évfolyamon kötelező társastánc van. Gyakori az érzelmi intelligenciát, társas kompetenciát, alkalmazkodást fokozó beavatkozások (egészségkárosító tevékenység = személyiség konfliktuskezelő eszköztár gyengesége) – készségfejlesztő és önismereti csoport-foglalkozások tartása. Az egyéni fejlesztés differenciálást igényel.

47


Közösség: Az iskolában jól működő diákönkormányzat és szülői közösség (SZMK) dolgozik az iskolai közösség fejlesztése érdekében. A szülők be tudnak kapcsolódni több mentális egészséget érintő programba. Sokfajta világi, egyházi ünnepet és kulturális rendezvényt szervezünk. Hagyományos ismeretterjesztő előadások mellett van a rizikócsoportos megközelítésre figyelve célzott program (pl. gyorsétkezés, számítógép-használat, bűnmegelőzés, közlekedési gyakorlat stb.). Kortárssegítők az iskolai szocializációban, a kollégiumi életben, a tanulási nehézségekkel küzdő kollégisták korrepetálásban vesznek részt a kollégium, a TESZI és a diákönkormányzat szervezésében. Egyre fontosabb feladat az iskolai szocializáció, a különböző fokú tanulási nehézségekkel küzdők, a hátrányos helyzetűek integrációja. Átfogó minőségbiztosítási felmérést 5-10 évente végzünk, és minden tanév elején esélyegyenlőségi kérdőívvel diák testi-lelki állapotfelmérésre kerül sor. A mindennapos iskolai testedzés Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás célja az egészséges testi-lelki fejlődésnek elősegítése a testmozgás eszközeivel. A modern kor és az azzal együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. Az egészségfejlesztő testmozgás pedagógiai szempontjai: − minden gyermek minden nap részt vehet a testmozgás-programban; − minden testnevelés órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légzőrendszer megfelelő terhelése; − testnevelés órán van gimnasztika, benne a helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag; − a testnevelés tananyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire; − a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás-programban; − a testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében); − a testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz. A fenti szempontok, együtt és egyformán fontosak és jelentősek. Egészségfejlesztési terv Az egészségfejlesztés szervezői AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK, FELELŐSÖK Iskolai étkeztetés - védőnő, konyhafőnök, iskolai büfé üzemeltetője Mindennapos testmozgás - testnevelők, osztályfőnökök Személyiségfejlődés - mentálhigiénikus, osztályfőnökök, partner szakmai szervezetek Egészségnevelési és környezeti nevelési feladatok - osztályfőnökök, mentálhigiénikus, szaktanár, szakmai szervezet AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM TERVEZŐINEK FELADATA Igazgató: átlátja, elfogadja, rangsorolja az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat. Iskolaorvos, védőnő: az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok, érzékszervek vizsgálata, krónikus betegségek korai felismerésének érdekében teendő intézkedések megtervezése. Közreműködés közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok megtervezésében az iskola vezetésével egyeztetve. Egészségnevelésben való részvétel megtervezése, lebonyolítása. Testnevelő: a gyermekek iskolai testmozgásának tervszerűsítése Mentálhigiénikus: az egészségfejlesztéssel kapcsolatos tervek koordinálása. A mentálhigiénés feladatok életkorokra való lebontása, beillesztése az iskola pedagógiai programjába.

48


SZMK, a szülői közösség: visszajelzéseikkel, elvárásaikkal segítenek pontosítani a szükségleteket. A SZAKMAI PROGRAM Az egészségfejlesztő program személyiségfejlődésre vonatkozó része az eddig megvalósított gyakorlatra épül, az iskola meglévő erőforrásaira. Az eddigi hagyományos felvilágosító módszert a társaskompetenciákat, együttműködést fokozó beavatkozásokkal. A kampányszerű megnyilatkozások helyett a folyamatra teszi a hangsúlyt. Az intézmény egészét tekintetbe vevő koncepció megvalósulása a szocializáló család és iskola kontextusában szerepel, így kiterjed a gyerekek és pedagógusok mellett a szülőkre is, és a nagyobb hatékonyság érdekében helyi szakemberek mellett szakmai szervezeteket is bevonunk. A programban résztvevő szakemberek a feladatokban együttműködnek, s a saját szempontjukat képviselve vesznek részt a lebonyolításban és az értékelésben. A tantárgyak lehetőségei Biológia: a tanulók − ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket; − ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat; − ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait; – legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére; − sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. Kémia: a tanulók − ismerjék meg a legfontosabb egészségre káros anyagokat; − ismerjék meg és tartsák be a kísérletezés során az egészség- és balesetvédelmi szabályokat; Osztályfőnöki: a tanulók − sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat; − ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében; − A tanulókat ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvédő szokásrendek kialakítására; − segítse az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában. Testnevelés: a tanulók − fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket; − győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve; − legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében. Tanórán kívüli foglalkozások Szervezett sportfoglalkozások  kosárlabda - heti két alkalom 7-12. osztályosok 1,5-1,5 óra  atlétika - heti két alkalom 7-12. osztályosok 1,5-1,5 óra  kézilabda fiúknak - heti 1 alkalom 7-8. osztályosoknak 1,5 óra 9-12. osztályosoknak 1  labdarúgás - heti 1 alkalom 7-9. osztályosoknak 1,5 óra 10-12. osztályosoknak 1,5 óra  gyógytestnevelés - heti 1 alkalom 7-12. osztályosoknak 1-1 óra

49


Délutáni szabadidős foglalkozások Sportprogramok, vetélkedők, egyéb csoportfoglalkozások, sportversenyek Kollégiumi szabadidős foglakozások: A kollégium kitűnően egészítheti ki a tanórai programot. A kollégiumi szabadidő kiváló helye a játékoknak, játékos gyakorlatoknak és a sétának is. Az iskola egészét átfogó előre tervezett programok (TESZI, Zöldár, lelki nap, háztartási környezetvédelem stb.) Kulturális programok Szülői értekezletek: utalás az egészségvédelem (pl. egészséges táplálkozás, drogprevenció, lelki egészség, háztartási környezetvédelem) néhány fontos elemére. Lehet osztályszintű vagy iskolaszintű, ez utóbbi esetében színesíti a programot a külső előadó (pl. orvos, pszichológus, rendőrségek bűnmegelőzési osztályának szakembere stb.). Szakmai tanácskozások, tréningek, továbbképzések szolgálják a tanárok felkészülését. Módszerek, eszközök és kommunikáció A módszer kiválasztásának szempontjai − alkalmazkodik az életkori sajátosságokhoz; − minél több tanulót von be; − az iskola keretein túl is lesz hatása; − a természetben szervezett tevékenységek száma a lehető legtöbb legyen − alapvetően pozitív szemléletet tükröz; − a lakóhelyi vagy közeli konkrét példára alapul, kötődik a mindennapi élethez; − sok élményt nyújt a tanulónak; − az érzelmeket is megmozgat; − személyes tapasztalatszerzéssel jár; − együttműködésen alapul (teljes tantestület, egyéb iskolai dolgozók, külső szakemberek, szervezetek, szülők stb.) − a korosztály kíváncsiságára, versenyszellemére, öntevékenységére, megismerési vágyára, korszerű technikai ismeretére, a diákönkormányzat javaslatára alapul; − sok játékos elem található benne. A kommunikáció Iskolán belül: munkaértekezletek, faliújság, egyéni beszélgetések, Piár Futár iskolaújság, e-faliújság Iskolán kívül: média, Piár Futár, honlap, szülői értekezletek Eszközök: a jogszabályban előírt elsősegélynyújtó felszerelés. Faliképek, modellek: Veszélyes anyagok jelzései, biológiai tárgyú, az egészséges életmódot és életműködést bemutató képek, modellek Írószerek, IKT-eszközök AZ OSZTÁLYOKBAN MEGVALÓSULÓ SPECIÁLIS TEVÉKENYSÉG 7. osztály Tanulásfejlesztés/ tanulásmódszertan: figyelemfejlesztés, gondolkodásfejlesztés, pozitív önértékelés, énképerősítés, közösségépítés, a kommunikáció fejlesztése Résztvevők: az egész osztály csoportbontásban – heti 1 óra órarendi beosztás szerint (30 óra) Felelős: mentálhigiénikus és a tanulásmódszertant tanító tanárok valamint az osztályfőnök 8. osztály Kommunikáció, közösségfejlesztés: a közösség értékei, normái, a nyilvános kommunikáció, kapcsolatteremtési készségek fejlesztése, az érzelmek kifejezése. Részvétel: az egész osztály Szülőknek: Az érzelmi nevelésről – 1 óra Határidő: A tanév első féléve Felelős: Osztályfőnök, mentálhigiénikus A Föld nevű bolygó megmentése: környezettudatosság, felelősségvállalás Témahét, rendhagyó interaktív osztályfőnöki óra. – 2 óra Határidő: második félév Felelős: Osztályfőnök, mentálhigiénikus, együttműködő szakmai szervezet

50


9. osztály Drogprevenciós program: információ a drogokról, személyiségfejlesztés, döntési képesség fejlesztése, konfliktuskezelés, problémamegoldás Részvétel: Az egész osztály 5 óra Szülőknek: 1 óra Határidő: április Felelős: osztályfőnök, mentálhigiénikus, együttműködő szakmai szervezet Pszicho-szexuális program: információ serdülőkor testi-lelki, higiénés, pszichoszexuális változásairól; fertőző betegségek: AIDS, hepatitis; önmagam elfogadása; szorongások, félelmek oldása Részvétel: Az egész osztálynak – 2 óra Felelős: osztályfőnök, mentalhigiénikus Határidő: második félév 10. osztály TESZI Részvétel: Az egész osztálynak – 15-60 óra Felelős: mentálhigiénikus Piarista Üzleti Program fakultatív vállalkozói kompetencia fejlesztése jelleggel tréning formában – 30 óra Felelős: iskola által megbízott koordinátor (pedagógus) 11. osztály Párkapcsolati tréning: önismeret, kommunikációfejlesztés, konfliktuskezelés; nemek jellemzői, intimitás, szexuális nevelés, kapcsolati felelősség, fogamzásgátlás Résztvevők: Az egész osztály – 20 óra Osztályfőnököknek, szülőknek: - 1 óra Határidő: második félév Felelős: osztályfőnök, mentálhigiénikus, együttműködő szakmai szervezte Társastánc tanfolyam: a testvérosztállyal a párkapcsolati tréning hatását megerősíti, és gyakorlóterepet biztosít; intimitáskészség; értelmes szabadidő; mozgáskoordináció Határidő: második félév Felelős: osztályfőnök Kortársképzésben fakultatív részvétel – 30 óra Felelős: mentálhigiénikus 12. osztály: Pályaorientációs tréning: információszerzés a munkapiacról, képzésekről, szakmákról; döntési technikák, együttműködés, belső erőforrások feltárása, személyes hatékonyság növelés Résztvevők: Az egész osztály: 6 óra Szülőknek: 2 óra Határidő: első félév Felelős: osztályfőnök, mentálhigiénikus, szakmai szervezet Családtervezés: jövőkép, életmódválasztás, értékorientáció Résztvevők: Az egész osztály Határidő: második félév Felelős: osztályfőnök, mentálhigiénikus Az egészségnevelési programot aktuális egészségnevelési munkaterv egészíti ki. Az iskolaújságnak egészségnevelési szerepe van.

IX.

SZOCIÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE. TEVÉKENY SZERETET ISKOLÁJA

51


Előzmény Az iskolai nevelő- és oktatómunka munka feladata és célja, hogy az oktatásban levő diákok társadalmi felelősségvállalás terén szerezzenek tudást, s az ehhez kapcsolódó kompetenciáik fejlődnek ez alatt a fogékony időszak alatt. Erre a célra válaszul működik a Tevékeny Szeretet Iskolája (TESZI), azáltal, hogy a diákok szervezett formában találkozhatnak a társadalom perifériáján élő kiszolgáltatott embertársaikkal. Egyházi iskola lévén, jól kapcsolódik a vallás gyakorlásának kompetenciáihoz is. Jövőkép A TESZI-ben részt vevő diákok szélesebb látókörrel, társadalmi tudatossággal, nagyobb felelősségvállalással vesznek részt az életterükben zajló eseményekben, s abban a közösségben, ahova tartoznak. Küldetés A TESZI-ben részt vevő diákok a következő ismeretekben, készségekben, attitűdben gazdagodjanak:  kialakuljon, fejlődjön a szolidaritás-vállalás az elesettekkel, segítségre szorulókkal;  társadalmi felelősségtudatuk erősödjék;  a szociálisan érzékeny, szociális kompetenciákban jeleskedő gyermekeknek segítsen a pályaorientációban, hivatásválasztásban;  reflektív, nagykorúbb hozzáállás formálódjék hitük karitatív aspektusaihoz;  élőbb kapcsolatba kerüljenek a város intézményeivel.  A szociális kompetenciákban, ezáltal személyiségükben, fejlődnek, mint a társas interakció készségeiben: odafigyelés, kapcsolatépítés, kifejező kommunikáció, együttműködés, konfliktuskezelés, nemet mondás képessége, segítségadás, önálló munkavégzés, munkaszervezés; felelős döntéshozásban: probléma-meghatározás, célmeghatározás, problémamegoldás, tapasztalati tanulás. Pozitív attitűdök alakuljanak. Értékválasztásuk orientálódjék: személyes felelősség, tisztelet mások iránt, társas/szociális felelősség, tolerancia, előítélet-mentesség.  Az érzelmi tanulás készségeinek és képességeinek a fejlesztése, ezáltal az élet feladataival való birkózásban is fejlődnek, mint: önreflexió, önismeret: az önmagunkról és a másikról tudatosan alkotott kép: érzelmek tudatosítása, kezelése.  Lehetőség legyen a diákok számára, a rejtőzködő kompetenciák napvilágra kerüléséhez, a tanulásban kevésbé jeleskedő gyermekeknek számára egy új, az oktatási rendszerben nem ismert és nem annyira a megszokott megmutatkozásihoz.  A részképesség zavarokkal vagy egyéb fogyatékkal élő diákok itt egyenértékű módon tudjanak jelen lenni, így a közösségbe illeszkedésüket sikeresebbé válhasson. A szociális kompetencia fejlesztésének tartalma, színterei és eszközei Tartalom A város szociális intézményei, civil szervezetei, plébániáin keresztül megkeresett és felkészített helyszíneken a gimnázium tízedikes évfolyama heti rendszerességgel kapcsolatba kerülhetnek beteg, szegregáltan élő, vagy hátrányos helyzetű, nehéz sorsú embertársaikkal. Az ott dolgozó munkatársak irányítása alatt, az önkéntes törvény és a hely szabályzatait figyelembe véve szeretet szolgálatot végeznek. A részvétel kötelező az adott évfolyamban, szabadon választható területekkel. A diák az általa vállalt szociális munkaterületet a saját szabadidejéből, önálló időbeosztással, és intenzitással végzi. Színtér  Tanórai keretekben – osztályfőnöki órán fölkészítés és reflexió  Tanórán kívül – előkészítő és reflektáló tréningek  Intézményi szinten – a program lezárása az egész iskolát érintő tanulási folyamat  Iskolán kívüli – a konkrét feladat és tevékenység iskolán kívül zajlik Eszközök A program megvalósítása alapvetően az eddigiektől eltérő időgazdálkodást, tanulási módszereket, folyamatokat tartalmaz, és más tanár/diák szerepet igényel, mint a hagyományos tanítási órákon megszokott. Program egészére jellemző, hogy a diákok aktív résztvevők, öntevékenyek, önálló munkavégzés túlsúlyával. A tanárnak koordináló, szervező és kapcsolattartó feladatai vannak, ellenőriz, segít a

52


felmerülő konfliktusok megoldásában, további szempontokat ad. Hibázás, hiányzás, megrekedés esetén nem a felelősségre vonás, attitűdjei dominálnak, hanem a reflexió, felelősségvállalás, újrakezdés képességére épül. A humánerőforrás  A foglalkozásokat az iskolai mentálhigiénikus szervezi, vezeti, illetve mentorálja.  A szervezése során alapvető az osztályfőnökök aktivizálása.  A lebonyolításban az önkéntes tanárok együttműködésére kell számítani, akik az egyes területen dolgozó diákokat az év során mentorálják.  Fontos szerepet játszanak az egyes helyszíneken dolgozó alkalmazottak, akik kapcsolattartókét működnek közre. Az ő megnyerésük és munkájuk is hozzájárul a projekt sikerességéhez.  A bevezető tréning tartásához gyakorlott az önkéntes és szociális területen jártas tréner.  Tízedik osztályok összes tanulója

53


5. A SZOCIALIZÁCIÓ ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS PROGRAMJA I.

A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK, A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK

Az iskola rendelkezik saját gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel, aki egyúttal mentálhigiénés szakember és jártas a családterápiában és a drogprevencióban is. Az ő koordinálásban, az osztályfőnökök segítségével igyekszik iskolánk kiküszöbölni a szociális helyzetből (elsősorban a Dugonics Alapítvány anyagi támogatásával megvalósuló tankönyvsegélyek, túratámogatások formájában), vagy a családi háttérből eredő hátrányokat, az elmúlt évek tapasztalatai alapján elég sikeresen. További programok az egészségfejlesztési és az esélyegyenlőségi terv részei, lásd ott. II.

A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

A közösségi nevelés az iskolában számba vehető lehetséges kapcsolatok adott körülmények által meghatározott kiteljesedésének lehetőségét tartalmazza. A diákok viszonylatában nagy jelentőséget kapnak az évközi háromnapos rekollekciók, a nyári táborok, túrák, amelyeknek kiemelt feladatuk a közösségépítés. Egyházi kultúra kompetenciafejlesztés A hit és az élet között kell szintézist teremtenie a katolikus iskolának (vö. Küldetésnyilatkozat) – ezért tölt be rendkívül fontos szerepet az egyház életében, és ezért mondható el róla, hogy egyházi küldetést lát el. A diákot arra tanítja meg, hogy az Atya által teremtett világot Jézus szemével lássa; úgy éljen benne, mint a Fiú barátja, méltósága és kötelessége tudatában; találjon benne otthonra, és tegye otthonná mások számára is. A hitre nevelés témakörén belül kell szólni az egyházi iskolának arról a feladatáról, amelyet egyháziasságra nevelésnek mondhatunk. Ezen alapvetően azt értjük, hogy az iskola a diákot az egyház közösségének felnőtt tagjává akarja nevelni. Az egyház nélkül ugyanis nincs kereszténység. Másként kifejezve az egyházi műveltségben való jártasság nélkül lehetetlen kereszténnyé kulturálódni. Mi is ez az egyházi műveltség? Az, amiről az egyház közösségének kommunikációjában „szó van” – a leghétköznapibb, „földies” dolgoktól kezdve egészen a legszentebbekig. Az egyháziasságra neveléssel kapcsolatban ugyanakkor hangsúlyozni kell ennek az egyházi kultúrának egy nagyon fontos vonását. Jelesül azt az érzéket, amely képes annak a nagyon finom különbségnek a felfogására, amely a földies és a szent között van. A szent sosem jelenik meg a földies nélkül (pontosan ezért nincs egyház nélküli kereszténység), de nem is azonos vele. Az egyház nem öncél, hanem az üdvösség „eszköze”, mégis nélküle elérhetetlen az üdvösség. A hitre, mint egyháziasságra nevelés így lesz a szabadságra nevelés útjává. Így válik lehetővé ugyanis a diák számára, hogy mindig szabadon mondjon igent a földiesre, és azt soha ne magáért szolgálja, hanem úgy, mint a szolgálatra egyedül méltó szent hordozóját. Ez az iskola mindennapi és éves feladatai között úgy is megjelenik, mint a tanítás előtti és utáni ima, a diákmise, a bűnbánati liturgia, és a lelki napok. Diákönkormányzat (DÖK) A diákönkormányzati munka a diákok konkrét felelősségvállalását célozza, illetve a tudatos munkát erősíti. Az iskolának egy fontos esély arra, hogy dialógus épüljön a felmerülő igények és szükségletek között. Az iskolában működik minden osztályt képviselve a havonta minimum kétszer ülésező diákönkormányzat. Feladata: a diákjogok képviselete iskolán belül és kívül egyaránt; az SZMSZ és a Házirend éves felülvizsgálata és korszerűsítése; iskolai szabadidős programok, kulturális programok, sportrendezvények szervezése; pályázatok folyamatos figyelése, pályázatokon való részvétel; segítségnyújtás az iskola rendezvényein; aktuális problémák megoldásának segítése. A Dugonics András

54


Piarista Gimnázium Diákönkormányzatának Szervezeti- és Működési Szabályzata adja a munka szervezeti keretét. Diákönkormányzatot segítő pedagógus biztosítja a kapcsolatot a nevelőtestület és a diákönkormányzat között. Tanári közösség Az iskola közösségi jellegének hordozója a tanárok között kialakuló kapcsolatrendszer, együttműködés, élettér. A hetenként összeülő osztályfőnöki konferencia nemcsak a praktikus eszmecserére ad lehetőséget, hanem az osztályfőnökök világlátása, meggyőződése is teret kap. A közösségi normateremtés helye. Belső képzésekre, nevelési és munkaközösségi értekezleteke tartására szolgál a szerdai értekezleti sáv. Az oktatáson kívüli együttlétek fontos szerepet játszanak a közösség építésében, háttér a hétköznapokhoz.(névnapok közös megünneplése, Kalazancius ünnepe, Mikulás, karácsony előtti rekollekció, pünkösdi pacalevés, tanévzáró összejövetel). Múzeum, könyvtár, film és színház – kulturális közösségnevelés Múzeumlátogatásra és kiállítási tárgyakból élmények, ismeretek szerzésére való fogékonyság növelése olyan cél, amely egy későbbi, folyamatosan gyarapítható önművelést és a közgyűjteményekben való jártasságot alakít ki. Bármelyik műveltségi területhez köthető. Különösen a 12-14 éves korosztály esetén előnyös a tanórai ismeretekhez rendelt szemléltető anyag, megfigyelhető természeti vagy társadalmi jelenség, eszköz. A műalkotások a reprodukciók helyett az eredetiség varázsát, művészeti élményt nyújtanak, esetleg technikai megoldások megfigyelését teszik lehetővé. A történeti és technikai, fizikai anyagok a beleélésre és átélésre ösztönöznek. A természettudományos gyűjtemények a rendszerezett áttekintést, a leírás, a megfigyelés lehetőségét adják. A jobb motiváltság miatt az emlékezet könnyebben rögzít, gyakran újszerű ismeretet is szerez a látogató. Intellektuális élménye több, mintha csak elektromos információhordozók révén jutott volna hozzá, hiszen a személyes jelenlétével szerzett nagyobb szellemi munkára épült. Nagyon komplex ismeretközvetítési és ismeretelsajátítási képességet igényel. A tárlókban vagy szabadon kiállított tárgyak viselkedési kultúrát követelnek meg, előfordul, hogy társadalmi konvenciók kötődnek hozzájuk. A tematikusan kiállított természetes vagy mesterséges tárgyak, élőlénymaradványok írott megnevezéssel, esetleg leírással vagy hosszabb szövegkörnyezetben vannak, amelyekben ábrák, rajzok, képek, modellek is találhatók. Ehhez esetleg hanghatást, képi, filmes megjelenítést, mélyebb, számítógéphez kötött ismeretszerzést is társítanak. A műveltségi területeket oktató szaktanárok külön és közösen is szerveznek a múzeumi órákat, látogatásokat, részei osztálykirándulásoknak és túráknak. A főbb múzeumok, amelyekbe eljutnak a diákjaink Szeged (Móra Ferenc Múzeum, Fekete-ház), Hódmezővásárhely (Tornyai János Múzeum, Alföldi Galéria), Szentes (Koszta József Múzeum), Ópusztaszer (Nemzeti Történelmi Emlékpark), Makó (József Attila Múzeum), Szegvár (falumúzeum), Budapest (Nemzeti Múzeum, Szépművészeti Múzeum, Nemzeti Galéria). A diákok számára megjeleníthető az állandó kiállítások, az időszaki kiállítások, a helyi kiállítások nemzeti kulturális hagyományőrző szerepe. A városi könyvtárakba való beiratkozás ösztönzése és a közgyűjteményben való eligazodás segítése eszköze lehet majd az önálló önművelésnek. Az intézményekben való közlekedés szabályait részben az iskolai könyvtár révén is megszerezhetik. Az önálló keresés, tájékozódás, kutatás, szórakozás, ismeretszerzés olyan formája, amely nem kíván a kezdeti bátortalanságon való átsegítésnél többet. Gyakorlása és használata tanórai feladatok tartozik. Az elektronikus könyvtárak használata olyan technikai ismeretet igényel, amely könnyen elsajátítható. A helytörténeti témahét egyik fő célja a kulturális terepmunka. Az irányított, szervezett filmnézés, ill. filmklub a nevelés korszerű eszköze. A XX. században a film háttérbe szorított több hagyományos előadóművészeti tevékenységet. A mindennapok alapvető szórakozási formáját jelenti. A diákság számára nagyon hatásos életmintát adhat. A negatív nevelő hatása – agresszivitás, pénz- és élvezethajszolás, immoralitás, depresszió fokozása stb. – erőteljes, ezzel szemben a pozitívumokat is hangsúlyozni kell. Könnyen megszólítja a filmnézőt, dokumentum, ill. kényelmes szórakozás. Jó időtöltés, ha az életkornak megfelelő problémákra talál megoldási mintákat a diák. A szereptípusok, sőt a színészek példaképei is lehetnek világunknak. Indirekt nevelés az igényes szórakozás kialakítása, érzékenység a szellemi élmények iránt.

55


Az ismeretterjesztés, ismeretszerzés nem megerőltető formája is lehet, közvetít kulturális kincseket a témájából adódóan – a film tárgyi világa, dokumentum jellege, az ábrázolt nép szokásainak, az emberi érzések, gondolatok bemutatása révén. Vagy lehet műalkotás (irodalmi, képzőművészeti, zenei) feldolgozása, vagy maga a film művészi erejű (a színészi játék, a rendezés, a képi megjelenítés miatt). A XX. századi művészetek között nagyon jelentős szerepe van. A filmtörténet főbb rendezőit, színészeit, a jelentős alkotásokat szükséges megismertetni a diákokkal. Az esztétikai jegyek, technikai megoldások megnevezésére, filmelemzésre a filmnézés utáni beszélgetésekben kerül sor. Nemcsak a televízió és videó révén, az iskolán belüli formákban történik, hanem a városi mozik közös, szervezett látogatásával az iskola támogatásában. A színházlátogatás társadalmi esemény is, megvan a szokásoknak megfelelő konvenciója. Szegeden és Szabadkán, valamint tanórán kívüli kiránduláskor különböző társulatok programját tekinthetik meg az érdeklődők. A színház szerepmintákat közvetít, drámai, zenés és táncművészeti alkotásokat jelenít meg. Előismeretet igényel, az irodalom és az ének-zene tanórákhoz köthető a szervezett színházlátogatás, de ettől függetlenül az emberi természet olyan bemutatása, amely az emberismeretet és önismeretet közvetít. A nevelési cél kultúrkincs közvetítése, ítéletalkotási képesség gyakorlása, igény kialakítása művészi élményre. Kirándulás, túra – közösségi élet, gyakorlati érzék fejlesztése A piarista nevelési hagyományban különösen is jelentős szerepe van a közös, természetben zajló szabadidős foglalkozásoknak. Így könnyen érthető, hogy a magyarországi cserkészet születésénél is számtalan piaristát találunk. Az sem meglepő, hogy a századforduló magyar természetrajz oktatásában is élen jártak tanárelődeink. A több mint száz év alatt kialakult formáknak négy pedagógiai súlypontja van: a természet-közeliség, a magyar tájak megismerése, a gyakorlati érzék fejlesztése és a közösségi élet. A természet-közeliség gondolata a teremtett világ tiszteletéből fakad. Az a pedagógiai célunk, hogy diákjaink minél több élő, a civilizáció által még részben vagy teljesen érintetlen természeti közösséget ismerjenek meg. Ez tiszteletet ébreszt bennük a Teremtő és a természet iránt valamint könnyebben elmélyíthetővé teszi a természet megóvásával kapcsolatos ismeretek elsajátítását is. A természetes környezetben épített időleges szállások, a hegyi és vízi utakon való közlekedés során a tevékeny természetvédelem gyakorlására is nyílik lehetőség. A magyar tájak ismerete nemcsak honismereti kérdés, hanem a reális társadalomszemlélet egyik meghatározója is. Kifejezetten kedveljük azokat a túracélpontokat (pl.: baranyai falvak, Dél-Alföld kerékpárral, vagy a nagykunsági csatornák vidéke kenuval, erdélyi, délvidéki és felvidéki tájak autóbusszal stb.), amelyek olyan vidékek és közösségek bemutatását teszik lehetővé, amelyekről a hagyományos iskolai oktatás nem tud pontos képet rajzolni. Így hozzájárulhatunk diákjaink árnyaltabb véleményéhez többek között kisebbségi, történeti, néprajzi, sőt gazdaságpolitikai kérdésekben is. Ha hívnak, nagyon szívesen vezetjük túráink útvonalát diákjaink lakóhelye felé is, hogy megismerhessük családjaikat és életkörülményeiket, növelve ezzel a kölcsönös megértés és a bizalom lehetőségét. Igen fontosnak érezzük a magyar egyház jelenének megismertetését is: ezért gyakran szállunk meg plébániákon, lelkiségi központokban, testvérintézményekben, ahol szívesen hallgatjuk az ottani közösség gondjait és örömeit. A diákok mindennapi munkákban való gyakorlati jártassága igen széles skálát mutat. Különösen az alsóbb évesek túráin fontos, hogy a fiúk megismerjék, és ha lehetőség van rá, el is sajátítsák a „túraháztartásban” nélkülözhetetlen alapkészségeket. A közös étkezések például lehetőséget teremtenek, hogy alapvető konyhai munkákat önállóan is el tudjanak végezni. A tűzifa összegyűjtése mindig ügyességet fejlesztő kaland is egyben. A táborállítás és -bontás pedig az otthonteremtés előképe lehet diákjaink számára. Felsőbb éves diákjaink gyakran segítőként is közreműködnek a fiatalabbak túráiban. Reményeink szerint pedig a leendő családfők nem idegenkednek majd a családi, egyházközségi kirándulások szervezésétől és lebonyolításától sem. A kirándulások és túrák a közösségi szemlélet kialakításának fontos színterei. Olyan élethelyzeteket teremtenek ezek az alkalmak, amelyek különösen is alkalmasak többek között a szolidaritás, a kölcsönös elfogadás és a bizalom gyakorlati kipróbálására. Egy túra akkor sikeres, ha minél több résztvevőnek – diáknak és tanárnak egyaránt – legfontosabb célja a közösség szolgálata. A közös étkezések, a

56


nehéz terhek („közcuccok”) cipelése, az esetleges sérültek segítése, a fáradtság elviselése mind-mind alkalmat teremtenek a közösség építésére. Mindezt pedig a közös imák foglalják keretbe napról-napra, ezzel is kifejezve a közösség összetartozását. III. HONISMERETI NEVELÉS A tanórákhoz is kötődik a honismeret. Egyre hangsúlyozottabb szerepe, amelyben a tanulók szülőföldhöz kötődésnek növelése, a helyi hagyományok megismerése, és azok ápolásába az ifjabb generációk bevonása egyaránt cél. Az ismeretszerzés és a hagyomány részesévé és őrzőjévé tevő formák ritkán szoríthatók tanórai keretek közé, részei lehetnek fakultációs, szakköri, túrák és osztálykirándulások programjának. A multikultúra által kínált mintákban nem mindig fedezhető fel a nemzeti hagyományokból táplálkozó identitás ereje. Az iskolai nevelésben is fontos, hogy a tanuló családja (három generáció) történetét jól ismerje, és azonosuljon szülei, nagyszülei, dédszülei életútjával. A XX. századi történelem az emberi megpróbáltatásokban különösen kitűnt, a magyar nép mostani identitásához, nemzeti tudatunkhoz alapvetően járult hozzá. A családszociológiai megközelítés könnyen érzelmi motivációt nyújt a társadalmi átalakulások megértéséhez. Itt, Szegeden a Dél-Alföld térségének polgári és paraszti társadalmának története követhető nyomon. A paraszti világ jellegzetes életformája itt a tanyavilág, a cselédek és kubikusok, a dohány-, paprikaés hagymatermesztők, pásztorok tevékenysége. A tárgyi kultúra megfigyelése főleg már múzeumokhoz kötött. Megfigyelhető, néhány fogása megtanulható a szövés, a kosár és gyékényfonás, a csipkeverés (Tápé), a fazekasság (Csongrád, Hódmezővásárhely), a kopjafa-faragás (Szeged), a gyertyaöntés, a bőrművesség még élő népi mesterségének. Mellé állítható még néhány paraszti tevékenység is, mint a kubikusság (Csongrád), a hagymatermesztés (Makó). Az alkotóházak (Tápé, Szeged), falumúzeumok, múzeumok látogatása iskolai szinten szervezett feladat. A néprajzi kiállítások (Hódmezővásárhely, Szeged) a népi díszítőművészet és a nemzeti tárgyi karakter tárai. A kézműves táborok iskolai rendezése belső iskolai tér függvénye. Az iparos városi hagyományok őrzése kevésbé megjelenített (kivétel papírmerítés, papucskészítés) Csongrád megyében, kivétel a céhek szokásait felidéző (Fekete-ház) állandó kiállítás. A polgári hagyományokat néhány civil szervezetben is lehet őrizni. A helytörténeti kiállítások a térség sajátos, sok pusztulást tartalmazó történelme folytán inkább az utóbbi száz, kétszáz év történelmébe engednek betekinteni. Jelentős nevelési cél, hogy a megye nagyobb településeinek, mezővárosainak és szabad királyi városának, megyei székhelyeinek történetét esetleg néhány kistelepülést a fogékonyabb és érdeklődő tanulók jobban, személyes tapasztalatok útján is megismerjék. Az iskolánk diáksága mindegyik megyei várost reprezentálja. A helytörténeti kirándulásokon a helybeliek „idegenvezetőkké” váltak. A települések régmúltja gyakran csak levéltárak (Szentes, Hódmezővásárhely Szeged) meglátogatásával idézhető fel. Várostörténeti kiállítást Csongrád, Szentes, Hódmezővásárhely, Makó, Szeged és Ópusztaszer múzeumaiban tudunk megtekinteni. A közösségek tere évszázadokon a templom volt, a különböző egyházak épületeinek megtekintése alapvetően tájékoztat nemcsak a település és társadalma múltjáról, hanem jelenéről is. Az egyes települések városházáinak, híres iskoláinak, városképének, utcáinak, jelentősebb műemlékeinek, közszobrainak megtekintése a régi korok és a mostani emberek hagyományőrzéséről, gazdagságáról, életformájáról is tanúskodik. Betekintés más helység lakosainak utcai, középületi és magánéleti viselkedésérébe. A művészettörténeti ismeretek alkalmazása mellett a tanulók szociális érzékenységét növeli az ilyen irányú ösztönzés. A jellegzetes ház és élettér leírására és megfigyelésére a tájházak mellett az ópusztaszeri skanzen is alkalmas, ahol Csongrád megye főbb térségeinek legegyedibb háztípusait gyűjtötték össze. Az ilyen megfigyelésekhez a helybeli szakemberek és mesterek megszólalása, megszólítása elengedhetetlen. Szerencsés, ha egy település művészek otthona is volt, a műalkotásaik megtekintése a település nyújtotta hangulatot (pl. Koszta József, az Alföldi Galéria művészei) lényegesen határozhatja meg. A piarista hagyománynak megfelelően az iskola szorosan kötődik településéhez. Szeged térsége múltjának ismerete (pl. Attila legendája, a szeri országgyűlés, Csanád vezér és Gellért püspök tevékenysége, a tatárdúlás, IV. Béla kiváltságadása, a szabad királyi város privilégiumának megszerzése, az apátfalvi csata, a város újkori gazdagodása, az 1849-es országgyűlés és kormány intézkedései, a szőregi

57


csata, a szegedi gondolat születése, a klebersbergi városkép kialakítása a történelem tanórai anyaga; míg irodalomtörténeti utalást tehetünk Katona József, Mikszáth Kálmán, Tömörkény István, Móra Ferenc, Juhász Gyula, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, József Attila, Sík Sándor, Radnóti Miklós, Németh László kapcsán a városhoz való kapcsolatára) a nemzeti örökségbe is beletartozik. A városi ünnepségeken való iskolai jelenlétnél fontosabb, ha az egyes utcák, épületek, közterek hagyományai és jelen kihasználtságuk válik diákélménnyé. Így az emlékezés helyei, szobrok, temetők, de művészek, tudósok, történelmi személyek emlékhelyei is, szép épületek, amelyek egyes művészettörténeti stílus reprezentánsai vagy újszerű kivitelek, felhasználási formák és a művészeti és vallásos élmények terei. Az időben távoli nemzeti múlt emlékei túrák szerves részei. Magyarország határán kívül is jelentős emlékhelyekre szervezünk kirándulásokat. Ott a magyar kisebbségi sorsba is betekintést nyerhetnek a diákok. A múzeumok mellett legalább ugyanolyan súllyal szerepel a helybéliek személyes megismerése. Kiemelt régiónk a Vajdaság, a Bánság és a Partium, tágabb értelemben a Délvidék, Erdély és a Felvidék. A magyarországi – különösen a térségünkben élő szerb, román, német, szlovák – kisebbségek múltjának és jelenének megismerése szintén fontos feladat. A hon ismerete egyben a hon földjén élő, a hon földjén élt népek és a hon földjének ismerete is. A térségben jelentős kulturális kincs a neolitikum Szegvár-Tűzköves, és Hódmezővásárhely-Gorzsa telepe, a népvándorlás népeinek, az avarok régészeti hagyatéka. Az ember életterébe elválaszthatatlanul tartoznak növények, állatok, geológiai jelenségek, így a honismereti nevelés sokszor elválaszthatatlan a természeti neveléstől. Fedezzük fel Szegedet! Az iskolai helytörténeti nevelés elsősorban a történelem, földrajz, irodalom, biológia tantárgy helyi tantervébe épül bele. Szeged-ismeret a város történelmének és kulturális örökségének és hagyományainak őrzése. Az iskola munkatervében rögzített formában helytörténeti témahét rendezésére kerül sor, melynek keretében terepgyakorlatok, projektek és kooperatív csoportmunka révén folynak tanulói tevékenységek. Ehhez iskolatörténeti és családtörténeti projektek kapcsolódnak. Idegen nyelvi képzés – testvériskolai kapcsolatban A német nyelv, ill. az angol nyelv oktatásában kihasználjuk a brühli Szent Orsolya gimnáziummal kialakult testvérkapcsolatot. A főként tízedikes tanulók a lehetőségek szerint 1-1 hetes programban vesznek részt, amely brühli és szegedi helyszínen valósul meg. A német nyelv helyi programjába beépült az idegenvezetés, Szeged-ismeretet és az intenzív országismeretet felhasználó kompetenciafejlesztés. Vállalkozói kompetencia fejlesztése. Piarista Üzleti Program A program célja diákjaink vállalkozói tudásának és attitűdjének fejlesztése. A pénz világa kikerülhetetlen a harmadik évezredben. Fontos, hogy támpontokat adjunk az eligazodáshoz. A programban nagy hangsúlyt kap az etikus üzleti magatartás és a társadalmi felelősségvállalás. A résztvevők megismerkednek a piacgazdasággal, a vállalkozások működésével, a kommunikációval, a csapatmunkával, az üzleti etikával, a szociálisan érzékeny viselkedéssel, az individuális és a kooperatív versengések viszonyrendszerével, az innovatív társadalmi és üzleti gondolkodással. A vállalkozói és gazdasági ismeretek feldolgozása témafelvető előadások, műhelyfeldolgozások, workshop-ok, viták keretében zajlik. A kompetenciafejlesztés sajátsága, hogy az életből hívunk „előadókat” (felsőoktatásban oktatókat, adott területen tevékenykedő szakembereket, vállalkozókat), akik tréningjelleggel kiscsoportos munkaformákban, nem-formális pedagógiai módszertan alapján dolgoznak fel bizonyos témákat, azaz egyes területeken kompetenciákat fejlesztenek, összességében pedig érzékennyé tesznek bizonyos etikus, korrekt üzleti működésre, magatartásra. A vállalkozói és gazdasági ismeretek feldolgozása témafelvető előadások, műhelyfeldolgozások, workshop-ok, viták keretében zajlik. A tízedikesek számára felkínált pályaorientáló fakultatív program. Életpálya-építési kompetenciára nevelés

58


Az életpálya-építés elsősorban az osztályfőnöki órák részeként jelenik meg a 10-12. gimnáziumi és a 13-14. szakképzési évfolyamon, fel-felbukkanó tartalom a hittan tantárgyban. A tanórán kívüli idősávban a „C" típusú programcsomagok keretrészében folyik célirányosan a munka világára felkészítő pályaorientáció együtt a munkapiac-ismerettel, évente eltérő terepgyakorlatokon való részvétellel. Olyan komplex projektek valósulnak meg, amelyek szórakoztató és izgalmas tevékenységek keretében segítik azoknak az emberi értékeknek - a későbbi munkahelyzetekben hasznos - tulajdonságoknak, képességeknek, kompetenciáknak az elsajátítását és fejlődését, mint    

az együttműködés; a sportszerűség, a tolerancia, a kudarctűrés; a szolidaritás, az önállóság, az önbemutatás, az önérdek-érvényesítés és konfliktuskezelés.

Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésének alapelvei  



  

A tanulónak tisztában kell lennie kapott feladatainak céljával, a sikeres teljesítés kritériumaival, a mérhető, egyértelműen meghatározható követelményekkel. A tanulónak minden esetben kellő próbálkozási (tévedési) lehetőséget kell adni, lehetőséget és támogatást kell biztosítani ahhoz, hogy problémáit megfogalmazza, gondjainak megoldásához segítséget kérjen. Az alkalmazott módszereknek és tanulásszervezési módoknak lehetővé kell tenniük a személyes megnyilvánulást, a próbálkozást, kísérletezést, a kérdezést, segítségkérést, a tanulók közötti együttműködést. Szokássá kell alakítani a tanulás során a tervezést, a döntések indoklását, a vélemény indoklását, az önállóságot, a kérdésfeltevést. Lehetőséget kell teremteni az egyéni megoldásoknak, értékelni kell az eredetiséget, a kritikus és önkritikus magatartást, valamint mások munkájának támogatását, a szolidaritást. Az életpálya-építési kompetenciák eredményes fejlesztése érdekében a pedagógusnak törekednie kell az iskola és a család folyamatos együttműködésének biztosítására is.

59


6. KÖRNYEZETI NEVELÉS Az iskolai nevelő- és oktatómunka munka kiemelt feladatként kezeli az iskolai környezeti nevelést, mint a környezettudatos magatartásra történő ösztönzés eszközét. (Az intézményi nevelő-oktató munka céljai és feladata) Jövőképünk Végzett diákjaink birtokában vannak a környezettudatos életmód kialakításához szükséges ismereteknek és igyekeznek is ezek szerint élni. Küldetésünk, hogy megismertessük diákjainkkal  környezetünket,  a környezetünkben zajló folyamatok elméleti összefüggéseit,  a mindennapi élet környezettudatos magatartásának jó példáit,  a térség olyan létesítményeit, melyeknek nagy szerepe van környezetünk erőforrásainak ésszerű felhasználásában;

Ismeret

képessé tegyük őket   

a környezetükben zajló folyamatok átgondolására, a környezettudatos magatartás előnyeinek és nehézségeinek mérlegelésére, a mindennapi életükben a környezettudatos magatartásának megélésére;

Készség

és igyekszünk, hogy  

diákjaink számára fontos és követendő legyen az iskolában és otthonukban a környezettudatos magatartás, diákjaink harmóniában éljenek magukkal, társaikkal, épített és természetes környezetükkel.

Attitűd

Környezeti nevelői munkánk alapelvei (vö. Küldetésnyilatkozat)  Az alázat – a környezet és az egyén kapcsolatában  Nagyfokú gondosság – környezetünk védelmében minden általunk végzett tevékenység során  Tekintély és példaadás – a környezettudatos magatartás terén  Az öröm – és felszabadultság az épített és a természeti környezetben  Folytonos naprakészség – környezetünk védelméről szerezhető ismeretekben A célok eléréséhez szükséges fejlesztendő készségek  problémamegoldó gondolkodás  ökológiai szemlélet  analizálás és szintetizálás  kreativitás, tapasztalás  önálló ismeretszerzés  együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód  vitakészség, kritikus véleményalkotás  kommunikáció, média használat  állampolgári részvétel és cselekvés  értékelés és mérlegelés készsége

60


A környezeti nevelő- és oktatómunka eszközei és színterei  Intézményi szinten Intézményünk alapelveiben és céljaiban törekszik a környezettudatosság megélésére működésének minden területén. Ennek megfelelően az Intézmény igyekszik megfelelni az Ökoiskolai kritériumrendszernek.  Tanórai keretekben o A biológia, kémia, földrajz, fizika tárgyak helyi tanterveiben kifejezetten megjelenik a környezeti nevelési tartalom. o A többi tárgyban a lehetőségekhez mérten jelenik meg a környezeti nevelési tartalom.  Tanórán kívül o Tanulmányi kirándulások, túrák – az évközi osztálykirándulások tartalmaznak olyan elemeket, melyek segítségével diákjaink megismerhetik a meglátogatott tájegység jellegzetes közösségeit, hagyományait, épített és természeti értékeit. Mindezek lebonyolítása során fokozott figyelmet kap a környezettudatosság: fontos számunkra az aktív – lehetőleg a természetben eltöltött – pihenés, a környezetkímélő közlekedési lehetőségek használata és a környezetkímélő hulladékkezelés.  Iskolai átfogó környezetvédelmi programok o Zöldár – évente megrendezendő, egy tanítási hetet átszövő programsorozat, melynek célja a természet- és a környezetvédelem valamely részterületének lehetőleg minél több szempontból történő körüljárása. Alkalmazott módszerek: frontális előadások, üzemlátogatások, terepbejárások, tanulói ismeretterjesztő előadások, aktív környezetvédő tevékenység. o Kampányszerű hulladékgyűjtések – éves rendszerességgel megrendezendő szelektív hulladékgyűjtési akciók, melyeknek fontos szempontja a Diákönkormányzat aktív részvétele a szervezőmunkában. Lehet papír- vagy elektronikai hulladékgyűjtés.  Infrastruktúra – az Intézmény törekszik napi működésében az energiatakarékosságra, az újrahasznosított és újrahasznosítható anyagok használatára, valamint a hulladékgyűjtést szakszerűen és szelektíven végzi. Az osztálytermek és az egyéb helyiségek kialakításában és fenntartásában fontos szempont a praktikusság, az esztétika és a tisztaság.

61


7. A SZÜLŐ, A TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI Az iskola figyel a szülőkkel való kapcsolattartásra. Az osztályfőnökök rendszeresen találkoznak fehér asztal mellett a szülőkkel. Az iskolában évek óta működik havi rendszerességgel ülésező fórum, ahol a szülők évfolyamonként képviseltetik magukat. Az SZMK keretein belül teret kaphat a tanár-szülők közötti közvetlen párbeszéd, az információk megbeszélése, vélemények megfogalmazása. A tanév programjai (pl. iskolai alapítványi bál, karácsonyi koncert, humorfesztivál valamint a szalagavató bál stb.) a szülők bevonását célozzák az iskola életébe, s így a közösségfejlesztés részese. A szülő támogató, aktív jelenléte egyszerűbbé teszi a nevelést. Az osztályfőnök és az osztály szülői szoros együttműködést alakítanak ki, amely szabadidős tevékenységeket is tartalmaz. A szülői értekezleten legalább évente egyszer beszélik meg a tanév kihívásait, ill. a tanév tapasztalatát, a nyári túrák lehetőségeit. A fogadóórákon a szaktanárokkal lehet megbeszélni a tanulmányi eredményességet. Ez negyedévente van, kategóriához kötődik. Az írásbeli tájékoztatás fő csatornája az e-napló, ill. az internetes levelezés.

62


8. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE A nevelő-oktató munka iskolánkra vonatkozó ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszerének a meghatározása, kidolgozása és bevezetése a nevelési-oktatási célok elérését, a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint az iskolával kapcsolatban álló partnerek (elsősorban tanulók, szülők, nevelők és a fenntartó) iskolánkkal szembeni igényeinek, elvárásainak visszaigazolását szolgálja. I.

A MÉRÉS ÉS ELLENŐRZÉS

A mérés az ellenőrzésnek az a módszere, amely legtöbbször a tanulók által nyújtott teljesítmények kimutatására szolgál. A tanulókkal kapcsolatban, az iskolában kétféle mérést végzünk: tudásszint mérést (a tantervi követelménynek való megfelelést) és neveltségi szintmérést. Ezek mellett az iskola partnereire, környezetére kiterjedő egyéb mérések is végezhetők (elégedettség mérés, klímamérés, személyiségvizsgálat, szociometriai felvétel, stb.) Az iskolánkban folyó belső ellenőrzés rendjét a jogszabályok és az iskola belső szabályzataiban rögzített (pedagógiai program, házirend és tanévi munkaprogram), meghatározott előírások írják elő. A nevelő-oktató munka ellenőrzését és a hozzá kapcsolódó méréseket pedagógusok esetében a fenntartó, az igazgató, igazgató-helyettes, munkaközösség-vezetők, az igazgató által felkért pedagógus, az osztályfőnök, valamint külső szakértő - szaktanácsadó, tanulók esetében az iskola pedagógusai, illetve külső szakértők, szaktanácsadók végezhetik. A pedagógiai munka ellenőrzése az alábbi területekre terjed ki: A pedagógus nevelő-oktató munkáján belül  a tanár-diák kapcsolatra;  a szülőkkel való kapcsolattartásra;  a nevelő-oktató munka színvonalára a tanítási órákon;  a tanulmányi és sportversenyekre való felkészítés eredményességére, a tanórán kívüli foglalkozások szervezésére;  az ifjúságvédelmi feladatok ellátására;  a tanulók továbbtanulásának előkészítésére;  a pedagógusra bízott tanterem, szertár rendezettségére, tisztaságára, épségére, dekorációjára;  a továbbképzésben való eredményes részvételre és az önképzésre. Különösen fontos ellenőrzési területek:  a nevelő előzetes felkészülése és tervező munkája;  a tanítási óra felépítése és szerkezete;  a tanítási órán alkalmazott módszerek;  a tanulók ellenőrzése és értékelése;  a tanulók munkája és magatartása;  a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán;  az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése;  a felzárkóztatás és a tehetséggondozás;  az iskolai diákönkormányzat tevékenységének segítése.  A pedagógusok nevelő-oktató munkájának ellenőrzése folyamatosan történik, az évente összeállított, a munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv alapján.  A tanulók iskolai munkáján belül o a helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének szintjére; o az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményre; o az iskolai és osztályközösségben végzett tevékenységre; o a tanuló magatartására, viselkedésére, fegyelmezettségére;

63


o az intézmény jó hírnevének szolgálatára, a tanulmányi és sportversenyeken elért eredmények vizsgálatára. A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola helyi tanterve, a nevelők által összeállított tanmenetek és az osztályfőnöki munkatervek alapján. A tanulók iskolán kívüli munkáját, magatartását az osztályfőnök és az iskolaigazgató kíséri figyelemmel. IKT-val támogatott mérés-értékelési tevékenységek A mérés célja az egyénre szabott tanulási követelmények érvénysülése, a differenciált tanulásszervezési eljárások elterjedése, az önálló tanulás kialakulása, az azonnali egyénre szóló visszajelzés. A tanórán alkalmazható mérési eljárások és feladatok: diagnosztikus, fejlesztő-normatív és szummatív célú ellenőrzési, értékelési és mérési eljárás. Mérés-értékelési lehetőségek:  számítógép segítségével kitöltött tesztek, értékelésre alkalmas feladatok megoldása (önértékelési, központi kiértékelési lehetőséggel);  bemeneti mérés (a tanóra elején annak megállapítása, hogy a tanulók felkészültsége megfelelő szintű-e az új tartalom befogadására, elsajátítására);  fejlesztő szintű mérés, értékelés (a tanóra során ellenőrző feladatok megoldása a továbbhaladás, illetve a megértés, elsajátítás szintjének ellenőrzésére);  összegző szummatív értékelési eljárások alkalmazása a tanulók teljesítményének, tudásszintjének mérésére;  számítógéphez kapcsolható audio-vizuális és/vagy multimédia eszközök (projektor, hangosítás, DVD, kamera, digitális fényképezőgép, stb.) igénybevétele a tanórán a mérési-értékelési folyamatban;  aktív tábla, szavazógép használata;  mérési, értékelési eljárásban internet, elektronikus kommunikáció igénybevétele (SDT, internetes feladatbankok, házi dolgozat, projektfeladat megoldása, stb.) II. AZ ÉRTÉKELÉS Az iskolában folyó értékelő tevékenység célja, hogy az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelő-oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseknek. A nevelő-oktató munka értékelésében alapvető feladat, hogy megerősítse a nevelőtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat. Az intézmény nevelő-oktató munkájának értékelése Az intézmény nevelő-oktató munkájának értékelését az igazgató minden tanév végén értékeli. Az értékelés szempontjai:  Az iskola működését jellemző adatok (tanulólétszám, tanulócsoportok, pedagógusok és más dolgozók, beiskolázási adatok)  A munka feltételeinek alakulása (költségvetés mutatók, tendenciák, tárgyi feltételek)  A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenység eredményessége (osztályközösségek, diákönkormányzat, szabadidős tevékenység, gyermek- és ifjúságvédelem, veszélyeztetettség, magatartási és viselkedési helyzet) A pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelése A pedagógusok munkájának értékelését az igazgató, az igazgatóhelyettes, a munkaközösség-vezető, az osztályfőnökök szóban, vagy - az érdekelt nevelő kérésére - írásban végzik, illetve az igazgató az öszszegzést a tanévzáró értekezleten összefoglalóan ismerteti.

64


Az értékelés főbb szempontjai:  

A tanítási órák értékelése (az óra célja, tartalma, felépítése és szervezése, az alkalmazott módszerek, a tanulók munkája és magatartása, a nevelő munkája, egyénisége, az óra eredményessége, stb.) A pedagógus munkájának értékelése (a tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása, felzárkóztatás, aktív részvétel a nevelőtestület és a munkaközösségek munkájában, munkaköri kötelezettségen túli feladatvállalás, az iskola képviselete, önképzés, továbbképzés eredményessége, az osztályfőnöki munka eredményei, személyes példamutatás, munkafegyelem, a vezetői feladatok ellátása, stb.)

A tanulói közösségek (osztályok) tevékenységének értékelése Minden tanév végén az osztályfőnök végzi el. Az értékelés szempontjai:  Az osztályközösség jellemző adatai (létszám, érkeztek, távoztak, az osztály szociális összetétele, anyagi, kulturális helyzet, tanulási teljesítmények, átlagok, kiemelkedők, bukottak, tehetségek eredményei, neveltségi szint, magatartás, viselkedés, zavarokkal küzdők, közösségi tevékenység, önkormányzás szintje, a megtett intézkedések, stb.)  A tanulók személyiségfejlődése, tanulmányi munkája, magatartása  A kérdéskörben az osztályfőnök tanév végén értékel az osztályfőnöki munkaközösség által összeállított szempontok alapján. III. AZ ISKOLAI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER Az iskolai IMIP a pedagógiai program melléklete. (5. sz. melléklet) IV.

A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI

Az állami vizsgák Az intézményben leteendő állami vizsgák (érettségi vizsga, OKJ szakmai vizsga) lebonyolításának, értékelésének és ügyvitelének rendelkezéseit az Országos Érettségi Vizsgakövetelmények, valamint a helyi vizsgaszabályzat határozza meg. A szakmai vizsgák általános rendjét a SZMSZ IV.7.8.1. pontja tartalmazza. Az előrehozott érettségi vizsga pedagógiai elvei Az iskola azon tantárgyak előrehozott érettségijét támogatja, amelyek iskolai oktatása a tízedik évfolyamig befejeződött (pl. az informatika, kémia, földrajz stb.) és a tanuló továbbtanulása szempontjából nem fő tantárgy. Idegen nyelv esetén nem javasoljuk a gyenge tanulmányi eredményű (közepes, ill. elégséges) tanuló előrehozott érettségijét, hiszen a leendő diploma szempontjából nyelvvizsgára lesz szüksége. Az a tanuló, aki előrehozott érettségi vizsgára jelentkezik, előzetes írásbeli kérelmére két nap igazolt távollétet kaphat az igazgatótól az előrehozott érettségi vizsgára való felkészülés érdekében. A kérelem benyújtását követő engedélyezett távolléte igazolt hiányzásnak minősül. A helyi vizsgák elvei és rendje A helyi vizsgák (kivéve testnevelés tantárgy esetén) mindig tartalmaznak írásbeli részt. Az írásbeli vizsga(rész) időtartama tantárgyanként és évfolyamonként maximum 45 perc. A magyar nyelv és irodalom, illetve idegen nyelv esetén legfeljebb 60 perc. Az írásbeli vizsgán tanári felügyeletet kell biztosítani. Az írásbeli feladatsort és a szóbeli tételeket előre megtekintik a vizsgabizottság tagjai. Az írásbeli dolgozatokat elbírálás után, a szóbeli vizsga megkezdése előtt be kell mutatni a vizsgabizottság tagjainak. Egy-egy vizsgatantárgyból szóbeli vizsgán a feleltetés időtartama tíz percnél nem lehet több. A bizottság tagjai a tétellel kapcsolatban kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó

65


a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt. A vizsgáztató a tétel kifejtését súlyos tévedés vagy elakadás esetén kérdezéssel segíti. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésére álló idő letelt. Az idegen nyelvi osztályozó vizsga lefolyását a 2.3.1. pont fejti ki. Azt a vizsgázót, aki írásbeli dolgozatát, vagy szóbeli vizsgáját felróható okból elmulasztotta vagy abbahagyta, úgy kell tekinteni, mint akinek a vizsgája nem sikerült. Ha indokoltan szakítja meg a vizsgát, az igazgató határoz arról, hogy mikor és milyen feltételekkel fejezheti be azt. A felvételi vizsga helyi szabályai: Iskolánk az írásbeli vizsgák lebonyolításában (tartalmi részek; a megíratott tantárgyak; a vizsga menete, hossza és egyéb szabályai) a központi írásbeli felvételit és annak szabályait alkalmazza. A középiskolai felvételi vizsga szóbeli része Iskolánk az Egyház tanításával összefüggő viselkedési normákat és megjelenési szabályokat, kötelességeket ír elő (2011/CXC. tv. A nemzeti köznevelésről, 32.§). A mai magyar társadalmi normákon túl igényesebb követelményeket támasztunk: az általános emberi együttélés szabályainak megfelelően és a keresztény értékrend szellemében alakítsák kapcsolataikat; tiszteljék pedagógusaik és diáktársaik emberi méltóságát. Ezért a szóbeli beszélgetésen az adategyeztetésen túl, személyes kérdések tisztázása történik; továbbá a tanuló a diákéletéről, élményeiről, hitbeli ismereteiről, vallási elkötelezettségéről, szabadidős tevékenységeiről beszélget az iskola igazgatójával, vagy annak megbízottjával; a szóbelin a jelentkező kapcsolatteremtési, együttműködési készségeit, viselkedéskultúráját is kívánjuk vizsgálni. A bemutatkozó beszélgetés a hittan felmérés része is. A jelentkezők között a felvételin szerzett összpontszám alapján és a szóbeli vizsga szempontjait figyelembe véve alakult ki a sorrend. A különbözeti-, a beszámoltató és az osztályozóvizsga A különbözeti, a beszámoltató és az osztályozóvizsga tanévenként kétszer tehető. A különbözeti, ill. a beszámoltató vizsgákat az első és a második félév végén, illetve a javító vizsgák időszakában tartunk. A vizsgák időpontjáról a tanuló a jelentkezéskor tájékoztatva van. Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére az igazgatótól halasztást kapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja. Az osztályozó vizsga rendje -

A tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie a félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához, ha: a) az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; b) az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget; c) a tanuló előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni az adott tantárgyból; d) egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét; e) a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30 %-át meghaladta, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét; f) átvételnél az iskola igazgatója előírja; g) a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Az igazgató jelöli ki a vizsgabizottságot, meghatározza a vizsga idejét és helyét.

Az idegen nyelvi osztályozó vizsgákra vonatkozó külön rendelkezések

66


-

A vizsga tartalma és hossza a különböző nyelvek esetében megegyezik. Az írásbeli hossza maximum 60 perc, a szóbeli legfeljebb 10 perc évfolyamonként. Az írásbeli vizsga méri az olvasásértést, a nyelvhelyességet, a hallás utáni értést és az íráskészséget. Az írásbeli feladatsort és a szóbeli tételeket előre megtekintik a vizsgabizottság tagjai. Az írásbeli dolgozatokat elbírálás után a szóbeli vizsga megkezdése előtt be kell mutatni a vizsgabizottság tagjainak. A szóbeli vizsga témákhoz kötött rövid beszélgetés, képleírás és/vagy rövid szituációs feladat. A vizsgafeladatok kidolgozását és létrehozását az idegen nyelvi munkaközösség tagjai végzik a munkaközösség-vezető irányításával. A vizsga szintje nem haladhatja meg a középszintű érettségi vizsga az Európai Referenciakeret által megjelölt A2-B1-es szintjét.

A nyelvvizsgák beszámítása -

A tanuló kötelessége az állami nyelvvizsga-bizonyítványt az iskolatitkár útján az igazgatónak bemutatni. A bizonyítványról az iskola fénymásolatot készít, és azt az osztályfőnök a tanulói törzslaphoz csatolja. A bizonyítvány jelzését és sorszámát a törzslap „megjegyzés” rovatába be kell beírni. A legalább középfokú komplex (B2) nyelvvizsgával rendelkező tanuló az adott nyelvből – jelentkezése esetén – az osztályozó vizsgán jeles osztályzatot kap. Ha az idegen nyelvi osztályozó vizsgát tett tanuló igényli, szülőjének, gondviselőjének írásban kell kérnie a tantárgy óráinak látogatása alól való felmentést. A kérelmet az igazgató hagyja jóvá, és értesíti az osztályfőnököt, illetve a szaktanárt.

Az előrehozott érettségi vizsgára jelentkezők osztályozó vizsgája -

-

Osztályozó vizsgát az előrehozott érettségi vizsgát tenni kívánok számára egy évben kétszer, az őszi, illetve a tavaszi érettségi időszakokhoz igazodva tartunk. A jelentkezés az előrehozott érettségi jelentkezési lapjának másolatával és (kiskorú tanuló esetén) a szülő által aláírt kérvénnyel történik. Az augusztusi vizsgára augusztus 21-ig lehet jelentkezni, amit a pótvizsga idején lesz. A tavaszi vizsgára február 15-ig lehetséges a jelentkezés, a vizsgákat április közepére szervezzük. A pontos időpontokat minden év szeptember első munkanapján tesszük közzé. Jelentkezni a szaktanárnál lehet, aki az általános igazgatóhelyettesnek továbbítja a jelentkezők névsorát. A tanulót az általános igazgatóhelyettes és a szaktanár tájékoztatja. Az őszi és a tavaszi időszakban vizsgázó tanulók számára a vizsga tárgya a következő tanév(ek) helyi tantervben rögzített anyaga. Ha a tanuló több tanév anyagából kíván vizsgázni, ezt az írásbeli vizsgán, vizsgarészben különböző feladatlapokon oldja meg. Egy napon maximálisan kettő feladatlapot kaphat. A több évfolyam tananyagából vizsgázó tanuló szóbeli vizsgán is több feladatot old meg az előírt pihenőidő betartásával. A kapott különböző érdemjegyek a tanuló különböző évfolyamokra szerzett év végi osztályzatai. Ha az osztályozó vizsgát tett tanuló igényli, szülőjének, gondviselőjének írásban kell kérnie a tantárgy óráinak látogatása alól való felmentést. A kérelmet az igazgató hagyja jóvá, és értesíti az osztályfőnököt, illetve a szaktanárt.

A javítóvizsgák A pótvizsga pedagógiai elvei -

A 7. év végén - ha képességeinek megfelelően készült - a tanuló, akkor engedjük tovább a pótvizsgán. Ha iskolát fog váltani a diák, az iskolaváltását ne nehezítsük meg pótvizsgán történő megbuktatásával.

67


Az, aki a 9. évfolyamtól felfelé nem éri el az elégséges szintet a pótvizsgán, annak továbbhaladásáról - a jelenlévő osztályfőnök és szaktanárok véleményének meghallgatása után - a vizsgabizottság döntsön. A javítóvizsgára utasított tanuló az igazgató által augusztus 15. és 31. között meghatározott napon köteles megjelenni. A javítóvizsga napját közzé kell tenni. A javítóvizsga idejéről és a javítóvizsgával kapcsolatos tudnivalókról a tanuló szülőjét a bizonyítványosztáskor írásban értesíteni kell. Ha a tanuló a javítóvizsgát felróható okból elmulasztja, tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja.

-

-

A pótvizsgára való felkészítés - A nyár elején megadott témakörökből áll a pótvizsga. - A nyáron két találkozási alkalmat szervez a szaktanár a megbuktatott diákkal. A pótvizsga formája - Két részből áll. Írásbeli (15-20 perc) és szóbeli része van. A feladatsort előre megtekintik a vizsgabizottság tagjai. - A vizsgabizottság három főből áll (a kérdező a buktató szaktanár, a munkaközösség azonos szakos tagja és az iskolavezetés tagja az elnök, aki nem feltétlenül szaktanár) Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló az előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. V.

ÁTVÉTEL MÁS ISKOLÁBÓL

Szülői kérésre – amennyiben van szabad hely az adott évfolyamon – átvételi lehetőséget biztosítunk elsősorban a 7-9. évfolyamon. Magasabb évfolyamon csak indokolt esetben engedélyezzük az átvételi eljárás megindítását, ugyanis ekkorra az osztályközösségek kialakulnak, fixálódnak. Az átvételi eljárás során írásbeli dolgozatot kell írnia a jelentkezőnek matematikából és magyar nyelvből; ha szükséges, akkor idegen nyelvből és hittanból is. Sikeres írásbeli esetén a jelentkező tanulót és a szülőt szóbeli beszélgetésre hívjuk: ennek célja, hogy még jobban kiderüljön, hogy a Piarista Gimnázium a jelentkező számára megfelelő iskola. Amennyiben az írásbeli eredménye alapján az adott évfolyamra nem férne be a jelentkező, ám a szóbeli összképe alapján jó lehet számára a Piarista Gimnázium, lehetőség van – törvényi- és egyéb feltételek megléte esetén – a szülők és az iskolavezetés megegyezésével az eggyel alacsonyabb évfolyamba bekerülni.

68


9. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE A művelődési és közoktatási miniszter a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben kapott felhatalmazás alapján elkészíttette és a 16/199. (IV.8.) MKM. rendelettel módosított 11/1994. (VI.8.) MKM. rendelet mellékleteként kiadta a közoktatási intézmények kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékét. A jegyzék a közoktatási intézmények feladatainak teljesítésében nélkülözhetetlen, legalapvetőbb tárgyi, technikai, berendezés- és felszerelésbeli követelményeket foglalja össze, amelyeket az intézmény létesítőinek, illetve fenntartóinak a létesítés és működés során be kell tartaniuk. Az iskola az oktatáshoz szükséges szemléltető eszközökkel és felszerelésekkel rendelkezik. Iskolánk nevelési-oktatási céljainak megvalósításához rendelkezünk az alapvető eszközökkel. Az iskola rendelkezik: a 12 tanulócsoporthoz szükséges berendezett 12 tanteremmel, három számítástechnika-szaktanteremmel, fizika előadóval és szertárral, kémia-biológia előadóval és szertárakkal, tornateremmel és szertárral, könyvtárral, olvasóteremmel megfelelő irodákkal, orvosi szobával, rajzteremmel, művészeti szaktanteremmel, aulával. Szertáraink (fizika, kémia, biológia) fel vannak szerelve a legszükségesebb eszközökkel, amelyek a tantárgyak tanításához, kísérletezéshez, bemutatáshoz feltétlenül szükségesek. A nyelvoktatáshoz minden nyelvtanár külön rendelkezik személyre szólóan egy hordozható rádiós-magnóval, megfelelő számú hangkazettával. Az iskolában van 13 projektor, megfelelő számú lejátszóval és adathordozóval. A történelem és a földrajz tanításához rendelkezünk térképekkel. A számítástechnika-informatika oktatásához a három számítástechnika szaktanteremben összesen 60 számítógép van rendszerbe állítva, internet lehetőséggel ellátva. A testnevelési szertár is rendelkezik a szükséges eszközökkel. Évente az eszközjegyzék alapján (X.30-ig) a munkaközösség-vezetők, a szaktanárok, a kollégiumigazgató, a napközis nevelő felmérik a nevelő- oktató munkát segítő eszközöket és felszereléseket, majd a véleményeket egyeztetik. Ügyelni kell arra, hogy ne sérüljön egyik tantárgy, csoport érdeke sem, arányos elosztásra kell törekednünk.

69


10. I.       

AZ ÉVES MUNKATERVÜNK ALAPELVEI

AZ INTÉZMÉNY ÉVES MUNKATERVÉBEN HATÁROZZUK MEG

A tanítás nélküli munkanapokat; Az ünnepélyek, közös szentmisék, versenyek rendjét; A szülői értekezletek, fogadóórák rendjét; A nevelési és osztályozó értekezletek rendjét; A nyílt nap rendjét; Az intézménybe való felvétel időpontját; A művészeti oktatásban a hangversenyek időpontjai, a képzőművészeti kiállítások, a félévi és év végi beszámolók rendjét. II.

AZ INTÉZMÉNY HAGYOMÁNYAI

Az intézmény hagyományainak ápolása, elmélyítése minden tanuló joga és kötelessége, mely fontos eszköze a nevelésnek. Az intézmény hagyományainak kialakításában a vallásos nevelésre törekszik. A hagyományok továbbadásának módja:  Minden új növendékünkkel szeptemberben osztályfőnöke ismerteti a piarista rend hagyományait, a házirendet, az iskola történetét és szokásait. Az ehhez szükséges írásos anyagot az iskolavezetés bocsátja rendelkezésre.  A vallásos, egyházias élet fontos helyet foglal el az iskolai nevelőmunkában. A tanórákon kívül a diákmise, a bűnbánat, a rekollekció és lelkigyakorlat, az elsőáldozásra és a bérmálkozásra való felkészítés a katolikus iskola jellegből adódik.  Nemzeti emléknapjainkról iskolai ünnepély keretében vagy foglalkozáson, tanítási órákon tartunk megemlékezést.  Helyet adunk az érettségi és öregdiák-találkozók számára, tanórán kívüli előadásokra is meghívjuk végzett diákjainkat.  A tanév a tanévnyitó szentmisével (Veni Sancte) kezdődik, és tanévzáró szentmisével (Te Deum) fejeződik be.  A tanév beosztása miniszteri rendelet alapján történik.  A tanítási napok: hétfőtől - péntekig (rendkívüli eset miatt kimaradt tanítási napokat előzetes egyeztetés után szombati napon is lehet pótolni).  Tanítási napnak számít a munkaterv szerinti tanulmányi kirándulások napja, lelkinap és minden olyan nap, amelyen a tanulóknak kötelező részt venni. Az év végi osztálykirándulás, a nyári és évközi túrák a közösség fejlődését szolgálja, ezért fontos, hogy lehetőleg minden tanuló vegyen rajta részt. Ezek a programok nem ingyenesek. A kirándulások költségének felső határát mindig az osztály szülői közössége szabja meg. Akik ezeken az osztályprogramokon indokoltan nem vesznek részt, azok számára kötelező iskolai foglalkozásokat tartunk.  A tanítás kezdete előtt tíz perccel a tanulók az osztályteremben találkoznak az osztályfőnökkel.  Napi ima: a tanulók a tanítás kezdetén az osztályfőnökökkel, a tanítás végén az utolsó órát tanító pedagógussal közösen imádkoznak.  A diákmisén a tanév rendje szerint meghatározott évfolyam van jelen. A résztvevő gyerekek olvassák fel az olvasmányt, könyörgést. Előtte (hittan, valamint osztályfőnöki órán) az osztály közösen készül a szentmisére.  A művészeti iskolában a félévi, év végi vizsgákon kívül rendezvényeken, kiállításokon képviselik az iskolát a tanulók.  A tanulók ünnepi viselete: fehér ing, sötét nadrág.  Iskolacímerünk: Címerként a Piarista Tartományfőnökség címere használatos.  Az iskolai évkönyv: Az iskola évkönyvet vezet, mely a tanév jelentős eseményeit rögzíti. Az osztályfőnökök, munkaközösség-vezetők kötelessége segíteni az évkönyv elkészítését, beszámolójuk leadásával. Az iskolai évkönyvet a diákok megveszik.

70


A tanév jeles napjai évről évre visszatérnek az iskola életében. III.

ÜNNEPEINK

augusztus 25.

Kalazanci Szent József ünnepe

szeptember szeptember 12. szeptember 24.

Veni, Sancte Mária névnapja Szt. Gellért – a katolikus iskolák napja

október 6. október 8. október 16. október 23.

Aradi vértanúk Magyarok Nagyasszonya Megemlékezés Dugonics Andrásra az 1956-os forradalom és szabadságharc

november 1. november 2. november 25.

Mindenszentek Halottak napja Kalazanci Szent József pártfogásának napja (Patrocínium)

december 8. december

Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása Adventi gyertyagyújtások, karácsony

január 18.

Árpád házi Szt. Margit

február 2. február 25. február-március

Gyertyaszentelő Boldogasszony kommunizmus áldozatainak emléknapja nagyböjt, húsvét

március 15. március 25.

Az 1848-as forradalom és szabadságharc Gyümölcsoltó Boldogasszony

április 16.

holokauszt áldozatainak emléknapja

május-június június 4. június

pünkösd nemzeti összetartozás napja Te Deum

71


11.

A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK

I.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM BEVEZETÉSE

Az intézmény első ízben 2004/2005-ös tanévben szervezi meg nevelő és oktató munkáját e Pedagógiai program alapján az iskola 7. és 9. évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Ennek a pedagógiai programnak az érvényességi ideje nyolc tanévre szólt. Az intézményben történt struktúraváltás, illetve a törvényi változások miatt a 2007/2008-as tanévben a dokumentumot tantestületünk átdolgozta. Az új pedagógiai program bevezetésére a 2008/2009-es tanévben kerül sor. A TÁMOP 3.1.4. pályázati program, a Kompetencia alapú oktatás bevezetése fenntarthatósága miatt a dokumentumot a tantestület átdolgozta. Az új pedagógiai program bevezetésére a 2010/2011-es tanévben kerül sor.

II. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSÁNAK MÓDJA A tárgyi programok, helyi tantervek módosítása az érintett munkaközösség határozatával történik. Amennyiben a módosítás a pedagógiai program egyéb fejezeteit változatlanul hagyja, a munkaközösség-vezetőnek ezt a módosítást az igazgató elé kell terjesztenie (pl. éves munkaterv formájában). A változtatás akkor emelkedik érvényerőre, ha a munkaközösség-vezető azt írásban is rögzítetten csatolja a régi program mellé, a változtatás mellett feltüntetetve az indoklást is. A módosítási javaslatot tehet:  az iskola igazgatója;  a nevelőtestület bármely tagja;  a nevelők szakmai munkaközösségei;  az iskola fenntartója.  A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosítás lehetséges indokai:  A törvényi előírások változása  Az iskolafenntartó írásbeli kérelme  A szülői szervezet (SZMK) írásbeli kérelme  A diákönkormányzat (DÖK) írásbeli kérelme  A munkaközösségek írásbeli kérelme III. A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja az alábbiak szerint:  tanév végén minden tantárgyból fel kell mérni, hogy a helyi tanterv szerinti oktatásban részt vevő tanulók az előírt tantervi követelményeket milyen szinten teljesítik;  az igazgató a szakmai munkaközösségekkel folytatott megbeszélés és a munkaközösség-vezetők írásbeli beszámolója alapján év végi beszámolójában értékeli a pedagógiai program megvalósulását. IV. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁ TÉTELE A nevelési, illetve pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni a 44.§/ 2. és 45.§/3 pontjának értelmében. A pedagógiai program 1-1 példánya hozzáférhető az iskola fenntartójánál, intézmény vezetőjénél, az irattárban, továbbá hozzáférhető az Intézmény honlapján.

72


12.

MELLÉKLETEK

MELLÉKLETEK 1. SZ. MELLÉKLET: GIMNÁZIUM HELYI TANTERVE 2. SZ. MELLÉKLET: SZAKKÖZÉPISKOLA HELYI TANTERVE 3. SZ. MELLÉKLET: ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE 4. SZ. MELLÉKLET: A KOLLÉGIUM NEVELÉSI TERVE 5. SZ. MELLÉKLET: MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 6. SZ. MELLÉKLET: A NEVELÉST, OKTATÁST SEGÍTŐ FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 6. SZ. MELLÉKLET: JEGYZŐKÖNYVEK A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRÓL 7. SZ. MELLÉKLET: IKT FEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV 8. SZ. MELLÉKLET: AZ INTÉZMÉNY ÉVES MUNKATERVE 9. SZ. MELLÉKLET: A GIMNÁZIUM TÁMOP 3.1.4-ES PROJEKTBEN VÁLLALT NEVELÉSIOKTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEI

73


B. RÉSZ – HELYI TANTERV

13. I.

A GIMNÁZIUM TANTÁRGYI RENDSZERE, ÓRATERVE

HAT ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS ÓRAHÁLÓJA 7.

8.

9.

10.

11.

12.

Össz

Magyar

3

4

4

4

4

4

23

Történelem, társ.ism.

2

2

2

2

3

3

14

Hittan

2

2

2

2

2

2

12

1.nyelv (angol, német)

4

4

4

3

3

3

21

3

3

3

4

13

4

24

2.nyelv Matematika

5

5

3

3

4

Fizika

2

1

2

2

2

Kémia

1

2

2

2

Biológia

2

1

Földrajz

1

2

2

2

7

Ének-zene

1

1

1

1

4

Vizuális kultúra

1

1

1

1

4

7

2

2

Dráma/Média ism.

1

Művészetek

2

Informatika

1

1

1

Életvitel

1

Testnevelés

5

5

5

5

Ofő

1

1

1

II.

32

32

2

1 2

1

4 4 2

5

5

30

1

1

1

6

4

4

4

4

16

37

38

36

35

210

NÉGY ÉVFOLYAMOS ÁLTALÁNOS KÉPZÉS ÓRAHÁLÓJA 9.

10.

11.

12.

Össz

Magyar

4

4

4

4

16


2

2

3

3

10

Hittan(erkölcstan, etika)

2

2

2

2

8

1.nyelv (angol, német) 2.nyelv (latin, olasz, angol, német)

4

3

3

3

13

3

3

3

4

13

Matematika

3

3

4

4

14

Fizika

2

2

2

Kémia

2

2

Biológia

9

1

Emelt szintű tárgyak Tanuló heti óraszám

9

2

74

6 4

2

2

6


Földrajz

2

2

4

Ének-zene

1

1

2

Vizuális kultúra

1

1

2

Dráma/Média ism.

1

1

Művészetek Informatika

2 1

2

1

4 2

Életvitel

1

1

Testnevelés

5

5

5

5

20

Ofő

1

1

1

1

4

Emelt szintű tárgyak

2

2

4

4

16

Tanuló heti óraszám

35

36

35

35

146

III.

NÉGY ÉVFOLYAMOS SPORT OSZTÁLY ÓRAHÁLÓJA 9.

10.

11.

12.

Össz

Magyar

4

4

4

4

16


2

2

3

3

10

Hittan(erkölcstan, etika)

2

2

2

2

8

1.nyelv (angol, német) 2.nyelv (latin, olasz, angol, német)

4

3

3

3

13

3

3

3

4

13

Matematika

3

3

4

4

14

Fizika

2

2

2

Kémia

2

2

Biológia

2

6 4

2

2

6

Földrajz

2

2

4

Ének-zene

1

1

2

Vizuális kultúra

1

1

2

Dráma/Média ism.

1

1

Művészetek Informatika

2 1

2

1

4 2

Életvitel

1

1

Testnevelés

5

5

5

5

5

Ofő

1

1

1

1

4

4

4

8 1 1

35

35

141

Emelt szintű tárgyak Sporttörténet Sportágismeret

1 1

Sportismeret Tanuló heti óraszáma

1 35

36

75


IV.

A VÁLASZTHATÓ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK

Középszintű felkészítés: az órahálóban megjelölt összes tantárgynál. Az alábbi tárgyakból mindig indul emelt szintű képzés:  matematika,  magyar nyelv és irodalom,  történelem,  biológia,  kémia. Az alábbi tárgyakból elegendő létszám (8 fő) esetén indul emelt szintű képzés:  földrajz ;  fizika;  (amennyiben a fentiekből nem jön össze elegendő létszám, az iskola törekszik arra, hogy szakkörök indításával segítse a fenti tárgyakból történő felkészülést). V.

VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, VALAMINT A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI

Első idegen nyelvként választható: angol, német nyelvek. Második idegen nyelvként választható: angol, német, latin, olasz nyelvek. 9. évfolyamon összevont csoportokkal kötelezően választható média vagy dráma tantárgy. Emelt szintű választható tantárgyak: 9., 10. évfolyamon:  matematika  fizika  kémia  biológia  történelem Hat évfolyamos képzésben 9., 10. évfolyamon kötelező két emelt szintű tantárgy választása. Négy évfolyamos általános képzésben 9., 10. évfolyamon kötelező vagy egy emelt szintű tantárgy választása vagy informatika- gépírás vagy felzárkóztató óra választása. Csoportok indításának feltétele: 8 fő. 11., 12. évfolyamon  a jelentkezések függvényében indítunk emelt szintű képzést az egyes oktatott tárgyakból  Létszámkorlát nélkül indítunk biológia és kémia tantárgyból. A többi tantárgynál a csoportok indításának feltétele 8 fő.  Művészetek tantárgy keretén belül Média és Dráma kötelezően választható Választás rendje a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 15 § alapján történik. Természettudományi laborgyakorlatok 7., 8. évfolyamon Az fenti óratervekben szereplő többletórákat a diák illetve a szülei a beiratkozáskor tudomásul veszik és ezzel el is fogadják. A nyelvek választásakor és gimnáziumban az emelt szintű tárgyak választásakor a diákok és szüleik külön nyilatkoznak.

76


Szabadon választható tanórán kívüli foglalkozások az alábbi tantárgyakból megfelelő létszám esetén indulnak: földrajz, biológia, kémia, fizika, informatika, történelem

VI. CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI: 7., 8. évfolyamon: magyar, matematika, természettudományi laborgyakorlatok. A csoportbontás a matematika képességszint alapján történik. Informatika, rajz: osztályonként két csoportban (létszámtól függően) Idegen nyelv: nyelvek és szintek szerint csoportokban (angol, német, latin és olasz nyelvi csoportok) Hittan: ha az osztály tagjai hitüket tekintve nagyon heterogének, akkor csoportbontásban Testnevelés: az általános tantervű négy évfolyamos és a hat évfolyamos képzés esetén a csoportbontás nemek szerint történik a délelőtti 3 órában. A sportosztály esetén létszámtól és a diákok által választott sportok függvényében vagy nemek szerint vagy sportágak szerint történik mind az 5 órán.

VII.

MINDENNAPOS TESTNEVELÉS SZERVEZÉSE

A hat évfolyamos és a négy évfolyamos képzés során a délelőtti órarendben 3 testnevelés órát építünk be. A heti 5 órához szükséges további két óráról a diákoktól igazolás ellenében felmentést kapnak. Akik nem járnak valamilyen edzésre, a gimnáziumban megszervezett tömegsport foglalkozásokon kell részt venniük. Mindkét képzésben első tanévük első félévben kötelező néptánc heti 2 órában. A négy évfolyamos sportosztály estében mind az 5 testnevelés óra a délelőtti órarendbe kerül. A sporttagozaton minden tanuló köteles egyesületben sportolni, vagy az iskolai sportkörök közül legalább egynek munkájában rendszeresen részt venni.

VIII.

AZ ALKALMAZOTT SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK

Az oktatás-nevelés terén az adott tantárgy pedagógusától változatos módszereket várunk el. Az adott munkaközösség határozza meg, mely módszert, milyen évfolyamon, milyen gyakorisággal alkalmaz. Az iskola sajátossága és különleges hagyománya a szabadidős programokban megvalósuló pedagógia: a kirándulások, túrák, osztályprogramok. Ennek pedagógiájáról, hatásáról, közösségformáló erejéről külön – belső – dokumentumban írunk.

IX.

SZABADON VÁLASZTHATÓ TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK Énekkar Szakkörök: biológia fizika földrajz informatika kémia latin sakk történelem Sportkörök, a mindennapos testneveléshez kapcsolódóan: atlétika labdarúgás szabadidősportok Bérmálkozási előkészítő

77


Gyógyúszás iskolaorvosi javaslatra szülői nyilatkozattal lehet jelentkezni Művészeti foglalkozások A fenti szabadon választott tantárgyak és foglalkozásoknál amennyiben több tanár is tart hasonló kurzust, a diák szabadon jelentkezhet bármelyikre. A részvételhez az adott szaktanár és az osztályfőnök aláírásán kívül a szülő aláírása is szükséges.

78


14.

TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK

Iskolánk a helyi tantervek összeállításához a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékleteként megjelent, OFI által kidolgozott kerettantervet használta fel. A szabadon választható órakeretben tanított tantárgyak tananyagai és követelmények: 1. sz. melléklet Kötelező tanórai foglalkozás: hittan (2 óra/hét) emelt szintű tárgyak (2 óra/hét; 11., 12. évfolyamon természettudományi tantárgyakból és informatikából 3 óra/hét) sportismeret, sportágismeret, sporttörténet (1 óra/hét) Nem kötelező tanórai foglalkozás laborgyakorlat 7.,8. évfolyamon (biológia, kémia, fizika, földrajz) 2 óra/hét, tantárgyakként tömbösítve

79


15. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Az egyes tantárgyakhoz és modulokhoz alkalmazott tankönyvek, segédletek és taneszközök kiválasztását a megfelelő munkaközösségek végzik, és az igazgató hagyja jóvá. A kiválasztás szempontjai:  azonos tantárgynál azonos tankönyvcsaládot választunk;  jól tanítható-tanulható legyen, tanulásra ösztönző;  esztétikus intézményünk elveinek, céljainak leginkább megfelelő szellemiségű tankönyveket választunk;  lehetőleg olcsó legyen.

16. I.

II.

AZ ISKOLÁBAN ALKALMAZOTT SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK

TÉMAHETEK - nyelvi témahét (német nyelv) 2* 1 hét, német cserekapcsolat - Szeged Témahét (összevont helytörténeti, művészeti, természettudományi) Három nap tanórán kívüli foglalkozások megtervezésével Tanév második félévében tanév rendje szerint; évfolyamonként, csoportbontásban

PROJEKTMUNKA média 9. évfolyamon

80


17.

A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSA AZ INTÉZMÉNYBEN

A fejlesztési területek, nevelési célok a teljes iskolai nevelési oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, így láthatják a pedagógiai folyamatok egészét. Olyan területek egymástól független és összehangolt fejlesztését jelentik, amely a nevelési folyamat alapvető célját képezi, jóllehet konkrét tantárgy formájában nem kerül megjelenítésre a kerettantervek között. A fejlesztések azonban alapfeladat egy egészséges és jól működő társadalom kialakításához. Erkölcsi nevelés: Alapvető célja, a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselet felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése. A pedagógus, sőt azon túl az iskola minden dolgozója – különösen egyházi intézetben – saját magatartásával viselkedésével öltözködésével példaként szolgál az iskola tanulói számára. Minden egyéb nevelési cél csak ezen az alapon bontakoztatható ki. A hitelesség kérdése megkerülhetetlen. A társadalmi viselkedés általános szabályai a keresztény értékrend átadása, hagyományozódása minden tantárgy tanítási órájához hozzátartozik, az említett tanári viselkedésformákon túl az iskolai, órai rend megszervezésében, kommunikációban, kiszámíthatóságban. Konkrét területként az erkölcsi neveléshez a hittan, az erkölcstan, valamint az osztályfőnöki foglalkozások anyaga kapcsolódik, továbbá a hivatalos és nem hivatalos iskolai rendezvények vonatkozásában, minden esetben fő üzenetként kell, hogy megfogalmazásra kerüljenek az erkölcsi neveléssel, s ennek céljaival összhangban lévő üzenetek. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés: A tanulók ismerjék meg a nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Intézményünk kiemelt céljai közé tartozik ez a terület, az iskolavezetés alapvető filozófiája az, hogy csak egészséges és szilárd nemzeti öntudattal, és lokálpatrióta érzelmekkel építhető a jövő, mind szűkebb, mind tágabb pátriánkban. A tanulókat körülvevő fizikai környezetnek ezt kell sugároznia, ezért az intézmény közösségi tereinek ilyen jellegű dekorálása, díszítése alapfeladat. A magyar, a történelem, a földrajz és az osztályfőnöki órákhoz kapcsolódó közvetlen formában – e terület fejlesztése. Ezen túl minden iskolai rendezvény, nemzeti ünnepektől az osztálykirándulások megszervezéséig, az itt elérni kívánt célok jegyében történnek. Az intézmény igyekszik megragadni saját lehetőségein túl, minden olyan pályázati formát, amelyből ezek a feladatok finanszírozhatók. Állampolgárságra, demokráciára nevelés: A demokratikus jogállam működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot, kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. A közügyekben való részvétel a megfelelő tájékozottság és megalapozott ismeretek alapján, a nyugati típusú demokráciákban az állami és társadalmi élet mozgatórúgója. Erre kötelességünk felkészíteni tanulóinkat. Miután az e témakörben tárgyalt területek sok szállal kapcsolódnak egymáshoz, demokráciát működtető öntudatos állampolgár nevelése nagyban kapcsolódik az itt tárgyalt témakörök összhangjához. Célunk, hogy olyan törvénytisztelő és ismerő generációkat neveljünk, amelyek állampolgári kötelezettségük alapján országunkban biztosítják a demokratikus működés feltételeit. A témakörök alapvetően történelem és az osztályfőnöki órák anyagához tartoznak, amelynek keretében a lehetőségek szerint, különböző hivatalok meglátogatását tervezhetjük, ahol a tanulóink információt nyerhetnek arra vonatkozóan, hogy milyen állampolgári jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, és ezeket hogyan alkalmazhatják. Az önismeret és társas kultúra fejlesztése: Az önismeret − mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló fejlődés fejlesztő képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Az ember társas lény, de az csak akkor gyakorolható megfelelően, ha saját személyiségének ismerete megfelelő alapot nyújt hozzá. Jelen terület fejlesztése alapvetően osztályfőnöki feladat, az osztályfőnöki órák anyagának része kell, hogy legyen, ezen kívül az iskola megragad minden olyan lehetőséget, akár nem hivatalos keretek között is, amelyek ezen célok fejlesztését szolgálják.

81


Családi életre nevelés: A családnak kiemelkedő jelentősége van, a gyerekek, a fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének, testi-lelki egészségének, közösségi létének kialakításában. A család a társadalom építőköve. A biológia és az osztályfőnöki órák anyagához tartozó terület, valamint azokon túl minden olyan rendezvény célját és anyagát képezhető fejlesztési terület, ahol akár saját pedagógusi előadás formájában, akár iskolaorvos, védőnő, pszichológus, családsegítő szolgálat munkatársai által történt ismertető előadás olyan eszköz lehet, amely a családi életre való nevelés vonatkozásában megkerülhetetlen. Ebben a kérdéskörben az iskolában foglalkoznia kell, a szexuális kultúra kérdésével is, amely az osztályfőnöki tananyag része és iskolánk orvosa, vagy védőnője közreműködésével kerül megszervezésre. A testi és lelki egészségre nevelés: Az egészsége életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A magyar nyelvben az egészség a teljességre utal, amely tartalmazza a megfelelő fizikai, és mentális állapotot. Meggyőződésünk, hogy a kettő nem független egymástól, ezért fejlesztése is csak együttesen lehet eredményes. E témakörhöz a testnevelés, a biológia, az osztályfőnöki, a művészeti tantárgyak tartoznak. Azon kívül minden adódó lehetőség esetén olyan szakkör és foglalkozás, amely az e témakörben jelentkező célok megvalósítását szolgálja. Intézményünkben tanulói foglalkozásokon kívül lehetőség van a Diáksportegyesület keretein belül többfajta sportolási lehetőséget is választani, ezeken kívül éves rendszerességgel sport táborok szervezése is történik. Ide tartozik még a meghatározott előírások alapján a tanulók egészségügyi szűrése, és heti rendszerességgel orvosi rendelés és védőnői jelenlét és az iskolai mentálhigiénés szakember biztosítása az iskola területén. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség: A Nemzeti Alaptanterv ösztönzi a személyiségfejlesztő, nevelő oktatást, melynek része az akadályozott hátrányban lévő fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok meghatározása. Keresztény értékrendből fakadóan a Jézusi tanítás értelmében feladatunk, a másokért való munka, amely akkor teljesedik ki igazán, ha azt a tanuló teljesen önkéntes alapon saját meggyőződéséből teszi. Hagyomány intézményünkben legalább évi egyszeri alkalommal a kiserdő kitakarítása, melyet a DALERD Zrt segítségével végzünk el. Különlegesség a TESZI keretein belül a segítő diákok rendszere. Fenntarthatóság, környezettudatosság: A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát, a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen megújulási képességükre tekintettel használni. Jövőnk szempontjából alapvető témakör: Meggyőződésünk, hogy a 21. század nagy kihívása az energiagazdálkodás kérdése. Intézményünk példamutatással is igyekszik elől járni ebben a témakörben, minden olyan pályázati lehetőséget megragad, amely az energiafelhasználás csökkentését és a környezettudatosságot szolgálja. Nyilván, hogy ezeknek a témaköröknek jelentős területe a természettudományos tantárgyak anyagai közé tartozik, biológia, kémia, fizika órákon az adott anyaghoz kapcsolódóan igyekszünk megvilágítani a szükséges ismereteket erre vonatkozóan. A gyakorlatban ezt a célt szolgálja a Természettudományos Témahét és a Zöldár, valamint a rendszeresen megszervezett elektronikai hulladékok gyűjtése és a papírgyűjtések is. Pályaorientáció: Az iskolának – a tanuló életkorához igazodva , és lehetőségéhez képest – átfogó képek kell nyújtani a munka világáról. Intézményünk jellegéből fakadóan, a pályaorientáció a mindennapok része. A tanulók látókörének szélesítése, a munka világának kellő, alapos és széles körű bemutatása segítséget nyújthat a pályaválasztáshoz. Tanulmányi kirándulások szervezése, gyárlátogatás, képzésformákhoz és fakultációkhoz köthető ismeretterjesztő előadás iskolánk életében föllelhető programnak számít, amelyre a későbbiekben is figyelmet fogunk fordítani. Gazdasági és pénzügyi nevelés: A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie, a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életében meghatározó gazdasági- pénzügyi intézményekről és folyamatokról. A tanulás tanítása:

82


A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, útbaigazítást adjon, a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban.

18.

AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI

Ha a tanuló a tanév követelményeit teljesítette automatikusan a következő évfolyamba léphet, beiratkoznia nem kell. A nevelőtestület döntése a tanuló magasabb évfolyamra lépéséről A tanulók félévkor és évvégén és osztályzatokkal történő értékelést kapnak. A magasabb évfolyamba lépés feltétele, hogy a tanulónak ne legyen egyetlen tantárgyból sem elégtelen (1) osztályzata. Az elégséges osztályzat elérését a pedagógus javaslata alapozza meg. A nevelőtestületnek joga van a tanuló javára dönteni, ha a tantárgyi érdemjegyek átlaga alapján a tanuló jobb eredményt ért el, mint az elégtelen, de a pedagógus nem javasolja a továbblépést. Amennyiben a tanuló egy, vagy két tantárgyból elégtelen osztályzatot kap, automatikusan javítóvizsgát tehet. Kettőnél több tantárgyból elégtelen osztályzat esetén a nevelőtestület minden kötelezettség nélküli mérlegelési jogkörébe tartozik annak elbírálása, hogy engedi-e a tanulót javítóvizsgára. Nevelőtestületi döntés eredményeképpen több tantárgyi elégtelen esetén is tehet javítóvizsgát a tanuló. Amennyiben a tanuló egész évi hiányzásai (igazolt és igazolatlan együtt) meghaladják a 250 órát, alapértelmezésben a tanuló nem kaphat év végén osztályzatot. Ebben az esetben a tanuló osztályozó vizsgát köteles tenni. Az osztályozó és javítóvizsga időpontját a nevelőtestület véleményének kikérésével az igazgató jelöli ki. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne. Az engedély megadásáról a szülő kérésére az igazgató dönt. A szülő kérésére az első-negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését.

19.

ÁTVÉTEL MÁS ISKOLÁBÓL

Szülői kérésre – amennyiben van szabad hely az adott évfolyamon – átvételi lehetőséget biztosítunk elsősorban a 7-9. évfolyamon. Magasabb évfolyamon csak indokolt esetben engedélyezzük az átvételi eljárás megindítását, ugyanis ekkorra az osztályközösségek kialakulnak, fixálódnak. Az átvételi eljárás során írásbeli dolgozatot kell írnia a jelentkezőnek matematikából és magyar nyelvből; ha szükséges, akkor idegen nyelvből és hittanból is. Sikeres írásbeli esetén a jelentkező tanulót és a szülőt szóbeli beszélgetésre hívjuk: ennek célja, hogy még jobban kiderüljön, hogy a Piarista Gimnázium a jelentkező számára megfelelő iskola. Amennyiben az írásbeli eredménye alapján az adott évfolyamra nem férne be a jelentkező, ám a szóbeli összképe alapján jó lehet számára a Piarista Gimnázium, lehetőség van – törvényi- és egyéb feltételek megléte esetén – a szülők és az iskolavezetés megegyezésével az eggyel alacsonyabb évfolyamba bekerülni.

83


20.

AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS ÉS ÉRTÉKELÉS

Az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei továbbá a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Beszámoltatás, az ismeretek számonkérése Az iskola pedagógusai nevelő-oktató munkájuk során folyamatos, jól megtervezett és szervezett ellenőrzésre törekednek annak érdekében, hogy saját munkájuk hatékonyságát és a tanulók felkészültségét értékeljék. A folyamatos információszerzés az intellektuális teljesítményeken kívül kiterjed a személyiség más szféráira is, a tanulók személyiségének egészére. Tanulói teljesítmény-vizsgálatok: az egyes pedagógusok belátásuk szerint végeznek tanított tantárgyaikban a megfelelő gyakoriságú ellenőrzést, megfelelő gyakoriságú az ellenőrzés, ha a kis óraszámú tantárgyakban is átlagban legalább havi egy érdemjegyet kapnak a tanulók. A számonkérés formái: Szóbeli: Írásbeli:

felelet kiselőadás órai munka házi dolgozat röpdolgozat (felelet értékű) témazáró dolgozat*

* minden téma lezárásakor. A pedagógus köteles egy héttel az íratás előtt bejelenteni (a naplóban jelezni). Egy tanítási napon nem célszerű egy csoportnál két tantárgynál többől íratni. Az értékelés érdemjegyei és tartalma: Jeles - ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni is képes Jó - ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv követelményeit, tudását kisebb bizonytalanságokkal alkalmazni is tudja Közepes - ha a tanuló a követelményeket pontatlanul, több hibával, felszínesen teljesíti, tudását csak nevelői segítséggel tudja alkalmazni. Elégséges - ha a tanuló a tantervnek csak minimális, a továbbhaladáshoz éppen elegendő részét sajátította el, kizárólag nevelői segítséggel képes önálló munkavégzésre Elégtelen - ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem sajátította el, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz szükséges ismeretekkel, önálló munkavégzésre nevelői segítséggel sem képes. Az érdemjegyek bejegyzése, értékük rangsora A tanuló érdemjegyét minden esetben be kell jegyezni az osztálynaplóba. Az osztályfőnök rendszeresen ellenőrzi, hogy az érdemjegyek megegyeznek-e a tanulók tájékoztató füzetével. Így a szülők megfelelően figyelemmel tudják kísérni gyermekeik tanulmányi eredményeit. A legfajsúlyosabb érdemjegyek a témazárók jegyei, a szorgalmi, a gyűjtőmunka, stb. jegyei a legkevésbé fajsúlyosak, a kerekítésnél vesszük figyelembe. A magatartás és szorgalom értékelése

84


A tanulók magatartásának és szorgalmának megállapításának alapja a házirend, amelyet minden év elején ismertetni kell a tanulókkal és a szülőkkel. A tanulók minősítésének jogköre az osztályfőnököt illetve, de a munkában vegyen részt az illető tanulóközösség is és az osztályban tanító pedagógusok javaslattételi jogkörrel. A szorgalom értékelése Példás: Kötelességét jól elvégzi, az órákra lelkiismeretesen készül. Bizonyos tárgyakból többletmunkát is végez. Az órákon aktívan vesz részt. Jó: Kötelességét képességéhez mérten jól elvégzi, az órákra lelkiismeretesen készül, de többletmunkát nem végez. Az órákon inkább csak passzív a jelenléte. Bukásra nem állhat egyetlen tárgyból sem. Változó: Teljesítménye képességéhez mérten ingadozó. Nem törekszik komoly munkára. Sokszor készületlen. Esetleg egy vagy két tárgyból még bukásra is áll. Hanyag: Rendszeresen nem készül órákra. Tanulmányaival nemigen törődik. Teljesítménye lényegesen képessége alatt van. Több tárgyból is bukásra áll. A magatartás értékelése Példás: Az intézmény szabályait megtartja, tanáraival és társaival tisztelettudó. Társait pozitív módon befolyásolja, segítőkész. Közösségi feladatokat szívesen vállal. Jó: Az intézmény szabályait megtartja, tanáraival és társaival tisztelettudó. A közösségben passzív, visszahúzódó. Változó: Vannak – nem túl súlyos – fegyelmi kihágásai. Könnyen befolyásolható negatív irányban. A közösséget nem építi viselkedésével. Akinek igazgatói, osztályfőnöki intője van és/vagy több igazolatlan órája, nem lehet közepesnél jobb a magatartása. Rossz: Sok fegyelmi ütközése van az Intézménnyel, tanáraival. Társait tudatosan negatív irányban befolyásolja. Akinek igazgatói rovója van, nem lehet jobb a magatartás jegye. IV. 6. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Iskolánk nevelőtestülete azt az elvet vallja, hogy a diákok kapjanak rendszeresen házi feladatot. A házi feladat adhatóságának, mennyiségének kérdését véleményezteti a szülőkkel és a diákönkormányzattal. A házi feladat, az otthoni felkészülés célja: Az egyes tantárgyi anyagok elsajátításának könnyítése, gyakorlása Segítség a tanórai munkához A tantárgyakhoz kapcsolódó alapkészségek fejlesztése Fejlődjön a tanulók problémamegoldó képessége A motiváció növelése A tananyaghoz kapcsolódó információk bővítése (Internet és könyvtárhasználat) Az önművelés igényének kialakítása A tanulói teljesítmény javítása A pontosság, a kötelességtudat a rendszeres, önálló munkavégzés fejlesztése A leszakadó, alulteljesítő tanulók felzárkóztatása A tanulási technikák kiépítése Az önálló ismeretszerzés stratégiájának kialakítása, az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése A házi feladatadás alapelvei: A szülőknek joguk van tanácsot kapni abban, hogyan nyújtsanak segítséget gyermeküknek az otthoni munkában. A tanulónak joga van a házi feladat elkészítéséhez szükséges tanári útmutatáshoz. A házi feladatot mindig ellenőrzi, megbeszéli a diákokkal a pedagógus. A szorgalmi házi feladatot a tanár jutalmazza.

85


A házi feladat tartalmát tekintve: Kapcsolódjon az órai munkához, a tantárgyi követelményekhez. Legyen differenciált, személyre szabott, Legyen gyakorló jellegű, érdekes, érdeklődést felkeltő, esetleg szórakoztató, Lehetőség szerint legyen választható, Legyen megfelelően előkészített, Az életkori sajátosságokat figyelembe vevő, Jelenthet intellektuális kihívást.

A házi feladat formáit tekintve lehet: Projekt-munka Egyéni kutatómunka Teszt Prezentáció Gyűjtőmunka Munkafüzeti gyakorlatok Rajz, plakát Feladatmegoldás

Fogalmazvány Programozás Memoriter Versenyfeladatok Rejtvények Szótanulás Kísérlet

A házi feladat korlátai, mennyiségének elvei: Inkább kevesebbet adjunk, de rendszeresen! A szóbeli és írásbeli együttes mennyisége nem lehet túlzó (tantárgyanként 15-45 perc alatt elvégezhető legyen) A fogalmazások maximális hosszát a szaktanár határozza meg az életkori sajátosságokat figyelembe véve. A hosszabb lélegzetű memoritereket, verseket részenként kérjük számon. Nagyobb szünetek előtt, ill. hétvégén annyi gyakorló feladat adható, amennyit általában egy tanórára kapnak a diákok. A kötelező olvasmányok olvasására és a kötelező felszerelésre előző tanév végén hívjuk föl a tanulók figyelmét.

21.

EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK

Célunk: a teremtett világ érték, ennek tisztelete és megőrzése. A környezetért felelős életvitel formálása, diákjaink környezeti erkölcsének, társadalmi-természeti felelősségének megalapozása. Gyakorlati megvalósítását az alábbi szolgálják:  mikrokörnyezet kialakítása  szelektív hulladékgyűjtési akciók  növények, állatok, táj védelme  energiatakarékosság az intézményben és otthon  környezetbarát közlekedés  kötelező tanórai keretben végzett környezeti nevelés  pedagógusok és dolgozók példamutatása Iskolán kívüli tevékenységek is elősegíthetik ezt a munkát:

86


   

szakkörök, táborok, túrák környezetvédelmi akciók előadások és kiállítások látogatások állatkertbe, múzeumba, botanikus kertbe, nemzeti parkba stb.

Környezeti nevelésünk szempontjából is jelentősége van az élményalapú, tevékenységalapú módszerek minél sokoldalúbb alkalmazásának.  projektek  terepgyakorlati módszerek  megfigyelések, mérések, kutató munkák  táborok  természetvédelmi munkák  szelektív hulladékgyűjtés  versenyek  kiállítások rendezése  művészetek szerepe a környezeti nevelésben stb. A környezeti nevelésben osztályfőnökök, szaktanárok, külső szakemberek, intézmények is részt vehetnek.

87


22.

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI

I. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Magyar irodalom 1. Életművek 2. Portrék 3. Látásmódok 4. A kortárs irodalomból 5. Világirodalom 6. Színház- és drámatörténet 7. Az irodalom határterületei 8. Interkulturális megközelítések és regionális kultúra 9. Témák, motívumok 10. Műfajok, poétika 11. Korszakok, stílustörténet Magyar nyelv 1. Ember és nyelv 2. Kommunikáció 3. A magyar nyelv története 4. Nyelv és társadalom 5. A nyelvi szintek 6. A szöveg 7. A retorika alapjai 8. Stílus és jelentés II. TÖRTÉNELEM A történelem tantárgyi tanterv részletesen nevezi meg a közép- és emelt szintű érettségi témaköröket. III.

ANGOL NYELV Personal particulars (About yourself) /Személyes adatok (bemutatkozás) Family/Család Holidays/Nyaralások, vakáció Daily routine/Napirend Housing (Our flat)/Lakásviszonyok (a lakásunk) Hobbies and jobs/Hobbik és foglalkozások Meals/Étkezések Services/Szolgáltatások How to phone?/Hogyan telefonáljunk? Health/Egészség(ügy) Sports/Sport British schools/Brit iskolák Festivals in Britain/Ünnnepek Nagy-britaniában Entertainment (radio, TV, cinema, theatre, music, going out)/Szórakozás Reading (books, magazines, newspapers)/Olvasás(könyvek, újságok) Travelling by car/Utazás gépkocsival Travelling by train and coach/Utazás vonattal és busszal Weather and clothing/Időjárás és öltözködés London Great Britain

88


IV.

NÉMET NYELV Szabadidő, hobby Időjárás Iskola Egészség – betegség Napirend Munka, foglalkozás Divat Ünnepek, ünnepnapok Étkezések Utazás, nyaralás Család Lakás, lakóhely Sport Bevásárlás Média és technika

V. LATIN NYELV Források A vizsgázó nyelvi és tartalmi szempontból egyaránt ismeri legalább az alábbi szerzők egyes eredeti műveit vagy azok részleteit: Marcus Tullius Cicero, Caius Iulius Caesar, Caius, Valerius Catullus, Publius Vergilius Maro, Titus Livius, Quintus Horatius Flaccus, Publius Ovidius Naso, Cornelius Tacitus. A tanuló alapvető ismeretekkel rendelkezik a fenti szerzők eredeti nyelven megismert szövegein túliirodalmi és egyéb működéséről. Kulturális ismeretek A vizsgázó ismeri - a fenti források pontos megértéséhez és értelmezéséhez szükséges földrajzi, történelmi, gazdasági és kultúrtörténeti tudnivalókat, - a latin nyelvű műveltség időbeli és térbeli kiterjedésének kereteit, fontosabb szakaszait, a klasszikus antikvitás mindennapi életét, - életkörülményeit (lakás, öltözködés, étkezés, család, szórakozóhelyek), a társadalmi érintkezés szokásait (társadalmi rétegek, államszervezet, közigazgatás), az adott társadalom alapértékeit, a fontosabb ünnepeket és rítusokat (áldozatbemutatás, jóslás), - e kulturális értékeknek korunkra és az egyetemes magyar kultúrára gyakorolt hatását, e kapcsolatrendszernek az általa megismert forrásokhoz köthető egyedi elemeit. Nyelvtani ismeretek - A vizsgázó képes az adott latin szövegben előforduló lexikai elemek és nyelvi struktúrák pontos felismerésére, utóbbiak elemzésére, valamint képzésük, szerkesztésük bemutatására. - A vizsgázó ismeri és tudja képezni a latin leíró nyelvtan alaktanának szabályos és rendhagyó alakjait, ismeri és képes alkalmazni a mondattan fontosabb szabályait. Alaktan - Az öt declinatio az i-tövűség általános szabályaival - Vocativus - Locativus - Melléknévfokozás (a kivételek közül: -er végűek; 6 -ilis végű; bonus, malus, magnus, parvus, multus) - Adverbiumok képzése és fokozása (a kivételek közül: -er végű melléknevek; 6-ilis végű; bonus, malus, magnus, parvus, multus adverbiumai)

89


-

-

Névmások: személyes, visszaható, birtokos, mutató névmások közül hic haec hoc, iste ista istud, ille illa illud, is ea id, idem eadem idem, ipse ipsa ipsum, vonatkozó névmás, kérdő névmások közül quis quid, Számnevek közül: unus -a -um, duo duae duo, tres tria, mille (milia) Névmási genitivusszal és dativusszal járó szavak A négy coniugatio Deponens igék Semideponens igék Körülírt igeragozás Rendhagyó igék közül: sum, possum, eo, fero, volo Szóalkotás (prefixumok, suffixumok)

Mondattan - Mondatrészek és azok kapcsolatai: állítmány (és „összetett állítmány”), alany, állapothatározó (attributum praedicativum, appositio praedicativa, participium coniunctum) - Az esettan leggyakoribb elemei (az eset használata és nem a terminus felől közelítve): genitivus subiectivus, obiectivus, partitivus; dativus commodi, incommodi, finalis; ablativus loci, temporis, rei efficientis, auctoris, comparationis, mensurae - Az igemódok jelentése - Igenevek és igeneves szerkezetek - A consecutio temporum általános szabályrendszere - Alanyi és tárgyi mellékmondatok: kijelentő, kérdő, célzatos - Célhatározói mellékmondat, következményes mellékmondat - Feltételes mellékmondat - Az ut és cum kötőszó - A vizsgázó képes ismert latin szövegből kiemelni és bemutatni a szövegek pontos megértését szolgáló stilisztikai fogalmakat és jelenségeket: anakronizmus, archaismus, asyndeton, értelem szerinti egyeztetés (constructio ad intellectum), ellipsis, jelzőcsere (enallage), hendiadyoin, in medias res, metaphora, metonimia, pars pro toto, relatív mondatfűzés, zeugma. Alapszókincs Az alapszókincs megegyezik a központi követelményrendszerben megadott alapszókinccsel. VI.

OLASZ NYELV 1. Una mia giornata 2. Abbigliamento, vestirsi moda 3. Tempo, stagioni 4.Viaggio, gita 5. Feste in famiglia 6. Pasti 7. Casa, appartamento 8. Scuola, materie, progetti per il futuro 9. Famiglia 10. Vacanze 11. Passatempo, hobby 12. Traffico, mezzi di trasporto 13. Sport, vita sana 14. Città o campagna 15. Technologia 16. Amicizia, fare conoscenze 17. Il tempo 18.Io, autobiografia

90


VII. VIII.

MATEMATIKA Halmazok, halmazműveletek. Számhalmazok, számelméleti ismeretek. Hatványozás fogalma racionális kitevő esetén. A hatványozás azonosságai. Nevezetes azonosságok, műveletek betűkifejezésekkel. Másodfokú és másodfokúra visszavezethető magasabb fokú egyenletek és egyenletrendszerek. A négyzetgyök és az n-dik gyök fogalma és azonosságai. Műveletek gyökös kifejezésekkel. Gyökös egyenletek. A logaritmus fogalma és azonosságai. Exponenciális és logaritmikus egyenletek. A függvény fogalma és az alapfüggvények ábrázolása, jellemzése. Függvény transzformációk. A számtani sorozat, az n. tag és az első n elem összege. A mértani sorozat, az n. tag és az első n elem összege. A kamatos kamat. Geometriai alapfogalmak, egyszerű mértani helyek. Geometriai transzformációk. A háromszögek egybevágóságának és hasonlóságának alapesetei Háromszögekre vonatkozó ismeretek, definíciók és tételek. Négyszögek csoportosítása és tulajdonságaik. A sokszögek átlói és szögei. A szabályos sokszög. A kör és részei. Terület és kerületszámítás. Thalész tétel. Térbeli alakzatok ismerete, térfogat és felszín meghatározása. (hasáb, henger, gúla, kúp, csonkagúla, csonkakúp, gömb) Vektor fogalma, műveletek vektorokkal. Vektorkoordináták. A szögfüggvények értelmezése a derékszögű háromszögben. Nevezetes szögek szögfüggvényei. Összefüggések a szögfüggvények között. A szögfüggvények fogalmának általánosítása. A szinusz és koszinusztétel alkalmazása. Trigonometrikus egyenletek. Koordinátageometria. Egyenes és kör egyenlete. Kombinatorikai alapfogalmak: permutáció, variáció, kombináció. Gráfok. Leíró statisztika. Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, ábrázolása. Nagy adathalmazok jellemzői, adattömörítés. Az átlagtól való eltérés mértéke. Valószínűségszámítás. A Laplace-modell ismerete. FIZIKA Az egyenes vonalú egyenletes mozgás A gyorsuló mozgás vizsgálata A körmozgás A rezgőmozgás Munka, energia, teljesítmény Hőtágulás Gáztörvények Halmazállapot-változások Energiaátalakulási folyamatok Elektrosztatika Magnetosztatika Mozgási indukció Elektromágneses hullámok Geometriai optika Az anyag részecske természete Az atom szerkezete Radioaktivitás Az atomreaktor A Naprendszer A gravitáció

91


IX. KÉMIA Általános kémia Elsőrendű kémiai kötések Másodrendű kémiai kötések Molekulák, molekulák térszerkezete és polaritása Egyszerű és összetett ionok Anyagi halmazállapotok, halmazállapotok Rácstípusok jellemzése Oldatok Vizes oldatok kémhatása, a pH Savak, bázisok, sók Kémiai reakciók sebessége Dinamikus egyensúly X. TERMOKÉMIA Galvánelemek és standardpotenciál Elektrolízis Szervetlen kémia Halogének és hidrogén-halogenidek A víz, természetes vizek keménysége Kénvegyületek: a kén oxidjai A kénsav és szerepe a szervetlen és szerves reakciókban Nitrogénvegyületek: ammónia és salétromsav Szénvegyületek: a szén oxidjai Allotrópia: a szén, oxigén, kén és foszfor allotróp módosulatai A fémek általános jellemzése Alkálifémek és legfontosabb vegyületeik Alkáliföldfémek és legfontosabb vegyületeik Az alumínium, alumíniumgyártás Szerves kémia Alkánok Alkének Alkoholok Éterek Oxovegyületek Karbonsavak Észterek Nitrogéntartalmú heteroaromás vegyületek Aminok Amidok Aminosavak Szénhidrátok XI. BIOLÓGIA Az ember életműködései (szervrendszerek és egészségtan) Önfenntartás A kültakaró Mozgás szervrendszere Az ember emésztő szervrendszere Az ember légzése Az emberi vér Az immunrendszer Az anyagszállítás A kiválasztás Önszabályozás

92


Az ember hormonális szabályozása, belső elválasztású mirigyek Az ember központi és környéki idegrendszere (felépítés, működés) Az érzékszervek (látás, hallás, egyensúlyozás, szaglás, ízlelés) Önreprodukció Az ember szaporító szervrendszere Az ember egyedfejlődése Ökológia, környezet- természetvédelem A környezet és a tűrőképesség Környezeti tényezők (fény, hőmérséklet, levegő, víz, talaj) Az ökológiai rendszerek anyagforgalma és energiaáramlása A populációk szerkezete, változásai, kölcsönhatásai Társulások szerkezete, változásai, főbb típusok Biomok (tenger, trópus, szavanna, szubtrópus, mérsékelt övi lomberdők, tajga, tundra, magas hegységek) A bioszféra és a természetvédelem A bioszféra és a környezetvédelem XII. FÖLDRAJZ Az 1. résztétel témakörei: Kozmikus környezetünk A Föld, mint égitest Kőzetburok, földtörténet A levegőburok A vízburok A földfelszín formakincse Földrajzi övezetesség A kontinensek természetföldrajza Magyarország és tájainak természetföldrajza Környezeti problémák A 2. résztétel témakörei: Népesség- és településföldrajz A világ változó társadalmi-gazdasági képe Európa és a többi kontinens regionális földrajza Magyarország földrajza Globális problémák

XIII.

INFORMATIKA

Az információs társadalom: A kommunikáció általános modellje Informatika és etika Jogi ismeretek Informatikai alapismeretek-hardver: Adat és az adatmennyiség Analóg és digitális jelek Bináris szám- és karakterábrázolás, bináris kép-, szín- és hangkódolás Neumann elvű számítógépek Személyi számítógép részei és jellemzőik: (központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer interfészek, ház, tápegység, alaplap A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak Számítógép hálózatok Informatikai alapismeretek-szoftver

93


Az operációs rendszerek fajtái, részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, átnevezése, törlése Állományok típusai, keresés a háttértárakon Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás Az adatkezelés eszközei: tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem Szoftver és hardver karbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és –irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás Információs hálózati szolgáltatások Elektronikus levelezési rendszer használata Állományok átvitele WWW Keresőrendszerek Távoli adatbázisok használata Könyvtárhasználat: Könyvtár fogalma, típusai Könyvtár felépítése (zárt raktár, szabad polcos rendszer, multimédia övezet), katalógusok Könyvtári számítógépes rendszer, számítógépes katalógus, adatbázisok Dokumentumok (nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumok)

XIV. TESTNEVELÉS Az olimpiai játékok eredete, története, kialakulásának körülményei. Az általános és a középiskolás korú gyerek testi fejlődésének és mozgásos cselekvőképességének kapcsolata. A testmozgás szerepe az egészséges életmód kialakításában. A testmozgás, a sport szerepe a személyiség fejlesztésében. Az iskolai testnevelés célja és feladatai. A bemelegítés szerepe és lehetőségei. A tantervben előírt sportjátékok alapvető jellemzői. „Az atlétika, a sportok királynője.” A torna oktatásának fontossága az iskolai testnevelésben. Az úszás jelentősége az ember életében. Egy természetben űzhető sportág bemutatása. A ritmikus gimnasztika szerepe a harmonikus mozgás kialakításában. A küzdősportok és az önvédelem. Egy szabadon választott sportág bemutatása. XV. RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA Alkotás 1. Vizuális eszközök  Vizuális nyelv  Technikák 2. Tevékenységszintek  Ábrázolás, látványértelmezés  Megjelenítés, közlés, kifejezés Befogadás 1. Vizuális eszközök Megjelenítés sajátosságai Technikák 2. Tevékenységterületek Vizuális kommunikáció Tárgy- és környezetkultúra Kifejezés és képzőművészet

94


XVI.

ÉNEK A magyar népzene régi stílusa A magyar népzene új stílusa A középkor zenéje, a gregorián kultúra kialakulása, fajtái, és továbbfejlődése A trubadúrzene kialakulása A reneszánsz zene, vokális zene szerepe a reneszánsz korban A barokk zene, a barokk oratórikus formái A barokk hangszeres zenéje A X-XVI. Század magyar műzenéje A zenei klasszicizmus kialakulása, alapvető stílusjegyei A klasszicizmus énekes műfajai A klasszicizmus hangszeres műfajai és műformái A zenei romantika kialakulása, stílusjegyei, műfajai A műdal formája, a dalok fajtái Az orosz nemzeti kultúra kialakulása A xvii-xix. Század magyar zenéje A nemzeti és társadalmi opera szerepe a XIX. Században Zenei folklórizmus A XX. Századi magyar zene megteremtése A XX. Század legjelentősebb stílusirányzatai A kortárs zene

95


23.

A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK

A közoktatásban tanuló gyermekek fizikai teljesítményének mérésére kidolgozásra kerültek azok a gyakorlatok, amelyek lehetőséget biztosítanak a gyakorlásra, a fizikai állóképesség növelésére. Évi két alkalommal kerül sor a mérésre a testnevelő tanár segítségével. Az országosan egységes adatszolgáltatáshoz, a tanulók általános fizikai teherbíró képességének minősítéséhez az aerob kapacitás és az általános testi erő mérésére összeállított motorikus próbákban elért teljesítményt kell mérni és értékelni. Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja Az általános fizikai teherbíró képesség az egységes mérése, értékelése, minősítése. Képességek szerint differenciált terhelés, felzárkóztató program biztosítása az egészséges létezéshez szükséges fitnesz szint elérése, megtartása érdekében. A rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása. A kondicionális képességek mért adatai ismeretében az iskolaorvosok és védőnők felvilágosítást kapjanak a tanulók funkcionális állapotáról. A testnevelőtanár által végzendő feladatok Teljesítménymérés A mért eredmények pontozása A pontértékek alapján történő értékelés, minősítés Kondicionális képességek hiányának feltárása Képesség szerinti differenciált terheléssel a hiányosságok megszüntetése Rendszeres testedzési lehetőség biztosításával az egészség megtartását elősegítő „kell-szint” (a pontérték táblázatokban megvastagított teljesítmény, mely közepes szintet jelent) elérése A tanulók aktív közreműködésével: A rendszeres testedzés hatásának elemzése, Az elért változás értékelése, A pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés, Önértékelés, akarat fejlesztése, Egyéni és csapatmunkára nevelés Értékelési rendszer az általános fizikai teherbíró-képesség minősítéséhez A cardiorespiratorikus állóképesség: Cooper-teszt: maximum 77 pont Általános izomerő, erő-állóképesség Az alsó végtag dinamikus erejének mérése: helyből távolugrás (cm): maximum 21 pont A vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérése: fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás (db): maximum 14 pont A hátizmok erő-állóképességének mérése: hason fekvésből törzsemelés és leengedés (db): maximum 14 pont A hasizmok erő-állóképességének mérése: hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés (db): maximum: 14 pont Elérhető maximális pontszám: 140 pont kategóriák pontszámok Igen gyenge 0 - 20,5 Gyenge 21 - 40,5 Kifogásolható 41 - 60,5 Közepes 61 - 80,5 Jó 81 - 100,5 Kiváló 101 - 120,5 Extra 121 - 140,0

96


A minősítő kategóriák értelmezését az OM által összeállított „Útmutató a tanulók fizikai állapotának méréséhez” kiadvány tartalmazza. Az adatok nyilvántartása Az Egyéni adatlapokat és az Osztályonkénti adatlapokat osztályonkénti bontásban a vizsgálatot végző tanár kezeli. Az Intézményi osztályonkénti összesített adatlapot a testnevelő állítja össze a tanév végén mért adatok alapján, az iskola vezetőjének aláírásával hitelesítve továbbítja az iskola-egészségügy felé.

97


MELLÉKLET:

24.

1. melléklet Szabadon felhasználható órakeretben tartott tantárgyak A tantárgyak leírásával együtt külön adathordozón, elektronikusan. 2. melléklet Szeged témahét Évf.

Tantárgy

7., 8.

biológia kémia

Téma(k)

Tevékenység Értékelés (előadás, terepgyakorlat, múzeumlátogatás stb.) Dél-Alföld növény és ál- kirándulás Szeged terepgyakorlati latvilága környékén zőkönyv Fűvészkert, Vadaspark kísérletek Tudástár

jegy-

rajz Tájfestés

Tápé

info Számítástechnika történet magyar nyelvtan Könyvtárismeret

8.,9

történelem

Népi élet a Tisza mentén (vízi világ, hagyományos gazdálkodás)

magyartörténelemművészetek

Szegedi emberek, történetek, mondák (Attila, Szent Gellért, Csanád, Mátyás király, Dózsa György, alsóvárosi disputa mondája; Rózsa Sándor, Kossuth szegedi története, árvíz; híres öregdiákjaink; híres szegediek) szegedi mesterségek

Művészetek

Informatikai múzeum Somogyi könyvtár és Feladatlap kitöltése, egy fiókkönyvtár meg- osztályzattal értékelés. tekintése, könyvtárossal bemutatás gyűjtőmunka Tápéi templom meg- feladatlap kitöltése tekintése, tárgyi forrás elemzése helytörténeti gyűjtemények, terepgyakorlat Móra Múzeum néprajzi interaktív kiállítás a szegedi vár története szegedi szobrok megtekintése Ópusztaszer

Élet a szegedi tanyavilágban (8-9. évf) Agóra fizika

Dél-Alföldi zene, tánc

fizika-földrajz

Optika –kísérletek megte- Planetárium kintése Víztorony kiállítása csillagászat

98


9.

földrajz biológia

Ásványtan Állattan

történelem

középkor – középkori vá- Alsóváros/ templom ros, török világ 1687-ig megtekintése Bálint Sándor emlékház ferences látogató központ megtekintése tömbösítés 2. félév szegedi veszedelem Szeged felszabadítása A szabad királyi város Levéltár, Fekete-ház 1687-1871 megtekintése, Zsina(kiváltságlevél, piarista góga, szerb templom iskola alapítása, boszor- Rókus, Felsőváros kányperek, céhek, betyárvilág, szegedi csoda 1848-49 eseményei, a szegedi zsidóság története) Dugonics emlékhelyek felkeresése (szülőház, Dugonics András szobor, tér, temető, Dugonics Társaság), műveivel ismerkedés, például műveiből felolvasások, egyéni olvasás. vallások, templomok, egyházak

média 10.

Történelem

magyar matek

hittan fizika

Kőzetgyűjtemény Móra Állatgyűjtemény várostörténeti totó terepgyakorlat/ feladatlap Moodle forráselemzés/ történelmi ismeretek alkalmazása foglalkozás beszéd készítése írásos forráselemzés házi feladat/ gyűjtés/ történelmi ismeretek alkalmazása

feladatlap életéről, munkásságáról, szegedi emlékhelyeiről. Osztályzatra.

művészet Fizika kísérletek II.

idegen nyelv

víztorony Romantika (Liszt) Népzene – új stílus, operett, Dankó Festészet (Munkácsy) Prezentáció készítése Szeged bemutatása idegen nyelven

11.

történelem

dóm polgármesteri hivatal Reök

tantárgyközi

Szeged a nagyváros (18791944 a polgári életforma, a városképet meghatározó épületek, közlekedés szórakozóhelyek, hivatalok gazdasági élet; Mikszáth Kálmán Juhász Gyula Trianon hatása - Horthy kedvenc városa egyetem – Szent- Györgyi Albert

művészetek

Olasz Intézet

látogatás

idegen nyelv

99

előadás

ppt és az előadás értékelése kreativitás, igényesség, érdekesség és folyamatos beszéd alapján filmnézés: Örvényben; Rózsa Sándor


kisebbségek megismerése tantárgyközi

fizika

magyar

Impresszionizmus (festészet) Bartók és Szeged (vagy Csillagvizsgáló valami kortárs modernzenés alkotás) Filmtörténet (Balázs Béla) stb Hivatalok megismerése (bíróság, börtön, laktanya, bank – pénzügy, egyete- irodalmi emlékhelyek Feladatlap osztályzatmek – kutatóintézet) felkeresése Szegeden, tal. rendhagyó irodalom Lézer központ (anyag- óra valamelyik szerzőmegmunkálás) ről az egyetemen vagy Csillagászat a főiskolán. Csapatverseny a váJuhász Gyula, rosban, városi vetélkeJózsef Attila, Radnóti dő. Miklós, Mikszáth Kálmán, Sík Sándor

100


ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása Jelen pedagógiai programot a DÖK 2013. március 21-én megvitatta, és egyetértett a programmal. Kelt: Szeged, 2013. március 21. ................................................ Olajos Csaba – a DÖK vezetője

Jelen pedagógiai programot a SZMK 2013. március 21-én megvitatta, és egyetértett a programmal. Kelt: Szeged, 2013. március 21. ................................................ Atlasz Henrik – az SZMK elnöke Az Intézmény nevelőtestülete 2013. március 20-án elfogadta a Pedagógiai Programot. Kelt: Szeged, 2013. március 21. ................................................ a tantestület képviseletében

A pedagógiai program az elfogadásról készült jegyzőkönyvet is tartalmazza. A pedagógiai program időbeli hatálya: 2013. szeptember elsejétől érvényes.

A Pedagógiai programot az intézmény számára a fenntartó jóváhagyta. Kelt: Budapest, 2013. .

P.H. ................................................ Labancz Zsolt tartományfőnök

101


TANTESTÜLETI ÉRTEKEZLET

Ideje: Helye: Tárgy: Jelen vannak:

2013. március 20. 14:30 Dugonics András Piarista Gimnázium Tanácsterme 6724 Szeged, Bálint Sándor utca 14. Pedagógiai program, helyi tanterv megvitatása és elfogadása a mellékelt jelenléti ív szerint

Jegyzőkönyvvezető: Péter Ágnes (adminisztrátor)

Papp Attila igazgató köszönti a jelenlévőket, majd a közös ima után ismerteti a napirendi pontokat.

Napirendi pontok 1. Tanári továbbképzések 2. Alapdokumentumok rögzítése I. Tanári továbbképzések - Papp Attila (igazgató): a, 2013. március 31-ig benyújtják az egyházi intézmények finanszírozásáról szóló törvényt. Ebben szabályozzák a továbbképzéseket. Tavaszi szünet után újra napirendi pont lesz a tanári továbbképzés. b, TÁMOP 3.1.4 (Innovatív iskolák fejlesztése) pályázaton nem nyert az iskola. A belefektetett energiát az iskola megpróbálja máshol felhasználni. c, PIPA továbbképzés ősszel.120 pont. Két-három tanár, elsősorban osztályfőnökök beiskolázására lehet számítani. II. Alapdokumentumok a, Pedagógiai Program - Papp Attila (igazgató): Csak általánosan vizsgálja az értekezlet. b, Helyi Tanterv - Papp Attila (igazgató): Csak az általános, minden tantárgyra kiterjedő részét vizsgálja az értekezlet. A diákok túlzott terhelésének elkerülése végett az óraháló szabad sávjaiban kötelező tanórai foglalkozás lett a hittan. c, Kollégiumi Pedagógiai Program Keserű György (kollégiumvezető) beszámolója d, A Művészeti Iskola Pedagógiai Programja külön melléklet

102


III. Döntés az Alapdokumentumokról Böszörményi Géza SchP (szaktanár): Nem olvasta el a Pedagógiai Programot, így nem tud miről szavazni. a, Papp Attila (igazgató): A tantestület a tavaszi szünet után szavaz a végleges Pedagógiai Programról. A 2013. március 20-i verziót Papp Attila szavazásra bocsátja. A szavazás eredménye: Elfogadja: 29 Elutasítja: 1 Tartózkodik: 0 Döntés: A tantestület a Pedagógiai Programot elfogadja. b, Papp Attila (igazgató): Szervezeti és Működési Szabályzat Nem lehet tudni, hogy mennyi lesz a tanárok kötelező óraszáma (22-26 között). A tantestület a tavaszi szünet után, a törvényi változások figyelembe vételével újra napirendre tűzheti a dokumentumok fölülvizsgálatát. A 2013. március 20-i verziót Papp Attila szavazásra bocsátja. A szavazás eredménye: Elfogadja: 27 Elutasítja: 1 Tartózkodik: 2 Döntés: A tantestület a Szervezeti és Működési Szabályzatot elfogadja. c, Papp Attila (igazgató): Házirend A tanulók viselkedése várakozás közben – kérdéssel kapcsolatban: A szavazás eredménye: „Csendben” szóval: 5 „Rendben” szóval: 9 „Fegyelmezetten” szóval: 16 Döntés: A Házirendben a „Fegyelmezetten” szó szerepel a tanulók várakozás közbeni viselkedéseként. d, Papp Attila (igazgató): Házirend - Padlón ülés engedélyezése a tanulóknak A szavazás eredménye: Elutasítja: 18 Elfogadja: 14 Döntés: A Házirendben a nem engedélyezi az intézmény a padlón ülést. 103


e, Papp Attila (igazgató): Házirend – Köröm díszítés engedélyezésére kell-e döntést hozni (színes lakk és műköröm): A szavazás eredménye: Hozzon a tantestület döntést: 20 Ne hozzon a tantestület döntést: 17 Döntés: A Házirendben nem szerepel külön a lányok köröm díszítése. IV. Az értekezlet lezárása Papp Attila (igazgató): A tantestület tagjainak megköszöni a munkát.

Szeged, 2013. március 20.

Papp Attila igazgató

104

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA PIETAS ET LITTERAE SZEGED 2013

Recommend Documents