Pedagógiai Programja 2013

A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola

Pedagógiai Programja 2013.

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Program

„A pedagógus hit kettőt tételez fel: hogy az emberek (az eddiginél különbbé) nevelhetők, s hogy (az eddiginél többre) taníthatók” (Németh László)

-2-


TARTALOMJEGYZÉK 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai....................................................................................................................................... 3 1.1. Pedagógiai alapelvek ................................................................................................... 3 1.2. Pedagógiai célkitűzések ............................................................................................... 4 1.3. Pedagógiai feladatok.................................................................................................... 5 1.4. Pedagógiai eszközök.................................................................................................... 8 1.5. Pedagógiai eljárások .................................................................................................. 10 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .......................................... 12 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................... 13 4. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák............................................................................. 15 5. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................. 22 5.1. Az iskolai egészségnevelés céljai, feladatai .............................................................. 22 5.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv .......... 24 6. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ................................................ 26 6.1. A pedagógusok helyi feladatai .................................................................................. 26 6.2. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai ................................ 30 7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ................ 32 7.1. Sajátos nevelési igényű tanulók ................................................................................. 33 7.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: ..................................................................................................................... 34 7.3. A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: .......... 34 7.4. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek ...................................................................................................................... 35 7.5. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok szervezeti rendszere ......... 35 7.6. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program .......................... 37 7.7. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek ............................................ 38 8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje ........................................................................................................................................ 39 9. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok –a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái ........................................... 41 9.1. Az iskola közösségeinek együttműködése ................................................................ 41 9.2. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel .......................................................................................................... 45 10. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ........................................................................ 46 11. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének, és átvételének elvei ................................ 48 12. A választott kerettanterv, az iskolában tanított kötelező és nem kötelező (választható) tantárgyak és óraszámaik (óraterv) .......................................................................................... 50 12.1. Kötelező tantárgyak és óraszámok ......................................................................... 52 13. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei ............................................. 54 14. A Nemzeti alaptantervben meghatározott feladatok helyi megvalósítása .................... 55 14.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ..................................... 55 14.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ...................................... 56 14.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ..................................... 56 14.1. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ...................................... 56 15. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ............................... 57 -1-

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Program 16. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá a pedagógusválasztás szabályait .... 57 17. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése .................................................................................................................................. 58 18. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei .................................... 67 19. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ................................... 67 20. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek ............................................................. 76 21. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása .............. 78 22. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések ................................................................................................................... 81 23. A pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok .............. 83

-2-


NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.Pedagógiai alapelvek 

A pedagógiai alapelveink, nevelési filozófiánk, céljaink meghatározásakor figyelembe vesszük a helyi és társadalmi viszonyokat, az érvényben levő oktatáspolitikai törvényeket, a megyei és helyi fejlesztési tervet, a fenntartó, a szülők, a diákok iskolával kapcsolatos elvárásait.

 Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek érdekében: -

a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,

-

a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,

-

a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,

-

diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük,

-

minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban,

-

az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk.

 Valljuk, hogy az iskola feladata, hogy a tanuló további életútjához szükséges ismereteket, képességeket megszerezze. Az oktatás, a rend, a fegyelem és az osztályozás nem önmagáért fontos. Mindennek, ami az iskolában történik, a gyermek boldogságát, adottságainak kibontakoztatását, a siker örömét, a tudás megszerzését, az alkotást, a közösséghez tartozás élményeit kell szolgálnia. 

A szakmai hozzáértés mellett fontosnak tartjuk, hogy a pedagógus minél többet tudjon a gyermek testi és lelki fejlődéséhez, alkatához, temperamentumához szabott módszerekről, a fejlődő személyiség képességeinek kibontakoztatásáról.



Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók

korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a

-3-


legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. 

Nevelés filozófiánk alapja: a tehetségek korai felismerése, fejlesztése, s a hátrányos helyzetben élők vagy tanulási nehézségekkel küzdők felzárkóztatása. Valljuk: „a minden gyermek tehetséges valamiben” elvet.

 Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen,

1.2.Pedagógiai célkitűzések  Az intézményben folyó pedagógiai munka célja az általános emberi és a nemzeti értékek közvetítése. A tanulóink sajátítsák el mindazon erkölcsi, intellektuális, s a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos értékeket, amely meghatározza magatartásukat, viselkedésüket és egyéni boldogulásukat.  Az iskolánk alapvető nevelési célja hogy minden életszakaszban a tehetséggondozásnak és a felzárkóztatásnak is színteret biztosítson.  Célunk olyan tanulók kibocsátása és felkészítése a következő iskolatípusra és az életre, akik rendelkeznek alapvető műveltséggel, kreatívak, öntevékenyek és képesek az önálló tanulásra.  Célunk olyan személyiségek kialakítása, akik rendelkeznek a következő általános emberi értékekkel: 

Fegyelmezett, művelt, erkölcsös,



Munkát megbecsüli, tiszteli,



Udvariasan viselkedik, kulturáltan beszél,



Betartja a közösség szabályait, együttműködik a célok elérésében,



Felelősséget vállal saját sorsáért /önállóság, szorgalom, fegyelem/,



Az életet tiszteli és védi. A természet szépségét felismeri és szereti, az ember és a természet harmonikus kapcsolatára törekszik,



Törekszik a testi és lelki egészsége megőrzésére, fontosnak tartja az egészséges életmódot, testmozgást, ápolt megjelenést.

-4-

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Program 

Tiszteletben tartja mások személyes meggyőződéseit, nézeteit, szokásait, jogait és tulajdonát,



Reális önismerettel rendelkezik, van önbecsülése, önfejlesztés iránti igénye,



Fogékony az emberi kapcsolatokra /barátság, hűség, tolerancia, udvariasság,



Tiszteli és szereti családját, szüleit, nevelőit, kortársait,



A kulturális értékeket tiszteletben tartja, nyitott az esztétikum befogadására,



Törekszik az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, a megegyezésre,



Ismeri és szereti szülőföldjét, Hazáját, ápolja a nemzeti kultúrát, hagyományokat,



Ismeri lakóhelyének történetét, gazdasági, kulturális helyzetét,



Toleráns, megérti, elfogadja, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő néze-

teket, Ezen tulajdonságok mindegyikét ugyan nem képes az iskola teljes mértékben kialakítani, de az oktató-nevelőmunkánk célja, hogy minél több felsorolt személyiségjeggyel rendelkezzenek tanulóink.

1.3.Pedagógiai feladatok A nevelési-oktatási feladatok meghatározásánál szem előtt kell tartani a fenntartó, a szülők elvárásait, s a magasabb jogszabályi feltételeket. Mindezek figyelembevételével fő szempont a tanulók biztos ismeretekhez juttatása, a képességeik kibontakoztatása, s a felnőtt élethez szükséges normák kialakítása. Nagyobb motivációs légkört célszerű kialakítani a tudás presztízsének növelése és a képesség szerinti tanulás érdekében. Ebben továbbra is számítunk a szülők „nevelőtársi” szerepére. Nevelési feladatok 

Humanista jellemvonások elmélyítése, amelyben elsőrendű szerepet kap: az erkölcsiérzelmi nevelés, a testi és lelki harmónia kialakítása, a társadalmi alapnormák beépülése a személyiségbe.

-5-


Fontosnak tartjuk az egyéni boldogulás esélyeinek megteremtését; az élethosszig tartó tanulásra, kreativitásra, a megújulásra való képességek fejlesztését.



Közvetítjük az információs társadalom által megkívánt ismereteket, a számítástechnikai műveltség növelését a gyors problémamegoldó képességet, a konfliktusok kezeléséhez szükséges késségeket és fejlesztjük tanulóink együttműködési képességét és kommunikációs készségét.



Célunk a felnövekvő generáció emberi erőforrás minőségének javítása, amely előtérbe helyezi a megbízhatóságot, kiszámíthatóságot, a minőségért érzett felelősséget.



Nevelőmunkánkban meghatározó szerepet szánunk a tanulók saját egészségükhöz, a természeti környezethez való viszonyának. Egészséges életmódot és sportszeretetet közvetítünk.



Az esztétikum iránti fogékonyságra a kulturális értékek, hagyományok ápolására nevelünk.



A közösségi nevelés során erősíteni kívánjuk tanulóinkban az iskolai, családi, helyi társadalmi és nemzeti közösségekhez fűződő kapcsolataikat.



A leszakadás veszélyével fenyegetett, a többieknél lassabban haladó, az iskola nevelési céljaival nehezen azonosuló tanulók neveléséhez speciális célprogramot és alkalmas pedagógiai módszereket alkalmazunk.



Feladatunk az iskolai munka során olyan munkafegyelem biztosítása, mely fejleszti az önismeretet, edzi az akaratot, s ezáltal kitartó szorgalomra nevel.



A helyes beállítódás kialakítására törekszünk a Hazával, Emőd Várossal, a helyi hagyományokkal, a vallással és a nemzetiségekkel szemben.



Az iskolai nevelés során igyekszünk a tehetségek korai felismerésére és képességeik maximális fejlesztésére.



Az oktatás során a tanulók fejlesztését célozza – az életkori sajátosságoknak megfelelően – a műveltségi területek témáiban való jártasság, készség és képesség kialakítása, a szilárd alapok lerakása, a minőség biztosítása.



A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű, beilleszkedési és tanulási problémákkal küzdő tanulók hozott hátrányait nevelőmunkánkkal kompenzáljuk.



A nevelés alapvető célja a tanulók személyiségének fejlesztése a következő tevékenységi területeken:

-6-

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Program o Tanórák keretében, o Napközis, iskolaotthonos, tanulószobai foglalkozásokon, o Tanórán kívüli foglalkozások /szakkörök, sportkörök, iskolai rendezvények/ során. o Tanulmányi versenyeken, o Iskolán kívüli eseményeken /erdei iskola, nyári tábor, kirándulás, kulturális rendezvények/. Oktatási feladatok 

Az általános műveltséget megalapozó, alapvető ismeretek elsajátítását biztosító követelmények állítása.



Az európai integrációs folyamatba való bekapcsolódás nyomán nagyobb hangsúlyt kap az idegen nyelvek oktatása és az európai kultúra megismerése.



A kötelező tananyag és a helyileg szükséges ismeretek összehangolása.



A leszakadó tanulókról való fokozott gondoskodást kiemelten kezeljük.



Az oktatás differenciálása a különböző tanulói igényekhez és az eltérő felkészültségekhez igazodóan.



Az oktatás minőségének biztosítéka a tanulók és a pedagógusok teljesítményének folyamatos értékelése.



Kiemelten kezeljük az önkormányzat, a helyi társadalom, az iskolahasználók kéréseit, és azokat a feladatokat, amelyek jelen korunk és az eljövendő évezred elvárásai.



A tehetségek korai felismerése, fejlesztése, a tanulási nehézségekkel küzdők és hátrányos helyzetűek felzárkóztatása.



A tanítási - tanulási folyamat fő eleme a tanulók motiválása, „sikerélményük biztosítása.



Az oktatás alapsejtje – a tanítási óra – eredményes kihasználása, az átgondolt, osztályra szabott tervező munka alapján.



A „gyermekközpontú” intézményünkben a tanulók fejlesztésének összetevői: a készségek kialakítása, a képességek fejlesztése, felkészítés az ismeretszerzésre /a tanulás tanítása/, sokoldalú személyiségfejlesztés.



Képessé kell tenni tanulóinkat:

-7-

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Program o Az alapműveletek, alapkészségek elsajátítására szóban és írásban /írás, olvasás, számolás, kifejezőkészség, megértés/ o A kor kihívásainak megfelelő ismeretek elsajátítására /informatika, idegen nyelv, szövegértés/ o A valóság sokoldalú, tárgyilagos megismerésére o Új információk befogadására. 

Fontos, hogy a tanulók megismerjék: o Az életkorukra jellemző akarati tulajdonságokat, a lelki életük jellemzőit, o A pályaválasztás lehetőségeit és a továbbtanulás lehetőségeit. o A káros szenvedélyek; a drog-alkohol- és cigarettafogyasztás veszélyeit. o Az iskolai élet rendjét, saját jogaikat. o A pedagógusok, felnőttek jogait és kötelességeit.



Feladatunk hogy tanulóinkban kialakítsuk és fejlesszük: o A helyes tanulási módszereket, készségeket, o Az egészséges életmód szokásrendszerét, o Testi-lelki állóképességet, kudarctűrést, o A tiszta, kulturált magyar beszéd használatának igényét, o Reális énképet, helyes önértékelést, önbizalmat, o A tehetség kibontakoztatását, az egészséges versenyszellemet, o Problémamegoldó és kommunikációs készséget. o Saját jövőjéről alkotott határozott elképzelést.

1.4.Pedagógiai eszközök Az alapelvek szerinti, a célok megvalósulása érdekében használt pedagógiai eszközeink: 

Olyan légkör kialakítása az iskolában, ahol a tanulók jól érzik magukat,



Szoros kapcsolattartás a szülőkkel, partnerekkel,



Széleskörű tevékenység biztosítása a tanulók számára,



Tesztek, korszerű mérőeszközök használata /tanulók terhelése, egészségi állapota, edzettsége, iskolai klíma/.



Szerep- és szituációs játék, modellezés,



Mentálhigiénés program,

-8-


Környezeti nevelési és egészségnevelő programok,



Környezeti kultúra fejlesztése,



Munkafegyelem fejlesztése,



Kommunikációs programcsomag /iskolai honlap, diákújság, könyvtár, helyi újság, iskolagyűlés/.



Az iskola rövid és hosszú távú dokumentumai /az iskolai élet szabályozói/,



Az iskola értékelési és ellenőrzési rendszere.



Versenyeztetés /sikerélményhez juttatás/.



A kulturális másság elismerése /rendezvények/,



A multimédia lehetőségei /oktató programok/



Hagyományőrzés- és teremtés,



A tantárgyi rendszer személyiségformáló ereje.  idegen nyelvtanulás 1. évfolyamtól,  emelt óraszámú képzések,  tánc és mozgás tantárgy 1-8 évfolyamokon.



A hátrányok leküzdését segítő, életesélyt adó lehetőségek.  egész napos iskola, napközi otthonos és tanulószobai foglalkozások  SNI tanulók integrált és szegregált képzése, nevelése,  Felzárkóztató programok, korrepetálások



A tehetséggondozásra kínált lehetőségek:  tanulmányi versenyek, sportversenyek,  vetélkedők,  Rákóczi napok,  szakkörök,  lehetőség az önálló búvárkodásra,  bemutatók,  kiselőadások



Az oktatási eszközök célszerű felhasználása, IKT eszközök használata,



A tanulók számára élményszerű közösségi és szabadidős tevékenység biztosítása /fordított nap, kirándulások, túrák, télapó, karácsony, farsang, gyermeknap/,



Iskolai ünnepélyek, megemlékezések tartása,

-9-


Mindennapi testedzés, sportolási lehetőség, a sportversenyeken való részvétel biztosítása,



A pályaválasztási lehetőségek megismertetése, nyílt napokon való részvétel,



Szülői értekezletek, fogadó órák, nyílt napok, családlátogatások,



Tanulmányi kirándulások, erdei Iskola, nyári táborok,



Magas színvonalú szakmai tudással rendelkező, elkötelezett hivatástudatú nevelőtestület kialakítása. „A tanár személyisége, személyiségének megbonthatatlan rendje, kedélyének hajlékonysága, előadásának ékessége az, ami a legjobban fegyelmez”. /Füst Milán/

1.5. Pedagógiai eljárások Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.

Közvetlen módszerek - Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés.

2. Magatartási model- - Elbeszélés. lek bemutatása, köz- - Tények és jelenségek vetítése. bemutatása.

- 10 -

Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében.


3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).

- Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája.

- A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.

Nevelési-oktatási céljaink sikerkritériumai A céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató tevékenységünket sikeresnek; ha az intézmény általános iskolás végzős diákjainak legalább 90 %-a a nyolcadik évfolyam végén: 

Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek, a továbbtanulási kritériumoknak /ugyanakkor természetes célunk, hogy a tanulóink többsége a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek/.



Rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középfokú oktatási intézmények követelményeinek megfeleljen.



Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat.



Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

- 11 -


2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A nevelő-oktató munka alapvető feladata, hogy széleskörű iskolai tevékenységeken keresztül biztosítsa a tanulók személyiségfejlesztését. Fontos, hogy a tanulók személyiségfejlődése egységes és spirálisan bővülő rendszerben kibontakoztatható legyen. A nevelés területén az alábbi személyiségjegyek fejlesztését tartjuk fontosnak: NEVELÉSI TERÜLET, CÉLOK ERKÖLCSI NEVELÉS

MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ FORMÁK Az értékek megismertetése, Osztályfőnöki-dráma órák, tudatos használata ünnepélyek, színház-múzeum látogatás, hit- és erkölcstan oktatás Az ismeretszerzéshez szüksé- Minden tanítási óra, szakköÉRTELMI NEVELÉS ges képességek felszínre ho- rök, tanulmányi kirándulás, zása, fejlesztése. A világ meg- erdei iskola, könyvtár – száismerésére való igények kimítógép használat alakítása. Az együttélés szabályainak Magyar /dráma/ órák, tanulKÖZÖSSÉGI NEVELÉS megismertetése, elfogadása. mányi versenyek, of. óra táA társas kapcsolatok fontos- borozás, az iskola hagyomáságának tudatosítása. nyainak ápolása. Testi képességek fejlesztése, Testnevelés óra, kirándulás, TESTI NEVELÉS testmozgás és egészséges sportversenyek, erdei iskola, életmód iránti igény felkelté- környezet és biológia óra. se. A munka fontosságának tuda- Osztályfőnöki, történelem, MUNKÁRA NEVELÉS tosítása, önellátás, a környezet technika órák, iskolai és csarendben tartására irányuló ládi környezet. törekvés gyakoroltatása. Az élő és élettelen környezet Minden tanítási óra, napközi ÉRZELMI NEVELÉS jelenségeire, önmagukra irá- otthon, zeneoktatás nyuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A kitűzött célok megvalósítá- Minden tanítási óra AKARATI NEVELÉS sa elérhető legyen mindenki /különösen a testnevelés/, számára. tanulmányi versenyek, szakkörök. NEMZETI, ÁLLAMPOL- A szülőhely és a haza múltjá- Történelem, magyar, osztálynak és jelenének megismeré- főnöki, ének-zene órák, az GÁRI NEVELÉS se. A nemzeti hagyományok iskola hagyományainak ápotisztelete, ápolása. Az alapve- lása, napközi otthon, diáköntő állampolgári jogok és köte- kormányzat. lességek elfogadása. A nevelőtestület fontos feladata a tanulók személyiségfejlesztése során: 

NEVELÉSI FELADATOK

Minden gyermekben a „jó” meglátása.

- 12 -


Az önmegvalósítás segítése minden helyzetben.



Egészséges érzelmi viszony kialakítása a tanulókkal.



A tanulókban tolerancia kialakítása másokkal szemben.



A kognitív szükségletek, a megismerés, a tudás iránti vágy felkeltése.

3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulói személyiségfejlesztésre irányuló nevelő-oktató munka az iskolában a nevelők és tanulók közvetlen kapcsolata révén valósul meg, másrészt tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. Az iskolai munkának nincsen egyetlen olyan mozzanata sem, amely egyúttal ne gyakorolna befolyást a közösségi viszonyok fejlődésére. A tanulók közösségben illetve közösség által történő nevelésének megszervezésére irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. Minél inkább azonosul az iskolai nevelés folyamata a gyermek természetes élettevékenységével, minél inkább beleszövődnek a gyermeki tevékenység módjai, minél inkább a nevelési folyamatban formálódnak a tanulók egymás közti közösségi kapcsolatai, s a felnőttekhez és a társadalmi jelenségekhez fűződő viszonylatai, annál mélyebb és maradandóbb személyiség alakító hatást gyakorolhat a nevelés. Ezért a nevelési folyamat nem más, mint a gyermek életének és tevékenységének pedagógiailag céltudatos megszervezése az iskolai közösség kereteiben és formáiban. A tanulói közösség fejlesztésével kapcsolatos feladataink

A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása Az iskolai közösségalakítás legfontosabb tényezője a nevelők közösségének helyes szemlélete, pedagógiai egysége, gyakorlati közösségszervező munkájának intenzitása. Feladat: 

Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.



A tanulóközösségek fejlesztésében fontos figyelembe venni az életkori fejlettséget. Az irányításnál számításba kell venni, hogy a kisgyermek heteronóm, míg a serdülő autonóm.

- 13 -


A gyakorlati közösségi tevékenységek: osztály szinten; teadélután, közös beszélgetés, kirándulás, erdei iskola, játékok, vetélkedők, múzeum - és színházlátogatás, sportversenyek.

Az önkormányzás képességének a kialakítása: Az iskolai önkormányzat két alapvető szinten szerveződik: az osztályok és az iskolaközösségek. Az önkormányzati szervek életét csak tevékenységük rendszeressége és a reájuk háruló jogok és kötelességek köre teheti tartalmassá és jelentőssé. Feladat: 

A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt tűzni, a cél eléréséért összehangolt módon együtt tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.



Az iskolai közösség demokratizmusának társadalmi gyakorlata, a közéletünk demokratizmusára kell előkészíteni.



Az általános iskola felső tagozata nevelői segítséggel aktívan vesz részt a diákönkormányzat munkájában, „hozzáértésük, tevékenységük aktivitása (kulturális élet, iskolarádió, szabadidős rendezvények szervezése) folyamatosan fejlesztendő feladat”.

A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése: A közösség létformája a mozgás, a folyamatos előrehaladás, s újabb célok kitűzése. Feladat: 

A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos – közeli és távlati célok – és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösségek által történő közvetett nevelés, csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjtenek.



Célszerű a pedagógusnak a maga energiáit úgy megosztani, hogy a kevéssé látványos, rendkívüli türelmet és éleslátást igénylő napról-napra folyó közösségépítés és a nagyobb szabású, tömegeket mozgató közösségi rendezvények között egyensúlyt teremtsen.



A közösség építésbe célszerű a szülőket bevonni.



Figyelmet kell szentelni az egyéb közösségek szerveződésére (baráti, sport, stb.).

- 14 -

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Program A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása:

Feladat: 

Az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. Ezért fontos, hogy a gyermekközösségben összefonódjanak a gyermek élet valamennyi fő tevékenységi módjai: a játék, a munka a tanulás, a sport.



A közösség alakításának nélkülözhetetlen feltétele, hogy mindig képesek legyünk nyomon követni belső rezdüléseit, a légkörnek és a személyes kapcsolatoknak a változásait.



Az iskolaközösségben a sokszínűségnek egységben kell lennie. Erősítjük az osztályközösségek önállóságát, ösztönözzük sokrétű tevékenységüket, serkentjük a versenyzés szellemét.



A diákönkormányzat, mint legfontosabb iskolaközösség arculatát folyamatosan a gyermekek igénye szerint kell alakítani. A meglevő hagyományok ápolása és újak kialakítása a demokratikus iskolai légkör szempontjából nagyon fontos.

4. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legna-

- 15 -

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Program gyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek segítik: Hagyományőrző tevékenységek 

Nemzeti ünnepeink (okt. 23., márc. 15.) megünneplése.



Rákóczi Napok (projektnap, körzeti versenyek).



Iskolai rendezvények (évnyitó, évzáró, mikulás, karácsony, farsang, gyermeknap, Aradi vértanúk napja, ballagás, Föld napja,).



Iskolai honlap, Iskolaújság szerkesztése a tanulók bevonásával.



Anyák napja osztálykeretben.

Diákönkormányzati rendezvények: 

A DÖK a tanulók érdekképviseleti szerve, a szabadidős tevékenység segítője.



5-8. osztályból megválasztott diákvezetők irányítják.



Tevékenységüket az igazgató által megbízott nevelők segítik.



A diákjogok érvényesülésére évente egy alkalommal diákközgyűlést szervezünk.



Évente 1 tanítás nélküli munkanap programját, valamint a diákélet eseményeit szervezik.

Szakkörök, tehetséggondozó foglalkozások: Az egyéni képességek fejlesztését a tehetséges tanulók gondozását szolgálják. Szakköreinket minden évben a tanulói és szülői igények alapján szervezzük a lehetőségek függvényében. Választható szakkörök: 

sport szakkörök (atlétika, röplabda, kosárlabda, labdarúgás),



középiskolai felvételire előkészítő foglalkozások,



sakk, táblajátékok



néptánc, moderntánc, társastánc, dráma

- 16 -


számítástechnika,



rajz, kézműves



idegen nyelv,



egészségügyi (biológia),



magyar nyelv és irodalom,



matematika,



énekkar.

A szakkörök indításáról minden év elején a nevelőtestület dönt. A tanulók önkéntes jelentkezése alapján szerveződnek. Műveltségi területek alapján kiscsoportos formában segítik az oktatást, a minőségbiztosítást. Iskolai sportkörök: 

A testnevelés órákkal együtt biztosítja a tanulók testedzését, valamint felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.



Az egészséges életmódra nevelés követelményeit célozzák meg a tömegsport foglalkozások a DSE keretén belül.

Felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások: 

A hátrányos helyzetű, tanulásban lemaradó tanulók esélyegyenlőségét biztosítja.



1- 8 évfolyamon korrepetálás az osztályfőnökök és szaktanárok közreműködésével.



Fejlesztő foglalkozások a nevelési tanácsadó és a szakértői bizottság véleménye alapján SNI és BTM tanulóknak gyógypedagógus és fejlesztő pedagógus közreműködésével.



napköziben, tanulószobán (1-8. évfolyam) szaktanári segítséggel.

A napköziotthonos, tanulószobai foglalkozások során végzett feladatok 

A tanulók tanulmányi munkájának segítése, változatos tevékenységrendszeren keresztül komplex személyiség és képességfejlesztés.



A tanórai ismeretek elmélyítése, a napközis nevelő, a korrepetáló tanítók, tanárok együttes munkája révén, a pedagógiai asszisztens közreműködésével.

- 17 -


A házi feladatok pontos elkészítése, a tanórára való felkészülés.



Kulturális és kézügyességet igénylő foglalkozások révén a képességek fejlesztése, a sikerélmény biztosítása.



A hátrányos helyzetű, tanulási-beilleszkedési-viselkedési zavarokkal küzdők támogatása, az iskola fejlesztő programjain való részvétel biztosítása (felzárkóztatás, szakkörök, vetélkedők).



A mindennapos testmozgás kereteinek biztosítása.



A jó érzelmi viszony kialakítása a napközis nevelő és a tanulók között (szeretet, empátia).



A szülői ház nevelő funkciójának kiegészítése, pótlása.



A szociokulturális hátrányokkal küzdő tanulók nevelése, szokásrendszerének fejlesztése (viselkedés, étkezés, tisztálkodás, a saját környezet rendben tartása, a munkához, tanuláshoz való viszony motiválása, a jó megjelenés, udvariasság, a helyes közlekedés).



A szabadidő hasznos eltöltéséhez játékok, pihenőszoba, tornaterem biztosítása.



1-8. évfolyamon az igényeknek megfelelően működik.



A heterogén összetétel miatt körültekintő nevelői munkát, pedagógiai tapintatot és sok türelmet igényel az ott tevékenykedő nevelőktől.



A tárgyi feltételek, játéklehetőségek fokozatos javulása segíti a tanulók „otthonérzetének” elősegítését.

Iskolaotthonos képzés 

Ez a tanulási rendszer a tanulók számára egész napos elfoglaltságot jelent. Reggel 730–1600 óráig tart két nevelő vezetésével. A tanulás arra az időszakra esik, amikor a gyermekek a leghatékonyabban képesek a tanítási anyagot elsajátítani.



Minden tanítási órát önálló foglalkozás követ, ahol tanítói segítséggel megoldják a házi feladatot. A szakszerű segítség nagyban elősegíti a tanulók zökkenőmentes továbbhaladását.

Előnyei: 

szakszerű segítséggel tudják megoldani a házi feladatot



lehetőség nyílik az óvodában kialakult szokások folytatására



jobban kialakítható az együttjátszás öröme, később a jó osztályközösség

- 18 -


tudjuk biztosítani a kulturált étkezést



nagy segítség a szülők számára, hiszen a tanulási gondok nagy részét az iskola megoldja



több időt lehet fordítani a tehetséges tanulók segítésére



hátrányos helyzetű, gyengébb képességűek esélyegyenlősége jobban érvényesül

Az iskola biztosítja a tárgyi feltételeket: 

megfelelő tanterem, pihenőszoba



a csoport külön étkeztetésének megoldása



játékok, íróeszközközök, szőnyegek, amelyekkel otthonosabbá tesszük az iskolai körülményeket.

Erdei iskola 

A nevelési és a tantervi követelmények és a környezeti nevelési feladatok teljesítését segíti az iskola falain kívül szervezett foglalkozásokon.



A részvétel önkéntes, anyagi hátterét pályázatokon való részvétellel és alapítványi, szülői segítséggel fedezzük.



Célunk, hogy 8 év alatt minden tanuló legalább egyszer jusson el az erdei iskolába, ezáltal javuljon a környezet értékeit megbecsülő képessége.



Az erdei iskola hatékony lehetőség a környezettudatos viselkedés kialakítására, a tanulók kognitív, effektív és pszichomotoros szféráinak fejlesztésére.

Versenyek: 

Koordinált módon történik (munkaközösségeken belül).



A legtehetségesebb tanulókat helyi, körzeti, megyei, országos versenyekre készítjük fel (szaktárgyi, sport, művészeti, környezetvédelmi vetélkedők stb.).



Egyre nagyobb szerepet kap a „levelezős” verseny, valamint a különböző vetélkedőkön való részvétel.

Tanulmányi kirándulások: 

A kiránduláson való részvétel önkéntes.



Évente egy alkalommal történik.



Célja: a tantárgyi követelmények teljesülése, a nevelőmunka segítése.

Iskolai könyvtár: 

Nyitva tartása igazodik a tanulók órarendjéhez.



Állományát folyamatosan fejlesztjük.

- 19 -


A tanulók önképzését, búvárkodását biztosítja.

Szabadidős tevékenységek:  A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez. (túrák, kirándulások, táborok, színház és múzeumlátogatások, teadélutánok).  A részvétel önkéntes, az iskola különböző létesítményeit, eszközeit (sportlétesítmények, számítógépek) a tanulók tanári felügyelet mellett, egyénileg vagy csoportosan használják. Hit és erkölcstan oktatás:  Az iskolában a kerettantervek felmenő rendszerben történő bevezetésével tanulóink választható hitoktatásban illetve erkölcstan oktatásban vesznek részt.  A kerettantervek bevezetésével nem érintett évfolyamokon fakultatív hit és vallásoktatást szervezhetnek a különböző egyházak (római katolikus, református, görög katolikus).  A hitoktatás időpontját az órarend elkészítésekor figyelembe vesszük, a tárgyi feltételeket biztosítjuk.

A személyiség és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink sikerkritériumai Akkor tekintjük sikeresnek, ha: 

Az iskolai éves munkatervben szereplő – a személyiség- és közösségfejlesztéssel kapcsolatos – feladatok eredményesen megvalósulnak, s a szülők részéről pozitív visszajelzést kapunk (ünnepségek, hagyományok, kirándulások).



Az osztályfőnökök folyamatosan figyelemmel kísérik a tanulók jellemének, személyiségjegyeinek fejlődését. Ehhez szükséges:  elkészíteni a tanulókra vonatkozó év eleji helyzetfelmérést, értékelést,  folyamatosan vezeti az egyéni „személyiség-megismerési és fejlesztési” lapot,  az iskolai átmenet során (4-5. évfolyam) a tanulók átadása egyéni konzultációk során.

- 20 -


A szaktanárok és szaktanítók tanórán végzett személyiségfejlesztő és közösségnevelő tevékenységét, nevelő munkáját az óralátogatást végző igazgató és igazgatóhelyettesek eredményesnek ítélik.



A nyílt tanítási napokon tapasztaltakról a szülők pozitív visszajelzést adnak.

- 21 -


5. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok „Hogy az emberek megtanulják és megértsék, hogy az egészség kincs, a legbecsesebb kincs, úgy az egyénre, mint egész nemzetekre nézve ahhoz az emberiség gondolkodását kell átalakítani.” /Fodor József/ Az egészség fogalma Az egészség az élő szervezeteknek olyan harmonikus működési állapota, amely egyrészt biztosítja a szervek kiegyensúlyozott, zavartalan munkáját, másrészt lehetővé teszi az élőlény beilleszkedését a környezetbe. WHO: A teljes testi, lelki, szociális jóléti állapot.

5.1.Az iskolai egészségnevelés céljai, feladatai  a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;  tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;  a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel -

a táplálkozás,

-

az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre,

-

a családi és kortárskapcsolatok,

-

a környezet védelme,

-

az aktív életmód, a sport,

-

a személyes higiénia,

-

az elsősegély-nyújtás alapismeretei,

-

a szexuális fejlődés

területén.

- 22 -

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Program  Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.  Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: -

testnevelés órák;

-

játékos sportfoglalkozások,

-

az iskolai sportkör foglalkozásai;

-

tömegsport foglalkozások;

-

úszásoktatás;

-

gyógytestnevelés

b) a helyi tantervben szereplő Környezetismeret, Természetismeret, Biológia, Testnevelés tantárgyak tananyagai c) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; d) évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára; e) az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: -

szakkörök (csecsemőápolási, táplálkozási, túra);

-

minden évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra szervezése;

-

minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan;

f) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele -

félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában;

-

a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. (A tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton kell részt venniük.)

- 23 -


5.2.Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók  ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;  ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat.  ismerjék fel a vészhelyzeteket;  tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;  sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;  ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;  sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:  a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;  a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit;  a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében  az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal és a Magyar Vöröskereszttel;  tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;  támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen. 4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:

- 24 -

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Program  a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

TANTÁRGY

biológia

kémia

fizika testnevelés

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK -

rovarcsípések

-

légúti akadály

-

artériás és ütőeres vérzés

-

komplex újraélesztés

-

mérgezések

-

vegyszer okozta sérülések

-

savmarás

-

égési sérülések

-

forrázás

-

szénmonoxid mérgezés

-

égési sérülések

-

forrázás

-

magasból esés

-

sportsérülések

 az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.  5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:  szakkörök,  elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, bevonásával;  egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnapot (témanapot) szervezünk az alsó és a felső tagozatos tanulók számára. - 25 -


6. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai 6.1.A pedagógusok helyi feladatai 1.

Alapvető feladatok  A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása.  Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse.  Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson.  Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felöli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el.  A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása.  Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában.  Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.  A tudomására jutott hivatali titkok megőrzése.  A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket.  Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt.  A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.

2.

A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás  Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása.  A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok).  Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra.  A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon

- 26 -

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Program  Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon  A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.  A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon.  Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon.  A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében. 3.

A tehetséges tanulók gondozása  Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére.  Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben.  A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb.  A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

4.

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése  Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére.  A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében.  A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása.  A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára.

- 27 -

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Program  Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében. 5.

A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása  Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás).  Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség).  Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése.  A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok.

6.

Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel  Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése.  Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon.  Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon.

7.

Munkafegyelem, a munkához való viszony  A munkaköri kötelességek teljesítése.  Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben.  Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása.  Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.

8.

Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében  Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.  Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban.  Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása.  Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.

- 28 -

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Program 9.

Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés  Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel.  Továbbképzéseken való részvétel.  A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak.  Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban.

10.

Az iskolai munka feltételeinek javítása  Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel.  Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába.  Az iskolai alapítvány működésének segítése.  Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció).  Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése.  Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.

11.

Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában  Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában.  Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében.  Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.

12.

Aktív részvétel a tantestület életében  A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése.  Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése.  Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényeken.

13.

Az iskola képviselete  A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése.  Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken.  Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában.

- 29 -

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Program  Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe.  Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe.  A település rendezvényein, eseményein való részvétel.  Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben. 14.

A vezetői feladatok ellátása  Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében.  Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása.  A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.

15.

Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal  A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása.  Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé.  Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek.  Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).

6.2.Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai  Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki.  Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket.  Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását.  Tanórákon kívüli, iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez.  Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra.  Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit.  Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel.  Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel.

- 30 -

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Program  Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.  Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket.  A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti.  Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről.  Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.  Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját.  A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez.  Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal.  Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal.  Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját.  Javaslatot tesz az osztályban tanulók nevelési tanácsadó, illetve szakértői bizottság elé küldésére, kitölti a vizsgálatkérő lapot.  Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését.  Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről.  Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység).  Kéthavonta érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát.  Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára.  Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére.  A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására.

- 31 -

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Program  Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el.  A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül.  Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel.  A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat.  Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet).  Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket.  Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről.  Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben.  Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról.  Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat.  Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások).  Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét.  Szükség esetén pedagógiai jellemzést készít a tanulókról.  Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. Munkánk során kiemelten kezeljük

- 32 -

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Program  a sajátos nevelési igényű;  a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő;  a kiemelten tehetséges;  a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését.

7.1. Sajátos nevelési igényű tanulók  Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók ellátása a szakértői bizottság javaslata alapján o enyhén értelmi fogyatékos tanulók esetén összevont csoportban szegregált formában történik gyógypedagógus irányításával. o egyéb típusú sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik.  A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg.  A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével egyéni fejlesztési terv alapján - terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt.  Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait.  A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek: o gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása, o az irányelvek figyelembevételével készített eltérő tanterv része az iskola helyi tantervének, o a fogyatékosság típusának megfelelő tankönyvek, tanulási segédletek, o a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás, o a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása, o speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök, o képességfejlesztő játékok, eszközök, o számítógépek fejlesztő programokkal.

- 33 -


7.2.A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek:  Szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal,  Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;  Felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások;  Nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;  Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;  A középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;  Iskolai sportkörök, szakkörök;  A tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok);  Szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);  A szülőkkel való együttműködés;  Családlátogatások;  Szülők és a családok nevelési gondjainak segítése;  Szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

7.3.A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik:  Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;  A tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások;  Egyéni foglalkozások;  Iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.);  Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;  A középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;  Iskolai sportkörök, szakkörök;

- 34 -

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Program  A tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok);  Szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások).

7.4.A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek  Szoros kapcsolat a helyi óvodával és gyermekjóléti szolgálattal,  Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;  Felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;  Egyéni foglalkozások;  Nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;  Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;  A középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;  Iskolai sportkör, szakkörök;  A tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok);  Szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);  A szülőkkel való együttműködés;  Családlátogatások;  Szülők és a családok nevelési gondjainak segítése;  Szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

7.5.A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok szervezeti rendszere 1. Célja: A gyermek személyiségjogainak, intézményes védelme, a problémák feltárása, megelőzése. A tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzése, feltárása, megszüntetése. Megelőzés:

- 35 -

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Program A gyermek születésétől kezdve a partner intézmények gondozó és segítő támogatása, felvilágosító munkája, szükség esetén intézkedései a gyermek érdekében. Anyagi segítségnyújtás: önkormányzati támogatás a családok részére. Feltárás: Célja: a gyermekek problémáinak hatékony kezelése. Feladatok: 

A tanulók problémáinak feltárása.



A problémák okainak megkeresése.



Segítségnyújtás a problémák megoldásához.



Jelzés a gyermekjóléti szolgálat felé.

A veszélyeztető okok megszüntetése Az intézmény valamennyi dolgozója, köteles a gyermekvédelmi tevékenységben aktívan közreműködni, a gyermek egészséges testi-lelki fejlődését elősegíteni. Az iskolában gyermek és ifjúságvédelmi felelős segíti a pedagógusok gyermekvédelmi munkáját. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős feladata: A gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység irányítását két ifjúságvédelmi felelős (alsó- és felső tagozatban) végzi. 

Az ifjúságvédelemre vonatkozó jogszabályok ismerete, alkalmazása



A tanulók és szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyhez a problémáik megoldása érdekében fordulhatnak.



A pedagógusokkal családot látogat a veszélyeztető okok feltárása érdekében.



Veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot.



Segíti és együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal.



A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi.



A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók nyilvántartása, adatok szolgáltatása, pedagógiai vélemény készítésében való közreműködés (Nevelési Tanácsadó, gyámügy, rendőrség).



Kapcsolat tartása a rászoruló gyermekeket patronáló szervezetekkel, iskolafenntartóval, hatóságokkal.

- 36 -


Élő – napi kapcsolat a családokkal, a napközis nevelőkkel, osztályfőnökökkel, valamennyi pedagógussal.

A tanulók fejlődését veszélyeztető problémák megszüntetésének érdekében iskolánk partnerei: 

Nevelési Tanácsadó.



Napköziotthonos Óvoda.



Gyermekjóléti szolgálat.



Családsegítő szolgálat.



Polgármesteri Hivatal.



Iskolaorvos.



Anya- és csecsemővédelem.



Rendőrség.

5. Gyermekvédelmi célok megvalósítását segítő pedagógiai tevékenységek 

Felzárkóztató foglalkozások.



Tehetséggondozó foglalkozások.



Differenciált foglalkoztatás.



Pályaválasztás, továbbtanulás segítése.



Személyes egyéni tanácsadás.



Egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése.



Családi életre való felkészítés.



Egészségügyi szűrővizsgálatok.



Szabadidős programok.



A tanulók szociális helyzetének javítása.



A szülőkkel együttműködés.

7.6.Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Iskolánk tanulói összetétele egyre inkább szükségessé teszi a fokozott törődést, hogy a perifériára szorult tanulók együtt haladása biztosítva legyen. Meg kell adni a lehetőséget minden tanulónak, hogy egyéni tulajdonságaiknak megfelelően érhessék el a célt.

1. Feladatok

- 37 -


Ki kell szűrni minden évfolyamon, hogy kik azok a tanulók, akik tanulási kudarcban szenvednek (bukás, évismétlés, alul teljesítés személyiségfejlődési zavarok).



Családlátogatáson meg kell győződni a gyermek tanulási körülményeiről, lehetőségeiről.



Fel kell tárni a kudarc okait, mert csak így ismerhetjük meg az egyén tanulási szokásait.



A tanulókat szakvélemény alapján kell csoportba sorolni.



Igénybe kell venni a nevelési tanácsadó szolgáltatásait.



A tanuló problémájával meg kell ismertetni az osztályban tanító nevelőket.



Egyéni haladási tervet kell kidolgozni.



Tanítási órán az eltérő képességűekhez igazodó óravezetést kell tervezni. A megértést, a bevésést elősegítendő szemléltető eszközöket kell használni és készíteni.



Írásbeli munkák alapos, írásos értékelése egyénre szabottan.



Külön ki kell jelölni ezeknek a tanulóknak azt a minimum tananyagot, amely a továbbhaladásukhoz feltétlenül szükséges.



A tanulók minden legapróbb erőfeszítését jutalmazni kell, hogy önbizalmuk erősödjék, ösztönözzék őket a munkára.



Tanulási technikák ajánlása az eredményes tanuláshoz.



Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése.



A továbbtanulás irányítása, segítése.

7.7. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A tanulók szociális hátrányainak csökkentésével esélyt kell adni, hogy felzárkózzanak tanulótársaikhoz. Ebben partnerként működik együtt a pedagógus, a szülő és az iskolával kapcsolatban álló intézmények. A cél tehát, olyan tanulók nevelése, akik megfelelnek a társadalmi elvárásoknak, s beilleszkedésük nem okoz problémát. FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése Emelt óraszámú oktatás Korrepetálás

- 38 -

PARTNEREINK A CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN Pedagógus Pedagógus Pedagógus

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Program Napközi otthon, tanulószoba, iskolaotthon, diákétkeztetés Felzárkóztató foglalkozás Iskolai könyvtár Személyes kapcsolattartás a tanulókkal A családok nevelési gondjainak segítése Családlátogatások Továbbtanulás irányítása, segítése Tankönyvvásárlásához nyújtott támogatás A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetése Hátrányok enyhítése, korrekció

pedagógus, védőnő, városgondnokság Pedagógus Könyvtáros Pedagógus, gyermek és ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnök Osztályfőnök, szülő, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, családsegítő szolgálat, pszichológus, nevelési tanácsadó Osztályfőnök, szülő, GYIF Osztályfőnök, pályaválasztási felelős, iskolapszichológus Osztályfőnök, tankönyvfelelős, Önkormányzat Osztályfőnök, családsegítő szolgálat, gyermekorvos, védőnő, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, helyi rendőrség Gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, osztályfőnök

8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 1. A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. 3. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. 4. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: -

a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.);

-

tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer;

-

sportélet;

-

túrák, kirándulások szervezése;

-

kulturális, szabadidős programok szervezése;

-

a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolai honlap).

5. Ezekben a kérdésekben -

az osztályközösség véleményét az osztály éves programjának összeállítása előtt az osztályfőnökök kikérik;

-

a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az igazgató kikéri; - 39 -

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Program 6. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé. 7. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: -

az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,

-

a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,

-

az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,

-

a házirend elfogadása előtt.

8. A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzatot segítő pedagógus képviseli. 9. Az iskolában iskolai vezetőség (nagyvezetői tanács) működik, mely az iskolai élet egészére kiterjedő döntés előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az iskola vezetőségének teljes jogú tagja az iskolai diákönkormányzat képviselője.

- 40 -


9. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok –a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 9.1.Az iskola közösségeinek együttműködése Az iskolavezetés és a nevelőtestület együttműködése 1. A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató segítségével a munkaközösség-vezetők, illetve a választott képviselők (szakszervezet, közalkalmazotti tanács) útján valósul meg. 2. Az együttműködés fórumai: -

az iskolavezetőség ülései (nagyvezetői értekezlet),

-

a különböző értekezletek,

-

megbeszélések,

-

iskolai rendezvények.

3. Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. 4. Az iskolavezetés az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. 5. Az iskolavezetőség (nagyvezetői értekezlet) tagjai kötelesek: -

a nagyvezetői értekezlet ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,

-

az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetés felé.

6. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével. A szakmai munkaközösségek együttműködése 1. Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. 2. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: -

a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések,

-

iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések,

-

iskolán kívüli továbbképzések, - 41 -

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Program 3. A

a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. szakmai

munkaközösségek

vezetői

rendszeresen

tájékoztatják

egymást

a

munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: -

az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,

-

a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,

-

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez a fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése 1. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: -

az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet ülésén,

-

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

2. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Egyéni megbeszélések

- 42 -

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Program Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között. b) Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b) Szülői értekezlet. Feladata: -

a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,

-

a szülők tájékoztatása 

az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,



a helyi tanterv követelményeiről,



az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,



saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,



a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,



az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,

 a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. c) Fogadó óra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egyegy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) d) Nyílt tanítási nap. Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.

- 43 -

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Program e) Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. 3. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. 4. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. 5. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. 6. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint nevelőitől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. 7. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. 8. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: -

az iskola honlapján;

-

az iskola fenntartójánál;

-

az iskola irattárában;

-

az iskola könyvtárában;

-

az iskola nevelői szobájában;

-

az iskola igazgatójánál;

-

az iskola igazgatóhelyetteseinél;

- 44 -


9.2.Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel 1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: -

Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Miskolci Megyeszékhelyi Tankerülete

-

Az intézmény működtetője: Emőd Város önkormányzata, valamint Emőd Város Városgondnoksága

-

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati, Közművelődési és Sportintézet

-

Miskolci Nevelési, Logopédia és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet

-

Napköziotthonos Óvoda, Emőd

-

Reményi Ede Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. 2. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: -

Az iskolát támogató „Rákóczi” az Emődi Iskolásokért Alapítvány kuratóriuma

-

Városi Könyvtár Emőd

-

Emődi Nagycsaládosok Egyesülete

-

Barátság Nyugdíjasklub

-

Idősek Klubja

-

Emődi Főnix Íjász Egyesület

-

Természetgyógyász Klub

-

VITYUKA néptánccsoport

-

Bükkaljai Alkotók Közhasznú Egyesület

-

Emődi Pincegazdák Egyesülete

-

Emőd SE

-

Helyi vállalkozók, gazdálkodó szervezetek

-

Helyi egyházak (római katolikus, görög katolikus, református)

A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató, illetve az általa megbízott nevelő a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. 3. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot - 45 -

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Program tart fenn az illetékes egészségügyi dolgozókkal (iskolaorvos, védőnők, fogorvos, Helyi Mentőállomás) és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. 4. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a helyi gyermekjóléti szolgálattal és a helyi Rendőrőrs megbízottjával. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató a felelős. 5. Az iskola helyiségeit, épületét megállapodás alapján térítésmentesen használhatják a helyi civil szerveződések, csoportok.

10. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 1. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: -

osztályozó vizsga,

-

különbözeti vizsga,

-

javítóvizsga.

2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha -

a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,

-

engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,

-

ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,

-

ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

3. Különbözeti vizsgát kell tennie a belépő tanulónak adott tantárgyból, ha az előző iskolájában a tantárgyat nem, vagy alacsonyabb óraszámban tanulta. A különbözeti vizsga szükségességéről és időpontjáról az átvételkor kap tájékoztatást a tanuló. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a különbözeti vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán tel-

- 46 -

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Program jesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. 4. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban sze-

5.

replő szabályok szerint kell megszervezni. 6. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel -

osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal,

-

javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor)

közölni kell. 7. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve a szaktanárok állapítják meg. 8. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:

TANTÁRGY Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Tánc és mozgás Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Történelem

ÍRÁSBELI

SZÓBELI VIZSGA ALSÓ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI

GYAKORLATI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

FELSŐ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI - 47 -


Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Tánc és mozgás Szövegértés, szövegalkotás

ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI

SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI

ÍRÁSBELI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

ÍRÁSBELI

A magántanuló a készségtárgyak (ének-zene; vizuális kultúra; életvitel és gyakorlat; technika, életvitel és gyakorlat; testnevelés és sport) értékelése alól felmentést kap, így azokból nem kell osztályozó vizsgát tennie.

11. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének, és átvételének elvei 1. Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse és rendelkezzen az iskolaérettség feltételeivel. 3. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: -

a tanuló születési anyakönyvi kivonatát;

-

a szülő személyi igazolványát;

-

az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;

-

az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

4. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

- 48 -

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Program 5. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni. 6. Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni.

- 49 -


HELYI TANTERV 12. A választott kerettanterv, az iskolában tanított kötelező és nem kötelező (választható) tantárgyak és óraszámaik (óraterv) 

Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi kerettantervekre épül: A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára”, valamint 2. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára”.



Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Mivel a kerettantervek által előírt tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó tíz százalékot iskolánk pedagógusai a kerettantervben szereplő tananyag, követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói képességek, a tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére használják fel.



A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák terhére az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson: Melyik tantárgy óraszáma ÉVFOLYAM

lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából?

Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából?

1. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

1 óra

1. évfolyam

Idegen nyelv

1 óra

2. évfolyam


0,5 óra

2. évfolyam

Idegen nyelv

1,5 óra

3. évfolyam


3. évfolyam

Idegen nyelv

1,5 óra

3. évfolyam

Környezetismeret

0,5 óra

- 50 -

1 óra




4. évfolyam


1 óra

4. évfolyam

Idegen nyelv

1 óra

4. évfolyam

Környezetismeret

1 óra

5. évfolyam

Idegen nyelv

0,5 óra

5. évfolyam

Vizuális kultúra

0,5 óra

6. évfolyam


0,5 óra

6. évfolyam

Matematika

1 óra

6. évfolyam

Idegen nyelv

0,5 óra

7. évfolyam


1 óra

7. évfolyam

Matematika

1 óra

7. évfolyam

Idegen nyelv

1 óra

8. évfolyam


8. évfolyam

Matematika

1 óra

8. évfolyam

Idegen nyelv

1 óra

0,5 óra

A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák terhére az alábbi új tantárgyat vezettük be: Melyik tantárgy óraszáma ÉVFOLYAM

lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámá-

Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető

ból?



órák óraszámából?

5. évfolyam

Szövegértés, szövegalkotás

1 óra

6. évfolyam


1 óra

8. évfolyam


0,5 óra

Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Hon- és népismeret tantárgyat tanítja.



Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít: ÉVFOLYAM

VÁLASZTOTT KERETTANTERV

- 51 -

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Program 1-4. évfolyam

Ének-zene A változat

5-8. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom A változat

5-8. évfolyam

Matematika B változat

5-8. évfolyam

Biológia A változat

5-8. évfolyam

Fizika B változat

5-8. évfolyam

Kémia B változat

5-8. évfolyam

Ének-zene A változat

 A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontása, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározása valamint a továbbhaladás feltételeinek megállapítása a nevelők szakmai munkaközösségeinek, illetve a szaktanárok feladata. A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontásához, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározásához iskolánk pedagógusai az egyes tantárgyak tanításához alkalmazott tankönyvek tankönyvkiadói által összeállított helyi tantervi ajánlásokat használják fel.

 Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órákon az angol nyelvet tanulják.

12.1.

Kötelező tantárgyak és óraszámok Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Tánc és mozgás Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7+1 +1 4 1 1 2 2 1 4 1

2. évf. 7+0,5 +1,5 4 1 1 2 2 1 4 1

3. évf. 6+1 +1,5 4 1 1+0,5 2 2 1 4 1

4. évf. 6+1 2+1 4 1 1+1 2 2 1 4 1

2 25

2 25

3 25

3 27

- 52 -


Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Hon- és népismeret* Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Tánc és mozgás Osztályfőnöki Szövegértés, szövegalkotás Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4 3+0,5 4

6. évf. 4+0,5 3+0,5 3+1

7. évf. 3+1 3+1 3+1

8. évf. 4+0,5 3+1 3+1

2

2

2

2

1 2

1 2

1

1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1

1 1 4 1 1

1

1 1+0,5 1 1 4 1 1 +1 2 28

- 53 -

1 1 1 1 4 1 1 +1 3 28

3 31

4 1 1 +0,5 3 31


13. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei 1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek. 2. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is szükségük van. Ezek a testnevelés, a vizuális kultúra, informatika valamint a technika, életvitel és gyakorlat. 3. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 4. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. 5. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: 

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.



Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.



A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.

6. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. 7. Az intézményben használható tankönyveket, tanulmányi segédleteket az alábbi szempontok szerint választjuk ki: A tankönyv legyen: 

jól érthető, tanítható,



világos, pontos ismereteket fogalmazzon meg,



logikus felépítésű,



a gyermek figyelmét lekötő, színes,



korszerű ismereteket biztosítson,

- 54 -


objektív,



megfizethető árú,



tartós, több éven át használható,



adjon lehetőséget a differenciált oktatás megvalósításához,



segítse az átjárhatóságot.

A munkafüzet igazodjon a tankönyvekhez, s lehetőleg 1-4 és5-8. évfolyamon egy tankönyv családot használjunk. A tanulmányi segédlet, taneszköz legyen: 

érthető, érdekes,



figyelem-felkeltő,



tananyaghoz, tankönyvhöz kapcsolódó,



esztétikus, tartós,



könnyen tárolható,



illeszkedjen a tanulók életkori sajátosságaihoz.



illeszkedjen a helyi tantervhez, segítse az abban foglaltak megvalósítását.

Oktatástechnikai eszköz legyen: 

jó műszaki színvonalú,



karbantartható,



takarékos, olcsó,



alkatrész utánpótlása biztosított,



a rendszerbe illeszthető.

14. A Nemzeti alaptantervben meghatározott feladatok helyi megvalósítása 14.1.

Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Az 1-2. évfolyam kiemelt feladata az alapozás. Ennek érdekében: 

fokozatosan átvezetjük a gyermekeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe



mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat és problémamegoldáshoz



az iskolai szokásrendet kialakítjuk

- 55 -


megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait



a gyermekek érdeklődését felkeltjük a tanulás, tudás iránt, kihasználva az életkorukból eredő természetes kíváncsiságukat



elsajátíttatjuk a biztos olvasási, írási és számolási alapokat

A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

14.2.

Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a NAT elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. A személyiségfejlődés folyamatában kiemelt szerepe van a tanulásnak. Fontos olyan szemlélet kialakítása, amelyben megbecsülést kap a tanulás. A gyerekek érdeklődésére, kíváncsiságára építünk, motiválttá téve tanulóinkat. Fejlesztjük: 

Tanulási képességeiket és szokásaikat



Életkori sajátosságuknak megfelelő önálló gondolkodásukat



Az anyanyelv biztos használatát szóban és írásban



Önálló tanulásra és ismeretszerzésre való képességüket



Kitartásukat



Helyes magatartásformák gyakoroltatásával együttműködésre való képességüket és a másikra való odafigyelést



Mozgásigényük kielégítésével az egészséges életmódra való igényüket



Személyre szóló, fejlesztő értékeléssel fokozzuk teljesítményüket, tanulási kedvüket

14.3.

Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása.

14.1.

A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata: 

A már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése

- 56 -


Életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása



A helyes pályaválasztás elősegítése



mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz,



Fejlesztjük a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,



Az egészséges életvitel kialakítása



Az ismeretek tapasztalati megalapozása

15. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja 1. Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. 2. Ennek alapján -

az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti négy testnevelés óra és heti egy tánc és mozgás óra keretében órarendbe illesztve.

-

Amennyiben a tanulónak könnyített testnevelést vagy gyógytestnevelést javasol a szakorvos, és a tanuló a javaslat alapján testnevelési órán is részt vehet, akkor számára biztosítani kell a mindennapos testnevelésen való részvételt. Ebben az esetben a gyógytestnevelési és a testnevelési órákon való részvétel együttesen kell, hogy elérje a heti öt testnevelési órát, ennek belső arányára a szakorvos tesz javaslatot.

-

Tanulóink a választható tanórák terhére délutáni sportszakkörökön (labdarúgás, kosárlabda, röplabda, atlétika) vehetnek részt.

16. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá a pedagógusválasztás szabályait A 2013/14-es tanévtől kezdve választani lehet az erkölcstan tantárgy, valamint valamelyik egyház által szervezett hit – és erkölcstan tantárgy között első és ötödik évfolyamon felmenő rendszerben. A tanulók érdeklődésük és tehetségük alapján szabadon választhatnak a különböző művészeti szakkörök, tehetséggondozó foglalkozások, sportkörök között. Választásukkal a tanulók és a szülők tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező foglalkozás lenne. A tanárok kiválasztásában szakmai szempontok mellett az iskola tárgyi, anyagi és személyi feltételei és órarendi szempontok is szerepet játszanak.

- 57 -


17. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése 1. A tanulók értékelésének alapelvei: Az értékelés legyen 

személyre szóló,



fejlesztő, ösztönző,



folyamatos,



tárgyszerű,



félelemmentes,



az iskolai követelményrendszerre épülő,



biztosítsa a szóbeli és az írásbeli értékelés egészséges arányát,



ne legyen megtorló, fegyelmező jellegű

Az iskolánkban az a cél, hogy minden tanítványunk saját lehetőségeinek optimumáig jusson el erkölcsi, értelmi és testi fejlődésben egyaránt. Találjuk meg számukra a megfelelő teret, melynek keretein belül fejleszthetik képességeiket, felfedezhetik önmagukat, sikerélményhez juthatnak. Az egymás megértésére, elfogadására, megbecsülésére nevelés tantestületünk egyik fő alapelve. A másik fél munkájának elfogadása és tisztelete kell, hogy vezérelje tanárainkat és diákjainkat egyaránt. Fontos célkitűzés az értékelési rendszer egységesítése, annak céltudatos végrehajtása. 2. Az értékelés formái 2.1. Személyes, szóbeli értékelés történik 

A tanítási órákon, ahol a tanár folyamatosan megerősít, segít, korrigál, tanácsot ad.



Tanítási órán kívül.



Szaktanárok között az évközi és év végi érdemjegyek megállapításakor.



A fogadóórákon.



Szülői értekezleten az osztályfőnök által.



Osztályfőnök által havonta.



Az iskola által szervezett programok értékelésekor, /kirándulás, iskolai műsorok, vetélkedők stb/. - 58 -


Tantestület előtt /szélsőséges esetekben/.



Az igazgató, vagy igazgatóhelyettes által /kiemelkedő eredmények, ill. fegyelmi vétségek kapcsán/.

2.2. Szöveges értékelés írásban 

1-2. évf. I. félévéig a tanulók értékelésének elsődleges formája



• A szöveges értékelést negyedévente készítjük el a tanulókról az addig eltelt időszakban elért teljesítménye alapján. A félévkor és év végén adott szöveges értékelés egyben a tanuló félévi értesítője, év végi bizonyítványa. A szülőket egy, az értékelő naplóval egyező szerkezetű tájékoztató füzetben értesítjük a tanuló aktuális minősítéséről. A tanév végén az OM által kiadott hivatalos bizonyítvány pótlapokat használjuk.



Szaktanár, vagy az osztályfőnök által szükség esetén /kiemelkedő teljesítmény, problémás tanulók/.



Dicséretek, elmarasztalások beírása az ellenőrzőbe.



Külső felkérésre készített minősítés /gyermekvédelem, rendőrség, pályázatok/.

2.3 A tanulók teljesítményének értékelése osztályzattal 

2. évf. 2. félévtől évközben érdemjeggyel /1-5/. Tanév közben 5 érdemjeggyel félévkor és tanév végén 5 osztályzattal történik Az érdemjegy visszajelentő informatív jellegű, a tanulási részteljesítmény és az adott témához tartozó tantervi követelmények összehasonlításának eredményét jelzi. Az osztályzat összefoglaló képet ad a tanuló összteljesítményéről a tanterv által előírt törzsanyagra vonatkozó követelmények tükrében. Jeles (5): ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, a saját szavaival is meg tudja fogalmazni a lényeget. Tud önállóan, összefüggően beszélni. Kérdéseit bátran megfogalmazza. Kitűnő (év végén): a jelesnél jelzett követelmények teljesítésén túl jelentős az ismeretanyaga a kiegészítő anyagból is, érdemjegyei az év közben jellemzően 5ösök. Bátran merjünk kitűnő minősítést adni olyankor is, amikor a tanulónak nem csak kizárólagosan 5-ös érdemjegyei vannak, ~ellenben tanulmányi verse-

- 59 -

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Program nyeken, egyéb megmérettetéseken bizonyította kitűnőnek értékelhető teljesítményét. Jó (4): ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói bemagoltak. Közepes (3): a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz, nevelői segítségre (javításra, kiegészítésre) többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Önállóan dolgozni, beszélni kevésbé tud. Segítséggel képes megoldani önálló feladatát. Elégséges (2): ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban képtelen az önálló munkavégzésre. Elégtelen (1): ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja. Megállapodásaink • Érdemjegy adásakor a szóbeli értékelés, az ötfokú osztályozás mellett jelöljük különböző módon a különböző jellegű teljesítményekre szerzett eredményeket. • A szóbeli felelet követelményeit, a témazárók, felmérők témakörét, értékelésének szempontjait előre ismertetjük. • A százalékosan értékelhető írásbeli munkák esetén a következő százalékhatárokat javasoljuk: 91% 76% 51% 34% 0%

-

100% 90% 75% 50% 33%

= = = = =

5 4 3 2 1

A javasolt határoktól az egyes munkaközösségek – döntésük alapján- eltérhetnek. A tanulók és szüleik számára egyértelműen kell jelölni az írásbeli munkákon azt, hogy az elért teljesítmény hogyan viszonyul a maximális teljesítményhez. Ezt vagy a százalékos eredmény feltüntetésével, vagy a következő képlet alkalmazásával (esetleg a két jelölés együttesével) tesszük meg: elért pontszám / maximális pontszám Az osztályzatot egyidejűleg beírjuk a tájékoztató füzetbe és az osztálynaplóba. A tájékoztatóban jelöljük a felelet témáját, a dolgozat tárgykörét.

- 60 -

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Program A beírt osztályzatot csak a szaktanár javíthatja (egy vonallal történő áthúzással, * jelöléssel, lapszélén szignálással). Dolgozatokat mindenki igyekszik a lehető legrövidebb időn belül kijavítani, és értékeléssel együtt a tanulónak átadni, majd visszagyűjteni. A szülőnek is joga, hogy a dolgozatokat fogadóórán, vagy szülői értekezleten megtekintse. A témazárókat, a tanévben előírt dolgozatokat a tanév végéig (a javítóvizsga befejezése utáni egy hétig) köteles minden szaktanár megőrizni. Félévkor, év végén a tanulók teljesítményének elbírálásánál az osztályzatok jellegük súlya szerint kerüljenek beszámításra. Az első félév teljesítménye is beszámít az év végi osztályzatba. Vegyük figyelembe az előmenetel tendencia jellegét. Legalább 1 hónappal a félév értékelése előtt a szülőt tájékoztatni kell arról, ha gyermeke bukásra áll (a minimum követelményeket nem tudja teljesíteni). A szaktanárok az osztályozó értekezlet előtt zárják le az egyes tantárgyak jegyeit. A tantárgyi osztályzatok A tanulók félévente minimálisan a tantárgy heti óraszámánál kettővel több osztályzatot kapnak. A tantárgyi osztályzatok száma félévente legalább három. Félévkor és tanév végén tantárgyanként egy-egy osztályzattal történik a tanulói teljesítmények értékelése. Az első évfolyamon félévkor és év végén, illetve a második évfolyam félévekor a tanulók szöveges értékelést kapnak. 2.4 Az érdemjegyre történő átváltás szabályai Szöveges értékelés

érdemjegy

Kiválóan megfelelt

5

Jól megfelelt

4

Megfelelt

3

Fejlesztésre szorul

2

2.5 A „fejlesztésre szorul” minősítést kapott tanuló fejlesztésének módjai: ha a tanuló „fejlesztésre szorul” minősítést kap, akkor teendők: 

Az osztályfőnök javasolja a szülőnek a szakértői vizsgálatot,



A szakértői vélemény alapján a következő lehetőségek adódhatnak: - eltérő tantervű, sajátos nevelési igényű osztályba sorolás, - fejlesztő pedagógus foglalkozik vele,

- 61 -

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Program - a szaktanító egyéni ütemterv szerint korrepetálja, - javaslat speciális részképesség fejlesztő intézményben való elhelyezésre.

2.6 Az értékelés nyilvános fórumai 

Háziversenyek, vetélkedők



Iskolagyűlések



Értékelés az iskolai közösség előtt, - diákközgyűlés



Tanév végén szülők előtt /tanévzárón, ballagáson/

3. A tanulók személyiségfejlődésének, tanulmányi munkájának, magatartásának, szorgalmának értékelése 3.1. A tanulóközösségek értékelését, osztályközösségek tevékenységét, az osztályfőnök minden tanév végén írásban értékeli. Az értékelés szempontjai: 

Az osztályközösség legfontosabb adatai, (létszám, fiúk-lányok aránya, létszámváltozások).



Családi környezet – szociális helyzet.



Tanulási teljesítmény – eredmények, bukások.



Társas szerkezet, közösségi struktúra.



Neveltségi szint (magatartás társas viselkedés beilleszkedés).



Közösségi tevékenység (közösségi programok).



A szülői házzal való kapcsolattartás (családlátogatások, szülői értekezletek tapasztalatai).

3.2. A tanulók magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei és formái 

Az iskolai tanulóközösség fejlettségének megfelelő magatartás és szorgalom követelményrendszerének megállapítása a nevelőtestület feladata; a diákönkormányzat, szülői választmány és az osztály véleményének kikérése után.



A követelményrendszert a tanulókkal és a szülőkkel megismertetjük.



A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése évközben folyamatosan történik. Erről a szülőt rendszeresen tájékoztatni kell.

- 62 -


A tanulók magatartásának és szorgalmának minősítése félévkor és év végén az osztályfőnökök, illetve az osztályban tanítók és napközis nevelők véleményének meghallgatásával történik. Eltérő vélemények esetén az osztályfőnök dönt.

3.3. A magatartás minősítése négy fokozattal történik: Példás: A közösségben példamutatóan, kifogástalanul viselkedik, kezdeményezéseivel Kitűnik. Kötelezettségeinek eleget tesz. Tanáraival és társaival tisztelettudó. Jó viselkedésre ösztönzi társait. A rábízott és önként vállalt feladatokat lelkiismeretesen teljesíti. Igazolatlan hiányzása nincs. Óvja és védi az iskola berendezését, a saját és társai testi épségét. Elmarasztaló fegyelmi büntetést nem kapott. Jó:

A tanuló magatartása, ha fegyelmezett. A közösségi munkában részt vesz, de nem kezdeményező. Iskolai és iskolán kívüli viselkedése általában jó. Iskolából nem hiányzik, nem késik. Írásbeli fegyelmi bejegyzése nincs. Óvja az iskola berendezéseit. Tanáraival és társaival tisztelettudó. A rábízott feladatokat igyekszik lelkiismeretesen elvégezni.

Változó: A közösségi munkában csak unszolásra vesz részt. Viselkedése a hangulat függvénye. Kötelességének nem mindig tesz eleget. Időnként udvariatlan beszéde nem mentes trágárságtól. Néha elkésik óráról. A rábízott feladatokat felületesen látja el. Igazolatlan hiányzása, írásbeli figyelmeztetése van. Osztályfőnöki elmarasztaló bejegyzése van. Rossz: Rendszeresen fegyelmezetlenségeivel hívja fel magára a figyelmet. Tanáraival és társaival tiszteletlen. Az iskola berendezéseit szándékosan rongálja. Viselkedésével hátráltatja a közösség munkáját, negatívan hat rá. Igazgatói büntetése van, igazolatlan órákkal rendelkezik. A közösségi munkából kivonja magát. Hátráltatja a közösség fejlődését. Társainak rossz példát mutat. A rábízott feladatokat nem teljesíti. 3.4. A szorgalom minősítése kifejezi a tanuló tanulmányi munkához való viszonyát. Fokozatai:

- 63 -

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Program Példás: A tanuló szorgalma, ha kötelességteljesítése kifogástalan, öntevékeny. Adottságához mérten, rendszeresen felkészül a tanítási órákra. Segíti társai tanulmányi előmenetelét. Tanítási órákon aktívan tevékenykedik. Felszerelése hiánytalan, füzete és könyvei tiszták, rendezettek. Az iskolában és azon kívül is állandóan törekszik az önálló ismeretszerzésre. Jó:

Kötelességteljesítése jó, adottságainak megfelelően teljesít. A tanítási órákon tevékenyen részt vesz, de nem kezdeményező. Tanulmányi munkájában kisebb hiányosságok vannak. Vállalt feladatainak eleget tesz. Önálló ismeretszerzésre nem gyakran törekszik.

Változó: Iskolai és otthoni munkájában rendszertelen, hullámzó teljesítményt mutat. Kötelességeinek gyakran csak figyelmeztetés határára tesz eleget. Felszerelése több esetben hiányos. Házi feladatait nem minden esetben készíti el. Önálló ismeretszerzésre nem törekszik. Tanulmányi eredményében visszaesés tapasztalható. Tanári írásos figyelmeztetést, bejegyzést kapott. Hanyag: Képességeihez és körülményeihez mérten nem törekszik a követelményrendszer minimumának elsajátítására. Az érdektelenség jellemző rá. Órákon rendszeresen készületlenül vesz részt, házi feladatát nem készíti el. Vállalt feladatainak nem tesz eleget. Órákon figyelmetlen, lusta, társai munkáját zavarja. 3.5. A tanulók jutalmazása és elmarasztalása: Jutalmazzuk azokat a tanulókat, akik tanulmányi, magatartási, és szorgalmi követelményeket kiemelkedően teljesítik. 

Formái:  Szóbeli dicséret (szaktanári is)  Írásbeli dicséret (szaktanári is)  Osztályfőnöki dicséret  Igazgatói dicséret  Nevelőtestületi dicséret



A kiemelkedő teljesítmények elismerésének alapja:  kimagasló tanulmányi eredmény,  közösségért végzett tevékenység,

- 64 -

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Program  kiemelkedő tanulmányi- és sportverseny eredmény,  művészeti csoportokban kiemelkedő színvonalú szereplés,  az iskola hírnevét erősítő tevékenység. 

Fegyelmező intézkedések alapja  a tantárgyi követelmények nem teljesítése,  felszerelés, házi feladat többszöri hiánya,  órai fegyelmezetlenség,  házirend megsértése,  igazolatlan mulasztás,  szándékos rongálás.

A közjóért, közösségért végzett kiemelkedő együttes munkát (versenyek) csoportos dicséretben, jutalomban lehet részesíteni. (hozzájárulás kiránduláshoz, az osztály közös elismerése). Egyéni dicséretben, jutalomban lehet részesíteni a tanulót példamutató magatartásáért, közösségi tevékenységéért, tanulmányi munkában elért kimagasló eredményéért. (Év végén: könyv, oklevél, érem). A jutalmak odaítéléséről a pedagógusok és az osztályközösség javaslata után az osztályfőnök dönt. A jutalmazást és okát a tanulói ifjúság tudomására kell hozni. (évzáró, iskolagyűlés, iskolaújság). Elmarasztalásban részesül az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségeinek nem tesz eleget. Az elmarasztalás nem lehet megtorló, megalázó. 

Formái:  szaktanári figyelmeztetés  szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetés  írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés  írásbeli osztályfőnöki intés  írásbeli osztályfőnöki megrovás  igazgatói figyelmeztetés  igazgatói intés  igazgatói megrovás.

- 65 -

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Program A bejegyzés az ellenőrzőbe az osztályfőnök feladata. Valamennyi fegyelmező intézkedést a szülővel tudatni és láttamoztatni kell. Ismétlődő, vagy súlyos probléma esetén a tanuló ellen fegyelmi eljárás indítható. A szülőt erről tájékoztatni kell. A szaktanárok minden tanév elején ismertetik tantárgyuk 

Követelményrendszerét,



értékelési rendszerét,



hiányzások, mulasztások következményeit,



pótlási, javítási lehetőségeket.

A kerettanterv és a helyi tantervek követelményrendszere jelentik az értékelésben a viszonyítási alapot. Osztályzatot adni csak azoknak a tananyagelemeknek a tudására lehet, amelyekre a követelmények vonatkoznak! 4. Az iskolai írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésben betöltött szerepe, súlya Az írásbeli beszámoltatás formája Röpdolgozat

Dolgozat

Témazáró /szummatív/

FUNKCIÓJA

Gyakorisága

Rendje

Az értékelésben betöltött szerepe

Egy kisebb Tanóránként Tanóránként Felelet értékű tananyag max. 15-20 számonkérépercben se 15-20 percben Egy-egy tan- Hetente Max. 45 perc Felelet értékű anyag számonkérése Egy-egy té- Tantárgyanmakör, tan- ként változó anyag lezárásakor

Záródolgozat Az éves tananyag számonkérése

Év végén

Max. 2x45 perc

Duplán számít

Max. 2x45 perc

Szaktantárgyaknál meghatározva

Korlátai

Egy nap max. kettőt – előre jelezve /Házirend/ Egy nap max. 2x45 perces dolgozat –előre jelezve /házirend/

5. A magasabb évfolyamra lépés feltételei  A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben „A továbbhaladás fel-

- 66 -

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Program tételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette.  A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A második-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.  Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon tanév végén egy - három tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet.  Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon a tanév végén háromnál több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles.  A második-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: o az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, o az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, o egy tanulmányi évben 250 óránál többet mulasztott,  Az első évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott és a nevelőtestület nem engedélyezte osztályozó vizsga letételét.

18. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei A csoportbontások elveit a Köznevelési törvény (2011. CXC) 27.§-ának (1), (4), (5) bekezdései szabályozzák. A törvény 6. sz. melléklete pedig meghatározza a csoportbontásra fordítható órák számát. Ennek megfelelően iskolánkban ahol az osztálylétszámok szükségessé teszik csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet 4. évfolyamtól, matematika és magyar nyelv és irodalom tantárgyakat 5. évfolyamtól. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására.

19. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

- 67 -

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Program A mérés az életkori sajátosságoknak megfelelően kiemelt képességek aktuális szintjét mutatja. Lehetőség van tehát: -

az átlagos, korosztályának megfelelő szint megismerésére és az ahhoz való viszonyításra;

-

egymás teljesítményének megismerésére, az azokkal való összehasonlításra;

-

saját magához mért teljesítményváltozás mértékének megismerésére;

-

az előzőeket felhasználva a pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés során az önismeret, a tárgyilagos önértékelés, az akarat és az önbecsülés fejlesztése.

1. Mérés  2. Értékelés  3. Fejlesztési lehetőségek  a) Korrigálás, felzárkóztatás, speciális fejlesztő gyakorlatok  tartásjavító, speciális mozgásanyag, ill. gyógytestnevelés b) Az egészségesen fejlett fizikum fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges változatos mozgásanyag  általános fejlesztés biztosítása c) Sportági tevékenység felé irányítható kiemelkedő teljesítményt biztosító terhelés  sportági kiválasztás A rendszeres alkalmazás és az újabb folyamatos felmérések alapján kialakított fejlesztési program eredményeként olyan fejlődés érhető el, amely lehetővé teszi az egyén számára az előrelépést. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére. Szerkesztette: Andrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) - A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és az egyéni értékelő lapokon keresztül a szülők tudomására hozzák.

- 68 -

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Program - A tanulók fizikai állapotának méréshez kapcsolódó értékelési pontszámokat az OM által kiadott szoftver tartalmazza. Az eredmények rögzítését és a nyomon követő vizsgálatokat e szoftver segítségével végezzük. Az iskolaorvos, a védőnő tájékoztatása a mérési eredményekről minden tanévet követően az iskolai statisztikai adatszolgáltatás részeként történik. Az OM-be a kötelező adatszolgáltatást elektronikus úton juttatjuk el a feldolgozó szoftver felhasználásával. A mérés célja 

Az iskola mérési tapasztalatainak, folyamatos megfigyeléseinek kiegészítése a tanulók fizikai képességeinek szintjéről, a külső méréssel és feldolgozással gyűjtött információk alapján.



A pedagógusok munkájának segítése, az egyéni képességfejlesztés ösztönzése.



A tanítási tanulási folyamat esetleges korrekciójához javaslatok megfogalmazása.



A formatív mérés információkat adjon a fenntartónak a közoktatási fejlesztési terv felülvizsgálatához, ha szükséges korrekciójához, illetve pozitív megerősítéséhez (óraszámok meghatározása).



A tanulók egyéni értékelése, a teljesítmények összehasonlítása segítse az egészséges életmódra nevelést, a mozgásos tevékenységek ösztönzését.



A motorikus képességek szorosan épülnek az adottságokra, de lényeges, hogy egy adott életkorban a gyakorlás mennyire befolyásolja a színvonalat.



A mérés céljai között megtalálható a minőség-ellenőrzés fogalma is, hiszen lényeges, hogy az általános teherbíró képesség egységes mérését, értékelését feladatunknak tekintsük.



A célok között hangsúlyosan szerepelt az is, hogy a terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat felfedjük, ezáltal lehetővé tenni a tudatos, célorientált javítást. 

A méréssel szerettük volna a rendszeres, tudatos, összehasonlítható adatgyűjtés, és elemzés iskolai gyakorlatának elterjedését is szorgalmazni, ösztönözni.

Mérési területek:

- 69 -

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Program - Aerob képesség mérése (Cooper teszt) - Alsó végtag dinamikus erejének mérése (helyből távolugrás) - Csípőhajlító és a hasizom állóképességének mérése (hanyattfekvésből felülés térdérintéssel) - Hátizmok erő állóképességének mérése (Hason fekvésből törzsemelés) - Vállövi és karizmok erejének mérése (Mellső fekvőtámaszban karhajlítás) - Testtömegindex megállapítása A mérési feladatok leírása Az alsó végtag dinamikus erejének mérése Helyből távolugrás (m) A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy az elugróvonal (elugródeszka) mögött oldalterpeszbe áll (a lábfejek párhuzamosak és egymástól kb. 20-40 cm távolságra vannak) úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás (és ezzel egyidejű páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartás helyzetéig), - majd (páros karlendítéssel előre) – páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. A talajfogás páros lábbal történik. Értékelés: az ugróvonalra merőlegesen az utolsó nyom és az elugróvonal közötti legrövidebb távolságot mérjük: 1 cm-es pontossággal. A vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérése Fekvőtámaszban karhajlítás és – nyújtás folyamatosan, kifáradásig (db) A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámaszban a tenyerek vállszélességben vannak egymástól, - a kéztámasz előrenéző ujjakkal történik – a törzs egyenes, - a fej a törzs egyenes, a fej a törzs meghosszabbításában van – a térd nyújtott, a láb zárt, a kar az alátámasztási felületre merőleges.

- 70 -

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Program Feladat: a vizsgált személy mellső fekvőtámaszból indítva a karhajlítást - és nyújtást végez. A törzs (és a fej) feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell követelni. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A gyakorlat egyenletes, nem gyors tempóban végzendő. A hátizmok erő-állóképességének mérése. Hason fekvésből törzsemelés és – leengedés folyamatosan kifáradásig (db) Maximális időtartam: 4 perc. A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy torna, vagy egyéb nem puha szőnyegen, a hasán fekszik úgy, hogy a homlokával és behajlított karjaival megérinti a talajt, mindkét tenyere a tarkón van. A hasizom és a farizom egyidejű megfeszítésével a medencét középhelyzetben rögzíti, és ezt a gyakorlat során végig megtartja! A lábakat nem kell leszorítani!

Feladat: 1. ütem: törzs- és tarkóra tett karemelés (hajlított karral) 2. ütem: karleengedéssel könyök érintés az áll alatt 3. ütem: könyökben hajlított karok visszaemelése oldalsó középtartásig 4. ütem: törzs- és karok leengedésével kiinduló helyzet Hason fekvés után újabb törzsemelés következik. A gyakorlat végrehajtása egyenletes, nem gyors tempóban történik. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A hasizmok erő-állóképességének mérése

- 71 -

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Program Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés, folyamatosan kifáradásig (db) Maximális időtartam: 4 perc A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy torna, vagy egyéb nem puha szőnyegen a hátán fekszik és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja, a lábfejeket felteszi a bordásfalra, vagy a tornazsámolyra, vagy a talajra. A vizsgált személy mindkét könyöke előre néz, kezeinek ujjai a fülkagyló mögött támaszkodnak. (A próbázó lábát külső erővel nem kell leszorítani). Feladat: a vizsgált személy a nyaki gerinc indításával, a gerincszakaszokat fokozatosan felemelve üljön fel úgy, hogy a combokat azonos oldali (előrenéző) könyökeivel érintse meg. Ezután a derék indításával a gerincszakaszokat fokozatosan leengedve feküdjön vissza. A fentiek szerint végrehajtott módon felülés és hanyattfekvés következik folyamatosan. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélkül szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A gyakorlat végrehajtása egyenletes, nem gyors tempóban történik.

Cooper teszt, 2000 m futás Az általános iskola 5-8. évfolyamán a 12 perces futással kell mérni a tanulók Aerob képességét. 1-4. évfolyamon a 2000 m-es futással mérjük ezt a mutatót. Testtömeg index mérése A testtömeg index mérésének segítségével egyszerűen, mérhető paraméterek alapján ellenőrizhetjük a tanulók antropometriai jellemzőit, státusát. Kiszámításának módja: a kilogrammban megadott testsúly osztva a méterben megadott testmagasság négyzetével. Az adatok feldolgozásához a következő határértékeket vesszük figyelembe

- 72 -

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Program FIATALOK

ÉRTÉKELÉS

lányok

SOVÁNY

fiúk

FELNŐTTEK nők

< 16

NORMÁL

16-22

TÚLSÚLYOS 22-26 ELHÍZOTT

>26

férfiak < 18,5

16-21 18,6-24

18,6-25

21-25 24,1-28,9 25,1-29,9 >25

>29

>30

Mérési határértékek A Hungarofit több éves vizsgálatai alapján az egészség megőrzéséhez „szükséges”, illetve „kell” értékeket az alábbiakban határozzuk meg: 1. táblázat

Az aerob teljesítőképesség „kell” értékei 7 éves

8 éves

9 éves

10 éves

Lányok

12,50

12,34

12,22

12,00

Fiúk

12,46

12,07

11,19

11,04

Cooper teszt

11 éves

12 éves

13 éves

14 éves

Lányok

2030m

2050m

2060m

2070m

Fiúk

2250m

2330m

2390m

2460m

2000m

2. táblázat Helyből távol-

A helyből távolugrás „kell” értékei1

7 éves

8 éves

9 éves

10 éves

Leány

1,21

1,32

1,41

1,48

Fiú

1,24

1,34

1,47

1,58

11 éves

12 éves

13 éves

14 éves

Leány

1,54

1,62

1,66

1,71

Fiú

1,69

1,79

1,88

1,96

ugrás

3. táblázat

A törzsemelés „kell” értékei

- 73 -

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Program A hátizom erő-

7 éves

8 éves

9 éves

10 éves

Leány

40

43

45

46

Fiú

44

46

48

50

11 éves

12 éves

13 éves

14 éves

Leány

48

52

54

54

Fiú

52

54

56

58

állóképessége

4. táblázat Hasizom erő-

A hanyattfekvésből felülés „kell” értékei

7 éves

8 éves

9 éves

10 éves

Leány

50

53

56

59

Fiú

55

58

61

63

11 éves

12 éves

13 éves

14 éves

Leány

61

63

65

67

Fiú

65

67

69

71

állóképessége

5. táblázat A karizmok erő-

A karhajlítás „kell” értékei

7 éves

8 éves

9 éves

10 éves

Leány

5

6

7

8

Fiú

14

16

18

20

11 éves

12 éves

13 éves

14 éves

Leány

9

10

11

12

Fiú

22

24

26

28

állóképessége

A mérési eredmények értékelése, pontértékek Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a fizikai állapot mérése nem cél, hanem diagnosztizáló eszköz, amely kiindulópontja a kondicionális képességek fokozatos fejlesztésének, az egyénre szabott képzési rendszer bevezetésének.

- 74 -

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Program Dr. Fehérné dr. Mérey Ildikó által kifejlesztett tesztrendszer, a Hungarofit, több mint 15 éves laboratóriumi terheléses vizsgálatokra épül. A tanulók által elért eredményeket egységes standardizált pontrendszer hozzárendelésével lehet összehasonlíthatóvá, és objektívvé tenni. Az általános teherbíró képesség akkor tekinthető kiegyensúlyozottnak, ha a próbázó a vizsgálat során elért összes pontszámainak legalább felét az aerob állóképesség mérésére alkalmazott próbában szerzi meg. Elérhető pontszámok: 

Cooper teszt, illetve 2000 m-es futás:

77 pont



Helyből távolugrás:

21 pont



Hanyattfekvésből felülés:

14 pont



Hason fekvésből törzsemelés:

14 pont



Fekvőtámaszban karhajlítás:

14 pont Maximális pontszám: 140 pont

Minősítő kategóriák: 

Igen gyenge: A gyenge fizikai állapot miatt, a napi tevékenység elvégzése közben rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzik magukat. Hajlamosak a gyakori megbetegedésre. (0-20,5 pont)



Gyenge: Az egész napos tevékenységtől még gyakran elfáradnak, és nem tudják magukat kipihenni egyik napról a másikra. Sokszor érzik magukat fáradtnak, levertnek, rosszkedvűnek. (21-40,5 pont)



Kifogásolható: A rendszeres napi tevékenységtől már kevésbé fáradnak el, de a váratlan többletmunka még erősen igénybe veszi őket. (41-60,5 pont)



Közepes: Elérték azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy egészségesek maradjanak, tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzetben élhessenek. Heti 2-3 óra testedzést végeznek, és arra kell törekedni, hogy ezt a szintet a későbbiek folyamán is megtartsák. (61-80,5 pont)



Jó: Ezt a szintet azoknak sikerül elérniük, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szinten sportolnak, rendszeresen edzenek, versenyeznek. (81-100,5 pont)

- 75 -


Kiváló: Ezen a szinten lévők speciálisan és jól terhelhetőek. (101-120,5 pont)



Extra: Fizikailag kiválóan terhelhetőek, fizikai képességei alkalmassá teszik arra, hogy valamelyik sportágban kiemelkedő eredményt érjenek el.

20. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Az egészséges életmódra nevelés célja a gyerekek, tanulók személyes részvételén keresztül az attitűd és szemléletek formálása, a család és a közösség értékeinek megőrzése az egészséges életmód kialakításának érdekében. Cél: az önmagával, társaival az épített és természetes környezetével harmóniában élő, egészséges és felelősen cselekvő személyiség kialakítása. Nevelőmunkánkban meghatározó szerepet szánunk a tanulók saját egészségükhöz a természeti környezethez való viszonyának. Egészséges életmódot és sportszeretet közvetítünk. Célunk olyan személyiségek kialakítása, akiknek általános emberi értékeire jellemzőek a következők: -

az élet tisztelete, védelme

-

a természet szépségének szeretete

-

az ember és a természet harmonikus kapcsolatára való törekvés

-

az ember testi és lelki egészségmegőrzésének fontossága

-

az egészséges életmód, „sport és testmozgás iránti igény”

-

ápolt megjelenés

-

túrák, természetjárás, kirándulás

Céljaink elérését a következő programok segítik: Személyi higiénés, testápolási programok 

A személyi tisztálkodást készséggé fejlesztő program – higiénia



A fertőző betegségek elkerülését célzó szokásalakítás – osztályfőnöki órák



Fogápolási és szájhigiénés program – fogászati szűrővizsgálat, Blend a Med program



Serdülőkori szexuális felvilágosítás - Intim zóna, Always program



Káros szenvedélyek megelőzése – AIDS, DADA program

- 76 -

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Program Egészséges öltözködési program 

Megfelelő öltözködés szokássá alakítása



Ruhaviselés, ruhaváltás gyakorlata

Egészséges táplálkozást propagáló program 

Kulturált étkezést gyakorló program – iskolai étkeztetés egészségesebbé tétele



Egészséges táplálkozási szokások kialakítása - iskolatej akció, - suli ital



Élelmiszer-válogatási program –az étkezés rendje /alsó tagozat, napközi/



Konyhatechnikai, főzési gyakorlatok – konyhatechnikai gyakorlat technika órákon

Gyermekbaleset megelőzése 

Veszélyhelyzet felderítő gyakorlat – egészségismeret fakultáció



Otthoni balesethelyzetek felderítése – elsősegélynyújtás



Közlekedési szabályok gyakorlása - tanulmányi séták - tanulmányi kirándulás



Balesetek megelőzésének gyakorlása – védőnők, rendőrök tájékoztató előadásai

A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. Ennek érdekében iskolánk környezeti nevelési céljai: 

értékközvetítés, a helyi értékek iránti elkötelezettség



az élet tisztelete s védelmének igénye



az egészséges életmód, életvitel lehetőségének megtermése



helyes fogyasztói szokások kialakítása a tanulás tanítása



a munka a kiemelkedő teljesítmény megbecsülése

- 77 -


az önművelődés igényének kialakítása konfliktusok, problémák kezelésének elősegítése

Ezek megvalósulása érdekében feladataink: 

hatékonyabb munkáltató jellegű módszerek alkalmazása / motiváció, kíváncsiság felkeltése, sokféle szemléltetés, önálló és csoport munka, gondolkodási képesség fejlesztése /



a tanulásban az esélyegyenlőség biztosítása / integráció/



a helyi természeti, történeti építészeti és humán értékek megismertetése



a természetben végzett megfigyelésekkel / túrák, kirándulások,/ a lakóhely élővilágának megszerettetése



az egészséges életmód érdekében a mozgást, természetjárást a helyes táplálkozást, a helyes fogyasztói szokásokat igénnyé alakítása



a tanulók felelősségének fejlesztése a családjuk, tágabb környezetük, lakóhelyük, hazájuk iránt.

A környezeti nevelés megvalósulásának színterei: 

A helyi tantervben szereplő Környezetismeret, Természetismeret, Biológia, Kémia, Földrajz tantárgyak tananyagai



Az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek;



A környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: o Erdei iskola o Természetjáró túrák o Osztálykirándulások o Szelektív hulladékgyűjtés szervezése (diákönkormányzat) o Megemlékezés a témához tartozó jeles napokról (Takarítási világnap, Állatok világnapja, Víz világnapja, Föld napja, Madarak és fák napja) o Környezetvédelmi tanulmányi versenyeken való megmérettetés.

21. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az otthoni felkészülés formái: 

A tananyag többszöri elolvasása

- 78 -

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Program 

Házi feladat készítése füzetbe, munkafüzetbe



Házi dolgozatok készítése, kiselőadás



Munkadarab, rajz készítése



Szorgalmi feladatok

A felkészülés rendje, helye: 

Napközi otthon, tanulószoba (tanulási időben)



Iskolaotthonos oktatás (önálló foglalkozásokon)



Tényleges otthoni felkészülés (a tanuló lakásában)

A házi feladat adásának szempontjai: Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza négy részre tagolódik. A, az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető, B, a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő, C, az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó, D, a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő, A házi feladatok kiadásának szempontjai is illeszkedjenek a fenti szakaszoláshoz! Minden esetben célszerű figyelembe venni: 

a tanulók napi és heti terhelését,



az egyes diákok képességeit, adottságait,



az életkori sajátosságokat,



az értelmi fejlettséget,



a fejlődés ütemét,



házi feladat előkészítettségét,

Alapelvek: 

A házi feladatok korosztálytól függetlenül sarkallják a diákot állandó önellenőrzésre!



A házi feladatok segítsék elő a szülők tájékoztatását gyermekük iskolában végzett munkájáról, az iskolában folyó munkáról.



A napközis kollégák folyamatosan tájékoztassák a tanítónőket a házi feladatok mennyiségéről, azok megoldásáról egyénre szabottan is.



A házi feladatok mindig kerüljenek ellenőrzésre!

- 79 -

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Program 

Csak szorosan a tananyaghoz kapcsolódó házi feladat adható



A szaktanár nem értékelheti elégtelen osztályzattal a házi feladatot, illetve annak el nem készítését.

Az első két évfolyamon házi feladatok a bevezető szakasznak megfelelően legyenek játékosak, illeszkedjenek az életkori sajátosságokhoz, a gyermek számára könnyen teljesíthetőek legyenek. Ne okozzon nehézséget, külön terhet annak megoldása a tanuló számára, ugyanakkor feleljen meg a céljának, azaz alkalmas legyen a napi „ismeretek” ismétlésére, áttekintésére, felidézésére, elmélyítésére. Fontos szempont, hogy megoldása sikerélményhez juttassa a tanulót, amely motivációt jelent a későbbiekre nézve. A feladatok könnyen és gyorsan ellenőrizhetőek legyenek, az ellenőrzés pedig építő jelleggel történjen. A hétvégére adott házi feladatok kérdése a tanító hatásköre. Amennyiben ad házi feladatot, az minden esetben feleljen meg a fenti szempontoknak! Hosszabb szünetekre, lehetőség szerint ne adjon házi feladatot a tanító.

A harmadik negyedik évfolyamon a kezdő szakasznak megfelelően a házi feladat adása legyen a tanító hatásköre! Mindenféleképpen javasolt a hétvégére kiadott házi feladatoknál a differenciálás alkalmazása, illetve ezekben az évfolyamokban is elengedhetetlen a tanulók terhelésének vizsgálata. Ennek megfelelően az egyes tanulók képességeiknek, értelmi fejlettségüknek legmegfelelőbb, az előrehaladásukat leginkább szolgáló házi feladatokat kapjanak. Az egyes gyermekeknél a feladatok mennyisége, típusa, sokrétűsége szolgálhatja a tehetséggondozást, míg más tanulóknál a sikeres felzárkózást. A feladatok legyenek sokrétűek, érdekesek, alkalmasak legyenek a napi „ismeretek” ismétlésére, áttekintésére, felidézésére, elmélyítésére. Hosszabb szünetekre, lehetőség szerint ne adjon házi feladatot a tanító!

Az ötödik és hatodik évfolyamon a házi feladatok szolgálják az alapozó szakasznak megfelelően az alapismeretek elmélyítését, megszilárdítását, rögzülését, az esetlegesen hiányzó részek pótlását, bizonyos alapismeretek készség szintre emelését. Törekedni kell az egyes szaktantárgyak közötti arányos elosztásra! A házi feladatok mindig kerüljenek ellenőrzésre! Hosszabb szünetekre, - téli szünet, tavaszi szünet, - lehetőség szerint ne kapjanak házi feladatot a tanulók. - 80 -


A hetedik-nyolcadik évfolyamon, a házi feladatok elsődleges célja a sokoldalú képességfejlesztés legyen, differenciált módon. Ezek a feladatok illeszkedjenek a gyermek egyéni képességeihez, tehetségéhez, fejlődésének üteméhez, segítse a tanult ismeretek elmélyítését, valamint a felzárkóztatásra szoruló tanulók fejlődését. A feladatok segítsék elő az egyéni törekvések megvalósulását! Törekedni kell az egyes szaktantárgyak közötti arányos elosztásra! Hosszabb szünetekre, - téli szünet, tavaszi szünet, - lehetőség szerint ne kapjanak házi feladatot a tanulók.

22. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig – szól. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. -

A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

2. A 2016-2017. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: -

az iskola igazgatója;

-

a nevelőtestület bármely tagja;

- 81 -

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Program -

a nevelők szakmai munkaközösségei;

-

a szülői munkaközösség;

-

az iskola fenntartója.

2. A tanulók a pedagógiai program módosítását a diák-önkormányzati képviselői útján az iskolavezetésnek javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni az intézményi tanács, illetve az iskolaszék véleményét. 4. A pedagógiai programunk végrehajtása a fenntartóra és a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettséget nem hárít. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. 2. A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. 3. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: -

az iskola honlapján;

-

az iskola fenntartójánál;

-

az iskola irattárában;

-

az iskola könyvtárában;

-

az iskola nevelői szobájában;

-

az iskola igazgatójánál;

-

az iskola igazgatóhelyetteseinél;

- 82 -


23. A pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola (3432, Emőd, Kossuth u. 58-64.) pedagógiai programját a nevelőtestület a 2013. év március hó 28. napján tartott értekezletén elfogadta.

A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola pedagógiai programját a mai napon jóváhagytam.

Kelt: 2013. március 28.

................................................. igazgató

- 83 -

Pedagógiai Programja 2013

Recommend Documents