CSICSERGŐ NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA CSÉVHARASZT 2013

CSICSERGŐ NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA CSÉVHARASZT 033012 Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

2013.

Tartalomjegyzék 1. Az óvoda jellemző adatai 1.1. Az óvoda hivatalos neve, címe 1.2 Az óvoda fenntartójának neve, címe 1.3 Az óvoda földrajzi működési területe 1.4 Az óvoda beóvodázási körzete 1.5 Az óvoda vezetője, a program benyújtója 1.6 Helyi nevelési program adaptálása

4. old. 4. old. 4. old. 4. old. 4. old. 4. old. 4. old.

2. Az óvoda önmeghatározása 2.1Óvodánk jellemzői 2.2 Jövőképünk 2.3 Óvodaképünk 2.4 Gyermek képünk 2.5 Alapelveink 2.6 Óvodánk nevelési céljai

5. old. 5. old. 5. old. 5. old.

3. Az óvoda személyi és tárgyi feltételei 3.1 Személyi feltételek 3.2 Tárgyi feltételek

7. old. 7. old 8. old.

4. Az óvoda működési rendje 4.1 Napirend, hetirend 4.2 Tevékenységi formák szervezési jellemzői 4.3 A fejlődés nyomon követése 4.5 Az óvoda szervezeti felépítése

9. old. 9. old. 10. old 11. old 12. old

5. Az óvoda társadalmi kapcsolatai 5.1 Nevelőpartnerünk a család 5.2 Együttműködés az iskolával 5.3. Óvoda-fenntartó 5.4 A nevelést segítő speciális kapcsolatok 5.5 Óvoda - Egyház

13. old. 13. old. 14. old. 15. old. 15. old. 15. old.

6. Az óvoda hagyományrendszere 6.1 Az óvoda ünnepei 6.2 Tevékenységi formái 6.3 Egyéb programok, kirándulások 6.4 Elvárt eredmény

16. old. 16. old. 16. old. 17. old. 17. old.

7. Gyermekvédelem az óvodában 7.1 Gyermekvédelmünk célja 7.2 Gyermekvédelem feladata

17. old. 17. old. 18. old.

8. Óvodánk ellenőrzési, értékelési rendszere

20. old.

6. old. 6. old

2

8.1 Pedagógiai munka ellenőrzése 8.2 Pedagógiai program értékelése

20.old. 20.old.

9. Az óvoda nevelési feladatai 9.1 Testi-lelki szükségletek kielégítése 9.2 Az egészséges életmód alakítása 9.3 Az érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés és szocializáció 9.4 Anyanyelvi nevelés és értelmi fejlesztés

21.old. 21. old. 22. old. 24.old. 25. old

10. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek 10.1 Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése 10.2 Kiemelten tehetséges gyermekek

27. old 27. old 29. old

11. Óvodai élet tevékenységi formái 11.1 Játék 11.2 Tanulás, 11.3 Munka jellegű tevékenységek

30. old 30. old. 33. old. 34. old.

12. Fejlesztési tartalmak 12.1 Vers, mese 12.2 Ének, zene, énekes játék, gyermektánc 12.3 Rajzolás, mintázás, kézi munka 12.4 Mozgás 12.5 A külső világ tevékeny megismerés 12.6 Szabadidős tevékenység

36. old. 37. old. 39. old. 41. old. 43. old. 46. old. 49. old.

13. Az iskolába lépés feltételei, az óvoda sikerkritériuma

49. old.

14. Érvényességi rendelkezésék

52. old.

15. Legitimációs záradék

53. old.

3

1. AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI

1.1 Az óvoda hivatalos neve címe: Csicsergő Napköziotthonos Óvoda Csévharaszt 2212 Csévharaszt Ady Endre út 52. Tel.: 06/29-493-013 1.2 Az óvoda fenntartójának neve, címe: Csévharaszt Község Önkormányzata 2212 Csévharaszt Kossuth Lajos út 43/b Tel.: 06/29-493-001 1.3 Az óvoda földrajzi működési területe: Csévharaszt község 1.4 Az óvoda beóvodázási körzete: Csévharaszt község területe, de szülői kérésre egyéni mérlegelés alapján más területről is fogadunk gyermekeket.(szabad férőhely esetén) 1.5 Az óvoda vezetője, a program benyújtója: Váraljai Lászlóné 1.6 Helyi nevelési program adaptálása: A Napköziotthonos Óvoda 1998. Szeptember 22-én tartott nevelőtestületi értekezletén egyhangúan elfogadta és adaptálta a CSEMPESZKOPÁCS ÓVODA helyi programját, amely az óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készült, annak megfelelt. Jelen módosítás alapja a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről és a 363/2012. (XII. 17.) kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról.

4

2. AZ ÓVODA ÖNMEGHATÁROZÁSA 2.1 Óvodánk jellemzői Óvodánk a község egyetlen önkormányzati óvodája, így világnézetileg semleges nevelést folytat. 3 csoportos, 75 kisgyermek óvodai nevelését teszi lehetővé. Az épület belső adottságai megfelelőek. Tárgyi eszközeinket és felszereléseinket folyamatosan bővítjük, korszerűsítjük. Ehhez a költségvetési kereten túl felhasználjuk nyertes pályázataink többletforrását. A nevelőtestület sokéves szakmai tapasztalattal, folyamatos önképzéssel igyekszik megfelelni a mai kor társadalmi és szakmai kihívásainak. Gyermekeink különféle szociális háttérrel érkeznek. A társadalmi élet változásainak következtében egyre több a beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő, részképességlemaradással és az egészségügyi szokások hiányával érkező kisgyermek. Nyitottak vagyunk a partneri elvárások iránt, de szolgáltatásainkat a szakmaiság és a gyerekek mindenek felett álló érdekét szolgáló szempontok határozzák, meg. 2.2 Jövőképünk Szeretnénk, ha óvodánk a megértés, az egymás iránti türelem, elfogadás, szeretet; biztonságot, vidámságot adó béke szigete lenne, ahol a gyermekek napjuk nagy részét örömmel, boldogan, önfeledt játékkal tölthetnék, kreatív, jókedvű, szakmailag kiváló, mindig megújulni képes óvónők irányításával. 2.3 Óvodaképünk: Óvodánk esztétikus, melegséget sugárzó, biztonságos környezetével, szeretetteljes, mindenkit maximálisan elfogadó, családias, bizalmat árasztó légkörével, elsősorban a szabad játék és mozgás sajátos eszközeivel készíti fel a gyermekeket az életre. A gyermekek és szülők kívánságát és elégedettségét mérlegelve, a gyermekek érdekeit figyelembe véve alakítjuk életünket, melyhez az itt dolgozók hivatásszeretete, a gyerekek és szülők tisztelete, egymás értékeinek megbecsülése párosul. 2.4 Gyermekképünk: Minden gyermek egyszeri és megismételhetetlen csoda, a hozzá elvezető útnak is annak kell lennie. „ A gyermek Ember. Szellemi, személyes életre, szabadságra és felelősségre, közösségre, nyelvre és kultúrára van rendelve. „- fogalmazta meg Nyíri Tamás -, s valljuk mi is. Gyermekeink szívesen járnak óvodába, jól érzik magukat a gyermekközösségben. Tisztelik szüleiket, az óvónőket, dajkákat, bizalommal fordulnak hozzájuk. Bátran, egészséges önbizalommal, jól kommunikálnak, érzelmeiket képesek verbális és nonverbális módon is kifejezni, érdeklődőek, sok-sok tapasztalattal felvértezettek. Ügyesen mozognak, szeretik a sportot, a természetet. Magatartás- és viselkedéskultúrájuk koruknak megfelelően fejlett, udvariasak, illemtudók, szeretik és védik a természetet. 5

2.5 Alapelveink: - a gyermekek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. - a gyermekek jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása és megerősítése - a gyermekeket elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi - mindenkor és minden helyzetben a gyermekek érdekeinek figyelembevétele - az óvoda inkluzív szemlélettel, gyermekközpontú nevelési attitűddel, a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférés lehetőségét - az óvodai nevelés sajátos eszközeivel törekszünk az esélyegyenlőség biztosítására, a hozott hátrányok kompenzálására - az alkalmazott pedagógiai eszközöket, módszereket a gyermek személyiségéhez és érési üteméhez igazítjuk, ezzel segítve a gyermekek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását, kompetenciáinak alakítását - a hátrányos megkülönböztetés tilalmának tiszteletben tartása - az óvoda kialakult pedagógiai értékeinek megőrzésére törekvés 2.6 Óvodánk nevelési célja A (2.5) 3-7(8) éves gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak, eltérő fejlődési ütemének, érési jellemzőinek szem előtt tartásával -

-

a sokoldalú, harmonikus személyiségfejlesztés, a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, lelki és szociális érettség kialakítása az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése, az óvodai nevelési feltételek sajátos megszervezésével a gyermekek környezettudatos szemléletének és magatartásának megalapozása a sajátos nevelési igényű gyermekek integrálásával esélyegyenlőségük biztosítása a migráns családok gyermekeinek interkulturális nevelése a tehetséges gyermek átlag feletti speciális egyéni képességeinek felszínre hozatala, fejlesztése a hátrányos helyzetű gyermekek összehangolt integrált nevelése révén az esélyegyenlőség növelése, az indulási hátrányok csökkentése, az iskolába való átmenet zökkenő mentesebbé tétele az életre való felkészítés a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül a természetes és mesterséges környezetünk megismerésére, védelmére nevelés tevékenységek által és tevékenységeken keresztül

A jelzett területeken történő fejlesztés értelmezésünk szerint a gyermek érési folyamatához igazított, életkori sajátosságainak megfelelő, ahhoz messzemenően illeszkedő eszközökkel történő támasznyújtás, amely az éppen fejlődő szomatikus és pszichés funkciók kibontakoztatásához biztosít szociális és tárgyi környezetet. Ebben a meghatározó a (2.5) 37(8) éves kor alapvető sajátossága: az érzelmi biztonság alapszükséglete, az érzelemvezérelt megismerés, az élmény fonalán haladó gondolkodás. A testi-lelki szükségletek kielégítése a gyermekek alapvető joga, melyre programunk messzemenően törekszik.

6

3. AZ ÓVODA FELTÉTELEI

SZEMÉLYI,

ÉS

TÁRGYI

3.1 Személyi feltételek A közoktatási törvényben meghatározott óvodapedagógus felsőfokú szakirányú végzettség mellett elengedhetetlen a pedagógus kreativitása, az ismeretanyag csoportra, gyermekre lebontott tudatos, tervszerű, alkotó alkalmazása. Elvárásaink az óvónő felé: - segítő, támogató, elfogadó, megengedő attitűd - vidám, felszabadult játéklégkör létrehozásának képessége - differenciált nevelés iránti elkötelezettség - jó empátiás készség - gyermek-és családcentrikusság - környezettudatos szemlélet - csapatjátékos Távlati cél, hogy a nevelőtestület minden tagja szerezze meg a szakvizsgát valamilyen fejlesztési területen, így biztosítva az óvoda egységes nevelési koncepcióját. A pedagógiai, pszichológiai kutatások eredményei, az óvoda nevelési programjának sokszínűsége szükségessé teszik a pedagógusok rendszeres belső és külső továbbképzését, önképzését. A Nevelési Tanácsadó alkalmazásában álló logopédus heti egy- két alkalommal foglalkozik az erre rászoruló gyermekekkel. Feladata: elsősorban a gyermekek beszédének szűrése a beszédfejlődés akadályoztatása szempontjából, ezek kezelése, másodsorban középső csoport év végén, de legkésőbb nagycsoport elején dyslexia-prevenciós vizsgálat végzése minden egyes gyermeknél, szükség esetén annak szakszerű terápiája. Személyi ellátottság: A fenntartótól elvárt takarékos létszámgazdálkodás érdekében, csak a törvény által meghatározott minimális létszámot foglalkoztatjuk, törekedve a minőségi színvonal megtartására, esetleges emelésére. Az óvoda dolgozóinak száma: 10 fő A nevelőtestület létszáma 6 fő. A pedagógiai munkát közvetlenül segítő dolgozók létszáma 4 fő A nevelőtestület képzettsége: Felsőfokú végzettségű: 6 fő Szakvizsgával rendelkező: 2 fő A dolgozók képzettsége:  

pedagógiai munkát segítő főállású szakképzett dajkák száma: 3 fő egyéb munkakörben foglalkoztatott főállású szakképzett szakács: 1 fő

7

3.2 Tárgyi feltételek Óvodánk, a falu központi helyén, egy régi, eredetileg nem is óvodának épült létesítményben működik. Az épületben 3 csoportszoba,1 folyosó, 3 WC, 3 mosdó, egy iroda és egy tálalókonyha van. A csoportszobák padlózata: parketta, amely könnyen tisztán tartható, fertőtleníthető. Nagy ablakfelületeken lehetővé válik a napfény szabad beáramlása. A csoportok hagyományos bútorzatúak, csak a legszükségesebb berendezési tárgyak találhatók meg. A csoportszobákban a játékeszközök elhelyezésére szolgáló polcok mellett, jól tagolt sarkokat alakítottunk ki, ahol egy-egy tevékenységhez szükséges eszközöket helyeztünk el: babaszoba, mesesarok. Az eszközöket a gyermekek bármikor elvehetik, használhatják, ezen eszközök könnyen hozzáférhetőek számukra. Az élősarok növényeinek gondozásában, az akvárium halainak etetésében a gyermekek is részt vesznek. Az öltözőkben a gyermekek ruhái, váltócipői külön jellel ellátott helyen vannak. Az öltözőkben helyeztük el a „Hirdetőtáblákat”, amelyen a szülőknek szóló tájékoztatásokat közöljük. A mosdóhelyiségekben jellel ellátott törölközőtartókat, valamint a fogmosás kellékeinek tárolására szolgáló polcokat helyeztünk el. A berendezési tárgyak és játékeszközök egy része természetes anyagból van (fa, gyékény, vessző). Arra törekszünk, hogy új eszközök beszerzésével a természetes anyagokból készült, esztétikus, a gyermekek számára praktikus játékok legyenek a csoportokban. Ki kell emelni azokat az óvónők által készített játékokat, eszközöket, amelyek az egyéni fejlesztés során fontos szerepet kapnak az óvodai tevékenységekben. Lényeges, hogy az óvónői ötleteken túl, az elkészítéshez szükséges anyagok mindig kellő választékban rendelkezésre álljanak. Ezt a feltételt igyekszünk biztosítani és kiemelten szeretnénk kezelni a jövőben is. Az óvoda udvara: óvodánk nagy udvarral rendelkezik. Fontosnak tartjuk, hogy az udvaron biztosítsuk a gyermekek számára a természetes, szabad mozgást. A tágas, füves területek lehetővé teszik a játékos versengéseket (futóverseny, akadályverseny stb.). A mozgásfejlesztő szereket (csúszdák, mászókák, hinták, babaház, mókuskerék, hintaállványok), biztonságosan, az előírásoknak megfelelően helyeztük el. Az udvar játékai elsősorban fából készültek. Az udvar első részében virágoskerteket alakítottunk ki, ahol a gyermekek maguk is gyakorolhatják a növények gondozását.

8

4. AZ ÓVODA MŰKÖDÉSI RENDJE Óvodánkban a nevelés a nevelőtestület által készített és elfogadott, az óvodavezető által jóváhagyott pedagógiai program alapján történik, és a gyermekek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szerveződik meg. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. Az óvoda működését a Szervezeti és Működési Szabályzatban és a házirendben foglaltak biztosítják. Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt, a szülők és az óvodapedagógusok véleményének, valamint a köznevelési törvényben meghatározott létszámhatárok figyelembevételével. Homogén csoportok esetében az életkor adott csoportba sorolási szempont, ezért emellett figyelünk a nemek egészséges arányára, továbbá a hátrányos helyzetű gyermekek arányos elosztására. Részben heterogén csoport esetén törekszünk az egymáshoz közel eső korosztály egy csoportba sorolására, például (2.5)3-4 ; 4-5-6 ; 5-6-7(8) Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekcsoportokat- lehetőség szerint – ugyanaz az óvónőpáros és dajka nevelje kiscsoporttól az iskolába lépésig. 4.1 Napirend, hetirend A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együtt mükődő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi- és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. Ennek érdekében az óvodai tevékenységeket úgy szervezzük, hogy a szülők igényei szerint eleget tudjunk tenni az óvodai neveléssel, a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatainknak. A hetirend nem feltétlenül napokhoz kötött tevékenységeket jelent, hanem egy-egy környezeti téma köré csoportosított ismeretek, tapasztalatok, élmények feldolgozását segítő tevékenységek rendszerét. A napirend, hetirend kialakítása a helyi adottságok, igények, lehetőségek, hagyományok figyelembevételével, a helyzethez rugalmasan alkalmazkodva történik. A program pedagógiai szemléletéből adódóan elsődlegesnek tarjuk a gyermek játékát, ezért a legtöbb időt a napirendben erre a tevékenységre fordítjuk. Mivel az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van- az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a gondozást végző dajkával- ezért a napirend kialakításánál ezt az időigényt is figyelembe vesszük. A jól kidolgozott napirend a maga rugalmas változásaival lehetőséget ad az óvodai élet egészében az elmélyült tevékenykedésre, elegendő időt biztosítva arra, hogy a gyermekek 9

minden tevékenységüket befejezhessék, pontosan elvégezhessék. Az elmélyült érdeklődéssel, belső motivációval folytatott tevékenységhez, valódi aktivitáshoz nyugalom, kiegyensúlyozott légkör, értelmes fegyelem szükséges. A szeptember 1-jétől május 31-éig terjedő időszak napirendjét a fentiek szerint, a gyermek biológiai (életkor, alvás-, mozgásigény, ebéd rendszeres időpontja), társas szükségleteit szem előtt tartva alakítja ki az óvónő. . Az általunk helyesnek tartott napirend: 6.00-10.30 szabad játék, szabadon választott tevékenység, óvónő által kezdeményezett tevékenység, mindennapos testnevelés, tízórai, kötelező testnevelés heti egy alkalommal, gondozási feladatok 10.30-11.45 udvari játék, levegőzés 11.45-12.30 öltözködés, mosdóhasználat, ebéd 12.30-13.00 előkészület a pihenéshez 13.00-15.00 pihenés, ébredés 15.00-17.00 öltözés, mosdóhasználat, uzsonna, szabad játék, szabadon választott tevékenység, óvónő által kezdeményezett tevékenység 4.2 Tevékenységi formák szervezési jellemzői Az óvodai tevékenységek megszervezésénél maximálisan biztosítjuk a gyermeki jogokatvallási, nemzeti, etnikai-, figyelembe vesszük a gyermekek aktuális állapotát, szükségleteit, érdeklődését, terhelhetőségét. Mindezek kielégítésére indirekt, a gyermeki aktivitást biztosító módszereket alkalmazunk. A program működtetése során az óvodáskorú gyermek fő tevékenységét, a játékot vesszük kiindulópontnak. A játékban megvalósíthatók a különböző fejlesztési feladatok, melyekhez az óvodapedagógusnak megfelelő időt, helyet kell biztosítania, valamint olyan légkört, ahol a gyermek felszabadultan tevékenykedhet, és választhat a lehetőségek közül. Az óvodás gyermek számára a kötetlenség a legalkalmasabb tevékenységi keret, foglalkozási forma, mely biztosítja számára a szabad játékot, a tevékenység szabad megválasztását. Kötetlenségként éli meg a gyermek, azonban az óvodapedagógus tudatosan és tervszerűen biztosítja a fejlődéshez szükséges, differenciált tevékenykedés feltételrendszerét. Ez a tevékenységi forma megkívánja az óvodapedagógustól, hogy pedagógiai ismereteit folyamatosan bővítse, ismerje a gyermekek egyéni szükségletét, aktuális fejlettségi szintjét, érzelmi állapotát, és ehhez igazítva differenciáltan előre tudjon tervezni. Tehát tudatosságot, nagyfokú szervezési készséget, áttekintőképességet és kellő kreativitást igényel. A beszoktatás idején ügyelünk a rugalmasabb és alkalmazkodóbb heti-rend összeállítására. Később az iskolára való felkészítés feladatai a heti rend pontosabb betartását kívánják meg. 3 – 4 éves A külső világ tevékeny megismerése Vers- mese-anyanyelv Rajzolás, mintázás, kézi munka Ének- zene, énekes játék Testnevelés Mindennapi testnevelés Délelőtti játékba integrált tanulás 10

Udvari játékba integrált tanulás Délutáni játékba integrált tanulás 4- 5 éves A külső világ tevékeny megismerése Vers- mese-anyanyelv Rajzolás, mintázás, kézi munka Matematikai nevelés Ének- zene, énekes játék Testnevelés Mindennapi testnevelés Délelőtti játékba integrált tanulás Udvari játékba integrált tanulás Délutáni játékba integrált tanulás 5 – 7 éves A külső világ tevékeny megismerése Vers- mese-anyanyelv Rajzolás, mintázás, kézi munka Matematikai nevelés Ének- zene, énekes játék Testnevelés Mindennapi testnevelés Délelőtti játékba integrált tanulás Udvari játékba integrált tanulás Délutáni játékba integrált tanulás A tevékenységek közül mindig kötött formában szervezzük a mozgásfejlesztést célzó testnevelést. Ennek indokai: - a mozgás baleseti forrás lehet, ezért az óvónőtől fokozott figyelmet igényel, ami párhuzamos tevékenységként nem megoldható - a testnevelési játékok sor- és csapatversenyei, a különböző fogó- és labdajátékok több gyermek egy időben történő részvételét igénylik. A szervezett tanulás munkaformái frontális, mikro csoportos, kooperatív, egyéni és páros munkaformákon keresztül valósulnak meg. 4.3 A fejlődés nyomon követése Az óvodapedagógus egyik alapvető feladata, hogy maximálisan biztosítsa a gyermek fejlődéséhez alapvetően szükséges érzelmi biztonságot. Úgy szervezze az óvodai környezetetcsoportszoba elrendezése, játékeszközök, napirend-, hogy az hatásrendszerével elősegítse minden gyermek számára az optimális körülményeket a folyamatos fejlődéshez. Az elfogadott általános elvárások közül ( pl. tolerancia, nyitottság, elfogadó attitűd, empátia, szeretetteljesség, következetesség, …) vegye figyelembe a gyermekek egyéni fejlődési ütemét, képességét, tehetségét, szociokulturális hátterét, segítse tehetsége kibontakoztatásában, valamint hátrányos helyzetéből való felzárkóztatásában. Ehhez szükséges a gyermek és környezetének minél teljesebb megismerése, fejlődésének nyomon követése, mérése, fejlődési ütemének rögzítése. A gyermek és körülményeinek megismerése már a beiratkozást követő családlátogatással elkezdődik, majd folytatódik az óvodába kerülés előtti időszak feltárásával, anamnézis felvételével. A gyermek fejlődését személyiségi lapon rögzítjük, és követjük az óvodába 11

lépéstől az iskolakezdésig. Megfigyeléseinket folyamatosan rögzítjük, az elért fejlesztési szintet dátummal regisztráljuk. Amennyiben a gyermek valamely szakszolgálat által készített szakvéleménnyel is rendelkezik, úgy ez a dokumentum is bekerül a személyiségdossziéjába. A gyermek egyéni fejlődésének nyomon követése: Porkolábné féle fejlettségmérő lapokkal történik Az egyéni fejlődési dokumentum, személyiséglap tartalma: Anamnézis: - a gyermek korai fejlődésére vonatkozó adatok - családra vonatkozó adatok Diagnosztika – a mérések rögzítése a fejlettségmérő lapokon Egyéni fejlesztési terv feljegyzései A speciális segítségnyújtás feltüntetése Alkalmazott jelölés a képességmérésnél: + ill. - a megfelelő helyre A mérések időpontja: -

Anamnézis készítés: óvodába lépéskor, családlátogatás során Egészségi állapot nyomon követése: folyamatos, növekedés, súlygyarapodás mérése minden ősszel, tavasszal Fejlettségmérés /év elején/ Október/, ill. év végén/ Április/ Egyéni fejlesztési terv: november l5-ig folyamatos, február és május Észrevételek bejegyzése havonta, ill. rendkívüli esemény kapcsán azonnal.

Az egyéni fejlődés nyomon követését végzik: a csoport óvodapedagógusai A dokumentum vezetéséért felelős: csoportvezető pedagógus A gyermek fejlődéséről a szülőket évente 2 alkalommal (január, május) tájékoztatjuk, melyet a szülők aláírásukkal igazolnak. 4.4 Az óvoda szervezeti felépítése: Az óvoda szervezeti felépítését a Szervezeti és Működési Szabályzat részletesen tartalmazza.

12

5. AZ ÓVODA TÁRSADALMI KAPCSOLATAI Óvodánk helyi pedagógiai programja a gyermekek személyiségfejlesztését nem egyedül az óvónőkre alapozza. Feltételezzük a szoros és személyes együttműködést a szülőkkel, gondozókkal, a család egészével, a szülői közösséggel, a lakókörnyezettel, az önkormányzattal, az óvoda egészségügyi ellátását segítő szakemberekkel, az iskolával és az óvoda valamennyi munkatársával. Az eredményes együttműködés feltételeinek megteremtése érdekében a következő célkitűzéseink vannak: 5.1 Nevelőpartnerünk a család Az óvoda és család kapcsolatában legfontosabb kapocs a gyerek, az ő érdekei határozzák meg az együttműködés formáit és tartalmát. A család, amikor beadja gyermekét óvodánkba, megtisztel bennünket bizalmával. Ennek a bizalomnak a tudatában kell a család felé fordulnunk, ennek a bizalomnak kell megfelelnünk. Nevelőpartnerségünket nap-mint nap bizonyítjuk magabiztos szaktudással, korrekt és kulturált kapcsolatteremtő magatartással.

Alapelvek: - A nevelésben az óvoda elismeri a család elsődlegességét, tiszteljük a szülőt, elfogadjuk a nevelési módszerét még akkor is, ha hiányos. - A szülőkkel való kapcsolatunkban az őszinte odafordulást, az empátiát és a segítő szándékot éreztetjük addig a pontig, amíg a szülő képes elfogadni. - Kapcsolatunkat a tapintatra építjük, és arra törekszünk, hogy ez tovább mélyüljön.(közös programok). - Elfogadjuk a család szokás és szabályrendszerét, tapintatosan befolyásoljuk az életmód jó szokásainak alakításában. - Tiszteletben tartjuk a családok vallásos érzelmeit. - A gyermek személyiségét feltétel nélkül tiszteletbe tartjuk - Vállaljuk az inkluzív nevelés értékeinek indirekt közvetítése mellett a szemléletformálás direktebb módszereit is (előadás, cikkek ajánlása, faliújságra helyezése) Cél: -

-

Az óvodai és a családi nevelés egységének megteremtése, a nevelőpartneri viszony kialakítása és működtetése. Olyan nevelői hatások érjék a gyermekeket, amelyek egymást erősítve segítik a gyermek fejlődését. Szemléletformálás: az iskolára való előkészítés az óvodában nem külön feladat, foglalkozás, hanem a gyermeki személyiséget kibontakoztató 3-4 éves nevelési folyamat eredménye, az iskolai beilleszkedés közvetett segítésében az óvoda kiegészíti a családi nevelést A családon belüli arányos munkamegosztás működtetése érdekében figyelemráirányítás arra, hogy a gyermek szabadon kifejlesztheti személyes képességeit, szabad választási lehetőséggel bír anélkül, hogy szigorú nemi szerepek által meghatározott korlátozások vonatkoznának rá 13

-

-

Tudatos szemléletformálás, a szülők bevonása az óvodában a gyerekekkel együtt megvalósuló tevékenységekbe, kezdeményezésekbe (papírgyűjtés, szelektívhulladék gyűjtés, stb.) Az óvodai dokumentumokban megfogalmazott normarendszer elfogadására, nevelési felfogásba építésére motiválás A családok által képviselt különböző gondolkodásmódok értékeinek elfogadása

A kapcsolattartás formái Beiratkozás: ismerkedés a szülővel és a gyermekkel, Módja: Egyéni beszélgetés és az óvoda megtekintése.

ismerkedés az óvodával.

Családlátogatás: A család nevelési stílusának, a gyermek életkörülményeinek a megismerése. Mit várnak az óvodától? Szülő és pedagógus közötti bizalmi kapcsolat megerősítése Módja: Játék és beszélgetés a gyermekkel, beszélgetés a szülővel Szülői értekezletek: A HOP megismertetése, az óvodai élettel kapcsolatos információk megbeszélése. A gyermek csoport életének, tevékenységének bemutatása. Beszoktatás jellemzői. Jellemző nevelési problémák megbeszélése. Az iskolaérettség jellemzői. Módja: Tájékoztatások, beszélgetések. Nyílt napok: Betekintés az óvoda életébe. A szülők tájékozódásának segítése a gyermekük csoportbeli tevékenységéről. Módja: Megfigyelések, egyéni és közös megbeszélések Nyílt ünnepek: Télapó, Farsang, Anyák napja, Gyermeknap, Családi főző nap, Évzáró. Közös élmények, az óvoda és a család közötti kapcsolat mélyítése. Módja: Szervezés, beszélgetés a szülők bevonásával 5.2 Együttműködés az iskolával Partnerünk: Balla Károly Általános Iskola Cél: - A gyermekek érezzék jól magukat az iskolában; - Az óvoda-iskola közötti átmenet megkönnyítése - az óvodás és kisiskolás kor egységes pedagógiai folyamatként kezelése - folyamatos szakmai tapasztalatcsere, oktatási esélyegyenlőség érvényesítése - a HH és HHH-s gyermekek hátránykompenzálása, oktatási esélyegyenlőség érvényesítése Feladat: - a gyermekek zökkenőmentes, sikeres iskolakezdésének és esélyegyenlőségének megteremtése Tevékenységi forma, kapcsolattartási forma:

14

- Iskolalátogatás a gyermekekkel; - Együttműködés az iskola alsós tanítóival - A kimenet mérése, az eredmények egyeztetése, a tapasztalatok beépítése a nevelőmunka tervezésébe és gyakorlatába - továbbképzéseken való közös részvétel - egymás rendezvényeire, ünnepeire való meghívás - kölcsönös tájékozódás a gyermekek egyéni fejlődési üteméről - szakmai tapasztalatcsere - nyílt napok, bemutató foglalkozások (személyes találkozás és beszélgetés az iskolába menő gyermekekkel) - az iskola (tanító) bemutatkozása a nagycsoportos szülői értekezleten Elvárt eredmény: - az iskolába lépés könnyed, szorongásmentes legyen - a gyermek örömmel, tele kíváncsisággal kezdje meg tanulmányait 5.3 Óvoda- Fenntartó Kapcsolatunk egyrészt a köznevelési törvényből adódóan és egyéb jogszabályok alapján hivatalos, rendszeres, másrészt támogató, segítő jellegű. Problémáink megoldására a konstruktivitás a jellemző. Kapcsolattartásunk formája a kölcsönös tájékoztatás, egyéni megbeszélések, beszámolók. 5.4 A nevelést segítő speciális kapcsolatok Nevelési Tanácsadó - tekintettel arra, hogy községünkben nem működik Nevelési Tanácsadó, ezért az arra rászoruló gyermekek a kötelező vonzáskörzethez (Monor) tartozó intézmény ellátását vehetik igénybe Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság - e kapcsolatot a törvényben meghatározottak szerint tartjuk fenn a területileg illetékes ceglédi bizottsággal Gyermekjóléti Szolgálat - a családok szociokulturális hátterének megismerését követően a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés közvetítése (pl. szülői értekezleten) - szükség esetén esetjelzés - étkezési kedvezmény lehetőségeinek közvetítése (a beíratást követően) - eseti támogatás közvetítése - nyári étkeztetésben való részvétel közvetítése - adományokra szorulók jelzése Egészségvédelem intézményei – ezt szolgálja a védőnő, háziorvos látogatása a köznevelési törvényben leírtak szerint 5.5 Óvoda- Egyház Figyelembe vesszük a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló rendelkezést, amely alapján óvodánk lehetőséget biztosít, speciális szolgáltatások kertében hittan igénybe vételére.

15

Évente történik felmérés a szülői igényekről, és ennek alapján biztosítjuk a hitoktatók számára a helyet. Az együttműködés tartalma Heti rendszerességgel hitoktató foglalkozás szervezése az óvodában.

6. AZ ÓVODA HAGYOMÁNYRENDSZERE 6.1 Az óvoda ünnepei Az ünnepek jelentős alkalmak a gyerekek és az óvoda életében. Perspektívát adnak, megerősítik a hagyományokat, a közös élmény erejével fokozzák a gyerekek közösséghez tartozását. Megtépázott értékrendű világunkban fontos feladatunknak tekintjük, hogy a családokkal újra felfedeztessük a magyarság ünnepeit, hagyományait és azok belső tartalmát. 6.2 Tevékenységi formái: - Mikulás (dec.06.) - Óvodánkban minden év december 6-án eljön a TÉLAPÓ és megajándékozza a gyermekeket, ahol a szülők, nagyszülők, testvérek is részt vesznek. Együtt énekelünk és verselünk. A gyermekeknek felejthetetlen élmény személyesen találkozni a mikulással. - Karácsony ( dec. vége) - A karácsony belső ünnep az óvodánkban ahol csak a gyermekek vesznek részt. Hetekkel előtte már díszítünk, ajándékot készítünk, verselünk, sokat énekelünk. Békés környezetben, családias hangulatban, rövid, meghitt ünnepet tartunk, majd ajándékbontás és játék következik hangulatos ünnepi zenék mellett egész nap. - Farsang (február) - A karácsonyi hangulat után átlépünk a farsang időszakába, melyre soksok zene, tánc, harsány éneklés és bolondozás jellemző. Egy előre egyeztetett napon, szülők, nagyszülők, családtagok társaságában a gyermekek jelmezbe öltözve felvonulnak, táncolnak. - Március 15.(Nemzeti ünnep) - A gyerekek számára is átélhető hagyományokkal igyekszünk megélni, zárt körben huszárnótákkal, zászlólengetéssel. - Anyák napja (május eleje) - Erre a szép napra közösen, titokban készülünk. Egy előre egyeztetett időpontban meghívjuk az édesanyákat, nagymamákat és egy kis műsorral kedveskedünk nekik, átadjuk az ajándékokat, utána pedig vendégül látjuk őket a gyerekek által készített süteménnyel. - Családi főző nap (május közepe) –a szülők részvételével az óvoda udvarán bográcsokban főzzük meg az ebédet. Közben a gyermekek számára vetélkedőket, ügyességi játékokat szervezünk a szülők aktív bevonásával.

16

- Gyermeknap (május vége) - A gyerekek számára egész napos légvár, palacsinta, sütemény és üdítő biztosított, vidám zeneszó mellett, melyen a szülőket is szívesen vendégül látjuk. Ezen a napon tartjuk az "Apák napját". Ekkor az apukák színes, ötletes játékokat szerveznek a gyerekeknek. - Évzáró, Ballagás (május vége) - Az évzárót az óvoda udvarán tartjuk meg. Egy átfogó műsorral kedveskedünk a szülőknek, családtagoknak, válogatva az egész év során megtanult dalokból, versekből, mesékből. Itt búcsúzunk el azoktól a kisgyermekektől, akik szeptembertől már iskolába járnak. - Születésnapok, Névnapok - A gyermekek egyéni ünnepe. Az ünnepelt gyermek tortát, süteményt hozhat az óvodába, gyertyát gyújtunk, köszöntőt énekelünk. Ezen a napon a mesét is az ünnepelt választhatja. 6.3 Egyéb programok, kirándulások Évente egy-két alkalommal autóbusz kirándulást szervezünk 50-60 km-es körzetben. Rendszeresen járnak óvodánkba előadóművészek, akik bábelőadást, zenés műsort adnak elő a gyermekek szórakoztatására. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a gyermekek számára készült kiállításokat, műsorokat, rendezvényeket, s a lehetőségekhez képest igyekszünk ezeket megtekinteni, ezeken részt venni. Cél: Az ünnepeket a gyerekekhez közelálló, gazdag, színes, változatos formában, lehetőleg a szülőkkel közösen megszervezni és lebonyolítani. Feladat - Az ünnepek emelkedjenek ki az óvoda mindennapi életéből, ugyanakkor előzményei és emlékei illeszkedjenek a gyermekek természetes életmenetébe. - a gyerekek is vegyenek részt az előkészületekben(teremdíszítés, ajándék készítés, ünnepi öltözék) - az ünnep ne csak ajándékvárás legyen, előzze meg az ajándék készítés öröme. - az óvónők az ünnep előtt közösen tervezzék, szervezzék meg a feladatokat. 6.4 Elvárt eredmény: Az ünnepeken való részvétel, együttlét olyan közösségi élményt nyújtson, melyben gyermek, felnőtt őszintén kifejezheti érzelmeit, az előkészületekben és az ünnep során pedig gyakorolhatja a közösséggel való együttműködést. Olyan alkalmak ezek, ahol a gyerekek szocializálódása folyamatos, ilyenkor lesi el a vendégvárás elfogadó és befogadó magatartását, hogy a másik személy fontos, s milyen jó, hogy örömet, bánatot meg lehet osztani. Ilyen formán alakul a gyermeki bizalom, mely az örömteli együttlét alapja.

17

7. GYERMEKVÉDELEM AZ ÓVODÁBAN 7.1 Gyermekvédelmünk célja: - általános prevenció, a gyermekvédelmi törvény szellemiségének és előírásainak megfelelően - a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítése, gyermeki és emberi jogainak érvényesítése - esélyegyenlőtlenségek csökkentése mellett a befogadó környezet megteremtésével a kialakult előítéletek lebontásához való hozzájárulás, az újabb előítéletek kialakulásának megelőzése Hivatásunk lényege a kisgyermekek védése, óvása. A gyermekeknek óvodás korukban különösen nagy szükségük van biztonságra, védelemre. A korunkra és társadalmunkra jellemző életforma váltással együtt járó létbizonytalanság, vagy romló anyagi helyzet, a legalapvetőbb emberi szükséglet, a biztonság érzését szűkíti. Mindez általános szociológiai jelenség ma hazánkban. Ebből fakadóan, a gyermekvédelmi attitűdre nevelőmunkánkban az eddigiektől nagyobb mértékben van szükség. Nevelési programunk teljes tartalma a gyermekek védelmét szolgáló szándékkal készült, mégis szükségesnek érezzük egy külön fejezetben is megfogalmazni azon céljainkat és feladatainkat, melyek ellátására a Gyermekvédelmi törvény minket, óvodapedagógusokat kötelez. Gyermekvédelmi tevékenységünket mindig a gyermekek érdekében, jogaik szem előtt tartásával, személyiségük pozitív fejlődése érdekében- tapintatosan, a szülő önérzetének és jogainak csorbítása nélkül fejtjük ki. A prevenció minden gyermekre kiterjed. Magában foglalja a játékeszközök biztonságát, az egésznapi balesetvédelmet, a gyermekek életkorát és fejlettségét figyelembe vevő napi, és életrend következetes betartását. Magában foglalja ugyanakkor azt a speciális és célirányos gyermekvédelmi tevékenységet is, ami a hátrányos, illetve veszélyeztetett helyzetben lévőkre irányul. Migráns gyermekek nevelése során biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. 7.2 Gyermekvédelmi feladatunk - a gyermekek életének és fejlődésének folyamatos figyelése, problémáik okának felderítése, megoldások keresése, segítségadás. - a gyermekvédelmi felelős rendszeres, célirányos továbbképzéséken való részvétele, hogy felkészültek legyünk a hátrányos helyzet kezelésére. Gyermekvédelmi munkánk során alkalmazott fogalmak értelmezése: Hátrányos helyzetű gyermek: az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: a) szülő alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről - önkéntes nyilatkozata alapján - megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, 18

b) a szülő alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről megállapítható, vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy, c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek. Halmozottan hátrányos helyzetű: az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében a fenti 3 pontban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll Veszélyeztetettség: olyan – a gyermek vagy más személy által tanúsított-magatartás,, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza Szűrésüket jól segíti a velük való kötetlen beszélgetés, játékuk megfigyelése. Gyermekvédelmi munkánk során figyelünk arra, hogy a tüneteket ne tévesszük össze életkori sajátosságaikkal, mint például mozgékonyság, érzelmi labilitás, stb. Abban az esetben, ha a gyermek hátrányos helyzetű, úgy megfigyelésünket a családra is kiterjesztjük. A tapintat, a türelem, a megértés és a diszkréció mindenkor kötelező etikai szabály részünkről. Szükség esetén szakemberhez, Nevelési Tanácsadóba irányítjuk a gyermekeket. Módszereink a gyermekvédelmi munkában: - megfigyelés, - beszélgetés gyermekkel, szülővel - védőnő, orvos tapasztalatainak meghallgatása, vélemény kérése. A gyermekvédelmi szűrés eredményeiről és tapasztalatairól feljegyzéseket készítünk. Szükség esetén a megfelelő szakemberekhez és intézményekhez fordulunk a problémák megoldása, a segítség megadása céljából. Nevelési célkitűzéseink és a prevenciós gyermekvédelem érdekében szoros kapcsolatot tartunk fenn a családokkal. Igyekszünk velük olyan kapcsolatba kerülni, melynek során lehetőségük nyílik gondjaik, problémáik feltárására. Együttműködésünk során sajátos eszközeinkkel igyekszünk segítséget nyújtani a szociálisan hátrányos vagy veszélyeztetett családban nevelkedő gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtésében. A köznevelési törvény értelmében a szülőket rendszeresen és érdemben tájékoztatjuk gyermekeik fejlődéséről, annak üteméről, közösségi magatartásuk alakulásáról. Kérés esetén segítséget adunk tanács és megbeszélés formájában az otthoni neveléshez. A gyermekvédelmi feladatok ellátása minden óvónő feladata és kötelessége. Probléma esetén először pedagógiai módszerekkel kíséreljük meg a gyermeket veszélyeztető okokat megszüntetni. Ebben a munkában együttműködnek a gyermek óvónői, szülei, a gyermekvédelmi felelős és az óvoda vezetője. Amennyiben így, pedagógiai úton nem rendeződik a gyermek helyzete, nem szűnnek meg a gyermeket és fejlődését veszélyeztető okok, akkor lép a gyermekvédelmi felelős kapcsolatba az illetékes hivatallal vagy 19

szakemberrel. A szülőket szülői értekezleten és az óvoda faliújságján keresztül tájékoztatjuk a gyermekvédelmi felelős személyéről, megkeresésének lehetőségeiről, a gyermekvédelmi feladatot ellátó intézmény, hivatal nevéről, címéről.

ÓVODÁNK ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI

8.

RENDSZERE Az intézményben folyó pedagógiai munkáért a vezető felel. Részterületek elemzésében, értékelésében a nevelőtestület felkért tagjai részt vehetnek. Ellenőrzési, értékelési rendszer: Az intézményértékelés az óvodában folyó minden tevékenységre, területre kiterjed, így az óvoda közvetlen környezetének a nevelés, a tanulás szempontjából fontos adottságaira és jellemzőire is. Az intézményértékelés egyben a program beválásának értékelése is. Az ellenőrzés, értékelés területei: - Az óvoda céljai -

A pedagógiai program (felülvizsgálata 4 évenként)

-

Szervezeti és vezetési jellemzők;

-

A gyermekek egyéni fejlődési jellemzői,

-

Személyi, tárgyi, anyagi feltételek

-

Az óvoda kapcsolatai, Partneri igény, elégedettség- és elégedetlenség mérése, 2 évente

-

Jogszerűség

8.1 Pedagógiai munka ellenőrzése A következő dokumentumok segítik az ellenőrzést, értékelést: - Az óvoda munkaterve, amely egy nevelési évre szól. - A csoportok éves nevelési, fejlesztési terve, amely havonta kerül lebontásra - Értékelések - Egyéni fejlesztés dokumentumai, - amit a gyermek dossziéjában helyezünk el tartalmazzák az anamnézist, a gyermekre jellemző méréseket mérőlapok segítségével, az óvodapedagógusok megfigyeléseit, fejlesztési elképzeléseit, a gyermek fejlettségét mutató egyéb munkákat, rajzokat - Nagycsoportban szükség esetén használjuk a Difer tesztet. Ennek eredményeit a nagycsoportban minden év június 15-ig kell rögzíteni, és a szülővel megismertetni. A pedagógiai gyakorlat ellenőrzése két szinten történik: - A gyermek fejlettségének értékelése - Az óvónői gyakorlati munka szintjén 20

Az ellenőrzés ütemezését az óvoda éves munkaterve rögzíti. 8.2 Óvodánk pedagógiai programjának értékelése Az óvoda pedagógiai programjának értékelésekor választ kapunk a program gyakorlatban történő beválására A program céljait és a megvalósulás szintjét elemezzük és értékeljük a tapasztalatokat. A program értékelésének szempontjai: -

-

a gyermekek nevelésében megjelennek-e a tervezett fejlesztő hatások, megfigyelhető-e a gyermekek viselkedésében a változás, fejlődés mit adott a pedagógiai program a gyerekeknek, milyen eredményeket hozott a szocializáció terén, a megismerésben, kommunikációban, mennyire biztosította a tapasztalatszerzés játékos lehetőségeit a testület munkakedvét, pedagógiai kultúráját mennyire fokozta a program mit mutatnak a szülők visszajelzései iskolába lépő gyermekek vizsgálata milyen eredményt mutat

Ezen felül nevelési programunkat 4 évente felülvizsgáljuk, az eredmények alapján a szükséges módosításokat megtesszük. Összegzés Az elemzés, értékelés során feltárt, jól működő folyamatokat, módszereket megőrizzük, megerősítjük, a rosszul működőket módosítjuk, akár meg is változtatjuk

9. AZ ÓVODA NEVELÉSI FELADATAI Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: – az egészséges életmód alakítása, – az érzelmi az erkölcsi és a közösségi nevelés – az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.

9.1 Testi-lelki szükségletek kielégítése Cél

-

-

igény felkeltése a kellemes, nyugodt környezet létrehozására a helyes életritmushoz való közelítés igényének alakítására törekvés érzelmi biztonság érzetének nyújtása: a családból a kulturális környezetbe valókilépés fogalmának kialakítása érzelmi biztonságot adó légkör teremtésével önállósági és öntevékenységi vágy alakulásának segítése pozitív magatartási modellek, tevékenységek modelljeinek megmutatása konfliktusmegoldó képességek alakítása a „másság” elfogadása egymás iránti bizalom kialakítása 21

-

a csoportszokásokhoz való alkalmazkodás képességeinek fejlesztése alapvető táplálkozási, pihenési, testápolási, öltözködési, mozgásos szokások modelljeinek bemutatása törekvés a társadalmi elvárásokhoz való alkalmazkodásracivilizált,kulturált életmód szokásainak elsajátítása a család nevelőmunkájának és az óvodai nevelésnek a közelítésére való törekvés ( a családi háttér ismeretének tükrében)

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére -

törekedjen a gyermek egészsége megőrzésére, az alapvető egészségvédő és egészségmegőrző szokások megtartására önállóan tudja kielégíteni alapvető testi szükségleteit tudjon kapcsolatot teremteni az óvodáskor folyamán lejátszódó én fejlődési mechanizmusok tudatában a gyermek vágyait fokozatosan hozza összhangba a valósággal az ösztöntörekvések fokozatos alávetése a közösséget meghatározó törvényeknek alakuljon szokásrendszere fogadja el a közösséget, alkalmazkodjon társaihoz, környezetéhez

9.2 Az egészséges életmód alakítása Cél

-

nyugodt, kiegyensúlyozott élettempó kialakítása alvás és pihenésszükségletek kielégítése a környezet tisztántartására, a környezet rendjének óvására való igény kialakítása a szervezet ellenálló képességének növelése a helyes testtartás elsajátítása- az e téren különösen nagy nehézséget mutató gyermekekre felfigyelés, szükség esetén differenciált segítségnyújtás az óvodai életritmus és a családi életrend közelítésére való törekvés helyes táplálkozási szokások kialakítása a kulturált étkezési illemszabályainak megismertetése egészségmegőrző szokások kialakítása öltözködési szokások fejlesztése

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére Önálló: - a tisztálkodásban, a tisztálkodási eszközök megválasztásában és azok használatában - a WC használatakor - fogápolásban - öltözködésben, képes megválasztani a helyes sorrendet is - önkiszolgáláskor - a kimerített étel mennyiségének megítélésében - az adott hőmérsékleti viszonyoknak megfelelő ruházat kiválasztásában Megfelelően használja: - az evőeszközöket ( kés, villa, kanál ), a játék és egyéb eszközöket 22

-

az óvoda és az épület egyéb helyiségeit a környezet tisztántartására szolgáló takarítóeszközök)

eszközöket

(

lábtörlő,

Tud: - cipőt fűzni és kötni - gombolni - teríteni - hajtogatni ( szalvéta, takaró, ruházat ) - ajtót nyitni, csukni, csendben közlekedni - természetes ülő testtartással asztal mellett ülni Ismeri: - a kulturált étkezési szokásait ( csukott szájjal rág, ügyel az asztal rendjére, tisztaságára ) - a zsebkendőhasználat módját - ruházatának tisztántartási lehetőségeit - a rendetlenség megszüntetésének módjait Segít: - a környezet tisztántartására, a rend megőrzésére irányuló tevékenységekben - a kisebbeknek a különböző önellátásra irányuló tevékenységekben Tartalom -

-

Értékelés

a napi, ill. heti tevékenységek időben azonos rendje ( az időbeni szerialitás eseteire való odafigyelés ) részvétel foglalkozásokon, étkezéseken, sétákon, kirándulásokon, rendezvényeken) a csoportszoba berendezéseinek, használt eszközeinek, játékoknak a helye, azok rendben tartása az épület egyéb helyiségeinek berendezési tárgyai, felszerelése, azok rendeltetésszerű használata a napi tevékenységek egyes mozzanataihoz kapcsolódó eszközök előkészítése és helyretétele és azok használatának tanulása: táplálkozásnál, étkezésnél ( terítés ) tisztálkodáshoz szükséges felszerelések játékeszközök öltözködés rendje foglalkozásokhoz szükséges felszerelések, eszközök, mozgáshoz, sporthoz szükséges felszerelések, eszközök pihenéshez szükséges felszerelések, teremrendezések. a teremben és a szabadban való mozgás lehetőségei és módjai, azok rendje differenciált segítségnyújtás: a speciális eszközöket igénylő gyerekeknek ( pl. szemüveg, hallókészülék stb. esetén ) a mozgás ügyetlen gyerekek részére

Az aktuális megnyilvánulások értelmezése, a helyes cselekedetek kiemelése dicsérettel. 23

Feltételek -

tágas, világos csoportszoba higiénikus, gondozott mellékhelyiségek sokféle mozgáslehetőséget biztosító játszóudvar változatos, vitamindús étrend saját öltözőszekrények folyamatos napirend a családdal való együttműködés ( szokásainak ismerete: személyi és mentálhigiéne, öltözködés, napirend, étkezési szokások, szabadidős szokások, stb. )

9.3 Az érzelmi az erkölcsi és a közösségi nevelés

Cél

-

-

barátságos, derűs csoportlégkör alakítása és a kötődési hajlam erősítése erkölcsi, érzelmi és akarati tulajdonságok fejlesztése: figyelmesség, egymás segítése, fegyelmezettség, kooperáció, illemtudó viselkedés, együttérzés, kitartás, nyíltság, felelősség, feladattudat, szabálykövetés a társadalmi beilleszkedést segítő szociális együttélés szabályainak értékközvetítése a szülőföldhöz fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítása, az önazonosság megőrzése, átörökítésének biztosítása esélyteremtés a migráns gyermekek számára különbözőségek elfogadására, tiszteletére nevelés a kiemelkedő képességű gyermekek igényeit figyelembe vevő tevékenységek által történő személyiségkibontakoztatás

Társas kapcsolatok -

egymás közötti bizalom kiépítése ( óvónő-gyerek, gyerek-gyerek között ) biztonságérzet keltése a csoportban való tartózkodás során alá, - fölé, - és mellérendeltségi helyzetek átélése, elfogadása egymás iránti tolerancia alakítása

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére Önálló: - a kapcsolatteremtés és kapcsolattartás következő területein: kérés, köszönés köszönésnyilvánítás, válaszolás, megszólítás - a véleménynyilvánításban - döntésekben, választásokban - vállalt feladatai elvégzésében - tisztelettudó a viselkedése - ismeri és érti az óvónő metakommunitatív jelzéseit - igazmondásra törekszik - megkezdett munkáit befejezi - képes a belátásra 24

- észreveszi a környezete rendjét megbontó elemeket, korrigálni tudja az ilyen jellegű helyzeteket - együttműködik a közös cél érdekében - örül a csoport közös sikereinek TÁRSAS KAPCSOLATOK -

felajánlja segítségét a felnőtteknek, gyerektársainak, ha ennek szükségét látja szívesen tevékenykedik a csoport érdekében érdeklődik társai és a felnőttek iránt ( a csoporton belül ) képes egyéni érdekeit a csoport érdekeinek alárendelni legalább egy társkapcsolattal rendelkezik a csoporton belül figyelemmel van a felnőttek és a gyerektársak iránt igyekszik – a szituációtól függően – elfogadni az alá-, fölé-, és a mellérendeltségi helyzeteket

Tartalom -

Értékelés

napirend szerinti tevékenykedések ( játék, munka, tanulás ) beszoktatás: a leválási nehezítettséggel küzdő gyermekek különleges támogatása a családi háttér ismeretében ( szükség eseté szakember segítségének kérése ) érzelmi megnyilvánulásokra való reagálások az egyes gyerekek viselkedésében zavart okozó tényezők ( haláleset, válás, kistestvér születése ) feltárása játéktevékenységek az érzelmi fejlesztést szolgáló tevékenységek reális ismeretek nyújtása kapcsolatteremtés, kapcsolattartás, udvarias viselkedés elemi formáinak gyakorlása ( a felnőttek kéréseinek elfogadása ) munkatevékenységek: a természetes környezet óvása közös élmények átélése ( születésnapok, kirándulások, szereplések, stb. ) közös készülődés műsorokra, rendezvényekre részvétel helyi, ill. egyéb rendezvényeken helyi népszokások gyakorlása migráns gyermekek beilleszkedésének segítése

A csoportban zajló mechanizmusok, egyéni reakciók megfigyelése,- szükség esetén külső segítségadás az aktuális tevékenységek során

Feltételek -

otthonos körülmények a csoportszobában lehetőségek a közös élmények, tapasztalatok szerzésére az óvónők, ill. más dolgozók pozitív, határozott mintaadásai

9.4 Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. Cél

- a gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, 25

célirányos bővítése - kognitív képességeik fejlesztése: - egyre pontosabb, valósághű észlelés - figyelem-összpontosításra való képesség - valósághoz közelítő képzeleti működés - reproduktív emlékezet - problémamegoldó és kreatív gondolkodás - az alakuló fogalmi gondolkodás - a beszédkedv felkeltése és fenntartása - a beszédhallás és szövegértés fejlesztése - kapcsolatfelvétel támogatása, az információ eljuttatásának segítése a másikhoz, verbális és nonverbális eszköztár kialakításával A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére

Tartalom

-

korának megfelelően kialakult a pontos érzékelés, észlelése képes vizuális, auditív differenciálásra térbeli viszonyokat képes felismerni, megnevezni figyelme korához képes tartós gondolkodására a problémamegoldásra törekvés és a kreativitás jellemző helyesen, tisztán, érthetően beszél kérdésre minimum egyszerű mondattal válaszol szókincse korának megfelelő jól használja a metakommunikációs eszközöket bátran, szívesen kommunikál társaival, és a felnőttekkel társaira odafigyel, türelmesen meghallgatja mondanivalóját a közölt információt megérti bátran kérdez verbális emlékezete korának megfelelő egyszerűbb történeteket, mesét képes önállóan elmondani ismeri és használja az udvariassági szavakat tud szemkontaktust teremteni és tartani élményeit és gondolatait el tudja mondani a migráns kisgyermek is megérti az óvodai élethez szükséges kifejezéseket, és képes magát megértetni

-

biztonságos, elfogadó szeretetteljes légkör megteremtése, ahol bátran elmondhatják a gyermekek gondolataikat változatos tevékenységek szervezése, biztosítása a természet és a társadalmi környezet jelzéseinek, nonverbális közléseinek észre vétetése, megismertetése sokoldalú tapasztalat szerzés biztosítása, amely a későbbiekben élményként előhívható a gyermek kíváncsiságára, érdeklődésére építés az egyéni érdeklődési kör figyelembe vétele figyelem összpontosításra motiválás minden gyermeki kérdés megválaszolása kommunikációs helyzetek teremtése, a gyermekek beszédkedvének felkeltése a gyermekek szókincsének bővítése

-

26

-

metakommunikációs eszköztár megismertetése, gyakorlása játékban nyelvtanilag helyes, jól érthető, tiszta beszéddel mintaadás migráns gyermekek egyéni fejlesztése a magyar nyelv megismertetése terén a nyelvileg hátrányos helyzetű, ill. nyelvileg kiemelkedő gyermekek differenciált fejlesztése szakmai kapcsolat tartása a logopédussal, fejlesztő pedagógussal

10. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése. A kiemelt figyelmet igénylő gyermek fogalmát A Nkt.4.§ 12. pontja határozza meg. Kiemelt figyelmet igénylő gyermek: a) Különleges bánásmódot igénylő gyermek: aa) sajátos nevelési igényű ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek ac) kiemelten tehetséges gyermek b) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek 10.1 A sajátos nevelési igényű gyerekek integrált nevelése az óvodában A nevelőtestület állásfoglalása, és a fenntartó jóváhagyása alapján, igény esetén vállaljuk (az óvoda alapító okiratában foglalt) az integráltan nevelhető -, enyhe értelmi fogyatékos, enyhe mozgássérült, beszédfogyatékos sajátos nevelési igényű, valamint tanulási, beilleszkedési, viselkedési zavarral küzdő gyermekek különleges ellátását, nevelését külsős szakemberek bevonásával. A törvény szerint a fogyatékos gyermeknek joga, hogy sajátos gondozást kapjon attól az időtől, amikor a fogyatékosságát megállapították. Az integrációban a fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelveit követjük és tartjuk szem előtt. Nevelőmunkánk során a sajátos nevelési igényű gyerekeknél is az óvodai nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszünk, szem előtt tartva az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség biztosításának elveit és feladatait. Intézményünkben az inklúziv pedagógiai szemlélet és gyakorlat érvényesül. A sajátos nevelési igényű gyerekek integrált nevelésének célja: a sajátos nevelési igényű gyerekek beilleszkedésének, személyiségfejlődésének, esélyegyenlőségének előmozdítása Feladata: -

A vizuális, akusztikus, taktilis, mozgásos észlelés folyamatainak, a motoros képességeknek, a beszéd és nyelvi készségek fejlesztése Az egyes területek a fogyatékosságnak megfelelően kapjanak hangsúlyt a fejlesztésben:

27

-

-

-

-

A súlyosan akadályozott beszédfejlődésű gyerekek logopédiai terápia során történő megsegítése, beszédértésük illetve expresszív beszédük fejlesztése arra a szintre, hogy képesek legyenek a beszéddel kommunikálni. A beszédhangjaik tisztítása, iskolára történő felkészítésük. Az értelmi sérült gyerekek sérülés specifikus terápiában részesítése, a kognitív funkcióik fejlesztése. A saját képességeikhez és munkatempójukhoz mért feladatok segítségével iskolára való felkészítésük. A testi, érzékszervi sérült gyerekek szakember segítségével, sérülés specifikumának megfelelően történő fejlesztése, illetve a kognitív funkcióinak óvodai közösségben sajátos módszerekkel történő előremozdítása. A hyperaktív gyerekek figyelmének, kitartásának fejlesztése szakemberek bevonásával. A sajátos igények figyelembevételével az iskolára történő felkészítésük.

A sajátos nevelési igényű gyerekek integrált nevelésének alapelvei: -

a jelen programban meghatározott nevelési tartalmak számukra is szükségesek szükséges a sajátos nevelési igénynek megfelelő környezet kialakítása, megfelelő tárgyi feltételek, segédeszközök biztosítása a gyerekeknek a különböző tevékenységekben annyi segítséget kell adni, ami szükséges az önálló tevékenykedésükhöz a gyerekek ismeretében a fejlődés segítése igazodjon a gyerekek fejlődési üteméhez kerüljük a gyerekek túlterhelését a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiák elemei gyógypedagógus segítségével kerüljenek be az óvodai nevelőmunkába az óvodapedagógusok törekedjenek, hogy a gyermeknek leginkább megfelelő módszert válasszák a speciális fejlesztés szakember segítségével, a gyerek igényének megfelelő időkeret, eszközök, módszerek alkalmazásával történik az integrált nevelés során nagymértékű differenciálás szükséges a gyerek személyiségfejlődését segíti az elfogadó környezet egyéni fejlesztési terv speciális szakember közreműködésével készül a szülőkkel rendszeres együttműködés szükséges /információ a gyerek fejlődéséről/ a sajátos nevelési igényű gyerekek nevelése, fejlesztése differenciáló módszerek alkalmazásával folyik

Az integrált óvodai nevelés előnyei a sajátos nevelési igényű gyerekek számára -

az együtt tevékenykedés, a kölcsönös kommunikáció, a mindennapi együttes szituációkban természetesen tanulják a társak magatartás mintáit, szokásait a gyermekközösség erősíti a sajátos nevelési igényű gyerekek önbizalmát, a többi gyereket követve, jobban fejlődik önállóságuk fejlődésükre ösztönző a többi gyerek eredményeinek tapasztalása a közösségben reálisabban tudják bemérni sajátosságaikat, jobban fejlődik önismeretük megtapasztalják, hogy ők is sok mindenben képesek ugyanarra mint társaik a többi gyerek megismerésével tapasztalatot szereznek, hogy mindenkinek vannak gyenge pontjai a közösségben megtanulják elfogadni és elfogadtatni a másságukat a másokkal való együttműködésnek többféle technikáját tanulják meg 28

-

kedvező a gyerekek számára, hogy a szocializáció abban a természetes közegben zajlik, amelyben későbbi élete során is élni fog

Az integrált óvodai nevelés előnyei a többi gyerek számára - a sajátos nevelési igényű gyerekekkel együtt nevelt gyerekek megtanulják elfogadni az egyéni különbségeket - megismerik a másságot, tapasztalják, hogy mindenkinek vannak erősségei és gyengéi - megtanulnak odafigyelni másokra, megtanulják a másikat tiszteletben tartó segítés formáit, technikáit - érzékenyebbé, kifinomultabbá válik kommunikációjuk A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végén: -

a sajátos nevelési igényű gyerekek akaratereje, önállóságra törekvése fejlődjön egészséges énképük, önbizalmuk legyen megalapozott kommunikációs technikájuk, együttműködési készségük fejlődjön váljanak képessé a közösségbe való beilleszkedésre a fejlettebb területeken képességeik tovább fejlődjenek hiányos képességeik kezelésére speciális technikák és eszközök használatát ismerjék meg a közösségben minden gyerek alkalmazkodó készsége, toleranciája, empátiája fejlődjön az együttnevelés során

Cél:

-

a harmonikus, nyugodt, biztonságot adó óvodai környezetben természetessé váljon a gyermekek között személyiségük különbözősége a sajátos nevelési igényű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása, fejlődésének elősegítése, hogy javuljon életminőségük, és a későbbiek folyamán könnyebben tudjanak beilleszkedni a társadalomba

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére

-

a sajátos nevelési igényű gyermekek is szívesen járnak óvodába a közösségen belül megtalálják helyüket, társaik elfogadják, nem kerülnek permhelyzetbe örömmel vesznek részt a speciális foglalkozásokon a bemeneti fejlettséghez képest kimutatható a fejlődés

10.2 Kiemelten tehetséges gyermekek nevelése Az intézmény fontos feladata a képességek kibontakoztatása, a tehetséges gyermekek felismerése, nyilvántartása, egyéni nyomon követése, a tehetségek gondozása és fejlesztése, élve az intézményi és az intézményen kívüli együttműködések lehetőségeivel. A mikro csoportos tevékenységszervezés közben a differenciálás gyakorlata kiválóan alkalmazható a kiemelten tehetséges gyermekek nevelésében. A tehetséggondozást a tehetségpontokhoz való kapcsolódás segíti. Terveink közé tartozik tehetségfejlesztő jó gyakorlat kialakítása, már jól működő komplex tehetségfejlesztő program adaptálása.

29

11. AZ FORMÁI Megjegyzés

ÓVODAI

ÉLET

TEVÉKENYSÉGI

A játékot minden résztevékenységet átható tevékenységi formának tekintjük. Valamennyi fejlesztési terület alapvető tevékenységi formája.

Sajátos megközelítés A hetirend és a napi feladatok az aktuális helyi sajátosságok alapján szerveződjenek életkorhoz igazítva. Cél

-

sokféle tevékenységet biztosító tárgyi környezet kialakítása a tévedés szabadságának lehetősége a megismerés iránti érdeklődés felkeltése a munka megbecsülésére nevelés önálló munkavégzésre való képességek kibontakoztatása véleménynyilvánítási képességek kibontakoztatása megfelelő motiváltság a közösségi tevékenységekben való részvételre

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére -

-

a különböző csatornákon kapott ingerek integrációja révén legyen képes tapasztalatszerzésre és a korábbi tapasztalatok új információkkal történő összevetésére használjon egyszerű gondolkodási műveleteket ismeretei alapján végezzen el és oldjon meg egyszerű feladatokat jelenítse meg érzéseit, gondolatait szóban, képben alakuljon ki feladattudata, feladattartása

Tartalom

Játék Tanulás Munka jellegű tevékenységek

Értékelés

Az életkori sajátosságok és az egyéni fejlődési ütem összevetése alapján történik az értékelés.

11.1 Játék A játék a kisgyermekkor legfejlesztőbb tevékenysége, így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon és hosszantartóan ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékban tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségűvé tájékozódó, kreativitásukat fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé. A kisgyermek első valódi játszótársa a családban és az óvodában a felnőtt – a szülő és az óvodapedagógus. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad 30

játéktevékenység már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítő, kezdeményező lesz, ha a játékfolyamat elakad. A felnőtt jelenléte teszi lehetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását. A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermek fantáziáját segítő anyagokra, játékszerekre van szükség. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata a megfelelő hely és idő, eszközök és élményszerzési lehetőségek biztosítása a különböző játékformákhoz. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Az óvodában biztosítani kell a játék túlsúlyának érvényesülését. Sajátos megközelítés A játék fejlődése a fejlődés egészének tükre. A játék által követhetővé válik a fejlődés szenzomotoros, művelet előtti, műveleti szakaszainak minden lépése. A mozgás, testséma és az én megismerése, a percepció, a gondolkodás, azon belül a fogalmi gondolkodás és a beszédfolyamatok, a kommunikáció fejlődése mind-mind játékba ágyazódik. A játék elválaszthatatlan a fejlődés egészétől, elválaszthatatlan a kognitív, az érzelmi, akarati, szociális, társas fejlődéstől. Elválaszthatatlan a mozgástól, a világkép és a tudat kialakulásától. Programunk a játékot tekinti a tanulás elsődleges keretének. Cél

-

-

-

a szabad játék minél gazdagabb feltételeinek biztosítása, pedagógiai, pszichológiai szakértelemmel való támogatása indirekt módszerekkel tudatosan megengedő, támogató biztonságot adó jelenléttel, boldog atmoszféra teremtésével a játék közösen lefogadott normáinak indirekt képviseletével a beszédkedv, a közlésvágy motiválása a szerepjátékot kísérő párbeszédek támogatása verbális ismeretekkel, a fogalomalkotás segítségével, a beszéd prózai elemeinek gazdagításával a játéktevékenységeken keresztül a külvilág elemeinek megismertetése a játék formáinak és tartalmának gazdagítása a szociális kreativitás fejlesztése ( kreatív együttműködés, magatartásmódok, nyitottság a másik iránt, viselkedési szabadság, ízlésformálás, társas kapcsolatok, konfliktusmegoldások ) a játék rendjének szokássá válása egészséges versenyszellem kialakítása

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére -

szükségleteinek és életkorának megfelelő játékot választ örömmel, önfeledten játszik kapcsolódjon be közös játékokba legyenek önálló, kezdeményező megnyilvánulásai alakuljanak ki pozitív érzelmei társai iránt legyen kezdeményező magatartású vegyen részt aktívan az erőfeszítést, ügyességet igénylő játékokban legyen képes szabályjátékok megtanulására tartsa be és kövesse a megismert szabályokat hozzon létre egyszerű modelleket, maketteket legyenek egyéni ötletei, javaslatai 31

Tartalom

válasszon helyesen adott tevékenységhez anyagot és eszközt legyen képes saját élményeinek eljátszására fogadja el társai javaslatait, ötleteit legyen képes a csoportban való játékra

- a játékterek megismerése, használatának tanulása (2.5)3-4-(5) éves korban a) gyakorlójátékok: - ismétléses cselekvések közben anyagok, eszközök megismerése, - szöveg-, dallam-, mozgásismétlő játékok, ritmusjátékok - egyszerű szabályjátékok - játékszabályok megismerése, elfogadása, követése b) szerepjátékok: - egyszerű szabálykövetések ( egyénenként és csoportokban ) - jellegzetes cselekvések, műveletek utánzása c) barkácsolás: - játékjavítások, közreműködés apró hibaelhárításokban óvónői irányítással d) e) -

dramatizálás, bábozás: bábmozgatási kísérletek hangutánzások építő, konstruáló játékok: összerakosgató, összeszerelhető játékok, egyéni elképzelések alapján

(4)-5-6-7(8) éves korban: a) gyakorlójátékok: - a részképességekben enyhe lemaradást mutató gyerekeknél ( szerepjátékok és konstruáló játékok ) b) szerepjátékok: - a játékszabályok elfogadása és betartása - a környezet jelenségeinek, eseményeinek beépítése önálló vagy csoportos játékba c) barkácsolás: - játékok egyszerű javítása - játék készítések - ajándéktárgyak készítése d) dramatizálás, bábozás - bábkészítések - önálló bábozások ( mese, történet és bábválasztás ) e) építő, konstruáló játékok: - összerakosgatások, szerelések egyszerű, az élethelyzetnek megfelelő tárgyak elkészítésével ( a valóság és a képzelet közelítésével ) f) szabályjátékok: - verbális, mozgásos és manipulatív játéktevékenységek során önálló Szabályra figyelések Értékelés

A fejlesztés várható eredményeiben megfogalmazottak megfigyelése az életkori kategóriák szerint.

32

Feltételek:

-

nyugodt, érzelmi biztonságot adó légkörmegteremtése, folyamatos fenntartása inger gazdag, cselekvésre inspiráló a gyermek kíváncsiságát felkeltő, esztétikus, harmóniát sugárzó környezet kialakítása a játékok a gyermekek által jól látható és elérhető helyen történő elhelyezése megfelelő játéktér kialakítása sokszínű tapasztalatszerzési lehetőség biztosítása, mely élményforrás lehet a gyermek számára

11.2 Tanulás A tevékenységekben megvalósuló tanulás az óvodában folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése attitűdök erősítése és a képességek fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. A tanulás lehetséges formáinál hangsúlyozottan szerepeltetjük a cselekvéses tanulást. Az óvodapedagógusaink a tanulás irányítása során személyre szabott pozitív értékeléssel segítik a gyermek személyiségének kibontakozását. A gyermek a világot komplex módon érzékeli, észleli, ezért a tanulás során is ebből kívánunk kiindulni. A tanulás tevékenységekben valósul meg. A tanulás a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. A világban minden, ami megismerhető befogadható ismeretet, tapasztalatot jelent, komplexfoglalkozások rendszerén keresztül juttatják el a gyermekekhez. Cél

-

tapasztalatszerzés, gondolkodás örömének átélése a megismerési képességek fejlesztése a tudás, tanulás iránti vágy felébresztése képszerű és szemléletes gondolkodás kialakítása a beszédészlelés és beszédértés, szóbeli kifejezés fejlesztése problémahelyzetek megoldása felfedezés lehetőségeinek biztosítása, kreativitás erősítése

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére -

tudjon önállóan konkrét, elemi, ismert jelenségek esetében következtetni, ítéletet alkotni megismert modellek alapján alakuljon feladattudata ismerje saját értékeit legyen önálló a begyakorolt feladatok megoldásában 33

Tartalom

végezzen önálló megfigyeléseket, ismerje fel a jelenségeket változásukban fedezzen fel konkrét összefüggéseket, ok-okozati viszonyokat törekedjen többféle megoldás keresésére szándékos figyelmének tartama érje el a 10-15 percet legyen képes gondolatait érthetően szavakba, mondatokba foglalni különítse el a mese és a valóság elemeit

Kötetlen és kötött szervezeti formában, a játék adta lehetőségek összes alkalmával, valamint játékos helyzetek megteremtésével, folyamatos időkeretben történik valamennyi tevékenységi formában. (2.5) 3-4-(5) éves korban: - közvetlen tapasztalatszerzések, megfigyelések ( a természeti és társadalmi környezetből) - figyelemirányítás a lényeges közös jegyekre - élmények, benyomások felfogása, emlékezetből való felidézése - kreatív gondolkodást, képzeletet mozgósító tevékenységek - szókincsfejlesztés (4)-5-6-7(8) éves korban: - megfigyelések végzése közösen és önállóan - egyéni élmények, beszámolók, tapasztalatok felidézése emlékezetből - megbízatások elvégzése ( emlékezetfejlesztés ) - összehasonlítások és megkülönböztetések irányított és spontán megfigyelésekkel - beszédfejlesztés - többféle megoldási lehetőségek keresése

Értékelés

-

a megoldások lehetőségeinek megmutatása az önellenőrzésre való rávezetés egymás megoldásainak értékelése

11.3 Munka jellegű tevékenységek A munka a gyermek mindennapi tevékenységének része, mely az óvodai élet egészében érvényesülő folyamat. Megerősítést nyer a munka jellegű tevékenység nevelőértéke. A fejlesztés csak és kizárólag a gyermek örömteli, örömmel vállalt tevékenységén belül valósul meg. A munka sajátossága, hogy bizonyos külső kényszer is motiválja, lemérhető, konkrét célja van. A munkálkodásuk során ismerkednek szűkebb és tágabb környezetükkel, szülőföldjükkel a tárgyi-, és természeti világról egyre pontosabb információ birtokába jutnak, a biztonságos és elérhető munkaeszközök használata közben lehetőség nyílik – a különböző észlelési formák összekapcsolásával – a munkavégzés pontosabbá és szervezettebbé tételére. A munka nem csak a gyermekre gyakorol hatást, hanem azzal kölcsönhatásban környezetére is, azt formálja, átalakítja tevékenysége során. Az óvodapedagógus és dajka őszinte, természetes magatartásával mutasson mintát és viselkedésével, példaadásával jelezze elvárásait.

34

A tevékenység kapcsán a gyermekeknek felgyorsul a szocializációjuk, fejlődik társas kapcsolatuk, felelősségérzetük, toleranciájuk. A közösségi élet biztonsága nagymértékben függ a csoport életét szabályozó szokás normarendszer kialakításától, ezért fontos, hogy szabályaink egyértelműek, világosak legyenek. Cél

-

a család és az óvoda munkával kapcsolatos elvárásainak közelítése a munkában vállalt önkéntesség és a közösség érdekében végzett tevékenység örömének érzékeltetése baráti, egymást segítő kapcsolatok kialakulásának segítése, támogatása munkamegosztásra nevelés munka során a meglévő tapasztalatok erősítése, azok újakkal való bővítése a munka eredményének megbecsülésére nevelés a gyermek célirányos fegyelmének, kötelezettségvállalásának alakítása jártasságok alakítása eszközök, szerszámok használatában saját és mások munkájának elismerése

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére Tartalom

törekedjen önállóságra, vállaljon önként is feladatokat ismerje fel saját képességeinek határait ismerje meg az eszközök használatával járó veszélyeket is végezzen egyéni fejlettségi szintjének megfelelő feladatokat legyenek rendszeresen visszatérő feladatai teljesítse pontosan megbízásait ismerje fel a segítségadás lehetőségeit ismerje a szerszámok, munkaeszközök tárolási helyét, azok használatát képes az eszközök megóvására és saját testi épségének megőrzésére legyen igénye a felfedezett kisebb hibák kijavítására gondozza, óvja a környezetében lévő növényeket

Szükségletekből fakadó tennivalók: 3-4-(5) éves korban: a) alkalomszerű munkák: - egyszeri vagy ismétlődő tevékenységek óvónői segítséggel - megbízatások önkéntesség alapján - ünnepi készülődések ( ajándék, tárgykészítés, díszítő munkák ) - udvar és teremrendezések ( kisebb tárgyak helyretétele, rendrakás ) - üzenetátadások ( épületen belül ) - játékjavítások óvónői segítséggel b) növények gondozása: - megfigyelő tevékenységek irányítással - közreműködés növényápolásban óvónői segítséggel - segítségadás a nagyobbaknak (4)-5-6-7 éves korban: a) naposi munka: - étkezés előkészületeinek teendői - terem- és udvarrendezésben való részvétel ( játékok, eszközök előkészítése) b) alkalmi munkák, feladatok: 35

- üzenetközvetítés - rendrakás, tisztogatás, kisebb javítások - ajándékkészítés, díszítő munkák egyéni ötletek alapján is c) növények gondozása: - folyamatos növényápolás ( ültetés, átültetés, öntözés, gyomlálás ) - évszakhoz kapcsolódó munkák - környezetrendezések - gyűjtőmunkák ( a gyűjtött anyag elhelyezése, rendezése ) Értékelés

Pozitív megerősítések a tevékenységek folyamán.

Feltételek

Sokféle lehetőség biztosítása: hasznos tevékenységek. Testi épség megőrzésének biztosítása. Nyugodt légkör. Elegendő idő.

12. FEJLESZTÉSI TARTALMAK Megjegyzés

A fejlesztési tartalmak a fő tevékenységeken (játék, tanulás, munka ) keresztül elégítik ki a szükségleteket.

Cél:

- a viselkedési folyamatok összességét meghatározó, funkcionális rendszert alkotó részfunkciók ( érzékelés, motorika, cselekvés, irányítás, beszéd, figyelem, gondolkodás, emlékezet, tanulás, motiváció ) kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítása a szenzoros integrációs képesség erősítésén keresztül - alapvető kommunikációs képességek kialakítása - a lakóhely néphagyományainak megismertetése - közösségi élmények nyújtása - a tapasztalatszerzés igényének felkeltése - az önkifejezés igényének kialakítása

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskorvégére Tartalom:

rendelkezzen összerendezett, életkorának megfelelő pszicho-motoros képességekkel legyenek szituációknak megfelelő verbális és viselkedésbeli megnyilvánulásai tudja megjeleníteni érzéseit, gondolatait szóban, képben illeszkedjék családja és az óvodai közösség szokásaihoz tudjon a helyi népszokásokról, lehetőség szerint vegyen részt azokban vegyen részt közös tevékenységekben, legyen igénye egyéni tapasztalatok szerzésére ne zárkózzon el egyéni megnyilvánulásoktól törekedjen önállóságra különböző ismert helyzetekben

Vers, mese Ének, zene, énekes játék Rajzolás, mintázás, kézi munka Mozgás 36

A külső világ tevékeny megismerése Értékelés

Az értékelés szempontjai az egyes fejlesztési tartalmak értékelés rovatában találhatók.

12.1 Vers, mese Valamennyi óvodában az érzelmi biztonság megadásának s az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki, érzelmi élményeket adnak. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok gazdag és sok alkalmat, jó alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi-értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénének elmaradhatatlan eleme. Az óvodáinkban a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi művek szerepelnek az irodalmi anyagokban. A mese, a vers ősi forrása az anyanyelvnek, régi értékeket, hagyományokat közvetíti a gyermekeknek a maga sajátos szóhasználatával, stílusával a népi- klasszikus- és kortárs írói eszközök gazdagságával. A mese a gyermek érzelmi-értelmi és erkölcsi fejlesztésének egyik legfőbb segítője. Visszaigazolja a gyermek szorongásosait, s egyben feloldást és megoldást is kínál. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek érzelmi biztonságban érzi magát, közben belső képi világot jelenít meg. A belső képalakítás folyamata az élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. A mindennapos mesélés, mondókázás, verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Cél

-

-

a beszéd fonológiai ( hangrendszer és prozódiai rendszer ), grammatikai, jelentéstani, valamint motorikus rendszereinek fejlesztése életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével a hallási és beszédhallási figyelem és a hallási differenciáló képesség fejlesztése az akusztikus verbális emlékezet fejlesztése a szeriális ( sorrendi ) felfogás és kivitelezés erősítése analizáló-szintetizáló képesség fejlesztése a beszéden keresztül a téri és idői ritmusérzék fejlesztése az anyanyelvi kódok helyes elsajátíttatása a beszéd eszközként való használatának fejlesztése-szókincsfejlesztés a beszédmegértés képességének fejlesztése a beszédszervek megfelelő mozgásának fejlesztése a beszédkedv felkeltése és megőrzése metakommunikációs elemek jelentésének megismertetése igény kialakítása az irodalmi élményekre-irodalmi fogékonyság alapozása 37

-

könyv iránti vonzódás kibontakoztatása és a könyvvel helyes bánásmód elsajátíttatása a magyar kultúra értékeinek átörökítése lehetőséget teremteni a migráns és nem migráns gyermekek számára, hogy megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére -

Tartalom

szívesen mondjon spontán módon is mondókákat, verseket, meséket, hozzájuk tartozó játékok szövegeit és ismerje mozgásait kapcsoljon ismert irodalmi szöveget adott ünnepi alkalomhoz tudja a megismert szavak jelentését, megfelelően használja azokat nyelvhelyességi szabályoknak megfelelően fűzze mondatait tudjon kiegészíteni szóban ismert meserészletet legyen képes a hallottak képi megjelenítésére jegyezze meg a mese legfontosabb elemeit ( szereplők, események ), nevezze meg azokat tudjon könyvben kép alapján tájékozódni, óvja a könyv állagát vegyen részt dramatikus és mimetikus játékokban, közös műsorkészítésekben szívesen, örömmel hallgasson mesét legyen igénye a hallott irodalmi művek újrahallgatására figyelmesen tudja végighallgatni óvónőjét, társait alkalmazza a kapcsolatteremtés elemi szabályait (köszönés, kérés) képes legyen korának megfelelő színházi előadás cselekményének követésére a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyermekek differenciált támogatása a magyar nyelv elsajátításában

- változatos irodalmi élmények közvetítése - életkornak és egyéni érdeklődésnek megfelelő irodalmi anyag választása - elsősorban a magyar népi, illetve műalkotásokból választás, ezen túl mai kortárs irodalmi művekből és a migráns gyermekek hazájának kulturális értékeiből - a gyermek saját vers és mesealkotása annak mozgással vagy ábrázolással történt kombinálása az önkifejezés egyik módja - beszédművelés: beszédhallás, beszédmegértés és beszédmozgás fejlesztése, Helyes ejtési gyakorlatok: légző gyakorlatok, hangadás gyakorlatok, zöngés-zöngétlen hangok differenciálása mintakövetéssel, artikulációs gyakorlatok, nyelvgyötrők, gyorsasági gyakorlatok, ritmusgyakorlatok, időtartam gyakorlatok, hangsúlygyakorlatok, hangerőgyakorlatok - idő- és téri egymásutániság felfogása, felismerésének és kivitelezésének fejlesztése (történeti sorba rendezés) - vers és mesemondások - irodalmi művek hallgatása: mondókák ( népi mondókák, kiszámolók, hintázók, labdázók, párválasztók, felelgetők, lovagoltatók, csiklandozók, altatók, ébresztgetők) mesék ( állat, tündér, tréfás mesék, népmesék, műmesék, folytatásos mesék) verses mesék 38

-

-

versek ( népköltészeti alkotások, klasszikus és mai gyermekversek ) irodalmi művek mimetizálása: tevékenységek, cselekvések megfigyelése, eljátszása mozgással, testtartással, érzelmek kifejezése mimikával, tekintettel, gesztikulációval irodalmi művek eljátszása-dramatizálás, bábozás (különösen fontos a dadogóknál ) könyvek, folyóiratok nézegetése-helyük a könyvespolcon, könyvtárban színházi élmények nyújtása: gyerekelőadások, bábszínházi előadások megtekintése

Értékelés

Folyamatos megfigyelés. Szempontjai: - helyes ejtés, hangképzés helyessége - kifejezőképesség szóban - beszédkedv - beszédfegyelem - emlékezet fejlettsége - bekapcsolódás a közös tevékenységekbe - utánzókedv és ismételt játékos begyakorlások száma és szintje - szókincs

Feltételek

A fejlesztés kívánatos feltételei Eszközök: - bábok ( sík-, és kesztyűbábok, zacskóbábok, termésfigurák ) - pingponglabda - szívószálak, szalmaszálak - lavór - maskarák, különböző ruhadarabok ( kalap, pörgős szoknya, menyasszonyi fátyol, suba, különböző színű és stílusú kendők, palást, terítők, plédek, babák, mackók, plüss állatok ) - nézegetésre alkalmas könyvek Az önképzésre javasolt könyvek: - Zilahi Józsefné: Óvodai nevelés játékkal, mesével - Mese, vers az óvodában - Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában - Dr. Gósy Mária: A beszédészlelés - Helyi gyűjtések, magyar és más népek meséit, mondókáit, játékleírásokat tartalmazó könyvek - Csabay Katalin: Lexi

12. 2 Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik a gyermekek zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, a gyermek néptáncok és népi játékok a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az énekes népi játékok és az 39

igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is. „ A felnőtt minta utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének. Cél

-

-

a gyerekek zenei élményekhez juttatása-az óvónő éneke, vokális és hangszeres zene segítségével közös éneklésen és a zenei érdeklődés keltésén keresztül az éneklés, zenélés tevékenységeinek megszerettetése zenei képességek, készségek kialakítása, fejlesztése a népi-, a hagyományok, -a műzenei, -és más népek dalainak, zenéinek megismertetése ünnepekhez kapcsolódó szokások, dalok, zenék megismertetése, a hagyományok ápolására való törekvés ritmusérzék, zenei hallás, zenei emlékezet, kreatív zenei kedv fejlesztése mozgás és testtartás dalhelyzetekhez való igazításának megalapozása közösségi élmények nyújtása énekes játékokon, közös zenéléseken keresztül a zenei anyag kiválasztásánál a migráns és nemzeti, etnikai kisebbségi gyermekek figyelembe vétele

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére -

-

Tartalom

-

tudjon természetes tempóban járni, segítség nélkül tempót tartani örömmel, szívesen játszik dalos játékokat felelgetős dalt énekeljen társával, vagy a csoporttal bátran énekel, akár egyedül is különböztesse meg és reprodukálja a halk-hangos, magas-mély, gyors-lassú fogalompárokat dallamban, ritmusban fejezze ki cselekvéssel a dalritmust és az egyenletes lüktetést tudjon egyszerű táncos mozgásokat végezni helyes testtartással törekedjen a tiszta éneklésre hallgassa figyelmesen a bemutatott zenét énekeljen alkalmi dalokat ünnepkörökhöz kapcsolódva ismerjen fel dallammotívum alapján hallott dalt, néhány természeti környezetbeli hangot ( többféle zenei és zörejhangot ), hangszereket ( ritmushangszereket és a furulya hangját ) ismerjen néhány térforma alakítási lehetőséget ( kör, csigavonal ) próbálkozzon dallamrögtönzésekkel találjon ki dallamhoz mozgást, játékot

magyar népi énekes-mozgásos játékok, más népek dalai, játékai: egy-kétszemélyes játékok, altatók, hintáztatók, simogatók, hajladozók, höcögtetők, lovagolók, tapsoltatók, sétáltatók, táncoltatók, labdázók, stb. körjátékok és dalaik ( fogyó és gyarapodó játékok, párválasztók, sor és ügyességi játékok ) 40

-

-

magyar népszokások, a hagyomány dalai, játékai- más népek dalai táncos játékok ( lakodalmas, alakoskodók, vonulások, táncok, átalakuló játékok, kapcsolódós játékok, kapuzók ) népszokások: a négy nagy ünnepkörhöz kapcsolódva gyermekeknek írt műdalok hangszeres zene hallgatása: magyar népzenei alkotások, műdalok, alkalmi dalok rögtönzött hangszerek készítése

Értékelés Folyamatos megfigyelés. Szempontjai: - hangtisztaság, ritmika, szövegmondás, énektechnika - éneklés és mozgástempó szabályossága - ritmushangszerek kezelése - szívesen énekel-e, kezdeményez-e énekes játékot, hangszeres, vagy zenés elfoglaltságot? Feltételek

A fejlesztési eredmények érdekében kívánatos feltételek. Eszközök: - cintányér, triangulum, furulya, magnetofon, kövek, babok, bábok, dob, kendők, szalagok, táncos szoknyák, labda Önképzésre javasolt könyvek. - Forrai Katalin: Ének-zene az óvodában - Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában - Néphagyományőrzés az óvodában

12.3 Rajzolás, mintázás, kézi munka Az ember ismereteinek döntő részét vizualitás, látás által nyeri. A vizuális nevelés látásnevelés, képzetek, utánzás, gyakorlás segítségével. A látás sajátos gondolkodás. Ismeretek, gondolatok lejegyzésének első lehetősége, az ábrázolás a vizuális nyelv egyik formája. A vizuális nevelés az óvodai nevelés egészét áthatja. Óvodásaink számára a szabad rajzolás az egyik legjelentősebb önkifejezési mód, mely során a gyermek (sémákat”, vagy másképpen szimbólumokat használ. A „sémák” alapformák, amelyek a valóságról szerzett tapasztalatok során folyamatosan gazdagodnak. A papíron nyomot hagyó rajzeszközök (ceruzák, tollak, zsírkréták, stb.) a funkció öröm érzését keltik a firkáló gyermekekben. A különböző motívumok szabad kombinálásával jut el a gyermek a formákig, majd a kompozíciók megalkotásáig. Amit a világról tud, ábrázolásában is el tudja mesélni, amit nem tud ábrázolni, azt hozzámeséli. Az ábrázoló tevékenység célja, nem maga a tevékenység során létrejövő bármiféle alkotás, vagy annak esztétikai értéke, hanem maga az örömteli cselekvés. A létrejövő „mű” jelzés a gyermek ismereteiről, érzelmi életéről, kézügyességének fejlettségéről. Cél

-

vizuális tapasztalatok nyújtása életkornak megfelelően a vizuális jelrendszer megismertetése ( pont, vonal, folt, színek, formák ) a vizuális megértés befogadás alapozása a képi, - plasztikai, - konstruáló kifejezőképességek kibontakoztatása 41

-

a vizuális percepció fejlesztése taktilis ( tapintási ) ingerek erősítése az ingerek más ingerekkel történő integrálása szín- és formavilág gazdagítása egyszerű munkafogások és eszközhasználat képességének fejlesztése (különböző anyagok és technikák megismertetése ) érdeklődés felkeltése az ábrázolás tevékenységei iránt kézmozgások finomítása, helyes ceruzafogás elsajátíttatása az alkotás örömének megtapasztaltatása sokféle lehetőség megmutatása a képi, - térbeli megjelenítésre képi gondolkodás fejlesztése a térbeli tájékozódó képesség fejlesztése az íráshoz szükséges mozgáskoordináció alakítása

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére -

tudjon kifejezni a képfelületen elemi térviszonyokat használja a képi kifejezés eszközeit hangsúlyozza alkotásaiban a jellemző jegyeket, formákat emberábrázolásában jelenjenek meg a részformák, esetleg egyszerű mozgások alkosson képet élmény, emlékezet alapján megfelelően használja az eszközöket- rendelkezzék helyes ceruzafogással, tartsa tisztán az eszközöket tudja alkalmazni mintakövetéssel a technikai eljárásokat nevezze meg a színeket, azok sötét és világos árnyalatait vegyen részt a tér rendezésében, figyelembe véve az alapvető térviszonyokat megfigyelés után tudjon formát mintázni készítsen önállóan vagy társaival közösen modellt, makettet díszítsen tárgyakat saját elképzelései alapján legyen véleménye saját és társai „műveiről”, műalkotásokról önállóan javítsa- megbeszélt módon- hibáit rendelkezzék koordinált szem és kézmozgással

Tartalom Vizuális percepció: - alak, háttér: keresztezett vonalak felismerése, rejtett formafelismerés, keresztezett formák differenciálása, alak és háttér cseréje - alakállandóság: formaállandóság, geometriai formák különböző nagyságainak összehasonlítása - térbeli helyzet: tárgyak szemlélőhöz viszonyított kapcsolatának felismerése figurák fordítása, forgatása, részek helycseréje, tárgyak egymáshoz viszonyított helyzete - térbeli viszonylagosság: két tárgy helyzetének megnevezése, alak kiegészítése, részek összeillesztése, célirányos útkeresés Vizuális nyelv. - képalakítás a vizuális elemek használatával ( folt, vonal, forma, színek ) 42

a képfelület kitöltése a vizuális elemek egymáshoz való viszonyának megfigyelése, rendezése a képfelületen ( soralkotás, hasonlóságok, ritmus ) - vizuális – taktilis ingere – ujjfestés Kifejezés - táj, terek viszonyainak megfigyelése, ábrázolása - egyszerű természeti és mesterséges formák megfigyelése, ábrázolása - képalakítás saját élmények, emlékezet után - képző – és népművészeti alkotások, képek nézegetése - technikák megismerése ( rajzolás, festés, papírragasztás, mintázás, papírhajtogatás, egyszerű nyomhagyások ) Vizuális kommunikáció: - színek keverése - a mindennapokban használt információs jelek megismertetése ( közlekedési jelzőtáblák, járművek jelei, egyszerű ábrák ) Tárgy – és környezetkultúra: - tárgyalkotás szabadon - térrendezések - konstruálás - mintázás - anyagalakítások ( gyurma, agyag, textil, fonal, dobozok, papír, gyöngyfűzés, termések, kavicsok, homok, építőkocka, hó, gipsz ) Népművészeti elemekkel való ismerkedés -

Értékelés

Egymás és saját munkák nézegetése – tanácsadás, segítségadás. A „ művek” bemutatása helyi kiállításon. Az értékelés szempontjai: - helyes eszközhasználat - vizuális emlékezet szintje - kézmozgások, fogások - tiszta, rendezett alkotás - részvétel a közös tevékenységekben - egyéni megoldások, ötletek

Feltételek

A fejlesztés kívánatos feltételei: Eszközök: színes ceruzák, zsírkréták, 12 színű vízfesték, 10-es, 4-es ecsetek, tempera, rajzlapok, gyurma, sóliszt, ragasztó, szövőkeret, színes fonalak, hurkapálca, dióhéj, szalmaszálak, búzakalász, kukoricacsuhé, kukoricatorzsa, különböző hüvelyes növények magjai, termések, színes textildarabok Önképzésre javasolt könyvek: - Balázsné Szűcs Judit: Miből lesz a cserebogár? - Dr. Torda Ágnes: Szemelvények a tanulási zavarok köréből

12.4 Mozgás A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását és testi képességeit, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés. Kedvezően befolyásolják a

43

gyermeki szervezet növekedését, teherbíró képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodó képességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. A tornának, játékos mozgásoknak az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján- az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve – minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Cél

-

az egészsédes életmód kialakítására nevelés a természetes mozgások alakítása, fejlesztése pozitív személyiség tulajdonságok erősítése egészséges versenyszellem alakítása testi képességek alakítása, fejlesztése (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, testtartás) a növekedés elősegítése a légző, - keringési, - csont, - és izomrendszer teljesítőképességének növelése figyelemmel a mozgásfejlődés lépcsőfokaira a térbeli, időbeli tájékozódó képesség fejlesztése az alkalmazkodóképesség fejlesztése mozgás koordináció alakítása a szem, - kéz, - láb koordinációjának fejlesztése a nagymozgások, rugalmasság, egyensúly párhuzamos fejlesztése a testrészek megismertetése, testséma ismerete a vesztibuláris ( egyensúlyérzetet befolyásoló ) mozgások végeztetése a társra figyelés képességének fejlesztése

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére

-

a mozgásfejlődés útját figyelembe véve sajátítsa el a természetes mozgások elemeit ( fejemelés, kúszás, mászás, ülés, állás, nyakizom erősítés, járás, futás ) tegyen különbséget a harmonikus, összerendezett járás, futás tevékenységeiben ismerje a vezényszavakat, tudjon a hallottak szerint cselekedni tartsa be és kövesse az adott szabályokat mozgás közben tudjon irányt változtatni, jobbra, balra, hátra fordulatot tenni az irányok megnevezésével legyen képes sor – és köralakításra egyensúlyozzon egy lábon valamint különböző szereken, emelt magasságban ( 10 – 30 cm )két lábon tudjon fél és páros lábon szökdelni ugorjon át kisebb akadályokat tudjon labdát dobni, megfogni, gurítani, vele célozni a mozgásokban legyen kitartó

-

játékok: szerep, - utánzó, - futójátékok, szabályjátékok, küzdőjátékok rendgyakorlatok: egyenes testtartás, vonal és köralakítás, fordulatok

-

-

Tartalom

44

meghatározott irányokba

Értékelés

-

gimnasztika – szabadgyakorlatok: kartartások, nyakizom gyakorlatok, kar,láb, - és törzsmozgások, testhelyzetek, ellenoldaliságban ritmuskeresztezett mozgások kialakítása a mozgáskoordináció kialakulása érdekében

-

koncentrációs mozgásgyakorlatok: kéziszer gyakorlatok (bot, babzsák, stb)

-

járások, futások: természetes járás irányváltoztatással speciális járások, állatjárások utánzása ritmusra járások futás egyenes vonalban és irányváltásokkal lassítás – gyorsítás akadályok leküzdése versenyfutás

-

szökdelések, ugrások: helyben és haladva ( páros lábon, váltott lábbal ) akadályokon át ( le, fel, át )

-

dobások, labdás gyakorlatok: labdafogások, labdaészlelés, labdagurítások, labdavezetések, labda fel, - és ledobások ( alsó és felső dobások ) labdahajítások

-

támasz, - függés, - és egyensúlygyakorlatok: talajon ( csúszás, mászás, kúszás egyensúlyozás), padon, zsámolyon, bordásfalon – vízszintes és függőleges irányban, gurulások egyensúlyozás emelt szeren ( pad )

-

foglakozások a szabadban: téli játékok ( hógolyózás, szánkózás ), atlétikai vonatkozású gyakorlatok

-

úszás – szabadon és önként választható tevékenység (úszótanfolyamon)

Folyamatos megfigyelés. A hibás elemek javítása: - a testtartás és a mozgáselemek korrigálása Motiválások a helyes végrehajtások és az előnyös viselkedésformák ( bátorság, tolerancia, segítőkészség, kudarc elviselése stb. ) kiemelésével.

Feltételek

A fejlesztés kívánatos feltételei Eszközök: - tornaszőnyeg, zsámoly, bordásfal, tornapad, karika, szalagok, babzsák, rongy, - lég, - és gumilabdák, medicinlabdák ( kis súlyúak ) - botok, ugrókötél, lengő hinta, ( trambulin, kenguru – labda ) Önképzésre javasolt könyvek: - Gaál Sándorné-Gyarmati Zoltánné: Programterv a megújuló óvodai 45

testneveléshez

12.5 A külső világ tevékeny megismerése Törekvésünk, hogy a gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerezzen a szűkebb és tágabb természeti -emberi- tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során alakuljon ki pozitív érzelmi viszonya a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, melyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, néphagyományok, szokások a családi a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek és azokat tevékenységeiben alkalmazza. Cél

-

-

sokféle tevékenység lehetőségének biztosítása a tapasztalatszerzésre a felfedezés örömének érzékeltetése tapasztalatok szereztetése a természeti, emberi és tárgyi környezet elemeiről, megfelelő tájékozottsági szint kialakítása a gyermek saját környezetében a szerzett tapasztalatok szempontok alapján történő rendszerezésének megtanítása a környezet jelenségeinek, tárgyainak tulajdonságainak, mennyiségi viszonyainak, formáinak rendszerezése összefüggések megláttatása a valóság objektív bemutatása ítélőképesség fejlesztése pozitív viszonyulás kialakítása a természeti, - emberi, - tárgyi környezethez a szülőföld, hazai táj, a népi, helyi, családi hagyományok, szokások és tárgyi kultúra értékeinek megismertetése

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére -

-

-

tudja személyi adatait ( lakcím, név, szülők neve, foglalkozása, testvérek neve), életkorát hasonlítson össze mennyiségeket ( több, kevesebb, ugyanannyi, hosszabb, rövidebb, egyforma hosszú, magasabb, alacsonyabb, szélesebb, keskenyebb) alkosson megfelelő szöveget a mennyiségi viszonyokat ábrázoló képekről tudja a meg – és leszámlálást a tízes számkörben nevezze meg a térbeli állások helyzetének irányait ( jobb, bal, előtt, mögött, alatt, fölött, mellett, között ) válogasson alakzatokat, tárgyakat, élőlényeket szempontok alapján másoljon alakzatokat síkban és térben válogassa a síkbeli alakzatokat tulajdonságaik szerint ( kör, négyzet, háromszög ) 46

Tartalom

ismerje a térbeli alakzatok közül a kockát nevezze meg saját testrészeit, érzékszerveit tudja az évszakok nevét, jellemzőit, a napok nevét, sorrendjét, napszakokat ismerje néhány környezetében lévő épület funkcióját nevezze meg a közlekedés eszközeit, néhány alapvető szabályát ( a közlekedési jelzőlámpa színeinek jelentése, gyalogátkelőhely jele ) ismerje a színeket helyezze főbb csoportjaikba az élőlényeket ( ember, állat, növény ) tudjon alapvető növény, - és állatgondozási műveletekről vegyen részt elemi természetvédelmi tevékenységekben ( téli madárvédelem, az élőlények óvása ) jól használja a megismert kifejezéseket

-

megismerési módszerek alapozása – tapasztalatszerzés a környezetről természeti környezet: élettelen természet anyagai az élettelen természet változásai: időjárás, évszakok természetvédelmi teendők, tevékenységek évszakok szerint élő természet elemei: növények, állatok tulajdonságai, életmódjuk, környezetük az ember testrészei, külső tulajdonságai, érzékszervek

-

tárgyak, személyek összehasonlítása tárgyak válogatása szabadon, vagy adott szempontok szerint tárgyak, objektumok méreteinek összehasonlítása, összemérése, különbségeik megfogalmazása ( hosszabb – rövidebb, nehezebb – könnyebb, alacsonyabb – magasabb, keskenyebb – szélesebb, több – kevesebb ) sorba rendezések mennyiségi tulajdonságok szerint ( tőszámok, sorszámok) sorba rendezések egyéb szempontok szerint halmazok elemeinek meg – és leszámlálása- több, kevesebb, ugyanannyi halmazok keletkeztetése ( hozzátevés, elvétel, egyenlővé tevés a tízes számkörben ) soralkotások, sorváltások balról jobbra, föntről lefelé ( szemmozgás ) állítások fogalmazása ( igaz – hamis eldöntése ) történetek alkotása képekről a mennyiségek figyelembevételével

-

emberi környezet: család, a család élete, családtagok foglalkozások a családban életmód

-

az óvoda és környezete: a felnőttek munkája, a gyerekek tevékenysége az óvoda épülete – közintézmények a környéken az emberek munkája az egyes munkahelyeken – foglalkozások, eszközök, felszerelések az egyes munkahelyeken

-

tulajdonságok, formák, színek, méretek vizsgálata közlekedés a faluban, városban 47

eszközei, lehetőségei, dolgozói, szabályai ( különös tekintettel a gyalogos közlekedésre ) -

geometriai tulajdonságok megfigyelése: építés szabadon építmények lemásolása építés rajz alapján síkbeli építések síkmértani elemekből ( takarások ) elemek összehasonlítása, válogatása geometriai tulajdonságok alapján

-

irányok, arányok megfigyelése: bal-jobb, alá-fölé, mellé, közé, előtt-mögött, vízszintes-függőleges különös ráfigyelés a térbeli helyzet zavarával küzdő gyermekre-ferde, görbe,álló, fekvő, eleje-közepe-vége, első-utolsó, fenn-lenn, felső-alsóközépső fogalmainak gyakoroltatása a helyviszonylatokat kifejező névutók gyakorlása

-

a rész és egész viszonyának megfigyelése

Értékelés

Folyamatos megfigyelés. Kérdésekre adott válaszok helyessége. Szempontjaik: - megértette-e a feladatot? - elvégzi-e a munkát? - igényel-e segítséget vagy önálló? - mennyi időre van szüksége a feladat elvégzéséhez? - milyen a megoldások minősége?

Feltételek

A fejlesztés kívánatos feltételei Eszközök. - MINIMAT készlet - Gyurma, gyöngyök, dominók, dobókocka, Lego, építőkocka, termések (gesztenye, dió, csipkebogyó, kecskerágó, kökény ), madártollak, színes szalagok, fonalak, kicsi üvegek, puzzle - Játékok, színes levelek stb. - Képeskönyvek, mesekönyvek, verseskönyvek, színezők Önképzésre javasolt könyvek: - Zsámboki Károlyné-Horváthné Szigligeti Adél: Matematika kézzel, fejjel, szívvel - Eperjessy Barnáné-Zsámboki Károlyné dr.: Az ősz kincsei projekt Gyűjtemény - Játékos matematika I. II. III. - Dr. Hajzer Irén: Az óvodás gyermekek matematikai nevelésének fejlesztési programja

48

12.6 Szabadidős tevékenység Cél - Hasznos és tartalmas idő felhasználási lehetőségek biztosítása - Gyermeki önállóság,kezdeményező készség kifejlesztése Az óvodapedagógusok feladata - Törekszünk a zárt csoportszoba tereinek kiszélesítésére - Keressük a lehetőséget arra, hogyan biztosíthatunk nagyobb mozgási és tevékenységi teret a gyermekeknek. - A választásra felkínált tevékenységek listáját bővítjük Tevékenységi forma

- Séták, kirándulások szervezésével nagy szerepet vállalunk a természeti és társadalmi környezet megismertetésében és a természet szeretetére,védelmére nevelésben. - Egyszerű saját maga és a gyermek alkotta eszközökkel segítjük a gyermek fantáziájának fejlődését. - Bábozással, dramatizálással segítjük egyéniségük kibontakozását. - A községi, iskolai és egyházi rendezvényeken való részvétellel biztosítjuk a gyermek számára a szabadidő hasznos eltöltésének nagyobb mozgásterét, lehetőségét. Ezzel egyéni képességeik szabad kibontakoztatását. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére - Tudjanak önállóan dönteni szabadidejük hasznos felhasználási lehetőségei között.

13. AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI, AZ ÓVODA SIKERKRITÉRIUM Az óvoda, ill. az óvodavezető feladata a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megítélése s annak igazolása. A Szakértő bizottság vizsgálatát akkor kell kérni, a mennyiben az óvodapedagógusok nem tudnak egyértelműen dönteni az iskolába lépésről, a gyermek nem járt óvodába, ill. a szülő nem ért egyet az óvoda döntésével. Minden esetben kérni kell a Szakértői Bizottság döntését, amennyiben a gyermek a hetedik életévét augusztus 31-ig betölti. Csak az ő javaslatukkal részesülhet a gyermek további óvodai nevelésben. Programunkban kitűzött célok az optimumot tartalmazzák, melyet a gyermekek változó fejlődési üteme- és az egyéni eltérések miatt nem lehet egységesen megvalósítani. Az iskolába lépés elsődleges feltétele a gyermek érettsége, amely különböző életkorban alakulhat ki, ezáltal nagy egyéni eltéréseket mutatva. Mindezt figyelembe véve tárjuk fel, mikor válik stabillá a gyermek, - testileg, lelkileg, szociálisan, pszichikusan - a sikeres iskolai élet megkezdésére, illetve ehhez kapcsoljuk mindazon mutatók összességét, amelyek az 49

óvodáskor végére a fejlődés várható jellemzőjeként jelennek meg pedagógiai munkánk eredményeként. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE A fejlődés, folyamat jellegű, amely a gyermek óvodába fogadásával kezdődik. A 3-7 éves életszakasz feladatainak megoldása az életkori és egyéni sajátosságokból kiindulva, a gyermekek ismeretében történik úgy, hogy előkészítik a következő életszakaszt. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki, szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek az eredményes iskolai munkához: Testi (biológiai, szomatikus) érettség: - A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képest. Lelki (pszichés) működések érettsége: - A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus eltérésnek, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél: - az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés. - megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele. - a cselekvő- szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. - Az egészségesen fejlődő gyermek: - érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; - gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat azzal, hogy a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek - végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét. - elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról, és környezetéről; - tudja nevét, lakcímét, születési helyét, idejét, szülei nevét, óvodáját - felismeri a napszakokat; - ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; - ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; - felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. - Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; - elemi mennyiségi ismeretei vannak. Szociális érettség Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító 50

elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre, felnőttel és gyermektársaival. - egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését, - feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb szükség szerint kreatív elvégzésében nyilvánul meg; - kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. Óvodánk sikerkritérium Programunk megvalósulása akkor nevezhető sikeresnek, ha a gyermek fejlődésének jellemzői az óvodáskor végére elérik az iskolakezdéshez szükséges érettségi szintet, testi, lelki és szociális téren egyaránt.

51

14. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK

Az óvodai pedagógiai program érvényességi ideje: 2013. szeptember 01-től visszavonásig Az óvodai pedagógiai program módosításának lehetséges indokai:   

a pedagógiai értékelés alapján nem megfelelő a nevelés eredményessége a nevelőtestület véleményének döntő többsége szerint a szülők elégedetlenek a megvalósulási szinttel törvényi változás

Módosítási lehetőségek:  

részterületre vonatkozó kisebb módosítás az egész program módosítása, megváltoztatása

A módosításhoz szükséges a nevelőtestület nagy részének egyetértése és a szülők véleményének kikérése. Programmódosításra írásbeli előterjesztés után kerül sor.

52

15. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

Elfogadta: …….…..………………… Mészáros Sándorné a nevelőtestület nevében Csévharaszt, 2013. augusztus 30. Véleményezte: …………………………….. Plavecz Ildikó Szülői Közösség Elnöke Csévharaszt, 2013. augusztus 27. Jóváhagyta: ………………………………….

ph

Váraljai Lászlóné óvodavezető Csévharaszt, 2013. augusztus 30. Nyilvánosságra hozatala: A fenntartó és partnereink által megtekinthető a vezetői irodában és minden csoportszobában. Irattári szám: 55 /2013.

53