PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013

A KUNFEHÉRTÓI ÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013.

OM: 027912

1

„NINCS OLYAN BÖLCS A VILÁGON, AKI MÉG IGEN SOKKAL NE MŰVELHETNÉ TUDOMÁNYÁT, MINT VISZONT ALIG VAN OLYAN TUDATLAN A FÖLDKEREKSÉGEN, KITŐL EGYET-MÁST NE LEHETNE NAGYHASZONNAL ELTANULNI, MINDEN EMBERBEN VAN VALAMI JÓ”

(EÖTVÖS JÓZSEF)

2

TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM ............................................................................................................................................... 7 1.1.

ISKOLÁNK MŰKÖDÉSI TERÜLETE .................................................................................................. 8

1.2.

TÁRGYI FELTÉTELEK: ........................................................................................................................ 8

1.2.1.

ÉPÜLETEK:........................................................................................................................................... 8

1.2.2.

ISKOLA BERENDEZÉSE, BÚTORZATA ........................................................................................... 8

1.2.3.

ISKOLA ESZKÖZRENDSZERE ........................................................................................................... 9

1.3.

TANULÓK ................................................................................................................................................ 9

1.4.

TANTESTÜLET ....................................................................................................................................... 9

1.5.

AZ ISKOLA KAPCSOLATAI: ............................................................................................................. 10

1.6.

AZ ISKOLA HAGYOMÁNYAI ............................................................................................................ 13

1.7.

KITÜNTETŐ CÍMEINK ....................................................................................................................... 14

2.

N E V E L É S I P R O G R A M ....................................................................................................... 16

2.1.

ALAPELVEK .......................................................................................................................................... 16

2.1.1. 2.1.2. 2.1.3. 2.1.4. 2.1.5. 2.1.6. 2.1.7. 2.2.

CÉLOK .................................................................................................................................................... 17

2.2.1. 2.2.2. 2.2.3. 2.3.

A KULTÚRA ÁTÖRÖKÍTÉSE (EURÓPAI, MAGYAR)................................................................................. 16 A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA .............................................................................................................. 16 A KOMMUNIKÁCIÓS KULTÚRA FEJLESZTÉSE ....................................................................................... 16 A TANULÁS TANÍTÁSA ........................................................................................................................ 16 TESTI-LELKI EGÉSZSÉG FEJLESZTÉSE .................................................................................................. 17 A DEMOKRATIKUS MAGATARTÁSFORMÁK KIALAKÍTÁSA .................................................................... 17 KÖRNYEZETVÉDELEM ........................................................................................................................ 17

A KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE ............................................................................................... 17 FEJLESZTÉSI TERÜLETEK – NEVELÉSI CÉLOK ...................................................................................... 23 EGYSÉGESSÉG ÉS DIFFERENCIÁLÁS, MÓDSZERTANI ALAPELVEK ......................................................... 27

AZ ISKOLA FUNKCIÓI ....................................................................................................................... 28

2.3.1. AZ ALAPKÉSZSÉGEK, ÉRTÉKEK ELSAJÁTÍTÁSÁNAK BIZTOSÍTÁSA ........................................................ 28 2.3.2. ALKALMAZOTT NEVELÉSI MÓDSZEREK: ............................................................................................. 29 2.3.3. ALKALMAZOTT NEVELÉSI ELJÁRÁSOK ................................................................................................ 29 2.3.4. HÁTRÁNYCSÖKKENTÉS, ESÉLYEGYENLŐSÉG...................................................................................... 29 2.3.5. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS................................................................................................................... 30 2.3.5.1. A személyiség legfontosabb elemei: .......................................................................................... 30 2.3.5.2. Tevékenység: ............................................................................................................................. 31 2.4.

AZ ISKOLA GYERMEKKÉPE ............................................................................................................ 31

2.5. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM (EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA, CSALÁDI ÉLETRE NEVELÉS) ........................................................................................................................................................... 31 2.5.1. 2.5.2. 2.5.3. 2.5.4.

AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS CÉLJA: ............................................................................................................ 31 HELYZETELEMZÉS.............................................................................................................................. 32 AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS MÓDSZEREI: ................................................................................................... 33 AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS FELADATAI: .................................................................................................... 33 3

2.5.5. AZ INTÉZMÉNY FELADATA: ................................................................................................................ 33 2.5.6. KONKRÉT FELADATOK MEGHATÁROZÁSA ÉS ÜTEMEZÉSE AZ ISKOLA ÉVES PROGRAMJÁBAN. ............. 34 2.5.6.1. Iskolai programok: .................................................................................................................... 34 2.5.6.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ..................................................................... 35 2.6.

KÖRNYEZETI, KÖRNYEZETVÉDELMI NEVELÉS ...................................................................... 36

2.6.1. HELYZETELEMZÉS, HELYZETKÉP ........................................................................................................ 36 2.6.2. ERŐFORRÁSOK ................................................................................................................................... 37 2.6.2.1. Belső személyi erőforrások ........................................................................................................ 37 2.6.2.2. Külső személyi erőforrások ....................................................................................................... 37 2.6.3. ALAPELVEK, CÉLOK ........................................................................................................................... 37 2.6.3.1. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok ....................................................................................... 37 2.6.3.2. Konkrét célok és feladatok ........................................................................................................ 38 2.6.4. TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI KERETEK .................................................................................... 40 2.6.4.1. Tanórai keretek ......................................................................................................................... 40 2.6.4.2. Tanórán kívüli foglalkozások .................................................................................................... 46 2.6.5. MÓDSZEREK ...................................................................................................................................... 47 2.6.6. TANESZKÖZÖK ................................................................................................................................... 47 2.6.7. TOVÁBBKÉPZÉS ................................................................................................................................. 48 2.7.

FOGYASZTÓVÉDELMI NEVELÉS ................................................................................................... 48

2.7.1. 2.7.2. 2.7.3. 2.7.4.

A FOGYASZTÓVÉDELMI OKTATÁS CÉLJA: ........................................................................................... 48 KIEMELT FELADATA AZ ISKOLAI FOGYASZTÓVÉDELMI NEVELÉSNEK: ................................................. 48 AZ ISKOLA FELADATA: ....................................................................................................................... 48 A FOGYASZTÓVÉDELMI OKTATÁS PROJEKT MÓDSZEREI: .................................................................... 48

2.8.

KÖZLEKEDÉSI NEVELÉS .................................................................................................................. 49

2.9.

TÁRSADALMI BŰNMEGELŐZÉS, ÁLDOZATTÁ VÁLÁS ELKERÜLÉSE ................................ 49

2.10.

AZ ERŐSZAKMENTES KONFLIKTUSKEZELŐ TECHNIKÁK ELSAJÁTÍTÁSA ................ 49

2.11.

GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM .............................................................................................. 50

2.12.

KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS ................................................................................................................ 51

2.13.

DIÁKÖNKORMÁNYZAT ................................................................................................................. 51

2.14.

TEHETSÉGGONDOZÁS, KÉPESSÉGKIBONTAKOZTATÁS ................................................... 52

2.15.

FELZÁRKÓZTATÁS ......................................................................................................................... 52

2.15.1. 2.15.2.

A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK .............. 53 SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSE ................................................................................................... 54

2.16.

TANULÓI JOGVISZONY, ÁTJÁRHATÓSÁG .............................................................................. 54

2.17.

A SZÜLŐ, PEDAGÓGUS ÉS TANULÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI ........................ 54

2.18.

AZ INTÉZMÉNY SZABADIDŐS FORMÁI .................................................................................... 55

2.18.1. 2.18.2. 2.18.3.

SNI ÉS BTMN ..................................................................................................................................... 55

2.19. 2.19.1. 2.19.2. 3.

NAPKÖZBENI FELÜGYELET ................................................................................................................. 55 SZAKKÖRÖK ....................................................................................................................................... 55 ÖNKÖLTSÉGES, NEM KÖTELEZŐ JELLEGŰ SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGI FORMÁK:............................... 55

A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG......... 55 A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK NEVELÉSÉNEK-OKTATÁSÁNAK ELVEI ................................... 56

H E L Y I T A N T E R V ................................................................................................................... 61

4

3.1.

TANTERV ............................................................................................................................................... 61

3.2. . A HELYI TANTERV A SZABADON TERVEZHETŐ ÉS ENGEDÉLYEZETT ÓRAKERET FELOSZTÁSÁVAL ............................................................................................................................................ 63 3.2.1.

KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMAIK ........................................................................ 63

3.2.2. A KÖTELEZŐ ÓRAKERETEN FELÜL ENGEDÉLYEZETT ÓRAKERETBEN TERVEZETT, VÁLASZTHATÓ ÓRÁK, FOGLALKOZÁSOK HETI ÓRASZÁMA .......................................................... 65 3.4.

AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI ........................................ 67

3.5.

AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-, OKTATÓMUNKA ESZKÖZ- ÉS ELJÁRÁSRENDSZERE 68

3.6.

AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS RENDJE ...................................................................................... 69

3.7. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE, MINŐSÍTÉSE.......................................................................................... 72 3.8.

A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI................................................................... 76

3.9.

A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK FELMÉRÉSE ................................................................. 79

3.10. 4.

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ (SNI) TANULÓK FOGLALKOZTATÁSA ............................. 87 A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK ........................ 89

MELLÉKLET ..................................................................................................................................................... 91 INFORMATIKA .................................................................................................................................................. 92 MATEMATIKA................................................................................................................................................. 174 FIZIKA............................................................................................................................................................. 218 KÉMIA ............................................................................................................................................................. 244 TANULÁS TANULÁSA ...................................................................................................................................... 267 ANGOL ............................................................................................................................................................ 270 TERMÉSZETTUDOMÁNYI GYAKORLATOK SZAKKÖR..................................................................................... 309 ÉNEKKAR ........................................................................................................................................................ 333 IRODALMI SZÍNPAD ........................................................................................................................................ 335 VÖRÖSKERESZTES SZAKKÖR ......................................................................................................................... 336 ÉLETVITEL SZAKKÖR ..................................................................................................................................... 340 ÖKO SZAKKÖR ................................................................................................................................................ 347 HELYESÍRÓ SZAKKÖR .................................................................................................................................... 350 OLVASNI JÓ!” SZAKKÖR ................................................................................................................................ 351 KALLIGRÁFIA SZAKKÖR ................................................................................................................................ 352 „ÚJRAGONDOLT VILÁG” KREATÍV KÉZMŰVES SZAKKÖR............................................................................. 353 KÉZMŰVES SZAKKÖR ..................................................................................................................................... 353 NÉPI JÁTÉKOK ................................................................................................................................................ 355 DRÁMAJÁTÉK SZAKKÖR ................................................................................................................................ 357 BÁB SZAKKÖR ................................................................................................................................................. 358 KATASZTRÓFAVÉDELMI SZAKKÖR ................................................................................................................ 359 KÖZLEKEDÉS SZAKKÖR ................................................................................................................................. 366 ZENÉS TORNA ................................................................................................................................................. 367 KÖLYÖK ATLÉTIKA ........................................................................................................................................ 368 LABDARÚGÁS .................................................................................................................................................. 369 KÉZILABDA ..................................................................................................................................................... 370 ATLÉTIKA ....................................................................................................................................................... 371 A DIÁKÖNKORMÁNYZAT ........................................................................................................................... 374

5

A SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉG ................................................................................................................... 376 A NEVELŐTESTÜLET ................................................................................................................................... 378

6

Preambulum Az iskolában folyó nevelés és oktatás, a NAT, a kerettanterv által képviselt értékek egységes, alapvető követelményei, és az ezekre épülő differenciálás egyaránt ugyanazt a célt szolgálják: a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységükkel szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben kibontakoztassák személyiségüket. Jogszabályi háttér: A köznevelésről szóló 2012. évi CXC. törvény A 110/2012. (VI.04.) Korm. rendelet – a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról A 20/2012 (VIII.31) EMMI rendelet – a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról Az 51/2012 (XII. 21.) EMMI rendelet – a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről A 32/2012 (X.8.) EMMI rendelet – a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvéről Az iskola székhelye: 6413 Kunfehértó, Úttörő tér 7. Telefonszám: 06-77/507-711 e-mail: [email protected] A pedagógiai programot jóváhagyta: Czagány Mákosné Móczár Gertrúd - igazgató Az iskola fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Kötelező alapfeladatok:  

általános iskolai nappali rendszerű nevelés-oktatás o alsó tagozat o felső tagozat többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása.

7

Helyzetelemzés 1.1. Iskolánk működési területe Kunfehértó fiatal település. A szétszórt tanyavilág „közepén”, a vasút és az országút közelében az 1950-es évek elején építették fel az első utcákat. Az őslakosok és utódaik is zömében mezőgazdasággal foglalkoztak. A határ változatos képet mutat: futóhomok, borókás, erdők, szőlők, gyümölcsösök, jó minőségű szántók és két természeti büszkesége a falunak, amivel a környéken (sőt Európában) csak mi rendelkezünk a TÓ és védett növényünk a VIRGINIAI HOLDRUTA. Tanulóink zöme a faluban lakik, de jelentős a körzetesítés miatt (külterületi iskolák megszűntek) „bejáró” tanulók száma is. Őket az óvódásokkal együtt a szülők kérésére az Önkormányzat szervezésével és támogatásával iskolabusz szállítja naponta. 1.2. Tárgyi feltételek: 1.2.1. Épületek: Iskolánk „E” alakú épülete három lépésben épült: 1963-ban 4 tanterem, 1966-ban: 4 tanterem, 1980-ban: 6 tanterem. Így a főépület tantermeinek száma 14 (ebből egy kisteremmé zsugorodott a tornateremhez tartozó öltözők építése miatt. A „napközi” épületében működik egy melegítő konyha, mely a napközisek ebédjének melegítését, tálalását szolgálja, és a háztartási ismeretek gyakorlati oktatása is itt történik. 1 tantermet ebédlőnek alakítottunk ki. Jelenleg csak egy szertárunk van, a sportszertár. A többi felszerelést a tantermekben lévő szekrényekben helyeztük el. 1 tanári szoba, 1 igazgatóhelyettesi és 1 igazgatói iroda valamint 1 iskolatitkári iroda biztosítja a felkészülést ill. a munkánkat. A tantermeink részben (felső) szaktanteremként funkcionálnak. 1998. tavaszi átadása óta a testnevelés órákat, sportköröket tornateremben tarthatjuk, melyhez fiú- és leány öltöző, zuhanyzó, WC, és tanári szoba, zuhanyzó, - WC valamint egy szertár tartozik. Az épületen kívül egy bitumenes sportpálya található. A 2009/2010 tanév során az Önkormányzat által beadott pályázatokból megvalósult az irodák és szolgálati lakás épületrész tetejének felújítása, szigetelése, valamint az 1. osztályos tanterem ablakainak a cseréje, illetve a főépület és tornaterem akadálymentesítése. Az ezt követő években további három tanteremben lettek kicserélve az ablakok műanyag nyílászárókra. Az iskolaépület formájából adódóan az udvarunk két részre tagozódik. Óraközi szünetekben csak a nagyobbik udvarrészt használjuk. Mindkét udvar füvesített és fásított. Feladatunk, hogy megvédjük és tovább szépítsük iskolánkat és környezetét, és használjuk ki maximálisan a munkánk során a gyerekek neveléséhez-oktatásához. 1.2.2. Iskola berendezése, bútorzata Az iskola berendezése és bútorzata csak részben megfelelő állapotú és minőségű, részben felújításra, pótlásra szorul. Feladatunk, hogy őrködjünk a berendezések és bútorzatok állagán, illetve az erősen elhasználódottakat fokozatosan kicseréljük.

8

1.2.3. Iskola eszközrendszere Az általános iskola működéséhez minimálisan szükséges eszközöket jogszabály írja le. Általánosságban elmondható, hogy a 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 2. számú mellékletében meghatározott eszközök és felszerelések rendelkezésre állnak. Szertárak hiánya miatt eszközeink elhelyezése zsúfolt, nem igazán megoldott. Folyamatos és fontos feladatunk a gazdasági lehetőségek figyelembevétele mellett, de minden lehetőség felhasználásával cseréjük, bővítésük, modernizáljuk eszközparkunkat, hiszen a tanterv elvárásait, követelményeit csak a hozzá illeszkedő, korszerű eszközök (számítógépek, programok, audió-vizuális, IKT eszközök, stb.) segítségével tudjuk teljesíteni. Minden műveltségterület illetve tantárgy eszközszükségletének felülvizsgálata és felújítása valamint az iskolai könyvtár törvényeknek megfelelő fejlesztése folyamatos kell, hogy legyen. 1.3. Tanulók Iskolánk 8 évfolyamos általános iskola. Diákjaink, különböző szociális háttérrel rendelkeznek. Különböző az adottságuk, képességük és az igényük is. Ennek a széles elvárásnak igyekeztünk eddig is eleget tenni, együttműködni a családdal és a gyerekekkel. Tanulólétszámunk 140 körül mozog. Átlagos osztálylétszámunk 16-18 fő, ami lehetőséget ad a fokozott egyéni odafigyelésre, fejlesztésre, és a családias légkörben folyó munkára. 1.4. Tantestület Iskolánk tantestülete szakmailag képzett, munkájuk iránt elkötelezett emberekből áll. Elhivatottak a folyamatos szakmai, módszertani fejlődés, megújulás mellett. Tantestületünk fontos törekvése, hogy egységes pedagógiai értékeket közvetítő nevelői közösséget alkosson.

9

1.5. Az iskola kapcsolatai: 

A oktatás irányítását, az intézmény működtetését Intézményfenntartó Központ Kiskunhalasi Tankerülete végzi.



Iskolánk kapcsolatai más intézményekkel és a szülőkkel: 

a

Klebelsberg

Óvoda: Az iskola vezetése és az óvoda vezetése rendszeres és jó kapcsolatokat tart fenn egymással. Az alsó tagozatos munkaközösség rendszeres látogatást tesz az óvoda nagycsoportjában foglalkozásokon, szülői értekezleten. Tavasszal a nagycsoportos ovisok tesznek látogatást az 1. osztályban.

 Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Kunfehértói Gyermekotthona Iskolánk tanulóinak jelenleg kb. 9 %-a a szomszédos gyermekotthon lakója. Az ott dolgozó pedagógusokkal és az intézmény más dolgozóival mindennapos a munkakapcsolat. A gyerekek érdekében, folyamatosan segítjük egymás munkáját. 

Művelődési Ház és Könyvtár Zökkenőmentes, közvetlen az együttműködésünk, elsősorban a települési szintű rendezvények szervezésében, bonyolításában.. Igyekszünk egymás munkáját segíteni, illetve színvonalasabbá tenni, maximálisan kihasználni a szakmai lehetőségeket.



HTKTSZSZK Gyermekjóléti Szolgálat (Gondozási Központ) Együttműködésünk részben a pedagógiai programunk által meghatározott, részben alkalomszerű, de mindig segítőkész és összehangolt.



Kiskunhalasi Nevelési Tanácsadó Alapvetően két területen működünk együtt: ez a pályaválasztási tanácsadás, illetve a magatartási és beilleszkedési problémákkal küzdő tanulók vizsgálata, ellátása.



Bács-Kiskun Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság - Baja Tanulóink 12-15 %-a sajátos nevelési igényű (megismerési funkciók, illetve a viselkedés fejlődésének rendellenessége). Vizsgálatoknál, kontrolloknál számíthatunk az általuk végzett szakmai munkára



Felső-Bácskai Alapfokú Művészeti Iskola - Jánoshalma 2009. szeptemberétől új kezdeményezésre a korábbinál szorosabbra fűztük a munkakapcsolatot ezzel az intézménnyel, és az első öt évfolyamon felmenő rendszerben bevezettük a néptánc oktatását. A tánc szerepe a személyiség fejlődésében vitathatatlan. Gondolhatunk az általános személyiségvonásokra, mint az érzelem, az akaraterő, az önismeret, az illem, rend, fegyelem, kommunikáció fejlesztésére, de szorosan kapcsolódik az esztétikai, művészeti, de akár a hon- és népismereti neveléshez is. Ez mellet magában hordozza a játék, a mozgás örömét, lehetőség nyílik egymás eddig ismeretlen oldalról való megismerésére, fejlődik a közösség, az egymásra figyelés, a tolerancia. Mindemellett semmivel sem pótolható sikerélményt ad, ami újabb

10

és újabb sikerek elérésére sarkallja tulajdonosát. Mára valamennyi évfolyamon van néptánc oktatás. 

A szülőkkel tartott kapcsolatunk formái: Szülői értekezletek, nyílt tanítási napok, rendezvényeink látogatása.

fogadóórák,

ünnepeink,

A szülőket, a törvényi lehetőségeken belül megrendelőnek tekintjük, egyben partnernek is, hiszen alapvető célunk, a gyermekek jövőjének megalapozása, azonos. A közös cél elérése közös tevékenységet igényel. Ennek megfelelően az iskolavezetés, a pedagógusok, valamint az iskolai Szülők Közössége és az osztályok szülői közösségei rendszeresen tájékoztatják egymást a gyermekek előmeneteléről, de együtt keressük a megoldást a felmerülő problémákra is. A rászoruló tanulók kirándulásait anyagilag is támogatják, „Kunfehértói Általános Iskoláért” alapítvány számlájának támogatásával lehetőséget biztosítanak arra, hogy a gyerekek minél nagyobb számban vehessenek részt kulturális és sport rendezvényeken, versenyeken. Segítségük nemcsak anyagi, hanem sok esetben erkölcsi támogatás is azáltal, hogy sok szülő tevékenyen vesz részt kirándulásokon, jobban megismerve így a pedagógusokat, azok munkáját. Sport- és kulturális rendezvényeink közös élményt nyújtanak tanulónak, szülőnek, nevelőnek egyaránt, szorosabbá téve a személyes kapcsolatokat is. A beiratkozott tanulók szüleivel külön értekezleten egyeztetjük az iskolai lehetőségeket, elvárásokat, s a szülői igényeket. Az első félévben DIFERteszttel vizsgáljuk a gyerekeket, majd a kapott eredmények alapján fejlesztő, felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk, hogy elősegítsük esélyegyenlőségüket. A hetedik és nyolcadik évfolyamos tanulók és szüleik számára (általában két évente) pályaválasztási szülői értekezletet szervezünk, amelyen részletes tájékoztatást adnak a környékbeli középfokú intézmények képviselői a felvétel feltételeiről, a továbbtanuló diákok lehetőségeiről. A Szülők Közösségének vezetőivel az osztályfőnökök, és az iskolavezetés rendszeresen tartja a kapcsolatot. Összejöveteleiken az igazgató tájékoztatja a szülőket az iskolai munkáról, feladatokról, problémákról, egyeztetjük a szülők elvárásait, közös programokat szervezünk, készítünk elő. 

Iskola és a település kapcsolata A humán tőkét termelő intézmények növelik az emberek ún. szerzett képességeinek értéktermelő képességeit, s ezáltal hatást tudnak kifejteni a gazdaságra. Ez a hatás természetesen nem önmagában és sokszor csak áttételesen valósul meg. A település pedagógusai nemcsak az oktatás, hanem a település fejlődéséhez is hozzájárulnak. A szülők aktivizálása az iskola feladata, de érdeke is egyben. A családok hasznos segítséget nyújthatnak munkájukkal, s közben egyfajta szocializációs folyamat is zajlik, amely – pozitív értelemben – kihathat a tanuló tanulmányi eredményeire. A kistelepülések kulturális életében az iskola fontos szerepet tölthet be szervezett rendezvényeivel, ünnepségeivel. Az iskola köré szerveződő 11

programok, rendezvények fontos közösségformáló szerepet töltenek be. Ha az általános iskola olyan közösségi programokat, klubrendezvényeket kínál a szülőknek, amelyeket tárgyi vagy egyéb feltételek hiányában maguknak nem tudnának megszervezni, mindenképp hozzájárulnak a település közösségfejlesztő, s ezáltal népességmegtartó erejéhez. Teremthetnek olyan alkalmakat, melyeken gyermekeikkel együtt vehetnek részt a szülők, vagy szervezhetnek tágabb kört érintő közösségépítő programokat, vagy a szülők részére „képzési lehetőségeket” (pl. konfliktuskezelés, serdülőkori problémák kezelése, szenvedélybetegségek megelőzési lehetőségei stb.), mely programokat a település pedagógusainak erőforrásait felhasználva meg tudnak valósítani. Így tehát az iskola léte a tankötelesek oktatásán kívül összefüggésben van a település társadalmi életének alakulásával is. A kistelepüléseken ugyanis a leggyakrabban az iskola az az intézmény, amelyhez kapcsolódóan számos helyi társadalmi és kulturális rendezvény szerveződik, s melynek hiányát ezért a települések ezen rendezvények elmaradásában is megérezhetik. A helyi társadalmi közösségi, kulturális élet megélénkülésének hatása megjelenhet a település társadalmi integráltságában, a település iránti érdeklődés megnövekedésében (falusi turizmus). A település pedagógusai nemcsak az oktatás, hanem a település fejlődéséhez is hozzájárulnak.

12

1.6. Az iskola hagyományai Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik:

    

Iskolai ünnepségek, megemlékezések: Tanévnyitó megemlékezés az aradi vértanúk emlékére (október 6) 1956. október 23-a évfordulóján Karácsony Farsang megemlékezés a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emlékére (február 25.) 1848. március 15-e évfordulóján megemlékezés a holokauszt áldozatainak emlékére (április 16.) megemlékezés a Nemzeti Összetartozás Napján (június 4.) Anyák napja – az iskola bemutatkozik (májusban) Tanévzáró, 8. osztályosok ballagása



Osztályszintű megemlékezések Mikulás (alsó tagozaton a Szülők közössége közreműködésével)

  

Iskolai versenyek Mikulás foci – osztályok közötti bajnokság mesemondó verseny 1.-4. és 5.-8. évf. (december) Petőfi szavalóverseny 1.-8. évf. (március)

o      

o o

o   o

Délterületi Iskolák Versenyén részvétel Tanulmányi Sport Más szervezetek által meghirdetett tanulmányi versenyeken való részvétel – a nevezési díjak, és egyéb járulékos költségek (pl: utazás, szállás, helyettesítés, stb.) vállalhatóságának függvényében

o

Úszásoktatás Kiskunhalason (a költségek a szülőket terhelik, pályázatokon nyert pénzzel igyekszünk gondjaikat csökkenteni)

o

Környezetvédelem, -ápolás,- szépítés

o

Szülők közösségével közös szervezésben: Szüreti nap - Szüreti bál Gyermeknap

 

13

1.7. Kitüntető címeink 

A 2005-2006-os tanévben a intézményünk megkapta a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt Bázisiskolája kitüntető címet. Engedjék meg, hogy röviden idézzek Grubert Roland A Magyar Ifjúsági Vöröskereszt elnökének leveléből: „Az iskola eddigi egészségnevelő, és vöröskeresztes tevékenysége, biztosíték számunkra, hogy a jövőben is nagy hangsúlyt kívánnak fektetni a Vöröskereszt eszméinek, és humanitárius értékeinek megismertetésére az iskolai oktatásban, a fiatalok nevelésében. A Magyar Ifjúsági Vöröskereszt részéről, kiemelt figyelmet fordítunk, az iskolában működő vöröskeresztes alapszervezet tevékenységének segítésére, támogatására. Az Önök iskolája a megyében általános iskolai vöröskeresztes, és egészségnevelő módszertani központként, jó tapasztalataival, új programjaival fontos szerepet tölt majd be, Magyarország egyik legnagyobb ifjúsági szervezetének aktív résztvevőjeként.” Iskolánk azért pályázott a Vöröskeresztes Bázisiskola kitüntető címére, mert úgy éreztük, hogy iskolánkban az elmúlt években folyó egészségnevelő munka, és az ehhez kapcsolódó szabadidős programsorozatok példaértékűek lehetnek más iskolák számára is. Szeretnénk, ha intézményünkben, a jövőben rangot jelentene vöröskeresztes tagnak lenni, és azt is, ha tanulóink felnövekedve is kivennék részüket a községi vöröskeresztes alapszervezet munkájából.



A 2005-2006-os tanévben a Kunfehértói Általános Iskola és Napközi Otthon megkapta az Ökoiskola kitüntető címet is. A Cím azoknak az iskoláknak az elismerését szolgálja, melyek, átgondoltan intézményesítetten, rendszerszerűen foglalkoznak a fenntarthatóság pedagógiájának gyakorlati megvalósításával. Az Ökoiskola Cím adományozása kapcsolódik az ENSZ „A fenntarthatóságra oktatás” 2005-2015 évtizedének programjához. Az Ökoiskola Cím pályázati rendszerének kimunkálása az ENSI – Iskolai Környezeti Kezdeményezések- nemzetközi hálózat több évtizedes tapasztalatai alapján történt. Az Ökoiskola Cím elnyerése az iskolák számára a következő előnyökkel jár: A nemzetközi kritériumokkal összhangban kialakított magyar ökoiskola kritériumrendszer az iskola megkülönböztető minőségjelzője, mely vonzóvá teszi az iskolát a szülők számára, és pozitív külső visszajelzést jelent az iskola munkájáról a fenntartó számára. Az állami kezdeményezésre létrejövő hálózat iskolái nagyobb eséllyel vesznek részt a környezeti nevelési, a fenntarthatóság pedagógiájával kapcsolatos pályázatokon. A Cím elnyerője az Ökoiskolák Hálózatának tagja lesz, hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere bővül, a Hálózat programjai segítik szakmai fejlődését. Az Ökoiskola cím viselésére három tanéven keresztül jogosult a cím elnyerője. Ezen időszak alatt folyamatosan az elért eredmények fenntartásán, illetve a kitűzött célok elérésen kell munkálkodni. E tevékenységről a három év leteltével részletes szakmai beszámolót kell készíteni, melyhez csatolni kell a következő három év munkatervét. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által felállított bizottság döntése értelmében 211 iskola nyerte el az Ökoiskola címet a 2008-2011 közötti 14

időszakra, mely iskolák között a Kunfehértói Általános Iskola és Napközi Otthon ismét büszkén szerepelt. Miután 2012-ben harmadik alkalommal is megkaptuk az Ökoiskola címet, így intézményünk jogosulttá vált az Örökös Ökoiskola cím viselésére. 

Erőszakmentes, egészségtudatos iskola 2009-ben az országban mindössze 100 közoktatási intézménynek ítéltek oda ezt a kitüntető címet. A cím azoknak az általános és középfokú iskoláknak az elismerését szolgálja, melyek vállalják, hogy átdolgozzák és megvalósítják készségalapú egészségnevelési programjukat, és az intézményi erőszakos cselekmények visszaszorításáért "Iskolabiztonság" stratégiát dolgoznak ki és működtetnek. A cím jelzi a fenntartónak és a szülőknek is: az intézményvezetésnek fontos, hogy erőszakmentes és egészségtudatos környezetet biztosítson diákjainak.

15

2.

Nevelési Program

2.1. Alapelvek 2.1.1. A kultúra átörökítése (európai, magyar) A nevelési-oktatási feladatok közül kiemeltnek tartjuk a kultúra átörökítését. Tartalmában a nemzeti és európai műveltség a jellemző, jellegében a szellemi, testi, erkölcsi, manuális, esztétikai, azaz összetettség. 2.1.2. A hagyományok ápolása Az értékek megőrzése, a tudás, a munka megbecsülése, a morális értékek képviselete biztosítja a tanulók személyiségének fejlődését, a differenciált egyéni fejlesztő munka során. Szocializációs funkciók fejlesztése Az 1. - 3. évfolyamon a szocializációs funkciók, az iskolához való pozitív viszonyulás, az érzelem-gazdag légkör, a tanulási szokások kialakítása, az önismeret fejlesztése a legfontosabb feladat. A 8. évfolyam végére célunk a gyermek-felnőtt kapcsolat egymás tiszteletén alapuló viszonyának, az egymás iránti toleranciának kialakítása, a fejlesztése, a személyiségek közötti kapcsolatrendszerek továbbfejlesztése. 2.1.3. A kommunikációs kultúra fejlesztése A kor információs áradata szükségessé teszi az információ befogadását, feldolgozását, új információk alkotását. A fenti képességek kibontakoztatását 8. osztály végére teljessé kívánjuk tenni valamennyi műveltségterület bevonásával, alkalmazásával. A 4. évfolyam végére kiemelt feladat az alapkészségek kritériumorientált fejlesztése, beszédterápia, olvasástanítás, a szövegértő olvasás, a matematikai készség, az induktív gondolkodás, és a szociális készségek fejlesztése. A 8. évfolyam végére a NAT-ban és a helyi tantervben megfogalmazott szintnek megfelelő kombinatív gondolkodás, szociális készség, komplex problémamegoldás, induktív gondolkodás, önszabályozó tanulás, szóolvasás, szövegértés, fogalmi fejlődés, következtetés, analógiás gondolkodás, egészségmagatartás elérése a cél. 2.1.4. A tanulás tanítása A tanulás tanítását a negyedik évfolyamon külön tantárgy keretében is tanítjuk, segítve ezzel a alsó- és a felső tagozat közötti zökkenőmentes átmenetet. Ezt követően fakultatív módon, szakkör keretében, illetve integráltan, a szaktárgyak specialitásának megfelelően tanítjuk. A ma már alapértékké vált versenyszellem és sikeresség szükségessé teszi az egészséges életvitelhez a cél és az érdek egymáshoz közelítését projekt pedagógiai módszerek segítségével. Reményeink szerint a különféle és egyben megfelelő módszerek elsajátítása csökkentheti a követelmények által támasztott nyomást is.

16

2.1.5. Testi-lelki egészség fejlesztése A testi-lelki egészség alapfeltétele a többi érték fejlesztésének. E fejlesztő munka nemcsak a betegségek megelőzését jelenti, hanem az egészséges testi állapot örömteli megélésére, a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A lelki egészség gondozása a családdal, az ifjúságvédelmi felelőssel, a gondozási központtal, a nevelő együttműködő tevékenységével közösen oldható meg. 2.1.6. A demokratikus magatartásformák kialakítása A demokratikus iskola működését a nemzeti alaptörvényben, valamint az emberi és gyermeki jogok chartájában rögzített értékek szabják meg. 2.1.7. Környezetvédelem Megismertetjük a tanulókkal környezetvédelemben rejlő lehetőségeket, azok gyakorlati alkalmazását. A szűkebb környezet megóvásával kapcsolatos tevékenységeket készségszinten elsajátíttatjuk. Kunfehértó környezetvédelmi programja 2004-ben elkészült, amelynek megvalósulása részben intézményi szinten realizálódik. Így a települési környezetvédelmi program tartalmazza a legfontosabb feladatokat. Ezek: a levegő, a víz, a talaj védelem biztosítása, az állatvédelem, természeti értékeink megőrzése, óvása. Az említett program a lakosság, különös tekintettel az ifjúság környezetvédelemmel kapcsolatos tudatformálásának településre vonatkozó feladatait gyűjti össze. Részletesebben a környezeti nevelési program tartalmazza. 2.2. Célok 2.2.1. A kulcskompetenciák fejlesztése Az iskolai műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek 17

fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. A kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az

18

ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia az ismereteknek és készségeknek azt a rendszerét jelöli, amelynek a megfelelő szintje lehetővé teszi, hogy megfelelő ismeretek és mdszerek felhasználásával leírjuk és magyarázzuk a természet jelenségei és folyamatait, bizonyos feltételek mellett előre jelezve azok várható kimenetelét is. Segít abban, hogy megismerjük, illetve megértsük természetes és mesterséges környezetünket, és ennek megfelelően irányítsuk cselekedeteinket. A technikai kompetencia ennek a tudásnak az alkotó alkalmazása az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében. A természettudományos és technikai kompetencia magában foglalja a fenntarthatóság, azaz a természettel hosszú távon is összhangban álló társadalom feltételeinek ismeretét, és az annak formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség elfogadását. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a 19

mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos és technikai kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja – különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Információs és kommunikációs technológia, a továbbiakban: IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A digitális kompetencia az IKT természetének, szerepének és lehetőségeinek megértését, alapos ismeretét, illetve ennek alkalmazását jelenti a személyes és társadalmi életben, a tanulásban és a munkában. Magába foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás és -kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás, a művészetek és a kutatás terén. A tanulónak értenie kell, miként segíti az IKT a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az ezek kiszűrésére használatos alapvető technikákat, továbbá az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket és etikai elveket, valamint a szerzői jogból és a szoftvertulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi kereteket. A szükséges készségek magukba foglalják az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Ide tartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, az ezek segítségével történő keresés, az IKT alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IKT használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes alkalmazása érdekében. A digitális kompetencia fejlődését segítheti továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. 20

A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A pozitív attitűd, tanulási iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magába foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem főbb eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak valós céljainak, értékeinek és törekvéseinek az ismeretét. Idetartozik az európai integráció 21

és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális azonosságtudat fontosságának tudatosítása egyaránt. Az állampolgári kompetencia kialakítása során olyan képességekre és készségekre is támaszkodni kell, mint a közügyekben kifejtett hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás. Ez a kompetencia magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző – helyi, nemzeti és európai – szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, továbbá a részvételt a döntéshozatalban (elsősorban szavazás útján). A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség, a demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség tiszteletben tartását. Pozitív attitűd a településhez, az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudata, a részvétel iránti nyitottság a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartozást megalapozó közös értékek, demokratikus elvek elfogadásának és tiszteletben tartásának kinyilvánítása. Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntarthatóság támogatását és mások értékeinek, magánéletének tiszteletét is jelenti. A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék a saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel és alkalmazza is őket. A kiegyensúlyozott kapcsolatok és a társadalmi életben való aktív, sikeres részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat és az általánosan elfogadott magatartási szabályok elsajátítása. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető fogalmak ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak kulturális és társadalmigazdasági viszonyaiban, továbbá a nemzeti és az európai identitás kapcsolatának a megértése is. E kompetencia alapja az a sokféle képességre épülő készség, hogy az ember különféle területeken tud hatékonyan kommunikálni, figyelembe veszi és megérti a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereiben bizalmat kelt, és empátiával fordul feléjük. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Nélkülözhetetlen még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés. Az attitűd fontos része a személyes előítéletek leküzdése és a törekvés a kompromisszumra. Ide tartozik még a stressz és a frusztráció megfelelő kezelése, valamint a változások iránti fogékonyság. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés,

22

delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban. 2.2.2. Fejlesztési területek – nevelési célok A fejlesztési területek – nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is. E területek – összhangban a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel, készségekkel, az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel, és a tudásszerzést segítő attitűdökkel – egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket. A nevelési célok a következőképpen érvényesülnek a tartalmi szabályozás különböző szintjein, és valósulnak meg a köznevelés folyamatában: — beépülnek az egyes műveltségi területek, illetve tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba; — tantárgyak részterületeivé válhatnak, vagy önálló tantárgyként jelenhetnek meg az iskola helyi tanterve szerint; — alsó tagozaton tematizálják a tanítói munkát, a felsőbb évfolyamokon pedig elsősorban az osztályfőnöki órák témaköreit; 23

— témákat, fejlesztési helyzeteket körvonalaznak a nem tanórai keretek között folyó, egyéb iskolai foglalkozások, programok számára. A nevelési célok intézményi szintű tudatos követése, valamint a hozzájuk rendelt feladatok végrehajtása és végrehajtatása az intézményi pedagógiai kultúra és a színvonalas pedagógiai munka meghatározó fokmérője, a pedagógiai-szakmai ellenőrzés egyik fontos kritériuma. Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a 24

tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A köznevelési intézményeknek ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezetőszokások kialakulásának megelőzésében. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A Nat ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok 25

gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Pályaorientáció Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentűségével. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése.

26

2.2.3. Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek A differenciált tanítás-tanulás megvalósulásához különösen a következő szempontokat vesszük figyelembe: — olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; — a tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket; — a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére; — az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésébenoktatásában) alkalmazni kell az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit; — váljék a tanítás egyik elvévé és teendőjévé a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; — a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazni kell a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat; — sajátos tanulásszervezési megoldásokat kell alkalmazni a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek esetében, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában; — a tanítási-tanulási helyzetek, a tanulásszervezési módok és értékelési eljárások alkalmazkodjanak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, általában is támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását; — különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat kell kialakítani mind az iskolák közötti együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában. Az eredményes tanulás segítésének elvei Minden tanköteles korú tanulónak törvényben biztosított joga, hogy a neki megfelelő nevelésben-oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának (az iskolafenntartóval, az iskola működtetőjével, a családdal, a gondviselővel, szakmai és civilszervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelőoktató munka feltételeit: — a képességek megismerése és fejlesztése, a készségek, ismeretek, tudástartalmak megalapozása, az attitűdök alakítása az 1–4. évfolyamon; — folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a tudás bővítése, megszilárdítása az iskolázás további szakaszaiban; — az eredményes szocializáció akadályainak korai felismerése és kezelése pedagógiai eszközökkel; — a tanuló tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és annak valamennyi területén; — a tanulást érintő lemaradás, illetve a tanulói leszakadás megakadályozásának érdekében a tanuló személyiségének, szociokulturális hátterének megismerése, a tanulás eredményességét növelő pedagógiai módszerek alkalmazása; — a tanuló önmagához és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, 27

tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon, és e tevékenység támogatása az iskolán kívül is; — motiváló és hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazása, akár játékok segítségével (pl. sakk, logikai játékok); — egységes alapokon nyugvó tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása; — a sajátos nevelési igényű, akadályozott, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők elfogadása, beilleszkedésük feltételeinek kölcsönös alkalmazkodáson alapuló megteremtése, a képességprofilhoz viszonyított haladás elismerése, a tanulásban meghatározó képességeik feltárása és fejlesztése. Képesség-kibontakoztató felkészítés A képességeket kibontakoztató felkészítés a személyiséget fejlesztő pedagógiai munkával és a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességeinek, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási, továbbtanulási esélyeinek növeléséhez. A képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált keretek között is, ha a közösség- és a személyiségfejlesztés halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg, kiegészülve a társadalmi kirekesztés minden formáját elutasító, és a bármely oknál fogva hátrányos helyzetben lévők társadalmi beilleszkedését elfogadó és segítő magatartásformák és készségek kialakításával, az ezek alapjául szolgáló képességek kibontakoztatásával. Az alapfokú nevelés-oktatás szakaszának végére teljesítmény és működési céljaink:

Eredménycélok: az általános műveltséget megszilárdító, műveltséget elmélyítő szakaszra felkészítés továbbtanulásra való felkészítés kialakítása, fejlesztése, pályaorientáció tanulói érdekvédelem, magatartás- és viselkedéskultúra fejlesztése az aktuális információhoz jutás biztosítása alkotóvá nevelés

Működési célok: tanulás, tanítás feltételeinek biztosítása kulturált iskolai környezet pedagógus továbbképzés biztosítása pedagógus érdekvédelem a környezet számára nyújtandó közművelődési és sportszolgáltatás

2.3. Az iskola funkciói 2.3.1. Az alapkészségek, értékek elsajátításának biztosítása Az intézményben folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy az előzőekben felsorolt alapelvek, értékek elsajátítását segítse elő. Ehhez nyújtanak teret a nevelési program különböző fejezeteiben meghatározott tanórai és tanórán kívüli pedagógiai 28

tevékenységi formák, és a tevékenységhez kapcsolódó folyamatértékelési módszerek. 2.3.2. Alkalmazott nevelési módszerek: o Közvetlen, a nevelő személyes közreműködésével hat a tanuló személyiségére o Közvetett, indirekt módszer, melyben a nevelő hatás áttételesen, a közösségeken keresztül érvényesül. 2.3.3. Alkalmazott nevelési eljárások

Jártasságok, készségek, szokások kialakítása

Viselkedési modellek bemutatása, közvetítése

Tudatosítás, a meggyőződés kialakítása

Direkt pedagógiai módszerek: Követelés, Gyakoroltatás, Egyéni rásegítés, Ellenőrzés, Értékelés, Motiváció.

Elbeszélés, Tények, jelenségek bemutatása Műalkotások bemutatása, A nevelő személyes példamutatása. Magyarázat, Beszélgetés A tanulók önellenőrzése, Önértékelése.

Indirekt pedagógiai módszerek A tanulócsoportok tevékenységének megszervezése, Közös célok kitűzése, elfogadtatása, Hagyományok ápolása, kialakítása, Követelés, Ellenőrzés, Értékelés, Motiválás. Nevelő részvétele az osztályközösség életében, A követendő egyéni és közösségi példák elismerése, ismertetése. Felvilágosítás a betartandó viselkedési normákról, Vitatkozás szabályainak betartatása.

2.3.4. Hátránycsökkentés, esélyegyenlőség A tanulók manipulatív és képi gondolkodásának megfelelően a tapasztalati ismeretszerzés időszakában a tevékenységközpontú tanítási stratégia segíti a meghatározott célok elérését. Az indulási hátrányok csökkentése érdekében elsősorban a tudás megszerzését és alkalmazását szolgáló pedagógiai eljárások mellett a tanulási, az olvasási és számolási hiányosságok felismerése, javítása a legfontosabb feladat. A pszichés fejlődési zavarral küzdő gyerekek fejlesztését fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus egyéni fejlesztési terv alapján segíti. A DIFER-teszt segítségével eredményes lehet az iskolakezdés. Az első tanévek eredményei döntően befolyásolják a tanulók jövőjét. Az első évfolyamokon elsajátítandó alapkészségek eredményessége nagymértékben a kritikus elemi készségek szintjétől függ: Az íráskészség elsajátításának előfeltétele – az írásmozgás koordináció. Az olvasási készség elsajátításának előfeltétele – a beszédhanghallás fejlettsége. A nyelvi információ felvételének feltétele – a relációszókincs fejlettsége A matematikatanítás feltétele – az elemi számolási készség megfelelő szintje. 29

A tudásszerzés, a tanulás kritikus feltétele – a tapasztalati következtetés és összefüggés-kezelés képességének fejlettsége. Az eredményes iskolakezdés döntő feltétele az elemi szociális motívumok és készségek megfelelő szintje. 2.3.5. Személyiségfejlesztés Az alapelvekből következően kiemelt feladat a személyiségfejlesztés. A gyermekeket körülvevő természeti és társadalmi környezet teljes egészében hatással van fejlődésükre. Az ember és a természet, az ember és a társadalom állandó kölcsönhatásban lévő fogalomkörök. A kulturális hagyomány széles értelemben meghatározza a tanítás tartalmát, a gyermeknevelési módokat. A szociális fejlődést meghatározzák az egészségjellemzők, érzelmi jellemzők, az emberi kapcsolatok jellemzői, a feladatvégzés jellemzői. Az alapkoncepció gyermekközpontú, a pedagógiai program követelményközpontú felépítése alapvetően a tanulói készségek és képességek fejlesztését szolgálja. A mai kor információhalmaza az iskola számára szükségessé teszi az adatok minőségi szűrését is. Ennek érdekében fontos a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, a tanulókhoz érkező nagy mennyiségű információ értelmezése és feldolgozása, melyet nagymértékben segít az informatika, mint tartárgy, a többi tantárgy tanítása, a kommunikációs kultúra fejlesztésével párhuzamosan. A tanulókban kialakított készségek, képességek, jártasságok működtetése segíti a tehetségek felismerését, gondozását, fejlesztését. Az informatikaoktatás előbb eljuttatja tanulóinkat a számítógépes ismeretekhez, az információszerzés különböző módjainak megismeréséhez, a tömegkommunikációs információkban való tájékozottsághoz. Az ismeretszerzési és feldolgozási, a szóbeli és írásbeli, képi és kifejező, idő és térbeli tájékozódó képesség, jártasság fejlesztéséhez vezető folyamat fontos eleme a tanulói önmegvalósítás, melyet befolyásol a nem intézményi tanulás. Az iskola pedagógiai programja, helyi tantervi óraszáma lehetőséget biztosít a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra, az integrációra és képességkibontakoztatásra. Az első évfolyamba lépő tanulók input vizsgálata során feljegyezzük a legfontosabb személyiségjegyek elemeit, így fejlesztésüket is az adott szintről tudjuk elkezdeni. 2.3.5.1. A személyiség legfontosabb elemei: Belső feltételek: o öröklött tulajdonságok, modellek o adottságok (testalkat, érzékszervek, érzékenység)

Külső feltételek: o családi körülmények o társas környezet hatásai

30

2.3.5.2. Tevékenység: Képességek

Irányultság

Jellem

Megismerési képesség:

Érdeklődés:

Akarati tulajdonságok:

megfigyelőképesség, emlékezeti képesség, képzelőerő, gondolkodási képesség Kommunikációs képességek:

tartalma, terjedelme, tartóssága

céltudatosság, határozottság, akaraterő, önállóság Viszonytulajdonságok:

beszédforma, szókincs, stílus, olvasásmód, íráskép, empátia Mozgási képesség:

az értékrend tartalma, értékek hierarchiája, kezdeményezés Életcél:

erő, gyorsaság, ügyesség, állóképesség

pályaelképzelés, eszmények

Értékorientáció:

énkép, önismeret, együttműködés, igényszint

2.4. Az iskola gyermekképe o o o o o o o o

érzelmileg feltöltött, nyílt, logikus gondolkodású, kreatív, a munkában, tanulásban elégedett, családhoz, társaihoz, intézményéhez, környezetéhez kötődő, harmonikus, lehetőleg problémamentes, önmagát ismerő, alkalmazkodni tudó, a “másságot” toleráló, az élet értelmét aktívan kereső személyiség.

2.5. Egészségnevelési program (Egészséges életmódra, családi életre nevelés) 2.5.1. Az egészségnevelés célja: Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére.. A teljes fizikai, szellemi és szociális jól-lét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni, és meg tudja valósítani vágyait, hogy megtalálja a megfogalmazódott szükségleteihez vezető, egészségét védő, és a környezet védelmére is figyelő optimális megoldásokat, továbbá környezetével változzék vagy alkalmazkodjék ahhoz. Az egészséget tehát alapvetően, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig, mint életcélt kell értelmezni. 31

Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége, hanem az egészséges életmódon túl a jól-létig terjed. Ebből adódóan: Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. Az egészséges életmódra nevelés nem csak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok - leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit. Készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani, továbbá a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek - különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások és életmódok (pl. a dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás, öltözködési szokások) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős példaértékű szerepe van. 2.5.2. Helyzetelemzés Tanulóink szociokultúrális háttere szükségessé teszi és tette, hogy fokozottan figyeljünk az egészségnevelésre vonatkozó feladatokra. A legelemibb személyi higiéniás feltételek is esetenként hiányosak, egyes tanulók iskolai megjelenésénél, öltözékénél. Feladataink ellátásában elsősorban a védőnő segítségére számítunk, aki előadásokkal tanórai látogatásokkal, egészségügyi szűrésekkel segítségünkre van. Kiemelt szerepe van a munkában a Gyermekjóléti Szolgálat dolgozójának, a gyermekvédelmi felelősnek, az osztályfőnököknek illetve a biológia és testnevelés szakos kollegáknak. Célunk, hogy a jövőben az iskolai élet egészét átfogják az egészségneveléssel kapcsolatos teendők. Az egészségnevelés módszereiben jelen kell lennie az egészség állapotáról, a társadalom és az egészség viszonyáról szóló információgyűjtésnek. Biztosítani kell az információ feldolgozás, a feldolgozott információk alapján történő döntéshozatal, a döntés alapján eltervezett egyéni és közösségi cselekvések végrehajtása módszereinek a bemutatását. Az egészségnevelés eredményességéhez az szükséges, hogy ezeket a módszereket a diákok minél többször, valós globális és helyi problémákkal, értékekkel kapcsolatban maguk alkalmazzák.

32

2.5.3. Az egészségnevelés módszerei:  interjúk, felmérések készítése az iskola közvetlen partnerei és az egészség viszonyáról,  serdülőkori önismereti csoport-foglalkozások,  kortárssegítők képzése,  problémamegoldó gyakorlatok, értékeléssel,  szituációs játékok,  részvétel a helyi egészségvédelmi programokon,  sport, kirándulás, egészségnap(ok) rendszeres szervezése,  az iskolai egészségügyi szolgálat tevékenységének elősegítése,  érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony kommunikáció elsajátítása),  környezetvédelmi tevékenységek kialakítása (madárvédelem, faültetés),  a szabadidő hasznos, értelmes eltöltésére irányuló programok szervezése,  az egészséges életmódra nevelés tantárgyakban történő megjelenítése,

2.5.4. Az egészségnevelés feladatai:  Egészséges, kultúrált életmód kialakítása  A környezet (háztartás. iskola, közlekedés) leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőinek, a veszély elkerülési módjainak megismerése.  A káros függőséghez vezető szokások kialakulásának megelőzése. (prevenció)  A beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartás kialakítása.  Képessé váljon a tanuló arra, hogy egyre nagyobb kontrollt szerezzen egészsége fölött.  Többet törődjön egészségével, személyes higiéniájával.  Rendelkezzen a szükséges információkkal.  Az iskola segítse azon pozitív beállítódások, magatartások, szokások kialakítását, amelyek javítják a gyermekek egészségi- és lelkiállapotát. (mentálhigiéné, kommunikációs készség)  Tanulják meg a konfliktusokat kezelni!  Az iskola foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre neveléssel! 2.5.5. Az intézmény feladata: Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. Az egészséges életmódra nevelés nem csak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet 33

elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok - leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit. Készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani, továbbá a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek - különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások és életmódok (pl. a dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozási, öltözködési szokások) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van Az egészségfejlesztő program jelen van a tanítási órákon, iskolai foglalkozások, programok, a tanórán kívüli foglalkozások minden mozzanatában. Eredménye, hogy erősödik a személyiségfejlesztő hatás, csökkenthetők az ártótényezők a közvetlen környezet segítségével. Az általános iskola befejezésekor a diákok megértik, saját életükre alkalmazni tudják az elsajátítottakat. A tanulók legyenek képesek figyelemmel kísérni: — — — —

viselkedésüket, az életvezetésük helyes alakítását, az egészségkárosító magatartásformák elkerülését, a betegségeket a korai szűrésekben való részvétel révén megelőzni, tudjanak sajátos étrendet, mozgásprogramot kialakítani egészségük megőrzése érdekében, — fejlesszék a társas-kommunikációs készségeiket, sajátítsanak el helyes konfliktuskezelési magatartásformákat 2.5.6. Konkrét feladatok meghatározása és ütemezése az iskola éves programjában. Ahhoz, hogy a tanulók tisztában legyenek egészségük értékével az információk jelentősége alapvető, ezért fontos, hogy minden egészségmagatartást formáló tevékenység az információk megfelelő átadásával kezdődjék. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak szaktárgyi órákon, hanem kerettanterv jelleggel minden iskolai tevékenységben, tanórán kívüli tevékenységben megjelenik. Jogszabály írja elő a kötelező iskolaorvosi szűrővizsgálatokat, illetve a fogászati szűréseket. A lelki egészség fejlesztése a családdal, iskolaorvossal, a Nevelési Tanácsadóval, az ifjúságvédelmi felelőssel együttműködve oldható meg hatékonyan. A mentálhigiénés problémák kezelése, megoldása, a családi egészségértékek megőrzése a tanulói tevékenységek fejlesztésének fontos eleme. 2.5.6.1. Iskolai programok: Az iskolai egészségnevelési program – a szülőkkel, diákokkal és az iskolához szorosan kapcsolódó szakemberekkel egyeztetve – a következő fontos területeket érinti:  Az egészséges személyiségfejlődés elősegítése  Az egészséges táplálkozás (pl.: iskolai étkeztetés)  A mindennapi testmozgás 34

   

A dohányzás, alkoholfogyasztás- és kábítószer-használat megelőzése A fogyatékosok és hátrányos helyzetűek integrációja Iskolán belüli bántalmazás megelőzése A szexuális nevelés – már a pubertás időszakát, a nemi érés időpontját megelőzően is.

2.5.6.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása A bajba került embernek nyújtott segítség egyike a legelvárhatóbb emberi cselekedeteknek. Az elsősegélynyújtáshoz szükséges tudás elsajátítása lehetővé teszi mindenki számára, hogy szükség esetén alkalmazza ismereteit. A mentők és az orvosi segítség nem tud minden esetben a baleseti helyszínre kiérkezni az adott szituációnak megfelelő gyorsasággal, ezért rendkívül fontos, hogy már a szakellátás érkezése előtt elsősegélyben részesítsék a bajbajutottakat. Az elsősegélynyújtás alapvető céljai:  megmenteni az életet  megakadályozni a további egészségkárosodást  elősegíteni a gyógyulást. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: Az elsősegélynyújtónak nem kell egészségügyi szakemberré válnia, csupán a mindenkitől elvárható alapvető egészségügyi ismereteket kell megszereznie. Az ismeretek frissítése, újratanulása biztosítékot nyújt a már megszerzett tudás készségszintű alkalmazására, a szabályos, gyors elsősegélynyújtásra. Ahhoz, hogy valaki képessé váljon jól elsősegélyt nyújtani, meg kell tanulnia a: o az alapvető viselkedési szabályokat baleseti helyzetben, o felismerni a lényeges jeleket, tüneteket, o megfelelő módon segítséget hívni, o szakszerűen végrehajtani a szükséges elsősegélynyújtást A következő tematika szerint folyik szakkörön az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása: 1. Az elsősegélynyújtás láncolata, szabályai, stressz leküzdése, érzelmek uralása ellátás közben, a bajbajutott pszichés támogatása, fertőzés lehetőségének csökkentése, baleseti helyszín értékelése, biztosítása, szükség esetén mentés. 2. A beteg állapotának felmérése-kapcsolatteremtés, betegvizsgálat, eszméletlenség vizsgálata, légzés, keringés vizsgálata, sérülések keresése 3. Segélyhívás 4. Újraélesztés technikája a különböző életkorokban, külső félautomata defibrillátor használatával való megismerkedés. 5. Sérülések osztályozása, ellátásuk. 6. Hirtelen megbetegedések és rosszullétek esetén a teendők.

35

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának, gyakorlásának formái: a) tanórai és tantárgyi keretek között (osztályfőnöki, biológia-és egészségtan, kémia és testnevelés órákon). b) délutáni tanórán kívüli csoportfoglalkozáson (vöröskeresztes szakkör keretében). c) az iskolában előforduló kisebb sérülések tanulók általi ellátása tanári felügyelettel és segítséggel. d) kapcsolattartás az Országos Mentőszolgálat Kiskunhalasi Kirendeltségével. e) Internetes elsősegély-ismereti versenyen, és elsősegélynyújtó versenyeken való részvétel. 2.6. Környezeti, környezetvédelmi nevelés 2.6.1. Helyzetelemzés, helyzetkép Iskolánk a Dél-Alföldi Régióban, Bács-Kiskun megyében Kunfehértón működik. Településünk falusi környezetben, természetföldrajzi szempontból 2 eltérő adottságú táj találkozásánál fekszik (Kiskunság homokvidéke és a Felső-Bácska mezőségi talajú), Kiskunhalas, mint egykori mezőváros vonzáskörzetében. A lakosság jelentős része hagyományosan a mezőgazdaság különböző ágazataiban dolgozik (növénytermesztés, állattenyésztés, erdőgazdálkodás). Az 1960-as években a vidék iparosításakor településünkön is épült egy főként borászati melléktermékek feldolgozásával foglalkozó gyár, ami ugyan az utóbbi években a nehéz pénzügyi és gazdasági környezet miatt sokat veszített jelentőségéből. Ugyanakkor éppen emiatt épületeivel, a felszabaduló munkaerejével és laboratóriumi kapacitásával vonzóvá vált pl.: gyógyszergyártó cégek számára, akik kisebb üzemeket működtetnek a településen. Településünk határában egy festői szépségű tó csalogatja az idelátogató turistákat, valamint kisebb kiterjedésű füvespuszta, illetve erdő is övezi Kunfehértót. Iskolánk elhelyezkedése tehát a következő okokból kínál kedvező lehetőséget a környezeti neveléshez: Megtalálhatóak itt:  a mezőgazdaság által művelt, ill. a beépített kultúrtáj  a kis jelentőségű, de egyre színesedő ipari környezet  az erdei, réti, víz- vízparti életközösségek ill. ősborókás, holdrutás, árvalányhajas védett területek a Kiskunsági NP részeként. Pedagógiai Programunk elkészítésekor kiemelt szerepet kapott a környezettudatos polgárrá nevelés. Több éves kitartó és elhivatott munkánk eredményeként 2012-ben megkaptuk az Örökös Ökoiskola kitüntető címet. Iskolánkban jelenleg a testület kb. 1/5 része foglalkozik intenzíven környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azon kívül. Vannak, akik minden akcióban részt vállalnak, s vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez, ill. a tantárgyi koncentrációs tevékenységgel élve a tanórákon valósítanak meg környezeti nevelési feladatokat.

36

Természetesen sok teendőnk van e téren, mely elképzeléseinket a program részletes kidolgozásában igyekszünk megfogalmazni, majd megvalósítani annak érdekében, hogy a mindennapi iskolai életünk minél kellemesebb, otthonosabb legyen, és a környezetükért tudatosan tenni képes – és akaró – tanulókat neveljünk. 2.6.2. Erőforrások 2.6.2.1. Belső személyi erőforrások 





Pedagógus: - tantárgyában segít a környezeti nevelési célok megtalálásában, tantárgyába beépíti ezeket, tanmenetében jelöli, tanmenetéhez tartja magát - odafigyel példamutató magatartására - részt vesz a környezeti nevelési programokon, segít azok szervezésében stb. Diák: - részt vesz a környezeti nevelési programokon - magatartásával, aktív részvételével elősegíti a környezeti nevelési célok megvalósulását stb. Technikai alkalmazottak: - tartsák be ők is a hulladékkezelés, energia- és vízgazdálkodás gyerekek számára is előírt szabályait, - munkavégzésük, életük legyen példamutató - vegyenek részt azokban a környezeti nevelési feladatokban, amelyekben szükség van a segítségükre (pl. madárkalács készítés, saláták, gyümölcsteák készítése, terítés szépsége, madárodú készítés, szelektív hulladékgyűjtők megfelelő ürítése, faültetés stb.

2.6.2.2. Külső személyi erőforrások     

önkormányzat, szülők, lakosság, civil szervezetek, egyéb partnerek stb.

2.6.3. Alapelvek, célok 2.6.3.1. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok Az ember környezetéhez hozzá tartozik mind a természetes, mind az épített és a társadalmi környezet. Ezért a környezeti nevelés olyan személyiségformálást jelent, melynek során az ember felismeri a természeti, társadalmi, gazdasági jelenségek kölcsönös voltát, helyét és szerepét e környezeti rendszerben. Kialakítja az emberekben azokat az új környezettel kapcsolatos magatartási és életviteli mintákat, melynek során a társadalom környezetért felelős személyiségeivé válnak. Ennek céljából fontos biztosítani mindenki számára azt a lehetőséget, hogy elsajátíthassa a környezet megvédéséhez szükséges tudást, készséget, értékrendszert, pozitív érzelmi hozzáállást, elkötelezettséget.

37

A környezetben minden mindennel összefügg, ezért szerencsés, hogy a környezeti nevelés rendszer-szemléletű, holisztikus látásmódú, lehetővé teszi az egésztől a részek felé való megismerést, több tudományterület összekapcsolását. A környezeti nevelés élethosszig tartó folyamat, nemcsak az iskolában folyik, hanem az élet más színterein is (család, óvoda, más intézményes és intézményen kívüli terület). A környezeti problémák igazából soha nem helyi jellegűek, mindig tágabb környezetre hatnak, mégis érzelmileg fontos, hogy a környezeti nevelés helyi problémákra, a helyi természeti-társadalmi jellemzők megismerésére támaszkodjon, miközben megláttatja ezek globális összefüggéseit. Az aktuális problémák szemléletformáló hatásán keresztül eljut a gyermekekben a jövő iránti erkölcsi felelősség kialakításáig. Cél olyan emberek nevelése, akik a természetes és a társadalmi környezet szépségeire nyitottak, ezeket tudják értékelni, majd a természettel harmonikusan tudnak együtt élni, életvitelüket harmonikusan tudják vezetni, ezért a nevelésnek a valóságos életben kell gyökereznie. A problémák egyedül nem megoldhatók, ezért a környezeti nevelés fontos célja az együttműködésre nevelés, az egymásra odafigyelés, az egymás iránti szeretet kialakítása, a társadalomba való beilleszkedés képességének kifejlesztése. A jövő problémái sok esetben még előreláthatatlanok, ezért fontos feladata a környezeti nevelésnek a kreativitás, az önálló ismeretszerzés és kritikus, problémamegoldó gondolkodás képességének kialakítása, fejlesztése. A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk: o az ökológiai gondolkodás kialakítása és fejlesztése o rendszerszemléletre nevelés o holisztikus és globális szemléletmód kialakítása o fenntarthatóságra nevelés o a környezetetika hatékony fejlesztése o tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés o tolerancia kialakítása o környezettudatos magatartás és életvitel segítése, o az állampolgári – és egyéb közösségi – felelősség felébresztése o az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése o az egészség és a környezet összefüggései o helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések o problémamegoldó gondolkodás o globális összefüggések megértése 2.6.3.2. Konkrét célok és feladatok   

Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna, ahol természetes a rend, a tisztaság, ahol a tanulók is tevékenyen részt vesznek az iskola környezetének alakításában, a tisztaság fenntartásában. A belső tereket hangulatosabbá tesszük, odafigyelünk az energia és víz felhasználásra, igyekszünk csökkenteni a keletkező hulladék mennyiségét és lépéseket teszünk az iskolai szelektív hulladékgyűjtés bevezetésére. A gyermekekben hajlandóságot ébreszteni az aktív részvételre, kialakítani a tenni akarást a problémák megoldására, kifejleszteni az eredményes konfliktuskezelés cselekvő képességét, aktivitást és jó együttműködést. 38

 



 



 

  



Érzékennyé tenni a gyerekeket a harmonikus környezet szépségének befogadására, élvezetére. Segíteni a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel kialakítását, lehetővé tenni a természet teljességének, osztatlan egységének megérzését, az ehhez kötődő pozitív emóciók megélését, a környezetérzékenység javulását. Megvalósítani a helyes döntések meghozatalához szükséges ismeretek átadását, a magatartások, viszonyulások, értékrend, pozitív jövőkép és környezeti etika kialakulásához nélkülözhetetlen élmény-helyzetek biztosítását. Lehetővé tenni a problémák, jelenségek sokoldalú megközelítésének, látásmódjának kialakítását. Felkészíteni a gyerekeket, hogy ha lehetőségük van választani, dönteni akkor a környezetkímélő termékeket, technológiákat részesítsék előnyben. Kialakítani a gyerekekben a károsodásokat megelőző gondolkodás, megismertetni a gyerekekkel a takarékos és mértékletes életvitel lehetőségeit. Kis létszámú osztályok fenntartása, ahol a pedagógusok jobban oda tudnak figyelni a gyerekek előrehaladására, problémáira. A kis létszám lehetővé teszi, hogy felfedezzük a gyerekek bizonyos irányú tehetségét, és módunkban áll érdeklődési körüknek megfelelően terelgetni őket azon az úton, melyen tehetségüket kibontakoztathatják. A kis közösségi létszám lehetővé teszi a könnyebb együttműködést, a szereteten alapuló nevelés szolgálatát. A jelenségek természettudományos összefüggéseinek bemutatását kiemelten kezeljük a tanórai nevelési feladataink között, melyek megjelennek a kerettantervben is. A környezeti nevelés beépítése a természettudományokon kívüli tantárgyakba (technika-életvitel, történelem, társadalomismeret-etika, művészeti tárgyak), ez lehetővé teszi, hogy az összetett és bonyolult környezeti jelenségeket, folyamatokat könnyebben megértsük több tudomány eredményeinek felhasználásával, a sokoldalú megközelítéssel. A valóságos természeti és humán környezet megtapasztalását biztosító programok: erdei iskola, témahét, jeles napok megünneplése, terepi foglalkozások. Kreativitás, kritikus véleményalkotás, vitakészség, kommunikáció és médiahasználat a környezeti konfliktusok kezelésében és megoldásában. Ökológiai szemlélet tükröződése a természetes életközösségek sokféleségének megfigyelésével, a környezetben bekövetkező változások nyomon követésével, az élőhelyek megóvásával, megfelelő irányítással történő természetvédelmi tevékenységgel. A gyermekek környezetóvó, javító tevékenységének szervezésekor bekapcsolódás különböző természetvédelmi szervezetek (pl. Kiskunsági Nemzeti Park, Homokhátsági Hulladékgazdálkodási Kft., KEFAG Rt., Fejértó Vadásztársaság, ATIKÖVIZIG és a helyi önkormányzat) munkájába.

39

2.6.4. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 2.6.4.1. Tanórai keretek A tanórai tartalom a tanulók számára a kötelezően elsajátítandó tartalmat jelenti. Ennek szervezési formája lehet  hagyományos, mely alatt a 45 perces tanórákat értjük, illetve  nem hagyományos tanóra, ami lényegében a komplex (tantárgyközi) foglalkozásokat öleli fel, s mint ilyen kiemelkedő jelentőségű a környezeti nevelés szempontjából (pl. projektmódszer, erdei iskola, témanap-témahét, terepgyakorlat stb.) Ezek olyan tanulásszervezési formák, amelyeknek éppen az az egyik meghatározó jellege, hogy nem tanórakeretben történnek. 2.6.4.1.1.

Hagyományos tanórai foglalkozások

A nemzeti alaptanterv és a kerettanterv lehetőségeit kihasználva – a tantárgyi programokból kiindulva – meg kell határozni a környezeti nevelési tananyagot. Minden tantárgyba próbáljuk beépíteni a környezeti nevelés célkitűzéseit. Jelenjenek meg a környezeti nevelési programban itt az egyes tantárgyak elvárásai, céljai környezeti nevelési szempontból. A helyi tanterv megírásakor is törekszünk rá, hogy az egyes tantárgyak célkitűzéseinél jelenjenek meg a környezeti nevelési célok is. A TANTÁRGYAK LEHETŐSÉGEI: Magyar nyelv és irodalom A tanulók  ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását  ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat! (meséket, mondákat, népdalokat és verseket  ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását  legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre  erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük  tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére  sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit A tanulókban  alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség  növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával  fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével Történelem A tanulók  értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet 40

 tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására  ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete  legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül  értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében Hon és népismeret A tanulók  ismerjék meg a természet közelben élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó, és nem kihasználó paraszti életmód értékeit  ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi vetületét (ünnepek előtti böjtök) Idegen nyelv A tanulók  váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével  legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit  tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit  legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni  állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön A tanulókban  alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben  fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit Matematika A tanulók  váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják  legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával  tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni  logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön  tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait  váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására  ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni  Legyenek képesek reális becslésekre  Tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni A tanulókban  alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás 41

 alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket Környezetismeret A tanulók  ismerjék meg a környezetet megfigyelésekkel, vizsgálatokkal  ismerjék meg az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében  ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését, az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel jellemzőit Természetismeret A tanulók  váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére  a megismerés komplexitása, egészlegességére törekvés (középpontban az élő és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll)  természettudományos gondolkodás kialakításához megfelelő képességek kialakítása;  környezet állapota iránti érzékenység fejlesztése  ökológiai szemlélet fejlesztése  helyes környezeti attitűdök és magatartás fejlesztése  pozitív értékrend alakítása  környezettudat fejlesztése  felelősségérzet fejlesztése  környezet használatára vonatkozó helyes döntések támogatása Fizika A tanulók  váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára  ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit  ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat  tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra  mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni  ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá  ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat Kémia A tanulók  rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel  törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására  legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére  ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére 42

 ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától  értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait Földrajz A tanulók  szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről  érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit  értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket  értsék meg, hogy a társadalom-földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet  ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit  ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit A tanulókban  alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére  fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség Biológia A tanulók  ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit  ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet  ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket  legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően  ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat  legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére  sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat  ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait  sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat  ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében  A tanulókban  alakuljon ki ökológiai szemléletmód  alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség A tanulókat  ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvédő szokásrendek kialakítására  segítse az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában  segítse az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi tényezők és azok elhárítási módjainak felismerésében 43

Ének-zene A tanulók  ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát  ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait  fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban  vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét  tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek  fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni Rajz és vizuális kultúra A tanulók  ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát  ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát  ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit  ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére  Tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira  ismerjék a természetes alapanyagok használatát  legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak  legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni  legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően  kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket Erkölcstan A tanulók  legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák  tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni  mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk  A tanulókban  alakuljon ki az a szemlélet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek  alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban  fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért Tánc és dráma A tanulók  tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel  legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz, stb.)  természethez való érzelmi kötődése erősödjön a drámajátékon keresztül  sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket

44

Technika és életvitel A tanulók  ismerjék meg az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai, formai és etikai értékeket  ismerjék meg a technika okozta környezeti károsodásokat és azok megelőzésének módjait  értsék meg a fenntartható fejlődés összefüggéseit és követelményeit  halljanak a biogazdálkodásról  ismerjék meg az egészséges táplálkozás alapelemeit  halljanak a gyógynövényekről és felhasználásuk lehetőségeiről  halljanak a komposztálás folyamatáról és hasznáról  ismerkedjenek a környezetbarát technikákkal  ismerjék meg a felhasznált természetes anyagok, az épített környezet jellemzőit A tanulókban  alakuljon ki az egészséges életmód iránti igény  a civilizáció társadalmi és környezeti vonatkozásainak feltárása révén erősödjön a felelős, környezettudatos beállítottság  alakuljon ki a kritikus fogyasztói magatartás Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat) A tanulók  legyenek képesek az Interneten, illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni  legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására  ismerjék meg az informatikában (pl. az Internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket  használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre  ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait  a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit Testnevelés A tanulók  fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket  győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve  legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében  értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes  igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek  sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat 45

A tanulókban  tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását  alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására  segítse az egészséges napi-heti-évszakos életritmus kialakulását Nem hagyományos tanórai foglalkozások

2.6.4.1.2.



 





Erdei iskola: „Az erdei iskola olyan többnapos, szorgalmi időben megvalósuló, a szervező intézmény székhelyétől különböző helyszínű, környezethez illeszkedő nevelési-tanulásszervezési egység, melynek során a tanulás folyamatát – a tanulói képességek fejlesztését és a tananyag elsajátítását – a tanulók aktív, együttműködő, cselekvő (kooperatív-interaktív) megismerő tevékenységére építik. az ismeretszerzés folyamatában elsősorban tanulási technikákra helyezi a hangsúlyt. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokultúrális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése Jövőben arra törekszünk, hogy tanulóink a 8 éves képzés alatt legalább egy alkalommal eljussanak erdei iskolába, melyhez pályázatok útján, alapítványok, szülők anyagi támogatásával kívánunk erőforrásokat szerezni. Témanap:. Ilyenkor választunk egy témát, melyet projektmódszerrel dolgozunk fel, korosztályoknak megfelelően. Jeles Napok: Ide a hagyományosan, minden évben megtartott, állandó programmal rendelkező jeles napokat vesszük listára. Iskolánkban ilyen a: o Környezetvédelmi Világnap (06.04.) o Madarak és Fák Napja (05.10.) o Takarítási Világnap (szeptember 3. hétvégéje) o Ózon Világnapja (09.18.) o Állatok Világnapja (10.05.) o Földünkért Világnap (10.21.) o Víz világnapja (03.22.) o Föld Napja (04.22.) Terepgyakorlatok: Nagyon jó módszer például az 5-6. évfolyam számára, Magyarország élőhelyeinek, ezek élővilágának megismerésében. Iskolánkban a vizek, rétek erdők élővilágával kapcsolatos ismeretek elmélyítése mindig az adott természetes életközösséghez szervezett terepgyakorlat keretében történik. Nem a tanteremben tartott óra: Iskolánkban a háziállatfajták oktatásánál meglátogatunk egy gazdasági udvart.

2.6.4.2. Tanórán kívüli foglalkozások         

szakkör gyűjtőmunka fórum vetélkedő nyári tábor színház, mozi akciók, kampányok kirándulás, túra tanulmányút, üzemlátogatás 46

            

múzeum, állatkert, füvészkert látogatása hobbyállat gondozása osztálykeretben pályázatokon való részvétel madárbarát környezet hulladékgyűjtés kiállítás (készítés, megtekintés) települési környezet szépítése akadályversenyek szervezése iskolazöldítési mozgalom beindítása tisztasági őrjárat szervezése iskolai könyvtárban zöld sarok kialakítása ökofaliújság (CD-k, video anyagok, szakkönyvek, folyóiratok bővítése)

2.6.5. Módszerek Néhány, munkánk során alkalmazott módszercsoport:  kooperatív (együttműködő) tanulási technikák  játékok  riportmódszer  projektmódszer  új terepgyakorlati módszerek  kreatív tevékenység  modellezés  közösségépítés  művészi kifejezés 2.6.6. Taneszközök       

Tankönyvek, nyomtatott és elektronikus anyagok, természetismereti könyvek, mesekönyvek, játékgyűjtemények, hírlevelek, folyóiratok, természetfilmek, dokumentumfilmek, diasorozatok, plakátok. Térképek, tájékozódási eszközök (iránytű, tájoló), modellek, tablók. Fizikai, kémiai mérésekhez megfelelő eszközök, anyagok, biológiai vizsgálatokhoz szükséges eszközök, anyagok (nagyító, mikroszkóp, bonckészlet stb.). Játékokhoz szükséges felszerelések (labda, szembekötő stb.) Anyagok és eszközök a kézműves foglalkozásokhoz, gyakorlati természetvédelemhez (papír, ragasztó, írószerszámok, faanyag stb.) Eszközök és anyagok az életvitel és gyakorlati ismeretek környezeti nevelési célkitűzéseihez (pl. megfelelő szerszámok) Iskolánk csak részben rendelkezik az alapvető oktatási eszközökkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. A hiányzó eszközök beszerzése a több évet felölelő, tervszerű taneszköz igénylésben rögzítettek szerint történik a fenntartó által biztosított keretből. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott , megrongálódott, nem javítható eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel újakat kell beszerezni. Biztosítani kellene, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és tanulók rendelkezésére.

47

2.6.7. Továbbképzés Célunk, hogy minél több nevelő vegyen részt különböző környezeti nevelési pedagógustovábbképzési programon. Konkrét időrendi beosztás készítése a tanév elején aktuális továbbképzési és beiskolázási lehetőségek alapján. 2.7. Fogyasztóvédelmi nevelés 2.7.1. A fogyasztóvédelmi oktatás célja: Az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a gyermekek sajátítsák el a fogyasztással összefüggő ismereteket és felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. 2.7.2. Kiemelt feladata az iskolai fogyasztóvédelmi nevelésnek: fogyasztói kultúra kialakítása, felkészülés a felnőtt életre, tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása, fejlesztése, környezettudatos fogyasztás, fenntartható fogyasztás, megelőző fogyasztóvédelem a fogyasztóvédelmi nevelés tartalmi elemei: állampolgári kompetenciák, társadalmi kompetenciák, cselekvési kompetenciák kialakítása, fejlesztése. A fogyasztói magatartást meghatározza a gyermek szociális háttere, a család fogyasztói szokásai, a környezet piaci viszonyai, természeti erőforrásai, gazdasági, infrastrukturális helyzete. 2.7.3. Az iskola feladata: A helyes fogyasztói értékrend megismertetése a tanulókkal, mint a kívánság és szükséglet fogalmának tisztázása, az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, a természeti értékek védelme. Ki kell alakítani a tanulókban a fogyasztással kapcsolatosan a tájékozódó képességet, a döntési helyzetek menetének ismeretét, meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét. Hangsúlyozni kell a minőség, biztonság és takarékosság szerepét a fogyasztásban. 2.7.4. A fogyasztóvédelmi oktatás projekt módszerei: technika tantárgy – biokertészet, biotermelés hatása az élő környezetre, áruismeret, gyártástechnológia, termékminőség, matematika – vásárlási érték, üzemanyag fogyasztás, banki és biztosítási értékek kiszámítása, fizika – mérések, fogyasztások kiszámítása (gáz-, víz-, villamos energia), földrajz – a Föld energia tartalékai, azok ökológiai hatása a fogyasztásra, eltérő fogyasztási kultúrák, biológia – génkezelt termékek, egészséges táplálkozás, 48

kémia – élelmiszer biztonság (E-számok), vegyszerek használata, ártalmai a háztartásban informatika – az internetes fogyasztás veszélyei, történelem – a piac változásai, a tudományok fejlődésének hatása az emberiség életterére, médiaismeret – a reklám kártékony szerepe. 2.8. Közlekedési nevelés A helyes és biztonságos közlekedés szabályainak elsajátíttatása az életbiztonságunkat növeli. Kicsi gyermekkortól a családok alakíthatják ki leginkább az erre való igényt. Az iskolában a közlekedési nevelés két alapvető színtere:  Elméleti oktatás Alsó tagozaton a környezet órák tananyagában jelenik meg, amelyhez felhasználjuk az évfolyamonként kidolgozott „Közlekedési füzeteket” (Gyalogos közlekedés, kerékpáros közlekedés) Felső tagozaton a technika tanterv tananyagának része a közlekedési szabályok megerősítése.  Gyakorlati alkalmazás Iskolán kívüli programok, kirándulások, kerékpártúrák alkalmával tudatosítjuk és alkalmazzuk a helyes közlekedés szabályait. 2.9. Társadalmi bűnmegelőzés, áldozattá válás elkerülése Iskolánkban a bűnmegelőzésre nevelésnek komoly hagyományai vannak. A rendőrség szakemberei segítenek, előadásokat tartanak a gyerekeknek, melyben az áldozattá válás elkerülése is szerepel. Az osztályfőnöki órákon is feldolgoznak kollégáink ilyen témákat. Legfontosabb nevelési feladataink, amelyet mindennapi nevelő munkánk során végeznünk kell:   

Erkölcsi nevelés erősítése Alapvető törvényi ismeretek nyújtása Alapvető állampolgári jogok ismertetése

2.10. Az erőszakmentes konfliktuskezelő technikák elsajátítása A konfliktus életünk része. A konfliktusok során kialakuló viták szükséges részei mindennapjainknak. Diákjainkban a mindennapi együttlét során ki kell alakítanunk a konfliktusok kezelésének erőszakmentes technikáit. Legfontosabb feladatunk, hogy gyermekeinket is megtanítsuk a vitás helyzetek kezelésére. A konfliktusok megoldásában gordoni a „Nyer-nyer” stratégia alkalmazását használjuk a gyakorlatban. Konfliktuskezelési technikák gyakorlati alkalmazásának színterei:

49

 

Osztályfőnöki órákon, az osztályban kialakuló konfliktusok megbeszélése, vitakultúra elsajátítása Szünetekben, szabadidőben kialakuló konfliktusok esetén az ügyeletes pedagógus feladata a problémamegoldás segítése

Magatartási, beilleszkedési gondokkal küzdő gyermekeinknél kiemelten foglalkoznak ezzel a témával pedagógusaink. 2.11. Gyermek és ifjúságvédelem Az iskola által megfogalmazott célok - indulási hátrányok csökkentése, esélyegyenlőség biztosítása - a szociális ellátások iskolai szintjének kialakítását kívánják meg. A gyermeknevelés elsősorban a család feladata, kötelessége. Az iskola, a család megismerésével az ifjúságvédelem terén megelőző, feltáró, problémamegoldó tevékenységet folytat. Az osztályfőnök, a pedagógusok, a feltárásban, a gyermeki problémák felismerésében jutnak nagyobb szerephez. Az ifjúságvédelmi felelős segíti a pedagógusok ifjúságvédelmi munkáját, tájékoztatja a tanulókat, szülőket a felmerülő problémák hatáskörébe tartozó intézkedési jogköréről, kapcsolatot tart fenn a Gyermekjóléti Szolgálat dolgozójával. Problémás esetekben családlátogatáson győződik meg a valóságról a szülő, a gyermek vagy a pedagógus jelzése alapján. o Gyermekbántalmazás vélelme, illetve egyéb veszélyeztető körülmény esetén az igazgató értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot. o Az ifjúságvédelmi felelős szükség szerint rész vesz a Gyermekjóléti Szolgálat értekezletén. o Anyagi, szociális rászorultság esetén kezdeményezi a kiegészítő családi pótlék megítélését, ill. eredménytelenség esetén annak megszüntetését. o Az iskola tanulói és szülei számára közzé tesszük a Gyermekjóléti Szolgálat, a Nevelési Tanácsadó és a Polgármesteri Hivatal gyámügyi előadójának címét és elérhetőségét. o Az ifjúságvédelmi felelős részt vesz az egészséges életmód kialakításában, koordinálja a drogellenes tevékenységet. o Az ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnök felvilágosítja a szülőket a szociális juttatások lehetőségeiről és a tankönyvtámogatásról. o Az éves tantárgyfelosztás felzárkóztató és tehetséggondozó feladatokra is biztosít időkeretet. o Az integrációs nevelés és a képesség-kibontakoztató nevelés külön projekt módszere elősegíti a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását, tehetséggondozását. o A szaktanárok, tanítók a tehetséges vagy rászoruló tanulók számára a pályázati lehetőségeket kihasználják

50

2.12. Közösségfejlesztés Elsődleges feladata a gyermek és a társadalom közötti kapcsolat kialakítása, fejlesztése. Az iskola helyi tanterve tartalmazza az egyes tantárgyak körét, melyben szerepel a célok, tartalmak és tevékenységek között: o harmonikus kapcsolat kialakítása a természeti és társadalmi környezettel, o megismerkednek más kultúrák, népek szokásaival, kultúrájával, feladatként szerepel a másság elfogadása, o nemzetközi kapcsolatteremtésre törekszünk, o a helyi környezet kulturális, természeti értékeit megismertetjük tanulóinkkal, igyekszünk ezen értékek megőrzésére nevelni őket, o az életmód napok, a természetvédelmi tevékenységünk során a tanulók tapasztalatokat szereznek a XXI. század globális problémáinak megoldásában, o a diákönkormányzat aktív tevékenysége lehetőséget biztosít a gyermekek számára, hogy megismerkedjenek a demokratikus együttélés formáival, tudnak véleményt alkotni, érvelni, ki tudják fejezni önálló véleményüket a parlamentáris szabályok betartásával, o a kommunikációs kultúra fejlesztése minden iskolai foglalkozás középpontjában szerepel, o elsősorban az osztályfőnöki munka, de egyéb tevékenység során ki kell, fejleszteni a gyermekekben a fogyatékos emberek iránti elfogadó, segítő magatartást. A funkcionális irányítás során a pedagógus nem csak egy munkaközösség tagja, nem csak egy adott korosztályban nevel - oktat, hanem az iskolai élet szinte minden területén valamilyen szinten érintett, érdekelt. A mai törvényi szabályozás által megfogalmazott igényeknek megfelelően az intézményvezető egyszemélyi felelős, a közoktatási törvény keretszámokat határoz meg a pedagógusokra, tanulókra vonatkozóan. Ez a törvényi szintű beavatkozás nem segíti elő az iskola, mint szervezet hatékonyabb működését, a menedzsment szemlélet kiszélesítését, mivel az iskola ki van szolgáltatva a fenntartónak és a megrendelőnek egyaránt. A felvázolt szervezeti formában kiemelt szerepet szánok a következőknek: o a munkamegosztás elsődleges jellegű, o a hatáskör megosztás részben központi, részben decentralizált, o a felelősség szakmai, erkölcsi és jogi jellegű, o az együttműködés a tevékenységi formákon keresztül valósul meg. 2.13. Diákönkormányzat A diákönkormányzat tevékenysége minden tanulót érintő kérdésre kiterjed. A tanulói érdekképviselet fórumai: o osztályközösségek, o egyéb diákfórumok, o iskolai diákönkormányzat.

51

2.14. Tehetséggondozás, képességkibontakoztatás Az iskola lehetőségeihez, adottságaihoz mérten minden tanítási évben a törvény és a helyi önkormányzat által biztosított órakeretből szakköröket indít, lehetőséget biztosítva a tehetséggondozásra, képességkibontakoztatásra. A bevezető és kezdő szakasz végére a pedagógusoknak fel kell ismernie a tehetséget, melyet gondozni kell. A tanórai tevékenységben már megmutatkozik az egyes gyerekek feladatmegoldásában a hozzáadott „többlet”. A tehetséggondozás színterei: o tanítási órák – kognitív rutinok, értelmi képességek, o diákönkormányzat- jó kommunikációs és szociális készség, o szakkörök – vizuális, kognitív, kommunikáció, o sportfoglalkozások, o kulturális bemutatók, o versenyek, o szabadidős foglalkozások, o az iskola létesítményeinek, eszközeinek, így a könyvtár használata egyéni vagy kiscsoportos formában, o Internet használat pedagógus irányításával, o a továbbtanulás segítése. A helyi óraterv kiegészítéseként a hagyományoknak megfelelően az iskolában működő szakkörök a tehetség kibontakoztatását, fejlesztését segítik elő. A versenyeken, ünnepségeken való aktív részvétel mozgósítja a tanulók kommunikációs, szociális és értelmi vagy kognitív képességeit is. 2.15. Felzárkóztatás Az átlagtól eltérő, lassabban haladó vagy tanulási zavarral küzdő tanulók esetében a gyermekekkel való foglalkozás felzárkózatást igényel, hogy ismereteik és készségeik, képességeik fejlettségi szintje elegendő legyen a továbbhaladáshoz. A felzárkózatás formái: o tanítási differenciált foglalkozás, o korrepetálás, o egyéni és kiscsoportos feladatok megoldása, o gyógypedagógus vagy fejlesztő pedagógus segítsége. Mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás megköveteli, hogy a pedagógus ismerje fel a tanulók közötti különbségeket, mivel a Közoktatási Törvény előírja, hogy minden gyermek joga (a helyi adottságokat figyelembe véve) a neki megfelelő nevelésben, oktatásban részesüljön. Ezért van szükség a differenciált személyiségfejlesztésre.

52

Miből adódnak a tanulók közötti különbségek? Mert eltérőek a gyermekek o tulajdonságai, o adottságai, o személyisége, o természete, o a szerzett ismeretanyag mélysége, o munkatempójuk, o érdeklődésük, o motiváltságuk, o alapkészségeik szintje, o értelmi és szociális képességeik, o szokásaik, lehetőségeik, o elérendő céljaik, pályaválasztásuk, o önmagukkal szemben támasztott elvárásaik, o a szülői ház elvárásai a gyermekkel szemben, o tanulási, önálló ismeretszerzési képességeik. A pedagógusok szemléletükkel, az adott tanulók elfogadásával, szaktudásukkal, a gyermekek szintfelmérésével egyéni stratégiákat képesek kidolgozni a feladat megoldására. A tanórai differenciálás alapja a tanulók: o ismeretanyagának minősége, mennyisége, o a képességek szintjei, o az önálló munkavégzése, o haladási tempója, o ismerik-e a különböző munkaformák algoritmusait. A tanórai differenciálás történhet gyakorlás, elmélyítés, bevésés, folyamatos ismétlés, az ismeretek szinten tartása és a képességek fejlesztése során. Természetesen ezzel megnő a pedagógusok órára való felkészülési ideje, mivel – ha nagy a szórás a tanulók képességei között az adott osztályon belül – szinte egyénre szabott, de legalább 2-3 csoport számára kell felkészülnie. 2.15.1. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek A tanítási órákon a tanulócsoportokban differenciált tanítási módszerrel, egyéni bánásmóddal érhető csak el eredmény. A tantárgyfelosztásban évente külön meghatározza a tantestület, hogy nem csak a hagyományos korrepetálásra használjuk fel a rendelkezésre álló időkeretet, hanem a magatartási, beilleszkedési zavarokkal küzdők számára egyéni, társas fejlesztő tréningeket szervezünk. A 4-6. évfolyamosok számára a könyvtári foglalkozásokon nyújtunk tanulási módszerbeli segítséget. A kulturált tanulási magatartást, az önálló tanulási készség kialakítását a tanítási órákon és a könyvtári foglalkozásokon kívánjuk megtanítani.

53

2.15.2. Szociális hátrányok enyhítése A szociális hátrányok anyagi hátterét - jogszabály alapján - a polgármesteri hivatal a gyermekvédelmi kedvezmény formájában enyhíti. Természetesen ez nem oldja meg a tanuló iskolai készség- és képességfejlesztését. Az intézmény a következő tevékenységekkel segít: o differenciált képességfejlesztés, o a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai o a szülők, családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése, o felzárkóztató, képesség-kibontakoztató foglalkozások szervezése, o tankönyvvásárláshoz nyújtott kedvezmények, o szoros kapcsolat az ifjúságvédelmi felelős és a Gyermekjóléti Szolgálat, valamint a Polgármesteri Hivatal igazgatási főmunkatársa között. 2.16. Tanulói jogviszony, átjárhatóság o A beiratkozás minden naptári év tavaszán történik. A beiratkozás feltétele az iskolaérettség. A beiratkozást követően szülői értekezleten ismertetjük a szülőkkel az iskola munkarendjét, a tanulói, szülői jogokat, kötelezettségeket, illetve beiratkozáskor átadjuk az iskola Házirendjét. o A magasabb évfolyamba lépés feltétele – az 1. évfolyamot kivéve felmenő rendszerben - a minimum követelmények teljesítésével elérhető elégséges osztályzat. o A tanév közben érkező tanuló esetében a szaktárgy tanításáért felelős pedagógus és a szakmai munkaközösség dönt az esetleges lemaradás behozásának módjáról. o A szülő vagy a pedagógus kérésére lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyorsabban haladók egy-egy tárgyból bizonyos évfolyamokat rövidebb idő alatt végezhessenek el. o A törvénnyel összhangban lehetővé tesszük a magántanulói jogviszony létesítését, a szülői írásbeli kérése alapján. o Tanulói jogviszonyt az alábbiak szerint szüntetünk meg: o Az iskolai tanulmányok befejezése előtti távozás esetén a szülő, gondviselő kérésére az intézmény iskolaváltoztatási értesítést küld a fogadó iskolába, valamint megküldjük a tanuló bizonyítványát és addig elért eredményeit. o Az általános iskolai tanulmányokat befejező évfolyam tanulói a középfokú intézménybe a mindenkori miniszteri rendelet szerint jelentkezési lapon jelölik meg továbbtanulási szándékukat. o Fegyelmi jogkövetkezményként. 2.17. A szülő, pedagógus és tanuló együttműködésének formái Az együttműködés formái: A tanulókkal: tanítási órák, egyéb iskolai foglalkozások, nem kötelező jellegű kirándulások, színházlátogatások, táborozások, túrák. A szülőkkel: fogadó óra, szülői értekezletek, közös iskolai rendezvényeken való részvétel, sportdélutánok, életmód napok. A pedagógusokkal: tanítási órák, tanításon kívüli foglalkozások, óraközi szünetek, egyéb kirándulások, kiállítás, színházlátogatás, táboroztatás, fogadó órák, szülői értekezletek, egyéb iskolai rendezvények. 54

Mindhárom csoport érdeke a gyermeki személyiség kialakítása, fejlődésének elősegítése. E cél elérése csak együttesen lehetséges, az azonos vagy hasonló értékek közvetítésével, az iskolai követelmények tanulói és szülői elfogadásával. A gyermeki tevékenység értékelésének, ellenőrzésének formái közelítsenek egymáshoz, hogy elkerülhetővé váljék a „kettős” nevelés. 2.18. Az intézmény szabadidős formái 2.18.1. Napközbeni felügyelet Az intézmény 720-tól 1700-ig vállalja a gyermekek felügyeletét. A tanítási órák után 1600-ig (legfeljebb 1700-ig) választható foglalkozásokkal biztosítja a tanulók iskolában töltött idejének hasznos eltöltését. Szabadidős programok: o irányított játéktanulás, o étkeztetés, étkezési kultúra fejlesztése, o videó, diafilmvetítés, zenehallgatás, o séta, o közös könyvtárlátogatás o közös felkészülés a hagyományőrző rendezvényekre. 2.18.2. Szakkörök Az intézmény által szervezett, tanulóink által térítés nélkül igénybe vehető szakkörök, foglalkozások listáját a 3.2.2 pont tartalmazza. Önköltséges szakkörök: szülői igényeket, illetve az intézmény lehetőségeit figyelembe véve szervezzük. 2.18.3. Önköltséges, nem kötelező jellegű szabadidős tevékenységi formák: o o o o o o

erdei iskola úszás oktatás kirándulások színház-, mozi- és múzeumlátogatás, táborok, koncertek.

2.19. SNI és BTMN 2.19.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A hátrányok kezelése differenciáltan történik. A hátrányos helyzetben lévők, a társadalom perifériájára szorult egyének egyre szélesebb tömegei jelennek meg, akik elvesztették „ … a normál társadalommal való normális kommunikáció képességét; így alig értenek valamit az őket körülvevő egyre bonyolultabbá váló világból, és magukat sem tudják másokkal megértetni; akik így fokról-fokra elvesztik a társadalmi munkamegosztásra való bármilyen szintű beilleszkedésük lehetőségét, ezzel reményüket, végül szándékukat is.” (Szebenyi Péter) Vizsgálni kell a tanulási kudarcnak kitett tanulók családi hátterét, hogy megállapíthatóvá 55

váljék, mi okozza társaihoz képest a lemaradást, a hátrányt: o hátrányos helyzet, o veszélyeztetettség, o beilleszkedési, magatartási nehézség, o szociális inadaptáltság, o deviáns viselkedés. Fejlesztési, felzárkóztatási formák: o egyéni fejlesztő foglalkozás, o a tanulás tanítását biztosítjuk, o a pedagógiai asszisztens higiénés foglalkozásai igény szerint, folyamatosan, o egyéni fejlesztési terv alapján történő differenciált tanítás, o nevelési tanácsadó egyéni fejlesztő tevékenysége, o pszichológiai vizsgálat kérése, o a rehabilitációs és szakbizottság szakvéleménye, o a családdal való törődés, o lelki egészség, egyéni bánásmód alkalmazása o motiváció o egyéni készség és- képességfejlesztés felzárkóztató foglalkozás keretében. 2.19.2. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a Nat-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni. Ennek során a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva kell a munkát megszervezni. A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság-együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. A sajátos nevelési igény kifejezi: a) a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, b) sajátos útját, fejlődésének eltérő ütemét, esetleg részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. Intézményünkben a sajátos nevelési igényű tanulókat integráltan oktatjuk. Személyi és tárgyi feltételeink a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének (tartós) és súlyos rendellenességével küzdő tanulók fejlesztéséhez adottak. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanuló: A súlyos tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképességzavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, az iskolai 56

teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy a felsoroltak halmozott előfordulása áll fenn. Nem határozhatunk meg egységes jellemző jegyeket; az egyes állapotok a tünetek/tünetegyüttesek komplexitásától függően a funkciógyengeségtől a komplex személyiség-, illetve általános tanulási zavarig terjedhetnek. A percepciós bázis többdimenziós érintettsége miatt az olvasás, írás, számolás elsajátításában különböző súlyosságú akadályt jelent, az enyhe zavartól egészen a funkcióképtelenségig. a) A részképességzavarok körébe az iskolai teljesítmények - elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) - elsajátításának nehézségei, a képességek deficitje, valamint az általuk kiváltott, következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünetegyüttese tartozik. Jellemző, hogy az adott részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás mutatkozik, valamint teljesítményszóródás mutatható ki az intelligenciafaktorok, a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között. A részképességzavarok tüneteit mutató tanulók általános jellemzője a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnő közömbösség, érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, és a tanulással kapcsolatos tevékenységek (olvasás, írás, számolás) elutasításában fejeződhet ki. b) A kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar megléte esetén az érintett tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni, az általánosnál sokkal több cselekvéses tanulási helyzetet igényel. Azok a tanulók, akik súlyos figyelemzavaruk (helyzetidegenség, hibás-hiányos helyzetfelismerés) vagy fejletlen önirányítás, gyenge önértékelési képesség miatt nem tudnak a tanulási szituációba beilleszkedni, állandó személyes kontrollra, megerősítésre szorulnak. Míg a részképességzavarok gyakran ép érzékszervek esetén is az érzékszervi fogyatékosság (gyengénlátás, enyhe nagyothallás) látszatát kelthetik, addig a hiperaktivitás, a nyugtalanság, a túlmozgások, a figyelemzavar előfordulásakor a tanulók általánosan gyenge képességűnek, értelmi fogyatékosnak tűnhetnek. Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének, érési lelassulásának jelei a tanulási, magatartási zavar tüneteit mutató tanulóknál az alábbiak: -

általában érzékenyebbek a meteorológiai változásokra, fáradékonyabbak az átlagnál, nehezen tűrik a zajokat, nehezen viselik el a várakozási feszültséget, gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre, fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat.

A fejlesztés alapelvei A részképességzavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár, terapeuta és/vagy pszichológus közreműködését igényli. A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik. A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg - indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján - az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét.

57

A részképességzavar tüneteit mutató tanuló egyéni fejlesztése, külön oktatása intenzív terápiás céllal szervezett átmeneti formának tekinthető, melyet csak súlyos állapotok esetén célszerű alkalmazni, és amelynek célja, hogy a tanuló minél előbb visszakerüljön az őt integrálni képes környezetbe. Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat: a) az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, b) a kudarctűrő-képesség növelése, c) az önállóságra nevelés. A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai Diszlexia, diszgráfia A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. A súlyos olvasás-írászavar irreverzibilis, maradványtünetei a közép- és felsőfokú oktatásban, illetve a felnőttkorban is feltűnnek és fennmaradnak. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók. A fejlesztés célja: Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: c) a testséma biztonságának kialakítása, d) a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, e) a vizuomotoros koordináció gyakorlása, f) a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, 58

g) az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel, h) az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, i) a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, j) az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, k) az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával. Diszkalkulia A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegennyelv tanulás) jó színvonala mellett. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai: l) az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, m) a testséma kialakítása, n) a téri relációk biztonsága, o) a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, p) a szerialitás erősítése, q) segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, r) a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, s) a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása. A kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar Hiperkinetikus zavarok

59

Már az első öt évben kialakuló tünetegyüttes, melyet jellemez a tevékenységek csapongása, a figyelmetlenség, a nagyfokú impulzivitás, a szabályok gyakori megszegése, megfontolatlanság, többszöri konfrontálódás a társakkal. Gyakori a kognitív működések zavara, illetve a nyelvi és motoros képességek fejlődésének késése. Másodlagos szövődménye az aszociális viselkedés és csökkent önértéktudat. Magatartási zavarok Jellemzői a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartássémák. A viselkedés erősen eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvárásokat durván áthágja. Sokkal súlyosabb lehet, mint egy gyermekcsíny vagy egy serdülőkori lázadás és hosszan tart (hat hónap vagy annál hosszabb ideig). Jellemzi még: nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegető erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás. A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai: t) A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére. u) Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében. v) A tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén. Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése. w) Együttműködés a családdal és más szakemberekkel. x) A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) módosulhat.

60

3.

Helyi Tanterv

3.1. Tanterv Intézményünk 2013.09.01-től helyi tantervét felmenő rendszerben az 51/2012 (XII.21.) EMMI rendelet 1. és 2. számú mellékletének ajánlásai alapján határozza meg, illetve az alábbi tankönyvkiadói ajánlásokat veszi figyelembe: Évfolyam 1-8 haladó csoport 1-8 7-8 7-8 5-8

Tantárgy Angol Informatika Fizika Kémia Matematika

Tankönyvkiadó Oxford Nemzedékek Tudása Tk. Mozaik Tk. Mozaik Tk. Mozaik Tk.

Segédtábla a tanterv felmenő rendszerben történő belépéséhez:

1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam

2013/2014 Új Régi Régi Régi Új Régi Régi Régi

2014/2015 Új Új Régi Régi Új Új Régi Régi

2015/2016 Új Új Új Régi Új Új Új Régi

2016/2017 Új Új Új Új Új Új Új Új

A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat

1. évf. 7 4 1 1 2 2 1

2. évf. 7 4 1 1 2 2 1

3. évf. 6 4 1 1 2 2 1

4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1

61

Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5 2 25

5 2 25

5 3 25

5 3 27

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4 3 4 1

6. évf. 4 3 3 1

7. évf. 3 3 3 1

8. évf. 4 3 3 1

2

2

2

2

2

2

1

2 1 2 1 1

1 2 1 2 1

1 1 1 5 1 3 28

1 1 1 5 1 3 31

1 1

1 1 1 1 5 1 2 28

5 1 3 31

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Matematika Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat Technika, életvitel 7-8 évf.

Változat A változat A változat A változat A változat A változat A változat A változat B változat 62

3.2. . A helyi tanterv a szabadon tervezhető és engedélyezett órakeret felosztásával 3.2.1. Kötelező tantárgyak és óraszámaik A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. Magyar nyelv és irodalom 7+1 7+1 6+1,5 ebből: írás 4 1 olvasás-szövegértés 4 5 4 fogalmazás 1 nyelvtan-helyesírás 2 2,5 Idegen nyelvek Matematika 4 4 4 Erkölcstan 1 1 1 Környezetismeret 1+0,5 1+0,5 1+0,5 Ének-zene 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 Életvitel és gyakorlat 1 1 1+0,5 Testnevelés és sport 5 5 5 Informatika +0,5 +0,5 +0,5 Tanulás tanulása Szabadon tervezett órakeret 0 0 0 Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25

4. évf. 6+0,5 4 1 2 2 4 1 1+0,5 2 2 1 5 +1 1 0 27

A tanulás tanulása című tantárgy helyi tanterve a mellékletben található. A tantárgy értékelése, minősítése megegyezik az évfolyamra egyébként jellemző értékeléssel, minősítéssel. Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika

5. évf. 4 3 4 1

6. évf. 4 3 3+1 1

7. évf. 3+1 3 3+1 1

8. évf. 4 3 3+1 1

2

2

2

2

2

2+1 2

1

63

Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezett órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1 1 1 +1 1 5 1+1 0 28

1 1 1 1 5 1+1 0 28

1 2 1 1 1 1 1 5 1+1 0 31

2 1 2 1 1 1 +1 5 1+1 0 31

A szabadon tervezhető órakeret felosztásának indokai: Alsó tagozat: - magyar nyelv és irodalom: a jól működő szövegértő olvasás fejlesztése, az optimálisan működő olvasáskészség kiépítése, a gyakorlottsági szint optimalizálása, az írásminőség fejlesztése. - környezetismeret: az órakeret bővítése lehetőséget ad az egyén, a közösség és a természet harmóniájának megfigyelésére, a kapcsolatok, a függőségek felismerésére, a kísérletezés, a megfigyelés, a természettudományos gondolkodás differenciált fejlesztésére és alkalmazására. - technika, életvitel és gyakorlat: megfelelő időkeret biztosítása a különböző technológiák elsajátítására, alkalmazására a munkadarabok elkészítése kapcsán. - informatika: időkeret biztosítása a korosztálynak megfelelő, tudatos IKT használat elsajátítására, az algoritmikus gondolkodás fejlesztésére. - tanulás tanulása: a tantárgy célja a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése, az alkalmazható tudás megszerzéséhez szükséges módszerek megismertetése. Felső tagozat: - magyar nyelv és irodalom: a tanulók hallott és írott szövegalkotási és szövegértési kompetenciáinak fejlesztése. - matematika: elsősorban a differenciált fejlesztés lehetősége, illetve a motivációs bázis bővítése matematika tartalmú játékokkal, érdekes problémák és feladványok megismerésével, matematikatörténeti érdekességek bemutatásával. - természetismeret: megfelelő időkeret biztosítása a természettudományos megismerési módszerek elsajátítására, alkalmazására, a megfigyelhető, tapasztalható jelenségek, folyamatok elemzésére, kísérleti modellezésére, a természettudományos tárgyak megalapozására. - informatika: a nyolc éven át tartó informatika oktatás folyamatosságának biztosítása. - osztályfőnöki: az órakeret növelése garancia arra, hogy a különböző fejlesztési területek, nevelési célok megfelelő hangsúlyt kapjanak, így pl.: az önismeret és társas kapcsolati kultúra fejlesztése, a felelősségvállalás, önkéntesség, a testi és lelki egészség, a pályaorientáció. Ezen túlmenően megadatik a lehetőség az osztálykeretben történő ünnepségek, megemlékezések előkészítésére, megtartására, illetve az iskolai rendezvényeken való színvonalas megjelenésre. 64

3.2.2. A kötelező órakereten felül engedélyezett órakeretben tervezett, választható órák, foglalkozások heti óraszáma Angol Angol csoportbontás Felkészülés Tanulás tanulása Énekkar Kézműves foglalkozás Kézműves foglalkozás („Újragondolt világ”) Helyesíró szakkör Olvasni jó! szakkör Kaligráfia szakkör Közlekedési ismeretek szakkör Drámajáték Báb szakkör Népi játékok Vöröskereszt szakkör Ökoszakkör Életvitel Irodalmi színpad Katasztrófavédelem Reáltárgyak felzárkóztatás* Reáltárgyak tehetséggondozás* Humán tárgyak tehetséggondozás** Természettudományos gyakorlatok Differenciált fejlesztés Iskolai sportkör Rendelkezésre álló heti órakeret ebből felhasznált heti óraszám

1. évf. 3

2. évf. 3

3. évf. 3

10

10

10

1 1 1

4. évf. 1 2 10

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

3 10 1

3 10

3 10 1

3 10

1

2

1 1

Összes 10 14 80 2 1 1

1 2 1

1 1

1

1

1 2 1

1

2 2 1 1 1 1 1 1

1 1 1 1 1 4

4

4

4

2

2

2 2 4

2

2

2

2

8 10

6 27

27

27

28

23

23

25

25

205 155

* Reáltárgyak: matematika, természetismeret, fizika, kémia, biológia, földrajz, informatika ** Humán tárgyak: magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv A felzárkóztatás és a tehetséggondozás órakeretének felosztása minden tanév elején tantárgyanként, évfolyamonként kerül meghatározásra. Egy csoport több évfolyam tanulóiból is szervezhető. Az angol nyelv oktatása intézményünkben hagyományosan az első évfolyamon kezdődik. Erre kifejezett szülői igény van, mivel többen már az óvodában külön angol foglalkozásra járatják gyermeküket. Jelen pedagógiai program 2013. szeptember 1-i bevezetését követően felmenő rendszerben az első három évfolyamon fakultatív rendszerben történik az angol nyelv oktatása. Ez a negyedik évfolyamtól kezdve indokolttá teszi a csoportbontást, illetve a negyedik évfolyamon a „haladó” csoport heti óraszámának egyel történő megemelését (heti 3 óra). Az első évfolyamon, a beiratkozáskor bárki dönthet az angol nyelv tanulása mellett. A 65

második-harmadik évfolyamon a csoportba való felvétel, a negyedik, illetve a felsőbb évfolyamokon a csoportba sorolás szintfelmérés alapján történik. A tantárgy értékelése, minősítése minden évfolyamon megegyezik az évfolyamra egyébként jellemző értékeléssel, minősítéssel, azzal a módosítással, hogy amennyiben a tanuló az 1-3 évfolyamon nem teljesíti a továbbhaladás feltételeit, a szaktanár és/vagy az osztályfőnök javaslatára az angol nyelv tanulását felfüggeszti, és a negyedik évfolyamon a kerettantervi kötelezettség szerint kezdi újra. Ebből következően az 1-3 évfolyamon az idegen nyelv miatt javítóvizsga, vagy évismétlés nem lehetséges.

3.3. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei Az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak tananyagának feldolgozásához szükséges tanulói taneszközöket a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján figyelembe véve a vonatkozó rendelkezéseket, valamint a taneszközök árát, többszöri használhatóságát. A tankönyvek kiválasztásában a következő szempontok érvényesülnek: A tankönyv o szerepeljen a minisztérium által kiadott tankönyvjegyzékben; o tartalma illeszkedjen az adott tantárgy tantervéhez; o tananyagának elrendezése logikus, szemléletes legyen; o adjon lehetőséget a tehetséggondozásra, illetve segítse a felzárkóztatást; o alkalmas legyen a tanulók munkájának irányítására a tanulás egy-egy szakaszában; o gondolkodtató, változatos feladatokat tartalmazzon; o a különböző tantárgyak sajátosságainak megfelelően segítse a tanulási technikák elsajátítását; o adjon lehetőséget a differenciált foglalkoztatásra, fejlesztésre; o adjon lehetőséget az önálló tanulói munkáltatása; o alkalmas legyen a tanult ismeretek gyakorlására, alkalmazására; o segítse a megértést, az önellenőrzés képességének fejlesztését; o jól látható, esztétikus fotókkal, ábrázolásokkal illusztrált legyen; o tetszetős, tartós kivitelű legyen; o ára legyen mérsékelt. A szülőket a megelőző tanítási év végén, illetve beiratkozáskor tájékoztatjuk a szükséges taneszközökről és felszerelésekről, melyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a munkaközösségek, szaktanárok a következő szempontok alapján döntenek: o a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, o az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók, o a taneszközök használatában állandóságra törekszünk.

66

3.4. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a 6. életévét augusztus 31-ig betöltse, illetve igazolni tudja az iskolába lépéshez szükséges fejlettségének meglétét.. Ezt megelőző időpontban csak a kormányhivatal engedélyével kezdheti meg tanulmányait. Az első évfolyamba való beiratkozáskor be kell mutatni: o a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót, o a gyermek lakcímét igazoló hatósági igazolványt, o a gyermek TAJ kártyáját, o a gyermek iskolába lépéséhez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást o szükség esetén a rehabilitációs szakértői bizottság szakvéleményét. A 2-8. évfolyamba történő felvétel esetén: o a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót, o a gyermek lakcímét igazoló hatósági igazolványt, o a gyermek TAJ kártyáját, o az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, o az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. A 2-8. évfolyamos tanulóknál a helyi tantervben meghatározott követelményeknek megfelelően szintfelmérő vizsgát kell tenniük azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán nem felet meg a követelményeknek, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán újból nem felel meg, az évfolyamot köteles megismételni. Az iskolai beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, magatartásának és szorgalmának, valamint az évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az igazgató dönt.

67

3.5. Az iskolában folyó nevelő-, oktatómunka eszköz- és eljárásrendszere Iskolánk a kerettanterv követelményeire épülő ismeretanyag feldolgozásával párhuzamosan megismerési stratégiák elsajátítására, önálló értékítéletre és a különböző élethelyzetekben alkalmazható alapkészségek megszerzésére kívánja felkészíteni a tanulókat. E célok érdekében a tanórán kívüli programok széles választéka áll tanulóink rendelkezésére. (differenciált képességfejlesztések, vetélkedők, kutató- és gyűjtőmunkák, játék- és sportfoglalkozások). A jelenlegi adottságokat figyelembe véve (tanulói-, nevelői létszám, végzettség, tantermek, helyiségek) a jövőben is 1 első osztály indításával számolunk. Az első négy osztályban az alapkészségek fejlesztését tartjuk legfontosabb feladatunknak. A számolás-, írás-, olvasási készség, ezen belül a hangos és néma értő olvasás, a szép magyar beszéd és a helyesírási készség fejlesztését. A délutános idősávban oldjuk meg a választható tantárgyak oktatását és a szakköri, sportköri, művészeti tevékenységet, a tehetséggondozást, valamint a hátrányos helyzetűekkel, lemaradókkal való foglalkozást, felzárkóztatást és az egyéni fejlesztést. Az 5-8. évfolyamon folytatjuk az 1-4. évfolyamon megkezdett munkát: A mindennapos testnevelés és az idegen nyelv tanulása továbbra is kiemelt feladat. Elsődleges feladatunk továbbra is a tankötelezettségre vonatkozó jogszabályok minél eredményesebb végrehajtása. Tevékenységünket a tartalmi követelmények magas színvonalú ellátása jellemezze, munkánk középpontjába a bevezetésre kerülő kerettanterv és az iskolai dokumentumok kerüljenek. A helyzetelemzésből és a célmeghatározásból adódó feladatok: A kor követelményeinek megfelelő alapműveltség elsajátítására, a művelődési készség megalapozására, tanulóink adottságainak és készségeinek sokoldalú fejlesztésére, a különböző irányú tehetségek kibontakozására kell képessé tenni a fiatalokat. A tankötelezettség mennyiségi és minőségi teljesítésének a társadalmi munkamegosztásban való részvétel megalapozásának, a művelődési egyenlőtlenségek mérséklésének a tanulók egész élettevékenységének pozitív befolyásolása. A műveltségi anyag átadása során növelni kell azoknak az ismereteknek, készségeknek, képességeknek szerepét, amelyek az iskolánkból kikerülő gyermekek tudást, a világban való eligazodási képességét erősítik. Olyan ALAPOKAT kell kialakítanunk, amely lehetővé teszi számukra a zavarmentes át- és továbbképzést, az önművelést, gazdagítja általános műveltségüket. Legfontosabb ezért, hogy javítsuk a tanulók OLVASÁSI, ÍRÁSI, BESZÉD és SZÁMOLÁSI készségét. Meg kell őket tanítani az önálló tanulásra, a logikus gondolkodásra. A célokat csak jól kiválasztott nevelési módszerekkel érhetjük el. A nevelési módszerek kiválasztási elvei: o igazodjon a tanulók életkori sajátosságához, értelmi, érzelmi, fejlettségi szintjéhez, képességeihez, o igazodjon a nevelők személyiségéhez, pedagógiai kulturáltságához, felkészültségéhez, vezetői stílusához. A gyakorlatban a pedagógiai módszereket kombináljuk az eljárásokkal; o követelünk, 68

o o o o o

meggyőzünk, gyakoroltatunk, ellenőrzünk, elismerünk, vagy éppen büntetünk.

Az iskolában alkalmazott pedagógiai eljárások, módszerek: o A meggyőzés, tudatosítás módszerei: A nevelő-oktató munka valamennyi módszere a meggyőzés, példa, minta, a bírálat, önértékelés, beszélgetés, vita, beszámoló, tudatosítás, felvilágosítás. o A tanulói tevékenység megszervezésének módszerei: A követelés, megbízás, ellenőrzés, értékelés, játékos, az életkornak megfelelő módszerek alkalmazása, a gyakoroltatás. A magatartáskultúra fejlesztési módszerei: Motiváló módszerek: mintaadás ígéret helyeslés biztatás elismerés dicséretek (szóbeli, írásbeli)

Kényszerítő módszerek: felszólítás követelés parancs büntetés (szóbeli, írásbeli)

Gátlást kiváltó módszerek: felügyelet ellenőrzés figyelmeztetés intés, elmarasztalás fenyegetés, tilalom,

3.6. Az iskolai beszámoltatás rendje A tanulók folyamatos beszámoltatása, az ismeretek és azok alkalmazásának számonkérése biztosítja a pedagógus, a diák és a szülők számára azt, hogy    

figyelemmel kísérhessék a tanuló egyéni előrehaladását, a felmerülő problémákat időben észrevegyék, a jól teljesítők megerősítést nyerjenek, a lemaradó tanulók segítséget kaphassanak.

A tanulói teljesítmények mérésének és értékelésének célja: a diagnosztikus visszajelzés. Feladatai:  a tanulócsoportok eredményeinek viszonyítása általános (standard) értékekhez, illetve országos eredményekhez,  a következtetés, a tanítás-tanulás hatékonyságára,  a követelmény teljesítésének szintjei alapján a korrekció és további gyakorlás témáinak kijelölése,  a tanuló egyéni eredményeinek viszonyítása a korábbi teljesítményéhez,  a tanulók tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítményének minősítése érdemjeggyel. Elvei:  Az értékelés, minősítés mindig előremutató legyen, soha ne megbélyegző.  Lényeges feladatnak kell tekinteni a tanulói önértékelés rendszerének kialakítását.  A tantárgyi tudás értékelésébe a viselkedési problémák nem számíthatók be. 69

Módjai:  Szóbeli felelet: Az előző tanítási órán feldolgozott ismeretanyag rendszeres ellenőrzése, önálló feleletek és kérdésekre adott válaszok alapján. A tanulók kommunikációs képességének fejlesztése elsősorban a közismereti tantárgyakon keresztül történik. A feladatlapokra, munkafüzetekre szükség van, de minél nagyobb teret kell biztosítani a szóbeli beszámoltatásra, a szaktantárgyi nyelvezet használatra. Célszerű az órai szóbeli feletetés. 

Írásbeli beszámoltatás: Egy adott témakörben szerzett tudás mérése önálló feladatok megoldásán keresztül. A tanév során a tanulók minimum két készség,- képességszint felmérőt írnak. Az elsőt tanév elején, diagnosztizáló jelleggel, míg a másikra tanév végén kerül sor szummatív jelleggel. Utóbbi felmérő kritériumorientált, a tanuló éves teljesítményértékelésében súlypontozottan érvényesül. Egy-egy téma lezárásakor célszerű témazáró dolgozatot íratni, mely alsó tagozaton évente minimum három, felső tagozaton négy legyen. A félévi értékelés előtt és tanév végén célszerű összegző felmérést íratni a minimum követelmények közelében teljesítő tanulókkal. A tanulók egy tanítási napon csak kettő témazáró dolgozatot írhatnak, melyet a pedagógus egy héttel korábban bejelent, a követelményeket ismerteti a tanulókkal. Szünetek után írásbeli beszámoltatás ne történjen. Az írásbeli munkákat a szaktanárok őrzik, lehetőséget biztosítva tanulónak, szülőnek a megtekintésére. A témazáró érdemjegye nagyobb súllyal számít. Az írásbeli beszámoltatás szerepe:   

A tanulók tudásának, önálló feladatmegoldásának mérése A hiányosságok felmérése, pótlásuk megszervezése Típushibák feltárása, a tapasztaltak felhasználása a tanulási folyamatban

Az írásbeli beszámoltatások eredménye nem lehet a tanuló félévi és év végi minősítésének (osztályzatának) egyedüli meghatározója, lehetőséget kell adni szóbeli feleletre is, és minősítéskor figyelembe kell venni a tanuló egész éves munkáját. Formái:

Tartalma:

Év eleji felmérés

Aktuális tudásszint felmérése, a továbbhaladáshoz szükséges tudásszint ellenőrzése

Rövid írásbeli számonkérés

Egy adott témában való tájékozottságot, az órára való felkészülést ellenőrzi

Témazáró dolgozat

A tananyag egy nagyobb témakörének alkalmazás képes tudását méri

Megíratás módja, rendje, korlátai, súlya: Ha nem előzi meg ismétlés, akkor csak a tájékozódást szolgálja. Ilyenkor nem osztályozzuk. 15-25 perces, bármikor megíratható, súlya a szóbeli felelettel egyenértékű. Terjedelme 45 perc, esetenként 2*45 perc. Egy napon legfeljebb két témazáró dolgozat íratható 70

Év végi felmérés

A tanév tananyagának alapkövetelményeit méri

és összefoglalásnak kell megelőznie. A megíratás időpontját, témaköreit a diákokkal előre tudatni kell. A félévi és év végi osztályzatoknál meghatározó súllyal szerepel, de szóbeli feleletekkel ki kell egészíteni. Több órás ismétlésnek kell megelőznie, előre be kell jelenteni. Súly a témazáró dolgozattal egyenértékű.

Az írásbeli dolgozatokat a pedagógusnak két héten belül ki kell javítania, és az eredményeket a diákokkal ismertetnie kell. 

Gyakorlati számonkérés: A kísérletek, mérések elvégzésében elért gyakorlottság mérése azokban a témakörökben, amelyekben a tanulónak megfelelő lehetősége volt a gyakorlásra.



Önálló kiselőadás:



Egy adott téma önálló feldolgozása és előadása Órai munka: Az órái munkába való bekapcsolódás, órai munkavégzés minősége.



Versenyeken való eredményes részvétel

A házi feladatok Az otthoni tanulás javíthatja a tanulói motivációt, fejleszti a készségeket. A házi feladat célja, hogy a tanítási órákon átadott, elhangzott ismereteket a tanulók egyéni tempójuknak megfelelően átgondolja, megtanulja, megértse. Az írásbeli házi feladatadást a pedagógus mindig készítse elő – megértette-e a gyermek a feladatot - mindig ellenőrizze vagy ellenőriztesse a tanulókkal. Az írásbeli és szóbeli házi feladatadásakor figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait, szociális körülményeit, terhelhetőségüket, hogy ne legyen negatív hatású, mellyel épp a kitűzött célt, a motivációt szüntetnénk meg. Az átlagos képességű tanuló esetén o első három évfolyamon annyi házi feladatot lehet adni, hogy megoldása maximum napi 60 percet vegyen igénybe, o 4-8. évfolyamon a szóbeli és az írásbeli együttes időtartama tantárgyanként 20 percnél több nem lehet. A készség tantárgyak esetében nincs házi feladat, maximum gyűjtőmunka adható, ezáltal a 71

tanulók leterheltsége csökken. A házi feladatok elkészítésére meghatározott időkorlátok betarthatósága érdekében kifejezetten szükség van az adott évfolyamon tanítók gyakori konzultációs munkájára. A munkaközösségek munkatervükben szabályozzák az írásbeli és szóbeli értékelés arányait, elemzésüket, az értékelés módszereit. 3.7. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése, értékelése, minősítése 3.7.1. Tanulmányi munka Az iskola a nevelő-oktató munka egyik legfontosabb feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzését, értékelését, minősítését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes tantárgyi jellegzetességeinek megfelelően a diákok szóbeli felelete, írásbeli munkája alapján vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjed a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A magyar nyelv, irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból 1-4. évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban számolnak be. A következő közismereti tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz, informatika ellenőrzésnél: o a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakör tanulása során szóban és írásban is ellenőrzik, o az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát átfogó, s fő követelményeit tartalmazó témazáró dolgozatot írnak. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében a tanév során a tanulók – lehetőség szerint – két-három alkalommal feleljenek szóban is. A készség tantárgyak esetében: o ének-zene, rajz, technika tantárgyból negyedévente valamiféle gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, o a többi tantárgy esetében egy-egy témakörön belül, o a testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrzik figyelembe véve a tanuló hozzáállását, kitartását. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervi követelményeihez, emellett figyelembe veszik a diák önmagához képest való fejlődését is. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése érdemjeggyel, minősítése osztályzattal történik. Kivétel: Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve 72

felzárkóztatásra szorul. A tanulók értékelésére ötfokozatú pontrendszert alkalmazunk, melyek érdemjegyeknek való megfeleltetése az alábbiakban dőlt betűvel vannak jelezve. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők:     

jeles jó közepes elégséges elégtelen

(5) (4) (3) (2) (1)

piros pont, piros karika, zöld pont, fekete karika, fekete pont.

A tanulók munkájának folyamatos értékelése érdekében tantárgyanként, témakörönként legalább két érdemjegynek kell lennie. Ha a témakör hosszabb időtartamú, úgy havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. A tanuló érdemjegyeiről a szülőt a pedagógus írásban az ellenőrző könyvben értesíti. Elmaradt beírásokat az osztályfőnök havonta ellenőrzi, pótolja. A diákok tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszámok) érdemjegyekre való átváltásakor a következő arányok alapján történik:

Teljesítmény 0-30% 31-50 % 51-75 % 76-90 % 91-100%

Érdemjegy: Elégtelen (1) Elégséges (2) Közepes (3) Jó (4) Jeles (5)

3.7.2. A tanulók magatartását az 1-8. évfolyamon a következőképpen értékeljük és minősítjük: 1. évfolyam; 2. évfolyam első félév értékelése Piros pont Piros karika Zöld pont Fekete pont

1. évfolyam év végén; 2. évfolyam második félévtől az érdemjegyek és osztályzatok 5 Példás 4 Jó 3 Változó 2 Rossz

A magatartás negyedévi, félévi, háromnegyed évi és év végi osztályzatát az osztályfőnök a nevelőtestülettel együtt, többségi vélemény alapján alakítja ki, értékeli.

73

A magatartás értékelésének, minősítésének követelményei: Példás (5) az a tanuló, aki: - betartja a házirendet, - a tanórán és tanórán kívül példamutatóan viselkedik, - kötelességtudó, feladatait teljesíti, - önként vállal feladatokat és azokat teljesíti, - tisztelettudó, - társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvarias, előzékeny, segítőkész, - az osztály és az iskolai életben aktívan részt vesz, - óvja, védi az iskola felszerelését, a környezetet, - nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása. Jó (4) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja, - tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik, - feladatait a tőle elvárható módon teljesíti, - feladatot önként nem vállal, de a rábízott feladatot elvégzi, - az osztály vagy iskolai munkát csak felkérésre teljesíti, - nincs írásbeli intője, megrovása. Változó (3) az a tanuló, aki: - az iskolai házirendet nem minden esetben tartja be, - tanórán és tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik, - feladatait nem minden esetben végzi el, - előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva, - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, - igazolatlanul mulaszt, - osztályfőnöki intője van. Rossz (2) az a tanuló, aki: - a házirend előírásait sorozatosan megsérti, - feladatait egyáltalán nem vagy csak néha végzi el, - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen, - társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlan, durván viselkedik, - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelő-oktató munkát zavarja, - több alkalommal igazolatlanul mulaszt, - több szaktanári figyelmeztetése van, van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése is. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte szükséges. Változó, illetve rossz minősítést az kaphat, akinek a gondviselőjét az értékelt időszak folyamán a problémákról írásban tájékoztatták.

74

3.7.3. A tanulók szorgalmát az 1-8. évfolyamon a következőképpen értékeljük és minősítjük: 1. évfolyam; 2. évfolyam első félév értékelése Piros pont Piros karika Zöld pont Fekete pont

1. évfolyam év végén; 2. évfolyam második félévtől az érdemjegyek és osztályzatok 5 Példás 4 Jó 3 Változó 2 Hanyag

A szorgalom negyedévi, félévi, háromnegyed évi és év végi osztályzatát az osztályfőnök a nevelőtestülettel együtt, többségi vélemény alapján alakítja ki, értékeli. A szorgalom értékelésének, minősítésének követelményei: Példás (5) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi, - tanórán aktív, szívesen vállal többlet feladatokat, s azokat elvégzi, - munkavégzése pontos, megbízható, - a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz, - taneszközei tiszták, rendesek, ezeket minden tanítási órára elhoz. Jó (4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, - tanórákon legtöbbször aktív, - többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozásokon vagy versenyeken csak felkérésre teljesít, - taneszközei tiszták, rendezettek. Változó (3) az a tanuló, akinek: - tanulmányi eredménye lemarad képességeitől, - tanulmányi munkája ingadozó, nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti, - felszerelése, házi feladat gyakran hiányzik, - érdemjegyeit, osztályzatait több tantárgyból lerontja, - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. Hanyag (2) az a tanuló, aki: - képességeihez mérten keveset tesz fejlődése érdekében, - az előírt követelményeket csak minimális szinten teljesíti, - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, - feladatait többnyire nem végzi el, - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek, - a tanuláshoz nyújtott nevelői segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül, - félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek eléréséhez legalább háromnak az együttes megléte szükséges.

75

3.8. A magasabb évfolyamba lépés feltételei Alapvetés: A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. 1. évfolyam Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. 2-8. évfolyam A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület tájékoztatást kér az érdekelt pedagógustól, ennek okáról. Ha a tanuló tanév végén – legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott, a következő tanévet megelőző augusztus 15 és augusztus 31 közözött – az iskola igazgatója által meghatározott időpontban - javító vizsgát tehet. A 2-8. évfolyamon a magasabb évfolyamba lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden közismereti tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie, ha: o igazolt hiányzásai meghaladták a 250 órát, vagy a nevelőtestület döntés alapján osztályozó vizsgát tehet, o az igazgató felmentette a tanórai foglalkozások részvétele alól, o az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tárgyból a követelményeket rövidebb, mint egy tanév alatt teljesítse, o független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

76

Osztályzatok a tanterv által előírt törzsanyagra vonatkozó követelmény alapján: Jelest kap az a tanuló, aki a tanterv által előírt törzsanyagra vonatkozó követelményrendszert teljesíti. A kiegészítő anyag elsajátítását másképpen kell honorálni, pl. tantárgyi dicséret formájában. Ebben az esetben a tanuló bizonyítványába: kitűnő minősítés szerepelhet. Jeles: Ha, a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti a tananyagot és alkalmazni is képes a tudását. Szabatosan, pontosan fogalmaz, saját gondolatait önállóan el tudja mondani. Jó: Ha, a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói esetenként bemagoltak. Közepes: Ha, a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz, nevelői segítségre (javítás, kiegészítés) többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli és írásbeli feladatait. Rövid mondatokban felel, gyakran kell segítő kérdéseket feltenni. Elégséges: Ha, a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de továbbtanuláshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban nem képes önálló feladatvégzésre. Elégtelen: Ha, a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A tantárgyi minimumot sem tudja. A fenti elvek érvényesülnek a tanulmányok alatti vizsgák értékelésénél is. 3.8.1. Dicséretek Azt a tanulót, aki képességeihez mérten - példamutató magatartást tanúsít, - folyamatosan jó teljesítményt nyújt, - az osztály vagy iskola érdekében közösségi munkát végez, - iskolai, tanulmányi, művészeti vagy sport, kulturális versenyeken részt vesz, - hozzájárul az iskola hírnevének öregbítéséhez jutalomban részesül. 3.8.2. Az iskolai jutalmazás formái: Tanév közben adható elismerések: - szaktanári dicséret, - osztályfőnöki dicséret, - igazgatói dicséret, - nevelőtestületi dicséret. Egész évben példamutató magatartást tanúsító, kiemelkedő munkát végző tanulók tanév végén - szaktárgyi dicséretben, - példamutató magatartásért dicséretben, - kiemelkedő szorgalomért dicséretben, - kiemelkedő teljesítményért dicséretben részesülhetnek. 77

A tanévek végén lehetőleg a ballagó diákok közül egy-egy kapja „Az év tanulója”, „Az év sportolója” és „Az év közösségi munkájáért” címet, könyv és tárgyi jutalomban részesülnek a nevelőtestület által javasolt gyerekek. Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki vagy szaktanári dicséretben részesülnek. Az iskolán kívüli versenyeken, kulturális bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgató dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát végző közösségeket csoportos dicséretben részesítjük. A dicséretet írásba kell foglalni és a szülő tudomására hozni. 3.8.3. Büntetések Azt a tanulót, aki - tanulmányi kötelezettségeit nem teljesíti, - a házi rend előírásait megszegi, - igazolatlanul mulaszt, - bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni. A büntetés formái. - szaktanári figyelmeztetés, - osztályfőnöki figyelmeztetés, - osztályfőnöki intés, - osztályfőnöki megrovás, - igazgatói figyelmeztetés, - igazgatói intés, - igazgatói megrovás, - tantestületi figyelmeztetés, - tantestületi intés, - tantestületi megrovás. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, melytől indokolt esetben el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni és a szülő tudomására kell hozni.

78

3.9. A tanulók fizikai állapotának felmérése A próbarendszert nevelési eszköznek tekintjük, mely lehetővé teszi a tanulók fejlődése során az alapvető fizikai tulajdonságok mérését. Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének gyakorlati haszna:  Biztosítja a pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülést, a megadott követelményekhez való viszonyítást  Felfedi az egészség, a terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek terén mutatkozó esetleges hiányosságokat, ezáltal lehetővé teszi azok mielőbbi tudatos felszámolását  Objektíven tükrözi a foglalkozások hatására bekövetkező változást  A fittség vizsgálat során a tanár egészség-és test-kulturális ismereteket ad át, ezen ismeretek elsajátítása a rendszeres, tudatos testedzésre mozgósít. Ezáltal hozzájárul ahhoz, hogy tanulóink mind nagyobb hányada felismerje, hogy a rendszeres fizikai aktivitásra szánt idő többszörösen megtérül, ha egészségük megmarad A vizsgálatok megszervezése:  A teszt-vizsgálat értéke és hatékonysága szigorú gyakorlati végrehajtáson és a tanulóknak a testnevelő tanártól kapott motiváltságán múlik  A vizsgálatot a felső tagozatban a testnevelő tanár végzi, alsó tagozaton a testnevelést tanító  A teszteket évente kétszer, a tanév elején és a végén kell végeztetni  A teszteket a megadott sorrendben kell végeztetni és a tanulóknak megfelelő pihenési időt kell biztosítani a tesztek között  Az összehasonlíthatóság érdekében a tesztek végrehajtási körülményeinek hasonlóaknak kell lenniük  A teszteket a mellékelt táblázatok szerint kell kiértékelni A tesztfeladatok: 1. alsó végtag dinamikus erejének mérése helyből távolugrás 2. a kar, a törzs, a lábizmok együttes dinamikus erejének mérése lökés egy kézzel tömött labdával 3. a vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérése fekvőtámasz 4. a váll-és a törzsizmok dinamikus erejének mérése tömött labda –dobás két kézzel, fej fölött, hátra 5. hátizmok erő-állóképességének mérése hasonfekvésből törzsemelés-és leengedés folyamatosam kifáradásig 6. hasizmok erő-állóképességének mérése hanyattfekvésből felülés

79

A feladatok rövid leírása 1. Alsó végtag dinamikus erejének mérése-helyből távolugrás (m) A gyakorlat végrehajtása: a tanuló az elugró vonal előtt oldalterpeszbe áll, lábfejek párhuzamosak, egymástól 20-40 cm-re. A cipőorra nem érintheti a vonalat. Térdhajlítás, páros lábbal elrugaszkodással ugrás előre, karlendítéssel. Talajfogás páros lábbal. Max. 3 kísérlet után a legnagyobb ugrás eredménye számít A gyakorlat értékelése: Az ugrónyom és az elugró vonal közötti legrövidebb távolságot mérjük cm-es pontossággal. 2. A kar, a törzs, a lábizmok együttes dinamikus erejének mérése-lökés egy kézzel tömött labdával (m) A gyakorlat végrehajtása: a tanuló az elugró vonal előtt harántterpeszbe áll, lábfejek egymástól 20-40 cm-re. A cipőorra nem érintheti a vonalat. Testsúly a hátul lévő lábon, tekintet a dobásirány felé néz, a tömött labdát a dobókar oldali válla előtt tartja. A hátul lévő láb nyújtásával, törzs a dobás irányba fordul, a dobókar kinyújtásával a labda kilökése előre a lehető legnagyobb távolságra. A feladat végrehajtás közben a dobóvonal mögött kell maradnia, kilökés előtt nem emelheti fel elöl lévő lábát a talajról. Max. 3 kísérlet után a legnagyobb dobás eredménye számít. A gyakorlat értékelése: A dobó vonal és a tömött labda becsapódása közötti legrövidebb távolságot mérjük cm-es pontossággal. 3. A vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérése-fekvőtámasz (db) A gyakorlat végrehajtása: Mellső fekvőtámaszban a kezek vállszélességben vannak egymástól, kéztámasz előre néző ujjakkal, törzs egyenes-feszes, térd nyújtva, lábak zárva, a kar az alátámasztási felületre merőleges. A kiindulási helyzetből indítva karhajlítás a kar vízszintes helyzetéig és nyújtás egyenletes, nem gyors tempóban. A gyakorlat értékelése: a megadott időhatáron belül (lányok1,5 perc, fiúk3 perc), szünet nélkül végrehajtott szabályos ismétlések száma (db) 4. A váll-és a törzsizmok dinamikus erejének mérése-tömöttlabda –dobás két kézzel, fej fölött, hátra (m) A gyakorlat végrehajtása: A tanuló a dobás irányához viszonyítva háttal oldalterpeszbe áll a dobóvonal mögé. Sarka nem érintheti a vonalat. A tömött labdát két kézben a melle előtt tartja könyökben behajlított karral. Boka térd csípőhajlítás közben, karnyújtással a labdát a térde közé lendíti, lábnyújtás és a törzs felemelésével néhány ismétlés után lendületet vesz. Majd a farizmok megfeszítésével, a lábnyújtás és a törzs felemelésével a labdát a feje fölött hátradobja vető mozdulattal. Kilökés alatt a dobóvonal mögött kell maradnia. Max. 3 kísérlet után a legnagyobb dobás eredménye számít. A gyakorlat értékelése: A dobóvonal és a tömött labda becsapódása közötti legrövidebb távolságot mérjük cm-es pontossággal.

80

5. Hátizmok erő-állóképességének mérése – hason fekvésből törzsemelés-és leengedés folyamatosam kifáradásig A gyakorlat végrehajtása: A tanuló torna vagy nem puha szőnyegen hason fekszik, homlokával és behajlított karjaival megérinti a talajt, tenyerek a tarkón. Hasizom és farizom egyidejű megfeszítésével a medence rögzül. A lábakat nem kell leszorítani.1. ütem: törzs és tarkóra tett karemelés (hajlított karral) 2. ütem: karleengedéssel könyökérintés az áll alatt 3. ütem: könyökben hajlított karok visszaemelése oldalsó középtartásig 4. ütem: törzs-és karok leengedésével kiinduló helyzet Végrehajtás egyenletes, nem gyors tempóban. A gyakorlat értékelése: a megadott időhatáron belül (4 perc), szünet nélkül végrehajtott szabályos ismétlések száma (db) 6. Hasizmok erő-állóképességének mérése-hanyattfekvésből felülés A gyakorlat végrehajtása: A tanuló torna vagy nem puha szőnyegen háton fekszik, térdek 90-os szögben behajlítva, láb, fejeket felteszi a bordásfalra vagy tornazsámolyra vagy a talajra. Mindkét könyök előre néz, kézujjak a fül mögött támaszkodnak. A gerincszakaszok fokozatos emelése, majd könyökkel azonos oldali combok érintése, végül visszaereszkedés kiinduló helyzetbe. Végrehajtás egyenletes, nem gyors tempóban. A gyakorlat értékelése: a megadott időhatáron belül (4 perc), szünet nélkül végrehajtott szabályos ismétlések száma (db) 1. Helyből távolugrás (m)-LÁNYOK 7-16 ÉVES KORIG Pont7 8 9 érték éves éves éves 0,5 0,97 1,08 1,17 1,0 1,00 1,11 1,20 1,5 1,03 1,14 1,23 2,0 1,06 1,17 1,26 2,5 1,09 1,20 1,29 3,0 1,12 1,23 1,32 3,5 1,15 1,26 1,35 4,0 1,18 1,29 1,38 4,5 1,21 1,32 1,41 5,0 1,24 1,35 1,44 5,5 1,27 1,38 1,48 6,0 1,30 1,41 1,50 6,5 1,33 1,44 1,53 7,0 1,36 1,48 1,57 7,5 1,39 1,50 1,60 8,0 1,42 1,53 1,64 8,5 1,45 1,57 1,67 9,0 1,48 1,60 1,7 9,5 1,51 1,64 1,74 10,0 1,54 1,68 1,78 10,5 1,57 1,72 1,81

10 éves 1,24 1,27 1,30 1,34 1,38 1,41 1,44 1,47 1,50 1,53 1,56 1,59 1,62 1,65 1,68 1,71 1,74 1,77 1,80 1,84 1,88

11 éves

12 éves

1,31 1,34 1,37 1,40 1,43 1,45 1,48 1,51 1,54 1,57 1,60 1,63 1,66 1,69 1,72 1,76 1,80 1,84 1,88 1,92 1,96

1,38 1,41 1,44 1,47 1,50 1,53 1,56 1,59 1,62 1,65 1,68 1,71 1,74 1,77 1,80 1,84 1,87 1,90 1,94 1,98 2,02

13 éves 1,43 1,45 1,48 1,51 1,54 1,57 1,60 1,63 1,66 1,69 1,72 1,74 1,77 1,80 1,83 1,87 1,91 1,95 1,99 2,03 2,07

14 éves 1,47 1,50 1,53 1,56 1,59 1,62 1,65 1,68 1,71 1,74 1,77 1,80 1,84 1,87 1,90 1,94 1,98 2,02 2,05 2,08 2,11

15 éves 1,51 1,54 1,57 1,60 1,63 1,66 1,69 1,72 1,74 1,77 1,80 1,83 1,86 1,89 1,92 1,96 2,00 2,04 2,08 2,12 2,15

16 éves 1,55 1,58 1,61 1,64 1,67 1,70 1,73 1,76 1,79 1,83 1,86 1,89 1,93 1,97 2,01 2,04 2,07 2,10 2,13 2,16 2,19

81

1. Helyből távolugrás (m)-FIÚK 7-16 ÉVES KORIG Pont7 8 9 érték éves éves éves 0,5 1,00 1,10 1,23 1,0 1,03 1,13 1,26 1,5 1,06 1,16 1,29 2,0 1,09 1,19 1,32 2,5 1,12 1,22 1,35 3,0 1,15 1,25 1,38 3,5 1,18 1,28 1,41 4,0 1,21 1,31 1,44 4,5 1,24 1,34 1,47 5,0 1,27 1,37 1,50 5,5 1,30 1,40 1,53 6,0 1,33 1,43 1,56 6,5 1,36 1,45 1,59 7,0 1,39 1,48 1,62 7,5 1,42 1,52 1,65 8,0 1,45 1,55 1,68 8,5 1,48 1,58 1,72 9,0 1,51 1,62 1,76 9,5 1,54 1,66 1,80 10,0 1,57 1,70 1,84 10,5 1,61 1,74 1,87

10 éves

11 éves

12 éves

13 éves

14 éves

15 éves

16 éves

1,34 1,37 1,40 1,43 1,46 1,49 1,52 1,55 1,58 1,61 1,64 1,67 1,70 1,73 1,76 1,79 1,82 1,86 1,90 1,94 1,98

1,45 1,48 1,51 1,54 1,57 1,60 1,63 1,66 1,69 1,72 1,75 1,78 1,81 1,84 1,87 1,90 1,93 1,97 2,01 2,05 2,09

1,55 1,58 1,61 1,64 1,67 1,70 1,73 1,76 1,79 1,82 1,85 1,88 1,91 1,94 1,97 2,00 2,03 2,07 2,11 2,15 2,19

1,64 1,67 1,70 1,73 1,76 1,79 1,82 1,85 1,88 1,91 1,94 1,97 2,00 2,03 2,06 2,09 2,12 2,16 2,20 2,24 2,28

1,72 1,75 1,78 1,81 1,84 1,87 1,90 1,93 1,96 1,99 2,02 2,05 2,08 2,11 2,14 2,17 2,20 2,24 2,28 2,32 2,36

1,78 1,81 1,84 1,87 1,90 1,93 1,96 2,00 2,04 2,07 2,10 2,13 2,16 2,19 2,22 2,25 2,28 2,31 2,34 2,38 2,42

1,85 1,88 1,91 1,94 1,97 2,00 2,03 2,06 2,069 2,12 2,15 2,18 2,21 2,24 2,27 2,30 2,33 2,37 2,41 2,45 2,49

2. Lökés egy kézzel tömött labdával (m) LÁNYOK 7-16 ÉVES KORIG Pont7 érték éves 0,5 1,20 1,0 1,40 1,5 1,60 2,0 1,80 2,5 25,00 3,0 2,10 3,5 2,30 4,0 2,45 4,5 2,60 5,0 2,75 5,5 2,90 6,0 3,05 6,5 3,20 7,0 3,35 7,5 3,50 8,0 3,65 8,5 3,80 9,0 3,95 9,5 4,10 10,0 4,25 10,5 4,40

8 éves 1,90 2,10 2,30 2,50 2,70 2,85 3,00 3,15 3,30 3,45 3,60 375 3,90 4,05 4,20 4,35 4,50 4,65 4,80 4,95 5,10

9 éves 2,30 2,50 2,70 2,90 3,10 3,25 3,40 3,55 3,70 3,85 4,00 4,15 4,30 4,45 4,60 4,75 4,90 5,05 5,20 5,35 5,50

10 éves

11 éves

12 éves

13 éves

14 éves

15 éves

16 éves

2,90 3,10 3,30 3,50 3,70 3,85 4,00 4,15 4,30 4,45 4,60 4,75 4,90 5,05 5,20 5,35 5,50 5,65 5,80 5,95 6,10

3,40 3,60 3,80 4,00 4,20 4,35 4,50 4,65 4,80 4,95 5,10 5,25 5,40 5,55 5,70 5,85 6,00 6,15 6,30 6,45 6,60

3,90 4,10 4,30 4,50 4,70 4,85 5,00 5,15 5,30 5,45 5,60 5,75 5,90 6,05 6,20 6,35 6,50 6,65 6,80 6,95 7,10

47,30 4,50 4,70 4,90 5,10 5,25 5,40 5,55 5,70 5,85 6,00 6,15 6,30 6,45 6,60 6,75 6,90 7,05 7,20 7,35 7,50

4,70 4,90 5,10 5,30 5,50 5,65 5,80 5,95 6,10 6,25 6,40 6,55 6,70 6,85 7,00 7,15 7,30 7,45 7,60 7,75 7,90

4,90 5,10 5,30 5,50 5,70 5,85 6,00 6,15 6,30 6,45 6,60 6,75 6,90 7,05 7,20 7,35 7,50 7,65 7,80 7,95 8,10

5,10 5,30 5,50 5,70 5,90 6,05 6,20 6,35 6,50 6,65 6,80 6,95 7,10 7,25 7,40 7,55 7,70 7,85 8,00 8,15 8,30

82

2. Lökés egy kézzel tömött labdával (m) FIÚK 7-16 ÉVES KORIG Pont7 érték éves 0,5 0,70 1,0 1,00 1,5 1,30 2,0 1,60 2,5 1,90 3,0 2,20 3,5 2,45 4,0 2,70 4,5 2,95 5,0 3,20 5,5 3,45 6,0 3,70 6,5 3,95 7,0 4,20 7,5 4,45 8,0 4,70 8,5 4,95 9,0 5,20 9,5 5,45 10,0 5,70 10,5 5,95

8 éves 1,50 1,80 2,10 2,40 2,70 3,00 3,30 3,55 3,80 4,05 4,30 4,55 4,80 5,05 5,30 5,55 5,80 6,05 6,30 6,55 6,80

9 éves 2,40 2,70 3,00 3,30 3,60 3,90 4,20 4,45 4,70 4,95 5,20 5,45 5,70 5,95 6,20 6,45 6,70 6,95 7,20 7,45 7,70

3. Fekvőtámasz (db) LÁNYOK 7-16 ÉVES KORIG Pont7 8 9 érték éves éves éves 0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 4,0 1 4,5 1 2 5,0 1 2 3 5,5 2 3 5 6,0 3 5 4 6,5 5 4 6 7,0 4 6 7 7,5 6 7 8 8,0 7 8 9 8,5 8 9 10 9,0 9 10 11 9,5 10 11 12 10,0 11 12 13 10,5 12 13 14

10 éves

11 éves

12 éves

13 éves

14 éves

15 éves

16 éves

3,10 3,40 3,70 4,00 4,30 4,60 4,90 5,20 5,50 5,75 6,00 6,25 6,50 6,75 7,00 7,25 7,50 7,75 8,00 8,25 8,50

3,90 4,20 4,50 4,80 5,10 5,40 5,70 5,95 6,20 6,45 6,70 6,95 7,20 7,45 7,70 7,95 8,20 8,45 8,70 8,95 9,20

4,70 5,00 5,30 5,60 5,90 6,20 6,50 6,75 7,00 7,25 7,50 7,75 8,00 8,25 8,50 8,75 9,00 9,25 9,50 9,75 10,00

5,40 5,70 6,00 6,30 6,60 6,90 7,20 7,45 7,70 7,95 8,20 8,45 8,70 8,95 9,20 9,45 9,70 9,95, 10,20 10,45 10,70

5,90 6,20 6,50 6,80 7,10 7,40 7,70 7,95 8,20 8,45 8,70 8,95 9,20 9,45 9,70 9,95 10,20 10,45 10,70 10,95 11,20

6,50 6,80 7,10 7,40 7,70 8,00 8,30 8,55 8,80 9,05 9,30 9,55 9,80 10,05 10,30 10,55 10,80 11,05 11,30 11,55 11,80

7,00 7,30 7,60 7,90 8,20 8,50 8,80 9,05 9,30 9,55 9,80 10,05 10,30 10,55 10,80 11,05 11,30 11,55 11,80 12,05 12,30

10 éves

11 éves

12 éves

13 éves

14 éves

15 éves

16 éves

1 2 3 5 4 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

1 2 3 5 4 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

1 2 3 5 4 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

1 2 3 5 4 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

1 2 3 5 4 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

1 2 3 5 4 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

1 2 3 5 4 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

83

3. Fekvőtámasz (db) FIÚK 7-16 ÉVES KORIG Pont7 8 érték éves éves 0,5 2 4 1,0 4 6 1,5 6 8 2,0 8 10 2,5 10 11 3,0 11 12 3,5 12 13 4,0 13 14 4,5 14 15 5,0 15 16 5,5 16 17 6,0 17 18 6,5 18 19 7,0 19 20 7,5 20 21 8,0 21 22 8,5 22 23 9,0 23 24 9,5 24 26 10,0 26 28 10,5 28 30

9 éves 6 8 10 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 28 30 32

10 éves

11 éves

12 éves

13 éves

14 éves

15 éves

16 éves

8 10 12 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 30 32 34

10 12 14 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 30 32 34 36 38

12 14 16 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 34 36 38

14 16 18 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 36 38 40

16 18 20 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 38 40 42

18 20 22 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 40 42 44

20 22 24 26 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 44 46

4. Dobás két kézzel, fej fölött, hátra (m) LÁNYOK 7-16 ÉVES KORIG Pont7 érték éves 0,5 1,00 1,0 1,20 1,5 1,40 2,0 1,60 2,5 1,80 3,0 2,00 3,5 2,20 4,0 2,40 4,5 2,60 5,0 2,80 5,5 3,00 6,0 3,20 6,5 3,40 7,0 3,60 7,5 3,80 8,0 4,00 8,5 4,20 9,0 4,40 9,5 4,60 10,0 4,80 10,5 5,00

8 éves 1,60 1,80 2,00 2,20 2,40 2,60 2,80 3,00 3,20 3,40 3,60 3,80 4,00 4,20 4,40 4,60 4,80 5,00 5,20 5,40 5,60

9 éves 2,20 2,40 2,60 2,80 3,00 3,20 3,40 3,60 3,80 4,00 4,20 4,40 4,60 4,80 5,00 5,20 5,40 5,60 5,80 6,00 6,20

10 éves

11 éves

12 éves

13 éves

14 éves

15 éves

16 éves

2,70 2,90 3,10 3,30 3,50 3,70 3,90 4,10 4,30 4,50 4,70 4,90 5,10 5,30 5,50 5,70 5,90 6,10 6,30 6,50 6,70

3,20 3,40 3,60 3,80 4,00 4,20 4,40 4,60 4,80 5,00 5,20 5,40 5,60 5,80 6,00 6,20 6,40 6,60 6,80 7,00 7,20

3,70 3,90 4,10 4,30 4,50 4,70 4,90 5,10 5,30 5,50 5,70 5,90 6,10 6,30 6,50 6,70 6,90 7,10 7,30 7,50 7,70

4,10 4,30 4,50 4,70 4,90 5,10 5,30 5,50 5,70 5,90 6,10 6,30 6,50 6,70 6,90 7,10 7,30 7,50 7,70 7,90 8,10

4,40 4,60 4,80 5,00 5,20 5,40 5,60 5,80 6,00 6,20 6,40 6,60 6,80 7,00 7,20 7,40 7,60 7,80 8,00 8,20 8,40

4,70 4,90 5,10 5,30 5,50 5,70 5,90 6,10 6,30 6,50 6,70 6,90 7,10 7,30 7,50 7,70 7,90 8,10 8,30 8,50 8,70

4,90 5,10 5,30 5,50 5,70 5,90 6,10 6,30 6,50 6,70 6,90 7,10 7,30 7,50 7,70 7,90 8,10 8,30 8,50 8,70 8,90

84

4. Dobás két kézzel, fej fölött, hátra (m) FIÚK 7-16 ÉVES KORIG Pont7 érték éves 0,5 1,00 1,0 1,25 1,5 1,50 2,0 1,75 2,5 2,00 3,0 2,25 3,5 2,50 4,0 2,80 4,5 3,10 5,0 3,40 5,5 3,70 6,0 4,05 6,5 4,30 7,0 4,55 7,5 4,80 8,0 5,05 8,5 5,30 9,0 5,55 9,5 5,80 10,0 6,05 10,5 6,30

8 éves 1,10, 1,35 1,70 2,00 2,25 2,50 2,75 3,00 3,30 3,60 3,90 4,15 4,40 4,65 4,90 5,15 5,40 5,65 5,90 6,15 6,40

9 éves 2,10 2,35 2,70 3,05 3,30 3,60 3,90 4,15 4,40 4,65 4,90 5,15 5,40 5,65 5,90 6,15 6,40 6,65 6,90 7,15, 7,40

10 éves

11 éves

12 éves

13 éves

14 éves

15 éves

16 éves

3,10 3,35 3,60 3,85 4,10 4,35 4,60 5,85 5,10 5,35 5,65 5,95 6,25 6,55 6,85 7,15 7,40 7,65 7,90 8,15 8,40

4,00 4,25 4,50 4,75 5,00 5,25 5,50 5,75 6,05 6,35 6,65 7,00 7,30 7,55 7,80 8,05 8,30 8,55 8,80 9,05 9,30

4,90 5,15 5,40 5,75 6,00 6,30 6,60 6,90 7,20 7,45 7,70 7,95 8,20 8,45 8,70 8,95 9,20 9,45 9,70 9,95 10,20

5,70 6,00 6,30 6,60 6,90 7,20 7,50 7,75 8,00 8,25 8,50 8,75 9,00 9,25 9,50 9,75 10,00 10,25 10,50 10,75 11,00

6,40 6,70 7,00 7,30 7,60 7,90 8,20 8,45 8,70 9,95 9,20 9,45 9,70 9,95 10,20 10,45 10,70 10,95 11,20 11,45 11,70

7,00 7,30 7,60 7,90 8,20 8,50 8,80 9,05 9,30 9,55 9,80 10,05 10,30 10,55 10,80 11,05 11,30 11,55 11,80 21,05 12,30

7,50 7,80 8,10 8,40 8,70 9,00 9,30 9,55 9,80 10,05 10,30 10,55 10,80 11,05 11,30 11,55 11,80 12,05 12,30 12,55 12,80

5. Hasonfekvésből törzsemelés-és leengedés LÁNYOK 7-16 ÉVES KORIG Pont7 érték éves 0,5 16 1,0 18 1,5 20 2,0 22 2,5 24 3,0 26 3,5 28 4,0 30 4,5 32 5,0 35 5,5 38 6,0 41 6,5 44 7,0 47 7,5 50 8,0 53 8,5 56 9,0 59 9,5 62 10,0 65 10,5 68

8 éves 19 21 23 25 27 29 31 33 35 38 41 44 47 50 53 56 59 62 65 68 71

9 éves 21 23 25 27 29 31 33 35 38 41 44 47 50 53 56 59 62 65 68 71 73

10 éves

11 éves

12 éves

13 éves

14 éves

15 éves

16 éves

22 24 26 28 30 32 35 37 39 42 45 48 51 54 57 60 63 66 69 72 74

24 26 28 30 32 34 36 39 42 45 48 51 54 57 60 63 66 69 71 73 76

28 30 32 34 36 38 40 43 46 49 52 55 58 61 64 67 70 73 76 78 80

30 32 34 36 38 40 42 44 47 50 53 56 59 62 65 68 71 74 77 80 82

32 34 36 38 40 42 44 46 48 51 54 57 60 63 66 69 72 75 78 81 84

33 35 337 39 41 43 45 47 49 52 55 58 61 64 67 70 73 76 79 82 85

34 36 38 40 42 44 46 48 50 53 56 59 62 65 68 71 74 77 80 83 86

85

5. Hason fekvésből törzsemelés-és leengedés FIÚK 7-16 ÉVES KORIG Pont7 érték éves 0,5 19 1,0 20 1,5 22 2,0 23 2,5 25 3,0 27 3,5 30 4,0 33 4,5 36 5,0 39 5,5 42 6,0 45 6,5 48 7,0 51 7,5 54 8,0 57 8,5 60 9,0 63 9,5 66 10,0 69 10,5 72

8 éves 21 22 23 25 26 29 32 35 38 41 44 47 50 53 56 59 62 65 68 71 74

9 éves 23 24 25 26 28 31 34 37 40 43 46 49 52 55 58 61 64 67 70 73 76

10 éves

11 éves

12 éves

13 éves

14 éves

15 éves

16 éves

25 26 27 28 30 33 36 39 42 45 48 51 54 57 60 63 66 69 72 75 78

27 28 29 30 32 35 38 41 44 47 50 53 56 59 62 65 68 71 74 77 80

29 31 32 33 34 37 40 43 46 49 52 55 58 61 64 67 70 73 76 79 82

31 32 33 34 36 39 42 45 48 51 54 57 60 63 66 69 72 75 78 81 84

33 34 35 36 38 41 44 47 50 53 56 59 62 65 68 71 74 77 80 83 86

35 36 37 38 40 43 46 49 52 55 58 61 64 67 70 73 76 79 82 85 88

37 38 39 40 42 45 48 51 54 57 60 63 66 69 72 75 78 81 84 87 90

10 éves

11 éves

12 éves

13 éves

14 éves

15 éves

16 éves

27 31 35 39 43 47 51 55 58 61 64 67 70 73 76 79 82 85 88 91 94

30 34 37 41 45 49 53 57 60 63 66 69 72 75 78 81 84 87 9 93 96

32 36 40 44 48 52 56 59 62 65 68 71 74 77 80 83 86 89 92 95 98

34 38 42 46 50 54 58 61 64 67 70 73 76 79 82 85 88 91 94 97 100

36 40 44 48 52 56 60 63 66 69 72 75 78 81 84 87 90 93 96 99 102

38 42 46 50 54 58 62 65 68 71 74 77 80 83 86 89 92 95 98 101 104

40 44 48 52 56 60 64 67 70 73 76 79 82 85 88 91 94 97 100 103 106

6. Hanyattfekvésből felülés LÁNYOK 7-16 ÉVES KORIG Pont7 érték éves 0,5 18 1,0 22 1,5 26 2,0 30 2,5 34 3,0 38 3,5 42 4,0 46 4,5 49 5,0 52 5,5 55 6,0 58 6,5 61 7,0 64 7,5 67 8,0 70 8,5 73 9,0 76 9,5 79 10,0 82 10,5 85

8 éves 21 25 29 33 37 41 45 49 52 55 58 61 64 67 70 73 76 79 82 85 88

9 éves 24 28 32 36 40 44 48 52 55 58 61 64 67 70 73 76 79 82 85 88 91

86

6. Hanyattfekvésből felülés FIÚK 7-16 ÉVES KORIG Pont7 érték éves 0,5 22 1,0 26 1,5 30 2,0 34 2,5 38 3,0 42 3,5 46 4,0 50 4,5 54 5,0 57 5,5 60 6,0 63 6,5 66 7,0 69 7,5 72 8,0 75 8,5 78 9,0 81 9,5 84 10,0 87 10,5 90

8 éves 25 29 33 37 41 45 49 53 57 60 63 66 69 72 75 75 81 84 87 90 93

9 éves 28 32 36 40 44 48 52 56 60 63 66 69 72 75 78 81 84 87 90 93 96

10 éves

11 éves

12 éves

13 éves

14 éves

15 éves

16 éves

31 35 39 43 47 51 55 59 62 65 68 71 74 77 80 83 86 89 92 95 98

33 37 41 45 49 53 57 61 64 67 70 73 76 79 82 85 88 91 94 97 100

35 39 43 47 51 55 59 63 66 69 72 75 78 81 84 87 90 93 96 99 102

37 41 45 49 53 57 61 65 68 71 74 77 80 83 86 89 92 95 98 101 104

39 43 47 51 55 59 63 67 70 73 76 79 82 85 88 91 94 97 100 103 106

41 45 49 53 57 61 65 69 72 75 78 81 84 87 90 93 96 99 102 105 108

43 47 51 55 59 63 67 71 74 77 80 83 86 89 92 95 98 101 104 107 110

3.10. Sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók foglalkoztatása A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelveit a 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet szabályozza. Figyelembe kell venni a következőket:  A köznevelésről szóló törvény és végrehajtási rendeleteinek előírásait  A Nemzeti alaptanterv rendelkezéseit  A nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit  A szülők elvárásait  Az érintett tanulók sajátosságait A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő - integrált - oktatásuk. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: - Pedagógusainknak, és a szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. - A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. - A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki 87

y) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait; z) szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; aa) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; bb) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; cc) alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; dd) együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő - a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus az együttműködés során a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; b) javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására c) segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; d) javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; e) figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; f) együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; g) terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon - egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra. Egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció A gyógypedagógiai tanár által vezetett pedagógiai rehabilitáció a funkcionális képességfejlesztő programok külön alkalmazásával, a fejlesztések során tanultak elmélyítésével szolgálja az eredményes iskolai előmenetelt. A tanulók fejlesztése a BKKM-i Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságának szakvéleménye alapján, az általuk javasolt óraszámban történik. A fejlesztő foglalkozások céljai kettősek: egyrészt biztosítani kívánják az érintett tanuló képességeinek fejlődését, másrészt az integrált oktatás lehetősége is megvalósuljon számukra. Az érintett tanulók foglalkoztatása gyógypedagógus irányításával, a szakértői bizottság szakvéleménye alapján készített egyéni fejlesztési terv alapján történik.

88

4.

A Pedagógiai Programmal kapcsolatos intézkedések (hatálya, érvényesség, felülvizsgálat, módosítás, nyilvánosság, jóváhagyás, aláírások)

A pedagógiai program hatálya A pedagógiai program személyi és területi hatálya kiterjed az egész iskolára, az iskola külső rendezvényeire, tanórán és iskolán kívüli foglalkozásaira, az iskola összes tanulójára, dolgozójára, továbbá az itt pedagógiai tevékenységet ellátó más természetes személyre.

Érvényesség Az iskola 2013. szeptember 01-től, az átdolgozott és a fenntartó által elfogadott Pedagógiai programot és Helyi Tantervet felmenő rendszerben az 1 és 5 évfolyamon vezeti be. Az érvényesség addig tart, amíg a törvényi változások, és a partnerek igényeinek a változása az átdolgozást szükségessé nem teszik.

Értékelés, felülvizsgálat A Pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan figyelemmel kíséri.

Módosítás A Pedagógiai program módosítására javaslatot tehet - az iskola igazgatója, - a nevelőtestület bármely tagja, - a nevelők szakmai munkaközösségei, - a Szülői Szervezet, - az iskola fenntartója. A szülők és a tanulók a Pedagógiai Program módosítását közvetlenül a Szülői szervezet, illetve a diákönkormányzat képviselője útján javasolhatják. A Pedagógiai Programot, annak módosítását a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A Pedagógiai Program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges.

89

Nyilvánosság A Pedagógiai Program nyilvános. Egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola fenntartójánál - az iskola irattárában - az iskola könyvtárában - az iskola nevelői szobájában - az iskola igazgatójánál - az iskola honlapján Felvilágosítást az igazgatótól, illetve az igazgató-helyettestől lehet kapni. Kunfehértó, 2013. március 27.

PH ……………………………………….. Czagány-Mákosné Móczár Gertrúd Igazgató

90

Melléklet A Kunfehértói Általános Iskola Pedagógiai Programjának tantervi részéhez 2013. szeptember 1.

91

A melléklet csak azokat a tanterveket tartalmazza, melyek nem szerepelnek az 51/2012. (XII.21) EMMI rendeletben, vagy eltérnek attól.

Informatika az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. melléklet 1.3.3 változatához Informatika szabadon választott 1–4. évfolyam számára

Célok és feladatok A digitális írástudás a 21. század nélkülözhetetlen elvárása, amelynek megalapozását, a digitális kompetencia fejlesztését minél fiatalabb korban meg kell kezdeni. A minden iránt nyitott, tanulni vágyó, információt felkutató, megtaláló és alkalmazó tanulók számára olyan készségek-képességek kialakítására van szükség, amelyek ösztönöznek a tudás mindenkori frissítésére, az élethosszig tartó tanulásra. El kell sajátítaniuk az információk szerzésének, feldolgozásának, tárolásának, továbbításának technikáit, meg kell ismerniük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Aki gyermekkorától kezdve nem jut az informatikai alapismeretek birtokába, szinte behozhatatlan, hátrányos helyzetbe kerül társaival szemben. Az alsó tagozatos tantárgy az informatikai műveltség alapjainak elsajátíttatására hivatott. A tantárgy célja felkelteni és fokozatosan ébren tartani a tanulók érdeklődését az informatika iránt, megismertetni eszközeit, módszereit, fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását. A tantárgy fontos feladata az informatikai tudás közvetítése, a készség- és képességfejlesztés, valamint az ismeretek alkalmazásának támogatása más tantárgyakban, a későbbi tanulmányokban, majd a mindennapi életben, a munkában. Mivel eszközeit és módszereit tekintve egy állandóan, rohamléptekben fejlődő műveltségterületről van szó, ezért elengedhetetlenül fontos olyan tanulói attitűd kialakítása, amely a megszerzett ismeretek folyamatos bővítésére, megújítására, az élethosszig tartó tanulásra ösztönöz. Az informatika tanítási tartalmai alkalmazás-jelleggel valamennyi tantárgy tanításában megjelennek. Kisiskolás korban az alapvető informatikai tudás megszerzése főként a más tantárgyakba ágyazott, IKT használatával megvalósított, a készség- és képességfejlesztés közben megszerzett ismereteket jelenti. A tantárgyi oktatásban alkalmazott digitális eszközök segítségével hatékonyan fejleszthetők az alapkészségek és képességek: az írás-, az olvasás,- a számolási készség, a problémamegoldó gondolkodás, a tanulási képesség és az önálló ismeretszerzés képessége, illetve a Nemzeti alaptanterv bevezetőjében definiált kulcskompetenciák többsége is.

Fejlesztési feladatok és ajánlások A tanulók ismerjék meg a számítógépes munka szabályait, a legfontosabb balesetvédelmi előírásokat. Sajátítsák el a tanulók a számítógépnek és perifériáinak kezelési tudnivalóit, ismerkedjenek meg az informatikai szakkifejezésekkel, életkoruknak megfelelően értsék meg azokat. Ha a számítógépek hálózatba vannak kötve, ismertessük meg velük a hálózatba való bejelentkezés menetét (azonosító, jelszó), jelentőségét, a kilépés folyamatát, és beszélgessünk velük a hálózathasználat etikájáról, szabályairól. Lássák meg a számítógép sokoldalú alkalmazhatóságát, és azt is, hogy hálózat esetén e lehetőségek kiszélesednek, új problémamegoldási lehetőséget nyújtanak a felhasználók számára.

92

Fontos, hogy a tanulók olyan szoftverekkel találkozzanak először, amely a tantárgy pedagógiai céljainak megfelel. Előnyt élveznek a játékos didaktikai szoftverek, az egyszerű kezelésű, felhasználóbarát, gyermekeknek készített multimédia-programok, és azok a nyitott programok, amelyekkel alkotni lehet. A tanulók az eszközök és szoftverek megismerését követően törekedjenek önálló számítógépes alkotások elkészítésére (szövegek, rajzok, animációk, dallamok, stb.), tudjanak minta után egyszerűbb dokumentumokat létrehozni. Legyen igényük az esztétikus külalak kialakítására. Motiváljuk őket arra, hogy mondanivalójukhoz, elképzeléseikhez önálló, kreatív alkotásokat tervezzenek, készítsenek. Tudják, hogy az alkotások elmenthetők, később visszahívhatók, módosíthatók. A tanulók legyenek képesek arra, hogy egy adott probléma megoldásához a megismert alkalmazások (eszközök, módszerek) közül kiválaszthassák a megfelelőt. Szerezzenek jártasságot az általuk megismert szoftverek kezelésében, ismerjék meg annak kezelőfelületét, menürendszerét, legfontosabb funkcióit. Az alkalmazói ismeretek elsajátítására, begyakorlására mindig a gyermekek közvetlen környezetéből, a mindennapi életből vegyünk mintapéldát. A dokumentumkészítés (pl. faliújság-szöveg, felirat, plakát, illusztráció) az iskolai eseményekhez, tantárgyakhoz vagy a gyermekek hétköznapjaihoz, az őket foglalkoztató témákhoz kapcsolódjon. Bár az informatika tantárgy feladata a számítógépes tudnivalók, valamint a könyvtárhasználati ismeretek közvetítése, mégis arra kell törekedni, hogy az alsó tagozatos tanórákon (és nemcsak az informatika órán!) az informatika interdiszciplináris jellege domináljon. Az informatika órák akkor eredményesek igazán, ha túlmutatnak a tantárgyi kereteken, ha nem az informatika kabinetre korlátozódnak, hanem a megszerzett ismeretek rögtön a gyakorlatban hasznosulnak. A tantárgyköziség az informatika jellemzője. Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése a tantárgy kiemelt feladata. Ismertessük meg a tanulókat néhány, a hétköznapi életből vett algoritmussal, majd törekedjünk arra, hogy ők is felismerjenek, értelmezzenek, létrehozzanak, kitaláljanak algoritmusokat. Értelmezzék a mindennapi algoritmusokat és tudják annak adatait, folyamatát megfelelő eszközkészlettel rögzíteni, leírni. Játsszanak algoritmikus játékokat: gondolati, cselekvéses, mozgásos játékokat is - a teremben, az udvaron. Lássanak példát egyes algoritmusok számítógépes megvalósítására, és törekedjenek a számítógéppel önálló algoritmusok készítésére vagy ezek értelmezésére. Vegyék észre az algoritmusokban a sorrend fontosságát, értsék meg az ismétlések szerepét és a változások mértékét. A tanulók gyűjtsenek adatokat a mindennapi életből, törekedjenek ezek megkülönböztetésére, lejegyzetelésére, adott szempont szerinti rendezésére. A különböző tantárgyakhoz kapcsolódóan tematikusan keressenek adatokat, illetve szerezzenek információkat a korcsoportnak megfelelő, iskolában vagy otthon rendelkezésre álló dokumentumokból. A tanulók értsék meg, hogy az információknak változatos megjelenési formája van. Legyenek képesek a különféle módon megjelenő információt felismerni (szöveg, ikon, kép, animáció, hang…), értelmezni, és szerezzenek jártasságot az információk kezelésében. Lássák, hogy nem öncélúan gyűjtötték az adatokat, keresték az információkat, hanem azok - valamely más tanórán vagy a mindennapokban - hasznosultak. Érezzék az információszerzés és feldolgozás gyakorlati hasznát, előnyeit. Ismerkedjenek meg az iskolai könyvtárral, az iskola tanulási forrásközpontjával. Használata során vegyék észre változatos információszerző lehetőségeit. Sajátítsák el a könyvtárhasználat szabályait, kövessék a könyvtárban elvárt viselkedési normákat. Lássanak a könyvtárban különféle dokumentumfajtákat, információs forrásokat, és formai, használati jellemzőik megismerése alapján használják azokat. Kapjanak a szaktárgyi ismeretszerzés során a tanulók 93

minél több olyan feladatot, amelynek megoldásához önálló gyűjtőmunkára, az információk keresésére van szükség. Gyakorolják a felfedező ismeretszerzés könyvtári műveleteit, és sikerélményük vezessen a könyvtár iránti attitűd megerősödéséhez, az érdeklődés által vezérelt önálló ismeretszerzés megszerettetéséhez, a tanulás tanulásához. Ismerkedjenek meg a világháló információszerzési lehetőségeivel is. A rendelkezésre álló böngészőprogrammal olyan honlapokat keressenek fel, amely számukra érdekes, szórakoztató, illetve az egyes tantárgyak ismeretszerzését segítik. Látogassuk meg az iskola honlapját is, ennek a tanulók számára is érdekes, fontos információit megtalálva. Ha a honlapnak nagyobb diákszerkesztői is vannak, az alsós tanulók ötleteikkel, kisebb számítógépes alkotásaik közzétételével segíthetik a honlapfejlesztők munkáját, valóban tapasztalván alkotómunkájuk hasznosulását, fontosságát. Az internet használata kapcsán beszéljünk a világhálón való szörfölés veszélyeiről is, illetve a túlzott számítógép-használat káros hatásairól. Megemlítendők a világháló új kommunikációs lehetőségei is (pl. telefonálás, blog, csevegés, e-kereskedelem, e-ügyintézés stb.), ezek előnyei és veszélyforrásai. A digitális média lehetőségeinek bemutatása során törekedjünk a médiatartalmak tudatos megválasztására, az online közösségek etikai szabályainak megismertetésére. Az életkornak megfelelően minél több játékos elemet alkalmazzunk. Olyan komplex feladatok ajánlottak, amelyek megoldásai erősítik a csoportmunkát, projektmunkát, az együttgondolkodást, a munkamegosztás kialakulását. A gyermekek párosan is dolgozhatnak-alkothatnak a számítógépnél, elosztva a feladatokat. Azok a gyermekek, akik otthon vagy másutt már találkoztak a számítógéppel, sőt esetleg használták is azt, ismereteiket osszák meg kezdő társaikkal, segítve azok első próbálkozásait, erősítve a személyközi kompetenciát. A tanulói egyéni munkák eredményeit (alkotás, gyűjtőmunka, keresés stb.) közösen értékeljük, a legjobb munkákat dicsérjük, jutalmazzuk, hasznosítsuk. A tanító mutasson jó példát az IKT-eszközök alkalmazásában: a pedagógiai munka, a módszertan változatossá tétele érdekében a lehetőség szerint használja az iskolában rendelkezésre álló eszközöket (pl. felhasználói szoftverek, laptop, projektor, interaktív tábla, digitális fényképezőgép).

A Nemzeti alaptanterv fejlesztési feladatai Az informatika műveltségterület bevezetőjében, az „Alapelvek, célok” leírásakor a NAT hangsúlyozza, hogy „…a műveltségterület fejlesztési céljai akkor valósulhatnak meg, ha az egyes tantárgyak, műveltségterületek tanítása és a tanórán kívüli iskolai tevékenységek szervesen, összehangolt módon építenek az informatikára. Az informatika műveltségterület egyes elemeinek elsajátítása, a készségek fejlesztése, az informatikai tudás alkalmazása tehát valamennyi műveltségterület feladata.” Az informatika tantárgy az alapismeretek közvetítését vállalja, a digitális tudás akkor lesz teljes, ha a tanuló tanulmányai során azt más tantárgyak feladataiban is alkalmazhatja és az évek során frissítheti is megszerzett ismereteit. A NAT a fejlesztési feladatokat az alábbi csoportosításban rögzíti: 1. 2.

Az informatikai eszközök használata Alkalmazói ismeretek 2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása 2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés 94

3.

4.

5.

6.

Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel 3.1. Probléma megoldásához szükséges módszerek és eszközök kiválasztása 3.2. Algoritmizálás és adatmodellezés 3.3. Egyszerűbb folyamatok modellezése Infokommunikáció 4.1. Információkeresés, információközlési rendszerek 4.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák 4.3. Médiainformatika Az információs társadalom 5.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai 5.2. Az e-szolgáltatások szerepe és használata Könyvtári informatika

Az 1-4. évfolyamok számára készített tanterv ugyanebben a felépítésben tartalmazza a témaköröket, tanulói tevékenységeket és a lehetséges kapcsolódásokat. A „Kapcsolatok” oszlopban a témakörökhöz illő műveltségterületek, kulcskompetenciák és fejlesztési területek/nevelési célok rövidítései olvashatók. Az informatika tantervben a Nemzeti alaptanterv műveltségterületeit így rövidítettük: Magyar nyelv és irodalom = Ma, Idegen nyelvek = Idny, Matematika = Mat, Ember és társadalom = ETá, Ember és természet = ETe, Földünk-környezetünk (Környezetismeret) = Kö, Művészetek = Mű, Informatika = Inf, Életvitel és gyakorlat = Égy, Testnevelés és sport = Te, Erkölcstan = Er A tananyag tartalmához és a tanulói tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó kulcskompetenciákat, illetve kiemelt fejlesztési területeket/nevelési célokat az alábbi rövidítésekkel tüntettük fel a táblázatban: AnyK = anyanyelvi kommunikáció, IdK = idegen nyelvi kommunikáció, MatK = matematikai kompetencia, TerT = természettudományos és technikai kompetencia, DigK = digitális kompetencia, HÖT = hatékony, önálló tanulás, SzoÁ = szociális és állampolgári kompetencia, VálK = kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, EszK = esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség Er = Erkölcsi nevelés, NemH = nemzeti öntudat, hazafias nevelés, ÁD = állampolgárságra, demokráciára nevelés, ÖT = önismeret és társas kultúra, Csa = családi életre nevelés, TeLe = testi és lelki egészségre nevelés, FelÖ = felelősségvállalás másokért, önkéntesség, FeKö = fenntarthatóság, környezettudatosság, Pá = pályorientáció, GaP = gazdasági, pénzügyi nevelés, Mé = médiatudatosságra nevelés, TanT = a tanulás tanítása.

95

A kerettanterv használata A tanórákon, foglalkozásokon megoldandó feladatok minél inkább kötődjenek a tanulók más tantárgyak keretében végzett feladataihoz, személyes törekvéseihez. Legyenek a tevékenységnek felhasználható produktumai, például névjegykártya, eseményekhez kötődő meghívó, élménybeszámolók, osztályújság, tablók, a megkeresett, a tovább-feldolgozott információk kötődjenek komplex tevékenységekhez, feladatokhoz, projektekhez. A tantárgy órakerete: Évfolyam

Heti órakeret

Évi órakeret

1. 2. 3. 4.

0,5 0,5 0,5 1

18,5 18,5 18,5 37

Kerettantervi órakeret 0 0 0 0

Helyi tervezésű órakeret 18,5 18,5 18,5 37

A tanterv alkalmazásához szükséges speciális képesítési követelmények és tárgyi feltételek A 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendeletben meghatározottak alapján Számítástechnikai teremben: tábla + flipchart 1 db Számítógépasztal tanulónként 1 Számítógép, internet hozzáféréssel, perifériákkal tanulónként 1 felszerelés Informatikai szoftverek, programok szükség szerint Szkenner 1 db Nyomtató hálózatba kötve 1 db

A helyi tantárgyi tanterv áttekintése 1. évfolyam: Tematikai egység rövid címe 1. Az informatikai eszközök használata 2. Alkalmazói ismeretek 3. Problémamegoldás inf. eszközökkel és m. 4. Infokommunikáció 5. Az információs társadalom 6. Könyvtári informatika

Évfolyam összesen: 2. évfolyam: Tematikai egység rövid címe 1. Az informatikai eszközök használata 2. Alkalmazói ismeretek

Kerettantervi óraszám 0 0 0 0 0 0 0

Kerettantervi óraszám 0 0

Helyi többletóraszám (±) 2 7,5 7 0 1 1 18,5

Témakör összidőkerete

Helyi többletóraszám (±) 2 6,5

Témakör összidőkerete

2 7,5 7 0 1 1 18,5

2 6,5 96

3. Problémamegoldás inf. eszközökkel és m. 4. Infokommunikáció 5. Az információs társadalom 6. Könyvtári informatika

Évfolyam összesen: 3. évfolyam: Tematikai egység rövid címe 1. Az informatikai eszközök használata 2. Alkalmazói ismeretek 3. Problémamegoldás inf. eszközökkel és m. 4. Infokommunikáció 5. Az információs társadalom 6. Könyvtári informatika

Évfolyam összesen: 4. évfolyam: Tematikai egység rövid címe 1. Az informatikai eszközök használata 2. Alkalmazói ismeretek 3. Problémamegoldás inf. eszközökkel és m. 4. Infokommunikáció 5. Az információs társadalom 6. Könyvtári informatika

Évfolyam összesen:

0 0 0 0 0

Kerettantervi óraszám 0 0 0 0 0 0 0 Kerettantervi óraszám 0 0 0 0 0 0 0

5 2 2 1 18,5

5 2 2 1 18,5

Helyi többletóraszám (±) 2 6,5 5 3 1 1 18,5

Témakör összidőkerete

Helyi többletóraszám (±) 5 11 10 5 4 2 37

Témakör összidőkerete

2 6,5 5 3 1 1 18,5

5 11 10 5 4 2 37

97

1. évfolyam

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

1.

Az informatikai eszközök használata

Órakeret

2 óra

--Személyi: Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, kivetítő

Ismerkedés az informatikai környezettel. A számítógéppel való interaktív A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai kapcsolattartás, programok futtatása. Témakörök Ismerkedés az adott informatikai környezettel.

A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás ismert programokon keresztül

Tartalmak

Tanulói tevékenységek

Az informatika-terem használatának szabályai, a számítógép üzemeltetése, balesetvédelmi tudnivalók. A számítógép fő részei, perifériái.

Ismerkedés az informatikai környezettel. A számítógéppel „párbeszéd” ismert programok segítségével. Programok indítása, futtatása, a menüpontok felfedezése és használata. Egyszerű készségfejlesztő szoftverek megismerése, didaktikai célú játékok, multimédia oktatóprogramok használata. Gyakorlás az ismert szoftverekkel, a felhasználói felület kezelése, a jelek/ikonok értelmezése, csoportosítása. A hálózati bejelentkezés gyakorlása.

A billentyűzet és az egér használata.

Alkalmazások kezelésének A jelek és a számítógép kapcsolata. megismerése.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

2.

Kapcsolódás Ma, Mat, Kö, Idny, Mű TeLe, FeKö

ErN, TanT, DigK

Órakeret

Alkalmazói ismeretek

7,5 óra

--Személyi: Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, kivetítő

Egyszerű, rajzos dokumentumok, zenés alkalmazások, animációk készítése. Az alkalmazói környezet használata. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az adatkezelés, adatfeldolgozás, információ-megjelenítés alapjainak megismerése. Ismerkedés néhány közhasznú információforrással. Témakörök Egyszerű, rajzos és személyhez kötődő dokumentumok készítése. A rajzeszközök megfelelő használata

Tartalmak Egyszerű szövegíró/szerkesztő és rajzoló program kiválasztása, elindítása. Rövid szöveges dokumentum készítése. A szöveg begépelése,

Tanulói tevékenységek

Kapcsolódás

A választott szövegszerkesztő- Ma, Kö, Mű, Égy és rajzoló program alapszintű kezelése: a legfontosabb elemek, funkciók, AnyK, EszK megismerése, kiválasztása. Kreatív alkotás a számítógéppel: egyszerű rajzos 98

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

2.

Órakeret

Alkalmazói ismeretek

7,5 óra

javítása. Egyszerű rajzok, ábrák elkészítése.

dokumentumok készítése, „kép- és betűnyomdák” segítségével. Személyes dokumentumok létrehozása (pl. füzetcímke, képes meghívó).

Zenék meghallgatása, animációk megtekintése, készítése. Zenefelvétel és meghallgatás.

Médialejátszó alkalmazása. Dallamok, animációk tervezése, kreatív szoftverek kipróbálása.

A feladat megoldásához szükséges alkalmazói környezet használata

A rajzos dokumentum nyomtatása.

Az iskolai és mindennapi élethez kapcsolódó tematikus rajzok, szövegek készítése. A dokumentumok mentése és nyomtatása segítséggel.

Adatok csoportosítása, értelmezése

Adatok csoportosítása és feldolgozása: keresés és rendezés.

Ötletek gyűjtése az önálló információszerzéshez. Az adatok csoportosítása, válogatása, rendezése. Adatkeresés, információgyűjtés a rendelkezésre álló adathalmazból.

Egyszerű zenés alkalmazások, animációk elkészítése és használata

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

3.

TanT, SzoÁ, EszK, ÖT

Egyszerű animációs technikával mozgókép készítése.

Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel

Órakeret

7 óra

--Személyi: Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, kivetítő

A számítógépes problémamegoldás tervezésének, megvalósításának alapjai. Algoritmusok megismerése, teknőcgrafika készítése. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Mindennapi tevékenységek algoritmizálható részeinek megfogalmazása. Egyszerű fejlesztőrendszer használata. Hétköznapi modellek tanulmányozása Témakörök Információ kifejezése beszéddel, írással, rajzzal, jelekkel

Problémák megoldása részben tanári segítséggel, részben önállóan

Tartalmak Az információ különféle megjelenési formái. A mindennapi életben előforduló információs jelek, szimbólumok. Egyszerű problémára megoldási javaslatok megfogalmazása, a problémamegoldás gyakorlása informatikai eszközökkel.

Tanulói tevékenységek Információgyűjtés változatos forrásokból. Az információ kifejezése többféle módon: beszéddel, írással, rajzzal, jelekkel, mozgással stb. A pedagógus által felvetett problémához gyűjtőmunka: Milyen informatikai eszközt érdemes használni? Megoldási terv készítése segítséggel. A terv és a

Kapcsolódás Kö, Mat, Te, Égy, Mű

AnyK, MatK, TerK

99

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

3.

Órakeret

Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel

7 óra

megvalósítás összehasonlítása. Egyszerűbb algoritmusok felismerése, megfogalmazása, végrehajtása

Mindennapi algoritmusok elemzése, készítése. Az algoritmus adatai. Az informatikai környezet algoritmusai. Algoritmusok a számítógépen.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

5.

A mindennapi élet algoritmusainak felismerése, megfogalmazása, egyszerű lejegyzése és/vagy eljátszása. („Robotjátékok”) Egyes algoritmusok kipróbálása, az utasítások változtatásának megfigyelése.

Ma, Mat, Te, Égy

MatK, DigK, HÖT, TerT, EszK

TeLe, FeKö, TanT

Órakeret

Az információs társadalom

1 óra

--Személyi: Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, kivetítő

Felkészítés a személyes információk használatára A tematikai egység Az elektronikus ügyintézés, vásárlás feltételeinek és biztonságának alapszintű nevelési-fejlesztési céljai megismerése Témakörök A netikett alapjainak megismerése

Tartalmak Az internethasználat szabályai, illemtana. Helyes viselkedés a kommunikáció során.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

6.

Tanulói tevékenységek Szituációs játék és vita az internethasználat illemtanáról, jó és rossz példák gyűjtése.

Kapcsolódás ÖT, NemH, GaP, TeLe, Mé

Órakeret

Könyvtári informatika

1 óra

--Személyi: Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, kivetítő

A tanulók könyvtárhasználati műveltségének fejlesztése, a könyvtári A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai információkeresés lehetőségeinek megismerése Témakörök

Tartalmak

Az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében való eligazodás

Az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezete. Főbb állományrészek a dokumentumok tartalmának és használati sajátosságainak megfelelően. A könyvtár szolgáltatásai, használati szabályai (kölcsönzés, helyben használat), viselkedési

A könyvtárak alapszolgáltatásainak ismerete, a használat szabályainak betartása

Tanulói tevékenységek

Kapcsolódás

Tájékozódás a könyvtárban a Ma, Ete, Etá, Kö, Mű, feliratok segítségével. Könyvek Er keresése segítséggel, majd önállóan a szabadpolcon szerző, cím és téma szerint. AnyK, IdK, HÖT Beiratkozás, kölcsönzés. A könyvtári helyes viselkedés megbeszélése példák alapján.

ErN, NemH, ÁD, TanT

100

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

6.

Könyvtári informatika

Órakeret

1 óra

normák. A könyvtári keresés algoritmusa.

Követelmények az 1. évfolyam végén: A tanuló  legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret, használatukkal a számítógéppel kommunikálni. Elakadás, hibaüzenet esetén tudjon segítséget kérni.  legyen képes egyszerű, hétköznapi, illetve térbeli tájékozódási képességet fejlesztő algoritmusokat értelmezni, illetve végrehajtani.  tudjon tájékozódni az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában és innen dokumentumot választani. 2. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

1.

Az informatikai eszközök használata

Órakeret

2 óra

--Személyi: Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, kivetítő

Ismerkedés az informatikai környezettel. A számítógéppel való interaktív A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai kapcsolattartás, programok futtatása. Témakörök Ismerkedés az adott informatikai környezettel.

A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás ismert programokon keresztül

Tartalmak

Tanulói tevékenységek

Az informatika-terem használatának szabályai, a számítógép üzemeltetése, balesetvédelmi tudnivalók. A számítógép fő részei, perifériái.

Ismerkedés az informatikai környezettel. A számítógéppel „párbeszéd” ismert programok segítségével. Programok indítása, futtatása, a menüpontok felfedezése és használata. Egyszerű készségfejlesztő szoftverek megismerése, didaktikai célú játékok, multimédia oktatóprogramok használata. Gyakorlás az ismert szoftverekkel, a felhasználói felület kezelése, a jelek/ikonok értelmezése, csoportosítása. A hálózati bejelentkezés gyakorlása.

A billentyűzet és az egér használata.

Alkalmazások kezelésének A jelek és a számítógép kapcsolata. megismerése.

Kapcsolódás Ma, Mat, Kö, Idny, Mű TeLe, FeKö

ErN, TanT, DigK

101

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

2.

Alkalmazói ismeretek

Órakeret

6,5 óra

--Személyi: Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, kivetítő

Egyszerű, rajzos dokumentumok, zenés alkalmazások, animációk készítése. Az alkalmazói környezet használata. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az adatkezelés, adatfeldolgozás, információ-megjelenítés alapjainak megismerése. Ismerkedés néhány közhasznú információforrással. Témakörök

Tartalmak

Tanulói tevékenységek

Kapcsolódás

Egyszerű szövegíró/szerkesztő és rajzoló program kiválasztása, elindítása. Rövid szöveges dokumentum készítése. A szöveg begépelése, javítása. Egyszerű rajzok, ábrák elkészítése.

A választott szövegszerkesztőés rajzoló program alapszintű kezelése: a legfontosabb elemek, funkciók, megismerése, kiválasztása. Kreatív alkotás a számítógéppel: egyszerű rajzos dokumentumok készítése, „kép- és betűnyomdák” segítségével. Személyes dokumentumok létrehozása (pl. füzetcímke, képes meghívó).

Zenék meghallgatása, animációk megtekintése, készítése. Zenefelvétel és meghallgatás.

Médialejátszó alkalmazása. Dallamok, animációk tervezése, kreatív szoftverek kipróbálása.

A feladat megoldásához szükséges alkalmazói környezet használata

A rajzos dokumentum nyomtatása.

A környezetünkben lévő személyek, tárgyak jellemzőinek kiválasztása, rögzítése

Adatok gyűjtése, értelmezése.

Az iskolai és mindennapi élethez kapcsolódó tematikus rajzok, szövegek készítése. A dokumentumok mentése és nyomtatása segítséggel. Mindennapi adatok gyűjtése és Mat, Ma, Kö lejegyzése (szöveggel, számmal, rajzzal), különféle szempontok alapján. AnyK, matK, DigK

Adatok csoportosítása, értelmezése

Adatok csoportosítása és feldolgozása: keresés és rendezés.

Ötletek gyűjtése az önálló információszerzéshez. Az ErN, GaP, VálK, ÁD adatok csoportosítása, válogatása, rendezése. Adatkeresés, információgyűjtés a rendelkezésre álló adathalmazból.

Néhány közhasznú információforrás megismerése

Egyes közhasznú információforrások, mindennapi adatbázisok bemutatása, megismerése.

Közös információkeresés (pl. TV-műsor, moziműsor, tudakozó, telefonkönyv, teletext, gyermeklexikonok)

Egyszerű, rajzos és személyhez kötődő dokumentumok készítése. A rajzeszközök megfelelő használata

Egyszerű zenés alkalmazások, animációk elkészítése és használata

Ma, Kö, Mű, Égy

AnyK, EszK

TanT, SzoÁ, EszK, ÖT

Egyszerű animációs technikával mozgókép készítése.

102

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

3.

Órakeret

Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel

5 óra

--Személyi: Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, kivetítő

A számítógépes problémamegoldás tervezésének, megvalósításának alapjai. Algoritmusok megismerése, teknőcgrafika készítése. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Mindennapi tevékenységek algoritmizálható részeinek megfogalmazása. Egyszerű fejlesztőrendszer használata. Hétköznapi modellek tanulmányozása Témakörök

Tartalmak

Tanulói tevékenységek

Az információ különféle megjelenési formái. A mindennapi életben előforduló információs jelek, szimbólumok. Mindennapi folyamatok megbeszélése, értelmezése.

Információgyűjtés változatos forrásokból. Az információ kifejezése többféle módon: beszéddel, írással, rajzzal, jelekkel, mozgással stb.

Problémák megoldása részben tanári segítséggel, részben önállóan

Egyszerű problémára megoldási javaslatok megfogalmazása, a problémamegoldás gyakorlása informatikai eszközökkel.

A pedagógus által felvetett problémához gyűjtőmunka: Milyen informatikai eszközt érdemes használni? Megoldási terv készítése segítséggel. A terv és a megvalósítás összehasonlítása.

Ábra készítése teknőcgrafikával.

A teknőcgrafika alapfogalmai. Egyszerű ábra rajzolása. Mindennapi algoritmusok elemzése, készítése. Az algoritmus adatai. Az informatikai környezet algoritmusai. Algoritmusok a számítógépen.

Egy választott algoritmus rajzos megvalósítása Logokörnyezetben. A mindennapi élet algoritmusainak felismerése, megfogalmazása, egyszerű lejegyzése és/vagy eljátszása. („Robotjátékok”) Egyes algoritmusok kipróbálása, az utasítások változtatásának megfigyelése.

Információ kifejezése beszéddel, írással, rajzzal, jelekkel

Az algoritmus hétköznapi fogalmának megismerése.

Egyszerűbb algoritmusok felismerése, megfogalmazása, végrehajtása

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

4.

Kapcsolódás Kö, Mat, Te, Égy, Mű

AnyK, MatK, TerK

Ismert folyamatok, cselekvések lépésekre bontása, egyszerű TanT, Er lejegyzetelése szöveggel, rajzzal.

Ma, Mat, Te, Égy

MatK, DigK, HÖT, TerT, EszK

TeLe, FeKö, TanT

Infokommunikáció

Órakeret

2 óra

--Személyi: Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, kivetítő

Információk hatékony keresésének megismerése A tematikai egység Az infokommunikáció előnyeinek és veszélyeinek megismerése nevelési-fejlesztési céljai A digitális média lehetőségeinek megismerése 103

Témakörök Egyszerű helyzetekkel kapcsolatos kérdések megfogalmazása Irányított információkeresés

További feltételek

Kapcsolódás

Információk keresése, pontos Szituációs játék az információ kérdések megfogalmazása. adása-vétele kapcsán. Kérdések feltétele adott információ megszerzéséhez. Információközlő rendszerek Információszerzés az interneten, a bemutatása. pedagógus által irányított keresés Keresőrendszerek segítségével. megfigyelése. A megtalált információ közös értelmezése.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Tanulói tevékenységek

Tartalmak

5.

Ma, Er

AnyK, SzoÁ, VálK, NemH, ÁD, Pá

Órakeret

Az információs társadalom

2 óra

--Személyi: Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, kivetítő

Felkészítés a személyes információk használatára A tematikai egység Az elektronikus ügyintézés, vásárlás feltételeinek és biztonságának alapszintű nevelési-fejlesztési céljai megismerése Témakörök A személyi információk és személyes adatok fogalmának megismerése A netikett alapjainak megismerése

A gyerekeknek szóló legelterjedtebb elektronikus szolgáltatások megismerése.

Tartalmak

További feltételek

Kapcsolódás

Személyes adataink fogalma. Internetes adatgyűjtés, kérdőívek, közösségi oldalak. Az internethasználat szabályai, illemtana. Helyes viselkedés a kommunikáció során.

Szituációs játékok adatgyűjtésre és -közlésre. Mit adhatunk meg és mit nem az interneten? Szituációs játék és vita az internethasználat illemtanáról, jó és rossz példák gyűjtése.

Elektronikus szolgáltatások tanulóknak. Digitális napló, eellenőrző. Vásárlás, megrendelés a neten.

Népszerű, gyerekeknek szóló ETá, Ete honlapok közös meglátogatása. Beszélgetés a netes ügyintézés DigK, SzoÁ előnyeiről. Regisztráció bemutatása, szabályainak GaP, FelÖ, Mé megbeszélése.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Tanulói tevékenységek

6.

Er, Égy

AnyK, VálK, HÖT ÖT, NemH, GaP, TeLe, Mé

Órakeret

Könyvtári informatika

1 óra

--Személyi: Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, kivetítő

A tanulók könyvtárhasználati műveltségének fejlesztése, a könyvtári A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai információkeresés lehetőségeinek megismerése Témakörök Az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében

Tartalmak

Tanulói tevékenységek

Kapcsolódás

Az iskolai könyvtár tér- és Tájékozódás a könyvtárban a Ma, Ete, Etá, Kö, Mű, állományszerkezete. Főbb feliratok segítségével. Könyvek Er állományrészek a keresése segítséggel, majd 104

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

6.

Könyvtári informatika

való eligazodás

dokumentumok tartalmának és használati sajátosságainak megfelelően. A könyvtár szolgáltatásai, A könyvtárak használati szabályai alapszolgáltatásainak (kölcsönzés, helyben ismerete, a használat használat), viselkedési szabályainak betartása normák. A könyvtári keresés algoritmusa. A főbb Elterjedt dokumentumtípusok dokumentumtípusok (könyv) Szépirodalmi formai, tartalmi jellemzőinek megismerése, (mese, regény, vers) és ismeretterjesztő művek megkülönböztetése, megkülönböztetése. használatuk alapjai.

Órakeret

1 óra

önállóan a szabadpolcon szerző, cím és téma szerint. AnyK, IdK, HÖT Beiratkozás, kölcsönzés. A könyvtári helyes viselkedés megbeszélése példák alapján.

ErN, NemH, ÁD, TanT

Azonos tantárgyi témákról szóló különböző információhordozók keresése. A kiválasztott ismerethordozók összehasonlítása.

Követelmények a 2. évfolyam végén: A tanuló  legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret, használatukkal a számítógéppel kommunikálni, és életkorának megfelelő oktatási célú programokkal tevékenykedni. Elakadás, hibaüzenet esetén tudjon segítséget kérni.  ismerje meg egy szövegszerkesztő és rajzoló szoftver alapvető szolgáltatásait, alkalmazásukkal tudjon (tanári segítséggel) egyszerű szöveges dokumentumot létrehozni, illetve ábrát, rajzot, illusztrációt készíteni.  legyen képes egyszerű, hétköznapi, illetve térbeli tájékozódási képességet fejlesztő algoritmusokat értelmezni, illetve végrehajtani. Tudjon teknőcgrafikával egyszerű ábrát készíteni.  tudjon tájékozódni az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában és innen dokumentumot választani. 3. évfolyam

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

1.

Az informatikai eszközök használata

Órakeret

2 óra

--Személyi: Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, kivetítő

Ismerkedés az informatikai környezettel. A számítógéppel való interaktív A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai kapcsolattartás, programok futtatása. Témakörök Ismerkedés az adott informatikai környezettel.

Tartalmak Az informatika-terem használatának szabályai, a számítógép üzemeltetése, balesetvédelmi tudnivalók.

Tanulói tevékenységek

Kapcsolódás

Ismerkedés az informatikai Ma, Mat, Kö, Idny, környezettel. Mű A számítógéppel „párbeszéd” ismert programok segítségével. 105

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

1.

Az informatikai eszközök használata

A számítógép fő részei, perifériái. A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás ismert programokon keresztül

A billentyűzet és az egér használata.

Alkalmazások kezelésének A jelek és a számítógép kapcsolata. megismerése.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

2.

Órakeret

2 óra

Programok indítása, futtatása, a TeLe, FeKö menüpontok felfedezése és használata. ErN, TanT, DigK Egyszerű készségfejlesztő szoftverek megismerése, didaktikai célú játékok, multimédia oktatóprogramok használata. Gyakorlás az ismert szoftverekkel, a felhasználói felület kezelése, a jelek/ikonok értelmezése, csoportosítása. A hálózati bejelentkezés gyakorlása.

Alkalmazói ismeretek

Órakeret

6,5 óra

--Személyi: Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, kivetítő

Egyszerű, rajzos dokumentumok, zenés alkalmazások, animációk készítése. Az alkalmazói környezet használata. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az adatkezelés, adatfeldolgozás, információ-megjelenítés alapjainak megismerése. Ismerkedés néhány közhasznú információforrással. Témakörök Egyszerű, rajzos és személyhez kötődő dokumentumok készítése. A rajzeszközök megfelelő használata

Egyszerű zenés alkalmazások, animációk elkészítése és használata

A feladat megoldásához szükséges alkalmazói környezet használata

Tartalmak

Tanulói tevékenységek

Egyszerű szövegíró/szerkesztő és rajzoló program kiválasztása, elindítása. Rövid szöveges dokumentum készítése. A szöveg begépelése, javítása. Egyszerű rajzok, ábrák elkészítése.

A választott szövegszerkesztőés rajzoló program alapszintű kezelése: a legfontosabb elemek, funkciók, megismerése, kiválasztása. Kreatív alkotás a számítógéppel: egyszerű rajzos dokumentumok készítése, „kép- és betűnyomdák” segítségével. Személyes dokumentumok létrehozása (pl. füzetcímke, képes meghívó).

Zenék meghallgatása, animációk megtekintése, készítése. Zenefelvétel és meghallgatás.

Médialejátszó alkalmazása. Dallamok, animációk tervezése, kreatív szoftverek kipróbálása.

A rajzos dokumentum nyomtatása.

Az iskolai és mindennapi élethez kapcsolódó tematikus rajzok, szövegek készítése. A dokumentumok mentése és

Kapcsolódás Ma, Kö, Mű, Égy

AnyK, EszK

TanT, SzoÁ, EszK, ÖT

Egyszerű animációs technikával mozgókép készítése.

106

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

2.

Alkalmazói ismeretek

Órakeret

6,5 óra

nyomtatása segítséggel. Mindennapi adatok gyűjtése és Mat, Ma, Kö lejegyzése (szöveggel, számmal, rajzzal), különféle szempontok alapján. AnyK, matK, DigK

A környezetünkben lévő személyek, tárgyak jellemzőinek kiválasztása, rögzítése

Adatok gyűjtése, értelmezése.

Adatok csoportosítása, értelmezése

Adatok csoportosítása és feldolgozása: keresés és rendezés.

Ötletek gyűjtése az önálló információszerzéshez. Az ErN, GaP, VálK, ÁD adatok csoportosítása, válogatása, rendezése. Adatkeresés, információgyűjtés a rendelkezésre álló adathalmazból.

Néhány közhasznú információforrás megismerése

Egyes közhasznú információforrások, mindennapi adatbázisok bemutatása, megismerése.

Közös információkeresés (pl. mese, játéktár)

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

3.

Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel

Órakeret

5 óra

--Személyi: Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, kivetítő

A számítógépes problémamegoldás tervezésének, megvalósításának alapjai. Algoritmusok megismerése, teknőcgrafika készítése. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Mindennapi tevékenységek algoritmizálható részeinek megfogalmazása. Egyszerű fejlesztőrendszer használata. Hétköznapi modellek tanulmányozása Témakörök

Tartalmak

Tanulói tevékenységek

Az információ különféle megjelenési formái. A mindennapi életben előforduló információs jelek, szimbólumok. Mindennapi folyamatok megbeszélése, értelmezése.

Információgyűjtés változatos forrásokból. Az információ kifejezése többféle módon: beszéddel, írással, rajzzal, jelekkel, mozgással stb.

Problémák megoldása részben tanári segítséggel, részben önállóan

Egyszerű problémára megoldási javaslatok megfogalmazása, a problémamegoldás gyakorlása informatikai eszközökkel.

A pedagógus által felvetett problémához gyűjtőmunka: Milyen informatikai eszközt érdemes használni? Megoldási terv készítése segítséggel. A terv és a megvalósítás összehasonlítása.

Ábra készítése teknőcgrafikával.

A teknőcgrafika alapfogalmai. Egyszerű ábra rajzolása.

Egy választott algoritmus rajzos megvalósítása Logokörnyezetben.

Információ kifejezése beszéddel, írással, rajzzal, jelekkel

Az algoritmus hétköznapi fogalmának megismerése.

Kapcsolódás Kö, Mat, Te, Égy, Mű

AnyK, MatK, TerK

Ismert folyamatok, cselekvések lépésekre bontása, egyszerű TanT, Er lejegyzetelése szöveggel, rajzzal.

107

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

3.

Egyszerűbb algoritmusok felismerése, megfogalmazása, végrehajtása

Mindennapi algoritmusok elemzése, készítése. Az algoritmus adatai. Az informatikai környezet algoritmusai. Algoritmusok a számítógépen.

A mindennapi élet algoritmusainak felismerése, megfogalmazása, egyszerű lejegyzése és/vagy eljátszása. („Robotjátékok”) Egyes algoritmusok kipróbálása, az utasítások változtatásának megfigyelése.

Egy egyszerű automata elvű fejlesztő rendszer használata

A fejlesztőrendszer alaputasításainak megismerése. Algoritmusok kipróbálása. Sorrend, részek kapcsolata.

Alkotás a korosztálynak megfelelő fejlesztőrendszer segítségével. Egyszerű ábrák tervezése, megrajzolása (pl. a teknőc háza). Programírás: az algoritmus végrehajtása a számítógépen, az eredmény értelmezése.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

4.

Órakeret

Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel

5 óra Ma, Mat, Te, Égy

MatK, DigK, HÖT, TerT, EszK

TeLe, FeKö, TanT

Órakeret

Infokommunikáció

3 óra

--Személyi: Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, kivetítő

Információk hatékony keresésének megismerése A tematikai egység Az infokommunikáció előnyeinek és veszélyeinek megismerése nevelési-fejlesztési céljai A digitális média lehetőségeinek megismerése Témakörök

Tartalmak

Egyszerű helyzetekkel kapcsolatos kérdések megfogalmazása

Információk keresése, pontos kérdések megfogalmazása.

Irányított információkeresés

Információközlő rendszerek bemutatása. Keresőrendszerek megfigyelése.

Kapcsolódás

Szituációs játék az információ Ma, Er adása-vétele kapcsán. Kérdések feltétele adott információ megszerzéséhez. AnyK, SzoÁ, VálK, Információszerzés az interneten, a pedagógus által irányított keresés segítségével. NemH, ÁD, Pá A megtalált információ közös értelmezése.

Beszélgetés a hagyományos és virtuális világ jellemzőiről, eltéréseiről, a kommunikációt segítő technikai eszközökről, módszerekről (pl. mobiltelefon, chat, e-mail, blog), használatuk szabályairól és veszélyeiről. Email küldése. Ismerkedés a digitális média Az informatikai eszközöket A digitális média lehetőségei, eszközei lehetőségeivel, bemutatás, alkalmazó média egyes (közösségi portálok, elemzés. Digitális reklámok lehetőségeinek interaktív média, e-könyv) fajtáinak megtekintése, az megismerése online veszélyek megbeszélése, a segítségkérés lehetőségei. Az elterjedt infokommunikációs eszközök lehetőségeinek és kockázatainak megismerése

Információ küldése és fogadása a digitális technika segítségével. A digitális kommunikáció eszközei, lehetőségei.

Tanulói tevékenységek

Ma, Er

AnyK, SzoÁ ErN, ÖT, FeKö, Mé Ma, Mű SzoÁ, DigK

108

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

4.

Órakeret

Infokommunikáció

3 óra ErN, TeLe, Mé

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

5.

Órakeret

Az információs társadalom

1 óra

--Személyi: Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, kivetítő

Felkészítés a személyes információk használatára A tematikai egység Az elektronikus ügyintézés, vásárlás feltételeinek és biztonságának alapszintű nevelési-fejlesztési céljai megismerése Témakörök A személyi információk és személyes adatok fogalmának megismerése A netikett alapjainak megismerése

A gyerekeknek szóló legelterjedtebb elektronikus szolgáltatások megismerése.

Tartalmak

További feltételek

Kapcsolódás

Személyes adataink fogalma. Internetes adatgyűjtés, kérdőívek, közösségi oldalak. Az internethasználat szabályai, illemtana. Helyes viselkedés a kommunikáció során.

Szituációs játékok adatgyűjtésre és -közlésre. Mit adhatunk meg és mit nem az interneten? Szituációs játék és vita az internethasználat illemtanáról, jó és rossz példák gyűjtése.

Elektronikus szolgáltatások tanulóknak. Digitális napló, eellenőrző. Vásárlás, megrendelés a neten.

Népszerű, gyerekeknek szóló ETá, Ete honlapok közös meglátogatása. Beszélgetés a netes ügyintézés DigK, SzoÁ előnyeiről. Regisztráció bemutatása, szabályainak GaP, FelÖ, Mé megbeszélése.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Tanulói tevékenységek

6.

Er, Égy

AnyK, VálK, HÖT ÖT, NemH, GaP, TeLe, Mé

Órakeret

Könyvtári informatika

1 óra

--Személyi: Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, kivetítő

A tanulók könyvtárhasználati műveltségének fejlesztése, a könyvtári A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai információkeresés lehetőségeinek megismerése Témakörök

Tartalmak

Az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében való eligazodás

Az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezete. Főbb állományrészek a dokumentumok tartalmának és használati sajátosságainak megfelelően. A könyvtár szolgáltatásai, használati szabályai (kölcsönzés, helyben

A könyvtárak alapszolgáltatásainak ismerete, a használat

Tanulói tevékenységek

Kapcsolódás

Tájékozódás a könyvtárban a Ma, Ete, Etá, Kö, Mű, feliratok segítségével. Könyvek Er keresése segítséggel, majd önállóan a szabadpolcon szerző, cím és téma szerint. AnyK, IdK, HÖT Beiratkozás, kölcsönzés. A könyvtári helyes viselkedés megbeszélése példák alapján.

ErN, NemH, ÁD, TanT

109

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

6.

Könyvtári informatika

használat), viselkedési normák. A könyvtári keresés algoritmusa. A főbb Elterjedt dokumentumtípusok dokumentumtípusok (folyóirat, audiovizuális és formai, tartalmi jellemzőinek megismerése, elektronikus ismerethordozók) megkülönböztetése, jellemzői (a használatuk alapjai. használatukhoz szükséges eszközök bemutatásával). A különböző médiumok szerepe az ismeretszerzésben.

Órakeret

1 óra

szabályainak betartása

Azonos tantárgyi témákról szóló különböző információhordozók keresése. A kiválasztott ismerethordozók összehasonlítása.

Követelmények a 3. évfolyam végén: A tanuló  ismerje fel és nevezze meg a számítógép fő részeit. Legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret, használatukkal a számítógéppel kommunikálni, és életkorának megfelelő oktatási célú programokkal tevékenykedni. Elakadás, hibaüzenet esetén tudjon segítséget kérni.  ismerje meg egy szövegszerkesztő és rajzoló szoftver alapvető szolgáltatásait, alkalmazásukkal tudjon (tanári segítséggel) egyszerű szöveges dokumentumot létrehozni, illetve ábrát, rajzot, illusztrációt készíteni.  legyen képes egyszerű, hétköznapi, illetve térbeli tájékozódási képességet fejlesztő algoritmusokat értelmezni, illetve végrehajtani. Tudjon teknőcgrafikával egyszerű ábrát készíteni.  ismerje néhány infokommunikációs eszköz lehetőségét és a legelterjedtebb elektronikus szolgáltatásokat. legyen képes segítséggel információt keresni a világhálón, ismerje a netikett alapjait.  tudjon tájékozódni az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában és innen dokumentumot választani. 4. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

1.

Az informatikai eszközök használata

Órakeret

5 óra

--Személyi: Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, kivetítő

Ismerkedés az informatikai környezettel. A számítógéppel való interaktív A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai kapcsolattartás, programok futtatása. Témakörök Ismerkedés az adott informatikai környezettel.

Tartalmak Az informatika-terem használatának szabályai, a számítógép üzemeltetése,

Tanulói tevékenységek Ismerkedés az informatikai környezettel. A számítógéppel „párbeszéd”

Kapcsolódás Ma, Mat, Kö, Idny, Mű

110

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

1.

Az informatikai eszközök használata

Órakeret

5 óra

balesetvédelmi tudnivalók. ismert programok segítségével. A számítógép fő részei, Programok indítása, futtatása, a TeLe, FeKö perifériái. menüpontok felfedezése és használata. ErN, TanT, DigK A billentyűzet és az egér Egyszerű készségfejlesztő A számítógéppel való használata. szoftverek megismerése, interaktív kapcsolattartás didaktikai célú játékok, ismert programokon multimédia oktatóprogramok keresztül használata. Gyakorlás az ismert Alkalmazások kezelésének A jelek és a számítógép kapcsolata. szoftverekkel, a felhasználói megismerése. felület kezelése, a jelek/ikonok értelmezése, csoportosítása. A hálózati bejelentkezés gyakorlása.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

2.

Alkalmazói ismeretek

Órakeret

11 óra

--Személyi: Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, kivetítő

Egyszerű, rajzos dokumentumok, zenés alkalmazások, animációk készítése. Az alkalmazói környezet használata. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az adatkezelés, adatfeldolgozás, információ-megjelenítés alapjainak megismerése. Ismerkedés néhány közhasznú információforrással. Témakörök Egyszerű, rajzos és személyhez kötődő dokumentumok készítése. A rajzeszközök megfelelő használata

Egyszerű zenés alkalmazások, animációk elkészítése és használata

A feladat megoldásához szükséges alkalmazói környezet használata

Tartalmak

Tanulói tevékenységek

Egyszerű szövegíró/szerkesztő és rajzoló program kiválasztása, elindítása. Rövid szöveges dokumentum készítése. A szöveg begépelése, javítása. Egyszerű rajzok, ábrák elkészítése.

A választott szövegszerkesztőés rajzoló program alapszintű kezelése: a legfontosabb elemek, funkciók, megismerése, kiválasztása. Kreatív alkotás a számítógéppel: egyszerű rajzos dokumentumok készítése, „kép- és betűnyomdák” segítségével. Személyes dokumentumok létrehozása (pl. füzetcímke, képes meghívó).

Zenék meghallgatása, animációk megtekintése, készítése. Zenefelvétel és meghallgatás.

Médialejátszó alkalmazása. Dallamok, animációk tervezése, kreatív szoftverek kipróbálása.

A rajzos dokumentum nyomtatása.

Az iskolai és mindennapi élethez kapcsolódó tematikus rajzok, szövegek készítése. A

Kapcsolódás Ma, Kö, Mű, Égy

AnyK, EszK

TanT, SzoÁ, EszK, ÖT

Egyszerű animációs technikával mozgókép készítése.

111

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

2.

Alkalmazói ismeretek

Órakeret

11 óra

dokumentumok mentése és nyomtatása segítséggel. Mindennapi adatok gyűjtése és Mat, Ma, Kö lejegyzése (szöveggel, számmal, rajzzal), különféle szempontok alapján. AnyK, matK, DigK

A környezetünkben lévő személyek, tárgyak jellemzőinek kiválasztása, rögzítése

Adatok gyűjtése, értelmezése.

Adatok csoportosítása, értelmezése

Adatok csoportosítása és feldolgozása: keresés és rendezés.

Ötletek gyűjtése az önálló információszerzéshez. Az ErN, GaP, VálK, ÁD adatok csoportosítása, válogatása, rendezése. Adatkeresés, információgyűjtés a rendelkezésre álló adathalmazból.

Néhány közhasznú információforrás megismerése

Egyes közhasznú információforrások, mindennapi adatbázisok bemutatása, megismerése.

Közös információkeresés (pl. TV-műsor, moziműsor, tudakozó, telefonkönyv, teletext, gyermeklexikonok)

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

3.

Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel

Órakeret

10 óra

--Személyi: Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, kivetítő

A számítógépes problémamegoldás tervezésének, megvalósításának alapjai. Algoritmusok megismerése, teknőcgrafika készítése. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Mindennapi tevékenységek algoritmizálható részeinek megfogalmazása. Egyszerű fejlesztőrendszer használata. Hétköznapi modellek tanulmányozása Témakörök

Tartalmak

Tanulói tevékenységek

Az információ különféle megjelenési formái. A mindennapi életben előforduló információs jelek, szimbólumok. Mindennapi folyamatok megbeszélése, értelmezése.

Információgyűjtés változatos forrásokból. Az információ kifejezése többféle módon: beszéddel, írással, rajzzal, jelekkel, mozgással stb.

Problémák megoldása részben tanári segítséggel, részben önállóan

Egyszerű problémára megoldási javaslatok megfogalmazása, a problémamegoldás gyakorlása informatikai eszközökkel.

A pedagógus által felvetett problémához gyűjtőmunka: Milyen informatikai eszközt érdemes használni? Megoldási terv készítése segítséggel. A terv és a megvalósítás összehasonlítása.

Ábra készítése teknőcgrafikával.

A teknőcgrafika alapfogalmai. Egyszerű ábra rajzolása.

Egy választott algoritmus rajzos megvalósítása Logokörnyezetben.

Információ kifejezése beszéddel, írással, rajzzal, jelekkel

Az algoritmus hétköznapi fogalmának megismerése.

Kapcsolódás Kö, Mat, Te, Égy, Mű

AnyK, MatK, TerK

Ismert folyamatok, cselekvések lépésekre bontása, egyszerű TanT, Er lejegyzetelése szöveggel, rajzzal.

112

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

3.

Órakeret

Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel

10 óra

Egyszerűbb algoritmusok felismerése, megfogalmazása, végrehajtása

Mindennapi algoritmusok elemzése, készítése. Az algoritmus adatai. Az informatikai környezet algoritmusai. Algoritmusok a számítógépen.

A mindennapi élet algoritmusainak felismerése, megfogalmazása, egyszerű lejegyzése és/vagy eljátszása. („Robotjátékok”) Egyes algoritmusok kipróbálása, az utasítások változtatásának megfigyelése.

Egy egyszerű automata elvű fejlesztő rendszer használata

A fejlesztőrendszer alaputasításainak megismerése. Algoritmusok kipróbálása. Sorrend, részek kapcsolata.

Alkotás a korosztálynak megfelelő fejlesztőrendszer segítségével. Egyszerű ábrák tervezése, megrajzolása (pl. a teknőc háza). Programírás: az algoritmus végrehajtása a számítógépen, az eredmény értelmezése.

A tanuló által a hétköznapokban használt modell vizsgálata eltérő paraméterekkel

Az algoritmusokban használt adatok értelmezése. Paraméterek használatának bemutatása.

Az algoritmusban használt Mat, Kö adatok kigyűjtése. Az adatok változtatásának kipróbálása segítséggel, a hatás VálK megfigyelése, a változások nyomon követése az adott fejlesztőrendszer használatával. TanT

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

4.

Ma, Mat, Te, Égy

MatK, DigK, HÖT, TerT, EszK

TeLe, FeKö, TanT

Infokommunikáció

Órakeret

5 óra

--Személyi: Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, kivetítő

Információk hatékony keresésének megismerése A tematikai egység Az infokommunikáció előnyeinek és veszélyeinek megismerése nevelési-fejlesztési céljai A digitális média lehetőségeinek megismerése Témakörök

Tartalmak

Egyszerű helyzetekkel kapcsolatos kérdések megfogalmazása

Információk keresése, pontos kérdések megfogalmazása.

Irányított információkeresés

Információközlő rendszerek bemutatása. Keresőrendszerek megfigyelése.

Az elterjedt infokommunikációs eszközök lehetőségeinek és kockázatainak megismerése

Információ küldése és fogadása a digitális technika segítségével. A digitális kommunikáció eszközei, lehetőségei.

Tanulói tevékenységek

Kapcsolódás

Szituációs játék az információ Ma, Er adása-vétele kapcsán. Kérdések feltétele adott információ megszerzéséhez. AnyK, SzoÁ, VálK, Információszerzés az interneten, a pedagógus által irányított keresés segítségével. NemH, ÁD, Pá A megtalált információ közös értelmezése. Beszélgetés a hagyományos és Ma, Er virtuális világ jellemzőiről, eltéréseiről, a kommunikációt segítő technikai eszközökről, AnyK, SzoÁ módszerekről (pl. mobiltelefon, chat, e-mail, blog), használatuk szabályairól és veszélyeiről. E- ErN, ÖT, FeKö, Mé 113

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

4.

Órakeret

Infokommunikáció

5 óra

mail küldése. Ismerkedés a digitális média Az informatikai eszközöket A digitális média Ma, Mű lehetőségei, eszközei lehetőségeivel, bemutatás, alkalmazó média egyes (közösségi portálok, elemzés. Digitális reklámok lehetőségeinek SzoÁ, DigK interaktív média, e-könyv) fajtáinak megtekintése, az megismerése online veszélyek megbeszélése, a segítségkérés lehetőségei. ErN, TeLe, Mé

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

5.

Órakeret

Az információs társadalom

4 óra

--Személyi: Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, kivetítő

Felkészítés a személyes információk használatára A tematikai egység Az elektronikus ügyintézés, vásárlás feltételeinek és biztonságának alapszintű nevelési-fejlesztési céljai megismerése Témakörök A személyi információk és személyes adatok fogalmának megismerése A netikett alapjainak megismerése

A gyerekeknek szóló legelterjedtebb elektronikus szolgáltatások megismerése.

Tartalmak

További feltételek

Kapcsolódás

Személyes adataink fogalma. Internetes adatgyűjtés, kérdőívek, közösségi oldalak. Az internethasználat szabályai, illemtana. Helyes viselkedés a kommunikáció során.

Szituációs játékok adatgyűjtésre és -közlésre. Mit adhatunk meg és mit nem az interneten? Szituációs játék és vita az internethasználat illemtanáról, jó és rossz példák gyűjtése.

Elektronikus szolgáltatások tanulóknak. Digitális napló, eellenőrző. Vásárlás, megrendelés a neten.

Népszerű, gyerekeknek szóló ETá, Ete honlapok közös meglátogatása. Beszélgetés a netes ügyintézés DigK, SzoÁ előnyeiről. Regisztráció bemutatása, szabályainak GaP, FelÖ, Mé megbeszélése.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Tanulói tevékenységek

6.

Er, Égy

AnyK, VálK, HÖT ÖT, NemH, GaP, TeLe, Mé

Órakeret

Könyvtári informatika

2 óra

--Személyi: Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, kivetítő

A tanulók könyvtárhasználati műveltségének fejlesztése, a könyvtári A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai információkeresés lehetőségeinek megismerése Témakörök Az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében

Tartalmak

Tanulói tevékenységek

Kapcsolódás

Az iskolai könyvtár tér- és Tájékozódás a könyvtárban a Ma, Ete, Etá, Kö, Mű, állományszerkezete. Főbb feliratok segítségével. Könyvek Er állományrészek a keresése segítséggel, majd 114

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

6.

való eligazodás

Könyvtári informatika

dokumentumok tartalmának és használati sajátosságainak megfelelően. A könyvtár szolgáltatásai, A könyvtárak használati szabályai alapszolgáltatásainak (kölcsönzés, helyben ismerete, a használat használat), viselkedési szabályainak betartása normák. A könyvtári keresés algoritmusa. A főbb Elterjedt dokumentumtípusok dokumentumtípusok (könyv, folyóirat, formai, tartalmi jellemzőinek megismerése, audiovizuális és elektronikus megkülönböztetése, ismerethordozók) használatuk alapjai. jellemzői (a használatukhoz szükséges eszközök bemutatásával). A különböző médiumok szerepe az ismeretszerzésben. Szépirodalmi (mese, regény, vers) és ismeretterjesztő művek megkülönböztetése. Segédkönyvek: lexikon, A források azonosító szótár, enciklopédia. Főbb adatainak megállapítása jellemzőik, a tájékozódásban betöltött szerepük. Felfedező keresés az életkornak megfelelően, tantárgyi témákban.

Órakeret

2 óra

önállóan a szabadpolcon szerző, cím és téma szerint. AnyK, IdK, HÖT Beiratkozás, kölcsönzés. A könyvtári helyes viselkedés megbeszélése példák alapján.

ErN, NemH, ÁD, TanT

Azonos tantárgyi témákról szóló különböző információhordozók keresése. A kiválasztott ismerethordozók összehasonlítása.

Tájékozódási feladatok megoldása, tények, adatok keresése az életkori sajátosságoknak megfelelő segédkönyvekben, elektronikus adathordozókon, illetve az interneten. A kiválasztott dokumentum tartalmának és főbb azonosítási adatainak megállapítása, feljegyzése.

Követelmények a 4. évfolyam végén: A tanuló  ismerje fel és nevezze meg a számítógép fő részeit. Legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret, használatukkal a számítógéppel kommunikálni, és életkorának megfelelő oktatási célú programokkal tevékenykedni. Elakadás, hibaüzenet esetén tudjon segítséget kérni. Ismerje a mindennapi életben leginkább elterjedt digitális eszközöket/adathordozókat, ezek funkcióit, alkalmazási területeit.  ismerje meg egy szövegszerkesztő és rajzoló szoftver alapvető szolgáltatásait, alkalmazásukkal tudjon egyszerű szöveges dokumentumot létrehozni, illetve ábrát, rajzot, illusztrációt készíteni.  legyen képes egyszerű, hétköznapi, illetve térbeli tájékozódási képességet fejlesztő algoritmusokat értelmezni, illetve végrehajtani. Tudjon teknőcgrafikával egyszerű ábrát készíteni. 115

 

ismerje néhány infokommunikációs eszköz lehetőségét és a legelterjedtebb elektronikus szolgáltatásokat. legyen képes segítséggel információt keresni a világhálón, ismerje a netikett alapjait. tudjon tájékozódni az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában és innen dokumentumot választani. Legyen képes a választott dokumentum legfontosabb adatainak megnevezésére. Ismerje az információhordozók mindennapi életben leggyakrabban használt típusait. Legyen képes olvasmányairól röviden, szóban beszámolni.

Kulcsfogalmak a 4. évfolyam végén:   

Kommunikáció, jel, ikon, piktogram. Számítógép, képernyő (monitor), billentyűzet, egér, nyomtató, projektor, interaktív tábla, program, szoftver, fájl, mappa, hálózat, jelszó, multimédia, prezentáció. Algoritmus, az információátvitel digitális eszközei, személyes adat, információ, email, internet, honlap, portál, link, keresőprogram, számítógép-függőség. Könyvtár, katalógus, olvasójegy, e-könyv

A tanulók értékelése A tanulók tanórai munkájának értékelése folyamatos, rendszeres legyen. Minden esetben törekedjünk a tanulók önállóan vagy közösen végzett feladatainak szóbeli értékelésére, dicséretére. A tanórai munka szóbeli, összegző értékelése lehetőleg sose maradjon el, hiszen az eredmények ismerete, a pozitív megerősítés rendkívül motiváló hatású. Bár a kisiskolások a tanórai játékos, korosztályhoz illő tevékenységek közben sok hasznos szakismeretet, új fogalmat is elsajátítanak, semmiképpen ne törekedjünk ezek definíciószerű felmondására, visszakérdezésére, pontos idézésére szóban vagy írásban. Ebben az életkorban még erőteljesebben kell érvényesülnie az informatika sokoldalú alkalmazhatóságának, gyakorlati jellegének. A továbbhaladás feltételeként ugyan nélkülözhetetlen egyes informatikai alapfogalmak megértése, ismerete (pl. a számítógép fő részei vagy a kezeléséhez szükséges tudnivalók), ezeknek ismeretét leginkább a gyakorlati alkalmazások során ellenőrizhetjük. Ha olyan feladatokat adunk, amelyek teljesítésekor a tanulók az IKTeszközökkel tevékenykednek – információt gyűjtenek, kísérleteznek, saját ötleteik alapján alkotnak –, a legfontosabb fogalmak, tantárgyi ismeretek könnyen rögződnek, és a pedagógus számára a tevékenység megfigyelésével közvetlenül ellenőrizhetővé válnak. Az önálló alkotásokat mindig értékeljük, az ügyes munkákat dicsérjük, és a többi tantárgyban megszokott módon jutalmazzuk. A tanulócsoporttal közösen legjobbnak ítélt produktumokat feltétlenül hasznosítsuk, például: faliújság, iskolaújság, iskolai dekoráció/plakát, kiállítás, honlap, pályázat stb. A tanórai tevékenység elismerésének igen hatékony módja az, ha a diákok látják az eredményt, a hatást: saját alkotásuk hasznosulása kapcsán megérzik az informatika mindennapi életben való alkalmazásának fontosságát. Az értékelésbe vonjuk be a tanulókat: kritikai gondolkodásuk fejlesztéséhez nélkülözhetetlen, hogy egymás tanórai munkáját, alkotását megismerjék, és szavakba öntve véleményezhessék. A belépő, új tantárgy első félévében nem ajánlott érdemjegyet adni, ehelyett rövid, szöveges értékelés írása javasolt, amelyben leginkább a tanulók ötleteit, ügyességét, kreativitását, órai aktivitását „díjazzuk” az egyes feladatok megoldása, alkotások elkészítése során. Ezt a meggondolást az is indokolja, hogy a tanulók előismeretei eltérőek: alkalmazói tudásuk attól is függ, hogy például rendelkeznek-e otthoni számítógéppel, illetve volt-e már módjuk másutt „számítógépezni”. (Az eltérő otthoni feltételek miatt kerülendők a számítógéppel megoldandó 116

házi feladatok.) Az értékelés egyik fajtája tehát az IKT-eszközök segítségével elvégzett konkrét feladatok, alkotások (szöveg, rajz, animáció, zene, kép stb.), illetve könyvtárhasználati tevékenységek szóbeli megítélése. A 4. évfolyam végén az iskola pedagógiai programjában meghatározott módon értékeljünk. A szöveges értékelés vagy az adott érdemjegy a tanév során végzett időszakos ellenőrzések eredményein alapuljon. Tükrözze a tanuló egész évi tanórai munkáját (alkotásait, aktivitását, társaival való együttműködési képességét a csoportos feladatokban), valamint elsajátított ismereteinek szintjét és fejlődését is a megszerzett készségek-képességek terén. A továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretanyag tudását és az alapvető képességek elsajátítását feltétlenül várjuk el minden tanulótól, mert a felső tagozatos tantárgy erre a megszerzett tudásra épül. A 21. századi pedagógiai értékelés egyik újdonsága a portfólió, amely az iskolai munkában a hosszabb időszakon át, céltudatosan gyűjtött dokumentumok összességét jelenti (internetes publikálás során e-portfóliónak is nevezik). Alsó tagozaton a tanulók számítógépes alkotásait egész tanéven át, névre szólóan összegyűjthetjük. Legjobb, ha erre egy név szerinti mappát készítünk a számítógépen, illetve az iskolai hálózat valamelyik alkönyvtárában. Ide kerülhetnek mentéssel a diákok évközi produktumai: szöveges dokumentumai, rajzai, fotói, filmjei, prezentációi stb. Az év végi értékelés során az egybegyűjtött anyag jó alapot szolgál a diákmunkák szemrevételezéséhez, összehasonlításához, majd – akár közösen történő – értékeléséhez. A mappa tartalmát a tanulók saját adathordózóikra (pendrájv) elmenthetik, megőrizhetik, családtagjaiknak is megmutathatják. A portfólióba más tantárgyak digitális alkotásai is bekerülhetnek: játékos feladatlapok, tudáspróbák, kiselőadások anyagai, szekennelt rajzok, képzőművészeti alkotások. A kiselőadások során tanúsított szorgalom és tevékenység, valamint a produktum külön jutalmazandó! A tankönyvek kiválasztásának elvei A választott tankönyv  megfelelő feldolgozásban tartalmazza a szükséges ismeretanyagot;  adjon segítséget a gyakorlati munkához;  ösztönözze a további önálló ismeretszerzést és számítógépes munkát;  támogassa a csoportmunkát;  korosztálynak megfelelő nyelvezetű és stílusú legyen;  az ábrák és képek mennyisége, minősége és tartalma igazodjon a fejlesztési követelményekhez;  változatos és többféle nehézségű feladatot tartalmazzon;  hardver- és szoftverfüggetlen legyen;  megfelelően kezelje az informatika gyorsan változó részeit. A Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó – a fenti elvek figyelembe vételével – az alsó tagozat számára több változatban megjelentetett tankönyvet, feladatgyűjteményt, illetve ezekhez kapcsolódó módszertani útmutatókat, tematikát. A szerzők a korcsoportot jól ismerő gyakorló pedagógusok, kreatív feladatok és játékok segítségével vezetik be a kicsiket az informatika világába. Ajánlott az NTK munkatankönyv-sorozatát választani:  Füzesiné Kazinczi Zsuzsanna – Ridzi Gizella: Informatika kisiskolásoknak 1. osztály (11172)

117

  

Füzesiné Kazinczi Zsuzsanna – Ridzi Gizella: Informatika kisiskolásoknak 2. osztály (11272) Füzesiné Kazinczi Zsuzsanna – Ridzi Gizella – Schlotter Judit: Informatika kisiskolásoknak 3. osztály (11372) Füzesiné Kazinczi Zsuzsanna – Ridzi Gizella – Schlotter Judit: Informatika kisiskolásoknak 4. osztály (11472)

Informatika 5–8. évfolyam számára Kerettantervi megfelelés Jelen helyi tanterv ajánlás az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet: 2. melléklet 2.2.15 Informatika 5–8. 5. melléklet 5.2.21 Informatika 5–8. alapján készült. A tankönyvben találhatóak kiegészítő anyagok a kerettanterv által biztosított 10 %-os szabad órakeret kitöltésére is. A szaktanári döntésen alapuló felhasználásra javasolt órakeretet az alábbiakra fordíthatjuk:  elsősorban a tananyag gyakorlására, ismétlésére,  a tananyag mélyítésére,  nagyon tehetséges, érdeklődő osztályok esetén új anyag feldolgozására,  kísérletezésre, tanulmányi kirándulásra,  összefoglalásra, ellenőrzésre.

Alapelvek, célok és feladatok -

-

-

-

a képességek fejlesztése, készségek kialakítsa, a digitális kompetencia fejlesztése, az alkalmazói programok felhasználói szintű alkalmazása, az információ szerzése, értelmezése, felhasználása, az elektronikus kommunikációban való aktív részvétel, elsajátíttatni a megfelelő információszerzési, -feldolgozási, adattárolási, -szervezési és átadási technikákat, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályait, a tanulók felkészítése az informatikai társadalom kihívásaira, biztosítani a sokféle informatikai eszköz és módszer használatára való felkészülést, az informatikai ismeretek folyamatos megújítására való belső igény kialakítása– az egész életen át tartó tanulás jegyében – a gyorsan fejlődő tudomány ismereteinek elavulása miatt, a hátrányok csökkentése, az esélyegyenlőség biztosítása is, meg ismertetni az informatikai környezet egészségünkre gyakorolt hatását, és a túlzott számítógép-használat ártalmait, foglalkozásain kellő súlyt kell kapniuk a számítógépes tevékenységekkel járó életvitelbeli veszélyek elhárításának, a személyes tevékenységek közötti egészséges arányok kialakításának a papír alapú információtárolás óriási történelmi szerepének hangsúlyozása, korszerű eszközeivel és módszereivel felkeltse az érdeklődést a tanulás iránt, és lehetővé tegye, hogy a tanuló a rendelkezésre álló informatikai eszközök segítségével hatékonyabban tanuljon.

118

A kerettanterv használata A tanórákon, foglalkozásokon megoldandó feladatok minél inkább kötődjenek a tanulók más tantárgyak keretében végzett feladataihoz, személyes törekvéseihez. Legyenek a tevékenységnek felhasználható produktumai, például névjegykártya, eseményekhez kötődő meghívó, élménybeszámolók, osztályújság, tablók, a megkeresett, a tovább-feldolgozott információk kötődjenek komplex tevékenységekhez, feladatokhoz, projektekhez. A tantárgy órakerete: Évfolyam 5. 6. 7. 8.

Heti órakeret 1 1 1 1

Évi órakeret 37 37 37 37

Kerettanterv i órakeret 0 32 32 32

Helyi tervezésű +órakeret 37 5 5 5

A tanulók értékelése: A tanulók előzetes ismerete és gyakorlati tudása általában nagyon eltérő. Akkor tudjuk a leghatékonyabban szervezni a foglalkozásokat, ha a nagy óraszámú egységek (Alkalmazói ismeretek; Problémamaegoldás) kezdetekor diagnosztikus értékelés során tárjuk fel a tanulók ismereteit. Szummatív értékelést félévkor és év végén, valamint az iskola pedagógiai programjában megjelölt szakaszokban osztályzatok, illetve szöveges értékelés formájában adunk. Az eredményes előrehaladás érdekében fontos a tanulók munkájának és tudásának rendszeres ellenőrzése és értékelése, ami folyamatos szóbeli értékeléssel valósul meg. Egy-egy témakör feldolgozása során a tanuló  tanórai tevékenységét, elvégzett munkáját,  elkészített dokumentumait,  ismereteinek szintjét,  fejlődését,  órai aktivitását,  együttműködését (a csoport- és projektmunkában való részvételét) értékeljük rendszeres szóbeli értékeléssel és havonta érdemjeggyel. A produktumot előállító tudás, az önálló ismeretszerzés és a komolyabb dokumentumok elkészítése az értékelés alapja. A munkák már több tanóra alatt készülnek el, ezek értékelése során állapíthatjuk meg a valódi tudást. Elméleti ismeretek esetén alkalmazhatjuk a szóbeli feleltetést, írásos ellenőrzést, kiselőadások tartását. Gyakorlati ismeretek esetén az ellenőrzés formája lehet írásos ellenőrzés, tanulói tevékenység megfigyelése, összetett projektfeladat esetén az önálló munkavégzés a tervezéstől a kivitelezésig, illetve a csoportos munkavégzés produktuma. Az értékelés szempontjai, hogy a tanuló milyen szinten sajátította el a szaknyelvet, a megismerési algoritmusokat, ismeri-e a legfontosabb tényeket, jelenségeket, fogalmakat, felismeri-e a hasonlóságokat, analógiákat, tudja-e elméleti ismereteit a gyakorlatban alkalmazni, képes-e az önálló munkavégzésre, tükröződik-e a logikus gondolkodás a 119

teljesítményében, tud-e önállóan ismereteket szerezni, feldolgozni, új ismereteket előállítani, képes-e egyszerűbb logisztikai feladatok megoldására, ki tudja-e választani a munkájához szükséges eszközöket, milyen mértékben alkalmazza a számítógépet mint eszközt mindennapi munkájában, kialakult-e benne a folyamatos önképzés igénye. A tanterv alkalmazásához szükséges speciális képesítési követelmények és tárgyi feltételek a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendeletben meghatározottak alapján Számítástechnikai teremben: tábla + flipchart 1 db Számítógépasztal tanulónként 1 Számítógép, internet hozzáféréssel, perifériákkal tanulónként 1 felszerelés Informatikai szoftverek, programok szükség szerint Szkenner 1 db Nyomtató hálózatba kötve 1 db A tankönyvek kiválasztásának elvei  megfelelő feldolgozásban tartalmazza a szükséges ismeretanyagot;  adjon segítséget a gyakorlati munkához;  ösztönözze a további önálló ismeretszerzést és számítógépes munkát;  támogassa a csoportmunkát;  korosztálynak megfelelő nyelvezet és stílus;  az ábrák és képek mennyisége, minősége és tartalma igazodjon a fejlesztési követelményekhez;  sokféle feladatot tartalmazzon a könnyűtől a nehézig;  hardver- és szoftverfüggetlen legyen, vagy többféle lehetőséget mutasson be;  megfelelően kezelje az informatika gyorsan változó részeit.

120

A helyi tantárgyi tanterv áttekintése 5. évfolyam: Tematikai egység rövid címe 1. Az informatikai eszközök használata 2. Alkalmazói ismeretek 3. Problémamegoldás inf. eszközökkel és m. 4. Infokommunikáció 5. Az információs társadalom 6. Könyvtári informatika

Évfolyam összesen: 6. évfolyam: Tematikai egység rövid címe 1. Az informatikai eszközök használata 2. Alkalmazói ismeretek 3. Problémamegoldás inf. eszközökkel és m. 4. Infokommunikáció 5. Az információs társadalom 6. Könyvtári informatika

Évfolyam összesen: 7. évfolyam: Tematikai egység rövid címe 1. Az informatikai eszközök használata 2. Alkalmazói ismeretek 3. Problémamegoldás inf. eszközökkel és m. 4. Infokommunikáció 5. Az információs társadalom 6. Könyvtári informatika

Évfolyam összesen: 8. évfolyam: Tematikai egység rövid címe 1. Az informatikai eszközök használata 2. Alkalmazói ismeretek 3. Problémamegoldás inf. eszközökkel és m. 4. Infokommunikáció 5. Az információs társadalom 6. Könyvtári informatika

Évfolyam összesen:

Kerettantervi óraszám 0 0 0 0 0 0 0

Kerettantervi óraszám 4 10 8 4 4 2 32

Kerettantervi óraszám 2 14 6 4 3 3 32

Kerettanter vi óraszám 2 14 6 4 3 3 32

Helyi többletóraszám 4 15 8 4 4 2 37

Helyi többletóraszám 0 +5 0 0 0 0 5

Helyi többletóraszám 0 +4 +1 0 0 0 5

Helyi többlet óraszám 0 +4 +1 0 0 0 5

Témakör összidőkerete 4 15 8 4 4 2 37

Témakör összidőkerete 4 15 8 4 4 2 37

Témakör összidőkerete 2 18 7 4 3 3 37

Témakör összidőkerete 2 18 7 4 3 3 37

121

5–6. évfolyam A tanulók az informatikai eszközök használata során megismerik a számítógépet, annak főbb egységeit, valamint a perifériákat. Kezdetben tanári segítséggel, később önállóan használják a legfontosabb eszközöket. Megismerik a fájl- és mappakezeléssel kapcsolatos műveleteket és a víruskereső program használatát. A számítógép kezelése során figyelembe veszik, hogy az adatok védelméről is gondoskodniuk kell. Az alkalmazói ismeretek témakörben a tanulmányi és közösségi feladatokhoz kapcsolódóan kerül sor a számítógépes programok használatára. A szövegszerkesztő és prezentációkészítő alkalmazások használata az egyéni munka mellett a csoportmunka során is megjelenik. A multimédiás környezetben szövegek, képek, animációk, hangok kezelésével foglalkoznak. Az információszerzés során az adatokat rendszerezni kell, hogy később könnyebben feldolgozhatók legyenek. A tanulók megismerik a táblázatos adattárolás, a grafikus adatábrázolás, az esztétikus adatmegjelenítés formáit. Először tanári segítséggel értelmezik a rendszerezett formában megjelenő adatokat, később önállóan is tudnak hasonló formában adatokat rendezni. A korábbi ismeretek alapján és az életkori sajátosságoknak megfelelően ebben a képzési szakaszban a tanulók a problémamegoldás alapvető folyamatával és elemeivel ismerkednek meg. A problémamegoldás előtt információkat gyűjtenek, és megtervezik a folyamatot. A tanulók kezdetben közösen értelmeznek kész algoritmusokat. Eleinte tanári segítséggel, majd egyre önállóbban készítenek egyes tevékenységeket leíró algoritmusokat és folyamatábrákat. A problémamegoldás érdekében az életkori sajátosságnak megfelelő fejlesztőrendszerek használata ajánlott. A szoftverek használata közben a tanulók megismerkednek az utasításokkal, egyszerű programokat írnak, kész programokat értelmeznek. A tanulási képességek fejlesztése és a tanulási folyamatok támogatása érdekében interaktív oktatóprogramok alkalmazására kerül sor. Az oktatóprogramok használata közben a tanulók azonosítják az algoritmusok lépéseit, tanulmányozzák a beállítások módosító szerepét. Az interaktív programhasználat során beavatkoznak a folyamatokba; a beavatkozások következményeinek megfigyelése lehetővé teszi a programok hatékony, tudatos irányítását. Az információszerzés színtere egyre inkább átkerül az internetre. Ebben a korosztályban elsősorban tanári irányítással zajlik az információszerzés. Az interneten történő tájékozódás és a szükséges információ beszerzése érdekében meg kell ismerni a böngésző szolgáltatásait. A tanulók eleinte a tanár által ajánlott oldalakat keresik fel, később megismerik a kulcsszavas és tematikus keresőgépek használatát is. Az információs társadalomban alapvető elvárás, hogy a tanulónak legyen saját postafiókja, ismerje az elektronikus levelezés alapvető funkcióit és az infokommunikáció szabályait. Fontos tisztázni az adatvédelem jelentőségét. A hagyományos média mellett a tanulás, művelődés során egyre nagyobb szerepet kap az elektronikus adathordozók és az interneten lévő tartalmak használata. Az információs társadalom témakör feldolgozása közben a tanulók megismerkednek az internet használata közben felmerülő problémákkal, felkészülnek azokra a feladatokra, amelyek az online világban várnak rájuk. Tapasztalatot szereznek az informatikai biztonsággal kapcsolatos területeken, megismerkednek a számítógép védelmi lehetőségeivel, a személyes adatvédelemmel. A tanulók a tanulás során számtalan különböző minőségű információforrással találkoznak. A célnak megfelelő források kiválasztása megfelelő 122

tapasztalaton alapul, melynek érdekében az információforrások hitelességének megítélésére, értékelésére kerül sor. A tanulást támogató információforrások saját dokumentumokban való alkalmazása, az információforrásokra való hivatkozások egyre nagyobb szerepet töltenek be a tanulás során, ennek érdekében a tanulók hivatkozásokat tartalmazó mintákat tekintenek meg és értelmeznek. Az e-szolgáltatások fontos szerepet töltenek be az információs társadalomban, ennek érdekében a tanulók az életkori sajátosságoknak megfelelő elektronikus szolgáltatásokat ismernek meg, azonosítják azok szerepét. Megfigyelik a szolgáltatások működését, megfogalmazzák az eljárások futtatása közben szerzett tapasztalataikat, azonosítják az egyes eljárások célját. Kiválasztják a személyes igényeiknek megfelelő szolgáltatásokat, megismerik a szolgáltatások igénybevételéhez szükséges eljárásokat, és tapasztalatot szereznek azok biztonságos működésében. A könyvtári informatika fejlesztési területen ebben a szakaszban az alsó tagozaton szerzett iskolai könyvtári és gyermekkönyvtári tapasztalatokra építve a megszerzett tudás rendszerezése és tudatosítása kerül középpontba. A tudás bővítése és a szokásformálás során egyre hangsúlyosabb szerepet kap a könyvtári források és szolgáltatások tanulásban való felhasználása. Cél, hogy a tanuló minden tantárggyal kapcsolatban megismerje a különböző források felhasználási lehetőségeit. Ezeken az évfolyamokon cél, hogy a tanuló tanári irányítás mellett, önállóan tájékozódjon az iskola könyvtárában. Kiemelt szerepet kap a korosztály számára készült nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő művekben való önálló tájékozódás, és a szerzett információk megadott szempontok szerinti felhasználása, a források azonosítása.

123

5. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

Órakeret 4 óra

1. Az informatikai eszközök használata Ismert alkalmazások futtatása számítógépen. Kapcsolattartás a számítógéppel ismert programokon keresztül. Személyi Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, internetcsatlakozás, kivetítő.

Adott informatikai környezet tudatos használata. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az operációs rendszer alapműveleteinek megismerése. A számítógéppel történő interaktív kapcsolattartáshoz legszükségesebb perifériák bemutatása és használata. Pedagógiai eljárások, módszerek, Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok szervezési- és munkaformák Adott informatikai környezet tudatos használata Ismerkedés a számítástechnika főbb alkalmazási területeivel. Egyes informatikai eszközök célszerű használata, működési elveinek bemutatása. Adott informatikai környezetben végzett munka szabályainak megismerése. Egyszerű oktatóprogramok interaktív használata.

Feladatmegoldás, feladattal vezetett önálló megismerés.

Az informatikai eszközök egészségre gyakorolt hatásának megismertetése Egészséges, ergonómiai szempontoknak megfelelő számítógépes munkakörnyezet bemutatása. A számítógép előtt végzett munka káros hatását csökkentő szabályok alkalmazása, egyszerű mozgásgyakorlatok végzése. Tanári bemutatás, önálló kipróbálás

Természetismeret: a számítógépek szerepe a természeti folyamatok megismerésében; számítógépes modellek alkalmazása; mérések és vezérlések számítógéppel.

Taneszközök

Szemléltetőeszköz ök.

Természetismeret: az egyes életszakaszokra jellemző testméretek; az érzékszervek védelme. A környezeti állapot és az ember egészsége közötti kapcsolat. Testnevelés és sport: az irodai és a számítógép előtt végzett munkához kapcsolódó gyakorlatok.

124

Az operációs rendszer alapműveleteinek megismerése Az operációs rendszerek funkcióinak megismerése. Mappaszerkezet létrehozása, mappaműveletek (pl. másolás, mozgatás, törlés, átnevezés, váltás). Eligazodás a háttértárak rendszerében.

A számítógéppel való interaktív kapcsolattartáshoz legszükségesebb perifériák bemutatása és használata A számítógép és a legszükségesebb perifériák rendeltetésszerű használata. Többfelhasználós környezetben való munkavégzés (például: be- és kijelentkezés, hálózati meghajtó), adatvédelmi alapismeretek.

Tanári bemutatás, önálló kipróbálás, feladatmegoldás, feladattal vezetett önálló megismerés

Természetismeret, matematika, idegen nyelvek, magyar nyelv és irodalom: a jelek világa, titkosírások.

Szemléltetőeszköz ök, tárgyak, programok, feladatlapok.

Tanári bemutatás.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Számítógép, periféria, billentyűzet, monitor, egér, háttértár, operációs rendszer, mappaművelet, hozzáférési jog, számítógépes hálózat, adatvesztés.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

2. Alkalmazói ismeretek

Előzetes tudás További feltételek

Órakeret 14 óra

2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása Ismert alkalmazások futtatása számítógépen. Személyi Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, internetcsatlakozás, kivetítő.

Egyszerű, rajzos és személyhez kötődő dokumentumok készítése. A tematikai egység A rajzeszközök megfelelő használata. nevelési-fejlesztési céljai Egyszerű zenés alkalmazások, animációk elkészítése és használata. A feladat megoldásához szükséges alkalmazói környezet használata Ismeretek/fejlesztési követelmények

Egyszerű, rajzos és személyhez kötődő dokumentumok készítése A rajzeszközök megfelelő használata Képszerkesztő programok alkalmazása. Tantárgyakhoz kapcsolódó rajzok készítése, mentése segítséggel. Tantárgyakhoz kapcsolódó szöveg begépelése, javítása. Karakterformázás. A dokumentum mentése és nyomtatása segítséggel.

Pedagógiai el-járások, módszerek, szervezésiés munkaformák

Kapcsolódási pontok

Tanári bemutatás, önálló kipróbálás, feladatmegoldás, feladattal vezetett önálló megismerés.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: rajz készítése történelmi, társadalmi témáról.

Taneszközök Szemléltetőeszközök, formázandó fájlok. Rajzok, képek, rajzeszközök, szemléltetőeszközök, tárgyak. 125

Egyszerű zenés alkalmazások, animációk elkészítése és használata. Médialejátszó alkalmazása. Hangállományok lejátszása, hangfelvételek készítése, lejátszása. Animációk megtekintése, értelmezése.

Feladattal vezérelt egyéni munka

A feladat megoldásához szükséges alkalmazói környezet használata Tantárgyakhoz kapcsolódó feladatok megoldása informatikai környezetben. Számítógépes multimédiás oktatójátékok, alkalmazások.

Feladattal vezérelt egyéni munka. Prezentációk készítése csoportmunkában

Kulcsfogalmak/fogalma k

Adat, információ, képszerkesztő program, animáció, médialejátszó.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés

Előzetes tudás További feltételek

Ének-zene: népdalok meghallgatása.

Információforrások, feladatlapok

A környezetünkben lévő személyek és tárgyak jellemzőinek kiválasztása, rögzítése. Adatok csoportosítása, elemzése. Néhány közhasznú információforrás ismerete. Személyi Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, internetcsatlakozás, kivetítő.

Az adat szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát segítő eszközök megismerése. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Adatok csoportosítása, értelmezése, táblázatba rendezése. Néhány közhasznú információforrás használata. Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési- és Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok munkaformák Matematika: tárgyak, személyek, alakzatok, Az adat szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát segítő eszközök jelenségek, összehasonlítása mennyiségi megismerése tulajdonságaik szerint; (analizálás); Az adatrögzítési módok (például: táblázat, rajz, fénykép, szöveg, Feladattal vezérelt egyéni összehasonlítás, azonosítás, munka. hangfelvétel, videofelvétel) összevetése. megkülönböztetés). Az adat szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát segítő eszközök Becslés. Rajzolt, illetve tárgyi jelek használata. értelmezése.

Adatok csoportosítása, értelmezése, táblázatba rendezése Adatok rögzítése, csoportosítása és értelmezése táblázatban.

Feladattal vezérelt csoportmunka.

Természetismeret: az anyagok és testek érzékelhető tulajdonságainak megfigyelése, összehasonlítása. Adatok jegyzése, rendezése, ábrázolása.

Taneszközök

Szemléltetőeszközök, tárgyak, programok, feladatlapok.

Információforrások, komplex feladatok.

126

Néhány közhasznú információforrás használata Keresés, adatgyűjtés közhasznú információforrásokban. Kulcsfogalmak/fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

Információforrások.

Információ, adat, információforrás, online tudástár, adatbázis. Órakeret 8 óra

3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel

3.1. A problémamegoldáshoz szükséges módszerek és eszközök kiválasztása Információ felismerése, kifejezése. Információforrások ismerete. Algoritmus ismerete, megfogalmazása. A tevékenységek műveletekre osztása önállóan vagy tanári segítséggel. Személyi Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, internetcsatlakozás, kivetítő.

Információ gyűjtése, feldolgozása és az információtartalom helyességéről való meggyőződés. A problémamegoldás lépéseinek ismerete. Az A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai informatikai eszközök és módszerek alkalmazási lehetőségeinek ismerete. Csoporttevékenységben való részvétel. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az információ jellemző felhasználási lehetőségeinek megismerése A problémamegoldáshoz szükséges információk gyűjtése, felhasználása. Például saját titkosírás vagy az iskola szabályrendszeréhez illeszkedő jelképrendszer készítése.

Az algoritmus informatikai fogalmának megismerése Informatikai eszközökkel megoldható problémák algoritmusainak megtervezése. A megoldás lépéseinek szöveges, rajzos megfogalmazása, értelmezése.

Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezésiés munkaformák

Csoportmunka tanári irányítással

Egyéni munka tanári irányítással

Kapcsolódási pontok

Taneszközök

Magyar nyelv és irodalom, idegen nyelvek, matematika, erkölcstan, természetismeret, ének-zene, vizuális kultúra, technika, életvitel Szemléltetőeszközök. és gyakorlat, testnevelés és sport: a tantárgyak által használt jelölésrendszerek ismerete. Természetismeret, technika, életvitel és gyakorlat: a tantárgyakban tanult tevékenységek szöveges, rajzos megfogalmazása, algoritmizálása, folyamatábrák készítése.

Rajzok, képek, rajzeszközök.

Matematika: gondolkodás, értelmezésmodellek megértése. Alkotás és kreativitás – Rendszeralkotás. 127

Problémák megoldása önállóan, illetve irányított csoportmunkában Az algoritmuskészítés legfontosabb lépéseinek az ismerete: tervezés, különböző megoldási lehetőségek tanulmányozása, hibalehetőségek Irányított csoportmunka számbavétele, hatékonyság kérdése, döntés folyamata. A problémamegoldás különböző fázisaiban az informatikai eszközök és módszerek alkalmazási lehetőségeinek tanulmányozása.

Magyar nyelv és irodalom, idegen nyelvek, matematika, erkölcstan, történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, természetismeret, ének-zene, vizuális kultúra, technika, életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport: a tantárgyak tananyagainak egyéni vagy csoportos feldolgozása, a produktum bemutatása multimédiás eszközökkel. Többféle megoldási mód keresése, az alternatív megoldások összevetése.

A robotika alapjainak megismerése Technika, életvitel és gyakorlat: a Algoritmusok megvalósítására alkalmas programok használata. Tanári bemutatás, önálló rendszeresen végrehajtandó tevékenységek A folyamatos beavatkozást, vezérlést igénylő problémák megoldási kipróbálás. alaputasításainak kidolgozása. módjának megismerése. Például a „teknőc” utasításokkal történő irányítása. Kulcsfogalmak/fogalmak Probléma, információ, kód, utasítás, művelet, algoritmus, hiba, hatékonyság, döntés, vezérlés, teknőc. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

Program, szemléltetőeszköz.

3.2. Algoritmizálás és adatmodellezés Egyszerű felhasználói szoftverek gyakorlott, alapszintű kezelése. Utasítások leírásainak használata. Alapvető matematikai műveletek és összefüggések ismerete, alkalmazása. Síkgeometriai ismeretek. Személyi Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, internet csatlakozás, kivetítő.

A tematikai egység Algoritmusok megvalósítása a számítógépen. Kész programok kipróbálása. Vezérlésszemléletű problémák megoldása. nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények

Adott feladat megoldásához tartozó algoritmusok megfogalmazása, megvalósítása számítógépen Fejlesztőrendszerek alaputasításainak ismerete, alkalmazása. Egyszerűbb feladatok megoldási algoritmusának megvalósítása Logo vagy más automata elvű fejlesztői rendszer segítségével. Egyszerű programok írása közösen.

Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési- és munkaformák Tanári bemutatás önálló kipróbálás, feladatmegoldás, feladattal vezetett önálló megismerés.

Kapcsolódási pontok Matematika: modellek (pl. rajzos modellek, gráfok) értelmezése, algoritmus követése, értelmezése, készítése. Rendszeralkotás, elemek elrendezése különféle szempontok szerint.

Taneszközök

Fejlesztői rendszer.

128

Feladatok megoldása egyszerű, automata elvű fejlesztőrendszerrel Az algoritmizálási készségek fejlesztésére alkalmas szoftverek tanulmányozása. Problémamegoldás folyamatának értelmezése. Grafika készítése teknőccel.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

Feladattal vezetett egyéni munka.

Matematika: tájékozódás a síkban A tájékozódást segítő viszonyszavak. Koordinátarendszer, koordináták. Feltételeknek megfelelő alkotások elképzelése a megalkotásuk előtt. Geometriai alakzatok tulajdonságai.

Fejlesztői rendszer.

Adatbevitel, adatkivitel, modularitás, utasítás, algoritmus.

3.3. Egyszerűbb folyamatok modellezése Legalább egy fejlesztői rendszer alapszintű ismerete. Személyi Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, internetcsatlakozás, kivetítő.

A tematikai egység Oktatóprogramok használata. A paraméterek módosító szerepének megismerése. nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények

A szabályozó eszközök hatásának megfigyelése oktatóprogramokban Interaktív oktatóprogramok használata.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési- és munkaformák Feladattal vezetett önálló megismerés.

Kapcsolódási pontok Matematika: oktatási-tanulási technológiákkal való megismerkedés, azok interaktív használata.

Taneszközök Szemléltetőeszközök, tárgyak, programok, feladatlapok.

Beállítás, interaktivitás, oktatóprogram.

129

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

Órakeret 4 óra

4. Infokommunikáció 4.1. Információkeresés, információközlési rendszerek Egyszerű alkalmazói programok indítása, használata. Keresőkérdések megfogalmazása tanári segítséggel. Személyi Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, internetcsatlakozás, kivetítő.

A tematikai egység Keresőkérdések alkotása, a keresés eredményének értelmezése, a keresés pontosítása. nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények

Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési- és munkaformák

Kapcsolódási pontok

Taneszközök

Keresőkérdések megfogalmazása Böngészőprogram kezelése, webcímek beírása, linkek használata, portálok felkeresése. Kulcsszavas és tematikus keresés.

Feladattal vezetett egyéni munka.

Információforrások és feladatlapok.

Irányított információkeresés eredményének értelmezése Találatok értelmezése. A találatok során kapott információk tanulmányozása. A keresés céljának leginkább megfelelő oldalak felkeresése.

Feladattal vezetett egyéni munka.

Biológia-egészségtan: állatokról, Információforrások. növényekről képek, adatok gyűjtése.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

Webhely, webcím, böngésző, link, keresés, keresőgép, tematikus keresés, kulcsszavas keresés.

4.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák Egyszerű alkalmazói programok indítása, használata. A számítógép alapvető használata, böngészőprogramok ismerete. Személyi Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, internetcsatlakozás, kivetítő.

A tematikai egység Információ küldése, fogadása. Elektronikus levelezőrendszer használata. Saját e-mail cím készítése. nevelési-fejlesztési céljai

130

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési- és munkaformák

Kapcsolódási pontok

Taneszközök

Az információ küldésének és fogadásának megismerése Kapcsolatteremtés infokommunikációs eszközök útján Levelezőrendszer alapvető szolgáltatásainak ismerete és alkalmazása.

Feladattal vezetett egyéni munka.

Információforrások és feladatlapok.

Saját e-mail cím létrehozása. Üzenet küldése, fogadása, válasz a kapott üzenetre, levél továbbítása, mellékletek csatolása. Levelezőrendszer, e-mail cím, elektronikus levél, regisztráció, címzett, másolat, rejtett másolat, tárgy, melléklet, csatolás, válasz, továbbítás. Kulcsfogalmak/fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

4.3. Médiainformatika Egyszerű alkalmazói programok indítása, használata. CD, DVD használata. Böngészőprogram használata, fontosabb portálok ismerete. Személyi Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, internetcsatlakozás, kivetítő.

A tematikai egység A hagyományos és az elektronikus média kezelése, internetes média elérése, információk letöltése a számítógépre, információk értelmezése. nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények

Internetes portálok, szöveges és képi információforrások használata Weboldalak megtekintése, mentése. Szöveg, kép mentése weboldalról. Hang-, képanyagok elérése, videomegosztó rendszerek felkeresése. Oktatóprogramok használata. Kulcsfogalmak/fogalmak

Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési- és munkaformák

Feladattal vezetett egyéni munka.

Kapcsolódási pontok

Idegen nyelv: nyelvi oktatóprogramok használata.

Taneszközök

Információforrások és feladatlapok.

Elektronikus média, videomegosztás, oktatóprogram.

131

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 4 óra

5. Az információs társadalom 5.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai

Előzetes tudás További feltételek

Az informatikai biztonsággal kapcsolatos tapasztalatok megfogalmazása. A számítógép vagy a programok használata során tapasztalt esetleges meghibásodások megfogalmazása. Infokommunikációs eszközök használata során tanúsított viselkedési módok megfigyelése. Személyi Tárgyi: média-szaktanterem, könyvtár.

A tematikai egység Az informatikai biztonsággal kapcsolatos ismeretek megértése. nevelési-fejlesztési céljai Az adatvédelem érdekében alkalmazható lehetőségek megértése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Az informatikai biztonság kérdései Az informatikai biztonsággal kapcsolatos ismeretek. A számítógép és a számítógépen tárolt adatok védelme.

Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési- és munkaformák

Projektfeladatok megoldása.

Kapcsolódási pontok

Taneszközök

Technika, életvitel és gyakorlat: a tevékenység elvégzéséhez és eredményéhez kapcsolódó biztonságos eszközhasználat.

Az adatokat – különösen a személyes információkat – érintő visszaélések, veszélyek és Technika, életvitel Feladattal vezetett egyéni következmények megismerése és gyakorlat: a és csoportos munka, Adatvédelemmel kapcsolatos fogalmak. személyes életvitel bemutatás, kiselőadás. Adatkezeléssel kapcsolatos eljárások megismerése. tevékenységei, A személyes adatok védelme. eljárásai. Kulcsfogalmak/fogalma Informatikai biztonság, adat, személyes adat, adatvédelem, adatkezelés, netikett, információ, információforrás. k

Információforrások.

132

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

Órakeret 2 óra A könyvtári terek, alapszolgáltatások, elterjedtebb dokumentumtípusok jellemzőinek és a könyv bibliográfiai azonosító adatainak ismerete. Betűrendezés. Személyi 6. Könyvtári informatika

Tárgyi: média-szaktanterem, könyvtár.

A tematikai egység A könyvtár forrásainak és eszközeinek tanári segítséggel való alkotó és etikus felhasználása a tanulmányi feladatok során. nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények

Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési- és munkaformák

Kapcsolódási pontok

Könyvtártípusok megkülönböztetése. Az iskolai könyvtár eszköztárának készségszintű használata Tájékozódás az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Az iskolai könyvtár eszköztárának készségszintű használata a könyvtári terek funkciói és a könyvtári abc ismeretében. Könyvtárlátogatás a települési könyvtárban.

Feladattal vezetett egyéni és csoportos munka.

Könyvtári szolgáltatások A hagyományos és új információs eszközökön alapuló könyvtári szolgáltatások megismerése. A könyvtár alapszolgáltatásainak használata. A könyvtári katalógus funkciójának megértése. Katalógusrekord (-cédula) adatainak értelmezése.

Minden tantárgy keretében: ajánlott olvasmányokkal kapcsolatos feladatok. Csoportos könyvtárlátogatás, könyvtári óra. Csoportmunka tanári irányítással. Magyar nyelv és irodalom: az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek elkülönítése és gyakorlása (könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés, gyermeklexikon)

Információkeresés Megadott művek keresése a könyvtár szabadpolcos állományában a feliratok és a raktári jelzet segítségével. Keresőkérdések megfogalmazása tanári segítséggel. Kulcsfogalmak/fogalmak

Matematika: ismeretek rendszerezése.

Feladattal vezetett egyéni és csoportos munka tanári irányítás mellett.

Taneszközök

Információforrások és feladatlapok.

Információforrások.

Könyvtári információforrások.

Könyvtár, kézikönyvtár, katalógus, hivatkozás, forrás, könyv, időszaki kiadvány, honlap, CD, DVD. 133

A fejlesztés várt eredményei az 5. évfolyam végén A tanuló az informatikai eszközök használata témakör végére ismerje a számítógép részeinek és alapvető perifériáinak funkcióit, tudja azokat önállóan használni; legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret; ismerje a mappaszerkezetben való tájékozódás alapfogalmait; tudjon a könyvtárszerkezetben tájékozódni, mozogni, könyvtárat váltani, fájlt keresni; tudjon mappát másolni, mozgatni, létrehozni és törölni; ismerje az informatikai környezetben való munkavégzés alapszabályait; tudjon önállóan kommunikálni ismert programokkal; segítséggel tudjon használni multimédiás oktatóprogramokat; tudjon az iskolai hálózatba belépni, onnan kilépni, ismerje és tartsa be a hálózat használatának szabályait; ismerjen a számítógép előtt végzett munka káros hatásait csökkentő szabályokat és mozgásgyakorlatokat. A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére tudjon egyszerű rajzos-szöveges dokumentumot elkészíteni, módosítani, háttértárra menteni; ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait, legyen képes önállóan elvégezni karakterformázásokat ismerje fel az összetartozó adatok közötti egyszerű összefüggéseket; tudjon adatokat táblázatba rendezni. A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör végére legyen képes összegyűjteni a problémamegoldáshoz szükséges információt; ismerje a problémamegoldás alapvető lépéseit; legyen képes egy fejlesztőrendszer alapszintű használatára; a problémamegoldás során legyen képes együttműködni társaival. A tanuló az infokommunikáció témakör végére legyen képes a böngészőprogram főbb funkcióinak használatára; legyen képes tanári segítséggel, megadott szempontok szerint információt keresni; legyen képes a találatok értelmezésére; legyen képes az elektronikus levelezőrendszer önálló kezelésére. A tanuló az információs társadalom témakör végére ismerje az informatikai biztonsággal kapcsolatos fogalmakat; ismerje az adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat; ismerje az adatvédelem érdekében alkalmazható lehetőségeket. A tanuló a könyvtári informatika témakör végére a különböző konkrét tantárgyi feladataihoz képes az iskolai könyvtárban a megadott forrásokat megtalálni, és további releváns forrásokat keresni 134

6. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

Órakeret 4 óra

1. Az informatikai eszközök használata Ismert alkalmazások futtatása számítógépen. Kapcsolattartás a számítógéppel ismert programokon keresztül. Személyi Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, internetcsatlakozás, kivetítő.

Adott informatikai környezet tudatos használata. A tematikai egység Az informatikai eszközök egészségre gyakorolt hatásával való ismerkedés. nevelési-fejlesztési céljai Az operációs rendszer alapműveleteinek megismerése. A számítógéppel történő interaktív kapcsolattartáshoz legszükségesebb perifériák bemutatása és használata. Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési- és Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok munkaformák Irányított önálló megismerés.

Természetismeret: a számítógépek szerepe a természeti folyamatok megismerésében.

Tanári bemutatás, önálló kipróbálás.

Természetismeret; matematika; idegen nyelvek; magyar nyelv és irodalom: a számítógéppel segített tanulás módszereinek alkalmazása során a fájl- és mappaműveletek alkalmazása.

Adott informatikai környezet tudatos használata Egyszerű oktatóprogramok interaktív használata.

Az operációs rendszer alapműveleteinek megismerése Állománykezelés (pl. létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, futtatás, keresés). Állományok jellemzői, típusai.

A számítógéppel való interaktív kapcsolattartáshoz legszükségesebb perifériák bemutatása és használata Többfelhasználós környezetben való munkavégzés (például: be- és kijelentkezés, hálózati meghajtó), adatvédelmi alapismeretek. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tanári bemutatás.

Taneszközök

Programok.

Szemléltetőeszköz ök, tárgyak, programok, feladatlapok

Számítógép, periféria, billentyűzet, monitor, egér, háttértár, operációs rendszer, állománytípus, állományművelet, mappaművelet, hozzáférési jog, számítógépes hálózat, adatvesztés. 135

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

Órakeret 14 óra

2. Alkalmazói ismeretek 2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása Ismert (szöveges, rajzos, zenés) alkalmazói környezet használata. Személyi Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, internetcsatlakozás, kivetítő.

Egyszerű, rajzos és személyhez kötődő dokumentumok készítése. A tematikai egység A rajzeszközök megfelelő használata. nevelési-fejlesztési céljai Egyszerű zenés alkalmazások, animációk elkészítése és használata. A feladat megoldásához szükséges alkalmazói környezet használata. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezésiés munkaformák

Kapcsolódási pontok

Egyszerű, rajzos és személyhez kötődő dokumentumok készítése A rajzeszközök megfelelő használata Képszerkesztő programok alkalmazása. A vágólap. Rövid dokumentumok készítése. Meghívó, névjegy, képeslap, üdvözlő kártya, rajzos órarend készítése. Egyszerűbb bekezdésformázások. Szöveg kijelölése, másolása, mozgatása, törlése. Helyesírás ellenőrzése. A dokumentum mentése és nyomtatása segítséggel.

Tanári bemutatás, önálló kipróbálás, feladatmegoldás, feladattal vezetett önálló megismerés.

Magyar nyelv és irodalom: szövegértés, szövegalkotás, szaknyelv használata, beszédkultúra, kommunikáció.

Egyszerű zenés alkalmazások, animációk elkészítése és használata. Animációk tervezése, készítése. A prezentáció testreszabása, háttér, áttűnés, animáció beállítása. Bemutatók készítése közös munkában, csoportokban.

Feladattal vezérelt csoportmunka Prezentációk készítése csoportmunkában

Természetismeret: prezentációk készítése önállóan és csoportmunkában

A feladat megoldásához szükséges alkalmazói környezet használata Tantárgyakhoz kapcsolódó feladatok megoldása informatikai környezetben. Számítógépes multimédiás oktatójátékok, alkalmazások.

Egyéni munka.

Minden tantárgy: Tananyag gyakorlása.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Taneszközök Szemléltetőeszközök, formázandó fájlok. Rajzok, képek, rajzeszközök, szemléltetőeszközök, tárgyak, információforrások, feladatlapok.

Programok.

Adat, információ, képszerkesztő program, animáció, médialejátszó.

136

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés

A környezetünkben lévő személyek és tárgyak jellemzőinek kiválasztása, rögzítése. Adatok csoportosítása, elemzése. Néhány közhasznú információforrás ismerete. Személyi További feltételek Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, internetcsatlakozás, kivetítő. Adatkeresés digitális tudásbázis-rendszerben. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Térképhasználati ismeretek alapozása. Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési- és Ismeretek/fejlesztési követelmények munkaformák Előzetes tudás

Adatkeresés digitális tudásbázis-rendszerben (SDT) Adatkeresés digitális tantárgyi adatbázisokban, tudástárakban (például: Sulinet Digitális Tudásbázis). Térképhasználati ismeretek alapozása Tájékozódás, útvonaltervezés digitális térképen, digitális térképes keresők használata. Kulcsfogalmak/fogalma k

Kapcsolódási pontok

Feladattal vezérelt egyéni munka.

Feladattal vezérelt egyéni munka.

Taneszközök Programok, feladatlapok.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a tanult helyek megkeresése a Szemléltetőeszközök. térképen. Térképprogram Távolságok becslése és számítása történelmi térképeken.

Információ, adat, információforrás, online tudástár, adatbázis, térkép, koordináta, útvonalterv.

137

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

Órakeret 8 óra

3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel

3.1. A problémamegoldáshoz szükséges módszerek és eszközök kiválasztása Információ felismerése, kifejezése. Információforrások ismerete. Algoritmus ismerete, megfogalmazása. A tevékenységek műveletekre osztása önállóan vagy tanári segítséggel. Személyi Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, internetcsatlakozás, kivetítő.

Információ gyűjtése, feldolgozása és az információtartalom helyességéről való meggyőződés. A problémamegoldás lépéseinek ismerete. A A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai megoldási folyamat lépéseinek ábrázolása. Az informatikai eszközök és módszerek alkalmazási lehetőségeinek ismerete. Csoporttevékenységben való részvétel. Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési- és Taneszközök Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok munkaformák Rajzok, képek, Az információ jellemző felhasználási lehetőségeinek megismerése Magyar nyelv és irodalom, idegen nyelvek, rajzeszközök, Az egyes képzési területeken használt, illetve a hétköznapi életben matematika, erkölcstan, természetismeret, szemléltetőeszközök, Csoportmunka tanári megfigyelhető kommunikációs jelrendszerek alapjainak ismerete. ének-zene, vizuális kultúra, technika, életvitel tárgyak, irányítással Az informatikai eszközökön használt jelek, ikonok és gyakorlat, testnevelés és sport: a tantárgyak információforrások, információtartalmának értelmezése, ismerete. által használt jelölésrendszerek ismerete. feladatlapok Adatok rendszerezése, táblázatokból történő kiolvasása. Az algoritmus informatikai fogalmának megismerése Folyamatábrák készítése.

Problémák megoldása önállóan, illetve irányított csoportmunkában Az algoritmuskészítés legfontosabb lépéseinek az ismerete: tervezés, különböző megoldási lehetőségek tanulmányozása, hibalehetőségek számbavétele, hatékonyság kérdése, döntés folyamata. A problémamegoldás különböző fázisaiban az informatikai eszközök és módszerek alkalmazási lehetőségeinek tanulmányozása.

Egyéni munka tanári irányítással

Irányított csoportmunka

Természetismeret; technika, életvitel és gyakorlat: a tantárgyakban tanult tevékenységek szöveges, rajzos megfogalmazása, algoritmizálása, folyamatábrák készítése.

Rajzok, képek, rajzeszközök.

Magyar nyelv és irodalom, idegen nyelvek, matematika, erkölcstan, történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, természetismeret, ének-zene, vizuális kultúra, technika, életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport: a tantárgyak tananyagainak egyéni vagy csoportos feldolgozása, a produktum bemutatása multimédiás eszközökkel. Többféle megoldási mód keresése, az alternatív megoldások összevetése. 138

A robotika alapjainak megismerése Technika, életvitel és gyakorlat: a Algoritmusok megvalósítására alkalmas programok használata. Tanári bemutatás, egyéni rendszeresen végrehajtandó tevékenységek A folyamatos beavatkozást, vezérlést igénylő problémák megoldási munka. alaputasításainak kidolgozása. módjának megismerése. Például a „teknőc” utasításokkal történő irányítása. Probléma, információ, kód, utasítás, művelet, algoritmus, hiba, hatékonyság, döntés, folyamatábra, vezérlés, teknőc. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

Fejlesztői környezet.

3.2. Algoritmizálás és adatmodellezés Egyszerű felhasználói szoftverek gyakorlott, alapszintű kezelése. Utasítások leírásainak használata. Alapvető matematikai műveletek és összefüggések ismerete, alkalmazása. Síkgeometriai ismeretek. Személyi Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, internetcsatlakozás, kivetítő.

A tematikai egység Algoritmusok megvalósítása a számítógépen. Kész programok kipróbálása. Vezérlésszemléletű problémák megoldása. nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények

Adott feladat megoldásához tartozó algoritmusok megfogalmazása, megvalósítása számítógépen Egyszerűbb feladatok megoldási algoritmusának megvalósítása Logo vagy más automata elvű fejlesztői rendszer segítségével. Egyszerű programok írása.

A problémamegoldás során az ismert adatokból az eredmények meghatározása Adatbevitel, adatok és a végeredmények megjelenítése. Szöveggel és számokkal elvégezhető műveletek kódolása.

Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési- és munkaformák Tanári bemutatás önálló kipróbálás, feladatmegoldás, feladattal vezetett önálló megismerés.

Feladattal vezetett egyéni munka, csoportmunka tanári irányítással.

Kapcsolódási pontok Matematika: modellek (pl. rajzos modellek, gráfok) értelmezése, algoritmus követése, értelmezése, készítése. Rendszeralkotás, elemek elrendezése különféle szempontok szerint; rendszerezést segítő eszközök – fadiagram, útdiagram, táblázatok – használata, készítése; megalkotott rendszer átalakítása. A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai. Természetismeret: műveletek, összefüggések kiszámolása. Válasz megfogalmazása szóban, később írásban is.

Taneszközök

Fejlesztői rendszer

Fejlesztői rendszer

Matematika: ismerethordozók használata – oktatásitanulási technológiákkal való megismerkedés, azok interaktív használata.

139

Matematika: tájékozódás a síkban (alapvető fogalmak és eljárások felidézése, alkalmazása). A tájékozódást segítő viszonyszavak. Feltételeknek megfelelő alkotások elképzelése a megalkotásuk előtt. Szerkesztések különböző eszközökkel és eljárásokkal. Objektumok létrehozása adott feltételek szerint. Geometriai alakzatok tulajdonságai. Koordináta-rendszer, koordináták.

Feladatok megoldása egyszerű, automata elvű fejlesztőrendszerrel Az algoritmizálási készségek fejlesztésére alkalmas szoftverek tanulmányozása. Problémamegoldás folyamatának értelmezése. Grafika készítése teknőccel.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

Adatbevitel, adatkivitel, feltétel, elágazás, ismétlés, modularitás, paraméter, utasítás, algoritmus.

3.3. Egyszerűbb folyamatok modellezése Legalább egy fejlesztői rendszer alapszintű ismerete. Személyi Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, internetcsatlakozás, kivetítő.

A tematikai egység Oktatóprogramok használata. A paraméterek módosító szerepének megismerése. nevelési-fejlesztési céljai Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési- és Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok munkaformák A szabályozó eszközök hatásának megfigyelése oktatóprogramokban Interaktív oktatóprogramok használata. Beavatkozás a program folyamataiba. A beállítások, paraméterek módosító szerepének tanulmányozása. Az interaktív oktatóprogramok algoritmusainak, eljárásainak azonosítása. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Fejlesztői rendszer

Tanári bemutatás, önálló kipróbálás, feladatmegoldás, feladattal vezetett önálló megismerés.

Matematika: oktatásitanulási technológiákkal való megismerkedés, azok interaktív használata

Taneszközök Szemléltetőeszközök, tárgyak, programok, feladatlapok.

Eljárás, beállítás, paraméter, interaktivitás, oktatóprogram.

140

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 4 óra

4. Infokommunikáció 4.1. Információkeresés, információközlési rendszerek Egyszerű alkalmazói programok indítása, használata. Keresőkérdések megfogalmazása tanári segítséggel. Személyi Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, internetcsatlakozás, kivetítő.

Előzetes tudás További feltételek

A tematikai egység Keresőkérdések alkotása, a keresés eredményének értelmezése, a keresés pontosítása. Információforrások kiválasztása, használata. nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Keresőkérdések megfogalmazása Kulcsszavas és tematikus keresés. Kereső operátorok ismerete. Keresőkérdések megfogalmazása, értelmezése, pontosítása.

Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési- és munkaformák Feladattal vezetett egyéni munka.

Irányított információkeresés eredményének értelmezése Találatok értelmezése. A találatok során kapott információk tanulmányozása. A keresés céljának leginkább megfelelő oldalak felkeresése.

Feladattal vezetett egyéni munka.

Információforrások irányított kiválasztása Konkrét információforrások használata. Hírportálok felkeresése.

Feladattal vezetett egyéni munka.

Kulcsfogalmak/fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

Kapcsolódási pontok

Taneszközök

Információforrások és feladatlapok.

Biológia-egészségtan: állatokról, növényekről képek, adatok gyűjtése.

Információforrások

Magyar nyelv és irodalom: kulturális hírportálon keresztül egy meglátogatandó színházi előadás műsorának keresése.

Webhely, webcím, böngésző, link, keresés, keresőgép, tematikus keresés, kulcsszavas keresés, kereső operátorok, hivatkozásgyűjtemény. 4.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák Egyszerű alkalmazói programok indítása, használata. A számítógép alapvető használata, böngészőprogramok ismerete. Személyi Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, internet csatlakozás, kivetítő.

A tematikai egység Információ küldése, fogadása. Elektronikus levelezőrendszer használata. Saját e-mail cím készítése. Netikett ismerete. nevelési-fejlesztési céljai 141

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési- és munkaformák

Felelős magatartás az online világban Netikett ismerete. A kommunikáció írott és íratlan szabályai. Feladattal vezetett egyéni munka. Adatvédelem, az információk megosztásának etikai kérdései. Az online kommunikációban rejlő veszélyek elleni védekezés. Levelezőrendszer, e-mail cím, elektronikus levél, netikett. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

Kapcsolódási pontok Etika: Felelős magatartás.

Taneszközök Információforrások és feladatlapok.

4.3. Médiainformatika Egyszerű alkalmazói programok indítása, használata. CD, DVD használata. Böngészőprogram használata, fontosabb portálok ismerete. Személyi Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, internetcsatlakozás, kivetítő.

A tematikai egység A hagyományos és az elektronikus média kezelése, internetes média elérése, információk letöltése a számítógépre, információk értelmezése. nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények

Internetes portálok, szöveges és képi információforrások használata Weboldalak megtekintése, mentése. Szöveg, kép mentése weboldalról. Hang-, képanyagok elérése, videomegosztó rendszerek felkeresése. Elektronikus könyv keresése, olvasása. Médiatárak keresése, médiumok elérése, használata. Oktatási célú adatbázisok használata. Oktatóprogramok használata.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési- és munkaformák

Kapcsolódási pontok

Taneszközök

Idegen nyelv: nyelvi oktatóprogramok használata. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, Feladattal vezetett egyéni munka. magyar nyelv és irodalom: korabeli filmek keresése (Magyar Nemzeti Filmarchívum), közkönyvtárak felkeresése, elektronikus könyv olvasása.

Információforrások és feladatlapok. Programok

Elektronikus média, elektronikus könyv, médiatár, oktatóprogram.

142

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 4 óra

5. Az információs társadalom 5.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai

Előzetes tudás További feltételek

Az informatikai biztonsággal kapcsolatos tapasztalatok megfogalmazása. A számítógép vagy a programok használata során tapasztalt esetleges meghibásodások megfogalmazása. Infokommunikációs eszközök használata során tanúsított viselkedési módok megfigyelése. Személyi Tárgyi: média-szaktanterem, könyvtár.

Az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályok megértése. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az információforrások feltüntetése a dokumentumokban. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az infokommunikációs viselkedési szabályok megismerése Az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályok megismerése. A hálózat használatára vonatkozó szabályok megismerése, értelmezése.

Az információforrások megkülönböztetése a saját dokumentumban Információforrások gyűjtése. A felhasznált információforrások feltüntetése a saját dokumentumban.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési- és munkaformák

Projektfeladatok megoldása.

Feladattal vezetett egyéni és csoportos munka, bemutatás, kiselőadás.

Taneszközök

Kapcsolódási pontok

Technika, életvitel és gyakorlat: közreműködés a közösségi normák kialakításában.

Fizika, biológia-egészségtan: az információ gyűjtéséhez és feldolgozáshoz szükséges kommunikációs készségek megalapozása.

Szemléltetőeszközök.

Információforrások, gyakorló feladatok.

Magyar nyelv és irodalom: az információskommunikációs társadalom műfajainak megfelelő olvasási szokások gyakorlása, az ezekhez kapcsolódó tipikus hibák és veszélyek felismerése, kiküszöbölése. Informatikai biztonság, adat, személyes adat, adatvédelem, adatkezelés, netikett, információ, információforrás, hivatkozás.

143

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

5.2. Az e-szolgáltatások szerepe és használata Elektronikus szolgáltatásokkal kapcsolatos tapasztalatok, vélemények megfogalmazása. Személyi Tárgyi: számítógépes szaktanterem.

További feltételek

A tematikai egység Az elektronikus szolgáltatások hétköznapi életben betöltött szerepének felismerése. nevelési-fejlesztési céljai A szolgáltatások céljainak azonosítása, működésének megfigyelése. Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési- és munkaformák

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Az e-szolgáltatások hétköznapi életben betöltött szerepének megismerése A globális információs társadalom jellemzői. Elektronikus szolgáltatások szerepe és használata a hétköznapi életben. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

Feladattal vezetett egyéni és csoportos munka.

Kapcsolódási pontok Biológia-egészségtan: egészséges életmód. Technika, életvitel és gyakorlat: a környezetben megismerhető munkatevékenységek.

Taneszközök

Információforrások és feladatok.

Információs társadalom, elektronikus szolgáltatás, regisztráció, leiratkozás, azonosító, jelszó.

Órakeret 2 óra A könyvtári terek, alapszolgáltatások, elterjedtebb dokumentumtípusok jellemzőinek és a könyv bibliográfiai azonosító adatainak ismerete. Betűrendezés. Személyi 6. Könyvtári informatika

Tárgyi: média-szaktanterem, könyvtár.

A tematikai egység A könyvtár forrásainak és eszközeinek tanári segítséggel való alkotó és etikus felhasználása a tanulmányi feladatok során. nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények

Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési- és munkaformák

Kapcsolódási pontok

Taneszközök

144

Dokumentumtípusok, kézikönyvek Hagyományos és nem hagyományos dokumentumok formai, Feladattal vezetett egyéni és tartalmi, használati jellemzőinek megállapítása; csoportosításuk. csoportos munka. A korosztálynak készült tájékoztató források, segédkönyvek biztos használata.

Magyar nyelv és irodalom: ismerkedés különböző információhordozókkal. Sajtóműfajok. A nyomtatott és az elektronikus szövegek jellemzői. A média különféle funkcióinak felismerése.

Információforrások és feladatlapok.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: segédkönyvek, kézikönyvek, atlaszok, lexikonok használata

Magyar nyelv és irodalom: feladatvégzés könyvekkel, gyermeklapokkal (válogatás, csoportosítás, tematikus tájékozódás). Anyaggyűjtés nyomtatott és elektronikus források segítségével. Forráskiválasztás A megadott problémának megfelelő nyomtatott és elektronikus források irányított kiválasztása. A könyvtárhasználati és informatikai alapokra építő információgyűjtést igénylő feladatok.

Történelem, társadalmi és állampolgári Csoportmunka tanári irányítással. ismeretek: információk gyűjtése adott témához segítséggel könyvtárban, médiatárban, múzeumokban.

Információforrások,

Természetismeret: tájékozódás a környezet anyagairól. Válogatás információs anyagokban és gyűjteményeikben (könyv és médiatár, kiállítási-múzeumi anyagok).

Bibliográfiai hivatkozás, forrásfelhasználás A forrásmegjelölés etikai vonatkozásainak megértése. Minden tantárgy, feladat esetében: a Saját és mások gondolatainak elkülönítése. forrásfelhasználás jelölése. A felhasznált források önálló azonosítása a dokumentumok főbb adatainak (szerző, cím, hely, kiadó, év) megnevezésével. Könyvtár, kézikönyvtár, katalógus, hivatkozás, forrás, könyv, időszaki kiadvány, honlap, CD, DVD, lexikon, enciklopédia, szótár, atlasz. Kulcsfogalmak/fogalmak

145

A fejlesztés várt eredményei a 6. évfolyam végén A tanuló az informatikai eszközök használata témakör végére ismerje a számítógép részeinek és alapvető perifériáinak funkcióit, tudja azokat önállóan használni; ismerje az informatikai környezetben való munkavégzés alapszabályait; segítséggel tudjon használni multimédiás oktatóprogramokat; tudjon az iskolai hálózatba belépni, onnan kilépni, ismerje és tartsa be a hálózat használatának szabályait; ismerjen alapvető adatvédelmi szabályokat. A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére tudjon egyszerű rajzos-szöveges dokumentumot elkészíteni, módosítani, háttértárra menteni; tudjon különböző dokumentumokból származó részleteket saját munkájában elhelyezni; ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait, legyen képes önállóan elvégezni karakter- és bekezdésformázásokat; használja a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit; ismerje egy bemutatókészítő-program egyszerű lehetőségeit, tudjon rövid bemutatót készíteni; segítséggel tudjon használni tantárgyi, könyvtári, hálózati adatbázisokat, tudjon különféle adatbázisokban keresni; ismerje legalább egy digitális térképes alkalmazás szolgáltatásait. A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör végére legyen képes összegyűjteni a problémamegoldáshoz szükséges információt; ismerje a problémamegoldás alapvető lépéseit; képes legyen önállóan vagy segítséggel algoritmust készíteni; tudjon egyszerű programot készíteni; legyen képes egy fejlesztőrendszer alapszintű használatára; a problémamegoldás során legyen képes együttműködni társaival. A tanuló az infokommunikáció témakör végére legyen képes a találatok értelmezésére; legyen képes elektronikus és internetes médiumok használatára; legyen képes az interneten talált információk mentésére; ismerje a netikett szabályait. A tanuló az információs társadalom témakör végére ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat; szerezzen gyakorlatot az információforrások saját dokumentumokban való feltüntetésében. A tanuló a könyvtári informatika témakör végére a különböző konkrét tantárgyi feladataihoz képes az iskolai könyvtárban a megadott forrásokat megtalálni, és további releváns forrásokat keresni; konkrét nyomtatott és elektronikus forrásokban képes megkeresni a megoldáshoz szükséges információkat; el tudja dönteni, mikor vegye igénybe az iskolai vagy a lakóhelyi könyvtár szolgáltatásait. 146

7–8. évfolyam Az informatikai eszközök közül egy operációs rendszer rutinszerű használata fontos a számítógéppel való kommunikáció során. Ezeken az évfolyamokon a tanulók már önállóan használják a legfontosabb eszközöket, segítség nélkül kezelik a fájlokat és mappákat. Napjainkban egyre fontosabbá válik az információk digitális formában való tárolása, az analóg információk digitalizálása. A digitalizált állományok mérete sokszor rendkívül nagy lehet, ezért szükséges a tömörítési módok és eljárások ismerete is. Az alkalmazói ismeretek elsajátításával gyakorlottan használják a tanulók a szövegszerkesztő programot, tudnak szöveget, képet és táblázatot is tartalmazó dokumentumot minta vagy leírás alapján elkészíteni. A dokumentumok esztétikus megjelenítése érdekében képek gyűjtésére, feldolgozására kerül sor, képszerkesztő program segítségével. Ismerik a tanulók a táblázatkezelés alapjait, a diagramok szerkesztésének, módosításának lépéseit. Tudnak különböző dokumentumokból származó részleteket saját munkájukban elhelyezni, ismerik a webes publikáció jellemző elemeit. A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakörben a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten tovább mélyítik az algoritmusleíró eszközökkel kapcsolatos ismereteiket, egyszerű algoritmusokat értelmeznek és fogalmaznak meg. Az iskolai élettel kapcsolatos, vagy egyénileg választott összetettebb problémák megoldásának folyamatát a tanulók tanári segédlettel részfolyamatokra bontják fel. A korábban megkezdett, folyamatos beavatkozást igénylő problémák tanulmányozása a paraméterértékek változtatásával és a változtatások eredményeinek megfigyelésével folytatódik. A tanulók a problémákhoz algoritmusokat készítenek, az algoritmusokat programozási nyelven kódolják, a kódolás során megismerik a program működését, alkalmazzák a megismert utasításokat. Az alulról felfelé építkezés és a lépésenkénti finomítás elve alapján a tanulók több oldalról megközelíthetik a problémát, feltárják a probléma szerkezetét, értelmezik az adatok közötti összefüggéseket, a strukturált megoldás érdekében eljárásokat készítenek. Az egyenletekkel leírható folyamatok tanulmányozása nem feltétlenül igényel informatikai segítséget, viszont a véletlen jelenségek tanulmányozása elképzelhetetlen a számítógép véletlenszám-generátora nélkül. A véletlenen alapuló jelenségek tanulmányozása akár a saját készítésű, akár a mások által készített programok tanulmányozásakor tanulságos. Az infokommunikációs eszközök használatakor, az információszerzés során az általános iskola utolsó évfolyamain az internet hatékony használata kerül előtérbe. A tanulók az egyszerű keresések mellett az összetett keresések végzésében is gyakorlatot szereznek. Az információszerzés során szerzett tapasztalatok következtében megjelenik a kritikus szemlélet az információk hitelességével szemben. A szükséges információk megkeresésén, letöltésén túl a saját anyagaik publikálására is sor kerül. A korábbi évek során megismert infokommunikációs eszközök bővítése, egyéb internetes és mobilkommunikációs lehetőségek megismerése következtében a tanulók egyre tudatosabban választanak a rendelkezésre álló elektronikus médiumok között. Betartják az adatvédelem alapvető szabályait, felismerik az ártó szándékú támadásokat és megfelelő eszközökkel képesek védekezni ezek ellen. Az információs társadalom témakör feldolgozása során a tanulók megismerik az információkezeléssel kapcsolatos feladatokat, a veszélyek elhárítási lehetőségeit, a jogi és etikai vonatkozásokat. Az alkalmazás során kiemelt szerepet kap az információforrások hitelességének értékelése, az információk etikus használata. Az informatikai eszközök használatakor törekednek a helyes módszerek kialakítására, megismerik a kulturált együttélésre vonatkozó szabályokat és betartják azokat. Az informatikai eszközök használata jelentősen hozzájárul a változásokhoz, ezért érdemes megismerni a fejlődés egyes szakaszait. A tanulók az életkori sajátosságoknak és az igényeknek megfelelő elektronikus szolgáltatásokkal ismerkednek meg, majd sor kerül azok hétköznapi életben betöltött szerepének, 147

céljainak azonosítására és biztonságos, kritikus használatára. A fejlesztés során a szolgáltatások kiválasztását követően a működés megfigyelése és megértése, az egyes funkciók kipróbálása, a működési algoritmusok azonosítása, az eljárások értő alkalmazása és a kritikus szemléletmód kialakítása kap hangsúlyos szerepet. A könyvtári informatika fejlesztési területen az egyre tudatosabb könyvtárhasználóvá nevelés a kiemelt cél. Ehhez járul hozzá az információs problémamegoldás alapvető lépéseinek ismerete, az egyes eszközök, módszerek tanári támogatással történő alkalmazása, továbbá az iskolai könyvtár állományának és szolgáltatásainak önálló használata. Az önálló forráskiválasztást és -használatot, a döntések meghozását támogatja, hogy a tanulók megismerik az egyes könyvtártípusok és szolgáltatásaik jellemzőit, különbségeit, a nyomtatott és elektronikus kézikönyvek, tájékoztató eszközök széles tárházát, azok információs értékét. A különböző tantárgyi gyűjtőmunkákhoz, projektmunkákhoz kapcsolódó támogatásban, értékelésben hangsúlyos szerepet kapnak az etikai és jogi vonatkozások, a forrásjegyzék készítése és a hivatkozások.

148

7. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

További feltételek

Órakeret 3 óra

1. Az informatikai eszközök használata Adott informatikai környezet tudatos használata. Az informatikai eszközök egészségre gyakorolt hatásának ismerete. Az operációs rendszer alapműveleteinek ismerete. A számítógéppel való interaktív kapcsolattartáshoz legszükségesebb perifériák használata. Személyi Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, internetcsatlakozás, kivetítő.

Tájékozódás a különböző informatikai környezetekben. A tematikai egység Az informatikai eszközök használata és működési elveinek megismerése. nevelési-fejlesztési céljai Az operációs rendszer és a számítógépes hálózat alapszolgáltatásainak használata. Az ismert eszközök közül az adott feladat megoldásához alkalmas hardver- és/vagy szoftvereszköz kiválasztása. Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési- és Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok munkaformák Tájékozódás a különböző informatikai környezetekben Különböző informatikai környezetek jellemzőinek, elemeinek megismerése.

Feladatmegoldás, feladattal vezetett önálló megismerés.

Az informatikai eszközök használata és működési elveinek megismerése Tanári bemutatás, önálló Informatikai eszközök fő részegységei. kipróbálás Perifériák, adathordozó eszközök működési elvei. Az operációs rendszer és a számítógépes hálózat alapszolgáltatásainak használata Az operációs rendszer és/vagy egy segédprogram alapszolgáltatásainak használata (mappaszerkezet kialakítása adathordozón, állományműveletek.) Egy hálózati operációs rendszer használatának alapszabályai (például: jogosultságok, adatvédelem, adatbiztonság). Az iskolai hálózat használata (szabályok, lehetőségek).

Tanári bemutatás, önálló kipróbálás, feladatmegoldás, feladattal vezetett önálló megismerés

Taneszközök

Szemléltetőeszköz Fizika, biológia-egészségtan, kémia: a ök, tárgyak, tudomány és a technika mindennapi élettel programok, való kapcsolata, az egyéni felelősség kérdése. feladatlapok.

Az ismert eszközök közül az adott feladat megoldásához alkalmas hardver- és szoftvereszköz kiválasztása Iskolai feladatok elkészítésére alkalmas eszközök kiválasztása.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Tanári bemutatás.

Fizika, kémia, matematika, biológiaegészségtan: a tantárgyi órán felmerülő feladatok informatikai eszközzel történő megoldása. Az adott helyzethez legjobban illeszkedő hardver és szoftver kiválasztása.

Szemléltetőeszköz ök, tárgyak, programok.

Monitor, nyomtató, lemezmeghajtó, hálózat, hálózati szolgáltatás. Órakeret 16 óra

2. Alkalmazói ismeretek 2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása

Előzetes tudás További feltételek

Egyszerű rajzos-szöveges dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása, mentése. Szövegműveletek végrehajtása. Multimédiás dokumentumok előállítása kész alapelemekből. Személyi Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, internetcsatlakozás, kivetítő.

Rajzos–szöveges, táblázatos dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A dokumentumtípusok megismerése. Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési- és munkaformák

Kapcsolódási pontok

Rajzos, szöveges, táblázatos dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása Kisebb méretű, de többféle formátumú dokumentum minta vagy leírás alapján történő elkészítése. Objektumok (például: táblázat, videó, diagram) beillesztése dokumentumba. Összetett dokumentumok minta vagy leírás alapján történő elkészítése.

Tanári bemutatás, önálló kipróbálás, feladatmegoldás, feladattal vezetett önálló megismerés.

Magyar nyelv és irodalom: szövegalkotás a társadalmi (közösségi) élet különböző területein a papíralapú és az elektronikus műfajokban).

Formázandó fájlok. Rajzok, képek, rajzeszközök, szemléltetőeszközök, tárgyak, információforrások, feladatlapok.

Multimédiás dokumentumok előállításához szükséges alapelemek készítése Digitális médiaelemek készítése (például: hangfelvétel, videófelvétel, fényképezés), jellemzőik megismerése.

Feladattal vezérelt egyéni munka

Vizuális kultúra: a technikai médiumok képalkotó módszerei; vizuális reklámok.

Szemléltetőeszközök.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Taneszközök

150

Előadások, bemutatók készítése Valamely tantárgy ismeretanyagát feldolgozó, különböző típusú prezentációk készítése. Prezentációk önálló megtervezése és elkészítése. A blogkészítés alapjai. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

További feltételek

Feladattal vezérelt egyéni munka.

Szöveg, digitális médiaelem.

2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés Az adat szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát segítő eszközök ismerete. Adatok csoportosítása, értelmezése, táblázatba rendezése. Néhány közhasznú információforrás használata. Adatkeresés digitális tudásbázis-rendszerben. Térképhasználati alapismeretek. Személyi Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, internetcsatlakozás, kivetítő.

Az adat szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát segítő eszközök, illetve módszerek megismerése. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az adatbázisból való információszerzés módjainak megismerése. Térképhasználati ismeretek felhasználása, keresése az interneten. Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezésiIsmeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok és munkaformák Az adat szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát segítő eszközök, illetve módszerek megismerése Táblázatok használata a hétköznapi és az iskolai életben (például: cella, sor, oszlop, hivatkozás, képlet). Adatok formátuma, típusai (például: szöveg, szám, pénznem). Az adatok szemléltetését segítő eszközök (például: diagram) megismerése. Az adatok csoportosítása, értelmezése, grafikus ábrázolása, következtetések levonása. Diagramok készítése.

Feladattal vezérelt egyéni munka.

Taneszközök

Szemléltetőeszközök, tárgyak, programok, feladatlapok.

151

Fizika, kémia, földrajz, biológia-egészségtan: a vizsgált természeti és technikai rendszerek állapotának leírására szolgáló szempontok és módszerek használata.

Adatbázisokból való információszerzés módjainak megismerése Az adatok gyűjtése, csoportosítása, lekérdezése.

Térképhasználati ismeretek felhasználása, keresése az interneten Térképhasználati ismeretek alkalmazása. Térképek keresése, használata. Keresés a térképeken, a térképek átalakítása.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Feladattal vezérelt egyéni munka.

Szemléltetőeszközök.

Földrajz, fizika: a térbeli tájékozódást szolgáló eszközök és módszerek alapjai és Térképprogram felhasználásuk. A GPS idő-, távolság- és sebességadatainak értelmezése.

Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás, cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap, munkafüzet, cellahivatkozás, konstans, relatív és abszolút hivatkozás, képlet, diagram

3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel

Órakeret 7 óra

3.1. A problémamegoldáshoz szükséges módszerek és eszközök kiválasztása Az információ világában való tájékozódás képessége, néhány jelrendszer ismerete, használata. Az információfelhasználás etikai szabályainak, veszélyeinek ismerete. Algoritmusleírás eszközeinek ismerete. Egyszerű folyamatábra értelmezése, készítése. Az algoritmuskészítés legfontosabb Előzetes tudás lépéseinek alkalmazása. Legalább egy programozási nyelv ismerete, alapszintű alkalmazása. Személyi További feltételek Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, internetcsatlakozás, kivetítő. Algoritmus leírása. A feladatmegoldást segítő eszközök ismerete. Csoportos feladatmegoldás. Összetett probléma fejlesztői környezetben való A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai megoldása.

152

Ismeretek/fejlesztési követelmények A problémák megoldásához szükséges eszközök és módszerek megismerése Az algoritmusleírás eszközeinek mélyebb elsajátítása (pl. folyamatábra elemeinek bővítése). Egyszerű algoritmusok leírása algoritmusleíró nyelven. A feladatmegoldást segítő lehetőségek megismerése. Problémák megoldása önállóan, illetve irányított csoportmunkában Iskolai élethez kapcsolódó problémák, illetve választott saját feladatok megoldása önállóan, vagy irányított csoportmunkában. Kulcsfogalmak/fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezésiés munkaformák

Taneszközök

Kapcsolódási pontok

Rajzok, képek, rajzeszközök, szemléltetőeszközök, tárgyak, információforrások, feladatlapok

Csoportmunka tanári irányítással

Matematika: algoritmus követése, értelmezése, készítése. Elemek elrendezése különféle szempontok szerint; rendszerezést segítő eszközök (fadiagram, útdiagram, táblázatok) használata, készítése. Megalkotott rendszer átalakítása.

Egyéni munka tanári irányítással

Magyar nyelv és irodalom, idegen nyelvek, történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a tantárgyak Rajzok, képek, tananyagainak feldolgozása, adatgyűjtés interneten. Az rajzeszközök. adatok tárolása és cseréje különböző informatikai eszközök felhasználásával.

Utasítás, elágazás, ciklus, feltétel, programkód, futtatás, fordítás, tesztelés. 3.2. Algoritmizálás és adatmodellezés Egyszerű programozási nyelv, fejlesztői környezet ismerete. Adatbevitel, a végeredmény megjelenítése, grafikai alapismeretek. Személyi Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, internetcsatlakozás, kivetítő.

A tematikai egység Összetett algoritmusok készítése, és ezek programban való megvalósítása. A fejlesztői környezet program állapotjellemzőinek kezelése. nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények

Adott feladat megoldásához algoritmuselemek, algoritmusok tervezése, végrehajtása Algoritmus kódolása a számítógép számára egyszerű programozási nyelven. Az eljáráskészítés előnyeinek vizsgálata, eljárások alkalmazása (paraméterezés).

Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési- és munkaformák Tanári bemutatás önálló kipróbálás, feladatmegoldás, feladattal vezetett önálló megismerés.

Kapcsolódási pontok

Taneszközök

Matematika: algoritmus követése, értelmezése, készítése. Rendszeralkotás – elemek elrendezése Fejlesztői rendszer különféle szempontok szerint; rendszerezést segítő eszközök (fadiagram, útdiagram, táblázatok) használata, készítése. Megalkotott rendszer átalakítása 153

Robotvezérlési, grafikai feladatok megoldása fejlesztőrendszerrel Teknőc állapotának változtatása, állapotjellemzőinek ismerete. Kulcsfogalmak/fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

Feladattal vezetett egyéni munka, csoportmunka tanári irányítással.

Lépésenkénti finomítás elve, bemenő adat, kimenő adat, változó.

3.3. Egyszerűbb folyamatok modellezése Egyszerű programozási nyelv, vezérlés-szemléletű fejlesztői környezet ismerete. Az eljárás alkalmazásának és az eljárás paraméterének ismerete. Személyi Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, internetcsatlakozás, kivetítő.

A tematikai egység Véletlen események modellezése. nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények A paramétermódosítás hatásainak megfigyelése Tantárgyi szimulációs programok használata, a paraméterváltoztatás hatásainak vizsgálata. Kulcsfogalmak/fogalmak

Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési- és munkaformák Tanári bemutatás, önálló kipróbálás, feladatmegoldás, feladattal vezetett önálló megismerés.

Kapcsolódási pontok Kémia, fizika, biológia, földrajz: szimulációs programok.

Taneszközök Szemléltetőeszközök, tárgyak, programok, feladatlapok.

Modell, paraméter, szimuláció.

154

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 4 óra

4. Infokommunikáció

4.1. Információkeresés, információközlési rendszerek Böngészőprogramok, keresők, levelezőrendszerek használata. Információkeresés az interneten. Megadott művek elektronikus katalógusban való visszakeresése. Személyi Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, internetcsatlakozás, kivetítő.

Előzetes tudás További feltételek

Az információk hatékony keresése, a legfontosabb információk megtalálása, a hiteles és nem hiteles információk megkülönböztetése, információk A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai kritikus kezelése, a tartalmak publikálásra való előkészítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Összetett keresések űrlapok segítségével Tematikus és kulcsszavas keresőgépek használata az információ elérésére, több keresési szempont egyidejű érvényesítése, űrlapok kitöltése. Hatékony, céltudatos információszerzés Releváns információk kiszűrése a kereső által megtalált adathalmazból.

Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési- és munkaformák Feladattal vezetett egyéni munka. Feladattal vezetett egyéni munka.

Információforrások irányított kiválasztása, hitelességének vizsgálata, szelektálása Az információk elemzése hitelesség szempontjából. Több hasonló tartalmú oldal összehasonlítása. Kulcsfogalmak/fogalma Keresés, letöltés, hitelesség, űrlap. k Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

Kapcsolódási pontok

Taneszközök

Információforrások Földrajz: a Föld országainak, és feladatlapok. fővárosainak bemutatásához, prezentációk készítéséhez anyagok gyűjtése, kiselőadás készítése Információforrások

Fizika: természettudományos anyagok gyűjtése, a megbízhatóság vizsgálata.

4.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák Elektronikus levél írása, fogadása, új postafiók regisztrálása. Személyi Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, internetcsatlakozás, kivetítő.

155

A tematikai egység A modern infokommunikációs eszközök hatékony használata. nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények

Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési- és munkaformák

Kapcsolódási pontok

Taneszközök

A kommunikációs modell megismerése Kémia, biológia-egészségtan: Infokommunikációs eszközök használata, a mobilkommunikációs eszközök Feladattal vezetett egyéni feladatok közös kidolgozása Információforrások megismerése. munka. kommunikációs csatornákon és feladatlapok. Az információ küldésének és fogadásának megismerése. Kapcsolatteremtés keresztül. infokommunikációs eszközök útján. Az internet kommunikációs szolgáltatásai. Kommunikációs modell, üzenet, internetes kommunikáció, mobilkommunikáció, adatvédelem. Kulcsfogalmak/fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

4.3. Médiainformatika A hagyományos és az elektronikus média kezelése, az internetes média elérése, egyes elemek letöltése. A médiában megjelenő információk hitelességének kritikus értékelése. Személyi Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, internetcsatlakozás, kivetítő.

A tematikai egység A legújabb médiainformatikai technológiák használata, alkalmazása; önálló és kritikus attitűd fejlesztése. nevelési-fejlesztési céljai Pedagógiai eljárások, módszerek, Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok szervezési- és munkaformák

Taneszközök

Matematika: bonyolult vagy érdekes függvények A hagyományos médiumok modern megjelenési formáinak vizsgálatához anyaggyűjtés, digitális táblára megismerése, alkalmazásuk a megismerési folyamatban anyagfeldolgozáshoz. A média alkalmazási lehetőségei. Feladattal vezetett egyéni Földrajz: térképhasználat. Információforrások Internet, televízió, rádió használata. munka. Magyar nyelv és irodalom: hangoskönyv, és feladatlapok. Elektronikus könyv, hangoskönyv használata. elektronikus könyv. Szótárak, lexikonok, folyóiratok az interneten. Idegen nyelvek, magyar nyelv és irodalom: Képek, zenék, filmek elérése az interneten. szótárak, lexikonok használata Oktatóprogramok, oktatóanyagok keresése az interneten. Internetes térképek keresése. Internetes oktatóprogram, regisztráció, online szótár, online elérés, elektronikus könyv, hangoskönyv, információmegosztó portálok. Kulcsfogalmak/fogalmak

156

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

Órakeret 3 óra

5. Az információs társadalom

5.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai Informatikai biztonsággal, információkezeléssel kapcsolatos tapasztalatok. Infokommunikációs eszközök használata során tanúsított viselkedési módok megfigyelése, véleményezése. Személyi Tárgyi: média-szaktanterem, könyvtár.

Az információ előállítása, megosztása, terjesztése, használata, átalakítása. A tematikai egység Az információ kezelése során felmerülő veszélyek felismerése, elhárításuk lehetőségei. nevelési-fejlesztési céljai Az információforrások hitelességének értékelése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az adatokkal való visszaélések, veszélyek megismerése, azok kivédése, a védekezés módszereinek megismerése Az adatvédelemmel kapcsolatos feladatok megismerése. Az adatokkal való visszaélések kivédése. Az adatokkal való visszaélésekből származó veszélyek és következmények megismerése. Védekezési módszerek és szempontok megismerése.

Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési- és munkaformák

Projektfeladatok megoldása.

Kapcsolódási pontok

Technika, életvitel és gyakorlat: az emberi tevékenységek hatásainak felismerése, a tevékenységek nem várt hatásainak kezelési ismeretei.

Technika, életvitel és gyakorlat: a tevékenységekhez szükséges Az információ hitelessége és ellenőrzési lehetőségeinek megismerése információk kiválasztása és Megbízható információforrások ismerete. alkalmazása. A különböző eredetű Az információ hitelességének értékelése. információk szűrése, értékelése, összekapcsolása, érvényességük kiterjesztése. Adat, adathalászat, kéretlen levél (spam), lánclevél (hoax), információ, információforrás, hitelesség, megbízhatóság. Kulcsfogalmak/fogalmak Feladattal vezetett egyéni és csoportos munka, bemutatás, kiselőadás.

Taneszközök

Szemléltetőeszközök.

Információforrások, gyakorló feladatok.

157

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

Órakeret 3 óra Az iskolai könyvtár önálló használata a raktári rend ismeretében. Közkönyvtári tapasztalatok. Könyvtári katalógusok irányított használata. Az önálló műre való hivatkozás alapjainak ismerete. Személyi 6. Könyvtári informatika

Tárgyi: média-szaktanterem, könyvtár.

Az iskolai és lakóhelyi könyvtár alapszolgáltatásainak és a különböző információforrásoknak önálló, alkotó és etikus felhasználása egyszerű A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai tanulmányi feladatok egyéni és csoportos megoldása során. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési- és munkaformák

Könyvtártípusok, funkcionális terek Tájékozódás az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Az összes könyvtártípus jellemzőinek megismerése, összehasonlítása. A kézikönyvtár összetételének és tájékozódásban betöltött szerepének Feladattal vezetett egyéni és megismerése. csoportos munka. Nagyobb könyvtárak funkcionális tereinek megismerése. Önálló eligazodás a települési közkönyvtárban. A gyermekkönyvtár (-részleg) önálló használata. Könyvtárlátogatás. Könyvtári szolgáltatások Könyvtári szolgáltatások irányított alkalmazása a tanulásban és a tájékozódásban. A kézikönyvtár önálló használata.

Csoportmunka tanári irányítással.

Kapcsolódási pontok

Taneszközök

Magyar nyelv és irodalom: könyvtárhasználat. Információforrások és feladatlapok.

Információforrások.

158

Információkeresés Hatékony, céltudatos információszerzés. Keresett téma kifejezése tárgyszóval. Összetett keresőkérdés megfogalmazása. Megadott szempontok szerint való keresés az iskolai és a lakóhelyi elektronikus könyvtári katalógusban. Konkrét feladathoz való irányított forráskeresés katalógus és bibliográfia segítségével. A forráskeresés és -feldolgozás lépéseinek tudatosítása, irányított alkalmazása.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Feladattal vezetett egyéni és csoportos munka tanári irányítás mellett.

Technika, életvitel és gyakorlat: a tevékenység információforrásainak használata: a tevékenységhez kapcsolódó információszükséglet behatárolása és a tevékenységhez, a probléma megoldásához szükséges komplex tájékozódás. Fizika, kémia, biológia-egészségtan: információk keresése, könyvtár-, folyóirat- és internethasználat, adatbázisok, szimulációk használata. Természettudományi témájú ismeretterjesztő források önálló keresése, követése, értelmezése, az ismeretszerzés eredményeinek bemutatása. Magyar nyelv és irodalom: írás, Könyvtári szövegalkotás: rövidebb beszámolók információforrások. anyagának összegyűjtése, rendezése különböző nyomtatott (lexikonok, kézikönyvek) és elektronikus forrásokból. Az önálló feladatvégzés, információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek alkalmazása. Internetes enciklopédiák és keresőprogramok használata. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: önálló információgyűjtés adott témához különböző médiumokból. Földrajz: tájékozódás a hazai földrajzi, környezeti folyamatokról – információgyűjtés internetalapú szolgáltatásokkal (tények, adatok, menetrendek, hírek, idegenforgalmi ajánlatok).

Nemzeti könyvtár, szakkönyvtár, elektronikus könyvtár, linkgyűjtemény, keresőkérdés, tárgyszó, szerzői jog, információs érték.

159

A fejlesztés várt eredményei a 7. évfolyam A tanuló az informatikai eszközök használata témakör végére ismerjen meg különböző informatikai környezeteket; ismerje és tudja használni egy operációs rendszer, valamint a számítógépes hálózat alapszolgáltatásait; tudja megkülönböztetni a számítógép és egyéb informatikai eszközök főbb részegységeit; ismerje a legfontosabb perifériák működési elveit; önállóan legyen képes a tanult feladattípusok azonosítására, a megoldáshoz szükséges hardver- és szoftvereszközök kiválasztására és használatára. A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére tudjon különböző típusú dokumentumokba különböző objektumokat beilleszteni; tudjon szöveget, képet, rajzot is tartalmazó dokumentumot minta vagy leírás alapján elkészíteni; tudjon médiaelemeket minta vagy leírás alapján elkészíteni; tudjon bemutatót készíteni; tudjon egyszerű táblázatot létrehozni. A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör végére ismerje és használja az algoritmusleíró eszközöket; ismerje egy programozási nyelv alapszintű utasításait; tudjon kódolni algoritmusokat; legyen képes tantárgyi szimulációs programok használatára. A tanuló az infokommunikáció témakör végére legyen képes megkeresni a kívánt információt; legyen képes az információ értékelésére; használja a legújabb infokommunikációs technológiákat, szolgáltatásokat. A tanuló az információs társadalom témakör végére ismerje az informatikai biztonsággal és adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat; ismerje az adatokkal való visszaélésekből származó veszélyeket és következményeket; ismerjen megbízható információforrásokat; legyen képes értékelni az információ hitelességét. A tanuló a könyvtári informatika témakör végére a könyvtár és az internet szolgáltatásait igénybe véve képes önállóan releváns forrásokat találni konkrét tantárgyi feladataihoz; képes alkalmazni a más tárgyakban tanultakat (pl. informatikai eszközök használata, szövegalkotás).

160

8. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

További feltételek

Órakeret 3 óra

1. Az informatikai eszközök használata Adott informatikai környezet tudatos használata. Az informatikai eszközök egészségre gyakorolt hatásának ismerete. Az operációs rendszer alapműveleteinek ismerete. A számítógéppel való interaktív kapcsolattartáshoz legszükségesebb perifériák használata. Személyi Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, internetcsatlakozás, kivetítő.

Az informatikai eszközök egészségre gyakorolt hatásáról szerzett ismeretek bővítése. A tematikai egység Az informatikai eszközök használata és működési elveinek megismerése. nevelési-fejlesztési céljai Az ismert eszközök közül az adott feladat megoldásához alkalmas hardver- és/vagy szoftvereszköz kiválasztása. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési- és munkaformák

Kapcsolódási pontok

Taneszközök

Az informatikai eszközök egészségre gyakorolt hatásáról szerzett ismeretek bővítése Az informatikai eszközfüggőség és a megelőzés lehetőségei.

Feladatmegoldás, feladattal vezetett önálló megismerés.

Szemléltetőeszköz ök, tárgyak, programok, feladatlapok.

Az informatikai eszközök használata és működési elveinek megismerése Perifériák, adathordozó eszközök működési elvei. Digitalizálás.

Tanári bemutatás, önálló kipróbálás

Szemléltetőeszköz ök.

Az operációs rendszer és a számítógépes hálózat alapszolgáltatásainak használata Az operációs rendszer és/vagy egy segédprogram alapszolgáltatásainak használata (tömörítés, kibontás).

Tanári bemutatás, önálló kipróbálás, feladatmegoldás, feladattal vezetett önálló megismerés

Fizika, biológia-egészségtan, kémia: a tudomány és a technika mindennapi élettel való kapcsolata, az egyéni felelősség kérdése.

161

Fizika, kémia, matematika, biológia-egészségtan: a tantárgyi órán felmerülő feladatok informatikai eszközzel történő megoldása. Az adott helyzethez legjobban illeszkedő hardver és szoftver kiválasztása.

Az ismert eszközök közül az adott feladat megoldásához alkalmas hardver- és szoftvereszköz kiválasztása Iskolai feladatok elkészítésére alkalmas eszközök kiválasztása.

Szemléltetőeszköz ök, tárgyak, programok, feladatlapok.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Adathordozó, merevlemez, optikai lemez, lemezmeghajtó, digitalizálás, hálózat, hálózati szolgáltatás, tömörítés, tömörített állomány.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

2. Alkalmazói ismeretek

Órakeret 15 óra

2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása Egyszerű rajzos-szöveges dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása, mentése. Szövegműveletek végrehajtása. Multimédiás dokumentumok előállítása kész alapelemekből. Személyi További feltételek Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, internetcsatlakozás, kivetítő. Multimédiás dokumentumok előállításához szükséges alapelemek készítése. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Előadások, bemutatók készítése. Pedagógiai eljárások, módszerek, Ismeretek/fejlesztési követelmények szervezési- és munkaformák Előzetes tudás

Rajzos, szöveges, táblázatos dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása Objektumok (például: táblázat, videó, diagram) beillesztése dokumentumba. A dokumentumban elhelyezhető különböző objektumok tulajdonságainak megismerése, az egyes jellemzők módosítása. Összetett dokumentumok minta vagy leírás alapján történő elkészítése.

Tanári bemutatás, önálló kipróbálás, feladatmegoldás, feladattal vezetett önálló megismerés.

Kapcsolódási pontok

Taneszközök

Magyar nyelv és irodalom: szövegalkotás a társadalmi (közösségi) élet különböző területein a papíralapú Szemléltetőeszközök, és az elektronikus műfajokban). formázandó fájlok. Fizika, kémia, biológia-egészségtan: kísérlet vagy vizsgálat jegyzőkönyvének elkészítése.

162

A dokumentumtípusok megismerése Weblap. Blogkészítés. .

Feladattal vezérelt egyéni munka

Multimédiás dokumentumok előállításához szükséges alapelemek készítése Feladattal vezérelt csoportmunka. Digitális médiaelemek készítése, műveletek médiaelemekkel (például: szerkesztés, vágás). Előadások, bemutatók készítése Valamely tantárgy ismeretanyagát feldolgozó, különböző típusú prezentációk készítése. Prezentáció előadása. Kulcsfogalmak/fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Vizuális kultúra: a technikai médiumok képalkotó módszerei; vizuális reklámok.

Minden tantárgy:Tantárgyi ismeretanyag feldolgozása.

Szöveg, digitális médiaelem, weblap, blog. 2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés

Az adat szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát segítő eszközök ismerete. Adatok csoportosítása, értelmezése, táblázatba rendezése. Előzetes tudás Néhány közhasznú információforrás használata. Adatkeresés digitális tudásbázis-rendszerben. Térképhasználati alapismeretek. Személyi További feltételek Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, internetcsatlakozás, kivetítő. Adatok grafikus ábrázolása, következtetések levonása. A tematikai egység nevelésiA megtalált információ rögzítése, értelmezése, feldolgozása. fejlesztési céljai Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési- és Ismeretek/fejlesztési követelmények munkaformák Az adat szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát segítő eszközök, illetve módszerek megismerése Feladattal vezérelt egyéni Táblázatok használata a hétköznapi és az iskolai életben (például: cella, munka. sor, oszlop, hivatkozás, képlet). Diagramok készítése.

Kapcsolódási pontok

Taneszközök

Szemléltetőeszközök, tárgyak, programok, feladatlapok.

163

Adatok grafikus ábrázolása, következtetések levonása Táblázatok használata a mindennapi életben. Kimutatások, diagramok készítése.

Feladattal vezérelt egyéni munka.

Adatelemzést szolgáló függvények (például: összegzés, szélsőérték, átlag) megismerése.

A megtalált információ rögzítése, értelmezése, feldolgozása Állományok, találati listák letöltése, adatok értelmezése, adatfeldolgozás. Kulcsfogalmak/fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás További feltételek A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Matematika: ismeretek alkalmazása az újabb ismeretek megszerzésében, a gyakorlati életben és más tantárgyak keretében (pl. százalék, kamatos kamat, terület-, felszín-, térfogatszámítás, relatív gyakoriság, valószínűség, logaritmusfüggvény). Táblázatok készítése.

Szemléltetőeszközök.

Fizika, kémia, biológia-egészségtan, földrajz: mérési adatok, ábrák értelmezése. Természeti jelenségek, folyamatok időbeli lefolyásának leírása függvényekkel, diagramok elemzése, értelmezése. Egyéni munka.

Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás, cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap, munkafüzet, cellahivatkozás, konstans, relatív és abszolút hivatkozás, képlet, függvény, diagram.

3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel

Órakeret 7 óra

3.1. A problémamegoldáshoz szükséges módszerek és eszközök kiválasztása Az információ világában való tájékozódás képessége, néhány jelrendszer ismerete, használata. Az információfelhasználás etikai szabályainak, veszélyeinek ismerete. Algoritmusleírás eszközeinek ismerete. Egyszerű folyamatábra értelmezése, készítése. Az algoritmuskészítés legfontosabb lépéseinek alkalmazása. Legalább egy programozási nyelv ismerete, alapszintű alkalmazása. Személyi Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, internetcsatlakozás, kivetítő. Algoritmus leírása. A feladatmegoldást segítő eszközök ismerete. Csoportos feladatmegoldás. Összetett probléma fejlesztői környezetben való megoldása.

164

Ismeretek/fejlesztési követelmények

A problémák megoldásához szükséges eszközök és módszerek megismerése Az algoritmusleírás eszközeinek mélyebb elsajátítása (pl. folyamatábra elemeinek bővítése). Egyszerű algoritmusok leírása algoritmusleíró nyelven. A feladatmegoldást segítő lehetőségek megismerése.

Problémák megoldása önállóan, illetve irányított csoportmunkában Iskolai élethez kapcsolódó problémák, illetve választott saját feladatok megoldása önállóan, vagy irányított csoportmunkában.

A robotika alapjainak megismerése, egyszerű vezérlési problémák megoldása Alakzatok rajzolása, vagy egyszerű vezérléses játék készítése valamely fejlesztői környezetben. A paraméterértékek változtatása, a változtatások hatásának tanulmányozása.

Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési- és munkaformák

Kapcsolódási pontok

Csoportmunka tanári irányítással

Matematika: algoritmus követése, értelmezése, készítése. Elemek elrendezése különféle szempontok szerint; rendszerezést segítő eszközök (fadiagram, útdiagram, táblázatok) használata, készítése. Megalkotott rendszer átalakítása.

Egyéni munka tanári irányítással

Magyar nyelv és irodalom, idegen nyelvek, történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a tantárgyak tananyagainak feldolgozása, adatgyűjtés interneten. Az adatok tárolása és cseréje különböző informatikai eszközök felhasználásával.

Irányított csoportmunka

Taneszközök

Rajzok, képek, rajzeszközök, szemléltetőeszközök.

Rajzok, képek, rajzeszközök.

Matematika: tájékozódás a síkban. A tájékozódást segítő viszonyok ismerete. A feltételeknek megfelelő alkotások elképzelése a megalkotásuk előtt. Szerkesztések különféle szerkesztési eszközökkel és eljárásokkal. Objektumok létrehozása adott feltételek szerint. Geometriai alakzatok tulajdonságai. Koordináta-rendszer, koordináták.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Utasítás, elágazás, ciklus, feltétel, programkód, futtatás, fordítás, tesztelés.

165

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

3.2. Algoritmizálás és adatmodellezés

Egyszerű programozási nyelv, fejlesztői környezet ismerete. Adatbevitel, a végeredmény megjelenítése, grafikai alapismeretek. Személyi Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, internetcsatlakozás, kivetítő. Összetett algoritmusok készítése, és ezek programban való megvalósítása. Az alulról felfelé építkezés elvének ismerete. Az eljárások és a A tematikai egység nevelésirekurzió alkalmazása. Az összetett adattípusok alkalmazása és kezelése. fejlesztési céljai Pedagógiai eljárások, módszerek, Taneszközök Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok szervezési- és munkaformák

Adott feladat megoldásához algoritmuselemek, algoritmusok tervezése, végrehajtása Eljáráskészítés: paraméterezés, feltételes utasítások, ciklusok, rekurziók. Összetett algoritmusok készítése az alulról felfelé építkezés és a lépésenkénti finomítás elve alapján.

A problémamegoldáshoz szükséges adatok és az eredmény kapcsolata A bemenő adatok, a kimenő adatok és a változók értékeinek megadása, a bemenő adat és eredmény kapcsolatának megfigyelése. A programozás eredményeinek további felhasználása.

Elemi és összetett adatok megkülönböztetése, kezelése Elemi és összetett adattípusok jellemzőinek megismerése, alkalmazásuk. Az összetett adatok kezelése. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tanári bemutatás önálló kipróbálás, feladatmegoldás, feladattal vezetett önálló megismerés.

Matematika: algoritmus követése, értelmezése, készítése. Rendszeralkotás – elemek elrendezése különféle szempontok szerint; rendszerezést segítő eszközök (fadiagram, útdiagram, táblázatok) használata, készítése. Megalkotott rendszer átalakítása.

Fejlesztői rendszer

Fizika, kémia: műveletek, összefüggések kiszámolása, számítógépes mérések elvégzése.

Feladattal vezetett egyéni munka, csoportmunka tanári irányítással. Matematika: oktatási-tanulási technológiákkal való megismerkedés, azok interaktív használata. A programozni kívánt művelettel kapcsolatos alapvető ismeretek.

Matematika: a feltételekkel való összevetés során annak tudatosítása, hogy a feltételek hogyan befolyásolják az eredményt.

Fejlesztői rendszer

Fejlesztői rendszer

Alulról felfelé építkezés elve, lépésenkénti finomítás elve, elemi adat, bemenő adat, kimenő adat, összetett adat, változó.

166

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

3.3. Egyszerűbb folyamatok modellezése Egyszerű programozási nyelv, vezérlés-szemléletű fejlesztői környezet ismerete. Az eljárás alkalmazásának és az eljárás paraméterének ismerete. Személyi Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, internetcsatlakozás, kivetítő.

Előzetes tudás További feltételek A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Véletlenszám generálása, véletlen esemény szimulálása. Véletlen események modellezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Véletlen jelenségek modelljeinek megismerése, a paramétermódosítás hatásainak megfigyelése Véletlenszám generálása, a véletlenszámok alkalmazása programokban. Kulcsfogalmak/fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési- és munkaformák

Kapcsolódási pontok

Matematika: véletlen esemény.

Taneszközök Szemléltetőeszközök, tárgyak, programok, feladatlapok.

Véletlenszám, véletlen esemény, modell.

4. Infokommunikáció

Órakeret 4 óra

4.1. Információkeresés, információközlési rendszerek Böngészőprogramok, keresők, levelezőrendszerek használata. Információkeresés az interneten. Megadott művek elektronikus katalógusban való visszakeresése. Személyi Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, internetcsatlakozás, kivetítő.

Az információk hatékony keresése, a legfontosabb információk megtalálása, a hiteles és nem hiteles információk megkülönböztetése, információk A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai kritikus kezelése, a tartalmak publikálásra való előkészítése.

167

Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési- és munkaformák

Ismeretek/fejlesztési követelmények Nyomtatásra és webes publikálásra szánt dokumentumok készítése Nyomtatási beállítások. Webes publikálásra alkalmas fájlformátumok megismerése. Internetes oldalak feltöltése egy nyilvános tárhelyre. Publikus és nem publikus adatok megkülönböztetése. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

Kapcsolódási pontok

Feladattal vezetett egyéni munka.

Taneszközök

Információforrások és feladatlapok.

Keresés, letöltés, publikálás, hitelesség, űrlap. 4.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák Elektronikus levél írása, fogadása, új postafiók regisztrálása. Személyi Tárgyi: Számítógépterem, hálózat, internetcsatlakozás, kivetítő.

A tematikai egység A modern infokommunikációs eszközök hatékony használata. nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények

A kommunikációs célnak megfelelő választás a médiumok között A különböző médiumokban rejlő lehetőségek. A fogyatékkal élőkkel való és a fogyatékkal élők közötti kommunikációt biztosító eszközök megismerése.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési- és munkaformák

Feladattal vezetett egyéni munka.

Kapcsolódási pontok

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: közösségi portálokon megjelenő személyes adatok vizsgálata a védelem és adatbiztonság szempontjából.

Taneszközök

Információforrások és feladatlapok.

Internetes kommunikáció, mobilkommunikáció, adatvédelem.

168

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Órakeret 3 óra

5. Az információs társadalom

5.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai Informatikai biztonsággal, információkezeléssel kapcsolatos tapasztalatok. Infokommunikációs eszközök használata során tanúsított viselkedési módok megfigyelése, véleményezése. Személyi Tárgyi: média-szaktanterem, könyvtár. Az információ kezelése során felmerülő veszélyek felismerése, elhárításuk lehetőségei. Az információforrások hitelességének értékelése.

Viselkedési szabályok közös kialakítása, a kulturált együttélés szabályainak betartása. Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési- és Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok munkaformák

Az informatikai eszközök alkalmazásának fontosabb etikai kérdései Projektfeladatok A jogtiszta szoftverhasználat előnyei. megoldása. Szabadon vagy korlátozottan használható programok használata. A programhasználat során betartandó jogok és kötelességek.

Az információforrások etikus felhasználásának megismerése Az információszerzés folyamatának ismerete. Az információforrások etikus felhasználása. Az információforrások feltüntetése. Az információ értékként való kezelése, megosztása.

Feladattal vezetett egyéni és csoportos munka, bemutatás, kiselőadás.

Taneszközök

Technika, életvitel és gyakorlat: az iskolai környezet rendje, tisztasága.

Technika, életvitel és gyakorlat: a személyes felelősség belátása és érvényesítése a közvetlen környezet alakításában. Fizika, kémia, biológia-egészségtan, földrajz, történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: információk keresése, könyvtár-, folyóirat- és internethasználat, adatbázisok, szimulációk használata, kiselőadások tervezése.

Információforrások, gyakorló feladatok.

Magyar nyelv és irodalom: az információs kommunikációs társadalom műfajainak megfelelő olvasási szokások gyakorlása, az ezekhez kapcsolódó tipikus hibák és veszélyek felismerése, kiküszöbölése.

169

Az információ és az informatika emberi kapcsolatokra gyakorolt Feladattal vezetett önálló Technika, életvitel és gyakorlat: a probléma hatásának megismerése munka. megoldásához szükséges komplex tájékozódás. Az információ szerepe az információs társadalomban. Az informatikai eszközök használatának következményei. Jogtiszta szoftver, licenc, ingyenes szoftver, korlátozottan használható szoftver. Kulcsfogalmak/fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

5.2. Az e-szolgáltatások szerepe és használata Életkori sajátosságoknak megfelelő elektronikus szolgáltatásokkal kapcsolatos tapasztalatok, vélemények megfogalmazása. Személyi Tárgyi: számítógépes szaktanterem.

A tematikai egység Az elektronikus szolgáltatások hétköznapi életben betöltött szerepének felismerése. nevelési-fejlesztési céljai Az elektronikus szolgáltatások használata, a biztonság figyelembevétele, a kritikus szemléletmód kialakítása. Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési- és Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok munkaformák

Az e-szolgáltatások használatának célirányos megismerése Az elektronikus szolgáltatások funkcióinak megismerése. Az elektronikus szolgáltatások működésének megismerése, a szolgáltatások igénybevétele, használata, lemondása. Kulcsfogalmak/fogalmak

Feladattal vezetett egyéni és csoportos munka.

Technika, életvitel és gyakorlat: a megtakarítási lehetőségek felismerése, a hatékonyság, egészség- és környezettudatosság érvényesítése.

Taneszközök

Információforrások

Információs társadalom, média, elektronikus szolgáltatások, regisztráció, leiratkozás, azonosító, jelszó.

170

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

Órakeret 4 óra Az iskolai könyvtár önálló használata a raktári rend ismeretében. Közkönyvtári tapasztalatok. Könyvtári katalógusok irányított használata. Az önálló műre való hivatkozás alapjainak ismerete. Személyi 6. Könyvtári informatika

Tárgyi: média-szaktanterem, könyvtár.

Az iskolai és lakóhelyi könyvtár alapszolgáltatásainak és a különböző információforrásoknak önálló, alkotó és etikus felhasználása egyszerű A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai tanulmányi feladatok egyéni és csoportos megoldása során. Pedagógiai eljárások, módszerek, Taneszközök Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok szervezési- és munkaformák Matematika: ismerethordozók használata – könyvek (pl. matematikai zsebkönyvek, szakkönyvek, ismeretterjesztő könyvek, lexikonok, feladatgyűjtemények, táblázatok, képletgyűjtemények). Dokumentumtípusok, kézikönyvek Nyomtatott és elektronikus kézikönyvek, közhasznú információforrások és ismeretterjesztő művek típusainak ismerete. Közhasznú adatbázisok használata.

Feladattal vezetett egyéni és csoportos munka.

Magyar nyelv és irodalom: az önálló feladatvégzés, információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek alkalmazása: segédkönyvek, szótárak, lexikonok, helyesírási kézikönyvek használata, ismeretlen kifejezések jelentésének megkeresése egynyelvű szótárakban. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről.

Információforrások és feladatlapok.

Biológia-egészségtan: az élővilág rendszerezésében érvényesülő szempontok bemutatása határozókönyvek alapján.

171

Forráskiválasztás A feladatnak megfelelő forrástípus önálló kiválasztása. Információforrások hitelességének vizsgálata, szelektálása. Többféle forrásra épülő tematikus gyűjtőmunka.

Technika, életvitel és gyakorlat: a tevékenység információforrásainak használata. A tevékenységekhez szükséges információk kiválasztása és alkalmazása. A különböző eredetű információk szűrése, értékelése, összekapcsolása, érvényességük kiterjesztése. Csoportmunka tanári irányítással. Magyar nyelv és irodalom: az információ kritikus befogadásának megalapozása (azonos témáról különböző forrásból származó rövidebb információk összevetése tanári irányítással, csoportosan).

Információforrások

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a források megbízhatósága. Bibliográfiai hivatkozás, forrásfelhasználás Bibliográfiai hivatkozás önálló készítése. Idézés jelölése. A szerzői jogi vonatkozások megértése. Forrásjegyzék összeállítása. Kulcsfogalmak/fogalmak

Feladattal vezetett egyéni és csoportos munka tanári irányítás mellett.

Magyar nyelv és irodalom: források megjelölése.

Elektronikus könyvtár, kézikönyv, szaklexikon, szakkönyv, napilap, folyóirat, bibliográfia, linkgyűjtemény, keresőkérdés, tárgyszó, szerzői jog, információs érték, felhasznált irodalom jegyzék.

172

A fejlesztés várt eredményei a 8. évfolyam A tanuló az informatikai eszközök használata témakör végére ismerje az informatikai eszközökkel kapcsolatos függőség néhány jellemzőjét, legyen képes tenni a függőség kialakulása ellen; ismerje a legfontosabb perifériák működési elveit; önállóan legyen képes a tanult feladattípusok azonosítására, a megoldáshoz szükséges hardver- és szoftvereszközök kiválasztására és használatára. A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére tudjon szöveget, képet, rajzot is tartalmazó dokumentumot minta vagy leírás alapján elkészíteni; tudjon médiaelemeket minta vagy leírás alapján elkészíteni; ismerje a diagramok szerkesztésének, módosításának lépéseit; tudjon bemutatót készíteni. A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör végére lássa át a problémamegoldás folyamatát; tudjon egyszerű vezérlési feladatokat megoldani fejlesztői környezetben; ismerjen és alkalmazzon tervezési eljárásokat; legyen képes meghatározni az eredményt a bemenő adatok alapján. A tanuló az infokommunikáció témakör végére legyen képes előkészíteni az információt weben történő publikálásra; tudja megkülönböztetni a publikussá tehető és a védendő adatait. A tanuló az információs társadalom témakör végére ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat; ismerje az információforrások etikus felhasználási lehetőségeit; ismerje fel az informatikai eszközök használatának az emberi kapcsolatokra vonatkozó következményeit; ismerjen néhány elektronikus szolgáltatást; legyen képes a szolgáltatások igénybevételére, használatára, lemondására. A tanuló a könyvtári informatika témakör végére a választott forrásokat képes alkotóan és etikusan felhasználni a feladatmegoldásban; egyszerű témában képes az információs problémamegoldás folyamatát önállóan végrehajtani.

173

Matematika Ajánlás a helyi tanterv készítéséhez EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.03 Matematika az általános iskolák 5–8. évfolyama számára Alapelvek, célok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika tanulása érzelmi és motivációs vonatkozásokban is formálja, gazdagítja a személyiséget, fejleszti az önálló rendszerezett gondolkodást, és alkalmazásra képes tudást hoz létre. A matematikai gondolkodás fejlesztése segíti a gondolkodás általános kultúrájának kiteljesedését.

A matematikatanítás feladata a matematika különböző arculatainak bemutatása. A matematika: kulturális örökség; gondolkodásmód; alkotó tevékenység; a gondolkodás örömének forrása; a mintákban, struktúrákban tapasztalható rend és esztétikum megjelenítője; önálló tudomány; más tudományok segítője; a mindennapi élet része és a szakmák eszköze. A tanulók matematikai gondolkodásának fejlesztése során alapvető cél, hogy mind inkább ki tudják választani és alkalmazni tudják a természeti és társadalmi jelenségekhez illeszkedő modelleket, gondolkodásmódokat (analógiás, heurisztikus, becslésen alapuló, matematikai logikai, axiomatikus, valószínűségi, konstruktív, kreatív stb.), módszereket (aritmetikai, algebrai, geometriai, függvénytani, statisztikai stb.) és leírásokat. A matematikai nevelés sokoldalúan fejleszti a tanulók modellalkotó tevékenységét. Ugyanakkor fontos a modellek érvényességi körének és gyakorlati alkalmazhatóságának eldöntését segítő képességek fejlesztése. Egyaránt lényeges a reproduktív és a problémamegoldó, valamint az alkotó gondolkodásmód megismerése, elsajátítása, miközben nem szorulhat háttérbe az alapvető tevékenységek (pl. mérés, alapszerkesztések), műveletek (pl. aritmetikai, algebrai műveletek, transzformációk) automatizált végzése sem. A tanulás elvezethet a matematika szerepének megértésére a természet- és társadalomtudományokban, a humán kultúra számos ágában. Segít kialakítani a megfogalmazott összefüggések, hipotézisek bizonyításának igényét. Megmutathatja a matematika hasznosságát, belső szépségét, az emberi kultúrában betöltött szerepét. Fejleszti a tanulók térbeli tájékozódását, esztétikai érzékét. A tanulási folyamat során fokozatosan megismertetjük a tanulókkal a matematika belső struktúráját (fogalmak, axiómák, tételek, bizonyítások elsajátítása). Mindezzel fejlesztjük a tanulók absztrakciós és szintetizáló képességét. Az új fogalmak alkotása, az összefüggések felfedezése és az ismeretek feladatokban való alkalmazása fejleszti a kombinatív készséget, a kreativitást, az önálló gondolatok megfogalmazását, a felmerült problémák megfelelő önbizalommal történő megközelítését, megoldását. A diszkussziós képesség fejlesztése, a többféle megoldás keresése, megtalálása és megbeszélése a többféle nézőpont érvényesítését, a komplex problémakezelés képességét is fejleszti. A folyamat végén a tanulók eljutnak az önálló, rendszerezett, logikus gondolkodás bizonyos szintjére. A műveltségi terület a különböző témakörök szerves egymásra épülésével kívánja feltárni a matematika és a matematikai gondolkodás világát. A fogalmak, összefüggések érlelése és a matematikai gondolkodásmód kialakítása egyre emelkedő szintű spirális felépítést indokol – az életkori, egyéni fejlődési és érdeklődési sajátosságoknak, a bonyolódó ismereteknek, a fejlődő absztrakciós képességnek megfelelően. Ez a felépítés egyaránt lehetővé teszi a lassabban haladókkal való foglalkozást és a tehetség kibontakoztatását. A matematika tantárgy számos lehetőséget kínál a tantárgyon belüli kapcsolatok bemutatására, ami változatossá teszi a reprezentációkat, és biztosítja az ismeretek, módszerek, stratégiák folyamatos ismétlését, mélyítését.

174

A reprezentációk variálását, a tanulók motiválását, a matematikai alkalmazások bemutatását nagyban segítik a számítógépes eszközök, a matematikatanítást segítő matematikai szoftverek, valamint kifejezetten a tananyaghoz készült informatikai segédeszközök. A matematikai értékek megismerésével és a matematikai tudás birtokában a tanulók hatékonyan tudják használni a megszerzett kompetenciákat az élet különböző területein. A matematika a maga hagyományos és modern eszközeivel segítséget ad a természettudományok, az informatika, a technikai, a humán műveltségterületek, illetve a választott szakma ismeretanyagának tanulmányozásához, a mindennapi problémák értelmezéséhez, leírásához és kezeléséhez. Ezért a tanulóknak rendelkezniük kell azzal a képességgel és készséggel, hogy alkalmazni tudják matematikai tudásukat, és felismerjék, hogy a megismert fogalmakat és tételeket változatos területeken használhatjuk. Az adatok, táblázatok, grafikonok értelmezésének megismerése nagyban segítheti a mindennapokban, és különösen a média közleményeiben való reális tájékozódásban. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv életkornak megfelelő, pontos használatát, a jelölésrendszer helyes alkalmazását írásban és szóban egyaránt.

A tanulók rendszeresen oldjanak meg önállóan feladatokat, aktívan vegyenek részt a tanítási, tanulási folyamatban. A feladatmegoldáson keresztül a tanuló képessé válhat a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára. Kialakul bennük az önellenőrzés igénye, a sajátukétól eltérő szemlélet tisztelete. Mindezek érdekében is a tanítás folyamában törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére. A matematikatanítás, -tanulás folyamatában egyre nagyobb szerepet kaphat az önálló ismeretszerzés képességnek fejlesztése, az ajánlott, illetve az önállóan megkeresett, nyomtatott és internetes szakirodalom által. A matematika lehetőségekhez igazodva támogatni tudja az elektronikus eszközök (zsebszámológép, számítógép, grafikus kalkulátor), internet, oktatóprogramok stb. célszerű felhasználását, ezzel hozzájárul a digitális kompetencia fejlődéséhez. A tananyag egyes részleteinek csoportmunkában való feldolgozása, a feladatmegoldások megbeszélése az együttműködési képesség, a kommunikációs képesség fejlesztésének, a reális önértékelés kialakulásának fontos területei. Ugyancsak nagy gondot kell fordítani a kommunikáció fejlesztésére (szövegértésre, mások szóban és írásban közölt gondolatainak meghallgatására, megértésére, saját gondolatok közlésére), az érveken alapuló vitakészség fejlesztésére. A matematikai szöveg értő olvasása, tankönyvek, lexikonok használata, szövegekből a lényeg kiemelése, a helyes jegyzeteléshez szoktatás a felsőfokú tanulást is segíti. Változatos példákkal, feladatokkal mutathatunk rá arra, hogy milyen előnyöket jelenthet a mindennapi életben, ha valaki jártas a problémamegoldásban. A matematikatanításnak kiemelt szerepe van a pénzügyi-gazdasági kompetenciák kialakításában. Életkortól függő szinten rendszeresen foglakozzunk olyan feladatokkal, amelyekben valamilyen probléma legjobb megoldását keressük. Szánjunk kiemelt szerepet azoknak az optimum problémáknak, amelyek gazdasági kérdésekkel foglalkoznak, amikor költség, kiadás minimumát; elérhető eredmény, bevétel maximumát keressük. Fokozatosan vezessük be matematikafeladatainkban a pénzügyi fogalmakat: bevétel, kiadás, haszon, kölcsön, kamat, értékcsökkenés, -növekedés, törlesztés, futamidő stb. Ezek a feladatok erősítik a tanulókban azt a tudatot, hogy matematikából valóban hasznos ismereteket tanulnak, ill. hogy a matematika alkalmazása a mindennapi élet szerves része. Az életkor előre haladtával egyre több példát mutassunk arra, hogy milyen területeken tud segíteni a matematika. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy milyen matematikai ismerteket alkalmaznak az alapvetően matematikaigényes, ill. a matematikát csak kisebb 175

részben használó szakmák (pl. informatikus, mérnök, közgazdász, pénzügyi szakember, biztosítási szakember, ill. pl. vegyész, grafikus, szociológus stb.), ezzel is segítve a tanulók pályaválasztását. A matematikához való pozitív hozzáállást nagyban segíthetik a matematika tartalmú játékok és a matematikához kapcsolódó érdekes problémák és feladványok. A matematika a kultúrtörténetnek is része. Segítheti a matematikához való pozitív hozzáállást, ha bemutatjuk a tananyag egyes elemeinek a művészetekben való alkalmazását. A motivációs bázis kialakításában komoly segítség lehet a matematikatörténet egy-egy mozzanatának megismertetése, nagy matematikusok életének, munkásságának megismerése. A NAT néhány matematikus ismeretét előírja minden tanuló számára: Euklidész, Pitagorasz, Descartes, Bolyai Farkas, Bolyai János. A kerettanterv ezen kívül is több helyen hívja fel a tananyag matematikatörténeti érdekességeire a figyelmet. Ebből a tanárkollégák csoportjuk jellegének megfelelően szabadon válogathatnak.

Minden életkori szakaszban fontos a differenciálás. Ez nem csak az egyéni igények figyelembevételét jelenti. Sokszor az alkalmazhatóság vezérli a tananyag és a tárgyalásmód megválasztását, más esetekben a tudományos igényesség szintje szerinti differenciálás szükséges. Egy adott osztály matematikatanítása során a célok, feladatok teljesíthetősége igényli, hogy a tananyag megválasztásában a tanulói érdeklődés és a pályaorientáció is szerepet kapjon. A matematikát alkalmazó pályák felé vonzódó tanulók gondolkodtató, kreativitást igénylő versenyfeladatokkal motiválhatók, a humán területen továbbtanulni szándékozók számára érdekesebb a matematika kultúrtörténeti szerepének kidomborítása, másoknak a középiskolai matematika gyakorlati alkalmazhatósága fontos. A fokozott szaktanári figyelem, az iskolai könyvtár és az elektronikus eszközök használatának lehetősége segíthetik az esélyegyenlőség megvalósulását. Az iskola tankönyvválasztásának szempontjai

A szakmai munkaközösségek a tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a szempontokat veszik figyelembe: – a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének; – a taneszköz legyen jól tanítható, jól tanulható; – a taneszköz nyomdai kivitelezése legyen alkalmas a tantárgy óraszámának és megfelelő használatra több tanéven keresztül; – a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a állapotának megóvására;

következő

igényeinek érzékének taneszköz

Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket: – amelyek több éven keresztül használhatók; – amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai; – amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló); – amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát feladatokkal, 3D modellek, grafikonrajzoló, statisztikai programok, interaktív feladatok, számonkérési lehetőségek, játékok stb. segítségével. 176

– amelyekhez olyan hozzáférés biztosított, amely az iskolában használt digitális eszközöket és tartalmakat interneten keresztül a diákok otthoni tanulásához is nyújtani tudja. A javasolt (nyomtatott és digitális) taneszközök A Sokszínű matematika tankönyvcsalád 5–8. évfolyamos kiadványai (tankönyv, munkafüzet, tudásszintmérő feladatlap, kompetenciafejlesztő és gyakorló munkafüzet, feladatgyűjtemény, mozaBook, mozaWeb*). Iskolai tanulói eszközök, tanári demonstrációs eszközök, interaktív tábla, számítógép, projektor stb.

Tananyagbeosztás A táblázatban a 10% szabad órakeretet ráosztottuk a tematikai egységekre. Témakörök

5. évfolyam heti 4 óra

6. évfolyam heti 4 óra

7. évfolyam heti 4 óra

8. évfolyam heti 4 óra

3+foly.

4+ foly.

12+ foly.

14+ foly

Számtan, algebra

78

87

50

42

Geometria

38

26

42

38

Függvények, sorozatok

9

9

14

22

Statisztika, valószín.

6

8

10

9

Ismétlés, ellenőrzés

10

10

16

19

Összesen

144

144

144

144

Gondolkodási módsz.

177

5. évfolyam A felső tagozaton az eddig megszerzett tudást és kompetenciákat kell elmélyíteni és kiterjeszteni. A mindennapi élet problémamegoldásához szükséges képességek és ismeretek elsajátítása mellett legalább ugyanilyen fontos, hogy a matematikatanulás szolgálja egy jól működő gondolkodásmód, egy tanulási stratégia, ítélőképesség, megértés és sok általánosabb pozitív emberi tulajdonság formálását is. Fontos feladat a tanulás tanítása, az elsajátítás képességének (emlékezet, figyelem, koncentráció, lényegkiemelés stb.) fejlesztése. Meg kell ismertetni a matematika bevált tanulási módszereit. A matematikai gondolkodásmódot fel kell használni a problémamegoldások során. Ehhez szükséges megfelelő szemléltető ábrákat, diagramokat, grafikonokat készíteni, ilyeneket értelmezni, elemezni és felhasználni; halmazokat jellemezni, szabályszerűségeket észrevenni, általánosító sejtéseket, állításokat megfogalmazni. Az érvelés, a cáfolás, a vitakészség, a helyes kommunikáció fejlesztése folyamatos feladatunk. Ehhez szükséges másokkal problémamegoldásban együttműködni, gondolatainkat, a megismert fogalmakat rendszerezni. A modellalkotás fontos eszköz, amely segítséget nyújt a problémák megoldásában. Fontos, hogy a tanulók a modellalkotásaik során a megértett és megtanult fogalmakat és eljárásokat fel tudják használni, és a modellekbe szervesen be tudják építeni. Szükséges, hogy problémahelyzetet leíró szöveg alapján a probléma lényegét felismerjék, majd annak megfelelő, a probléma megoldását elősegítő modelleket alkossanak. Fokozatosan fejleszteni kell a matematikai szaknyelv és jelölésrendszer használatát, alkalmazását. 5. osztályban bővül a számkör a nagy számokkal, törtekkel, egész számokkal. A tanulók rendszerezik és elmélyítik a műveletekkel kapcsolatos ismereteket, különös tekintettel a műveletek fogalmára, a szöveges feladatok matematikai modelljének megalkotására. Gyakorolják a hétköznapi életben előforduló mennyiségek becslését, más, tanult mértékegységbe való átváltását. Tájékozódnak síkban és térben, megismerik az egyszerű síkbeli és térbeli alakzatokat. Fejlődik az alaklátásuk, térszemléletük. Az egyes tematikus egységekre javasolt óraszámokat a táblázatok tartalmazzák. Ezen kívül ellenőrzésre 7, ismétlésre 3 órát terveztünk. (A kerettantervben a tartalom spirális felépítése és a több éven áthúzódó folyamatos fejlesztési feladatok miatt a különböző évfolyamokon azonos címmel is szerepelhetnek témakörök, fejezetek. Természetesen a feldolgozás szintje, a fogalmak és az alkalmazás mélysége az egyes évfolyamokon változik.)

178

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok

Órakeret 3+folyamatos

Adott tulajdonságú elemek halmazba rendezése. Halmazba tartozó elemek közös tulajdonságainak felismerése, megnevezése. Annak eldöntése, hogy egy elem beletartozik-e egy adott halmazba. A változás értelmezése egyszerű matematikai tartalmú szövegben. Több, kevesebb, ugyanannyi fogalma. Állítások igazságtartalmának eldöntése. Néhány elem sorba rendezése, az összes eset megtalálása (próbálgatással). Ismeretek tudatos memorizálása, felidézése. A megtanulást segítő eszközök és módszerek megismerése, értelmes, interaktív használatának fejlesztése. A rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok megismerése. Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése. Tervezés, ellenőrzés, önellenőrzés igényének kialakítása. Kommunikáció fejlesztése. A saját képességek és műveltség fejlesztésének igénye.

Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Elemek elrendezése, rendszerezése adott szempont(ok) szerint. Néhány elem sorba rendezése különféle módszerekkel.

A kombinatorikus gondolkodás, a célirányos figyelem kialakítása, fejlesztése.

Kapcsolódási pontok

Néhány elem kiválasztása. Halmazba rendezés adott tulajdonság alapján. A részhalmaz fogalma. Két véges halmaz közös része. Két véges halmaz egyesítése.

A helyes halmazszemlélet kialakítása. A megfigyelőképesség fejlesztése: Tárgyak tulajdonságainak kiemelése, összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés, osztályokba sorolás, tulajdonságok szerint, az érzékszervek tudatos működtetésével. A közös tulajdonságok felismerése, tagadása.

Változatos tartalmú szövegek értelmezése. Összehasonlításhoz szükséges kifejezések értelmezése, használata (pl. egyenlő; kisebb; nem nagyobb, nem kisebb, nagyobb; több; kevesebb; nem; és; vagy; minden; van olyan, legalább, legfeljebb). A tanultakhoz kapcsolódó igaz és hamis állítások.

Értő, elemző olvasás fejlesztése. Kommunikáció fejlesztése a nyelv logikai elemeinek használatával. A lényegkiemelés, a szabálykövető magatartás fejlesztése.

Magyar nyelv és irodalom: szövegértés, szövegértelmezés.

A matematikai logika nyelvének megismerése, tudatosítása.

Magyar nyelv és irodalom: a lényegkiemelés képességének

179

fejlesztése. Megoldások megtervezése, eredmények ellenőrzése.

Tervezés, ellenőrzés, önellenőrzés igényének a kialakítása.

Egyszerű, matematikailag is értelmezhető hétköznapi szituációk megfogalmazása szóban és írásban. Definíció megértése és alkalmazása.

Kommunikációs készség, lényegkiemelés fejlesztése.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Halmaz, elem, részhalmaz, egyesítés, közös rész, igaz, hamis, nem, és, vagy, minden, van olyan, legalább, legfeljebb.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Magyar nyelv és irodalom: lényegkiemelés fejlesztése.

2. Számtan, algebra

Órakeret 78 óra

Számok írása, olvasása (10 000-es számkör). Helyi érték, alaki érték, valódi érték. Római számok írása, olvasása. Negatív számok a mindennapi életben (hőmérséklet, adósság). Törtek a mindennapi életben: 2, 3, 4, 10, 100 nevezőjű törtek megnevezése. Számok helye a számegyenesen. Számszomszédok, kerekítés. Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása. A hosszúság, az űrtartalom, a tömeg és az idő mérése. Átváltások szomszédos mértékegységek között. Mérőeszközök használata. Matematikai jelek: +, –, •, :, =, <, >, ( ). A matematika különböző területein az ésszerű becslés és a kerekítés alkalmazása. Fejben számolás százas számkörben. A szorzó- és bennfoglaló tábla biztos tudása. Összeg, különbség, szorzat, hányados fogalma. Műveletek tulajdonságai, tagok, illetve tényezők felcserélhetősége. Műveleti sorrend. Négyjegyű számok összeadása, kivonása, szorzás és osztás egy- és kétjegyű számmal írásban. Műveletek ellenőrzése. Szöveges feladat: a szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv, becslés, ellenőrzés, az eredmény realitásának vizsgálata. Páros és páratlan számok, többszörös, osztó, maradék fogalma. Szimbólumok használata matematikai szöveg leírására, az ismeretlen szimbólum kiszámítása. Biztos számfogalom kialakítása. Számolási készség fejlesztése. A műveleti sorrend használatának fejlesztése, készségszintre emelése. Mértékegységek helyes használata és pontos átváltása. Matematikai úton megoldható probléma megoldásának elképzelése, becslés, sejtés megfogalmazása; megoldás után a képzelt és tényleges megoldás összevetése. Egyszerűsített rajz készítése lényeges elemek megőrzésével. Fegyelmezettség, következetesség, szabálykövető magatartás fejlesztése. Pénzügyi ismeretek alapozása. Ellenőrzés, önellenőrzés, az eredményért való felelősségvállalás.

Ismeretek

Természetes számok számkörben, egészek, tizedes törtek.

Fejlesztési követelmények

milliós Számfogalom mélyítése, a számkör törtek, bővítése. Kombinatorikus gondolkodás

180

Kapcsolódási pontok

Alaki érték, helyi érték. Számlálás, számolás. Hallott számok leírása, látott számok kiolvasása. Számok ábrázolása számegyenesen.

alapelemeinek alkalmazása számok kirakásával.

Negatív szám értelmezése: – adósság, – fagypont alatti hőmérséklet, – földrajzi adatok (magasságok, mélységek).

Készpénz, adósság fogalmának továbbfejlesztése. Mélységek és magasságok értelmezése matematikai szemlélettel.

Természetismeret; hon- és népismeret: földrajzi adatok vizsgálata. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: időtartam számolása időszámítás előtti és időszámítás utáni történelmi eseményekkel.

Összeadás, kivonás szóban, (fejben) és írásban, szemléltetés számegyenesen. Ellentett, abszolút érték.

Számolási készség fejlesztése.

Közönséges tört fogalma.

A közönséges tört szemléltetése, kétféle értelmezése, felismerése szöveges környezetben.

Tizedes tört fogalma. A tizedes törtek értelmezése. Tizedes törtek jelentése, kiolvasása, leírása.

Helyiérték-táblázat használata. Mennyiségek kifejezése tizedes törtekkel: dm, cl, mm…

Egész számok, pozitív törtek helye a számegyenesen, nagyságrendi összehasonlítások.

Matematikai jelek értelmezése (<, >, = stb.) használata.

Összeadás, kivonás az egészek és a pozitív törtek körében. Természetes számmal szorzás, osztás a törtek körében (0 szerepe a szorzásban, osztásban).

Számolási készség fejlesztése. A műveletekhez kapcsolódó ellenőrzés igényének és képességének fejlesztése. Önellenőrzés, önismeret fejlesztése.

Szorzás, osztás 10-zel, 100-zal, 1000-rel.

A műveletfogalom mélyítése. A számolási készség fejlesztése gyakorlati feladatokon keresztül.

Összeg, különbség, szorzat, hányados változásai.

Fegyelmezettség, következetesség, szabálykövető magatartás fejlesztése.

181

Természetismeret: összehasonlítás, számolás földrajzi adatokkal: tengerszint alatti mélység, tengerszint feletti magasság szűkebb és tágabb környezetünkben (a Földön).

Algoritmikus fejlesztése. Műveleti tulajdonságok, a helyes műveleti sorrend. Műveletek eredményeinek előzetes becslése, ellenőrzése, kerekítése.

gondolkodás

Egyszerű feladatok esetén a műveleti sorrend helyes alkalmazási módjának felismerése, alkalmazása. Az egyértelműség és a következetesség fontossága. Az ellenőrzési és becslési igény fejlesztése.

Szorzásra, osztásra vezető, az egységhez viszonyított egyszerű arányos következtetések. A mindennapi életben felmerülő, egyszerű arányossági feladatok megoldása következtetéssel.

A következtetési képesség fejlesztése. Értő, elemző olvasás fejlesztése. Annak megfigyeltetése, hogy az egyik mennyiség változása milyen változást eredményez a hozzá tartozó mennyiségnél.

Szabványmértékegységek és Gyakorlati mérések, mértékegységátváltásuk: hosszúság, terület, átváltások helyes elvégzésének fejlesztése (pl. napirend, vásárlás). térfogat, űrtartalom, idő, tömeg. Matematikatörténeti érdekességek: a hatvanas számrendszer kapcsolata idő mérésével.

Az arányosság felismerése mennyiség és mérőszám kapcsolata alapján. Kreatív gondolkodás fejlesztése. Mennyiségi következtetés, becslési készség fejlesztése.

Szöveges feladatok megoldása.

Szövegértés fejlesztése: Egyszerű Egyszerű matematikai problémát matematikai problémát tartalmazó rövidebb és hosszabb tartalmazó és a mindennapi élet szövegek feldolgozása. köréből vett szövegek feldolgozása. Algoritmikus gondolkodás fejlesztése, gondolatmenet tagolása. Emlékezés elmondott, elolvasott történetekre, emlékezést segítő ábrák, vázlatok, rajzok készítése, visszaolvasása.

Osztó többszörös meghatározása esetekben.

fogalma, egyszerű

182

Hon- és népismeret; természetismeret: Magyarország térképéről méretarányos távolságok meghatározása. A saját település, szűkebb lakókörnyezet térképének használata. Technika, életvitel és gyakorlat: főzésnél a tömeg, az űrtartalom mérése. Hon- és népismeret; természetismeret: ősi magyar mértékegységek. Magyar nyelv és irodalom: olvasási és megértési stratégiák kialakítása (szövegben megfogalmazott helyzet, történés megfigyelése, értelmezése, lényeges és lényegtelen információk szétválasztása).

Vizuális kultúra: elképzelt történetek vizuális megjelenítése különböző eszközökkel.

Osztó, többszörös alkalmazása.

A tanult ismeretek felhasználása a törtek egyszerűsítése, bővítése során. Számolási készség fejlesztése.

Algebrai kifejezések gyakorlati használata a terület, kerület, felszín és térfogat számítása során.

Számolási készség fejlesztése. Feladatok a mindennapi életből: lakás festése, járólapozása, tejes doboz térfogata, teásdoboz csomagolása stb.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tízes számrendszer, helyi érték, alaki érték, számegyenes, összeadandók, az összeg tagjai, kisebbítendő, kivonandó, különbség, szorzandó, szorzó, szorzat, a szorzat tényezői, osztandó, osztó, hányados, maradék. Közös osztó, közös többszörös. Kerekítés, becslés, ellenőrzés. Negatív szám, előjel, ellentett, abszolút érték. Közönséges tört, számláló, nevező, közös nevező, tizedes tört. Mértékegységek.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

3. Függvények, az analízis elemei

Órakeret 9 óra

Szabályfelismerés, szabálykövetés. A szabály megfogalmazása egyszerű formában, a hiányzó elemek pótlása. Tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rendezése.

Előzetes tudás

Sorozat megadása szabállyal. A koordináta-rendszer biztonságos használata. Függvényszemlélet előkészítése. Probléma felismerése. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Összefüggés-felismerő képesség fejlesztése. Szabálykövetés, szabályfelismerés képességének fejlesztése. Fejlesztési követelmények

Ismeretek Helymeghatározás gyakorlati szituációkban, konkrét esetekben.

A Descartes-féle koordinátarendszer.

derékszögű

Matematikatörténet: Descartes.

Egyszerű grafikonok értelmezése.

Megadott pont koordinátáinak leolvasása, illetve koordináták segítségével pont ábrázolása a Descartes-féle koordináta-rendszerben. Sakklépések megadása, torpedó játék betű-szám koordinátákkal. Osztálytermi ülésrend megadása koordinátarendszerrel. Tájékozódási képesség fejlesztése.

Természetismeret: tájékozódás a térképen.

Eligazodás a mindennapi élet egyszerű grafikonjaiban.

Természetismeret: időjárás grafikonok.

Sorozat megadása a képzés szabályával, Szabálykövetés, szabályfelismerés illetve néhány elemével. képességének fejlesztése. Példák konkrét sorozatokra. Sorozatok folytatása adott szabály szerint. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kapcsolódási pontok

Sorozat, koordináta-rendszer, táblázat, grafikon.

183

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

4. Geometria

Órakeret 38 óra

Vonalak (egyenes, görbe). Hosszúság és távolság mérése (egyszerű gyakorlati példák). Háromszög, négyzet, téglalap, jellemzői. Kör létrehozása, felismerése, jellemzői. Egyszerű tükrös alakzat, tengelyes szimmetria felismerése. A test és a síkidom megkülönböztetése. Kocka, téglatest, jellemzői. Négyzet, téglalap kerülete. Mérés, kerületszámítás, mértékegységek. Négyzet, téglalap területének mérése különféle egységekkel, területlefedéssel.

Térelemek fogalmának elmélyítése – környezetünk tárgyainak vizsgálata. Távolság szemléletes fogalma, meghatározása. A sík- és térszemlélet fejlesztése. A vizuális képzelet fejlesztése. Rendszerező-képesség, halmazszemlélet fejlesztése. A geometriai problémamegoldás lépéseinek megismertetése (szerkesztésnél: A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai adatfelvétel, vázlatrajz, megszerkeszthetőség vizsgálata, szerkesztés). Számolási készség fejlesztése. A szaknyelv helyes használatának fejlesztése. A geometriai jelölések pontos használata. Pontos munkavégzésre nevelés. Esztétikai érzék fejlesztése. Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A tér elemei: pont, vonal, egyenes, A tanult térelemek felvétele és jelölése. félegyenes, szakasz, sík, szögtartomány.

Párhuzamosság, konvexitás.

merőlegesség, Síkidomok, tulajdonságainak vizsgálata, közös tulajdonságok Síkidomok, sokszögek (háromszögek, felismerése. négyszögek) szemléletes fogalma.

Vizuális kultúra: párhuzamos és merőleges egyenesek megfigyelése környezetünkben.

Hon- és népismeret: népművészeti minták, formák. A távolság szemléletes fogalma, adott tulajdonságú pontok keresése. Két pont, pont és egyenes távolsága. Két egyenes távolsága. Adott feltételeknek megfelelő ponthalmazok.

Körző, vonalzók helyes használata, két vonalzóval párhuzamosok, merőlegesek rajzolása. Törekvés a szaknyelv helyes használatára (legalább, legfeljebb, nem nagyobb, nem kisebb…)

Vizuális kultúra: térbeli tárgyak síkbeli megjelenítése.

Kör, gömb szemléletes fogalma. Sugár, átmérő.

Körök, minták megjelenésének vizsgálata a környezetünkben, előfordulásuk a művészetekben és a gyakorlati életben.

Természetismeret: földgömb.

Díszítőminták szerkesztése körzővel.

Testnevelés és sport: tornaszerek: (labdák, karikák stb.). Vizuális kultúra: építészetben alkalmazott

184

térlefedő lehetőségek (kupolák, víztornyok stb.). A szög fogalma, mérése. Szögfajták. A szög jelölése, betűzése. Matematikatörténet: görög betűk használata a szögek jelölésére, a hatvanas számrendszer kapcsolata a szög mérésével. Téglalap, négyzet rajzolása.

Szögmérő használata. Fogalomalkotás képességének kialakítása, fejlesztése. Törekvés a pontos munkavégzésre. Az érdeklődés felkeltése a matematika értékeinek, eredményeinek megismerésére.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: görög „abc” betűinek használata.

Gyakorlati példák a fogalmak mélyebb megértéséhez.

Technika, életvitel és gyakorlat; vizuális kultúra: párhuzamos és merőleges egyenesek megfigyelése környezetünkben (sínpár, épületek, bútorok, képkeretek stb. élei).

Téglalap, négyzet kerülete, területe.

Adott alakzatok kerületének, területének Technika, életvitel és meghatározása méréssel, számolással. gyakorlat: Udvarok, telkek Számolási készség fejlesztése. kerülete. Az iskola és az otthon helyiségeinek alapterülete.

Háromszög, négyszög sokszög belső és külső szögeinek összege.

A belső és külső szögeinek összegére vonatkozó ismeretek megszerzése tapasztalati úton. Az összefüggések megfigyeltetése hajtogatással, méréssel, tépkedéssel. Megfigyelőképesség fejlesztése.

Sokszögek kerülete.

Kerület meghatározása méréssel, számolással. A matematika és gyakorlati élet közötti kapcsolat felismerése.

Kocka, téglatest tulajdonságai, hálója.

Testek építése, tulajdonságaik vizsgálata. Rendszerező képesség, halmazszemlélet fejlesztése. Testek csoportosítása adott tulajdonságok alapján. Térszemlélet fejlesztése térbeli analógiák keresésével.

Téglatest (kocka) felszínének és térfogatának kiszámítása.

Derékszögű háromszög területe. Terület meghatározás átdarabolással.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Technika, életvitel és gyakorlat: téglatest készítése, tulajdonságainak vizsgálata. Vizuális kultúra: egyszerű tárgyak, geometriai alakzatok tervezése, makettek készítése.

Megfigyelőképesség fejlesztése.

Pont, egyenes, szakasz, félegyenes, sík, merőlegesség, párhuzamosság, szögfajták. Távolság. Síkidom, sokszög, kör, test, csúcs, él, lap, szög, gömb. Konvexitás.

Kerület, terület, felszín, testek hálója, térfogat.

185

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

5. Statisztika, valószínűség

Órakeret 6 óra

Adatgyűjtés, adatok lejegyzése, diagram leolvasása. Valószínűségi játékok, kísérletek, megfigyelések. Biztos, lehetetlen, lehet, de nem biztos.

Előzetes tudás

A statisztikai gondolkodás fejlesztése. A valószínűségi gondolkodás fejlesztése. Megfigyelőképesség, az összefüggés-felismerő képesség, elemzőképesség fejlesztése.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Fejlesztési követelmények

Ismeretek Valószínűségi játékok és kísérletek dobókockák, pénzérmék segítségével.

Adatok tervszerű rendezése.

Kapcsolódási pontok

Valószínűségi és statisztikai alapfogalmak szemléleti alapon történő kialakítása. A figyelem tartósságának fejlesztése. Kommunikáció és együttműködési készség fejlesztése a páros, ill. csoportmunkákban. Valószínűségi kísérletek végrehajtása.

gyűjtése, Tudatos és célirányos figyelem gyakorlása.

Egyszerű diagramok, értelmezése, táblázatok olvasása, készítése.

Elemzőképesség fejlesztése a napi sajtóban, különböző kiadványokban található grafikonok, táblázatok felhasználásával.

Átlagszámítás néhány adat esetén (számtani közép).

Az átlag lényegének megértése. Számolási készség fejlődése.

Kulcsfogalmak/fog Adat, diagram, átlag. almak

A fejlesztés várt eredményei az 5. évfolyam végén

Gondolkodási és megismerési módszerek  Halmazba rendezés adott tulajdonság alapján, részhalmaz felírása, felismerése.  Két véges halmaz közös része, két véges halmaz egyesítése, ezek felírása, ábrázolása.  Néhány elem kiválasztása adott szempont szerint.  Néhány elem sorba rendezése különféle módszerekkel.  Állítások igazságának eldöntésére, igaz és hamis állítások megfogalmazása.  Összehasonlításhoz szükséges kifejezések helyes használata.  Néhány elem összes sorrendjének felsorolása. Számtan, algebra  Racionális számok írása, olvasása, összehasonlítása, ábrázolása számegyenesen.  Ellentett, abszolút érték felírása.  Mérés, mértékegységek használata, átváltás egyszerű esetekben.  Két-három műveletet tartalmazó műveletsor eredményének kiszámítása, a műveleti

186

  

sorrendre vonatkozó szabályok ismerete, alkalmazása. Zárójelek alkalmazása. Szöveges feladatok megoldása következtetéssel. Becslés, ellenőrzés segítségével a kapott eredmények helyességének megítélése. A hosszúság, terület, térfogat, űrtartalom, idő, tömeg szabványmértékegységeinek ismerete. Mértékegységek egyszerűbb átváltásai gyakorlati feladatokban. Algebrai kifejezések gyakorlati használata a terület, kerület, felszín és térfogat számítása során.

Összefüggések, függvények, sorozatok  Tájékozódás a koordinátarendszerben: pont ábrázolása, adott pont koordinátáinak a leolvasása.  Egyszerűbb grafikonok, elemzése.  Egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint, szabályok felismerése, megfogalmazása néhány tagjával elkezdett sorozat esetén. Geometria  Térelemek, félegyenes, szakasz, szögtartomány, sík, fogalmának ismerete.  A geometriai ismeretek segítségével a feltételeknek megfelelő ábrák rajzolása. A körző, vonalzó célszerű használata.  A tanult síkbeli és térbeli alakzatok tulajdonságainak ismerete és alkalmazása feladatok megoldásában.  Téglalap kerületének és területének kiszámítása.  A téglatest felszínének és térfogatának kiszámítása.  A tanult testek térfogatának ismeretében mindennapjainkban található testek térfogatának, űrmértékének meghatározása. Valószínűség, statisztika  Egyszerű diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása.  Néhány szám számtani közepének kiszámítása.  Valószínűségi játékok, kísérletek során adatok tervszerű gyűjtése, rendezése, ábrázolása.

6. évfolyam 6. osztályban a törtek, negatív számok fogalmának szintézise, a műveletek kiterjesztése révén alakul a racionális számok halmazának fogalma. Az oszthatóság témakör jó lehetőséget ad a halmazokkal, a logikával kapcsolatos ismeretek alkalmazására. Az absztrakció fejlődését segíti elő a szöveges feladatok rajzos modelljeinek megalkotása. A problémamegoldás általános lépéseit követik a szöveges feladatok megoldásának lépései. A szimbolikus gondolkodás kialakulását segíti a transzformáció tanítása, az alakzatok tulajdonságainak megfigyelése, azok közötti összefüggések felfedezése. A 6. osztály egyik fő témája az arányossági szemlélet kialakítása, az egyenes arányosság, a törtrész-számítás, ezen alapulva a százalékszámítás tanítása következtetéssel. A szimbólumok használatát készíti elő a sorozatok alkotása képzési szabály alapján, az egyszerű nyitott mondatok felírása. Ezen kívül ellenőrzésre 7, ismétlésre, gyakorlásra 3 órát terveztünk. 187

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok

Órakeret 4+folyamatos

Adott tulajdonságú elemek halmazba rendezése. Halmazba tartozó elemek közös tulajdonságainak felismerése, megnevezése. Annak eldöntése, hogy egy elem beletartozik-e egy adott halmazba. Részhalmaz fogalma. Két véges halmaz közös része, egyesítése. A változás értelmezése egyszerű matematikai tartalmú szövegben. Több, kevesebb, ugyanannyi fogalma. Állítások igazságtartalmának eldöntése. Néhány elem sorba rendezése, kiválasztása az összes eset megtalálása (próbálgatással). Ismeretek tudatos memorizálása, felidézése. A megtanulást segítő eszközök és módszerek megismerése, értelmes, interaktív használatának fejlesztése. A rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok megismerése. Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése. Tervezés, ellenőrzés, önellenőrzés igényének kialakítása. Kommunikáció fejlesztése. A saját képességek és műveltség fejlesztésének igénye.

Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Elemek elrendezése, rendszerezése adott szempont(ok) szerint. Néhány elem sorba rendezése különféle módszerekkel.

A kombinatorikus gondolkodás, a célirányos figyelem kialakítása, fejlesztése.

Kapcsolódási pontok

Néhány elem kiválasztása. Halmazba rendezés adott tulajdonság alapján. A részhalmaz fogalom alkalmazása. Két véges halmaz közös részének, két véges halmaz egyesítésének alkalmazása.

A helyes halmazszemlélet alakítása. A megfigyelőképesség fejlesztése: Tárgyak tulajdonságainak kiemelése, összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés, osztályokba sorolás, tulajdonságok szerint, az érzékszervek tudatos működtetésével. A közös tulajdonságok felismerése, tagadása.

Informatika: könyvtárszerkezet a számítógépen.

Változatos tartalmú szövegek értelmezése. Összehasonlításhoz szükséges kifejezések értelmezése, használata (pl. egyenlő; kisebb; nagyobb; több; kevesebb; nem; és; vagy; minden; van olyan, legalább, legfeljebb).

Értő, elemző olvasás fejlesztése. Kommunikáció fejlesztése a nyelv logikai elemeinek használatával. A lényegkiemelés, a szabálykövető magatartás fejlesztése.

Magyar nyelv és irodalom: szövegértés, szövegértelmezés.

Példák a biztos, a lehetséges és a lehetetlen bemutatására. A tanultakhoz kapcsolódó igaz és hamis állítások.

A matematikai logika nyelvének megismerése, tudatosítása.

Magyar nyelv és irodalom: a lényegkiemelés képességének

188

fejlesztése. Megoldások megtervezése, eredmények ellenőrzése.

Tervezés, ellenőrzés, önellenőrzés igényének a kialakítása.

Egyszerű, matematikailag is értelmezhető hétköznapi szituációk megfogalmazása szóban és írásban. Definíció megértése és alkalmazása.

Kommunikációs készség, lényegkiemelés fejlesztése.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Halmaz, elem, részhalmaz, egyesítés, közös rész, igaz, hamis, nem, és, vagy, minden, van olyan, biztos, lehetséges, lehetetlen, legalább, legfeljebb.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Magyar nyelv és irodalom: lényegkiemelés fejlesztése.

2. Számtan, algebra

Órakeret (87 óra)

Számok írása, olvasása (milliós számkör). Helyi érték, alaki érték, valódi érték. Római számok írása, olvasása. Negatív számok, egész számok. Törtek, tizedes törtek. Számok helye a számegyenesen. Számszomszédok, kerekítés. Természetes számok, törtek, egész számok nagyság szerinti összehasonlítása. Törtek bővítése, egyszerűsítése. A hosszúság, az űrtartalom, a tömeg és az idő mérése. Átváltások mértékegységek között. Mérőeszközök használata. Matematikai jelek: +, –, •, :, =, <, >, ( ). A matematika különböző területein az ésszerű becslés és a kerekítés alkalmazása. Fejben számolás százas számkörben. A szorzó- és bennfoglaló tábla biztos tudása. Összeg, különbség, szorzat, hányados fogalma. Műveletek tulajdonságai. Műveleti sorrend. Természetes számok összeadása, kivonása, szorzás és osztás egy- és kétjegyű számmal írásban. Törtek összeadása, kivonása, szorzása természetes számmal. Egész számok összeadása, kivonása. Műveletek ellenőrzése. Szöveges feladat: a szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv, becslés, ellenőrzés, az eredmény realitásának vizsgálata. Páros és páratlan számok, többszörös, osztó, maradék fogalma. Biztos számfogalom kialakítása. Számolási készség fejlesztése. A műveleti sorrend használatának fejlesztése, készségszintre emelése. Mértékegységek helyes használata és pontos átváltása. Matematikai úton megoldható probléma megoldásának elképzelése, becslés, sejtés megfogalmazása; megoldás után a képzelt és tényleges megoldás összevetése. Egyszerűsített rajz készítése lényeges elemek megőrzésével. Fegyelmezettség, következetesség, szabálykövető magatartás fejlesztése. Pénzügyi ismeretek alapozása. Ellenőrzés, önellenőrzés, az eredményért való felelősségvállalás.

Ismeretek

Fejlesztési követelmények

A negatív egész számok és a tizedes tört Számolási készség fejlesztése. fogalmának mélyítése. Összevonás, A műveletekhez kapcsolódó szorzás, osztás az egész számok és a ellenőrzés igényének és tizedes törtek körében.

képességének fejlesztése. Önellenőrzés, önismeret 189

Kapcsolódási pontok

fejlesztése. Műveleti tulajdonságok, a helyes műveleti sorrend.

Egyszerű feladatok esetén a műveleti sorrend helyes alkalmazási módjának felismerése, alkalmazása. Az egyértelműség és a következetesség fontossága.

Műveletek eredményeinek előzetes becslése, ellenőrzése, kerekítése.

Az ellenőrzési és becslési igény fejlesztése. Közönséges tört fogalmának mélyítése. Matematikai jelek értelmezése (<, >, = Negatív törtek, törtek a számegyenesen. stb.) használata. Szorzás, osztás a törtek körében.

Számolási készség fejlesztése.

A számok reciprokának fogalma.

A műveletekhez kapcsolódó ellenőrzés igényének és képességének fejlesztése. Önellenőrzés, önismeret fejlesztése.

A racionális számok halmaza. Véges és végtelen szakaszos tizedes törtek.

A mennyiségi jellemzők kifejezése számokkal: természetes szám, racionális szám, pontos szám és közelítő szám.

Egyszerű elsőfokú egyismeretlenes egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása következtetéssel, lebontogatással. A megoldások ábrázolása számegyenesen, ellenőrzés behelyettesítéssel.

Önálló problémamegoldó képesség kialakítása és fejlesztése. Állítások megítélése igazságértékük szerint. Az egyenlő, nem egyenlő fogalmának elmélyítése. Ellenőrzési igény fejlesztése.

Arányos következtetések. A mindennapi életben felmerülő, egyszerű arányossági feladatok megoldása következtetéssel. Egyenes arányosság.

A következtetési képesség fejlesztése. Értő, elemző olvasás fejlesztése. Annak megfigyeltetése, hogy az egyik mennyiség változása milyen változást eredményez a hozzá tartozó mennyiségnél.

Arányérzék fejlesztése, a valóságos viszonyok becslése települések térképe alapján.

A százalék fogalmának megismerése gyakorlati példákon keresztül.

Az eredmény összevetése a feltételekkel, a becsült eredménnyel, a a valósággal.

Az alap, a százalékérték és százalékláb értelmezése, megkülönböztetése. Egyszerű százalékszámítási feladatok arányos következtetéssel.

Ének-zene: a törtszámok és a hangjegyek értékének kapcsolata.

Hon- és népismeret; természetismeret: Magyarország térképéről méretarányos távolságok meghatározása. A saját település, szűkebb lakókörnyezet térképének használata. Vizuális kultúra: valós tárgyak arányosan kicsinyített vagy nagyított rajza. Természetismeret: százalékos feliratokat tartalmazó termékek jeleinek felismerése, értelmezése, az információ jelentősége.

Történelem,

190

társadalmi és állampolgári ismeretek; pénzügyi, gazdasági kultúra: árfolyam, infláció, hitel, betét, kamat. Szabványmértékegységek és Gyakorlati mérések, mértékegységátváltásuk: hosszúság, terület, átváltások helyes elvégzésének fejlesztése (pl. napirend, vásárlás). térfogat, űrtartalom, idő, tömeg.

Technika, életvitel és gyakorlat: műszaki rajz készítésénél a mértékegységek használata, főzésnél a tömeg, az űrtartalom és az idő mérése.

Szöveges feladatok megoldása.

Magyar nyelv és irodalom: olvasási és megértési stratégiák kialakítása (szövegben megfogalmazott helyzet, történés megfigyelése, értelmezése, lényeges és lényegtelen információk szétválasztása).

Az arányosság felismerése mennyiség és mérőszám kapcsolata alapján. Kreatív gondolkodás fejlesztése. Mennyiségi következtetés, becslési készség fejlesztése.

Szövegértés fejlesztése: Egyszerű Egyszerű matematikai problémát matematikai problémát tartalmazó rövidebb és hosszabb tartalmazó és a mindennapi élet szövegek feldolgozása. köréből vett szövegek feldolgozása. Algoritmikus gondolkodás fejlesztése, gondolatmenet tagolása. Emlékezés elmondott, elolvasott történetekre, emlékezést segítő ábrák, vázlatok, rajzok készítése, visszaolvasása. Oszthatóság fogalma. Egyszerű oszthatósági szabályok (2-vel, 3-mal, 5tel, 9-cel, 10-zel, 100-zal). Két szám közös osztói, közös többszörösei.

Az osztó, többszörös fogalmának elmélyítése. Két szám közös osztóinak kiválasztása az összes osztóból. A legkisebb pozitív közös többszörös megkeresése. Számolási készség fejlesztése szóban (fejben).

Vizuális kultúra: elképzelt történetek vizuális megjelenítése különböző eszközökkel.

Testnevelés: csapatok összeállítása.

A bizonyítási igény felkeltése. Osztó, többszörös alkalmazása.

A tanult ismeretek felhasználása a törtek egyszerűsítése, bővítése során. Számolási készség fejlesztése.

Algebrai kifejezések gyakorlati használata a terület, kerület, felszín és térfogat számítása során.

Számolási készség fejlesztése. Feladatok a mindennapi életből: lakás festése, járólapozása, tejes doboz térfogata, teásdoboz csomagolása stb.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Oszthatóság, osztó, többszörös. Közös osztó, közös többszörös. Kerekítés, becslés, ellenőrzés. Arány, egyenes arányosság. Százalék, százalékérték, alap, százalékláb.

191

Negatív szám, előjel, ellentett, abszolút érték. Közönséges tört, számláló, nevező, közös nevező, reciprok, tizedes tört, véges és végtelen szakaszos tizedes tört, racionális szám, egyenlet egyenlőtlenség. Mértékegységek. Órakeret

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

3. Függvények, az analízis elemei (9 óra) Szabályfelismerés, szabálykövetés. A szabály megfogalmazása egyszerű formában, a hiányzó elemek pótlása. Tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rendezése. Koordináta-rendszer, pontok koordinátáinak leolvasása, koordinátákkal adott pontok ábrázolása.

Előzetes tudás

Sorozat megadása szabállyal. A koordináta-rendszer biztonságos használata. Függvényszemlélet előkészítése. Probléma felismerése. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Összefüggés-felismerő képesség fejlesztése. Szabálykövetés, szabályfelismerés képességének fejlesztése. Ismeretek

Fejlesztési követelmények

A Descartes-féle derékszögű Tájékozódási képesség fejlesztése. koordinátarendszer alkalmazása. Táblázat hiányzó elemeinek pótlása ismert vagy felismert szabály alapján, ábrázolásuk grafikonon.

Természetismeret: tájékozódás a térképen, fokhálózat.

Összefüggések felismerése. Együttváltozó mennyiségek összetartozó adatpárjainak jegyzése: tapasztalati függvények, sorozatok alkotása. A helyes függvényszemlélet megalapozása.

Egyszerű grafikonok értelmezése. Változó mennyiségek közötti kapcsolatok, ábrázolásuk derékszögű koordináta-rendszerben.

Megfigyelőképesség, összefüggések felismerésének képessége, rendszerezőképesség fejlesztése.

Gyakorlati példák elsőfokú függvényekre. Az egyenes arányosság grafikonja.

Eligazodás a mindennapi élet egyszerű grafikonjaiban.

Sorozat megadása a képzés szabályával, Szabálykövetés, szabályfelismerés illetve néhány elemével. képességének fejlesztése. Példák konkrét sorozatokra. Sorozatok folytatása adott szabály szerint.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kapcsolódási pontok

Természetismeret: időjárás grafikonok.

Testnevelés és sport; énekzene; dráma és tánc: ismétlődő ritmus, tánclépés, mozgás létrehozása, helymeghatározás a sportpályán.

Sorozat, egyenes arányosság, koordináta-rendszer, táblázat, grafikon.

192

Órakeret

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

4. Geometria (26 óra) Vonalak (egyenes, görbe). Hosszúság és távolság mérése (egyszerű gyakorlati példák). Kerület, terület mérése. Mennyiségek, mértékegységek. Négyzet, téglalap meghatározása, tulajdonságai, kerülete, területe. Kör létrehozása, felismerése, jellemzői. Egyszerű tükrös alakzat, tengelyes szimmetria felismerése. A test és a síkidom megkülönböztetése. Kocka, téglatest, jellemzői, felszíne, térfogata. Szög fogalma, mérése, fajtái.

Előzetes tudás

Térelemek fogalmának elmélyítése – környezetünk tárgyainak vizsgálata. Távolság szemléletes fogalma, meghatározása. A sík- és térszemlélet fejlesztése. A vizuális képzelet fejlesztése. Rendszerező-képesség, halmazszemlélet fejlesztése. A geometriai problémamegoldás lépéseinek megismertetése (szerkesztésnél: A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai adatfelvétel, vázlatrajz, megszerkeszthetőség vizsgálata, szerkesztés). Számolási készség fejlesztése. A szaknyelv helyes használatának fejlesztése. A geometriai jelölések pontos használata. Pontos munkavégzésre nevelés. Esztétikai érzék fejlesztése. Ismeretek

Párhuzamosság, konvexitás alkalmazása.

Fejlesztési követelmények

merőlegesség, Síkidomok, tulajdonságainak felismerése, vizsgálata, közös tulajdonságok felismerése.

Síkidomok, sokszögek (háromszögek, négyszögek) szemléletes fogalma.

Körző, vonalzók helyes használata. Törekvés a szaknyelv helyes használatára (legalább, legfeljebb, nem nagyobb, nem kisebb…)

Matematikatörténet: Bolyai János, Bolyai Farkas

Az érdeklődés felkeltése a matematika értékeinek, eredményeinek megismerésére.

Két ponttól egyenlő távolságra levő pontok. Szakaszfelező merőleges. Szögmásolás, szögfelezés.

Vizuális kultúra: párhuzamos és merőleges egyenesek megfigyelése környezetünkben.

Hon- és népismeret: népművészeti minták, formák.

A távolság szemléletes fogalma, adott tulajdonságú pontok keresése. Adott feltételeknek megfelelő ponthalmazok.

Kör tulajdonságainak alkalmazása. Húr, szelő, érintő

Kapcsolódási pontok

Vizuális kultúra: térbeli tárgyak síkbeli megjelenítése.

A körző használata. A problémamegoldó képesség fejlesztése. A problémamegoldó képesség fejlesztése. Pontosság igényének fejlesztése. Törekvés a pontos munkavégzésre.

193

Történelem, társadalmi és

Nevezetes szögek szerkesztése: 30°, 60°, 90°, 120°.

A szerkesztés gondolatmenetének tagolása. Az érdeklődés felkeltése a matematika értékeinek, eredményeinek megismerésére.

állampolgári ismeretek: görög „abc” betűinek használata.

Adott egyenesre merőleges szerkesztése. Gyakorlati példák a fogalmak mélyebb Adott egyenessel párhuzamos megértéséhez. szerkesztése. Téglalap, négyzet szerkesztése.

Technika, életvitel és gyakorlat; vizuális kultúra: párhuzamos és merőleges egyenesek megfigyelése környezetünkben (sínpár, épületek, bútorok, képkeretek stb. élei).

Háromszögek csoportosítása oldalak és szögek szerint. A háromszög magasságának fogalma.

Tulajdonságok megfigyelése, összehasonlítása. Csoportosítás. Halmazszemlélet fejlesztése.

Vizuális kultúra: speciális háromszögek a művészetben.

Négyszögek, speciális négyszögek (trapéz, paralelogramma, deltoid, rombusz) megismerése.

Az alakzatok előállítása hajtogatással, nyírással, rajzzal. Alakzatok tulajdonságainak kiemelése, összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés, osztályokba sorolás különféle tulajdonságok szerint.

Egyenlőszárú szárú háromszög és speciális négyszögek szerkesztése, egyszerűbb esetekben.

Körző és vonalzó használata. Pontos munkavégzésre törekvés. Esztétikai érzék fejlesztése. A szerkesztés gondolatmenetének tagolása.

Technika, életvitel és gyakorlat: vizuális kultúra: megfelelő eszközök segítségével figyelmes, pontos munkavégzés.

Szimmetria a térben.

Testek építése, tulajdonságaik vizsgálata. Térszemlélet fejlesztése térbeli analógiák keresésével.

Technika, életvitel és gyakorlat: téglatest készítése, tulajdonságainak vizsgálata. Vizuális kultúra: egyszerű tárgyak, geometriai alakzatok tervezése, makettek készítése.

A tengelyes tükrözés. Egyszerű alakzatok tengelyes tükörképének megszerkesztése. A tengelyes tükrözés tulajdonságai.

Szimmetrikus ábrák készítése. Tükrözés körzővel, vonalzóval. Tükrözés koordináta-rendszerben. Transzformációs szemlélet fejlesztése.

Technika, életvitel és gyakorlat: megfelelő eszközök segítségével figyelmes, pontos munkavégzés.

Tengelyesen szimmetrikus alakzatok. Tengelyesen szimmetrikus háromszögek, négyszögek (deltoid, rombusz, húrtrapéz, téglalap, négyzet), sokszögek.

A tengelyes szimmetria vizsgálata hajtogatással, tükörrel. A szimmetria felismerése a természetben és a művészetben.

Vizuális kultúra; természetismeret: tengelyesen szimmetrikus alakzatok megfigyelése, vizsgálata a műalkotásokban.

A kör.

194

Tengelyesen szimmetrikus háromszögek, négyszögek területe. Terület meghatározás átdarabolással.

Megfigyelőképesség fejlesztése.

Pont, egyenes, szakasz, félegyenes, sík, merőlegesség, párhuzamosság. Távolság, szakaszfelező merőleges, szögfelező. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kerület, terület, magasság. Tengelyes tükrözés, szimmetria. Egyenlő szárú háromszög, egyenlő oldalú háromszög, húrtrapéz, deltoid, rombusz.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

5. Statisztika, valószínűség

Adatgyűjtés, adatok lejegyzése, diagram leolvasása. Valószínűségi játékok, kísérletek, megfigyelések. Biztos, lehetetlen, lehet, de nem biztos. A statisztikai gondolkodás fejlesztése. A valószínűségi gondolkodás fejlesztése. Megfigyelőképesség, az összefüggés-felismerő képesség, elemzőképesség fejlesztése. Fejlesztési követelmények

Ismeretek Valószínűségi játékok és kísérletek dobókockák, pénzérmék segítségével (biztos, lehetetlen esemény).

Adatok tervszerű rendezése.

Órakeret (8 óra)

Valószínűségi és statisztikai alapfogalmak szemléleti alapon történő kialakítása. A figyelem tartósságának fejlesztése. Kommunikáció és együttműködési készség fejlesztése a páros, ill. csoportmunkákban. Valószínűségi kísérletek végrehajtása.

gyűjtése, Tudatos és célirányos figyelem gyakorlása.

Egyszerű diagramok, értelmezése, táblázatok olvasása, készítése.

Kapcsolódási pontok

Elemzőképesség fejlesztése a napi sajtóban, különböző kiadványokban található grafikonok, táblázatok felhasználásával.

Technika, életvitel és gyakorlat: menetrend adatainak értelmezése; kalóriatáblázat vizsgálata. Informatika: adatkezelés, adatfeldolgozás, információ-megjelenítés.

Átlagszámítás néhány adat esetén (számtani közép).

Az átlag lényegének megértése. Számolási készség fejlődése.

195

Természetismeret: időjárási átlagok (csapadék, hőingadozás, napi, havi, évi középhőmérséklet).

Kulcsfogalmak/fog Adat, diagram, átlag, biztos esemény, lehetetlen esemény. almak Gondolkodási és megismerési módszerek  Halmazba rendezés adott tulajdonság alapján, részhalmaz felírása, felismerése.  Két véges halmaz közös részének, két véges halmaz uniójának felírása, ábrázolása.  Néhány elem kiválasztása adott szempont szerint.  Néhány elem sorba rendezése különféle módszerekkel.  Állítások igazságának eldöntésére, igaz és hamis állítások megfogalmazása.  Összehasonlításhoz szükséges kifejezések helyes használata.  Néhány elem összes sorrendjének felsorolása.

A fejlesztés várt eredményei a 6. évfolyam végén

Számtan, algebra  Racionális számok írása, olvasása, összehasonlítása, ábrázolása számegyenesen.  Ellentett, abszolút érték, reciprok felírása.  Mérés, mértékegységek használata, átváltás egyszerű esetekben.  A mindennapi életben felmerülő egyszerű arányossági feladatok megoldása következtetéssel, az egyenes arányosság értése, használata.  Két-három műveletet tartalmazó műveletsor eredményének kiszámítása, a műveleti sorrendre vonatkozó szabályok ismerete, alkalmazása. Zárójelek alkalmazása.  Szöveges feladatok megoldása következtetéssel, (szimbólumok segítségével összefüggések felírása a szöveges feladatok adatai között).  Becslés, ellenőrzés segítségével a kapott eredmények helyességének megítélése.  A százalék fogalmának ismerete, a százalékérték kiszámítása.  Számok osztóinak, többszöröseinek felírása. Közös osztók, közös többszörösök kiválasztása. Oszthatósági szabályok (2, 3, 5, 9, 10, 100) ismerete, alkalmazása.  A hosszúság, terület, térfogat, űrtartalom, idő, tömeg szabványmértékegységeinek ismerete. Mértékegységek egyszerűbb átváltásai gyakorlati feladatokban. Algebrai kifejezések gyakorlati használata a terület, kerület, felszín és térfogat számítása során.  Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása szabadon választott módszerrel. Összefüggések, függvények, sorozatok  Tájékozódás a koordinátarendszerben: pont ábrázolása, adott pont koordinátáinak a leolvasása.  Egyszerűbb grafikonok, elemzése.  Egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint, szabályok felismerése, megfogalmazása néhány tagjával elkezdett sorozat esetén. Geometria  Térelemek, félegyenes, szakasz, szögtartomány, sík, fogalmának ismerete.  A geometriai ismeretek segítségével a feltételeknek megfelelő ábrák pontos szerkesztése. A körző, vonalzó célszerű használata.  Alapszerkesztések: pont és egyenes távolsága, két párhuzamos egyenes távolsága, szakaszfelező merőleges, szögfelező, szögmásolás, merőleges és párhuzamos egyenesek.  Alakzatok tengelyese tükörképének szerkesztése, tengelyes szimmetria felismerése.  A tanult síkbeli és térbeli alakzatok tulajdonságainak ismerete és alkalmazása

196

  

feladatok megoldásában. Téglalap és a deltoid kerületének és területének kiszámítása. A téglatest felszínének és térfogatának kiszámítása. A tanult testek térfogatának ismeretében mindennapjainkban található testek térfogatának, űrmértékének meghatározása.

Valószínűség, statisztika  Egyszerű diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása.  Néhány szám számtani közepének kiszámítása.  Valószínűségi játékok, kísérletek során adatok tervszerű gyűjtése, rendezése, ábrázolása.

7. évfolyam Tizenhárom éves kortól a tanulók mindinkább általánosító elképzelésekben, elvont konstrukciókban gondolkoznak. Elméleteket gyártanak, összefüggéseket keresnek, próbálják értelmezni a világot. Az iskolai tanítás csak akkor lehet eredményes, ha alkalmazkodik ezekhez a változásokhoz, illetve igyekszik azokat felhasználva fejleszteni a tanulókat. A matematika kiválóan alkalmas arra, hogy a rendszerező képességet és hajlamot fejlessze. A felső tagozat utolsó két évfolyamában mind inkább szükséges matematikai szövegeket értelmezni és alkotni. Segítsük, hogy a tanulók a problémamegoldásaik részeként többféle forrásból legyenek képesek ismereteket szerezni. Ebben a korban a tanításban már meg kell jelennie az elvonatkoztatás és az absztrakciós készség felhasználásának, fejlesztésének. A matematika tanításában itt jelenik meg a konkrét számok betűkkel való helyettesítése, a tapasztalatok általános megfogalmazása. Ettől az évfolyamtól kezdve már komoly hangsúlyt kell helyeznünk arra, hogy a megsejtett összefüggések bizonyításának igénye is kialakuljon. A definíciókat és a tételeket mind inkább meg kell tudni különböztetni, azokat helyesen kimondani, problémamegoldásban mind többször alkalmazni. A mindennapi élet és a matematika (korosztálynak megfelelő) állításainak igaz vagy hamis voltát el kell tudni dönteni. A feladatok megoldása során fokozatosan kialakul az adatok, feltételek adott feladat megoldásához való szükségessége és elégségessége eldöntésének képessége. A tanítás része, hogy a feladatmegoldás előtt mind gyakrabban tervek, vázlatotok készüljenek, majd ezek közül válasszuk ki a legjobbat. Esetenként járjunk be több utat a megoldás során, és ennek alapján gondoljuk végig, hogy létezik-e legjobb út, vagy ennek eldöntése csak bizonyos szempontok rögzítése esetén lehetséges. A feladatmegoldások során lehetőséget kell teremteni arra, hogy esetenként a terveket és a munka szervezését a feladatmegoldás közben a tapasztalatoknak megfelelően módosítani lehessen. Egyes feladatok esetén szükséges általánosabb eljárási módokat, algoritmusokat keresni. A matematika egyes területei más-más módon adnak lehetőséget ebben az életkorban az egyes kompetenciák fejlesztésére. A különböző matematikatanítási módszerek minden tananyagrészben segíthetik a megfelelő önismeret, a helyes énkép kialakítását. 197

A tananyaghoz kapcsolódó matematikatörténeti érdekességek hozzásegítenek az egyetemes kultúra, a magyar tudománytörténet megismeréséhez. A gyakorlati élethez kapcsolódó szöveges feladatok segítik a gazdasági nevelést, a környezettudatos életvitelt, az egészséges életmód kialakítását. A definíciók megtanulása fejleszti a memóriát, a szaknyelv precíz használatára ösztönöz. A geometriai ismeretek elsajátítása közben a tanulók térszemlélete fejlődik, megtanulják az esztétikus, pontos munkavégzést. A halmazszemlélet alakítása és fejlesztése a rendszerező képességet erősíti. Az érdeklődés specializálódása természetes dolog. Akinél ez a reál tárgyak felé fordul, ott igényes feladatanyaggal, kiegészítő ismeretekkel kell elérni, hogy az ilyen irányú továbbtanuláshoz szükséges alapok kialakuljanak, az érdeklődés fennmaradjon. Akinél a matematika, illetve a reál tárgyak iránti érdeklődés csökken, ott egyrészt sok érdeklődést felkeltő elemmel: matematikatörténeti vonatkozással, játékokkal, érdekes feladatokkal lehet ezt az érdeklődést visszaszerezni, másrész célszerű sok olyan feladatot beiktatni, amelyek jól mutatják, hogy az életben sokszor előnybe kerülhetnek, jobb döntést hozhatnak azok, akik jól tudják a matematikát. A specializálódott érdeklődés, és az ekkorra már óhatatlanul kialakuló tudásbeli különbségek miatt 7. osztálytól ajánlott a tárgy csoportbontásban való tanulása. Ezzel célszerű lehetőséget teremteni a lassabban haladók felzárkóztatására és a gyorsabban haladók tudásának elmélyítésére. Az egyes tematikus egységekre javasolt óraszámokat a táblázatok tartalmazzák. Ezen kívül ellenőrzésre 8, ismétlésre, gyakorlásra 8 órát terveztünk. Órakeret Tematikai egység/ Fejlesztési cél

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok

(12 + folyamatos)

Előzetes tudás

Halmazba rendezés adott tulajdonság alapján. A részhalmaz fogalma. Két véges halmaz közös része. Egyszerű, matematikailag is értelmezhető hétköznapi szituációk megfogalmazása szóban és írásban. Állítások igazságának eldöntése. Igaz és hamis állítások megfogalmazása. Összehasonlításhoz szükséges kifejezések értelmezése, használata. Definíció megértése és alkalmazása. Néhány elem kiválasztása adott szempont szerint. Néhány elem sorba rendezése különféle módszerekkel.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az önálló gondolkodás igényének kialakítása. Halmazok eszköz jellegű használata, halmazszemlélet fejlesztése. Szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése, a matematikai szaknyelv pontos használata. Saját gondolatok megértetésére való törekvés (szóbeli érvelés, szemléletes indoklás). Rendszerszemlélet, kombinatorikus gondolkodás fejlesztése. Fogalmak egymáshoz való viszonyának, összefüggéseknek a megértése. A rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok használatának fejlesztése. A bizonyítás, az érvelés iránti igény felkeltése, a kulturált vitatkozás gyakoroltatása.

198

Fejlesztési követelmények

Ismeretek Halmazba rendezés több szempont alapján a halmazműveletek alkalmazásával. Két véges halmaz uniója, különbsége, metszete. A részhalmaz.

Kapcsolódási pontok

A halmazszemlélet fejlesztése.

Rendszerszemlélet fejlesztése.

Az „és”, „vagy”, „ha”, „akkor”, „nem”, A matematikai szaknyelv pontos „van olyan”, „minden” „legalább”, használata. legfeljebb” kifejezések használata. A nyelv logikai elemeinek egyre pontosabb használata. Egyszerű („minden”, „van olyan” típusú) állítások igazolása, cáfolata konkrét példák kapcsán.

Kulturált érvelés képességének fejlesztése.

A matematikai bizonyítás előkészítése: sejtések, kísérletezés, módszeres próbálkozás, cáfolás.

A bizonyítási igény felkeltése. Tolerancia, kritikai szemlélet, problémamegoldás. A kulturált vitatkozás elsajátítása.

A gyakorlati élethez és a társtudományokhoz kapcsolódó szöveges feladatok megoldása.

Szövegelemzés, értelmezés, szöveg lefordítása a matematika nyelvére. Ellenőrzés, önellenőrzés iránti igény erősítése. Igényes grafikus és verbális kommunikáció.

Matematikai játékok.

Aktív részvétel, pozitív attitűd.

Magyar nyelv és irodalom: a lényeges és lényegtelen megkülönböztetése.

Fizika; kémia; biológiaegészségtan; földrajz; technika, életvitel és gyakorlat: számításos feladatok.

Egyszerű kombinatorikai feladatok A kombinatorikus gondolkodás megoldása különféle módszerekkel fejlesztése. (fadiagram, útdiagram, táblázatok Tapasztalatszerzés az összes eset készítése). rendszerezett felsorolásában. Sorba rendezés. Néhány elem esetén az összes eset felsorolása. Halmaz, elem, részhalmaz, egyesítés, metszet. Alaphalmaz. Kulcsfogalmak/ Igaz, hamis, nem, és, vagy, minden, van olyan, biztos, lehetséges, lehetetlen. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Órakeret 2. Számelmélet, algebra

(50 óra) Racionális számkör. Számok írása, olvasása, összehasonlítása, ábrázolása számegyenesen. Műveletek racionális számokkal. Ellentett, abszolút érték, reciprok. Mérés, mértékegységek használata, átváltás egyszerű esetekben. A mindennapi életben felmerülő egyszerű arányossági feladatok megoldása következtetéssel, egyenes arányosság. Alapműveletek racionális számokkal írásban. A zárójelek, a műveleti sorrend biztos alkalmazása. Helyes és értelmes kerekítés, az eredmények becslése, a becslés használata ellenőrzésre is. Szöveges feladatok megoldása.

199

A százalékszámítás alapjai.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A matematikai ismeretek és a mindennapi élet történései közötti kapcsolat tudatosítása. Szavakban megfogalmazott helyzet, történés matematizálása; matematikai modellek választása, keresése, készítése, értelmezése adott szituációkhoz. Konkrét matematikai modellek értelmezése a modellnek megfelelő szöveges feladat alkotásával. A szabványos mértékegységekhez tartozó mennyiségek és többszöröseik, törtrészeik képzeletben való felidézése. Az együttműködéshez szükséges képességek fejlesztése páros és kiscsoportos tevékenykedtetés, feladatmegoldás során – a munka tervezése, szervezése, megosztása. Az ellenőrzés, önellenőrzés iránti igény, az eredményért való felelősségvállalás erősítése.

Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Racionális számok (véges, végtelen A számfogalom mélyítése. tizedes törtek), példák nem racionális számra (végtelen, nem szakaszos tizedes törtek). A természetes, egész és racionális számok halmazának kapcsolata.

A rendszerező képesség fejlesztése.

Műveletek racionális számkörben írásban és számológéppel. Az eredmény helyes és értelmes kerekítése. Eredmények becslése, ellenőrzése.

Műveletfogalom mélyítése. A zárójel és a műveleti sorrend biztos alkalmazása. Számolási és a becslési készség fejlesztése. Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése.

A hatványozás fogalma pozitív egész kitevőre.

A hatvány fogalmának kialakítása, fejlesztése. A definícióalkotás igényének felkeltése.

Műveletek hatványokkal: azonos alapú hatványok szorzása, osztása. Hatványozásnál az alap és a kitevő változásának hatása a hatványértékre. 10 pozitív egész kitevőjű hatványai.

Kémia: az anyagmennyiség mértékegysége (a mól). Földrajz: termelési statisztikai adatok. Számolási készség fejlesztése (fejben és írásban).

Prímszám, összetett szám. Prímtényezős A korábban tanult ismeretek és az új felbontás. ismeretek közötti összefüggések Matematikatörténet: érdekességek a felismerése. prímszámok köréből. Oszthatósági szabályok. Számelméleti alapú játékok. Matematikatörténet: tökéletes számok, barátságos számok.

Fizika; kémia; biológia-egészségtan; földrajz: számításos feladatok.

A tanult ismeretek felelevenítése. Oszthatósági szabályok alkalmazása a törtekkel való műveleteknél. A bizonyítási igény felkeltése

200

Kémia: számítási feladatok.

Legnagyobb közös osztó, legkisebb pozitív közös többszörös.

oszthatósági feladatoknál. Két szám legnagyobb közös osztójának meghatározása prímtényezős felbontás alapján. A legkisebb pozitív közös többszörös meghatározása prímtényezős felbontás alapján.

Arány, aránypár, arányos osztás. Egyenes arányosság, fordított arányosság.

A következtetési képesség fejlesztése: a mindennapi élet és a matematika közötti gyakorlati kapcsolatok meglátása, a felmerülő arányossági feladatok megoldása során.

Magyar nyelv és irodalom: szövegértés, szövegértelmezés. Fizika; kémia; földrajz: arányossági számítások felhasználása feladatmegoldásokban. Technika, életvitel és gyakorlat: műszaki rajzok értelmezése.

Mértékegységek átváltása racionális számkörben.

Gyakorlati mérések, mértékegységátváltások helyes elvégzése. Ciklusonként átélt idő és lineáris időfogalom, időtartam, időpont szavak értő ismerete, használata.

Technika, életvitel és gyakorlat: Főzésnél a tömeg, az űrtartalom és az idő mérése. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: évtized, évszázad, évezred.

Az alap, a százalékérték és a százalékláb fogalmának ismerete, értelmezése, kiszámításuk következtetéssel, a megfelelő összefüggések alkalmazásával.

A mindennapi élet és a matematika közötti gyakorlati kapcsolat meglátása a gazdasági élet, a környezetvédelem, a háztartás köréből vett egyszerűbb példákon.

A mindennapjainkhoz köthető százalékszámítási feladatok.

Feladatok az árképzés: árleszállítás, áremelés, áfa, betétkamat, hitelkamat, adó, bruttó bér, nettó bér, valamint különböző termékek (pl. élelmiszerek, növényvédő-szerek, oldatok) anyagösszetétele köréből.

Gazdaságossági számítások.

Szövegértés, szövegalkotás fejlesztése. Becslések és következtetések végzése. Zsebszámológép célszerű használata a számítások egyszerűsítésére, gyorsítására. Az algebrai egész kifejezés fogalma. Egytagú, többtagú, egynemű kifejezés

Elnevezések, jelölések megértése, rögzítése, definíciókra való emlékezés.

201

Magyar nyelv és irodalom: szövegértés, szövegértelmezés. Fizika; kémia: számítási feladatok. Kémia: oldatok tömegszázalékos összetételének kiszámítása.

Fizika: összefüggések

fogalma. Helyettesítési érték kiszámítása.

Egyszerű szimbólumok megértése és alkalmazása a matematikában. Betűk használata szöveges feladatok általánosításánál.

megfogalmazása, leírása a matematika nyelvén.

Egyszerű átalakítások: zárójel felbontása, összevonás. Egytagú és többtagú algebrai egész kifejezések szorzása racionális számmal, egytagú egész kifejezéssel. Matematikatörténet: az algebra kezdetei.

Egyszerű szimbólumok megértése és a matematikában, valamint a többi tantárgyban szükséges egyszerű képletalakítások elvégzése. Algebrai kifejezések egyszerű átalakításának felismerése.

Fizika; kémia; biológiaegészségtan: Képletek átalakítása. A képlet értelme, jelentősége. Helyettesítési érték kiszámítása képlet alapján.

Elsőfokú egyenletek, elsőfokú Az egyenlő, nem egyenlő fogalmának egyenlőtlenségek megoldása. Mérlegelv. elmélyítése. Algoritmikus gondolkodás Alaphalmaz, megoldáshalmaz. továbbfejlesztése. A megoldások ábrázolása számegyenesen. Pontos munkavégzésre nevelés. Számolási készség fejlesztése. Az ellenőrzés igényének fejlesztés.

Fizika; kémia; biológia-egészségtan: számításos feladatok.

A matematikából és a mindennapi életből vett egyszerű szöveges feladatok megoldása a tanult matematikai módszerek használatával. Ellenőrzés. Egyszerű matematikai problémát tartalmazó hosszabb szövegek feldolgozása. Feladatok például a környezetvédelem, az egészséges életmód, a vásárlások, a család jövedelmének ésszerű felhasználása köréből.

Magyar nyelv és irodalom: szövegértés, szövegértelmezés. A gondolatmenet tagolása.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

A tematikai egység

Szövegértelmezés, problémamegoldás fejlesztése. A lényeges és lényegtelen elkülönítésének, az összefüggések felismerésének fejlesztése. A gondolatmenet tagolása. Az ellenőrzési igény további fejlesztése. Igényes kommunikáció kialakítása. Szöveges feladatok megoldása a környezettudatossággal, az egészséges életmóddal, a családi élettel, a gazdaságossággal kapcsolatban.

Racionális szám. Hatvány, alap, kitevő. Százalékalap, százalékláb, százalékérték. Prímszám, összetett szám, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Arány, aránypár, arányos osztás, egyenes és fordított arányosság. Változó, együttható, algebrai egész kifejezés, helyettesítési érték, egynemű kifejezés, összevonás, zárójelfelbontás. Egytagú, többtagú kifejezés. Egyenlet, változó, egyenlőtlenség, mérlegelv, ellenőrzés.

Órakeret 3. Függvények, az analízis elemei

(14 óra) Egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint. Biztos tájékozódás a derékszögű koordináta-rendszerben. Egyszerű grafikonok értelmezése. Egyszerű kapcsolatok ábrázolása derékszögű koordináta-rendszerben. Függvényszemlélet fejlesztése. Grafikonok, táblázatok adatainak értelmezése,

202

elemzése. Megoldás a matematikai modellen belül. Matematikai modellek ismerete, alkalmazásának módja, korlátai (sorozatok, függvények, függvényábrázolás).

nevelési-fejlesztési céljai

Fejlesztési követelmények

Ismeretek

Kapcsolódási pontok

Két halmaz közötti hozzárendelések megjelenítése konkrét esetekben. Függvények és ábrázolásuk a derékszögű koordinátarendszerben.

A függvényszemlélet fejlesztése. Időben lejátszódó valós folyamatok elemzése a grafikon alapján.

Fizika; biológiaegészségtan; kémia; földrajz: függvényekkel leírható folyamatok.

Lineáris függvények. Egyenes arányosság grafikus képe.

A mindennapi élet, a tudományok és a matematika közötti kapcsolat fölfedezése konkrét példák alapján. Számolási készség fejlesztése a racionális számkörben. Számítógép használata a függvények ábrázolására.

Fizika: út-idő.

Egyismeretlenes elsőfokú egyenletek grafikus megoldása.

Helyzetfelismerés: a tanult ismeretek alkalmazása új helyzetben.

Grafikonok olvasása, értelmezése, készítése: szöveggel vagy matematikai alakban megadott szabály grafikus megjelenítése értéktáblázat segítségével.

Kapcsolatok észrevétele, megfogalmazása szóban, írásban. Környezettudatosságra nevelés: pl. adatok és grafikonok elemzése a környezet szennyezettségével kapcsolatban.

Egyszerű sorozatok vizsgálata. Matematikatörténet: Gauss.

Gauss-módszer.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Földrajz: adatok hőmérsékletre, csapadék mennyiségére. Kémia: adatok vizsgálata a levegő és a víz szennyezettségére vonatkozóan.

Hozzárendelés, függvény, lineáris függvény, növekedés, fogyás, csökkenés, értelmezési tartomány, értékkészlet. Számtani sorozat, számtani közép.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Órakeret 4. Geometria

(42 óra) Pont, vonal, egyenes, félegyenes, szakasz, sík, szögtartomány. Háromszögek, csoportosításuk. Négyszögek, speciális négyszögek (trapéz, paralelogramma, deltoid). Kör és részei. Adott feltételeknek megfelelő ponthalmazok. Háromszög, négyszög belső és külső szögeinek összegére vonatkozó tapasztalatok. Téglatest tulajdonságai. Tengelyesen szimmetrikus alakzatok. Egyszerű alakzatok tengelyes tükörképének megszerkesztése. Két pont, pont és egyenes távolsága, két egyenes távolsága. Szakaszfelezés, szögfelezés, szögmásolás. Merőleges és párhuzamos egyenesek szerkesztése. Néhány

203

nevezetes szög szerkesztése. Szerkesztési eszközök használata. Koordináta-rendszer megismerése, pont ábrázolása, adott pont koordinátáinak a leolvasása. A téglalap és a deltoid kerületének és területének kiszámítása. A téglatest felszínének és térfogatának a kiszámítása.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Rendszerező készség fejlesztése. A mindennapi élethez kapcsolódó egyszerű geometriai számítások elvégzésének fejlesztése. A gyakorlatban előforduló geometriai ismereteket igénylő problémák megoldására való képesség fejlesztése. Statikus helyzetek, képek, tárgyak megfigyelése. Geometriai transzformációkban megmaradó és változó tulajdonságok megfigyelése. Az esztétikai-, művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése. Képzeletben történő mozgatás: átdarabolás elképzelése, testháló összehajtásának, szétvágásának elképzelése. A pontos munkavégzés igényének fejlesztése. A geometriai problémamegoldás lépéseinek megismertetése (szerkesztésnél: vázlatrajz, adatfelvétel, a szerkesztés menete, szerkesztés, diszkusszió). Az együttműködéshez szükséges képességek fejlesztése páros és kis csoportos tevékenykedtetés, feladatmegoldás során – a munka tervezése, szervezése, megosztása; kezdeményezőkészség, együttműködési készség, tolerancia.

Ismeretek Háromszögek osztályozása oldalak, illetve szögek szerint.

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A tanult ismeretek felidézése, megerősítése. A halmazszemlélet fejlesztése. A háromszögek és a négyszögek tulajdonságaira vonatkozó igaz- hamis állítások megfogalmazásán keresztül a vitakészség fejlesztése.

Tömör, de pontos szabatos kifejezőkészség fejlesztése. A szaknyelv minél pontosabb használata írásban is. A háromszögek magassága, magasságvonala, magasságpontja. A háromszögek kerületének és területének kiszámítása.

Számolási készség fejlesztése. Informatika: tantárgyi Átdarabolás a terület meghatározásához. szimulációs program. Eredmények becslése.

A háromszög és a négyszög belső és külső szögeinek összege. Matematikatörténet: Bolyai Farkas, Bolyai János. Érdekességek: gömbi geometria.

Tételek megfogalmazása megfigyelés alapján. Bizonyítási igény felkeltése.

Paralelogramma, trapéz, deltoid tulajdonságai, kerülete, területe. Szabályos sokszögek.

Törekvés a tömör, de pontos, szabatos kommunikációra. A szaknyelv egyre pontosabb használata írásban is.

204

Technika, életvitel és gyakorlat: hétköznapi problémák, területtel

Kör kerülete, területe. A kör és érintője.

A terület meghatározása átdarabolással. A kör kerületének közelítése méréssel. Számítógépes animáció használata az egyes területképletekhez.

alakzatok A szerkesztéshez szükséges eszközök trapéz, célszerű használata. Átélt folyamatról készült leírás gondolatmenetének deltoid)

A tanult síkbeli (háromszög, paralelogramma, szerkesztése.

Nevezetes szögek szerkesztése: 15°, 45°, 75°, 105°, 135°.

értelmezése (pl. egy szerkesztés leírt lépéseiről a folyamat felidézése). A szaknyelv pontos használata.

kapcsolatos számítás. Vizuális kultúra: Pantheon, Colosseum. Technika, életvitel és gyakorlat: műszaki rajz készítése. Földrajz: szélességi körök és hosszúsági fokok.

Középpontos tükrözés. A középpontos tükrözés tulajdonságai. A középpontos tükörkép szerkesztése.

Pontos, precíz munka elvégzése a szerkesztés során. A transzformációs szemlélet továbbfejlesztése.

Vizuális kultúra: művészeti alkotások megfigyelése a tanult transzformációk segítségével.

Középpontosan szimmetrikus alakzatok a síkban. A tanult sokszögek osztályozása szimmetria szerint.

A megfigyelőképesség fejlesztése. Halmazképző, rendszerező képesség fejlesztése. A matematika kapcsolata a természettel és a művészeti alkotásokkal: művészeti alkotások vizsgálata (Penrose, Escher, Vasarely). Gondolkodás fejlesztése szimmetrián alapuló játékokon keresztül.

Vizuális kultúra; biológiaegészségtan: középpontosan szimmetrikus alakzatok megfigyelése, vizsgálata a műalkotásokban és a természetben.

Tengelyes és szimmetria szerkesztésekben.

középpontos Áttekinthető, pontos szerkesztés alkalmazása igényének fejlesztése.

Párhuzamos szárú szögek.

A tanult transzformációk tulajdonságainak felismerése, felhasználása a fogalmak kialakításánál.

Az egybevágóság szemléletes fogalma, a háromszögek egybevágóságának esetei. Az egybevágóság jelölése. 

A megfigyelőképesség fejlesztése. A szaknyelv pontos használata.

A halmazszemlélet és a térszemlélet

Három- és négyszög alapú fejlesztése. egyenes hasábok, forgáshenger hálója, tulajdonságai, felszíne, térfogata.

Vizuális kultúra: festmények geometriai alakzatai.

Vizuális kultúra: festmények, művészeti alkotások egybevágó geometriai alakzatai. Technika, életvitel és gyakorlat: modellek készítése, tulajdonságainak vizsgálata. Történelem, társadalmi és állampolgári: történelmi épületek látszati képe és alaprajza közötti összefüggések megfigyelése.

205

Vizuális kultúra: térbeli tárgyak síkbeli megjelenítése. Mértékegységek átváltása racionális számkörben.

A gyakorlati mérések, mértékegységváltások helyes elvégzésének fejlesztése.

Testnevelés és sport: távolságok és idő becslése, mérése. Fizika; kémia: mérés, mértékegységek, mértékegységek átváltása.

Egyszerű számításos feladatok a geometria különböző területeiről.

A számolási készség, a becslési Magyar nyelv és készség és az ellenőrzési igény irodalom: szövegértés, fejlesztése. szövegértelmezés. Zsebszámológép célszerű használata a számítások egyszerűsítésére, gyorsítására.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Geometriai transzformáció, tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés, eltolás. Egybevágóság. Középpontos szimmetria, paralelogramma, rombusz. Egyállású szög, váltószög, csúcsszög. Belső és külső szög. Háromszög, magasságvonal, magasságpont. Hasáb, henger. Alaplap, alapél, oldallap, oldalél.

Órakeret

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

5. Statisztika, valószínűség

(10 óra) Egyszerű diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása. Néhány szám számtani közepének kiszámítása. Valószínűségi játékok és kísérletek az adatok tervszerű gyűjtése, rendezése. A statisztikai gondolkodás fejlesztése. A valószínűségi gondolkodás fejlesztése. Gazdasági nevelés.

Ismeretek Adatok gyűjtése, rendszerezése, adatsokaság szemléltetése, grafikonok készítése.

Fejlesztési követelmények Adatsokaságban való eligazodás: táblázatok olvasása, grafikonok készítése, elemzése. Statisztikai szemlélet fejlesztése.

Kapcsolódási pontok Testnevelés és sport: teljesítmények adatainak, mérkőzések eredményeinek táblázatba rendezése.

Együttműködési készség fejlődése. Adathalmazok elemzése (átlag, módusz, Gazdasági statisztikai adatok, medián) és értelmezése, ábrázolásuk. grafikonok értelmezése, elemzése. Számtani közép kiszámítása. Adatsokaságban való eligazodás

206

Fizika; kémia; biológiaegészségtan; földrajz; történelem, társadalmi és

képességének fejlesztése. Ok-okozati összefüggéseket felismerő képesség fejlesztése. Elemző képesség fejlesztése.

állampolgári ismeretek: táblázatok és grafikonok adatainak ki- és leolvasása, elemzése, adatok gyűjtése, táblázatba rendezése. Informatika: statisztikai adatelemzés.

Valószínűségi kísérletek. Valószínűség előzetes becslése. Valószínűségi kísérletek, eredmények lejegyzése. Gyakoriság, relatív gyakoriság fogalma.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Valószínűségi szemlélet fejlesztése. Tudatos megfigyelőképesség fejlesztése. A tapasztalatok rögzítése képességének fejlesztése. Tanulói együttműködés fejlesztése. Számítógép használata a tudománytörténeti érdekességek felkutatásához.

Diagram, gyakoriság, relatív gyakoriság, valószínűség. Gondolkodási és megismerési módszerek  Elemek halmazba rendezése több szempont alapján.  Egyszerű állítások igaz vagy hamis voltának eldöntése, állítások tagadása.  Állítások, feltételezések, választások világos, érthető közlésének képessége, szövegek értelmezése egyszerűbb esetekben.  Kombinatorikai feladatok megoldása az összes eset szisztematikus összeszámlálásával.  Fagráfok használata feladatmegoldások során.

A fejlesztés várt eredményei a 7. évfolyam végén

Számtan, algebra  Biztos számolási ismeretek a racionális számkörben. A műveleti sorrendre, zárójelezésre vonatkozó szabályok ismerete, helyes alkalmazása. Az eredmény becslése, ellenőrzése, helyes és értelmes kerekítése.  Mérés, mértékegység használata, átváltás. Egyenes arányosság, fordított arányosság.  A százalékszámítás alapfogalmainak ismerete, a tanult összefüggések alkalmazása feladatmegoldás során.  A legnagyobb közös osztó kiválasztása az összes osztóból, a legkisebb pozitív közös többszörös kiválasztása a többszörösök közül.  Prímszám, összetett szám. Prímtényezős felbontás.  Egyszerű algebrai egész kifejezések helyettesítési értéke. Összevonás. Többtagú kifejezés szorzása egytagúval.  Négyzetre emelés, hatványozás pozitív egész kitevők esetén.  Elsőfokú egyenletek és egyenlőtlenségek. A matematikából és a mindennapi életből vett egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlettel. Ellenőrzés. A megoldás ábrázolása számegyenesen.  A betűkifejezések és az azokkal végzett műveletek alkalmazása matematikai, természettudományos és hétköznapi feladatok megoldásában.  Számológép ésszerű használata a számolás megkönnyítésére. Összefüggések, függvények, sorozatok  Megadott sorozatok folytatása adott szabály szerint.

207

 Az egyenes arányosság grafikonjának felismerése, a lineáris kapcsolatokról tanultak alkalmazása természettudományos feladatokban is.  Grafikonok elemzései a tanult szempontok szerint, grafikonok készítése, grafikonokról adatokat leolvasása. Táblázatok adatainak kiolvasása, értelmezése, ábrázolása különböző típusú grafikonon. Geometria  A tanuló a geometriai ismeretek segítségével képes jó ábrákat készíteni, pontos szerkesztéseket végezni.  Ismeri a tanult geometriai alakzatok tulajdonságait (háromszögek, négyszögek belső és külső szögeinek összege, nevezetes négyszögek szimmetriatulajdonságai), tudását alkalmazza a feladatok megoldásában.  Tengelyes és középpontos tükörkép szerkesztése.  Háromszögek, speciális négyszögek és a kör kerületének, területének számítása feladatokban.  A tanult testek (háromszög és négyszög alapú egyenes hasáb, forgáshenger) térfogatképleteinek ismeretében ki tudja számolni a mindennapjainkban előforduló testek térfogatát, űrmértékét. Valószínűség, statisztika  Valószínűségi kísérletek eredményeinek értelmes lejegyzése, relatív gyakoriságok kiszámítása.  Konkrét feladatok kapcsán a tanuló képes esélylatolgatásra, felismeri a biztos és a lehetetlen eseményt.  Zsebszámológép célszerű használata statisztikai számításokban.  Néhány kiemelkedő magyar matematikus nevének ismerete, esetenként kutatási területének, eredményének megnevezése.

8. évfolyam Ebben az évfolyamban tovább folytatódik a szimbolikus gondolkodás kialakulása, ami megalapozza a betűkkel számolást, az egyenletek megoldását, azonosságok alkalmazását. Az absztrakció fejlődésével a logikai műveletek, a problémamegoldás lépéseinek alkalmazása, a feladatmegoldás tudatosabbá válik. Ezzel együtt fejlődnek az indoklások, a bizonyítási igény. A specializálódott érdeklődés, és az ekkorra már óhatatlanul kialakuló tudásbeli különbségek miatt 8. osztályban alapvetően szükséges a tárgy csoportbontásban való tanulása. Ezzel célszerű lehetőséget teremteni a lassabban haladók felzárkóztatására és a gyorsabban haladók tudásának elmélyítésére. Az egyes tematikus egységekre javasolt óraszámokat a táblázatok tartalmazzák. Ezen kívül ellenőrzésre 8, ismétlésre, gyakorlásra 11 órát terveztünk. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok

208

Órakeret (14 +

folyamatos)

Előzetes tudás

Halmazba rendezés adott tulajdonság alapján. A részhalmaz fogalma. Két véges halmaz közös része, egyesítése. Egyszerű, matematikailag is értelmezhető hétköznapi szituációk megfogalmazása szóban és írásban. Állítások igazságának eldöntése. Igaz és hamis állítások megfogalmazása. Összehasonlításhoz szükséges kifejezések értelmezése, használata. Definíció megértése és alkalmazása. Néhány elem kiválasztása adott szempont szerint. Néhány elem sorba rendezése különféle módszerekkel.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az önálló gondolkodás igényének kialakítása. Halmazok eszköz jellegű használata, halmazszemlélet fejlesztése. Szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése, a matematikai szaknyelv pontos használata. Saját gondolatok megértetésére való törekvés (szóbeli érvelés, szemléletes indoklás). Rendszerszemlélet, kombinatorikus gondolkodás fejlesztése. Fogalmak egymáshoz való viszonyának, összefüggéseknek a megértése. A rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok használatának fejlesztése. A bizonyítás, az érvelés iránti igény felkeltése, a kulturált vitatkozás gyakoroltatása.

Ismeretek Halmazba rendezés több szempont alapján a halmazműveletek alkalmazásával. Két véges halmaz uniója, különbsége, metszete. A részhalmaz. Matematikatörténet: Cantor.

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A halmazszemlélet fejlesztése.

Rendszerszemlélet fejlesztése.

Az „és”, „vagy”, „ha”, „akkor”, „nem”, A matematikai szaknyelv pontos „van olyan”, „minden” „legalább”, használata. legfeljebb” kifejezések használata. A nyelv logikai elemeinek egyre pontosabb, tudatos használata. Egyszerű („minden”, „van olyan” típusú) állítások igazolása, cáfolata konkrét példák kapcsán.

Kulturált érvelés képességének fejlesztése.

A matematikai bizonyítás előkészítése: sejtések, kísérletezés, módszeres próbálkozás, cáfolás.

A bizonyítási igény felkeltése. Tolerancia, kritikai szemlélet, problémamegoldás. A kulturált vitatkozás elsajátítása.

A gyakorlati élethez és a társtudományokhoz kapcsolódó szöveges feladatok megoldása.

Szövegelemzés, értelmezés, szöveg lefordítása a matematika nyelvére. Ellenőrzés, önellenőrzés iránti igény erősítése. Igényes grafikus és verbális kommunikáció.

Matematikai játékok.

Aktív részvétel, pozitív attitűd. (pl. Hanoi torony)

Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása különféle módszerekkel

A kombinatorikus gondolkodás fejlesztése.

209

Magyar nyelv és irodalom: a lényeges és lényegtelen megkülönböztetése.

Fizika; kémia; biológiaegészségtan; földrajz; technika, életvitel és gyakorlat: számításos feladatok.

(fadiagram, útdiagram, táblázatok Tapasztalatszerzés az összes eset készítése). rendszerezett felsorolásában. Sorba rendezés, kiválasztás. Néhány elem esetén az összes eset felsorolása. Halmaz, elem, részhalmaz, egyesítés, metszet. Alaphalmaz. Kulcsfogalmak/ Igaz, hamis, nem, és, vagy, minden, van olyan, biztos, lehetséges, lehetetlen. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

2. Számelmélet, algebra

Órakeret (42 óra)

Előzetes tudás

Racionális számkör. Műveletek racionális számokkal. Pozitív egész kitevőjű hatvány fogalma. Műveletek hatványokkal. Prímszám, prímtényezőkre bontás. Algebrai kifejezések. Elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása, mérlegelv. Mérés, mértékegységek használata, átváltás egyszerű esetekben. A mindennapi életben felmerülő egyszerű arányossági feladatok megoldása következtetéssel, egyenes arányosság, fordított arányosság, arány, arányos osztás. Szöveges feladatok megoldása. A százalékszámítás alapjai.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A matematikai ismeretek és a mindennapi élet történései közötti kapcsolat tudatosítása. Szavakban megfogalmazott helyzet, történés matematizálása; matematikai modellek választása, keresése, készítése, értelmezése adott szituációkhoz. Konkrét matematikai modellek értelmezése a modellnek megfelelő szöveges feladat alkotásával. A szabványos mértékegységekhez tartozó mennyiségek és többszöröseik, törtrészeik képzeletben való felidézése. Az együttműködéshez szükséges képességek fejlesztése páros és kiscsoportos tevékenykedtetés, feladatmegoldás során – a munka tervezése, szervezése, megosztása. Az ellenőrzés, önellenőrzés iránti igény, az eredményért való felelősségvállalás erősítése.

Ismeretek

Fejlesztési követelmények

A hatványozás fogalma pozitív egész kitevőre, egész számok körében.

A hatvány fogalmának kialakítása, fejlesztése. A definícióalkotás igényének felkeltése.

10 egész kitevőjű hatványai.

Számolási készség fejlesztése (fejben és írásban).

A négyzetgyök fogalma. Számok négyzete, négyzetgyöke. Példa irracionális számra

Négyzetgyök meghatározása számológéppel.

(π,

Kapcsolódási pontok

Kémia: számítási feladatok.

2 ).

Arány, aránypár, arányos osztás. Egyenes arányosság, fordított arányosság.

A következtetési képesség fejlesztése: a mindennapi élet és a matematika közötti gyakorlati kapcsolatok meglátása, a felmerülő arányossági feladatok megoldása során.

210

Magyar nyelv és irodalom: szövegértés, szövegértelmezés.

Fizika; kémia; földrajz: arányossági számítások felhasználása feladatmegoldásokban. Technika, életvitel és gyakorlat: műszaki rajzok értelmezése. Mértékegységek átváltása racionális számkörben.

Gyakorlati mérések, mértékegységátváltások helyes elvégzése. Ciklusonként átélt idő és lineáris időfogalom, időtartam, időpont szavak értő ismerete, használata.

Technika, életvitel és gyakorlat: Főzésnél a tömeg, az űrtartalom és az idő mérése. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: évtized, évszázad, évezred.

A mindennapjainkhoz köthető százalékszámítási feladatok. Gazdaságossági számítások.

Feladatok az árképzés: árleszállítás, áremelés, áfa, betétkamat, hitelkamat, adó, bruttó bér, nettó bér, valamint különböző termékek (pl. élelmiszerek, növényvédő-szerek, oldatok) anyagösszetétele köréből. Szövegértés, szövegalkotás fejlesztése. Becslések és következtetések végzése. Zsebszámológép célszerű használata a számítások egyszerűsítésére, gyorsítására.

Magyar nyelv és irodalom: szövegértés, szövegértelmezés. Fizika; kémia: számítási feladatok. Kémia: oldatok tömegszázalékos összetételének kiszámítása. Fizika: hatásfok kiszámítása.

Egyszerű átalakítások: zárójel felbontása, összevonás. Egytagú és többtagú algebrai egész kifejezések szorzása racionális számmal, egytagú egész kifejezéssel.

Egyszerű szimbólumok megértése és a matematikában, valamint a többi tantárgyban szükséges egyszerű képletalakítások elvégzése. Algebrai kifejezések egyszerű átalakításának felismerése.

Fizika; kémia; biológiaegészségtan: Képletek átalakítása. A képlet értelme, jelentősége. Helyettesítési érték kiszámítása képlet alapján.

Elsőfokú, illetve elsőfokúra visszavezethető egyenletek, elsőfokú egyenlőtlenségek megoldása. Azonosság. Azonos egyenlőtlenség. Alaphalmaz, megoldáshalmaz.

Az egyenlő, nem egyenlő fogalmának elmélyítése. Algoritmikus gondolkodás továbbfejlesztése. A megoldások ábrázolása számegyenesen. Pontos munkavégzésre nevelés. Számolási készség fejlesztése. Az ellenőrzés igényének fejlesztés.

Fizika; kémia; biológia-egészségtan: számításos feladatok.

A matematikából és a mindennapi Szövegértelmezés, problémamegoldás életből vett egyszerű szöveges feladatok fejlesztése. megoldása a tanult matematikai A lényeges és lényegtelen

211

Magyar nyelv és irodalom: szövegértés, szövegértelmezés. A

módszerek használatával. Ellenőrzés. Egyszerű matematikai problémát tartalmazó hosszabb szövegek feldolgozása. Feladatok például a környezetvédelem, az egészséges életmód, a vásárlások, a család jövedelmének ésszerű felhasználása köréből.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

elkülönítésének, az összefüggések felismerésének fejlesztése. A gondolatmenet tagolása. Az ellenőrzési igény további fejlesztése. Igényes kommunikáció kialakítása. Szöveges feladatok megoldása a környezettudatossággal, az egészséges életmóddal, a családi élettel, a gazdaságossággal kapcsolatban.

gondolatmenet tagolása.

Racionális szám. Hatvány, alap, kitevő. Négyzetgyök. Százalékalap, százalékláb, százalékérték. Arány, aránypár, arányos osztás, egyenes és fordított arányosság. Változó, együttható, algebrai egész kifejezés, helyettesítési érték, egynemű kifejezés, összevonás, zárójelfelbontás. Egytagú, többtagú kifejezés. Egyenlet, változó, egyenlőtlenség, azonosság, mérlegelv, ellenőrzés.

Órakeret

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

3. Függvények, az analízis elemei

(22 óra) Egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint. Biztos tájékozódás a derékszögű koordináta-rendszerben. Függvények és ábrázolásuk derékszögű koordináta-rendszerben. Lineáris függvények. Grafikonok értelmezése. Függvényszemlélet fejlesztése. Grafikonok, táblázatok adatainak értelmezése, elemzése. Megoldás a matematikai modellen belül. Matematikai modellek ismerete, alkalmazásának módja, korlátai (sorozatok, függvények, függvényábrázolás).

Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Függvények és ábrázolásuk a derékszögű koordinátarendszerben.

A függvényszemlélet fejlesztése. Időben lejátszódó valós folyamatok elemzése a grafikon alapján.

Fizika; biológiaegészségtan; kémia; földrajz: függvényekkel leírható folyamatok.

Lineáris függvények. (Példa nem lineáris függvényre: f(x) = x2, f(x) =‫׀‬x‫)׀‬. Függvények jellemzése növekedés, fogyás, csökkenés.

A mindennapi élet, a tudományok és a matematika közötti kapcsolat fölfedezése konkrét példák alapján. Számolási készség fejlesztése a racionális számkörben. Számítógép használata a függvények ábrázolására.

Fizika: út-idő; feszültségáramerősség.

Grafikonok olvasása, értelmezése, készítése: szöveggel vagy matematikai alakban megadott szabály grafikus megjelenítése értéktáblázat

Kapcsolatok észrevétele, megfogalmazása szóban, írásban. Környezettudatosságra nevelés: pl. adatok és grafikonok elemzése a

Földrajz: adatok hőmérsékletre, csapadék mennyiségére.

212

segítségével.

környezet szennyezettségével kapcsolatban.

Egyszerű sorozatok vizsgálata. Matematikatörténet: Gauss.

Gauss-módszer.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kémia: adatok vizsgálata a levegő és a víz szennyezettségére vonatkozóan.

Hozzárendelés, függvény, lineáris függvény, növekedés, fogyás, csökkenés, értelmezési tartomány, értékkészlet. Számtani sorozat, számtani közép.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Ismeretek

4. Geometria

Órakeret (38 óra)

Pont, vonal, egyenes, félegyenes, szakasz, sík, szögtartomány. Háromszögek, csoportosításuk. Négyszögek, speciális négyszögek (trapéz, paralelogramma, deltoid). Kör és részei. Adott feltételeknek megfelelő ponthalmazok. Háromszög, négyszög belső és külső szögeinek összegére vonatkozó ismeretek. Téglatest tulajdonságai. Tengelyesen és középpontos tükrözés. Nevezetes szögpárok. Háromszögek egybevágóságának esetei. Két pont, pont és egyenes távolsága, két egyenes távolsága. Szakaszfelezés, szögfelezés, szögmásolás. Merőleges és párhuzamos egyenesek szerkesztése. Néhány nevezetes szög szerkesztése. Szerkesztési eszközök használata. Koordináta-rendszer megismerése, pont ábrázolása, adott pont koordinátáinak a leolvasása. Háromszögek, speciális négyszögek kerületének és területének kiszámítása. Háromszög, négyszög alapú hasábok, hengerek felszínének és térfogatának a kiszámítása. Rendszerező készség fejlesztése. A mindennapi élethez kapcsolódó egyszerű geometriai számítások elvégzésének fejlesztése. A gyakorlatban előforduló geometriai ismereteket igénylő problémák megoldására való képesség fejlesztése. Statikus helyzetek, képek, tárgyak megfigyelése. Geometriai transzformációkban megmaradó és változó tulajdonságok megfigyelése. Az esztétikai-, művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése. Képzeletben történő mozgatás: átdarabolás elképzelése, testháló összehajtásának, szétvágásának elképzelése. A pontos munkavégzés igényének fejlesztése. A geometriai problémamegoldás lépéseinek megismertetése (szerkesztésnél: vázlatrajz, adatfelvétel, a szerkesztés menete, szerkesztés, diszkusszió). Az együttműködéshez szükséges képességek fejlesztése páros és kis csoportos tevékenykedtetés, feladatmegoldás során – a munka tervezése, szervezése, megosztása; kezdeményezőkészség, együttműködési készség, tolerancia.

Fejlesztési követelmények

213

Kapcsolódási pontok

Eltolás, a vektor fogalma.

Egyszerű alakzatok eltolt képének megszerkesztése. A megfigyelőképesség fejlesztése.

Áttekinthető, pontos szerkesztés igényének fejlesztése. Három- és négyszög alapú A halmazszemlélet egyenes hasábok, forgáshenger térszemlélet fejlesztése. hálója, tulajdonságai, felszíne, térfogata. Ismerkedés a forgáskúppal, gúlával, gömbbel.

és

a Technika, életvitel és gyakorlat: modellek készítése, tulajdonságainak vizsgálata. Történelem, társadalmi és állampolgári: történelmi épületek látszati képe és alaprajza közötti összefüggések megfigyelése. Vizuális kultúra: térbeli tárgyak síkbeli megjelenítése.

Mértékegységek átváltása racionális számkörben.

A gyakorlati mérések, mértékegységváltások helyes elvégzésének fejlesztése.

Testnevelés és sport: távolságok és idő becslése, mérése. Fizika; kémia: mérés, mértékegységek, mértékegységek átváltása.

Pitagorasz tétele Matematikatörténet: Pitagorasz élete és munkássága. A pitagoraszi számhármasok.

Egyszerű számításos feladatok a geometria különböző területeiről.

A Pitagorasz-tétel alkalmazása geometriai számításokban. Annak felismerése, hogy a matematika az emberiség kultúrájának része. A bizonyítási igény felkeltése. Számítógépes program felhasználása a tétel bizonyításánál.

A számolási készség, a becslési Magyar nyelv és készség és az ellenőrzési igény irodalom: szövegértés, fejlesztése. szövegértelmezés. Zsebszámológép célszerű használata a számítások egyszerűsítésére, gyorsítására.

Kicsinyítés és nagyítás.

A megfigyelőképesség fejlesztése: a középpontos nagyítás, kicsinyítés felismerése hétköznapi szituációkban.

Földrajz: térkép. Biológia-egészségtan: mikroszkóp. Vizuális kultúra: valós tárgyak arányosan kicsinyített vagy nagyított

214

rajza. Geometriai transzformáció, tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés, eltolás. Vektor. Egybevágóság. Hasáb, henger, gúla, kúp, gömb.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

5. Statisztika, valószínűség

Órakeret (9 óra)

Egyszerű diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása. Néhány szám számtani közepének kiszámítása. Módusz, medián. Gyakoriság, relatív gyakoriság. Valószínűségi játékok és kísérletek az adatok tervszerű gyűjtése, rendezése, esélylatolgatás. Biztos, lehetetlen események.

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A statisztikai gondolkodás fejlesztése. A valószínűségi gondolkodás fejlesztése. Gazdasági nevelés.

Ismeretek Adatok gyűjtése, rendszerezése, adatsokaság szemléltetése, grafikonok készítése.

Fejlesztési követelmények Adatsokaságban való eligazodás: táblázatok olvasása, grafikonok készítése, elemzése. Statisztikai szemlélet fejlesztése.

Kapcsolódási pontok Testnevelés és sport: teljesítmények adatainak, mérkőzések eredményeinek táblázatba rendezése.

Együttműködési készség fejlődése. Adathalmazok elemzése (átlag, módusz, Gazdasági statisztikai adatok, medián) és értelmezése, ábrázolásuk. grafikonok értelmezése, elemzése. Számtani közép kiszámítása. Adatsokaságban való eligazodás képességének fejlesztése. Ok-okozati összefüggéseket felismerő képesség fejlesztése. Elemző képesség fejlesztése.

Fizika; kémia; biológiaegészségtan; földrajz; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: táblázatok és grafikonok adatainak ki- és leolvasása, elemzése, adatok gyűjtése, táblázatba rendezése. Informatika: statisztikai adatelemzés.

Valószínűségi kísérletek. Valószínűség előzetes becslése, szemléletes fogalma. Valószínűségi kísérletek, eredmények lejegyzése. Matematikatörténet: érdekességek a valószínűség- számítás fejlődéséről.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Valószínűségi szemlélet fejlesztése. Tudatos megfigyelőképesség fejlesztése. A tapasztalatok rögzítése képességének fejlesztése. Tanulói együttműködés fejlesztése. Számítógép használata a tudománytörténeti érdekességek felkutatásához.

Diagram, gyakoriság, relatív gyakoriság, valószínűség.

215

Gondolkodási és megismerési módszerek  Elemek halmazba rendezése több szempont alapján.  Egyszerű állítások igaz vagy hamis voltának eldöntése, állítások tagadása.  Állítások, feltételezések, választások világos, érthető közlésének képessége, szövegek értelmezése egyszerűbb esetekben.  Kombinatorikai feladatok megoldása az összes eset szisztematikus összeszámlálásával.  Fagráfok használata feladatmegoldások során.

A fejlesztés várt eredményei a 8. évfolyam végén

Számtan, algebra  Biztos számolási ismeretek a racionális számkörben. A műveleti sorrendre, zárójelezésre vonatkozó szabályok ismerete, helyes alkalmazása. Az eredmény becslése, ellenőrzése., helyes és értelmes kerekítése.  Mérés, mértékegység használata, átváltás. Egyenes arányosság, fordított arányosság.  A százalékszámítás alapfogalmainak ismerete, a tanult összefüggések alkalmazása feladatmegoldás során.  A legnagyobb közös osztó kiválasztása az összes osztóból, a legkisebb pozitív közös többszörös kiválasztása a többszörösök közül.  Prímszám, összetett szám. Prímtényezős felbontás.  Egyszerű algebrai egész kifejezések helyettesítési értéke. Összevonás. Többtagú kifejezés szorzása egytagúval.  Négyzetre emelés, négyzetgyökvonás, hatványozás pozitív egész kitevők esetén.  Elsőfokú egyenletek és egyenlőtlenségek. A matematikából és a mindennapi életből vett egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlettel. Ellenőrzés. A megoldás ábrázolása számegyenesen.  A betűkifejezések és az azokkal végzett műveletek alkalmazása matematikai, természettudományos és hétköznapi feladatok megoldásában.  Számológép ésszerű használata a számolás megkönnyítésére. Összefüggések, függvények, sorozatok  Megadott sorozatok folytatása adott szabály szerint.  Az egyenes arányosság grafikonjának felismerése, a lineáris kapcsolatokról tanultak alkalmazása természettudományos feladatokban is.  Grafikonok elemzései a tanult szempontok szerint, grafikonok készítése, grafikonokról adatokat leolvasása. Táblázatok adatainak kiolvasása, értelmezése, ábrázolása különböző típusú grafikonon. Geometria  A tanuló a geometriai ismeretek segítségével képes jó ábrákat készíteni, pontos szerkesztéseket végezni.  Ismeri a tanult geometriai alakzatok tulajdonságait (háromszögek, négyszögek belső és külső szögeinek összege, nevezetes négyszögek szimmetriatulajdonságai), tudását alkalmazza a feladatok megoldásában.  Tengelyes és középpontos tükörkép, eltolt alakzat képének szerkesztése. Kicsinyítés és nagyítás felismerése hétköznapi helyzetekben (szerkesztés nélkül).  A Pitagorasz-tételt kimondása és alkalmazása számítási feladatokban.  Háromszögek, speciális négyszögek és a kör kerületének, területének számítása feladatokban.  A tanult testek (háromszög és négyszög alapú egyenes hasáb, forgáshenger) térfogatképleteinek ismeretében ki tudja számolni a mindennapjainkban előforduló

216

testek térfogatát, űrmértékét. Valószínűség, statisztika  Valószínűségi kísérletek eredményeinek értelmes lejegyzése, relatív gyakoriságok kiszámítása.  Konkrét feladatok kapcsán a tanuló érti az esély, a valószínűség fogalmát, felismeri a biztos és a lehetetlen eseményt.  Zsebszámológép célszerű használata statisztikai számításokban.  Néhány kiemelkedő magyar matematikus nevének ismerete, esetenként kutatási területének, eredményének megnevezése.

217

Fizika Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.09.2 Fizika az általános iskolák 7–8. évfolyama számára A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány által feltárt legalapvetőbb törvényszerűségeit igyekszik megismertetni a diákokkal. A törvényszerűségek harmóniáját és alkalmazhatóságuk hihetetlen széles skálatartományát megcsodálva bemutatja, hogyan segíti a tudományos módszer a természet erőinek és javainak az ember szolgálatába állítását. Olyan ismeretek megszerzésére ösztönözzük a fiatalokat, amelyekkel egész életpályájukon hozzájárulnak majd a társadalom és a természeti környezet összhangjának fenntartásához, a tartós fejlődéshez és ahhoz, hogy a körülöttünk levő természetnek minél kevésbé okozzunk sérülést. Nem kevésbé fontos, hogy elhelyezzük az embert kozmikus környezetünkben. A természettudomány és a fizika ismerete segítséget nyújt az ember világban elfoglalt helyének megértésére, a világ jelenségeinek a természettudományos módszerrel történő rendszerbe foglalására. A természet törvényeinek az embert szolgáló sikeres alkalmazása gazdasági előnyöket jelent, de ezen túl szellemi, esztétikai örömöt és harmóniát is kínál. A tantárgy tanulása során a tanulók megismerik az alapvető fizikai jelenségeket és az azokat értelmező modellek és elméletek történeti fejlődését, érvényességi határait, a hozzájuk vezető megismerési módszereket. A fizika tanítása során azt is be kell mutatnunk, hogy a felfedezések és az azok révén megfogalmazott fizikai törvények nemcsak egy-egy kiemelkedő szellemóriás munkáját, hanem sok tudós századokat átfogó munkájának koherens, egymásra épülő tudásszövetét jelenítik meg. A törvények folyamatosan bővültek, és a modern tudományos módszer kialakulása óta nem kizárják, hanem kiegészítik egymást. Az egyre nagyobb teljesítőképességű modellekből számos alapvető, letisztult törvény nőtt ki, amelyet a tanulmányok egymást követő szakaszai a tanulók kognitív képességeinek megfelelő gondolati és formai szinten mutatnak be, azzal a célkitűzéssel, hogy a szakirányú felsőfokú képzés során eljussanak a választott terület tudományos kutatásának frontvonalába. A tantárgy tanulása során a tanulók megismerkedhetnek a természet tervszerű megfigyelésével, a kísérletezéssel, a megfigyelési és a kísérleti eredmények számszerű megjelenítésével, grafikus ábrázolásával, a kvalitatív összefüggések matematikai alakú megfogalmazásával. Ez utóbbi nélkülözhetetlen vonása a fizika tanításának, hiszen e tudomány fél évezred óta tartó diadalmenetének ez a titka. Fontos, hogy a tanulók a jelenségekből és a köztük feltárt kapcsolatokból leszűrt törvényeket a természetben újabb és újabb jelenségekre alkalmazva ellenőrizzék, megtanulják igazolásuk vagy cáfolatuk módját. A tanulók ismerkedjenek meg a tudományos tényeken alapuló érveléssel, amelynek része a megismert természeti törvények egy-egy tudománytörténeti fordulóponton feltárt érvényességi korlátainak megvilágítása. A fizikában használatos modellek alkotásában és fejlesztésében való részvételről kapjanak vonzó élményeket és ismerkedjenek meg a fizika módszerének a fizikán túlmutató jelentőségével is. A tanulóknak fel kell ismerniük, hogy a műszaki-természettudományi mellett az egészségügyi, az agrárgazdasági és a közgazdasági szakmai tudás szilárd megalapozásában sem nélkülözhető a fizika jelenségkörének megismerése.

218

Célok és feladatok Az általános iskolai természettudományos oktatás, ezen belül a 7– 8. évfolyamon a fizika tantárgy tanításának és tanulásának legfőbb célja és feladata a tanulók felvértezése mind a személyiségük, tudásuk, készségük és képességük, mind a gondolkodásuk fejlesztésével arra, hogy majd boldoguljanak, helytálljanak magánéletükben, élethivatásukban és a 21. századi társadalomban. Ennek érdekében a NAT Ember és Természet műveltségterülete előírásainak megfelelően a legfőbb feladat a természettudományos és más alapkompetenciák fejlesztése, a gyermekekben ösztönösen meglévő kíváncsiság és tudásvágy megerősítése, a sikerélmény biztosítása, a tantárgy megszerettetése, a fizika további tanulásának érzelmi és értelmi magalapozása. A fizika alaptudomány, mert saját, a többi természettudomány alapjául is szolgáló fogalomrendszere, alapelvei és törvényei vannak. Ezért bizonyos előismereteteket a többi reál tantárgy tanításához a fizikának kell biztosítania. A fizikának meghatározó szerepe és felelőssége van a természet megismerésében és védelmében, a technika fejlesztésében és az ahhoz való alkalmazkodásban is. A tanítási-tanulási folyamatban központi szerepet kell biztosítani legfontosabb szereplőknek, a tanulóknak. Ezért - figyelembe kell venni a tanulók többségére jellemző életkori sajátosságokat; - minél aktívabb szereplővé kell tenni őket a tudás megszerzésében (tanulói kísérletek, a bemutatott kísérletek közös elemzése, önálló adatgyűjtés stb.); - gondoskodni kell a többség sikerélményéről, mert ez a legfontosabb tényezője a tantárgy megszerettetésének, tehát érzelmileg és értelmileg is hozzá kell kötni a tanulókat a fizikához; - mivel a tanulók azt az ismeretet, gondolatot fogadják be legkönnyebben, ami jól kapcsolódik a már meglévő ismereteikhez, tudásuk bővítésénél építeni kell a korábban megszerzett iskolai vagy iskolán kívüli konkrét tapasztalataikra, ismereteikre. Érdemes ezeket az egyes témák feldolgozása előtt céltudatosan feleleveníteni, bővíteni; - figyelembe kell venni, hogy a tanulók ebben az életkorban egyre több területen képesek az elvontabb (absztrakt, formális) gondolkodásra. Ezt nagymértékben erősíti, fejleszti, ha azt megfigyelések, kísérletek, mérések, ezek elemzése előzi meg, és a későbbi gyakorlati alkalmazások igazolják helyességüket; - a tanulók ismerjék meg és gyakorolják be a hagyományos és a korszerű ismeretszerzési módszereket és a korszerű eszközök alkalmazását, mert ezzel hatékonyabbá és könnyebbé tehetjük munkájukat; - lehetőséget kell adni csoportmunkára, mert az jellemformáló, és felkészíti őket a felnőttkori feladatok elvégzésére. Fejlesztési feladatok A fizika tanulása, tanítása nem lehet öncélú (csak a fizikai tartalomra figyelő), formális (csak a jelenségek, fogalmak, törvények stb. emlékezeti tudását segítő és elváró). Ezért ezt a műveltségi területet az egész természettudomány és az általános műveltség részeként kell 219

feldolgozni úgy, hogy a fizika minél több szállal kapcsolódjon ezekhez. Közös munkával (a tanulókkal és a többi kollégával) el kell érni, hogy a tanulók döntő többsége elinduljon és évről évre előrelépjen azon a fejlődési folyamaton, amelynek eredményeként 18 éves korára képes lesz: – biztonsággal tájékozódni a természetben, a társadalomban, a rázúduló információhalmazban, felismerni abban a helyét és feladatait, és ezek ismeretében képes lesz rendszerben gondolkodni és önállóan cselekedni; – megismerni az ehhez szükséges fizikai jelenségeket, fogalmakat, törvényszerűségeket életkorának megfelelő alkalmazási szinten és kialakítani önmagában az olyan logikus (a természettudományokra jellemző, de általánosan felhasználható) gondolkodásmódot, amely segíti felismerni és megkülönböztetni az áltudományos tanokat a bizonyított ismeretektől, így tudatosan tudja, hogy döntéseiben mit vegyen figyelembe; – észrevenni a kapcsolatot a fizika fejlődése és a társadalom változása, a történelmi folyamatok kialakulása között, megismerni, értékelni a legkiválóbb fizikusok munkásságát, tudományos eredményeit, ezek hatását az emberiség életére. – eldönteni, hogy miben tehetséges, és ez alapján meghatározni azt az életpályát, amire sikeresen felkészülhet. Biztosítani kell a tanulóknak, hogy: – irányítással vagy önállóan, egyedül vagy csoportosan megtervezhessenek és végrehajthassanak megfigyeléseket, kísérleteket, ezek elemzését, közös értékelését és az eredményeket szakmailag és nyelvileg is helyesen fogalmazzák meg. Ismerjék és alkalmazzák a balesetvédelmi szabályokat. – hagyományos mérőeszközök (mérőszalag, óra, hőmérő, mérleg, rugós erőmérő, feszültség- és áramerősség-mérő stb.) és ezek korszerű változatát alkalmazhassák; az ismeretszerzés minél többféle lehetőségét (könyvtár, számítógép, internet, multimédiás eszközök stb.) felhasználják; – a fizikai ismeretek rendszerében felismerjék, hogy melyek azok az alapvető fogalmak, elvek, törvények, amelyekre a rendszer épül. Ezekkel kiemelt hangsúllyal kell foglalkozni, pl.: az anyag és ennek mindkét fajtája (a részecskeszerkezetű, ill. a mező), valamint legfontosabb tulajdonságaik (halmazállapot, tehetetlenség, gravitáló képesség, a kölcsönható képesség, mágneses és elektromos tulajdonság stb.); a megmaradási törvények; a tér, idő, tömeg elemi szintű értelmezése. – észrevegyék és tudatosan használják az a) anyag, test, változási folyamatok, b) ezek tulajdonságai, c) az ezeket jellemző mennyiségek összetartozó, de alapvetően különböző jellegű fogalmát. – értsék az energia és energiaváltozás (munka, hőmennyiség) mint mennyiségi fogalmak jelentőségét az állapot és az állapotváltozás általános jellemzésében, az energiával kapcsolatos köznapi szóhasználatok szakmailag helyes értelmezését és annak elfogadását, hogy ezek célszerű, egyszerűsített kifejezések, pontatlanok ugyan, de használatuk mégis elfogadható, ha tudjuk, mit „rejtjelezünk” velük. – A fizika tantárgy a NAT-ban meghatározott fejlesztési területek és kulcskompetenciák közül különösen az alábbiak fejlesztéséhez járulhat hozzá: 220

Természettudományos kompetencia: A természettudományos törvények és módszerek hatékonyságának ismerete, az ember világbeli helye megtalálásának, a világban való tájékozódásának elősegítésére. A tudományos elméletek társadalmi folyamatokban játszott szerepének ismerete, megértése; a fontosabb technikai vívmányok ismerete; ezek előnyeinek, korlátainak és társadalmi kockázatainak ismerete; az emberi tevékenység természetre gyakorolt hatásának ismerete. Szociális és állampolgári kompetencia: a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés; kompromisszumra való törekvés; a fenntartható fejlődés támogatása; a társadalmi-gazdasági fejlődés iránti érdeklődés. Anyanyelvi kommunikáció: hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás a témával kapcsolatban, mind írásban, a különböző gyűjtőmunkák esetében, mind pedig szóban, a felelések és prezentációk alkalmával. Matematikai kompetencia: alapvető matematikai elvek alkalmazása az ismeretszerzésben, a mennyiségi fogalmak jellemzésében és a problémák megoldásában, ami a 7–8. osztályban csak a négy alapműveletre és a különböző táblázatok elkészítésére, grafikonok rajzolására és elemzésére korlátozódik. Digitális kompetencia: információkeresés a témával kapcsolatban, adatok gyűjtése, feldolgozása, rendszerezése, a kapott adatok kritikus alkalmazása, felhasználása, grafikonok készítése. Hatékony, önálló tanulás: új ismeretek felkutatása, értő elsajátítása, feldolgozása és beépítése; munkavégzés másokkal együttműködve, a tudás megosztása; a korábban tanult ismeretek, a saját és mások élettapasztalatainak felhasználása. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: az új iránti nyitottság, elemzési képesség, különböző szempontú megközelítési lehetőségek számbavétele. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: a saját prezentáció, gyűjtőmunka esztétikus kivitelezése, a közösség számára érthető tolmácsolása. Mindezekre és sok más sikeres fejlesztésre és a sikerélmény széleskörű biztosítására a legalkalmasabb módszer a gyermekközpontú, az életkori sajátosságokat tiszteletben tartó, gyakorlati szemléletű, rendszerben gondolkodtató, színvonalas fizikatanítás. Az iskola tankönyvválasztásának szempontjai A szakmai munkaközösségek a tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat veszik figyelembe: – a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének; – a taneszköz legyen jól tanítható, jól tanulható; – a taneszköz nyomdai kivitelezése legyen alkalmas a tantárgy óraszámának és igényeinek megfelelő használatra több tanéven keresztül; – a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására;

221

Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket: – amelyek több éven keresztül használhatók; – amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai; – amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló); – amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát feladatokkal, videókkal (pl. veszélyes, időigényes kísérletekről készült filmek, animációk) 3D modellek, grafikonrajzoló, statisztikai programok, interaktív feladatok, számonkérési lehetőségek, játékok stb. segítségével. – amelyekhez olyan hozzáférés biztosított, amely az iskolában használt digitális eszközöket és tartalmakat interneten keresztül a diákok otthoni tanulásához is nyújtani tudja. Javasolt taneszközök A természetről tizenéveseknek Fizika 7. és Fizika 8. (tankönyv, munkafüzet, tudásszintmérő feladatlap, mozaBook, mozaWeb*). *A Mozaik Kiadó tankönyveinek hátsó belső borítóján egyedi kód található, amelyet a www.mozaWeb.hu honlapon beregisztrálva, a Kiadó egyéves hozzáférést biztosít a tankönyv digitális változatához. Pontos részletek és bemutató a honlapon. A www.mozaWeb.hu elnyerte E-learning kategóriában az Év honlapja 2012 díjat. Iskolai tanulói kísérleti eszközök, tanári demonstrációs eszközök, interaktív tábla, számítógép, projektor stb. A tanórák javasolt felhasználása a helyi tanterv négy különböző óraszámú változatára: Évfolyam

A tantárgy heti A tantárgy évi óraszáma A fejezetekhez javasolt óraszáma (a felhasznált10 %-kal) órák összege

7.

2

72 (= 65 +7)

60

8.

1

36 (= 33+3)

30

Az egyes fejezetekhez javasolt tanórák száma, ami a fejezetek „Órakeret” rovatában található az ismétlés, ellenőrzés és hiánypótlás óraszámát is tartalmazza. Mivel a fejezetekhez javasolt tanórák számának összege nem éri el az éves óraszám 90%-át különbség az év eleji emlékeztetőt, a tanév végi összefoglalást, ismétlést és az elmaradó tanórák pótlását szolgálja.

222

7. tanév Óraszámok: (Új anyag + gyakorlás + ismétlés + összefoglalás + ellenőrzés.) A tematikai egységek címe (2 ; 1) Természettudományos vizsgálati módszerek, kölcsönhatások

11

Mozgások

17

Nyomás

13

Energia, energiaváltozás

9

Hőjelenségek

10

Az évi 10 %

7

Év végi összefoglalás, elmaradt órák pótlása

az

5

Ősszesen

72

. Természettudományos vizsgálati módszerek kölcsönhatások

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret: 11

A tulajdonság és mennyiség kapcsolata. A mérés elemi fogalma. Hosszúság-, idő-, hőmérséklet-, tömegmérés gyakorlati ismerete. A megfigyelés és a kísérlet megkülönböztetése. A tömeg és térfogat elemi fogalma.

Együttműködési képesség fejlesztése. A tudományos megismerési módszerek bemutatása és gyakoroltatása. Tantárgyi fejlesztési Képességek fejlesztése megfigyelésre, az előzetes tudás mozgósítására, hipotézisalkotásra, kérdésfeltevésre, vizsgálatra, mérés tervezésére, mérés célok végrehajtására, mérési eredmények kezelésére, következtetések levonására és azok kommunikálására.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek A természetismeretben tanultak felelevenítése.

Fejlesztési követelmények Ismeretek felidézése, rendszerezése.

223

Kapcsolódási pontok Természetismeret 5. évfolyam: I. Az anyag és néhány

Milyen kísérleteket láttatok és végeztetek az 5. osztályban természetismeret-órán? Ismeretek: A tanulói kísérleti munka szabályai. Veszélyforrások (hő, vegyi, elektromos, fény, hang stb.) az iskolai és otthoni tevékenységek során. Ismeretek: Megfigyelés. Leírás, összehasonlítás, csoportosítás. Céltudatos megfigyelés. A természet megfigyelésének fontossága a tudósok természettörvényeket feltáró munkájában. Problémák, alkalmazások: Hogyan kell használni a különböző mérőeszközöket? Mire kell figyelni a leolvasásnál? Hogyan tervezzük meg a mérési folyamatot? Hogyan lehet megjeleníteni a mérési eredményeket? Mire következtethetünk a mérési eredményekből? Mérőeszközök a mindennapi életben. Ismeretek: Mérőeszközök használata. A mért mennyiségek mértékegységei és átváltásai.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

A megfigyelőképesség ellenőrzése egyszerű feladatokkal. Szempontok megfogalmazása jelenségek megfigyelésére, a megfigyelés végrehajtására és a megfigyelésről szóbeli beszámoló. Megfigyelések rögzítése, dokumentálása.

Technika, életvitel és gyakorlat: baleset- és egészségvédelem. Magyar nyelv és irodalom: kommunikáció. Kémia: a kísérletek célja, tervezése, rögzítése, tapasztalatok és következtetések.

Hosszúság, terület, térfogat, tömeg, idő, Földrajz: időzónák a hőmérséklet stb. mérése, meghatározása Földön. csoportmunkában, az eredmények egyéni feljegyzése. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az Mérési javaslat, tervezés és végrehajtása időszámítás kezdetei a az iskolában és a tanuló otthoni különböző kultúrákban. környezetében. Hipotézisalkotás és értékelés a mérési Matematika: eredmények rendszerbe szedett mértékegységek; megoldási ábrázolásával. tervek készítése. Előzetes elképzelések számbavétele, a mérési eredmények elemzése (táblázat, grafikon). Egyszerű időmérő eszköz csoportos készítése. A tömeg és a térfogat nagyságának elkülönítése. (Jellegzetes tévképzet: a két mennyiség arányos kezelése.) Önálló munkával különféle információhordozókról az élővilág, az épített környezet és az emberi tevékenység hosszúság- és időbeli méretadatainak összegyűjtése tanári és önálló feladatválasztással.

Test – tulajdonság – mennyiség. Megfigyelés, mérés, mértékegység, átlag, becslés.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Fényképek, ábrák, saját tapasztalatok alapján a veszélyek megfogalmazása, megbeszélése. Csoportmunkában veszélyre figyelmeztető, helyes magatartásra ösztönző poszterek, táblák készítése.

fontos tulajdonsága; IV. Állandóság és változás környezetünkben, kölcsönhatások c. fejezetek.

Mozgások

Órakeret: 17

A sebesség naiv fogalma (hétköznapi tapasztalatok alapján). A sebességváltozást eredményező kölcsönhatások és a különféle erőhatások felismerése.

224

Tantárgyi fejlesztési célok

A hétköznapi sebességfogalom pontosítása, kiegészítése. Az egyenletes mozgás vizsgálata és jellemzése. Lépések az átlagsebességtől a pillanatnyi sebesség felé. A mozgásállapot és a lendületfogalom előkészítése. A közlekedési balesetvédelmi szabályok tudatosítása, a felelős magatartás erősítése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Milyen mozgásokat ismersz? Miben különböznek és miben egyeznek meg ezek? Ismeretek: Hely- és helyzetváltozás. Mozgások a Naprendszerben (keringés, forgás, becsapódások). Körmozgás jellemzői (keringési idő, fordulatszám). A testek különböző alakú pályákon mozoghatnak (egyenes, kör, ellipszis= „elnyúlt kör” – a bolygók pályája).

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Mozgással kapcsolatos tapasztalatok, élmények felidézése, elmondása (közlekedés, játékszerek, sport). Mozgásformák eljátszása (pl. rendezetlen részecskemozgás, keringés a Nap körül, égitestek forgása, a Föld–Hold rendszer kötött keringése). A mozgásokkal kapcsolatos megfigyelések, élmények szabatos elmondása.

Testnevelés és sport: mozgások. Magyar nyelv és irodalom: Petőfi és a vasút; Arany: a levéltovábbítás sebessége Prága városába a 15. században. Matematika: a kör és részei.

Problémák: A viszonyítási pont megegyezéses Hogyan lehet összehasonlítani a rögzítése, az irányok rögzítése. mozgásokat? Milyen adatokat kell megadni a pontos összehasonlításhoz? Hogyan lehet eldönteni, hogy ki vagy mi mozog?

Magyar nyelv és irodalom: tájképek. Matematika: Descartesféle koordináta-rendszer és elsőfokú függvények; vektorok.

Ismeretek: A mozgás viszonylagossága. Problémák: Milyen sebességgel mozoghatnak a környezetünkben található élőlények, közlekedési eszközök? Mit mutat az autó, busz sebességmérőjének pillanatnyi állása? Hogyan változik egy jármű sebességmérője a mozgása során? Hogyan változik egy futball-labda sebessége a mérkőzés során (iránya, sebessége)? Miben más ez a teniszlabdáéhoz képest? Ismeretek: A sebesség. Mozgás grafikus ábrázolása. A sebesség SI-mértékegysége. Az egyenes vonalú mozgás gyorsulása/lassulása (kvalitatív fogalomként). Átlagos sebességváltozás közlekedési eszköz egyenes vonalú mozgásának különböző szakaszain. A sebességváltozás természete egyenletes körmozgás során. Ha akár a sebesség nagysága, akár az iránya változik, változó mozgásról

Az egyenletes mozgás (átlag)sebességének meghatározása az út és idő hányadosaként, a fizikai meghatározás alkalmazása egyszerű esetekre. Egyszerű iskolai kísérletek, sportmozgások, közlekedési eszközök egyenes vonalú mozgásának megfigyelése, ábrázolása út-idő grafikonon, és a sebesség grafikus értelmezése. Az egyenes vonalú egyenletes mozgásra egyszerű számítások elvégzése (az út, az idő és a sebesség közti arányossági összefüggés alapján). Következtetések levonása a mozgásról. Az átlag- és a pillanatnyi sebesség fogalom értelmezése. Út-idő grafikonon a mozgás sebességének értelmezése, annak felismerése, hogy a sebességnek iránya van. A gyorsulás értelmezése kvalitatív szinten mint az aktuális (pillanatnyi) sebesség változása. Egymás utáni különböző mozgásszakaszokból álló folyamat esetén

225

Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedési ismeretek (fékidő), sebességhatárok. Matematika: arányosság, fordított arányosság. Földrajz: folyók sebessége, szélsebesség. Kémia: reakciósebesség.

beszélünk.

a sebesség változásának értelmezése. A sebesség fogalmának alkalmazása különböző, nem mozgás jellegű folyamatokra is (pl. kémiai reakció, biológiai folyamatok).

Jelenségek: Az egyik szabadon mozgó testnek könnyebb, a másiknak nehezebb megváltoztatni a sebességét. Ismeretek: A tömeg. A tehetetlenség, mint tulajdonság, a tömeg mint mennyiség fogalma. Mértékegység.

A tulajdonság és - annak jellemzője- a mennyiség kapcsolatának és különbözőségének felismerése. Az alap és a származtatott mennyiség megkülönböztetése.

A testek tömegének összekapcsolása a részecskemodellel (a tömeget a testeket felépítő részecskék tömegének összege adja).

Problémák, jelenségek: Minek nagyobb a tömege 1 liter víznek, vagy 1dm3 vasnak? Minek nagyobb a térfogata 1kg víznek, vagy 1 kg vasnak? Azonos térfogatú, de különböző anyagból készült, illetve azonos anyagú, de különböző térfogatú tárgyak tömege. Egyes anyagok sűrűségének kikeresése Ismeret: táblázatból, és a sűrűség értelmezése. A sűrűség mint tulajdonság és mint az anyagot jellemző mennyiség. Annak felismerése, hogy a test Jelenség: mozgásállapotának megváltoztatása Nem mindegy, hogy egy kerékpár, vagy szempontjából a test tömege és sebessége egy teherautó ütközik nekem azonos egyaránt fontos. sebességgel. A mozgás és a mozgásállapot megküA gyermeki tapasztalat a lendület lönböztetése. fogalmáról. Felhasználása a test Konkrét példákon annak bemutatása, mozgásállapotának és mozgásállapothogy egy test lendületének megváltozása változásának a jellemzésére: a nagy mindig más testekkel való kölcsönhatás tömegű és/vagy sebességű testeket következménye. nehéz megállítani. Ismeretek: Annak a kísérletsornak a gondolati A test lendülete a sebességtől és a elemzése és a gondolatmenet bemutatása, tömegtől függ. szorzata. amiből leszűrhető, hogy annak a testnek, A magára hagyott test fogalmához amely semmilyen másik testtel nem áll vezető tendencia. kölcsönhatásban, nem változik a A tehetetlenség törvénye. mozgásállapota: vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez, vagy áll. Jelenségek, kérdések: Milyen hatások következménye a mozgásállapot megváltozása. Az erő mérése rugó nyúlásával.

Rugós erőmérő skálázása. Különböző testek súlyának mérése a saját skálázású erőmérővel.

Ismeretek: Az erőhatás, erő. Az erő mértékegysége: (1 N). Az erő mérése. A kifejtett erőhatás nagysága és az okozott változás mértéke között ará-

226

Testnevelés és sport: lendület a sportban. Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedési szabályok, balesetvédelem. Matematika: elsőfokú függvények, behelyettesítés, egyszerű egyenletek Kémia: a sűrűség; részecskeszemlélet.

nyosság van. Az erőhatás, mint két test közötti kölcsönhatás, a testek mozgásállapotának változásában (és ezt követő alakváltozásában) nyilvánulhat meg.

Problémák: Hogyan működik a rakéta? Miért törik össze a szabályosan haladó kamionba hátulról beleszaladó sportkocsi? Ismeretek: A hatás-ellenhatás törvénye. Minden mechanikai kölcsönhatásnál egyidejűleg két erőhatás lép fel ezek egyenlő nagyságúak, ellentétes irányúak, két különböző tárgyra testre hatnak, az erő és ellenerő jellemzi ezeket.

Demonstrációs kísérlet: két, gördeszkán álló gyerek erőmérők közbeiktatásával, kötéllel húzza egymást – a kísérlet ismertetése, értelmezése. Kapcsolódó köznapi jelenségek magyarázata, pl. rakétaelven működő játékszerek mozgása (elengedett lufi, vízi rakéta).

Ismeretek: Az erő mint vektormennyiség. Az erő vektormennyiség, nagysága és iránya jellemzi.

Annak tudása, hogy valamely test Matematika: a vektor mozgásállapot-változásának iránya (ha fogalma. egy erőhatás éri) megegyezik a testet érő erőhatás irányával (rugós erőmérővel mérve a rugó megnyúlásának irányával).

Problémák: Miért nehéz elcsúsztatni egy ládát? Miért könnyebb elszállítani ezt a ládát kiskocsival? Mitől függ a súrlódási erő nagysága? Hasznos vagy káros a súrlódás?

A súrlódási erő mérése rugós erőmérővel, tapasztalatok rögzítése, következtetések levonása. Hétköznapi példák gyűjtése a súrlódás hasznos és káros eseteire. Kiskocsi és megegyező tömegű hasáb húzása rugós erőmérővel, következtetések levonása. Érvelés: miért volt korszakalkotó találmány a kerék.

Ismeretek: A súrlódás. A súrlódási erő az érintkező felületek egymáshoz képesti elmozdulását akadályozza. A súrlódási erő a felületeket összenyomó erővel arányos, és függ a felületek minőségétől. Gördülési ellenállás. Közegellenállás jelenség szintű ismerete. Problémák: Miért esnek le a tárgyak a Földön? Miért kering a Hold a Föld körül?

Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedési ismeretek (a súrlódás szerepe a mozgásban, a fékezésben). Testnevelés és sport: a súrlódás szerepe egyes sportágakban; speciális cipők salakra, fűre, terembe stb. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a kerék felfedezésének jelentősége.

Egyszerű kísérletek végzése, Matematika: vektorok. következtetések levonása:  a testek a gravitációs mező erő hatására gyorsulva esnek; Ismeret:  a gravitációs erőhatás kiegyenA gravitációs kölcsönhatás, gravitációs súlyozásakor érezzük/mérjük a mező. Gravitációs erő. test súlyát, minthogy a súlyerővel A súly fogalma és a súlytalanság. a szabadesésében akadályozott test 1 kg tömegű nyugvó test súlya a Földön az alátámasztást nyomja, vagy a kb. 10 N. felfüggesztést húzza;  ha ilyen erőhatás nincs, súlytalanságról beszélünk. Kísérleti igazolás: rugós erőmérőre függesztett test leejtése erőmérővel

227

együtt, és a súlyerő leolvasása – csak a gravitációs hatásra mozgó test (szabadon eső test, az űrhajóban a Föld körül keringő test) van a súlytalanság állapotában. (Gyakori tévképzet: csak az űrben, az űrhajókban és az űrállomáson figyelhető meg súlytalanság, illetve súlytalanság csak légüres térben lehet.) Jelenségek: Asztalon, lejtőn álló test egyensúlya. Ismeretek: A kiterjedt testek egyensúlyának feltétele, hogy a testet érő erőhatások „kioltsák” egymás hatását. Jelenségek: A csigán, pallóhintás levő testek egyensúlya. Ismeretek: Az erőhatás forgásállapotot változtató képessége. A forgatónyomaték elemi szintű fogalma. Alkalmazások: Egyszerű gépek. Emelő, csiga, lejtő. Ismeretek: Az egyszerű gépek alaptípusai és azok működési elve. Az egyszerű gépek esetén a szükséges erő nagysága csökkenthető, de akkor hosszabb úton kell azt kifejteni.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Testek egyensúlyának vizsgálata. Az egyensúlyi feltétel egyszerű esetekkel történő illusztrálása.

Példák keresése az erőhatások forgásállapot-változtató képességének szemléltetésére.

Az egyszerű gépek működési elvének vizsgálata konkrét példákon. Példák gyűjtése az egyszerű gépek elvén működő eszközök használatára. Alkalmazás az emberi test (csontváz, izomzat) mozgásfolyamataira. Tanulói mérésként/kiselőadásként az alábbi feladatok egyikének elvégzése:  arkhimédészi csigasor összeállítása;  egyszerű gépek a háztartásban;  a kerékpár egyszerű gépként működő alkatrészei;  egyszerű gépek az építkezésen.

Technika, életvitel és gyakorlat: háztartási eszközök, szerszámok, mindennapos eszközök (csavar, ajtótámasztó ék, rámpa, kéziszerszámok, kerékpár). Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: arkhimédészi csigasor, vízikerék a középkorban.

Viszonyítási pont, a mozgás jellemzői (sebesség, átlagsebesség, gyorsulás (kvalitatív), periódusidő, fordulatszám). A tehetetlenség és a tömeg, tömegmérés, sűrűség. Erőhatás, erő, gravitációs erő, a súly, súrlódási erő, hatás-ellenhatás, Egyensúly. Forgatónyomaték.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Nyomás

Előzetes tudás

Matematikai alapműveletek, az erő fogalma és mérése, terület.

Órakeret: 13

Helyi jelenségek és nagyobb léptékű folyamatok összekapcsolása (földfelszín és éghajlat, lég- és a tengeráramlások fizikai jellemzői, a mozgató fizikai hatások; a globális klímaváltozás jelensége, lehetséges fizikai okai). Tantárgyi fejlesztési célok

A testek súlya és a természetben előforduló, nyomással kapcsolatos jelenségek vizsgálata (víznyomás, légnyomás, a szilárd testek nyomása). A víz és a levegő mint fontos környezeti tényező bemutatása, a velük kapcsolatos takarékos és felelős magatartás erősítése. A hallással kapcsolatos egészségvédelem fontosságának megértetése. A matematikai kompetencia fejlesztése.

228

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, gyakorlati alkalmazások: Miért lehet a rajzszeget beszúrni a fába? Mi a különbség a síléc, tűsarkú cipő, úthenger, és a kés élének hatása között? guillotine. Hol előnyös, fontos, hogy a nyomás nagy legyen? Hol előnyös a nyomás csökkentése?

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Különböző súlyú és felületű testek benyomódásának vizsgálata homokba, lisztbe. A benyomódás és a nyomás kapcsolatának felismerése, következtetések levonása. A nyomás fogalmának értelmezése és kiszámítása egyszerű esetekben az erő és a felület hányadosaként.

Ismeretek: A nyomás fogalma definíciója, Szilárd testekkel kifejtett nyomáson mértékegysége. alapuló jelenségek és alkalmazások Szilárd testek, folyadékok és gázok által ismertetése. kifejtett nyomás. Jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A folyadékoszlop nyomása. Közlekedőedények, folyadékok sűrűsége. Környezetvédelmi vonatkozások: kutak, vizek szennyezettsége. Ismeretek: Nyomás a folyadékokban:  nem csak a szilárd testek fejtenek ki súlyukból származó nyomást;  a folyadékok nyomása a folyadékoszlop magasságától és a folyadék sűrűségétől függ.

Technika, életvitel és Nehézségi erőtérbe Annak belátása, gyakorlat: ivóvízellátás, hogy, gravitációs mezőben levő helyezett vízhálózat (víztornyok). folyadékoszlop nyomása – a Vízszennyezés rétegvastagságtól és a folyadék sűrűségétől függ. magasságfüggés belátása. Közlekedőedények vizsgálata, folyadékok sűrűségének meghatározása.

Gyakorlati alkalmazások: hidraulikus Pascal törvényének ismerete és emelő, hidraulikus fék. demonstrálása. Ismeretek: Dugattyúval nyomott folyadék nyomása. A nyomás terjedése folyadékban (vízibuzogány, dugattyú). Oldalnyomás.

Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedési eszközök.

Jelenségek, gyakorlati alkalmazások: autógumi, játékléggömb.

Kémia: a nyomás mint állapothatározó, gáztörvények.

Ismeretek: Nyomás gázokban, légnyomás. Torricelli élete és munkássága.

A gáznyomás kimutatása nyomásmérő műszerrel. A légnyomás létezésének belátása. Annak megértése, hogy a légnyomás csökken a tengerszint feletti magasság növekedésével.

Gyakorlati alkalmazások: Léghajó.

Arkhimédész törvényének kísérleti igazolása. Ismeretek: A sűrűség meghatározó szerepének A folyadékban (gázban) a testekre megértése abban, hogy a vízbe helyezett felhajtóerő hat. Sztatikus felhajtóerő. test elmerül, úszik, vagy lebeg. Arkhimédész törvénye. Egyszerű számítások végzése Arkhimédész törvénye alapján. A következő kísérletek egyikének elvégzése:  Cartesius-búvár készítése;  kődarab sűrűségének meghatározása

229

Földrajz: a légnyomás és az időjárás kapcsolata. Biológia–egészségtan: halak úszása. Technika, életvitel és gyakorlat: hajózás. Testnevelés és sport: úszás. Földrajz: jéghegyek.

Arkhimédész módszerével. Jellemző történetek megismerése Cartesius (Descartes) és Arkhimédész tudományos munkásságáról.

Gyakorlati alkalmazások: Nyomáskülönbségen alapuló eszközök.

A hanggal kapcsolatos problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi a hang? Mitől kellemes és mitől kellemetlen a hang? Hangrobbanás. Miért halljuk a robbanást? Jerikó falainak leomlása. Mi a zajszennyezés, és hogyan védhető ki? Ultrahang (pl. denevérek, bálnák, vesekő-operáció). Ismeret: A hang keletkezése, terjedése, energiája. A terjedési sebesség gázokban a legkisebb és szilárd anyagokban a legnagyobb. Az emberi hallás első lépése: átalakulás a dobhártyán (mechanikai energiaátalakulás). Az érzékelt hangerősség és a hangenergia. Zajszennyezés. Hangszigetelés.

Ismeretek: Rengési energia terjedése a földkéregben és a tengerekben: a földrengések energiájának kis rezgésszámú hangrezgések formájában történő terjedése, a cunami kialakulásának leegyszerűsített modellje. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Néhány, a nyomáskülönbség elvén működő eszköz megismerése, működésük bemutatása. (Pipetta, kutak, vízlégszivattyú, injekciós fecskendő. A gyökér tápanyagfelvételének mechanizmusa.)

Biológia–egészségtan: tápanyagfelvétel, ozmózis.

Hangforrások (madzagtelefon, üvegpohár-hangszer, zenei hangszerek) tulajdonságainak megállapítása eszközkészítéssel.

Ének-zene: hangszerek, hangskálák.

Annak megértése, hogy a hang a levegőben periodikus sűrűségváltozásként terjed a nyomás periodikus változtatására, és hogy a hang terjedése energiaváltozással jár együtt.

Kémia: cseppentő, pipetta, ozmózis.

Biológia–egészségtan: hallás, ultrahangok az állatvilágban; ultrahang az orvosi diagnosztikában. Matematika: elsőfokú függvény és behelyettesítés.

A zaj, zörej, dörej, másrészről a zenei hangskálák jellemzése.

A hangok emberi tevékenységre gyakorolt gátló és motiváló hatásának megértése.

Szemléltetés (pl. animációk) alapján a Föld belső szerkezete és a földrengések kapcsolatának, a cunami kialakulásának megértése.

Nyomás, légnyomás. Sűrűség. Úszás, lebegés, merülés. Hullámterjedés. Hang, hallás. Ultrahang.

230

Földrajz: a Föld kérge, köpenye és mozgásai.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Energia, energiaváltozás

Órakeret: 9

A különféle kölcsönhatások, állapotváltozások felismerése. Erő, elmozdulás mennyiségi fogalma. A mennyiség mint a tulajdonság jellemzője.

Az energia fogalmának mélyítése. Az energiaváltozással járó folyamatok, termelési Tantárgyi fejlesztési módok, kockázatainak bemutatásával az energiatakarékos szemlélet erősítése. Energiatakarékos eljárások. A természetkárosítás fajtái fizikai hátterének megértetése célok során a környezetvédelem iránti elkötelezettség, a felelős magatartás erősítése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, gondolatok az általános szemléletmód erősítésére: Keressünk különféle módokat: - egy test felmelegítésére! - egy vasgolyó felgyorsítására! - mi a közös ezekben a változásokban, és mi a különböző? Van-e valami közös a különféle változásokban, ami alapján mennyiségileg össze lehet hasonlítani azokat? Ismeretek: Az energia elemi, leíró jellegű fogalma. Az energia és megváltozásai. Az energia megmaradásának felismerése és értelmezése. Munkavégzés és a munka fogalma. A fizikai munkavégzés az erő és az irányába eső elmozdulás szorzataként határozható meg. A munka mint az energiaváltozás egyik fajtája. A munka és az energia mértékegysége. A testen végzett munka eredményeként változik a test energiája, az energia és a munka mértékegysége megegyezik: neve joule (ejtsd: dzsúl). A joule jele: J. Jelenségek: Különféle munkavégzések vizsgálata, elemzése. Olyan esetek felismerése, amelyeknél az erőhatások ellenére nincs munkavégzés. Ismeretek: Az energia különféle fajtái formái: belső energia, „helyzeti” energia, mozgási energia, rugóenergia, kémiai energia, a „táplálék” energiája. A mozgó testnek, a megfeszített rugónak, a gravitációs mezőnek energiája van. Jelenségek, ismeretek: Energiaátalakulások, energiafajták:

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Jelenségek vizsgálata, megfigyelése során energiafajták megkülönböztetése (pl. a súrlódva mozgó test felmelegedésének megtapasztalása, a megfeszített rugó mozgásba hoz testeket, a rugónak energiája van; a magasról eső test felgyorsul, a testnek magasabb helyzetében a gravitációs mezőnek nagyobb energiája van stb.). Annak megértése, hogy minden olyan hatás, ami állapotváltozással jár, legáltalánosabban energiaváltozással jellemezhető.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az ősember tűzgyújtási eljárása (fadarab gyors oda-vissza forgatása durva falú vályúban). Földrajz: energiahordozók, erőművek. Kémia: kötési energia.

Eseti különbségtétel a munka fizikai fogalma és köznapi fogalma között. A hétköznapi munkafogalomból indulva az erő és a munka, illetve az elmozdulás és a munka kapcsolatának belátása konkrét esetekben (pl. emelési munka). A munka fizikai fogalmának definíciója arányosságok felismerésével: az erő és az irányába eső elmozdulás szorzata. (1 J = 1N·1 m)

Konkrét energiafajták felsorolása (napenergia, szélenergia, vízenergia,

231

Kémia: hőtermelő és hőelnyelő kémiai

vízenergia, szélenergia, geotermikus energia, nukleáris energia, napenergia, fosszilis energiahordozók. Napenergia megjelenése a földi energiahordozókban. Problémák, gyakorlati alkalmazások: Energia és társadalom. Az energiával kapcsolatos köznapi szóhasználatok értelmezése! Miért van szükségünk energiaváltozással járó folyamatok létrehozására? Milyen tevékenységhez, milyen energiaváltozással járó folyamat szükséges? Ismeretek: Energiamérleg a családi háztól a Földig. James Joule élete és jelentősége a tudomány történetében.

kémiai energia /égés/), és példák ismertetése egymásba alakulásukra.

Saját tevékenységekben végbemenő energiaváltozással járó folyamatok elemzése. A köznapi nyelvben használt energiával kapcsolatos kifejezések értelmezése (pl. energiaszállítás, energiaforrás, energiatakarékosság, energiahordozó, energiaelőállítás??? stb.) és annak belátása, hogy ez egyszerűsíti ugyan a szóhasználatot, de mindig tudni kell, hogy mit fejez ki valójában. Az energiatakarékosság szükségszerűségének megértése, az alapvető energiaforrások megismerése.

Gyakorlati alkalmazások: Annak felismerése, hogy egy jelenség Egyszerű gépek működésének vizsgálata több féle szempontból is vizsgálható, és energiaváltozások szempontjából – ha helyes a következtetés – ugyanazt az eredményt kapjuk. Jelenségek, problémák: Annak elmagyarázása, hogy miként vezethető vissza a fosszilis energiaA társdalom és a gazdaság fejlődése hordozók (szén, olaj, gáz) és a megújuló egyre kevesebb izomerőt igényel! energiaforrások (víz, szél, biomassza) A gépek működtetéséhez üzemanyag léte a Nap sugárzására. kell. Mi ennek a feltétele és mi a következménye? Részvétel az egyes energiaváltozással járó folyamatok, lehetőségek előnyeinek, Ismeretek: hátrányainak és alkalmazásuk kockázatainak megvitatásában, a tények Energiaforrások: és adatok összegyűjtése. A vita során elhangzó érvek és az ellenérvek Fosszilis energiahordozók és csoportosítása, kiállítások, bemutatók kitermelésük végessége. készítése. A vízenergia, szélenergia, megjelenése a földi energiahordozókban. Projektlehetőségek a földrajz és a kémia tantárgyakkal együttműködve: A geotermikus energia, a nukleáris  Erőműmodell építése, erőműenergia, haszna, kára és veszélye. szimulátorok működtetése. A Föld alapvető energiaforrása a Nap.  Különböző országok energiaAz egyes energiahordozók felhasznáelőállítási módjai, azok részaránya. lásának módja, környezetterhelő hatásai.  Az energiahordozók beszerzésének módjai (vasúti szénszállítás, kőolajvezeték és tankerek, elektromos hálózatok). Jelenségek, problémák: Van, aki ugyanannyi idő alatt több munkát végez, mint mások. Hogyan jellemzik az ilyen szorgalmas és ügyes ember tevékenységét?

reakciók, fosszilis, nukleáris és megújuló energiaforrások (exoterm és endoterm reakciók, reakcióhő, égéshő).

Az energiaváltozással járó folyamatok jellemzése gyorsaság és hasznosság szempontjából.

Ismeret: A teljesítmény és a hatásfok fogalma.

232

Kémia: kémia az iparban, erőművek, energiaforrások felosztása és jellemzése, környezeti hatások, (energiakészletek). Földrajz: az energiaforrások megoszlása a Földön, hazai energiaforrások. Energetikai önellátás és nemzetközi együttműködés.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Energia, energiaváltozás, energiamegmaradás. Munkavégzés, munka. Energiafajták: mozgási, belső-, rugalmas „helyzeti” energia. A megújuló energia: vízi, szél-, geotermikus, napenergia; A nem megújuló energia: fosszilis; Teljesítmény, hatásfok.

Hőtanjelenségek

Órakeret: 10

Előzetes tudás

Hőmérséklet-fogalom, csapadékfajták. Halmazállapotok és változásaik. Az energia fogalma és mértékegysége. Az energiaváltozások jellemzése. Az energia fajták sokfélesége. Az anyag egyik fajtájának részecskeszerkezete.

Tantárgyi fejlesztési célok

Az egyensúly (sok területre érvényes) fogalmának alapozása, mélyítése (egyensúlyi állapotra törekvés, termikus egyensúly). A részecskeszemlélet és az energiaváltozás kapcsolata. Az anyagfogalom mélyítése. Az energiatakarékosság szükségességének beláttatása, az egyéni lehetőségek felismertetése. A táplálkozás alapvető energetikai vonatkozásai kapcsán az egészséges táplálkozás fontosságának beláttatása.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek

Fejlesztési követelmények

Problémák, jelenségek: Milyen hőmérsékletű anyagok léteznek a világban? Mit jelent a napi átlaghőmérséklet? Mit értünk a „klíma” fogalmán? A víz fagyás- és forráspontja; a Föld legmelegebb és leghidegebb pontja. A Nap felszíni hőmérséklete. A robbanómotor üzemi hőmérséklete. Hőmérséklet-viszonyok a konyhában. A hűtőkeverék. Ismeretek: Nevezetes hőmérsékleti értékek. A Celsius-féle hőmérsékleti skála és egysége.

A környezet, a Föld, a Naprendszer jellegzetes hőmérsékleti értékeinek számszerű ismerete és összehasonlítása. A víz-só hűtőkeverék közös hőmérséklete alakulásának vizsgálata az összetétel változtatásával.

Alkalmazások: Otthoni környezetben előforduló hőmérőtípusok és hőmérséklet-mérési helyzetek. Ismeret: hőmérőtípusok.

A legfontosabb hőmérőtípusok (folyadékos hőmérő, digitális hőmérő, színváltós hőmérő stb.) megismerése és használata egyszerű helyzetekben. Hőmérséklet-idő adatok felvétele, táblázatkészítés, majd abból grafikon készítése és elemzése. A javasolt hőmérséklet-mérési gyakorlatok egyikének elvégzése:  Pohárba kiöntött meleg víz lehűlési folyamatának vizsgálata.  Elektromos vízmelegítővel melegített víz hőmérséklet-idő függvényének mérése (melegedési görbe felvétele, különböző mennyiségű vízre, különböző ideig

Kapcsolódási pontok

Biológia–egészségtan: az élet létrejöttének lehetőségei. Földrajz: hőmérsékleti viszonyok a Földön, a Naprendszerben. Matematika: A Celsius-skála jellemzői, a viszonyítási mértékegységek ismerete. hőmérsékletek ismerete, tanulói kísérlet Kémia: a hőmérséklet alapján a hőmérő kalibrálási módjának (mint állapothatározó), megismerése. Celsius-féle hőmérsékleti skála (Kelvin-féle abszolút hőmérséklet).

233

Matematika: grafikonok értelmezése, készítése. Informatika: mérési adatok kezelése, feldolgozása. Kémia: tömegszázalék, (anyagmennyiségkoncentráció).

melegítve is). Só-jég hűtőkeverék hőmérsékletének függése a sókoncentrációtól. A melegítés okozta változások megfigyelése, a hőmérséklet mérése, az adatok táblázatba rendezése, majd a hőmérséklet időbeli alakulásának ábrázolása, következtetések megfogalmazása. 

Ismeretek: A hőmérséklet-kiegyenlítődés. A hőmennyiség (energia) kvalitatív fogalma mint a melegítő hatás mértéke. Egysége (1 J).

Hőmérséklet-kiegyenlítődési folyamatok vizsgálata egyszerű eszközökkel (pl. hideg vizes zacskó merítése meleg vízbe). Hőmérséklet-kiegyenlítéssel járó folyamatokra konkrét példák gyűjtése; annak felismerése, hogy hőmennyiség (energia) cseréjével járnak. Annak felismerése, hogy a közös hőmérséklet a testek kezdeti hőmérsékletétől, tömegüktől és anyagi minőségüktől függ.

Problémák, jelenségek, alkalmazások: A víz sűrűségének változása fagyás során. Jelentősége a vízi életre, úszó jéghegyek, a Titanic katasztrófája. Miért vonják be hőszigetelő anyaggal a szabadban lévő vízvezetéket? Miért csomagolják be a szabadban lévő kőszobrokat? A halmazállapot-változásokkal kapcsolatos köznapi tapasztalatok (pl. ruhaszárítás, csapadékformák, forrasztás, az utak téli sózása, halmazállapot-változások a konyhában stb.)

A különböző halmazállapotok és azok Földrajz: a kövek mállása legfontosabb jellemzőinek megismerése. a megfagyó víz hatására. Biológia–egészségtan: a Tanári mérést követő csoportmunka víz fagyásakor alapján a jég-víz keverék állandó bekövetkező térfogatintenzitású melegítésekor fellépő növekedés hatása a jelenségek bemutatása a részleges befagyás rétegességében és elforralásig, a melegedési görbe a halak áttelelésében. felvétele és értelmezése. Kémia: halmazállapotA mindennapi életben gyakori változások, fagyáspont, halmazállapot-változásokhoz forráspont (a víz kapcsolódó tapasztalatok, jelenségek szerkezete és értelmezése. tulajdonságai). Keverékek szétválasztása, desztillálás, kőolajfinomítás

Ismeretek: Halmazállapotok és halmazállapotváltozások. Melegítéssel (hűtéssel) az anyag halmazállapota megváltoztatható. A halmazállapot-változás hőmérséklete anyagra jellemző állandó érték. Olvadáspont, forráspont, olvadáshő, forráshő fogalma. Csapadékformák és kialakulásuk fizikai értelmezése. Problémák, alkalmazások A tüzelőanyagok égése és annak következménye. Az égés jelensége, fogalma és a vele kapcsolatos energiaváltozás jellemzése. A gyors és a lassú égés. Élelmiszerek szerepe az élő szervezetekben. Az élő szervezet mint „energiafogyasztó” rendszer.

Az égés és a környezetszennyezés kapcsolata.

Annak tudása, hogy mely átalakulá-

234

Földrajz: energiahordozók, a jéghegyek olvadása. Biológia–egészségtan: az emberi testhőmérséklet. Kémia: „hőtermelő és hőelnyelő” folyamatok (exoterm és endoterm változások).

Kémia: égés, lassú oxidáció, energiaátalakulások, tápanyag, energiatartalom. Biológia–egészségtan: egészséges táplálkozás, az egészséges énkép kialakítása.

soknál nő energia, illetve melyeknél csökken.

Ismeretek: A halmazállapotok és változások értelmezése anyagszerkezeti modellel. Az anyag részecskékből való felépítettsége, az anyagok különböző halmazállapotbeli szerkezete. A kristályos anyagok, a folyadékok és a gázok egyszerű golyómodellje. A halmazállapot-változások szemléltetése golyómodellel. A belső energia. Belső energia szemléletesen, mint golyók mozgásának élénksége (mint a mozgó golyók energiájának összessége). Melegítés hatására a test belső energiája változik. A belsőenergia-változás mértéke megegyezik a melegítés során átadott hőmennyiséggel.

Az anyag golyómodelljével kapcsolatos ismeretek felfrissítése és alkalmazása az egyes halmazállapotok leírására és a halmazállapot-változások értelmezésére.

Milyen anyag alkalmas hőmérő készítésére? Ismeretek: Hőtágulás és gyakorlati szerepe. Hőtan és táplálkozás: az életműködéshez szükséges energiát a táplálék biztosítja.

Egyszerű kísérletek bemutatása a Matematika: egyszerű különböző halmazállapotú anyagok számolások. hőtágulására. Gyűjtőmunka alapján beszámoló tartása a hőtágulás jelentőségéről a technikában és a természetben.

Problémák, jelenségek, alkalmazások: Elraktározhatjuk-e a meleget? Mely anyagok a jó hővezetők, melyek a hőszigetelők? A Nap hősugárzása, üvegházhatás. A légkör melegedése. A hőáramlás szerepe a fűtéstechnikában. Hősugárzás, a hőkameraképek és értelmezésük. Az energiatudatosság és a hőszigetelés. Ismeretek: „Hőátadás”, hővezetés, hőáramlás, hősugárzás. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kémia: halmazállapotok és halmazállapot-változások. Értelmezésük a részecskeszemlélet alapján.

Annak felismerése, hogy melegítés hatására a test belső energiája megváltozik, amit jelez a hőmérséklet és/vagy a halmazállapot megváltozása. Egy szem mogyoró elégetésével adott mennyiségű víz felmelegítése az energiatartalom jellemzésére. Tanári útmutatás alapján az élelmiszerek csomagolásáról az élelmiszerek energiatartalmának leolvasása. Az élelmiszereken a kereskedelemben feltüntetik az energiatartalmat.

Egyszerű demonstrációs kísérletek alapján a hőátadás különböző módjainak, alapvető jelenségfajtáinak megismerése. Jó és rossz hővezető anyagok megkülönböztetése. Gyűjtőmunka alapján gyakorlati esetek alapján annak bemutatása internetes képekkel, videofelvételekkel, hogy mikor van szükség jó hővezetésre, mikor szigetelésre.

Technika, életvitel és gyakorlat: energiatakarékossági lehetőségek a háztartásban (fűtés, hőszigetelés).

Földrajz: a Nap sugárzásának hatása, jelentősége; légköri folyamatok; hideg és meleg tengeri áramlatok. A hőszigetelés és az ezzel kapcsolatban Kémia: üvegházhatás (a lévő energiatakarékosság jelentőségének fémek hővezetése). felismerése. Hőmérséklet, halmazállapot, halmazállapot-változás, olvadáspont, forráspont, termikus egyensúly. Égés, égéshő. Hőtágulás. Hőterjedés.

235

8. tanév Tematikai egységek címe

Óraszámok (Új anyag + gyakorlás + ismétlés + összefoglalás + ellenőrzés)

(2; 1) Elektromosságtan

17

Optika, csillagászat

13

Az évi 10 %

3

A tanév végi összefoglalás, az elmaradt órák pótlása

3

Az óraszámok összege

36

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Tantárgyi fejlesztési célok

Elektromosság, mágnesség

Órakeret: 17

Mágneses és elektrosztatikus alapjelenségek töltés fogalma, földmágnesség. Az elektromos alapjelenségek értelmezése és gyakorlati alkalmazása; Az egyen- és a váltóáram megkülönböztetése. Összetett technikai rendszerek működési alapelveinek, jelentőségének bemutatása (a villamos energia előállítása hálózatok; elektromos hálózatok felépítése). Az elektromosság, a mágnesség élővilágra gyakorolt hatásának megismertetése. Érintésvédelmi ismeretek elsajátíttatása.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Hogyan lehet könnyen összeszedni az elszórt gombostűket, apró szögeket? Mit tapasztalsz két egymáshoz közel levő mágnesrúd különböző helyzeteiben? Ismeretek: Mágnesek, mágneses kölcsönhatás. Ampère modellje a mágneses anyag szerkezetéről. Földmágnesség és iránytű.

Jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Elektrosztatikus jelenségek a hétköznapokban (műszálas pulóver feltöltődése, átütési szikrák, villámok, villámhárító).

Fejlesztési követelmények Kis csoportos kísérletek végzése permanens mágnesekkel az erőhatások vizsgálatára (mágnesrudak vonzásának és taszításának függése a relatív irányításuktól), felmágnesezett gemkapocs darabolása során pedig a pólusok vizsgálatára; tapasztalatok megfogalmazása, következtetések levonása:  az északi és déli pólus kimutatása;  bizonyos anyagokat (pl. vas) mágnesessé lehet tenni;  a mágneses pólusokat nem lehet szétválasztani. Az iránytű orientációjának értelmezése, egyszerű iránytű készítése. Tanári bemutató kísérlet alapján a kétféle elektromos állapot kialakulásának megismerése dörzs-elektromos kísérletekben, a vonzó-taszító kölcsönhatás kvalitatív jellemzése.

236

Kapcsolódási pontok Földrajz: tájékozódás, a Föld mágneses tere. Kémia: vas elkülönítése szilárd keverékből mágnessel (ferromágnesesség).

Kémia: elektromos töltés, elektron, elektrosztatikus vonzás és taszítás, a fémek elektromos vezetésének anyagszerkezeti

Tanári irányítással egyszerű elektroszkóp Ismeretek: készítése, működésének értelmezése. Az anyag elektromos tulajdonságú részecskéinek (elektron, proton és ion) Az elektromos tulajdonság és az elektlétezése. Az atomok felépítettsége. romos állapot megkülönböztetése. Az elektromos (elektrosztatikus kölcsönhatásra képes) állapot. Az elektromos töltés mint mennyiség, értelmezése. Bizonyos testek többféle módon elektromos állapotba hozhatók. Az elektromos állapotú testek erőhatást gyakorolnak egymásra. Kétféle (negatív és pozitív) elektromos állapot létezik, a kétféle „töltés” közömbösíti egymás hatását. Az elektromos tulajdonságú részecskék átvihetők az egyik testről a másikra.

magyarázata (ionos kötés, ionrács, ionvegyületek elektromos vezetése oldatban és olvadékban).

Jelenségek: Elektrosztatikus energia létének bizonyítéka a hőhatás alapján: az átütési szikrák kiégetik a papírt. A töltött fémgömb körül a próbatöltés-inga megemelkedik.

A feszültség fogalmának hozzákapcsolása az elektromos töltések szétválasztására fordított munka végzéséhez. Az elektromos mező energiájának egyszerű tapasztalatokkal történő illusztrálása.

Kémia: az elektron, a töltés és a feszültség.

Egyszerű áramkörök összeállítása csoportmunkában, különböző áramforrásokkal, fogyasztókkal.

Kémia: a vezetés anyagszerkezeti magyarázata. Galvánelem.

Ismeretek: A feszültség fogalma és mértékegysége. A töltések szétválasztása során munkát végzünk. Ismeret: Az elektromos áramkör és részei (telep, vezetékek, ellenállás vagy fogyasztó). A telepben zajló belső folyamatok: a különböző elektromos tulajdonságú részecskék szétválasztása a két pólusra. A két pólus közt feszültség mérhető, ami az áramforrás elektromos mezejének mennyiségi jellemzője. Ismeret: Az elektromos egyenáram. Az elektromos egyenáram mint töltéskiegyenlítési folyamat. Az áram erőssége, az áramerősség mértékegysége (1 A). Adott vezetéken átfolyó áram a vezető két vége között mérhető feszültséggel arányos. A vezetéket jellemző ellenállás fogalma, mérése és kiszámítása. és /vagy vezetőképesség fogalma mint a feszültség és az áramerősség hányadosa. Az ellenállás mértékegysége (1 Ω). Ohm törvénye. Gyakorlati alkalmazások: Az elektromágnes és alkalmazásai. Elektromotorok.

A feszültség mérése elektromos áramkörben mérőműszerrel. Áramerősség mérése (műszer kapcsolása, Kémia: az elektromos leolvasása, méréshatárának beállítása). áram (áramerősség, galvánelem, az elektromos Ellenállás meghatározása Ohm törvénye áram kémiai hatásai, alapján (feszültség- és árammérésre Faraday I. és II. törvénye). visszavezetve). Mérések és számítások végzése egyszerű áramkörök esetén.

Oersted kísérletének kvalitatív értelmezése. Tekercs mágneses terének vizsgálata

237

Ismeretek: Az áram mágneses hatása: az elektromos áram mágneses mezőt gerjeszt. Az áramjárta vezetők között mágneses kölcsönhatás lép fel, és ezen alapul az elektromotorok működése.

vasreszelékkel, hasonlóság kimutatása a rúdmágnessel. Az elektromotor modelljének bemutatása. Csoportmunkában az alábbi gyakorlatok egyikének elvégzése:  elektromágnes készítése zsebtelep, vasszög és szigetelt huzal felhasználásával, a pólusok és az erősség vizsgálata;  egyszerű elektromotor készítése gemkapocs, mágnes és vezeték felhasználásával. Egyéni gyűjtőmunka az elektromágnesek köznapi/gyakorlati felhasználásáról.

Problémák, gyakorlati alkalmazások: Milyen változás észlelhető t fogyaszt az elektromos fogyasztók alkalmazásánál? Elektromosenergia-fogyasztás. Mi a hasznos célú és milyen az egyéb formájú, felesleges energiaváltozás fogyasztás különböző elektromos eszközöknél (pl. vízmelegítő, motor)? Mit mutat a havi villanyszámla, hogyan becsülhető meg realitása? Ismeret: Az áram hőhatását meghatározó arányosságok és az azt kifejező matematikai összefüggés (E=UIt), energiakicsatolás, fogyasztók.

Technika, életvitel és gyakorlat: elektromos eszközök biztonságos használata, villanyszámla értelmezése, elektromos eszközök energiafelhasználása, energiatakarékosság.

Az Ohm-törvény felhasználása egyszerű esetekben. A rendszerben gondolkodás erősítése.

Problémák, jelenségek: Miben különbözik az otthon használt elektromos áram a „zsebtelepek” által létrehozott áramtól? Az elektromos árammal mágneses mezőt hoztunk létre. Lehet-e mágneses mezővel elektromos mezőt létrehozni? Ismeretek:

Egyéni gyűjtőmunka az alábbi témák egyikében:  Hol használnak elektromos áramot?  Milyen elektromossággal működő eszközök találhatók otthon a lakásban? Milyen adatok találhatók egy fogyasztón (teljesítmény, feszültség, frekvencia)? Az elektromágneses indukció jelensége. Az elektromosság gyakorlati jelentőVáltakozó áram és gyakorlati alkalségének felismerése. A hőhatás mazása. jelenségét bemutató egyszerű kísérletek ismertetése (pl. az elektromos vízmelegítés mértéke arányos az áramerősséggel, a feszültséggel és az idővel. A fogyasztó fényerejének változása folytonosan változtatható kapcsolóval. Ellenállásdrót melegedése soros és párhuzamos kapcsolású fogyasztókban az áramerősség növelésével.) Annak megértése, hogy az elektromos fogyasztó energiaváltozással, használ fel, átalakítással („fogyaszt”) jár. Tanári vezetéssel egy családi ház elektromos világításának megtervezése, modellen való bemutatása.

238

Matematika: egyszerű számítási és behelyettesítési feladatok.

A balesetvédelem fontosságának felismerése. Annak megítélése, hogy a háztartásokban előforduló elektromos hibák közül mit lehet házilag kijavítani és mi az, amit szakemberre kell bízni. Problémák, gyakorlati alkalmazások: Miért elektromos energiát használunk nagy részben a mindennapi életünkben? Melyek az ország energiafogyasztásának legfontosabb tényezői? Honnan származik az országban felhasznált elektromos energia? Az elektromos energia „előállítása”, szállítása.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Az erőművek és a nagyfeszültségű Földrajz: az hálózatok alapvető vázszerkezetének energiaforrások földrajzi (generátor, távvezeték, transzformálás, megoszlása és az energia fogyasztók) bemutatása. kereskedelme. Annak belátása, hogy az elektromos energia bármilyen módon történő Kémia: energiaforrások és előállítása hatással van a környezetre. használatuk környezeti Csoportos gyűjtőmunka a hazai hatásai. erőműhálózatról és jellemzőiről (milyen energiaforrással működnek, mikor épültek, mekkora a teljesítményük, stb.). Magyarország elektromosenergiafogyasztása főbb komponenseinek megismerése, az elektromos energia megtakarításának lehetőségei. Mágneses dipólus hatások, pólusok, mágneses mező. Elektromos tulajdonság, elektromos állapot, töltés, elektromos mező. Áramerősség, feszültség, ellenállás, áramkör, elektromágnes. Elektromágneses indukció, váltakozó áram, generátorok és motorok. Erőmű, transzformátor, távvezeték.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Optika, csillagászat

Órakeret: 13

Előzetes tudás

Hosszúságmérés, éjszakák és nappalok váltakozása, a Hold, látszólagos periodikus változása. Sebesség, egyenletes mozgás. Energia, energiaváltozás. Hősugárzás. Frekvencia.

Tantárgyi fejlesztési célok

Az anyag és a kölcsönhatás fogalmának bővítése. A fény tulajdonságainak megismerése. A fény szerepe az élő természetben. A beszélgetések és a gyűjtőmunkák során az együttműködés és a kommunikáció fejlesztése. A tudomány és a technika társadalmi szerepének bemutatása. A földközéppontú és a napközéppontú világkép jellemzőinek összehasonlítása során a modellhasználat fejlesztése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Árnyékjelenségek. Fényáteresztés. Visszaverődés, törés jelensége. Hétköznapi optikai eszközök (síktükör, borotválkozó tükör, közlekedési gömbtükör, egyszerű nagyító, távcső, mikroszkóp, vetítő, fényképezőgép). Száloptika alkalmazása a jelátvitelben és a gyógyászatban. Távcsövek, űrtávcsövek, látáshibák javítása, fényszennyezés. Ismeretek:

Fejlesztési követelmények Az árnyékjelenségek magyarázata a fény egyenes vonalú terjedésével. Fény áthatolásának megfigyelése különböző anyagokon és az anyagok tanulmányozása átlátszóságuk szempontjából. Jelenségek a visszaverődés és a fénytörés jelenségének vizsgálatára. A sugármenet szerkesztése tükrös visszaverődés esetén. Periszkóp, kaleidoszkóp készítése és modellezése. A sugármenet kvalitatív megrajzolása fénytörés esetén (plánparalel lemez,

239

Kapcsolódási pontok Biológia–egészségtan: a szem, a látás, a szemüveg; nagyító, mikroszkóp és egyéb optikai eszközök (biológiai minták mikroszkópos vizsgálata). Matematika: geometriai szerkesztések, tükrözés. Technika, életvitel és gyakorlat: a színtévesztés és a színvakság társadalmi vonatkozásai.

A fény egyenes vonalú terjedése. A fényvisszaverődés és a fénytörés: a fény az új közeg határán visszaverődik és/vagy megtörik; a leírásuknál használt fizikai mennyiségek (beesési szög, visszaverődési szög, törési szög rajzolása). Teljes visszaverődés. Hétköznapi optikai eszközök képalkotása. Valódi és látszólagos kép. Síktükör, homorú és domború tükör, szóró- és gyűjtőlencse. Fókusz. A szem képalkotása. Rövidlátás, távollátás, színtévesztés.

prizma, vizeskád). Kvalitatív kapcsolat felismerése a közeg sűrűsége és a törési szögnek a beesési szöghöz viszonyított változása között. A teljes visszaverődés jelenségének bemutatása alapján (pl. az akvárium víztükrével) a jelenség kvalitatív értelmezése. Az optikai szál modelljének megfigyelése egy műanyag palack oldalán kifolyó vízsugár hátulról történő megvilágításával. Kép- és tárgytávolság mérése gyűjtőlencsével, fókusztávolságának meghatározása napfényben. Sugármenetrajzok bemutatása digitális táblán. A tanuló környezetében található tükrök és lencsék képalkotásának kísérleti bemutatása. Tükrök esetén a kép keletkezésének értelmezése egyszerű sugármeneti rajzzal. Gyakorlati különbségtétel a valódi és a látszólagos kép között. A fókusz kísérleti meghatározása homorú tükör és gyűjtőlencse esetén. Az emberi szem mint optikai lencse működésének megértése, a jellegzetes látáshibák (távollátás, rövidlátás) és a korrekció módja (szemüveg, kontaktlencse).

Ismeretek: A fehér fény színeire bontása. Színkeverés, kiegészítő színek. A tárgyak színe: a természetes fény különböző színkomponenseit a tárgyak különböző mértékben nyelik el és verik vissza, ebből adódik a tárgy színe.

A fehér fény felbontása színekre prizma segítségével; a fehér fény összetettségének felismerése. Tanulói kísérlettel a színkeverés bemutatása forgó színkoronggal. A tárgyak színének egyszerű magyarázata.

Biológia–egészségtan: a színek szerepe az állat- és növényvilágban (klorofill, rejtőzködés).

Az elsődleges és másodlagos fényforrások megkülönböztetése, gyakorlati felismerésük. Fénykibocsátást eredményező fizikai (villámlás, fémek izzása), kémiai és biokémiai (égés, szentjánosbogár, korhadó fa stb.) jelenségek gyűjtése.

Kémia: égés, lángfestés.

Problémák: Milyen folyamatokban keletkezik fény? Mi történhet a Napban, és mi a Holdon? Minek a fényét látják a „kék bolygót” megfigyelő űrhajósok? Ismeretek: Elsődleges és másodlagos fényforrások. Fénykibocsátó folyamatok a természetben. Problémák, jelenségek, alkalmazások: Milyen az ember és a fény viszonya? Hogyan hasznosíthatjuk a fénnyel kapcsolatos tapasztalatainkat a környezetünk megóvásában? Milyen fényforrásokat használunk? Milyen fényforrásokat érdemes használni a lakásban, az iskolában, a településeken, színpadon, filmen, közlekedésben stb. (színérzet, hőérzet, élettartam)?

Hagyományos és új mesterséges fényforrások sajátságainak összegyűjtése, a fényforrások és az energiatakarékosság kapcsolatának vizsgálata (izzólámpa, fénycső, kompaktlámpa, LED-lámpa). Az új és elhasznált izzólámpa összehasonlítása. Összehasonlító leírás a mesterséges fényforrások fajtáiról, színéről és az

240

Biológia–egészségtan: lumineszcencia. Földrajz: természeti jelenségek, villámlás. Biológia–egészségtan: a fényszennyezés biológiai hatásai, a fényszennyezés mint a környezetszennyezés egyik formája. Kémia: nemesgázok, volfrám, izzók, fénycsövek.

Mit nevezünk fényszennyezésnek? Milyen Magyarország fényszennyezettsége? Ismeretek: Mesterséges fényforrások. Fényszennyezés. Problémák, jelenségek: A csillagos égbolt: Hold, csillagok, bolygók, galaxisok, gázködök. A Hold és a Vénusz fázisai, a hold- és napfogyatkozások. Milyen történelmi elképzelések voltak a Napról, a csillagokról és a bolygókról? Ismeretek: Az égbolt természetes fényforrásai: a Nap, Hold, bolygók, csillagok, csillaghalmazok, ködök stb. A Naprendszer szerkezete. A Nap, a Naprendszer bolygóinak és azok holdjainak jellegzetességei. Megismerésük módszerei. Geocentrikus és heliocentrikus világkép. A tudományos kutatás modelleken át a természettörvényekhez vezető útja mint folyamat.

Problémák, jelenségek, alkalmazások: A Nap és más fényforrások felbontott fénye (pl. gyertya lángja megsózva). Infralámpa, röntgenkép létrejötte (árnyékhatás), mikrohullámú sütő. A röntgen ernyőszűrés az emberi szervezet és ipari anyagminták belső szerkezetének vizsgálatában, az UV sugárzás veszélyei. A hőtanhoz továbbvezető problémák: Mit hoz a villám, amivel felgyújtja a fát, amibe belecsap? Mit sugároznak ki a fénnyel együtt az izzított fémek? Mit ad a fény a kémiai reakcióhoz? Ismeretek: A napfény és más fényforrások (elektromágneses) spektruma: rádióhullámok, mikrohullámok, infravörös sugárzás, látható fény, UV sugárzás, röntgensugárzás. A Nap fénye és hősugárzása biztosítja a Földön az élet feltételeit. A napozás szabályai.

okozott hőérzet összehasonlítása. A fényforrások használata egészségügyi vonatkozásainak megismerése. A fényforrások használata környezeti hatásainak megismerése. A fényszennyezés fogalmának megismerése. A csillagos égbolt megfigyelése szabad szemmel (távcsővel) és számítógépes planetáriumprogramok futtatásával. Az objektumok csoportosítása aszerint, hogy elsődleges (a csillagok, köztük a Nap) vagy másodlagos fényforrások (a bolygók és a holdak csak visszaverik a Nap fényét). A csillagok és a bolygók megkülönböztetése képüknek kis távcsőbeli viselkedése alapján.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az emberiség világképének változása. Csillagképek a különböző kultúrákban.

A különböző sugárzások hatásairól a köznapi és a médiából származó ismeretek összegyűjtésével a látható fénytartomány kibővítése elektromágneses spektrummá, kiegészítése a szintén közismert rádióés mikrohullámokkal, majd a röntgensugárzással. Annak felismerése, hogy a fény hatására zajlanak le a növények életműködéséhez nélkülözhetetlen kémiai reakciók.

Biológia-egészségtan: növényi fotoszintézis, emberi élettani hatások (napozás); diagnosztikai módszerek.

Kémia: hidrogén (hélium, magfúzió).

Matematika: a kör és a gömb részei. A fázisok és fogyatkozások értelmezése Földrajz: a Naprendszer. A világűr megismerésének, modellkísérletekkel. kutatásának módszerei. A Naprendszer szerkezetének megismerése; a Nap egy a sok csillag közül. A csillagos égbolt mozgásainak geocentrikus és heliocentrikus értelmezése. Ismeretek szerzése arról, hogy a Naprendszerről, a bolygókról és holdjaikról, valamint az (álló-) csillagokról alkotott kép miként alakult az emberiség történetében. Differenciált csoportmunka alapján Ptolemaiosz, Kopernikusz, Galilei, Kepler munkásságának megismerése.

Az infravörös és az UV sugárzás, a röntgensugárzás élettani hatásainak, veszélyeinek, gyakorlati alkalmazásainak megismerése a technikában és a gyógyászatban.

241

Kémia: fotoszintézis, (UV fény hatására lejátszódó reakciók, kemilumineszcencia).

Példák az infravörös és az UV sugárzás, a röntgensugárzás élettani hatásaira, veszélyeire, gyakorlati alkalmazásaira a technikában és a gyógyászatban. Egyenes vonalú terjedés, tükör, lencse, fénytörés, visszaverődés. A fény hatása az élő Kulcsfogalmak/ természetre. Fényszennyezés. fogalmak Nap, Naprendszer. Földközéppontú világkép, napközéppontú világkép.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén A tanuló használja a számítógépet adatrögzítésre, információgyűjtésre. Eredményeiről tartson pontosabb, a szakszerű fogalmak tudatos alkalmazására törekvő, ábrákkal, irodalmi hivatkozásokkal stb. alátámasztott prezentációt. Ismerje fel, hogy a természettudományos tények megismételhető megfigyelésekből, célszerűen tervezett kísérletekből nyert bizonyítékokon alapulnak. Váljon igényévé az önálló ismeretszerzés. Legalább egy tudományos elmélet esetén kövesse végig, hogy a társadalmi és történelmi háttér hogyan befolyásolta annak kialakulását és fejlődését. Használja fel ismereteit saját egészségének védelmére. Legyen képes a mások által kifejtett véleményeket megérteni, értékelni, azokkal szemben kulturáltan vitatkozni. A kísérletek elemzése során alakuljon ki kritikus szemléletmódja, egészséges szkepticizmusa. Tudja, hogy ismeretei és használati készségei meglévő szintjén további tanulással túl tud lépni. Ítélje meg, hogy különböző esetekben milyen módon alkalmazható a tudomány és a technika, értékelje azok előnyeit és hátrányait az egyén, a közösség és a környezet szempontjából. Törekedjék a természet- és környezetvédelmi problémák enyhítésére. Legyen képes egyszerű megfigyelési, mérési folyamatok megtervezésére, tudományos ismeretek megszerzéséhez célzott kísérletek elvégzésére. Legyen képes ábrák, adatsorok elemzéséből tanári irányítás alapján egyszerűbb összefüggések felismerésére. Megfigyelései során használjon modelleket. Legyen képes egyszerű arányossági kapcsolatokat matematikai és grafikus formában is lejegyezni. Az eredmények elemzése után vonjon le konklúziókat. Ismerje fel a fény szerepének elsőrendű fontosságát az emberi tudás gyarapításában, ismerje a fényjelenségeken alapuló kutatóeszközöket, a fény alapvető tulajdonságait. Képes legyen a sebességfogalmat különböző kontextusokban is alkalmazni. Tudja, hogy a testek közötti kölcsönhatás során a sebességük és a tömegük egyaránt fontos, és ezt konkrét példákon el tudja mondani. Értse meg, hogy egy adott testet érő gravitációs vonzást a Föld (vagy más égitest) gravitációs mezője okozza. A tanuló tudja, hogy az energiával kapcsolatos köznapi szóhasználat egy rövidített kifejezési forma, amelynek megvan a szakmailag pontosabb változata is. Magyarázataiban legyen képes az energiaátalakulások elemzésére, a hőmennyiséghez való 242

kapcsolódásuk megvilágítására. Tudja használni az energiafajták elnevezését. Ismerje fel a hőmennyiség cseréjének és a hőmérséklet kiegyenlítésének kapcsolatát. Fel tudjon sorolni többféle energiaforrást, ismerje alkalmazásuk környezeti hatásait. Tanúsítson környezettudatos magatartást, takarékoskodjon az energiával. A tanuló minél több energiaátalakítási lehetőséget ismerjen meg, és képes legyen azokat azonosítani. Tudja értelmezni a megújuló és a nem megújuló energiafajták közötti különbséget. A tanuló képes legyen arra, hogy az egyes energiaátalakítási lehetőségek előnyeit, hátrányait és alkalmazásuk kockázatait elemezze, tényeket és adatokat gyűjtsön, vita során az érveket és az ellenérveket csoportosítsa, és azokat a vita során felhasználja. Képes legyen a sebesség, gyorsulás, tömeg, sűrűség, az erő, a nyomás fogalmának értelmezésére és kiszámítására egyszerű esetekben. Tudja, hogy nem csak a szilárd testek fejtenek ki nyomást. Tudja magyarázni a gázok nyomását a részecskeképpel. Tudja, hogy az áramlások oka a nyomáskülönbség. Tudja, hogy a hang miként keletkezik, és hogy a részecskék sűrűségének változásával terjed a közegben. Tudja, hogy a hang terjedési sebessége gázokban a legkisebb, és szilárd anyagokban a legnagyobb. Ismerje az elektromossággal kapcsolatos biztonsági szabályokat, az elektromos áramkör részeit, képes legyen egyszerű egyenáramú áramkörök összeállítására, és azokban az áramerősség mérésére. Tudja, hogy az áramforrások mezőjének kvantitatív jellemzője a feszültség. Tudja, hogy az elektromos fogyasztón energiaváltozás és átalakulás jön létre. A tanuló képes legyen az erőművek alapvető szerkezét bemutatni. Tudja, hogy az elektromos mező bármilyen módon történő előállítása terheli a környezetet.

243

Kémia Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. melléklet 2.2.10.2 KÉMIA az általános iskolák 7–8. évfolyama számára A kémia tanításának célja és feladatai A kémia tanításának célja és feladata, hogy a tanulók fokozatosan sajátítsák el azt a kémiai műveltségtartalmat és szemléletet, amely a 21. század kulturált emberét képessé teszi arra, hogy a környezetében megjelenő és mindennapi tevékenységében felhasználásra kerülő anyagok kémiai tulajdonságait, hatásait, a kémiai jelenségeket és azok összefüggéseit, törvényeit megértse, és segíti őt az anyagok tudatos felhasználásában. Az anyag sokféleségének bemutatása mellett e sokféleség osztályozásával meg kell mutatni, hogy az néhány egyszerű elv alapján jól megérthető és kezelhető. A továbbfejleszthető ismeretanyag és a szemléletmód járuljon hozzá a tanulók egységes természet- és társadalomképének formálásához, egyéni képességeik felismeréséhez és fejlesztéséhez, a természettudományok iránti érdeklődés és az önművelés iránti igény felkeltéséhez. A tanulók tudjanak ismeretekhez jutni a természeti és technikai környezet jelenségeinek, folyamatainak megfigyelése, mérése, vizsgálata és értelmezése, illetve az ismeretterjesztő irodalom, a könyvtár és az elektronikus információhordozók révén. Legyenek képesek a természettudományok körébe tartozó különböző problémák felismerésére. A kémia tanulása alakítson ki felelősségteljes tudást az élő környezet megóvása és az egészséges életmód megvalósítása érdekében. A kémiai tananyag a lehetőségek maximális felhasználásával kapcsolódik több más műveltségterülethez, azokkal együttműködve tekinthetik át az embernek, az általa létrehozott társadalomnak, valamint az őt körülvevő természetnek a kölcsönhatásait. A kémia műveltségi terület keretei között folyó nevelés-oktatás a fenntartható fejlődés igényeinek megfelelően formálja a tanulók gondolkodásmódját, természethez való viszonyát. Az informatika tárgyban elsajátított képességek, készségek gyakoroltatása, továbbfejlesztése során alapvető önművelési, ismeretszerzési technikákat gyakorolhatnak a diákok. A kémiai eljárások, valamint az egyes elemek, vegyületek, módszerek felfedezésének történetével, neves kémikusok tevékenységének tanításával az a cél, hogy kialakuljon a tanulókban a kémia kultúrtörténeti szemlélete. A kémiaoktatás feladata, hogy nyújtson maradandó és hasznosítható tudást, komplex természetbarát szemléletet, biztosítson olyan kémiai alapműveltséget, amely alkalmas a szakirányú képzés megalapozására. A kémia, mint belépő természettudományos tantárgy, kiváló megvalósítási terepe annak, hogy a diákok az élet minden területén jól használható módot alakítsanak ki. Kísérletei révén a tények tiszteletére, elfogadására nevel. Tanulmányaik során a tanulók legtöbbször tapasztalatokból, megfigyelésekből, kísérletekből indulnak ki, ezekből vonnak le következtetéseket, majd kutatják az anyag 244

viselkedésének okait. A tapasztalatok sarkallhatják a miértek keresésére. A tudományos megismerés egyes formáinak alkalmazásával egyre önállóbban tudnak új ismereteket szerezni. Közben hasznos anyagismeretekhez jutnak, amelyeket a napi tevékenységeik során közvetlenül is alkalmazhatnak. A kémiával való ismerkedés közben olyan tapasztalatokon nyugvó, biztos anyagismereten alapuló tudást szerezhetnek meg, amely nemcsak segíti őket (például a háztartási teendőkben), hanem életmentő is lehet számukra (például a szénmonoxid hatása). A természettudományos szemlélet birtokában a tanulók egyre tudatosabban ügyelhetnek az egészségükre, szűkebb és tágabb környezetükre. Az így kialakuló látásmód védheti meg a jövő generációt az áltudományok különböző formáitól. A változatos témakörök inspirálhatják a tanulókat és a tanárokat is arra, hogy a tananyagot a legkülönbözőbb módokon közelítsék meg, problémákat vessenek fel, kutakodjanak, vitázzanak, és ehhez keressenek az interneten adatokat, információkat. Tervezzenek kísérleteket, tapasztalati tényekkel, érvekkel bizonyítsanak. Erősíti a motivációt, a tantárgyhoz való kötődést az is, ha a már meglévő infokommunikációs jártasságra (prezentációk készítése, azok megosztása közösségi oldalakon, tudásépítő platformokon) épít. A pályaválasztásukat segítheti a magyar vegyészek világhírű teljesítményével való találkozás is. A kerettanterv figyelembe veszi, hogy a tanulók eltérő képességekkel, érdeklődéssel, szociális és családi háttérrel rendelkeznek. Ezért több szinten közelíti meg a jelenségeket, így kapaszkodót adhat azoknak is, akik már nem találkoznak a kémiával, mint tantárggyal, ugyanakkor szilárd alapot biztosíthat azoknak akik középiskolában folytatják tanulmányaikat. A kémiai jelenségek vizsgálata egyaránt igényel gyakorlati és elméleti készségeket, így a tantárgy kisebb-nagyobb sikerélményhez juttathat mindenkit, ami a hatékony tanulás egyik alapvető feltétele. A kémia az általános iskolában élményközpontúan, a diákok természetes kíváncsiságára építve jelenik meg. A diszciplináris tudás megszerzése mellett azonos súlyt kap a napi élettel és a környezettel, egyéb tanulmányaival való kapcsolat, továbbá azoknak az utaknak, módoknak a megtalálása, amelyekkel a kívánt információ, tudás birtokába juthat. Az elsődleges cél az érdeklődés felkeltése és szinten tartása a legkülönbözőbb interaktív módszerekkel (saját megfigyelésekkel, problémafelvető kísérletekkel). Az otthoni megfigyelések, mérések, kémhatás vizsgálatok, kutakodások még a kémia népszerűsítését is elősegíthetik. A tanulók az életkorukhoz és a 21. századhoz alkalmazkodó módszerek alkalmazásával nemcsak kémiatudásra, anyagismeretre és szemléletre tesznek szert, hanem megőrizhetik nyitottságukat, érdeklődésüket az ilyen témák iránt. A kíváncsiság pedig az újabb ismeretek megszerzésének hajtóereje. Az interaktív táblára készült mozaBook digitális tankönyvekben számos interaktív tartalom, tematikus eszköz és játék teszi érdekesebbé, könnyebben befogadhatóvá a tananyagot. A pedagógusok munkáját animációs, prezentációs és illusztrációs lehetőségek segítik. A mozaWeb-tankönyvek érdekesebbé teszik az otthoni tanulást, könnyebbé, átláthatóvá, befogadhatóvá a tananyagot. A könyvek internetes használatra, főleg otthoni felhasználásra készültek, tartalmazzák a nyomtatott kiadványok szöveges és képi tartalmát. Használatuk nem igényel külön programot, bármely böngészővel megnyitható. 245

Ismeretszerzési, -feldolgozási és alkalmazási képességek fejlesztésének lehetőségei, feladatai

A tanterv a fejlesztési feladatok közül kiemelt hangsúllyal a következőket tartalmazza: – a természettudományos megismerés módszereinek bemutatása, – a kémiatanulás módszereinek bemutatása, a tanulási készség kialakítása, fejlesztése, – tájékozódás az élő és az élettelen természetről, – az egészséges életmód feltételeinek megismertetése, – a környezetért érzett felelősségre nevelés, – a hon- és népismeret, hazaszeretetre nevelés, kapcsolódás Európához, a világhoz, – a kommunikációs kultúra fejlesztése, – a harmonikusan fejlett ember formálása, – a pályaorientáció, – a problémamegoldó képesség, a kreativitás fejlesztése, – döntésképes személyiségek fejlesztése, akik tárgyi ismereteik segítségével, képesek a lakóhely és az iskola közvetlen aktuális problémáinak, sajátos természeti adottságainak megismerése alapján véleményt formálni és cselekedni. A tanulók – megfigyelőképességének és a fogalmak megalkotásán keresztül logikus gondolkodásmódjának fejlesztése, – önállóan végzett célirányos megfigyeléseik és kísérleteik eredményeiből, a megismert tények, összefüggések birtokában legyenek képesek következtetések levonására, ítéletalkotásra, – életkori sajátosságaiknak megfelelően legyenek képesek a jelenségek közötti hasonlóságok és különbségek felismerésére, – legyenek képesek arra, hogy gondolataikat szóban és írásban nyelvileg helyesen, világosan, szabatosan, a kémiai szakkifejezések helyes alkalmazásával fogalmazzák meg, – ábrákat, grafikonokat, táblázati adatokat tudjanak értelmezni, számítási feladatokat megoldani, ismerjék és alkalmazzák a problémamegoldás elemi műveleteit, – tudják magyarázni ismereteik mennyisége és mélysége szerint a természeti jelenségeket és folyamatokat, valamint a technikai alkalmazásokat,

246

– használjanak modelleket, – szerezzenek gyakorlottságot az információkutatásban, legyenek motiváltak az IKTeszközök használatában, – legyenek képesek alapvető számítógépes alkalmazásokat (szövegszerkesztés, adatkezelés) felhasználni a tanórai és az órán kívüli tevékenységek során, – ismerjék fel az ismereteikhez kapcsolódó környezeti problémákat, ismereteik járuljanak hozzá személyiségük pozitív formálásához, – tudják, hogy az egészség és a környezet épsége semmivel sem pótolható érték,. legyenek tájékozottak arról, hogy a természettudomány fejlődése milyen szerepet játszik a társadalmi folyamatokban, a különböző népek, országok tudósai, kutatói egymásra épülő munkájának az eredménye, és e munkában jelentős szerepet töltenek be a magyar tudósok, kutatók is. Kompetenciák

A kémia tantárgy a számítási feladatok révén hozzájárul a matematikai kompetencia fejlesztéséhez. Az információk feldolgozása lehetőséget ad a tanulók digitális kompetenciájának anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációkészségének fejlesztéséhez is. A kémiatörténet megismertetésével hozzájárul a tanulók erkölcsi neveléséhez, a magyar vonatkozások révén pedig a nemzeti öntudat erősítéséhez. A csoportmunkában végzett tevékenységek, a kooperatív oktatási módszerek a kémiaórán is alkalmat adnak az önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztésére. A testi és lelki egészségre, valamint a családi életre nevelés érdekében a tanulók megismerik a környezetük egészséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Ismereteket sajátítanak el a veszélyhelyzetetek és a káros függőségek megelőzésével kapcsolatban is. A kialakuló természettudományos műveltségre alapozva fejlődik médiatudatosságuk. Értékelés

Az értékelés során az ismeretek megszerzésén túl vizsgálni kell, hogyan fejlődött a tanuló absztrakciós, modellalkotó, lényeglátó és problémamegoldó képessége. Meg kell követelni a jelenségek megfigyelése és a kísérletek során szerzett tapasztalatok szakszerű megfogalmazással való leírását és értelmezését. Az értékelés kettős céljának megfelelően mindig meg kell találni a helyes arányt a formatív és a szummatív értékelés között. Fontos szerepet kell játszania az egyéni és csoportos önértékelésnek, illetve a diáktársak által végzett értékelésnek is. Törekedni kell arra, hogy a számonkérés formái minél változatosabbak, az életkornak megfelelőek legyenek. A hagyományos írásbeli és szóbeli módszerek mellett a diákoknak lehetőséget kell kapniuk arra, hogy a megszerzett tudásról és a közben elsajátított képességekről valamely konkrét, egyénileg vagy csoportosan elkészített termék létrehozásával is tanúbizonyságot tegyenek. Formái: – szóbeli felelet,

247

– feladatlapok értékelése, – tesztek, dolgozatok osztályozása, – rajzok készítése, – modellek összeállítása, – számítási feladatok megoldása, – kísérleti tevékenység minősítése, – kiselőadások tartása, – munkafüzeti tevékenység megbeszélése, – gyűjtőmunka (kép, szöveg és tárgy: ásványok, kőzetek, ipari termékek) jutalomponttal történő elismerése, – poszter, plakát, prezentáció készítése előre megadott szempontok szerint, – természetben tett megfigyelések, saját fényképek készítése kémiai anyagokról, jelenségekről, üzem- és múzeumlátogatási tapasztalatok előadása.

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet KÉMIA az általános iskolák 7–8. évfolyama számára Az általános tantervű általános iskolák számára készült kémia-kerettanterv tananyaga kompatibilis bármely, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló, 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet alapján akkreditált gimnáziumi kerettanterv 9–12. évfolyamra előírt kémia tananyagával. A kerettanterv célja annak elérése, hogy középiskolai tanulmányainak befejezésekor minden tanuló birtokában legyen a kémiai alapműveltségnek, ami a természettudományos alapműveltség része. Ezért szükséges, hogy a tanulók tisztában legyenek a következőkkel:  az egész anyagi világot kémiai elemek, ezek kapcsolódásával keletkezett vegyületek és a belőlük szerveződő rendszerek építik fel; 

az anyagok szerkezete egyértelműen megszabja fizikai és kémiai tulajdonságaikat;



a vegyipar termékei nélkül jelen civilizációnk nem tudna létezni;

248



a civilizáció fejlődésének hatalmas ára van, amely gyakran a háborítatlan természet szépségeinek elvesztéséhez vezet, ezért törekedni kell az emberi tevékenység által okozott károk minimalizálására;



a kémia eredményeit alkalmazó termékek megtervezésére, előállítására és az ebből adódó környezetszennyezés minimalizálására csakis a jól képzett szakemberek képesek.

Annak érdekében, hogy minden tanuló belássa a kémia tanulásának hasznát és hatékony védelmet kapjon az áltudományos nézetek, valamint a csalók ellen, az alábbi elveket kell követni:  a kémia tanításakor a tanulók már meglévő köznapi tapasztalataiból, valamint a tanórákon lehetőleg együtt végzett kísérletekből kell kiindulni, és a gyakorlati életben is használható tudásra kell szert tenni; 

a tanulóknak meg kell ismerni, meg kell érteni és a legalapvetőbb szinten alkalmazni is kell a természettudományos vizsgálati módszereket.

A jelen kerettantervben az ismereteket és követelményeket tartalmazó táblázatok „Fejlesztési követelmények/módszertani ajánlások” oszlopai M betűvel jelölve néhány, a tananyag feldolgozására vonatkozó lehetőségre is rámutatnak. Ezek nem kötelező jellegűek, csak ajánlások, de a tanulási folyamat során a tanulóknak  el kell sajátítaniuk a megfelelő biztonsági-technikai eljárásokat, manuális készségeket;  el kell tudniuk különíteni a megfigyelést a magyarázattól;  meg kell tudniuk különböztetni a magyarázat szempontjából lényeges és lényegtelen tapasztalatokat;  érteniük kell a természettudományos gondolkozás és kísérletezés alapelveit és módszereit;  érteniük kell, hogy a modell a valóság számunkra fontos szempontok szerinti megjelenítése;  érteniük kell, hogy ugyanazt a valóságot többféle modellel is meg lehet jeleníteni;  minél több olyan anyag tulajdonságaival kell megismerkedniük, amelyekkel a hétköznapokban is találkozhatnak, ezért célszerű a felhasznált anyagokat „háztartásikonyhai” csomagolásban bemutatni, és ezekkel kísérleteket végezni;  korszerű háztartási, egészségvédelmi, életviteli, fogyasztóvédelmi, energiagazdálkodási és környezetvédelemi ismeretekre kell szert tenniük;  a kémiával kapcsolatos vitákon, beszélgetéseken, saját környezetük kémiai vonatkozású jelenségeinek, folyamatainak, illetve környezetvédelmi problémáinak tanulmányozására irányuló vizsgálatokban és projektekben kell részt venniük. Érdemes az egyes tanórákhoz egy vagy több kísérletet kiválasztani, és a kísérlet(ek) köré csoportosítani az adott kémiaóra tananyagát. A tananyaghoz kapcsolódó információk feldolgozása mindig a tananyag által megengedett szinten történjék az alábbi módon:  forráskeresés és feldolgozás irányítottan vagy önállóan, egyénileg vagy csoportosan;

249



az információk feldolgozása egyéni vagy csoportmunkában, amelyhez konkrét probléma vagy feladat megoldása is kapcsolódhat;  bemutató, jegyzőkönyv vagy egyéb dokumentum, illetve projekttermék készítése. A Nemzeti alaptanterv által előírt projektek és tanulmányi kirándulások konkrét témájának és a megvalósítás módjának megválasztása a tanár feladata, de e tekintetben célszerű a természettudományos tárgyakat oktató tanároknak szorosan együttműködniük. Az ismétlés, rendszerezés és számonkérés időzítéséről és módjairól is a tanár dönt. A fizika, kémia és biológia fogalmainak kiépítése tudatosan, tantárgyanként logikus sorrendbe szervezve és a három tantárgy által összehangolt módon történjen. Az egységes általános műveltség kialakulása érdekében utalni kell a kémia-tananyag történeti vonatkozásaira, és a más tantárgyakban elsajátított tudáselemekre is. Az alábbi táblázatokban feltüntetett kapcsolódási pontok csak arra hívják fel a figyelmet, hogy ennek érdekében egyeztetésre van szükség. A kémia tantárgy az egyszerű számítási feladatok révén hozzájárul a matematikai kompetencia fejlesztéséhez. Az információk feldolgozása lehetőséget ad a tanulók digitális kompetenciájának, esztétikai-művészeti tudatosságának, kifejezőképességének, anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációkészségnek, kezdeményezőképességének, szociális és állampolgári kompetenciájának fejlesztéséhez is. A kémiatörténet megismertetésével hozzájárul a tanulók erkölcsi neveléséhez, a magyar vonatkozások révén pedig a nemzeti öntudat erősítéséhez. Segíti az állampolgárságra és demokráciára nevelést, mivel hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok felnőtté válásuk után felelős döntéseket hozhassanak. A csoportmunkában végzett tevékenységek és feladatok lehetőséget teremtenek a demokratikus döntéshozatali folyamat gyakorlására. A kooperatív oktatási módszerek a kémiaórán is alkalmat adnak az önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztésére. A testi és lelki egészségre, valamint a családi életre nevelés érdekében a fiatalok megismerik a környezetük egészséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Ismereteket sajátítanak el a veszélyhelyzetek és a káros függőségek megelőzésével kapcsolatban. A kialakuló természettudományos műveltségre alapozva fejlődik a médiatudatosságuk. Elvárható a felelősségvállalás önmagukért és másokért, amennyiben a tanulóknak egyre tudatosabban kell törekedniük a természettudományok és a technológia pozitív társadalmi szerepének, gazdasági vonatkozásainak megismerésére, hogy felismerjék a kemofóbiát és az áltudományos nézeteket, továbbá ne váljanak félrevezetés, csalás áldozatává. A közoktatási kémiatanulmányok végére életvitelszerűvé kell válnia a környezettudatosságnak és a fenntarthatóságra törekvésnek. Az értékelés során az ismeretek megszerzésén túl vizsgálni kell, hogyan fejlődött a tanuló absztrakciós, modellalkotó, lényeglátó és problémamegoldó képessége. Meg kell követelni a jelenségek megfigyelése és a kísérletek során szerzett tapasztalatok szakszerű megfogalmazással történő leírását és értelmezését. Az értékelés kettős céljának megfelelően mindig meg kell találni a helyes arányt a formatív és a szummatív értékelés között. Fontos szerepet kell játszania az egyéni és csoportos önértékelésnek, illetve a diáktársak által végzett értékelésnek is. Törekedni kell arra, hogy a számonkérés formái minél változatosabbak, az életkornak megfelelőek legyenek. A hagyományos írásbeli és szóbeli módszerek mellett a diákoknak lehetőséget kell kapniuk arra, hogy a megszerzett tudásról és a közben elsajátított

250

képességekről valamely konkrét, egyénileg vagy csoportosan elkészített termék (rajz, modell, poszter, plakát, prezentáció, vers, ének stb.) létrehozásával is tanúbizonyságot tegyenek. A tankönyvválasztás szempontjai

A szakmai munkaközösségek a tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat veszik figyelembe: – a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének; – a taneszköz legyen jól tanítható a helyi tantervben meghatározott, a kémia tanítására rendelkezésre álló órakeretben; – a taneszköz segítségével a kémia kerettantervben megadott fogalomrendszer jól megtanulható, elsajátítható legyen – a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására; – a taneszköz segítséget nyújtson a megfelelő kémiai szemlélet kialakításához, ábraanyagával támogassa, segítse a tanári demonstrációs és a tanulói kísérletek megértését, rögzítését; Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket: – amelyek két éven keresztül használhatók; – amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai; – amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló); – amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát feladatokkal, videókkal és egyéb kiegészítő oktatási segédletekkel; – amelyekhez biztosított a lehetőség olyan digitális hozzáférésre, amely segíti a diákok otthoni tanulását az interneten elérhető tartalmakkal; Javasolt taneszközök

– Természetről Tizenéveseknek tankönyvcsalád kötetei: – Horváth Balázs– Péntek Lászlóné – Dr. Siposné dr. Kedves Éva: Kémia 7. tankönyv és digitális tankönyv (mozaBook és mozaWeb*) – Horváth Balázs– Péntek Lászlóné – Dr. Siposné dr. Kedves Éva: Kémia 7. munkafüzet és digitális munkafüzet (mozaBook és mozaWeb*) – Péntek Lászlóné – Dr. Siposné dr. Kedves Éva: Tudásszintmérő Kémia 7AB – Horváth Balázs– Péntek Lászlóné – Dr. Siposné dr. Kedves Éva: Kémia 8. tankönyv és digitális tankönyv (mozaBook és mozaWeb*) 251

– Horváth Balázs– Péntek Lászlóné – Dr. Siposné dr. Kedves Éva: Kémia 8. munkafüzet és digitális munkafüzet (mozaBook és mozaWeb*) – Péntek Lászlóné – Dr. Siposné dr. Kedves Éva: Tudásszintmérő Kémia 8AB 7–8. évfolyam A kémia tárgyát képező makroszkópikus anyagi tulajdonságok és folyamatok okainak megértéséhez már a kémiai tanulmányok legelején szükség van a részecskeszemlélet kialakítására. A fizikai és kémiai változások legegyszerűbb értelmezése a Dalton-féle atommodell alapján történik, amely megengedi az atomokból kialakuló molekulák kézzel is megfogható modellekkel és kémiai jelrendszerrel (vegyjelekkel és képletekkel) való szimbolizálását, valamint a legegyszerűbb kémiai reakciók modellekkel való „eljátszását”, illetve szóegyenletekkel és képletekkel való leírását is. A mennyiségi viszonyok tárgyalása ezen a ponton csak olyan szinten történik, hogy a reakcióegyenlet két oldalán az egyes atomok számának meg kell egyezniük. A gyakorlati szempontból legfontosabbnak ítélt folyamatok itt a fizikai és kémiai változások, és ezeken belül a hőtermelő és hőelnyelő folyamatok kategóriáiba sorolhatók. Ez a modell megengedi a kémiailag tiszta anyagok és a keverékek megkülönböztetését, valamint a keverékek kémiailag tiszta anyagokra való szétválasztási módszereinek és ezek gyakorlati jelentőségének tárgyalását. A keverékek (elegyek, oldatok) összetételének megadása a tömeg- és térfogatszázalék felhasználásával történik. Az anyagszerkezeti ismeretek a továbbiakban a Bohr-féle atommodellre, illetve a Lewisféle oktettszabályra építve fejleszthetők tovább. Ezek már megengedik a periódusos rendszer (egyszerűsített) elektronszerkezeti alapon való értelmezését. Ebből kiindulva az egyszerű ionok elektronleadással, illetve -felvétellel való képződése is magyarázható. A molekulák kialakulása egyszeres és többszörös kovalens kötésekkel mutatható be. A 7–8. évfolyamon a kötés- és a molekulapolaritás fogalma nincs bevezetve, csak a „hasonló a hasonlóban oldódik jól” elv szerint a „vízoldékony”, „zsíroldékony” és „kettős oldékonyságú” anyagok különböztetendők meg. A fémek jellegzetes tulajdonságai az atomok közös, könnyen elmozduló elektronjaival értelmezhetők. Abból a célból, hogy a rendezett kémiai egyenletek alapján egyszerű sztöchiometriai számításokat tudjanak végezni, a tanulóknak a 7–8. évfolyamon meg kell ismerkedniük az anyagmennyiség fogalmával is. Ennek bevezetése megerősíti a részecskeszemléletet, amennyiben megtanulják, hogy a kémiai reakciók során a részecskék száma (és nem a tömege) a meghatározó. Szemléletes hasonlatokkal rá kell vezetni a diákokat arra, hogy e részecskék tömege általában olyan kicsi, hogy hagyományos mérlegeken csak nagyon nagy számú részecske együttes tömege mérhető. Az egyes kémiai reakciók megismerésekor pedig az egymással maradéktalanul reakcióba lépő, vagy bizonyos mennyiségű termék előállításához szükséges anyagmennyiségek kiszámítását is gyakorolják. A redoxireakciók tárgyalása ezeken az évfolyamokon az égés jelenségéből indul ki, s az oxidáció és a redukció értelmezése is csak oxigénátmenettel történik. A redukció legfontosabb példáit az oxidokból kiinduló fémkohászat alapegyenletei nyújtják. A savak és bázisok jellemzésére és a sav-bázis reakciók magyarázatára a 7–8. évfolyamon a disszociáció (Arrhenius-féle) elmélete szolgál. Ennek során kiemelt szerepet kapnak a gyakorlatban is 252

fontos információk: a savak vizes oldatai savas kémhatásúak, a bázisok vizes oldatai lúgos kémhatásúak, a kémhatás indikátorokkal vizsgálható és a pH-skála segítségével számszerűsíthető; a savak és lúgok vizes oldatai maró hatásúak, a savak és bázisok vizes oldatai só és víz keletkezése mellett közömbösítési reakcióban reagálnak egymással. A megismert kémiai anyagok és reakciók áttekintését rövid, rendszerező jellegű csoportosítás segíti. A szervetlen kémiai ismeretek tárgyalása és a szerves vegyületek néhány csoportjának bevezetése ezen a szinten csak a hétköznapok világában való eligazodást szolgálja. A természeti és az ember által alakított környezet gyakorlati szempontból fontos anyagainak és folyamatainak megismerése az előfordulásuk és a mindennapi életünkben betöltött szerepük alapján csoportosítva történik. A környezetkémiai témák közül már ebben az életkorban szükséges a fontosabb szennyezőanyagok és eredetük ismerete. A táblázatokban a fejlesztési követelmények alatt „M” betűvel vannak jelölve a módszertani és egyéb, a tananyag feldolgozására vonatkozó ajánlások, ötletek, tanácsok (a teljesség igénye nélkül és nem kötelező jelleggel). Az ismeretek elmélyítését és a mindennapi élettel való összekötését a táblázatban szereplő jelenségek, problémák és alkalmazások tárgyalásán túl a sok tanári és tanulókísérletnek, önálló és csoportos információfeldolgozásnak kell szolgálnia. A konkrét oktatási, szemléltetési és értékelési módszerek megválasztásakor feltétlenül preferálni kell a nagy tanulói aktivitást megengedőket (egyéni, pár- és csoportmunkák, tanulókísérletek, projektmunkák, prezentációk, versenyek). Meg kell követelni, hogy minden tevékenységről készüljön jegyzet, jegyzőkönyv, diasor, poszter, online összefoglaló vagy bármilyen egyéb termék, amely a legfontosabb információk megőrzésére és felidézésére alkalmas. A jelen kerettanterv a 7– 8. évfolyamra előírt 108 kémiaóra 90%-ának megfelelő (azaz 97 órányi) tananyagot jelöl ki, míg 11 kémiaóra tananyaga szabadon tervezhető. A kémia tantárgy óraterve A tanterv tartalmazza a kerettantervben megjelölt művelődési anyagot. Tartalmának elrendezésével, feldolgozásmódjával lehetővé kívánja tenni, hogy a tanulók életkori sajátosságait maximálisan figyelembe véve lehetővé váljék a továbbhaladás feltételeinek biztosítása. A jelen kerettanterv a 7. – 8. évfolyamra előírt 108 kémiaóra 90 % - ának megfelelő (azaz 97 órányi) tananyagot jelöl ki, míg 11 kémiaóra tananyaga szabadon tervezhető. A kémia tantárgy óraterve 7. évf.

8. évf.

Heti óraszám:

1

2

Évfolyamok óraszáma:

36

72

253

7. évfolyam Tematikai egység 1. 2. 3.

A kémia tárgya, kémiai kísérletek Részecskék, halmazok, változások, keverékek A részecskék szerkezete, tulajdonságai, vegyülettípusok Szabadon tervezhető Összesen:

Tematikai egység Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

4 óra 16 óra 12 óra 4 óra 36 óra Órakeret 4 óra

A kémia tárgya, kémiai kísérletek

Térfogat és térfogatmérés. Halmazállapotok, anyagi változások, hőmérsékletmérés. Tudománytörténeti szemlélet kialakítása. A kémia tárgyának, alapvető módszereinek és szerepének megértése. A kémia kikerülhetetlenségének bemutatása a mai világban. A kémiai kísérletezés bemutatása, megszerettetése, a kísérletek tervezése, a tapasztalatok lejegyzése, értékelése. A biztonságos laboratóriumi eszköz- és vegyszerhasználat alapjainak kialakítása. A veszélyességi jelek felismerésének és a balesetvédelem szabályai alkalmazásának készségszintű elsajátítása.

Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások)

Fejlesztési követelmények/ módszertani ajánlások

A kémia tárgyának és a kémia kísérletes jellegének ismerete, a kísérletezés szabályainak megértése. Egyszerű A kémia tárgya és jelentősége kísérletek szabályos és biztonságos A kémia tárgya és jelentősége az ókortól végrehajtása. a mai társadalomig. A kémia szerepe a M1: Információk a vegy- és a mindennapi életünkben. A kémia gyógyszeriparról, tudományos felosztása, főbb területei. kutatómunkáról. Baleseti szituációs játékok. Kísérletek Kémiai kísérletek rögzítése a füzetben. A kísérletek célja, tervezése, rögzítése, Vegyszerek tulajdonságainak tapasztalatok és következtetések. A megfigyelése, érzékszervek szerepe: kísérletezés közben betartandó szín, szag (kézlegyezéssel), pl. szabályok. Azonnali tennivalók baleset szalmiákszesz, oldószerek, kristályos esetén. anyagok. Jelölések felismerése a csomagolásokon, szállítóeszközökön. A Laboratóriumi eszközök, vegyszerek laboratóriumi eszközök kipróbálása Alapvető laboratóriumi eszközök. egyszerű feladatokkal, pl. térfogatmérés Szilárd, folyadék- és főzőpohárral, mérőhengerrel, indikátoros gáz halmazállapotú vegyszerek tárolása. híg lúgoldat híg savval, majd lúggal való Vegyszerek veszélyességének jelölése. elegyítése a színváltozás bemutatására. Laboratóriumi eszközök csoportosítása a környezettel való anyagátmenet szempontjából. Kulcsfogalmak/

Órakeret

Kapcsolódási pontok Biológia-egészségtan: ízlelés, szaglás, tapintás, látás. Fizika: a fehér fény színekre bontása, a látás fizikai alapjai.

Balesetvédelmi szabály, veszélyességi jelölés, laboratóriumi eszköz, kísérlet.

1

Az M betűk után szereplő felsorolások hangsúlyozottan csak ajánlások, ötletek és választható lehetőségek az adott téma feldolgozására, a teljesség igénye nélkül.

254

fogalmak

Tematikai egység Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Részecskék, halmazok, változások, keverékek

Órakeret 16 óra

Balesetvédelmi szabályok, laboratóriumi eszközök, halmazállapotok, halmazállapotváltozások. Tudománytörténeti szemlélet kialakítása az atom és az elem fogalmak kialakulásának bemutatásán keresztül. A részecskeszemlélet és a daltoni atomelmélet megértése. Az elemek, vegyületek, molekulák vegyjelekkel és összegképlettel való jelölésének elsajátítása. Az állapotjelzők, a halmazállapotok és az azokat összekapcsoló fizikai változások értelmezése. A fizikai és kémiai változások megkülönböztetése. A változások hőtani jellemzőinek megértése. A kémiai változások leírása szóegyenletekkel. Az anyagmegmaradás törvényének elfogadása és ennek alapján vegyjelekkel írt reakcióegyenletek rendezése. A keverékek és a vegyületek közötti különbség megértése. A komponens fogalmának megértése és alkalmazása. A keverékek típusainak ismerete és alkalmazása konkrét példákra, különösen az elegyekre és az oldatokra vonatkozóan. Az összetétel megadási módjainak ismerete és alkalmazása. Keverékek szétválasztásának kísérleti úton való elsajátítása.

Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Részecskeszemlélet a kémiában Az atom szó eredete és a daltoni atommodell. Az egyedi részecskék láthatatlansága, modern műszerekkel való érzékelhetőségük. A részecskék méretének és számának szemléletes tárgyalása. Elemek, vegyületek A kémiailag tiszta anyag fogalma. Azonos/különböző atomokból álló kémiailag tiszta anyagok: elemek/vegyületek. Az elemek jelölése vegyjelekkel (Berzelius). Több azonos atomból álló részecskék képlete. Vegyületek jelölése képletekkel. A mennyiségi viszony és az alsó index jelentése.

Fejlesztési követelmények/ módszertani ajánlások A részecskeszemlélet elsajátítása. Képletek szerkesztése. M: Diffúziós kísérletek: pl. szagok, illatok terjedése a levegőben, színes kristályos anyag oldódása vízben. A vegyjelek gyakorlása az eddig megismert elemeken, újabb elemek bevezetése, pl. az ókor hét féme, érdekes elemfelfedezések története. Az eddig megismert vegyületek vegyjelekkel való felírása, bemutatása. Egyszerű molekulák szemléltetése modellekkel vagy számítógépes grafika segítségével. Molekulamodellek építése. Műszeres felvételek molekulákról.

Molekulák A molekula mint atomokból álló önálló részecske. A molekulákat összetartó erők (részletek nélkül). Halmazállapotok és a kapcsolódó fizikai változások A szilárd, a folyadék- és a gázhalmazállapotok jellemzése, a kapcsolódó fizikai változások. Olvadáspont, forráspont. A fázis fogalma. Kémiai változások (kémiai reakciók)

Kapcsolódási pontok Biológia-egészségtan: emberi testhőmérséklet szabályozása, légkör, talaj és termőképessége. Fizika: tömeg, térfogat, sűrűség, energia, halmazállapotok jellemzése, egyensúlyi állapotra törekvés, termikus egyensúly, olvadáspont, forráspont, hőmérséklet, nyomás, mágnesesség, hőmérséklet mérése, sűrűség mérése és mértékegysége, testek úszása, légnyomás mérése, tömegmérés, térfogatmérés. Földrajz: vizek, talajtípusok.

A fizikai és a kémiai változások jellemzése, megkülönböztetésük. Egyszerű egyenletek felírása. M: Olvadás- és forráspont mérése. Jód szublimációja. Illékonyság szerves oldószereken bemutatva, pl. etanol. Kétfázisú rendszerek bemutatása: jég és más anyag olvadása, a szilárd és a folyadékfázisok sűrűsége.

255

Matematika: százalékszámítás. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: őskorban, ókorban ismert fémek.

Kémiai reakciók. A kémiai és a fizikai változások megkülönböztetése. Kiindulási anyag, termék. Hőtermelő és hőelnyelő változások A változásokat kísérő hő. Hőtermelő és hőelnyelő folyamatok a rendszer és a környezet szempontjából. Az anyagmegmaradás törvénye A kémiai változások leírása szóegyenletekkel, kémiai jelekkel (vegyjelekkel, képletekkel). Mennyiségi viszonyok figyelembevétele az egyenletek két oldalán. Az anyagmegmaradás törvénye.

Pl. vaspor és kénpor keverékének szétválasztása mágnessel, illetve összeolvasztása. Égés bemutatása. Hőelnyelő változások bemutatása hőmérséklet mérése mellett, pl. oldószer párolgása, hőelnyelő oldódás. Információk a párolgás szerepéről az emberi test hőszabályozásában. Az anyagmegmaradás törvényének tömegméréssel való demonstrálása, pl. színes csapadékképződési reakciókban. Egyszerű számítási feladatok az anyagmegmaradás (tömegmegmaradás) felhasználásával.

Komponens Elegyek és oldatok összetételének Komponens (összetevő), a komponensek értelmezése. Összetételre vonatkozó száma. A komponensek változó aránya. számítási feladatok megoldása. M: Többfázisú keverékek előállítása: pl. Elegyek és összetételük porkeverékek, nem elegyedő Gáz- és folyadékelegyek. Elegyek folyadékok, korlátozottan oldódó összetétele: tömegszázalék, anyagok, lőpor. térfogatszázalék. Tömegmérés, Szörp, ecetes víz, víz-alkohol elegy térfogatmérés. A teljes tömeg egyenlő az készítése. Egyszerű számítási feladatok összetevők tömegének összegével, tömeg- és térfogatszázalékra, pl. térfogat esetén ez nem mindig igaz. üdítőital cukortartalmának, ételecet ecetsavtartalmának, bor Oldatok alkoholtartalmának számolása. Oldhatóság. Telített oldat. Az oldhatóság Adott tömegszázalékú vizes oldatok változása a hőmérséklettel. Rosszul készítése pl. cukorból, illetve oldódó anyagok. A „hasonló a konyhasóból. Anyagok oldása vízben és hasonlóban oldódik jól” elv. étolajban. Információk gázok oldódásának hőmérséklet- és nyomásfüggéséről példákkal (pl. keszonbetegség, magashegyi kisebb légnyomás következményei). Keverékek komponenseinek szétválasztása Oldás, kristályosítás, ülepítés, dekantálás, szűrés, bepárlás, mágneses elválasztás, desztilláció, adszorpció. A levegő mint gázelegy A levegő térfogatszázalékos összetétele. Néhány vizes oldat Édesvíz, tengervíz (sótartalma tömegszázalékban), vérplazma (oldott anyagai). Szilárd keverékek Szilárd keverék (pl. só és homok, vas és kénpor, sütőpor, bauxit, gránit, talaj).

Keverékek szétválasztásának gyakorlása. Kísérletek szabályos és biztonságos végrehajtása. M: Egyszerű elválasztási feladatok megtervezése és/vagy kivitelezése, pl. vas- és alumíniumpor szétválasztása mágnessel, színes filctoll festékanyagainak szétválasztása papírkromatográfiával. Információk a desztillációról és az adszorpcióról: pl. pálinkafőzés, kőolajfinomítás, a Telkesféle – tengervízből ivóvizet készítő – labda, orvosi szén, dezodorok, szilikagél. Információk a levegő komponenseinek szétválasztásáról. Sós homokból só kioldása, majd bepárlás után kristályosítása. Információk az étkezési só tengervízből történő előállításáról. Valamilyen szilárd keverék

256

komponenseinek vizsgálata, kimutatása. Kulcsfogalmak/fog Daltoni atommodell, kémiailag tiszta anyag, elem, vegyület, molekula, vegyjel, képlet, halmazállapot, fázis, fizikai és kémiai változás, hőtermelő és hőelnyelő változás, almak anyagmegmaradás, keverék, komponens, elegy, oldat, tömegszázalék, térfogatszázalék.

Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A részecskék szerkezete és tulajdonságai, vegyülettípusok

Órakeret 12 óra

Részecskeszemlélet, elem, vegyület, molekula, kémiai reakció. A mennyiségi arányok értelmezése vegyületekben a vegyértékelektronok számának, illetve a periódusos rendszernek az ismeretében. Az anyagmennyiség fogalmának és az Avogadro-állandónak a megértése. Ionok, ionos kötés, kovalens kötés és fémes kötés értelmezése a nemesgáz-elektronszerkezetre való törekvés elmélete alapján. Az ismert anyagok besorolása legfontosabb vegyülettípusokba.

Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások)

Fejlesztési követelmények/ módszertani ajánlások

Az atom felépítése Atommodellek a Bohr-modellig. Atommag és elektronok. Elektronok felosztása törzs- és vegyértékelektronokra. Vegyértékelektronok jelölése a vegyjel mellett pontokkal, elektronpár esetén vonallal.

A periódusos rendszer szerepének és az anyagmennyiség fogalmának a megértése. Képletek szerkesztése, anyagmennyiségre vonatkozó számítási feladatok megoldása. M: Vegyértékelektronok jelölésének gyakorlása. Információ a nemesgázok kémiai viselkedéséről. A periódusos rendszer Az elemek moláris tömegének megadása Története (Mengyelejev), felépítése. A a periódusos rendszerből leolvasott vegyértékelektronok száma és a kémiai atomtömegek alapján. Vegyületek tulajdonságok összefüggése a periódusos moláris tömegének kiszámítása az rendszer 1., 2. és 13–18. (régebben elemek moláris tömegéből. A kiindulási főcsoportoknak nevezett) csoportjaiban. anyagok és a reakciótermékek Fémek, nemfémek, félfémek anyagmennyiségeire és tömegeire elhelyezkedése a periódusos vonatkozó egyszerű számítási feladatok. rendszerben. Magyar vonatkozású A 6·1023 db részecskeszám nagyságának elemek (Müller Ferenc, Hevesy érzékeltetése szemléletes hasonlatokkal. György). Nemesgázok elektronszerkezete. Az anyagmennyiség Az anyagmennyiség fogalma és mértékegysége. Avogadro-állandó. Atomtömeg, moláris tömeg és mértékegysége, kapcsolata a fizikában megismert tömeg mértékegységével. Egyszerű ionok képződése A nemesgáz-elektronszerkezet elérése elektronok leadásával, illetve felvételével: kation, illetve anion képződése. Ionos kötés. Ionos vegyületek képletének jelentése.

Az ionos, kovalens és fémes kötés ismerete, valamint a köztük levő különbség megértése. Képletek szerkesztése. Egyszerű molekulák szerkezetének felírása az atomok vegyérték-elektronszerkezetének ismeretében az oktettelv Kovalens kötés felhasználásával. Összetételre vonatkozó A nemesgáz-elektronszerkezet elérése az számítási feladatok megoldása.

257

Kapcsolódási pontok Fizika: tömeg, töltés, áramvezetés, természet méretviszonyai, atomi méretek.

atomok közötti közös kötő elektronpár létrehozásával. Egyszeres és többszörös kovalens kötés. Kötő és nemkötő elektronpárok, jelölésük vonallal. Molekulák és összetett ionok kialakulása. Fémes kötés Fémek és nemfémek megkülönböztetése tulajdonságaik alapján. Fémek jellemző tulajdonságai. A fémes kötés, az áramvezetés értelmezése az atomok közös, könnyen elmozduló elektronjai alapján. Könnyűfémek, nehézfémek, ötvözetek.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

M: Só képződéséhez vezető reakcióegyenletek írásának gyakorlása a vegyértékelektronok számának figyelembevételével (a periódusos rendszer segítségével). Ionos vegyületek képletének szerkesztése. Ionos vegyületek tömegszázalékos összetételének kiszámítása. Molekulák elektronszerkezeti képlettel való ábrázolása, kötő és nemkötő elektronpárok feltüntetésével. Példák összetett ionokra, elnevezésükre. Összetett ionok keletkezésével járó kísérletek, pl. alkáli- és alkáliföldfémek reakciója vízzel. Kísérletek fémekkel, pl. fémek megmunkálhatósága, alumínium vagy vaspor égetése.

Atommag, törzs- és vegyértékelektron, periódusos rendszer, anyagmennyiség, ion, ionos, kovalens és fémes kötés, só.

258

8. évfolyam Tematikai egység 1. 2. 3. 4. 5.

Órakeret

A kémiai reakciók típusai Élelmiszerek és az egészséges életmód Kémia a természetben Kémia az iparban Kémia a háztartásban Szabadon tervezhető Összesen:

Tematikai egység Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A kémiai reakciók típusai

14 óra 13 óra 12 óra 12 óra 14 óra 7 óra 72 óra Órakeret 14 óra

Vegyértékelektron, periódusos rendszer, kémiai kötések, fegyelmezett és biztonságos kísérletezési képesség. A kémiai reakciók főbb típusainak megkülönböztetése. Egyszerű reakcióegyenletek rendezésének elsajátítása. A reakciók összekötése hétköznapi fogalmakkal: gyors égés, lassú égés, robbanás, tűzoltás, korrózió, megfordítható folyamat, sav, lúg. Az ismert folyamatok általánosítása (pl. égés mint oxidáció, savak és bázisok közömbösítési reakciói), ennek alkalmazása kísérletekben.

Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások)

Fejlesztési követelmények/ módszertani ajánlások

Egyesülés Egyesülés fogalma, példák.

Kapcsolódási pontok

Az egyesülés, bomlás, égés, oxidáció, Biológia-egészségtan: redukció ismerete, ezekkel kapcsolatos anyagcsere. egyenletek rendezése, kísérletek Fizika: hő. Bomlás szabályos és biztonságos végrehajtása. Bomlás fogalma, példák. M: Pl. hidrogén égése, alumínium és jód reakciója. Gyors égés, lassú égés, oxidáció, Pl. mészkő, cukor, kálium-permanganát, redukció vas-oxalát hőbomlása, vízbontás. Az égés mint oxigénnel történő kémiai Pl. szén, faszén, metán (vagy más reakció. Robbanás. Tökéletes égés, nem szénhidrogén) égésének vizsgálata. tökéletes égés és feltételei. Rozsdásodás. Égéstermékek kimutatása. Annak Korrózió. Az oxidáció mint bizonyítása, hogy oxigénben gyorsabb az oxigénfelvétel. A redukció mint égés. Robbanás bemutatása, pl. alkohol oxigénleadás. A redukció ipari gőzével telített PET-palack tartalmának jelentősége. A CO-mérgezés és meggyújtása. Savval tisztított, tisztítatlan elkerülhetősége, a CO-jelzők fontossága. és olajos szög vízben való Tűzoltás, felelős viselkedés tűz esetén. rozsdásodásának vizsgálata. Az élő szervezetekben végbemenő anyagcserefolyamatok során keletkező CO2-gáz kimutatása indikátoros meszes vízzel. Termitreakció. Levegőszabályozás gyakorlása Bunsen- vagy más gázégőnél: kormozó és szúróláng. Izzó faszén, illetve víz tetején égő benzin eloltása, értelmezése az égés feltételeivel.

259

Reakcióegyenletek írásának gyakorlása. Oldatok kémhatása, savak, lúgok Savak és lúgok, disszociációjuk vizes oldatban, Arrhenius-féle sav-bázis elmélet. pH-skála, a pH mint a savasság és lúgosság mértékét kifejező számérték. Indikátorok. Kísérletek savakkal és lúgokkal Savak és lúgok alapvető reakciói. Közömbösítési reakció, sók képződése Közömbösítés fogalma, példák sókra.

A kémiai reakciók egy általános sémája  nemfémes elem égése (oxidáció, redukció) → égéstermék: nemfémoxid → nemfém-oxid reakciója vízzel → savoldat (savas kémhatás) 

fémes elem égése (oxidáció, redukció) → égéstermék: fém-oxid → fém-oxid reakciója vízzel → lúgoldat (lúgos kémhatás)



savoldat és lúgoldat összeöntése (közömbösítési reakció) → sóoldat (ionvegyület, amely vízben jól oldódik, vagy csapadékként kiválik).



kémiai reakciók sebességének változása a hőmérséklettel (melegítés, hűtés). Kulcsfogalmak/ fogalmak

Savak, lúgok és a sav-bázis reakcióik ismerete, ezekkel kapcsolatos egyenletek rendezése, kísérletek szabályos és biztonságos végrehajtása. M: Háztartási anyagok kémhatásának vizsgálata többféle indikátor segítségével. Növényi alapanyagú indikátor készítése. Kísérletek savakkal (pl. sósavval, ecettel) és pl. fémmel, mészkővel, tojáshéjjal, vízkővel. Információk arról, hogy a sav roncsolja a fogat. Kísérletek szénsavval, a szénsav bomlékonysága. Megfordítható reakciók szemléltetése. Víz pH-jának meghatározása állott és frissen forralt víz esetén. Kísérletek lúgokkal, pl. NaOH-oldat pH-jának vizsgálata. Annak óvatos bemutatása, hogy mit tesz a 0,1 mol/dm3-es NaOHoldat a bőrrel. Különböző töménységű savoldatok és lúgoldatok összeöntése indikátor jelenlétében, a keletkező oldat kémhatásának és pH-értékének vizsgálata. Reakcióegyenletek írásának gyakorlása. Egyszerű számítási feladatok közömbösítéshez szükséges oldatmennyiségekre. Az általánosítás képességének fejlesztése típusreakciók segítségével. M: Foszfor égetése, az égéstermék felfogása és vízben oldása, az oldat kémhatásának vizsgálata. Kalcium égetése, az égésterméket vízbe helyezve az oldat kémhatásának vizsgálata. Kémcsőben lévő, indikátort is tartalmazó, kevés NaOH-oldathoz sósav adagolása az indikátor színének megváltozásáig, oldat bepárlása. Szódavíz (szénsavas ásványvíz) és meszes víz összeöntése indikátor jelenlétében.

Egyesülés, bomlás, gyors és lassú égés, oxidáció, redukció, pH, sav, lúg, közömbösítés.

260

Tematikai egység

Élelmiszerek és az egészséges életmód

Órakeret 13 óra

Előzetes tudás

Elem, vegyület, molekula, periódusos rendszer, kémiai reakciók ismerete, fegyelmezett és biztonságos kísérletezés.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A szerves és a szervetlen anyagok megkülönböztetése. Ismert anyagok besorolása a szerves vegyületek csoportjaiba. Információkeresés az élelmiszerek legfontosabb összetevőiről. A mindennapi életben előforduló, a konyhai tevékenységhez kapcsolódó kísérletek tervezése, illetve elvégzése. Annak rögzítése, hogy a főzés többnyire kémiai reakciókat jelent. Az egészséges táplálkozással kapcsolatban a kvalitatív és a kvantitatív szemlélet elsajátítása. A tápanyagok összetételére és energiaértékére vonatkozó számítások készségszintű elsajátítása. Az objektív tájékoztatás és az elriasztó hatású kísérletek eredményeként elutasító attitűd kialakulása a szenvedélybetegségekkel szemben.

Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások)

Fejlesztési követelmények/ módszertani ajánlások

Szerves vegyületek Szerves és szervetlen anyagok megkülönböztetése.

Az élelmiszerek legfőbb összetevőinek, mint szerves vegyületeknek az ismerete és csoportosítása. M: Tömény kénsav (erélyes vízelvonó Szénhidrátok szer) és kristálycukor reakciója. Elemi összetétel és az elemek aránya. A Keményítő kimutatása jóddal „hidrát” elnevezés tudománytörténeti élelmiszerekben. Csiriz készítése. magyarázata. Egyszerű és összetett Karamellizáció. szénhidrátok. Szőlőcukor (glükóz, Tojásfehérje kicsapása magasabb C6H12O6), gyümölcscukor (fruktóz), hőmérsékleten, illetve sóval. tejcukor (laktóz), répacukor (szacharóz). Oldékonysági vizsgálatok, pl. étolaj Biológiai szerepük. Méz, kristálycukor, vízben való oldása tojássárgája porcukor. Mesterséges édesítőszerek. segítségével, majonézkészítés. Keményítő és tulajdonságai, növényi Információk a margarinról, tartalék-tápanyag. Cellulóz és szappanfőzésről. tulajdonságai, növényi rostanyag. Alkoholok párolgásának bemutatása. Információk mérgezési esetekről. Fehérjék Ecetsav kémhatásának vizsgálata, Elemi összetétel. 20-féle alapvegyületből háztartásban előforduló további szerves felépülő óriásmolekulák. Biológiai savak bemutatása. szerepük (enzimek és vázfehérjék). Fehérjetartalmú élelmiszerek. Zsírok, olajok Elemi összetételük. Megkülönböztetésük. Tulajdonságaik. Étolaj és sertészsír, koleszterintartalom, avasodás, kémiailag nem tiszta anyagok, lágyulás. Alkoholok és szerves savak Szeszes erjedés. Pálinkafőzés. A glikol, a denaturált szesz és a metanol erősen mérgező hatása. Ecetesedés. Ecetsav. Az egészséges táplálkozás Élelmiszerek összetétele, az összetétellel kapcsolatos táblázatok értelmezése, ásványi sók és nyomelemek. Energiatartalom, táblázatok értelmezése, használata. Sportolók, diétázók,

Az egészséges életmód kémiai szempontból való áttekintése, egészségtudatos szemlélet kialakítása. M: Napi tápanyagbevitel vizsgálata összetétel és energia szempontjából. Üdítőitalok kémhatásának,

261

Kapcsolódási pontok Biológia-egészségtan: az élőlényeket felépítő főbb szerves és szervetlen anyagok, anyagcserefolyamatok, tápanyag. Fizika: a táplálékok energiatartalma.

fogyókúrázók táplálkozása. Zsír- és vízoldható vitaminok, a C-vitamin. Tartósítószerek. Szenvedélybetegségek Függőség. Dohányzás, nikotin. Kátrány és más rákkeltő anyagok, kapcsolatuk a tüdő betegségeivel. Alkoholizmus és kapcsolata a máj betegségeivel. „Partidrogok”, egyéb kábítószerek. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Szerves vegyület, alkohol, szerves sav, zsír, olaj, szénhidrát, fehérje, dohányzás, alkoholizmus, drog.

Tematikai egység Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

összetételének vizsgálata a címke alapján. Információk Szent-Györgyi Albert munkásságáról. Pl. elriasztó próbálkozás kátrányfoltok oldószer nélküli eltávolításával. Információk a drog- és alkoholfogyasztás, valamint a dohányzás veszélyeiről. Információk Kabay János munkásságáról.

Kémia a természetben

Órakeret 12 óra

A halmazok, keverékek, kémiai reakciók ismerete, fegyelmezett és biztonságos kísérletezés. A természetben található legfontosabb anyagok jellemzése azok kémiai tulajdonságai alapján. Szemléletformálás annak érdekében, hogy a tanuló majd felnőttként is képes legyen alkalmazni a kémiaórán tanultakat a természeti környezetben előforduló anyagok tulajdonságainak értelmezéséhez, illetve az ott tapasztalt jelenségek és folyamatok magyarázatához. A levegő- és a vízszennyezés esetében a szennyezők forrásainak és hatásainak összekapcsolása, továbbá azoknak a módszereknek, illetve attitűdnek az elsajátítása, amelyekkel az egyén csökkentheti a szennyezéshez való hozzájárulását.

Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Hidrogén Tulajdonságai. Előfordulása a csillagokban. Légköri gázok A légkör összetételének ismétlése (N2, O2, CO2, H2O, Ar). Tulajdonságaik, légzés, fotoszintézis, üvegházhatás, a CO2 mérgező hatása. Levegőszennyezés Monitoring rendszerek, határértékek, riasztási értékek. Szmog. O3, SO2, NO, NO2, CO2, CO, szálló por (PM10). Tulajdonságaik. Forrásaik. Megelőzés, védekezés. Ózonpajzs. Az ózon mérgező hatása a légkör földfelszíni rétegében. A savas esőt okozó szennyezők áttekintése. Vizek Édesvíz, tengervíz, ivóvíz, esővíz, ásványvíz, gyógyvíz, szennyvíz, desztillált víz, ioncserélt víz, jég, hó. Összetételük, előfordulásuk, felhasználhatóságuk. A természetes vizek mint élő rendszerek.

Fejlesztési követelmények/ módszertani ajánlások A légköri gázok és a légszennyezés kémiai vonatkozásainak ismerete, megértése, környezettudatos szemlélet kialakítása. M: Hidrogén égése, durranógáz-próba. Annak kísérleti bemutatása, hogy az oxigén szükséges feltétele az égésnek. Lépcsős kísérlet gyertyasorral. Pl. esővíz pH-jának meghatározása. Szálló por kinyerése levegőből. Információk az elmúlt évtizedek levegővédelmi intézkedéseiről.

Kapcsolódási pontok Biológia-egészségtan: szaglás, tapintás, látás, környezetszennyezés, levegő-, víz- és talajszennyezés, fenntarthatóság. Fizika: Naprendszer, atommag, a természetkárosítás fajtáinak fizikai háttere, elektromos áram. Földrajz: ásványok, kőzetek, vizek, környezetkárosító anyagok és hatásaik.

A vizek, ásványok és ércek kémiai összetételének áttekintése; a vízszennyezés kémiai vonatkozásainak ismerete, megértése, környezettudatos szemlélet kialakítása. M: Különböző vizek bepárlása, a bepárlási maradék vizsgálata. Környezeti katasztrófák kémiai

262

Vízszennyezés A Föld vízkészletének terhelése kémiai szemmel. A természetes vizeket szennyező anyagok (nitrát-, foszfátszennyezés, olajszennyezés) és hatásuk az élővilágra. A szennyvíztisztítás lépései. A közműolló. Élővizeink és az ivóvízbázis védelme.

szemmel. Pl. ásvány- és kőzetgyűjtemény létrehozása. Ércek bemutatása. Kísérletek mészkővel, dolomittal és sziksóval, vizes oldataik kémhatása.

Ásványok, ércek Az ásvány, a kőzet és az érc fogalma. Magyarországi hegységképző kőzetek főbb ásványai. Mészkő, dolomit, szilikátásványok. Barlang- és cseppkőképződés. Homok, kvarc. Agyag és égetése. Porózus anyagok. Kőszén, grafit, gyémánt. Szikes talajok. Kulcsfogalmak/ fogalmak

H2, légköri gáz, természetes és mesterséges víz, ásvány, érc, levegőszennyezés, vízszennyezés.

Tematikai egység

Kémia az iparban

Órakeret 12 óra

Előzetes tudás

A természetben előforduló anyagok ismerete, kémiai reakciók ismerete, fegyelmezett és biztonságos kísérletezés.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Annak felismerése, hogy a természetben található nyersanyagok kémiai átalakításával értékes és nélkülözhetetlen anyagokhoz lehet jutni, de az ezek előállításához szükséges műveleteknek veszélyei is vannak. Néhány előállítási folyamat legfontosabb lépéseinek megértése, valamint az előállított anyagok jellemzőinek, továbbá (lehetőleg aktuális vonatkozású) felhasználásainak magyarázata (pl. annak megértése, hogy a mész építőipari felhasználása kémiai szempontból körfolyamat). Az energiatermelés kémiai vonatkozásai esetében a környezetvédelmi, energiatakarékossági és a fenntarthatósági szempontok összekapcsolása a helyes viselkedésformákkal.

Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások)

Fejlesztési követelmények/ módszertani ajánlások

A vegyész és a vegyészmérnök munkája az iparban, a vegyipari termékek jelenléte mindennapjainkban. A vegyipar és a kémiai kutatás modern, környezetbarát irányvonalai.

A tágabban értelmezett vegyipar főbb ágainak, legfontosabb termékeinek és folyamatainak ismerete, megértése, környezettudatos szemlélet kialakítása. M: Információk a vegyipar jelentőségéről, a vas- és acélgyártásról. Alumínium oxidációja a védőréteg leoldása után. Felhevített üveg formázása. Információk az amorf szerkezetről és a hazai üveggyártásról. Információk a különféle felhasználási célú papírok előállításának környezetterhelő hatásáról. Információk a biopolimerek és a műanyagok szerkezetének hasonlóságáról, mint egységekből felépülő óriásmolekulákról. Információk a műanyagipar nyersanyagairól.

Vas- és acélgyártás A vas és ötvözeteinek tulajdonságai. A vas- és acélgyártás folyamata röviden. A vashulladék szerepe. Alumíniumgyártás A folyamat legfontosabb lépései. A folyamat energiaköltsége és környezetterhelése. Újrahasznosítás. Az alumínium tulajdonságai. Üvegipar Homok, üveg. Az üveg tulajdonságai.

263

Kapcsolódási pontok Biológia-egészségtan: fenntarthatóság, környezetszennyezés, levegő-, víz- és talajszennyezés. Fizika: az energia fogalma, mértékegysége, energiatermelési eljárások, hatásfok, a környezettudatos magatartás fizikai alapjai, energiatakarékos eljárások, energiatermelés módjai, kockázatai, víz-, szél-, napés fosszilis energiák, atomenergia, a természetkárosítás fajtáinak fizikai háttere,

Újrahasznosítás.

elektromos áram.

Papírgyártás A folyamat néhány lépése. Fajlagos faigény. Újrahasznosítás.

Földrajz: fenntarthatóság, környezetkárosító anyagok és hatásaik, energiahordozók, környezetkárosítás.

Műanyagipar A műanyagipar és hazai szerepe. Műanyagok. Közös tulajdonságaik. Energiaforrások kémiai szemmel Felosztásuk: fosszilis, megújuló, nukleáris; előnyeik és hátrányaik. Becsült készletek. Csoportosításuk a felhasználás szerint. Alternatív energiaforrások. Fosszilis energiaforrások Szénhidrogének: metán, benzin, gázolaj. Kőolaj-finomítás. A legfontosabb frakciók felhasználása. Kőszenek fajtái, széntartalmuk, fűtőértékük, koruk. Égéstermékeik. Az égéstermékek környezeti terhelésének csökkentése: porleválasztás, további oxidáció. Szabályozott égés, Lambda-szonda, katalizátor.

Az energiaforrások áttekintése a kémia szempontjából, környezettudatos szemlélet kialakítása. M: Robbanóelegy bemutatása, gázszag. Információk a kémiai szintézisek szerepéről az üzemanyagok előállításánál. Információk az egyén energiatudatos viselkedési lehetőségeiről, a hazai olajfinomításról és a megújuló energiaforrások magyarországi fölhasználásáról.

Biomassza Megújuló energiaforrások. A biomassza fő típusai energetikai szempontból. Összetételük, égéstermékeik. Elgázosítás, folyékony tüzelőanyag gyártása. A biomassza mint ipari alapanyag a fosszilis források helyettesítésére. Mész A mészalapú építkezés körfolyamata: mészégetés, mészoltás, karbonátosodás. A vegyületek tulajdonságai. Balesetvédelem. Gipsz és cement Kalcium-szulfát. Kristályvíz. Kristályos gipsz, égetett gipsz. Az égetett gipsz (modellgipsz) vízfelvétele, kötése. Cementalapú kötőanyagok, kötési idő, nedvesen tartás. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési

M: Információk a mész-, a gipsz- és a cementalapú építkezés során zajló kémiai reakciók szerepéről. A főbb lépések bemutatása, pl. a keletkező CO2-gáz kimutatása meszes vízzel, mészoltás kisebb mennyiségben. Információk a régi mészégetésről.

Vas- és acélötvözet, alumínium, üveg, papír, energia, fosszilis energia, földgáz, kőolaj, szén, biomassza, mész, körfolyamat, kristályvíz.

Kémia a háztartásban

Órakeret 14 óra

A háztartásban előforduló anyagok és azok kémiai jellemzői, kémiai reakciók ismerete, fegyelmezett és biztonságos kísérletezés. A háztartásokban található anyagok és vegyszerek legfontosabb tulajdonságainak ismerete alapján azok kémiai szempontok szerinti, szakszerű jellemzése. Az egyes

264

céljai

vegyszerek biztonságos kezelésének, a szabályok alkalmazásának készségszintű elsajátítása a kísérletek során, a tiltott műveletek okainak megértése. A háztartási anyagok és vegyszerek szabályos tárolási, illetve a hulladékok előírásszerű begyűjtési módjainak ismeretében ezek gyakorlati alkalmazása. A háztartásban előforduló anyagokkal, vegyszerekkel kapcsolatos egyszerű, a hétköznapi életben is használható számolási feladatok megoldása.

Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Savak, lúgok és sók biztonságos használata Használatuk a háztartásban (veszélyességi jelek). Ajánlott védőfelszerelések. Maró anyagok. Savak Háztartási sósav. Akkumulátorsav. Ecet. Vízkőoldók: a mészkövet és a márványt károsítják. Lúgok Erős lúgok: zsíroldók, lefolyótisztítók. Erős és gyenge lúgokat tartalmazó tisztítószerek.

Fejlesztési követelmények/ módszertani ajánlások A háztartásban előforduló savak, lúgok és sók, valamint biztonságos használatuk módjainak elsajátítása. M: Pl. kénsavas ruhadarab szárítása, majd a szövet roncsolódása nedvességre. Információk az élelmiszerekben használt gyenge savakról. Annak bizonyítása, hogy a tömény lúg és az étolaj reakciója során a zsíroldékony étolaj vízoldékonnyá alakul. Információk táplálékaink sótartalmáról és a túlzott sófogyasztás vérnyomásra gyakorolt hatásáról. Sütőpor és szódabikarbóna reakciója vízzel és ecettel. Információk a szódabikarbónával való gyomorsav-megkötésről.

Sók Konyhasó. Tulajdonságai. Felhasználása. Szódabikarbóna. Tulajdonságai. Felhasználása. A sütőpor összetétele: szódabikarbóna és sav keveréke, CO2gáz keletkezése. Fertőtlenítő- és fehérítőszerek Hidrogén-peroxid. Hipó. Klórmész. Tulajdonságaik. A hipó (vagy klórmész) + sósav reakciójából mérgező Cl2-gáz keletkezik. A klórgáz tulajdonságai. A vízkőoldó és a klórtartalmú fehérítők, illetve fertőtlenítőszerek együttes használatának tilalma.

A háztatásban előforduló fertőtlenítő- és mosószerek, valamint biztonságos használatuk módjainak elsajátítása. A csomagolóanyagok áttekintése, a hulladékkezelés szempontjából is, környezettudatos szemlélet kialakítása. M: H2O2 bomlása, O2-gáz fejlődése. Információk a háztartási vegyszerek összetételéről. Semmelweis Ignác Mosószerek, szappanok, a vizek tudománytörténeti szerepe. keménysége Információk a kettős oldékonyságú Mosószerek és szappanok, mint kettős részecskékről. Vízlágyítók és adagolásuk oldékonyságú részecskék. A szappanok, különbsége mosógép és mosogatógép mosószerek mosóhatásának változása a esetében. Információk a foszfátos és vízkeménységtől függően. A víz foszfátmentes mosópor környezetkémiai keménységét okozó vegyületek. A vonatkozásairól. vízlágyítás módjai, csapadékképzés, Alumínium oldása savban és lúgban. ioncsere. Információk: mi miben tárolható, mi mosható mosogatógépben, mi Csomagolóanyagok és hulladékok melegíthető mikrohullámú melegítőben. kezelése Információk a csomagolóanyagok A csomagolóanyagok áttekintése. Az szükségességéről, a környezettudatos üveg és a papír mint újrahasznosítható viselkedésről. csomagolóanyag. Alufólia, aludoboz. Az Műanyag égetése elrettentésként. előállítás energiaigénye. Műanyagok Információk az iskola környékén jelölése a termékeken. Élettartamuk. működő hulladékkezelési rendszerekről.

265

Kapcsolódási pontok Biológia-egészségtan: tudatos fogyasztói szokások, fenntarthatóság. Fizika: az energia fogalma, mértékegysége, elektromos áram.

Réz és nemesfémek A félnemesfémek és nemesfémek. A réz (vörösréz) és ötvözetei (sárgaréz, bronz). Tulajdonságaik. Tudománytörténeti érdekességek. Az ezüst és az arany ún. tisztaságának jelölése. Választóvíz, királyvíz.

Kémiai információk ismerete a háztartásban található néhány további anyagról, azok biztonságos és környezettudatos kezelése. A háztartásban előforduló kémiai jellegű számítások elvégzési módjának elsajátítása. M: Réz és tömény salétromsav Permetezés, műtrágyák reakciója. Réz-szulfát mint növényvédő szer. A rézgálic színe, számítási feladatok Szerves növényvédő szerek. Adagolás, permetlé készítésére és műtrágya lebomlás, várakozási idő. adagolására. Információk a valós Óvintézkedések permetezéskor. A műtrágyaigényről. növények tápanyagigénye. Műtrágyák N- Információk a háztartásban használt , P-, K-tartalma, vízoldékonysága, ennek szárazelemekről és akkumulátorokról. A veszélyei. közvetlen áramtermelés lehetősége tüzelőanyag-cellában: H2 oxidációja. Az energia kémiai tárolása Energia tárolása kémiai (oxidációredukció) reakciókkal. Szárazelemek, akkumulátorok. Mérgező fémsók, vegyületek begyűjtése. Kulcsfogalmak/ fogalmak

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

Vízkőoldó, zsíroldó, fertőtlenítő- és fehérítőszer, mosószer, vízkeménység, csomagolóanyag, műanyag, szelektív gyűjtés, nemesfém, permetezőszer, műtrágya, várakozási idő, adagolás, szárazelem, akkumulátor. A tanuló ismerje a kémia egyszerűbb alapfogalmait (atom, kémiai és fizikai változás, elem, vegyület, keverék, halmazállapot, molekula, anyagmennyiség, tömegszázalék, kémiai egyenlet, égés, oxidáció, redukció, sav, lúg, kémhatás), alaptörvényeit, vizsgálati céljait, módszereit és kísérleti eszközeit, a mérgező anyagok jelzéseit. Ismerje néhány, a hétköznapi élet szempontjából jelentős szervetlen és szerves vegyület tulajdonságait, egyszerűbb esetben ezen anyagok előállítását és a mindennapokban előforduló anyagok biztonságos felhasználásának módjait. Tudja, hogy a kémia a társadalom és a gazdaság fejlődésében fontos szerepet játszik. Értse a kémia sajátos jelrendszerét, a periódusos rendszer és a vegyértékelektronszerkezet kapcsolatát, egyszerű vegyületek elektronszerkezeti képletét, a tanult modellek és a valóság kapcsolatát. Értse és az elsajátított fogalmak, a tanult törvények segítségével tudja magyarázni a halmazállapotok jellemzőinek, illetve a tanult elemek és vegyületek viselkedésének alapvető különbségeit, az egyes kísérletek során tapasztalt jelenségeket. Tudjon egy kémiával kapcsolatos témáról önállóan vagy csoportban dolgozva információt keresni, és tudja ennek eredményét másoknak változatos módszerekkel, az infokommunikációs technológia eszközeit is alkalmazva bemutatni. Alkalmazza a megismert törvényszerűségeket egyszerűbb, a hétköznapi élethez is kapcsolódó problémák, kémiai számítási feladatok megoldása során, illetve gyakorlati szempontból jelentős kémiai reakciók egyenleteinek leírásában. Használja a megismert egyszerű modelleket a mindennapi életben előforduló, a kémiával kapcsolatos jelenségek elemzéseskor. Megszerzett tudását alkalmazva hozzon felelős döntéseket a saját életével, egészségével kapcsolatos kérdésekben, vállaljon szerepet személyes környezetének megóvásában.

266

Tanulás tanulása 4. évfolyam Heti 1 óra. A tanulás tanulásának feladata azoknak a tanulási módszereknek és technikáknak a megtanítása, amelyek bármely tantárgy eredményes tanulásához felhasználhatók, és tanulóink további tanulmányainak sikeres teljesítéséhez is biztos alapot adnak. Ezen felül a tanulási részképességek – figyelem, beszéd, olvasás, emlékezés, gondolkodás, önművelés – fejlesztéséhez is teret biztosít. Ösztönzi a tanulókat arra is, hogy tanulással kapcsolatos problémáikkal szembenézzenek, azokra megoldást keressenek, a megismeréssel pozitív, örömteli viszonyt alakítsanak ki, a tanulást mindennapi életük ritmusába, szokásrendszerükbe megfelelően illesszék be, illetve megfelelően és célszerűen alakítsák ki tanulásuk mindennapi szokásrendszerét. A tematika alkalmas a felsőbb évfolyamokon történő, fakultatív jelleggel választható foglalkozások megtartására is. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Az agy működése és a tanulás feltételei, folyamata, gátjai. Összefüggések közöttük.

Órakeret 6 óra

Előzetes tudás

Tanulási sikerek vagy kudarcok: tananyag, memoriterek megjegyzése. Az agy működésének, tanulás közben végbemenő folyamatoknak a A tematikai egység megismerése. Összefüggések megértése példák és próbák segítségével. nevelési-fejlesztési Felismerése annak a ténynek, hogy van lehetőség hatékonyabb tanulásra. Az emlékezés fejlesztése a folyamatok megértésének segítségével. céljai Tanulási hatékonyság növelése agytorna gyakorlatok végzésével. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az agy működésének megértése példafeladatok segítségével. Hatékonyabb tanulás a két agyfélteke együttes működtetésével, a megfelelő terheléssel. Agytorna gyakorlatok alkalmazása.

Természetismeret: testünk működése Irodalom, történelem, természetismeret, fizika, kémia , matematika, nyelvtan: tananyag, memoriter, definíció tanulása

Kulcsfogalmak/ Agy, agyféltekék, tanulás folyamata, feltételei, emlékezet, tanulási gát fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Önismeret, tanulási motiváció.

Előzetes tudás

Órakeret 3 óra

Különböző tantárgyak, szövegek tanulása. Önmaguk megismerése : összefüggések megtalálása tanulási sikerek és A tematikai egység kudarcok esetén. Tanulási típus szerinti besorolás segítségével nevelési-fejlesztési legmegfelelőbb stílus felismerése. Különböző önmotiváló módszerek megismerésével tanulási kedv növelése. céljai

267

Ismeretek/fejlesztési követelmények Önmaguk erősségeinek növelése, gyengeségeinek kompenzálása. Tanulási stílusok felismerése, legmegfelelőbbek kiválasztása. Hatékony ösztönzés a tanuláshoz való pozitívabb hozzáálláshoz. Akaraterő, képzelőerő megfelelő használata.

Kapcsolódási pontok Irodalom, történelem, természetismeret, fizika, kémia , matematika, nyelvtan: Tanulási stílus, tanulási kedv, pozitív hozzáállás

Kulcsfogalmak/ Önismeret, motiváció, akaraterő, képzelet, tanulási típusok fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Órakeret

Tanulási szokások, stresszkezelés

3 óra

Különböző tantárgyak, szövegek tanulása. Vizsgahelyzetek (felelés, dolgozatírás) Hatékony tanulási szokások megismertetése, beépítési lehetőségük a tanulási folyamatba. Stresszhelyzetek hatásainak elemzésével szükségletek megfogalmazása. Hatékony stresszt csökkentő módszerek átélése, pozitív hatásainak megtapasztalása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Tanulást segítő szokások alkalmazása, rendszeres használata. Rendszeres stresszkezelés. Lazítógyakorlatok alkalmazása. Stresszhelyzetek felismerése, megfelelő kezelése, alkalmazásuk a gyakorlatban.

Kapcsolódási pontok Minden tantárgy: Szokások, vizsgahelyzetek megfelelő kezelése

Kulcsfogalmak/ Tanulási szokások, stressz, stresszkezelés. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Olvasás, szövegfeldolgozás, lényegkiemelés

Órakeret 13 óra

A szöveg információinak és gondolatainak az életkora szerint elvárható értelmezése és értékelése.

A szövegfeldolgozás általános sémájának tudatosítása változó szövegeken. Az olvasás fajtáinak megismerése, az adott feladathoz megfelelő módszer kiválasztása. Az olvasás gátjainak megismerése, lehetőségek a megszüntetésükre. A tematikai egység Az olvasási technika fejlesztése különféle folyamatos és nem folyamatos nevelési-fejlesztési szövegeken többféle szövegértési eljárással. Az olvasási, a szövegértési hibák felismerésének fejlesztése, és a megfelelő javítási stratégia céljai megismertetése, alkalmazásának elősegítése. Lényegkiemelés gátjai, megoldásuk. Lényegkiemelés fejlesztése különféle szövegeken, többféle lehetőség megismerése, alkalmazása. A hatékony vázlatkészítés, tananyag és verstanulás elmetérkép készítésével.

268

Ismeretek/fejlesztési követelmények Olvasási, szövegértési stratégiák alkalmazása, gyakorlása. A megismert szöveg-feldolgozási stratégiák alkalmazása . Tájékozódás, információkeresés a különféle dokumentumtípusokban korosztálynak szóló kézikönyvekben, ismeretterjesztő forrásokban. A szövegértés folyamatának megfigyelése, a szöveg megértésének követése. A hibás olvasási, szövegértési technika felismerése, a megfelelő javító stratégia megtalálása és alkalmazása. A szöveg mondanivalójának saját szavakkal történő megfogalmazása. Elmetérkép rendszeres használata.

Kapcsolódási pontok Matematika; Természetismeret, történelem, : szövegértés, a feladatok szövegének értelmezése. Irodalom: verstanulás Informatika: Adatkezelés, adatfeldolgozás,

Kulcsfogalmak/ Olvasás fajtái, gátjai, lényegkiemelés, elmetérkép fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Tanulási technikák, trükkök. Memóriagyakorlatok.

Órakeret 12 óra

Különböző tantárgyak, szövegek tanulása. Életkor szerint elvárható olvasástechnikai és lényegkiemelési módszerek alkalmazása.

Vizualizáció fejlesztése, használata a sikeresebb tanulás érdekében. A tematikai egység Asszociáció bevetése a hatékonyabb megjegyzés érdekében. A megjegyzés fejlesztése: rövidebb idő alatt, hosszabb ideig; különféle nevelési-fejlesztési trükkök segítségével. Helyesírás fejlesztése vizualizációval. Nyelvtanulás céljai könnyítése vizualizációval, trükkökkel, technikákkal. Memória fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Tanulás során az adott tananyaghoz hatékony technika, trükk kiválasztása, használata. Kitartó, folyamatos alkalmazás. Memória „karbantartása, tornáztatása”. Törekvés a hatékony, értő tanulási technikák, módszerek beépítésére.

Kapcsolódási pontok Matematika; Természetismeret, történelem,irodalom : Tananyag, adatok megjegyzése. Nyelvtan: helyesírás Idegen nyelv: szótanulás, módszerek. Történelem: évszám megjegyzése.

Kulcsfogalmak/ Vizualizáció, asszociáció, memorizálás fogalmak Anyagszükséglet: - 1 csomag fénymásoló papír A4 + nyomtatás gyakorlatokhoz (kb.50 oldal) - színes kréta készlet (1db 12-es vagy 2db 6 színű) - tanulók eszközei: íróeszközök, füzet, tankönyvek

269

Angol I.

1–2. évfolyam

A nyelvtanulás az első két évfolyamon játékos ismerkedést jelent a célnyelvvel, megalapozva a későbbi tudatos nyelvhasználatot. Elsődleges célja, hogy felkeltse a tanulók érdeklődését az idegen nyelvek tanulása iránt a pozitív attitűd és a tartós motiváció kialakításával. Fontos cél továbbá, hogy a nyelvtanulás a kezdetektől élmény, érdekes tapasztalat legyen a tanulók számára. Ebben a szakaszban elsősorban a beszédészlelés, beszédbátorság kialakításával és a hallás utáni szövegértés fejlesztésével történik a kommunikatív kompetenciák megalapozása. A nyelvtanulás a tanulók által értelmezhető szituációkban, kommunikációs helyzetekben, a beszélt nyelven keresztül valósul meg, játékokra, dalokra, mondókákra, rövid párbeszédek feldolgozására épülő kreatív és motiváló folyamat során. Az egyre bővülő feladatok, kommunikációs helyzetek révén megtanulják kifejezni magukat az adott szituációkban, megismétlik, utánozzák a hallottakat. A hallott szövegeket cselekvéshez, szituációhoz kötik, így azok megértése és felidézése is könnyebbé válik. A korai nyelvtanulásban kiemelt szerepe van a hallás utáni szövegértésnek, a szókincsfejlesztésnek, a szóbeli interakciónak. A nonverbális eszközökkel támogatott hallott szöveg segíti a tanulókat abban, hogy kikövetkeztessék és megértsék a mondanivaló lényegét. Az élő beszéd, kommunikáció egyúttal mintát nyújt a kifejezések használatára, amelyeket kellő ismétlés, gyakorlás után már egyedül is képesek alkalmazni. A kisgyermekkori, hallás utáni nyelvtanulás nagymértékben segíti a szókincs bővülését, a kiejtés, az intonáció, a beszédtempó célnyelvnek megfelelő fejlesztését. Nagy szerepe van a megértést segítő eszközöknek, a célnyelvi kommunikáció nonverbális elemekkel való támogatásának: a testbeszédnek, képeknek, tárgyaknak, történetek eljátszásának. A saját tapasztalás, tevékenység útján rögzült kifejezések a későbbiekben könnyen előhívható ismeretekké válnak. Ezek a tevékenységek fejlesztik a gyermeki kreativitást, lehetőséget adnak arra is, hogy megtanuljanak élni a nonverbális kifejezőeszközökkel is. Ebben az életkorban az is fontos, hogy a tanulók minden érzékszervükkel részt vegyenek a nyelvi tevékenységekben, kapjanak vizuális megerősítést, és kézbe vehető tárgyakat is használjanak a nyelvtanulás során. A célnyelvi írás-olvasás készségének célzott fejlesztése akkor kezdődhet el, amikor anyanyelvükön már magabiztosan írnak és olvasnak a tanulók. Az első kétéves szakasz végén, játékos formában már ismerkedhetnek az egyszerűbb szavak szóképével, illetve rövid, nyomtatott formában megjelenő mondatokkal. A tanulási folyamatban a tanuló egész személyisége formálódik, anyanyelvi és célnyelvi kompetenciái egymással kölcsönhatásban fejlődnek. Fontos a változatos tevékenységformákra lehetőséget nyújtó célnyelvi óravezetés. A vizuális elemekben gazdag tantermi környezet és eszközrendszer ösztönzi a tanulókat a nyelvi tevékenységekben való aktív részvételre. Az infokommunikációs eszközök bevonása már ebben az életkori szakaszban is segít a megértésben, és motiváló hatással bír. A tanórai tevékenységek többsége csoport- vagy pármunkában történik. Ezek a feladatok a nyelvi fejlesztésen túl jó lehetőséget adnak a tanulók szociális kompetenciáinak fejlesztésére (együttműködés, tolerancia), illetve a közösségformálásra.

270

1

2

3

1

Fejlesztési egység

Hallott szöveg értése

A tanuló magával hozza meglévő tapasztalatait, elképzeléseit. Otthon és az óvodában szerzett készségek, személyes és Előzetes tudás szociális kompetenciák, tanulási képességek. Játékok, szituációs feladatok az otthoni és az óvodai életből. A tanuló képes követni a nonverbális elemekkel erősen támogatott, célnyelven történő óravezetést; követi a nagyon lassú és tiszta kiejtésű beszédet, amikor a jelentés megértéséhez hosszú szünetek állnak rendelkezésére; felismeri és végrehajtja az általa már hallott utasításokat; a hallott szöveg tartalmát különböző módokon (mozgás, A tematikai egység nevelésihang, rajz) meg tudja jeleníteni; fejlesztési céljai képes rövid, egyszerű szövegeket, pl. mondókákat memoriterként elmondani; tud egyszerű szövegben hallott információt más tevékenység során felhasználni; megérti a gyakoribb, mindennapi, nagyon egyszerű szavakat és fordulatokat, amelyek a személyével, közvetlen környezetével kapcsolatosak. C A fejlesztés tartalma A nyelv hangzásvilágának, zenéjének megismerése, az artikulációs bázis fejlesztése, speciális hangzók, hanglejtés, szóhangsúly megismerése, megfigyelése. A nonverbális elemekkel támogatott célnyelvi óravezetés megértése. Ismert témákhoz kapcsolódóan elhangzó, szavakból, rövid mondatokból álló kijelentések megértése. Egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott, nonverbális elemekkel támogatott tanári utasítások megértése (pl. rajzos, játékos feladatok, szerepjáték stb.). A személyi adatokra és konkrét szükségletekre vonatkozó egyszerű kifejezések megértése. Az életkornak megfelelő, ismert témakörhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű szövegek bemutatásának követése. Tanári beszéd és/vagy hangzóanyag hallgatása, együttmondása után közös vagy önálló ismétlés. A kiejtés, intonáció, hangsúly játékos gyakorlása (pl. hangerőváltással, érzelmek kifejezésével, mozgás kíséretével). A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: gyermekdalok, gyermekversek, mondókák, képekkel illusztrált történetek, cselekvéssorok, mesék, rövidfilmek, tanárral, tanulótársakkal folytatott rövid párbeszéd, tanári beszéd.

1

Fejlesztési egység

2

Előzetes tudás

Szóbeli interakció A tanuló magával hozza meglévő tapasztalatait, elvárásait. 271

3

1

Otthon és az óvodában szerzett tapasztalatok, készségek, személyes és szociális kompetenciák, tanulási képességek, a tanuló természetes kíváncsisága, motivációja. Játékok, szituációs feladatok az otthoni és az óvodai életből. A tanuló képes aktívan részt venni az interakciót igénylő célnyelvi gyermekjátékokban; részt vesz egyszerű interakcióban, ahol a kommunikáció a lassabb beszéden és ismétlésen alapul; be tud kapcsolódni az egyszerű játékos feladatokba; legyen képes megválaszolni egyszerű kérdéseket a közvetlen szükségletek vagy jól ismert témák területén, A tematikai egység nevelésiilletve azokra reagálni; fejlesztési céljai tudjon másoktól dolgokat kérni és másoknak dolgokat adni; képes tevékenységekkel reagálni egyszerű tanári utasításokra pl. mozgás, rajzolás; képes a célnyelvi normáknak megfelelő kiejtés, intonáció és beszédtempó utánzás alapján történő elsajátítására. A fejlesztés tartalma Egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre, kérésekre, felszólításokra való reagálás rövid válaszokkal. Cselekvéssel ismert szituációs játékokhoz, tantermi játékokhoz való kapcsolódás. Néhány egyszerű, mindennap használt mondatszerkezet korlátozott mértékben történő alkalmazása példa alapján. A legegyszerűbb mindennapi udvarias üdvözlési és búcsúzási, bemutatkozási formulák használata. Kérés, köszönet, sajnálkozás kifejezése. Nagyon rövid, különálló, többnyire előre begyakorolt megnyilatkozások megértése és reagálás azokra. Ismert témákhoz kapcsolódó egyszerű nyelvi eszközöket és nonverbális elemeket tartalmazó rövid párbeszéd eljátszása társakkal, tanárral. Dalok, mondókák, mesék, történetek előadásában, gyermekjátékokban való aktív részvétel. Bekapcsolódás nonverbális elemekkel támogatott, közös szöveg- és mesemondásba ismert szavak, kifejezések ismétlésével. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: dalok, mondókák, gyermekversek, rövid, képpel illusztrált történetek, rövid párbeszédek.

272

II.

3–4. évfolyam

A 3. évfolyam megkezdésekor a tanulók már két év hallás utáni nyelvtanulási tapasztalattal rendelkeznek, felismerik, megértik a rövid szavak, egyszerű mondatok írott alakját. Hozzászoktak a célnyelvi óravezetéshez, követik a rövid, egyszerű utasításokat. Már ismernek hangzó szövegeket, megtették az első lépéseket a célnyelvi interakció területén, a pozitív tanári visszajelzések kialakították az egészséges nyelvhasználói önbizalmat. A 3–4. évfolyam egyik legfontosabb célja, hogy fenntartsa a tanulók nyelvtanulás iránti pozitív attitűdjét, hogy továbbra is örömüket leljék a nyelvhasználatban. A korábbiakhoz hasonlóan fontos cél a beszédértés és a kommunikációs készség fejlesztése. Ebben az időszakban jelentősen növekszik a tanulók szókincse. A tanulók a célnyelv sajátos mondatszerkezeteivel kontextusba ágyazva ismerkednek meg, így épülnek be a nyelvhasználatukba. Már sor kerül az egyszerű szabályszerűségek tudatosítására, de mindig csak akkor, ha azok a nyelvtanulás során már többször előfordultak, ismertté váltak a tanulók számára. Fontos, hogy a szabályszerűségeket a tanulók fedezzék fel, és a pedagógus segítségével ők vonják le a következtetéseket. Az előző szakaszhoz képest nagyobb hangsúlyt kap az önálló tanulásra való felkészítés, az egyéni nyelvtanulási stratégiák kialakítása. 1 2

3

1

Fejlesztési egység

Hallott szöveg értése Aktív részvétel az órai tevékenységekben, a célnyelvi óravezetés követése, az egyszerű tanári utasítások és Előzetes tudás kérdések, valamint a korábban feldolgozott szövegek megértése, begyakorolt rövid párbeszédek követése. A tanuló követi a kissé komplexebb formában elhangzó és kevesebb nonverbális elemmel támogatott célnyelvi óravezetést; megérti az osztálytermi tevékenységekhez kapcsolódó, kevesebb nonverbális elemmel támogatott és bővülő szókinccsel megfogalmazott, de továbbra is rövid, egyszerű tanári utasításokat; megérti az ismert témákhoz kapcsolódó, egy-egy rövid mondatból álló kérdéseket, néhány rövid mondatból álló A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai megnyilatkozásokat; felismeri a mindennapi témakörökben elhangzó rövid, egyszerű szövegekben az ismerős szavakat, fordulatokat, és tud ezekből következtetni a szövegek témájára; a megértést segítő feladatokra támaszkodva kiszűri a lényeget és néhány konkrét információt ismert témájú rövid, egyszerű szövegekből; egyre önállóbban alkalmaz néhányat a megértést segítő alapvető stratégiák közül.

A fejlesztés tartalma A kissé komplexebb formában elhangzó és kevesebb nonverbális elemmel támogatott célnyelvi óravezetés növekvő biztonsággal történő követése (pl. osztálytermi rutincselekvések; a közös munka megszervezése, eszközhasználat). 273

Rövid, egyszerű tanári utasítások alaposabb és biztosabb megértése (pl. játékos feladatok; manuális tevékenységek; mozgásos, játékos tevékenységek). Rövid kérdések és néhány rövid mondatból álló szövegek megértése a tanulóhoz közel álló, ismert témákról. Az életkornak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autentikus szövegek bemutatásának, előadásának aktív követése; a szövegekben a tanult nyelvi elemek felismerése, következtetések levonása a témára, lehetséges tartalomra vonatkozóan; a szöveg lényegének kiszűrése a megértést segítő, változatos feladatok segítségével. A megértés során a hallott szövegeket kísérő nonverbális elemekre (pl. képek, képsorok, tárgyak, testbeszéd, hanglejtés) és a beszédhelyzetre való egyre tudatosabb támaszkodás. Tanári ösztönzésre a hallott szövegből kiszűrt információk egyre tudatosabb összekapcsolása a témával kapcsolatos egyéb ismeretekkel, és ezek alapján következtetések levonása a tartalomra vonatkozóan. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: dalok, versek, képekkel illusztrált mesék és történetek, kisfilmek, animációs filmek, a korosztálynak szóló egyéb hangzó anyagok, tanárral, tanulótársakkal, célnyelvi országokból érkező személyekkel folytatott rövid párbeszédek, tanári beszéd, interaktív feladatok. 1

Fejlesztési egység

2

Előzetes tudás

3

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

1

Szóbeli interakció Aktív részvétel az órai tevékenységekben, a célnyelvi óravezetés követése, az egyszerű tanári utasítások és kérdések, valamint a korábban feldolgozott szövegek megértése. Begyakorolt rövid párbeszédekben, interakciót igénylő tevékenységekben való részvétel egyszerű nyelvi eszközök alkalmazásával. A tanuló egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel és nonverbális elemekkel támogatva fejezi ki beszédszándékát; egyszerű kérdéseket tesz fel a számára ismert témákról, illetve egyszerű nyelvi eszközökkel válaszol a hozzá intézett kérdésekre; rövid beszélgetést folytat számára ismert témákról egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal; rövid beszélgetést folytat társaival a tanult témákról; képes rövid, egyszerű szövegek másokkal való közös előadására;

A fejlesztés tartalma A mondanivaló nonverbális elemekkel (pl. testbeszéddel, hanglejtéssel, vizuális eszközökkel) támogatott kifejezése bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi eszközökkel. Rövid válaszokkal, cselekvéssel való reagálás ismert témákhoz vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre, kérésekre, felszólításokra. Egyszerű kérdések feltevése ismert témákhoz, osztálytermi szituációkhoz, egyéni 274

szükségletekhez kapcsolódva. Egyszerű nyelvi eszközöket és nonverbális elemeket tartalmazó rövid párbeszéd eljátszása társakkal. Begyakorolt beszédfordulatokkal való kommunikálás (pl. bemutatkozás, bemutatás, üdvözlés, köszönés, alapvető információ kérése és adása saját magáról, társairól, közvetlen környezetéről, különböző dolgok kérése és adása, tetszés, nemtetszés kifejezése). Meg nem értés esetén nonverbális elemekkel, pl. testbeszéddel támogatott ismétlés, magyarázat kérése. Néhány egyszerű, a beszélgetés strukturálása szempontjából fontos elem megismerése és alkalmazása (pl. beszélgetés kezdeményezése, figyelemfelhívás). Dalok, mondókák, versek, mesék, történetek előadásában, szóbeli nyelvi játékokban való aktív részvétel. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: dalok, mondókák, versek, mesék, illusztrált történetek, mozgással kísért rövid cselekvéssorok, kérdések, rövid párbeszédek, dramatizált jelenetek, néhány mondatos leírások, egyszerű felszólítások, kérések, információ hiányán illetve különbözőségén alapuló szövegek. 1

Fejlesztési egység

2

Előzetes tudás

3

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

1

Összefüggő beszéd Aktív részvétel az órai tevékenységekben, a célnyelvi óravezetés követése, az egyszerű tanári utasítások és kérdések, valamint a korábban feldolgozott szövegek megértése. Néhány összefüggő mondat elmondása önmagáról és a tanult témákról. A megismert versek, mondókák felidézése. A tanuló rövid, egyszerű szövegeket mond el, illetve párbeszédet ad elő társaival közösen, tanári segítséggel; egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazva használ néhány egyszerű nyelvtani szerkezetet és mondatfajtát; kötőszavakkal kapcsol össze szavakat, szócsoportokat, egyszerű cselekvéseket, történéseket; munkáját egyszerű nyelvi eszközökkel mutatja be; képes elmondani egy-egy megtanult szöveget a célnyelvi normához közelítő kiejtéssel, intonációval és beszédtempóban.

A fejlesztés tartalma Minta alapján, tanári segítséggel összefüggő szöveg alkotása; szavak, szócsoportok, cselekvéssorok összekapcsolása egyszerű kötőszavakkal (pl. és, de). Egyénileg vagy csoportban létrehozott alkotás, tárgy rövid bemutatása és értékelése (pl. közös plakát készítése, kiállítása, szóbeli bemutatása és értékelése). Tanári példa vagy autentikus hangzóanyag hallgatása és együttes elmondása után közös vagy önálló ismétlés; a kiejtés, intonáció, hangsúly, ritmus játékos gyakorlása (pl. hangerő vagy hangszín változtatásával, érzelmek kifejezésével, ritmushangszerek vagy mozgás kíséretével). A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: dalok, versek, mesék, 275

rövid történetek, cselekvéssorok, leírások (pl. tanulói munka bemutatása), rövid szerepek, interaktív feladatok. 1

Fejlesztési egység

2

Előzetes tudás

3

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

1

1

2

Olvasott szöveg értése A tanulónak minimális ismeretei vannak a célnyelv írott változatának sajátosságairól. Az egyszerű szavak, nagyon rövid mondatok nyomtatott képét felismeri, jelentésüket többnyire megérti. A tanuló felismeri és megérti az egyszerű mondatokban, rövid szövegekben az ismert szavakat és kifejezéseket a megértést segítő elemekre támaszkodva; egyszerű, autentikus szövegekből kiszűr néhány alapvető információt; az olvasott szövegre vonatkozó egyszerű feladatokat végez el; képes kreatívan használni készségeit, képességeit az olvasott szövegek értelmezéséhez; kialakul érdeklődése a célnyelvi kultúra irodalmi, művészeti alkotásai iránt.

A fejlesztés tartalma Rövid, hétköznapi szövegekben ismerős nevek, szavak és egyszerű fordulatok felismerése. Írott szöveggel kapcsolatos tevékenységek végzése (pl. képek sorba rendezése, szövegrészlettel való párosítása). Egyszerű, különböző műfajú szövegek olvasása, lényegük megértése, a szövegek feladatokon keresztül történő feldolgozása. Különböző műfajú szövegek (pl. versek, mesék, történetek, fabulák, viccek) közös olvasása. Egyszerű, informatív szövegből (pl. brosúrából, menetrendből, utcai táblákról, feliratokról) tárgyszerű információ szerzése. Rövid, egyszerű, írott utasítások követése képek segítségével (pl. játék összerakása, útbaigazítás). Egyszerűsített nyelvezetű irodalmi alkotások olvasása (pl. versek, mesék, dalszövegek). A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: történetek, hirdetések, plakátok, egyszerű katalógusok, egyszerű üzenetek, útleírások, képeslapok, feliratok, nyomtatványok hagyományos és online formában. Fejlesztési egység

Előzetes tudás

Íráskészség A tanulónak kevés tapasztalata van a célnyelven való írás területén. Az egyszerű, rövid szavakat, mondatokat felismeri, megérti. A tanult, rövid szavakat le tudja másolni.

276

3

1

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

A tanuló ismeri az adott nyelv ábécéjét; különböző nyelvi tevékenységek során rövid szavakat, mondatokat másol, illetve ír le; különböző műfajú és életkorának megfelelő témájú rövid szövegeket alkot, adott mintát követve; írásban személyes adatokra vonatkozó egyszerű kérdésekre válaszol; közösen feldolgozott olvasott szöveghez kapcsolódó írásbeli feladatokat végez el; bekapcsolódik írást igénylő játékos nyelvi tevékenységekbe; képes kreatívan alkalmazni a nyelvi órákon tanult szókincsét, tudását az őt érdeklő témájú, egyszerű szövegek írása során.

A fejlesztés tartalma Szavak és rövid szövegek másolása, illetve hallás utáni leírása. Rövid mondatok írása egyszerű nyelvi szerkezetek felhasználásával (pl. napirend bemutatása, emberek, állatok, tárgyak jellemzése, képfeliratok készítése). Különböző műfajú, egyszerű, rövid szövegek írása (pl. hagyományos vagy elektronikus képeslap, üdvözlőlap, meghívó, üzenet, SMS, e-mail). Projektmunka készítése (pl. poszterek, hirdetések, faliújságok, tájékoztató táblák, ismertetők). A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: leírás, felirat, utasítás, képeslap, üdvözlőkártya, meghívó, üzenet, SMS, e-mail, levél, adatlap, dalszöveg, keresztrejtvény.

A továbbhaladás feltételei az 1-4. évfolyamon angol nyelvből 1. évfolyam Beszédértési készség A tanuló értse meg és tudja követni a tanár egyszerű utasításait. Értse meg a tananyaghoz kapcsolódó egyszerű nyelvi szerkezetű, a tanult lexikán túl nem lépő kérdéseket, közléseket. Beszédkészség A tanuló tudjon köszönni, köszönést elfogadni idegen nyelven. Tudjon az anyanyelvétől eltérő hangokat utánozni. Tudjon gyermekverseket, kiszámolókat, mondókákat társaival, ill. önállóan elmondani, idegen nyelvű gyermekdalokat közösen vagy egyedül is elénekelni. Vegyen részt a tanult idegen nyelvű gyermekjátékokban. Ebben az osztályban írni és olvasni még nem tanulnak. E két alapkészség kimunkálása a második osztályban kezdődik.

277

2. évfolyam Beszédértési készség Legyen képes a tanuló hallott, a normális beszédtempónál kissé lassabban elhangzott a tanult lexikán túl nem lépő mondatokat, néhány mondatos, egyszerű szöveget megérteni. Legyen képes a hallott utasításoknak, felszólításoknak és információknak megfelelően reagálni. Beszédkészség Tudjon begyakorolt, elsajátított szavakkal alkotott egyszerű mondatokat ismételni illetve, kimondani. Törekedjen a helyes hanglejtés, hangsúly és ritmus használatára. Olvasásértési készség Tudjon a tanult témakörökben egyszerű utasításokra olvasás alapján reagálni. Törekedjen a rövidebb tanult szöveget helyes kiejtéssel, hanglejtéssel, hangsúllyal és helyes ritmusban felolvasni. Írásbeli készség Tudjon ismert szavakból álló szöveget lemásolni. 3. évfolyam Beszédértési készség Értsék meg a tanult témákban a tanult nyelvtani jelenségek keretei között az élő nyelvnek megfelelő beszédtempóban folytatott rövid beszélgetést, ha az nem tartalmaz ismeretlen szavakat és megfelel az idegen nyelv köznyelvi kiejtési normáinak. Beszédkészség Alakuljon ki a helyes hangsúly, hanglejtés és hangképzés. Tudjanak megválaszolni a személyükkel és környezetükkel kapcsolatos egyszerű beszédhelyzetben feltett kérdéseket. Memoriterként tanuljanak meg rövid párbeszédeket, mondókákat, ismerjenek dalokat. Olvasásértési készség Tudjanak az olvasott szövegekkel kapcsolatban egyszerű feladatokat megoldani. Alakuljon ki a néma olvasás és a szövegértés készsége is egy-egy rövidebb szövegrész kapcsán. Tudjanak tanult szövegeket helyesen értelmezve felolvasni. Írásbeli készség

278

Ismerjék az adott idegen nyelv magyartól eltérő betűinek és hangkapcsolatainak írásmódját. Legyenek képesek ismert szavakat másolni. Tudjanak összekevert betűkből ismert szavakat alkotni, hiányos szavakat illetve szöveget pótolni. 4. évfolyam Beszédértési készség Értse meg a tanuló az élőbeszédnek megfelelő tempójú idegen nyelvű óravezetést. Fokozatosan értsék meg a tanár rövid, egyszerű célnyelvi szómagyarázatát, amennyiben az ismert nyelvi elemeket tartalmaz. Találják meg a tanulók a hallott szövegben a számukra fontos információt. Legyenek képesek megoldani hallott szöveghez kapcsolódó feladatokat. Beszédkészség Szóbeli megnyilatkozásait megközelítően helyes kiejtéssel tegye. Ismerje a formális szóbeli érintkezés életkorának megfelelő formáit. Az idegen nyelvi memória fejlesztése céljából tanuljanak meg rövidebb nyelvi egységeket is. Olvasásértési készség Olvassanak fel a tanulók ismert szövegeket helyes kiejtéssel. Legyenek képesek a kért információkat a szövegben megkeresni. Ismerkedjen meg a tanuló a korának megfelelő kétnyelvű szótár használatával. Fokozatosan ismerkedjenek meg egyszerűbb autentikus szövegekkel. Írásbeli készség Legyenek képesek ismert szavakból álló, ismert nyelvtani jelenségekre épülő rövidebb szövegeket tollbamondás után leírni. Angol nyelv - Általános iskola 5-8. évfolyam (A kerettantervi elveknek, szempontoknak és óraszámoknak megfeleltetve) Oxford University Press – 2012 A kiválasztott tankönyvsorozat: : Project 3rd edition 1-4 (Tom Hutchinson) Célok és megvalósítás Az angol nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók angol nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése. A kommunikatív nyelvi kompetencia szorosan összefonódik az általános kompetenciákkal, vagyis a világról szerzett ismeretekkel, a gyakorlati készségekkel és jártasságokkal, valamint a motivációval, amelyek mindenfajta tevékenységhez, így a nyelvi tevékenységekhez is szükségesek.

279

A korszerű angolnyelv-oktatás kritériumainak megfelelően a Project tankönyvsorozat a nyelvhasználó valós szükségleteire épül, ezért tevékenységközpontú. Olyan helyzetekre készíti fel a tanulókat, amelyek már most vagy a későbbiek során várhatóan fontos szerepet játszanak életükben. A nyelvtanulási folyamat középpontjában a cselekvő tanulók állnak, akik az idegen nyelv segítségével kommunikatív feladatokat oldanak meg. A feladatok megoldása során receptív, produktív, illetve interaktív nyelvi tevékenységeket végeznek. Mivel a valóságban a legtöbb megoldandó feladat több készség együttes alkalmazását teszi szükségessé, ezeket integráltan tanítjuk. A sikeres kommunikáció érdekében a Project sorozat segít abban, hogy a tanulók az általános iskolai nyelvoktatás végére megismerjék és használni tudják mindazokat az angol nyelvi eszközöket, amelyekből, és amelyekkel helyesen megformált, értelmes mondanivaló alakítható ki. Segíti, hogy tisztában legyenek a mondanivaló szerveződésének, szerkesztésének elveivel, hogy koherens nyelvi egységgé formálhassák közlendőjüket. Megismerik azokat az eszközöket és forgatókönyveket, amelyekkel sikeresen megoldhatók a különféle kommunikációs helyzetek. Felismerik, hogy minden nyelvi érintkezést szabályok szőnek át, amelyek a nemek, korosztályok, társadalmi csoportok között különböző alkalmakkor szabályozzák az érintkezést. Ide tartoznak a nyelvi udvariassági szabályok, rituálék és a helyzetnek megfelelő hangnem használatának szabályai is. Autentikus szövegek és feladatok Az Oxford University Press angol nyelvtanítási anyagai, így tehát a Project sorozat is teljes mértékben figyel arra, hogy a hallott vagy olvasott szöveg autentikus, a feladatvégzés szempontjából hiteles legyen. Az internet segítségével a tanulók maguk is viszonylag könnyen egészíthetik ki a tananyagot a tanult anyaghoz kapcsolódó oldalakkal, kerülhetnek autentikus célnyelvi környezetbe, részeseivé válhatnak az adott kultúrának, kapcsolatot teremthetnek a célnyelven beszélőkkel, ami komoly motivációs forrás lehet, és elősegítheti az autonóm tanulóvá válást. A tanulási folyamat szervezésében nagy jelentősége van a kooperatív feladatoknak és a projektmunkának, ezek szintén erősíthetik a motivációt. Pozitív attitűd Az angol nyelvű kommunikáció során meghatározó jelentőségű a nyelvekkel, a nyelvtanulással és az idegen nyelveket beszélő emberekkel és a más kultúrákkal kapcsolatos pozitív attitűd, ami magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti nyitottságot. Ezt a pozitív hozzáállást a Project motiváló témái, érdekes gyakorlatai, önálló projectmunkái óráról órára erősítik, és a tananyag révén automatikusan kialakul az a tanulói igény, hogy a célnyelvi országokkal és kultúrájukkal még alaposabban megismerkedjenek. Tantárgyközi integráció A nyelvtanulás tartalmára vonatkozóan a NAT hangsúlyozza a tantárgyközi integráció jelentőségét. A Project sorozat rendszeresen épít a tananyagba olyan szókincsfejlesztést, melynek segítségével a tanulók angol nyelven más tantárgyak keretében szerzett ismereteket és személyes tapasztalatokat is ki tudnak fejezni. Nyelvtanulási stratégiák

280

Az egész életen át tartó tanulás szempontjából kiemelkedő jelentősége van a nyelvtanulási stratégiáknak, amelyek ismerete és alkalmazása segíti a tanulókat abban, hogy nyelvtudásukat önállóan ápolják és fejlesszék, valamint újabb nyelveket sajátítsanak el. A Project sorozatban ezek a stratégiák észrevétlenül sajátítódnak el, hiszen ebben az életkorban elsősorban a mintakövetés jellemző. Ráadásul a módszeresen egymásra épülő tanítási egységek szerkezete arra készteti a tanulókat, hogy rendszeresen önállóan is értékeljék tudásukat.

281

Az angol nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztése Az angol nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztése szoros kapcsolatban áll a NAT-ban megfogalmazott kulcskompetenciákkal. A kommunikatív nyelvi kompetencia több ponton érintkezik az anyanyelvi kompetenciával. A szövegalkotás, szövegértelmezés, szóbeli és írásbeli kommunikáció számos készségeleme átvihető az angol nyelv tanulásába, és fordítva, az angol nyelv tanulása során elsajátított kompetenciák hasznosak az anyanyelvi kommunikáció területén. A két terület erősítheti egymást, olyannyira, hogy megfelelő módszerek alkalmazása esetén az is lehet sikeres nyelvtanuló és nyelvhasználó, akinek hiányosak az anyanyelvi ismereti, sőt az angol nyelv tanulása segíthet abban, hogy tudatosabbá váljon az anyanyelv használata. A táblázatokban megjelenő fejlesztési egységek (a hallott szöveg értése, szóbeli interakció, összefüggő beszéd, az olvasott szöveg értése és az íráskészség) a valóságban nem különíthetők el egymástól. A hatékony nyelvtanítás feltétele, hogy a különböző készségek fejlesztése mindig integráltan történjen, úgy, ahogy azok a valós kommunikációs helyzetekben előfordulnak. Ezért nem szerepelnek óraszámok a fejlesztési egységek mellett. A táblázatok Fejlesztési célok rovata a nyelvtanítás aktuális életkori szakaszra vonatkozó, az adott kompetenciával kapcsolatos fejlesztés céljait tartalmazza. A fejlesztés tartalma elnevezésű rész olyan tevékenységeket tartalmaz, amelyek segítségével az adott nyelvi fejlesztés megvalósítható. A nyelvtanulási és nyelvhasználati stratégiák szervesen beépültek a tartalomba. Témakörök A Project sorozat témakörei teljes mértékben fedik a Kerettanterv ajánlott témaköreit. Külön táblázat tartalmazza minden évfolyamon ezeket a témaköröket, amelyben más tantárgyakkal való kapcsolódási pontok is megtalálhatók. A tanulócsoportban más tantárgyakat tanító tanárokkal való együttműködés elevenebbé, aktuálisabbá és érdekesebbé teszi a nyelvtanulást, mert lehetőséget nyújt a témák, témakörök természetes, életszerű összekapcsolására. A 4–8. évfolyamokra vonatkozó ajánlott témakörök egyes elemei újra és újra megjelennek, lehetőséget adva arra, hogy a korábban megszerzett ismeretek újabb nézőpontból kerüljenek feldolgozásra, és így bővüljenek, mélyüljenek. A kerettanterv minden fejlesztési szakaszban új témaköröket is javasol a tanulók életkorához, szükségleteihez alkalmazkodva, és ezek kerülnek feldolgozásra a Project sorozat tanításakor. Az önálló tanulás képességének kialakítása – az internet használata Az önálló tanulás képességének kialakításában hasznos segítséget nyújt a modern technika, az interneten található autentikus szövegek, a direkt és indirekt nyelvtanulási lehetőségek sokasága. Míg korábban csak az írott és a hallott szöveg megértésének fejlesztését támogatta az internet, az Oxford University Press ma már számos lehetőség kínál online a produktív nyelvhasználatra is. Az ingyen elérhető autentikus hanganyagok és videók, képek, szótárak, interaktív feladatok mellett az írott és a szóbeli csevegés, a fórumozás és a blogolás is élményszerű nyelvtanulásra ad alkalmat. Az önálló tanulás képességének folyamatos fejlesztéséhez azonban szükség van a tanulásról magáról történő beszélgetésre, a tanulási stratégiák kialakításában való segítségnyújtásra, az önértékelés és a társértékelés alkalmainak megteremtésére is. 282

A nyelvtanítás sikerében fontos szerepet játszik a nyelvtanulók ismereteinek, érdeklődésének, igényeinek, nyelvi és nem nyelvi készségeinek a tanulási folyamatba történő bekapcsolása. A nyelvtanulás ugyanakkor a témák sokfélesége miatt, valamint azért, mert minden más tantárgynál több lehetőséget nyújt a beszélgetésre, kiválóan alkalmas a személyiség kibontakozásának támogatására. A siker másik kulcsa a folyamatos pozitív megerősítés, a tanulók önmagukhoz mért fejlődésének elismerése. Évfolyamonkénti célok és feladatok Az 5. évfolyam megkezdésekor a tanulók már legalább egy év nyelvtanulási tapasztalattal rendelkeznek. Megértik az órai tevékenységekre vonatkozó egyszerű utasításokat, tudják, hogy léteznek olyan iskolai és iskolán kívüli helyzetek, feladatok, amelyeket csak akkor képesek sikerrel megoldani, ha megfelelő nyelvismerettel rendelkeznek. Már ismernek hangzó és írott szövegeket, az írást is elkezdték az idegen nyelv tanulásának szolgálatába állítani, és gondolataikat egyszerű formában már írásban is ki tudják fejezni. Ismerik a játékos nyelvtanulás örömét, és a feldolgozott tartalmak révén lehetőségük nyílt bepillantani egy, a sajátjukhoz részben hasonló, részben attól eltérő kultúrába. A pozitív visszajelzések önbizalmat adtak nekik, és néhány alapvető nyelvtanulási stratégia elsajátításával megtették az első lépéseket az önálló nyelvtanulóvá válás útján. Az 5–6. évfolyam céljai között első helyen áll a motiváció fenntartása, a tanulók sikerélményének biztosítása értelmes munkával. Fontos cél a beszédértés és a beszédkészség fejlesztése, ami mellé fokozatosan felzárkózik az olvasott szöveg értése és az írás is. A készségek fejlesztése komplex módon történik, úgy, ahogy azok a valós kommunikációs helyzetekben természetes módon összekapcsolódnak. A nyelv elsajátítása kontextusba ágyazva, konkrét beszédhelyzetekben történik, melyekben a verbális és a nem verbális elemek természetes egységet alkotnak. A témakörök felölelik a tanterv egyéb tantárgyi tartalmait, hiszen a nyelvet nem önmagáért használjuk, hanem információszerzésre, illetve az információ feldolgozására. A kereszttantervi törekvések hozzájárulnak az idegen nyelvi tananyag érthetővé tételéhez, de a tartalmakat más szempontból, másképp csoportosítva dolgozzuk fel, nehogy unalmassá váljanak. Bár a 10–14 éves korosztály a nyelvtanulás során jobban támaszkodik memóriájára, mint a célnyelv szabályrendszerére, egyre inkább képes szabályszerűségeket észrevenni a nyelvben. Mivel a szabályok ismerete csak kismértékben segíti nyelvi fejlődésüket, a tanításban fontos szerepet játszik a nyelvi szerkezetek automatizálása. A helyes nyelvhasználat elsajátításában lényeges a nyelvi input minősége és mennyisége, valamint a pozitív tanári visszajelzés. Cél, hogy a tanulók esetleges nyelvi hibáikat maguk vegyék észre és javítsák, így segíthetjük őket autonóm nyelvtanulóvá válni. A négy év során a diákoknak el kell jutniuk a nyelvtanulási stratégiák olyan szintű használatához, ami lehetővé teszi számukra az osztályterem falain kívülről jövő idegen nyelvi hatások (filmek, zene, tévéműsorok, újságok) hasznosítását és az irányított önálló haladást. Fontos, hogy a tanulók idegen nyelvi kompetenciájának fejlesztése szoros összefonódásban és kölcsönhatásban legyen a fejlesztési szakaszra vonatkozó nevelési célokkal és más kulcskompetenciák fejlesztésével, elsősorban az anyanyelvi kommunikációval, a szociális kompetenciával, az esztétikai-művészeti tudatossággal és kifejezőképességgel, valamint az önálló tanulással. A digitális kompetencia is egyre nagyobb szerepet kap, hiszen az IKTeszközök használata idegen nyelven is az információszerzés és információcsere korszerű és hatékony módja. A nyolcadik osztály végére a tanulók nyelvtudása eléri azt a mérhető szintet, amellyel képesek ismert témakörökben idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakciókban sikerrel részt venni. 283

Fejlesztési követelmények A tanuló képes követni a célnyelvi óravezetést, idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakcióban sikerrel kézikönyv függelékeként, vagy különálló, ingyenes füzetben. Ezek mindegyike korlátlan számban fénymásolható. Fontos, azonban, hogy a tanulói teljesítmény ellenőrzése ne csupán feladatlapon történjen, hiszen a négy alapkészség mindegyikében mérni kell a fejlődést. A tankönyv, a munkafüzet és a hanganyag különböző lehetőségeket ajánl fel minden fejezetben a tanulói teljesítmény értékelésére. Az alkalmazott tankönyv kiválasztásának elvi szempontjai 

A kerettanterv alapvető célkitűzéseinek 100%-ban feleljen meg: motiválja a tanulót a nyelvtanulásra, fejlessze mindazokat a készségeket, amelyek a nyelvtudáshoz szükségesek, használjon olyan munkáltató és gyakorlati feladattípusokat, amelyek megkönnyítik a nyelv elsajátítását.  A tankönyvsorozat a felsőtagozatos angol nyelvi tanterv követelményeit 100%-ban fedje.  A tananyag illeszthető legyen a tantervben megadott éves óraszámokhoz. részt venni. Képes a tanárral és társaival együttműködni a nyelvórai feladatok megoldásában, párbeszédeket tud folytatni, és minta alapján egyszerűbb szövegeket is alkot. Tisztában van a nyelvtanulás részterületeivel (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasásértés, szókincs, fogalmazás stb.), kialakult és továbbfejleszthető nyelvtanulási stratégiái vannak. Kialakul az igény benne, hogy az osztálytermen kívüli idegen nyelvi hatásokat (tévéműsorok, újságok, internet stb.) is megpróbálja hasznosítani önálló haladása érdekében. A fejlesztés várható eredménye a 6. évfolyam végén a KER szerinti A1 szint, a 8. évfolyam végén A2 szint. Értékelés Az eredményes tanulás-tanítás folyamat alapfeltétele a folyamatos és rendszeres értékelés, melynek során képet kapunk arról, hogy tanulóink milyen fejlettségi fokot értek el a négy alapkészség területén, milyen mértékig sajátították el a tanított anyagot, és, hogy mennyire tudják teljesíteni a tantervben megfogalmazott követelményeket. A reális alapokra épülő értékelés a tanulót további munkára ösztönzi, és erősíti a motivációját. Az Oxford University Press tananyagaihoz készített tanári kézikönyvek tartalmi és módszertani segítséget nyújtanak az értékeléshez. A tanítási folyamat különböző szakaszaihoz ellenőrző feladatokat, előre elkészített felmérőket javasolnak: vagy a

284

Évfolyamonkénti tanterv 5. évfolyam Évi óraszám: 111 Tankönyv: Project Third Edition 1 Tartalom 

Kommunikációs szándékok

A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Kezdeményezés és válasz Köszönés:

Good morning/afternoon/evening. Hello Amy. Hello, how are you? Hi! How do you do? I'm Sam Wilson.

Good morning. Hello Sam. I'm fine, thank you / thanks. And you? Hi! Pleased to meet you, Sam. My name's Amy Cole.

Good morning, Mrs Clarke. Elköszönés:

Goodbye. Bye. See you later. Good night.

Goodbye. Bye. See you. Good night.

Köszönet és arra reagálás:

Thanks. Thank you. Thank you very much. Thanks a lot.

Not at all. That’s all right. You are welcome. No problem.

Bemutatkozás, bemutatás:

My name is… What's your name? Hello, my name's Sam Wilson. This is Mickey. Where are you from? Who's this? This is my family, we’re from Australia. How old are you? Have you got a big family?

Hello. Hi! I'm Amy Cole. Pleased to meet you. Nice to meet you. I'm from the USA. Julie Clarke. Are you from Sydney? I’m 10 (years old). I’ve got two brothers.

Gratulációk, jókívánságok és arra reagálás:

Happy Birthday / Christmas / New year! Many happy returns (of the day) Congratulations! Have a nice holiday. All the best. Cheers!

Happy Birthday / Christmas / New Year! Thank you. Thank you, the same to you. Cheers!

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Valaki igazának elismerése és el nem ismerése:

You are right. You are wrong.

Egyetértés, egyet nem értés:

Do you agree?

OK All right.

What’s your opinion? How do you feel about it?

285

I think he’s wrong/right.

Tetszés, nem tetszés:

Akarat, kívánság:

What do you think of the new teacher?

I think it’s great. I don’t like it. He looks nice.

Would you like a cake?

I’d like an ice-cream

Do you like Italian food?

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Dolgok, személyek, helyek megnevezése, leírása:

What is it? What’s it in English? What do you call this in English? What does that mean? What is his house like? There are two chairs here.

It’s… / That’s… / It’s a kind of… / It’s used for… It’s a …s It means… It’s big and comfortable. Are there tables?

Információ kérése, adása:

When do you get up? What time do you usually get up? Do you play a musical instrument? Does she collect stamps?

At seven. I always get up at seven. Yes, I do. / No, I don't. Yes, she does. / No, she doesn’t. Sue's doing her homework and Sam's having a shower. My phone number is… It’s on … I’ve got a cat. I like maths. It’s at five on Friday. Yes, I can. / No, I can’t. Yes, there is. / No, there isn’t. It’s in New Street. It’s fifty pounds. It’s quarter past six.

What are the kids doing? What’s your phone number? When is your birthday? Have you got a pet? What’s your favourite subject? When is your hockey lesson? Can you play tennis? I there a bank near here? Where is the post office? How much is this shirt? What’s the time, please? Tudás, nemtudás:

Where does he live?

I don't know. I have no idea.

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kérés és arra reagálás:

Can you give me a pen? Would you pass me the sugar please?

Yes, sure. / I’m afraid I can’t. Yes, of course.

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok Megértés biztosítása:

Betűzés kérése, betűzés Nem értés

286

Can you spell it for me? It spells… Sorry, I don’t understand. Could you understand? Sorry, what does that mean?

b)

Fogalomkörök

Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése

Fogalomkörök nyelvi kifejezései Jelenidejűség

Birtoklás kifejezése

be Present simple Present continuous

am/is/are When do you get up? I don’t like milk. What is she doing? I’m not listening. I’m leaving.

Possessive adj. Genitive ’s have (got)

my, your, his/her/its,our, their dog Kate’s brother Whose? Have you got a cat?

Térbeli viszonyok

Irányok, helymeghatározás

Prepositions, prepositional phrases, adverbs there is/are

here, there, on the left, on the right, in, on, under, opposite, next to, between, … There’s a computer on the desk.

Időbeli viszonyok

Időpont

When? When? What time?

Now, at 5 o’clock, on Monday In the morning, at night … It’s quarter to eight.

What’s the time? Mennyiségi viszonyok

Irregular plurals Cardinal numbers 1-100 Ordinal numbers

Minőségi viszonyok

children, people, men, women … first, second… What’s it like? What colour is it?

Modalitás

Can – ability Must

I can swim. I must have a rest.

Logikai viszonyok

Linking words

and / or / but / because

Szövegösszetartó eszközök

Articles

a, an, the

some + plural noun any + plural noun some + singular noun any + singular noun

There are some pencils in the bag. Have you got any sisters? I haven’t got any matchboxes. There’s some water in the vase. There isn’t any juice in my glass. I, he, they… This, that, these, those Somebody, anybody, nobody, everybody

Personal pronouns Demonstrative pronouns Indefinite pronouns

c) Témakörök Témakör

Kapcsolódási pont

Család, barátok, kedvenc állatok, családi események, programok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: család és lakóhely Iskola, tantárgyak, tanrend, osztálytársak, tanórán kívüli programok

287

Erkölcstan: társas kapcsolatok: barátság, szeretet, tisztelet, segítő kapcsolat.

Emberek külső és belső jellemzése, öltözködés, alapvető tulajdonságok

Természetismeret: az ember megismerése Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: öltözködés

Szűkebb környezetünk: a lakás, a ház, a szoba bemutatása, bútorok, berendezési tárgyak

Természetismeret: lakóhelyi környezet. Matematika: tájékozódás a térben, halmazok.

Tágabb környezetünk: a lakóhely, a város, tájékozódás, útbaigazítás kérése/adása

Matematika: irányok, térbeli alakzatok. Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés Hon- és népismeret: az én városom, falum.

Idő, óra, a hét napjai, napszakok

Matematika: számok írása, olvasása

Napirend, mindennapos, szokásos tevékenységek, házimunka, otthoni feladatok

Technika, életvitel és gyakorlat: időbeosztás, napirend.

Vásárlás: mindennapi bevásárlás

Technika, életvitel és gyakorlat: vásárlás.

Szabadidő, szórakozás, kedvenc időtöltés, hétvége

Testnevelés és sport: sportok. Ének–zene: zenehallgatás.

Az angol nyelvű országok; házak, helynevek Angliában

Hon- és népismeret: más országok és kultúrák

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló  ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol;  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket megért;  ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr. Beszédkészség A tanuló  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatban válaszol;  tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket fogalmaz, kérdéseket tesz fel;  megértési probléma esetén segítséget kér. Olvasott szöveg értése A tanuló  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat elolvas;  ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokból álló szövegben fontos információt megtalál;  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti. Íráskészség A tanuló  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat helyesen leír;  egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz.

288

6. évfolyam Évi óraszám: 111 Tankönyv: Project Third Edition 2 Tartalom 

Kommunikációs szándékok

A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Kezdeményezés és válasz Megszólítás

Excuse me. Stephen?

Pardon? Yes?

Köszönés:

Good morning/afternoon/evening. Hello Cameron. Hello, how are you? Hi! How do you do? I'm George Hutton.

Good morning. Hello Jessica. I'm fine, thank you. And you? Hi! Pleased to meet you, George. My name's Helen Webb.

Elköszönés:

Goodbye. Bye-bye! See you later. Good night. Take care.

Goodbye. Bye! See you! Good night. Thanks. Bye.

Köszönet és arra reagálás:

Thanks. Thank you very much. Thanks a lot. It’s very kind of you.

Not at all. You are welcome. No problem. Do not mention it.

Bemutatkozás, bemutatás:

My name is… What's your name? Hello, my name's Andrew Butler. This is Alice. Where are you from? Who's this?

Hello. Hi! I'm Jane Taylor. Pleased to meet you. Nice to meet you. I'm from Canada. Stephen Wright.

Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás:

How are you feeling today?

Fine. / OK / All right. Much better, thanks. Not very well, I am afraid.

What’s the matter? Bocsánatkérés és arra reagálás:

I am sorry. I am very sorry. I beg your pardon

That’s all right. It doesn’t matter. Never mind. No problem.

Gratulációk, jókívánságok és arra reagálás:

Happy Birthday / Christmas/New year! Many happy returns (of the day) Congratulations!

Happy Birthday / Christmas /New Year! Thank you.

Have a nice holiday. All the best. Cheers!

Thank you, the same to you. Cheers!

289

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Valaki igazának az elismerése és el nem ismerése: Egyetértés, egyet nem értés:

You are right. You are wrong. Do you agree?

OK All right.

Tetszés, nem tetszés:

What’s your opinion? How do you feel about it? Do you like Italian food?

Akarat, kívánság:

What do you think of the new teacher? Would you like a cake?

I think he’s wrong/right. I think it’s great. I don’t like it. He looks nice. I’d like an ice-cream

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Dolgok, személyek megnevezése, leírása:

Információ kérés, adás:

Tudás, nemtudás:

What is it? What’s it in English? What does that mean? What is his house like? What was the weather like? Did you see him? When will the guests arrive? How do you make an omelette? Where does he live?

It’s…/ That’s…/ It’s a kind of…/It’s used for… It means… It’s big and comfortable. It was cold and rainy. Yes, I did At 6 p.m... You take two eggs and some milk and flour. I don't know. I have no idea. Don’t ask me.

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kérés és arra reagálás:

Could you give me a pen? Would you pass me the sugar please?

Javaslat és arra reagálás:

Why don’t we put the film in here? Let’s go to the cinema tonight. Would you like to come to the cinema?

Meghívás és arra reagálás:

Can we meet at, say, six?

Kínálás és arra reagálás:

Are you free on Tuesday? Let’s meet on Sunday. Would you like another drink? What would you like? Help yourself! Let me get you a drink. Have an orange. Here you are. Anything else?

290

Yes, sure. Yes, of course. I’m afraid I can’t. Good idea. Yes, I’d love to. That’s very kind of you, but… I am sorry, I can’t. Yes, that would be okay. What shall we do? No, I am afraid, I can’t. That’s very kind of you. I am sorry, I can’t. An orange please. Thank you. Thank you. No, thank you. No, thanks.

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok Megértés biztosítása:

b)

Visszakérdezés, ismétléskérés:

Did you say the castle?

Betűzés kérése, betűzés: Nem értés:

Can you spell it for me? It spells… Sorry, I don’t understand. Could you understand? Sorry, what does that mean?

Fogalomkörök:

Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése

Fogalomkörök nyelvi kifejezései Jelenidejűség

Present simple Present continuous

Múltidejűség

Past simple

Jövőidejűség

going to

Birtoklás kifejezése

When do you get up? I don’t like milk. What is she doing? I’m not listening. I’m leaving. She dropped the camera. Why didn’t you come yesterday? What are you going to do on Saturday?

Possessive adj.

My, your, his/her/its, our, their dog

Genitive ’s

Kate’s brother Whose?

Térbeli viszonyok

Irányok, helymeghatározás

Prepositions, prepositional phrases, adverbs

here, there, on the left, on the right, in, on, under, opposite, next to, between, …

Időbeli viszonyok

Gyakoriság

How often?

Időpont

When?

always, often, sometimes, never, once/twice a week, every day now, yesterday, last week, two years ago, tomorrow, next week in 1997, in July, on Tuesday in the morning, at night … at 7 o’clock, at half past 3 It’s quarter to eight.

What time? What’s the time? Mennyiségi viszonyok

Minőségi viszonyok

Irregular plurals Cardinal numbers 1-100 Ordinal numbers Countable nouns How many? Uncountable nouns How much?

children, people, men, women …

Comparative and superlative of short adjectives Irregular comparative and superlative forms of adjectives

Tom’s younger than Sue. Mary is the prettiest girl.

291

first, second… How many books have you got? I’ve got a lot of / few books. How much money have you got? I’ve got a lot of / little money.

Good/bad (better, worse)

Modalitás

can - ability mu t /needn’t have to

I can swim. I must read it. You needn’t do it now. I have to learn all these lines.

Logikai viszonyok

Linking words

and / or / but / because

Szövegösszetartó eszközök

Articles

a, an, the

some+ plural noun any+ plural noun some + singular noun any + singular noun

There are some apples in the bag. Have you got any brothers? I haven’t got any pencils. There’s some water in this bottle. There isn’t any juice in my glass.

Nominative and accusative of personal pronouns

I, he/she, we, they… me, him/her, us, them

Demonstrative pronouns this, that, these, those Indefinite pronouns somebody, anybody, nobody, everybody

c) Témakörök Témakör

Kapcsolódási pont

Család, személyi adatok; foglalkozások; otthoni teendők, kötelességek, napirend; családi ünnepek.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: család és lakóhely Technika, életvitel és gyakorlat: időbeosztás, napirend.

Emberi kapcsolatok: barátság; emberek külső és belső jellemzése.

Erkölcstan: társas kapcsolatok: barátság, szeretet, tisztelet, segítő kapcsolat.

Tágabb környezetünk: város, ország; a lakóhely bemutatása

Matematika: irányok, térbeli alakzatok. Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés Természetismeret: lakóhelyi környezet. Hon- és népismeret: az én városom, falum.

Természeti környezetünk: a természet megóvása; Földünk nevezetes tájai; növények és állatok.

Természetismeret: tágabb környezet, a Föld tájai és élővilága Hon- és népismeret: más országok és kultúrák

Az iskola világa: az iskola bemutatása, órarend, iskolai programok

Erkölcstan: társas kapcsolatok: barátság, ismeretség, közös munka Matematika: tájékozódás a térben, halmazok. Technika, életvitel és gyakorlat: időbeosztás, napirend.

Egészség és betegség: a leggyakoribb betegségek; a leggyakoribb sérülések.

Természetismeret: az ember megismerése és egészsége, testrészek, betegségek

Étkezés: étkezési szokások nálunk és más országokban; különleges ételek és ételreceptek; viselkedés az étkezésnél

Természetismeret: az ember megismerése és egészsége: étrend. Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmód.

Vásárlás: mindennapi bevásárlás; ajándékok ünnepekre.

Technika, életvitel és gyakorlat: vásárlás.

292

Szabadidő és szórakozás: sport az iskolában és az iskolán kívül; tévé, film, videó, számítógép és olvasás.

Testnevelés és sport: mozgásos játékok, sportversenyek, szabályok. Ének–zene: zenehallgatás. Dráma és tánc: színház, előadások.

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló  utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket megért;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti. Beszédkészség A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol;  jórészt tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz,  kérdéseket tesz fel;  megértési probléma esetén segítséget kér;  tanult minta alapján egyszerű párbeszédben részt vesz. Olvasott szöveg értése A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat elolvas;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; j  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megért. Íráskészség A tanuló  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat helyesen leír;  egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz;  egyszerű, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz.

293

7. évfolyam Évi óraszám: 111 Tankönyv: Project Third Edition 3 Tartalom a) Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Kezdeményezés és válasz Megszólítás:

Excuse me.

Pardon? Yes, can I help you?

Köszönés:

How do you do? Good morning/afternoon/evening. Hello Trish. Hello, how are you? Hi!

How do you do? Good morning. Hello Martin. Very well, thank you. And how about you? Hi. / Hello.

Elköszönés:

Goodbye. Bye-bye! See you later. Good night. Take care.

Goodbye. Bye! See you. Good night. Thanks. Bye!

Bemutatkozás, bemutatás:

My name is… Have you met Lewis? May I / Can I / Let me introduce myself, May I /Can I / Let me introduce you to Martin.

Hello. Hi! Pleased to meet you. Nice to meet you.

Érdeklődés mások hogyléte felől és arra reagálás:

How are you feeling today? What’s the matter?

Fine. / OK / All right. Much better, thanks. Not very well, I am afraid. Actually, I am suffering from…

Engedélykérés és arra reagálás:

May I use your telephone? Do you mind if I open the window?

Yes, go ahead. Not at all.

Köszönet és arra reagálás:

Thanks. Thank you very much. Thanks a lot. It’s very kind of you.

Not at all. / That’s all right. You are welcome. No problem. Do not mention it.

Bocsánatkérés és arra reagálás:

I am sorry. I am very sorry. Please, forgive me.

That’s all right. It doesn’t matter. Never mind. No problem.

Gratulációk, jókívánságok és azokra reagálás:

Happy Christmas / new year/ birthday! Many happy returns (of the day) Congratulations! Have a nice holiday. All the best. Cheers!

Happy Christmas / new year / birthday! Thank you. Thank you, the same to you.

Megszólítás személyes levélben:

Dear John,

Elbúcsúzás személyes levélben:

Best wishes, Love (from), I am looking forward to hearing from you soon.

294

Cheers!

Érzelmek és lelkiállapotok kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Öröm, sajnálkozás, bánat:

Are you happy about that?

What do you think of that? How do you feel about that?

Great! I am so glad /very happy. I am glad to hear that. I am so pleased that… Good for you. Congratulations. I feel so happy for… I’m sorry to hear that. What a pity. Oh, no! Oh, dear! I feel so sorry for…

Elégedettség, elégedetlenség, bosszúság:

What do you think of…? Are you pleased with…? Are you happy with…? Are you satisfied with…?

That’s fine / nice / not bad. That was fine / good / nice I’m quite satisfied with… I’m quite happy with… It’s not good enough. That wasn’t very good. I’m tired of…

Csodálkozás:

Sue has lost her money. Tom is twenty. This is a book for you.

How come? Is he? What a surprise!

Remény:

What are you hoping for? What are you looking forward to?

I am looking forward to… I hope you’ll have time to join me for dinner.

Személyes beállítódás és vélemény Véleménykérés és arra reagálás:

What do you think? How do you like it? What’s your opinion about it?

Valaki igazának elismerése és el nem ismerése:

You are right. You are wrong.

Egyetértés, egyetnemértés:

Do you agree? What’s your opinion? How do you feel about it?

OK. All right. I think he’s wrong/right. I’m afraid I don’t agree.

Tetszés, nemtetszés:

Do you like Italian food? You like meat, don’t you? What do you think of the new teacher?

I think it’s great. I don’t like it. He looks nice.

Akarat, kívánság:

Would you like a cake? Can I have my bill, please? I want to pay.

I’d like an ice-cream.

Képesség:

Can you speak French? Are you able to ride a horse?

I can only understand French. No, I’m not. I am unable to ride a horse.

Kötelezettség:

Must we fill in this form now? When do we have to leave?

We must fill it in now Right now.

Ígéret:

Will you come and meet me at the station?

Don’t worry, I will. I promise to be there at five.

295

I think it is difficult. I don’t like it. I think it’s fair enough. .

Szándék, kívánság:

What would you like to do? Would you like to have a rest?

Dicséret, kritika:

I’d like to see that film I’d rather not go out tonight. It’s great. It’s a good idea. I’m not so keen on it. It’s boring.

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Dolgok, személyek megnevezése, leírása:

What is it? What’s it in English? What does that mean? What is it like?

It’s…/ That’s…/ It’s a kind of…/ It’s used for… It means… It’s green, small and it can jump.

Események leírása:

What happened?

First she opened the window, then she phoned the ambulance, and finally she told the neighbours.

Információ kérés, adás:

Did you see him? When will the guests arrive? How do you make an omelette?

Yes, I did At 6 p.m. You take two eggs and some milk and flour. It’s 20 minutes by bus.

How far is your school? How long does it take to get there? Please, can you tell me the way to the station? Who is that?

Take the second turning on the right It’s me.

Tudás, nemtudás:

Do you know where he lives? Was George t school last week?

I have no idea. I don’t know.

Bizonyosság, bizonytalanság:

Do you think they will come?

They will probably come.

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kérés:

Chris, could you do me a great favour? Could you give me your telephone number? Do you have a stamp by any chance? Would you pass me the sugar please?

Yes, sure. Of course. Yes, of course. I’m afraid I can’t.

Tiltás, felszólítás:

Keep off the grass. You must not smoke here.

Javaslat és arra reagálás::

Why don’t we put the film in here? Let’s go to the cinema tonight.

Good idea. I’d prefer to go to the theatre.

Meghívás és arra reagálás:

Would you like to come to the cinema?

Yes, I’d love to. That’s very kind of you, but… No, I am afraid I can’t. I am sorry, I can’t. Yes, that would be okay. Sorry, I can’t make it then.

Can we meet at six? Are you free on Tuesday? Let’s meet on Sunday.

296

No, I am afraid, I can’t.

Kínálás és arra reagálás:

That’s very kind of you. An orange juice, please. Thank you. No, thank you. No, thanks. I am sorry, I can’t. Thanks.

Would you like another drink? What would you like? Help yourself! Let me get you a drink. Anything else? Have an orange. Here you are.

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok / Kommunikációs stratégiák Megértés biztosítása

Visszakérdezés, ismétléskérés

Nem értés, magyarázatkérés, magyarázat értés ellenőrzése Betűzés kérése, betűzés Felkérés hangosabb, lassabb beszédre

Did you say the castle? Sorry, where does she live? Sorry, what did you say his name was? Sorry, I don’t understand. Can you understand? Sorry, what does that mean? Can you spell it for me? It spells… Could you speak a little more slowly, please? Sorry, that was a bit too fast.

b) Fogalomkörök Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése

Fogalomkörök nyelvi kifejezései Jelenidejűség

Present simple Present continuous Present perfect simple

Múltidejűség

Past simple

Jövőidejűség

going to

When do you get up? I don’t drink milk. Why is she crying? I’m not reading. He’s walking. Have you done your room? I haven’t finished it yet. And then she kissed me. Why didn’t you come yesterday? What are you going to do on Saturday? When will you be fourteen?

Future with will

Birtoklás kifejezése

Past forms of have Possessive adj. Possesive pronouns Genitive ’s of Whose?

Térbeli viszonyok

Irányok, helymeghatározás

Prepositions, prepositional phrases, adverbs

297

I didn’t have many friends in the kindergarten. my, your, his/her/its, our, their dog mine, yours,… theirs Sue’s brother the corner of the room

here, there, on the left, on the right, in, on, under, opposite, next to, between, in front of, behind, inside, outside, above …

Időbeli viszonyok

Már, még, éppen Gyakoriság

Adverbs of time with present perfect simple How often?

Időpont When? What time?

Időtartam What’s the time? How long? + past simple

Mennyiségi viszonyok

already, yet, just We’ve already finished the book. I haven’t visited France yet. always, often, sometimes, never, once/twice a week, every day … I always make my bed. She goes swimming twice a week. now, in the morning yesterday, last week, two years ago, tomorrow, next week in 1997, in July, at 5 o’clock, on Friday It’s quarter to eight. How long were you in hospital? For two weeks.

Irregular and regular plurals Cardinal numbers Ordinal numbers Countable nouns How many? Uncountable nouns How much?

children, people, men, women …

Comparative sentences (short, long adjectives)

Irregular adjectives What … like? What colour?

Tom’s younger than Sue. Mary is the prettiest girl. She is the most intelligent of all. I’m as tall as you. Good, bad …(better, worse) What’s it like? What colour is it? It’s too big, It’s not small enough.

Modalitás

should/shouldn’t can (ability) can/could/may (permission) must/needn’t (obligation) have to (past) mustn’t

You should ask her. I can swim. Can/could/may I open the window? I must read it. You needn’t do it now. Did you have to be there? Children mustn’t smoke.

Logikai viszonyok

Linking words

and/or/but/because

Minőségi viszonyok

298

one. two… first, second… How many CDs have you got? I’ve got a lot of / few CDs. How much money have you got? I’ve got a lot of/little money. a cup of tea, a piece of cake all, both, none, neither each, every

Szövegösszetartó eszközök

Articles some + plural noun any + plural noun some + singular noun any + singular noun

a, an, the There are some pencils in the bag. Have you got any sisters? I haven’t got any matchboxes. There’s some water in the vase. There isn’t any juice in my glass.

Nominative and accusative of I, he, they… personal pronouns me, him, them… Demonstrative pronouns Indefinite pronouns this, that, these, those somebody, anybody, nobody, everybody …

c) Témakörök Témakör

Kapcsolódási pont

Én és a családom: családfa; foglalkozások; családi ünnepek

Technika, életvitel és gyakorlat; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: család és lakóhely, hétköznapok, ünnepek. Erkölcstan: társas kapcsolatok, szokások.

Emberi kapcsolatok: barátság; emberek külső és belső jellemzése.

Erkölcstan: társas kapcsolatok: barátság, szeretet, tisztelet, segítő kapcsolat.

Tágabb környezetünk: falu, város, ország;

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: falvak és városok, közlekedés. Hon- és népismeret: az én városom, falum.

Az iskola világa

Erkölcstan: társas kapcsolatok: barátság, szeretet, tisztelet, segítő kapcsolat, közös munka.

Egészség, az egészséges életmód

Természetismeret: az ember megismerése és egészsége: étrend. Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmód.

Vásárlás: mindennapi bevásárlás; ajándékok ünnepekre.

Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés, vásárlás.

Utazás: utazási előkészületek; közlekedési eszközök.

Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés. Matematika: irányok, térbeli alakzatok.

Szabadidő és szórakozás: sport az iskolában és az iskolán kívül; tévé, film, videó, számítógép és olvasás.

Testnevelés és sport: mozgásos játékok, sportversenyek, szabályok. Ének–zene: zenehallgatás. Dráma és tánc: színház, előadások.

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló  megérti az utasításokat, azokra cselekvéssel válaszol;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűri;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megért; ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkezteti. 299

Beszédkészség A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol;  egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz,  kérdéseket tesz fel,  eseményeket mesél el;  megértési probléma esetén segítséget kér;  részt vesz egyszerű párbeszédben,  beszélgetést kezdeményez, befejez. Olvasott szöveg értése A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget elolvas;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti;  egyszerű, képekkel illusztrált szöveget megért;  ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti. Íráskészség A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leír;  egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz;  egyszerű, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz;  ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő szöveget ír.

300

8. évfolyam Évi óraszám: 111 Tananyag: Project Third Edition 4 Tartalom  a) Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Kezdeményezés és válasz Megszólítás:

Excuse me. I am sorry to disturb you.

Pardon? Yes, can I help you?

Köszönés:

How do you do? Good morning / evening / afternoon. Hello Mike. Hello, how are you?

How do you do? Good morning. Hello Holly. Very well, thank you. And how about you? Hi!

Hi! Elköszönés:

Goodbye. Bye-bye! See you later. Good night. Take care. Give me a ring some time. Have a good trip. Keep in touch!

Goodbye. Bye! See you. Good night. Thanks. Bye. Thank you, I will. Thanks. I will. OK, bye.

Bemutatkozás, bemutatás:

My name is… Have you met James? May I / Can I / Let me introduce myself. May I / Can I / Let me introduce you to Greg?

Hello. Hi! Pleased to meet you. Nice to meet you.

Érdeklődés mások hogyléte felől és arra reagálás:

How are you feeling today? What’s the matter?

Fine. / OK / All right. Much better, thanks. Not very well, I am afraid. Actually, I am suffering from…

Engedélykérés és arra reagálás:

May I use your telephone? Do you mind if I open the window?

Yes, go ahead. Not at all.

Köszönet és arra reagálás:

Thanks. Thank you very much. Thanks a lot.

Not at all. You are welcome. No problem. That’s all right. Do not mention it. My pleasure.

It’s very kind of you. I’d like to thank you for your help. Bocsánatkérés és arra reagálás:

I am sorry. I am very sorry. I beg your pardon Please, forgive me.

301

That’s all right. It doesn’t matter. Never mind. No problem.

Gratulációk, jókívánságok és azokra reagálás:

Happy Christmas / new year / birthday! Many happy returns (of the day) Congratulations! Have a nice holiday. All the best. Cheers!

Megszólítás személyes levélben:

Dear John,

Elbúcsúzás személyes levélben:

Best wishes, Love (from), I am looking forward to hearing from you soon.

Happy Christmas / new year / birthday! Thank you. Thank you, the same to you. Cheers!

Érzelmek és lelkiállapotok kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Öröm, sajnálkozás, bánat:

Are you happy about that?

What do you think of that? How do you feel about that?

Great! I am so glad /very happy. I am glad to hear that. I am so pleased that… Good for you. Congratulations. I feel so happy for… I’m sorry to hear that. What a pity. Oh, no! Oh, dear! I feel so sorry for…

Elégedettség, elégedetlenség, bosszúság:

What do you think of…? Are you pleased with…? Are you happy with…? Are you satisfied with…?

That’s fine/nice/not bad. That was fine/good/ nice I’m quite satisfied with… I’m quite happy with… I’m quite pleased with… It’s not good enough. That wasn’t very good. I’m tired of…

Csodálkozás:

Jane has lost her money. Tom is twenty. This is a book for you.

How come? Is he? What a surprise!

Remény:

What are you hoping for? What are you looking forward to?

I am looking forward to… I hope you’ll have time to join me for dinner.

Személyes beállítódás és vélemény Véleménykérés és arra reagálás:

What do you think? How do you like it? What’s your opinion about it?

Valaki igazának elismerése és el nem ismerése:

You are right. You are wrong.

302

I think it is difficult. I don’t like it. I think it’s fair enough. .

Egyetértés, egyetnemértés:

Do you agree? What’s your opinion? How do you feel about it?

OK All right. I think he’s wrong/right. I’m afraid I don’t agree. I doubt whether…

Tetszés, nemtetszés:

Do you like Italian food? You like meat, don’t you? What do you think of the new teacher?

I think it’s great. I don’t like it. He looks nice. I don’t think much of…

Akarat, kívánság:

Would you like a cake? Can I have my bill, please? I want to pay.

I’d like an ice-cream

Képesség:

Can you speak French? Are you able to ride a horse?

I can understand French I am unable to ride a horse.

Kötelezettség:

Must we fill in this form now? When do we have to leave?

We must fill it in now Right now.

Szükségesség:

Is that necessarily so?

People must sleep sometimes.

Lehetőség:

It may rain. She might be late.

Ígéret:

Will you come and meet me at the station?

Don’t worry, I will. I promise to be there at five.

Szándék, kívánság:

What would you like to do? Would you like to have a rest?

I’d like to see that film I’d rather not go out tonight.

Dicséret, kritika:

It’s great. It’s a good idea. I’m not so keen on it. It’s boring.

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Dolgok, személyek megnevezése, leírása:

What is it? What’s it in English? What does that mean? What is it like? What colour is it?

It’s… / That’s… / It’s a kind of… / It’s used for… It means… It’s green, small and it can jump.

Események leírása:

What happened?

First she opened the window, then she phoned the ambulance and finally she told the neighbours. After opening the door she phoned the ambulance. While waiting for the ambulance she told the neighbours.

Információ kérés, adás:

Did you see him? When will the guests arrive? How do you make an omelette?

Yes, I did At 6 p.m. You take two eggs and some milk and flour. It’s 20 minutes by bus.

How far is your school? How long does it take to get there? Can you tell me the way to the station, please? Who is that?

303

Take the second turning on the right It’s me.

Tudás, nemtudás:

Do you know where he lives? Is there post office near hear?

I have no idea. Sorry, I don’t know. Don’t ask me.

Bizonyosság, bizonytalanság:

Do you think they will come?

They will probably come. They might come, or they might not come. She can’t be very old. She must be about 25.

How old do you think she is?

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kérés:

Martin, could you do me a great favour? Could you give me your telephone number? Do you have a stamp by any chance? Would you pass me the sugar please? I’d like you to…

Yes, sure. Of course. Yes, of course. I’m afraid I can’t.

Tiltás, felszólítás:

Keep off the grass. You must not smoke here.

Javaslat és arra reagálás::

Why don’t we put the film in here? Let’s go to the cinema tonight. I suggest going to the museum.

Good idea. I’d prefer to go to the theatre. I’d rather not.

Meghívás és arra reagálás:

Would you like to come to the cinema?

Can we meet at, say, six? Are you free on Wednesday? Let’s meet on Friday.

Yes, I’d love to. That’s very kind of you, but… No, I am afraid I can’t. I am sorry, I can’t. Yes, that would be good. Sorry, I can’t make it then. No, I am afraid, I can’t.

Would you like another drink? What would you like? Help yourself! Let me get you a drink. Have an orange. Here you are.

That’s very kind of you. An orange juice, please. . Yes, please./ No, thank you. I am sorry, I can’t. Thanks.

Kínálás és arra reagálás:

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok / Kommunikációs stratégiák Megértés biztosítása

Visszakérdezés, ismétléskérés

Did you say the post office? Sorry, where does she live? Sorry, what did you say his name was?

Nem értés, magyarázatkérés, magyarázat értés ellenőrzése

Sorry, I don’t understand. Could you understand? Am I making myself clear? Sorry, what does that mean?

Betűzés kérése, betűzés

Can you spell it for me? It spells…

Felkérés hangosabb, lassabb beszédre

Could you speak a little more slowly, please? Sorry, that was a bit too fast.

304

b) Fogalomkörök Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése

Fogalomkörök nyelvi kifejezései Jelenidejűség

Present simple Present continuous Present perfect simple

Múltidejűség Past simple Jövőidejűség Birtoklás kifejezése

going to Future with will

Past forms of have Have with will Possessive adj. Possesive pronouns Genitive ’s of Whose?

Térbeli viszonyok

Irányok, helymeghatározás

Prepositions, prepositional phrases, adverbs picture location

Időbeli viszonyok

Gyakoriság

Adverbs of time with present perfect simple How often?

Időpont

When? What time?

Időtartam

What’s the time? How long? + past simple

305

When do you usually get up? I don’t drink coffee. Why is she stnding there? I’m not listening. I’m leaving. Have you done your room? I haven’t finished it yet. And then she turned off the TV. Why didn’t you come yesterday? What are you going to do on Sunday? When will you be fourteen? I didn’t have many friends in the kindergarten. I will have a Porsche when I’m 20. my, your, his/her/its, our, their dog mine, yours,… theirs Sue’s brother the corner of the room

here, there, on the left, on the right, in, on, under, opposite, next to, between, in front of, behind, inside, outside, above … at the top of/at the bottom of, on the left hand side… already, yet, just always, often, sometimes, never, once/twice a week, every day … I always make my bed. She goes swimming twice a week. now, in the morning Yesterday, last week, two years ago, Tomorrow, next week In 1997, in July, at 5 o’clock, on Monday It’s quarter to eight. How long were you in hospital? For two weeks.

Mennyiségi viszonyok

Minőségi viszonyok

Irregular and regular plurals Cardinal numbers Ordinal numbers Countable nouns How many? Uncountable nouns How much?

children, people, men, women …

Comparative sentences (short, long adjectives)

Tom’s younger than Sue. Mary is the prettiest girl. She is the most intelligent of all. I’m as tall as you. Good, bad …(better, worse) What’s it like? What colour is it? What does it look/taste/sound/feel like? It’s too big, It’s not small enough.

Irregular adjectives

Modalitás

one. two… first, second… How many CDs have you got? I’ve got a lot of / few CDs. How much money have you got? I’ve got a lot of/little money. a cup of tea, a piece of cake all, both, none, neither each, every

should/shouldn’t can (ability) can/could/may (permission) must/needn’t (obligation) have to (past) mustn’t

You should ask her. I can swim. Can/could/may I open the window?

Logikai viszonyok

Linking words Conditional I Time clauses with future meaning Infinitive to express purpose

and/or/but/because We’ll stay at home if it rains. When dad comes home, he’ll be angry with you. I’ve been to London to visit the Queen.

Függő beszéd

Reported speech with present He says he is tired. reporting verb I don’t know where he lives. Tell him to stop it.

306

I must read it. You needn’t do it now. Did you have to be there? Children mustn’t smoke.

Szövegösszetartó eszközök

Articles some + plural noun any + plural noun some + singular noun any + singular noun

a, an, the There are some pencils in the bag. Have you got any sisters? I haven’t got any matchboxes. There’s some water in the vase. There isn’t any juice in my glass.

Nominative and accusative of I, he, they… personal pronouns me, him, them… Demonstrative pronouns Indefinite pronouns this, that, these, those somebody, anybody, nobody, everybody … Reflexive pronouns myself…

c) Témakörök Témakör

Kapcsolódási pont

Én és a családom: személyi adatok; foglalkozások; otthoni teendők, kötelességek; családi ünnepek

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: család és lakóhely. Erkölcstan: társas kapcsolatok, szokások. Technika, életvitel és gyakorlat: időbeosztás, napirend.

Emberi kapcsolatok: barátság; emberek külső és belső jellemzése.

Erkölcstan: társas kapcsolatok, szokások. Természetismeret: az ember megismerése. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: öltözködés, divat

Tágabb környezetünk: falu, kisváros, nagyváros, ország; a lakóhely bemutatása; lakóhelyünk megóvása.

Természetismeret: tágabb környezet. Hon- és népismeret: az én városom, falum, a hazai táj.

Természeti környezetünk: a természet megóvása; Földünk nevezetes tájai; veszélyeztetett növények és állatok.

Természetismeret: környezeti rendszerek állapota, védelme, fenntarthatósága, a Föld szépsége, egyedisége

Az iskola világa: az iskola bemutatása; az ideális órarend; az ideális iskola.

Erkölcstan: társas kapcsolatok: barátság, szeretet, tisztelet, segítő kapcsolat, közös munka. Matematika: tájékozódás a térben, halmazok. Technika, életvitel és gyakorlat: időbeosztás, napirend.

Egészség és betegség: a leggyakoribb betegségek; a leggyakoribb sérülések.

Természetismeret: az ember megismerése és egészsége, testrészek, betegségek.

Étkezés: étkezési szokások nálunk és más országokban; különleges ételek és ételreceptek; viselkedés az étkezésnél.

Természetismeret: az ember megismerése és egészsége: étrend. Matematika: halmazok, diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása.

Vásárlás: mindennapi bevásárlás; ajándékok ünnepekre.

Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés, vásárlás. történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: hétköznapok, ünnepek.

Utazás: utazási előkészületek; a kedvenc közlekedési eszközöd.

Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés. Hon- és népismeret: a világörökség elemei.

307

Szabadidő és szórakozás: sport az iskolában és az iskolán kívül; tévé, videó, számítógép és olvasás.

Testnevelés és sport: sportok. Ének–zene: zenehallgatás. Dráma és tánc: színház, előadások. Vizuális kultúra: múzeumok, kiállítások.

 A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló  utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegből fontos információt kiszűr;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel, megfogalmazott kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti;  ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegből kikövetkeztetni;  jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben képes a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni. Beszédkészség A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol;  egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz,  kérdéseket feltesz,  eseményeket elmesél;  megértési probléma esetén segítséget kér;  egyszerű párbeszédben részt vesz;  fenntartja a beszélgetést, pl. új témát kezdeményez. Olvasott szöveg értése A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti;  ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveget elolvas;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben fontos információt megtalál;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti;  egyszerű történetet megérteni; jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkezteti;  jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb.100 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníti. Íráskészség A tanuló 308

   

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leír; egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz; egyszerű, strukturált szöveget (üzenet, üdvözlet, baráti levelet) létrehoz; ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő kb. 50 szavas szöveget ír;  kb. 50-70 szavas jellemzést, beszámolót ír.

Természettudományi gyakorlatok szakkör 5-6; 7-8 évfolyam Heti: 1-1 óra Célok és feladatok A tantárgy tanulásának célja, hogy a természeti jelenségek egy-egy aspektusának vizsgálatán keresztül – a tanulók természet iránti természetes érdeklődésének fenntartása mellett – fejlessze természettudományos gondolkodásukat, miközben maga a vizsgálódás rutinja, a közvetlen tapasztalatszerzés és magyarázatkeresés igénye is alakul bennük. A foglalkozásokon a tanulók a biológia, a fizika és a kémia és a természetföldrajz vizsgálati körébe tartozó – természeti jelenségeket vizsgálnak. A természetismeret, illetve az említett szaktárgyak keretében szerzett ismeretekhez kötődő vizsgálódások a hétköznapokból is ismert fogalmakat bővítenek és árnyalnak a természettudományok szemszögéből, lehetőséget adva a szaktárgyi órákon tanultak elmélyítésére, a fogalmi fejlődés elősegítésére, illetve az új ismeretek iránti érdeklődés felkeltésére is. Anyanyelvi kommunikáció A gyakorlatok során sokszor szükség van hallott és olvasott szövegek megértésére, majd a vizsgálatok elvégzését követően szövegalkotásra mind szóban mind pedig írásban. Fontos elem minden gyakorlat esetében a fogalmak, gondolatok, érzések, tények, vélemények kifejezése és értelmezése, közvetítése szóban és írásban. Matematikai kompetencia Az egyes gyakorlatok elvégzése során a tanulóknak fel kell ismerniük az alapvető matematikai elveket és törvényszerűségeket a hétköznapi helyzetekben, elvonatkoztatást és a logikus következtetést alkalmazva, elősegítve ezzel a problémák megoldását a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. E kompetencia teszi lehetővé a törvényszerűségek felismerését a természetben, és alkalmassá tesz az érvek láncolatának követésére. Természettudományos és technikai kompetencia A gyakorlatok során a tanulók a megfelelő ismeretek és módszerek felhasználásával leírják és magyarázzák a természet jelenségeit és folyamatait, bizonyos feltételek mellett előre jelezve azok várható kimenetelét. Bepillantást nyernek a természet működési alapelveinek ismeretébe. Megismernek néhány technológiai folyamatot, és pár emberi tevékenységeknek a természetre gyakorolt hatásait. Célkitűzés, hogy a tanulók mozgósítani tudják természettudományos és műszaki műveltségünket a munkában és a hétköznapi életben. Továbbá kritikusak legyenek az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes, illetve a technikát, a termelést az emberi szempontok és a környezeti fenntarthatóság fölé helyező megnyilvánulásokkal szemben. 309

Digitális kompetencia A gyakorlatok közül néhány esetében fontos elem, hogy a tanulók képesek legyenek az információ megkeresésére, összegyűjtésére és feldolgozására, a kritikus alkalmazásra, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetésére. Ide tartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, az ezek segítségével történő keresés. Szociális és állampolgári kompetencia Fontos elem a tanulók fejlesztésében az képesek legyenek különböző területeken hatékonyan kommunikálni, figyelembe venni és megérteni a különböző nézőpontokat. Kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia Ez segíti az embert, hogy igyekezzen megismerni tágabb környezetét a tervezés, a szervezés, az irányítás, a vezetés, a feladatok megosztása, az elemzés, a kommunikáció, a jó ítélőképesség, a tapasztalatok értékelése, a kockázatfelmérés és -vállalás terén. A munkavégzés egyénileg és csapatban is történhet. A tanterv alapvetően csoportmunkára épít. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség Mivel a tanulóktól több esetben kérjük különböző prezentációk, fényképek elkészítését, ezen produktumok segítenek e kompetencia fejlődésében. Hatékony, önálló tanulás E kompetencia azt jelenti, hogy az ember képes kitartóan tanulni, a saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve a hatékony gazdálkodást az idővel, és az információval. Egyben készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását, a képességek együttesére támaszkodó készségeit a legkülönbözőbb helyzetekben alkalmazza: tanulási és képzési folyamataiban, otthon, valamint a munkában egyaránt. Az alapvető készségek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IKT - eszközök használata. A természettudományi gyakorlat olyan foglalkozás, amelynek lényege a tapasztalatszerzés és a magyarázatkeresés. Ehhez az is hozzá tartozik, hogy a kísérlet, vizsgálat kivitelezője vagy megfigyelője, illetve a hipotézis megalkotója tévedhet. Éppen ezért a tanulási környezetnek – a reflexió biztosítása mellett – a próbálgatás is fontos eleme. Ezt elsősorban a folyamatközpontú, illetve a fejlesztő értékelési formák támogatják. . A foglalkozás heti óraszáma

A foglalkozás éves óraszáma

5-6. évfolyam

1

37

7-8. évfolyam

1

37

310

5-6. évfolyam Tematikai egység címe

Órakeret

Az ember, mint megfigyelő

4 óra

Méretek és nagyságrendek

4 óra

Irány

4 óra

Ritmus

4 óra

Alak és forma

4 óra

Szín

4 óra

Illatok és hangok

4 óra

Hideg, meleg

4 óra

Terepen

4 óra

Az összes óraszám

36 óra

7-8. évfolyam Tematikai egység címe

Órakeret

Levegő

8 óra

Víz

8 óra

Talaj, ásványok és kőzetek

8 óra

Elektromosság, mágnesség

6 óra

Fény

6 óra

Az összes óraszám

36 óra

311

5-6. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az ember, mint megfigyelő

Órakeret 4 óra

Érzékszervek és érzékszervi tapasztalatok.

A természeti jelenségek megfigyelésén keresztül az érzékszervi tapasztalatok megfogalmazása, igény kialakítása azok értelmezésére, a magyarázatok keresésére. Érdeklődés felkeltése a természeti jelenségek közvetlen tanulmányozása, a saját vizsgálódás iránt. Alapvető készségek megalapozása a gyakorlatok kivitelezéséhez és az önálló munkavégzéshez. A csoportosítás szempontjainak megértése. Saját csoportosítási (felosztási) szempont alkalmazása. A megfigyelési szempontok szerepének felismerése. Annak felismertetése, hogy az érzékszervi tapasztalatok hatással vannak a megfigyelés pontosságára.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Mennyire pontosak a megfigyeléseink? Az érzékszervi megfigyelések pontossága. A tapasztalatok szabatos megfogalmazása, illetve egyéb módon történő rögzítése. A tapintás. A megfigyelés pontossága, hibái. Miért fontos a megfigyelés? Miért van szükség tapasztalatokra? Mit kezdünk a leírásokkal? A csoportosítás és a rendszerezés. Hogyan téveszthetők meg érzékeink?

Hogyan ismerjük meg a világot? Mi a mérések jelentősége?

Fejlesztési követelmények, tevékenységek Ismert környezet leírásainak összevetése: a megfigyelő helyzetéből, szerepéből adódó különbségek összehasonlítása. Vázlatrajz készítése és értelmezése. Osztálytársak csoportosítása különböző szempontok szerint (nem, szemszín, hajszín, testmagasság, érdeklődési kör, pl. mit sportol – ügyelve arra, hogy a szempont ne legyen sértő, kirekesztő). A létrejött csoportok ábrázolása halmazokkal.

Kapcsolódási pontok Matematika: halmazok.

Annak belátása, hogy az érzékszervi tapasztalatok nem mindig megbízhatóak, Biológia-egészségtan: érzékszervek. ezért érdemes azokat egyes esetekben ellenőrizni. A mérés fontosságának belátása. Természetismeret, fizika: hosszúság  Az érzékszervi tapasztalat megfogalmazása. és tömeg mérése  A tapasztalat ellenőrzésének megtervezése.  Az ellenőrzés elvégzése.  A következtetés levonása.

 Optikai csalódások bemutatása és keresése a weben, pl.:  színek és háttér.  összetartó és széttartó vonalak.  mozog, nem mozog? Hőmérséklet érzékelése. Hideg és meleg vízből langyos vízbe helyezett kéz érzékelési tapasztalatai és a vízhőmérsékletek tényleges mérése alapján megállapítások megfogalmazása az emberi érzékelésről, annak megállapítása, hogy azok nem mindig megbízhatóak. Az egyes tanulók magasságának és testtömegének megmérése, majd az adatokból hisztorgam készítése. Kapcsolat keresése a tanulók tömege és magassága között. Előzetes hipotézis, majd ellenőrzése. Különböző tömegek mérése, pl. almák tömegének mérése, majd csoportosítása, hisztogram készítése. Hogyan határozható meg egyetlen rizsszem vagy borsószem, babszem tömege? Hogyan lehet meghatározni egy papírlap vastagságát? Mérés megtervezése, majd kivitelezése. A változásról a látásunk segítségével többféle tapasztalatot szerezhetünk, emellett a többi érzékszervünk is segíthet a változás észlelésében.

Az érzékszervi tapasztalatok leírása egy-egy kémiai vizsgálat kapcsán: gázképződés, csapadékképződés, színváltozás, hőmérséklet-változás. Tudatos odafigyelés egy adott érzékszervi tapasztalatra és annak szabatos megfogalmazása. Annak felismerése, hogy egy-egy kísérlet során több érzékszerv együttes megfigyelése nyomán tudjuk leírni a jelenséget. Annak belátása, hogy az érzékszervi megfigyelés pontossága alapvetően befolyásolja azt, ahogyan a jelenséget magyarázzuk.

Hogyan tehetjük egyértelművé tapasztalataink leírását? Kémiai változások megfigyelése és a tapasztalatok leírása. A kísérletben megfigyelhető érzékszervi tapasztalatok. A balesetmentes kísérletezés szabályai. Kulcsfogalmak/ Érzékszervi tapasztalat, változás, kísérlet, megfigyelés. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Méretek és nagyságrendek

Biológia-egészségtan: érzékszervek. Természetismeretkémiai változások. Kémia: balesetmentes kísérletezés, a jelenségek makroszintű leírása.

Órakeret 4 óra

Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Mértékegységek (tömeg, térfogat), oldat. A természetben előforduló méretek, arányok és nagyságrendek mélyebb megértése: annak megmutatása, hogyan közelíthetők meg ezek az arányok. A mérés megtervezésének megértése, a mértékegységek pontos alkalmazásának felismerése. A mérés viszonyításként való értelmezése. A kísérleti változó jelentőségének felismerése. A becslés és a mérés különbözőségének felismerése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek

Fejlesztési követelmények, tevékenységek

Kapcsolódási pontok

Az élőlények mérete, az egyes szerveződési szintek nagyságrendjei. Miért hosszú a sivatagi róka füle? Miért nagyobb a császárpingvin, mint az Adèliepingvin? Állatok és növények testtömege/testfelülete. Mekkora terület tart el egy oroszlánt? Az oroszlánnak vagy az elefántnak van-e szüksége nagyobb területre? Miért veszélyes a csekély mennyiségű víz- vagy talajszennyezés is? Táplálékhálózatok.

Sejtszervecskék (például sejtmag), baktériumok, egysejtűek méretarányainak érzékeltetése modellezéssel. Tyúk vérsejtjének és a tyúktojásnak az összevetése modell készítésével. Állatok testtömeg- és testfelület-adatainak értelmezése. Ismert állatfajok (illetve egyedek, például hobbiállat) testtömeg/testfelület arányának becslése és összevetése szakirodalmi adatokkal. A becslés nehézségeinek felismerése és megfogalmazása. A testfelület- növelés és -csökkentés módjainak felismerése konkrét példák alapján. Kapcsolat keresése az élőhely, illetve a testtömeg-testfelület arány között. Példák keresése a feltevés igazolására. Növények testtömeg- és testfelület arányainak értelmezése adatok alapján. Egy-egy módosult növényi szerv vizsgálata, a felépítés-működés kapcsolatának feltárása a vizsgált példa alapján. Becslések megadása egy-egy élőlény területigényére biomassza-piramis adatok alapján. Következtetések megfogalmazása a mezőgazdaság, illetve az élelmiszeripar és a táplálkozási szintek kapcsolatáról. Becslések végzése egy-egy szennyezőanyag feldúsulására a táplálékhálózatban. A környezetszennyezés veszélyeinek meglátása.

Biológia-egészségtan: szerveződési szintek, felépítés-működés kapcsolata, táplálékhálózatok, távoli tájak élővilága.

Távolság mérése. Mérések az osztályteremben, épületben, udvarban. Milyen módszerekkel lehet megmérni egy távolságot? Milyen skálákat alkalmazhatunk távolság mérésekor? Google Earth használata. Távolság (átmérő, lineáris kiterjedés) mérésére alkalmas eszközök.

Mérések emberi egységekkel: lépéshossz, arasz: annak belátása, hogy a mérés viszonyítás valamilyen szabadon választott egység segítségével. Régen használt távolságegységek gyűjtése. Mérések megtervezése. Átlagos lépéshossz meghatározása méterrúddal, centiméterrel. Nagyobb távolság mérése lépésekkel, kiszámítása lépéshossz alapján. Google Earth, GPS használatának elsajátítása, a mért távolságok ellenőrzése. A hibák okának, forrásának megértése. Nagy (kozmikus) távolságegységek gyűjtése, keletkezésük értelmezése. Kis távolságok mérésének megtervezése, lehetséges módszerek keresése, ötletek gyűjtése.

Környezetismeret, matematika, fizika: mértékegységek, mértékegységek átváltása.

Matematika: hatványok, százalékszámítás, felület és térfogat számítása.

Rendelkezésre álló mérőeszközök kezelése. Átlagos gyalogos sebességének mérése, futósebesség mérése, kerékpáros Különböző sebességek mérése. Fizika: kinematika sebességének mérése, helyi közlekedési eszközök sebességének mérése, állatok Járművek, állatok, sportolók, sporteszközök (pl. (hangya, csiga, giliszta, teknős stb.) sebességének mérése. focilabda, jégkorong) sebessége. Nagyságrendi Sportolás során fellépő sebességadatok gyűjtése. becslések. Különböző közlekedési eszközök menetrendjének tanulmányozása és azokból átlagsebességek számítása. Játékjármű sebességének meghatározása csepegtetéses módszerrel (játékautó, melyre üres üdítős-dobozt szerelnek fel, amely ki van lyukasztva, de csak annyira, hogy abból egyenletesen csepegjen a víz). Mérések megtervezése, kivitelezése. A hang- és a fénysebesség meghatározási lehetőségeinek tanulmányozása. Kulcsfogalmak/ Mértékegység, mérés, viszonyítás, arány, változók, becslés. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Irány

Órakeret 4 óra

Testtájak, szervek, kémiai reakció, távolságmérés, tájékozódás.

Az irányok felismerése élőlények szervezetében, az irányok fontosságának felismertetése példákon keresztül. A tájékozódás vizsgálata játékokkal. A fizikai és kémiai folyamatok irányának, a megfordítható és a körfolyamatoknak az értelmezése vizsgálatok végzésén keresztül. A magasság mérésén keresztül a matematikai gondolkodás gyakorlása, az ellenőrzés szerepének felismertetése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Hogyan írhatók le az irányok? Az irányok kérdése a szervezettanban. Hogyan érzékeljük az irányokat? A térérzékelés és a tájékozódás. Az érzékszervi fogyatékkal élők tájékozódása.

Fejlesztési követelmények, tevékenységek Anatómiai síkok és irányok azonosítása (művészeti) anatómiai atlasz, képek, csontok, szervmodellek segítségével. A szervek, csontok szervezeten belüli elhelyezkedésének megállapítása, különös figyelemmel a páros csontokra, szervekre. Játékos vizsgálatok az emberi tájékozódással kapcsolatban: irányok érzékelése bekötött szemmel (különböző testtartásban, lassú és gyors mozgás vagy forgás után és közben), hangok irányának érzékelése, tájékozódás illatok, egyéb környezeti hatások alapján. Tapasztalatszerzés arról, hogy a tájékozódásban összetett érzeteket használunk. Ismert és ismeretlen környezetben való tájékozódás összevetése. Gondolattérkép készítése tapasztalatok alapján. Annak felismerése, hogy az irányok

Kapcsolódási pontok Biológia-egészségtan: szervek, szervrendszerek, testtájak, egyedfejlődés, társulások, tájékozódás. Matematika: szimmetria. Környezetismeret, természetismeret, földrajz:

Magasság mérése. A Föld megmérése, Erathosztenész mérésének rekonstrukciója.

A kémiai folyamatok iránya. Megfordítható folyamatok. Körfolyamatok. Ritmikus változások. Elválasztás: megkötődés (adszorpció és deszorpció).

Kulcsfogalmak/ fogalmak

felismerésében és becslésében az ember jellegzetes támpontokat alkalmaz, és ezek egyedi érdeklődés szerint változhatnak. Annak felismerése, hogy a tájékozódásban a faj környezeti igényei és érzékszerveinek fejlettsége is meghatározók. Példák gyűjtése állatok tájékozódására.

tájékozódás a környezetben, tapasztalatok rögzítése.

Magasságmérés háromszögeléssel, arányos kicsinyítéssel és szerkesztéssel. Egyszerű mérések, közvetlenül megközelíthető objektumok magassága. Összetett mérések: közvetlenül nem megközelíthető objektumok magassága. A geometria szerepének felismerése a mérésben. Modellkészítés, analógiás gondolkodás. Az ellenőrzés fontosságának belátása (eredmények közvetlen ellenőrzése valamilyen magasságmérési eljárással, vagy más elven működő méréssel, pl. altiméter használata vagy magasságmérés szabadesés felhasználásával). Mérések a térképen. Kapcsolatfelvétel, kommunikáció, együttműködés más iskolákkal (mérési hellyel). (Eltérő szélességi körön található partnerre van szükség.) A tudománytörténet jelentőségének belátása.

Matematika: geometriai szerkesztések, kicsinyítés.

Szénsavas ásványvíz kémiai rendszerként történő vizsgálata: a nyomás, a hőmérséklet változásának hatásai a vízben oldott szén-dioxid felszabadulására . Mészkő oldódásának, illetve meszes víz és szén-dioxid reakciójának vizsgálata. Következtetések megfogalmazása a cseppkőbarlangok képződésével, a barlangok védelmével kapcsolatban. Glükóz oxidációjának vizsgálata lúgos közegben, műanyag palackban, metilénkék redoxindikátor mellett. A metilénkék felhasználásának indoklása a kísérlet magyarázata alapján. Festékoldat adszorpciójának, illetve deszorpciójának vizsgálata. Az orvosi szén felhasználására vonatkozó következtetések megfogalmazása.

Kémia: megfordítható folyamat, körfolyamat, adszorpció, deszorpció, redoxi-reakció.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Biológia-egészségtan: megkötődés, talaj, oxigénszállítás (külső és belső légzés). Földrajz: mészkő, karsztjelenségek.

Anatómiai irány, tájékozódás, távolságmérés, megfordítható folyamat, körfolyamat, megkötődés.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Földrajz: tengerszint feletti magasság, távolságok, térkép, a Föld mint bolygó.

Ritmus

Órakeret 4 óra

Időmérés, időegységek, pulzus.

A folyamatok sebességének, az ismétlődő folyamatoknak és az idő szerepének tanulmányozása természeti jelenségeken. Kapcsolat keresése az idő mint változó és a megfigyelés tapasztalatai között. A mérési hiba, az átlag és a szórás felismertetése konkrét példákon keresztül. Manuális készség fejlesztése az eszközök létrehozása által.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Milyen a bioritmusunk? Napi ritmusok. Hogyan alkalmazkodik a szervezet a változásokhoz? Az emberi szervezet ritmusai: légzés, vérkeringés. Mérési hiba, átlag, szórás. Függő és független változó. A szem alkalmazkodása a fényerősséghez. Évi ritmusok.

Időtartam érzékelése, mérése, természetes időmérő eszközök. Lengésidő mérése matematikai ingával. Másodpercinga készítése.

Fejlesztési követelmények, tevékenységek

Kapcsolódási pontok

Bioritmus-naplók készítése (például alvás-ébrenlét, étkezések, folyadékbevitel) és összevetésük, az eredmények grafikus ábrázolása. Légzésszám és pulzus mérése igen rövid (pl. 10 másodperces), rövid (például egy perces) és hosszabb (például három perces) időintervallumokban. A mérési hiba jelenségének tanulmányozása, az okok feltárása. A grafikus megjelenítés problémái: a függő és a független változó felismerése. A légzésszám és a pulzus változásának vizsgálata terhelés hatására. Az átlag és a szórás megfigyelése. Az eredmények grafikus megjelenítése és összehasonlítása. Érvelés a hasonlóságok és különbségek okairól. Vérnyomásmérés, a vérnyomás változása terhelés, zene, filmjelenet hatására. A mérési eredmények különböző szempontú értékelése (pl. fiúk/lányok; sportolók/nem sportolók; a drámai jelenetben részt vevők/nézők). Az adatok grafikus megjelenítése. Pupillaméret változásának vizsgálata megvilágítás hatására. Az eredmény rögzítése fotón, fotósorozaton vagy rajzban. A vizsgálat eredményeinek magyarázata. A Nap látszólagos napi járásának megfigyelése. A Föld tengely körüli forgásának modellezése és összkapcsolása a napi idővel. A napi idő múlásának igazolása jelenségekkel. A Nap látszólagos évi járásának megfigyelése. A Föld Nap körüli keringésének modellezése. Az évi idő múlásának igazolása jelenségekkel.

Biológia-egészségtan: légzés, vérnyomás, pulzus, pupilla, a szem alkalmazkodása, szimpatikus és paraszimpatikus hatás, adrenalin, hormonok.

Időtartam becslése. Annak megélése, hogy nem egyszerű egy időtartam objektív hosszát megbecsülni (szubjektivitás és idő). Időtartam mérése pulzus segítségével. Az objektivitást befolyásoló tényezők számbavétele. Természetes időmérő rendszerek keresése. Természeti jelenségek időpontjának és időtartamának becslése, idősorba rendezése, időnagyságrendjének összehasonlítása. A természeti jelenségek és az idő múlása, időtartama kapcsolatának felismerése példákban (napszak meghatározása a Nap égi helyzete, a megvilágítás napi változása alapján, virágés madáróra készítése). Az évi idő múlásával összefüggő jelenségek felismerése. Napi, évszakos és évi idősorok alkotása.

Biológia-egészségtan: pulzus, szabályozás.

Matematikai inga lengésidejének vizsgálata. A jelenséget befolyásoló és nem befolyásoló tényezők elkülönítése (kitéréstől és a lengő

Természetismeret: a napi és az évi idő. Földrajz: a napi és az évi idő és az égitest mozgásai.

Fizika: periodikus mozgások, időmérés. Matematika: becslés, mérés, arányosság, halmazképzés. Természetismeret: a napi és az évi idő. Földrajz: az időmérés természeti

tömegtől való függetlenség felismerése). Ingahossz és lengésidő kapcsolatának jellege: következtetés, arányosság felismerése. Másodpercinga készítése próbálgatással. Jelenségek halmazba sorolása időtartam szerint. Mitől függ a kémiai reakciók sebessége? Mennyire gyorsítható fel egy reakció? A reakciósebesség.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Kémia: a reakciók feltételei, reakciósebesség, katalizátor. Fizika: sebesség, időmérés.

Biológia-egészségtan: anyagcsere, enzimek.

Időmérés, inga, reakciósebesség, katalízis.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A reakciósebesség vizsgálata szilárd és folyadék fázisban, csapadékképződési reakciók segítségével. Következtetések megfogalmazása a kémiai reakciók feltételeivel kapcsolatosan. A reakciósebességre ható tényezők (hőmérséklet, reakciópartnerek koncentrációja) vizsgálata oldatreakciókban. Annak megértése, miért fontos a kémiai kísérletek során az utasítások pontos követése. Katalizátor hatásának vizsgálata dihidrogén-peroxid bomlásán keresztül. A katalizátorok szerepének, felhasználásának indoklása a kísérleti tapasztalatok alapján. Kísérlet tervezése biológiai katalizátor (enzim) vizsgálatára. Vita a feltevés, illetve a sejtés indoklásának módjáról. A függő és független változó azonosítása. Az eredmények rögzítésének és megjelenítésének tervezése és annak indoklása.

alapjai.

Alak és forma

Órakeret 4 óra

Szerv, szervrendszer, levél, csontváz, fogazat, oldat, kristály, halmazállapotok. A szerkezet és működés összefüggésének megjelenítése és megfogalmazása élőlényekben. Az alak, forma és a funkció, tulajdonság összefüggéseinek felismertetése. A megfigyelések alapján modellek alkotása a jelenségek magyarázatára. Saját mérés tervezése előzőleg elvégzett vizsgálatok alapján.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Miért van a ragadozóknak nagy szemfoguk? Mit olvashatunk le egy koponyáról? Miben hasonlít és miben

Fejlesztési követelmények, tevékenységek Állati és növényi szervek vizsgálata (pikkely, fák évgyűrűi). Szimmetriaelemek megfigyelése, a vizsgált anyagok csoportosítása szimmetria szerint. Különböző állatok koponyájának és csontvázának, valamint fogazatának megfigyelése.

Kapcsolódási pontok Fizika: emelők, közegellenállás. Matematika: szimmetria.

más egy madár- és egy lepkeszárny? A szervezettani jellemzők és a szervek feladata közötti kapcsolat állatokban és növényekben.

Értelmezés a rajzhoz írt szöveggel (pl. szemfog – ragadozó), és értelmező rajzzal (pl. az izomcsatlakozás jelzése a nyakszirti peremen). Biológia-egészségtan: szerkezet és Levélerezet, rovarszárny formáinak összehasonlítása (fotó, rajz). Értelmezés a rajzhoz írt működés kapcsolata növények és szöveggel (pl. hengeres test – jól repülő szenderlepke), és értelmező rajzzal (pl. az állatok testfelépítésében. egyszikű és kétszikű levélerezet általános rajza, összevetve a konkrét fajjal).

Anyagok alaktartása különböző halmazállapotokban.

A gázok összenyomásával és kiterjedésével kapcsolatos tapasztalatok értelmezése, egyszerű modell megalkotása. Annak tudatosítása - a víz különböző edényekbe való töltögetése kapcsán szerzett tapasztalatok alapján -, hogy a folyadékok (víz) megőrzi térfogatát, de felveszi az edény alakját. A szilárd testek deformációja, rugalmas és rugalmatlan alakváltozások tanulmányozása. Kísérlettervezés arra, hogy a testek rugalmassága csak egy adott erőhatásig marad meg. Hipotézisalkotás, kísérlet megtervezése és kivitelezése, adatok felvétele, grafikon készítése, eredmények elemzése. Kristálynövesztés többféle vegyület oldatából , illetve vízüveg-oldatban (a „vegyész virágoskertje” kísérlet). Kristályok szimmetriájának megfigyelése (pl. múzeumban).Ólomöntés. A keletkező formák összehasonlítása ásványokkal, mesterséges kristályokkal. Amorf anyagok (pl. üveg, viasz) vizsgálata.Hab készítése, a hab szerkezetére vonatkozó modell alkotása. Következtetések levonása a habok egyes felhasználási módjaival kapcsolatban. Keményítő-szuszpenzió (mint nem newtoni folyadék) viselkedésének vizsgálata nyomás, ütögetés hatására. A folyamat modellezése. Hasonló példák keresése a hétköznapi életben (például egyes mártások, fogkrémek, festékek).

Szilárd testek deformációja. Rugalmas és megmaradó alakváltozás.

Minden szilárd, ami annak látszik? Miért lehetett ólomöntéssel jósolni? Növekedési formák. Habok. Keményítő, rugalmasság.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Kémia: oldatok, oldhatóság, heterogén rendszerek, habok. Biológia-egészségtan: ozmózis, részben áteresztő hártya Hon- és népismeret: hagyományok és babonák.Földrajz: ásványok. Fizika: viszkozitás.

Halmazállapot-változás, szerkezet, működés, heterogén rendszer, deformáció.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Kémia; fizika: , folyadékok, szilárd anyagok tulajdonságai, halmazállapotváltozások.

Szín

Órakeret 4 óra

Színek, oldatok. A színekkel kapcsolatos gyermeki elképzelések finomítása, fejlesztése. Az indikátor fogalmának árnyalása, annak megtapasztaltatása, hogy az indikátorok egy része közvetlen környezetünkben is megtalálható. Annak belátása, miért fontos az elválasztástechnika. Saját vizsgálat tervezése, a természettudományos vizsgálódás elveinek és főbb lépéseinek figyelembevételével. Modellalkotás, hipotéziskészítés. Tapasztalat és elmélet különbségének felismertetése, lehetséges okok azonosítása.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Színlátás, színtévesztés és színvakság. Indikátorok.

Fejlesztési követelmények, tevékenységek

Kapcsolódási pontok

A színlátás vizsgálata ábrák segítségével. Információ gyűjtése arról, milyen színeket és hogyan látnak egyes állatok. Kép készítése ugyanarról a témáról különböző állatok látását alapul véve (például méh, kutya). Növényi indikátorok színváltozásának vizsgálata gyümölcsteán, fűszereken, virágszirmokon, illetve antocián-kivonaton. Következtetések megfogalmazása egyes virágszirmok színének és a növény korának, illetve a talaj savanyúságának kapcsolatáról. Köznapi anyagok (például szappanok, illatszerek, ételek) csoportosítása lúgosság és savasság szerint, növényi indikátorok alkalmazásával. A bőr és a szervezet különböző részeinek kémhatása, pH-ja. Különböző talajok pH-ja és ezek vizsgálata. Adott kémhatású talajon milyen élőlények élhetnek? Példák keresése indikátorok alkalmazására.

Biológia-egészségtan: látás, növények.

Honnan származnak a színek? Mit jelent, hogy a fehér fény összetett fény? Hogyan állíthatunk elő színeket a napfényből? Összeadó színkeverés vizsgálata. Kivonó színkeverés vizsgálata.

Fehér fény (napfény) felbontása tükör és víz segítségével (prizmával). Annak felismerése, hogy a színek sorrendje a „szivárványban” kötött. Buborékhártyák színfelbontásának tanulmányozása. Színes foltok egymás mellett. Összeforgatott színek vizsgálata színkoronggal. Kísérletek saját tervezésű színkoronggal. Festékek összekeverése, színek kikeverése. Színek tervezése, színösszeadási szabályok megállapítása.

Biológia-egészségtan: fotoszintézis, színagyagok.

A kémiai változások egy része színváltozással jár. Elválasztás.

Jód oldásának vizsgálata csempekísérlettel. Az eltérő oldékonyság és a különböző oldatszínek megfigyelése. Alkoholos jódoldat reakciójának vizsgálata nátrium-hidroxiddal, illetve citromsavval: a változások megfigyelése és magyarázata. Glükóz (fruktóz) oxidálása lúgos közegben: képregény készítése a látottakról. Játékos vizsgálatok a titkosírással (például C-vitamin és jód vagy vas(III)-klorid és szalicilsav-oldat reakciója alapján). Papírkromatográfiás vizsgálat végzése ételfestékekkel, élelmiszerekkel vagy klorofillkivonattal. A kromatográfia elvének modellezése és a tapasztalatok összevetése a modellel. Vizsgálat tervezése a kromatográfia alkalmazására. Gyűjtőmunka végzése a kromatográfia alkalmazási lehetőségeiről.

Kémia: hasonló a hasonlóban elv, oldatok, redoxi-reakció, elemmolekula, ion, elválasztás.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/

Fizika: színek. Kémia: sav-bázis reakció, indikátor, pH fogalma.

Kémia: az anyagok színe. Fizika: a fehér fény felbontása, prizma, fénytörés.

Biológia-egészségtan: fotoszintézis, színanyagok.

Színlátás, színanyag, színkeverés, elválasztástechnika.

Illatok és hangok

Órakeret 4 óra

Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Érzékszervek, érzékelés. A rezgés. A szaglásra mint érzékelési és megismerési módra való tudatos odafigyelés fejlesztése. Az elvont szaktudományos fogalmi készlet pontos használata nélkül egy-egy összetett jelenség tanulmányozása a hangokkal kapcsolatban, következtetések levonása és megállapítások megfogalmazása a kísérleti tapasztalatokkal kapcsolatban.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Növényi illatanyagok. Kivonat készítése.

Állathangok. Gitár húrjának hangja. Miben térnek el a hangok? Hogyan tudunk eltérő hangokat létrehozni? Hullámok terjedése kötélben.

Fejlesztési követelmények, tevékenységek Fűszerek és gyógynövények vizsgálata szárított növényi részek, illóolajok, növényi kivonatok vagy főzetek alapján. Csoportosítás különböző szempontok szerint (tetszőleges szempontok, termőhely/származási hely, növényi rész, például levél, virág, termés). A szag/illóolaj-tartalom, illetve hatóanyag kapcsolatának keresése. Növényi kivonat készítése (extrakcióval, vízgőz-desztillációval vagy macerálással) illatos növényi részekből. Az eljárás kémiai hátterének értelmezése. A környezeti elemek (pl. víz, kőzetek, talaj) felismerése szag alapján. Tücskök ciripelésének megfigyelése (pl. hosszának mérése, a szituáció rögzítése), esetleg hangfelvétel készítése. A különböző egyenesszárnyúak ciripelésének összevetése a saját megfigyelésekkel. Madárhangok és más állathangok összehasonlítása hangfelvételről (lassítva is). Madárdallamok és emberi dallamok összevetése. A hang keletkezésének oka valamilyen rugalmas közeg rezgése. Különböző zenei hangok és zörejek előállítása hétköznapi eszközökkel és hangszerekkel. A hang jellemzőinek (hangerőség, hangmagasság, hangszín) megfigyelése. A gitárhúrok megpendítésekor keletkező hangok különbözőségének értelmezése: hangmagasság fogalma. Annak felismerése, hogy a hangmagasság függ a húr anyagától, feszítettségétől, hosszától. A kötélben terjedő hullám sebességének és a kötél feszítettségének összekapcsolása. Általánosítás, az egyik kísérletben szerzett tapasztalat vonatkoztatása a másik kísérletre (a jobban feszített gitárhúrban gyorsabban terjed a hullám). Tudományos következtetés levonása (a nagyobb sebességű hullám a gitárhúrban magasabb hangot hoz létre, abban a húrban terjed gyorsabban a hullám, amelyik a magasabb hangot adja).

Kapcsolódási pontok Kémia: oldódás, szétválasztás, hasonló a hasonlóban elve. Biológia-egészségtan: gyógynövények, állati kommunikáció, feromonok, szaglás, hallás. Biológia-egészségtan: abiotikus környezeti tényezők. Biológia-egészségtan: a hallás. Fizika: rezgések, hullámok, a hang.

Szintézis készítése, egy jelenség komplex vizsgálata, egyszerű modellalkotás, értelmezés az ismeretek szintjének megfelelő mélységben, kvalitatív módon, elvont fizikai fogalmak (frekvencia, hullámhossz) nélkül. (A hang magasságának húrhossztól és a hullám húrban való terjedési sebességétől való függése.) Hangjelenségek tanulmányozása, következtetés az anyagra, a szerkezetre (pl. üreges, tömör, vízzel telt) hangzás alapján. A hallás tájékozódási szerepének felismerése. Természeti jelenségek (pl. szél, vízfolyás, tengerhullámzás, zivatar) felismerése hang alapján. A természeti környezet veszélyhelyzeteinek felismerése hang alapján. Szaglásküszöb. A szaglás és ízlelés Vizsgálatok az emberi szaglással kapcsolatban: a szaglás és ízlelés kapcsolatának Biológia-egészségtan: szaglás, ízlelés. kapcsolata. feltárása, a szaglási küszöb vizsgálata. Kísérletek alapján annak meglátása, hogy a Miért nem érzi jól az ízeket, aki náthás? szagláshoz minél gyorsabb párolgás (szublimáció), illetve diffúzió szükséges. Szilárd anyagok és oldatok szagának összehasonlítása. Következtetések levonása a szagtalan mérgező gázok veszélyeivel kapcsolatban. A szaglás tájékozódási szerepének felismerése. Saját vizsgálat tervezése a szaglással, illetve a szaglás és az ízlelés összefüggésével kapcsolatban. Érvelés a vizsgálati módszerek és eljárások megválasztásával kapcsolatosan. Információ keresése a felhasznált anyagok kémiai összetételéről. Kulcsfogalmak/ Szaglás, hallás, ízlelés, hanghullám, hangmagasság. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Hideg, meleg

Órakeret 8 óra

Hőmérséklet, évszakok. A környezet hőmérséklete és az élőlények életműködései, anyagcsere-folyamatainak sebessége, valamint viselkedése közötti kapcsolat A tematikai egység felismertetése. A hőmérsékletváltozás hatására bekövetkező térfogatváltozások vizsgálata, összefüggés keresése modellek alapján az anyag szerkezete és a tapasztalt változások között. A kémiai folyamatok sebessége és a hőmérséklet közötti kapcsolat feltárása vizsgálatok alapján. A nevelési-fejlesztési tapasztalatok alapján következtetések megfogalmazása az egészségmegőrzés és a környezetvédelem témakörében. Manuális készség fejlesztése céljai egyszerű eszközök készítése során. Problémák, jelenségek, gyakorlati Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok alkalmazások, ismeretek Előzetes tudás

A környezet hőmérsékletének hatása az élőlények életműködésére és viselkedésére. A hőmérséklet és az anyagcsere

Vízben oldott oxigén mennyiségének hatása a halak légzésszámára (különböző hőmérsékleteken), szűk hőmérséklet-tartományban. Az eredmények megjelenítése, esetleg többféle halfaj (gyors és lassú mozgású) összehasonlítása. Erjedés széndioxid-termelésének hőmérsékletfüggése. A cukros vízben élesztő által

Fizika; kémia: gázok folyadékban való oldhatóságának hőmérséklet-függése. Kémia: reakciósebesség, szén-dioxid

összefüggése. Az üvegházhatás.

Mit jelent az, hogy két test hőmérséklete azonos? Hogyan állapítható ez meg anélkül, hogy a két testet egymás közelébe hozzuk? Termikus kölcsönhatás. Hőtágulás jelensége. A hőmérséklet változásának és a térfogat változásának összefüggései. Folyadékos hőmérő készítése Melyek az ideális hőmérsékleti skála fixpontjai? Milyen az ideális tágulási közeg?

A kémiai változások sebességét a hőmérséklet befolyásolja. Halmazállapot-változások. Felhő- és csapadékképződés.

termelt szén-dioxid-mennyiség hőmérséklet-függésének ábrázolása. Következtetések megfogalmazása az alacsony és a túl magas hőmérséklet (kihűlés, láz) veszélyeire és végzetes következményeire vonatkozóan. Különböző érdességű és színű felületek eltérő hőelnyelési képességének megfigyelése (pl. egy sötét-világos foltos napozó macska bundájának mintázata a hőmérséklet-különbség alapján kitapintható). Üvegházhatás modellezése befőttesüvegekkel. A kontroll (asztallapra tett) hőmérő adatát összevetve az átlátszó és a fekete hátterű üveggel, a különböző mértékű hőelnyelés következményének mérése. Az üvegházhatással kapcsolatos tudás rendszerezése a kísérleti tapasztalatok alapján. A levegő felmelegedésének megfigyelése, igazolása méréssorozattal, a mért adatok ábrázolása. Légkörzés előidézése és vizsgálata. A hőmérséklet és a hő kapcsolatának kvalitatív szinten való megértése. (A melegebb helyről a hő a hidegebb helyre áramlik). Annak belátása, hogy a hőmérséklet fogalmának két test viszonylatában (feltételezett termikus kölcsönhatásában) van jelentősége. Vízhőmérő készítése lombik, gumidugó és keskeny cső segítségével. Annak belátása, hogy a melegítés hatására a víz a lombikban kitágul. (A lombik is tágul, de kevésbé.) Vizsgálatok lombik hőtágulásával kapcsolatosan. Következtetés megfogalmazása arról, miért nem szabad a mérőedényeket melegíteni. Mindennapi példák gyűjtése a hőtágulásra. Szubjektív hőmérsékleti skála készítése. Annak belátása, hogy a kezdőpont és egy másik fixpont helye önkényes, ahogy az egységek nagysága is. Annak áttekintése, hogy a víz számos szempontból nem ideális tágulási közeg, ezért nem érdemes vízhőmérőt készíteni. A folyadékos hőmérőkben higanyt vagy alkoholt alkalmaznak. Azonban a higany mérgező tulajdonsága miatt ma tilos higanyos hőmérőt árusítani. Térfogatváltozás a halmazállapot-változások során. A víz különleges viselkedése. Víz fagyásának vizsgálata. Annak magyarázata, miért képes a kőzetrepedésekbe szivárgó víz a kőzet aprózódását elősegíteni. Oldódás, illetve különböző oldatreakciók vizsgálata szobahőmérsékleten, melegítés és hűtés hatására. Annak vizsgálata, hogy az asztalon hagyott étel gyorsabban megromlik (miért fontos a hűtőgépek használata), illetve, hogy miért kell nyáron fokozottan figyelni az élelmiszerbiztonsági szabályok betartására. A főzés (sütés) szerepének indoklása. Fagylalt készítése, a keletkező jégkristályok tanulmányozása.

kimutatása, erjedés. Biológia-egészségtan: enzimek tulajdonságai, a halak légzése, testhőmérséklet, az élesztőgomba, erjedés. Földrajz; fizika; kémia; biológiaegészségtan: üvegházhatás. Földrajz: besugárzás, hőelnyelés, kisugárzás, a felszín és a levegő felmelegedése. Természetismeret: a víz és a levegő tulajdonságai. Fizika: hőtágulás. Földrajz: szél, tengeráramlások.

Kémia: reakciósebesség, oldatok, anyagszerkezet. Biológia-egészségtan: táplálkozás, élelmiszerbiztonság. Természetismeret: a víz tulajdonságai, keverékek és oldatok készítése és szétválasztása.

Lekvárkészítés, oldatok töménysége. Hőmérsékleti sorozatmérés, az eredmények rögzítése és ábrázolása. Technika, életvitel és gyakorlat: A víz halmazállapot-változásainak megfigyelése a természetben, előidézése mesterséges ételkészítési eljárások, élelmiszerek Az oldatok töménysége. körülmények között; a víz körforgásának bemutatása. tárolása. A kémiai reakciók hőmérsékletfüggése. A felhő- és csapadékképződés jelenségének leírása, feltételeinek igazolása Földrajz: levegő- és vízhőmérséklet vizsgálódással. változása. Kulcsfogalmak/ Hőmérsékletfüggés, üvegházhatás, gázok oldódása, hőtágulás, hőmérő, a jég szerkezete, reakciósebesség, oldatok töménysége fogalmak Az oldódás hőmérsékletfüggése.

7–8. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Levegő

Órakeret 8 óra

Keverék, légnemű halmazállapot. A gázok alapvető tulajdonságainak vizsgálata a levegő példáján. A levegő fizikai tulajdonságainak vizsgálata: annak felismerése, hogy a levegő mint gázkeverék önmaga is anyag. A levegő tulajdonságaira vonatkozó következtetések megfogalmazása kísérletek nyomán. A légzőrendszer fölépítésének megfigyelése, a légzés módja és a légzőrendszer fölépítése közti kapcsolat megfogalmazása. A lebegő és ülepedő légszennyezés egyszerű kimutatása, eloszlásának megfigyelése. A kísérleti eredmények grafikus ábrázolása. Az égés jelensége, gyors és lassú égés, az égés feltételei, balestevédelem.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Mennyire tiszta a levegőnk? A levegő természetes és emberi tevékenységből származó szennyezettsége. Hogyan lélegeznek az állatok? Miért van szükség légzőszervre? Miért vannak különböző légzőszerveik az állatoknak?

Fejlesztési követelmények, tevékenységek A levegő tulajdonságainak (páratartalom, hőmérséklet, nyomás), viselkedésének egyszerű vizsgálata, a tapasztalatok összevetése földrajzi jelenségekkel.

Kapcsolódási pontok

Fizika; kémia: diffúzió, levegőszennyezés. Lebegő por kimutatása levegőből (vazelinnel). A megtapadt porszemek mennyiségének Földrajz: levegőszennyezés társadalmi értékelése, amelyben szempont lehet pl. a főúttól vagy a folyóparttól való távolság. okai Levelekre ülepedő por kimutatása ragasztószalaggal. A szalagra tapadt porszemek számának függése a közlekedéstől, a levelek magasságától, a vizsgált növényfajtól. Az Kémia: heterogén rendszerek. eredmények grafikus ábrázolása. Állatok légzőrendszerének vizsgálata (például rovarok légcsőrendszere, hal: kopoltyú, Természetismeret: levegő összetétele, emlős: gége és tüdő) és összehasonlítása a szerkezet és működés szempontjából. A az ember légző szervrendszere. megfigyelésekről vázlatrajz készítése. A légzőszervvel való légzés és a bőrlégzés összehasonlítása. Biológia-egészségtan: légzés, levegőszennyezés.

A légnyomás kvalitatív bemutatása nyugvó és áramló levegő esetében. A levegőnél „könnyebb” és „nehezebb” gázok.

A gázok nyomásának és sűrűségének kvalitatív vizsgálata, a nyomás és sűrűség fogalmával kapcsolatos gyermeki elképzelések alapján. Ok és okozat, tapasztalat (következmény) és magyarázat logikai kapcsolatának, az értelmezés lehetőségének gyakorlása konkrét példákon. Tapasztalatok szerzése a légnyomás megnyilvánulásáról egyszerű kísérletekben: pl. fejjel lefelé fordított pohár, csőbe „szorult” víz, a nyomáscsökkenésről az áramló levegőben, pl. összeugró papírlapok, légsugárban táncoló léggömb. Annak megértése, hogy a gázok, és így a levegő is anyag, tömege van, és abból adódóan súlya, sűrűsége és nyomása; a levegő nem semmi; és nem minden gáz levegő. Azok az anyagok, amelyeket szobahőmérsékleten folyékony vagy szilárd halmazállapotúnak ismerünk, megfelelő hőmérsékleten és nyomáson légneműek (pl. vízgőz) lehetnek.

Gyertya égésének vizsgálata.

Fizika: gázok nyomása és sűrűsége. Kémia: gázok, relatív sűrűség. Földrajz: a légnyomás változása és mérése Természetismeret: a gáz halmazállapot, a levegő összetétele, a légnyomásváltozás okai.

Mi ég a gyertyában? Hipotézisek megfogalmazása, kísérletek tervezése és végrehajtása Természetismeret: a levegő összetétele a hipotézisek alátámasztására. és tulajdonságai.

Miért kell szellőztetni? Miért visznek gyertyát a borospincébe? Érdemes-e Gyertya lángjának vizsgálata. minden pincébe gyertyával menni? Ha a lángba beletartunk egy üveglapot, az a láng különböző helyein különbözőképpen A szellőztetés jelentősége; a szén-dioxid lesz kormos. Mi a korom? Miért nem ég el a láng belsejében a szén? Az égés megismerése. feltételeinek tisztázása. Mi adja a gyetyaláng színét? A gyertyaláng és borszeszégő lángjának összehasonlítása. Gyertya égésének vizsgálata szén-dioxidban. Gyors- és lassú égés összehasonlítása Szén-dioxid kimutatása kilélegzett levegőből meszes vízzel.

Technika, életvitel és gyakorlat: az egészséges lakókörnyezet. Földrajz: A levegő szén-dioxidszennyezése.

Következtetések megfogalmazása arról, miért fontos a terem (szoba) mérete, miért kell szellőztetni. Annak magyarázata, miért lehet szén-dioxiddal tüzet oltani. Szén-dioxid öntése pohárban, kiöntött szén-dioxid kimutatása gyújtópálca segítségével. A szén-monoxid-veszély, s az ellene való védekezés a háztartásban. Növényi részek, illetve gomba légzésének vizsgálata, a keletkező szén-dioxid kimutatása. Annak felismerése, hogy minden sejt, így a növényi részek és a gombák is anyagcserét folytatnak és szén-dioxidot bocsátanak ki. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Gáz, levegőszennyezés, légzőszerv, légnyomás, sűrűség, relatív sűrűség, égéstermék, diffúzió, ülepedés, égés, gyors és lassú égés, az égés feltételei

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Víz

Órakeret 8 óra

Előzetes tudás

Folyékony halmazállapot, a víz halmazállapot-változásai, a víz fizikai tulajdonságai, a víz mint közeg (élőhely) és mint létfontosságú anyag az élőlények számára, a víz körforgásának főbb lépései, csapadék.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A vízzel kapcsolatos egyes fizikai jelenségek mélyebb megismerése. A folyadékok összetételének és áramlásának kapcsolata az élővilággal. A külső és belső környezet néhány fizikai-kémiai sajátosságának megfogalmazása. A terepen végzett biológiai vízminőség-vizsgálat és a folyó- és állóvizekkel végzendő vizsgálatok előkészítése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek

Fejlesztési követelmények, tevékenységek

Miért fontos a víz az állatok számára? Hogyan szállítódnak a folyadékok az állatok szervezetében? Az állatok nedvkeringése. Hogyan állapítható meg, hogy tiszta-e a patak (folyó, tó) vize? A természetes vizek élővilága.

Áttetsző férgek (Tubifex, földigiliszta) véráramlásának megfigyelése. A keringési rendszerről vetített kép vagy könyv alapján vázlatrajz készítése. Természetes vizek élővilágának vizsgálata, a vízminőség biológiai jellemzése (makrogerinctelen-fauna alapján). Lehetőleg az iskola vagy a lakóhely közeléből származó vízminták lakóinak listája.

Különféle folyadékok.

Többféle folyadék felsorolása, mint például: étolaj, kőolaj, alkohol, higany. Annak megértése, hogy nem minden folyadék víz. Azok az anyagok, amelyeket szobahőmérsékleten légnemű vagy szilárd halmazállapotúnak ismerünk, megfelelő hőmérsékleten és nyomáson folyékonyak (összenyomott szén-dioxid a patronban, metán, oxigén a palackban, folyékony nitrogén, olvadt fémek).

A folyadékok (víz) összenyomhatatlansága. A nyomás terjedésének irányfüggetlensége a vízben. Víz nyomásának kvalitatív vizsgálata kiömlő vízsugár segítségével.

Kapcsolódási pontok Fizika; kémia: ozmózis. Biológia-egészségtan: homeosztázis, anyagáramlás, vizes élőhelyek élővilága. Természetismeret: vizek, vízpartok élővilága.

Annak a téveszmének a cáfolása, hogy a halmazállapot teljes egészében az anyaghoz kötődik és nem az anyaghoz és a körülményekhez – hőmérséklet, nyomás − együtt. A víz különböző edényekbe való töltögetése kapcsán szerzett tapasztalatok alapján annak belátása, hogy a folyadék (pl. víz) megőrzi térfogatát, de felveszi az edény alakját. Kísérlet tervezése annak igazolására, hogy a jég térfogata nagyobb, mint a belőle keletkező víz térfogata. Víz összenyomásának kísérlete fecskendőben. Összenyomhatatlanság vizsgálata vízzel töltött léggömbökkel (vízibombával).

Természetismeret: a víz tulajdonságai, megjelenése a természetben.

Nyomás irányfüggetlenségének vizsgálata kilyukasztgatott műanyag palackkal. Nyomás vizsgálata műanyag palack oldalán vágott lyukon kifolyó vízsugár segítségével különböző alakú, keresztmetszetű palackokkal. A jelenséget befolyásoló és nem befolyásoló tényezők elkülönítése. Következtetések levonása, eredmények általánosítása: közlekedő edények elve. Kvalitatív megállapítások megtétele, a lényeges kiemelésével, az azonos jelenségek elemzésével. Miben különbözik a pocsolya vize, az ásványvíz és a csapvíz? Mit nevez víznek a természettudós? Oldatok, bepárlás. Hogyan jut el a víz a fák levelébe? A növények vízfelvétele fizikai jelenségeken alapul. A víz halmazállapotai. Hogyan keletkezik az eső? Mi lesz a sorsa a felszínre hulló csapadéknak?

Pocsolyavíz, só- vagy cukoroldat, ásványvíz, csapvíz, ioncserélt víz bepárlása: az eredmények összevetése. Annak felismerése, hogy nem minden színtelen oldat, illetve a köznyelvben víznek nevezett keverék kémiailag tiszta víz (desztillált vagy ioncserélt víz). Hajszálcsövesség vizsgálata papírcsíkkal, kapilláris üvegcsövekkel, illetve növényi hajtásban, talajban. Következtetések megfogalmazása arról, hogyan jut el a gyökér által felvett víz a növény többi szerveibe. Következtetések megfogalmazása az épületek vizesedéséről. Gyűjtőmunka készítése a vizesedés megakadályozásáról. Vízminták (helyi élővíz, ivóvíz, ásványvíz, gyógyvíz, sós víz) tapasztalati vizsgálata, a tapasztalatok rögzítése és összehasonlítása (csoportmunka). A csapadék keletkezésének modellezése (csapadékkeltés befőttesüvegben). A halmazállapot-változások tapasztalati belátása (különböző halmazállapotú csapadékok előállítása). A víz felszíni viselkedésének modellezése (beszivárgás, lefolyás, felhalmozódás, párolgás).

Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység

Fizika, földrajz: hajszálcsövesség. Technika, életvitel és gyakorlat: a ház és anyagai. Kémia: oldatok, bepárlás, folyadékok, víz. Biológia-egészségtan: növények tápanyagfelvétele, anyagszállítása Természetismeret, földrajz, hon- és népismeret: Magyarország vízkincse, gyógyvizei . Természetismeret: természetes vizek, keverékek és oldatok készítése és szétválasztása. Környezetismeret: halmazállapotváltozások. Természetismeret, földrajz: a víz a felszínen és a felszín alatt, a csapadék keletkezése.

Nedvkeringés, biomonitoring, folyadékok nyomása, közlekedőedény, oldat, bepárlás, hajszálcsövesség, csapadékképződés.

Talaj, ásványok és kőzetek

Órakeret 8 óra

Tömeg mértékegységei. Irányított tapasztalatszerzés földrajzi megközelítéssel környezetünk azon természetes és a környezetet károsító anyagairól, amelyekhez a természetföldrajzi tudás kapcsolódik.

nevelési-fejlesztési céljai

A tanulási képességek fejlesztése célirányos megfigyelésekkel és az anyagvizsgálati módszerek elsajátíttatásával. A tapasztalatok megszűrése és feldolgozása tanári irányítással, a vizsgálati tapasztalatok hozzákapcsolása a természetföldrajzi jelenségekhez, folyamatokhoz. A fenntarthatósági és környezettudatos szemlélet fejlesztése a károsító anyagok vizsgálati alapú megismerésével. A talaj vizsgálatán keresztül fizikai jelenségek tanulmányozása. A köznyelvben felcserélve, összemosva használt fogalmak pontosítása. A talaj vizsgálatán keresztül az érzékszervi megfigyelések fejlesztése. A talajképződés és a lebontó folyamatok kapcsolatának megismertetése. A vizsgálati eredmények összevetésének alapjai. A környezeti tudatosság erősítése, az újrahasznosítás és a komposztálás szerepének felismertetése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek

Fejlesztési követelmények, tevékenységek

Milyen tulajdonságaik vannak az ásványoknak és a kőzeteknek? Hogyan ismerhetjük meg a kőzetek tulajdonságait? Hogyan különböztetjük meg egymástól a kőzeteket? A modellezés mint a valóságmegismerés egy lehetséges módszere

Egyes ásványok színének, keménységének, porszínének, sűrűségének vizsgálata. Ásványok és kőzetek csoportosítása a vizsgálatok eredményeinek alapján. Kőzetek (lakóhelyen jellegzetes kőzetanyag, továbbá gránit, andezit, mészkő, folyóvíz és szél szállította homok, agyagpala, kvarc, kősó), energiahordozók (barnakőszén, kőolaj, földgáz) makroszkópos és egyszerű kémiai vizsgálata, hasznosítható tulajdonságaik megállapítása. Az aprózódás - törmelék - hordalék összefüggésének felismerése homokasztali modellezés során. Különböző szemcseméretű üledékek vizsgálata.

Mi a különbség a felszín, a kőzet és a talaj között?

Talajok érzékszervi megfigyelése. A megfigyelések alapján a talajtípusok megkülönböztetése (például gyúrópróba és a szín alapján). Példák keresése egyes talajtípusokat kedvelő növényekre. Következtetések megfogalmazása a talajművelési munkák szükségességéről, illetve arról, miért nem lehet bármilyen talajtípuson bármilyen növényfajtát termeszteni. Különböző talajminták vízmegkötő képességének összehasonlítása. Összevethető a természetes eredetű (pl. erdei) talajjal. Összefüggés keresése a talaj porhanyóssága, vízmegkötő képessége és mezőgazdasági hasznosítása között. A talaj levegőtartalmának megfigyelése vízben. Talajok mésztartalmának kimutatása. Példák keresése mészkedvelő és mészkerülő növényekre. (A mésztartalom és az ott élő növényfajok igényeinek összevetése terepvizsgálat célja is lehet.) Talajfauna összehasonlító vizsgálata. Talajtípusok (barna erdőtalaj, mezőségi talaj, szikes és láptalajok) jellemzése megfigyelés alapján, oknyomozás a közös és az eltérő tulajdonságokkal kapcsolatban. A talajpusztulás okainak megismerése modellvizsgálatban.

A talaj szövete , szerkezete (morzsás, rögös, szemcsés, oszlopos, lemezes) és színe. Talajtípusok . A talaj nedvességtartalma. A talaj porhanyóssága. A talaj mésztartalma. A talajfauna.

Kapcsolódási pontok Földrajz: kőzetek rendszerezése. Természetismeret, földrajz: ásványok és kőzetek.

Földrajz, biológia-egészségtan: felszín, talaj, talajtípusok, talajképződés. Biológia-egészségtan: különböző növényfajok ökológiai igényei Hon- és népismeret: mezőgazdasági munkák és hagyományok. Természetismeret: kert, erdő, talaj, talajművelés. A talaj keletkezése. A talaj tulajdonságai, szerepe a növények életében. Környezetismeret, természetismeret, biológia-egészségtan: talajban élő állatok, a talaj mint környezeti tényező, talajszennyezés, talajpusztulás.

Szilárd testek sűrűségének mérése. Hogyan mérjünk térfogatot egy szabálytalan testnél? Hogy járjunk el, ha a test úszik a vízen? Tömegmérés egyszerű kétkarú mérleggel. A sűrűség fogalmának értelmezése a gyermeki sűrűségkép továbbfejlesztésével. A sűrűség és a keménység fogalmának elkülönítése. A talajok egyes jellemző fizikai tulajdonságainak vizsgálata, a megfelelő vizsgálati módszer megtervezése. A talaj vízfelszívó, vízáteresztő és vízmegtartó képessége.

A térfogatmérés arkhimédeszi ötletének megértése. A mérési pontosságot befolyásoló Természetismeret: A talaj szerkezete, fő tényezők áttekintése (leolvasás pontossága, meniszkuszvastagság). alkotóelemei. A vízkiszorításon alapuló térfogatmérés kiterjesztése úszó testekre (a test vízbe való lenyomása, ismert térfogatú, nagyobb sűrűségű testtel való összekötése stb.). A kétkarú mérleg használata. A sűrűség fogalmának értelmezése mint az egymástól függő két mennyiség (tömeg, térfogat) viszonyát értelmező absztrakt fogalom. A vízfelszívó, vízáteresztő és vízmegtartó képesség közötti különbség megragadása, saját tervezésű megfigyeléssel (egyszerű méréssel) történő igazolása. Talajminták csoportosítása a vizsgált tulajdonság alapján.

A talajképződést lebontó folyamatok segítik. A komposztálás, komposztáló készítése.

Egyes anyagok lebomlásának vizsgálata kísérlettel. Kísérlet tervezése lebomló és le nem bomló műanyagok összehasonlító vizsgálatára. Következtetések megfogalmazása arról, mely anyagok komposztálhatók és melyek nem. Komposzttároló készítése és/vagy használata. A megfelelő hulladék-elhelyezés fontosságának felismerése. Érvek megfogalmazása a komposztálás mellett.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Földrajz: ásványok és kőzetek. Természetismeret: kerti munkák, kőzetek, talaj.

Talajszerkezet, térfogatmérés, tömegmérés, sűrűség, talajképződés, komposztálás, ásványok, kőzetek, modellezés

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Kémia: redoxi-reakciók.

Elektromosság, mágnesség

Órakeret6 óra

Kölcsönhatás, elektromosság, mágnes, iránytű. Az elektromos töltés fogalmának megalapozása, az elektromossággal kapcsolatos jelenségek vizsgálata, a vonzás-taszítás értelmezése. A mágnességgel kapcsolatos ismeretek elmélyítése. Logikus gondolkodás, következtetési készség fejlesztése. A természettudományos gondolkodásmód egyes elemeinek tudatosítása.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Milyen állapot az elektromos állapot? Elektromos állapot létrehozása. Hogyan igazolható, hogy kétféle elektromos állapot van? Pozitív, negatív és semleges testek közötti vonzás, illetve taszítás. Vezető és szigetelő anyagok.

Fejlesztési követelmények Elektromos állapot létrehozása dörzsöléssel. Különböző elektromos állapotban lévő testek vizsgálata elektroszkóppal. Különböző elektromos állapotban lévő testek közti erőhatások megfigyelése. Vezető és szigetelő anyagok vizsgálata elektroszkóppal. Az elektromos megosztás jelenségének értelmezése. Vázlatrajzok készítése. Az elektromos megosztás jelenségének felhasználásával az elektromos töltések által eltérített vízsugár viselkedésének értelmezése.

Egyes anyagok mágneses viselkedésének (mágnesezhetőségének) összehasonlítása. A Azonos mágneses pólusok taszítják, míg mágneses pólusok (északi, déli) elnevezése. Az anyagok csoportosítása a különbözők vonzzák egymást. mágnesezhetőség szerint. Nem létezik mágneses monopólus. Iránymeghatározó eszköz tervezése. Az iránytű. A vizes oldatok vezetik az áramot. Az elektromos balesetvédelem legfontosabb alapelvei. Az elektromos áram hatására kémiai folyamatok mehetnek végbe.

Oldatok vezetőképességének vizsgálata. Annak indoklása, miért veszélyes az emberi szervezetre az áramütés. Egyszerű kísérletek elektrolízissel. Vázlatrajzok készítése.

Kapcsolódási pontok Kémia: elektron, poláris kötés, dipólus molekula,. Természetismeret: elektromos kölcsönhatás.

Fizika, földrajz: mágnesség. Kémia: mágnesezhető fémek. Természetismeret: mágneses kölcsönhatás, iránytű. Fizika: természetismeret: elektromos kölcsönhatás Biológia: egészségtan:balesetmegelőzés, biztonság, alap elsősegélynyújtás Kémia: elektrolitok, oldatok vezetőképessége, elektrolízis

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Mágnesesség, megosztás, elektrolízis, elektromos állapot, elektromos töltés, vonzás, taszítás .

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Fény

Órakeret 6 óra

Előzetes tudás

Napsugárzás, növények, anyagcsere, szem.

Tantárgyi fejlesztési célok

A fény mint környezeti tényező hatásának kimutatása az élőlények életműködéseire. A fény- és árnyékjelenségek vizsgálatán keresztül a fénnyel kapcsolatos megfigyelések, naiv elképzelések pontosítása. A vizsgálati tapasztalatok általánosítása. A fény hatására végbemenő fizikai, kémiai jelenségek és földrajzi folyamatok vizsgálata. Absztrakt gondolkodás, logikai következtetések, analógiás gondolkodás fejlesztése (azonos

okozat mögött azonos okot keresünk). Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek

Fejlesztési követelmények, tevékenységek

Kapcsolódási pontok

Miért fontos a fény a növények számára? A fény hatása a növényi anyagcserére. A fény hatása az élőlényekre. Miért fordul a fény felé a napraforgó? Hat-e a fény az állatok viselkedésére?

Hínár oxigéntermelésének megfigyelése különböző fényerősség hatására. A buborékok gyakorisága változásának számlálása és ábrázolása a fényforrás közelítésének-távolításának hatására. Az eredmények grafikus megjelenítése. Növények fény felé fordulásának vizsgálata. (Az időigényes kísérlet fázisai fényképezőgéppel rögzíthetők.) Fényforrás hatása vízibolhák, planktonok viselkedésére. Vizsgálható két vagy több fényforrás hatása is. Fénykép elemzésével számszerű eloszlást is meg lehet adni.

Biológia-egészségtan: öröklött magatartásformák, fotoszintézis.

A fény egyenes vonalú terjedésének bizonyítékai hétköznapi tapasztalataink alapján. Árnyékjelenségek és felhasználásuk a természetben. Pontszerű és kiterjedt fényforrások. Félárnyék és teljes árnyék. Hogyan látunk egy tárgyat a tárgyról a szemünkbe egyenes vonalban jutó fény révén? A fény visszaverődésének szabályai. Hogyan hozza létre a képet a síktükör? Mit jelent az, hogy egy kép látszólagos? Miért látunk ott valamit, ahol nincs semmi (síktükör képalkotása). A fény polarizációja. A napfény és különböző természetes (pl. vízfelszínről, növényekről, rovarokról, talajról) és mesterséges felületekről (pl. ablaküvegről, autóról, aszfalt útról) visszavert fény polárossága.

A fény látásban betöltött szerepének megértése (maga a fénysugár alapesetben nem látható). Az árnyékjelenség értelmezése megfigyelések révén, megértése önálló vázlat alapján. Az árnyékjelenségek értelmezése, általánosítása pontszerű és kiterjedt fényforrás esetében a környezetünkben. Napóra készítése. A Hold fázisainak megfigyelése, lerajzolása, a fényváltozások és fogyatkozások mint árnyékjelenségek felismerése. Közeli fényforrások kapcsán szerzett tapasztalat általánosítása csillagászati léptékekre. A fény visszaverődésének kísérleti vizsgálata. Egyszerű kvalitatív szabály felállítása (szögekkel vagy irányokkal). A szabály értelmezése síktükörre, a széttartó fénysugarak azonosítása (rajz készítése). Annak megmutatása, hogy a látszólagos kép helyére helyezett tárgyról, ha nincs tükör, ugyanúgy jönnének a fénysugarak, mint ha a tükörről visszaverődnek. Fény polárosságának vizsgálata polárszűrőkkel. Különböző napszemüvegek és különböző visszaverő felületek (üveg, aszfalt, műanyag, márvány, víz, szövet, fa, fém) vizsgálata polárosság szempontjából, a felület érdessége, színe és fényessége/sötétsége függvényében.

Természetismeret: a Hold fázisai. Biológia-egészségtan: a szem, a látás folyamata Fizika: fény visszaverődése, polarizációja

A fény hatására egyes folyamatok Következtetések megfogalmazása a növényi felépítő anyagcsere fényigényéről. felgyorsulnak és olyan változások is Következtetések megfogalmazása arról, miért fontos betartani a „fénytől védve” végbemehetnek, amelyek fény nélkül utasításokat. Annak magyarázata, hogy egyes gyógyszerek szedésekor miért nem nem, vagy csak észrevehetetlenül lassan szabad napra menni, illetve miért kell egyes anyagokat sötét színű üvegedényben

Kémia: oxigén, szén-dioxid. Természetismeret: a Nap szerepe a földi élet szempontjából.

Fizika; földrajz: holdfogyatkozás. Matematika: szög, tükrözés, merőleges. Földrajz: fény-árnyék-jelenségek a környezetben.

Biológia-egészségtan: fotoszintézis, szabadgyökök hatása. Kémia: redoxi-reakciók, fotokémiai

történnének meg.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

tárolni. Az UV sugárzás hatása a bőrre és a D-vitamin termelődésére. A fényhez hasonló, de a szemünkkel nem érzékelhető sugárzás hatása. Annak a tévképzetnek a megszüntetése, hogy a látható fénytől barnulunk le.

Biológia, egészségtan a bőr egészségtana, védelme, vitaminok

Fotoszintézis, oxigén, árnyék, fényvisszaverődés, tükör, fényérzékeny anyag, poláros fény, fényszórás, UV fény.

Eszköz igény: meglévő eszközök:  természettudományi tantárgyak szemléltető eszközei  természettudományi tantárgyak digitális tananyagai  internethasználat,  fizikai-kémiai szertár eszközei, anyagai  kerékpárok a terepgyakorlatokhoz  terepgyakorlatokhoz szükséges vizsgálati eszközök pl. vízvizsgáló koffer évente     

reakciók.

szükséges eszközök: fogyó vegyszerek, anyagok pótlása a szertár évenkénti fejlesztésére, új eszközök vásárlására max. 20.000 Ft 30 db színes papír A4 20 db kétoldalas színes karton 30 db lamináló fólia

Énekkar 1–8. évfolyam Heti 1 óra. CÉLOK ÉS FELADATOK Az iskolai énekkari nevelés célja 1−8. évfolyamon, hogy támogassa az órarendi ének-zenei nevelést, segítse kialakítani zene megszerettetéséhez és az egyes zeneművek élményt nyújtó megismeréséhez és megértéséhez vezető utat. A zenei nevelés általános és legfőbb célja az érzelmi, értelmi és jellemnevelés, vagyis a teljes személyiség fejlesztése. A sokszínű, igényes és céltudatos zenei élmények alakítják az éneklés, az aktív muzsikálás igényét, a zenehallgatási szokásokat, valamint az igényt a tanulókban arra, hogy egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével egész életük során bővítsék műveltségterületi és kulturális ismereteiket. Ennek érdekében szükséges a megszerzett zenei készségeket, képességeket, ismereteket az életkori sajátosságokból adódóan mind magasabb szintre emelni. Fontos feladat a zenei világkép, az érzelmi és az értelmi vonatkozású hatások jellemformáló erejének és szerepének megalapozása. Az érzelmi-értelmi képességek alapozása mellett kiemelt fontosságúként kell kezelni a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységeket és a különféle műveltségterületekkel történő kapcsolódások keresését. A fejlesztés során nem csak a tantárgyi, hanem a képességterületi és a nevelési integrációs lehetőségekkel is foglalkozni kell. Az élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szerezhetnek. Kiemelkedően fontos a zenei ízlésformálás, a zenei ítélőképesség fejlesztése, mert ez teszi lehetővé az értékes műalkotások felismerését és elfogadását, a kritikai képesség kialakulását. A zene megszerettetéséhez a zeneművek élményt nyújtó megismerésén és megértésén át vezet az út. Ehhez nélkülözhetetlen a felszabadult alkotó légkör megteremtése, a közös éneklés és a zenehallgatás örömteli megélése, a tanulás-tanítás életkorhoz igazodó játékosságának biztosítása, a zenei élményt gátló feszültségek feloldása, az oldott iskolai környezet léte, valamint a tanulók pozitív viszonya tanítójukhoz. A sokszínű, igényes és céltudatos zenei élmények alakítják az éneklés, az aktív muzsikálás igényét és a zenehallgatási szokásokat. Az éneklés a zenei élmény elsődleges forrása és az ismeretszerzés tapasztalati alapja A ritmuskészség fejlődése, amely a ritmusjátékok és az énekléshez kapcsolódó különféle mozgások nyomán gyorsan és látványosan halad, segíti az esztétikus, jól koordinált mozgás, a szép testtartás, a jó légzés, a jó fizikai állóképesség kialakítását, illetve erősödését. Az éneklési kultúra megalapozása, a szöveg tartalmának megfelelő érzelmek, karakterek zenei kifejezése az előadói készséget gazdagítja. A néphagyománynak, népszokásoknak, a szűkebb zenei környezet kultúrájának fontos szerepe van a zene megszerettetésében, a zenei anyanyelv megismerésében. A zenei emlékezet, a belső hallás fejlesztése, a zenei ismeretek elsajátítása megteremti a játékos alkotás, a zenei improvizáció feltételét. A gyermekek csoport előtti éneklése (iskolai, községi rendezvényeken, ünnepeken), előadása módot ad az egyéni készségek kibontakoztatására, a helyes önértékelés kialakítására és a kiemelkedő adottságú gyermekek készségeinek fejlesztésére. A gyermekhangszerek használata fejleszti a hangszínhallást, és kedvet ébreszthet a rendszeres hangszertanuláshoz.

Fejlesztési feladatok Zenei alkotóképesség Az énekhangra alapozott tanítás az átélt zenei tartalmak énekhanggal való kifejezésére, a saját belső gondolati és érzelmi világ közvetítésére, az önkifejezésre, a múlt és a jelen, a magyar és az európai, illetve a világkultúrával való belső találkozásra, a kommunikációra nevel. Az énekhang minden gyermek veleszületett „hangszere”. Ezért az énekes tevékenységek a zenei foglalkozások alapját képezik. Az éneklés a zenei élmény elsődleges forrása és az ismeretszerzés tapasztalati alapja. A mozgással, tánccal, játékkal egybekötött csoportos éneklés a közös muzsikálás, az egymásra figyelés és a közösségformálás mással alig pótolható lehetőségét kínálja. Ezt erősíti meg sajátos jelrendszere, a zenei olvasás-írás tudománya. A zenei tevékenységek sorában az éneklés elsődlegességet élvez. Legfőképpen a csoportos énekléssel, a közösségi zenei tevékenységekkel szerezhetünk sikerélményt. A csoportos és egyéni éneklés kifejező szövegkiejtéssel, az előadásmód helyes megválasztásával a zenei hallás fejlesztője is. Improvizáció A zenei alkotás, az improvizáció feltételezi a személyiség nyitottságát, fejleszti a zenei fantáziát. Alapját a már megismert ritmikai, dallam-, tempó-, dinamikai és formai elemek képezik. A rögtönzési készség fejlesztésére a már megismert ritmikai, dallam-, tempó-, dinamikai és formai elemek felhasználása ad lehetőséget. Az énekes és ritmusvariációs játék felhasználásával, az énekes párbeszéd, a visszhangjáték (névéneklés), a modellként tanult mondókák, a gyermekversek, az énekes játékok, a tanult dallami elemek, a zene és a szöveg, a zene és a mozgás, a zene és a képi kifejezés összekapcsolásával fejleszti a tanulók kreativitását. Megismerő- és befogadóképesség, zenehallgatás A zenehallgatás az auditív befogadó készség fejlesztésének eszköze és a gyermeki élményvilág fontos része. A zeneértő és zeneérző képesség fejlesztésének eredményeképpen megvalósul a többször meghallgatott zeneművek tanári segítséggel történő felismerése, megnevezése, az emberi hangfajták, hangszerek hangszínének megkülönböztetése, a zenei karakterek különbségének felismerése. A fejlesztés során kialakuló zenei tudat lehetővé teszi a művészi értékek felismerését, a kritikai gondolkodást, és az ízlés formálódását. A cél az, hogy a zenehallgatás egyre inkább járuljon hozzá a meglévő ismeretek alkalmazásához, az értelmi és érzelmi erők mozgósításához, elősegítve ezáltal, a személyiség belső harmóniájának kialakítását és az emocionális érzékenység kifejlesztését. Zenei hallás A zenei hallásfejlesztés célja, hogy aktivizálja az emlékezetet, a zenei képzeletet és a gondolati tevékenységeket. A zenei hallásképzés eredményeként a tanulók eljutnak az önálló zenei gondolkodás kifejlődéséig, amely magában rejti az összehasonlítás, a viszonyítás lehetőségét, a sorszerkezet és a rövid zenei formák felismerését, az absztrakciót, az analizálást, a szintetizálást és a fogalomalkotást. A zenei élményből kiinduló elvonatkoztatás alapvetően a ritmikai és a dallami elemek megismerését, felismerését és csoportos megszólaltatását szolgálja.

Irodalmi színpad Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és tolmácsolása

Órakeret összesen 37 óra

Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások megfelelő követése, a kommunikációs partner szóbeli közlésének megértése. Tiszta, érthető, artikulált beszéd, világos kifejezés, adekvát nyelvhasználat fejlesztése; nonverbális kifejezőeszközök helyes és tudatos használata; az élőszó zenei kifejezőeszközeinek helyes és tudatos használata

A hallásértés fejlesztése (pl. dramatikus játékkal, szövegmondással, interaktív olvasásértéssel). A kommunikációs helyzetnek megfelelő helyes beszédlégzés, hangképzés, hangsúlyozás, tempó és szünettartás kialakulásának segítése: pl. beszédgyakorlatokkal, dramatikus játékkal, hangos szövegmondással. A kiejtés, a szöveg és a nem nyelvi jelek közötti összhang A tematikai egység kialakulásának fejlesztése. A magyar nyelv kiejtési sajátosságainak nevelési-fejlesztési (hangsúly, hanglejtés) tudatosításán keresztül a nemzeti identitás erősítése. céljai A kommunikációs folyamat alapvető tényezőinek tudatosítása. Örömteli, fegyelmezett, tervszerű, összpontosított alkotómunka; a kreativitás, improvizációs képesség fejlesztése; a tartós, intenzív figyelem erősítése; a kooperáció, a munkamegosztásban való részvétel gyakorlása; a társak munkájának megértése, tisztelete. . Szövegértési és szövegelemző képességek fejlesztése: költői képek azonosítása, a jelentésteremtő szerep elemzése, a kompozíció meghatározó elemeinek értelmezése, az érzelmi intelligencia, az empátia fejlesztése, az érzelmi tartalmak megértése révén. Szövegelemzések, értelmezések sok szempontú megközelítésben. A szöveghű, kifejező szövegmondás fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok . Dráma Aktív részvétel különféle kommunikációs helyzetekben. kommunikációs Alkalmazkodás a beszédhelyzethez, a kommunikációs kapcsolatteremtés, szituációk, célhoz. A közlési szándéknak megfelelő szókincs, kiejtés helyzetgyakorlatok, (hangsúly, tempó, hangerő stb.), valamint nem nyelvi jelek kifejező szövegmondás, alkalmazása. élménymegosztás Különböző, a kommunikációs célnak, a kommunikációs helyzet: tér, idő és résztvevői szerepeknek megfelelő Magyar nyelv és irodalom: Törekvés a jól formált, beszédhelyzetek létrehozása szerepjátékkal. nyelvileg igényes beszédre és a Tanult szövegek szöveghű és kifejező tolmácsolása. megfelelő artikulációra.

A kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepek A szöveg tartalmát és a beszélő (kontextus), valamint a beszédpartner közlésének, szándékát tükröző kiejtésmód viselkedésnek megfigyelése, értelmezése. eszközeinek alkalmazása. A szünet, a hangsúly-, a . – Alkotó részvétel többféle dramatikus tevékenységben. beszédtempó-, a – Alapszintű improvizációs képességek fejlődése, erősödő hangmagasságváltás és a hanglejtés modulációjának biztonság a térhasználatban a mozgás és a dramatikus használatában rejlő tevékenységek folyamán. kommunikációs lehetőségek megfigyelése és alkalmazása. – Konstruktív részvétel a dramatikus tevékenységek Ének-zene: értelmező megbeszélésében olyan közös, együttes élmény megteremtése, amely révén a – A tanuló képes a munkamegosztásra, érti és értékeli társai befogadás és az önkifejezés, munkáját; fejlődik önismerete, képviseli saját álláspontját, és valamint az egymásra figyelés figyelembe veszi társai véleményét a közös alkotó harmóniája valósul meg. tevékenységben Vizuális kultúra: Jelenségek megfigyelése adott szempontok alapján, a célirányos figyelem fejlesztése céljából. Beszédhelyzet, testtartás, távolság, arcjáték, gesztus, , mimika, tekintet, koncentráció, zenei/verbális eszközök (dallam, hangsúly, beszédtempó, ütem, hangsúlyozás, szünet; , hangerő, hangmagasság, hangterjedelem, Kulcsfogalmak/ hangszín, hanglejtés, ritmus, szünettartás) fogalmak Kapcsolattartás a hallgatósággal. Bizalom a társak felé, önbizalom.

Vöröskeresztes szakkör 3-8 évfolyam Max. létszám: 12 fő Heti: 1 óra Célok, feladatok: A szakkör célja hogy hozzásegítsük az iskola tanulóit a humanisztikus, befogadó, és az esélyegyenlőséget megvalósító társadalmi értékeket megismeréséhez. Feladatunk tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudat elmélyítése. Önkéntességre nevelés, a mentális egészség társadalmi vetületeként való értelmezése. Eszmeterjesztés, a nemzetközi humanitárius jog, az emberi és gyermeki jogok megismerése. Katasztrófa-készenlét (beleértve a pszicho-szociális segítségnyújtást is), alapvető, életmentő elsősegély nyújtási ismeretek elsajátítása. Közlekedésbiztonsági szabályok ismerete, betartása. Csecsemő gondozási alapismeret,gyakorlat.

Drog prevenció. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A vöröskereszt eszmerendszerének megismerése

Órakeret 2 óra

Segítségadással kapcsolatos eddigi ismeretek. Átélt élmények. Előzetes tudás A tematikai egység A tanulók ismerjék meg a Vöröskereszt történetét, eszmerendszerét. nevelési-fejlesztési Érezzék át bajba jutott embertársaik helyzetét,az önkéntes segítségnyújtás fontosságát. céljai Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Mindenkit érhet baj,baleset! Ismerje a Vöröskereszt Vizuális Kötelesség a segítség! Segítő történetét,megalakulásának kultúra:Piktogramok szervezetek a világban. motivációját,eszmerendszerét. Vöröskereszt szervezeti felépítése. Kulcsfogalmak/ Segítségadás. Önkéntesség. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Az emberi test egysége,sebezhetősége

Órakeret 4 óra

Az ember testfelépítése. Előzetes tudás A tematikai egység Ismerje meg az ember belső szerveit, ezeknek szerepét az egészség nevelési-fejlesztési fenntartásában. A sebezhetőség ismerete váltsa ki benne a segítségnyújtásra törekvés érzését. céljai Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Modellek segítségével a belső Ismerje meg a legfontosabb belső Környezetismeret:az szervek tanulmányozása. Baleset szerveket azok ember mint az egészség megszűnése. működését,sebezhetőségét Vizuális életkorának megfelelő szinten. kultúra:ábrázolás Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Belső szervek. Baleset. Segítségnyújtás Elsősegélynyújtás

Órakeret 16 óra

Az emberi szervezet. Előzetes tudás A tematikai egység Az elsősegélynyújtás alapjainak megismerése, gyakorlása. nevelési-fejlesztési Biztos, határozott megnyugtató fellépés,döntés képesség fejlesztés. céljai Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az élet megmentése. Technika életvitel Légút biztosítás. Ismerje meg az alapvető,elemi gyakorlat: elemi Stabil oldalfekvés. első segélynyújtás szabályait,ezek ismeretek a Vérzéscsillapítás. gyakorlati elvégzését. segítségnyújtásról Újra élesztés. Lelkileg legyen képes a gyors Sebek. döntéshozatalra. Környezetismeret: Csonttörések. otthoni balesetek Mérgezések megelőzése Elemi elsősegély-nyújtási ismeretek.

Segélyhívószámok (mentők, tűzoltók, rendőrség). A telefonos segélyhívás szabályai. Kulcsfogalmak/ Légút biztosítás. Stabil oldalfekvés. Vérzéscsillapítás. Újra élesztés. Sebek. Csonttörések, mérgezések. fogalmak Tematikai egység

Közlekedés

Az úttesten való átkelés szabályainak fegyelmezett és tudatos alkalmazása. Helyes viselkedés közlekedési helyzetben. Elemi közlekedési jelzések, táblák, lámpák, útburkolati jelek ismerete. Viselkedési normák, illemszabályok ismerete a helyi közösségi közlekedésben.

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A biztonságos, fegyelmezett, tudatos gyalogos közösségi közlekedési magatartás és szokások megszilárdítása. A gyalogos közlekedési szabályok ismerete. Figyelem és elővigyázatosság; a közlekedéssel kapcsolatos veszélyérzet kialakítása, törekvés a biztonságra. A közlekedési balesetek lehetséges okainak felismerése, a megelőzés, az elhárítás és a segítségnyújtás lehetőségeinek megismerése és gyakorlása. A kerékpár működésének megismerése. Kerékpározás forgalomtól elzárt területen és kerékpárúton.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A gyalogos közlekedés szabályai, lakott területen és lakott területen kívüli közlekedés. A gyalogos közlekedés elsőbbségi helyzetei. Közlekedési terep készítése közlekedési szituációk megjelenítéséhez. A kerékpár működése, közlekedésbiztonsági állapota, kötelező felszerelési tárgyai, biztonsági eszközök. Jelzőtáblatípusok – elsőbbséget jelző táblák, veszélyt jelző és tilalmi táblák. Az úttest részei. Útburkolati jelek. Kerékpárosok és gyalogosok viszonya a közösen használt területeken. Viselkedési normák a közlekedési környezetben. Jegyvásárlás, jegykezelés, leszállási szándék jelzése. Balesetmentes, fegyelmezett viselkedés a helyi közlekedési járműveken. Közlekedési környezetünk veszélyforrásai: figyelmetlenségből, szabályok be nem tartásából fakadó balesetveszély, levegőszennyezés. Egészségünk és a gyalogos, ill. kerékpáros közlekedés közötti kapcsolat.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Órakeret 5 óra

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: beszédértés, szaknyelvhasználat, szövegértés, piktogramok. Környezetismeret: lakóhelyismeret, térképismeret. Erkölcstan: közlekedési morál, udvariasság, kommunikáció.

Úttest, kerékpárút, gyalogos forgalom, fényjelző készülék, alul- és felüljáró, útburkolati jel, közösségi (tömeg) közlekedés, helyi és helyközi közlekedés, kerékpározás, forgalomtól elzárt terület, irányjelzés, bekanyarodás, károsanyag-kibocsátás, légszennyezés, védőfelszerelés, biztonsági szabály, udvariassági szabály.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Csecsemőgondozás

Órakeret 5 óra

Én is voltam csecsemő! Hallott, vagy átélt élmények. Előzetes tudás A tematikai egység Felkészülés a felnőtt életre,család mint a társadalom legkisebb egysége. Felkészítés a nevelési-fejlesztési felelősségteljes párkapcsolatra és a tudatos családtervezésre. céljai Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Leány és női, fiú és férfi szerepek a Ismerje a születés, fejlődés, Környezetismeret:az családban. elmúlás fogalmát. ember fejlődési Újszülött és csecsemő testfelépítése, Alakuljon ki benne a felelősség- szakaszai alapvető igényei ezek kielégítésének érzet a másik ember iránt. módjai, és ezek gyakorlása Ismerje meg és gyakorolja az Erkölcstan: felelős demonstrációs babán. alapvető csecsemőgondozási párválasztás. Csecsemő meglátogatása a védőnő fogásokat, életkori sajátosságokat. segítségével. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Szülés,újszülött,csecsemő.

Útelágazások, zsákutcák, útvesztők

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Veszélyek, döntéshelyzetek

Drogokról halott ismeretek. Testi-lelki egészség, megelőzés (prevenció) fogalma

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A felelős gondolkodás és a döntésképesség fejlesztése, választási alternatívák felismerése Saját erőforrásokat meghaladó problémamegoldás esetén képesség az igényeik megfogalmazására, esetleges segítségkérésre, illetve a segítség elfogadására.

Tevékenységek/Ismeretek Döntési helyzetek felismerése. Segítség kérése és elfogadása. Prevenció emberi kapcsolataink nélkül nem lehetséges. Kihez fordulhatok segítségért? Mikor kell segítséget kérnem? Menekülés a probléma elől,vagy megoldás keresés! Kortárs segítő meghívása drogprevenciós előadás tartására.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Órakeret 5óra

Fejlesztési követelmények A felelős gondolkodás és a döntésképesség fejlesztése, választási alternatívák felismerése, valamint azok következményeinek tudatosítása minél korábbi életkorban. Saját erőforrásokat meghaladó problémamegoldás esetén képesség az igényeik megfogalmazására, esetleges segítségkérésre, illetve a segítség elfogadására. Az emberi kapcsolatok fontosságának tudatosítása.

Probléma,döntés, választás

Kapcsolódási pontok Erkölcstan: önmagam elfogadása,család fontossága Magyar nyelv és irodalom: beszédértés,

Eszköz igény:              

Fehér és színes fénymásoló papírok Csomagoló papírok Ollók Filctollak, zsírkréták Akril festékek, ecsetek Fénymásolási lehetőség Számítógép, internet használat lehetősége Csecsemő demonstrációs eszköz Prevenciós filmek Felszerelt mentő doboz -2db Fáslik-legalább 24db Elsősegély nyújtási kiadványok Közlekedési társasjáték Kerékpárok

Életvitel szakkör 3-8 évfolyam Max. létszám: 12 fő Heti: 1 óra Célok, feladatok: Az életvitel szakkör célja és feladata, hogy bővítse az életkori sajátosságaiknak megfelelő szinten a gyermekeket közvetlenül körülvevő világról szerzett tapasztalatait és ismereteit. Ismerjenek meg egyre többet az erkölcsi értékekből, a megőrzendő szokásokból, a hagyományokból, a magyar kultúrából. A tevékenységek közbeni magatartási szabályok betartása különösen fontos, ez megalapozza az emberek közötti kapcsolatok, illetve a társadalmi érintkezés bonyolult illemszabályainak elsajátítását. Az önkiszolgálás és a segítő tevékenységek az életkornak megfelelően, a családi és közösségi munkamegosztás keretei közötti tudatos feladatvállalással fejlődnek tovább. Cél a diákok helyes önértékelése kialakulásának elősegítése, hogy képessé váljanak felismerni, megérteni, elfogadni és hatékonyan használni saját erősségeiket és gyengeségeiket, valamint megtanulják önmagukat az aktuális trendek diktálta elvárásoktól függetlenül értékesnek, fontosnak és hasznosnak látni. Emellett a diákok érzelmi fejlődésének elősegítése, hogy képesek legyenek saját és mások érzelmeit felismerni, megfogalmazni, megérteni, elfogadni és hatékonyan használni. A diákokban alakuljon ki a felelős gondolkodás és dönteni tudás képessége, amelynek alapja a döntési helyzet és a benne rejlő több/kevesebb választási alternatíva felismerése, majd a következményeik tudatosítása minél korábbi életkorban. Fontos tudatosítani a fiatalokban belső erőforrásaikat és felfedeztetni velük megerősítő kapcsolati hálójukat, továbbá a különböző normatív és egyéb típusú változásokat. A különböző választási lehetőségek és azok következményeinek bemutatásával segítsük elő a veszélyhelyzetek felismerését, a fölöttük gyakorolható tudatos kontroll érzését, a felelős döntéshozatal kialakulását. Olyan ismeretek átadása és készségek fejlesztése a cél, amelyek

elősegítik a segítségkérést (család, barátok és szakemberek felé) és segítségnyújtást, a problémakezelést és megoldást. Fel kell készíteni a fiatalokat arra, hogy a változások és veszteségek kezelésében legfőképpen a családnak és a rokonságnak kellene jelentenie a támogató hálót, tőlük várható és nekik nyújtandó a kölcsönös érzelmi, erkölcsi és anyagi támasz.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A család, mint a társadalom legalapvetőbb egysége. A család működése

Órakeret 5 óra

A családban megszerzett tapasztalatok, élmények. Szülői magatartás, tapasztalatok, élmények.

A család értékének hangsúlyozása. Pozitív attitűd kialakítása és/vagy megerősítése a család intézménye iránt. A tematikai egység Az önkifejezés/önkifejeződés képességének fejlesztése a gyerekekben a nevelési-fejlesztési családról. céljai Családon belüli kommunikáció és az érzelmek, a szeretet kifejezésének jelentősége. A diákok látásmódjának differenciáltabbá tétele. Kapcsolódási pontok Ismeretek/fejlesztési követelmények – Én és a családom. Környezetismeret: A családdal kapcsolatos érzések megfogalmazása. család, családtagok, – A család rendeltetése. családon belüli – A közösen végzett munka öröme, a munkamegosztás feladatok. jelentősége, közös teherviselés. A családon belüli szerepek, kapcsolatok Magyar nyelv és alakulásának/felépítésének (szülő-gyerek, testvérkapcsolat), a irodalom: érzelmek családon belüli munkamegosztásnak a fontossága. kifejezése. – Családi gazdálkodás, takarékoskodás. – Képzeletbeli családok alakítása. Ének-zene: zenehallgatás – Az ideális család. – Az ideális család (családkép) megfogalmazása – kinek mit Technika, életvitel és jelent a család? gyakorlat: – Családfa. családi gazdálkodás, – Családi gazdálkodás, családi költségvetés, zsebpénz, költségvetés. takarékoskodás. – Hogyan ismerjük fel egymás szeretet iránti igényét a családon belül és más közösségekben? Mi ennek a jelentősége? Szülői szeretet, testvéri szeretet, családtag, barátság, elfogadás, Kulcsfogalmak/ önzetlenség, figyelem másokra, munkamegosztás, tisztelet, bizalom fogalmak Sztereotípia, szeretetnyelv, családi szokás, hagyomány, kultúra, társadalom.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Társas kapcsolatok – kommunikáció – konfliktuskezelés

Órakeret 6 óra

Előzetes tudás

Mindennapi tapasztalat a médiáról, szülőktől, ismerősöktől, barátoktól hallott információk, az iskolában megszerzett tudás. A diákok jó kommunikációs képességeinek kialakítása és/vagy erősítése.

A konfliktuskezelési és megoldó képesség fejlesztése. Közösségépítés során a kölcsönös segítségnyújtás, mint elfogadott attitűd megerősítése, és az ezekhez kapcsolódó kommunikációs A tematikai egység képességek fejlesztése. Az önálló, kritikus vélemény nevelési-fejlesztési megfogalmazására, a lényegkiemelésre, a valós és fiktív elemek megkülönböztetésére vonatkozó képesség fejlesztése, ezáltal a fantázia, céljai a szóbeli és írásbeli szövegalkotási képesség fejlesztése. Szemléletformálás – esélyegyenlőség. Az iskolai közösség, mint a családtól eltérő társas közösség kialakítása, erősítése. A barátság jelentőségének megismertetése. Szemléletformálás – esélyegyenlőség. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Társas kapcsolatok Magyar nyelv és Én – te – mi – társas kapcsolatok, osztályközösség, barátság. irodalom: szövegértés, – A jó barátok befolyásolhatják egymás tulajdonságait. szövegalkotás,érvelés – Hogyan lehet jó és rossz is egy barát? – A mesékben megjelenő barátságábrázolás. – Felelősségtudat a barát kapcsán. Vizuális kultúra: a – Érzelmek jelentősége a barátságban. média sajátosságai. – A közösség szerepe az életemben. – Hogyan gazdálkodom az időmmel, a szabadidő értékes eltöltése. – Hátrányos helyzetű személyekkel való kapcsolat Kapcsolatkezdeményezés, -gondozás, -védelmezés. A kapcsolatok buktatói, és a változtatáshoz szükséges eszközök felismerése. A tanult készségek minél hatékonyabb alkalmazása a kapcsolatok megtartása és/vagy megerősítése érdekében. Kommunikáció – Egymás meghallgatása. – Elfogadó, segítségnyújtó attitűd előtérbe helyezése és kifejezése.  Gondolatok és érzelmek megfogalmazásának és kifejezésének gyakorlása. A tömegkommunikáció eszközeinek megismerése (újság, rádió, internet, tévé, plakát, könyv, telefon).  A reklámok tartalmának, az internet veszélyeinek, az írott média hasznának értelmezése.  A média helyes használatának megismerése. Konfliktuskezelés – Veszekedés-kibékülés, családi és iskolai szituációk.

Egymás tudatos elfogadása, a kölcsönös segítségnyújtás mint attitűd elfogadása, és az ezekhez kapcsolódó kommunikációs képességek gyakorlása.

Alkalmazkodás, önfegyelem, segítőkészség, jellem, önzetlenség, elfogadás, Kulcsfogalmak/ tisztelet, bizalom, humor, közösség, igazmondás, tudatosság, bátorság, fogalmak kitartás, gúnyolódás, pletyka. Média, tömegkommunikáció, reklám, internet, tv, óriásplakát, valóság és fikció, rábeszélés. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Jellem és értékrend

Órakeret 6 óra

A korábban tanult közösségi szabályok, illemtani formák, a jó és a rossz megkülönböztetésének képessége, várakozni tudás, önfegyelem. Önálló gondolkodásra nevelés, szocializáció és a társas érintkezés fejlesztése, közösségi szabályok megismertetése és elfogadtatása.

Személyes külső-belső tulajdonságok felismerése és megfogalmazása, a lelkiismeret fogalmának megismerése, az alapvető illemtani kérdések tisztázása és készségszintű elsajátítása. A jellem és az értékek A tematikai egység szerepének és fontosságának megértése. nevelési-fejlesztési Önálló gondolkodásra nevelés, szocializáció és a társas érintkezés céljai fejlesztése, közösségi szabályok rutinszerű alkalmazása. Személyes külső-belső tulajdonságok felismerése és megfogalmazása, a türelem és a vágyteljesítés késleltetése jelentőségének felismertetése a személyiségfejlődésben. Jellembeli változást és/vagy viselkedésváltozást eredményez(het)ő, stabil, az egyetemes emberi értékekre alapuló értékrend kialakítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok – A jellem, érték, értékrend, a jó és a rossz, a lelkiismeret, Magyar nyelv és mint fogalmak tisztázása. irodalom: – Közösségi szabályok, normák. Mesék,elbeszélések – Meseszereplők osztályozása: jó-rossz tulajdonságokkal való szereplők. azonosulási képesség vizsgálata, önmagára vetítése; Udvariassági formulák. (erények-jellemtelen viselkedés). – Illemtani vonatkozások, magatartási formák (bemutatkozás, köszönés, tegeződés-magázódás, férfi-nő, gyermek-felnőtt viszonyának megismerése, viselkedés a különböző intézményekben, fogyatékossági etikett. – Felelősségtudat erősítése, magunkért és másokért érzett felelősség. – Egyén és közösség viszonya. – Külső-belső tulajdonságok. – Türelem és a vágyteljesítés késleltetése. – Illemtani vonatkozások, magatartási formák (alá- és fölérendeltségi viszonyok szerepe, viselkedés a különböző intézményekben, vendégségben).

Alapvető illemtani kérdések tisztázása és készségszintű elsajátítása. Kulcsfogalmak/ Lelkiismeret, jellem, érték, értékrend, erény, jó-rossz tulajdonság, önelfogadás, kitartás, türelem. Egyéni és közösségi érdek, rangsor, alá- és fogalmak fölérendeltség, önfegyelem.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Önismeret és érzelmi intelligencia A társak,

Órakeret 8 óra

szülők visszajelzéséből kialakult énkép.

Az önismereti képesség fejlesztése. A különböző élethelyzetekben A tematikai egység kialakuló érzések felismerése, megfogalmazása, ezáltal a nevelési-fejlesztési fogyatékossággal élők iránti elfogadás, empátia és tolerancia erősítése. A kommunikációs képesség javításával az érzelmi intelligencia céljai fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok – Külső-, belső ismertetőjegyek – tulajdonságok. Környezetismeret: A saját külső- és belső tulajdonságok felismerése, felsorolása. külső és belső – A test és lélek fogalma. tulajdonságok, A test és a lélek szó jelentésének helyes értelmezése. hasonlóságok és – Születési adottságok, családi jellegzetességek, különbségek. rendellenességek és ezek elfogadása. – Saját maga megítélése – születésnap jelentősége. Vizuális kultúra: – Érzelmek felismerése, megfogalmazása, jelentősége a jellem képzelt vagy valós alakulásában. események, személyek – A fantázia jelentősége, használata, kitalált történet önmagáról ábrázolása. (jellemábrázolás). jellemábrázolás, – Jó és rossz tulajdonságok, szokások és ezek megváltoztatása. karakterek, családrajz, A saját jó és rossz külső és belső tulajdonságok és szokások önarckép. felismerése, felsorolása, ezáltal képesség személyiségük alakítására, változtatására. Technika, életvitel és – Példaképek szerepe. gyakorlat: napirend. – Veleszületett vagy szerzett fogyatékosság kérdése és elfogadása, egyéni és társadalmi szinten. – A különböző élethelyzetekben kialakuló érzelmek felismerése, megfogalmazása. – Értékes vagyok. Az én-te-mi fogalomkörének megismerése. Az alapérzések megfogalmazásának, kifejezésének gyakorlása. A kommunikációs képesség javulása/javítása. A szókincs bővülése/bővítése. Az önkifejezés igényének, az önbizalomnak, valamint az identitástudatnak az erősödése/erősítése. Kulcsfogalmak/ Figyelmesség, empátia, fogyatékosság, türelem, példakép, fegyelmezettség, fogalmak öröm, bánat, düh, egykedvűség. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Útelágazások, zsákutcák, útvesztők avagy veszélyek és devianciák, döntéshelyzetek

Előzetes tudás

Testi-lelki egészség, érték-, megelőzés (prevenció) fogalma.

Órakeret 6 óra

A felelős gondolkodás és a döntésképesség fejlesztése, választási A tematikai egység alternatívák felismerése, valamint a választások következményeinek nevelési-fejlesztési tudatosítása minél korábbi életkorban. Az egészség mint érték tudatosítása, a testi-lelki egészség fogalmának céljai bevezetése. Az emberi kapcsolatok fontosságának tudatosítása Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok – Az egészség, mint érték. Környezetismeret: – Csak egy életem van. tisztálkodás, – A fogyatékos emberek. táplálkozás, mozgás, – Érzéseink kifejezésének fontossága az egészségmegőrzésben. szűrővizsgálatok. A döntési képesség, a felelős gondolkodás kialakítása, a Technika, életvitel és döntési helyzetekre való felkészülés/felkészítés előtérbe

helyezése. gyakorlat: balesetSaját erőforrásokat meghaladó problémamegoldás esetén megelőzés, teendők képesség az igények megfogalmazására, esetleges baleset esetén. segítségkérésre, illetve a segítség elfogadására. – Döntési helyzetek felismerése. Testnevelés és sport: – Baleset megelőzés (otthon, iskolában). baleset-megelőzés, – Segítség kérése és elfogadása. társak óvása. – Balesetek. – Lelki, kapcsolati nehézségek esetén. – Kapcsolataink és az egészségünk – Személyiségünk egészséges fejlődése emberi kapcsolataink nélkül nem lehetséges. Kulcsfogalmak/ Testi-lelki egészség, érték, megelőzés. Segítségkérés és -elfogadás, fogalmak kapcsolatok jelentősége az egészségmegőrzésben. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Változások kezelése, következményei és kezelésük

Órakeret 6 óra

Baráti társaság hatása, szülők nevelése, olvasási élmények, média hatása.

A változás okozta feszültségek, bizonytalanságok, a stressz hatékony A tematikai egység kezelése, valamint a veszteség elfogadása sokféle lelki és mentális nevelési-fejlesztési kompetenciát igényel, ezért cél mindezen kompetenciák kialakulásának elősegítése, fejlesztése, a változások kezelésével kapcsolatos ismeretek céljai átadása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok – – – – – – – – – – – – –

Veszíteni játékban, sportban. Hogyan viselkedem, ha veszítek? Mit jelent számomra, ha veszítek? Veszíteni tudni kell. Hogyan? Nem vagyok értéktelenebb, ha veszítek? Hogyan viselkedem, ha beteg van a családban? Betegség a családban. A fogyatékosság kérdése. Kistestvérem születik/született, Mi lesz/lett velem, örüljek vagy sírjak? Munkanélküliség a családban. Költözés. Közösségváltás. Növekedés, érés, kiskamaszkori változások.

Környezetismeret: család, családi szerepek, életszakaszok. Technika, életvitel és gyakorlat: teendők betegség esetén, családi költségvetés. . Testnevelés és sport: verseny, győzelem, vereség, fair play.

A családi életben folyamatosan jelenlévő változások kezelése, az azzal járó nehézségek elviselése – toleranciaszint emelése. Kulcsfogalmak/ Alkalmazkodás, rugalmasság, változás-állandóság, veszteség, összetartás, fogalmak találékonyság, beilleszkedés, elfogadás.

Eszköz igény:12 főre            

Fehér és színes fénymásoló papírok Csomagoló papírok Ollók Filctollak, zsírkréták Akril festékek, vízfestékek, ecsetek Média Tudor oktatási program Önismereti tesztek Fénymásolási lehetőség Számítógép, internet használat lehetősége Filmvetítések lehetősége Babzsák fotelek Kesztyűbáb készlet: emberek

Öko szakkör 3-8 évfolyam Max. létszám: 15 tanuló Heti:1 óra Célok, feladatok: A tanulókat fogékonnyá tenni saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Válljon érzékennyé környezete állapota iránt. Képes legyen a környezet sajátosságainak megismerésére, észrevenni a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat, tudja elemi szinten értékelni e változásokat. Képes legyen saját mikrokörnyezetében olyan változásokat javasolni, amelyek annak minőségét javítják. Értéknek tekintse a természeti és az ember alkotta környezet esztétikumát, harmonikus működését. Késztetés alakuljon ki benne környezete értékeinek megőrzésére. Ismerje az általa mindennap fogyasztott alapvető élelmiszerek árát. A matematikai műveletekről, illetve a mértékegységekről szóló ismereteit alkalmazni tudja pénzre vonatkoztatva is. Beépüljön az energiatakarékosság cselekvéseibe és gondolkodásába. Tudjon egyszerű technikai eszközöket megfelelő módon használni. Konkrét példákban ismerje fel az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatását, a káros következményeket. Érezze át a közvetlen környezet védelmének fontosságát, és törekedjen a helyes magatartásminták követésére. Képes legyen előre látni cselekedetei egyes kockázatait. Képes legyen élményei szóbeli megfogalmazására, történetek, versek, átélt, elképzelt vagy hallott események, vizuális vagy dramatikus megjelenítésére. Tudjon különböző életkorú csoportban dolgozni,tiszteletben tartva a többiek elképzeléseit. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Tudatos fogyasztói attitűd kialakítása

Órakeret 5 óra

Mennyiség, áru, ár, vásárlási szokások fogalma. Önálló gondolkodás,egyéni és csoportos döntéshozás,probléma megoldás

Tevékenységek/Ismeretek

Fejlesztési Kapcsolódási pontok követelmények Tudatos fogyasztóvá válás Matematika:mennyiség és az adekvát magatartás ek kialakítása.

Tanulmányi séta. Vásárlási lehetőségek, áruválaszték feltérképezése. Kiszolgálás módjai, áru fizetésének módozatai. Áru címke leolvasás. Vásárlói illemszabályok gyakorlása. Szavatosság-lejárt szavatosság. Bevásárló lista készítés. Kulcsfogalmak/ Minőség-mennyiség. Bevásárló lista. Környezetbarát termék. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Kommunikációs kultúra fejlesztése. A reklámok.

Órakeret 4 óra

Értő olvasás. Előzetes tudás A tematikai egység Információk felfogása, megértése,szelektálása,értékelése,felhasználása, nevelési-fejlesztési alkotása. céljai Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Reklámok újságban, rádióban, Képesek legyenek kritikusan Vizuális kultúra: televízióban, interneten. Óriás értelmezni és felhasználni a mozgókép kultúra, plakátok. kereskedelmi reklámok montázs Reklámszövegek értelmezése, kommunikációját. Olvasás: készítése. szövegértelmezés Kulcsfogalmak/ Reklám, információ. Rejtett reklámok. Divat-árak-család. fogalmak Környezettudatos magatartási szokások kialakítása Órakeret Tematikai egység/ 6 óra Fejlesztési cél Előzetes tudás Környezetünk tisztasága, szennyezettsége. A tematikai egység A szemétkezeléssel kapcsolatos egyéni szokások alakítása kisiskolás nevelési-fejlesztési korban. céljai Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Összefüggések keresése, ok-okozati Összefüggések felfedezése az Technika, életvitel, viszonyok felismerése, emberi tevékenységek és a gyakorlat: rajzeszközök felelősségteljes természet veszélyeztetettsége ragasztó, olló helyes gondolkodás,kreativitás, között. Megelőzés védekezés használata. kommunikáció. lehetőségei. Vizuális kultúra: színek, Plakátkészítés, memória játék formák elkészítése. Környezetismeret: természetes és mesterséges anyagok Kulcsfogalmak/ fogalmak

Hulladék. Komposzt. Szeméttelep. Veszélyes hulladék.

Takarékosság Órakeret Tematikai egység/ 8 óra Fejlesztési cél Előzetes tudás Energia fajták. A tematikai egység Takarékossági lehetőségek otthon és a mindennapi életben. nevelési-fejlesztési céljai Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az energia fontos Ismerjék meg az elektromos készülékek Környezetismeret: mértékegységeinek fogyasztása és az elfogyasztott energia ára háztartási gépek, megismerése, egyszerű közötti összefüggéseket. víz, villamos számítási feladatok. Megújuló Vízzel való takarékoskodás energia, fűtés. és nem megújuló energia fajták lehetőségeinek megismerése. Matematika: fogalma. Energia napló Jelenlegi viselkedésünk, szokásaink és alapműveletek vezetése. Szélkerék, napgrill azok jövőbeli környezeti hatásai közötti készítés egyszerű összefüggések felismerése. A takarékosság jelentőségének megértése. Kulcsfogalmak/ Energiafelhasználás. Energiapazarlás. Energiatakarékosság. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Ökológiai lábnyom

Órakeret 4 óra

Természet és az ember. Előzetes tudás A tematikai egység A fenntarthatóság fogalmának megismerése, ökológiai lábnyom nevelési-fejlesztési kiszámítás. céljai Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Adatfelvétel módjainak Ökológiai lábnyom kiszámítási Informatika: adatok megismerése. módjának megismerése gyakorlása. bejegyzése táblázatba Az ökológiai lábnyom csökkentésének Térképhasználat, Matematika: tematikus térképek használata. módjainak gyakorlása mindennapi alapműveletek. életünkben. Kulcsfogalmak/ Fenntarthatóság. Pazarlás. Takarékosság. Ökológiai lábnyom. fogalmak Fogyasztás, életmód, egészség. Tematikai egység/ Fogyasztói kultúra fejlesztése. Fejlesztési cél Előzetes tudás Az emberi szervezet, táplálkozás. A tematikai egység Fogyasztói kultúra fejlesztése. nevelési-fejlesztési céljai Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Emberi szervezet építőkövei. A Az élelmiszerek összetevőinek táplálkozás. megismerése. Egészséges élelmiszerek megismerése. Miből mi készül? Az emberi szervet építőkövei, az életmód Étlapkészítés. és a táplálkozás összefüggésének Élelmiszervásárlás. felismerése.

Órakeret 8 óra

Kapcsolódási pontok Környezetismeret: egészséges életmód, táplálkozás Vizuális kultúra: csendélet,

Vitaminsaláta, gyümölcssaláta készítés.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kritikus fogyasztói magatartás kialakítása fejlesztése.

fotó Technika életvitel gyakorlat: háztartástan

Minőség. Szavatossági idő. Allergia. Reklamáció.

Mobil kommunikáció a mindennapjainkban Órakeret Tematikai egység/ 2 óra Fejlesztési cél Előzetes tudás A telefon, mint kapcsolattartás eszköze. A tematikai egység A hétköznapi, a telefonálással kapcsolatos egyéni szokások alakítása nevelési-fejlesztési iskoláskorban. céljai Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Verstanulás,”Így hallottam” játék, Kapcsolattartás, segítségkérés, Informatika: Kérdőívkészítés mobilhasználatról. információszerzés, és a Kommunikáció Előfizetési módok, SMS. mindennapi élet szervezése a Magyar nyelv és Telefonálási illemszabályok. telefon segítségével. irodalom: Helyes mobilhasználati szokások dramatizálás kialakítása Kulcsfogalmak/ Tömegkommunikáció. Elektronikai hulladék. Vírusveszély. Mobil illem. fogalmak Eszköz igény:         

Fehér és színes fénymásoló papírok Csomagoló papírok Ollók Filctollak, zsírkréták Akril festékek, ecsetek Műanyag tálak, tányérok, evőeszközök Fénymásolási lehetőség Számítógép, internet használat lehetősége Tematikus térképek

Helyesíró szakkör Heti 1 óra 2-4. évfolyam A helyesírás ismeretére és megbízható tudására minden tanulónak szüksége van. Ugyanis ez a tudás szerves része a műveltségnek, a jó modornak és az illemnek is. ­ ­ ­

A tudatos helyesírás érdekében elengedhetetlen az állandó gyakorlás. A foglalkozásokat játékos feladatok, rejtvények, helyesírási totó kitöltése teszi színesebbé. Folyamatos fejlesztést igényel a j-s és ly-s szavak írása, diktálás utáni írása, a tempókövetés, a helyes nyelvhasználat.

­ ­

Sokat kell gyakorolni a szótár- és lexikon használatát is. Egyet bizton állíthatunk: a helyesírást meg lehet, meg kell tanulnunk.

A helyesíró szakkör célja: ­ A helyesírási jártasság és készség fejlesztése. ­ Egészséges versenyszellem kialakítása. ­ A helyesírási problémák, a tantervileg előírt tevékenységkörök, valamennyi magyar helyesírási kérdésének begyakorlása, készségszintre való emelése. ­ Helyesíró versenyre való felkészítés. ­ A helyesen írás diákjaink belső igényévé váljék. A szakkör feladata: ­ Helyesírás fejlesztése mintaadással. ­ Tudatos helyesírás tanulás fejlesztése a grammatikai ismeretek fejlesztésével. ­ Helyesírási probléma felismerése, megfogalmazása, elemzés végzése. ­ Önellenőrzési szokás megszilárdítása. ­ Helyesírási fegyelem kialakítása.

Olvasni jó!” szakkör Heti 1-1 óra Osztály: 1-2. és 3-4. A szakkör feladata és célja: A gyermek és a könyv kapcsolatának erősítése. Késő a felső tagozatos években elkezdeni az önálló szövegértés, a kutatómunka, a logikus gondolkodásmód algoritmusainak elsajátíttatását, erre már kisiskoláskortól rá kell nevelni a gyermekeket. A célok: ­ az önálló szövegértés gyakorlása; ­ kutatómunka végzése; ­ az iskolában szerzett ismeretek bővítése, elmélyítése; ­ könyv- és könyvtárhasználatra nevelés; ­ olvasási igényszint kialakítása; ­ a szabadidő hasznos eltöltése; ­ személyiség- és memóriafejlesztés; ­ közösségformálás; ­ esztétikai nevelés. Az elképzelés mozgatórugója nem utolsó sorban az, hogy visszahódítsam a gyermekeket a televízió varázsa mellől, mely válogatatlan kínálatával a fantáziát és az emberi lelket észrevétlenül igázza le. A jó könyv olvasása közben szárnyra kel az amúgy is gazdag gyermeki fantázia, gazdagodik a szókincs, megkülönböztethetővé válik az értékes és értéktelen, az igaz és a hamis, a jó és a rossz, a szükséges és a szükségtelen.

A témakörök meghatározásánál elsődleges szempont az életkori sajátosságok figyelembe vétele. Az iskolai tananyaghoz kapcsolódva gyermekközelivé, élményszerűvé kell tenni az alsó tagozatos ismereteket, kiegészítve a könyvtári könyvek, audio-vizuális eszközök színes anyagával. Nem feltétlenül új ismeretek nyújtása a cél, hanem a hallott, látott, tapasztalt dolgok közötti eligazodás segítése oldott beszélgetéseken, játékos feladatmegoldásokon keresztül. Az élővilág, az ünnepek, egy-egy jeles meseíró megismerése oly módon valósul meg, hogy a gyerekek a szépirodalomban, a ismeretterjesztő irodalomban, a néprajzi vonatkozásokban egyaránt kutatnak, és információt gyűjtenek. Ezeket megosztják társaikkal beszélgetés, felolvasás olykor bábozás, szituációs- és szerepjátékok formájában.

Kalligráfia szakkör Heti 1 óra Osztály: 5-8. (max. 8-10 fő) Szlogen: „Ha szeretsz írni, ha szeretnél szebben írni, ha nem szeretsz írni, de változtatnál ezen, ha szeretnéd önmagad jobban megismerni az írásod által...” A kalligráfia a betűírás művészete. Mozdulataink rögzítése a térben és az időben, a pillanat megörökítése. A gyakorlás által a mozdulatok tánccá válnak, az írás rajzolássá, festészetté lesz. Az emberek többségének a kézírása automatikus, mélyen berögződött szokások vezérlik. De felszabadulhatunk e magunk teremtette kötöttségek alól. A kalligráfia lehetőséget ad arra, hogy az akaratunk szerint írjunk, hogy mi irányítsuk a mozdulatainkat, ne pedig azok minket. Újra a középpontba kerülhetünk és akár tudatosan is alakíthatjuk általa belső világunkat. A szakkör során a tanulók megismerhetik: ­ a kalligráfia alapjait, ­ a betűk és jelek megformálását, ­ a betűtípusokat, ­ az esztétikus és harmonikus szín- és díszítéshasználatot, ­ az eszközöket, az anyagokat, és a felszerelést. Megtanulhatják tudatosan irányítani kézírásukat. Elkészítik saját íróeszközüket és képesek lesznek szépen kidolgozott szövegek megalkotására. A szakkör célja és feladata: ­ a szabadidő hasznos eltöltése; ­ személyiség fejlesztés, (önfegyelem, kitartás); ­ esztétikai nevelés (szép iránti nyitottság, igényesség alakítása); ­ a tanulók tér, forma, színképzetének gazdagítása; ­ technikákkal való megismerkedés; ­ alkotókészség, kreativitás fejlesztése. Eszközszükséglet: - tollszárak, tollhegyek; - ecsetek; - fekete tus és színes tinták; - vízzel hígítható festékek (tempera, akril, akvarell); - akvarell papír, színes kartonok.

„Újragondolt világ” kreatív kézműves szakkör Heti 1-1 óra Osztályok: 1-3; 4-6 . A kézműves foglalkozás lehetőséget teremt a könnyed kikapcsolódásra és feltöltődésre, illetve a gyerekek által alkotott kis meglepetések készítésének öröme, apró sikerélményekhez juttatja őket. A foglalkozások célja és feladata: - Különböző kézműves kreatív technikákkal ismerkedjenek meg a tanulók. - Alapvetően a természetes anyagok, főleg papír, újrahasznosított-, maradék papír felhasználásával, a természetben talált termésekkel (gesztenye, makk, csipkebogyó, toboz, stb.), lehullott, préselt levelekkel kiegészítve alkossunk különböző tárgyakat, ajándékokat, díszeket. - Megtanulják, hogy ajándékot nemcsak drága pénzért lehet vásárolni, hanem egy kis kézügyességgel, fantáziával, otthon is fellelhető újrahasznosítható anyagokból is lehet készíteni. - A foglalkozások elméleti része mindig az adott témához (jeles napok, ünnepkörök) kapcsolódik, megismerkedünk az alkalmazott technikákkal. További célok és feladatok: - közösségépítés; - kézügyesség, kreativitás fejlesztése; - esztétikai nevelés; - személyiség nevelés; - finom-motorikusmozgás fejlesztése (a kisebbeknél). Motivációs rendezvény: Az évet akkor zárjuk eredményesen, ha összegezzük. Erre nagyon jó, ha kiállítást rendezünk a tanulók által készített munkákból. A foglalkozásokról, évközben fotókat is készíthetünk, (a munka folyamatáról és az elkészült alkotásokról), melyeket a kiállításon közzé is tehetünk.

Kézműves szakkör Heti 1 óra 1-2 évfolyam A kézműves foglalkozások a minden évben visszatérő programok a családi, az osztály- és az iskolai rendezvények. A kisebb és nagyobb közösségek ünnepei a közösségi összetartozást megalapozó közös értékek őrzése mellett a kikapcsolódást, a szabadidő hasznos eltöltését segítik. Mintát adnak az ünnepre való felkészüléshez, az ünnepléshez, az ünneplés utáni teendők végzéséhez. A „kezdeményezőképesség és a feladatvégzésre vállalkozás” fejlesztését szolgálja a tervezés, szervezés, irányítás, vezetés feladataival való ismerkedés, a kommunikáció, az egyeztetés, a feladatok megosztása, részfeladatok elvállalása és végrehajtása, a kockázati tényezők mérlegelése, a munkavégzés egyénileg és csapatban, a tapasztalatok (eredményesség és etikus magatartás) életkornak megfelelő értékelése, elemzése, s ezek megszívlelése.

Tematikai egység

Órakeret 37 óra

Kézműves szakkör

Az iskolaérettségi kritériumok szerint elvárt szinten: az óvodáskorban használt, megmunkált anyagok és készített tárgyak ismerete; az anyagok tulajdonságainak megállapítása érzékszervi vizsgálattal; anyagalakítás: Előzetes tudás gyurmázás, formázás, hajtogatás, nyírás; eszközhasználat: író- és rajzeszközök, olló; szabálykövetés, mintakövetés, önállóság a tevékenységek során. Alkotás folyamata a probléma felismerésétől a megoldáson keresztül az értékelő elemzésig. Kézügyesség fejlesztése. Az eszközök célnak és rendeltetésnek megfelelő használata. A tematikai egység Szabálykövetés. Rend és tisztaság a munkakörnyezetben. nevelési-fejlesztési A használt eszközök megóvása. Takarékos anyagfelhasználás. céljai Figyelem és elővigyázatosság; a tervezett és az aktuálisan végzett tevékenységgel kapcsolatos veszélyérzet kialakítása, törekvés a biztonságra. Balesetvédelmi rendszabályok ismerete. Segítségkérés baleset esetén. Ismeretek/fejlesztési követelmények - Képlékeny anyagokból (gyurma, só-liszt gyurma, tészta) egyszerű formák alakítása gyúrással, lapítással, gömbölyítéssel, hengerítéssel, mélyítéssel, mintázással. - Papír alakítása tépéssel, hajtogatással, nyírással, ragasztással. - Egyszerű fonalmunkák (sodrás, fonás, csomózás, pompon készítése) és egyéb kézműves technikák (nemezelés, gyöngyfűzés). - Síkbábok készítése papír, fa, fonal és textilanyagok felhasználásával. - Tárgyak készítése természetes anyagokból (termésekből, csuhéból stb.) - Jeles napokra meghívók, ajándékok, munkadarabok készítése.(Mikulás, Karácsony, Farsang, Anyák napja…)

Kapcsolódási pontok

Környezetismeret: anyagok, érzékszervek, érzékelés, Hagyományok, jeles napok, családi és közösségi ünnepek Matematika: mérés

Anyag, anyagvizsgálat, anyagi tulajdonság, becslés, mérés, méret, szélesség, hosszúság, magasság, természetes anyag, sablon, mintaelem, Kulcsfogalmak/ szálas anyag, fonás, anyagtakarékosság. fogalmak Ünnep, jeles nap, dekoráció, népszokás.

Eszközlista a kézműves szakkörhöz      

1 csomag gépírólap 500 db-os 10 csomag origami papír Fonal – vastagabb 4-5 színben Gyöngyfűzéshez gyöngy: kása, tekla, vágott végű, szalma – 10 csomag 1 tekercs vékony damil

  

20 db láncvég Tempera nagy tégelyes (fehér, sárga, kék, piros, zöld) Krepp papír 10 csomag

Népi játékok Heti 1 óra 1-2. évfolyam Népi játék széles körben elterjedt szellemi vagy tárgyi játék. A népi játékszerek egyszerű természeti vagy emberi környezet különféle anyagaiból készül. A népi játékok kulturális és hagyományőrző szerepük mellett hozzájárulnak a képességek fejlesztéséhez, néhány fontos szociális helyzet és konfliktus megéléséhez, kezeléséhez, mint pl. a magány, a versengés, a győzelem és a vereség.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Népi játékok

Éves órakeret: 37 óra

Előzetes tudás Az óvodában tanult népi játékok. Az életkornak megfelelően megválasztott játékok nyújtotta élményen keresztül a kooperáció, a kezdeményező- és helyzetfelismerő képesség, az egymáshoz való alkalmazkodás és a szabályok elfogadásának A tematikai képessége, a térérzékelés, az ének- és beszédhang, és a ritmusérzék egység nevelésifejlesztése. fejlesztési céljai Dalkincs bővítése gyerekdalok játszásával, hallás utáni daltanítással. Éneklés helyes szokási: helyes testtartás, légzés, érthető szövegejtés, artikuláció. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Ismerkedés társaival együtt, tanári irányítással – elsősorban a tanuló szűkebb hazájában, közösségében ismert – hagyományos játékokkal. A megismert játékok körének bővítése. Tanári irányítás, segítség mellett a játékokhoz vagy egyes szerepekhez tartozó dalok, szövegek, szabályokat megismerése, alkalmazása. Népi játékok témakörei: 1. Eszközös játék: - tárgykészítő játék - eszközös ügyességi - sportszerű népi játék 2.Mozgásos játék: - különféle ügyességi és erőjátékok, fogócskák, vonulások 3.Párválasztók: - párválasztó játékok - leánykérő játékok - párválasztó társasjátékok 4. Szellemi játékok: - szellemi ügyességi játék - becsapós játék - kitalálós játék - tiltó játék - rejtő-kereső játék Népi gyermekjátékok, mondókák elsajátítása: kiolvasók, sétálók, szerepváltó és párcserélő körjátékok, hidas játékok. Koordinált ritmikus mozgás, térérzékelés, egyenletes mérő, tempó változás érzékelése. Kulcsfogalmak Játék, szabály, szerep. / fogalmak

Ének-zene: népzenei anyag, népi gyermekjátékok énekléssel. Magyar nyelv és irodalom: mondókák, népdalok, népi játékok. Testnevelés és sport: népi gyermekjátékok. Dráma és tánc: együttjátszás különféle interaktív helyzetekben.

Drámajáték szakkör Heti 1-1 óra Osztály: 1-3; 4-6 „Drámajátéknak nevezünk minden olyan játékos emberi megnyilvánulást, amelyben a dramatikus folyamat jellegzetes elemei fedezhetjük fel.” Gabnai Ezek a foglalkozások dramatikus improvizációra, drámajátékokra épültek, nem teljesen ismeretlenek a tanítók számára, mert a tanítási gyakorlatba régóta beépült a dramatizálás pl. mesék, történetek megjelenítése bábokkal, stb. A drámajáték célja:  a másokra odafigyelő,  empátiával bíró,  önmaga képességeivel tisztában levő,  önmagát építő,  gyors helyzetfelismerő,  gondolkodó- cselekvő készségekkel bíró ember kialakítása. A drámapedagógia a személyiség fejlesztésének olyan módszere, amelynek során a cselekvő ember /gyermek/ ismeretei, képességei, és társas kapcsolatai a nevelő által irányított és társakkal végzett közös dramatikus játékok során fejlődnek. A drámajáték feladata: A drámapedagógia tevékenységét a játékra, a játék személyiségfejlesztőmozzanataira alapozza. A kisiskolás gyerekek fő tevékenysége a játék, természetes életforma, számára létszükséglet: az életre való előkészület nem tudatosított formája. A játékos munka teremti meg azt a légkört, amelyben a gyermek élni, tevékenykedni tud. A mai diákok többsége nincs tisztában saját képességeivel: sokszor alul, sokszor felértékeli önmagát. Nincs megfelelő motivációjuk, nincs megfelelő önbizalmuk ahhoz, hogy fejlődni tudjanak. Nekünk kell segíteni, bíztatni őket arra, hogy felfedezzék magukban az értékeket. Ehhez azonban hinni kell bennük, hinni kell abban, hogy ezek a hátrányok megváltoztathatók, vagy legalábbis csökkenthetők. A drámajáték az őszámukra is megfelelőlehetőségeket, sikerélményt nyújtson.

Báb szakkör Heti 2 óra Osztály: 1-4. A szakkör feladata: A bábokkal történő mesedramatizálás, verselés, énekelgetés kiemelkedően fejleszti a gyermek beszédkészségét, de fantáziáját, gondolkodását is. Azon túl, hogy meghozza a gyermek beszélőkedvét, mikor maga is kezére húzza a bábot, a tiszta kiejtésig, a tagolt, példa értékű beszéd utánzásáig szerteágazó fejlesztőértékkel bír. A báb személyiségfejlesztő hatása, nevelés-lélektani szempontok: A bábjáték egyidős az emberi kultúrával és a művészetek megjelenésével. Olyan értéke az emberi kultúrának, amely erőteljesen formálta a felnövekvő nemzedéket, s azokat is akik ezt közvetítették. A bábjáték világa öntörvényű, szimbolikus, harmonizál és igazodik a gyerekek lelkivilágával, alkotóelemei a dráma a mozgás, a beszéd, a zene a képzőművészet és a tánc. Ugyanakkor a ,, lehetetlenség” művészete is , mert a képzelet a holt anyagban megtalálja és megláttatja a megelevenedő formát, a jelképet az embert és annak világát. A báb eszköztárával a mese életre kel és a maga urává válik. A gyermek tökéletesen beleéli magát a báb befogadására, erről tanúskodik a báb- közönség viselkedése, feszült figyelme, helyenkénti bekiabálása, párbeszéde a szereplőkkel, ugyanakkor a tudata a másik rétegben fenntartja az irrealitás a fikció jellegét. Ennek fenntartására különösen alkalmas a báb: a díszletek a figurák stilizáltsága, a jelzés- szerűsége, szimbolikus jellege. Különösen alkalmas ott, ahol valaminek erős érzelmi nyomatékot kívánunk adni, vagy ahol egy ügyes ötlettel a gyerekek emlékezetébe akarjuk vésni a már elsajátított anyagot. A szakkör célja: Célunk az, hogy egyrészt minden területen cselekedtetni akarjuk, s azt szeretnénk elérni, hogy ne csak passzív befogadó legyen, hanem egyénenkénti, önálló cselekvő részese legyen, másrészt gondolkodtatni szeretnénk, a viszonylatok lényegét szeretnénk vele megláttatni. Azért hatásos a bábjáték, mert:  Képszerű, megfelel a gyermek vitális beállítódásának.  Dramatikus, megfelel a fogalmi absztrakciónak és a gyermeki pszichének.  Mozgásra épül, megfelel a gyermek vitalitásának.  Jelképes, megfelel a gyermek analógiás, szimbolikus gondolkodásának.  Csodálatos, megfelel a gyermekalkotó- varázsló igényének. Azért személyiségfejlesztő a bábjáték, mert elősegíti a gyermek:  Én tudatának és emberismeretének kialakulását.  Térbeli tájékozódásának, mozgásának javulását.  Önálló gondolkodásának fejlődését.  Szép és kifejező, tiszta beszédének kialakulását.  Társas kapcsolatainak fejlődését.  Alkalmazkodását az aktuális beszédhelyzethez.  Aktivitásának fokozását.  Viselkedési bátorságát, biztonságát.  Társaival való kommunikációját.

 Metakommunikációs jelek felismerését és gyakorlását. A báb és az esztétikai, művészeti nevelés: Az egész életünk ritmuson, szabályosan váltakozó ritmikusságon, dinamikán alapul: szívdobbanás, évszakok, napszakok, lépések koppanása, beszéd, sőt a hangulatváltozások ritmikája. Amint megmozdul, a báb attól kezdve egy összetett hatással rendelkezik. A zene és a báb kapcsolata nagyon szoros, mivel a pusztán zenére épülő bábjáték verbalitás nélkül is közérthető lehet, de a szöveges bábjátékot is élénkebbé, változatosabbá teszi egy zenei aláfestés, énekes betét. A gyermek a bábot, miután kezébe kapja, önkéntelenül mozgatni kezdi. Ez az ősi ösztön készteti őt tovább arra, hogy a ritmus és a zene által olyan empatikus képesség birtokába jusson, hogy megjeleníthesse saját vágyát, gondolatát, vagy éppen szavak nélkül, csak a zenére és ritmusra támaszkodva oldhassa feszültségét, szorongását. A báb és az anyanyelvi nevelés: A bábjáték a nyelvi kommunikáció nevelés területén is nagy jelentőségű. A gyerekek érzik és élvezik a nyelvben, a beszédben a költői alkotásokban lüktető ritmust. A bábozás alkalmas az irodalmi élmények felidézésére, mert az ismert mesék, versek, történetek ismétlésekor, a bábozással újból átélhetik korábbi élményeiket. A felnőttek bábjátékkal nyújtott beszédpéldája a gyermekek utánzó hajlamát kihasználva igen jelentős. Az igényes beszédbeli megfogalmazásokból a gyermek megtanulja az új szavakat, fogalmakat, a tiszta hangképzést, a helyes artikulációt, a beszéd dallamát, zeneiségét, a tagolt beszédet, a kommunikációs helyzetet. Eszközszükséglet:  24 m 15x15x2 mm zártszelvény a paraván keretének  8 m vászon anyag  bábok készítéséhez: 20 db fakanál  színes lapok a síkbábok elkészítéséhez  5 m fehér vászon a háttér elkészítéséhez.

Katasztrófavédelmi szakkör Heti 1 óra 5-8 évfolyam A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az elmúlt évek természeti katasztrófáinak és az egyre gyakoribbá váló egyéb veszélyhelyzeteinek feldolgozása során szerzett tapasztalatokból kiindulva - folytatva elődszervezetei munkáját - nagy gondot fordít a közoktatási intézményekkel való kapcsolattartásra. Bizonyossá vált, hogy a szülők és a nevelők többsége igényli, hogy a gyermekek tudatában legyenek annak, hogy bár veszélyek között élünk, de ezek egy része megelőzhető, elkerülhető vagy fel lehet készülni az ellenük való védekezésre. Ehhez azonban szükséges a megfelelő gondolkodás és magatartásmód kialakítása, amely nem egyenlő a tudásanyag mechanikus elméleti elsajátításával. Mint minden más területen, úgy a veszélyhelyzeti nevelés-oktatásban is igaz, hogy a helyes életvitel megalapozását kisgyermekkorban kell kezdeni. A legalapvetőbb cél az alábbi igények és képességek kialakítása: - óvják önmagukat és környezetüket - megfontoltak, előrelátóak legyenek a veszélyhelyzetek elhárítása során

-

rendelkezzenek a megfelelő felkészültséggel és gyakorlottsággal, hogy képesek legyenek segíteni önmagunkon, egymáson és tudjanak segítséget kérni a bajban becsüljék természeti és kulturális értékeinket.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Természeti katasztrófák

Órakeret 10 óra

Időjárás jellemzői, évszakok, térképismeret, Magyarország természeti adottságainak ismerete A tematikai egység Természeti katasztrófa fogalma, természeti katasztrófák típusai ismerete, nevelési-fejlesztési katasztrófák csoportosítása katasztrófa megelőzés, elhárítás, környezetvédelem céljai Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Előzetes tudás

a) természeti katasztrófák: - a természet ereje - hazai sajátosságok - amire fel kell készülni, és amitől itthon nem kell félni b) időjárás: - évszakok szerinti megfigyelések, szélsőségek ismertetése, - hazai jellemző szélsőséges időjárási esetek bemutatása, védekezési lehetőségek - napi hőingás egészségkárosító hatásai - hőhullám, téli hideg - hőségriadó fogalma, fokozatai, védekezési lehetőségek c) Országos Meteorológiai Szolgálat, mint a katasztrófák elleni védekezésben részt vevő szervezet - veszélyes meteorológiai jelenségek – károk és elhárítással kapcsolatos tevékenységek - a meteorológiai riasztások és teendők jelzés esetén d) földfelszín: - törésvonal és vulkánok szerepe a földrengések kialakulásában - földrengés, mint természeti katasztrófa

- ismerje a katasztrófák típusait, csoportosításukat, tudjon hazai és nemzetközi példákat mondani a különböző katasztrófahelyzetekre - ismerje környezete veszélyeztetettségét - ismerje a nemzetközi katasztrófavédelmi tevékenységet, - ismerje a magatartásformákat otthoni és iskolai környezetre vonatkozóan - ismerje a hőségriadó fogalmát és a védekezési módszereket - legyen képes felsorolni időjárási eredetű, jelentős károk okozására képes veszélyeket - ismerje a klímaváltozás fogalmát, a szélsőséges időjárási eseményekkel kapcsolatban tudjon példákat mondani - tudja értelmezni a klímaváltozás fogalmát a természeti eredetű katasztrófák gyakoriságának függvényében - ismerje Magyarország földrengés-veszélyes tájegységeit és az alkalmazandó

Anyanyelvi komp.: Kulturált, igényes beszéd kialakítása. Információgyűjtés az életkornak megfelelő könyvekből, digitális adathordozókból. Könyv és könyvtárhasználat fejlesztése Természettudományos komp.: környezeti tényezők vizsgálata, megfigyelések, tulajdonságok elemzése, rendezése, természeti környezet megfigyelése, oksági kapcsolatok felismerése. Környezettudatos magatartás fejlesztése. Az ismeretek újabb helyzetben történő alkalmazása. Szociális komp.: Együttműködés fejlesztése, valóságos élethelyzetekhez kapcsolódó tapasztalatok felidézése. Empátia és önfegyelem

- magatartásformák és védekezési lehetőségek - Magyarország földrengésveszélyeztetett területei (térkép) e) természetes vizek, mint természeti katasztrófaforrások - talajvíz és belvíz ártalmai, károk típusai - védekezési lehetőségek - Magyarország belvízveszélyeztetett területei (térkép) f) vízgyűjtő terület - Kárpát-medence földrajzi helyzetéből adódó kihívások - hazai nagy árvizek bemutatása - az árvízvédekezéssel kapcsolatos fogalmak (vízállás, gátszakadás, kitelepítés/kimenekítés/befogadás, visszatelepítés, árvízvédelmi műtárgyak) g) katasztrófák kezelése: - ismerjük meg a hivatásos szerveket – rendőr, katona, tűzoltó és polgári védelmi tiszt; - az önkéntesek részvétele

Kulcsfogalmak/ fogalmak

magatartásformákat - tudjon különbséget tenni partfalomlás és földrengés között (lefolyás, következmény) - tudjon felsorolni magyar árvíz-veszélyeztetett természetes vizeket - tudjon különbséget tenni árvíz és belvíz között (lefolyás, következmény) - ismerje az alapvető árvízvédekezéssel kapcsolatos fogalmakat - legyen képes bemutatni Magyarország árvízveszélyeztetettségét térkép segítségével - ismerje az árvízi védekezéssel kapcsolatos felkészülési lehetőségeket

fejlesztése. Digitális: Az információk sokaságában való eligazodás fejlesztése. Az információk összegyűjtése, feldolgozása, bemutatása. Vállalkozói: tervezés, szervezés, irányítás, csapatmunkában történő munkavégzés, kreativitás.

- ismerje a riasztás módjait, eszközeit - legyen képes a veszélyhelyzeti csomag alapvető tartalmának összeválogatására

Természeti katasztrófa, katasztrófavédelem, árvíz, belvíz, védekezés, időjárási riasztások, riasztások módjai, veszélyhelyzeti csomag,

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Civilizációs katasztrófák

Órakeret 10 óra

Veszélyhelyzeti alapismeretek, baleset, veszély fogalma, Civilizációs katasztrófa fogalma, civilizációs katasztrófák típusai A tematikai egység ismerete, nevelési-fejlesztési katasztrófák csoportosítása katasztrófa megelőzés, elhárítás, környezetvédelem céljai Katasztrófavédelem feladatai Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Előzetes tudás

a) járványok: - világméretű és helyi kiterjedés

- ismerje a járványok főbb Anyanyelvi komp.: jellemzőit, legyen tisztában az Kulturált, igényes beszéd

közötti különbségek, - védekezési lehetőségek (oltástól a védőmaszkig) b) biológiai veszélyek: - állatok által terjesztett veszélyek - élőlények túlszaporodásának veszélyei – szúnyoginvázió c) vegyszerek: - hasznos és káros tulajdonságaik - emberi szervezetre, környezetre gyakorolt hatások - balesetek d) veszélyes anyagok: - veszélyességi osztályba sorolásuk és tulajdonságaik alapján katasztrófahelyzetek típusai - vegyi üzemek a közelünkben - nemzetközi szabályok a megelőzésre - a súlyos ipari balesetek elleni védekezés Magyarországon e) veszélyes anyagok szállítása: - alapvető jelölések - szállítási módozatok, az európai úthálózatok - lehetséges balesetek, a beavatkozás eszközei - baleset bejelentése és segítségkérés a gyakorlatban - megújuló, nem megújuló energiaforrások – katasztrófavédelmi vonatkozások f) a segítségkérés - lehetőségek és módszerek - gyakorolás g) ipari katasztrófák és balesetek: - nemzetközi és hazai példák - következmények, kezelésük során tanúsítandó magatartásformák - hulladékhasznosítás - ipari üzemek és környezetszennyezés

alapvető védekezési lehetőségekkel és eszközökkel - tudjon különbséget tenni vegyszerek ártó és hasznos tulajdonságai között - ismerje a tömegrendezvényeken tanúsítandó magatartásformákat - tudjon idegen környezetben segítséget kérni - ismerje a vegyipari tevékenységgel járó veszélyeket - legyen képes különbséget tenni veszélyes anyag szállítása közbeni és közlekedési baleset között - ismerje fel az alapvető veszélyességi jelöléseket - ismerje a vegyi baleset esetén tanúsítandó magatartásformákat, a megelőzési tevékenységet és a védekezési lehetőségeket - tudjon példát mondani a vegyi üzemek baleset megelőzési lehetőségeire

kialakítása. Információgyűjtés az életkornak megfelelő könyvekből, digitális adathordozókból. Könyv és könyvtárhasználat fejlesztése Természettudományos komp.: környezeti tényezők vizsgálata, megfigyelések, tulajdonságok elemzése, rendezése, természeti környezet megfigyelése, oksági kapcsolatok felismerése. Környezettudatos magatartás fejlesztése. Az ismeretek újabb helyzetben történő alkalmazása. Szociális komp.: Együttműködés fejlesztése, valóságos élethelyzetekhez kapcsolódó tapasztalatok felidézése. Empátia és önfegyelem fejlesztése. Digitális: Az információk sokaságában való eligazodás fejlesztése. Az információk összegyűjtése, feldolgozása, bemutatása. Vállalkozói: tervezés, szervezés, irányítás, csapatmunkában történő munkavégzés, kreativitás.

- környezetvédelem és globális felmelegedés - ipari üzemek lakókörnyezetünkben - ipari balesetek megelőzése h) a Föld globális problémái: - energiaválság – harc az energiaforrásokért? - levegőszennyezés – betegségek terjedése, védőeszközök - környezetvédelem – az ember felelőssége

Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Biológiai katasztrófák, járványok, veszélyes anyagok, ipari balesetek Tűzvédelem

Órakeret 10 óra Tűzoltóság feladatainak alapismerete, segélyhívás ismerete , elsősegélynyújtási alapismeretek-égési sérülések

A tematikai egység Tűz, égés fogalma, Tűz a szabadban, tűzgyújtás szabályai, nevelési-fejlesztési Tűz a lakásban, iskolában Tűzriadó terv készítése, Tűzoltóság feladatai céljai Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok a) a tűz szerepe, hasznossága és károsító ereje (pozitív és negatív példák) - szárazság, tűzgyújtási tilalom, tűzgyújtás szabályai (tábortűz, szalonnasütés, stb.) b) tűzvédelem az otthonunkban tűzoltó készülékek tűz a lakásban, melegítő eszközök (tűzhely, hősugárzó) magatartási formák veszély esetén - a téli ünnepek biztonsága (fenyő, gyertya, koszorú, csillagszóró) - gyufa, öngyújtó veszélyei és gyertyahasználat

-- ismerje a tűz fizikai tulajdonságait, oltásának otthoni lehetőségeit .- tudja felsorolni a tűz legfőbb kárt okozó tulajdonságait - ismerje a szabadban történő tűzgyújtás alapvető szabályait - ismerje a tűz, füst esetén tanúsítandó magatartásformákat - tudjon különbséget tenni szándékosság és baleset között - tudjon különbséget tenni felelősségteljes és felelőtlen tűzhasználati tevékenységek között - ismerje a tűzjelzés helyes módját, - ismerje a tűzriadó során tanúsítandó magatartásformát - tudja a tűzoltási alapismereteket - szükség esetén alkalmazza az

Anyanyelvi komp.: Kulturált, igényes beszéd kialakítása. Információgyűjtés az életkornak megfelelő könyvekből, digitális adathordozókból. Könyv és könyvtárhasználat fejlesztése Természettudományos komp.: környezeti tényezők vizsgálata, megfigyelések, tulajdonságok elemzése, rendezése, természeti környezet megfigyelése, oksági kapcsolatok felismerése. Környezettudatos magatartás fejlesztése. Az ismeretek újabb helyzetben történő

(szabad, nem szabad) - tűz ereje, terjedése – barát és ellenség

elsősegély-nyújtási ismereteket.

c) égés: - égés feltételei – oltási módszerek, éghető anyagok lakásunkban - tűzoltás alapfokon – kisebb tüzek megfékezése otthon - tűzvédelem otthonunkban, iskolában - tűzriadó és tűzjelzés, füstjelző rendszerek – dohányzás d) tűzjelzés: - hogyan és mikor - mi a különbség: téves riasztás és szándékosan megtévesztő jelzés - szándékos gyújtogatás veszélyei és következményei Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

alkalmazása. Szociális komp.: Együttműködés fejlesztése, valóságos élethelyzetekhez kapcsolódó tapasztalatok felidézése. Empátia és önfegyelem fejlesztése. Digitális: Az információk sokaságában való eligazodás fejlesztése. Az információk összegyűjtése, feldolgozása, bemutatása. Vállalkozói: tervezés, szervezés, irányítás, csapatmunkában történő, munkavégzés, kreativitás.

égés feltételei, tűzriadó, tűzjelzés, tűzvédelem, tűzoltóság, katasztrófavédelem Katasztrófavédelem

Órakeret 7 óra

Katasztrófák alapismerete, Tűzvédelmi ismeretek segélyhívások ismerete Katasztrófavédelem feladatai, szervezeti felépítése elsősegély-nyújtási alapismeretek A tematikai egység tűzvédelmi alapismeretek nevelési-fejlesztési polgárvédelmi alapismeretek veszélyhelyzeti felkészítés céljai veszélyhelyzetek, pánikkezelés Fontosabb teendőink veszélyhelyzetben? Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési Kapcsolódási pontok követelmények a) a katasztrófavédelmi - legyen tisztában a Anyanyelvi komp.: szervezetrendszer katasztrófavédelmi Kulturált, igényes beszéd - feladatai: megelőzés – szervezetrendszer kialakítása. védekezés – rendeltetésével és Információgyűjtés az helyreállítás felépítésével életkornak megfelelő - szervezeti felépítés: helyi – - ismerje az önkéntesség könyvekből, digitális Előzetes tudás

területi – központi szinten - katasztrófák elleni védekezésben közreműködő szervezetek - az önkéntesség szerepe és jelentősége b) polgári védelem és tűzvédelem történelme, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv létrejöttének jelentősége c) biztonságos nyaralás itthon és külföldön - a nyári időjárás - természetes vizekben fürdőzés - szabadtéri rendezvények

Kulcsfogalmak/ fogalmak

katasztrófavédelmi feladatokkal kapcsolatos jelentőségét, legyen tisztában az önkéntes tömegbázis súlyával, lehetőségeivel lássa át a katasztrófavédelmi feladatokban az állami és társadalmi felelősség kapcsolatát .

adathordozókból. Könyv és könyvtárhasználat fejlesztése Természettudományos komp.: környezeti tényezők vizsgálata, megfigyelések, tulajdonságok elemzése, rendezése, természeti környezet megfigyelése, oksági kapcsolatok felismerése. Környezettudatos magatartás fejlesztése. Az ismeretek újabb helyzetben történő alkalmazása. Szociális komp.: Együttműködés fejlesztése, valóságos élethelyzetekhez kapcsolódó tapasztalatok felidézése. Empátia és önfegyelem fejlesztése. Digitális: Az információk sokaságában való eligazodás fejlesztése. Az információk összegyűjtése, feldolgozása, bemutatása. Vállalkozói: tervezés, szervezés, irányítás, csapatmunkában történő munkavégzés, kreativitás. Katasztrófavédelem, elsősegély-nyújtás, tűzvédelem, polgárvédelem, veszélyhelyzet

Eszközlista a katasztrófavédelmi szakkörhöz       

20 db kétoldalas színes karton 100 db színes nyomtató papír A4 30 db lamináló fólia 20 db műanyag zsák 8 db 50*50 farost lemez lap 4 db 0.1*1.8 m-es faléc 5 m redőnygurtni

Közlekedés szakkör 1–8. évfolyam Heti 1 óra A közlekedési ismeretek tanításának alapvető céljai: A gyalogos és kerékpáros közlekedés alapvető tudnivalóinak, a veszélyhelyzetek és a balesetek megelőzését célzó szabályok megismerése és azok szituációs játékokban való élményszerű alkalmazása megalapozza a biztonságos és önálló közlekedéshez szükséges szokások kialakulását. A tanulók ismerjék meg hazánk közlekedési rendszerét, a helyes magatartás normáit. Sajátítsák el a biztonságos közlekedéshez szükséges ismereteket. A közlekedési ismeretek tanításának feladatai: Készítse fel a tanulókat a közlekedési veszélyhelyzetek felismerésére és elkerülésére, tudatosítsa bennük, hogy a közlekedésben való részvétel állandó odafigyelést igényel. Szilárdítsa meg a tanulókban azt a meggyőződést, hogy a közlekedési szabályok megtartása, a segítőkész, udvarias közlekedési magatartás az alapvető erkölcsi normák közé tartozik. Sajátítsák el a tanulók az útvonal tudatos megtervezéséhez szükséges tudnivalókat, térképek és a menetrendek használatát. Tematikai egység

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Közlekedés

Órakeret 37 óra

Az iskolaérettségi kritériumok szerint elvárt szinten: közlekedés és óvatosság – fegyelmezett viselkedés a közlekedési környezetben; a család közlekedési szokásai; az iskola és a lakóhely közötti közlekedés lehetőségei; élmények, tapasztalatok a településen belüli közlekedésről. A biztonságos és fegyelmezett gyalogos közlekedési ismeretek alapjainak kialakítása. Figyelem és elővigyázatosság; a közlekedéssel kapcsolatos veszélyérzet kialakítása, törekvés a biztonságra. A közlekedési balesetek okainak azonosítása, a megelőzés, az elhárítás, a segítségnyújtás lehetőségeinek megismerése és gyakorlása. Az utazással kapcsolatos illemszabályok megismerése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Gyalogos közlekedés szabályai A gyalogos közlekedés alapszabályainak megismerése. A közlekedés irányított megfigyelése, szabályainak értelmezése. Szabálykövető magatartás a közlekedési környezetben. A közlekedésben való részvétel gyakorlása. Átkelés az úttesten. A forgalomirányítás jelzései: a közlekedési jelzőlámpa, a rendőri karjelzések és a gyalogos közlekedésnél jelentős jelzőtáblák ismerete.

Környezetismeret: közlekedési eszközök.

A közösségi közlekedés viselkedési szabályai A biztonságos, udvarias közösségi közlekedés szabályai. Az időjárás és a napszakok befolyása a gyalogosok és a járművek

Magyar nyelv és irodalom: szókincsbővítés, fogalommagyarázat,

közlekedésére. Az utazással kapcsolatos magatartásformák megismerése és gyakorlása.

képi jelzések és szóbeli utasítások, szövegértés .

A közlekedésben rejlő veszélyek A gyermekbalesetek okai, forrásai, megelőzésük. A veszélyhelyzetek elemzése, megbeszélése, megelőzési stratégiák kialakítása. Helyes magatartás a baleseti helyszínen. Kerékpárral való közlekedés Kerékpár kötelező tartozékai Mit tilos a kerékpárral! Alapvető közlekedési táblák megismerése. Kerékpározás az úton.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Gyalogos közlekedés, közlekedési szabály (KRESZ), közút, gyalogátkelőhely, úttest, járda, megállóhely, jelzőlámpa, jelzőtábla, forgalomirányítás, tömegközlekedés, jármű, sorompó, baleset, biztonság.

Zenés torna Évfolyam: 1-2; 3-4 évfolyam Heti 1-1 óra A zenés torna a gimnasztika alapjait ötvözi a zenével. Élményorientált, könnyű testmozgást nyújtva a gyermekeknek. Célok:  A képességfejlesztő zenés testmozgás célja és feladata a harmonikus mozgás kialakítása.  A természetes mozgáskedv és az egész életre szóló mozgásigény kialakítása.  A mozgás megszerettetése.  Állandó élményszerzési lehetőség nyújtása.  Értékes személyiségvonások megerősítése.  Az egészséges testi fejlődés segítése. Feladatok:  Mozgáskultúra fejlesztése.  Térbeli koordinációs képesség fejlesztése.  Ritmusérzék fejlesztése.  Dinamikai érzék fejlesztése.  Ízületi mozgékonyság fejlesztése.  Izomcsoportok önálló fejlesztése.  Kreatív, alkotó rövid mozgássorok tervezése, végrehajtása eszköz nélkül és eszközzel, egyéni, páros és csoportos megoldásokban is.  Egyensúlyérzék, egyensúlyozó képesség fejlesztése.  Helyes testtartás kialakítása.

Eszközök:  CD lejátszó.  hanganyag (CD)  babzsák.  labdák (felfújt, tömött, különbözősúlyú és méretű)  bot  ugrókötél  karika  kézi súlyzók.

Kölyök atlétika Osztályok: 1-2; 3-4 évfolyam Heti 1-1 óra Az egészség, oktatás, és az önmegvalósítás szempontjából az atlétikai játékok előnyösek a gyermekek számára. Ezért a tömegsport foglalkozások remek lehetőséget adnak ezek megalapozására. Célok: - Az egészség fejlesztése. - Szociális készségek fejlesztése. Tanulják meg felismerni és elfogadni egymás különbségeit. - Sok gyermek egyidejű foglalkoztatása. - Különböző és egyszerű mozgásformák megtapasztalása (futás, ugrás, dobás/lökés). - Az alapvető mozgáskészségek cselekvés biztos végrehajtása, alkalmazása játékos jellegű feladatokban. - Az alapvető hely- és helyzetváltoztató, manipulatív mozgások változatos körülmények közötti, helyes technikai kivitelezése nehezített körülmények között. - A programok kalandossá tétele a gyermekek számára. - Az egyéni és csapatmunka tudatának kialakítása. - Kölyökatlétika eszközeivel változatos pályák tervezése. Feladatok: - A gyermekek megtanítása arra, hogy az energiáikat hosszú távú egészségük megőrzésére használják fel. - Helyes testtartást kialakító és fenntartó gyakorlatok szokásrendszerű végrehajtása. - A játékformák nehézségi fokának fokozatos növelése. - A tanulók általános harmonikus fejlesztése. - A gyermekek társadalmi beilleszkedésének segítése. - A kondicionális képességek fejlesztéséhez szükséges változatos feladatsorok, játékok megismertetése. - Állóképesség fejlesztése. - Játékos, élményorientált, fejlődésközpontú koordinációfejlesztés. - Futógyakorlatok helyes technikai végrehajtása. - Ugrógyakorlatok helyes technikai végrehajtása. - A lökő, hajító és vetőmozgások helyes végrehajtása. - Vezényszavak szakszerű használata játékos helyzetekben. - Egészséges versenyszellem, sportszerű viselkedés igényének kialakítása. Eszközök:

Futásos feladatokhoz: gátak, akadályok, bóják, mérőszalag, matracok, váltóbotok, karikák. Ugrás feladatokhoz: ugrókötelek, gátak, akadályok, rudak, kötelek. Dobás, lökés, hajítás, vetés feladatokhoz: kislabda, gumilabda, medicinlabda. Ezen kívül minden feladattípushoz a kölyökatlétika számára kidolgozott eszközök szükségesek.

Labdarúgás Heti 2 óra Osztályok: 5-8 évfolyam fiú Általános célok:  a gyermeklabdarúgás lényege a játék, az örömszerzés,  a gyermekek és a fiatalok számára fontos a társakkal való együttlét,  lehetősége legyen minden gyermeknek a játékra,  tanuljanak meg a gyermekek és az utánpótlás korú labdarúgók nyerni, de veszíteni is,  több gyakorlás, mérkőzés,  a gyermekekkel, fiatalokkal való együttlét jelentsen mindenki számára örömöt,  a játék a gyermekeké, nem a felnőtteké,  tanulja meg minden gyermek és utánpótlás korú labdarúgó az ellenfél és a vezetők, tanárok, edzők, felnőttek tiszteletét,  a felszerelés, a körülmények feleljenek meg az utánpótlás-labdarúgók életkori sajátosságainak. A labdarúgó sportág tantervi célja:  olyan fiatal, 5-8 osztályos (gyermek, kisiskolás, serdülő) labdarúgók képzése, akik tehetségüknél fogva – az életkori, biológiai sajátosságok  figyelembevételével- iskolai intézményes keretek közötti képzés, felkészítés, nevelés során képesek elsajátítani:  a sportág alapjait,  kis játékokat,  egyéni (technikai-taktikai, mozgásügyességi) képzést,  játékrendszeri ismereteket,  egy-egy elleni párharcot,  mentális képességek fejlesztését,  személyiségfejlesztést,  játékszabályokat és Fair Play szemlélet, ezáltal növelik a képzett egyesületi, igazolt labdarúgók számát, amely a sportág felemelkedését szolgálja.  A futball tanulás a játékhelyzetek megoldásán keresztül történik. Cél a futball alapjainak lerakása, a játék megértése és tanulása, amely kapcsán:  A felkészítés céljait a játék követelményeiből kell levezetni.  A feladatmegoldások helyes kiválasztása a tanítási folyamat eredménye.

Tantervi feladatok:  biztosítani a magyar labdarúgó sport folyamatos utánpótlás bázisát,  a labdarúgás iránti érdeklődés felkeltése, a tanulókkal a sportág megismertetése, a sportág megszerettetése,a játéköröm felkeltése,  alkalmassá tegye és felkészítse a tanulókat a labdarúgó sportban történő versenyzésre,  korszerűoktatás módszertani eszközökkel nyújtson alapot a további fejlődéshez;  a legkorszerűbb eszközökkel biztosítsa az ismeretanyag elsajátítását;  a labdarúgás adta speciális lehetőségeinek felhasználásával biztosítsa a sportolók sokoldalú személyiségfejlődését;  a sportágban rejlő nevelési helyzetek kihasználásával segítse a sportolók társadalomba való beilleszkedését.  a labdarúgást kedvelők (igazolt és nem igazolt fiatalok) számának növelése, az iskolai és az egyesületi színterén,  a különböző korosztályokra, évfolyamokra jellemző szakmai, pedagógiai és pszichológiai sajátosságok átadása, tanítása,  órai foglalkozások, edzések, tornák, versenyek, mérkőzések lebonyolításához, megteremtéséhez szükséges feltételek biztosítása,  a FAIR PLAY szellemének ápolása.

Kézilabda Heti 2 óra Osztály: 5-8 évfolyam leány Alapvető célok: Egy labdajáték elsajátításának kezdeti fázisában elképzelhetetlen, hogy egy gyermeknek a felnőttek játékát tanítsuk. Ezt figyelembe véve alapvető, hogy a játékot a gyermekek speciális fizikai és viselkedésbeli szintjéhez idomítsuk. A pálya, a kapu és a labda méretének egyszerű csökkentése azonban nem elégséges. Sokkal fontosabb, hogy a gyermekeket képességeik és tapasztalataik szerint csoportokba osszuk, így lehetővé téve a barátságok kialakulását, és a játék élvezetét. A gyermekek kézilabdája alapjaiban különbözik a felnőttek játékától. A kézilabda elsajátításának bevezetőszakaszában a gyermekeknek a lehető legjobb szinten kell elsajátítania azokat a képességeket, amelyek képessé teszik a felnőtt kézilabda elsajátítására. A labda, mint játszótárs, ismerkedés a labdával:  előkészítő játékok: szivacslabda  élményszerzés  labdás tapasztalatok  mozgáskoordináció  motiválás és türelem  a gyermeknek a játékot élvezetes tapasztalatokon és felfedezéseken keresztül kell elsajátítania

 

a csapatszellem megteremtése a mozgás alapvető fontosságú, és mindenekelőtt szükséges a fizikai és pszichikai fejlődéshez  a mozgás által a gyermek megismeri a mozgás okait és hatásait és megismeri a testét és környezetét  a gyermek intenzív belsőkésztetése az aktivitásra felhasználható informális, élvezetes és könnyű gyakorlatokkal  nagyon fontos, hogy a gyermek megszeresse a játékot, és a mozgás készségét fejlessze  a játék vágyának kialakítása  alapvető, hogy a tanulási folyamat elkezdődik  a csapat tagjai számára nagyon fontos, hogy megértsék saját magukat, a megfontolásokat és az, hogy tanuljanak meg veszíteni. Fejlesztési célok: Alapvető motoros képességek: átadás, elfogás, labdavezetés,  blokkolás  szabad terület elfoglalása, üresre futás, felismerés  a játék elemeinek alkalmazása mozgás közben  az ellenféllel szembeni helyezkedés, a távolság megválasztása  az első iskolás évek az ügyesség megszerzésének legfontosabb időszakát jelentik  a sport mind az iskolai, mind az iskolán kívüli élet nagyon fontos tényezője, ami lehetőséget ad az önbecsülés kialakítására

Atlétika Heti 2 óra Osztály: 5-8 évfolyam Általános célok:  A korosztály biológiai fejlődésének szem előtt tartása, az egészség megőrzése.  Az életkori sajátosságoknak megfelelő, sokoldalú foglalkoztatás elvének betartása a kondicionális és koordinációs képességfejlesztésben.  Az edzésvezetésben kapjon elsődleges szerepet a játékosság és a versengés.  Az atlétika mozgásanyagán túlmenően, minél szélesebb körben kell bevonni más sportágak mozgásanyagát mind a kondicionális, mind a koordinációs képességfejlesztésbe. Ezáltal a fejlesztési célok a következők:  Kondicionális képességek terén: mozdulat-gyorsaság, gyorserő, aerob állóképesség.  Koordinációs képességek terén: hajlékonyság, lazaság, ritmusérzék, kinesztézis, egyensúlyérzék (a limbikus rendszer edzése).  A képességfejlesztés minden területén kapjon kiemelt szerepet a gimnasztika mozgásanyaga, megteremtve ezzel a teljesítőképes technikák felépítésének alapjait.

Az atlétika alapvetőmozgásainak jártasság szintű elsajátítása a következők szerint: Futások: gördülő alaptechnika, futóiskolai gyakorlatok, ritmusfutások. Ugrások: elugrások, felugrások, szökellések, helyből ugrások. Dobások: hajítások, lökések, vetések (kiegészítő, majd később versenyszerekkel).

Legitimációs jegyzőkönyvek

A Diákönkormányzat

A Szülői Munkaközösség

A nevelőtestület