A kollégium pedagógiai programja 2013
Érvényes:
Jogszabályi visszavonásig
változás
következtében
Véleményezte:
Nevelőtestület, iskolaszék, diákönkormányzat
Elfogadta:
Prof. Dr. Vasas Joachim igazgató 2013.03.31.
Nyilvánosságra hozatal helye:
Az intézmény honlapja: www.kerieger.sulinet.hu
1
Tartalom Bevezetés ............................................................................................................................ 3 1.1. A pedagógiai program összeállításánál alapul vett főbb szempontok ......................... 3 2. A működés belső feltételrendszerének bemutatása ............................................................ 4 2.1. Személyi feltételek, illetve elvárások .......................................................................... 4 2.2. Tárgyi, környezeti feltételek, illetve elvárások............................................................ 5 2.3. A kollégiumi élet szervezettsége, illetve az ezzel kapcsolatos elvárások ................... 5 2.4. A kollégium kapcsolatrendszere .................................................................................. 6 3. Elvek................................................................................................................................... 6 3.1. Az intézmény alapvető nevelési alapelvei, céljai, küldetése ....................................... 6 3.2. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei .............. 7 3.3. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, az önálló életkezdést elősegítő tevékenységek elvei .................................................................. 8 1.
3.3.1. 3.3.2. 3.3.3. 3.3.4. 3.3.5.
A tanulók fejlődését elősegítő elvei: ............................................................................................. 8 A tehetséggondozás elvei: ............................................................................................................. 8 A felzárkóztatás elvei:................................................................................................................... 9 A pályaválasztást elősegítő tevékenység szervezésének elvei: ..................................................... 9 Az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei: ...................................................................... 9
3.4. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei ......................................................................... 10 4. A pedagógiai tevékenység szerkezete .............................................................................. 12 4.1. A kötelezően biztosítandó foglalkozások rendszere, szerkezete ............................... 12 4.1.1. 4.1.2.
5.
Felkészítő foglalkozások ............................................................................................................. 12 Speciális ismereteket adó foglalkozások ..................................................................................... 12
4.2. A kollégiumi élet szervezése ..................................................................................... 14 Feladatok, tevékenységkategóriák ................................................................................... 15 5.1. A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése .......................................................... 15 5.1.1. Tanulásirányítás, tanulásszervezés .............................................................................................. 15 5.1.2. Hátrányos helyzetű tanulók szervezett felzárkóztatásának, tehetséggondozásának, társadalmi beilleszkedésük segítése, tervezése ............................................................................................................. 15 5.1.3. Tehetségek kiválasztása, tehetséggondozás, tehetségvédelem .................................................... 16
5.2. 5.3.
Szociális kompetenciák fejlesztése ............................................................................ 16 Önálló életkezdés támogatása .................................................................................... 17
5.3.1. 5.3.2. 5.3.3. 5.3.4.
A kultúrált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakításának segítése ................................. 17 Az egészséges életmód, a környezettudatos magatartás kialakításának segítése ........................ 18 A társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése – vállakozói kompetencia ........................... 18 A pályaorientáció segítése .......................................................................................................... 18
5.4. A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve ......................................... 19 5.5. A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység ...................................... 19 5.6. Az iskolával, szülőkkel való kapcsolattartás és együttműködés formái .................... 20 5.7. Az etnikai kisebbséghez tartozók kollégiumi nevelése esetén, az etnikai kisebbség kulturális nevelésének feladatai ........................................................................................... 20 6. Speciális programelemek ................................................................................................. 21 7. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke .......................................................................................................... 22 8. A kollégiumi nevelés minőségének, eredményességének értelmezése ............................ 22 9. Közzététel ......................................................................................................................... 23 A KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLETE ............................................................. 27 A kollégiumi foglalkozások keretprogramterve ....................................................................... 27
2
„Ha a szerint bánunk az emberekkel, amilyennek mutatják magukat, akkor egyre rosszabbak lesznek. Ha úgy viszonyulunk hozzájuk, amilyennek látni szeretnék magukat, segítünk nekik azzá válni, amire képesek.” (Goethe)
3
1.
Bevezetés
Intézmény neve: Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium Székhelye: 3300. Eger, Pozsonyi út 4-6. Alapítója: Megyei Jogú Város Közgyűlése, 3300. Dobó tér 1 Fenntartó: Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése, 3300. Dobó tér 1 A kollégiumi nevelőtanárok munkáltatója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Egri Tankerület Működési területe: országos Jogállása: többcélú intézmény kollégiuma Alaptevékenység: kollégiumi ellátás Kiegészítő tevékenysége: egyéb korlátozottan igénybe vehető szálláshely szolgáltatás. 1.1. A pedagógiai program összeállításánál alapul vett főbb szempontok -
A Kollégiumi Alapprogram 2001 évi elfogadása óta számos változás történt, ez indokolta azt, hogy felül kell bírálni a kollégiumok Pedagógiai Programját, és módosításokat kell végrehajtani az Alapprogram változásainak megfelelően. Az egyik legfontosabb változás, hogy megváltoztak a Nemzeti Alap Tanterv közoktatási intézményekkel szemben – így a kollégiumokkal szemben is – támasztott, a neveléssel, oktatással, fejlesztéssel kapcsolatos kompetenciákra vonatkozó elvárásai. További változások történtek a nevelés-oktatás folyamatának fogalomrendszerében és a társadalmi szerepek változásában is. A Kollégiumi Alapprogram 2010 évi elfogadása óta történt törvényi változások miatt újabb módosítások végrehajtására van szükség a kollégium Pedagógiai Programjában.
Ezek alapján a felülvizsgálat és a szükséges módosítások célja a következő: - A NAT-al való koherencia - Törvényi változásnak való megfelelés (2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről) A kompetencia alapú foglalkozás-szervezés támogatásának érvényesítése Szerkezeti, tartalmi ellentmondások kiküszöbölése, korrekciója A társadalompolitikai szerep változásának követése (hátrányos helyzet, integráció, tehetséggondozás). - Ezen belül: 1. 2. 3. 4.
befogadó szerep növelése személyiség központúság növelése mentális intelligencia előtérbe állítása pályakép, egyéni karrierterv, önmenedzselés
Kollégiumunk a hagyományoknak megfelelően a tanulói személyiség tiszteletben tartása jegyében neveli és oktatja a kollégistákat. Ehhez az évek folyamán pedagógusainkban kialakult szilárd értékrendszer – amely társadalmunk és nevelésünk pozitív értékeit képviseli – nyújt segítséget. Értékrendszerünkre épített, jól átgondolt és világos cél- és követelményrendszerünk határozza meg egész tevékenységrendszerünket, melyben pedagógusaink hitvallása fogalmazódik meg. Tanárok, tanulók hisszük és valljuk, hogy kollégiumunk olyan alkotó pedagógiai, emberi, szellemi környezet, amely alkalmas a folyamatos megújulásra, amelyben valamilyen fokon mindenki nevel mindenkit.
4 Pedagógiai közösségünk segíti az egyén fejlődését. Az egyén fejlődése visszahatva az egész közösségre annak jobbá alakulását eredményezi. A pedagógiai program átdolgozása az alábbi dokumentumok segítségével történt: - a 46/2001 (44/2002 és a 9/2004) OM rendelet a kollégiumi nevelés országos alapprogramja - 36/2009. (XII. 23) OKM rendelet 1.-2.-3. sz. mellékletei - a Nemzeti Alaptanterv - KT 49§ 2. bekezdése - Eger Megyei Jogú Város Közoktatásra irányuló határozatai, dokumentumai - A Kollégiumi Szövetség továbbképzési anyagai 2010. 01. 30. Budapest - A változások a 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről
2.
A működés belső feltételrendszerének bemutatása
2.1. Személyi feltételek, illetve elvárások Nevelőtanári létszám – 6 fő kollégiumi nevelő – 1 fő kollégiumvezető, – 1 fő kollégiumi ápoló Képzettségük szerint – középiskolai tanár – általános iskolai tanár Szaktárgyi megosztás – történelem – német – pedagógia szakos – földrajz – rajz szakos – matematika – technika - kollégiumi nevelőtanár szakos – testnevelés – földrajz szakos – pedagógia – szlovák szakos – pedagógia szakos
3 fő 3 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő
A kollégiumi nevelőtanárok szakmai felkészültsége jó, mindenki több éve ezen a területen dolgozik. Nagy tapasztalatokkal rendelkező és lelkes pedagógusok. Alapfeladataik mellett különféle kollégiumi nevelési feladatokat is koordinálnak. Pályázati tevékenységben és a minőségügyi feladatokban is jelentős részt vállalnak. A nevelőtestület szaktárgyi összetétele kielégítő a tantárgyakat végzettségük vagy érdeklődési körük alapján tudják korrepetálni. Angol, német, szlovák nyelvből biztosítani tudjuk a tanulóink felkészítését, emellett az informatikai feladatok megoldásában is támogatást kapnak az ECDL vizsgával rendelkező kollégáktól. Képzési igény az alábbi területeken van: - intenzív pedagógiai, módszertani képzés, vizsgával befejezve főiskolai kereteken belül, - nyelvi képzés szervezett formában (angol, francia), - további számítógépes és audiovizuális eszközhasználat folyamatos képzési lehetősége. Szervezeti formák A kollégium szerkezeti felépítése - az iskolával egybeszervezett - költségvetési intézmény által fenntartott - középfokú, koedukált kollégium - férőhelyét tekintve optimális /140 fő/
5 - belső szerkezeti felépítését illetően kollégiumi csoportokra és emeletekre épülő tagozódású - az ellátottságot illetően közepesen ellátott kollégium Nevelőtestületi szervezeti formák - a nevelőtestület a közös igazgatású intézmény tantestületéhez tartozó, de bizonyos pedagógiai szempontokat figyelembe véve önálló testület, szükség esetén szakos nevelőtanáraink tanítanak a tagiskolában. - a nevelőtanárok a kollégiumi élet különböző tevékenységi területeit irányítják Ezek a következők: – diákönkormányzatot segítő, – tanulmányi munkát segítő, – egészségügyi feladatokat irányító, – kulturális tevékenységet segítő, – sportfelelős, – szolgálatvezető tanár A kollégiumi diákönkormányzat: Szervezete kollégiumi csoportokra épül. Minden kollégiumi csoport delegál 2 fő önkormányzati vezetőt a KDÖK-ba, mely a KDÖK vezetőjével egészül ki, aki az iskolai DÖK tagja. A KDÖK munkáját, diákönkormányzatot patronáló tanár segíti. Egyének, csoportok, közösségek: Kollégiumunkban tanulóink 6 tanulócsoportban tevékenykednek. Ezek a kollégiumi csoportok évfolyam- és hálóközösségekre épülnek 2.2. Tárgyi, környezeti feltételek, illetve elvárások Kollégiumunk 2 szinten összesen 36 szobával rendelkezik. Minden szoba 4 ágyas, melyek felszereltségén az Európai Uniós elvárásoknak megfelelően javítottunk. A férőhelyek száma: 140. Szintenként 2 mellékhelyiség, mosdó és zuhanyzó van. A fiúknak és lányoknak 1 betegszoba van kialakítva, valamint leánykondicionáló szoba és egy teakonyha. Tanulóink a délutáni órákban használhatják az iskola tantermeit, tornatermét. Folyamatban van a szobák burkolatának cseréje. Ezek mellett a negyedik emelet vizesblokkjának felújítása szerepel rövidtávú céljaink között. 2.3. A kollégiumi élet szervezettsége, illetve az ezzel kapcsolatos elvárások A kollégium biztosítja a gyermekek optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit, beleértve a rendszeres étkezést, a tisztálkodást, az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást. Figyelembe veszi a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket, valamint az intézményi hagyományokat, szokásokat is. A tanulók napi életének kereteit úgy szervezi, hogy az egyes tevékenységek belső arányai a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. A kollégiumi élet belső szabályozását a kollégium vezetőjének irányításával a nevelőtestület a belső és a külső környezet változásait figyelembe véve alakítja. A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a kollégium diákönkormányzata. A kollégiumnak biztosítani kell, hogy a diákok választott tisztségviselőik révén részt vehessenek a tanulóközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében.
6 Lehetővé kell tenni, hogy a diákönkormányzat tagjai és vezetői megismerjék és alkalmazzák a demokratikus érdekérvényesítés, a problémamegoldás és a konfliktuskezelés technikáit, módszereit. A kollégium folyamatosan ápolja és megújítja hagyományait, erősítve a kollégiumi közösség együvé tartozását. (KNOAP) 2.4. A kollégium kapcsolatrendszere A kollégiumunk törekszik arra, hogy közvetlen és közvetett partnereivel a kapcsolattartás a kölcsönös alapon történő együttműködést szolgálja. Partnereink véleményét kollégiumunkról a Partneri igény-, és elégedettségmérésekkel évenként mérjük. A mérési eredményeket a további munkánk során felhasználjuk. A kollégiumi csoportvezetők, a kollégiumvezető és helyettese a bázis iskola osztályfőnökeivel, szaktanáraival, heti rendszerességgel kölcsönösségi alapon tartja a kapcsolatot. Részt vesznek az iskolai szülői értekezleteken, fogadó órákon és a tanulók félévi és év végi magatartás és szorgalom jegyeinek kialakításában. A szülők véleményét, javaslatait felhasználjuk nevelő munkánkhoz. A szülők és a csoportvezető személyes találkozása egyéni időpont egyeztetés esetén bármikor lehetséges. -
Ennek célja: személyes problémák megbeszélése, személyre szabott tájékoztatás a tanuló magtartásáról, fejlődéséről, egységes követelményrendszer kialakítása, szóbeli tájékoztatás a kollégiumi programokról vagy a tanuló magatartásáról.
Kapcsolatot tart társintézményekkel, a szociálisan hátrányos helyzetű tanuló, valamint veszélyeztetett gyermek esetében a gyermekjóléti szolgálattal, a település – a tanulók nevelésében érintett – intézményeivel, civil szervezeteivel, szakmai közösségeivel, a helyi kisebbségi önkormányzatokkal. Egyéb kapcsolataink: – Egri Gárdonyi Géza Színház – TISZK – RÉV
3.
Elvek
3.1. Az intézmény alapvető nevelési alapelvei, céljai, küldetése (Közokt. tv. 49.§ (2) ) A kollégiumi nevelés célja a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása. A kollégium céljai elérése érdekében az alábbi elveket tartja szem előtt: a) az Alkotmányban biztosított állampolgári és szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillető jogok érvényesítése; b) demokráciára, humanizmusra, nemzeti és európai önazonosságra nevelés elveinek alkalmazása a Nat által megfogalmazott elvekkel és kiemelt fejlesztési feladatokkal összhangban; c) a kollégiumi tanulók, a csoportok és közösségek iránti felelősség, bizalom, szeretet, segítőkészség és tapintat alkalmazása a nevelésben; d) a tanulók aktivitásának, alkotóképességének, érdeklődésének fenntartása és fejlesztése, az öntevékenység és az ifjúsági önszerveződési formákba való bekapcsolódásának támogatása, a tanulói önszerveződő képesség folyamatos fejlesztése és felhasználása;
7 e) a szülőkkel, a kapcsolódó iskolákkal, az intézmény környezetében levő társadalmi és civil szervezetekkel való konstruktív együttműködés; f) a kollégiumi tanulók, valamint a kollégiumi nevelő-oktatómunka rendszerszemléletű, tudatos, tervszerű vezetéssel, szervezéssel és pedagógiai gyakorlattal való fejlesztése; g) a nevelési folyamatban részt vevők - szülő, tanuló, tanulói csoportok és közösségek, a kollégiumi és iskolai tantestület, a küldő és befogadó környezet - számára elfogadott norma- és követelményrendszer alkalmazása, melynek jellemzője a rendszeresség és a következetesség; h) kulturált, ösztönző környezet kialakítása, szociális, érzelmi, lakhatási biztonság nyújtása; széleskörű szabadidős tevékenységkínálat biztosítása; i) az integrált nevelés megvalósítása; j) orientáló, motiváló, aktivizálni képes, tevékenységközpontú, segítő pedagógia módszerek alkalmazása; k) az egyéni és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembe vétele, az egyéni bánásmód alkalmazása; l) a nemzeti hagyományok, a nemzeti azonosságtudat, valamint a nemzeti az etnikai hagyományok, az etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, ápolása. Kollégiumunk törekszik arra, hogy az elvárásoknak megfelelve minden tanuló esetében jól meghatározott feladatokat adjon meg ezáltal konkrét célokat meghatározva törekedjen a kompetencia alapúságra. Ezen feladatok ellátása közben meg kell feleljen a fenntartói előírásoknak, a törvényi előírásoknak és a Kollégiumi Alapprogram előírásainak. Az önálló életvitel gyakorlásának színtere a kollégiumi (diák önkormányzati, diákügyeleti) csoportfoglalkozások, emellett az életvitel, gyakorlati ismeretek foglalkozásai. 3.2. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei Életrend A tanulók életrendjét a kollégium házi-, napi-, és heti rendje szabályozza. Ezek a szabályzatok biztosítják a gyermekek optimális testi – lelki felüdülésének feltételeit, figyelembe veszik a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket, valamint a kollégiumnak szokás rendszerét. A tanulók napi életének keretei az egyes tevékenységek belső arányai a jogszabályban is biztosított egyéni és életkori sajátosságokhoz igazodnak A tanulók életrendjének szervezési elvei: szakszerűség, rendezettség, következetesség, tapintat, zavartalanság, bizalom, felelősség, építés a tanulói önállóságra Tanulás Kollégiumunkban törekszünk arra, hogy tanulóink zavartalanul készülhessenek az iskolai tanórákra. Kiemelt feladatként tartjuk számon a kollégisták egyéni teherbírásának figyelembevételét, törekszünk arra, hogy a kötelező kollégiumi tanulószobai foglalkozások keretében a kollégisták el tudják sajátítani a tananyagot. A tanulók tanulásának szervezési elvei: szakszerűség, rendszeresség, következetesség, tapintat, motiváció, az egyéni sajátosságok figyelembe vétele, az egyéni teherbíró képesség figyelembe vétele.
8 Szabadidő Kollégiumunkban minden nevelőtanár törekszik arra, hogy a tanulók szabadidejében hasznos és fejlesztő foglakozások keretében minél több kollégistát tudjon lekötni. A szakkörök megalakulásánál figyelembe vesszük a kollégisták igényeit. Kiemelt területként kezeljük a testmozgást és a kulturális terjesztését. Szakköreink között vannak tehetségfejlesztéssel, önműveléssel, kreativitással és testmozgással kapcsolatos foglalkozások. A tanulók szabadidejének szervezési elvei: szakszerűség, komplexitás, világnézeti semlegesség, építés a tanuló öntevékenységére, az egyéni és az életkori sajátságok figyelembe vétele, bizalom. 3.3. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, az önálló életkezdést elősegítő tevékenységek elvei 3.3.1. A tanulók fejlődését elősegítő elvei: – Következetesség elve – Egyenletes terhelés elve – Rendszeresség és fokozatosság elve – Tudatos tervezettség elve – Szakszerűség elve – empátia – Életkori sajátosságok figyelembevételének elve – Szakmai önállóság elve – motiváció elve – Folyamatos nyomon követés elve – konstruktív partnerség A képességfejlesztés alapjai a tanulók testi, lelki, szellemi adottságai, képességei. A követelmények meghatározásánál figyelembe vesszük a tanulók életkorát, a tanulói-, szülői-, iskolai igényeket, elvárásokat. A kollégisták fejlődésének érdekében a differenciált elvét betartva egyéni és csoportos foglalkozásokat szervezünk. Feltárjuk a tanulók személyes terveit, vágyait, szándékait egyéni és fejlesztési programjaik kidolgozásához. A nevelés hatékonyságának érdekében a szülőkkel és az iskolákkal rendszeres kapcsolatot tartunk. Idegnyelvből szaktanárokkal biztosítjuk a foglalkozást diákjaink számára
3.3.2. A tehetséggondozás elvei: – következetesség – a tanulók képességének, adottságainak megfelelő terhelés elve – versenyképes ismeretek megszerzésének elve – a konstruktív életvitelre felkészítés elve A kiemelkedő képességű tanulók személyiség és képesség fejlesztése a képzési idő folyamán tervszerű és folyamatos. A tehetséggondozó tevékenységhez igyekszünk feltárni a tanulók adottságait, igényeit és feltárásait. Célunk a tanulók tudásának, képességének versenyképessé tétele, a sokoldalú képzettség biztosítása. Elvünk a tanulók felkészítése a konstruktív életvitelre és az egész életen át tartó önálló tanulásra, művelődésre. A tehetséggondozást éves munkatervünkben rögzítjük, melynek alapja a felmérés.
9 3.3.3. A felzárkóztatás elvei: – Következetesség elve, – Egyenletes terhelés elve – Rendszeresség és fokozatosság elve – Tudatos tervezettség elve – Szakszerűség elve – Életkori sajátosságok figyelembevételének elve – Szakmai önállóság elve – Egyéni felelősség elve – Folyamatos nyomon követés elve A felzárkóztató tevékenységünket a rászorultak felmérése alapján végezzük. Az érintett tanulóknál feltárjuk a tanulást gátló tényezőket, az eredménytelenség okát (alapok hiánya, motiválatlanság, akaratgyengeség). A feltárt okok alapján szervezzük meg a felzárkóztató foglalkozások formáját, tartalmát, módszereit. A foglalkozások lehetnek: – egyéni, eseti korrepetálás – tervezett egyéni és csoportos szaktanári korrepetálás – tanulási módszerek elsajátítását segítő foglalkozások (szervezett jellegűek) A felzárkóztató foglalkozásokat éves munkatervben rögzítjük. 3.3.4. A pályaválasztást elősegítő tevékenység szervezésének elvei: – Képességeinek megfelelő jövőkép kialakításának elve. – Egyéni sajátosságok figyelembevételének elve. – Képességének, tudásának megfelelő terhelés elve. – Fokozatosság elve. – Széles látókör kialakításának elve A tanulói pályaválasztás segítése a csoportvezető, nevelő tanár alapvető feladata. Ez irányú munkáját az osztályfőnökökkel és az iskolai pályaválasztási felelősökkel kapcsolatot tartva végzi. A pályaválasztási tevékenység alapja a kollégisták érdeklődése, egyéni ambíciója, képessége és akarati tulajdonsága. A tanulói elképzeléseket és rendelkezésre álló lehetőségeket személyre szabottan egyéni foglalkozás keretén belül egyeztetjük. Pályaorientációs foglalkozásokat már a 9. osztálytól folyamatosan minden évfolyam számára szervezünk. Munkánkhoz igénybe vesszük a Foglalkoztatási Információs Tanácsadó Iroda segítségét és a felsőoktatási intézmények, Munkaügyi Központok rendezvényeit. Pályaválasztási tevékenységünket éves munkatervünk tartalmazza. 3.3.5. Az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei: – A konstruktív életvitelre nevelés elve. – Tudatosság és következetesség elve – Egyenlő terhelés elve – A reális értékrend és énkép kialakításának elve – A pozitív személyiségjegyek kialakításának és fejlesztésének elve – Egyéni felelősségvállalás elve Alapelvünk, hogy a képzési idő végére a kollégisták rendelkezzenek a konstruktív életvitel ismeretével, és ezt meg is tudják valósítani. A felkészülésben biztosítjuk a reális énkép
10 kialakulását, a pozitív életvitelre alkalmas személyiségjegyek fejlesztését. A családi és munkahelyi szerepek bemutatásával felkészítjük a felelősség vállalásra, a konfliktus helyzetek megoldására és a helyes döntések meghozatalára a tanulókat. Az önálló életvitel gyakorlásának színterei a kollégiumi, (diák önkormányzati, diákügyeleti) csoportfoglalkozások és az életvitel, gyakorlati ismeretek foglalkozásai, amelyeket már 9. évfolyamtól folyamatosan szervezünk. Munkánkhoz igénybe vesszük a Foglalkoztatási Információs Tanácsadó Iroda segítségét és a felsőoktatási intézmények, Munkaügyi Központok rendezvényeit. Pályaválasztási tevékenységünket éves munkatervünk tartalmazza. 3.4. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei A kollégiumi együttélés feltétele a közösen meghatározott szabályok betartása, a bizalmi légkör kialakítása a csoportban, a közösségben. A ,,kollégiumi közösségi tudat” kiépítése a kollégiumi közösség minőségének jelzője lehet. Ugyancsak a jó kollégiumi légkör alapvető feltétele a kölcsönös bizalom a diákok és a tanárok között. A kollégium segíti a tanulókat a kollégiumi foglalkozási tervekben meghatározott ismeretek elsajátításában, biztosítja a képességek fejlődéséhez szükséges tevékenységeket. A kollégium a kompetenciák fejlesztését úgy segíti, hogy a tematikus csoportfoglalkozások során olyan tevékenységeket szervez, amelyek által a tanulók ismeretei bővülnek, képességeik gyarapodnak, attitűdjeik pozitív irányba formálódnak. A kollégiumi foglalkozások az önismeretre, a közösségi kapcsolatok kialakítására, a szociális képességek fejlesztésére, és felelősség tudatra nevelnek. A kollégium a biztonságos és befogadó környezet kialakításával hozzájárul a tanulók kiegyensúlyozott, harmonikus fejlődéséhez. A tanulók a kollégiumi életben képessé válnak a szokásrendszer kialakítására, elsajátítják az ehhez szükséges ismereteket, készségeket, ismereteket, készségeket. A kollégium, hagyományrendszerével, foglalkozásaival, tevékenységeivel, a szabadidő megszervezésének változatos módjaival hozzájárul ahhoz, hogy az itt eltöltött idő hasznos legyen. Tanulóink rendszeresen járnak színházi előadásokra, mely nagymértékben hozzájárul kulturális ízlésviláguk fejlődéséhez. Ehhez szorosan kapcsolódik a heti rendszerességgel működő filmklub, ahol a gyerekek igényeinek megfelelően tanári irányítás mellett láthatnak művészeti alkotásokat, melyről a későbbiekben irányított beszélgetéseket folytatnak. A közösségi élet megnyilvánulásának egyik színtere, az évenként megrendezésre kerülő Kulturális Fesztivál, ahol tanulóink bemutathatják tudásukat, hagyományaikat a művészetek különböző ágazataiban. A szabadidős foglalkozásokon szerepet kap az egészséges és kulturált életmódra nevelés, a diáksport, a természeti környezet megóvása, ápolása. A változatos sportolási lehetőségek kínálatával a tanulóknak lehetősége nyílik a mindennapos testedzésre. Az egyes sporttevékenységeket a nevelőtanárok irányításával, közreműködésével végezhetik tanulóink. Ezáltal kialakul a sportoláshoz, mozgáshoz való pozitív viszonyuk. Művelődési és sportolási tevékenységünket a kollégiumi foglalkozások szervezésének rendje tartalmazza, mely az éves munkaterv része.
11 A nevelőtanárok által alkalmazott módszerek: – Személyes példamutatás, – Következetesség – Céltudatosság – Ösztönzés – Irányítás Elvek: – Következetesség elve, – Rendszeresség és fokozatosság elve – Tudatosság elve – Szakszerűség elve – Életkori sajátosságok figyelembevételének elve – Egyéni felelősség elve – Folyamatos nyomon követés elve Célkitűzéseink: Embereszmény, kollégistáink jellemzői (amit el szeretnénk érni): - a kollégisták személyiségének fejlesztése, adottságaik, képességeik kibontakoztatása, optimális szintre emelése, műveltségük gyarapítása, az önművelésre való igény kialakítása - olyan erkölcsös, becsületes, jellemes, erős akaratú, igényes, önismerettel rendelkező, öntudatos, saját értékeit, érdekeit, életprogramját érvényesíteni tudó, mások értékeivel és érdekeivel toleráns, egyéni és közösségi sikerekre törekvő, viselkedni tudó, hazáját szerető magyar állampolgárok nevelése, akik az értékrendszerben meghatározott értékeket tisztelik, elfogadják, magukénak tekintik - a kollégista segítése a választott, a reális életpályára való felkészülésben - a kollégista felkészítése a közösséggel való pozitív viszony, a harmonikus társas kapcsolatok, az együttműködés és a társadalmi aktivitás kialakítására - a demokrácia működtetésének szabályaival, az érdekeltségek, érdekütköztetések alkalmazásával, az önkormányzó képesség kialakításával, felelős döntési helyzetekbe való hozással a kollégisták felkészítése a társadalmi élet gyakorlatára
12
4.
A pedagógiai tevékenység szerkezete
A kollégium a közoktatási törvény alapján – a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységet annak céljától, jellegétől függően – nagycsoportos, kiscsoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi. A foglalkozások során az alábbi tevékenységeket végzik a kollégiumi nevelőtanárok. A készenléti (ügyelet) tevékenység a heti 30 óra terhére nem tervezhető.
Foglalkozási kategóriák
foglalkozás (F;SZ)
Tervezett módon foglalkozni egy-két tanulóval
egyéni törődés (fogl)
Tervezett módon (hely, idő, tartalom, módszer) foglalkozni egy csoporttal Járni az épületet, a szobákat. megszólítani (mozgatni), majd értékelni a gyerekeket. felügyelet
koll.élet szervezése (fogl) f)
Járni az épületet, a szobákat, figyelni a történéseket és beavatkozni, ha szükséges ügyeleti A tanáriban tartózkodik, vagy a kijelölt helyen és őrzi a rendet, nyugalmat
ügyelet, készenlét
4.1. A kötelezően biztosítandó foglalkozások rendszere, szerkezete 4.1.1. Felkészítő foglalkozások Tanulást segítő foglalkozások – Rendszeres iskolai felkészülést biztosító foglalkozás – Tehetséggondozó foglakozás – Felzárkóztatás, a kiemelkedő képességű tanulók gyorsabb haladását – A sajátos érdeklődésű tanulók foglakoztatásának biztosítása – Szakkörök, diákkörök Csoportfoglalkozások – Tematikusfoglalkozások – Általános csoport foglakozás 4.1.2. Speciális ismereteket adó foglalkozások – Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások – Egyéni törődést biztosító foglalkozások A kollégiumi nevelőtanári munka struktúrájában változás, hogy az ügyeleti feladatok ellátása kikerül a 30 órás munkaidő keretéből. A munka ellátását az alábbi kritériumoknak megfelelően kell megszervezni.
13
Kötelező 30 óra terhére
Ráfordítandó munka mennyisége és minősége Kötelező foglalkozások: - tanulószobai foglalkozás 12 óra / hét - csoportfoglalkozás 1 óra / hét (a kollégiumi foglalkozások keretterve alapján) - szakkör 1 óra / hét - korrepetálás 1 óra / hét - pótló tanulószobák, esetenként a csoportvezető által meghatározva Szabadon választhatók: A kollégium által kínált lehetősek közül választhatnak a tanulók (tehetség kibontakoztató, felzárkóztató, egyéni törődést és szabadidő eltöltést biztosító foglalkozások). Minden tanuló heti 14 órában köteles részt venni a kötelező foglalkozásokon és heti 1 órában az általa választott foglalkozásokon. TÉMAKÖRÖK
Témakör Tanulás Énkép, önismeret, pályaorientáció Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra Környezettudatosság Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőtt szerepeire, Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés Hon- és népismeret
9. 4 3 3 2 4 3
10. 3 3 3 2 4 3
11. 3 4 2 2 4 3
12. 1 3 4 2 4 3
13-14. 1 2 5 3 4 2
3 4 4 3 3 22 óra 22 óra 22 óra 20 óra 20 óra A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (12-13-14. évfolyamon 33-mal), minden héten egy kötelező csoportfoglalkozással kell számolni. Ennek 60%-ára, azaz 22, illetve 20 csoportfoglalkozásra (órára) kötelezővé teszi a jelen rendelet azt, hogy az itt megjelölt témákkal foglalkozzanak a kollégiumokban. A további idő a csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjainak ügyeivel, szervezéssel, közösségi feladatok megszervezésével telik.
14 4.2. A kollégiumi élet szervezése Életrend szervezése A kollégium – belső életének szabályozása során – biztosítjuk a gyermekek optimális testilelki fejlődésének feltételeit, beleértve a rendszeres étkezést, a tisztálkodást, az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást. Figyelembe vesszük a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket, valamint az intézményi hagyományokat, szokásokat is. A tanulók napi életének kereteit úgy szervezzük, hogy az egyes tevékenységek belső arányai – a jogszabályi keretek között – a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. A kollégiumi élet belső szabályozása a kollégium vezetőjének irányításával a nevelőtestület által történik. A tanulók életrendjét a kollégium házi-, napi-, és heti rendje szabályozza. Ezek a szabályzatok biztosítják a gyermekek optimális testi – lelki felüdülésének feltételeit, figyelembe veszik a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket, valamint a kollégiumnak szokás rendszerét. A tanulók napi életének keretei az egyes tevékenységek belső arányai a jogszabályban is biztosított egyéni és életkori sajátosságokhoz igazodnak A tanulók életének belső szabályozásában fontos szerepe van a tanulói értékelő és az ösztönző rendszernek (tanulmányi-, tisztasági-, közösségi munka, kedvezmények adása és megvonása) A kedvezmények nem sérthetik a tanulók zavartalan pihenésének és alvásának feltételeit. A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a kollégium diákönkormányzata. Biztosítjuk, hogy a diákok választott tisztségviselőik révén részt vehessenek a tanulóközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. Lehetővé tesszük, hogy a diákönkormányzat tagjai és vezetői megismerjék és a mindennapi gyakorlatban felelősen alkalmazzák a demokratikus érdekérvényesítés, a problémamegoldás és a konfliktuskezelés technikáit, módszereit. A kollégiumunk, folyamatosan ápolja és megújítja hagyományait, erősítve a kollégiumi közösség együvé tartozását. A tanulás szervezése - A tanulás minden kollégista alapvető kötelessége! A zavartalan tanulás feltételeit a kollégium biztosítja. - A tanulószobai foglalkozások szervezésekor figyelembe vesszük: – az iskola- és képzési típust – a tanulók egyéni szokásait – a tanulók elért eredményeit - A kollégium kötelezően biztosítja a tanulók számára a lemaradt tanulók felzárkóztatását, valamint a kiemelt képességű tanulók tehetségkibontakoztatását segítő foglalkozásokat. - A bázis iskolával történt megegyezés alapján az iskolában szerzett ismeretek bővítéséhez a kollégium könyvtárt működtet, szakköröket, diákköröket szervez. - A kollégium a tanulók számára az egyéni törődést biztosító foglalkozásokat szervez. A szabadidő szervezése - A szabadidő eltöltése legyen a tanulók számára hasznos és biztosítson sokrétű lehetőséget a változásra. - A tanulók szabadidejük egy részét fordítsák önművelésre, ismereteik, tudásuk szélesítésére, gyarapítására. - Meghatározó szerepet tulajdonítunk az egészséges és kultúrált életmód bemutatásának, az önkiszolgáló életmód fejlesztésének, a kollégisták irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képessége fejlesztésének, a diáksportnak és a természeti környezet megóvásának. - A kollégiumi csoportfoglalkozásokon és kirándulásokon a kollégisták ismerkedjenek meg iskolavárosunk, megyénk és országunk történelmi, kulturális és természeti kincseivel. - A szabadidős tevékenységek körének és a eddigi sportköri lehetőségek bővítése.
15
5.
Feladatok, tevékenységkategóriák
5.1. A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése Az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében a kollégium lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Kiemeli a kreativitás, valamint a tanulási motívumok – az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyának – fejlesztését. Törekszik a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges pozitív önértékelés kialakítására. Segíti a mindennapi feladatokra történő felkészülést. Gondot fordít arra, hogy az ismeretek elsajátítása közben a tanulásra belső igény is ébredjen a tanulókban, s így életprogramjuk részévé váljon a tanulás. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: hatékonyság, önálló tanulás, matematikai kompetencia, digitális kompetencia. 5.1.1. Tanulásirányítás, tanulásszervezés A kollégium tantestülete törekszik a személyre szabott nevelés gyakorlati megvalósítására a nevelés tervezésében, megvalósításában, fejlesztésében. Képes a tanulók egyéni fejlődési igényeire építve a tanulókat önálló, felelős fejlesztő tevékenységekre, tudás konstruálásra ösztönözni. Ismeri, érti a különböző szervezési módok lehetőségeit és korlátait, képes kooperatív tanulásszervezés ösztönzésére, irányítására, törekszik a fejlesztő, támogató értékelés alkalmazására. Készek a belső együttműködésre, együttműködni a munkát támogató szakemberekkel (mentor, szociális munkás, mentálhigiénés szakember, gyermekvédelmi szakember, pszichológus), a szülőkkel és az csoport vagy tanuló szűkebb társadalmi környezetével. Készek az önértékelésre, nyitottak mások értékelő visszajelzésére. A tapasztalatok alapján készek változtatni a gyakorlaton. Pedagógiai kihívásként értelmezik a programban való részvételt, érdeklődnek a pedagógus szakmában felmerülő új megközelítések, új módszerek iránt, készek ezekről párbeszédet folytatni és saját gyakorlatukban kipróbálni. A tanulók egyéni és csoportos felkészülését támogató tanulásszervezési keretek alkalmazását támogató tevékenységek: a. kooperatív alapelvek mentén szerveződött tevékenységek (csoportfoglalkozáson, csoportfoglalkozáson kívül, kooperációra épülő tanári fejlesztő műhelyek keretében), b. projektmódszer alkalmazásával szerveződő tevékenységek (csoportfoglalkozáson, csoportfoglalkozáson kívül), c. tevékenységközpontú tanulási és tanítási eljárások, d. drámapedagógia eszközrendszerének alkalmazása, e. családlátogatás (mentori tevékenység keretén belül) f. mentálhigiénés foglalkozások megfelelő szakemberek bevonásával. 5.1.2. Hátrányos helyzetű tanulók szervezett felzárkóztatásának, tehetséggondozásának, társadalmi beilleszkedésük segítése, tervezése A kollégium kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy a tanulók számára erősítse az esélyteremtést, biztosítsa az integrációt, a minőségi tudáshoz és életminőséghez történő hozzáférést, elősegítse a társadalmi mobilitást. A fejlesztésre szoruló tanulók minden esetben aktuális állapotuknak megfelelő egyéni fejlesztésben részesülnek, melyhez a terveket a tanév elején készítik a pedagógusok, és a tanuló fejlődésének függvényében lehet módosítani. A kollégium nevelési feladatainak eredményes megoldása érdekében rendszeres kapcsolatot tart a szülőkkel, illetve a tanuló törvényes képviselőjével, szülői szervezetekkel (közösségekkel), a kapcsolódó iskolákkal, társintézményekkel, szociálisan hátrányos helyzetű tanuló, valamint veszélyeztetett gyermek esetében a gyermekjóléti szolgálattal, a település – a tanulók nevelésében érintett – intézményeivel, civil szervezeteivel, szakmai közösségeivel, a helyi kisebbségi önkormányzatokkal.
16 A kapcsolatok kialakításában, gazdagításában és fenntartásában a kollégium nyitott és kezdeményező. A hátrányos tanulók felzárkóztatása az éves tervezőmunkánk része. Tervezésünk alapja a hátrányos és veszélyeztetett helyzetben lévő tanulók problémáinak feltárása és a kialakult hátrányok eredetének megkeresése. A hátrányok, problémák leküzdésére megoldási lehetőséget keresünk. Munkánkat a titoktartási kötelezettségre alapozzuk, a segítségnyújtást a fokozatosság elvére építjük. A probléma mértékétől függően fokozatosan bővítjük azoknak a körét, akiktől hatékony megoldást várunk: szülők csoportvezető nevelőtanárok kollégiumvezető osztályfőnökök ifjúságvédelmi felelős kollégiumi orvos, ápolónő az intézmény vezetője, nevelőtestülete pedagógiai szakszolgálat iskolai pszichológus gyógypedagógus és fejlesztőpedagógus A foglalkozások hatékonyságát az alábbi módon biztosítjuk: a probléma feltárása az együttműködő felek megkeresése és az együttműködés kialakítása egyéni foglalkozási terv készítése az egyéni és kiscsoportos foglalkozások megszervezése A hátrányos helyzetű tanulókat segítő foglalkozások fajtái : önismereti szakkörök személyiségfejlesztő tréningek tanulás módszertani foglalkozások korrepetálások folyamatos követelés – rendszeres kikérdezés együtt tanulás egyéni elbeszélgetések A foglalkozásokat igény szerint heti rendszerességgel, illetve szükség esetén tartjuk. 5.1.3. Tehetségek kiválasztása, tehetséggondozás, tehetségvédelem Kiemelt feladatként kezeli a kollégium tantestülete a tehetséges tanulók felkutatását, a tehetséges kollégistákkal való egyéni foglalkozást, fejlesztést. Fő feladat ezen a területen a hátrányok kompenzálása, az ismeretek kiegyenlítése, fejlesztő programok biztosítása. A tehetséges tanulókkal rendszeresen vesz részt kollégiumunk a városi kollégiumi versenyeken, melyek a közismereti, kulturális és a sport területeket ölelik át. A versenyekre való felkészítést a tanulókkal külön foglalkozások keretein belül végzik a nevelőtanárok. A továbbtanulni vágyók számára felkészítő foglalkozások keretében van lehetőség a tudásuk gyarapítására. 5.2. Szociális kompetenciák fejlesztése A különböző kollégiumi szakkörök, foglakozások a szociális kompetenciák fejlesztését szolgálják. Ezzel is segítve a beilleszkedésüket a társadalomba. Kollégistáink számára biztosítjuk a rendszeres színházlátogatás lehetőségét, ezzel is támogatva viselkedéskultúrájuk fejlesztését, szociális érzékenységük alakítását.
17 A közösségi élet fejlesztése Ezen a területen célunk az, hogy a kollégista megtalálja helyét, szerepét, feladatait, a családi, az iskolai és a kollégiumi közösségben, törekedjen arra, hogy beilleszkedjen környezetébe. Alkalmazott módszerek - pozitív szociális szokások, minták kialakítása, személyes bemutatás, esetelemzés alapján - empátiafejlesztés, konfliktuskezelő képesség, vita és szervező készség, helyzetgyakorlatok, vitafórumok és szerbezési feladatok adása segítségével - a társadalmi szerepek és a demokratizmus gyakoroltatása a kollégiumi önkormányzati fórumok működtetésével - a párkapcsolatok és a mássággal szembeni tolerancia fejlesztéséhez nézőpont ütköztetések (csoportviták) szervezése - Az önállóság, öntevékenység és az önkormányzó képesség fejlesztése érdekében egyéni feladatok adása, valamint kiscsoportban a részfelelősség vállaltatása. Eszközök: - diákönkormányzat működtetése - a közösség kialakítását segítő csoportos és kiscsoportos foglalkozások - ösztönző eszközök (szabályzat a tanulói értékelő és ösztönző rendszerről) 5.3. Önálló életkezdés támogatása Tanulóink az itt eltöltött 4-6, esetleg több év során elsajátítják az önálló élet megkezdéséhez szükséges alapvető szabályokat, ismeretket. Ebben kiemelt jelentőséggel bírnak az egyes témakörök, melyeket a csoportfoglalkozások keretein belül ismernek meg. A gyakorlatban elsajátítják az önálló életvezetéshez szükséges alapvető higiéniai és gazdálkodási szabályokat. Szakköreink lehetőséget nyújtanak számukra esztétikai érzékük fejlesztéséhez, az egészséges életmódra törekvés kialakításában.. 5.3.1. A kultúrált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakításának segítése A kollégiumi nevelés bővíti a diákok ismereteit az őket körülvevő világról, annak legnagyobb hatású eredményeiről. Felkelti az érdeklődésüket a kultúra, a tudományok, a művészetek iránt, továbbá az emberiség globális problémáival kapcsolatban. Természeti és társadalmi ismeretek átadásával, művészeti élményekkel segíti a világban való tájékozottság, a személyes és szociális azonosságtudat fejlődését. Motivál és helyzeteket biztosít az önkifejezési lehetőségek megtalálásához. Elősegíti az esztétikai-művészeti tudatosság megjelenését, az érzelemvilág gazdagodását. Fejleszti az idegen nyelvi kommunikációt. A kollégium kiteljesíti a nemzet, ezen belül a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának, értékeinek tiszteletét, a nemzeti, történelmi és vallási hagyományok megismerését és ápolását, ezzel is erősíti a tanulók hazaszeretetét. A kollégium változatos, sokrétű kulturális tevékenységével hozzájárul a magyar, az európai és az egyetemes kultúra értékeinek megismeréséhez, elsajátításához és értékeléséhez. A világról kialakított képben a gyakorlati élet terén is kiemelt helyet kap az Európához való kötődés, az európai kultúrkör. A kollégiumi nevelés elősegíti a tanulókban az „európai polgár” identitásának kialakulását, bemutatja az EU-tagság révén megnövekedett lehetőségeket, programjaival és kapcsolatépítéseivel elősegíti azok intézményes és személyes kihasználását. A nemzeti, etnikai kisebbségi tanulók nevelését ellátó kollégium kiemelt feladata az anyanyelvű nevelés, az adott kisebbséghez való tartozás tudatának erősítése, nemzeti, etnikai kisebbségi kultúrájának, nyelvének szokásainak ápolása és fejlesztése.
18 A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: esztétikaiművészeti tudatosság, kifejezőkészség, szociális és állampolgári kompetencia, idegen nyelvi kommunikáció, digitális kompetencia. A kulturált viselkedésre és az illemszabályok elsajátítására és betartására a gyakorlatban is van lehetőségük. 5.3.2. Az egészséges életmód, a környezettudatos magatartás kialakításának segítése A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A tanulók a kollégiumban olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium a diákok számára otthonos, kulturált, esztétikus közeget biztosít, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti is ízlésüket, igényességüket. Környezeti feltételei révén hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmód iránti igény kialakulásához. Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése során kiemelt figyelmet kap a saját állapot megértése. A kollégium környezettudatos magatartásra neveli a tanulókat, hogy érzékennyé váljanak a környezetük állapota iránt, életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás, egyéni és közösségi szinten egyaránt. A kollégiumnak feladata a családi életre (a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra) nevelés. A szeretetteljes, bizalmi viszonyra alapozva segít a harmonikus nemi szerep kialakulásában, támaszt nyújt a szexuális életben való tájékozódáshoz. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: természettudományos kompetencia, szociális és állampolgári kompetencia. 5.3.3. A társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése – vállakozói kompetencia A kollégiumi nevelés segíti az önálló életvitel kialakítását, a majdani családi háztartás és gazdálkodás tervezését, a tudatos fogyasztóvá válást, az eligazodást a mindennapi életben, a gazdaság és a pénzgazdálkodás világában. A diákönkormányzati tevékenység által is segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, természettudományos kompetencia.
5.3.4. A pályaorientáció segítése A pályaorientáció a felnőtt lét szerepeire való felkészítés egyik fontos feladat. Cél, hogy a kollégisták segítséget kapjanak a további iskola- és pályaválasztásban. Ehhez szükséges, az önismeret, a pályaismeret és a társadalmi kihívások, a gazdasági helyzet ismerete. Tudatosítani kell tanulóinkban, hogy életük során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. A kollégiumnak lehetőségeihez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról, és olyan tevékenységeket kell felkínálniuk, amelyek alkalmat adnak arra, hogy a tanulók képességeiket kipróbálhassák.
19 5.4. A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve A kollégium hagyományainak továbbfejlesztési terve A kollégium hagyományait őrző programokat évente átvizsgáljuk, aktualizáljuk és a tanulók igényei alapján továbbfejlesztjük, bővítjük. Így bővült a már eddig is széles palettán mozgó foglalkozások köre a filmklub vetítéseivel. Terveink között szerepel még a fiú kondicionáló terem kialakítása. Ezt a tevékenységünket éves rendezvénytervünk tartalmazza A kollégium hagyományos rendezvényei már évekkel ezelőtt kialakultak Ezek a rendezvények: évnyitó, közgyűlés, szintgyűlések elsőéves kollégisták gólyatábora, fogadalomtétele kollégiumi hagyományőrző kulturális rendezvényeink Ki mit tud?, az állami ünnepekről történő megemlékezések, Mikulás est, ballagás, záró közgyűlés. A kollégium hagyományőrző sportrendezvényei: házibajnokságok őszi és tavaszi fordulói, szkander bajnokság, sakkverseny, Mikulás labdarúgó kupa. Kollégiumi körök, szakkörök kínálata: Vöröskeresztes szakkör Ügyes kezek és játék szakkör Történelem szakkör Labdarúgás Asztalitenisz Kosárlabda 5.5. A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység Iskolánkban gyermek és ifjúságvédelmi felelős segíti a kollégiumi nevelőtanárok munkáját ezen a nehéz és egyre romló tendenciát mutató területen. A diákok egyéni problémáival a fogadóórákon foglalkozik, kapcsolatot tart a Gyermek és Ifjúságvédelmi Szolgálattal, a RÉV intézményével. Emellett intézményünk rendelkezik pszichológussal, akihez a lelki problémáikkal küzdő kollégistákat irányítjuk. Amennyiben a problémák ilyen szinten nem kezelhetők, úgy pszichiátriai segítséget kér tanulóink számára. A nevelőtanárok részt vesznek az „Útravaló” Programban, ezzel is segítve a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetben lévő kollégistákat.
20 - Törvényi előírás az 1993. évi LXXIX. Közoktatási törvény és módosításai, valamint az 1997. évi XXXI. Gyermekvédelmi törvény - A csoportvezető nevelőtanárok, a kollégiumvezető kiemelt feladata Feladataink: - a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felkutatása, hátrányaik csökkentése, helyzetük javítása, segítése, - a veszélyeztetett gyermekek esetében a veszélyforrások megállapítása, azok csökkentése, kiküszöbölése, - foglalkozunk a beteg, egészségkárosodott, fogyatékos tanulóink beilleszkedésével, hátrányaik csökkentésével, - a deviáns magatartású gyermekeknél a deviancia csökkentése. 5.6. Az iskolával, szülőkkel való kapcsolattartás és együttműködés formái Az iskolával való kapcsolattartás formái: Közös munkamegbeszélések Gyermekvédelmi felelős megkeresése Pszichológus megkeresése Szülői értekezletek és fogadó órák látogatása Iskolai rendezvények támogatása Fegyelmi eljárásokon való részvétel Telefonos és személyes megkeresés A szülővel való kapcsolattartás formái: év elején, félévkor kollégiumi szülői értekezlet, a kollégiumi ellenőrzőn keresztül is rendszeres a tájékoztatás, személyes találkozás alkalmanként, szükség esetén levél, telefon, PIE kérdőív a szülőknek a kollégiummal szembeni elvárásaikról. A szülői értekezletet évente két alkalommal szervezzük meg, amin a szülőket tájékoztatjuk: a kollégium céljairól, feladatairól, a tanulók általános neveltségi szintjéről, a tanulóközösség eredményeiről, problémáiról, az elkövetkező feladatokról. A szülők véleményét, javaslatait felhasználjuk nevelő munkánkhoz. A szülők és a csoportvezető személyes találkozása egyéni időpont egyeztetés esetén bármikor lehetséges. Ennek célja: - személyes problémák megbeszélése, - személyre szabott tájékoztatás a tanuló magtartásáról, fejlődéséről, - egységes követelményrendszer kialakítása, - szóbeli tájékoztatás a kollégiumi programokról vagy a tanuló magatartásáról. 5.7. Az etnikai kisebbséghez tartozók kollégiumi nevelése esetén, az etnikai kisebbség kulturális nevelésének feladatai A nemzeti, etnikai kisebbségi tanulók nevelését ellátó kollégium kiemelt feladata az adott kisebbséghez való tartozás tudatának erősítése, nemzeti, etnikai kisebbségi kultúrájának, szokásainak ápolása és fejlesztése. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák
21 fejlesztése valósul meg: esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség, szociális és állampolgári kompetencia, idegen nyelvi kommunikáció, digitális kompetencia. Nyitottá és elfogadóvá tesz a hazai nemzetiségek, kisebbségek és más népek kultúrája iránt. A kollégiumi foglalkozások lehetőséget adnak arra, hogy a tanulók az iskolai nevelés és oktatás kevésbé tantárgy központú területeiről is ismereteket szerezzenek, élményekben részesüljenek. A foglalkozások olyan kompetenciákat is fejlesztenek, melyek révén a tanulókban kialakul az alkalmazkodóképesség, a tolerancia, a konfliktuskezelő képesség. A kollégium hozzájárul az életen át tartó tanulás megalapozásához A kollégium kiteljesíti a nemzet, ezen belül a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának, értékeinek tiszteletét, a nemzeti, történelmi és vallási hagyományok megismerését és ápolását, ezzel is erősíti a tanulók hazaszeretetét. A kollégium változatos, sokrétű kulturális tevékenységével hozzájárul a magyar, az európai és az egyetemes kultúra értékeinek megismeréséhez, elsajátításához és értékeléséhez.
6.
Speciális programelemek
Az Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégiumban nem került bevezetésre az Arany János tehetséggondozó program. Ennek bevezetése a fenntartóval történő egyeztetések után kollégiumunk távolabbi tervei között szerepel. Jelenleg kollégium nevelőtanárai közül többen vesznek részt az „Útravaló” programokban, aminek keretében mentori tevékenységet folytatnak.
22
7.
A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke I. HELYISÉGEK
Eszközök, felszerelések számítástechnikai terem testedző szoba hálószoba, hálóterem stúdió (302-es tanári) kollégiumvezetői iroda nevelőtestületi szoba orvosi szoba betegszoba (elkülönítő) ebédlő teakonyha tanulói vizesblokk, fürdőszoba személyzeti WC tanulói WC
Megjegyzés
Darabszám 1 1 36 1 1 2 1 1 1 1 4 1 11
II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI Eszközök, felszerelések Megjegyzés Darabszám tanulói asztal 72 tanulói szék 144
8.
A kollégiumi értelmezése
nevelés
minőségének,
eredményességének
A folyamataink a kollégiumi minőségirányítási program által szabályozottak. Az elvárások a fenntartói ÖMIP által meghatározottaknak megfelelően lettek kialakítva. A partnerek véleményét az évenkénti igény-, és elégedettségi mérések mutatják, melynek eredményeit figyelembe vesszük. A mérési eredmények alapján a szükséges beavatkozásokhoz intézkedési terv készül. A folyamatok eredményességének vizsgálatához a visszaméréseket végez az intézmény minőségirányítási csoportja. A mérések főbb szempontjai: a) a kollégiumi pedagógusok teljesítményének értékelése, melyben kiemelt értékelési szempont a kollégiumi tehetséggondozásban, illetve a hátránykompenzációkban felvállalt pedagógusi szerep, továbbá a pedagógus civil tudásának hasznosulása;
b) a kollégiumi vezetők teljesítményének értékelése, melyben kiemelt figyelmet kap a hatékony partneri viszony szorgalmazását elősegítő vezetői magatartás, c) a partneri mérések, különösen a kollégiumi tanulók, illetve szülők által történő jelzések visszacsatolása, az intézkedések konkrétsága, d) az intézményi önértékelés (intézményvezetői ciklus 4. évében),
23 e) a kollégiumban történő külső mérések, értékelések, különösen a fenntartói, mérések alapján történő intézkedések rendje, f) a kollégiumi tanulók nevelésében elért eredmények mérésének, értékelése, a visszacsatoló intézkedéseknek a rendje.
9.
Közzététel
A pedagógiai program közzététele megismerés céljából az alábbi helyeken történik: -
igazgatói titkárság
-
401.sz. kollégiumvezetői iroda
-
302 sz. ügyeletes tanári szoba
Prof. Dr. Vasas Joachim igazgató
Aranyosi Gábor kollégiumvezető
24
Az Alkalmazotti testület nyilatkozata NYILATKOZAT Az Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium kollégiumi testülete 2013. március 14. napján a módosított kollégiumi Pedagógiai Programot megvitatta, a módosítás tartalmával az intézmény tantestülete egyetért és elfogadja.
Eger, 2013.03.19.
a Közalkalmazotti Tanács elnöke
25 Az Szülői Szervezet nyilatkozata NYILATKOZAT Az Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium kollégiumi Szülői Szervezete 2010. március 14. napján a módosított intézményi minőségirányítási programot megvitatta, a módosítás tartalmával egyetért.
Eger, 2013.03.19.
Szülői Szervezet elnöke
26 Kollégiumi diákönkormányzat nyilatkozata
NYILATKOZAT Az Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium Diákönkormányzata 2010. március 14. napján a módosított intézményi minőségirányítási programot megvitatta, a módosítás tartalmával egyetért.
Eger, 2013.03.19.
a kollégiumi DÖK vezetője
27
A KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLETE A kollégiumi foglalkozások keretprogram-terve A 9-14. évfolyam kollégiumi foglalkozások keretprogramterve csoportfoglalkozások szervezéséhez, tartalmának meghatározásához (Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogram 3. sz. melléklete alapján)
1.
Tanulás
A kollégiumba érkező tanulók jellemzően sok iskolából, különböző méretű és társadalmi státuszú településről, családi környezetből jönnek. Attitűdjeik, életviteli, tanulási módszereik és tanulásuk hatékonysága eltérő. A tanuláshoz tartozó képességek legtöbb összetevője tanítható. A rendszeres tanulás-módszertani foglalkozások eredményeképpen a tanulók szert tesznek a tanulás szervezésében a fokozatos önállóságra, a sorrendiség felállítására. A kollégiumi tanulás-módszertani foglalkozások közvetlenül az iskolai órákra való felkészülést, az iskolai tanulás hatékonyságának növelését, távlatosan a sikeres pályaválasztást, a világban való tájékozódást szolgálják. Segítik a kollégistákat abban, hogy idejüket, erejüket jól be tudják osztani, szervezni tudják kollégiumi életüket, hatékony, célszerű, feladataikhoz, életrendjükhöz igazodó fontossági sorrendet tudjanak felállítani tevékenységeik és a tanulnivalók között. Elősegítik, hogy a kollégisták kialakítsák magukban annak tudatát, hogy a rendszeres és folyamatos készülés, a gyakorlás, a bevésés alapja az iskolai sikernek, ugyanakkor előkészít a továbbtanulás mindegyik fokozatára, valamint a felnőtt életre. Kialakítják az önálló tanulás, a közösségben való tanulás módszereit, felkészít az önművelésre és önnevelésre. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az fejlesztése a kollégiumban magába foglalja az egyénhez igazodó tanulási stratégiák, módszerek, eljárások kiépítését, az értő olvasás fejlesztését, ideértve a képi olvasás és a digitális olvasás képességeit, az emlékezet erősítését, a célszerű tudáskonstruálási módszerek kialakítását, az önnevelés igényének kialakítását, az életen át tartó tanuláskihívásának, gondolatának elfogadását. A tanulás-módszertani foglalkozások hozzájárulnak az önművelés igényének fejlesztéséhez, kibontakoztatásához, az önálló ismeretszerzéshez kötődő pozitív attitűd kialakításához, az iskolai és iskolán kívüli tanulás jelentőségének felismeréséhez. A foglalkozások elősegítik, hogy a tanulók tudásuknak megfelelő szinten tudjanak és akarjanak teljesíteni, e tudást kívánják továbbfejleszteni. Fejlesztési követelmények 9–14. évfolyam
-
-
-
Ismerje meg és alkalmazza a kollégiumi tanulás folyamatában használatos, az életkori sajátosságokat figyelembe vevő, egyénre, csoportra szabott, hatékony tanulási eljárásokat, módszereket. Tudjon a tanulnivalók között fontossági sorrendet felállítani. Tudja – segítséggel – szervezni az idejét, a tevékenységeit. Gyakorolja a szövegértő olvasást, az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő tanulási technikákat. Tanulja meg a tantárgyhoz kapcsolódó ismeretek, mondanivalók szabatos szóbeli és írásbeli megfogalmazását. Tudjon „felelés-helyzetben” teljesíteni. Gyakorolja a szakmatanulásra, a továbbtanulásra, a való életre felkészítő technikákat, módszereket. Tudjon szelektálni az információk tömegében. Használja rendszeresen a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket.
28 -
Használja rendszeresen a könyvtárat, és igényelje szolgáltatásait. Iskolai feladataihoz és egyéni problémái megoldásához tudja kiválasztani a szükséges dokumentumtípust és legyen képes gyakorlati felhasználására. Legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett információkat, és szóban vagy írásban számoljon be a megoldásokról. Rendszeres könyvtári munkával is fejlődjenek hatékony tanulási módszerei és önművelési szokásai. Szerezzen tapasztalatokat a legújabb technológiákon (IKT technológiák) alapuló információhordozók használatában, alkalmazza azokat.
Időkeret
9. 4 óra Témakörök Tanulási módszerek elsajátítása és alkalmazása
Könyvtárhasználat, dokumentumismeret
Informatikai és számítástechnikai ismeretek Könyvtári informatika
10. 3 óra
11. 3 óra
12. 2 óra
13–14. –
Tartalmak, tevékenységek A kollégiumi tanulás jellemzői. Különböző tanulási módszerek a kollégiumban. Tanulószobai tanulás. Egyéni tanulás. Segítő tanulás. Az eredményes tanulás. Tanulás a közösségben. Kooperatív tanulás projekt. A módszerek alkalmazása tantárgy- és helyzet-specifikusan. A tanulási szokások tudatos alakítása, korrekciója. Gondolkodás. Emlékezetfejlesztés. Koncentráció. Ismétlés. Gyakorlás. Kreatív írás. Olvasásfejlesztés. Szövegértés-fejlesztés. Beszédművelés. Ismeretek ellenőrzése. Tantárgyak fontossági sorrendje a tanuló számára. A felkészülés módszerei az iskolai feladatok teljesítésére. A tanulás motiváltságának felmérése, alakítása. Az önművelés igényének kialakítása. Sajátos érdeklődésnek megfelelő tanulási teljesítmény (prezentáció, kiselőadás, internet-közlemény, kollégiumi újság, kollégiumi rádió stb.) A vizsgák rendje, követelményei, a szakmai vizsgákra, az érettségire való felkészülés módszerei. A felvételi rendje, követelményei, a felkészülés módszerei. A követelmények megismerése, a módszerek (tételvázlat, tételkifejtés, teszt- és esszéfeladatok, szóbeli feleletek stb.) gyakorlása valóság-közeli szituációkban. Az eddig megszerzett könyvtári ismeretek rendszerezése a tanulók aktuális érdeklődéséhez igazodva. Gyakorlatok a könyvtárhasználatban, önálló egyéni munkák (kiselőadás, házi dolgozat, érettségi és felvételi feladatok) kidolgozása. A különböző dokumentumfajták (könyv, sajtótermékek, audiovizuális dokumentumok, mágneses adathordozók) szerepe a szaktárgyi ismeretszerzésben, valamint a köznapi élet egyéb területein. Dokumentumfajták felhasználása a gyakorlatban. A szellemi munka technikája. Az információfeldolgozás fázisainak (anyaggyűjtés, rendszerezés, értékelés, közlés) technikáinak (irodalomjegyzék, jegyzetelés, cédulázás, vázlat) módszereinek és etikai szabályainak elsajátítása a gyakorlat segítségével. Informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása, felhasználása a kollégiumban. Internethasználat. Multimédia. ECDL vizsgára való felkészüléshez segítés, gyakorlás. IKT technológiák. Könyvtártípusok. Dokumentumfajták. Katalógustípusok. Önálló kutatás megfelelő információhordozók kiválasztásával.
29
2.
Énkép, önismeret. Pályaorientáció
Az általános és középiskolás korosztály érzékeny minden őt érő érzelmi és értelmi hatásra. E hatások feldolgozásában a kollégistának a család helyett, esetleg mellett a kollégiumi közösség nyújt segítséget. Az önismereti foglalkozások elsősorban e hatások feldolgozását segítik elő, azért, hogy támogassák az identitás megerősítését és a mentálhigiéné ápolását, fejlesztését. Az önismereti foglalkozások célja a kollégista személyiségének, jellemének, aktuális pszichés állapotának megismerése és fejlesztése egyénileg és csoportban. A pszichés történések tudatosítása, önmaguk mélyebb ismerete elősegíti az alkalmazkodást, beilleszkedést, saját helyük felismerését szűkebb és tágabb környezetükben, felkészít a konfliktusok megoldására, az önbizalom, az önértékelés, a pályakép felépítésére, az önmenedzselés megalapozására. Az önismeret és egyéni fejlesztés mellett fontosnak tartjuk az egyéni és közösségi motívumok, a célrendszer és értékrend megismerését, alakítását, a kollégista társadalmi orientálódásban való segítését, az egyéni törekvések és közösségi érdekek, lehetőségek egyeztetését, az érdekvédelmi és érdekegyeztetési technikák gyakorlását is. Mindezzel elsősorban a fiatalok önismeretének és erkölcsiségének alakulásához járulunk hozzá. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő attitűdjüket, motívumaikat a nevelés egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy kompetensnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. A pályaorientáció a felnőtt lét szerepeire való felkészítés egyik fontos eleme. Célja, hogy segítse a tanulók kívánatos és lehetséges további iskola- és pályaválasztását az önismeret, a pályaismeret és a társadalmi kihívások, a gazdasági helyzet tükrében. Tudatosítani kell tanulóinkban, hogy életük során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. A kollégiumnak lehetőségeihez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról, és olyan tevékenységeket kell felkínálniuk, amelyek alkalmat adnak arra, hogy a tanulók képességeiket kipróbálhassák. Fejlesztési követelmények 9–14. évfolyam
- Ismerje az emberi tulajdonságokat, tudja mérlegelni, elemezni döntéseit. Legyen képes bemutatni néhány fontosabb vállalt, illetve elutasított erkölcsi felfogást, valamint tudjon érvelni ellenük vagy mellettük. - Ismerje az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő, illetve gátló személyiségvonásokat és erényeket. - Legyen tudatában a gondosan kiválasztott és mély kapcsolatok értékének. - Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére. - Legyen képes a másik ember, másik embercsoport személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására. - Törekedjen a felelősségteljes nemi magatartás kialakítására, megőrzésére. - Tudjon érvelni saját meggyőződése mellett, legyen képes mások meggyőződését tiszteletben tartani. - Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, felismerni saját képességeit, és kipróbálni azokat a valóságban. - Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit. - Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban. - Legyen képes megérteni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat. - Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit. - Tudatosuljon benne, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek.
30 - Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Időkeret
9. 3 óra
Témakörök
és
Pályaorientáció
3.
11. 4 óra
12. 3 óra
13–14. 2 óra
Tartalmak, tevékenységek
Ki vagyok én?
Az egyén társadalom
10. 3 óra
Reális, pozitív, fejlesztésre kész énkép. Személyiségprofil. Személyiségjellemzők. Jellem. Megjelenés. Magatartás. Viselkedés. Kapcsolatok (család, barátság, egyéb érzelmi kapcsolatok) és a kapcsolódás formái és módjai (pl. rokonszenv-ellenszenv, őszinteség-hazugság, alkalmazkodás-önállóság, előítélet-nyitottság, gyávaság-bátorság). a Az emberi megnyilvánulások értelmezése és elemzése az életből és műalkotásokból vett példák segítségével. Értékek, értékrendek, erkölcsi tulajdonságok. Egymás mellett élő erkölcsi felfogások értékeinek felismerése, érvelés, vitatkozás ellenük vagy mellettük. Erkölcsi normák változásainak megismerése – gyűjtőmunka a könyvtárban, az interneten, csoportos kutatómunka (projekt) során. Az eredményes pályaválasztás pszichés összetevőinek feltárása (motiváció, érdeklődés, képességek, környezet stb.). Tájékozódás a pályaválasztás, pályaismeret dokumentumaiban, ismeretforrásaiban, eligazodás a pályaválasztási alapfogalmakban. Az álláskeresés folyamata és technikái. A munkavállaló jogai, kötelességei. Azon technikák elsajátítása, amelyek megkönnyítik az álláskeresést, illetve erősítik a munkaerő-piaci alkupozíciót, dokumentumok megismerése, megalkotása és szituációk eljátszása segítségével. Hivatás. Hivatástudat. Felkészülés az esetleges pályakorrekciókra. Az életen át tartó tanulás fogalma, fontosságának felismerése.
Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra
A foglalkozások segítik a diákokat abban, hogy szabadon gondolkodó és a korszerű nemzeti hovatartozást vállaló, de az európai hagyományokat is ápoló, öntudatos polgárrá váljanak. Más népek és nemzetek, etnikumok kultúrájának megismerésén keresztül elsajátítják a humanista és globális szemlélet- és gondolkodásmódot, erősödik európai identitástudatuk. Megismerik, mit jelent magyarnak lenni, mint európai, és európaiként magyarnak lenni. A tanulók megismerik az egyetemes emberi civilizáció legnagyobb hatású eredményeit az embereket veszélyeztető kihívásokat. Nyitottá és megértővé válnak a különböző szokások, életmódok kultúrák, vallások iránt. Információkat szereznek az emberiséget foglalkoztató közös, globális problémákról, elköteleződnek a fenntartható fejlődés, a prevenció pártján. A kollégium azt kívánja elérni, hogy a kollégisták személyes élményeik, egyéni és/vagy csoportos alkotófolyamat, befogadás során találkozzanak esztétikai értékekkel, legyenek képesek átélni a művészeti alkotások által közvetített érzelmeket, indulatokat, gondolatokat. Formálódjék a műalkotások megismerése által tárgy- és környezetkultúrájuk. Javuljon véleményalkotó képességük. Alkotó helyzetek biztosításával sarkalljuk személyes elképzeléseik kifejezésére a művészi kommunikáció segítségével. Tegyük lehetővé a tehetséges kollégiumi tanulók számára alkotások (irodalmi, képzőművészeti, nép- és iparművészeti, fotó, film, internetes objektiváció, blog, weboldal) készítését, produkciók (zenei, tánc és dráma, egyéb színpadi előadó-művészet) létrehozását és bemutatását. Neveljünk a művészi kifejezés által nyitottságra, toleranciára, az értékek élményeken és belátáson alapuló megbecsülésére. Ösztönözzük a bátor, találékony gondolkodást, új kérdések felvetését, az ötletes, eredeti
31 kifejezésmódokat, értelmezéseket. Támogassuk a mindennapi tevékenységek során az esztétikus, harmonikus tárgyak, eszközök, anyagok választását. Segítsük az egyéni ízlés alakulását. Mutassunk példát a szélsőségektől tartózkodó, divatos testkultúrára, öltözködésre, ízléses, igényes belső és külső téralakításra, lakberendezésre, tárgyhasználatra. A művészi kommunikáció különböző formái mellett a gondolatok kifejezésének, közlésének egyéb eszközeit is tanulják meg alkalmazni, s az legyen hozzáférhető számukra. Különös figyelmet fordítsunk a könyvtár és információs forrásközpont céltudatos használatára való felkészítésre, az önművelés támogatására. Váljon a műveltség életvitelüket meghatározó erkölcsi értékké számukra. A fejlesztés során a tanulók megismerik az európai kulturális hagyományokat és örökségeket, elfogadják és tiszteletben tartják az egyetemes emberi jogokat, más népek nemzeti érzéseit, kultúráját. Érzékennyé, nyitottá válnak a globális problémák iránt. Fejlesztési Követelmények 9-14. évfolyam
-
-
-
Szerezzen ismereteket az EU kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Ismerje hazánk EU-n belüli szerepét, politikai, gazdasági szerepvállalását, jövőbeni lehetőségeit, az egységes felsőoktatási tér (Bologna) jelentőségét, a nemzetközi diákcserék szervezeteit (Erasmus, Szókratész stb) Ismerkedjen meg érdeklődésének megfelelően minél több műalkotással, váljék nyitottá a különböző kifejezésmódok iránt, ossza meg élményeit kortársaival. Szerezzen művészi élményeket, és tapasztalja meg az esztétikus alkotásokban és produkciókban rejlő örömöket. Készüljön fel a katartikus élmény érzelmi és szellemi fogadására. Értse a művészetek sajátos kommunikációs nyelvét. Alakítsa ki saját ízlését, önálló véleményét az egyes alkotásokról. Vegyen részt érdeklődésének megfelelő művészeti tevékenységben. Legyen nyitott a kulturális és művészeti élmények befogadására. Ismerkedjék népi kultúránkkal, a népművészettel, a hazánkban élő kisebbségek és migráns csoportok néphagyományaival. Lehetőségei szerint keressen kapcsolatot kortárs alkotókkal, alkotó kortársakkal. Informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása és felhasználói alkalmazása a kollégiumban. Ismerje a felhasználás szabályait, a szerzői jog fogalmát. Fejlessze idegennyelv-tudását, olvasson idegen nyelvű sajtót. Ismerje meg azokat a (pl. munkavállalási) lehetőségeket az unión belül, amelyek fontosak lehetnek további életpályájára nézve
Időkeret
9. 3 óra Témakörök Európaiság
Mindennapok művészete
10. 3 óra
11. 2 óra
12. 4 óra
13–14. 5 óra
Tartalmak, tevékenységek Az unió működése, alkotmánya, a tagállamokra vonatkozó szabályok, Magyarország az Európai Unióban, szerepe, lehetősége, a csatlakozás hatásai, A csatlakozás hozadéka az egyén szempontjából, lehetőségek az életpálya alakításában. Külföldi kapcsolatfelvétel Idegennyelv-tanulás A művészet és a valóság. A művészi ábrázolásmód formája. Az egyéni ízlés, a közízlés és a művészi ízlés. Az esztétikum. Előítélet, tetszés. Divatok, hóbortok. Ismerkedés a művészet sajátos kommunikációs formáival és csatornáival. Beszélgetés, vélemények megfogalmazása, vita. Műelemzés,
32
Az alkotás öröme
Egyetemes műveltség
4.
kritika megbeszélése. A katartikus élmény jellemformáló ereje. A példa és minta. Kulturális események, rendezvények, produkciók során élmények megszerzése, megosztása társaikkal. Közízlés, csoportkultúrák, szubkultúrák, különös tekintettel az ifjúsági szubkultúrákra, egyéni ízlés. Harmónia és diszharmónia megkeresése és létrehozása a művészeti alkotásokban és a valós világban. Tudatos térformálás, lakberendezés. Művészi alkotások létrehozása. Alkotó hangulat biztosítása, alkotásra ösztönző helyek kialakítása. Tehetségnek megfelelő egyéni alkotások létrehozása és bemutatása. A magyar és az egyetemes kultúra kimagasló személyiségei. Az európai kulturális hagyományok Ismeretterjesztő előadások, bemutatók szervezése, azokon való részvétel. Találkozás a kultúra jeles képviselőivel. Korszerű kommunikációs eszközök használatával ismerkedés a világ kulturális életének eseményeivel, azokkal interaktív kapcsolatok kialakítása.
Környezettudatosság
A kollégiumokban folyó környezeti nevelés célja, hogy felkészítsen a fenntartható, környezettel harmonikus életvezetésre. Mutassuk meg a természet és az emberi környezet értékeit, esztétikumát, az ember és környezete harmonikus kapcsolatának lehetőségeit, és törekedjünk arra, hogy mindezt örömforrásként élhessék át. Képessé kell tennünk tanítványainkat a környezetet terhelő tevékenységek felismerésére, ezek csökkentésére, a környezeti problémák és konfliktusok kezelésére, lehetőség szerinti megoldására. Ehhez ökológiai alapokon nyugvó, tényszerű és alkalmazható ismeretekre van szükség. Ösztönözzük a tanulókat a környezet védelmére, arra, hogy tartózkodjanak környezetük káros terhelésétől, utasítsák el mindazt, ami környezetünk állapotát rontja. Tegyük világossá, hogy környezetünk használata életvezetésünk meghatározó része, a környezetünkkel való kapcsolatunk jelentősen befolyásolja közérzetünket, életünk kilátásait, minőségét. Törekedjünk a kollégista pozitív jövőképének kialakítására. Elősegítik a tanulók környezettudatos (környezetért felelős) szemléletének, magatartásának kialakulását, melyet a környezettel való harmonikus együttélés megteremtésére való törekvés jellemez, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását, és a fenntartható fejlődést. (NATkoherencia) Fejlesztési követelmények 9–14. évfolyam
-
-
-
Váljon érzékennyé környezete állapota iránt, legyen képes annak változását elemi szinten értékelni. Ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket, és kerülje is el ezeket. Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani a kollégium belső és külső környezetét. Ne hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat. Részesítse előnyben a természetes, újra hasznosítható anyagokat. Legyen felkészülve a környezettudatos döntések meghozatalára. Legyen felkészülve arra, hogy érvelni tudjon a környezetvédő megoldások mellett. Váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése, utasítsa el a szándékos környezetrombolást. Készüljön fel a környezeti problémákkal összefüggő konfliktusok kezelésére. Váljon maga is kezdeményezővé. Tekintse kötelességének a környezet védelmét.
33
Időkeret
9. 2 óra Témakörök Környezetünk állapota
Közös felelősségünk
5.
10. 2 óra
11. 2 óra
12. 2 óra
13–14. 3 óra
Tartalmak, tevékenységek Környezetünk változása. Hogyan változott a település? Milyen előnyök és hátrányok származtak a változásokból környezetvédelmi szempontból? Hogyan változik környezetünk élővilága? Hogyan változott életünk minősége? Javulás és romlás mérlege. A Föld mint egységes rendszer. Hogyan keletkeznek globális környezeti problémák. Ki a felelős? Mit tehet az egyén? Hazai természeti értékeink és a tárgyi környezet értékeinek megóvása. Ismerkedés nemzeti parkjaink, a magyar világörökség és a település értékeivel. Azé a felelősség, aki dönt? Tudatosítani kell, hogy mindenkinek a maga közösségében kell megtennie az első lépéseket, vállalnia döntése következményeit. A tanuló felelősségvállalása a kollégium környezetének állapotáért. Környezettudatos vásárlás, fogyasztás gyakorlása. A termékek ,,életútjának” követése. Lehetőség és cselekvés. Mit tehetnék, és mit teszek? Mi befolyásolja döntésemet? Hogyan tervezem saját jövőmet? Kapcsolat építése a kollégium döntéshozóival, környezetvédő szervezetekkel, mozgalmakkal.
Testi és lelki egészség
A foglalkozások célja, hogy felkészítse a kollégistákat az egészséges életmód, életviteli szokások tudatos felépítésére, gyakorlására, az ezekhez szükséges ismeretek megszerzésére. Alakuljon ki az egyéni és a kollégiumi közösségi életritmushoz igazodó napirend, legyenek képesek tevékenységeiket egészséges, nyugodt körülmények között folytatni. A kollégium különböző tereinek rendezésével, csinosításával, díszítésével készüljön fel a lakókörnyezete esztétikus és kellemes kialakítására. A nevelés során segíteni kell a kollégistát problémái megoldásában, konfliktusai kezelésében, válsághelyzetben támaszt szükséges nyújtani számára. Módot kell adni arra, hogy elsajátíthassa a mindennapi élet során adódó ügyei intézésének, érdekei érvényesítésének jogszerű és alkalmas módjait. A diákokat segíteni kell abban, hogyan kerülhetik el a környezet egészséget, biztonságot veszélyeztető helyeit, helyzeteit. Megfelelő ismereteket kell közvetíteni ahhoz, hogy elutasíthassák a szenvedélybetegséghez, a káros függőséghez vezető szokásokat. A kollégium a biztonságos és befogadó környezet kialakításával hozzájárul a tanulók kiegyensúlyozott, harmonikus fejlődéséhez. A tanulók a kollégiumi életben képessé válnak a harmonikus és konstruktív életvitel szokásrendszerének kialakítására, elsajátítják az ehhez szükséges ismereteket, készségeket, ismereteket, készségeket. Kialakul a sportoláshoz, mozgáshoz való pozitív viszonyuk. Fejlesztési követelmények 9–14. évfolyam
-
-
Legyen alapvető ismerete az emberi szervezet működéséről, a testi és lelki fejlődés és változás természetéről. Ismerje fel az egészséget fenyegető tényezőket, a betegségeket. Tudjon a balesetek megelőzésének módjairól, az egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakulásának megelőzéséről. Legyen tisztában a tanuló azzal, hogy az ember magatartását szocializációja, társas környezete hogyan befolyásolja. Rendelkezzen megfelelő önismerettel, fejlődjön
34
-
-
erkölcsi tudata, ítélőképessége, szociális képessége. Rendelkezzen a harmonikus (társas) kapcsolatok kialakításához megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával. Jellemezze ez a tőle különböző (pl. sérült) embertársaikkal való kapcsolatát is. Készüljön tudatosan az örömteli párkapcsolatra, a családi életre. Legyen jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, alakítsa ki egyéni, eredményes munkamódszereit. Ismerje meg a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat (különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra). Legyen képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Ismerje meg a takarékosság-takarékoskodás alapvető technikáit. Legyen képes munka- és szabadidejét tudatosan szervezni, ezeket a leghatékonyabban kihasználni. Legyen képes szükségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására. Váljon igényévé környezetének tisztántartására, szépítésére – a személyes higiéné. Legyen tájékozott az elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról.
Időkeret: 4 óra
Témakörök Társas kapcsolataink
Élet a kollégiumban
Testi, lelki egészségünk
Tartalmak, tevékenységek Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés. Élethelyzetek megbeszélése, dramatizálása. Irodalmi alkotásokban, filmekben ábrázolt konfliktusok elemzése. Konfliktusok, válsághelyzetek megoldásának keresése. Érdekütköztetés módjai. Emberi játszmák elemzése. Nemi szerepek, barátság, partnerkapcsolatok. Beszélgetés a témáról a művészetek tükrében. Szerepjátékok, szituációs játékok. A szülői felelősség, kapcsolatok a családtagok között, a családi élet szervezése (szerepek, feladatmegosztás). Harmonikus kapcsolatainkat építő közösségi szokásaink. Környezetünk és közérzetünk. Felelősségünk magunk, társaink és környezetünk egészségéért, testi, lelki és közösségi ,,jól létéért”. Szabadidő tervezés, szervezés. A betegségek megelőzése, betegápolás. Környezetünk, a háztartás egészséget fenyegető veszélyforrásai. Mi a teendő veszélyhelyzetben, katasztrófa esetén. Elsősegélynyújtás, önmentés. A szűrővizsgálatok. Az önvizsgálat. Rekreáció, séták, kirándulás. Kondicionáló tornák, tánc. Relaxációs technikák megtanulása. Szexuális felvilágosítás Függőséghez vezető szokások megelőzése.
6. Felkészülés a felnőtt szerepre. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés. A kollégiumban a közösség életében való részvétel a kortárs közegben meghatározó élmény. A kollégista saját értékeiről – a család mellett – a kollégiumi egyéni vagy csoportos foglalkozásokon kap visszajelzést, ebben a közegben szerez szociokulturális tapasztalatokat, alakul személyisége. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A témakör feldolgozása elősegíti, (stilisztikai módosítás) hogy az egyén megtalálja helyét, szerepét, feladatait a családi, az iskolai, a kollégiumi közösségben. A foglalkozások segítik a kollégista beilleszkedését környezetébe, felkészítik a felnőtt lét szerepeire. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely alapvetően segíti a társadalomba történő beilleszkedést. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, a tudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek is, ezért szükséges a gazdálkodáshoz, a munkaerőpiachoz, a
35 vállalkozáshoz fűződő ismeretek átadása. A foglalkozások során a kollégista megismeri és gyakorolja a kollégium, az iskolai és a helyi társadalom közössége nyújtotta jogokat és kötelességeket, megtapasztalja a felelősség és a döntés súlyát, következményeit. Elsajátítja a társadalmi érintkezés alapvető szabályait. Felkészül az önálló életvitelre, az önellátásra, a családi életre, valamint – nemektől függetlenül – a családi munkamegosztásra, ezzel együtt a háztartási gazdálkodásra, a családi pénzgazdálkodásra. A párválasztással, barátsággal, szerelemmel, családteremtéssel, a gyermekgondozással és gyermekneveléssel kapcsolatos ismeretek is fontos szerepet kapnak. A témakörök feldolgozása során legyen képes eltérő szempontok mérlegelésére, erősödjön szóbeli és írásbeli kifejezőkészsége, különösen az érvelés, vitatkozás tekintetében. A kollégiumban célként fogalmazható meg a társadalom szerkezetének és működésének megértése. A kollégiumi lét a társadalmi tevékenységek megismerésének, a felnőttkori polgári létnek, a rugalmasságnak, a toleranciának, az együttműködésnek, továbbá az agresszió elutasítása gyakorlásának kiváló terepet biztosít. Fejlesztési követelmények 9–14. évfolyam
-
Életkorának megfelelő szinten rendelkezzék ismeretekkel a társadalmi normákról. Sajátítsa el az elfogadott viselkedésformákat a családban, az iskolában, a kollégiumban, abban a közösségében, melynek tagja. Legyen kulturált a társadalmi érintkezésben és külső megjelenésében. Ismerje és alkalmazza a társadalmi érintkezés különböző formáit, írásbeli és szóbeli műfajait, beleértve az IKT-eszközök etikettjét is.. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében. Ismerje és tisztelje közössége tagjait, törekedjen jó együttműködésre az együttélésben. Tekintse értéknek a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot. Ismerje alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Legyen képes megfelelő formában érvelni, vitatkozni, tudjon kulturáltan fellépni maga és társai érdekeinek védelmében, képviseletében, gyakorolja a kollektív döntések felelősségéből adódó kötelezettségeket.
Időkeret
9. 3 óra Témakörök Én és a család
A kollégium és az iskola
10. 3 óra
11. 3 óra
12. 3 óra
13–14. 2 óra
Tartalmak, tevékenységek Személyiségjegyek és azonosságtudat. Probléma-feldolgozás, megbeszélés. A család szerepe a múltban, a jelenben. A barátság szerepe az emberi életben. Irodalmi, művészeti, filmes, tévés példák és saját tapasztalatok feldolgozása írásban. Nemiség, szerelem, házasság. Társismeret. Barátság. A férfi-nő kapcsolat és a szerelem változatai a különböző kultúrákban – feldolgozás irodalmi alkotások, filmek segítségével. A férfi-nő kapcsolat ma – beszélgetés, vita. A külső megjelenés és társadalmi érintkezés illemtana. A társadalmi érintkezések különböző formáinak (műfajainak) ismerete és alkalmazása. Az egyén helye az iskolai, kollégiumi közösségben. Az iskola és kollégium működési rendjének és elvárásainak megismerése. Egyéni szituációk és konfliktushelyzetek elemzése. Konfliktuskezelési technikák (viták és helyzetgyakorlatok). A diákönkormányzat szerepe, jogai és lehetőségei. Jogok és lehetőségek megismerése és megtapasztalása saját közösségében.
36 A társadalom
A háztartás
7.
Magánérdek, csoportérdek és közérdek. (A társadalmi normák, a csoportnormák; beilleszkedés és autonómia). Az egyén jogai. (A szabadságjogok ismerete és történelmi előzményei). A modern nemzetállamok. (Az alkotmány, a hatalommegosztás, a politikai pártok és ideológiák, az önkormányzatok). Információk gyűjtése – könyvtárban, illetve sajtóból és médiából – feldolgozása és elemzése. A demokratikus állam működésének főbb elemei (a választási rendszer, helyi önkormányzatok, a törvényhozás és a kormány, az igazságszolgáltatás, a fegyveres testületek, szervezetek). A történelmi és társadalomismereti tanulmányai során tanultak rendszerezése. Az állam működésének megértése a mindennapi tapasztalatok (sajtó- és médiaanyagok) segítségével. A gazdaság, a munka világa és a munkaerőpiac működése. A vitakészség (az érvelés, a másik érveinek megértése, a nyitottság, a kulturált kifejezésmód) gyakorlása különböző szituációkban. Az agresszió háttere, formái, elutasítása. Szerepek, feladatok a családban. Házimunkák célszerű tervezése. Időterv készítése. Háztartási eszközök használatának elsajátítása. Egyszerű konyhatechnikák (pl. teafőzés, melegítés, hideg ételek elkészítése) elsajátítása. A kiadások tervezése (közüzemi, lakhatási költségek, élelmiszer, egyéb szükségletek). Vásárlás. A szükséglet és a kínálat megbeszélése. Költségvetés készítése. A reklámok üzenete.
Hon- és népismeret
A kollégiumi nevelésben meghatározó elem, hogy a többségi társadalomhoz tartozó tanuló a határainkon belül élő nemzetiségi és etnikai kisebbséghez tartozó tanulóval él, élhet együtt. A foglalkozások és tevékenységek célja ebben a témakörben az, hogy a kollégistában maradjon meg, sőt erősödjön a kötődés a küldő környezettel, és alakuljon ki a kötődés a befogadó környezethez. A kollégista tartsa meg azokat az értékeket, amelyekkel a szülői ház, a felnevelő környezet „elküldte” a kollégiumba, s az új környezet értékei ugyanúgy épüljenek be a személyiségébe. Az ebből adódó célok és feladatok: a. a szülőföld, az elbocsátó, a befogadó környezet (település, kisebb tájegység); ismerete szeretete, a lokálpatriotizmus és a hazaszeretet összefüggése, alapjainak erősítése, b. régiónk, országunk, nemzetünk, ismerete, szeretete; c. az anyanyelv szeretete, művelése, igényes használata; d. a határainkon kívül, kisebbségben, diaszpórában élő magyarok hagyományainak, helyzetének ismerete, a velük való közösségvállalás; e. nemzeti hagyományaink, kulturális örökségünk ismerete, tisztelete, ápolása; f. nemzeti szimbólumaink (zászló, címer, Himnusz, Szózat, ünnepeink); g. a hazánkban élő nemzeti- és etnikai kisebbségek, migráns csoportok jogainak ismerete, kultúrájuk, hagyományaik, nemzeti érzéseik, jelképeik tiszteletben tartása; A tanulókban tudatosul, hogy mindenkinek először saját népének hagyományait, nemzeti értékeit célszerű megismernie, elsajátítania ahhoz, hogy más népek kultúráját, az egyetemes értékeket és a kultúrák közötti kölcsönhatásokat megérthesse.
37
Hazai nemzetiségeink és etnikai kisebbségeink, migráns csoportok kollégiumai, illetve azon kollégiumok, amelyekben nemzetiségi és etnikai-kisebbségi tanulókkal foglalkoznak, a fenti célok mellett speciális célkitűzések is megfogalmazódnak: a. nemzetiségi identitástudat, az etnikai tudat megőrzése, fejlesztése, nemzetiségek hagyományainak, kulturális örökségének tisztelete, ápolása, b. az anyanyelv szeretete, művelése, igényes használata, c. az anyanemzet, illetve az egész etnikum főbb eredményeinek és gondjainak megismerése, d. az adott nemzetiség szimbólumainak, hagyományainak ismerete.
Fejlesztési követelmények 9–14. Évfolyam
-
-
-
-
A témakör fontos szerepet tölt be a kollégista közösségi identitásainak fejlődésében. A témák feldolgozása segítse elő az iskolában tanultak (magyar irodalom, történelem, hon- és népismeret, nyelv, tánc és dráma, mozgókép- médiaismeret, továbbá a földünk és környezetünk ismeretköreinek) szintetizálását, az ott tanult ismeretek más szempontú felhasználását. Nemzetiségi kollégiumokban elősegíti a nemzetiségi népismeret integrálását. A feldolgozás során a tanuló váljon nyitottá a társadalmi jelenségek iránt, és tegyen szert az együttműködés képességére, illetve az önálló munkára. Annak érdekében, hogy erősödjön benne saját népe és kultúrája értékeihez való kötődés, ismerje meg azok legfontosabb értékeit, kiemelkedő személyiségeit és szimbólumait. A témák feldolgozása során fejlődjön információgyűjtő és feldolgozó képessége. Legyen képes a különböző információkat különböző formában feldolgozni és rendszerezni. Gyakorolja a szóbeli, az írásbeli és a képi kifejezés különböző formáit. Tudjon különböző társadalmi jelenségeket megkülönböztetni, összehasonlítani. Tudjon a felsorolt témák kapcsán tájékozódni a könyvtárban (a gyermekirodalomban, egyszerűbb kézikönyvekben) interneten.. Legyen képes gondolatait, megállapításait kifejezni, nyelvileg vagy képi kifejezéssel, s egyre szabatosabban indokolni. A középiskola végére alkalmazza a különböző tantárgyakban szerzett ismereteit a különböző társadalmi jelenségek, folyamatok értelmezésében.
Időkeret 9. 3 óra Témakörök Helyismeret, helytörténet
Múltismeret, hagyományok
10. 4 óra
11. 4 óra
12. 3 óra
13–14. 3 óra
Tartalmak, tevékenységek A település vagy a környező tájegység története, megismerése könyvtári dokumentumok segítségével, élő adatközlők felkeresésével. A település történetének főbb korszakai, ezek időbeli elhelyezkedése. A település legfontosabb igazgatási, egészségügyi, szolgáltató, kulturális, sport intézményeinek megismerése. Kulturális programok tervezése. Magyarország és Európa a múltban – a téma egy aspektusának feldolgozása az irodalom, a történelem vagy a művészetek segítségével egyéni vagy csoportmunkában (pl. magyarok egyetemjárása külföldön; a Nyugat első nemzedéke, Európai és magyar impresszionisták emigráns nemzedékek, vendégmunkások stb.) A magyar kultúra, sport és tudomány kiemelkedő eredményei. A nemzetiségi kollégiumokban a nemzetiségi, a nemzeti kisebbségi kultúra és tudomány kiemelkedő
38
Jelenismeret
Nemzetiségi kollégiumok kapcsolata az anyanyelvi területtel Nemzeti kultúránk
eredményei, nemzetiségi identitásukat vállaló élsportolók. A tanulók érdeklődésének megfelelő téma feldolgozása tudománytörténeti nézőpontból, könyvtári dokumentumok (nyomtatott, elektronikus) segítségével tetszőleges formában. A határainkon kívül élő magyarság jellemzői, helyzete a XX. században. A nemzetiségek és etnikai kisebbségek a mai magyar társadalomban. Az anyaország, illetve az anyaországon kívül élő nemzetiségek jellemzői. A témák megvitatása szociográfiai művek vagy filmek segítségével; kiállítás szervezése, rendezése az elkészült anyagokból. A kollégium szervezeti felépítésének ismerete, részvétel a kollégiumi programokban és a diákönkormányzat tervező, irányító, értékelő, érdekvédő munkájában. A gyermeki jogok, a diákjogok; az alapvető emberi jogok. Háttéranyag gyűjtése. Jellegzetes példák feldolgozása. Vitahelyzetek, konfliktushelyzetek. A határon kívüli magyarság helyzete, törekvései, lehetőségei ma. Nemzetiségeink, etnikai kisebbségeink, migráns csoportok jellemzői, helyzete. (Asszimiláció, integráció, szegregáció.) Médiaanyagok elemzése, esetleg személyes tapasztalatok gyűjtése. Az Európai Unió jellemzői. Önálló tájékozódás a könyvtár és a média segítségével, véleményformálás a problémákkal kapcsolatban. Kapcsolatfelvétel, cserekapcsolatok, testvériskolai kapcsolatok a hagyományőrzésben, nyelvtanulásban. Tanulmányi kirándulás az anyaországban, vagy más, a kisebbség kultúráját ápoló országban. Az anyaországi, nyelvterületi felsőoktatási lehetőségek megismerése. A nemzeti kultúra kincseinek megismertetése. A népművészet megismerése. (Európai vándormotívumok, nemzeti kultúra-, kárpát-medencei kultúra, európai kultúra egysége.) Ismerkedés a néphagyományok értékeivel, működésmódjával. Kézműves és iparművészeti alkotó technikák kipróbálása, egyszerű használati tárgyak készítése. Alkotókörök létrehozása működtetése. Pályázatírás, pályázatban való részvétel, „kirakodóvásár”.
