PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013

A Makovecz Imre Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. Módosítva: március 10.

Készítette: Kazamér Tibor

1

Tartalomjegyzék Bevezetés, az iskola bemutatása .................................................................... 2 I. A Pedagógiai Program jogszabályi környezete .......................................... 8 I.1 Az intézmény jogállása ............................................................................... 8 I.2 A Pedagógiai Program alkotása során alkalmazott jogszabályok ............... 8 I.3 A köznevelési törvény alapján elkészített új Pedagógiai Program bevezetésének ütemezése ................................................................. 18 II. Nevelési Program......................................................................................... 20 II.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .................................................. 20 II.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................. 36 II.3 Az intézmény egészségnevelési programja ............................................... 51 II.4 Az elsősegély-nyújtási alapism. elsajátításával kapcs. iskolai terv ........... 54 II.5 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................... 56 II.6 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ................................................................... 61 II.7 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje................................................................................... 68 II.8 A pedagógiai rendszer tartalmi elemei ...................................................... 76 II.9 A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok .......................... 83 II.10 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje ............................................................................... 86 II.11 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái ................................................................ 87 II.12 A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, a szóbeli felvételi vizsga követelményei ......................................................... 90 2

II.13 A felvétel és az átvétel – Nkt. keretei között - helyi szabályai ............... 92 III. Helyi Tanterv ............................................................................................... 94 III.1 A helyi tanterv – alkotás jogszabályi környezete ..................................... 94 III.2 A helyi tanterv alapelvei, a választott kerettanterv megnevezése ............ 96 III.3 A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma ............................................... 117 III.4 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei.................................................................... 118 III.5 A Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai........................................................ 120 III.6 A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja .......... 123 III.7 A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai ........................................................................... 123 III.8 – III.9 Az EMMI rendeletben előírt ezen részfejezetek iskolánk típusának („általános iskola”), funkciójának és az abból adódó feladatainak szempontjából tárgytalannak tekinthetők .................................................................................... 123 III.10 A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei ..................................................... 123 III.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei ...... 133 III.12 Az EMMI rendeletben előírt ezen részfejezet iskolánk típusának („általános iskola”), funkciójának és az abból adódó feladatainak szempontjából tárgytalannak tekinthető ............................................................................................................. 134 III.13 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ............ 134 III.14 Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek, programok ............. 139 3

III.15 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .............................. 163 III.16 A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek .................................................. 165 IV. A Pedagógiai Program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések .................................................................... 165 IV.1 A Pedagógiai Program érvényességi ideje ............................................... 165 IV.2 A Pedagógiai Program értékelése, felülvizsgálata ................................... 165 IV.3 A Pedagógiai Program módosítása........................................................... 165 IV.4 A Pedagógiai Program nyilvánosságra hozatala ...................................... 166 V. Tantárgyi kerettantervek ............................................................................... 168

4

Bevezetés; az iskola bemutatása Csenger és iskolájának története, fejlődése elválaszthatatlan egymástól. Ezért valószínűsíthető az, hogy a mezőváros XV-XVI. századi virágzása idején az iskola is kiemelkedett a környéken. Első írásos említése viszont csak 1562-ból való, de az iskola jelentős előzményére utal, hogy ekkori rektora Ilosvay Péter egy évvel azelőtt még a nemrég alakult debreceni iskola rektora volt. Nem akárkit küldtek ki, hogy a reformáció eszméit erősítse Bogácsi Demeter püspök lelkészi székhelyén, Csengerben. A reformáció és az iskolaügy amúgy is szorosan együtt él ekkor. Az új hitnek erős szellemi bázisra volt szüksége, ezért Csengerbe kivétel nélkül a debreceni kollégiumból kerülnek ki a nevelők. A tehetséges falusi gyermekek legjavát ugyanekkor innen a kollégiumba irányítják. A csengeri iskola a debreceni kollégium ilyen partikuláris intézménye volt. 1696-tól már ismerjük a csengeri tanítók névsorát. 1777-ig egyetlen tanító végezte az összes növendék oktatását, ekkortól a lányok iskoláztatása is megkezdődött. 1779-ben már 60 lány tanul. Jelentős létszám ez ebben a korban, kiemelkedő intézményre vall. Csengerben az 1700-as évek végén már 3 tanító dolgozik, és az elemi ismereteken kívül latin nyelvű tanítás folyik. E nyelv oktatása az 1800-as évek elején többször vita tárgya volt, de Csengerben még 1843-ban is a „deák nyelv” a tanító „múlhatatlan kötelessége” közé tartozik. 1767-ben a régebbi iskolával szemben a Szamos-parton új „gyermek-tanító házat” építenek a megnövekedett létszám miatt. 1778-ban már két iskolaépületről van említés, az egyik a lányoké, a másik a fiúké. Az 1850-es években viszont állaguk annyira megromlik, hogy nemsokára újat kellett építeni. 1896-ban megint csak új iskolaépületet avatnak, majd 1912-ben még egy újabb iskola épül a régebbi mellé. Csenger iskoláztatásában a református egyház töltött be múlhatatlan érdemeket, de ugyanakkor más felekezet iskolái is működtek. . A nagy létszámú izraelita lakosság már 1896-ban iskolát hozott létre. A római katolikus vallásúak és a görögkeletiek is iskolát emelnek. A felszabadulásig 3 felekezeti iskola is működik Csengerben. 1946-ban államosítják az iskolákat, Már ebben az évben internátussal egybekötött körzeti iskolát terveznek, de ez nem valósul meg. Az 50-es évek második felétől megnő a tanulók létszáma, a környék kisebb iskoláiból Csengerbe járnak be a gyerekek. A növekedett osztályok miatt a Tisza utcán új iskolát építenek, de a meglévő, sokszor szükségtantermek sem elegendőek: 1963-ban 8 tantermes új emeletes iskola épül, melyben évekig gimnázium működik. Ebbe a modern épületbe csak l973-ban költözhet az általános iskola, melyet azóta is használ. 1992. augusztus 28. jelentős dátum iskolánk életében. Ekkor kapott a város közel 800 gyereke a XX. századhoz méltó iskolaépületet, s mondhatja magáénak az ország egyik legszebb iskoláját. Ugyanekkor került átadásra a Sportcsarnok is. Bővültek helyi és országos kapcsolataink. 1992-től a NEVI kezdeményezésére részt vehetünk abban az országos programban, amit „Egészségesebb Iskoláért” címmel hirdettek meg, s az országból 10 iskola - köztük a miénk - vett részt. 1993-ban a Soros Alapítvány szemléletileg nyitott, vállalkozó szellemű, sokszínű szolgáltatást felvállaló iskolákat keresett. Így kerültünk - 2 budapesti iskolával együtt 5

- abba a 3 fős „csapatba” ahol elsőként kezdődött el a „Közösségi Iskola” szellemiségének a megvalósítása Magyarországon. 2003-tól bekapcsolódtunk az országos integrációs programba. Az iskola alaptevékenysége mellett - 6-18 éves korosztály oktatása-nevelése - számos esemény színhelye, házigazdája volt már iskolánk: volt televíziós felvétel, virágvasárnapi görög mise közvetítése az iskola tanulóinak részvételével, görög katolikus szertartás szerinti mise, reformátusok találkozója, LOTTÓ sorsolás egyenes adásban, Kihívás napja, Rendészeti Nyílt Nap, Megyei Nyugdíjas találkozó. Rendszeresek a hangversenyek, rendhagyó irodalom órák, helyi gazdálkodó szervek rendezvényei, Karácsonyi Hangverseny. A városban 212 fős óvoda, közel 300 fős középiskola működik. A csengeri általános iskola a környék legnagyobb iskolája. Sportolóink többször voltak országos döntők részesei labdarúgásban, kosárlabdában, atlétikában, szaktantárgyi vetélkedőn, országos versenyen szerepeltek oroszból, matematikából, földrajzból, fizikából, kémiából, biológiából. 2006-ban az 1994/95-ös korosztályú labdarugóink országos bajnokok lettek. A teljesség igénye nélküli felsorolás jelzi, hogy iskolánk igyekszik helyet és teret adni azoknak a lakossági elvárásoknak, amelyek az alapvető funkciót meghaladják ugyan, de igényként megfogalmazódnak a városban. Az iskola épülete, berendezése, külső és belső tere igényességre nevel, erősíti gyerekeink kötődését az iskolához, végső fokon a városhoz. 1996-tól iskolabusszal rendelkezik, amely segíti a bejáró tanulók Csengerbe és társtelepülésekre történő szállítását. A szakmai kirándulások szervezése némileg ellensúlyozza azt a hátrányt, hogy településünk földrajzilag Magyarország „legszélén” helyezkedik el. Az általános iskolába járó tanulók létszáma 1989-1997 között 807-760 fő között változott. A csökkenő tendencia 1997-2002 között megállni látszott, de a 2006-2007-es tanévre a tanulói létszám 627 főre csökkent. A 2007-2008-as tanévben bekövetkezett látványos létszámemelkedés a 2007. július 1jén létrejött intézményfenntartói társulásnak köszönhető, Csengerújfalu és Ura települések tagiskolaként csatlakoztak intézményünkhöz. Csatlakoztunk – a Nyíregyházai Pedagógiai Intézet konzorciumi partnereként – a HEFOP 3.1-es programba, amely a pedagógusokat felkészíti a kompetenciaalapú oktatásra. 10 pedagógusunk 120 órás továbbképzés keretében sajátította el az Európai Unióban hosszas kísérletezés, felmérés, elemzés után kialakított kulcskompetenciákat, amelynek kifejlesztését minden tagországnak ajánlják. Ezek a következők: anyanyelv, szövegértés, szövegalkotás, matematika-műszaki gondolkodás, idegen nyelvek ismerete, vállalkozási tudnivalók, kulturális kifejezőkészség, szociális életvitel és életpálya-építés. Városunk lakóit a gyerekek és a pedagógusok ebben az évben is sikeresen vonták be az intézményünk által szervezett és koordinált a "Kihívás-napja" egész napos programjába. Közkedvelt volt a hajnali futás, a munkahelyeken már várták a reggeli tornát. Nagyszabású, több mint száz gyereket megmozgató német nyelvi fesztivált szervezett a humán munkaközösség. 2007-ben már a második találkozó volt, ahol a gyerekek nem versenykörülmények között, hanem jókedvvel, vidáman, játékosan gyakorolhatták az EU egyik kiemelt nyelvét. Az esemény díszvendégei Csenger Város testvérvárosából egy csereprogramnak köszönhetően 6

Hauensteini gyerekek voltak, akik örömmel kapcsolódtak be az anyanyelvük népszerűsítésébe. A helyi gimnázium és az általános iskola tanulói májusban viszonozták a látogatást, akkor 10 napot töltöttek német nyelvi környezetben, ahol még nagyobb lehetőség nyílt a nyelvtanulásra, gyakorlásra. Ebben a tanévben került sor testvériskolai szerződés megkötésére intézményünk és a Szatmárnémeti 10-es számú Általános Iskola és az Óvári Általános Iskola között, melyben nyilatkozatot tettünk – pedagógusaik és tanulóik nevében – többek között a közös történelmi értékek megismerését, gazdagítását, közös tanulmányi, szabadidős, kulturális és sport rendezvények szervezését, lebonyolítását, az országok kölcsönös megismerését illetően. Az iskolavezetés, a tantestület azt tapasztalta, hogy a tanulók nem tisztelik, nem ismerik megfelelően országunk jelképeit, nem alakult ki bennük kellő mértékben a nemzettudat, a hazaszeretet. Ennek érdekében minden hónap első hétfőjén 7 óra 45 perckor ünnepélyes zászlófelvonásra került sor az intézményben, ahol a gyerekek fennhangon énekelték el a Himnuszt. Továbbá egy előre kijelölt osztály felkészült egyegy jelkép eredetéből vagy történelmünk jeles eseményéből, és egy nemzettudattal áthatott vers is elszavalásra került. A hónap utolsó péntekjén 11 óra 40-től ünnepélyes zászlólevonás volt a Szózat eléneklése mellett ekkor is elhangzott egy rövid megemlékezés egy jelképről vagy eseményről, továbbá a hazafias vers sem maradhatott el. A 2007/2008-as tanévben nagy kihívást és átlag fölötti munkavállalást jelentett a HEFOP 2.1.5/b pályázatban vállaltak megvalósítása, melynek szimbolikus címe – „A mosolyvirág szirmai” – is utalt a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóinkra irányuló kiemelt figyelemre. A pályázatot négy konzorciumi partnerrel közösen nyertük el: csengeri óvoda, Helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Ady Endre Gimnázium és a csengersimai általános iskola. E tanévben tovább bővült testvériskolánk száma, mivel testvériskolai szerződés megkötésére került sor intézményünk és a Szatmárnémeti sportiskola között. A 2008/2009-es tanév legnagyobb szakmai kihívását a nem szakrendszerű oktatás bevezetése jelentette 5. évfolyamon. A törvényi előírásoknak és a lehetőségeinknek megfelelően matematikából, magyarból, rajzból, énekből és technikából vezettük be ezt a kompetenciák fejlesztésére és az alapozó szakasz kitolására kitalált oktatási formát. Az oktatás üzleti alapokra helyezésének egyik pillére a 2009/2010-es tanévben bevezetett és megvalósult TÁMOP 3.1.4. kompetencia alapú oktatás volt, ami a „jó gyakorlatai”, és a legmodernebb tanári kompetenciák elsajátítása révén lehetővé tette a tapasztalatok pénzért történő átadását más intézmények számára. Az Ady úti főépületünkre – a fenntartónk ROP-os pályázatából – több, mint 400 millió forint ráfordítás lett eszközölve, melynek eredményeként megújult a fűtési rendszer, kicserélődtek a nyílászárók, a beltér új járólapot, a falak hőszigetelést kaptak, továbbá korszerű multifunkciós műanyag pálya is építésre került a testnevelés órák és egyéb szabadidős foglalkozások megrendezéséhez. Szintén e tanév új eleme volt a nem szakrendszerű oktatás bevezetése a 6. évfolyamon is. E területen olyan tanító végzettségű kollegák taníthattak, akik rendelkeznek az adott tantárgyhoz szükséges műveltségterülettel, vagy olyan tanárok, akik 120 órás képzés formájában elsajátították az alsó tagozatos korosztály tanításához szükséges kompetenciákat. Felemelő érzés volt a városvezetésnek, az ÁMK- és az iskolavezetésnek, valamint a pedagógus kollegáknak egyaránt, hogy a tanulóink között találhattuk Magyarország 7

legjobb korosztályos biológusát és földrajzosát a „Magyar Köztársaság Jó tanulója, jó sportolóját” és látványtánc Európa-bajnokát is. Szintén saját tanulóink voltak az Országos Diákolimpiát nyert, duatlonosok, triatlonosok, mezei futók, kerékpárosok, fekvenyomók és az Országos Katasztrófavédelmi verseny győztesei is. Iskolánk ebben a tanévben történelmet írt, mert – véleményem szerint – 1562-ig visszamenőleg még egyszer sem könyvelhetett el ennyi dicsőséges eredménnyel teli évet. Életvezetési kompetenciákat fejlesztettünk tanulóinknál, mely törekvéseink gyakorlatban kiteljesedő megvalósítása a TÁMOP 3.4.3-08/2-2009-0098-as számú és „Esélynövelő tehetséggondozás Csenger városában és Csengersima településen” című pályázatunk volt, melyben egy országosan egyedülálló projektet valósítottunk meg a „The leader in me” azaz „A bennem rejlő vezető” program adaptálásával. E tanév meghatározó állomása volt az a tény, hogy a kompetencia alapú oktatás implementációjának (a nevelő-oktató munka rendszerébe való emelés) folytatásaképpen, fenntartónk jóvoltából munkánkhoz a TIOP-1.1.1/07-es és 1.1.1/09-es, pályázataink hozadékaként IKT eszközeink köre tovább bővülhetett, kiteljesedett. A tantermi csomagokban az interaktív táblák mellé kaptunk 21db tanári laptopot, számítógépparkunk 73db személyi számítógéppel bővült, valamint 300db tanulói laptop is érkezett. Wi-Fi elérés van mindkét telephelyünkön, a tantermekben vezetékes internet rendelkezésre állt. Elektronikus szavazórendszer (SMART Response) segítette tanulóink digitális értékelését-mérését. A bevont tanulócsoportokban ekkor már a tanórák több mint 30%-a 1:1 arányú IKT eszközellátással valósult meg. Az interaktív táblák, a szavazórendszer és a tanulói laptopok megérkezése után elvégeztük a pályázatban vállalt online mérés-értékelést, havi egy-egy alkalommal, minden kompetenciás tanulócsoportban. A 2010. októberében lezajlott sikeres előminősítési eljárás során jogosultságot szereztünk a TÁMOP-3.1.7-11/2 –es számú és „Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése című” pályázatban történő részvételre. Az informatikai és életvezetési kompetenciákat támogató pályázataink mellett párhuzamosan futott a TÁMOP-3.3.2-08/2-2008-0050 kódszámú „Közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv megvalósítása a Csenger Mikrotérségi Közoktatási Intézményfenntartói Társulásban” című pályázatunk. E projekt keretei között a HHHs gyerekek érdekében együtt dolgoztak óvónők, tanítók, tanárok és a Kisebbségi Önkormányzat képviselői. Az érintett gyerekek szülei számára interaktív, úgynevezett „Szülők iskolája” című fórumot szerveztünk havi rendszerességgel. Csenger Város Önkormányzata sikeresen pályázott a csengerújfalui tagiskola felújítására, melynek eredményeként fűtés korszerűsítés, nyílászáró és tetőhéjazat csere, valamint a külső homlokzat szigetelése került kivitelezésre. A referencia intézményi hálózatba történő bekapcsolódásunk, az ehhez szükséges pályázat megírása és menedzselése, TÁMOP-3.1.7-11/2 „Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése” címmel egy újabb – már ebben a tanévben is aktív –feladatként hárult az iskolavezetésre. A kezdeti szakaszban lévő pályázati lehetőségek közül a TÁMOP 5.2.3 Gyermekesély Program kistérségi szintű elindítása, a pályázat nyújtotta lehetőségek maximális kihasználása a csengeri tanulók érdekében, kiemelt prioritásként volt számon tartva az iskolavezetés részéről. Iskolánk történetében több tekintetben különleges évszám a 2012. naptári év, így a 2011/12-es és a 2012/13-as tanév is. Történelmi dokumentumok tanúskodnak arról, 8

hogy 1562-ben Csengerben már oktatás folyt. Ezen neves dátumok fényében szeretnénk méltóképpen megünnepelni fennállásunk idei, 450 éves jubileumát. E jeles alkalmat kötjük össze egy névadó ünnepséggel, mivel jelenleg név nélkül áll iskolánk az ÁMK intézménykomplexumán belül. Makovecz Imre minden tekintetben méltó arra, hogy intézményünk az Ő nevét hordozva, megőrizze emlékét. A fent említett különleges eseményekre történő felkészülés jegyében végeztük feladatainkat a tanév során. Jelen tanév második félévében sikerült megfelelő végzettségű gyógytestnevelőt alkalmaznunk. Ebben az évben egy nagyon különleges esemény a TV2 által meghirdetett NAGY VAGY! verseny résztvevője lehetett iskolánk csapata. A versenyre magyarországi és a határon túli magyar általános iskolák csapatai nevezhettek, melyben gyerekek, tanárok, szülők és sztárok – földön, vízen és levegőben mérték össze erejüket, ügyességüket és tudásukat. A csengeri iskola csapata az első fordulón sikeresen túljutott, de dobogós helyezést nem tudtunk elérni. Viszont a csapat tagjai jelesre vizsgáztak lelkesedésből, összefogásból, önzetlenségből és kitartásból. Elismerő oklevelet és nagy tapsot a tanévzárón kaptak a csapat tagjai. Az iskola jelentős szerepet vállal a város közművelődésében, kulturális és sportprogramokat kínál minden korosztály számára, részt vesz a közélet eseményeiben. Programunk elkészítéséhez tudnunk kell, hogy hol vagyunk, merre tartunk, és utunkon kire számíthatunk. Az intézmény helyi tanterve a kerettanterv követelményekre épül, és azt teljesíti. A Pedagógiai Program – a feltételek meglétének a függvényében – a megrendelők igényeinek a minél teljesebb kielégítésére törekszik, miközben variánsok felmutatásával azok esetleges átalakítására és új igények támasztására is ösztönözni kíván. A mikro-környezeti körülmények megkívánják, hogy az ismeretek közvetítésén túl további feladatokat is felvállalva funkciógazdag, nyitott iskolaként működjünk.

9

I. A pedagógiai program jogszabályi környezete I.1. Az intézmény jogállása: A fenntartónk, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ összeállítja az intézményünk alapító okiratát, ami a következő. Az intézmény székhelye szerinti megye neve: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Tankerület megnevezése: KLIK Csengeri Tankerülete OM azonosító: 033442 Makovecz Imre Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola szakmai alapdokumentuma A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 123. § (1) bekezdésében leírtakra, az alábbi szakmai alapdokumentumot adom ki: A köznevelési intézmény 1. Megnevezései 1.1. Hivatalos neve: Makovecz Imre Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 1.2. Rövid neve: Makovecz Imre Általános Iskola 2. Feladatellátási helyei 2.1. Székhelye: 4765 Csenger, Ady Endre utca 13-17. 2.1.1. telephelye: 4765 Csenger, Ady Endre utca 19-23. 2.1.2. telephelye: 4765 Csenger, Kossuth Lajos utca 2. 2.2. Tagintézmények megnevezése és telephelyei 2.2.1. Tagintézmény hivatalos neve: Makovecz Imre Általános Iskola Csengerújfalui Tagiskolája 2.2.1.1. Ügyviteli telephelye: 4764 Csengerújfalu, Kossuth Lajos út 59-61. 2.2.2. Tagintézmény hivatalos neve: Makovecz Imre Általános Iskola Urai Tagiskolája 2.2.2.1. Ügyviteli telephelye: 4763 Ura, Kossuth Lajos út 39. 3. Alapító és a fenntartó neve és székhelye 3.1. Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma 3.2. Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere 3.3. Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. 3.4. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 3.5. Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 32. 4. Típusa: közös igazgatású köznevelési intézmény 5. OM azonosító: 033442 6. Köznevelési és egyéb alapfeladata 6.1. 4765 Csenger, Ady Endre utca 13-17. 10

6.1.1. általános iskolai nevelés-oktatás 6.1.1.1. nappali rendszerű iskolai oktatás 6.1.1.2. felső tagozat 6.1.1.3.sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők, értelmi fogyatékos - enyhe értelmi fogyatékos) 6.1.1.4. integrációs felkészítés 6.1.2. alapfokú művészetoktatás 6.1.2.1. zeneművészeti ág (kifutó tanszakok: zongora tanszak) (új tanszakok: billentyűs tanszak) 6.1.2.2. zeneművészeti ág: 1-6 évfolyam 6.1.3. egyéb köznevelési foglalkozás 6.1.3.1. iskolaotthon, napközi, tanulószoba 6.1.4. iskola maximális létszáma: 420 fő 6.1.5. intézményegységenkénti maximális létszám: alapfokú művészetoktatás: 40 fő általános iskola: 380 fő 6.1.6. iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel 6.2. 4764 Csengerújfalu, Kossuth Lajos út 59-61. 6.2.1. egyéb köznevelési foglalkozás 6.2.2. általános iskolai nevelés-oktatás 6.2.2.1. nappali rendszerű iskolai oktatás 6.2.2.2. alsó tagozat 6.2.2.3.sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők, értelmi fogyatékos - enyhe értelmi fogyatékos) 6.2.2.4. integrációs felkészítés 6.2.2.5. napközi 6.2.3. iskola maximális létszáma: 104 fő 6.3. 4763 Ura, Kossuth Lajos út 39. 6.3.1. általános iskolai nevelés-oktatás 6.3.1.1. nappali rendszerű iskolai oktatás 6.3.1.2. alsó tagozat 6.3.1.3.sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők, értelmi fogyatékos - enyhe értelmi fogyatékos) 6.3.1.4. integrációs felkészítés 6.3.2. egyéb köznevelési foglalkozás 6.3.2.1. napközi 6.3.3. iskola maximális létszáma: 104 fő 6.4. 4765 Csenger, Ady Endre utca 19-23. 6.4.1. általános iskolai nevelés-oktatás 6.4.1.1. nappali rendszerű iskolai oktatás 6.4.1.2. alsó tagozat, felső tagozat 6.4.1.3. sportcsarnok 11

6.5. 4765 Csenger, Kossuth Lajos utca 2. 6.5.1. általános iskolai nevelés-oktatás 6.5.1.1. nappali rendszerű iskolai oktatás 6.5.1.2. alsó tagozat 6.5.1.3.sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők, értelmi fogyatékos - enyhe értelmi fogyatékos) 6.5.1.4. integrációs felkészítés 6.5.2. egyéb köznevelési foglalkozás 6.5.2.1. iskolaotthon, napközi 6.5.3. iskola maximális létszáma: 286 fő 7. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga 7.1. 4765 Csenger, Ady Endre utca 13-17. 7.1.1. Helyrajzi száma: 456/4 7.1.2. Hasznos alapterülete: 9044 nm 7.1.3. Intézmény jogköre: ingyenes használati jog 7.1.4. KLIK jogköre: ingyenes használati jog 7.1.5. Működtető neve: Csenger Város Önkormányzata 7.1.6. Működtető székhelye: 4765 Csenger, Ady Endre utca 14. 7.2. 4764 Csengerújfalu, Kossuth Lajos út 59-61. 7.2.1. Helyrajzi száma: 256 7.2.2. Hasznos alapterülete: 609 nm 7.2.3. Intézmény jogköre: ingyenes használati jog 7.2.4. KLIK jogköre: vagyonkezelői jog 7.3. 4763 Ura, Kossuth Lajos út 39. 7.3.1. Helyrajzi száma: 3 7.3.2. Hasznos alapterülete: 473 nm 7.3.3. Intézmény jogköre: ingyenes használati jog 7.3.4. KLIK jogköre: vagyonkezelői jog 7.4. 4765 Csenger, Ady Endre utca 19-23. 7.4.1. Helyrajzi száma: 456/3 7.4.2. Hasznos alapterülete: 5262 nm 7.4.3. Intézmény jogköre: ingyenes használati jog 7.4.4. KLIK jogköre: ingyenes használati jog 7.4.5. Működtető neve: Csenger Város Önkormányzata 7.4.6. Működtető székhelye: 4765 Csenger, Ady Endre utca 14. 7.5. 4765 Csenger, Kossuth Lajos utca 2. 7.5.1. Helyrajzi száma: 477/2 7.5.2. Hasznos alapterülete: 6799 nm 7.5.3. Intézmény jogköre: ingyenes használati jog 7.5.4. KLIK jogköre: ingyenes használati jog 7.5.5. Működtető neve: Csenger Város Önkormányzata 7.5.6. Működtető székhelye: 4765 Csenger, Ady Endre utca 14. 8. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 12

I.2. A pedagógiai program alkotása során alkalmazott jogszabályok Az intézmény 2013. szeptember 1-jén hatályba lépő új pedagógiai programja– az Alapító okirattal összhangban – egyidejűleg szabályozza a „kifutó” évfolyamokon folyó tevékenységrendszert, illetve a „felmenő” rendszerben belépő tanulócsoportokban végzett nevelő-oktató munka helyi szabályait. Ennek megfelelően alapdokumentumunk érvényesíti a korábbi közoktatási törvény (és annak végrehajtását szolgáló) rendeletek előírásait és egyidejűleg megjeleníti az időközben hatályosult alábbi jogszabályi normákat: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezései: „4. § E törvény alkalmazásában 32. tanítási nap: az egyes osztályokban a tanítási órák, továbbá az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelési program, a kulturális, sportrendezvény megtartására fordított nap, ha a foglalkozási órák száma eléri a hármat, 5. § (4) Az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: Nat) biztosítja, amely meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, valamint kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására. A szakiskolai közismereti nevelés-oktatás tartalmi követelményeire vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg a Nat-ban foglaltak figyelembevételével. (5) A Nat-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek tartalmazzák a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó követelményeit, továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet. 26. § (1) A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, működtető egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. (2) Az iskola pedagógiai programjának részeként, ha e törvény másként nem rendelkezik, a miniszter által kiadott kerettanterveket kiegészítve helyi tantervet készít. A helyi tanterv megnevezi az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek közül választottat és rendelkezik a kerettantervben meghatározott, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete legfeljebb tíz százalékának 13

felhasználásáról. A kollégium az érdekelt iskola pedagógiai programját figyelembe véve készíti el a pedagógiai programját. (5) Az iskola pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be. 27.§ (11) Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. 46. § (3) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy d) részére az állami iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a nevelés-oktatás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék, (6) A tanuló joga különösen, hogy b) válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül, 50. § (5) Sport- és művészeti emelt szintű oktatás esetében az iskola pedagógiai programja szerint alkalmassági vizsga szervezhető általános iskolában is. 51. § (1) Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat. A további felvételi kérelmekről az intézmény pedagógiai programjában foglaltak szerint kell dönteni. (3) A többcélú intézményben általános iskolai tanulmányaikat befejező tanulók a pedagógiai programban meghatározottak alapján folytatják tanulmányaikat a megfelelő iskolatípus szerinti nevelés-oktatásban. 54. § (1) A pedagógus – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Értesítő gyakrabban is készülhet az intézmény pedagógia programja szerint.

14

(4) A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelésére – jóváhagyott kerettanterv vagy az oktatásért felelős miniszter engedélyével – az iskola pedagógiai programja a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérő jelölés, szöveges értékelés alkalmazását is előírhatja. Ha az iskola nem alkalmazza az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakat, de arra iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség van, vagy a szülő vagy a tanuló kérésére köteles a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is elvégezni. Az iskola által alkalmazott jelölés, értékelés érdemjegyre, osztályzatra való átváltásának szabályait a helyi tantervben kell meghatározni. 96. §(6) A tanulók tankönyvellátását szolgáló központi költségvetési támogatás terhére a készségfejlesztő speciális szakiskolai nevelés-oktatáshoz és a fejlesztő iskolai oktatáshoz a szakmai munkaközösség és az iskolai szülői szervezet egyetértésével a pedagógiai programban foglaltak megvalósítását szolgáló, a tankönyvjegyzékben nem szereplő könyvek, munkafüzetek, feladatlapok, digitális ismerethordozók is beszerezhetők tankönyv helyett, ha az iskolában a nevelő és oktató munkához részben vagy egészben nem alkalmaznak tankönyvet. 97. § (14) Az iskola 2012. december 31-ig felülvizsgálja a pedagógiai programját, annak érdekében, hogy a kerettantervről szóló jogszabály, valamint e törvény rendelkezéseinek megfeleljen. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezései: „4. § (1) A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ) kell meghatározni o) annak meghatározását, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról, 7. § (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül aa) az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, értékeit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, ab) a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, ac) az alapfokú művészeti iskola kivételével a teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat, ad) a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, ae) a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, af) a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, ag) a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét,

15

ah) a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formáit, ai) a tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályait, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményeit, aj) a felvétel és az átvétel – Nkt. keretei közötti – helyi szabályait, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezéseit, ak) az alapfokú művészeti iskola kivételével az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tervet, b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül ba) a választott kerettanterv megnevezését, ideértve bármely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy jóváhagyott kerettantervek közül választott kerettanterv megnevezését, bb) a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát, bc) az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét, bd) a Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályait, be) az alapfokú művészeti iskola és a kollégium kivételével a mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját, ha azt nem az Nkt. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezik meg, bf) a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályait, bg) középiskola esetén azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezését, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározását, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát, bh) középiskola esetén az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témaköreit, bi) a tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módját, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formáit, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elveit, bj) a csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elveit, bk) a nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot, bl) az alapfokú művészeti iskola kivételével a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket, bm) az alapfokú művészeti iskola kivételével az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, bn) a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, bo) a tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elveket, 16

bp) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket, c) szakképző iskola esetén a szakmai programot, (2) Az iskola valamennyi évfolyamát átfogó helyi tantervet használ. (3) Az iskola pedagógiai programja – a szakképzés kivételével – meghatározza az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályait, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel. (4) A nevelőtestület és az intézményvezető döntése alapján a pedagógiai program tartalmazza az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszereket, beleértve a projektoktatást is. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján. (5) Az iskola pedagógiai programjában meg kell határozni a) az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendjét, b) az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait. (7) Az iskolában a szakképzési évfolyamon folyó szakképzés szakmai programjának elkészítésére a szakképzésre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. (8) Az iskola a szakmai előkészítő ismereteket a központi program, kerettanterv vagy a Nat, továbbá az érettségi vizsga vizsgatárgyainak követelményei alapján építi be a helyi tantervébe. 9. § (1) Az alapfokú művészeti iskola a helyi tantervét az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja alapján készíti el, vagy az ily módon készített tantervek közül választ, és azt építi be helyi tantervként a pedagógiai programjába. (2) Az alapfokú művészeti iskola pedagógiai programja a 7. § (1) bekezdésben foglaltakon kívül meghatározza a) az iskola nevelési programján belül az egyes művészeti ágak oktatásának cél- és feladatrendszerét, b) az iskola helyi tantervén belül ba) az egyes tanszakok, ezen belül a tantárgyak általános fejlesztési követelményeit, bb) a művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga követelményeit és témaköreit. 11. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók a) óvodai nevelése esetén az óvoda pedagógiai programja a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységet, b) iskolai nevelése és oktatása esetén a helyi tanterv a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot is tartalmazza.

(2) A helyi tanterv, a szakmai program az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt is megjelölhet. 13. § (1) Az iskolában a helyi tanterv alapján kell megszervezni a tanulók, az egyes évfolyamok, ezen belül az egyes osztályok, valamint az osztályokon belüli csoportok tanítási óráit. A tanítási órák megszervezhetők különböző évfolyamok, különböző osztályok tanulóiból álló csoportok részére is. (2) A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet kötelező, kötelezően választandó és szabadon választható tanítási óra. (3) A helyi tanterv határozza meg, hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken egy adott osztály valamennyi tanulója köteles részt venni, valamint hogy 17

melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken a tanulónak a választásra felkínált tantárgyak közül kötelezően választva, a helyi tantervben meghatározott óraszámban részt kell vennie. 65. § (5) A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni. 81. § (1) Az iskola a pedagógiai programjában meghatározott mérési időszakban és mérési módszer alkalmazásával tanévenként, valamennyi évfolyamára kiterjedően, a nappali oktatás munkarendje szerint felkészülő tanulók részvételével megszervezi a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát. A mérés, vizsgálat lefolytatható egyszeri alkalommal és megszervezhető legfeljebb két hónapig terjedő időszakra is. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa végzi. (2) Az (1) bekezdés szerint lefolytatott mérés, vizsgálat eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus a mérésben érintett tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti, az eredményeket a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusokkal közösen elemzi és meghatározza a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket. 82. § (1) Az óvoda, az iskola és a kollégium a pedagógiai programjának legalább egy példányát oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék. (2) Az óvoda, iskola, kollégium vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a pedagógiai programról. (3) Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. 118. § (3) A szakmai munkaközösség véleményét – szakterületét érintően – a) a pedagógiai program, továbbképzési program elfogadásához be kell szerezni. 121. § (7) Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt. 122. § (9) Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az iskolaszék véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, továbbá a házirend elfogadása előtt. 128. § (1) A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. (2) A nevelési-oktatási intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési-oktatási intézményben végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek,

18

a tanuló és a szülő részvételét a nevelési-oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezései: 3. § (1) Az R. 7. § (1) bekezdés b) pontja a következõ bq) ponttal egészül ki: [Az iskola pedagógiai programja meghatározza b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül] „bq) középiskola esetében a 11–12. évfolyamon az emelt szintû érettségire történõ felkészítéshez az emelt szintû oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatokat és követelményeket a Nat és az érettségi vizsga részletes követelményeirõl szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet alapján,” (2) Az R. 7. § (5) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki: [Az iskola pedagógiai programjában meg kell határozni] „c) a tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételeit.”

A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet pedagógiai programmal, helyi tantervvel kapcsolatos rendelkezései: 7. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló törvény 27. § (1) bekezdés szerinti tanórai foglalkozások megszervezhetők a hagyományos, tantermi szervezési formáktól eltérő módon, így különösen projekt oktatás, erdei iskola, múzeumi foglalkozás, könyvtári foglalkozás, művészeti előadáshoz vagy kiállításhoz kapcsolódó foglalkozás formájában is, amennyiben biztosított az előírt tananyag átadása, a követelmények teljesítése, a tanítási órák ingyenessége, a tanulói terhelés korlátozására vonatkozó rendelkezések megtartása. (2) Ha az iskolai nevelés-oktatást összevont osztályban szervezik meg, a tanórai foglalkozásokat az osztatlan nevelés-oktatás sajátosságainak figyelembevételével, a közös és az osztott órák arányát meghatározva kell beépíteni a helyi tantervbe. (3) Ha az iskola emelt szintű oktatást szervez, az emelt szintű oktatásban érintett évfolyamokon és tanulócsoportokban a) idegen nyelv, matematika, magyar nyelv és irodalom, továbbá nemzetiségi nyelv és irodalom esetén legalább heti öt,

19

b) minden egyéb tantárgy esetében legalább heti négy tanórai foglalkozást kell biztosítani. (4) Ha az iskola emelt szintű oktatást szervez, az emelt szintű oktatásban érintett évfolyamokon és tanulócsoportokban több tantárgy együttesét érintő komplex emelt szintű oktatás esetén legalább egy érintett tantárgyra vonatkozóan, legalább a 11–12. évfolyamon a (3) bekezdés szerinti követelményeket kell érvényesíteni. 8. § (1) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak száma – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási napon nem lehet több a) hat tanítási óránál az első–harmadik évfolyamon, b) hét tanítási óránál a negyedik évfolyamon, c) hét tanítási óránál az ötödik–nyolcadik évfolyamon, d) nyolc tanítási óránál a kilencedik–tizenkettedik évfolyamon. (2) Két tanítási nyelvű iskolai oktatásban, továbbá ha az iskolában nemzetiségi nevelésoktatás folyik, az (1) bekezdésben meghatározott tanítási órák száma eggyel megnövelhető. (3) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási héten a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet B és D oszlopában az adott évfolyamra meghatározott időkeretet a) az első–negyedik évfolyamon legfeljebb kettő, b) az ötödik–hatodik évfolyamon legfeljebb három, c) a hetedik–tizenharmadik évfolyamon legfeljebb négy, d) két tanítási nyelvű iskolai oktatásban, továbbá ha az iskolában nemzetiségi nevelésoktatás folyik, da) az első–nyolcadik évfolyamon legfeljebb négy, db) a kilencedik–tizenharmadik évfolyamon legfeljebb öt tanítási órával haladhatja meg. 9. § (1) A 8. §-ban a tanuló napi és heti terhelésével összefüggésben meghatározottak alkalmazásakor figyelmen kívül kell hagyni a) az egyházi iskolában szervezett hitoktatás tantárgy,

20

b) a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözete terhére megszervezett egyéb foglalkozások, c) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 7. § (6) bekezdése szerinti sportiskolában a mindennapos testnevelési órákat meghaladó többlet testnevelési óra, valamint a mindennapos testnevelés keretében szervezett iskolai sportköri foglalkozások, d) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 27. § (5)–(8) bekezdése alapján szervezett foglalkozások, e) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet E oszlopában foglaltak alapján szervezett egészségügyi és pedagógiai

célú habilitációs,

rehabilitációs tanórai

foglalkozás óraszámait. (2) Azokon a tanítási napokon, amikor a tanuló a tanév rendjében meghatározott mérési feladatok végrehajtásában vesz részt, más tanórai foglalkozáson való részvételre a művészeti és a testnevelési órák kivételével nem kötelezhető. 10. § (1) Ez a rendelet 2013. szeptember 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első alkalommal a 2013/2014. tanévben az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik és kilencedik évfolyamán, ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kell alkalmazni. Melléklet a 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelethez

NEMZETI ALAPTANTERV Az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozása és szabályozási szintjei I.2. a NAT, a kerettantervek és a helyi szintű szabályozás A helyi tantervek iránti alapvető követelmény, hogy megfeleljenek annak a választott kerettantervnek, amely elkészítésük alapjául szolgál, továbbá az iskola arculatára jellemzően töltsék meg tanítási-tanulási tartalommal és tevékenységekkel a rendelkezésükre álló átlagosan 10%-os szabad időkeretet.”

21

I.2. A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY ALAPJÁN ELKÉSZÍTETT ÚJ PEDAGÓGIAI PROGRAM BEVEZETÉSÉNEK ÜTEMEZÉSE Az elkövetkező években az általános iskolákban a nevelő-oktató munka két pedagógiai program, és két helyi tanterv szerint folyik majd, hiszen 

a köznevelési törvény előírása szerint az iskola a pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be,



illetve a Nemzeti alaptanterv bevezetéséről szóló rendelet szabályozása alapján a 2012-ben kiadott NAT 2013. szeptember 1-jén az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon – majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben – kerül bevezetésre.

Ezért 2013. szeptember 1-jétől: 

az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon az iskolai nevelés és oktatás a most felülvizsgált és módosított pedagógiai program és helyi tanterv szerint folyik majd;



míg a többi évfolyamon a jelenleg is hatályos pedagógiai program és helyi tanterv szerint kell majd megszervezniük nevelő-oktató munkájukat.

Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázatban foglaltuk össze: TANÉV 20132014 20142015 20152016 20162017

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

2013 2007 2007 2007

2013 2007 2007 2007

2013 2013 2007 2007

2013 2013 2007 2007

2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013

22

A táblázatban használt jelölések az alábbi pedagógiai programokat, illetve tantervi változatokat jelentik: 

2007 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott – jelenleg is használt – pedagógiai program és helyi tanterv.



2013 = a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012-ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv.

23

II. NEVELÉSI PROGRAM II.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai alapelveink: Iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása:

„Szeretettel és szakértelemmel tanítani!” Intézményünk napi gyakorlatában képviseljük és megvalósítjuk  a Nemzeti köznevelési törvény 1.§ (2) –(3), továbbá a 3.§ (1) - (4), valamint (6) és (10) bekezdéseiben rögzített országos érvényű oktatáspolitikai alapvetéseket,  a TÁMOP 3.1.4. fejlesztési projekt fenntartásának kötelezettségéből adódóan érvényesítjük az elmúlt tanévekben létrehozott – a kompetencia-központú nevelésoktatás gyakorlatának helyi elveit és munkaformáit, továbbá fenntartjuk.  Az intézményünk több évtizedes működése eredményeként kialakult és elfogadott, időtálló szakmai, pedagógiai értékeit, amelyek közül az alábbiakat emeljük ki. Nevelő - oktató munkánk során a személyiség harmonikus fejlesztése érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt:  gyermekközpontúság  gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás  a tudás – és képességfejlesztés – helyes arányának megtalálása  képesség és személyiségfejlesztés  új típusú tanári attitűd  tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat  differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség  fokozatosság és folyamatosság  valóságos tanulási környezet  integrációs elv  multikulturális tartalmak, interkulturális nevelés  óvoda-iskola átmenet támogatása  alsó-felső tagozat közötti átmenet támogatása A felsorolt alapelvek részletezése:  iskolánk nevelő – oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat; 24

   

a kompetencia alapú oktatás bevezetése révén, alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen áttartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kiművelésének; kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra; pedagógiánk elfogadott alapelve: a komplexitás elve, azaz annak állandó figyelembevétele, hogy a nevelés során biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek hatásával kell számolnunk; vállaljuk az SNI-s tanulók integrált oktatását, az esélyegyenlőség folyamatos érvényesítését, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztését, továbbá szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítását, alkotó pedagógiai klíma megteremtésével;



folyamatosan működtetjük az IPR-t, feltételrendszerének biztosítása kiemelt prioritás számunkra;



a nevelés két alapvető tényezője: a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van; a nevelő vezető, irányító, kezdeményező szerepe érvényesül a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében; a közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához; az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltóságát; minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át; iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása; a tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére; alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében; minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az önmegvalósítás lehetőségét; az egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez; minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás alapjait, valamint a folyamatot, megkönnyítő képességeket, készségeket és kompetenciákat: a szövegértési – szövegalkotási, matematikai – logikai, szociális, életviteli és környezeti, az életpálya-építési, idegen nyelvi, valamint az infokommunikációs technológiákat; a kompetencia alapú oktatás során az ismereteket – készségeket és attitűdöket kölcsönhatásban fejlesztjük; hatékony felzárkóztató munkával támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez; iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegen nyelvek oktatásával; az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal;

         

   

25

       



az egyéni adottságokat figyelembe véve kialakítjuk tanítványainkban a teljesítményorientált beállítódást, az önálló tanulás képességét; a nevelési oktatási folyamatokban következetes „emberléptékű” követelményeket támasztunk; a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztését az ember és társadalom műveltségi blokk mindhárom aspektusa szolgálja: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret); megalapozzuk a konstruktív életvezetés, az egyéni életpálya-építés és egészséges életmód készségét; reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány illetve pálya kiválasztását; a kommunikációs - és viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét; alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét; a NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: a magyar nyelv és irodalom; az élő idegen nyelv; a matematika; az ember és társadalom; ember a természetben; földünk – környezetünk; a művészetek; az informatika; az életviteli és gyakorlati ismeretek; a testnevelés és sport; az integrációs felkészítés a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási. továbbtanulási esélyének növeléséhez.

Értékek        

    

Alapvető értéknek tekintjük nemzeti kultúránkat, hagyományainkat, anyanyelvünket, a nemzeti azonosságtudatot a szűkebb és tágabb környezet tisztaságát, szépségét, harmóniáját az egyetemes emberi kultúrát az európai, humanista elkötelezettséget, más népek hagyományainak, szokásainak, életmódjának, nyelvének megismerését, más kultúrák iránti nyitottságot, toleranciát a harmonikus személyiséget, a testi és leki egészséget a tárgyi és személyes világunkban való eligazodáshoz szükséges korszerű ismereteket és képességeket. Ilyenek: informatika, idegen nyelv ismerete, digitális írástudás elsajátítása, jó kommunikációs képesség, megfelelő viselkedéskultúra, konstruktív életvezetés és egészséges életmód készsége. a kompetencia és az esélyegyenlőség érvényesülése érzésének megélését a reális önismeretet és pozitív életszemléletet a teljesítményorientált beállítódást, a versenyhelyzetben való helytállást az együttműködési képességet (együtt, egymással összhangban)

26

Ezek az alapértékek hatják át az iskolai életünk minden területét, a mindennapjainkat, a tevékenységeinket és a kapcsolatainkat. Mindezek megvalósulásához konkrét célokat és feladatokat fogalmaztunk meg. Folyamatos fejlesztést végzünk, hogy a programunk stratégiai terv és értékelésre is alkalmas dokumentum legyen. Iskolánk nevelési célkitűzései:

Az intézményben folyó nevelő-oktató munka célrendszerét részben a Nemzeti alaptanterv, részben az iskolatípusnak megfelelő kerettantervek határozzák meg. Az utóbbival összefüggő céljainkat a Helyi tantervben rögzítjük; ezen a helyen az általános nevelési célokat körvonalazzuk --- a következők szerint: A NAT-ban rögzített fejlesztési területek – nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatáscselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is. E területek – összhangban a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel, készségekkel, az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel, és a tudásszerzést segítő attitűdökkel – egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket. A nevelési célok a következőképpen érvényesülnek a tartalmi szabályozás különböző szintjein, és valósulnak meg a köznevelés folyamatában:  beépülnek az egyes műveltségi területek, illetve tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba;  tantárgyak részterületeivé válhatnak, vagy önálló tantárgyként jelenhetnek meg az iskola helyi tanterve szerint;  a felsőbb évfolyamokon elsősorban az osztályfőnöki órák témaköreit határozzák meg,  témákat, fejlesztési helyzeteket körvonalaznak a nem tanórai keretek között folyó, egyéb iskolai foglalkozások, programok számára. A nevelési célok intézményi szintű tudatos követése, valamint a hozzájuk rendelt feladatok végrehajtása és végrehajtatása az intézményi pedagógiai kultúra és a színvonalas pedagógiai munka meghatározó fokmérője, a pedagógiai-szakmai ellenőrzés egyik fontos kritériuma. Ennek megfelelően érdemes az alábbi rendszerbe állítani a nevelési területeket: Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. 27

Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Az a cél, hogy tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni 28

fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A köznevelési intézményeknek ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz-kezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A Nat ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók 29

megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Pályaorientáció Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média műműködésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek.

30

Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelés iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai céljai A fentiek alapján intézményünk nevelési célrendszere a következőkben foglalható össze: „A tanár egyik legfontosabb feladata, hogy segítsen diákjainak. Ez a feladat nem egészen könnyű, időt, gyakorlatot, lelkesedést és józan pedagógiai elveket kíván. A diáknak minél több tapasztalatot kell szereznie az önálló munkában. Ha azonban minden segítség nélkül magára hagyjuk feladatával, vagy túl kevés segítséget nyújtunk neki, lehetséges, hogy egyáltalán nem jut előre. Ha viszont túl sokat segítünk neki, semmi tennivalója sem marad. A tanár segítsen, de se túl sokat, se túl keveset, hanem annyit, hogy a munka ésszerű hányada jusson a diákra.” (Pólya György) Az általános műveltség alapjainak lerakása, fejlesztése mellett célunk olyan intellektuális emberi-erkölcsi értékek kialakítása tanítványainkban, melyek birtokában képesek lesznek boldogulni az életben. Komplex személyiségfejlesztéssel oly módon igyekszünk segíteni őket, hogy mindig figyelembe vesszük egyéniségüket, teljesítőképességüket. Gondosan, körültekintően fejlesztjük kreativitásukat, problémamegoldó készségüket, segítünk kibontakoztatni képességeiket. Olyan felnőttekké kívánjuk nevelni tanítványainkat, akik szűkebb és tágabb társadalmi környezetük hasznos tagjaivá válnak. Célunk a tudásanyag átadása mellett a különböző képességek fejlesztése és formálása: így például a problémamegoldás, a konfliktuskezelés, az információkezelés, a kommunikáció, valamint a kritikai és a kreatív gondolkodás elősegítése. A fenntarthatóság pedagógiájának jegyében szeretnénk megmutatni tanulóinknak az emberiség és a környezete szoros kapcsolatát, összefüggéseit. Munkánk során hangsúlyozzuk, hogy jelenlegi igényeinket oly módon kell kielégíteni, hogy az ne veszélyeztesse a jövő generációk lehetőségét saját szükségleteik kielégítésében, azaz a jövő nemzedékek sora és sorsa a ma döntésein és tettein múlik. Ennek érdekében részletezve céljainkat: Célok az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszára (1 – 2. és 3-4. évfolyam):  az iskolába lépő kisgyermekben óvja és fejlessze a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot;  vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;  tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a társadalom értékei iránt;  az iskola adjon teret a gyermekjáték- és mozgás iránti vágyának;  az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését;  az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen; 31

   

társas kapcsolataikat hassa át az egymás iránti tisztelet, fogadják el a szabályokat és megállapodásokat, alkalmazzák a kulturált együttélés normáit, tudjanak együttműködni másokkal; szeressék és óvják természeti környezetüket; az olvasás iránti kedv felkeltése, fenntartása; mélyrehatóan alapozzuk meg az alapkészségek elsajátítását;

Célok a nevelés-oktatás második szakaszára (5-6. és 7 – 8. évfolyam):  folytassa az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését;  a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik;  vegye figyelembe, hogy a 10 -12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz;  vegye figyelembe, hogy 12 – 14 éves kortól (serdülőkor kezdete) a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás;  a kötelező iskolázás szakaszai: a bevezető, az alapozó, a fejlesztő, az általános műveltséget megszilárdító, az általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasz, amelyeknek a folyamaton belül a NAT által pontosan körülhatárolt funkcióját érvényesítjük;  az alapkészségek kimunkálása (írás, értő olvasás, számolás, beszéd) és differenciált fejlesztése;  a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket - érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra;  a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a társadalomba való majdani beilleszkedésre;  alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására;  magas színvonalú és sokrétű ismeretátadással fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó képességét, készségét és a kreativitását;  a tanítási – tanulási folyamat strukturált tudást közvetítsen: az ismeretek megszerzésének, a megértés, az alkalmazás és magasabb műveleti szintű alkalmazás képességének kialakításával;  tudatosítsa a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítse meg a humánus magatartásmintákat, pozitív szokásokat, és a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség kiteljesedését;  segítse diákjait abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberekké válhassanak;  elégedett, magabiztos, optimista és felelősséget vállaló embereket akarunk nevelni;  az emberismeret az etika, az antropológia és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járuljon hozzá a tanulók önismeretének elmélyítéséhez; 32



             

a személyiségfejlesztés céljait szolgálja a tevékenységre nevelés (tanulás, munka, közéleti- és szabadidős tevékenyegek), a képességek fejlesztése (értelmi, érzelmi, akarati és testi, a nyelvi-kommunikációs, a matematikai, a természettudományos; a történeti, társadalmi, politikai, az esztétikai, a szomatikus és a technikai nevelés területei) és a szükségletek alakítása képezze; fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek; a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját; a nevelési folyamat gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékét; jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság; a pedagógiai munka középpontjában tehát a személyre szóló fejlesztés álljon; a tárgyi tudás mellé a gyermekek szerezzék meg mindazokat az együttműködési, kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és a mások számára hasznosítani tudja; a gyermekekben alakuljon ki a reális önértékelés képessége, a teljesítmény- és sikerorientált beállítódás, az egészséges önbizalom és a kockázatvállalás bátorsága; a „tanulás tanulása” és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása minden gyermek számára elérhetővé váljon, az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is járuljon hozzá az alapműveltség kialakításához; alakítsa ki az egyéni életélés kultúráját, a konstruktív életvezetés képességét; ismerje és alkalmazza a közösségi együttélés pozitív magatartásformáit; legyen képes az asszertív (egészségesen önérvényesítő) viselkedésre, ugyanakkor tanúsítson önuralmat, toleranciát másokkal szemben; személyiségében legyen: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, kötelességtudó, nyitott, kreatív; alakítsa ki a saját hatékony tanulási stratégiáját, célszerűen alkalmazza a tanulási módszereket;

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai A tanulók az életkori sajátosságaiknak megfelelően a képességek, ismeretek meghatározott szintjét hozzák magukkal a családból, a szűkebb és tágabb társadalmi környezetből. Ezek a korosztályt jellemző különbségek befolyásolják a tanulással kapcsolatos attitűdöket, adottságokat és hatnak a tanulói teljesítményekre, a képességek fejlődésére. Ezért a tanulói különbségekhez való alkalmazkodás, azok eredményes fejlesztése az iskola feladata. Az általános iskolai oktatás teljes vertikumára kiterjedően az előző fejezetben megfogalmazott célok megvalósulását lehetővé tevő tevékenységek:  kompetencia alapú oktatás kiterjesztése (több osztály és több tantárgy bevonása)  életközeli tanulási környezet kialakítása 33



a tanulási stratégiák alkalmazásában a sokszínűségre törekvés tevékenységrendszerének biztosítása  a játékosság, a szimuláció gazdag eszköztárának biztosítása További feladatok a nevelés-oktatás első szakaszára (1-2. és 3-4. évfolyam)  a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon;  a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése, ezért, a tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása legyen;  alapozzuk meg a tanuláshoz való pozitív viszonyt (attitűd);  a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített motivációval fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsa elő érzelemvilágának gazdagodását;  alapozza meg a tanulási szokásokat és módszereket;  támogassa az egyéni képességek kibontakozását;  az oktatási folyamatban alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit;  a tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisa alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben;  működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában;  törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális- kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak;  tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket;  erősítse meg a konstruktív magatartásformákat, szokásokat;  a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését; Feladatok a nevelés-oktatás második szakaszára (5-6. és 7-8. évfolyam)  fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a természeti, társadalmi és emberi környezettel való harmonikus, építő kapcsolatokhoz szükségesek;  az aktív tanulási tevékenységek (kooperatív tanulási technikák) közben fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját, toleranciáját;  olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét;  tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és jellemzőit;  tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban;  a demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra;  vállalja identitását, a nemzeti, a nemzetiségi azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt;  erősítse a Európához való tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztessen más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére; 34

       

fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására, tudjon „globálisan gondolkodni és lokálisan cselekedni”; felelősen alakítsa saját természeti, társadalmi és emberi környezetét; a test és a lélek harmonikus fejlesztése; a szocializáció folyamatainak elősegítése; az elemi műveltség alapjainak lerakása, elmélyítése; a tanulási stratégiák és módszerek elsajátítása; a tanulók kapjanak folyamatos visszajelzést a tanulmányi teljesítményükről és magatartásuk minősítéséről; adaptív tanulásszervezéssel hasznosítsuk a számítógépet, s az infokommunikációs technikákat;

Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai eljárásai Pedagógiai nevelő-oktató munkánk során alkalmazott eljárások megválasztása minden esetben függ az adott környezettől, az adott tanulóktól, amelyeknek, illetve akiknek személyiségformálása történik, illetve a pedagógustól, aki alkalmazza azokat. Nevelési tervünkben azokat a szempontokat határozzuk meg, amelyeket minden iskolánkban tanító pedagógusnak figyelembe kell venni a pedagógiai eljárások megválasztásakor.  - Az alkalmazott pedagógiai eljárás maximálisan alkalmazkodjon az adott tanulócsoportok, gyermekek fejlettségi szintjéhez, a lehető leghatékonyabban segítse elő fejlődésüket, vagyis legyenek maximálisan differenciáltak mind a módszereket, mind a szervezeti kereteket illetően  - Az alkalmazott pedagógiai eljárások adjanak lehetőséget mind a közvetlen (a pedagógus személyes példamutatásán alapuló), mind a közvetett (a feladatokon és a kortársi kapcsolatokon keresztül történő) nevelési hatások biztosítására.  - Az alkalmazott pedagógiai eljárások terjedjenek ki:  a szokásformáló eljárásokra (a követelésen, a gyakoroltatáson, a segítségadáson, az ellenőrzésen és az ösztönzésen keresztül),  a közösség- és önfejlesztő eljárásokra (a diákönkormányzati feladatokon, a tanulmányi- és fizikai feladatokon, a tevékenységekben való személyes részvételen, a magatartási-tevékenységi modellek közvetítésén, a pozitív egyéni és csoportos minták kiemelésén keresztül),  a meggyőződés formáló eljárásokra (beszélgetéseken, a tanulók önálló elemző munkáján, felvilágosításokon, vitákon keresztül). Nevelőtestületünk a pedagógiai eljárások terén vállalja:   

fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; az ismeretek elsajátításának folyamatában az induktív és deduktív út konstruktív alkalmazásával törekszünk a konvergens és divergens gondolkodás képességének fejlesztésére; 35

     

    

 





a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan modul gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása; a képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg; a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a kortárs kapcsolatok megerősítésével; elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése, a differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése; fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló, fejlesztő értékelés; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatívinteraktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.). az iskola épít a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre; heurisztikus tanulási helyzeteket és rendszerező ismeretszerzési élményeket egyaránt kínálunk tanulóinknak, az így szervezett tanulási folyamat juttatja közel őket a megismerés, a tudás öröméhez, erősíti meg önbizalmukat és növeli teljesítményük értékét; az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával; az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével; az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtásával a szocializációs folyamatokat segíti elő;

36

  

a tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítik; az iskolában folyó nevelő – oktató munka mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségirányítási rendszerében meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket; alkalmazzuk a tanuló-megismerési technikákat, módszereket és eszközöket;

Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai eszközei A pedagógiai, neveléselméleti szakirodalom szerint a nevelés eszközei, eljárásai szoros kapcsolatban vannak az alkalmazott nevelési módszerekkel. A nevelési módszer pedig tulajdonképpen a nevelési cél elérése érdekében alkalmazott eljárás, melynek célja a tanulók pozitív tevékenységre késztetése, a negatív hatások kiküszöbölése. A nevelés eszközei, eljárásai valamint a nevelés módszerei a nevelési folyamat egymással összefüggő, egymást feltételező tényezői, a nevelési módszerek pedig a nevelési céloktól elválaszthatatlanok. Ebből következik, hogy a nevelési módszereket nevelési céljainkhoz kell igazítanunk. Kiválasztásukkor a következő szempontokat vesszük figyelembe:  a nevelési módszerek igazodjanak a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez,  igazodjanak a pedagógusok személyiségéhez, pedagógiai kulturáltságához, felkészültségéhez, vezetői stílusához,  igazodjanak a mindenkori nevelési helyzethez. A fentiek alapján pedagógiai munkánk során a következő eszközöket alkalmazzuk:  minden gyermek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklődésének illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat;  a tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembe vétele;  személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása;  a mentális képességek céltudatos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával, gyakoroltatásával;  az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése érvényesül;  megismerjük és alkalmazzuk a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztésére kidolgozott tanulói és tanári eszközrendszert, az SDT kínálta lehetőségeket;  a diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki, a szummatív tesztek elkészítéséhez megyei illetve országos standardizált mérőeszközöket alkalmazunk;  nevelési célzatú (nyílt és zárt) csoportfoglalkozás a nevelési problémák megbeszélésére, kezelésére;

37



a nevelési-oktatási eljárások pedagógiai eszközeit a kooperatív technikákkal ötvözzük: A: a meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: az oktatás valamennyi módszere, meggyőzés, minta, példa, példakép, példakövetés, eszménykép, bírálat, önbírálat, beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás, előadás, vita, beszámoló; B: a tevékenység megszervezésének módszerei: csoportképzés, kooperatív feladatmegoldás, követelés, megbízás, (ön)ellenőrzés, (ön)értékelés, játékos módszerek, gyakorlás; C: a magatartásra ható módszerek: a.) ösztönző módszerek (ígéret, helyeslés, bíztatás, elismerés, dicséret ,pl.: szóbeli dicséret nyilvános formái: - osztályfőnöki órán, osztályközösség előtt, iskolai összejöveteleken (tanévzáró ünnepély, ballagás…); írásbeli dicséret formái: - osztályfőnöki dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba), - igazgatói dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba), oklevél, kitüntetés, alapítványi fenntartói, országos szintű elismerések; - osztályozás; - jutalmazás). A jutalmazás és büntetés elveit és iskolai gyakorlatát itt is meghatározhatjuk, de célszerű egy önálló fejezetben rögzíteni.) Milyen tevékenységet jutalmazunk és milyen formákat használunk a jutalmazáshoz. Pl.: Mit jutalmazunk? Hosszabb ideig tanúsított jó (példamutató) magatartást, szorgalmas, folyamatos, odaadó, közösségi munkát, rendkívüli teljesítményeket (megyei, országos helyezések) A jutalmazás formái lehetnek: szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, oklevél, kitüntetés, jutalom (könyv, különféle tárgyi jutalmak: labdák, sportfelszerelések, számítástechnikai eszközök, kirándulás, táborozás, tanulmányút, ösztöndíj, tandíjmentesség…) b.) kényszerítő módszerek: felszólítás, követelés, parancs, büntetés, párhuzamos osztályba való áthelyezés, áthelyezés másik iskolába (kivételes esetben!), tanuló kizárása az iskolából (csak tankötelezettség korhatárán túl!) c.) gátlást kiváltó módszerek (ezek a módszerek a nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célozzák, a negatív viselkedés kialakulását próbálják megakadályozni): felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, intés, fenyegetés, tilalom, átterelés, elmarasztalás;

A nevelési eszközt a köznyelv gyakran azonosítja a módszer fogalmával. Az eszköz gyakran használatos leszűkített értelmezésben (tárgy, technikai eszköz) valamint a gyermekek fő tevékenységformáit jelenti (játék, tanulás, sport, verseny, munka, szabadidő…). A nevelési módszerek különböző formáit, változatait is eszközöknek nevezik. Ezek a következők lehetnek:  nyelvi (verbális) eszközök (az információközlés azon módja, amikor közleményeinket a nyelv segítségével továbbítjuk): beszéd, beszélgetés (a nevelés egyik nagyon fontos eszköze, amelyben mindkét fél aktívan részt vesz; tartalmát tekintve lehet: szabad beszélgetés vagy irányított beszélgetés, szervezettség

38



 



alapján lehet: spontán vagy tervezett, formája alapján: egyéni vagy csoportos), interjú; nem nyelvi (non verbális) eszközök (az információközlés azon módja, amikor közleményeinket nyelven kívüli eszközökkel fejezzük ki; a nem nyelvi eszközök kísérhetik (beszélgetést kísérő gesztikulálás), nyomatékosíthatják (dicsérő szavakat kísérő mosoly) vagy helyettesíthetik (fenyegető mutatóujj korhalást) közleményeiket: arckifejezés (mimika), szemmozgás, tekintet, testközelség, térközszabályozás, testhelyzet, testtartás, mozdulatok (gesztusok), kulturális jelzések, szociális technikák (ezeket a technikákat a tanulók a felnőttektől tanulják el, kezdetben a családban (gyermekkori beidegződés) majd az iskolai közösségben), ezért nagyon fontos, hogy a diákok milyen mintát kapnak otthon és az iskolában, technikák az ön- és emberismeret fejlesztéséhez (ezek olyan eszközök, technikák, amelyeknek lényeges eleme, hogy a világra vonatkozó ismeretek mellett, azokkal szinkronban fejlesszük a tanulók belső, pszichés világát, társas kapcsolatait, egyedi tulajdonságait, készségeit: fejlesztő interjú, fejlesztő beszélgetés, szociális készségfejlesztő technikák (a tanulók problémamegoldó és konfliktuskezelő készségeinek fejlesztése, illetve a meglévők erősítése): minta- és modellnyújtás, megerősítés (buzdítás, dicséret, jutalmazás), szerepjáték, dramatizáló tevékenység.

Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.

Közvetlen módszerek - Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés.

39

Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés.

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).

- Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája.

- A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.

Az oktató-nevelőmunka sikerkritériumai Oktató-nevelő munkánkat akkor tekintjük eredményesnek, sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább 90 %- a nyolcadik évfolyam végén:  Megfelel – minden tantárgyból – az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek (egyéni képességeik alapján elvárható legjobb szinten).  Szilárd alapkészségekkel rendelkeznek.  Rendelkezik olyan bővíthető biztos képességekkel, készségekkel és ismeretekkel, amely képessé teszi őket a középiskolai követelmények elérésére.  Képes önálló ismeretszerzésre.  Határozott elképzeléssel rendelkezik saját közelebbi jövőjét, sorsát illetően.  Képességeinek megfelelő továbbtanulási irányt választ.  Probléma-érzékeny, életkorának megfelelően képes azt megoldani.  Öntevékeny, aktívan részt vesz az iskolai munkában.  Ismeri és elfogadja a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedési és magatartásformákat.  Ismeri nemzeti hagyományainkat, kultúránkat, szilárd magatartástudattal rendelkezik.  Elfogadja a másságot, toleráns egymás és a felnőttek irányába.  A kiváló képességű tanulóink az országos tanulmányi, sport, művészeti stb. versenyeken az első hat helyezett között végeznek.

II.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulók személyiségfejődését kibontakoztató pedagógiai folyamatot a NAT-ban megfogalmazottak alapján tervezzük. Tevékenységünk során azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a NAT egységes alapkövetelményeket határoz meg, melyeket elvileg minden tanulónak teljesítenie kell. Mivel a tanterv az elsajátítandó ismeretanyagból és nem a gyermek személyiségéből indul ki, ez már eleve korlátozza a személyiségfejlesztés személyre szóló megvalósítását. Ilyen feltételek mellett a tanulók sokoldalú személyiségfejlesztése csak akkor lehet eredményes, ha áthatja az iskolai élet minden területét, ezért a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatainkat is így határozzuk meg. 40

Így tudunk a NAT előírásainak megfelelően teret adni a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának, így tudjuk fejleszteni a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, edzeni akaratukat, hozzájárulni életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez.

Személyiségfejlesztési alapelveink: Ezen alapelvek az intézmény önmeghatározásának a legfontosabb értékei, amelyek áthatják a teljes nevelési rendszer, a pedagógiai koncepció és a nevelő-oktató munka folyamatának az egészét. a. b. c. d. e. f.

Kompetencia alapú személyiségfejlesztés Gyermekközpontúság Demokratizmus és felelősségvállalás Autonómia A hátrányos megkülönböztetés tilalma Az esélyegyenlőtlenségek mérséklése

a. Kompetencia alapú személyiségfejlesztés A viselkedésnek két alapfunkciója van: o a személy önmagát szolgáló viselkedése, amely a személyi kompetenciának köszönhetően valósul meg, o és a szűkebb, tágabb közösséget, társadalmat szolgáló viselkedés, amelynek a szociális kompetencia az alapja. Mint ahogy a személyi lét és a közösségek, az emberi nem léte egymással kölcsönösen összefügg, természetesen a személyi és a szociális kompetencia is egymással összefüggő, egymást átfedő pszichikus rendszer. A kompetenciák működési összetevői természetesen az aktivitás, a motiváció, az érzelmi jelzés-késztetés és a tudás rendszerei. A különböző funkció és közeg miatt viszont más összetételűek a készletei. A kompetencia fogalma köznyelvi értelemben is magában foglalja a viselkedés folyamatának teljességét: egyfelől jelenti a döntési illetékességet, annak motivációit, másfelől a megoldásra való alkalmasságot, felkészültséget, tudást. Pedagógiai szempontból az egyes kompetenciák működési összetevői közül a továbbiakban az alábbiakat emeljük ki: a motívumokat (amelyekbe beleértjük az aktivitást és az emocionalitást is), valamint a „tudást” képességre és tudatra bontva vesszük figyelembe. A mai társadalmi, technikai fejlettség szintjén a fejlett intellektusú személyiségek lényegében információ-feldogozó lények. Önállósult alapfunkcióvá vált az információfeldolgozás, amely a fejlett kognitív kompetenciának köszönhetően valósul meg. Ezen kívül sok ezer speciális kompetencia (hivatás, szakma, foglalkozás, hobbi stb.) differenciálódott az általános alapfunkcióból, amelyekből egy-egy személy általában csak néhányat birtokol. A személyiségfejlesztés alapvető célja és feladata a személyi, szociális kompetencia és a kognitív kompetencia fejlődésének segítése. b. Gyermekközpontúság Az iskola az egyes gyereket állítja a nevelés középpontjába. A pedagógusok személyes kapcsolataikkal egyéni bánásmóddal teremtik meg a feltételeket az egyén fejlődéséhez. Az egymást választó, közösön tevékenykedő gyerekek – ha erre igényük 41

megvan – közösséggé válhatnak. Ezeket, a törekvéseket segítjük, hogy az egyének a normát közvetítő közösségben meglapozhassák szuverenitásukat. Törekszünk a gyerekek testi és érzelmi biztonságának megteremtésére is. Minden tanuló érezze magát jól az iskolában, vegye körül kellemes környezet, érezze azt magáénak. A gyerekek egyéniségéhez empátiával, azt elfogadva közeledünk. A velük szemben támasztott követelmények ne okozzanak túlterhelést. A fejlesztésükhöz igénybe vett időt optimálisan hasznosítjuk. Fontosnak tartjuk, hogy az iskolában értelmes rend és fegyelem uralkodjék. A gyerekek testi, lelki és szellemi fejlődéséhez kedvező és inger-dús környezetet teremtünk. Segítjük őket eligazodni az információ világában. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a személyességnek: nagyra értékeljük a pedagógus személyes hitelességét és példaadását. A rászoruló vagy hátrányos helyzetbe kerülő tehetséges gyerekeket patrónus pedagógus segíti döntéseiben, törődik vele, átsegíti a nehézségeken. A gyermekközpontúság a képzési programban is megjelenik. Az alapozó tantárgyakat és a nyelvoktatást az azonos felkészültségű gyerekeknek nívócsoportokban szervezzük. c. Demokratizmus és felelősség Az iskola a szülőkkel közösen állapítja meg a helyi szükségleteket, az iskolán belüli szolgáltatásokat és az iskola munkarendjét. A szülői igények teljesítése az önkormányzat, a szülő és gyerek, valamint az iskola hármasának a konszenzusával dőlnek el. A partneri viszony biztosítéka, hogy az iskolában szülői szervezet és diákönkormányzat is működik. Az iskola pedagógiai gyakorlata a nevelőtestület aktivitására épít, a kötelező tanórán túli feladatok önkéntes vállalás útján telesülnek. Az iskolában a hatalom és a felelősség a vezetési szintek szerint /felső-, középső és alsó szint/ megosztott. A testületen belül öntevékeny szervek segítik az igazgatóság munkáját. A formális szakmai szerepeket áttörő minőségi csoportok dinamizálják a nevelőtestület belső mozgását. A nevelők közötti tanórán kívüli munkamegosztás konkrét feladatok meghatározására épül. Ez meghatározza a szaktárgyi felelősségen túllépő, össz iskolai nézőpontú cselekvőkész hozzáállást. A testületen belül a szakmai kérdések a lehetséges alternatívák számbavételével, közmegegyezés révén dőlnek el. A tanulók az iskolai élet minden részterületéről véleményt mondhatnak, javaslatot tehetnek. A diákönkormányzat révén érdemben is bekapcsolódhatnak az iskola pedagógiai folyamatainak a szervezésébe. A diákönkormányzat komoly segítséget ad a tanulóközösség belső önfegyelmének, viselkedéskultúrájának az alakításához. Jól fejleszti azokat a tanulói képességeket, amelyek egy plurális társadalom polgárainál fontosak. Segíti az érdekek kulturált képviseletének a begyakoroltatását. Az iskolában jól funkcionáló, többirányú, nyitott kommunikációs csatornák működnek. Kölcsönös az információáramlás az igazgatóság és a nevelőtestület, a tanári közösség és a tanulók között, valamint a nevelőtestületen és a gyermekközösségen belül. A demokratizmust együtt értelmezzük a felelősség elvének az érvényesülésével. A tanár felelőssége, hogy mindenki számára a neki éppen legmegfelelőbb ismeretet és képzést nyújtsa. Minden gyerek azt kapja szolgáltatásként, ami számára 42

legfejlesztőbb. Kapjon olyan segítséget, amely megakadályozza, hogy tanulmányaiban lemaradjon. A gyerek felelőssége, hogy optimálisan használja ki az iskola által nyújtott szolgáltatásokat. A szülő felelőssége a gyermek szorgalmának felügyelete, a maximális erőkifejtésre ösztönzés. Igényelje a gyerek számára szükséges és felajánlott szolgáltatásokat. d. Autonómia Ha az iskola meg akar felelni mindazoknak a kihívásoknak, amelyek naponta érik, akkor szakmailag autonómmá kell válnia. Az iskola autonómiáján a teljes szakmai önállóságát értjük. Egyik legfőbb erénye a nevelőtestületnek, hogy konfliktusos időszakokban is megőrzi szakmai kompetenciáját. A pedagógiai problémák megválaszolásának hogyanját olyan szakmai kérdések tekintjük, amelyek kizárólag az iskola szakmai kompetenciájába és döntései felelősségébe tartoznak. Mind a fenntartótól, mind a szülőktől ennek tiszteletben tartását várjuk el. Az iskola tantestülete hasonlóan gondolkodik. A gyermekek személyiségi jogait mindenkinek tiszteletben kell tartania, állampolgári és tanulói jogait egyetlen iskolai dolgozó sem sértheti meg. Olyan elfogadó légkör kialakítása a célunk, ahol a siker és kudarc kockázatával az egyéné a döntés felelőssége. Ez a diákok személyes autonómiáját is megalapozza. Állampolgárt akarunk nevelni, aki szabadon kibontakoztathatja személyiségét, s nem alattvalókat. A sokszínű különböző tevékenységekkel biztosítjuk, hogy a gyerek eltérő szerepet láthassanak el. Ösztönözzük a kreativitást, az önálló alkotások és produktumok létrehozását. Tiszteletben tartjuk a gyerekek jogképességét, s joggyakorlásuk korlátait a cselekvőképességek határainál húzzuk meg. Az iskolai autonómia kibontakoztatásához kellő kompetenciával rendelkező, stabil értékrendben gondolkodó, önfejlődésre, képes pedagógusokra van szükség. A testület tagjait ösztönözzük az önállóságukra, az érdeklődésüknek megfelelő kutatómunka végzésére, és törekszünk a kísérletező kedv ébrentartására. A nevelőtestületi együttműködés alapjaként nem a hierarchikus függőséget, hanem a személyes felelősségen alapuló munkát tekintjük. Nem funkciókat, a teljesítményt akarjuk elismerni. Nem törekszünk látszategységre, de alapvetőnek tekintjük, hogy mindenki az elfogadott Pedagógiai program és testületi munkamegosztás szerint megfelelően végezze a munkáját. Az önművelés elhanyagolásában megmutatkozó igénytelenséget nem engedhetjük meg. A munkaközösség szerepe mindinkább felértékelődik. A szaktárgyi kérdések problémáinak a megválaszolása, a fejlesztési elképzelések kimunkálása és megvalósítása az ő hatáskörükbe tartozik. Az iskola működését a kényszermentességhez közelítjük. Igyekszünk tudatosítani, hogy a szabadság nem csupán a kényszer hiánya, az önálló döntés egyben a felelősség vállalását is jelenti. Szeretnénk elérni, hogy azok a gyerekek, aki nyitottak, kíváncsiak, érdeklődők, találjanak teljes életre az iskolában, s minden alkotó pedagógus az önmegvalósítás élményével végezhesse munkáját.

43

e. A hátrányos megkülönböztetés tilalma Iskolánkba járó tanulók jelentős része él halmozottan hátrányos helyzetű körülmények között. A hátrányok okai: a települést sújtó munkanélküliségből, a szülői környezet átlagosnál kisebb iskolázottsági szintjéből és a tanulói összetétel nagyfokú heterogenitásából adódnak. Ilyen körülmények között kötelességünk az integrált oktatás, nem mondhatunk le az esélyegyenlőtlenség mérsékléséről. f. Az esélyegyenlőtlenségek mérséklése Fontos, hogy olyan oktatási-művelődési kínálatot biztosítson az iskola, amilyet egy átlagos kisváros nyújt iskoláskorú lakóinak. Ehhez az iskola tárgyi adottságai megvannak, a nevelőtestület alkalmas erre, s iskolabarát képviselőtestületi hozzáállással a finanszírozási feltételek megteremthetők. Az iskola sokszínű tevékenység – kínálata alkalmas arra, hogy a művelődési hiányokat kompenzálja a településen. A szakmai és a tárgyi/eszközi feltételrendszer az utóbbi időben jó irányban fejlődött. A korszerű könyvtári szolgáltatás, a médiatár és a számítástechnikai oktatás alapjai is kialakultak. Ezek továbbfejlesztése és az elérhetővé vált Internet csatlakozás biztosítani tudja az esélyegyenlőséghez kívánatos feltételeket. Ezek használati lehetőségét minden érdeklődő gyerek számára biztosítani kell. A szülők anyagi hátterének hiánya a szociális gondoskodás keretében kompenzálhatók. Összefogással képesek vagyunk az esélyegyenlőtlenség olyan mértékű csökkentésére, hogy minden tanítványunk bejuthasson az általa választott és képességeinek megfelelő középfokú intézménybe. Célunk, hogy pedagógiai munkánkkal tanulóink tudását, képességeit, egész személyiségét fejlesszük. Meggyőződésünk, hogy ehhez sokoldalú, színes iskolai életre van szükség, melyben egyaránt helyet kap a tanulás, a játék és a munka. Tudjuk, hogy a nevelés színtere nem csak az iskola, ezért részt veszünk tanulóinkkal városunk társadalmi életében, ezáltal is megtapasztaltatva velük, hogy lakóhelyük kulturális és közösségi életének nem csupán részesei, de aktív alakítói is lehetnek. Az iskola nevelőtestülete egységesen vallja: A gyerek nemcsak nevelődik, jogában áll tanulóként is megélni a gyermekkor ezernyi csodáját, az élet teljességét. 1. Tudatában vagyunk annak, hogy a gyermek személyiségét számtalan tényező alakítja, befolyásolja. Elsődlegesnek a család törekvéseit és hatását tekintjük. Az iskola célja a személyiségfejlesztés, maga az iskolai munka a személyiség szervezett és tervszerű fejlesztése. A tanulói személyiség komplex fejlesztése magában foglalja az értelem kiművelése mellett a gyermek önmagához, a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztését. Az iskola pedagógiailag átgondolt, tudatos személyiségfejlesztő tevékenysége – megkülönböztetett figyelemmel az SNI-s tanulókra – arra hivatott, hogy:  képviselje és erősítse, szükség esetén kialakítsa az egyetemes, társadalmilag elfogadott személyiségjegyeket,  erősítse a család pozitív irányú törekvéseit, 44

    

fejlessze a tanulás iránti motivációt, egyéni tanulási útvonalakat alakítson és fejlesszen ki biztosítson a tanítási-tanulási folyamatban alkotó jellegű feladatokat a tantárgyak közti merev határrendszer csökkentésével a komplex fejlesztés megvalósítása, oktatás és nevelés egységes feladatellátása gyengítse a környezetünkben, a társadalomban folyamatosan vagy alkalmanként megjelenő, a nemes emberi értékeket megkérdőjelező, vagy ellene ható tényezők hatásait.

Ennek értelmében arra törekszünk, hogy úgy tükrözzük a társadalmi élet valós tartalmait a tanulók számára, hogy azok ne csak a napi valóság szintjén jelenjenek meg. Igyekszünk kiszűrni és közvetíteni azokat a tartós és kívánatos, nemzeti, európai és összemberi értékeket és tendenciákat, amelyek segíthetnek abban, hogy gyermekeink maguk és környezetük számára hasznos, humanista szemléletű, művelt, kreatív, testileg, lelkileg egészséges személyiséggé fejlődjenek. 2. A személyiségfejlesztés módszereit úgy választjuk meg, hogy az önmagában is a személyiségfejlesztés irányába hasson, mutasson példát a helyes emberi kapcsolatokra. A következő eljárásokat tartjuk alkalmazhatónak:  a gyermekekkel foglalkozók példamutatása,  a pozitív gyermeki megnyilvánulások támogatása, elismerése, példaként kezelése,  tényleges és mesterségesen teremtett helyzetek életkori sajátosságoknak megfelelő  feldolgozása (a tanulók véleményének provokálása, vitalehetőség biztosítása, következtetések levonása, stb.)  türelmes meggyőzés,  tartalmában, formájában jelentős hatások megteremtése (pl.: ünnepi rendezvény, különböző akciók, tanári szituációk, stb.)  a szélsőséges megnyilvánulások következetes elutasítása, szükség esetén adminisztratív intézkedésekkel történő megakadályozása. 3. Személyiségfejlesztő munkánknak át kell hatnia teljes tevékenységünket, amelynek nem szabhatnak gátat az iskola falai. Személy szerint mindannyian felelősek vagyunk érte, de különleges szerepet vállalnak ebben a tevékenységben az osztályfőnökök. Ők saját csoportjukban naprakész ismeretekkel rendelkeznek az egyes tanulók személyiségéről, helyzetelemzéseket végeznek, meghatározzák az adott időszak kiemelt irányait, tájékoztatják erről kollégáikat, szükség esetén konkrét segítséget kérnek munkatársaiktól. A személyiség egyes jegyeit akkor tekintjük kialakultnak, ha az automatikusan működik. Ennek előfeltételének a tapasztalatszerzést, a tudatosítást és a gyakorlást tartjuk. 4. Abból indulunk ki, hogy az ember személyisége igen sokrétű, s a követendők személyiségjegyei sem azonosak. A nevelési ráhatás tartalmi kérdéseiben nem törekszünk minden területen az azonosságra, a teljes egységességre. A legáltalánosabb kérdésekben azonos elveket vallunk, megközelítően egységes irányú 45

hatást kívánunk kifejteni, más területeken az a célunk, hogy a gyermek sokfajta elfogadott irány közül az általa lekedvezőbbet választhassa. Ebben a körben kívánatos, ha a pedagógus személyiségének számtalan árnyalatát a tanuló előtt láthatóvá, érzékelhetővé teszi. Egységesek kívánunk lenni:  az emberi jogok (az egyenlőség, az emberi méltóság, stb.)  a törvény, a törvényesség, a demokratizmus,  az európaiság, más népek tiszteletben tartásának, megbecsülésének,  a humánus gondolatok és cselekedetek,  a megaláztatás, a brutalitás elítélésének,  a közvetlen és tágabb természeti és mesterséges környezetünk megóvása szükségességének,  a munka, a tudomány, a tudás, az alkotó tevékenység szerepének,  hazánk tartalmi és érzelmi elfogadásában és elfogadtatásában, az egészséges nemzeti öntudat kialakításában. 5. Következetesen törekszünk az általános és alapvető erkölcsi normák, érzelmi, akarati és viszonyulásbeli jellemvonások, beállítódások kialakítására, melyek nélkül a testileg-lelkileg egészséges, kiegyensúlyozott személyiség elképzelhetetlen. 6.Sikeresnek tekintjük személyiségfejlesztő tevékenységünket, ha a tanulóink túlnyomó többsége az alsó tagozatban: - betartja az iskola házirendjében megfogalmazott szabályokat, - iskolai kötelezettségeit a pedagógussegítő, inspiráló tevékenysége mellett rendszeresen teljesíti, - felszólítás, rádöbbentés, megértetés után törekszik az alapnormák teljesítésére.

felső tagozatban: - érti és betartja a házirend és az iskolában kialakult íratlan szabályokat is, - az iskolai kötelezettségeit meggyőződéséből rendszeresen teljesíti, - gondolkodása, megnyilvánulásai, cselekedetei az alapvető erkölcsi normák elfogadását jelzik.

Úgy véljük, a boldogság-centrikus iskolai élet összeegyeztethető a modern gondolatok és technika iránt fogékony, jövőorientált gyermek nevelődésével. Az iskola használói és fenntartója természetes igényként fogalmazzák meg az intézménnyel szemben a gyermeknevelésben történő partneri együttműködést. A nevelőtestület emellett feladatának tekinti az egész életen áttartó nevelés-önnevelés igényének a megalapozását is. Alapvető kötelességnek érezzük az emberiség egyetemes, sok ezer éves, kiérlelt értékeinek a felmutatását: egyik oldalon a rend, a nyugalom, a biztonság, a hagyományok, a család és a közösség értékeinek a felmutatását, a másik oldalon a szabadság, egyenlőség, szolidaritás, valamint az igazságosság, a másság, a tudás és a 46

türelem felvilágosult értékrendjét. Törekszünk az értékek páratlan bemutatására. Az értékválasztást a gyerekekre bízzuk. A sokféle értéket és értékrendet úgy jelenítjük meg, hogy azokra a fejlődő gyermek szuverén módon bármilyen világképet, világnézetet vagy emberképet ráépíthessen. Vállaljuk, hogy a nevelés folyamatának a teljes személyiség megalapozását kell szolgálni, amelyben a személyiség teljes jogú résztvevője az adott pedagógiai folyamatnak, önnevelésnek. Az iskola a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos alapelveit és a feltétlenül felmutatandó értékek körét, a preferált funkciók szükségleteiből eredezteti.

Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: a. A tanulók értelmi nevelése Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. Nyitottság, a világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. b. A tanulók érzelmi nevelése Kiegyensúlyozottság, érzelmi stabilitás kialakítása tanulóinkban, mely képessé teszi őket az örömre, a derűre, de a kudarcok elviselésére is. Élő és élettelen környezetük, önmaguk iránt alakítsunk ki bennük pozitív, elfogadó, aktivitásra késztető érzelmeket. c. A tanulók akarati nevelése Feladatunknak tartjuk felébreszteni a tanulókban az igényt önmaguk megismerésére, s saját személyiségük kibontakoztatására. A kitartás, a céltudatosság, a szorgalom, a küzdeni tudás képességének kialakítására törekszünk. d. A tanulók erkölcsi nevelése Meg kell ismertetnünk tanulóinkkal az alapvető erkölcsi értékeket, elfogadtatni velük, meggyőződésükké alakítani azokat. e. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése Meg kell ismertetnünk a tanulókkal az emberi együttélés alapvető szabályait. Tudatosítani bennük a társas kapcsolatok (családi, baráti stb.) fontosságát, kialakítani bennük az együttműködési készséget. Elsajátíttatni velük a kulturált magatartás és kommunikáció alapvető formáit a különböző élethelyzetekben. f. A tanulók hazafias nevelése Feladatunk a haza - ezen belül a szűkebb pátria - múltjának és jelenének megismertetése tanulóinkkal. A nemzeti hagyományok ápolása, a kulturális örökség, nemzeti összetartozásunk jelképeinek tisztelete, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. Ezzel együtt más népek tisztelete, megbecsülése, helyünk tudatosítása Európában, a világban. g. A tanulók állampolgári nevelése Feladatunk az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. h. A tanulók munkára nevelése Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. 47

A tanulók önellátására és környezetük szépítésére, megóvására, rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. i. A tanulók testi nevelése A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése, állandósítása. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Fokozott figyelem a gyógytestnevelést igénylő tanulókra. A fentebb felsorolt nevelési területek jó lehetőséget biztosítanak a szociális és állampolgári kulcskompetencia-fejlesztésére.

48

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos alapelvek, célok, feladatok, eljárások, eszközök (összesített táblázatos formában) ALAPELVEK Komplex személyiségfejl esztés

Önismeret fejlesztés

CÉLOK Alapozzuk meg a tanulók testi-lelkiszellemi fejlődését. Harmonikus és alkotóképes emberré neveljük.

Az önfejlődés elősegítése, a belső lehetőségek kicsalogató és azokat társas kapcsolatokban kipróbáló öntapasztalás lehetősége.

FELADATOK Segítsük a tanulókat a saját erkölcsi értékük tudatosításában, meggyőződéssé alakulásában. (magatartás, viselkedés)

A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. Milyen vagyok? Milyen szeretnék lenni? Társaim milyennek látnak? Önbizalom építés, biztonságadó, biztató háttér biztosítása.

49

ELJÁRÁSOK Folyamatosan követjük, elősegítjük a gyermekek személyiség fejlődését. Tapasztalatainkat megosztjuk a szülőkkel.

Önfelfedezés, önkipróbálás, támogatjuk a gyerekek egyedi és kiteljesedését. (Saját magunkhoz képest legyenek elbírálhatók!)

ESZKÖZÖ K Önismereti kérdőívek, tréningek, dramatikus játékok, művészeti képzés. Fejlesztő beszélgetések, önvizsgálat, önfeltárás, önirányítás, önalakítás. Fejlesztő interjú, tehetséggondozá s, felzárkóztatás Önjellemzés, képzeletbeli szerepjáték, didaktikus játékok, életvitelmintá k: alkotó, sodródó, romboló. Irodalmi élmények: Karinthy: Én és Énke, Tanmesék (Biztatás, helyeslés, elismerés, dicséret, jutalmazás) Az önbizalom 3 lábú széke: képesség, elismertség, felelősség

Életkori pszichikus sajátosságo k.

Fejlődési szakaszok: látencia kor (6-8 év), perpubertás (9-11 év), Pubertás (12-16 év) Jellemzőinek (terhelhetőség, motiváció, viselkedési sajátosságok, társas kapcsolatok) figyelembe vétele.

Érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet és gondolkodás pszichikus funkcióinak tudatos fejlesztése a nevelési-oktatási folyamatban.

Valamennyi pszichikus funkció fejlesztése, a kreatív személyiségjegyek megalapozása.

A kreatív Személyiségbe állítódás erősítése ismeretszerzés , induktív és deduktív útjának az alkalmazása. Példaképek, eszményképek , személyes példaadás.

Szociális kompetenci a kialakítása

A tanulók ismerjék meg jobban magukat és egymást. Tiszteljék, törekvéseikben erősítsék meg társaikat, Törődjenek egymással!

Az emberi együttélés szabályainak megismerése, együttműködési készség kialakítása. A kultúrált magatartás, kommunikáció elsajátítása.

Társadalmi hatások belsővé válásának elősegítése: tevékenykedtetéscselekedtetésközös tevékenység, tudatos közvéleményformálás.

Szituációs játékok (az egyén viszonya a közösséghez). Didaktikai játékok, helyzetgyakorl atok , gyermeki jogok, diákönkormán yzat, gyermekszerve zet, iskolagyűlés

Konstruktív kapcsolat kialakítása: a gyermek személyiségjegyei, erősségei, gyengeségeinek ismerete. Elfogadás: olyannak fogadom el, amilyen.

50

A tanulók értelmi nevelési (oktatásnevelés, képzés egyensúlya a harmonikus személyiség fejlesztése)

A tanítási-tanulási folyamat adjon teret a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, játéknak munkának, testedzésnek. Az oktatás ne csak információ közvetítése legyen!

Az értelmi képességek, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása. A tanulási módok, a játék-szeretet, az alkotási vágy fejlesztése.

Kognitív képességek, kognitív kommunikáció, önálló tanulás, ismeretszerzés

Valamennyi tantárgy keretében rendszeresítet t tanulási eszközök. Tanulási technikák elsajátítása.

A pedagógus személyiség e, mint a legjobb hatásközvet ítő, nevelő eszköz.

Legyen a pedagógus nevelési stílusa integratív, alkalmazzon hatékony tanítási stratégiákat. A pedagógus a fejlődéshez szükséges biztonságnak és elfogadásnak a melegét is sugározza.

A tanuló személyiségnek megismeréséhez szükséges szakmai, pedagógiai, pszichológiai, módszertani tudással rendelkezzen a nevelő! A tanári tanulói interakciós és kommunikációs készségekkel, a konfliktusok kezeléséhez és megoldásához szükséges képességekkel vértezze fel magát Szükségletek lehetőségek, értékek döntéshozás követelmények ismerete. Érzelmeik hatása a döntésekre. A szabadidő aktív eltöltése.

Hitelességgel, saját vonzerővel és értékeink vállalásával történjen a szociális befolyásolás. Közvetlen emberismeret, nyitottság, támogató légkör, érzékenység.

Eszménykép, bírálat, etikai beszélgetés, megbeszélés, példakép formálás, didaktikai játékok, ötletbörze, dicséret, előadás, vita.

Külső hatások: szülők, kartársak, tanárok, média, kulturális hagyományok, önbizalomfejlesztés, tapasztalatok hasznosítása. Személyi higiénia.

Személyiségká rosító szokások és függések kialakításána k megelőzése. Pozitív kommunikáció , problémamego ldás , szerepjáték, mozi, színház, könyvélménye k, tömegkommun ikáció.

Egészséges és kulturális életmód

A helyes életrend életritmus kialakítása. A gyerekeket rávezetni arra, hogy elfogadják felelősségüket életminőségük alakításában. Veszélyeztető tényezők ismerete döntés szabadság. Élet tisztelete, védelme!

51

A tanulók munkára nevelése.

A tanulók önellátása és Környezetük rendben tartása. A munka tisztelete.

A tanulók önellátásra és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása.

Gyakoroltatás, ösztönzés, segítségadás, ellenőrzés, személyes példaadás, megfelelő vizuális, esztétikai befogadás.

A tanulók testi nevelése, a mozgás iránti igény kialakítása.

Egészséges, edzett Személyiség kialakítása. Testilelki harmónia. Egymás iránti tolerancia.

A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem iránti igény kialakítása. Az egyéni adottságok figyelembevétele.

A mozgás szeretete, igény a sportos, egészséges életvitelre.

Konfliktusmegoldási stratégiák (problémamegoldó, győztesgyőztes, alkalmazko dó, elkerülő, kompromisz szumkereső )

A nevelő személyiségének hitelessége, empátia „agresszív viselkedés" (konstruktív kritikusság) A konfliktuskezelési és stressz csökkentő technikák megismertetése, gyakoroltatása. Kudarctűrés

Az önálló és alárendelő, valamint agresszív viselkedés elkerülése. „Megfelelő időben, megfelelő helyen, megfelelő módon", intézzük konfliktusainkat.

Visszautasítási technikák, problémamegoldási modellek, ötlépcsős problémamegoldás . Mi a probléma? A probléma tisztázása: a megegyezés lehetőségének elemzése, lehetséges Megoldások a legjobb alternatívák mindkét fél nyereségével végződő megoldás. Adni - nyújtani, segíteni, támogatni, kapni elfogadni, élni vele. Kölcsönösség, nyitottság, bizalom. Család szerepe, funkciója

52

Játékszituáció , elismerés, vita, bírálat, ösztönző munkalégkör, táborozás, tanulószoba, napközi otthon, társas összejövetelek, szabadidős tevékenységek . Sportköri foglalkozások, edzések, túrázások (gyalogkerékpártúra) táborozások, kirándulások, úszás.

Helyzetgyakor la-tok önértékelés, empátia, kritikus gondolkodás, vitakultúra, céltudatosság, döntéshozás, konfliktushely zet, problémamego l-dás, pozitív kommunikáció .

A tanulók érzelmi nevelése.

Pályaorie ntáció

       

A helyes cselekvésre és aktivitásra késztető Érzelmek kialakítása. Az öröm élménye. Ismerje és szeresse szülőföldjét, hazáját, szűkebb és tágabb környezetét.

Az egyén személyes tulajdonságai összhangban legyenek a Pályakövetelm ényekkel

Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes érzelmek kialakítása. A stressz nélküli, nyugodt légkör kialakítása. szeretet és gyűlölet szerepe. Szerelem, barátság, életigénylés.

„Légy az, aki vagy, légy az, akivé a benned szunnyadó erőid alapján igazán lehetnél." Helyes pályaválasztás a reális önismeret alapján.

Testbeszéd, mimika, metakommunikáci ó érzelmeim skálája, érzelmek szivárványa, ötletbörze, relaxáció, hagyományápolás, szerepjáték, kirándulás, természetvédelem.

A

Saját élményvilág unk tudatosítása .A tudás becsülete, kitartás, igényesség a munkában, együttműkö dési képességek fejlesztése, reális énkép kialakítása

Nyílt napok, pályaválasztási napok, pályaválasztási tanácsadó, előkészítők, szakkörök, művészeti tevékenységek, életvezetési ismeretek.

A fentiekből következően iskolánk tanulója: Legyen nyitott, de ha zárkózott, akkor igyekszünk kinyitni. Legyen eleven, de ha csöndes, akkor igyekszünk bátorítani. Legyen magabiztos, de ha bizonytalan önmagában, segítünk önbizalmat ébreszteni benne. Legyen kedves, de ha morcos, akkor kedvességgel közeledünk hozzá. Legyen barátkozó természetű, de ha magányos, igyekszünk magányát oldani. Legyen szorgalmas, de ha lusta, igyekszünk kedvet ébreszteni benne a tanulás iránt. Legyen okos, de ha nem annyira az, akkor keresünk benne más értéket. Legyen tisztelettudó, de csak akkor, ha meg is érdemeljük. 53

 

Legyen szófogadó, de csak akkor, ha értelmes dolgokban kell szót fogadni. Legyen kitartó, de ne legyen önfejű. Legyen kezdeményező, de ne legyen törtető. Legyen együttműködő, de ne legyen konformista.

Személyiség és kulcskompetenciák fejlesztése A kompetencia fejlesztését támogató tevékenységek:  tanárok külső továbbképzéseken való részvétele  belső továbbképzések, önképzés,  mentorálási program  szaktanácsadás igénybe vétele. A tanuló hatékony megismerését szolgáló technikák alkalmazása:  a személyiség komplex megismerése,  tehetségazonosítás,  tanulási problémák felismerése - nehézségek, zavarok, akadályozottság,  részképesség-zavarok kiszűrése,  tanulási stratégiák és módszerek megismerése. Az alkalmazott mérés-értékelés iskolai rendszere:  mérések:  diagnosztikus (bemeneti) mérések  formatív (visszajelző, szabályozó)  szummatív (lezáró – minősítő) mérés-értékelés  mérési adatbázis - a tanulói fejlődés nyomon követése Módszertani elemek:  tanulásszervezési technikák alkalmazása,  tanórai differenciálás,  kooperatív tanulás,  egyéni és csoportos projektmunka,  prezentációs technikák elsajátítása és alkalmazása  tanulói értékelési technikák - önértékelési eljárások gazdagítása, A tanulni tanulás kompetenciájának fejlesztése - a tanulásmódszertan beépítése az iskola tevékenységrendszerébe:  a tanuláshoz szükséges komplex személyiségelemek megismerése kíváncsiság, érdeklődés, akarat, kitartás, önfegyelem, becsvágy, teljesítményszorongás, küzdőképesség, sikerorientáció és kudarckerülés,  a tanuláshoz szükséges alapkészségek felmérése és fejlesztési eljárásainak alkalmazása - életkor-specifikusan, a tanulók tanulási stratégiáinak és módszereinek megismerése

54

II.3. Az intézmény egészségnevelési programja A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy az intézményben eltöltött időben minden tanuló részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. Az iskola által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési-oktatási intézményben végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a tanuló és a szülő részvételét az intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. Az intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen a) az egészséges táplálkozás, b) a mindennapos testnevelés, testmozgás, c) a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, d) a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, e) a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, f) a személyi higiéné területére terjednek ki. A helyi egészségfejlesztési programot a nevelőtestület az iskola-egészségügyi szolgálat közreműködésével az alábbi részletezéssel készítette el: Az egészséges táplálkozás  A nevelési-oktatási intézményben biztosított közétkeztetés élelmiszeralapanyagainak beszerzését az étkeztetés megszervezője lehetőség szerint összehangolja a helyi élelmiszeralapanyag-termeléssel és - előállítással.  Ha az intézmény fenntartója vagy az intézmény vezetője – amennyiben erre az intézmény alapító okirata feljogosítja – megállapodást kíván kötni az intézményben üzemelő élelmiszerárusító üzlet vagy áruautomata működtetésére, döntéséhez beszerzi az iskola-egészségügyi szolgálat szakvéleményét. Az iskola-egészségügyi szolgálat abban a kérdésben foglal állást, hogy az árukínálat megfelel-e az egészséges táplálkozásra vonatkozó ajánlásoknak, továbbá hogy tartalmaz-e olyan terméket, amely alkalmas lehet a tanuló figyelmének, magatartásának olyan mértékű befolyásolására, hogy azzal megzavarja az nevelési-oktatási intézmény rendjét, vagy rontsa a nevelő-oktató munka hatékonyságát.  A nevelési-oktatási intézmény fenntartója, vezetője nem köthet megállapodást, ha az iskola-egészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint az árukínálat nem felel meg az előzőekben meghatározott ajánlásoknak, kivéve, ha az iskolai szülői szervezet, közösség a megállapodás megkötését támogatja.  Az intézményben üzemelő élelmiszer-árusító üzlet nyitvatartási rendjének és az áruautomata működtetési időszakának a megállapodásban történő meghatározásához az intézmény vezetője beszerzi a fenntartó, az iskolai szülői szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat egyetértését. 55



Az osztályfőnöki és a táplálkozással kapcsolatos szaktárgyi tanítási órákon (biológia, kémia, természetismeret) és más foglalkozásokon a pedagógusok kötelesek a téma egészségvédelmi aspektusait is bemutatni, feldolgozni.

A mindennapos testnevelés, testmozgás  megvalósítása az Nkt. és a hatályos EMMI rendeletben foglaltak érvényesítésével tanítási órákon (a Testnevelés és sport kerettanterv megvalósításával), tanórán kívüli rendezvények/versenyek lebonyolításával történik és ezen túl  az intézmény biztosítja tanulóinak a külső sportegyesületekben való rendszeres sportolás lehetőségét. A testi, lelki, mentális egészség fejlesztése, a magatartási függőség, a szenvedélybetegség kialakulásához vezető szerek fogyasztásának és tanulót veszélyeztető bántalmazásnak a megelőzése  A nevelési-oktatási intézményben folyó lelki egészségfejlesztés célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, támogassa a tanuló esetében a környezethez történő alkalmazkodást, felkészítsen és megoldási stratégiákat kínáljon a környezetből érkező ártalmas hatásokkal szemben, így csökkentve a káros következményeket, továbbá pozitív hatást gyakoroljon a személyiséget érő változásokra.  Az iskola kiemelt figyelmet fordít a magatartási függőség és a szenvedélybetegség kialakulásához vezető szerek fogyasztásának, valamint a nevelési-oktatási intézményben megjelenő bántalmazás és agresszió megelőzésére, továbbá a gyógyult szenvedélybeteg és bántalmazott tanulók beilleszkedésének elősegítésére, ennek során indokolt esetben együttműködik az iskola-egészségügyi szolgálattal.  A fenti nevelési elemek konkrét megjelenítése osztályfőnöki órákon, közösségi és más rendezvények előkészítése során a pedagógusok kötelező feladatát képezi.  Abban az esetben, ha a pedagógus a gyermek, a tanuló bántalmazását vagy deviáns viselkedésformákat észlel, az adott osztály vagy tanulócsoport nevelésében, oktatásában közreműködők bevonásával esetmegbeszélést kezdeményez, majd a pedagógusokkal közösen feltárja azokat a lehetséges okokat, amelyek a viselkedés sajátos formájához vezethettek. A konfliktusban érintett gyermekek, tanulók az iskolapszichológus kiemelt segítségében részesülnek.  Amennyiben az érintett tanuló vagy a tanulók csoportja vonatkozásában a viselkedési problémák ismétlődő jellegűek, az intézmény vezetője értesíti az iskolapszichológust, és egyúttal meghatározza azt az időpontot, amikor a gyermek, a tanuló köteles a pszichológus tanácsadásán részt venni.

56

A baleset-megelőzés és elsősegély nyújtás feladatrendszerét  a szaktárgyi (elméleti és gyakorlati) tanítási órákon az adott kerettantervben foglaltak érvényesítésével és tanórán kívüli foglalkozásokon, megfelelően dokumentált módon, illetve  a Nevelési program 11. fejezetében bemutatott részletes tervben rögzített konkrét (ismeretátadó, gyakorló és ellenőrző/értékelő) feladatok teljesítésével kell megvalósítani A személyi higiéné  biztosítása, megőrzése és fejlesztése terén adódó feladatok az alábbi szervezeti keretekben és tartalommal tervezhetők:  osztályfőnöki nevelési terv, tanmenet szerint a nemenkénti differenciálást is megvalósítva,  szaktárgyi (biológia, kémia, természetismeret, stb.) tanítási órák tananyagkiegészítése, illetve kapcsolódó rendezvényeken (pl.: kiállítás, bemutató, népszerűsítő előadás, stb.) való részvétel az aktuális témával összefüggésben,  külső szakemberek eseti meghívása egy-egy téma igényesebb feldolgozása érdekében,  osztály- és iskolai szintű projektek, vetélkedők lebonyolítása. Az egészségfejlesztési terv további előírásai:  Az iskola saját pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazottján kívül csak olyan, az intézménnyel jogviszonyban nem álló szakember vagy szervezet programjait, alkalmazásában álló munkatársát vonhatja be tanórai vagy a tanulók részére szervezett egyéb foglalkozás vagy egyéb egészségfejlesztési és prevenciós tevékenység megszervezésébe, aki vagy amely rendelkezik minőségbiztosított egészségfejlesztési, prevenciós programmal és az egészségpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény szakmai ajánlásával.  Az egészséges életmódra vonatkozó támogató intézményi munkarendben és házirendben előírt szabályok betartása az intézményben mindenki számára kötelező.  Az intézmény közreműködik a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során tevékenyen együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.  Ha az intézmény a gyermeket, tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, megkeresi a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálatot vagy más, az ifjúságvédelem, területen működő szervezetet, hatóságot, amely javaslatot tesz további intézkedésekre.  Az intézményben, valamint az intézményen kívül a tanulók részére szervezett rendezvényeken a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény hatálya alá tartozó termék, továbbá alkohol- és dohánytermék nem forgalmazható és nem fogyasztható. 57



Az iskola SZMSZ-ében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a tanulóknak az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk.

Az intézmény vezetője az egészségfejlesztési és prevenciós kiválasztásánál beszerzi a) az intézményben dolgozó iskolapszichológus, b) az iskola-egészségügyi szolgálat, továbbá c) a helyi vagy megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórum véleményét.

II.4. Az elsősegély-nyújtási kapcsolatos iskolai terv

alapismeretek

programok

elsajátításával

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók  ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;  ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat.  ismerjék fel a vészhelyzeteket;  tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;  sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;  ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;  sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:  a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;  a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit;  a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében az iskola  program-szerűen együttműködik az iskolaorvosi szolgálat munkatársaival  kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével;  tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;  igény esetén támogatja a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegélynyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:  előadások és konzultációk szakemberek közreműködésével, 58

  

osztályfőnöki tanmenet szerinti foglalkozások, filmvetítések és más IKT alapú bemutatók, vetélkedők.

A tanítási órákon a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek átadását, feldolgozását és elsajátításuk ellenőrzését, értékelését tervezzük: ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK rovarcsípések légúti akadály Természetismeret/biológia artériás és ütőeres vérzés komplex újraélesztés mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás Természetismeret/kémia égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés égési sérülések Természetismeret/fizika forrázás Testnevelés magasból esés Szakmai elmélet és a szakképzési kerettanterv tartalmához gyakorlat igazítva TANTÁRGY

Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások előkészítését, megszervezését fakultatív módon építjük be egy-egy tanév munkatervébe. Lehetséges szervezeti keretek  szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó);  elsősegély-nyújtási bemutató az Országos Mentőszolgálat, Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával;  egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése.

59

II.5. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztés vagy közösségszervezés a közösségek kezdeményező- és cselekvőképességének fejlesztését jelenti. Ennek lényege a tevékeny közösség nevelőerejének tudatos és szakszerű kiaknázása az egyéni fejlődés érdekében. Ez a folyamat aktív, dinamikus kapcsolatot teremt az egyén és a társadalom között. Az iskolai közösségek kialakítását a nevelőmunkánk keretének tekintjük, amely elősegíti a tanulók együttélését, lehetőséget biztosít alapvető erkölcsi szokások gyakorlására, kialakítására, közvetlenül felkészít a társadalmi beilleszkedésre. 1.Elsődleges iskolai közösségnek az osztály-csoportokat tekintjük, de a közösségfejlesztés egyes elemeit egyéb – hosszabb-rövidebb ideig együttlévő – csoportoktól is elvárjuk. 2.A közösségek felelős vezetője az osztályfőnök (ill. csoportvezető), aki tudatosan törekszik arra, hogy megteremtse a rábízott tanulók közösséggé szerveződésének feltételeit. A közösség kialakításának elemeit az alábbiakban látjuk:  -A tanulók közreműködésével közös célok meghatározása. (A célok meghatározását a pedagógus úgy irányítja, hogy a hozzájuk tartozó feladatok alkalmasak legyenek a közösségszervezésre, nemes erkölcsi tulajdonságok kialakítására.)  -A feladatok meghatározása, és megszervezése az életkornak megfelelő tanulói közreműködéssel.  -A viselkedésformák kialakításában és megtartásában nagy szerepet tulajdonítunk a közösen meghatározott normarendszernek. 3. A közösség feltételeinek kialakításában nagy szerepet szánunk a gyakori, különböző körülmények közötti együttléteknek (tanórai, tanórán kívüli, akciók, rendezvények, kirándulás, szórakozás, stb.) 4. A nagy létszám és heterogén szerkezet miatt nem számolunk egy hagyományos értelmű iskolai közösség kialakításával, de az iskolánkhoz való tanulói kötődést minden eszközzel elő kívánjuk segíteni. 5. Megfelelően kialakultnak tekintjük közösségeinket, ha normarendszerük szinkronban van az iskolai élet alapnormáival, és elemeinek betartása általánosnak tekinthető az osztályon vagy csoporton belül. 6. Eredményünk jeleként értékeljük, ha a tanuló nem kötelező iskolai időben is szívesen van társaival, ha örömmel jön iskolába, ha általános iskola befejezése után alkalmanként visszatér. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos főbb pedagógiai feladatok a kompetencia alapú oktatás elterjesztése kapcsán:  a különböző szociális kompetenciák fejlesztése: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodó képesség  a tanulók, a közösség felkészítése az SNI-s tanulók integrált nevelésére  az SNI-s tanulók beilleszkedésének segítése  a másság elfogadása 60

A közösségfejlesztés színterei: a. tantestület b. szakmai munkaközösségek c. csoportok d. iskolaközösség e. alsó tagozat (tanítók, gyerekek, asszisztensek, fizikai dolgozók) f. felső tagozat (tanárok, tanulók, technikai dolgozók) g. évfolyamközösségek h. osztályközösségek i. napközi otthon j. tanulószoba k. szakkörök l. diákönkormányzat a. Tantestület Az alapfeladatok ellátáshoz iskolánkat hozzáértő iskolavezetés és magasan képzett, szakmailag jól felkészült tantestület alkotja, melyre jellemző a gyermekközpontúság, az aktivitás, az új iránti fogékonyság, a célokkal való azonosulási képesség. A szervezeti felépítésnek köszönhetően jó az információáramlás, az egyes közösségek közötti koordináció. Kiemelt feladat, fő fejlesztési irány:  mentálhigiéniás feladatok (hangulat, személyiségfejlesztés)  az empátiás képességek fejlesztése,  az őszinte, nyílt kritikai szemlélet alakítása közösségi programokkal, kirándulásokkal,  személyiségfejlesztő tréningekkel, a minőségbiztosítás módszereivel.  egymás munkájának megbecsülése, elismerése. b. Szakmai munkaközösségek Vezetője a munkaközösség-vezető, aki az iskolavezetés, Igazgató Tanács tagja. Szakmai és módszertani kérdésekben ad segítséget az iskola nevelőoktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. Saját éves munkaterv szerint dolgozik. Szervezi az adott szaktárgyak versenyeit, szakmai vitákat tart, továbbképzéseket szervez, irányt mutat a továbblépéshez. Törekszik az egységes eljárások, az értékelés, osztályozás egységes módszereinek megtalálására. Biztosítják az iskolavezetés, a tanítók, tanárok közötti koordinációt és információáramlást. Elősegítik az egységes követelménytámasztást, fejlesztik a pedagógusok munkakultúráját. Támogatják a belső innovációs kezdeményezéseket, az öntevékenység kibontakoztatását. Segítik a nevelők emberi kapcsolatainak a kedvező irányú alakulását. c. Csoportok A felnőttek és a gyerekek között egyaránt létrejönnek egy-egy rövidebb vagy hosszabb időszakra szóló, egy adott feladat megoldására létrejövő csoportosulások, csoportok. Szerveződhetnek közös érdeklődési kör alapján, vagy konkrét feladat megoldására. Igen értékesek ezek a csoportok a közösségfejlesztés szempontjából, hiszen alulról szerveződnek. Jelenlétük és segítségük igen fontos az iskolai munkában.

61

d. Iskolaközösség Beletartozik minden tanuló, aki az intézménynél tanulói jogviszonyban áll, az elsőtől a nyolcadik évfolyamig e. Alsó tagozat (1-4. évfolyam) Alapfeladataink:  családias légkör kialakítása,  beszoktatás,  szokásrendek kialakítása,  a Házirend szabályainak folyamatos megismertetése, betartása,  az osztályközösség kiépítésnek megkezdése (felelősi rendszer)  saját szabályok létrehozása, betartása,  szülőkkel való kapcsolattartás,  önkiszolgálat megszervezése,  szabadidős tevékenységek szervezése,  a személyközi kapcsolatok figyelése, alakítása. Kiemelt feladatok:  az osztály aktív magjának feltérképezése,  az önkormányzó képesség kialakítása 4. osztályra,  bekapcsolódás a DÖK munkájába a szakasz végén,  a közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Fő fejlesztési irányok:  a kulturált beszéd, magatartás csiszolása.  az összetartást erősítő normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. f. Felső tagozat (5-8. évfolyam) Alapfeladatok:  az osztály aktív magjának továbbfejlesztése,  alsó és felső tagozat közötti átmenet koordinálása  osztálytanács létrehozása,  az önkormányzás képességének kialakítása,  aktív részvétel a DÖK munkájában,  a közösség egyéni arculatának továbbfejlesztése,  az iskolai hagyományok ápolása,  ügyeleti rendszer kiépítése,  viselkedési normák betartása (Házirend),  vitakészség fejlesztése. Kiemelt feladatok:  ismerje és alkalmazza a közösségben éléhez szükséges magatartásformákat, a család, az iskola, a társadalom együttélési szabályait.  segítségnyújtás a kamaszkori testi, lelki problémák megoldásához.  multikulturális képességek fejlesztése  a tolerancia képességének fejlesztése, a másság elfogadására nevelés. Fő fejlesztési irányok:  a kulturált beszéd, magatartás csiszolása.  az összetartást erősítő normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. Testi-lelki fejlesztést szolgáló feladatok:  életvezetési ismeretek tanítása, 62

     

felvilágosító előadások (védőnői, iskolaorvosi, szakszolgálat) szakemberek bevonásával. a káros szenvedélyek elleni védekezés módjainak megismertetése (drog, alkohol, cigaretta) a sporttevékenység széleskörű elterjesztése (kosárlabda, kézilabda, foci, atlétika) háztartástan tanítása, iskolaorvosi rendszeres ellátás, kirándulások, kerékpártúrák, táborozások.

g. Évfolyamközösségek Az iskola nevelési programjának megvalósítását segítik, támogatják a diákönkormányzat munkáját. Az egységes évfolyamszintű követelmények és eljárások, célok teljesítését segítik, összehangolják az osztályok és osztályfőnökök munkáját. Közös programokat, évfolyamszintű rendezvényeket szerveznek, koordinálnak. h. Osztályközösség A gyermek neveltségének fontos eleme a közösségben, a közösségekért végzett munka. A közösségi nevelés fontos része az önkormányzó képesség kialakítása, fejlesztése. Közös tevékenységek szervezése, amelyek együttes élményt adnak, az együvé tartozás érzését erősítik. Cél: jó csoportlégkörben az együtt megválasztott közeli és távoli célok érdekében közös munkálkodás. Fontos az önállóság lehetővé tétele. Közös szabályok, normák alkotása, azok betartása. Közben kialakulnak a megfelelő személyközi viszonyok, mélyül a fölés alárendelt pozíciókban a tanuló helyes önértékelése. Iskolánkban jelenleg 34 osztályközösség van. Az első osztályba beírt tanulók csoportba sorolását az óvónők véleményének kikérésével, az iskolavezetés irányításával az első osztályt tanító nevelők végzik. Cél: heterogén, hasonló összetételű csoportok kialakítása A besorolás szempontjai: emeltszintű tesnevelés fiú - lány arány nyelvválasztás (angol - német) szociokulturális háttér neveltségi szint képesség Az osztályközösség vezetője: az osztályfőnök, aki a közösség irányításában, értékelésében épít az osztályban tanítók véleményére. i. Szakkörök A különböző szakkörök a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálják. Jellegüket tekintve lehetnek szaktárgyaik, művészetiek, technikaiak, de szerveződhetnek közös érdeklődési kör, hobby alapján is. A felmerülő igényeknek megfelelően a lehetőségek figyelembe vételével a szakkörök indításáról minden tanév elején a tantestület dönt. A részvétel feltétele, az adott tárgy iránti érdeklődés. A jelentkezéssel a tanuló vállalja, hogy rendszeresen 63

látogatja azt. A tehetséggondozás egyik fontos szervezeti formája. Az intézményi sajátosságokra, helyi hagyományokra építve az évenként felmért szülői-tanulói igények alapján szervezzük. j. Diákönkormányzat A tanulók érdekképviseleti fóruma, amelybe az osztályok 2. évfolyamtól 2-2 képviselőt delegálnak. A DÖK élén az elnök áll (felnőtt vezető) , a nevelőtestület tagja. A DÖK gyermekvezetője a titkár (8.osztályos tanuló), akinek munkáját szervezőtitkárok (2 fő) segítik (6-7.osztályos tanulók). A DÖK önálló SZMSZ szerint, a gyermekek által összeállított program alapján működik. Feladatai:  bekapcsolódás az iskola működési rendjének megvalósításába  érdekképviselet, érdekvédelem  önirányítás, önellenőrzés, önértékelés  véleményezési jog gyakorlása  tagjai számára értékes és vonzó tevékenységeket szervez, segíti a szabadidő hasznos eltöltését.  sport, testnevelés  turisztika, kirándulás  táborozás  kultúra  játék, szórakozás  közösség javára végzett munka A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésében a nevelők és tanulók közvetlen kapcsolata mellett fontos szerepet tulajdonítunk azoknak a ráhatásoknak, amelyek a különböző iskolai közösségekben érvényesülnek. Kiemelt feladatunknak tartjuk ezek tudatos irányítását, a közösségi életben rejlő nevelési lehetőségek tudatos és tervszerű felhasználásátA tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolákban egyrészt a nevelők, és a tanulók közvetlen személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. Feladataink:  A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, kialakítása  A közösségek tudatos fejlesztése a tanulók életkori sajátosságainak figyelembe vételével (a kisgyermek felnőtt iránti erős kötődésétől a fokozatos leválásáig, önállósodásáig)  Az önkormányzás képességének kialakítása, gyakoroltatása.  Tudjanak közös célt kitűzni maguk elé, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, s legyenek képesek - nevelői segítséggel - reálisan értékelni az elvégzett munkát.  A közösség tevékenységi formáinak megszervezése, hagyományainak megteremtése, az öszetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek kialakítása.

64

II.6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

az

A köznevelési törvény pontosan körvonalazza a pedagógusok feladatrendszerét, amelynek elemei: A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy  nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét,  a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse,  segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat,  előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására,  egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat,  a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről,  a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával,  a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon,  az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét,  a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját,  részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát,  tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa, 65

     

a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket, megőrizze a hivatali titkot, hivatásához méltó magatartást tanúsítson, a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel.

A fenti törvényi kötelezettségek intézményi szintű érvényesülését iskolánkban az alábbi feladat-elemek teljesítésével valósítjuk meg:  A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása.  Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse.  Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (nevelésseloktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson.  Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felöli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el.  A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása.  Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában.  Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.  A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze.  A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket.  Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt.  A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.  A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás  Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása.  A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok).  Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra.  A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon  Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon  A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.  A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon. 66

 

Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon. A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.

A tehetséges tanulók gondozása terén:  Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére.  Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben.  Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon.  A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb.  A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése terén  Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére.  A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében.  A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása.  A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása terén  Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás).  Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség).  Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése.  A nevelők, tanulók és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok. Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel terén  Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. 67

 

Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon. Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon.

Munkafegyelem, a munkához való viszony terén  A munkaköri kötelességek teljesítése.  Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben.  Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása.  Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása. A tanári pályával összefüggő további feladatok ellátása terén  Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében  Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.  Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban.  Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása.  Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.  Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés  Továbbképzéseken való részvétel.  A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak. Az iskolai munka feltételeinek javítása terén  Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel.  Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába.  Az iskolai alapítvány működésének segítése.  Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció).  Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése Közreműködés a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában  Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában.  Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében.  Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.  Aktív részvétel a tantestület életében  Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal  A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása. 68

  

Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé. Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek. Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása)

AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI Az iskolai tanulócsoportokban folyó oktató-nevelő munkában autonóm és kiemelt szerepet biztosítunk az osztályfőnököknek. Pedagógiai irányító, szervező tevékenységükhöz megteremtjük a folyamatos, illetve szükség szerinti együttműködés, segítségnyújtás és kapcsolattartás feltételeit:  az ifjúságvédelmi felelős feladatait ellátó pedagógussal,  a diákönkormányzatot segítő tanárral,  a szülői képviselet munkáját koordináló nevelővel,  az iskolaorvossal,  az ápolónővel,  a pedagógiai – szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény munkatársaival,  a pedagógiai szakszolgálatokat teljesítő szervezetek dolgozóival és A demokratikus véleménynyilvánításra és azok visszacsatolására rendszeresen iskolai fórumokat szervezünk. Ezek a színterek:  alkalmazotti közösségi értekezlet,  tantestületi értekezlet,  osztályfőnöki és egyéb munkaközösségi megbeszélés,  szülői értekezlet,  diák-önkormányzati küldöttgyűlés,  fogadóóra,  diáksportköri vezetőségi ülés,  diáknapi rendezvények. Az osztályfőnök feladatai      

Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával. Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket. Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását. Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez. Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra. Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit. 69

                  

       

Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel. Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel. Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket. A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti. Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját. A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez. Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal. Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal. Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját. Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését. Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről. Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység). Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére. A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intésben vagy megrovásban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására. Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el. A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül. Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet). Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket. Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről. Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben. Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról. Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat. 70

Az osztályfőnöki munka tervezése Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnöki munkaterv felépítése:  Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.  Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról.  Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve).  Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban.  Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái.  Az osztály diákközösségének vezetői.  Az osztályban működő szülői szervezet vezetői.  Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán  Első félévi és tanév végi osztálystatisztika.  Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.  Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről. Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról  Tanulók száma, ebből leány  Állami nevelt (gondozott)  Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló  Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló  Sajátos nevelési igényű tanuló  Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló  Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló)  Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók  Más településről bejáró tanuló  Nem magyar állampolgár  Évfolyamismétlő  Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról  Tanulók száma  Osztályozott tanulók száma és aránya  Osztályozatlan tanulók száma és aránya  Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga  Az osztály tanulmányi átlaga  Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén  Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén  Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén  Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya  Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya  Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya  A bukások száma tantárgyanként  A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei  Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) 71



Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések)

A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén  Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók).  Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermekés ifjúságvédelmi munka).  A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei).  Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája.  Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók).  A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel).  A szülői házzal való kapcsolat (a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával).  Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat:  Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban?  Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban?  A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek?

II.7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A szociális hátrányok, beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységek és szolgáltatások Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a családok romló társadalmi, szociális helyzete, a szülők iskolázottsága, illetve iskolázatlansága egyre nagyobb mértékben negatívan befolyásolja a gyermekek szocializációját, beilleszkedését az iskolai közösségekbe. A családokban, kisgyermekkorban látott negatív magatartási minták olyan beidegződésekké válnak, amelyeket az iskola gyakran nem vagy csak külső szakember igénybevételével tud csökkenteni, jó esetben megszüntetni. A szociális hátrányok, beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítése Az iskolai oktató-nevelő munka közösségben folyik. Egy-egy tanuló több iskolai közösségnek is tagja egyszerre, fontos, hogy megtalálja ezekben a helyét. A beilleszkedés komoly gondot jelent a magatartási problémákkal küszködő gyermeknek, s ez maga után vonja azt, hogy az ismeretek elsajátításában és a szociális fejlődésben elmarad társaitól. Ez a gyerek nem fogyatékos, lemaradása behozható különleges bánásmóddal, szakszerű foglalkozással, ha a pedagógus 72

felismeri a problémát, és megfelelően kezeli azt. Iskolánkban rendszeresen tapasztaljuk a tanulási zavarok és az agresszív viselkedés kapcsolatát. Ezért tartjuk fontosnak a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet. A nevelő feladata segíteni minden gyerek személyiségének optimális fejlődését, egyéni adottságainak, képességeinek kibontakoztatását. Fontos feladat hárul iskolánkra szociális hátrányok, a beilleszkedési, a magatartási, tanulási nehézségek enyhítésében. Napjainkban egyre több család kerül nehéz helyzetbe. A megélhetési nehézségek, a család hétköznapi gondjai miatt egyre több gyerek válik hátrányos helyzetűvé. Iskolánk eddig is sokat tett a hátrányok kompenzálása érdekében. A kompetencia alapú oktatás implementációja segíti a HH-s, HHH-s és SNI-s tanulók esélyegyenlőségének biztosítását illetve megvalósulását. A hátrányok típusai: a.) Családi hátrányok Olyan tanulók tartoznak ide, akik mögött nem áll stabil, gondoskodó család.  Nevelőszülő gondoskodik a gyerekről.  Felbomlott család, elváltak vagy meghalt az egyik szülő.  Előfordul, hogy a hátrány abból származik, hogy a szülők tartósan betegek, leszázalékoltak, pszichésen kiegyensúlyozatlanok, deviáns életvezetést folytatnak. Iskolánk feladatai ennek a hátránynak a kompenzálására:  részvétel kulturális rendezvényeken, szabadidős programokon (farsang, karácsonyi, tavaszi hangverseny, Mikulás és karácsonyi rendezvények osztálykeretekben)  részvétel szakkörökön  sportversenyeken való ingyenes részvétel  reggeli ügyelet 730-tól  szünidei programok szervezése  felvilágosító, mentálhigiénés tájékoztatók tartása b.) Anyagi hátrányok Azok a családok sorolhatók ide, amelyek nem képesek az átlagosnak megfelelő anyagi körülményeket biztosítani, mert nem képesek rendszeres munkára (meghaltak, betegek, deviánsak). Munkanélküliek, vagy magas az eltartottak aránya és alacsony a munkaképes eltartók aránya. Iskolánk feladatai ennek a hátránynak a kompenzálására:  kedvezményes étkeztetés  napközis elhelyezés  kulturális rendezvény költségeihez hozzájárulás  táboroztatás, kirándulás támogatása  alapítványi támogatások  gyűjtési akciók (ruha, könyv)

73

c.) Kisebbségi, etnikai hátrányok A roma tanulókkal és az esetlegesen Romániából áttelepült kisebbségekkel kapcsolatos előítéletek az iskolákban némiképp enyhültek, de az iskolákból kilépve a munkahelyeken általában továbbra is előítéletekkel találják szembe magukat. Az etnikai hátrányok kompenzálásának iskolai feladatai:  a másság elfogadtatása az iskola minden tanulójával, dolgozójával  együttműködési formák a szülőkkel  felzárkóztató programok  együttműködés a kisebbségi önkormányzattal  kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal d.) Tanulási hátrányok Az a tanuló tartozik ide, aki nem rendelkezik megfelelő képességgel a tananyag elsajátításához, nincs kellőképpen motiválva a tanulásra. A tanulási hátrányok kompenzálása iskolánkban:  differenciált foglalkoztatás tanórán  kiscsoportos foglalkozások  differenciált beiskoláztatás  részproblémákkal küszködő gyerekek integrált oktatása  megfelelő olvasástanítási módszerek kiválasztása  logopédus, pszichológus, pedagógiai asszisztens beállítása óvoda, iskola kapcsolat Az egyes hátrányfajták nem függetlenek egymástól, egyik a másikat előidézi, súlyosbítja; megszüntetésük sem lehetséges egy-egy tünet kezelésével. A hátrányos helyzet folyamatnak is felfogható. Ehhez a tevékenységhez a pedagógus hozzáértése mellett szeretet, megértés, a tanítvány iránti bizalom és pedagógus-lelkiismeret kell. A megoldás - sajnos - többnyire túlmutat az iskola kompetenciáján, de pedagógiai munkánk nagyon fontos feladatának tekintjük e hátrány csökkentését. A leggyakoribb magatartás-zavarok és főbb jellemzői: Hiperaktivitás  gyors váltás egyik cselekvésből a másikba  túlzott ellenőrzést igényel  képtelen tartósan koncentrálni, figyelme könnyen elterelhető  türelmetlen: játékban, csoportban nehezen tudja kivárni, míg sorra kerül  gyakran nem tudja befejezni, amit elkezdett  feltűnően mozgékony Kognitív funkciók zavarai  az észlelés, a figyelem nem megfelelő működése  rossz hangsúlyozás, szókihagyás  lassú, óvatos reakciók 74

Agresszió fokozott támadókészség, erőszakos konfliktusmegoldási mód jellemzi. Az agresszív gyerek hiányosságokat mutat a szociális információk kognitív kezelésében. Az életkorának megfelelő átlagnál gyengébben ismeri fel egyegy helyzet oksági hátterét, szociális problémamegoldó készsége erősen korlátozott, számára a világ az örökös gyűlölködés, a folyamatos elutasítás helye. A magatartászavaros tanulók egy része az ismeretek elsajátításában, a szociális kultúrában elmard hasonló korú társaitól, de rendelkezik a fejlődés potenciális lehetőségével. Különleges bánásmódot igényel, de nem fogyatékos. A problémák kezelése Iskolakezdéskor a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekeknél a következő eltéréseket tapasztaljuk:  artikulációs bázisuk különböző  rövid és hosszú magánhangzók: zöngés és zöngétlen mássalhangzók között nem érez különbséget  nem szilárd az anyanyelvi rendszerük, de ez nincs összefüggésben az intelligencia szinttel  más a szociokulturális hátterük  divergens gondolkodás  „másként ketyeg a biológiai órájuk" (pl., ha éhes, azonnal enni akar)  családban egyenrangúak a felnőttekkel. A probléma feltárása során az alábbi eljárásokat alkalmazzuk:  irányított beszélgetés  a gyermek családi hátterének megismerése  képességvizsgálat  szociális kapcsolatok feltérképezése  a tanulói értékrend megismerése  intézményi előélet megismerése  tanulási típusok felmérése  az egyes tanulók önmagukhoz mért fejlődésének nyomon követése  a TÁMOP 3.1.4. keretei között is és az IPR keretei között is kiemelten kezeljük az óvoda-iskola átmenet megkönnyítését Alkalmazott módszerek:  szociometriai mérések  családlátogatás  szülővel való megbeszélés  kérdőíves eljárások

75

Együttműködés más intézményekkel: A problémák megoldása érdekében az alábbi intézményekkel működünk együtt:  Pedagógiai Szakszolgálat,  Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat,  Pedagógiai Intézet,  Óvodák,  Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Az alkalmazott intézményi szervezeti formák: - egész napos (1-8. o.) - napközi otthonos (1-4. o.) - tanulószoba (5-8.) - integrációs foglalkozások Kiemelt feladatok a tanulási kudarcok, konfliktusok kezelésére a.) A tanórákba építhető korrekciós eljárások: Egyéni képességhez igazodó tanórai tanulás megszerzése  Speciális tanulási zavarok korrekciója érdekében együttműködés a fejlesztő szakemberekkel az általuk javasolt programok alkalmazása  Szülőkkel való együttműködés a problémák leküzdése érdekében. b.) Sokszínű tevékenységformák biztosítása:  Differenciált tanulásszervezés  Kooperatív technikák alkalmazása  Projekt-módszer elterjesztése  Tevékenységközpontú pedagógiák  Individuális tanulás előtérbe helyezése.  Az alapozó időszak elnyújtása  Fejlesztő értékelés bevezetése  A tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása, IKT eszközhasználattal Tantárgyi fejlesztés: a. Magyar nyelv:  beszédértés, helyesírás,  mennyiségi és minőségi szóhasználat és szókincs bővítése,  kettős, hármas szófajúság,  szinonimák, anonimák,  helyesírás,  olvasástechnika,  értő- olvasás fejlesztése,  önálló szóbeli, írásbeli kifejező készség. b. Matematika:  alapműveletek,  konvergens gondolkodásmód kialakítása,  szöveges feladatok értelmezése,  kombinatorikai, logikai feladatok. 76

Felzárkóztatás A tanulási nehézséggel küzdő gyermekek nem, vagy csak részben tudnak eleget tenni az iskolai követelményeknek, s a teljesítményproblémákhoz viselkedési zavarok is társulnak. Sajátos eset, amikor ép érzékszervek birtokában, normál, esetleg kimagasló intelligenciaszint mellett sem képes a gyermek az alapkészségek elsajátítására. Ezért van szükség a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tudatos tevékenységre. Feladataink: A tünetek és az okok azonosítása (egészségügyi okok, családi háttér, környezeti hatások, dislexia, disgraphia, részképesség zavara) fejlesztési program meghatározása Tevékenységi formák:  Szoros munkakapcsolat az óvodával, az iskolaérettség közös értelmezése  A beiskolázottak korai szűrése ( októberben képességfelmérő teszt)  Kapcsolattartás szakintézményekkel  Orvos, védőnő, pszichológus, szakvélemény kérése  Pedagógusok továbbképzése (a problémák felismerésének, a fejlesztés módszereinek megtanulására)  Differenciált tanórai foglalkoztatás, nevelés (alkalmazkodva az egyéni képességekhez)  Tanórán kívüli felzárkóztató, egyénileg vagy kiscsoportban fejlesztő foglalkozás  A sérült gyerekek eltérő képességének figyelembe vétele az értékelésnél  A másság tudatosítása és elfogadtatása  Egyéni bánásmód  A gyerekek fejlődésének folyamatos figyelemmel kísérése ( belső gondozó, osztályfőnök )  Továbbtanulás irányítása, segítése Az esélyegyenlőtlenségből adódó nehézségek enyhítése  diákétkeztetés  az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata  a nevelők személyes, segítő kapcsolata a tanulókkal  a szülők, a családok segítése életvezetési gondjaik megoldásában  családlátogatás  szoros kapcsolat a Polgármesteri Hivatallal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek (segélyek, támogatások)  differenciált foglalkoztatás tanórán  felzárkóztató foglalkoztatás órán kívül  tehetséggondozás (szakkörök, sportkör)  reggeli ügyelet biztosítása  szünidei programok kínálata  felvilágosító, mentálhigiénés tájékoztatók  önismeret fejlesztés 77

Részképesség zavarok egyéni korrekciója: Iskolánkban tanulásban akadályozott gyermekek nevelésére szakosodott pedagógusok és fejlesztő pedagógusok segítik a munkánkat. A Nevelési Tanácsadó Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottságának szakvéleményével rendelkező tanulók fejlesztését végzik, illetve felméri az első évfolyamba érkező tanulók fejlettségét, s akinek szükséges, segítséget nyújtanak. Fejlesztési területek: o auditív o finommotorika o Gestalt-látás o írásmozgás-koordináció o nagymozgás o testséma o téri tájékozódás o téri tájékozódás síkban Magatartási nehézségek enyhítését segítő feladatok:  A családi háttér feltárását követően a segítő együttműködés módjának megtervezése,  A magatartási nehézségek kialakulása okainak pedagógiai feltárása,  A megfelelő pedagógiai eljárások kidolgozása (önkontroll, reális énkép kialakítása),  Az érintett gyermekek oktató pedagógusok együttműködése,  A pszichológus segítségének igénybevétele,  A közösségi foglalkozásokon, illetve az életvitel órákon a hátrányos helyzetből, ingerszegény környezetből adódó problémák feldolgozása.  A pedagógiai diagnózis célja mind a teljesítmény, mind a viselkedési zavarok esetében az, hogy megtaláljuk, melyek azok a területek, részképességek, amelyekben az érintett gyermekek jók, hogy korrekciós programunkkal erre alapozhassunk. Diagnózisunk tehát nem hiánydiagnózis, hanem fejlesztő diagnózis. A pedagógusok felkészítése a feladatok elvégzésére  a tanulási zavart érintő tanfolyamokon való részvétel,  a témakört érintő szakirodalmak megkeresése, elolvasása az olvasottak feldolgozása, átadása  munkaközösségi értekezleteken,  a roma kultúra és művészetek megismerése. 78

A témához kapcsolódó iskola szintű feladatok: Helyi szintű képzések szervezése meghívott előadók közreműködésével, Szülői konzultációk, előadások szervezése az osztályfőnöki közösségek irányításával és közreműködésével. A hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség kibontakoztató programja Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszerének lényege a tapasztalati tanulás és az együttműködés. Ehhez kapcsolódóan jelenik meg a képességek és a hozott tudás, tapasztalat és értékrend szempontjából heterogén intézményi környezet megteremtésének feltételrendszere, amely nem a leszakadók felzárkóztatására épül, hanem az egymástól tanulás pedagógiai erejére. Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszere nem ad meg tanítási tartalmakat, választandó tantervet, tankönyvet, nem nevez meg konkrétan alkalmazandó programokat, hanem olyan struktúrát vázol fel, melynek követése kikerülhetetlenné teszi az integrációs nevelést. Az alkalmazás feltételei Célrendszer megfogalmazása az integráció tükrében Integrációs programunk legfőbb célkitűzése, hogy az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulóink együttnevelését-oktatását maradéktalanul megvalósítsuk. Mindennek elérése érdekében a partneri kapcsolatok támogatásával a gyermekek komplex segítését kívánjuk kidolgozni és bevezetni a készségek fejlesztése, a tanulmányok támogatása, a pedagógusok felkészítése, a szabadidő hasznos eltöltése, valamint a családokkal, szülőkkel tartott kapcsolat fejlesztése révén. Az iskolába való bekerülés előkészítése Az általános iskolában a felvételi eljárást az elsősök beiratkozása jelenti, külön felvételit a jogszabályi előírásoknak megfelelően nem tartunk. A beiratkozás megszervezése, lebonyolítása külön eljárásrend alapján történik. Az iskolában heterogén osztályok szerveződnek. Együttműködések – partnerségi kapcsolatok kiépítése      

Szülői házzal Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálattal Szakmai és szakszolgálatokkal Középfokú oktatási intézményekkel Kisebbségi önkormányzattal Civil szervezetekkel

79

II.8. A pedagógiai rendszer tartalmi elemei A tartalmi elemek a hagyományos értelemben vett pedagógiai rendszerek alkotórészeit egészítik ki azokkal a szempontokkal, melyek az együttnevelés pedagógiai esélyeit jelentősen növelik. Az integráció leginkább a tanulásszervezési formákra hat.

Iskolai együttnevelés, integráció (IPR) A sajátos nevelési igényű, integrációs felkészítésen, illetve fejlesztő foglalkozáson való részvétel feltételei:  sajátos nevelési igényű oktatásban az a tanuló részesülhet, akit a tanulási képességet vizsgáló Szakértői Bizottság arra javasol, és számára megítéli a törvény szerint járó megemelt normatívát.  Fejlesztő foglalkozáson az a gyermek vehet részt, és akit a nevelési tanácsadó szakvéleménye arra javasol, és számára az intézmény a normatívát megigényli.  Integrációs foglalkozáson az a gyermek vehet részt, aki RGYVT-t kap, illetve szülei alacsony iskolai végzettségűek (8 osztályt vagy annál kevesebbet végeztek), 2010 szeptemberétől osztályonként 1 fő, 10% felett pedig 2 fő, akit az igazgató arra jogosultnak ítél. Az egyéni foglalkozáson való részvétel feltételei: Az 1-4 évfolyamra járó tanulók részére - felkészülésük érdekében- heti 2 egyéni foglalkozást kell biztosítani. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a tanuló 2 vagy több alkalommal eredménytelenség miatt évfolyamot ismétel. A tanulási időben kötelezően igénybe veendő iskolai tevékenységek, szolgáltatások:       



a 45 perces tanítási óra (kötelező tantárgyak oktatási törvényben meghatározott) napi 4-6 évfolyamtól a tanrendbe illesztett integrációs foglalkozások fejlesztő foglalkozások a tantervbe illesztett egyéni foglalkozások A feltételek biztosítása: személyi feltételek: tanítók, szaktanárok, fejlesztő pedagógusok, logopédus, tárgyi feltételek: szaktantermek, szertárak (fizika, kémia, rajz, számítástechnika terem, nyelvi labor,) tornaterem, sportcsarnok, iskolai könyvtár (kölcsönzési lehetőség, könyvtári és rendhagyó irodalom órák megtartása) a tanórai anyaghoz szükséges anyag és eszközrendszer biztosítása (szemléltető anyagok, eszközök, audiovizuális eszközök (magnó, írásvetítő, diavetítő, CD lejátszó, videó és hangkazetták, tablók, térképek /történelem és földrajz) A felsorolt eszközök a TÁMOP 3.1.4.-es pályázat keretei között tovább bővülhettek. 80



a tanulói kísérletekhez, a munkadarabok, modellek, makettek elkészítéséhez szükséges anyagok, eszközök, szerelőkészletek, szerszámok biztosítása (már meglévők illetve folyamatos beszerzést igényelők)

A szolgáltatásokat igénybe vevők köre:  az általános iskola 1-8 évfolyamának tanulói (helyi és a környező településről bejárók -Szamostatárfalva-Szamosbecs-SzamosangyalosUra-Csengerújfalu-Csengersima-Komlódtótfalu  a sajátos nevelési igényű gyermekek 1-8 évfolyamának tanulói  a művészeti iskola tanulói A tanulási időn túl igénybe vehető iskolai tevékenységek és szolgáltatások: – Térítésmentes: (a tanévben, tavaszi-, nyári- és téli szünidőben, tanítás nélküli munkanapokon, tanítási szüneti napokon)  napközis, tanulószobai foglalkozások  ügyelet munkanapokon fél nyolctól és az óraközi szünetekben (napi váltással, félévre érvényes ügyeleti beosztás alapján)  a tanítási napokon 7 óra 45-től 7 óra 55-ig minden osztályfőnök az osztályteremben a tanulókkal beszélgetve indítja a napot (felső tagozatos oktatás esetében ez a 2010/11-es tanévtől heti 1 alkalommal valósul meg, az érintett osztályfőnökök az órarend elkészítése után ezen alkalmat írásban jelzik az általános igazgatóhelyettesnek)  ügyelet és aktív részvétel a kötetlen szabadidők tevékenységek alkalmával  középiskolai előkészítő 8. osztályoknak a felvételi tantárgyakból (matematika, magyar, fizika, kémia, biológia)  integrációs felkészítés  szakkörök, fakultációs órák (tehetséggongozó, nyelvi, stb.) 10-20 fő jelentkező esetén  a Pedagógiai Szakszolgálat által nyújtott szolgáltatások  gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok (Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat közreműködésével)  DSK, DSE (kézilabda, kosárlabda, futball, atlétika, sakk szakosztályok működése) versenyeztetés: 1. korcsoportok szerinti foci házibajnokság  2. területi - megyei- országos szintű versenyek  tánccsoportok  könyvtár (kölcsönzés, olvasóterem, könyvtári és rendhagyó irodalom órák)  énekkar (rendszeres szereplés vállalása iskolai és iskolán kívüli rendezvényeken, ünnepségeken, megemlékezéseken)  irodalmi színpad (ünnepségek, megemlékezések műsorának biztosítása)  ismeretgyarapító kötetlen szabadidős tevékenységek (vetélkedők, diáknap, sportnap, gyermeknap, farsang, stb., ifjúsági szervezetek részvételével illetve szervezésében.  háziversenyek (szaktárgyi és sportversenyek, szavaló és mesemondó versenyek a szaktanárok, tanítók és munkaközösség-vezetők irányításával, felügyeletével) 81



– Egyes tevékenységeket igyekezünk kibővíteni, bevonni a környező települések és határon túli iskolák diákjait és nevelőit is:  Szaktárgyi és sportversenyek vendég gyerekek részvételével  Szakmai tanácskozások s környező települések nevelőinek részvételével (nevelési értekezlet, munkaközösségi foglalkozások keretében szakmai jellegű eszmecserék, tapasztalatcserék)  Nevelő-oktató munkával összefüggő továbbképzések, előadások szervezése saját és meghívott előadóval. Térítéses: (tanítási időben és vakáció idejére)  Iskolai étkeztetésben való részvétel  Szakmai kirándulásokhoz autóbusz biztosítása (kedvezményes térítési díjjal)  Hangverseny (évi 4 alkalommal az iskola épületében)  Színházi előadások (bérletes előadás és alkalomszerűen helyi szervezésű)  Táboroztatás - nyári - szakmai (nyelvi, alkotótábor) - üdülés jellegű  Úszótanfolyam (az osztályfőnökök és az iskola testnevelő tanárainak szervezésével és irányításával)  – Ezek működési feltételeinek biztosítása:  Központi költségvetés + helyi önkormányzat  Tanulói hozzájárulás  Saját autóbusz igénybevétele esetén kedvezményes tarifa (költségvetés + tanulói hozzájárulás)  A „Csenger Gyermekeiért" Alapítvány és a „Közösségi az Iskoláért, Iskola a Közösségért" Alapítvány támogatása pályázat útján.  Különböző vállalkozások, egyéni vállalkozók támogatása Szociális szolgáltatások       

A bejáró tanulók díjmentes szállítása (az autóbusz üzemeltetése központi költségvetésből) Étkezés támogatása állami illetve helyi önkormányzati forrásból, a rászoruló étkező tanulók ebédjének térítési díjából. Védőnői rendelés naponta az iskola épületében lévő orvosi rendelőben. Hallásvizsgálat (Mátészalkán - minden évben a 7. évfolyamba járóknak, 10 fős csoportokban, az iskola által biztosított felnőtt kíséretével) Rendszeres egészségügyi szűrővizsgálat (iskolaorvos és védőnők közreműködésével) A kiszűrt gyerekeknek szakorvosi ellátása Higiéniás ellátás (minden étkezés előtti kézmosási lehetőség, testnevelés óra és sportfoglalkozás utáni zuhanyozási lehetőség, szemetes kosár minden tanteremben és a folyosókon, WC-papír, egészségügyi vödör stb.)

– A szolgáltatások biztosításában együttműködő partnerek  Diákönkormányzat - programok szervezésében aktív részvétele  Művelődési Ház (helyt ad a színházi előadásokhoz, balett, néptánc és hangszeres oktatáshoz)  Könyvtár (kölcsönzés, olvasóterem használata) 82

     

Óvoda (óvónők és alsós nevelők kapcsolattartása, - kölcsönös óralátogatások, szülői értekezleten való részvétel formájában) Középfokú intézmények (továbbtanulással kapcsolatos információk biztosítása, nyílt napok - hét szervezése az ott folyó munkába való betekintés céljából A helyi gimnázium továbbtanulással kapcsolatos információk - nyílt hét, közös rendezvények szervezése (Karácsonyi Hangverseny) Múzeum - állandó és időszakos kiállítások megtekintése, nyári alkotótábor megszervezésében való részvétel, osztályok „bográcsolási" lehetősége a múzeumudvaron Egyházak - hitoktatás (órarend-egyeztetés, tanterem biztosítás) Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (folyamatos kapcsolattartás, melynek keretében közösen feltárjuk a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, törekszünk a káros hatások megelőzésére, illetve ellensúlyozására. Szükség esetén a tanuló érdekében intézkedést kezdeményezünk. (Szakorvosi pszichológiai vizsgálatok megszervezése, rendszeres családlátogatások, a tanuló munkájának és viselkedésének fokozottabb ellenőrzése, figyelése)

Integráció a mindennapjainkban A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók elemi gondjainak a megoldása és a tanulásuk alapfeladatainak a megteremtése az iskola elsőszámú érdeke. Szocializálásuk, továbbtanulásuk elősegítése - a hatékony tanórai foglalkoztatás mellett - csak többletszolgáltatások nyújtásával lehetséges. Felzárkóztatásukhoz - a rászoruló gyerekek számának megfelelően - igénybe vesszük az integrációs fejkvótát. Rendelkezünk iskolai integrációs programmal, és az OM által kiírt pályázaton 2003-ban elnyertük az integrációs bázisintézményi státuszt, amely által a környék iskoláinak példát mutatva, nekik tanácsot adva, az együttnevelés módszereire, és lehetőségeire adtunk útmutatást. Célunk volt olyan oktatásszervezési keret kidolgozása:  - amely lehetőséget biztosít minden gyermek számára képességei kibontakoztatásához,  - amelyben minden gyerek előzetes, otthonról hozott tudását és kultúráját értékként képviselheti, kamatoztathatja,  - amelyben a gyerekek egymást segítő közösségei születnek (tudatosan fejlesztik az interperszonális és csoportszociális készségeket),  - amelyben a szülőt, a családot mint partnert vonják be az iskolai folyamatokba, döntésekbe  (tudatosan fejlesztik a család, az iskola és a gyerek közötti kommunikációt),  - amelyben tudatosan építik ki az előítéletek csökkentésére, megszüntetésére alkalmas  együttműködő, elfogadó környezetet,  - amelyben tudatosan teremtenek lehetőséget az oktatás ügyében érintett intézmények  együttműködésére (óvoda, általános iskola, középiskola, családsegítő szervezetek, 83

 

kisebbségi és helyi önkormányzatok, kulturális és civil szervezetek), - amelyben a tanulókövetés az iskolai hatékonyság visszajelzésének kiemelt eszköze,  - amelyben olyan kompetenciák jellemzik a pedagógusokat mint pl.:  - széleskörű módszertani repertoár,  - Egyéni különbségekre figyelő, egyénre szabott pedagógiai eszközök és oktatási mérőrendszerek ismerete,  - együttműködés órai és intézményi kereteken túlmutató jellegéből fakadó tanári szerepbővülés elfogadása,  - iskolában megjelenő különböző kultúrák ismerete, egyenértékűként való elfogadása kezelése. Az integrációs (együttnevelő) program fenti jellemzőinek az intézmény pedagógiai rendszerének egészét át kell hatnia. Természetesen tudjuk, hogy mindenütt nem lehet máról holnapra érvényesíteni a minőségi integrációs (együttnevelő) oktatás kritériumait. Éppen ezért - tudva azt, hogy egy jól működő rendszerben minden területen érvényesíteni kell a kritériumokat megjelöltünk négy olyan területet, amelyek kiindulási alapját képezhetik egy komplex integrációs pedagógiai rendszer kiépítésének. Ezek tehát a fenti területek közül: Az osztályba sorolás szempontjai Tanulási - tanítási módszerek Együttműködésen alapuló értékelési rendszer Műhelymunka Továbbképzési koncepció, terv Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszerének lényege a tapasztalati tanulás és az együttműködés. Ehhez kapcsolódóan jelenik meg a képességek és a hozott tudás, tapasztalat és értékrend szempontjából heterogén intézményi környezet megteremtésének feltételrendszere, amely nem a leszakadók felzárkóztatására épül, hanem az egymástól tanulás pedagógiai erejére. Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszere nem ad meg tanítási tartalmakat, választandó tantervet, tankönyvet, nem nevez meg konkrétan alkalmazandó programokat, hanem olyan struktúrát vázol fel, melynek követése kikerülhetetlenné teszi az integrációs nevelést. Célrendszer megfogalmazása az integráció tükrében: Integrációs programunk legfőbb célkitűzése, hogy az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulóink együttnevelését-oktatását maradéktalanul megvalósítsuk. Mindennek elérése érdekében a partneri kapcsolatok támogatásával a gyermekek komplex segítését kívánjuk kidolgozni és bevezetni a készségek fejlesztése, a tanulmányok támogatása, a pedagógusok felkészítése, a szabadidő hasznos eltöltése, valamint a családokkal, szülőkkel tartott kapcsolat fejlesztése révén.

84

Az iskolába való bekerülés előkészítése Az általános iskolában a felvételi eljárást az elsősök beiratkozása jelenti, külön felvételit a jogszabályi előírásoknak megfelelően nem tartunk. A beiratkozás megszervezése, lebonyolítása külön eljárásrend alapján történik. Az iskolában heterogén osztályok szerveződnek. A pedagógiai rendszer tartalmi elemei A tartalmi elemek a hagyományos értelemben vett pedagógiai rendszerek alkotórészeit egészítik ki azokkal a szempontokkal, melyek az együttnevelés pedagógiai esélyeit jelentősen növelik. Az integráció leginkább a tanulásszervezési formákra hat. A bevezetés ütemterve Az intézmény programjából is látható, hogy működésében megfelel az integráció pedagógiai rendszerének. A program részletes kidolgozása megtalálható az iskola integrációs programjában, helyi tantervében, intézményi és munkaközösségi munkaterveiben, a tanmenetekben.

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Tehetségen a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességeket értjük, amelyek birtokában az egyén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményt tud létrehozni. Pedagógiai munkánk lényeges feladatának tekintjük a kiváló képességek és tehetségek felismerését és kibontakoztatását. Az iskolánkban célul kitűzött személyiségfejlesztés magas szintje csak akkor érvényesülhet, ha megfelelő eszköz- és tevékenységrendszer áll rendelkezésünkre. A tanulóknak tanítási órákon és azon kívül szerepek sokaságát kell biztosítani ahhoz, hogy megismerhessék önmagukat, kibontakoztathassák tehetségüket. A tehetség legfontosabb jellemzői:  átlagon felüli képesség (adottságok, készségek)  kreativitás (ötletgazdag, eredeti feladatmegoldás)  feladat-elkötelezettség (érdeklődés, tudásvágy, szorgalom, sikerorientáltság)  a figyelem, az emlékezet, az absztrakció magas foka

kitartás,

A pedagógusok feladatai:  feltáró tevékenység: megfelelő alkalmak biztosítása tanulóink képességeinek, érdeklődésének felfedezésére, megnyilvánulására  tehetséggondozás: tudatos tehetségfejlesztés célirányos programmal  továbbhaladás biztosítása: iskolaválasztás segítése, a tehetségnek megfelelő pályaorientáció Tevékenységrendszerünk markáns tényezői a művészeti oktatás, az idegen nyelvi kommunikációs képességek fejlesztése és a számítástechnikai képzés. 85

Tevékenységeink a tehetséggondozás kapcsán:  egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése  szakkörök  válaszható tanórák  tehetséggondozó foglalkozások  tanulmányi versenyek  levelezős versenyek  kulturális rendezvények látogatása (hangverseny, mozi, színház, helytörténeti múzeum)  sportversenyek  művészeti nevelés (zene, képzőművészet, tánc,)  iskolai könyvtár  évfolyam-kirándulások  városi ünnepi rendezvényeken való aktív részvétel  számítógépes szaktanterem  Internet-használat  továbbtanulás, kapcsolat a helyi gimnáziummal  díszoklevél odaítélése (Év diákja, Az iskola Díszpolgára, Az iskola legjobb tanulója, Jó sportoló, jó tanuló) A kompetencia alapú oktatás bevezetésének hozadéka a tehetség kibontakoztatásának kapcsán A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben a megújuló tanulásszervezési eljárások alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a fejlesztő munkát pl.:  differenciált tanulásszervezés  kooperatív technikák  projektmódszer, epocha  tevékenységközpontú pedagógiák Sikeresen alkalmazhatók a differenciált tanulásszervezésnek az alábbi formái: a. individuális tanulás: Valamennyi gyerek számára biztosítja az egyéni haladást, figyelembe véve a tanuló sajátosságait. Egyénre szabott elsajátítási, készség – és képességfejlesztési utakat biztosít, az ennek megfelelő eszközrendszerrel. b. kooperatív tanulás: A tanulási tartalom elsajátítása, és a készség – és képességfejlesztés csoportos formában történik. A kooperatív tanulás olyan feladatadási módszereket jelent, amelyek a tanulási folyamat szerves részeként a diákok együttműködését célzó interakcióját hozza létre. Az együtt-tanulás keret, amelyben a kooperatív tanulás bármilyen tantárgyban, bármilyen szinten alkalmazni lehet. Öt fő szempont alkalmazására összpontosít: építő egymásrautaltság, közvetlen, párhuzamos interakciók, egyenlő részvétel és egyéni felelősség, társas készségek és csoport-folyamat. Minden ilyen órának (foglalkozásnak) meghatározott ismeretszerző és társas kapcsolatfejlesztési céljai vannak. A tanulók aktívan 86

együttműködnek a siker érdekében. A tanulási képességek, és a szociális készségek a kooperatív tanulási módszerrel egyszerre fejleszthetők. (Leghatékonyabb más tanulásszervezési módokkal vegyesen alkalmazva). c. projekt módszer: Ez az a módszer, amely összefogja mindazt a sok-sok módszert és eszközt, amelyek külön-külön is nagyon sokat segítenek a gyerekek sikeres tanulásában. A projekt a gyerekek érdeklődésére épít, ami kizárja, hogy csak a tankönyvet tanítsuk, lapozzuk és évekig központi vagy irányító tanmenet alapján dolgozzuk fel. A projekt komplex fejlesztési lehetőség, amely tartalmazza az önálló tanulást, a kutatást az önálló ismeretszerzést és a nagyfokú integrációt. Feltételek: Tárgyi feltételek:  Iskolai könyvtár, digitális tananyaggyűjtemény  Számítógép, mint fejlesztőeszköz,  Videó, zenei anyagok,  Variálható tanterem berendezés a csoportfoglalkozásokhoz  Megfelelő tankönyvek és szakmai könyvek(egyszerű alapfeladatokkal, többszintű nehézségi fokkal, szorgalmi és választható feladatokkal) Személyi feltételek:  A tanár gyerekekkel szembeni beállítódása (igenlő legyen, ne ambivalens, ne előítéletes). Hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása.  A tanár nevelési stílusa megfelelő legyen (együttműködő, ne erőszakos, ne tehetetlen, ne korlátozó, ne közömbös). Differenciálás heterogén csoportban.  A tanár tudása megfelelő legyen. Legyen képes a pedagógus önművelésre, önképzésre. IKT eszközhasználat, web alapú tanulásirányítás.  Jó kapcsolat a családdal. Szükség esetén bevonva a gyermek és ifjúságvédelmi felelőst és a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársait.  Továbbképzések a differenciált tanulásszervezéshez.

II.9 A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység átfogja az iskolaélet egészét azzal a céllal, hogy biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, igyekszik a preventív munka előtérbe helyezésével a veszélyeztetettséget megelőzni, ha szükséges, védő-óvóintézkedéseket tesz a rászorulók érdekében, őrködik a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű gyermekek elviselhető életlehetőségei felett. A tanulókkal való személyes kapcsolat révén minden nevelő közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az ezzel kapcsolatos tevékenységek összehangolását, irányítását az iskolában gyermek- és ifjúságvédelmi felelős végzi. Kiemelt prioritás a HH-s, HHH-s, SNI-s, BTM-es tanulók integrációjának segítése, az elfogadás, az érzékenyítés az IPR rendszer működtetésével. Mindezek érdekében fontos eszköz a nem szakrendszerű oktatás keretében a 87

felzárkóztatás segítése, valamint a kooperatív tanulásszervezés és differenciált rétegmunka alkalmazása a tanórák megfelelő arányában. A problémák kialakulásának legfőbb okai:  hátrányos anyagi helyzet (munkanélküliség, minimálbér)  válás, csonka család  alkoholizmus  a szülők egészségügyi, mentális problémái, agresszió a családban  a szülők erőn felüli munkavállalása (az anyagi javak hajszolása miatt nem jut idő a gyerekkel való foglalkozásra) A gyermekvédelmi tevékenység legfontosabb feladatai:  fel kell ismerni a tanulók problémáit  fel kell tárni ezek okait  segítséget kell nyújtani a megoldásban  ha a probléma túlmutat az iskola lehetőségein, jelezni kell az illetékes szakembernek veszélyeztetett tanulók nyilvántartása.  a személyes adatok bizalmas kezelése.  a tanulók fejlődéséhez szükséges légkör biztosítása és testi épségének óvása.  a tanulók elemi szükségleteinek biztosítása.  a tanuló intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása.  a család szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különféle támogatások - pénzbeli és természetbeli - felkutatása, hozzájutás segítése, támogatása, valamint tanácsadás a családellátó tevékenységhez.  a tanulók rendszeres iskolába járásának folyamatos ellenőrzése, szükség esetén eljárás kezdeményezése.  segítségnyújtás a szociokulturális hátrányok csökkentése, a többségi társadalomba való beilleszkedés, az identitástudat megerősítése érdekében.  mentálhigiénés programok szervezése, lebonyolítása.  szabadidős foglalkozások szervezése, ajánlása.  egyedi problémák megoldása a Gyermekjóléti Szolgálat rendszeres segítségével.  folyamatos, őszinte érzelmi kötődés biztosítása, melyben a gyermek és a szülő problémáit nyíltan feltárhatja. A cél megvalósulását szolgáló tevékenységek az iskolánkban:  A beiskolázás figyelemmel kísérése, beiskolázási segély áttekintése  Veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók felmérése, napközibe, menzára irányítása  Kapcsolattartás a szülői házzal, családlátogatás  A hátrányos és veszélyeztetett tanulók tanulmányi munkájának fokozott figyelemmel kísérése, segítése, felzárkóztatásuk, tehetséggondozásuk  Magatartásuk figyelemmel kísérése, beilleszkedésük segítése (osztályfőnök, szaktanár, belső gondozó együttműködése) 88

 Bevonásuk szabadidős, játékos, kulturális tevékenységbe  Ingyenes színházbérlet juttatása számukra  Kirándulásokhoz, táborozásokhoz anyagi támogatás igénylése számukra a Polgármesteri Hivataltól  Pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése támogatásuk érdekében  Továbbtanulásuk segítése  Tankönyv- és taneszköztámogatás igénylése számukra  Mentálhigiénés programok, felvilágosító előadások szervezése  A város szórakozóhelyeinek rendszeres ellenőrzése A gyermekvédelemmel kapcsolatos pályázatok figyelemmel kísérése Az iskola gyermekvédelmi felelőse tervezi, szervezi, koordinálja az intézményben folyó gyermek- és ifjúságvédelmi munkát, de a tantestület valamennyi tagja köteles ebben a tevékenységben részt venni a gyermek érdekeit szem előtt tartva. A gyermek érdekében fontos azoknak a szervezeteknek, intézményeknek az együttműködése, akik kapcsolatba kerülnek a családokkal és gyerekekkel. A gyermekek egészségének óvását iskolaorvos és védőnő segíti. (Szemészeti, belgyógyászati, higiénés szűrés.) A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik:        

Polgármesteri Hivatallal Rendőrséggel Egyházakkal Városi Gyámhivatallal Pedagógiai Szakszolgálat Gyermekorvossal, védőnővel Gyermekpszichológussal, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal

Az együttműködés célja: a gyermek védelme, biztonságának megteremtése Az Önkormányzattól igényelhető támogatások: A fenntartó által - törvény szerint - biztosított támogatások  Rendkívüli gyeremkvédelmi támogatás  Rendkívüli szociális segély ill. támogatás  Kiegészítő családi pótlék  Rendszeres gyermekvédelmi támogatás  Tankönyvtámogatás  Étkezési támogatás  Díjhátraléknál részletfizetési kedvezmény  Az iskola feladata: hatékony közreműködés annak érdekében, hogy a szociális szolgáltatások minden rászoruló tanulóhoz időben eljussanak.

89

II.10. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, 1. A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. 3. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. 4. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: - a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.); - sportélet; - túrák, kirándulások szervezése; - kulturális, szabadidős programok szervezése; - a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolai honlap). 5. Ezekben a kérdésekben - az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük; - a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie. 6. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé. 7. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: - az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, - a házirend elfogadása előtt. 8. A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli. 9. Az iskolában iskolai vezetőség (igazgatói tanács) működik, mely az iskolai élet egészére kiterjedő döntés előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az iskola vezetőségének (az igazgatói tanácsnak) teljes jogú tagja az iskolai diákönkormányzatot segítő pedagógus.

90

II.11 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái Az iskola szakmai működéséért az iskola igazgatója, valamint a nevelőtestület felelős. Az irányítási feladatok ellátásban közreműködnek a törvényben és a jogszabályokban meghatározottak szerint: a szülők, a tanulók, a pedagógusok és ezek különböző szervezetei. Az iskolahasználók együttműködése, partneri kapcsolata nélkül iskolánk nem tudná vállalt feladatait teljesíteni. A gyermek nevelésének két fő színterén, az iskolában és a családban összhangot, egységet kell teremteni a közös cél érdekében. Alapvető értéknek tartjuk a szülőkkel való harmonikus, jó kapcsolat kialakítását, ápolását. A tanár-szülő kapcsolatnak a kölcsönös bizalmon, őszinteségen, megbecsülésen, megértésen kell alapulnia. Pedagógiai programunkat a szülőkkel, mint iskolahasználókkal egyetértésben tudjuk megvalósítani. A szülők és pedagógusok együttműködésének formái Az iskolai nevelő-oktató munka középpontjában a tanuló áll, e folyamat célja a tanuló személyiségének sokoldalú fejlesztése. Tevékenységünk azonban csak akkor lehet igazán eredményes, ha a gyermeki személyiség fejlődését alapvetően meghatározó, befolyásoló két közösség: a család és az iskola aktívan együttműködik. Ez az együttműködés akkor eredményes, ha a család és iskola közötti összhangon, egységen alapul, ha a tanulói érdeklődésre épít, és messzemenően figyelembe veszi a szülői érdekeket is. Fontos feladatunknak tartjuk a szülőkkel való harmonikus, rendszeres kapcsolat kialakítását, ápolását, mely a szülő - tanár közötti kölcsönös bizalmon, őszinteségen, megbecsülésen, megértésen alapul. Pedagógiai programunkat csak a szülőkkel, mint iskolahasználókkal egyetértésben tudjuk megvalósítani. A gyermek harmonikus fejlődését az iskolai és családi nevelés egységessége biztosíthatja. Ezért fontos a szülőkkel való konstruktív kapcsolat kialakítása, pedagógiai szövetség kiépítése, elmélyítése. Biztosítja a szülők számára, hogy az iskolai közélet tevékeny résztvevői legyenek. Ennek érdekében tájékoztatni kell a szülőket:  nevelési céljairól, feladatairól, az alkalmazott módszerekről  részletes értékelést ad a tanév munkájáról, eseményeiről.  a tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések szükségességéről, és annak a szülőre háruló anyagi terheiről. (évközben az ezekről hozott döntés nem változtatható meg, a Szülői Szervezet korlátozhatja a kiadások mértékét, de nem zárhatja ki a megvételét)  ugyanakkor az iskolának mindezekről ismernie kell a szülők véleményét (kérdőív/interjú) 91

 alkalmat kell biztosítani a szülőknek, hogy az iskolai közélet tevékeny résztvevői, közreműködői és segítői lehessenek.  az iskola nevelőtestülete, vezetősége kikéri a szülők véleményét, figyelembe veszi javaslatait. Iskolánk egyik fő feladatának tekinti a szülő, tanuló, pedagógus együttműködés továbbfejlesztését, kiteljesítését. Ezen célok érdekében iskolánk az alábbi eszközöket használja fel az oktató-nevelő munka során:  Az együttműködés érdekében a szülők aktív bevonása az új tanulásszervezési eljárásokba (projekt, epocha, modul)  A nyilvánosság intézményi lehetőségeinek biztosítása (web-lap, faliújság, stb) a kompetencia alapú oktatásról és annak eredményeiről.  Az SNI-s tanulókkal és szüleikkel történő folyamatos kapcsolattartás. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a. Szülői értekezletek Célja: a közös feladatok, célok megtervezése, a problémák megoldása. Kapcsolatteremtés iskola - szülő - szülő között. Az iskola - szülő kapcsolatban a kölcsönösséget tartjuk a legfontosabbnak, ez együttműködésünk alapja, a sikeresség záloga. Meggyőződésünk, hogy a személyes kapcsolatoknak rendkívül fontos szerepe van. A tanulók nagy száma miatt ez csak úgy lehetséges, hogy egy tágabb körű szülő választmány képviseli a teljes szülői közösséget. Osztályonként 1 választott szülő alkotja az iskolai szülői szervezetet. Ideje: tanévenként 3 alkalommal (október, február, december a 8.-osoknak) Az osztályszülői értekezleteket megelőzi az iskolai Szülői Szervezet gyűlése. Iskolánkban hagyomány, hogy a gyerekek szüleinek szeptemberben összevont, tájékoztató jellegű, valamint a 8. évfolyamon pályaválasztási szülő értekezletet tartunk. b.Családlátogatások Célja: A gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, közvetlenebb kapcsolat kialakítása, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Ideje: Évente szükségszerűen, (új osztály- új osztályfőnök) probléma esetén többször is előfordulhat. c. Fogadóóra ( havonta 1-1 óra minden pedagógusnak) A szülők nemcsak az osztályfőnökkel, hanem a szaktanárral konzultálhatnak a gyermek tanulmányi előmeneteléről, fejlődéséről.

is

Ezen kívül heti egy órát megjelöl minden pedagógus, amikor fogadja a szülőket (egyéni fogadóóra)

92

d.Nyílt tanítási nap:(évente egy alkalom) Az érdeklődő szülők részt vehetnek a tanórán, betekintést nyerhetnek egyegy tanítási anyag feldolgozásába, figyelemmel kísérhetik gyermekük órai munkáját. Üzenő füzet, ellenőrző könyv Az érdemjegyek, félévi osztályzatok és egyéb információk folyamatos bejegyzésére szolgál. Bizonyítvány: az évvégi osztályzatokat, dicséreteket, tantestületi határozatokat rögzíti. e. Szabadidős (sport, kulturális) programok: melyekre meghívjuk, és szeretettel várjuk a szülőket o ünnepélyek o sportnap o karácsony o farsang o gálaműsor o gyermeknap Az iskola működésében a következő szülői szerepek jelennek meg: a. A szülő, mint a szolgáltatás megrendelője Kérheti:  Az emelt szintű, illetve integrációs programokban való részvétel lehetőségét  Az idegen nyelv megválasztását  A nevelési tanácsadó és a logopédus segítségét  A napközi otthoni ellátást  A nem kötelező tanórán kívüli foglalkozások szervezését  Nyári szabadidős tevékenységek (táborok) szervezését b. A szülő, mint a tanulási - nevelési folyamat segítője Az alábbi területeken tevékenykedhet:  Támogatja az iskolai alapítványt (1 %)  Segíti az iskola esztétikai arculatának kialakítását Formái:  Pénzadomány  Tárgyi támogatás  Szellemi és társadalmi munka c. A szülő, mint a tanulási - nevelési folyamat szereplője Minden olyan szülői kezdeményezés iránt nyitottak vagyunk, mely az intézményünkben folyó oktatási-nevelési feladataink sikerességét támogatja, erősíti, színesíti. Színtere lehet: o -Az osztályfőnöki óra o A szülői értekezlet o A szabadidős tevékenységek o Kulturális terület Kezdeményezője: o A szülői munkaközösség o Az osztályfőnök 93

o Az iskola vezetése A szülők többsége elfogadja iskolánk értékrendjét. A szülő joga, hogy tájékoztatást kapjon az iskola munkájáról, tevékenységéről. Ezeket az információkat a pedagógiai program tartalmazza. Ez a program garanciát is jelent az ígért szolgáltatás tartósságára, minőségére. A szülők közösségének szervezete: Szülői munkaközösség, melybe minden osztály két képviselőt delegálhat. A szülők a választmány által gyakorolhatják a törvény által biztosított döntési, véleményezési, egyetértési jogaikat saját működésük, az iskola működése és a tanulókat érintő valamennyi kérdésben. A szülői munkaközösség élén az elnök áll. Működésüket SZMSZ és éves munkaterv szabályozza.

II.12. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, a szóbeli felvételi vizsga követelményeit, 1. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: - osztályozó vizsga, - pótló vizsga, - javítóvizsga. 2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha - a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, - engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,

-

ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,

-

ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

3. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. 4. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. 5.

A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. 94

6. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel - osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal, - javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell. 7. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg.

8. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: TANTÁRGY

ÍRÁSBELI

SZÓBELI GYAKORLATI VIZSGA

ALSÓ TAGOZAT

Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI

SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

FELSŐ TAGOZAT

Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI

SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI

SZÓBELI

GYAKORLATI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

95

Alkalmassági és szóbeli felvételi vizsgát nem szervezünk

II.13. A felvétel és az átvétel – Nkt. keretei közötti – helyi szabályai 1. Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. 3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: - a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; - a szülő személyi igazolványát; - a gyermek lakcímkártyáját; - az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást; - a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; - szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. - TAJ szám 4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: - a tanuló anyakönyvi kivonatát; - a szülő személyi igazolványát; - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; - az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. - TAJ szám 5. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 6. Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. 7. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni. 8. Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirend tartalmazza. 9. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a 96

tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

III. HELYI TANTERV III.1. A helyi tanterv-alkotás jogszabályi környezete A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet pedagógiai programmal, helyi tantervvel kapcsolatos rendelkezései: „7. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló törvény 27. § (1) bekezdés szerinti tanórai foglalkozások megszervezhetők a hagyományos, tantermi szervezési formáktól eltérő módon, így különösen projekt oktatás, erdei iskola, múzeumi foglalkozás, könyvtári foglalkozás, művészeti előadáshoz vagy kiállításhoz kapcsolódó foglalkozás formájában is, amennyiben biztosított az előírt tananyag átadása, a követelmények teljesítése, a tanítási órák ingyenessége, a tanulói terhelés korlátozására vonatkozó rendelkezések megtartása. (8. § (1) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak száma – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási napon nem lehet több a) hat tanítási óránál az első–harmadik évfolyamon, b) hét tanítási óránál a negyedik évfolyamon, c) hét tanítási óránál az ötödik–nyolcadik évfolyamon, d) nyolc tanítási óránál a kilencedik–tizenkettedik évfolyamon. (3) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási héten a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet B és D oszlopában az adott évfolyamra meghatározott időkeretet db) a kilencedik–tizenharmadik évfolyamon legfeljebb öt tanítási órával haladhatja meg. 9. § (1) A 8. §-ban a tanuló napi és heti terhelésével összefüggésben meghatározottak alkalmazásakor figyelmen kívül kell hagyni a) az egyházi iskolában szervezett hitoktatás tantárgy, b) a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözete terhére megszervezett egyéb foglalkozások, c) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 7. § (6) bekezdése szerinti sportiskolában a mindennapos testnevelési órákat meghaladó többlet testnevelési óra, valamint a mindennapos testnevelés keretében szervezett iskolai sportköri foglalkozások, d) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 27. § (5)–(8) bekezdése alapján szervezett foglalkozások, 97

e) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet E oszlopában foglaltak alapján szervezett egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás óraszámait. (2) Azokon a tanítási napokon, amikor a tanuló a tanév rendjében meghatározott mérési feladatok végrehajtásában vesz részt, más tanórai foglalkozáson való részvételre a művészeti és a testnevelési órák kivételével nem kötelezhető. 10. § (1) Ez a rendelet 2013. szeptember 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első alkalommal a 2013/2014. tanévben az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik és kilencedik évfolyamán, ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kell alkalmazni.

Az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről A kerettantervek iskolai alkalmazására vonatkozó szabályok



 

 

Az iskola az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nat) alapján az Nkt. 5. § (1) bekezdés b)– d) pontjaiban meghatározott pedagógiai szakaszokra (a továbbiakban: pedagógiai szakaszok), iskolatípusra, továbbá az egyes sajátos köznevelési célok teljesítéséhez kiadott kerettanterveket alkalmazhatja az e rendelet 16. §-ban foglaltakra figyelemmel. Az iskola a miniszter által határozattal jóváhagyott kerettantervet is beépíthet a helyi tantervébe. Az iskola a kerettanterveket tanév szerinti tagolásban építi be a helyi tantervébe, és kiegészíti az iskola helyi sajátosságai alapján. A két évfolyamos kerettantervi szakaszokra meghatározott nevelési és fejlesztési feladatokat az iskola oly módon köteles beépíteni a helyi tantervébe, hogy az adott tanévben az adott kétéves kerettantervi szakasz fejlesztési feladatainak arányos elvégzését, továbbá az adott kétéves kerettantervi szakaszhoz meghatározott tartalmi követelmények arányos elsajátítását valósíthatja meg. Az iskola a helyi tanterve elkészítése során a tantárgyi kerettantervek tematikai egységeiben meghatározott óraszámokat legfeljebb 10%-kal csökkentheti. Az iskola a helyi tanterve elkészítése során az azonos pedagógiai szakaszra és azonos iskolatípusra kiadott tantárgyi kerettanterveket egymás között felcserélheti. A kerettantervek felcserélése akkor lehetséges, ha a felcserélésben érintett kerettantervek alapóraszáma megegyezik, vagy ha a magasabb éves óraszámra épülő kerettanterv többlet időkeretét az iskola a helyi tantervébe a szabadon felhasználható éves órakerete terhére építi be.

A kerettantervek feladata, felépítése

 

A kerettanterv feladata a tartalmi szabályozás eszközeként meghatározni a pedagógiai szakaszokra, iskolatípusra vonatkozó érvényes, közös, átfogó célokat és feladatokat. A kerettanterv meghatározza o a fejlesztési célokat, a nevelési-oktatási területek kapcsolódását, o a kulcskompetenciák és a kompetenciafejlesztés adott életkori és képzési szakaszban érvényesítendő feladatait, a személyiségfejlesztés lehetőségeit és értéktartalmát, o a pedagógiai egységesség és differenciálás elveit,

98

a műveltségi területek vonatkozásában meghatározott tantárgyak óraszámát, o az ismeretközlés és a képességfejlesztés közötti összhang megteremtésének módját és összhangjának biztosítását, o a kapcsolódási pontokat az egyes tantárgyi tartalmak között, o az egységes tantervi szerkezeti elveket a helyi tantervek elkészítésének támogatása céljából. Az iskolatípusra, pedagógiai szakaszra, egyes sajátos köznevelési feladathoz készített kerettantervnek alkotóelemét képezik az iskolatípusra, pedagógiai szakaszra, egyes sajátos köznevelési feladathoz készített tantárgyi kerettantervek. A tantárgyi kerettanterv meghatározza a tantárgyi bevezetőt, amely megjelöli o az adott tantárgy pedagógiai céljait és feladatait, o a tantárgy fejlesztési területeinek nevelési céljait, o a tantárgynak a kulcskompetenciák fejlesztésében betöltött szerepét, o az adott pedagógiai szakaszban a tantárgy sajátos fejlesztési céljait, o a tantárgyi tartalmakat, azon belül: o a tematikai egységeket, amelyek az egyes műveltségterületi tantárgy nagyobb átfogó témaegységeit, témaköreit nevesítik, és amelyek a tematikai egységek az adott tantárgyi terület sajátosságaitól függően lehetnek konkrét téma- vagy képességterületek azzal az eltéréssel, hogy a tevékenységre épülő műveltségterületek tantárgyaiban a tematikai egységek fejlesztési célként jelennek meg, o az előzetes tudást, amely a témakörhöz kapcsolódó tartalmak sikeres elsajátításához szükséges, kulcsfogalmakat, ismeretelemeket, szabályokat, képességeket foglal össze, o a tematikai egység nevelési és fejlesztési céljait, amelyhez illeszkedve az adott tematikai egység tanítási-tanulási folyamatában hangsúlyos, kiemelt nevelési és fejlesztési feladatok kerülnek megnevezésre az egy vagy két évfolyamonként meghatározott, a tantárgyra jellemző sajátos pedagógiai és fejlesztési célok és feladatok alapján, o az ismeretek, fejlesztési követelmények rendszerét azzal, hogy a tematikai egység tartalmi elemeinek és fejlesztési feladatainak megjelenítését a tematikai egység sajátosságainak megfelelően kell meghatározni, figyelemmel a tantárgy és a tematikai egység sajátosságaira és a tantárgyi, tantárgyközi kapcsolódási pontok megjelenítésére, o a kulcsfogalmak, fogalmak rendszerét, amely a kulcsfogalmak, továbbá a fogalmi gondolkodás fejlesztéséhez szükséges fogalmi műveltség összetevőit tartalmazza, a kerettantervek tartalmának elsajátításához minimálisan szükséges – a tematikai egységekhez vagy adott évfolyamhoz kapcsolódó – óraszámot, amelyhez képest az iskola – a 2. § (5) bekezdésben foglalt kivétellel – kevesebb óraszámban nem építheti be a tantárgyi kerettantervet a helyi tantervébe. o

 



III.2 A helyi tanterv alapelvei, a választott kerettanterv megnevezése Az iskolánkban folyó tanórai nevelő-oktató munka struktúrájának, tartalmának, és követelményrendszerének szabályozására irányuló alapelveket az alábbiakban rögzítjük:  A 2013/14. – 2016/17. tanévek tantervi szempontból „átmeneti” időszaknak tekinthetők, mert egyidejűleg („kifutó”, illetve 99



  

„felmenő rendszerben) érvényesülnek a következő központi jogszabályok:  a módosított 243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptantervről,  a 10/2003.(IV.28.) OM-rendelet a kerettantervekről,  a 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptantervről,  az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervekről; Kötelezettségvállalásunknak megfelelően biztosítjuk a TÁMOP 3.1.4. projekt, illetve az IPR fenntartását intézményünkben, érvényesítjük mindkét tartalmi/strukturális fejlesztés helyi tantervi vonatkozásait. A 2013/14. tanévtől bevezetésre kerülő, az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelettel hatályba lépő központi kerettanterv általános iskolai fejezetét változatlan formában átvesszük. Nevelőtestületünk élni kíván a kerettantervi rendeletben biztosított 2x10% szabad felhasználásának lehetőségével, valamint az osztálybontás differenciált megvalósításával. Az iskolánk által alkalmazott központi kerettantervek belépésének és kifutásának rendszerét a következő táblázatban rögzítjük:

Tanév 2013/2014. 2014/2015. 2015/2016. 2016/2017. Magyarázat:

Tanterv/évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Ú R R R Ú R R Ú Ú R R Ú Ú R Ú Ú Ú R Ú Ú Ú Ú Ú Ú Ú Ú Ú Ú Ú: az 51/2012.(XII.21). kerettantervi rendelet szerint R: a 10/2003. (IV.28. ) OM rendelet szerinti kerettanterv

8. R R R Ú

A továbbiakban a Helyi tantervkötelezően előírt részfejezeteit mutatjuk be a következő szerkesztési elvek szerint:  „Felmenő” rendszerben érvényesülő helyi tanterv-elemek  „Kifutó” rendszerben érvényesülő helyi tanterv-elemek:  1.sz. Melléklet: A Makovecz Imre Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai-közművelődési programjának aktuális elemei  2.sz. Melléklet: Az alapfokú művészetoktatás pedagógiai programja  3.sz. Melléklet: Informatikai fejlesztési stratégia

100

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam a 151/2012.(XII.21.) EMMI rendelet alapján Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermek játék és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában – élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal – fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít ki. Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad, magatartási normákat, szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség érését. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak. A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti irányadónak.

101

Tantárgyi struktúra és óraszámok

A VÁLASZTOTT KERETTANTERV, AZ ISKOLÁBAN TANÍTOTT KÖTELEZŐ ÉS NEM KÖTELEZŐ (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMAIK (ÓRATERV) 1. Iskolánk helyi tanterve az Emberi Erőforrások Minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi tantervre épül: a kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012-es(XII.21.)EMMI rendelet mellékleteként kiadott kerettantervek 2. Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel, kiegészülve a szaktanárok által kidolgozott 10%-os ismerettartalmakkal, amik vagy többlet ismeret közvetítésére lettek tervezve, vagy az ismeretek mélyítésére gyakorló óraként szerepelnek. 3. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson: 4. Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Hon- és népismeret tantárgyat tanítja. 5. Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít:

ÉVFOLYAM 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8.évfolyam 5-8. évfolyam

VÁLASZTOTT KERETTANTERV Ének-zene A változat Magyar nyelv és irodalom A változat Matematika B változat Fizika A változat Ének-zene A változat Biológia- egészségtan A változat Kémia B változat

A jelenlegi központi kerettanterv-változatok a korábbi OM kerettantervektől eltérően két évfolyamra határozzák meg a tananyagot és a követelményeket. Így a legfontosabb feladatnak azt tartottuk, hogy az ajánlásunkban javaslatot tegyünk a tananyagok évfolyamonkénti bontására és az egyes tematikai egységekhez tartozó órakeret meghatározására. Természetesen úgy állapítottuk meg a felosztást,

102

6. A választott kerettantervben szereplő tananyagok évfolyamonkénti bontása, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározása. Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órákon az angol és német nyelvet tanulják.

103

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1–4. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

7

7

6

6

4 1 1 2 2 1 5

4 1 1 2 2 1 5

4 1 1 2 2 1 5

2 4 1 1 2 2 1 5

2

2

3

3

25

25

25

27

A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg.

INTÉZMÉNYÜNK ÓRATERVEI felmenő rendszerben 104

2013/2014-es tanév Óraterv a kerettantervekhez – 1. évfolyam 1. évfolyam Tantárgyak

1. évfolyam

1. évfolyam

K. Sz.t Magyar nyelv és irodalom

7

Idegen nyelvek Matematika

V. Ö

K.

Sz.t

8

7

4

1 1

4

1

emelt szintű testnevelés, tánc és mozgás

matematika, kép. fejl. sakk

angol, 7 szokás

Ö.

K.

Sz.t

1

8

7

1

1

5

4

V.

1. évfolyam ECDL osztály

V. Ö.

V.

Ö.

K.

Sz.t

8

7

1

8

4

4

1

5

1

5

1

Informatika

1

Erkölcstan

1

1

1

1

1

1

1

1

Környezetismere t

1

1

1

1

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

5

6

5

5

1

7 szokás

1

1

Képességfejl. sakk

1

1

Tán-és mozgás Össz. óraszám

23

2

2 27 23

2

1

26

2014/15-ös tanév 105

23

2

1

1

1

26

23

2

1

26

Óraterv a kerettantervekhez – 2. évfolyam 2. évfolyam Tantárgyak

2. évfolyam

2. évfolyam

matematika, kép. fejl. sakk

angol, 7 szokás K. Sz.t Magyar nyelv és irodalom

7

K.

Sz.t

8

7

4

1 1

Idegen nyelvek Matematika

V. Ö

4

1

Ö.

K.

Sz.t

1

8

7

1

1

5

4

V.

2. évfolyam

emelt szintű testnevelés, tánc és mozgás

ECDL osztály

V. Ö.

V.

Ö.

K.

Sz.t

8

7

1

8

4

4

1

5

1

5

1

Informatika

1

Erkölcstan

1

1

1

1

1

1

1

1

Környezetismere t

1

1

1

1

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

5

6

5

5

1

7 szokás

1

1

Képességfejl. sakk

1

1

Tán-és mozgás Össz. óraszám

23

2

2 27 23

2

1

26

2015/16-os tanév 106

23

2

1

1

1

26

23

2

1

26

Óraterv a kerettantervekhez – 3. évfolyam 3. évfolyam Tantárgyak

3. évfolyam

3. évfolyam

matematika, kép. fejl. sakk

angol, 7 szokás K. Sz.t Magyar nyelv és irodalom

6

K.

Sz.t

7

6

4

1 1

Idegen nyelvek Matematika

V. Ö

4

1

Ö.

K.

Sz.t

2

8

6

2

1

5

4

V.

3. évfolyam

emelt szintű testnevelés, tánc és mozgás

ECDL osztály

V. Ö.

V.

Ö.

K.

Sz.t

8

6

2

8

4

4

1

5

1

5

1

Informatika

1

Erkölcstan

1

1

1

1

1

1

1

1

Környezetismere t

1

1

1

1

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

5

6

5

5

1

7 szokás

1

1

Képességfejl. sakk

1

1

Tán-és mozgás Össz. óraszám

22

2

2 26 22

3

1

26

2016/17-es tanév 107

22

3

1

1

1

26

22

3

1

26

Óraterv a kerettantervekhez – 4. évfolyam 4. évfolyam Tantárgyak

4. évfolyam

4. évfolyam

matematika, kép. fejl. sakk

angol, 7 szokás V. Ö

K.

Sz.t

7

6

2

3

2

1

5

4

1

1

K. Sz.t Magyar nyelv és irodalom

6

Idegen nyelvek

2

Matematika

4

Informatika

1 1

Ö.

K.

Sz.t

8

6

2

2

1

5

1

1

V.

4. évfolyam

emelt szintű testnevelés, tánc és mozgás

ECDL osztály

V. Ö.

K.

Sz.t

8

6

2

2

2

2

4

4

4

1

1

V.

Ö. 8 2

1

5

1

1

Erkölcstan

1

1

1

1

1

1

1

1

Környezetismere t

1

1

1

1

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

5

6

5

5

1

7 szokás

1

1

Képességfejl. sakk

1

1

Tánc-és mozgás Össz. óraszám

24

3

2 29 24

4

1

29

2017/18-as tanév 108

24

4

1

1

1

29

24

4

28

Óraterv a kerettantervekhez – 5 . évfolyam 5. évfolyam

5. évfolyam

Tantárgyak

matematika, Bejárható Magyarország

angol, 7 szokás K. Sz.t

V. Ö

K.

Sz.t

5

4

1

4

3

5

4

V.

5.évfolyam

5.évfolyam

emelt szintű testnevelés, tánc és mozgás

ECDL osztály

Ö.

K.

Sz.t

5

4

1

3

3

5

4

V. Ö.

K.

Sz.t

5

4

1

3

3

5

4

V.

Ö.

Magyar nyelv és irodalom

4

Idegen nyelvek

3

Matematika

4

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

2

2

2

2

2

2

Erkölcstan

1

1

1

1

1

1

1

1

Természetismere t

2

2

2

2

2

2

2

2

Ének-zene

1

1

1

1

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

1

1

1

1

Hon és népismeret

1

1

1 1 1

1

Informatika

1

1

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

1

7 szokás

1

1

1

3

5

1

1

1

1

1

1

6

5

5

1

1

1

1

Tánc és mozgás 26

3

1

Bejárható Magyarország Össz. óraszám

1

5

2 31

25

3

1

29

2018/19-es tanév 109

25

4

1

1

1

30

25

3

0

28

Óraterv a kerettantervekhez – 6 . évfolyam 6. évfolyam

6. évfolyam

Tantárgyak

matematika, Bejárható Magyarország

angol, 7 szokás K. Sz.t

V. Ö

K.

Sz.t

5

4

1

4

3

5

4

V.

6.évfolyam

6.évfolyam

emelt szintű testnevelés, tánc és mozgás

ECDL osztály

Ö.

K.

Sz.t

5

4

1

3

3

6

4

V. Ö.

K.

Sz.t

5

4

1

3

3

5

4

V.

Ö.

Magyar nyelv és irodalom

4

Idegen nyelvek

3

Matematika

4

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

2

2

2

2

2

2

Erkölcstan

1

1

1

1

1

1

1

1

Természetismere t

2

2

2

2

2

2

2

2

Ének-zene

1

1

1

1

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

1

1

1

1

Informatika

1

1

1

1

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

5

6

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

1

1

1

1 1 1

7 szokás

1

2

1

1

1

2

5

1

1

2

1

Tánc és mozgás 27

3

1

Bejárható Magyarország Össz. óraszám

5

2 31

26

3

1

30

2019/20-as tanév

110

26

3

1

1

1

30

26

4

0

30

Óraterv a kerettantervekhez – 7 . évfolyam 7. évfolyam

7. évfolyam

Tantárgyak

matematika, Bejárható Magyarország

angol, 7 szokás K. Sz.t

V. Ö

K.

Sz.t

4

3

1

4

3

4

3

V.

7.évfolyam

7.évfolyam

emelt szintű testnevelés, tánc és mozgás

ECDL osztály

Ö.

K.

Sz.t

4

3

1

3

3

5

3

V. Ö.

K.

Sz.t

4

3

1

3

3

4

3

V.

Ö.

Magyar nyelv és irodalom

3

Idegen nyelvek

3

Matematika

3

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

2

2

2

2

2

2

Erkölcstan

1

1

1

1

1

1

1

1

Biológiaegészségtan

1,5

1,5 1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

Fizika

1,5

1,5 1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5 1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5 1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1 1 1

2

1

4 3 4

1

Ének-zene

1

1

1

1

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

1

1

1

1

Informatika

1

1

1

1

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

5

6

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

1

1

1

1

7 szokás

1

1

1

Tánc és mozgás 28

2

1

2

1

Bejárható Magyarország Össz. óraszám

1

31 28

3

1

32

28

3

2020/21-es tanév Óraterv a kerettantervekhez – 8 . évfolyam 111

1

1

1

32

28

3

0

31

8. évfolyam

8. évfolyam

Tantárgyak

matematika, Bejárható Magyarország

angol, 7 szokás K. Sz.t

V. Ö

K.

Sz.t

5

4

1

4

3

4

3

V.

8.évfolyam

8.évfolyam

emelt szintű testnevelés, tánc és mozgás

ECDL osztály

Ö.

K.

Sz.t

5

4

1

3

3

5

3

V. Ö.

K.

Sz.t

5

4

1

3

3

4

3

V.

Ö.

Magyar nyelv és irodalom

4

Idegen nyelvek

3

Matematika

3

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

2

2

2

2

2

2

Erkölcstan

1

1

1

1

1

1

1

1

Biológiaegészségtan

1,5

1,5 1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

Fizika

1,5

1,5 1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5 1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5 1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1 1 1

2

1

5 3 4

1

Ének-zene

1

1

1

1

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

1

1

1

1

Informatika

1

1

1

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

5

6

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2

Technika, életvitel és gyakorlat

1

7 szokás

1

1

Bejárható Magyarország

1

1

Tánc és mozgás Össz. óraszám

28

2

1

31 28

3

1

32

28

3

1

1

1

32

28

3

Fejlesztési területek – nevelési célok Az erkölcsi nevelés A tanuló erkölcsi gondolkodása legalább konvencionális szintre kerül, vagyis a hozzá közelállók elvárásainak megfelelően él, képes alkalmazni az emberi kapcsolatok elfogadott formáit. Tudja, hogy a gyerek, testvér, barát stb. szerep betöltője hogyan viselkedjen, de adott esetben képes a szabályok újraértelmezésére. 112

0

31

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait és életkorának megfelelő szinten az ország és a magyarság szimbólumait. Ismeri a nagy ünnepkörök egy-egy hagyományát és az éves ünnepkör legfontosabb állomásait: ezeket évszakok szerint is képes elhelyezni, valamint ismer ezekhez kapcsolódó alkotásokat (népdalokat, mondákat, meséket, műalkotásokat). Ismeri nemzeti ünnepeinket, ezek időpontját, részt vesz érzelmi azonosulását segítő tevékenységekben (népi hagyományok felelevenítése, eljátszása, ünnepi díszítések készítése). Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló el tudja magát helyezni adott közösségben, felismeri a valódi és lehetséges szerepeit egy adott kapcsolati hálózatban. Képes a kooperációra, megérti a szabályok fontosságát. Képes egyszerű közösségi szabályok követésére, bekapcsolódik közös tevékenységekbe és követi a közösségi hagyományokat. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A tanuló képes az együttműködésre, az empátiára, átérzi és gyakorolja a segítségnyújtást. A közös tevékenységek révén ismeretet szerez saját képességeiről és lehetőségeiről. Azonosítja a saját és mások alapvető érzelmeit, illetve kifejezi a problémáit. Életkorának megfelelő szinten ismeri a kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúráját, rendelkezik az életkorának megfelelő kooperatív készséggel. Ismeri a különböző megbízatások betöltésével együtt járó felelősséget és a feladatok megosztásának fontosságát. A családi életre nevelés A tanuló megismeri és elsajátítja az alapvető együttélési, együttműködési normákat a családban, az iskolában, a társadalmi életben. Ismeri és betartja az illemszabályokat. Megismerkedik a családi ünnepekkel és az ezekhez kötődő szokásokkal. Megtanulja a családi szerepekhez (anya, apa, gyermek) kapcsolódó feladatokat, és törekszik rá, hogy saját feladatait napi rendszerességgel elvégezze. A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló képes önállóan, az évszaknak és az időjárásnak megfelelően ruhát választani és felöltözni. Tudja, hogy a rendszeres tisztálkodás, a táplálkozás és a megfelelő folyadékbevitel egyaránt fontos az egészség védelmében. A rendszeres mozgás, a természet szeretete igényként épül be személyiségébe, figyel testtartására. Képes kifejezni a betegség és az egészség mint állapot közötti különbséget. Képes egyes betegségtünetek (láz, fejfájás) megnevezésére. Tudja, hogy a védőoltások is fontos eszközei az egészség megőrzésének. Képes kifejezni, leírni egyes feszültséget, stresszt okozó helyzeteket. Megtapasztal relaxációs technikákat, képes légzőgyakorlatok és egyszerű tornagyakorlatok (például reggeli torna) önálló elvégzésére. A tanulóban kialakul az igény a harmonikus, barátságos, otthonos környezet iránt. Kipróbálja a testmozgás, a manuális és művészeti, alkotó tevékenység több formáját, és képes megfogalmazni ezzel kapcsolatos élményeit, tapasztalatait. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 113

A tanuló ismeri és betartja a kapcsolatteremtés elfogadott formáit. Képes az adott helyzeteknek megfelelő magatartási formákat alkalmazni a társas élet különféle színterein. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja tevékenységét. Tisztában van azzal, hogy a vállalt feladatok felelősséggel járnak. Tapasztalatot szerez arról, hogy nemcsak kötelező feladatai vannak, hanem szabad választása alapján is segíthet környezetében (iskola, otthon). Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanuló érzékennyé válik környezete állapota iránt. Képes a környezet sajátosságainak megismerésére, észreveszi a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat, tudja elemi szinten értékelni e változásokat. Képes saját mikrokörnyezetében olyan változásokat javasolni, amelyek annak minőségét javítják. Értéknek tekinti a természeti és az ember alkotta környezet esztétikumát, harmonikus működését. Késztetés alakul ki benne környezete értékeinek megőrzésére. Médiatudatosságra nevelés A tanuló tisztában van a korhatárt jelző szimbólumok jelentésével. Képes különbséget tenni a televízióban történtek és a valóság között. Ismeri a médiumokat és azok szerepét az ő szabadidejében, valamint hasznosíthatóságukat a tanulásban. A tanulás tanítása A tanuló tapasztalatot szerez arról, hogy lehet játszva tanulni. Napi rutinjába beépül a tanulásból adódó otthoni feladatok elvégzése, egyre inkább saját időbeosztása szerint készül az órákra. Vannak élményei arról, hogy az iskolai oktatáson kívül a tanulásnak és az önművelésnek egyéb lehetőségei is léteznek. A fentiekben jelzett új követelmények eredményes megvalósítása, az új (típusú) alapismeretek közvetítése mellett továbbra is megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítunk az alsó tagozatos tanulók kompetenciái fejlesztésének, ezért a helyi tantervünkben is rögzítjük az ezzel kapcsolatos elvi alapokat

Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Anyanyelvi kommunikáció A tanuló törekszik a mások számára érthető és kifejező beszédre. Figyelemmel tud követni szóbeli történetmondást, magyarázatot. Fel tudja idézni, el tudja mondani mindennapi élményeit, olvasmányainak tartalmát. Részt vesz a beszélgetésben és vitában, meg tud fogalmazni saját véleményt. Egyéni sajátosságainak megfelelően képes szövegek értő olvasására, illetve fokozatosan kialakul a kézírása. Megismeri és alkalmazza az anyaggyűjtés és elrendezés szabályainak alapjait. Ismer és alkalmaz néhány alapvető helyesírási szabályt. 114

Képes a korosztályának szóló irodalmi és ismeretterjesztő művek megértésére és értelmezésére.

Idegen nyelvi kommunikáció A tanulóban felébred a nyelvek és a nyelvtanulás iránti érdeklődés. Felfedezi, hogy más országokban más szokások vannak, más nyelvet beszélnek az emberek, ez a felfedezés nyitottabbá teszi más kultúrák befogadására. Egyszerű idegen nyelvi szóbeli kommunikációval próbálkozik. Idegen nyelvi tevékenységei a korosztályának megfelelő dalokhoz, versekhez, mondókákhoz és jelenetekhez kötődnek. Matematikai kompetencia A tanuló képes érzékelni a tárgyak egymáshoz viszonyított helyzetét, méretét, képes a térben és a síkban tájékozódni. Gyakorlati tapasztalatait felhasználva felfedezi a mennyiségek közötti kapcsolatokat, képes ezen tapasztalatok megfogalmazására. El tud végezni egyszerű méréseket, az eredményeket a tanult mértékegységekkel le tudja írni. Képes a megtanult matematikai algoritmusok felidézésére és használatára gyakorlati tevékenységek során. Tud fejben számolni 100-as számkörben. El tudja dönteni egyszerű állítások igazságértékét, felismer egyszerű logikai kapcsolatokat. Természettudományos és technikai kompetencia Kialakul a tanuló érdeklődése a szűkebb környezet jelenségeinek, folyamatainak megismerése iránt. Képessé válik a természeti világ alapvető jelenségeinek felismerésére, egyszerű törvényszerűségek meglátására. Képes arra, hogy egyszerű megfigyeléseket, kísérleteket végezzen el pontos utasítások alapján. Tud egyszerű technikai eszközöket megfelelő módon használni. Konkrét példákban felismeri az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatását, a káros következményeket. Felismeri a közvetlen környezet védelmének fontosságát, és törekszik a helyes magatartásminták követésére. Szociális és állampolgári kompetencia Kialakul a tanulóban a társakkal történő közös feladatmegoldás képessége, tud irányítással együttműködni velük. Nyitott társai megismerésére, igyekszik megérteni őket. Elfogadja a közösségben való normaalapú viselkedés szabályait. Megjelenik az egyre táguló környezet megismerése iránti igénye, amely hozzájárul a szülőföldhöz, a hazához való kötődés kialakulásához. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanulónak fejlődik az emocionális érzékenysége. Képes versek, mesék befogadását, elmondását segítő, a ritmusérzéket és a mozgáskultúrát fejlesztő játékokra és gyakorlatokra, ritmusos és énekes rögtönzésekre, szerepjátékokra. Tanári segítséggel képes csoportos improvizációval kapcsolatos élmények szóbeli megfogalmazására, történetek, versek, átélt, elképzelt vagy hallott események zenei, vizuális vagy dramatikus megjelenítésére. A hatékony, önálló tanulás 115

A tanuló a korosztályának megfelelő szinten képes önállóan írni, olvasni, számolni. A tanulás iránti attitűdje pozitív. Egyre gyakorlottabb figyelme összpontosításában. Tanári segítséggel képes saját tanulását megszervezni, segítséggel képes csoportmunkában aktívan részt venni, a sok pozitív visszajelzés hatására ezt egyre magabiztosabban teszi. Segítséggel felismeri szükségleteit, gyakorlatot szerez teljesítményének és képességeinek reális értékelésében. Képes kisebb segítséggel vagy anélkül házi feladatai elvégzésére.

Egységesség és differenciálás A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes oktatást. Az egyéni különbségek figyelembevételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké váljanak. A tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket. A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos, mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a NAT-ban meghatározott és a kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó ajánlásait. Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez. A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására, elhagyására vagy egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A 116

differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés. A fentiekre vonatkozó konkrét javaslatokat minden fogyatékossági területre vonatkozóan A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 21. § (11) bekezdés] tartalmazza. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt (integráltan) és a tőlük elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére, oktatására.

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8.évfolyam a 151/2012.(XII.21.) EMMI rendelet alapján

Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás felső tagozatos szakasza szervesen folytatja az alsó tagozatos szakasz nevelő-oktató munkáját. Ez a szakasz a készségek és képességek fejlesztésével olyan pedagógiai munkát igényel, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a tanulók életének és tevékenységének számos más színtere, fóruma is. Az 5–6. évfolyamon – az 1–4. évfolyamhoz hasonlóan – továbbra is az alapkészségek fejlesztése kap fő hangsúlyt. Igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz figyelembe veszi, hogy a 10–12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5–6. évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a 7–8. évfolyamon, a serdülőkor kezdetétől viszont hangsúlyossá válik az elvont fogalmi és elemző gondolkodás fejlesztése. Az általános iskola az 1–4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5–8. évfolyamokon is együtt neveli a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú tanulókat. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a középfokú nevelés-oktatás szakaszában történő továbbtanulásra, illetve az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszára, összességében ezzel is támogatva a társadalomba való beilleszkedést.

117

Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a nevelési célok elérését támogató érzelmi, szociális és kognitív képességeket. Kiemelt figyelmet fordít az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatására, a tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges kompetenciaterületek és koncentrációs képességek, akarati tulajdonságok fejlesztésére. Feladatának tekinti az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztését, a tanulók tanulási és társas motivációinak, önbizalmának növelését. Mindehhez előnyben részesíti az életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtését az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok 5–8. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Hon- és népismeret* Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki

Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4 3 4

6. évf. 4 3 3

7. évf. 3 3 3

8. évf. 4 3 3

2

2

2

2

1 2

1 2

1

1

1 1

2 2 1 1 1 1

1 1 2 2 1 1

1

1

1

1

1

1

5 1

5 1

5 1

5 1

2

3

3

3

28

28

31

31

1 1 1

* A két tantárgy valamelyikének választása kötelező.

118

A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg.

119

2013/14-es tanév óratervei 5. évfolyam 5. évf. Tantárgyak

angol, 7 szokás

5.évf.

5.évf.

Bejárható Magyarország

Tánc és mozgás Matematika

Informatika K. Sz.t

V. Ö

K.

Sz.t

5

4

1

4

3

5

4

V.

Ö.

K.

5

4

3

3

5

4

Sz.t V. Ö.

Magyar nyelv és irodalom

4

Idegen nyelvek

3

Matematika

4

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

2

2

2

2

Erkölcstan

1

1

1

1

1

1

Természetismere t

2

2

2

2

2

2

Ének-zene

1

1

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

1

1

Hon-és népismeret

1

1

1

1

1

1

1 1 1

1

1

5 3

1

5

Biológiaegészségtan Fizika Kémia Földrajz

Informatika

1

1

1

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

1

7 szokás

1

1

Bejárható Magyarország

1

1

Tánc és mozgás Össz. óraszám

26

2

3 31 26 120

2

2

30

26

2

1

1

2

30

2014/15-ös tanév óratervei 6. évfolyam 6.évf. Tantárgyak

6.évf.

6.évf.

angol, 7 szokás

Bejárható Magyarország

Tánc és Mozgás Matematika

Informatika K. Sz.t

V. Ö

K.

Sz.t

5

4

1

4

3

5

4

V.

Ö.

K.

5

4

3

3

5

4

Sz.t V. Ö.

Magyar nyelv és irodalom

4

Idegen nyelvek

3

Matematika

4

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

2

2

2

2

Erkölcstan

1

1

1

1

1

1

Természetismere t

2

2

2

2

2

2

Ének-zene

1

1

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

1

1

Informatika

1

1

1

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

1

1 1 1

1

1

5 3

2

6

Biológiaegészségtan Fizika Kémia Földrajz

7 szokás

1

1

Bejárható Magyarország

1

1

Tánc és mozgás Össz. óraszám

26

2

2 30 26

121

2

1

30

26

3

1

1

1

30

2015/16-os tanév óratervei 7. évfolyam

Tantárgyak

Ö

7. évf Bejárható Magyarország Informatika Sz. K. t V. Ö.

K.

4

3

4

3

4

3

3

3

4

3

4

3

7.évf. angol, 7 szokás

K. Sz.t

V.

7.évf. Tánc és Mozgás Matematika Sz.t V. Ö.

Magyar nyelv és irodalom

3

Idegen nyelvek

3

Matematika

3

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

2

2

2

2

Erkölcstan

1

1

1

1

1

1

Biológiaegészségtan

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

Fizika

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

Ének-zene

1

1

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

1

1

Informatika

1

1

1

2

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

1

1 1 1

7 szokás

1

1

1

1

1

3 2

1

1

Tánc és mozgás 28

2

2

5

1

Bejárható Magyarország Össz. óraszám

4

32

28

122

2

2

32

28

3

1

1

1

32

2016/17-es tanév óratervei 8. évfolyam

Tantárgyak

Ö

8. évf Bejárható Magyarország Informatika Sz. K. t V. Ö.

K.

5

4

5

4

4

3

3

3

4

3

4

3

8.évf. angol, 7 szokás

K. Sz.t

V.

8.évf. Tánc és Mozgás Matematika Sz.t V. Ö.

Magyar nyelv és irodalom

4

Idegen nyelvek

3

Matematika

3

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

2

2

2

2

Erkölcstan

1

1

1

1

1

1

Biológiaegészségtan

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

Fizika

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

Ének-zene

1

1

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

1

1

Informatika

1

1

1

2

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

1

1 1 1

7 szokás

1

1

1

1

1

3 2

1

1

Tánc és mozgás 28

2

2

5

1

Bejárható Magyarország Össz. óraszám

5

32

28

123

2

2

32

28

3

1

1

1

32

Fejlesztési területek – nevelési célok Az erkölcsi nevelés A tanuló erkölcsi gondolkodásának szintje eleinte konvencionális, rendre és fegyelemre törekszik, belátja, hogy teljesíteni kell az elvállalt kötelességeket. A szabályokat minden körülmények között be kell tartani, kivéve az olyan szélsőséges eseteket, amikor azok más társadalmi kötelezettségekkel kerülnek konfliktusba. A szakasz második felében a tanuló erkölcsi gondolkodása posztkonvencionálissá válik, vagyis belátja, hogy a törvényeket a társadalom hozza és alakítja. Tudatosul benne, hogy az emberek különböző értékeket és véleményeket vallanak, és hogy az értékek és szabályok egy része viszonylagos. A tanuló megérti a normakövetés fontosságát. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait, valamint több, az ünnepkörökhöz köthető magyar hagyományt. Egyre rendszeresebben részt vesz szűkebb közösségében nemzeti hagyományaink ápolásában, megismer ezekhez kapcsolódó műalkotásokat. Annak érdekében, hogy erősödjön benne saját népe és kultúrája értékeihez való kötődés, megismeri azok legfontosabb értékeit, kiemelkedő személyiségeit és szimbólumait. Fel tud sorolni néhány, lakókörnyezetére jellemző sajátosságot, megismeri a hungarikum fogalmát. Ismeri nemzeti ünnepeinket, ezekhez kötődő hagyományainkat, és ezeket tantárgyi ismereteihez is kapcsolja. Kialakul benne a szülőföld, a haza és a nemzet fogalma, az ezekhez való kötődés igénye. Egyre nyitottabb más népek kultúrája iránt, ismeri, hogy Magyarországon milyen nemzetiségek és kisebbségek élnek. Ismerkedik egy-egy magyarországi nemzetiség, kisebbség kultúrájával. Ismeri az általa tanult idegen nyelvet beszélő népek kultúrájának egy-egy jelentős vonását. A tanulóban kialakul egy kép az európai kultúra értékeiről, és ismer ennek megőrzéséért munkálkodó intézményeket, programokat. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló törekszik a konfliktusok feloldására, alkalmazza a konfliktuskezelés demokratikus technikáit. Nyitottá válik a társadalmi jelenségek iránt, szert téve az együttműködés képességére. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja tevékenységét. Megismerkedik az alapvető emberi, szabadság- és állampolgári jogokkal, kötelezettségekkel és az őt megillető jogok érvényesítési lehetőségeivel. Alkalmazza a méltányosságot és az erőszakmentességet biztosító technikákat a közösségben való tevékeny részvétele során. Részt vesz olyan tevékenységekben, amelyek a közösség jobbítását szolgálják. Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése A tanuló megfelelő szókinccsel rendelkezik érzelmi árnyalatok kifejezésére, képes dicsérni, és egyre több tulajdonságot meg tud nevezni. Megismeri az önmegfigyelés jelentőségét, vagyis cselekedetei, reakciói, viselkedése alapján véleményt tud mondani önmagáról, ismeri a stressz és stresszkezelés lényegét. Képes különbséget tenni a valódi és virtuális társas kapcsolatok természete között, be tud kapcsolódni különböző kisközösségekbe. Kialakul benne a személyiségének megfelelő humánus magatartás az önkritika és a környezeti 124

visszajelzések egységében, képes elemezni, feltárni a jóra ösztönző, illetve a destruktív csoportok eltérő jellemzőit. Több szempontból is rálát egy vitás helyzetre, konfliktusra, képes vitatkozni. Felismeri társadalmi szerepeit (férfi-nő, gyerek-szülő, diák-tanár). Képes felismerni bizonyos előítéletes magatartásformákat és a sztereotípia megnyilvánulásait. A családi életre nevelés A tanuló képes felismerni és megfogalmazni családban betöltött szerepeket, feladatokat, megtalálja és elvégzi a rá háruló feladatokat. Tisztában van a nemi szerepek biológiai funkcióival, társadalmi hagyományaival. Felismeri a családi élet és a párkapcsolatok során előforduló súlyos problémahelyzeteket, és ezek megoldásához megfelelő segítséget tud kérni. A szakasz végére a tanuló értéknek tekinti a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot. Tisztában van azzal, hogy a szexualitás a párkapcsolatok fontos eleme, és érti az ezzel kapcsolatos felelősséget is. Tud a pozitív és negatív családtervezés különböző lehetőségeiről, ismeri a művi terhességmegszakítás lelki és fizikai veszélyeit. A tanuló alkalmazás szinten ismeri a csecsemőgondozás néhány alapvető lépését. A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló fel tudja sorolni az egészséges táplálkozás néhány alapvető szabályát. Ismeri a tisztálkodással kapcsolatos alapvető szabályokat, a személyes higiéné ápolásának módjait, majd megtanulja tudatosan ápolni személyes higiénéjét. Tudja, hogy a rendszeres testmozgás és művészeti tevékenység hozzájárul lelki egészségünk megőrzéséhez, így fokozatosan kialakul az igénye ezek iránt. A tanuló (az iskola és szülei segítségével) igyekszik olyan kikapcsolódást, hobbit találni, amely hozzásegíti lelki egészségének megőrzéséhez. Ismeri az aktív pihenés fogalmát, meg tud nevezni aktív pihenési formákat. Tisztában van a feltöltődés és kikapcsolódás jelentőségével. Tudatosan figyel testi egészségére, képes szervezetének jelzéseit szavakkal is kifejezni. Ismer és alkalmaz stresszoldási technikákat, tisztában van a nem megfelelő stresszoldás következményeivel, ennek kockázataival (különösen az alkohol, a dohányzás és a drogok használatának veszélyeivel), és tudatosan kerüli ezeket. Ismeri a stressz okozta ártalmakat, a civilizációs betegségeket és ezek megelőzésének módját. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanulóban fokozatosan tudatosul, hogy társaival kölcsönösen egymásra vannak utalva. Bizonyos helyzetekben kérésre képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben ő is képes segíteni. Az iskola lehetőséget biztosít arra, hogy a tanuló tapasztalatot szerezzen a fogyatékkal élőkkel való együttélésről, amelynek során felismeri a segítő tevékenység fontosságát és szükségességét alkalmanként és a mindennapokban is.

125

Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanulóban kifejlődnek a környezetharmonikus, környezetkímélő életvezetéshez szükséges szokások, mozgósítható a környezet védelmét célzó együttes cselekvésre. Érti a mennyiségi és minőségi változás, fejlődés fogalmát, valamint, hogy a fogyasztás önmagában sem nem cél, sem nem érték. Egyre érzékenyebbé válik környezete állapota iránt, képes annak változását elemi szinten értékelni. Felismeri a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket és kerüli ezeket. Képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani az iskola belső és külső környezetét. Nem hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat, előnyben részesítve a természetes, újrahasznosítható, illetve újrahasznosított anyagokat. Érzékennyé válik az anyag- és energiatakarékos életvitelre és ismeri ezek gyakorlati technikáit. Érti a fenntarthatóság fogalmát. Pályaorientáció A tanuló képes megfogalmazni, hogy mi érdekli őt leginkább, és felismeri, hogy érdeklődési körét, motivációját, saját adottságait mely szakmákban tudná hasznosítani. Megfelelő ismeretekkel rendelkezik a továbbtanulással, a választható iskolákkal, életutakkal kapcsolatban. Ismeri az élethosszig tartó tanulás fogalmát. Tud célokat kitűzni és jövőképet felállítani. Van önkritikája, képes különbséget tenni a társas befolyásolás és saját elképzelése között. Érti a tanulás és a karriercél elérésének összefüggéseit. Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló történelmi ismeretei alapján felismeri a gazdasági rendszerek változását, viszonylagosságát, hibáit és fejlődését. Ismeri az unió közös fizetési eszközét, belátja, hogy az egyes országok eltérő mértékben és szerepben kapcsolódnak be a világgazdaság folyamatiba. Érzékeli az anyagi és kapcsolati tőke szerepét és értékét saját életében. Érzékeli, hogy mi a fenntartható gazdaság és hogyan valósítható ez meg globális és lokális szinten. Matematikai ismereteit alkalmazza pénzügyekkel kapcsolatos feladatokban. Képes összehasonlítani, hogy különböző országokban milyen életszínvonalon élnek az emberek, és felismer néhány összefüggést az életszínvonal, a globális problémák és a fenntarthatóság kérdései között. Médiatudatosságra nevelés A tanuló hatékonyan tud keresni a világhálón, kulcsszavak segítségével, majd képessé válik elektronikus gyűjtőmunkát végezni. Tisztában van a videojátékok használatának helyes mértékével. Egyre inkább tisztában van a közösségi oldalak, valamint a médiatartalmak megosztásának esetleges veszélyeivel. A közösségi oldalakon megjelenő verbális agresszió elhárítására megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik. Odafigyel arra, hogy magánszférájába ne engedjen be nem kívánatos médiatartalmakat. Kialakulóban van kritikai érzéke a médiatartalmak hitelességét illetően.

126

A tanulás tanítása A tanuló megismer olyan alapvető, tanulást segítő technikákat, amelyek segítségével hatékonyabbá teszi az önálló felkészülését, pl. a tanuláshoz szükséges külső (rend, fény, csend) és belső (munkakedv, jutalom, kíváncsiság, elérendő cél) feltételeket. Tud a tanult témák kapcsán tájékozódni a könyvtárban (a gyermekirodalomban, egyszerűbb kézikönyvekben) és a világhálón. Ismer tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. Képes gondolatait, megállapításait kifejezni, nyelvileg szabatosan indokolni. A tanuló megismeri saját tanulási stílusát, ezzel hatékonyabb információfeldolgozásra képes, tudatában van, mely területeket kell fejlesztenie. Elegendő önismerettel, önértékeléssel, önbizalommal rendelkezik ahhoz, hogy megfelelő teljesítményt nyújtson, de tisztában van vele, hogy ehhez megfelelő fizikai állapotban kell lennie. Ismer olyan módszereket, amelyekkel ezt megteremtheti. A fentiekben jelzett új követelmények eredményes megvalósítása, az új (típusú) alapismeretek közvetítése mellett továbbra is megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítunk a felső tagozatos tanulók kompetenciái fejlesztésének, ezért a helyi tantervünkben is rögzítjük az ezzel kapcsolatos elvi alapokat Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Anyanyelvi kommunikáció A tanuló képes érzéseinek, gondolatainak, véleményének kifejezésére, adott szempont szerint újrafogalmazására, mások véleményének tömör reprodukálására. Képes ismert tartalmú szövegeket biztonságosan elolvasni, értelmező hangos olvasással. Képes hallott és olvasott szöveg lényegének felidézésére, megértésére, értelmezésére. Önállóan olvas nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegeket. Képes a szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazására, különböző műfajú és rendeltetésű szóbeli és írásbeli szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárására, értelmezésére és értékelésére. Korosztályának megfelelő módon részt vesz az infokommunikációs társadalom műfajainak megfelelő információszerzésben és információátadásban. Törekszik az olvasható és pontosan értelmezhető írásbeli kommunikációra. Elsajátítja a jegyzetelés alapjait. Képes rövidebb szövegek alkotására különböző szövegtípusokban és műfajokban. Képes rövidebb szövegek összegyűjtésére, rendezésére. Gyakorlott a helyesírási kézikönyvek használatában, törekszik a normakövető helyesírásra. Képes művek önálló befogadására és ennek szöveges interpretálására. Képes egyes nem verbális természetű információk adekvát verbális leírására. Idegen nyelvi kommunikáció A tanuló felfedezi, megérti és alkalmazza a nyelvet vezérlő különböző szintű szabályokat, ami tudatosabbá és gyorsabbá teszi a nyelvtanulást. A beszédkészség és a hallott szöveg értése mellett törekszik a célnyelvi olvasásra és írásra is. Felfedezi a nyelvtanulás és a célnyelvi kultúra fontosságát. Próbálkozik önálló nyelvtanulási stratégiák alkalmazásával, és elindul a tudatos nyelvtanulás és az önálló nyelvhasználat útján. Megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyek célja a 127

mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Képes egyszerű interakcióra, ha a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész. Matematikai kompetencia A tanuló képes matematikai problémák megoldása során és mindennapi helyzetekben egyszerű modellek alkotására, illetve használatára. A tanuló felismer egyszerű ok-okozati összefüggéseket, logikai kapcsolatokat, és törekszik ezek pontos megfogalmazására. Gyakorlott a mindennapi életben is használt mennyiségek becslésében, a mennyiségek összehasonlításában. A tanuló képes következtetésre épülő problémamegoldás során egyszerű algoritmusok kialakítására, követésére. A tanuló képessé válik konkrét tapasztalatok alapján az általánosításra, matematikai problémák megvitatása esetén is érvek, cáfolatok megfogalmazására, egyes állításainak bizonyítására. Természettudományos és technikai kompetencia A tanuló már képes felismerni a természet működési alapelveit, illetve az egyszerűbb technológiai folyamatokat és azok kapcsolatait. Egyre önállóban használja, illetve alkalmazza az alapvető tudományos fogalmakat és módszereket problémák megoldása során. Tudása és megfigyelési képességei fejlődésének köszönhetően tanári irányítás mellett, de mind önállóbban hajt végre kísérleteket, megfigyeléseket, amelynek eredményeit értelmezni is tudja. Technikai ismereteit és kompetenciáit kezdetben még irányítással, majd egyre önállóbban alkalmazza az iskolai és iskolán kívüli környezetben. Felismeri az emberi tevékenység környezetre gyakorolt káros hatásait, belátja, hogy erőforrásaink döntően végesek, és ezeket körültekintően, takarékosan kell hasznosítanunk. Nyitottá válik a környezettudatos gondolkodás és cselekvés iránt, képes környezettudatos döntések meghozatalára. Digitális kompetencia A tanuló mind motiváltabbá válik az IKT-eszközök használata iránt. Képes alapvető számítógépes alkalmazásokat (szövegszerkesztés, adatkezelés) felhasználni a tanórai és a tanórán kívüli tanulási tevékenységek során, illetve a hétköznapi életben. Egyre nagyobb biztonsággal és mind önállóbban képes felhasználni a számítógép és az internet által biztosított információkat, akár megadott szempontok szerinti gyűjtőmunkában is. A megszerzett információkból irányítással, majd egyre önállóbban képes összeállítani prezentációkat, beszámolókat. Ismeri az elektronikus kommunikáció (e-mail, közösségi portálok) nyújtotta lehetőségeket és használja is ezeket. Felismeri az elektronikus kommunikációban rejlő veszélyeket és törekszik ezek elkerülésére. Látja a valós és a virtuális kapcsolatok közötti különbségeket, kellő óvatossággal kezeli a világhálóról származó tartalmakat és maga is felelősséggel viszonyul a világháló használóihoz.

128

Szociális és állampolgári kompetencia A tanuló nyitott más kultúrák, más népek hagyományainak, szokásainak megismerésére, megérti és elfogadja a kulturális sokszínűséget. Ismeri és helyesen használja az állampolgársághoz kapcsolódó alapvető fogalmakat. Képes együttműködni társaival az iskolai és az iskolán kívüli életben egyaránt, önként vállal feladatokat különböző, általa választott közösségekben. Képes társai számára segítséget nyújtani ismert élethelyzetekhez kapcsolódó problémák megoldásában. Megérti és elfogadja, hogy a közösség tagjai felelősek egymásért, ennek figyelmen kívül hagyása pedig akár súlyos következményekkel is járhat. Képes megfogalmazni véleményét a közösséget érintő kérdésekben, meghallgatja és képes elfogadni mások érvelését. A magyar és az európai kultúra, illetve hagyományok megismerésével kialakul a tanulóban az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudata. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Ismert élethelyzetekben a tanuló képes mérlegelni, döntéseket hozni és felmérni döntései következményeit. Képes a korának megfelelő élethelyzetekben felismerni a számára kedvező lehetőségeket és élni azokkal. Terveket készít céljai megvalósításához, és – esetenként segítséggel - meg tudja ítélni ezek realitását. Csoportos feladathelyzetekben részt tud venni a végrehajtás megszervezésében, a feladatok megosztásában. Céljai elérésében motivált és kitartó. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanuló képes korának megfelelő, különböző művészeti (zenei, irodalmi, dramatikus, képzőművészeti, fotó- és film-) élmények több szempontú befogadására, élvezetére. Képes szabad asszociációs játékokra, gondolatok, érzelmek, hangulatok kifejezésére különböző művészeti területeken alkalmazott kifejezőeszközök, módszerek, technikák alkalmazásával. Képes történetek, érzések, élmények feldolgozására különböző dramatikus, zenei, tánc- és mozgástechnikai, továbbá képzőművészeti elemek alkalmazásával. Alakulóban van önálló ízlése, és ez megnyilvánul közvetlen környezete, használati tárgyai kiválasztásában, alakításában is. A hatékony, önálló tanulás A tanuló rendelkezik a hatékony tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, azaz tud írni, olvasni, számolni, továbbá nem idegenek számára az IKT-eszközök. A tanuló képes kitartóan tanulni, a figyelmét összpontosítani, törekszik arra, hogy saját tanulását megszervezze. Képes a figyelem és a motiváció folyamatos fenntartására, elég magabiztos az önálló tanuláshoz. A tanulás iránti attitűdje pozitív. A tanuló egyre tudatosabban kezeli a saját tanulási stratégiáit, egyre gyakorlottabb abban, hogy felismerje készségeinek erős és gyenge pontjait, és hogy saját munkáját tárgyilagosan értékelje. Képes arra, hogy szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen.

129

Egységesség és differenciálás A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes oktatást. Az egyéni különbségek figyelembevételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké váljanak. A tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket. A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos, mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a NAT-ban meghatározott és a kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó ajánlásait. Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez. A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására, elhagyására vagy egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés. A fentiekre vonatkozó konkrét javaslatokat minden fogyatékossági területre vonatkozóan A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 21. § (11) bekezdés] 130

tartalmazza. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt (integráltan) és a tőlük elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére, oktatására. A 151/2012. (XII.21.) EMMI rendelet szerinti kötelező tanórai foglalkozások tantárgyankénti helyi tanterveit a pedagógiai program 4.sz. Mellékletében helyeztük el.

III.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelőoktató munkát segítő tankönyvek, eszközök és felszerelések kiválasztásának elvei A kompetencia alapú oktatás elterjesztése kapcsán a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések vonatkozásában a következő célok teljesülését várjuk el:  Megvalósuljon a digitális oktatási tartalmak integrálása a kompetenciafejlesztő oktatás alkalmazása során.  Az élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez szükséges, egyenlő hozzáférést biztosító IKT infrastruktúra megteremtése, a számítógép állomány korszerűsítése a pedagógiai feladatok igényeinek megfelelő infrastruktúra kialakítása érdekében. (Cél: minden tanuló külön eszközt használhasson a tanórán)  A hangsúly az egyéni és egyedileg szervezett csoportos tanulási folyamatra helyeződjön, amely hatékonyabban támogatja az egyéni tanulás képességének és a kooperatív technikák fejlesztését. A nyomtatott taneszközök kiválasztásának alapvető szempontja, hogy hivatalosan tankönyvvé nyilvánított legyen, s ismeretanyaga lehetővé tegye a kerettantervi követelmények elsajátíttatását. Kivitelében igényes, tartós legyen, feladatai fejlesztőek, változatosak legyenek, igazodjanak a tanulók életkori sajátosságaihoz.  az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a szakmai munkaközösségek határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján  a kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt - a megelőző tanév utolsó szülői értekezletén - tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a szülők kötelessége.  Az ingyenes tankönyvre jogosultságot az adott év miniszteri rendeletei szabják meg. A tankönyvkiválasztás elvei:

131

Feleljen meg intézményünk tantervi követelményeinek. Ennek érdekében tartalmazza a képességfejlesztés és az egyéni munkáltatás sokoldalú lehetőségeit, feleljen meg az önálló tanulást segítő didaktikai alapelveknek. Ennek érdekében:  szerkezete legyen világos és egyszerű  motiváljon, keltse fel a gyerekek érdeklődését  szövege az életkornak megfelelő fogalmazású legyen  ábrái, betűmérete, szerkesztése segítse az önálló ismertszerzést  adjon lehetőséget a differenciált készségfejlesztésre  adjon mintát az önálló feladatmegoldásokra  jelrendszere legyen azonos minden évfolyamon  legyen több évig használható,  új ára elérhető  a tankönyvcsaládhoz azonos elvek alapján mérőlap készüljön Az iskola pénzügyi lehetőségeinek és a könyvtárfejlesztési támogatás felhasználásával egyre több nyomtatott taneszközt szerez be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a rászoruló tanulók ingyen használhatják, az osztályfőnök valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök javaslata alapján. A 2013/2014. tanévtől – felmenő rendszerben – bevezetjük az ingyenes tankönyvellátást az Nkt. előírásai alapján. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl: tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.) A tanulói taneszközöket az azonos tantárgyakat tanító nevelők közösen határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján, s azt a minőségi kör eljárási kézikönyvében rögzítik. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket időben tájékoztatni kell, hogy a tanév kezdetére beszerezhessék azokat. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk, változtatásra indokolt esetben kerül sor. A használt, de jó állapotú taneszközöket - tanulói felajánlásokkal - gyűjtjük a könyvtár számára, hogy szükség esetén ezeket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók térítésmentesen használhassák. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának részletezett elvei 1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatásért felelős miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított és amelyek megfelelnek a kompetencia alapú oktatás kritériumainak. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz. 132

2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A 2011/12-es tanévtől kezdődően – az egy évfolyamon belüli osztályok közötti átjárhatóság érdekében – egy évfolyam vonatkozásában az egyes tantárgyakat csak azonos tankönyvcsaládból lehet tanítani. 3.A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:  A taneszköz feleljen meg az iskolahelyi tantervének!  Illusztráltság, érdekesség, problémák bemutatása, mint motivációs tényező  Az érthetőség, életszerűség, pontosság, jól áttekinthető szerkezet, mint az ismeretátadásban fontos szempont.  A differenciált feladatadásra való alkalmasság, mint a pedagógus tanulásirányítási munkáját megkönnyítő tényező.  Az ismeretek alkalmazását gyakoroltató, rendszerező kérdéseket tartalmazó könyv, mint a tanulásban, a készségfejlődést segítő eszközszerep.  Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.  A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. 4.A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. 5.Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

III.4. A Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai A NAT műveltségi területeinek felépítése A NAT az alap- és középfokú nevelés-oktatás pedagógiai szakaszára fogalmaz meg érvényes értékeket, műveltségképet, tudás- és tanulásértelmezést. Mivel egyre inkább felértékelődik a formális, informális, nem formális kultúra- és tudásközvetítő rendszerek, intézmények, szervezetek szerepe, idővel a kötelező iskolai képzés nem nyújthat befejezett, lezárt tudást. Így az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek, készségek, jártasságok, attitűdök kialakítása alapvető jelentőségűvé válik. A nevelés-oktatás 12 évfolyama egységes folyamat, amely három képzési szakaszra oszlik. A Nat-ban meghatározott fejlesztési feladatok az egyes képzési szakaszokhoz kapcsolódnak. Ezek a következők: az alapfokú nevelés-oktatás szakasza: 133

o 1–4. évfolyam; o 5–8. évfolyam; Az alsó tagozat (1–4. évfolyam) első két évében a szabályozás lehetővé teszi az ebben az életkorban különösen jelentős egyéni különbségek kezelését. A 3–4. évfolyamon erőteljesebbé válnak – a negyedik évfolyam végére már meghatározóan – az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanításitanulási folyamatok. A motiválás és a tanulásszervezés a Nat fejlesztési feladataiban is kifejeződő elvárásokra összpontosít. A Nat az első négy évfolyamot tekinti az első önálló képzési szakasznak. A felső tagozat (5–8. évfolyam) funkciója elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása. A 7–8. évfolyam alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságuk, változékonyságuk növelése. A Nat a második négy évfolyamot tekinti a második önálló képzési szakasznak. Ajánlás a Nat műveltségi területek százalékos arányaira Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Ember és társadalom Ember és természet Földünk – környezetünk Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

1–4.évf. 27-40 2-6 13-20 4-8 4-8 2-4 14-20 2-5 4-8 20-25

5–6.évf. 15-22 10-18 13-18 6-10 6-10 4-8 10-16 4-8 4-10 20-25

7–8.évf. 10-15 10-15 10-15 10-15 15-20 5-8 8-15 4-8 4-10 15-20

A NAT, a kerettantervek és a helyi szintű szabályozás összefüggése A NAT-ban megfogalmazott elvek, célok, fejlesztési feladatok és műveltségi tartalmak a képzési szakasz sajátosságai szerint több változatban is kimunkált dokumentumokban, a kerettantervekben öltenek testet. Az oktatásért felelős miniszter által kiadott, illetve jóváhagyott kerettantervek jelentik a tartalmi szabályozás következő szintjét. A kerettantervek tehát meghatározó szerepet töltenek be a NAT céljai és feladatai érvényesítésében. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek rögzítik a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak követelményeit, a tantárgyközi tudás- és készségterületek fejlesztésének feladatait, és közlik a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló, illetve ajánlott időkeretet. Az egyes műveltségi területeknek lehetnek olyan fejlesztési céljai és tartalmi elemei amelyek a kerettantervekben nem önálló tantárgyként, hanem más tantárgy/tantárgyak részeként jelennek meg, sőt, a kerettantervi implementációban más műveltségterületek részévé is válhatnak. 134

Az intézmény szakmai önállóságát a kerettantervekben kötelező tartalommal nem szabályozott időkeret szabad felhasználása, a módszertani szabadság, az engedélyezett kerettantervek közötti választás, illetve az egyedi tantervek engedélyeztetési lehetősége biztosítja. A NAT-ban megfogalmazottak alapján a kerettantervek határozzák meg a tanulástanítás folyamatában elsajátítandó fejlesztési követelményeket, továbbá az elvárt tudás mélységét, szervezettségét, és alapul szolgálnak a kimeneti követelmények meghatározásához. A NAT normáit, illetve a szakképzés esetében a szakmaterületek követelményeit közvetítő, de annál részletesebb kerettantervek és oktatási programok – a NAT-tal együtt – irányt mutatnak a tankönyvíróknak és szerkesztőknek, a tanítási segédletek, eszközök készítőinek, továbbá az állami vizsgakövetelmények, valamint az országos mérési-értékelési eszközök kidolgozóinak, de legfőképpen az iskolák nevelőtestületeinek. A kerettantervek az alábbi elvárásoknak felelnek meg:  a bennük kifejeződő értékrendszer tükrözi a NAT-ban meghatározott közös értékeket;  azonosíthatók bennük a NAT-ban megjelölt fejlesztési területek, nevelési célok, kulcskompetenciák és műveltségi tartalmak, továbbá  a bennük foglaltak alkalmasak ezek fejlesztésére, követésére és értékelésére;  biztosítják a felkészítést az adott iskolafokot, iskolatípust lezáró vizsgák követelményeire;  segítik a differenciált tanulást, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való foglalkozást, a sajátos nevelési igényű tanulói csoportok fejlesztését;  használatuk során érvényesülnek a tanulói, gyermeki jogok és a tanulási esélyegyenlőség;  érvényesíthető útmutatásokkal szolgálnak mind a kiemelt, mind az egyes műveltségi területekhez rendelt fejlesztési feladatok, mind pedig a műveltségi tartalmak teljesítéséhez;  kellően nyitottak a továbbfejlesztésre, a célokhoz alkalmazkodó felhasználásra. A helyi tantervek iránti alapvető követelmény, hogy megfeleljenek annak a választott kerettantervnek, amely elkészítésük alapjául szolgál, továbbá az iskola arculatára jellemzően töltsék meg tanítási-tanulási tartalommal és tevékenységekkel a rendelkezésükre álló átlagosan 10%-os szabad időkeretet. Ennek az alapvető követelménynek kíván megfelelni iskolánk azzal, hogy  a Nevelési programban részletesen bemutatja a NAT Fejlesztési feladatainak – nevelési céljainak helyi adaptációját  a Helyi tantervben teljes körű áttekintést ad a kulcskompetenciák fejlesztésével összefüggő feladatrendszerről és  rögzíti a kötelezőn túli órakeret helyi felhasználásának szabályait. A fentiekben körvonalazott általános érvényű pedagógiai megfontolások alapján valósítjuk meg az ismeretátadás/ismeretközvetítés, illetve a 135

kompetenciafejlesztés feladatait évfolyamonként differenciált eljárásokkal és eszközrendszerrel. Ennek konkrét elemeit részben a Nevelési program, részben a Helyi tanterv más részfejezetei tartalmazzák.

III.5.A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja Maradéktalanul megvalósítjuk az Nkt., valamint az EMMI rendelet vonatkozó előírásait:  tanrendbe állítjuk a mindennapos testnevelés órákat és  igény esetén biztosítjuk az iskolai Diáksportkör működésének feltételeit.

III.6. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai A kötelező és a választandó/választható tanórai foglalkozásokat a nevelőtestület tagjai az intézmény mindenkori tantárgyfelosztása szerint tartják, a pedagógusválasztás elvi lehetőségének fenntartásával.

III.7., III.8. Az EMMI rendeletben előírt ezen részfejezetek iskolánk típusának („általános iskola”), funkciójának és az abból adódó feladatainak szempontjából tárgytalannak tekinthetők.

III.9. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei Az értékelés, minősítés követelményei és formái Az írásbeli ellenőrzés területei   

Az értékelésben az új köznevelési törvény érvénybe lépett rendelkezési az irányadóak Évközi osztályzatok kritériuma a követelményszintnek való megfelelés tantárgyanként Félévente legalább 3 érdemjegy legyen tantárgyanként, ebből 1 vagy 2 szóbeli (meghatározó a tantárgy heti óraszáma)

136

  

A tanulók tartós hiányzás esetén lehetőséget kapnak a dolgozat megírására. Az írásbeli dolgozatok érdemjegyeit piros színnel jelöljük a naplóban. Az év végi felmérések eredményét %-osan adjuk meg, nem váltjuk érdemjegyre. A dolgozatok jegyeit az egész éves értékelésbe is beszámítjuk. A tanulók dolgozatait 8 napon belül ki kell javítani, amennyiben nem történik meg, a tanuló kérheti, hogy az érdemjegy ne kerüljön a naplóba.

Az írásbeli dolgozat, feladatlap, teszt értékelésekor az elért teljesítmény, (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Teljesítmény 0-30% 31-50% 51 - 70 % 71 - 90 % 91-100%   

2. o. év vége- 8. o. év vége elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

Érdemjegy 1-2. évf. félévig felzárkóztatásra szorul 2) megfelelően teljesít (3) jól teljesített (4) kiválóan teljesített (5)

Félévi és év végi osztályzatot az évközi jegyek alapján kapják a tanulók, kétszeres értékű a témazárók osztályzata. A témakörök végén témazáró dolgozatot iratunk, és ötfokozatú osztályozással értékeljük. Ez lehet központi vagy szaktanár által összeállított feladatlap Egy tanítási napon maximum 2 témazárót írhatnak a tanulók

Az ellenőrzés formái:   

tantárgyi teljesítmények mérése beszámoltatás (felelet) szóban vagy írásban tanuló megfigyelése: órán, órán kívül, ügyeleti feladat ellátása közben stb.

Szóbeli ellenőrzés területei A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők évente többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában is. Félévente legalább annyi legyen a szóbeli feleletek száma, amennyi a tantárgy heti óraszáma. Szóbeli feleletet ad a tanuló Az elméleti tantárgyakból A készségtárgyak elméleti részéből (kivéve a testnevelést). Ellenőrzés gyakorlati tevékenységen keresztül   

Munkadarabok, modellek készítése (technika, rajz) Kísérletek elvégzése, elemzése (természetismeret, fizika, kémia, biológia, földrajz) A testnevelés tantárgy követelményeinek teljesítését csak gyakorlati tevékenységen keresztül mérjük. 137

Az otthoni (napközis és / vagy iskolaotthonos) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az otthoni illetve a napköziben vagy tanulószobán és az iskolaotthonos oktatás keretében a felkészüléshez, illetve a szerzett tudás elmélyítéséhez, gyakorlásához, készségszintre emeléséhez szükséges írásbeli és szóbeli feladatok mennyisége meghatározásakor figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait, egyéni terhelhetőségüket, és differenciálva kívánatos számukra a „házi feladatot" feladni. Lehetőleg el kell kerülni a hétvégi pihenőnapokra és a tanítási szünetekre adandó írásbeli feladatokat, és előnyben kell részesíteni a szóbeli, illetve az „olvasási kedvet növelő" feladatokat. A foglalkozásokon a tanulók érdemjegyet nem kapnak, előmenetelükről az érintett tanítókat, szaktanárokat a foglalkozásvezetőt tájékoztatják, akik ezen információ birtokában hozzák meg a döntést a félévi és év végi érdemjegyekről. Érdemjegyen kívül egyéb „egyéni” motiváló jelképeket használhatnak. Sikerkritériumok Csökkenő bukás, csökkenő hiányzás, tanulmányi eredmény szinten tartása, vagy emelkedése, továbbtanulók számának emelkedése. Csökken a fegyelmezési intézkedések száma, növekszik a dicséretek száma, nő a pedagógusok elégedettsége a tanulók beszédkultúrájával, az iskolánkba látogatóknak pozitív a benyomása tanulókról, kedvezőek az iskolán kívülről érkező vélemények. A neveltségi szintről készült tesztek mutatói pozitívak. A teljesítménymérés rendszere:

A mérésre alkalmazott módszerrel szemben támasztott legfőbb kritériumok:     

megbízhatónak kell lennie. egyszerű legyen. könnyen használható, objektív mérési, értékelési és minősítési rendszer tartozzon hozzá. a gyakorlati életben jól alkalmazható és minél olcsóbb legyen. adjon módot az összehasonlításra.

Tudásszint-mérés tantárgyanként tanórákon:          

témazáró dolgozat felmérők tudáspróbák szóbeli beszámoltatás rövid írásbeli felelt önálló kutató, gyűjtőmunka, beszámolók művészeti produktumok sport, tanulmányi versenyek, vetélkedők kísérletek 138

A tudásszint-méréseket max. 10 napon belül értékeljük, s ennek eredményét a gyerek és a szülő tudomására hozzuk. Az országos kompetenciamérés a 6., a 8. évfolyamokon a matematikai eszköztudást és a szövegértési képességet méri, a 4. évfolyamon pedig a képességek és készségek életkor-specifikus diagnosztikus mérésére került sor. Az OH az országos adatok feldolgozása után a mérés-értékelésekről országos, intézményi és fenntartói szintű elemzéseket készít, majd megküldi az intézményi szintű elemzéseket az intézmények vezetőinek, a fenntartói szintű elemzéseket a fenntartóknak, az országos elemzést pedig az oktatásért felelős minisztériumnak. A tanulók értékelésének rendszere: Mindkét tanévegység végén, azonos módon, az évközi folyamatos értékelés alapján kialakult tudásszintre kapja a tanuló az értékelést. Az ellenőrzésen alapuló értékelés kiterjed az iskolai élet minden területére:  az ismeretek, készségek, tantárgyi követelmények elsajátításának szintjére  a tanórán kívüli tevékenységre  a tanórai és tanórán kívüli magatartásra  a szorgalomra  a tanuló korábbi teljesítményéhez képest megmutatkozó, önmagához viszonyított fejlődésére Viszonyítás alapja: a Kerettantervi követelmények Az értékelés célja: az önértékelés képességének kialakítása motiváció a fejlődésre a teljesítményszint, tudásszint jelzése a tanuló, szülő számára a pedagógus számára jelezze a fejlesztés irányát. Arra törekszünk, hogy értékelésünk változatos, ösztönző hatású legyen folyamatos, rendszeres, minden tevékenységre kiterjedő tárgyilagos, a tanuló személyiségét fejlesztő, segítő szándékú következetes, szakszerű és felelősségteljes céljai és követelményei az érintett számára legyenek előre ismertek. A tantervi tantárgyi követelmények teljesítését a félévi és évvégi osztályzatokkal értékeli a szaktanár 5 fokozatú skálán: (5) jeles: Tudása teljes mértékben megfelel a kerettantervre épülő helyi tantervben megfogalmazott követelményeknek, azokról önállóan képes számot adni. Az összefüggéseket átlátja, a tananyaggal kapcsolatos tanári kérdésekre öszefüggő, határozott választ ad. Tudása biztos, ismeretei alkalmazásában kreatív. (4)jó: Tudása jól megfelel a dokumentumokban meghatározott követelményeknek. Önálló megnyilatkozásai kisebb hiányosságokat tartalmaznak, de rávezető kérdéssel kiegészíti azokat. Befogadási képessége stabil. Az összefüggések felismerésében némi bizonytalanságot mutat. 3(közepes): Tudása közepesen (néhány lényegi hiányossággal) felel meg a követelményeknek. Önálló megnyilatkozásra résztémában képes. A tanári kérdésekre adott válaszában vannak lényegi információk, de a válaszok 139

hiányosak, a megfogalmazásban bizonytalanság érzékelhető. Befogadási készsége változó, az összefüggések felismerésében lényeges hiányosság tapasztalható. 2(elégséges): Tudása a továbbhaladás feltételeként meghatározott kerettantervi minimum követelményszintet éri el. A tényekre és összefüggésekre vonatkozó ismereteiben lényegi hiányosságok tapasztalhatók. Befogadóképessége gyenge. Önálló feleletre nem képes, válaszadása hiányos, bizonytalan. 1(elégtelen): Tudása nem felel meg a minimum követelményeknek. Ismeretei alapvetően hiányosak vagy nincsenek. Befogadási készsége rossz, válaszadásában nincsenek értéket képviselő adatok. A tanulói magatartás és szorgalom értékelése Havonta: Osztályfőnökök végzik az osztályközösséggel együtt (az osztályban tanító szaktanárok véleményének kikérése javasolt) Félévente: A tantestületi osztályozó konferencián Az értékelés alapja: az iskolai házirendben megfogalmazott kötelezettségek közösségben és a közösségért végzett munka

teljesítése

a

Az értékelést végzők:   

a tanuló értékeli önmagát az osztályközösség értékeli a tanulót a pedagógusok véleményezik a tanuló tanórai és tanórán kívüli viselkedését, szorgalmát

A minősítésről dönt:  

a havonkénti értékelésnél: az osztályfőnök félévkor és év végén: a nevelőtestület

A magatartás minősítése: példás, jó, változó, rossz Példás (5): Betartja a Házirend előírásait. Fegyelmezett a tanítási órákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon, részese a folyamatoknak (Figyel, pontosan végzi a feladatokat, nem foglalkozik mással, stb). Önként vállal és teljesít közösségi feladatokat, viselkedésével pozitívan befolyásolja a közösséget. Másokra tekintettel van (órán kívül, szünetekben is), betartja a társas kapcsolatok szabályait, segítőkész, udvarias, tisztelettudó. Óvja környezete tisztaságát, épségét, tesz is érte. Fegyelmező intézkedés nem volt vele szemben. A példás magatartás megítélésében egyértelmű a tantestület és a tanulói közösség állásfoglalása. Jó (4): 140

A Házirendet betartja, viselkedését képes szabályozni, legfeljebb apró kihágást követ el. Neveltségi szintjében, emberi kapcsolataiban apróbb hiányosságok tapasztalhatók, de törekszik a kijavításukra. Részt vesz a közösségi életben, bár ritkán kezdeményez, a rábízott feladatokat elvégzi. Fegyelmezési problémák ritkán fordulnak elő, fegyelmi fokozata legfeljebb egy osztályfőnöki figyelmeztetés. Változó (3): A tanítási órákon, a tanórán kívül visszatérően megszegi a Házirend szabályait, zavarja a munkát, hátráltatja társait. A felnőttekkel szemben gyakran tiszteletlen. Kivonja magát a közösségi munkából, bomlasztja a közösséget. Olykor durva, goromba. Legsúlyosabb fegyelmező intézkedés vele szemben: igazgató figyelmeztetés. Rossz (2): Figyelmen kívül hagyja a házirend előírásait, gyakran súlyosan megszegi azokat. Kivonja magát a közösségi munkából. Tiszteletlen magatartásával rossz példát mutat társainak, szándékosan bomlasztja a közösséget. Durva, agresszív. Igazolatlanul mulaszt. Viselkedése alig korlátozható, a nevelési ráhatásokat elutasítja. Igazgatói, nevelőtestületi intést kapott. A szorgalom minősítése:példás, jó, változó, hanyag Példás (5): A tantervi követelményeket képességeinek megfelelő szinten, példamutató törekvéssel igyekszik elsajátítani. Feladatait a legjobb tudása szerint teljesíti. Többletfeladatokat vállal, kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, érdeklődése sokirányú. Szorgalma egyenletes, vagy fokozódó tendenciát mutat. Jó (4): Azokban a tárgyakban, amelyek érdeklik, folyamatosan jó teljesítményt nyújt. A többi tárgy tantervi anyagát kötelességtudóan, képességei szerint igyekszik elsajátítani. A kapott megbízásokat rendesen elvégzi, esetenként önként is vállal munkát. Felszerelését rendben tartja, mindig elhozza magával. Időnként ösztönzésre van szüksége. Érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül. Változó (3): A teljesítménye alacsonyabb, mint amire képességei vagy szociális körülményei lehetőséget adnának. A kapott feladatokat felületesen, hibásan végzi el. Állandó figyelmeztetést, fokozott ellenőrzést igényel ahhoz, hogy tanulmányi kötelezettségét teljesítse. Taneszközeit, felszerelését gyakran otthon hagyja. Teljesítménye változékony, szétszórtság jellemzi, gyakran nem figyel. Hanyag (2): A tanítási órán nem figyel, rendkívül passzív, gyakran hiányos a felszerelése, feladatait nem készíti el. Akaratgyenge, teljesítménye jóval alacsonyabb, mint azt a képességei és körülményei indokolják. Értékelés és minősítés az 1. évfolyamon és a 2. évfolyamon félévig Az értékelés módja, formája

Az 141

értékelés

Az értékelést

Év közben

piros pont, fekete pont, csillag(+ egyéni módszerek) -dicséret -szöveges értékelés

Félévkor

szöveges értékelés (a munkaközösség által kidolgozott szempontok alapján) Minősítés: szöveges A tanuló -kiválóan teljesített -jól teljesített -megfelelően teljesített -felzárkóztatásra szorul vagy: Tanévi munkája előkészítő jellegű volt. Tanulmányait az 1. osztályban folytatja

Év végén

rögzítése

végzi

Tanulói könyv, munkafüzet tájékoztató füzet tájékoztató füzet értékelő lap Bizonyítvány vagy iskolalátogatá si bizonyítvány

tanítók -napközis nevelők tanítók napközis nevelők Osztálytanító k napközis nevelők

Ha a tanuló “felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelnie kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. Az alsó tagozat szöveges értékelési rendszere Szöveges értékelés az 1–4. évfolyamon Az ellenőrzés-értékelés pedagógiai munkánk egyik legfontosabb eleme. A 2010. évi LXXI. tv. módosította a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt, a Kt 70 §-ának helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelésére az iskola pedagógiai programja a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérő jelölés, illetőleg szöveges értékelés alkalmazását is előírhatja. Ha az iskola nem alkalmazza az (1)–(2) bekezdésben meghatározottakat, de arra iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség van, a szülő kérésére köteles a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is elvégezni. Az iskola által alkalmazott jelölés, értékelés érdemjegyre, osztályzatra való átváltásának szabályait a helyi tantervben kell meghatározni. Az iskola pedagógiai programja meghatározhatja azokat a tananyagokat, tantárgyakat, amelyekből a tanuló teljesítményét nem kell értékelni, illetve minősíteni, továbbá eltekinthet a magatartás és szorgalom értékelésétől, minősítésétől. Ezen változásokra figyelemmel a 2013/14-es tanév kezdetekor a következő módon végezzük értékelést az 1-4. évfolyamon: Első évfolyam: szöveges értékelés Második évfolyam, 1. félév: szöveges értékelés Második évfolyam, 2. félévtől: érdemjeggyel történő értékelés Harmadik-negyedik évfolyam: érdemjeggyel történő értékelés 142

Alapelvek az értékelésben az első évfolyamon és a második évfolyam első félévében 1. A képességeknek, készségeknek motívumoknak, melyek fejlesztése – mai tudásunk szerint – lehetséges intézményes keretek között is némelyike már első osztálytól, mások pedig csak később, az életkornak megfelelően tekinthetők kiemelt szerepűnek a személyiségfejlődés folyamatában. Ennek megfelelően – természetesen – értékelni, és főleg minősíteni sem kell minden szempontból mindenkit minden életkorban. 2. Olyan terület is lehet, mely tekintetében a megfogalmazott értékelés sohasem szummatív (lezáró, minősítő) jellegű, inkább a jellemzés szerepét tölti be. Diagnosztizálni mégis azért célszerű, mert az adott személyiség összetevő befolyásolja a gyermek teljesítményeit, fejlődő készségeit. 3. Minden életkorban azt szabad csak szummatív módon értékelni (a gyermek és szülő számára!), amit tudatosan fejlesztettünk, amiben az osztály többsége határozott fejlődést mutat önmagához képest, ami a továbbhaladás érdekében aktuálisan fontos az adott időszakban. 4. Különösen óvatosan kell eljárni egy-egy területtel kapcsolatosan, mérlegelve hogy az alsó tagozaton meg kell-e kezdeni az értékelést. Ilyen például a kognitív kompetencia területén a gondolkodási képességek fejlettsége, melyek kialakulása fokozatosan megkezdődik ugyan a 10 éves kor előtt, de igazi tudatos fejlesztése a felső tagozat és a középiskola feladata inkább. Számos részképesség, rutin, készség stb. előzetes létrejötte a feltétele. Ezen képességek kezdetlegessége ugyanis nem hiányossága, hanem természetes jellemzője az alsó tagozatos korosztálynak. 5. A másik olyan terület, melyhez nem lehetnek előre megfogalmazott példamondatok, a tanulási képességek, készségek, rutinok területe. Ez a képességcsoport ugyanis nagyon fontos területet érint – melyen gyakorlatilag nem volna szabad, hogy a 4. osztály végére bárkinél komoly hiányosságok legyenek. Az ugyanis lehetetlenné tenné a tanuló számára a továbbhaladást. 6. A hangsúly tehát a fejlesztésen van! Értékelésünk csak akkor lehet eredményes, ha maga is hozzájárul a fejlesztéshez, vagyis beleilleszkedik a fejlesztés folyamatába. A szempontok évközi tervezésünket is orientálják. A pedagógus azzal tudja saját értékelő munkáját megkönnyíteni, ha az adott évben értékelni kívánt területek fejlesztését tanmenetében előre betervezi, menet közben pedig feljegyzéseket készít azokkal kapcsolatos megfigyeléseiről, tapasztalatairól, méréseiről az egyes gyerekekre nézve is. Az értékelési szempontokról a szülőket és a gyerekeket előre kell tájékoztatni. Tulajdonképpen nem másról van szó, minthogy a tantárgyhoz szorosan nem kötődő képességeket és motívumokat is a követelményrendszer részévé kell tenni, és azokba a szülőket, gyerekeket is be kell avatni. Ha mindez kiegészül azzal, hogy már év közben kap a szülő és a gyermek is jelzéseket a fejlődés részterületeiről, akkor várhatóan a nagyobb együttműködés is jó irányba hat. 7. A képesség- és motívumrendszerek (kompetenciák) számos részterülete nem mérhető objektíven, csak megfigyelés útján, azaz minden ítéletünk nagyfokú tapintatot és óvatosságot igényel. Sohasem szabad azt a látszatot keltenünk, hogy tévedhetetlenek vagyunk 143

8. Sohasem a személyiséget (a gyereket) kell megítélnünk, csak valamely teljesítményét, képességszintjét, pillanatnyi hozzáállását, motiváltságát stb. Nem illik semmilyen szempontból lezártnak, végérvényesnek tekinteni fejlődési tempóját, lehetőségeit, hiszen az változhat. 9. Nevelőtestület döntése értelmében az 1-2. évfolyamon a szöveges értékelés mellett a tanév során a pedagógusok – jelzés értékű – érdemjegyeket is adhatnak, melyek az értékelő naplóba is bekerülhetnek. 10. Intézményünkben az általános minősítés :kiválóan teljesített jól teljesített megfelelően teljesített felzárkóztatásra szorul 11. Fontosnak tartjuk kiemelni e helyen is a Kt.71. §-ának (1) bekezdése 2010. évi változását, mely szerint: „(1) A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni.” E bekezdésre tekintettel első évfolyamon buktatni csak a hiányzás miatt lehet, míg minden más évfolyamon – szülői beleegyezés nélkül – a pedagógus dönti el, hogy tudta-e a tanuló teljesíteni legalább a tantervi minimum követelményeket.

144

Értékelés és minősítés a 2. évfolyam 2. félévétől a 8. évfolyam végéig Év közben (értékelés)

Félévkor (minősítés)

Év végén (minősítés)

Az értékelés módja, formája Az értékelés rögzítése Érdemjegy ( 5,4,3,2,1) osztálynapló (legalább 4 jegy ellenőrzőkönyv félévenként, munkafüzet tantárgyanként) magatartási füzet pontozás (piros, fekete) szaktanári döntés függvényében magatartás és szorgalom értékelése havonként Osztályzat (5,4,3,2,1) ellenőrzőkönyv tantárgyi dicséret osztálynapló

Osztályzat: bizonyítvány Kitűnő, jeles, jó, közepes Elégséges, elégtelen Magatartás, szorgalom mint félévkor Nevelőtestületi dicséret (kimagasló tanulmányi munka, példás magatartás, közösségi munka)

Az értékelést végzi Szaktanárok osztályfőnökök (a tanulók, az osztályban tanító nevelők és napközis nevelők véleményét kikérve)

szaktanárok osztályfőnök javasol (diákok, tanárok véleménye alapján) osztályozó konferencia dönt szaktanárok osztályfőnökök javaslata alapján (mint félévkor) Osztályozó konferencia dönt

A modultárgyak értékelése A helyi tanterv szerint - kifutó rendszerben!- az iskolában a következő modultantárgyak tanítására kerül sor: 1) Környezetvédelem-szelektív hulladékgyűjtés (1-4. osztály) (bevezetés 2010, TÁMOP 3.1.4) 2) Tánc és dráma: 6. évfolyam (Utoljára a 2013-14-es tanévben) 3) Hon- és népismeret: 5. évfolxam 4) Egészségtan: 6. osztály (Utoljára a 2013-14-es tanévben) 5) Ember és társadalom, etika: 7. osztály (A 2013-14-es tanévtől további 2 tanévig) 6) Mozgókép és médiaismeret: 8. osztály (A 2013-14-es tanévtől további 2 tanévig) 7) Gazdasági és pénzügyi ismeretek: 7. osztály (bevezetés 2010, TÁMOP 3.1.4. a fenntartási időszak végéig) 8) Erköcstan/Hit- és erkölcstan (1. és 5. évfolyamon, majd felmenő rendszerben)

145

A modultárgyak értékelése, és minősítése: Amennyiben a gyermek a modul-tantervi követelményeket teljesítette az alábbi minősítéseket kaphatja ( 5.-8 évfolyamon, alsó tagozatban nem értékeljük a modult): Minősítés:    

Kiválóan teljesített Jól teljesített Megfelelően teljesített Nem megfelelően teljesített

III.10 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát azokon az évfolyamokon s ezen belül azokban az osztályokban, ahol ezt a magas létszám megkívánja. Továbbá szintén csoportbontást alkalmazunk magyar nyelv, matematika, tantárgyakból évfolyamokon belül tanulói képességek szerint. Csoportbontást kívánunk bevezetni testnevelés tantárgyból is nemek szerinti megosztásban. Célunk ezekkel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek és tanulók tudásának megalapozására, képességeik, készségeik, kompetenciáik fejlesztésére. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

III.11. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérése nem cél, hanem eszköz az egészség szempontjából leglényegesebb kondícionális képességek tervszerű, tudatos, fokozatos fejlesztéséhez. Az oktatás területén általános fizikai teherbíró-képesség mérésének fő célja: az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése és tudatosítása. Ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy az eredmények alapján az egészségügyiek is képet kapjanak a tanulók funkcionális állapotáról. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusok, illetve az osztálytanítók végzik évente két alkalommal (az 1. évfolyamon csak tavasszal): október és május hónapban. A feladatokat az iskolai feltételeknek megfelelően, a tanulók biológiai és anatómiai sajátosságait figyelembe véve határoztuk meg. 146

1. Mellső fekvőtámasz folyamatosan, maximum 1 perc. Szabályos fekvőtámasz karhajlítás esetén (karhajlításnál az alkar és a felkar derékszögnél kisebb szöget zár be, nyújtásnál teljesen kiegyenesedik)

Gyenge

Megfelel

Átlagos

Jó

Kiváló

„Szuper”

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11

12.

0-1

0-2

0-3

0-4

0-5

0-6

0-8

0-9

0-10

0-14

0-15

0-16

0-2

0-2

0-3

0-4

0-5

0-5

0-6

0-7

0-7

0-8

0-8

0-8

1-2

3-4

4-5

5-7

6-8

7-10

9-14

10-

11-

15-

16-

17-

1-2

3-4

4-5

5-6

6-7

6-7

7-8

15

16

19

21

22

8-9

8-10

9-11

9-12

9-13

3-4

5-7

6-8

8-10

9-11

11-

15-

16-

17-

20-

22-

23-

3-4

5-6

6-7

7-8

8-10

15

19

20

22

24

25

27

8-10

9-11

10-

11-

12-

13-

14-

13

14

15

15

16

5-6

8-9

9-10

11-

12-

16-

20-

21-

23-

25-

26-

28-

5-6

6-7

8-9

13

14

19

23

25

26

28

30

33

9-10

11-

11-

12-

14-

15-

16-

16-

17-

12

13

14

16

17

18

19

20

7-8

10-

11-

14-

15-

20-

24-

26-

27-

29-

31-

34-

7-8

11

12

16

18

22

26

30

33

34

36

39

8-9

10-

11-

13-

14-

15-

17-

18-

19-

20-

21-

11

12

14

15

16

19

20

21

22

23

9

12 

13 

17 

19 

23 

27 

31 

34 

35 

37 

40 

9

10 

12 

13 

15 

26 

17 

20 

21 

22

23 

24 

1Fiúk 2Lányok

147

2. Helyből távolugrás (cm)

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11

12.

Gye

























nge

90

10

10

11

11

12

14

16

16

17

18

19

1

0

5

0

5

0

5

0

5

0

0

0

























80

90

10

11

11

11

13

14

14

15

15

15

0

0

5

0

5

5

5

0

3

5

2 Meg

1









1













-

00

11

12

13

13

35

15

17

18

18

19

20

felel



0

0

0

0



0

0

0

5

0

0

90









13













10

11

12

13

0

14

15

15

16

16

17

0

0

0

0

5

5

5

0

3

0

Átla

























-

11

12

13

14

14

15

17

18

20

20

21

21

gos

0

0

0

0

5

5

0

0

0

5

0

5

























10

11

12

13

14

14

16

17

17

17

18

18

0

0

0

0

5

5

5

0

0

5

0

5

























12

13

14

15

16

17

18

19

21

22

22

23

0

0

0

0

5

5

5

5

0

0

5

0

























11

12

13

14

16

17

17

18

19

19

19

19

0

0

0

0

0

0

5

5

0

0

5

9

Kivá

























ló

13

14

15

16

18

19

19

21

22

23

23

24

0

0

0

0

5

0

5

0

0

0

5

0

























12

13

14

15

17

18

18

19

20

20

20

21

0

0

0

0

5

0

5

5

0

5

5

0

Jó

148

„Szu

13

14

15

16

18

19



21

22

23

23

24

-

0

0

0

0

5

0

20

0

0

0

5

0

per”

12

13

14

15

17

18

0

19

20

20

20

21

0

0

0

0

5

0



5

0

0

5

0

19 0 1Fiúk 2Lányok 3. Függés hajlított karral (s) 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11

12.

Gyen

5

6

7

9

10

11

10

7

12

13

15

18

ge

4

5

7

7

8

7

8

6

7

7

6

7

Meg-

8

10

9

11

16

16

14

9

15

20

22

25

felel

8

9

9

9

10

8

10

8

10

10

9

10

Átla-

10

12

10

13

18

18

16

11

18

24

26

30

gos

10

11

11

12

12

11

12

10

12

12

11

12

Jó

14

15

14

16

23

24

23

21

25

30

32

36

13

14

15

14

16

14

15

14

15

14

13

15

Kivál

17

20

20

21

28

29

28

28

30

38

40

45

ó

15

18

20

18

20

18

19

18

19

18

17

18

„Szu-

17

20

20

21

28

29

28

28

30

38

40

45

per”

15

18

20

18

20

18

19

18

19

18

17

18

1Fiúk 2Lányok 4. Felülés (SIT-UP) 30 s alatt térdérintéssel 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11

12.

Gye



5

6

7

















nge

51

5

6

6

7

10

13

15

16

16

17

18

8

8













10

13

14

14

15

15

 52 Meg

9

9

















18

19

-

9

9

11

11

12

13

18

19

17

18



16

149

felel

















10

11

11

12

14

15

16

16

17

Átla

10

10

12















23

23

-

10

10

11

14

15

16

21

22

23

22

18

17













17

13

13

14

16

17

17

gos

Jó

11

11

13

15





23-

24-

25

24

25

25

11

11

12

14

17

18



19

18

18

19







19

15

16

20

Kivá

12

12

14

16





25-



26

25

26

27

ló

12

13

13

15

19

20

21-

25

22



21







17

18

21

21

21

„Szu

13

14

15

17

20

21

27

28

28

27

28

29

per”

























13

14

14

16

18

19

22

22

24

23

23

24

























1Fiúk 2Lányok Általános fizikai teherbíró-képesség mérésének jelentősége, szerepe - A mérési eredmények lehetővé teszik az egyén, közösség egészének, vagy bizonyos rétegeinek egészségszempontú fizikai állapotának számszerűen is kifejezhető megbecslését, a mért adatok elemzését. - Biztosítja a pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülést. - Felfedezi az egészség, terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén esetleges hiányosságokat, ezáltal mielőbbi tudatos felszámolását. - Rendszeres időszakos ellenőrzés, folyamatos visszacsatolást jelent a hibák kiküszöböléséhez. - A fittség vizsgálata során a tanár egészség és test-kulturális alapismereteket ad át, ennek elsajátítása a rendszeres, tudatos testedzésre mozgósít, hozzájárul, hogy a fiatalok nagyobb hányada felismerje, megtapasztalja, hogy a rendszeres fizikai aktivitásra szánt idő többszörösen megtérül, ha az egészég, cselekvő-képesség és a jó közérzet egész életünk folyamán megmarad. 150

Összefoglalva: az egyén, az általános fizikai teherbíró képesség mérése során, választ kap arra, hogy fizikai terhelhetősége szempontjából jelenleg hol tart, hová kell fejleszteni magát, és hogyan tegye meg az első lépéseket.

III.12.Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek, programok Egészségnevelési program Iskolai egészségnevelési, egészségfejlesztési programunk kidolgozásakor az Európai Unió, az ENSZ, és a NAT egészségnevelésre vonatkozó követelményeiben megfogalmazott elvárásokat vettük figyelembe. Ennek megfelelően a következőket tekintjük kiemelt feladatunknak. Arra törekszünk, hogy iskolánk személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. Tudatosítani kívánjuk tanulóinkban, hogy az egészség érték, hogy a lelki egészség egyik feltétele a testi egészség és viszont. Rámutatunk arra, hogy az egészséges környezetben való élet mindannyiunk alkotmányos joga, annak kialakítása és megóvása azonban közös feladatunk. Hozzásegítjük őket, hogy fejlődésük során értelmezni tudják az egészség és betegség fogalmát. Mindennapi nevelő-oktató munkánk során tanulóinkat felkészítjük arra, hogy felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozó helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusaikat megfelelő módon kezelni. A másság elfogadására neveljük tanítványainkat, arra, hogy megtanuljanak beteg, sérült embertársaikkal segítőkész magatartást tanúsítani, együttműködő, támogató kapcsolatot kialakítani. Felkészítjük tanulóinkat a veszélyhelyzetek – az iskola, a közlekedés, a háztartás ilyen jellegű tényezőinek megismertetésével – felismerésére, azok kezelésére, megelőzésére, a megfelelő magatartásformák, a helyes közlekedési szokások kialakítására. Megismertetjük a függőségekhez vezető szokások káros hatásait, következményeit, és segítünk tanítványainknak azokat elkerülni. Az iskolai védőnővel, a családokkal együttműködve felébresztjük tanulóinkban a kiegyensúlyozott családi élet, a felelős és örömteli párkapcsolat iránti igényt, foglalkozunk a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel. Olyan iskolai környezetet teremtünk, amely biztosítja az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. A tantestület tagjaitól, az iskola felnőtt közösségétől elvárjuk, hogy életvitelük példát adjon tanítványainknak a helyes életmód kialakítására. E feladatok megvalósításával kívánjuk elérni, hogy tanulóink egészségük megóvása és védelme érdekében rendelkezzenek az egészséges életmódra, életvitelre vonatkozó korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal. Bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmódot szolgáló tevékenységi formákat, az egészség- és környezetbarát magatartást. Életkoruknak megfelelő szinten megismertetjük őket az egészség megőrzése szempontjából fontos ismeretekkel, pl. a táplálkozás, az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás, a családi- és kortárs kapcsolatok, a környezet védelme, az aktív életmód, a sport, a személyi higiénia, a szexualitás stb. területén. 151

Az egészségnevelési, egészségfejlesztési program megvalósítása akkor eredményes, ha azt tantestületünk minden tagja feladatának tartja, és részt vesz benne: kihasználja a tantárgya adta lehetőségeket, valamint a tanórán kívüli és szabadidős tevékenységek szervezésekor fontos szerepet tulajdonít neki. Az iskolai egészségnevelés célja Nevelésünkben különös fontosnak tarjuk, hogy kialakítsuk a felnövekvő nemzedékben az egészséges életmód iránti igényt. Tudatosítanunk kell tanulóinkban, hogy az egészség érték, annak megóvása minden ember elemi érdeke és legfőbb feladata. A kulturált ember ismeri a veszélyeket, felkészül azok elhárítására. Pedagógusaink célul tűzik ki maguk elé a tanulók egészségnevelésének európai szintű biztosítását, az egészséges életre nevelés elemeinek implementációját a pedagógiai munkába. Ennek eredményeképpen rendszeres, és folyamatos egészségnevelő tevékenységet végez iskolánk, melynek elengedhetetlen kelléke a sokszínű tevékenységrendszer biztosítása. A szociális, életviteli és környezeti kompetenciák összhangba hozása az egészségnevelési programmal egyik fő nevelési prioritás. Intézményünkben az egészséges életvitellel kapcsolatos különböző prevenciós és életminőséget javító szokásokat, készségeket és képességeket minden tanévben a témához kapcsolódó témahét formájában dolgozunk fel. Egészségen testi és lelki egészséget értünk, s mindkettőt egyformán fontosnak tartjuk. Célunk olyan egészségszemlélet, képességrendszer és személyiségjegyek kialakítása, amelyek során a tanulókban  kialakul az önmagukkal és környezetükkel szembeni érzékenység és felelősségérzet,  tudatosulnak a környezet, a viselkedés, az életmód és az egészségi állapotok - okozati összefüggései,  kialakul testi és lelki egészségük harmóniája,  világossá válik, hogy életminőségük jobbítását csak jövőjük tervezésével és életútjuk tudatos építésével valósíthatják meg,  tudatosul az egészség- és környezetvédő magatartás szokásrendszerének fontossága és jelentősége,  egyértelművé válik, hogy az egészség, a kiegyensúlyozott életvitel nélkülözhetetlen eszköz  a boldog, sikeres élethez,  kialakul az életkoruknak megfelelő önismeret, mint az önnevelés alapja,  alapvető igénnyé válik a munkához szükséges nyugodt, rendezett környezet és a munka, a pihenőidő megfelelő arányának kialakítása,  kialakul a kellő tolerancia az átlagtól eltérő ütemben fejlődő társaikkal és a mássággal szemben,  kifejlődnek olyan kommunikációs képességek, amelyek segítik társas kapcsolataik kialakulását, azok harmonikus fennmaradását és a konfliktushelyzetek feloldását.  kifejlődik a felelős döntéshozási képesség egészségük és környezetük védelme érdekében. 152

 kialakul tanulóink pozitív gondolkodása, szemlélete annak érdekében, hogy egészséges felnőttként  feleljenek meg az élet kihívásainak. A tanulók egészségfejlesztésével összefüggő iskolai feladataink:  alapvető ismeretek elsajátíttatása az emberi szervezet működéséről, a testi – lelki – szellemi egészség összefüggéseiről,  a sportoláshoz, mozgáshoz való pozitív viszony kialakítása, a szabadidő – kultúra fejlesztése,  alapvető ismeretek elsajátíttatása az egészséget fenyegető tényezőkről, a betegségek és balesetek megelőzésének módjairól, az egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakulásának megelőzéséről,  a harmonikus (társas) kapcsolatok kialakításához szükséges ismeretek, készségek és képességek fejlesztése (empátia, rugalmasság, alkalmazkodóképesség, személyiségtisztelet, stb.),  felkészítés a felelős, örömteli párkapcsolatra, a családi életre,  reális énkép és önismeret kialakítása,  az erkölcsi tudat, a jellem fejlesztése, a felelős döntési képesség kialakítása. a.) A személyi higiénére nevelés területei:  általános testápolás,  egészséges öltözködés,  fogápolás,  serdülőkori higiénés problémák.  a tisztaság iránti tartós igény kialakítása. b.) Környezethigiénére való nevelés területei:  a közvetlen tanulói környezet, az iskola higiénéje,  a lakás, a lakókörnyezet higiénéje,  a település higiénéje. c.) Egészséges táplálkozásra nevelés  a táplálkozás-élettani optimumra törekvés ösztönzése.  a korszerű táplálkozástechnika megismertetése.  a táplálkozás napi és évszakos ritmusának tudatosítása.  megfelelő étkezési szokások kialakítására nevelés:  az étkezések higiéniája,  az étkezések esztétikája,  az étkezések társas jellege.  különböző csoportok eltérő táplálkozási sajátosságainak megismertetése. d.) Egészséges mozgásfejlődés biztosítása  A rendszeres testmozgás, testedzés iránti igény felkeltése.  A sportolás szükségletté tétele.  A mozgás esztétikumának, örömszerző funkcióinak felismertetése.  Erőnlét, terheléstűrés, fittség, állóképesség egyéni fejlesztése.

153

e.) Baleset megelőzésre, betegségek elkerülésére, az egészség megóvására nevelés  Felkészítés a balesetveszélyes helyzetek felismerésére és elkerülésére:  az iskolában,  a háztartásban,  a közlekedésben. f.) A gyógyításba és gyógyulásba vetett bizalomra nevelés. A szűrővizsgálatok, a prevenció jelentőségének megismertetése. g.) Mentálhigiéné, krízisprevenció  a lelki egészség megóvására nevelés,  a perszonalizációs és szocializációs folyamatok segítése,  a problémamegoldó, konfliktuskezelő, konfrontációtűrő-képesség fejlesztése.  a pozitív jövőkép kialakulásának támogatása. h.) Függőséghez vezető szokások megelőzése  a függőséghez vezető motívumok, veszélyhelyzetek felismertetése.  az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek elutasítására nevelés. i.) Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés  folyamatos, reális önismeretre nevelés.  a társas kapcsolatokra való nyitottság fejlesztése.  elfogadó, toleráns magatartásra nevelés.  felelős, örömteli párkapcsolatok kialakítására nevelés. j.) Családi életre, társsá, szülővé válásra nevelés  a nemi szerepvállalásra való felkészítés.  családtervezésre, gyermekgondozásra, gyermeknevelésre való felkészítés  a család harmonikus életvitelének megtervezésére, megszervezésére való felkészítés.  a családi szerepek megélésére való nevelés.  harmonikus életvitel megteremtésének képességére való nevelés. Közegészségügyi feladatok Az egészségügyi felügyelet és ellátások rendje A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást köt iskolaorvosi teendők ellátására. Az iskolaorvos és az iskolai védőnő munkáját a megállapodásnak megfelelően végzi, s tevékenységét a 26/1997. (IX.3.) NM rendelet szabályozza. A tanulók egészségügyi ellátását az orvos és a védőnő az igazgatóhelyettessel egyeztetett rend szerint végzi. Együttműködés az évente visszatérő feladatok során: Az iskolaorvossal, iskolai védőnővel egyeztetett időpontokban kerül sor a szükséges szűrővizsgálatokra és védőoltásokra. A szűrővizsgálatok idejére az

154

iskola pedagógiai asszisztense felügyeletet biztosít. Szűrővizsgálatok: a védőnő és az iskolaorvos végzi. Iskolánk kellően felszerelt orvosi szobával rendelkezik. Szűrővizsgálatra kötelezett tanulók: 2, 3, 5, 7, 8. osztályosok a. Védőnő által végzett szűrések:  Testmagasságmérés  Testtömeg mérés  Vérnyomásmérés  Látásélesség vizsgálat  Hallásvizsgálat  Színlátás vizsgálat 5-7-8 osztályban  Haj és fejből tisztasága b.        

Az iskolaorvos által végzett vizsgálatok: Mozgásszervek vizsgálata Golyvaszűrés Légzőszervek vizsgálata Szív-, keringési rendszer vizsgálata Fogazat, szájüreg, garat megtekintése Haj szervek tapintásos vizsgálata Nemi szervek vizsgálata Idegrendszer vizsgálata

c.     

Leggyakrabban előforduló problémák: fejtetvesség lúdtalp tartási rendellenesség gerincferdülés fénytörési hibák

155

Az egészségnevelés színterei az iskolában:  tanórák:ezen belül kiemelt szerepet kapnak a biológia és egészségtan, a természetismeret, környezetismeret, az osztályfőnöki és a testnevelés órák, de a többi szaktárgyi órán is kihasználjuk a tananyaghoz kapcsolódó egészségnevelési lehetőségeket napközis foglalkozások  szakköri foglalkozások: életmód-, elsősegélynyújtó - szakkör, stb.  iskolai sportköri foglalkozások: futball, kézilabda, tömegsport, játékos egészségfejlesztő foglalkozások az alsó tagozaton  védőnő által tartott foglalkozások: (az osztályfőnökökkel egyeztetett munkaterv szerint) iskolaorvosi szűrővizsgálatok túrák, kirándulások, iskolai sportversenyek  szülői értekezletek: a szülőkkel történő, egészségneveléssel kapcsolatos párbeszéd nagyon fontos, mert közvetetten segíti nevelőmunkánkat Tevékenységi formák az egészségnevelés terén kitűzött célok megvalósításához Az alábbiakban szereplő fejlesztési területeket és tartalmakat beépítjük iskolánk helyi tantervébe és az egyes évfolyamokon életkornak megfelelő mélységben dolgozzuk fel. a.) Alsó tagozat: 1)A harmonikus emberi kapcsolatokra nevelés 2.) A család az ember legszűkebb, legközvetlenebb közössége (a családtagok egymás iránti szeretetére, tiszteletére nevelés, a családi munkamegosztás, segítségnyújtás fontossága) 3.)Az osztályközösségben való viselkedés helyes szabályai 4.)A tanulók között adódó konfliktusok megoldásának helyes módjai 5.)Testi egészségre nevelés 6.) Az emberi test fő részei, szervrendszerei, ritmusai 7.)A személyi higiéné fontossága, öltözködés 8.)Az egészséges életmódra nevelés (a helyes táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a helyes napirend) 9.)A betegségek elkerülésének lehetőségei 10.)Az egészségre káros szokások elutasítása 11.)A balesetek elkerülésének módjai 12.)A tárgyi környezettel való harmonikus kapcsolatra nevelés lehetőségei 13.)A tanulók közvetlen környezetének megóvása, tisztántartása 14.)Az esztétikus és tiszta környezet iránti igényesség kialakítása 16.)Az osztályban élősarok létrehozása és gondozása 17.)A szabadidő helyes eltöltésére nevelés 18.)Az iskolai sportkörökben, szakkörökben és közös kulturális programokban való örömteli részvétel 19.) A mértéktelen televíziózás és számítógép használat ártalmai 156

b.) Felső tagozat: 1.) harmonikus emberi kapcsolatokra nevelés 2.) az ember fő biológiai, pszichológiai jellemzői 3.) az ember viszonya önmagához, családjához, embertársaihoz kortárscsoportok, munkatársak, stb.), a társadalomhoz, intézményekhez 4.) emberismeret, empátia, alkalmazkodóképesség 5.) egyén és közösség, a közösségbe való beilleszkedés, a közéletben való aktív részvétel 6.) kulturált viselkedés (beszédmodor, érintkezés, stb.) a felnőttekkel, tanárokkal és diáktársakkal minden élethelyzetben 7.) normális embertársi, nemek közötti kapcsolatok, magatartásformák alakítása (szolidaritás, kooperáció, barátság) 8.) viselkedésünket, viszonyainkat szabályozó értékek, erkölcs, hagyományok, szokások, vallási előírások, divat, normák, jog 9.) saját és mások testi épségének óvása 10.) a tárgyi környezettel való harmonikus kapcsolatra nevelés 11.) kulturált és esztétikus környezet kialakítása 12.) a közvetlen környezet (osztálytermek, folyosók, ebédlő, sportöltözők, udvar) rendben tartása, óvása, szépítése 13.) környezetkímélő magatartás és életmód (környezetbarát anyagok felhasználása, takarékosság, stb.) 14.) betegségek elkerülése, az egészség megóvása 15.) tevékenység, terhelés harmonikus, kiegyensúlyozott aránya 16.) baleseti óvórendszabályok ismerete, balesetek elkerülése 17.) közlekedési kultúra (a gyalogos és kerékpáros közlekedés szabályai, a tömegközlekedési eszközök használata) 18.) helyes magatartás betegség esetén 19.) elsősegély-nyújtási ismeretek 20.) egészséges, korszerű, rendszeres táplálkozás 21.) rendszeres testmozgás, sport 22.) megfelelő személyi higiéné (rendszeres tisztálkodás, időjárásnak, évszaknak megfelelő öltözködés, stb.) 23.) helyes napirend, életrend (pihenés–munka helyes aránya, megfelelő alvásidő, stb.) kialakítása 24.) a szexualitással kapcsolatos alapfogalmak, viselkedési formák, biológiai és erkölcsi vonatkozások 25.) egészséget fenyegető környezetkárosító anyagok, környezeti ártalmak 26.) emberismeret, empátia, alkalmazkodóképesség, nyitottság 27.) egészségkárosító élvezeti szerek (mértéktelen alkohol, nikotin, kávéfogyasztás) 28.) serkentők, nyugtatók, drogok 29.) szenvedélybetegségek (alkoholizmus, narkománia) 30.) a függőség egészségkárosító következményei 157

31.) kapcsolatok a családtagok között, a családi élet szervezése (szerepek, feladatmegosztás) 32.) konfliktusok, válságok a családban, feloldási lehetőségek 33.) szabadidő-kultúra fejlesztése Együttműködés az egészségnevelésben: állandó és alkalmi részt vevők 1.) osztályfőnök (2.) szaktanárok (3.) gyermekvédelmi felelős (4.) iskolaorvos (5.) védőnő (6.) szülői munkaközösség, szülők Egészségfejlesztő munkánk csak akkor lehet eredményes, ha közösen, egymást segítve és megerősítve végezzük azt diákjaink, gyermekeink egészsége érdekében. Egészségnevelés tanítási órákon A tantestületünk a 2010/11-es tanévtől egészségneveléssel kapcsolatos témát dolgoz fel a TÁMOP 3.1.4. pályázat keretei között elsajátított új tanulásszervezési eljárásokkal. Úgymint: Témahét, 3 hetet meghaladó projekt, esetleg moduláris oktatás. Testnevelés Cél: A szervezet biológiai egészségének biztosítása és fejlesztése Feladat:  Az egészséggel kapcsolatos feladatok: a testi fejlődés-értés támogatása; a higiéniai szokások kialakítása, erősítése, az ellenálló képesség edzettség fejlesztése; az ortopédiai elváltozások megelőzése, ellensúlyozása; megfelelő felkészítés a keringési és légző-rendszeri megbetegedések megelőzésére, a károsodások csökkentésére; értsék és ismerjék a prevenció lényegét, ismerjenek relaxációs eljárásokat.  Az egészséges testi fejlődés segítése  A tanulók tudatosan vegyenek részt testük fejlesztésében. Alkati adottságaiknak megfelelően, károsodástól mentesen következzenek be a perpubertás és a pubertás kori fejlődés változásai.  Rendszeresen végezzenek mozgástevékenységet, hogy megfelelően fejlődjön keringési, légzési és mozgató rendszerük.  Előzzék meg a testtartási rendellenességek kialakulását, kerüljék a gerincoszlopot károsító helyzeteket, mozgásokat.  Egészségük szilárduljon meg. Váljanak ellenállóvá a terhelésekkel és a megbetegedésekkel szemben. Ismerjék a mozgástevékenységnek és a sportolásnak az egészséges életmódban betöltött szerepét, és alkalmazzák azt.  Évente egy alkalommal mérjük a tanulók fizikai állapotát. 158

A mérések a következők: Alap-állóképesség mérés: 12 perces futás izomerő mérés: helyből távolugrás páros lábbal dinamikus erő állóképesség: hanyattfekvésből felülés a hátizomerő állóképességének mérése: hason fekvésből törzsemelés, leengedés vállövi karizmok erő-állóképességének mérése: karhajlítás fekvőtámaszban. A feladatok valamint a mérések eredményei tanulócsoportok szerint számítógépes adatbázisba kerülnek. A program a testmagasság és a testsúly alapján kiszámítja a testsúlyindexet, ez adja a fittségi pontok alapját. A pontszámok fejezik ki a tanuló pillanatnyi fizikai állapotát. A mérések eredményeit a testnevelőkön kívül megismerik az osztályfőnökök, valamint az iskolai védőnő is. A tanulók fizikai állóképességének fejlesztéséhez ez adja a mérhető, összehasonlító adatokat. A testnevelést tanítók a mindennapos munka során alkalmazzák a tartásjavító gerinctorna gyakorlatait. A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje A tanulókat testnevelés óráról átmeneti időre is csak az iskolaorvos mentheti fel szakorvosi vélemény alapján. A tanuló részt vesz a tanórán, de nem dolgozik. A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos könnyített – vagy gyógytestnevelés foglalkozást írjon elő a számukra. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelés órákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – állapotától függően – nem kell végrehajtania. Az iskolaorvos – a szakorvosi vélemény figyelembe vételével – a tanulókat gyógytestnevelés foglalkozásokra utalhatja, ahol megjelenésük és aktív részvételük kötelező. Tevékenységi formák a többi tanórán Biológia és természetismeret Cél: A tanulók tájékozottak legyenek a földi élővilág sokféleségéről, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszerről. Egészségmegőrzés, egészségfejlesztés, betegségek megelőzése. Feladat:  Ezek tudatosításával növelje az élővilágban meglévő változatosság fennmaradásának és az emberek egészséges életének esélyeit. Ismerjék saját testük felépítésének és működésének alapjait, az egészséges életmód szabályait, és képesek legyenek az egészséges életvezetésre.  Alakítsuk ki a tanulókban az igény a saját fizikai és pszichés egészségének, egészséges természetes és mesterséges- környezetének megőrzése iránt, érjük el, hogy ezeket az emberiség közös értékének tekintsék.  Ismertessük meg az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggést, az ember egészséges életműködését veszélyeztető anyagoknak a szervezetre gyakorolt káros hatásait.

159

 Alakuljon ki bennük az önmagukkal szembeni felelősségérzet. Ismerjék fel miért szükséges a jövő tervezése az életút tudatos építése, s lássák be, hogy ebben meghatározó szerepet játszanak az egyéni döntések, helyzetmegoldási, megküzdési technikát. Nyújtson segítséget abban, a tanulók helyesen értelmezzék azt a tényt, hogy az egészség megőrzése egyéni tetteken, választásokon, személyközi kapcsolataik minőségén is múlik.  Ismertessük meg a tanulókkal az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedésmódokat, szokásokat, kialakulásának feltételeit, valamint az ezeket befolyásoló tényezőket. Adjunk támpontokat, értelmezési kereteket az életmódbeli döntések meghozatalához, ezzel is segítve, hogy az egészségét támogató magatartásformák, megoldási módok alternatívaként jelenjenek meg mindennapi életükben. Kémia Cél: Az egészség és a környezet épségének semmivel sem pótolható, felismert értéke. Feladat:  A tanulók nyerjenek áttekintést a tápanyagok szerepéről, értékéről, a táplálkozás egészségmegőrző szerepéről és az egészséges étkezési szokásokról.  A diákoknak ismerniük kell az őket különösen veszélyeztető egészségkárosító anyagok közül a könnyen elérhető, tudatállapotot befolyásoló anyagok hatásait, el kell utasítaniuk ezek fogyasztását.  Ismerjék táplálékainkat olyan szempontból, hogy azok szervezetünk energiaforrásai és építőanyagai. Technika Cél: Az egészséges életvitel alapkövetelményei szerinti életmód kialakítása. Feladat:  Ismerje meg az egészséges és ízletes táplálkozás módjait.  Az élelmiszerek alkotórészeit.  - A konyha tisztaságának, a háztartási hulladékok kezelésének, az ergonomikus  környezet megteremtésének módját.  A környezetkialakítás fontosságát.  Az összefüggést a környezet és a közérzet között.  Az egészségóvó bútorokat.  A mai táplálkozási szokások eredetét, jó és rossz oldalát.  Az élelmiszerek tárolásának higiéniáját.  Biotechnológiát az élelmiszerkészítésben.  Az élelmiszerek tartósítását, tartósítási (szempontok) módok.  A tápanyagszükséglet, az energiaszükséglet és az életmód összefüggései.  A ruhaneműk célszerű használatát, gondozását. Osztályfőnöki órákon Cél: Egészséges életmódra nevelés 160

Feladat: A gyermekek segítése abban, hogy életkori sajátosságaiknak megfelelően:  Megismerjék önmagukat és társaikat,  Megtanulják a csoportszerveződés és csoportmunka alapjait,  Tájékozódjanak környezetükben,  Megbizonyosodjanak az egészséges, biztonságos élet értékeiről,  Gyakorlatot szerezzenek a veszélyhelyzetek felismerésében,  Felfedezzék önmaguk megvédésének lehetőségeit. Iskolánk alkalmazza az „Életvezetési ismertek és készségek" című személyiségfejlesztő programot. A program tartalmaz foglalkozási terveket és részletes módszertani útmutatókat a pedagógusok részére. Olyan iskolai alapú megelőzési program, amely a szenvedélybetegségek kialakulását ismeretnyújtásra támaszkodva, készségfejlesztési módszerek alkalmazásával előzi meg. Tíz kötelező egészségnevelési témát dolgozunk fel osztályonként, melynek során kiemelt fontosságú a testi egészség mellett a lelki egészség is. A lelki egészségre nevelést a program konfliktuskezelés témájának feldolgozása szolgálja; a feldolgozandó anyagnál természetesen figyelembe véve a gyerekek életkorát (önismeret, stressz-kezelés, döntéshozás, pozitív döntéshozás). A lelki egészség fejlesztését szolgálják:  a személyiségtesztek (6. és 8. évfolyam) értékelése utáni feladatmeghatározások az osztályfőnöki tevékenység során.  igény szerint külső szakember (orvos, védőnő, egészségszervező) meghívása.  a helyes testtartás megkövetelése minden évfolyamon, minden órán. 1-8. évfolyamig koncentrikusan bővülő ismeretanyaggal, készségfejlesztéssel töri meg az alábbi, ismétlődő témaköröket:

jártasság

és

1. Önismeret 2. Én és a helyem a környezetben 3. Egészséges és biztonságos élet 4. Veszélyeztető tényezők 5. Óvd, védd magad! A testi egészségre nevelést erősíti az Iskolai Egészségnevelő Program témaköreinek feldolgozása az osztályfőnöki, természetismeret, biológia, technika és életvitel, valamint etika órákon. Ezek:egészséges táplálkozás dohányzás alkohol és drog szexualitás, AIDS

161

Tevékenységi formák tanórán kívül Az iskola tanórán kívüli foglalkozásai is megfelelő színterei az egészséges életmódra nevelésnek: Sportköri foglalkozásokat szervezünk tanulóinknak a törvényben előírtaknak megfelelően. Támogatjuk és elősegítjük a sportegyesületekben végzett munkájukat. A kulturált táplálkozás követelményeit megismertetjük és gyakoroltatjuk a tízórai szünetekben, az ebédlőben, a délutáni uzsonnázás és szabadidős programok során. Osztálykirándulások, táborozások alkalmával az egészséges életre nevelés kiemelt hangsúllyal szerepel. Délutáni foglalkozások keretében vetélkedőket rendezünk. Sporttevékenységet végezhetnek a mozogni vágyók. Az egész napos iskolában tanulók és a napközisek mindig kapnak lehetőséget megfelelő időtartamú délutáni mozgásra. (labdajátékok, versenyek, stb.) Évenként kerül megrendezésre az egészséghét, melynek keretében az iskolás korosztályon kívül a szülőket is meghívjuk a sportrendezvényekre, és az óvodásoknak is lehetőséget nyújtunk arra, hogy kedvet kapjanak az iskolai sportprogramokhoz. a.) Prevenciós csoportok: Diákönkormányzat: a tanulói jogok védelmének felvállalása. Projekt a 8. osztályban: Egészséges életmód, születésről felnőttkorig. b.) Napközi otthon Egészségnevelési feladataink megoldásában kiemelt jelentőségű a napközi otthon, a tanulószoba és a menza a helyes szokásrend kialakításában, gyakoroltatásában betöltött szerepével. Cél: egészséges életmódra nevelés Feladat:  Szoktatással gyakorolhatjuk azokat a cselekvéseket, amelyeket személyi higiénia kifejlesztése érdekében végeztetünk. (WC-használat, kézmosás, személyi tisztaság, helyes testtartás, kulturált étkezés, fogápolás)  Egészségügyi felvilágosító filmek megtekintése.  Játékos vetélkedők szervezése az egészséges életmóddal kapcsolatban.  Mindennapos testmozgás biztosítása.  Drogprevenciós foglalkozások c.) Szabadidős programok  osztályprogramok a szabad levegőn az évszakhoz igazodnak (séta, akadályverseny, hóemberépítés, kerékpározás, körjátékok, labdajátékok, úszás).  tablókészítés  egészségnevelési TOTÓ korcsoportonként 162

 keresztrejtvények kitöltése, találós kérdések versenye a témához kapcsolódóan  csapatverseny a felső tagozaton egészségnevelő bevonásával  salátakészítő verseny  gyümölcs- és zöldségbábok készítése  gyümölcsnap  sportversenyek  A lelki egészségre nevelés érdekében kulturális programokat szervezünk:  színházlátogatást,  rendhagyó irodalomórákat,  kiállításokat, koncertek látogatását. Az iskolai büfé működtetése során szem előtt tartjuk az egészségnevelés követelményeit. Azokat a tanulókat, akiknél valamilyen egészségügyi probléma merül fel, az iskolaorvos további vizsgálatokra utalja, melyeken a megjelenés a szülő kötelességei közé tartozik. Az iskola megszervezi a 8. osztályos, továbbtanuló gyerekek alkalmassági vizsgálatát. A testnevelők együttműködnek a sporttal, illetve gyógytestneveléssel összefüggő vizsgálatok alkalmával. A krónikus beteg, valamint testi, érzékszervi és egyéb fogyatékos tanulók háziorvossal egyeztetett fokozott ellenőrzése. A pszichés fejlődés zavaraival és magatartási problémákkal küzdő tanulók segítése, szükség esetén szakértői bizottság elé utalása. Az egészségnevelés módszerei Az egészségnevelés követelményeinek indokoltságát meggyőződéssé kell fejleszteni tanulóinkban. Ennek útját és menetét is látnunk kell. Ismereteket kell nyújtani, normákat kell megfogalmazni, azokat rendszerbe kell foglalni. Érzelmeket kell kelteni, kapcsolni az ismeretekhez, a normákhoz; a belátásig kell eljuttatni a gyermekeket, majd egy hosszú nevelési folyamatban alakul ki a belső motiváltság, formálódik a meggyőződés. A fentieket természetesen az életkor függvényében és az alkalmazott módszerek átgondolt megválasztásával, jó alkalmazásával érhetjük el. Az egészségnevelés nevelőtestületre vonatkozó követelményei A gyermekek életvitelüket minták követésével is alakítják, ezért különösen jelentős a pedagógus, a pedagógusközösség életmódja. Az iskola mint élettér is befolyásolja a gyerekek egészségi állapotát, ezért az iskolai környezetnek meghatározó szerepe van az egészségnevelésben. Az egészségnevelés együttműködést kíván az iskolán kívüli közösségekkel is. Alapvető a családokkal való együttműködés, a kezdeményezés tudatos vállalása. Lényeges az egészségügyi hálózat lehetőségeinek felhasználása.

163

Az intézmény Szervezeti- és Működési Szabályzata és az egészségnevelési program kapcsolata Az intézmény Szervezeti- és Működési Szabályzata részletesen tartalmazza az egészségneveléssel kapcsolatos további feladatokat és tevékenységi formákat  A védő – óvó intézkedéseket  A tanulóbalesetek megelőzését szolgáló előírásokat.  A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatokat.  A rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket.  A helyes és biztonságos közlekedésre nevelés feladatait. Az egészségnevelési program távlati célja: A gyermekek  képessé váljanak egészségestesti-lelki, szociális harmóniát megteremtő életvitel kialakítására,  felkészüljenek a környezet egészséget veszélyeztető hatásainak kivédésére, Távlati feladatai: A tanulók: Sajátítsák el az egészség megőrzéséhez, balesetek elkerüléséhez szükséges ismereteket. Alakítsanak ki egészséges erkölcsi szemléletet a nemek kapcsolatáról és az egészséges életmódról. Fejlesszék fizikai állóképességüket, szeressék a sportot. Az intézmény higiéniájának, esztétikájának megóvása, fejlesztése, az egészséges élettér kialakítása. Munkavédelem, baleset-megelőzés Iskolánkban mind a dolgozók, mind a tanulók részesülnek munka- és balesetvédelmi oktatásban. A tanulók részvételűiét az osztályfőnöki óra végén aláírásukkal igazolják. Felkészítjük őket a balesetveszélyes helyzetek felismerésére, elkerülésére az iskolában, a háztartásban és a közlekedésben. Kiemelten foglalkozunk a témával zokon az órákon, amelyeken gyakrabban előfordulhatnak veszélyes helyzetek: testnevelés, kémia, technika, fizika, informatika. Ezeket az ismeretekek beépítettük az osztályfőnöki órák anyagába is, de kirándulások előtt újra felhívjuk a tanulók figyelmét a veszélyforrásokra és beszélünk a megelőzésről. Az iskolában elsősegélydobozokat tartunk a szükséges felszereléssel a nevelői szobákban és testnevelés szertárban. Elsősegélynyújtó ismerettel rendelkező személyek száma: 3 fő. Közétkeztetés: A közétkeztetés tárgyi feltételei biztosítottak iskolánkban; ebédlővel, és saját konyhával rendelkezik, melyet a GESZ üzemeltet. Tapasztalataink szerint figyelembe veszik az étrend kialakításánál a gyermekek életkori sajátosságait. 164

Tisztálkodási lehetőségek szintén biztosítottak iskolánkban, mint a tanulók, mind a dolgozók részére, legtöbb helyiségünk mosdóval felszerelt, a tornateremhez zuhanyzó társul. Az épület és az udvar tisztaságáról, a hibák elhárításáról a takarítók és a karbantartók gondoskodnak.  A Kt előírja, hogy csak akkor tekinthető legitimnek intézményünk egészségnevelési programja, ha azt az iskola-egészségügy illetékes munkatársa ellenjegyezte. Csenger, 2013.03.26. Egészségügyi szakember Az iskola Környezeti-nevelési programja

A környezeti nevelés hosszú távú feladatai, céljai Iskolai környezeti nevelési és fenntarthatósági programunk kidolgozásakor az Európai Unió, az ENSZ, és a NAT környezeti nevelésre vonatkozó közös követelményeiben megfogalmazott elvárásokat vettük figyelembe. Ennek megfelelően a következőket tekintjük kiemelt feladatunknak. Intézményünk a fenntarthatóság jegyében arra törekszik, hogy környezeti nevelési programja a következő három alapvető fontosságú célterületet fejlessze:  a kognitív területet: környezeti műveltséget, készség- és képességszintet, a megértés és a megóvás érdekében;  az etikai dimenziót: társadalmilag elfogadott, alapvető értékek elsajátítását és képviseletét;  a tevékenységet: egyéni és közösségi viselkedési készlethez juttat. Munkánk során igyekszünk tudatosítani tanulóinkban, hogy környezetünk az emberiség közös öröksége, és annak megóvása, védelme mindannyiunk feladata, sőt kötelessége. A környezeti nevelési programunk kiemelt céljának tekinti az élethosszig tartó tanulás iránti igény kialakítását, valamit annak megvalósítását, ezzel összhangban a környezeti nevelés és szemléletformálás egész életen át tartó folyamatát; fenntartható fogyasztási szokások és felelős magatartás kialakítását és fejlesztését. Arra törekszünk, hogy tanulóink képessé váljanak megszerzett ismereteiket a valóságban szerzett tapasztalataikkal összekapcsolni, életkori sajátosságaiknak megfelelő szinten meglátni és felismerni a környezeti problémákat, a fenntarthatóság sarkalatos kérdéseit, illetve azok megoldására megfelelő válaszokat keresni. Célunk, hogy tanulóink az egyes problémák megoldásának minél több alternatíváját ismerjék meg, igyekezzenek kiválasztani a körülményekhez képest legjobb megoldást. Igyekszünk megértetni tanulónkkal, hogy a környezeti problémák nem függetlenek a társadalmi, gazdasági hatásoktól, azok gyakran ok-okozati összefüggésben állnak egymással. Életkori sajátosságaik figyelembevételével olyan magatartásformák kialakítására törekszünk, melyek segítségével ezen összefüggéseket is szem előtt tartva vesznek részt környezetük alakításában. Célunk egy környezettudatos, felelősségteljes magatartás és szemléletmód kialakítása. 165

Mindezek mellett tanulóinkban olyan életminőség iránti igény felkeltését is szeretnénk elérni, amely szoros összefüggésben van környezetünk minőségével, gazdagságával. Mindennapi nevelő-oktató munkánk során, az iskolai élet mindennapjainak szervezésekor ennek megfelelő magatartásmintákat közvetítünk a számukra. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy megértessük tanulóinkkal: az ember a természet része, életének alakítása csak akkor lehet igazán eredményes, ha az a természet törvényeinek ismeretében, azokkal összhangban történik; ha a természettel harmóniában akarja céljait megvalósítani. E feladatok megvalósításával kívánjuk tanulóinkban kialakítani, elősegíteni a környezettudatos magatartást, a környezetért felelős életvitelt; a természet, az ember, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszert. A környezeti nevelési és fenntarthatósági program megvalósítása során bemutatjuk tanulóinknak és gyakoroltatjuk velük azokat a környezetünk megóvásához szükséges készségeket és képességeket, amelyek a természeti és társadalmi környezet zavartalan együttműködését segíthetik elő, megóvják, esetleg javítják annak minőségét, mely által saját életterünk is tisztábbá, esztétikusabbá és élhetőbbé válhat. Életkoruknak megfelelő szinten megismertetjük őket a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel, pl. a környezet fogalmával, a földi rendszer egységével, a fenntartható fejlődés, fenntartható gazdaság fogalmával, a környezetszennyezés formáival és hatásaival, a környezetvédelem lehetőségeivel, lakóhelyünk természeti értékeivel, az iskolai és családi környezet, a város környezetvédelmi lehetőségeivel, feladataival, stb. A környezeti nevelési program megvalósítása akkor eredményes, ha azt tantestületünk minden tagja feladatának tartja, és részt vesz benne: kihasználja a tantárgya adta lehetőségeket, valamint a tanórán kívüli és szabadidős tevékenységek szervezésekor fontos szerepet tulajdonít neki. Amikor környezeti kompetenciákról beszélünk, akkor nem egy újabb elemet illesztünk be a fejlesztendő kompetenciák sorába. A szövegértésen keresztül a szociális kompetenciák kialakításáig, minden kompetenciaterület használata szükséges ahhoz, hogy valaki aktív, felelős, környezettudatos állampolgárként kapcsolódhasson be a társadalom életébe.  

  

Mindezek tükrében Környezeti-nevelési programunk igyekszik tanulóinkban: Elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát. Kialakítani a környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé. Érzékennyé tenni a környezet állapota iránt. Bekapcsolni a tanulókat a közvetlen környezet értékeinek megőrzésében, gyarapításában. 166

        

Legyen meghatározó életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség vállalása. Váljon meghatározóvá a környezeti károk megelőzésére való törekvés. Képessé tenni, hogy személyes tapasztalatai alapján együtt tudjon működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Elismertetni, hogy közös és egyéni kötelesség: az emberiség közös öröksége, a környezet minőségének fenntartása és javítása, általános emberi egészségvédelem, az ökológiai egyensúly fenntartása, a természeti erőforrások előrelátó és ésszerű felhasználása, minden egyes ember hozzájárulása a környezet védelmére.

Feladatok:  Környezetbarát attitűdök, szokások kialakítása a tanulókban személyes tapasztalatszerzéssel  A természeti és társadalmi környezetről tények, ismeretek közvetítése, problémamegoldó  gondolkodás fejlesztése  A környezeti folyamatok, összefüggések megértésének segítése.  Tapasztalatszerzési lehetőségek biztosítása

Környezeti nevelési programunk tantárgyanként A tantestületünk szeretne a 2010/11-es tanévtől környezeti neveléssel kapcsolatos témát feldolgozni a TÁMOP 3.1.4. pályázat keretei között elsajátított új tanulásszervezési eljárásokkal. Úgymint: Témahét, 3 hetet meghaladó projekt, esetleg moduláris oktatás. Természetismeret, biológia (1-8 osztály) Cél: a tantárgy tanulása során a tanulók ismerkedjenek meg a földi élővilág sokféleségével, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszerekkel. Feladatok:  Elsajátíttatni olyan magatartásformákat, viselkedésmintákat, melyek az életközösségek életének zavartalanságát biztosítják.  Kialakítani az erdők, vizek védelmében való aktív részvételt.  Érdeklődést kelteni hazánk nemzeti parkjainak természeti kincsei iránt  Megláttatni az erdők gazdasági értékét és a bioszférában betöltött szerepét  Ökológiai szemlélet formálása az élőlények és környezetük közötti okokozati összefüggések tudatosításával.  Megláttatni az édesvizek jelentőségét és egyre növekvő veszélyeztetettségét  Tudatosítani, hogy a vizek öntisztulási folyamatai végesek  Ismerje és a gyakorlatban is alkalmazza a környezet és a természetvédelem legfontosabb alapelveit 167

  

Mikrokörnyezetükben a szennyező anyagok káros mértékű felhalmozódásának megelőzésében aktív szerepet vállaljanak Értsék meg, hogy a természetes életközösségek védelme az egész földi élet számára létfontosságú. Észleljék, a környezetüknek állapota romlik és vegyenek részt annak megakadályozásában. Kapcsolódjanak be az iskola és a lakóhely környezetvédelmi problémáinak megoldásába, az emberek meggyőzését szolgáló programok kitalálásában, megvalósításába.

Technika és életvitel (1-8.osztály) Cél: Olyan rendszerszemléletű gondolkodásmód kialakítása, amely fokozatosan feltárja a természetben és társadalomban élő ember és az általa létrehozott technikai környezet bonyolult összefonódását és kapcsolatrendszerét. Feladatok:  Természetes és mesterséges környezet működésének megfigyelése  Az ember környezet átalakító tevékenységének megismerése. A változtatás a legkisebb környezeti kár okozásával járjon. Ismerjék meg:  Az erőművek működését  Az erőművek és a bányászat környezetkárosító hatásait, környezetkímélő technológiák és alternatív energiaforrások alkalmazását (napenergia, szélenergia, a földkéreg melege és a biomassza, mint energiaforrás)  A hulladékok és a melléktermékek fajtáit, és a környezetkímélő hulladékkezelés és melléktermék felhasználás lehetőségit a háztartásban, a lakóhelyen és a gazdaságban.  A környezetszennyező anyagok újrahasznosításának lehetőségeit, előnyeit.  Az energiával való takarékosság módjait a háztartásban, az iskolában és a gazdaságban.  A tömegközlekedés levegőszennyező hatásait, a zaj által okozott ártalmakat, a környezetkímélő közlekedési eszközök előnyeit.  A közművek működését, a csatornahálózat jelentőségét a környezetvédelemben, a nagyüzemi szennyvíztisztítás folyamatát.  Az ivóvíz tisztaságának védelmét a háztartásban  Korszerű, környezetkímélő konyhai tevékenységeket a gyakorlatban. Magyar nyelv és irodalom Cél: a környezet iránti pozitív érzelmi attitűdök kialakítása Feladatok:  Népi bölcsességek, megfigyelések induktív alkalmazásával a témában szerzett tapasztalat és ismeretanyag gyarapítása  Táj leíró versek, prózai művek által a természet szépségeinek megismerése  Leíró fogalmazások készítésével saját érzelmeinek kifejezése  A környezet témájához kapcsolódó szövegértési feladtok, tollbamondások készítése 168

Testnevelés Cél: a természet egészségfejlesztő tényezőinek hatásai hozzájárulnak, hogy tanulóink életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelten kezelő személyiséggé váljanak. Feladatok:  A testnevelés órák, sportfoglalkozások évszaktól függetlenül más-más környezetben tartása (tornatere, sportudvar)  A testnevelés órákon olyan értékes személyiségvonások fejlődésének elősegítése, mint: szabályok betartása, nehézségek leküzdése, konfliktuskezelés, kudarctűrés, környezetkímélő magatartás. Rajz (l-8.osztály) Cél: térszemlélet, forma-, szín-, dinamikai és szerkezeti érzék, az anyagismeret képességei a tantárgy fejlesztő hatására emelkedjenek magasabb szintre. Feladatok:  benevezünk a természet és környezetvédelemmel kapcsolatos rajzpályázatokra.  újrahasznosítható anyagok felhasználása:  papír csomagoló anyagok használata origamihoz, mozaikképekhez, foltmozaikokhoz.  textilmaradékok használata bábkészítéshez, kollázshoz, frottázshoz.  használati tárgyak készítése flakonból, kupakokból, stb. Kémia (7-8. osztály) Cél: Olyan szemléletmód kialakítása, amely lehetővé teszi, hogy észrevegye a kémia életünket kényelmesebbé tevő vívmányainak elismerése mellett, az emberiség és az egyén felelősségét ezen ismeretek felhasználása során. Ébredjen rá, hogy a felelőtlenül, vagy hozzá nem értően használt kémiai anyagok súlyos, és nehezen helyrehozható károsodásokat okozhatnak saját magukban és környezetünkben. Feladatok:  Legyenek képesek tudásuk alkalmazására a mindennapi életükben, ismerjék a kémiai anyagok környezeti hatásait, a természet és a környezet védelmének lehetőségeit.  Ismerjék a legfontosabb környezetvédelmi fogalmakat (szmog, savas esők, üvegháztartás, ózonréteg, mérgező anyagok, stb.)  Ismerjék a mérgező anyagok jelét  Tudják balesetmentesen használni a háztartási vegyszereket  Érezzenek személyes felelősséget, keressenek cselekvési lehetőségeket közvetlen környezetük megóvására.  Ismerjék a levegőt és a vizet szennyező anyagokat  Ismerjék meg az energiaforrások használatának környezeti hatásait, érezzék az energiatakarékosság szükségességét. 169



Váljék tudatossá a víz életünkben betöltött szerepének fontossága, ismerjék meg a vizek szennyeződésének fő forrásait.  Ismerjék fel az anyagok tulajdonságai és élettani, illetve környezeti hatásai közötti összefüggéseket.  Ismerjék a háztartásban használt savas és lúgos kémhatú anyagokat, és azok helyes kezelési módjait.  Kísérjék figyelemmel és értelmezzék a tömegkommunikáció útján közzétett környezetszennyezettségre vonatkozó adatokat. Fizika (7-8.osztálv) Cél: Annak tudatosítása, hogy a fizikai ismeretek a technika fejlődésén keresztül döntő hatással vannak az ember életminőségére. Ugyanakkor a fizikai ismereteket a természeti környezetünk megóvásában is hasznosítani lehet. Feladatok:  Ismerjék az elektromos energia előállításának módjait, a megújuló energiaforrásokat.  Legyenek tisztában az energiatakarékosság globális, stratégiai jelentőségével  Az elektromos berendezések használat során törekedjenek az energiatakarékosság hétköznapi, gyakorlati megvalósítására. Földrajz (7-8.osztálv) Cél: A földrajz tantárgy a ma emberét, társadalmát és környezetét állítja a középpontba. Elősegíti, hogy ismerjék meg a világban elfoglalt helyünket, nemzeti értékeinket, kedvező és kedvezőtlen földrajzi és környezeti adottságainkat. Feladatok:  A tanulók környezet iránti érzékenységének alakítása  Megismertetjük a tanulókkal a helyi, a regionális és a globális problémákat, a környezetre és az emberre veszélyes folyamtok mérséklésének, megakadályozásának szükségességét, lehetséges módját.  Tudatosítjuk a tanulókban, hogy az életet természeti és társadalmi katasztrófák veszélyeztetik. Ilyen helyzetekben mindenkinek aktívan részt kell vennie az élet védelmében.  Tudatosítjuk, hogy az ember társadalmi-gazdasági tevékenysége során jelentősen átalakította környezetét, így elősegítjük a környezettudatos életmód megalapozását.  El kell érnünk, hogy a tanulók összefüggéseikben ismerjék a környezetet károsító folyamatokat, azok forrásait, megelőzésük és megszüntetésük lehetséges módjait.  Megértjük, hogy a környezet károsodása nem ismer országhatárokat, a károk megakadályozása érdekében nemzetközi összefogásra, együttműködésre van szükség.  Ismerjék meg a természetvédelem alapvető céljait, nemzeti parkjainkat, és a világörökségként számon tartott értékeinket. 170

Történelem Cél: A múlt élményszerű, átélhető megjelenítésével segíti a tanulók környezettudatos magatartásának kialakulását. Feladat:  Ismerjék fel, hogy az ember a természet része, fejlődésében nagy szerepe volt a természeti környezet változásainak.  Értsék meg, hogy az ember az egyetlen olyan élőlény a Földön, amelyik tudatosan formálja a környezetét saját céljai érdekében; képes rombolni, de helyreállítani is az okozott károkat, tehát felelős a környezet állapotáért, (gazdaság-, technika- és életmód történeti tananyag részek) Etika (7. osztály) Cél: A megfelelő erkölcsi értékrend és az egészséges világszemlélet kialakulásának segítése. Feladat:  A környezettudat és szemlélet formálása „Az ember és természet" témakör tanulás során.  Ismerjék meg a legfontosabb fogalmakat: beavatkozás, uralom felelősség, természet, világegyetem, környezetvédelem, környezet szennyezés, környezettudatos életmód.  Fogadják el, hogy a környezet védelme erkölcsi kötelessége mindenkinek, s egyben érdeke is. Hon- és népismeret Cél: A hagyományos paraszti kultúra és értékrend megismerése Feladat:  Ismerjék meg a természet közelben élő, a természetet ismerő és tisztelő, azt felhasználó, de nem kihasználó paraszti életmódot.  Fedezzék fel, hogy a falusi élet ünnepei a természet változásaihoz kapcsolódnak. Környezeti nevelés tanórán kívül  Verseny a „Tiszta, rendes osztály" címért"  A tantermekben levő növények ápolása  Az iskolaudvar és park védelme  Megemlékezés a környezetvédelmi jeles napokról: 1. Szeptember 16. Az ózon világnapja 2. Október 21. Földünkért világnap 3. Március 22. A víz világnapja 4. Április 22. A Föld napja 5. Május 10. Madarak és fák napja 6. Június 5. Környezetvédelmi világnap

171

  

Környezetvédelmi akciók szervezése: parlagfű irtása és veszélyes hulladék lerakásának figyelése. Téli madáretetők készítése, rendszeres feltöltése. Iskolai kirándulások: minden osztály évente tanulmányi kirándulást szervez, anyagi lehetőségeinkhez mérten. E kirándulások egyik fontos célja az adott hely természeti szépségeinek, emberi létesítményeinek megismerése. Előnyben részesítjük városunk környékének felfedezését, érzelmi kötődés kialakítását a szűkebb haza iránt is.

Fogyasztóvédelmi program Fogyasztóvédelmi oktatás célja  

Fogyasztói kultúra fejlesztése. A tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése.

A cél elérését biztosítja:  

A fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása és elterjesztése. A fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek kiválasztásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony.

A fogyasztóvédelmi oktatás tartalma Tartalmi elemek Állampolgári kompetenciák Szociális kompetenciák Társadalmi és cselekvési kompetenciák Fogyasztói magatartás (kisiskolás korban) Fogyasztói magatartás (kamasz korban) Szülők, családok bevonása Gazdasági tapasztalatok

Kívánság és szükséglet fogalma

Tartalmi elemek fejlesztési lehetőségei Jogaikat érvényesíteni tudó, közéleti fiatalok képzése Szociális motívumrendszer tudatos fejlesztése, kialakítása, erősítése, a gazdasági és társadalmi előnyök tudatosítása Versenyképesség erősítése, a vállalkozási, a gazdálkodási és munkaképesség szoros összefüggése Fogyasztói javak, szolgáltatások megismertetése, tájékozódás képessége, hozzáállás, értékrend, kiválasztás, áruismeret, döntési helyzet felismerése és a döntésre való felkészülés, kockázatvállalás fejlesztése Jogérzék, jogismeret, szolgáltatásismeret, fogyasztói értékrend, vállalkozásismeret fejlesztése Otthonról hozott hatások a legélénkebbek Olcsó, akciós termékek veszélyei, megtakarítás előnyei, kultúra, utazás másodlagos kezelése, gazdasági alapelvek: takarékosság, racionalitás, hatékonyság, egyensúly Szükséglet: javak és szolgáltatások elfogyasztására irányuló igény, a szükségletek kielégítésére alkalmas a 172

Természeti értékek védelme Piac szerepe Marketing szerepe Reklám szerepe

Gazdaságosság és takarékosság szerepe Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás Ökológiai (zöld) fogyasztóvédelem

Környezettudatos fogyasztás Fenntartható fogyasztás

Preventív, megelőző fogyasztóvédelem

szabad (levegő, tengervíz, homok, stb.) és termelt javak (Tv, élelem, ruházat, stb.). A fogyasztó önző módon viselkedik, csak magára van tekintettel, többfélét és egyre többet kíván fogyasztani. (Presztízsfogyasztás, erőn felüli költekezés stb.) Mi magyarok is benne vagyunk abban a bizonyos felső 20 % - ban, amely a bolygónk forrásainak 80 %- át fogyasztja A piac a potenciális vevők és eladók közötti cserekapcsolat rendszere, önszabályzó mechanizmus, a kereslet és kínálat egymásra hatásának eredménye az ár Manipulált információk a szükségletről és az áru értékéről, a fogyasztói körfolyamat fő hajtóereje, a régi eldobása hulladéktermelő, cél a termékeladás, a profit növelése, a cégimage növelése, ellenőrizhetetlen a reklámok megbízhatósága, „öko-bio” jelzők nem védettek, nem igazi tartalmat tükröznek az árukon (pl. nincs környezetvédő mosópor), a reklámot az árba beépítve a fogyasztó fizeti, társadalmi célú reklám, tisztességes reklám Takarékosság: a jelen és jövő hasznainak összevetését, a jövő érdekében bizonyos ésszerű megszorítások megtétele, a jövő fogyasztásának biztosítása Marketinghatásoktól való távolságtartás, fogyasztói szükségletek mérlegelése, fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége Pazarló előállítási technológia, a fogyasztás mennyisége és profitcélú volta, következmény erőforrásaink felélése, környezetszennyezés, környezetvédelmi problémák túlnyomó része a fogyasztói társadalom szemléletéből, működéséből ered, saját egészségünk és környezetünk érdeke egybeesik, tőlünk is függ, hogyan alakulnak életkörülményeink Kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, felélő fogyasztás és a nem kizsákmányoló fogyasztás között Termékfelhasználás oly módon, hogy csökkenjen a természeti és mérgező anyagok használata, a hulladék és szennyező anyagok kibocsátása, hogy a jövő nemzedék egészsége és szükségletei ne kerüljenek veszélybe A vevő érvényesíteni tudja jogait, nincs szükség panaszkezelésre

A fogyasztóvédelmi oktatás színterei, ajánlott témák Tanórák Ajánlott témák, módszerek Feladat: minden pedagógus Tanmenetbe beépítve a 173

fogyasztóvédelemmel

építse be a tanmenetbe a kapcsolatos tartalmak (pl. áruismeret, termékminőség, fogyasztóvédelemmel fogyasztási struktúrák, reklámnyelv, génkezelt kapcsolatos tartalmakat élelmiszerek, adalékanyagok, EU fogyasztói jogok, stb..) Tanórán kívüli Nem hagyományos módszerek alkalmazása tevékenységek (projektprogram, kritikus gondolkodás, egyéni és csoportos döntéshozatal, problémamegoldás, információgyűjtés és feldolgozás) Szakkörök Környezet, fogyasztás, egészség, érveléstechnikai gyakorlatok, hatékony érdekérvényesítés, komposztálás Vetélkedők, versenyek Védjegyek ismerete, félreérthető védjegyek, egyéb védjegyek, reklámkritika, szimulációs játékok, fogyasztóvédelmi ismeretek, EU-s, helyi és országos szabványok, viták, szituációs játékok, veszélyes hulladékok, műanyagismeret Témahetek Környezetbarát termékek gyűjtése, újrahasznosítási lehetőségek, médiaelemzés Kiállítások Hulladékszobrok készítése, környezetbarát termékek kiállítás, Az iskola fogyasztóvédelmi Gyűjtőmunka: az iskola, mint fogyasztó, az iskola, működésével kapcsolatos mint piac foglalkozások Kirándulások Interjúk vásárlási szokásokról, vásárlási szokások megfigyelése Séták (piac, üzlet, bank) Vásárlási szokások megfigyelése, riportkészítés Kapcsolódás civil Médiafigyelés kezdeményezésekhez Iskolai rendezvények szülők Előadások, családi versenyek, gyűjtőmunka, kiállítás bevonásával szervezés, kirándulás

IV.13. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Intézményünk napi működésében érvényesülnek az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény előírásai. Ez a jogszabály valamennyi államigazgatási szektorra érvényes, ám egyes előírásai közvetlenül az oktatásügyre irányulnak (diszkrimináció- és szegregációmentesség, a 3H-s tanulók oktatási és társadalmi integrációja) A törvénynek a közoktatást közvetlenül érintő elemei a következők:  7. § (1) bekezdés: az egyenlő bánásmód követelményét sértő intézkedések: o közvetlen hátrányos megkülönböztetés o közvetett hátrányos megkülönböztetés o zaklatás o jogellenes elkülönítés 174

o megtorlás o a fentiekre adott utasítás  27.§ (2) bekezdés: az egyenlő bánásmód biztosításának területei: o a felvételi követelmények o az oktatási követelmények meghatározása o a tanulói teljesítmény értékelése o az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások, juttatások biztosítása o bizonyítványok kiadása, illetve jogviszony megszűnése o pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés A hivatkozott jogszabályi előírások szellemiségével, intézményi szintű alkalmazásával kapcsolatos helyi nevelési elvek és módszerek megjelennek pedagógiai programunk Nevelési programjában (II.2.-II.4. és II.6. részfejezetek), azok ismétlésétől ezen a helyen eltekintünk, viszont a Helyi tanterv vonatkozásában fontosnak tartjuk az alábbiak hangsúlyozását: Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának (az iskolafenntartókkal, a családdal, a gondviselőkkel, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit:  kulcskompetenciák megszilárdítása az 9-10. évfolyamon, folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a kulcskompetenciák bővítése az iskolázás további szakaszain;  a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén;  a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása;  a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül;  adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása;egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása.

175

V. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK a.)A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig – szól. b.) A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A

pedagógiai

programban

megfogalmazott

célok

és

feladatok

megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. -

A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban

megfogalmazott

általános

célok

és

követelmények

megvalósulását. 2. A 2016-2017. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. c.) A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: -

az iskola igazgatója;

-

a nevelőtestület bármely tagja;

-

a nevelők szakmai munkaközösségei;

-

az intézményi tanács;

-

az iskolaszék;

-

a szülői munkaközösség;

-

az iskola fenntartója.

176

2. A tanulók a pedagógiai program módosítását az intézményi tanács vagy az iskolaszék diák-önkormányzati képviselői útján az intézményi tanácsnak, illetve az iskolaszéknek javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató

jóváhagyásával

válik

érvényessé.

A

pedagógiai

program

elfogadása előtt ki kell kérni az intézményi tanács, illetve az iskolaszék véleményét. 4. A

pedagógiai

program

azon

rendelkezéseinek

érvénybelépéséhez,

amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését. 5. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az első és az ötödik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni. d.) A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. 2. A házirend elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www. csengeriskola.sulinet.hu 3. A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. 4. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: -

az iskola honlapján;

-

az iskola fenntartójánál;

-

az iskola irattárában;

-

az iskola könyvtárában;

-

az iskola nevelői szobájában;

-

az iskola igazgatójánál;

-

az iskola igazgatóhelyetteseinél;

-

a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél; 177