Pedagógiai Programja 2013

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA APRAJAFALVA-GYERMEKSZIGET ÓVODA OM azonosító:034758

1214 Budapest XXI. ker. Béke tér 13. Tel.: 425-7341, 425-7342, [email protected]

1214 Budapest Völgy u. 8.Tel: 276-7976,

1211 Kossuth Lajos utca 140 Tel: 278-2125 [email protected]

Aprajafalva – Gyermeksziget Óvoda 1214 Budapest, Béke tér 13.

Pedagógiai Programja 2013.

Jóváhagyta: Nász Erzsébet óvodavezető Budapest, 2013. augusztus 29. Határozat száma:286/70/2013

Tartalomjegyzék I.

A mi Óvodánk .................................................................................................................................. 4

II.

Programunk küldetése, filozófiánk .................................................................................................. 4

III.

Gyermekkép – Óvodakép ............................................................................................................ 5

III.1. Óvodai nevelésünk alapelvei ....................................................................................................... 7 III.2. Óvodai nevelésünk célkitűzései................................................................................................... 7 IV.

A program nevelési feladatrendszere ......................................................................................... 8

IV.1. Az egészség és környezeti nevelés alapelvei............................................................................... 8 IV.2. Az egészséges életmód alakítása ................................................................................................ 9 IV.3. Érzelmi és erkölcsi nevelés, szocializáció biztosítása ............................................................... 16 Az óvoda hagyományos ünnepei........................................................................................................... 19 IV.4. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés .................................................................................. 21 V.

Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai .......................................... 23 V.1. Játék ........................................................................................................................................... 23 V.2. Mozgás ....................................................................................................................................... 31 V.3. Verselés, mesélés ....................................................................................................................... 34 V.4. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc ..................................................................................... 36 V.5. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka ....................................................................................... 37 V.6. Külső világ tevékeny megismerése ............................................................................................ 40 V.7. Munka jellegű tevékenységek .................................................................................................... 42 V.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás ................................................................................ 44

VI.

Inkluzív pedagógia – kiemelt figyelem, különleges bánásmód biztosítása ............................... 45

VI.1. A szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységek ......................................... 45 VI.2. Az esélyegyenlőtlenségek csökkentését szolgáló intézkedések ............................................... 46 VI.3. Tehetséggondozás..................................................................................................................... 47 VI.4. Integráció - sajátos nevelési igényű gyermekek befogadása és fejlesztése, integrált nevelése ........................................................................................................................................................... 51 VII.

A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek ............................................... 53

VIII.

Az óvoda kapcsolatrendszere .................................................................................................... 56

VIII.1. A család – óvoda kapcsolata - Az óvoda családsegítő és családokat támogató tevékenysége ........................................................................................................................................................... 57 VIII.2. A pedagógiai program megvalósítását szolgáló egyéb kapcsolatok ....................................... 58

VIII.3. A nevelési – oktatási intézmények közötti új horizontális kapcsolatok .................................. 61 VIII.4. Az intézmény fenntartójával való együttműködés ................................................................. 62 IX.

A gyermekek fejlettségi állapotának mérése – A pedagógiai munka dokumentációi .............. 62

X.

A program megvalósításának személyi és tárgyi feltételei ........................................................... 67 X.1. Személyi feltételek ..................................................................................................................... 67 X.2. Tárgyi feltételek.......................................................................................................................... 71 X.3. Az óvodai élet szervezése, szervezeti és időkeretek .................................................................. 72

XI. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések - Aprajafalva Óvoda ................................................................................................................................................... 76 Legitimációs eljárás ............................................................................................................................... 88 Mellékletek ............................................................................................................................................ 91

Pedagógiai Program

I.

A mi Óvodánk Intézményünk Budapesten, Csepel központjához közel, könnyen megközelíthető helyen található. Óvodánk három épületből áll, melynek bázisa az Aprajafalva Óvoda, tagintézménye a Gyermeksziget Óvoda. Mindkét intézményt csodálatos zöld udvarok ölelik körül, melyekben megnyugtató hűvös árnyat adnak a nagyra nőtt öreg fák, sűrű cserjék, bokrok, a zöldellő fű. Környezetünk szépsége harmóniát, nyugalmat áraszt, ahol a gyermekek szeretetben, biztonságban érezhetik magukat óvodás éveik alatt.

II.

Programunk küldetése, filozófiánk Mi azt valljuk, hogy:  A gyermekek harmonikus, kiegyensúlyozott testi-lelki fejlődésének elősegítésével, megerősítésével hozzásegítjük őket ahhoz, hogy a későbbiekben önmagukhoz és lehetőségeikhez mérten a legjobb teljesítményre legyenek képesek.  Minden gyermeket önmagához képest fejlesztünk, nevelünk, biztosítva számukra az esélyegyenlőséget.  Az érzelmi nevelés, a dramatikus szituációs játékok, a tanulási hatékonyságot segítő játékok, mozgásos gyakorlatok sokszínűsége, hozzásegítenek bennünket és gyermekeinket az egészséges életmód alapjainak megteremtéséhez.  Tudatos, következetes, odafigyelő magatartással, pozitív modell nyújtásával az iskola sikeres megkezdését, kiegyensúlyozott, boldog személyiségek kibontakozását segítjük elő, akikben megteremtődnek a következő életszakaszba való átlépés belső pszichikus feltételei.

III.

Gyermekkép – Óvodakép „ Milyen embert is akarunk formálni? A válasz egyszerű: egészséges testű, akaraterős, jó ítéletű, értelmes, tettre kész, szép célokért hevülő és álmodozó embereket, akik megtudják építeni és élni a szépet és nagyot minden téren, akik az életüket ki tudják tölteni tartalommal, akik megértik a dolgok összefüggéseit, akik átérzik azt, hogy emberi közösségben élnek, amely csak a kölcsönösségen, méltányosságon és jóakaraton épülhet.” Szent-Györgyi Albert

Gyermekkép Programunk az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. A gyermek fejlődő egyéniség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Mindezek ismeretében a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszünk, előítélet mentes miliőben, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön meglévő hátrányai csökkenjenek, tehetségük kibontakozhasson. Biztosítjuk minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést a minőségi óvodai neveléshez – a hátrányok kompenzálását, valamint a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek csökkenését, kialakulásának megelőzését.

Óvodakép Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család, melyben az óvodai nevelés kiegészítő szerepet tölt be a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Nevelésünk célja, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével, ide értve a kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot igénylő gyermekek között a sajátos nevelési igényű – beszédfogyatékos gyermekek ellátását is. Óvodai nevelésünk világnézeti és vallási kérdésekben semleges. Elengedhetetlennek tartjuk nevelésünk során, hogy hazánk és szűkebb környezetünk értékeit, hagyományainkat megismertessük és megszerettessük óvodásainkkal, mely által hazaszeretetüket, nemzeti öntudatukat megalapozzuk. A nemzetiségekhez tartozó gyermekek óvodai nevelésében lehetővé tesszük az önazonosság megőrzését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. Nevelésünkben alapelv, hogy:  A gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezze.  A gyermeki személyiség fejlődését, egyéni készségeinek és képességeinek kibontakozását elősegítsük.  Alkalmazott pedagógiai módszereink a gyermekek személyiségéhez igazodjanak. Az óvodai nevelésünk az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik:  A gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről.  A testi, szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról.  A gyermeki közösségben végezhető sokszínű – az életkornak és fejlettségnek megfelelő – tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékról.  A fenti tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról, emberi értékek közvetítéséről.  A gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről.

III.1. Óvodai nevelésünk alapelvei  Tiszteletben tartjuk és hangsúlyozzuk, hogy a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, az óvodai nevelés kiegészíti azt, miközben érvényesíti az együttműködés során a családhoz illeszkedő intervenciós gyakorlat alkalmazását.  Olyan nevelői környezet kialakítására törekszünk, melyben a befogadó attitűd természetes a pedagógusok, a nevelőmunkát segítők, szülők, gyermekek számára.  A gyermek mindenek felett álló érdeke megalapozza, hogy egyéniségéhez maximálisan illeszkedő, elfogadó nevelői rendszerben, szegregáció nélkül, másságának, egyediségének, elfogadásával fejlődjön. Minden segítséget megkapjon képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei folyamatos korszerűsítéséhez.  Tiszteletben tartjuk a gyermekek személyiségét, emberi méltóságát, jogait, védelmet biztosítunk számukra a fizikai és lelki erőszakkal szemben, megóvjuk idegrendszerüket a lelki életükre káros túlzásoktól, megterhelésektől.  Nevelőmunkánk során elősegítjük és támogatjuk a multikulturális és interkulturális nevelésen alapuló integrációt, biztosítjuk az esélyegyenlőtlenségek csökkentését az egyenlő hozzáférés lehetőségét.  Pedagógiai munkánk során a személyes bánásmód alapelveinek alkalmazásával, elfogadó attitűddel, elismerő szavakkal, feltétel nélküli szeretettel, a gyermekek egyéni szabadságának, önmegvalósításának, önfejlődésének elősegítésével, adottságaikra alapozva biztosítjuk készségeik fejlődését, képességeik, tehetségük kibontakozását.  A sajátos nevelési igényű, beszédfogyatékos, hátrányos helyzetű gyermekek nevelése során megvalósítjuk a tolerancia, a különbözőségek elfogadásának elvét, a differenciált képességfejlesztést, integrált nevelést.  Érvényesítjük az életkorhoz és az egyéni képességekhez igazodó pedagógiai intézkedéseket, a korszerű műveltségtartalmak közvetítését, a gyermekek személyiségfejlődésének és egyéni képességeinek kibontakoztatását, az egyéni bánásmód elvét és az esélyegyenlőség előmozdítását.

III.2. Óvodai nevelésünk célkitűzései Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló része, nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig, legfeljebb hét éves korig, ill. az iskolaérettség eléréséig.

 Nevelésünk legfőbb célja, hogy elősegítsük a gyermekek egészséges, sokoldalú, harmonikus fejlődését, személyiségének kibontakozását, erkölcsi normáik, környezettudatos szemléletük megalapozását a játék elsődlegességének biztosításával. A gyermek iskolai beilleszkedéséhez szükséges testi, szociális, értelmi érettség, valamint az életben való sikeresség elősegítése.  Speciális céljaink:  Az érzelmi nevelés, az érzelmi intelligencia fejlesztése, a szocializáció biztosítása, a lelki – szellemi egészség megóvása, védelme speciális módszertani kultúrával.  Drámajáték elemeinek felhasználásával – Aprajafalva Óvoda  A hátrányos helyzetű gyermekek összehangolt, integrált nevelése, az esélyegyenlőség növelése, az indulási hátrányok csökkentése, zökkenőmentes iskolába való átmenet elősegítése.  Sajátos nevelési igényű – beszédfogyatékos gyermekek integrált nevelése az Aprajafalva Óvodában.  Tehetséggondozás csoporton belüli differenciált fejlesztéssel mindkét intézményben és a nagycsoportosok számára tehetséggondozó műhelyek szervezésével az Aprajafalva Óvodában. A tehetséges gyermekek fejlődésének biztosítása az egyéni képességek figyelembevételével.

IV.

A program nevelési feladatrendszere IV.1. Az egészség és környezeti nevelés alapelvei „Az egészség alapvető emberi jog” Az embernek önmagával harmóniában kell élnie. Ennek feltétele, hogy testileg-lelkileg egészséges legyen: meg tudja őrizni, helyre tudja állítani jó közérzetét, stabilizálni, védeni tudja önmagát - optimális legyen személyiségének működése, fejlődése. Ezen célok eredményes és hatékony megvalósítása azt feltételezi, hogy képes lesz a személyes érdekeket szolgáló döntéseket meghozni, azokat végrehajtani és megvalósítani. Olyan gyermekeket nevelünk, akik az egészségük megvédésére, a természetes környezet szépségeire nyitottak, ezeket értékelni tudják és a természettel, környezetükkel harmóniában tudnak együtt élni. A környezetvédelemhez, az egészség védelméhez szükséges tudást, készséget, értékrendet, pozitív érzelmi hozzáállást, az elkötelezettség, felelősségvállalás alapjait sajátítják el óvodai életük során.

Belső értékké válva az egészség megóvása és a környezettudatos magatartás határozza meg a mindennapjaikat, életvitelüket, gondolkodásukat, jövőképüket. A környezet és egészséges életmódra nevelés rendszerszemléletű, holisztikus látásmódú, minden mindennel összefügg. Élethosszig tartó folyamat, melynek óvodán kívüli színtere elsődlegesen a család, egyéb intézmények és intézményen kívüli területek.  Szem előtt tartjuk, hogy az egészséges testi – lelki és szellemi fejlődés alapfeltétele a helyes életritmus kialakítása, melynek elsődleges színtere a család, másodlagos színtere az óvodai nevelés.  Törekszünk a családdal való együttműködésre, a család és az óvodai gondozási szokások, életritmus összehangolására, környezettudatos világkép alakítására.  Lehetőleg természetes anyagokból készült eszközöket használunk a környezetünk kialakítása során (fa mászókák, építők, játéktartó kosarak, játékok, kézműves eszközök, stb.).  Gondolkodásunk, nevelői attitűdünk helyi és globális, jövő orientált, rendszerszemléletű.

IV.2. Az egészséges életmód alakítása Célunk – feladatunk:  Az önfejlesztő személyiség, az önfejlesztésre nevelés, mely magában foglalja az önállóságra nevelést, az egyéniségfejlesztését és az ÉN, a személyes tudat kialakulásának, fejlődésének segítését, ezen képességek megalapozását.  Az egészséges életmód szokásainak kialakítása, az életkornak megfelelő higiéniai elvárások és a mozgás belső igénnyé alakítása, ezáltal a szervezet edzettségének növelése.  A gyermekek testi – lelki egészségének óvása, megőrzése, megerősítése és szükségleteinek kielégítése, az egészséges életmód szokásainak megalapozása.  Az egészséges életvitel igényének kialakítása.  A gyermek belső érésen alapuló szabad mozgásigényének kielégítése.  Egészséges és kulturált személyiség fejlesztése – az önkiszolgálási motívumok (biológiai-, komfortszükségletek, mozgás és élményszükséglet), önvédelmi motívumok (konfliktusok kezelésére törekvés), a szuverenitás motívumainak kialakítása (önállósulási és öntevékenységi vágy), az önértékelési motívumok fejlesztése (önbizalom, önbecsülés, reális, a képességeket is figyelembe vevő teljesítményértékelés).

 A személyes képességek fejlesztése – az önellátási képességek megfelelő szintű fejlesztése (egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás.

Módszertani alapelveink:  A didaktikai alapelvek szem előtt tartása: motiváció elve, aktivizálás elve, érthetőség elve, fokozatosság és rendszeresség elve, szemléletesség elve, differenciálás elve, játékosság és megerősítés elve.  Az egészséges életmód értékrendjével való azonosulás, ezen értékek közvetítése, helyes felnőtt modell nyújtása.

a) Az egészséges életmód szokásainak alakítása Személyes képességek fejlesztése:  Az önellátási képességek megfelelő fejlesztése (+ rendszeretet, munkatevékenységek).  A testi képességek fejlesztése (kondicionálás, koordinációs képességek).  Az önvédelmi képesség fejlesztése (egészségvédő és identitásvédő képesség).  Az önreflexív képességek fejlesztése (önértékelés, önmegismerés, önfejlesztés képességeinek megalapozásával).

Feladataink:  Az egészséges testi-lelki-szellemi fejlődés, a helyes életritmus kialakítása.  A testápolási szokások tudatos, rendszeres gyakoroltatásával a gyermekek tisztaságigényének megalapozása. (A gondozási tevékenységek végrehajtása során fontos, hogy a gyermek-felnőtt kapcsolatát pozitív attitűd jellemezze; pozitív érzelmekkel, értékeléssel erősítjük a szokások kialakulását.)  Higiénikus, tiszta, ápolt, rendezett környezeti, tárgyi feltételek biztosítása.  Az óvodapedagógus és a nevelőmunkát segítők közötti együttműködés, a modellértékű viselkedés, bánásmód, kommunikáció megvalósítása a nevelő hatások kedvező érvényesülése érdekében.  A gondozási tevékenységben résztvevő felnőttek elfogadással, megértéssel, tapintatos, segítő együttműködéssel fokozzák a gyermekek biztonságérzetét, jó közérzetét, erősítik önbizalmukat.  Elegendő idő, nyugodt, kiegyensúlyozott légkör biztosítása ahhoz, hogy a gyermek saját fejlettségének megfelelően végezhesse az önkiszolgálást.

 Fokozatosság betartása a tevékenységek egyre önállóbb végzésére szoktatásban, a tiszta rendezett megjelenés és a környezet iránti igény kialakításában.  Az egyes gyermekek eljuttatása a saját teljesítő képességéhez viszonyított optimális szintre.

Testápolás  Párbeszédes, bensőséges kapcsolat kialakítása, a gyermek egyéni igényeihez való alkalmazkodás.  A természetes higiénia igényének jelzésére, azok bármikor történő kielégítésére szoktatás.  Praktikus technikák tanítása, differenciált segítségnyújtás, teendők egyre önállóbb végzésére motiválás.  Szokás és szabályrendszer kialakítása, fejlesztése (folyékony szappan, körömkefe, törölköző, fésű, fogkefe, fogkrém, intim toalett használat, zsebkendő használat, megfelelő orrfújás).  A családi és az óvodai gondozási szokások, szabályok összehangolása.  Víz és papírtakarékos szemlélet és gyakorlat kialakítása.

Étkezés  Elegendő idő, esztétikus környezet, eszközök biztosítása az étkezéshez, az egyéni szükségletek, érzékenységek figyelembevétele.  A kulturált táplálkozás szokásai – eszközhasználat, halk beszéd, testtartás – kialakulásának elősegítése, elsajátíttatása.  Egészséges táplálkozás fontossága a betegségek megelőzésében.  Az étel megkóstolására, elfogyasztására, megfelelő rágásra ösztönzés.  Az egész nap folyamán megfelelő folyadék állandó biztosítása a csoportszobákban.  Gyümölcs és zöldségfélék otthoni fogyasztásának javasolása a szülők részére.  Kirándulások alkalmával az élelem higiénikus csomagolása, megfelelő folyadékról való gondoskodás, minta nyújtásával és a gyermekek cselekvő együttműködésével a szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása.

Öltözködés  Az öltözködés szokásainak kialakítása a családdal együttműködve történik.  Türelmes kivárással, a kellő mértékű segítségadással elegendő idő biztosítása arra, hogy a gyermek saját tempójának megfelelően végezhesse az öltözködési feladatokat, hogy tapasztalatokat szerezhessen az öltözködés helyes sorrendjéről, a testsémáról.  Megkérjük a szülőket, hogy gondoskodjanak a gyermekeik számára az időjárásnak megfelelő, réteges öltözékről, az udvari játékhoz melegítőről, bentre könnyű, kényelmes ruházatról, megfelelő benti és udvari cipőről, tornaruháról, váltó fehérneműről.

Pihenés  Gyermekeink számára a friss levegő, a tiszta környezet, higiénikus eszközök, biztosítása. Törekszünk a stressz hatású élethelyzetek, körülmények elkerülésére, a balesetek megelőzésére.  Az egyéni szükséglet szerinti pihenés feltételeinek (elkülönülésre alkalmas kuckó, párnák, stb.) biztosítása az egész nap folyamán.  Az ebéd utáni alvás, pihenés optimális feltételeinek (saját ágynemű, nyugodt légkör, természetes testhelyzet, mesélés, simogatás, kedvenc „alvókák”, halk zene, illóolajok, gyertyafény) biztosítása.  Egyéni alvásigény figyelembevétele, egy órai pihenés után a felkelés és csendes tevékenység felkínálása.  A szülők figyelmének ráirányítása az éjszakai alvásigény biztosításának fontosságára.

Környezettudatos magatartás megalapozása  Céltudatos tevékenységekkel, sokoldalúan közvetített ismeretekkel segítjük megalapozni a gyermekek környezettudatos magatartását.  A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, különösen a személyi higiéné és az egészség szoros kapcsolata összefüggéseinek megismertetése, a társas kapcsolatokban a konfliktusok szociálisan elfogadható módon történő megoldásaira, szép beszédre, az élővilág védelmére, az élettelen tárgyak gondos használatára szoktatás.  A víz, papír gazdaságos használatának, a hulladékkezelés szelektív lehetőséginek megismertetésével a környezettudatosság életkornak megfelelő alakítása.  Energiatakarékosság, szelektív hulladékgyűjtés fontossága.

 Szobai és udvari növények ápolása, gondozása – csíráztatás, palántázás, ültetés, fák, bokrok metszése, virágzása, gyümölcsök érése, elfogyasztása közösen.  Téli időszakban gondoskodás a madarakról – madáretetők, madáritatók készítése, vásárlása, felszerelése, folyamatos madáretetés.

b) A gyermek testi épségének védelme, a balesetek megelőzése  A gyermekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez nyugodt, biztonságos, balesetmentes környezet megteremtése, a hibaforrások megszűntetése, a felszerelési tárgyak, eszközök praktikus, biztonságos használatának elsajátíttatása.  A csoportszoba és a játszóudvar biztonságosságának megteremtése minden nap, az esetleges veszélyforrások megszüntetése.  A gyermekek megismertetése a lehetséges baleseti forrásokkal az épületben és az udvaron.  A balesetek elkerülésére állandó felnőtt kontroll biztosítása, balesetmegelőző szokások kialakítása, azok belsővé válásának motiválása – rendszeres balesetvédelmi tájékoztatással (balesetvédelmi szabályok rögzítése a csoportnaplókban).  A pedagógusok elsősegély nyújtási ismereteinek szinten tartása, fejlesztése, az elsősegély nyújtás alapvető eszközeinek biztosítása.

c) Betegség megelőzés, a gyermek egészségének védelme, megóvása  Figyelmet fordítunk arra, hogy a csoportszobák fala, a textíliák, a berendezési tárgyak színben harmonizáló, megnyugtató hatásúak legyenek, kellemes, esztétikus környezetet biztosítsanak.  Személyi és tárgyi higiéné biztosítása (felnőttek személyi higiénéje, a környezet tisztasága, megfelelő világítás, fény, levegőcsere, páratartalom, zöld növények, akváriumok).  Az óvoda udvarán egészséges, biztonságos, esztétikus, mozgásra serkentő környezetet teremtünk, különböző talajfelületekkel: lejtős, dombos, napos, árnyékos részek, homokozók, víznyerő helyek kialakításával, természetes anyagból készült udvari mászókákkal, hintákkal, egyensúlyérzéket fejlesztő játékokkal.  A gyermek biztonságérzetének, lelki nyugalmának fokozása az otthoni „kedvenc” játékával.  A csoportszobákban lehetőséghez mérten nagy, szabad, tágas tér kialakítása.

 Lehetőség biztosítása a gyermekek számára egyszemélyes pihenőhely kialakítására, elvonulásra – párnákkal, puha takarókkal, plüss játékokkal, kedvenc „alvókájukkal” mindkét óvodában.  A nevelésben résztvevő felnőttek elfogadással, megértéssel, tapintatos, segítő együttműködéssel fokozzák a gyermekek biztonságérzetét, jó közérzetét.  Az óvodapedagógus és a nevelőmunkát segítők közötti együttműködés – modell értékű kommunikáció és bánásmód megvalósítása a nevelő hatások kedvezőbb érvényesülése érdekében.  Feszültség, fáradtság, nyugtalanság feloldása érdekében a gyermekek megismertetése a különböző, ellazulást segítő technikákkal a pszichés immunrendszerük erősítéséhez.  A lelki egészség megőrzése, erősítése drámajátékokkal.  A gyermek lelki egészségnek védelme - érzelmi szükségleteik, érzelmeik kifejezése; örömkészség, alkalmazkodás, énkép, ön- és társismeret, önérvényesítés, önuralom, elfogadás, konfliktuskezelés készségeinek elsajátíttatása.  A homokozóban lévő homok karbantartása, rendszeres fellazítása, tisztaságának ellenőrzése.  A szabadban való mozgás sokszínűségéhez biztonságos, mozdítható eszközök elérhető módon való tárolása, felkínálása a gyermekek számára.  Időjárás függvényében a rendszeres nap, lég- és vízfürdőzés, zuhanyozás biztosítása.  Minél hosszabb idő eltöltése a szabad levegőn, évszak és időjárás függően mozgás, edzés, étkezés, kirándulások szervezése a szabadban.  A gyermek óvodába érkezésekor, az anamnézis felvételénél információt kérünk a szülőktől a gyermek egészségügyi általános állapotáról, esetleges érzékenységéről, betegségre való hajlamáról; kedvenc időtöltéséről, játékáról, meséjéről, esetleges félelmeiről.  Megkérjük a szülőket, hogy gyermeküket egészségesen hozzák óvodába.  Lázas, beteg, balesetet ért gyermek szüleit azonnal értesítjük, szükség szerint elsősegélyben részesítjük, lázát borogatással csillapítjuk, illetve orvosi ellátást kezdeményezünk.

A kisebb testi – lelki rendellenességek prevenciója, korrekciója  A szülő által megadott anamnézis alapján a gyermek egészségügyi, lelki problémáinak megismerése – felkészülés előfordulás esetén a teendőkre.  Az egészségügyi állapot, a lelki állapot, a személyes gondozottság folyamatos figyelemmel kísérése, szülővel való folyamatos megbeszéléssel.  Egészségügyi szűrések szervezése: fogászat, látás, hallás vizsgálat.  A prevenció, korrekció elősegítése szakmai továbbképzéssel, pedagógiai, pszichológiai szakszolgáltatás igénylésével.  A gyermekek érzelmi feszültségeiben jelentkező szomatikus, pszichoszomatikus betegségek tüneteinek felismerése – speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi – lelki nevelési feladatok ellátása a megfelelő szakemberek bevonásával, a családdal, szülőkkel együttműködve.

d) Helyes életritmus, a napirend kialakítása Gyermekeink egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirendet és a heti rendet tudatosan, a játék elsődlegességét szem előtt tartva alakítjuk ki.  Napirendünk tervezésénél figyelembe vesszük a gyermek egyéni szükségleteit, a kialakított szokásokat.  Napirendünk rugalmas, részben folyamatos.  A rendszerességgel, ismétlődéssel megteremtjük a gyermekek érzelmi biztonságát.  Párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységeket tervezünk, szervezünk.  A tevékenységek között belső, harmonikus arányokat alakítunk ki, szem előtt tartva a játék elsődlegességét.  Időjárástól függően gondoskodunk a délelőtti és délutáni szabadlevegőn való tartózkodásról (télen napi 1 – 1,5 óra, tavasztólőszig a lehetőségekhez mérten).

Anyanyelvi nevelés az egészséges életmódra nevelésen belül  Az önkiszolgálás során a tevékenységeket szókincsbővítő magyarázattal, beszéddel kísérjük (testrészek, ruhadarabok, eszközök megnevezése).  A gyermekeket motiváljuk szükségleteik szóbeli kifejezésére.  Gazdagítjuk a gyermekek aktív és passzív szókincsét a tisztálkodás, az egészségnevelés témakörében, tisztázzuk a meg nem értett fogalmakat.

 Az önkiszolgálás során adódó lehetőségeket kihasználjuk a gyermeki beszédkedv felkeltésére, fenntartására.  A tevékenységekben példát mutatunk a szóbeli kapcsolatteremtésre, a kommunikációs helyzetekhez való alkalmazkodásra, a kommunikáció különböző formáinak alkalmazására, a gyermek motiválására, mindezek gyakorlására, elsajátítására.

IV.3. Érzelmi és erkölcsi nevelés, szocializáció biztosítása Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége.

Célunk:  Az érzelmi nevelés és szocializáció személyiségfejlődésben betöltött szerepének kiemelt érvényesítése.  Az ÉN-kép – önismeret – önértékelés fejlesztése, melynek során a gyermekek képessé válnak önálló helyzetmegoldásokra, a konfliktusos helyzet kivédésére, hatékonynak, sikeresnek érzik magukat, így önérvényesítésük szociálisan, elfogadható módon, színvonalas teljesítményen keresztül valósul meg.  A szocializáció feltételeinek optimalizálásával a világra nyitott, kiegyensúlyozott, egészséges öntudattal, pozitív ÉN-képpel rendelkező gyermekek formálása, a gyermekek lelki harmóniájának elősegítése, az erkölcsi szokás és normarendszer megalapozása.

Módszertani alapelvek  Minden gyermeknek joga van a kiegyensúlyozott, harmonikus, boldog évekre. A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi.  Nevelésünk során a gyermek érzelmi dominanciájára alapozunk.  Figyelembe vesszük a gyermek szociális kapcsolatrendszerét és szem előtt tartjuk a differenciált bánásmód elvét.

Feladataink:  Érzelmi biztonságot nyújtó, befogadó, állandó értékrendet képviselő, derűs, nyugodt, szeretetteljes, otthonos óvodai légkört megteremtése.  Érzelmi nevelésünk alapfeltétele, hogy a gyermeket már az óvodába lépéstől kedvező érzelmi hatások érjék; az óvoda alkalmazottai és a gyermekek, a gyermekek, valamint az óvoda dolgozói közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés (bizalom, szeretet, megértés, elfogadás) jellemezze.

 Az érzelmi híd megteremtése, az „anyás” beilleszkedés lehetőségének biztosítása. Segítjük a családból kikerülő gyermek harmonikus beilleszkedését az érzelmi biztonságot adó légkör megteremtésével, valamint szülői jelenléttel a beszoktatás, egymásra hangolódás első két hetében.  A személyes kapcsolatok, érzelmi kötődések alakítása, a gyermekek figyelmes, szeretetteljes fogadásával, ölbéli játékokkal, személyre szóló elismeréssel, megerősítéssel, egymás elfogadásának tapintatos formálásával.  Lehetőség biztosítása az otthonról hozott, a gyermekek biztonságérzetét erősítő, vigaszt nyújtó eszközök (párna, maci, takaró, stb.) használatára az egész nap folyamán.  A gyermeki félelmek, szorongások, az idegrendszeri – pszichés feszültségek oldódásának elősegítése, a szociálisan elfogadható viselkedés egyre magasabb szintjének alakítása a felnőttek együttműködésével, modell értékű bánásmódjával, kommunikációjával.  Élmények biztosításával, az érzelmi átélés, az érzelmek pontos felismerésének és kifejezésének alakítása, az érzelmek feletti életkornak megfelelő kontrol erősítése, az önérvényesítő törekvések segítése.  Törekszünk a felnőttekhez és a társakhoz való pozitív érzelmi viszony, helyes erkölcsi és szociális viselkedési normák kialakítására; segítjük a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, ÉN-tudatának alakulását, teret engedünk önkifejező törekvéseinek.  A harmonikus érzelmi élet alakítása esztétikai, erkölcsi, intellektuális érzelmek (érdeklődés, tolerancia, kedvesség, öröm, kezdeményezőkészség) valamint akarati tulajdonságok fejlesztése, formálása.  A gyermekek érzelmi megerősítésével (önismeret, önbizalom, bizalom, tisztelet, kölcsönösség, szívélyesség) a testi-lelki harmónia kiegyensúlyozott belső ritmus megteremtése, a gyermeki képzelet, önkifejezés, kreativitás kibontakoztatása.  Eltérő módszerekkel és egyénre szabott mértékben a gyermek egyediségének erősítése, természetes társas szükségletei kielégítésének biztosítása, a különbözőségek, a másság elfogadására, a társakkal való együttműködésre nevelés.  Az óvoda valamennyi alkalmazottjának modellértékű magatartásával, bánásmódjával, kommunikációjával a szokás és normarendszer megalapozásával a gyermekek pozitív erkölcsi tulajdonságai kialakulásának, fejlődésének elősegítése.  Az alapvető erkölcsi szokások, szabályok, magatartás formák, szokások, szabályok és normák kialakítása (udvariasság, tisztelet, segítőkészség, figyelmesség, önzetlenség, együttérzés), az udvariassági formák használata.  Kiemelten fontos az egymás iránti szociális érzékenység formálása, egymás segítésére, együttműködésre, kérésre, türelemre szoktatás.

 Az egyéni és közösségi szabadság tiszteletben tartása megfelelő keretek













 



kialakításával. Az egymásra figyelés, az együttérzés, az egymáshoz alkalmazkodás, egymás segítése, a különbözőség elfogadása, tisztelete. A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlása. Az óvodai élet szervezése segíti a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak és akaratának fejlődését, a közösségi élet tevékenységi és kapcsolatrendszerében a személyes érintkezést, az együttélést segítő erkölcsi szokás és normarendszer megalapozását. A gyermekek szociális érzékenységének fejlesztése, ezzel párhuzamosan ÉNtudatának formálása, önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek elősegítése, társas szükségleteinek kielégítése, kedvező társas miliő működtetése. A gyermeki személyiség fejlődésének eljuttatása az „ÉN” központúságtól a „MI” tudatának kialakulásáig. Az összetartozás érzésének létrehozása, megerősítése, a szülőföldhöz való érzelmi kötődés, nemzeti öntudat kialakítása a népi hagyományaink ápolásával, az ünnepek, jeles napok lebonyolításával. Jóra, szépre, a természet és a rend tiszteletére, védelmére, megbecsülésére nevelés. A szocializáció feltételinek optimális megteremtésével a világra nyitott, kiegyensúlyozott, egészséges öntudattal, pozitív énképpel rendelkező, magabiztos személyiségek formálása, a gyermekek lelki harmóniájának elősegítése, az erkölcsi szokás és normarendszer megalapozása. Az erkölcsi értékek, normák alakítása: a jó és a rossz felismerése, az őszinteség, az igazmondás, igazságosság, felelősségvállalás, a gyengébbek védelme, segítése, saját élethelyzetbe való megtapasztalása, a különbözőségek tisztelet a felnőttek modell értékű bánásmódja alapján. Szorgalmazzuk a szocializáció szempontjából meghatározó közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlását, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (ezen belül önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának), szokás- és normarendszerének megalapozását. Arra törekszünk, hogy minden tevékenységében sikerélményhez jusson, a társakat segítő, érdekeiket védő magatartás alakuljon ki a gyermekeknél. A gyermeki sikerek, kisebb előrelépések elismerése, a sikertelenség elviselésének segítése, bátortalanság, görcsösség oldása. A nehezen szocializálható gyermekek optimális fejlesztését segítő egyéni bánásmód alkalmazása, érzelmi állapot, viselkedés, társas kapcsolatok alakulásának figyelemmel kísérése – pozitív mintaadás, kapcsolatteremtő, bizalomerősítő, feszültségoldó technikák alkalmazása. A hátrányos helyzetű és tehetséges gyermekek nevelésével elősegítjük, elmélyítjük az óvodásaink és a nevelők szociális érzékenységét.

 A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismeretekkel, személyre szabott törődéssel, szükség esetén megfelelő szakemberek közreműködésével (pszichológus, logopédus, szociális gondozó, családsegítő, gyógypedagógus).  A konfliktust okozó gyermekek önálló problémamegoldásra, konfliktus feloldásra irányuló törekvéseinek bizalommal történő támogatása, a konfliktusok verbális úton történő rendezésére ösztönzés.  A kiemelt figyelmet igénylő (SNI beszéd) gyermekek esetében óvodánk együttműködő szerepe biztosított, meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberek alkalmazásával.

Az óvoda hagyományos ünnepei Feladataink:  Hagyományainkat, ünnepeinket a gyermekek életkorának és a csoportok sajátosságainak figyelembevételével szervezzük.  Az ünnepi előkészületekbe bevonjuk a családokat.  Közös, örömmel végzett ünnepi tevékenységek szervezésével segítjük elő a közösségi tudat kialakítását a segítő- és együttműködő készséget, az összetartozás, a „MI”örömét.

Hagyományos ünnepeink, jeles napjaink, rendezvényeink: Aprajafalva Óvoda

Gyermeksziget óvoda

Nyitott

Szüreti mulatság Családos kirándulás ősszel Karácsonyi, adventi kézműves du. Farsang Családos sportvetélkedő Húsvéti kézműves du. Anyák napja Családos tavaszi kirándulás Gyermeknapi majális Évzáró és nagyok búcsúztatója Nyári közös kirándulás Szülők Klubja programjai Játszódélutánok

Őszi családos sportnap Karácsonyi játszódélután Húsvéti kézműves du. Anyák napja Családi majális Évzáró és nagyok búcsúztatója Évzáró kirándulás Szülők Klubja programjai

Zárt

Mikulás Márton-nap Lucázás Karácsony ünnepe Medve ünnep Március 15. Állatok napja Madarak, fák napja Föld napja Víz világnapja Húsvétolás Könyvtár látogatása Iskola látogatás Születésnapok megünneplése Bábszínház látogatása

Mikulás Adventi készülődés Karácsonyi ünnepség Farsang Ovi születésnapja Kiszézés Március 15. Húsvét Állatok napja Föld napja Mozgás napja Gyermeknap Könyvtár látogatása Iskola látogatása Születésnapok ünneplése Kirándulás a nagycsoportos gyermekekkel barlangba, a Planetáriumba.

Mentálhigiénés szemléletű nevelési gyakorlat  A gyermekek érzés világát, élményeit megismerjük, azokat a mindennapi meséléssel gazdagítjuk.  A stressz tényezők kiszűrése, gátlások, szorongások oldása, stressz elhárítás különböző módszereinek alkalmazása az alábbiak értelmében:  Drámajátékok alkalmazása – szimbolikus-, „mintha” játékok, érzékelő játékok, népi gyermekjátékok, helyzet-, nyújtó- és lazító gyakorlatok – nevelési szituációknak megfelelően alkalmazzák, azokban a csoportokban, ahol a pedagógus megfelelő végzettséggel rendelkezik.  Tanulási hatékonyságot elősegítő, gátlás-, feszültségoldó játékok, mozgásos gyakorlatok – az óvoda Béke téri és Völgy utcai épületében.

Módszertani segédanyag:  Drámajáték gyűjtemény  Tanulási hatékonyságot segítő gyakorlatok gyűjteménye

IV.4. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés Nevelőmunkánk során az anyanyelvi nevelés az egész óvodai életet átható komplex folyamat. Óvodai nevelésünk a gyermekek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára - mint életkori sajátosságra -, meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a gyermekeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhetnek az Őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről.

Célunk:  Az anyanyelvi kultúra, a szép és helyes magyar beszéd elsajátíttatása. A kommunikációs készségek és értelmi képességek széleskörű, differenciált, egyéni fejlesztésével a sikeres iskolakezdésre való felkészítés.  A beszéd, a kommunikáció fejlesztése, melynek alapvető funkciója a kivitelező tevékenység, a megismerés, a gondolkodás és a tanulási folyamat elősegítése.  A megismerő képességek fejlesztése, mint a megfigyelés, a kódolás képessége, a kísérletezés, elemzés és érvelés. A természetes kíváncsiság, a megismerési vágy felkeltése, táplálása.

 A gondolkodás bonyolult képességrendszerének fejlesztése, mint a viszonyítás, az általánosítás és osztályozás, valamint a problémamegoldó gondolkodás kialakítása.  A tanulási képesség fejlesztése az értelmi képességek fejlesztésével: a tapasztalati és értelmező, valamint az önálló és szociális tanulási módok során.

Feladataink:  Az óvoda nevelői, pedagógusai példamutató, érthető, kifejező, követhető, szép magyar beszédének, a mondanivalóval összhangban lévő metakommunikációjának megvalósítása.  Tiszteljük a gyermekek egyéni beszédsajátosságait, szociokulturális hátterét, törekszünk arra, hogy megismerjük és formáljuk a család anyanyelvi kultúráját.  A gyermekek természetes beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése beszéltető környezettel, mely egyértelmű, világos és követhető. A gyermekeket meghallgatjuk, minden kérdésükre válaszolunk.  A gyermeki tevékenységet beszéddel kísérjük, törekszünk a szókincs gyarapítására, - társalgási, kontextusos és elbeszélő vagy összefüggő beszéd fejlesztésére, szófaji gazdagság bővítésére - a beszédészlelés, a beszédértés, a szóbeli emlékezet fejlesztésére.  Megismertetjük a gyermekekkel a metakommunikációs elemek jelentését.  Helyes mintaadtással, szabályközvetítéssel alakítjuk és fejlesztjük a verbális és non-verbális kommunikációt.  A gyermeki érzelmek megfogalmazásának támogatása spontán és szervezett formában – varázsjátékok, beszélgető körök alkalmazásával.  A gyermekek egyéni beszédsajátosságait megismerve, az esetleges beszédhibáira felfigyelve együttműködés megvalósítása a megfelelő szakemberekkel, a családdal – a megelőzés és a korrekció érdekében. A fejlődés figyelemmel kísérése.  A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, migráns gyermekek differenciált támogatása a magyar nyelv elsajátításában.  Értelmi nevelésünk feladatai egyrészt a gyermekek spontán és tervezetten szervezett tapasztalatainak, élményeinek, ismereteinek rendezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása.  A gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendezése, bővítése során, azok különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása közben bővülnek megismerő

(kognitív és verbális) képességeik, mint egyre pontosabb valósághű érzékelés, észlelés; szándékos figyelem, az összpontosításra való képesség; valósághoz közelítő képzeleti működés; reproduktív emlékezet, szándékos bevésés, felidézés; a problémamegoldó- és kreatív gondolkodás, az elemi fogalmi gondolkodás; a kommunikációs képességek.  Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő, ösztönző környezet biztosítása.

Módszertani segédanyag: „Anyanyelvi gyűjtemény” - pedagógusok által összeállított Göncző Ferencné: A beszéd fejlesztése és anyanyelvi nevelés című könyve

V.

Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai V.1. Játék A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék – szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamat – a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek minden nap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul kell megvalósulnia. A gyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja, így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenységgé. A gyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt – a szülő és az óvodapedagógus. Az óvodapedagógus utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor már a szabad játékfolyamat kialakult, bevonható társ marad, ill. segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad.

a) Szabad játék Célunk:  A gyermekek örömteli életének megteremtése, a szabad játék elsődlegességének, annak minél gazdagabb feltételekkel történő biztosításával. Pedagógiai, pszichológiai szakértelemmel, indirekt módszerekkel, reflektív attitűddel való támogatásával, a nevelőmunkát segítő kollégákkal, és a szülőkkel együttműködve.

Feladataink: Az óvodapedagógus játékbeli szerepe  A szabad játék és játszótárs választásának biztosítása, a játék elképzelések inspirálása, megbeszélése, megsegítése, kreativitás ösztönzése, támogatása.  Tudatosan megengedő, elfogadó, biztonságot és bizalmat adó, segítő, támogató, serkentő, illeszkedő, ösztönző jelenlét, játékkapcsolat – pedagógiai optimizmus, az indirekt irányítás megvalósítása - a szabad játék túlsúlyának érvényesítése.  Az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus játékokhoz, konstruáló játékokhoz, szabályjátékokhoz.  Megengedő attitűd, kölcsönösség, empátia, személyes bánásmód, nyugodt, közvetlen hangvétel, együttműködés, pozitív beállítódás, alkalmazkodás a gyermek játékigényéhez, játék iránti érdeklődéséhez, az adott helyzetnek megfelelő kommunikáció alkalmazása.  Potenciális partnerszerep ,megvalósítása a gyermekek játéka iránti érdeklődés kimutatása, a játékban megjelenő fejlődésbeli különbségek megfigyelése, tolerálása, egyéni bánásmód alkalmazása: a tehetséges gyermekek játékának továbbfejlesztése a művészeti területeken (ének-zene, mese-vers, rajzolás-festés), a hátrányos helyzetű gyermekek játékának fejlesztése együttjátszással – hátránykompenzálás.  A gyermek aktuális fejlettségi szintjének nyomon követése, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek játékának elősegítésére, egyénre és csoportra szabott fejlesztési feladatok megtervezése, elsősorban indirekt módszerek alkalmazása, szükség szerint szakemberek bevonásával.  Reflektív szemlélet alkalmazása: a gyermekek játékkal kapcsolatos döntéseinek szinkronizálása, majd a gyermekek játékhoz szükséges döntéseinek előkészítése.

 A nyíltan megfogalmazott gyermeki kérések, kérdések mellett az üzenetek dekódolásával a játékelképzelések megsegítése.  Csak a szükséges esetekben történő beavatkozás (pl., ha a játék veszélyessé, agresszívvé válik) biztosítása.  Kihasználjuk a beilleszkedés, az egymásra hangolódás időszakát, a szülők játékkal kapcsolatos szemléletének formálására (a játék elsődlegességét, fontosságát tudatosító érvek közvetítése, modellnyújtás, pedagógiai helyzetek rövid indoklása.  A sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű gyermekek beilleszkedésének elősegítése a játéktevékenységekbe, játékhelyzetekbe.

A megfelelő játékidő biztosítása  Rugalmas Napirend kialakításával a minél hosszabb, összefüggő játékidő biztosítása.  Az eltérő játékigények figyelembe vétele, kellő idő biztosítása a gyermek játékválasztásához, a játékelgondolások, ötletek megvalósításához.  Az előző játék folytathatóságának, a játék befejezhetőségének biztosítása.

A megfelelő légkör biztosítása  Kiegyensúlyozott, derűs, alkotó, ösztönző, együttműködő csoportlégkör biztosítása.  A játék önállóságának, önkéntességének, szabadságának, (tevékenység, társ, hely, eszköz, játékötlet, elgondolás) biztosítása, a kreativitás, az önmegvalósítás támogatása.  A közösségi élet, a játék szabályainak, normáinak gyermekekkel és szülőkkel történő együttformálása (épületen belüli és udvari játék folyamatosan fejlesztett szabályai, ezekre utaló jelzések) különös tekintettel a konfliktushelyzetek megoldási lehetőségeire.  A gyermeki véleménynyilvánítás és döntőképesség erősítése pl.: kedves tőled, hogy odaadtad másnak is az otthonról hozott játékodat.  Pozitív visszajelzések (játék közben elsősorban metakommunikációval jelezhető a „látom, értem, fontos nekem, örülök, hogy jól érzitek magatokat” megvalósítása.  A csoport társas kapcsolatainak megfigyelése, alakítása.  A hosszabb ideje egyedül játszó, tevékenykedő gyermekek beilleszkedésének, baráti kapcsolatok kialakításának segítése a játék során.

 A játszócsoportokon belül a gyermekek alá-, fölérendeltségi viszonyának optimalizálása.  Az állandóan másodrendű szerepeket játszó gyermekek komolyabb szerepekhez való juttatása, meghatározott szerepek vállalására motiválás.  Az együttjátszó csoportok zavartalanságának biztosítása.

Szokások alakítása, konfliktusok kezelése  A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióval éri el.  A csoportos együttlét, játéktevékenység elemi szabályainak képviselete: „Hagyd játszani a másik gyermeket!” „Ha rombolósat játszol, a magadét építsd és rontsd le!” „Jobb a játék, ha a saját játékaidat másoknak is odaadod, vagy együtt játszotok vele!” Megegyezés szerint néhány játékszer hazavihető, az otthoni behozható, de a tulajdonosa vigyáz rá.  A kialakult konfliktushelyzetek megoldásának segítése szükség szerint.  Konfliktuskezelés, az érzelmi intelligencia fejlesztéséből adódóan a durva, nem kívánatos viselkedések csökkentése, konfliktuskezelési lehetőségek alkalmazása a viselkedés rendezéses módszer alapján. A konfliktuskezelés tanítása.  Haragkezelés, indulati kontroll – közlekedési stoplámpa játék. (Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia című könyve alapján)  Problémák, kérések megfogalmazása, kimondása. árulkodás és szükséges bejelentés, segítségkérés megkülönböztetése.  Nem kívánatos viselkedések csökkentése, annak észrevétele, amikor a gyermek megfelelően viselkedik, a megfelelő viselkedés megerősítése, elismerése, értékelése. „Kapd rajta a gyermeket amikor jó!” (viselkedés rendezéses terápia alapján)  Szociális kompetencia fejlesztése – pl.: „teknőcözés” (Daniel Goleman: Romboló érzelmek című könyve alapján).

Megfelelő játszóhelyek biztosítása  A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, eszközökre, játékszerekre van szükség.  Biztonságos, akadálymentes közlekedést, mozgást szolgáló térfelosztás biztosítása a csoportszoba és az óvoda egyéb adottságainak figyelembe

vételével közös és egyéni játékra alkalmas terek, nagyobb és intimebb, zajos és csendesebb tevékenységek tere.  A terek változtathatóságának, rugalmas átalakíthatóságának, átjárhatóságának biztosítása, inspirálása.  Minden csoportszobában közös játszóhelyek kialakítása a belső terek tagolásával:  Családi játékok tere: szobai és konyhai kellékekkel, imitációs kiegészítőkkel.  Mesesarok: nyugalmas hely, mesekönyvekkel, bábokkal, dramatizálásra alkalmas eszközökkel, jelmezekkel, puha párnákkal, szőnyeggel, takarókkal, paravánnal.  Építőjátékok tere: különböző kockákkal, kirakó és összerakó játékokkal, közlekedési eszközökkel, állatokkal, növényekkel, a természetes környezet felépítését inspiráló eszközökkel.  Rajzolás, festés, gyurmázás, kézimunka, barkácsolás helye: megfelelő eszköztárral, gyermekek számára alkalmas biztonságos szerszámokkal, inspiráló, figyelemfelkeltő anyagokkal.  Kísérletező hely: természetes anyagokkal, felszerelésekkel, gyermekenciklopédiákkal, földgömbbel, térképpel, stb.  Kincses láda: érdekes tárgyak az éppen aktuális játékokhoz, takarók, szép anyagok, fátylak, jelmezek, stb.  Különböző boltos játékok: alkalmas polcok, kosarak, mérlegek, különböző áruféleségek.  Énekes játékok tere: ritmushangszerek, a népi játékok kellékei, szoknyák, fejkendők, kalapok, képek az ismert játékokról, dalos képeskönyvek.  Különböző egyéb foglalkozások eljátszásának horgonyai: orvos, szerelő, postás, fodrász, tanító, rendőr, tűzoltó, mentős, fotós, számítógépes, építőmunkás, eladó, stb.  A Gyermeksziget óvodában minden csoportban kialakításra került egy mozgásos játékterület, melynek eszközeit a gyermekek a szabályok betartásával bármikor használhatják.

Megfelelő játékeszközök biztosítása  A családi, nemzeti kultúrák pozitív elemeire emlékeztető tárgyak, a megismert egyéni élményekhez kapcsolódó eszközök gyűjtése, biztosítása.  Esztétikus, könnyen tisztítható, veszélytelen, biztonságos, megfelelő méretű, főként természetes anyagból készült, egymással is variálható játékeszközök, játékszerek beszerzése, pótlása.  Az eszközök biztosításában a nemek eltérő játékigényének szem előtt tartása.

 A készen vett játékeszközök mellett fontos a játékhoz adott többlet, pl., közösen készített eszközök, félkész eszközök, játékok biztosítása, melyek a gyermekek kreativitását inspirálják.  Az eszközök, tárgyi felszerelések biztonságos, ugyanakkor a gyermek számára hozzáférhető módon való tárolása, az eszközhasználat szokásainak kialakítása.

Közös tapasztalat – élményszerzési lehetőségek biztosítása  A gyermekek számára tapasztalatok, élményszerzési lehetőségek változatos formáinak biztosítása: közvetlen környezetben (pl., közért, piac, cukrászda, utazási élmények), óvodapedagógussal való beszélgetés, együttjátszás során, társaik játéka során, közvetlen tapasztalás során (séták, kirándulások, megfigyelések, kísérletezések), kulturális intézményeken keresztül (mozi, bábszínház, kiállítás, könyvtár), egyéb intézmények során (tűzoltóság, posta).  Az óvoda udvarán és szűkebb természeti környezetben tett séták alkalmával lehullott falevelek, termések, kavicsok, egyéb érdekes tárgyak gyűjtögetése későbbi felhasználás érdekében.  Szülők bevonása az otthoni házkörüli tevékenységek, hobbik, különböző foglalkozások bemutatásával.

Udvari játéklehetőségek biztosítása  Az évszakokhoz igazodó tevékenységek: falevelek, termések gyűjtögetése, felhasználása barkácsolással, hógolyózás, hóemberépítés, szánkózás, hó festés, csúszkálás, homokozás, vizes játékok, várépítés, sarazás. Eszközök: csúszdák, mászókák, libikókák, kerékpárok, rollerek, családi játékhoz szükséges eszközök, szerep – mozgásos – építő - konstruáló játékok, az ábrázolás változatos eszközei.

Különböző játékformák 



Gyakorló játék: Az érzékszervi – mozgásos fejlődési fázis a három éves korosztály jellemző játéka, amelyben a cselekvés, az ismétlés a fontos, alapja a későbbi szimbolikus játéknak. Különböző anyagból készült játékeszközöket biztosítunk, melyek a gyermekeket rakosgatásra, sorba rendezésre, húzogatásra ösztönzik. Biztosítjuk, hogy a véletlen mozgásból, cselekvésből fakadó siker örömmel töltse el, és ismétlésre késztesse. Erősítjük az „ÉN” fejlődés fontos elemeként megjelenő „magam csinálom, már tudom” attitűdöt. Szimbolikus és szerepjáték: színlelő – fantáziajáték, bábozás, dramatizálás, alkotó játék, barkácsolás. A szimbolikus játék a szerepjátékot megelőző









játékforma; két formája: egyrészt amikor a gyermek saját cselekvését, viselkedését úgy utánozza, hogy mással végezteti (babák sétáltatása), másrészt amikor másoknál megfigyelt cselekvést utánoz (pl., a gyermek a felnőttet utánozva lapátolja a havat). Gazdag és sokrétű élményt biztosítunk, a szűkebb, a tágabb környezet, és a felnőttek munkájának megismerése céljából. Lehetőséget adunk a gyermekek negatív élményeinek újra játszásához, segítjük Őket azok feldolgozásában. A játék folyamatát figyelemmel kísérjük és szükség szerint pozitív irányba tereljük. A játékeszközöket a gyermekek szerepjátékának témájához biztosítjuk és folyamatosan bővítjük. Lehetőséget adunk a szabad és önkéntes játékra, de a szabad választás az egyedüllét lehetőségét is jelentheti. Konstruáló játék: olyan tevékenység, amely több munkaelemet is magában hordoz, a megpróbálásból, az utánzásból és a felfedezésből táplálkozik. Törekszünk a minél változatosabb építőelemek, eszközök, kész- és félkész anyagok biztosítására. Megismertetjük a gyermekeket a konstrukciós eszközök használatával. Bábozás és dramatizálás: ismert mesék, átélt, látott élethelyzetek eljátszása, újrajátszása bábokkal, dramatikus eszközökkel a feszültségek oldása érdekében. Megismertetjük a gyermekeket a bábokkal, dramatikus eszközökkel (fejdíszek, különböző ruhadarabok), megtanítjuk Őket a bábok, egyéb eszközök használatára. Egész nap folyamán biztosítjuk az esztétikus bábokat, jelmezeket, fejdíszeket, különböző eszközöket. Barkácsolás: Különböző gyermekek által gyűjtött termésekből, anyagokból kiegészítő játékok készítése a szerepjátékhoz, bábozáshoz, dramatizáláshoz. Barkácsolás előtt felhívjuk a gyermekek figyelmét a balesetvédelmi szabályok betartására, az eszközök helyes használatára. nyugodt légkört teremtünk és gondoskodunk a szükséges anyagok könnyű megmunkálhatóságáról. ösztönözzük és segítjük Őket kreatív ötleteik megvalósításában, az önálló munkavégzésben. Szabályjáték: az óvodáskorú gyermek játékpiramisának csúcsa, jellemzője a szabály dominanciája,a szabályjáték a tanulás része, ha az óvodapedagógus tanítja, kezdeményezi, azonban a szabad játékban is megjelenik, gyermeki kezdeményezésre. A pedagógus a gyermekek fejlettségének megfelelően vesz részt a játékirányításban. A szabályjátékok kiválasztásánál figyelembe vesszük a gyermekek fejlettségét.

Az anyanyelvi nevelés megvalósítása a szabad játékban  Tudatosan megengedő, támogató, biztonságot adó jelenléttel, boldog atmoszféra teremtésével és a játék közösen elfogadott normáinak indirekt képviseletével a beszédkedv, a közlés vágy motiválása.

 Kongruens, közvetlen, nyugodt hangvételű, mintaértékű felnőtt kommunikáció megvalósítása.  Érdeklődés, komoly figyelem kifejezése a gyermeki közlések iránt, készségesen válaszolva a kérdésekre.  Gyermeki üzenetek dekódolása, metakommunikációs jelzések küldése, játszótársként nyelvi kifejezésminták adása.  A csoport elfogadott „etikai kódexének” nyelvi megfogalmazása, különös tekintettel a konfliktuskezelés, az asszertív (tud nemet mondani, saját érdekeit képviselni, mások agresszióját, a csúfolódást, verekedést, megfelelően kezelni) kommunikációs stílus nyelvi formáinak gazdagítása.  A vezető egyéniségek kommunikációs stílusának megfigyelése, a gátlásos gyermekek oldása pl.: ölbeli játékokkal.  A gyermeki szerepjátékot kísérő párbeszédek támogatása verbális ismeretekkel, a fogalomalkotás segítségével, a beszéd prózai elemeinek gazdagításával.  Beszédalkalmakkal az új szavak, szófajok, különböző igeidők, igemódok, ragozás tanulásának, fogalmak megértésének, a magyaros mondatalkotás, kontextusos beszéd, szóbeli kapcsolatteremtés kialakulásának segítése.  Hiteles kommunikáció, érvek a szülőknek, a szabad játék fontosságáról.  A sajátos nevelési igényű, beszédfogyatékos, HH, HHH-s gyermekekre fokozott figyelmet fordítunk, játékba való beilleszkedésüket támogatjuk, minél több spontán párbeszédes helyzeteket teremtünk és célzott, tervszerű anyanyelvi fejlesztést valósítunk meg.

b) Irányított játék Célunk:  Játszani szerető, önállóan, céltudatosan és szabadon játéktevékenységet választani tudó, szabálytudattal rendelkező kreatív gyermekek nevelése.  Együttműködésre képes,  A gyermekek játékos beállítódásának és a játék dominanciájának figyelembevételével képességek, készségek, kompetenciák differenciált fejlesztése.

Feladataink:  Értelmi képességeket, részképességeket fejlesztő játékokkal ismeretek nyújtása, bővítése, fogalmak rendszerezése, figyelem fejlesztése, lemaradások csökkentése.  Ajánlott, alkalmazható értelmi képességeket fejlesztő játékok: barkochba, dominó, bohóc kártya, mesekép sorozat, kirakók, fejlesztő fajátékok, „Kinevet a végén?”, társas játékok, memória játékok.

 Szenzitív játékokkal a gyermekek érzékszerveinek: látás, hallás, ízlelés, szaglás, tapintás fejlesztése, érzékennyé tétele.  Ajánlott, alkalmazható szenzitív játékok: „Békavadászat, Mi változott meg?, Mesélő fakérgek, Hangtérkép, Gyógyító illatok, Ismerj magadra”.  Drámajátékokkal az érzések, érzelmek őszinte kimutatása, megfogalmazása, ezen képességek fejlesztése, metakommunikációs eszközök alkalmazása, fejlődésének elősegítése.  Ajánlott, alkalmazható drámajátékok: Vándor játékok (pl. fej, váll, térd simítás továbbadása, stb.), nevek gyakorlása labdagurítással, „Sziámi ikrek, Vakvezető játékok”, dramatikus játékok, etűdök (mini jelenetek), Mímes improvizációs helyzetgyakorlatokkal érzelmek kifejezése (mérges, vidám, szomorú, stb. arcok), hangutánzó, lazító gyakorlatok.  Irányított mozgásos játékokkal felfrissülés, energia megújítás segítése, kreativitás, hatékonyság, kompetenciák (nagymozgás, finommotorika, képzelet, beszédkészség, térpercepció, testséma) fejlesztése.  Mozgást fejlesztő szabályjátékokkal szabálytudat kialakítása, a szabályok betartásának gyakorlása, elsajátíttatása a gyermekekkel, az állóképesség, ügyesség, gyorsaság, érzékelés, megfigyelés, logikus gondolkodás, kudarctűrő készségek fejlesztése, téri tájékozódás elősegítése, közösségi érzés erősítése, szociális képességek, együttműködés fejlesztése.  Ajánlott, alkalmazható mozgásfejlesztő szabályjátékok: versenyjátékok, fogójátékok, labdajátékok, népi dalos játékok, körjátékok.  Anyanyelvi játékokkal az auditív ritmusfejlesztés, auditív emlékezet és zártság fejlesztés, szókincsbővítés, a hangfelismerés, a beszédhangok megfelelő képzésének, a helyes beszédlégzés kialakulásának segítése.  Ajánlott, alkalmazható anyanyelvi játékok: állathangok utánzása, lufis gyakorlatok, „Mit visz a kishajó?”, láncmese készítése közösen, légző gyakorlatok.

V.2. Mozgás A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének az eszközei.

A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás) és testi képességeit, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség. Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró, ellenálló képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. A szabad játék keretében végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek - mindennapos testnevelés, testnevelés foglalkozás, szervezett csoportszobai és udvari mozgásos játékok. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének – problémamegoldó gondolkodás, szabálytudat, pozitív énkép, önkontroll, önuralom, sikerélmény, kudarctűrés, érzelmi szabályozás, társas viselkedés, együttműködés – fejlődésére.

Célunk:  A gyermekek testi – lelki fejlődésének, jó fizikai közérzetének, az egészséges életmód kialakulásának, az egészség megőrzésének elősegítése, megalapozása.  A rendszeres testedzés szokássá alakítása, az aktív, egészséges életmód megszerettetése, megalapozása, belső igénnyé alakítása.  A motorikus képességek fejlesztésével a gyermekek testi-lelki, értelmi fejlődésének elősegítése, a teljes személyiség formálása.

Módszertani alapelveink  Minden gyermeknek joga van a szabad mozgáshoz - mozgásos tevékenységhez az egész nap folyamán.  A játékosság érvényesül a spontán és kötött mozgástevékenységekben egyaránt.  A gyermek belső mozgásos szükségleteire, belső érésére alapozunk, alkalmazkodva egyéni mozgásigényükhöz, képességeikhez, különös tekintettel a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű és tehetséges gyermekekre.

Mozgásfejlesztés a szabad játékban Feladataink  A biztonságos mozgástevékenységhez megfelelő hely, idő, eszköz megteremtése, a szükséges és elégséges szabályok kialakítása, a szabadban és a csoportszobában egyaránt.

 Biztosítjuk a gyermekek mozgásigényéhez alkalmazkodva a mozgás rendszeres, kényszermentes, örömteli lehetőségét. Ösztönözzük őket mozgásötleteik biztonságos, balesetmentes megvalósításában az egész nap folyamán a teremben és az udvaron egyaránt.  A társra figyelés képességének fejlesztése együttmozgás tapasztalatainak gazdagításával, az ÉN határainak, a MÁS-ik észlelésének, az önfegyelem, az alkalmazkodás, szabálytudat, kooperációs képesség fejlődésének elősegítésével.  Segítjük a gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzését, a mozgás megszerettetését.

Irányított mozgásfejlesztés – a mindennapi frissítő tornán Feladataink:  A mozgásos tevékenységek során komplex fejlesztésre törekszünk.  Minden nap a délelőtt folyamán (10 – 15 perc) mozgásos játékokat kezdeményezünk szervezett formában a szabad levegőn, ill. a teremben eszközökkel és eszközök nélkül - kapcsolódva a heti ütemterv testnevelési anyagához.  A mozgás és mozgásigény különbözőségének figyelembevételével a mozgásigény kielégítése, ill. ösztönzés a mozgásra, az egyéni lemaradásokat kompenzáló mozgásos játékok ajánlásával.

Mozgásfejlesztés a testnevelés alkalmával Feladataink:  Egészséges életvitel kialakítása rendszeres mozgással, mozgáskészség alakítása, mozgástapasztalatok bővítése, a mozgáskedv felkeltése, megőrzése.  Az időjárástól függően huzamosabb ideig történő, szabadban végezhető mozgásos tevékenység, edzés szervezése, hogy a gyermek szervezete alkalmazkodni tudjon az időjárás változásaihoz.  Az eszközök megválasztásánál figyelembe vesszük a csoport összetételét, általános fejlettségét és a gyermekek egyéni fejlődésének ütemét.  Fejlesztjük a természetes mozgásokat (járás, futás, ugrás, szökdelés, kúszás, mászás, csúszás, gurulás, dobás, elkapás), Ezzel párhuzamosan alakítjuk a mozgás koordinációját (egyensúlyozás, szem-kéz, szem-láb, téri





 

 

tájékozódás, alapvető térirányok megismerése; saját testének közvetítésével a testrészek, helyzetek, mozgások, téri irányok megnevezése, kombinációs képesség, szerialitás, ritmusérzék, saját mozgás érzékelése). Változatos lehetőségek biztosítása a nagymozgásra és a finom-motorika fejlesztésére. Egyéni szükségletek és képességek, adottságok figyelembevételével a testi képességek, a fizikai erőnlét fejlesztése a mozgásos tevékenységeken keresztül. A mozgásigény, fejlettség, terhelhetőség megismerése. Fejlesztjük a fizikai erőnlétet, a testi képességeket az egyéni adottságok figyelembe vételével (fáradékonyság, alkati adottságok, teljesítő képesség), hangsúlyt fektetve a differenciált készségés képességfejlesztésre. Pozitív értékeléssel, biztatással, tapintatos segítő szándékkal felkeltjük a gyengébb fizikai képességű gyermekek mozgáskedvét is. Mozgásos tevékenységek során fejlesztjük a gyerekek szociális (együttműködés, alkalmazkodás, segítőkészség, társra figyelés, az önfegyelem, a kudarctűrés) kooperációs képességét és értelmi (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás) képességeit, pozitív személyiségjegyeit (bátorság, kitartás, önfegyelem). Játékos, családi sportdélutánok szervezése évente két alkalommal. Családos kirándulások, gyalog- és kerékpár túrák szervezése ősszel és tavasszal.

Anyanyelvi nevelés a mozgásos tevékenységen belül  A konkrét mozgásos tapasztalatok beépülésének, a szókincs, az elvont gondolkodás, a keresztcsatornák fejlődésének segítése a mozgásformák megnevezésével.  Vezényszavak megismertetése – Állj! Indulj! Rajta! stb.  Téri tájékozódás elősegítése, névutók, elöljárószók megismertetése, gyakorlása.  Jól érthető, konkrét értékeléssel a pozitív ÉN – kép alakulásának támogatása.

V.3. Verselés, mesélés A mese különösen alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál a tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja, és az ehhez társuló, a szigorú ok- okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe. A csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelembe vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre.

A mese a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese – képi és konkrét formában – feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat. A mese különösen alkalmas az óvodás gyermekek szemléletmódjának és világképének kialakítására. Célunk:  Olyan pozitív érzelmi viszonyulás megalapozása, amely a népművészeti és irodalmi műveken keresztül formálja és fejleszti a gyermekek világról alkotott képét és saját belső képalkotásuk kifejlődését.  Irodalom kedvelő, jó kommunikációs készséggel rendelkező személyiségek létrehozása. Feladataink:  A mesélés, bábozás, dramatizálás állandó helyének kialakítása, a szükséges eszközök biztosításával – mesekönyvek, esztétikus képek, bábok, dramatikus eszközök.  Igényesen megválasztott mesék, versek által közvetítjük a gyermekek felé az anyanyelv sajátos ritmusát, dallamát, hangzásvilágát.  A mondókázás, verselés, mesélés mindennapi alkalmazásával megalapozzuk a gyermekek esztétikai irodalmi fogékonyságát, erősítjük anyanyelvünk, szülőföldünk iránti szeretetét.  Ritmikus versek, mondókák, dúdolók, és a hozzájuk kapcsolódó mozdulatok és szavak egységével a gyermekeknek érzéki- érzelmi élményeket nyújtunk, oldjuk feszültségeiket, szorongásaikat.  Az anyanyelv eszközeivel, hangsúlyos, érthető mondóka, vers és mesemondással az átélés, belső képalkotás elősegítése.  Mesék életre keltése élményszerű meséléssel, kifejező hanggal, mimikával, mozdulatokkal.  A meséken keresztül az érzelmi, erkölcsi értékek közvetítjük.  Fejlesztjük verbális és akusztikus emlékezetüket, beszédértésüket, felébresztjük beszédkedvüket. Javítjuk az elértett szavakat, tisztázzuk az ismeretlen fogalmak jelentését, ezáltal gyarapítjuk a gyermekek aktív és passzív szókincsét.  A népi, klasszikus és kortárs irodalmi művek alkalmazásával, a csoportösszetétel figyelembevételével, a mese és vers anyag megválasztásával is törekszünk a multi- és interkulturális nevelés megvalósítására. Az irodalmi nevelés révén biztosítjuk a nyelvileg tiszta és esztétikailag értékes mese – vers közvetítését.  A gyermek mentálhigiénéjének fejlesztése a mindennapos meséléssel, mondókázással, verseléssel.

 Az otthoni mesélés fontosságát, tudatosítjuk a szülőkben.

személyiségfejlesztő

szerepét

Az anyanyelvi nevelés megvalósítása a mese-vers tevékenységben  Az irodalmi élmény együttesből fakadó beszédfejlesztő módszerek változatos alkalmazása, mint pl.: mese reprodukció, drámajáték és dramatizálás, bábjáték, elbeszélés, képolvasás, anyanyelvi játékok.  Az anyanyelv gazdagságának modell értékű ismertetése.  A beszédészlelés-, megértés-, reprodukció fejlesztése (helyes légzés, tiszta kiejtés, szókincs, mondatalkotás, helyes nyelvi struktúra, verbális és nem verbális jelzések, interakciók.  A gyermek nyelvi kifejezőkészségének gazdagítása hangutánzó, hangulatfestő szavak használatával, szólások, közmondások, nyelvi fordulatok megismertetésével.

V.4. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermekeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődésüket, formálják zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, hallgatása, a gyermek-, néptáncok és népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. A felnőtt minta utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi életének, és többféle tevékenységhez kapcsolható. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. A zenei anyag feldolgozása Kodály Zoltán irányelvei és Forrai Katalin szakmai útmutatása és a kortárs művészeti alkotások alapján történik. Célunk:  A gyermekek zenei érdeklődésének felkeltése a magyar néphagyományokból kiinduló zenei anyanyelv megalapozása, zenei ízlésük formálása, esztétikai fogékonyságuk alakítása, a zenei műveltség megalapozása.

 A népzenei kultúra, néphagyományok átörökítése, szülőföldhöz való kötődés, magyarság tudat alakítása. Feladataink:

 A gyermek minél több olyan zenei élményhez juttatása, amely megalapozza zenei anyanyelvét, fejleszti gondolkodását és kommunikációs képességeit.

 Segítjük a gyermek zenei képességeinek - ritmus érzékének, hallásának, zenei emlékezetének fejlődését, zenei alkotókedvének - kialakulását. Szép, tiszta éneklésre, harmonikus mozgásra ösztönözzük.  Az énekes játékok eszközeivel különböző grammatikai megoldások, választékos kifejezések, párbeszédek, dramatizálás gyakorlása.

 A zenei képességfejlesztéssel párhuzamosan örömteli, érzelem gazda, szép,

  



tisztaéneklésre szoktatás, az egyéni megszólalás bátorítása természetes játékhelyzetekben. Segítjük a dallam, ritmus, a mozgás szépségének felfedezését, a közös éneklés, tánc, örömének átélését. Megismertetjük a gyermekeket a magyar népi énekes és mozgásos játékokkal, más népek dalaival, játékaival, és műdalokkal, zenei alkotásokkal. A népi mondókákkal, dúdolókkal, versekkel érzékeltetjük anyanyelvünk dallamosságát, ritmikáját, gyakoroltatjuk általuk a helyes beszédnyomatékot, beszédritmust, a helyes magyar beszédet. Zenei nevelésünk, pedagógus előadása az egész nap folyamát átöleli, modellt nyújtva ezzel a gyermekek számára. A zenei élményközvetítés mindennapos lehetőség az óvodában, és többféle tevékenységhez kapcsolható.  Lehetőséget biztosítunk a gyermek zenei adottságainak optimális kibontakoztatására, az önkifejezésre, segítjük a tehetséges gyermek zenei fejlődését.  Az önkifejezés újabb lehetőségeinek felkínálása a zenei improvizációra való ösztönzés (mozgás rögtönzése zenére, dallam, ritmus variációk kitalálása).

V.5. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka A gyermek az Őt körülvevő világról egyre több ismeretet szerez, sokrétű ábrázoló tevékenysége során mindezeket újraalkotja, rendezi, átszervezi, magáévá teszi. Az ábrázoló tevékenység közben megnevezi, ill. megjeleníti érzéseit, gondolatait, nő az önismerete, önbizalma, gazdagodik érzelemvilága. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására, a gyermeki fantáziára épül.

 A gyermekek esztétikai érzékének, ízlésének formálása, alkotási vágyának felkeltése, fenntartása változatos technikák, anyagok, eszközök használatával.  Az alkotótevékenységek gyakorlásán keresztül a saját belső világának megismerése, önérvényesítő törekvéseinek előmozdítása a rajzolás, festés, mintázás során. Feladataink:  Az ábrázoló tevékenységekhez az egész nap folyamán – az udvaron és a csoportszobában - megfelelő tér, változatos eszközök és az elmélyüléshez elegendő idő biztosítása. maga a tevékenység, és ennek öröm érzete a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, a kreatív önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására.  Élményszerzési lehetőségek megteremtésével - különösen a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, valamint tehetséges gyermekeknél elősegítjük fantáziájuk és megfigyeléseik képi és térbeli megjelenítésének gazdagítását, felkeltjük tevékenység iránti vágyukat, eljuttatjuk Őket az alkotás öröméhez.  Egyéni, differenciált módon fejlesztjük a gyermek képi és térbeli önkifejezését, alkotókedvét, formaérzékét, színhasználatát; tekintetbe vesszük az egyes gyermekek közötti ábrázolás képességbeli különbözőségeket, egyéni képességeikhez mérten fejlesztjük, értékeljük Őket.  A tevékenységekkel kapcsolatban minden esetben biztosítjuk az önkéntességet, a szabad alkotás örömének átélését – A gyermekek rajzait, alkotásait értékként kezeljük, egymás és saját munkájuk megbecsülésére neveljük.  Támogatjuk egyéni kezdeményezéseiket, ötleteiket, segítjük képességeik kibontakoztatását. Gazdagító lehetőséget biztosítunk a tehetségígéretes gyermekek számára (különleges technikák, anyagok, eszközök, stb.).  Együttműködést alakítunk ki a különleges képességű, és hátrányos helyzetű gyermekek családjával, bevonjuk Őket gyermekeik fejlesztésébe, a gyermeki kreativitás kibontakoztatásába.  Jó minőségű anyagokat, eszközöket biztosítunk számukra, bemutatjuk ezek tulajdonságait, alkalmazási technikákat, azokat elsajátíttatjuk a gyermekekkel, kialakítjuk az ábrázoló tevékenységgel kapcsolatos szokásokat, szabályokat.  Az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítjük a képiplasztikai kifejezőképesség, komponáló- térbeli tájékozódó- és rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág









 

gazdagodását, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását. Esztétikus környezet kialakításával megalapozzuk a gyermek szép iránti vonzódását (a csoportszoba színei, a falak, a dekoráció, a berendezések), az ünnepekre való készülődés alkalmával bevonjuk Őket a díszítő tevékenységbe. Alkalmat teremtünk számukra népi kultúránk értékeinek megismertetésére, lehetőséget biztosítunk pl. népművészeti tányérok, a népművészeti tárgyak, alkotások díszítésmódjainak megismerésére – könyvek, képek, tárgyak bemutatásával, közeli kiállítások megtekintésével. A művészetek iránti fogékonyság megalapozása érdekében lehetőséget biztosítunk a gyermekeknek, hogy életkoruknak és fejlettségüknek megfelelően a különböző kultúrák (szűkebb és tágabb környezetük) műalkotásait megismerhessék. Pl.: Családokkal együtt Múzeum látogatása, kiállítások megtekintése. Az alkotásokról való beszélgetések során erősítjük magyarság tudatukat, a magyar kultúra iránti érdeklődésüket, kialakítjuk értékelő, ítélőképességüket. A közösen végzett tevékenységeken keresztül segítjük az együttműködési készség, a közösségi érzés alakulását, egymás munkájának megbecsülését. Az ábrázoló tevékenységek közben megerősítjük feladattudatukat, tartós figyelmüket, kitartásukat, fejlesztjük finom motorikájukat, szem-kéz koordinációjukat, téri tájékozódásukat, ezzel is segítve az iskolára való felkészülést.

Az anyanyelvi nevelés megvalósítása az ábrázoló tevékenységek során  A vizuális tevékenységekhez kapcsolódó verbális és nem verbális megnyilatkozásokkal a spontán beszéd formáinak fejlesztése: megszólítás, szándéknyilvánítás, kérés, tudakozódás, különböző mondatfajták használata.  Aktív és passzív szókincs bővítése, véleménynyilvánítás, döntés, az ábrázoltak szóbeli elmondása, formák, színek magyarázata.  A különböző ábrázolási, önkifejezéshez szükséges eszközök, anyagok megnevezése.  A gyermekalkotások készítése közben odaillő, témához kapcsolódó versek, mondókák felidézése. Beszélgetés az alkotásokról, a gyermeki sajátos képi fantáziavilág nyelvi kifejezése.  Kiállítások látogatásához kapcsolódó élmények megbeszélése.

V.6. Külső világ tevékeny megismerése Célunk:  A környezettel való ismerkedés által a gyermekek az Őket közvetlenül körülvevő és a tágabb természeti, társadalmi környezetről olyan tapasztalatokat, matematikai alapismereteket szerezzenek, amelyek az életkoruknak megfelelő biztonságos eligazodáshoz elengedhetetlenül szükségesek.  Környezettudatos magatartás, fenntarthatóságra nevelés, az ökológiai szemlélet megalapozása a természeti és épített szociális környezet megóvása, fejlesztése érdekében. Feladataink:  A szülőföld, a hazai táj, a nemzeti, helyi, családi hagyományokhoz fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítása, annak megismerését közvetítő tapasztalatszerzési lehetőségek biztosítása kirándulásokkal, hagyomány ápolással, a tárgyi kultúra értékeinek közvetítésével.  A gyermekek természetes kíváncsiságára, megismerési vágyára építés az egyéni megismerő, probléma megoldó logikai képességek fejlesztése során.  Olyan szokásokat, viselkedési formákat alapozunk meg, amelyek elősegítik a természettel való harmonikus kapcsolat létrejöttét, helyes értékrendszer, környezettudatos magatartás és környezetbarát életvitel kialakulását a fenntartható fejlődés érdekében.  A gyermek családból hozott tapasztalataira építünk és kiegészítjük, rendszerezzük azokat, elősegítjük önálló véleményalkotásuknak, döntési képességeiknek a kialakulását a környezet védelmével, alakításával kapcsolatban.  Elősegítjük a természeti és társadalmi környezet alapösszefüggéseinek megismerését, ok-okozati összefüggéseket, az élményeken alapuló sokoldalú és spontán irányított tapasztalatszerzést, melyekhez biztosítjuk a megfelelő alkalmat, helyet, időt és eszközöket. Segítjük a környezetben való, életkornak megfelelő biztos eligazodást, tájékozódást, a tapasztalatok feldolgozását, rendszerezését a vizsgálódást, kísérletezést.  Megfigyeltetjük a természet változásait, a napszakok, évszakok, az időjárás jellemzőit, az élőlények alkalmazkodását a megváltozott körülményekhez.  Megfigyeltetjük a növények fejlődésének folyamatát, annak feltételeit. Lehetőséget biztosítunk a növények gondozására az óvoda udvarán, ill. a csoportszobai természetsarokban – a magvetéstől, csíráztatástól, palántázástól a termés betakarításáig. Megismertetjük felhasználásuk,



















fogyasztásuk lehetőségeit, módját. A közvetlen környezetben található leggyakrabban előforduló növények nevével megismertetjük a gyermekeket, megfigyeltetjük tulajdonságaikat, csoportosítjuk megadott szempontok szerint, vagy spontán válogatás alapján. Megismertetjük a gyermekeket a közvetlen környezetükben leggyakrabban előforduló állatok nevével, jellemző külső és belső jegyeivel, életmódjukkal – lehetőleg természetes környezetükben. Megalapozzuk ökológiai szemléletüket a növények és az állatok Földön betöltött szerepének, a tápláléklánc logikájának megismertetésével, magyarázatával. Elősegítjük, hogy a gyermekek megismerkedjenek az élő és élettelen természet fogalmával, anyagaival (homok, kövek, magvak, elszáradt, lehullott növények, levelek, korhadt fatörzsek, stb.). Bemutatjuk a komposztálás folyamatát, megbeszéljük annak fontosságát, a természetben betöltött szerepét, megismertetjük velük az újrahasznosítás folyamatát. A tevékenységek során lehetőséget nyújtunk arra, hogy a gyermekek matematikai tapasztalatokat szerezzenek és felismerjék a természetben mennyiségekről, alakzatokról, méretekről, a tér és sík, a távolság, irány fogalmáról és megtapasztalják, összehasonlítsák, rendszerezzék azokat. Problémahelyzeteket teremtünk, melyekben a gyermekek alkalmazzák matematikai ismereteiket, tapasztalataikat, ill. bővítik azokat. A természet megfigyeltetése során megismertetjük a gyermekekkel a színek világát, azok sokszínűségét, megtanulják az alapszínek és néhány színárnyalat nevét. Alkalmat teremtünk a természetben történő sétákra, kirándulásokra, megismertetjük a természetjárás alapvető szabályait, a növény és állatmegfigyelés szempontjait. Felhívjuk a gyermekek figyelmét a természetvédelem fontosságára, gondoskodunk a környezetünkben élő állatokról, növényekről (madáretető, itató, növények locsolása). Megismertetjük a gyermekeket a környezetvédelem fogalmával, annak fontosságára felhívjuk figyelmüket és konkrét tevékenységek rendszeres, következetes gyakorlásával segítjük a környezettudatos magatartás, környezetbarát életvitel kialakulását. Szelektíven gyűjtjük a hulladékot, megismertetjük és elmagyarázzuk az újrahasznosítás fogalmát. Ösztönözzük Őket az energia, víz és anyagtakarékosságra. Megismertetjük gyermekeinket a környezetszennyezés veszélyeivel, elmagyarázzuk a víz, talaj, levegő tisztaságának fontosságát, az élővilág, a Föld biztonsága, a fenntarthatóság érdekében.

 A gyermekek önálló véleményalkotási, döntési képességeinek fejlesztése a kortárs kapcsolatokban és a környezet átalakításában.  Megtartjuk a környezetvédelem jeles napjait. Kihasználjuk a jeles napokban rejlő nevelési lehetőségeket és változatos tevékenységekkel hozzuk közel a gyermekekhez ezen ünnepek tartalmát.  A szülők környezettudatos magatartásának befolyásolása, bevonásuk a környezet megfigyelésébe, átalakításába, megóvásába.  Társadalmi környezetükből a gyermekek rendelkezzenek koruknak megfelelő ismeretekkel a családról, szükségleteikről, munkájukról, a családtagok családban betöltött helyéről, szerepéről, egymáshoz való viszonyáról, az együttélés konkrét tapasztalatairól.  Tudják megnevezni az emberi testrészeket, ismerjék érzékszerveiket, azok funkcióit, védelmét.  Ismerjék a felnőttek óvodai munkáját, saját közreműködésükkel Ők is járuljanak hozzá környezetük védelméhez, tisztántartásához.  Ismerjék a közlekedési eszközöket - gyakorolják a helyes közlekedést – gyalogosan, tömegközlekedési eszközökön (busz, HÉV, villamos).  Természetes környezetben figyeljék meg, szerezzenek tapasztalatot, gyakorolják az udvarias viselkedési formákat.

V.7. Munka jellegű tevékenységek A személyiség komplex fejlesztésének fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató munka és munka jellegű játékos tevékenység:  az önkiszolgálás  naposi munka  a csoportszoba és a közvetlen környezetének rendbetartása - segítés az óvodapedagógusoknak és más felnőtteknek  a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése  élősarok, kert, udvar gondozása – eszközök rendbetartása. Célunk:  A tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és készségek, képességek, tulajdonságok, mint kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság, kötelességtudat, feladattudat, önbizalom, önértékelés kialakítása.  A munka örömmel és szívesen végzett tevékenység legyen.  A saját és mások munkájának megbecsülésére nevelés.

Feladataink:  A munka jellegű tevékenységek tárgyi feltételeinek megteremtése, munkaeszközök biztosítása a gyermekek számára számukra hozzáférhető helyen.  A gyermekek megismertetése a munkaeszközök rendeltetésszerű használatával, a munkavégzés önálló lehetőségeinek megteremtése.  Lehetőséget teremtünk arra, hogy minden gyermek önállóan, önkéntesen, örömmel és szívesen, képessége szerint végezhesse el az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységeket, ill. a közösségért végzett munkatevékenységeket.  A gyermekkel való együttműködés során alakítjuk ki a munkavégzéshez szükséges készségeket, szokásokat, attitűdöket.  A munka jellegű tevékenységek eredményeinek tudatosításával az elvégzett feladat jelentőségének megláttatása, elismerése, megóvása.  A közösségért végzett munka, a kötelességteljesítés örömérzésének alakítása, saját és mások munkájának elismerésére nevelés.  Folyamatos, konkrét, reális, a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelése.  A munka jellegű tevékenység tudatos pedagógiai szervezése, a gyermekekkel való együttműködés a munkafolyamatok során. Az anyanyelvi nevelés megvalósítása a munka jellegű tevékenységekben  A különböző tevékenységeket folyamatosan beszéddel kísérjük, ismereteket nyújtunk, szókincset bővítünk – eszközök, munkafolyamatok, testrészek, névmások, cselekvések, téri helyzetek, irányok megnevelése, ok-okozati összefüggések, stb.  A tevékenységekhez kapcsolódó spontán beszédszituációkban különböző beszédformák (udvarias megszólítás, cselekvésre buzdítás, utánzásra késztetés, kérés, dicséret, verbális kifejezései) gyakorlása.  Megismertetjük a gyermeket a munkavégzéshez szükséges eszközök, tárgyak nevével, használatával, tulajdonságaival.  Munkavégzés közben – pozitív modell nyújtásával - párbeszédre ösztönözzük Őket (feladatok elosztása, munkafolyamatok megbeszélése, stb.).  Elsajátíttatjuk a gyermekekkel a megszólítás, kérés, udvarias formáit, ezek tudatos használatával mintát adunk számukra.  Fejlesztjük beszédészlelésüket, a szóbeli instrukciók megértetésével.

V.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán és szervezett tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetbe, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg.

Célunk:  Az óvodás gyermekek adottságaiból kiindulva készségek, képességek kialakítása, tudásuk, tapasztalataik bővítése, fejlesztése, ismereteik rendszerezése, személyiségük teljes kibontakoztatása.  Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes, otthonról, bölcsődéből, stb. hozott élményeire, tapasztalataira, ismereteire.

Feladataink:  A tanulás feltételeinek megteremtése a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése.  Változatos tevékenységek útján ismereteket, tapasztalatokat nyújtunk a természeti és társadalmi környezetről, a kultúra és a művészetek területeiről.  Párhuzamosan végzett differenciált tevékenységek szervezése a gyermekek számára, a tevékenységek harmonikus arányainak, a játék elsődlegességének biztosításával.  Játékos keretben sokszínű, változatos, cselekedtető tevékenységek felkínálása, a kreativitás fejlődésének elősegítésére, kibontakoztatására.  Olyan tanulási tapasztalási tevékenységeket szervezünk amelyekben megismerhetik saját teljesítőképességeiket, értékeiket.  Fejlesztjük, ösztönözzük a gyermekek önállóságát, kitartását, feladattudatát, az önálló próbálkozásra, a problémák önálló megoldására.  Tudatos, tervszerű munkával gondoskodunk a kiemelt képességű, a hátrányos helyzetben lévő, a fejlődésben lemaradást mutató gyermekek készségeinek, képességeinek megfelelő fejlesztéséről.  Közvetett módon segítjük az iskolai beilleszkedést a pozitív ÉN-kép, önbizalom, önfegyelem, szabálytudat, kommunikáció, szocializációs folyamata együttes formálásával, a szándékos tanulás iránti pozitív attitűd megalapozásával.

 Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermekek személyiségének kibontakoztatását. A tevékenységekben megvalósuló tanulás formái:      

VI.

Az utánzásos minta – és modellkövetéses magatartás – és viselkedéstanulás, szokások alakítása. A spontán játékos tapasztalatszerzés. Játékos, cselekvéses tanulás. A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés. Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés. Gyakorlati problémamegoldás.

Inkluzív pedagógia – kiemelt figyelem, különleges bánásmód biztosítása VI.1. A szociális tevékenységek

hátrányok

enyhítését

segítő

pedagógiai

Gyermekeink szociokulturális háttere többnyire kiegyensúlyozatlan képet mutat. A hátrányos helyzet leggyakoribb oka a családok anyagi, erkölcsi helyzete, értékrendje. Egészségügyi okokból kialakult hátrányos helyzet alapja többnyire születési rendellenesség, idegrendszeri, pszichés problémák – születéskor fellépő oxigénhiányos állapot, szervi rendellenesség, megkésett beszédfejlődés, dadogás, stb. Célunk:  Gyermekek és szülők támogatása az esélyegyenlőség megteremtésében, szociális hátrányok enyhítésében - a testi–lelki egészség megóvása érdekében. Feladataink:  Kiemelt figyelmet fordítani az esélyegyenlőség megteremtésére, differenciálásra, a hátrányos-, és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek megsegítésére, felzárkóztatására.  A másság elfogadása, tolerancia, segítőkészség kialakítása.

 Az óvoda világát nehezen elfogadó, illetve együtt nem működő, esetleg gyermeküket is elhanyagoló családokkal való - együttműködésre késztető kapcsolattartás.  Az önművelés igényének kialakítása.  A mindennapi élethez szükséges készségek kialakításának segítése, tanácsadás, külső segítség felajánlása.  Anyagi támogatás lehetőségeinek kiaknázása.  Családi életre és egészséges életmódra nevelés.  A testnevelés és sport sajátos eszközeivel kialakítani az alapvető mozgás feladatmegoldó képességet, az egészséget értéknek tekintő gondozásmódot, a szabadidő tartalmas eltöltésének igényét. Tevékenységeink a szociális hátrányok enyhítésére:         

Egészségnevelés, egészségfejlesztés. Differenciált fejlesztés, egyéni bánásmód – esélyegyenlőség biztosítása. Tehetségígéretes gyermekek felkészítése, támogatása. Egyéni és mikro csoportos foglalkozás valamely részterületen lemaradást mutató gyermekeknél. Mozgáslehetőség biztosítása – sport és egyéb mozgástevékenységek megismertetése, megszerettetése. Közös programokon történő részvételi lehetőség az óvodában: nyíltnapok, kézműves délutánok, játékdélutánok, kirándulások alkalmával. A családi életre nevelés tanítása: tanácsadás, külső segítség felajánlása. Igény szerint ügyelet biztosítása szülői értekezletek és fórumok (Szülő Klub) időtartama alatt. Felvilágosítás a szociális juttatások lehetőségeiről a szülői értekezleteken, családi beszélgetéseken, fogadó órákon, a gyermekvédelmi megbízott által szóban, valamint írásos tájékoztatón keresztül.

VI.2. Az esélyegyenlőtlenségek csökkentését szolgáló intézkedések Az egyenlő bánásmód követelménye és az esélyegyenlőség előmozdítása nevelési alapelveinkben és értékeinkben rejlik. Az esélyegyenlőség biztosítása megillet mindenkit – nem, kor, bőrszín, etnikai, nemzeti hovatartozás, vallás, családi állapottól függetlenül. Minden gyermeknek vele született joga van az emberi méltósághoz. Intézményünk óvodapedagógusainak alapvető feladata, hogy az ellátott gyermekek hozzájussanak mindenhez, amely személyiségük szabadon történő kibontakoztatásához szükségesek.

Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése:  gyermeki jogok gyakorlása során  a teljesítmények értékelése során  az óvodai ellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele során  az óvodai ellátással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés során (a jogszabály alapján járó juttatások, illetőleg a nevelési-oktatási intézmény mérlegelése alapján adható juttatások)  a segítséget a tehetségígéretes és képességeihez viszonyítva rosszul teljesítő gyermek részére egyaránt  az óvodai nevelésben való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során  a gyermek csoportban való elhelyezése során  szülői igény esetén vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló nevelés során  megfelelő számú szülői igény esetén, hogy nemzetiségi nevelésben részesüljön. Célunk:  A helyi és társadalmi integráció megalapozása, elfogadó, befogadó személyiségek nevelése. Feladataink:  A szociális és gazdasági háttér eltéréseiből adódó esélykülönbségek csökkentése.  A gyerekek képességeinek maximális kibontakoztatása, személyiségközpontú oktatás-nevelés által.  A társadalmi és kulturális különbözőségek elfogadása és segítése.  Az ép, a sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű gyermekek számára az egymással való kommunikáció biztosítása, egymás megismerésére és elfogadására, segítésére nevelés, így megalapozva a későbbi társadalmi integrációt.

VI.3. Tehetséggondozás A tehetséggondozó műhelyeinket a szülők egyetértésével, támogatásával, együttműködésével valósítjuk meg. Felhívjuk a szülők figyelmét arra, hogy tehetségígéretes gyermekeiket mely óvodán kívüli tehetséggondozó intézményekbe célszerű az óvodai nevelési időn túl is fejleszteni. A tehetséggondozó műhelyeinkben lehetőséget biztosítunk az öt év feletti gyermekek számára, hogy önként, szabadon választva a felkínált tevékenységi

körök egyikében részt vegyenek, lehetővé váljék számukra, hogy kreativitásuk, kiemelkedő képességeik, tehetségcsíráik megmutatkozhassanak. Célunk:  A gyermek egyéni adottságainak, képességeinek felderítése, ezek hatékony kibontakoztatása és fejlesztése.  Három tehetségműhely működtetése: 1. Képzőművészeti - Csiri-biri műhely 2. Zene-táncművészeti – Cini-cini muzsika műhely 3. Intellektuális - Dobókocka (logikai, matematikai) műhely Feladataink:  Fontosnak tekintjük, hogy a gyermekekkel közösen megtaláljuk azt a területet amelyben szívesen tevékenykednek, kimagasló képességeik kibontakozhatnak, kitartásuk, feladattudatuk, figyelemkoncentrációjuk, önbizalmuk, önmegvalósító képességük erősödik.  Differenciált, egyéni fejlesztéssel, módszerekkel segítjük aktív részvételüket - gazdag tevékenységi kör biztosításával – maximális sikerélményhez, örömhöz juttatva Őket, ezzel is növelve fantáziájuk, kreativitásuk megvalósításának eredményét, lehetőségét.  Tehetségcsírák kiszűrése különös tekintettel a HH, és HHH-s gyermekekre.

1.1.

Csiri – biri műhely Célunk: A tevékenységi kör iránt érdeklődő gyermekek az óvodai foglalkozásokon kívül, további lehetőséget kapjanak kézműves tevékenységek gyakorlására, kreatív ötleteik megvalósítására. A HH és HHH gyermekek kiemelkedő képességeinek felfedezése, tehetségének támogatása. Feladataink:  Többszintű, gazdag eszköztárral – különleges anyagokkal – lehetőség biztosítása a gyermeki kreativitás, az alkotó kedv kibontakozásához.  A gyermekek ötleteinek, elképzeléseinek támogatása, a megvalósítás kivitelezésében.  A gyermekek különleges technikai eljárásokkal, módszerekkel való megismertetése.  kreatív gondolkodásuk, koncentráló képességük, kitartásuk, önbizalmuk fejlesztése.  Szem-kéz koordináció, finom-motorika fejlesztése, a gyermeki fantázia, vizuális kifejezőképesség-, esztétikai érzék-, arányérzék fejlesztése.

 Figyelemkoncentráció, kitartás, tolerancia, önállóság és kudarctűrés, önbizalom növelés, helyes önértékelés, kritikai érzék fejlesztése.  Megfigyelőképesség fejlesztése, feladattudat-, feladattartás fejlesztése.  Kapcsolattartás más tehetséggondozó intézményekkel, kiállítások, múzeumok látogatása.

1.2.

Cini – cini muzsika műhely Célunk: Elősegíteni a magyar néphagyományokból kiinduló zenei anyanyelv megalapozását. A zenei kultúra behelyezése a magyar és európai kultúrába, figyelembe véve a hármas egységet: a „magyar nyelv, a magyar népzene, és a magyar néptánc elválaszthatatlan egységét”. A tevékenységi kör iránt érdeklődő gyermekek bevonása, a zene, a tánc, a kreatív mozgás megszerettetése és továbbfejlesztése, kiemelt figyelmet fordítva a hátrányos helyzetű gyermekekre. Feladataink:  Zenei, éneklési készségek, jártasságok kialakítása – tiszta énekhangra való törekvés, helyes légzéstechnika, artikuláció, testtartás, a ritmus és a tánc alapjainak továbbfejlesztése.  A magyar néptánc lépéseinek elsajátítása, egyszerű térformák alkalmazása, téri tájékozódási viszonyok, oldaliság-, lateralitás fejlesztése a zenei-, és mozgásfantázia elősegítése.  Egyszerű ritmushangszerek gyakorlott alkalmazása ismert daloknál, mondókáknál, majd ebből kiindulva az improvizálás fejlesztése – ritmuszenekar felállítása érdeklődő gyermekekből.  Önkifejezés, zenei alkotókészség, improvizáló készség fejlesztése – az éneklés, a tánc-, mozgás, és hangszeres játék terén.  Az észlelés, koncentráló képesség, hangszín felismerés, egyenletes lüktetés – ritmusérzékelés, érzékeltetés fejlesztése.  A gyermekek önbizalmának erősítése, a szocializáció elősegítése.  Klasszikus hangszerek megismertetése a gyermekekkel, a hangszeres játék iránti érdeklődés felkeltése.  Az óvodánkból kikerült, zeneiskolába járó gyermekek meghívása szóló koncertre.  Ismerkedés klasszikus zenedarabokkal, melyek a gyermekek számára érdekesek, élményt jelentenek – hangversenyek, koncertek látogatása

klasszikus zene iránti érzékenység megalapozása, zenei memória fejlesztése. 1.3.

Dobókocka - logikai, matematikai műhely Célunk: Az érdeklődő gyermekek személyiségét, érzelmi és akarati tulajdonságait, logikus gondolkodását fejlesztve, cselekvéses és gondolati tevékenységekkel alapot teremtsünk a tehetségek kibontakoztatásához. A HH és HHH gyermekek kiemelkedő képességeinek felfedezése, tehetségének támogatása. Feladataink:  Játékos cselekedtetéssel a logikai készségek fejlesztése – játékos mozgással, társasjátékok, sakk, malom, stb alkalmazásával.  Számlálás, sorszámnevek, halmazképzés, ritmikus sorozat alkotása – mozgással, játékkal kísérve.  Térbeli relációk, formák, mennyiségek létrehozása – azonosság, különbözőség megfigyelése – építés során.  A gyermekek térlátásának, arányérzékének fejlesztése.  Mozgásos, cselekvéses, képi emlékezés, élmények felidézése – emlékezet, memória fejlesztése.  A problémamegoldó gondolkodás, ok-okozati összefüggés, rész-egész viszonyának felismerése, kommunikációs készség fejlesztése.  A sorrendiség, számfogalom, logikus gondolkodás, emlékezet, kitartás, feladattudat, figyelemkoncentráció fejlesztése.  Szem-kéz koordináció, párosítás, összeadás, kivonás, méretek, formák, térbeli viszonyok, analizáló, szintetizáló képesség, vizuális memória fejlesztése, alak és térlátás, elvonatkoztatás.  Kreatív gondolkodásuk, koncentráló képességük, kitartásuk, önbizalmuk fejlesztése. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére  A tehetségesnek vélt gyermek közössége aktív tagjaként képes elképzelései, ötletei, igényei kinyilvánítására, megvalósítására, fantáziájának, kreativitásának kifejezésére, valamint az érintett területen (matematika, kézműves, zenei) az életkorához tartozó átlagot meghaladó teljesítmény létrehozására.

VI.4. Integráció - sajátos nevelési igényű gyermekek befogadása és fejlesztése, integrált nevelése A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a sajátos nevelési igényű gyermekek eredményes fejlesztésének biztosítására kiemelt figyelmet fordít. Óvodai nevelésünk során a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is az alapprogramban meghatározott nevelés, fejlesztés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszünk. A speciális nevelési szükséglet nem a képességek hiányára, hanem inkább a teendőkre összpontosít. A nevelés hatására a sérült gyermekeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek és segédeszközök megléte akkor biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha az egész nap folyamán a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges. A fenntartói döntés, és feladat-ellátási kötelezettség az alapító okiratban megfogalmazott feladat meghatározás alapján óvodánkban a sajátos nevelési igényű gyermekek fogalomköréhez tartozó gyermekek ellátása az alábbiakra terjed ki:  Beszédfogyatékos gyermekek ellátása.

Beszédfogyatékos gyermek Beszédfogyatékos gyermek esetén a receptív vagy expresszív beszéd-nyelvi képességrendszer szerveződésének fejlődési eredetű, vagy szerzett zavara miatt az anyanyelv elsajátításának folyamata akadályozott, a gyermek életkorától eltérő. A beszédfogyatékos gyermek szenzoros, motoros-, vagy szenzomotoros problémája (expresszív diszfázia, receptív diszfázia, kevert típusú diszfázia, a folyamatos beszéd zavarai, logofóbia, centrális eredetű szerzett beszédzavarok, orrhangzós beszéd) illetve a beszédproblémákhoz társuló megismerési nehézségek és viselkedési zavarok miatt eltérően fejlődik. Beszédfogyatékos az a gyermek, akit a szakértői bizottság a komplex vizsgálata alapján annak minősít. A beszédfogyatékos gyermek óvodai nevelését megelőzheti a korai fejlesztés. A nyelvfejlődési és beszédzavarok az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjében, a beszédértés és észlelés nehézségében, kifejezőkészség nehézségében (szegényes szókincs, grammatikai fejletlenség), a beszéd szerveződés nehézségében (mondatalkotási készség nehézsége, összefüggő beszéd kialakulatlansága), a

beszédszervi működés gyengeségében, a beszédhangok tiszta ejtésének hiányában, az írott nyelv elsajátításának nehézségét előjelző kognitív képességzavarban (fonológiai tudatosság, taktilis, vizuális, észlelés, verbális emlékezetzavar) a verbális tanulás lassú fejlődésében nyilvánulhatnak meg. A beszéd-, és nyelvi problémák zavara mellé társulhatnak részképesség zavarok (diszlexia, diszgráfia, diszcalkulia veszélyeztetettség) és magatartás problémák, amelyek nehezíthetik a gyermek beilleszkedését. A helyi nevelési rendszerünk kiegészítő részeként működik, a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve figyelembe vételével. A habilitációs, rehabilitációs ellátási irányelvek főbb pontjai:  A fogyatékos gyermeknek joga, hogy állapotuknak megfelelő pedagógiai ellátásban részesüljenek attól kezdődően, hogy a fogyatékosságot megállapították. Olyan többletszolgáltatással kell kiegészíteni a nevelési gyakorlatot, amelyik a fogyatékos gyermekek sajátosságaihoz igazodik.  Az óvodai nevelés új módon kiegészíti, bizonyos esetekben korrigálja a családi nevelést. Az irányelvek intézményünkre vonatkozó részei:  A tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangba kerüljenek.  A gyermeknek joga, hogy állapotuknak megfelelő gyógypedagógiai ellátásban részesüljenek, fejlesztésük a számukra megfelelő területen valósuljon meg.  A gyermekek nevelése, fejlesztésük a terhelhetőség figyelembe vételével történjen.  A gyermek harmonikus személyiségfejlődését, elfogadó, befogadó, eredményeket értékelő környezet, és légkör kialakítása segítse.  A gyermekek viselkedésében érvényesüljön a hátrányos megkülönböztetés kizárásának elve.  A fejlesztő foglalkozások programja az intézmény programjának tartalmi elemévé váljon. Célunk:  A harmonikus, nyugodt óvodai környezetben a másság elfogadtatása, a beilleszkedés elősegítése.  A gyermekek integrált nevelésének, az esélyegyenlőségnek a biztosítása, a gyermekek életminőségének, társadalmi beilleszkedésének javítása.  A fogyatékosságból adódó hátrányok csökkentése, megszűntetése.

 Segítő szakemberek bevonásával – gyógypedagógiai feltételek biztosításával ezen gyermekek differenciált fejlesztése, iskolai életre való felkészítése. Feladataink:  A gyermek habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztésének az alapja a Szakértői Bizottság Szakvéleménye.  A gyermek fejlesztésekor nagyobb mértékű differenciálás, speciális eljárások alkalmazása, kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazása.  A gyermek komplex állapotfelmérése alapján az anyanyelvi nevelést középpontba állító, az aktív nyelvhasználatot segítő, speciális terápiákat alkalmazó fejlesztő környezet megteremtése – segítő szakemberekkel.  A gyermek egyéni képességeihez igazodó intenzív fejlesztés az ismeretszerzés, sokoldalú tapasztalatszerzést biztosító módon, cselekvésbe ágyazott játékos módszerekkel valósul meg, melyek segítik a társas kapcsolatok kialakulását és a gyermeki személyiség fejlődését.  Kiemelt feladatunk az aktív nyelvhasználat és kommunikáció kialakítása – az értelmi fejlesztés, mozgás és észlelési funkciók, valamint a vizuomotoros koordinációs készség javítása, az érzelmi élet fejlesztése, speciális eszközök és módszerek alkalmazásával egyéni és mikro csoportos fejlesztési formában.  A speciális, segítő szakemberekkel együtt biztosítjuk ezen gyermekek fejlesztését, az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi színt elérését.  A gyermek fejlődéséről a szülőket folyamatosan tájékoztatjuk, a gyermek fejlesztése a szülőkkel való együttműködés keretében, egyéni fejlesztési terv alapján valósul meg.  Több beszéd probléma együttes előfordulása esetén az eredményes fejlesztés érdekében a fejlesztést a logopédia és a társuló fogyatékosság módszereinek kombinációjával valósítjuk meg.  Az óvodapedagógusok, a pedagógiai munkát segítők és a szülők megfelelő tájékoztatása a sajátos nevelési igényű gyermek befogadására, együttműködés a sérült gyermek családjával.

VII. A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek A gyermekvédelmi munkát a humánum, segítőkészség, a megértés és a támaszadás jelenti. Fontos a család tiszteletben tartása, a családi nevelés erősítése és ezzel együtt a gyermek iránti felelősség ébrentartása; a tapintatos,

személyes kapcsolat kialakítása azokkal a családokkal, akik segítséget kérnek, vagy látszólag segítségre szorulnak. A kedvezőtlen szociális, gazdasági, családi és intézményi hatások az érték és normaválság, az egyre több családban érzékelhető életvezetési problémák miatt növekszik a feszültségszint, csökken az emberek feszültségtűrő képessége, ami leggyakrabban a családban érezteti hatását és legtöbbször a gyermekeken csapódik le. Ezek káros hatása megjelenik az óvodában is, a gyermekek teljesítmény-, kapcsolat-, és magatartászavarainak formájában. Az óvodai gyermekvédelem egyik legfontosabb jelzőrendszer, hiszen a gyermekek minden problémája –éhsége, agresszivitása, szorongása, stb. – itt érzékelhető először. Az óvodapedagógusok feladata, hogy maximálisan biztosítsák a gyermekek alapvető szükségleteit, érzelmi biztonságot teremtsenek. Úgy kell szervezni az óvodai környezetet, hogy az hatásrendszerével elősegítse és megteremtse minden gyermek számára az optimális fejlődési folyamatot. Az óvodapedagógusoknak nevelőmunkájuk során mindig figyelembe kell venniük a gyermekek egyéni képességeit, tehetségét, egyedi fejlődési ütemét, szociokulturális hátterét. Segítséget kell adni tehetségük kibontakoztatásához, valamint a hátrányos helyzetből való felzárkóztatáshoz. Célunk:  A gyermekek alapvető szükségleteinek kielégítése, gyermeki és emberi jogainak érvényesítése.  Hátránykompenzációval az esélyegyenlőség, az egyenlő hozzáférés biztosítása az eltérő szociális és kulturális környezetből érkező gyermekek számára.  Preventív szemléletű nevelőmunka, az óvoda óvó – védő funkciójának érvényre juttatása. Az óvodavezető feladatai:  A Kt. módosítása 54.§-a (1) pontja alapján az óvodavezető feladata a gyermek mindenekfelett álló érdekének érvényesítése és az érvényesülés ellenőrzése.  A vezetői felelősség kiterjed az óvodai nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésén túl a gyermekbalesetek megelőzésére is.  Fontos, hogy minden gyermek bekerüljön az óvodába abban az évben, amikor az 5.; 2014. szeptemberétől a 3. életévét betölti, és hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodáztatása a köznevelési törvény szerint időben megtörténjen. A vezető felelőssége, hogy az esélyegyenlőség érdekében ezek a gyermekek ne maradjanak ki az óvodai felvételkor.

 Az óvoda óvó-védő, nevelő, személyiségfejlesztő funkciójának érvényre juttatása érdekében felelősséggel irányítja és segíti az intézményben folyó gyermekvédelmi munkát.  Gondoskodik a gyermekvédelmi megbízott munkájához szükséges feltételekről.  Az intézményi esélyegyenlőségi intézkedési tervben meghatározott feladatok megvalósítását irányítja, ellenőrzi.  A gyermekek szüleit tanév kezdésekor tájékoztatja a gyermekvédelmi megbízott személyéről és fogadó órájáról.  A Kt.2.sz. mellékletében felsoroltak és az óvoda SZMSZ-ének adatvédelmi szabályzatában foglaltak szerint biztosítja a gyermekekkel kapcsolatos adatok védelmét, betartja hivatali titoktartási kötelezettségét.  Indokolt esetben a gyermekvédelmi megbízott javaslata alapján rendszeres, vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi.  A felvételnél biztosítja az egyenlő hozzáférés megvalósulását.  Kapcsolatot tart minden olyan intézménnyel, ahol az a gyermekek képviseletében szükséges. Gyermekvédelmi felelős feladatai:  Segíti, koordinálja az óvodapedagógusok gyermekvédelmi tevékenységét, és az Esélyegyenlőségi tervben meghatározott feladatok megvalósítását.  Gyermekvédelmi munkatervet készít, megjelölve a konkrét feladatokat, tevékenységeket és felelősöket.  Részt vesz a kerületi gyermekvédelmi munkaközösség munkájában, fórumokon és naprakész információval segíti az óvodapedagógusok munkáját.  Nyilvántartja a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekeket, feljegyzi az intézkedéseket, eredményeket. Ellenőrzi a nyilvántartásba vétel, ill, megszűntetés okait.  Szükség szerint igénybe veszi a családgondozó, védőnő segítségét.  Kapcsolatot tart a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó intézményekkel, személyekkel, hatóságokkal a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében jelzést küld, a visszajelzést figyelemmel kíséri, az intézkedési folyamatban szükség szerint részt vesz.  Javaslatokat tesz a különböző segélyezési formákra, ha szükséges segít a környezettanulmány lebonyolításában.  Részt vesz az esetmegbeszéléseken, a gyermekvédelmi munka intézményi szintű ellenőrzésében, értékelésében, kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Szolgálattal.  Munkájáról, az ügyek intézéséről az intézmény vezetőjét, és az adott gyermekre vonatkozó óvodapedagógusokat folyamatosan tájékoztatja.  Tájékoztatja a szülőket, (fogadóórán) hogy problémájuk megoldásához kitől kérhetnek segítséget. Óvodapedagógusok feladatai:  Feladatukat a gyermekvédelmi munkaterv alapján, az intézmény gyermekvédelmi felelősének koordinálásával végzik.

 Év elején felmérik a gyermekek szociális helyzetét, megtervezik a szükséges intézkedéseket. Indokolt esetben anyagi segítséget, rendszeres vagy rendkívüli segélyt, térítési díj hozzájárulást kezdeményeznek.  Az egymásra hangolódás, beszoktatás időszakában történő felmérés tapasztalatait és a gyermekek személyiségfejlesztése érdekében szükséges teendőket az egyéni személyi anyagban dokumentálja és minden szülővel megbeszéli a fogadóórán.  A szakértelmével, tapasztalataival segíti a gyermeket abban, hogy sikeresen illeszkedjen be az óvodai közösségbe, meglévő képességeit kibontakoztatja,hiányzó képességeit folyamatosan fejleszti, a gyermek szocializációja során elszenvedett hiányosságait a család segítése mellett pótolja, javítja.  Év közben folyamatosan vezetjük a gyermekek személyi dossziéját, értékeljük a megtervezett intézkedéseket, majd új eljárásokat határozunk meg.  A gyermekek egyéni, differenciált fejlesztése, befogadás, feszültségoldás.  Hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű gyermekek különleges gondozásában aktívan részt vesz, jelzési kötelezettségét teljesíti.  Fogadóórát, szükség esetén családlátogatást tart.  Minden rendelkezésre álló eszközzel segíti a gyermek családban történő felnevelését.  Fokozott figyelemmel kíséri a gyermekek gondozottságát, öltözködését.  Megvalósítja a hátrányos helyzetű gyermekek differenciált, egyéni fejlesztését.  Az egyéni lemaradásokat csökkenti, elősegíti, megvalósítja a tehetséggondozást, figyelemmel kíséri a gyermekek iskolai beíratását.  Figyelemmel kíséri a rendszeres óvodába járást, szükség esetén a hiányzást jelzi a gyermekvédelmi felelősnek.

VIII. Az óvoda kapcsolatrendszere Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermekek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukba foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, ill. a család teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (bölcsődék és egyéb szociális intézmények), az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, anyaotthonok, egészségügyi, ill. közművelődési intézmények), és az óvodai élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermekek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a

szükségletekhez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező.

VIII.1. A család – óvoda kapcsolata - Az óvoda családsegítő és családokat támogató tevékenysége Saját nevelési céljainkat és feladatainkat a családi nevelés kiegészítéseként terveztük meg, mert valljuk és tiszteletben tartjuk, hogy a gyermekek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. Ebben az együttműködésben az óvoda dolgozói vállalják a kezdeményező szerepet. A nyitottságunk mindenekelőtt lehetőségek megteremtése a szülők, a családok megismerésére, a pedagógus előrelátó és tudatos tervezésének eredményeként az óvoda – család jó kapcsolatának kialakítása, mely kedvező alaphelyzetet teremt a gyermek és a család formálására. Ennek alapján kiemelt feladatunk a szülőkkel való kapcsolat tartalmi megújítása. Célunk:  Sikeres, egymást kiegészítő, együttnevelő attitűd létrehozása az óvodapedagógusok és szülők között.  A személyiségi és a szülői jogok tiszteletben tartása.  Olyan milliő megteremtése, melyben kapcsolatainkat áthatja a kölcsönös tisztelet, felelősség, bizalom és az elfogadó, toleráns magatartás. Feladataink:  A családok megismerése, a velük való szoros nevelőpartneri együttműködés kialakítása.  A szülők tájékoztatása nevelési elképzeléseinkről, módszereinkről; a családban és az óvodában folyó nevelési sajátosságok kölcsönös megismerése a különbözőség elfogadásának közvetítése.  Pedagógiai elveinkkel megegyező szülői kérések, javaslatok figyelembe vétele, megvalósítása.  A családi nevelés hiányosságaiból eredő hátrány csökkentése érdekében a szülőkhöz való közelítés oly módon, hogy abból egyértelműen a segítőkészség és az együttműködés szándéka tükröződjön a pedagógus részéről.  A szülők környezettudatos magatartásának befolyásolása, szokás-, normarendszer elfogadtatása.  Felkészülés az új gyermekek fogadására – beszoktatás, egymásra hangolódás – lehetőség biztosítása a szülők számára, hogy itt létükkel segítsék gyermekük beilleszkedését.

 A szülők tapintatos és reális tájékoztatása a saját gyermekükről.  Lehetővé tesszük a naponkénti rövid, lényeges közlésekre szorítkozó párbeszédet, ez azonban nem zavarhatja meg a csoport életét, nem vonhatja el az óvodapedagógust a többi gyermektől.  Lehetőséget adunk arra, hogy a szülő bármikor betekinthessen a gyermeke óvodai életébe, megfigyelhesse Őt a csoportban – az óvodapedagógussal történő előzetes egyeztetés alapján.  Módot adunk arra, hogy közös óvodai ünnepségek, rendezvények kapcsán a szülők, a rokonság részt vehessenek az óvodai életben.  Négyszemközti beszélgetések biztosítása a szülő és a nevelő igénye szerint, a családdal kapcsolatos információk diszkrét kezelése, a titoktartási kötelezettség betartásával.  Csoportonként, majd intézményenként létrehozzuk a Szülői Munkaközösséget (megválasztjuk annak elnökét), akik képviselik, ill. továbbítják a szülők elképzeléseit, ötleteit. Érvényesítik a szülői jogokat.  A szülői szervezet véleményét, javaslatát, kikérjük a gyermekek és szülők közösségét érintő kérdésekben.  A szülőkkel való kapcsolattartási formák létrehozása, működtetése: beiratkozás, környezettanulmány, családlátogatás (problémás esetekben), óvodakezdés – egymásra hangolódás, beszoktatás időszaka (anyás beszoktatás), évi négy alkalommal szülői értekezlet, Szülői Fórum, Szülő Klub működtetése (nevelési nehézségek megoldása szakember bevonásával, szülőket érintő témában kötetlen beszélgetés), nyílt napok, nyitott hét, fogadó órák, ünnepek, rendezvények, környezet-, és egészségvédő programok, szabadidős programok (kirándulások, bábszínház, múzeum- koncert látogatás), szülői elégedettség-mérés.

VIII.2. A pedagógiai program megvalósítását szolgáló egyéb kapcsolatok Óvoda - Közművelődési Intézmények Célunk:  Kitekintés az óvodán kívüli környezetbe, kulturális, ismeretterjesztő és sportolási lehetőségek biztosításával a gyermekek sokoldalú képességfejlesztése érdekében. Feladataink:  A nevelési feladatok sokoldalú, színes megoldását segítő programok kiválasztása, melyek alkalmazkodnak a gyermekeink életkori sajátosságaihoz.

 A helyes viselkedési szokások, szabályok megismertetése a gyermekekkel.  A gyermekek, családok érdeklődésének felkeltése a közművelődési intézmények nyújtotta programok, szolgáltatások iránt.  Múzeumlátogatások, könyvtár látogatások szervezése, megtekintjük a helyi, időszaki kiállításokat.  Kerületi sport rendezvényeken való részvétel

Óvoda – Egészségügyi szervek, Szociális intézmények, Pedagógiai Szakszolgálat, Egyház Célunk:  A gyermekek harmonikus testi, lelki, szellemi fejlődése érdekében szoros együttműködés kialakítása a speciális segítő szakemberekkel.  Közös együttműködésünk eredményeként a problémás élethelyzetek megoldásában való segítségnyújtás, a nehézségek enyhítése.

Egészségügyi szervek  Az óvoda orvosa és a védőnője ellátja az óvodába járó gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét.  A fogorvos évente egy alkalommal - szülői beleegyezés estén - elvégzi a gyermekek fogászati szűrését.

Pedagógiai Szakszolgálat Kerületünkben a helyi önkormányzat biztosítja a kihelyezett logopédiai, óvoda pszichológusi ellátást, és a Pedagógiai Szakszolgálat keretén belül szülői kísérettel a fejlesztő pedagógus foglalkozásait is az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások körében.  A szakemberek elvégzik a Pedagógiai Szakszolgálathoz küldött gyermekek iskolaérettségi vizsgálatát, és erről szakvéleményt adnak, szükség esetén a gyermeket Szakértői Bizottsági vizsgálatra küldik.  A fejlesztő felkészítés feladat, hogy azoknak a gyermekeknek, akik iskolakezdési kötelezettségüket sajátos nevelési igényük miatt nem tudják teljesíteni, biztosítsa a fejlődésükhöz szükséges felkészítést a szülők bevonásával, a szülők részére tanácsadás nyújtásával.  Az óvodapedagógusok kapcsolatot tartanak a fejlesztő pedagógusokkal, eredményeikről, tapasztalataikról kölcsönösen tájékoztatják egymást.

Logopédus Feladat  Térítésmentesen biztosítjuk a gyermekek számára a logopédiai ellátást.  A szűrő vizsgálatok elvégzéséhez a szülői engedélyeket bekérjük.  A szűrővizsgálatok felmérések elvégzése érdekében együttműködünk a logopédussal.  Konzultáció keretében a tapasztalatokról tájékoztatást kérünk.  A gyermekek részvételét a logopédiai foglalkoztatásokon rendszeresen biztosítjuk.  A beszédindítás, beszédhibák, nyelvi – kommunikációs zavarok javítása, dislexia prevenció és korrekció.  Rendszeres konzultáció és együttműködés az óvoda vezetője, az óvodapedagógusok, a logopédus és a pszichológus között.  Szükség esetén javaslatot tesz a további feladatokra.

Gyermek pszichológus Feladat  A gyermekek számára térítésmentesen biztosítjuk a szakszerű ellátást.  A szűrő vizsgálatok elvégzéséhez a szülői engedélyeket bekérjük.  A szűrővizsgálatok felmérések elvégzése érdekében együttműködünk a pszichológussal.  Konzultáció keretében a tapasztalatokról tájékoztatást kérünk.  Szülőket rendszeresen tájékoztatjuk a felmérésekről, a korrekciós feladatokról, és gyermekük fejlődéséről.  Szükség esetén kezdeményezi a gyermek további szakvizsgálatát, fogadó órát tart a szülőknek.  Felkérjük az óvodapszichológust, hogy a szülők klubja rendezvényén előadást tartson.

Szociális Intézmények Feladat  A gyermekek, és a családok érdekében szükséges intézkedések kezdeményezése.  A családok tájékoztatása az intézmények munkájáról, - milyen esetben honnan kérhetnek segítséget.  Esetenként közvetlen kapcsolattartás a szakemberekkel.  Étkezési kedvezmények lehetőségeinek, eseti támogatások lehetőségének közvetítése.  Szükség esetén jelzés a Családsegítő Szolgálat felé.

VIII.3. A nevelési – oktatási intézmények közötti új horizontális kapcsolatok Intézményünk akkor lehet hatékonyabb, ha a horizontális tanulás módjait ismerjük és alkalmazzuk, melynek szükséges feltétele a minőség iránti elkötelezettség, a folyamatos fejlesztés és jobbítás érdekében. A horizontális tanulás megvalósítása – már bevált gyakorlatok közvetítésével, intézmények közötti ismeret és módszercserével. Óvodák közötti kapcsolattartás célja:  A szakmai tapasztalatcsere az elméleti, gyakorlati ismeretek felfrissítése, szakmai innováció elősegítése.

Feladataink:  Részvétel a kerületi szakmai műhelyek munkájában.  Országos és fővárosi, kerületi továbbképzések, konferenciák, szakmai találkozók programjainak látogatása.  Kapcsolatépítés intézményeink között és a társ óvodákkal, fővárosi, országos, és országon kívüli szinten is.  Kitekintés és tapasztalatszerzés a szakmai, pedagógiai munka megújítása érdekében – kerületben, kis-régióban, fővárosban, országosan. Óvodák - iskolák közötti kapcsolattartás célja:  Kudarcmentes iskolakezdés, az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése.  A tehetséges, sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű gyermekek számára a legmegfelelőbb, tagozatos iskola felkínálása, bemutatása. Feladataink:  Együttműködés, az iskolai pedagógusokkal való nevelőpartneri viszony kialakítása, erősítése.  Az óvodában folyó nevelőmunka (módszerek, eljárások) megismertetése az iskolai pedagógusokkal.  Lehetőség biztosítása a tanítók számára, hogy megismerhessék a leendő elsőosztályos gyermekeket.  A nagycsoportos gyermekek számára iskolalátogatás biztosítása.  Közös iskolai – óvodai rendezvényeken való részvétel (ünnepek, sportnapok, kerületi rendezvények).  A szülők tájékoztatása az iskolák pedagógiai profiljáról.  Gyermeki fejlődések után követése az iskolában.

VIII.4. Az intézmény fenntartójával való együttműködés Kapcsolatunk egyrészt a köznevelési törvényből adódóan és egyéb jogszabályok, rendeletek alapján hivatalos, rendszeres, másrészt támogató, segítő jellegű. Az óvoda és a fenntartó kapcsolatának főbb területei:  Az óvoda Alapító Okiratának létrehozása, módosítása.  Pénzügyi, gazdálkodási tevékenységek, az éves intézményi költségvetés jóváhagyása, elfogadása, módosítása.  Ellenőrzés gazdálkodási, működési, törvényességi szempontból.  Ellenőrzés a szakmai-, gyermekvédelmi munka eredményessége tekintetében.  Az óvodában folyó szakmai munka értékelése.  SZMSZ, Házirend jóváhagyása. A fenntartóval való kapcsolattartás formái:  Szóbeli tájékoztatás, írásos beszámolók.  Hivatalos értekezletek, egyeztető megbeszélések.  Szükség és igény szerint speciális információk szolgáltatása az óvoda pénzügyi-, gazdálkodási-, szakmai tevékenységével kapcsolatosan.

IX.

A gyermekek fejlettségi állapotának mérése – A pedagógiai munka dokumentációi A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a gyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodából iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a szükséges fejlettség. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek az eredményes iskolai munkához.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére Egészséges életmódra nevelés területén  Vannak ismeretei az egészség értékéről  Tud néhány környezettudatos magatartással kapcsolatos szokást.  Igénye van a rendezett külsőre.  Szükség szerint használja zsebkendőt.  Szokásává vált a rendszeres, gondos tisztálkodás.  Helyesen használja az evőeszközöket, ügyel az asztal rendjére.  Betartja a kulturált étkezés szokásait, megfelelően rág.  Önállóan öltözik, vetkőzik, ruháját rendbe rakja.  Mozgása harmonikus, összerendezett.  Mozgását testi szükségletei kielégítését irányítani képes.

Mozgás területén  Szeret mozogni, kitartó a mozgásos játékokban.  Tud ütemtartással járni.  Tud rövidebb távon egyenletes iramban futni.  Tud gurulóátfordulást végrehajtani előre.  Tud helyben labdát vezetni.  Mászásban, kúszásban ügyes.  Testsémája, kezessége kialakult.  Tud a térben tájékozódni, ismeri az irányokat.  Az irányított mozgást is önfegyelemmel végzi, társaira figyel.  Egyensúly érzéke megfelelő.

Érzelmi , erkölcsi nevelés, szocializáció területén  Igényévé válik a kialakított helyes viselkedés és cselekvés szokásainak betartása.  Érdeklődik társai, barátai iránt.  A játékszereken megosztozik társaival.  Segítőkész társaival és a felnőttekkel szemben is.  Ragaszkodik a csoporttársaihoz - felnőttekhez.  Konfliktus helyzetben társaival egyezkedik a csoportnormák alapján.  Figyelmesen meghallgatja társait és a felnőtteket.  Az udvariasság formáinak betartásával kommunikál.  Természetes módon elfogadja a különbözőségeket.  A csoportba érkező vendégeket udvariasan fogadja. Anyanyelvi nevelés, értelmi fejlesztés területén  Gondolatait, érzelmeit érthetően fejezi ki, folyamatosan kommunikál.  Minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot.  Végig tudja hallgatni, megérti mások beszédét.

     

Tisztán ejti a magán és mássalhangzókat. Érdeklődik környezete tárgyai, jelenségei és ezek összefüggései iránt. Egyre pontosabb, valósághű észlelésre képes. Alakulóban van a valósághoz közelítő képzeleti működés. Szándékos figyelemre, szándékos bevésésre, felidézésre képes. Cselekvő képi gondolkodás mellett, elemi fogalmi gondolkodása kialakulóban van.  Problémamegoldó és kreatív gondolkodása kialakulóban van. Játék területén  Örömmel, felszabadultan, elmélyülten játszik egyedül és társakkal egyaránt.  Képes alkalmazkodni a csoportban élő játék szabályaihoz.  Részt vesz a játékszabályok kialakításában, fejlesztésében.  Le tud mondani egy-egy játékszerről.  Konfliktus helyzetekben mérlegelni tudja, mikor van szükség a felnőtt segítségére.  Képes megérteni és elfogadni játszótársai elgondolásait.  Képes az együttjátszásra, cselekvései másokkal való összehangolására.  Tud szerepet vállalni, azzal azonosulni.  Szerepjátékához képes az eszközök kiválasztására, a szükséges kiegészítők  barkácsolására.  A játéktémát napokon keresztül is képes játszani társaival. Tevékenységekben megvalósuló tanulás területén  Az egyszerű feladatokat megérti.  Képes az ismeretek szándékos felidézésére.  Munkatempója életkorának megfelelő.  Feladattartása életkorának megfelelő.  Vizuális differenciálásra képes.  Elemi, fogalmi gondolkodásra képes.  Szándékos figyelemre képes.  Képes a tárgyakat 20-ig megszámlálni, összehasonlítani, mennyiség, nagyság, forma és szín szerint.  Helyesen használja a tő- és sorszámneveket.  Kudarctűrő Munka jellegű tevékenység területén  Szívesen végez munkajellegű tevékenységet.  Részt vesz a kerti munkában.  Szívesen vállal egyéni megbízatásokat.  Az étkező asztalt esztétikusan teríti meg.  Aktívan részt vesz a teremrendezésben, az ágyazásban.  Feladatait önállóan, feladattudattal, kitartóan, igényesen végzi.  Az eszközöket, anyagokat, szerszámokat gondosan, tisztán rakja el.  A munkavégzéshez használt eszközöket önállóan használja.

 Ügyel saját személye és környezete rendjére.  Szükség esetén segít társainak. Vers - mese területén  Szívesen ismételgeti a verseket, mondókákat.

        

Várja, igényli a mesehallgatást. Néhány mondókát, verset, mesét képes emlékezetből felidézni. Ismert mesék képeit sorba rendezi. Képekről képes logikus történetet mondani. Tud mesét, történetet önállóan kitalálni, azt mozgással, ábrázolással megjeleníteni,kifejezni. Bábok, eszközök, díszletek elkészítésében részt vesz, használja azokat. Beszéde tagoltsága, hangsúlya, hanglejtése megfelel anyanyelvünk követelményeinek Népmesei szófordulatok beépülnek passzív szókincsébe, alkalomszerűen használja. Gondosan bánik a könyvekkel.

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc területén  Szívesen énekelget, mondókázik.  Ismer több mondókát, énekes játékot.  Az egyenletes lüktetést tudja érzékeltetni.  Tud társaival térformát alakítani.  Tud ritmust érzékeltetni.  Élvezettel hallgat zenét.  Tud ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni.  A különböző mozgásokat és táncmozdulatokat társaival együtt egyöntetűen, esztétikusan végzi.  Tud irányítás nélkül eljátszani néhány dalos játékot.  Felismeri a halk, hangost és tud halkan, hangosan énekelni, beszélni. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka területén  Szívesen végez ábrázoló tevékenységet.  Eszközhasználata megfelelő.  Vonalvezetése könnyed.  Emberábrázolása életkorának megfelelő.  Képalkotásában kifejezi gondolatait, élményeit.  Ábrázolására jellemző a változatos színhasználat, formagazdagság.  Építésben, téralakításban együtt tud működni társaival.  Kialakul esztétikai érzéke, képes a szép meglátására,  A gyermekek örülnek az általuk készített alkotásnak.  Örül az általa készített alkotásoknak, mások alkotásait is becsüli. A külső világ tevékeny megismerése területén  Ismeri környezete növényeit, állatait.

      

Környezetéről elemi ismeretekkel rendelkezik. A tárgyakat meg tudja számlálni, össze tudja hasonlítani. Meg tud állapítani több, kevesebb, ugyanannyit. Ismeri az időrendiséget, sorrendiséget. Megkülönbözteti az évszakokat és a napszakokat. Ismeri a színeket, azok sötétebb és világosabb árnyalatát. Ismeri a közlekedési eszközöket, betartja a környezete gyalogos közlekedésének legfontosabb szabályait.  Képes a hasonlóságokat és a különbözőségeket megállapítani, tud szempontok szerint csoportosítani.  Megkülönbözteti a jobb és a bal irányt, érti és helyesen használja a névutókat.

A pedagógiai munka dokumentációi Az óvodai nevelés tervezését valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését különböző kötelező dokumentumok, valamint a pedagógusok által készített feljegyzések szolgálják. Óvodánkban egyéni tervezésű csoportnaplókat készítettek a pedagógusok, melyben a kötelező elemek szerepelnek. Minden gyermekről külön egyéni fejlesztési anyag készül, mely tartalmazza a gyermek adatait, a beszoktatás, felmérések, értékelések eredményeit, valamint az egyéni fejlesztési terveket. Itt kerülnek nyilvántartásra a segítő szakemberek által végzett szűrési eredmények, fejlesztési célok valamint a fogadóórák tartalma is. A dokumentumok vezetésének elve:  rendszeresség,  következetesség,  egymásra épülés,  folyamatosság,  összehangoltság,  tényszerűség,  objektivitás. Az óvoda éves beszámolójának szempontjai:  A Programban és az éves Munkatervben szereplő célok, feladatok megvalósítása érdekében végzett tevékenységek értékelése.  Gyermeki elégedettség adatai és azokból következős fejlesztések.  Szülői elégedettség adatai és az azokból következő fejlesztési feladatok.  A pedagógusok és a nevelőmunkát segítők elégedettségének adatai és az azokból adódó fejlesztések.  A felzárkóztatás érdekében végzett tevékenységek és azok eredményei.  A tehetséggondozás érdekében végzett tevékenységek és azok eredményei.  Az egyéni, differenciált fejlesztés megvalósításának eredményei – Egyéni fejlesztési anyagok.  Dokumentált „óralátogatások” tapasztalatai.

 A vezetői ellenőrzés tapasztalatai.  Teljesítményértékelés adatai.  Az óvoda kapcsolatrendszerének értékelése: család – óvoda, óvoda – iskola, és a fenntartó vonatkozásában.  Külső ellenőrzések eredménye, azokból következő fejlesztési feladatok.

X.

A program megvalósításának személyi és tárgyi feltételei X.1. Személyi feltételek

Az óvodában a nevelő munka középpontjában a gyermek áll. Férőhely kapacitás 100 %-os kihasználtság esetén: 257 fő. A nevelő munka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. A jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos és kötelező feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógusi tevékenységek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkája hozzájárul óvodai nevelésünk eredményességéhez. Cél  Nevelési programunk célja és feladata, a befogadó nevelésnek minél magasabb színvonalon történő megvalósítása. Feladat  A minőségi színvonal megtartása és annak emelése minden dolgozó kiemelt feladata  Az óvoda összes dolgozójának segítő, elfogadó, támogató, modell értékű attitűdjével optimális, korszerű, biztonságos környezeti feltétel biztosítása.  Az intézmény jogszerű működésének biztosítása.  A beszédhibás gyermekek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködésével.  Az egészségügyi ellátás biztosítása.  A gyermekcsoportok eredményes neveléséhez az optimális személyi ellátottság biztosítása.  A program megvalósításához szükséges másoddiploma megszerzésének támogatása.  Szakmai irányultságunk biztosítása érdekében elsősorban a pedagógiai programunk megvalósításához kapcsolódó tanfolyamokat preferáljuk.  A korszerű dokumentáció vezetés érdekében támogatjuk, az informatikai ismereteket adó tanfolyamon való részvételt.  Az öt évre szóló továbbképzési és az egy évre szóló beiskolázási tervet folyamatosan vezetjük, szükség szerint kiegészítjük.  Működtetjük intézményünk belső képzési rendszerét, melyet az alább felsorolt szervezeti keretekben végzünk:

 a testületi szakmai munkaközösség,  pedagógiai konzultációk,  irányított önképzés,  nevelői értekezletek,  nyílt szakmai napok.  Új kolléga alkalmazásakor támogató óvodapedagógus kijelölésével segítjük a beilleszkedését. Támogatjuk és segítjük az intézményünk SZMSZ-ének, Házirendjének, Pedagógiai Programjának megismerését, elsajátítását.  Dajkák szemléletformálása érdekében pedagógiai ismereteik gyarapítása megbeszélések, előadások, konzultációk alkalmával.

A bázis és tagintézmény személyi feltételei - dolgozói összlétszám: Óvodavezető: Óvodapedagógus:  Ebből intézmény vezető helyettes:  Ebből tagintézmény vezető: Logopédus: Pedagógiai asszisztens: Óvodatitkár: Dajkák: Konyhai dolgozó: Kertész: Egyéb kisegítő, takarító .

1 fő 22 fő 1 fő 1 fő 1 fő 4 fő 1 fő 11 fő 2 fő 2 fő 0,5 fő

Óvoda

Aprajafalva Óvoda Béke tér 13 - Völgy utca 8

Gyermeksziget Óvoda Kossuth L. u.140

Csoportszám

5

6

Óvodapedagógus státusz

11 fő

12 fő

Dajkai státusz

Egyéb segítő

5 fő

Óvodatitkár 1 fő Kertész 1 fő Konyhás 1 fő Pedagógiai asszisztens 3 fő Logopédus 1 fő

6 fő

Aprajafalva Óvoda – óvodapedagógusok végzettségei:              

8 fő Főiskolai diploma 3 fő Felsőfokú óvodapedagógus végzettség 1 fő Tehetségfejlesztő szakirány 1 fő Szociál pedagógus diploma 1 fő Tanügy igazgatási szakirány 4 fő Mentálhigénés képzés 30 óra 1 fő óvodamenedzser szakvizsga 2 fő Óvodavezető szakvizsga 11 fő Tehetséggondozó módszerek 15 óra 11 fő Tehetséggondozás és azonosítás 30 óra 2 fő Fejlesztő pedagógia 120 óra 3 fő Drámapedagógiai szakvizsga 120 óra 4 fő Drámajáték tanfolyam 30 óra 1 fő Minőségbiztosítás és fejlesztő pedagógia 120

Konyhás 1 fő Kertész 1 fő Pedagógiai asszisztens 0,5 fő Óvodatitkár 0,5 fő Takarító 0,5 fő

külső segítő

pszichológus logopédus védőnő

pszichológus logopédus védőnő

     

              

1 fő HRG mozgásfejlesztő 2 fő Megkésett beszédfejlesztő 2 fő Korai fejlesztés és integráció 2 fő Számítógép és internet tanfolyam 90 óra 1 fő TANINFORM felhasználói tanfolyam GORDON 3 fő PET 30 óra 1 fő TET 30 óra 1 fő Gyógypedagógiai korai fejlesztő vizsga 2 fő Tanulási képesség fejlesztése 60 óra 5 fő Környezet és egészségnevelési tanfolyam 30 óra 4 fő Mérés- értékelés tanfolyam 30 óra 2 fő Pszicho fittness pedagógus lelki egészség védelme tanfolyam 30 óra 1 fő Mozgásfejlesztés tanfolyam 30 óra 3 fő Elsősegély tanfolyam 1 fő Kerámikus szakvizsga 1 fő Kreatív kézműves tanfolyam 30 óra 2 fő Néptánc 30 óra 4 fő SZPT akkreditált tanfolyam 1 fő „Gyermeki agresszió kezelése” 3 fő Kranió-szakrális terápia 4 fő Gyermek rajzelemzés 1 fő Meseterápia tanfolyam

Aprajafalva Óvoda – dajkák végzettségei:     

5 fő Érettségi 4 fő szakmunkás képző 2 fő pedagógiai asszisztens 7 fő dajka szakvizsga 3 fő HCCP tanfolyam

Gyermeksziget Óvoda - óvodapedagógusok végzettségei:            

9 fő főiskolai diploma 3 fő felsőfokú diplomával rendelkezik 2 fő közoktatás vezető szakvizsga 1 fő óvodamenedzser szakvizsga 1 fő Vezető óvodapedagógus szakvizsga 7 fő SZPT-akkreditált tanfolyam 2 fő Fejlesztőpedagógia tanfolyam /120 óra FPI/ 2 fő Fejlesztőpedagógia tanfolyam /intenzív kihelyezett/ 1 fő Drámapedagógia tanfolyam /30 óra/ 1 fő HRG tanfolyam /70 óra/ 1 fő TSMT tanfolyam /60 óra/ 2 fő CHEF-tréning /alap+középfok, 30+30 óra/

          

2 fő „Mindig a gyermekkel van a baj?” tanfolyam /60 óra/ 1 fő „Játék és tánc az óvodában” I.-II. tanfolyam / 30+30 óra/ 1 fő „Integrált nevelés az óvodában” tanfolyam / 120 óra/ 1 fő „Minőségbiztosítás és fejlesztés a helyi óvodai nevelési programban tanfolyam /120 óra/ 2 fő Mentálhigiénés alapfokú továbbképzés / 30 óra/ 2 fő Meseterápia tanfolyam / 30 óra/ 1 fő Kézműves technikák tanítása tanfolyam /60 óra/ 1 fő „Elsősegélynyújtás gyermekeinkért” tanfolyam / 30 óra/ 1 fő „Számítógép és Internet alapismeretek” tanfolyam /55 óra/ 1 fő EU pályázatírói – EU.-referens intenzív tanfolyam 1 fő TANINFORM-felhasználói tanfolyam

Gyermeksziget Óvoda - dajkák szakképzettségei:  2 fő érettségizett  4 fő szakmunkásképzőt végzett  4 fő dajkaképző

Továbbképzési irányultság az elkövetkezendő öt évben:      

Fejlesztő pedagógus szakvizsga Pszicho-pedagógus diploma Drámapedagógia szakvizsga, ill. tanfolyam Mozgásterapeuta képzés Mentálhigiénés képzés Tehetséggondozó képzések

X.2. Tárgyi feltételek Három épületben, 11 csoportban, egy tornaszobában, kettő logopédiai szobában és egy pszichológusi szobában folyik a nevelőmunka intézményünkben. Az épületek megfelelő komforttal, infrastruktúrával az ÁNTSZ előírásainak megfelelő feltételekkel rendelkeznek. A csoportszobák, öltözők berendezése, bútorzata – az óvodapedagógusok kreativitásának, leleményességének köszönhetően – esztétikus, dekoratív, nevelőmunkára, gyermeki tevékenységekre alkalmas. A gyermekek gondozása, nevelése 11 csoportban folyik. A gyermekcsoportok kialakítása részben a szülői igények figyelembevételével történik, 3-4 évig ugyanabban a csoportszobában élik óvodás éveiket a gyermekek. A csoportokban együtt dolgozó pedagógusok, nevelő munkát segítők személye csak különlegesen indokolt esetben változik, így a leghatékonyabb az együttműködésük.

A törvény által előírt minimális kötelező eszközök beszerzése, megvalósítása folyamatos. eszközök, amelyek a program megvalósítását, az óvoda működését segítik.

X.3. Az óvodai élet szervezése, szervezeti és időkeretek A gyermekek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a heti rend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5 – 35) perces csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermekek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekeknek. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi- és heti rendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a gondozást végző munkatársakkal. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok szolgálják. Feladataink:  Az óvodai élet megszervezése: napirend, heti rend a párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek tervezésére, szervezésére. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez, a gyermek egyéni szükségleteihez, tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre, biztosítja a tevékenységek közötti harmonikus arányokat, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét.  Az óvoda teljes nyitva tartása alatt 6. 00 – 18. 00 óráig a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja..  A pedagógusok kötelező óraszámukat heti váltásban délelőttös és délutános beosztásban csúsztatott munkakezdéssel és befejezéssel teljesítik.  A pedagógusok az átfedési időt a gyermekek egyéni differenciált felzárkóztató, illetve tehetséggondozó feladatok ellátásával, helyszíni megfigyelések végzésével, séták szervezésével töltik.  Fejlődés nyomon követésének dokumentumait vezetik. Az óvodai nevelés tervezését, a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődés nyomon követését, különböző kötelező dokumentumok is szolgálják: saját készítésű csoportnapló, személyiséglap, a szülők írásos tájékoztatása a tanköteles korú gyermekek fejlődési jellemzőjéről.

 Az óvodavezető munkáját az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában, meghatározott formában, tagóvoda vezető, vezető-helyettes, munkaközösség vezető, és a felelősök, közreműködésével végzi.  Biztosítjuk, a szülők és a gyermekek jogainak érvényesülését.  Rendszeres, közvetlen kapcsolatot tartunk a Szülői Szervezet tagjaival, évente minimum három alkalommal SZMK értekezletet tartunk. Az óvoda szülői szervezete meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelési intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások megvalósításánál nem lehet túl lépni (pl: kirándulások, kulturális programok, az egészséges életmódhoz kapcsolódó tevékenységek). Intézményünk a gyermekek fejlődését szolgáló fizetős tevékenységeket (foci, lovaglás, karate, játékos angol) is felajánl külső szakemberek, szervezetek vezetése alatt, melyekből adott tanévben a szülők szabadon választhatnak. Nem felekezethez kötött hittan heti egy alkalommal ingyenesen biztosított azon gyermekek számára, ahol ezt a szülő igényli.

Helyi önkormányzati feladatellátás keretében ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások:  Az óvodai nevelési program alapján a gyermeki személyiség kibontakoztatása, közvetetten az iskolai beilleszkedéshez szükséges személyiségvonások fejlődésének elősegítése az óvoda teljes nyitvatartási idejében oly módon, hogy a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja.  Az óvoda létesítményeinek, eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatások igénybevételéhez.  A kiemelt figyelmet igénylő, hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű gyermekek speciális fejlesztése, ellátása.  A tanköteles korú gyermekek számára úszástanulás biztosítása.  A helyi önkormányzat biztosítja a kihelyezett logopédiai, óvodapszichológusi ellátást, valamint a Nevelési Tanácsadó keretén belül szülői kísérettel a fejlesztő pedagógus foglalkozásait is.

Csoportszervezés Feladataink:  A gyermekcsoportok szervezésekor, a gyermekek érdekeit tartjuk szem előtt.  A szülők kéréseit, igényeit figyelembe vesszük, és lehetőségekhez mérten teljesítjük.  Az integrációt elősegítő csoportalakítás, a sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű gyermekek fejlődése és a szegregáció elkerülése érdekében.  Osztatlan, (vegyes életkorú) csoportokat szervezünk, ahol az egyéni bánásmódra, a differenciált fejlesztésre, a felzárkóztatásra illetve a tehetséggondozásra nagy hangsúlyt helyezünk.  A gyermekek biztonságérzetét kívánjuk növelni azzal, hogy az óvodában töltött évek alatt lehetőség szerint, ugyanazok a pedagógusok vezetik a gyermekcsoportot.

Javasolt napirendi keretek mindkét intézményben Idő 6. 00 - 7. 00

Tevékenység Szabad játék összevont csoportban Szabad játék saját csoportban, párhuzamosan végzett tevékenység

7. 00 -11. 45

11. 45-13. 00

13. 00-15. 00

 közben: 8. 00-9. 00-ig folyamatos testápolás, reggelizés.  Játékban, tevékenységben megvalósuló tanulási lehetőségek; udvari játékok  Egyéni fejlesztés, tehetséggondozás  Mindennapos testnevelés  Gondozási feladatok  Ebéd  Készülődés a pihenésre A nagycsoportosok pihenési törzsideje 1 óra.

15. 30–17. 00

 Pihenés vagy csendes tevékenység  A gyermekek és csoportösszetétel függvényében egyéni fejlesztés.  Gondozási feladatok  uzsonna Szabad játék saját csoportban, ill. udvaron

17. 00-18. 00

Szabad játék összevont csoportban

15. 00-15. 30

A tevékenységekben megvalósuló tanulás formái, és szervezése az óvodáinkban 3-4 évesek

Tevékenységben megvalósuló tanulás szervezése Kötetlen/ irányított tevékenység

Kötetlen/önálló párhuzamosan végezhető tevékenységek

Kötelező irányított tevékenység

4-5 évesek korcsoportjában

utánzásos minta/modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás játékos tapasztalatszerzés cselekvéses tanulás a gyermekek kérdéseire és a válaszokra épülő ismeretszerzés gyakorlati problémamegoldás (valamennyi tevékenységben) Külső világ tevékeny Külső világ tevékeny Külső világ tevékeny megismerése megismerése megismerése Vers, mese Vers, mese Vers, mese Ének, zene, énekes Ének, zene, énekes Ének, zene, énekes játékok játékok játékok Rajzolás, mintázás, kézi Rajzolás, mintázás, kézi Rajzolás, mintázás, kézi munka munka munka Szabad mozgás Szabad mozgás Szabad mozgás Munka jellegű Munka jellegű Munka jellegű tevékenység tevékenység tevékenység Külső világ tevékeny Külső világ tevékeny Külső világ tevékeny megismerése megismerése megismerése Vers, mese Vers, mese Vers, mese Ének, zene, énekes Ének, zene, énekes Ének, zene, énekes játékok játékok játékok Rajzolás, mintázás, kézi Rajzolás, mintázás, kézi Rajzolás, mintázás, kézi munka munka munka Szabad mozgás Szabad mozgás Szabad mozgás Munka jellegű Munka jellegű Munka jellegű tevékenység tevékenység tevékenység Mindennapi testnevelés Mindennapi Mindennapi testnevelés testnevelés Testnevelés Testnevelés Testnevelés Külső világ tevékeny megismerése Matem.tap.szerz. Vers, mese Ének, zene, énekes játékok Rajzolás, mintázás, kézi munka Aprajafalva tehetségműhelyek

Időnként kötelező

A tervben megvalósuló tanulás időszaka a nevelési évben

5-7 évesek

Külső világ tevékeny megismerése Matem.tap.szerz. Vers, mese Ének, zene, énekes játékok Rajzolás, mintázás, kézi munka Aprajafalva – tehetség műhelyek

A gyermekek érdeklődésétől, motiváltságától függ, az időtartamot próbáljuk fokozatosan növelni. kb. 15-30 perc. November 1-jétől 31-ig

Május

Október 1-jétől 31-ig

Május

Szeptember 15-től Május 31-ig

Mindkét óvodában Június 1-től augusztus 31-ig lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyermekek kedvük szerint játszanak, énekeljenek, mozogjanak, rajzoljanak, mintázzanak, hallgassanak mesét, verset, folyamatosan végezzenek megfigyeléseket, munka jellegű tevékenységeket környezetükben. A játékba integrált tanulás különböző formában valósul meg az egész nap folyamán. A tanulás munkaformái: frontális, mikro csoportos, kooperatív, egyéni és páros tevékenység.

XI.

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések - Aprajafalva Óvoda

JEGYZÉK a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről Eszközök, felszerelések I. Helyiségek Csoportszoba Tornaszoba Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba Játszóudvar Óvodavezető iroda Ovodavez.hely. iroda Gazdasági vez. iroda

Mennyiségi mutató

Intézményben meglévő eszközök

gyermekcsoportonként 1 óvodánként 1 óvodánként 1

X

óvodánként 1 óvodánként 1 óvodánként 1 óvodánként 1

Nevelőtestületi szoba óvodánként 1 Orvosi szoba óvodánként 1 Gyermeköltöző csoportonként 1 Gyermekmosdó, WC csoportonként 1 Kiszolgáló helyiségek Felnőtt öltöző Epületenként 1 Elkülönítő szoba óvodánként 1 Főzőkonyha óvodánként I Melegítőkonyha óvodánként 1 óvodánként 1 Tálaló-mosogató+felnőtt étkező Felnőtt mosdó épületenként 1 Felnőtt WC épületenként 1 Mosléktároló óvodánként 1 Szárazáru raktár óvodánként 1 Földes áru raktár óvodánként 1 Egyéb raktár óvodánként 1 Éléskamra óvodánként 1 Szertár óvodánként 1 II. Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyak 1. Csoportszoba Gyermekfektető gyermeklétszám szerint 1

X X X

X -

X X X

X X X X X

X -

X

Gyermekszék Gyermekasztal Fényvédő függöny Szőnyeg Játéktartó szekrény vagy polc Fektető tároló —-

t

Hőmérő Elősarok állvány Óvodapedagógus asztal Felnőtt szék Eszköz előkészítő asztal Textiltároló szekrény Edény- és evőeszköz tároló szekrény Szeméttartó 2. Tornaszoba Tornapad Tornaszőnyeg Bordásfal Óvodai több funkciós mászó készlet 3. Logopédiai foglalkoztató Tükör Asztal Szék Szőnyeg 4. Játszóudvar Kerti asztal Kerti pad Babaház Udvari homokozó Takaróháló Mozgásfejlődés segítő eszk. mozgásigényt kielégítő eszk. 5. Vezetői iroda íróasztal és szék Tárgyalóasztal Szék Telefon Könyvszekrény Iratszekrény 6. Óvodavezető hely.iroda Asztal Szék Iratszekrény Lemezszekrény

X

gyermeklétszám szerint 1 gyermeklétszám fígy. vételével ablakonként csop.l/5-nek lefedésére csoportonként 2 valamennyi gy.ágy .tárolására csoportonként 1 csoportonként 1 csoportonként 1 csoportonként 2

X X X X X

X X

X

csoportonként 1 csoportonként 1 csoportonként 1

X

csoportonként 1

X

2 1 2 3 gy.egyidejü foglalkozásához 1 1 2 1

X X

X X X X

X X X X

csoportonként 1 csoportonként 2 csoportonként 1 csoportonként 1 homokózonként 1 V. rész szerint

X

l-l 1 2 1 1 1

X

felnőtt Isz.figyelembevételével felnőtt lsz.figyelembevételével 2 1

X X X X X

X X X X X

X

-

írógépasztal és szék Számítógépasztal és szék írógép Telefon Fax Számítógép, nyomtató 7. Nevelőtestületi szoba Fiókos asztal Szék Könyvtári dokumentum Könyvszekrény

l-l l-l 1 1 1 1

x

ped. Isz. szerint 1 ped. Isz. szerint 1 500 2

-

X

X

X

X X

IX.

Tükör Mosdókagyló 8. Orvosi szoba 9. Gyermeköltöző Öltöző rekesz, öltöző ruhatároló fogas Öltözőpad

1 1 26/1997.(IX.3.)NM rend. szer int

X

gy. létszám figyelembevételével gy. létszám figyelembevételével

X

10. Gyermekmosdó, WC Törölköző tartó

gy. létszám figyelembevételével Fali tükör mosdókagylónként 1 Hőmérő helyiségenként 1 Rekeszes fali polc (fogmosó gy. létszám tartó) figyelembevételével III. Tisztálkodási és egyéb fel- szerelések Egyéni tisztálkodó szerek felnőtt és gy.létszám szerint

-

X

X X X X

X

(fésű, fogkefe, fogmosó Tisztálkodó felszerelések pohár)

mosdókagylónként 1

X

(ruhakefe, körömkefe, Fésütartó szappantartó) Törölköző

csoportonként 1 felnőtt és gy.létszám szerint

3-3 Abrosz asztalonként 3 Takaró gy.létszám szerint 1 Agynemű huzat, lepedő gy.létszám szerint 3-3 IV. A felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök Szennyes ruhatároló óvodánként 1 Mosott ruhatároló óvodánként 1 Mosógép óvodánként 1 Centrifuga óvodánként 1 Vasaló épületenként 1 Vasaló állvány épületenként 1

X X X

X X X X X X

Szárító állvány Takarító eszközök Kerti munkaeszközök Hűtőgép

épületenként 1 épületenként 1 óvodánként l-l épületenként 1, amennyiben helyben főznek 2 Porszívó épületenként 1 V. Nevelő munkát segítő játé kok és egyéb eszközök 1. Játékok, játékeszközök

(mennyiség eszköz

különféle játékformák

fajtánként)

(mozgásos játékok,

gyermekcsoportonként a

X X X X X

X

X.

szerepjátékok, építőjátékok,

gyermekek 30 % -ának

barkácsolás) eszközei dramatizálás és bábozás, Mozgáskultúrát,

megfelelő mennyiségben gyermekcsoportonként a

mozgásfejlődést segítő,

X

gyermeklétszám

mozgásigényt kielégítő Ének-zene, énekes játékok eszközei eszközök

figyelembevételével gyermekcsoportonként a

Az anyanyelv fejlesztésének

gyermekcsoportonként a figyelembevételével

a kommunikációs képességek

gyermekek 30 %- ának

Értelmi képességeket fejlesztésének eszközei

gyermekcsoportonként a megfelelő mennyiségben

X

gyermeklétszám

(érzékelés, észlelés.

gyermekek 30 %- ának

emlékezet, figyelem,

megfelelő mennyiségben

X

X

képzelet, gondolkodás) és a kreativitást fejlesztő Ábrázoló tevékenységet

gyermekcsoportonként a

anyagok,eszközök fejlesztő (rajzolás, festés,

gyermeklétszám

mintázás, építés, képalakítás,

figyelembevételével

A természeti, emberi, tárgyi kézimunka) anyagok,

gyermekcsoportonként a

környezet megismerését eszközök elősegítő eszközök, anyagok Munka jellegű tevékenységek eszközei

gyermeklétszám gyermekcsoportonként a figyelembevételével

X

X

X

gyermekek 30 %- ának

2. A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök megfelelő mennyiségben Videó (lejátszó) óvodánként 1 Televízió óvodánként 1 Magnetofon három csoportonként 1 Diavetítő épületenként 1 Vetítővászon épületenként 1 Hangszer (pedagógusoknak) óvodánként 1

X X X X -

x

X

Hangszer (gyermekeknek)

gyermekcsoportonként a gyermekek 30 %-ának megfelelő mennyiség Egyéni fejlesztést szolgáló gyermekcsoportonként a gyermekek 30 %-ának speciális felszerelések megfelelő mennyiség VII. Egészség- és munkavédelmi eszközök óvodánként (székhelyen és Etelminta-vétel (üvegtartály) telephelyen) 1 készlet óvodánként (székhelyen és Mentőláda telephelyen) 1 óvodánként (székhelyen és Gyógyszerszekrény (zárható) telephelyen) 1

X

X X X

XI.

a Munka Törvénykönyve, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1993. évi XXXIII. Törvény és Munkaruha, védőruha

X

rendeletei a végrehajtási munkavédelemről szóló alapján, óvodai kollektív 1993. éviazCXIII. Törvény és szerződésrendeletei szerint végrehajtási

Tűzoltó készülék

alapján, az óvodai az érvényes tűzvédelmi szabályok szerint

X

Gyermeksziget óvoda: munkavédelmi szabályzat JEGYZÉK a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről szerint

Eszközök, felszerelések I. Helyiségek Csoportszoba Tornaszoba Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba Játszóudvar Óvodavezető iroda Ovodavez.hely. iroda Gazdasági vez. iroda

Mennyiségi mutató

Intézményben meglévő eszközök

gyermekcsoportonként 1 óvodánként 1 óvodánként 1

X

óvodánként 1 óvodánként 1 óvodánként 1 óvodánként 1

X X X

X

X

Nevelőtestületi szoba óvodánként 1 Orvosi szoba óvodánként 1 Gyermeköltöző csoportonként 1 Gyermekmosdó, WC csoportonként 1 Kiszolgáló helyiségek Felnőtt öltöző Epületenként 1 Elkülönítő szoba óvodánként 1 Főzőkonyha óvodánként I Melegítőkonyha óvodánként 1 óvodánként 1 Tálaló-mosogató+felnőtt étkező Felnőtt mosdó épületenként 1 Felnőtt WC épületenként 1 Mosléktároló óvodánként 1 Szárazáru raktár óvodánként 1 Földes áru raktár óvodánként 1 Egyéb raktár óvodánként 1 Éléskamra óvodánként 1 Szertár óvodánként 1 II. Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyak 1. Csoportszoba Gyermekfektető gyermeklétszám szerint 1 Gyermekszék gyermeklétszám szerint 1 Gyermekasztal gyermeklétszám fígy. vételével Fényvédő függöny ablakonként Szőnyeg csop.l/5-nek lefedésére Játéktartó szekrény vagy polc csoportonként 2 Fektető tároló valamennyi gy.ágy .tárolására csoportonként 1 Hőmérő csoportonként 1 Elősarok állvány Óvodapedagógus asztal csoportonként 1 Felnőtt szék csoportonként 2 —-

X X X

X X X X X

X x X x

X X X X X X X

t

X X

X

IX.

Eszköz előkészítő asztal Textiltároló szekrény Edény- és evőeszköz tároló szekrény Szeméttartó 2. Tornaszoba Tornapad Tornaszőnyeg Bordásfal Óvodai több funkciós mászó készlet 3. Logopédiai foglalkoztató Tükör Asztal Szék

csoportonként 1 csoportonként 1 csoportonként 1

X

csoportonként 1

X

2 1 2 3 gy.egyidejü foglalkozásához 1 1 2

X X

X X X X

X X X

Szőnyeg 4. Játszóudvar Kerti asztal Kerti pad Babaház Udvari homokozó Takaróháló Mozgásfejlődés segítő eszk. mozgásigényt kielégítő eszk. 5. Vezetői iroda íróasztal és szék Tárgyalóasztal Szék Telefon Könyvszekrény Iratszekrény 6. Óvodavezető hely.iroda Asztal Szék Iratszekrény Lemezszekrény írógépasztal és szék Számítógépasztal és szék írógép Telefon Fax Számítógép, nyomtató 7. Nevelőtestületi szoba Fiókos asztal Szék Könyvtári dokumentum Könyvszekrény

1

X

csoportonként 1 csoportonként 2 csoportonként 1 csoportonként 1 homokózonként 1 V. rész szerint

X

l-l 1 2 1 1 1

X

felnőtt Isz.figyelembevételével felnőtt lsz.figyelembevételével 2 1 l-l l-l 1 1 1 1

X X X X

X X X X X

X

x X X

x X -

ped. Isz. szerint 1 ped. Isz. szerint 1 500 2

X X X

X.

Tükör Mosdókagyló 8. Orvosi szoba 9. Gyermeköltöző Öltöző rekesz, öltöző ruhatároló fogas Öltözőpad 10. Gyermekmosdó, WC Törölköző tartó Fali tükör

1 1 26/1997.(IX.3.)NM rend. szer int

X

x -

gy. létszám figyelembevételével gy. létszám figyelembevételével

X

gy. létszám figyelembevételével mosdókagylónként 1

X

X

X

Hőmérő Rekeszes fali polc (fogmosó tartó) III. Tisztálkodási és egyéb fe Egyéni tisztálkodó szerek

helyiségenként 1 gy. létszám figyelembevételével szerelések felnőtt és gy.létszám szerint

X X

X

(fésű, fogkefe, fogmosó Tisztálkodó felszerelések pohár)

mosdókagylónként 1

X

(ruhakefe, körömkefe, Fésütartó szappantartó) Törölköző

csoportonként 1 felnőtt és gy.létszám szerint

3-3 Abrosz asztalonként 3 Takaró gy.létszám szerint 1 Agynemű huzat, lepedő gy.létszám szerint 2-2 IV. A felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök Szennyes ruhatároló óvodánként 1 Mosott ruhatároló óvodánként 1 Mosógép óvodánként 1 Centrifuga óvodánként 1 Vasaló épületenként 1 Vasaló állvány épületenként 1 Szárító állvány épületenként 1 Takarító eszközök épületenként 1 Kerti munkaeszközök óvodánként l-l Hűtőgép épületenként 1, amennyiben helyben főznek 2 Porszívó épületenként 1 V. Nevelő munkát segítő játé kok és egyéb eszközök 1. Játékok, játékeszközök

(mennyiség eszköz

különféle játékformák

fajtánként)

(mozgásos játékok,

gyermekcsoportonként a

X X X

x x X X X X X X X X X X X

X

XI.

szerepjátékok, építőjátékok,

gyermekek 30 % -ának

barkácsolás) eszközei dramatizálás és bábozás, Mozgáskultúrát,

megfelelő mennyiségben gyermekcsoportonként a

mozgásfejlődést segítő,

X

gyermeklétszám

mozgásigényt kielégítő Ének-zene, énekes játékok eszközei eszközök

figyelembevételével gyermekcsoportonként a

Az anyanyelv fejlesztésének

gyermekcsoportonként a figyelembevételével

a kommunikációs képességek

gyermekek 30 %- ának

fejlesztésének eszközei

megfelelő mennyiségben

X

gyermeklétszám X

Értelmi képességeket

gyermekcsoportonként a

(érzékelés, észlelés.

gyermekek 30 %- ának

emlékezet, figyelem,

megfelelő mennyiségben

X

képzelet, gondolkodás) és a kreativitást fejlesztő Ábrázoló tevékenységet

gyermekcsoportonként a

anyagok,eszközök fejlesztő (rajzolás, festés,

gyermeklétszám

mintázás, építés, képalakítás,

figyelembevételével

A természeti, emberi, tárgyi kézimunka) anyagok,

gyermekcsoportonként a

környezet megismerését eszközök elősegítő eszközök, anyagok Munka jellegű tevékenységek eszközei

gyermeklétszám gyermekcsoportonként a figyelembevételével

X

X

X

gyermekek 30 %- ának

2. A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök megfelelő mennyiségben Videó (lejátszó) DVD óvodánként 1 Televízió óvodánként 1 Magnetofon három csoportonként 1 Diavetítő épületenként 1 Vetítővászon épületenként 1 Hangszer (pedagógusoknak) óvodánként 1 Hangszer (gyermekeknek) gyermekcsoportonként a gyermekek 30 %-ának megfelelő mennyiség Egyéni fejlesztést szolgáló gyermekcsoportonként a gyermekek 30 %-ának speciális felszerelések megfelelő mennyiség VII. Egészség- és munkavédelmi eszközök óvodánként (székhelyen és Etelminta-vétel (üvegtartály) telephelyen) 1 készlet óvodánként (székhelyen és Mentőláda telephelyen) 1 óvodánként (székhelyen és Gyógyszerszekrény (zárható) telephelyen) 1 XII.

a Munka Törvénykönyve, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1993. évi XXXIII. Törvény és végrehajtási rendeletei alapján, az óvodai kollektív szerződés szerint

X X X X X

x X

X

X X X

Munkaruha, védőruha

a munkavédelemről szóló

X

1993. évi CXIII. Törvény és végrehajtási rendeletei Tűzoltó készülék

alapján, az óvodai az érvényes tűzvédelmi szabályok szerint

munkavédelmi szabályzat szerint

X

Törvényi háttér  2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről  2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési- oktatási intézmények működéséről és a  köznevelési intézmények névhasználatáról  229/2012. (VIII.28.) Kormány rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról  Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII.17.) Korm. rendelet  A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012., (X.8.) EMMI rendelet  Az intézmény Alapító okirata  A Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve  A pedagógiai szakmai szolgáltatásokról szóló 48/2012. (XII.,12.) EMMI rendelet  1997. évi XXXI. tr. a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról

Melléklet

 Aprajafalva – Gyermeksziget Óvoda Egészségfejlesztő Programja  Az intézmény Etikai Kódexe

Módszertani segédanyagok a programhoz:          

Aprajafalva – Gyermeksziget Óvoda Egészségfejlesztő Programja dr. Tótszőllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában Mozgás fejlesztő gyűjtemény Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia Daniel Goleman: Romboló érzelmek Anyanyelvi nevelést szolgáló módszertani gyűjtemény Drámapedagógiai folyóirat + drámajáték gyűjtemény Feszültség oldó, tanulási hatékonyságot segítő gyakorlatok gyűjteménye Göncző Ferencné: A beszéd fejlesztése és anyanyelvi nevelés Vers - mese gyűjtemény

Legitimációs eljárás

Aprajafalva – Gyermeksziget Óvoda

OM azonosító: 034758

1214 Budapest, Béke tér 13.

Vélemény nyilvánítók: Aprajafalva Szülői Közösség

……………………………………………………………

Gyermeksziget Óvoda Szülői Közössége

…………………………………………………………..

Jóváhagyta:

Intézményvezető Ph.

Készült: 5/1 eredeti példányban Iktatószám: 286/70/2013.

Verziószám: 3/2013. módosított változat A dokumentum jellege: Nyilvános

…………………………………………………………..

Érvényességi rendelkezések a) A helyi pedagógiai program 2013. szeptember 01. napjától lép életbe. Bevezetése minden óvodai csoportban megtörténik. b) Helyi nevelési programunk érvényességi ideje öt nevelés évre – azaz 2013. szeptember 01.-től – 2018. augusztus 31. napjáig szól. Felülvizsgálat időpontja: évenként, ill. a jogszabály változásoknak megfelelően. c) A helyi pedagógiai program módosítását kezdeményezheti:  az óvoda vezetője,  a nevelőtestület bármely tagja  KT elnök A módosítás kérelmét – nevelőtestületi kérelem esetén többségi, minimum 50 % plusz 1 fő kérelmezése esetén, - a felülvizsgálat során felmerült indokok alapján az óvodavezetőnek írásban kell jelezni. A helyi pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé. Amennyiben a fenntartóra többletkötelezettség hárul, akkor egyetértése szükséges. A módosított pedagógiai programot, a jóváhagyást követő nevelési év szeptember 01-től kell bevezetni. d.) A helyi nevelési program nyilvánosságra hozatala Az óvoda helyi nevelési programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető, az intézményből ki nem vihető. A helyi nevelési program 1-1 példánya a következő személyeknél, ill. intézményeknél tekinthető meg:  az óvoda fenntartójánál,  az Aprajafalva óvoda vezetői irodájában,  az óvoda irattárában,  az óvoda vezető helyettesénél,  a Gyermeksziget óvoda irodájában. e.) A helyi pedagógiai programot az Aprajafalva – Gyermeksziget Óvoda nevelőtestülete 2013. 08. 29.-én megtartott nevelőtestületi értekezletén elfogadta. f.) Tájékoztatásul megkapja:  Fenntartó

Nyilatkozatok 1. Az Aprajafalva Óvoda szülői szervezetének képviseletében nyilatkozom arról, hogy a Helyi Pedagógiai Program és az Egészségfejlesztő Program elfogadása előtt - gyakoroltuk véleményezési jogunkat, - amelyet az erről készített jegyzőkönyv tanúsít. Budapest, 2013. 08. 29.

.................................................. SZK elnöke 2. A Gyermeksziget Óvoda szülői szervezetének képviseletében nyilatkozom arról, hogy a Helyi Pedagógiai Program és az Egészségfejlesztő Program elfogadása előtt – gyakoroltuk véleményezési jogunkat, - amelyet az erről készített jegyzőkönyv tanúsít. Budapest, 2013. 08. 29.

………………………………………………… SZK elnöke

Melléklet

 Aprajafalva – Gyermeksziget Óvoda Egészségfejlesztő Programja  Az intézmény Etikai Kódexe

Módszertani segédanyagok a programhoz:          

Aprajafalva – Gyermeksziget Óvoda Egészségfejlesztő Programja dr. Tótszőllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában Mozgás fejlesztő gyűjtemény Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia Daniel Goleman: Romboló érzelmek Anyanyelvi nevelést szolgáló módszertani gyűjtemény Drámapedagógiai folyóirat + drámajáték gyűjtemény Feszültség oldó, tanulási hatékonyságot segítő gyakorlatok gyűjteménye Göncző Ferencné: A beszéd fejlesztése és anyanyelvi nevelés Vers - mese gyűjtemény

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA APRAJAFALVA-GYERMEKSZIGET ÓVODA OM azonosító:034758

1214 Budapest XXI. ker. Béke tér 13. Tel.: 425-7341, 425-7342, [email protected]

1214 Budapest Völgy u. 8.Tel: 276-7976,

1211 Kossuth Lajos utca 140 Tel: 278-2125 [email protected]

Aprajafalva – Gyermeksziget Óvoda 1214 Budapest, Béke tér 13.

Pedagógiai Program kiegészítés

Budapest,2014.01.20. Készítette: az óvoda vezetője Véleményezte: az Óvoda Szülői Közössége Elfogadta: az Intézmény nevelő testülete Jóváhagyta: Az óvoda vezetője

I.„Képzelet játékok” alkalmazása Óvodánkban Nevelőtestületünk több éve alkalmazza a gyermeki fejlődést elősegítő szocio-emocionális képzelet játékokat, amelyek óvodai nevelési célkitűzéseink, nevelési feladataink megvalósításában erősítik és kiegészítik az alkalmazott pedagógiai módszereinket. Az érzelmi nevelés, a dramatikus szituációs játékok, a „képzelet játékok” sokszínűsége hozzásegít bennünket és gyermekeinket az egészséges életmód lelki harmóniájának megteremtéséhez. Fontos számunkra a gyermekek lelki egészségének megőrzése, szocioemocionális „képzelet játékokkal”, drámajátékokkal, relaxációval. Intézményünkben a megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógusok csoportjában az óvónők tervszerűen alkalmazzák a szocio-emocionális „képzelet játékokat”. A játékok kezdeményezésénél figyelembe veszik a gyermekek hangulatát, kíváncsiságát, életkori és egyéni sajátosságát, eltérő fejlődési ütemét, és a spontán adódó lehetőségeket.

Mentálhigiénés szemléletű nevelési gyakorlat A stressz tényezők kiszűrése, gátlások, szorongások oldása, stressz elhárítás különböző módszereinek alkalmazása az alábbiak értelmében:  Szocio-emocionális „képzelet játékok” alkalmazása - Klaus W. Vopel ötlete alapján óvodára adaptálta dr. Gőbel Orsolya o feszültségoldó és én erősítő játékok o képzelet játékok o ellazulást segítő játékok, o légzés játékok, o mozgásos fantázia játékok, o érintéses, páros játékok, o csoport összetartozást erősítő játékok.

Módszertani segédanyag: o dr. Gőbel Orsolya: Varázsjátékok című könyv sorozat 1-5. kötet o dr. Gőbel Orsolya: Csupa szépeket tudok varázsolni – módszertani segédanyag o A Képzelet játékok gyűjteménye - törzsanyag o Drámajáték gyűjtemény o Kineziológiai gyakorlatok gyűjteménye

A képzelet játékok helye a mindennapokban A képzelet játékok változatosan illeszthetők bele az óvodai napi illetve heti rendbe, hiszen a játékok lehetőséget adnak az évszakok, természeti képek, ünnepek, matematikai tapasztalatszerzések, kreatív feldolgozásához is. A rugalmasan kialakított napirendünk biztosítja a megfelelő időt a képzeletjátékok kezdeményezéséhez, így azt optimálisan a kora délelőtti időpontban ajánlott elkezdeni, vagy ismétlő nagycsoportban a csendes pihenő második felében, ha nem zavarja az alvó csoportot.

Irányított játék  Képzelet játékokkal stressz oldás, az ellazulás, felfrissülés, energia megújítás segítése, kreativitás, hatékonyság, kompetenciák (nagymozgás, finommotorika, képzelet, beszédkészség, térpercepció, testséma) fejlesztése.  Ajánlott, alkalmazható szocio-emocionális képzelet játékok: dr. Gőbel Orsolya Varázsjátékok című könyveiből összeállított törzsanyagunk alapján.

A képzelet játékok megteremtése: 

  



kezdeményezéséhez

elengedhetetlen

a

játék

feltételeinek

megfelelő légkör: az önkéntesség és szabad választás lehetőségének biztosítása. Biztonságot adó nyugalmas, csendes hely kialakítása – lehet ez a mesélés helye -a zavaró tényezők kizárása/ telefon, nap ne süssön a szemükbe, szükségleteiket elégítsék ki a mosdóban, igyanak, fújjanak orrot, ruhájuk kényelmes legyen/. megfelelő játszóhely: amely a kényelmes elhelyezkedéshez, a mozgáshoz és a fantázia szárnyalásához szükséges. elegendő idő: az átélt élmények verbális és vizuális feldolgozására. megfelelő eszközök: nagyméretű szőnyeg, bárányszőrök, vagy mesepárnák, az érintés kultúrát segítő puhatoll, vagy plüss anyag, szőrmedarab, rajztábla, zsírkréta, vastag színes ceruza, rajzpapír. keretek kijelölése: amikor elmondjuk a gyerekeknek, hogy mit fogunk ma játszani, hogyan tudunk jól együtt játszani, hogyan tudunk egymásra figyelni, mi fog történni a játékban, és a játék után. A keretek állandósága ismerőssége, lehetővé teszi a játékok bevezetésekor a játékra való ráhangolódást, a fokozatos koncentrációt, a személyiség összerendeződését és nyitottá befogadóvá teszi a gyermekeket. A képzelet játék lehetőség, de más tevékenységeket választók nem zavarhatják meg a játék menetét a játék élményét. A

játékot úgy kell előkészíteni, hogy ez egyértelmű legyen minden gyermek és felnőtt számára. A képzelet játékok kezdeményezésében nagymértékben segít a meséléshez kialakított meseszertartás – mesesarok, mesepárna, mesegyertya, mesefonál, amely biztonságos kereteket ad, segíti a befelé fordulást a befogadást.

Érzelmi és erkölcsi nevelés, szocializáció biztosítása  A játékok lehetőséget teremtenek arra, hogy minden gyermek megismerje önmagát, fejlődjön önuralma, önellenőrző képessége, önkifejező és önérvényesítő törekvése.  Az együttes játékélmény segíti a gyermekeket egymás megismerésében, elfogadásában, gyermek-felnőtt, gyermek-gyermek kapcsolatában.  A páros és csoportalakító játékok segítik az egymás közötti kooperációt, az empátia, és az odafigyelés kialakulását.  A páros játékok során rögzülnek az érintés és viselkedés kultúra alapelemei, alkalmat adnak a társas kapcsolatok fejlődésére.  A játék megengedő, elfogadó, bátorító légköre segíti az „Én kép” kialakulását, és a hátrányos helyzetben lévő gyermekek is felismerik erősségeiket, értékeiket és ezáltal magabiztosabbá válnak.  Az önbizalom erősödésével képessé válnak a koruknak megfelelő önállóságra.  Az önmaguk és a társak elfogadása, nagymértékben segíti a toleranciakészségük kialakulását, az alkalmazkodó képességük fejlődését, mely által képessé válnak a konfliktusaik koruknak megfelelő kezelésére.  A játék során átélt közös élmények segítik az együttérzés, az empátia, az önzetlenség, a figyelmesség kialakulását.  A lelki edzettség a pozitív énkép kialakulása erősíti a gyermek pszichés terhelhetőségét, pszichés immunrendszerét.

Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés Az alkalmazott „képzelet játékok” hatására fejlődik a gyermekek beszédkedve, beszédminősége, hamarabb megjelennek a bővített és összetett mondatok, a jelzős szerkezetek, gazdagodik a szókincsük, a beszédészlelésük és beszédértésük. Feladatunk:  A megkésett beszédfejlődésű gyermekek verbális kifejezőkészségének megsegítése.  Gyermek-közelien megfogalmazott kérdésekkel ösztönözni a válaszadást, lehetőséget biztosítani a nyelvi kreativitás megjelenésére.  A légzésjátékok alkalmazásával, a helyes be- és kilégzés elsajátítása.

 A képzeletjátékok hatására fejlődjön, gazdagodjon a gyermekek képzelete, emlékezete, figyelme, rövid és hosszú távú memóriája, képesek legyenek az összpontosításra.  A rejtvényfantázia játékok alkalmazásával segítetjük a kreatív problémamegoldó gondolkodást, a kitartást, a kognitív kapacitást.

Mozgás  A mozgásos játékok fejlesztő hatással vannak a gyermekek mozgására, összerendezettebbé, pontosabbá válnak, fejlesztik érzékszerveiket.  A „képzelet játékok” alkalmazása során koordinálódik a nagy- és finommotorika, érzékelés, alakul a belső ritmus – a szélsőséges ritmusingadozásokat, pl.: hiperaktivitást, túlzott gátoltságot segít kiegyenlíteni, lassítani, oldani.  A különböző testrészeket célzó játékok alkalmazásával segítjük a testséma fejlődését, belső képi formálódását.  A téri tájékozódás fejlesztéséhez ténylegesen, és akár képzeletben is bejárhatják a teret.

Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka  A szocio-emocionális képzelet játékok során lehetőséget biztosítunk a gyermekek által átélt élményeik vizuális kifejezésére.  A képzelet játékok vizuális kifejezése segíti a belső képek grafikus kifejezését, hozzájárul a rajzolási kedv kialakulásához, a rajz színvonalának emeléséhez, a tehetség kibontakoztatásához.

A sajátos nevelési igényű beszédfogyatékos gyermekek integrált nevelése Intézményünk szakfeladatai közé tartozik a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása, mely beszédfogyatékos gyermekek integrált nevelésében valósul meg. Az integráció célja, hogy differenciált nevelési eljárásokkal és logopédiai módszerek hatékony érvényesítésével juttassa el a sajátos nevelési igényű, beszédfogyatékos gyermekeket a szocializációban, a kommunikációban életkoruknak megfelelő szintjére. Az integrációs nevelésben résztvevő gyerekeket szakvélemény alapján vesszük fel (létszámkeret: csoportonként 1-2 fő).

II. Az integrált nevelés-oktatás jogi szabályozása, a sajátos nevelési igény meghatározása A sajátos nevelési igényű gyermek fogalmát a 2011-es CXC törvény 4 §-a a következő képen határozza meg „Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.” Óvodánkban a fejlesztés folyamán az anyanyelvi nevelés nagy hangsúlyt kap, így segíti az aktív nyelvhasználatot. Fontosnak tartjuk a gyermekek egyéni képességeihez igazodó intenzív fejlesztőmunka során, hogy az ismeretszerzést sokoldalú tapasztalatszerzés által, cselekvésbe ágyazottan, játékos módszerekkel tegyük lehetővé. Ez továbbá segíti a társas kapcsolatok megfelelő kialakulását és a személyiség fejlődését is. A beszédfogyatékos gyermekek tünetei:              

verbális kommunikáció gyengesége, bizonytalan, zavart mozgásos észlelés, egyensúlyzavarok, auditív észlelés zavarai, auditív differenciáló képesség gyengesége, hangazonosítási problémák, vizuális észlelés zavarai, testséma zavarai, nagymozgások zavarai, finommozgások zavarai, lateralizáció zavarai, nem tudatos együttmozgások, hiperaktivitás, mozgásos gátoltság, türelmetlenség, kedvetlenség, figyelem, koncentráció gyengesége.

A fejlesztés feladatai:       

A gyermek beszédállapotának megfigyelése. A fejlődési sajátosságok alapos megismerése. A gyermek beszédgátlásának oldása. Nyelvi környezet kialakítása. Redukált szövegkörnyezetben csökkentett beszédtempó alkalmazása. A spontán megnyilatkozások, az aktivitás legapróbb jeleinek elismerése. Egyéni haladási ütem biztosítása.

     

A meglévő képességek, adottságok megerősítése. A fejlődés egyenetlenségeinek korrigálása. A pszichikus funkciók egyensúlyának kialakítása. Hangok korrekciója, fonémák differenciálása. Hallási észlelés fejlesztése. Asszociációs képesség kialakítása.

A fejlesztés céljai: A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális fejlesztését biztosítva segítjük az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szint elérését. Továbbá célként tűzzük magunk elé, hogy a gyermekek  képességeik önmagukhoz viszonyítottan fejlődjenek,  az adottságukhoz viszonyított legmagasabb önállóságra, együttműködésre képesek legyenek,  akaraterejük, önállóságra törekvésük fejlődjön,  egészséges énképük, önbizalmuk megalapozódjon,  kommunikációs technikájuk, együttműködési készségük fejlődjön,  képesek legyenek a közösségbe való beilleszkedésre,  a fejlettebb részterületeken képességeik továbbfejlődjenek,  hiányos képességeik kezelésére speciális technikák és eszközök használatát megismerjék,  a közösségben minden gyerek alkalmazkodó készsége, toleranciája, empátiája fejlődjön az együttnevelés során.

Az integrált óvodai nevelés hatásai A gyermek személyisége az egyik legfontosabb körülmény az integráció összetett folyamatában. Nem állíthatjuk minden esetben, hogy minél enyhébb a fogyatékosság, annál simábban valósul meg az integráció, ezért fontos a pedagógus részéről a valamivel több odafigyelés, s a többi gyermek hatékonyabb irányítását igényli ennek a gyermeknek a jelenléte. A kisgyermekek fejlődésüteme az akadályozottság jellegétől, súlyosságától, fizikai-egészségi állapotától és a környezeti tényezőktől függően nagyon eltérő. Az ép fejlődésű gyermekekhez viszonyítva sokkal nagyobbak lehetnek a különbségek az egyes fejlődési területeken elért szint között (pl. a nagymozgások jó szintje mellett egy nagyon alacsony beszédszint). Az integrált óvodai nevelésnek számos előnye van mind a sajátos nevelési igényű, mind a többi gyermek számára. A sajátos nevelési igényű gyermekek részére:

 az együtt tevékenykedés, a kölcsönös kommunikáció, a mindennapi együttes szituációkban természetesen tanulják a társak magatartás mintáit, szokásait,  a gyermekközösség erősíti a sajátos nevelési igényű gyerekek önbizalmát, a többi gyereket követve, jobban fejlődik önállóságuk,  fejlődésükre ösztönző a többi gyerek eredményeinek tapasztalása,  a közösségben reálisabban tudják bemérni sajátosságaikat, jobban fejlődik önismeretük,  megtapasztalják, hogy ők is sok mindenben képesek ugyanarra, mint társaik,  a többi gyerek megismerésével tapasztalatot szereznek, hogy mindenkinek vannak gyenge pontjai,  a közösségben megtanulják elfogadni és elfogadtatni a másságukat,  a másokkal való együttműködésnek többféle technikáját tanulják meg,  kedvező a gyermekek számára, hogy a szocializáció abban a természetes közegben zajlik, amelyben későbbi élete során is élni fog. Az integrált nevelés előnyei a többi gyermek számára:  a sajátos nevelési igényűekkel együtt nevelt gyermekek megtanulják elfogadni az egyéni különbségeket,  megismerik a másságot, tapasztalják, hogy mindenkinek vannak erősségei és gyengéi,  megtanulnak odafigyelni másokra, megtanulják a másikat tiszteletben tartó segítés formáit, technikáit,  érzékenyebbé, kifinomultabbá válik kommunikációjuk. Kapcsolattartás a szülőkkel Fontos a gyermek optimális fejlődése szempontjából a segítő környezet (szülők, óvoda). A szülőkkel való kapcsolattartás egyik szempontja a segítő tanácsadás. A fogyatékos gyermek létének tényét nem könnyű tudomásul venni. A fogyatékosság megismerésékor olyan krízishelyzetet élnek át a családok, amely csak lassan, kis lépésekben oldódik meg, idő és nem egyszer külső segítség kell hozzá. Minden sérült gyermeket nevelő szülőnél bizonyos időközönként vannak olyan mélypontok, amelyek hátterében a nehezített szülőszerep áll. A lelki megsegítés végső célja a helyes szülői attitűd kialakítása kell, hogy legyen, amelynek főbb területei a sokkélmény feldolgozása és a racionális elfogadás kialakítása, a természetes szülő-gyermek kommunikáció támogatása, a szülők bátorítása, önbizalmuk erősítése, a fejlesztő program egészének és apróbb lépéseinek elmagyarázása. A törvény értelmében évente két alkalommal a pedagógusok kötelesek tájékoztatni a szülőket a gyermek fejlődéséről. Kapcsolattartás a logopédussal Az együttnevelés mindennapi megvalósulásának és a gyermek eredményes fejlesztésének legfőbb feltétele a pedagógus és a gyógypedagógus/logopédus együttműködése. A

logopédussal folytatott rendszeres konzultáció feleletet ad sok kölcsönös kérdésre, és kiterjed a részletekre is. A logopédus feladatai sokrétűek lehetnek:  Megismerkedik a fogadó pedagógussal, tájékoztat a maga segítő szerepéről.  Tájékoztat a gyermek erős és gyenge oldalairól.  Felhívja a pedagógus figyelmét a beszerezhető szakirodalomra, segítő szervezetekre (pl. módszertani intézmény).  Tájékoztatja az intézmény többi pedagógusát.  Tájékoztatja a gyermekcsoportot, vagy segíti ebben a fogadó pedagógust.  Rendszeresen hospitál a csoportnál.  Folyamatosan együttműködik, konzultál a pedagógussal.  Nyomon követi a gyermek fejlődését.  Kapcsolatot tart a szülőkkel.  Közvetlenül foglalkozik a gyermekkel, elsősorban olyan területen, amely csak az ő szaktudásával oldható meg. A beszédfejlődés megsegítésére az óvodai csoportokban beszédészlelést, beszédmegértést valamint anyanyelvi játékokat használnak a foglalkozások során. Nagyszerűen alkalmazható Gönzöl Ferencné: Beszédfejlesztés és anyanyelvi nevelés című kötetében szereplő játékos feladatok, valamint az Integráló Óvónők Klubja által összegyűjtött szakmai anyagok. Ebben az esetben is célzottan, logopédussal egyeztetve, az adott gyermek haladási szintjéhez illően. Kognitív kommunikációs képesség A kognitív kommunikációs képesség funkciója az információk közlése és vétele szimbólumok által. Területei: A vizuális kommunikációs képesség az ábraolvasás és ábrázolás, vagyis a forma- és színlátás, méretlátás, térlátás, a téri tájékozódás, valamint a formaábrázolás, színábrázolás, méretábrázolás és térábrázolás területeinek fejlesztésével erősödik. A nyelvi kommunikáció fejlesztése a legalapvetőbb pedagógiai feladat és különösen kiemelt terület sajátos nevelési igényű gyermek esetében. A kommunikáció kialakulásának fő gyakorlótere a kisgyermek és az őt gondozó személy között kialakuló kölcsönös, szeretetteljes kapcsolat. A gyermeket figyelő nevelőnek igyekeznie kell, hogy minél pontosabban megfejtse a gyermeki megnyilvánulásokat, és a vélt vagy felismert igények kielégítésével válaszol a jelzésekre. Így a gyermek felismeri, hogy viselkedésével befolyásolni tudja környezetét, ami jelentősen előmozdíthatja további érzelmi és értelmi fejlődését és viselkedését, alkalmazkodását a környezetéhez. Ha viszont megnyilvánulásait nem követik a környezet reakciói, akkor csökkenhet érdeklődése a külvilág iránt, fejlődése lelassulhat. Fontos, hogy mindig reagáljunk a gyermek jelzéseire, de ha jelzései sincsenek, gyakran próbáljunk kapcsolatfelvételt kezdeményezni.

A nyelvi elmaradást mutató gyermeknél a következőkre kell figyelnie a pedagógusoknak:  Rendszeresen rövid, egyszerű mondatokban beszéljenek a gyermekhez!  Beszéddel kísért jelzésekkel készítsék elő a változásokra!  Érkezéskor, távozáskor köszönjenek, és ezt tőle is várják el (ugyanúgy, ahogy a többi gyermektől is)!  Érdekes vagy jelzésértékű hangokra hívják fel a figyelmet (pl. autó hangja, csengetés, kopogás, harangszó, állathangok, beszédhang)!  Énekeljenek minél többet, és ezt kísérjék ritmushangszerekkel!  Ha a gyermek valamilyen mozdulattal vagy hangadással jelzi egy-egy szükségletét, jelezzék, hogy megértették, és fogalmazzák meg szóban (pl.: „Levest kérsz?”)!  A szómegértést és a szavak megjelenését akkor várhatják el, amikor kialakulnak a beszéd gondolkodásbeli előfeltételei: a tárgyállandóság, az egyszerű ok-okozati összefüggések megértése, valamint az elvonatkoztatás és utánzás kezdetei. Ha a felsorolt három feltétel kialakul, akkor kezdhetnek hozzá a fogalmak kialakításához, azaz a szótanításhoz. Az első szavak a gyermek érdeklődésének megfelelően a kedvelt személyek és mindennapi tárgyak. A tárgyakat a kezükbe adják, hogy megtapogathassa, és ha lehet, bemutatják a funkcióját! Látványosan örüljenek minden hangadási kísérletnek!  Az általánosabb tartalmú fogalmak kialakításához nagyon fontosak a válogatási, csoportosítási játékok, amelyeket lehetőleg természetes élethelyzetekben célszerű végezni. Ezek egyben a gondolkodási képességet is fejlesztik. Ha a gyermek a válogatási feladatokat, játékokat már érti, és eredményesen végzi, akkor megkísérelheti a képek bevezetését, ami szintén segíti a fogalmak kialakítását. Ha képeket már könnyedén párosít a kisgyermek, akkor következhet egy-egy megfelelően kiválasztott képeskönyv, olyan, ahol egy oldalon egy tárgy látszik nagy méretben, jó kontúrokkal. Amikor már néhány tárgyat megnevez a gyermek, akkor felhívhatják a figyelmét egy-egy gyakori cselekvésre. Az első 50-70 szó megjelenése után a beszédfejlődés felgyorsul, menete megegyezik az ép beszédfejlődéssel. Az óvodapedagógusok a speciális szakemberrel közösen alakíttatják ki a legmegfelelőbb feltételeket a sajátos nevelési igényű gyermekek csoporton belüli tevékenységeihez. Javaslatot tesznek az eszközök, berendezési tárgyak beszerzéséhez a fenntartó felé. A speciális szakember fejlesztését kiegészítve, a szakember elvárásainak, fejlesztési tervnek megfelelően tervezi meg az óvodapedagógus a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni fejlesztési tervét. A fejlesztés áthatja az egész nevelőmunkát.

Meg kell ismerni a gyermek személyiségjegyeit, felkutatni a részképességek elmaradásának okait. Fel kell mérni a gyermekek testi, érzelmi, értelmi képességeit, kidolgozni az egyéni fejlesztési terveket meghatározni a tevékenységi formákat, kiválasztani a megfelelő eszközöket, játékokat, feladatgyűjteményeket és motiválni a gyermekeket. A sajátos nevelési dokumentumok:

igényű

gyermekek

fejlődését,

fejlesztését

nyomon

követő

 Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció – Egyéni fejlődési lap: o Külív o Betétív (óvodapedagógusok, segítő szakemberek külön-külön vezetik)  Éves fejlesztési terv  Egyéni fejlesztési terv – 3 hónapos lebontásban  Két alkalommal (január-május) gyógypedagógiai vélemény  Év végi értékelés Egyéb intézményi kapcsolatok:  Pedagógiai Szakszolgálat Cím: 1211 Budapest, Kiss János altb. u. 10-12. Telefon: 278-0124 Intézményvezető: Kaplonyi Csilla  Fővárosi 1. számú Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ Cím: 1116 Budapest, Rátz László u. 73. Telefon: 208-2295 Az intézmény vezetője / képviselője: Puhala Ildikó  Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Címe: 1115 Budapest, Halmi u. 26. Telefon: 203-8497 Email: [email protected] Az intézmény vezetője / képviselője: Csabay Katalin  Sajátos Nevelési Igényű Tanulókat Segítő Tanács Cím: 1081 Budapest, Rákóczi út 65. 1. em. 5. Telefon: 06-20-4966-881 Kapcsolattartó: Hegedűs Krisztina

Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció – Egyéni fejlődési lap: betétív minta EGÉSZSÉGÜGYI ÉS PEDAGÓGIAI CÉLÚ HABILITÁCIÓ, REHABILITÁCIÓ ISKOLAI FEJLESZTŐ FOGLALKOZTATÁS – EGYÉNI FEJLŐDÉSI LAP BETÉTÍV 1

Fejlesztési terület:

1

A pedagógus neve, szakképzettsége: Sorszám

Időpont

A foglalkozás tartalma, módszerei, eszközei

Megjegyzés

Az egyéni fejlődési lap külívének 4. pontja alapján. A. Tü. 357. r. sz. – Pátria Nyomda Zrt. – 002546 – (Fsz.:5-10155) – Látta: OKM részéről N.Gy. 2009.11.26. 1

Aláírás

Egyéni éves fejlesztési terv minta

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA APRAJAFALVA-GYERMEKSZIGET ÓVODA OM azonosító:034758

1214 Budapest XXI. ker. Béke tér 13. Tel.: 425-7341, 425-7342, [email protected]

1214 Budapest Völgy u. 8.Tel: 276-7976,

1211 Kossuth Lajos utca 140 Tel: 278-2125 [email protected]

Egyéni fejlesztési terv Intézmény:

Aprajafalva-Gyermeksziget Óvoda

Tanuló:

Cím: 1211 Budapest, Béke tér 13. Név: Korosztály: Születési hely, idő: Anyja neve: Gondviselő neve: Lakcím: BNO kód: Diagnózis: Törzsszám: Kontroll:

Fejlesztési időszak: A szakvélemény alapján előírt fejlesztési területek:

…../….. nevelési év   

Foglalkozás típusa:

Komplex logopédiai rehabilitáció

Óraszám:

heti ….. óra

Készítette: …………………..…………………………………….. logopédus

Éves fejlesztési területek a szakvélemény és az előző fejlődési időszak tapasztalatai alapján Általános fejlesztési területek: Percepció fejlesztése: Vizuális percepció (tagolás, differenciálás) Akusztikus, auditív percepció (tagolás, differenciálás) Intermodalitás Figyelem fejlesztése: Koncentráció Megosztás Tartósság Terjedelem növelése Megtartás Gondolkodás fejlesztése: (fogalmi, logikai, és analógiás gondolkodás) Gondolkodási műveletek fejlesztése: Analízis-szintézis Összehasonlítás Általánosítás Lényegkiemelés Ok-okozati összefüggések Emlékezet fejlesztése: Vizuális emlékezet Auditív emlékezet Speciális fejlesztési területek: 1. Verbális kifejezőképesség fejlesztése: Beszéd formai oldalának fejlesztése: Artikulációs mozgásügyesítés (ajak-, nyelvgyakorlatok) Fúvó-, légzőgyakorlatok Időtartam gyakorlatok Hangkapcsolat ejtési gyakorlatok Hangsúlygyakorlatok Beszéd tartalmi oldalának fejlesztése: Fonémaszintre épülő gyakorlatok Morfémaszintre irányuló gyakorlatok Lexémaszintű gyakorlatok Szintagmaszintre irányuló gyakorlatok Mondatszintre irányuló gyakorlatok Hangtani, szótani, ismeretek értelmezése, gyakorlása Szóbeli szövegalkotás fejlesztése Beszédészlelés, beszédértés fejlesztése: Fonémahallás fejlesztése Morfémahallás fejlesztése Szóismétlés Kontextuális gyakorlatok Szavak hanganalízisének fejlesztése

Egyéni havi fejlesztési terv minta

Időkeret

Fejlesztési területek

Percepció fejlesztése Emlékezet fejlesztése 1. hónap Figyelem fejlesztése Verbális kifejezőkészség fejlesztése Percepció fejlesztése Emlékezet fejlesztése 2. hónap Figyelem fejlesztése Verbális kifejezőkészség fejlesztése Percepció fejlesztése Emlékezet fejlesztése 3. hónap

Figyelem fejlesztése Verbális kifejezőképesség fejlesztése

Feladat

1. 2. 1. 2. 1.

Vizuális percepció fejlesztése Auditív percepció fejlesztése Vizuális emlékezet fejlesztése Auditív emlékezet fejlesztése Auditív figyelem fejlesztése

2. 1. 2. 3.

Vizuális figyelem fejlesztése A beszéd formai oldalának fejlesztése A beszéd tartalmi oldalának fejlesztése Beszédészlelés, -megértés fejlesztése

1. 2. 1. 2. 1. 2. 1. 2. 3.

Vizuális percepció fejlesztése Auditív percepció fejlesztése Vizuális emlékezet fejlesztése Auditív emlékezet fejlesztése Auditív figyelem fejlesztése Vizuális figyelem fejlesztése A beszéd formai oldalának fejlesztése A beszéd tartalmi oldalának fejlesztése Beszédészlelés, -megértés fejlesztése

1. 2. 1. 2. 1. 2. 1. 2. 3.

Vizuális percepció fejlesztése Auditív percepció fejlesztése Vizuális emlékezet fejlesztése Auditív emlékezet fejlesztése Auditív figyelem fejlesztése Vizuális figyelem fejlesztése A beszéd formai oldalának fejlesztése A beszéd tartalmi oldalának fejlesztése Beszédészlelés, -megértés fejlesztése

Tevékenység

Módszer

Eszköz

Megjegyzés

107

Integráló Óvónők Klubja által összegyűjtött szakmai anyagok 1 Légző-gyakorlatok A játékos légző-gyakorlatokkal lehetővé válik a beszéd helyes tagolásának megsegítése, segítségével erősödnek a szájkörüli izmok is. 1. Felfújjuk magunkat, két arcunkat is, majd hirtelen kiengedjük a levegőt. (Gyors kilégzés) 2. Felfújjuk magunkat, két arcunkat is, majd lassan engedjük ki a levegőt. 3. Lisztben elrejtünk kis tárgyakat, a liszt fújásával kerülnek elő a játékok. (Udvaron) 4. Vízen papírhajót fújunk. 5. Buborékot fújunk. 6. Kis kapura célozhatunk papírgalacsin, vatta, ping-pong labda fújásával. 7. Építőkockákból, könyvekből labirintus építhetünk az asztalon, ezen lehet végigvezetni fújással ping-pong labdát. (Tipp: Fújhatjuk szívószállal is.) 8. Mécsest, gyertyát fújhatunk. Lehet minél messzebbről nagy levegővel; lehet közelről csak óvatosan „táncoltatni”. 9. Rakéta röpítés (hanyatt fekve papírzsebkendővel borítjuk az arcunkat, majd azt nagy levegővel messzire repítjük). 10. Papírzacskó fújása és pukkasztása. 11. Pálcikáról lelógó madárka, pillangó, őszi levél fújása. Mozgással összekötött térészlelés, megfigyeltetés. (A névutók gyakorlása, ellenőrzése. ) Mozgásügyesítő játékokon keresztül a gyermekek megtanulhatják a helyes hangképzéshez szükséges artikulációs mozgásokat, amelyek már differenciált, összerendezett nagymozgásból kiindulva, a finommotorika játékos fejlesztésével eljuthatunk az artikulációs mozgásügyesítéshez. A mozgásos játékok oldják a szorongást, fejlesztik a gyermek feladattudatát és alkalmazkodóképességét is. 1. Fuss a helyedre! Névutós szószerkezet, helyhatározó rag értésének gyakorlása. Játék menete: A gyermekek szétszórt alakzatban futnak. Meghatározott jelre a terem megnevezett berendezése elé futnak. 2. Páros futójáték ( fiú-lány )--Térészlelés fejlesztése, saját testének tudatos elhelyezésével.) Játék menete: Futás párban, egymásra figyelve. 3. Robotjáték --A névutós szószerkezet értése, beépítése az aktív szókincsbe. Játék menete: Az óvónő instrukcióinak követése. Először lassan , majd egyre gyorsabban hallják a gyerekek az instrukciókat. A későbbiekben az óvónő szerepét gyermek veszi át.

1

http://www.beszedjavito.hu/emlekezteto-a-2010-03-03-an-tartott-integralo-ovonok-klubjarol (2014.01.19. )

108

4. Kutyus és a gazdája (fogójáték)-- Névutós szószerkezet használata máshoz viszonyítva, térészlelés fejlesztése. A gyerekek szétszórt alakzatban futnak, ők a kiskutyák. „Jön a farkas” felkiáltásra megpróbálnak házat keresni. Öt karikába tudnak futni, középen van a kutyamama. Ő a viszonyítási alap. Akinek nem jutott karika, gazdi lehet. A kutyamama választja a gazdit, aki kiszabadít egy kiskutyát úgy, hogy elmondja helyzetét a kutya mamához viszonyítva. 5. Páros játék névutós szószerkezet értése, saját maguk elhelyezése a térben, az utasításnak megfelelően. Elé- mögé –játék Párban állnak a gyermekek, mindegyiknél valamilyen játék van (babzsák, labda) 6. Bújócska névutós szószerkezet értése, saját maguk elhelyezése a térben, az utasításnak megfelelően. A gyermekek szétszórt alakzatban futkároznak. „Kiskanál-nagykanál minden gyermek elbújik valami alá (elé, mögé, mellé) utasítást követik.” 7. Futójáték kéziszerrel (babzsák, labda) Testséma fejlesztés, a téri helyzet megfigyelése, értése saját testen. Meghatározott jelre, tedd a babzsákot a lábad elé, mögé, mellé. Ezt a játékot végigjátszhatjuk a testrészekkel (fej, has, váll). 8. Találós kérdés (Testséma fejlesztés, aktív szókincs, mentális lexikon aktivizálásának fejlesztése 9. Kincskereső: Tájékozódás a csoportszobában. - téri tájékozódás fejlesztése 10. Állat-bújócska Névutós szószerkezetek megfogalmazása, cselekedtetés,a kérdéshármasság gyakorlása (Hová? Hol? Honnan? ) Játék bútorokkal, tárgyakkal terepasztalt készítünk. Az állatokat a MINI-MAT eszköztárból vesszük. A terepasztal elrendezése a gyermekek kedve szerint változhat. 11.Álljon elém az, aki… (saját tulajdonságok megfigyelése. Memória fejlesztés) 12. Valamilyen cselekvést utánzó mozdulatokból, az utánzó kitalálása. (intermodális kapcsolás fejlesztés) 13. Fogjunk medvét! (Összetett mozgásfejlesztés játék: mozgásutánzás, finommotorika, artikulációs mozgás fejlesztés) Artikulációt ügyesítő játékok 1. Hangutánzó gyakorlatok: farkas: a-ú, csacsi: i-á, malacka: u-í, mentő: é-ő, rendőrautó: né-nó, nevető törpék: így- úgy, tyúkanyó: kity- koty, kalapács: kipp- kopp, óra: tik-tak, harangzúgás: bim-bam, Utánozzuk: 2. Kisegér szájának a mozgását: a felső fogsor harapdálja az alsó ajkat. 3. Halacska szájának a mozgását: tátogás cuppantó hangokkal. 4. Krokodil szájának a mozgását :alsó fogsor harapdálja a felső ajkat. 5. Zsiráf felnyúl a fára, majd lehajol inni: a nyelv emelése az orrig, majd az áll érintése. 6. A kutya csóválja a farkát: a nyelv jobbra - balra mozog a szájon kívül.

109

7. A lovacskát csettintéssel. 8. Nyelvgombóc jobbra és balra: szájtéren belül a nyelv mozgatása. 9. Cica lefetyelése. 10. Érzelmek utánzása, eljátszása ( vidám, szomorú, mérges, sírós) 11. Adott magánhangzóval, szótagok ismétlésével mondókát mondani, énekelni 12. Pl.: Most bohócok leszünk és butaságokat fogunk mondani (szavalni, mondókázni) !: szótagok ismétlése: szi-szi-szi, lá-lá-lá, cö-cö-cö. 13. Titkos beszéd: hangtalanul mond az óvónő egy magánhangzót, a gyerekek kitalálják, hogy melyik volt. (nehezítés: két magánhangzóval) 14. Manócska mese (Összetett artikulációt ügyesítő gyakorlat) Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kismanó, aki a szánkban lakott. Mutassátok meg a manócskátokat! (kinyújtják a nyelvüket) Egyszer csak motorzúgást hallott (brrrr…) Megérkezett a postás, és egy levelet hozott, amit a manócska nagynénije írt. Az állt benne, hogy látogatóba érkezik hozzá és elviszi az Állatkertbe( vidámparkba, erdőbe stb.)A manócska nagyon izgatott lett és elhatározta, hogy kitakarítja a házacskáját. Először körbesöpörte házat (ajak nyalása). Utána a padlást seperte ki: nyelvvel a szájpadlást előre, majd a pincét: nyelvvel az alsó fogsorig előre. Leseperte a ház falait belül: le—fel mozgatva a nyelvet egyik oldaltól a másikig csukott szájjal. Ezután a polcokat: - felső fogsor kívülről körbe - felső fogsor belülről körbe - alsó fogsor felülről körbe - alsó fogsor belülről körbe. Mikor végzett, felszaladt a dombra, hogy lássa ,jön-e már a vendége: elér-e a nyelv hegye az orrukig? Majd leszaladt a völgybe: nyelv kinyújtása az állig. Végre autózúgást hallott halkan, majd egyre hangosabban: brrr…, megérkezett a nagynéni. A manócska behívta a házba és megkínálta ebéddel (bármi lehet, amit a gyerekek mondanak.) - leves : csináljanak kanalat a nyelvükből és figyeljenek arra, hogy ne folyjon le róla sehol a leves - palacsinta: nyelvlaposítás alsó ajakra. - túrógombóc: orca felfújása egyik, vagy másik oldalt ,vagy nyelvet dugják egyik, majd másik oldalra. Adtak a cicának tejet, amit a cica be is lefetyelt. Ebéd után beültek az autóba és elindultak az Állatkertbe (brrr ). Amikor megérkeztek megláttak egy léggömb árust, vettek egy piros lufit, amit rögtön fel is fújt manócska( nagy levegőt vesznek, és a kezükkel mutatják mekkora a lufi. Olyan nagyra fújták, hogy szétdurrant a lufi.) Vettek egy kéket, amit sikerült felfújni. Bementek az Állatkertbe és megnézték az összes állatot.(bármi lehet, amit lehet, tudnak utánozni: hang, mozgás).. A kirándulás végén a nénikéje haza vitte a manót ( brrr…). Adtak két olyan puszit, ami hangosan cuppant és olyat, ami hang nélküli volt. A nagynéni megígérte, hogy hamarosan ismét eljön és megint elmennek kirándulni.

110

Hallásfejlesztő játékok Hallásfejlesztő játékokkal játékos helyzeten keresztül el lehet juttatni a gyermeket a beszédhangok tudatos meghallásáig. Ráirányíthatjuk a figyelmet a hangok sokféleségére (környezet zajai, állatok, hangszerek), megtaníthatjuk a hangok differenciálására, előkészíthetjük a beszédhangok felismerését, összehasonlítását. 1. Kinél ketyeg az óra.(hallási figyelem fejlesztése) Eszköze: egy jól ketyegő óra. A gyermekek félkörben ülnek, hátratett kézzel. Választunk egy hunyót, aki kimegy. Amikor visszajön, figyeli, kinél ketyeg az óra. 2. Világunk hangjai. Minek a hangját hallod? Körülöttünk lévő hangok megfigyelése. Játék a hangokkal. (Lehet magnóról hallgatni, lehet élőben, lehet utcán.) 3. Hangszerek hangjai. Melyik hangszert hallottad? (Tipp: nehezítésként egymás után több hangszert szólaltatunk; vagy egyszerre több hangszert kell hallgatni.) 4. Egymás hangainak felismerése. (PL. Koszorú koszorú mért vagy olyan szomorú? C. játék; vagy Kipp-kopp kopogok, találd ki, hogy ki vagyok?)Hallási figyelem, differenciálás fejlesztése. 5. Zene-stop. Különbözőképp reagálni, ha a zene elhallgat. (Pl. zenére mozgása, stop-ra megmerevedés.) hallási figyelem fejlesztése. 6. „Erre csörög a dió” játék. Vagy hangosan ketyegő órát elrejteni teremben, gyerekeknek kell megtalálni. 7. Azonos dobozokba különféle magokat, terméseket tenni. Ha ng alapján kitalálni, hogy melyikben mi lehet. 8. Előző játékot páros dobozokkal játszva hang memorit is játszhatunk. Hallási figyelem, differenciáló képesség, szerialitás, auditív memória fejlesztése 9. Játék a hangok mélységével-magasságával. (Pl: Ha magasan mondom legyél óriás, ha mélyen mondom, legyél törpe…) Hallási differenciálás fejlesztésre. 10. Játék a hangok erősségével. (Pl:Ha hangosan mondom menj a sarokba, ha halkan mondom gyere középre…!)Hallási differenciálás fejlesztése 11. Tűz-víz-repülő! Adott szóra adott cselekvést végezni. -Verbális memória, intermodális kapcsolás fejlesztése 12. Akela mondja…! c. játék. Instrukciókat mondunk, ha mondjuk a mondat előtt, hogy „Akela mondja”, akkor a gyerekeknek el kell végezniük, az instrukciót. Ha nem mondjuk, akkor nem szabad megcsinálniuk. (Auditív figyelem, emlékezet fejlesztése.) 13. Postás játék: mondatot kell egymásnak halkan átadni. Kitalálás szájról olvasással. (Beszédészlelés fejlesztése) 14. Ritmusposta: ritmust kell egymás hátán kopogni, vagy beszédritmust. Beszédritmus fejlesztése, szótagolás előkészítése. 15. Mese-vers-dal közben adott szóra kell figyelniük gyerekeknek. (Pl- ha azt hallod „nyuszi”, akkor ugrani kell egyet!) (Tipp: nehezítésként lehet több szót is megadni, minden szóra más cselekvést kell kitalálni.!) Auditív figyelem, intermodális kapcsolás fejlesztése.

111

16. Szó hangokra bontása. Pedagógus hangonként mond el egy szót a gyerekeknek, nekik ki kell találni, hogy mit mondott. „F-a-r-k-a-s”. (Tipp: könnyebb, ha adott szavak közül – pl. képeket teszünk ki – kell a gyermekeknek kitalálnia a megfejtést. ) Szóanalízisszószintézis fejlesztése 17. Szó szótagokra bontása. "Melyikre gondoltam, ami úgy kezdődik: asz-…?” Szóanalízis, szószintézis fejlsztése. 18. „Tapsolj, ha ugyanazt mondom!” (maci-zsiráf; róka-róka) (Nagyobbaknál lehet nehezebbet is: zöngés-zöngétlen megkülönböztetés: toboz-doboz; rövid-hosszú: kárkar…) hallási differenciálóképesség fejlesztése. 19. Nehéz vagy halandzsa szavak ismétlése. Auditív szeriális figyelem fejlesztése. 20..Simon mondja: Hallási figyelem, és emlékezet fejlesztése. Automatizálást segítő játékok Az automatizálás szakasza ismét a logopédus, óvodapedagógus és szülő együttes munkájával lehet a legsikeresebb. Az új ismeretek sokszínűbb, változatosabb gyakorlása meggyorsíthatja a spontán beszédbe, az aktív nyelvi rendszerbe történő beépülést. 1. Mondatbővítés: A gyermekeknek ugyanazzal a nyelvtani szerkezettel kell mondatokat befejezni. Pl: „Az állatkertben láttam….-T!” ; „ …-T adok xy-NAK.” (Tipp: először –T rag, majd ban, ben toldalék; majd többesszám gyakorlása. 2. Boltos játék: Játszható tárgyakkal, élelmiszerekkel, képekkel. Nehezíthető főfogalom alá rendeléssel. . (tárgyrag helyes használatának gyakorlása) 3. Séta az állatkertben: „Mondd el, mit láttunk!” pl. majmot, oroszlánt, stb. (tárgyrag helyes használatának gyakorlása) 4. Horgászos játék: Mágneses lappal ellátott halakon állatfigurák képei vannak (pl. barna medve, sárga kacsa, vörös róka stb.) . A kihorgászott halakon lévő állatok nevét és színét kell megnevezni a gyermeknek. Készíthetünk kiegészítő eszközként különféle színű házakat. A kihorgászott állatokat a megfelelő színű házakba kell tenni. (színek azonosítása , melléknevek gyakorlása) 5. Mesevonat: A gyermekek egymás vállát fogják, úgy járnak körbe. Minden állomás után máshogy zakatol a vonat (zi-zi állomás, zé-zé állomás) hangok automatizálásának gyakorlása, különböző fonetikai helyzetekben. 6. Robotnyelv: Szótagolva beszélni. Társasjáték: lépj annyit, ahányat tapsoltál. Sóanalízis, szótagolás előkészítésének fejlesztése 7. Találós kérdések ( logikus gondolkodás fejlesztése) 8. Marslakó nyelv: vagy” csiri-biri” nyelv. Értelmetlen hangsorok ismétlése az adott automatizálandó hanggal.( Az új hang gyakorlása változatos fonetikai helyzetben.szeriális észlelés fejlesztése.) 9. Hogy mondod másként? Gurul a pl. gyümölcs, állat ( házi-vad) főfogalom alá rendezés, fordítottan a főfogalom megnevezése. szókincsfejlesztés

112

10. Mi változott meg? Vizuális megfigyelés és memória fejlesztése. 11. Rulett játék vizuális megfigyelőképesség, téri tájékozódás fejlesztése. Eszköz: rulett kerék, 2x12 névutós szerkezetet ábrázoló kép. A képek egyik párja a rulett keréken a másik az asztalon. 12. Keresd az ellentétét! - szókincs bővítés, a mentális lexikon aktivizálásának fejlesztése. Rulett-keréken névutós szószerkezeteket ábrázoló képek, a kerék mellett minden képnek az ellentéte. 13. Memória játék --vizuális figyelem és emlékezet fejlesztése 12 pár kártya, ami névutós szerkezeteket ábrázol. 14. Dominójáték a névutók gyakorlására Vizuális megfigyelőképesség fejlesztés fejlesztése A dominózás általános szabályait követve, névutós szószerkezeteket ábrázoló képekkel. 15. Igaz-nem igaz- Vizuális megfigyelést, az ellentétes jelentésű összetett mondatok gyakorlása. Az asztalon névutós szerkezeteket ábrázoló kártyák.

113

A Pedagógiai Program kiegészítését a nevelőtestület 2014. január.20-án megtartott rendkívüli nevelőtestületi értekezletén egyhangúlag elfogadta. A Pedagógiai Program kiegészítését a Szülői Közösség Elnöke véleményezte.

Budapest.2014. január.20.

dr. Eiben Andrea SZK Elnök

Nász Erzsébet óvodavezető