Bisinger Óvoda Belvárosi Tagóvodájának. Pedagógiai Programja 2013

Bisinger Óvoda Belvárosi Tagóvodájának Pedagógiai Programja

2013.

A Pedagógiai Program Jogszabályi Háttere •

363/2012. (XII. 17.) Korm. Rendelete az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjáról

•

2011. évi CXC. Törvény a Nemzeti Köznevelésről

•

229/2012. (VIII. 28) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

•

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

•

17/2013. (III.1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

•

32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

2

I. A BELVÁROSI ÓVODA Óvodánk, Győr belvárosában fákkal és virágokkal körülvett szép, védett környezetben található. Az intézményt 1970-ben funkciójának megfelelő célra épült, egy emeletes közművesített épület. 1985-ben felújították és az óta is folyamatosan, karbantartják. Játszóudvara homokozókkal, ivókúttal, csúszdával, mászókákkal felszerelt, mely eszközök kiválóan biztosítják a gyermekeink számára az udvari tevékenységekhez szükséges feltételeket. Az intézmény 107 férőhelyes. Négy csoportszoba és a hozzá tartozó kiszolgáló helyiségek biztosítják a gyermekek számára a kényelmet. Óvodánk, a Bisinger Óvoda tagintézményeként működik – irányítását a Győr Megyei Jogú Város Közgyűlése által kinevezett vezető végzi. Személyi feltételek biztosítottak. A nevelő – oktató munkát csoportonként két óvodapedagógus, a gondozási és higiéniai feltételeket csoportonként egy fő dajka látja el. Intézményünk alapítvánnyal rendelkezik: Belvárosi Óvodáért Közhasznú Alapítvány, mely nagymértékben hozzájárul az intézmény játék és eszközkészletének bővítéséhez.

II. A BELVÁROSI ÓVODA PROGRAMUNK FILOZÓFIÁJA

KÜLDETÉSNYILATKOZATA

–

A Belvárosi Óvoda Nevelési Programja az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában foglalt irányelvekre, valamint a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságainkra, pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára, illetve a Magyar Köztársaság által nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve épült fel. Programunk célkitűzései: - Nevelési programunk elkészítésekor az volt a fő nevelési célkitűzésünk, hogy a három éves kortól kötelezően óvodába járó gyermeknek, mint fejlődő személyiségnek az óvodában töltött évek során védelmet, nyugodt, meleg, szeretetteljes, érzelmi biztonságot nyújtó légkört teremtsünk, melyben az egyéni fejlődési ütemet figyelembe véve, a gyermekek személyiségi jogainak tiszteletben tartásával törekszünk szükségleteik kielégítésére, valamint személyiségük teljes fejlesztésére. - Programunkban egyenrangú partnerként kívánjuk kezelni a családot, a nevelési – oktatási feladatok megvalósításában. A gyermek nevelése elsősorban a család joga, feladata. Az óvodai nevelőmunka azzal összhangban, azt kiegészítve, esetenként a hátrányokat csökkentve törekszik a gyermeki személyiség kibontakoztatására. - Pedagógiai munkánk során arra törekszünk, hogy a gyermekeknek szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelmekben és élményekben gazdag óvodai életet teremtsünk, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy a gyermek személyiségét feltétel nélkül elfogadjuk, szeretjük és tiszteljük.

3

Nevelési programunkban főként a művészetek eszközeivel történő nevelésre, az egészséges életmódra – környezetvédelemre, az anyanyelv fejlesztésére, valamint az iskolai életre való felkészüléshez szükséges tanulási képességek fejlesztésére kívánjuk a fő hangsúlyt fektetni. A gyermek személyiségének bontakozását, anyanyelvünk fejlesztését - ápolását nagyon hatékonyan segítik a versek, mesék, dramatikus játékok, amelyek hallgatása során a kisgyermek érzelemvilága mindig újabb és újabb pozitív élménnyel gazdagodik. A rajzolás kézimunkázás alkalmával képi formát öltenek azok a pozitív élmények, amelyek formálják, alakítják a gyermek lelkivilágát, téri látásmódját. Napjaink rohanó életmódja szükségessé teszi, hogy a gyermekeket nevelő intézmények fokozott figyelmet szenteljenek a környezet és az ember – a kisgyermek – egészséges életmódra nevelésére. Programunkban kiemelt helyen szerepel az egészségre nevelés, mozgás, környezetvédelem. Feladatunknak tekintjük azoknak a fórumoknak a keresését, felkutatását, amelyeken keresztül népszerűsíthetjük egészségmegőrző programjainkat, rendezvényeinket. Intézményünk felvételét kérte az „Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata” nevű egészség megőrző prevenciós programba is, hogy az együttműködés során minél több gyakorlati és elméleti tudnivalóval bővíthessük ismeretanyagunkat és munkánkat. Pedagógiai programunk biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek, értékrendjének és módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekének védelmében tartalmaz. Nevelési célunk: -

-

A gyermekek sokoldalú képességfejlesztése, testi-lelki szükségleteik kielégítése, a környezet védelme, szeretete az anyanyelv ápolása, szeretete a gyermekek egyéni ütemben történő, differenciált fejlesztése a tevékenységek által, a művészetek eszközeivel. a német, mint idegen nyelv és kultúra hangzásvilágának megismertetése, megszerettetése a gyermekeinkkel. az eltérő nevelési szükséglettel bíró (sajátos nevelési igényű, kiemelkedő képességekkel rendelkező) gyermekek integrált nevelése - alkalmazkodva a gyermekek eltérő nevelési szükségleteihez. a gyermekek egyéni fejlődési üteméhez való alkalmazkodás, differenciált nevelési oktatási tartalmak közvetítése. A gyermeki személyiség önmagához képest történő fejlődése. A SNI gyermekek inkluzív nevelése, fejlesztése, a másság elfogadása. A hátrányok csökkentése, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek kísérése. A multikulturális nevelésen alapuló integráció, az önazonosság megőrzésével, ápolásával, erősítésével.

Óvodánk arculatát jellemzi: -

A jó játékra, mint alapvető gyermeki szükségletre fektetett hangsúly. A természet védelme, szeretete, környezetegészségre – egészséges életmódra nevelés. A gyermekek egyéni ütemben, differenciáltan történő fejlesztése Hangsúlyos művészeti nevelés, mely kiterjed a gyermekek kézügyességének, zenei, irodalmi tehetségének nevelésére.

4

-

Hangsúlyos anyanyelvi - nyelvi nevelés

Hisszük, és valljuk: „Minden pedagógia hamis, amely nem elsősorban arra a személyre támaszkodik, akit nevel, annak szükségleteire, legbensőbb énjére.” /Celestin Freinet/

III. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP Óvodaképünk Pedagógiai munkánk során olyan intézményi működést szeretnénk megvalósítani, mely figyelembe veszi, hogy a gyermek - az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Pedagógiai programunk biztosítja az óvodáskorú gyermek harmonikus fejlődésének és nevelésének optimális tárgyi, személyi feltételeit. Intézményünkben a pedagógiai munka, az óvodáskorú gyermekek semmi mással nem helyettesíthető tevékenységére, a játékra épül. A szabad és irányított játék fejleszti a gyermekek személyiségét, közösségi magatartásuk alakulását, szabálytudatuk fejlődését. Az óvodában, miközben az teljesíti funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő), a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei és segíti felkészülni őket egy következő életszakasz – a kisiskoláskorba való átlépés belső pszichikus feltételeinek kialakulásában. Az óvodánk pedagógiai tevékenységrendszere, tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. A gyermekek nevelésének elsődleges színtere a család. A családból hozott értékekre támaszkodva, azzal összhangban, azt kiegészítve, az esetleges hátrányokat kompenzálva neveljük a gyermekeket. A hazájukat elhagyni kényszerülő – migráns családok gyermekeinek nevelésében nagy gondot fordítunk az önazonosság megőrzésére, ápolására, erősítésére, társadalmi integrálásukra. Nevelési célunk, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön minden gyermekünk, az esetlegesen meglévő hátrányaik csökkenjenek. Nevelőmunkánk során nem adunk helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Célunk továbbá, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkentését, az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem (kiemelt figyelmet igénylő gyermek is) figyelembevételével. Munkánkat szolgáltatásként értelmezzük, célunk a partneri elégedettség folyamatos növelése, a szülői igények szakszerű kielégítése.

5

Nevelési alapelveink: -

-

-

-

-

Nevelésünk, a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására a gyermeki személyiség elfogadására, szeretetére, megbecsülésére irányul. Pedagógiai intézkedéseink, a gyermek egyéni szükségleteihez igazítottak. Minden gyermeket önálló, egyedi személyiségként, jogait tiszteletben tartva, egyéni készségeinek, képességeinek megfelelő tempóban fejlesztve nevelünk. Pedagógiánk, az egyenlő hozzáférés elvének megtartásával biztosítja a gyermeknek, mint fejlődő személyiséget, az őt megillető gondoskodást, és különleges védelmet. Az óvodánkba járó kisgyermekeket meleg, otthonos, derűs légkör veszi körül, melyben a testi, lelki szükségleteik kielégítésére különös gondot fordítunk. A testi, szociális és az értelmi képességek egyéni, életkor-specifikus alakításában, nagy hangsúlyt kap a mással nem helyettesíthető szabad játék, illetve a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítése. Különös gondot fordítunk a gyermekek eltérő szociális, kulturális környezetéből adódó hátrányainak csökkenetésére, kompenzálására. Pedagógiai munkánk során különös figyelmet fordítunk a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésére, fejlesztésére, a másság elfogadására, illetve a tehetséggondozásra. Pedagógusaink pedagógiai hitvallása a gyermekek mindenekfelett álló érdekeinek érvényesítését tükrözi, a harmonikus személyiségfejlesztés érdekében.

Értékeink Az intézményben folyó nevelőmunka támaszkodik a magyar óvodapedagógia gyakorlat több mint két évszázados eredményeire. Nevelőmunkánk során ápoljuk, őrizzük a nemzeti kultúrát, nyelvet, nemzeti hagyományokat – ezek értékeit. Gyermekképünk Programunk abból az Alapprogram által megfogalmazott tényből vetíti előre gyermekképét, mely szerint az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. A gyermek, fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükséglete van. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Nem adunk helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben. Az intézményünkbe járó, majd onnan kikerülő gyermekek legyenek képesek arra, hogy az állandóan változó világban mindenkor megállják és megtalálják helyüket. Tiszteljék, szeressék és becsüljék egymást és a felnőtteket. A művészetek eszközeivel formálódjon ízlésviláguk és kultúrájuk. Őrizzék, szeressék népünk hagyományait, anyanyelvünket.

6

A természetet védő – óvó, egészséges életmódra törekvő, környezettudatos életet élő emberekké váljanak, akik felelősséggel gondolkodnak Földünk kincseiről. Igényeljék a rendszeres testmozgást, sportolást. Legyenek nyitottak más népek kultúrája, nyelve iránt. Minden gyermekünk a tanulási képességeinek optimális fejlődésével sajátítsa el, lehetőleg a hatodik év végére az iskolakezdéshez szükséges ismereteket. Jövőkép Olyan intézményi működést szeretnénk: Ahol olyan pedagógusok dolgoznak, akik egyre magasabb szintű pedagógiai munkavégzésre törekednek. Ennek elérése érdekében folyamatosan képezik magukat. Ahol olyan dajkák segítik a nevelőmunkát, akik természetesnek tartják azt, ha nincs a környezet tisztán tartásában feladatuk, akkor a gyermekek között tevékenykedve segítik az óvónő munkáját. Ahol a szervezeti egység és kultúra egymás tiszteletén, elfogadásán és megbecsülésén alapul, mely az emberi és szakmai kapcsolatokból táplálkozik Ahol olyan kölcsönös tiszteleten, megbecsülésen alapuló jó kapcsolat alakul ki a szülőkkel, melyben érvényesülnek a jogok és kötelességek. Olyan pedagógiai munkát szeretnénk: Ahol a csoportjaink által vállalt profilok hatékony nevelést eredményeznek. Ahol megvalósíthatóvá válik a személyi feltételek teljesülésével „Az egy nyelv, egy személy” német nyelvi program bevezetése.

IV. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEI ELVEI IV. 1. Humán erőforrás Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó minta a gyermek számára. A nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Az intézmény teljes nyitvatartási idejében óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. Személyisége elfogadó, támogató, mintaértékű a gyermekek számára. Az óvoda működését segítő dajka, munkáját teljes összhangban végzi az óvodapedagógussal, illetve a gyermekcsoporttal, hozzájárulva ezzel a gyermekek eredményes óvodai neveléséhez. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli, mely szakembereket a Radó Tibor Egységes Módszertani Központ, utazó tanári szolgálata biztosítja intézményünknek.

7

Pedagógusainknak, dolgozóinknak feladata, hogy az intézményünkbe járó eltérő kultúrájú (migráns) gyermekek nevelésében lehetőséget teremtsenek ahhoz arra, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. Az óvoda hivatalos elnevezése: Az óvoda pontos címe, telefonszáma:

Bisinger Óvoda Belvárosi Tagóvodája 9021 Győr, Árpád út 15. Telefon: 96/322 – 743

Az óvoda fenntartója, címe, telefonszáma: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 9021 Győr, Városház tér 1. Telefon: 96/500- 289 Az intézmény, jellemző adatai: Az óvodai férőhely száma: 107 fő Csoportszobák száma: 4 Az óvoda személyi feltételei: Az óvodában dolgozó közalkalmazottak száma: Felsőfokú végzettségű, főállású óvónők száma: Pedagógiai munkát segítő főállású, szakképzett dajka: Pedagógiai munkát segítő szakképzetlen dajka: Pedagógiai asszisztens:

13 fő 8 fő 3 fő 1 fő 1 fő

IV.1.1. Óvodapedagógusaink egyéb képzettségei Középfokú német nyelvvizsga: Német nemzetiségi óvodapedagógus Tanulási nehézségek vizsgálata és megelőzése: Fejlesztőpedagógus: /szakvizsga/ Gyógypedagógus /TANAK/ egyetemi végzettség Vezető óvodapedagógus: /szakvizsga/ Általános ápoló és asszisztens:

1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő

Óvodapedagógusok továbbképzési irányultságai: Óvodapedagógusaink a hét évenként kötelező továbbképzéseken, a csoportprofiloknak és a tehetségfejlesztési programban megfogalmazott irányultságainknak, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek szakszerű fejlesztésére helyezve a hangsúlyt, szereztek képesítéseket: - Játszóház vezető, szabadidő szervező - Korszerű módszerek, technikák a vizuális nevelésben - Környezetismereti fejlesztő játékok - Matematikai fejlesztő játékok

3 fő 3 fő 2 fő 2 fő

A továbbképzésen elsajátított elméleti ismeretekről a kollégák nevelőtestületi értekezletek keretén belül számolnak be, a nevelőtestületnek. Az ismeretek gyakorlati része beépül a csoportok mindennapi nevelőmunkájába.

8

IV.2. Tárgyi feltételek Az óvoda épületét, udvarát, berendezési tárgyait úgy alakították ki, hogy a gyermekek biztonságát, kényelmét szolgálja, biztosítva egészségük megőrzését, egészséges fejlődésüket. A tárgyi felszerelések a gyermekek számára hozzáférhető módon helyeztük el, ügyelve a biztonságukra. A felnőtt dolgozóink számára megfelelő higiénés és munkakörnyezetet biztosítunk. A szülők fogadására a nevelői szoba áll rendelkezésre. Az óvoda épületének főbb adatai Az intézmény építésének éve: Az épület felújítása: Teljes telekterület: Beépített terület: Játszóudvar: Műszaki adatok:

1970 1988 1789 m2 302,22 m2 2140,46 m2 Egy emeletes, blokkos szerkezetű, lapos tetős, közművesített, távfűtéses, egyedi meleg víz ellátású épület

Helyiségek Eszköz Csoportszoba Tornaszoba Játszóudvar Vezetői iroda Vezető helyettesi iroda fejlesztőszoba Nevelői szoba Orvosi szoba Gyermeköltöző Gyermekmosdó; WC Felnőtt öltöző Melegítő konyha Tálaló, mosogató, felnőtt étkező Felnőtt mosdó Felnőtt WC Mosléktároló Egyéb raktár Szertár

Mennyiségi mutatók 4 0 1 1 0 1 1 1 4 4 1 1 1

Megjegyzés nincs

Nincs

1 2 1 1 1

Intézményünket a belvárosban lakó, és dolgozó szülők választják gyermekeik számára. Központi elhelyezkedésünknek köszönhetően, azonban a város különböző pontjain dolgozó

9

szülők is szívesen bízzák gyermekeik nevelését óvodánkra. Az átutazó forgalom miatt a gyermekeink többsége körzeten kívüli.

IV. 3. Az óvodai élet megszervezése A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a heti rend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5–35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel óvodapedagógus foglalkozik. IV.3.1. Napirend A gyermekeink egészséges fejlődését, fejlesztését a megfelelően összeállított napirend és heti-rend biztosítja, a megfelelő időtartamú és párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A napirend rugalmasan igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermekek egyéni szükségleteihez, szokásokhoz, igényekhez, programokhoz. A napirend rugalmas biztosítását az óvónő és a dajka összehangolt munkája eredményezi. Az óvónő és a csoport dajkája minden reggel átbeszélik az aznapi teendőket, ennek megfelelően szervezik a csoport napi életét. A napirend összeállításánál igyekeztünk az egyes tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítását biztosítani, szem előtt tartva a gyermek életkori sajátosságából adódó játék kitüntetett szerepét. A megfelelő játékidő biztosításán túl, fontos kellő időt fordítani a gondozási, táplálkozási, higiéniai szükségletek kielégítésére. A gyermekek délutáni pihenése, élettani szükséglet. A délutáni alvás időtartama a kisebbeknél 2 óra, a nagyobbaknál 1,5 óra. A legnagyobbaknál a tanév végéhez közeledve meg is szüntethető. Az óvodában négy csoport működik. Az óvodapedagógusok maguk dolgozzák ki, emeletenként - összehangolva a gyermekek fejlődésének, szükségleteinek, illetve a csoportok zavartalan működésének leginkább megfelelő napirendet. Az étkezések, a pihenés időpontja kötött, a többi tevékenység rugalmasan szervezhető. A napirend kialakításának általános szempontjai óvodánkban: A napirendet rugalmasan alakítjuk a programokhoz. -

-

Figyelembe vesszük az óvodai nyitva tartás időkeretét. Figyelembe vesszük a gyermekek életkorát Figyelembe vesszük a játékidő kitüntetett szerepét a gyermeki személyiség fejlődésében. Az évszakok kínálta tapasztalatszerzési lehetőségeket. A gyermekek egyéni szükségleteit. Ügyelünk az egészséges életkörülmények, szokásrend kialakításához szükséges feltételek megteremtésére, ennek megvalósulására az óvodai élet teljes időtartama alatt. A gyermekek étkezési, és higiéniai szokásait. Az életkori sajátosságaikból eredő alvásigényét.

10

-

-

A napirendben kellő időt szeretnénk biztosítani a kiemelt nevelési területeken történő tevékenykedésre – tapasztalatszerzésre. Rendszeres úszásoktatáson való résvétel a nagyobb korcsoportoknak. Ovifoci – klub rendezvényeken való részvétel Rendszeres játék az óvoda udvarán, Időjárástól függően az óvodai tevékenységek szabadban történő megvalósulása: játék; alvás; étkezés; kezdeményezések Élményszerző séták, kirándulások a természetbe. Ismeretek, tapasztalatok szerzése az élménypedagógia módszereivel és eszközeivel - projekteken keresztül.

IV.3.2. Heti-rend A programunkban a 3 – 7 éves korosztálynál a játékot tekintjük a gyermeki tapasztalat és ismeretszerzés legfontosabb tevékenységi formájának, mert személyiségformáló hatásán túl ez a tevékenységi forma a legalkalmasabb az új ismeretek átadására, a tanulásra. Az élménypedagógia eszközeit segítségül hívva évszakok köré csoportosított projektek keretén belül sajátítják el a gyermekek az ismereteket. Nagycsoportban rendszerező jellegű, foglalkozásokat is beiktatunk, az óvoda – iskola átmenet zavartalan biztosítása érdekében. Heti-rend kialakításának általánosa szempontjai: -

A gyermeki tevékenykedtetés középpontba állítása A gyermekek érdeklődésére épített ismeretek nyújtása A gyermekek életkori sajátosságainak figyelembe vétele A tevékenységek közötti harmonikus arányok figyelembe vétele A gyermekek egyéni szükségleteinek figyelembe vétele, differenciált fejlesztés Projektpedagógia módszereinek alkalmazása

3-4 évesek: - Az élménypedagógia eszközeivel élünk. A játékba integrált tanulást tekintjük az ismeretszerzés egy lehetséges módjának, mely az évszakokhoz kötött projektek révén valósul meg. /nincs játékelrakás, az óvónő által kezdeményezett tevékenység után visszatérnek a játékukhoz./ Kötelező tevékenység: -

Mindennapos mese- vers, dramatikus játék Mindennapos testnevelés Heti egy alkalommal tornaruhás torna

Játékba integrált tanulás: Évszakok köré csoportosított projektek, melyek magukba foglalják: - ének – zene - a környezet tevékeny megismerése - rajz, mintázás, kézimunka tevékenységeket.

11

- A gyermek egyéni szükségleteire épülő fejlesztés A tevékenységek időtartama: a gyermek érdeklődésétől függően 10 – 15 perc. 4-5 évesek - Az élménypedagógia eszközeivel élünk. A játékba integrált tanulást tekintjük az ismeretszerzés egy lehetséges módjának, mely az évszakokhoz kötött projektek révén valósul meg. Kötelező tevékenység: - Mindennapos mese- vers, dramatikus játék - Mindennapos testnevelés - Heti egy alkalommal tornaruhás torna Játékba integrált tanulás: Évszakok köré csoportosított projektek, melyek magukba foglalják: - ének – zene - a környezet tevékeny megismerése - rajz, mintázás, kézimunka tevékenységeket. - matematikai tartalmú ismereteket - A gyermek egyéni szükségleteire épülő fejlesztés A tevékenységek időtartama: a gyermek érdeklődésétől függően 15 – 20 perc. 5-6-7 évesek - Az élménypedagógia eszközeivel élünk. A játékba integrált tanulást tekintjük az ismeretszerzés egy lehetséges módjának, mely az évszakokhoz kötött projektek révén valósul meg. Ebben az életkorban már szükségesnek tartjuk, hogy bizonyos rendszerességgel, egy – egy projekt lezárásának alkalmával, a gyermekek kötött formában szervezett tevékenységekben vegyenek részt, hogy ne okozzon számukra nehézséget az iskolai életmód megkezdése. Kötelező tevékenység: -

Mindennapos mese- vers, dramatikus játék Mindennapos testnevelés Heti egy alkalommal tornaruhás torna, úszás, Ovifoci Az aktuális projekt zárása alkalmával szervezett kötött tevékenység

Játékba integrált tanulás: Évszakok köré csoportosított projektek, melyek magukba foglalják: - ének – zene - a környezet tevékeny megismerése - rajz, mintázás, kézimunka tevékenységeket. - matematikai tartalmú ismereteket

12

- A gyermek egyéni szükségleteire épülő fejlesztés A tevékenységek időtartama: a gyermek érdeklődésétől függően 25 – 30 perc. IV.3.4. Az óvodai nevelés tervezése A nevelési programunkban kitűzött célok és feladatok az óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében valósulnak meg. Az óvodai nevelésünket a fenntartó által jóváhagyott nevelési program: A Belvárosi Óvoda Nevelési Programja alapján tervezzük, szervezzük, és valósítjuk meg az óvodapedagógusok jelenlétében és közreműködésével. A tudástartalmak tervezése a csoportnaplókba, évszakok köré csoportosítva – 2 hetes projektekbe tervezetten történik. Gyermekeink fejlődésének nyomon követését a BGR-ből átvett dokumentumok alapján végezzük.

V. PROGRAM NEVELÉSI FELADATRENDSZERE Az óvodai nevelés általános feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: 1. Egészséges életmód alakítása, környezeti nevelés 2. Érzelmi, erkölcsi és közösség nevelés 3. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés

V. 1. a. Az egészséges életmód alakítása Cél: a gyermekek testi, lelki fejlődésének elősegítése, mozgásigényük kielégítése, az egészséges életmódra nevelés, környezettudatos magatartás kialakítása Feladataink: -

-

Gyermekek gondozása Gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése Gyermeki testi képességek fejlődésének segítése; Harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése Rendszeres testmozgásra, egészséges táplálkozásra nevelés Étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés, és megőrzés szokásainak alakítása. Megfelelő szakemberek bevonásával – szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve – speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés szokásainak alakítása egészségmegőrzés szokásainak alakítása; a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása;

13

Gondozás Az óvodai élet megszervezésében kiemelt szerepe van a gondozásnak. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, segíti önállóságuk fejlődését, együttműködik a gondozást végző többi munkatárssal /dajka/. A gondozás, az óvodai nevelőmunka szerves része: biztosítja a gyermekek zavartalan fejlődését, egészségük fenntartását, megerősítését, az egészséges életmódot. – Sajátos nevelési folyamat, amely feltétele az összes nevelési hatások pozitív érvényesülésének. A gondozás a testi nevelésen kívül hozzájárul az egész személyiségük fejlődéséhez. A nevelőmunkák kiinduló pontja, a gyermek fejlődését elősegítő optimális óvodai környezet biztosítása. Az óvodába lépő gyermekek számára az új környezet a megszokottól való eltérő életfeltételeket jelent. Az életmódban bekövetkezett változás sokszor nem csak a gyermek pszichés, hanem ezzel összefüggésben, a testi állapotában is átmeneti zavart okozhat. Gyakran vezet étvágytalansághoz, álmatlansághoz. A különböző tüneteket nagy figyelemmel kell kezelni, a gyermeket nem szabad még a legfontosabb funkciók elvégzésére sem erőltetni, hiszen elsődlegesen az új környezetet kell megszoknia. A testi fejlődés egyéni sajátosságait minden gyermeknél figyelembe kell venni a gondozás során. A gyermek fejlődését csak az egyéni fejlettség alapján /mint a kiindulás alapja/ lehet értékelni. A gyermekek eredményes gondozása érdekében szorosan együtt működünk a családdal. Fontos, hogy a szülői ház kellő mértékben előkészítve segítse elő a gyermek érzelmi feloldódását az óvodai életbe történő beilleszkedéshez. Egészséges környezeti feltételek biztosítása Udvar: Célunk, hogy gyermekeink, minden évszakban, minél több időt tölthessenek az óvoda udvarán. Ennek érdekébe felszerelése a gyermekek életkorának megfelelően különféle tevékenységek végzésére alkalmas. EU komfortnak megfelelő mászókák – hinták, napos és árnyékos rész, fedett homokozók, kisebb, nagyobb esztétikus fa épületek tagolják, illetve teszik változatossá gyermekeink számára. A tankertjeinkben közvetlen tapasztalatszerzés útján ismerkedhetnek a növénytermesztéssel. Az óvoda helyiségei: Öltözők: az intézményünk négy csoportjának mindegyike mellett található egy – egy öltözőrész, melyen a helyi sajátosságokból adódóan két – két csoport osztozik. A gyermekeinknek saját jellel ellátott csukott szekrénykéje van. Csoportszobák: A fehérre meszelt falak, hatalmas ablakok kellő természetes fény beáramlását biztosítják a csoportszobákba. A berendezési tárgyak a gyermekek kényelmét, igényeit szolgálják. Ügyelünk arra, hogy természetes, jól tisztítható anyagokból készüljenek. Az elhelyezésüknél ügyelünk arra, hogy a gyermekek mozgásigényét, tevékenységeit ne befolyásolják. Minden csoportunkban EU komfortnak megfelelő fektetők biztosítják a gyermekek kényelmét. A helyiségek fűtését egyedi hőmérsékletszabályozóval ellátott radiátorok teszik optimálissá. A szellőztetés állandó és folyamatos a csoportokban, a résnyire nyitott bukóablakok által.

14

Mosdók: Minden csoportunknak önálló mosdórésze van, ahol saját jellel ellátott törölköző tartó, fogmosó polc /fogmosó pohár és kefe/, fésű tartó /fésű/ szolgálja a gyermekek higiéniás biztonságát. A dajkák heti egy alkalommal rendszeresen fertőtlenítik a fésűket. A mosdókat, WC-t igény szerint tisztítják. Mivel a WC-k együtt vannak a kézmosó kagylókkal, ezért a boxok elé szerelt esztétikus függönyökkel biztosítjuk az intim környezetet. A fertőzések elkerülése érdekében folyékony szappant használunk a kézmosáshoz. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén -

-

-

-

A testápolási szokásoknak megfelelően önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. A WC- t, mosdót önállóan, igény szerint használják. A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyre teszik azokat. Zsebkendőjüket önállóan, felszólítás nélkül használják köhögéskor, tüsszentésnél, igény szerint. Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan mernek a tálból, öntenek a kancsóból. Rendeltetésének megfelelően használják az evőeszközöket. Használják a kést, villát. Teljesen önállóan öltöznek, tudnak cipőt kötni és ruhát gombolni. Ruhájukat összehajtva rendben teszik a polcukra, ügyelnek saját külsejük rendezettségére. Ügyelnek természeti és társadalmi környezetük tisztaságára és rendjére, az óvoda épületén belül és kívül: a szemetet vegyék fel, söpörjék össze, az eszközöket, játékokat használat után tegyék a helyére. Napi rendszerességgel mozognak az óvoda udvarán, vagy a teremben, lehetőség szerint. A SNI gyermekek a szülő, óvodapedagógus, vagy speciális segítséget nyújtó szakember által sajátítsák el azokat az ismereteket, melyek az életkoruknak megfelelő.

V. 1. b. Egészség és környezeti nevelés alapelvei Cél: Környezettudatos magatartás megalapozása óvodás korban Feladataink: -

Környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások, környezettudatos magatartás alakítása. Energiatakarékosságra nevelés Állatok, növények szeretetére, védelmére nevelés Épített és természeti környezet óvása Tanulmányi séták szervezése Szülők, megfelelő szakemberek bevonása a munkába, gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása

Egészséges életmód kialakítása Az életkornak megfelelő helyes életritmus kialakítása alapfeltétele a testi és szellemi fejlődésnek. Az étkezéseknek, illetve a pihenésnek kötött időpontja van, a tevékenységeket pedig a programoknak megfelelően alakítják a csoportok.

15

Különös figyelmet szentelünk a testileg fejletlenebb, gyengébb egészségű kisgyermekekre. Arra törekszünk, hogy a testi fejlődésben lemaradt gyermekek behozhassák hátrányukat, ezért odafigyelünk az egészségi állapotukra, táplálkozásukra. A fejlődésükkel kapcsolatos észrevételeinkről tájékoztatjuk a szülőt. Fontos feladatunknak tekintjük a megfelelő gondoskodást arról, hogy játék, munka, pihenés közben minden gyermeknek kényelmes helye és megfelelő mozgási lehetősége legyen. A féktelenség, erős zaj, lárma az idegrendszert fárasztja, a fejlődést gátolja, ezért a halk beszédre szoktatása a gyermekeknek, az óvodába lépés pillanatától kezdve feladata az óvónőnek és a dajkának. Testápolás: Biztosítania kell az állandó és rendszeres, szükség szerinti tisztálkodást, a gyermekek tisztaság iránti igényének a kialakulását. A testápolással járó tevékenység hozzájárul a gyermek és az óvónő, illetve a dajka közötti személyes jó kapcsolat kialakulásához. Minél kisebb a gyermek, annál inkább igényli a felnőtt segítségét. Az óvónő fokozatosan szoktatja hozzá a gyermeket – az egyéni fejlődési ütemet figyelembe véve – az önálló testápolási teendők elvégzésére. Rendkívül fontos, a gyermekek rendszeres, napi színtű tisztálkodása, fürdése, a bőr ápolása. Az óvodában a gyermekek folyóvízben, folyékony szappannal mosnak kezet WC használat után, étkezés előtt és után, valamint minden olyan tevékenységet követően, mely megkívánja. Hajápolás: Rendkívül fontos, a heti egyszeri hajmosás. Erre felhívjuk a szülő figyelmét. Az óvodában a gyermekeknek saját jellel ellátott fésűje van, melyet igény szerint - 3 – 4 éves korban az óvónő, dajka segítségével, nagyobb korban pedig önállóan használnak. A délutáni alvásidőt követően a kisebb gyermekek az óvónő, vagy dajka segítségével, a nagyobb gyermekek pedig önállóan fésülködnek. Rendezetlen hajjal, külsővel nem hagyja el kisgyermek az intézményünket. Körömápolás: A gyermekek körmeit rendszeresen ápolja a szülő. Az óvodában szappannal és körömkefével tisztítjuk bizonyos tevékenységek után. Fogak ápolása: Célunk, hogy a gyermekek szokjanak hozzá a rendszeres fogápoláshoz. Ennek jelentőségére a szülők figyelmét is felhívjuk a szülői értekezletek alkalmával. Intézményünkben lehetőséget biztosítunk az ebéd utáni fogmosásra. Légzőszervek védelme: A füljárat és a dobhártya védelmében a helyes orrfújásra meg kell tanítani a gyermekeket. Az orrlégzésben gátolt gyermekekre különös gondot fordítunk. Táplálkozás: Az egészséges fejlődéshez, növekedéshez fontos, hogy a gyermekek egész évben, megkapják az optimális fejlődésükhöz szükséges tápanyagot, ásványi sókat, vitaminokat. Az egészséges táplálkozásuk biztosítása érdekében szükségesnek tartjuk az élelmiszert szállító konyhával való rendszeres konzultációt az étlap összeállítása során. Rendkívül fontos, hogy a nap folyamán a gyermekek kellő mennyiségű folyadékhoz jussanak, ezért a csoportszobán belül is /a higiéniás feltételek biztosítása mellett/ lehetőségük van víz fogyasztására. Rendszeresen iktatunk a gyermekink táplálkozásába zöldség és gyümölcsnapokat. Nagy figyelmet fordítunk a kulturált étkezés szokásainak elsajátítására. Gyermekeink szépen, esztétikusan terített asztalnál étkeznek. Fokozott figyelmet fordítunk az étkezés előtti

16

várakozási idő minimalizálására. A kulturált étkezés szokásait megtartva, derűs, légkörben, csendesen beszélgetve folyik az étkezés a csoportjainkban. Kiscsoportban minden gyermeknek annyi ételt adunk, amennyit kíván, és amennyit egyszerre el tud fogyasztani, a nagyobb gyermekek pedig igényeik szerint merítenek az ételből. Azoknak a kiscsoportos korú gyermekeknek, akiknél nehézségbe ütközik az önálló étkezés, a csoport felnőtt dolgozói segítséget nyújtanak. A lassan evő gyermeket nem sürgetjük, kellő időt adunk számukra a szükséges mennyiségű táplálék elfogyasztására. Az étkezésnél is alkalmazzuk az egyéni bánásmód elvét, hiszen a gyermekek különböző szociális környezetből érkeznek, eltérő adottságokkal. Öltözködés: A megfelelő ruházatban a gyermekek jól érzik magukat. Szülői értekezleteken nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy felhívjuk a szülők figyelmét a kényelmes, mozgást nem akadályozó ruhák használatára, gyermekeik évszaktól függő, réteges öltöztetésére. A gyerekek biztonsága érdekében kényelmes, bokát tartó cipő viselését javasoljuk. Az épületen belül gyermekeink váltócipőt viselnek, az évszaktól függetlenül. A testnevelés foglalkozásokhoz tornaruhába öltöznek a gyerekek. Mozgás: A gyermekek a mozgás által fejlődnek leginkább. A mozgásfejlesztést szolgálják a testnevelési foglalkozások és különösen a szabad levegőn szervezett mozgásos játékok. Az egyes korcsoportok mozgásigényét figyelembe véve, minél több, udvari játékot, tevékenységet tervezünk, szervezünk. A nagyobb gyermekeknek bonyolultabb szabályjátékokat ajánlunk, arra késztetjük őket, hogy maguk is kezdeményezzenek ilyeneket. Ilyenkor a gyermekek annyit mozognak, amennyire egyénileg képesek. A terem, udvar, tornaterem kínálta lehetőségeket kihasználva a gyermekek lehetőséget kapnak arra, hogy kipróbálják mire képesek. A szabadon mozgó gyermekek megtanulnak, a környezet sokféleségében tájékozódni, és azokhoz megfelelő módon alkalmazkodni. Az önállóan kezdeményezett játékok olyan mozgásformákra ösztönzik a gyermeket, amelytől egyébként idegenkedne. A mozgás a gyermek számára a pihenés egyik formája. A séták, a kirándulások az élményhatáson kívül a gyermekek mozgásigényének kielégítését, mozgásuk fejlesztését is szolgálják. Nagycsoportos gyermekeinknek rendszeres lehetőséget biztosítunk szervezett úszásoktatáson, ovi –focin való részvételen, valamint városi szervezésű sporttevékenységeken, mint például „Óvodás Olimpia”- korcsolyázás. A kiscsoportos gyermeket fokozatosan szoktatjuk a csoportos mozgáshoz. Nagyobb korcsoportokban is szem előtt tartjuk a gyermekek egyéni terhelhetőségét. Pihenés: Az egészséges életritmus fontos része a pihenés. A nyugodt alvás feltétele az erős külső – belső inger kiküszöbölése. Az alvás ideje alatt a csoportszobákban nyugalmat, csendet, a pihenést elősegítő kellemes hangulatot biztosítunk. A csoportszobát lefekvés előtt kiszellőztetjük, illetve az alvás ideje alatt is biztosítjuk a folyamatos friss levegőt. Nyáron biztosítjuk, gyermekeink számára a szabad levegőn történő alvást. Alvás idejére a gyermekekről levetjük a szoros, kényelmetlen ruhadarabokat. A takaróval úgy takarjuk be a gyermekeket, hogy alattuk is legyen. A kiscsoportos gyermekeknek segít az óvónő a lefekvésben. A nagyobb korcsoportot látogató gyermekek, fokozatosan tanulják meg a takaró hajtást, illetve a lefekvést. A cipőiket párosával rakják az ágyuk elé, a levetett ruhadarabokat pedig szépen összehajtva a székükön helyezik el. Az iskolába készülő gyermekek számára nem kötelező az alvás, a lefekvés a tanév végén.

17

A gyermekeknek egyénileg is más – más az alvásigénye. A hosszabban alvó gyermekeket nem keltjük fel, megvárjuk, hogy önállóan ébredjenek, míg a kevesebb alvást igénylő kisgyermektől elvárjuk, hogy ne zavarják társaikat. Pihenés ideje alatt óvónő tartózkodik a csoportban. Levegőzés: A lehetőségekhez mérten minél több időt töltünk a szabad levegőn. A tavaszi, nyári, őszi hónapokban a tevékenységek nagy részét is az udvarra tervezzük. Télen a lehetőségeket és a hőmérsékletet figyelembe véve tartózkodunk a szabadban. Amennyiben a hőmérséklet - 10◦ alá hűl, inkább a nyitott ablak előtt szervez az óvónő, mozgásos játékot. A betegségből felgyógyult gyermeket, fokozatosan szoktatjuk a megerőltetőbb mozgásokhoz. Testedzés: A légfürdő az edzés legfontosabb formája. A légfürdő alapfeltétele, hogy a gyermekek télen, nyáron, nyirkos levegőben is sokat tartózkodjanak a szabadban. Ez által válnak edzetté a kisgyermekek. Az edzett gyermekek télen is jól bírják a szabadban való mozgásos játékokat, sétát. A víz edzőhatása intenzívebb a légfürdőnél. Nyáron gumimedencében fürdenek gyermekeink, illetve permetező locsolással fürdetjük őket. Fürdés után leszárítjuk, felöltöztetjük a gyermeket, majd mozgunk. Napfürdőt óvatosan alkalmazzuk, mivel igen erős hatása van. A túl erős napsugárzás árthat, ezért a reggeli és délelőtti órákban tartózkodunk a szabadban nyáron, megfelelő védettséget nyújtó napkrémmel kenjük a gyermekinket, illetve vászonsapka viseletét javasoljuk számukra a szabadban való tartózkodáshoz. A napsugárzás UV hatását napi szinten mérjük, és ennek megfelelően tartózkodunk a szabadban. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén -

A gyermekek igényévé válik a rendszeres, gondos tisztálkodás. A saját személyük körüli higiénés teendőket önállóan végzik. Felszólítás nélkül, igénynek megfelelően használják a papír zsebkendőt, a használat után, kezet mosnak. Étkezés közbeni kulturáltan viselkednek. Az evőeszközöket rendeltetésszerűen használják. /kés, villa/ Önállóan, megfelelő sorrendben öltöznek és vetkőzzenek. Ruháikat szépen összehajtva teszik a szekrényükbe, cipőiket pedig párosával a jelük alá. Igény szerint vetik le, illetve veszik fel ruhadarabokat, attól függően, hogy fáznak, vagy melegük van. Az épületbe lépés előtt letörlik a lábukat, az ajtókat csendben csukják. A bútorokkal, eszközökkel, játékokkal óvatosan bánnak. Az épületbe lépéskor köszönnek a felnőtteknek és társaiknak.

V. 2. Érzelmi erkölcsi és közösségi nevelés alapelvei Cél: a gyermekeknek a családias, érzelmi biztonságot nyújtó óvodai légkör megteremtése, a pozitív érzelmek, társas kapcsolatok alakítása. A gyermekek egyéni képességeinek, tulajdonságainak kibontakoztatása a közösségen belül a csoport normáinak figyelembe vételével. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés. Feladataink:

18

-

-

-

-

-

-

Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes családias légkör megteremtése az óvodába lépéstől az óvodáskor végéig. Az érzelmekre épülő, kapcsolatteremtő és az azt ápoló magatartásformák alakítása. Különösen fontos, hogy az óvodába lépő gyermeket pozitív érzelmi hatások érjék: különösen az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze érzelmi töltés jellemezze. A gyermek szociális érzékenységének, erkölcsi, érzékenységének, „én” tudatának fejlesztése, valamint az önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek segítése. Az emberek különbözőségének megértése, elfogadása A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerinti jó együttműködés az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. A gyermek szokás- és normarendszerének a megalapozása. A gyermek erkölcsi és szociális érzékenységének a fejlesztése A gyermekek megismertetése a szűkebb és tágabb környezetével, mely a szülőföldhöz való kötődés alapja. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából mintaértékű óvodapedagógusi, illetve mintaértékű dolgozói kommunikáció és gyermekkel való bánásmód. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, ezen belül a lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, illetve a nehezen szocializálható, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek speciális nevelése – szükség szerint szakemberek bevonásával. Különös figyelmet szentelve a halmozottan hátrányos helyzetű, elhanyagolt gyermekekre.

A családias légkör megvalósítását a gazdag programokkal, élményekkel dúsított óvodai élettel szeretnénk elérni. A SNI, valamint az elhanyagolt, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre az érdeklődést nem tanúsító kicsikre különös gondot fordítunk. A befogadó közösségben olyan érzelmi légkör kialakítására törekszünk, amelyben természetes érték az ember, függetlenül teljesítményének színvonalától. Személyes példamutatással annak megláttatása, hogy nem vagyunk egyformák, a „másság” elfogadása, a különbözőség tolerálása. Az óvónői magatartás, mintaértékű a szocializációs folyamatban, ezért tevékenységünket úgy szabályozzuk, hogy irányítója és társai is legyünk a gyermeknek. Fontos feladatunknak tekintjük a pozitív kapcsolatok alakítását, különösen: a felnőtt – felnőtt; óvodapedagógus – gyermek; gyermek – dajka; gyermek – gyermek vonatkozásában. A gyermek közösséghez, társakhoz való viszonyát nagymértékben befolyásolja a mintaértékű felnőtti kommunikáció és a gyermekkel való bánásmód. 19

Óvónői feladataink: -

-

Példamutató beszéd és magatartás A gyermeki jogok biztosítása A tevékenységek, eszközök változatos biztosítása Az eltérő szükségletek figyelembe vétele. Az egyéni képességek fejlesztése, erősítése. A szorongó gyermekek oldása. Pozitív magatartásformák erősítése. Minden gyermekkel szemben elfogadó magatartás, szeretet. A másság elfogadása. Türelem, empátia, tolerancia. Együttműködés a nevelési kérdésekben, szokásrendszer alakításában a csoportban együtt dolgozó felnőttek között, illetve a szülőkkel. A félő, szorongó gyermekek felkarolása, a nem kívánatos magatartásformák fékezése.

Az érzelmi nevelés egyik fontos feladatának tekintjük a gyermekek szűkebb és tágabb környezetével való megismertetését, mely a hazafias nevelés, illetve később a hazafias magatartás és gondolkodás alapjává válik. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén:

-

-

-

-

Tudják óvodájuk nevét, címét, név szerint ismerik az óvodában dolgozó felnőtteket, pajtásaikat és név szerint számon tartják őket. Ismerik, szeretik, megnevezik szűkebb és tágabb környezetükben található épületeket. Egymást figyelmeztetik a szabályok megszegése esetén. Konfliktus helyzetben egyezkedő magatartást tanúsítanak. A közösség tagjaival együtt éreznek, egymásnak, és a kisebbeknek segítenek a felnőtt felszólítása nélkül is: öltözködésben, különböző feladatok végrehajtásában. Egymás munkájára vigyáznak, megbecsülik. Nem tépik, gyűrik össze, dobják szemétbe. Az udvariassági formákat betartják: idősebb embereknek átadják a helyüket, a fiúk az ajtóban előre engedik a felnőtteket és a lányokat, a lányok a felnőtteket. Felszólítás nélkül köszönnek egymásnak, és a felnőtteknek. A csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják, hellyel kínálják. Türelmesen meghallgatják egymást és a felnőtteket, nem kiabálnak. A közösségért szívesen dolgoznak, önként vállalnak apróbb megbízatásokat: szemét felszedés; asztalterítő hajtás;

20

-

tárgyak oda – elvitele, alkalmankénti feladatok teljesítésében. Törekednek a pozitív magatartásformák betartására: nem árulkodnak, verekednek, kerülik az agresszív helyzeteket. Elfogadják, tiszteletben tartják a másságot. A feladatok vállalásában kitartóak. Szociálisan éretté válnak az iskolai élet megkezdésére, melynek jellemzői: kitartás; feladattudat; monotónia tűrés.

V. 3. Az anyanyelvi és értelmi fejlesztés Az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára – mint életkori sajátosságra –, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Cél: A gyermekek életkoruknak megfelelő anyanyelvi fejlettségi szintre juttatása, mely fejlesztésben a gyermekek természetes érdeklődésére, kíváncsiságára – mint életkori sajátosságra építjük az ismereteket. A gyermekek egyéni ütemben történő fejlesztése. A képességeihez mérten minden gyermeket szeretnénk eljuttatni a megfelelő, egyéni adottságaiból elérhető legmagasabb szintre. Feladataink: Az anyanyelvi nevelés feladatai: az óvodai nevelőtevékenység egészében valósul meg. - Az anyanyelvi nevelés, valamennyi óvodai tevékenységet áthatja. - Fontos feladatunk a kommunikáció különböző formáinak fejlesztése, fejlődés elősegítése. - Az anyanyelvi fejlesztés a beszélő környezettel (helyes mintaadás) szabálykövetéssel (javítgatás elkerülésével) ezen belül a beszédészlelés és beszédmegértés fejlesztésével valósul meg. - A gyermekek beszédkedvének fenntartása, szókincsük bővítése. - A gyermek meghallgatása, kérdések ösztönzése - Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés, a gyermek természetes kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése. Az értelmi nevelés feladatai: -

-

-

a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára – mint életkori sajátosságra –, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire épít. A gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, Az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás – alkotóképesség –

21

-

fejlesztése. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása Az alkotóképesség fejlesztése

Az értelmi nevelés területei: -

-

-

A gyermeki személyiség teljes fejlesztése mozgás - fejlesztés Testséma fejlesztés észlelés - fejlesztés /percepció/ értelmi - fejlesztés /gondolkodás, emlékezet, figyelem, kreativitás/ A gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, életkori sajátosságaira, valamint meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire építve biztosított változatos projektekre épített tevékenységnyújtás, amelyeken keresztül további élményeket kap a gyermek. A gyermek spontán szerzett ismereteinek, tapasztalatainak rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása. A SNI gyermekeknél az egyéni fejlődési szintet és ütemet figyelembe véve, a pszichikus funkciók által meghatározottan a gyermek pillanatnyi állapotából kiindulva olyan célzott módszerek, tevékenységek és eszközök megválasztása, alkalmazása, amelyek segítségével a külvilágból szerzett ingerek, tapasztalatok fejlesztő módon épülnek be a személyiségbe és alkotnak alapot a további fejlődéshez. Differenciált fejlesztés: egyensúly-, taktilis-kinesztétikus-, auditív-, vizuális-, észlelés, amnesztikus funkció területén, a nagymozgások, a finommotorika, és a cselekvések tervezésének területén. A habilitációs és rehabilitációs programok beépülnek a nevelési programunkba.

Minden gyermekről anamnézist készítünk az óvodába lépésekor, mely a családra, a gyermek születési körülményeire, korai fejlődésére vonatkozó adatokat tartalmazza. A gyermek megismerésének fejlődésének nyomon követését a fejlettségmérő lapok segítségével végezzük. Megfigyeléseink:

-

a gyermek szociális fejlettségére, Finom-motorikus koordinációjának fejlettségére, téri tájékozódásának, térbeli mozgásának fejlettségére, mozgásfejlettségére, testséma fejlettségére nyelvi kifejezőképességének fejlettségére értelmi fejlettségére és rajzkészségének fejlettségére vonatkozik

A gyermeki személyiség teljes fejlesztésénél a prevenció – a tanulási nehézségek kialakulásának a megelőzése a célunk.

22

A fejlettségmérő lapok által jelzett problémákat, egyéni szükségléteinek figyelembe vételével speciális fejlesztő foglalkozásokkal korrigáljuk. A fejlesztő foglalkozásokat egyénileg, illetve kiscsoportos szervezési keretek között végezzük a csoportokon belül – fejlesztőpedagógus közreműködésével. A kiemelkedő képességgel rendelkező gyermekeinket lehetőségeink szerint a tehetség irányultságának megfelelően fejlesztjük tovább. A gyermekek értelmi képességeinek fejlődését nagymértékben meghatározza a mozgásuk fejlettsége, ezért különös gondot fordítunk a mozgásigényük kielégítésére és nagymozgásuk fejlesztésére. Fontosnak tartjuk a mindennapos testnevelést, a heti rendszerességgel megtartott testnevelés foglalkozásokat, a „mezítlábas tornát”, valamint az udvari szabad játékot, mozgást. Lehetőséget biztosítunk a rendszeres úszásoktatáson, ovifocin foglalkozásokon, esetenkénti korcsolyázáson való részvételen. A mozgásfejlesztésen túl az egyéb fejlesztési területekre, korcsoportokra lebontott prevenciós programot dolgoztunk ki. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén

-

-

Az iskolába lépéshez szükséges értelmi és testi fejlettség elérése. A testsúly az alkati tényezőtől függően, legalább 18 kg. Az iskolakezdéshez szükséges tanulási képességek kialakulása: kognitív képesség; orientációs képesség; szociális képesség; kommunikációs képesség; motoros képesség; kreativitás képessége. Fogváltás megkezdése, második alakváltás. Ép érzékszervek. Tudjon cipőt kötni. Helyes ceruzafogás, könnyed eszközkezelés. Mozgás összerendezettsége. Egyensúlyérzék kialakulása, finommozgások kialakulása. Testséma ismerete, kialakult dominancia. Szemmozgás koordináltsága Jó térérzékelés, térirányok felismerése térben és síkban Soralkotás képessége Reprodukáló képesség térben és síkban Iránykövetés képessége, szem – kéz koordinációja Biztos alak – háttér megkülönböztetés Azonosságok – különbözőség felismerésének képessége Analizáló – szintetizáló képesség kialakulása Általános tájékozottság Beszédkészség megfelelő szintje Gondolkodás, problémamegoldó gondolkodás megfelelő szintje Emlékezet fejlettsége Figyelem fejlettsége: legalább 30 percig képes figyelni Emberrajz életkornak megfelelő szintű fejlettsége Szocializáció kialakulás Megfelelően fejlett feladattudat, kitartás Jó monotónia tűrő képesség Jó kudarctűrő képesség

23

-

Felnőttekkel való jó kapcsolat

V. 4. Csoportjaink profiljai A kiemelt nevelési területeket intézményünk négy csoportja - csoportspecialitásként vállalta fel. Ezekből, a nevelési területekből az általános ismereteken túl az adott csoportok több ismeretanyagot nyújtanak a csoportot látogató gyermekek számára. Intézményünkben a kiemelt nevelési feladatokból adódóan a következő csoportok működnek: 1. 2. 3. 4.

Művészeti csoport Mese – dráma csoport Zöld – csoport Német Nyelvi csoport

V. 5. 1. Művészeti csoport nevelési feladatai

Cél: -

A gyermekek esztétikai érzékének, ízlésének formálása, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének segítése a művészetek eszközeivel. Alkotási kedvük, kreativitásuk fejlesztése. Esztétikai élménynyújtás Az együtt végzett tevékenységek közben a társas kapcsolatok mélyítése, személyes kapcsolatok erősítése. Alakuljon kritikai érzékük, önbizalmuk és igényük a szépre. Váljanak a művészeteket szerető, értő emberekké.

Feladat: - A művészeti tevékenységek /ábrázolás; kézimunka; ének – zene; mese – vers / feltételeinek megteremtése: elegendő hely, idő, eszközök, anyagok. - A projektmódszer szerint történő témafeldolgozás – gyermekek életkori sajátosságainak figyelembe vételével – az aktualitás elvének alkalmazásával. - Ismerjenek meg a gyermekek évszakokhoz, ünnepekhez kapcsolódó népszokásokat, hagyományokat. - Lehetőség biztosítása a nap bármely szakában az alkotásra, dalolásra, mesélésre, verselésre. - Ismerkedjenek meg a gyermekek különleges technikákkal az alkotásaikban, mint például a gyapjúzás, szövés, körmöcskézés, gyertyaöntés…..stb.

24

-

A művészeteket tisztelő, szerető emberek nevelése.

A „Művészeti csoportban” nagy hangsúlyt fektetünk, már a gyermekek óvodába lépésének pillanatától kezdve a művészetek eszközeivel történő nevelésre, melynek területei a következők: - ábrázolás és kézimunka - ének - zene - mese - vers Alapelvünk a „Meglátni, megcsodálni, megalkotni” Az egyszerűbb témáktól és technikáktól haladunk az egyre összetettebb, komolyabb feladatok felé. Munkáinkban felhasználjuk a magyar népművészeti elemeket és szokásait. Fontosnak tartjuk a nemzeti kultúra, hagyományok őrzését, ennek tovább származtatását. A „Művészeti nagycsoportos” gyermekek rendszeresen látogatják a Városi Gyermekkönyvtárat. Részt vesznek, Múzeum, illetve kiállítások látogatásán, gyermekeknek rendezett koncerteken, színházi előadásokon, balett előadáson. Aktívan vesznek részt rajzpályázatokon, valamint vers és mesemondó versenyeken. A gyermekek munkáiból tanév végén kiállítást rendezünk. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: -

-

-

-

Alkotás közben minden gyermek átélte a közösséghez tartozás örömét, rendelkeznek az alkalmazkodás képességével. Önállóan, kreatívan képesek felismerni és használni 6 – 8 különleges anyagot (akvarell festék; porpasztell – szénkréta; márványozó festék; levegőn száradó gyurma; gipsz; dekupázs ragasztólakk), 6 – 8 különleges eszközt (szövőkeret; „körmöcske”; gyöngyszövő; papírszövő tű; embossing tű; gipszkiöntő; ár; formalyukasztó; hímzőtű) 6 – 8 különleges technikát (akvarellfestés; szövés; körmöcskézés, dekupázsolás; batikolás; embossing technika; origami; papírszövés). Ismerik a 3 alapszínt (piros, sárga, kék) az ezekből képezhető kevert színeket (narancs, zöld, lila; barna) ill. felismerik és megnevezik az árnyalatokat. Tudják, hogy a fehér szín világosítja – fekete szín sötétíti ezeket – a kettő keveréke szürke színt eredményez. Képesek ábrázolni élményeiket, elképzeléseiket. A rajzlapon a teret jól kitöltik, az alakokat aprólékosan kidolgozzák, és munkájukat háttérrel díszítik. Emberábrázolásuk a következő részletezettséggel jelenik meg: végtagokat kétvonalasan ábrázolják, szempilla, szemöldök, orr, száj kétvonalas; haj – frizura, fül, nyak, váll, törzs, öt ujj a kézen, lábfej, cipő, ruházat. Megjelenik a mozgás ábrázolása. Térben rajzolnak: ami közelebb van az nagyobb, és a lap alján található, ami távolabb van az kisebb és feljebb helyezkedik el. Képesek önállóan 6 – 8 papírtárgyat hajtogatni: hajó; tulipán; sótartó; csákó; ház, madár; csiga; kutya; nyuszi; csillag; fenyőfa. Ceruza és eszközfogásuk, kézdominanciájuk kialakult. Kezük, ujjaik fejlettsége kész az írásra. Tudnak díszítő sormintát rajzolni 3 – 4 – 5 forma ritmikus váltakozásával Képesek térben mintázni: hóember; kosár; gyümölcsök, tál, állatfigurák Szívesen barkácsolnak eszközöket a mindennapi játékukhoz, ill. bábokat (ujj; pálcás) meséhez, dramatizáláshoz.

25

-

-

Szeretik az igényes zenét és a gyerekdalokat, örömmel kapcsolódnak be a közös dalolásba, játékba. Ritmusérzékük fejlett, tudnak pontosan egyenletes – kettes lüktetést és ritmust tapsolni, ill. egyszerűbb ritmusmotívumokat visszatapsolni. Felismerik, és szívesen használják a ritmushangszereket, meg tudnak nevezni legalább 5-t. (cintányér; dob; triangulum; csörgődob; csörgő tojás; kasztanyetta; sámándob, nyeles béka; száncsengő; köcsögduda) Ismernek 23 – 25 legalább hat hangterjedelmű dalt és 10 – 12 mondókát. Felismerik és meg tudják különböztetni a zenei fogalom párokat. (halk – hangos; gyors – lassú; magas – mély) Felismerik a dalokat dallamukról, ill. ritmusukról. Bátran énekkelnek egyénileg is. A népi gyermekjátékok szabályát betartják. Képesek megjegyezni, eljátszani egyszerűbb koreográfiát. A gyerekek 14 - 15 mesét, 10 – 12 mondókát, verset, ill. 5 – 6 kiolvasót ismernek. Bátran mesélnek, verselnek önállóan. Választékosan, egész mondatokkal beszélnek. Gyűjtőfogalmak alá be tudnak sorolni legalább 5 fogalmat. Szívesen báboznak és vesznek részt dramatizálásban Ismernek népi kifejezéseket.

V. 5. 2. Mese – Dráma csoport nevelési feladatai

A Mese dráma- játszó csoport életében fontos szerepet kap az anyanyelvi nevelés, a bábozás, dramatizálás, mesélés, a jeles ünnepekhez /szüret, advent, karácsony, farsang, húsvét, pünkösd /tartozó népi játékok, mesék ismerete, játszása. A családtagok évszakonkénti rendszeres meghívásával, vendégül látásával, meglepetés műsorral kedveskedéssel, az erre való felkészüléssel a gyermekek személyiségét szeretnénk formálni, megkönnyíteni a kapcsolatfelvételt, kapcsolattartást társaikkal és a felnőttekkel. A dráma- és bábjátékkal szeretnénk fejleszteni a közösségben élő gyermekek aktivitását, önismeretük gazdagítását, alkotóképességük, önálló gondolkodásuk fejlődését, testi, térbeli biztonságuk javulását, mozgásuk, beszédük tisztulását. Célunk -

A környezetben jól eligazodni tudó, jó kapcsolatteremtő képességekkel rendelkező gyerekek nevelése, - egyéni képességeikhez mérten történő fejlesztése.

Feladataink

26

-

-

Beszédhelyzetek teremtésével a gyerekek beszédkedvének, beszélőkedvének megőrzése, értelmes beszéd fejlesztése, beszédtechnikájuk javítása. Beszédfejlesztésre épülő dramatikusjátékok alkalmazása. Bátor, tiszta, érthető beszéd kialakítása. A mesék eljátszása, dramatizálása során ismerjék meg és alkalmazzák a nonverbális kommunikáció elemeit /arckifejezés, arcjáték, gesztusok, tekintettartás, tekintetváltás, térközszabályozás, testtartás /, használják a szövegfonetikai eszközöket /beszédtempó, beszédszünet, hangerő, hanglejtés, beszédmagasság, hangsúly/. Szívesen bábozzanak, dramatizáljanak, önmaguk és társaik, a kisebbek, illetve a vendégek szórakoztatására. A bábjátékhoz, dramatizáláshoz, szükséges eszközök készítése váljék a gyermekek szívesen végzett tevékenységévé. A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése gyermekdalokkal és zenei készségfejlesztő játékokkal, zenei emlékező képességük fejlesztése, népies, régi kifejezések értelmezése.

Anyanyelvi nevelés Célunk: -

Alakuljon ki a gyerekeknél a tiszta, helyes kiejtésű érthető beszéd A szocializáció elősegítése, a családi nevelés pótlása, kiegészítése Egyéni fejlesztés biztosítása, az arra rászoruló gyerekek részére Az iskolai alkalmasság elősegítése, az iskolai kommunikációs kudarcok megelőzése

Feladataink: -

Az óvodapedagógus példája (odafigyelés, meghallgatás, beszélgetés) Anyanyelvünk szépségének megismerése, irodalmi érdeklődés felkeltése, biztonságos önkifejezés megalapozása Beszédészlelés, beszédmegértés fejlesztése, beszédfejlesztésre épülő dramatikus játékok alkalmazása Választékos szép beszédre nevelés, folyamatos szókincsfejlesztés, bővítés. Nyelvi képességek fejlesztése Kommunikációs helyzetek teremtése A gyermekek közötti kommunikáció ösztönzése Metakommunikációs (non-verbális) ismereteik gazdagítása (érzelmeket jelző gesztusok, arckifejezések, testtartások alkalmazása) Bátor, tiszta, érthető beszéd kialakítása

Mese – vers, dramatizálás, bábozás Cél: A gyerekek érzelmi-értelmi és erkölcsi fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyek megalapozása. Feladataink:

27

Az irodalmi anyag igényes, korcsoportjuknak megfelelő összeállítása. A mese, a vers, szeretetére nevelés, pozitív érzelmekkel való feltöltődés. Szókincsük, kifejezőkészségük fejlesztése. Élményeiket, dramatizálás, bábozás segítségével próbálják megjeleníteni. Próbálkozzanak az önálló mesemondással. Kísérjék mozgással, mimikával, a drámapedagógia eszközeivel előadásukat Fejlődjön fantáziájuk, találjanak ki önállóan verseket, meséket. Néhány mondatos történet, rövid mese kitalálása, tartalmának elmondása.

Ének, énekes játékok Cél: A közös éneklés, a közös játék örömének megszerettetése, a gyerekek zenei érdeklődésének felkeltése Az évszakokhoz, alkalmakhoz kapcsolódó dalok, játékok megismerése. Feladataink A zenei anyag igényes összeállítása a gyerekek hangterjedelmének megfelelően. Bátor örömteli együttes éneklés Folyamatos hallásfejlesztés Egyszerű, a magyar népi kultúrakörhöz tartozó népi játékok, dalok, táncok megismertetése a gyermekekkel Egyenletes lüktetés gyakorlása Gyors-lassú beszéd, mozgás, ének Dallamfelismerés dúdolásról, hangszerről A hangszerek hangjának megismerése, felismerése A környezet hangjainak felismerése Hangszerek használata A néphagyományok gyermek közelbe hozása Zenei emlékezőképességük fejlesztése A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése a gyermekdalokkal és a zenei képességfejlesztő játékokkal A gyerekeknek biztosítsunk alkalmat az egyéni éneklésre, a hallásuk tökéletesítése érdekében A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén - Bízzanak magukban, és bátran használják a megszerzett ismereteket. - Értékeljék és becsüljék meg egymás és önmaguk munkáját - Váljon mindennapos igényükké a vers és mesehallgatás - Szépen hangsúlyozva verseljenek, meséljenek - Egymás és önmaguk szórakoztatására bábozzanak, dramatizáljanak. - Tudjanak meséket, történeteket kitalálni, azt mozgással megjeleníteni, kifejezni. - Szívesen vegyenek részt az anyanyelvi és dramatikus játékokban. - Gátlások nélkül egyedül is tudjanak mesélni, verselni, énekelni. - Az ismert meséket többször dramatizálják, bábozzák. - Megjegyeznek 10-12 mondókát, verset, 4-5 kiolvasót, 12-15 mesét.

28

V. 5. 3.

Zöld csoport nevelési feladatai

Cél: -

A csoport szellemiségében a környezeti nevelés alapján működjön. Környezet tudatos magatartás kialakulása, erősödjön a gyermekekben. A csoport pedagógiai tervezéseiben a természet- és környezetvédelmi feladatok kiemelten szerepeljenek. A gyermekek nevelése egyéni fejlettségi szintjükhöz, differenciáltan valósuljon meg. A zöld jeles napok kiválasztásánál jusson érvényre a helyi adottság. A csoport nyújtson mintát életmódjával, tevékenységével, környezet tudatos magatartásával a többi csoport számára.

Feladat: - A csoport a környezeti nevelés alapján működve szervezze tevékenységeit, a játékos tanulás tartalmi elemeit. - Tevékenységükben szerepeljen a fák, virágok, madarak védelme, ápolása, hulladék kezelése és felhasználása, egészséges táplálkozás, energiatakarékosság, lakóhely megismerésének tevékenysége /kirándulások, séták szervezése/, az épített és természeti környezet védelme. - A gyermekek életkoruknak megfelelő szinten, szülők bevonásával ápolják a hagyományokat. A csoport tevékenysége nyomán érződik az óvoda szellemiségén a környezetbarát szemléletmód. A csoportunk berendezésénél a természetes anyagok, az egyszerűség, takarékosság, praktikusság jegyeit részesítjük előnyben. A csoportunk egyéni arculatát hangsúlyozzuk a sok növénnyel, a természetsarokban gyűjtött, természet által adott „kincsekkel”. A gyerekekkel a lehetőségeinkhez és az egészségügyi előírások megtartása mellett állatgondozási, növényápolási feladatokat látunk el. Az óvoda udvarán létesített tankertben a lehetőségeket figyelembe véve valósítjuk meg a növény, virág, fűszernövény termesztést, amelyek gondozásához a gyermekméretnek megfelelő kerti szerszámokat használunk. Gondoskodunk az óvoda udvarán élő madarakról. Az évszaknak megfelelően etetjük, itatjuk őket, megfigyeljük jellegzetességeiket, szokásaikat. Felismerjük a lakókörnyezetükben élő madárfajokat, megnevezzük azokat.

29

Az időjárástól függően sokat tartózkodunk a szabadban. Megfigyeljük az évszakok és az időjárás változásait. Heti rendszerességgel az időjárástól függően szervezünk „Hátizsákos napot” amelyen gyalogtúra keretében ismerkedünk lakókörnyezetünkkel. Zöldség, gyümölcsnapokat szervezünk, valamint heti rendszerességgel mézterápiás napokat iktatunk étrendünkbe. Évente szervezünk az egész intézmény számára, a szülői közösség bevonásával „Zöld hetet”, melynek rendezvénysorozatai a környezetegészség nevelés és védelem, a fenntarthatóság jegyében zajlik. A „Zöld Hét” programjai között szerepel: a városunk folyóinak megfigyelése, madárhangok megfigyelése a közeli parkokban, levőszennyezés megfigyelése kísérletek által. A hét lezárása „Zöld Játszóház szervezésével történik, ahol a hulladékból barkácsolunk tárgyakat, játékokat a szülők bevonásával. Évente egyszer, októberben „Egészségnapot” szervezünk, ahol az egészséges életmódra nevelés a célkitűzés. A szülők számára a témához kapcsolódó előadást szervezünk, míg a gyermekek közös udvari torna után játszóházon és vetélkedőn vehetnek részt. Rendszeres mozgással, testedzéssel, fogyasztásával óvjuk egészségüket.

a

lehetőségekhez

mérten

egészséges

ételek

Szelektíven gyűjtjük a hulladékot otthon és a csoportunkon belül. A következő jeles napokat tartjuk számon: - Takarítás Világnapja (szeptember 23.); - Állatvédelmi Világnap (október 4.) - Októberi Egészségnap - Víz Világnapja (március 22.); - Föld Világnapja (április 22.); - Madarak és Fák Napja (május 10.) - Zöld hét az óvodában (június első hete) - Környezetvédelmi Világnap (június 5.) A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén -

-

A gyermekeink tudják a személyi adataikat: nevüket, születési dátumukat, lakcímüket; szüleik nevét, foglalkozását, testvéreik nevét – megmondják, hogy idősebb, vagy fiatalabb, mint ő. A gyermekekben kialakul a környezettudatos magatartás, mely gondolkodásmódjukban, cselekedeteikben tükröződik. Védik, ápolják, gondozzák természeti és társadalmi környezetüket. Számon tartják a zöld jeles napokat Szívesen mozognak, sportolnak, kirándulnak a szabadban Az óvoda a szülői házzal együtt törekszik az egészséges életmód, táplálkozás, mozgás – harmóniájának megteremtésére. Ismerik óvodájuk nevét, címét, az ott dolgozó felnőtteket, felsorolják nevüket.

30

-

-

-

-

-

-

Ismerik városunkat, meg tudják nevét mondani. Fel tudnak sorolni legalább öt nevezetes épületet, meg tudják mondani a fontosabb folyóink nevét Tudják országunk, fővárosunk nevét, fel tudnak legalább négy nagyvárost, folyót sorolni. Név szerint ismerik a nagy tavainkat. Ismerik az évszakok nevét. Bármelyik évszaktól kezdve, tudják sorban folytatni azokat. Fel tudják a hét napjainak nevét sorolni. Tisztában vannak a „tegnap előtt” „holnap után” „ma” „holnap” „tegnap” idői fogalmakkal. Meg tudják a napszakokat különböztetni, illetve idői sorrendbe tudják azokat rendezni. Ismerik a közlekedési eszközök nevét, a gyűjtőfogalmakat. Felismerik, megnevezik a legfontosabb közlekedési táblákat: stop tábla; gyalogos átkelőhelyet jelző táblát; elsőbbségadás kötelező táblát; főútvonalat jelző táblát. Ismerik a rendőrlámpa színjelzéseit, és ennek megfelelően közlekednek. Ismerik a gyalogos közlekedés alapvető szabályait: gyalogos átkelés helyét Tisztában vannak térben és síkban az irányokkal. Saját testükön biztonsággal tájékozódnak. Ismerik a bal és jobb oldal fogalmát. Felsorolják a testrészeiket, meghatározzák a bal és jobb oldali testrészeiket is. A keresztezett mozgások nem jelentenek problémát. Értik, és helyesen alkalmazzák a névutókat: alatt; felett; mellett; között; mögött…stb. Elemi tapasztalatokkal rendelkeznek az egyes, környezetükben előforduló foglalkozásokról, tudnak beszélni róla. Ismerik, megnevezik a környezetükben élő állatokat, növényeket. Legalább öt – öt élőlényt /állat, növény/ fel tudnak sorolni. Gondoskodnak környezetük állat és növényvilágáról. /Téli madáretetés, nyáron itatják azokat……stb./ Számon tartják a környezetvédelem, egészséges életmód, a fenntarthatóság szempontjából fontos napokat: Föld napja; Víz Világnapja; Természetvédelmi Világnap; Madarak és Fák Napja; Takarítási Világnap. Óvják természeti és társadalmi környezetük rendjét, tisztaságát, nem szemetelnek. Ismerik, megkülönböztetik a házi és vadonélő, állatkertben található állatokat. Minden évszakhoz tudnak 4 – 5 jellemző jegyet felsorolni, 3 – 4 gyümölcsöt, zöldséget megnevezni. Meg tudják nevezni az élethez szükséges legfontosabb tényezőket: víz, levegő, tápanyag, napfény. Fel tudnak ismerni, meg tudnak nevezni környezetükből 2 -3 védett növényt, 2 – 3 védett állatot Felismernek, megneveznek: 5 háziállatot, 5 vadállatot jellemzőikkel együtt. Fel tudjanak sorolni: 5 itthon telelő madarat, 3 költöző madarat. Fel tudnak sorolni legalább 3 talaj – víz - levegőszennyező tényezőt. Biztonsággal számolnak a tízes számkörben. Tudnak halmazokat, mennyiségeket, tárgyakat összehasonlítani megadott szempontok alapján csoportosítani: számosság; kiterjedés; szín; alakzat, mennyiség……..stb. Tudnak 10-et, vagy 10-en alapuló mennyiséget cselekedve két, vagy többfelé bontani, a részhalmazok mennyiségéről meg tudják állapítani, hogy melyik a több, kevesebb, ugyanannyi. Helyesen használják a tő és sorszámneveket. Ismerik a „pár” fogalmát.

31

-

Felismerik, megnevezik a mértani formákat síkban: négyzet; téglalap; háromszög; kör és térben: téglatest; gömb; kocka.

V. 5. 4. Német nyelvi csoport nevelési feladatai

Intézményünkben a gyermekek német nyelvre történő oktatása csoportprofilként épül be a gyermekek mindennapjába. A napi szinten kezdeményezett nyelvi foglalkozások alapjává válhatnak a későbbi eredményes nyelvtanulásnak. Az Európai Unióhoz való csatlakozás olyan emberképet kíván, mely sokoldalú, több nyelven is kommunikatív. Ennek alapjait már az óvodában le kell rakni. „Ahány nyelv, annyi ember A csoportba járó gyermekek az életkori sajátosságaiknak és egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelően ismerkednek a német nyelvvel. A nyelvtanulás során a hangsúlyt a játékhelyzetekből - szituációkból kezdeményezhető egyszerűbb szavak, kifejezések, dalok, mondókák, körjátékok elsajátítására fektetjük. Az elsajátítandó német nyelvi anyag témájában szorosan kapcsolódik a projektjeink témáihoz, így az évszakok, mint fő témakör köré csoportosítva tanulják a gyerekek a meséket, verseket, dalokat, körjátékokat. Ezek az anyagok kiegészülnek a család; közlekedés; állatok; növények témakörökből meríthető tartalmakkal, a projektjeinknek megfelelően. A kezdeményezésekhez hívóbábot használ a pedagógus, mely báb mindig ugyanazzal a dallal hívja a gyermekeket játékba. A gyerekek annál könnyebben sajátítják el az idegen nyelven hallott dalokat, verseket, meséket, minél több érzékszervükre gyakorolunk hatást a tanulás során. Ezért döntő szerepet kap a tanulás folyamatában a látás, hallás, mozgás, tapintás. Az óvónőnek sok eszközre van szüksége ahhoz, hogy a kínálkozó szituációból kezdeményezni tudja a dalokat, verseket, meséket. A gyermek egyéni anyanyelvi fejlettségi szintje meghatározó a nyelvelsajátításban, ezért a csoportban különös hangsúlyt fektetünk a magyar nyelv ápolására, hagyományok őrzésére. A projektjeink által kínált témák feldolgozásában nagymértékben szeretnénk az élménypedagógia eszközeivel élni. Olyan pedagógiai helyzetet kívánunk teremteni, melyben a gyermekek cselekedtetésén van a fő hangsúly – a tankertekben megtermelt zöldségek, gyümölcsök feldolgozása, saláták, sütemények, egyszerű ételek készítése, terményekből, anyagokból évszakhoz és alkalomhoz illő tárgyak, eszközök, képek barkácsolása, mindennapos tevékenysége a csoportnak amellett, hogy ezek nevét, illetve a folyamatokhoz

32

kapcsolható cselekvéseket németül is megtanulják a tevékenységek kapcsán adódó egyéb kifejezésekkel együtt.

gyermekink,

a

mindennapi

Célok  

Az óvodáskorú gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségi szintjének megfelelően ismerkedjenek a német nyelvvel, eszközökkel, anyagokkal, technikákkal. Széles ismeretnyújtási és tevékenységi skálán megvalósuló cselekedtetése a gyermekeknek, mely főként a mindennapi családi életből vett tevékenységekre helyezi a fő hangsúlyt, mint például a növénytermesztés, betakarítás, sütés –főzés, barkácsolás. E tevékenységeken keresztül fejlődjenek a tanulási képességeik, gyarapodjon ismeretanyaguk, nyelvismeretük.

Feladatok    

A német nyelv, hangzás, ritmus, és dallamvilágának játékos megismerése. A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése az egyéni adottságok figyelembe vételével. Magyar – német nemzet kultúrakincséből merített anyag játékos formában ágyazódjon be a gyermekek mindennapi tevékenységeibe. A projektek tartalmának, egyéni fejlődési ütemnek megfelelő sokoldalú ismeretnyújtás és tevékenykedtetés az élménypedagógia jegyében. Megfelelő hely, idő, eszközök, anyagok biztosításával.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén

-

-

-

A gyermekek játékos keretek között, a mindennapi élet, tevékenységi formáin belül ismerkednek a nyelvvel, bepillantást kapnak más nemzetek kultúrájába, életébe, szellemi örökségébe. A nyelvismeret alapozása, megkönnyíti a gyermek számára az iskolai nyelvtanulást. Nyitottabbakká válnak más nemzetek kultúrái felé. Örömmel, bátran, aktívan kommunikálni az idegen nyelvű hatásra. Napszaknak megfelelően köszönni. Kérdésre: - bemutatkozni és családja tagjait megnevezni; életkorát és lakóhelyét megválaszolni. Mindennapos kérést, utasítást (játékkal, mozgással, tisztálkodással, étkezéssel, öltözéssel, pihenéssel kapcsolatban), teljesítménye és viselkedése értékelését megérteni. Udvariasan beszélve adni/kérni, valamit megköszönni. Eligazodni az időben a rituálék segítségéve (egymás köszöntésekor, játékelrakáskor, tisztálkodáskor, étkezés előtt és után). 4 évszakot, a hét napjait, napszakot felismerni, tehetséges gyermek esetben megnevezni. Testrészeket (fej, kar, törzs, láb) megnevezni németül. 3-5 tevékenység-/mozgásfajtát, játékszert, berendezési tárgyat, eszközt, ruhaneműt, állatot, növényt, járművet felismerni, megnevezni. Felismerni és megnevezni az alapszíneket. (piros; kék; sárga, zöld, fehér; fekete, barna) 33

-

-

10-ig számlálni. 4 versikét és 5 dalt önállóan előadni. Ismerjék a tankertben termesztett, sütés, befőzés, salátakészítés során használt zöldségek, gyümölcsök nevét németül. Az évszakok, ünnepek neveit, azok jellegzetes alakjait (Mikulás; Karácsony; Húsvét; húsvéti nyúl…..stb.) nevét ismerjék németül. Magyarul tudják felsorolni az ünnepekhez kapcsolódó, évszakoknak megfelelő jellegzetes süteményeket, recepteket, legyenek tisztába a vendégvárás, terítés életkornak megfelelő illemszabályaival, alkalmazzák az ismereteiket a mindennapi gyakorlatban. Az ünnepkörökhöz, alkalmakhoz kapcsolódóan készített tárgyak, ajándékok nevét tudják németül. Magyarul az általuk leggyakrabban készített receptek közül legalább 3 – t elmondani.

VI. JÁTÉK , TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS ÉS MUNKA HELYE A PROGRAMBAN VI. 1. Játék A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze, a kisgyermek pszichikus szükséglete. A játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenység a gyermek számára. Az óvodapedagógus jelenléte teszi lehetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását. Cél: A gyermek szabad képzettársításának elősegítése a játéktevékenység során. A gyermekek egyéni vágyainak és ötleteinek megvalósítása a játékban. A játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé váljon. A pedagógusi mintaadás. A sajátos nevelési igényű gyermekek személyiségének komplex fejlesztése, a valóság jobb megismerése, a képességek és tulajdonságok alakítása. Differenciált fejlesztés: tapasztalatszereztetési lehetőségek biztosításával pszichikus funkciók fejlesztése. Feladat: -

-

-

Az óvoda és az óvodapedagógus feladata a megfelelő csoportlégkör, hely, idő, játékeszköz, a gyermeki fantáziát segítő anyagok, játékszerek biztosítása. A szűkebb és tágabb környezetből szerzett élmények és tapasztalatok biztosítása a különböző játékformákhoz: gyakorló játékhoz, a szimbolikus – szerepjátékhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz A 3 – 6 éves korban megjelenő játékfajták tartalmának és minőségének gazdagítása. A gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazított játékfajták felajánlása az óvónő részéről.

34

-

-

Az elmélyült játéknak, mint a kisgyermek legfontosabb, leghatékonyabb és legfejlesztőbb tevékenységégének – mindennapos, visszatérő és zavartalan biztosítása. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte, mely biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszással, támogató, serkentő, ösztönző magatartással, indirekt reakcióival valósítsa meg.

Gyermekeink játékigényüknek megfelelően önállóan dönthetnek és választhatnak a játéktevékenységek és eszközök közül. Ez által szeretnénk a gyermekek alkotókedvét, önállóságát, önkifejezési lehetőségeiket biztosítani. Óvónői feladatunk a játék feltételeinek megteremtése, a játékhoz alkalmas légkör biztosítása, melyet a kellő időben és módon nyújtott ötletadással és segítségnyújtással kívánunk továbbfejleszteni. Lehetőséget nyújtunk a gyermekeinknek az általuk felkínált előre tervezett tevékenységek választásához is. Meggyőződésünk, hogy a kreatív légkör teremtésével, melyet a tevékenységek során biztosítunk a gyermekeknek, nem csak az ötletek szabad áramlásának adnak teret, hanem a közösségi szellemet is erősíti a gyermekekben. A gyermeki együttjátszás során hangsúlyosan figyelünk a képességfejlesztő, énekes, mozgásos játékfajták felkínálására. Fontosnak tartjuk a jó játékhoz szükséges megfelelő hely biztosítását. Ennek érdekében az egyes játékfajtáknak megfelelően a gyerekek kuckókat, sarkokat alakíthatnak ki maguknak a csoportban. A dramatizálás nagyon kiemelt helyet foglal el a pedagógiai munkánkban, hiszen ez a játékfajta kiválóan alkalmas a gyermeki személyiség mélyebb megismerésére, fejlesztésére, az anyanyelv ápolására. Minden csoportunkban van egy mesesarok, mely meghitt nyugalmával biztosítja a meséléshez szükséges intim légkört. Itt kap helyet a „kincsesláda” mely tartalmazza az átváltozáshoz szükséges kellékeket. Az egyes játéktevékenységeknek kialakult helye van, amely azonban a gyermekek számára átjárható: - Családi játék - Építőjáték - Asztali játék - Művészeti sarok - Mese sarok A gyermekek játéktere természetesen lényegesen megnövekszik az udvaron, ezért minél több játékfajtát, nagymozgásos tevékenységet tervezünk odakintre. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén:

-

A gyermekek képesek több napon keresztül egy azon játéktémában közösen játszani. Játékukban dominánsan a szerepjáték jelentkezik Az ismert meséket szívesen, többször játsszák, illetve dramatizálják. Szívesen barkácsolnak, és kedvvel hoznak létre önállóan és közösen is bonyolultabb alkotásokat, építményeket. Élvezik a szabályjátékokat, a normákat betartják.

35

-

-

Játékukban is képesek a kulturált viselkedési normákhoz alkalmazkodni. A játékeszközökre vigyáznak, a játék végén a helyére teszik azokat. A SNI gyermek átéli a játéktevékenységek által biztosított öröm és sikerérzés élményét, amely újabb megismerő tevékenységre, gyakorlásra ösztönzi, ezáltal biztosítja a fejlődés érzelmi hátterét. A játék során meglévő képességei fejlődnek, alapot adva az újabb, magasabb szinten létrejövő pszichikus szerveződéseknek. Gyarapodnak a külvilágról szerzett direkt ismeretei, fejlődik közösségi magatartása.

VI.2. Tevékenységekben megvalósuló tanulás Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetekben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Cél: -

-

Az óvodai tanulás célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése A tanulást támogató környezet megteremtése. A gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire, megismerési vágyaira épített ismeretnyújtás. Az egyéni fejlődési szintet és ütemet figyelembe véve, a pszichikus funkciók által meghatározottan a gyermek pillanatnyi állapotából kiindulva olyan célzott módszerek, tevékenységek és eszközök megválasztása, alkalmazása, amelyek segítségével a külvilágból szerzett ingerek, tapasztalatok fejlesztő módon épülnek be a személyiségbe és alkotnak alapot a további fejlődéshez. Differenciált fejlesztés: egyensúly-, taktilis – kinesztetikus; auditív-, vizuális észlelés, a mnesztikus funkció területén, a nagymozgások, a finom-motorika, és a cselekvések tervezésének területén.

Feladat: -

A felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése A játékos, cselekvéses tanulás lehetőségének megteremtése Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés. Az óvodapedagógus személyre szabott pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. Fejlesztjük a figyelmüket, megfigyelőképességüket, gondolkodásukat, a képzeletüket. Nagycsoportban a játékos tanulás mellett a szervezett tanulási formára is figyelünk, annak érdekében, hogy a gyermekek sikeresen teljesítsék az iskolakezdéshez szükséges feltételeket.

Fontosnak tartjuk a gyermekek tanuláshoz való pozitív viszonyának a kialakítását. Arra törekszünk, hogy a különböző tevékenységek végzése közben átélt siker öröme, önmagában motiválja a gyermeket a tanulásra, az ismeretek elsajátítására.

36

A tapasztalatszerzést, tanulást a gyermekek egész napi tevékenységeinek színterére építjük, azaz a szabad játékra A spontán játékhelyzetekben a gyermek a saját megfigyelései, tapasztalatai alapján jut ismeretekhez, melyek során fejlődik gondolkodása, megfigyelőképessége, figyelme – értelmi képessége. Az általunk kínált, tudatosan tervezett játékszituációban a különböző projektek által feldolgozásra kerülő témák segítségével, célirányosan sajátítja el a gyermek azokat az ismereteket, amelyeket közvetítünk feléjük. A tanulási projektek évszakok köré csoportosított komplex ismeretanyagokat tartalmaznak azokból a témákból, melyek ismerete az óvodáskorú gyermekek érzelmi világához, érdeklődéséhez közel állnak. A témákat több napon, esetleg héten keresztül is feldolgozhatják a csoportok. Ez a tanulási forma, mind a három korosztálynál a tanulás egy lehetséges módja. Nagycsoportban azt gondoljuk, hogy a gyermeknek a fokozatosság elvét követve szüksége van arra, hogy időnként szervett, kötött foglalkozási kereten belül rendszerezhessék tudásukat. A projektek zárásakor feladatlapok, kötött tevékenységek szervezésével győződnek meg az óvodapedagógusok az elsajátított ismeretek tartalmi mélységéről. A módszerek megválasztásánál természetesen figyelembe vesszük a gyermekek életkori sajátosságait, egyéni fejlődési ütemét, testi – lelki állapotát, érdeklődését, kíváncsiságát. A tanulási folyamat kialakulása a tapasztalat – ismeretszerzés nem korlátozódik kizárólag az óvodai élet színtereire. A szülői értekezletek, fogadóórák alkalmával megbeszéljük a szülőkkel a segítségnyújtás otthoni formáit. Az eredményes tanulás megvalósítását szolgáló módszerek között gyakran alkalmazzuk a dicséretet, buzdítást, illetve más pozitív megerősítést. Alapelveink a gyermekek értékelésénél: -

A gyermekeket sokat, és konkrét dolgokért dicsérjük. Figyelünk arra, hogy minden gyermeket a teljesítménye után naponta értékeljünk. Figyelembe vesszük a gyermek egyéni fejlődési ütemét, és ennek alapján mérjük a fejlődését. Alkalmazzuk a differenciált értékelést. A tanulási folyamatban nem alkalmazzuk a büntetést. Az egyéni képességei, fejlődési üteme alapján, differenciáltan fejlesztjük a gyermekeket.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: -

-

-

A gyermekekben az óvodáskor végére kialakulnak az iskolakezdéshez szükséges tanulási képességek: megbízható figyelem, analizáló szintetizáló gondolkodás, emlékezet, kombináló képesség, képzelet. Kialakul a monotónia tűrés a gyermekben. Képessé válnak a problémamegoldó gondolkodásra. Figyelmük terjedelme, emlékezetük, gondolkodásuk életkoruknak megfelelő szinten van. Képesek legalább 30 percig egy helyben megülni és figyelni. Tapasztalataiknak, véleményüknek bátran hangot adnak.

37

-

-

-

Képesek a valóságtól elvonatkoztatva, elemei szintű fogalmi gondolkodásra, véleményalkotásra. Kialakul bennük a rész – egész viszonyára vonatkozó fogalmi szintű gondolkodás. Biztonságosan nevezik meg a formákat – alak, szín, nagyság szerint. Képesek elemi szinten halmazok képzésére. Tisztában vannak az irányokkal térben és síkban egyaránt. Kialakul a domináns kézhasználat. Nagymozgások letisztulnak, kifinomulnak. Kialakul az íráskészség elsajátításához szükséges finommozgás Kialakul az időérzékük. Tisztában vannak a napszakok, hónapok, napok fogalmával. Jól elkülönül az időbeli reláció használata. Feladattudatuk és feladattartásuk megfelel az iskolába lépés feltételeinek. Kifejező készségük életkoruknak megfelelő szintű. Helyesen használják beszédükben az egyszerű és összetett mondatokat, névutókat. Egyéni képességei által meghatározott szinten elsajátítja és elvégzi azokat a tevékenységeket, amelyek saját személyével kapcsolatosak. Természetesnek veszi, elfogadja azt a kívülről – társaktól, felnőttektől – jövő segítséget, ami szükséges, de képességeit meghaladó tevékenységek végzése esetén kap. Szívesen segít olyan tevékenységekben, amelyek végzésére képes. Fejlettségi szintjének, adott szinten lévő képességeinek megfelelően részt vesz, együttműködik mind az egyéni, mind a közösségi ismeretszerzési lehetőségekben. Meglévő, sajátos szinten működő pszichikus funkcióit teljes mértékben kihasználja. Képességeinek megfelelő szinten kommunikál, részt vesz a társakkal való interakciókban.

VI.3. Munka jellegű tevékenységek Cél: -

-

A gyermeki személyiség differenciált fejlesztése - a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos tevékenység megszerettetése. A közösségi magatartás, összetartozás érzetének erősítése az egymásért, és a közösségért végzett munka által.

Feladatunk: -

-

A különböző munka jellegű tevékenységek szervezése /önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak, felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt – értük végzett tevékenységek koordinálása/ A gyermekek számára megteremteni, illetve megtanítani az életkorukhoz, erejükhöz mért munkalehetőségeket és munkafolyamatokat A gyermekek egyéni fejlettségi szintjének a figyelembe vétele a munkavégzés során. – Differenciálás. A gyermeki munka tudatos óvodapedagógusi szervezése, tervezése – a gyermekkel való együttműködés és folyamatos, konkrét, reális, a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelése.

38

-

A saját és a mások elismerésére nevelés

A gyermekek munka jellegű tevékenysége a játékból bontakozik ki, első sorban önmagukért és a közösségért végzik. Kezdetben segítséget nyújtva, példát mutatva alakítjuk a gyermekek munkavégző kedvét, szándékát. Fontosnak tartjuk a gyermeknek az eszközök helyes használatának a megmutatását. Tudatosítjuk a gyermekben az egyes munkafázisok egymásutániságának rendjét. Úgy nyújtunk segítséget a gyermeki munkavégzésnél, hogy megmaradjon a gyermek önállósága, a munkavégzés sikere feletti öröme. Lehetőséget adunk arra, hogy önmagukért, a közösségért minél többször vállalhassanak feladatokat. Megtanítjuk a gyermekeket egymás, illetve a másik ember munkájának a megbecsülésére. Ügyelünk az eszközök használata során a higiéniai és a balesetvédelmi szabályok betartására. A gyermekeket életkoruknak megfelelő szintű, balesetvédelmi oktatásban részesítik az óvónők. Munkájuk értékelésekor konkrét eredményekre hivatkozunk, a gyermekeket reálisan, saját magukhoz mérve értékeljük. Pozitív megerősítéssel buzdítjuk őket a további feladatok vállalására. Munka jellegű tevékenységek az óvodában: Önkiszolgálás: A gyermek saját személyével kapcsolatos feladatvégzése, felnőtt segítségével. Az óvodapedagógus segítségével ismerik meg a gyermekek azokat a legfontosabb teendőket, melyek az önkiszolgáláshoz, tisztálkodáshoz, öltözködéshez, személyes tárgyaik rendbe tartásához, a kultúrált étkezési szokások elsajátításához szükségesek. Naposi munka: A gyermekek fejlettségéhez mérten, fokozatosan vezetjük be, középső csoporttól kezdve. A gyermekeket megbízzuk az asztalok megterítésével, az öltözők rendjének felügyeletével, az üzenő füzet behozatalával, apróbb feladatok teljesítésével. Segítségüket kérjük a játékok udvarra történő ki/beszállításában. Megbízzuk a naposokat a virágok öntözésével, élősarok gondozásával. A gyermekek munkavégzésre irányuló kedvét gyakori dicsérettel, buzdítással, az életkoruknak megfelelő szintű feladatokkal szeretnénk fenntartani. Tudatosan tervezzük azokat a lehetőségeket, melyek alkalmat kínálnak a gyermeki munkavégzésre: - élősarok gondozása - udvari és szobanövények gondozása - óvodaudvar tisztán tartása - madáretető gondozása - a termek rendjének fenntartása - falevelek összegyűjtése ősszel - játékok elrakása - a csoportszoba alkalomszerű átrendezése - segítségnyújtás a kicsiknek az öltözködésben Tudatosan úgy alakítjuk az óvodai élet szintereit, hogy a gyermekeknek minél több alkalmuk legyen az önálló feladatvállalásra, munkavégzésre. Megismertetjük a gyermekekkel a kerti szerszámok használatának helyes, balesetmentes módját, lehetővé téve ez által az évszaknak megfelelő önálló használatot.

39

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: -

Szívesen és örömmel vállalnak és végeznek munka jellegű tevékenységet. Figyelnek környezetük rendjére. Óvják, gondozzák környezetük élő és élettelen tárgyait. Munkavégzésükben alaposak és kitartóak. Kialakul bennük egymás munkájának megbecsülése. Örömmel segítenek a felnőtteknek, illetve a kisebbeknek. Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások teljesítésére. Szeretnek közösen dolgozni, például a tankertekben. Örömmel teljesítik a naposi teendőket, és az apróbb megbízatásokat. Életkoruknak megfelelő szinten kialakult a feladattudatok, felelősségérzetük.

VII. KÜLÖNBÖZŐ TEVÉKENYSÉGI FORMÁK ÉS SZINTEREK BEMUTATÁSA Tevékenységi formák: 1. 2. 3. 4. 5.

Verselés – mesélés Ének – zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás és kézimunka Külső világ tevékeny megismerése Mozgás

VII.1. Verselés - mesélés Cél: -

A gyermekek érzelmi – értelmi és erkölcsi fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyek megalapozása. Az anyanyelv ápolása, szeretete, megbecsülése. A gyermek ráébresztése a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra, a külvilág megismerésére. A gyermeki önkifejezés megvalósulása: a saját vers- és mesealkotás annak mozgással, és/vagy ábrázolással, történő kombinálása.

Feladat: -

A felhasznált irodalmi anyag igényes összeválogatása, melynek részei a népi, klasszikus és a kortárs, valamint a külföldi irodalmi művek egyaránt. A magyar népköltészet, a magyar dajkai hagyományok által kínált anyag igényes felhasználása. Az életkori csoportoknak megfelelő irodalmi élmények nyújtásával az irodalmi érdeklődés felkeltése. A gyermeki beszéd, kifejezésmód fejlesztése: helyes és szép kiejtés, helyes hangsúlyozás és ritmus. Folyamatos szókincsbővítés. Az emlékezet, képzelet, nyelvi, értelmi képességek fejlesztése.

40

-

A mesetudat kialakulásának, a mese és a valóság megkülönböztetésének képessége. A mese – képi és konkrét formában – tárja fel a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat.

Az irodalmi anyag igényes összeállításával szeretnénk formálni, alakítani a gyermekek ízlésvilágát. A művek kiválasztásánál figyelembe vesszük a gyermekek életkorát, érdeklődését. A foglalkozások anyagát a magyar népmesekincsből és gyermekirodalomból, a nemzetközi meseirodalomból válogatjuk. A mesékben szerepelnek erdei állatok, egzotikus vidékek állatai, tündérek és egyéb kedves mesealakok. Érvényesítjük a pedagógiai, pszichológiai, módszertani tudatosságot. Megfelelő légkört alakítunk ki az irodalmi élmények befogadására. A kisebb csoportoknál fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek minél több ölbeli mondókával, rövid rigmusokkal ismerkedjenek meg. Azt gondoljuk, hogy a többször átélt fizikai kontaktus a felnőtt és a gyermek között nagymértékben elősegíti a pozitív érzelmek bontakozását a személyes kapcsolatok alakulásában. Az óvónő előadásmódja szeretetet sugárzó, érthető, élményt nyújtó legyen. Úgy válogatjuk meg a mesehosszúságát, a cselekmény bonyolultságát, hogy a fokozatosság elvét követve, minél kisebb a gyermek, annál rövidebb legyen a mese, a cselekmény pedig minél érthetőbb. Fontosnak tartjuk a szülők bevonását a gyermekek ízlésvilágának formálásába, hiszen az életkornak megfelelő tartalommal rendelkező mesemondás, otthon is fontos. A tanult irodalmi anyagot, minden csoport jól látható helyen kifüggeszti a csoportszoba ajtajánál, hogy a szülők is nyomon tudják követni a tanultakat. A mindennapos vers és mesemondás a napi programjaink szerves része. Pedagógiai munkánk során arra törekszünk, hogy a nagyobb korcsoportokban a gyermekek már önállóan is meséljenek, használva a mesei fordulatokat. A délutáni pihenőidőt mindig „altatómese, altatódal” mondásával vezetjük be. A dramatikus játékoknál félkész kellékekkel, eszközökkel próbáljuk a gyermekek képzeletét fejleszteni. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén -

-

A gyermekek várják, igényeljék a verset, mesét. Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak. Megjegyzik a korcsoportra meghatározott irodalmi anyag jelentős részét. Eredménynek tartjuk az anyag elsajátításának 90%-át. Tudjon elmondani 9 - 10 mondókát, verset; 3 – 4 kiolvasó; ismerjen 10 – 11 mesét. Tudnak meséket, történeteket maguk is kitalálni, és szívesen előadják azokat, illetve a megkezdett mesét be tudják fejezni. Szókincsük, kifejezőképességük életkoruknak megfelelő szintű. Beszédük során egyszerű és összetett mondatokat is alkalmaznak. Gyűjtőfogalmak alá be tudnak sorolni legalább 3 fogalmat. Ismerik a népies kifejezéseket, mesélés során alkalmazzák azokat.

VII.2. Ének – zene, énekes játék, gyermektánc Cél:

41

-

-

A közös éneklés, a közös játék örömének megéreztetése, a zenei ízlés esztétikai fogékonyság formálása. Ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok megismerése Népdalok éneklése, hallgatása, a gyermek-,néptáncok és népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az ének, a ritmus, a mozgás segítségével összetett módon, kölcsönhatásban fejlődnek a gyermekek pszichikus funkciói, testi képességeik, alakulnak szociális kapcsolataik, érzelmeik. Zenei érdeklődés felkeltése, zenei élménynyújtás – ízlésviláguk formálása. A gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, szép mozgásának fejlesztése. A zenei anyanyelv megalapozása. Az évszakokhoz, alkalmakhoz kapcsolódó dalok, játékok megismerése, hagyományok ápolása.

Feladat: - A felhasznált zenei anyag igényes, az életkornak, az adott korcsoport képességszintjének megfelelő válogatása. - Környezet hangjainak felismerése - Differenciált képességfejlesztés - Esztétikai élménynyújtás. - A felnőtt minta spontán utánzásával váljon a gyermek mindennapi tevékenységévé a zene, az éneklés - A zenehallgatási anyag megválasztásánál a nemzetiségi nevelés esetében a gyermekek nemzetiségi hovatartozását is figyelembe vesszük. Az óvodai zenei nevelés fontos eszköze a gyermek – felnőtt kapcsolatteremtésének. Azt gondoljuk, hogy az ölbeli játékok, népi gyermekdalok, ringatók, mondókák, dúdolók a szeretetet, a közvetlen kapcsolatot erősítik a gyermek és felnőtt között, és örömet nyújtanak a gyermekeknek. Úgy érezzük, hogy főként az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és a zenei kreativitásának alakításában. Fontosnak tartjuk, hogy az óvónők a zenei anyagot változatos módszerekkel, tervszerűen, a gyermekek aktivitására építve, illetve a projektekhez tartozó témákhoz illesztve állítsa össze. A zenei készségfejlesztésnél fontos szempont, hogy játékdalokon keresztül, játékos formában történik. A szakmaiság szempontjából fontos kritérium számunkra, hogy az óvónő legalább egyféle hangszeren játsszon. A hangszeres élő játék fontos pedagógiai eszköz, ezért a napi élet tevékenységeihez, programjaihoz illesztjük. A hangszert zenehallgatásra, járáshoz, tánchoz, mozgáshoz is felhasználják az óvónők. A zenehallgatási anyag megválasztásánál figyelembe vesszük a gyermekek etnikai hovatartozását. Fontos feladatunknak tartjuk a gyermekek zenei mozgáskultúrájának a fejlesztését. Megismertetjük őket egyszerűbb táncos lépésekkel, amelyeket a felnőtti minta utánzásával sajátítanak el. Gyakran biztosítunk alkalmat a gyermekeknek az egyéni éneklésre, a hallásuk tökéletesítése érdekében. A kimagasló zenei tehetséggel, rendelkező gyermekeinkkel külön egyéni fejlesztés keretében is foglalkozunk.

42

A mondókák, énekek szövegének ismételgetése segíti a szavak szép, pontos kiejtésének gyakorlását – az anyanyelv és a zenei anyanyelv fejlődését. Külön felhívjuk a szülő figyelmét az iskolaválasztásnál a kimagasló tehetséggel rendelkező gyermekeknél. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: -

Ismerjenek a gyermekek legalább 20 - hat hangterjedelmű dalt, 5 – 10 mondókát, amit tisztán, helyes szövegkiejtéssel mondjanak. Énekeljenek a gyermekek egyénileg és csoportosan is bátran. Ismerjék fel a dalokat jellegzetes kezdőhangjáról, dúdolás, ritmus, kép alapján. Érdeklődéssel hallgassák a zenét, megfigyelve a dal szövegét, mondanivalóját. Tudjanak dalritmust visszatapsolni. Esztétikusan és arányosan alakítsanak térformákat, különböző mozgásokat és táncmozdulatokat. Játszanak élvezettel énekes játékokat. Igénylik környezetükben a zenét. Az énekes-, és dalos játékok játszása során gyarapodnak ismeretei, fejlődik testsémája, térbeli tájékozódása. Alakulnak szociális kapcsolatai, rögződnek szabályok, közösségi normák.

VII.3. Rajzolás, festés, mintázás és kézimunka Cél: -

-

A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Forma és színképzet fejlesztése. Fejlődjön a gyermek esztétikai fogékonysága, értékelő képessége. A gyermekben ébredjen fel az anyagokkal és eszközökkel való tevékenység iránti vágy. A gyermeki személyiség differenciált fejlesztése az ábrázolás különböző fajtái, a műalkotások, az esztétikus tárgyi környezettel, valamint a népművészet elemei által. A gyermekben az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására az esztétikai élmények befogadására nevelés. Pedagógiai célunk, minden gyermeket eljuttatni az egyéni képességeihez mérten a legmagasabb fejlettségi fokra a művészeti nevelést illetően.

Feladat: - Megismertetni a gyermeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival. - A gyermekek esztétikai és kritikai érzékének fejlesztése. - Az ábrázolás eszközeivel, megfelelő érzelmi hangulat, motiváltság megteremtésével lehetőséget biztosítunk a gyermeknek saját belső világának megjelenítéséhez, esetleges szorongásainak kivetítéséhez, oldásához. Programunkban fontosnak tartjuk a megfelelő alkotó légkör megteremtését, mely ösztönzően hat a gyermeki tevékenykedésre.

43

Az eszközök méretére, formai esztétikumára ugyancsak különös hangsúlyt fektetünk, mivel az eredményes alkotás feltétele a jó munkaeszköz. A rajzoláshoz, mintázáshoz elkülönített helyet biztosítunk gyermekeinknek. A munkaasztalt úgy alakítjuk ki, hogy maximum 8 gyermek férjen oda egyszerre. A témák az évszakprojektekhez kötötten kerülnek feldolgozásra. Egy – egy témában hosszabb időt biztosítunk a gyermekeknek az elmélyedésre – az óvónő egész héten lehetőséget biztosít a gyermek számára a témában való alkotásra, így bármikor sor kerülhet a tevékenykedésre. A gyermekek ízlésvilágának formálása érdekében rendszeresen látogatunk kiállításokat, múzeumokat. A természetben rejlő szépség megláttatása mindennapos esztétikai nevelőmunkánk része. Óvodánk bejáratánál található „kisgaléria” állandó kiállítási helyet nyújt az elkészült alkotásoknak. Figyelemmel kísérjük az aktuális pályázati lehetőségeket, melyeken rendszeresen részt veszünk gyermekeink munkáival. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: -

-

-

Az emberábrázolásuk a következő részletezettséggel jelenik meg: végtagokat kétvonalasan ábrázolják, megjelenik a szempilla, szemöldök, száj kétvonalas ábrázolása, fül, nyak, váll, törzs, ruházat. Emberábrázolásukban megjelenik a mozgás ábrázolása. A rajzlapon a teret jól kitöltik. Munkájukat háttérrel díszítik. Megfigyelhető a helyes arány az ábrázolásuk során. Alkotásaik részletezőek, forma és színvilágukban gazdag. Képesek egyszerűbb papírtárgyakat hajtogatni önállóan: hajó; tulipán; sótartó; csákó; ház; emberfej; állatfej. A munkaeszközöket rendeltetésüknek megfelelően használják. Vágnak, varrnak. Ceruzafogásuk, kézdominanciájuk kialakult. Képesek különböző nyomatékkal rajzolni, pontosan vágni, színezni. Tudnak díszítő – sormintát másolva rajzolni a következő elemek és ezek kombinációinak felhasználásával: kör; négyzet; téglalap; háromszög; álló – fekvő vonal; kereszt; ferde egyenes. Tudnak egyszerű technikával sík és ujjbábot készíteni.

VII. 4. Külső világ tevékeny megismerése Cél: -

-

-

A szűkebb és tágabb értelemben vett társadalmi és természeti környezet megismerése és megszerettetése a gyermekeinkkel. A gyermekek életkoruknak megfelelő szinten fedezzék fel környezetüket, miközben mennyiségi, számossági, alaki, térbeli nagyságbeli, és síkbeli tapasztalatokat is szerezzenek a világunkról és ezeket a tevékenységeikben, alkalmazzák. A gyermekek ismerjék meg a szülőföldjüket, az ott élő embereket, a hazai tájat, a helyi hagyományokat, néphagyományokat, szokásokat, a családi és tárgyi kultúra értékeit, ezek védelmét, szeretetét. Az évszakok változásaira épülő projektjeink segítségével szerezzenek az őket körülvevő világról minél több ismeretet.

Feladat:

44

-

-

A gyermekek számára minél több, tapasztalatokra épülő spontán és szervezett ismeret nyújtása, mely elősegíti az önálló véleményalkotásukat, ezáltal fejlődik döntési képességük, és pozitív irányban alakulnak kortárskapcsolataik, környezetükhöz való viszonyuk. Segítse a fenntartható fejlődés érdekében helyezzen hangsúlyt a környezettudatos magatartásformálás alapozására, alakítására. A korosztály ismereteire építhető tartalmak – projektek – tervezése.

Programunk, az évszakok változásait figyelemmel kísérő projektekben, tevékenykedtetés közben, természetes környezetben megvalósuló tapasztalatszerzést tekinti az ismeretszerzés lehetséges módjának. Az egyes projektek kiválasztásánál és feldolgozásánál figyelembe vesszük a természeti, társadalmi, földrajzi, illetve a közvetlen környezetünk által kínált lehetőségeket: - Természetes élőkörnyezetében figyeltetjük meg a gyermekekkel az állatokat, növényeket, élőlényeket. - A közvetlen tapasztalatszerzést segítik elő a csoportok tankertjei, ahol a gyermekek tevékenykedés közben tapasztalhatják meg a növények ültetésének, gondozásának feladatait. - Szülői segítséget igénybe véve, falusi környezetbe tett kirándulások alkalmával, figyeltetjük meg a gyerekekkel a háziállatokat, illetve életmódjukat. - A közlekedési szabályok, járművek megfigyelésére rendkívül alkalmas óvodánk közvetlen környezete – a belváros. - Fontos része a megismerésnek, a közvetlen környezetünkről, városunkról szerzett tapasztalatok szerzése. A jellegzetes épületek, kulturális és sportrendezvények, kiállítások megtekintése, a tárgyi kultúra értékeinek megóvása, hagyományok ápolása - a szerzett tapasztalatok beépítése az ismeretekbe. - A tapasztalatokat rendszerezzük, a lehetőségeket kihasználva matematikai tartalmú ismereteket nyújtunk, következtetéseket vonunk le. A gyermekekkel észrevetetjük, megfigyeltetjük a hasonlóságot, különbséget, összefüggéseket, fontosabb jegyeket. Külső világ tevékeny megismerésével foglalkozó projektek: -

Évszakok: időjárás; öltözködés; növények; állatok; víz; levegő; környezet és egészségvédelem Család: személyes adataik: név, születési dátum, lakcím; szüleik neve, foglalkozása, testvéreik neve Testünk: testséma; térirányok Közlekedés: közlekedési eszközök; gyalogos közlekedés szabályai, közlekedési táblák Idői orientáció: napszakok; hét napjai; hónapok és évszakok nevei és sorrendje Színek: alapszínektől az árnyalatokig Óvodánk és környéke: óvoda neve, címe; városunk ismert épületei, terei, parkjai, folyói

Matematikai tartalmú ismeretek

45

A projektek témáiban a gyermekek kiscsoportos koruktól elemi ok – okozati összefüggésekkel, matematikai fogalmakkal találkoznak, és természetes módon ismerkednek azokkal. A matematikai tapasztalatok beépülnek a mindennapi ismereteikbe, felismerik a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat, fejlesztjük mennyiségfogalmukat. A képességeiket cselekedtetéssel fejlesztjük, hangsúlyt helyezve az érzékelés, észlelés, emlékezet fejlesztésére. Az adódó matematikai szituációkban kellő időt biztosítunk a próbálkozásra, megoldások keresésére. Differenciált feladatok adásával segítjük a gyermekek egyéni képességeinek a fejlődését. A projektek matematikai ismereteket nyújtó elemei: -

Halmazok különböző számoságú elemeinek egyesítése, bontása, különböző tulajdonságok alapján történő csoportosítása. Tárgyak tulajdonságainak összehasonlítása Becslések, mérések, viszonyítások Párosítás Tő- és sorszámnevek Szimmetria Térbeli viszonyokat kifejező névutók használata Ritmikus soralkotás

A fejlődés várhatóeredménye az óvodáskor végén -

-

-

A gyermekeink tudják a személyi adataikat: nevüket, születési dátumukat, lakcímüket; szüleik nevét, foglalkozását, testvéreik nevét – megmondják, hogy idősebb, vagy fiatalabb, mint ő. Ismerik óvodájuk nevét, címét, az ott dolgozó felnőtteket, felsorolják nevüket. Ismerik városunkat, meg tudják nevét mondani. Tudják országunk, fővárosunk nevét. Ismerik az évszakok nevét. Bármelyik évszaktól kezdve, tudják sorban folytatni azokat. Fel tudják a hét napjainak nevét sorolni. Tisztában vannak az idői fogalmakkal. Meg tudják a napszakokat különböztetni, illetve idői sorrendbe tudják azokat rendezni. Ismerik a közlekedési eszközök nevét, a gyűjtőfogalmakat. Ismerik a rendőrlámpa színjelzéseit, és ennek megfelelően közlekednek. Ismerik a gyalogos közlekedés alapvető szabályait: gyalogos átkelés helyét Tisztában vannak térben és síkban az irányokkal. Saját testükön biztonsággal tájékozódnak. Ismerik a bal és jobb oldal fogalmát. Felsorolják a testrészeiket, meghatározzák a bal és jobb oldali testrészeiket is. A keresztezett mozgások nem jelentenek problémát. Értik, és helyesen alkalmazzák a névutókat: alatt; felett; mellett; között; mögött…stb. Elemi tapasztalatokkal rendelkeznek az egyes, környezetükben előforduló foglalkozásokról. Ismerik, megnevezik a környezetükben élő állatokat, növényeket. Gondoskodnak környezetük állat és növényvilágáról.

46

-

-

-

Óvják természeti és társadalmi környezetük rendjét, tisztaságát, nem szemetelnek. Ismerik, megkülönböztetik a házi és vadonélő, állatkertben található állatokat. Biztonsággal számolnak a tízes számkörben. Tudnak halmazokat, mennyiségeket, tárgyakat összehasonlítani megadott szempontok alapján csoportosítani: számosság; kiterjedés; szín; alakzat, mennyiség……..stb. Tudnak 10-et, vagy 10-en alapuló mennyiséget cselekedve két, vagy többfelé bontani, a részhalmazok mennyiségéről meg tudják állapítani, hogy melyik a több, kevesebb, ugyanannyi. Helyesen használják a tő és sorszámneveket. Ismerik a „pár” fogalmát. Ismerjenek mértani formákat.

VII. 5. Mozgás Cél: -

-

-

-

-

-

A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni – ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait. A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének – a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás – fejlődésére. A spontán – a játékban, azon belül a szabad játékban – megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására

Feladat: -

A 3 – 7 éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok összeállítása. A gyermekek mozgáskultúrájának, téri tájékozódó képességének a fejlesztése.

47

-

Tudatos egészségmegőrzés. Tartáshibák kialakulásának megelőzése, korrekciója.

A kisgyermek a mozgásban fejlődik leginkább, ezért programunkban sok lehetőséget kívánunk biztosítani a gyermekeink számára a szabad, tevékeny, valamint a tudatosan megtervezett mozgáslehetőségekre. Úgy gondoljuk, hogy a gyermekek nagymozgása a mászás, csúszás, kúszás, futás során fejleszthető igazán jól. A foglalkozások nagy részét az időjárástól függően a szabadba tervezzük. Mivel tornaszobával nem rendelkezünk, ezért a csoportszobákat úgy rendeztük be, hogy könnyen átalakíthatóak tornaszobává. Minden csoportban van bordásfal. A rendgyakorlatok, támaszgyakorlatok, függeszkedések, a talajtorna elemi jól gyakorolhatók a szabadban. Heti két alkalommal lehetőségünk van a szomszédos Radnóti Miklós Általános Iskolában arra, hogy tornatermi foglalkozásokon vegyenek részt gyermekink. Ugyancsak itt kerül megszervezésre az Ovifoci foglalkozás is. Különös gonddal fejlesztjük a foglalkozásokon keresztül gyermekink szem – kéz koordinációját, egyensúlyérzékét. Pedagógiai munkánk során arra törekszünk, hogy gyermekeink mozgása összerendezett, harmonikus legyen. Sok egyensúlyozó, illetve kézi szerrel játszható játékot tervezünk a figyelmük, kitartásuk fejlesztése érdekében. A feladatok összeválogatásánál a gyermekcsoportok életkori és fejlettségi szintjét tartjuk szem előtt, különös gondot fordítva az egyéni - eltérő fejlődéséből adódó szintkülönbségekre. A tudatos tervezőmunkánkat: Dr. Tóthszőlőssyné Varga Tünde „Mozgásfejlesztés az óvodában” című munkája alapján valósítjuk meg. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén:

-

-

A gyermekek igénylik a rendszeres testmozgást. A gyermekek nagymozgása rendezett, összehangolt. Kialakult a finommozgásuk, jó az egyensúlyérzékük: padon végig tudnak menni egyensúlyozva; egy lábon egyenes háttal 5 másodpercig megáll. Tudnak szervezetten, rendezetten rendgyakorlatokat végrehajtani. Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni: bal – jobb; fent – lent….stb. A szabályokat betartják a különböző verseny és ügyességi játékok alkalmával. Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végrehajtani. Tudnak labdát vezetni: folyamatosan 5-t pattintanak a labdával Szeretnek futni, kocogni: 4-5- t kört megállás nélkül futnak az óvoda udvarán. Örömüket lelik a mozgásban

VIII. ÓVODÁNK ÜNNEPEI, HAGYOMÁNYAINK Óvodánk fontosnak tartja a következő ünnepekről, hagyományokról történő megemlékezést:

48

Ünnepeink: -

Mikulás ünnepség Karácsony Farsang Húsvét

Hagyományaink: -

Őszi - tavaszi kirándulás Októberi Egészségnap Adventi játszóház Húsvéti játszóház Anyák napja Gyermeknap „Zöld hét” szervezése „Mese –Dráma csoport: Mama, Papa Nap” - november; „Apa Nap” - február; „Anya Nap” - április. Tanévzáró a csoportokban. Nagycsoportosok ballagása Tanévzáró Kerti Parti

Sportrendezvények -

Óvodás Olimpia Ovifoci Kupák Úszásoktatás

Nemzeti Ünnepek -

Október 23. Március 15.

Az Októberi Egészségnapot, játszóházakat, kirándulásokat, sport rendezvényeket, nagycsoportosok ballagását, tanévzáró ünnepségeket, tanévzáró kerti partit, közösen tartjuk a családdal, míg a többi ünnepről zártkörben emlékezünk meg. Elvárjuk, hogy ünnepeinken gyermekeink és nevelőink az alkalomhoz megfelelően illő öltözékben jelenjenek meg.

IX. INKLUZÍV PEDAGÓGIA – A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK IX.1. Differenciálás: a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek: a; Tanulási problémákkal küzdő gyermekek 49

 tanulási nehézséggel küzdők (például: lassú, motiválatlan, hosszabb betegség miatt lemaradó, családi, szociális, kulturális, nyelvi hátrányok)  tanulási zavarral küzdők (például: diszlexia, diszgráfia, diszkalkuliát előrejelző tünetekkel rendelkező, figyelemzavar, súlyosabb beszédhiba) b; Magatartászavarok miatt problémás gyermekek  visszahúzódó (regresszív) és depresszív viselkedésű gyermekek (félénk, csendes, visszahúzódó stb.) Eredményhez vezethet a csoportos és a párban folyó munka, a testre szabott differenciált egyéni munka, motiválás, stb.  ellenséges (agresszív) és inkonzekvens viselkedésű gyermekek (engedetlen, kötekedő, támadó, hiperaktív stb.) Inkább egyéni feladattal köthető le, fontos a velük megbeszélt egyéni vállalások, követelmények következetes számonkérése az eredmények, pozitívumok kiemelése, megerősítése mindkét típust motiválja, segítheti a beilleszkedést, a társak általi elfogadás. c; Kivételes képességű gyermekek, tehetségesek  intellektuális tehetség (a különböző tudományterületeken kimagasló: matematikai, fizikai, nyelvi stb.)  művészi tehetség (képzőművészeti, zenei)  pszichomotoros tehetség (sport, tánc, kézügyességet igénylő terület)  szociális tehetség (vezető, szervező, irányító) Tehetségnevelés, tehetségfejlesztés - a tehetségígéretes gyermekek felismerése  a tehetségnevelés/tehetségfejlesztés/tehetséggondozás a tehetség felismerésével, azonosítása  Tehetségígéret ismérvei: 1. a kivételes tehetségek jellemzői: megszállottság, fokozott kritikai érzék, állandó önelégedetlenség 2. a valamilyen területen kiemelkedő gyermekek fejlődése nem egyenletes, gyakran „problémás” gyermekként kezelik őket A tehetségfejlesztés módjai: -

-

-

A tehetségígéretes gyerekek társaikkal együtt vesznek részt a különböző tevékenységekben, a nap bizonyos idejében az óvodapedagógusok által differenciált „gondozásban” részesülnek. A szülők figyelmének felhívása arra, hogy tehetség ígéretes gyermekeiket milyen óvodán kívüli tehetséggondozó intézményekbe célszerű az óvodai nevelési időn túl is fejleszteni. Gyermekek nyomon követése

d; Nemzeti kisebbségekhez tartozók -

Fontos a kisebbségi csoport nyelvének, kultúrájának, hagyományainak ápolása, őrzése – kulturális sajátosságok, identitás. Többséghez és a kisebbséghez tartozó gyerekek együttnevelése – csoportkohézió erősítése.

50

e; Bevándorlók -

-

A kisebbségi társadalmi csoportok nyelvének és kultúrájának megjelenítése az óvoda pedagógiai - nevelőmunkájában. Többséghez és a kisebbséghez tartozó gyerekek együttnevelése multi – interkulturális nevelés megvalósítása: o adott kultúrához tartozó zenei anyag hallgatása; o adott kultúra mese, gyermekvers, mondókavilágával való ismerkedés o adott kultúra nemzeti szokásaival való ismerkedés Az anyanyelv használatának, kultúra, nemzeti identitás megőrzése a többségi nevelésben.

IX. 2. A szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységek A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek  Gyermekeink szociokulturális háttere kiegyensúlyozott és jó képet mutat. Munkánk tervezésénél azonban figyelembe kell vennünk az elfoglalt, időhiánnyal küszködő családok igényeit éppúgy, mint a szerényebb anyagi lehetőségekkel bíró, több gyereket nevelő, esetleg egyszülős, vagy nevelő szülők által nevelt családokét.  Felelősségünk különösen nagy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek nevelésében és fejlesztésében. A hátrányos helyzet esetenként a gyermek veszélyeztetettségét is magában hordja. Ők néha csak tőlünk kapnak segítséget a világban való eligazodáshoz, a kultúra értékeinek megismeréséhez, lelki és testi fejlődésükhöz.  Feladatunk az óvoda világát nehezen elfogadó, illetve együtt nem működő, esetleg gyermeküket is elhanyagoló családokkal való - együttműködésre késztető kapcsolattartás. A hátrányos helyzetűnek tekintjük azokat a családokat, akiknél a következő szociális, kulturális, anyagi problémák fennállnak:  A család anyagi és egészségügyi állapota  A erkölcsi helyzete életvitele, értékrendje  A család lakhelye és környezete  A gyermek és/vagy szülő egészségi állapota  A családtagok száma Környezeti okok:  Sokgyermekes család: 3 vagy több gyermek  Szűkös lakásviszonyok: a család magas létszáma, több generáció együttélése  Szülők iskolázatlansága  Nevelési hiányosságok: kettős nevelés, felügyelet és gondozás hiánya, helytelen bánásmód (brutalitás), érzelmi sivárság, közömbösség, könnyelmű, felelőtlen életvitel, bűnöző családi háttér  Negatív hatású baráti kör Anyagi okok:  Munkanélküliség

51

 Létminimum alatti 1 főre jutó jövedelem  A szülő csökkent munkaképességű vagy munkaképtelen  A kereset nem a család szükségleteinek kielégítésére fordítódik Egészségügyi okok:  Születési rendellenesség vagy szerzett fogyatékosság - mozgáskorlátozottság - érzékszervi károsodás (látás, hallás...) - szervi rendellenesség  Tartós betegség  Idegrendszeri, pszichés problémák (szülő és/vagy gyerek)  Higiénés hiányosságok A gyermek személyiségében rejlő okok  Értelmileg, érzelmileg visszamaradt Feladataink a szociális hátrányok enyhítése érdekében  Anyagi támogatás lehetőségeinek kiaknázására felhívni a családok figyelmét  Az önművelés igényének kialakítása, óvodai programokba bevonása a családoknak, programajánlás  A tolerancia, segítőkészség kialakítása, a másság elfogadása a többségi szülők körében  Praktikus ismeretek elsajátíttatása  A mindennapi élethez szükséges készségek kialakításának segítése: tanácsadás, külső segítség felajánlása  Családi életre és egészséges életmódra nevelés, fogadóórák, szülői értekezletek alkalmával.  A testnevelés és sport sajátos eszközeivel kialakítani az alapvető mozgás - és feladatmegoldó képességet, az egészséget értéknek tekintő gondozásmódot, a szabadidő tartalmas eltöltésének igényét. Tevékenységeink a szociális hátrányok enyhítésére  Differenciált fejlesztés.  Egészségnevelés  A sport és egyéb mozgástevékenységek megismertetése, megszerettetése  Interkulturális ismeretnyújtás: Pl. életvezetés, cigány irodalom, a cigányság története  Tehetségígéretes gyermekek felkészítése  Felzárkóztató foglalkozás a valamilyen területen lemaradóknak  Igény szerint ügyelet biztosítása: szülői értekezletek és fórumok időtartama alatt  A családi életre nevelés tanítása: tanácsadás, külső segítség felajánlása  Mozgáslehetőség biztosítása  Kulturális rendezvények csoportos látogatása. Szülőknek felajánlott segítség  Fórum – Neveléssel, életvitellel kapcsolatos tanácsadás  Közös programokon történő részvételi lehetőség az óvodában: nyitott napok, játszóházak, stb.  Ismeretterjesztő előadások szervezése

52

 Felvilágosítás a szociális juttatások lehetőségeiről a szülői értekezleten, családi beszélgetéseken (fogadó órákon), a gyermekvédelmi megbízott által szóban, valamint írásos tájékoztatón keresztül.

IX. 3. A sajátos nevelést igénylő gyermekek befogadása és fejlesztése A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a sajátos nevelési igényű mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő – gyermekek, eredményes fejlesztésének biztosítására kiemelt figyelmet fordít. Az óvodai nevelésünk a sajátos nevelési igényű gyermekeknél a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. Pedagógiai programunkban a gyermekek között fennálló különbségeket a projektmódszer alkalmazásával vettük figyelembe. Az ismeretek projektrendszerű feldolgozása lehetővé teszi a gyermekek számára az egyéni képességeknek, érdeklődésnek megfelelő haladást – az óvónő számára a differenciált feladatadás lehetőségét. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. Intézményünk nem akadálymentesített. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakításával, a szükséges tárgyi feltételekkel, és speciális segédeszközökkel nem rendelkezik, ezért csak azokat a sajátos nevelési igényű gyermekeket tudjuk fogadni, akik nem igénylik a környezet közvetlen akadálymentesítését, illetve nincs speciális segédeszköz igényük. Óvodánk az alábbiak szerint tudja befogadni a sajátos nevelési igényű gyermekeket: Bisinger Óvoda Belvárosi Tagóvodája Művészeti Mese – Dráma Zöld Csoport Csoport Csoport Enyhe értelmi fogyatékos X gyermek Beszédfogyatékos X gyermek Autizmus spektrum zavarral X küzdők

Német Nyelvi Csoport

X

X

X

X

X

X

X

X

X

A pedagógiai programunk cél és feladatrendszere a következőkben igazodik a gyermekek fejlődésének üteméhez:  fejlesztésük a számukra megfelelő területeken, egyéni fejlődési ütemükhöz igazodva valósul meg  ügyelünk arra, hogy a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl őket  a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozások a mindennapi nevelőmunkánk része, melyet a szakemberekkel (gyógypedagógus) szoros együttműködésben végzünk.

53

A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei -

-

-

A pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tevékenység során óvodánkban olyan szervezeti formában és nevelési folyamatban valósul meg, mely az egyes gyermekek igényeihez, módszerekhez, eljárásokhoz alkalmazkodik (időkeret, eszközök, módszerek, terápiák). A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását is szükségessé teheti - fontosnak tartjuk a gyógypedagógussal való team munkát. A gyermekek habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztésének az alapja a szakértői bizottság szakvéleménye.

Nevelőmunkánk során figyelembe vesszük: -

A sérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését az elfogadó, az eredményeket értékelő környezet segíti A gyermek iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg Terhelhetőségét biológiai állapota, esetleges társuló fogyatékossága, személyiségjegyei befolyásolják. Fejlesztésüknél elsődleges cél, hogy a gyermek önmagához képest fejlődjön

A habilitációs, rehabilitációs egyéni és/vagy csoportos fejlesztés gyógypedagógiai kompetencia. Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus, konduktor, konduktor-óvodapedagógus, terapeuta együttműködése szükséges. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai A fejlesztés céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiai – orvosi - pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni, mely az intézményünket látogató szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógus feladata -

-

Az értelmi vagy beszédfogyatékosságból, autizmus spektrum zavarból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók kompenzálása vagy helyreállítása, a meglévő ép funkciók bevonásával Törekvés a különféle funkciók egyensúlyának kialakítására A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése Az egyes területeken kimagasló képességeket mutató gyermek támogatása.

A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők -

A fogyatékosság típusa, súlyossága. A fogyatékosság kialakulásának, diagnosztizálásának és a speciális ellátás megkezdésének ideje.

A gyermek: -

életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei

54

-

képességei, kialakult készségei kognitív funkciói, meglévő ismeretei családi háttere

Mindezek alapján a fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis, mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek és az értelmi képességek fejlesztését. Az egyes fogyatékossági típusok függvényében más-más terület kap nagyobb hangsúlyt. A szükséges gyógypedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű gyermek számára  a kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével  annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényű kisgyermek egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes  rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni foglalkoztatásának megvalósulásához  az óvodapedagógusok, valamint a pedagógiai munkát segítő alkalmazottai és a szülők megfelelő tájékoztatása a sajátos nevelési igényű gyermek befogadására, együttműködés a sérült gyermek családjával Óvodákban megvalósuló – integrált – nevelés, oktatás A sajátos nevelési igényű gyermek családi nevelését, a közösségbe való beilleszkedését elősegíti a többi gyermekkel együtt történő integrált nevelése. Óvodánk többet vállal, magasabb értéket kínál a sajátos nevelési igényű gyermeknek, mint részvétet és védettséget: -

-

pedagógiai programunk készítésekor figyelembe vettük a sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésének igényeit külön gondot fordítunk arra, hogy a gyermek minden segítséget megkapjon hátrányainak leküzdéséhez Az adott gyermek fejlesztési stratégiájának kialakítását a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező, az integrált fejlesztésben tapasztalattal rendelkező utazó gyógypedagógusi szolgálat segíti. Közreműködése kiterjed a gyermeket fejlesztő óvodapedagógusok felkészítésére, a fogadó csoport sajátos teendői ellátásának tervezésére és folyamatos tanácsadásra, mely az óvodai nevelőmunkán túl a szülők és az óvoda együttműködésére is kellő hangsúlyt helyez. Az integráltan fejlesztett gyermek számára biztosítjuk az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyekre a szakértői bizottság javaslatot tesz.

Sikerkritériumnak a gyermekek beilleszkedése, egyenlő hozzáférése a foglalkozásokhoz, önmagához mért fejlődése tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbiak szolgálják: - Az együttnevelés megvalósításában érvényesül a habilitációs, rehabilitációs szemlélet és a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek,

55

módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, eltérő mértékéhez, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. - A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógus - szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, individuális módszereket, technikákat alkalmaz - a foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a gyermek fejlődésének elemzése alapján – szükség esetén – eljárásait megváltoztatja, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja - egy-egy nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres - alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez - együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba - A gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképesítéssel rendelkező, szakirányú végzettségű utazó gyógypedagógus az együttműködés során: - segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek haladását - javaslatot tesz gyógypedagógia - specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására, az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra, a gyermek igényeihez igazodó környezet kialakítására - együttműködik az óvodapedagógusokkal, figyelembe veszi a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait - segít a helyi feltételek és a gyermek egyéni szükségleteinek összehangolásában - kapcsolatot tart a szülővel a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával - részt vesz a befogadó közösség felkészítésében - részt vesz az óvodai foglalkozások és tevékenységek adaptációjában Óvodánk, a Radó Tibor Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ, utazó gyógypedagógusi szakszolgálatának szolgáltatásait veszi igénybe a sajátos nevelési igényű gyermekeink esélyegyenlőségének biztosításának megsegítésére. A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülés specifikus fejlesztésének elvei, feladatai óvodai nevelés során 1. Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésének elvei: -

-

A gyermek fejlesztésében, fejlődésében meghatározó a nem fogyatékos óvodás korú gyermekekkel történő együttnevelés. A spontán tanulást, a társakkal való együttműködést, a kommunikáció fejlődését segítik a kortárscsoportban megélt élmények, tapasztalatok és minták. Fontos a folyamatos gyógypedagógiai megsegítés a szakember részéről

56

-

Fontos a gyógypedagógus szakember és az óvodapedagógus rendszeres konzultációja a gyermek fejlesztési feladatainak meghatározásában.

2. Beszédfogyatékos gyermek fejlesztésének elvei Beszédfogyatékos az a gyermek, akit a szakértői bizottság a komplex vizsgálata alapján annak minősít. A nyelvfejlődési és beszédzavarok megnyilvánulhatnak: -

Az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjében A beszédértés és észlelés nehézségében, kifejezőkészség nehézségében (szegényes szókincs, grammatikai fejletlenség), A beszédszerveződés nehézségében (mondatalkotási készség nehézsége, összefüggő beszéd kialakulatlansága), A beszédszervi működés gyengeségében, a beszédhangok tiszta ejtésének hiányában, Az írott nyelv elsajátításának nehézségeit előjelző kognitív képességzavarban (fonológiai tudatosság, taktilis, vizuális észlelés, verbális emlékezet zavarai), A verbális tanulás lassú fejlődésében

A fejlesztés feladatai: -

-

-

Fejlesztő anyanyelvi környezet biztosítása Aktív nyelvhasználatot segítő, speciális terápiák. (logopédus segítségével) A gyermek egyéni képességeihez igazodó intenzív fejlesztőmunka, ismeretszerzés Sokoldalú tapasztalatszerzést biztosító, cselekvésbe ágyazott játékos módszerek alkalmazása, amely segíti a társas kapcsolatok kialakulását és a személyiség fejlődését. Az óvodai nevelés/fejlesztés egész időtartama alatt kiemelt feladat az aktív nyelvhasználat és kommunikáció kialakítása, az értelmi fejlesztés, a mozgás és észlelési funkciók, valamint a vizuo - motoros koordinációs készség javítása, az érzelmi élet fejlesztése, speciális eszközök és módszerek alkalmazásával. Az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szint elérése. A gyermek fejlődéséről a szülők folyamatos tájékoztatása, A gyermek fejlesztése a szülőkkel való együttműködés keretében, egyéni fejlesztési terv alapján valósulhat meg. Az óvodapedagógus és logopédus szoros – konzultatív együttműködése a fejlesztésben

Az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermek Az autizmus spektrum zavarok meghatározó jellegzetessége a társas viselkedést, a kölcsönösséget igénylő kommunikációt és a rugalmas viselkedésszervezést megalapozó kognitív készségek minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. A fejlődési zavar átlagos, vagy átlag feletti intelligencia esetében is jelentősen befolyásolja, áthatja a gyermeki fejlődést, megváltoztatja a megismerés folyamatát és a társas viselkedés fejlődését. Autizmusban a beszédfejlődés gyakran megkésik, súlyos esetekben nem alakul ki beszélt nyelv. A központi probléma azonban nem a nyelv hiánya, vagy megkésett fejlődése, hanem a funkcionális, kölcsönös kommunikáció sérülése.

57

Az óvodai fejlesztés alapja minden esetben pszichológiai képességmérés. A fejlődési szint és szociális alkalmazkodás követése egyéni felméréssel történik, speciális eszközök és módszerek használatával, egyéni fejlesztési helyzetben megalapozva. A gyermekek szükségleteinek megfelelő fejlesztéséhez az óvodai környezet megfelelő kialakítása, és a speciális módszerekben képzett szakember vagy fejlesztő asszisztens jelenléte szükséges. Autizmus spektrum zavarainak jellegzetes tünetei: - A kölcsönösséget igénylő társas helyzetekben való részvételének zavara, - A beszéd szintjéhez képest károsodott kölcsönös kommunikáció, - A rugalmatlan, sztereotip viselkedés, - a viselkedésszervezés és kivitelezés zavara és az egyenetlen képességprofil. A fejlesztés feladatai: -

Habilitációs terápia, mely megelőzheti az egyes tünetek kialakulását, enyhítheti a fejlődés devianciáját Augmentált – vizuálisan segített – kommunikációs eszköztár használata a tájékozódáshoz Meglévő képességek fejlesztése Viselkedést - gondolkodást fejlesztő terápiák alkalmazása korai elemi készségek kialakítása (szobatisztaság, rágás-evés, önkiszolgálás) Jó értelmi képességgel rendelkező gyermek esetében: kommunikációs, szociális és kognitív habilitációs terápia az elsődleges feladat

A gyermek sikeres fejlesztése megköveteli a szakember és az óvodapedagógus rendszeres konzultatív együttműködését.

IX. 4. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az egyenlő bánásmód követelménye és az esélyegyenlőség előmozdítása nevelési alapelveinkben és értékeinkben rejlik, miszerint minden gyermeknek vele született joga van az emberi méltósághoz. Intézményünk óvodapedagógusainak alapvető feladata, hogy az ellátott gyermekek hozzájussanak mindahhoz, amely a gyermeki személyiség szabadon történő kibontakoztatásához szükséges. Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítési a következőkben valósul meg: - A teljesítmények értékelése során - Az óvodai ellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele során - Gyermeki jogok gyakorlása során - Az óvodai ellátással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés során (a jogszabály alapján járó juttatások, illetőleg a nevelési-oktatási intézmény mérlegelése alapján adható juttatások)  A tehetségígéretes és képességeihez viszonyítva rosszul teljesítő gyermek részére nyújtott támogatásokban  A gyermek csoportban való elhelyezése során  Szülői igény esetén vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló kérdésekben  Megfelelő számú szülői igény esetén nemzetiségi nevelés megvalósításában

58

IX. 5. Óvodai integrációs program – a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítésére Halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket, akit védelembe vettek, illetőleg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek akkor minősül halmozottan hátrányos helyzetűnek, ha törvényes felügyeletet ellátó szülője, illetve szülei legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányaikat fejezték be sikeresen. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 65.§ (2) bekezdése értelmében a kötelező felvételt biztosítani a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek számára, ha a harmadik életévét betöltötte. Integrációs programunk jellemző feladatai: Nevelési programunkban cél, az egyenlő bánásmód elvének érvényesülése, az esélyteremtés, a hátrányok kompenzálása. Célunk továbbá a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelési-oktatási, és társadalmi integrációjának támogatása. Célunk: Valamennyi hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek biztosítani az óvodai ellátást a harmadik életévétől kezdődően. Feladatunk: -

Az óvodai beíratások előtt felvenni a kapcsolatot a körzet védőnőjével, tájékozódni arról, hogy várhat-e a körzetben élő hátrányos helyzetű gyermek Fokozottan figyelni arra, hogy elsősorban a körzetben élő hátrányos helyzetű, ill. halmozottan hátrányos helyzetű gyermek számára biztosítsuk a férőhelyet A gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása

Célunk: A hátrányos helyzetű gyermekek családjával való szorosabb együttműködés, kommunikáció Feladatunk: -

családsegítés, ismeretterjesztés, gyermek- és ifjúságvédelem szakszerű, a gyermekek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel partnerré tenni a szülőket partnerközpontú működés, szülői igények vizsgálata, lehetőség szerinti kiszolgálása személyes kapcsolat kialakítása minden szülővel rendszeres tájékoztatás a gyermekek fejlődéséről

Célunk: A hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása, megsegítése, fejlesztése -

óvodába kerüléskor részletes anamnézis felvétele, folyamatos fejlettségmérés megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatás a gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása tudatos óvodai pedagógiai munka, hogy a hátrányokat csökkenteni tudjuk

59

-

korszerű óvodapedagógiai módszerek alkalmazása: differenciálás, kooperatív technikák, mozgás, zene felhasználása

Célunk: A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek óvodai szocializációja -

-

óvodába kerüléskor részletes anamnézis felvétele a gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása a veszélyeztetettként nyilvántartott gyermekekre fokozottan figyelni annak érdekében, hogy azonnali intézkedésre kerülhessen sor, ha a család helyzetében bármi módon változás következik be, ami a gyermek helyzetét, testi épségét fokozottabban veszélyeztetné amennyiben ezek a gyermekek nem járnak rendszeresen óvodába, jelzéssel kell élni a gyermekvédelmi felelős, illetve a gyermekvédelmi szervek felé szükség esetén, lehetőségeinkhez mérten segítségnyújtás a családnak

Integrációjukat elősegítő szervezési feladatok: -

-

-

-

Csoportalakítás: Hagyományosan leggyakrabban az életkor szerinti csoportalakítási elvet választottuk, de a felmerülő igények és lehetőségeinket figyelembe véve részben osztott és vegyes életkorú csoportok is szervezhetőek. A csoportalakításnál figyelembe kell venni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányos eloszlását: a csoportok közötti HHH arány különbsége nem lehet több 25%-ál. Igazolatlan hiányzások: Ha a gyermek szülője óvodáztatási támogatásra jogosult, a gyermeknek egy óvodai nyitvatartási napon legalább hat órát az óvodában kell tartózkodnia. Az óvoda vezetője az első igazolatlan nap után írásban tájékoztatja a szülőt a mulasztás következményeiről. A kifizetés esedékességét megelőzően, a jegyző által meghatározott időpontban tájékoztatja a jegyzőt azoknak a napoknak a számáról, amelyről a gyermek mulasztott, amennyiben a január-június, illetve a július-december időszakokban az igazolt és az igazolatlanul mulasztott napok száma együttesen meghaladja a munkanapokra eső óvodai nevelési napok huszonöt százalékát, illetve arról, hogy az említett mulasztott napok száma nem érte el az említett mértéket. A szülők munkába állásának elősegítése: A partnerközpontú működés alapfeltétele, a szülők munkavállalásának elősegítése. Ennek érdekében minden évben igényfelmérést készítünk az óvoda nyitvatartásiidejére vonatkozóan – az igényekhez igazítva a nyitvatartási időt.

Nevelőtestület együttműködése Az óvodapedagógusok csoportba sorolásakor a gyermekek szempontjainak figyelembevétele az első. A felmenő rendszer lehetőségét kihasználjuk a gyermekcsoport óvodapedagógushoz való kötődése miatt. A cél elérése érdekében összehangolt team munka segíti a HHH gyermekek integrációját óvodánkban: Forma

Rendszeresség

60

Résztvevők

HH; HHH gyermekek Tanév elején felmérése Esetmegbeszélések Igény szerint Hospitálások Eredmények, problémák

Igény szerint megoldandó Félévente – szükség szerint

Gyermekvédelmi felelős, nevelőtestület Gyermekvédelmi felelős, érintett pedagógusok Gyermekvédelmi felelős Gyermekvédelmi felelős, nevelőtestület

Pedagógiai feladataink: -

-

-

-

-

-

Komplex állapotfelmérés az óvodába lépéskor (anamnézis; állapotfelmérés). Ennek tükrében készíti el az óvodapedagógus a csoportra vonatkozó nevelési tervét, egyéni fejlesztési terveit. Kommunikációs nevelés - szókincs, a nyelvi kifejezőkészség, a beszédértés, a beszéd észlelés fejlődésének elősegítése – helyes emberi kapcsolatok alakítása. A gyermek óvodába lépésének pillanatától kezdve az óvodapedagógus feladata a kisgyermek megismerése és fejlesztése preventív módon, illetve korrekciókompenzáció útján (adott esetben: pedagógiai szűrés után, szakemberek segítségének igénybevételével). A nyelvi kommunikáció az óvodai nevelőmunka valamennyi területén kiemelt fontosságú. Érzelmi és erkölcsi nevelés, szocializáció az intézményes nevelésbe illeszkedés elősegítése, bizalom, elfogadás, együttműködés kialakítása. A gyermek számára szükséges érzelmi biztonság megteremtése és a pozitív érzelmek fejlődésének szolgálatába állítjuk a hagyományőrzés eszközeit, az érzelmeket aktivizáló hatásokat, élethelyzeteket, szituációkat. Segítjük a gyerekeket abban, hogy saját pozitív és negatív érzelmeiket megfogalmazhassák, megértésre találjanak és megtanulják ezek kezelését. Óvónői példaadás. Egészséges életmód alakítása az egészségtudat kialakítása, helyes táplálkozási szokások kialakítása, a változatos, sok esetben ismeretlen ízekkel való ismerkedés. Az óvodáskort az erőteljes testi fejlődés jellemzi, ezért lényeges szempont, hogy a gyermekek mozgásigényét ki kell elégíteni, lehetőleg a szabadban végzett játékos tevékenységek során. A mozgás és az értelmi fejlődés között szoros kapcsolat van. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Ezen belül a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése, a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, a gyermek testi képességei fejlődésének segítése, a gyermek egészségének védelme, edzése, az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása, ha szükséges, megfelelő szakemberek bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok ellátása. Fontos a gondozási feladatokba a szülők bevonása a sikeres nevelés érdekében. Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése A gyermek számára fontos, hogy szeressék, hogy figyeljenek rá. Ez befolyásolja személyhez kötődését, különböző tevékenységét, viselkedését. Ez lehet alapja a szociális szféra kitágulásának, segítője a hátrányos helyzetű, illetve cigány gyermek óvodai beilleszkedésének. Ha a szülő megérzi, hogy gyermekének jó az óvodában, nem bántják, hanem szeretettel veszik körül, megnyugszik, lehetőséget teremt ahhoz, hogy rendszeresen engedje az óvodába. Ha a szülő is jól érzi magát ebben a közegben, akkor ettől várható a megértő együttműködés.

61

-

Korszerű óvodapedagógiai módszerek alkalmazása Az élmények, vagyis az érzésekkel átszőtt együttes tapasztalatok, az elmélyült játék adják a kisgyermekkori tanulás tartalmait és helyes formáit, módszereit.

X. GYERMEKVÉDELEMMEL FELADATOK

ÖSSZEFÜGGŐ

PEDAGÓGIAI

Cél: -

A gyermekek testi - lelki egészségének, a gyermeki jogoknak tiszteletben tartása, védelme. A családban tapasztalható életvezetési problémák csökkentése, jelentése.

Feladat: - Minden óvodapedagógus kötelessége a gyermekvédelmi feladatok ellátása, az abban való közreműködés, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzése, feltárása, megszüntetése. Gyermekvédelmi munkánk elvei: -

Előítéletektől mentesen, bizalmat ébresztő, toleráns magatartást tanúsítva közeledünk a családokhoz. Együttműködésünk alapja a kölcsönös bizalom. Nevelőmunkánk során az intézmény és a családi otthon közötti pozitív hatásokat erősítjük. Gyermekvédelmi feladatok ellátása pedagógiai munkánk szerves része. A megelőzés jelentőségét valljuk. Prevencióval megakadályozhatjuk a súlyosabb károsodásokat a gyermek személyiségében. Az okok feltárása után kezdjük meg a pedagógiai segítségnyújtást.

Óvónőink gyermekvédelmi munkája: -

-

-

Tiszteletben tartjuk a családot, erősítjük a családi nevelést, növeljük a szülői felelősségérzetet. Tapintatos kapcsolat kialakítására törekszünk. Nevelőmunkánk során, tapintatos, együttműködő partneri viszony kialakítására törekszünk. Kiemelt egyéni törődéssel és fejlesztéssel igyekszünk a rászoruló gyermekek személyiségfejlődését elősegíteni. Tartjuk magunkat a családok problémáit illetően a titoktartáshoz. Óvónői munkánk során felmerülő problémákat jelezzük a gyermekvédelmi felelősnek, és vele együtt beszéljük meg, hogy milyen feladatterv készítése indokolt az ügy megoldására. Az óvónők szeptember hónapban felmérik a csoportban az esetleges gyermekvédelmi intézkedést igénylő gyermekek számátfelelőssel.

A gyermekvédelmi felelős feladatai: -

Minden év szeptember – október hónapok között felméri a gyermekvédelmi eseteket, ellátja a gyermekvédelmi munka koordinálását.

62

-

-

-

Az óvónők jelzései alapján nyilvántartja a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, gyermekeket, a szükséges intézkedéseket végrehajtja. Adatot szolgáltat, ha szükséges környezettanulmányt készít, kapcsolatokat tart fenn a megfelelő intézményekkel. Elkészíti az óvoda gyermekvédelmi munkatervét. Tájékoztatja a szülőket tevékenységéről, feladatairól, és arról, hogy milyen jellegű problémákkal mikor és hol kereshetik fel. Faliújságon közzé teszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, illetve telefonszámát A családok anyagi eredetű, szociális gondjai esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a Polgármesteri Hivatalnál. A rászoruló gyermekek számára az óvónő javaslata, és a szülők kérelme alapján étkezési díjcsökkentését kezdeményezi a Polgármesteri Hivatal Egészségügyi és Szociálpolitikai Osztályán. Gyermekbántalmazás, vagy egyéb a gyermekek testi – lelki fejlődését, biztonságát veszélyeztető esetekben, írásban értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot. Rendszeres kapcsolatban áll a gyermekvédelmi intézményekkel és hatóságokkal, valamint segítő szervezetekkel. Gyermekvédelmi ismereteit önképzéssel, továbbképzéseken való részvétellel folyamatosan fejleszti. Figyelemmel kíséri a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályváltozásokat, pályázati lehetőségeket. Tevékenységéről az intézmény vezetőjét és a nevelőtestületet tájékoztatja, a bizalmas információkat megőrzi. A családok számára egészségvédő, mentálhigiénés programokat, előadásokat, kóstolókat és kulturális rendezvényeket szervez. A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek tehetséggondozására nagy gondot fordít.

XI. AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE XI.1. A családdal való együttműködés Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlődését. Ennek alapvető feltétele, a családdal való szoros kapcsolat kialakítása. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot. Cél: -

A gyermekek harmonikus fejlődésének összehangolása. A másság, a gyermekek egyéni fejlődési üteméből adódó eltérések, különbségek elfogadása, közös korrekciója. Összhangteremtés az intézményes és a családi nevelés között. A partneri igények kielégítése, a gyermekek nevelésében.

Feladat: -

A két intézményrendszer kölcsönös tájékozódása – tájékoztatása egymás munkájáról. 63

-

A gyermekek egyéni fejlődésének nyomon követése. Közös rendezvények szervezése a jó kapcsolatok kialakítása és fenntartása érdekében. Segítségnyújtás a gyermekek korrekciós nevelésében.

Az óvodai nevelés a családi neveléssel összhangban, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek egészséges nevelését, fejlesztését. Ezért fontos tartjuk a két intézmény közötti jó kapcsolat kialakítását és fenntartását. A szülőket nevelő partnereinknek tekintjük, ismertetjük velük nevelési – pedagógiai, szabadidős terveinket és programjainkat, tájékozódunk igényeikről, elvárásaikról. Fontosnak tartjuk a szülők korrekt tájékoztatását, az információ áramoltatását, a szemléletformálást, az óvoda tartalmi munkájának megismertetését. A gyermekek egyéni fejlődését, fejlesztését folyamatosan dokumentáljuk a BGR dokumentumokon belül, melynek eredményéről rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket. Kapcsolatunkat a szülői házzal együttműködőnek és folyamatosan fejlődőnek tartjuk, melyet állandóan fejlesztünk és mélyítünk. A kapcsolattartás formái: -

-

Családlátogatás Anyás beszoktatás Napi kapcsolattartás a szülőkkel Szülői értekezletek, évente három alkalommal Nyílt nap Szülőkkel együtt szervezett rendezvények /játszóházak, munkadélutánok, ünnepek, kirándulások, Anyák napja, évzárók, nagycsoportosok ballagása, Tanévzáró kerti – parti/ Fogadónapok – előzetes időpont egyeztetés utáni egyedi esetmegbeszélések. Szülők érdekegyeztető, érvényesítő fórumainak működtetése. Az óvodába lépés előtti időszakra, „Baba – Mama Klubot „szervezünk a kicsiknek és szüleiknek.

Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az intézménybe lépés előtt /bölcsőde, egyéb szociális intézmények/ az óvodai élet során /pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi, illetve közművelődési intézmények/ és az óvodai élet után /iskolák/ meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. XI.2. Az óvoda iskola együttműködése Cél: Arra törekszünk, hogy az iskolák megismerjék óvodánk nevelési módszereit, ezáltal gyermekeink megfeleljenek az iskolába lépéshez szükséges feltételeknek, alkalmasak legyenek az iskolai tanulmányok megkezdésére. Feladat: -

Rendszeres szakmai kapcsolattartás a szomszédos Radnóti Miklós Iskolával, illetve azokkal az iskolákkal, amelyeket az intézményünkbe járó gyermekek szülei szívesen választanak.

64

-

Gyermekeink fejlődésének, beilleszkedésének nyomon követése az iskola első osztályába.

Gyermekeink közül a tanulmányaik megkezdéséhez többen választják a szomszédos Radnóti Miklós Általános Iskolát. Hagyománnyá vált a nevelőink körében, hogy évente egy alkalommal az iskolába készülő leendő első osztályos gyermekek szüleinek tartandó szülői értekezletre ebből az iskolából hívunk meg tanítónőket. A korábban kialakult hagyományokat felelevenítve évente egy alkalommal átlátogatunk óvodánk nagycsoportosaival a szomszédos iskolába, ahol megtekinthetünk egy tanítási órát. A tanítónők ugyancsak nagy szeretettel látogatnak át óvodánkba, hogy megismerkedhessenek a leendő elsősökkel. Kapcsolataink fejlesztésére abban látunk lehetőséget, hogy többször megkérjük a tanév folyamán az iskolásokat, hogy általuk készített műsorral színesítsék az óvodai ünnepeket – Karácsonyt, Mikulást – annál is inkább, mivel sok közös testvér gyermeke van a két intézménynek. Törekedni fogunk azoknak a lehetőségeknek a kutatására, melynek segítségével még közelebb hozhatnánk a két intézmény nevelőtestületét a gyermekeink beilleszkedésének, a kölcsönös elvárásoknak való megfelelés érdekében. Az együttműködés formái: -

A szakmai kapcsolatok ápolása az iskola nevelőivel. Nagycsoportosok látogatása az iskolában. Tanítónők látogatása az óvodában. – Szülői értekezlet megtartása a leendő elsőosztályosok szüleinek. Közös rendezvények az iskola és óvoda gyermekeinek. Egymás szakmai rendezvényeinek meglátogatása. A gyermekek fejlődésének nyomon követése az első osztályban.

XI.3. Óvoda bölcsőde kapcsolata Cél: -

Jó szakmai kapcsolat kialakítása a bölcsődékkel. Egymás nevelési módszereinek megismerése. A leendő óvodások és szüleinek óvodaválasztási segítségnyújtás.

-

A két intézmény közötti rendszeres kapcsolattartás. Kölcsönös tájékoztatás. Ovicsalogató rendezvények szervezése a bölcsődések és szüleik számára.

nehézségeiben

Feladat:

Intézményünket előszeretettel választják a Kígyó úti és a Türr István úti bölcsődések szülei. A kapcsolatok mélyítése érdekében a leendő bölcsődéseknek negyedévenként „Baba – Mama Klubot szerveznek a leendő kiscsoportos óvónők, hogy alkalmuk legyen a szülőknek és gyermekeiknek megismerkedniük intézményünkkel és az itt dolgozó nevelőkkel.

65

XI.4. Óvoda egészségügyi szervek kapcsolata Cél: A gyermekek egészségének védelme Feladat: A törvényes keretek megtartása mellett biztosítani a gyermekek egészségének óvását. A kapcsolattartás módja: -

Szükség szerinti esetmegbeszélés. Alkalmankénti esetmegbeszélések.

XI.5. Óvoda és szakmai szervek kapcsolata Cél: Hatékony együttműködés kialakítása a szakmai fejlődés érdekében. Feladat: Rendszeres kapcsolattartás. Szakmai kínálatok, továbbképzések figyelemmel kísérése. Kapcsolattartás módja: -

-

A Megyei Pedagógiai Intézet szakmai irányultságú továbbképzéseinek figyelemmel kísérése. Szakmai megújulásunk érdekében figyelemmel kísérjük, és igénybe vesszük a felkínált programokat, továbbképzéseket. Ingyenes szakmai továbbképzések lehetőségeinek igénylése.

XI.6. Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálatok kapcsolata Cél: -

A gyermekek egyéni fejlődési üteméből adódó nehézségek megtámogatása a hatékony kapcsolattartással. A SNI gyermekek integrált nevelésének segítése.

Feladat: -

Rendszeres kapcsolattartás. A két intézmény közötti hatékony kommunikáció Szakmai konzultációk tartása a gyermekek eredményes fejlesztése érdekében.

Intézményünk rendszeres kapcsolatban van a városunk pedagógiai szakmai szolgáltatóival: Nevelési Tanácsadóval, illetve a Radó Tibor Általános Iskola és Egységes Módszertani Központtal, valamint a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal. A Nevelési Tanácsadóból havonta egy alkalommal jár ki pszichológus az óvodánkba, hogy a felmerülő nevelési kérdésekben segítséget nyújtson a pedagógusoknak, illetve a szülőknek. A beiskolázással kapcsolatos vizsgálatok lefolytatásában is szoros kapcsolat alakult ki a két intézmény között.

66

A SNI gyermekek megsegítése, valamint a logopédiai segítést igénylő gyermekek szakmai segítését, a szakértői vizsgálatot igénylő esetek szakmai véleményezését a TKVSZRB végzi, az utazó tanári szolgálatot a Radó Tibor Egységes Módszertani Központ látja el. XI.7. Óvoda és Fenntartó Kapcsolata Cél: Együttműködő a közös munkát kölcsönösen támogató kapcsolat fenntartása. Feladat: A jó munkaviszony építése. Feladatok határidőre történő teljesítése. A fenntartó korrekt tájékoztatása. A kapcsolattartás módja: -

Kölcsönös tájékoztatás, egyéni megbeszélések. Rendszeres részvételünk az óvodavezetői értekezleteken. Rendszeres részvétel az óvodavezetők szakmai közösségének munkájában.

XI. 8. Az óvoda belső kapcsolatai Cél: Magas színvonalon, eredményesen működő kapcsolattartás kiépítése, a sikeres munkavégzés érdekében. Feladatunk: Szakmai és emberi kapcsolatok építése. Korrekt információ áramoltatás. Kölcsönös szakmai, emberi segítségnyújtás. A kapcsolattartás módja: Óvodapedagógus – Óvodapedagógus: - szakmai kapcsolatok működtetése - nevelő, tervező munka összehangolása - gyermekek egyéni és csoportos fejlesztése - napi munkakapcsolat Óvodapedagógus – Óvodavezető: - Hivatalos, szakmai támogató - Esetmegbeszélések - Pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése - Nevelőtestületi értekezletek - Havonkénti munkamegbeszélések Óvodapedagógus – Technikai személyzet: - hivatalos napi munkakapcsolat - egymás munkáját kölcsönösen segítő Óvodapedagógus – Gyermek: -

támogató, fejlesztő, empatikus kapcsolat fejlődést elősegítő, korrigáló, nevelő hatású

67

Óvodavezető – Gyermek: -

napi kapcsolat az intézményünk gyermekeivel fejlesztésüket segítő, problémamegoldó szeretetteljes, fejlődésüket nyomon követő

XII. GYERMEKEK FEJLETTSÉGÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE – A PEDAGÓGIAI MUNKA DOKUMENTÁCIÓI A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény egyértelműen rögzíti, hogy az óvodákat értékelni és mérni kell. A törvény 99. § (4) bekezdése alapján: „Az országos mérési feladatok keretében kell rendszeresen mérni, értékelni a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai tevékenységet, így különösen az alapkészségek, képességek fejlődését. Az oktatásért felelős miniszter évente a tanév rendjéről szóló rendeletében határozza meg az országos mérési feladatokat.” Az óvodákban nincs központi mérés ezért óvodánk saját szempontjai szerint méri fel az iskolába készülő gyermekeket. Óvodánk nevelési célja: Az egész gyermeki személyiség fejlesztése, az életkori sajátosságok, az eltérő fejlettségi ütem és az egyéni képességek figyelembevételével, a kreativitás hangsúlyozásával és a kompetenciaérzés kialakításával és fenntartásával. További céljaink: -

Cselekvő tanulás által fejleszthető gyermeki aktivitás, motiváltság, Kíváncsiság ébrentartása, annak kielégítése kreativitás előtérbe helyezése, a gyermek kompetenciáinak fejlesztése Gyermek előzetes tapasztalataira és ismereteire építve, a személyiség tiszteletben tartásával biztosítsuk a fejlődés lehetőségét Iskolai élethez, sikeres tanuláshoz szükséges kompetenciák fejlesztése

Feladatunk: -

Az egyénre szabott fejlődési tempó biztosítása, testi és szellemi téren egyaránt. Elegendő idő biztosítása a gyermekek szabad játékához, hiszen ez a tanulásuk elsődleges színtere. A gyermekek életkorából adódó igényei, vágyai, érdeklődésének megismerése Az egyes gyermekek fejlődési tempójának, egyéni sajátosságainak megismerése Családias, szeretetteljes, elfogadó, nyitott pedagógiai légkör megteremtése

68

A pedagógiai mérés dokumentációi: -

Személyiséglap Megfigyelések: ● Értelmi képességek ● Verbális képességek ● Testi képességek ● Szociális képességek (játék; szabály - feladattudat) ● Emberrajz készítés

A gyermek Egyéni Fejlődési Naplójának tartalma: 1. Személyiséglap (1. számú melléklet) 2. Megfigyelési szempontsorok (2; 2.a; 3;3.a;4; 4.a;5. számú mellékletek) 3. Gyermek fejlődéséről szóló feljegyzések (a gyermek fejlesztése során bekövetkezett változások). Bejegyzések időtartama nincs korlátozva. (6. számú melléklet) 4. Egyéni fejlesztési tervek 5. Gyermek fejlődésének mérőlapja (7. számú melléklet) Az óvodába érkező gyerekekről a szülők segítségével anamnézist készítünk, a mellékletben található személyiséglap szülő által történő kitöltését követően. A bemeneti mérésre alapozzák az óvodapedagógusaink a fejlesztési terveiket. Ennek alapján készítik el a csoport, illetve az egyes gyermek fejlesztésére vonatkozó tervezéseiket. A tervezések fél éves időszakokra vonatkoznak. Folyamatosan (3-4 évig) minden gyermekről Egyéni Fejlődési Naplót vezetünk. A gyermekek fejlődésének nyomon követését négy területen kísérjük figyelemmel: ● Értelmi képességek (kognitív szféra; érzékszervi szféra) ● Verbális képességek (nyelv- verbalitás) ● Testi képességek (nagymozgások; finommozgások) ● Szociális képességek (játék; szabály - feladattudat) A fejlesztési feladatok kiválasztásakor figyelembe vesszük a gyermekek eltérő fejlődési ütemét, a személyiség érésének sajátosságait. A gyermek fejlődéséről készített feljegyzéseket összevetjük a megfigyelési szempontsorok tartalmával, melyet félévente összehasonlítunk, értékelünk. A méréshez egy ötfokozatú mérőskálát állítottunk össze. A gyermekek megfigyelése folyamatos, napi szintű. A pedagógiai munka dokumentációi: 6. 7. 8. 9.

csoportnapló éves pedagógiai tervek (projektek) Felvételi és mulasztási napló Gyermekek Egyéni Fejlődési Naplója

69

XIII. NEVELÉSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyak Csoportszoba Eszköz Óvodai fektető Gyermekszék Gyermekasztal Fényvédő függöny Szőnyeg Játéktároló Fektető tároló Élősarok állvány Hőmérő Óvodapedagógusi asztal Felnőtt szék Eszköz – előkészítő asztal Edény és evőeszköz tároló Szeméttartó Textil tároló szekrény

Mennyiségi mutató 107 107 20 32 4 8 4 4 4 4 4 4 4 4 4

Megjegyzés EU szabványnak megfelelő

Mennyiségi mutató 8 8 4 4 1 1 4 1 1 garnitúra

Megjegyzés

Mennyiségi mutató 8 4 4 40

Megjegyzés

Tornafelszerelések Eszköz Tornapad Tornaszőnyeg Bordásfal Tini - kondi Greifswald - fal Mászókészlet Ovikondi Egyensúlyozó kígyó WESCO tornalépcső Játszóudvar Eszköz Kerti pad Udvari homokozó Takaróponyva Mozgáskultúrát fejlesztő eszközök: kerékpárok, labdák, udvari játékok, sporteszközök Rugós játékok Babaház Játéktároló faház

2 1 1 70

Óvodavezető és helyettesi iroda Eszköz Asztal Szék Telefon Komód /fiókos/ Komód /nyitott/ Polc Lemezszekrény

Mennyiségi mutató 1 3 1 2 1 2 1

Megjegyzés

Mennyiségi mutató 1 2 2 2 2 2 2 1 3 1

Megjegyzés

Mennyiségi mutató 1 9 500 2 2 1 1 1

Megjegyzés

Mennyiségi mutató 13 13

Megjegyzés

Mennyiségi mutató 107

Megjegyzés

Fejlesztőszoba Eszköz Asztal Szék Komód /fiókos/ Komód /nyitott/ Számítógépasztal Számítógép szék Számítógép Telefon/fax Nyomtató Fénymásoló Nevelői szoba Eszköz Tárgyalóasztal Szék Könyvtári dokumentum Könyvszekrény Tükör Televízió Televízió állvány Gyermekasztal Gyermeköltöző Eszköz Öltözőszekrény Öltözőpad Gyermekmosdó, WC Eszköz Törülközőtartó

71

Falitükör Rekeszes falipolc

16 4

Tisztálkodási és egyéb felszerelések Eszköz Törülköző Abrosz Takaró Fektető vászon

Mennyiségi mutató 200 40 107 107

Megjegyzés

A Felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök Eszköz Szennyes ruhatároló Mosott ruhatároló Mosógép Vasaló Vasalóállvány Szárítóállvány Porszívó Elektromos fűnyíró Elektromos sövényvágó Hűtőszekrény Lombszívó

Mennyiségi mutató 1 1 1 1 1 1 2 1 1 3 1

Megjegyzés

A nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök Eszköz Csoportszobai játékok, szabályjátékok: 18 Építő – konstruáló játékok: 52 Bábok, maszkok: 2 készlet Udvari eszközök, mozgásos játékok; rugós játékok: 2 Rotikum készlet: 1 Mászóka: 3; Láncos - híd: 1; labdák, karikák: 60 Ének – zene eszköze Anyanyelv és kommunikációs fejlesztő eszközök Értelmi képességet és kreativitást fejlesztő játékok Ábrázoló tevékenységet fejlesztő játékok, anyagok, festék, színes ceruzák Munka jellegű tev. eszközei

Mennyiségi mutató 72

67

50 180

40 40

10

72

Megjegyzés

A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök Eszköz Videó TV. Rádiómagnó Diavetítő DVD lejátszó Vetítővászon

Mennyiségi mutató 1 1 4 10 1 1

Megjegyzés

Egészség és munkavédelmi eszközök Eszköz Étel – mintavétel készlet Mentőláda Gyógyszeres szekrény Munkaruha Védőruha /eü. Cipő/

Mennyiségi mutató 1 2 1 15 4

73

Megjegyzés

Érvényességi Nyilatkozat

A Belvárosi Óvoda Nevelési Programjának érvényessége a nevelőtestület határozata alapján:

2020. augusztus 31.

A helyi nevelési program módosításának lehetséges okai: - Amennyiben az érdekegyeztető fórum, módosítást javasol. - Amennyiben a nevelőtestület más program bevezetése mellett dönt. - Törvényi szabályozás a program módosítására.

Győr, 2013. augusztus 30.

74

Legitimációs záradék Egyetértését nyilvánította: 1. Belvárosi Óvoda Nevelőtestülete: Bernthallerné Grics Zsuzsanna Hollendusné Bartos Mária Dr. Horváthné Varga Enikő Hegedűsné Tóth Márta Kertész Tünde Komjáthy Zsuzsanna Kulcsárné Nyuli Klára Mészáros Ferencné Holper Petra

……………………………………… ……………………………………… ……………………………………… ……………………………………… ……………………………………… ……………………………………… ……………………………………… ………………………………………

3. A Bisinger Óvoda Belvárosi Tagóvodájának Szülői Szervezete

……………………………………… Szülői Munkaközösség Elnöke

Tájékoztatásul megkapják: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Bisinger Óvoda Belvárosi Tagóvodájának Nevelőtestülete Bisinger Óvoda Belvárosi Tagóvodájának Szülői Szervezet Győr, 2013. augusztus 30. ………………………………. Komjáthy Zsuzsanna Tagóvoda vezető 75

SZEMÉLYISÉGI LAP (1. számú melléklet)

Gyermek neve: ......................................................................................................................... Gyermek beceneve: .................................................................................................................. Születési helye, év, hó, nap:...................................................................................................... TAJ száma:............................................................................................................................... Testvérek neve, születési helye, év, hó, nap: ............................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. Lakcíme, irányítószámmal:....................................................................................................... Lakástelefon: ............................................................................................................................ Mobil: ...................................................................................................................................... Édesapa, gondviselő neve: ........................................................................................................ Munkahelye, foglalkozása, m.h. telefon:................................................................................... ................................................................................................................................................. Édesanya leánykori neve: ......................................................................................................... Munkahelye, foglalkozása, m.h. telefon:................................................................................... ................................................................................................................................................. A gyermek születési adatai: Születési súlya:......................................................................................................................... Időre született - koraszülött volt (……….. hónapra) Éleszteni kellett-e anyatejet kapott-e Milyen betegségen esett át az édesanya a terhesség alatt? ......................................................... ................................................................................................................................................. A gyermek fejlődési adatai: Beszéd kezdete: ........................................................................................................................ Érthetően, tisztán beszél-e a gyermek?...................................................................................... Járás kezdete: ........................................................................................................................... A gyermek egészségi állapotára vonatkozó adatok: Milyen betegségei, sérülései voltak: Egyéves kora előtt: ................................................................................................................... Egy éves kora után: .................................................................................................................. Gyorsan fáradó - nem fáradékony Nyugodtan alszik - nyugtalanul alszik Naponta hány órát alszik. Napközben:…….este……órától, reggel…..óráig Alvás közben előfordul-e bevizelés: ......................................................................................... Lefekvésnél milyen szokásai vannak: ....................................................................................... ................................................................................................................................................. Milyen a gyermek étvágya: jó rossz válogatós Szereti-e a főtt ételt?................................................................................................................. Mi az amit nehezen fogyaszt el? ............................................................................................... Allergiás-e valamilyen ételre?................................................................................................... Allergiás-e valamilyen gyógyszerre? ........................................................................................ Adatok a gyermek magatartásáról, szokásairól: A megfelelő részt kérjük húzza alá! Hogyan étkezik otthon? Önállóan kis segítséggel etetni kell

76

Jobb kezes bal kezes mindkét kezét egyaránt használja Nyílt közvetlen tartózkodó félénk gátlásos gyakran dacos A felnőttekkel szemben közlékeny hallgatag Mi a kedvenc foglalatossága otthon:……………………………………………………. Szokott rajzolni: igen nem ritkán Szokott segíteni: igen nem ritkán Ha igen miben: Mi a kedvenc játéka, játékai:..................................................................................................... ................................................................................................................................................. Ki foglalkozik legtöbbet a gyermekkel: .................................................................................... Szokták-e gyermeküket jutalmazni és mivel: ............................................................................ ................................................................................................................................................. Szokták-e gyermeküket büntetni és mivel: ................................................................................ ................................................................................................................................................. Fél-e valamitől, vagy valakitől gyermekük: .............................................................................. ................................................................................................................................................. Egyéb tudnivalók a gyermekről, amit ön mint szülő fontosnak tart: .......................................... ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. Az én gyermekem ilyen: (rövid szülői jellemzés) ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................

Győr, 201……………….. ……………………………………. Szülő/gondviselő

77

A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK MÉRŐLAPJA (7. számú melléklet) Óvoda neve: Gyermek csoportja: Gyermek neve: Gyermek jele: Tanév: TÁBLÁZATOK ÉRTÉKELÉSI SKÁLÁJA: 1 - egyáltalán nem 2 - sok segítséggel 3 - részben önállóan 4 - önállóan 5 - teljes önállósággal GYERMEK ÉRTÉKELÉSE MEGFIGYELT KORCSOPORT TERÜLETEK 3 – 4 éves 4-5 éves Értelmi képességek: Kognitív szféra Értelmi képességek: érzékszervi szféra: Verbális képességek: Nyelv- verbalitás Testi képességek: nagymozgás Testi képességek: finommozgás Szociális képességek: játék Szociális képességek: Szabály feladattudat

78

5-6 éves

6-7 éves

Megjegyzés: