1. Mocorgó Óvoda Pedagógiai Programja 2013

1. Mocorgó Óvoda Pedagógiai Programja 2013. Hatályos: 2013. szeptember 1-jétől Készítette: Mocorgó Óvoda nevelőtestülete

1.1.

Jelen módosítás alapja:

 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről  20/2012. ( VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési –oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  363/2012. (XII.17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról  Módosított 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról  32/2012.EMMI rendelete a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelveiről  15/2013. (II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről  Vas Megye Közoktatásának Fejlesztési Terve  Óvodánk Alapító Okirata  A Mocorgó Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata

1.2. Az óvoda jogi státusza, adatai: Az óvodánk neve:

Mocorgó Óvoda

Székhelye:

9700 Szombathely, Váci M. u. 5.

Telefonszáma:

06/94/501-297

OM azonosító:

036474

Az intézmény működési köre:

Szombathely MJV közigazgatási területe

Az intézmény típusa:

óvoda

Az intézmény alapító szerve, székhelye:

Szombathely MJV Önkormányzat Közgyűlése

2

2. BEVEZETŐ

Köszöntjük mindazokat, akik a Mocorgó Óvoda Pedagógiai Programját kezükbe veszik, megismerkednek azzal, s úgy gondolják, hogy legféltettebb kincsük, gyerekeik nevelését az óvodánkban dolgozó pedagógusainkra bízzák. Melegszívű, gyermekszerető felnőttekkel együtt igazi otthont adunk kisgyermekeik neveléséhez. Úgy gondoljuk, minden szónál többet mond, ha az édesanyák-édesapák kézen fogják gyermekeiket, s ugyanazokhoz az „óvó nénikhez” kísérik el őket, akikhez gyermekkorukban jártak. Közösségünk tagjai valamennyien vállalják a felelősséget a közösen kitűzött célok és feladatok megvalósításáért. Programunkat csak akkor tudjuk megvalósítani, ha hittel cselekszünk, benne teljes értékű tagként dolgozunk, illetve azonosulunk céljaival, kiindulásai pontjaival, alapelveivel. Amíg arra törekszünk, hogy a programunk egésze a gyerekeink számára élmény és játék legyen, addig viszont nekünk ez egy „szentírás, azaz egy kőbe vésett törvény”. Úgy formáljuk mindennapjainkat, hogy biztonságérzetet adjon, legyen szeretetteljes, érzelemgazdag, gyermekközpontú, és ez úgy jelenjen meg programunkban, hogy gyermekeinknek boldogságot, önállóságot, tartást adjon, és biztosítsa mindenki számára az egyenlő hozzáférést. Közösségünk valamennyi tagjának tettéből sugározzon a feltétel nélküli szeretet, a ránk bízott gyerekek biztonságban érezzék magukat, és azt sugalljuk, hogy „tisztellek Téged, csakis Rád figyelek, fontos vagy nekem, segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre.” Arra törekszünk, hogy a Mocorgó Óvoda olyan képet mutasson, hogy ha vendég érkezik hozzánk, azonnal érezzék és tudják, kik és hogyan dolgoznak intézményünkben. Fontos, hogy tudjunk együtt nevetni, felfedezni, csodálkozni, mert, ha mi képesek vagyunk erre, gyerekeinknek is képesek leszünk szikrát adni.

3

"Az óvodáskor az a periódus, ami a maga csodálatos sokszínűségével, a mozgás legsokoldalúbb lehetőségét rejti magába, egyben a személyiség fejlődésének döntő időszaka, így a későbbi felnőttkori karakter meghatározója is. Tehát e korai időszakban kell kialakítani a mozgás, a tréning igényét, megfelelő edzéssel erejük, állóképességük folyamatos fejlesztését." /Dr. Kopeczky Ildikó/ Nevelőtestületünk 1999-ben saját, Helyi Nevelési Programot dolgozott ki, melyben figyelembe vettük a környezeti viszonyokat és kollektívánk elképzeléseit. Munkánkban az óvodás gyermekek természetes mozgásigényére alapoztunk. Mivel a rendszeres testmozgás, hatással van a tanulási képességek kialakulására, a személyiség fejlődésére, továbbra is nagy hangsúlyt fektetünk a mozgásra, erre alapozzuk pedagógiai programunkat. Pedagógiai Programunk célja olyan óvodai élet megvalósítása, amely elősegíti a gyermekek harmonikus testi, lelki és értelmi fejlődését. Készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi, erkölcsi és akarati tulajdonságaik tudatos fejlesztése során, erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére neveljük őket. Programunk a kooperációra és kommunikációra képes gyermekek nevelésére törekszik. Középpontba állítjuk a gyermeki mozgásfejlesztésre épülő nevelést, amely a teljes nevelési folyamaton keresztül kiemelésre kerül. Fontos számunkra a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása, az esélyegyenlőség megteremtése és a tehetséggondozás, a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartása. Középpontba állítjuk az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramját (363/2012. (XII. 17.) kormányrendelet), amely épít a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira. Pedagógiai programunk nevelés- és gyermekközpontú, amely a tevékenységeken keresztül történő nevelést tekinti alapvető feladatának.

Tóth Csabáné Óvodavezető 4

3. A MI ÓVODÁNK Óvodánk 1980. decemberétől üzemel. Szombathely város legnagyobb lakótelepén, a Derkovits Gyula lakótelepen lévő intézmény, amely bölcsödével alkot egy épületkomplexumot. A gyermekek többsége a lakótelepen, kisebb hányada családi házas övezetben él. A társadalmi élet változásainak következtében egyre több hátrányos, halmozottan hátrányos, beilleszkedési- és magatartási nehézséggel küzdő, részképesség-lemaradással és egészségügyi szokások hiányával rendelkező gyermek érkezik hozzánk. Ezzel összefüggésben kötelességünk, hogy a nevelő-oktató munkánk során gondoskodjunk ezen gyermekek személyiségének fejlődéséről, hátrányaik kompenzálásáról. Óvodánkba járó valamennyi gyermek joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, 3.1. Óvodánk adatai: Óvodánk neve:

MOCORGÓ Óvoda

Fenntartója:

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata

Címe:

9700 Szombathely, Váci Mihály utca 5.

Csoportjaink száma:

6

Férőhelyünk:

150

Csoportok szervezése:

vegyes csoportok

Óvodapedagógusok száma: 13 fő Pedagógiai asszisztens:

2 fő

Dajkák száma:

6 fő

Egyéb alkalmazottak: - óvodatitkár

1 fő

- mosónő (4 órás )

1 fő

- udvari munkás (4 órás )

1 fő

Külső szakemberek: - logopédus:

1 fő

- hitoktató:

1 fő

A gyermekek étkeztetése az ELAMEN ZRT által biztosított.

5

3.2. Működésünk Óvodánk 6 csoportja egy épületben működik, férőhelyünk 150 fő. Szakképzett óvodapedagógusok végzik a nevelő- oktató munkát az őket közvetlenül segítő és egyéb alkalmazottakkal együtt. Technikai dolgozóink is szakirányú végzettséggel rendelkeznek. A segítő személyzet aktív részese a gondozási, nevelési feladatoknak, partneri kapcsolatban vannak az óvodapedagógusokkal, egyetlen közös célként a gyermek érdekében. Külső segítő szakemberek maximálisan segítik munkánkat. A büntetőjogi védelem szempontjából valamennyi közalkalmazott közfeladatot ellátó személynek minősül. Óvodánk valamennyi dolgozóját hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli.

4. PROGRAMUNK CÉLJA Célunk, hogy biztosítsuk a feltételeit annak, hogy gyermekeink érzelmileg meleg, biztonságos, egészséges környezetben, egyéni személyiségükkel aktívan és örömmel éljék meg óvodai mindennapjaikat. Ezért nélkülözhetetlen a szülői házzal való hatékony együttműködés. Pedagógiai munkánk és a tudatosan kialakított óvodai környezetünk elősegíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges sokoldalú gyermeki személyiségvonások fejlődését. Céljaink elérése érdekében: 

tiszteljük a gyermekek emberi méltóságát,



az óvodánk valamennyi dolgozója szeretetteljes magatartást tanúsít, szereti a gyermeket, türelmes, elfogadó, érdeklődő irántuk,



biztosítjuk a gyermekek komfortérzetét,



alkotókedvű, nyugodt, családias légkört teremtünk, kreatívan együttműködünk,



törekszünk a csoportokban a felnőttek állandóságára, a gyermekek biztonságérzete érdekében,



erősítjük a család és óvoda kapcsolatát,

6



a pedagógusaink, a nevelőmunkát közvetlenül segítők és egyéb alkalmazottaink titoktartásra kötelezettek,



a gyermeki és szülői jogokat a mindenkori törvény előírásainak megfelelően biztosítjuk.

4.1. Gyermeki jogok: 

a gyermeket különleges védelem illeti meg,



egészségesen kell nőnie és fejlődnie,



személyisége harmonikus kibontakoztatásához a gyermeknek szeretetre és megértésre van szüksége,



olyan nevelést és oktatást kell kapnia, mely növeli általános műveltségét, és lehetővé teszi, hogy egyenlő eséllyel fejleszthesse képességeit,



a gyermeknek legyen meg minden lehetősége, hogy játszhasson,



minden körülmények között a gyermek az elsők között legyen, aki védelmet és segítséget kap,



a gyermeknek védelemre van szüksége az elhanyagolással és a durvasággal szemben.

4.2. A szülői jogok: 

a szülőt megilleti a nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga,



joga igényelni, hogy a Pedagógiai Programban és az óvoda tevékenységeiben tájékozódjon,



megismerhesse az óvoda Házirendjét,



betekintést kaphasson az óvoda mindennapi életébe, tevékenységeibe,



gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről tájékoztatást, neveléséhez tanácsot, segítséget kapjon,



kezdeményezze a SZK létrehozását és közreműködjön annak tevékenységében,



személyesen, vagy képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában.

7

5. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP 5.1. Gyermekkép

1.

Az Alapprogram az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre.

2.

Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó. Törekszünk a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a gyermeki jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásának megerősítésére. Genetikai és érési sajátosságaik, a környezeti hatások nagymértékben befolyásolják fejlődésüket. Biztosítjuk minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, nem adunk helyet semmiféle előítélet kibontakozásának.

Gyermekeink joga, hogy képességeiknek, érdeklődésüknek, adottságaiknak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljenek. Intézményünkben, biztonságban és egészséges környezetben neveljük óvodásainkat, ahol a szabad játéknak fontos szerepe van. Pedagógusaink kötelessége, hogy nevelős és oktató munkájuk során gondoskodjanak a gyermekek személyiségének fejlődéséről, tehetségük kibontakoztatásáról. Ennek érdekében megteszünk tőlünk minden elvárhatót, figyelembe véve a gyerekek egyéni képességeit, adottságait, fejlődési ütemét. Célunk az óvodáskor végére, hogy minden gyermek számára zökkenőmentes legyen az óvoda-iskola átmenet. 5.2. Óvodakép

1.

Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család.

2.

Az óvodánk a köznevelési rendszer olyan szakmailag önálló nevelési intézménye, amely a családi nevelés kiegészítője, a gyermekek 3. életévétől kezdődően, az iskolába lépésig tart. Óvodánk pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermekek fejlődésének, nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az

óvodánk,

funkciói

teljesítése

közben

(óvó-védő,

szociális,

nevelő-

személyiségfejlesztő), megteremtődnek a következő életszakaszba (kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus és szociális feltételei. 3.

Óvodai nevelésünk célja az, hogy elősegítsük az óvodásaink sokoldalú, harmonikus fejlődését, gyermeki személyiségük kibontakozását, a hátrányok csökkentését, az élet8

kori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermek ellátását is). 4.

Alapelveink: 

a gyermeki személyiség elfogadása, tisztelete, szeretete, megbecsülése és bizalma,



nevelésünk lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását,



az alkalmazott pedagógiai hatásaink mindenkor a gyermek személyiségéhez igazodnak.

5.

Az óvodai nevelésünk az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű – az életkornak és fejlettségnek megfelelő – tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékról. Tevékenységeinken keresztül biztosítjuk az életkori és egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak, emberi értékek közvetítését. Megteremtjük az egészséges fejlődéshez és fejlesztéshez szükséges személyi, tárgyi környezetet.

6.

Szükség esetén, a nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét.

7.

A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítanunk kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását.

Óvodai nevelésünk komplexitásának megvalósítását, a minden mindennel összefügg elvének érvényesítését szem előtt tartjuk. A különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozunk, szükség szerint együttműködünk a nevelést-oktatást segítő más szakemberekkel. Segítjük a tehetségek felismerését, kiteljesedését, gondozását. Egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére, és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre neveljük óvodás gyermekeinket. A gyermekek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében betartjuk és betartatjuk a balesetvédelmi előírásokat.

9

6. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI

6.1. Pedagógiai Programunk rendszere A programunk célja

Komplex személyiség fejlesztés

Az óvodai nevelésünk feladatai

Egészséges életmód alakítása

Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés

Anyanyelvi, - értelmi fejlesztés, nevelés

Tevékenységek

Játék Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Mozgás A külső világ tevékeny megismerése Munka jellegű tevékenységek A tevékenységekben megvalósuló tanulás

Ősz

Fejlesztés témakörei Tél Tavasz

Nyár

Fejlődés eredménye óvodáskor végén

10

6.2. Az óvodai nevelés általános feladatai

Az óvodai nevelésünk feladata az óvodás korú gyermekeink testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: – az egészséges életmód alakítása, – az érzelmi, az erkölcsi és a közösség nevelés, – az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. Óvodánkban: 

biztosítjuk a gyerekek részére, hogy rugalmas rendszerben fejlődhessenek, amely igazodik egyéni szükségleteikhez, fejlődési ütemükhöz,



olyan légkört teremtünk, amely elősegíti az önként vállalt feladatokat, közösségért végzett tevékenységek örömét,



lehetővé tesszük a tevékenységekbe ágyazott tapasztalatszerzést, a természetes kíváncsiság kielégítését, és az élmények biztosítását,



arra törekszünk, hogy játékosság és önkéntesség járja át a tanulási helyzeteket,



megvalósítjuk a komplex nevelést,



a környező világ megismerését, a tanulás örömének átélését a játékon, a saját tevékenységeiket keresztül valósítjuk meg,



bensőséges kapcsolat kialakítására törekszünk, az egyéni differenciált bánásmód alkalmazásával,



kölcsönös bizalomra épülő, biztonságot nyújtó óvodai és csoportlégkört teremtünk,



a játék és a tevékenységek segítségével a társas kapcsolatok alakulását segítjük,



megfelelő napirendet alakítunk ki, a helyes szokások, szabályok megalapozására, a fokozott mozgásigény kielégítésére törekszünk,



hiteles és modellértékű viselkedést tanúsítunk a gyerekekkel szemben,



napi kapcsolatban állunk a szülőkkel.

11

6.2.1. Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényeinek kialakításához, a gyermek testi fejlődésének elősegítéséhez az alábbi feladatokat valósítjuk meg: 

a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, valamint mozgásigényének kielégítése,



a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése,



a gyermek testi képességei fejlődésének segítése,



a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése,



az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása,



a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása,



a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása,



megfelelő szakemberek bevonásával – szülővel, óvodapedagógussal együttműködve – speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.

Az élet és az egészség, az embernek semmi mással nem pótolható, alapvető értéke, nélküle sem egyéni, sem társadalmi lét, sem kultúra nem valósítható meg. Az egészség megszerzése, fenntartása és fejlesztése ezért az egyed, illetve a közösség egész életen át az élethez, a sikeres önmegvalósításhoz és a társas kapcsolatokhoz szükséges feladatát képezi. Az egészséges életmódra nevelés fontossága hosszú távon meghatározza a felnövő gyerekeink életét, magában foglalja a környezettel való harmonikus együttélést. Az óvodai nevelésünk az egészség fogalmának értelmezése mellett szociális tényezőket is figyelembe vesz. Az Egészségügyi Világszervezet meghatározása szerint: „az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota és nem csupán a betegség hiánya” Pedagógiai Programunk fontos része az óvodai egészségfejlesztés, mert a gyermekkorban meglapozott egészségre nevelésnek a későbbi életszakaszokra is meghatározó szerepe van.

12

Óvodás gyermekeink az egészséges életmódra vonatkozó ismereteiket a családokból hozzák magukkal az óvodába. A hozzánk kerülő gyermekek különböző szociókultúrális ismertekkel rendelkeznek, ezért fontos feladatunk a hátrányok felismerése, és ennek érdekében a megfelelő prevenció, illetve korrekció. Erre alapozva próbáljuk magasabb szintre hozni gyermekeink kialakítandó és rögzítendő szokásait, melyek a gyermekek testi szükségleteit veszik figyelembe. Ezek érdekében megismertetjük velük az egészséges testápolás, kultúrált étkezés, öltözködés, önállóság, mozgás, pihenés, szabad levegőn tartózkodás és testedzés kultúráját. Kiemelt feladatként kezeljük az optimális napirend kialakítását, mely elegendő időt biztosít az egyes tevékenységekre, biztonságos, nyugodt, a gyerekek számára kiszámítható légkört teremt. A gyerekek befogadásakor tájékozódnunk kell a gyermek lehetséges betegségeiről, betegségre való hajlamáról (pl. allergiák). Az anamnézis felvétele az óvodáskor megkezdésekor elengedhetetlen, hogy gyermekeink képességeinek, tulajdonságainak diagnosztikája a befogadás végére felszínre kerüljön. Az egészséges életmódra nevelés területei az óvodában: 

Gondozás – kiemelten kezeljük az egészséges táplálkozást, a testápolást, az öltözködést, az önkiszolgáló tevékenységeket…



Testi nevelés, mozgás – amely magában foglalja a gyermekek természetes mozgásigényének kielégítését, egészségüknek, testi épségüknek védelmét, megőrzését, edzését, a levegőzést, az egészséges táplálkozást



Egészségvédelem, baleset megelőzés, balesetvédelem



Pihenés – biztosítjuk a nyugodt légkört (mese, halk zene), figyelembe vesszük a gyerekek egyéni alvásigényét és szokásait

Gyermekeink fejlődésének egyik alapvető feltétele az egészséges táplálkozás, amely az elhasznált energiájukat pótolja, és a további testépítésüket biztosítja. A napi háromszori étkezéssel tápanyagszükségletük ¾ részét az óvodánkban kapják meg, ezért az étrendet kellően változatosan és megfelelő tápanyag összetétellel kell összeállítani.

13

Gyermekeink különböző táplálkozási szokásokkal érkeznek hozzánk. A szülők segítségével lehetőségünk nyílik arra, hogy megismerjük ezeket és kellő toleranciával azonosulni tudjunk a válogatással, a kezdeti étvágytalansággal. Rövid idő elteltével próbáljuk ösztönözni óvodásainkat - de nem kényszerrel - az ételek megkóstolására, elfogyasztására. Étkezési szokásaikat úgy alakítjuk ki, hogy minél kevesebb várakozási idő legyen, ezt jól szervezetten a folyamatosság módszerével érjük el. Megkedveltetjük a különböző ízeket, a folyadékpótlásról gondoskodunk, intenzív rágásra ösztönözzük őket. Az étkezéseket örömtelivé tesszük és jó hangulatot teremtünk az ételek elfogyasztásához. A természetes táplálkozás lényege, hogy az ételt természetes állapotához minél közelebb álló formájában adjuk (friss gyümölcs, zöldség, természetes levek és rostok, magvak, párolás). Az egészséges táplálkozásra nevelésünk érdekében, lehetőséget adunk gyermekeinknek a különböző programokon való részvételre, így teremtünk játékos lehetőségeket arra, hogy a gyermekek maguk is részesei legyenek egyszerűbb ételek elkészítésének (salátakészítés, sütés, tízórai összeállítás…) Óvodai étkeztetésünk nem tudja minden esetben az egészséges táplálkozás követelményeit teljesíteni, ezért a reformétkezés alapjait próbáljuk megismertetni gyermekeinkkel. (gyümölcsök, zöldségek, magvak, csíráztatás, magas rosttartalmú élelmiszerek, barnacukor, barna rizs és liszt…) Tanácsokat adunk a szülőknek az otthoni táplálkozáshoz, amely kiegészítője az óvodai étkezésnek. Szeretnénk tudatosítani bennük, hogy a fogápolás és az egészséges táplálkozás elválaszthatatlan egymástól. Óvodapedagógusaink a gyerekek táplálkozása mellett, a testápolásra is hangsúlyt fektetnek, amely a gyermekek tisztaságigényének kialakítását szolgálják. A gyermekeink ápolása közben figyelünk kívánságukra, kérésükre, melynek alapján segíteni tudunk. Ezen a téren is nagy különbségek mutatkoznak a gyermekeink között. Óvodánk és a családok szokásainak összehangolására törekszünk. Teremtsük meg az optimális feltételeket úgy, hogy a gyermekeink fokozatosan és önállóan végezhessék el a tisztálkodási teendőiket: bőrápolás, fogmosás, hajápolás, WC használata, zsebkendő használata. Fokozott figyelmet fordítunk a víztakarékosságra, a csoportszobák folyamatos szellőztetésére, a portalanításra és a közvetlen környezetünk tisztántartására, így kapcsolódva a környezetvédelmi szokásaink alakításához. A száj higiénés szokásaihoz a táplálkozási szokások szorosan kapcsolódnak. Rossz táplálkozási kultúránk miatt az ebből adódó betegségek száma emelkedhet. (pépes, cukros ételek…) Ezért a helyes száj- és fogápolásra már kiskorban odafigyelünk, és meglapozzuk, hogy szokásukká, természetes igényükké váljon. 14

A tisztálkodás mellett elengedhetetlen, hogy az öltözködésre is gondot fordítsunk. Fontos, hogy tisztaságigényük ne csak saját testükre, hanem öltözködésükre is vonatkozzon. Megfelelő segítséget és időt biztosítunk az öltözködésre, melynek során fejlődik testsémájuk, önállóságuk, nagymozgásuk, finommotorikájuk, esztétikai érzékük… A megfelelő öltözék kiválasztásában összefüggéseket tárunk fel gyermekeinkkel az időjárás, az öltözködés és a különböző tevékenységek között, ezért megismertetjük őket a réteges öltözködés fontosságával. A szülőknek javaslatot teszünk a gyermekeik óvodai ruházatának megfelelő mennyiségére, minőségére és állapotára. (műszálas anyagok kerülése, lábboltozatot és lábfejet védő cipők biztosítása, kényelmes váltóruhák, hogy merjenek játszani…) Gyermekeink az alvásigényüknek egy részét óvodánkban töltik. Ehhez tiszta levegőre van szükségük, amelyet alapos szellőztetéssel biztosítunk. A nyugodt pihenés feltétele a csend, a meghittség, amelyet az elalvás előtti meséléssel, altatók dúdolásával, relaxációval biztosítunk. Az általunk kialakított biztonságos közeg hatására, átélik a szendergés állapotát. Óvodás gyermekeink ébrenlétüknek, ¾ részét óvodánkban töltik, ahol testi-szellemi fejlődésük feltételeit teremtjük meg. A mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen eleme gyermekink óvodai életének, hiszen ezt a korosztályt a „mozgáséhség” jellemzi. Az egészségnevelésünk elválaszthatatlan a mozgásfejlesztéstől, amely segíti a gyermekek komplex személyiségfejlesztését. A mozgás megismertetése és megszerettetése többnyire a mi feladatunk. Az egészséges fizikai fejlődést, rendszeres izomtréninggel biztosítjuk. Sokféle mozgáslehetőséget építünk bele a mindennapokba (kirándulás, séta). Minden tevékenységünk során arra törekszünk, hogy a kicsik biológiai szükségleteiből eredő elvárásoknak megfeleljünk. A gyermekeink testi képességeihez igazítjuk mindennapjainkat. A fizikálisan megfelelően terhelt apróságok nagyobb szellemi kapacitással rendelkeznek. A fokozott terhelést örömmel, a fizikai kielégülés boldogságával élik meg. Alapvető célunk, hogy gyermekeink saját tapasztalataik alapján jussanak új ismeretekhez, szeressék meg a mozgást, próbálják ki erejüket, ügyességüket. Óvodánk sokféle eszközt biztosít a gyermekek számára.

15

A gyerekek edzettsége érdekében mozgásos játékokat szervezünk, gyakoroltatjuk a változatos mozgásformákat: 

nagymozgások fejlesztése (pl. futás, mászás)



finommotorika fejlesztése (pl. gombolás, cipzárazás)



szem-kéz koordináció fejlesztése (pl. fésülködés, folyadéktöltés)



testséma fejlesztés (pl. öltözködés, tisztálkodás, udvari játék)



percepció fejlesztése (pl. mozgásos játék, tisztálkodás, étkezés)

Mindent megteszünk az óvodánkba járó gyermekek egészségének megőrzése és a különböző betegségek megelőzése érdekében. Ennek érdekében hoztuk létre a só szobát, melynek használata kiváló lehetőség a felső légúti betegségek, az asztma és a különböző allergiák megelőzésére, leküzdésére. A különböző tevékenységek során kiemelt figyelmet fordítunk a balesetvédelemre, gyermekeink testi épségének megóvására. Óvodásaink jellemző életkori sajátossága, hogy nem alakult ki veszélyérzetük. Ezért a mi feladatunk a figyelmük felkeltése, ráirányítása a környezeti veszélyekre. Egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat a lehetséges veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartás formákat folyamatosan tanítjuk nekik. Tudatosítjuk bennük és következetesen elvárjuk tőlük, hogy mit szabad és mit nem. Ezen szabályokról a szülőket tájékoztatjuk, betartásukat tőlük is elvárjuk. Az óvodán kívüli programok esetén gyerekeinknek szóbeli tájékoztatást adunk, a balesetveszélyekről és a helyes magatartási, viselkedési formákról. Óvodán kívüli programjainkhoz megfelelő számú kísérő jelenléte szükséges, az utazás a hatályos jogszabályok figyelembe vételével történhet. Az óvodában előforduló balesetek esetén azonnali intézkedésre van szükség: 

a sérült azonnali elsősegélyben való részesítése,



mentők értesítése,



szülők, óvodavezető értesítése,



baleseti dokumentáció kitöltése.

Óvodánkban a baleset megelőzés és balesetvédelem részletes szabályait egy dokumentumban foglaltunk össze, amely a Pedagógiai Programunk mellékletében található meg.

16

Az óvodapedagógus feladatai: 

Családdal együttműködve egészségmegőrző életre neveljük a gyermekeket.



A családi szokásokat figyelembe véve optimális, a gyermekek életkorának és igényeinek megfelelő életritmus kialakítására törekszünk.



Pozitív mintaadásra törekszünk.



Egyéni szükségletekhez igazodva biztosítjuk a megfelelő napirendet, heti rendet, gondoskodunk a gyermekek lelki egészségéről. Kielégítjük érzelmi szükségleteiket, lehetőséget teremtünk érzelmeik kifejezésére, fejlesztjük alkalmazkodó-örömkészségüket, énképüket, ön- és társismeretüket, konfliktuskezelésüket, elfogadó képességüket.



Biztosítjuk a gyermekek számára az önkiszolgálás terén a minél nagyobb önállóságot. Megismertetjük, gyakoroltatjuk velük a kulturált étkezés szokásait.



A gyerekek egészségügyi állapotát folyamatosan figyelemmel kísérjük, a szülőket az esetleges változásokról tájékoztatjuk.



Napi szinten biztosítjuk a gyerekek levegőzését, rendszeres mozgáslehetőség adásával az egészséges életvitel kialakítására, harmonikus, összerendezett mozgás fejlesztésére törekszünk.



Törekszünk a tárgyi környezet állandóságára, minőségének ellenőrzésére, hiánypótlásra.



Ügyelünk a környezet tisztaságára, rendjére.



Az élettani szükségleteket úgy alakítjuk, hogy az egészséges testi- és szellemi fejlődés alapfeltételeit és szokás- szabályrendszerét biztosítjuk.



Helyes életritmus kialakítására törekszünk – táplálkozás, testápolás, öltözködés, mozgás, pihenés.

Célunk az óvodás kor végére: 

Képessé váljanak szükségleteik szándékos irányítására.



Igényükké váljon önmaguk és környezetük rendben tartása



Ügyeljenek esztétikus megjelenésükre.



Önállóan végezzék a személyükhöz kapcsolódó testápolási, tisztálkodási, öltözködési teendőiket.



Vigyázzanak önmaguk és társaik testi épségére.



Étkezés közben kulturált magatartásra törekedjenek, figyeljenek a tisztaságra.

17

Az egészségnevelés alapvetően egy olyan folyamat, amely módot ad a gyermekeknek egészségük fokozottabb kézbentartására és tökéletesítésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jólét állapotának elérése érdekében, az óvodásainknak képesnek kell lenniük arra, hogy megfogalmazzák és megvalósítsák vágyaikat, valamint kielégítsék szükségleteiket és környezetük változásaihoz alkalmazkodni tudjanak. Az egészségnevelés és megőrzés úgy jelenjen meg napi munkánkban, hogy az utaljon az egészséges életmód jövőre való kihatására, szemléletváltást hozzon mind a szülők, mind a gyerekek, valamint az óvodánk dolgozóinak körében. Az egészségnevelés egy élethosszig tartó tanulás, melyet az óvodában alapozunk meg annak érdekében, hogy minél több lehetőséggel ismertessük meg a gyerekeket az egészség, az egészséges élet választásához. 6.2.2. Az érzelmi, az erkölcsi és közösségi nevelés 1. Az óvodáskorú gyermekeink jellemző sajátossága a magatartásuk érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy gyermekeinket az óvodánkban érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Mindezekért szükséges, hogy: 

az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket,



óvodánk alkalmazottai és a gyermek, a gyermek-gyermek, valamint az alkalmazottak közötti kapcsolatainkat pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze,



segítsük a gyermekeink erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását, és engedjünk teret önkifejező törekvéseiknek,



neveljük gyermekeinket annak elfogadására és megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól.

2. A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeinken alapuló tevékenységek gyakorlása, gyermekeink erkölcsi tulajdonságainak (pl. együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratuknak (ezen belül: önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat), a szokás- és normarendszerüknek megalapozása. 3. A gyermekek nyitottságára építünk akkor, amikor elősegítjük azt, hogy óvodásaink megismerjék a szűkebb és tágabb környezetüket, amely a hazaszeretet, és a szülőföldhöz való kötődés alapja. Fontos, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazokat becsülje meg. 18

4. Gyermekeink magatartásának alakulása szempontjából óvodapedagógusaink, és óvodánk valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet töltsön be. 5. A kiemelt figyelmet igénylő gyerekek esetében szükség szerint óvodánk együttműködik az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. Az óvodánkban az elsődleges szocializációs színtérre, a családra támaszkodunk. Vállaljuk az óvodáskorú gyermekek szocializációs folyamatának tudatos, szakszerű irányítását intézményes keretek között. Nevelésünk alapvető átfogó kerete lehetővé teszi a fejlődéshez szükséges tevékenységi formák és társas kapcsolatok alakítását. A ránk bízott apróságokat képessé tesszük önmaguk és képességek megismerésére, a másság elfogadására. Fejlesztjük pozitív emberi magatartásukat, társaikhoz való viszonyukat, versenyszellemüket, kudarctűrő képességüket, türelmüket, kitartásukat, egymás iránti figyelmességüket. Minden csoportunkban lehetőséget biztosítunk gyermekeink pozitív személyiségének széleskörű fejlődéséhez. Ennek megvalósulásának érdekében rendszeresen alkalmazzuk a dicséret és elismerés módszerét. Erre azért van szükség, mert ezek gyermekeink alapvető szükségletei között szerepelnek, melyek kielégítése esetén a megbecsülés, az elfogadás és a biztonság érzését kelti bennük, így járulva hozzá a reális önértékelésükhöz. Tudatosítjuk bennük, hogy a közösséget az egyének alkotják, meg kell tanulniuk egyéni akaratukat, ambíciójukat, vágyaikat ennek alárendelve megvalósítani. A közös élmények, játékok, ünnepek megkönnyítik az óvodai élet megszerettetését a befogadás zökkenőmentessé tételét. Fontos, hogy a csoportok szokás- szabály rendszerei egyértelműek legyenek, biztosítjuk a gyerekek részére a gyakorlást. Következetes nevelésre törekszünk ezen a téren, melynek segítségével eljutnak a tudatosításig. A gyermekcsoportjainkban a demokratizmus azt jelenti, hogy mi, felnőttek ugyanúgy figyelembe vesszük a gyermekek jogos kívánságait, mint ahogy a gyermekektől elvárjuk a saját normáink követését, a szokások betartását. Fokozott figyelmet szentelünk a nehezen szocializálható, nehezen nevelhető, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, illetve kiemelkedő képességű, tehetséges gyermekek segítésének. A közösségi nevelésünk alapja az együttéléshez szükséges erkölcsi és akarati tulajdonságokkal való megismertetés. (segítőkészség, igazmondás, tolerancia, másság elfogadása, szabály19

tudat…) Kiemelten kezeljük az általános emberi értékek és normák megismertetését és elfogadását. Amennyiben gyermekeinkben kialakul a közösségi érzés, a közösségi tudat és magatartás, mások megbecsülése, a közös szokások elfogadása, a hagyományok tiszteletben tartása, akkor a társadalom hasznos, értékes tagjává válhatnak. 6.2.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 1. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladatunk. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása a beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével) - az óvodai nevelőtevékenységünk egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben, a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére kiemelt figyelmet fordítunk. 2. Óvodánkban a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítunk változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szereznek, az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről. 3. További feladataink az értelmi nevelés terén: a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, alkotóképesség) fejlesztése. Ösztönző környezetet biztosítunk az értelmi képesség, a képzelet, a kreativitás fejlődése érdekében. Az óvodai nevelőmunkánk minden területét átfogja az anyanyelvi nevelés, amely közvetítő elemként jelen van a nevelési feladatok megvalósításának minden mozzanatában. A beszédészlelés és megértés, a beszédkedv kialakulása és fenntartása, a beszéd és kommunikációs képesség fejlesztése kiemelt feladatunk a helyes és érthető beszéd fejlesztése mellett. A helyes és szép beszéd fejleszti a gyerekek esztétikai érzékét, mélyíti érzelmeit, előkészíti őket irodalmi élmények befogadására. A gyermekeink beszédét, kommunikációját, metakommunikációját meghatározza a család példája, a családi kapcsolatok minősége, a gyermekek otthoni kommunikációs tapasztalatai.

20

Egyre növekszik a gyermekek között a beszédzavarokkal küzdők aránya. Ezért az anyanyelvet, az anyanyelvi nevelés fontosságát kiemelten kezeljük. Munkánkat óvodai logopédus segíti.

Gyermekeink beszédkapcsolatainak beszűkülése felgyorsult elektronikus világunkban

(TV, DVD, videojátékok, számítógép) indokolja az anyanyelvi nevelés kiemelését. Példamutatással, helyes és szép beszéddel, valamint derűs, nyugodt légkör kialakításával segítjük elő, anyanyelvünk bonyolult, sokrétű, árnyalt jelrendszerének tevékenység közbeni megismertetését és elsajátítását. Az óvodásaink számára a játék, a beszédfejlődés természetes színtere, ahol különböző élethelyzetekben kerülnek egymással kapcsolatba. Arra törekszünk, hogy a gyermekek, szabadon mondják el gondolataikat, érzéseiket. Játéktevékenységeik során kreatívan rögtönözhetnek, improvizálhatnak, és különbözi nyelvi játékokat játszhatnak. A gyermekeink kommunikációját aktív figyelemmel kísérjük, melynek során gondolataikhoz, témáikhoz kapcsolódó kérdéseinkkel aktivizáljuk őket. Helyes mintaadásunkkal és szabályközvetítésünkkel segítjük a gyermekeink beszédfejlődését, így óvodáskor végére képesek lesznek tisztán, érthetően, tagoltan beszélni. Alkalmassá válnak arra, hogy egymás mondanivalóját meghallgassák, gondolataikat, kérdéseiket, vágyaikat értelmes mondatokban megfogalmazzák. Természetesen ehhez szükség van a szülők-családok együttműködésére, a helyes szülői minta nyújtására.

7. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 7.1. Személyi feltételek 1. Óvodánkban a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. 2. Nevelőmunkánk kulcsszereplői az óvodapedagógusok, akiknek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenlétünk a nevelés egész időtartalmában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Elfogadó, segítő, támogató attitűdünk modellt, mintát jelent a gyermekek számára. 3. Óvodai nevelésünk akkor eredményes, ha az óvodapedagógusok és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak munkája összehangolt.

21

Óvodánkban gyermekcsoportonként két óvodapedagógus látja el a gyermekek nevelésével, fejlesztésével kapcsolatos szakfeladatokat, a munkájukat csoportonként 1-1 szakképzett dajka segíti, illetve három csoportonként 1-1 pedagógiai asszisztens segíti. Szakmai munkánk tökéletesítéséhez két szakmai munkaközösség nyújt segítséget a Testi nevelés és a Fejlesztő munkaközösség. A munkaközösségeknek valamennyi óvodapedagógus aktív tagja. SZMSZ-szel és a Házirenddel összhangban óvodánk működési rendje: 

óvodánkban a nevelési év szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tart,



nyitvatartási időnk hétfőtől péntekig reggel 06.00-tól 16.30-ig tart,



az óvoda teljes nyitva tartás alatt a gyermekekkel minden csoportban óvodapedagógus foglalkozik,



az óvodapedagógusok kötelezőóra-beosztását és az óvodában dolgozó közalkalmazottainak munkarendjét az éves munkaterv melléklete tartalmazza.

Óvónőink felsőfokú óvodapedagógusi végzettséggel rendelkeznek, szakvizsgája 4 óvónőnek van. A pedagógiai munkát segítő dajkák mindannyian elvégezték a dajkaképzőt. Elengedhetetlen, hogy a dajkák társaink legyenek a nevelőmunkában. A dajka, az óvónő útmutatása alapján végzi mindennapi tevékenységét. A mai kor társadalmi és szakmai követelményeinek, a fenntartó elvárásainak nevelőtestületünk szakmai tapasztalattal, kiváló szaktudással, folyamatos önképzéssel igyekszik megfelelni. A jövő iránti felelősség, elkötelezettség jellemzi munkánkat és magatartásunkat és pedagógiai hitvallásunkat. A csoportban dolgozó összeszokott pedagógusok teljes összhangban végezik napi munkájukat a Pedagógiai Programunkban megfogalmazott alapelvek alapján. Fontosnak tartjuk, hogy egész nap azonos nevelői hatások érjék őket (napirend, szokásrend) a gyermekek harmonikus fejlődése érdekében. A partneri elvárások iránt nyitottak vagyunk. Mindennapos munkánkat segíti az óvodatitkár, a logopédus és a pedagógiai asszisztensek.

22

7.2. Tárgyi feltételek

Intézményünk rendelkezik a Pedagógiai Program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezéseit úgy alakítottuk ki, hogy az szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen változó testméreteiknek, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. Lehetővé tesszük a mozgás- és játékigényük kielégítését, és a gyermekeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal, területekkel vesszük körül. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon, és a gyermekek biztonságára figyelemmel helyezzük el. Az óvodában egyidejűleg megfelelő munkakörnyezetet biztosítunk az óvodai munkatársaknak, lehetőséget teremtünk a szülők fogadására. Óvodánk korszerűsítésére, bővítésére 2009. nyarán került sor, amely a Nyugat-Dunántúli Operatív Program keretében a „Közoktatási infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése” című nyertes pályázat keretében valósult meg. Korszerű mosdók, nyílászárók, fedett udvari pavilon, tornaszoba áll a gyermekek és felnőttek rendelkezésére. A földszint akadálymentesítése is megtörtént. Óvodánk tárgyi feltételrendszerét jónak minősítjük, amely a kor követelményeinek és elvárásainak megfelel. A csoportszobákhoz csatlakozó öltöző, mosdó, WC helyiségek megfelelő komfortfokozatot biztosítanak a csoportoknak. Óvodánk rendelkezik a mozgásfejlesztéshez szüksége színes eszközökkel. Nagy alapterületű a játszó és sportudvarunk, a fedett udvari foglalkoztatónk, dombunk, a gyermekek szabadban történő foglalkoztatásához tág teret biztosít. Az udvarunk tárgyi felszereltsége lehetőséget teremt az óvodások sokféle tevékenységéhez évszakonként és napszakonként egyaránt. A füves, kavicsos, aszfaltos, térköves, sík és dombos helyeket folyamatosan rendben tartjuk. A tusoló, kerti asztalok, beépített és mobilizálható udvari eszközök esztétikusak, balesetmentesek, célszerűek, megfelelnek az Európai Uniós elvárásoknak, a gyermekek életkori igényének, illeszkednek az óvoda környezetébe. 2013/2014-es nevelési évben, intézményünkben egy só szoba kerül kialakításra. Biztosítottak a nevelőmunkánk egyéb tárgyi feltételei is, de számítanunk kell folyamatos állagromlásra, elhasználódásra, melynek következtében cserére, felújításra, illetve új eszközök beszerzésére lesz szükség. 23

Óvodánkban lévő helyiségeket a nevelési célok érdekében célszerűen használjuk, a munkavédelmi és balesetvédelmi szabályok betartása mellett. A gyermekek öltözőjében és mosdójában kerüljük a zsúfoltságot, biztosítjuk számukra az önállóságot. Az eredményes gondozás érdekében szorosan együttműködünk a családokkal. A szülők leterheltsége, alkalmankénti közönyössége még inkább arra ösztönöz bennünket, hogy ideális tárgyi környezetet alakítsunk ki óvodánkban. A csoportszobákat úgy rendezzük be, hogy a gyermekeknek elegendő mozgásterük legyen. A berendezési tárgyakat, játékokat úgy válogatjuk össze, hogy kiküszöböljük, megelőzzük a balesetveszélyt.

Minden alkalmazottunk feladata, hogy az óvoda épületét, udvarát, berendezését óvja, ügyeljen arra, hogy környezete legyen tiszta, gondozott, esztétikus és mindig törekszünk a balesetvédelmi szabályok betartására és a balesetek megelőzésére.

7.3. Az óvodai élet megszervezése

1. A gyermek egészséges, tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirendünk és a heti rendünk biztosítja a feltételeket, melyek megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek. Gyermekeink együttműködő képességét, feladattudatát úgy fejlesztjük, hogy növekvő időtartamú (5-35perces) csoportos foglalkozásokat tervezünk, szervezünk. Napirendünk igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések, érzelmi biztonságot ad a gyermekeknek. 2. Napirendünket a folyamatosság és rugalmasság jellemzi, a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítására törekszünk, szem előtt tartva a játék kiemelt szerepét. Óvodapedagógusaink alakítják ki a csoportok napi- és heti rendjét a gyermeki igényeknek megfelelően. 3. Óvodai életünk szervezésében a gondozás kiemelt helyen szerepel. A gondozás folyamatában nevelünk, kapcsolatot építünk a gyerekekkel, segítjük önállóságuk fejlődését, együttműködünk a gondozást végző munkatársakkal. 4. Kötelező dokumentumaink szolgálják az óvodai nevelés tervezését, a gyermekek megismerését, fejlesztését és fejlődésének nyomon követését. Óvodai nevelésünk jóváhagyott Pedagógiai Program alapján valósulhat meg. Óvodapedagógusaink jelenlétében és közreműködésével valósulhatnak meg a teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek. 24

7.4. AJÁNLOTT NAPIRENDI KERET Szeptembertől - májusig

06.00 – 10.00

A gyermekek fogadása. Szabad játék. Tevékenységek. Teremrendezés, tisztálkodás. Előkészület a tízóraihoz. Folyamatos tízóraizás. Tisztálkodás, egyéb tevékenységek. Szabad játék. Tevékenységek.

10.00 – 11.40

Játék a szabadban. Levegőzés, séta, kirándulás. Játékos edzés. Tisztálkodás, előkészület az ebédhez.

11.40 – 12.20

Ebédelés. Tisztálkodás, előkészület a lefekvéshez.

12.20 – 14.40

Pihenés. Felkelés, teremrendezés, tisztálkodás. Uzsonnázás.

14.40 – 16.30

Szabad játék, testedzés. A délelőtti tevékenységek folytatása. Egyéni bánásmód, differenciált egyéni fejlesztés. Hazabocsátás.

25

AJÁNLOTT NAPIRENDI KERET júniustól - augusztusig

06.00 – 11.30

A gyermekek fogadása. Szabad játék. Játékos testedzés. Tisztálkodás, terítés Tízóraizás. Tisztálkodás. Séta, kirándulás, zuhanyzás, napfürdőzés, szabad játék, egyéb tevékenységek.

11.30 – 14.15

Tisztálkodás, előkészület az ebédhez. Ebédelés. Tisztálkodás, készülődés a lefekvéshez. Pihenés

14.15 – 16.30

Felkelés, teremrendezés, tisztálkodás Uzsonnázás Frissítő mozgás, játékos testedzés. Szabad játék, a délelőtti játék folytatása. Hazabocsátás.

26

7.5. AJÁNLOTT HETIREND szeptember 1-től május 31-ig Tevékenységek 

Játék



Verselés, mesélés



Rajzolás, festés, mintázás, kézi mun-

Ideje

rendszeres, folyamatos és rugalmas alkalmazás

ka 

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc



Külső világ tevékeny megismerése



Munka jellegű tevékenységek



Mozgás (tornatermi)



Mindennapos testnevelés

heti 2 alkalommal

naponta

27

AJÁNLOTT HETIREND június 1-től augusztus 31-ig

Tevékenységek

Ideje

 Játék  Verselés, mesélés  Rajzolás, festés, mintázás, kézi mun-

rendszeres folyamatos, rugalmas alkalmazás

ka  Ének, zene, énekes játék, gyermektánc  Külső világ tevékeny megismerése  Munka jellegű tevékenységek  Mozgás

A heti- és napirend jó megszervezése teszi kiszámíthatóvá a gyerekek számára az óvoda élet rendjét, időbeosztását. A tevékenységek ismétlődő sorrendje erősíti a gyermekek biztonságérzetét, segíti az időben való tájékozódásukat és az egészséges életritmusuk kialakítását. A napirendünket úgy alakítjuk, hogy óvodánk 6 csoportja, bizonyos tevékenységeket összehangol. Erre azért van szükség, mert a valamennyi csoport által használt helyiségek zsúfoltságának elkerülése és jobb kihasználásának érdeke ezt kívánja. (tornaszoba, fedett, udvari foglalkoztató, só szoba)

28

Hagyományaink, ünnepeink: Fontosnak tartjuk a hagyományok ápolását, ünnepek szervezését. A közös készülődés, tervezgetés örömteli élményt ad a gyermekeknek. Érzelmileg azonosulunk a hagyományokkal, ünnepekkel.  Nemzeti ünnepünk: október 23.  Márton-hét,  Mikulásvárás,  Karácsonyi készülődés,  Farsang,  Nemzeti ünnepünk: március 15.  Húsvét,  Anyák napja,  Néptánc találkozó,  Gyermeknap,  Ballagás,  Születésnapok,  Jeles Zöld napok.

Óvodapedagógusaink tervező munkájának elvei: 

Úgy tervezzük meg a csoportok mindennapi életét, hogy érzelmi biztonságot nyújtsunk gyermekeinknek, közvetlen, szeretetteljes, nyugodt, családias légkört teremtsünk meg. Tudatosan tervezzük meg munkánkat, a gyermekek egyéni és életkori sajátosságait, képességeit, eltérő fejlődési ütemét vegye figyelembe.



A természetes mozgásokra alapozunk, eljuttatjuk a gyermekeket az együttes szép mozgás élményéhez.



Kiemelten figyelünk az eltérő fejlettségű, és a különleges bánásmódot igénylő gyermekekre.



Törekszünk a differenciálásra és az egyéni bánásmódra



Tervezés során arra ügyelünk, hogy a különböző fejlettségű gyerekek megtalálják a nekik megfelelő feladatot, ők dönthessék el az időt, sorrendet, módszert a feladat elvégzéséhez.

29



Olyan óvodai életet tervezünk, amely sok közös élményre, felfedezésre, tevékenységre épül..



Tervezési alapelvünk; hogy a követelményt és a feladatot önmagunknak fogalmazzuk meg, lehetőséget adva a gyermekeknek a szabadon választott tevékenységekre.



Teret biztosítsunk ahhoz, hogy minden gyermek megismerje a testi, lelki, szellemi értékeit.

Az óvodai nevelésünk tervezését, valamint a gyermekek megismerését, fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését a kötelező dokumentumok tartalmazzák. Óvodánk szakmai dokumentumai: 

Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja



Pedagógiai Program



Szervezeti és Működési Szabályzat



Házirend



Munkaterv



Csoportnapló



Fejlesztő lapok

Az óvodai nevelésünk céljainak és feladatainak ismeretében a pedagógiai ráhatások rendszerét gyermekeink egyéni adottságához igazodva tervezzük meg. A nevelés és a tanulás tervezését egymással kölcsönhatásban valósítjuk meg, amely tervszerű, előre gondolt tervezést jelent. A nevelési terveket a csoporttal foglalkozó óvónők, közösen készítik el. Tervezésünknél nem az ismeretanyag növelésére, hanem a sokoldalú, különböző nézőpontból való megközelítésre tevődik a hangsúly. Óvodapedagógusaink szakmai szabadsága érvényesül azzal, hogy ők dönthetik el a nevelési év kezdetén, mennyi időt hagynak az új gyerekek befogadására, a spontán tevékenységekre, játékra, és azt, hogy mikor kezdik el a gyerekek nevelésében a komplex foglalkozások rendszerét alkalmazni. A megtervezett tevékenységeket a nevelőtestületünk által elfogadott csoportnaplóban rögzítjük. A tényleges feladatokat a gyermekek élményanyaga, tapasztalatai, igényei, és az aktualitás alakítja. Fontos szempontunk, hogy a tervezett feladatainkat esetenként módosítva, de egységes koncepcióba foglaljuk, amely bővíthető, átformálható és elhalasztható. 30

Óvodánk dokumentumaiban a nevelőtestületünk olyan gyermekközpontú feladatokat fogalmaz meg, amelyek a gyermeki személyiség maximális kibontakozása mellett óvodapedagógusaink önmegvalósítását, önérvényesítését is lehetővé teszi. Intézményünk értékrendjei, szabályzatai és az értékelési alapelvei nagymértékben befolyásolják az óvodai légkört. Az óvodapedagógusaink személyisége, az alkalmazotti közösség légköre és a vezető közreműködése dönti el program megvalósításának színvonalát, minőségét és eredményességét. Szem előtt tartjuk az alábbi elvárásokat: érzékenység, tolerancia, nyitottság, kreativitás és a jelenségek komplex attitűddel való megközelítését. Intézményünk vezetője arra törekszik, hogy elősegítse a haladást, és a kollektívánk fejlődését. Kedvező légkört teremt az ötletek felvetéséhez, serkenti és értékeli a fejlesztő javaslatokat, irányítja a megoldás közös keresését. Alkotószellemű munkájával a legcélszerűbb, újfajta óvodai életet teremti meg, alakítva óvodánk egyedi arculatát. Az óvodai nevelésünk a fenntartó által jóváhagyott helyi nevelési programunk alapján folyik, teljes nyitvatartási időben a gyermekekkel óvodapedagógus foglalkozik.

7.6. Az óvoda kapcsolatai 1. Az óvodai nevelésünk a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Ezért nagyon fontos a családokkal való szoros együttműködés. Ennek formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket óvodánk, illetve a családok lehetővé tesznek. Az óvodapedagógusaink figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesítik az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. 2. Az óvodánk kapcsolatot tart azon intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (bölcsődék és egyéb szociális intézmények), az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi, illetve közművelődési intézmények), és az óvodai élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formáink, módszereink alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvodánk nyitott és kezdeményező.

31

Családdal való kapcsolat: A gyermekek fejlődését az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja. A szülő kötelessége, hogy gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről, és arról, hogy teljesítse kötelezettségeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve óvodánkkal, és kísérje figyelemmel gyermeke fejlődését. Tartsa tiszteletben az óvoda minden dolgozójának emberi méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk. Nagyon fontos feladatunk, a partneri viszony kialakítása a családokkal. Az együttműködést segítik a Szülők Közösségének vezetőségi tagjai. Kapcsolattartás lehetséges formái: 

családlátogatások,



fogadóórák,



szülői értekezletek,



nyílt napok,



nyitott rendezvények.

Kapcsolattartás elvei: 

a szülők tisztelete, előítéletektől mentes kapcsolat, kölcsönös bizalom,



a családban és az óvodában kialakított szokás és szabályrendszerek kölcsönös megismerése, elfogadása, betartása,



a gyermekek óvodába érkezés, távozás rugalmas kezelése.

Kapcsolattartásból adódó feladatok: 

óvodánk lehetőséget ad a szülőknek a Pedagógiai Program megismerésére, véleményalkotásra,



az óvodapedagógusaink a szülők igényeit figyelembe veszik a szülői értekezletek témaválasztásánál,



a családlátogatás során a gyermek megismerése és fejlesztése érdekében a kölcsönös bizalom kialakítása törekszünk,



biztosítjuk a részletes tájékozódás lehetőségét a gyermekekről igény szerint, 32



a nevelési gondokkal küzdő családoknak felajánljuk az óvodapedagógus, a pszichológus, logopédus, Nevelési Tanácsadó igénybevételének lehetőségét,



a SZK munkáját a mindenkori Közoktatási Törvény értelmében, jogaik és kötelességeik figyelembevételével támogatjuk.

A család és az óvoda együttműködésének további lehetőségei: A közös programjaink, ünnepeink lehetőséget teremtenek a család és óvoda kapcsolatának elmélyítésére, egymás szokásainak, értékrendjének még jobb megismerésére, nevelési elveink közvetítésére. A közös tevékenységeink nem csak az ünnepeket tartalmazzák, hanem a szülőkkel együtt szervezett kirándulásokat, sportprogramokat, kulturális eseményeket, nyílt napokat, s az ezekre való felkészülést is. Az óvodánk nyitottságából adódóan a szülőket folyamatosan tájékoztatjuk gyermekeikkel történt eseményekről, fejlődési ütemükről. A családban történt fontosabb eseményekről a szülők, az óvónőket is kölcsönösen tájékoztatják. A gyermek elsősorban a családban nevelődik. A szülő elemi joga és kötelessége gyermekük nevelése, társadalmi lénnyé formálása. A szocializáció folyamatában a család a domináns, ennek kiegészítője az óvodai nevelés, mely a személyiségfejlődés szempontjából meghatározó. Az óvoda a kitárulkozó társadalmi környezetet jelenti a gyermeknek. Meghatározó szerepe van a szülőről való leválás, önállóság és az ismeretszerzés folyamatában. Az óvodában kialakított normák, szokások csak akkor lesznek maradandóak, ha a családi háznál megerősítést nyernek. Ez megfordítva is igaz. A gyermek fejlődéséhez tehát elengedhetetlen a két nevelési színtér összhangja, együttműködése.

33

Kapcsolattartás a fenntartóval: Kapcsolattartás elve: segítse elő és támogassa a tárgyi és személyi feltételek biztosítását, legyen nyitott az óvoda egésze iránt. Kapcsolattartásból adódó feladatok: 

az óvoda vezetője tájékoztassa a fenntartót az óvoda aktuális eseményeiről, gondjairól,



a fenntartó felelősséggel adjon tájékoztatást az aktuális változásokról, eseményekről,



biztosítsa az óvoda mindenkori alapellátását.

Társintézményekkel való kapcsolat: Kapcsolattartás elvei: 

kölcsönös nyitottság, közös felelősség az érzelmi biztonság megteremtése, a gyermekek érdekében,



a gyermekek folyamatos, kiegyensúlyozott, optimális fejlődésének biztosítása,



kölcsönös érdeklődés, bizalom és tisztelet egymás nevelőmunkája iránt,



korrekt, segítő szándékú, a gyermekek érdekét képviselő tájékoztatás.

Kapcsolattartásból adódó feladataink: Bölcsődével: 

tájékozódás a leendő óvodásainkról gondozónőknél,



lehetőség biztosítása a leendő óvodásaink számára az óvodai betekintésbe.

Óvodákkal: 

lehetőségek keresése egymás programjaiban való részvételre, betekintésre,



Pedagógiai Programok gyakorlati alkalmazása során felmerülő kérdések, eredmények megvitatására.

34

Iskolákkal: 

nagycsoportosaink látogatása az iskolákba az óvónővel,



iskolák által szervezett, közös programokon való részvétel,



szakmai tapasztalatcsere, a gyermekek fejlődésének nyomon követése.

Kapcsolattartás egyéb intézményekkel: GAMESZ, MÁK, Pedagógiai Szakszolgálat, TEGYESZ, CSÁO, Gyermekjóléti Szolgálat, Védőnői hálózat , AGORA Kulturális Központ intézményei, Kapcsolattartás elvei: 

segítse elő a nevelési feladatok sokoldalú megvalósítását,



készítse fel a gyermekeket az esztétikai élményekre,



érvényesítse a kölcsönös nyitottságot.

Kapcsolattartásból adódó feladatok: 

a közművelődési intézmények feladata a programok előkészítése, intézményünk tájékoztatása,



lehetőségeket biztosítunk a közművelődési intézmények programjába való bekapcsolódásba, melynek során a gyermekeink olyan spontán ismeretekhez juthatnak, melyeket az óvoda nem tud nyújtani.

35

7.7. Kapcsolatok modellje: Fenntartó

Óvoda

Család

Társintézmények: bölcsődék, óvodák, iskolák

Egyéb intézmények Gazdálkodási szervek:

GAMESZ , MÁK

Közművelődési intézmények:

Múzeumok, Könyvtárak, Színházak, Mesebolt Bábszínház, AGORA Kulturális Központ Intézményei Oladi KIKI rendezvényháza

Segítők:

NYME Regionális Pedagógiai Szolg. és Kut. Közp.

- Logopédus

Aranyhíd Nevelési Oktatási Integrációs Központ Szakértői és Rehabilitációs Bizottság TEGYESZ Gyermekjóléti Szolgálatok

- Domonkos utcai - Oladi lakótelepi - CSÁO

Védőnői hálózat Civil szervezetek:

-Tűzoltóság -Rendőrség -Mentők -Üzemek

36

8. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI 8.1. Játék 1. A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelésünk leghatékonyabb eszköze. A játék – szabad – képzettársításokat követő szabad játékfolyamat - a gyermekeink elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A gyermekeink a külvilágukból és saját belső világukból származó tagolatlan benyomásaikat játékukban tagolják. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, pszichikumot, a mozgást, az egész személyiségüket fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé. 2. A gyermekeink első valódi játszótársa a családban a szülő, majd az óvodában az óvónő és a társak. Mi, felnőttek utánozható mintát adunk a játéktevékenységekre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társak maradunk számukra, illetve segítőek, kezdeményezőek, ha a játékfolyamat elakad. Jelenlétünkkel tesszük lehetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását. 3. A jó játékhoz megfelelő helyet, és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakoztatását segítő anyagokat, eszközöket, játékszereket biztosítunk. Az óvodánkban feladatunk, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítsunk a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékhoz, a szimbolikus játékhoz, a konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. 4. A játék folyamatában az óvodapedagógusaink tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt óvodapedagógusaink feltételt teremtő tevékenysége mellett, a szükség és igény szerinti együttjátszással, támogató, serkentő, ösztönző magatartásukkal indirekt reakcióval érik el. 5. Óvodánkban fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. A játéknak kiemelt jelentősége van napirendünkben, időbeosztásunkban, továbbá a játékos tevékenységszervezésben is meg kell mutatkoznia. A gyermek a játék nyelvén mondja el milyennek látja, milyennek szeretné látni a világot. A játék nemcsak azért kitűnő talaja a fejlesztésnek, mert általa szinte észrevétlenül tanul a gyermek, hanem azért is, mert a játékban kiélheti a külvilág pozitív és negatív ingereit, vala37

mint saját belső problémáit feloldhatja. Ezek a hatások a játékban átértékelődnek, beépülnek a személyiségükbe. A felgyülemlett feszültség levezetése elemi szükséglet és örömforrás is egyben. A játékot erős érzelmi dominancia kíséri. Segítségével a kisgyermek képessé válik magatartási formák elsajátítására, siker és kudarcélmény elviselésére. Az élmény növeli az aktivitást és kitartást, így a játék kreativitásukat fejlesztő, és erősítő tevékenységgé válik. Rendkívül fontos a szerepe az alkalmazkodási képesség kialakulásában. Fejlődik a gyermek érzéke, térképzete, mozgása, gondolkodása, beszéde és kapcsolatteremtő képessége. Fejlődik társas viszonya, mert az együttes játékszabályok, normák betartására készteti. A gyermek a játék minden helyzetében önállóan dönthet, ez a szabadság érzését biztosítja számára. A játék formái az óvodában: 

gyakorló vagy funkció játék



szimbolikus szerepjáték



konstruáló játék szabályjáték.

Óvónő feladatai: 

napirendünkben biztosítjuk a feltételeket (hely, idő, eszköz, élmény), melyek kedvezően befolyásolják a játékot,



nyugodt légkört teremtünk meg az elmélyült játék feltételeinek,



helyzeteket, lehetőségeket, ötleteket teremtünk a sokszínű játék kialakulásához,



szükség esetén bekapcsolódunk a játékba, és együtt játsszunk a gyermekekkel,



a gyermeki játék önállóságát tiszteletben tartjuk,



a játék fejlesztésének érdekében közös élményszerzési lehetőségeket biztosítunk

A játékon belül a motoros, a szociális, a verbális tanulás komplex formában jelenik meg. A több érzékszervet igénybevevő tapasztalás és a sokoldalú cselekedtetés a legfontosabb a különböző játéktevékenységek során. Az óvodapedagógus feladata megfigyelni a gyermek játékát, felhasználni azt saját nevelési céljai elérése érdekében és szükség esetén indirekt módon befolyásolni.

Gyermeki tevékenységek: 

tapasztalatot szereznek a tárgyak jellemzőiről, felfedeznek különböző összefüggéseket, ismerkednek a világgal



a játékban nyitottak egymás gondolatai, tevékenységei előtt, 38



megoldanak konfliktusokat, amelyek hozzájárulnak problémamegoldó gondolkodásuk fejlődéséhez,



a játék folyamán derűsek, vidámak, pozitív élményeik beépülnek személyiségükbe,



gyakorolják a helyes viselkedési szabályok szerinti magatartást,



nyelvi gyakorló játékot játszanak, melynek segítségével fokozódik beszédkedvük,



kialakulnak társas kapcsolataik (felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek),



megkeresik a játékhoz megfelelő eszközöket,



szerepeket osztanak és vállalnak.

8.2. Verselés, mesélés 1. Anyanyelvi nevelésünk egyaránt fontos eszközei a többnyire játékos mozgásokkal is öszszekapcsolt mondókák, dúdolók, versek, melyek ritmusukkal, a mozdulatok és a szavak egységével hozzájárulnak a gyermekeink érzéki-érzelmi élményeihez. 2. Lehetőséget teremtünk, hogy a magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok, gazdag és sok alkalmat, jó alapot kínáljanak a mindennapos mondókázásra, verselésre. Mesélés során a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi, fejlődését és fejlesztését segítjük elő. A mese – képi és konkrét formában – feltárja a gyermekink előtt a külvilág, és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat. 3. A mese különösen alkalmas az óvodás gyermekeink szemléletmódjának és világképének kialakítására. Általa visszaigazolást kapunk a kisgyermek szorongásairól, s egyben a feloldást, és a megoldást is megkapjuk tőle. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt bennünket a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. 4. Mesélés közben a gyermek személyes kapcsolatban van velünk, érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységekhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. 5. Segítjük a gyermekeket abban, hogy a saját vers- és mesealkotásaik, azok mozgással, illetve ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja legyen. 6. Mindennapos mesélésünk, mondókázásunk, verselésünk a kisgyermekeink mentálhigiénéjének elmaradhatatlan elemei. 7. Óvodánkban a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van. 39

A vers és mese segítségével a ránk bízott gyermekeket emberi kapcsolatokra taníjuk, mélyítjük az önismeretüket, segítjük a világ megismerését. Élményekhez juttatjuk, őket, felkeltjük az érdeklődésüket a könyvek iránt. Az irodalom közege a nyelv. A mese oldja a szorongást, segíti az indulatok feldolgozását, a belső képteremtést a nyelvi kifejezőképesség kifejlődését. A verselés, mesélés a szóbeliség kitűntetett alkalma, az anyanyelvi neveléssel szorosan összefonódik. A biztonságos önkifejezést a mondókák, versek alapozzák meg. A dramatizálás és bábozás lehetővé teszi azt a fajta komplexitást, amely biztosítja az egyes irodalmi anyagok gyakori ismétléssel történő feldolgozását. Intenzíven használjuk ki a dramatikus nevelést. Irodalmi érdeklődést ébresztünk a gyerekekben. Alapvető feladatunk, hogy a megfelelő, nyugodt légkört teremtve biztosítsuk az érzelmi motiváltságot. Óvónő feladatai: 

megteremtjük a legoptimálisabb feltételeket az irodalmi élmények befogadásához,



minél több lehetőséget adunk a vidám rigmusok korai megkedveltetésére,



figyelünk a gyermekekkel való szoros érzelmi kapcsolat és meghitt légkör kialakítására a mindennapi mesélés, verselés, mondókázgatás közben,



lehetőséget biztosítunk a mesék, esetleg kitalált történetek bábozására, dramatizálására,



segítjük az önálló szöveg és mesemondást,



biztosítjuk, hogy a gyerekek számára a könyvek és a bábok egész nap elérhetők legyenek,



igényes irodalmi anyagot állítunk össze (népi, klasszikus és kortárs irodalomból egyaránt),



megteremtjük a mesehallgatás, mondókás-verses együttjátszás örömét,



törekszünk az irodalmi fogékonyság megalapozására, anyanyelvünk és szülőföldünk szeretetére.

Gyermeki tevékenységek: 

sokszor ismételjék az állathívogatókat, altatókat, kiolvasókat,



várják, kérjék a mesemondást, maguk is segédkezzenek az előkészületekben,



ismert meséket bábozzanak el, dramatizáljanak,

40



igazodjanak el a könyvek között, melyekre vigyáznak, tartsanak rendet a könyvespolcokon,



legyen kedvenc meséjük és mesehősük,



szívesen és önként hallgassanak mesét, verset, mondókát vagy elbeszélést,



maguk is kezdeményezzenek mesélést, verselést, mondókázást,



a mese nyelvi fordulatait, kifejezéseit használják.

Csoportjainkban nem teszünk különbséget a kezdeményezés vagy az elalvás előtti mese között. Mindkettő nagyon fontos a maga helyén és idején. A lényeg csupán az, hogy minden nap meséljünk vagy verseljünk gyermekeinkkel közösen. Arra törekszünk, hogy az élő, szóbeli mesélés újra kapja vissza megérdemelt, méltó rangját. A mesélés szerepének fontosságát megismertetjük a szülőkkel, szemléletüket formáljuk.

8.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc 1. Óvodánkban a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok az éneklés, az énekes játékok a zenélés, örömet nyújtanak a gyermekeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődésüket, formálják zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységeink során a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklésével, hallgatásával, a gyermek-, néptáncok és népi játékok a hagyományok megismerésével, a továbbélést segítjük. Megalapozzuk a zenei anyanyelv kialakulását, melynek során az óvodai énekzenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása lehetővé válik. 2. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak gyermekeink zenei képességeinek (egyenletes lüktetés, a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásuknak alakításában. 3. A zenehallgatási anyag kiválasztásánál figyelembe vesszük a gyerekek igényeit, esetleges hovatartozását. 4. A felnőtt minta spontán utánzásával az éneklés, a zenélés a gyermekeink mindennapi tevékenységének részévé válik. E tevékenységforma felkelti a gyermekeink zenei érdeklődését, élményekhez juttat őket, formálja ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Fejleszti a zenei hallásukat, ritmusérzéküket, emlékezetüket, a játékos zenei alkotókedvüket. Megszeretteti a gyermekekkel az éneklést, az 41

énekes játékokat, tiszta, szép éneklésre szoktatja őket. Segíti a harmonikus mozgás, a mozgáskultúra fejlődését, a zenei anyanyelv megalapozását, alapot ad a zenei műveltség továbbfejlesztéséhez. A játék közbeni zenei élményszerzés lehetőségeit maximálisan kihasználjuk. Óvónő feladatai: 

fejlesztjük a gyermekek zenei hallását, ritmusérzékét, zenei emlékezetét, játékos zenei alkotókedvét,



elősegítjük a gyermekek mozgáskultúrájának harmonikus fejlődését,



igényesen válogatjuk a zenei anyagot, építünk a néphagyományokra, művészi értékű zeneműveket választunk,



minél több alkalmat biztosítunk a gyermekek ösztönös alkotó hajlamának kibontakoztatására,



a gyermekek ötleteit, elképzeléseit szívesen fogadjuk,



énekes beszélgetéssel, változatos dallamfordulatokkal kínálunk lehetőséget, és mintát adunk a gyermekeknek,



rendszerezzük a gyermekek környezetében lévő zörejeket, hangokat,



megismertetjük a gyermekekkel néhány hangszer használatát,



a zenei nevelés sokszínűségét a népdalok éneklésével, gyermekjátékok és néptáncok megismertetésével segítjük elő.

Gyermeki tevékenységek: 

a nap bármely szakában bátran énekeljenek, mondókázzanak ismert, vagy kitalált dallamokat, szövegeket,



ritmusmotívumokat kísérjék tapssal, mozgással, esetleg hangszerrel,



elhangzott motívumokat ismételjenek meg,



gyakorolják a néptánc elemeit, legyen a táncban is egy „alapszókincsük”,



szívesen kapcsolódjanak be dalos játékokba, maguk is kezdeményezzenek népi gyermekjátékokat,



ismerjenek ünnepi és alkalmi dalokat, tisztán, szép szöveggel énekeljék azokat,



a mondókákat - egyenletes lüktetést kiemelve a magyar beszéd ritmusa szerint mondják,



ismert dalt dúdolva, zümmögve vagy más szótaggal is tudjanak énekelni,



ismerjék fel a magas-mély közötti különbségeket, tudjanak halkan-hangosan énekelni, tapsolni, beszélni, 42



ismerjék fel a dallamokat hangszerről, dúdolásról, belső vagy záró motívumról,



ismerjék és alkalmazzák a dallambújtatást,



ismerjék fel a környezet zajait, hangjait,



különböztessék meg az egyenletes lüktetést, a dal ritmusát,



dalok, mondókák ritmusát belső hallás alapján éneklés nélkül is kapcsolják össze,



ritmus alapján ismerjék fel a dalokat,



mondókákat, szöveges ritmusmotívumot tapsolják vissza,



érzékeljék a gyorsabb, lassúbb tempót, a tempókülönbségeket,



kapcsolják más fogalom-párokkal, pl. magas-gyors, mély-lassú,



helyes testtartással – egyenes háttal járjanak körbe, egyszerű táncmozgásokkal megformálva pl. dobbantás, koppantás, átbújás, párválasztás, forgás, kilépés,



használják a ritmushangszereket: dob, triangulum, cintányér saját készítésű hangszerek.

Ének-zenei nevelésünk a néphagyományokra épülő zenei anyanyelv kialakulásának megalapozását segíti elő. A néphagyomány ápolását azért is tartjuk fontosnak, mert a gyermekek mondókázás és éneklés közben észrevétlenül sajátíthatják el anyanyelvüket. Ezáltal a szöveg, a zene, és a dallam tökéletes egységben tárul a beszélni tanuló gyermekek elé. A zene és a mozgás összekapcsolása gyermekeink fejlesztésének egyik legfontosabb eszköze. A zene lüktetése hat a koordinált mozgásukra, az énekléstől nő légzéskapacitásuk. A művészeti nevelésnek ezt a szervezeti formáját kötött és kötetlen formában valósítjuk meg. Óvodánkban biztosítjuk a gyermekeink ének-zenei kultúrájának megalapozását, átörökítését a néphagyományőrzés és ének-zenei nevelés színvonalának megőrzését.

8.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka

1. A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka, az ábrázolás különböző fajtái, a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszközei óvodánkban a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermekink alkotásai a belső képek gazdagítására épülnek. 2. Óvodapedagógusaink az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán teret, változatos eszközöket biztosítanak. Maga a tevékenység, és ennek öröme a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, a kreatív önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására, és az esztétikai élmények befogadására. 43

3. A gyermekeket egyéni fejlődésüknek megfelelően, a képességeikhez igazodva képiplasztikai kifejezőképesség birtokába juttatjuk, kialakítjuk bennük az elemi komponáló, térbeli tájékozódó és rendezőképességet. A gyermeki élmény- és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését segítjük. A gyermekeink tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységüket, szép iránti nyitottságukat alakítjuk. 4. Megismertetjük a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, festés, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelveivel és eljárásaival. Gyermekeink emberismeretük döntő részét vizualitás, látás által nyerik. A vizuális nevelés a gyermekek egész napos tevékenységét áthatja, hiszen számukra a művészeti megnyilvánulás ezen formája az egyik legjelentősebb önkifejezési mód. A világról alkotott képüket ábrázolásában el tudják mesélni, amit nem tud ábrázolni, ahhoz történetet találnak ki. Olyan légkör megteremtésére törekszünk, amelyben gyermekeink egyéni élményeinket, közös megfigyeléseiket, elképzeléseiket, önálló elképzeléseik szerint újraalkothatják, így munkájukban megjelenik szűkebb és tágabb környezetük megismerésén belül a szülőföldhöz való kötődés. Gyermekeinknek alkotó kedvük kibontakoztatásához teljes önállóságra van szükségük. Kerüljük az uniformizáló nevelési módszereket, mert ezekkel elvesszük óvodásaink bátorságát az egyéni kifejezésmódoktól. Óvónő feladatai: 

igényes, esztétikus környezetet alakítunk ki, ahol a gyermekek kényelmesen tevékenykedhetnek, és az alkotó, alakító tevékenységhez nyugalmat biztosítunk,



megteremtjük a feltételeket a képi, plasztikai, ábrázoló és konstruáló képességük fejlődéséhez,



felkeltjük a gyermekek tevékenységi vágyát, biztosítjuk élményeik, fantáziájuk, megfigyeléseik képi és térbeli megjelenítésének sokféle lehetőségét, a gyermekeket az alkotás öröméhez juttatjuk,



állandó és biztonságos helyet alakítunk ki a változatos anyagoknak és eszközöknek, melyet mindenkor elérhetővé tesszük a gyerekek számára,



támogatjuk az egyéni próbálkozásokat,



megismertetjük őket a ceruzafogás, ecsetkezelés, vágás stb. technikájával,



bevezetjük a gyermekeket a népművészet világába, lehetővé tesszük a népi kismesterségekkel való megismerkedést, 44



technikai ismereteiket bővítjük,



alkalmat teremtünk mikrocsoportos munkára is.

Gyermeki tevékenységek: 

firkáljanak, rajzoljanak kezdetben nagyobb, majd egyre kisebb felületeken (papíron, táblán, homokban, hóban …) fessenek, rajzoljanak ujjal, majd ecsettel,



használják az alapszíneket, később a színárnyalatokat,



képeket készítsenek festéssel, rajzolással papírra és textilre, ragasztással, karcolással, nyomattal,



papírt tépjenek, különböző anyagokat vágjanak, ragasszanak,



építsenek kockából, csoportszoba eszközeiből, bútoraiból, homokból, jégből, hóból,



gyurmázzanak, agyagozzanak, elkészült munkáikkal környezetüket díszítsék, barkácsoljanak játékban felhasználható eszközöket,



természetes anyagokból bábokat készítsenek, ajándékokat alkossanak,



gyakorolják a népi kismesterségeket.

Törekszünk gyermekeink szép iránti nyitottságának, esztétikai érzékenységének, intellektuális látásának kialakítására. A vizuális művészet ismerete és szeretete, és e művészeti ág művelése az egyetemes emberi kultúra megismertetése már óvodás korban elkezdődhet. Ezért mindennapi feladataink közé tartozik megismertetni gyerekeinket a világ szépségeivel, amely esztétikai élményt jelent számukra. A művészeti tevékenység nem mást, mint a világ megismerése sajátos nézőpontból, egyéni szűrőn keresztül. Óvodapedagógusként észrevétlenül is sokat tehetünk saját példánkkal a művészeti nevelés érdekében.

8.5. Mozgás 1. Óvodánkban a rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekeink egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató- és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegítenünk.. Ezzel biztosítjuk a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatását. 45

2. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a gyermekeinkre, kondicionális képességeik közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a szervezetük teherbíró képességét, egészséges fejlődésüket. Fontos szerepük van az óvodásaink helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, amelyek felerősítik, kiegészítik a gondozást, és az egészséges életmódra nevelés hatásait. 3. A gyerekek által végzett spontán, szabad játék keretei között lévő mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai életünk egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermekeink személyiségének – a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás – fejlődésére. 4. A spontán – a játékban, azon belül a szabad játékban – megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak, az óvodai nevelésünk minden napja során, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermekünk számára lehetőséget kell biztosítani. Törekszünk arra, hogy a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazása a szabad levegő valósuljon meg. A mozgás olyan életeleme a gyermekeinknek, mint a víz és a levegő, ezt elvenni tőlük nem szabad. Ennek fontosságát hangsúlyozva választottuk kiemelt nevelési területünknek a mozgást. A mozgás fejleszti személyiségüket, bármilyen mozgásos tevékenységük lezajlásában fontos szerepet játszik az értelmi, technikai, képességbeli összetevők hármas egysége. Azt tapasztaljuk, hogy óvodás gyermekeink olyan környezetből érkeznek, ahol kevés lehetőségük van az optimális mozgás szükségletük kielégítésére, ezért még hangsúlyozottabb feladatunknak tekintjük, a mozgásra késztető biztonságos környezetünk továbbfejlesztését. A szülők gyermekük mozgásfejlődésére a járás megtanulása után a szükségesnél kevesebb figyelmet fordítanak, pedig ezt követően kiszélesednek a gyermekek mozgáslehetőségei, ezáltal gazdagodnak tapasztalataik is. Ezért törekszünk arra, hogy a testnevelés foglalkozások, és a mindennapos testnevelés mellett a csoportszobáink, a tornaszobánk és az udvarunk adta lehetőségeinket kihasználva, korszerű eszközök biztosításával, a különböző mozgásformákat megismertetve, zavartalan gyakorlási lehetőségeket biztosítsunk az egész nap folyamán.

46

A mozgásos tevékenységek célja: gyermekeink mozgáskészségének kialakítása, mozgásfejlődésük elősegítése, mozgásműveltségük megalapozása, kiemelkedő szerepük van az egészségük megőrzésében, megóvásában. A mozgás kiegészíti és felerősíti a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatásait. Gyermekeink egész személyiségére a testnevelés, hatást gyakorol. A természetes gyakorlatokkal fejlesztjük óvodásaink nagymozgásait (járás, futás, csúszás…), motoros képességeiket, finommotorikájukat, téri tájékozódásukat, testsémájukat. Tervezésünk során nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy minden gyermek megtalálja a képességeinek megfelelő mozgásos feladatokat, ügyelünk arra, hogy a kötelezőség ne jelentsen senkinek kényszert. A mozgásfejlesztő feladatok tervezésénél arra ügyelünk, hogy a feladatok térpercepciót, egyensúlyérzéket, testsémát fejlesszenek. Óvodai nevelésünk lényeges eleme a testi fejlesztés, amely az értelmi és szociális képességek alakulását kedvezően befolyásolja. Tevékenységeink során kiemelt szerepet kapnak a mozgásos játékok, tervezésüknél lényeges szempont, hogy kapcsolódjon az adott fejlesztési terület anyagához, és kellően előkészítse a gyakorlatsort, fejlessze gyermekeink szabálytudatát. A mozgásos tevékenységek által alkalmazkodó képességük nő, akaratuk, kitartásuk fejlődik, jellemük erősödik. Ezáltal a gyermekeink iskolára való testi felkészítése hatékonyabbá válik. Arra törekszünk, hogy gyerekeink elsajátítsák azokat a mozgásokat, amelyek megalapozzák mozgáskészségük fejlődését, mozgásműveltségüket, képessé teszik őket a szabályok betartására, a társak figyelésére. Meg kell teremtenünk a lehetőséget arra, hogy valóban önmagukat adhassák, kipróbálhassák, a tevékenységet, a mozgást gyakorolhassák. Így azt a fejlődés szempontjából igen lényeges mozzanatot biztosítjuk, amelyben szinte önmagát fejleszti a gyerek, saját fejlődésének ő a kezdeményezője és megvalósítója belső motívumai révén. Fontos elvünk, hogy mindig a meglévő ismereteket, képességeket vegyük figyelembe, ne a hiányokat! A tornának, az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek, valamint a játékos mozgásoknak a szabad levegőn és teremben, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán és szervezett formában, az óvodai nevelésünk egészében gyermekeink egyéni szükségleteit figyelembe véve változatos mozgáslehetőségeket kell biztosítania. Megtanítjuk gyerekeinket a manipulációs- és sporteszközök biztonságos használatára, testi épségük megóvására. Biztonságos eszközöket és balesetmentes helyszínt választunk a mozgáshoz. 47

Mindennapos testnevelés Az óvodás gyermekeinknek az egészséges testi fejlődésük biztosításához a rendszeres, játékban gazdag az egyéni képességeket messzemenően figyelembevevő, kellő aktivitást és terhelést biztosító mindennapos testnevelésre van szükségük. A mozgásfejlesztéshez hozzátartozik, hogy maximálisan biztosítjuk a spontán mozgáslehetőségeket, ezeket döntő mértékben a szabadban valósítjuk meg. Az óvónőink ötletessége hatékonyabbá teszi a mindennapos testnevelést. Az óvoda udvarán, illetve az épületében található eszközeink hatékonyan felhasználhatók feladataink megvalósításához. Óvodapedagógusaink pozitív hozzáállásukkal segítik a mindennapos testnevelés eredményességét. A testgyakorlatok mintaszerű bemutatásával motiváljuk a gyermekeket, építünk utánzási hajlamukra. Minden olyan mozgásformát, amelyet az óvodások képesek elvégezni a mindennapi testnevelés kereteibe beépítünk. E tevékenység időtartamát mindenkor a gyerekek igényeihez igazítjuk. Munkánk során érvényesül az óvodapedagógusaink pedagógiai szabadsága, a programunk rugalmas kezelése. A gyermekek napirendjét úgy célszerű összeállítani, hogy azzal elkerüljük az egyoldalú terhelést és lehetőleg felváltva biztosítsuk a mozgást és az üléssel együttjáró tevékenységeket. A mozgás és pihenés egyensúlyának biztosításával sikerülhet a gyermekek egyoldalú igénybevételét elkerülnünk. A mindennapos testnevelés objektív feltételei: 

megfelelő hely, idő és eszközök biztosítása a mozgáshoz,



a tevékenységek megszervezése: - a szabadban (fedett foglalkoztató, kavicsos és füves rész, sík és dombos terület, alacsony és magas területek kihasználása) - az óvoda épületén belül: csoportszobában, tornaszobában történik,



séták, túrák, kirándulások szervezése.

A mindennapos testnevelés szubjektív feltételei: 

az óvodapedagógus személyisége, testi neveléshez való viszonya,



a testgyakorlatok mintaszerû végzése,



a mozgásos játékok kedvező motivációs hatása,

48



örömteli, derűs légkör biztosítása



egészséges életmód szokásainak megalapozása,



az együttmozgás örömének pozitív, személyiségformáló hatása,



a természetes mozgásokra alapozás az életkroi sajátosságok figyelembevételével,



a testnevelési játékok örömteli, felszabadító érzésének erősítése.

Óvónő feladatai: 

biztosítjuk a gyermekek testi neveléséhez a megfelelő helyet, időt, eszközöket,



törekszünk a kézi szerek változatos kihasználására foglalkozásokon és szabad játék során is,



figyelembe vesszük az udvaron is használható mozgásfejlesztő eszközök mobilitását,



megismertetjük a gyerekekkel a testrészeiket, fejlesztjük testsémájukat, a térirányokat, erősítjük az oldaliságot,



a testi nevelés két nagy területének (testi képességek fejlesztése, játékos testedzés) időtartamát, elosztását a heti rendben ajánlottak alapján tervezzük meg,



törekszünk arra, hogy minden gyermek megtalálja a fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának legmegfelelőbb mozgásformákat,



megalapozzuk a gyermekek egészséges életvitelét,



gyermeki szervezetüket arányosan és sokoldalúan fejlesztjük, erősítjük vázizomzatukat is, és ezek mellett fontosnak tartjuk, hogy helyesen alakuljon testtartásuk,



fejlesztjük a gyermekek motoros képességeit,



törekszünk arra, hogy a mozgás minél több esetben a szabadban történjen,



segítjük a mozgásfejlesztésen keresztül a közösségi és versenyszellem kialakulását,



megismertetjük őket a mozgáslehetőségek sokaságával, sporttevékenységekkel.

Gyermeki tevékenységek: 

legyen lehetőségük a gyermekeinknek saját testük mozgását átélni,



a gyermekeink harmónikus, összerendezett mozgásának kialakulását segítsük elő,



óvodásaink mozgása és egyensúlyérzéke folyamatosan fejlődjön,



változatos lehetőségeket nyútjsunk a kéz finommozgásának fejlesztésére (szalag, kendő, szalvéta, bot stb.),



szerezzenek a gyermekek az alapvető mozgásformák gyakorlása által sokoldalú mozgástapasztalatokat,



nevezzék meg a térirányokat, gyakorlataikban is helyesen alkalmazzák, 49



egyénre szabott optimális terhelésű mozgásos tevékenységeken vegyenek részt,



sétáljanak, kiránduljanak, mozgásos játékokban vegyenek részt, ezáltal fejlődik nagymozgásuk,



szem-kéz, szem-láb koordinációjuk.

Óvodánkban felvállaljuk az urbanizációs ártalmak és a gyermekek körében is mindinkább terjedő mozgásszegény életmód, csökkenő mozgástapasztalatok ellensúlyozását, úgy a gyermekek

mozgáslehetőségének

szélesítésével,

mint

a

szülők

meggyőzésével,

szemléletformálásával. Pedagógiai Programunk alapgondolatának megfelelően célunk: 

hogy a mozgás által elérhető fejlesztés maradjon meg a gyermekek kedvelt, vágyott, szabad tevékenységének,



megismertessük és elsajátíttassuk azokat a mozgásformákat, amelyek megalapozzák a mozgásműveltségüket,

mozgáskészségüket,

és

pszichimotoros

fejlesztéssel

a

mozgásos cselekvésen keresztül fejlesszük az egész gyermeki személyiséget, 

mozgásos programunk komplexen hassa át, erősítse fel, és egészítse ki a gondozást és egészséges életmódra nevelés hatását.

8.6. A külső világ tevékeny megismerése

1. A gyermekeink aktivitásuk és érdeklődésük során tapasztalatokat szereznek, pozitív érzelmi viszonyt alakítanak ki a szűkebb és tágabb természeti-emberi-tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonyaik alakulnak ki a természethez, az emberi alkotásokhoz, megtanulják azok védelmét, az értékek megőrzését. 2. A gyermekeink miközben felfedezik környezetüket, olyan tapasztalatok birtokába jutnak, melyek a környezetben való, életkoruknak megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismerik a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, néphagyományok, szokások, a családi a tárgyi kultúra értékeit, megtanulják ezek szeretetét, védelmét is. 3. A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jutnak a gyermekek, és azokat a tevékenységeikben alkalmazzák. Felismerik a

50

mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképességük, fejlődik tér-, sík –és mennyiségszemléletük. 4. A mi feladatunk, hogy a gyerekek számára lehetővé tegyük a környezet tevékeny megismerését. Elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket biztosítunk a spontán és szerzett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúrára és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Elősegítjük a gyermekek önálló véleményalkotását, döntési képességeiknek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában, továbbá a fenntartható fejlődés érdekében hangsúlyt helyezünk a környezettudatos magatartás formálás alapozására és alakítására. Intézményünk ” Zöld Óvoda” minősítéssel rendelkezik, ezért a természet szeretetét és védelmét kiemelt feladatunknak tekintjük. A jövő környezetét jelen óvodásaink fogják alapvetően meghatározni, átrendezni, reményeink szerint védeni is. A természet nevelő eszköz, gyors sikereket kínál, tartást, szelídséget, alázatot tanít, rendre szoktat. A külső világ megismerésére nevelés egy komplex tevékenység, melyben szeretnénk egységében megmutatni és érzékeltetni azt, ami a valóságban is teljes egységében is érzékeltethető. Ezek a komplex tevékenységek nem is nevezhetőek foglalkozásnak, hiszen játékidőben, szabad időben vagy a nap bármely időszakában megvalósítjuk a különböző feladatokat. Az óvodai életet úgy igyekszünk szervezni, hogy természetbarát, környezetbarát szemlélet sugározzon belőle, segítse a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak, akaratának fejlődését. Megteremtjük valamennyi érzékszervre ható, és cselekvés közben felfedezett környezeti tapasztalatszerzés feltételeit. A spontán szerzett ismereteket rendszerezzük, bővítjük és különböző tevékenységekben, élethelyzetekben gyakoroljuk. Lehetőséget adunk a gyermekeknek arra, hogy a bennük lévő pszichikus feszültségek feloldódjanak, elősegítve számukra a társadalomba való későbbi bekapcsolódást, szocializálódást. Törekszünk a természetes beszéd és a kommunikációs kedv fenntartására, a gyermeki kérdések támogatására, ösztönzésére, a beszélő környezet megteremtésére. Programunk célja az, hogy a gyermekeinknek segítséget nyújtsunk ahhoz, hogy a világot megismerje, és megértse a maga egészében. Ebben a megismerésben a közvetlen megfigyelésre és tapasztalatszerzésre építünk, önmagukkal, az őket körülvevő szűkebb, tágabb környezettel kapcsolatban. 51

Gyermekeink miközben felfedezik környezetüket, olyan tapasztalatok birtokába jutnak, amelyek életkoruknak megfelelő biztos eligazodáshoz vezetnek a környezetükben, tájékozódásukhoz szükségesek. Lényeges, hogy megismerik a szülőföld, a hazai táj, az ott élő emberek, a helyi hagyományok, néphagyományok, szokások, a családi, a tárgyi kultúra értékeit, megtanulják ezek védelmét. A természet szeretetére kívánjuk nevelni gyermekeinket, a természet közeli élettel, a természet és környezet szeretetének bizonyításával. Erősítjük bennük, hogy összefügg mindez egymással, ezért nagy az ember felelőssége a természeti és társadalmi környezet megóvása szempontjából. Az ezzel kapcsolatos ismeretek a gyermekek életkorának előrehaladtával folyamatosan bővülnek, koncentrikusan mélyülnek az egyes témakörök több ponton kapcsolódnak egymáshoz. A környezetvédelem, a környezeti problémák erőszakmentes megoldásának kérdését óvodás korú gyermekeink szintjén is megértethetjük, kezelhetjük. A gyermekeink már az óvodába kerülés előtt felfigyelnek a dolgok mennyiségi és minőségi összetevőire. Érdeklődéssel fordulnak a matematikai információk felé. Óvodai nevelésünk során építünk ezekre a korai tapasztalatokra. A környezettel való ismerkedésen belül a matematikai nevelés, óvodai nevelésünk egészében érvényesülő folyamat, amely szoros kapcsolatban van az életre neveléssel. Fontosnak tartjuk, hogy a kisgyermekkorban a család által nyújtott matematikai ösztönzéseket időben kövesse a tudatosabb óvodai nevelés, a gyermekeink egyenletes fejlődését biztosító módszerekkel. A játék a spontán matematikai megismerés általános színtere, a tapasztalatgyűjtés természetes környezetben folyik. Olyan szituációk jönnek létre, amelyek alkalmasak matematikai tartalmak közvetítésére, ok-okozati összefüggések felismertetésére, így az őket körülvevő valóság mennyiségi és térbeli viszonyainak és formáinak megismerésére. Egyéni, páros és mikro csoportos tevékenykedés közben a megismerő képességeik fejlesztése szinte észrevétlenül valósul meg, emelkedik magasabb szintre. (érzékelés, észlelés, megfigyelés, emlékezet, tapasztalás, megértés, problémalátás, problémamegoldás) A folyamatos cselekedtetés kapcsán a gyermekeink sokoldalú tapasztalatokat szereznek az őket körülvevő tárgyak, jelenségek formai és mennyiségi jellemzőiről a környező valósággal való ismerkedés során. Valamennyi tevékenységükben jelen van a matematikai tartalmú elem az érzékelésen és mozgáson alapuló tapasztalatszerzésben szinte észrevétlenül valósul meg. Megváltozott értékrendű társadalmunkban a gyermekek szemléletformálása mellett, a szülők környezettudatos magatartásának befolyásolására is nagy hangsúlyt fektetünk. Abban segítjük 52

őket, hogy felismerjék gyermekeik szűkebb és tágabb környezet iránti érdeklődésének fontosságát. Bevonjuk őket az otthoni megfigyelésekbe, gyűjtőmunkákba, tapasztalatszerzésekbe. Együtt élhetik újra az óvodában mindazt, amit a családban, vagy tágabb környezetükben tapasztalnak, látnak, hallanak. Alkalomszerűen meghívjuk őket kirándulásainkra, illetve lehetőséget adunk a családok tárgyi, kulturális értékeinek bemutatására. Óvónő feladatai: 

felkeltjük, ébren tartjuk a gyermekek érdeklődését, kíváncsiságát, kielégítjük megismerési vágyukat, és elősegítjük az öntevékeny felfedezést foglalkozáson kívül is,



lehetőséget adunk a sokoldalú érzékszervi tapasztalásra, a természeti környezet folyamatos megfigyelésére, és a gyermekek meglévő ismereteire, tapasztalataira építünk,



alkalmat teremtünk közvetlen módon a természetvédelemmel való találkozásra,



a szülőket segítjük, hogy felismerjék a gyermekek környezet iránti érdeklődésének fontosságát, megismertetjük a szűkebb és tágabb környezettel,



lehetőséget teremtünk komplex foglalkozások keretében a természeti és társadalmi környezetük megismerésére: család, testünk, felnőttek munkája, közlekedés, évszakok napszakok, színek megismerése, népszokások, néphagyományok…élő-élettelen, növény- és állatvilág, mennyiségi világ (több-kevesebb-ugyanannyi, tő- és sorszámnevek, azonosság, különbség, becslés-mérés, térbeli tájékozódás…stb.



pontosan fogalmazzuk meg matematika jellegű foglalkozáson a tapasztalatokat, tevékenységhez kötötten, szemléletes módon magyarázzunk,



olyan matematikai eszközöket és tevékenységeket biztosítunk, ami felkelti a gyerekeink érdeklődését és természetes élethelyzetekben teszi lehetővé számukra a matematikai tapasztalatok és ismeretek megszerzését,



a matematikai képességek fejlesztését játékosan, játékba építetten valósítjuk meg,



kedvező helyzeteket teremtünk, optimális feltételeket biztosítunk a tapasztalatszerzéshez, élmények gyűjtéséhez,



a gyerekek természetes kíváncsiságára, érdeklődésére, önálló problémamegoldás iránti igényére építünk,



komplex formában próbálunk hatni a gyermekek érzékelésére, észlelésére, megismerési vágyára,



emlékezetüket fejlesztjük, képi, mozgásos, verbális síkon,



törekszünk arra, hogy az igaz és hamis állítások összefüggéseinek felismertetésével, ítélőképességüket fejlesszük,

53



figyelünk arra, hogy a problémahelyzet és a probléma megoldására irányuló tevékenység önmaga is motiváljon,



az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettség elérését célul tűzzük ki,



megismertetjük gyerekeinket a szűkebb és tágabb környezetünkkel, annak növény- és állatvilágával, így kialakítva bennük a pozitív érzelmi hozzáállást, megalapozva ezzel a természetet védő és megbecsülő környezettudatos életre nevelést.

Gyermeki tevékenységek: 

komplex foglalkozások keretében ismerkedjenek a természeti és társadalmi környezetükkel: család, testünk, felnőttek munkája, közlekedés, évszakok napszakok, színek megismerése, népszokások, néphagyományok…élő-élettelen, növény- és állatvilág, mennyiségi világ (több-kevesebb-ugyanannyi, tő- és sorszámnevek, azonosság, különbség, becslés-mérés, térbeli tájékozódás…stb.)



ismerjék meg a jeles napokat,



hasonlítsanak össze szabadon személyeket, tárgyakat, egy-egy kiemelt tulajdonság alapján,



rendezzenek sorba tárgyakat, személyeket, halmazokat mennyiségi tulajdonságaik és szubjektív szempontok szerint,



mérjenek össze mennyiségeket, tárgyakat hosszúságuk, tömegük, űrtartalmuk szerint,



számláljanak, párosítsanak, halmazokat képezzenek…



tájékozódjanak síkban, térben, válogassanak szét, hasonlítsanak össze,



ismerjék a mértani formákat, építményeikben és szóban is használják őket (háromszög, kúp, négyzet ),



a térirányokat értsék és különböztessék meg,



vegyenek részt matematikai jellegű tevékenységekben, önálló tapasztalatszerzésben,



mozogjanak sokat tükör előtt, ami fontos feltétele a téri tájékozódás alakításának,



alakuljon ki bennük gyűjtögető szenvedély,



csodálkozzanak rá környezetük szépségeire, vegyék észre annak változásait,



vegyenek részt az óvoda udvarának, és környezetüknek szépítésében, gondozásában,



árnyaltan fejezzék ki érzéseiket, gondolataikat a környezettel kapcsolatban,



váljon igényévé a környezete megóvása, védelme.

Szeretnénk elérni azt, hogy gyermekeink képessé váljanak önálló véleményalkotásra a környezet átalakításával kapcsolatosan, alakuljon ki környezettudatos magatartásuk, környezet54

szeretetük. Ismerje meg a matematika nyelvezetét, a mennyiségi fogalmakat és ezek összefüggéseit ismerje fel az őt körülvevő világban. Gyermekeinket a demokratikus társadalmi rendben való életre készítjük fel, amelyben különböző vélemények, értékítéletek lehetnek egymás mellett. Éreztetjük a gyerekekkel, hogy mindenkinek lehetősége van a saját lelkiismeretének megfelelően dönteni.

8.7. Munka jellegű tevékenységek 1. Személyiségfejlesztésünk fontos eszköze a játék és a cselekvő tapasztalás, amely sok vonatkozásban azonosságot mutat az azzal egybeeső munka és a munka jellegű játékos tevékenységgel – az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi, vagy egyéb munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás. 2. Gyermekeink a munka jellegű tevékenységeket: - aktívan és örömmel végzik, - óvodásaink tapasztalatszerzésének és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok mint pl. kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság alakításának fontos lehetőségei a munka jellegű tevékenységek, - a gyermekek közösségi kapcsolatainak, a kötelességteljesítés alakításának eszközei, a saját és mások elismerésére nevelés formái. 3. A gyermekeink munkája tudatos pedagógiai szervezést, együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermekeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. Fontos, hogy óvodás gyermekeink már ebben a korai időszakban érezzék a munka társadalmi hasznát, értékteremtő szerepét. Ez személyiségfejlesztésük fontos eszköze, mely a játékkal és a cselekvő tanulással komplexitást mutat. A gyermekek munkakedvét ne szegjük a túl könnyű vagy a túl nehéz feladattal, ez mindig fontos pedagógiai alapelvünk. A gyermekre a munkát soha nem kényszeríthetjük rá, mert így a munka nem nyújt számára sikerélményt. Mindig a felnőtt irányításával illetve velünk közösen végezze ezt a tevékenységet, amely számára örömteli, és szívesen vállalja.

55

Gyermekeink értékteremtő együttműködése fejlődik a csoportosan végzett munka során (pl. saját környezetük tisztántartása, díszítése, játékok javítása, készítése, növényápolás, kerti munka, naposi munka, önkiszolgálás, megbízások teljesítése.) A tényleges munkavégzés tevékenykedést jelent számukra. A következetesen betartott szabályaink segítik az akarati élet fejlődését, a szokásrendszer kialakulását. Az óvodai napirendünkhöz kapcsolódó munkatevékenységek jól bővíthetőek a családok otthoni munkáival (pl. gyümölcsszüret, őszi betakarítási munkák, befőzés, állatgondozás, népi hagyományokhoz kapcsolódó munka stb.) A munka jellegű tevékenységek segítik gyermekeink tapasztalatszerzését, a környezet megismerését, a munkavégzéshez szükséges attitűdök, képességek kézségek, tulajdonságok alakulását (kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság). Területei: 

Önkiszolgáló munka



Naposság kapcsolatos feladatok



Kerti munka



Alkalomszerű munka

Önkiszolgáló munka: A gyermekek mindennapi szükségleteinek kielégítésére törekszünk. Óvodába lépéskor a gyermekek az önkiszolgálásban különböző fejlettségi fokon vannak és eltérő ütemben fejlődnek, ezért a gyermekeket egyéni képességeiknek, egyéni sajátosságaiknak megfelelően juttatjuk el az optimális szintre. Kialakítjuk az önálló testápolás, öltözködés, étkezés szokásait. Napossággal kapcsolatos feladatok: A naposságot a gyermekek fejlettségi szintjének megfelelően vezetjük be, de lehetőséget adunk a gyermekek önkéntességére, ügyelve arra, hogy mindenki sorra kerüljön. Arra törekszünk, hogy önállóan terítsenek, esztétikusan rendezzék el az őket körülvevő környezetüket, Ösztönözzük a gyerekeinket, hogy a közös tevékenységekhez önállóan készítsék el, osszák ki, majd rakják el a szükséges eszközöket, a napi tevékenységeknek megfelelően rendezzék át a csoportszobát.

56

Kerti munka: Folyamatosan gondozzuk az óvoda udvarának élővilágát. Csak azokat a terméseket gyűjtjük össze, melyeket a természet elengedett. A kerti munka során nagy hangsúlyt fektetünk a szelektív hulladékgyűjtésre. Mint ÖKO óvoda, nevelésünk ezen területén is kiemelten törekszünk arra,hogy gyermekeinkben környezettudatos szemléletet alakítsunk ki. Alkalomszerű munkákkal kapcsolatos feladatok: Kihasználjuk a napirendünk kínálta spontán lehetőségeket, és a gyermekek egyéni fejlettségi szintjének megfelelően adunk megbízatásokat. Az alkalomszerű munkák az ünnepek előtti készülődést, takarítást, teremrendezést és a csoportszoba együttes díszítését is magában foglalhatja. Óvónő feladatai: 

a gyermeki munkát tudatos pedagógiai szervezéssel végezzük,



a gyerekekkel együttműködésünk folyamatos, konkrét, reális,



az óvodásokat önmagukhoz mérten, fejlődésüknek megfelelően értékeljük,



biztosítjuk a munkához szükséges optimális helyet, eszközt,



lehetőséget teremtünk a differenciált önálló, és csoportos munkavégzésre,



bemutatjuk a munka folyamatát, egyszerű kivitelezését, a célszerű eszközhasználatot,



szoktatjuk a gyermekeket az eszközök rendben tartására,



szem előtt tartjuk a munkafajták bemutatásánál a fokozatosságot, törekszünk az állandóságra, folyamatosságra, befejezésre,



támaszkodunk a munka játékkal megegyező sajátosságaira,



olyan munkát bízunk a gyermekekre, amelyet elvégezni megerőltetés nélkül is képesek,



örömforrássá tesszük számukra a munkát, amely ne veszélyeztesse testi-lelki egészségüket,



igyekszünk elérni, hogy a gátlásos, visszahúzódó gyermekek is szívesen vegyenek részt közös tevékenységekben,



figyelemmel kísérjük a gyermekekre bízott feladatok elvégzését,



felhívjuk figyelmüket a környezet tudatos védelmére, a baleset megelőzésére, saját és mások testi épségének megóvására és mindig biztonságos eszközöket biztosítunk számukra,

57



fontosnak tekintjük, hogy a családok is szoktassák gyermeküket a saját személyükkel kapcsolatos teendők elvégzésére, törekszünk minél többféle munkalehetőség és megfigyelés biztosítására.

Gyermeki tevékenységek: 

étkezésekhez terítsék meg az asztalokat, szalvétát hajtogassanak,



söprögessenek, töröljék fel a kiömlött vizet,



segítsenek a foglalkozásokhoz szükséges eszközök kiosztásában,



a meghibásodást jelezzék,



segítsenek a csoportszoba átrendezésében, díszítésében,



teljesítsék az óvónő megbízatásait,



üzenetet közvetítsenek a csoportok, munkatársak között, szülők felé,



segítsék a kisebb társaikat,



a szerszámokat biztonsággal használják,



gondoskodjanak télen a madarakról. (madáretető, madáritató, madáreleség)

A munka az életre való felkészítést épp úgy szolgálja, mint a személyiségfejlesztést. Óvodás gyermekeink számára a munka játékos jellegű, gyakran nem is választható szét a játék és a munka tevékenysége. Fontos, hogy óvodáskor végéig megőrizzük ezt a jellegét. Arra törekszünk, hogy pontossá váljanak gyermekeink képességei, készségei, ismerjék az eszközök, szerszámok használatát. Gyermekeink számára örömtelivé tesszük a célért vállalt erőfeszítéseket. A munkavégzéshez szükséges pozitív viszony kialakítására törekszünk, amelyet akkor érünk el, ha óvodásainkat buzdítjuk és dicsérjük. Szeretnénk, ha otthon is gyakorolhatnák az önkiszolgálást és a családért végezhető munka jellegű tevékenységeket, erre ösztönözzük a szülőket. Megismertetjük velük azon multikulturális elemeket, tevékenységeket, munkaformákat, amivel otthon is találkozhatnak.

8.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás 1. Óvodánkban a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán és szervezett tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szi-

58

mulált környezetben, kirándulásokon, az általunk kezdeményezett tevékenységi formákban szervezeti és időkeretekben valósul meg. 2. Intézményünkben a tanulás elsődleges célja az óvodás gyermekeink képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése és rendezése. Óvodapedagógusaink a tanulást támogató környezet megteremtése során építenek a gyermekek előzetes élményeire, tapasztalataira, ismereteire. 3. A tanulás feltétele a gyermekeink cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalása, a felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásuk erősítése. 4. A tanulás lehetséges formái óvodánkban: - az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása), - spontán játékos tapasztalatszerzés, - játékos, cselekvéses tanulás, - a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés, - az óvónőink által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés, - a gyakorlati problémamegoldás. 5. Óvodapedagógusaink a tanulás irányítása során személyre szabott, pozitív értékeléssel segítik a gyermekeink személyiségének kibontakozását. A gyermekeink a világot komplex módon érzékelik, észlelik, ezért a tanulás során is ebből kívánunk kiindulni. A tanulás tevékenységekben valósul meg, a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. A tanulás mint folyamat – az egyén fejlődési ütemének megfelelően – jelen van az óvodai életük minden területén. A tanulás tartalmát a gyermekeink közvetlen természeti és társadalmi környezetéből szerzett tapasztalatok és ismeretek útján szerzik meg, de ez nem szűkül le az ismeretszerzésre, hanem az egész óvodai nap folyamán adódó, az általunk kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Ezek az ismeretek nem kész dolgok, amelyeket óvodásaink átvesznek, hanem egy folyamat eredményei. A világban minden, ami megismerhető befogadható ismeretet, tapasztalatot jelent, komplex foglalkozásaink rendszerén keresztül juttatjuk el a gyermekekhez. A játék és a tanulás összekapcsolódik az óvodánkban, mivel a gyermekeink játék közben észrevétlenül tanulnak.

59

Játékukban a motoros, szociális és verbális tanulás komplex formában jelenik meg, a teljes személyiség fejlődését és fejlesztését támogatja. Tevékenység közben rengeteg tapasztalatot szereznek a kicsik a tárgyi világról és az emberi viszonyokról. Az önfeledt játékuk kommunikációra ösztönzi őket. Ezáltal gyarapodik szókincsük, tökéletesedik beszédtechnikájuk. Játék közben egyszerre több érzékszervvel vesznek részt a tapasztalatszerzésben. Ezért a játékot a tanulás „legfontosabb”, de nem kizárólagos színterének tekintjük. A nevelési folyamat egésze alkalmas arra, hogy spontán vagy irányított módon tanuljanak a gyermekeink. Munkánk hatékonyságot mindig meghatározza a gyermek motiváltsága, a belső késztetése. A spontán tanulás erre épül, - de direkt eszközökkel és önkéntelen odafigyeltetéssel nem késztethető a gyermek. Óvodás gyermekeink iskolához való pozitív viszonyának kialakulásában nagy jelentőséggel bír a társaktól, nevelőktől ellesett tanulási technikák elsajátítása. Ezáltal tökéletesedik a gyermekeink megfigyelőképessége, munkaalkalmassága, önállósága, kitartása, problémamegoldó gondolkodása, együttműködési kézsége. A sikerélmény erősíti önbizalmukat és bátorságukat. Intézményünkben csak interakciókban képzelhető el a gyermekeink egyéni szükségleteihez igazított tanulás. Óvónő feladatai: 

tevékenységbe ágyazottan fejlesztjük a megfigyelést, emlékezetbe vésést, felidézést, képszerű szemléletes gondolkodást,



változatos tapasztalatszerzésre adunk lehetőséget,



élmények biztosításával segítjük az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzését,



aktivizáljuk a gyermeki kíváncsiságot,



problémamegoldó és felfedező tevékenységek biztosításával a kreatív fejlesztést segítjük elő,



alkalmazzuk a differenciált bánásmódot,



a tudás iránti vágyat keltsük fel, elégítsük ki és tartsuk ébren,



óvodapedagógusaink a tanulás irányítása során személyre szabott pozitív értékeléssel segítik a gyermek személyiségének kibontakozását,



módszerkombinációkat alkalmazunk,



felkészítjük a gyerekeket a majdani tanuláshoz szükséges képességeik felhasználására,



nyerjük meg a szülői környezetet a közös nevelésnek, fejlesztésnek.

60

Gyermeki tevékenységek: 

legyenek képesek minta- és modellkövetésre, spontán játékos tapasztalatszerzésre,



tudjanak kérdezni és válaszolni az adott szituációnak megfelelően,



éljék át a felfedezés örömét,



legyenek érdeklődőek a különböző tevékenységek iránt,



önállóságuk, figyelmük, kitartásuk stabilizálódjon a tanulási folyamatban,



motiváltság jellemezze gyermekeinket a feladatok elvégzése során,



tanulási képességeik, gondolkodási műveleteik érjék el az iskolakezdésez szükséges érettséget,



legyenek tisztában a teljesítőképességeikkel,



legyenek képesek több napon keresztül egy azon tanulási tevékenységben együttesen részt venni,



alakuljon ki ön- és beszédfegyelmük



tudjanak alkalmazkodni társaikhoz, alakuljon ki kudarctűrő képességük.

Óvodánkban a szervezett tanulás alatt a játékba integrált tanulást értjük, mely a nap egészét áthatja. A tevékenységek közben újabb és újabb tapasztalatokhoz juttatjuk a gyermekeinket, folyamatosan követve és segítve az egyes gyermekek tanulási képességeinek alakulását. Személyre szabott pozitív, egyéni fejlesztő értékeléssel segítjük a gyermek személyiségének kibontakoztatását. A programunk keretjellege biztosítja az óvodapedagógusaink számára a gyermekeink igényéhez, egyéniségéhez, teherbírásához, képességeihez és a nevelő beállítódásához igazodó csoportszerkezet és tanulási keret megválasztását is. A tanulás óvodánkban a nevelés egészén belül egyénenként, osztott és osztatlan csoportokban, kötött és kötetlen kezdeményezések, tevékenységek, beszélgetések, tapasztalatszerző séták formájában valósul meg .

61

9. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE 1. A gyermekeink belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamatunk eredményeként a gyermekeink többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. Az óvodáskor végén belépnek a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolába, az óvodásból iskolássá szocializálódnak. A rugalmas beiskolázás az életkoruk figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. 2. Az iskolakezdésükhöz az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek mindegyike egyaránt szükséges a sikeres, eredményes iskolai munkához. a) A testileg egészségesen fejlődő gyermekeink hat éves koruk körül eljutnak az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányaik, megkezdődik a fogváltásuk. Testük arányosan fejlett, teherbíróvá válik. Mozgásuk összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes. Mozgásukat, viselkedésüket, testi szükségleteik kielégítését szándékosan irányítani képesek. b) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermekeink az óvodáskor végére nyitott, érdeklődésükkel készen állnak az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességeik alkalmassá teszik őket az iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelésük, észlelésük tovább differenciálódik. Különös jelentősége van a téri észlelésük fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciálódásuknak, a téri tájékozottságuknak, a térbeli mozgásfejlettségüknek, a testséma kialakulásának. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermekeinknél: - az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, továbbá a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, - megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartama, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, - a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermekeink: - érthetően, folyamatosan kommunikálnak, beszélnek; gondolataikat, érzelmeiket mások számára érthető formában, életkoruknak megfelelő tempóban és hangsúllyal tudják kifejezni; minden szófajt használnak; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkotnak; tisztán ejtik a magán- és mássalhangzókat azzal, hogy a fogváltással

62

is összefüggő, nagy egyéni eltérések is lehetségesek, végig tudják hallgatni és megértik a másik beszédét, - elemi ismeretekkel rendelkeznek önmagukról és környezetükről; tudják a nevüket, lakcímüket, szüleik foglalkozását, felismerik a napszakokat; ismerik és gyakorlatban alkalmazzák a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismerik szűkebb lakóhelyüket, a környezetükben élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismerik az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismerik a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formáik, szokásaik, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismereteik vannak. c) Az óvodáskor végére a gyermekeink szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermekeink kedvező iskolai légkörben készen állnak az iskolai élet és a tanító elfogadására, képesek a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. A szociálisan érett gyermekeinknél: - egyre több szabályhoz tudnak alkalmazkodni; késleltetni tudják a szükségleteik kielégítését, - feladattudatuk kialakulóban van, és ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében – szükség szerint kreatív – elvégzésében nyilvánul meg; kitartásuknak, munkatempójuknak, önállóságuknak, önfegyelmüknek alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. 3. Az ötéves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamatunk célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi-lelki és szociális fejlődésének elősegítése. 2014. szept. 1-jétől kötelező a 3 éves kortól való óvodába járás és hatályba lépnek az ezzel kapcsolatos kivételekkel kapcsolatos jogszabályok /8.§(2)/ 4. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeink iskolai kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

Óvodánkba a felvétel keletkezése a következők alapján történik: - óvodai felvétel – beiratkozás, - óvodai átvétel – másik intézményből, - előfelvétel, ha nevelési év folyamán tölti be a gyermek a 3. életévét.

63

A szülő gyermeke felvételét, átvételét bármikor kérheti, gyermekeik felvétele folyamatos. Óvodánk gyermekei elsősorban a körzetünkből érkeznek, de a szülők kérésére más körzetből is jelentkezhetnek. Felvételükről és átvételükről mindenkor az óvoda vezetője dönt. Elsőbbséget élveznek a felvétel tekintetében a hátrányos, illetve a halmozottan hátrányos családok gyermekei. Az óvodánkba felvett gyerekek csoportba való beosztásáról a szülők igénye és az óvodapedagógusok véleményének figyelembe vétele mellett az óvodavezető dönt. Az integrációt elősegítő csoportalakításnál az óvoda vezetője figyelembe veszi az arányos elosztást. Óvodánkban a gyermekeink fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérjük, és nyomon követjük, így óvodáskor végére eljutnak a lassú átmenetnek abba az állapotába, hogy iskolába léphetnek. Gyermekeink abban a nevelési évben, amelynek augusztus 31. napjáig a 6. életévüket betöltik, illetve legkésőbb az azt követő nevelési évben tankötelessé válnak. Azok a gyermekek, akiknek esetében a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesülnek ellátásban és ezt követően válnak tankötelessé. Az intézményünkbe járó gyermekek, ha az iskola alkalmassághoz szükséges fejlettséget korábban elérik, akkor abban a nevelési évben a szülők kérelmére, a szakértői bizottság véleménye alapján hatéves koruk előtt megkezdhetik iskolai tanulmányaikat. A tankötelezettség kezdetéről óvodánk vezetője dönt.

Minden esetben figyelembe veszi a következőket: 

a gyermekek fejlettségi szintjét, iskolaérettségét,



a szülő igényét, kérelmét,



a csoportban dolgozó óvodapedagógusok véleményét, javaslatát,



iskolaérettségi vizsgálat eredményét,



szakértői bizottság döntését.

Amennyiben óvodásaink a fenti kritériumoknak megfelelnek, ezt az intézmény vezetője az óvodai szakvéleményben, írásban rögzíti, mellyel igazolja az iskolaérettségre vonatkozó állásfoglalásunkat. Ettől eltérő esetben szakértői bizottság vizsgálatát kezdeményezi a vezető a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapításának céljából annak eldöntésére, hogy augusztus 31-éig, a hatodik, illetve hetedig életévét betöltött gyermek részesülhet-e további óvodai nevelésben. 64

Pedagógiai Programunk fontos célja a nevelés-oktatás eszközeivel a kiemelt figyelmet igénylő gyerekek képességeinek felismerése és gondozása: 

beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek,



kiemelten tehetséges gyermekek,



gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek segítése.

Nevelő munkánk során gondoskodunk a gyermekek személyiségének fejlődéséről, tehetségüknek kibontakoztatásáról. Ennek érdekében mindent megteszünk, melynek során figyelembe

vesszük

a

gyermekek

egyéni

képességeit,

adottságait,

fejlődésüknek

ütemét,

szociókultúrális helyzetét. A különleges bánásmódot igénylő gyerekekkel egyénileg foglalkozunk, szükség szerint együttműködünk a nevelést segítő más szakemberekkel, így segítve a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását. A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségek előfordulását megelőzhetjük korai felismeréssel, és megfelelő fejlesztő eljárásokkal minimálisra csökkenthetjük, megszüntethetjük ezeket a problémákat. Hangsúlyt fektetünk az okok feltárása, a tünetek differenciált megszüntetésére. Óvodába lépéskor az értelmi képességeket meghatározó funkciók fejlettségi szintjéről is tájékozódunk. Az észlelt hiányosságokat, zavarokat a gyermekek személyi lapján jelöljük. Fejlesztésüket komplex módon valósítjuk meg, kihatva az egész személyiségükre. Egyszerre és egymással kölcsönhatásban kell érzékelnünk és fejlesztenünk a gyerekek beszédét, a megismerő tevékenységét, az érzelmeit, az akaratát, a mozgását, illetve a magatartási problémáit. A nehézségekkel küzdő óvodásaink sajátos szükségleteit, problémáit a differenciálás sokszínű eszközeivel fejlesztjük, így biztosítva számukra az esélyegyenlőséget. Gyermekeinket csak annyira terheljük, amennyire képesek, és annyi segítséget biztosítunk, amennyire szükségük van. Mi csak az önállósághoz vezető utat mutatjuk meg. A problémák megoldását a komplexitás jellemzi, együttműködve a családokkal, tiszteletben tartva azok intimitását, erősítve a családi nevelés fontosságát. A kialakult előítéletek megszüntetése és az újabb előítéletek kialakulásának megelőzése, a hátrányok csökkentése, az esélyegyenlőségek megteremtése nevelési alapelvük. Céljaink: 

a hátránykompenzálással az esélyegyenlőség, az eltérő szociális és kulturális környezetből érkező gyermekek segítése,



a gyermekeket megillető jogok érvényesítése. 65

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekeink gondozásában, fejlesztésében minden óvodapedagógusunk részt vesz, de fejlesztőpedagógusaink tevékenysége kiemelt jelentőséggel bír, többletfeladat hárul rájuk ezen a téren. Prevenciós feladataink közé tartozik, hogy a súlyos eltérést mutató gyermekeknél, a csoportban dolgozó óvónők javaslatára, közös megfigyeléseink alapján, a fejlesztőpedagógusaink által kidolgozott helyi szempontsor kritériumai szerint, a lemaradt, hátrányokkal küzdő gyermekeket fejlesztő pedagógusaink differenciált fejlesztésben részesítsék. (ehhez nekik van kompetenciájuk). A különleges bánásmódot igénylő gyerekek mellett, feladatunk a tehetséges gyermekek felismerése, segítése, képességeiknek kibontakoztatása, szükségleteiknek kielégítése, kreativitásuk segítése, személyiségük pozitív irányú segítése. A differenciálás módszerét alkalmazzuk a kiemelten tehetséges gyermekek nevelésében, lehetőséget adunk az önmegvalósításra. Minden területen lehetnek tehetségek, ezt a megfigyeléseink hozzák felszínre. Bizonyítási lehetőséget teremtünk számukra, és teret nyitunk a további fejlődésükhöz.

10. A GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK

A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai feladataink nevelési munkánk szerves részét képezik. Biztosítanunk kell a gyermekek számára mindazokat a jogokat és ellátásokat, melyeket az intézményünk számára a vonatkozó jogszabályok, rendeletek és helyi rendelkezések előírnak. A gyermekek személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartjuk, védelmet biztosítunk számukra a fizikai és lelki erőszakkal szemben, kiemelten figyelünk az esélyegyenlőség biztosítására és a hátrányok kompenzálására. Egyre több óvodánkban a nevelési és társadalmi gondokkal küzdő, felborult családokban élő, illetve szülő nélkül maradt gyermekek száma. Ők, a teljes és kiegyensúlyozottabb életet élő társaikkal szemben hátrányban vannak. Az esetleges sérülések, hiányok, traumák náluk pszichés zavarokat okozhatnak, melyek játékukban, viselkedésükben megmutatkozhatnak, és negatívan befolyásolhatják személyiségük alakulását. Az észrevehető jelekre figyelve abból adunk többet a gyermeknek, a családnak, 66

amiből hiányuk van. A rendellenesség, a másság észrevétele fontos, a gyökereket megkeresve, az adódó tennivalókat végrehajtva tudunk testileg-lelkileg ép, boldog gyermekeket nevelni. Arra törekszünk, hogy biztosítsuk a harmonikus személyiségfejlődésük feltételét, az érzelemdús, kulturált, jó környezetet és szeretetteljes nevelést biztosítunk. Biztonságban és egészséges környezetben neveljük óvodásainkat. Intézményünkben megkülönböztetett figyelmet fordítunk a gyermekvédelemre, amely szorosan kapcsolódik pedagógiai tevékenységünkhöz. Olyan légkört teremtünk, amely eleve kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik gyermek, bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetbe kerüljön. Biztosítjuk a ránk bízott apróságok fejlődéséhez szükséges feltételeket, lehetőségeket, a gyermekek képességeinek, tehetségének kibontakoztatásához, azért, hogy szükség esetén leküzdhesse azokat a hátrányokat, amelyek születésénél, családi-, vagyoni helyzeténél vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak. Hatékony nevelőmunkára törekszünk, hogy a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeink normál első osztályban kezdjék meg iskolai tanulmányaikat. Óvodánk mindent megtesz a gyermekeink esélyegyenlőségének biztosítása érdekében, mind a személyi, mind pedig a személyi ellátottságát illetően. A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeink szüleit megilleti az a jog, hogy gyermekeik óvodába járatásához a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint anyagi támogatást kapjanak. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet szempontjából meghatározó tényezők a következők: 1.

a szülő, a családba fogadó gyám iskolai végzettsége alacsony,

2.

a szülő, a családba fogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága,

3.

az elégtelen lakáskörülmények/szegregációban élnek,

4.

a védelembe vétel.

Hátrányos helyzetű az a rendszeresen gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében a meghatározott körülmények közül 1 fenn áll. Halmozottan hátrányos helyzetű az a rendszeresen gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében a meghatározott körülmények közül 2 fenn áll, és a védelembe vett gyermek.

67

A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek feltérképezése kiemelt feladatunk, a fokozottabb gondoskodás és segítés érdekében. Óvodánk mindent megtesz azért, hogy minőségi nevelési-oktatási szolgáltatást biztosítson. A szülőnek kötelessége lehetőséget teremteni arra, hogy gyermeke teljesíteni tudja kötelességeit az intézménnyel együttműködve, és kísérje figyelemmel gyermeke előmenetelét. Biztosítania kell gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, és a gyermek mulasztásával kapcsolatos szabályokat is be kell tartania. A szülőnek gyermeke távollétét minden esetben igazolnia kell a házirendünk és a hatályos jogszabályok és helyi rendelkezések szerint. Elhanyagolást jelent, ha a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermeke alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos ártalmakat okozhat vagy ezeknek veszélyével fenyegethet bármelyik területen: egészség, oktatás, érzelmi fejlődés, táplálkozás, lakhatás, biztonságos körülmények, amelyek veszélyt jelentenek vagy jelenthetnek a gyermeke egészségi állapotára, mentális, lelki, erkölcsi és szociális fejlődésére. Ezen belül az érzelmi elhanyagolás is nagy gondot jelent, amely nem más, mint érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötödésének durva mellőzése és elutasítása, és a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal szemben. Az érzelmi bántalmazás azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmódot jelenti, amely súlyos és tartósan káros hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére. Kiemelten figyelünk a fizikai elhanyagoltságra, amely alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ezek közé sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése. A legsúlyosabb vétek a gyerekekkel szemben a fizikai bántalmazás, amely sérülést, fájdalmat okoz a gyermeknek. Az a szándékos cselekedet vagy gondatlanság (ütés, rázás, mérgezés…stb.), amely a gyermek fizikai sérüléséhez, halálához vezethet. Ide sorolható a közlekedés során elkövetett gondatlan veszélyeztetés (gyermekülés hiánya, ittas vezetés, kivilágítatlan kerékpár…) Ennek megítélésekor figyelembe kell vennünk, hogy milyen mértékben vannak meg ezek a feltételek a családokban. Minden olyan mulasztás vagy baj, amely a szülő felelőtlenségéből, nemtörődömségéből adódik, amelynek során jelentősen árt gyermeke egészségének, vagy lassítja, akadályozza szoma68

tikus-, mentális- és érzelmi fejlődését, az együtt jár a gyermek veszélyeztetésével. Ebben az esetben az intézmény köteles a szakszolgálatok felé azt jelezni. A gyermekvédelmi feladatokat az intézményvezető megbízásából a gyermekvédelmi felelős irányítja és szervezi. A gyermekvédelmi felelősünk segíti az óvónők munkáját a gyermekek védelme érdekében. Betartja és betartatja a gyermekek jogait, az őket érintő döntésekben a mindenek felett álló érdekeiket képviseli. Gyermekvédelmi felelős feladatai: 

fogadó óra keretében lehetőséget ad szülők számára az esetleges problémák megbeszélésére,



probléma esetén az óvodán kívüli gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket felkeresi (Gyermekjóléti Szakszolgálatok, SZMJV Polgármesteri hivatala Egészségügyiés közszolgálati Osztály Szociális és Családvédelmi Iroda, TEGYESZ, Gyámhatóság, Rendőrség),



figyelemmel kíséri a változó jogszabályokat, a helyi önkormányzat ehhez kapcsolódó rendeleteit,



munkájáról folyamatosan tájékoztatja a nevelőtestületet, az óvoda vezetőjét,



törekszik a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek szüleivel közvetlen kapcsolat kialakítására (családlátogatás, fogadóóra),



feladata, hogy segítse és szorgalmazza a veszélyeztetettség, a hátrányos helyzet mielőbbi felismerését, keresse a segítségnyújtás lehetőségét,



nyilvántartást vezet, feljegyzéseket készít,



munkáját a vonatkozó jogszabályok értelmében végzi,



figyelemmel kíséri a változásokat, az érvényben lévő jogszabályok, törvények betartását.

A nevelőtestület feladatai: 

biztosítjuk a gyermekeket megillető jogok érvényesülését,



elősegítjük a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését,



arra törekszünk, hogy minél közvetlenebb kapcsolatot alakítsunk ki a gyermekekkel és családjukkal,



probléma esetén jelzést teszünk a gyermekvédelmi felelősnek,

69



kölcsönös türelemre, alkalmazkodásra törekszünk,



előítéletektől mentesen közelítünk a családok felé,



felkeltjük a gyermekek és a szülők közösségében a szociális érzékenységet, megértetjük velük a másságot és elfogadtatjuk velük,



a hátrányos helyzet okozta tüneteket felismerjük, kompenzáljuk azokat, ha szükséges szakemberek segítségét kérjük,



a rendelkezésére álló eszközökkel elősegítjük a gyermek családban történő felnevelését.

Óvodavezető gyermekvédelmi feladatai: 

az óvoda vezető fő feladata a gyermekek mindenek felett álló érdekeinek érvényesítése és az érvényesülés ellenőrzése,



a vezető felelőssége kiterjed az óvodai nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésén túl a gyermekbalesetek megelőzésére is,



az óvodapedagógus és a gyermekvédelmi felelős, a gyermekkel és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt, amelyről a hivatásának ellátása során szerzett tudomást, az óvoda vezetője útján továbbítja a családvédelemmel foglalkozó intézményeknek, gyermek és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezeteknek, a gyermek veszélyeztetettségének feltárása, illetve megszüntetése céljából,



az óvodapedagógus, illetve a nevelőmunkát segítő alkalmazott haladéktalanul értesítse az óvoda vezetője útján az illetékes gyermekjóléti szolgálatot, ha megítélése szerint a gyermek súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet, vagy került.

A gyermeki jogok érvényesülése óvodánkban, a nevelésben részt vevő minden dolgozónkon és az őket nevelő családokon múlik. Kötelességünk mindent megtenni a vonatkozó törvényi előírások betartásáért és betartatásáért, így biztosítva gyermekeinknél az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét.

70

11. ÓVODAI SZOLGÁLTATÁSOK A szolgáltatásokat Szombathely Megyei Jogú Város határozatának értelmében, a szülők és a gyerekek igényeinek megfelelően szervezzük. Óvodai szolgáltatásainkat a házirendünkkel összhangban, de a csoportok napirendjének alárendelve, rugalmasan tervezzük meg. Ezekről a szolgáltatásokról a szülők a nevelési év első szülői értekezletén szóbeli tájékoztatást és írásos értesítőt kapnak, melynek során eldönthetik, hogy melyik szolgáltatást veszik igénybe gyermekeik számára. Térítésmentesen szolgáltatások: 

a logopédia (minden gyermekre kiterjedő szűrővizsgálata, a beszédhibások fejlesztése)



hitoktatás,



úszásoktatás (lehetőség szerint a tanköteles gyermekek számára).

Térítéses szolgáltatások: 

idegen nyelv oktatása,



gör- és jégkorcsolya oktatás,



úszásoktatás,



gyermektánc,



zeneovi,



időszakos gyermekfelügyelet,



egyéb (szülői igény alapján).

Ezen szolgáltatásokat úgy szervezzük meg, hogy a gyermekek nyugodt óvodai élete biztosított legyen.

71

12. NEVELÉSI PROGRAMUNK NYILVÁNOSSÁGA A nevelési, illetve a pedagógiai programunkat nyilvánosságra kell hozni. Minden tanév első szülő értekezletén az új gyermekek szüleinek a vezető óvónő, és a már óvodába járó gyermekek szülei részére a csoport óvodapedagógusai adnak felelevenítő tájékoztatást a Pedagógiai Programról. Ez a dokumentum megtalálható az óvodavezetői irodában, a program kivonatos formában pedig minden csoportban a szülők, érdeklődők rendelkezésére áll.

13. PEDAGÓGIAI MUNKA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE Külső ellenőrzés-értékelés rendje: Fenntartónk kötelezettsége és joga, hogy értékelje a nevelési intézményünk Pedagógiai Programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munkánk eredményességét. Intézményünk vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő munkával kapcsolatosan, óvodapedagógusaink munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából. A köznevelési intézmény ellenőrzése lehet: a) pedagógiai-szakmai, b) törvényességi, c) hatósági. Belső ellenőrzés-értékelés rendje: Az ellenőrzésére jogosultak felelősség- és hatásköre: 1.) Óvodavezető: az óvodában folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. 2.) Óvodavezető-helyettes: az intézményvezető által rögzített és rábízott feladatokat végzi el. 3.) Munkaközösség-vezetők: az adott nevelési területhez kapcsolódóan látják el feladataikat, a munkaközösség munkatervében meghatározottak szerint.

72

Az óvodavezető az évente ismétlődő, munkakörönkénti értékelésen - ellenőrzésen felül a Pedagógiai Program felülvizsgálatához, módosításához igazodva ellenőrzi mindenre kiterjedően, átfogóan az óvodapedagógusok minőségi pedagógiai-szakmai tevékenységét. Az óvodavezető teljes körű ellenőrzése kiterjed az óvoda valamennyi dolgozójára: 

az óvónő fejlesztő munkájára, nevelő munka hatékonyságára, a pedagógiai program és az éves munkaterv gyakorlati megvalósítására, színvonalára,



gyermekekkel való kapcsolatára,



az azonos csoportban dolgozó óvónők együttműködésére ,



az óvónő-dajka együttműködésére,



a gyermekcsoport szokás-, szabály rendszerére,



a gyermekcsoport fejlettségi szintjére,



a gyermekek egyéni fejlettségi szintjére,



az óvoda környezeti nevelésére,



a neveléssel összefüggő adminisztrációs tevékenységre ,



a szülőkkel való kapcsolattartásra.

Ellenőrzési lehetőségei: 

tervszerű, előre megbeszélt szempontok szerinti ellenőrzés 

spontán, alkalomszerű ellenőrzés.

14. PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK BEVÁLÁSÁNAK VIZSGÁLATA A Pedagógiai Programunk beválását az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjával összhangban vizsgáljuk. A program vizsgálata, értékelése kiterjed: 

dokumentum vizsgálatára,



a használhatóság eredményességére,



a hatályos törvényi előírásokra,



dokumentum felépítésére, tartalmára, belső logikájára,



a kiválasztott értékeink beválására,



a nevelőmunkához kapcsolódó dokumentumokra, 73



a gyermekvédelmi feladatok megvalósulására, a gyermeki jogok érvényesülésére.

Vizsgáljuk a program: 

használhatóságát a mindennapi nevelő munkában,



hatását a gyermekre,



megjelennek-e a tervezett nevelő-fejlesztő tartalmak,



a program milyen eredményeket hozott a szocializáció terén a kommunikációban,



mennyire biztosította a tapasztalatszerzés játékos lehetőségeit,



hatását a nevelőtestületre,



azonosultak-e a nevelők a programmal,



hogyan befolyásolta az óvónők munkakedvét, pedagógiai munkáját,



hatását a szülőkre és a családok igényeire,



hatását a környezetre, és az óvodakép kialakítására,

Programunk eredményességének mutatója az, hogy óvodapedagógusaink magukénak érzik, és napi szinten alkalmazzák a benne foglaltakat. A program ellenőrzésében, értékelésében az óvodavezető irányításával valamennyi óvónő részt vesz. A szakmai dokumentumok ellenőrzésében a munkaközösség vezetők meghatározott szempontok szerint - a sajátosságok kiemelésével - aktívan közreműködnek. A pedagógiai értékelést újfajta szemléletmóddal közelítjük meg, melynek elengedhetetlen része az önképzés és továbbképzés, a speciális ismeretek elsajátítása, tudatosítása érdekében.

„Mi a gyermekszeretettel nem elégszünk meg. Hirdetjük, hogy szeresd és ismerd meg a gyermeket. Ismerd meg, hogy igazabban szerethessed, hogy mélyebben védelmezhessed, s jobban nevelhessed!” (Nagy László)

74

15. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK:

I. Elfogadta a nevelőtestület:

Dátum:

II.

…………………………………

Jóváhagyta az óvoda vezetője:

Dátum: …………………………………

………………………………… Tóth Csabáné óvodavezető

75

16. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK Jelen formátumban a Mocorgó Óvoda Pedagógiai Programja 2013. szeptember 1-jétől lép hatályba, és határozatlan időre szól. A program módosításának lehetséges indokai: 

törvényi változások,



szakmai indokok,



szülői igények.

A pedagógiai program módosítása akkor valósulhat meg, ha a nevelőtestület vagy a szülők (50%+1fő) módosítási kérelmüket az óvodavezetőnek írásban benyújtják.

76

17. TARTALOMJEGYZÉK

1. Mocorgó Óvoda Nevelési Programja 2013. 1.1. Jelen módosítás alapja 1.2. Az óvoda jogi státusza, adatai 2. Bevezető 3. A mi óvodánk 3.1. Óvodánk adatai 3.2. Működésünk 4. Programunk küldetése, filozófiája 4.1. Gyermeki jogok 4.2. Szülői jogok 5. Gyermekkép, óvodakép 5.1. Gyermekkép 5.2. Óvodakép 6. Az óvodai nevelés feladatai 6.1. Pedagógiai Programunk rendszere 6.2. Az óvodai nevelés általános feladatai 6.2.1. Az egészséges életmód alakítása 6.2.2. Az érzelmi, az erkölcsi és közösségi nevelés 6.2.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 7. Az óvodai élet megszervezésének elvei 7.1. Személyi feltételek 7.2. Tárgyi feltételek 7.3. Az óvodai élet megszervezése 7.4. Ajánlott napirendi keret 7.5. Ajánlott heti rend 7.6. Az óvoda kapcsolatai 7.7. Kapcsolatok modellje 8. Az óvodai élet tevékenység formái és az óvodapedagógus feladatai 8.1. Játék 8.2. Verselés, mesélés 8.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc 8.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka 8.5. Mozgás 8.6. A külső világ tevékeny megismerése 8.7. Munka jellegű tevékenységek 8.8 A tevékenységben megvalósuló tanulás 9. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére 10. A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek 11. Óvodai szolgáltatások 12. Nevelési Programunk nyilvánossága 13. Pedagógiai munka külső és belső ellenőrzésének rendje 14. Helyi Pedagógiai Programunk beválásának vizsgálata 15. Legitimációs záradék 16. Érvényességi rendelkezés 77

2.o. 2.o. 2.o. 3.o. 5.o. 5.o. 6.o. 6.o. 7.o. 7.o. 8.o. 8.o. 8.o. 10.o. 10.o. 11.o. 12.o. 18.o. 20.o. 21.o. 22.o. 23.o. 24.o. 25.o. 27.o. 31.o. 36.o. 37.o. 37.o. 39.o. 41.o. 43.o. 45.o. 50.o. 55.o. 58.o. 62.o. 66.o. 71.o. 72.o. 72.o. 73.o. 75.o. 76.o.

17. Tartalomjegyzék 18. Mellékletek 18.1. Kompetencia alapú csoportok részprogramja 18.2. Balesetvédelem 19. Irodalomjegyzék 18. MELLÉKLET 18.1. Kompetencia alapú csoportok részprogramja

78

77.o. 78.o. 79.o.

„Embert nevelni a legszebb hivatás, Légy nemes, gazdag lelkű ember, Hogy emberré tehess másokat, A magad embersége által.” (Móricz Zsigmond)

RÉSZPROGRAM A KOMPETENCIA ALAPÚ ÓVODAI PROGRAM ALAPJÁN MŰKÖDŐ KÉT GYERMEKCSOPORT RÉSZÉRE

79

TARTALOMJEGYZÉK I.

Bevezető, helyzetkép

82. old.

I.1. Helyi nevelési programunk koherenciája

II.

82. old.

A kompetencia alapú óvodai programcsomag

II.1. Fogalmak

83. old. 83. old.

II.1.1. A kompetencia fajtái

84. old.

II.2. A kompetencia alapú óvodai program sajátosságai

85. old.

III. Alapelvek, pedagógiai alapvetések

85. old.

IV. Alapelvek, pedagógiai alapvetésekből adódó nevelési céljaink

V.

88. old.

Alapelvek, pedagógiai alapvetésekből adódó nevelési feladatok

89. old.

VI. A pedagógiai fejlesztés

90. old.

VI.1 A pedagógiai fejlesztés folyamata

91. old.

VI.2 A pedagógiai fejlesztés jellemzői

91. old.

VI.3 A pedagógiai fejlesztés szakaszai

91. old.

VI.4 A programcsomag szerkezeti felépítése

92. old.

VII. A kompetencia alapú programcsomag hozadéka

92. old.

VIII. Pedagógiai fejlesztés

93. old.

VIII.1 Óvoda-iskola átmenet

93. old.

VIII.1.1 Iskolára alkalmassá tétel

93. old.

VIII.1.2 Az alapozó szakasz fejlesztésének programelemei

95. old.

VIII.2 Inkluzív pedagógia

95. old.

VIII.2.1 Sajátos nevelési igényű gyermek 80

96. old.

VIII.2.1.1 Pedagógiai szemlélet

96. old.

VIII.2.1.2 A programcsomag három szintje

97. old.

VIII.2.1.3 A gyermek fejlesztésének irányai

97. old.

VIII.2.1.4 Az integrált nevelés köre

97. old.

VIII.2.3 Hátrányos helyzetű gyermek

98. old.

VIII.2.4 Kapcsolattartás a szülőkkel

99. old.

VIII.3 Játék és az érzelmi, erkölcsi nevelés

100. old.

VIII.3.1 A játék

100. old.

VIII.3.2 Az érzelmi, erkölcsi nevelés

100. old.

IX. Életmód és az életrend

102. old.

X. A mérés-értékelés a fejlődés nyomon követése

102. old.

Idézetek

104. old.

81

A kompetencia alapú óvodai programcsomag alapján működő két csoport részprogramja

I. Bevezető, helyzetkép: Óvodánk a Nyugat-Dunántúli Operatív Program keretében a „Közoktatási infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése” pályázat szakmai megújulásaként pályázott a „Kompetenciaalapú oktatás, egyenlő hozzáférés – korszerű intézményekben” címmel. (TÁMOP-3.1.4/07/1) A kompetencia alapú óvodai nevelést a pályázatban vállaltaknak megfelelően két csoportban vezetjük be, a III. Bóbita és a VI. Csiga csoportban. A pályázatnak megfelelően 2009/2010-es nevelési évtől kezdődően 5 évig vállaltunk kötelezettséget a program szerint való nevelésre. Mindkét csoport vegyes szervezésű csoportként két-két óvodapedagógussal és 1-1 dajkával végzi a kompetencia alapú nevelést. Az ehhez szükséges ismeretek megszerzésére az önképzés mellett továbbképzési lehetőségeket is biztosít a pályázat. Mindkét csoportban dolgozó óvodapedagógusok a továbbképzési kötelezettségüknek eleget tettek. I.1. Helyi nevelési programunk koherenciája: „A kompetencia alapú óvodai programcsomag az Óvodai nevelés országos alapprogramjának szellemiségében készült az alapelvek, az óvodakép, a gyermekkép, a játékközpontúság, a szellemiség és a szemléletmód tekintetében.” /1/ Helyi nevelési programunkat természetes módon az Óvodai nevelés országos alapprogramjának megfelelően készítettük el, majd módosítottuk. A kompetencia alapú óvodai programcsomag és a saját készítésű helyi nevelési programunk koherenciája tapasztalható. Programunkban érezhetően és megfogalmazottan van jelen a gyermek, a gyermeki jogok maximális tiszteletben tartása, a gyermek önmagához mért képességfejlesztése. A rugalmas napirend a szabad játékidő hatékonyabb kiteljesedését segítve 82

biztosítja a játék hangsúlyozottságát, elsőrendűségét. A játék, mint fő tevékenységi forma lehetőséget ad a gyermek számára a világ sokszínűségének megélésére, megismerésére, segítve a tapasztalatszerzést, magát a tanulási folyamatot úgy, hogy közben sikerélményhez juttatja a gyermekeket. A tanulási folyamat az óvodába lépés pillanatától kezdődően az iskolába lépésig tervezett, maximálisan szem előtt tartva a játékon keresztül szerzett tapasztalatélményt (sajátélményt vagy az óvodai nevelés-fejlesztés által biztosított élményt), a gyermek életkori sajátosságait, az egyéni fejlődési és haladási ütemet, képességet tiszteletben tartó és ehhez igazodó fejlesztő munkát. Nevelési programunkat átöleli a mozgás, a külső világ tevékeny megismerése. E tevékenységi formák céljainak és feladatainak megvalósítása minden nevelési területünkben és tevékenységi formánkban jelen van, vagyis megvalósítása komplex módon, a holisztikus szemlélet elvét közvetítve történik. Témaköreink a természet körforgásához igazítottak, és természetes módon jelennek meg a magyar népi hagyományok, kulturális örökségeink közvetlen cselekvésen, cselekedtetésen alapuló tapasztalatszerzéssel, közvetlen élménynyújtással biztosított megismertetése, hangsúlyozva a harmonikus, összerendezett mozgás és környezettudatos magatartás kialakítását. Az óvodapedagógusok módszertani szabadságukkal élve valósítják meg a helyi nevelési programban megfogalmazott célokat, feladatokat.

II.

A kompetencia alapú óvodai programcsomag

II.1 Fogalmak „A kompetenciát úgy kell tekinteni, mint olyan általános képességet, amely a tudáson, a tapasztalaton, az értékeken és a diszpozíciókon alapszik, és amelyet egy adott személy tanulás során fejleszt ki magában.” (Coolahan) Kompetencia: „A kompetencia latin eredetű szó, alkalmasságot, ügyességet fejez ki. A Pedagógiai lexikon szerint „alapvetően értelmi (kognitív) alapú tulajdonság, de fontos sze83

repet játszanak benne motivációs elemek, képességek, egyéb emocionális tényezők”.2 Nyilvánvaló e fogalomból, hogy összetett rendszerrel állunk szemben.” …/2/ „Kompetencia: : az értelmességgel, a társas magatartás eredményességével, a helyzetmegoldó (problémamegoldó) képesség fejlődésével kialakuló hatóerő, hatékonyságélmény, amely a viselkedés és a gondolkodás sajátosságaiban tükröződik. Kutatási eredmények szerint a ~ motívuma belső eredetű. Az én fejlődésének fontos összetevője mind a külső, mind a belső, lelki funkciók feletti kontroll létrejötte, ill. kiterjedése. A ~, valamint az önszabályozás fejlődésére a gondozó környezet közvetlenül hatást gyakorol. A ~ elemi szintje minden egészséges embernél kialakul, de mértékének szubjektív megítélése igen különböző lehet.

külső/belső

kontroll. A ~ érzése az önértékelésben és a belsőleg vezérelt viselkedésszabályozás kontrollfunkcióiban (

teljesítménymotiváció, sikerorientáció) tükröződik.” /3/

A kompetencia egy képesség és egy adott területen való jártasság ötvözete, valamint egy adott területen jelentkező követelmények magas szintű teljesítése. A legjobb eredményt a kompetenciák (intellektív, szociális és érzelmi intelligencia), a követelmények (szakmai tudás, szociális alkalmazkodás és önfegyelem) és a körülmények (optimális, nehezített és megszokott) megfelelő együttállásában érhetjük el. (Oláh Attila, 2005) A kompetencia azon elvárható ismeretek, képességek, magatartási és viselkedésjegyek összessége, amely által a személyiség képes lesz egy adott feladat eredményes teljesítésére.

II.1.1 A kompetencia fajtái o Személyes kompetencia: A személyes szükségletek kielégítését és a személyes érdekek érvényesítését teszi lehetővé szociális kölcsönhatások nélkül. o Kognitív kompetencia: Az információkezelés motívum- és képességrendszere. Elemei a kommunikatív, a gondolkodási, a tudásszerző és a tanulási kompetencia o Szociális kompetencia: A szociális aktivitás pszichikus rendszere. Elemei:együttélési, együttműködési, érdekérvényesítő képességek

84

II.2 A kompetencia alapú óvodai program sajátosságai A sajátosságok megmutatkoznak a pedagógiai fejlesztés céljainál, az óvoda-iskola átmenet tartalmi megújhodásánál, az inkluzív pedagógiának, az együttélésnek hangsúlyos megjelenítésénél, a játéknál, mint a fejlesztés céljának és eredményének, a játék – érzelem - erkölcs metodikai kapcsolatának érvényesítésénél. A pedagógiai fejlesztés folyamatának jellemzője a komplexitás. A képességfejlesztés az elsődleges. Az integráló nevelési területek – megegyezően az Óvodai nevelés országos alapprogramjával – a külső világ tevékeny megismerését segítik, ezen belül a matematikai, az anyanyelvi, az irodalmi nevelést és a vizuális tartalmú tapasztalatokat erősítik. (Ezek a nevelési területek adják a program úgynevezett törzsanyagát.) Sajátossága még, hogy hangsúlyozza a differenciált fejlesztést, valamint nagy hangsúlyt helyez a néphagyományok átadására. A kompetencia alapú óvodai programcsomag négy alapelem köré csoportosítja a feldolgozandó témákat (levegő – tűz – víz - föld). A programcsomag kiegészítő anyagaként a Környezeti játékgyűjtemény, a Bábgyűjtemény, a Zenevarázs és a Segédletek (Dramatikus elemeket tartalmazó játékok, Mozgásos játékok, Pedagógiai játékgyűjtemény, Játékajánló) teszik teljessé a kompetencia alapú nevelésünket, módszertani ajánlásokat felkínálva az óvodapedagógusokat segítendően.

III. Alapelvek, pedagógiai alapvetések a) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapja a neki megfelelő gondoskodást és nevelést. b) Óvodás életkorban a nevelés eszközei közül a játék a gyermek legelemibb pszichikus szükséglete, létformája. Ebből következően a gyermek napi hét-kilenc 85

órányi játékszükségletét ki kell elégíteni, és meg kell hagyni a játék semmi mással nem helyettesíthető szerepét, funkcióját a gyermek életében. A játékon keresztül tapasztalja meg a körülötte lévő világ sokszínűségét, szerzi ismereteit, tanul, örömökhöz, sikerélményhez jut. A játék a gyermek számára a legfőbb élményforrás, ugyanakkor a személyiség fejlesztésének színtere, a tanulás, a készség- és képességfejlesztés leghatékonyabb módja. c) A munka jellegű tevékenység is tartalmaz játékos elemeket. Az önként vállalt feladatok, munkafolyamatok végzése során a gyermek megéli a közösségért való tevékenykedés örömét is, ami normák, értékek, szabályok kialakulásához vezet. d) A valódi tudás az, amit a gyermek maga fejt meg, cselekvésen keresztül sajátít el, majd képes alkalmazni képességei, készségei által. Ennek érdekében fontos, hogy minél több tapasztalathoz jusson, élményeket éljen át, és természetes kíváncsiságát kielégítse. Ezért a játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulás az óvodai tanulás útja. e) Az óvodában komplex nevelés folyik. A nevelési területek differenciáltak, elkülönültek, a gyakorlatban azonban a tárgyi koncentráció elvének megfelelően egységet alkotnak. f) Az óvodapedagógus az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzéséhez segíti hozzá a gyermeket. Ebben az életkorban az igazi ismeret az, amit a gyermek önmaga szerez meg. Ennek alapja az, hogy a gyermek érdeklődésére és cselekvésére, előzetes tudására, tapasztalataira épüljön az ismeretanyagot is tartalmazó tevékenységrendszer. g) A gyermek fejlődésének alapja, hogy féltő, óvó, gondoskodó szeretet, folytonos, stabil biztonság vegye körül. Egyéni, differenciált bánásmód szükséges a személyes, bensőséges kapcsolat kialakításához, amely minden gyermeket megillet. h) Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelést, kiemelt jelentősége van, mert a nevelés eszközeinek és a gyermeki tevékenységrendszernek is a tartalmát képezi. i) A sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű ember. Joga, hogy megfelelő, elfogadó, ugyanakkor fejlesztő hatású környezetben éljen, fejlődjön. A gyerekek 86

őszintén elfogadják, tolerálják sajátos bánásmódot igénylő társaikat, a gyengébbekhez való közeledés és segítőkészség természetes számukra. j) Az óvodáskorú gyermek magatartását érzelmei befolyásolják, ezért fontos, hogy más gyermekkel és a felnőttekkel való kapcsolatai során pozitív, kedvező hatások, élmények érjék. k) A közösségi nevelés alapelve, hogy a gyermek mint egyén találja meg helyét a közösségben. A gyermek, ha igénye van az egyedül végzett tevékenykedésre, a többiek alkalmazkodnak hozzá. A társas kapcsolatok alakulásának legfőbb eszköze a játék, ezt követik a közös tevékenységek, a közösen végzett feladatok, a különböző szervezeti keretekben megvalósuló tanulási formák. l) A gyermekek számára biztonságot nyújt a megalapozott és következetes, ám rugalmasan kezelt szokásrendszer, amely segíti őt abban, hogy a körülötte lévő szűkebb és tágabb környezetben az emberi érintkezés alapvető szabályait elsajátíthassa. A szokásrendszeren és az együttélésből fakadó interakciókon keresztül fejlődik a normarendszere, amely a további fejlődési szakasznak, az iskoláskornak az alapja s egyben a felnőtté válás feltétele is. m) Jelentős alapvetés a megfelelő életvitel, az egészséges életmód iránti igény kialakítása megfelelő napirend kialakításával. n) A tágabb és szűkebb környezet közvetlen, tapasztalati úton történő megismerésével lehet elérni, hogy a gyermek tisztelje a környezetét, és bátran alakítsa azt, anélkül, hogy kárt okozna benne. o) A gyermek személyiségének alakulásában meghatározó, hogy milyen nevelési hatások érik a családjában. A megfelelő módon kialakított szokások és viselkedési formák megkönnyítik a gyermek beilleszkedését az óvodai közösségbe. Ezért nagyon fontos a családok nevelési szokásainak a megismerése, közelítése az óvodai nevelési szokásokhoz.

87

IV.

Alapelvek, pedagógiai alapvetésekből adódó nevelési céljaink o A gyermek önmagához mért fejlődése, folyamatos fejlesztése szükségleteinek, sajátosságainak megfelelően. o A szabad játék biztosításával egészséges és harmonikus személyiségfejlődés. o A munkajellegű tevékenységekkel, az önként vállalt feladatvégzéssel normák, értékek, szabályok kialakulása. o A játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulás megvalósulása az óvodai élet során. o A nevelés komplexitásának megvalósítása. o A gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése és a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása. o Az ismeretek tapasztalati úton (játékon, művészeteken, alkotómunkán, saját tevékenységén keresztül) történő megszerzése építve a gyermek előzetes tudására, élményeire. o A tanulás örömének átélése. o Biztonságot nyújtó, szeretetteljes, gondoskodó óvodai és csoportlégkör fenntartása. o Egyéni, differenciált bánásmód alkalmazása. o A gyermeki közlésvágy kibontása, fenntartása, az aktív szókincs gyarapítása, gazdagítása az óvodai élet minden mozzanatára kiterjedően. o A különbözőségek elfogadása, tiszteletben tartása. o Váljon számukra természetessé a gyengébbekhez való közeledés és segítőkészség. o Az óvodában dolgozók a gyermek társai, ha kell, közvetlen társai legyenek. o A közösségi nevelés során váljék a gyermek igényévé a csoporttal való együttműködés.

88

o Megalapozott és következetes, rugalmasan kezelt szokásrendszer kialakítása. o A megfelelő életvitel, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. o A gyermekek környezettudatos viselkedésének megalapozása. o

A családokkal való együttműködés, a családok segítése, erősítése.

o Az óvodáskor végére, iskolára alkalmas gyermekeket bízzunk a szülőkre. o Az egész életen át tartó tanulás képességének megalapozása.

V.

Alapelvek, pedagógiai alapvetésekből adódó nevelési feladatok a) Biztosítani, hogy a gyermek olyan nyitott és rugalmas rendszerben fejlődhessen, amely igazodik egyéni szükségleteihez, életkori és egyéni sajátosságaihoz, fejlődési üteméhez. b) A gyermek játékszükségletének folyamatos és egész napra kiható kielégítése. c) Olyan légkör biztosítása, amely elősegíti az önként vállalt feladatok és a közösségért végzet tevékenységek ösztönzését és egyben örömforrását. d) Cselekedtetésbe, cselekvésbe ágyazott minél több tapasztalatszerzés, élmények biztosítása, természetes kíváncsiság kielégítése. Játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulási helyzetek teremtése. e) A komplex nevelés biztosítása, a minden mindennel összefügg elvének való megfeleléssel. f) Megteremteni annak a lehetőségét, hogy a gyermek a játékon, a művészeteken, az alkotómunkán, saját tevékenységén keresztül szerezhesse meg azokat az élményeket, amelyek felkeltik, és ébren tartják benne a vágyat a környező világ megismerésére, a tanulás örömének az átélésére. Az ismeretanyagot tartalmazó tevékenységrendszer épüljön a gyermek érdeklődésére és cselekvésére, előzetes tudására és tapasztalataira. g) Személyes, bensőséges kapcsolat kialakítása az egyéni differenciált bánásmód alkalmazásához.

89

h) A gyermek számára olyan helyzetek, olyan beszélő környezet biztosítása, ahol a kérdések, a beszélgetés természetes formáinak, módjainak gyakorlási lehetőségeire nyílik lehetőség a teljes óvodai élet folyamán. i) Olyan légkor kialakítása, olyan mintaadás, amely lehetővé teszi, hogy a gyermekek őszintén elfogadják, tolerálják a sajátos bánásmódot igénylő társaikat. Olyan pedagógiai környezet kialakítása, ahol a különbözőségek elfogadása mindenki számára természetessé válik. j) Szeretetteljes, kölcsönös bizalomra épülő, biztonságot nyújtó óvodai és csoportlégkör megteremtése, amely segíti, hogy a gyermek az óvodapedagógusokban és az óvodában dolgozókban társat, ha kell, természetes támaszt találjon. k) A játék, a közös tevékenységek, a közösen végzett feladatok, a különböző szervezeti keretekben megvalósuló tanulási formák segítsék a társas kapcsolatok pozitív alakulását. l) Nyújtson gyakorlási módokat az emberi érintkezés alapvető szabályainak elsajátítására. m) Megfelelő napirend, adekvát és rendszeres életritmus,a helyes tisztálkodási és táplálkozási szokások megalapozása. Fokozott mozgásigény kielégítése. n) Közvetlen, megtapasztaláson alapuló ismeretszerzés, örömforrás és sikerélmény biztosítása a gyermeket körülvevő világ csodáinak, sokszínűségének átélésére, megismerésére. Hiteles és modellértékű legyen a gyermeket körülvevő felnőtt. o) Álljanak az óvodapedagógusok napi kapcsolatban a szülőkkel. Váljék biztosítottá a folyamatos párbeszéd feltételrendszere az együttneveléshez, az együttműködéshez.

VI.

A pedagógiai fejlesztés A pedagógiai innováció részeként jelenik meg. Elvünk, minden gyermek fejleszthető. Minden gyermek egyéni képességszinttel rendelkezik és maga a nevelés egyben fejlesztést is jelent. A nevelés folyamatában három szintet értelmezünk: 90

- I. szint: sajátos nevelési igényű gyermekek /részképesség zavar; hátrányos helyzet/ - II. szint: standardhoz közelítő képességű gyermekek - III. szint: tehetséges, kreatív gyermekek VI.1 A pedagógiai fejlesztés folyamata

Cél → Feladat

Tartalom, fejlesztés tárgya, alanya

VI.2 A pedagógiai fejlesztés jellemzői A kompetencia alapú óvodai programcsomagban a képességfejlesztés az elsődleges. Ennek szolgálatába állított a programcsomag törzs- és kiegészítő anyaga. Törzsanyag: a külső világ tevékeny megismerése, ezen belül a matematikai tartalmú tapasztalatok, és további nevelési területek anyanyelvi-, irodalmi-, vizuális nevelés Kiegészítő anyag: 

A világ megismerésének elérhetősége;



Környezeti szabályjáték gyűjtemény;



Bábjáték;



Zenevarázs;



Kiegészítő segédlet

A programcsomagban található törzs- és kiegészítő anyagok illeszthetők óvodánk helyi nevelési programjához. A tervezés szintje helyi nevelési programunk alapján történik, kiegészülve a kompetencia alapú óvodai programcsomag odavonatkoztatható sajátosságaival, részeivel. VI.3 A pedagógiai fejlesztés szakaszai

91

I.

Óvoda – iskola átmenet

II.

Inkluzív pedagógia

III.

Játék és az érzelmi, erkölcsi nevelés

VI.4 A kompetencia alapú óvodai programcsomag szerkezeti felépítése

CÉL A komplex fejlesztés területei Inkluzív pedagógia

Inkluzív pedagógia

Inkluzív pedagógia

TARTALOM

Komplex fejlesztési terv Levegő júl.,aug.,sze pt.

Tűz okt.,nov.,dec.

Víz jan.,febr.,már c.

Föld ápr.,máj.,jún.

FEJLESZTÉSI TÉMATERV Család

Élő és élettelen környezet

Közösségi nevelés

Forrás: A programcsomag felépítése (készítette: Labáth Ferencné)

VII.

A kompetencia alapú óvodai programcsomag hozadéka Megerősíti az eddig folyó nevelő munkánk eredményességét, hatékonyságát,

melyet mindig a gyermekek maximális érdekeit figyelembe véve valósítottunk, valósítunk meg, biztosítva a boldog és teljes gyermekkor megélését.

92

VIII. Pedagógiai fejlesztés VIII.1 Óvoda-iskola átmenet Óvodánkat, mint fejlesztő intézményt a gyermekközpontúság, a gyermeki személyiség tisztelete és értékként való kezelése jellemzi. A gyermek családból való bekerülése az óvodába feladatot ró mind a szülőre, mind az óvodapedagógusokra. A családdal való kapcsolatfelvétel, a gyermek mind körültekintőbb előzetes megismerése lehetővé teszi, hogy a befogadási időszakban a gyermek igényének megfelelően járjunk el, megkönnyítve ezáltal az óvodába, a csoportközösségbe kerülést, a gyermek biztonságérzetének mielőbbi kialakulását. A bölcsődéből óvodába kerülés más feladatokat kíván, mind a szülő, mind az óvodapedagógus részéről. A bölcsődéből az óvodába való átmenetet megkönnyíti a bölcsődével megkötött, - tartalmilag a kicsik érdekeit szolgáló – együttműködési megállapodás. Az iskolába kerülés, az óvodába lépés pillanatától kezdődően az óvodai nevelési folyamat eredménye. Az átmenet megkönnyítését szolgálják az általános iskolákkal kötött együttműködési megállapodások, melyek tartalma pontosan azokat a közös tapasztalat- és élményszerzési lehetőségeket fogalmazza meg, melyek nagy mértékben segítik a következő életszakaszra (iskolára) való előkészítést, felkészítést. Az iskolát kezdő gyermekeknél sok újdonság, változás jelenik meg az óvodai élethez képest, amely esetleg megingathatja a gyermek biztonságérzetét. A legmarkánsabb eltérés, kötelező jelleggel meg kell változnia fő tevékenységi formájának (játék → tanulás)! Vagyis egyre jobban háttérbe szorul addigi lételeme, a játék, de változik a napirendje, a bioritmusa, megszokott közössége, stb. , ezért feladatunk minél jobban elősegíteni a gyermek iskolára alkalmassá tételét. VIII.1.1 Iskolára alkalmassá tétel:

93

Az óvodának a gyermek tanuláshoz való alapkészségek lerakását kell megcéloznia. Az óvodáskor utolsó évében a szándékos bevésést kell apró, kis lépésekkel fokozatosan gyakoroltatnia. Az általános iskolára való alkalmasság feltételei: a) biológiai alkalmasság (ép idegrendszer, ép érzékszervek, rendezett mozgáskoordináció, fejlett csont- és izomrendszer, tartalmilag ép beszéd), b) pszichológiai alkalmasság, c) kialakult feladattudat, d) koncentrált, megosztott figyelem, e) szándékos emlékezet, f) az analitikus-szintetikus gondolkodás elemei, g) szociális alkalmasság, h) empatikus közeledés a másik felé, i) közösségbe illeszkedés, j) szabálytudat érvényesítése, k) társak, felnőttek irányításának elfogadása, l) vezető, illetve vezetett szerepekkel való azonosulás, m) megbízatások elfogadása.

Az iskola fő feladataként az élethosszig tartó tanulás megalapozása jelent meg, hisz az ismeretanyag nap, mint nap változik, ennek elsajátíttatása szinte lehetetlen. A képességközpontú óvodai nevelés, pedig megalapozza a gyermek iskolára való alkalmassá tételét. A gyermekek fejlődésének nyomon követését helyi nevelési programunkban Porkolábné Balogh Katalin: Komplex Prevenciós óvodai Program alapján végzi. Ez a program az alapja az óvodai képességfejlesztésnek.

94

Differenciálás

Integráció

Inklúzió

Készített: Kovács Erika

A programcsomag a játéktevékenységbe ágyazva, a mozgás elsődleges funkcióját szem előtt tartva, inkluzív pedagógiai szemlélettel fejleszti a gyermek egész személyiségét. A képesség-fajták (szociális, értelmi, verbális, testi) fejlesztése képezi az óvoda-iskola átmenet alapját. Helyi nevelési programunkban is végig nyomon követhető a programcsomag szemlélete: a holisztikus szemlélet, a gyermeket, mint önálló és teljes személyiséget tiszteletben tartó, az egyéni képességekhez, egyéni haladási ütemhez igazodó önmagához mért személyiségfejlesztés, nevelés. VIII.1.2 Az alapozó szakasz fejlesztésének programelemei: - Anyanyelv-irodalom tématerv javaslatok - Vizuális nevelés tématerv javaslatok - Kiegészítő segédlet – Mozgásos játékok szabadidőben - Kiegészítő segédlet – Dramatikus játék - A világ elérhetőségének befogadása – Bábjáték, meseládikó - A gyermek fejlődésének nyomon követése

95

VIII.2 Inkluzív pedagógia A gyermekek egyéni szükségleteinek mind mélyebb megismerésével törekszünk azok kielégítésére. Nevelésünk, fejlesztőmunkánk során a differenciálás, az egyéni bánásmód elvét követjük. A differenciálás lényege, „hogy mindenki a maga módján, a maga ütemében, a maga képességei szerint, a lehető leginkább tudjon kibontakozni, fejlődni.” /4/ Ebbe természetesen beletartozik a kiugróan jó képességű gyermek is (tehetséggondozás). „Az inklúzió éppen azt jelenti, hogy a „minden gyermek más” elve érvényesül.” /5/ Az átlagtól eltérő fejlődésű ütemű gyermekek esetében a fokozott egyéni bánásmód, a differenciált fejlesztés még nem integráció, hanem kompenzáció (prevenció) és korrekció. A gyerekekkel való foglalkozás történhet csoporton belül (csoport életébe integrált) és csoporton kívül is, egyénileg, csoportosan, óvodapedagógus által, illetve szakember bevonásával. A pedagógiai integrációnak két változata van a hátrányos helyzetűek és a sajátos szükséglettel, segítséggel élők integrációja. Mindkét esetben óvodánk nevelési, pedagógiai elve, szemlélete ugyanaz, tehát a teljes személyiség tiszteletben tartásával a leghatékonyabb nevelési, fejlesztési forma, lehetőség megadása szeretetteljes, biztonságot és gondoskodást nyújtó óvodai, csoport légkörben. Óvodánkban a játékba integrált tanulás, a folyamatos napirend, a vegyes szervezésű csoportok, a családi nevelés tiszteletben tartásával az intenzív együttműködés kialakításával segíti a sajátos nevelési igények kielégíthetőségét, kielégítését, szükség szerint szakember bevonásával. VIII.2.1 Sajátos nevelési igényű gyermek: „Az alkotói, pedagógiai fejlesztőmunka egyik lényege, hogy a gyermeknek alapvető joga, hogy sajátos szükségleteinek, állapotának megfelelő segítséget kapjon képességei, készségei kibontakoztatásához, személyiségének védelméhez, fejlesztéséhez. E nevelési felfogás alapja, hogy - minden kisgyerek fejleszthető, - a gyermek meglévő képességeiből kell kiindulni, - azon képességeket, amelyeknek fejlődése részleges zavart szenvedett és/vagy késve jelentkezett, szükséges segítőleg megtámogatni, fejleszteni.” /6/ 96

VIII.2.1.1 Pedagógiai szemlélet, amivel teljes mértékben azonosulni tudunk, hivatásunkból kifolyólag már azonosultunk:

-

„A sajátos nevelési igényű gyerekek is különbözőek, egyediek, ezért sa-

játos nevelési megközelítést, egyéni bánásmódot igényelnek ugyanúgy, mint bárki más. -

A sajátos nevelési igényű gyerekek elsősorban gyerekek, és csak má-

sodsorban sajátos nevelési igényűek. -

A sajátos nevelési igényű gyerekeknek ugyanúgy joguk van az érzések,

a tapasztalatok átéléséhez. Ezektől való megóvásuk annyit jelentene, mint kizárni őket a világból. -

Csak ők tudják érzékeltetni, hogy mire van szükségük. Az óvodapeda-

gógusnak értő figyelemmel kell feléjük fordulnia. -

A sajátos nevelési igényű gyerekeknek önmaguknak is kell cselekedni-

ük önmagukért. Az óvodapedagógus a szükséges feltételek megteremtésében segíthet. -

A sajátos nevelési igényű kisgyereknek joga van sajátosságaihoz, az

azokkal való teljes élethez, amely bizonyos speciális életmóddal jár együtt. -

Minden sajátos nevelési igényű gyermeknek joga van – életkorának és

egyéni fejlettségének megfelelő szinten – tisztában lenni saját állapotával, jogaival és lehetőségeivel.” /7/

VIII.2.1.2 A programcsomag három szintje: I.

szint a sajátos nevelési igényű gyermekeket,

II. szint a standardhoz közelítő képességű gyermekeket, III. szint a tehetséges, kreatív képességgel rendelkező gyermekeket jelöli.

VIII.2.1.3 A gyermek fejlesztésének irányai: -

a tevékenységorientált fejlesztés;

-

a spontaneitásból kiinduló fejlesztés; 97

-

a feladatorientált fejlesztés;

-

a feladatot és a személyes élményt egy szituációba integráló fejlesztés.

VIII.2.1.4 Az integrált nevelés köre: - értelmileg sérült, - érzékszervi (látás-, hallás) sérült, - és az autizmussal élő gyermekek óvodai integrációja. A képességek kibontakoztatásához ismernünk kell a gyermeket. A sikeres beilleszkedés függ a személyiség jellemzőin túl az egyéni tanulási folyamat jellemzőitől, a kisgyermek képességeinek egyéni struktúrájától. A speciális nevelési igény jelentkezik a tanulási folyamat átlagától való eltéréskor. „Az integráció véd a deficitorientáltságtól (a hiányosságok hangsúlyozásától), és mint az emberi együttélés normája nem szorul indoklásra…” /8/ „Az értelmi, ill. érzékszervi sérüléssel élő gyermekek sikeres óvodai integrációja nem a sérülés súlyosságától függ, hanem a befogadó közösség tagjainak elfogadó magatartásától, támogató odafordulásától, a megfelelően megválasztott pedagógiai módszerektől, a szülők teljes körű bevonásától, valamint a tárgyi környezet átgondolt kiválasztásától, strukturálásától.” /9/

VIII.2.3 Hátrányos helyzetű gyermek: „A hátrányos helyzet igen tág kategória, egészségügyi, szociális, családszerkezetbeli, etnikai, kulturális és pszichés vonatkozása egyaránt lehet. Az idetartozó gyermekek megfelelő fejlesztése egyéni bánásmódot és elbírálást érdemel.” (Dr. Hoffmann Rózsa) „A hátrányos helyzet a személyiség bizonyos rétegeit érinti, a veszélyeztetettség az egész személyiség fejlődését gátolja, és a társadalmi beilleszkedési zavart előlegezi meg. Deviáns viselkedéssel, életvezetési problémákkal, morális defektusokkal, önértékelési zavarokkal jár. A személyiség mentális normalitását rombolja. A gátló tényezők fel nem számolása megfordíthatatlan törést jelent a személyiség további fejlődésében. A hátrányos és a veszélyeztetett helyzet kapcsolódása: 98

- a hátrányos helyzetben a szociális tartalom a hangsúlyos; - a veszélyeztetett helyzetben a pszichés tartalom a súlyosabb, - nem törvényszerű, hogy a hátrányos helyzet veszélyeztetettségig fajuljon, - a veszélyeztetettség minden esetben magában foglalja a hátrányos helyzetet.” /10/

Óvodánk feladatai: -

rendszeres óvodába járásra ösztönzés;

-

fokozott egyéni bánásmód, fejlesztés;

-

a beilleszkedés, a szociális fejlődés segítése;

-

nyugodt, derűs, szeretetteljes, családias légkör biztosítása;

-

a gyermeket körülvevő felnőttek empatikus, megértő, segítő, szeretetteljes magatartásmódja;

-

egyenlő esélyek megteremtése nevelésünkben, óvodai életünkben;

-

hatékony gyermekvédelmi munkavégzés.

VIII.2.4 Kapcsolattartás a szülőkkel: A szocializáció első színtere a család. Az óvoda kiegészíti a családi nevelést, biztosítva a szülők és gyermekek jogait, a szülői kötelezettséget, a családok eltérő szociális különbségéből fakadó hátrányok csökkentését.

Alapelv: - a családi nevelés tisztelete; - a szülők gyermekük iránti felelősségérzetének megtartása, kialakítása; - minden gyermek tisztelete, szeretete, megbecsülése, a különbözőségek természetes elfogadása, értékként kezelése, fejleszthetősége; - kölcsönös bizalom és segítségnyújtás; - felelősség az egyenrangú nevelőpartneri viszonyban. Célok: - a családi nevelés erősítése; a család és az óvoda együttműködésének elősegítése a gyermekek összehangolt nevelése érdekében.

99

Feladatok: -

Személyes kapcsolat kialakítása a szülőkkel.

-

Az elsődleges szocializáció prognosztizálása.

-

A családok szociális különbségeiből adódó hátrányok kompenzálása.

-

A szülők azon elvárásainak teljesítése, amelyek a gyermek fejlődését célozzák meg.

-

A szülők szakszerű segítése a gyermeknevelésben.

Formái: az eddig bevált kapcsolattartási formák fenntartása, további mélyítése az óvoda és a család partnerségének erősítése.

VIII.3 Játék és az érzelmi, erkölcsi nevelés VIII.3.1 A játék Helyi nevelési programunkban végig nyomon követhető a játék elsődlegessége óvodánk nevelésében. Óvodásaink számára biztosítjuk a „gyermekként élés lehetőségét”, hisz nevelésünkben a leghangsúlyosabb a folyamatos, önfeledt, szabad játék biztosítása. A játék a gyermek alapvető és legfontosabb szükségleteként jelentkezik, és ehhez a lehető legjobb feltételrendszert (játékra ösztönző légkör, élménygazdag óvodai élet, játszóhelyek, játékeszközök, játékszerek) teremtjük meg. „A legtöbb információt a gyermekről, értelmi fejlettségéről, érzelmi-akarati életéről, szociális érettségéről, mozgásfejlődéséről, a gyermeki személyiség egészéről a játék, különösen a szerepjáték adja.” /11/ Céltudatosan, folyamatosan figyeljük a gyerekek megnyilvánulásait. A vegyes szervezésű csoportokban a szokások, szabályok alakítása lehetővé teszi a különböző igényű gyermekek egymás zavarása nélküli játszását, a nyugodt játékhoz biztosítandó feltételek megteremtését. A speciális szükségletű kisgyermekek az óvodapedagógus elfogadó szeretettel, példát mutató figyelemmel segíti.

100

A kisgyermek „szeretetben, biztonságban, jó légkörben, játszani szeret. S játszani akar! Közben figyel, kíváncsiskodik, tapasztalatokat szerez a világról, kipróbál, keres, tájékozódik, kérdez. Megfigyel, gyakorol, kezdeményez, utánoz. Tanul kapcsolatokat teremteni, ápolni, másokkal együtt élni, érezni, viselkedni, sikereket megélni, kudarcokat elviselni, magtanul küzdeni, tanul kommunikálni … Tanulja önmagát, az életet. Az óvodásnak játszania kell! Szabadon, kötetlenül, sokat” /12/

VIII.3.2 Az érzelmi, erkölcsi nevelés Az emocionális intelligencia, olyan képességeket foglal magába, amelyek nélkülözhetetlenek a környezethez való minél sikeresebb alkalmazkodásban. Ezen képességek fejlesztése, különösen gyermekek esetében elengedhetetlen kötelességünk. („…az emberek életrevalósága az érzelmeken áll vagy bukik”. /13/) „A gyermekközpontú nevelés magában foglalja az egyéni szükségletekre épített nevelést is, amelynek egyik sarokpontja, talán legfontosabb építőköve az érzelmi, erkölcsi nevelés.” /14/ Az óvodapedagógus és az ott dolgozó valamennyi alkalmazott értékközvetítő szerepe egyértelmű. Az óvodapedagógus, a dajka a gyermekek, sokszor szüleik számára is modellt, példát mutat személyiségével, egész viselkedésmódjával az óvodai élet minden mozzanatában. A mintának hitelesnek kell lennie, ahhoz, hogy elnyerjük azt a bizalmat, amely lehetővé teszi minden területen a töretlen, folyamatos és harmonikus teljes személyiségre irányuló nevelést. Nevelésünk gyakorlatában jelen van:

-

az elfogadás (a megértés, az önmagáért való szeretet és odaadás, önmaga identitásának megőrzése)

-

a biztonságérzet

- a társak és a körülvevő felnőttek megnyugtató szeretete - a gyermekek elismerése, dicsérete (önbizalom, önértékelés erősítése) - az alkotó cselekvésre ösztönzés

101

- a környezet önálló alakításának lehetősége a szükségletnek megfelelően - fokozatos önállósodás igényének erősítése - a szépség, a harmónia, az esztétikum iránti igény kialakítása, kiteljesedése -

IX.

az önkifejezés igényének ösztönzése, az önálló alkotás vágyának kielégítése.

Életmód és az életrend A nevelés a családban és az óvodában nem különíthető el, hatással vannak egymásra.

A szervezettség, a rend bizonyos szabályok, szokások meglétét várja el mindkét nevelési színtéren. Az óvodai élet támaszkodik, erősíti a családok életrendjét, illetve szükség esetén pótolja ennek hiányát. A folyamatos napirend, a rendelkezésre álló idő, a kiszámítható, követhető, megfelelő óvodai életritmus segíti a gyermek beilleszkedését és biztonságérzetének kialakulásával személyiségének sokoldalú, egészséges fejlődését. Óvodánkban a folyamatos étkezésszervezés (tízórai, uzsonna) megnövelte a játékidőt, melynek jótékony hatása egyértelmű. A játékba integrált szervezett és tervezett tanulási tevékenység a gyermek számára szabadon választott tevékenység. Az óvodapedagógus „a gyermekek fejlettségi szintjét szem előtt tartva, differenciáltan határozza meg, hogy milyen módon, milyen eszközöket és módszereket alkalmaz annak érdekében, hogy a gyermeket eljuttassa a fejlődés magasabb szintjére.” /15/ A gyermek választási lehetősége adott, az óvodapedagógus kezdeményezése által felkínált vagy más tevékenységek között. A megfelelően motivált gyermek szívesen kapcsolódik be a felajánlott közös tevékenységekbe. Az óvodapedagógusnak lehetősége van arra, hogy a távolmaradó gyermekkel, ha szükségét érzi külön is foglalkozzon. A távolmaradó, de már iskolába induló gyermekek esetében elvárásként jelenik és jelenhet meg az együttműködés, a bekapcsolódás. 102

A játékba integrált tanulás az óvodába lépés pillanatától az iskola megkezdéséig tartó folyamat. Az óvodáskori tanulás többségében spontán tanulás, melynek alapvető formája maga a játék.

X. Mérés-értékelés - a fejlődés nyomon követése Ahhoz, hogy tudjuk, mely területen kell fejlődnie a gyermeknek, meg kell őt ismerni. A gyermek egyéniségét, folyamatos érését, változását a játékban figyelhetjük meg. Sohasem szabad egyszerre mindent mérni, többször, apró részletekben, pici területet célozzunk meg. Ehhez a program által kínált megfigyelési szempontokat bármikor felhasználhatjuk, a nap bármely szakában alkalmazhatjuk. A cél az, hogy minél több ismeretet kapjunk a gyerekről, mindezt minél több természetes élethelyzetből merítve. A folyamatos nyomon követés adja meg a fejlesztés talaját, azt a bázist, ahonnan folytathatjuk további teendőinket. Megismerjük a személyiség minél szélesebb összetevőit, és kit-kit azon a területen erősítünk, amely területen erre rászorul, sőt, a jól fejlődő területeken is biztosítjuk a továbbfejlődés lehetőségeit. Nem felzárkóztatás a cél, hanem az adott állapot megismerése annak érdekében, hogy saját képességei szerint és saját tempójában haladva minél magasabb szintre juthasson el a gyermek.

Évente két alkalommal értékeljük a gyermekek fejlődését. Lehetőséget teremtünk a szülők számára a dokumentum megtekintésére. A fejlettségi szintek vagy fejlettségi mutatók némi magyarázattal kiegészítve – és nem titokként kezelve – segítik a szülők együttműködési készségét. A fejlődésben bármeddig el lehet jutni. Ha a gyerek eljutott az iskolaérettség állapotába, akkor sem szabad megállni a fejlesztésben, hisz a gyermek képes még tovább fejlődni. Bárhonnan, bármilyen állapotból el lehet indulni, mindenki fejleszthető valahonnan, valameddig. Minden óvodapedagógus maga döntheti el, mely szempont, mely feladat alkalmazható az adott gyermek fejlesztéséhez. Saját maga is kitalálhat konkrét gyermekre szabott megismerésre irányuló szempontokat és cselekedtető feladatokat. Az intézményi, és ezen belül az óvodapedagógusi önállóság, szabadság éppen abból áll, hogy gyermekhez illesztett eszközöket sajátosan alkalmaz.

103

Idézetek

1./ Pála Károly: Kompetencia alapú oktatási programcsomagok fejlesztése Magyarországon /Forrás: internet 2./ Vass Vilmos: A kompetencia fogalmának értelmezése /Forrás: internet 3./ Ir. F. Várkonyi Zs.: Tájékozottság és kompetencia. Bp. 1978.; Kulcsár Zs.: Korai személyiségfejlődés és énfunkciók. Bp. 1996. /Forrás: Páli Judit – internet 4./Dr. Bakonyi Anna: Differenciálás, inkluzív pedagógia, integrációs nevelés – Pedagógiai koncepció 2. /Forrás Óvodai nevelés kompetenciaterület – Elméleti alapvetések 69.old. 5./ Dr. Bakonyi Anna: Differenciálás, inkluzív pedagógia, integrációs nevelés – Pedagógiai koncepció 2. /Forrás Óvodai nevelés kompetenciaterület – Elméleti alapvetések 70.old.

104

6./ Labáth Ferencné: A sajátos nevelési igényű gyerekek helye, szerepe a kompetencia alapú óvodai programcsomag bevezetése, alkalmazása során /Forrás Óvodai nevelés kompetenciaterület – Elméleti alapvetések 77.old. 7./ Labáth Ferencné: A sajátos nevelési igényű gyerekek helye, szerepe a kompetencia alapú óvodai programcsomag bevezetése, alkalmazása során /Forrás Óvodai nevelés kompetenciaterület – Elméleti alapvetések 77.old. 8./ Tóth Anikó: Szempontok az értelmi és/vagy érzékszervi sérült gyermekek óvodai integrációjához /Forrás Óvodai nevelés kompetenciaterület – Elméleti alapvetések 80.old. 9./ Tóth Anikó: Szempontok az értelmi és/vagy érzékszervi sérült gyermekek óvodai integrációjához /Forrás Óvodai nevelés kompetenciaterület – Elméleti alapvetések 80.old. 10./ Labáth Ferencné: A sajátos nevelési igényű gyerekek – hátrányos helyzet /Forrás Óvodai nevelés kompetenciaterület – Elméleti alapvetések 113.old. 11./Szilágyi Józsefné: A Játékról … /Forrás Óvodai nevelés kompetenciaterület – Elméleti alapvetések 177.old. 12./ Szilágyi Józsefné: A Játékról … /Forrás Óvodai nevelés kompetenciaterület – Elméleti alapvetések 184.old. 13./ Richterné Kropf Anikó: Játék, érzelem, erkölcs az óvodai nevelés folyamatában /Forrás Óvodai nevelés kompetenciaterület – Elméleti alapvetések 200.old. 14./ Richterné Kropf Anikó: Játék, érzelem, erkölcs az óvodai nevelés folyamatában /Forrás Óvodai nevelés kompetenciaterület – Elméleti alapvetések 200.old. 15./ Székely Ilona: Napirend, folyamatos napirend /Forrás Óvodai nevelés kompetenciaterület – Elméleti alapvetések 202.old.

105

106