SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATI MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATI MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

2010

TARTALOMJEGYZÉK 1. A FENNTARTÓ ELVÁRÁSAINAK MEGHATÁROZÁSA .......................................4 Helyzetelemzés .......................................................................................................................... 4 JÖVİKÉP ÉS MINİSÉGPOLITIKA...........................................................................9 Középtávú célok és prioritások ............................................................................................. 10 2. AZ INTÉZMÉNYI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA A FENNTARTÓI ELVÁRÁSOK ALAPJÁN ..........................................................................................12 Óvodák és általánosan képzı közoktatási intézmények feladatmeghatározása............... 12 Valamennyi gimnázium feladata .......................................................................................... 14 Valamennyi szakközépiskola feladata.................................................................................. 14 Szakiskolák feladatmeghatározása ....................................................................................... 14 Felnıttképzést folytató intézmények feladatmeghatározása.............................................. 15 Kollégiumok feladatmeghatározása ..................................................................................... 15 3. A FENNTARTÓ KÖZOKTATÁSI ELLENİRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE16 4. ÁGAZATI ÉS ÁGAZATKÖZI KAPCSOLATOK A HELYI KÖZOKTATÁSBAN, PARTNERI EGYÜTTMŐKÖDÉS ..............................................................................39 5. A VEZETİI MUNKA ÉRTÉKELÉSE ....................................................................44 6. AZ 1000 MESTER SZAKKÉPZÉS-SZERVEZÉSI NONPROFIT KIEMELTEN KÖZHASZNÚ KORLÁTOLT FELELİSSÉGŐ TÁRSASÁG (1000 MESTER TISZK) BEMUTATÁSA .........................................................................................................50

2

BEVEZETÉS Az önkormányzati minıségirányítási program elkészítését a közoktatási törvény 85.§ (7) bekezdése kötelezı feladatul írja elı valamennyi önkormányzat számára. Az önkormányzati minıségirányítási program elkészítésének az a célja, hogy a helyi társadalom közoktatással kapcsolatos elvárásait, elégedettségét figyelembe vevı helyzetelemzés alapján meghatározza a közoktatással kapcsolatos városi jövıképet, minıségpolitikát, a középtávú fejlesztési célokat, azaz lényegében stratégiai tervként segítse Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának közoktatási feladatellátását. A dokumentum meghatározza a városi fenntartású intézmények feladatait, ezzel megteremti a kapcsolatot a városi és az intézményi szintő oktatástervezés között. A minıségirányítási program célrendszeréhez kapcsolódik a kétévenként kötelezıen felülvizsgálandó intézkedési terv, amely meghatározza az önkormányzat kötelezı és önként vállalt feladatainak körét, valamint az intézményhálózat mőködtetésével kapcsolatos konkrét operatív feladatokat. Ennek alapján a minıségirányítási programban foglalt célok, az intézkedési tervvel kiegészülve együttesen tartalmazzák azokat a helyi társadalom igényeire alapozott fenntartói elvárásokat, amelyeket az intézmények nevelési, pedagógiai programjaik, valamint saját minıségirányítási programjaik elkészítésekor figyelembe kell, hogy vegyenek. Ily módon teljessé válik a városi oktatástervezés vertikális rendszere, amely az önkormányzati minıségirányítási programból, az intézkedési tervbıl és az intézmények stratégiai tervébıl, a nevelési, pedagógiai programból és az intézményi minıségirányítási programból áll. Ez a tervezési rendszer lehetıvé teszi az intézményi és az önkormányzati szinten meghatározott célok és feladatok értékelhetı módon történı megvalósítását. A közoktatási törvény 102. § (2) d) pontja alapján a fenntartó a minıségirányítási programjában foglaltak szerinti minıségfejlesztési rendszert mőködtet, és rendszeresen ellenırzi intézményei mőködésének eredményességét, hatékonyságát. Az önkormányzati minıségirányítási programnak ezért szerves része a fenntartói ellenırzési, értékelési rendszer, amelynek céljai, területei, adatbázisa, négy éves ellenırzési, mérési, értékelési programja megfelelı módon kontrollálja a minıségirányítási programban meghatározott célok és feladatok teljesítését, végsı soron a helyi közoktatási feladatellátás minıségét. A program kiemelten fontos eleme a helyi irányítás ágazati és ágazatközi kapcsolatrendszerének meghatározása, amely magában foglalja az egyes partnerekkel való együttmőködés területeit, a kapcsolattartás formáit és módszereit, ezáltal biztosítva a helyi feladatellátáshoz nélkülözhetetlenül szükséges együttmőködést, a különbözı résztvevık tevékenységének összehangolását.

3

1. A FENNTARTÓ ELVÁRÁSAINAK MEGHATÁROZÁSA A helyi közoktatás fıbb környezeti jellemzıi Szeged városa regionális oktatási központ szerepét tölti be. Ez markánsan megnyilvánul, és egyre jobban megerısödik a felsıoktatás és a tudományos kutatás területén, amihez a közoktatás természetes módon kapcsolódik. Ennek eredményeként a város a közoktatás területén is centrumként mőködik. A fenntartói irányítás támogató szellemő, a város és az egyetem vezetése tudatosan törekszik a regionális központi szerep (tudásközpont) megerısítésére, továbbfejlesztésére. A regionális közoktatási központ szerepbıl adódóan a helyi lakosság szükségletét meghaladó mértékő igény jelenik meg a térségben. A sokféle igény különbözı szolgáltatások jelenlétét teszi szükségessé, amelyek közös jellemzıje a magas színvonal, ennek ırzése és továbbfejlesztése. A város ellátja a tehetséggondozási központ szerepét, aminek több intézményesített formája is mőködik. Kiemelt figyelmet fordít a sajátos nevelési igényő tanulók nevelésére, oktatására; biztosítja ennek szakmai hátteret. E feladat ellátásához szükséges tudás a helyi közoktatási rendszer egészét gazdagítja. A középiskolákban, a szakképzésben a különbözı képzési irányok, tagozatok, speciális képzések olyan kínálata jelenik meg, amely a térségben csak itt van jelen. A környezeti változások – demográfiai, szociális, gazdasági, felsıoktatási – a közoktatástól is nagyfokú rugalmasságot, alkalmazkodást igényelnek. Ebben kiemelkedı jelentısége van a gazdasággal és az egyetemmel épített kapcsolatnak. A közoktatás számára az egyetemmel való kapcsolat a nevelés-oktatás és a pedagógusképzés, -továbbképzés területén új együttmőködési lehetıségeket kínál. A szegedi közoktatási rendszer fejlesztése a regionális tudásközpont szerepbıl adódóan is kiemelkedı jelentıséggel bír. A fejlesztés kulcseleme a környezeti sajátosságokat figyelembe vevı, azokhoz illeszkedı modern értékelési rendszer mőködtetése, amelynek alapjait az elmúlt évek fejlesztései megteremtették.

Helyzetelemzés A helyi társadalom hozzáférése a közoktatási információkhoz Szeged lakói a közoktatással kapcsolatos információkhoz elsısorban saját tapasztalataik alapján és informális csatornákon keresztül jutnak. A helyi oktatási ügyekrıl a helyi sajtóból és TV-bıl is lehet tájékozódni, de itt meghatározó módon érvényesül a média szerepe és befolyása, illetve torzító hatása. A média alig-alig ad információt a helyi közoktatásról, ezek is többségében negatív hírek, pedig a helyi társadalom a tartalmi kérdések bemutatására tart igényt. A város oktatási struktúrájáról, képzési szerkezetérıl az évente megjelenı pályaválasztási tájékoztatón keresztül lehet információhoz jutni. Ezen kívül hasznos és naprakész információkat kaphatnak a továbbtanulási lehetıségekrıl az érdeklıdı szülık, tanulók és pedagógusok az évente megrendezendı pályaválasztási börzén, melynek megszervezésében a 2009/2010. tanévtıl nagy szerepe van a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központnak, a Csongrád Megyei Iparkamarának és az 1000 Mester TISZK-nek.

4

A közoktatás helyi rendszerének mőködésére jellemzı, hogy az intézményeket fıként a saját problémájuk köti le. Nem tudnak eleget az elızı vagy a következı képzési fok mőködésérıl, problémáiról. Ez érvényes a munka világával való kapcsolatra is. Mivel egymásra épül ez a rendszer, többet kellene, hogy tudjanak egymásról az óvodák és iskolák, s ennek a módját meg kellene keresni. A nevelési-oktatási intézmények, a kamarák és az érdekképviseleti szervek a közgyőlési elıterjesztéseket megkapják, így lehetıségük van közvetlenül és hivatalos módon tájékozódni. Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sportirodája rendkívül nyitott és együttmőködı, az érdeklıdık számára a szükséges információt és tájékoztatást mindig megadja. A pedagógus szakmának nincs sajtója a városban. Szeged város közoktatásával kapcsolatban elérhetı információk mennyisége kevés. Növekvı jelentısége van az internetnek mint információforrásnak. A szülık számára a fórumok jelentik a közvetlen tájékozódási lehetıségeket. Elégedettség és elégedetlenség Szeged város közoktatásáról általánosságban az a vélemény, hogy a kínálat sokszínő, a képzési szerkezet struktúrája is jó. Az intézményekben az oktatás-nevelés igen magas színvonalon folyik. A város szakképzési beiskolázása a gazdaság oldaláról nézve merev és állandósult. Elégedettség A közoktatás helyi mőködésében a következıkkel elégedett a helyi társadalom: • Szeged jól látja el iskolavárosi funkcióját. • A városban elegendı számú nevelési-oktatási intézmény mőködik. • A helyi társadalom a szakmai színvonalat kiemelkedınek tartja. • Az óvodákban a jó bánásmód és a biztonságos környezet a meghatározó. • Az általános iskolai tanulóknak jók a lehetıségeik és az esélyeik a továbbtanulás terén, széles a választási lehetıségük. • Az általános iskolákban sokszínő a kiegészítı nevelési és képzési profilok rendszere. • Egyre több intézményben végeznek kompetencia alapú oktatást. • Az általános iskolákban tanórán kívüli tevékenység sokrétő, színes. • Az iskolák a saját profiljukba tartozó tehetséggondozást eredményesen végzik. • Pályázati forrásokból sokat költ az önkormányzat az iskolaépületek felújítására, korszerősítésére Elégedetlenség A közoktatás helyi mőködésében a következı problémákat érzékeli, azokkal elégedetlen a helyi társadalom: • •

Az oktatás tartalmi korszerősítésének folyamatában a hasznosítható tudás biztosítása problémát jelent. A hátrányos helyzető, halmozottan hátrányos helyzető, beilleszkedési vagy részképesség-zavarral és tanulási nehézségekkel küzdı tanulók száma emelkedı tendenciát mutat. 5

• • • • • • • •

A társadalmi értékrend szerint a hátrányos helyzet stigma, ezért fontos lenne kis létszámú osztályok indítása, ahol a tanulóknak számára az egyéni ütemterv szerinti haladást biztosítani lehetne. A tehetséggondozás finanszírozási kérdés, sokszor szők körő, valamilyen specializációhoz kapcsolódik. Az intézmények egy része nem veszi tudomásul, hogy a nevelés és oktatás is szolgáltatásként mőködik, a partnerek véleményét érdemi kérdésekben nem kérik ki. A lakótelepi iskolák külsı környezetének megóvása nem megoldott. Néhány intézmény fizikai állapota rossz, külsı homlokzata és belsı tere felújításra szorul. Az iskolák eszközállománya nem korszerő, az eszközfejlesztésre szükség lenne a reáltárgyak (fizika, kémia) vonatkozásában is. Az intézmények jó megközelíthetısége ellenére problémát jelent a tömegközlekedési eszközök zsúfoltsága a tanítás kezdetekor és befejezésekor. Nincs együttmőködés a közoktatás intézményrendszere és a civil szféra, a gazdaság között.

SWOT analízis Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata minıségirányítási programjának kialakítása érdekében szükség van egy átgondolt helyzetelemzésre, amely kiterjed az intézményrendszer belsı mőködésmódjára, valamint a külsı környezet és az intézményrendszer kölcsönhatásának feltárására. Az elemzés biztosítja a helyi közoktatási rendszer erısségeinek és gyengeségeinek, valamint az oktatáspolitika mozgásterét kijelölı lehetıségeknek és veszélyeknek a számbavételét. Megállapítható, hogy az erısségek a legtöbb esetben egyben lehetıséget jelentenek a mőködés és a fejlesztés számára, míg a gyengeségek adott esetben elhárítandó veszélyként is megjelenhetnek. Ennek alapján az alábbi táblázatban egymás mellé kerültek azok az erısségek és lehetıségek, amelyek egymást is erısítik a rendszer mőködésében, illetve azok a gyengeségek és veszélyek, amelyek egymást erısítı negatív hatásának elhárítása különösen fontos. ERİSSÉGEK

LEHETİSÉGEK

A közoktatás jó struktúrájú Megfelelı intézményszám A gyerekek lehetıséghez jutnak, mindenki tovább tud tanulni Felsıoktatási továbbtanulási lehetıségek Gyakorlóterep az egyetem számára Szakmai tanulmányi versenyek eredményei

6

Az egyéni önkormányzati képviselık bevonása az iskola környezetének szebbé tételébe, illetve a környezet megóvásába Reális pályaválasztás segítése Az 1000 Mester TISZK és a Délalföldi Regionális Munkaügyi Központ bevonása a pályaválasztási tevékenységbe

ERİSSÉGEK

LEHETİSÉGEK

A közoktatás széles választékot kínál

A tanórán kívüli tevékenység sokrétő az általános iskolákban Több intézmény felújítása A felújított intézmények akadálymentesítése

7

A szülık és diákok véleményének a rendszeres megkérdezése Az iskolák számára a szolgáltató funkció felismerése Az iskolák számára pénzügyi forrás biztosítása a szociálisan rászoruló tanulók támogatására Együttmőködés további javítása a közoktatás intézményrendszere és a civil szféra, a gazdaság között A gazdasággal való intenzívebb kapcsolat elısegítené a speciális szakképzések megvalósítását Az elırehozott szakképzés bevezetése

ERİSSÉGEK

LEHETİSÉGEK

Az iskolák a saját profiljukba tartozó tehetséggondozást magas színvonalon biztosítják A közoktatás színes és magas színvonalú A halmozottan hátrányos helyzető gyermekek és tanulók integrálása A közoktatás innovatív A pedagógusok végzettsége az iskolákban és óvodákban

A pályázati lehetıségek kihasználása Eszközfejlesztés Minden iskolának legyen esélynövelı programja Több figyelmet érdemelne az oktatás Az igazgatók és a pedagógusok motiválása Pszichológus és fejlesztı pedagógus alkalmazása az iskolákban és óvodákban

A helyi közoktatás munkaerıszükségletének vizsgálata, harmonizálása a feladatokhoz A kulturális lehetıségek sokszínősége és kínálatának kihasználása

GYENGESÉGEK

VESZÉLYEK

Néhány intézmény felújítása, épületek belsı elhanyagoltsága

az

Az intézmények akadálymentesítése Az épületkihasználtság, a közösségi terek hiánya Rugalmatlan és megszokott a szakképzés

A tehetséggondozás nem biztosítja elég széles körően a tehetségek felismerését és gondozását 8

A munkaerı prognosztizálása A szakképzés nagyon eszközigényes, és rendkívül pénzigényes Nı a tanulók túlterhelése az iskolán kívüli órák számá-nak emelkedése miatt

A jogi szabályozás folyamatos változása

A gyermeklétszám csökkenése Az önkormányzati és nem önkormányzati intézmények aránya miatt a nem önkormányzati intézmények elszí-vó hatása

GYENGESÉGEK

VESZÉLYEK

A belsı munkaerı mobilitásának kezelése A minıségi problémák kezelése Az iskolai diákönkormányzatok véleménynyilvánítása az oktatást illetıen csak formális

A hátrányos helyzető és a halmozottan hátrányos helyzető tanulók száma növekszik az egyes intézményekben

A jogi szabályozás folyamatos változása

A felzárkóztatás finanszírozása Az integrált nevelés szakmai feltételei részben biztosítottak

Jövıkép és minıségpolitika Jövıkép Szeged oktatási központ, amely ırzi és fejleszti regionális tudásközpont szerepét a délalföldi területen, ennek megfelelıen sokszínő, a gazdasághoz és a felsıoktatáshoz egyaránt szorosan kapcsolódó helyi oktatási rendszert mőködtet. Az Önkormányzat a minıség fenntartása érdekében biztosítja intézményei számára a magas színvonalú, szakmailag és gazdaságilag hatékony, törvényes mőködést. Szeged városának oktatását átjárható intézményrendszer, stabil, átlátható oktatási struktúra és pragmatikus képzés jellemzi. Tartalmát tekintve az óvodák és az iskolák által nyújtott szolgáltatások gazdagságát biztosítja a pedagógiai/nevelési programok sokszínősége, mely a változó igényekhez gyorsan alkalmazkodik. Az iskolák fontosnak tartják a tanulói kompetenciák kialakítását, a tanulók személyiségfejlesztését, kialakítják a diákokban az igényt az élethosszig tartó tanulásra, a permanens önmővelésre. A szakképzés a gazdaság igényeihez igazodik, szerkezetében és tartalmában az Európai Unió igényeinek megfelelı új típusú szakképesítések oktatása valósul meg. A közoktatási intézmények között horizontális és vertikális szakmai együttmőködés a jellemzı. Kapcsolataikban alkalmazzák az információs és kommunikációs technológiát. Az Önkormányzat, az óvodák és az iskolák között valós szakmai érdekegyeztetés valósul meg. Az önkormányzat garantálja az intézmények biztos finanszírozását és az optimálisan szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Ennek eredményeként megtörténik az óvoda- és iskolaépületek ütemezett, tervszerő, a szakmai szempontokat és a gazdasági racionalitást egyidejőleg érvényesítı felújítása, és megfelelıvé válik az eszközellátottsága, így biztonságos és jól felszerelt nevelési-oktatási intézmények szolgálják a hatékony pedagógiai munkavégzést.

Minıségpolitika Szeged Megyei Jogú Város törvényes, hatékony és eredményes mőködésének alapja a minıség. Az Önkormányzat felelıs az oktatási központ funkció megırzéséért, a sokszínő 9

közoktatási kínálat fenntartásáért és fejlesztésért. Tevékenységei biztosítják, hogy a város oktatási szolgáltatásai egyre igényesebb módon feleljenek meg az itt élı polgárok elvárásainak. Az Önkormányzat arra törekszik, hogy a partnerek igényeinek megfelelı nevelési, oktatási, szakképzési kínálatot garantáljon, felelıs a munkaerıpiac igényeinek megfelelı képzések biztosításáért. Az iskolák legyenek nyitottak a város valóságos mindennapi életére. A város közoktatási intézményei kiemelkedıen fontos feladatot és a város fejlesztése szempontjából nagy felelısséget vállalnak a minıségi munka iránti igény kialakításában. Az iskolákban egyidejőleg kell biztosítani a tehetséggondozást és az esélyegyenlıséget, a hátrányos helyzető tanulók felzárkóztatását. A diákok biztos alapkészségek birtokában korszerő, használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert, és legyenek képesek boldogulni a szőkebb és tágabb környezetükben. Minden tanuló rendelkezzen a munkába lépéshez szükséges képességekkel és kompetenciákkal. Az óvodai és iskolai szakemberek intenzív és extenzív irányú továbbképzése alapvetı városi érdek. Partnerek igényeinek kielégítése érdekében biztosítja az iskolák közötti átjárhatóságot. Arra törekszik, hogy a fenntartó és az intézmények közötti együttmőködés hatékony legyen. Ennek érdekében fejleszteni kívánja az informatikai ellátottságot. Fontosnak tartja intézményeink állapotának folyamatos javítását. A középiskolai kollégiumok fejlesztése elengedhetetlen a város regionális szerepének erısítésében. A célok elérését biztonságos, jól felszerelt intézmények tudják biztosítani. Az Önkormányzat a gazdasági, szakmai és törvényes mőködést folyamatosan figyelemmel kíséri, méri és értékeli a helyi közoktatás eredményességét és hatékonyságát, az információk alapján megtervezi és végrehajtja a szükséges változtatásokat. Az intézmények számára fontos feladat, hogy a sokszínő pedagógiai/nevelési programok megırzése mellett egyre hatékonyabb legyen a feladatellátás. Az intézmények vezetése és a munkatársak elkötelezettek az iránt, hogy Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának minıségpolitikai nyilatkozatával összhangban határozzák meg saját minıségirányítási rendszerüket, és ennek mőködtetését eszközként használják céljaik eléréséhez.

Középtávú célok és prioritások A közoktatási feladatellátás középtávú céljai A helyzetelemzésre támaszkodva és figyelembe véve a jövıképben és a minıségpolitikai nyilatkozatban foglaltakat a város közoktatási rendszerének egészére vonatkozó elvárásainkat az alábbi középtávú célok kitőzésével fogalmazzuk meg: Kiemelt célok (a város közoktatási rendszere számára megfogalmazott célok) 1. A közoktatási rendszer rugalmasan alkalmazkodik a folyamatos változásokhoz, korszerő és a sokszínőség megtartása mellett erısödik a kultúraközvetítı szerepe 10

és a nevelımunka eredményessége; biztosítja a tanulók számára az esélyegyenlıséget. 2. A város olyan intézményrendszert tart fenn, amely képes biztosítani minden tanuló (sajátos nevelési igényő tanulók és hátrányos helyzető tanulók is) személyiségének és kulcskompetenciáinak a fejlesztését. 3. A közoktatási szolgáltatásra a minıségelvő, partnerközpontú mőködés a jellemzı, amelynek alapja az intézmények minıségirányítási, minıségfejlesztési rendszere. Minıségcélok (a nevelı-oktató munka eredményes és hatékony megvalósítását támogató célok) 1. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott, az intézményrendszer egészére kiható részletes követelmények teljesítése során biztosítottak a feltételei a tanulók harmonikus személyiségfejlesztésének. 2. Törekvés az optimális együttmőködés az ágazaton belüli és kívüli partnerekkel. 3. Hatékony az információáramlás a fenntartó és az intézmények, illetve az egyes intézmények között. 4. Minden tanulónak biztosított városi szinten az emelt szintő érettségire való felkészülés. 5. Az óvodák és az általános iskolák együttmőködnek az óvodából iskolába történı átmenet zökkenımentessé tétele érdekében. 6. Az esélyegyenlıség biztosítása érdekében városi tehetséggondozó szakkörök mőködnek. 7. Az informatika nem csak iskolai tantárgy, hanem az információszerzés eszköze. 8. Törekvés a középfokú iskolarendszerben az eurokonform szakmák oktatására. 9. A város nevelési-oktatási intézményei akadálymentesek. 10. A szaktanácsadói szolgáltatás elérhetı az intézmények számára szakmai tevékenységük, a pedagógusok kompetenciájának fejlesztése érdekében. 11. Megfelelı állagú (felújított és karbantartott) intézményekben folyik az oktatás.

11

2. AZ INTÉZMÉNYI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA A FENNTARTÓI ELVÁRÁSOK ALAPJÁN Óvodák és általánosan képzı közoktatási intézmények feladatmeghatározása Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott közoktatási intézmények feladatai a helyzetelemzés, a minıségpolitika, a kitőzött középtávú célok alapján, az érvényes intézkedési terv figyelembevételével kerültek meghatározásra. A feladatokat az intézményrendszer egészére, majd az egyes intézményfokozatokhoz tartózó intézménytípusokra (óvodák, általános iskolák, gimnáziumok, szakközépiskolák, szakiskolák, felnıttoktatást végzı intézmények és kollégiumok) jelöltük ki.

Valamennyi városi fenntartású közoktatási intézmény feladata 1. Minden közoktatási intézmény mőködésében a jogszerőség, a szakszerőség és a törvényesség érvényesüljön. 2. Valamennyi intézmény feladata az önértékelésen alapuló minıségfejlesztési rendszer kialakítása és mőködtetése, valamint a partneri elvárások, az elégedettség és az elégedetlenség mérése és értékelése. Szerepeljen az óvodák, az iskolák és a kollégiumok céljai között a partneri elégedettség növelése. 3. Az intézmények vezetése minden lehetıséget keressen meg a helyi társadalom tájékoztatására, tegye közzé a nevelı-oktató munka területén elért eredményeit. 4. Minden intézmény tekintse feladatának a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek felzárkóztatását, ehhez felzárkóztató program kidolgozását vagy adaptálását és mőködtetését. 5. Az intézmények integrált neveléssel és oktatással biztosítsák a sajátos nevelési igényő gyermekek és tanulók ellátását. 6. Az intézmények mőködési feltételeik javítása és tevékenységük fejlesztése érdekében kísérjék figyelemmel és használják ki a kínálkozó pályázati lehetıségeket, ehhez hatékony pályázatfigyelı rendszert alakítsanak ki és üzemeltessenek. 7. Az óvodák, iskolák és kollégiumok hárítsák el a mozgássérült gyermekek szabad mozgását korlátozó akadályokat, alakítsanak ki feljárókat és egyéb mozgást segítı létesítményeket.

Valamennyi óvoda feladata 1. Minden óvoda az Óvodai nevelés országos alapprogramja iránymutatásainak segítségével elkészített és jóváhagyott nevelési program alapján végezze nevelı munkáját. 2. Valamennyi óvoda biztosítsa az óvodás korú gyermekek – a lakossági igényeknek megfelelı – óvodai nevelését, és fordítson kiemelt figyelmet az iskolakezdéshez szükséges testi, lelki és szociális érettség kialakítására, amelyek egyaránt szükségesek a sikeres iskolai munkához. 3. Segítse elı a gyermekek harmonikus fejlıdését az életkori és egyéni sajátosságaik figyelembevételével. A gyermekeket egyéni ütemben fejlessze,

12

személyiségük és gyermeki jogaik tiszteletben tartásával. Ehhez használja a játék, a mozgás és az anyanyelvi nevelés eszközeit. 4. Vegyen részt az egészségnevelés intézményi szintő megvalósításában. Tőzze ki célul, és valósítsa meg a gyermekek egészséges életmódra nevelését, az egészséges életvitel igényének kialakítását. 5. A játékkal mint alapvetı szükséglet kielégítésével fejlessze a gyermekek egyéni képességeit, biztosítson változatos tapasztalatszerzési lehetıségeket az óvodások számára, különösen a fejlesztı játéktevékenységen keresztül. 6. Az intézmények adottságaik és lehetıségeik figyelembevételével vegyenek részt a sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelésében.

Valamennyi iskola feladata 1. Az intézmények továbbra is ırizzék meg az évek során kialakított önálló arculatukat, sajátos nevelési-oktatási profiljukat. A partneri igényeknek megfelelı képzési kínálatot mőködtessenek, figyelembe véve a gazdaságos intézményfenntartás szempontjait. 2. Az iskolák pedagógiai-szakmai tevékenységükkel, a tevékenység színvonalának folyamatos fejlesztésével biztosítsák a tanulók tankötelezettségének teljesítését. A tanítás folyamatában fejlesszék a tanulók alapvetı képességeit és készségeit. 3. A tehetséges tanulóknak az iskolák biztosítsanak lehetıséget képességeik kibontakoztatásához. 4. A hátrányok csökkentése, az esélyegyenlıség biztosítása érdekében a differenciált képességfejlesztés mellett biztosítsanak a tanulóknak felzárkóztató foglalkozásokat az iskolák. 5. Az intézmények nevelı-oktató munkájuk során kezeljék kiemelten az egészség- és környezeti nevelést. A konkrét feladatokat a helyi pedagógiai programba építsék be. 6. Az intézmények rendelkezzenek az átjárhatóság megkönnyítése érdekében a diákok fogadásához szükséges programmal, mőködjenek együtt az átjárhatóság biztosításában a többi intézménnyel. 7. A pedagógusok ismerjék meg és alkalmazzák a tanulás tanításának módszereit. A tanulókat ismertessék meg a hatékony tanulási módszerekkel. Alkalmazzák a kooperatív tanulás technikáit. 8. Az intézmények pedagógusai tudatosan segítsék a tanulók reális pályaválasztását.

Valamennyi általános iskola feladata 1. Mindegyik általános iskola biztosítsa az általános mőveltséget megalapozó nevelést és oktatást, amelynek során a tanuló elsajátíthatja a társadalmi beilleszkedés alapvetı normáit, és az érdeklıdésének, képességének és tehetségének megfelelıen lehetıséget kap középiskolai továbbtanulásra, illetve pályaválasztásra. 2. Valamennyi intézmény a Nemzeti Alaptanterv alapján elkészített és jóváhagyott pedagógiai programja, ezen belül helyi tanterve szerint végezze nevelı-oktató munkáját. 3. Fejlessze a tanulókban az önálló tanuláshoz, ismeretszerzéshez, problémamegoldó gondolkodáshoz szükséges alapvetı készségeket, képességeket. 13

4. A beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességgel küzdı gyermekek számára minden iskola biztosítson fejlesztı, felzárkóztató foglalkoztatást. A nevelıtestületek készüljenek fel a sajátos nevelési igényő tanulók szakszerő nevelésére-oktatására. 5. Az intézmények lehetıségeik és sajátosságaik figyelembevételével végezzenek integrált oktatást.

Valamennyi gimnázium feladata 1. Valamennyi gimnázium a NAT, az érvényes kerettantervek, valamint az érettségi vizsgakövetelmények alapján elkészített és jóváhagyott pedagógiai programja, ezen belül helyi tanterve alapján végezze nevelı-oktató munkáját. 2. Mindegyik gimnázium biztosítsa a tanulók számára az általános mőveltséget megszilárdító, elmélyítı, pályaválasztást segítı, valamint érettségi vizsgára és felsıfokú tanulmányokra való felkészítést. 3. A kétszintő érettségire történı felkészítés érdekében a pedagógiai programban és a helyi tantervben jóváhagyott órakereteket célszerően használják fel. A tanulók igényeinek megfelelı felkészítés és óraszámok biztosításához mőködjenek együtt a többi gimnáziummal.

Valamennyi szakközépiskola feladata 1. Valamennyi szakközépiskola a NAT, az érvényes kerettantervek, valamint az érettségi és szakmai vizsgakövetelmények alapján elkészített és jóváhagyott pedagógiai programja, ezen belül helyi tanterve és szakmai programja alapján végezze nevelı-oktató munkáját. 2. Minden szakközépiskola biztosítsa az általános mőveltséget megszilárdító, elmélyítı, pályaválasztást segítı, valamint érettségi vizsgára és felsıfokú tanulmányokra, munkába állásra történı felkészítést. A szakközépiskolák nevelıtestületei készüljenek fel a kétszintő érettségi vizsga bevezetésére. A tanulók igényeinek megfelelı felkészítés és óraszámok biztosításához mőködjenek együtt a többi szakközépiskolával. A kétszintő érettségire történı felkészítés érdekében a pedagógiai programban és a helyi tantervben jóváhagyott órakereteket célszerően használják fel. 3. A szakközépiskolák adjanak széleskörő kimeneti kínálatot az érettségivel rendelkezı tanulók számára piacképes szaktudás megszerzésére. Valamennyi intézmény kísérje figyelemmel, elemezze és értékelje képzési kínálatával összefüggésben a munkaerıpiaci viszonyok változásait, tegyen javaslatot a képzési kínálatának fejlesztésére. A szakképzı évfolyamokon kvalifikált, korszerő „piacképes” szakemberképzés folyjék. 4. Valamennyi intézmény fejlessze együttmőködését a gazdasággal, a munka világával és a civil szférával.

14

Szakiskolák feladatmeghatározása 1. Valamennyi szakiskola a NAT, az érvényes kerettantervek, valamint a szakmai vizsgakövetelmények alapján elkészített és jóváhagyott pedagógiai programja, ezen belül helyi tanterve és szakmai programja alapján végezze nevelı-oktató munkáját. 2. Mindegyik szakiskola biztosítsa a 9-10. osztályban tanulók számára az általános mőveltséget megalapozó nevelést és oktatást, emellett tekintsék kiemelt feladatnak a pályaorientációt. 3. A szakképzési évfolyamon minden szakiskola készítsen fel a szakmai vizsgára. A szakmai képzés kövesse rugalmasan a munkaerıpiaci változásokat, és alkalmazkodjon a felhasználói igényekhez a képzés profiljának alakításában. A szakképzı évfolyamokon az iskolák neveljék a tanulókat szakmaszeretetre, kitartásra, szakszerő és pontos munkavégzésre. 4. Tegyék lehetıvé a szakiskolai tanulók számára a korában kialakult tudásbeli és szociális hátrányok felszámolását. Az új ismeretek átadása mellett biztosítsák az általános iskolai ismeretek rendszerezését, a hiányok pótlását, a gyengébb képességő tanulók továbbhaladáshoz szükséges fejlesztését. A szakiskolák szervezzenek speciális felzárkóztató programokat. 5. Biztosítsák a szakiskola kilencedik vagy tizedik évfolyamának befejezése után a tanulók számára az átlépési lehetıséget a szakközépiskolai, illetve gimnáziumi képzésbe. 6. Valamennyi intézmény fejlessze együttmőködését a gazdasággal, a munka világával és a civil szférával. 7. Valamennyi intézmény vegyen részt a Halmozottan Hátrányos Helyzető Tanulók Kollégiumi-Szakiskolai Programjában.

Felnıttképzést folytató intézmények feladatmeghatározása 1. A felnıttképzést folytató intézmények továbbra is segítsék hozzá a speciális élethelyzetben lévı iskolahasználókat a magasabb általános mőveltség, az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez az esti és levelezı tagozatokon. 2. A felnıttképzés vállaljon szerepet a munkaerıpiaci igények rugalmas kielégítésében. Az uniós elvárásoknak megfelelıen a képzési, átképzési kínálat kialakításánál hatékonyan mőködjenek együtt a társadalmi partnerekkel: a gazdaságiüzleti világgal, a Csongrád Megyei Munkaügyi Központtal és a Kamarákkal.

Kollégiumok feladatmeghatározása 1. Minden kollégium a jóváhagyott nevelési programja szerint végezze a tanulók nevelését. 2. A kollégiumok biztosítsák a feltételeket a diákok számára az iskolai nevelı-oktató munka minél sikeresebb támogatásához. 3. A kollégista tanulók kapjanak segítséget iskolai munkájukhoz a felzárkóztató és tehetséggondozó kollégiumi foglalkozásokon. A szabadidı hasznos eltöltését szolgálják a speciális ismereteket adó, készség- és képességfejlesztı szakkörök, érdeklıdési körök. 4. A tanulók fejlıdése és segítése érdekében mőködjenek együtt a kollégiumi nevelı tanárok az intézmények pedagógusaival.

15

3. A FENNTARTÓ KÖZOKTATÁSI ELLENİRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE Javaslat Szeged Megyei Jogú Város közoktatási értékelési rendszerének fejlesztésére

Elızmények: Az értékelés helyi rendszerének kialakítása Szeged Megyei Jogú Város helyi közoktatási rendszerének mérete, a közoktatási feladatellátás forrásigénye egyaránt indokolttá teszik az oktatási szolgáltatások, valamint az intézményhálózat rendszeres, szisztematikus értékelését. A közoktatási intézmények értékelése a fenntartónak egyben törvényi kötelezettsége is. A város több éve komoly erıfeszítést tesz a közoktatás helyi rendszerét átfogó értékelés kialakítása érdekében. Az ezt célzó fejlesztések során mérföldkınek számít a – SZAK pályázati támogatásból finanszírozott – Magyar Gallup Intézet által kidolgozott értékelési rendszer. A fenntartó és az intézmények képviselıivel folytatott egyeztetés eredményeként megszületett a közoktatás helyi rendszerének értékelési koncepciója, amely kiterjedt: az értékelés alapelveinek meghatározására; az értékelés céljainak megfogalmazására; az intézményértékelés területeinek kijelölésére; módszerek és eljárások rövid megfogalmazására; idıterv készítésére; az értékelés folyamatának meghatározására. A rendszer kialakítása azt célozta meg, hogy megbízható, tényekre építı elemzés és értékelés támogassa az önkormányzati döntéshozatalt a helyi oktatáspolitika formálására, az intézményhálózat mőködtetésére, a közoktatási feladatellátásra vonatkozóan. Ezzel egyidejőleg az értékelés legyen támogató, segítı jellegő az intézmények számára, tegye lehetıvé a tudatos és folyamatos fejlesztést, az eredményesebb és hatékonyabb munkavégzést. A fenntartó által végzett fejlesztések mellett a város számos nevelési-oktatási intézménye bekapcsolódott a Comenius 2000 közoktatási minıségfejlesztési folyamatba, és ennek keretében – néhány intézmény pedig önállóan – elvégezte a partnerközpontú mőködés kiépítését. Az önkormányzati minıségirányítási program ellenırzéssel, értékeléssel foglalkozó része épít mind a fenntartói, mind az intézményi tapasztalatokra. A rendszer mőködtetésének célja – összhangban a központi irányítás oktatáspolitikai prioritásaival – a helyi rendszer minıségének folyamatos fejlesztése, a mőködés átláthatóvá tétele, eredményességének és hatékonyságának növelése, az intézményi tervezı, értékelı és fejlesztı tevékenység támogatása.

A közoktatási ellenırzési, értékelési rendszer A 2003 júniusában módosított közoktatási törvény megerısíti, egyben pontosabbá is teszi a fenntartónak az intézményei ellenırzésével, értékelésével kapcsolatos feladatait. A törvény a fenntartó feladataként határozza meg, hogy készítse el minıségirányítási programját, és ennek keretében – a törvényi elıírásokkal összhangban – határozza meg: 16

az ellenırzés, értékelés területeit, alakítsa ki a szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenırzések rendjét, mőködtessen minıségfejlesztési rendszert, gondoskodjon a közoktatási szolgáltatások folyamatos fejlesztésérıl, legalább négyévente ellenırizze a közoktatási intézmények gazdálkodását, mőködésük törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét, nevelési-oktatási intézményekben továbbá a gyermek- és ifjúságvédelemi tevékenységet, a tanuló- és gyermekbaleset megelızése érdekében tett intézkedéseket. Az önkormányzat helyi ellenırzési és értékelési rendszere lényegében azt a célt szolgálja, hogy a fenntartó vizsgálni tudja a stratégiai tervében – jelen esetben a minıségirányítási programban –, továbbá az intézkedési tervében meghatározott célok és feladatok teljesülését. Szeged Megyei Jogú Város a közoktatási feladatellátási kötelezettségének döntıen saját fenntartású intézményeinek mőködtetésével tesz eleget, ezért az ellenırzési és értékelési rendszer az önkormányzati intézmények értékelésére vonatkozik. Az ellenırzési, értékelési rendszer alapelvei Az értékelési rendszer alapelveinek meghatározása során a fenntartó támaszkodik a korábban kialakított alapelvekre, és ezeket a szükséges mértékben módosítja, korrigálja, kiegészíti. Az értékelési rendszer tartalmát és mőködtetését az alábbi alapelvek határozzák meg: Az értékelési rendszer teljes körő: kiterjed az összes közoktatási intézményre, a mőködés minden területére, felöleli a közoktatási feladatellátás egészét. A véleménykérés kiterjed a szülıkön, tanulókon/gyermekeken, pedagógusokon túl a helyi társadalom olyan képviselıire is, amelyek/akik közvetlenül nem érintettek a közoktatási szolgáltatások fogyasztásában (civil szervezetek), továbbá a munka világának képviselıire. Az értékelés megalapozott: tényekre, adatokra épül. Az értékelés rendszer jellegő: az értékelés intézményi és fenntartói szintje szervesen összekapcsolódik. Az értékelés területei és részterületei között is világos kapcsolat definiálható. Az értékelést megalapozó adatok adatbázisba rendezettek, ami lehetıvé teszi a sok szempontú elemzést: területek, intézmények és csoportjaik egymáshoz történı hasonlítását, illetve idısoros összevetését. Az ellenırzés, értékelés fejlesztı célú: támogatja a fenntartói stratégiaalkotást és megvalósítást, az intézményi szintő fejlesztési folyamatokat. Az értékelési rendszer nyilvános: az értékelés szempontrendszere, eljárása ismert, az eredménye – részben vagy teljesen – megismerhetı az intézmények, szülık, illetve a releváns elemek a helyi társadalom számára. Ellenırzési, értékelési célok Az ellenırzés, értékelés konkrét céljai az önkormányzat által meghatározott minıségpolitika, az értékelési alapelvek, a jelen dokumentumban definiált stratégiai (középtávú) célok alapján fogalmazhatók meg. 1. A fenntartó által a közoktatási intézmények számára meghatározott kiemelt célok teljesítésének értékelése, megvalósulásuk elısegítése. 2. Az intézmények törvényes, szakszerő és hatékony mőködésének nyomokövetése, a mőködés minıségének fejlesztése. 3. Az intézményekben folyó pedagógiai munka eredményességének növelése. 17

4. A közoktatási szolgáltatásokban érintettek (szülık, tanulók, pedagógusok és más intézményi alkalmazottak, munkaerıpiac stb.) elégedettségének növelése. Az itt megfogalmazott célok összhangban vannak a korábbi értékelési rendszerben meghatározottakkal, ami egyben a folytonosságot, az elemeiben mőködtetett rendszer tapasztalatainak a figyelembe vételét, a továbbfejlesztett rendszerbe történı beépítését is garantálja. Az intézmények mőködését, munkáját és az egyes tevékenységeket különféle szempontok alapján vizsgálhatjuk, egy adott intézményt, vagy annak valamely tevékenységét különbözı nézıpontból jellemezhetjük. A fenntartói ellenırzésben, értékelésben különösen a törvényesség, az eredményesség (hatásosság), a hatékonyság, a szakszerőség, valamint a közoktatási szolgáltatások fogyasztói elégedettsége nézıpontjából érdemes következtetéseket levonni. E fogalmakat a következıképpen értelmezzük. Törvényesség: megfelelési vizsgálat; a vizsgált objektum (mőködés, dokumentum, eljárás, szabály) megfelel-e a rá vonatkozó elıírásoknak Eredményesség (hatásosság): a kitőzött célok elérése, illetve a célok elérésének mértéke. (Maga az eredmény a tanulókban/gyermekekben vagy az intézményben végbement változás az intézményi mőködés hatására.) Az eredmény, az eredményesség leírása, jellemzése, az intézmény mőködéséhez igazított indikátorrendszer segítségével történhet. Pl.: tanulmányi eredmények, tanulói készségek, kompetenciák, attitőd változása, az iskolai szocializáció eredményeit tükrözı jellemzık (magatartási, viselkedési jellemzık stb.), a tanulók késıbbi helytállása stb. Szakszerőség: a kitőzött célok megvalósulása során követett eljárások megfelelnek-e a szakma hazai és nemzetközi normáinak, az átlagosan tapasztalható szakmai színvonalnak Fogyasztói elégedettség: teljesülnek-e a helyi társadalmi fogyasztó kifejezett igényei és elvárásai, hogyan történik a kifogások, panaszok kezelése

Az ellenırzés, értékelés területei Az ellenırzés és intézményértékelés területeit öt nagy csoportra osztottuk: (1) gazdálkodás és tanügyigazgatás, (2) feltételrendszer, (3) vezetés, menedzselés, (4) humán erıforrás hasznosítása, (5) szakmai tevékenység. Hatodik területnek tekinthetjük a fenntartó által kezdeményezett vagy végzett/végeztetett igény-, elégedettség-, elégedetlenség vizsgálatok értékelését, amely elsısorban a fenntartó szempontjából a települési közoktatás-szolgáltatás céljainak és feladatainak meghatározását segíti, közvetlenül kevésbé alkalmas az egyes intézmények tevékenységének minısítésére. Fı területeken belüli részterületeket a fenntartói elvárások alapján rögzítettük. Ezek részterületei sokoldalú és átfogó információkat biztosíthatnak az intézmények munkájáról.

18

1. sz. táblázat: Az ellenırzés, értékelés területei SorRészletezés Fı területek szám gazdálkodás • költségvetés tervezése és felhasználása • a gazdálkodási tevékenység belsı szabályozottsága • a gazdálkodás eredményessége, hatékonyGazdálkodás és tanügyigazgatás: sága gazdálkodási tevékenység, 1. igazgatás igazgatási tevékenység • tankötelezettség teljesítése, tanulói jogviszony • beiskolázás és továbbhaladás • a mőködés törvényessége, jogszabályok-nak való megfelelés • célok és pénzügyi források összhangja • tárgyi, infrastrukturális feltételek Feltételek: pénzügyi, tárgyi 2. • eszköz- és felszerelésjegyzéknek való megfelelés • IKT feltételei • nevelési-oktatási folyamatok irányítása • belsı információs rendszer mőködtetése Vezetés, menedzselés 3. • külsı kapcsolattartás, az intézmény képviselete • PR • álláshelyekkel való gazdálkodás, • jogszabályban meghatározott kötelezı alkalmazottak köre Humánerıforrás és hasznosítása • képesítési elıírások 4. • munkaerı-gazdálkodás • humánerıforrás-fejlesztés • pedagógus-továbbképzés Szakmai tevékenység A tanulás eredményessége: • Tanulás eredményessége • tanulói teljesítmények a központi mérések alapján meghatározott területeken 5. • A pedagógiai programban/nevelési programban meghatározott célok • A pedagógiai program/nevelési program céljainak teljesülésének mértéke megvalósítása Társadalmi elismerés, igény, elégedettség • települési szinten 6. • adatszolgáltatás az intézmények részérıl az általuk végzett mérések eredményérıl

19

A fenntartói és az intézményi értékelési területek összehangolása A fenntartói és az intézményi értékelés területei összekapcsolhatók. Ez lehetıvé teszi egy adott vizsgálatból származó információk, adatok többcélú elemzését, felhasználását. A megadott értékelési rendszer képezi az alapját az intézmények éves, a fenntartó számára beküldendı értékelésének. A fenntartó meghatározza, hogy az egyéb, létezı intézményi statisztikákból – például az októberi statisztika – milyen adatokra van szüksége a saját adatbázisának teljessé tételéhez. 2. sz. táblázat: A fenntartói és intézményi értékelési területek lehetséges összekapcsolása 1. 2. 3. 4. 5.

6.

Fenntartói Gazdálkodás és tanügyigazgatás Feltételek Vezetés, menedzselés Humánerıforrás hasznosítása Szakmai tevékenység A tanulás eredményessége A pedagógiai program teljesülésének vizsgálata Társadalmi elismerés, igény, elégedettség

Intézményi 1. Gazdálkodás és tanügyigazgatás 2. Feltételek 3. Szervezet és vezetés 4. 5. 6. 7.

Oktatás - képzés Nevelés Szociális és egyéb szolgáltatás Kapcsolatrendszer, társadalmi elismerés, igény, elégedettség vizsgálata

A táblázat bemutatja a fenntartói és intézményi értékelési területek egy lehetséges összekapcsolását. Az intézményi értékelés területei lefedik a mőködés minden területét, és jól illeszthetık a fenntartó által meghatározott értékelési területekhez. Az intézmény ugyanakkor maga dönt az értékelési területekrıl. Az ÖMIP és az IMIP összehangolása nem definiálja kötelezıen az azonos értékelési területek alkalmazását. A fenntartói és intézményi értékelési területek összehangolása több módon is megtörténhet. Az ellenırzés, értékelés eszközei, módszerei A fenntartó az ellenırzés, értékelés során épít az országos kompetenciamérésbıl származó adatokra, az iskolái számára elıírja ezen mérıeszközök használatát. Az értékelési rendszer más mérési pontjaihoz fejlesztett eszközöket. Az eseti, illetve egyedi vizsgálatokhoz – szükség szerint szakértı bevonásával – biztosítja a mérıeszközöket. A fenntartó javaslatot tesz az intézményei számára az intézményi szintő vizsgálatokhoz használható, kipróbált, bemért mérıeszközök alkalmazására. A fenntartó ellenırzési, értékelési rendszer leírása A fenntartói ellenırzési, értékelési rendszert egy táblázatban mutatjuk be, amely a következı oszlopokat tartalmazza:

20

Területek A Területek oszlopban a fenti táblázatban definiált hat értékelési terület található. Az ellenırzés, értékelés erre a hat területre irányul. Ellenırzés, értékelés célja Értékelési területenként definiáltuk a célokat. Értékelési szempontok Az Értékelési szempontok oszlopban definiáltuk azokat a szempontokat, amelyek mentén az értékelés történik. Ez egyértelmővé és világossá teszi az intézmények számára, hogy egy adott területen milyen szempontok mentén kerül sor tevékenységük értékelésére, így tervezhetıvé és kiszámíthatóvá válik az értékelés folyamata. A szempontok rögzítése iránymutatást jelent az értékelést végzı szakértık, szakértıi csoportok számára is, jelentısen csökkentve az értékelıtıl függı szubjektivitást. Az értékelést végzınek abban marad szakmai szabadsága, hogy milyen eszközökkel, módszerekkel győjti össze az információt, hogy az értékelést el tudja végezni. Adatforrás Az Adatforrás oszlop azt rögzíti, hogy az értékelést végzı szakértı milyen adatforrásokat köteles felhasználni. Ez ismét nagymértékben védi az intézményeket, hiszen olyan adatokat, amelyek bármely más, megadott dokumentumban, statisztikában rendelkezésre állnak, nem kell győjteni, ezeknek a cél szerint kigyőjtését, adott struktúrába rendezését kéri a fenntartó az intézménytıl. Indikátorok Az indikátorrendszer egy jelzırendszer, figyelmeztet, ha valami nem a vártnak megfelelıen alakul a szervezet, a rendszer mőködésében. Az indikátorok nem adnak magyarázatot a változásra, nem adják meg a diagnózist, nem adnak receptet a változtatás mikéntjére, csak a cselekvés szükségességére hívják föl a figyelmet. Az indikátorok mérhetıek, így az oktatási folyamatok térben és idıben (horizontálisan és vertikálisan) összehasonlíthatóvá válnak. Az indikátorok jellemezıen arányszámok vagy átlagok. Az értékelési szempontok közül többhöz is rendelhetı több számszerő mutató is, melyek közül kiválaszthatók azok, amelyek indikátorként jelezhetik a rendszerben bekövetkezı jelentıs változásokat. Az indikátorok definiálásakor a következı forrásokat vettük figyelembe (minden esetben mérlegeltük, hogy olyan indikátorokat válasszunk, amelyek illeszkednek a magyar közoktatási intézményekre): az Európai Tanács által összeállított és az Európai Tanács 1999. novemberi ülésén bemutatott lehetséges indikátorokból szakértık által kiválasztott mutatók (a minıség 16 mutatója); továbbá figyelembe vettük az Unió prioritásait (lisszaboni folyamat) az OECD INES (Indicators of the Education Systems) indikátorrendszere; a Skót Központi Hivatal által kidolgozott mutatórendszer; az Országos Közoktatási Intézet által végzett Élethosszig tartó tanulás megalapozása a felsı középfokú iskolákban címő kutatás.

21

Ellenırzés, értékelés végzıje Ebben az oszlopban azokat a szakmai szereplıket jelenítjük meg, akik az adott területen az ellenırzésre, értékelésre jogosultak. Jellemzıen a Szeged MJV Polgármesteri Hivatal szakirodái, valamint a közoktatási szakértık.

22

A fenntartói ellenırzési, értékelési rendszer struktúrája 3. sz. táblázat: Értékelés: területek, szempontok, indikátorok Területek 1. Gazdálkodás, tanügyigazgatás

Ellenırzés, értékelés Értékelési szempontok célja törvényes, szakszerő, intézményi szabáhatékony mőködés lyozó dokumentu-mok költségvetés készítése és felhaszná-lása jogkövetı mőködés takarékossági szempontok érvényesü-lése belsı ellenırzési rendszer mőködése tanügyi nyomtatványok, nyilvántartások megléte, megfelelısége, jogszerősége az intézményben nyilvántartott és ke-zelt személyes és különleges adatok eszközjegyzéknek való megfelelés szabályozó dokumentumok megléte, megfelelısége adatvédelem teljesülése

Ellenırzés, értékelés végzıje intézményi önérté- egy tanulóra jutó közoktatási szakértı kelés szakmai képzési költség jegyzı vagy a jegyzı pénzügyi ellenırzés egy tanulóra jutó képviselıje törvényességi elle- mőködési költség Polgármesteri Hivanırzés kapacitáskihasznált- tal szakirodái ság: pl.a tanteremre jutó tanulók száma, 1 pedagógusra jutó tanulók száma tanuló-pedagógus arány (két módon számolt) átlagos osztálylétszám (külön a szakképzı évfolyamokra)

23

Adatforrás

Indikátorok

A tanügyigazgatás területére nincs definiált indikátor.

Területek 2. Feltételek (pénzügyi, tárgyi)

3. Vezetés

Ellenırzés, értékelés célja törvényes, szakszerő, hatékony mőkö-dés kiemelt célok: feltételteremtés, épületállomány fejlesztése

törvényes, szakszerő, hatékony mőkö-dés kiemelt cél: érdekeltségi rendszer a hatékonyság növelése érdekében, minıségfejlesztés

Értékelési szempontok

Adatforrás

erıforrások optimális felhasználása eszközjegyzéknek való megfelelés pályázati tevékenység lehetıségeinek kihasználása és eredményessége

nevelési-oktatási folyamatok irányítása a folyamatos fejlesztés intézményi gyakorlata folyamatok szabályozottsága vezetıi program megvalósítása

Ellenırzés, értékelés végzıje pénzügyi ellenırzés egy számítógépes Polgármesteri Hiva intézményi munkaállomásra jutó tal szakirodái nyilvántartások tanulók száma közoktatási szakértı egy számítógépes munkaállomásra jutó pedagógusok száma egy adott évben sikeres és benyújtott pályázatok aránya egy adott évben pályázati úton nyert támogatás összege saját bevételek és a teljes költségvetés aránya szakképzési alapból nyert támogatás és a teljes költségvetés aránya épületkihasználtsági mutató pl. férıhely/tanulószám szervezeti klíma szervezeti klíma közoktatási szakértı vizsgálata a vezetıvel való vezetıi önértékelés tanári elégedettség

24

Indikátorok

Területek 4. Humánerıforrás hasznosítása

5. Szakmai ség

Ellenırzés, értékelés célja és törvényes, szakszerő, hatékony mőkö-dés kiemelt cél: érdekeltségi rendszer a hatékonyság növelése érdekében

tevékeny- törvényes, szakszerő, hatékony mőkö-dés kiemelt cél: adaptivitás, kultúraközvetítés, a hatá-


Adatforrás

pedagógiai/nevelési program megvalósításához szükséges kompetenciák pedagógusok innovációs tevékenységének támogatása és elismerése továbbképzési program és beiskolázási terv teljesülése munkaügyi dokumentumok, munka-köri leírások meg-léte, megfelelısége

törvényességi ellenırzés intézményi statisztika továbbképzési terv

pedagógiai/nevelési program céljainak megvalósítása intézményi éves munkaterv megvaló-

belsı szakmai ellenırzések külsı mérések eredményei versenyeredmények

25

Indikátorok

Ellenırzés, értékelés végzıje pedagógus fluktuá- Polgármesteri Hivació aránya az elmúlt 5 tal szakirodái évben, %-os eloszlás közoktatási szakértı másik intézménybe áttanító pedagógusok aránya szakvizsgás pedagógusok aránya nem pedagógus munkakörben dolgozó szakmai segítık ill. technikai dolgozók aránya a teljes létszámhoz 120 órás továbbképzést teljesítık aránya nem szakszerően helyettesített órák száma elmaradt órák és kötelezıen megtar-tandó órák aránya az IKT eszközök használata: tanítási órán és órán kívüli alkalmak aránya: összes tanítási órához ,tanórán kívüli foglalkozásokhoz képest képességek diag- közoktatási szakértı nosztizálásának eredménye 1. osz-tály elején diagnosztikus mérés

Területek

Ellenırzés, értékelés célja sosság növelése


Adatforrás

sítása tanulók kompetenciáinak fejlıdése, a változás mértéke A tanulók leterheltségének vizsgálata; otthoni tanulásra fordított idı

26

Indikátorok matematikából és olvasásértésbıl 5. és 9. osztály elején a kötelezı iskoláztatás során végzettséget nem szerzık aránya lemorzsolódás aránya az elmúlt 5 évben központi mérések jelzıszámai: kompetenciamérés eredményei és azok változásai

Ellenırzés, értékelés végzıje

Területek 5. Szakmai tevékenység

Ellenırzés, értékelés célja


Adatforrás tanulmányi tikák

27

Indikátorok

statisz- tanév végi bukási arány egy bukott tanulóra jutó bukások száma évismétlık aránya egy tanulóra jutó igazolatlanul hiány-zott órák száma egy tanulóra jutó igazoltan hiányzott órák száma általános iskolából középiskolába, szakiskolába továbblépık százalékos aránya; tovább nem tanulók aránya nyelvvizsgát tett tanulók aránya érettségizett tanulók aránya szakmai vizsgát tett tanulók aránya felsıoktatásba jelentkezık aránya a felsıoktatásban továbbtanulók aránya felsıfokú szakképzésre jelentkezık aránya felsıfokú szakképzésben továbbtanulók aránya középvagy alapfokú szakképzésre jelentkezık aránya


Területek

Ellenırzés, értékelés célja


Adatforrás

Indikátorok középvagy alapfokú szakképzésben továbbtanulók aránya tehetséggondozási óraarány felzárkóztatási óraarány „beválási” arány (szakképzı intézményekben):a tanult szakmában elhelyezkedık aránya hátrányos helyzető tanulók aránya halmozottan hátrányos helyzető tanulók aránya sajátos nevelési igényő (SNI_A+SNI_B) tanulók aránya

28


Területek

Ellenırzés, értékelés célja 6. Társadalmi elisme- törvényes, szakszerés, igény, elége-dettség rő, hatékony mőkö-dés kiemelt cél: partnerközpontú mőködés


Adatforrás

az intézmény külsı kapcsolatainak rendszere, kapcsolattar-tás formája, módja, rendje együttmőködés az intézmény partne-reivel az intézmény szolgáltató tevékeny-sége

Ellenırzés, értékelés végzıje igény- és elégedett- szülık globális elé- közoktatási szakértı ség mérések ered- gedettsége az intézményei ménnyel intézményi önérté- szülıi értekezletekelés ken való részvételi arány a tanulók globális elégedettsége az intézménnyel a pedagógusok globális elégedettsége az intézménnyel

29

Indikátorok

Az indikátorok meghatározása1 A definiált indikátorok kiszámítását pontosan le kell írni, hogy az azonos számításokkal biztosítható legyen az összehasonlíthatóság.

1. Gazdálkodás, tanügyigazgatás 1.1.egy tanulóra jutó szakmai képzési költség Az intézmény teljes költségvetésébıl le kell vonni az üzemeltetési költségeket (főtés, villany, víz, csatornadíj, szemétdíj), s a maradék összeget el kell osztani a beírt tanulók számával.

1.2.egy tanulóra jutó mőködési költség Az intézmény éves mőködési költsége osztva a tanulók számával.

1.3.kapacitáskihasználtság A fıállású pedagógusok száma osztva az osztályok számával; az osztályok száma osztva a tanulók számával.

1.4.tanuló-pedagógus arány Az iskola tanulóinak számához hozzá kell adni a napközis tanulók számát, s az így kapott számot osztani kell az engedélyezett pedagógus számmal. Óvoda, alsó tagozat, felsı tagozat és középfok esetén külön számolt arány: a gyermekek/tanulók száma az adott képzési fokozatban (ISCED 0-3) osztva az adott képzési fokozaton foglalkoztatott – teljes állásra számolt – pedagógusszámmal.

1.5.átlagos osztálylétszám (külön a szakképzı évfolyamokra) A beírt tanulók száma osztva az intézményben mőködı tanulócsoportok számával. A napközis csoportok esetében teljesen külön kell számolni, az egy külön indikátor.

2. Feltételek (pénzügyi, tárgyi) 2.1.egy számítógépes munkaállomásra jutó tanulók száma A tanulók számát osztjuk a tanulói számítógépes munkaállomások számával.

2.2.egy számítógépes munkaállomásra jutó pedagógusok száma A pedagógusok számát osztjuk a pedagógusok számára elérhetı számítógépes munkaállomások számával. Minden számítógépet csak egyszer szabad számolni; a sem a tanulók, sem a pedagógusok által el nem érhetı gépeket (pl. gazdasági iroda, iskolatitkár) nem kell számolni.

2.3.egy adott évben sikeres és benyújtott pályázatok aránya A sikeres és a benyújtott pályázatok arányát kell kiszámolni.

2.4.egy adott évben pályázati úton nyert támogatás összege A pályázaton nyert teljes összeg.

2.5.saját bevételek és a teljes költségvetés aránya Az intézmény megfelelı költségvetési sorai alapján számolt mutató.

2.6.szakképzési alapból nyert támogatás és a teljes költségvetés aránya 2.7.épületkihasználtsági mutató

1

Az indikátorok használhatók az intézményi önértékeléshez is. A következı változat tartalmazni fogja az indikátorok besorolását az intézményi önértékelés 7 területéhez (lásd 2.3.1 pont alatt a fenntartó és az intézményi értékelés területeinek összehangolását.)

30

A rendszeresen oktatásra használt tantermek és az összes tanterem aránya. (Rendszeresen használtnak tekinthetı az a tanterem, amiben naponta legalább négy órát tartanak.)

3. Vezetés, menedzselés 3.1.szervezeti klíma Négyévente egyszer, a fenntartói szakmai ellenırzés, értékelés folyamán a közoktatási szakértı elvégez egy tantestületi klímamérést, ennek alapján számolható az egyik indikátor.

3.2. a vezetıvel való elégedettség A tantestületi klímateszten belül, annak részeként a vezetıvel való elégedettség átlagát külön meg kell jeleníteni.

4. Humánerıforrás és hasznosítása 4.1.pedagógus fluktuáció aránya Az iskolát elhagyó pedagógusok száma osztva a tényleges pedagógus számmal. A nyugdíjba vonuló és a tartósan távollévı kollégák nem tartoznak az iskolát elhagyók közé.

4.2.másik intézménybe áttanító pedagógusok aránya Az adott tanévben másik tagintézményben is órát tartó pedagógusok száma osztva a tényleges pedagóguslétszámmal.

4.3.szakvizsgás pedagógusok aránya A szakvizsgával rendelkezı pedagógusok száma osztva a tényleges pedagógusszámmal.

4.4.120 órás továbbképzést teljesítık aránya A 120 órás továbbképzési kötelezettséget teljesítık száma osztva a tényleges pedagógusszámmal. (Ha valakinek letelik egy hét éves ciklusa, s újra indul egy, mindaddig nem teljesítınek számít, amíg újra nem teljesíti a 120 órát.)

4.5.elmaradt órák és kötelezıen megtartandó órák aránya Egy adott tanévben bármilyen okból (betegség, továbbképzésen való részvétel stb.) elmaradt kötelezı tanórai foglalkozások óraszáma osztva az összes kötelezı tanórai foglalkozások óraszámával.

4.6.az IKT eszközök használata a tanítás-tanulás folyamatában Milyen gyakorisággal és milyen tevékenységekre használják az IKT eszközöket az iskolában a tanítás-tanulás folyamatában a pedagógusok és a tanulók? (Adatgyőjtés külön adatlapon az ISCED 1-3 szakaszokhoz illeszkedıen.)

5. Szakmai tevékenység 5.1.képességek diagnosztizálásának eredménye 1. osztály elején A tanév elején a tanítónık által az elsı osztályban, a központi képességmérı eszközzel elvégzett mérés teljesítményátlaga.

5.2.diagnosztikus mérés matematikából és olvasásértésbıl 5. és 9. osztály elején Minden második/negyedik évben 5. és 9. osztály elején – az önkormányzat által elvégeztetett – diagnosztikus mérések átlaga.

5.3.a kötelezı iskoláztatás során végzettséget nem szerzık aránya A 16 éves korig tartó tankötelezettségi idı alatt az általános iskolát be nem fejezı tanulók aránya a teljes tanulólétszámhoz képest. (Az 1998-tól iskolába járó tanulók számára a tankötelezettség 18 éves korukig tart. Ahogy ez

31

korosztály eléri a középfokot, a mutató nem csak az általános iskolában, hanem a középfokú intézményekben is kell használni.)

5.4.központi mérések jelzıszámai (átlag, eloszlás, átlagtól való eltérés stb.) Az OH által szervezett, központi mérések iskolai átlaga.

5.5.tanév végi bukási arány A tanév végén legalább egy tantárgyból bukott tanulók száma osztva a beírt tanulók számával.

5.6.egy bukott tanulóra jutó bukások száma A bukott tanulók bukásainak száma osztva a bukott tanulók számával

5.7.évismétlık aránya Az összes osztályismétlésre kötelezett tanuló száma osztva a beírt tanulók számával.

5.8.egy tanulóra jutó igazolatlanul hiányzott órák száma Az összes igazolatlanul hiányzott órák számát osztani kell a tanulók számával.

5.9.egy tanulóra jutó igazoltan hiányzott órák száma Az összes igazoltan hiányzott órák számát osztani kell a tanulók számával.

5.10.általános iskolából középiskolába, szakiskolába továbblépık százalékos aránya Azt kell kiszámítani, hogy a nyolcadik osztályt végzett tanulók közül hány százalék tanul tovább az egyes iskolatípusokban.

5.11.nyelvvizsgát tett tanulók aránya Általános iskolában: az alapfokú nyelvvizsgát tett tanulók száma osztva a hetedik és nyolcadik osztályos tanulók számával. Középiskolában a középfokú vagy felsıfokú nyelvvizsgát tett tanulók száma osztva az iskola tanulóinak számával. (Azt a tanulót, aki ugyanabból a nyelvbıl közép- és felsıfokú nyelvvizsgával is rendelkezik, csak egyszer kell számolni.)

5.12.érettségizett tanulók aránya Az adott tanévben 12. és 13. évfolyamon sikeres érettségi vizsgát tett tanulók száma osztva a 12. és 13. évfolyamon érettségi vizsgát tett tanulók számával.

5.13.szakmai vizsgát tett tanulók aránya A sikeres szakmai vizsgát tett tanulók száma osztva az összes szakmai vizsgát tett tanulók számával.

5.14.felsıoktatásba jelentkezık aránya A felsıoktatásba jelentkezettek száma (kivéve a felsıfokú szakképzést) osztva a sikeres érettségi vizsgát tett tanulók számával.

5.15.a felsıoktatásban továbbtanulók aránya A felsıoktatásba (egyetemi, fıiskolai képzésre) felvettek száma osztva a jelentkezettek számával (számolható külön az elsı helyre sikeresen felvételizık aránya).

5.16.felsıfokú szakképzésre jelentkezık aránya A felsıfokú szakképzésre jelentkezettek száma osztva a sikeres érettségi vizsgát tett tanulók számával

5.17.felsıfokú szakképzésben továbbtanulók aránya A felsıfokú szakképzésre felvettek száma osztva a jelentkezettek számával.

5.18.közép- vagy alapfokú szakképzésre jelentkezık aránya 32

A közép- vagy alapfokú szakképzésre jelentkezettek száma osztva a sikeres érettségi vizsgát tett tanulók számával.

5.19.közép- vagy alapfokú szakképzésben továbbtanulók aránya A közép- vagy alapfokú szakképzésre felvettek száma osztva a jelentkezettek számával.

5.20.tehetséggondozási óraarány Egy tanulóra jutó tehetséggondozó foglalkozások száma.

5.21.felzárkóztatási óraarány Egy tanulóra jutó felzárkóztató foglalkozások száma.

5.22.„beválási” arány (szakképzı intézményekben) A fenntartó által négyévenként elvégeztetett nyomon követéses vizsgálat, hogy a szakképzı intézménybıl kilépı tanulók milyen arányban maradnak a szakmában.

5.23.hátrányos helyzető tanulók aránya A hátrányos helyzető tanulók száma osztva a tanulók összlétszámával

5.24.halmozottan hátrányos helyzető tanulók aránya A halmozottan hátrányos helyzető tanulók száma osztva a tanulók összlétszámával.

5.25.sajátos nevelési igényő (SNI_A + SNI_B) tanulók aránya A sajátos nevelési igényő (SNI_A + SNI_B) tanulók száma osztva a tanulók összlétszámával.

6.Társadalmi elismerés, igény, elégedettség 6.1.szülık globális elégedettsége az intézménnyel A legalább kétévente megismételt elégedettségvizsgálatban a szülık iskolával való elégedettségének átlaga ötfokú skálán.

6.2. szülıi értekezleteken való részvételi arány Egy tanév során egy szülıi értekezleten átlagosan részt vevık száma osztva a beírt tanulók számával. Egy tanuló esetében csak egy jelenlévı szülı számolható.

6.3. a tanulók globális elégedettsége az intézménnyel A legalább kétévente megismételt elégedettségvizsgálatban a tanulók iskolával való elégedettségének átlaga ötfokú skálán.

6.4.a pedagógusok globális elégedettsége az intézménnyel A legalább kétévente megismételt elégedettségvizsgálatban a pedagógusok iskolával való elégedettségének átlaga ötfokú skálán. Adatszolgáltatás, az indikátorok számításának rendje A fenntartó az intézményektıl az indikátorok számításához szükséges adatokat kéri be. Adatszolgáltatásra csak abban az esetben van szükség, ha az adat egyéb forrásból – októberi statisztika stb. – nem áll rendelkezésre. Az indikátorok nagy részét évente győjtjük. Egyes indikátorok esetében – jellemzıen a fenntartói mérésekhez kötötteknél – a vizsgálat évében történik adatgyőjtés. A 4-6. számú táblázatba rendezve az indikátorokat láthatóvá válik, hogy az egyes indikátorok számításához • mely intézménytípusnak, • mikor kell (költségvetési év vége, tanév vége) adatokat szolgáltatni (feltéve, hogy az még nem áll a fenntartó rendelkezésére). 33

4. sz. táblázat: A tanév elején vizsgálandó indikátorok Indikátor

Óvoda

Általános iskola

Gimnázium

Szakközép

Szakiskola

1.3. kapacitáskihasználtásg 1.4. tanuló-pedagógus arány 1.5. átlagos osztály/csoportlétszám (külön a szakkép-zı évfolyamokra) 2.1. egy számítógépes munkaállomásra jutó tanulók száma 2.2. egy számítógépes munkaállomásra jutó peda-gógusok száma 2.7. épületkihasználtsági mutató 5.1. képességek diagnosztizálásának eredménye 1. osztály elején 5.2. diagnosztikus mérés matematikából és olvasásér-tésbıl 5. és 9. osztály elején 5.7. évismétlık aránya

–

–

-

-

-

–

-

Gimnázium –

Szakközép

Szakiskola

5. sz. táblázat: A tanév végén vizsgálandó indikátorok Indikátor

Óvoda

3.1. szervezeti klíma (négyévente) 3.2. vezetıvel való elégedettség (négyévente) 4.1. pedagógus fluktuáció aránya 4.2 másik intézménybe áttanító pedagógusok aránya 4.3. szakvizsgás pedagógusok aránya 4.4. 120 órás továbbképzést teljesítık aránya 4.5. elmaradt órák és kötelezıen megtartandó órák aránya 4.6. az IKT eszközök használata a tanítás-tanulás folyamatában 5.3. a kötelezı iskoláztatás során végzettséget nem szerzık aránya 5.4. központi mérések átlaga 5.5. tanév végi bukási arány 5.6. egy bukott tanulóra jutó bukások száma 5.8. egy tanulóra jutó igazolatlanul hiányzott órák szá-ma 5.9. egy tanulóra jutó igazoltan hiányzott órák száma 5.10. általános iskolából középiskolába, szakiskolába továbblépık százalékos aránya; tovább nem tanulók aránya 5.11. nyelvvizsgát tett tanulók aránya 5.12. érettségizett tanulók aránya 5.13. szakmai vizsgát tett tanulók aránya 5.14. felsıoktatásba jelentkezık aránya 5.15. a felsıoktatásban továbbtanulók aránya 5.16. felsıfokú szakképzésre jelentkezık aránya 5.17. felsıfokú szakképzésben továbbtanulók aránya 5.18. közép- vagy alapfokú szakképzésre jelentkezık aránya 5.19. közép- vagy alapfokú szakképzésben továbbtanulók aránya 5.20. tehetséggondozási óraarány 5.21. felzárkóztatási óraarány 5.22. „beválási” arány (szakképzı intézményekben 5.23. hátrányos helyzető tanulók aránya 5.24. halmozottan hátrányos helyzető tanulók aránya 5.25. sajátos nevelési igényő (SNI_A + SNI_B) tanulók aránya 6.1. szülık globális elégedettsége az intézménnyel 6.2. szülıi értekezleteken való részvételi arány 6.3. a tanulók globális elégedettsége az intézménnyel 6.4. a pedagógusok globális elégedettsége az intéz-ménnyel

– –

Általános iskola –

–

– – – – –

–

–

–

– – – – – – – – –

– – – – – –

–

– – – – –

– – –

–

–

34

6. sz. táblázat: A költségvetési év végén vizsgálandó indikátorok Indikátor Óvoda Általános Gimnáiskola zium 1.1. egy tanulóra/gyermekre jutó szakmai (képzési) költség 1.2. egy tanura jutó mőködési költség 2.3. egy adott évben sikeres és benyújtott pályázatok aránya 2.4. egy adott évben pályázati úton nyert támogatás összege 2.5. saját bevételek és a teljes költségvetés aránya 2.6. szakképzési alapból nyert támogatás és a teljes költségvetés aránya

Szakközép

Szakiskola

–

–

Az ellenırzés, értékelés eljárásrendje Az ellenırzés és értékelés áttekinthetıségét, kiszámíthatóságát növeli, ha pontosan meghatározott eljárásrend alapján történik. Az eljárásrend mind a fenntartó, illetve a képviseletében eljáró Iroda, mind az intézmények számára tervezhetıvé teszi a folyamatot. Az eljárásrend tartalmazza: 1. az érintettek körét, 2. a határidıket és felelısöket, 3. az ellenırzés, értékelés forrásait: indikátorok, intézményben készített statisztikák, intézményi dokumentumok, helyi, illetve országos mérések eredményei, fenntartói mérések, intézményi önértékelés. 4. az ellenırzés, értékelés eredményeként készítendı dokumentumok meghatározását, kezelését, 5. az ellenırzés, értékelés alapján történı feladat-meghatározás rendjét. Az eljárásrendet – a könnyebb áttekinthetıség kedvéért – rövid szöveges megfogalmazással és folyamatábrával egyaránt elkészítjük. A folyamatábra bemutatja az eljárásrend kapcsolódását az ellenırzési, értékelési rendszer egészéhez, valamint az intézkedési tervhez. Eljárásrend az intézmények ellenırzésre és értékelésére Intézményellenırzés: 1. Az Oktatási, Kulturális és Sportiroda a társirodák bevonásával, az Oktatási Bizottság egyetértésével minden év június 15-ig elkészíti a következı tanév éves ellenırzési tervét, azt megküldi az intézmények, valamint az ellenırzésben résztvevı társirodák számára. 2. Az intézményi ellenırzések, értékelések lebonyolítása a terv szerint. 3. Az ellenırzést követıen az ellenırzést végzı jelentést készít, amit nyolc napon belül megküld a megbízónak. 4. Az ellenırzések eredményeként a jelentésben meghatározott javításokat és pótlásokat kijelölı feladatokat be kell építeni az intézmény következı éves munkatervébe.

35

5. Az Iroda nyomon követi a hiányosságok pótlását, majd igazolja azok teljes körő elvégzését 6. Az ellenırzés során keletkezett adatokat és információkat az Iroda az adatbázisba illeszti. 7. Az ellenırzés során keletkezett dokumentumok az iratkezelési szabályzatnak megfelelıen archiválásra kerülnek. Intézményértékelés: Intézményértékelés esetén a szakmai munka (5. terület) és a humánerıforrás (4. terület) esetén a fenntartó által végzett külsı értékelést meg kell elıznie az intézmény belsı értékelésének. A belsı értékelés alapul szolgál a külsı értékeléshez. A szempontok pontos definiálása növeli a az értékelés kiszámíthatóságát, támogatja annak fejlesztı elemeit. 1. Az Oktatási, Kulturális és Sportiroda a társirodák bevonásával, az Oktatási Bizottság egyetértésével minden év június 15-ig elkészíti a következı tanév éves értékelési tervét, azt megküldi az intézménynek. Ebben meghatározza az értékelési rendszer alapján2: a) a konkrét értékelési feladatokat települési, illetve intézményi szinten, b) az értékelés módszereit, c) a mérés mintáját, illetve az érintett tanulócsoportok számát, d) az értékelés idıtartamát, az értékelés lezárásának idıpontját. 2. Az értékelés elvégzése a terv szerint. 3. Az értékelésrıl az azt végzı(k) beszámolót, összegzést készít(enek), amelyet megküld(enek) a megbízónak. 4. Az értékelés alapján az egyes intézmények szükség szerint intézkedési tervet készítenek a feltárt problémák megoldására, illetve erısségeik továbbfejlesztésére összhangban saját minıségirányítási programjukkal. 5. Az értékelés során keletkezett adatokat és információkat az Iroda az adatbázisba illeszti. 6. Az egyes intézmények értékelésérıl települési szintő összegzést készít az Iroda. 7. Az értékelés során keletkezett dokumentumok rendezése, archiválása. Az ellenırzés, értékelés eredményeinek felhasználása Az ellenırzés, értékelés célja – ahogy ez a korábbiakban szerepelt – a fenntartói döntések megalapozása, a jövıre vonatkozó tervek készítése, az intézményi szintő fejlesztések támogatása, az oktatás minıségének fejlesztése. Ezen célok eléréséhez biztosítani kell: az adatok célirányos, több szempontú elemzését, az érintetteknek szóló visszajelzés elkészítését, az ellenırzés, értékelés jellegéhez, tartalmához igazodóan a nyilvánosság tájékoztatását. Az ellenırzési, értékelési rendszer hatékony és gazdaságos mőködtetése szükségessé teszi, egyben feltételezi is, hogy: a rendszerben nincs adatvesztés, a szükséges adatok tárolása, rendszerezése jól funkcionál, a területek, célcsoportok közötti összehasonlítást és a nyomon követı 2

Ez lehetıvé teszi az intézmény számára, hogy önértékelésének eredményeit a külsı értékelés idejére elıkészítse, felkészülten legyen részese az értékelési folyamatnak.

36

– monitor jellegő – elemzést támogató adatbázisban történik; a rendszerben nincsenek felesleges adatok, tehát olyan adatgyőjtés történik, aminek a feldolgozására is sor kerül; az intézményi és a fenntartói adatgyőjtés minden lehetı ponton összekapcsolja, hogy ezzel is minimalizálja az adatgyőjtéssel, rögzítéssel járó idı és erıforrás felhasználását. Az ellenırzés, értékelés eredményeinek felhasználását elısegíti: a célcsoportok (iskolafok, -típus, korcsoportok stb.) vizsgálata, összehasonlító elemzése, egyes területek elemzése, a közöttük lévı kapcsolat feltárása, célcsoportok vagy területek vizsgálata esetén a változások irányának leírása, a lehetséges következmények bemutatása, a döntéseket támogató forgatókönyvek (lehetséges döntési lehetıségek, következmények, hatások) megfogalmazása. Az elemzések elkészítését megkönnyítik a rendezett összesítı adatok (átlagok, összevont mutatók, megfelelıen kialakított indikátorok stb.). A konkrét adatok áttekintését elısegítik olyan kategóriák kialakítása, amelyek az értékek besorolását (pl. nyelvvizsgát tett tanulók száma, aránya) teszik lehetıvé (pl. gyenge-átlagos-jó, kritikus-megfelelı-kiváló), illetve a változást, annak irányát jelzik, ami lehet javulás, romlás vagy stagnálás. Adatbank kialakítása és mőködtetése Az adatbankba a fenntartó által kért, az intézményektıl beérkezı indikátorok kerülnek. Az adatbankba évente három alkalommal bekerülı adatokat (tanév vége, tanév eleje, költségvetési év vége) évente egyszer – a költségvetési év zárása után, tavasszal – helyi szinten a fenntartó – szükség szerint szakértı bevonásával - vizsgálja, elemzi. Amennyiben akár térben, akár idıben (amikor már ehhez lesz elég adat) aránytalanságot, nagymértékő változást, csökkenı tendenciát tapasztal, jelzi az Oktatási, Kulturális és Sportiroda vezetıjének, aki megteszi a szükséges intézkedéseket helyi szinten, illetve kezdeményezi azokat intézményi szinten. Az adatbázis struktúráját a győjtött és nyomon követett indikátorok – illetve ezek számítását lehetıvé tevı adatok –, valamint az ellenırzés, értékelés (pl. kompetenciavizsgálatok) során meghatározott adatok lényegében definiálják. A rendszer mőködése szükségessé teszi az elektronikus adatbázis pontos és részletes leírását – adattartalom, adatforma, azonosítók stb. –, ami nem része az önkormányzati minıségirányítási programnak, de elkészülte nélkülözhetetlen a mőködtetéséhez. Négyéves ellenırzési, értékelési program kialakítása A törvény szerint a fenntartónak legalább négyévente el kell végeznie intézményei törvényességi, gazdasági és szakmai értékelését. Tekintettel az értékelési területek kiterjedtségére, az intézmények nagy számára, ezért érdemes az értékelés ciklusát pontosan négy évben meghatározni. Az egyes években elvégzendı ellenırzések és értékelések megvalósítására éves terv készül, amiben definiálni kell: az értékelés konkrét szempontjait, az intézményeken belül érintett tanulócsoportokat, az alkalmazandó módszereket, az értékelésbe bevont szervezeteket, szakértıket.

37

Az ellenırzés, értékelés kivitelezéséhez meg kell határozni, intézményekben, mikor, milyen területeken kerül sor a vizsgálatra. Az ellenırzési, fejlesztések

értékelési

program

mőködtetéséhez

hogy

mely

kapcsolódó

A rendszer mőködtetése fejlesztési igénnyel bír – például a tervezett kompetenciamérések, továbbá a szakképzés mőködésének nyomon követése –, amit a következı idıszakra tervezni szükséges. Az eszközrendszer, az adatbázis teljes körő kialakulásáig tartó – vélhetıen 3-4 éves – idıszakban természetesen csak azokkal a vizsgálatokkal kell számolni, amelyek feltételei a fenntartó számára rendelkezésre állnak, illetve az adott idıre megteremtıdnek. A fenntartói intézményértékelés egyik alapvetı feladata az iskolai oktatás minıségének fejlesztése, amihez szükséges feltárni a különbözı területek közötti összefüggéseket, ok-okozati viszonyokat. E megközelítés alapján fontos a szociokulturális háttér, a tanulási attitődök, a tanulási stratégiák egymással is, és az eredménnyel, valamint a tanulói tudásszinttel való összefüggésének elemzése. A probléma komplex megközelítésére van szükség, ezért célszerő a tudás- és kompetenciavizsgálatokat a háttérváltozók vizsgálatával együttesen elvégezni. Ez teszi ugyanis lehetıvé az értékelés során a bemeneti, kimeneti elemek és más rendszersajátosságok figyelembe vételét.

38

4. ÁGAZATI ÉS ÁGAZATKÖZI KAPCSOLATOK A HELYI KÖZOKTATÁSBAN, PARTNERI EGYÜTTMŐKÖDÉS A közoktatás helyi közszolgáltatás, melynek irányítása nem képzelhetı el a nevelésben és oktatásban érdekelt partnerekkel való párbeszéd és hatékony együttmőködés nélkül. Fontosnak tartjuk a nevelésben és az oktatásban érdekelt partnerek véleményére való nyitottságot, a folyamatos párbeszédet és a széleskörő konszenzuskeresést. Az ágazati és ágazatközi kapcsolatok feltérképezése során megneveztük azokat a partnereket, amelyekkel a közoktatási feladatok ellátása érdekében együttmőködik az önkormányzat. A partnerlista alapján – az eddigi gyakorlatot is figyelembe véve – meghatározásra kerültek az egyes partnerekkel az együttmőködés területei, formái, alkalmai és gyakorisága. A partnerek részérıl a kapcsolattartó személy neve, beosztása és elérhetısége külön címlistán szerepel, mely az Oktatási, Kulturális és Sportirodán megtalálható. Ezen a listán szereplı kapcsolattartó személyek körében bekövetkezı változásokat az Iroda folyamatosan aktualizálja, az esetleges változásokat átvezeti. A partnerek körében, az együttmőködés formáiban bekövetkezı partnerazonosítás négyévenként történı megismétlésével biztosítjuk. A kapcsolatrendszer hálóját és fı jellemzıit az alábbi táblázat tartalmazza:

39

változásokat

a

PARTNER

Együttmőködés területei

Együttmőködés formái és alkalmai

Együttmőködés gyakorisága

Ágazati partnerek Önkormányzati fenn- óvodai nevelés tartású óvodák

intézménylátogatás

szükség szerint

intézményvezetık be- évente kétszer számoltatása költségvetési egyez- évente egyszer tetés szükség szerint Önkormányzati fenn- általános iskolai neve- intézménylátogatás tartású általános isko- lés-oktatás lák intézményvezetık be- évente kétszer számoltatása költségvetési egyez- évente egyszer tetés Önkormányzati fenn- középiskolai nevelés- intézménylátogatás szükség szerint tartású középiskolák oktatás, szakképzés intézményvezetık be- évente kétszer számoltatása

Óvodavezetık kaközössége

mun- intézményirányítás, oktatástervezés

Általános iskolai igazgatók munkaközössége Középiskolai igazgatók munkaközössége

intézményirányítás, oktatástervezés intézményirányítás, oktatástervezés

Kisebbségi mányzatok

önkor- nevelés, iskolai oktatás, kulturális tevékenység Nem önkormányzati rögzített önkormánynevelési-oktatási in- zati feladatok ellátása, tézmények oktatástervezés Csongrád Megyei oktatástervezés Önkormányzat OKÉV Dél-alföldi vizsgák, Regionális Igazgató- mérések szervezése, sága feltételek biztosítása

költségvetési egyeztetés munkaközösségi értekezlet, személyes találkozó munkaközösségi értekezlet, személyes találkozó munkaközösségi értekezlet, személyes találkozó személyes egyeztetés, konzultáció

évente egyszer évente kétszer

évente kétszer

évente kétszer

évente kétszer

vezetıi értekezlet, szükség szerint személyes találkozó személyes egyeztetés, szükség szerint dokumentumok cseréje, konzultáció személyes egyeztetés, szükség szerint dokumentumok cseréje, konzultáció

40

PARTNER Szegedi Tudományegyetem



oktatástervezés, ösztöndíjak, gyakorlat szervezése oktatásirányítás

személyes egyeztetés, dokumentumok cseréje, konzultáció Oktatási személyes egyeztetéMinisztérium sek Nemzeti Szakképzési szakképzési feladatok személyes egyeztetés, Intézet koordinálása dokumentumok cseréje, konzultáció Szakszervezetek munkavállalói érdek- személyes egyeztetés, egyeztetés, konzultáció oktatástervezés Egyházak óvodai nevelés, személyes egyeztetés, iskolai oktatás, konzultáció egyéb intézményi feladatok Országos és területi gyógypedagógiai ta- személyes egyeztetés, szakértıi bizottságok nácsadás, korai fej- dokumentumok cserélesztés és gondozás, je, konzultáció nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, konduktív pedagógiai ellátás, gyógytestnevelés Szakmai szolgáltatók, szaktanácsadás, személyes egyeztetés, szakértık szakértıi tevékeny- konzultáció ség, mérés, intézményértékelés, oktatástervezés, intézményszervezeti döntés

41

Együttmőködés gyakorisága évente kétszer

szükség szerint szükség szerint

szükség szerint

szükség szerint

szükség szerint

szükség szerint


PARTNER


Együttmőködés gyakorisága

Ágazatközi partnerek Polgármesteri Kabinet Polgármesteri Hivatal nem oktatással foglalkozó irodái és osztályai

Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum ÁNTSZ

Városi Rendırkapitányság NGSZ

SZINT KFT Suli-Host Kft Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Szeged közmővelıdési intézményei

Szegedi Sport Fürdık Kft. Oktatási lyázói

Alap

és

pá-

Magyar Államkincstár

személyzeti ügyek, pénzügyi tervezés, felújítás, pályázati tevékenység, rendezvények, gyermek- és ifjúságvédelem, gondozásba vétel drog megelızés

személyes egyeztetés, rendszeresen dokumentumok cseréje, konzultáció

személyes egyeztetés, szükség szerint konzultáció hatósági ellenırzés személyes egyeztetés, szükség szerint dokumentumok cseréje, konzultáció gyermek és ifjúság- személyes egyeztetés, alkalomszerően védelem konzultáció közlekedés-biztonság intézményi gazdál- személyes egyeztetés, szükség szerint kodás, konzultáció karbantartás, felújítás, nyári táboroztatás takarítás személyes egyeztetés, szükség szerint konzultáció gyermekétkeztetés személyes egyeztetés, szükség szerint konzultáció pályaválasztás, személyes egyeztetés, szükség szerint oktatástervezés, dokumentumok cserémunkaerı közvetítés je, konzultáció szabadidıs progra- személyes egyeztetés, félévente mok, konzultáció nyári napközis tábor, rendezvények szervezése szabadidıs progra- személyes egyeztetés, szükség szerint mok szervezése, dokumentumok cserépályázatok e, konzultáció pályázatok személyes egyeztetés, évente egyszer dokumentumok cseréje, konzultáció normatíva, személyes egyeztetés, évente egyszer alapító okiratok dokumentumok cseréje, konzultáció

42

PARTNER Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Educatio Közoktatási Információs Iroda Gyır Szakminisztériumok Megyei kamarák

Állami szék

Együttmőködés területei törvényességi ügyek

Együttmőködés formái és alkalmai tájékoztatás

Együttmőködés gyakorisága szükség szerint

intézménytörzs, dokumentumok cseré- évente egyszer statisztikai adatszol- je gáltatás oktatásirányítás személyes egyezte- szükség szerint tések gazdasági szakképzés, intéz- személyes egyeztetés, szükség szerint ményszervezeti dön- dokumentumok cserétés, je, konzultáció oktatástervezés

Számvevı- intézményellenırzés

Megyei Statisztikai oktatástervezés Hivatal 1000 Mester TISZK szakképzés, oktatástervezés

tájékoztatás

szükség szerint

tájékoztatás

szükség szerint

személyes egyeztetés, rendszeresen dokumentumok cseréje, konzultáció

43

5. A VEZETİI MUNKA ÉRTÉKELÉSE Az értékelés szempontjai és eljárásrendje A 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 40.§ (11) és (12); 54.§ (1); 55.§ (2) a-h) és 102.§ (2) d-g) pontjai értelmében Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata a városban mőködı közoktatási intézmények vezetıinek értékelését az alábbiakban szabályozza.

A vezetıértékelés célja Összefüggı és hiteles képet kapni az intézményvezetık tevékenységérıl; A közoktatási intézmények vezetıit egységes szempontrendszer szerint, fejlesztı célzattal értékelni; Adatokat és közvetlen információkat győjteni a vezetıi tevékenység minıségének megítéléséhez; Vizsgálni a követelményeknek való megfelelést, visszajelzést adni a vezetıi teljesítményrıl; Átláthatóvá tenni, hogy az intézményvezetı irányítása mellett milyen hatékonysággal mőködik a szervezet, hogyan valósul meg a nevelı-oktató munka szakmai és módszertani irányítása, ellenırzése és értékelése; A megalapozni a munkáltatói döntéseket.

Az értékelés szempontjai Az értékelés a vezetıi munka négy legfontosabb feladatának (tervezés, végrehajtás, ellenırzés, értékelés) vizsgálatára terjed ki az alább részletesen ismertetett területek mentén – összhangban a közoktatási törvénnyel: A jogszerő mőködés biztosítása A PDCA ciklus alkalmazása a vezetıi munkában; elkötelezıdés a folyamatos fejlesztés mellett A szakmai-pedagógiai munka irányítása, a belsı szakmai ellenırzés rendje Emberi erıforrás-menedzsment: pedagógusok kiválasztása, ennek szabályozása, eljárásrendje; a pedagógusok támogatása (betanítás, pedagógusok értékelése, ösztönzırendszer mőködtetése, továbbképzések támogatása, innovációs tevékenységek segítése) Erıforrás-gazdálkodás, feltételek biztosítása (pályázati tevékenység, saját bevételek) Szervezetfejlesztés, feladatok és felelısség delegálása, belsı kommunikáció; munkatársakkal való kapcsolat: informálás, konfliktuskezelés, bevonás a döntésekbe stb. Partnerkapcsolatok irányítása: partnerek azonosítás, elégedettségük mérése, a kapcsolatok hatékonysága stb. Társadalmi hatás, szakmai aktivitás, elismertség (továbbképzéseken, konferenciákon való részvétel, elıadások tartása, szakmai testületekben való tevékenység, publikációk stb. Vezetıi személyiség, képesség, stílus: önképzés, munkabírás, nehéz helyzetek kezelése, személyes hatás, szervezıképesség stb.

44

A vezetıértékelés rendje A vezetık értékelésére évente kerül sor a következı rendben. Év – a vezetıi megbízást követı év sorszáma 1.

1.

2.

2.

Az értékelés bemeneti információja • Fenntartói ellenırzések (1. év) • Külsı ellenırzések, értékelések, mérések (1. év) • Vezetıi önértékelés – egyszerősített kérdıív (1. év) • Szervezeti eredményesség, tanév végi beszámoló (1. év) • Fenntartói ellenırzések (2. év) • Külsı ellenırzések, értékelések, mérések (2. év) • Vezetıi önértékelés – egyszerősített kérdıív (2. év) • Szervezeti eredményesség, tanév végi beszámoló (2. év) • Vezetıi pályázat idıarányos teljesítésének értékelése (1. és 2. év)

Az értékelési információk győjtésének ideje Minden májusában

A tanév júliusban

Minden májusában

A tanév júliusban

45

Értékelési aktus

év A végzett munka elismerése pedagógus napon végén, Anyagok győjtése


Év – a vezetıi megbízást követı év sorszáma 3.

4.

4.

5.

Az értékelés bemeneti információja

Az értékelési információk győjtésének ideje

Értékelési aktus

• Vezetıi munkaköri leírás • Éves munkatervek (1., 2. és 3. év) • Intézményi önértékelések eredményei • Vezetıi önértékelés – egyszerősített kérdıív (1. és 2. év) • Szervezeti eredményesség, tanév végi beszámolók (1. és 2. év) • Vezetıi pályázat idıarányos teljesítésének értékelése (1. és 2. év) • Fenntartói ellenırzések (1. és 2. év) • Külsı ellenırzések, értékelések, mérések (1. és 2. év) • Vezetıi interjú • Vezetıi önértékelés – egyszerősített kérdıív (3. év) • Szervezeti eredményesség, tanév végi beszámoló (3. év) • Fenntartói ellenırzések (3. év) • Külsı ellenırzések, értékelések, mérések (3. év) • Fenntartói ellenırzések (4. év) • Külsı ellenırzések, értékelések, mérések (4. év) • Vezetıi önértékelés – egyszerősített kérdıív (4. év) • Szervezeti eredményesség, tanév végi beszámoló (4. év)

Nincs külön információgyőjtés

Munkaértékelı interjú a munkáltatóval VAGY vezetési tanácsadóval a tanév

folyamán februármárciusban a megjelölt dokumentumok alapján.

A végzett munka elismerése pedagógus napon

A tanév júliusban

Minden májusában

A tanév júliusban

végén, Anyagok győjtése


• Hatékonyságmutatók A tanév folyamán október-december • Munkatársi internetes kérdıív • Vezetıi internetes kérdıív • Vezetıi idıarányos

pályázat

46

Munkaértékelı interjú vezetési tanácsadóval a tanév

folyamán januáráprilisig a megjelölt dokumentumok alapján, illetve az elsı négy évben győjtött

Év – a vezetıi megbízást követı év sorszáma

Az értékelés bemeneti információja

Az értékelési információk győjtésének ideje

teljesítésének értékelése (öt évre vonatkozóan) • Vezetıi munkaköri leírás • Éves munkatervek (öt évre) • Szervezeti eredményesség, tanév végi beszámolók (öt évre) • Fenntartói ellenırzések (3., 4., és 5. év) • Külsı ellenırzések, értékelések, mérések (3., 4., és 5. év) • Intézményi önértékelések eredményei • A 3. évben lezajlott értékelı interjú alapján készült jelentés • Vezetıi interjú

Értékelési aktus

négy évben győjtött információk alapján A végzett munka elismerése pedagógus napon

Az értékeléshez szükséges információk A vezetıi munka értékelés során a következı célcsoportoktól szükséges információt szerezni:

területekrıl

és

Intézményi hatékonysági mutatók összegyőjtése Óvoda Óvodai adatok • Nevelési program, az óvodában futó programok • Kötelezı órák, nyitva tartás • Ellenırzések • Épület, csoportszobák • Az óvoda erısségei, fejlesztendı területei Gyermekekre vonatkozó adatok Pedagógusokra és egyéb alkalmazottakra vonatkozó adatok Gazdálkodási adatok

Iskola Iskolai adatok • Célok, programok • Megtartott összes órák száma, csoportbontás • Ellenırzések • Épület, tantermek • Az iskola erısségei, fejlesztendı területei Tanulókra vonatkozó adatok Pedagógusokra és egyéb alkalmazottakra vonatkozó adatok Gazdálkodási adatok

A hatékonysági mutatók összegyőjtése egy adatgyőjtı ív segítségével történik.

47

Intézmények pedagógusainak és a pedagógiai munkát segítı alkalmazottak véleményének kikérése – internetes kérdıív A munkatársak véleményének megkérdezése a vezetı munkájáról a definiált vezetıi értékelési területekrıl. Vezetıi önértékelés – internetes kérdıív

A vezetıi önértékelés azt vizsgálja, hogy az értékelési területeken a vezetı hogyan ítéli meg saját tevékenységét. Vezetıi önértékelés – egyszerősített internetes kérdıív Vezetıi önértékelés, amely elsısorban a vezetı fejlıdésére, tanulására fókuszál. internetes kérdıívek kitöltése az interneten keresztül történik. Az intézményvezetık, pedagógusok és pedagógiai munkát segítı alkalmazottak intranethálózatról egy központi szerveren elhelyezett kérdıívekhez férhetnek hozzá. A kérdıívek kitöltésével lényegében egyidejőleg megtörténik az adatok rögzítése, az alapstatisztikák elkészítése; adatbázis készül a felmérés eredményeivel. A mérési eredmények adatbázisba kerülnek, és a növekvı adatbázis összehasonlító adatokkal képes szolgálni a fenntartót. Az

Vezetıi pályázat idıarányos teljesítésének vizsgálata A vezetıi pályázat cél- és feladatrendszerének, valamint az ehhez tervezett módszereknek a vizsgálata; a program idıarányos teljesítése. Annak számbavétele, hogy a vezetıi programból mit sikerült megvalósítani, mit nem, s amit nem, annak mi volt az oka, az akadálya. Vezetıi munkaköri leírás Éves munkatervek Az intézmények által kötelezıen elkészített éves munkaterv. Tanév végi beszámolók Az intézmények által kötelezıen elkészített tanév végi beszámolók. Intézményi önértékelések eredményei Vezetıi interjú Az értékelési információk összegyőjtése után az értékelési jelentés összeállítása elıtt vezetıi interjú az értékelt vezetıvel. Fenntartói ellenırzések A fenntartó által végzett törvényességi, gazdálkodási ellenırzések (jogszabályi és pénzügyi megfelelés, határidık betartása) Külsı ellenırzések, értékelések, mérések

A vezetıi munka értékelésének következményei

48

A vezetıértékelés során feltételbeli, szervezeti, mőködési és a vezetı személyes kompetenciáit érintı kérdések kerülhetnek felszínre. A vezetıértékelés lehetıséget kínál arra, hogy célirányos, a szervezeti és személyes hatékonyságot növelı intézkedésekre kerüljön sor. A fejlesztésre, a mőködés, a tevékenységek javítására intézményi és/vagy egyéni fejlesztési terv készülhet.

A vezetıértékelés szabályai • A vezetıértékeléssel kapcsolatos feladatok tervezése, az érintett vezetı(k) tájékoztatása az értékelésrıl, az értékelés szempontjairól, eljárásrendjérıl; a szakértık felkérése az Oktatási, Kulturális és Sportiroda feladata. • A vezetıértékelés eredményét a megrendelı fenntartó kapja meg. A fenntartó saját hatáskörben dönt a vezetıértékelés nyilvánosságáról. Az értékelt vezetık írásos visszajelzést kapnak az értékelésrıl. • A szakértıi jelentés az értékelési szempontrendszer alapján készül. • A vezetık végzett munkájuk eredményeként minden évben pedagógus napon jutalmat kaphatnak. A jutalom odaítélésének alapja a vezetıi kinevezést követı elsı, a második és a negyedik évben a fenntartói ellenırzések és a külsı ellenırzések, értékelések, mérések; a harmadik és ötödik évben a vezetıi értékelés. A vezetıi jutalmakról az Oktatási Bizottság dönt.

49

6. Az 1000 Mester Szakképzés-szervezési Nonprofit Kiemelten Közhasznú Korlátolt Felelısségő Társaság (1000 Mester TISZK) bemutatása A Térségi Integrált Szakképzı Központ létrehozása volt az elsı lépcsı egy, a munkaerıpiaci igényekre jobban reagáló, versenyképes szaktudást biztosító, fenntartható intézményrendszer felé. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata mint gesztor sikeres pályázatokat nyújtott be a TÁMOP 2.2.3 és a TIOP 3.1.1 projektek megvalósítására, melyhez kapcsolódva Szeged és másik nyolc fenntartó – köztük a Csongrád Megyei Önkormányzat, Hódmezıvásárhely és a Szegedi Tudományegyetem – nonprofit kiemelten közhasznú kft.-ként 2008. június 9-én megalapította az 1000 Mester TISZK-et. A TISZK tagjait és a TISZK-be bevont szakképzı intézményeket a mindenkor érvényes társasági szerzıdés tartalmazza. Az 1000 Mester TISZK elérhetıségei: Cím: 6724 Szeged, Eszperantó u. 5. Telefon: 62/541-675 Internet: www.1000mestertiszk.hu Az 1000 Mester TISZK célja: • a pályakezdı munkanélküliség csökkentése és a gazdaság helyi igényeinek kielégítése érdekében a szakképzési rendszer továbbfejlesztése, amely képes a igények folyamatosan változó, csúcstechnológiai és munkaerıpiaci költséghatékony kielégítésére, valamint a tanulók lemorzsolódásának lényeges csökkentésére, az élethosszig tartó tanulás alapképességeinek kialakítására, • a pályaorientáció és a pályaválasztás szerepének erısítése, • a szakképzésben résztvevık számának növelése, • a szakképzı intézmények, az akkreditált felnıttképzési intézmények és a szakképzésben részt vevı vállalkozói szféra együttmőködésének elısegítése, • a szakképzés mőködı létesítményeinek, eszközeinek korszerősítése, • a szakmai továbbképzés támogatása, • a szakember-utánpótlás biztosítása (különösen a hiányszakmákban) a térség munkaerı-piaci igényeinek figyelembevételével. A fenntartó elvárásai a TISZK-kel kapcsolatban • Alakítsa ki szolgáltatási rendszerét és folyamatosan tájékoztassa partnereit a szolgáltatások igénybevételének lehetıségeirıl, módjáról. • Alakítsa ki irányítási rendszerét és folyamatosan fejlessze tovább a hatékonyság érdekében. • Segítse elı a munkaerıpiac igényeihez igazodó képzési struktúrájú és oktatási színvonalú szakképzés kialakítását a gyakorlatorientált szakképzési lehetıségek megteremtését. • Vegyen részt az iskolarendszeren kívüli szakképzés, valamint felnıttképzés szervezésében. • Biztosítsa a fejlesztési források (szakképzési hozzájárulás és egyéb pályázati források) hatékony felhasználását és azok elérését a TISZK és partnerei számára. • A szakképzés fejlesztési irányaira és beiskolázási arányaira tekintettel határozza meg a társaság által, illetve a társaság tagjai által fenntartott iskolákban a szakképzési évfolyamokon indítható osztályok számát. 50

• • •

Segítse elı az összehangolt, ugyanakkor a helyi igényeket is figyelembe vevı moduláris rendszerő képzési programok létrehozását. Dolgozza ki a tanulói nyomon- és utókövetés rendszerét. A szakmai program tekintetében egyetértési jogot gyakorol az iskola pedagógiai programjának jóváhagyásakor.

A fenntartó elvárásai a TISZK-ben résztvevı intézményekkel kapcsolatban • Az intézmények vegyenek részt a TISZK által kialakított közös folyamatok mőködtetésében. • Az intézmények képviselıi vegyenek részt a TISZK szervezeti mőködtetésében, a kialakított fórumokon a megalkotott szabályok szerint vegyenek részt képviselıik útján. • Az intézmények vegyenek részt a TISZK szolgáltatásainak kialakításában és vegyék igénybe azokat, biztosítsák a partnerek tájékoztatását a lehetıségekrıl. • Az intézmények tegyenek eleget a TISZK részére történı adatszolgáltatási kötelezettségüknek. • Az intézmények tartsák be a TISZK által hozott határozatokat. Az Önkormányzat TISZK mőködtetésével kapcsolatos feladatai • A fenntartó tervezési folyamatait a TISZK Irányítási Kézikönyv figyelembevételével és azzal egyeztetve szükséges kialakítani. • A tanulócsoportok indításának összehangolása a beiskolázási adatok ismeretében, és erre épülı közgyőlési, fenntartói döntések meghozatala a beiskolázásról.

51

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATI MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

Recommend Documents