SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA FELÜLVIZSGÁLATA JEGYZŐKÖNYV

1 A …......./2015. (VI. 26.) Kgy sz. határozat melléklete

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA FELÜLVIZSGÁLATA JEGYZŐKÖNYV

Szeged, 2015. június 17.

2

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)

Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebtv.), a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban 2013. június 28-án, a 314/2013. (VI. 28.) Kgy. sz. határozattal rögzítette az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az Ebtv. 31. § (6) bekezdése szerint „A települési önkormányzat az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha az e törvény rendelkezéseinek megfelelő, hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik.” Az önkormányzat vállalta, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalta továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Az Ebtv. 31. § (4) bekezdése alapján alapján a helyi esélyegyenl ő ségi program id őarányos megvalósulását kétévente át kell tekinteni, az áttekintés alapján szükség esetén a helyi esélyegyenl ő ségi programot felül kell vizsgálni, illetve a helyzetelemzést és az intézkedési tervet az új helyzetnek megfelel ő en kell módosítani. Jelen jegyzőkönyv az Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálatának elvégzését írja le, szerkezetét tekintve pedig egy az egyben illeszkedik Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 2013. június 28. napján elfogadott Helyi Esélyegyenlőségi Programjához. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: • az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, • a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, • a diszkriminációmentességet, • szegregációmentességet, • a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció

3 intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A dokumentum felülvizsgálatának további célja az is, hogy az Európai Unió 2014-2020 közötti költségvetési időszakában a pályázatok tervezéséhez az esélyegyenlőségi problémák feltüntetésre kerüljenek. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. Az Európai Unió 2014-2020 közötti költségvetési időszakában a pályázatok tervezéséhez az esélyegyenlőségi problémák feltüntetése. A HEP helyzetelemző részének célja A felülvizsgálat során arra törekedtünk, hogy azon célcsoportok esetében amelyeknél az Esélyegyenlőségi Program 2013.06.28.-ai elfogadása óta említést érdemlő változás, esemény történt, arra kitérjünk. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)

1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1. A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését és felülvizsgálatát az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, • a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és • a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet • alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a • a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) • a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) • a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) • a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi

4

• • •

törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.)előírásaira.

A helyi esélyegyenlőségi programok felülvizsgálatának szükségessége Az Ebktv. 31. §-a rendelkezik a helyi esélyegyenlőségi programokról. A törvény 31. § (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat ötévente öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogad el, amelyet a 31. § (4) bekezdése értelmében kétévente át kell tekinteni és szükség esetén felül kell vizsgálni. Utóbbi bekezdés szó szerint: „(4) A helyi esélyegyenlőségi program időarányos megvalósulását, illetve a (2) bekezdésben meghatározott helyzet esetleges megváltozását kétévente át kell tekinteni, az áttekintés alapján szükség esetén a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni, illetve a helyzetelemzést és az intézkedési tervet az új helyzetnek megfelelően kell módosítani.”

1.2. Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása A szociális területet lefedő, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) jelentős változáson ment keresztül. A 2013-2014. évben történt változások 1. A 2013. évi LXXV. törvény módosítja fenti jogszabályokat. A törvénymódosítás értelmében 2014. január 1-jétől az átmeneti segély, a temetési segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás önálló ellátási formaként megszűnt, és önkormányzati segéllyé olvadt össze. 2. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41.§ (4) bekezdése lehetővé teszi, hogy a képviselő-testület hatáskörét a jegyzőre átruházza. Ennek kapcsán a szociális támogatások elbírálásával, a méltányossági eljárások lefolytatásával, valamint a segélyek visszafizetésével kapcsolatos hatáskörök kerültek átruházásra a jegyzőre. 3. A korábban a közoktatásról szóló törvényből a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet tényének megállapítása a Gyvt. szabályozása értelmében 2013. szeptember 1. napjától a jegyző feladata. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet megállapítása a gyermekek részére a köznevelés területén kedvezményeket, támogatásokat, jogosultságokat biztosít. 2015. évben történt változások Az állam és az önkormányzat segélyezéssel kapcsolatos feladatai 2015. március 1-jétől élesen elválasztásra kerültek. A helyi önkormányzatok felelőssége növekszik a helyi közösség szociális biztonságának erősítésében, a szociális segélyek biztosításában.

5 I. Az aktív korúak ellátása Az ellátást 2015. március 1-től a járási hivatalok állapítják meg. A rendszeres szociális segély nevű ellátás 2015. március 1-től megszűnt. A korábban erre a támogatásra jogosult személyek más ellátásokra szerezhettek jogosultságot. Az egészségkárosodott személyek egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatást, a nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltők foglalkoztatást helyettesítő támogatást, a 14 év alatti gyermek felügyeletét ellátók egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatást, illetve az önkormányzat rendelete alapján megállapított ellátást követően foglalkoztatást helyettesítő támogatást vehetnek igénybe, a jogszabályi feltételek teljesülésével. II. Lakásfenntartási támogatás (jogszabályi háttér az átmeneti rendelkezésekre: Szt. 134/C.§ (1)-(2) bekezdés) 2015. március 1-jétől a támogatás ebben a formában nem állapítható meg a kérelmezők részére. A korábban megállapított ellátások folyósítása a lejáratig változatlanul történik. A lakásfenntartási támogatás 2700 háztartást érintett Szegeden. Az Önkormányzat települési támogatás keretében lakhatási támogatás néven változatlan feltételekkel biztosít támogatást a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez. III. Adósságkezelési szolgáltatás (jogszabályi háttér az átmeneti rendelkezésekre: Szt. 134/C.§ (4) bekezdés) Az adósságkezelési szolgáltatás szabályai 2015. március 1-jétől kikerültek a szociális törvényből. Azoknak az ügyfeleknek a jogosultsága, akik részére 2015. március 1. előtt került megállapításra az adósságkezelési szolgáltatás, a szolgáltatást a korábbi szabályok alapján kell nyújtani. Az adósságkezelési szolgáltatás 135 háztartást érintett Szegeden a támogatás megszüntetésének időpontjában. Az Önkormányzat települési támogatás keretében hátralékcsökkentési támogatás néven változatlan feltételekkel biztosít támogatást a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek számára. IV. Méltányossági közgyógyellátás (jogszabályi háttér az átmeneti rendelkezésekre: Szt. 134/C.§ (3) bekezdés) A méltányossági közgyógyellátás is megszűnt 2015. március 1-jével. Az ellátás Szegeden 700 háztartást érintett. Az Önkormányzat a települési támogatás keretében gyógyszertámogatás néven biztosít támogatást a gyógyszerkiadások viseléséhez. A Magyar Államkincstártól 90 %-át lehet havonta visszaigényelni a 2015. március 01. napját megelőzően megállapított, és még 2015. évben folyósított lakásfenntartási támogatásnak és adósságcsökkentési támogatásnak, míg a méltányossági közgyógyellátásnál az önkormányzatnak a közgyógyellátási igazolványra feltöltött összeg 30%-át kell megfizetnie. A fennmaradó 70%-ot az OEP a közgyógyellátási igazolvány kiállításával egy időben átvállalta. V. Önkormányzati segély (jogszabályi háttér: Szt. 45.§) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személyek részére rendkívüli települési támogatás biztosítható az önkormányzati segély helyett. Ezen körbe tartozott ellátások jogosultsági feltételei Szegeden változatlanok. VI. Az Szt.-hez kapcsolódó kormányrendeletek és miniszteri rendeletek is módosultak a törvényi szabályozásnak megfelelően.

6 Fentebb említett jogszabályoknak megfelelően a szociális támogatásokról szóló helyi rendeletek megalkotásra kerültek. Szt. 2015. március 1-jétől hatályos módosítása szerint az önkormányzat települési támogatást biztosíthat különösen – lakhatási támogatás (lakásfenntartási támogatás helyett) – hátralékcsökkentési támogatás (adósságcsökkentési támogatás helyett) valamint – gyógyszertámogatás (méltányossági közgyógyellátás helyett) formájában. Az új elnevezésű, a már eddig is ismert, törvényi szinten kezelt szociális problémák megsegítéséhez az államtól támogatást igényelni nem lehet. A fent részletezett törvénymódosítás nem érinti a rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére kötelezően biztosítandó segélyt. A szociális ellátások biztosítására a költségvetési törvényben foglaltak alapján kapott forrás tovább csökkent, ugyanakkor a megszűnő ellátások helyett belépő rendszeres települési támogatásokra fordított kiadások egyre nagyobb mértékben az önkormányzatot terhelik. A lakosság nagy részének egyre rosszabb szociális helyzetét látva az Önkormányzat a megszűnő ellátásokat változatlan jogosultsági feltételekkel tovább biztosítja, elérve azt, hogy a legrászorulóbb családok továbbra is az ellátásban maradhassanak. Ennek megfelelően Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadta a települési támogatásokról szóló 6/2015. (II. 20.) önkormányzati rendeletét, mely alapján Szeged 2015. március 01. napjával az alábbi ellátási formákat biztosítja. A rendszeres települési támogatások keretében – lakhatási támogatást, – hátralékcsökkentési támogatást, – lakbértámogatást, – gyógyszertámogatást; a rendkívüli települési támogatások keretében – átmeneti segélyt, – gyermekek átmeneti segélyét, – temetési segélyt. Gyermekjóléti támogatások keretében: – gyermekintézményi étkeztetési térítési díj támogatást, és – rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. A rendszeres és rendkívüli települési támogatásokra, valamint a gyermekjóléti támogatásokra (segélyezésre) az Önkormányzat 400.000 e Ft összegű forrást kíván biztosítani.

2. Stratégiai környezet bemutatása A 2014-2020 közötti időszakban Magyarország 12 000 milliárd forint fejlesztési forrást használhat fel. A korábbi hét éves periódushoz képest – melynek a legfőbb célja a leszakadt régiók felzárkóztatása volt – a most induló ciklusban az EU más célkitűzéseket vállalt. Ezeket 11 pontban

7 foglalta össze. Az összes tagállamnak a 11 célhoz kell igazítania saját fejlesztési terveit. Az Európai Bizottság által elfogadott operatív programok illeszkednek az EU2020 stratégiához, melyek a következők: • • • • • • • •

Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP) Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP) Terület és Településfejlesztési OP (TOP) Intelligens Közlekedésfejlesztési OP (IKOP) Környezet és Energetikai Hatékonyság OP (KEHOP) Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP) Koordinációs OP (KOP) „Vidékfejlesztés, halászat” OP

2.1. Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal A HEP céljai, a program rövid bemutatása az Önkormányzat más, időközben módosításra került dokumentumaiban is feltüntetésre került. (gazdasági program, Integrált Településfejlesztési Terv, átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti feladatairól stb.)

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.2. Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció 2012. évi 6764 főhöz képest 2013-ban IV. negyedévben 5562 fő, 2014. III. negyedévben 5137 regisztrált munkanélküli volt Szegeden. A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma a 2012. évi 1699 főről, 2013-ban 1632-re, majd 2014. III. negyedévben 1155 főre csökkent. A városban a közfoglalkoztatottak száma 2013-ban 1680 fő, 2014. évben 1169 fő volt. A közfoglalkoztatásra vonatkozó adatokat a Szegedi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztálya (volt Munkaügyi Kirendeltség) összegzi városi szinten, mert Szegeden nem az Önkormányzat a foglalkoztató, hanem cégein, intézményein keresztül végzi ezen feladatát. Az Önkormányzat által ismert adatokat a Foglalkoztatási Osztály saját információival egészíti ki, és elsősorban a finanszírozási helyzet alakulását mutatja be. Az általa kiadott munkaerő-piaci helyzetkép alapján megyei szinten 2013. októberben az állásbejelentések 70 %-a, 2014. ugyanezen hónapban 65 %-a támogatott foglalkoztatásra (általában közfoglalkoztatásra) való igény volt. A két év ezen időszakát összehasonlítva: a munkaerő-piaci igények száma 60 %-kal haladta meg a 2013. évi számot. 2015. év elején a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatala Munkaügyi Kirendeltsége kifejezetten a hajléktalanokra fókuszálva közfoglalkoztatási programot indított, melynek keretében 10 fő (ebből 3 nő és 7 férfi) foglalkoztatása valósul meg jelenleg a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézmény telephelyein. A tapasztalatok szerint a közfoglalkoztatás túlnyomórészt nem vezeti vissza a munkanélkülieket a nyílt munkaerő-piacra. A közfoglalkoztatásra rendelkezésre álló keretösszeg évről évre nő, ennek ellenére a munkaügyi kirendeltség a közfoglalkoztatók igényeinek gyakran nem teljes körűen tud eleget tenni. A közfoglalkoztatás hektikusan alakul a városban, rövid időszakú foglalkoztatás

8 jellemzi, a támogatás intenzitása nem kiszámítható, mivel programonként eltérő a támogatottság mértéke. A foglalkoztatási időszak rövidsége miatt évente ugyanazon a munkahelyen foglalkoztatottak kicserélődnek, mely a közfoglalkoztatásban részt vevők számának nagyarányú emelkedéseképpen jelenik meg a statisztikában, vagyis a statisztika torzít: több ember vesz részt a közfoglalkoztatásban, de egy-egy személy rövid ideig áll jogviszonyban. A célcsoportot figyelembe véve fontos említést tenni arról, hogy a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat közfoglalkoztatóként a roma lakosoknak nyújt munkalehetőség formájában segítséget, ezen belül kiemelten a két szegregációval érintett területen.

3.3. Pénzbeli szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Ezen célcsoportot érintő helyzetelemzés esetében mindenképpen kiemelendő a segélyezési rendszer törvényi hátterének kedvezőtlen változásainak hatása, és ennek kapcsán a növekvő önkormányzati szerepvállalás szükségessége. A költségvetési törvényben a lakosság nagy részének rosszabbodó szociális helyzetéhez képest indokolatlan mértékben évről évre csökken a pénzbeli szociális juttatások előirányzatának összege. (Szeged esetén

2010-ben 895.317 eFt, 2011-ben 812.179 eFt, 2012-ben 626.370 eFt, 2013-ban 469.355 eFt 2014-ben 230.258 e Ft 2015-ben 183.140 e Ft az állami támogatás összege.)

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszerének átalakításával 2015. március 1-jétől a foglalkoztatást helyettesítő támogatás és a rendszeres szociális segély jegyzői hatáskörből a járási hivatal hatáskörébe került át. Ez a hatáskör módosítás 3215 szegedi családot érintett. (2000 foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő, 700 közfoglalkoztatott és 515 rendszeres szociális segélyezett.) 2013. és 2014. évben is a szociális indokok miatt rászorult, Szegeden élő személyek (családok) részére a karácsonyi ünnepekre tekintettel ajándékcsomagot (élelmiszercsomagot) biztosított az Önkormányzat. (2013-ban 1800 db, 2014. évben 2000 csomag szétosztására volt lehetőség.) A csomagok darabára évek óta hozzávetőlegesen bruttó 4050,-Ft, összesen mintegy 8100 eFt a pénzügyi forrásigény, mely teljes egészében önkormányzati saját forrásból biztosított.

3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció A hajléktalanellátás területén komplex hálózat biztosítja az ellátást, melyben a SZKTT ESZI, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület, más civil szervezetek és az Önkormányzat is részt vesz. Az ellátórendszer tagjainak munkája sok esetben egymásra épül (pl. az SZKTT ESZI fenntartásában

9 működő Moszkvai krt-i krízisszálló egy épületben, szoros együttműködésben van a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület fenntartásában működő Egészség Centrumával) vagy kiegészítik egymást (pl. az SZKTT ESZI által fenntartott népkonyhán meleg ebédhez juthatnak az ellátottak, míg az Alsóvárosi Ferences Plébánián meleg vacsorával várják az oda betérőket, és nemcsak a hajléktalan személyeket). Az érintettek kölcsönös segítségnyújtáson alapuló szakmai együttműködéssel végzik tevékenységüket. Rendszeresen szakmai műhelyeken vitatják meg az aktuálisan felmerülő kérdéseket, Elmondható, hogy a hajléktalan ellátó rendszerben dolgozó munkatársak hivatástudattal, elkötelezetten, nagy szakmai tudás birtokában végzik munkájukat, és törekszenek a minél magasabb szintű ellátás biztosítására. 2013. november 29-én a Humán Közszolgáltatási Iroda szakmai egyeztetést hívott össze a „Hajléktalanok ellátása a téli krízis időszakában” tárgykörben. Az összejövetelre a városban a hajléktalanellátásban leginkább érintett szolgáltatók kaptak meghívást. Megerősítést nyert a megbeszélésen, hogy a hajléktalanok száma nő, valamint egyre több a speciális igény ezen a területen (pl.: női hajléktalanság, hajléktalan párok együttes elhelyezési igénye, vagy a betegséggel küzdő, kórházból kiadott hajléktalan személyek ellátása). A részt vevők egyetértettek abban, hogy szükség lenne a férőhelyek bővítésére, különösen az Egészségügyi Centrumban (továbbiakban: Centrum), illetve lehetőség szerint ezen speciális igények kezelésére. A hajléktalan-ellátó hálózatban országosan is kiemelhető a fent említett Centrum működése, mely a kórházban illetve a hajléktalanellátó intézmények keretei között nem ellátható hajléktalan személyek egészségügyi és szociális ellátását biztosítja. Régiónként 1-1 ilyen centrum működik, azonban ezek mind idős-otthonhoz kötődően látják el a hajléktalanok egészségügyi szakellátását. A szegedi Centrum kifejezetten hajléktalan személyek elhelyezésére létesült (azok számára akiknek az állapota már nem igényel kórházi kezelést, de még folyamatos ápolást, pihenést és védett környezetet kíván), és a biztosított ellátások komplexen egymásra épülnek. A háziorvosi ellátás során ambuláns háziorvosi rendelés, szükség szerint kórházba utalás, szakrendelésre irányítás, vagy a Centrum betegszobájára való felvétel történik. A lábadozó napi 24 órában biztosít elhelyezést a háziorvos által meghatározott ideig. A mozgó orvosi szolgálat pedig a peremterületeken élő, az egészségügyi szolgáltatásokból kieső hajléktalan személyek számára biztosítja a megfelelő egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás lehetőségét. A Centrumot a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület működteti, a feladatellátásra szolgáló Moszkvai krt. 1-3. szám alatti ingatlan ingyenes használatával. Jövőbeni cél a Centrum férőhelyeinek növelése, melyhez pályázati forrás bevonása szükséges. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület biztosítja Szegeden az utcai szociális munka alapszolgáltatást is, továbbá a Csanádi utcában nappali ellátást nyújt hajléktalan személyek részére. Az egyesület az utcai szociális munkát az Önkormányzattal kötött ellátási szerződés alapján látja el, két gondozó szolgálat keretében és közel 200 hajléktalan személy ellátásáról gondoskodnak. Fontos megemlíteni, hogy munkájuk során az egyes szolgáltatások biztosításán túl (tájékoztatás, ügyintézésben való segítségnyújtás, ruha, élelem, szállás biztosítása) az egyén társadalmi reintegrálásának elérése, megfelelő intézménybe juttatása mellett jelentős szerepet kap az életmentés (különösen a téli hónapokban) és a megelőzés is. Vannak olyan ellátottak, akiket mozgásuknak korlátozottsága miatt rendszeresen gépkocsival szállítanak vagy kísérnek orvosi vizsgálatra, kezelésre. Az utcai szolgálatok 2014-ben a Szegedi Tudományegyetemmel együttműködve szociális munkás és szociálpedagógus főiskolai hallgatókat fogadtak, hogy bemutassák nekik a szolgálat munkáját.

10 A Tappancs Alapítvánnyal együttműködésben gondoskodnak az ellátottak kutyáinak oltásáról, és más egészségügyi ellátásáról, míg a Szegedi Cicamentők Állatvédő Egyesülete segítségével etetésükről. A Csanádi utcai Gondviselés Háza Hajléktalanellátó Központ keretében működő nappali ellátás biztosításával az egyesület hozzájárul ahhoz, hogy ezen szolgáltatás – az SZKTT ESZI által fenntartott nappali melegedő mellett – minél szélesebb körben elérhető legyen. 2014. évben tizedik alkalommal rendezték meg Szegeden a Dugonics téren a Szolidaritás Éjszakáját, melynek célja, hogy a társadalom figyelmét felhívja a krízisidőszakban rendkívül nehéz körülmények között élő hajléktalanok helyzetére. A téren meleg étellel, zenével, adományokkal várták a fedél nélkülieket. A társadalmi összefogás keretében a hajléktalanellátásban dolgozó szervezetek képviseltették magukat, jelen volt a Szegedi Katolikus Egyetemi Lelkészség, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület, a Szeged-Csanád Egyházmegyei Karitász, a Szegedi Rendőrkapitányság közösségi rendőr szolgálata, és az SZKTT ESZI hajléktalanellátó egységei. 2014. évtől az Országos Rendőrkapitányság keretein belül országosan öt nagyvárosban, köztük Szegeden is bevezették – svájci minta alapján – a közösségi rendőri szolgálatot, melynek célja egy mindennapos kapcsolat és együttműködés kialakítása a rendőrség és a hajléktalanellátás között. 2015. június 09-én ismét egy hajléktalanellátó szakmai műhely megszervezésére került sor. Ennek célja kifejezetten ezen célcsoportot érintő problémák megjelenítése volt. Az országos tendenciákhoz hasonlóan probléma, hogy hiányzik a nők éjjeli menedékhelye, mely kapacitásbővítéssel, illetve egyes férőhelyek átcsoportosításával valósulhatna meg. A hajléktalanellátás valamennyi ellátási formájánál jelentkezik a szociális rászorultság, illetve a gondozási szükséglet, ezért javaslatként felmerült, hogy bizonyos esetekben indokolt lehet a pozitív diszkrimináció alkalmazásának lehetősége. (pl.: a büntetés-végrehajtási intézetből szabadultak előnyben részesüljenek az átmeneti szállókon történő felvételkor). Továbbra is szükséges az Egészségügyi Centrum férőhelyeinek bővítése, hajléktalanlétből történő kivezetést segítő ellátási formák kialakítása (félutas ház, tartós bentlakást nyújtó ellátás, rehabilitációs ellátás). A hajléktalan párok együttes elhelyezésének megoldása is még jövőbeni feladat. (Ezen fórumon felvetett, a hajléktalanellátáson túlmutató javaslatok a 3.6 pontban kerülnek feltüntetésre.) A fenti ellátások jövőbeni fejlesztése állami szerepvállalást igényel. A hajléktalanellátó hálózatban felmerülő problémák orvoslása (pl.: női éjjeli menedékhely kialakítása, a Moszkvai krt. 1-3. szám alatti épületben az intézményi széttagoltság megszüntetésére szolgáló, szociális alap- és szakosított ellátást is nyújtó hajléktalanellátó centrum létrehozása, férőhelyszám bővítés) csak a szociális szakellátás fejlesztésével egyidejűleg történhet, melyre várhatóan az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) fog forrást biztosítani.

3.5. Telepek, szegregátumok helyzete Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése az 515/2008. (IX. 26.) Kgy. számú határozatával fogadta el Szeged Megyei Jogú Város Antiszegregációs Tervét az Integrált Városfejlesztési Stratégia részeként. A 267/2014. (VI. 27.) Kgy. sz. határozattal került elfogadásra az új Integrált Településfejlesztési Stratégia, melynek része a felülvizsgált Antiszegregációs Terv, mely a móravárosi és a kiskundorozsmai szegregátumra fogalmaz meg intézkedéseket az ott élők életkörülményeinek javítása érdekében. A korábbiakhoz hasonlóan ebben a dokumentumban a lakhatási integráció mellett a szociális, oktatási, foglalkoztatási, egészségügyi területeken a roma lakosság társadalomba integrálása is fontos célkitűzés. A tervezett rövid-, közép és hosszú távú

11 intézkedések során a Cserepes sori szegregátumban évente 2 lakás üresedése a cél (jelenleg a 64-ből már csak 43 lakás lakott), a kiskundorozsmai szegregátumban pedig az ott élők életminőségének javítása oly módon, hogy a szegregátum ne növekedjen tovább. 2013. óta az Antiszegregációs Terv végrehajtása céljából az önkormányzati költségvetésben külön előirányzat került beállításra évi 10.000 eFt összegben. A költségvetés „Önkormányzati gazdálkodási körébe tartozó 2014. évi felhalmozási kiadások/Terület-előkészítés, telekvásárlás” című előirányzatból kerül sor a Cserepes sori szegregátum esetében a magántulajdonú lakások megvásárlásának finanszírozására.

3.6. Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az elmúlt időszakban Szegeden is jelentkezett az országos egészségügyi alapellátást érintő szakemberhiány. A házi gyermekorvosok esetében immár a második körzetet kellett felosztani, mert a betöltésére irányuló pályázatok eredménytelenek voltak. A házi gyermekorvosok közül mindössze 2 fő 40 év alatti, 70 %-uk 50 év feletti, de van olyan gyermekorvos, aki 70 éves kora felett is dolgozik. Nem jobb a helyzet a háziorvosok kapcsán sem. Életkor szerinti megoszlásuk a következő: 60 év alatti 46 fő, 61-65 év közötti 8 fő, 66-70 éves 9 fő, 71. életévét betöltötte 4 fő. A fiatal orvosoknak kevésbé vonzó a sok munkával és felelősséggel, de egyre kevesebb bevétellel és karrier lehetőséggel nem kecsegtető háziorvoslás. A legtöbb idős doktor Budapesten, Pest és Csongrád megyében, valamint az ország északkeleti részén dolgozik. Az Országos Alapellátási Intézet 2015. januári adatai alapján országosan a tartósan betöltetlen praxisok száma 203. Csongrád megyében 5 ilyen körzet van. Az idős szakemberek nyugdíjba vonulása esetén a praxis betöltése szinte lehetetlenné válik megfelelő fiatal szakemberek hiánya miatt. Európai Uniós pályázati forrásokból várhatóan lehetőség nyílik az egészségügyi alapellátást biztosító önkormányzati tulajdonú rendelők felújítására, esetleges kiváltására, így közvetetten az Önkormányzat vonzóbbá teheti a fiatal orvosoknak a háziorvosi és a házi gyermekorvosi pályát. 2015. június 09-én a hajléktalanellátó szakmai műhelyen a szociális ellátórendszer más területeit is érintő problémafelvetések is elhangzottak. Az idősek otthonaiba felvételre várakozók száma nagy. Az országban vannak olyan intézmények, melyek viszonylag gyorsan tudnak új igénylőket fogadni, azonban jellemző, hogy az idősek szeretnének lakóhelyükhöz, családjukhoz közeli intézménybe kerülni. Mindenképpen jövőbeli feladat ezen ellátás, valamint az átmeneti ellátást nyújtó idősek gondozóháza tekintetében a kapacitások bővítése. Állami feladat a pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek bentlakásos otthonainak működtetése, azonban látható, hogy a jelenlegi férőhelyek nem elegendőek. Ennek megoldása azonban állami beavatkozást igényel. Az egészségügyi szférát érintően országos (de városunkban is érzékelhető) probléma a hospice ellátás és az otthonápolás hiányossága, melynek megoldása szintén állami feladatvállalást igényel. A házi segítségnyújtó szolgálatot a jogszabályi előírások alapján nem, vagy csak pár órára vehetik igénybe az önellátásra csak segítséggel képes, súlyos mozgáskorlátozott betegek/ idősek, akik egész napos, esetlegesen hétvégi ápolásra, gondozásra szorulnak. A kormányzati politika a házi segítségnyújtás igénybevételének feltételrendszerét folyamatosan szigorítja, és egyértelműen kinyilvánítja, hogy a család és közösség feladata ezen segítséget igénylő személyek ellátása. Azonban a népszámlálás később bemutatásra kerülő adataiból is látható, hogy az egyszemélyes háztartások száma nő, és ez a tendencia fokozódik, vagyis egyre kevésbé számíthatnak a rászorulók a családi támogatásra. A fenti ellátások jövőbeni fejlesztése pályázati forrásbevonást, esetlegesen állami szerepvállalást igényel. A szociális alapszolgáltatások, illetve az egészségügyi alapellátások fejlesztése célként jelenik meg

12 Szeged MJV Integrált Területi Programjában, ezek realizálása a TOP terhére történhet. A szociális szakosított ellátások fejlesztésére várhatóan az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) fog forrást biztosítani. A város a pályázat előkészítését elkezdte, a pályázati kiírások azonban még nem jelentek meg.

3.7. Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása Szegeden a 2011-es népszámlálás adatai szerint mintegy 6162 fő vallotta magát a városban lévő 17 nemzetiség valamelyikéhez tartozónak. Közülük 1565 fő cigány, 1516 fő német és 1408 fő szerb nemzetiséghez tartozik. 2014-ben az Önkormányzat a HEP-ben foglalt intézkedésekhez kapcsolódóan, az abban foglalt célok elősegítése érdekében pályázatot hirdetett egyesületek és nemzetiségi önkormányzatok részére, esélyegyenlőséget előmozdító tevékenységek, programok, rendezvények támogatására, 5.000 eFt keretösszeggel. A cigány nemzetiségi és a szerb nemzetiségi önkormányzat is kapott támogatást céljai megvalósításához. (2015-ben a fogyatékosügyi támogatási keret esetében jelent meg ez a pályázati cél.)

3.9. Következtetések: meghatározása

problémák

beazonosítása,

fejlesztési

lehetőségek

Az elfogadott Helyi Esélyegyenlőségi Program kidolgozásakor a mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége tekintetében beazonosított – alábbiakban felsorolt – problémák jelenleg is aktuálisak, a hajléktalansággal kapcsolatban felmerülő problémák sokfélesége miatt annak megjelenítése szükséges, továbbá az egészségügyi alapellátást érintően pedig egy új probléma jelentkezett. beazonosított problémák Lakossági eladósodottság nő

fejlesztési lehetőségek

Lakossági eladósodottság kezelése érdekében a civil szervezetekkel és a közszolgáltatókkal való hatékonyabb együttműködés Foglalkoztatottságbeli hátrányok a mélyszegény Közfoglalkoztatás segítése és/vagy roma lakosság tekintetében Hajléktalanság terjedése, ezen belül a speciális Pályázati lehetőségek felkutatása a ellátási szükségletű növekvő száma (pl.: női hajléktalanság kezelése érdekében, ezzel hajléktalanság, hajléktalan párok együttes összefüggésben együttműködés a elhelyezési igénye, vagy a betegséggel küzdő, hajléktalanellátást biztosító szervezetekkel kórházból kiadott hajléktalan személyek ellátása) Antiszegregációs tervben foglalt célok Együttműködés és párbeszéd erősítése az megvalósításának nehézségei Antiszegregációs tervben foglalt célok megvalósítása érdekében Antiszegregációs tervben foglalt célok Pályázati források feltérképezése az megvalósításának nehézségei Antiszegregációs Tervben fogalmazott célok elérése érdekében Egészségügyi alapellátás nehézségei Infrastrukturális fejlesztések – pályázati források függvényében

13

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) A gyermekek száma 2010. évtől kezdődően csökken a város össznépességén belül, szemben azzal, hogy a város össznépesség-száma enyhe emelkedést mutat. A nemek tekintetében továbbra is valamennyi korosztálynál több a fiú, mint a leány. A 2011. évi népszámlálás szerint jelentős változások mentek végbe a családszerkezetekben a 2001es népszámláláshoz képest. Az egyszülős családok aránya – a válások gyakoriságának és a házasságon kívül vállalt gyermekek számának gyarapodása miatt – jelentősen növekedett. A párkapcsolatra épülő családok, s így e háztartások között – a családformákban beállt változásokkal összhangban – egyre népszerűbb az élettársi kapcsolat, számuk és arányuk is emelkedett az elmúlt tíz év alatt. A 2011. évi népszámlálás szerint a Csongrád megyei sajátosságokat vizsgálva a családok, a családban élők jellemzői településtípusonként eltértek egymástól, hiszen a jobb életlehetőségek reményében a fiatalabb korosztályok inkább a nagyobb városokba koncentrálódtak, mindez a családok sajátosságaiban is megmutatkozott. Sok fiatal családjuktól messzire, lakóhelyétől egy távolabbi nagy településen él tanulmányainak folytatása céljából. Azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyekben csak eltartottak éltek Szegeden különösen kiugró, erre az előzőekben említett, diákok alkotta egyszemélyes háztartások nagyobb száma adhat magyarázatot (pl. albérletben élő egyetemista). A családban élő népesség aránya a kisebb településeken, községekben volt a legmagasabb (81 százalék), Szegeden viszont ugyanez alig érte el a 72 százalékot. A községekben a családok 83 százaléka párkapcsolaton alapult, míg Szegeden kevesebb, mint 76 százaléka. A 2001es és a 2011-es népszámlálás eredményeit összevetve látható, hogy a háztartások létszám szerinti megoszlása is módosult: a 2001. évihez képest az egy-, a kettő- és a háromszemélyes háztartások száma növekedett, az ennél nagyobbaké csökkent.

4.2. Szegregált, esélyegyenlősége

telepszerű

lakókörnyezetben

élő

gyermekek

helyzete,

A roma gyermekek oktatása területén kedvező változás, hogy a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat által működtetett, a diákok tanulmányi előmenetelét segítő, lemorzsolódását megakadályozó roma tanoda újabb, kihelyezett helyszínnel bővült Kiskundorozsmán. A roma tanoda működtetéséhez az Önkormányzat pénzbeli támogatást nyújt. A már korábban is említett, 2014-ben kiírt Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglalt célok megvalósítását támogató pályázat keretében a Rákóczi utcai roma tanodának is otthont adó épület energetikai korszerűsítésére, továbbá a szabadidős program (nyári tábor, karácsonyi ünnepség) szervezésére is volt lehetőség. A Motiváció Oktatási Egyesület a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkózását, tanulását segítő Motiváció Hallgatói Mentorprogram megvalósításához és a beiskolázást támogató „Kistesó Program” elindításához is ebből a pályázatból nyert támogatást.

4.3. A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése

valamint

A halmozottan hátrányos helyzet státuszra vonatkozó szabályok 2013. szeptember 01. napjától jelentősen megváltoztak. A státuszt a korábbi szabályozás a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság fennállásához, és jogszabályban meghatározott három feltétel

14 (szülők alacsony iskolázottsága, alacsony foglalkoztatottsága, illetve a gyermek elégtelen lakókörnyezete) egyikének fennállásához kötötte. A fenti időponttól a jogszabályban meghatározott három feltételből kettőnek kellett teljesülni ahhoz, hogy a gyermek a nyilvántartás szerint halmozottan hátrányos helyzetű legyen. A korábbiakban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megigénylésével még nem lehetett megállapítani a halmozottan hátrányos helyzetű státuszt. Amennyiben a Polgármesteri Hivatal érintett szakirodája általi ügyintézés során, a rendelkezésre álló iratok alapján vélelmezhető volt a státusz fennállása, tájékoztatóval ellátott külön nyilatkozatot postázott a szülőnek/törvényes képviselőnek. Amennyiben az ügyfél kitöltve visszajuttatta a nyomtatványt és a feltételek adottak voltak, a Jegyző a gyermeket a fenti státuszon nyilvántartásba vette. Előfordult, hogy a fenti nyilatkozattétel a nevelési, oktatási intézményen közvetítésével történt meg. Ez az eljárási rendszer nagyban megváltozott, mivel a rendszeres gyermekvédelmi támogatás iránti kérelem része lett a fenti nyilatkozat, így már annak benyújtásakor megállapítható, hogy jogosult-e a gyermek e fenti halmozottan hátrányos helyzetű státuszra, és ezzel együtt az azzal járó kedvezményekre. 2013. január elsejétől a sajátos nevelési igényű gyermekek korai fejlesztése állami feladat lett, így ettől az időponttól a bölcsődei ellátás keretében ez a feladat csak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (továbbiakban: KLIK) által került biztosításra. A város fenntartásában 15 telephelyen működik gyermekek napközbeni ellátását biztosító bölcsődei telephely. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrációban történő ellátására minden bölcsődében lehetőség van, speciális csoportban a Vedres utcai bölcsődében látnak el gyermekeket, melynek 6 fős a létszáma. 2013. augusztus 31-ig ugyanazok a szakemberek látták el a gyermekeket ugyanannyi egyéni és csoportos foglalkozással, mint 2013. január 01-jét megelőzően (mely jelentősen meghaladta a törvényi minimumot). 2013. szeptemberétől a feladat – a KLIK által kötött megállapodás alapján – az ODÚ Fejlesztő Központhoz került. A fejlesztések ettől az időponttól már csak az előírt minimum óraszámban kerültek megtartásra. Emiatt a szülőknek még egyénileg kellett elvinniük gyermekeiket további fejlesztő foglalkozásokra. 2014. november hónaptól ezen a téren kedvező változások történtek Szegeden. Az Önkormányzat hozzájárulásával és költségvetési támogatásával lehetőség nyílt arra, hogy az intézmény plusz órákat vásároljon az ODU Fejlesztő Központtól, ezzel is elősegítve a gyermekek hatékonyabb, magasabb színvonalú fejlesztésének lehetőségét. 2014. június 04-én SZMJVÖ Bölcsődéi szervezésében az Egy Csepp Figyelem Alapítvány mintegy 100 bölcsődei kisgyermeknevelőt készített fel a cukorbeteg gyermekek ellátására. Az elméleti tudás megszerzésén túl nagy hangsúlyt fektettek a gyakorlati tudnivalókra is, pl.: hogyan kell vércukorszintet mérni és inzulinpumpát használni. A közeljövőben számos európai uniós forrás nyílik meg bölcsődék felújítására, infrastrukturális fejlesztésére, melyekre Szeged városa is pályázatot tervez majd benyújtani. A szegedi óvodákat érintően is fontosnak tartotta a város a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásának további biztosítását: a 2014/2015-ös tanévtől a Felsővárosi Óvoda került kijelölésre autista gyermekek ellátására, míg a Vedres utcai Óvodában cukorbeteg gyermekeket is fogadják. Mindehhez az Önkormányzat plusz szakmai létszámot is biztosított. Az Önkormányzat évről évre megszervezi – pályázati forrás igénybevétele mellett, önerő biztosításával – a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek nyári étkeztetését, mely minden munkanapon egyszeri meleg étel biztosítását foglalja magába. Az étkeztetés lebonyolítása 2013. és 2014. évben 5 általános iskolában történt párhuzamosan, míg

15 2015. évben mindez várhatóan 7 iskolában fog történni. A programban 2013-ban 630 gyermek, 2014-ben 787 gyermek vett részt, míg 2015-ben több mint ezer gyermek étkezését fogja megszervezni Szeged városa. Emellett az idei évben már a tavaszi és téli szünetben is lehetővé vált a rászoruló gyermekek szünidei étkezése. Az iskolákban a tanév végét követően biztosított két hetes nyári ügyelet alatt, illetve a Szent Györgyi Albert Agórában szervezett önkormányzati nyári táborokban biztosított étkezéshez is nyújt támogatást az Önkormányzat. Említést érdemel az Egy Ebéd Egy Esély Gyermekétkeztetési Közhasznú Alapítvány (továbbiakban: Alapítvány) tevékenykedése Szeged városában. Az Alapítvány célul tűzte ki a nehéz sorsú gyermekek ingyenes étkeztetését. Két éttermet működtetnek Szegeden, ahol az ételeket kedvezményes áron kínálják azzal, hogy mindenkit arra kérnek, adományukkal segítsék a rászorulókat. Az ételek kizárólag előállítási költségen kerülnek értékesítésre és az adományokat az Alapítvány gyermekétkeztetésre fordítja. Jelenleg több, mint 50 hátrányos helyzetű gyermek étkeztetését oldja meg az Alapítvány két éttermének köszönhetően. Az ingyenes étkezést minden olyan gyermek igénybe veheti, akinek körülményei nem engedik meg időszakosan, vagy tartósan a megfelelő mennyiségű, vagy minőségű étel rendszeres napi elfogyasztását. A TÁMOP 5.5.4-13 Lakóközösségi programok, kezdeményezések támogatása című felhívásra a benyújtani tervezett pályázati projekt kapcsán az Önkormányzat a helyi együttműködés érdekében együttműködési megállapodást kötött az alapítvánnyal. Az együttműködés célja, hogy az együttműködő szervezetek tevékenysége nyomán váljék biztosítottá az említett projektben kitűzött közösségfejlesztő cél megvalósulása. Az Önkormányzat ennek keretében vállalta, hogy részt vesz a megvalósítandó akciótervek megtervezésében, és tanácsaival, véleményével vagy más módon segíti azok megvalósulását.

4.4. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyermekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége Szeged város köznevelési intézményeinek számában számottevő változás nem történt az elmúlt évekhez képest. Az óvodai intézményrendszer továbbra is képes ellátni az óvodás korúakat, azzal együtt is, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései szerint 2015 szeptemberétől kötelező óvodába járni a 3. életévüket betöltött gyermekeknek. Ezen rendelkezés bevezetése egy évvel kitolódott, hiszen eredetileg ezt a törvény 2014. szeptember 01. napjától tette volna kötelezővé. A rendelkezés a szociális hátrányokból adódó különbségek kompenzálását, illetve a könnyebb felzárkóztatást hívatott szolgálni. A közeljövőben számos európai uniós forrás nyílik meg az óvodák korszerűsítésére, infrastrukturális fejlesztésre, melyekre Szeged városa is pályázatot tervez majd benyújtani. 2015. évben két Csongrád megyei egységes gyógypedagógiai intézmény átszervezése kapcsán Szegeden új intézmény jön majd létre, Szegedi Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Intézmény néven, 3 tagintézménnyel (a szegedi Klúg Péter, a makói Pápay Endre és a szentesi Rigó Alajos tagintézménnyel). Az átszervezés a feladatellátást nem érinti. A Rogers Gimnázium, Szakképző Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola megszűnésével a gimnáziumi és szakképző intézményi feladatellátási helyek száma csökkent, mely főként a felnőttképzésben okozott átmeneti nehézséget. A szakképzés átalakítása, átszervezése évek óta folyamatos. A fenntartó változások okozta bizonytalanságok – melynek során az intézmények először az önkormányzatoktól a KLIK tankerületeihez, majd onnan a gazdasági ügyekért felelős minisztériumhoz kerültek – nem szolgálják a képzés eredményességét. A duális képzés megvalósítása körül sok a jogszabályi

16 dilemma, valamint a gyakorlóhelyek biztosítása is sok esetben nehézségekbe ütközik, amely tények szintén bizonytalanságot eredményeznek. 2013. év második felében Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal szociális ügyekkel foglalkozó Humán Közszolgáltatási Irodája (továbbiakban: Humán Közszolgáltatási Iroda) két civil szervezettel (Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Egyesület, Talentum Alapítvány az Önkéntesség Támogatásáért) kötött együttműködési megállapodást halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek tanulmányainak segítését, lemorzsolódásuk megelőzését szolgáló tanoda működtetése céljából.

4.5. Következtetések: meghatározása

problémák

beazonosítása,

fejlesztési

lehetőségek

Az Önkormányzat 2013. évben, a Helyi Esélyegyenlőségi program elfogadása során a gyermekek helyzete és esélyegyenlősége tekintetében az alábbi három problémát, és fejlesztési lehetőséget határozott meg, amelyeket jelen felülvizsgálat során is fenntart. Beazonosított problémák Hagyományosan a roma családok gyermekei nem veszik igénybe a bölcsődei ellátást. A kötelező óvodai nevelés bevezetése és a korai integrációját segítendő javasolt a gyermekek bölcsődei ellátásának népszerűsítése, figyelemmel arra, hogy a bölcsődei ellátás biztosítása kisebb csoportokban történik, a személyre szabott gondozás szakmai előírás A járási hivatalok kialakításával a gyámhivatali feladatok és a korábbi jegyzői gyámhatósági feladatok túlnyomó többségének önkormányzati szintű ellátása megszűnt. Az oktatási intézmények állami fenntartásba vételével az oktatás területére történő szakmai rálátás vált nehezebbé. Ezek az intézményes változások szükségessé teszik új partneri kapcsolatok kialakítását, a kellő információáramlás érdekében. A HHH státuszra vonatkozó szabályok jelentősen változtak 2013. szeptemberétől, mely szükségessé teszi az érintettek tájékoztatását

Fejlesztési lehetőségek Bölcsődei ellátás népszerűsítése a roma nemzetiségű családok tekintetében

Partnerségi kapcsolat erősítése az oktatás és a gyermekvédelem területén

HHH nyilatkoztatás hatékonyságának növelése

17

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége A társadalom elöregedésének folyamata felgyorsult. Ma már a női lakosságnak jóval több mint fele – 55 százaléka – idősebb 39 évesnél, 1930-ban ez az arány még csak 32 százalékot tett ki. A fiúszületési többlet miatt viszont továbbra is több gyermekkorú, illetve fiatal felnőtt korú férfi él Csongrád megyében, mint nő. A lakosságon belül a 44 évnél fiatalabbak körében férfi többlet, a felett nőtöbblet tapasztalható. A családi állapot szerinti népességmegoszlás Csongrád megyén belül településtípusonként némi eltérést mutat. Szegedi járásban élők között a legmagasabb a nőtlenek, a hajadonok aránya, a házasoké pedig a legalacsonyabb. A 2011. évi népszámlálás adatai szerint jelentős változások mentek végbe a családszerkezetet illetően a 2001-es adatokhoz képest. A párkapcsolatra épülő családok, háztartások között egyre emelkedik az élettársi kapcsolatban élők aránya. A népességfogyás egyik eredője a csökkenő gyermekvállalás, azonban mind az élettársi kapcsolatok számának növekedése, mind pedig az első gyermekvállalásra vonatkozó átlagéletkor kitolódása a gyerekszám további csökkenését valószínűsíti. Az elöregedés egyik legoptimálisabb lassító tényezője lehetne a nők gyermekvállalási kedvének fokozása. A Demográfiai Portré 2012. évi 34. számában közzétett felmérés szerint az egy nőre eső termékenységi arányszám 1.25 volt, amellyel az Európai Unió tagállamai között Magyarország az utolsó előtti helyen állt. A 2011. éves népszámlálás szerint a Szeged Megyei Jogú Várost magába foglaló Szegedi járásban száz 15 éves és idősebb nőre 128 élve született gyermek jutott (azaz az egy nőre eső termékenységi arányszám 1.28.) A probléma összetett megközelítést igényel, ám abban konszenzus van a kutatók között, hogy a házasságkötések, a gyermekvállalási kedv csökkenése, a válások számának növekedése visszavezethető a magánszféra és közszféra feladatainak összehangolási nehézségeire. A hivatás és magánélet, a tradicionális elvárások piaci viszonyok közötti továbbélése a köz-, és magánszférában egyaránt, a magas szintű teljesítményre törekvő nőket sújtja legjobban. Továbbra is megállapítható, hogy a nők esélyegyenlőségének megvalósulását hátráltatják a kiindulási feltételek egyenlőtlenségei: a privát szféra, az otthoni feladatok, a háztartási munkák nőkre háruló terhei, a gyermekvállalás és gyermeknevelés. A tradicionális női feladatoknak nőkre hárított elvégzése annak ellenére nem kérdőjeleződik meg, hogy az 1980-as évektől a fejlett ipari társadalmakban a nők egyre nagyobb hányada vesz részt az otthonuktól térben is elkülönülő munkavégzésben. Egyik fontos célként kell meghatározni a társadalmi szemléletformálást amely azonban egy sokrétű, hosszabb időt igénybe vevő feladat. Rövidebb távon célravezető lehet a gyermekintézmények nyitvatartási ideje rugalmasságának fokozása, ezzel is növelve a nők esélyeit a munkaerőpiacon, és közszférában.

5.2. A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) A bölcsődei ellátás a 0-3 év közötti gyermekek szakszerű felügyelete, gondozása, étkeztetés

18 biztosításával azon 0-3 éves kisgyermekek számára, akiknek szülei gyermekük napközbeni felügyeletét más formában nem tudják biztosítani, mivel dolgoznak, tanulnak, illetve a család egyéb szociális helyzetének, működésének díszfunkciói miatt nem megfelelően tudják megoldani gyermekük felügyeletét. Szeged városában az Önkormányzat fenntartásában 15 bölcsődei telephelyen, mindösszesen 982 férőhelyen kerül biztosításra a gyermekek napközbeni ellátása. A bölcsődei alapellátás keretein belül a szakemberek a gyermekek egyéni igényeinek figyelembevételével, nyugodt, családias, érzelmileg biztonságot nyújtó légkörben, egész napos sokszínű szabad játéktevékenység megteremtésével, életkoruknak megfelelő minőségi táplálással, szabad levegőn tartózkodás biztosításával nevelik, gondozzák a gondjaikra bízott kisgyermekeket. Szeged városában a bölcsődei férőhelyekre várólista nincs, a gyermekek felvétele folyamatos, férőhelyhiány miatt városi szinten szülői igény elutasításra még nem került sor. Az Önkormányzat a felmerülő igényekhez igazodva a fenntartásában működő SZMJVÖ Bölcsődéi Cső utcai és Vitéz utcai telephelyének nyitva-tartását 2013. szeptember 01. napjától meghosszabbította. Ezen két bölcsőde mind kezdő- mind zárási időpontját tekintve hosszabb nyitva-tartású mint a többi telephely, azaz 5.30-18.30 óráig áll az igénybe vevők részére rendelkezésre. A Csillag téri bölcsőde fél órával hamarabb nyit (5.30-17.30 óráig tart nyitva) mint a többi 12 telephely, melyek 6.00-17.30 óráig fogadják a gyermekeket.

5.5. Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A gyermekek átmeneti gondozását – a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő (a továbbiakban együtt: szülő) kérelmére vagy beleegyezésével – ideiglenes jelleggel, teljes körű ellátással kell biztosítani, ha a szülő egészségi állapota, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelését a családban nem tudja megoldani, vagy utógondozói ellátásban részesül. A gyermek átmeneti gondozását a városban továbbra is a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézménye (továbbiakban: SZKTT ESZI) biztosítja a Gyermekek Átmeneti Otthona és a Családok Átmeneti Otthona keretében. a) Gyermekek Átmeneti Otthona Az intézményben a gyermekekkel jellemzően az anya is elhelyezést nyert, viszonylag kevés esetben van igény gyermek egyéni ellátására. 2014. évben 11 család (33 fő), és egy fiú egyénileg került elhelyezésre. Ebből 3 család (14 fő) még 2013-ban került felvételre. 2014-ben 9 család (22 fő) és az egyénileg elhelyezett gyermek költözött ki az Otthonból. A 2014 év során ellátott anyák közül csak 3 főnek volt nyolc osztálynál magasabb iskolai végzettsége, egy anyuka pedig két elvégzett osztállyal rendelkezett csak. Mindösszesen három szülő rendelkezett munkabér jellegű jövedelemmel. A tapasztalatok szerint kevés a munkahely, nehéz nekik albérlethez is jutni, melynek egyik oka, hogy az alacsony iskolai végzettséghez alacsony kereseti lehetőségek párosulnak, valamint az etnikai előítéletek is nagy szerepet játszanak. b) Családok Átmeneti Otthona Az intézménybe a Gyermekjóléti Központ, vagy egyéb jelzőrendszeri tag jelzése nyomán, vagy a szülők személyes jelentkezése útján kerülhetnek a családok. 2014. évben összesen 20 család ellátására került sor, ebből 9 család még 2013-ban került felvételre. Ez mindösszesen 27 gyermeket, és 23 felnőttet jelentett. 3 család második alkalommal, míg egy

19 család harmadik alkalommal lakott az intézményben. A visszatérő családok száma a tavalyi évhez képest szintén magas, ami azt is mutatja, hogy a beköltözéskor fennálló problémák átmenetileg ugyan megoldódnak, de gyökeres változás nem következik be az életvezetésükben. A tapasztalatok azt mutatják, hogy aki hosszabb időt tölt az intézményben, nehezebben motiválható a „kinti”, önálló élet elkezdésére, mert az intézményi létforma túlzott biztonságérzetet kölcsönözhet az ellátott számára. Ennek a csapdának a kiküszöbölése lehet az átmeneti gondozást nyújtó intézmények egyik legnagyobb kihívása a jövőre nézve. Az alacsony iskolai képzettség továbbra is komoly problémát jelentett a családok reintegrációja szempontjából, hiszen szakképzetlenségükből fakadóan kedvezőtlen a munkaerő-piaci helyzetük. Az ellátott szülők közül 7 fő rendelkezett szakmával, 6 fő érettségivel, 1 fő felsőfokú végzettséggel, és 2 fő 10 osztályt fejezett be. Problémát jelent, hogy bár többen rendelkeznek szakmunkás végzettséggel, szakképesítésük elavult, nem felel meg a jelen kor munkaerő-piaci elvárásainak. A 2014-es évben kétszer annyi ellátottnak volt rendszeres munkából származó jövedelme mint a 2013-as évben, az ellátottak több mint 20 %-ának volt munkája. Hozzátartozóktól erőszakot elszenvedett gyermekek és szüleik, illetve törvényes képviselőik krízis ellátására a Családok Átmeneti Otthona krízisközpontot is működtet, melynek keretén belül megfelelő információval látják el a családon belüli erőszak áldozatait. A krízis-ellátásban részesülők számára kiemelten fontos a pszichológiai, jogi segítségnyújtás, illetve a megfelelő menekülési terv készítése arra az esetre, ha bekövetkezik vagy megismétlődik a bántalmazás. Kiemelt feladat a természetes támogató rendszer feltérképezése, az iratok beszerzése, az ellátásokhoz jutás megszervezése, valamint a későbbiekre vonatkozóan a biztonságos elhelyezés felkutatása. Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat telefonszámon koordinálja a bántalmazottak azonnali segítséghez jutását. Több esetben került sor segítségnyújtásra ezen ellátás keretén belül, a bántalmazott személy/ek biztonságos helyre történő eljutás formájában. Az Önkormányzat 2013. évben, a Helyi Esélyegyenlőségi program elfogadása során a nők helyzete és esélyegyenlősége tekintetében az alábbi két problémát, és fejlesztési lehetőséget határozta meg, amelyeket jelen felülvizsgálat során is fenntart. beazonosított problémák Női esélyegyenlőség témakörében főképp a foglalkoztatás, foglalkoztatás területén megvalósuló hátrányos megkülönböztetés kapcsán erőforrások hiánya A gyermekét egyedül nevelő, vagy több gyermeket nevelő család esetében a szegénység kockázata magas

fejlesztési lehetőségek Pályázati források feltérképezése a esélyegyenlőség megteremtése érdekében

női

Célzott tájékoztatás a gyermekeket nevelő családok által igénybe vehető szociális ellátásokról

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1. Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) A népesség öregedésével járó társadalmi, demográfiai problémák az elmúlt évtizedekben világszerte az érdeklődés középpontjába kerültek. 2025-re Európa népességének mintegy egyharmada eléri,

20 vagy meghaladja 60. életévét, ezen belül is a 80 évesnél idősebbek száma különösen jelentős mértékben nő majd. A jövőben az idős emberek az európai népesség növekvő részarányát fogják képezni. Ezt a hatást csak fokozza, hogy az orvostudomány fejlődésével, növekszik a várható élettartam is. Ez a tendencia óriási hatást gyakorol Európa egész társadalmára. Ennek a változásnak számos közegészségügyi és szociális vonatkozása van már jelenleg is. Demográfiai előrejelzések szerint valamennyi időskorú csoport aránya növekedni fog, de a legidősebbek, azon belül pedig a nők részaránya emelkedik legintenzívebben. Az Európa egészére érvényes általános öregedési folyamat Magyarországon is jellemző. A 2011. évi népszámlálás alkalmával 2 millió 331 ezer 60 éves és idősebb személyt regisztráltak Magyarországon. Ez a teljes népesség 23,5%-át tette ki. Az időskorú népességen belül a nők aránya 61% volt, a teljes népességen belül 52,5%. Ezer időskorú férfira 1559 időskorú nő jutott 2011-ben. A női többlet a kor előrehaladtával növekszik. A családi állapot tekintetében nemek szerint lényegesek a különbségek. A nőknél a házas családi állapotúak aránya a 60–64 évesek körében a legmagasabb, és az életkor emelkedésével csökken. A 60 év feletti férfiak körében (a 90 év felettiek kivételével) minden korcsoportban a házasok aránya a legmagasabb, és csak 75 év fölött csökken látványosan. Az özvegyek aránya a nőknél már a 60–64 éves korcsoportban is jelentős, és az életkor emelkedésével folyamatosan nő. Míg a 60–64 éves nők közel negyede, a 80–84 évesek háromnegyede, addig a 90 év felettieknek már túlnyomó többsége, 89%-a özvegy. Az időskorú férfiaknál az özvegyek részaránya az életkor emelkedésével 6,3%-ról 56,1%-ra nő, de még így is alacsonyabb, mint a nők esetében. 2011. évi adatok szerint Szeged lakosságához képest (168.048 fő) a 60-69 évesek aránya 12 % (19.713 fő), míg a 70 év felettiek aránya 11 % (18.314 fő). A 2011. évi népszámlálás alkalmával 1 millió 650 ezer ember, a népesség 16,6%-a vallotta magát tartósan betegnek Magyarországon. Az időskorúaknak 40%-a, több mint 900 ezer ember volt tartósan beteg. Arányuk magasabb az időskorú nők, mint az időskorú férfiak között. A tartósan betegek aránya az életkor emelkedésével növekvő tendenciát mutat egészen 85 éves korig, az ennél idősebbek között arányuk csökken. Az időskorú tartós betegek harmadát a betegség a mindennapi életben, több mint negyedét a közlekedésben, több mint tizedét az önellátásban (pl. öltözködés) akadályozza. Az életkor növekedésével az akadályozottság is egyre gyakrabban fordul elő.

6.4. Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Az Önkormányzat Idősügyi Tanácsa az időskorú közösségi élet megszervezésének „motorja”. Az Idősügyi Tanács szervezésében megvalósult események között minden idős ember megtalálhatja az érdeklődési körének megfelelő programot. A Tanács a rendezvényekre a belépést ingyenesen, vagy kedvezményes áron biztosítja a nyugdíjaskorú érdeklődők számára. Az Önkormányzat ezen túl minden évben költségvetésében keretet biztosít a nyugdíjas szervezetek számára, hogy tagságuk számára leginkább megfelelő program szervezésére tudjanak pályázni. Az Önkormányzat fontosnak tartja a személyes kapcsolatfelvételt az idősekkel, melynek egyik megnyilvánulási formája a szépkorúak köszöntése. 2013. évben 74 fő 90 éves, 7 fő 95 éves és 14 fő 100 éves szépkorú személyt köszöntöttek, 2014. évben 69 fő 90 éves, 14 fő 95 éves és 12 fő 100 éves személyes köszöntésére került sor. 2015. június 09-én a hajléktalanellátó szakmai műhelyen a szociális ellátórendszer más területeit is

21 érintő problémafelvetések is elhangzottak. Az idősek otthonaiba felvételre várakozók száma nagy. Az országban vannak olyan intézmények, melyek viszonylag gyorsan tudnak új igénylőket fogadni, azonban jellemző, hogy az idősek szeretnének lakóhelyükhöz, családjukhoz közeli intézménybe kerülni. Mindenképpen jövőbeli feladat ezen ellátás, valamint az átmeneti ellátást nyújtó idősek gondozóháza tekintetében a kapacitások bővítése. Állami feladat a pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek bentlakásos otthonainak működtetése, azonban látható, hogy a jelenlegi férőhelyek nem elegendőek. Ennek megoldása azonban állami beavatkozást igényel. Az egészségügyi szférát érintően országos (de városunkban is érzékelhető) probléma a hospice ellátás és az otthonápolás hiányossága, melynek megoldás szintén állami feladatvállalást igényel. A házi segítségnyújtó szolgálatot a jogszabályi előírások alapján nem, vagy csak pár órára vehetik igénybe az önellátásra csak segítséggel képes, súlyos mozgáskorlátozott betegek/ idősek, akik egész napos, esetlegesen hétvégi ápolásra, gondozásra szorulnak. A kormányzati politika a házi segítségnyújtás igénybevételének feltételrendszerét folyamatosan szigorítja, és egyértelműen kinyilvánítja, hogy a család és közösség feladata ezen személyek ellátása. Azonban a népszámlálás adataiból az látható, hogy az egyszemélyes háztartások száma nő, és ez a tendencia fokozódik, vagyis egyre kevésé számíthatnak a rászorulók a családi támogatásra. A fenti ellátások jövőbeni fejlesztése pályázati forrásbevonást, esetlegesen állami szerepvállalást igényel. A szociális alapszolgáltatások, illetve az egészségügyi alapellátások fejlesztése célként jelenik meg Szeged MJV Integrált Területi Programjában, ezek realizálása a TOP terhére történhet. A szociális szakosított ellátások fejlesztésére várhatóan az Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP) fog forrást biztosítani. A város a pályázat előkészítését elkezdte, a pályázati kiírások azonban még nem jelentek meg.

6.5. Következtetések: meghatározása

problémák

beazonosítása,

fejlesztési

lehetőségek

Az elfogadott Helyi Esélyegyenlőségi Program kidolgozásakor az idősek helyzete, esélyegyenlősége tekintetében beazonosított – alábbiakban felsorolt – problémák jelenleg is aktuálisak. beazonosított problémák Az idősek körében jelentős az alacsony jövedelemmel rendelkezők száma Az 55 év felettiek között jelentős a tartós betegségben szenvedők száma Az egyedül élő idős személyek közösségi életbe történő bevonása Informatikai jártasság hiánya az idősek körében

fejlesztési lehetőségek Tájékoztatás az alacsony jövedelem esetén igénybe vehető támogatásokról Egészségfejlesztés, szemléletformálás egyéb rendezvényekhez kötődően Elmagányosodás, elszigetelődés, kiszolgáltatottság az idősebb korosztályban Az idősek körében a számítógépet és internetet használni tudók arányának növelése

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékos emberek különféle szükségleteiről ma is kevés és pontatlan információval rendelkezünk, amely megnehezíti a célcsoportra szabott intézkedések, ágazati kezdeményezések megtervezését és megvalósítását. Az Országgyűlés a fogyatékos személyek élethelyzetének javítása, illetve esélyegyenlőségének megteremtése érdekében – a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

22 szóló 1998. évi XXVI. törvény 26. § (2) bekezdése alapján, figyelemmel a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló, a 2007. évi XCII. törvénnyel ratifikált ENSZ-Egyezményre, valamint az Európai Bizottság 2010-2020 időszakra vonatkozó Európai fogyatékosságügyi stratégiájára – a 15/2015. (IV. 7.) OGY határozatával elfogadta a 2015-2025 évre szóló Országos Fogyatékosságügyi Programot. A program alapelveket, és beavatkozási területeket és célokat fogalmaz meg a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségének, jólétének előmozdítása céljából. Szeged Megyei Jogú Város a fenti jogszabályban, egyezményben és programban meghatározott célokat és elveket alapvetőnek tartja. 2011. évi népszámlálás közzétett adatai szerint Magyarországon a népesség 4,6- 4,9%-a vallotta magát fogyatékos személynek. Nemzetközi vizsgálatokra épülő szakértői becslések ezzel szemben azt mutatják, hogy a lakosság átlagosan 10%-a él valamilyen fogyatékossággal, mely alapján a valós szám hazánkban is inkább az 1 millió főt közelítheti. Ezt alátámasztja az az ugyancsak népszámlálási adat is, amely szerint Magyarországon 1,6 millió fő fölött van a tartósan beteg, egészségkárosodott emberek száma. Figyelembe véve, hogy a tartós betegség az esetek jelentős részében valamilyen fogyatékosság kialakulásával is jár, összességében mindenképpen nagyságrendileg milliós számú érintett társadalmi csoportról beszélhetünk. A fogyatékos személyek nagy része nem születésétől fogva sérült, demográfiai összetételükre jellemző az időskorúak magas száma: 41%-uk a 65 év feletti korcsoportba tartozik, és mindössze 28%-uk fiatalabb 50 évesnél. A település típusa tekintetében a fogyatékossággal rendelkező emberek egyharmada községben, további egyharmada pedig vidéki városban él, míg csupán a fennmaradó egyharmad lakik megyeszékhelyen vagy a fővárosban. Csongrád megyében 20116 fő vallotta magát valamilyen fogyatékkal élőnek. Ez az össznépesség közel 5 %-a. Ezen belül a népességhez képest a mozgáskorlátozottak aránya a legnagyobb (2,4 %), majd azt követik a gyengénlátók (0,77 %), a nagyothallók (0,67 %), a súlyos belszervi fogyatékosok (0,56 %), és a mentálisan sérültek (0,59 %) csoportjai.

7.1. A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái c) Önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok Legfontosabb célkitűzés annak biztosítása, hogy a fogyatékos emberek életútjuk minden szakaszában és minden területén másokkal azonos alapon élhessenek politikai, gazdasági és szociális jogaikkal a többség által igénybe vett intézmények, szolgáltatások és ellátások által, közösségeik aktív polgáraiként. A fogyatékos személyek útja a számukra megélhetést biztosító végzettség megszerzéséig – állapotukból fakadóan – többnyire lényegesen több erőfeszítést igényel, mint ép társaiké. Ezért fontos, hogy a fenti célokat támogassa a korai intervenció, nevelés, oktatás, képzés. SZMJVÖ Bölcsődéi minden telephelyén biztosítja sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását integrált csoportban, míg speciális csoportban a Vedres utcai telephelyén. Jelenleg a korai fejlesztést – a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal történt megállapodás – alapján az ODÚ Fejlesztő Központ végzi. A Fejlesztő Központ – az Önkormányzattal történt megállapodás és költségvetési finanszírozás alapján – a törvényi kötelező óraszámon felül plusz órákat biztosít a korai fejlesztést igénylő gyermekek részére. A 2014/2015-ös tanévtől a Felsővárosi Óvoda került kijelölésre autista gyermekek ellátására, míg a

23 Vedres utcai Óvodában cukorbeteg gyermekeket is fogadják. Mindehhez az Önkormányzat plusz szakmai létszámot is biztosított.

7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és programokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége Az Önkormányzat a korábbiakhoz képest továbbra is fontosnak tartja a fogyatékos emberek életminőségét javító sport és sportesemények támogatását. Béres Dezsőt – mint az athéni paralimpia bocsa sportágban harmadik helyezést elért sportolóját – az Önkormányzat 2014. évben a Mozgássérültek Alternatív Egyesületén keresztül 500 eFt-al támogatta, majd 2015. évben szintén Béres Dezső, valamint Hegedűs László paralimpikonok felkészülését 1.500 eFt -al támogatta. 2015. évben Biacsi Ilona és Biacsi Bernadett enyhén értelmi fogyatékos síkfutó paralimpikonok felkészülését 1.500 eFt -al támogatta az Önkormányzat. Asztalitenisz Sport Klub Szeged – működésére, és ezzel Majoros Endre paralimpikon felkészülésének támogatására Szeged városa 500 eFt-ot biztosít. Az Önkormányzat által 2015-ben kiemelten támogatott sportesemény a WildBoars Kerekesszékes Rögbi Egyesület által szervezett, négy ország részvételével zajló, nemzetközi torna. Az esemény megrendezését az Önkormányzat 334 eFt-al támogatta. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény alapján, a helyközi autóbusszal végzett közösségi közlekedési szolgáltatás rendszerének átalakítása során állami tulajdonú zártkörűen működő részvénytársaságok alakultak. Ez a Dél-alföldi régióban a DAKK Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt. megalakítását jelentette. Így jelenleg Szegeden a tömegközlekedési feladatokat két szolgáltató látja el, a DAKK Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt. (a Tisza Volán Közlekedési és Szolgáltató Zrt. helyett), és a Szegedi Közlekedési Kft. Szeged városában 2013. július és 2015. június között több olyan fejlesztés, beruházás is megvalósult, amelyek a fogyatékkal élők akadálymentes közlekedését segítik, illetve az egyenlő esélyű hozzáférést biztosítják. KEOP-2.1.2/2F/09-2011-0004 Szeged belvárosi árvízvédelmi rendszer fejlesztése. A projekt által érintett terület (Tisza jobb parti 11.01. árvízvédelmi szakaszon a töltés 13+240 és 15+326 tkm szelvények között, 2086 m hosszú belvárosi szakaszon) ún. mentett oldalán a szükséges akadálymentesítés megtörtént. A teljes szakaszon járda-útkapcsolatoknál, terepszint áthidalásoknál, illetve a Felső Tisza-parton a buszmegállóknál rámpakiépítéssel, taktilis sáv beépítéssel. Szeged különböző városrészeiben több autóbusz megállóhely illetve megállóhely-pár került

24 akadálymentesítésre az alábbiak szerint: • Szeged-Kiskundorozsma, Negyvennyolcas u. – Balajthy u. kereszteződés környezetében (Negyvennyolcas u. 22., 33. előtt) autóbusz megállóhely-pár kivitelezése taktilis vezetősávval, • Szeged, Fő fasor – Héja u. (Fő fasor 158. előtt) autóbuszmegálló felújítás taktilis vezetősávval • Szeged, Kiskundorozsma, Széksósi út – Brassói u. (Széksósi út 20-22., 21-23. előtt) új autóbusz megállóhely-pár kivitelezése taktilis vezetősávval, • Szeged, Árvácska u. (Árvácska u. 3. és vele szemben lévő oldalon) megállóhely-pár kivitelezése • Béketelep, Régiposta út (62. és 77. előtt ) autóbusz megállóhely-pár kivitelezése f) Pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) A Helyi Esélyegyenlőségi Programban (HEP) foglaltak végrehajtása érdekében az Önkormányzat vállalta, hogy megújítja a Helyi Fogyatékosügyi Fórumot, mivel az elmúlt időszakban sok személyi és egyéb változás történt körükben, mely nehézséget okozott a működésben. A szervezetek köre is kiszélesedett, és az Önkormányzattal is új szervezetek kerültek kapcsolatba, melyek fogyatékos személyek, vagy beteg személyek érdekvédelmével foglalkoznak. 2013. november 22-én megalakult a Fogyatékkal Élők és Betegek Érdekvédelmi Szervezeteinek Fóruma (továbbiakban: Fórum). A fórum titkári teendőit a Humán Közszolgáltatási Irodájának munkatársa látja el. Az új Fórum taglétszáma 28, melyek között civil szervezetek és intézmények egyaránt vannak. 1. Értelmi Fogyatékosok Csongrád Megyei Érdekvédelmi Szervezete Közhasznú Egyesülete (ÉFOÉSZ) 2. Mozgáskorlátozottak Csongrád Megyei Egyesülete 3. Szegedi Mozgássérültek Alternatív Egyesülete 4. Vakok és Gyengénlátók Csongrád Megyei Egyesülete 5. Rákbetegek Országos Szövetsége Szegedi Területi Iroda – Napforduló Szolgálat 6. Támasz Egyesület 7. Csongrád Megyei ILCO Egyesület 8. Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Csongrád Megyei Szervezete (SINOSZ) 9. Totem Alkotóműhely 10. Integritás Közhasznú Egyesület 11. Szeged-Belvárosi Kolping Család Egyesület 12. CÖLI Lisztérzékenyek Közhasznú Egyesülete 13. Korai Fejlesztést és Integrációt Támogató Alapítvány 14. Szivárvány Autizmus Egyesület 15. Szegedi Sólyom Utcai Segítő Kezek Alapítvány 16. Szegedi Speciális Szükségletű Gyermekek Családját Támogató Szivárvány Szülő Alapítvány 17. Tisza-parti Cukorbetegek Közhasznú Egyesülete 18. Mozgáskorlátozott Nyugdíjasok Szeged Városi Egyesülete 19. Napos Oldal a Sérült Emberekért Alapítvány 20. Mozgáskorlátozottak Csongrád Megyei Egyesülete Szegedi csoportja 21. Boldog Napokért Parkinson Szegedi Közhasznú Egyesület 22. Szegedi Pszoriázis Egyesület

25 23. SZKTT ESZI Fogyatékosok Nappali Intézménye 24. Szegedi Dr. Waltner Károly Otthon 25. Hallássérült Gyermekekért Egyesület 26. SZMJVÖ Óvodák Igazgatósága – Klebelsberg –telepi Óvoda 27. Wesley János Óvoda, Általános Iskola és Középiskola 28. SZMJVÖ Bölcsődéi Vedres utcai Bölcsőde A Fórum 2015. május 05. napján megtartott ülésén a szervezetek jelezték, hogy a hivatalokban, intézményekben, ügyfélszolgálatokon dolgozók gyakran nincsenek felkészülve a fogyatékkal élő személyek fogadására. Véleményük szerint a legtöbb esetben ezen munkatársak nem rendelkeznek elegendő információval arról, hogy hogyan kezeljenek sérült embereket. Felajánlást tettek arra vonatkozóan, hogy meglévő tematikájuk segítségével és összehangolásával – a különböző fogyatékossági formáknak megfelelő – érzékenyítő tréningeket tartanának a fogyatékkal élő személyek által leggyakrabban igénybe vett szolgáltatásokat nyújtó hivatalos szervek dolgozói körében. Segítségül kérték az Önkormányzatot a párbeszéd kialakításához. 2014-ben az Önkormányzat által meghirdetett 5.000 eFt keretösszegű a HEP-ben foglalt intézkedésekhez kapcsolódóan, az abban foglalt célok elősegítése érdekében pályázatot hirdetett egyesületek és nemzetiségi önkormányzatok részére, esélyegyenlőséget előmozdító tevékenységek, programok, rendezvények támogatására, 5.000 eFt keretösszeggel. A beadási határidő: 2014. június 20. volt. A pályázat lebonyolításával kapcsolatos adminisztratív feladatokat a Humán Közszolgáltatási Iroda látta el. Ezen célcsoport tekintetében 6 szervezet kért és kapott támogatást, mintegy 1.800 eFt összegben (2015-ben ezen pályázati cél beépült a fogyatékosügyi támogatási keret céljai közé.) Szegeden minden évben megrendezésre kerül a Szociális Munka Napja alkalmából tartott ünnepség, ahol három személy részére „Szociális Munkáért” Díjat adományoz a város. A 2014. november 24én megtartott rendezvényen Farkas Katalin a Humán Közszolgáltatási Iroda dolgozója vehette át az egyik ilyen elismerést, melyre a fenti szervezetek egyöntetű javaslata alapján került sor, érdekérvényesítésüket folyamatosan támogató munkája révén.

7.4. Következtetések: meghatározása

problémák

beazonosítása,

fejlesztési

lehetőségek

Az elfogadott Helyi Esélyegyenlőségi Program kidolgozásakor a fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége tekintetében beazonosított – alábbiakban felsorolt – problémák jelenleg is aktuálisak, továbbá egy új probléma felvetése történt meg.

beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Nincs teljes körű kimutatás, adat a szegedi közintézmények akadálymentesítettségéről Nincs teljes körű adatbázis azokról az intézményekről, civil szervezetekről, amelyek Szegeden a fogyatékkal élő személyek ellátáséval, érdekképviseletével foglalkozik

Adatgyűjtés a nem önkormányzati fenntartású közintézmények akadálymentesítettségéről Adatgyűjtés a fogyatékos személyekkel foglalkozó intézmények, civil szervezetek vonatkozásában

26 A rendelkezésre álló adatok alapján több intézmény nem akadálymentes Az elmúlt időszakban sok személyi és egyéb változás történt a Fogyatékosügyi Fórum tagságában, a változás nehézséget okozott a Fórum működésében A fogyatékkal élők mindennapi hivatalos ügyintézésük során sok olyan helyzettel találják magukat szembe, amelyből kitűnik, hogy az ott dolgozók nincsenek felkészülve a fogyatékkal élőkkel való, más szemléletmódot igénylő ügyintézésre

Pályázati lehetőségek felkutatása az egyenlő esélyű hozzáférés témakörben Fogyatékosügyi Fórum megújítása

A közszolgáltatásban, dolgozók érzékenyítése

közintézményeknél

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata a gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatokban közreműködő civil szervezetek munkáját pályázat útján, a meghirdetett keretekből támogatja (2014évben a „Fogyatékosügyi keret” tekintetében 1.000 eFt, az „Idősügyi és Városrészi Közösségi Programok keret” tekintetében 5.000 eft, az „Ifjúsági támogatási keret” tekintetében 1.500 eFt, valamint az „Esélyegyenlőséget előmozdító tevékenységek, programok, rendezvények támogatása” tekintetében 5.000 eFt állt rendelkezésre).

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága 2013. szeptember 30-án alakult meg 18 szervezet, mindösszesen 20 képviselőjével a HEP Fórum, elnökének Dr. Ványai Évát, az Egyesített Szociális Intézmény Főigazgatóját választották meg. Egyúttal sor került a HEP Fórum Működési Szabályzatának elfogadására és 4 munkacsoport megválasztására, melyek a következőek: Aktív korúak esélyegyenlősége munkacsoport, Gyermekvédelmi munkacsoport, Idősügyi munkacsoport, Fogyatékkal élők ügyei munkacsoport. A HEP Fórum titkári, továbbá a munkacsoportok koordinátori feladatait a Humán Közszolgáltatási Iroda 1-1 munkatársa látja el. Ezt követően valamennyi munkacsoport ülésezett, melyek tapasztalatainak összegzésére a HEP Fórum újabb ülésén került sor 2013. november 07-én. A HEP-ben foglalt intézkedések megvalósítása csak a partnerek, a civil szervezetek bevonásával lehetséges. Az ő működésük és programjaik támogatása (az Idősügyi támogatási kereten, Idősügyi és városrészi közösség programok kereten, a Fogyatékosügyi támogatási kereten, az Ifjúsági támogatási kereten, Kulturális támogatási kereten, Sport kereten keresztül) jelentősen hozzájárul az esélyegyenlőség megvalósításához. Ezen felülvizsgálati dokumentum elkészítése céljából a Fogyatékkal Élők és Betegek Érdekvédelmi Szervezeteinek Fóruma, továbbá Hajléktalanok Szakmai Fóruma ülésezett, hogy becsatornázza a lehetőségeket ezen célcsoportok érdekében. A dokumentumot véleményezi továbbá a HEP Fórum is.

A Helyi Esélyegyenlőségi Program intézkedési terve

27

1. A HEP IT részletei A felülvizsgálat során felmerült új intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe:

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban

Pályázati források feltérképezése egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése érdekében Országos probléma a háziorvosi, házi gyermekorvosi szakemberhiány. Az Európai Uniós pályázati forrásokból várhatóan lesz lehetőség az egészségügyi alapellátást biztosító önkormányzati tulajdonú rendelők felújítására, esetleges kiváltására, így közvetetten az Önkormányzat vonzóbbá teheti a fiatal orvosoknak a háziorvosi, házi gyermekorvosi pályát. Rövid táv: több kiírt pályázati lehetőség válik ismertté Közép táv: több pályázat benyújtása a pályázati kiírások függvényében Hosszútáv: sikeres, nyertes pályázat, azok megvalósítása

a pályázati kiírásokat tartalmazó honlapok figyelése, az illetékes Tevékenységek szakirodák rendszeres kölcsönös tájékoztatása, a pályázati kiírásról (a beavatkozás az érintett partnerek értesítése e-mailen, a pályázat benyújtásához tartalma) pontokba szükséges előkészítő tevékenységek elvégzése, koordinálása, a szedve sikeres pályázat megvalósítása Felelős: Fejlesztési Iroda vezetője, Humán Közszolgáltatási Iroda Résztvevők és vezetője felelős Résztvevők: társszakirodák Partnerek

Háziorvos, házi gyermekorvos, védőnő

Határidő(k) pontokba szedve

Folyamatosan, az Antiszegregációs Tervben rögzített határidőkre is figyelemmel, hosszútáv végső határidő: 2029. december 31. Hatékonyabb a lehetséges pályázat források feltérképezése dokumentálás: a többi partner szükség szerinti értesítése Középtávon: a kiírások függvényében az Önkormányzat vagy a partnerek részéről pályázat benyújtása, min.: 1/év dokumentálás: pályázati dokumentáció, támogatási nyilatkozat stb. Hosszútávon: az Önkormányzat vagy a partnerek részéről évente min.: 1 sikeres pályázat dokumentálás: támogatási szerződés, értesítés a nyertességről stb. Fenntarthatóság: Esélyegyenlőség biztosításával kapcsolatos intézkedések, közgyűlési határozat

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

a pályázati kiírásokról való tudomásszerzést követően kevés az idő a beadásra a lehetséges pályázati kiírás nem kerül látókörbe

28 Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban

Érzékenyítés a közszolgáltatásban, közintézményeknél dolgozók részére a fogyatékkal élőkkel kapcsolatban A fogyatékkal élő személyek – fogyatékosságukból adódó hátrányuk miatt – hivatalos ügyeinek intézése nehezített

Rövid távú cél: Olyan szervezetek és intézmények felkutatása és elérése, akik nyitottak lennének az érzékenyítő munkacsoport fogadására Minél több intézmény és ezáltal ott dolgozó személy megismerje az érzékenyítés fontosságát, és lényegét Közép- és hosszú távú cél: Az Önkormányzat közvetítésével magvalósuló tréningek Igényfelmérés a fogyatékkal élők érdekvédelmi szervezeteitől arra vonatkozóan, hogy melyek azok a kiemelt területek, szolgáltatások, Tevékenységek intézmények ahol legtöbb hátrány tapasztalták ügyeik intézése során (a beavatkozás Az érzékenyítés népszerűsítése tájékoztatás útján tartalma) pontokba Kapcsolatfelvétel különböző szervezetekkel, intézményekkel, majd szedve az igények közvetítése az érzékenyítő munkacsoport irányába A résztvevők ismereteinek bővítése, tréningek megtartása Résztvevők és Résztvevők: Közintézményekben, közszolgáltatásban dolgozók felelős Felelős: Humán Közszolgáltatási Iroda vezetője Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

Fogyatékkal élő személyek érdekvédelmi szervezetei, civil szervezetei Rövid távú cél: 2016.12.31. Közép- és hosszú távú cél: 2018.12.31. Rövid távon: a bevont partnerek száma, együttműködési megállapodások, nyilvántartás az érzékenyítést igénybe vett és igénybe venni kívánó intézményekről Közép- és hosszútávon: megvalósult érzékenyítő programok száma Fenntarthatóság: folyamatos információáramlás biztosítása, esélyegyenlőség biztosításával kapcsolatos intézkedések, közgyűlési határozat Partnerek együttműködésének hiánya

Hatékony, folyamatos kommunikáció

Elzárkózás a tréningtől

Pontos tájékoztatás

Humán erőforrás, pályázati lehetőségek

Helyi esélyegyenlőségi program felülvizsgálata Az egyes intézkedési tervek kifejtésénél a táblázat első része az eredeti esélyegyenlőségi programban szerepelt vállalásokat tartalmazza, míg a kiemelt részek az intézkedési tervek megvalósulásának eredményeit, indikátorait, illetve az eredetihez képest történt változásokat,

29 módosításokat mutatja be. MÉLYSZEGÉNYSÉGBEN ÉLŐK ÉS A ROMÁK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE 1. SZ. INTÉZKEDÉSI TERV

Az intézkedés címe, megnevezése

Lakossági eladósodottság kezelése érdekében a civil szervezetekkel és a közszolgáltatókkal való hatékonyabb együttműködés

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

Lakossági eladósodottság nő

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

Rövid távú cél: a lakosságnak és a közszolgáltatóknak több információja lesz az adósságkezelés lehetséges módjairól Közép-és hosszú távú cél: a kölcsönös kommunikáció fenntartása és az önkormányzati és civil adósságkezelési szolgáltatásba bevonható személyek számának növekedése

Az intézkedés tartalma

képzések a közszolgáltatók felé az adósságkezelési szolgáltatás gyakorlati folyamatának bemutatása (a párbeszéd erősítése, konferencia szervezése) egyéb adósságkezelési programok felkutatása, azokban való közreműködés, a lakosság és partnerek tájékoztatása

Az intézkedés megvalósításának határideje

Rövid távú cél: 2013. december 31. Közép és hosszú távú cél elérésének határideje nem releváns, a folyamatos kommunikáció a cél, adósságkezelési szolgáltatásba bevont személyek számának növekedése 2014. december 31.

Az intézkedés eredményességét mérő dokumentumok

tájékoztató, szórólap, konferencia programja, jelenléti ív, megállapodások

Lejárt/nem lejárt határidő

Lejárt

Az IT jelenlegi állapota (folyamatban lévő/befejezett/tervezett)

Részben befejezett, azonban más formában folytatni kívánt, így folyamatban lévő

Eredmény

Az IT megvalósult, a tájékoztatások megtörténtek, az információáramlás a partnerek között folyamatos

Módosítás

Módosítás: a jogszabályi környezet (segélyezési rendszer) változása miatt célszerű az IT módosítása. A közép- és hosszútávú cél tekintetében 2016. december 31. További módosítás, hogy az „adósságkezelési szolgáltatás” szóhasználat helyett a „hátralékcsökkentési támogatás” lép.

30 2013. november 21-én a Vág u. 4. szám alatti szakmai fórumon bemutatásra került a szociális törvény szerinti adósságkezelési szolgáltatás, a társasházkezelés jogi háttere, továbbá a Védőernyő a Díjhátralékosokért Alapítvány, továbbá az EDF Démász Zrt.-Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület együttműködése alapján működő adósságkezelési programok is. A programon a közös képviselők nagy létszámban vettek részt, a nagy közműszolgáltatók közül a Szegedi Hőszolgáltató Kft. képviseltette magát. A EDF Démász Zrt.-Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület együttműködés keretében zajlott adósságkezelésre irányuló programmal kapcsolatban a szervezők általi tájékoztatáson a Humán Közszolgáltatási Iroda és a családsegítő kollégák részt vettek, felvilágosítással tudtak szolgálni az érdeklődőknek. 2014. január 16-án az EDF DÉMÁSZ Zrt-vel, továbbá 2 új közös képviselővel keretmegállapodást kötött az Önkormányzat (így akkor összesen 37 keretmegállapodás volt), ily módon ezen szolgáltatók felé fennálló tartozások az Szt. szerinti adósságkezelésbe bevonhatóak voltak. A Védőernyő a Díjhátralékokért Alapítvány programjára az Önkormányzat minden évben 5.000 eFt támogatást nyújtott, ily módon segítve azon adósokat, akik a Szt. szerinti szociális segélyezés keretében nem támogathatóak. 2015. március 1-jétől a törvényi változás hatályon kívül helyezte az adósságkezelési szolgáltatást. Az Önkormányzat saját költségvetési forrásból lényegében változatlan feltételekkel hátralékcsökkentési támogatást nyújt. Jelenleg a szolgáltatókkal kötendő keretmegállapodások aláírása folyamatban van, előreláthatólag ez 5 közüzemi szolgáltatót, és 45 társasházkezelőt érint. Figyelemmel a fentiekre, és arra, hogy a helyzetelemezésben is részletezett módon átalakult a segélyezési rendszer, indokolt, hogy ezen intézkedés módosuljon, egyrészt a határidő 2016. december 31. napjáig történő meghosszabbításával, másrészt pedig az „adósságkezelési szolgáltatás” szóhasználat helyett a „hátralékcsökkentési támogatás” fogalom használatával. MÉLYSZEGÉNYSÉGBEN ÉLŐK ÉS A ROMÁK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE 2. SZ. INTÉZKEDÉSI TERV

Az intézkedés címe, megnevezése

Közfoglalkoztatás segítése

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

Foglalkoztatottságbeli hátrányok a mélyszegény és/vagy roma lakosság tekintetében

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

Rövid távú cél: hatékony együttműködés, a lehetséges közfoglalkoztatóknak több információja lesz Közép-és hosszú távú cél: a kommunikáció fenntartása és a közfoglalkoztatásba bevonható személyek számának növekedése

Az intézkedés tartalma

a jelenlegi közfoglalkoztatókkal partneri kapcsolat kialakítása fenntartása, új közfoglalkoztatók felkutatása a jelenlegi közfoglalkoztatási rendszer tapasztalatainak összegzése a közfoglalkoztatók beszámolói alapján és azok Munkaügyi Központ részére történő eljuttatása

31 Az intézkedés megvalósításának határideje

Rövid táv: 2014. december 31., összegzés összeállítása 2014. május 31. Közép-és hosszútáv: a kommunikáció fenntartása folyamatosan történik, új együttműködési megállapodás megkötése az önkormányzattal 2014. évtől kezdve

Az intézkedés eredményességét mérő dokumentumok

Meghívó, jelenléti ív, együttműködési megállapodások

Lejárt/nem lejárt határidő

Nem lejárt

Az IT jelenlegi állapota (folyamatban lévő/befejezett/tervezett)

Folyamatban

Eredmény

Közfoglalkoztatásba bevont személyek száma nőtt, hatékonyabb a lehetséges közfoglalkoztatók feltérképezése, a jelenlegiekkel a partneri viszony folyamatos

Módosítás

Az eredeti intézkedési tervben szerepel a közfoglalkoztatási rendszer tapasztalatainak összegzése a közfoglalkoztatók beszámolói alapján és azok Munkaügyi Központ részére történő eljuttatása, mely azonban okafogyottá vált. A közfoglalkoztatásra vonatkozó adatokat ugyanis a Szegedi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztálya (volt Munkaügyi Kirendeltség) összegzi városi szinten, mert Szegeden nem az Önkormányzat a foglalkoztató, hanem cégein, intézményein keresztül végzi ezen feladatát. Az Önkormányzat által ismert - városi szinten részleges adatokat - a Foglalkoztatási Osztály saját információival egészíti ki.

A 2013. évi téli közfoglalkoztatási programról az Önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött foglalkoztatóknak tájékoztató előadás megszervezésére került sor a Szent-Györgyi Albert Agórában, melyen a Munkaügyi Központ munkatársai ismertették a feltételeket. Továbbá a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság is határozatban felhívta a foglalkoztató városi cégeket a programban való részvételre. Ennek köszönhetően a közfoglalkoztatásba vonható személyek számát illetően a város teljesítette a központilag kiadott normát (1200 fő). Az együttműködési megállapodások kötése folyamatos, jelenleg 70 foglalkoztatóval áll fenn. 16 önkormányzati intézmény, illetve társaság által biztosított közfoglalkoztatás keretében a bérhez és szociális hozzájárulási adóhoz támogatást nyújt az Önkormányzat. A Napra Forgó Nonprofit Közhasznú Kft. a 25 év alatti megváltozott munkaképességű személyeket kívánja egyik programjával elérni és foglalkoztatásba vonni őket. 2013. november 04-én a Humán Közszolgáltatási Iroda segítségével a Szent-Györgyi Albert Agórában kb. 200 személy ismerhette meg a programot. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2014. május 05-i ülésén döntött az Önkormányzat és az ERFO Rehabilitációs Foglalkoztató Nonprofit Kft. együttműködési megállapodás megkötéséről. Célja a megváltozott munkaképességű, illetve fogyatékos emberek egészségi állapotának, illetve fogyatékosságának megfelelő munkahelyi környezetben megvalósuló foglalkoztatása, valamint

32 ezen munkavállalók képességeivel elérhető legmagasabb szintű rehabilitációs foglalkoztatás megvalósításának elősegítése. MÉLYSZEGÉNYSÉGBEN ÉLŐK ÉS A ROMÁK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE 3. SZ. INTÉZKEDÉSI TERV

Az intézkedés címe, megnevezése

Pályázati lehetőségek felkutatása a hajléktalanság kezelése érdekében, együttműködés a hajléktalanellátást biztosító szervezetekkel

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

Hajléktalanság terjedése, ezen belül a női hajléktalanság terjedése

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

Rövid táv: több kiírt pályázati lehetőség válik ismertté Közép táv: több pályázat benyújtása a pályázati kiírások függvényében Hosszútáv: sikeres, nyertes pályázat, azok megvalósítása

Az intézkedés tartalma

a pályázati kiírásokat tartalmazó honlapok figyelése az illetékes szakirodák rendszeres, kölcsönös tájékoztatása a pályázati kiírásról az érintett partnerek értesítése emailen a pályázat benyújtásához szükséges előkészítő tevékenységek elvégzése, koordinálása a sikeres pályázat megvalósítása

Az intézkedés megvalósításának határideje

Rövid táv: folyamatosan Középtáv: 2015. december 31. Hosszútáv: 2018. december 31. a pályázati források figyelése folyamatosan történik

Az intézkedés eredményességét mérő dokumentumok

Feljegyzés, ellátási szerződés, jelenléti ív, meghívó

Lejárt/nem lejárt határidő

Nem lejárt

Az IT jelenlegi állapota (folyamatban lévő/befejezett/tervezett)

Folyamatban

Eredmény

Pályázatok felkutatása folyamatos, együttműködés megvalósult

Módosítás

Az eredeti intézkedés kiterjesztése a női hajléktalanság mellett más speciális ellátási szükségletű hajléktalanokra is (pl.: női hajléktalanság, hajléktalan párok együttes elhelyezési igénye, vagy a betegséggel küzdő, kórházból kiadott hajléktalan személyek ellátása)

a

hatékony

2013. november 29-én a Humán Közszolgáltatási Iroda szakmai egyeztetést hívott össze a

33 „Hajléktalanok ellátása a téli krízis időszakában” tárgykörben. Az összejövetelre a városban a hajléktalanellátásban leginkább érintett szolgáltatók kaptak meghívást. Az egyeztetés alapján tájékoztatást kaptak az intézmények, hogy az Önkormányzat nem kíván élni a szabálysértési törvény módosításának felhatalmazásával, mely szerint szabálysértési tényállássá nyilvánítható a közterületen lakás. Megerősítést nyert, hogy a hajléktalanok száma nő, valamint egyre több a speciális igény ezen a területen (pl.: női hajléktalanság, vagy a betegséggel küzdő, kórházból kiadott hajléktalan személyek ellátása). A részt vevők egyetértettek abban, hogy szükség lenne a férőhelyek bővítésére, különösen az Egészségügyi Centrumban. A szakmai egyeztetés alapján lehetségessé vált, hogy a Humán Közszolgáltatási Iroda a hajléktalanellátásban érintett szervezetek által jelzett szükségleteket feltérképezze, és azokat közvetítse a Fejlesztési Iroda és a döntéshozók felé. Az Európai Unió 2014-2020 közötti költségvetési időszakában megvalósításra tervezett nagy jelentőségű projektek közé beépítésre került a „Szociális ellátórendszer intézményes kereteinek korszerűsítése és infrastruktúrájának átfogó fejlesztése” projekt. Az új Integrált Településfejlesztési Stratégia, valamint Integrált Településfejlesztési Koncepció szociális és esélyegyenlőségi területet érintő előkészítésében a Humán Közszolgáltatási Iroda részt vett, és számos a HEP-ben rögzített hosszú távú fejlesztési koncepció épült be a dokumentumba (Idősellátás, hajléktalanellátás fejlesztése, egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása stb). A város Integrált Területi Programjában is szerepel a szociális alapszolgáltatások fejlesztése célként. A hajléktalanellátó-hálózatban napi szinten felmerülő problémák orvoslása (pl.: női éjjeli menedékhely kialakítása, a Moszkvai krt. 1-3. szám alatti épületben az intézményi széttagoltság megszüntetésére szolgáló, szociális alap- és szakosított ellátást is nyújtó hajléktalanellátó centrum létrehozása) csak a szociális szakellátás fejlesztésével egyidejűleg történhet, melyre várhatóan az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) fog forrást biztosítani. 2015.02.27. napján a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal kötött ellátási szerződés kiegészítésre került, melyben a várható Területi Operatív Programokra tekintettel rögzítésre került a felek együttműködési szándéka a hajléktalanokat érintő pályázatok kapcsán. Évek óta hagyomány a városban a téli krízisidőszakban a hajléktalan szakmai fórumának rendszeres ülése, mely a hajléktalanokkal kapcsolatba kerülő szervezetek, hatóságok (szociális szféra, egészségügyi ellátórendszer, polgármesteri hivatal, rendőrség, munkaügyi kirendeltség, büntetés végrehajtás stb.) tág körére kiterjedően teszi lehetővé az információáramlást, az aktuális problémák megbeszélését. 2015. június 09-én egy hajléktalanellátó szakmai műhely megszervezésére került sor, melynek célja kifejezetten ezen célcsoportot érintő problémák megjelenítése volt. Az országos tendenciákhoz hasonlóan probléma, hogy hiányzik a nők éjjeli menedékhelye, mely esetlegesen kapacitásbővítéssel, illetve egyes férőhelyek átcsoportosításával valósulhatna meg. A hajléktalanellátás valamennyi ellátási formájánál jelentkezik a szociális rászorultság, illetve a gondozási szükséglet, ezért javaslatként felmerült, hogy bizonyos esetekben indokolt lehet a pozitív diszkrimináció alkalmazásának lehetősége. (pl.: a büntetés végrehajtási intézetből szabadultak előnyben részesüljenek az átmeneti szállókon történő felvételkor). Továbbra is szükséges az Egészségügyi Centrum férőhelyeinek bővítése, a hajléktalanlétből történő kivezetést segítő ellátási formák kialakítása (pl.: félutas ház, rehabilitációs ellátás). A hajléktalan párok együttes elhelyezésének megoldása is még jövőbeni feladat. Mindezen igényekre figyelemmel az eredeti intézkedési terv kiterjesztése indokolt a női hajléktalanság mellett más speciális ellátási szükségletű hajléktalanokra is (pl.: hajléktalan párok együttes elhelyezési igénye, vagy a betegséggel küzdő, kórházból kiadott hajléktalan személyek ellátása). A felmerült fenti problémák megoldása csak pályázati források bevonásával valósulhat meg.

34 MÉLYSZEGÉNYSÉGBEN ÉLŐK ÉS A ROMÁK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE 4. SZ. INTÉZKEDÉSI TERV

Az intézkedés címe, megnevezése

Együttműködés és párbeszéd erősítése az Antiszegregációs tervben foglalt célok megvalósítása érdekében

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

Antiszegregációs tervben foglalt célok megvalósításának nehézségei

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

Rövid és középtávú cél: az Antiszegregációs Tervben foglalt célok megvalósítása felmerülő problémák megoldódnak Hosszú távú cél: Antiszegregációs Tervben foglalt célok megvalósítása

Az intézkedés tartalma

Egyeztető megbeszélések fenntartása, a problémák megfogalmazásra kerülnek és megoldási javaslatok kerülnek kialakításra

Az intézkedés megvalósításának határideje

Folyamatosan, az Antiszegregációs Tervben rögzített határidőkre is figyelemmel, hosszútáv végső határidő: 2029. december 31.

Az intézkedés eredményességét mérő dokumentumok

Emlékeztető, meghívó

Lejárt/nem lejárt határidő

Nem lejárt

Az IT jelenlegi állapota (folyamatban lévő/befejezett/tervezett)

Folyamatban

Eredmény

Az egyeztetéseken felmerült egyes problémák esetében előrelépés történt

Módosítás

-

Szeged Megyei Jogú Város Címzetes Főjegyzője 2014. november 26. napján tájékoztatta a Csongrád Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztályát a Szegeden nyilvántartásban lévő hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű tanulóira vonatkozóan. Levelében kérte, hogy a Főosztály vegye figyelembe Szeged Város Antiszegregációs Tervében foglaltakat, miszerint az iskolai körzethatárok kialakításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy szegregált köznevelési intézmény ne alakulhasson ki a városban. Antiszegregációs Tervben foglaltak megvalósításával kapcsolatosan egyéb egyes problémák esetében előrelépés történt. Ezek a következő intézkedési tervnél kerülnek kifejtésre. Az egyeztetések az ott leírt konkrét problémákat érintően megtörténtek a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnökével.

35 MÉLYSZEGÉNYSÉGBEN ÉLŐK ÉS A ROMÁK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE 5. SZ. INTÉZKEDÉSI TERV

Az intézkedés címe, megnevezése

Pályázati források feltérképezése az Antiszegregációs Tervben fogalmazott célok elérése érdekében

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

Antiszegregációs tervben foglalt célok megvalósításának nehézségei forráshiány miatt

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

Rövid táv: több kiírt pályázati lehetőség válik ismertté Közép táv: több pályázat benyújtása a pályázati kiírások függvényében Hosszútáv: sikeres, nyertes pályázat, azok megvalósítása

Az intézkedés tartalma

a pályázati kiírásokat tartalmazó honlapok figyelése, az illetékes szakirodák rendszeres kölcsönös tájékoztatása, a pályázati kiírásról az érintett partnerek értesítése emailen, a pályázat benyújtásához szükséges előkészítő tevékenységek elvégzése, koordinálása, a sikeres pályázat megvalósítása

Az intézkedés megvalósításának határideje

Folyamatosan, az Antiszegregációs Tervben rögzített határidőkre is figyelemmel, hosszútáv végső határidő: 2029. december 31.

Az intézkedés eredményességét mérő dokumentumok

Feljegyzés, bizottsági döntés, támogatási szerződés, pályázati felhívás

Lejárt/nem lejárt határidő

Nem lejárt

Az IT jelenlegi állapota (folyamatban lévő/befejezett/tervezett)

Folyamatban

Eredmény

Részben megvalósult, önkormányzati forrásbiztosítás történt a célok megvalósítása érdekében

Módosítás

-

A pályázati kiírások figyelés folyamatosan történik, a lehetséges érintettek értesítése megtörtént. A szegregátumokat érintő egyeztető megbeszéléseken több alkalommal felmerült egyes problémák rendezése történt meg az alábbiak szerint: Az Önkormányzat évek óta költségvetésében az Antiszegregációs Terv végrehajtása célra 10.000 eFt előirányzatot biztosít. A kiskundorozsmai szegregátumban a fertőzésveszély szempontjából is kiemelt probléma megoldása történt meg 10 árnyékszék felújításával mintegy 3.100 eFt értékben. A Önkormányzat tűzifaosztást szervezett 2014. évben a szociális ellátásban részesülő háztartásoknak. A mintegy 380 beérkezett pályázatot a Humán Közszolgáltatási Iroda megvizsgálta, feldolgozta. Az önkormányzati forrásokat áttekintve 300 pályázat nyert támogatást, háztartásonként egy erdei m3 hasított tűzifa biztosított, melynek beszerzési ára+kiszállítás költsége összesen bruttó 9.500 eFt. A Kistérség a tűzifa beszerzéséért és kiosztásáért felelt. Az osztás 2014. november hónapban valósult meg. A két szegregátumban lakó, a pályázati feltételeknek megfelelő valamennyi

36 család részesült támogatásban. 2014-ben az Önkormányzat a HEP-ben foglalt intézkedésekhez kapcsolódóan, az abban foglalt célok elősegítése érdekében pályázatot hirdetett egyesületek és nemzetiségi önkormányzatok részére, esélyegyenlőséget előmozdító tevékenységek, programok, rendezvények támogatására, 5.000 eFt keretösszeggel. A beadási határidő: 2014. június 20. volt. A pályázat lebonyolításával kapcsolatos adminisztratív feladatokat a Humán Közszolgáltatási Iroda látja el. Erről közvetlenül tájékoztatást kaptak a HEP Fórumban működő egyesületek és a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat is. A pályázat eredményeképpen a roma tanodát is magában foglalt épületben a fűtés korszerűsítése valósulhatott meg, de lehetőség nyílt roma gyerekek nyári táboroztatásának és a kiskundorozsmai szegregátumban cigány karácsony megszervezésére is, mely célok közel 2 M Ft támogatásban részesültek. GYERMEKEK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE, GYERMEKSZEGÉNYSÉG 1. SZ. INTÉZKEDÉSI TERV

Az intézkedés címe, megnevezése

Bölcsődei ellátás népszerűsítése a roma nemzetiségű családok tekintetében

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

Hagyományosan a roma családok gyermekei nem veszik igénybe a bölcsődei ellátást. A kötelező óvodai nevelés 2014. szeptemberétől történő bevezetése és a korai integrációját segítendő javasolt a gyermekek bölcsődei ellátásának népszerűsítése, figyelemmel arra, hogy a bölcsődei ellátás biztosítása kisebb csoportokban történik, a személyre szabott gondozás szakmai előírás.

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

Rövidtávú cél: a bölcsődei ellátás népszerűsítése a roma családok körében Középtávú cél: több roma család gyermekek veszi igénybe a bölcsődei ellátást Hosszú távú cél: kötelező óvodai nevelés bevezetése zökkenőmentes, az óvodai integráció könnyebben zajlik

Az intézkedés tartalma

a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat bevonásával a célcsoport családok körének meghatározása, kapcsolatfelvétel partnerekkel, célcsoporttal, kerekasztal megbeszélés, családi napok népszerűsítése, szórólapok készítése, tájékoztatás nyújtása a bölcsődei ellátásról és a korai integráció előnyeiről

Az intézkedés megvalósításának határideje

Rövidtáv: a bölcsődei beiratkozást megelőzően, illetve folyamatosan Középtáv: 2015. december 31. Hosszútáv: 2018. december 31.

Az intézkedés eredményességét mérő dokumentumok

Emlékeztető a HEP gyermekvédelmi munkacsoport ülésén elhangzottakról, jelenléti ív, bölcsődei családi napok – nyílt napok meghívója

37 Lejárt/nem lejárt határidő

Nem lejárt

Az IT jelenlegi állapota (folyamatban lévő/befejezett/tervezett)

Folyamatban lévő

Eredmény

Egyeztetések valósultak meg, gördülékenyebb kommunikáció a közös cél érdekében végzett munkában pályázatok figyelése folyamatosan történik

Módosítás

A középtávú cél megvalósulása tekintetében a határidő módosítása 2016. december 31. napjáig, figyelemmel arra, hogy a 3 évet betöltött gyermekek kötelező óvodai nevelése módosult, és 2015. szeptember 01. napjától kerül bevezetésre.

A HEP Fórum 2013. október 16. napján megrendezett, a gyermekvédelem területét érintő munkacsoporti ülés elsősorban a roma származású gyermekek helyzetére fókuszált. A bölcsődei ellátásba történő bevonás lehetősége mellett érvek és ellenérvek is elhangzottak. SZMJVÖ Bölcsődéi igazgatója meghívását tolmácsolta a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat és a családok felé, hogy bemutathassa az intézményt, a bölcsődéket és a gondozás menetét. Ezt a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat képviselője is támogatta. A részt vevők megegyeztek abban, hogy szerencsés lenne pályázati forrás felhasználásával roma származású szakdolgozók alkalmazása a bölcsődei és óvodai ellátásban, ily módon segítve a hatékony együttműködést az intézmények és a családok között. Elhangzott, hogy fontos lenne 1-1 család konkrét ügyében – a gyermekkel és családjával kapcsolatban álló – érintett szakemberek (Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat, a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhivatal, bölcsőde, védőnő, gyermekorvos) konzultációja, például esetkonferencia formájában. A szegedi bölcsődékben sok, az ellátást népszerűsítő rendezvényt (családi napot, nyílt napot, egyéb ünnepekhez kötődő összejövetelt) tartottak. 2013 évben a 15 telephelyen mindösszesen 180 rendezvény volt, ahol 6175 fő jelent meg. A rendezvények és a résztvevők száma 2014-évben növekedett, azaz 341 rendezvényen mindösszesen 9736 fő jelent meg. GYERMEKEK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE, GYERMEKSZEGÉNYSÉG 2. SZ. INTÉZKEDÉSI TERV

Az intézkedés címe, megnevezése

Partnerségi kapcsolat erősítése gyermekvédelem területén

az

oktatás

és

a

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

A járási hivatalok kialakításával a gyámhivatali feladatok és a korábbi jegyzői gyámhatósági feladatok túlnyomó többségének önkormányzati szintű ellátása megszűnt. Az oktatási intézmények állami fenntartásba vételével az oktatás területére történő szakmai rálátás vált nehezebbé. Ezek az intézményes változások szükségessé teszik új partneri kapcsolatok kialakítását, a kellő információáramlás érdekében.

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

Rövid-, közép- és hosszútávú cél: információáramlás biztosítása, partneri kapcsolat kiépítése

38 Az intézkedés tartalma

Kapcsolatfelvétel, rendszeres kapcsolattartó személyek kijelölése, kapcsolattartás módjának kialakítása közös érintettség esetében kerekasztal megbeszélések szervezése stratégiai dokumentumok, beszámolók felek részére történő megküldése

Az intézkedés megvalósításának határideje

Rövidtáv: 2013. december 31. Közép-és hosszútáv: nem kapcsolattartás szükséges

Az intézkedés eredményességét mérő dokumentumok

Emlékeztető a HEP gyermekvédelmi munkacsoport ülésén elhangzottakról, jelenléti ív, adatszolgáltatás, együttműködési megállapodások

Lejárt/nem lejárt határidő

Nem lejárt

Az IT jelenlegi állapota (folyamatban lévő/befejezett/tervezett)

Folyamatban lévő

Eredmény

Információáramlás, személyes kapcsolatok erősödése, mely által szélesebb kép alakul ki a gyermekintézményekről

Módosítás

-

releváns,

folyamatos

A HEP Fórum 2013. október 16. napján megrendezett, a gyermekvédelem területét érintő munkacsoporti ülése alapján előrelépés a partnerségi kapcsolat erősödése. Az ülésen képviseltette magát a Szegedi Járási Gyámhivatal, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, a Gyermekjóléti Szolgálat, a vezető védőnő, a házi gyermekorvosok megyei szakfelügyelője és SZMJVÖ Bölcsődéi igazgatója. A kerekasztal-beszélgetés során sok kérdés, probléma felvetésre került. 2013. év második felében két civil szervezettel (Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Egyesület, Talentum Alapítvány az Önkéntesség Támogatásáért) került sor együttműködési megállapodás megkötésére halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek tanulmányainak segítését, lemorzsolódásuk megelőzését szolgáló tanoda működtetése céljából. 2014-ben kiírt Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglalt célok megvalósítását támogató pályázat keretében a Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Egyesület tanodájuk infrastrukturális fejlesztéséhez, a Motiváció Oktatási Egyesület a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkózását, tanulását segítő Motiváció Hallgatói Mentorprogram megvalósításához és a beiskolázást támogató programjának elindításához nyert támogatást. Szeged Megyei Jogú Város Címzetes Főjegyzője 2014. november 26. napján tájékoztatta a Csongrád Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztályát a Szegeden nyilvántartásban lévő hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű tanulóira vonatkozóan. Levelében kérte, hogy a Főosztály vegye figyelembe Szeged Város Antiszegregációs Tervében foglaltakat, miszerint az iskolai körzethatárok kialakításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy szegregált köznevelési intézmény ne alakulhasson ki a városban. 2015. május hónap folyamán jogszabályi kötelezettségnek eleget téve az Önkormányzat elkészítette

39 átfogó értékelését a gyermekjóléti feladatainak 2014. évi ellátásáról. A jogszabályban foglalt tartalmi elemek között nem szerepelt a gyermekvédelmi, ezen belül a gyámügyi vonatkozású tendenciák értékelése, azonban a városról kialakított teljesebb kép eléréséhez elengedhetetlennek ítéltük meg az ez irányú adatok ismeretét. Megkeresésünkre a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal Gyámügyi Osztálya adatokat szolgáltatott a tevékenységéről. GYERMEKEK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE, GYERMEKSZEGÉNYSÉG 3. SZ. INTÉZKEDÉSI TERV

Az intézkedés címe, megnevezése

HHH nyilatkoztatás hatékonyságának növelése

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

A HHH státuszra vonatkozó szabályok jelentősen változnak 2013. szeptemberétől, mely szükségessé teszi az érintettek tájékoztatását

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

Rövidtávú cél: a településen minden rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő szülő nyilatkozik a HHH státusz feltételeként meghatározottakról Közép- és hosszútávú cél: adatok évenkénti aktualizálása, 100 %-os nyilatkoztatási arány fenntartása

Az intézkedés tartalma

A 2013. szeptemberétől hatályos jogszabály szerinti nyilatkoztatási gyakorlat kidolgozása, felülvizsgálata, érintett családok, partnerek tájékoztatása, pontos nyilvántartás vezetése

Az intézkedés megvalósításának határideje

Rövidtáv: 2013. augusztus adatfelvétel 2013. október 25. Közép-és hosszútáv: nem fenntartás a cél

Az intézkedés eredményességét mérő dokumentumok

Tájékoztató nyomtatvány, emlékeztető a HEP gyermekvédelmi munkacsoport ülésén elhangzottakról, jelenléti ív, ellenőrzési jegyzőkönyvek személyi adatokat nem tartalmazó részének másolata (teljes terjedelemben, eredetiben a Humán Közszolgáltatási Irodán fellelhető)

Lejárt/nem lejárt határidő

Nem lejárt

Az IT jelenlegi állapota (folyamatban lévő/befejezett/tervezett)

Folyamatban lévő

Eredmény

A cél nagy részben megvalósult. A jogosultságra vonatkozó nyilatkozatok rendelkezésre állnak, figyelemmel arra, hogy az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény formanyomtatványnak már részét képezi. A nyilvántartások pontos vezetése, továbbá a partnerekkel való további együttműködés fenntartása célként továbbra is fennáll.

Módosítás

-

31,

illetve

releváns,

a

teljes

folyamatos

40 A halmozottan hátrányos helyzet státuszra vonatkozó szabályok 2013. szeptember 01. napjától jelentősen módosultak. (A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek a köznevelés és a gyermekvédelem területén bizonyos kedvezményekre, támogatásokra jogosultak, programokba kerülhetnek be pl.: Útravaló-MACIKA Ösztöndíj program, Arany János Tehetséggondozó Program, az Arany János Kollégiumi Program és az Arany János Kollégiumi – Szakiskolai Program.) A változásról részletes és célzott tájékoztatást kaptak a gyermekvédelmi-munkacsoporti ülés, továbbá a Gyermekjóléti Központ éves jelzőrendszeri konferenciájának résztvevői is. Intézményváltáskor (aug. 31-ig óvoda, szept. 01-től iskola), 2013. szeptembertől a Humán Közszolgáltatási Iroda és az intézmények szoros együttműködésben, listák egyeztetésével törekedtek arra, hogy minden gyermek, akit ezen státuszok valamelyike megillett, e szerint legyen nyilvántartva, és megkapja az ehhez kapcsolódó kedvezményeket. 2013. október 03. napján a Humán Közszolgáltatási Iroda tájékoztatót küldött SZMJVÖ Óvodák Igazgatóságára, és az összes tagóvodának a 2013.08.31. napján halmozottan hátrányos helyzetű óvodás korú gyermekekről, valamint ezen státusznak a 2013. szeptember 01. napját követő változásáról. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. alapján SZMJVÖ Bölcsődéi 15 telephelyének fenntartói ellenőrzésére került sor a 2013. decemberében. Az ellenőrzés során minden bölcsődevezető szóbeli és írásbeli tájékoztatást kapott – melynek átvételét aláírásukkal alátámasztottak – a módosuló szabályozásról e témakörben. NŐK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE 1. SZ. INTÉZKEDÉSI TERV

Az intézkedés címe, megnevezése

Pályázati források feltérképezése a női esélyegyenlőség megteremtése érdekében

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

Női esélyegyenlőség témakörében főképp a foglalkoztatás területén megvalósuló hátrányos megkülönböztetés kapcsán erőforrások hiánya

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

Rövid táv: több kiírt pályázati lehetőség válik ismertté Közép táv: több pályázat benyújtása a pályázati kiírások függvényében Hosszútáv: 2018. december 31., sikeres, nyertes pályázat, azok megvalósítása

Az intézkedés tartalma

a pályázati kiírásokat tartalmazó honlapok figyelése az illetékes szakirodák rendszeres kölcsönös tájékoztatása a pályázati kiírásról az érintett partnerek értesítése emailen a pályázat benyújtásához szükséges előkészítő tevékenységek elvégzése, koordinálása a sikeres pályázat megvalósítása

Az intézkedés megvalósításának határideje

Folyamatosan

41 Az intézkedés eredményességét mérő dokumentumok

emlékeztetők, feljegyzések a pályázatfigyelésről

Lejárt/nem lejárt határidő

Nem lejárt

Az IT jelenlegi állapota (folyamatban lévő/befejezett/tervezett)

Folyamatban lévő

Eredmény

A folyamatos pályázatfigyelés megvalósult

Módosítás

-

A pályázatfigyelés folyamatos, a Humán Közszolgáltatási Iroda az aktuális, vonatkozó pályázati kiírásokról minden bizottsági ülésen tájékoztatta a szociális ügyekkel foglalkozó, illetékes szakbizottságot. NŐK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE 2. SZ. INTÉZKEDÉSI TERV

Az intézkedés címe, megnevezése

Célzott tájékoztatás a gyermekeket nevelő családok által igénybe vehető szociális ellátásokról

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

A gyermekét egyedül nevelő, vagy több gyermeket nevelő család esetében a szegénység kockázata magas

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

Rövid távú cél: a témában a célcsoport ismereteinek bővítése Közép- és hosszú távú cél: folyamatos információ áramlás biztosítása, a jogosultak célzott támogatása lehetséges

Az intézkedés tartalma

Kapcsolatfelvétel a résztvevőkkel, partnerekkel Tájékoztató anyag összeállítása, kihelyezése, frissítése Részt vevők ismereteinek bővítése, általuk a célcsoport részére információáramoltatás

Az intézkedés megvalósításának határideje

Rövid távú cél: 2013. 12. 31. Közép- és hosszú távú: folyamatosan

Az intézkedés eredményességét mérő dokumentumok

Tájékoztatók, igényfelmérő lap, álláshirdetés, újságcikkek

Lejárt/nem lejárt határidő

Nem lejárt

Az IT jelenlegi állapota (folyamatban lévő/befejezett/tervezett)

Folyamatban lévő

Eredmény

Információáramlás biztosítása

Módosítás

-

42 Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Humán Közszolgáltatási Irodája ügyfélszolgálatán, valamint a SZKTT ESZI ügyfelek fogadására szolgáló helyiségeiben elhelyezett hirdetőtáblán több, gyermekeket nevelő családokat is érintő tájékoztató anyag kerül kihelyezésre, és frissítésre. A Családok Átmeneti Otthona és a Gyermekek Átmeneti Otthona a környékükön működő munkáltatókkal is jó kapcsolatot ápolva munkaközvetítő szerepet is vállalnak, továbbá a faliújságukon a CSMKH Szegedi Járási Hivatala Foglalkoztatási Osztály honlapján megtalálható álláslehetőséget is kihelyezik. Az Önkormányzat évről évre rászoruló gyermekek nyári étkeztetését biztosítja, melynek keretében a szolgáltató napi egyszeri meleg étkeztetést biztosít rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek számára. Ennek keretében minden évben tájékoztató levelek kerülnek kiküldésre egy igénylő lap keretében az említett kedvezményben részesülő gyermeket/eket nevelő családoknak. Az igényfelmérést és összesítést követően azon gyermekek családjai, akik részt vesznek a szociális nyári étkeztetésben tájékoztató levelet kapnak az étkezési jegyek átvételi időpontjairól. A hátrányos helyzet és halmozottan hátrányos helyzet feltételrendszerének 2013.09.01. napjától történt változása az óvodáztatási támogatásra való jogosultságot is befolyásolta. Erről a Humán Közszolgáltatási Iroda minden támogatásban részesülőt a 2013.12.21. napján kelt levélben értesített, és felhívta a figyelmet az ezzel kapcsolatos teendőkről. A Szegedi Szabadtéri Játékok Igazgatósága 2014.06.24-én megkereste a Humán Közszolgáltatási Irodát azzal a szándékkal, hogy rászoruló családoknak ajánlana fel 200-300 db jegyet a „Zorba a görög” című balettelőadásra. 2014.06.25. napján az iroda levélben értesített rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő családokat, amely alapján 239 fő vette igénybe a lehetőséget. November 25. a nőkkel szemben elkövetett erőszak elleni küzdelem világnapja. Szegeden a kríziskezelő hálózat munkatársai lila szalag kitűzése mellett igyekeztek felhívni a figyelmet a nők elleni terror, a családon belüli erőszak problémájára 2014. november 25. napján. Ezen a területen az első lépések között kell, hogy szerepeljen a tájékoztatás, hiszen sokan azt sem tudják, mely esetek tartoznak ebbe a körbe. Az Önkormányzat támogatásával 2015. május közepén Az Egy Ebéd Egy Esély Gyermekétkeztetési Közhasznú Alapítvány megrendezte Szegeden az I. Jótékonysági Palacsinta Parádét, ahol 2000 db palacsinta került kiosztásra a helyszínen fogyatékkal élő és hátrányos helyzetű gyermekek között. AZ IDŐSEK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE 1. SZ. INTÉZKEDÉSI TERV

Az intézkedés címe, megnevezése

Tájékoztatás az alacsony jövedelem esetén igénybe vehető támogatásokról

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

Az idősek körében jelentős az alacsony jövedelemmel rendelkezők száma

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

Rövid távú cél: a témában az idős korosztály ismereteinek bővítése

43 Közép- és hosszú távú cél: áramlás biztosítása

folyamatos információ

Az intézkedés tartalma

Kapcsolatfelvétel a résztvevőkkel, partnerekkel A résztvevőktől, partnerektől beérkezett információk alapján tájékoztató anyag összeállítása Kapcsolatfelvétel az idős korosztály által gyakran látogatott létesítmények vezetőivel a szóróanyag kihelyezése céljából Tájékoztató anyagok kihelyezése Tájékoztató anyagok frissítése

Az intézkedés megvalósításának határideje

Rövid távú cél: 2014. 06.30. Közép- és hosszú távú: folyamatosan

Az intézkedés eredményességét mérő dokumentumok

Tájékoztató anyagok, sajtóanyagok, levelek

Lejárt/nem lejárt határidő

Nem lejárt

Az IT jelenlegi állapota (folyamatban lévő/befejezett/tervezett)

Folyamatban lévő

Eredmény

Információk széles körben történő terjesztése, lehetőségek ismertetése előadások formájában megtörténtek. Ellátásonként tájékoztató anyag került összeállításra az önkormányzat által nyújtott támogatásokról. Interaktív előadások kerültek szervezése partnerek segítségével, melyen a megjelentek részletes tájékoztatást kaphattak a nyugdíjakról és nyugdíjszerű ellátásokról, az időseknek nyújtott szociális szolgáltatásokról (házi segítségnyújtás, bentlakásos intézményi ellátás stb.), pénzbeli támogatásokról.

Módosítás

-

Szeged Megyei Jogú Város Idősügyi Tanácsa a Humán Közszolgáltatási Irodával együttműködésben az intézkedési tervhez kapcsolódóan – az Idősek Közösségi Központjában (Senior Center) – az alábbi előadásokat szervezte meg: A nyugdíjrendszer kérdései és változásai (2013. június) • Előadó: Balogné Czirok Anikó osztályvezető, Csongrád Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Igényelbírálási és Adategyeztetési Osztály • Tájékoztató a Szegedi Járási Hivatal által nyújtott szociális ellátásokról (2013. november) Előadó: Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal Hatósági Osztályának munkatársai • A nyugdíjbiztosítás aktuális kérdései, tájékoztatás méltányossági nyugdíjemelésről (2014. február 13.) Előadó: Balogné Czirok Anikó osztályvezető, Csongrád Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Igényelbírálási és Adategyeztetési Osztály Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Humán Közszolgáltatási Iroda munkatársai az

44 Idősügyi Tanács felkérésének eleget téve rendszeresen tartanak előadásokat az Idősek Közösségi Központjában az önkormányzat által biztosított szociális ellátásokról, továbbá számos nyugdíjas egyesület és egyéb civil szervezetek meghívásának is eleget tesznek. Az önkormányzat által biztosított pénzbeli ellátásokról készített tájékoztató anyagok is terjesztésre kerülnek az idősek által látogatott tájékoztató előadásokon és egyéb programokon. AZ IDŐSEK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE 2. SZ. INTÉZKEDÉSI TERV

Az intézkedés címe, megnevezése

Egészségfejlesztés, szemléletformálás rendezvényekhez kötődően

egyéb

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

Az 55 év felettiek között jelentős a tartós betegségben szenvedők száma

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

Rövid távú cél: partnerek és résztvevők elérése, felkutatása Közép- és hosszú távú cél: egészségi állapot javítása

Az intézkedés tartalma

SzSzKSz Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi és Könnyűipari Tagintézményével és a Szegedi Tudományegyetemmel (pl.: Általános Orvostudományi Kar, Juhász Gyula Pedagógusképző Kar) együttműködés kialakítása Egészségügyi tárgyú előadások szervezése Az idős korosztály számára már elérhető sportolási lehetőségek népszerűsítése Sportolási lehetőségek bővítése önkéntesek bevonásával Programsorozat megvalósítása Tapasztalatok összegzése és az alapján a tevékenység ismételt elvégzése

Az intézkedés megvalósításának határideje

Rövid távú cél: 2014. 06.30. Közép- és hosszú távú: folyamatosan

Az intézkedés eredményességét mérő dokumentumok

Programok megrendezésével kapcsolatos felhívások, meghívók, fényképek, sajtóanyagok

Lejárt/nem lejárt határidő

Nem lejárt

Az IT jelenlegi állapota (folyamatban lévő/befejezett/tervezett)

Folyamatban

Eredmény

Jól működő partnerségi kapcsolatok kialakítása megtörtént. Az egészségmegőrzéssel kapcsolatos programsorozatok hagyománnyá váltak. Az idős korosztály nagy számban jelent meg a részükre szervezett egészségügyi és sportrendezvényeken.

45 Módosítás

-

Az elmúlt időszakban az Önkormányzat támogatta az egészségfejlesztéshez, szemlélet-formáláshoz kapcsolódó programok megvalósítását, prevenciót segítő akciók lebonyolítását. Szeged Megyei Jogú Város Idősügyi Tanácsa komplex egészségmegőrző programok megvalósítása érdekében partnerségi kapcsolatot alakított ki civil szervezetekkel pl. a Tisza-parti Cukorbetegek Közhasznú Egyesületével, a Magyar Vöröskereszt Csongrád Megyei Szervezetével. Ezen szervezetek segítségével a város idős lakosai számára olyan előadások kerültek megrendezésre, ahol megismerhetik koruk sajátosságát, és olyan technikákat sajátíthatnak el, mellyel szellemi és testi fittségüket, aktivitásukat sokáig meg tudják őrizni. A szegedi nyugdíjas szervezetekkel együttműködésben az idősek közösségi aktivitás megtartása érdekében változatos sportprogramot biztosító találkozások kerültek megszervezése, immár hagyományőrző jelleggel (pl. Tavaszi Forgatag). Az Önkormányzat által fenntartott Idősek Közösségi Központjában – sport és egészségügy témakörben – rendszeresen tájékoztatják az érdeklődőket az ingyenesen igénybe vehető programokról (pl.: rekreációs torna, közös séták az Újszegedi ligetben, nyugdíjasoknak szóló sportrendezvények). AZ IDŐSEK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE 3. SZ. INTÉZKEDÉSI TERV

Az intézkedés címe, megnevezése

Az egyedül élő idős személyek közösségi életben történő bevonása

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

Elmagányosodás, elszigetelődés, kiszolgáltatottság.

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

Rövid távú cél: együttműködés kialakítása azon partnerekkel, akiknek látókörébe tartozhat a célcsoport Közép- és hosszú távú cél: a célcsoport tagjait minél nagyobb számban elérni

Az intézkedés tartalma

Kapcsolatfelvétel a partnerekkel a nyugdíjasok közösségi életét bemutató szóróanyag összeállítása a szóróanyag terjesztése az idősek által látogatott létesítményekben Nyugdíjas klubok soraiból toborzott önkéntesek, a házi segítségnyújtásban résztevő szakemberek, háziorvosok, egyházi személyek együttes segítségével a célcsoport elérése

Az intézkedés megvalósításának határideje

Rövid távú cél: 2014. 06.30. Közép- és hosszú távú: folyamatosan

Az intézkedés eredményességét mérő dokumentumok

Szóróanyag, rendezvények meghívói

46 Lejárt/nem lejárt határidő

Nem lejárt

Az IT jelenlegi állapota (folyamatban lévő/befejezett/tervezett)

folyamatban

Eredmény

Szóróanyagok összeállításra és terjesztésre kerültek az Idősek Közösségi Központjáról. Az Idősek Közösségi Központja által kifejezetten idős emberek számára szervezett kulturális, ismeretterjesztő, egészségügyi programokat és bonyolította le azokat.

Módosítás

-

Szeged Megyei Jogú Város Idősügyi Tanácsa az elmúlt időszakban végzett tevékenységének köszönhetően számos, az idős korosztályt érintő szabadidős program került megszervezésre, melynek célja, hogy minél szélesebb körbe el tudják érni az idős embereket érdeklődési körüknek megfelelő programok biztosításával. Az intézkedési tervhez kapcsolódóan 2013. október és 2014. április között megrendezésre került az „Idősek Akadémiája a Harmadik Korosztály Egyeteme” című programsorozat. Tíz előadáson vehettek részt a szépkorú hallgatók. Összesen mintegy 300-an látogatták az előadásokat. A program folytatásaként 2014. november 5. és 2015. március 4. között ismét tíz előadáson vehettek részt az érdeklődők. Összesen több mint 170-en látogatták az előadásokat, amelyek során hallhattak az többek között az idősügyi stratégiáról, a közéleti magatartásról, Szeged fejlődéséről, a társadalmi kiegyezésről és az élethosszig tartó tanulásról. A teljesség igénye nélkül az alábbi programok rendszeresen megrendezésre kerülnek: Idősek Világnapja, Nyugdíjas Bál, Idősek Akadémiája, Szegedi Szeged-Kistérségi nyugdíjas Ki-Mit-Tud?, nótaestek, és még számos egyéb az idős emberek érdeklődésére számot tartó program. AZ IDŐSEK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE 4. SZ. INTÉZKEDÉSI TERV

Az intézkedés címe, megnevezése

Számítógépes tanfolyamok szervezése

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

Informatikai jártasság hiánya az idősek körében

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

Rövid távú cél: Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karral együttműködés Közép- és hosszútávú cél: tanfolyamok ütemtervének összeállítása Közép- és hosszútávú cél: a tanfolyamok lebonyolítása

Az intézkedés tartalma

Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar közreműködésével ütemterv kidolgozása a kapacitások ismeretében Nyugdíjasok tájékoztatása Jelentkezők regisztrálása

47 tanfolyam indítása Az intézkedés megvalósításának határideje

Rövid távú cél: 2014.06. 30. Közép- és hosszú távú: folyamatosan

Az intézkedés eredményességét mérő dokumentumok

Programok megrendezésével kapcsolatos felhívások, ütemterv, jelenléti ív

Lejárt/nem lejárt határidő

Nem lejárt

Az IT jelenlegi állapota (folyamatban lévő/befejezett/tervezett)

folyamatban

Eredmény

Lezárult és szervezés alatt lévő tanfolyamok

Módosítás

-

Pályázati program keretében a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Szakképzési, Továbbképzési és Távoktatási Központja lebonyolította a „Senior Internet” programot, a hallgatók toborzásában az Idősügyi Tanács is bekapcsolódott, így a képzésen résztevők közül sokan a nyugdíjas egyesületeken keresztül kaptak információt a képzési lehetőségről. A program célja az idősebb generációk infokommunikációs kompetenciájának fejlesztése volt. A képzések lebonyolítására 2013. szeptember és 2014. február között került sor. Az említett időszakban 7 csoport részesült informatikai képzésben, a csoportlétszám 12-15 fő között mozgott. A FOGYATÉKKAL ÉLŐK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE 1. SZ. INTÉZKEDÉSI TERV

Az intézkedés címe, megnevezése

Adatgyűjtés a nem önkormányzati közintézmények akadálymentesítettségéről

fenntartású

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

Nincs teljes körű kimutatás, adat a közintézmények akadálymentesítettségéről

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

Rövid távú cél: Felmérni az intézményeket, adatgyűjtés Középtávú cél: adatok rendelkezésre állnak Hosszú távú cél: adatok évenkénti aktualizálása

Az intézkedés tartalma

Levélben megkeresni a Fenntartókat, Szolgáltatókat a telephelyek vonatkozásában az akadálymentesítettségről, tájékoztatni az adatbázis létrehozásáról, határidő megadásával Adatok összegzése, adatbázis létrehozása

Az intézkedés megvalósításának határideje

Rövid-, közép-, és hosszú távú cél: 2014. 12. 31.

Az intézkedés eredményességét mérő dokumentumok

Meghívók, jelenléti ívek, emlékeztetők

Lejárt/nem lejárt határidő

Lejárt

szegedi

48 Az IT jelenlegi állapota (folyamatban lévő/befejezett/tervezett)

Folyamatban lévő

Eredmény

Partnert találtunk a teljes körű adatbázis elkészítéséhez

Módosítás

2016-12-31

Megalakult a HEP fogyatékkal élők helyzetével foglalkozó Munkacsoport és véleményezte az intézkedési terveket. A – megújult – Fogyatékkal Élők és Betegek Érdekvédelmi Szervezeteinek Fóruma 2015.05.05-én megtartott ülésén ismét napirendjére tűzte a HEP intézkedési terveinek véleményezését. A Mozgáskorlátozottak Csongrád Megyei Egyesülete felajánlotta segítségét, az Egyesület szakemberei részt vállalnak a felmérés elkészítésében. Az IT határidejének meghosszabbítása szükséges 2016.12.31.-ig, figyelemmel arra, hogy korábbi határidő optimálisnak tűnt, azonban az időközben felmerült tények miatt (a felméréshez szükséges partnerre a fenti fórum megalakulása során talált az Önkormányzat) annak módosítása indokolt. A FOGYATÉKKAL ÉLŐK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE 2. SZ. INTÉZKEDÉSI TERV

Az intézkedés címe, megnevezése

Adatgyűjtés a fogyatékos személyekkel foglalkozó intézmények, civil szervezetek vonatkozásában

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

Nincs teljes körű adatbázis azokról az intézményekről, civil szervezetekről, amelyek Szegeden a fogyatékkal élő személyek ellátásával, érdekképviseletével foglalkozik

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

Rövid távú cél: teljes nyilvántartás létrehozása Közép és Hosszútávú cél: adatok évenkénti aktualizálása, adatok bővítése

Az intézkedés tartalma

Fogyatékosügyi Fórum összehívása – információkérés A kapott információk alapján levélben megkeresni a szervezeteket, intézményeket, tájékoztatni az adatbázis létrehozásáról, határidő megadásával Adatbázis létrehozása

Az intézkedés megvalósításának határideje

Rövidtávú cél: 2013.12.31. Középtávú cél: 2014.06.30. hosszú távú cél: 2014.12.31

Az intézkedés eredményességét mérő dokumentumok

Megkereső levelek, pályázati kiírások, Bírósági Hivatal internetes felülete, meghívó

Lejárt/nem lejárt határidő

lejárt

Az IT jelenlegi állapota (folyamatban lévő/befejezett/tervezett)

Folyamatban lévő

Országos

49 Eredmény

Bővült az Önkormányzat látókörébe került Fogyatékos valamint beteg emberek érdekvédelmével, ellátásával foglalkozó szervezetek és intézmények köre

Módosítás

Az adatbázis folyamatos karbantartása szükséges, ezért a közép- és hosszú távú cél határidejét folyamatosra szükséges módosítani.

Az Önkormányzat költségvetésében 2003. évtől minden évben pénzkeretet különít el kizárólag a fogyatékkal élő személyek életminőségét segítő civil szervezetek és intézmények támogatására. A támogatások odaítéléséről az Önkormányzat Szakbizottsága dönt. A pályázatok elbírálása során kapcsolat alakul ki a pályázó szervezetek és az Önkormányzat között. Látókörbe kerültek olyan szervezetek intézmények Szegeden, amelyek komoly szakmai munkát végeznek és támogatást, együttműködést esetlegesen partnereket keresnek céljaik megvalósításához. Megszületett az elképzelés, hogy az eddigi Fogyatékosügyi Fórum megújítása szükséges. Széleskörű adatgyűjtésbe kezdtünk, hogy feltérképezzük azon szervezetek, intézményeket, akik partnerek lennének az együttgondolkodásban. Már nemcsak fogyatékos területen, hanem különböző betegségű emberek érdekvédelmével foglakozó szervezetek körében is kerestünk az együttműködés lehetőségét. A teljes körű együttgondolkodás érdekében kétféle megkereső levél került kiküldésre: a régi tagoknak felhívtuk a figyelmét arra, hogy amennyiben szeretné tagságát fenntartani, a szervezet vezetője vagy delegáltja az alakuló ülésen vegyen részt. Amennyiben nem vesz részt, úgy tekintjük, hogy a Fórum munkájában a továbbiakban nem kíván közreműködni. A leendő tagokat pedig tájékoztattuk, hogy célunk, hogy a Fogyatékosügyi Fórum jelenlegi tagszervezeti közötti együttműködést, kommunikációt elősegítsük, megszólítsunk további együttműködést kereső civil szervezeteket, továbbá a Fórumban a fogyatékkal élőket képviselő szervezetek mellett a betegszervezetek is képviselhessék magukat. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 75. § (1) bekezdése alapján 2013. január 1. napját követően csak olyan civil szervezet kaphat költségvetési támogatást, amely e törvény előírásai szerint letétbe helyezte beszámolóját az Országos Bírósági Hivatalnál. A fentiekre tekintettel a Hivatal teljes körű adatbázissal rendelkezik a Magyarországon bejegyzett civil szervetekről. 2015. évtől az Országos Bírósági Hivatal megújult felülete lehetőséget biztosít arra, hogy a civil szervezetek névjegyzékében cél szerinti besorolás szerint is keresni lehessen. Ez új lehetőségeket biztosít a szervezetek felkutatásában. A FOGYATÉKKAL ÉLŐK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE 3. SZ. INTÉZKEDÉSI TERV

Az intézkedés címe, megnevezése

Pályázati lehetőségek felkutatása az egyenlő esélyű hozzáférés témakörben

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

A rendelkezésre álló adatok alapján több intézmény nem akadálymentes

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

Rövid táv: több kiírt pályázati lehetőség válik ismertté Közép táv: több pályázat benyújtása a pályázati kiírások függvényében Hosszútáv: sikeres, nyertes pályázat, azok megvalósítása

50 Az intézkedés tartalma

a pályázati kiírásokat tartalmazó honlapok figyelése az illetékes szakirodák rendszeres kölcsönös tájékoztatása a pályázati kiírásról az érintett partnerek értesítése emailen a pályázat benyújtásához szükséges előkészítő tevékenységek elvégzése, koordinálása a sikeres pályázat megvalósítása

Az intézkedés megvalósításának határideje

Rövid, közép és hosszútávon a folyamatosan szükségek a pályázati lehetőségek ismerete

Az intézkedés eredményességét mérő dokumentumok

Feljegyzések, Pafi.hu

Lejárt/nem lejárt határidő

Nem lejárt

Az IT jelenlegi állapota (folyamatban lévő/befejezett/tervezett)

Folyamatban lévő

Eredmény

Folyamatos pályázatfigyelés megvalósult, a kapcsolatok kiépülése folyamatos

Módosítás

-

A pályázatok folyamatos figyelése szociális, fogyatékos, gyermekvédelem, idős területen a Humán Közszolgáltatási Iroda feladatköréhez tartozik. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének szociális ügyekkel foglalkozó szakbizottsága minden ülésére írásbeli feljegyzés formájában tájékoztatást kapott a szakterületét érintő pályázati kiírásokról. Az iroda látókörébe tartozó társadalmi szervezetek és intézmények folyamatosan értesítésre kerülnek tevékenységi körüknek, ellátási csoportjuknak szóló pályázati lehetőségekről. A FOGYATÉKKAL ÉLŐK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE 4. SZ. INTÉZKEDÉSI TERV

Az intézkedés címe, megnevezése

Fogyatékosügyi Fórum megújítása

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

Az elmúlt időszakban sok személyi és egyéb változás történt a Fogyatékosügyi Fórum tagságában, a változás nehézséget okozott a Fórum működésében

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

Rövid távú cél: Új alapszabály elkészítése Közép és Hosszútávú cél: Olyan Fogyatékosügyi Fórum működtetése, amelynek tagsága együttműködő, nyitott és konstruktív

Az intézkedés tartalma

Fogyatékosügyi Fórum összehívása – alapszabálytervezet előkészítése. Együttműködést kereső érdekvédelmi szervezetek meghívása az ülésre. A Fórum ülésén az alapszabály megvitatása. Szervezetek

51 felvételéről a szavazás lebonyolítása A megújult Fórum folyamatos működtetése, az új alapszabályok figyelem vételével Az intézkedés megvalósításának határideje

Rövid, Közép és Hosszútávon a folyamatos működés a cél

Az intézkedés eredményességét mérő dokumentumok

Meghívók, jelenléti ívek, emlékeztetők, újságcikkek, működési szabályzat

Lejárt/nem lejárt határidő

Nem lejárt határidő

Az IT jelenlegi állapota (folyamatban lévő/befejezett/tervezett)

befejezett

Eredmény

Megalakult a Fogyatékkal Élők és Betegek Érdekvédelmi Szervezeteinek Fóruma, és elkészült a Fórum Működési Szabályzata

Módosítás

Folyamatos működés szükséges

2013. november 22-én megalakult a Fogyatékkal Élők és Betegek Érdekvédelmi Szervezeteinek Fóruma ( továbbiakban: Fórum). A korábban 18 tagszervezettel működő Fogyatékosügyi Fórum körét elsődlegesen a fogyatékosokkal foglalkozó civil szervezetek alkották. Az Intézkedési tervnek megfelelően levélben kerestük meg azokat a szervezeteket és intézményeket akik a Humán Közszolgáltatási Iroda látókörébe kerültek, és együttműködésre kértük fel őket. A teljes körű együttgondolkodás érdekében kétféle megkereső levél került kiküldésre: a régi tagoknak felhívtuk a figyelmét arra, hogy amennyiben szeretné tagságát fenntartani, a szervezet vezetője vagy delegáltja az alakuló ülésen vegyen részt. Amennyiben nem vesz részt, úgy tekintjük, hogy a Fórum munkájában a továbbiakban nem kíván közreműködni. Az tagokat pedig tájékoztattuk, hogy célunk, hogy a Fogyatékosügyi Fórum jelenlegi tagszervezeti közötti együttműködést, kommunikációt elősegítsük, megszólítsunk további együttműködést kereső civil szervezeteket, továbbá a Fórumban a fogyatékkal élőket képviselő szervezetek mellett a betegszervezetek is képviselhessék magukat. Az új Fórum taglétszáma 28, melyek civilszervezetek és intézmények egyaránt. Ugyanezen ülésen Elfogadásra került a Fórum új Működési Szabályzata. A Fórum az idei évben már két alkalommal tartott ülést. Az Önkormányzat felhívást tett közzé a személyi jövedelemadó 1 %-áról történő rendelkezéssel kapcsolatban a Délmagyarország című napilapban, amelynek célja az volt, hogy népszerűsítse a fogyatékkal élők érdekvédelmével foglalkozó szervezetek tevékenységét a lakosság körében, továbbá segítséget nyújtani abban, hogy olvasók adójuk 1 %-át felajánlhassák ezen civil kedvezményezettek részére.

3. Megvalósítás Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség

52 szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy a HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.

A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hoztunk létre. A HEP Fórum feladatai: • az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, • annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása • a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, • az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése küzgyűlési döntésre • az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása • a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása • A HEP Fórum 4 munkacsoportot hozott létre. A HEP Fórum működése: • A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. • A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. • A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. • A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.

Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.

53 Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően megtárgyalja a HEP Fórum, valamint a tágabb lakosság is megismerheti a közgyűlési anyagokra vonatkozó általános szokásoknak megfelelően. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az Önkormányzat részéről a Közgyűlés szociális ügyekért felelő bizottságának elnöke felel: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az Önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az Önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az Önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az Önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az Önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az Önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként

54 kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Lsd. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.) Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési terv javaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.

4. Elfogadás módja és dátuma I. Szeged Megyei Jogú Város Helyi Esélyegyenlőségi Programja felülvizsgálata tekintetében a szakmai és társadalmi egyeztetés megtörtént. Az itt született észrevételek a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítésre kerültek. II. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a Helyi Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálatát (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta …...................../2015. (VI.....) Kgy. sz. határozatával elfogadta. Szeged, 2015...................................... …............................................................ Aláírás

55 Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot és annak felülvizsgálatát, és azok megvalósításában részt kívánnak venni.

Dátum

Képviselt szervezet, intézmény

Aláírás