SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

2010

TARTALOMJEGYZÉK 1. A FENNTARTÓ ELVÁRÁSAINAK MEGHATÁROZÁSA.........................................4 Helyzetelemzés...........................................................................................................................4 JÖVŐKÉP ÉS MINŐSÉGPOLITIKA...........................................................................9 Középtávú célok és prioritások..............................................................................................10 2. AZ INTÉZMÉNYI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA A FENNTARTÓI ELVÁRÁSOK ALAPJÁN...........................................................................................12 Óvodák és általánosan képző közoktatási intézmények feladatmeghatározása................12 Valamennyi gimnázium feladata...........................................................................................14 Valamennyi szakközépiskola feladata...................................................................................14 Szakiskolák feladatmeghatározása........................................................................................14 Felnőttképzést folytató intézmények feladatmeghatározása...............................................15 Kollégiumok feladatmeghatározása......................................................................................15 3. A FENNTARTÓ KÖZOKTATÁSI ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE ...................................................................................................................................16 4. ÁGAZATI ÉS ÁGAZATKÖZI KAPCSOLATOK A HELYI KÖZOKTATÁSBAN, PARTNERI EGYÜTTMŰKÖDÉS...............................................................................39 5. A VEZETŐI MUNKA ÉRTÉKELÉSE.....................................................................44 6. AZ 1000 MESTER SZAKKÉPZÉS-SZERVEZÉSI NONPROFIT KIEMELTEN KÖZHASZNÚ KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG (1000 MESTER TISZK) BEMUTATÁSA..........................................................................................................50

2

BEVEZETÉS Az önkormányzati minőségirányítási program elkészítését a közoktatási törvény 85.§ (7) bekezdése kötelező feladatul írja elő valamennyi önkormányzat számára. Az önkormányzati minőségirányítási program elkészítésének az a célja, hogy a helyi társadalom közoktatással kapcsolatos elvárásait, elégedettségét figyelembe vevő helyzetelemzés alapján meghatározza a közoktatással kapcsolatos városi jövőképet, minőségpolitikát, a középtávú fejlesztési célokat, azaz lényegében stratégiai tervként segítse Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának közoktatási feladatellátását. A dokumentum meghatározza a városi fenntartású intézmények feladatait, ezzel megteremti a kapcsolatot a városi és az intézményi szintű oktatástervezés között. A minőségirányítási program célrendszeréhez kapcsolódik a kétévenként kötelezően felülvizsgálandó intézkedési terv, amely meghatározza az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak körét, valamint az intézményhálózat működtetésével kapcsolatos konkrét operatív feladatokat. Ennek alapján a minőségirányítási programban foglalt célok, az intézkedési tervvel kiegészülve együttesen tartalmazzák azokat a helyi társadalom igényeire alapozott fenntartói elvárásokat, amelyeket az intézmények nevelési, pedagógiai programjaik, valamint saját minőségirányítási programjaik elkészítésekor figyelembe kell, hogy vegyenek. Ily módon teljessé válik a városi oktatástervezés vertikális rendszere, amely az önkormányzati minőségirányítási programból, az intézkedési tervből és az intézmények stratégiai tervéből, a nevelési, pedagógiai programból és az intézményi minőségirányítási programból áll. Ez a tervezési rendszer lehetővé teszi az intézményi és az önkormányzati szinten meghatározott célok és feladatok értékelhető módon történő megvalósítását. A közoktatási törvény 102. § (2) d) pontja alapján a fenntartó a minőségirányítási programjában foglaltak szerinti minőségfejlesztési rendszert működtet, és rendszeresen ellenőrzi intézményei működésének eredményességét, hatékonyságát. Az önkormányzati minőségirányítási programnak ezért szerves része a fenntartói ellenőrzési, értékelési rendszer, amelynek céljai, területei, adatbázisa, négy éves ellenőrzési, mérési, értékelési programja megfelelő módon kontrollálja a minőségirányítási programban meghatározott célok és feladatok teljesítését, végső soron a helyi közoktatási feladatellátás minőségét. A program kiemelten fontos eleme a helyi irányítás ágazati és ágazatközi kapcsolatrendszerének meghatározása, amely magában foglalja az egyes partnerekkel való együttműködés területeit, a kapcsolattartás formáit és módszereit, ezáltal biztosítva a helyi feladatellátáshoz nélkülözhetetlenül szükséges együttműködést, a különböző résztvevők tevékenységének összehangolását.

3

1. A FENNTARTÓ ELVÁRÁSAINAK MEGHATÁROZÁSA A helyi közoktatás főbb környezeti jellemzői Szeged városa regionális oktatási központ szerepét tölti be. Ez markánsan megnyilvánul, és egyre jobban megerősödik a felsőoktatás és a tudományos kutatás területén, amihez a közoktatás természetes módon kapcsolódik. Ennek eredményeként a város a közoktatás területén is centrumként működik. A fenntartói irányítás támogató szellemű, a város és az egyetem vezetése tudatosan törekszik a regionális központi szerep (tudásközpont) megerősítésére, továbbfejlesztésére. A regionális közoktatási központ szerepből adódóan a helyi lakosság szükségletét meghaladó mértékű igény jelenik meg a térségben. A sokféle igény különböző szolgáltatások jelenlétét teszi szükségessé, amelyek közös jellemzője a magas színvonal, ennek őrzése és továbbfejlesztése. A város ellátja a tehetséggondozási központ szerepét, aminek több intézményesített formája is működik. Kiemelt figyelmet fordít a sajátos nevelési igényű tanulók nevelésére, oktatására; biztosítja ennek szakmai hátteret. E feladat ellátásához szükséges tudás a helyi közoktatási rendszer egészét gazdagítja. A középiskolákban, a szakképzésben a különböző képzési irányok, tagozatok, speciális képzések olyan kínálata jelenik meg, amely a térségben csak itt van jelen. A környezeti változások – demográfiai, szociális, gazdasági, felsőoktatási – a közoktatástól is nagyfokú rugalmasságot, alkalmazkodást igényelnek. Ebben kiemelkedő jelentősége van a gazdasággal és az egyetemmel épített kapcsolatnak. A közoktatás számára az egyetemmel való kapcsolat a nevelés-oktatás és a pedagógusképzés, -továbbképzés területén új együttműködési lehetőségeket kínál. A szegedi közoktatási rendszer fejlesztése a regionális tudásközpont szerepből adódóan is kiemelkedő jelentőséggel bír. A fejlesztés kulcseleme a környezeti sajátosságokat figyelembe vevő, azokhoz illeszkedő modern értékelési rendszer működtetése, amelynek alapjait az elmúlt évek fejlesztései megteremtették.

Helyzetelemzés A helyi társadalom hozzáférése a közoktatási információkhoz Szeged lakói a közoktatással kapcsolatos információkhoz elsősorban saját tapasztalataik alapján és informális csatornákon keresztül jutnak. A helyi oktatási ügyekről a helyi sajtóból és TV-ből is lehet tájékozódni, de itt meghatározó módon érvényesül a média szerepe és befolyása, illetve torzító hatása. A média alig-alig ad információt a helyi közoktatásról, ezek is többségében negatív hírek, pedig a helyi társadalom a tartalmi kérdések bemutatására tart igényt. A város oktatási struktúrájáról, képzési szerkezetéről az évente megjelenő pályaválasztási tájékoztatón keresztül lehet információhoz jutni. Ezen kívül hasznos és naprakész információkat kaphatnak a továbbtanulási lehetőségekről az érdeklődő szülők, tanulók és pedagógusok az évente megrendezendő pályaválasztási börzén, melynek megszervezésében a 2009/2010. tanévtől nagy szerepe van a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központnak, a Csongrád Megyei Iparkamarának és az 1000 Mester TISZK-nek.

4

A közoktatás helyi rendszerének működésére jellemző, hogy az intézményeket főként a saját problémájuk köti le. Nem tudnak eleget az előző vagy a következő képzési fok működéséről, problémáiról. Ez érvényes a munka világával való kapcsolatra is. Mivel egymásra épül ez a rendszer, többet kellene, hogy tudjanak egymásról az óvodák és iskolák, s ennek a módját meg kellene keresni. A nevelési-oktatási intézmények, a kamarák és az érdekképviseleti szervek a közgyűlési előterjesztéseket megkapják, így lehetőségük van közvetlenül és hivatalos módon tájékozódni. Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sportirodája rendkívül nyitott és együttműködő, az érdeklődők számára a szükséges információt és tájékoztatást mindig megadja. A pedagógus szakmának nincs sajtója a városban. Szeged város közoktatásával kapcsolatban elérhető információk mennyisége kevés. Növekvő jelentősége van az internetnek mint információforrásnak. A szülők számára a fórumok jelentik a közvetlen tájékozódási lehetőségeket. Elégedettség és elégedetlenség Szeged város közoktatásáról általánosságban az a vélemény, hogy a kínálat sokszínű, a képzési szerkezet struktúrája is jó. Az intézményekben az oktatás-nevelés igen magas színvonalon folyik. A város szakképzési beiskolázása a gazdaság oldaláról nézve merev és állandósult. Elégedettség A közoktatás helyi működésében a következőkkel elégedett a helyi társadalom: • Szeged jól látja el iskolavárosi funkcióját. • A városban elegendő számú nevelési-oktatási intézmény működik. • A helyi társadalom a szakmai színvonalat kiemelkedőnek tartja. • Az óvodákban a jó bánásmód és a biztonságos környezet a meghatározó. • Az általános iskolai tanulóknak jók a lehetőségeik és az esélyeik a továbbtanulás terén, széles a választási lehetőségük. • Az általános iskolákban sokszínű a kiegészítő nevelési és képzési profilok rendszere. • Egyre több intézményben végeznek kompetencia alapú oktatást. • Az általános iskolákban tanórán kívüli tevékenység sokrétű, színes. • Az iskolák a saját profiljukba tartozó tehetséggondozást eredményesen végzik. • Pályázati forrásokból sokat költ az önkormányzat az iskolaépületek felújítására, korszerűsítésére Elégedetlenség A közoktatás helyi működésében a következő problémákat érzékeli, azokkal elégedetlen a helyi társadalom: • •

Az oktatás tartalmi korszerűsítésének folyamatában a hasznosítható tudás biztosítása problémát jelent. A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, beilleszkedési vagy részképesség-zavarral és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók száma emelkedő tendenciát mutat. 5

• • • • • • • •

A társadalmi értékrend szerint a hátrányos helyzet stigma, ezért fontos lenne kis létszámú osztályok indítása, ahol a tanulóknak számára az egyéni ütemterv szerinti haladást biztosítani lehetne. A tehetséggondozás finanszírozási kérdés, sokszor szűk körű, valamilyen specializációhoz kapcsolódik. Az intézmények egy része nem veszi tudomásul, hogy a nevelés és oktatás is szolgáltatásként működik, a partnerek véleményét érdemi kérdésekben nem kérik ki. A lakótelepi iskolák külső környezetének megóvása nem megoldott. Néhány intézmény fizikai állapota rossz, külső homlokzata és belső tere felújításra szorul. Az iskolák eszközállománya nem korszerű, az eszközfejlesztésre szükség lenne a reáltárgyak (fizika, kémia) vonatkozásában is. Az intézmények jó megközelíthetősége ellenére problémát jelent a tömegközlekedési eszközök zsúfoltsága a tanítás kezdetekor és befejezésekor. Nincs együttműködés a közoktatás intézményrendszere és a civil szféra, a gazdaság között.

SWOT analízis Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata minőségirányítási programjának kialakítása érdekében szükség van egy átgondolt helyzetelemzésre, amely kiterjed az intézményrendszer belső működésmódjára, valamint a külső környezet és az intézményrendszer kölcsönhatásának feltárására. Az elemzés biztosítja a helyi közoktatási rendszer erősségeinek és gyengeségeinek, valamint az oktatáspolitika mozgásterét kijelölő lehetőségeknek és veszélyeknek a számbavételét. Megállapítható, hogy az erősségek a legtöbb esetben egyben lehetőséget jelentenek a működés és a fejlesztés számára, míg a gyengeségek adott esetben elhárítandó veszélyként is megjelenhetnek. Ennek alapján az alábbi táblázatban egymás mellé kerültek azok az erősségek és lehetőségek, amelyek egymást is erősítik a rendszer működésében, illetve azok a gyengeségek és veszélyek, amelyek egymást erősítő negatív hatásának elhárítása különösen fontos. ERŐSSÉGEK

LEHETŐSÉGEK

 A közoktatás jó struktúrájú  Megfelelő intézményszám  A gyerekek lehetőséghez jutnak, mindenki tovább tud tanulni Felsőoktatási továbbtanulási lehetőségek  Gyakorlóterep az egyetem számára  Szakmai tanulmányi versenyek eredményei

6

 Az egyéni önkormányzati képviselők bevonása az iskola környezetének szebbé tételébe, illetve a környezet megóvásába  Reális pályaválasztás segítése  Az 1000 Mester TISZK és a Délalföldi Regionális Munkaügyi Központ bevonása a pályaválasztási tevékenységbe

ERŐSSÉGEK

LEHETŐSÉGEK

 A közoktatás széles választékot kínál

 A tanórán kívüli tevékenység sokrétű az általános iskolákban  Több intézmény felújítása  A felújított intézmények akadálymentesítése

7

A szülők és diákok véleményének a rendszeres megkérdezése Az iskolák számára a szolgáltató funkció felismerése Az iskolák számára pénzügyi forrás biztosítása a szociálisan rászoruló tanulók támogatására Együttműködés további javítása a közoktatás intézményrendszere és a civil szféra, a gazdaság között A gazdasággal való intenzívebb kapcsolat elősegítené a speciális szakképzések megvalósítását Az előrehozott szakképzés bevezetése

ERŐSSÉGEK

LEHETŐSÉGEK

 Az iskolák a saját profiljukba tartozó tehetséggondozást magas színvonalon biztosítják  A közoktatás színes és magas színvonalú  A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók integrálása  A közoktatás innovatív  A pedagógusok végzettsége az iskolákban és óvodákban

A pályázati lehetőségek ki-használása Eszközfejlesztés Minden iskolának legyen esélynövelő programja Több figyelmet érdemelne az oktatás  Az igazgatók és a pedagógusok motiválása  Pszichológus és fejlesztő pedagógus alkalmazása az iskolákban és óvodákban

 A helyi közoktatás munkaerőszükségletének vizsgálata, harmonizálása a feladatokhoz  A kulturális lehetőségek sokszínűsége és kínálatának kihasználása

GYENGESÉGEK

VESZÉLYEK

 Néhány intézmény felújítása, épületek belső elhanyagoltsága

az

Az intézmények akadálymentesítése Az épületkihasználtság, a közösségi terek hiánya Rugalmatlan és megszokott a szakképzés

A tehetséggondozás nem biztosítja elég széles körűen a tehetségek felismerését és gondozását

8

A munkaerő prognoszti-zálása A szakképzés nagyon eszközigényes, és rendkívül pénzigényes Nő a tanulók túlterhelése az iskolán kívüli órák számá-nak emelkedése miatt

A jogi szabályozás folyamatos változása

A gyermeklétszám csökkenése Az önkormányzati és nem önkormányzati intézmények aránya miatt a nem önkormányzati intézmények elszí-vó hatása

GYENGESÉGEK

VESZÉLYEK

A

belső munkaerő mobilitásának kezelése A minőségi problémák kezelése Az iskolai diákönkormányzatok véleménynyilvánítása az oktatást illetően csak formális

A hátrányos

helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma növekszik az egyes intézményekben

A jogi szabályozás folyamatos változása

A felzárkóztatás finanszírozása Az integrált nevelés szakmai felté-telei részben biztosítottak

Jövőkép és minőségpolitika Jövőkép Szeged oktatási központ, amely őrzi és fejleszti regionális tudásközpont szerepét a délalföldi területen, ennek megfelelően sokszínű, a gazdasághoz és a felsőoktatáshoz egyaránt szorosan kapcsolódó helyi oktatási rendszert működtet. Az Önkormányzat a minőség fenntartása érdekében biztosítja intézményei számára a magas színvonalú, szakmailag és gazdaságilag hatékony, törvényes működést. Szeged városának oktatását átjárható intézményrendszer, stabil, átlátható oktatási struktúra és pragmatikus képzés jellemzi. Tartalmát tekintve az óvodák és az iskolák által nyújtott szolgáltatások gazdagságát biztosítja a pedagógiai/nevelési programok sokszínűsége, mely a változó igényekhez gyorsan alkalmazkodik. Az iskolák fontosnak tartják a tanulói kompetenciák kialakítását, a tanulók személyiségfejlesztését, kialakítják a diákokban az igényt az élethosszig tartó tanulásra, a permanens önművelésre. A szakképzés a gazdaság igényeihez igazodik, szerkezetében és tartalmában az Európai Unió igényeinek megfelelő új típusú szakképesítések oktatása valósul meg. A közoktatási intézmények között horizontális és vertikális szakmai együttműködés a jellemző. Kapcsolataikban alkalmazzák az információs és kommunikációs technológiát. Az Önkormányzat, az óvodák és az iskolák között valós szakmai érdekegyeztetés valósul meg. Az önkormányzat garantálja az intézmények biztos finanszírozását és az optimálisan szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Ennek eredményeként megtörténik az óvoda- és iskolaépületek ütemezett, tervszerű, a szakmai szempontokat és a gazdasági racionalitást egyidejűleg érvényesítő felújítása, és megfelelővé válik az eszközellátottsága, így biztonságos és jól felszerelt nevelési-oktatási intézmények szolgálják a hatékony pedagógiai munkavégzést. Minőségpolitika Szeged Megyei Jogú Város törvényes, hatékony és eredményes működésének alapja a minőség. Az Önkormányzat felelős az oktatási központ funkció megőrzéséért, a sokszínű 9

közoktatási kínálat fenntartásáért és fejlesztésért. Tevékenységei biztosítják, hogy a város oktatási szolgáltatásai egyre igényesebb módon feleljenek meg az itt élő polgárok elvárásainak. Az Önkormányzat arra törekszik, hogy a partnerek igényeinek megfelelő nevelési, oktatási, szakképzési kínálatot garantáljon, felelős a munkaerőpiac igényeinek megfelelő képzések biztosításáért. Az iskolák legyenek nyitottak a város valóságos mindennapi életére. A város közoktatási intézményei kiemelkedően fontos feladatot és a város fejlesztése szempontjából nagy felelősséget vállalnak a minőségi munka iránti igény kialakításában. Az iskolákban egyidejűleg kell biztosítani a tehetséggondozást és az esélyegyenlőséget, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását. A diákok biztos alapkészségek birtokában korszerű, használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert, és legyenek képesek boldogulni a szűkebb és tágabb környezetükben. Minden tanuló rendelkezzen a munkába lépéshez szükséges képességekkel és kompetenciákkal. Az óvodai és iskolai szakemberek intenzív és extenzív irányú továbbképzése alapvető városi érdek. Partnerek igényeinek kielégítése érdekében biztosítja az iskolák közötti átjárhatóságot. Arra törekszik, hogy a fenntartó és az intézmények közötti együttműködés hatékony legyen. Ennek érdekében fejleszteni kívánja az informatikai ellátottságot. Fontosnak tartja intézményeink állapotának folyamatos javítását. A középiskolai kollégiumok fejlesztése elengedhetetlen a város regionális szerepének erősítésében. A célok elérését biztonságos, jól felszerelt intézmények tudják biztosítani. Az Önkormányzat a gazdasági, szakmai és törvényes működést folyamatosan figyelemmel kíséri, méri és értékeli a helyi közoktatás eredményességét és hatékonyságát, az információk alapján megtervezi és végrehajtja a szükséges változtatásokat. Az intézmények számára fontos feladat, hogy a sokszínű pedagógiai/nevelési programok megőrzése mellett egyre hatékonyabb legyen a feladatellátás. Az intézmények vezetése és a munkatársak elkötelezettek az iránt, hogy Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának minőségpolitikai nyilatkozatával összhangban határozzák meg saját minőségirányítási rendszerüket, és ennek működtetését eszközként használják céljaik eléréséhez.

Középtávú célok és prioritások A közoktatási feladatellátás középtávú céljai A helyzetelemzésre támaszkodva és figyelembe véve a jövőképben és a minőségpolitikai nyilatkozatban foglaltakat a város közoktatási rendszerének egészére vonatkozó elvárásainkat az alábbi középtávú célok kitűzésével fogalmazzuk meg: Kiemelt célok (a város közoktatási rendszere számára megfogalmazott célok) 1.A közoktatási rendszer rugalmasan alkalmazkodik a folyamatos változásokhoz, korszerű és a sokszínűség megtartása mellett erősödik a kultúraközvetítő szerepe 10

és a nevelőmunka eredményessége; biztosítja a tanulók számára az esélyegyenlőséget. 2.A város olyan intézményrendszert tart fenn, amely képes biztosítani minden tanuló (sajátos nevelési igényű tanulók és hátrányos helyzetű tanulók is) személyiségének és kulcskompetenciáinak a fejlesztését. 3.A közoktatási szolgáltatásra a minőségelvű, partnerközpontú működés a jellemző, amelynek alapja az intézmények minőségirányítási, minőségfejlesztési rendszere. Minőségcélok (a nevelő-oktató munka eredményes és hatékony megvalósítását támogató célok) 1.A Nemzeti Alaptantervben meghatározott, az intézményrendszer egészére kiható részletes követelmények teljesítése során biztosítottak a feltételei a tanulók harmonikus személyiségfejlesztésének. 2.Törekvés az optimális együttműködés az ágazaton belüli és kívüli partnerekkel. 3.Hatékony az információáramlás a fenntartó és az intézmények, illetve az egyes intézmények között. 4.Minden tanulónak biztosított városi szinten az emelt szintű érettségire való felkészülés. 5.Az óvodák és az általános iskolák együttműködnek az óvodából iskolába történő átmenet zökkenőmentessé tétele érdekében. 6.Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében városi tehetséggondozó szakkörök működnek. 7.Az informatika nem csak iskolai tantárgy, hanem az információszerzés eszköze. 8.Törekvés a középfokú iskolarendszerben az eurokonform szakmák oktatására. 9.A város nevelési-oktatási intézményei akadálymentesek. 10.A szaktanácsadói szolgáltatás elérhető az intézmények számára szakmai tevékenységük, a pedagógusok kompetenciájának fejlesztése érdekében. 11.Megfelelő állagú (felújított és karbantartott) intézményekben folyik az oktatás.

11

2. AZ INTÉZMÉNYI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA A FENNTARTÓI ELVÁRÁSOK ALAPJÁN Óvodák és általánosan képző közoktatási intézmények feladatmeghatározása Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott közoktatási intézmények feladatai a helyzetelemzés, a minőségpolitika, a kitűzött középtávú célok alapján, az érvényes intézkedési terv figyelembevételével kerültek meghatározásra. A feladatokat az intézményrendszer egészére, majd az egyes intézményfokozatokhoz tartózó intézménytípusokra (óvodák, általános iskolák, gimnáziumok, szakközépiskolák, szakiskolák, felnőttoktatást végző intézmények és kollégiumok) jelöltük ki.

Valamennyi városi fenntartású közoktatási intézmény feladata 1.Minden közoktatási intézmény működésében a jogszerűség, a szakszerűség és a törvényesség érvényesüljön. 2.Valamennyi intézmény feladata az önértékelésen alapuló minőségfejlesztési rendszer kialakítása és működtetése, valamint a partneri elvárások, az elégedettség és az elégedetlenség mérése és értékelése. Szerepeljen az óvodák, az iskolák és a kollégiumok céljai között a partneri elégedettség növelése. 3.Az intézmények vezetése minden lehetőséget keressen meg a helyi társadalom tájékoztatására, tegye közzé a nevelő-oktató munka területén elért eredményeit. 4.Minden intézmény tekintse feladatának a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását, ehhez felzárkóztató program kidolgozását vagy adaptálását és működtetését. 5.Az intézmények integrált neveléssel és oktatással biztosítsák a sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók ellátását. 6.Az intézmények működési feltételeik javítása és tevékenységük fejlesztése érdekében kísérjék figyelemmel és használják ki a kínálkozó pályázati lehetőségeket, ehhez hatékony pályázatfigyelő rendszert alakítsanak ki és üzemeltessenek. 7.Az óvodák, iskolák és kollégiumok hárítsák el a mozgássérült gyermekek szabad mozgását korlátozó akadályokat, alakítsanak ki feljárókat és egyéb mozgást segítő létesítményeket.

Valamennyi óvoda feladata 1.Minden óvoda az Óvodai nevelés országos alapprogramja iránymutatásainak segítségével elkészített és jóváhagyott nevelési program alapján végezze nevelő munkáját. 2.Valamennyi óvoda biztosítsa az óvodás korú gyermekek – a lakossági igényeknek megfelelő – óvodai nevelését, és fordítson kiemelt figyelmet az 5 éves korosztály iskolaelőkészítő nevelésére. 3.Segítse elő a gyermekek harmonikus fejlődését az életkori és egyéni sajátosságaik figyelembevételével. A gyermekeket egyéni ütemben fejlessze, személyiségük és gyermeki jogaik tiszteletben tartásával. Ehhez használja a játék, a mozgás és az anyanyelvi nevelés eszközeit. 12

4.Vegyen részt az egészségnevelés intézményi szintű megvalósításában. Tűzze ki célul, és valósítsa meg a gyermekek egészséges életmódra nevelését, az egészséges életvitel igényének kialakítását. 5.A játékkal mint alapvető szükséglet kielégítésével fejlessze a gyermekek egyéni képességeit, biztosítson változatos tapasztalatszerzési lehetőségeket az óvodások számára, különösen a fejlesztő játéktevékenységen keresztül. 6.Az intézmények adottságaik és lehetőségeik figyelembevételével vegyenek részt a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésében és az iskolai életmódra felkészítésében integrált formában.

Valamennyi iskola feladata 1.Az intézmények továbbra is őrizzék meg az évek során kialakított önálló arculatukat, sajátos nevelési-oktatási profiljukat. A partneri igényeknek megfelelő képzési kínálatot működtessenek, figyelembe véve a gazdaságos intézményfenntartás szempontjait. 2.Az iskolák pedagógiai-szakmai tevékenységükkel, a tevékenység színvonalának folyamatos fejlesztésével biztosítsák a tanulók tankötelezettségének teljesítését. A tanítás folyamatában fejlesszék a tanulók alapvető képességeit és készségeit. 3.A tehetséges tanulóknak az iskolák biztosítsanak lehetőséget képességeik kibontakoztatásához. 4.A hátrányok csökkentése, az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a differenciált képességfejlesztés mellett biztosítsanak a tanulóknak felzárkóztató foglalkozásokat az iskolák. 5.Az intézmények nevelő-oktató munkájuk során kezeljék kiemelten az egészségés környezeti nevelést. A konkrét feladatokat a helyi pedagógiai programba építsék be. 6.Az intézmények rendelkezzenek az átjárhatóság megkönnyítése érdekében a diákok fogadásához szükséges programmal, működjenek együtt az átjárhatóság biztosításában a többi intézménnyel. 7.A pedagógusok ismerjék meg és alkalmazzák a tanulás tanításának módszereit. A tanulókat ismertessék meg a hatékony tanulási módszerekkel. Alkalmazzák a kooperatív tanulás technikáit. 8.Az intézmények pedagógusai tudatosan segítsék a tanulók reális pályaválasztását.

Valamennyi általános iskola feladata 1.Mindegyik általános iskola biztosítsa az általános műveltséget megalapozó nevelést és oktatást, amelynek során a tanuló elsajátíthatja a társadalmi beilleszkedés alapvető normáit, és az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően lehetőséget kap középiskolai továbbtanulásra, illetve pályaválasztásra. 2.Valamennyi intézmény a Nemzeti Alaptanterv alapján elkészített és jóváhagyott pedagógiai programja, ezen belül helyi tanterve szerint végezze nevelő-oktató munkáját. 3.Fejlessze a tanulókban az önálló tanuláshoz, ismeretszerzéshez, problémamegoldó gondolkodáshoz szükséges alapvető készségeket, képességeket. 13

4.A beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermekek számára minden iskola biztosítson fejlesztő, felzárkóztató foglalkoztatást. A nevelőtestületek készüljenek fel a sajátos nevelési igényű tanulók szakszerű nevelésére-oktatására. 5.Az intézmények lehetőségeik és sajátosságaik figyelembevételével végezzenek integrált oktatást.

Valamennyi gimnázium feladata 1.Valamennyi gimnázium a NAT, az érvényes kerettantervek, valamint az érettségi vizsgakövetelmények alapján elkészített és jóváhagyott pedagógiai programja, ezen belül helyi tanterve alapján végezze nevelő-oktató munkáját. 2.Mindegyik gimnázium biztosítsa a tanulók számára az általános műveltséget megszilárdító, elmélyítő, pályaválasztást segítő, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú tanulmányokra való felkészítést. 3.A gimnáziumok nevelőtestületei készüljenek fel a kétszintű érettségi vizsga bevezetésére. A tanulók igényeinek megfelelő felkészítés és óraszámok biztosításához működjenek együtt a többi gimnáziummal. A kétszintű érettségire történő felkészítés érdekében a pedagógiai programban és a helyi tantervben jóváhagyott órakereteket célszerűen használják fel.

Valamennyi szakközépiskola feladata 1.Valamennyi szakközépiskola a NAT, az érvényes kerettantervek, valamint az érettségi és szakmai vizsgakövetelmények alapján elkészített és jóváhagyott pedagógiai programja, ezen belül helyi tanterve és szakmai programja alapján végezze nevelő-oktató munkáját. 2.Minden szakközépiskola biztosítsa az általános műveltséget megszilárdító, elmélyítő, pályaválasztást segítő, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú tanulmányokra, munkába állásra történő felkészítést. A szakközépiskolák nevelőtestületei készüljenek fel a kétszintű érettségi vizsga bevezetésére. A tanulók igényeinek megfelelő felkészítés és óraszámok biztosításához működjenek együtt a többi szakközépiskolával. A kétszintű érettségire történő felkészítés érdekében a pedagógiai programban és a helyi tantervben jóváhagyott órakereteket célszerűen használják fel. 3.A szakközépiskolák adjanak széleskörű kimeneti kínálatot az érettségivel rendelkező tanulók számára piacképes szaktudás megszerzésére. Valamennyi intézmény kísérje figyelemmel, elemezze és értékelje képzési kínálatával összefüggésben a munkaerőpiaci viszonyok változásait, tegyen javaslatot a képzési kínálatának fejlesztésére. A szakképző évfolyamokon kvalifikált, korszerű „piacképes” szakemberképzés folyjék. 4.Valamennyi intézmény fejlessze együttműködését a gazdasággal, a munka világával és a civil szférával.

Szakiskolák feladatmeghatározása

14

1.Valamennyi szakiskola a NAT, az érvényes kerettantervek, valamint a szakmai vizsgakövetelmények alapján elkészített és jóváhagyott pedagógiai programja, ezen belül helyi tanterve és szakmai programja alapján végezze nevelő-oktató munkáját. 2.Mindegyik szakiskola biztosítsa a 9-10. osztályban tanulók számára az általános műveltséget megalapozó nevelést és oktatást, emellett tekintsék kiemelt feladatnak a pályaorientációt. 3.A szakképzési évfolyamon minden szakiskola készítsen fel a szakmai vizsgára. A szakmai képzés kövesse rugalmasan a munkaerőpiaci változásokat, és alkalmazkodjon a felhasználói igényekhez a képzés profiljának alakításában. A szakképző évfolyamokon az iskolák neveljék a tanulókat szakmaszeretetre, kitartásra, szakszerű és pontos munkavégzésre. 4.Tegyék lehetővé a szakiskolai tanulók számára a korában kialakult tudásbeli és szociális hátrányok felszámolását. Az új ismeretek átadása mellett biztosítsák az általános iskolai ismeretek rendszerezését, a hiányok pótlását, a gyengébb képességű tanulók továbbhaladáshoz szükséges fejlesztését. A szakiskolák szervezzenek speciális felzárkóztató programokat. 5.Biztosítsák a szakiskola kilencedik vagy tizedik évfolyamának befejezése után a tanulók számára az átlépési lehetőséget a szakközépiskolai, illetve gimnáziumi képzésbe. 6.Valamennyi intézmény fejlessze együttműködését a gazdasággal, a munka világával és a civil szférával. 7.Valamennyi intézmény vegyen részt a Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Kollégiumi-Szakiskolai Programjában.

Felnőttképzést folytató intézmények feladatmeghatározása 1. A felnőttképzést folytató intézmények továbbra is segítsék hozzá a speciális élethelyzetben lévő iskolahasználókat a magasabb általános műveltség, az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez az esti és levelező tagozatokon. 2. A felnőttképzés vállaljon szerepet a munkaerőpiaci igények rugalmas kielégítésében. Az uniós elvárásoknak megfelelően a képzési, átképzési kínálat kialakításánál hatékonyan működjenek együtt a társadalmi partnerekkel: a gazdasági-üzleti világgal, a Csongrád Megyei Munkaügyi Központtal és a Kamarákkal.

Kollégiumok feladatmeghatározása 1. Minden kollégium a jóváhagyott nevelési programja szerint végezze a tanulók nevelését. 2. A kollégiumok biztosítsák a feltételeket a diákok számára az iskolai nevelő-oktató munka minél sikeresebb támogatásához. 3. A kollégista tanulók kapjanak segítséget iskolai munkájukhoz a felzárkóztató és tehetséggondozó kollégiumi foglalkozásokon. A szabadidő hasznos eltöltését szolgálják a speciális ismereteket adó, készség- és képességfejlesztő szakkörök, érdeklődési körök. 4. A tanulók fejlődése és segítése érdekében működjenek együtt a kollégiumi nevelő tanárok az intézmények pedagógusaival.

15

3. A FENNTARTÓ KÖZOKTATÁSI ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE Javaslat Szeged Megyei Jogú Város közoktatási értékelési rendszerének fejlesztésére

Előzmények: Az értékelés helyi rendszerének kialakítása Szeged Megyei Jogú Város helyi közoktatási rendszerének mérete, a közoktatási feladatellátás forrásigénye egyaránt indokolttá teszik az oktatási szolgáltatások, valamint az intézményhálózat rendszeres, szisztematikus értékelését. A közoktatási intézmények értékelése a fenntartónak egyben törvényi kötelezettsége is. A város több éve komoly erőfeszítést tesz a közoktatás helyi rendszerét átfogó értékelés kialakítása érdekében. Az ezt célzó fejlesztések során mérföldkőnek számít a – SZAK pályázati támogatásból finanszírozott – Magyar Gallup Intézet által kidolgozott értékelési rendszer. A fenntartó és az intézmények képviselőivel folytatott egyeztetés eredményeként megszületett a közoktatás helyi rendszerének értékelési koncepciója, amely kiterjedt:  az értékelés alapelveinek meghatározására;  az értékelés céljainak megfogalmazására;  az intézményértékelés területeinek kijelölésére;  módszerek és eljárások rövid megfogalmazására;  időterv készítésére;  az értékelés folyamatának meghatározására. A rendszer kialakítása azt célozta meg, hogy megbízható, tényekre építő elemzés és értékelés támogassa az önkormányzati döntéshozatalt a helyi oktatáspolitika formálására, az intézményhálózat működtetésére, a közoktatási feladatellátásra vonatkozóan. Ezzel egyidejűleg az értékelés legyen támogató, segítő jellegű az intézmények számára, tegye lehetővé a tudatos és folyamatos fejlesztést, az eredményesebb és hatékonyabb munkavégzést. A fenntartó által végzett fejlesztések mellett a város számos nevelési-oktatási intézménye bekapcsolódott a Comenius 2000 közoktatási minőségfejlesztési folyamatba, és ennek keretében – néhány intézmény pedig önállóan – elvégezte a partnerközpontú működés kiépítését. Az önkormányzati minőségirányítási program ellenőrzéssel, értékeléssel foglalkozó része épít mind a fenntartói, mind az intézményi tapasztalatokra. A rendszer működtetésének célja – összhangban a központi irányítás oktatáspolitikai prioritásaival – a helyi rendszer minőségének folyamatos fejlesztése, a működés átláthatóvá tétele, eredményességének és hatékonyságának növelése, az intézményi tervező, értékelő és fejlesztő tevékenység támogatása.

A közoktatási ellenőrzési, értékelési rendszer A 2003 júniusában módosított közoktatási törvény megerősíti, egyben pontosabbá is teszi a fenntartónak az intézményei ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos feladatait. A törvény a fenntartó feladataként határozza meg, hogy készítse el minőségirányítási programját, és ennek keretében – a törvényi előírásokkal összhangban – határozza meg:

16

 az ellenőrzés, értékelés területeit,  alakítsa ki a szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendjét,  működtessen minőségfejlesztési rendszert, gondoskodjon a közoktatási szolgáltatások folyamatos fejlesztéséről,  legalább négyévente ellenőrizze a közoktatási intézmények gazdálkodását, működésük törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét, nevelési-oktatási intézményekben továbbá a gyermek- és ifjúságvédelemi tevékenységet, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket. Az önkormányzat helyi ellenőrzési és értékelési rendszere lényegében azt a célt szolgálja, hogy a fenntartó vizsgálni tudja a stratégiai tervében – jelen esetben a minőségirányítási programban –, továbbá az intézkedési tervében meghatározott célok és feladatok teljesülését. Szeged Megyei Jogú Város a közoktatási feladatellátási kötelezettségének döntően saját fenntartású intézményeinek működtetésével tesz eleget, ezért az ellenőrzési és értékelési rendszer az önkormányzati intézmények értékelésére vonatkozik. Az ellenőrzési, értékelési rendszer alapelvei Az értékelési rendszer alapelveinek meghatározása során a fenntartó támaszkodik a korábban kialakított alapelvekre, és ezeket a szükséges mértékben módosítja, korrigálja, kiegészíti. Az értékelési rendszer tartalmát és működtetését az alábbi alapelvek határozzák meg: Az értékelési rendszer teljes körű: kiterjed az összes közoktatási intézményre, a működés minden területére, felöleli a közoktatási feladatellátás egészét. A véleménykérés kiterjed a szülőkön, tanulókon/gyermekeken, pedagógusokon túl a helyi társadalom olyan képviselőire is, amelyek/akik közvetlenül nem érintettek a közoktatási szolgáltatások fogyasztásában (civil szervezetek), továbbá a munka világának képviselőire. Az értékelés megalapozott: tényekre, adatokra épül. Az értékelés rendszer jellegű: az értékelés intézményi és fenntartói szintje szervesen összekapcsolódik. Az értékelés területei és részterületei között is világos kapcsolat definiálható. Az értékelést megalapozó adatok adatbázisba rendezettek, ami lehetővé teszi a sok szempontú elemzést: területek, intézmények és csoportjaik egymáshoz történő hasonlítását, illetve idősoros összevetését. Az ellenőrzés, értékelés fejlesztő célú: támogatja a fenntartói stratégiaalkotást és megvalósítást, az intézményi szintű fejlesztési folyamatokat. Az értékelési rendszer nyilvános: az értékelés szempontrendszere, eljárása ismert, az eredménye – részben vagy teljesen – megismerhető az intézmények, szülők, illetve a releváns elemek a helyi társadalom számára. Ellenőrzési, értékelési célok Az ellenőrzés, értékelés konkrét céljai az önkormányzat által meghatározott minőségpolitika, az értékelési alapelvek, a jelen dokumentumban definiált stratégiai (középtávú) célok alapján fogalmazhatók meg. 1. A fenntartó által a közoktatási intézmények számára meghatározott kiemelt célok teljesítésének értékelése, megvalósulásuk elősegítése. 2. Az intézmények törvényes, szakszerű és hatékony működésének nyomokövetése, a működés minőségének fejlesztése. 3. Az intézményekben folyó pedagógiai munka eredményességének növelése. 17

4. A közoktatási szolgáltatásokban érintettek (szülők, tanulók, pedagógusok és más intézményi alkalmazottak, munkaerőpiac stb.) elégedettségének növelése. Az itt megfogalmazott célok összhangban vannak a korábbi értékelési rendszerben meghatározottakkal, ami egyben a folytonosságot, az elemeiben működtetett rendszer tapasztalatainak a figyelembe vételét, a továbbfejlesztett rendszerbe történő beépítését is garantálja. Az intézmények működését, munkáját és az egyes tevékenységeket különféle szempontok alapján vizsgálhatjuk, egy adott intézményt, vagy annak valamely tevékenységét különböző nézőpontból jellemezhetjük. A fenntartói ellenőrzésben, értékelésben különösen a törvényesség, az eredményesség (hatásosság), a hatékonyság, a szakszerűség, valamint a közoktatási szolgáltatások fogyasztói elégedettsége nézőpontjából érdemes következtetéseket levonni. E fogalmakat a következőképpen értelmezzük. Törvényesség: megfelelési vizsgálat; a vizsgált objektum (működés, dokumentum, eljárás, szabály) megfelel-e a rá vonatkozó előírásoknak Eredményesség (hatásosság): a kitűzött célok elérése, illetve a célok elérésének mértéke. (Maga az eredmény a tanulókban/gyermekekben vagy az intézményben végbement változás az intézményi működés hatására.) Az eredmény, az eredményesség leírása, jellemzése, az intézmény működéséhez igazított indikátorrendszer segítségével történhet. Pl.: tanulmányi eredmények, tanulói készségek, kompetenciák, attitűd változása, az iskolai szocializáció eredményeit tükröző jellemzők (magatartási, viselkedési jellemzők stb.), a tanulók későbbi helytállása stb. Szakszerűség: a kitűzött célok megvalósulása során követett eljárások megfelelnek-e a szakma hazai és nemzetközi normáinak, az átlagosan tapasztalható szakmai színvonalnak Fogyasztói elégedettség: teljesülnek-e a helyi társadalmi fogyasztó kifejezett igényei és elvárásai, hogyan történik a kifogások, panaszok kezelése

Az ellenőrzés, értékelés területei Az ellenőrzés és intézményértékelés területeit öt nagy csoportra osztottuk: (1) gazdálkodás és tanügyigazgatás, (2) feltételrendszer, (3) vezetés, menedzselés, (4) humán erőforrás hasznosítása, (5) szakmai tevékenység. Hatodik területnek tekinthetjük a fenntartó által kezdeményezett vagy végzett/végeztetett igény-, elégedettség-, elégedetlenség vizsgálatok értékelését, amely elsősorban a fenntartó szempontjából a települési közoktatás-szolgáltatás céljainak és feladatainak meghatározását segíti, közvetlenül kevésbé alkalmas az egyes intézmények tevékenységének minősítésére. Fő területeken belüli részterületeket a fenntartói elvárások alapján rögzítettük. Ezek részterületei sokoldalú és átfogó információkat biztosíthatnak az intézmények munkájáról.

18

1. sz. táblázat: Az ellenőrzés, értékelés területei SorRészletezés Fő területek szám gazdálkodás •költségvetés tervezése és felhasználása •a gazdálkodási tevékenység belső szabályozottsága Gazdálkodás és tanügyigazgatás: •a gazdálkodás eredményessége, hatékony-sága 1. gazdálkodási tevékenység, igazgatás igazgatási tevékenység •tankötelezettség teljesítése, tanulói jogviszony •beiskolázás és továbbhaladás •a működés törvényessége, jogszabályok-nak való megfelelés •célok és pénzügyi források összhangja •tárgyi, infrastrukturális feltételek 2. Feltételek: pénzügyi, tárgyi •eszköz- és felszerelésjegyzéknek való megfelelés •IKT feltételei •nevelési-oktatási folyamatok irányítása •belső információs rendszer működtetése 3. Vezetés, menedzselés •külső kapcsolattartás, az intézmény képviselete •PR •álláshelyekkel való gazdálkodás, •jogszabályban meghatározott kötelező alkalmazottak köre 4. Humánerőforrás és hasznosítása •képesítési előírások •munkaerő-gazdálkodás •humánerőforrás-fejlesztés •pedagógus-továbbképzés Szakmai tevékenység A tanulás eredményessége: •Tanulás eredményessége • tanulói teljesítmények a központi mérések alapján meghatározott területeken 5. •

6.

A pedagógiai programban/nevelési programban meghatározott célok teljesülésének mértéke

•A pedagógiai program/neve-lési program céljainak megvalósítása Társadalmi elismerés, igény, elégedettség •települési szinten •adatszolgáltatás az intézmények részéről az általuk végzett mérések eredményéről

19

A fenntartói és az intézményi értékelési területek összehangolása A fenntartói és az intézményi értékelés területei összekapcsolhatók. Ez lehetővé teszi egy adott vizsgálatból származó információk, adatok többcélú elemzését, felhasználását. A megadott értékelési rendszer képezi az alapját az intézmények éves, a fenntartó számára beküldendő értékelésének. A fenntartó meghatározza, hogy az egyéb, létező intézményi statisztikákból – például az októberi statisztika – milyen adatokra van szüksége a saját adatbázisának teljessé tételéhez. 2. sz. táblázat: A fenntartói és intézményi értékelési területek lehetséges összekapcsolása 1. 2. 3. 4. 5.

6.

Fenntartói Gazdálkodás és tanügyigazgatás Feltételek Vezetés, menedzselés Humánerőforrás hasznosítása Szakmai tevékenység A tanulás eredményessége A pedagógiai program teljesülésének vizsgálata Társadalmi elismerés, igény, elégedettség

Intézményi 1. Gazdálkodás és tanügyigazgatás 2. Feltételek 3. Szervezet és vezetés 4. Oktatás - képzés 5. Nevelés 6. Szociális és egyéb szolgáltatás 7. Kapcsolatrendszer, társadalmi elismerés, igény, elégedettség vizsgálata

A táblázat bemutatja a fenntartói és intézményi értékelési területek egy lehetséges összekapcsolását. Az intézményi értékelés területei lefedik a működés minden területét, és jól illeszthetők a fenntartó által meghatározott értékelési területekhez. Az intézmény ugyanakkor maga dönt az értékelési területekről. Az ÖMIP és az IMIP összehangolása nem definiálja kötelezően az azonos értékelési területek alkalmazását. A fenntartói és intézményi értékelési területek összehangolása több módon is megtörténhet. Az ellenőrzés, értékelés eszközei, módszerei A fenntartó az ellenőrzés, értékelés során épít az országos kompetenciamérésből származó adatokra, az iskolái számára előírja ezen mérőeszközök használatát. Az értékelési rendszer más mérési pontjaihoz fejlesztett eszközöket. Az eseti, illetve egyedi vizsgálatokhoz – szükség szerint szakértő bevonásával – biztosítja a mérőeszközöket. A fenntartó javaslatot tesz az intézményei számára az intézményi szintű vizsgálatokhoz használható, kipróbált, bemért mérőeszközök alkalmazására. A fenntartó ellenőrzési, értékelési rendszer leírása A fenntartói ellenőrzési, értékelési rendszert egy táblázatban mutatjuk be, amely a következő oszlopokat tartalmazza:

20

Területek A Területek oszlopban a fenti táblázatban definiált hat értékelési terület található. Az ellenőrzés, értékelés erre a hat területre irányul. Ellenőrzés, értékelés célja Értékelési területenként definiáltuk a célokat. Értékelési szempontok Az Értékelési szempontok oszlopban definiáltuk azokat a szempontokat, amelyek mentén az értékelés történik. Ez egyértelművé és világossá teszi az intézmények számára, hogy egy adott területen milyen szempontok mentén kerül sor tevékenységük értékelésére, így tervezhetővé és kiszámíthatóvá válik az értékelés folyamata. A szempontok rögzítése iránymutatást jelent az értékelést végző szakértők, szakértői csoportok számára is, jelentősen csökkentve az értékelőtől függő szubjektivitást. Az értékelést végzőnek abban marad szakmai szabadsága, hogy milyen eszközökkel, módszerekkel gyűjti össze az információt, hogy az értékelést el tudja végezni. Adatforrás Az Adatforrás oszlop azt rögzíti, hogy az értékelést végző szakértő milyen adatforrásokat köteles felhasználni. Ez ismét nagymértékben védi az intézményeket, hiszen olyan adatokat, amelyek bármely más, megadott dokumentumban, statisztikában rendelkezésre állnak, nem kell gyűjteni, ezeknek a cél szerint kigyűjtését, adott struktúrába rendezését kéri a fenntartó az intézménytől. Indikátorok Az indikátorrendszer egy jelzőrendszer, figyelmeztet, ha valami nem a vártnak megfelelően alakul a szervezet, a rendszer működésében. Az indikátorok nem adnak magyarázatot a változásra, nem adják meg a diagnózist, nem adnak receptet a változtatás mikéntjére, csak a cselekvés szükségességére hívják föl a figyelmet. Az indikátorok mérhetőek, így az oktatási folyamatok térben és időben (horizontálisan és vertikálisan) összehasonlíthatóvá válnak. Az indikátorok jellemezően arányszámok vagy átlagok. Az értékelési szempontok közül többhöz is rendelhető több számszerű mutató is, melyek közül kiválaszthatók azok, amelyek indikátorként jelezhetik a rendszerben bekövetkező jelentős változásokat. Az indikátorok definiálásakor a következő forrásokat vettük figyelembe (minden esetben mérlegeltük, hogy olyan indikátorokat válasszunk, amelyek illeszkednek a magyar közoktatási intézményekre): az Európai Tanács által összeállított és az Európai Tanács 1999. novemberi ülésén bemutatott lehetséges indikátorokból szakértők által kiválasztott mutatók (a minőség 16 mutatója); továbbá figyelembe vettük az Unió prioritásait (lisszaboni folyamat) az OECD INES (Indicators of the Education Systems) indikátorrendszere; a Skót Központi Hivatal által kidolgozott mutatórendszer; az Országos Közoktatási Intézet által végzett Élethosszig tartó tanulás megalapozása a felső középfokú iskolákban című kutatás.

21

Ellenőrzés, értékelés végzője Ebben az oszlopban azokat a szakmai szereplőket jelenítjük meg, akik az adott területen az ellenőrzésre, értékelésre jogosultak. Jellemzően a Szeged MJV Polgármesteri Hivatal szakirodái, valamint a közoktatási szakértők.

22

A fenntartói ellenőrzési, értékelési rendszer struktúrája 3. sz. táblázat: Értékelés: területek, szempontok, indikátorok Területek 1.Gazdálkodás, tanügyigazgatás

Ellenőrzés, értékelés Értékelési szempontok Adatforrás célja törvényes, szakszerű, intézményi szabá-lyozó intézményi önérté-kelés hatékony működés dokumentu-mok pénzügyi ellenőrzés elleköltségvetés készí-tése törvényességi nőrzés és felhaszná-lása jogkövető működés takarékossági szempontok érvényesü-lése belső ellenőrzési rendszer működése tanügyi nyomtatványok, nyilvántartások megléte, megfelelősége, jogszerűsége az intézményben nyilvántartott és ke-zelt személyes és különleges adatok eszközjegyzéknek való megfelelés szabályozó dokumentumok megléte, megfelelősége adatvédelem teljesülése

23

Indikátorok

Ellenőrzés, értékelés végzője egy tanulóra jutó közoktatási szakértő szakmai képzési költség jegyző vagy a jegyző egy tanulóra jutó képviselője működési költség Polgármesteri Hiva-tal szakirodái kapacitáskihasználtság: pl.a tanteremre jutó tanulók száma, 1 pedagógusra jutó tanulók száma tanuló-pedagógus arány (két módon számolt) átlagos osztálylét-szám (külön a szak-képző évfolyamokra) A tanügyigazgatás területére nincs definiált indikátor.

Területek 2.Feltételek tárgyi)

3.Vezetés

(pénzügyi,

Ellenőrzés, értékelés célja törvényes, szakszerű, hatékony műkö-dés kiemelt célok: feltételteremtés, épületállomány fejlesztése

törvényes, szaksze-rű, hatékony műkö-dés kiemelt cél: érdekeltségi rendszer a hatékonyság növelése érdekében, minőségfejlesztés

Értékelési szempontok

Adatforrás

erőforrások optimális felhasználása eszközjegyzéknek való megfelelés pályázati tevékeny-ség lehetőségeinek kihasználása és eredményessége

nevelési-oktatási folyamatok irányítása a folyamatos fejlesz-tés intézményi gya-korlata folyamatok szabályozottsága vezetői program megvalósítása

Ellenőrzés, értékelés végzője pénzügyi ellenőrzés egy számítógépes Polgármesteri Hiva-tal munkaállomásra jutó szakirodái intézményi tanulók száma közoktatási szakértő nyilvántartások egy számítógépes munkaállomásra jutó pedagógusok száma egy adott évben sikeres és benyújtott pályázatok aránya egy adott évben pályázati úton nyert támogatás összege saját bevételek és a teljes költségvetés aránya szakképzési alapból nyert támogatás és a teljes költségvetés aránya épületkihasználtsági mutató pl. férőhely/tanulószám szervezeti klíma szervezeti klíma közoktatási szakértő vizsgálata a vezetővel való tanári vezetői önértékelés elégedettség

24

Indikátorok

Területek 4.Humánerőforrás hasznosítása

Ellenőrzés, értékelés célja és törvényes, szaksze-rű, hatékony műkö-dés kiemelt cél: érdekeltségi rendszer a hatékonyság növelése érdekében

5.Szakmai tevékeny-ség törvényes, szaksze-rű, hatékony műkö-dés kiemelt cél: adaptivitás, kultúra-

Értékelési szempontok

Adatforrás

pedagógiai/nevelési program megvalósításához szükséges kompetenciák pedagógusok innovációs tevékenységének támogatása és elismerése továbbképzési program és beiskolá-zási terv teljesülése munkaügyi dokumentumok, munka-köri leírások meg-léte, megfelelősége

pedagógiai/nevelési program céljainak megvalósítása intézményi éves munkaterv megvaló-

Ellenőrzés, értékelés végzője törvényességi elle- pedagógus fluktuá-ció Polgármesteri Hiva-tal nőrzés aránya az elmúlt 5 szakirodái intézményi statisz-tika évben, %-os eloszlás közoktatási szakértő továbbképzési terv másik intézménybe áttanító pedagógusok aránya szakvizsgás pedagógusok aránya nem pedagógus munkakörben dolgozó szakmai segítők ill. technikai dolgozók aránya a teljes létszámhoz 120 órás továbbképzést teljesítők aránya nem szakszerűen helyettesített órák száma elmaradt órák és kötelezően megtar-tandó órák aránya az IKT eszközök használata: tanítási órán és órán kívüli alkalmak aránya: összes tanítási órához ,tanórán kívüli foglalkozásokhoz képest belső szakmai elle- képességek diag- közoktatási szakértő nőrzések nosztizálásának külső mérések eredménye 1. osz-tály eredményei elején versenyeredmények diagnosztikus mérés

25

Indikátorok

Területek

Ellenőrzés, értékelés Értékelési szempontok célja közvetítés, a hatá- sítása sosság növelése tanulók kompetenciáinak fejlődése, a változás mértéke A tanulók leterheltségének vizsgálata; otthoni tanulásra fordított idő

26

Adatforrás

Indikátorok matematikából és olvasásértésből 5. és 9. osztály elején a kötelező iskoláz-tatás során végzett-séget nem szerzők aránya lemorzsolódás aránya az elmúlt 5 évben központi mérések jelzőszámai: kompetenciamérés eredményei és azok változásai

Ellenőrzés, értékelés végzője

Területek 5. Szakmai tevékenység

Ellenőrzés, értékelés célja

Értékelési szempontok

Adatforrás

Indikátorok

tanulmányi statisz-tikák tanév végi bukási arány egy bukott tanulóra jutó bukások száma évismétlők aránya egy tanulóra jutó igazolatlanul hiány-zott órák száma egy tanulóra jutó igazoltan hiányzott órák száma általános iskolából középiskolába, szakiskolába továbblépők százalékos aránya; tovább nem tanulók aránya nyelvvizsgát tett tanulók aránya érettségizett tanulók aránya szakmai vizsgát tett tanulók aránya felsőoktatásba jelentkezők aránya a felsőoktatásban továbbtanulók aránya felsőfokú szakképzésre jelentkezők aránya felsőfokú szakképzésben továbbtanulók aránya közép- vagy alapfokú szakképzésre jelentkezők aránya

27

Ellenőrzés, értékelés végzője

Területek

Ellenőrzés, értékelés célja

Értékelési szempontok

Adatforrás

Indikátorok közép- vagy alapfokú szakképzésben továbbtanulók aránya tehetséggondozási óraarány felzárkóztatási óraarány „beválási” arány (szakképző intézményekben):a tanult szakmában elhelyezkedők aránya hátrányos helyzetű tanulók aránya halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya sajátos nevelési igényű (SNI_A+SNI_B) tanulók aránya

28

Ellenőrzés, értékelés végzője

Területek

Ellenőrzés, értékelés célja 6.Társadalmi elisme-rés, törvényes, szaksze-rű, igény, elége-dettség hatékony műkö-dés kiemelt cél: partnerközpontú működés

Értékelési szempontok

Adatforrás

az intézmény külső kapcsolatainak rendszere, kapcsolattar-tás formája, módja, rendje együttműködés az intézmény partne-reivel az intézmény szolgáltató tevékeny-sége

Ellenőrzés, értékelés végzője igény- és elégedett-ség szülők globális elé- közoktatási szakértő mérések ered-ményei gedettsége az intézintézményi önérté-kelés ménnyel szülői értekezlete-ken való részvételi arány a tanulók globális elégedettsége az intézménnyel a pedagógusok globális elégedettsége az intézménnyel

29

Indikátorok

Az indikátorok meghatározása1 A definiált indikátorok kiszámítását pontosan le kell írni, hogy az azonos számításokkal biztosítható legyen az összehasonlíthatóság.

1. Gazdálkodás, tanügyigazgatás 1.1.egy tanulóra jutó szakmai képzési költség Az intézmény teljes költségvetéséből le kell vonni az üzemeltetési költségeket (fűtés, villany, víz, csatornadíj, szemétdíj), s a maradék összeget el kell osztani a beírt tanulók számával.

1.2.egy tanulóra jutó működési költség Az intézmény éves működési költsége osztva a tanulók számával.

1.3.kapacitáskihasználtság A főállású pedagógusok száma osztva az osztályok számával; az osztályok száma osztva a tanulók számával.

1.4.tanuló-pedagógus arány Az iskola tanulóinak számához hozzá kell adni a napközis tanulók számát, s az így kapott számot osztani kell az engedélyezett pedagógus számmal. Óvoda, alsó tagozat, felső tagozat és középfok esetén külön számolt arány: a gyermekek/tanulók száma az adott képzési fokozatban (ISCED 0-3) osztva az adott képzési fokozaton foglalkoztatott – teljes állásra számolt – pedagógusszámmal.

1.5.átlagos osztálylétszám (külön a szakképző évfolyamokra) A beírt tanulók száma osztva az intézményben működő tanulócsoportok számával. A napközis csoportok esetében teljesen külön kell számolni, az egy külön indikátor.

2. Feltételek (pénzügyi, tárgyi) 2.1.egy számítógépes munkaállomásra jutó tanulók száma A tanulók számát osztjuk a tanulói számítógépes munkaállomások számával.

2.2.egy számítógépes munkaállomásra jutó pedagógusok száma A pedagógusok számát osztjuk a pedagógusok számára elérhető számítógépes munkaállomások számával. Minden számítógépet csak egyszer szabad számolni; a sem a tanulók, sem a pedagógusok által el nem érhető gépeket (pl. gazdasági iroda, iskolatitkár) nem kell számolni.

2.3.egy adott évben sikeres és benyújtott pályázatok aránya A sikeres és a benyújtott pályázatok arányát kell kiszámolni.

2.4.egy adott évben pályázati úton nyert támogatás összege A pályázaton nyert teljes összeg.

2.5.saját bevételek és a teljes költségvetés aránya Az intézmény megfelelő költségvetési sorai alapján számolt mutató.

2.6.szakképzési alapból nyert támogatás és a teljes költségvetés aránya 2.7.épületkihasználtsági mutató

1

Az indikátorok használhatók az intézményi önértékeléshez is. A következő változat tartalmazni fogja az indikátorok besorolását az intézményi önértékelés 7 területéhez (lásd 2.3.1 pont alatt a fenntartó és az intézményi értékelés területeinek összehangolását.)

30

A rendszeresen oktatásra használt tantermek és az összes tanterem aránya. (Rendszeresen használtnak tekinthető az a tanterem, amiben naponta legalább négy órát tartanak.)

3. Vezetés, menedzselés 3.1.szervezeti klíma Négyévente egyszer, a fenntartói szakmai ellenőrzés, értékelés folyamán a közoktatási szakértő elvégez egy tantestületi klímamérést, ennek alapján számolható az egyik indikátor.

3.2. a vezetővel való elégedettség A tantestületi klímateszten belül, annak részeként a vezetővel való elégedettség átlagát külön meg kell jeleníteni.

4. Humánerőforrás és hasznosítása 4.1.pedagógus fluktuáció aránya Az iskolát elhagyó pedagógusok száma osztva a tényleges pedagógus számmal. A nyugdíjba vonuló és a tartósan távollévő kollégák nem tartoznak az iskolát elhagyók közé.

4.2.másik intézménybe áttanító pedagógusok aránya Az adott tanévben másik tagintézményben is órát tartó pedagógusok száma osztva a tényleges pedagóguslétszámmal.

4.3.szakvizsgás pedagógusok aránya A szakvizsgával rendelkező pedagógusok száma osztva a tényleges pedagógusszámmal.

4.4.120 órás továbbképzést teljesítők aránya A 120 órás továbbképzési kötelezettséget teljesítők száma osztva a tényleges pedagógusszámmal. (Ha valakinek letelik egy hét éves ciklusa, s újra indul egy, mindaddig nem teljesítőnek számít, amíg újra nem teljesíti a 120 órát.)

4.5.elmaradt órák és kötelezően megtartandó órák aránya Egy adott tanévben bármilyen okból (betegség, továbbképzésen való részvétel stb.) elmaradt kötelező tanórai foglalkozások óraszáma osztva az összes kötelező tanórai foglalkozások óraszámával.

4.6.az IKT eszközök használata a tanítás-tanulás folyamatában Milyen gyakorisággal és milyen tevékenységekre használják az IKT eszközöket az iskolában a tanítás-tanulás folyamatában a pedagógusok és a tanulók? (Adatgyűjtés külön adatlapon az ISCED 1-3 szakaszokhoz illeszkedően.)

5. Szakmai tevékenység 5.1.képességek diagnosztizálásának eredménye 1. osztály elején A tanév elején a tanítónők által az első osztályban, a központi képességmérő eszközzel elvégzett mérés teljesítményátlaga.

5.2.diagnosztikus mérés matematikából és olvasásértésből 5. és 9. osztály elején Minden második/negyedik évben 5. és 9. osztály elején – az önkormányzat által elvégeztetett – diagnosztikus mérések átlaga.

5.3.a kötelező iskoláztatás során végzettséget nem szerzők aránya A 16 éves korig tartó tankötelezettségi idő alatt az általános iskolát be nem fejező tanulók aránya a teljes tanulólétszámhoz képest. (Az 1998-tól iskolába járó tanulók számára a tankötelezettség 18 éves korukig tart. Ahogy ez

31

korosztály eléri a középfokot, a mutató nem csak az általános iskolában, hanem a középfokú intézményekben is kell használni.)

5.4.központi mérések jelzőszámai (átlag, eloszlás, átlagtól való eltérés stb.) Az OH által szervezett, központi mérések iskolai átlaga.

5.5.tanév végi bukási arány A tanév végén legalább egy tantárgyból bukott tanulók száma osztva a beírt tanulók számával.

5.6.egy bukott tanulóra jutó bukások száma A bukott tanulók bukásainak száma osztva a bukott tanulók számával

5.7.évismétlők aránya Az összes osztályismétlésre kötelezett tanuló száma osztva a beírt tanulók számával.

5.8.egy tanulóra jutó igazolatlanul hiányzott órák száma Az összes igazolatlanul hiányzott órák számát osztani kell a tanulók számával.

5.9.egy tanulóra jutó igazoltan hiányzott órák száma Az összes igazoltan hiányzott órák számát osztani kell a tanulók számával.

5.10.általános iskolából középiskolába, szakiskolába továbblépők százalékos aránya Azt kell kiszámítani, hogy a nyolcadik osztályt végzett tanulók közül hány százalék tanul tovább az egyes iskolatípusokban.

5.11.nyelvvizsgát tett tanulók aránya Általános iskolában: az alapfokú nyelvvizsgát tett tanulók száma osztva a hetedik és nyolcadik osztályos tanulók számával. Középiskolában a középfokú vagy felsőfokú nyelvvizsgát tett tanulók száma osztva az iskola tanulóinak számával. (Azt a tanulót, aki ugyanabból a nyelvből közép- és felsőfokú nyelvvizsgával is rendelkezik, csak egyszer kell számolni.)

5.12.érettségizett tanulók aránya Az adott tanévben 12. és 13. évfolyamon sikeres érettségi vizsgát tett tanulók száma osztva a 12. és 13. évfolyamon érettségi vizsgát tett tanulók számával.

5.13.szakmai vizsgát tett tanulók aránya A sikeres szakmai vizsgát tett tanulók száma osztva az összes szakmai vizsgát tett tanulók számával.

5.14.felsőoktatásba jelentkezők aránya A felsőoktatásba jelentkezettek száma (kivéve a felsőfokú szakképzést) osztva a sikeres érettségi vizsgát tett tanulók számával.

5.15.a felsőoktatásban továbbtanulók aránya A felsőoktatásba (egyetemi, főiskolai képzésre) felvettek száma osztva a jelentkezettek számával (számolható külön az első helyre sikeresen felvételizők aránya).

5.16.felsőfokú szakképzésre jelentkezők aránya A felsőfokú szakképzésre jelentkezettek száma osztva a sikeres érettségi vizsgát tett tanulók számával

5.17.felsőfokú szakképzésben továbbtanulók aránya A felsőfokú szakképzésre felvettek száma osztva a jelentkezettek számával.

5.18.közép- vagy alapfokú szakképzésre jelentkezők aránya

32

A közép- vagy alapfokú szakképzésre jelentkezettek száma osztva a sikeres érettségi vizsgát tett tanulók számával.

5.19.közép- vagy alapfokú szakképzésben továbbtanulók aránya A közép- vagy alapfokú szakképzésre felvettek száma osztva a jelentkezettek számával.

5.20.tehetséggondozási óraarány Egy tanulóra jutó tehetséggondozó foglalkozások száma.

5.21.felzárkóztatási óraarány Egy tanulóra jutó felzárkóztató foglalkozások száma.

5.22.„beválási” arány (szakképző intézményekben) A fenntartó által négyévenként elvégeztetett nyomon követéses vizsgálat, hogy a szakképző intézményből kilépő tanulók milyen arányban maradnak a szakmában.

5.23.hátrányos helyzetű tanulók aránya A hátrányos helyzetű tanulók száma osztva a tanulók összlétszámával

5.24.halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma osztva a tanulók összlétszámával.

5.25.sajátos nevelési igényű (SNI_A + SNI_B) tanulók aránya A sajátos nevelési igényű (SNI_A + SNI_B) tanulók száma osztva a tanulók összlétszámával.

6.Társadalmi elismerés, igény, elégedettség 6.1.szülők globális elégedettsége az intézménnyel A legalább kétévente megismételt elégedettségvizsgálatban a szülők iskolával való elégedettségének átlaga ötfokú skálán.

6.2. szülői értekezleteken való részvételi arány Egy tanév során egy szülői értekezleten átlagosan részt vevők száma osztva a beírt tanulók számával. Egy tanuló esetében csak egy jelenlévő szülő számolható.

6.3. a tanulók globális elégedettsége az intézménnyel A legalább kétévente megismételt elégedettségvizsgálatban a tanulók iskolával való elégedettségének átlaga ötfokú skálán.

6.4.a pedagógusok globális elégedettsége az intézménnyel A legalább kétévente megismételt elégedettségvizsgálatban a pedagógusok iskolával való elégedettségének átlaga ötfokú skálán. Adatszolgáltatás, az indikátorok számításának rendje A fenntartó az intézményektől az indikátorok számításához szükséges adatokat kéri be. Adatszolgáltatásra csak abban az esetben van szükség, ha az adat egyéb forrásból – októberi statisztika stb. – nem áll rendelkezésre. Az indikátorok nagy részét évente gyűjtjük. Egyes indikátorok esetében – jellemzően a fenntartói mérésekhez kötötteknél – a vizsgálat évében történik adatgyűjtés. A 4-6. számú táblázatba rendezve az indikátorokat láthatóvá válik, hogy az egyes indikátorok számításához •mely intézménytípusnak, •mikor kell (költségvetési év vége, tanév vége) adatokat szolgáltatni (feltéve, hogy az még nem áll a fenntartó rendelkezésére). 33

4. sz. táblázat: A tanév elején vizsgálandó indikátorok Indikátor

Óvoda  

Általános iskola   

Gimnázium   

Szakközép   

Szakiskola   

1.3. kapacitáskihasználtásg 1.4. tanuló-pedagógus arány 1.5. átlagos osztály/csoportlétszám (külön a szakkép-ző évfolyamokra) 2.1. egy számítógépes munkaállomásra jutó tanulók száma 2.2. egy számítógépes munkaállomásra jutó peda-gógusok száma 2.7. épületkihasználtsági mutató 5.1. képességek diagnosztizálásának eredménye 1. osztály elején 5.2. diagnosztikus mérés matematikából és olvasásér-tésből 5. és 9. osztály elején 5.7. évismétlők aránya

– 

 

 

 

 

 –

 

 -

 -

 -

–









-









Gimnázium    –    

Szakközép        

Szakiskola        

5. sz. táblázat: A tanév végén vizsgálandó indikátorok Indikátor

Óvoda

3.1. szervezeti klíma (négyévente) 3.2. vezetővel való elégedettség (négyévente) 4.1. pedagógus fluktuáció aránya 4.2 másik intézménybe áttanító pedagógusok aránya 4.3. szakvizsgás pedagógusok aránya 4.4. 120 órás továbbképzést teljesítők aránya 4.5. elmaradt órák és kötelezően megtartandó órák aránya 4.6. az IKT eszközök használata a tanítás-tanulás folyamatában 5.3. a kötelező iskoláztatás során végzettséget nem szerzők aránya 5.4. központi mérések átlaga 5.5. tanév végi bukási arány 5.6. egy bukott tanulóra jutó bukások száma 5.8. egy tanulóra jutó igazolatlanul hiányzott órák szá-ma 5.9. egy tanulóra jutó igazoltan hiányzott órák száma 5.10. általános iskolából középiskolába, szakiskolába továbblépők százalékos aránya; tovább nem tanulók aránya 5.11. nyelvvizsgát tett tanulók aránya 5.12. érettségizett tanulók aránya 5.13. szakmai vizsgát tett tanulók aránya 5.14. felsőoktatásba jelentkezők aránya 5.15. a felsőoktatásban továbbtanulók aránya 5.16. felsőfokú szakképzésre jelentkezők aránya 5.17. felsőfokú szakképzésben továbbtanulók aránya 5.18. közép- vagy alapfokú szakképzésre jelentkezők aránya 5.19. közép- vagy alapfokú szakképzésben továbbtanulók aránya 5.20. tehetséggondozási óraarány 5.21. felzárkóztatási óraarány 5.22. „beválási” arány (szakképző intézményekben 5.23. hátrányos helyzetű tanulók aránya 5.24. halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya 5.25. sajátos nevelési igényű (SNI_A + SNI_B) tanulók aránya 6.1. szülők globális elégedettsége az intézménnyel 6.2. szülői értekezleteken való részvételi arány 6.3. a tanulók globális elégedettsége az intézménnyel 6.4. a pedagógusok globális elégedettsége az intéz-ménnyel

   –    –

Általános iskola    –    

–









– – – – –

     

     –

     –

     –

– – – – – – – –

 – – – – – – 

  –     

       

 –  – – – – 

–









– – –   

  –   

  –   

     

     

   

   

   

   

   

34

6. sz. táblázat: A költségvetési év végén vizsgálandó indikátorok Indikátor Óvoda Általános Gimnáiskola zium 1.1. egy tanulóra/gyermekre jutó szakmai (képzési)    költség 1.2. egy tanura jutó működési költség 2.3. egy adott évben sikeres és benyújtott pályázatok aránya 2.4. egy adott évben pályázati úton nyert támogatás összege 2.5. saját bevételek és a teljes költségvetés aránya 2.6. szakképzési alapból nyert támogatás és a teljes költségvetés aránya

Szakközép 

Szakiskola 



 

 

 

 











 –

 –

 

 

 

Az ellenőrzés, értékelés eljárásrendje Az ellenőrzés és értékelés áttekinthetőségét, kiszámíthatóságát növeli, ha pontosan meghatározott eljárásrend alapján történik. Az eljárásrend mind a fenntartó, illetve a képviseletében eljáró Iroda, mind az intézmények számára tervezhetővé teszi a folyamatot. Az eljárásrend tartalmazza: 1.az érintettek körét, 2.a határidőket és felelősöket, 3.az ellenőrzés, értékelés forrásait:  indikátorok,  intézményben készített statisztikák,  intézményi dokumentumok,  helyi, illetve országos mérések eredményei,  fenntartói mérések,  intézményi önértékelés. 4.az ellenőrzés, értékelés eredményeként készítendő dokumentumok meghatározását, kezelését, 5.az ellenőrzés, értékelés alapján történő feladat-meghatározás rendjét. Az eljárásrendet – a könnyebb áttekinthetőség kedvéért – rövid szöveges megfogalmazással és folyamatábrával egyaránt elkészítjük. A folyamatábra bemutatja az eljárásrend kapcsolódását az ellenőrzési, értékelési rendszer egészéhez, valamint az intézkedési tervhez. Eljárásrend az intézmények ellenőrzésre és értékelésére Intézményellenőrzés: 1.Az Oktatási, Kulturális és Sportiroda a társirodák bevonásával, az Oktatási Bizottság egyetértésével minden év június 15-ig elkészíti a következő tanév éves ellenőrzési tervét, azt megküldi az intézmények, valamint az ellenőrzésben résztvevő társirodák számára. 2.Az intézményi ellenőrzések, értékelések lebonyolítása a terv szerint. 3.Az ellenőrzést követően az ellenőrzést végző jelentést készít, amit nyolc napon belül megküld a megbízónak. 4.Az ellenőrzések eredményeként a jelentésben meghatározott javításokat és pótlásokat kijelölő feladatokat be kell építeni az intézmény következő éves munkatervébe.

35

5.Az Iroda nyomon követi a hiányosságok pótlását, majd igazolja azok teljes körű elvégzését 6.Az ellenőrzés során keletkezett adatokat és információkat az Iroda az adatbázisba illeszti. 7.Az ellenőrzés során keletkezett dokumentumok az iratkezelési szabályzatnak megfelelően archiválásra kerülnek. Intézményértékelés: Intézményértékelés esetén a szakmai munka (5. terület) és a humánerőforrás (4. terület) esetén a fenntartó által végzett külső értékelést meg kell előznie az intézmény belső értékelésének. A belső értékelés alapul szolgál a külső értékeléshez. A szempontok pontos definiálása növeli a az értékelés kiszámíthatóságát, támogatja annak fejlesztő elemeit. 1.Az Oktatási, Kulturális és Sportiroda a társirodák bevonásával, az Oktatási Bizottság egyetértésével minden év június 15-ig elkészíti a következő tanév éves értékelési tervét, azt megküldi az intézménynek. Ebben meghatározza az értékelési rendszer alapján2: a)a konkrét értékelési feladatokat települési, illetve intézményi szinten, b)az értékelés módszereit, c)a mérés mintáját, illetve az érintett tanulócsoportok számát, d)az értékelés időtartamát, az értékelés lezárásának időpontját. 2.Az értékelés elvégzése a terv szerint. 3.Az értékelésről az azt végző(k) beszámolót, összegzést készít(enek), amelyet megküld(enek) a megbízónak. 4.Az értékelés alapján az egyes intézmények szükség szerint intézkedési tervet készítenek a feltárt problémák megoldására, illetve erősségeik továbbfejlesztésére összhangban saját minőségirányítási programjukkal. 5.Az értékelés során keletkezett adatokat és információkat az Iroda az adatbázisba illeszti. 6.Az egyes intézmények értékeléséről települési szintű összegzést készít az Iroda. 7.Az értékelés során keletkezett dokumentumok rendezése, archiválása. Az ellenőrzés, értékelés eredményeinek felhasználása Az ellenőrzés, értékelés célja – ahogy ez a korábbiakban szerepelt – a fenntartói döntések megalapozása, a jövőre vonatkozó tervek készítése, az intézményi szintű fejlesztések támogatása, az oktatás minőségének fejlesztése. Ezen célok eléréséhez biztosítani kell:  az adatok célirányos, több szempontú elemzését,  az érintetteknek szóló visszajelzés elkészítését,  az ellenőrzés, értékelés jellegéhez, tartalmához igazodóan a nyilvánosság tájékoztatását. Az ellenőrzési, értékelési rendszer hatékony és gazdaságos működtetése szükségessé teszi, egyben feltételezi is, hogy: a rendszerben nincs adatvesztés, a szükséges adatok tárolása, rendszerezése jól funkcionál, a területek, célcsoportok közötti összehasonlítást és a nyomon követő – monitor jellegű – elemzést támogató adatbázisban történik; a rendszerben 2

Ez lehetővé teszi az intézmény számára, hogy önértékelésének eredményeit a külső értékelés idejére előkészítse, felkészülten legyen részese az értékelési folyamatnak.

36

nincsenek felesleges adatok, tehát olyan adatgyűjtés történik, aminek a feldolgozására is sor kerül; az intézményi és a fenntartói adatgyűjtés minden lehető ponton összekapcsolja, hogy ezzel is minimalizálja az adatgyűjtéssel, rögzítéssel járó idő és erőforrás felhasználását. Az ellenőrzés, értékelés eredményeinek felhasználását elősegíti: a célcsoportok (iskolafok, -típus, korcsoportok stb.) vizsgálata, összehasonlító elemzése, egyes területek elemzése, a közöttük lévő kapcsolat feltárása, célcsoportok vagy területek vizsgálata esetén a változások irányának leírása, a lehetséges következmények bemutatása, a döntéseket támogató forgatókönyvek (lehetséges döntési lehetőségek, következmények, hatások) megfogalmazása. Az elemzések elkészítését megkönnyítik a rendezett összesítő adatok (átlagok, összevont mutatók, megfelelően kialakított indikátorok stb.). A konkrét adatok áttekintését elősegítik olyan kategóriák kialakítása, amelyek az értékek besorolását (pl. nyelvvizsgát tett tanulók száma, aránya) teszik lehetővé (pl. gyenge-átlagos-jó, kritikus-megfelelő-kiváló), illetve a változást, annak irányát jelzik, ami lehet javulás, romlás vagy stagnálás. Adatbank kialakítása és működtetése Az adatbankba a fenntartó által kért, az intézményektől beérkező indikátorok kerülnek. Az adatbankba évente három alkalommal bekerülő adatokat (tanév vége, tanév eleje, költségvetési év vége) évente egyszer – a költségvetési év zárása után, tavasszal – helyi szinten a fenntartó – szükség szerint szakértő bevonásával - vizsgálja, elemzi. Amennyiben akár térben, akár időben (amikor már ehhez lesz elég adat) aránytalanságot, nagymértékű változást, csökkenő tendenciát tapasztal, jelzi az Oktatási, Kulturális és Sportiroda vezetőjének, aki megteszi a szükséges intézkedéseket helyi szinten, illetve kezdeményezi azokat intézményi szinten. Az adatbázis struktúráját a gyűjtött és nyomon követett indikátorok – illetve ezek számítását lehetővé tevő adatok –, valamint az ellenőrzés, értékelés (pl. kompetenciavizsgálatok) során meghatározott adatok lényegében definiálják. A rendszer működése szükségessé teszi az elektronikus adatbázis pontos és részletes leírását – adattartalom, adatforma, azonosítók stb. –, ami nem része az önkormányzati minőségirányítási programnak, de elkészülte nélkülözhetetlen a működtetéséhez. Négyéves ellenőrzési, értékelési program kialakítása A törvény szerint a fenntartónak legalább négyévente el kell végeznie intézményei törvényességi, gazdasági és szakmai értékelését. Tekintettel az értékelési területek kiterjedtségére, az intézmények nagy számára, ezért érdemes az értékelés ciklusát pontosan négy évben meghatározni. Az egyes években elvégzendő ellenőrzések és értékelések megvalósítására éves terv készül, amiben definiálni kell: az értékelés konkrét szempontjait, az intézményeken belül érintett tanulócsoportokat, az alkalmazandó módszereket, az értékelésbe bevont szervezeteket, szakértőket. Az ellenőrzés, értékelés kivitelezéséhez meg kell határozni, intézményekben, mikor, milyen területeken kerül sor a vizsgálatra. 37

hogy

mely

Az ellenőrzési, fejlesztések

értékelési

program

működtetéséhez

kapcsolódó

A rendszer működtetése fejlesztési igénnyel bír – például a tervezett kompetenciamérések, továbbá a szakképzés működésének nyomon követése –, amit a következő időszakra tervezni szükséges. Az eszközrendszer, az adatbázis teljes körű kialakulásáig tartó – vélhetően 3-4 éves – időszakban természetesen csak azokkal a vizsgálatokkal kell számolni, amelyek feltételei a fenntartó számára rendelkezésre állnak, illetve az adott időre megteremtődnek. A fenntartói intézményértékelés egyik alapvető feladata az iskolai oktatás minőségének fejlesztése, amihez szükséges feltárni a különböző területek közötti összefüggéseket, ok-okozati viszonyokat. E megközelítés alapján fontos a szociokulturális háttér, a tanulási attitűdök, a tanulási stratégiák egymással is, és az eredménnyel, valamint a tanulói tudásszinttel való összefüggésének elemzése. A probléma komplex megközelítésére van szükség, ezért célszerű a tudás- és kompetenciavizsgálatokat a háttérváltozók vizsgálatával együttesen elvégezni. Ez teszi ugyanis lehetővé az értékelés során a bemeneti, kimeneti elemek és más rendszersajátosságok figyelembe vételét.

38

4. ÁGAZATI ÉS ÁGAZATKÖZI KAPCSOLATOK A HELYI KÖZOKTATÁSBAN, PARTNERI EGYÜTTMŰKÖDÉS A közoktatás helyi közszolgáltatás, melynek irányítása nem képzelhető el a nevelésben és oktatásban érdekelt partnerekkel való párbeszéd és hatékony együttműködés nélkül. Fontosnak tartjuk a nevelésben és az oktatásban érdekelt partnerek véleményére való nyitottságot, a folyamatos párbeszédet és a széleskörű konszenzuskeresést. Az ágazati és ágazatközi kapcsolatok feltérképezése során megneveztük azokat a partnereket, amelyekkel a közoktatási feladatok ellátása érdekében együttműködik az önkormányzat. A partnerlista alapján – az eddigi gyakorlatot is figyelembe véve – meghatározásra kerültek az egyes partnerekkel az együttműködés területei, formái, alkalmai és gyakorisága. A partnerek részéről a kapcsolattartó személy neve, beosztása és elérhetősége külön címlistán szerepel, mely az Oktatási, Kulturális és Sportirodán megtalálható. Ezen a listán szereplő kapcsolattartó személyek körében bekövetkező változásokat az Iroda folyamatosan aktualizálja, az esetleges változásokat átvezeti. A partnerek körében, az együttműködés formáiban bekövetkező partnerazonosítás négyévenként történő megismétlésével biztosítjuk. A kapcsolatrendszer hálóját és fő jellemzőit az alábbi táblázat tartalmazza:

39

változásokat

a

Együttműködés területei

PARTNER

Együttműködés formái és alkalmai

Együttműködés gyakorisága

Ágazati partnerek Önkormányzati fenn- óvodai nevelés tartású óvodák

intézménylátogatás

szükség szerint

intézményvezetők be- évente kétszer számoltatása költségvetési egyez- évente egyszer tetés Önkormányzati fenn- általános iskolai neve- intézménylátogatás szükség szerint tartású általános isko- lés-oktatás lák intézményvezetők be- évente kétszer számoltatása költségvetési egyez- évente egyszer tetés Önkormányzati fenn- középiskolai nevelés- intézménylátogatás szükség szerint tartású középiskolák oktatás, szakképzés intézményvezetők be- évente kétszer számoltatása

Óvodavezetők kaközössége

mun- intézményirányítás, oktatástervezés

Általános iskolai igazgatók munkaközössége Középiskolai igazgatók munkaközössége

intézményirányítás, oktatástervezés intézményirányítás, oktatástervezés

Kisebbségi mányzatok

önkor- nevelés, iskolai oktatás, kulturális tevékenység Nem önkormányzati rögzített önkormánynevelési-oktatási in- zati feladatok ellátása, tézmények oktatástervezés Csongrád Megyei oktatástervezés Önkormányzat OKÉV Dél-alföldi vizsgák, Regionális Igazgató- mérések szervezése, sága feltételek biztosítása

költségvetési egyeztetés munkaközösségi értekezlet, személyes találkozó munkaközösségi értekezlet, személyes találkozó munkaközösségi értekezlet, személyes találkozó személyes egyeztetés, konzultáció

évente egyszer évente kétszer évente kétszer évente kétszer évente kétszer

vezetői értekezlet, szükség szerint személyes találkozó személyes egyeztetés, szükség szerint dokumentumok cseréje, konzultáció személyes egyeztetés, szükség szerint dokumentumok cseréje, konzultáció

40

PARTNER Szegedi Tudományegyetem

Együttműködés területei

Együttműködés formái és alkalmai

oktatástervezés, ösztöndíjak, gyakorlat szervezése oktatásirányítás

személyes egyeztetés, dokumentumok cseréje, konzultáció Oktatási személyes egyeztetéMinisztérium sek Nemzeti Szakképzési szakképzési feladatok személyes egyeztetés, Intézet koordinálása dokumentumok cseréje, konzultáció Szakszervezetek munkavállalói érdek- személyes egyeztetés, egyeztetés, konzultáció oktatástervezés Egyházak óvodai nevelés, személyes egyeztetés, iskolai oktatás, konzultáció egyéb intézményi feladatok Országos és területi gyógypedagógiai ta- személyes egyeztetés, szakértői bizottságok nácsadás, korai fej- dokumentumok cserélesztés és gondozás, je, konzultáció nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, konduktív pedagógiai ellátás, gyógytestnevelés Szakmai szolgáltatók, szaktanácsadás, személyes egyeztetés, szakértők szakértői tevékeny- konzultáció ség, mérés, intézményértékelés, oktatástervezés, intézményszervezeti döntés

41

Együttműködés gyakorisága évente kétszer szükség szerint szükség szerint szükség szerint szükség szerint

szükség szerint

szükség szerint

Együttműködés területei

PARTNER

Együttműködés formái és alkalmai

Együttműködés gyakorisága

Ágazatközi partnerek Polgármesteri Kabinet Polgármesteri Hivatal nem oktatással foglalkozó irodái és osztályai

Kábítószerügyi Egyeztető Fórum ÁNTSZ Városi Rendőrkapitányság NGSZ

SZINT KFT Suli-Host Kft Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Szeged közművelődési intézményei

Szegedi Sport Fürdők Kft. Oktatási lyázói

Alap

és pá-

Magyar Államkincstár

személyzeti ügyek, pénzügyi tervezés, felújítás, pályázati tevékenység, rendezvények, gyermek- és ifjúságvédelem, gondozásba vétel drog megelőzés

személyes egyeztetés, rendszeresen dokumentumok cseréje, konzultáció

személyes egyeztetés, szükség szerint konzultáció hatósági ellenőrzés személyes egyeztetés, szükség szerint dokumentumok cseréje, konzultáció gyermek és ifjúság- személyes egyeztetés, alkalomszerűen védelem konzultáció közlekedés-biztonság intézményi gazdál- személyes egyeztetés, szükség szerint kodás, konzultáció karbantartás, felújítás, nyári táboroztatás takarítás személyes egyeztetés, szükség szerint konzultáció gyermekétkeztetés személyes egyeztetés, szükség szerint konzultáció pályaválasztás, személyes egyeztetés, szükség szerint oktatástervezés, dokumentumok cserémunkaerő közvetítés je, konzultáció szabadidős progra- személyes egyeztetés, félévente mok, konzultáció nyári napközis tábor, rendezvények szervezése szabadidős progra- személyes egyeztetés, szükség szerint mok szervezése, dokumentumok cserépályázatok e, konzultáció pályázatok személyes egyeztetés, évente egyszer dokumentumok cseréje, konzultáció normatíva, személyes egyeztetés, évente egyszer alapító okiratok dokumentumok cseréje, konzultáció

42

PARTNER Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Educatio Közoktatási Információs Iroda Győr Szakminisztériumok Megyei kamarák

Állami szék

Együttműködés területei törvényességi ügyek

Együttműködés formái és alkalmai tájékoztatás

Együttműködés gyakorisága szükség szerint

intézménytörzs, dokumentumok cseré- évente egyszer statisztikai adatszol- je gáltatás oktatásirányítás személyes egyezte- szükség szerint tések gazdasági szakképzés, intéz- személyes egyeztetés, szükség szerint ményszervezeti dön- dokumentumok cserétés, je, konzultáció oktatástervezés

Számvevő- intézményellenőrzés

Megyei Statisztikai oktatástervezés Hivatal 1000 Mester TISZK szakképzés, oktatástervezés

tájékoztatás

szükség szerint

tájékoztatás

szükség szerint

személyes egyeztetés, rendszeresen dokumentumok cseréje, konzultáció

43

5. A VEZETŐI MUNKA ÉRTÉKELÉSE Az értékelés szempontjai és eljárásrendje A 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 40.§ (11) és (12); 54.§ (1); 55.§ (2) a-h) és 102.§ (2) d-g) pontjai értelmében Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata a városban működő közoktatási intézmények vezetőinek értékelését az alábbiakban szabályozza.

A vezetőértékelés célja Összefüggő és hiteles képet kapni az intézményvezetők tevékenységéről; A közoktatási intézmények vezetőit egységes szempontrendszer szerint, fejlesztő célzattal értékelni; Adatokat és közvetlen információkat gyűjteni a vezetői tevékenység minőségének megítéléséhez; Vizsgálni a követelményeknek való megfelelést, visszajelzést adni a vezetői teljesítményről; Átláthatóvá tenni, hogy az intézményvezető irányítása mellett milyen hatékonysággal működik a szervezet, hogyan valósul meg a nevelő-oktató munka szakmai és módszertani irányítása, ellenőrzése és értékelése; A megalapozni a munkáltatói döntéseket.

Az értékelés szempontjai Az értékelés a vezetői munka négy legfontosabb feladatának (tervezés, végrehajtás, ellenőrzés, értékelés) vizsgálatára terjed ki az alább részletesen ismertetett területek mentén – összhangban a közoktatási törvénnyel: A jogszerű működés biztosítása A PDCA ciklus alkalmazása a vezetői munkában; elköteleződés a folyamatos fejlesztés mellett A szakmai-pedagógiai munka irányítása, a belső szakmai ellenőrzés rendje Emberi erőforrás-menedzsment: pedagógusok kiválasztása, ennek szabályozása, eljárásrendje; a pedagógusok támogatása (betanítás, pedagógusok értékelése, ösztönzőrendszer működtetése, továbbképzések támogatása, innovációs tevékenységek segítése) Erőforrás-gazdálkodás, feltételek biztosítása (pályázati tevékenység, saját bevételek) Szervezetfejlesztés, feladatok és felelősség delegálása, belső kommunikáció; munkatársakkal való kapcsolat: informálás, konfliktuskezelés, bevonás a döntésekbe stb. Partnerkapcsolatok irányítása: partnerek azonosítás, elégedettségük mérése, a kapcsolatok hatékonysága stb. Társadalmi hatás, szakmai aktivitás, elismertség (továbbképzéseken, konferenciákon való részvétel, előadások tartása, szakmai testületekben való tevékenység, publikációk stb. Vezetői személyiség, képesség, stílus: önképzés, munkabírás, nehéz helyzetek kezelése, személyes hatás, szervezőképesség stb.

44

A vezetőértékelés rendje A vezetők értékelésére évente kerül sor a következő rendben. Év – a vezetői megbízást követő év sorszáma 1.

1.

2.

2.

Az értékelés bemeneti információja

Az értékelési információk gyűjtésének ideje

•Fenntartói ellenőrzések (1. Minden év) májusában •Külső ellenőrzések, értékelések, mérések (1. év) •Vezetői önértékelés – egyszerűsített kérdőív (1. év) •Szervezeti eredményesség, tanév végi beszámoló (1. év) •Fenntartói ellenőrzések (2. év) •Külső ellenőrzések, értékelések, mérések (2. év) •Vezetői önértékelés – egyszerűsített kérdőív (2. év) •Szervezeti eredményesség, tanév végi beszámoló (2. év) •Vezetői pályázat időarányos teljesítésének értékelése (1. és 2. év)

A tanév júliusban Minden májusában A tanév júliusban

45

Értékelési aktus

év A végzett munka elismerése pedagógus napon végén, Anyagok gyűjtése

év A végzett munka elismerése pedagógus napon végén, Anyagok gyűjtése

Év – a vezetői megbízást követő év sorszáma 3.

Az értékelés bemeneti információja

Az értékelési információk gyűjtésének ideje

Nincs külön Munkaértékelő interjú a •Vezetői munkaköri leírás információgyűjtés munkáltatóval VAGY •Éves munkatervek (1., 2. és vezetési tanácsadóval a 3. év) tanév folyamán •Intézményi önértékelések február-márciusban a eredményei megjelölt •Vezetői önértékelés – dokumentumok egyszerűsített kérdőív (1. és 2. év) alapján. •Szervezeti eredményesség, tanév végi beszámolók (1. és 2. év) •Vezetői pályázat időarányos teljesítésének értékelése (1. és 2. év) •Fenntartói ellenőrzések (1. és 2. év) •Külső ellenőrzések, értékelések, mérések (1. és 2. év) •Vezetői interjú

•Vezetői

4.

4.

5.

Értékelési aktus

önértékelés – egyszerűsített kérdőív (3. év) •Szervezeti eredményesség, tanév végi beszámoló (3. év) •Fenntartói ellenőrzések (3. év) •Külső ellenőrzések, értékelések, mérések (3. év) •Fenntartói ellenőrzések (4. év) •Külső ellenőrzések, értékelések, mérések (4. év) •Vezetői önértékelés – egyszerűsített kérdőív (4. év) •Szervezeti eredményesség, tanév végi beszámoló (4. év)

A végzett munka elismerése pedagógus napon

A tanév júliusban

Minden májusában A tanév júliusban

végén, Anyagok gyűjtése

év A végzett munka elismerése pedagógus napon végén, Anyagok gyűjtése

A tanév folyamán •Hatékonyságmutatók •Munkatársi internetes október-december kérdőív •Vezetői internetes kérdőív •Vezetői pályázat időarányos teljesítésének értékelése (öt évre vonatkozóan) •Vezetői munkaköri leírás •Éves munkatervek (öt évre) •Szervezeti eredményesség,

Munkaértékelő interjú vezetési tanácsadóval a

tanév folyamán január-áprilisig a megjelölt dokumentumok alapján, illetve az első négy évben gyűjtött információk alapján A

46

végzett

munka

Év – a vezetői megbízást követő év sorszáma

Az értékelés bemeneti információja

Az értékelési információk gyűjtésének ideje

tanév végi beszámolók (öt évre) •Fenntartói ellenőrzések (3., 4., és 5. év) •Külső ellenőrzések, értékelések, mérések (3., 4., és 5. év) •Intézményi önértékelések eredményei •A 3. évben lezajlott értékelő interjú alapján készült jelentés •Vezetői interjú

Értékelési aktus

elismerése pedagógus napon

Az értékeléshez szükséges információk A vezetői munka értékelés során a következő területekről és célcsoportoktól szükséges információt szerezni: Intézményi hatékonysági mutatók összegyűjtése Óvoda Óvodai adatok •Nevelési program, az óvodában futó programok •Kötelező órák, nyitva tartás •Ellenőrzések •Épület, csoportszobák •Az óvoda erősségei, fejlesztendő területei Gyermekekre vonatkozó adatok Pedagógusokra és egyéb alkalmazottakra vonatkozó adatok Gazdálkodási adatok

Iskola Iskolai adatok •Célok, programok •Megtartott összes órák száma, csoportbontás •Ellenőrzések •Épület, tantermek •Az iskola erősségei, fejlesztendő területei Tanulókra vonatkozó adatok Pedagógusokra és egyéb alkalmazottakra vonatkozó adatok Gazdálkodási adatok

A hatékonysági mutatók összegyűjtése egy adatgyűjtő ív segítségével történik. Intézmények pedagógusainak és a pedagógiai munkát segítő alkalmazottak véleményének kikérése – internetes kérdőív A munkatársak véleményének megkérdezése a vezető munkájáról a definiált vezetői értékelési területekről. Vezetői önértékelés – internetes kérdőív

A vezetői önértékelés azt vizsgálja, hogy az értékelési területeken a vezető hogyan ítéli meg saját tevékenységét.

47

Vezetői önértékelés – egyszerűsített internetes kérdőív Vezetői önértékelés, amely elsősorban a vezető fejlődésére, tanulására fókuszál. Az intézményvezetők, pedagógusok és pedagógiai munkát segítő alkalmazottak intranethálózatról egy központi szerveren elhelyezett kérdőívekhez férhetnek hozzá. A kérdőívek kitöltésével lényegében egyidejűleg megtörténik az adatok rögzítése, az alapstatisztikák elkészítése; adatbázis készül a felmérés eredményeivel. A mérési eredmények adatbázisba kerülnek, és a növekvő adatbázis összehasonlító adatokkal képes szolgálni a fenntartót. Az internetes kérdőívek kitöltése az interneten keresztül történik.

Vezetői pályázat időarányos teljesítésének vizsgálata A vezetői pályázat cél- és feladatrendszerének, valamint az ehhez tervezett módszereknek a vizsgálata; a program időarányos teljesítése. Annak számbavétele, hogy a vezetői programból mit sikerült megvalósítani, mit nem, s amit nem, annak mi volt az oka, az akadálya. Vezetői munkaköri leírás Éves munkatervek Az intézmények által kötelezően elkészített éves munkaterv. Tanév végi beszámolók Az intézmények által kötelezően elkészített tanév végi beszámolók. Intézményi önértékelések eredményei Vezetői interjú Az értékelési információk összegyűjtése után az értékelési jelentés összeállítása előtt vezetői interjú az értékelt vezetővel. Fenntartói ellenőrzések A fenntartó által végzett törvényességi, gazdálkodási ellenőrzések (jogszabályi és pénzügyi megfelelés, határidők betartása) Külső ellenőrzések, értékelések, mérések

A vezetői munka értékelésének következményei A vezetőértékelés során feltételbeli, szervezeti, működési és a vezető személyes kompetenciáit érintő kérdések kerülhetnek felszínre. A vezetőértékelés lehetőséget kínál arra, hogy célirányos, a szervezeti és személyes hatékonyságot növelő intézkedésekre kerüljön sor. A fejlesztésre, a működés, a tevékenységek javítására intézményi és/vagy egyéni fejlesztési terv készülhet.

A vezetőértékelés szabályai •A vezetőértékeléssel kapcsolatos feladatok tervezése, az érintett vezető(k) tájékoztatása az értékelésről, az értékelés szempontjairól, eljárásrendjéről; a szakértők felkérése az Oktatási, Kulturális és Sportiroda feladata.

48

•A vezetőértékelés eredményét a megrendelő fenntartó kapja meg. A fenntartó saját hatáskörben dönt a vezetőértékelés nyilvánosságáról. Az értékelt vezetők írásos visszajelzést kapnak az értékelésről. •A szakértői jelentés az értékelési szempontrendszer alapján készül. •A vezetők végzett munkájuk eredményeként minden évben pedagógus napon jutalmat kaphatnak. A jutalom odaítélésének alapja a vezetői kinevezést követő első, a második és a negyedik évben a fenntartói ellenőrzések és a külső ellenőrzések, értékelések, mérések; a harmadik és ötödik évben a vezetői értékelés. A vezetői jutalmakról az Oktatási Bizottság dönt.

49

6. Az 1000 Mester Szakképzés-szervezési Nonprofit Kiemelten Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság (1000 Mester TISZK) bemutatása A Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozása volt az első lépcső egy, a munkaerőpiaci igényekre jobban reagáló, versenyképes szaktudást biztosító, fenntartható intézményrendszer felé. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata mint gesztor sikeres pályázatokat nyújtott be a TÁMOP 2.2.3 és a TIOP 3.1.1 projektek megvalósítására, melyhez kapcsolódva Szeged és másik nyolc fenntartó – köztük a Csongrád Megyei Önkormányzat, Hódmezővásárhely és a Szegedi Tudományegyetem – nonprofit kiemelten közhasznú kft.-ként 2008. június 9-én megalapította az 1000 Mester TISZK-et. A TISZK tagjait és a TISZK-be bevont szakképző intézményeket a mindenkor érvényes társasági szerződés tartalmazza. Az 1000 Mester TISZK elérhetőségei: Cím: 6724 Szeged, Eszperantó u. 5. Telefon: 62/541-675 Internet: www.1000mestertiszk.hu Az 1000 Mester TISZK célja: • a pályakezdő munkanélküliség csökkentése és a gazdaság helyi igényeinek kielégítése érdekében a szakképzési rendszer továbbfejlesztése, amely képes a folyamatosan változó, csúcstechnológiai és munkaerőpiaci igények költséghatékony kielégítésére, valamint a tanulók lemorzsolódásának lényeges csökkentésére, az élethosszig tartó tanulás alapképességeinek kialakítására, • a pályaorientáció és a pályaválasztás szerepének erősítése, • a szakképzésben résztvevők számának növelése, • a szakképző intézmények, az akkreditált felnőttképzési intézmények és a szakképzésben részt vevő vállalkozói szféra együttműködésének elősegítése, • a szakképzés működő létesítményeinek, eszközeinek korszerűsítése, • a szakmai továbbképzés támogatása, • a szakember-utánpótlás biztosítása (különösen a hiányszakmákban) a térség munkaerő-piaci igényeinek figyelembevételével. A fenntartó elvárásai a TISZK-kel kapcsolatban • Alakítsa ki szolgáltatási rendszerét és folyamatosan tájékoztassa partnereit a szolgáltatások igénybevételének lehetőségeiről, módjáról. • Alakítsa ki irányítási rendszerét és folyamatosan fejlessze tovább a hatékonyság érdekében. • Segítse elő a munkaerőpiac igényeihez igazodó képzési struktúrájú és oktatási színvonalú szakképzés kialakítását a gyakorlatorientált szakképzési lehetőségek megteremtését. • Vegyen részt az iskolarendszeren kívüli szakképzés, valamint felnőttképzés szervezésében. • Biztosítsa a fejlesztési források (szakképzési hozzájárulás és egyéb pályázati források) hatékony felhasználását és azok elérését a TISZK és partnerei számára. • A szakképzés fejlesztési irányaira és beiskolázási arányaira tekintettel határozza meg a társaság által, illetve a társaság tagjai által fenntartott iskolákban a szakképzési évfolyamokon indítható osztályok számát. 50

• • •

Segítse elő az összehangolt, ugyanakkor a helyi igényeket is figyelembe vevő moduláris rendszerű képzési programok létrehozását. Dolgozza ki a tanulói nyomon- és utókövetés rendszerét. A szakmai program tekintetében egyetértési jogot gyakorol az iskola pedagógiai programjának jóváhagyásakor.

A fenntartó elvárásai a TISZK-ben résztvevő intézményekkel kapcsolatban • Az intézmények vegyenek részt a TISZK által kialakított közös folyamatok működtetésében. • Az intézmények képviselői vegyenek részt a TISZK szervezeti működtetésében, a kialakított fórumokon a megalkotott szabályok szerint vegyenek részt képviselőik útján. • Az intézmények vegyenek részt a TISZK szolgáltatásainak kialakításában és vegyék igénybe azokat, biztosítsák a partnerek tájékoztatását a lehetőségekről. • Az intézmények tegyenek eleget a TISZK részére történő adatszolgáltatási kötelezettségüknek. • Az intézmények tartsák be a TISZK által hozott határozatokat. Az Önkormányzat TISZK működtetésével kapcsolatos feladatai • A fenntartó tervezési folyamatait a TISZK Irányítási Kézikönyv figyelembevételével és azzal egyeztetve szükséges kialakítani. • A tanulócsoportok indításának összehangolása a beiskolázási adatok ismeretében, és erre épülő közgyűlési, fenntartói döntések meghozatala a beiskolázásról.

51