Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018
2013. június
A PÉCS HEP 2013-2018 ELKÉSZÍTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDTEK: Pécs HEP koordinátorok: Koska Éva irodavezető, Baranya Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház – Nevelők Háza Egyesület) Dr. Kovács Katalin csoportvezető, Pécs MJV Polgármesteri Hivatala, Természeti és Emberi Erőforrás Referatúra „Mélyszegénységben élők és romák esélyegyenlősége” munkacsoport-vezetők: Csovcsics Erika főigazgató, Buda- Városkapu Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Dr. Füzér Katalin tanszékvezető-helyettes egyetemi adjunktus, PTE BTK Szociológia Tanszék „Gyermekek esélyegyenlősége” munkacsoport-vezetők: Csonkáné Utasi Katalin intézményvezető, Magyar Máltai Szeretetszolgálat Csilla Gondviselés Háza Koska Éva irodavezető, Baranya Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház (Nevelők Háza Egyesület) „Nők esélyegyenlősége” munkacsoport-vezető: Dr. Schadt Mária címzetes egyetemi tanár, PTE BTK Szociológia Tanszék „Idősek esélyegyenlősége” munkacsoport-vezető: Varga Mónika igazgató, Integrált Nappali Szociális Intézmény „Fogyatékkal élők esélyegyenlősége” munkacsoport-vezető: Révai László ügyvezető, Kerek Világ Alapítvány Romológus szakértő: Dr. Lakatos Szilvia egyetemi tanársegéd, PTE BTK Neveléstudományi Intézet Romológia és Nevelésszociológia Tanszék; elnök, Khetanipe Egyesület Továbbá: Dr. Árkovits Amaryl Eszter pszichiáter, Mentálhigiénés Intézet Az Emberség Erejével Alapítvány (Nyirati András elnök) Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Befektetés-ösztönzési Osztály (Sasvári Gábor igazgató helyettes, Pörös Béla koordinátor) Baptista Szeretetszolgálat Szeretetotthona (Szepes Péter igazgató) Baranya Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Pécs (Koncz Katalin bv. őrgy. vez. nev.) Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete (dr. Schuszter Éva járási tiszti főorvos) Baranya Megyei Önkéntes Centrum (Knyihár Éva szakmai vezető) Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztály (Pápai Balázsné rendőr őrnagy) Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség - Pécs Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft. (Gyurokné dr. Bódi Csilla szakmai igazgató) ÉFESzi Pécs Életminőség Fejlesztő Szolgáltatások Intézménye (Gyurok Ernő igazgató)
1
-
-
-
-
-
Éltes Mátyás Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium és Egységes Módszertani Intézmény (Máténé Sej Jolán igazgató) ERFO Rehabilitációs Foglalkoztató Nonprofit Kft. Pécs Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ (Gyenis Gabriella igazgató) EUNet 2000 Regionális Informatikai Közhasznú Nonprofit Kft. (Balogh István ügyvezető; Pál Attila projektvezető) FACT Intézet (dr. Tistyán László intézetvezető, szociológus) Dr. Farkas Ferencné dr. Kurucz Zsuzsanna egyetemi docens, PTE KTK (munkatársak: Palánki Enikő, Kovács Rita) Fogd a Kezem Alapítvány (Szvacsekné Jahn Margit elnök) FONAVITA Nonprofit Kft. (Fónai László igazgató) INDIT Közalapítvány (Máté Zsolt szakmai vezető) Integrált Szociális Intézmények (Hofekker Mónika igazgató) Khetanipe Egyesület (Kokas Dóra, Világos Linda) Ki-Látás Közhasznú Alapítvány (Dobos Kristófné rehabilitációs tanár) Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága (†Dorsics Orsolya igazgató, Lajtai Zsoltné igazgató-helyettes, intézményvezető) Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Cselik László közoktatási referens) KSZI Vadvirág Családok Átmeneti Otthona (Várkonyiné Csősz Borbála intézményvezető) Lakits Villa Kft. (Kertész Vanda irodavezető) Mozgáskorlátozottak Baranya Megyei Egyesülete (Ritecz László elnök) Nevelők Háza Egyesület (Vince Csilla igazgató) Nyugdíjasok Egyesülete Pécs Dr. Orsós Anna tanszékvezető egyetemi docens, PTE BTK Neveléstudományi Intézet Romológia és Nevelésszociológia Tanszék Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Dél-dunántúli Régió (Dr. Szendy Erzsébet koordinátor, betegjogi képviselő, Csuhai Józsefné Baranya megyei gyermekjogi képviselő) Pécs Holding Zrt. Bérleménygazdálkodási Osztály (Ágoston Szilvia osztályvezető; Szabóné H. Katalin) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Humán Főosztály (Maulné dr. Tóth Csilla főosztályvezető; dr. Schmidtné Végvári Ágnes területi szociális központ-vezető; Burjánné Borbás Hajnalka szociális ügyintéző; dr. Osztásné dr. Varga-Pál Viktória foglalkoztatáspolitikai ügyintéző) Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Referatúra Főosztály, Népjóléti, Sport és Lakás Referatúra (dr. Varga-Pál Józsefné csoportvezető; Nagy László szociálpolitikai koordinátor) Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Referatúra Főosztály, Oktatási és Kulturális Referatúra (Petren Ferencné oktatási ügyintéző) Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Referatúra Főosztály, Természeti és Emberi Erőforrás Referatúra (Jónás Gergely civil referens; Kalányos Terézia roma referens; Simon Szilvia projektasszisztens; Virág Eszter projektmenedzser) Pécs MJV Egyesített Egészségügyi Intézmények (Mácsainé Németh Erzsébet igazgató) Pécsi Katolikus Caritas Alapítvány (Forray Ferencné igazgató) Pécsi Székesegyház Nagycsaládos Egyesület (Dr. Farkasné Székely Kamilla régiós titkárhelyettes) Pécsimami Közhasznú Egyesület (Gellén Nóra elnök) SINOSZ Baranya Megyei Szövetsége (Grabecz Gábor megyei elnök) 2
-
Special Pécs Fogyatékosokért Alapítvány (Kispéter Zoltán szakmai vezető) Special Pécs Klaszter a Fogyatékos Emberekért (Pintér Csaba klasztermenedzser, Balog Klára koordinátor) Színes Gyöngyök Egyesület (Kelemen Zoltánné Várnai Anna elnök) TÁMASZ Alapítvány, Pécs TÉDÉEM Pécs Nonprofit Kft. (Szabó Anett igazgató) Türr István Képző és Kutató Intézet (Szijártó Ildikó esélyegyenlőségi mentor, Csordás Emese esélyegyenlőségi mentor-asszisztens) UNDP Pécs Projekt Iroda (Horváth Márta projektmenedzser) Vakok és Gyengénlátók Baranya Megyei Egyesülete (dr. Tóka László elnök) Dr. Varga Aranka egyetemi adjunktus, PTE BTK Neveléstudományi Intézet Romológia és Nevelésszociológia Tanszék
Szerkesztette: Virág Eszter projektmenedzser (Pécs MJV Polgármesteri Hivatala Referatúra Főosztály, Természeti és Emberi Erőforrás Referatúra)
3
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ........................................................................................... 6 Bevezetés ............................................................................................................................................. 6 A település bemutatása ................................................................................................................... 7 Értékeink, küldetésünk ...................................................................................................................17 Célok .....................................................................................................................................................18 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) ..........................................19 1. Jogszabályi háttér bemutatása .........................................................................................19 1.1. Nemzetközi nyilatkozatok és egyezmények, melyek az emberi jogok, az antidiszkrimináció érvényesülését az esélyegyenlőség előmozdítását szolgálják .19 1.2. Magyarországi jogi szabályozás................................................................................20 2. Stratégiai környezet bemutatása .....................................................................................22 2.1. Kapcsolódás nemzetközi és országos, illetve helyi dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal ................................................................................................22 2.2. A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása ..................................................................................................................................29 2.3. A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása30 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ...................31 3.1. Jövedelmi és vagyoni helyzet ....................................................................................31 3.2. Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció ....................................................33 3.3. Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások .................................................................47 3.4. Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció .................................................52 3.5. Telepek, szegregátumok helyzete............................................................................58 3.6. Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés .........................63 3.7. Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása ..................................................75 3.8. A nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal ...........................................79 3.1. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása...........................................................................................................................81 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység ...........................83 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői .....................................................84 4.2. Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége .....................................................................................................................101 4.3. A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése ...................104 4.4. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége ....132 4.5. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.........................................................................................................................144 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége .................................................................................150 5.1. A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége ..................................................154 5.2. A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) ..........................................................................................................................................163 5.3. Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe .....................................164 5.4. A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak ....................................................165 5.5. Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona)....................................................................................................................170 4
5.6. A nők szerepe a helyi közéletben ...........................................................................172 5.7. A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések ..................................................................174 5.8. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.........................................................................................................................176 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége..........................................................................178 6.1. Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.)...................................................................................178 6.2. Idősek munkaerő-piaci helyzete.............................................................................179 6.3. A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés ...............................................................181 6.4. Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen .......................................................................................................184 6.5. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.........................................................................................................................185 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ........................................................187 7.1. A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái ...................................................................................................................................188 7.2. Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei ...........................................................................................................................191 7.3. A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés ..192 7.4. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása .........................................................................................................................196 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása .............................................................................197 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága .....................................................202 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .......................................204 1. A HEP IT részletei ...............................................................................................................204 1.1. A helyzetelemzés megállapításainak összegzése ..............................................204 1.2. A beavatkozások megvalósítói ................................................................................206 1.3. Jövőképünk ...................................................................................................................208 1.4. Az intézkedési területek részletes kifejtése ........................................................209 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ..................................................................................................................................................249 3. Megvalósítás .........................................................................................................................266 3.1. A megvalósítás előkészítése ....................................................................................266 3.2. A megvalósítás folyamata ........................................................................................266 3.3. Monitoring és visszacsatolás ....................................................................................268 3.4. Nyilvánosság .................................................................................................................268 3.5. Kötelezettségek és felelősség..................................................................................268 3.6. Érvényesülés, módosítás ..........................................................................................269 4. Elfogadás módja és dátuma ................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. Statisztikai táblázatok jegyzéke..................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.
5
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) „A dolgok nem kívül kezdődnek, hanem belül (…), és nem a láthatóban, hanem a láthatatlanban.” (Hamvas Béla)
Bevezetés 1948. december 10-én, az ENSZ közgyűlése elfogadta Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Magyarország a dokumentumot 1955-ben ratifikálta, kinyilvánítva elköteleződését az emberi jogok alapeszménye és egyetemessége iránt. 1976-ban törvényerejű rendeletek megalkotásával a belső jog részévé vált a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (ENSZ,1966.) és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (ENSZ,1966.) által aláírt kötelezettségvállalások. Az Európa Tanács tagjaként, az Emberi jogok Európai Egyezményét (1950.) országunk 1993-ban ratifikálta, megerősítve elköteleződését a diszkrimináció elleni küzdelem és a hátrányos megkülönböztetés minden formájának elutasítása terén. 2003-ban - az Európai Uniós csatlakozás előszobájában - az Országgyűlés elfogadta az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról CXXV. szóló törvényt, megerősítve Magyarország Alkotmányában korábban deklarált célokat, meghatározta a védendő csoportok körét, a hátrányos megkülönbözetés formáit és intézkedéseket fogalmazott meg a diszkrimináció ellenni küzdelem terén. Hazánkban, 2005-ben kezdte meg működését az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését ellenőrző intézmény, az Egyenlő Bánásmód Hatóság. 2004-ben, az Európai Unióhoz való csatakozásunk által, Magyarország elköteleződött az Európai Unió egyenlő bánásmóddal, esélyegyenlőséggel és társadalmi befogadással kapcsolatos jogszabályainak és politikáinak figyelemmel kísérése és maradéktalan érvényre juttatása mellett. A 2012-ben elfogadott Alaptörvény II. cikke kimondja, hogy „Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.” A XV. cikk pedig az alábbiakról rendelkezik: (1)A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. (3) A nők és a férfiak egyenjogúak (4) Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. 6
Pécs Megyei Jogú Önkormányzata fontosnak tartja kijelenteni, hogy az ország által ratifikált nemzetközi dokumentumokban, Magyarország Alaptörvényében, továbbá a hazai rendelkezésekben deklarált, az elidegeníthetetlen emberi méltóságra, valamint a diszkrimináció bármely formájának tilalmára vonatkozó elveket magáénak vallja és kifejezésre juttatja az Esélyegyenlőségi Programban is. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban: Pécs MJV Önkormányzata/Pécs MJVÖ) az – esélyegyenlőség és esélyteremtés eszmeiségét szem előtt tartva – az Esélyegyenlőségi Program keretében határozza meg azon intézkedéseket, amelyek egy mindenki számára méltósággal élhető, befogadó helyi közösség létét erősítik. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.
A település bemutatása
Pécs kétezer éves város, Sopianae néven a Római birodalom tartományi központja volt és ma is az ókeresztény kultúra egyedülálló színhelye. Kiemelkedő vallási és kulturális jelentőségét mutatja, hogy 1009 óta püspöki székhely. Itt nyílt meg az első magyar egyetem (1367) és nyilvános könyvtár (Hantó püspök, 1440). A vallási és oktatási központ szerepe mellett a Balkán felé irányuló kereskedelemnek mindig fontos állomása volt, centrális szerepét a török időkben is megőrizte. Újkori iparának, a pezsgő (Littke - 1850), orgona (Angster - 1867), porcelán (Zsolnay - 1865) és kesztyű (Hamerli - 1862) gyártásnak termékei nemzetközi hírnévre tettek szert. A XX. században a magyarországi kőszén- és uránbányászat központja volt. Az igazgatási, vallási, kulturális és oktatási központ szerepét mindvégig megőrizte. Mindig többnemzetiségű város volt, ahol a magyarok mellett főleg németek, horvátok és szerbek éltek nagy számban. Pécs 1998-ban elnyerte az UNESCO Városok a békéért-díját a kisebbségi kultúrák ápolása, valamint a balkáni háborúk menekültjei iránt tanúsított befogadó, toleráns hozzáállása miatt. A város 2007-ben harmadik, 2008-ban pedig második lett az Élhető Települések (The LivCom Awards) nemzetközi versenyének 75 ezer és 200 ezer lélekszám közötti települések kategóriájában. Pécs 2010-ben - Essennel és Isztambullal együtt - Európa Kulturális Fővárosa volt. A program 4 kulturális beruházásra épült (Kodály Konferencia- és Koncertközpont, Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, Nagy Kiállítótér, Zsolnay Kulturális Negyed) és „Határtalan város” címmel valósította meg programsorozatát. 1
Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció
7
Pécs, a Dél-dunántúli régió központja, Baranya megye székhelye és a 40 települést magába foglaló Pécsi járás centruma, agglomerációs övezetébe 21 település tartozik. A város 163 km2 kiterjedésű területen, a Mecsek hegység lábánál fekszik. Pécs északi irányú megközelíthetősége és az országos vérkeringésbe való kapcsolódása az M60-as autópálya 2010. évi átadásával jelentősen javult, ugyanakkor a sztráda nemzetközi kapcsolódása még várat magára. Az országos fő- és mellékutak kedvező összeköttetést biztosítanak a megye többi városával, a környéki falvakkal és a közeli megyeszékhelyekkel. Közösségi közlekedés járműállománya nagymértékben elhasználódott, a hálózati rendszer elavult, a megállóhelyek felszereltsége többnyire hiányos. Kerékpárutakat csak szakaszosan találunk a városban. 2 Pécs, népességszám tekintetében a Dunántúl legnépesebb városaként, az ötödik helyen áll a nagyvárosok rangsorában. A 2011. évi népszámlálás adatok szerint Pécs lakónépessége 156 049 fő, ezen belül a férfiak aránya 45,9%, a nőké 54,1%. A település népesség száma 1993-ban érte el a történelmi maximumát 174.135 fővel és a következő évben kezdetét vette az azóta is folyamatosan tartó népességcsökkenés. A 2011-es népességszám 10%-kal alacsonyabb az 1990-es népszámlálás során regisztrált adatoknál.
1. táblázat - Lakónépesség száma az év végén (TKKI 1.3) Év Fő Változás 2007 156 664 2008 156 974 100% 2009 157 680 100% 2010 157 721 100% 2011 156 801 99% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
2011
2. táblázat - Állandó népesség (TKKI 2.) fő nők
férfiak
összesen
nők
férfiak
összesen
82 118
71 077
153 195
54%
46%
0-14 éves
9 840
10 226
20 066
49%
51%
15-17 éves
2 190
2 236
4 426
49%
51%
18-59 éves
46 784
44 252
91 036
51%
49%
60-64 éves
5 768
4 201
9 969
58%
42%
65 év feletti
17 536
10 162
27 698
63%
37%
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
2 3
%
Pécs MJV Integrált Városfejlesztési Stratégiája (2012.) A táblázatok TKKI HEP sablon 1. sz. melléklete szerinti számozása 8
2008 2009 2010 2011 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
3. táblázat - Belföldi vándorlások (TKKI 4.) állandó jellegű odavánelvándorlás dorlás 2 878 3 194 2 563 2 905 2 520 2 701 2 473 2 580
egyenleg -316 -342 -181 -107
A régióban centrális helyzetű város minden tekintetben meghatározó jelentőségű a DélDunántúlon. Kiemelkedő regionális funkcióval bír az egészségügyi ellátás, a közoktatás, felsőoktatás, a tudományos élet, a közművelődés, az egyházi vezetés és állami közigazgatás terén. Népessége a megye népességének közel ötven százalékát adja, de a társadalmi-gazdasági fejlődés legtöbb területén ennél nagyobb súllyal van jelen. A megyei funkciójú szervezetek és intézmények többsége pécsi székhellyel rendelkezik. A rendszerváltás utáni években Pécs addigi történetének egyik legsúlyosabb válságát élte át. Bezártak a szén- és uránbányák, leépülésnek, átalakulásnak indultak a város ipari szerkezetében meghatározó szerepet játszó üzemek. A változások következtében Pécsett is munkahelyek ezrei tűntek el, az iparban foglalkoztatottak aránya 27%-ra esett vissza, a regisztráltan munkát keresők száma 1991 és 1993 között 4 200-ról 8 100 főre emelkedett. Az 1980–2011 közötti 3 évtized alatt a Pécsett élő foglalkoztatottak száma közel 22 ezer fővel, (27%) csökkent. 2011-ben már a háztartások 41,33%-ában nem volt foglalkoztatott.
4. táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma (TKKI 3.2.1.) 15-64 év közötti lakónépesség nyilvántartott álláskeresők száma év
nő
férfi
összesen
2008 2009 2010 2011
fő 55 559 64 772 54 937 54 742
fő 51 280 41 477 50 833 50 689
fő 106 839 106 249 105 770 105 431
nő fő 2 568 3 584 3 532 3 754
férfi % 4,6% 5,5% 6,4% 6,9%
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
9
fő 2 489 3 715 3 607 3 661
% 4,9% 9,0% 7,1% 7,2%
összesen fő 5057 7299 7139 7415
% 4,7% 6,9% 6,7% 7,0%
5. táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint (TKKI 3.2.2.) 2008 2009 2010 2011 nyilvántartott álláskeresők fő 5 057 7 299 7 139 7 415 száma összesen fő 205 215 216 217 20 éves és fiatalabb % 4,1% 2,9% 3,0% 2,9% fő 691 996 938 987 21-25 év % 13,7% 13,6% 13,1% 13,3% fő 743 956 867 921 26-30 év % 14,7% 13,1% 12,1% 12,4% fő 799 1 162 1 050 981 31-35 év % 15,8% 15,9% 14,7% 13,2% fő 642 980 943 1 053 36-40 év % 12,7% 13,4% 13,2% 14,2% fő 596 901 956 887 41-45 év % 11,8% 12,3% 13,4% 12,0% fő 576 835 825 858 46-50 év % 11,4% 11,4% 11,6% 11,6% fő 567 902 893 945 51-55 év % 11,2% 12,4% 12,5% 12,7% fő 228 340 435 550 56-60 év % 4,5% 4,7% 6,1% 7,4% fő 10 12 16 16 61 év felett % 0,2% 0,2% 0,2% 0,2%
2012 7 962 120 1,5% 1 014 12,7% 1 003 12,6% 905 11,4% 1 042 13,1% 985 12,4% 925 11,6% 987 12,4% 896 11,3% 85 1,1%
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
A nyilvántartott munkanélküliek száma az ezredforduló előtti és az azt követő néhány évben 3 500–4 000 fő körül mozgott, a városi munkanélküliségi mutató 2013 márciusáig, folyamatosan csökkenő mértékben ugyan, de az országos átlag alatt maradt. Ugyanakkor a 2008-tól kibontakozó gazdasági válság hatására a munkát keresők száma 2011-re elérte, az azt követő évben pedig meg is haladta az addig legmagasabbnak számító 1993-as értéket. Országos szinten 2011. júliusban csökkent az álláskeresők száma, ugyanakkor Baranyában – a Dunántúlon egyedüliként – 5,2%-kal emelkedett a munkanélküliség az előző évhez képest. A térség helyzetét az is rontotta, hogy nem sikerült tudásigényes tevékenységeket idevonzani. Az átalakuló gazdaság igényeihez ráadásul sem az iskolarendszerű, sem a felnőttoktatás nem tudott igazodni, mindezek hatására teljes iparágak tűntek el a megyéből és nem is nagyon érkezett helyettük új.4 Az elmúlt időszakban nem csupán a munkanélküliek száma emelkedett, hanem a korábbiakhoz képest változott a regisztráltak iskolai végzettség szerinti összetétele is: az 1990-es évekhez képest nagyobb arányban jelennek meg az álláskeresők között a középfokú és a főiskolai, egyetemi végzettséggel rendelkezők, köztük a pályakezdő fiatalok.
4
Pécs MJV Integrált Városfejlesztési Stratégiája (2012.) 10
6. táblázat – Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma nemenként (TKKI 3.2.4.) 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év
nő
férfi
összesen
2008 2009 2010 2011
fő 11 996 11 937 11 801 11 746
fő 12 010 11 847 11 773 11 787
fő 24 006 23 784 23 574 23 533
nő fő 220 276 323 348
Férfi % 1,8% 2,3% 2,7% 3,0%
fő 238 339 334 349
összesen % 2,0% 2,9% 2,8% 3,0%
fő 458 615 657 697
% 1,9% 2,6% 2,8% 3,0%
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
15 éves és idősebb lakosság száma összesen év összesen
nő
férfi
7. táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség (TKKI 3.2.5.) 15-X éves legalább áltaáltalános iskolai végzettséggel nem rendelkezők lános iskolát végzettek 15-x évesek száma száma összesen
nő
férfi
összesen
nő
férfi
fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 138 862 75 596 63 266 129 609 68 911 60 698 9 253 6,7% 6 685 8,8% 2 568 4,1% 2011 133 129 72 278 60 851 n.a. n.a. n.a. 133 129 100,0% 72 278 100,0% 60 851 100,0% Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás
8. táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint (TKKI 3.2.6.)
év
nyilvántartott álláskeresők száma összesen
2008 2009 2010 2011 2012
fő 5 057 7 299 7 139 7 415 7 962
A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség fő 120 154 173 150 163
% 2,4% 2,1% 2,4% 2,0% 2,0%
8 általános fő 1 327 1 882 1 884 1 945 2 103
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
11
% 26,2% 25,8% 26,4% 26,2% 26,4%
8 általánosnál magasabb iskolai végzettség fő 3 610 5 263 5 082 5 320 5 696
% 71,4% 72,1% 71,2% 71,7% 71,5%
9. táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma általános iskolában (TKKI 3.2.7.) általános iskolai felnőttoktatásban 8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elrésztvevők száma végzők száma fő fő %
év 2009
55
12
22%
2010
71
21
30%
2011
78
24
31%
Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)
év
10. táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában (TKKI 3.2.8.) középiskolai felszakközépiskolai felszakiskolai felnőttoktagimnáziumi felnőttoknőttoktatásban nőttoktatásban tásban résztvevők tatásban résztvevők résztvevők összesen résztvevők
2009 2010 2011 2012
fő
fő
%
fő
%
fő
%
1 169 1 030 2 073 n.a.
356 206 234 n.a.
30,5% 20,0% 11,29 n.a.
401 379 n.a. n.a.
34,3% 36,8% n.a. n.a.
412 445 n.a. n.a.
35,2% 43,2% n.a. n.a.
Forrás: TeIR
A várost nem csupán a munkahelyek hiánya, az állásnélküliek emelkedő, és a foglalkoztatottak csökkenő száma teszi sebezhetővé, hanem kedvezőtlen foglalkoztatási szerkezete és az inaktívak magas aránya is. A termelő ágak közül az ipart tekintve 2010-ben nemcsak a feldolgozóiparban, hanem az energiaszektorban is kevesebben dolgoztak, mint 2005-ben, és az építőipar mindössze 1 100 főnek tudott munkát biztosítani. Ugyanebben az esztendőben országosan a költségvetési szféra az alkalmazásban állók csupán negyedét foglalkoztatta, Pécsett viszont több mint négytizedét (valamivel több, mint 18 ezer főt). A vállalkozásoknál országosan az alkalmazásban állók 73%-a, Pécsen csupán 54%-a, valamivel kevesebb mint 24 ezer fő dolgozott. 5 Ugyanakkor a nem túl előnyös gazdasági és foglalkoztatási mutatók ellenére Pécs városában a lakosság jövedelmi helyzete összességében nem mondható kedvezőtlennek. Pécsett a szolgáltatások bővülő piacán a helyi fizetőképes kereslet adott, legalább olyan mértékben, mint azon vidéki nagyvárosok körében, amelyek kívül esnek az ország legdinamikusabb gazdasági térségén, viszont a jövedelmi helyzet átlagos értékei nagy szóródásokat fednek el a városi társadalom különböző csoportjainak jövedelmi helyzetében.6 A jövedelmek nagyfokú szóródása, az alacsony foglalkoztatottsági mutatók és a szociálpolitikai segélyezési adatok a mélyszegénység fokozódó jelenlétére és a társadalmi kirekesztődés erősödésére utalnak. 5 Helyzetfelmérés Pécs Megyei Jogú Város Településfejlesztési koncepciójának megalapozásához.” Pécs, 2012 november 6
Pécs MJV Integrált Városfejlesztési Stratégiája (2012.) 12
A szociális problémák által különösen érintett társadalmi csoportok körébe tartoznak a kedvezőtlen gazdasági helyzetű háztartásokban élő gyermekek, akiknek növekvő arányát jelzi a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők számának folyamatos emelkedése is. Pécsett évről évre nő a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és családok száma, fokozódik a gyermekszegénység erőteljes jelenléte. A családok szegénységi csapdahelyzete, a szülők jövőképnélkülisége összefügg a párkapcsolati krízisek erősödésével, kihat a gyermekek biztonságérzetére is. A családok megtartóerejének gyengülése hozzájárul a fiatalok deviáns karrier felé sodródásához és fokozódó kihívás elé állítja a közoktatási, szociális és gyermekvédelmi ellátórendszert. Az időskorúakon belül az özvegyek és az egyszemélyes háztartásban élők, a fogyatékkal élők minden csoportja fokozottan veszélyeztetett a szegénységi kockázat tekintetében. A városban az elmúlt két évtized során – az országéhoz hasonlóan – dinamikusan fejlődött a civil szektor. Már a kilencvenes évek elején megjelentek azon szervezetek, amelyek a város önkormányzati feladataiból jelentős mértékben átvállaltak különböző ellátásokat, főként a szociális szféra és közművelődés terén. Mára a civil szerveztek meghatározó szereplői a helyi közösségfejlesztő folyamatoknak. Szakmaiságuk, elköteleződésük, partnerségi kapcsolati hálójuk és a folyamatos pályázati források által bővülő szolgáltatási palettájuk nagymértékben kiegészíti a városi szociális- és kulturális ellátórendszert. Pécs az önkéntesség terén is példaértékű programot valósít meg, a város polgárai országos viszonylatban is kimagasló óraszámú önkéntes tevékenységgel járulnak hozzá, többek közt a társadalmi befogadást erősítő programok megvalósulásához is. Pécs Magyarország egyik legjellegzetesebb, épített környezeti értékeit nézve az egyik leggazdagabb városa. Építészeti értékeit nem tisztán épületegyütteseinek, közterületeinek köszönheti, de annak is, hogy az épületei a táji környezettel együtt élnek és azzal szimbiózist alkotnak. Pécs épített környezetének másik jellegzetessége a belső agglomerációjából adódik, a csatlakozott településrészekben a városiasodás a korábbi falusias jelleg visszaszorulásával fokozatosan ment végbe, mely folyamat még ma is tart. Pécs központjától távolabb eső településrészek esetében még a falusias jelleg dominál (pl. Somogy, Vasas). E térség épített értékei közül a szénbánya épületegyüttesei emelendők ki, melyek ma funkció nélkül, egyre aggaszóbb állapotban várják a megújulás lehetőségét. Pécs épített környezetének alkotó elemei – a felsoroltak alapján – rendkívül heterogén jelleget mutatnak. Egymás mellett élnek a magas színvonalú, történeti ereklyéket hordozó épületegyüttesek, városrészek, a jellegtelen, táji környezetet tagadó beépítésekkel és a leromlott, bontásra, vagy rehabilitációra váró városrészekkel.7 Pécs városa jelentős bérlakás állománnyal rendelkezik. Ennek általános állapota sok kívánni valót hagy maga után, melynek oka a lakások fenntartására jutó források szűkös volta, valamint gyakorta a bérlői felelőtlenség, a lakások nem rendeltetésszerű használata. A lakhatási körülményeket negatívan befolyásolja az, hogy a bérlakás állománynak a mélyszegénységben élők és romák által lakott szegmensét rossz műszaki állapotú, leromlott, régi építésű épületek - komfort nélküli és félkomfortosak alkotják. A lakásállomány mintegy negyede az elégtelen lakhatási körülményeket biztosító kategóriába tartozik. Pécsett az összes zöldterület nagysága 10,5 millió m² (1 048 ha), a védett természeti terület nagysága 488,2 ha. A játszóterek, tornapályák, pihenőhelyek száma 330 db, területük 12,56 ha. E hatalmas felület gondozása jelentős költséget jelent a város költségvetésében. A város közterületeinek nagy része a leromlás állapotában van. Igényesen kialakított, karbantartott területek elsősorban a belvárosban találhatók. Az EKF program kapcsán több városrészben megújultak, igényesebbé váltak a közparkok, játszóterek. Ezek a közterületek ékköveiként városrészenként a 7
Pécs MJV Integrált Városfejlesztési Stratégiája (2012.) 13
legfontosabb központokban európai színvonalú és az európai normáknak megfelelő környezetet kínálnak. Ugyanakkor korszerűtlenek a szabadidős külső területek (állatkert, vidámpark), de több helyen - főként Kertvárosban - ki sem épültek a városrészi közparkok. A játszóterek a fejlesztések ellenére sem elégítik ki az igényeket, elsősorban a kiskorúak számára nyújtanak megfelelő ellátottságot, ugyanakkor az uniós előírásoknak megfelelő kiépítettség még nagyon hiányos. Fontos feladat a fiatalkorúak számára is használható szabadidős területek kialakítása. Pécs, a kisgyermekgondozás, a köznevelési és oktatási intézmények terén, a szociális és gyermekvédelmi ellátások és szolgáltatások területén szerteágazó intézményrendszerrel és szolgáltatási palettával rendelkezik, melynek részletes bemutatását és a „lefedetlen szükségleteket” jelen dokumentum következő fejezetei tartalmazzák. Pécs városában az egészségügyi ellátás (szolgáltatás) szinte teljes skálája (a prevenciótól a betegellátáson keresztül a rehabilitációs szolgáltatások legnagyobb részéig) fizikailag biztosított a város lakossága számára. A városon belül nincs területi egyenlőtlenség az ellátáshoz való hozzáférhetőségben, abban a tekintetben, hogy az egészségügyi szolgáltatások tömegközlekedéssel és elfogadható időintervallumon belül elérhetőek, de társadalmi egyenlőtlenségek tapasztalhatóak az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésben (különösen a magasabb szintű és drága diagnosztikus, valamint gyógyító szolgáltatásokhoz). A folyamatos városfejlődés, a lakosságszám növekedése, a környező települések Pécshez csatolásával Pécs belső struktúrája is jelentősen változott, átalakult a városrészek funkcionális szerepe. 2012-ben aktualizált Integrált Városfejlesztési Koncepció az alábbi térkép szerint határolta le Pécs városrészeit:
Pécs városrészei (Forrás: IVS 2012.)
14
Főbb megállapítások a városrészek társadalmi és gazdasági helyzetére vonatkozóan:8 Belső városrészek A népesség iskolai végzettsége magasabb, mint a városi átlag. Alacsony a lakók, magas a belvárosban dolgozók aránya. Alacsony munkanélküliségi ráta. Kiemelkedő jelentőségű közterek, kedvező adottságokkal rendelkező sétálóutcák. Számos műemléki épület, világörökségi helyszín. Új impozáns kulturális városrész kialakítása kezdődött meg. Magas az ezer lakosra jutó vállalkozások száma. Sokoldalú és magas minőségű szolgáltatási kínálat. Sokrétű pénzügyi, üzleti szolgáltatás kínálat. Turisztikailag frekventált terület, számos szálláshellyel és vonzerővel. A közintézmények, kulturális-, oktatási-, egészségügyi- és szociális intézmények és sportlétesítmények nagy része itt található. Sűrű beépítettség. Heterogén területegységek. Elöregedő népesség. Magas forgalmi terheltség. Rossz állapotú utak. Kedvezőtlen parkolási viszonyok. Zöldterületek alacsony aránya. Kontrasztos lakóépületek, ezáltal nincs egységes arculat. Idős lakásállomány. Mecsekoldal Fiatal korszerkezetű népesség jelenléte a városrészben. A városrész népességének iskolai végzettsége magasabb a városi átlagnál. A városi átlagnál fiatalabb lakásállomány. A városi átlagnál magasabb az ezer főre jutó vállalkozások száma. A Pécsi Tudományegyetem egyes karai a városrészben találhatók. Rosszak a közlekedési adottságok, szűkek az utak (sok esetben egy nyomsávos dűlőutak), jellemző a töredezett és kátyús útburkolat, járdák hiánya. Nagy a teherforgalom a gyakori építkezések miatt a személyszállítás és a buszközlekedés nehézkes. Nagyrészt hiányzik a csapadékvíz elvezetés. Kevés számban vannak közösségi terek. Kevés és alacsony színvonalú szolgáltatási kínálat. Nincs bölcsődei szolgáltatás és óvoda is csak egy található a városrészben. Csak magánkézben lévő sportlétesítmények vannak a Mecsekoldalon. Meszes-Pécsbánya A népesség korszerkezete kiegyensúlyozott. A közüzemi infrastruktúra kiépítettsége megfelelő. Magas az önkormányzati tulajdonú lakások száma. A városi átlagnál kedvezőtlenebb az iskolai végzettség. A foglalkoztatottak népességen belüli aránya alacsonyabb a városi átlagnál. A magasabb rendű utak kivételével az utak nagyon rossz állapotúak. 8
Pécs MJV Integrált Városfejlesztési Stratégiája (2012.) 15
A parkok és a játszóterek műszaki állapota rossz. Idős a lakásállomány. Magas az alacsony komfortfokozatú lakások aránya. Alacsony az ezer főre jutó vállalkozások száma. Alacsony színvonalú szolgáltatási kínálat. Csak alapfokú egészségügyi intézmény van a városrészben. Nem működik városi fenntartású sportlétesítmény.
Pécs Dél-1 Sok a felhagyott, barnamezős iparfejlesztésre alkalmas terület. Belváros Dél-keleti határán újonnan kialakított kulturális városrészhez közeli területek felértékelődése várható. Kiegyenlített a népesség korszerkezete. A városi átlagnál magasabb az ezer főre jutó vállalkozások száma. Újhegy területén dinamikus lakásépítés tapasztalható. A népesség iskolai végzettsége a városi átlagnál alacsonyabb. A foglalkoztatottak népességen belüli aránya alacsony. Magas a munkanélküliségi ráta. Nagyon leromlott műszaki állapotú utak. Kevés és leromlott műszaki állapotú park (Balokány liget). Idős lakásállomány. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a városi átlagnál magasabb. Kevés és alacsony színvonalú szolgáltatási kínálat. Sportlétesítmény nincs a városrészben. Pécs Dél-2 Magas népességszám. Nagyon kedvező a népesség korszerkezete. Magasabb a foglalkoztatási arány és a gazdasági aktivitás a városi átlagnál. A közüzemi infrastruktúra kiépítettsége jó. A város vállalkozásainak 1/3-a itt található. Magasa a kereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek száma. Alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézmények, szociális és egészségügyi intézmények és sportlétesítmények nagy számban működnek a városrészben. A városi átlagnál kedvezőtlenebb a népesség iskolázottsági mutatója. A munkanélküliségi ráta magasabb a városi átlagnál. A főbb közlekedési utak kivételével rossz műszaki állapotú utak. Leromlott műszaki állapotú játszóterek. Somogy-Vasas-Hird Kedvező a népesség korszerkezete. Magas a zöldterületek aránya. Magas az egylakásos lakóházak aránya, kertes házas terület. Alacsony beépítettség, sok rendelkezésre álló építési terület. A terület nem beszorított, elegendő tér áll rendelkezésre a terjeszkedéshez. Falusias légkör, jól működő közösségi élet. Kedvezőtlen a népesség iskolázottsági mutatója. Magas a munkanélküliek és az inaktív keresők népességen belüli aránya. Sok a Pécsre „bejáró” tanuló és munkavállaló. 16
Leromlott műszaki állapotú utak. Idős lakásállomány. Magas az alacsony komfortfokozatú lakások aránya. A közüzemi infrastruktúra kiépítettsége a városi átlagnál alacsonyabb. Az ezer főre jutó vállalkozások száma jóval a városi átlag alatti. Kevés számú és alacsony színvonalú szolgáltatási kínálat. A hiányos humán infrastruktúra.
Uránváros A munkanélküliségi ráta a városi átlagnál alacsonyabb. Magas a zöldterületek aránya és a játszóterek száma. Magas a közüzemi infrastruktúra kiépítettsége. Oktatási-, szociális-, egészségügyi- és kulturális intézmények és sportlétesítmények. Nagy számban működnek a városrészben. Kedvező tömegközlekedési helyzet, széleskörű szolgáltatási kínálat. A főbb közlekedési utak kivételével rossz műszaki állapotú utak. Állandósult parkolási problémák. Kevés a munkalehetőség helyben. Idős lakásállomány. Nyugati ipari terület Számos nagyáruház, itt a városban a legnagyobb kereskedelmi kínálat. Jól megközelíthető városrész, kedvező logisztikai infrastruktúra. Magas az ezer főre jutó vállalkozások száma, sok a munkahely. Nagyon alacsony népességszám. A közüzemi infrastruktúra kiépítettsége alacsony. Magas forgalomterheltség, célforgalom.
Értékeink, küldetésünk Küldetésünk egyrészt, hogy a városlakók és közösségeik számára a multikulturalitás és a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi befogadása értéket képviseljen, másrészt az esélyegyenlőség kérdése nemcsak szép eszme és vágyott cél legyen, hanem részévé váljék mindennapjainknak. Mind a diszkriminációt elszenvedett és hátrányos helyzetű emberek, mind a többségi társadalom tagjai részeseivé és kezdeményezőjévé váljanak a változásnak. Jelen dokumentum elkészítése több mint 60 szakember partnerségén, az ügy iránti elköteleződésén és közös gondolkodásán alapszik. Elsődleges küldetésünk volt, hogy a helyi oktatás, egészségügy, szociális szféra, gyermekvédelem, településfejlesztés és közművelődés területén dogozó szakembereket (a tudományos élet képviselőit és a terepen dolgozó szakembereket egyaránt) arra kérjük, hogy egy kicsit más szemüvegen keresztül tekintsenek tevékenységükre és városunkra. Az esélyegyenlőség megvalósulását horizontálisan vizsgálva, közösen térképezzük fel meglévő értékeinket, a jelentkező szükségleteket és a szükségletre adható válaszokról egy-egy ágazat képviselői közös asztalnál gondolkodjanak. Az első lépés megtörtént, elindultunk egy úton, mely csak akkor lehet hatékony és hosszútávon akkor indíthat el jelentős változásokat, ha az építkezés folyamatos és amennyiben a cél eléréséhez igazodva folyamatosan újratervezhető.
17
Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Pécs MJV Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: - az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, - a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, - a diszkriminációmentességet, - szegregációmentességet, - a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel).
A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését a HEP Intézkedési Terv (továbbiakban HEP IT) tartalmazza.
A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és a végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.
18
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása Az alábbiakban be kívánjuk mutatni a helyi esélyegyenlőségi program elkészítését előíró jogszabályi környezetet, illetve az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő szabályozást mind országos, mind helyi szinten. 1.1. Nemzetközi nyilatkozatok és egyezmények, melyek az emberi jogok, az antidiszkrimináció érvényesülését az esélyegyenlőség előmozdítását szolgálják Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (ENSZ, 1948.) Magyarország ratifikálása: 1955. Nemzetközi egyezmény a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről (ENSZ, 1965.) Magyarország ratifikálása: 1969. évi 8. törvényerejű rendelet a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről New Yorkban 1965. december 21-én elfogadott nemzetközi egyezmény kihirdetéséről. Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (ENSZ,1966.) Magyarország ratifikálása: 1976. évi 8. törvényerejű rendelet az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december16-án elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya kihirdetéséről. Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (ENSZ,1966.) Magyarország ratifikálása: 1976. évi 9. törvényerejű rendelet az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december16-án elfogadott Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya kihirdetéséről. Egyezmény a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések (diszkrimináció) minden formájának kiküszöböléséről (ENSZ, 1979.) Magyarország ratifikálása: 1982. évi 10. törvényerejű rendelet a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról1979. december 18-án New Yorkban elfogadott egyezmény kihirdetéséről. Egyezmény a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok ellen (ENSZ, 1984.) Magyarország ratifikálása: 1988. évi 3. törvényerejű rendelet a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni nemzetközi egyezmény kihirdetéséről. Egyezmény a gyermek jogairól (ENSZ, 1989.) Magyarország ratifikálása: 1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről. A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezmény (ENSZ, 2006) Magyarország ratifikálása: 2007. 07. 20.
19
Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről (Emberi jogok Európai Egyezménye, Európa Tanács, 1950.) Magyarország ratifikálása: 1993. évi XXXI. törvény az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában,1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről. Európai Szociális Karta (Európa Tanács, 1961; 1996) Magyarország ratifikálása: 1999. évi C. törvény az Európai Szociális Kartakihirdetéséről. Európai Egyezmény a kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelőzéséről (Európa Tanács, 1987; 1995) Magyarország ratifikálása: 1994. 03. 01. 1995. évi III. törvény a Strasbourgban, 1987. november 26-án kelt, a kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelőzéséről szóló európai egyezmény kihirdetéséről. Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája (Európa Tanács, 1992) Magyarország ratifikálása: 1998. 03. 01. Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről (Európa Tanács, 1995.) Magyarország ratifikálása: 1999. évi XXXIV. törvény az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló, Strasbourgban, 1995. február 1-jén kelt Keretegyezményének kihirdetéséről. Alapvető Jogok Kartája (Európai Unió,2000.)
1.2. Magyarországi jogi szabályozás 1.2.1. Magyarország Alaptörvénye Az Alaptörvény II. cikke kimondja, hogy „Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.” A XV. cikk pedig az alábbiakról rendelkezik: (1)A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. (3) A nők és a férfiak egyenjogúak. (4) Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. 1.2.2. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény A törvény elismeri minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség. Az egyenlő bánásmód követelménye a kötelezettektől azt kívánja meg, hogy tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyek vagy személyek 20
egyes csoportjaival szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, megtorlást, zaklatást vagy jogellenes elkülönítést eredményez. A jogszabály eljárási rendelkezéseket biztosít a jogsértésekkel szembeni fellépéshez, továbbá meghatározza az esélyegyenlőség előmozdításra vonatkozó alapvető szabályokat. A törvény az egyenlő bánásmód követelményének szektorális kérdéseire is kitér, ennek megfelelően egyaránt foglalkozik a foglalkoztatásban, a szociális biztonság és az egészségügy területén, az oktatásban vagy a lakhatási ügyekben, illetve az áruk forgalma és a szolgáltatások igénybevétele során megjelenő hátrányos megkülönböztetéssel. A törvény az esélyegyenlőséggel kapcsolatban keretszabályozás kialakítására tesz kísérletet, elsősorban nem normatív szabályozás megalkotása által, hanem konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések végrehajtásával érhető el. A területet érintő szabályozásnak ennek megfelelően az a feladata, hogy olyan keretet biztosítson ezen állami intézkedéseknek, amelyek a közösségi erőforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetővé. 1.2.3. Az esélyegyenlőségi program elkészítésére vonatkozó szabályozók és a hátrányos helyzetű célcsoportokat érintő jogszabályok Pécs Megyei Jogú Város esélyegyenlőségi programját Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény előírásai alapján készítettük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva az alábbi jogszabályok előírásaira:
2011. évi CLXXXIX. törvény A Magyarország helyi önkormányzatairól, 1993. évi III. törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, 1991. évi IV. törvény A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról, 2011. évi CLXXIX. törvény A nemzetiségek jogairól, 1997. évi CLIV. törvény Az egészségügyről, 1997. évi XXXI. törvény A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről, 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről, 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról, 2011. évi CXI. törvény Az alapvető jogok biztosáról.
1.2.4. Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás Pécs MJV Önkormányzatának helyi rendeletei, melyek az esélyegyenlőségi program célcsoportjait érintik:
Pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló 11/2007.(lV.15.) önkormányzati rendelet, A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekvédelmi ellátások, oktatási nevelési intézményekben biztosított szolgáltatások térítési díjairól szóló 17/2012. (lll. 23.) önkormányzati rendelet, A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról és gyermekvédelmi szakellátásokról szóló 24./2002.(lll.30.) számú rendelet, A szociális szolgáltatásokról szóló 12/2008.(04.01.) rendelet, Az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 9/2010. (lll.19.) önkormányzati rendelet,
21
A víz- és csatorna díjhátralékkal rendelkező, szociálisan hátrányos helyzetű fogyasztók díjengedményben részesítésének feltételeiről szóló 13/2007. (lV.15.) önkormányzati rendelet, Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer helyi szabályozásáról szóló 37/2007. (lX.14.) önkormányzati rendelet.
2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1.
Kapcsolódás nemzetközi és országos, illetve helyi dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal
2.1.1. Az esélyegyenlőségi program intézkedéseihez kapcsolódó EU és nemzeti szintű stratégiák, ágazati politikák EU 2020 stratégia Az Európa 2020 az Európai Unió 10 évre szóló növekedési stratégiája, a 2000-ben megkezdett Liszszaboni Stratégia folytatása, annak tapasztalatait beépítő új, közösségi gazdaságpolitikai célrendszer és ahhoz tartozó intézkedésterv. Célja nem csupán a válság leküzdése, a stratégia az uniós növekedési modell hiányosságait hivatott megszüntetni, és az intelligensebb, fenntarthatóbb és befogadóbb növekedés feltételeit kívánja megteremteni. Az esélyegyenlőség szempontjából releváns célkitűzések, melyeket 2020-ra az EU egészének teljesítenie kell, két területen is megjelenik. Az oktatásban a lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni. A szegénység/társadalmi kirekesztés ellen ható intézkedések sora pedig azt célozza, hogy legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. Széll Kálmán terv 2.0 Az Európa 2020 stratégia megvalósításának legfontosabb eszközét tagállami szinten a nemzeti reformprogramok jelentik, melyeket a tagállamoknak minden év áprilisában, a stabilitási/konvergencia programokkal együtt kell elkészíteniük. Magyarország Kormánya, 2012. áprilisban fogadta e la fenti dokumentumot.
Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia – MÉLYSZEGÉNYSÉG, GYERMEKSZEGÉNYSÉG, ROMÁK (2011–2020) A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS) az Európai Bizottság által 2011-ben jóváhagyott „A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig” című dokumentumban foglaltakhoz illeszkedik. Az NTFS a szegénység elleni fellépés érdekében megfogalmazott felzárkóztatás-politikát helyezi középpontba, emellett hangsúlyos célja a roma közösségek kirekesztése ellen ható folyamatok megelőzése, felszámolása. 2011-ben ebbe stratégiába épült be a Legyen jobb a gyermekeknek stratégia is. „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia (2007-2032) A Magyar Köztársaság Országgyűlése 2007. május 31-én elfogadta a "Legyen jobb a gyermekeknek!" Nemzeti Stratégiáról 2007-2032 szóló 47/2007. (V. 31.) OGY határozatot. Az Országgyűlés a határozat 6. pontjában felkérte a Kormányt, hogy hozzon létre egy a Nemzeti Stratégia végrehajtását segítő, követő és értékelő monitoring bizottságot - a szociális szakmai és civil szervezetek, és az egyházak bevonásával. Ennek megfelelően a Kormány az 1053/2008. (VIII. 4.) Korm. határozatban döntött a "Legyen jobb a gyermekeknek!" Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról. A Legyen Jobb a Gyerekeknek Nemzeti Stratégia szükségességét elsősorban az indokolta, hogy 22
csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. A törvény minden gyerekre kiterjed, de értelemszerűen azoknak a gyerekeknek kell prioritást kapniuk, akiknek érdekei a legjobban sérülnek, akiknél a nélkülözések a legjobban korlátozzák fejlődésüket. A Nemzeti Stratégia másik fontos indoka a szegénységi ciklus megszakításának szükségessége, a gyermekek és a társadalom közös távlati érdeke. 2011-ben beépült a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiába. Roma Integráció Évtizede Program A Parlament 2009-ben fogadta a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról készült dokumentumot (88/2009. (X. 29.) OGY határozat). A Stratégia az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos állami felelősség összefoglalása a 2009-2024. időszakra vonatkozóan. A Stratégia megvalósítása kétéves cselekvési tervek mentén történik, a 2012-2013. évi cselekvési tervről az 1590/2012. (XII. 27.) Korm. határozat rendelkezik. Új Nemzedék Jövőjéért Program A magyar kormány 2012-ben készült ifjúságpolitikai keretprogramja. Jelenleg miniszteri biztos felügyeli működését, zajlik az intézményrendszer felállítása hozzá. Fő beavatkozási területei: állampolgárság; otthonteremtés és családalapítás; karrier; szabadidő. A program célja a magyar fiatalok Magyarországon tartása, megfelelő társadalmi, gazdasági, kulturális környezet megteremtésével. Nemzeti Ifjúsági Stratégia Az Országgyűlés 2009-ben fogadta a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról készült dokumentumot (88/2009. (X. 29.) OGY határozat). A Stratégia az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos állami felelősség összefoglalása a 2009-2024. időszakra vonatkozóan. A Stratégia megvalósítása kétéves cselekvési tervek mentén történik, a 2012-2013. évi cselekvési tervről az 1590/2012. (XII. 27.) Korm. határozat rendelkezik. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia – Mélyszegénység, gyermekszegénység, romák (2011–2020) A Nemzeti Stratégia a társadalmi felzárkózásának kulcskérdéseként tekint a hátrányos, halmozottan hátrányos, köztük roma gyermekek helyzetének javítására, a szegénység átörökítésének megakadályozására. A gyermekszegénység csökkentése átfogó, minden ágazatra kiterjedő intézkedéseket igényel. Az egyes részterületeken a foglalkoztatás, az oktatás, a lakásügy, az egészségügy, a szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások egymással összhangban álló és egymásra épülő intézkedéseit szükséges meghozni, amelyek a gyermek megszületésének pillanatától segítenek az esélyeik javításában.
Az esélyegyenlőségi program intézkedéseihez kapcsolódó helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumok, koncepciók, programok Az alábbiakban egyrészt azok a jogszabályi rendelkezések, koncepciók, tervek rövid áttekintésére kerül sor, amelyek összefüggnek az esélyegyenlőségi program célkitűzéseivel és elkészítését az önkormányzatok számára jogszabályok írják elő, másrészt olyan társadalmi befogadást erősítő pályázatok, programok, amelyek esetében PMJV Város Önkormányzata főpályázó vagy együttműködő partner.
23
2.1.2. Helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumok, koncepciók Pécs MJV Szociális Szolgáltatástervezési koncepciója (2005.) A szolgáltatástervezési koncepció Pécs város szociális szolgáltatásainak kiépítését és távlati fejlesztését megalapozó tervdokumentum, amely meghatározta a szociális szolgáltatásainak fejlesztési céljait, a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, valamint információkat biztosít az ágazati s egyéb tervezések szereplői számára. Pécs MJV Önkormányzat Aktualizált Közoktatási, Fejlesztési és Intézkedési Terve (2009.) Az intézkedési terv által kijelölt beavatkozási területek az alábbiak: a város közoktatási intézményrendszerének átszervezése, az önkormányzat kötelező és nem kötelező feladatellátása, az esélyegyenlőség biztosítása, tehetségsegítés, kistérségi feladatellátás és együttműködés, középiskolai oktatás, szakképzés, felnőttoktatás, humánerőforrás, a nevelés-oktatás infrastruktúrája, pedagógiai szak- szakmai szolgáltatások, együttműködés a nem önkormányzati fenntartókkal és intézményekkel. Pécs, a határtalan város (EKF, 2005.) A pályázat öt területre fókuszált: élettel teli közterek, kulturális örökség és kulturális újítás, multikulturalitás, regionalizmus és kulturális kapuváros. Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008. Módosítva 2010., 2012.) Az IVS városi és részletesebb városrészi szintű helyzetfeltárásra építve jelölte ki célkitűzéseit, a megvalósítani tervezett fejlesztések súlypontjaira ún. akcióterületeket határolt le. Az IVS részét képezte az Antiszegregációs terv, melynek fókuszában a területi szegregáció kérdésköre állt. A cél olyan komplex helyzetelemzés és cselekvési terv elkészítése volt, mely rövid- és hosszútávon hozzájárul a hátrányos területrészeken élő lakosok életminőségének javulásához és társadalmi integráció előmozdításához. Pécs Város Településfejlesztési Koncepciója (2009.) A koncepció 8 témacsoportot állított fókuszba: tudásigényes gazdaság erősítése; megközelíthetőség javítása; városi és humán infrastruktúra fejlesztése (közoktatási, lakásgazdálkodási program és a szociális ellátórendszer fejlesztése, városi közintézmények rekonstrukciója, közművelődés, művészeti élet további erősítése, a sportolási lehetőségek fejlesztése); települési környezet javítása; területi rehabilitáció (lakótelepek rehabilitációja, panelépületek rekonstrukciója, a veszélyeztetett városrészek rehabilitációs programjainak kidolgozása,a bányászati (és ipari) területek komplex területi rehabilitációja); kulturális, művészeti értékek megőrzése; városigazgatás és városgazdálkodás modernizálása. Pécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési terve (2010.) A közlekedési rendszer fejlesztési terve Pécs és vonzáskörzetére vonatkozóan elsődleges célként fogalmazza meg a fenntarthatóságot és a hosszú távú működőképességet. A terv a közlekedést, mint egységes rendszert kezeli, vizsgálata és javaslatai lefedik a közösségi közlekedést, a gyaloglást, a kerékpározást, a közúti közlekedést és áruszállítást is. A koncepció részletesen kitér a fizikai környezet akadálymentesítéssel összefüggő feladatokra is. Pécs Megyei Jogú Város Civil Koncepciója (2011.)
24
A koncepció tartalmazza - többek közt- a városi civil szféra történi fejlődését, a jelenleg működő civil szervezetek típusait és tevékenyégi körét, továbbá a civil szféra és az Önkormányzat együttműködési pontjait és a jövőbeni partnerség bővítési lehetőségét. Ökováros-Ökorégió program (Megújított stratégia 2012.) A stratégia víziója: „egy olyan életközpontú, hosszú távon ökológiailag, társadalmilag és gazdaságilag fenntartható régió kialakítása, amely az emberek számára egészséges környezetet biztosít és előmozdítja az emberi méltóság megélésének lehetőségét valamennyi ember számára.” Pécs Megyei Jogú Város Városfejlesztési Koncepció (2013. április, munkaanyag) A koncepció fókuszában a fenntartható városfejlesztés áll. A tervezet a helyi társadalom szintjén a fenntartható fejlődés feltételeit az alábbiak szerint határozza meg: „a társadalmi haladás - méltányos életkörülmények, szociális jólét – elérése, megtartása érdekében a gazdasági fejlődés biztosítását és a környezeti feltételek megőrzését jelenti. A méltányos életkörülmények, a megfelelő életminőség, jólét biztosítását kifejező célkitűzés mindenkire - a jövő nemzedékekre is vonatkozik. A fenntartható fejlődés elismeri és céljának tekinti az egymást követő nemzedékek megfelelő életminőséghez való egyenlő jogának biztosítását, s az ezzel összefüggésben álló kötelességek teljesítését.” Hatályos közművelődési megállapodások az alábbi szervezetekkel: Alajos utcai Közművelődési Alapítvány, August Šenoa Horvát Klub, Bányászok Érdekvédelmi Kulturális Egyesület, Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület, Kertvárosiak az Élhető Kertvárosért Egyesület, Kézművesek Baranyai Egyesülete, Mecsekszabolcsi Környezet és Érdekvédő Egyesület, Minerva Könyvtár Egyesület, Nevelők Háza Egyesület, Nikolaus Lenau Közművelődési Egyesület, Patacsi Művelődési Egyesület, Pécs-Baranyai Origó-Ház Egyesület, VOKE Vasutas Művelődési Ház, Vasasért Egyesület A megállapodások részét képezik az alábbi feladatellátások is: az iskolarendszeren kívüli képzések, munkaerő-piaci képzések, a felnőttoktatás egyes formáinak intézményesülése a közművelődés feladatrendszerében, a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek és hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása, az egyetemes, a nemzeti és más kisebbségi kultúra megismertetése, tárgyi és szellemi értékeinek gyarapítása, az ünnepek kultúrájának gondozása, az ismeretszerző, az amatőralkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása, a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése.
2.1.3. Pécs Megyei Jogú Város társadalmi befogadást erősítő projektjei TÁMOP 5.3.6-11/1 projekt TÁMOP-5.3.6-11/1-2012-0001 „Benned a Létra” - Komplex humán kapacitás fejlesztés és társadalmi részvétel feltételeinek biztosítása Pécs – György telep szegregációs krízisterületén, és környezetében Cél: transzgenerációs problémák és a társadalmi kirekesztés kezelése Célcsoportok: kisgyermekek, fiatalok, aktív korúak, nők, férfiak Helyszín: Pécs-György telep Projektelemek: egészségügy, közösségfejlesztés, kompetenciafejlesztés, képzés, foglalkoztatás, munkaerő-piaci felzárkóztatás, devianciakezelés, családi mentorálás, szemléletformálás, infrastruktúra fejlesztés.
25
Konzorciumi partnerek: Türr István Képző és Kutató Intézet, Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Khetanipe Egyesület, Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, Pécs MJV Önkormányzata. Megvalósítási időszak: 2012. december – 2014. december. TIOP 3.2.3/A projekt Helyszín: György telep Cél: Lakhatási beruházások támogatása a TÁMOP projekt területén, György telepen: lakásfelújítás, lakásépítés, fenntartható komfortos lakások kialakítása, közterületek fejlesztése – helyi lakosok bevonása. A pályázat benyújtási ideje: 2013. szeptember 1. Megvalósítás várható ideje: 2013. november 2014. december. DDOP-4.1.2/B projektek Lakhatási integrációt modellező szociális célú telep-rehabilitációs kísérleti projektek megvalósítása 3 akcióterületen 4 szegregátumban: pécsbányai akcióterület, Hősök terei akcióterület, SomogyRücker-akna akcióterület. A pályázat várható beadási határideje: 2013. szeptember.
„Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért, a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett” Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata együttműködve az ENSZ Fejlesztési Programja - United Nations Development Programme (UNDP) Pozsonyi Irodájával, a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal, a Khetanipe a Romák Összefogásáért Egyesülettel és a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséggel dolgozik a fenti projektben. A projekt megvalósítását az OSF MtM – Nyílt Társadalom Alapítvány (OSF) "EU forrásokkal a romák integrációjáért" program (MtM) a Nyílt Társadalom Alapítvány támogatja. Hosszú távú cél egy olyan modell kidolgozása, mely Pécs városának a gyakorlatban megvalósítható modellként szolgál arra, hogyan fejlessze hátrányos helyzetű területeit és az ott élő közösségeket, komplex módon keresve a választ a foglalkoztatás, oktatás, szociális és egészségügyi ellátás kérdéseire. Hogyan változtassa meg a lakhatási feltételeket az érintettek bevonásával és aktív részvételével, annak érdekében, hogy Pécs városa a társadalmi integráció Európai Uniós fővárosa címet is kiérdemelje.
2.1.4. Pécs MJV partnerségével megvalósuló társadalmi befogadást erősítő projektek
TÁMOP 5.5.1.B-11/2 A családi közösségi kezdeményezések és programok megerősítése című projektek
Egy Hajóban Gyermek- és Ifjúságvédő Alapítvány: "Családokkal a családokért Baranyában" projekt A 14 hónapos projekt a helyi közösségekre építve kísérli meg a Pécsett és a Pécsi kistérségben élő családok helyzetének javítását innovatív eszközökkel, a gyermekvállalás ösztönzésével egy komplex - családokat, foglalkoztatást és egészségfejlesztést is támogató - szolgáltatáscsomag révén. A kisközösségek kezdeményezéseit tanácsadással, tapasztalatcserével, képzések/tréningek, foglalkozások és családi, közösségi rendezvények lebonyolításával, "családi erőforrás központ" létrehozásával segítik. 26
Khetanipe a Romák Összefogásáért Egyesület: "Khetane misto familija (KMF)" - Összefogás a családért A projektben hagyományos cigány/roma fiatalok számára nyújtanak alternatív szolgáltatásokat annak érdekében, hogy a fiatalon családalapításba fogott célcsoport tagjainak integrációja a többségi társadalom rendszerébe nagyobb hatásfokkal valósulhasson meg. Céljuk, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok számára segítséget nyújtsanak családi életük szervezése mellett a munkaerőpiacra kerülésben, tanulmányaik befejezésében, hosszú távú céljaik kialakításában. Nevelők Háza Egyesület: ÉLET-TÉR - komplex szolgáltatások és közösségi kezdeményezések támogatása a pécsi családok jólétéért A projekt célja egy konzorciumban megvalósuló, a helyi szükségletek felmérésén alapuló program megvalósítása. Széleskörű partneri együttműködés keretében integrált szolgáltatásokat kínál Pécsett 15 év feletti fiatalok, kisgyermekes családok, munkaerőpiacra visszatérő nők számára különös tekintettel Pécs keleti, szegregálódott városrészére. A projekt a helyi társadalom tájékoztatásán és bevonásán alapuló szemléletformálással hozzájárul a család társadalmi jelentőségének megítéléséhez. Pécsi Székesegyház Nagycsaládos Egyesület: Családok Háza Pécsett Pécsett a "Családok Házában" 400 fő tanácsot, segítséget kap, közösséget talál. Foglalkozásokat tartanak munkába visszatérő szülőknek, házasság előtt álló fiataloknak, és házasoknak. Kapcsolatot tartanak a vállalkozókkal, a munkaügyi központtal, az önkormányzattal, a megyei önkéntes centrummal és 12 civil szervezettel. Értékőrző rendezvényeinken megjelenik 900 fő. Létrehozzuk a Kölcsönös Önsegítő Rendszert, mely a családok gazdasági nehézségein és elszigetelődésén is segít. VASASÉRT EGYESÜLET: Építő közösségek a családokért Pécs keleti városrészben Pécs-Somogy és Pécs-Vasas területeken működő civil szervezet, az önkormányzattól feladatátvállalással működtetett Művelődési házakat bázisterületként használva tervez olyan közösségi programokat és hosszú távon az önszerveződés igénye által vezérelt csoportokat, melyek cél szerint hozzájárulnak a helyi közösségek fenntartható működéséhez, mikroközösségek egészséges fejlődéséhez. Zöld - Híd Regionális Energiahatékonysági és Környezetvédelmi Alapítvány: "Zöld Családi KÖZPONT" - Zöld Családi erőforrás központ kialakítása és fejlesztése a Pécsi Kistérségben "Zöld Családi Köz - Pont" projekt a Pécsi Kistérségben családbarát és a nemek egyenlőségét elősegítő szolgáltatások (pld. Zöld bébiszitter képzés és szolgálat beindítása; Családi életre nevelő tanácsadások, csoportmunkák, Munkaerő-piaci tanácsadás és műhelyek, Önkéntes Klub, Szülők Iskolája, Zöld játszóház) fejlesztését és bevezetését vállalja, melyek közösségképző erejük folytán a projektzárást követően önjáró módon működnek.
TÁMOP 3.3.9.A-12/2 A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai lemorzsolódását csökkentő intézkedések támogatása - Tanoda típusú programok támogatása Az emberség erejével - CUM VIRTUTE HUMANITATIS Alapítvány: "ÉLMÉNY-TÁR": élményközpontú kooperatív módszertanú tanoda program Gyárvároson Az "ÉLMÉNY-TÁR": élményközpontú, kooperatív módszertanú tanoda program Gyárvároson egy támogató, tehetség kibontakoztató, alternatív nevelési eszközöket alkalmazó tanoda. Az ÉLMÉNYTÁR célja, hogy a környéken élő és/vagy tanuló, főként hátrányos helyzetű fiatalok számára teremtsen, egy fejlesztő közösségi teret. Alapítványunk 2009 óta dolgozik Gyárvárosban a Menedék
27
Ifjúsági Klub keretein belül. A program során, szoros partnerségre törekszünk a helyi oktatási és szociális intézményekkel. Khetanipe a Romák Összefogásáért Egyesület: KheTanoda A KheTanoda program egy olyan komplex fejlesztési koncepció kidolgozására, működtetésére és fenntartására való törekvést jelent, amely Pécs városában és a Pécsi Kistérségben élő hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű (elsősorban roma származású) diákok iskolai kereteken kívüli tanulási, önképzési lehetőségét biztosítaná hosszú távon. A szaktanári segítség és kulcskompetenciafejlesztés mellett a diákok szociális és közösségi kompetenciáinak erősítésére is koncentrál a program. MIOK a hátrányos helyzetű emberekért Alapítvány: Meszesi Tanoda Pécs Keleti városrészében, Meszesen elérhetővé válik a folyamatosan működő tanodai szolgáltatás, mely a városrész halmozottan hátrányos helyzetű - köztük roma - gyermekek felzárkóztatási esélyeit növeli; az oktatási esélykülönbségeket és az iskolai lemorzsolódást csökkenti. A tanodai felzárkóztató - fejlesztő foglalkoztatások megvalósítása által biztosítja a résztvevőknek az iskolai eredményeik javítását; az iskolai sikerek elérését; képességeik, készségeik fejlesztését.
TÁMOP 3.3.9.B-12/2 A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai lemorzsolódását csökkentő intézkedések támogatása - Második esély típusú programok BUDAI- VÁROSKAPU ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY: A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai lemorzsolódását csökkentő Fehérhegyi Második Esély Iskola Cél: A tanulók egyéni szükségleteihez igazodó oktatási formával szakmai végzettséghez segíteni 40 fő beiratkozó tanköteles koron túli, az iskolarendszerből korábban kimaradt fiatalt, visszavezetni őket az oktatás, a tanulás és a munka világába. A projektet 2 tanévre, 22 hónapra, iskolarendszerű, esti munkarendű felnőttoktatásra tervezték. Az 1. év a tanulók erősségeire épülő egyéni fejlesztésre, a kulcskompetenciák megerősítésére, a 2. év a szakmai képzésre fókuszál, szakmai vizsgával zárul. TÁMOP 4.1.1.D-12/2/KONV Roma szakkollégiumok támogatása Pécsi Tudományegyetem: Komplex hallgatói szolgáltatások fejlesztése hátrányos helyzetű hallgatók részére a Wlislocki Henrik Szakkollégium szervezésében Pécsi Tudományegyetem Wlislocki Henrik Szakkollégiuma a projekt keretében komplex hallgatói szolgáltatások kialakítását és fejlesztését valósítja meg, melyek a célcsoportot alkotó hátrányos helyzetű, főként roma/cigány hallgatók számára biztosítják a tehetséggondozást, támogató környezetben. Az eseti, rendszeres és folyamatos projekttevékenységek a tanulmányi előmenetel segítése révén hozzájárulnak a célcsoport társadalmi integrációjához, továbbá egy aktív roma/cigány értelmiség formálódásához. TÁMOP 5.2.5/B-10/2 Gyermekek és fiatalok társadalmi integrációját segítő programok Egy Hajóban Gyermek- és Ifjúságvédő Alapítvány: "InFóKa II." projekt A 24 hónapos projekt Pécsett 3 megvalósítási helyszínen (Pécs-Belvárosban az Alapítvány székhelyén és a NemArt Galériában, Pécs-Somogyon a Kodály Zoltán Kultúrházban) működik, és 12-29 éves (Pécs-Belvárosban, Pécs peremkerületeiben, lakásotthonokban, gyermekotthonban élő, ill. büntetés-végrehajtás alatt álló) hátrányos helyzetű ("csellengő", veszélyeztetett) fiatalok célcsoportjai számára nyújt információkat és tanácsadást, ad alternatívát szabadidejük hasznos eltöltésére. Ennek érdekében 2 helyszínen (Pécs-Belvárosban és Pécs-Somogyon) működtet ifjúsági információs és tanácsadó irodát, ill. 2 bázishelyen tart fent "InFóKa" Klubokat az értékteremtő, 28
nem formális tanulási módszerekre épülő személyiség- és kompetenciafejlesztő (pl. mentálhigiénés/drogprevenciós, kreatív manuális, fórumszínházas, zenei/tánc) csoportfoglalkozások lebonyolítására az előírt indikátorok teljesítése mellett. Ezen túl ifjúsági találkozók, kiállítások, gyakori sportrendezvények és kirándulások is megvalósulnak. Inno-Motive Regionális Gazdaságfejlesztő, Innováció Transzfer és Képző Központ Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság: "YOUTH-ORIGAMI- Fiatalok formálását, társadalmi integrációját elősegítő összehasonlító modellprogram a déli kistérségekben A projekt hosszútávú célja: A 12-29 év közötti, hátrányos helyzetű kistérségekben élő fiatal, társadalmi, gazdasági és etikai viselkedéskultúrájának fejlesztése, befogadó, toleráns attitűdöt biztosító értékrend elterjesztése érdekében, produktív életmódot folytató, felelős, szocializált, bölcs, válogatós, fejlett közösségi és egyéni kompetenciákkal rendelkező ifjúsági modell kialakítása. Specifikus cél: "Inno-Ház" Ifjúsági Hálózat szolgáltatásainak továbbfejlesztése, a 12-29 év közötti, HH fiatalok társadalmi integrációjának, iskolai előmenetelüknek, pályaválasztásuknak, munkaerőpiacra történő belépésüknek, szülői szerepekre felkészítésüknek az elősegítése, tudatos élet pályatervezésüket támogató ifjúsági szolgáltatások kiépítése és hozzáférhetővé tétele. Projekt konkrét célja: A déli kistérségekben élő fiatalok aktív bevonására épülő programsorozat megvalósítása, hiánypótló ifjúsági virtuális tanácsadási, felkereső jellegű ifjúságsegítő szolgáltatások beindítás.
TÁMOP 5.6.1.A-11/2 Büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak és pártfogó felügyelet alatt állók társadalmi integrációs esélyeinek növelése képzési és foglalkoztatási programokkal Ifjúságért Egyesület: "Tudás-Érték-Tapasztalat" - integrációs program "Tudás-Érték-Tapasztalat" - integrációs programmal hozzájárulunk a 18-35 év közötti pártfogó felügyelet hatálya alatt állók helyi szinten történő társadalmi kirekesztődésének csökkentéséhez, az érdek- és jogérvényesítésük növeléséhez, valamint sikeres társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációjukhoz.
TÁMOP 5.6.1.B-12/2 A bűnmegelőzés szempontjából kiemelten fontos, bűnelkövető vagy bűnelkövetés szempontjából veszélyeztetett gyermek- és fiatalkorúak segítése Ifjúságért Egyesület: "Vészfék"- közösségi bűnmegelőzési program a Forrás Szakiskola bázisán "Vészfék" közösségi bűnmegelőzési program segíti a a bűnelkövetés, áldozattá válás szempontjából különösen veszélyeztetett gyermek- és fiatalkorúakat iskolán belüli és kívüli tevékenységek szervezésével, csökkenti a normaszegéssel járó társadalmi hátrányokat, növeli integrációs esélyeiket. A szakemberek jól hasznosítható információkat, módszereket kapnak a konfliktusfeloldás erőszakmentes eszközeiről. Ösztönzi az állami és civil szervezetek, kisközösségek partneri együttműködését. TÁMOP 5.6.1.C-11/2 Az áldozattá válás megelőzése, áldozatsegítés RegioLine Társadalom-, Vidék- és Gazdaságfejlesztő Közhasznú Nonprofit Kft: SZMÖRE-Személy és vagyonvédelemért Mozgalom Önkéntes Reflexív Együttműködéssel Hosszútávú cél: A társadalmi kohézió erősítése érdekében a Baranya megye településein élő helyi közösségek, az intézmények és az állampolgárok önvédelmi képességének fejlesztése, bűnözéssel szembeni védettségük erősítése, az állampolgárok áldozattá válásának megelőzését és a már bűncselekmény áldozatává vált személyek sérelmeinek kezelését célzó ellátórendszer fejlesztése.
2.2.
A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása
29
2.2.1. Pécs MJV Önkormányzata, valamint Abaliget, Aranyosgadány, Áta, Bakonya, Baksa, Birján, Bogád, Bosta, Cserkút, Egerág, Ellend, Görcsöny, Gyód, Husztót, Keszü, Kisherend, Kozármisleny, Kovácsszénája, Kökény, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Lothárd, Magyarsarlós, Nagykozár, Ócsárd, Orfű, Pécsudvard, Pellérd, Pogány, Regenye, Romonya, Szalánta, Szemely, Szilvás, Szőke, Szőkéd, Tengeri, Téseny önkormányzatai 2003. december 09. napján megállapodtak a Pécs és Környéke Önkormányzati Területfejlesztési Társulás létrehozásáról, majd a megállapodás 2004. június 4-i módosításával a 2004. évi CVII. törvény alapján Pécsi Többcélú Kistérségi Társulássá alakultak. 2.2.2. 2008-ban a Társulás létrehozta a Pécsi Kistérségi Szociális Alapszolgáltatási Központot, mely alapvetően Pécsen kívüli településeken lát el feladatokat, de Pécs Megyei Jogú Város területére vonatkozóan is rendelkezik működési engedélyekkel. 2009. évben kezdte meg a Társulás a családi napközik működtetését, kezdetben intézményi társulás keretében, majd saját fenntartásban. A Pécsi Kistérségi Szociális Alapszolgáltatási Központ 20 családi napközit működtet. 2.2.3. A pécsi kistérség települései 2006. november 30-án a szociális alapellátási feladatok ellátására létrehozták a Pécsi Kistérségi Intézményfenntartó Társulást, melynek fenntartásában működik az Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ, valamint az Integrált Nappali Szociális Intézmény. A Társulás által ellátott szociális és gyermekjóléti feladatok: a gyermekjóléti szolgáltatás és családsegítés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, az idősek nappali ellátása, a pszichiátriai betegek közösségi ellátása, valamint a pszichiátriai betegek nappali ellátása.
2.3.
A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása
Az esélyegyenlőségi program elkészítése során felhasználásra kerültek a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 1. számú melléklete által meghatározott adatbázisok adatai, továbbá releváns (helyi, térségi, országos) kutatások adatai, az önkormányzat által gyűjtött adatok, illetve a partnerek által nyújtott adatszolgáltatás és korábban elkészült helyi koncepciók és stratégiák adatai és elemzései is. Mivel az adatok nem álltak teljes körűen rendelkezésre, így a helyzetelemzés csak részben képes eleget tenni azon elvárásnak, amely szerint objektív, számszerű adatsorokból vonjon le következtetéseket, ugyanakkor Pécs MJV Önkormányzatának nem állt módjában az adathiányokra vonatkozó, a program megírásához kapcsolódó kutatásokat elvégezni. Ugyanakkor a helyzetelemzés részét képezi az adatgyűjtésen túl, egy-egy részterület kompetens szakembereinek tényeken és szakmai tapasztalataikon alapuló megállapításai és következtetései is, melyek nagymértékben segítették a hátrányos helyzetű célcsoportokhoz kapcsolódó helyi szintű tényfeltárást és probléma beazonosítást. Az esélyegyenlőségi program helyzetelemzéséhez jelentősen hozzájárult a HEP-pel egybeeső időszakban készült Városfejlesztési Koncepció szakemberivel való kooperáció is.
30
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége
3.1. Jövedelmi és vagyoni helyzet Az Európai Unióban használt szegénységi ráta, a laekeni indikátor szerint a jövedelmi szegénység Magyarországon az ezredforduló óta az európai középmezőnyben foglal helyet. Ezen mutató alapján azoknak a szegényeknek az arányáról kapunk képet, akiknek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem éri el a medián jövedelem 60%-át. A jövedelmi szegénységben élők aránya kis mértékben növekedett 2011-re, így tehát a laekeni indikátor alapján a magyar társadalom mintegy 14%-a tekinthető szegénynek.
11. táblázat - Laekeni indikátor korcsoportok szerint Korcsoport/év
2008
2009
2010
2011
Összesen
12,4%
12,4%
12,3%
13,8%
0-17
19,7%
20,6%
20,3%
23,0%
18-24
18,1%
17,7%
17,0%
18,9%
25-49
12,5%
13,0%
12,7%
13,8%
50-64
8,5%
7,8%
8,6%
11,0%
65 -
4,3%
4,6%
4,1%
4,5%
Forrás: A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok. KSH Statisztikai Tükör 2012/72: 2.
A mélyszegénység a jövedelmi szegényeken belül azokat a háztartásokat érinti elsősorban, ahol nincs munkajövedelemmel rendelkező háztartástag, illetve az országos átlag többszöröse a szegénységi kockázata az egyszülős háztartásoknak és a három és annál több gyermeket nevelő családoknak is. A gyermekszegénység sajnálatosan jól ismert problémája tovább fokozódott: immáron a 0-17 éves korosztály 23%-a számít jövedelmi szegénynek, míg a fiatalok (18-24) körében is jóval az országos átlag fölött alakul a szegénységi ráta, mintegy 19%-ot tesz ki. (A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok. KSH Statisztikai Tükör 2012/72: 1.) A mélyszegénységgel szoros kapcsolatban lévő foglalkoztatott nélküli háztartások arányának nagymértékű növekedésére utal az a tendencia, hogy erőteljesen csökkent a 100 háztartásra jutó foglalkoztatottak számát megadó mutató a pécsi háztartások körében.
1980 134
12. táblázat - 100 háztartásra jutó foglalkoztatottak száma Pécsett (fő) 1990 2001 113 93
Forrás: 2011-es népszámlálási adatok, nepszamlalas.hu, 4.2.1.1 tábla 31
2011 86
Pécs társadalmára vonatkozóan nem állnak rendelkezésre a jövedelmi helyzetre nézve olyan adatok, amelyek alapján pontosan meg lehetne állapítani a jövedelmi szegények, illetve a mélyszegénységben élők arányát, jellemzőit. Az országos adatok azonban az helyzetelemzés más fejezetei számára is útmutatóul szolgálnak a veszélyeztetett társadalmi helyzetek tekintetében. A fenti problémák feloldásához felhasználható elemek: a családtámogatási rendszer, foglalkoztatást támogató rendszer, közmunka program, START program, védett munkahely, megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, adósságkezelés. A helyzet súlyosságához vezető problémák: a rossz pénzkezelési szokások, a segítő programok rövid időintervallumai, a lakhatási tanácsadó program megszűntetése, a kizárólagosan szociális juttatásokból élő családok jelentős hányada, az elsődleges munkaerő-piaci állások alacsony kínálata és az alacsony iskolai végzettségű emberek számára munkalehetőség hiánya. A problémák megoldásához lehetőséget kínálhatnak a roma fiatalok részére nyíló ösztöndíj programok, támogatott képzések, részmunkaidős állások létrehozása, tehetségkutatás és gondozás. Ugyanakkor veszélyt jelent a fentieken túl az, hogy a támogatott, szakmai képzések jelentős része nem piacképes, valamint a foglalkoztatási és jövedelmi problémák következtében kialakuló adósságcsapda. A probléma feloldásához a legfontosabb célkitűzés a stabil jövedelemszerző tevékenység biztosítása az elsődleges munkaerőpiacról. Ehhez szükséges piacképes támogatott képzések indítása, részmunkaidős és védett munkahelyek létesítése, valamint hosszú távú foglalkoztatási programok szervezése. A fentiek biztosításához szükséges intézkedések: a munkaerőpiac igényeinek felmérése, ehhez igazított képzési rendszer kialakítása, valamint a képzésekhez anyagi források biztosítása. A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelemnek a növekedésre és a foglalkoztatásra, valamint a modern és hatékony szociális védelemre kell épülnie. Ezen kívül az innovatív szociális védelmi beavatkozás mellett szociálpolitikai intézkedések széles körére van szükség, beleértve a célirányos oktatást, szociális ellátást, a lakáskörülmények javítását, az egészségügyet, a munka és a magánélet összeegyeztethetőségét és a családpolitikát – csupa olyan területet tehát, amelyeken a jólléti rendszerek eddig kiegészítő programokkal próbáltak beavatkozni. A szegénységnek több dimenziója van, köztük a méltó emberi élethez szükséges jövedelem hiánya és a nem kielégítő mennyiségben rendelkezésre álló anyagi források, az alapvető szolgáltatásokhoz – például az egészségügyi szolgáltatásokhoz, lakhatáshoz és oktatáshoz – való elégtelen hozzáférés, a munkaerőpiacról való kirekesztettség és a rossz minőségű munkahelyek. A romák társadalmi és gazdasági integrációja kétirányú folyamat, amely megköveteli úgy a többség, mint a roma közösségek tagjai gondolkodásának megváltoztatását. A romák társadalmi kizáródása mind a mai napig a kölcsönös bizalmatlanság, az agresszió, az előítéletek állandósulását, a biztonságérzet csökkenését eredményezte. Ezt a helyzetet mint a 21. századi együttélés és a fenntartható társadalmi és gazdasági növekedés korlátját kell felszámolni. -
Valamennyi területre kiterjedő intézkedések; az uniós alapok nagyobb mértékű és hatékonyabb kihasználása a társadalmi befogadás elősegítésének érdekében; a tényeken alapuló szociális innováció felkarolása, partnerségekben való együttműködés és a szociális gazdaságban rejlő lehetőségek kiaknázása; az "eltartott" segélyezett szerepből az "adófizetői" szerepbe történő kerülés elősegítése.
32
3.2. Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya Az 1990-es rendszerváltás utáni években Pécs addigi történetének egyik legsúlyosabb válságát élte át. Bezártak a szén-és uránbányák, leépülésnek, átalakulásnak indultak a város ipari szerkezetében meghatározó szerepet játszó üzemek: Bőrgyár, Zsolnay Porcelángyár, Kesztyűgyár, Sörgyár, Sopianae Gépgyár, Húsipari Vállalat, Baromfifeldolgozó Vállalat. A változások következtében Pécsett is munkahelyek ezrei tűntek el, az iparban foglalkoztatottak aránya 27%-ra esett vissza, a regisztrált munkát keresők száma 1991 és 1993 között 4200-ról 8100-ra emelkedett.9 A foglalkoztatottak számának drasztikus csökkenése10, az inaktívak, a munkaerőpiacról tartósan kiszorultak, a nyugdíjszerű ellátásokban részesülők növekvő létszáma nagy kihívások elé állította a város átalakuló szociális ellátórendszerét. Az 1990-es évek első felében jelentős mértékben bővült a különböző szociális támogatásokat és szolgáltatásokat igénybevevők köre. A rendszeres és átmeneti segélyre szorulók száma 1991 és 1993 között több mint 100%-al, az anyagi okok miatt veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 1991 és 1997 között a 40-szeresére emelkedett. 1993ban már 2632 önkormányzati bérlakásban élő család 23.5 millió Ft lakbér, és 32 millió Ft. víz- és csatornadíj tartozását tartotta nyílván Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (továbbiakban Pécs MJV Polgármesteri Hivatala/Pécs MJV PH). Ugyanebben az évben 4 ezer családnak 66 millió Ft. távhő és 2500 családnak 11 millió Ft gázdíj hátraléka volt a városban. 11 A romló gazdasági feltételek ellenére a város költségvetésének egyre nagyobb hányadát volt kénytelen szociális kiadásokra (segélyezés, szociális étkeztetés, szociális intézmények fenntartása, a szociális területen dolgozó civil szervezetek támogatása, beruházás, stb.) fordítani. 1991-ben a teljes városi büdzsé 7,9, 1992-ben 9,01, 1993-ban 10,9%-át jelentették a szociális kiadások.12 Munkahelyek megszűnése, a jelentős létszámú szakképzetlen munkaerőt foglalkoztató vállalatok, üzemek bezárása Pécsett és Baranya megyében is az itt élő romák helyzetének katasztrofális leromlásához vezetett. Az MSZMP KB. 1961. júniusi (a cigány lakosság helyzetének javításáról szóló) határozata után indult, a beilleszkedést támogató kormányzati és helyi programok, intézkedések hatásaként 1985-re Pécsett és Baranya megyében a cigány férfiak foglalkoztatása gyakorlatilag teljes, a nőké 34-35%-os volt, az itt élő és munkaviszonnyal rendelkező cigányok 8-9%-a szakmunkásként, 20-22%-a betanított munkásként és 70%-uk segédmunkásként dolgozott.13 (Ha az akkor közreadott adatok „kozmetikázottak” is, az kétségtelen tény, hogy közel 3 évtized alatt az alapfokú oktatás kiterjesztésével és a szakképzettséget nem igénylő munkahelyek nagyobb számban történő biztosításával elindult az integráció folyamata, korábban társadalmon kívüli emberek kerültek az iskolarendszerbe, kaptak akkor stabilnak tűnő munkahelyet, kedvezőbb lakhatási lehetőségeket. A rendszerváltás után, a szocialista nagyipar összeomlásával, a munkanélküliség tömegessé válásával, az általános iskolai végzettség leértékelődésével a romák egyéni és kollektív jóléti ambíciója is szertefoszlott.)
9 Forrás: Baranya Megyei Munkaügyi Központ 10 A 180 ezer fős pécsi agglomerációban a 2001-es népszámlás időpontjában az összes foglalkoztatott 68 ezer főt tett ki, ami az 1990 évi létszám 84%-át jelentette. KSH Baranya Megyei Igazgatósága
11 Forrás: Pécs MJV Polgármesteri Hivatala 12 Forrás: Pécs MJV Polgármesteri Hivatala 13 Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 2004.
33
Az 1980 – 2011 között lebonyolított népszámlálások adatai szerint 3 évtized alatt a Pécsett élő foglalkoztatottak száma közel 22 ezer fővel, (27%) csökkent:14 100 pécsi háztartásra átlagban 1980ban 134, 1990-ben 113, 2001-ben 93, 2011-ben 86 foglalkoztatott jutott. Az adatokat tovább bontva látható, hogy 2001-ben a pécsi háztartások 39,75%-ában, 2011-ben már 41,33%-ában nem volt foglalkoztatott.
év
13. táblázat - Háztartások és azon belüli foglalkoztatottak aránya A háztartásokban nincs foglalkozA háztartások közül tatott, csak Összes háztartás munkaInaktív 1 2 3 és több eltartott (db) nélküli kereső foglalkoztatottal rendelkezik (db) (db)
2001
20 825
14 926
2 941
1 907
21 131
2 491
64 221
2011
24 239
13 910
2 365
3 904
20 659
3 981
69 058
Forrás: BMK Munkaügyi Központ
A nyilvántartott munkanélküliek száma az ezredforduló előtti és az azt követő néhány évben 3 500–4 000 fő körül mozgott, a városi munkanélküliségi mutató 2013 márciusáig, folyamatosan csökkenő mértékben ugyan, de az országos átlag alatt maradt. Ugyanakkor a 2008-tól kibontakozó gazdasági válság hatására a munkát keresők száma 2011-re elérte, az azt követő évben pedig meg is haladta az addig legmagasabbnak számító 1993-as értéket.
Időpont 2000.01.20 2001.01.20 2002.01.20 2003.01.20 2004.01.20 2005.01.20 2006.01.20 2007.01.20 2008.01.20 2009.01.20 2010.01.20 2011.01.20 2012.01.20 2013.01.20
14. táblázat - A regisztrált álláskeresők számának változása Pécsett 2000.01.20.–2013.01.20. között 365 napnál Munkaképes Nyilvántartott hosszabb ideje Relatív mutató korú népesség álláskereső (fő) keres munkát (%)15 (fő) (fő) 3 864 1 432 98 394 3,92 3 565 560 98 394 3,62 3 584 1 218 101 538 3,53 3 320 503 101 398 3,27 3 523 597 100 632 3,50 3 757 548 99 953 3,76 4 301 768 100 125 4,30 4 204 672 101 148 4,16 4 540 918 100 640 4,51 5 709 1 086 101 784 5,61 7 587 1 857 101 561 7,47 7 663 2 354 100 855 7,60 8 296 1 817 100 175 8,28 8 643 3 062 99 559 8,68
Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat
14 Forrás KSH népszámlálási adatok 15 Relatív mutató - nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában 16 Arányszám - a relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya
34
arányszám16 0,57 0,57 0,62 0,57 0,59 0,57 0,65 0,63 0,64 0,74 0,77 0,74 0,85 0,88
Az elmúlt időszakban nem csupán a munkanélküliek száma emelkedett, hanem a korábbiakhoz képest változott a regisztráltak iskolai végzettség szerinti összetétele is: az 1990-es évekhez képest nagyobb arányban jelennek meg az álláskeresők között a középfokú és a főiskolai, egyetemi végzettséggel rendelkezők, köztük a pályakezdő fiatalok. 2013 márciusában a nyilvántartott álláskeresőkön belül 23,65% volt az 50 év felettiek és 13% a 25 év alattiak aránya, 35%-uk már több mint egy éve keresett munkát és 27,8%-uk legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezett.17
15. táblázat - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya (TKKI 3.2.3.) nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év
fő
fő
%
2008
nő 2 568
férfi 2 489
összesen 5057
nő 1 245
férfi 991
összesen 2236
Nő 48,5%
férfi 39,8%
összesen 44,2%
2009
3 584
3 715
7299
2 143
2 013
4156
59,8%
54,2%
56,9%
2010
3 532
3 607
7139
2 122
2 016
4138
60,1%
55,9%
58,0%
2011
3 754
3 661
7415
1 971
1 702
3673
52,5%
46,5%
49,5%
2012
3 998
3 965
7963
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Összegzés: A fentiekben bemutatott helyzet kezelésében stabil támpontot jelent az, hogy a munkaügyi szervezet több mint 20 éves tapasztalattal rendelkezik a megyében és Pécsett munkát keresők regisztrációjában, támogatások megállapításában, különböző munkaerő- piaci programok lebonyolításában, folyamatok elemzésében, értékelésében, partnerségek szervezésében, projektek előkészítésében. Az innovatív foglalkoztatáspolitikai programok kidolgozásához és megvalósításához szükséges humán erőforrás rendelkezésre áll a városban működő intézményekben, egyházi és civil szervezeteknél, valamint az egyetemen. Ugyanakkor a regisztrált munkanélküliek - fentiekben bemutatott – magas száma (2013.02.20-án 8 826 fő), és a munkanélküli ellátásra jogosultak alacsony aránya (mintegy 50%) jól példázza a foglalkoztatási helyzet krízis-szintjét. (A megélhetőség biztosítása érdekében az ellátásban nem részesülők számára az önkormányzat állapíthat meg támogatást). A nyilvántartásban szereplők 27,8%-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezett és 23,65% volt az 50 év felettiek aránya. A szociális és munkaerő-piaci szolgáltatások kialakításánál kevés figyelmet kapnak a dolgozó, de csak a minimálbérért foglalkoztatottak sajátos problémái. ("working poor"). A problémák kezelésére lehetőséget kínálhat az aluliskolázott csoportok újratermelődését csökkentő oktatási programok indítása, illetve az iskolai hátrányok mérséklését célzó felnőttoktatási programok kialakítása és megvalósítása szükséges. Az iskolai lemorzsolódás csökkentésére is hangsúlyt kellene fektetni. A munkaerőpiacról kiszorulók munkatapasztalat szerzését, a munka világába
17 Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, BMKH Munkaügyi Központ
35
való át/visszavezetését célzó, a közfoglalkoztatás keretében megvalósítandó, képzéssel kiegészített projekteket szükséges indítani. A megoldási lehetőségek érvényesülését veszélyeztetik azok a tények, hogy a munkanélkülieken belül a több mint 1 éve munkát keresők (35%) és a 25 év alattiak (13%) aránya igen magas, a munkanélküliek számának 2008-tól tartó emelkedése továbbfolytatódik, a munkahelyek teremtését segítő fejlesztések elmaradnak. Célok, fejlesztési irányok és legfőbb intézkedések meghatározása: Elengedhetetlen a foglalkoztatottak számának növelése, a munkanélküliek és ezen belül a tartós munkanélküliek, valamint a 25 év alatti munkanélküliek számának csökkentése. Az oktatási intézmények munkaerő piacra történő előkészítő/felkészítő szerepének erősítése szükséges. A városi gazdaság fejlesztése, "Szociális és szolidáris" gazdaságfejlesztési projektek indítása ajánlott. A szabad munkaerő Pécsre történő áramlásának mérséklése érdekében tenni kell a megyén belüli vidéki gazdasági centrumok (Mohács, Bóly, Siklós, Szigetvár, Sellye, stb.) erősítéséért és az ún. kiemelt gazdasági térségek (sellyei, sásdi, szigetvári) nyújtotta lehetőségek kihasználásáért (támogatások, adókedvezmények, stb.). A munkaerő-piaci, iskolai, lakhatási és kulturális hátrányok újratermelődéséhez jelentős mértékben hozzájáruló városi szegregátumok felszámolását el kell indítani, a városon belüli szegregáció csökkenteni szükséges. A munkahelyek teremtését célzó városi befektetéseket ösztönözni kell. A munkaerőpiacról kiszorult városi csoportok részére a félbehagyott tanulmányok befejezését, a magasabb iskolai végzettség megszerzését támogató felnőttképzési programok indítása szükséges. A foglalkoztatás bővítését, a szociális hátrányok mérséklését és a szociális szolgáltatások fejlesztését célzó városi projektek közötti koordináció megvalósítását, a projektek hatékonyságának és hasznosulásának vizsgálatát kell megvalósítani a finanszírozás lejárta után is, ("értékelő kutatás"), a kedvező tapasztalatokat pedig be lehetne építeni további projektekbe.
b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 16. táblázat - A 2013 áprilisában Pécsett regisztrált 25 év alatti álláskeresők megoszlása korcsoport és iskolai végzettség szerint Iskola fokozat
alapfokú
középfokú
felsőfokú
Iskolai végzettség ált. iskolai végzettség nélküli Általános iskola
Legfeljebb 17 éves (fő)
18-20 év közötti (fő)
21 – 25 év közötti (fő)
25 év alatti összesen (fő - %)
0
1
10
11
0,9
0
118
275
393
28,2
Alapfokú végzettségű összesen
0
119
285
404
29,1
Szakiskola szakmunkásképző Gimnázium szakközépiskola Technikum
0 0 0 0 0
10 34 34 35 1
37 174 249 264 49
47 208 283 299 50
3,1 15,2 20,3 21,5 3,7
Középfokú végzettségű összesen
0
114
773
887
63,8
0 0 0 0
1 0 1 234
41 65 106 1 164
42 65 107 1 398
2,2 4,9 7,1% 100%
Főiskola Egyetem Felsőfokú összesen
Összesen Forrás: BMKH Munkaügyi Központ
36
A 2013. év első 3 hónapjában a bejelentett és nem támogatott 395 új pécsi álláshelynek a - 28,3%-ára szakmunkásképző, - 25,8%-ára főiskolai, - 18,4%-ára szakközépiskolai, - 12,1%-ára gimnáziumi, - 5,7%-ára általános iskolai végzettség nélküli, vagy csak általános iskolai végzettséggel, - 4%-ára egyetemi, - 3,5%-ára szakiskolai, - 1,7%-ára technikumi, végzettséggel rendelkező munkavállalókat vártak. A munkaerőpiacon leginkább esélytelen, alacsony iskolai végzettségű pécsi álláskeresők számára az elmúlt időszakban az alábbi munkavállalási lehetőségek adódtak: közfoglalkoztatás (többnyire parkgondozás és a város kommunális feladataihoz tartozó, szaktudást nem igénylő tevékenységek végzése), pályázati forrásokból támogatott, többnyire rövid idejű foglalkoztatás, képzéshez (OKJ-s) kapcsolódó foglalkoztatás, segéd-, vagy betanított bérmunka nagyobb foglalkoztatóknál, leginkább multinacionális cégeknél (pl. korábban ELQTEC), ismerősökön, rokonokon keresztül megszerzett időszakos, általában napi kifizetéssel járó segédmunka vállalkozásoknál (építkezés, kubikus munka, takarítás, stb.). Ezek mellett léteznek a jövedelemszerzés más, többnyire illegális formái: nem bejelentett alkalmi munka belföldön, nem bejelentett alkalmi munka külföldön, fémgyűjtés („vasazás”). A várost nem csupán a munkahelyek hiánya, az állásnélküliek emelkedő, és a foglalkoztatottak csökkenő száma teszi sebezhetővé, hanem kedvezőtlen foglalkoztatási szerkezete és az inaktívak magas aránya is. A termelő ágak közül az ipart tekintve 2010-ben nemcsak a feldolgozóiparban, hanem az energiaszektorban is kevesebben dolgoztak, mint 2005-ben, és az építőipar mindössze 1.100 főnek tudott munkát biztosítani. Ugyanebben az esztendőben országosan a költségvetési szféra az alkalmazásban állok csupán negyedét foglalkoztatta, Pécsett viszont több mint négytizedét (valamivel több, mint 18 ezer főt). A vállalkozásoknál országosan az alkalmazásban állok 73%-a, Pécsen csupán 54%-a, valamivel kevesebb mint 24 ezer fő dolgozott.18 A közeljövő legnagyobb munkaerő-piaci kihívásai közé már nem csupán a munkanélküliek számának csökkentése, a munkaerőpiacon esélytelen, alacsony képzettségűek, vagy nem konvertálható szakképzettséggel rendelkezők integrációjának az elősegítése tartozik, hanem a jelenlegi rendkívül kedvezőtlen inaktivitási arány javítása, a munkaerőpiacról gyakran önhibájukon kívül inaktivitásba menekült, de még dolgozni képes csoportok visszavezetése a foglalkoztatásba. Összegzés: Megállapítható, hogy Pécs tekintetében fejlettnek mondható a városi iskolahálózat, ahol jól felkészült szakemberek dolgoznak. Innovációra képes intézmények és szervezetek vannak Pécsett. Ugyanakkor a regisztrált munkanélkülieken belül (2013.02.20=8 826 fő) magas a legfeljebb 8 osztályos végzettséggel rendelkezők aránya (27,8%), valamint a részükre felkínált üres álláshelyek 18 „Helyzetfelmérés Pécs Megyei Jogú Város Településfejlesztési koncepciójának megalapozásához.” Pécs, 2012 november
37
száma egyre inkább csökken. Így leginkább a különböző közfoglalkoztatási programok keretében nyílik lehetőség foglalkoztatásukra (2012-ben a 967 pécsi közfoglalkoztatott közül 294 csak általános iskolai végzettséggel rendelkezett és 23 fő nem fejezte be általános iskolai tanulmányait. 2013 első 3 hónapjában a bejelentett és nem támogatott 395 üres pécsi álláshelynek csak az 5,7%-ára vártak általános iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalókat). Az ő foglalkoztatásuk elősegítése a kvalifikációt nem igénylő munkahelyeken: közterületek karbantartása, tisztítása, környezetgondozás, természetvédelem, városüzemeltetési feladatok terén lehetséges. A fenti, megoldásra irányuló törekvéseket eredményességét veszélyezteti az alacsony iskolai végzettségűek újratermelődése, lemorzsolódás az általános és középiskolákban. Célok, fejlesztési irányok és legfőbb intézkedések meghatározása: Elengedhetetlen az általános és középiskolát befejezők, valamint a szakképzettséget szerzők számának növelése, a pályaválasztás előkészítése, megalapozása, pályakorrekciós lehetőségek biztosítása az alap- és középfokú oktatási intézményekben és a szakképzésben egyaránt. Olyan képzési és foglalkoztatási programok kialakítása és megvalósítása szükséges, amelyek legfontosabb célja a munkaerőpiacról való kizáródás megelőzése, a munkaerő-piaci integrációt segítő feltételek megteremtése. A társadalmi kirekesztés által leginkább veszélyeztetett csoportok (így pl. romák, állami gondozásban nevelkedettek, szenvedélybetegek, stb.) integrációját segítő városi programok kiemelt támogatása javasolt. Olyan támogatott munkahelyek kialakítása szükséges, ahol lehetőség van a munkatapasztalat megszerzése mellett a megkezdett általános, vagy középiskolai tanulmányok befejezésére, szakképzettség megszerzésére ("Munka és tanulás"). Tranzitfoglalkoztatási projektek kialakítása is ajánlott.
c) közfoglalkoztatás A közfoglalkoztatás rendszerét 2011. évtől kezdődően új támogatási rendszer váltotta fel. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 2011.01.01-től életbe lépett módosítása hatályon kívül helyzete a közcélú foglalkoztatás fogalomkörét, s annak kötelező bonyolítását előíró szakaszokat. Megszűnt a közmunkaprogram, a közcélú munka, valamint a közhasznú munkavégzés, és helyükbe az egységes közfoglalkoztatás lépett. Ugyanekkor hatályba lépett a közfoglalkoztatások támogatásáról szóló 375/2010. (XII.31.) Korm. rendelet, mely alapján az önkormányzatok közfeladat ellátását segítő támogatás igényelhető, a bérpótló juttatásban/foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők bevonásával. A közhasznú munkavégzés támogatása helyett hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatásával a közérdekű célok programszerű támogatása valósult meg. A 2011. évi CVI. törvény alapján kérelem benyújtására jogosult közfoglalkoztatók kérelem útján kaphattak támogatást a kötelezően ellátandó, illetve önként vállalt a lakosságot vagy települést érintő feladatok ellátására vagy közhasznú tevékenység folytatására. 2011 évben összesen 45 foglalkoztató részéről benyújtott közfoglalkoztatási létszámigény tekintetében 1 885 fő közfoglalkoztatásba történő bevonása került tervezésre. Az előzetes tervekhez képest az év folyamán összesen 1 486 főt sikerült bevonni a közfoglalkoztatásba, mely 399 fővel kevesebb az év folyamán ütemezett létszámigényekhez képest. A fenti adatok értelmében, Pécsett a 2011-es évben összesen 1 486 fő bérpótló juttatásban/foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő, valamint regisztrált munkanélküli került bevonásra a közfoglalkoztatásba, 2-4 hónapos időszakonként. 38
2011. évben a közfoglalkoztatásba bevont bérpótló juttatásban/foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők havi átlagos létszáma: 680 fő volt. Közülük közfoglalkoztatásban havonta átlagosan 70 fő vett részt. A nem együttműködők ellátása megszüntetésre került 583 esetben, ezen belül a munkahelyre történt kiértesítést követően a konkrét munkavégzést nem vállalta 385 fő. Kereső tevékenység miatt összesen 1 099 főnek szűnt meg az önkormányzati ellátása a 2011-es év során. A közfoglalkoztatás lebonyolítása során megjelenő önkormányzati többletfeladatok elvégzésére a városban - OFA támogatással - 16 közfoglalkoztatás-szervező került alkalmazásra, akik a város 4 földrajzi területéhez igazodóan a 4 Szociális Központban nyertek elhelyezést. A közfoglalkoztatás szervezők 6 hónap időtartamra, 6 órás munkaidőben kerültek alkalmazásra 2011. április – 2011 szeptembere közötti időszakban. A szervezők segítséget nyújtottak a foglalkoztatóknak, a foglalkoztatottaknak, az önkormányzatnak, a munkaügyi kirendeltségnek. 2012-ben a hagyományos közfoglalkoztatás lehetőségeivel élve Pécs MJV Polgármesteri Hivatala a megelőző évekhez hasonlóan - postázó, adminisztrátor, ügyfélirányító, iratkezelő feladatok ellátásához alkalmazott olyan tartós munkanélkülieket, akik végzettségük alapján az önkormányzat megnövekedett feladat ellátásában részt tudtak venni. A hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás keretében 2012. május 1-től 2012. december 31-ig 2 havonta 20 fő, azaz összesen 80 fő foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő illetve tartós munkanélküli került alkalmazásra, akik a hivatal adminisztrációs, postázási és ügyfél-irányítási rendszerét segítették. E mellett az önkormányzati intézmények közül 12 vett részt foglalkoztatásban, akik 147 főt - foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülőket - alkalmaztak az év során, változatos munkakörökben, a gondnoktól az informatikusig, tehát a végzettségnek megfelelő foglalkoztatásra is lehetőség nyílik. Az Önkormányzat 12 saját fenntartású intézményi foglalkoztatóval, valamint - mivel ez a foglakoztatási forma az önkormányzati részesedéssel működő gazdasági társaságok illetve civil szervezetek részére is elérhető - 39 db önkormányzati részesedéssel működő nonprofit gazdasági társasággal, ill. feladat átvállalási szerződéssel rendelkező szervezettel megpályázta a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatását. A Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ „Startmunka Program” címmel pályázatot írt ki 2012-ben helyi önkormányzatok számára. A program során a kifizetett bruttó bér és járulékai, valamint a tervezett beszerzések összege 100%-ban elszámolhatók voltak. Pécs MJV Önkormányzata a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Pécsi Kirendeltség és Szolgáltató Központtal kötött hatósági szerződése alapján foglalkoztatta a Startmunka Programban résztvevőket. A program 4 projektet ölelt fel: „Belvízelvezetés” projekt; „Illegális hulladéklerakók felszámolása” projekt, „Téli és egyéb értékteremtő foglalkoztatás” (pl. zöldterület karbantartás), és „Belterületi közúthálózat javítása”. A foglalkoztatás a város 4 területén történt, a belváros mellett a keleti, a nyugati és a déli városrészben. A feladatok széleskörűek voltak, és sok esetben egymásra épültek. A belvízelvezető árkok és utak, útszegélyek rendbetétele mellett, a zöldterület karbantartásé volt a fő szerep, de fásítás, grafitieltávolítás és illegális szeméttelepek felszámolása is szerepelt az elvégzendő feladatok között.
39
A Startmunka program keretében összesen 225 fő folyamatos foglalkoztatása valósult meg (segédmunkás és munkavezető munkakörökben) 2012. évben. A kiesők pótlásával a foglalkoztatásba bevontak száma év végére jelentősen növekedett, a munkaszerződések határozott időre, 2012. december 31-ig szóltak.
2013. évi közfoglalkoztatás Pécs MJV Önkormányzata a Népjóléti és Sport Bizottság 526/2012. (12.13.) számú határozata szerint 2013. évben is csatlakozott a Belügyminisztérium által támogatott és a Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége által koordinált Startmunka Programhoz. A Startmunka Program Keretében 2013-ban összesen 572 fő napi 8 órában történő foglakoztatása kezdődött meg, az alábbi területeken: (2013. 03.11-től, 2014 02.28-ig) belvíz-elvezetési projekt, önkormányzati úthálózat felújítása projekt, illegális hulladéklerakó helyek felszámolása projekt, egyéb értékteremtő projekt (szociális), egyéb értékteremtő projekt (gazdasági), szociális lakásfelújítás kreatív (kiemelt) programelem, többfunkciós közösségi épület felújítása kreatív (kiemelt) programelem. „Belvíz-elvezetési projekt” Az önkormányzat tulajdonában megközelítőleg 500 km hosszú nyílt és zárt csatornahálózat van. Ebből közterületen lévő vízelvezetők hossza hozzávetőleg 309 km, mely folyamatos karbantartást igényel, kiemelten azon vízelvezetők környékén, ahol az önkormányzati tulajdon és a magánterületek között olyan keskeny sáv húzódik, hogy a gépi tisztítás nem valósulhat meg. A projekt 2013. 03. 01-2013. 12. 31-e közötti időszakban kerülne megvalósításra. A projekt lebonyolítása során a belvízelvezető árkok tisztítása történne kézi erővel, a munkanormák alapján hozzávetőleg 36 km hosszúságú szakaszon, továbbá felhasználásra kerülnének az egyéb értékteremtő projektben előállított betonlapok, a belvízelvezető árkok burkolására, melyeket a programban alkalmazott szakképzett munkaerő létszám épít be. „Önkormányzati úthálózat felújítása projekt” Az önkormányzat kezelésében lévő közutak hossza eléri a 479 km-t. Ennek a hálózatnak jelentős része folyamatos karbantartásra, javításra szorul. A program elem során a legrosszabb állapotú, a város permén lévő, sok esetben aszfalt burkolattal nem rendelkező utakat kívánjuk prioritásként kezelni. A projekt keretében lehetőség nyílik az önkormányzati tulajdonban lévő közutak és járdák széleinek tisztítására, a ránőtt növényzet eltávolítására, a kanyarok beláthatóságának növelésére, a kőzúzalék borítású utak, földutak, aszfaltozott utak széleinek zúzalékozására, lehetőség szerinti aszfaltozására, kátyúk feltöltésére, a közutak környezetének rendbetételére, javítására, betonlapokkal történő burkolására, karbantartására. A közutak rendbetételére a 2013.03.01.-2013.12.31. közötti időszakban kerülne sor. Felhasználásra kerülnének az Egyéb értékteremtő projektben előállított betonlapok, melyeket a projektben alkalmazott szakképzett munkaerő létszám épít be. A parlagfű-mentesítés kiemelt feladattá vált az elmúlt évek során. A város 710.00 nm-nyi beépítetlen területének 2/3-án várható parlagfüves szennyezettség. A program során a Biokom Kft.-vel együttműködve, elvégezhető lenne a város parlagfűvel benőtt területeinek júniustól októberig terjedő időszakban történő, legalább 3 hetente ismétlődő kaszálása, parlagfű-mentesítése. 1 fő 1 nap alatt hozzávetőleg 1 800-2 000 m² terület kaszálását tudná megoldani. 40
„Illegális hulladéklerakó helyek felszámolása projekt” Az illegálisan lerakott, elhagyott hulladék felszámolása, megszüntetése, az ismétlődő lerakások megakadályozása, melyhez szorosan kapcsolódik cserjés területek, lombozat ritkítása, eltávolítása. Az elmúlt évek tapasztalata alapján komoly feladatot jelent az önkormányzat által szervezett fesztiválok, és rendezvények utáni állagmegóvási munkák kivitelezése, valamint a takarítási feladatok ellátása. A program során várhatóan havi 2025 m³, összesen kb. 200-250 m³ illegális hulladék kerülne begyűjtésre és szabályos lerakásra. A projekt keretében a város egész területén egyrészt az állandóan problémás és felszámolásra váró illegális hulladéklerakó helyek felszámolása rendszeresen ismétlődően, másrészt az egyedileg és aktuálisan szükséges illegálisan lerakott hulladékkal kapcsolatos feladatok elvégzése a cél. A program megvalósítására a 2013.03.01.–2013.11.30. közötti időszakban kerülne sor. „Egyéb értékteremtő (szociális) projekt” A projekt teljes időtartama 2013.03.01.–2014.02.28. között kerülne lebonyolításra, melynek keretében az alábbi programelemeket kívánnánk megvalósítani: Szociális segítés: fő feladatai a téli utcai szociális munka, melynek keretében tűzifa-osztással, kihűléses halál megelőzésével, élelmiszer, védőitalok és ruhaadományok osztásával foglalkoznának, a téli időszakban, 2013.03.01.–2013.04.30-ig valamint 2013.11.01.–2014.02.28-ig, a szociális étkeztetés, továbbá a tanítási szünetekben történő gyermekétkeztetés, táboroztatás és nyári napközi szervezési és kiegészítő feladatai egész évben történő ellátása. E programelem keretében végeznénk el továbbá a közfoglalkoztatás során szükségessé váló tisztítási, mosási, fertőtlenítési és takarítási feladatokat. Információs, kulturális szolgáltatás az idegenforgalmi szezonban 2013.05.01.–2013.09.30. közötti időszakban. A város több pontján elhelyezkedő információs pontokon alkalmaznánk érettségivel, nyelvismerettel rendelkező személyeket, akik a turisták számára nyújtanának tájékoztatást, segítséget. Tömegsport, diáksport, egészségmegőrző és prevenciós célú rendezvények, ifjúsági feladatok (kötelező, de nem finanszírozott önkormányzati feladatok) lebonyolítása történne meg a 2013. 03. 01.–2014. 02. 28. közötti időszakban. „Egyéb értékteremtő (gazdasági) projekt” Rövid távú intézményi felújítás elsősorban a nyári időszakban magas létszámú foglalkoztatottal valósulna meg. Iskolák, óvodák, szociális intézmények felújítására kerülne sor a nyári szünet ideje alatt. Önkormányzati szociális bérlakások felújítási programja egész évben megvalósítható feladat, ennek megfelelően a másik két programelem feladatainak függvényében ütemezzük a munkákat. Célunk, hogy a felújítást végző munkacsoport tevékenységének eredményeként minél nagyobb számú önkormányzati bérlakás kerüljön felújításra, illetve a lakhatóvá tétele és a szükséges közműfejlesztések kerüljenek megvalósításra. A program keretében 50 lakás lakhatóvá tételéről tudunk gondoskodni, amely kb. 150-200 fő lakhatását oldja meg. Közterületeken értékmegőrző feladatok ellátása, melynek keretében intézmény felújításokra, városi közterületek felújítására, az EKF helyszínek állagmegőrzésére, közösségi terek és létesítmények rehabilitációjára (burkolat felújítások, graffiti eltávolítás és megelőzés) kerülne sor, az időjárási viszonyoknak megfelelő feladat ütemezéssel. A belvíz elvezetési és az önkormányzati utak karbantartása programjaink megvalósításához szükséges betonelemek (betonlap, betonoszlop, lépcső és szegélyelemek, stb.) gyártása, a programban alkalmazott szakemberek és segédmunkások bevonásával. „Szociális lakásfelújítás kreatív (kiemelt) programelem” A szociális bérlakás fejlesztési program, az önkormányzati tulajdonban lévő, de rossz műszaki állapotú, jelenleg használaton kívüli ingatla41
nok bevonásával valósulna meg. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában működő Integrált Szociális Intézmény Pécs, Tüzér u. 7. szám alatti telephelyén jelenleg 8 db használaton kívüli pavilon épület található. Korábban az ingatlanokban idősek otthona működött azonban a férőhelyek megszüntetésre kerültek. A jelenleg funkció nélküli ingatlanok felújításával kialakítható válna 16 db önkormányzati szociális bérlakás, mely lakásonként minimum 5 fő, összesen kb. 80100 fő elhelyezésére lenne alkalmas. Ezen személyek lakhatása ennek hiányában nem megoldott, mivel a rendelkezésre álló lakásállomány keretében alacsony jövedelmi viszonyaik és szociális helyzetük miatt nem elhelyezhetőek. A hajléktalanná válásuk vagy más szakellátás keretében történő elhelyezésük a program összes bekerülési költségének éves szinten is többszörösét jelentené az állami finanszírozás rendszerében. Pécs városában önkormányzatunk jelenleg 4300 szociális bérlakás fenntartásáról gondoskodik, emellett a 2011. évben történő bérbevételi kérelem megújítás alapján több mint 5000 igénylő vár a szociális bérlakásban történő elhelyezésére lakhatásának megoldása céljából. Az igénylők kb. 10 %-ának részére a jelenlegi lakásállomány keretén belül megfelelő, a szociális és jövedelmi viszonyaikhoz igazodó lakást (kisméretű, alacsony komfortfokozatú, de lakható lakást) biztosítani nem tudunk. Ezen csoport lakhatásának segítése prioritást élvez, mivel ennek hiányában ezen igénylők hajléktalanná válnának, illetve csak a nagyon magas állami finanszírozás mellett ellátást nyújtó szociális és gyermekvédelmi szakellátások segítségével megoldható. A szociális bérlakás program keretében megvalósuló fejlesztés mind szakmailag, mind gazdasági szempontból hatékonyabb megoldást jelenthet. „Többfunkciós közösségi épület felújítása kreatív (kiemelt) programelem” A fejleszteni kívánt épület Pécs egyik peremkerületi részén a Pécs, Szabadságharc u. 1. szám alatt található volt iskolaépület. A Pécs-Szabolcsi több mint 10 éve kiüresedett, és azóta funkció nélküli, kétszintes, szintenként 400 m2-es, átépítésre szoruló iskolaépület felújításával megvalósulna a közösségi funkciók fejlesztése a városrészben, amelynek eredményeképpen újból hasznosításra kerülne, az idén 100 éves, a városképben meghatározó szerepet betöltő épület, amely építészeti értékei alapján helyi védelemre javasolt. Az épület közösségi és közszolgáltató funkciót látna el a felújítás után melynek keretében elhelyezésre kerülne az épületben többek között: háziorvosi rendelő, gyermekorvosi rendelő, védőnői szolgálat, családsegítő szolgálat, közösségi ház, információs pont, idősek nappali ellátását nyújtó intézmény, szociális étkeztetés, patika, oktatási-, kulturális-, közművelődési tevékenység, így mindezen szolgáltatások biztosítása egy helyen lenne megoldható. A 2013. évi Startmunka Program teljes költségvetése: 556 694 441-Ft, mely tartalmazza a munkabérek, illetve a projektek lebonyolításához szükséges kis- és nagyértékű tárgyi eszközök beszerzésének, valamint a dologi kiadások költségeit. A „szociális” és a „gazdasági” jellegű programelemek 100%-ban finanszírozottak, azonban a Többfunkciós közösségi épület felújítása kreatív (kiemelt) programelem megvalósításához, (a fentiekben említett ingatlan teljes felújításához) 47.600.000.-Ft önerőrész biztosítása szükséges. Az önerőrész fedezete a Pécs, Arany János u. 23. sz. alatti háziorvosi rendelő, a Pécs, Thököly u. 1 szám alatti házi gyermekorvosi rendelő valamint a Pécs, Szabolcsi út 63. szám alatt működő Közösségi Ház, mint önkormányzati tulajdonú épületek értékesítése lenne. Ezen ingatlanok értékesítésére akkor kerülhet sor, amennyiben a Pécs-Szabolcsi volt iskola épületének felújítása befejeződött és az orvosi rendelők valamint a közösségi ház funkciók az épületbe átköltöztek. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata valamint Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala a Népjóléti és Sport Bizottság 122/2013. (04.17.) számú határozata szerint 2013. évben is csatlakozott a Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége
42
által koordinált Hosszabb Időtartamú Közfoglalkoztatáshoz: (6 órás munkaidő, 2 hónapos határozott idejű munkaszerződés, 2013. 05. 01-től 2014. 02. 28-ig): - Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata: 7 fő - Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala: 25 fő. Az önkormányzati fenntartású intézmények 2013. évre vonatkozóan az alábbi közfoglalkoztatotti létszám igényt adták meg a Hosszabb Időtartamú Közfoglalkoztatásra vonatkozóan: - Esztergár L. Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ 25 fő - Integrált Nappali Szociális Intézmény 5 fő - Integrált Szociális Intézmény 5 fő - Kisgyermek Szociális Intézmények 7 fő - Pécsi Gyermekotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona 6 fő - Pécsi Kulturális Központ 10 fő - Pécsi Közterület-felügyelet 2 fő - Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ 1 fő - Pécs Városi Költségvetési Központ Elszámoló Szervezet 7 fő Pécs MJV Önkormányzata az alábbi civil szervezetekkel kötött határozatlan idejű megállapodást a közfoglalkoztatás bonyolításra Népjóléti és Sport Bizottság 122/2013. (04.17.) számú határozata szerint: - Abaligeti Romákért Egyesület, - Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Szolgáltató, - Délvidéki Roma Fórum Közhasznú Egyesület, - Európai Gondolatok Egyesület, - FUND Cigány Alapfokú Művészeti Iskola, - Ifjúsági Unió Pécs, - Khetanipe Egyesület, - Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre, - Pécs-Egyházmegyei Katolikus Caritas Alapítvány, - Pécsi Zöld Kör Egyesület, - Pécs 2000 Tenisz Club, - Pécsi Székesegyház Nagycsaládos Egyesülete, - Sérülten az Önálló Életért Alapítvány, - Színes Gyöngyök Egyesület, - Üres Tér Színházi Egyesület, - Kulturális Központok Országos Szövetsége, - Pécsi Nádor Galéria Közhasznú Alapítvány, - Egészségesebb Élet Egyesület, - Pécs Megyei Jogú Város Roma Önkormányzata, - Retextil Alapítvány, - Mecsekszabolcsi Környezet- és Érdekvédő Egyesület, - Mosolymanó Egyesület, - Pécsi Zsidó Hitközség, - KANGA Egyesület. Pécs MJV Önkormányzata pályázatot nyújtott be továbbá Belügyminisztérium által kiírt és a Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége által koordinált Startmunka Program Iratmegsemmisítési projektjéhez is (2013. 04. 01-től, 2014. 02-28-ig, napi 8 órás munkaidő), azonban a Belügyminisztérium - forráshiányra hivatkozva - azt nem támogatta. 43
Összegezve: A közfoglalkoztatás, mint helyben rendelkezésre álló foglalkoztatási forma, jelentős számú munkahelyet biztosít. Munkatapasztalatok megszerzésére, valamint a kvalifikálatlan, a munkaerőpiacon esélytelen munkaerő azonnali foglalkoztatására ad lehetőséget. Ugyanakkor jellegéből adódóan rövid idejű, átmeneti, nem jelent végleges segítséget a munkaerőpiacra jutásban és csak minimálbér alatti kereset biztosít. A közfoglalkoztatás alkalmazásának veszélyei között számon kell tartanunk azt, hogy konzerválja a meglevő hátrányokat és stigmatizálja a benne részvevőket, valamint korlátozottan inspirál teljesítményekre. Ugyanakkor a foglalkoztatási piac jelen állapota mellett a közfoglalkoztatás nélkülözhetetlen. Fejlesztésének, hatékonyságának lehetőségei között említendő a magasabban kvalifikált, diplomás munkanélküliek alkalmazása vezetői, szervezői, illetve mentori munkakörökben, valamint a résztvevők számára képzési programok beiktatása. Célok, fejlesztési irányok és legfőbb intézkedések meghatározása: A közfoglalkoztatásban résztvevők átvezetése szükséges a valódi munkaerő-piacra. Szervezett és kontrollált munkafeltételek biztosítása ajánlott, valamint a lehetősége megteremtése a munkatapasztalatok megszerzésére. Javasolt a közfoglalkoztatás nyújtotta lehetőségek további kihasználása a városüzemeltetésben, a városi infrastruktúra felújításában, a közterületek karbantartásában, városi szolgáltatások biztosításában, (pl. köztisztaság, intézmények felújítása, városi épületek tisztántartása, környezetvédelem, idősgondozás, stb.). Ajánlott a közfoglalkoztatás kiegészítése az abban résztvevők képzésével, készség-és képességfejlesztő, valamint ún. szociális ügyesség-fejlesztő programokkal. Szükséges és folytatandó a civil szervezetek részvételének biztosítása a városi közfoglalkoztatási programok tervezésében, szervezésében és megvalósításában. Javasolt a városi közfoglalkoztatás szervezeti struktúrájának és hátterének további erősítése, valamint a közfoglalkoztatásban érintett városi hatóságok, intézmények, vállalatok, szervezetek strukturált együttműködésének további erősítése.
d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) Pécs, mint az ország 5. legnagyobb városa viszonylag jól kiépített, a város valamennyi lakóterületét elérő belső tömegközlekedési- és út -, valamint informatikai hálózattal rendelkezik, a szomszédos régiók felől, valamint a fővárosból vasúton, közúton és autópályán is megközelíthető. Ez a pozíció kedvező feltételeket biztosít munkahelyteremtő beruházásokra és a Pécsett élő munkaerőnek a városon belüli mozgatására. A különböző munkaerő-piaci és szociális szolgáltatások a városon belül rendelkezésre állnak. Ugyanakkor a foglalkoztatási szerkezet összetétele sebezhetővé teszi a várost. Míg 2010-ben országosan a költségvetési szféra az alkalmazásban állók csupán negyedét foglalkoztatta, addig Pécsett több mint négytizedét (több mint 18 ezer főt). Ezzel szemben a vállalkozásoknál országosan az alkalmazásban állók 73%-a, Pécsett azonban csupán 54%-a, közel 24 ezer fő dolgozott. Mindeközben veszélyt jelent a munkaerőpiacról kiszorult, támogatásra, segítségre szorulók nagy száma és a számukra rendelkezésre álló munkahelyek alacsony száma az a tény, hogy kevés a munkahelyteremtő beruházás.
44
A foglalkoztatási lehetőségekhez való hozzáférést könnyítené, ha megvalósulna a városrészi elemzések nyomán a közlekedésszervezés összehangolása a meglévő és a tervezett munkahelyek gyors elérhetőségével. Ugyancsak a foglalkoztatási lehetőségeket bővítené a várható városi fejlesztések munkaerő-piaci szükségleteinek, valamint a rendelkezésre álló foglalkoztatáspolitikai támogatásoknak az összehangolása. Ezen túlmenően sok szempontból (infrastruktúra, elérhetőség, közlekedés, stb.) előnyös lenne a város ipari parkjaiban történő munkahelyteremtés. A lehetőségek érvényesülését veszélyezteti az a tény, hogy a gazdasági válság elhúzódása miatt további munkahelyek szűnnek meg, ennek következtében újabb munkaerő-piaci krízis helyzettel kénytelen szembenézni a város. A fenti problémák kezelésére vonatkozó legfontosabb célok az alábbiakban foglalhatók össze: a városi munkaerő-piaci közvetítőrendszer hatékonyságának javítása (naprakész információ valamennyi munkáltatótól, személyre szabott közvetítés, visszajelzés), az információs tevékenység kiszélesítése a szociális ellátással foglalkozó intézmények és civil szervezetek irányába. A célok megvalósításához javasolt fejlesztési irány: könnyen elérhető, "alacsony küszöbű" szolgáltatások kialakítása, a stigmatizációs hatások mérséklése. A fejlesztési irányból származtatható javasolt intézkedés: egységes, a szociális szolgáltatásokat biztosító városi intézményekben és szervezeteknél elérhető munkaügyi információs rendszer (pl. MunkaPecs.hu) kialakítása, mely tartalmazza az állás és képzési lehetőségeket, a támogatásokat, érintett jogszabályokat, stb.
e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük Pécsett rendelkezésre áll egy fejlett alap-és középfokú oktatási intézményrendszer, jól képzett pedagógusok, innovációra képes szakemberek, kiépített pedagógiai szolgáltatások. Ez azonban területileg nem mutat homogén képet. A továbbtanulást és a későbbi munkaerő-piaci pozíciókat erősen meghatározó, az iskolai, a családból hozott és a települési hátrányok halmozódása a város keleti lakóterületein működő általános iskolákban koncentráltan jelentkezik. Problémát jelent a szakképzettséggel nem rendelkező és a 25 éven aluli munkanélküliek magas száma, valamint az, hogy a szakképzési szerkezet és a valós munkaerő-piaci igények nem fedik egymást. A fiatalok foglalkoztatásának javítási lehetőségét kínálja az oktatási, szociális és a foglalkoztatáspolitikai intézményrendszer jelenleginél szorosabb együttműködése, a rendelkezésre álló pályázati források hatékonyabb felhasználása. Ugyanakkor veszélyt jelent az iskolarendszerből kikerülő, de a munkaerőpiacon esélytelen ifjúsági csoportok további marginalizálódása, különböző devianciák (drog, alkoholizmus, bűnözés, stb.) és az ehhez kapcsolódó szubkultúrák fokozottabb megjelenése. Fejlesztési célként kell megfogalmaznunk a városba az általános iskolai oktatás megerősítését a felzárkóztatást és az integrációt szolgáló további programokkal, az iskolai szelekció csökkentését, a családok gyermeknevelési funkciójának támogatását, a közép-és szakmunkásképző iskolákból lemorzsolódó fiatalok számának mérséklését. A problémák mérséklése érdekében javasolt fejlesztési irány: az oktatási, család-és gyermekvédelmi intézmények szorosabb együttműködéséhez szükséges feltételek megteremtése, valamint a munkaerőpiacra be nem kerülő fiatalok átmeneti foglalkoztatásához támogatott munkahelyek kialakítása. A célok eléréséhez kapcsolódó legfőbb intézkedések körében az iskolai szociális munkások és a gyermekek iskolai előmenetelét segítő mentor-tanárok beállítása, ill. további alkalmazása, vala45
mint a pályaválasztási, pályaorientációs és korrekciós tevékenységek és szolgáltatások kiszélesítése jelenik meg.
f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) Pécs tapasztalatai azt mutatják, hogy a munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek viszonylag jelentős számban vannak jelen. Közöttük kísérlet történt az együttműködés különböző formáinak kialakítására. A az elmúlt időszakban megvalósított és az integrációt célzó programok és intézkedések (pl. a Foglalkoztatási Paktum) számos pozitív tapasztalattal szolgáltak., de átütő eredményre nem vezettek. Problémát jelent a különböző intézmények és szervezetek közötti együttműködés és a koordináció hiányossága, az a tény, hogy a pályázati kiírások gyakran nem a valódi igényekre épülnek. Ezeket korrigálandóan lehetőséget jelent az egyes szervezetek és szolgáltatások részéről az elkövetkezendő időszakban megvalósítani tervezett feladatok és tevékenységek átgondolása, az eddigi programok hatékonyságának és eredményességének vizsgálata. Az együttműködések szorosabbra fűzésével csökkenthető a veszélye annak, hogy a valódi szükségletek helyett a szervezetek és intézmények sajátos érdekei kerülnek előtérbe. A probléma feloldására vonatkozó legfontosabb cél: az integrációt segítő, a peremhelyzetben levő csoportok számára is könnyen elérhető munkaerő-piaci szolgáltatások (nyilvántartás, képzés, közvetítés, tanácsadás, készség-és képességfejlesztés) biztosítás, valamint a felnőttképzési intézmények és szervezetek által tervezett képzési programok és a városi munkaerőpiac várható szükségletei közötti összhang megteremtése. Az ehhez szükséges intézkedés: az Önkormányzat, az intézmények és civil szervezetek együttműködésével a foglalkoztatáspolitikai szolgáltatások biztosítására, fejlesztésére vonatkozó városi koncepció elkészítése.
g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A mélyszegénységben élők és romák önkormányzati intézményekben történő foglalkoztatásával kapcsolatban pozitív tények és példák nem fogalmazhatók meg. Tovább nehezíti a helyzetet az, hogy az elmúlt időszakban csökkent a városi fenntartású intézmények száma, a kommunális feladatok ellátásának jelentős részét is külső cégek végzik. Így gyakorlatilag az eddigiekben is kevéssé kiaknázott lehetőségek is szűkülőben vannak. Ezzel ellenirányú hatást kelt a közfoglalkoztatottság, de annak sajátosságai és foglalkoztatási hatásai nem kompenzálják a jelen pontban megállapított tényeket. Tekintettel arra, hogy szükséges lenne a munkaerő-piaci támogatások igénybevételével a célcsoport tagjainak támogatott foglalkoztatása a városi intézményekben, (a városi közmunka program keretében biztosított lehetőségek fokozottabb kihasználása mellett) a célcsoport által a város intézményeiben, illetve a város tulajdonában levő vállalatoknál történő foglalkoztatás keretében elvégezhető munkák számbavétele javasolt.
46
h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Pécsett a hátrányos megkülönböztetések ellen ha a városban működő, jogvédelemmel foglalkozó szakemberek és civil szervezetek eddigi tevékenysége. Ez biztosítja, ill. erősíti a jogszerűséget, ugyanakkor tény az is, hogy a helyi nyilvánosság általában keveset tud a jogsértésekről, még kevesebbet annak következményeiről, mindemellett a magas munkanélküliség növeli a diszkrimináció lehetőségét. A hátrányos megkülönböztetéssel összefüggő esetek csökkentésének jó eszköze a helyi nyilvánosság különböző fórumainak felhasználása, a diszkriminációs esetek és a következmények bemutatása. Mindemellett szükséges a hátrányos helyzetű csoportok pozitív diszkriminációját célzó városi támogatások és intézkedések kialakítása. A legnagyobb veszélyt a közömbösség jelenti a hátrányos megkülönböztetés felszámolására vonatkozóan. Ha rejtve maradnak ügyek, ill. későn kerülnek kivizsgálásra, akkor ismétlődhetnek, és nem lehet megoldást sem találni orvoslásukra. Célok, fejlesztési irányok és legfőbb intézkedések meghatározása: A diszkrimináció visszaszorítása a legfontosabb cél. A hátrányos megkülönböztetés ellen fellépő intézmények és szervezetek szerepének erősítése szükséges. Javasolt a munkáltatók és a hatóságok fokozottabb bevonása az antidiszkriminációs akciók és programok kialakításába. A különböző társadalmi helyzetű lakossági csoportok közeledését segítő városi kezdeményezések, akciók, programok támogatása, valamint antidiszkriminációs képzési programok indítása szükséges. A munkáltatók és a közvetítésben részt vevő munkát keresők folyamatos tájékoztatása javasolt a diszkriminációval kapcsolatos jogszabályokról és a jogsértések várható következményeiről. A kivizsgált, törvénysértő esetek mellett a jó példák, jó gyakorlatok folyamatos közreadása pozitív lehetne. Szükséges lenne a jogvédelmet ellátó személyek és szervezetek elérhetőségének kifüggesztése a munkaügyi, valamint a szociális ellátást végző intézményekben. A foglalkoztatás terén érvényesülő sajátos hátrány az infokommunikációs készségek hiánya. Ismert, hogy az infokommunikációs készségek elsajátítása komoly lehetőséget biztosít a munkaerőpiacon való elhelyezkedés, az arról való információszerzés, megjelenés a munkaerőpiacon folyamatában. Mint minden speciális csoport esetében, a mélyszegénységben élőknél és romák esetében is speciálisan kifejlesztett, főként gyakorlati ismeretekre, készségekre koncentráló tananyag kifejlesztése célravezető. Mivel ezeknek az embereknek a tudás hiányán kívül az internethez való csatlakozás tárgyi, eszközbeli feltételek hiánya jelenti a legnagyobb akadályt, a konkrét ismeretek átadása mellett a közösségi internetezés (public access) lehetőségeinek ismertetése szükséges. Az oktatási – képzési programot olyan akciókkal javasolt hatékonyabbá tenni, melyek az eszközhöz való jutást segítik elő. Az eszközök birtoklásának lehetősége nem csekély motiváló erővel is hathat ennél a célcsoportnál.
3.3. Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Az Országgyűlés 1993. február 17-i ülésnapján fogadta el a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló azóta már többször módosított 1993. évi III. törvényt (Szociális törvény). A Szociális törvény az önkormányzatok által nyújtható támogatások keretszabályait tartalmazza. Az ellátásokra vonatkozó részletes szabályokat az önkormányzatok rendeleteikben állapítják meg. A törvény célja, hogy a szociális biztonság megteremtése érdekében meghatározza az állam által
47
biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. Pécs MJV Önkormányzata Közgyűlésének 11/2007.(lV.15.) önkormányzati rendelete szabályozza a pénzbeli és természetben nyújtható szociális ellátásokat és a gyermekvédelmi támogatásokat, azok formáit, jogosultsági feltételeit. Pénzbeli ellátások A települési önkormányzat jegyzője állapítja meg: - foglalkoztatást helyettesítő támogatást, - rendszeres szociális segélyt, - lakásfenntartási támogatást, - méltányossági közgyógyellátást. A települési önkormányzat képviselő-testülete állapítja meg: - méltányosságból adható ápolási díjat, - átmeneti segélyt, - temetési segélyt. Mind a jegyző hatáskörébe tartozó ellátás esetén, mind települési önkormányzat képviselőtestületének hatáskörébe tartozó ellátás esetén a kérelmező lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál, annak területi szociális központjánál lehet benyújtani a kérelmet. Pécsett a 4 városrészben 4 területi szociális központ működik. A központok az alábbi helyeken találhatóak: - I.sz. Területi Szociális Központ Pécs, Dobó I. u. 89. sz., - II. sz. Területi Szociális Központ Pécs, Vargha Damján u. 2. sz., - III. sz. Területi Szociális Központ Pécs, Esztergár Lajos u. 19. sz., - IV. sz. Területi Szociális Központ Pécs, Sarolta u. 2. sz. A pénzbeli ellátások megállapításának feltétele, hogy az igénylő jövedelmi, vagyoni helyzete megfeleljen a törvényben meghatározott feltételeknek. Ha a pénzbeli és a természetben nyújtott ellátásra vonatkozó igényt jogerősen megállapítják, az ellátás a kérelem benyújtásától esedékes. Az időskorúak járadékát, a rendszeres szociális segélyt, az ápolási díjat a foglalkoztatást helyettesítő támogatást, a havi rendszerességgel adott lakásfenntartási támogatást, adósságcsökkentési támogatást és átmeneti segélyt utólag, minden hónap 5-éig folyósítják. A kérelmezőt a havi rendszerességgel járó - lakásfenntartási támogatás esetén a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg, - adósságcsökkentési támogatás esetén, valamint az alanyi jogú lakásfenntartási támogatás esetén a támogatásról rendelkező határozatban megjelölt időponttól illeti meg azzal, hogy a jogosultság kezdő hónapjában a havi támogatás teljes összegét folyósítják. A nem havi rendszerességgel adott lakásfenntartási támogatást és adósságcsökkentési támogatást a jogosultnak a lakásfenntartási kiadásokkal, illetve az adósságtörlesztéssel kapcsolatos fizetési kötelezettsége felmerülésének időpontjában folyósítják. Természetben nyújtott szociális ellátások A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások közül természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható: 48
- a lakásfenntartási támogatás, - az átmeneti segély, - a temetési segély, Továbbá természetbeni ellátás a - köztemetés (amely Pécsett a a Pécsi Temetkezési Kft-n keresztül bonyolítódik), - közgyógyellátás: az alanyi jogú és a normatív alapú közgyógyellátáson túl Pécsett méltányosságból annak a személynek állapítható meg egy évre közgyógyellátás, aki szociálisan rászorult és gyógyító ellátása költsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni, - egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, - adósságkezelési-szolgáltatás: a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott, lakhatást segítő ellátás feltételeit Pécs MJV Önkormányzata a 9/2010.(II.19.) önkormányzati rendeletében szabályozta. Pécs MJV Önkormányzata az adósságkezelési tanácsadást saját intézménye, az Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ (a továbbiakban: Családsegítő Szolgálat) útján biztosítja. Természetbeni ellátás különösen az Erzsébet-utalvány, az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése. A szociálisan rászorultak számának növekedését mutatják az alábbi számok.
év
2008 2009 2010 2011 2012
17. táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma (TKKI 3.3.3.) Foglalkoztatást helyettesítő Azoknak a száma, Azoknak a száma, rendszeres szociális támogatás akik 30 nap munka- akiktől helyi önsegélyben részesülők (álláskeresési támogatás) viszonyt nem kormányzati tudtak igazolni és rendelet alapján 15-64 munkanélküliek az FHT jogosultságmegvonták a fő évesek fő %-ában tól elesett támogatást %-ában 1 110 1,04% n.a. n.a. n.a. n.a. 1 750 1,65% 2 453 33,60% n.a. n.a. 2 187 2,07% 2 564 35,91% n.a. n.a. 2 227 2,11% 2 858 38,54% n.a. n.a. 3 096 n.a. 3 442 41,95% n.a. 37
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Az elmúlt 5 évben szinte háromszoros növekedést mutat a rendszeres szociális segélyben részesülők száma, e mellett másfélszer több lett a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma. Mivel a jogszabály módosítások nem a szélesebb körű ellátás megállapításának az irányába változtak, így a számok növekedése csak azon munkanélküliek számának radikális növekedésével magyarázható, akik családjában a jövedelmi érték oly mértékben csökkent, hogy e támogatásokra jogosulttá váltak. A 3.1 és a 3.2 pontban már bemutatott társadalmi problémák hatására egyre szélesebb réteg tart igényt a problémák társadalmi szintű kezelésére: (passzív eszközként) alanyi jogú támogatásra, rászorultsági alapon nyújtható segélyek megállapítására. A növekvő munkanélküliség, a családokon belül az aktív keresők számának csökkenése egyre több háztartásban csökkenő egy főre jutó 49
jövedelmet eredményezett. Nagyobbrészt ezen jövedelemcsökkenés hatására 240%-al növekedett a lakásfenntartási támogatásban részesülők száma az elmúlt öt évben Pécsett. E mellett – az elmúlt két évben - a vonatkozó jogszabály is szélesítette a jogosultsági kört, mivel a jövedelmi feltételek a korábbihoz képest megnövekedtek. (Pl: normatív lakásfenntartási támogatás egy főre jutó összege 42.750.-Ft-ról 71.250.-Ft-ra módosult.)
18. táblázat - Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők (TKKI 3.4.3.) lakásfenntartási támogatásban adósságcsökkentési támogatásév részesítettek száma (fő) ban részesülők száma (fő) 2008 3 924 271 2009 4 673 386 2010 4 697 456 2011 6 845 461 2012 9 582 269 Forrás: TeIR, KSH Tstar
A város területén a közüzemi díjakkal tartozók száma is egyre növekszik, azonban az adósságkezelési támogatásban részesülők létszáma nagyságrendileg még sem emelkedik az eladósodás nagyságának arányában. Ennek oka azon a támogatás megállapítási feltételén alapulhat, mely szerint az adós vállalja, hogy további adósságot nem halmoz fel, s a továbbiakban havi fizetési kötelezettségének rendszeresen eleget tesz. A jogosultsági jövedelem kategóriában élők (nyugdíjminimum 200%-a=57.000.-Ft) ezt a feltételt nem tudják megállapodásban vállalni, éppen az alacsony jövedelmük miatt. Tehát ez a támogatási forma valójában a magasabb jövedelemmel rendelkezők számára nyújthatna megoldási lehetőséget adósságterheinek szabadulásától. Az ápolási díjban részesülők száma az elmúlt öt évben több mint 50%-al nőtt. Ez a szám nem csupán az ellátásra szoruló betegek számának növekedését mutatja, hanem azt a törekvést is, hogy a munkanélküliek - munkalehetőség híján – a nagyon alacsony összegű támogatást, mint rendszeres havi bevételi forrást is igénybe veszik megélhetésükhöz, valamely családtag időleges ápolása okán. (A folyósított támogatás súlyos fogyatékos ápolása esetében: 29.500.-Ft/hó, fokozott ápolást igénylő esetében:38.350.-Ft/hó, tartósan beteg ápolása esetén: 23.600.-Ft/hó.)
év
19. táblázat – Ápolási díjban részesítettek száma (TKKI 3.6.3.) Ápolási díjban részesítettek száma (fő)
2008
418
2009
474
2010
494
2011
518
2012
651
Forrás: TeIR, KSH Tstar
A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők számának változása azon tények figyelembevételével értelmezhető, hogy az alanyi jogú ellátottak (különböző rokkant kategóriába tartozók) száma – a 50
nyugdíj ellátásuk felülvizsgálata/megszüntetése miatt – csökkent. A méltányossági kategóriába pedig a rászorultak közül is azért jutnak be egyre kevesebben, mert a nyugdíjellátások évről-évre növekednek, viszont a megállapítás feltétele a nyugdíjminimum értékéhez kötődik (annak 100, 150, 200 %-a), mely évek óta változatlan összeg (28.500.-Ft).
20. táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma (TKKI 3.6.2.) Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év (fő) 2008 6 322 2009 6 340 2010 4 931 2011 4 908 2012 5 049 Forrás: Pécs MJV PH
A Területi Szociális Központok adatai alapján 2012. évben a támogatásokra felhasznált összegek az alábbiak voltak Pécsett.
21. táblázat - Támogatásokra felhasznált összegek (Pécs, 2012.) Támogatásra felhasznált összeg (Ft) 168.807.000
Megnevezés Rendszeres szociális segély Foglalkoztatást helyettesítő támogatás
959.450.000
Ápolási díj, méltányossági alapon (Szt. 43/B.) §)
65.530.000
Lakásfenntartási támogatás
306.835.000
Adósságcsökkentési támogatás (természetbeni)
49.148.000
Átmeneti segély
44.380.000
Temetési segély
6.430.000
Köztemetés
17.543.000
Forrás: Pécs MJV PH
Munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A 3.2. pont részletezte a regisztrált munkanélküliek magas számarányát, s emellett a munkanélküli ellátásra jogosultak alacsony – 50%-os – arányát. Az alábbi két táblázat mutatja a nyilvántartott álláskeresők és a munkanélkülieket megillető ellátásra (segély/járadék) jogosultak létszám adatát és százalékos megoszlását Pécsett, az elmúlt öt évre vetítve.
51
22. táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma (TKKI 3.3.1.) 15-64 év közötti állandó nésegélyben részesülők (fő) segélyben részesülők (%) pesség száma (fő) 106 839 348 0,3% 106 199 593 0,6% 105 770 495 0,5% 105 431 117 0,1% n.a. 66 n.a.
év 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: TEIR
év 2008 2009 2010 2011 2012
23. táblázat - Járadékra jogosultak száma (TKKI 3.3.2.) nyilvántartott álláskereálláskeresési járadékra jogosultak sők száma fő fő % 5 057 1 277 25,3% 7 299 2 044 28,0% 7 139 1 322 18,5% 7 415 1 638 22,1% 7 968 624 7,8%
Forrás: TEIR
3.4. Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést.
a) bérlakás-állomány 24. táblázat – Lakásállomány (TKKI 3.4.1.) db
összes lakásállomány
bérlakás állomány
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
2008 2009 2010 2011 2012
n.a. n.a. n.a. 72 077 n.a.
n.a. n.a. n.a. 16 17* n.a.
Szociális lakásállomány
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
4 198 4 207 4 205 4 147 4 086
998 998 996 957 950
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
3 982 3 988 3 990 3 931 3 870
* a komfort nélküli és szükséglakások száma Forrás: TEIR, Pécs MJV PH
52
egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok
998 998 996 957 950
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
-
Pécs város jelentős bérlakás állománnyal rendelkezik. Ennek általános állapota sok kívánni valót hagy maga után, melynek oka a lakások fenntartására jutó források szűkös volta, valamint gyakorta a bérlői felelőtlenség, a lakások nem rendeltetésszerű használata. A mélyszegénységben élők és romák tekintetében alapvető szempont a jövedelmi viszonyoknak megfelelő szociális - alacsony komfortfokozatú - lakás biztosítása. Ez az esetek döntő hányadában megoldható. Az önkormányzati lakásállomány tekintetében jellemző a koncentráltság egyes szegregátumok/részterületek tekintetében. Bár telített/bedugult a lakásállomány, de az állomány nagy száma miatt nagyobb merítésre van lehetőség mobilitás elősegítésére, rehabilitációs programok megvalósításához. A lakhatási körülményeket negatívan befolyásolja az, hogy a bérlakás állománynak a mélyszegénységben élők és romák által lakott szegmensét rossz műszaki állapotú, leromlott, régi építésű épületek - komfort nélküli és félkomfortosak - alkotják. A lakásállomány mintegy negyede az elégtelen lakhatási körülményeket biztosító kategóriába tartozik. Kiemelten fontos a tartozások felhalmozódásának korlátozása, a fizetőképességhez mért bérlői terhek figyelembe vétele, a tartozók áthelyezése ezekbe olcsó fenntartású épületekbe. Ezek eseti megoldásokat kínálhatnak a hajléktalanság elkerülésére, a lakhatás biztosítására. A jelenlegi lakásállomány jelentős műszaki felújítások esetén már korlátozottan alkalmassá tehető az alapvető lakhatási problémák kezelésére. Amennyiben erre nem tud sor kerülni, fokozódik a városban már jelenlévő (pl. István-akna) gettósodás veszélye. Emellett épületek önmaguktól felszámolódnak a rossz műszaki állapot miatt. Ugyanakkor a felújítások tervezésénél alapvetően fontos az, hogy csak olyan területek kerüljenek rehabilitálásra, amelyeket egyébként is legalább közép-távon fennmaradásra szántak (és jellemzőik alapján fenntarthatóak, illetve fenntarthatóvá tehetőek pl. rehabilitáció útján). Célok, fejlesztési irányok és legfőbb intézkedések meghatározása: Fontos előre meghatározni rövid-közép-hosszú távon az érintett területeken található lakások, épületek, tömbök, teljes szegregátumok vagy egyes részei sorsát. A "visszarendeződés" csökkentése érdekében folyamatos karbantartás biztosítása szükséges (a rehabilitált területek lakásainak/épületeinek karbantartási költségeit biztosítani szükséges, ill. a rehabilitációs programok során ki kell alakítani a fenntartói szemléletű bérlői magatartást). Fontos, hogy a bérlakásokban élők magukénak érezzék, és ennek megfelelően tartsák rendbe a környezetüket és az ingatlant. A fenntartandó területek lakásainak ütemezett felújítása (akár 1015 éves programként) illetve nagyobb méretű/szobaszámú lakások kialakítása elengedhetetlen. Egyes területek közmű-ellátottságának (további) javítása szükséges - lehetőség szerint rezsicsapdába kerülés esélyének csökkentésével. Erre lehetőséget kínál az a tény, hogy a lakások fenntartási költségei energiatakarékos megoldásokkal csökkenthetők, hisz az energia-hatékonyság az elavult épületek egyébként is leromlott állapota miatt nagymértékben növelhető. Mindezen törekvések mentén fontos a bérlakások komfortosítása, az épületek felújítása, lehetőség szerint fenntartható épületek építése, a rossz állagú épületek lebontása. Ehhez szükséges a pályázati lehetőségek kihasználása, integrált területeken a lakásállomány indokolt bővítése. Bizonyos megszorításokkal, a jelenleg még nem integrált, de integrálható területeken megfontolandó a tulajdonviszonyok egységesedését előmozdítani. Miközben a szegregált területeken lévő lakások műszaki állapotának javítása, élhetőbb lakás és lakókörnyezet kialakítása is fontos célkitűzés, emellett a legrosszabb státuszú épületek, területek bontása megindítja a szegregátumok felszámolódási folyamatát, utat nyit a lakók integrált városrészekbe való, lépcsőzetes átköltöztetésének.
53
Az érintettek szemléletének megváltoztatása, a pozitív irányba történő elmozdulás elősegítése civil szervezetek és szociális munkások bevonásával lehetséges. Szükség van a felelősségtudat erősítésére, a lakásszám bővítési lehetőségeinek feltérképezésére, a forrás-igények összesítésére, a műszakilag fejlesztésre érdemes ingatanok feltárására, és a beavatkozásokhoz szükséges (pályázati) források megteremtésére.
b) szociális lakhatás A lakhatási körülményeket nagyban befolyásoló tényező Pécsett, hogy a bérlakás állomány döntően (95%) szociális bérlakásokból áll, ami rugalmatlan helyzetet eredményez a lakhatási viszonyokba való önkormányzati beavatkozást tekintve. Ami a mélyszegénységet érintő tényezőket illeti, minimum 1 000, de a szegregátumokra vonatkozó adatok alapján 1 600 körülire is tehető az elégtelen lakhatási körülményeket biztosító önkormányzati szociális bérlakások száma. Az infrastruktúra javításának, a lakások és a lakókörnyezet felújításának régóta halmozódó kihívása a források részleges rendelkezésre állása esetén sem történhet meg a bérlők részvétele nélkül. Az ezen a területen az országban és Európában felhalmozódott gyakorlati tapasztalatok, jó gyakorlatok és a pécsi előzmények jó (pl. Borbála, ill. Jelenlét programok), valamint rossz példái (pl. Lakmusz program) tanulságai alapján kell kialakítani a felújítási beavatkozások programjait.
c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Bár a hivatalos adatok és felmérések nem mutattak ki ilyen jellegű lakáshasználatot, tapasztalati adatok mentén ismert, hogy nem lakhatási célokra kialakított ingatlanok pl. kiskertek bódéi, garázsok, raktárak, pincék, stb. is szolgálnak lakhatási célokat a városban. Ennek igen komolyak a veszélyei: egészségtelen életkörülmények, környezetszennyezés, közegészségügyi problémák, életveszély kialakulás - illegális fűtés miatti fulladás, stb. Célok, fejlesztési irányok és legfőbb intézkedések tekintetében elsődleges ezeknek az ingatlanoknak a felkutatása, megszüntetése, felszámolása, a lakók kiköltöztetése, az ingatlan eredeti funkcióban történő hasznosítás. Ugyanakkor természetesen az ott élők számára lehetőség szerint biztosítani kell az elhelyezést más lakóingatlanban. A krízishelyzetek kialakulásának elkerüléséhez gyakoribb ellenőrzés szükséges szociális munkások, egyéb szervezetek bevonásával.
d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság A lakhatási krízisben lévő személyek, családok helyzetét az Önkormányzat, továbbá alapítványok, egyházak is segítik. E segítség a hajléktalan ellátásban, Családok átmeneti otthona működtetésében nyilvánul meg, továbbá szűkség esetén önkormányzati bérlakások igénybe vehetők. E segítségnyújtást nehezíti az, hogy esetenként szükségessé válik a lakás célra már nem alkalmas önkormányzati ingatlanok használatba való bevonása is., miközben az üres önkormányzati ingatlanok lebontása miatt szűkült a lakhatásra alkalmas állapotúvá tehető lakások száma. Más réteg számára lakhatási problémákat jelentenek a magas albérleti díjak, továbbá a lakásszerződések hiánya, ill. rendezetlensége. (Ez az esetek döntő többségében a bérlők, vagy a potenciális bérlők hibájából következik be, ugyanakkor feloldása elengedhetetlen. 54
A fenti problémák kezelésére, enyhítésére a jelenleg is működő eszközök, aktorok, intézmények, ill. ezek kiterjesztése lehet alkalmas. Így a gondozási központ, támogató egyházi szervezetek, átmeneti otthonok, hajléktalan szállók, krízis esetén szükséglakások, átmeneti lakások befogadóképességének növelése, továbbá önkormányzati lakások megfelelő karbantartása, kezelése. A fentiek elmulasztása az arra rászorultak körében súlyos következményekkel járhat, így egészségi állapot romlása, ellátatlanság, elszigetelődés, deviáns viselkedés. Az ingatlanok tekintetében következménye a gettósodás, lakások elértéktelenedése, esélyegyenlőség hiánya, a beköltözhető lakások kritikusan alacsony száma. Jelentős forráshiány jellemző az elégtelen körülmények kialakulásának megelőzésére. Célok, fejlesztési irányok és legfőbb intézkedések e tárgyban az alábbiakban foglalhatók össze. Szükséges az üresen álló épületek lakáscélú hasznosítása. Lakhatási, lakásfenntartási támogatások bővítése javasolt. Lakhatási körülmények javítása, közüzemi szolgáltatások bővítése, lakások komfort fokozatának javítása szükséges. A veszélyeztetett épületek/területek mielőbbi felszámolása, a lakók átköltöztetése javasolt. Albérleti díj támogatások rendszerének kialakítása vizsgálandó. Szolgálati lakások létrehozása segíthet a probléma megoldásában. Piaci alapú bérlakás állomány létrehozása (magán) javasolt. Átköltöztetésekre lehetőséget adó lakások kialakítása/lakhatóvá tétele szükséges. Korszerű, naprakész informatikai adatbázis létrehozása, ill. működtetése javasolt az önkormányzati bérleményekről.
e) lakhatást segítő támogatások Pécsett a lakhatást segítő támogatások viszonylag széles köre rendelkezésre áll (18. és 21. sz. táblázat). A lakásfenntartási támogatás viszonylag magas jövedelemhatárhoz kötött kapható – megfelelő feltételekkel, arra rászorultak számára - albérleti támogatás bejelentett albérletek esetén. Jövedelemhatárokhoz kötött sávos lakbér kategóriák kerültek kialakításra, van lehetőség szociális lakbér igénybevételére is. Adósságkezelési szolgáltatás működik. Védendő fogyasztói státusz kérhető. A civil szervezeteknél lakhatást segítő programok működnek. Párhuzamosan többféle réteg-probléma kezelésére létrehozott támogatások rendszere működik a városban. E pozitívumok mellett azonban számos nehézség jelentkezik. A szociális bérlakások száma a szükségletekhez képest kevés. Számos rászoruló család piaci lakbért fizet, amit csak részben kompenzál az albérleti támogatás. Lakásszerződés meghosszabbítása tartozások esetén nem lehetséges, a piaci áru lakbérrel pedig továbbhalmozódik a tartozás. A szegregált területen lévő lakásoknak leromlott az állapota, az üzemeltető felelősségi körébe tartozó javítások elhúzódónak és gyakran elmaradnak, miközben a bérlők sem végzik el esetenként még az okszerű lakáshasználathoz kapcsolódó fenntartási tevékenységeket sem. Az Önkormányzattól igényelhető kamatmentes kölcsön megszűnt. Nehézkes az önkormányzati bérlakáshoz jutás, valamint a lakáscsere program. Lakásfenntartási támogatáshoz jutás feltételei a kis lakásban élőket hátrányosan érinti. Forráshiány miatt a támogatásokhoz hozzájutás relatíve magas küszöbű, egyben relatíve alacsony összegű. További koordinálást, pontosítást igénylő támogatási rendszer kialakítása szükséges. A problémák kezelését elősegítheti - az adósságkezelési szolgáltatást szem előtt tartó - lakásszerződési rendszer kialakítása, üres ingatlanok lakáscélú felhasználása, lakásprogramok hatékonyságának növelése, a lakáscélú támogatások esetében a településen elismert lakásnagyság újragondolása. Forrásnövelés esetén nagyobb lakossági csoportok vonhatóak be. A pénz-források 55
mellett/helyett egyre nagyobb hangsúlyt kell helyezni az önerő (saját munkaerő, mint forrás) bevonására. A problémák kezelésének elmaradása magában hordozza több veszélyes jelenség felerősödését, így az önkényes lakásfoglalást, a közüzemi tartozások növekedését, az eladósodott családok adósságcsapdába kerülését, a források túlzott elaprózását, ezáltal a beavatkozások hatékonyságának csökkentését. A célokat, fejlesztési irányokat és legfőbb intézkedéseket összegezve: a szociális bérlakás állomány növelése, valamint ehhez kapcsolódóan a lakhatási körülmények javítása szükséges. Slumosodó területek felszámolása javasolt, mellyel megelőzhető a gettósodás is. Albérleti támogatás körébe vont lakások kibővítése szükséges. Közmunka program keretében a meglévő lakások anyagköltségen való minimális szintű felújítása, valamint az üres önkormányzati ingatlanok lakáscélú hasznosítása javasolt. Alapítványi és egyesületi támogatások igénybevétele javasolt a fejlesztések területén. A slumosodó területek felmérése elengedhetetlen. Csökkenteni kell a rászorultak és a támogatottak száma közti különbséget. Szükség van a támogatások érezhető közelítésére a kiadások nagyságához. A támogatások mellett a kiadás/bevétel (háztartási költségvetés) tervezéssel hatékonyabb jövedelem-felhasználás érhető el. Támogatási összegek célzott növelése, valamint az önerő nagyobb bevonása szükséges. A közszolgáltatók (legalább a városi tulajdonúak) támogatási/hátralékcsökkentési módszereinek egységek elvek szerinti átalakítása, egységesítése javasolt.
f) eladósodottság A társadalmi kirekesztődés egyik legkritikusabb, laikusok számára is jól átélhető problémaköre a hajléktalanság kérdése.
év
25. táblázat – Hajléktalanok száma Pécsett (TKKI 3.4.2.) Támasz Alapítvány (fő) Magyar Máltai Sz. Sz. (fő)
2008 2009 2010 2011 2012
887 1 054 1 128 1 342 n.a.
892 1 106 1 248 1 398 n.a.
Domus Spei (fő) nem létezett nem létezett nem létezett 1 582 2 203
Forrás: adatgyűjtés az ellátóktól
A különféle hajléktalan ellátásokat igénybe vevő hajléktalanok száma jelentős növekedést mutat az elmúlt öt évben, ráadásul az ellátórendszer ténylegesen hajlékot biztosító ellátási formáit körülbelül 300-400 hajléktalan nem veszi igénybe: ők effektíve az utcán élnek és kizárólag az éjszakai utcai szociális munkások által nyújtott minimális ellátás éri el őket. A hajléktalanellátók látóterébe esik egyre több olyan saját lakással rendelkező is, akiknek fedél ugyan van a feje felett, de rendeltetésszerűen nem tudja használni saját lakását (fűteni, stb.) -közülük kerülnek ki pl. a téli nagy hidegek során saját lakásukban megfagyó áldozatok.
56
A hajléktalanság kérdéskörének áttekintése kapcsán megállapítható, hogy lakhatási támogatások rendszere, valamint önkormányzati lakásigénylés lehetősége működik a városban. Közmunka programokkal, adósságkezeléssel, pénzkezelési tanácsadásokkal, tréningekkel próbál segíteni a város az eladósodás megelőzésében, illetve kezelésében. A lakásjogi viszonyok rendezése erős motivációs faktor a hátralékok rendezése érdekében. Ugyanakkor a behajtás és a megelőző intézkedések nem hatékonyak. Alacsony a foglalkoztatás a városban/térségben, ezáltal alacsony jövedelmi viszonyok jellemzőek. A munkahelyek elvesztése után gyakran kerülnek az emberek adósságcsapdába. Az alacsony bérleti díjak ellenére egyre nagyobb hátralékok jellemzőek. A rossz minőségű lakások (főként téli) fenntartási költsége rendkívül magas, mely köszönhető a rossz energetikai jellemzőjű épületek/lakások magas számának. A hajléktalanság mérséklése érdekében számos eszköz számba vehető. Ennek keretében a jövedelmi viszonyok vizsgálata után szociális lakás kiutalása lehetséges. Foglalkoztatást elősegítő támogatások szükségesek. Magáncsőd intézményének bevezetése lehetőséget adhat az eladósodottság könnyebb kezelésére. Eszközkezelő feltételeinek átgondolására van szükség. Alacsony küszöbű, rugalmas, intenzív segítő munkával megerősített (pl. a Lakáskísérési Programon alapuló) adósságkezelési program indítása javasolt. A lakosság jövedelemszerző képességeinek fejlesztésére kell nagyobb hangsúlyt fektetni. Olyan foglalkoztatási programok indítása javasolt, amellyel a háztartási bevételek növelése elérhető. Ezek hiányában elemi veszélyként jelenik meg az önkényes lakásfoglalások megnövekedése, károkozás. Családok létfenntartása veszélybe kerülhet. A gyermekek ellátásának elégtelensége miatt az állami gondoskodás veszélyeztetni a családot. Család szétesése miatt pszichés problémák alakulhatnak ki. Tartós családi krízishelyzet állhat fenn. A rendkívül alacsony és nagyon bizonytalanul befolyó jövedelmek miatt nehézkes adósságkezelési lehetőségek állnak fenn. A probléma kezeléséhez kapcsolódó célok, fejlesztési irányok és legfőbb intézkedések az alábbiakban foglalhatók össze. Szükséges az eladósodottság csökkentése, valamint a megelőzésére irányuló munka hatékonyságának növelése. Szociális munkások és családsegítők segítségével folyamatos családkísérés és segítés az eladósodottság kezelésében. Az eladósodás megelőzésében és az adósságcsapda elkerülésében a lakosság segítése, illetve tájékoztatása. Feltöltőkártyás mérőórák felszerelése, széleskörű használata javasolt. A jövedelemszerző képesség javítására nagyobb hangsúlyt kellene fektetni. A lakásfenntartási költségek csökkentése elengedhetetlen. A bizonytalan léthez jobban idomuló adósságkezelési program bevezetése, működtetése javasolt. A lakások/épületek felújításánál az energia-hatékonysági szempontok kiemelt figyelembe vétele szükséges. Mindennek alapjául szükséges kezelni a foglalkoztatás fejlesztését, munkahelyek létesítését a kiszámíthatóbb jövedelemért.
g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása A külterületeken (de még lakóövezetben) elhelyezkedő önkormányzati bérlakások aránya az önkormányzati lakásokon belül kevesebb, mint 4 %. A főként egykori bányaterületeken található szegregátumok tömegközlekedési eszközökkel történő megközelítése elfogadhatónak mondható. A legtöbb szegregátum busz-kapcsolata legalább 2 másik városrésszel, ill. a városközponttal biztosított (max. 1 átszállással) lehetséges. A külterületi lakások komfortfokozata alacsony, közműszolgáltatások nem megfelelőek, jellemző a szemétszállítás rendezetlensége, szennyvíz elvezetési problémák, vízhálózat kiépítésének hiánya. A közvilágítás elégtelen. A járdák állapota rossz. A külterületeken elhelyezkedő önkormányzati bérla57
kások döntően alacsony komfortfokozatúak, közmű-ellátottságuk rossz, a lakások minősége leromlott, a lakóépületek nagy része hosszabb távon bontandó. E területek jelen állapotukban és hosszú távon nem alkalmasak emberi életfeltételek biztosítására. A jelenleg még kényszerűségből fenntartott körülményeikben civil szervezetek segítő közreműködése is enyhíti a gondokat, így a Tér Közösségi Szolgálat, Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Khetanipe Egyesület – jelenléte a krízis területeken. Egyes eszközök, pl. az, hogy kedvezményes bérlet vásárlására van lehetősége azoknak, akik aktív korúak ellátásában részesülnek, oldják némileg a kirekesztettséget, de a szó szoros értelemben "zárványként" fennmaradt, szegregálódott területek hosszútávon történő felszámolására, majd a lakosság - a fokozatosság és a fenntarthatóság elvét követve - új lakókörnyezetbe integrálására van szükség. Ezt indokolja az, hogy az ott élők gyakran a közlekedés költségei miatt sem tudnak részt venni a szolgáltatásokban, a számukra megjáró támogatások igénylésében, ezáltal még nehezebb szociális helyzetbe kerülnek. Közegészségügyi szempontból károsak az illegális szemétlerakók, az utcai szeméthalmok és az udvari WC-k használata is. Szegregációs folyamatok újratermelődésének veszélye áll fenn, ezért szükséges az intenzív közösségfejlesztési, stb. programokkal való megtámogatás. Az ezen területekkel kapcsolatos célokat, fejlesztési irányokat és legfőbb intézkedéseket összegezve megállapítható, hogy miközben alapvető cél ezen területeken a lakások felszámolása, az átmeneti időre, amíg ez nem történik meg, szükség van a lakhatási körülmények javítására, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés jobb biztosítására, a közműszolgáltatások biztosítására. Utazási kedvezmény feltételeinek kidolgozására van szükség kiemelten azoknak, akik nem részesülnek semmilyen pénzbeli ellátásban, de annak megszerzéséhez szükséges az ügyintézés. Ügyintézési pontok kihelyezése, vagy a már meglévő támogató szolgálatok szolgáltatásainak kibővítése javasolt. Fejlesztési iránynak megfelelő jogszabályi háttér megalkotására lenne szükség. Pályázati források jobb kihasználása segíthet a helyzet megoldásában. Azokon a területeken, amelyek integrált lakókörnyezethez kapcsolhatóak, mérlegelendő az épületek/lakások minőségének, komfortosságának javítása/fejlesztése (műszaki felújítások, komfortfok javítása, lakókörnyezet helyrehozatala, utak/közlekedés fejlesztése. Ezen esetekben Javasolt a lakások energiahatékony felújítása/átalakítása a lakhatási költségek csökkentése érdekében.
3.5. Telepek, szegregátumok helyzete Az alábbiakban a 3.5. a), b), c) pontok közös elemzésére kerül sor, tekintettel arra, hogy a szegregátumokkal kapcsolatos elemzések és adatok komplexen, a fenti pontokat átfogóan állnak rendelkezésre. a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.), b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) és a c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai A mélyszegénységben, illetve a társadalmi kirekesztődés két legfontosabb dimenziójában, a tudás megszerzéséből való kirekesztődésben és a munkaerő piacról történő kirekesztődésben érintett háztartások területi koncentrációja egyrészt növeli a társadalomból való kirekesztődés mértékét, másrészt azonban terepet biztosít a komplex szociális rehabilitációs beavatkozások számára. 58
Pécsett a rendelkezésre álló 2001-es népszámlálási adatok szerint a hatályos IVS-ben (IVS 2012) felsorolt és az alábbi táblázatba is belefoglalt szegregátumok, illetve szegregációs zárványok találhatóak meg. A szegregációs mutató azon 50 főnél népesebb lakóterületeket határolja le, ahol többségben vannak a legfeljebb általános iskolai végzettséggel, illetve rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya aktív korúakon belül.
59
26. táblázat - Pécsett a rendelkezésre álló 2001-es népszámlálási adatok szerint a hatályos IVS-ben (IVS 2012) felsorolt szegregátumok Területi egységek (szegregátumok sorszámmal 1.-5., referencia területek A-L-ig) Mutató megnevezése
A
B
C
Lakónépesség száma 162 498 10 310 2 218 Lakónépességen belül 014,5 16,5 14,1 14 évesek aránya (%) Lakónépességen belül 64,8 n.a n.a 15-59 évesek aránya (%) Lakónépességen belül 20,7 17,7* 20,7* 60- x évesek aránya (%) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az 19,5 55** 46** aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb 18,8 n.a n.a népesség arányában (%) Lakásállomány (db) 65 562 4 220 962 Alacsony komfort f. laká8,5 n.a 3,9 sok aránya (%) Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az 43,4 n.a n.a aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%)
D
E
F
G
H
1.
I
2.
J
K
L
3.
4.
5.
3 102
614
1 960
2 350
896
253
1 149
692
71
318
36
176
76
89
17,4
19,7
18,5
14,9
20,4
21,7
25,3
30,6
49,3
33,3 25,0 26,7 19,7 33,7
.
na.
63,0
61,3
n.a.
57,7
n.a.
58,7
n.a.
62,6 72,2 58,0 56,6 53,9
19,1*
17,3*
18,5
23,8
12,5* 20,6
11 *
10,7
1,4*
4,1
60,7** 63,8**
37,7
35,4
66,4** 78,1 69,8** 66,8 82,1** 59,8 84,6 76,5 60,5 89,6
2,8
15,3 23,7 12,4
n.a.
na.
3,5
6,6
n.a.
0,0
n.a.
2,8
n.a.
1,3
0,0
2,1 10,0
0,0
1 437
207
678
911
333
93
402
221
21
92
11
48
20
3,3
33,3
30,7
23,7
41,4
54,8
58,2
72,9
95,0
31,5 100,0 54,2 60,7 65,0
n.a.
na.
50,4
46,6
n.a.
63,0
n.a.
66,0
n.a.
60,8 84,6 83,3 62,8 91,7
28
Szegregációs mutató (%)
12,2
n.a
n.a
n.a.
na.
24,2
21,7
n.a.
52,1
n.a.
51,5
n.a.
39,7 73,1 70,6 51,2 81,3
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (%)
52,9
48,5
54,9
45,8
47,0
45,5
49,3
44,3
32,7
35,9
32,0
37,1
45,5 14,8 15,0 32,0
8,0
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%)
39,8
n.a
n.a
n.a.
na.
42,0
45,6
n.a.
53,9
n.a.
51,8
n.a.
31,9 72,7 75,5 65,5 85,2
* az adat a 65 felettiekre vonatkozik ** az adat a 7 évesnél idősebb népesség körére vonatkozik A Pécs B Pécs keleti városrésze C Meszes (Apafi, Bocskai, Dobó, Fehérhegyi, Fitig, Gábor, Komlói, Perr, Sziebert, Szondy, Teleki utcák) D Fehérhegy (Corvin, Feketegyémánt, Frankel, Kolmói, utcák, Szeptember 6. tér) E Szabolcs (Barátság, Csapó, Csokonai, Irinyi, Jószerencse, Szabadságharc, Thököly, Wesselényi utcák) F Somogy G Vasas H Pécsbánya (Csákány, Debreceni, Márton, Gesztenyés utca, Gesztenyés köz, Kórház, Selmecz, Sétatér utcák) 1. Pécsbányai szegregátum (Sétatér u. - Pécsbányatelepi út - Károly u. - Kórház u. - Pécsbányatelepi út - Károlyi tér - Kénes út - településhatár térsége) I Hősök tere környéke (Baltika, Bánya, Fejlődés, Füst, Gorkij, Hősök tere, Kolónia, Margit, Népfront, Óvoda, Pék, Tárna, Török, Tűzoltó utcák) 2. Hősök terei szegregátum (Komlói út a Gorkij u.-ig - Tűzoltó u. - Kolónia u. - Baltika u. - Török I.u. - Bánya u. mindkét oldala - településhatár – György akna térsége) J György telep K István akna L Rücker akna 3. Vágóhídi szegregátum (Nyírfa u. - Légszeszgyár u. - Tüskésréti út - Sport u. térsége) 4. Gyárváros északi szegregátum (Zsolnay V. u. - Előd u. térsége) 5. Gyárváros déli szegregátum (Mohácsi út - vasútvonal - Csaba u.) Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás; Pécs IVS 2012.
61
A szegregációban érintett lakóterületeket három csoportra oszthatjuk (IVS 2012). Pécs városában a legelmélyültebb szegregáció mind az infrastrukturális, mind a társadalmi mutatók alapján a szegregátumok egy jól körülhatárolható körében érvényesül: a vasút mentén létesült egykori lakóterületeken a később kiépült ipartelepek közé ékelődő mindhárom zárvány (Vágóhídi szegregátum, Gyárváros északi szegregátum és Gyárváros déli szegregátum), valamint a bányászkolóniák közül Rücker akna tartozik ide. Az alacsony komfortfokozatú lakások dominálnak ezeken a területeken: Rücker aknán és a többi szegregátum krízisterületein kizárólag a legrosszabb minőségű lakáskörülmények között élnek az emberek, akik mind a tudás megszerzéséből való kirekesztődés, mind a munkaerőpiacról történő kirekesztődés terén városi és városrészi összehasonlításban, de még a többi szegregátummal való összevetésben is a legkedvezőtlenebb helyzetben vannak. A foglalkoztatott nélküli háztartások és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező aktív korúak kiugróan magas aránya jellemzi ezeket a területeket, melynek hátterében a rendkívül alacsony iskolázottság áll (amit a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők magas aránya mutat). A gyermekkorúak magas (20 és 50% közé eső) arányából következik, hogy a területek mindegyikét erősen sújtja a gyermekszegénység. Mindezeken felül a szegregátumok mindegyikére jellemző, hogy a város szövetéből történő térbeli elkülönülés a többi területi egységgel összevetésben ezeken a területeken a legerőteljesebb. Ezen területek mindegyikével kapcsolatban a potenciális beavatkozási módozatok közül a szegregátumok leromlott lakásállományú részeinek felszámolása fogalmazódott meg, így szükséges ezeket a területeket együttesen is körülírni népességszámuk és az érintett lakásállomány tekintetében, hiszen tényleges felszámolásuk esetén az innen elköltöztetendő családok nem növelhetik a szegregációt más térségekben. Összesen mintegy 107 lakást és 370 főt írtak össze 2001-ben a legrosszabb helyzetben lévő szegregátumokban (ezen belül a mobilizálás mintegy 40 háztartást érinthet) – ez a volumen az azóta eltelt tíz évben nem változott jelentősen. A szegregátumok következő körét illetően azt állapíthatjuk meg, hogy ugyan kissé jobb mutatókkal rendelkeznek, mint a felszámolásra ítélt területek, azonban városi, városrészi és a városrészen belüli közvetlen környezetükkel, szomszédságukkal való összevetésben erőteljes szegregáció mutatkozik a pécsbányai szegregátumban és a Szabolcsi szegregátumban. Erőteljes mind az infrastrukturális, mind a társadalmi leromlottság ezeken a területeken, amelyek azonban a város szövetébe ágyazottak és összességében alkalmasak arra, hogy a szociális városrehabilitáció akcióterületeiként megújításra kerüljenek. Összesen 945 főt és 314 lakást írtak össze ezeken a területeken 2001-ben. A leszakadó területek harmadik csoportjába a város szövetétől ugyan elkülönülő, azonban belső szerkezettel, hagyományokkal bíró leszakadó félben lévő területek tartoznak: különösen igaz ez a volt falvak, Somogy és Vasas estében, de István akna is rendelkezik egy egyszerű helyi térbeli és társadalomszerkezettel. Társadalmi és infrastrukturális mutatóik zöme ugyan rosszabb a városi és városrészi adatoknál, azonban sokkal jobb, mint a leszakadó területek fenti két csoportja esetében. Kiemelendő, hogy a városi (önmagában egyébként nem túl kedvező) átlaghoz képest az aktív korúak közel hasonló aránya, a fele foglalkoztatott ezeken a területeken és ennél fogva kedvezően, sőt István aknán még a városi szintnél is kedvezőbben alakul a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya. A munkaerőpiacról történő kirekesztődés tehát sokkal kisebb mértékben sújtja ezen területeket, mint a fenti szegregátumokat. Ezeken a területeken indokoltak az infrastruktúra megújítását, illetve a közösségfejlesztést célzó beavatkozások, de nem feltétlenül komplex szociális város-rehabilitációs programba szervezetten, ahogy az a szegregátumok előző körét illetően körvonalazódott. Összességében megállapítható, hogy a szegregátumok népessége gyakorlatilag újratermelődést mutat. A kiköltözők helyét újak foglalják el, illetve mérsékelt mozgás érezhető a szegregátumok között. Érdemi társadalmi, gazdasági beavatkozás nélkül, lakhatási mobilizációs, integrációs prog-
ramok nélkül a szegregátumok természetes felszámolódására nincs esély. Felszámolásuk pedig csak rendkívüli gondossággal, a társadalmi befogadás és beilleszkedés biztosításával kezdeményezhető.
3.6. Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés Pécs városában az egészségügyi alapellátást (háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvos, iskola fogorvos) vállalkozó háziorvosok, egészségügyi szolgáltatók biztosítják. A városban összesen 182 körzetben (79 háziorvosi, 38 házi gyermekorvosi, 21 iskola-fogorvosi, 45 vegyes fogászati körzetben) biztosított az alapellátás. Az orvosi rendelők magántulajdonú, valamint önkormányzati tulajdonú ingatlanokban találhatók. Az egészségügyi szolgáltatók a szükséges tárgyi és személyi feltételekkel, működési engedéllyel rendelkeznek.
év
27. táblázat – Orvosi ellátás (TEIR 3.6.1.) Felnőttek és gyermekek Csak felnőttek részére szerrészére tervezett háziorvosi vezett háziorvosi szolgálatok száma (db) szolgáltatások száma (db)
házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma (db)
2008
116
78
38
2009 2010 2011 2012
116 116 116 116
78 78 78 78
38 38 38 38
Forrás: TeIR, KSH Tstar
Az orvosi rendelők a város minden pontján megtalálhatók, igaz nem egyenletes megoszlásban, vannak olyan helyek, ahol egy-egy orvosi rendelő található (pl. Hird, Vasas, Somogy, Szabolcs-falu), vannak, ahol tömbszerűen helyezkednek el az egészségügyi szolgáltatók (pl. Krisztina tér, Lánc utca, Veress Endre utca). A rendelők megközelítése tömegközlekedési eszközzel is megfelelő. A háziorvosokon keresztül biztosított a prevenciós szűrőprogramokhoz való hozzáférés is. A védőnői szolgálatot az Egyesített Egészségügyi Intézmények működteti, mind a területi, mind az iskolai védőnői szolgálatot. Az Egyesített Egészségügyi Intézmények működteti a háziorvosi központi ügyeleti és a gyermekorvosi ügyeleti szolgálatot is. A háziorvosi ügyelet a Rákóczi út 2. szám alatt érhető el hétköznap 15.00-7.00 óra között, hétvégén egész nap. A gyermekorvosi ügyelet a Gyermekklinika épületében biztosított ugyancsak 15.00 és 7.00 óra között. 2011. szeptembere óta a Országos Mentőszolgálattal közös diszpécserszolgálatot működtetünk. A betegek bejövő hívásait képzett betegirányító veszi fel, aki az előírt protokoll szerint kérdezi a beteget és irányítja a megfelelő szintű ellátásba (sürgősségi ellátás vagy ügyeleti ellátás). Az alapellátás mellett az önkormányzat fenntartásában működő Egyesített Egészségügyi Intézmények járóbeteg-szakellátást is nyújt (alkoholbeteg-gondozó, allergológia, belgyógyászat, fül-orrgége, gyermek onkológia, gyermek pszichiátria, ideggyógyászat, kardiológia, labor diagnosztika, lelki gondozó, nőgyógyászat, onkológia, ortopédia, rheuma-fiziotherápia, röntgen diagnosztika, sebészet-traumatológia, szemészet, tüdőgondozás és szűrés. 63
A város egészségügyi szempontból kedvező helyzetét erősíti a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja, amely számos szakellátást biztosít.
b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok – mélyszegénységben élők, romák – életvitelük, életkörülményeik miatt a lakosság átlagánál nagyobb mértékben veszélyeztetettek a betegségekkel szemben. Az érintettek többségénél nem állnak rendelkezésre egészséges lakáskörülmények, táplálkozásbeli hiányosságok jelentkeznek, továbbá nem épül be mindennapjaikba a tudatos egészségvédelem, hisz sokuk esetében a mindennapok megéléséért való küzdelem a legfontosabb életstratégia. Körükben különösen fontos a társadalmi gondoskodás. A roma és hátrányos helyzetű társadalmi csoportok egészségvédelme érdekében megelőzési programokat, célzott tájékoztató kampányokat kell biztosítani. Ezek kiemelt fontossággal bírnak úgy a munkavállalást érintő készségek, képességek helyreállítása, fenntartása, mind a gyermekek iskoláztatása, iskolai teljesítménye szempontjából. Szegregált társadalmi helyzetük, szocializációs szintjük javítása érdekében sajátos módon kell biztosítani a szervezett lakossági szűrővizsgálatokat, (helybe vinni a szűréseket) megismertetni számukra az egészségügyi szolgáltatásokat, valamint az egészséges életvitelhez szükséges folyamatos tanácsadást tartalmazó programokat, kitekintéssel az egészséges életmódra, így a rendszeres testmozgásra, az egészséges táplálkozásra, valamint a dohányzás és a túlzott mértékű alkoholfogyasztás megelőzésére is. A társadalmi integrációs folyamatok és az un. „érzékenyítés” érdekében előnyös lenne a roma fiatalok számára sportprogramokat indítani, a városban működő iskolákban tanuló fiatalok bevonásával. A koragyerekkori fejlődés megalapozása érdekében meg kell teremteni a korai felismerés, szűrés, és korai fejlesztés hiányzó kapacitásait, csökkenteni kell a területi különbségekből fakadó hátrányokat. Biztosítani kell a gyermekek egészségügyi helyzetének javítása érdekében a korszerű gyermekegészségügyi ismeretek átadását tájékoztatással, oktatással, szemléletváltoztatás elősegítésével, illetve a nyelvi, megértési nehézségekkel küzdő, hátrányos helyzetű szülők számára is könnyen érthető, kipróbálható, begyakorolható ismeretközvetítéssel. A gyermek-és serdülőkori mentális problémák kezelésére célzott, a város területét lefedő szolgáltatásokat kell kialakítani. Ösztönözni kell a részvételre, mobil szűrések igénybevételére, különös tekintettel a szegregált lakókörnyezetben élőkre. Az egészségügy területén foglalkoztatást-ösztönző programokra lenne szükség, melyek támogatnák a roma származásúak alkalmazását a hiányszakmákban. Az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférés javítása érdekében ösztönző, támogató programokkal csökkenteni kell a tartósan betöltetlen állású orvosi körzetek számát.
c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A mélyszegénységben élők és romák célcsoportjába tartozók körében a rossz lakás- és életkörülmények, az alacsony képzettségi szint, a szülők képzettségbeli hiányosságai miatt az átlagosnál nagyobb arányban szükséges a gyermekek fejlesztő egészségügyi szakember, ill. pedagógus általi segítése. Ez az oktatási rendszer keretein belül szűkösen áll rendelkezésre. A civil szervezetek – kiemelten roma szervezetek is – pályázati, vagy egyéb forrásból törekednek arra, hogy pl. tanoda64
rendszerű struktúrákkal teret adjanak a fejlesztő segítségnek oktatási szempontból. Egészségügyi szempontból erre csak esetlegesen van lehetőség, az is döntően az iskolák jelzésén alapuló szükségletre irányul. A rehabilitációra való igény szintén nagyobb arányban jelentkezik a célcsoport népességében, mint a népesség átlagos szintjén. Körükben a gyermekkori problémákhoz hasonlóan az érvényesül, hogy nem jutnak el megfelelő időben és módon azon intézményekbe, amelyek a rehabilitációs folyamatban érdemben segíteni tudnák őket. Úgy a fejlesztés, mint a rehabilitáció tekintetében a célcsoport sajátosságaihoz illeszkedő információ-felvevő rendszer kialakítása lenne szükséges, mely a továbbiakban támpontot adhatna az arra rászorulóknak a számukra szükséges és elérhető szolgáltatások igénybevételi lehetőségéről.
d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Kiírásra és elbírálásra került „A helyi önkormányzat oktatási intézményeiben és szociális ágazatában közétkeztetés szolgáltatás biztosítása” elnevezésű közbeszerzési eljárás, melynek dokumentációjában fellelhető információk az egészséges táplálkozás szempontjait tartalmazzák az alábbiak szerint: 1. ha az ellátást igénybe vevő egészségi állapota indokolja, részére – orvosi javaslatra – az orvos előírásainak megfelelő étkezési lehetőséget (pl. diéta, gyakoribb étkezés) kell biztosítani. 2. A Vállalkozó köteles egy főzőkonyhát diétás ételek elkészítésére üzemeltetni, vagy főzőkonyháiban a diétás ételek elkészítéséről gondoskodni a főzőkonyhák között arányosan elosztva. 3. A vállalkozó a vonatkozó, mindenkor hatályos jogszabályoknak, ajánlásoknak és a szakmai szabályoknak megfelelően folyamatos közétkeztetési szolgáltatást nyújt - beleértve a későbbiekben részletezett speciális étrendeket, diétákat is a Megrendelő által a jelen szerződés szerint meghatározott személyek részére - különös tekintettel: a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: szociális törvény), az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény, 62/2011. (VI. 30.) VM rendelet a vendéglátó-ipari termékek előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszerbiztonsági feltételeiről, 68/2007. (VII.26.) FVM – EüM - SZMM együttes rendelet az élelmiszer-előállítás és forgalomba hozatal egyes élelmiszer - higiéniai feltételeiről és az élelmiszerek hatósági ellenőrzéséről, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény, 852/2004/EK rendelet az élelmiszerhigiéniáról, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által kiadott „A rendszeres étkeztetést biztosító, szervezett élelmezési ellátásra vonatkozó táplálkozás-egészségügyi ajánlás közétkeztetők számára” című ajánlás előírásaira. A közétkeztetési szolgáltatás magában foglalja a speciális étrendeket, diétákat is. 4. A Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy a mindenkori aktuális diétás igényeket teljes körűen kielégíti az Intézménnyel egyeztetve. 5. A Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy az étlapot változatosan (minimum 2 heti forgó étlap – a kis (tízórai, uzsonna) és fő (reggeli, ebéd, vacsora) étkezésben szereplő ételek 2 hetente ismétlődhetnek), évszaknak megfelelően, az ellátottak életkori sajátosságának és 65
egészségi állapotának megfelelően, vitamindúsan állítja össze. Ugyanaz az étel a fent leírt időintervallumon belül nem ismétlődhet, még más néven sem. 6. Vállalkozó vállalta, hogy az előállított ételek minőség és mennyisége az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által kiadott „A rendszeres étkeztetést biztosító, szervezett élelmezési ellátásra vonatkozó táplálkozásegészségügyi-ajánlás közétkeztetők számára” című ajánlásnak - amely jelen szerződés 10. számú melléklete - megfelel. 7. A Vállalkozó kötelezettséget vállalt arra, hogy a korosztályoknak/életkornak megfelelő tápanyag és energia szükségletet rendszeresen vizsgálja, és az étrend változatosságáról, valamint az ezzel kapcsolatos észrevételekről igény szerint, de legalább évente kétszer (augusztus, március hó) a Megrendelővel egyeztetést folytat. 8. A Vállalkozó köteles diétákat biztosítani. A Vállalkozó kötelezettséget vállal a diéta nemek alapján történő étkezési lehetőség folyamatos és az intézmények igénye szerinti bővítésére. 9. Szolgáltatási kézikönyvben - melyet be kell tartania a vállalkozónak - foglalt információk az egészséges táplálkozás szempontjaira vonatkozóan: „Az élelmezés minőségi követelménye: 4 héten belül ugyanaz a főétel csak egyszer szerepelhet. Az ebédnek a két fogáson kívül menütől függően tartalmaznia kell hetente minimum háromszor savanyított zöldséget- nyári időszakban szezonális nyers zöldég salátát, vagy süteményt, nyers gyümölcsöt, vagy téli és tavaszi időszakban befőttet. Bő zsiradékban sütéssel készített étel két hetente maximum kétszer szerepelhet. A kenő zsiradék és a főzőzsiradék legfeljebb 50%-a lehet állati eredetű. Azonos állatfajtából készített főétel hetente háromszor szerepelhet, de nem egymást követő napokon. A zöldség köret, vagy főzelék hetente minimum kétszer kell, hogy szerepeljen; a burgonya főételként két hét alatt maximum ötször szerepelhet. A tészta köret két hét alatt maximum négyszer szerepelhet. Színben, ízben, emészthetőségben, alapanyagban és konyhatechnikában összeillő első és második fogást kell betervezni egy napra. Minden főétkezésnek komplettnek kell lennie. Gyermekek étrendjében egy héten egyszer fordulhat elő a kis étkezés inkompletten.” Étlaptervezésnél és ételkészítésnél figyelembe kell venni az életkori sajátságokat (ízesítés, emészthetőség, ételkészítési technológia). Az étrend összeállításánál ügyelni kell arra, hogy a tervezett ételek jellege az étkeztetett korcsoportoknak megfelelő legyen. A Vállalkozónak minden, általa biztosított étkezéshez étlapot kell készítenie és azt az étkezők – bölcsődében, valamint közoktatási intézményekben a szülők - által is jól látható helyen ki kell függeszteni. Az étlapon fel kell tüntetni minden étkezés számított energia-, fehérje-, zsír-, szénhidrát-, cukor- és sótartalmát egy adagra vonatkoztatva, és az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004.(II.26.) FVMESzCsM-GKM rendeletben meghatározott allergén összetevőket. Amennyiben az étlapban változás következik be, a Vállalkozónak gondoskodnia kell arról, hogy a módosított étlap kifüggesztése a módosítás napján megtörténjen. Az étlapon a diétás étrendet a nem diétás étrendtől elkülönítetten kell feltüntetni. A Vállalkozó az általa ellátott valamennyi korcsoport számára naponta köteles biztosítani. Egész napos étkeztetés esetén biztosítani kell legalább 0,5 liter tejet vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejterméket,
66
4 adag gyümölcsöt, zöldséget – ide nem értve a burgonyát –, ezekből legalább 1 adagot nyers formában, 3 adag gabonaalapú élelmiszert, amelyből legalább 1 adagnak teljes őrlésűnek kell lennie. Fekvőbeteg étkeztetés esetén biztosítani kell legalább 0,5 liter tejet vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejterméket, 2 adag gyümölcsöt, zöldséget – ide nem értve a burgonyát –, ezekből legalább 1 adagot nyers formában, adag gabonaalapú élelmiszert, amelyből legalább 1 adagnak teljes őrlésűnek kell lennie. Bölcsődei étkeztetés esetén biztosítani kell legalább 0,4 liter tejet vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejterméket, 2 adag gyümölcsöt, zöldséget – ide nem értve a burgonyát –, ezekből legalább 1 adagot nyers formában, 2 adag gabonaalapú élelmiszert, amelyből kétnaponta 1 adagnak teljes őrlésűnek kell lennie. Napi háromszori étkezés szolgáltatása esetén biztosítani kell legalább 0,3 liter tejet vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejterméket, 2 adag gyümölcsöt, zöldséget – ide nem értve a burgonyát –, ezekből legalább 1 adagot nyers formában, 2 adag gabonaalapú élelmiszert, amelyből 1 adagnak teljes őrlésűnek kell lennie. A bölcsődei étkeztetéssel kapcsolatban a pécsi Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága az alábbiakat tartotta fontosnak. A 2011-es évben az intézmény tagintézményeiben a gyermekétkeztetés központi étlap és receptúra alapján történt, melyet a dietetikus és a bölcsődék élelmezésvezetői állítottak össze. Az irányétlap megvalósulását a dietetikus rendszeresen ellenőrizte, hogy az egészséges táplálkozás alapelvei mellett, a kisgyermekek életkori sajátosságai, a korcsoportra jellemző tápanyagszükséglet maradéktalanul megvalósulhasson. A főzéshez szükséges nyersanyagot, közbeszerzést elnyert cégek, vállalkozók szállították a tagintézményekbe. Minden bölcsőde saját főzőkonyhával rendelkezik, ami a HACCP alapelveinek és legfontosabb szempontjainak alkalmazásával működött. A helyben történő főzést élelmezésvezetők által irányított személyzet látta el egész évben. Három bölcsőde - Törpike, Mezőszél, Cseperedő – óvoda élelmezését is végezte, a Kiskuckó Bölcsőde az intézményrendszeren belül működő Vadvirág Családok Átmeneti Otthonát és néhány bölcsőde vendégétkeztetést is vállalt. A 2011. évben az 1 013 felvett gyermek közül 217 gyermek, a felvett gyermekek 21,42%-a részesült rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény által térítésmentes bölcsődei ellátásban. 3 vagy több gyermeket nevelő család után járó 50%-os térítési díjkedvezményben 80 gyermek részesült, a felvett gyermekek 7,9%-a és tartósan beteg ill. fogyatékos gyermek után járó 50 %-os térítési díjkedvezményben 46 gyermek, a felvett gyermekek 4,54%-a. Így intézményünkben összesen, a beszámoló évében bölcsődei ellátásban részesülő 1 013 gyermek közül 343 gyermek, 33,86% részesült valamilyen formában térítési díjkedvezményben.
e) sportprogramokhoz való hozzáférés Széles spektrumon mozgó sportolási lehetőségeket kínál a város. Nagyszámú sportoló befogadására alkalmas létesítmények állnak rendelkezésre, a választható, rendelkezésre álló sportágak jelentős része szabadidősport tevékenységre is alkalmas. Nagy tapasztalattal rendelkező szervezetek vannak jelen a célcsoporttal való sportfoglalkozások szervezése és végrehajtása terén. A célcsoport jelentős részének igényeit jól ismerő, ezeket tevékenységébe beépíteni képes, elkötele67
zett szakember-gárda dolgozik városszerte. Kialakult kapcsolat működik a célcsoport tagjait tömörítő intézményekkel (oktatási, kulturális, egészségügyi, sport intézmények, szervezetek). Külső támogatók sikeres bevonása jellemző. A Sportkoncepció és a sporttámogatási rendszer alapján kiszámítható, tervezhető a sportprogramokhoz való hozzáférés. Diáksport támogatás elősegítése jellemző. Felkészült, lelkes sportszervezők, segítők, önkéntesek dolgoznak a helyi sportért. Jó, az országos és helyi sportszervezetekkel kialakított kapcsolat jellemzi a helyi sportszervezeteket. A sportprogramok rendezésének legnagyobb hátráltatója az igénybe vehető pályázatok ismeretének hiánya. A sport lehetőséget ad a célcsoport eredményes aktivizálása által egységesebb, elfogadóbb társadalmi környezet teremtése. A mozgásgazdag életmód kialakítása jótékony hatással lesz a célcsoport egészségügyi helyzetére. A célcsoport sokszínű sporttevékenységekbe történő bevonása lendületet ad a helyi utánpótlás-nevelésnek. A célcsoport egy részének aktivizálása katalizátorként működik, és a jövőben egyre növekvő számú hátrányos helyzetű, roma, időskorú, fogyatékos személy kezd sportolni. Önkormányzati szándékra van szükség a sportlétesítmények fejlesztésére, bővítésére. A rendszeres mozgás által a célcsoport egy része olyan életvitel mintát kap, amit más területeken nincs alkalma megtapasztalni. A sport kiemelkedési, karrierlehetőséget kínál. A sport területén elért siker önbizalmat ad, amit a sportoló az élet más területén is kamatoztatni tud. A kérdés megoldásának tervezésekor figyelembe kell venni, hogy a szabadidősport egyes ágainak űzését csak kevesen engedhetik meg maguknak. A célcsoport számára rendelkezésre álló, sportolásra fordítható szabadidő nem megfelelő mértékű. A befogadó, másságra nyitott többségi attitűdből eredő nehézségek kézzel foghatóak. A rendelkezésre álló aktívák (sportlétesítmények) határos befogadóképességéből eredő kapacitáshiány fordulhat elő. A hátrányos helyzetű fiatalok személyiség és képességfejlesztő sport tevékenységekbe való bevonásának nehézségei veszélyként jelennek meg. Előfordul, hogy a társadalmi közeg nem kellőképpen empatikus. A kérdés megoldásához szükség van a célcsoport eredményes aktivizálására, a sporttevékenységbe történő bevonására, a sportlétesítmények fejlesztésére, valamint a célcsoport katalizátorainak aktivizálására. Tervezhető diáksport támogatási rendszer megőrzése, valamint a pályázati lehetőségek kihasználása szintén javasolt.
f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Pécs MJV Önkormányzata Közgyűlése a személyes gondoskodás körében a következő ellátásokat biztosítja: A) alapszolgáltatások keretében: a) tanyagondnoki szolgáltatás b) étkeztetés c) házi segítségnyújtás d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás e) családsegítés f) támogató szolgáltatás g) közösségi ellátások h) utcai szociális munka i) nappali ellátás ia) idősek klubja ib) fogyatékosok nappali intézménye 68
B)
ic) szenvedélybetegek nappali intézménye id) nappali melegedő ie) demens személyek nappali ellátása if) pszichiátriai betegek nappali intézménye szakosított ellátás keretében a) ápolást gondozást nyújtó intézmények aa) idősek otthona ab) fogyatékos személyek otthona ac) hajléktalanok otthona b) átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények ba) idősek gondozóháza bb) fogyatékosok gondozóháza bc) hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása.
A tanyagondnoki szolgálat külterületi vagy egyéb belterületi lakott helyen az intézményhiányból eredő hátrányok enyhítése céljából működik. A tanyagondnoki szolgálat feladata az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, igénybevétele ingyenes. A tanyagondnoki szolgálat ellátási területe Pécs, István akna területe, melyet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Pécsi Csoportja biztosít. Az étkezés szociális konyha, egyéb főzőhely, illetve népkonyha keretében biztosított. Az önkormányzati fenntartású intézményben biztosított szociális étkeztetés tekintetében szociálisan rászoruló az a személy, aki a) öregségi nyugdíjban részesül, b) reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, c) időskorúak járadékában részesül, d) rokkantsági ellátásban részesül, e) rehabilitációs ellátásban részesül, f) rendszeres szociális segélyében részesül, g) pszichiátriai-, vagy szenvedélybeteg beteg, vagy h) fogyatékos személy, vagy i) akinek egészségi állapota indokolja az étkeztetés biztosítását. A népkonyhát a hajléktalan személyek vehetik igénybe. Pécs városában az étkeztetést az alábbi telephelyeken lehet igénybe venni: az Integrált Nappali Szociális Intézmény Pécs, Littke József utca 10., valamint Pécs, Felsőbalokány utca 1. telephelyein, aMagyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Pécsi Csoportja Pécs, Apafi utca 101. sz. alatti telephelyén, a TÁMASZ Alapítvány Pécs, Névtelen utca 1.sz alatti telephelyén. Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. A házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően az intézmény vezetője megvizsgálja a kérelmező gondozási szükségletét, és megállapítja annak mértékét. A megállapított napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani a szolgáltatást. 69
Az Integrált Nappali Szociális Intézmény a házi segítségnyújtást az alábbi három telephelyeken biztosítja Pécsett: Littke József utca 10., Felsőbalokány utca 1., Garay utca 33. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele esetén a szociális rászorultságot vizsgálni kell. Az Integrált Nappali Szociális Intézmény a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást Pécs, Felsőbalokány utca 1. sz. alatti telephelyén biztosítja. A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. A családsegítés igénybevétele ingyenes. Az Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ végzi a szolgáltatást az alábbi telephelyeken: Pécs, Megye utca 22. Pécs, Hársfa út 154. Pécs, Dombay János utca 3. Pécs, Anikó utca 5. Kővágószőlős, Újtelep 7 Görcsöny, Rákóczi utca 1. Orfű, Széchenyi tér 1. A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. A támogató szolgáltatás igénybevétele esetén a szociális rászorultságot vizsgálni kell. A városban az alábbi telephelyeken lehet a támogató szolgálatot igénybe venni: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Pécsi Csoportja Pécs, Apafi utca 101.szám alatti telephelyén, a Kerek Világ Alapítvány Pécs, Krisztina tér 9. szám alatti telephelyén, a Baptista Szeretetszolgálat Szeretetotthona Pécs, Malomvölgyi út 21. szám alatti telephelyén, a Baptista Szeretetszolgálat Életminőség-fejlesztő Szolgáltatások Intézménye Pécs, Endresz György utca 23. szám alatti telephelyén. Közösségi ellátások a pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére nyújtott az Szt. 65/A. § (2) bekezdésében meghatározott közösségi alapellátás, valamint a szenvedélybetegek részére nyújtott az Szt. 65/A. § (3) bekezdése szerinti alacsonyküszöbű ellátás. A közösségi ellátások igénybevétele ingyenes. A városban az alábbi telephelyeken lehet a közösségi ellátásokat igénybe venni: pszichiátriai betegek közösségi ellátását: az Integrált Nappali Szociális Intézmény Pécs, Apáca utca 12. sz. alatti telephelyén. szenvedélybetegek közösségi ellátását: a Reménység Gyermeksegély és Rehabilitációs Alapítvány Pécs, Petőfi utca 7., és Pécs, Király utca 21.sz. alatti telephelyein, illetve az INDIT Közalapítvány Pécs, Gorkij utca 1., Pécs, Bajcsy-Zslinszky utca 9., és Pécs, Kazinczy utca 6. szám alatti telephelyein. 70
Utcai szociális munka keretében biztosítani kell az utcán tartózkodó hajléktalan személyek helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét. Ellátó szervezetek és telephelyeik: INDIT Közalapítvány Pécs, Gorkij utca 1., TÁMASZ Alapítvány Pécs, Sándor utca 1. A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő, a) tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, b) tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, és szenvedélybetegek, c) harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autisztikus személyek - akiknél a vezető tünet az értelmi fogyatékosság – a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum – legalább enyhe fokú – demencia kórképet megállapító szakvéleményével rendelkező személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak – ide nem értve az idős személyeket – napközbeni étkeztetését. A városban az alábbi telephelyeken lehet a nappali ellátást igénybe venni. Idősek nappali ellátása: Integrált Nappali Szociális Intézmény Pécs, Felsőbalokány utca 1., Pécs, D. utca 2., Pécs, Littke József utca 10., Pécs, Polgárszőlő 32-34., Pécs, Bányatelep 3. telephelyei, Integrált Szociális Intézmény Pécs, Zipernowsky Károly utca 1. telephelyén, Baptista Szeretetszolgálat Szeretetotthona Pécs, Barátság utca 18. telephelyén. Fogyatékosok nappali ellátása: Baptista Szeretetszolgálat Életminőség-fejlesztő Szolgáltatások Intézménye Pécs, Endresz György utca 21., Pécs, Endresz György utca 23. telephelyein, Kerek Világ Alapítvány Pécs, Krisztina tér 9., Pécs, Gesztenyés utca 2. telephelyein, Fogd a Kezem Alapítvány Pécs, Kovács Béla utca 10. telephelyén, Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Pécsi Csoportja Pécs, Apafi utca 101. telephelyén. Szenvedélybetegek nappali ellátása: INDIT Közalapítvány Pécs, Kazinczy utca 6. telephelyén. Hajléktalanok nappali ellátása: TÁMASZ Alapítvány Pécs, Sándor utca 1., Pécs, Hársfa út 2., Pécs, Dugonics utca 26., Pécs, Dombay János utca 8., Pécs, Névtelen utca 1. telephelyein, 71
Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Pécsi Csoportja Pécs, Janus Pannonius utca 6.telephelyen. Pszichiátriai betegek nappali ellátása: Integrált Nappali Szociális Intézmény Pécs, Apáca utca 12. telephelyen. Demens személyek nappali ellátása: Integrált Nappali Szociális Intézmény Pécs, Felsőbalokány utca 1., Integrált Szociális Intézmény Pécs, Zipernowsky Károly utca 1. telephelyeken.
Idősek otthonában az Szt.-ben meghatározott gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el. Az a 18. életévét betöltött személy is ellátható, aki betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes. Idősek otthona ellátást a városban az alábbi telephelyeken lehet igénybe venni: Integrált Szociális Intézmény Pécs, Tüzér utca 7., Baptista Szeretetszolgálat Szeretetotthona Pécs, Malomvölgyi út 21., Pécs, Xavér utca 10., Pécs, Alkotmány utca 79., Pécs, Barátság utca 18. Fogyatékos személyek otthona: Baptista Szeretetszolgálat Szeretetotthona Pécs, Malomvölgyi út 21. Hajléktalanok otthona: TÁMASZ Alapítvány Pécs, Rét utca 4/1. Időskorúak gondozóháza: Integrált Szociális Intézmény Pécs, Zipernowsky Károly utca 1. Fogyatékosok gondozóháza: Baptista Szeretetszolgálat Életminőség-fejlesztő Szolgáltatások Intézménye Pécs, Acsády Ignác utca 8. Éjjeli menedékhely: Támasz Alapítvány Pécs, Bittner Alajos út 80. (női), Pécs, Gomba utca 7. (férfi). Hajléktalan személyek átmeneti szállása: Támasz Alapítvány Pécs, Bittner Alajos út 80. (női), Pécs, Edison utca 28. (férfi). A fentiekből kitűnik, hogy az önkormányzat valamennyi rászoruló csoportnak, szinte valamennyi ellátási fajtáját biztosítja.
72
A továbblépés irányai a roma érintettek szemszögéből. Pécs városa az önkormányzati, a civil és egyházi szektor jelenlétével valamennyi személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatást lefedi, biztosítja. Az önkormányzat és intézményei a törvényben előírt feltételeknek egyre inkább megfelelnek, különös tekintettel a személyi feltételekre. A házi segítségnyújtás szolgáltatását nyújtó szervezetek törvény által lehetővé tett, illetve kapacitáskorlátjuk által megszabott napi gondozási órái sok elesett, beteg ember számára azonban nem elegendőek. Jellemző a szakosított, bentlakásos intézmények férőhelyhiánya. Az alacsony jövedelműek (főleg az FHT-ban, RSZS-ben, önkormányzati időskorúak járadékában részesülők) többszörösen hátrányba kerülnek a magas (átlag kb. 80.000 Ft-os) térítési díjak miatt. A normatív finanszírozás nem teszi lehetővé az ellátás biztosítását. A külterületek (szőlők) lakói elesnek a szolgáltatások egy részétől, a megközelíthetőség elégtelensége miatt. Komplex szolgáltatás hiánya jellemző. Az országosan is nagy problémát jelentő, szociális krízishelyzetekben is kicsúcsosodó devizahiteles esetek kezelésére csak szerény eszközrendszere van a szociális szolgáltatóknak. Hiányosságok vannak az intézmények tárgyi feltételeiben is. A helyzet javítása érdekében szükség van a meglévő szolgáltatásokat erőforrásaiban, kapacitásaiban, szolgáltatási palettájában megerősíteni, bővíteni. Az alap és szakellátást nyújtó szolgáltatásokhoz, pályázati források igénybevétele szükséges lenne. A tervezés és a fejlesztési irányok kijelölésénél figyelembe kell venni, hogy a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatóknál gyakorta megjelennek olyan ügyfelek, akik önhibájukból vagy saját hibájukon kívül olyan helyzetbe kerültek, hogy elveszítették munkájukat, alkalmi munkákat sem találnak, és a hatályos jogszabályok alapján semmilyen rendszeres pénzbeli vagy természetbeli támogatásban nem részesülhetnek. (vö. pl. 1 éves előzetes együttműködési kötelezettség a munkaügyi központtal a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság megszerzéséhez, vagy ha az FHT-ban részesülő ügyfél 1 év alatt nem tud felmutatni 30 napnyi munkaviszonyt vagy önkéntes tevékenységet). Ezek az emberek gyakorlatilag teljesen kiesnek a szociális hálóból, és gyakorta a szó szoros értelmében éheznek. Egészségi állapot romlása is megfigyelhető köztük, valamint az ellátatlanság, az elszigetelődés is veszélyezteti őket. A probléma megoldása érdekében kitűzött célok, intézkedések egyik fő iránya a meglévő szolgáltatások megerősítése, kapacitásainak, emberi erőforrásainak megtartása, a fent vázolt szolgáltatási "lyukak" lefedése. Esélyegyenlőség biztosítására van szükség az ellátásokhoz való hozzáférés tekintetében. A rugalmas, támogatott lakhatási formák, modellek kialakítása, fejlesztése szükséges a lakhatásukat elveszítők, vagy átmeneti nehézségekkel küzdők számára. Magas szintű szociális szolgáltatás biztosítása szükséges, minél több igénybevevő részére. Fontos lenne az otthon ápolás, gondozás lehetőségeinek, kapacitásainak bővítése is, amely lehetővé tenné a betegséggel küzdők vagy az idős emberek otthonukban történő ellátását. Ehhez országos szakpolitikai döntés és ennek a foglalkoztatásra és a szolgáltatás finanszírozására vonatkozó hatástanulmányai is szükségesek. Állami normatív támogatás összegének átgondolása javasolt. A jogszabályi környezettől és a forrástól függően minél több ellátás biztosítása szükséges, akár civil szféra bevonásával. Országos szakpolitikai döntés és ennek a foglalkoztatásra és a szolgáltatás finanszírozására vonatkozó hatástanulmányai is szükségesek. Személyi, tárgyi feltételek javítására van szükség az ellátórendszerben, valamint a szolgáltatók esetében. Intézmények befogadóképességének bővítése szintén javasolt. Térítési díjak esetében a méltányosság rugalmas kezelésére is szükség lehet.
73
g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Az általunk ismert szociális szolgáltatóknál nemre, nemzetiségi, etnikai, vallási hovatartozásra, szexuális orientációra való érzékenységgel dolgoznak, ezek alapján nem diszkriminálva nyújtanak szolgáltatást. Az intézmények részben akadálymentesen megközelíthetőek. Nincsenek azonban olyan kollégák az intézményeknél, akik romani (lovári), beás, illetve idegen nyelveken tárgyalási szinten beszélni vagy jelnyelven kommunikálni képesek lennének. A szociális ellátásban nevelkedett, a bentlakásos intézmények esetében az alacsony jövedelemmel rendelkezők hátrányt szenvednek az igénybevétel során. Egészségügyi ellátás esetében a pszichés betegellátás kapacitáshiánya tapasztalható (várólisták, vagy bentfekvő intézményi ellátás hiánya gyermek ellátás esetében). A probléma megoldási javaslatainak kidolgozásakor számolni kell a fellépő veszélyekkel is, úgy, mint az ellátatlan kliensek és betegek megnövekedett száma, az egészségi állapot romlása, melynek társadalmi következményei is lehetnek. A probléma megoldása érdekében fontos a jelnyelvi képzettségek megszerzése, a (romani) lovári, a beás nyelvi képzések biztosítása a szociális szférában dolgozók részére. A szociális és egészségügyi szolgáltatást nyújtó ép, nem akadályozott munkatársak személyes empátiás készségeinek, segítő és az egyenlő bánásmódot hangsúlyozó attitűdjeinek fenntartása folyamatosan megújuló egyéni és intézményi képzésekkel, tréningekkel javasolt. Attitűd-erősítő képzések, valamint esélyegyenlőségi érzékenyítő tréningek bevezetése javasolt. Egészségügyi ellátórendszer hiányosságainak pótlása, és a szociális ellátórendszer kapacitásának növelése szükséges. A hatékony munka érdekében az intézményfejlesztés is fontos. A finanszírozás jelen hatályos szabályainak átgondolására és a jogszabályi háttér átalakítására van szükség a célok eléréséhez.
h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül A pécsi hajléktalanok ellátása jól működik és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, valamint a Caritas által biztosított orvosi ellátás is fontos szerepet tölt be. A Hősök terén az Egészségnap minden évben ingyenes helybeli szűréssel egészül ki. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat által biztosított szűrés elérhető a György telepen és a Hősök terén is. Egészségügyi és szociális területen működő prevenciós programok hatékonyak. A fentebb kiemelt területeken felül azonban más szegregátumban nincsenek a fentihez hasonló lehetőségek. Hősök terén hiányzik a gyermek házi orvosi ellátás, a felnőtt rendelés is szűk időtartamú és ritka. A rendszeres szűrővizsgálatokon alacsony részvétel jellemző. A jövedelmekhez képest magas a gyógyszerköltség, a közgyógyellátási keret nem fedezi a szükséges gyógyszereket, vagy az ügyfél a közgyógyellátásból kiszorul. Nehézkes, hosszadalmas az ügyintézés a szociális étkeztetés iránt. Nincs ingyenes étkeztetés a nulla jövedelemmel rendelkezők részére, csak egyedi elbírálással. A szociális otthoni férőhelyek korlátozott száma miatt – főleg szakosított ellátásban – még hátrébb kerülnek a sorban az alacsony jövedelmi helyzetű, de rászoruló kliensek. Nincs kedvezményes, alacsony jövedelemhez szabott ápolási osztályi férőhely a városban. Forráshiány jellemzi a szociális és az egészségügyi ellátórendszert is. A problémák megoldása érdekében javasolt egyszeri OEP segély bevezetése, az egészségügyi szolgáltatás igénylése a Területi Szociális Központokban, valamint a prevenciós programok további folytatása. A tervezés során figyelni kell arra, hogy az érintett csoportok egészségi állapota és jövedelmi helyzete romlásnak indulhat, a szociális kapcsolataik beszűkülhetnek. 74
A helyzet megoldása érdekében kitűzött célok, fejlesztési irányok között kell szerepelnie a szűrővizsgálatokon, rendszeres orvosi ellátásban való nagyobb részvétel elősegítésére tett intézkedéseknek is. Szociális étkeztetés bővítése, és az igénylésének egyszerűbbé tétele is javasolt. Egészségügyi intézmények elérésének biztosítására van szükség (ha nem tud betegszállítót igényelni). Szociális otthoni ellátás költségének kiegészítésére anyagi forrás megteremtése szükséges. Prevenciós programok támogatása javasolt. Célok megvalósításához jogszabályi háttér megalkotása és annak az ellátórendszeri igényekhez való alakítása szükséges.
3.7. Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai A mélyszegénységben élők társadalmi kirekesztésének egyik leglényegesebb eleme a közösségi részvétel lehetőségeinek hiánya, a közösségi szolgáltatások elérésének nehézségei. Már jó ideje felismert tény, és a társadalmi felzárkóztatást célzó programok egyik alapeleme is, hogy a társadalmi tőke különböző formáinak fejlesztéséhez, a kapcsolati erőforrások alakításához és használatához elengedhetetlen olyan közösségi tér, mely alkalmas az emberi kapcsolatok gyakorlására, és befogadó a helyi környezet lakóival szemben. Pécs szegregációval érintett területeire ennek ellenére általában az jellemző, hogy ilyen közösségi színterekben nem szenvednek hiányt. Pécsbánya-telepen a Pécsbányai Kulturális Egyesület működtet az Önkormányzattal kötött közművelődési megállapodás keretében közösségi házat, melynek kihasználtsága is igen magas fokú. A Szabolcsi szegregátum több, a közelben elérhető közösségi színtérrel is rendelkezik, akár a Komlói út 195. szám alatti épület, akár az Pécs-Baranyai Origó Ház Egyesület közösségi háza alkalmas helyszín, de a 2013. közepére elkészülő Török István utca 12. szám alatt közösségi ház ugyancsak e funkció ellátására jön létre. György telepen a Magyar Máltai Szeretetszolgálat működteti „Jelenlét Házát”, a helyi alapszükségletek ellátásának elősegítése érdekében, és a közösségi alkalmak befogadására, szervezésére. Somogy-bányatelep számára a Kodály Zoltán Művelődési ház, Vasason a Berze Nagy János Művelődési Ház és a Kossuth Művelődési Ház tölt be közösségi funkciókat. Ezeket a Vasasért Egyesület működteti ugyancsak közművelődési megállapodás keretében több helyi civil szervezet számára teremtve meg a működési helyszínt ezzel. Gyárvároson elhelyezkedő kisebb zárványok számára korábban (és alkalomszerűen még most is) a Zenész Ifjúsági Otthon (ZION) hozzáférhető hely, és a több civil szervezet által kialakított „Menedék” elnevezésű, főként fiatalok számára szervezett programokkal működő kisebb közösségi épület használható. Fontos azonban megjegyezni azt is, hogy ezeknek a közösségi színtereknek a létrejötte több esetben is csak a közelmúlt beruházásainak eredménye, valamint a működtetésük intenzitása is változó volt korábban. A közösségi színterekkel való ellátottság ellenére jelentkező leszakadó városi folyamatok valódi problémának inkább az lehet az oka, hogy a hátrányos helyzetű társadalom igényeihez illesztett szolgáltatásokat és programokat ezek a házak ritkábban nyújtanak, inkább a magasabb státuszú rétegekre koncentrálnak, olykor nem, vagy félig tudatosan kirekesztő magatartást tanúsítanak. Szerencsére jelenleg ezek a közösségi intézmények egyre komolyabb hangsúlyt fektetnek a felzárkóztatás érdekében általuk megtehető lépésekre, és a városi önkormányzat együttműködésében több helyszínen is megindult olyan pályázati programok előkészítése, megvalósítása, melyekben konzorciumi partnerként bevonásra kerültek. Rücker akna, István-akna és a Vágóhíd környéki szegregátum azonban nem egyáltalán rendelkezik a helyi társadalom közösségi életének gyakorlásához ilyen feltételekkel. 75
A városrészekben helyben elérhető közösségi és kulturális intézmények mellett a város egésze számára szolgáltató nagy központi intézmények (Kodály Központ, Zsolnay Negyed intézményei, Tudásközpont, Színházak, stb.) kiemelkedő színvonalú kulturális programokat képesek biztosítani a városlakók számára. Elérhetőségüket a mélyszegény társadalmi csoportok számára nem is elsősorban a tömegközlekedés költsége akadályozza, sokkal inkább a kultúra fogyasztásának igen magas árai.
b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) Az egyén és a közösség, illetve a közösség tagjai szükségszerűen kapcsolatban (viszonyban) állnak egymással, függetlenül attól, hogy családi, vagy lakóhelyi közösségről beszélünk. A közösségek általában közös célok, feladatok érdekében jönnek létre. A közös célok eléréséért a közösség tagjai - jó esetben - közös döntéseket hoznak, közös lépéseket tesznek. A közösség „közösségtudattal” rendelkezik, amely egyfelől összekapcsolja, másfelől erősíti a viszonyokat. („az egyén fontos a közösség számára, a közösség fontos az egyén számára”). A mélyszegénységben élők és romák tekintetében a közösségi együttélés, az összetartozás a szűkös életfeltételek és a kulturális, családi sajátosságok miatt is különös jelentőséggel bír. Jelentős részének életében nagyon fontos szerepet játszik a tradicionalitás, és erős a hagyományokhoz való kötöttsége, de akár társadalmi, akár kulturális jellemzőiket nézzük megfigyelhető, hogy az egyén szintjén erősödik annak az igénye, hogy ha kilép a szűkebben vett környezetéből a tágabb környezete, vagy akár a társadalom, amiben él elfogadja, befogadja és elismerje, ne a különbözőségeket keresse, hanem az azonosságokat erősítse. Ezt mindenképpen egy integrációs folyamatra való igényként kell értelmeznünk. Ahhoz azonban, hogy ez a folyamat fejlődést mutasson kitörési pontok szükségesek, valamint a társadalmi befogadást erősítő gyakorlatokra. A probléma kezelésének első lépcsőjeként Pécs MJV Önkormányzata TÁMOP-5.3.6-11/1-20120001 „Benned a Létra” - Komplex humán kapacitás fejlesztés és társadalmi részvétel feltételeinek biztosítása Pécs – György telep szegregációs krízisterületén, és környezetében” című pályázat megvalósítása során olyan komplex szakmai programot dolgozott ki, melynek központjában a város szegregált lakókörnyezetében élő családjai állnak. Egyik legfontosabb célkitűzésünk volt, hogy a közösségi munka eszközeivel szólítsuk meg és hozzuk helyzetbe azokat a helyi közösségeket, melyek nem képesek képviselni érdekeiket, akik maguktól nem képesek kezdeményezni, és talán igényük sem alakulhatott ki együttműködésre kirekesztettségük, hátrányos helyzetük és/vagy önbizalomhiányuk miatt, valamint nem képesek felkutatni és kiaknázni azokat az erőforrásokat, melyek rendelkezésükre állnának. A program során a családtagok egyéni fejlődése, a közösség fejlődése, az önrendelkezésben való fejlődés, az infrastrukturális és munkaerőpiaci-szolgáltatások összehangoltan, egymásra épülő módon, ugyanakkor térben és időben egyszerre valósulnak meg. Az egyes tevékenységi területek összekapcsolódnak, az eredmények így megsokszorozódhatnak. A közösségfejlesztés, a közösségi tudat erősítésén túl a növekvő egyenlőtlenségek megállítása és az olyan közösségi színterek megteremtése is cél, melyek lehetőséget biztosítanak az ott élőknek arra, hogy aktívan részt vegyenek saját életük formálásában. Az önkéntes munkavégzés lehetőségének biztosításával a közösségi munka jelentősen hozzájárul a társadalmi integráció, szolidaritás erősítéséhez, melybe beletartozik a szolidaritás megjelenése egyéni, közösségi és össztársadalmi szinten is. A helyi közösségek ez estben saját maguk lehetnek a „szolidaritás műhelyei (kohói)”. Reményeink szerint a projekt eredményeképpen a probléma megoldása egy szélesebb közösségi mezőbe kerül, így lehetővé válik egy tágabb közösség tagjai számára a problémával való szembesülés, s ezáltal az, hogy mindannyiunk megoldandó feladatává váljon az, hogy a másik helyzetének 76
megértése csökkenti az intoleranciát, és lehetővé teszi a különböző szubkultúrák közötti átjárhatóságot. A megértés, közös cselekvés, tanulás következményeként megvalósulhat az elszegényedett, lecsúszott rétegek iránti szolidaritás, a „mi tudat” kiszélesített köre, mely ösztönösen utánanyúl a leszakadóknak, egybefogja és összetartja a társadalom minden rétegét. Az Európai Uniós források felhasználásának elősegítése, a hátrányos helyzetű emberek fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett az ENSZ Fejlesztési Programja - United Nations Development Programme (UNDP), együttműködésben Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatával, a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal, a Khetanipe a Romák Összefogásáért Egyesülettel és a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséggel közös projektet dolgozott ki 2012-ben. A projekt a Nyílt Társadalom Alapítvány (OSF) "EU forrásokkal a romák integrációjáért" programjának támogatásával (MtM) valósul meg. A projekt hangsúlyt helyez a szegregált területeken élők felkészítésére és részvételére a lakhatási feltételek javítását célzó projekt(ek) és a város társadalmi integrációs stratégiájának tervezésében és megvalósításában. Hosszú távú célja egy olyan modell kidolgozása, mely Pécs városának a gyakorlatban megvalósítható modellként szolgál arra, hogyan fejlessze hátrányos helyzetű területeit és az ott élő közösségeket, komplex módon keresve a választ a foglalkoztatás, oktatás, szociális és egészségügyi ellátás kérdéseire. Hogyan változtassa meg a lakhatási feltételeket az érintettek bevonásával és aktív részvételével. A mintaprojekt keretében a célterületen (György telep, Hősök tere és környéke) teljes körű szociológiai felmérés készült el 2013. közepére azzal a céllal, hogy mind a tervező csoport, mind a helyi önkormányzat naprakész információval rendelkezzen az ott élők szociális, gazdasági, pénzügyi, oktatási, egészségügyi és foglalkoztatási helyzetéről. 3 közösségfejlesztő szakember/coach került bevonásra György telep, Hősök tere és környékének mobilizálása, közösségi erőforrásainak fejlesztése céljából, valamint további 2 közösségfejlesztő Pécs egyéb szegregált területeinek előkészítése érdekében. Feladatuk a szegregációval érintett területeken élő, hátrányos helyzetű és roma emberek felkészítése a fejlesztési folyamatok megértésére, a fejlesztések tervezésébe való bekapcsolódásra és a fejlesztések fogadására. Az összegyűjtött szociológiai adatok és a helyi érintett lakosok által megfogalmazott fejlesztési javaslatok komplex értékelése és elemzése alapján 2013 őszére elkészül egy hosszú távú stratégiai fejlesztési koncepció, és a hosszú távú fenntarthatóságot elősegítő projekt dosszié is. A projekt szakmai stábja szoros együttműködésben a helyi fejlesztésekben érintett szereplőkkel, biztosítani képes a szegregált területeken élő emberek véleményének, javaslatainak becsatornázását mind a helyi önkormányzat, mind az egyéb érintettek területi fejlesztési tevékenységeibe.
c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A városban Önkéntes Centrum működik és folyamatosan szolgáltat (Önkéntes Központ 2004 óta). Ezek a szakmai programok az önkéntesség alapelve mentén, magas színvonalon és jól kiépített kapcsolatokkal rendelkeznek városi szinten. Az Európa Kulturális Fővárosa program felvezető és a programév önkéntes programja is sikeres volt. A mai napig zökkenőmentesen zajlik a városi szintű programokhoz kötődő önkéntes szervezés. Az önkéntesség ügye mellett mélyen és hosszabb távra elköteleződött szereplők vannak jelen. A város tapasztalattal rendelkezik – az Önkéntes Centrumon keresztül – a munkanélküli emberek közérdekű önkéntes munkába való bevonásával kapcsolatban. Szakmailag magas színvonalon megvalósuló önkéntes programok érhetők el minden területen: szociális, kulturális, szabadidős, egészségügyi, kórházi, természetvédelmi és környezet77
védelmi, ifjúsági, sport. PTE egyes karainál beépítésre került az oktatásba az önkéntesség és a társadalmi felelősségvállalás fontossága. Legtöbb középiskola már elkezdte a diákok szervezését az iskolai közösségi szolgálatnál. Pályázati prioritást élvez az önkéntesség felvállalása a civil pályázatok értékelésénél. Vannak jól működő együttműködések az önkéntesség területén, melyet a nyitottság, érdeklődés jellemez. Elkezdődött a hálózatosodás is. Működnek speciális programok és léteznek szakmai csoportok is, valamint külföldi jó tapasztalattal, ismeretekkel rendelkezik a Centrum. Az önkéntesség elvének maradéktalan megvalósítását azonban nehezíti a rugalmatlan törvényi háttér, a kevés szétosztható anyagi forrás a közösségi programokra. Társadalmi szinten még mindig nincs eléggé értékelve az önkéntes munka egyéni és társadalmi hasznossága. A fogalomtisztázás még mindig nagyon gyenge lábakon áll. Nincsenek tájékoztató kiadványok a témában, nem alakult ki egy stratégiai gondolkodás, nincs stratégia. Kevés a felkészített/elkötelezett szervezet, szakember a településen. Szervezeti nehézségekkel is szembesülnek az téma elkötelezettjei, úgy mint a koordináció hiánya, a feladatok kiosztásának nehézkessége, a mentorok hiánya. Még mindig nincs társadalmilag elfogadva az adakozás fontossága, értéke. A társadalmi felelősségvállalás még mindig gyenge, ahogy a vállalati felelősségvállalás is (CSR politika hiánya). Az intézményi szféra hozzáállása körülményes és gyanakvó. Kevés a fogyatékosokkal foglalkozó konkrét program. Erős bizalmatlanság jellemző. Attitűdváltásra, szemléletformálásra van szükség. Fel kell mérni az igényeket, fel kell kelteni a téma iránti érdeklődést. A hatékonyság növelése érdekében projektfinanszírozásra lenne szükség. Javasolt az Önkéntes Centrum további erősödése, legalizációja, az önkéntes hálózat továbbfejlesztése. Szükséges lenne erősíteni a társadalmi befogadást, valamint a fiatalabb generációt az oktatási intézményekkel együttműködve kellene megismertetni az önkéntesség fontosságával. Az önkéntesség problémáját nemcsak városi, hanem kistérségi szintre kell emelni. A vállalati felelősségvállalási stratégia (CSR politika) kidolgozása, terjesztése szükséges. Javasolt az önkormányzati szereplők bevonásával különféle módszertanok kidolgozása. A meghatározott irányelvek mentén fejlesztő tevékenységek/népszerűsítő programok kidolgozása (pl. díj) is javasolt. Helyi rendeletekkel lehetne segíteni az önkéntesség szélesebb körű elterjedését, kihasználását. Az önkéntesség népszerűsítésének gátja lehet a tartós munkanélküliek számára előírt, az FHT folyósításához szükséges 30 napos önkéntesség intézményéhez társult negatív előítélet, valamint az, hogy a kiszámíthatatlan projektfinanszírozás veszélyeztetni a programok működését, sikerességét. A probléma megoldása érdekében mindenekelőtt elő kell segíteni a hátrányos helyzetű csoportok integrációját, a társadalmi kohéziót erősítő önkéntesség fejlesztését. Fontos, hogy az önkéntesség, az adományozás értékteremtő és társadalmilag követendő értékként jelenjen meg a városi kommunikációban is. Fejlődjenek a közösségek, legyen élő, tényleges kapcsolat köztük. Szükséges a pécsi identitás erősítése, erősödése is. Az önkéntességnek, az adományozásnak, a társadalmi felelősségvállalásnak horizontális szemponttá kell válnia a városban. Önkéntességre felkészítés fejlesztésére van szükség. Fogadószervezetek és intézmények bekapcsolása, valamint a támogató infrastruktúra fejlesztése javasolt. Szektorok együttműködésének támogatására van szükség. Az önkéntesség presztízsének emelését elő kell segíteni. Az Önkéntes Centrum megerősítésével annak népszerűsítése és legalizálása szükséges az eredményes fejlesztéshez. Szektorközi együttműködések ösztönzése és támogatása javasolt. A szolgáltatások körének kiszélesítés, valamint a jó gyakorlatok és tapasztalatok felhasználása szükséges. Fontos lenne kapcsolódni a pécsi civil irányelvekhez. Támogató helyi környezet kialakítása (rendeletek, infrastruktúra) után eredményesebb munkát lehetne végezni az önkéntesség elősegítése terén. A kommunikáció, a nyilvánosság fejlesztése javasolt. Területi (eredmény centrikus, lakóhelyemen), szakmai (szaktudás, ismeret átadása) és tevékenység (érdeklődés) alapú önkéntességi formák kialakítása és elkülönítése szükséges.
78
Fontos, hogy a városi stratégia útmutatás legyen arra, hogy a szolidaritás miként kapcsolódik az önkéntességhez. A tudásbázis folyamatos fejlesztése javasolt, amely lehetőséget nyújt megismerni azokat a jó gyakorlatokat, amelyek segítségével az önkéntesség iránt érdeklődők felismerhetik az önkéntes munka végzésének előnyeit, továbbá amely révén a mentorok megismerhetik azokat a jó módszereket, amelyekkel hatékonyabbá tehető az önkéntesség iránti érdeklődés. Az önkéntességet koordináló rendszer tervezése során szükséges, hogy egy lokális szintig terjedő, összehangolt rendszer alakuljon ki. Fontos a fogadó szervezetek, így a vállalatok, önkormányzatok, állami és önkormányzati intézmények, civil szervezetek részére egy olyan támogató közeg kialakítása, amely elősegíti az önkéntes tevékenységgel szembeni nyitott és tudatosabb szervezeti magatartás kialakulását. Támogató és jutalmazó rendszer bevezetése javasolt, amely elismeri a hosszú ideje, rendszeresen önkénteskedő személyek munkáját. Erősíteni kell a civil, közigazgatási, egyházi és vállalati szektor bevonását az önkéntesség menedzselésébe, az önkéntes tevékenységet végző személyek delegálásának koordinálásába. Olyan megállapodásokra van szükség, amelyek az együttműködéseket hosszú távra alapozzák meg, és a kooperáció előnyeivel járulnak hozzá egy közös érték erősítéséhez. Források biztosítására van szükség az önkéntes programokhoz, kiadványok készítéséhez, terjesztéséhez. Vállalati felelősségvállalás erősítése szintén javasolt.
3.8. A nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Magyarország Alaptörvénye a Szabadság és felelősség című fejezet XXIX. cikkelyében a nemzetiségekről az alábbiakat tartalmazza: „(1) A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz. (2) A Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre. (3) A Magyarországon élő nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat, valamint a helyi és országos önkormányzataik megválasztásának szabályait sarkalatos törvény határozza meg.” Az Alaptörvényben rögzítettek értelmében sarkalatos törvényként megalkotásra került a nemzetiségi önkormányzatok feladat- és hatásköreinek szabályozási kereteként a nemzetiségek jogairól szóló 2011. CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.). Pécsett a 2010-es választásokat követően 10 nemzetiségi önkormányzat (bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, ruszin, szerb és ukrán) alakult meg. Önkormányzatunk évről-évre Együttműködési Megállapodást (a továbbiakban megállapodás) köt a helyi nemzetiségi önkormányzatokkal. A megállapodás alapvető célja, hogy a települési és a nemzetiségi önkormányzatok között hatékony együttműködés valósuljon meg a nemzetiségi önkormányzat költségvetése elkészítésének és jóváhagyásának, költségvetési gazdálkodása bonyolításának, a beszámoló elkészítésének és jóváhagyásának, a vagyontárgyak kezelésének, a számviteli, pénzügyi és információ-szolgáltatási tevékenység végzésének eljárási szabályai és rendje tekintetében, valamint kialakításra kerüljenek a települési nemzetiségi önkormányzat testületi működésével kapcsolatos szabályok. Az Njtv. 80. § (1) bekezdése szerint, megállapodás keretében pénzügyi eszközökkel biztosítja a nemzetiségi önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit valamint támogatja a nemzetiségek szellemi, épített- és tárgyi örökségének védelmét.
79
A nemzetiségi önkormányzatok feladat és hatásköre: A nemzetiségi önkormányzatok feladat- és hatásköre - roma nemzetiségi önkormányzat kivételével - többé-kevésbé azonosnak tekinthető. A nemzetiségi önkormányzatok tevékenysége politikai szerepvállalásuk mellett főként nemzetiségi intézményeik működtetésével, oktatással, kulturális önigazgatással, kitűntetések, díjak, ösztöndíjak alapításával, és odaítélésével kapcsolatosak. A roma nemzetiségi önkormányzat működése és szerepvállalása azonban, a romák marginalizált státusza miatt túl kell, hogy tekintsen a hagyományőrzés, a kultúra és a nyelv megőrzésének kérdéskörén. Igyekszik helytállni és megfelelni azoknak az elvárásoknak, melyeket vele szemben támaszt a roma lakosság, valamint igyekszik válaszokat találni azokra a hétköznapi problémákra, amelyek nehezítik a roma lakosság életét és befolyásolja életminőségét. A törvényben meghatározott feladat és hatáskörén felül, részt vállal a roma lakosság társadalmi integrációjának elősegítésében, életkörülményeinek javításában, lakhatási gondjaik megoldásában, baleset és bűnmegelőzési, egészségügyi, szakképzési és foglalkoztatási programok szervezésében, közhasznú foglalkoztatásban, jogi tanácsadásban, adományok gyűjtésében és szétosztásában, stb. Ezeket a feladatokat azonban pénzügyi támogatások híján csak alig észrevehető mértékben képes végrehajtani. Pénzügyi keretük megnövelésére megoldást jelenthetnének a pályázati támogatások, csakhogy legtöbbször olyan nehézségbe ütköznek, melyeket önállóan megoldani nem tudnak a rendelkezésre álló keretek között. Mindezek ismeretében további lényeges segítséget jelentene a nemzetiségi önkormányzatok számára, ha az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeinek biztosításában, a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásában nagyobb segítségre számíthatnának a helyi önkormányzattól. Összegzés: Összegzésként elmondható, hogy a Pécs MJV Önkormányzata a jogszabályi kötelezettségein túlmutató, kezdeményező és konstruktív szerepet vállalt a nemzetiségi önkormányzatokkal való együttműködésben. A megállapodásban foglalt vállalásait folyamatosan teljesíti és a nemzetiségi önkormányzatokkal jól működő partneri viszonyt tart fenn. Ennek eredményeként mind a 10 nemzetiségi önkormányzatnál folyamatos és érdemi munka zajlik. A testületek különböző, nemzetiségi sajátosságok, és hagyományok alapján meghatározott preferenciák mentén alakították ki kapcsolatrendszerüket és munkarendjüket. Megállapodásokat kötöttek más települési nemzetiségi önkormányzatokkal, szakmai szervezetekkel, valamint oktatási intézményekkel, elsősorban a foglakoztatás, a rendvédelem, az oktatás és a közművelődés területén. Kiállításokat, kulturális rendezvényeket szerveznek. Törvényes működésüket nemzetiségi tanácsnok, nemzetiségi referens, és a 10 nemzetiségi önkormányzat elnökeiből álló testület, a Nemzetiségi Tanács segíti.
80
3.1. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzetének, esélyegyenlőségének vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Pécs városában nyolc olyan területet határolható le, ahol a szegregáció statisztikai ismérvei érvényesülnek, ill. amelyek szegregálódó területnek minősülnek. Ezen területeken a társadalmi és a fizikai környezetbeli hátrányok olyan halmozottan jelennek meg, hogy az ott élő lakosságnak nincs esélye önállóan arra, hogy helyzetének romlását megállítsa, ill. helyzetét javítsa A város egészében összesen 950 db komfort nélküli (tehát sem lakáson belüli vízöblítéses WC_vel, sem vezetékes ivóvízzel, sem szennyvízelvezetéssel nem rendelkező) lakás található, melynek 26 %-a (250 db) szegregálódott területeken helyezkedik el. Ez különösen annak ismeretében szignifikáns eltérés, ha a város egészében, illetve az adott szegregálódott területen lévő összes lakás számához viszonyítjuk az adatokat. A területen élők lakhatási színvonalának alacsony szintje mellet a jelenlegi szaniter megoldások és a helyiek egy részének ezzel kapcsolatos napi gyakorlata folyamatos közegészségügyi problémák táptalaja. A szociális bérlakás állomány és lakóterületek leromlott fizikai állapotúak. A bérlakás állomány 40%-át 1960 előtt épült, komfort nélküli, leromlott műszaki állapotú lakások/épületek teszik ki. Az évtizedek elmaradt karbantartásai miatt elengedhetetlenné vált a lakások/épületek hosszú távon ütemezett felújításainak megkezdése. A legégetőbb a probléma a szegregálódott területeken található alacsony komfortú és igen leromlott állagú lakások/épületek esetében.
Lakhatási célú integráció növelése. Kísérleti projektek eredményeinek kiterjesztése a projektekkel érintett szegregátumok további területeire. A szegregáció oldása: mobilitásra képes és kész alacsony státuszú háztartások integrált lakókörnyezetbe költöztetése.
Pécsett a regisztrált munkanélküliek száma 2013 februárjában 8 826 fő volt, munkanélküli ellátásra csak közel 50%-uk volt jogosult. (az ellátásban nem részesülők számára az önkormányzat állapíthat meg támogatást) A nyilvántartásban szereplők több mint negyede, (27,8%) legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezett, 23,65% volt az 50 év felettiek és 13% a 25 év alattiak aránya. A regisztráltak 35%-a több mint egy éve keresett munkát. 2013 első 3 hónapjában a bejelentett és nem támogatott 395 üres pécsi álláshelynek csak az 5,7%-ára vártak általá-
Az akcióterületen lévő alacsony komfortú lakások komfortosítása a területen lakó családok bevonásával: - a lakások mindegyikének bekötése a vezetékes vízhálózatra és a szennyvíz-hálózatra, - és minden lakásban/hoz vízöblítéses WC kialakítása.
DDOP, TIOP, TÁMOP és egyéb pályázatok fejlesztéseinek fokozatos kiterjesztése a város egyre több területére, valamint a fenntarthatóság érdekében a további folyamatos karbantartás biztosítása. Hosszú távú bérlakás-politika kialakítása és a társadalmi folyamatokat figyelembe vevő működtetése. Ezen belül hosszú távú lakásfelújítási program kialakítása. Az Ütemtervnek megfelelően a lakás-, és épületfelújítások folytatása a tapasztalatok kiértékelése után. A meglevő képzési lehetőségek (általános és középiskolákban indított felnőtt osztályok, tanfolyamok, hazai és európai uniós forrásokból támogatott, végzettséget adó munkaerő-piaci képzési programok) fokozottabb kihasználása. A képzés, szakképzés szerkezetének, szakmastruktúrájának rugalmas igazítása és igazodása a munkaerő-piaci igényekhez. A korrekcióra is lehetőséget adó pályaválasztási, pályaorientációs rendszer kialakítása. A középiskolákból, szakképző iskolákból történő lemorzsolódás csökkentése. 81
nos iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalókat. Az alacsony végzettségű munkanélküliek számára felkínálható üres álláshelyek száma egyre inkább csökken, így leginkább a különböző közfoglalkoztatási programok keretében nyílik lehetőség foglalkoztatásukra. A közfoglalkozatással kapcsolatos probléma, hogy konzerválja a meglevő hátrányokat, stigmatizálja a benne résztvevőket, nem inspirál teljesítményre.
A szociális krízisterületeken élők és a hátrányos helyzetben lévő csoportok sok esetben nem rendelkeznek információval a számukra rendelkezésre álló segítségről, ill. nincs ismeretük azokról az elérési utakról, módszerekről, amelyek révén problémáik enyhíthetőek, ill. megoldást nyerhetnek. Az önkormányzati és nem önkormányzati intézmények által biztosított szociális és oktatási szolgáltatásokról nincs egységes áttekintés, utánkövetés, monitorozás. A hajléktalan ellátásokat igénybe vevők és a veszélyeztetett lakhatási helyzetben élők számának növekedése jelentős. A hajléktalan ellátást igénybe nem vevő, illetve az azt igénybe vevő, de életvitelszerűen az utcán is sokat tartózkodó hajléktalanok körül kialakuló társadalmi konfliktusok. A társadalom perifériáján elhelyezkedő, mélyszegénységgel küzdő csoportokban, gyermekek és idősek körében megjelent az éhezés veszélye.
A munkaerő piacra belépők között a minimum középiskolai végzettséggel rendelkezők számának és arányának növelése. A közfoglalkoztatás kiegészítése az abban résztvevők képzésével, készség-és képességfejlesztő, valamint un. szociális ügyesség-fejlesztő programokkal. Civil szervezetek részvételének biztosítása a városi közfoglalkoztatási programok tervezésében, szervezésében és megvalósításában, a városi közfoglalkoztatás szervezeti struktúrájának és hátterének kialakítása (szükségletfelmérés, az irányítást, szervezést és koordinációt végző munkacsoport létrehozása. A közfoglalkoztatásban érintett városi hatóságok, intézmények, vállalatok, szervezetek tervezhető körének meghatározása. A városi közfoglalkoztatás valódi funkcióinak kialakítása: átvezetés a munkaerő-piacra, szervezett és kontrollált munkafeltételek biztosítása, munkatapasztalat megszerzése. A közfoglalkoztatás nyújtotta lehetőségek kihasználása a városüzemeltetésben, a városi infrastruktúra felújításában, a közterületek karbantartásában, városi szolgáltatások biztosításában. A lakosság arra rászoruló rétege számára segítség a hivatali és egyéb szolgáltatások eléréséhez, igénybevételéhez, a szolgáltatókkal való kapcsolatfelvételhez.
A hajléktalanság kialakulásának megelőzése, valamint a Pécsett magas színvonalon működő hajléktalan ellátó rendszer összehangolt működése, fenntarthatóságának elősegítése.
„Ételmentő” hálózat kialakítása és működtetése.
82
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység „A gyermek különleges védelmet élvez, és jogi, valamint egyéb eszközökkel lehetőséget és alkalmat kap arra, hogy fizikailag, szellemileg, erkölcsileg, lelkileg és társadalmilag fejlődjék, egészséges és szokásos módon a szabadság és méltóság viszonyai között. Az e célból elfogadott törvényekben figyelembe kell venni a gyermek mindenek felett álló érdekét... A gyermeknek, személyisége teljes és harmonikus kibontakozása érdekében, szeretetre és megértésre van szüksége.” (Janusz Korczak)
A Gyermekek jogairól szóló egyezmény az első olyan nemzetközi dokumentum, amely azokat a jogokat foglalja össze, amelyeket az egyezményt aláíró államoknak a gyermekek jóléte és jól-léte érdekében minimálisan biztosítaniuk kell. A gyermekek jogairól szóló egyezmény a világon a legszélesebb körben ratifikált emberi jogi dokumentum, 3 ország kivételével (Szomália, DélSzudán, Amerikai Egyesület Államok), akik eddig csak aláírták, minden ország ratifikálta. Magyarország a Gyermekek jogairól szóló, 1989. november 20.-án kelt ENSZ egyezményt az 1991. évi LXIV. törvénnyel hirdette ki. 2007-ben, az ENSZ Gyermekjogi Bizottság ajánlását követően a kormány kidolgoztatta a „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégiát, amely a gyermekszegénység és kirekesztettség felszámolásához szükséges feladatokat határozta meg a következő 25 évre. A stratégia a gyermeki jogok figyelembe vételével, és a gyerekek mindenekfelett álló érdekére tekintettel, horizontális célként jelölte meg az etnikai és területi hátrányok csökkentését. A stratégia megvalósításához cselekvési tervet dolgoztak ki, amely a szükséges jogszabályi, szakmai, szervezeti feltételek kidolgozásának feladatait, felelőseit, közreműködőit határozta meg a határidők és a szükséges források megjelölésével. A Kormány 2007 végén született határozata a Stratégiában meghatározott célkitűzések végrehajtása érdekében az első három éves kormányzati cselekvési terv kiemelt fejlesztési területeiként a szegénység újratermelődési ciklusainak megszakítását, a gyermekes szülők munkavállalási esélyeinek javítását, a gyermekes háztartások szegénységének csökkentését, a gyerekeknek nyújtott szolgáltatások minőségének javítását, ezen intézmények együttműködésének fejlesztését és a gyerekek jólétének emelését jelölte meg. 19 2011-ben készült el a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia – Mélyszegénység, gyermekszegénység, romák (2011–2020) címmel, ezen dokumentumba épült be a „Legyen jobb a gyermekeknek” stratégia is. A Nemzeti Stratégia a társadalmi felzárkózásának kulcskérdéseként tekint a hátrányos, halmozottan hátrányos, köztük roma gyermekek helyzetének javítására, a szegénység átörökítésének megakadályozására. A gyermekszegénység csökkentése átfogó, minden ágazatra kiterjedő intézkedéseket igényel. Az egyes részterületeken a foglalkoztatás, az oktatás, a lakásügy, az egészségügy, a szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások egymással összhangban álló és egymásra épülő intézkedéseit szükséges meghozni, amelyek a gyermek megszületésének pillanatától segítenek az esélyeik javításában. A szegénységben vagy szegénység kockázatával élő gyermekek sajátos csoportját alkotják a fogyatékos gyermekek. A fogyatékos gyermeket nevelő családok helyzete az 19
092/2007. (XI. 29.) Korm. Határozat a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiáról, 2007-2032 szóló 47/2007. (V. 31.) OGY határozat végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról (2007-2010. 83
átlagosnál sokkal nehezebb, különösen a halmozottan fogyatékos gyermeket nevelő családok azok, akik komplex (ágazatok együttműködését feltételező) szolgáltató, támogató intézményi struktúra nélkül - nagy eséllyel - a társadalom perifériájára sodródnak. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 1. § (1) bekezdése a jogszabály céljáról az alábbiak szerint rendelkezik: „célja, hogy megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az állam, a helyi önkormányzatok és a gyermekek védelmét ellátó természetes és jogi személyek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget nyújtsanak a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodjanak a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről„. A települési gyermekvédelmi ellátórendszer akkor válik leginkább hatékonnyá, ha az ágazatok közötti együttműködés és partnerség realizálódik a helyi köznevelési, egészségügyi, szociális, közművelődési és sport intézményhálózaton keresztül, továbbá a civil szervezetek bevonásával valósul meg. A prevenció és a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés elve és gyakorlata a gyermekekkel foglalkozó intézmények szakmai programjának alapját képezi.
4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői Mint azt a település bemutatása kapcsán kifejtettük, Pécs a Dunántúl legnépesebb városa. A népességszám 1993-ban érte el a történelmi maximumát 174 135 fővel és a következő évben kezdetét vette az azóta is folyamatosan tartó népességcsökkenés. 2009. év végére a csúcshoz képest lakónépességének 9,4%-át veszítette el a város. Pécs népességének csökkenése a kistérségével együtt vizsgálva azonban kevésbé aggasztó. Miközben 1990 és 2009 között Pécs lakónépessége 12 833 fővel csökkent, a kistérség növekedése 8 031 főt tett ki. Vagyis Pécs népességvesztesége még így is tetemes, miközben azt sem állíthatjuk, hogy a kistérség népességtöbblete kizárólag Pécsről származik 20. 2011. január 1-i népszámlálási adatok alapján, Magyarországon, a 18 éven aluliak száma 1.797.955 fő volt, arányuk az össznépességen belül 18,0%. A születések száma a 80-as évek közepe óta folyamatosan csökken, 2010-ben 90.335 gyermek született. Pécsett 2011-ben 28.456 18 év alatti gyermek élt, össznépességhez viszonyított arányuk megközelítette a 19%-ot.
20
Pécs Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (2010. évi módosítás) 84
28. táblázat - A gyermekek számának alakulása Pécsett, más korcsoportok számával összevetve (TEIR 2.) fő % 2011 nők férfiak összesen nők férfiak összesen 82 118 71 077 153 195 54% 46% 0-2 évesek n.a. n.a. 3 964 n.a. n.a. 0-14 éves 9 840 10 226 20 066 49% 51% 15-17 éves 2 190 2 236 4 426 49% 51% 18-59 éves 46 784 44 252 91 036 51% 49% 60-64 éves 5 768 4 201 9 969 58% 42% 65 év feletti 17 536 10 162 27 698 63% 37% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
Az öregedési index21 értéke Pécsett, 2001-2012 között a következőképpen alakult:
2001 2008 2009 2010 2011 2012
29. táblázat - Pécs, Öregedési index, 2001-ben, ill. 2008-2012 között (TEIR 3.) 65 év feletti állandó lakosok 0-14 éves korú állandó lakoÖregedési index (%) száma (fő) sok száma (fő) 24 674 23 674 104,2% 26 972 20 698 130,3% 27 389 20 381 134,4% 27 518 20 193 136,3% 27 698 20 066 138,0% 27 355 20 881 131,0%
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
A természetes szaporodás a városban ténylegesen természetes fogyást jelent. Az elmúlt évek adatai a következők:
2008 2009 2010 2011 2012
30. táblázat - Természetes szaporodás Pécsett, 2008-2011 között (TEIR 5.) természetes szaporodás élve születések száma (fő) halálozások száma (fő) (fő) 1 448 2 039 -591 1 363 1 958 -595 1 352 2 044 -692 1 268 1 909 -641 n.a. n.a. n.a.
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
A legutóbbi népszámlálás adatai szerint - bármilyen referencia területet veszünk is alapul Budapest kivételével - a baranyai megyeszékhelyen volt a legkisebb a gyermekkorúak aránya az össznépességen belül. A különbség különösen a Pécs és a környező települések vonatkozásában volt 21
Öregedési index: az idős népesség (65-X éves) a gyermeknépesség (0-14 éves) százalékában. (KSH) 85
szembetűnő. Ebben a viszonylatban a jelenség valószínűsíthetően magyarázható egyrészt az elmúlt másfél évtized településszociológiai fejleményeivel: a város „magterületéről" a peremterüleperemterületek, szuburbiák felé történő kiáramlással. Mivel ez a folyamat leginkább a fiatalabb, aktívkorú, gyermekes generációk sajátossága, ennek köszönhetően a környező települések korstruktúrája fiatalodott, népesség száma pedig nőtt. A születéskor várható élettartam Magyarországon az elmúlt évtizedekben növekvő tendenciát mutatott. A 2009-es adatok alapján a nők esetén 78 év, a férfiak esetén 70 év. Az élveszületések száma Pécsett 1363 fő (8,5‰) volt 2009-ben. Az alacsony mutató évek óta folyamatosan az Európai Unióban tapasztaltnál nagyobb mértékben csökken. Az 1000 főre jutó halálesetek száma (12,2) közelíti az országos átlagot, viszont lényegesen magasabb, mint az Európai Unióban tapasztalt. Az 1000 élveszülöttre eső, első életévét be nem töltött csecsemőhalottak száma (2009-ben 5,1‰) bizonyos ingadozás ellenére csökken, ennek eredményeként – az országos adatokhoz hasonlóan – lassan közelít az EU-átlaghoz. A terhesség megszakítások száma a városban csökkenő tendenciát mutat: 2009. évben 628 esetet regisztráltak, ami 16%-kal kevesebb, mint 2005-ben.
Pécs korfája a 2011. évi népszámlálás adatai alapján
Forrás: Pécs MJV Városfejlesztési koncepciót megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás (2013.április, Munkaanyag)
A fiatal és az idősebb korcsoportok magasabb arányának köszönhetően Pécs aktív korú népessége 75,5 %. A különbség a hazai nagyvárosok átlagához képest e téren sem nem tekinthető számottevőnek. A 100.000 fő feletti hazai nagyvárosok átlagához képest a gyermek- és a produktív korúak aránya kisebb, míg az idősebbek aránya valamelyest magasabb volt. Szűkebb területi kitekintésben a dél-dunántúli régiós értékekhez képest a gyermekkorúak aránya alacsonyabb volt, míg az időseké pontosan megegyezett a régióéval. Mindezeken felül - a fenti korfát tekintve - fel kell hívni a figyelmet arra a problémára, melyre a 10-12 év alatti népesség száma (a korfa „törzse”) utal: jelentősen fogy a gyermek- és fiatalkorú népesség, emiatt 10 év múlva mintegy 30%-kal kevesebb lesz a 15-25 korosztály létszáma, mely negatívan érinti pl. a közép- és felsőfokú oktatási intézményeket, ahol a tendencia miatt a férőhelyek csökkentésére, akár intézmények bezárására is kényszerülhetnek majd a fenntartók a jövőben. Az alapfokú oktatás tekintetében ez a csökkenés 2011-re már realizálódott és a 14 év alatti gyermeklétszám a következő 10 évben jelentős mértékben nem fog változni. A népességcsökkenés - a felsőbb oktatási intézményeken kívül - várhatóan a munkaképes korú, aktív keresők létszámára, ezáltal az „eltartók” arányára tekintettel lesz markán86
san negatív hatással (jelentősen nő az eltartottak, főleg a nyugdíjkorúak aránya, mellyel szemben jelentősen csökken az eltartók, a munkaképes korú aktív keresők létszáma).22
a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete Városunkban a családsegítést és gyermekjóléti alapellátást az Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ biztosítja, mely Pécs 4 városrészében önálló telephellyel (szakmailag elkülönülve, de egy épületben) rendelkezik. A Szolgálat fenntartója a Pécsi Kistérségi Intézményfenntartó Társulás. Az intézmény központja a Kertvárosi Egység (Pécs, Anikó u. 5. ). További telephelyei: Meszesi Egység (Pécs, Hársfa u. 154.), Belvárosi Egység (Pécs, Megye u. 22.) Uránvárosi Egység (Pécs, Dr. Dombay u. 3.). Az intézményben a családsegítő szolgáltatás keretében jellemzően az alábbi szolgáltatások érhetők el: családgondozás, adósságkezelés és aktív korú nem foglalkoztatott felnőttek számára biztosított tanácsadás és csoportmunka. A 2011. évi népszámlálási adatok szerint Pécsett közel 41 ezer család él. A háztartások abszolút többsége egy család. (A több családból álló családháztartások aránya mindössze 1,2%.) A nem csonka családokból álló családháztartásokban a „családmag” házastársakból áll (80,1%). Élettársak alkotják a családmagot a háztartások e csoportjának 19,9%-az esetében. A családok átlagos nagysága 2,76 fő. Az egy családban élő gyermekek száma nem éri el az egyet (0,98 gyermek). Az egy családban élő 15 évesnél fiatalabb gyermekek átlagos száma 0,47 fő. Az egy szülőből és gyermekből (gyermekekből) álló ún. csonkacsaládok aránya 22,2%. 23
31. táblázat - Családok száma és típusai Pécsett, 2011. Házastársi, élettársi kapEgy szülő gyermekkel (gyermecsolat (db/%) kekkel) (db) A családtagok száma 2 fő 3 fő 4 fő 5 vagy több A család csak fiatalkorúakból (0-29 éves) áll középkorúakból (30-59 éve) áll időskorúakból (60-XX éves) áll fiatal és középkorúból áll fiatal és időskorúból áll Közép- és időskorúból áll fiatal-, közép- és időskorúból áll A családban csak munkanélküli és/vagy eltartott él
13 022 (32,7%) 9 289 (23,4%) 5 935 (14,9%) 2 592 (6,5%)
5 270 (13,2%) 2 736 (6,9%) 706 (1,8%) 217 (0,5%)
1 221 (3,1%) 4 056 (10,2%) 6 599 (16,6%) 13 730 (34,5%) 268 (0,7%) 3 360 (8,5%) 1 604 (4,0%) 1 313 (3,3%)
215 (0,5%) 477 (1,2%) 60 (0,2%) 5 998 (15,1%) 249 (0,6%) 1 291 (3,2%) 639 (1,6%) 1 112 (2,8%)
Forrás: Pécs MJV Városfejlesztési Koncepciót megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás (2013.április, Munkaanyag)
22
23
Pécs MJV Városfejlesztési koncepciót megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás (2013.április, Munkaanyag) Pécs MJV Városfejlesztési Koncepciót megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás (2013.április, Munkaanyag) 87
A csonkacsaládok (ahol egy szülő nevel egy vagy több gyermeket) magas aránya (22,2%), illetve azoknak a családoknak a magas aránya, melyekben csak munkanélküliek és/vagy eltartottak élnek (6,1%), e családok aránya együtt 28,3%.24 A gyermekes családok fokozott szegénységi kockázata a magyarországi szegénység meghatározó jellemzője. A szegénység átörökítése szempontjából az országos tendenciával megegyező, jelentős romlást mutatnak a pécsi adatok is. A Családsegítő Szolgálat 2012. évi beszámolója szerint a pécsi családok és háztartások körében a legjellemzőbb problémák az anyagi nélkülözés, a munkanélküliség, az aluliskolázottság és a lakhatási nehézségek terén jelentkeztek. Ügyfeleik életminősége, életkörülménye folyamatosan és erőteljesen évről évre romló tendenciát mutat. Nagyon széles réteget veszélyeztet a teljes elszegényedés és a hajléktalanság. 2012-ben 3 837 ügyfél vette igénybe a családsegítői szolgáltatást, melyből 2 029 fő újonnan belépő kliens volt. 2012-ben a felnőtt korú lakosság 3%-a25 részesült családsegítői szolgáltatásban az Intézmény keretein belül. Klienseink közül 778 fő rendelkezett munkával, 1719 fő pedig álláskereső, azaz munkanélküli volt. Inaktív klienseink (1252 fő) közel fele (548 fő) nyugdíjas, 88 fő eltartott felnőtt volt. Klienseink 1/3-a egyedül élt, 1/3-a házas v. élettársi kapcsolatban élt, 1/5-e egyedül nevelte gyermeké(ei)t, a fennmaradó hányadba tartozók felnőtt együtt élők voltak. Iskolai végzettség tekintetében a legtöbb ügyfelük 8 osztályt végzett (1/3) és azonos számban végeztek szakmunkásképzőt, szakiskolát. A gimnáziumot és főiskolát/egyetemet végzettek száma az elmúlt évhez viszonyítva magasabb volt, amely arra enged következtetni, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők anyagi, foglalkoztatási helyzete romlott. Probléma típust tekintve klienseink közel fele (1563 fő) jelentkezett anyagi problémákkal. A következő leggyakoribb probléma a foglalkoztatással kapcsolatos (1020 fő) volt. Pszichológiai problémával 554 fő jelentkezett, jogi segítségnyújtást 576 fő vett igénybe. A szolgáltatás városi szinten 25,5 státusz által biztosított. 26 A vonatkozó jogszabály által előírt humánerőforrás a Szolgálat rendelkezésére áll, de az egy szakemberre jutó nagy esetszámok csak korlátozott mértékben teszik lehetővé, hogy a Szolgálatban folyó szociális munka az egyéni esetkezelésen túl, jelentősen elmozduljon a settlement típusú, közösségi munka irányába. A városban élő családok támogatását célozzák meg a TÁMOP 5.5.1.B-11/2 A családi közösségi kezdeményezések és programok megerősítése című projektek is, amelyek főpályázói civil szervezetek és európai uniós finanszírozásában valósulnak meg, s melyek rövid bemutatása a 2.1.4. pontban történt. A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 2010 évre vonatkozó helyzetelemzésében, országos viszonylatban, az alábbi megállapításokat tartalmazza 27: A gyermekek 11%-át (198 ezer főt) veszélyeztetettként tartják nyilván a gyámhatóságok, túlnyomó többségüket anyagi okok miatt, de évek óta erőteljesen emelkedő tendenciát mutat a magatartási okokból veszélyeztetettek száma, amelynek hátterében sok esetben sorozatos iskolai kudarcok, súlyos krízisekkel, konfliktusokkal terhelt családi körülmények állnak. A hátrányos helyzetű régiókban a veszélyeztetett gyermekek aránya 2–3 szorosa a más régiók veszélyeztetettségi arányának. Problémát jelent az egységes fogalomrendszer hiánya is. A gyermekvédelem és az egészségügy a „veszélyeztetett gyermek” fogalmat használja, amelynek a megítélése számos 24
Pécs MJV Városfejlesztési Koncepciót megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás (2013.május, Munkaanyag) 2011. január 1-i népszámlálási adatok alapján, Pécsett 128.703 fő volt a 18 év feletti lakosok száma. 26 Beszámoló az Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ 2012. évi tevékenységéről 25
27
Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia – Mélyszegénység, gyermekszegénység, romák (2011–2020) 30.old.
88
szubjektív elemet tartalmaz. A közoktatás pedig – az objektív mutatókon alapuló – hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fogalommal dolgozik, ennél fogva a halmozottan hátrányos helyzet beazonosítására csak akkor nyílik lehetőség, ha a gyerek megjelenik a közoktatás rendszerében. Ugyancsak emelkedő tendenciát mutat a védelembe vett gyermekek száma. 2010-ben 24 ezer – az összes kiskorúra vetítve ezerből 13,4 fő – gyermeket vettek védelembe. Évek óta nem csökken a súlyos veszélyeztetettségük miatt a gyermekvédelmi szakellátásba bekerülő, illetve ott nevelőszülőnél, vagy gyermekotthonban elhelyezett gyermekek száma. 2010-ben ez 17 792 gyermeket jelentett. Egyre nagyobb arányban kerülnek be 12–14 éves, illetve ennél magasabb életkorú gyermekek. A bekerülési okok között nagyrészt iskolai problémák, csavargás, iskolakerülés, súlyos magatartási, beilleszkedési zavarok állnak, amelyeknek a kezelését nagyban hátráltatják a gyermek-és serdülő pszichiátriai ellátás súlyos hiányosságai. Nem csökken a – komoly állami költségráfordítást igénylő – szakellátásban eltöltött időtartam sem, kevés gyermeket sikerül visszagondozni a családjába, amelyben egyaránt közrejátszik a családoknak a gyermekre nézve súlyosan veszélyeztető állapota, a szülők munkanélkülisége, jövedelemnélkülisége, illetve a gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátórendszer kapacitáshiánya. Pécsett, 2008–2012 között a védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma a következőképpen alakult:
32. táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek számának alakulása Pécsett, 2008-2012. között (TKKI 4.1.1.) év
védelembe vett28 18 év alattiak száma (fő)
Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül (fő)
veszélyeztetett29 kiskorú gyermekek száma (fő)
14 év alattiak száma (fő)
18 év alattiak száma (fő)
2008
412
171
5 937
20 698
27 541
2009
377
142
6 628
20 381
26 980
2010
373
154
6 641
20 193
26 568
2011
451
171
7 278
20 066
26 198
2012
385
197
7 344
n.a.
n.a.
Forrás: TeIR, KSH Tstar
28
A védelembe vétel a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a gyermekvédelembe vétele a gyermekjóléti szolgáltatás feladata. Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi (Gyvt. 68. § (1) bekezdés). 29
Veszélyeztetettség: olyan – a gyermek vagy más személy által tanúsított – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza (Gyvt. 5. § n) pont) 89
Ha összevetjük a 2010. év végi védelembe vételi és veszélyeztetettségi adatokat a 2011. január1-i népszámlálási adatokkal, akkor azt látjuk, hogy a Pécsett élő, kiskorú gyermekek 27,6%-át vagyis több, mint az ¼-ét 2010. év végén veszélyetetettként tartották nyilván, amely az országos átlag több, mint kétszerese. A veszélyeztetettség 2010. után, csökkenő gyermekszám mellett is emelkedő tendenciát mutat, a veszélyeztetettségi okok pedig nagymértékben azonosak az országos ismérvekkel. A védelembe vételi adatok tekintetében az alábbi megállapítás tehető: 2010. év végén, Pécsett a 18 év alatti gyermekek és fiatalok körében ezerből 13 gyermek védelembe vétel alatt állt, amely adat megegyezik az országos értékkel. 2012-ben már 1 000 gyermekre 14 védelembe vett jutott. Az alábbi táblázat tartalmazza a területi szociális központok 2012. év végi védelmembe vételre vonatkozó adatait:
33. táblázat - Védelembe vett gyermekek száma területegységek szerint (Pécs, 2012.) Területi iroda
védelembe vett gyermekek /család (fő)
védelembe vétel megszűntetése gyermekeknél /ebből az eredményesség miatt (fő)
6
177/85
87/56
5
91/47
37/ n.a.
5
66/n.a.
12/7
8
80 /64
17/10
Ügyintézők száma (fő)
I. sz. Területi Szociális Központ (Meszes) II. sz. Területi Szociális Központ (Belváros) III. sz. Területi Szociális Központ (Uránváros) IV. sz. Területi Szociális Központ (Kertváros) Forrás: PMJV Önkormányzat
Az adatokból kitűnik30, hogy 2012-ben a védelembe vett gyermekek száma a Keleti városrészben volt a legmagasabb, a város teljes egészét számba véve a védelembe vett gyermekek 43 %-a ebből a városrészből kerül ki. A védelembe vétel még mindig leggyakoribb okai: a gyermekek gondozásának, nevelésének elhanyagolása, az iskolai igazolatlan mulasztások, gyermekkorúak, fiatalkorúak által elkövetett, illetve elszenvedett szabálysértések, bűncselekmények. A területi szegregáció helyzetelemzésénél már megállapítást nyert, hogy a szegregátumok lakosságára nagymértékben jellemző, hogy körükben az iskolázottság általában véve igen alacsony fokú, a lakosok döntő többsége maximálisan általános iskolai végzettségű, a nyílt munkaerő-piacon való érvényesülésük rendkívül nehéz, többségük munkanélküli vagy közfoglalkoztatott, ugyanakkor a foglakoztatási helyzet javulása és mélyszegénységi létből való kilábalás hosszú távon csak az oktatás és a szakképzés által orvosolható. A szegregáció folyamatát mélyíti és szegénységi csapdahelyzetből való kilábalást tovább nehezíti, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok31 családjaiban a mun30
A TEIR és az Önkormányzat 2012. évi védelembe vételi adatai nem azonosak Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet: A köznevelési törvény 2013. szeptember 1-éig hatályban tartja a közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 14. pontjában rögzített definíciót a hátrányos és halmozottan 31 hátrányos helyzet vonatkozásában, ezt követően a definíciót a Gyvt. fogja tartalmazni . A 2013. szeptember 1-éig hatályos szabályozás értelmében hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát családi körülményei, szociális helyzete miatt megállapították. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője, óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetén a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola 31
90
kanélküliség generációkon át öröklődik, a többségi társadalomtól való leszakadásuk gyakran már kora gyermekkorban elkezdődik és az óvodai és iskolai években – a hátrányt kompenzáló óvodaiés iskolai programok ellenére-, tovább fokozódik és továbbtanulási esélyeik minimalizálódnak. Pécs leszakadó városrészeiben élő fiatalok nagy része számára, a városi oktatási rendszer nem képes javítani mobilitási esélyeiken, a tankötelezett kort átlépve kiesnek az oktatásból, és ha tovább is tanulnak, zömében OKJ-s képzéseken vagy kevéssé piacképes szakképzések megszerzésére nyílik lehetőségük. A speciális nevelés intézményekbe, osztályokba bekerülő fiataloknak a legtöbb esetben esélyük sincs arra, hogy piacképes szakképzettséget szerezzenek. A családok elszegényedése és az ezzel párosuló jövőkép-nélküliség, kilátástalanság kihat mindennapjaikra, alapjaiban meghatározva a gyermekek és fiatalok hétköznapjait is. Objektív és szubjektív tényezők egyaránt befolyásolják a szülőket gyermekgondozási kötelezettségük teljesítésében, a mélyszegénységben élő kamaszok gyakorta olyan családokban nőnek fel, ahol a szülők napi életvitele kevéssé strukturált és gyakorta függőségi problémákkal küzdenek. A szülői minta nagymértékben kihat a gyermekek magatartására is, elősegítve a deviáns karrier felé sodródásukat.
34. táblázat - Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számának alakulása Pécsett Év
2008
2009
2010
2011
2012
2013. jan.1.
Hátrányos helyzetű gyermekek száma (fő)
4 955
5 246
5 930
6 324
6 435
6 631
Forrás: PMJV Önkormányzat
A fenti adatok az mutatják, hogy 2008 óta, csökkenő 14 év alatti gyermekszám mellett, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma folyamatosan emelkedik. 2011. január 1-én, Pécsett 28 456 18 év alatti gyermek élt, közülük 6 631 hátrányos helyzetű volt, a 18 év alatti korosztály 23,3%-a.
35. táblázat - Pécs általános iskoláiba járó gyermekek eloszlása, 2012. Település
Tanulók száma (fő)
Pécs általános iskolái
11 003
Integráltan oktatott tanulók fő % 505
4,58
Hátrányos helyzetű tanulók fő % 3 110
28,2
Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók fő % 430
3,9
Bejáró tanulók (fő) 1 376
Forrás: Feladatellátási intézményhálózat - működtetési és köznevelési fejlesztési terv Baranya megye 2013-2018. (Oktatási Hivatala Baranya Megyei Kormányhivatal közreműködésével, intézményi adatszolgáltatás alapján), saját összesítés
2012-ben a pécsi általános iskolákba járó gyermekek (a halmazba beletartoznak a bejáró gyerekek is) 28,2%-a hátrányos helyzetű, 3,9%-a halmozottan hátrányos helyzetű volt.
nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Erről a szülő önkéntesen a Gyvt-ben meghatározott eljárás keretében nyilatkozhat. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. A jegyző összesíti a települési önkormányzat illetékességi területén a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók számát és az ily módon előállított statisztikai adatokat minden év október 31-ig megküldi az illetékes kormányhivatal részére (Nktvr. 27-29. §) 91
2012-ben, Pécs általános iskoláiban és gimnáziumaiban tanuló hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolánkénti megoszlását a mellékletben található táblázatok tartalmazzák. A középfokú szakképzettséget adó iskolákról nem áll rendelkezésünkre adat. A részletes táblákból kitűnik, hogy a Budai-Városkapu Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tagintézményeiben és az Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Speciális Szakiskola és Kollégiumban az átlaghoz képest kimagaslóan felülreprezentáltak a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű diákok is. A Budai Városkapu iskoláiban a gyerekek 55,2 % hátrányos helyzetű és 18,3%-a halmozottan hátrányos helyzetű. Az Éltes Mátyás Iskolaközpontban a gyerekek 58,9 % hátrányos helyzetű és 10,1%-a halmozottan hátrányos helyzetű. Kiugróan magas, 42% a hátrányos helyzetű diákok aránya Pécs-Kertvárosban működő Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ általános iskolájában is. 32 Másik városrészi iskolák egyikében sem volt jellemző az ilyen magas fokú szegregáció, egyik intézményben sem éri el a 10%-ot. Pécs Integrált Városfejlesztési Stratégiájában már 2010-ben megállapítást nyert, hogy a diszkrimináció felszámolása érdekében szükséges, hogy a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek kortársaikkal közösen, a szükséges többletnevelést számukra biztosítva egy intézményen belül vegyenek részt az oktatásban. Ezt azonban több folyamat is hátráltatja, egyfelől a közoktatásban dolgozók szemlélete, módszertani kultúrája gyakran nem felel meg a hátrányos helyzetű fiatalok nevelési szükségleteinek. Másfelől jelentős probléma, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű diákok a beiskolázási körzetek hatására jórészt ugyanabba az iskolába járnak, ott kiemelt arányt képviselve a teljes tanulói létszámból. 33 Az elmúlt két év során a hátrányos helyzetű gyermekek iskolai megoszlásában az átszervezések következtében némi javulás tapasztalható, de az alapprobléma nem szűnt meg, a keleti városrészi iskolákba járó diákok közt még mindig nagyon magas a HH-s és HHH-as gyermekek száma.
b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma A település jegyzője annak a gyermeknek állapítja meg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre34 való jogosultságát, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-át (2013-ban 39.900,- Ft) ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy a nagykorúvá vált gyermek esetén, ha megfelel az egyéb feltételeknek vagy a fentiekbe nem tartozó esetekben annak a gyermeknek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegétnek 130 %-át (2013-ban 37.050,- Ft) feltéve,
32
Forrás:Feladatellátási intézményhálózat- működtetési és köznevelési fejlesztési terv Baranya megye 2013-2018. (Oktatási Hivatala Baranya Megyei Kormányhivatal közreműködésével, intézményi adatszolgáltatás alapján), saját számítás 33 Pécs MJV Integrált Városfejlesztési Koncepció (Módosítva 2010.) 34 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: A jogosult gyermek számára a települési önkormányzat jegyzője a Gyvtben meghatározott feltételek szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot állapít meg. (Gyvt. 18. § (1) a)) A jogosultság megállapítása során sor kerül a jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálatára a Gyvt. 19. §-a szerint. 92
hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg a törvényben meghatározott értéket. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény a gyermek napközbeni ellátását biztosító intézményben a jogszabályban meghatározott étkeztetés normatív kedvezményre, tankönyv díjkedvezményre, és külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményekre, valamint évi két alkalommal természetbeni támogatás igénybevételére jogosít. A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokat, valamint a védelembe vételi eljárásokat Pécs MJV Polgármesteri Hivatala részeként négy területi szociális központ állapítja meg, illetve folytatja le, alapvetően az alábbi jogszabályok alkalmazásával: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásokról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló 11/2007(IV.15.) számú rendelete, továbbá az önkormányzatnak a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról és gyermekvédelmi szakellátásokról szóló 24/2002.(III.03.) számú rendelete. A négy szociális központ a város négy földrajzilag is jól elhatárolható területén található: I. sz. Területi Szociális Központ Pécs, Dobó István u. 89. (Meszes), II. sz. Területi Szociális Központ Pécs, Vargha Damján u.2. (Belváros), III. sz. Területi Szociális Központ Pécs, Esztergár Lajos u. 19. (Uránváros), IV. sz. Területi Szociális Központ Pécs, Pécs, Sarolta u. 2. (Kertváros). Pécsett, az alábbi táblázat mutatja, hogy miként alakult az elmúlt 5 év során a kedvezményben részesültek száma.
év
36. táblázat – Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma (TKKI 4.1.2.) Rendszeres gyerEbből tartósan Kiegészítő gyermek- Ebből tartósan Rendkívüli gyermekmekvédelmi beteg fogyavédelmi beteg fogyavédelmi kedvezményben tékos kedvezményben tékos támogatásban rérészesítettek száma gyermekek részesítettek száma gyermekek szesítettek száma (fő) száma (fő) (fő) száma (fő) (fő)
2008
5 266
215
n.a.
-
3 181
2009
6 145
248
0
-
3 942
2010
6 113
226
0
-
4 298
2011
6 702
210
0
-
5 011
2012
6 927
205
0
-
4 824
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok
2008–2012 között, az országos tendenciához hasonlóan, Pécsett is évről évre emelkedett azon gyermekek létszáma, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak, amely egyben azt is jelentheti, hogy a családok egyre nagyobb körét érinti az elszegényedés. Pécsett, a 4 városrészében működő Területi Szociális Központok fogadják a kérelmeket. 93
37. táblázat - 2012-ben, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesült gyermekek száma területegységek szerint I. sz. Területi Szociális III. sz. Területi SzoIV. sz. Területi II. sz. Területi Szociális év Központ (Meszes) ciális Központ Szociális Központ Központ (Belváros) (Uránváros) (Kertváros) 2012.
2 205 fő
1 028 fő
1 381 fő
2 294 fő
Forrás: PMJV Önkormányzat
A táblázatból kitűnik, hogy a keleti városrészi és a kertvárosi adatok kétszeresei a másik két városrész adatainak, ami egyrészt abból adódik, hogy ezen két városrészben arányaiban is magasabb a gyermekek száma, másrészt a Keleti városrészben él a szegénységben és mélyszegénységben felnövő gyermekek többsége, ugyanakkor azt is jelzi, hogy a Kertvárosi városrész lakótelepein élő családok körében fokozódik a szegénységi kockázat. A kérelmezők gyermekei főként a 14 év alatti korosztályból és elsősorban a két - és többgyermekes családokból kerültek ki. A családokra általában jellemző, hogy a lakáskörülményeik szegényesek és többen közüzemi hátralékokkal rendelkeznek. Ezekben a családokban többnyire a szülő egyedül neveli a gyermeket, együtt élő szülők esetén, valamelyik szülő gyermekgondozási segélyben, vagy gyermeknevelési támogatásban részesül, álláskeresési támogatásból, ezt követően az aktív korúak ellátásából, vagy rokkantsági és rehabilitációs ellátásból élnek. A családok között sok a gyermekét egyedül nevelő anya. Igen jellemző, hogy a gyermeküket egyedül nevelő anyák a gyermek édesapjától gyermektartásdíjat nem kapnak, annak munkanélkülisége miatt. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak pénzbeli és természetbeni támogatására évente két alkalommal, augusztusban és novemberben került sor a gyermekvédelmi törvény (Gyvt.) alapján, egyrészt pénzbeli, másrészt természtbeni juttatásként (Erzsébet utalvány formájában), kétszer 5 800 Ft értékben.
c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya A Gyermekek jogán járó önkormányzati pénzbeli és természetbeni ellátások 35 óvodáztatási támogatás36 Az óvodáztatási támogatást, mint pénzbeli támogatást kell folyósítani annak rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járásáról, és akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll. Az óvodáztatási támogatás összege első alkalommal 20.000 Ft, minden további alkalommal (második, vagy harmadik alkalommal) esetenként 10.000 Ft lehet.
35
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 11/2007.(04.15.) rendelete az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól 36 Az óvodáztatási támogatás részletes szabályait a Gyvt. 20/C. §-a tartalmazza 94
38. táblázat - Óvodáztatási támogatásban részesülők száma, Pécs (TKKI 4.1.3.) év
Óvodáztatási támogatásban részesülők száma (fő)
2009
195
2010
278
2011
256
2012
322 (az adat nem teljes körű)
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok
Az alábbi tábla a városrészenkénti területi megoszlást mutatja, a részesültek számát tekintve:
39. táblázat - Óvodáztatási támogatásban részesülők száma, városrészenkénti megoszlásban, Pécs III. sz. Területi SzoIV. sz. Területi I. sz. Területi Szociális II. sz. Területi Szociális ciális Központ Szociális Központ Év Központ (Meszes) Központ (Belváros) (Uránváros) (Kertváros) 239 57 26 2012. n.a. Forrás: Pécs MJV PH adatszolgáltatás
Az adatok egyrészt azt mutatják, hogy évről évre növekszik a támogatotti kör, másrészt, a Keleti városrészben élő, támogatásra jogosult családok gyermekei a város két másik területéhez viszonyítva felülreprezentáltak. A III. sz Területi Szociális központ szakmai beszámolója szerint az ellátási területén kevés az olyan óvodás korú gyermeket nevelő szülő, aki legfeljebb csak nyolc osztállyal rendelkezik, ezért ebben az ellátásban a területen kevés gyermek részesült. Tanulói bérlettérítés Pécs város valamennyi közoktatási intézményében – fenntartótól függetlenül – az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló, nappali rendszerű oktatásban résztvevő, 1-8. évfolyamos általános iskolás korú tanuló részére (a magántanuló kivételével), szülője vagy törvényes képviselője kérelmére, amennyiben rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül és az iskolába járáshoz – lakóhelye, vagy tartózkodási helye alapján - autóbusz igénybevétele indokolt, a szorgalmi időre (szeptember 1-től június 30-ig ) a helyi tömegközlekedésre szóló tanuló bérlet ára 90%-ának megtérítését igényelheti. Az alábbi táblázat a bérlettérítésben részesültek területi eloszlását mutatja:
Év 2012
40. táblázat - Tanulói bérlettérítés városrészenkénti megoszlása, 2012. III. sz. Területi IV. sz. Területi I. sz. Területi Szociális II. sz. Területi Szociális Szociális Központ Szociális Központ Központ (Meszes) Központ (Belváros) (Uránváros) (Kertváros) 1 280
293
362
Forrás: Pécs MJV PH adatszolgáltatás
95
306
Ismételten megállapítható, hogy az igénybevevők köre a Keleti városrészben élő gyermekek esetében kimagaslóan nagy mértékű, igazodva a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményezettek területi eloszlásához, ugyanakkor alacsony a Kertvárosi városrész esetében, mely részben azzal is indokolható, hogy a közoktatási intézmények nagyobb arányban közelíthetőek meg gyalogosan, kevéssé szükséges az iskolába való eljutáshoz közösségi közlekedési eszköz igénybevétele. Ugyanakkor fontos megjegyeznünk, mint ahogy a HEP több fejezetében is kitértünk rá, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek földrajzi és strukturális mobilitását, integrációját a tanulói bérlettérítés csak részben tudja kezelni. Többek közt, részlegesen ezért is sérül a gyermekes családok és fiatalok a szolgáltatásokhoz való egyelő esélyű hozzáférése. Egyrészt csak az általános iskolai korosztály tudja igénybe venni és csak oktatási időszakban a támogatást, a középiskolások egyáltalán nem, másrészt a hátrányos helyzetű kisgyermekes családok számára továbbra is fennálló probléma a gyermekük kisgyermeket ellátó intézménybe, szolgáltatásokba és az általános iskolákba való kísérése. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás A gyermek részére rendkívüli gyermekvédelmi támogatás állapítható meg, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. AGyvt. 21. § (2) bekezdés az alábbiakról rendelkezik: „Elsősorban azokat a gyermekeket kell alkalmanként rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíteni, akiknek ellátásáról családja más módon nem tud gondoskodni, illetve alkalmanként jelentkező többletkiadások - különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás – miatt anyagi segítségre szorulnak.” Helyi rendelet alapján rendkívüli gyermekvédelmi támogatás évente három alkalommal adható, az egy alkalommal megállapítható összeg, családonként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, továbbá természetbeni ellátás formájában is nyújtható. A természetbeni ellátás formái különösen az általános iskolás gyermekek tankönyv- és tanszerellátásának támogatása, a gyermekintézmények étkezési térítési díjának támogatása. Pécsett, a támogatást azok a családok, akik az önkormányzattól rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, vagy lakásfenntartási támogatásban részesülnek, évente egy alkalommal vehetik igénybe. Egyéb esetben három alkalommal adható ez a támogatás. 2012-ben a támogatás összege gyermekenként általában 5.000 Ft volt.
41. táblázat - A 2012-ben rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részelültek területi eloszlása év
I. sz. Területi Szociális Központ (Meszes)
II. sz. Területi Szociális Központ (Belváros)
III. sz. Területi Szociális Központ (Uránváros)
IV. sz. Területi Szociális Központ (Kertváros)
2012
1 972
837
836
1 916
Forrás: Pécs MJV PH adatszolgáltatás
Mint ahogy előző pontnál bemutatott táblázatban láthattuk, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők köre évről évre bővült, ugyanakkor 2012-ben a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesített gyermekek száma az előző évhez képest 4 824 főre csökkent, amely részben annak is a következménye lehet, hogy az Önkormányzatnak szűkült a pénzbeli támogatásokhoz szükséges forrása. Eloszlásukat tekintve kiugróan magasak a Keleti városrész és a Kertvárosi Központ adatai, amely egyrészt azt mutatja, hogy a Keleti városrészben élő 96
megélhetési problémái változatlanul súlyosak, másrészt a kertvárosi családok anyagi nehézségei fokozódnak, egyre több család sodródik a szegénységi léthelyzet felé.
d) kedvezményes étkeztetésben részesülők száma, aránya A 2012-ben a Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága (továbbiakban KSzI) tagintézményeiben, a bölcsődék saját konyhái a HACCP alapelveinek és legfontosabb szempontjainak alkalmazásával működtek. A gyermekétkeztetés központi étlap és receptúra alapján történt, melyet a dietetikus és a bölcsődék élelmezésvezetői állítottak össze. A főzéshez szükséges nyersanyagot, közbeszerzést elnyert cégek, vállalkozók szállították a tagintézményekbe. A 2012-es évben, három bölcsőde - Törpike, Mezőszél, Cseperedő – óvoda élelmezését is végezte, a Kiskuckó Bölcsőde az intézményrendszeren belül működő Vadvirág Családok Átmeneti Otthonát és néhány bölcsőde felnőtt- és gyermekvendég étkeztetést biztosított. A térítési díjkedvezmények alakulása a Kisgyermek Szociális Intézményekben 2012-ben Térítési díjkedvezmények alakulása 2012-ben Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
22,25
3 vagy több gyermek
8,43 5,26 63,79
Tartósan beteg ill. fogyatékos gyermek Kedvezményben nem részesülő
Forrás: PMJV Önkormányzat
A 2012-es évben a KSZI-ben a 1 008 felvett gyermek közül 227 gyermek, a gyermekek 22,25%-a részesült rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény által térítésmentes bölcsődei ellátásban. Kedvezményben részesült továbbá: 3 vagy több gyermeket nevelő család után járó 50%-os térítési díjkedvezményben 85 gyermek, a felvett gyermekek 8,43 %-a és tartósan beteg, ill. fogyatékos gyermek után járó 50 %-os térítési díjkedvezményben 53 gyermek, a felvett gyermekek 5,26%-a. Így az intézményben összesen 1 008 gyermek közül 365 gyermek, 36,21% kapott valamilyen formában térítési díjkedvezményt. 42. táblázat - Óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma (TKKI 4.1.3.) év
Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda
Ingyenes étkezésben résztvevők száma iskola 1-8. évfolyam
50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma 1-13. évfolyam
Ingyenes tankönyv-ellátásban részesülők száma
Nyári étkeztetésben részesülők száma
2008
1 025
n.a.
n.a.
n.a.
1 027
2009
1 123
n.a.
n.a.
n.a.
1 161
2010
1 318
n.a.
n.a.
n.a.
1 350
2011
1 286
n.a.
n.a.
n.a.
1 000
2012
1 317
n.a.
n.a.
n.a.
500
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok
97
2012-ben az Önkormányzat által működtetett óvodákban 5 225 gyermekből 1 317 gyermek részesült ingyenes közétkeztetésben. A támogatásban részesítettek száma évről évre emelkedést mutat. Az iskolák tekintetében nem áll rendelkezésünkre adat, de a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesített gyermekek köre jogosult - a jogszabálynak megfelelően - térítési díjkedvezményre. A szociális nyári étkeztetés tekintetében az Önkormányzat csak rendkívül szűk keretek közt tud eleget tenni a jelentkező szükségleteknek.
43. táblázat - 2012. évben, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, szociális nyári étkeztetésben is részesült gyermekek száma 2012
I. sz. Területi Szociális Központ (Meszes)
II. sz. Területi Szociális Központ (Belváros)
III. sz. Területi Szociális Központ (Uránváros)
IV. sz. Területi Szociális Központ (Kertváros)
176
67
79
211
34
n.a.
14
118
Szociális nyári étkezésben részesültek Kérelmeztek, de nem részesültek Forrás: PMJV Önkormányzata
2012-ben a szociális nyári étkeztetésben részesült gyermekek száma az egész városra kiterjedően 500 fő volt (a TEIR adatai és a területi szociális központok által szolgáltatott adatok eltérnek egymástól, de a 2013. évi előterjesztés - visszautalva 2012. évre - 500 főt tartalmaz), a város 4 városrészében biztosítottak meleg ebédet a gyermekeknek. 2012. év végéig 6 927 gyermek részesült rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben. Az adatokból kitűnik, hogy Pécs városában, 2012-ben a rászoruló gyermekek 7.2 %-a számára volt biztosított a szociális nyári étkeztetés, mely rendkívül alacsony érték és probléma súlyossággát jelzi.37 Pécs 3 területi szociális központjának összesített adatai szerint, 166 gyermek szülője, az kérelmezők 33.2%-a igényelte a szolgáltatást, de önkormányzati sajátforrás és állami támogatás hiányában, az Önkormányzatnak nem állt módjában biztosítani a nyári étkeztetést számukra.
37
Ha figyelembe vesszük is, hogy a 2012-re vonatkozóan nem áll rendelkezésünkre évközépi adat és az előző év kedvezméyezetti adatával vettjük össze, akkor 7.4%. 98
e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya 44. táblázat - Pécs népességének korcsoportos megoszlása állampolgárság szerint, 2011-ben Magyar Korcsoport, éves
csak magyar
magyar és más
0–4 6 723 77 5–9 6 286 77 10–14 6 442 66 15–19 10 335 103 20–24 12 369 126 25–29 9 062 89 30–34 10 897 114 35–39 11 553 102 40–44 10 188 116 45–49 8 776 81 50–54 10 013 92 55–59 11 333 71 60–64 9 733 60 65–69 8 172 44 70–74 7 314 39 75–79 5 621 25 80–84 3 873 24 85– 2 621 16 Összesen 151 311 1 322 Forrás: nepszamlalas.hu, 3.1.2.3 táblázat
együtt 6 800 6 363 6 508 10 438 12 495 9 151 11 011 11 655 10 304 8 857 10 105 11 404 9 793 8 216 7 353 5 646 3 897 2 637 152 633
99
Nem magyar 112 77 68 219 1 126 405 289 184 168 159 155 137 94 69 66 45 28 15 3 416
Hontalan – – – – – – – – – – – – – – – – – – –
Összesen 6 912 6 440 6 576 10 657 13 621 9 556 11 300 11 839 10 472 9 016 10 260 11 541 9 887 8 285 7 419 5 691 3 925 2 652 156 049
45. táblázat - 100 főt meghaladó külföldi állampolgárságú csoportok, korcsoportok szerint Pécsett, 2012-ben Állampolgárság
Kína
Németország
Spanyolország
Horvátország
Irán
Korcsoport
Pécs
0-4 5-9 10-14 15-19 20-34 35-64 65-xx összesen 0-4 5-9 10-14 15-19 20-34 35-64 65-xx összesen 0-4 5-9 10-14 35-64 összesen 0-4 5-9 10-14 15-19 20-34 35-64 65-xx összesen 0-4 5-9 10-14 15-19 20-34 35-64 65-xx összesen
7 5 7 2 81 54 156
Állampolgárság
PTE
Koreai Köztár-saság 55
55 Norvégia
3 47 1081 98 35 1264 2 28 94 4 128
4 2 35 40 15 96 2 1 24 164 12 3 206
945
945
Románia
155 155
Szerbia 105
Korcsoport
Pécs
5-9 10-14 15-19 20-34 35-64 összesen 5--9 10--14 15-19 20-34 35-64 összesen 0-4 5-9 10-14 15-19 20-34 35-64 65-xx összesen 0-4 5-9 10-14 15-19 20-34 35-64 65-xx összesen
1 1 15 74 3 94 2 1 352 10 365 2 6 9 114 177 22 330 2 1 1 6 50 54 19 133
PTE
123 123
284 284
105
105
80
80
105
211
211
Forrás: KSH DEMO adatbázis, illetve PTE ETR adatbázis adatai alapján SEEMIG projekt „Dynamic Historical Analysis of Longer Term Migratory, Labour Market and Human Capital Processes in Hungary: Local Case Study, Pécs” (2013)
Pécsre ma már többségében nem menekültként érkeznek a külföldi állampolgársággal rendelkező családok. A külföldi fiatalok a város középiskoláiban és egyetemein tanulnak, és jellemzően átmenetileg vesznek részt a város életében. Az állampolgársággal nem rendelkező gyermekeket az egészségügyi intézmények életveszély elhárítása esetében ellátják, a szociális, gyermekjóléti alapellátás pedig tartózkodási hely szerint történik. Ugyanakkor gyakran problémát jelent az ellátások 100
igénybevételéhez szükséges hivatalos iratok beszerzése (anyakönyvi kivonat, TAJ kártya), így veszélyeztető tényezőként állhat fent krónikus betegség megléte esetén az ellátatlanság. A mintegy 3500 főt kitevő külföldi állampolgár és ezen belül majdnem 500 főt kitevő gyermekkorúak körében meg kell vizsgálni, hogy miként alakulnak az egyes csoportok magyar nyelvi kompetenciái: ennek hiányában a helyi társadalomba való integrálódásuk, az alapvető közszolgáltatásokhoz való hozzáférésük, illetve a hivatali ügyintézésben való eligazodásuk korlátos. A helyi társadalomban való boldogulásuk és esélyegyenlőségük szempontjából a nyelvtudáshoz való hozzáférés közösségi támogatása indokolt.
4.2. Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Pécsett 8 szegregált településrészén mintegy 2 500 lakos él, megközelítőleg Pécs népességének 1,6%-a. A területekre jellemző a gyermekek és fiatalok a városi átlaghoz viszonyított magasabb aránya, továbbá felülreprezentált a kisgyermeket nevelő családok száma is. (Pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre.) A szegregátumokban élők hátrányos helyzete három fő problémakör mentén rajzolódik ki: egyfelől iskolázottsági szintjük nagyon alacsony (a lakosok többsége maximum általános iskola végzettséggel rendelkezik). Nagyrészt ennek is betudható az a tény, hogy az aktív korúak jelentős része munkanélküli, a háztartások egyedüli bevételi forrása leginkább az állami vagy önkormányzati transzfer jövedelmek. Harmadrészt a családok kimagaslóan magas arányban élnek alacsony komfortfokozatú lakásokban.38
38
PMJV Integrált Városfejlesztési Stratégia (2010-ben módosított) 101
A mélyszegénység, az állandósult megélhetési problémák és az alapvető fizikai szükségletek kielégítésének akadályozottsága jellemzi a szegregátumokban élő családok többségét. A gyermekek szociális, lakhatási, egészségügyi helyzete, a szolgáltatásokhoz való hozzáférési lehetőségeik messze elmaradnak az átlagos városi gyermekek lehetőségeitől. A szegregátumokban arányaiban kiugróan magas a veszélyeztetett, védelembe vett, HH-s és HHH-s gyermekek száma. A házi gyermekorvosi ellátás, a védőnői szolgáltatás, a családsegítő és gyermekjóléti alapellátás, a bölcsődei ellátás és az óvodai szolgáltatás - részben helybe vitt ellátásokkal – biztosított, ugyanakkor a szolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférése gyakran akadályokba ütközik. Részben a szolgáltatást nyújtók (védőnők, családgondozók) küzdenek közlekedési nehézségekkel a szegregátumokban élők elérése tekintetében, részben a leszakadó településrészen élő családok számára jelent problémát a szolgáltató centrumok elérése. A város egyetlen „Biztos Kezdet” Gyerekháza Pécs Keleti városrészében található, de a szegregátumokból való megközelíthetősége közösségi közlekedési eszköz vagy saját gépjármű igénybe vétele nélkül nem lehetséges. A György telepi szegregátumban a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Csilla Gondviselés Háza a Jelenlét program keretében önkormányzati támogatással settlement-típusú közösségi házat tart fenn, ahol többek között baba-mama klub is működik. A program pályázati forrásból finanszírozott, így csak rövid távú megoldást jelent. Ugyanakkor a György telepi szegregátum a többi leszakadó városrészhez viszonyítva jelenleg mégis kedvezőbb kondíciókkal rendelkezik, mivel Pécs MJV Önkormányzata - a TÁMOP-5.3.6-11/1-2012-0001 „Benned a Létra” elnevezésű, 2014 decemberéig tartó projektje által - a területen komplex telep-rehabilitációs programot valósít meg. (Lásd a 2.1.4. fejezet). A program konzorciumi partnerei a Türr István Képző és Kutató Intézet, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Khetanipe Egyesület és a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja. A projekt az alábbi programelemeket tartalmazza: egészségügy, közösségfejlesztés, kompetenciafejlesztés, képzés, foglalkoztatás, munkaerő-piaci felzárkóztatás, devianciakezelés, családi mentorálás, szemléletformálás és infrastruktúra-fejlesztés. A város másik 7 szegregálódó városrészében is sok jó gyakorlat felmutatható, mely az önkormányzati, a helyi civil szervezetek és közművelődési intézmények együttműködésén alapszik. A szervezetek - reflektálva a felmerülő szükségletekre - miniprojektek és önkéntes munka keretében vállalkoznak arra, hogy az általuk kínált kulturális és szabadidős programokat kiegészítsék közösségi és élményalapú tevékenységgel, esetenként szociális és mentális segítségnyújtással, ezzel is hozzájárulva a gyermekek és fiatalok jól-létéhez. Pécs MJV Önkormányzatának Természeti és Emberi Erőforrás Referatúrája civil és önkormányzati intézmények bevonásával 2013-ban 2. körös DDOP projektek kidolgozását végzi, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a György telep és 4 további szegregátumban élő pécsi lakosok életminőségének javításához. Ezek keretében Pécs MJV Önkormányzata, az intézményi ellátórendszerrel és a leszakadó városrészekben tevékeny szerepet felvállaló civil szervezetekkel összehangolt közös munkája eredményeként megkezdte a város szegregált területeinek komplex rehabilitációját, az infrastrukturális feltételek javítása mellett többek között célul tűzte ki a gyermekek és fiatalok helyzetének javítását, hátránykompenzációját és esélyteremtését. Az Önkormányzat a köznevelési intézménybe járó gyerekek számára téríti a helyi közlekedés bérletének 90%-t, de a halmozottan hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő fiatalok és kis 102
gyermeket nevelő szülők számára továbbra is megoldhatatlan problémát jelent a helyi közlekedés költségeinek előteremtése, így a szegregátumon kívüli szolgáltatások elérése (a szolgáltatásokat vagy nem tudják igénybe venni, vagy aránytalan terhet ró számukra az utazás költsége). Ugyanakkor a szegregátumokban élők felmerülő szükségleteire csak részben jelenthetnek megoldást a helybe vitt szolgáltatások (amelyek egy része telepíthető, másrészük speciális jellegénél fogva nem), mert térbeli mobilitási lehetőségek nélkül a strukturális mobilitásuk esélytelenné válik. A megoldást mindenképpen a helyben megvalósult szolgáltatások és a földrajzi integráció elősegítése közötti egyensúly megtalálásában kell keresnünk, amelyhez nélkülözhetetlen az Önkormányzat további támogató és produktív szerepvállalása. A város általános iskolái között a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok aránya kimagaslóan magas a Keleti városrész iskoláiban. A Budai Városkapu iskoláiban a gyerekek 55,2 % hátrányos helyzetű és 18,3%-a halmozottan hátrányos helyzetű. A város 5 szegregátuma közül 4 (pécsbányai, szabolcsi, gyárvárosi északi, gyárvárosi déli) diákjai is nagyrészt ebbe az intézménybe járnak. A Budai Városkapu Iskolákban a továbbtanulási arányok nagy mértékben eltérnek a teljes iskoláskorúak arányaitól: a diákok jóval nagyobb aránya tanul tovább szakiskolában, illetve egy részük egyáltalán nem is tanul tovább, míg szakközépiskolába és gimnáziumba csak nagyon kis hányaduk jelentkezik. Igen nagy probléma tehát, hogy ezek a tanulók, ha tovább is tanulnak, főképpen olyan képesítést fognak csak szerezni, amelyek a kor követelményeinek kevésbé felelnek meg, ezzel munkapiaci érvényesülésük is jelentős mértékben csorbulni fog.39 Ugyanakkor a szegénységi csapdahelyzetből - a szegregátumokban felnövő gyermekek számára - kiutat az oktatás jelenthet. A Budai Városkapu Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tagintézményei széles kínálatot nyújtanak, sok értéket fejlesztettek ki. Az Integrált Pedagógiai Rendszer alkalmazása, Lépésről – lépésre program, speciális szakiskola, Dobbantó, felzárkóztató, felnőttek általános iskolája a hátránykompenzációt szolgálják. Az irigylésre méltó körülmények között működő székhelyiskola folyamatosan fogad látogatókat, több projektnapot is tartott – és a többi intézmény is él az IPR adta lehetőségekkel és módszerekkel. Éppen az időben felismert nehézségek elé mentek a különböző pályázatokban való részvételekkel: HEFOP, TÁMOP, TIOP – lettek bázisiskola, referenciaintézmény, hospitálási célhely. A TÁMOP 3.3.9.B-12/2 A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai lemorzsolódását csökkentő intézkedések támogatása - Második esély típusú programok keretében a Fehérhegyi Második Esély Iskola a tanulók egyéni szükségleteihez igazodó oktatási formával szakmai végzettséghez segíteni 40 fő beiratkozó tanköteles koron túli, az iskolarendszerből korábban kimaradt fiatalt. A projekt célja, visszavezetni őket az oktatás, a tanulás és a munka világába. A program 2 tanévre, 22 hónapra, iskolarendszerű, esti munkarendű felnőttoktatás keretében valósul meg. Ugyanakkor, mivel az eddigi programok mégsem bizonyultak elég hatékonynak, az iskolaközpont új vezetője további célokat tűzött ki maga elé: „Az adott helyzet és feltételek pontos felmérésére alapozva, számba venném a meglévő értékeket, bevált és működő tevékenységeket, és a már eddig is sok innovációt és kezdeményezőkészséget felmutató pedagógusokkal, a területen működő segítő, alkotó, ellátó, képviseleti és egyéb szolgáltató szervezetekkel és intézményekkel, gazdasági szereplőkkel és tenni akaró magányszemélyekkel iskolaközpontú akciótervet készítenék. Cél egy több területen elhelyezkedő egyéni arculatot felmutató lakóközösségbe ágyazott oktatási-nevelési
39
Pécs MJV Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve (2008.) 103
(és kívülről megerősítve) egészségügyi és szociális hálózat létrehozása, amelynek motorja és lelke az iskola.”40 Az elmúlt 2 évben - vélhetően a dizájner drogok elterjedése miatt - különösen Budapesten és a vidéki nagyvárosokban az intravénás szerhasználat rohamos emelkedése tapasztalható. Pécs szegregált településrészein élő roma fiatalok különösen veszélyeztettek. Budapesten az egyik tűcsere központban a regisztrált 2000 intravénás használó 90%-a roma származású. Pécs, Keleti városrészben is jelentős problémaként nevesíthető a terjedő intravénás használat. 2013 első negyedévében a legtöbb közterületen eldobott fecskendőt a Komlói út környékéről gyűjtötte be az INDIT Közalapítvány, a szervezet TÉR Közösségi Szolgálatot működtet a Szabolcsi szegregátumban. Az intravénás droghasználat elsősorban a HIV és a Hepatitis fertőzés terjedésében jelent jelentős kockázatot, ezért mindenképpen szükséges a szűrő programok kiterjesztése és az alacsonyküszöbű, ártalomcsökkentő programok megerősítése. Az INDIT Közalapítvány valamennyi intézménye úgy érzékeli, hogy a roma közösséget is jelentősen érintik az addiktológiai problémák, azonban a korai kezelésbe vétel még mindig alacsony szintű, így indokoltnak tűnik a szociális illetve egészségügyi alapellátások és az addiktológiai intézmények együttműködésének erősítése. Probléma kettős: egyrészt nehezen terelhetők kezelésbe az addiktológiai problémával küzdők, másrészt rendkívül súlyos és összetett nehézségekkel küzdenek az érintettek: súlyos jövedelem hiány, lakhatási problémák, alacsony iskolázottság. A szegregátumokban élő gyermekek és fiatalok jövőbeni esélyteremtése érdekében csak azok a telep-rehabilitációs és telep-felszámolási programok hozhatnak változást, amelyek komplex módon kezelik a területen élő családok szükségleteit és koncepciók alapját képezik a lakáspolitikai és munkaerőpiacai programok és a settlement-típusú közösségi szociális munka. Ahol területi oktatási intézmények „befogadó- nyitott iskolaközpontokként” működnek, melyekhez kapcsolódhatnak civil szervezetek, tanodaprogramok, egészségfejlesztő projektek, az iskolákban iskolai szociális munkások és iskolapszichológusok segítik a pedagógusok munkáját, megvalósítva az iskola, a család és a gyermek partnerségi hármasát. A helyi problémák komplex kezelése, egymásra épülő szolgáltatások, hosszú távú folyamatokban való tervezhetőség és az ehhez kapcsolódó finanszírozhatóság jelenthet esélyt a változásra.
4.3. A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői Az Egyesített Egészségügyi Intézmények által működtetett területi védőnői szolgálat Pécs városában és öt városkörnyéki községben (Gyód, Keszü, Pogány, Magyarsarlós, Kökény) lát el védőnői feladatokat. Ezen felül pécsi iskoláskorú gyermekek gondozását látják el az intézmény iskolai védőnői (nem az összes intézményben). Az iskolákban összesen 17 882 gyermekből, 1 261 fő sajátos nevelést igénylő gyermek ellátását biztosítják. A területi védőnők által ellátott gyermekek száma 9 100 fő. Az Intézményben betöltetlen státusz jelenleg nincs, a védőnői létszám 69 fő (25 fő iskolavédőnő, 44 fő területi védőnő). A jogszabályi előírásoknak a védőnői szolgálatoknál az ellátott gyermekek száma megfelelő, az iskola védőnők esetében ez maximum 800 fő, a területi védőnők 40
Csovcsics Erika: Pályázat Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal által meghirdetett Budai Városkapu Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatói (magasabb vezetői) álláshelyére 104
esetében maximum 250 fő lehet. Intézményükben az egy területi védőnőre jutó átlagos ellátott szám: 214 fő, az iskolákban az egy védőnőre jutó átlagos ellátott szám: 715 fő.
46. táblázat - Védőnői álláshelyek száma (TEIR 4.3.1.) év
védőnői álláshelyek száma (db)
Egy védőnőre jutó gyermekek száma (fő)
2008
47
202,7
2009
44
212,5
2010
44
212,7
2011
44
213,8
2012
44
221,5
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés
A védőnői szolgálat folyamatos elérhetősége biztosított a védőnői centrumokban, melyekben a családi felkereső munkán túl, bárki számára igénybe vehető nyitott tanácsadás működik. A védőnők többsége rendelkezik baba-mama torna és babamasszázs képzettséggel is, de leterheltségük és kötelező feladataik elvégzése mellett, csak alkalmanként nyílik lehetőségük ezen tudásuk realizálására. A védőnői szolgálatnál megfelelően képzett szakemberek állnak rendelkezésre. Az iskolai védőnők rendszeresen tartanak egészségre nevelő előadásokat, részt vesznek az iskolai szemléletformáló programokban. Ugyanakkor a védőnői szolgálat hatékonyságát nehezíti a védőnők és a hátrányos helyzetű szülők mobilitási nehézsége: a közösségi közlekedés nehézkes, főként a szegregátumok, szegregálódó településrészek és a védőnői centrumok közt, amely egyrészt a védőnők esetében a területen élő családok gondozásából veszi el az időt. Másrészt a hátrányos helyzetű családok, mind a közlekedési nehézségek, mind a közlekedés költségei miatt, nem tudják igénybe venni sem a védőnői centrumok szolgáltatásait, sem egyéb koragyermekkori szolgáltatásokat (koragyermekkori fejlesztés, baba-mama klubok, „biztos kezdet” gyerekház szolgáltatásai, tanácsadások stb.), kivéve, ha ezek a szolgáltatások a szegregátumokba vannak telepítve.
b) gyermekorvosi ellátás jellemzői Pécs városa egészségügyi ellátás szempontjából jól ellátott, a szakmai hozzáértést nagymértékben segíti a PTE Orvostudományi Karának városi jelenléte is. A gyermek háziorvosi ellátás 41 körzetre osztott. A gyermek járóbeteg szakellátás eloszlik a város területén (Gyermekgyógyászati Klinika, III. sz. Rendelő Intézet, Gyermekonkológia, MÁV Rendelőintézet, Honvéd Kórház), bizonyos esetekben nem túl racionalizáltan (pl.: a gyermekkel csípő ultrahangra a 400 ágyas Klinikára kell menni, míg az eredménnyel az ortopédushoz a Honvéd Kórházba, a kettő között pedig legalább 1 átszállás szükséges tömegközlekedéssel). A járóbeteg-ellátás központja a Gyermekgyógyászati Klinika, amely a fekvőbeteg ellátás helyszíne is a városban a gyermekek számára, itt találhatóak a rehabilitációs szolgáltatások is. Pécsett az egészségügyi ellátás szinte teljes skálája elérhető a lakosság számára. Az ún. progresszív betegellátás szintjei közül mind az alap-, mind a járó-, mind a fekvőbeteg ellátás adott a városban. 105
47. táblázat - Gyermekorvosi ellátás jellemzői 2008-2012 között, Pécs (TKKI 4.3.2.) év
Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok száma
Háziorvos által ellátott személyek száma
Gyermekorvos által Felnőtt házi orvos ellátott gyerekek által ellátott gyereszáma kek száma
2008
0
n.a.
n.a.
-
2009 2010
0 0
132 581 132 211
20 279 20 085
-
2011
0
131 859
19 949
-
2012
1
131 248
19 822
-
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés
Az Egyesített Egészségügyi Intézmények működtetésében 24 gyermek háziorvosi rendelőben 39 gyermekorvos látja el a betegeket. A 2012. évben 19 922 gyermek panaszai kapcsán keresték fel a gyermekorvosokat a családok. 2011-ig nem volt betöltetlen praxis, 2012-ben 1 körzet volt betöltetlen, melyet ideiglenes helyettesítéssel oldottak meg.
c) 0–7 éves korúak speciális ellátási igényeire vonatkozó adatok Pécs MJV Önkormányzata a fenntartásában működő Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatóságán (KSZI) keresztül - jelenleg 10 telephelyen, összesen 678 férőhellyel, 53 csoportszobában biztosít gyermekjóléti alapellátásként bölcsődei ellátást (Cseperedő Bölcsőde, Fészek Gyermekotthon és Bölcsőde, Hétszínvirág Bölcsőde, Kicsi Kék Bölcsőde, Kiskuckó Bölcsőde, Mandula Bölcsőde, Mezőszél Bölcsőde, Napsugár Bölcsőde, Törpike Bölcsőde, Zöldliget Bölcsőde). A bölcsődei ellátás mellett gyermekvédelmi szakellátásként a Pécs, Gosztonyi Gy. u. 1. sz. alatt, 8 férőhelyes különleges gyermekotthoni ellátást is biztosít. 2013. második felében, az ugyancsak önkormányzati fenntartású, de jelenleg az Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központhoz tartozó Csoda Bölcsőde is a KSZI fenntartásába kerül, amely 108 férőhelyes és 11 csoporttal működik 2 épületben.
év 2008 2009 2010 2011 2012
48. táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma önkormányzati fenntartású intézményekben, Pécs (TEIR 4.3.3.) szociális szempontból felvett gyerekek működő összes bölcsődébe beírt bölcsődék száma (munkanélküli szülő, veszélyeztetett bölcsődei férőhegyermekek száma száma (db) gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő) lyek száma (fő) (fő) (db) 11 1 232 153 646 11 1 297 175 644 11 1 279 177 682 11 1 264 145 770 11 1 169 247 786
Forrás: TeIR, KSH Tstar
106
Pécsett 2011-ben összesen 14 bölcsőde működött összesen 823 férőhellyel, ebből 770 (93,6%) önkormányzati férőhely 11 önkormányzati fenntartású intézményben. A bölcsődékbe járó gyermekek száma 2011-ben 853 fő volt, akiket 171 (ebből 162 szakképzett) kisgyermeknevelő látott el. A bölcsődék iránt évek óta igen nagy az érdeklődés, rendre jóval több gyermeket szeretnének közösségben elhelyezni, mint amennyi férőhely rendelkezésre áll. Ennek következtében 2011-ben száz férőhelyen 104, száz önkormányzati helyen 111 gyermeket gondoztak. 49. táblázat - Bölcsődei ellátások Pécsett, 2001-2011 között 2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
Összes bölcsődék száma (önkormányzati, üzemi, magán stb.) (db) Működő összes bölcsődei férőhelyek száma (önkormányzati, üzemi, magán stb.) (db) Működő, önkormányzati bölcsődei férőhelyek száma (db)
11
12
11
12
13
12
12
13
14
14
14
n.a.
651
661
661
671
681
691
676
686
740
823
n.a.
606
616
616
626
636
646
646
644
682
770
Bölcsődei kisgyermeknevelők száma (db)
154
157
162
161
159
152
150
153
154
164
171
Szakképzett bölcsődei kisgyermeknevelők száma (db)
147
151
156
156
151
142
136
145
147
155
162
Bölcsődébe beírt gyermekek száma (fő)
763
741
792
848
850
838
841
841
869
874
853
n.a.
93,1
93,2
93,2
93,3
93,4
93,5
95,6
93,9
92,2
93,6
n.a.
114
120
128
127
123
122
124
127
118
104
n.a.
122
129
138
136
132
130
130
135
128
111
5,0
4,7
4,9
5,3
5,3
5,5
5,6
5,5
5,6
5,3
5,0
Működő összes bölcsődei férőhelyek közül az önkormányzati férőhelyek aránya (%) 100 férőhelyre jutó gyermekek száma (fő) 100 önkormányzati férőhelyre jutó gyermekek száma (fő) Egy gondozónőre jutó gyermekek száma (fő)
Forrás: Pécs MJV Városfejlesztési Koncepciót megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás (2013.április, Munkaanyag) (Központi Statisztikai Hivatal /Területi statisztikai adatok rendszere)
A Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága napközbeni alapellátást nyújtó bölcsődeibe a 2012-es évben 1 021 kisgyermek felvételét kérték a szülők és külső intézmények. Ebből 1 008 gyermek ellátását tudta biztosítani az intézmény. 13 gyermek felvételét el kellett utasítani férőhelyhiány miatt. 577 gyermek már a 2012-es év előtt is az intézmény gondozottja volt, 431 gyermek pedig a 2012-es évben került felvételre.
107
2012. évi bölcsődei kihasználtság a KSZI bölcsődéiben 2012.évi kihasználtság bölcsődénként 132,63
140 120 100 80
86,98 89,94 89,1 85,89 86,05 85,6 80,39 78,27 70,48
95,01 84,39
97,97 69,77 67,2269,21 67,5270,93 61,87 60,5163,46 55,04
60
75,8 65,83
40 20 0 Beírthoz Hétszínvirág Bölcsőde Kiskuckó Bölcsőde Cseperedő Bölcsőde Fészek Bölcsőde (bentlakásos)
Törpike Bölcsőde Kicsi Kék Bölcsőde Zöldliget Bölcsőde Fészek Bölcsőde
Gond.gy. Mandula Bölcsőde Mezőszél Bölcsőde D.D.R.Napsugár Módszertani Bölcsőde Összesen
Az Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ (ANK) többcélú intézményként működik Pécs Kertvárosi városrészében, feladatait tekintve az ország legkomplexebb intézménye, ahol 6 hó–19 éves korig folyt gondozás-nevelés, fejlesztés, oktatás, ezen kívül lehetőséget nyújt művelődésre, sportra, lakóhelyi közösségszervezésre. Az ANK bölcsődéje a 60 ezres lakótelep közepén 1980 óta működik, mely szakmailag és szervezetileg önálló intézményegység. A gyermekjóléti alapellátás részeként biztosítja a személyes gondoskodást a családban nevelkedő gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását - nevelését. Pécs város legnagyobb létszámú bölcsődéjében - 2 épületben 108 férőhelyen, 5 gondozási egységében (2-2 csoportszoba, 1-1 fürdőszoba, 2-2 gyermekátadó, 1-1 előtér), 11 csoportszobában valósul meg a 6 hó–3 éves korosztály napközbeni kisgyermekellátása. Bölcsődei alapellátás A bölcsődei ellátás modern felfogásában, a szolgáltatás funkciója már nemcsak a szülők munkavégzésének támogatása, hanem a gyermekek egészséges fejlődésének segítése, jóllétének biztosítása, a szocializáció, a közösségi létre való felkészítés, az esélykiegyenlítés, és esetenként a környezeti kockázati tényezők felismerése és kezelése is. Sajátos nevelési igényű kisgyermekek integrációja A szolgáltatás lényege, az értelmi, mozgás, látás és hallás problémákkal, viselkedési zavarokkal küzdő kisgyermekek kis létszámú, teljes integrációban működő bölcsődei csoportokban történő nevelése, gondozása, fejlesztése team munkában, különböző szakemberek együttműködésével (gyógypedagógus, pszichológus, gyógypedagógiai asszisztens, kisgyermeknevelő, gyermekorvos). A teljes integráció lehetőséget nyújt a sajátos nevelési igényű (továbbiakban SNI) kisgyermekek számára, hogy átlagosan fejlődő társaiktól mintát lássanak a játék, önállóság stb. terén, átlagosan fejlődő társaiknak pedig segíti a mássághoz való viszonyulást, elfogadást. Az előző évekhez hasonlóan, a 2012-es év tapasztalatai is azt mutatják, hogy az SNI-s kisgyermekek többségéről az intézménybe kerülés után derül ki sajátos nevelési igényű szükséglete, vagyis még nem rendelkezik szakértői véleménnyel. A Szakértői Bizottság vizsgálatáig hosszú idő telik el, mivel sok a vizsgálatra váró gyermek, így ezen kisgyermekek korai fejlesztése nem kezdődhet meg időben A szakértői véleménnyel rendelkező SNI-s kisgyermekek számára a korai fejlesztés a bölcsődében napirendbe ágyazottan zajlik, utazó gyógypedagógus közreműködésével, a törvényi előírásoknak megfelelő óraszámban, az erre a célra kialakított fejlesztő- és tornaszobákban. Ezt a szolgáltatást a városban öt bölcsőde vállalja fel: a Napsugár Bölcsőde, a Fészek Gyermekotthon és Bölcsőde, a Zöldliget Bölcsőde, a Kicsi Kék Bölcsőde és a Kiskuckó Bölcsőde.
108
A tapasztalatok azt is mutatják, hogy az intézményekbe került SNI-s kisgyermekek túlnyomó többsége kis létszámú óvodai csoportba, továbbra is teljes integrációba folytathatja közösségi életét. A korai fejlesztést a bölcsődékben 2013. január 1-től a pedagógiai szakszolgálat szakemberei végzik. A Kisgyermek Szociális Intézmények 4 fő gyógypedagógust adott át a Pedagógiai Szakszolgálat részére 2013. január 1-től. Hátrányos helyzetű gyermekek bölcsődei ellátása Az intézmény kiemelten kezeli a hátrányos helyzetű gyermekek befogadását. A jelzőrendszer különböző tagjaival történő folyamatos kapcsolattartás segíti azokat a folyamatokat, amelyek révén a hátrányos helyzetű, és veszélyeztetett gyermekek eljutnak az intézmény minden tagintézményébe. Az ő bölcsődei ellátásuk mindenképpen prioritást élvez. A szolgáltatás célja a környezeti kockázati tényezők csökkentése, a jövőbeli iskolai és beilleszkedési kudarcok elkerülése, a társadalomba való beilleszkedés segítése, a kortársakkal való együttlét, egymás megismerése, elfogadása, a verbális és nonverbális kommunikáció fejlesztése, illetve egymás kulturális szokásainak megismerése. Fontos a roma kisgyermek identitásának megőrzését segítő eszközök biztosítása, beszerzése (pl. kétnyelvű mesekönyv, természetes anyagok, eszközök, kosarak stb.), melynek célja, hogy a bölcsődei nevelés, szocializáció keretében is ismereteket szerezhessen saját hiedelemvilágáról, népének hagyományairól, halljon cigánymesét, gyermekverseket, lehetőség szerint anyanyelvén is. A családi, kulturális különbözőségek tiszteletben tartása, egymás kultúrájának megismerése és elfogadása céljából évről évre több kulturális programot szervez az a két bölcsőde – Hétszínvirág, Törpike Bölcsőde -, amelyik felvállalja ezt a feladatot. Ezen szolgáltatás kapcsán, a bölcsődék feladata az intézménybe járó többségi és kisebbségi kultúrából érkező családok kölcsönös kapcsolatainak támogatása és erősítése, illetve, hogy a családok tartsák tiszteletben egymás eltérő kulturális, családi szokásait, hagyományait. A Kisgyermek Szociális Intézmények alapellátás keretein belül felvállalt, alapellátáson túli szolgáltatásai: Diétás étkeztetés - Az intézményrendszerben a táplálékallergiás, speciális étrendet igénylő kisgyermekek számára a Cseperedő Bölcsőde biztosít diétás étkeztetést. Nyújtott nyitva tartás szolgáltatás lényege, hogy a bölcsődék megszokott nyitva tartásán túl – reggel 6 órától este 19 óráig - tart nyitva egy csoport. Lehetőség van az igény szerinti igénybevételre is a szülők munkarendjéhez igazítottan. Ezt a szolgáltatást a Mezőszél úti bölcsődében lehet igénybe venni. Gyógyúszás – Hidroterápia gyógyúszás szolgáltatás a Fészek Gyermekotthon és Bölcsődében működik. Ezen vízben alkalmazott komplex preventív és rehabilitációs program az eltérő fejlődést mutató gyermekek számára biztosított terápiás lehetőséget. A szolgáltatást szakorvosi javaslat alapján, az intézmény más bölcsődéjéből is igénybe vehették a kisgyermekek. Az Időszakos gyermekfelügyelet szakképzett kisgyermeknevelővel, személyre szabott gondoskodást, törődést és sokoldalú készségfejlesztést biztosít az intézmény azoknak a családoknak, akiknek problémát okoz gyermekük pár órás felügyelete. Szülő-gyermek játszóház az intézményrendszer két telephelyén – Kiskuckó Bölcsőde és Napsugár Bölcsőde – napi váltásban, heti 2 – 2 alkalommal, a délelőtti órákban várja a kisgyermekes családokat. Tanácsadás - A szülőnek szóló tanácsadást egyrészt a bölcsődékben nevelkedő kisgyermekek szülei, másrészt közösségbe nem járó, pécsi vagy vidékről érkező szülők vehették igénybe. A megkeresések általában a gyermekneveléssel, a gyermekek személyiségfejlődésének támogatásával voltak kapcsolatosak. Ehhez nagyban hozzájárult a bölcsődepszichológus alkalmazása az intézményrendszerben. A problémák leginkább a 109
szobatisztasággal, alvással, étkezéssel, beilleszkedési nehézségekkel, válással kapcsolatban, illetve a gyermekek fejlődésbeli elmaradásával kapcsolatos nehézségek voltak, melyeket a bölcsődepszichológus a kisgyermeknevelőkkel való szoros együttműködésben, a szülőkkel való egyéni konzultációk segítségével próbált orvosolni. Sószoba - Alkalmas a gyermekek alsó- és felső légúti megbetegedéseinek, (pl. orrdugulás, köhögés, hörghurut stb.), asztma, allergia és egyes bőrbetegségek tüneteinek mérséklésére, közérzetük jobbá tételére. A játékokkal, asztalokkal, pihenősarokkal berendezett szoba önfeledt játéktevékenységre is lehetőséget adott 5-7 kisgyermek számára. Ez a szolgáltatás a Kicsi Kék Bölcsődében található. A felnőtt- és gyermekvendég étkeztetést, mint alapellátáson túli szolgáltatást több bölcsőde is felvállalta intézményes keretek között – Kiskuckó, Mezőszél, Cseperedő, Zöldliget és Napsugár Bölcsőde. A szolgáltatást a bölcsőde közelében dolgozók, a környéken lakó egyedülálló, idős emberek vagy kismamák vették igénybe. Az óvodai étkeztetést három bölcsőde biztosította a Kisgyermek Szociális Intézmények intézményrendszerén belül – Törpikék, Mezőszél, Cseperedő Bölcsőde. A szolgáltatás célja, a bölcsődékkel közös épületben lévő óvodák gyermekeinek és alkalmazottainak étkeztetése volt. Eszközkölcsönzés -A szolgáltatás a sajátos nevelési igényű kisgyermekek, illetve szüleik részére biztosította fejlesztő eszközök kölcsönzését otthoni használatra, - Napsugár Bölcsőde, Fészek Bölcsőde - működött ez a szolgáltatás. 2012-től, speciálisan kisgyermekek részére szóló jelmezkölcsönző kialakításával segítette az intézmény a családokat a farsang időszakában.
Gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása A Vadvirág Családok Átmeneti Otthonában folyó szakmai tevékenység lényege, hogy az otthonba bekerülő családok erőforrásait megerősítsük, hogy az intézményi megállapodásban megjelölt határidő lejárta után intézményes kereteken kívül is önálló életvitelt tudjanak folytatni vagy elegendő legyen számukra a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat által nyújtott segítség. A bölcsődei ellátás jelentős szereppel bír a kora-gyermekkori képesség-kibontakoztatás terén, de mint a fenti adatokból is kitűnik, , az időszakosan és egyes bölcsődei telephelyeken megjelenő túljelentkezés miatt a bölcsődei ellátórendszer csak részlegesen tudja ezen szerepét felvállalni, ugyanakkor a hátrányos helyzetű, SNI-s, gyermeküket egyedül nevelő szülők, tartósan beteg gyerekek, nagycsaládból érkező gyerekek elsőbbséget élveznek a bölcsődei felvétel során. A korai képesség kibontakozatás egyik sikeres, alternatív modellje a „Biztos Kezdet” gyerekház program, mely a „Legyen Jobb a gyerekeknek” Nemzeti Program keretében, EU-s projektfinanszírozással indult és ma már a Kisgyermek Szociális Intézmények részeként, állami támogatással működik a Keleti városrészben (Pécs, Szeptember 6. tér 4. sz. alatt, 2013. június 1-től a Pécs Pákolitz I. u. 32. sz. alatt.). A gyerekház a területen élő szociokulturális hátrányokkal küzdő gyermekek fejlődési lemaradását kompenzáló prevenciós szolgáltatásként működik, melynek középpontjában a gyermek és szülő egysége áll. Fókuszában a 0 és 3 év közötti gyermekek képesség kibontakoztatásának elősegítése, a szülő-gyermek kapcsolat, a szülői kompetenciák erősítése és a helyi közösségbe való beágyazottság megteremtése áll. A program 20-30 családot ér el rendszeresen. Az elmúlt 2 és fél év tapasztalata azt mutatja, hogy nagymértékben segíti a gyermekek óvodai integrációját és a szülői kompetenciák erősödését. Ugyanakkor a Város nagyon kis területét képes lefedni, szükség volna további gyerekházak elindítására.
110
A koragyermekkori intézményi ellátás swot elemzése Erősségek: • Jogszabályi háttér (Gyermekvédelmi törvény) • Szakképzett humánerőforrás és szociális szakemberek (szociális, pszichológiai, pedagógiai, gyógypedagógiai, egészségügyi ismeretek) • Kiemelten kezelt gyermekvédelmi feladatok (gyermekvédelmi felelősök) • Szakmai hagyományok, „jó gyakorlatok”, módszerek • A hátrányos helyzetű, SNI-s, gyermeküket egyedül nevelő szülők, tartósan beteg gyerekek, nagycsaládból érkező gyerekek elsőbbséget élveznek a bölcsődei felvétel során.
Gyengeségek: • A csoportlétszám szabályozása, a ¬magas létszámú csoportokat preferálja, ami nem kedvez a másképpen fejlődő gyerekek igényeinek • Korai fejlesztés kikerült a bölcsődei ellátásból (csak szakértői papírral rendelkezőket lát el a Pedagógiai Szakszolgálat) - sérül az SNI prevenció, sok esetben késleltetett a terápia • Bölcsődei szakemberek társadalmi és szakmai, anyagi megbecsültségének hiánya • gyermekvédelmi korrekció, intervenció, problémakezelés esetén, a gyermekvédelem más területein dolgozó szakemberek, nem minden esetben vonják be, kérdezik meg a bölcsődeve• Kisgyermeknevelők nyitottsága a¬ szakmai zetőket, kisgyermeknevelőket az adott továbbképzésre, innovációra gyermekről, a családdal való kapcsolat tapaszta• Egész várost lefedő – tömegközlekedéssel is jól latairól megközelíthető - bölcsődehálózat – területi hoz- • Hosszú távú tervezés hiánya záférhetőség • Forráshiány • Jövedelmi viszonyokhoz igazított gondozási és A hátrányos helyzetű családok szociokulturális térítési díjak – anyagi hozzáférhetőség hátrányait tanulási motivációjuk hiányát nehe• Személyi térítési díj (Gyermekek étkeztetésé- zen kezelik a szakdolgozók. nek, gondozásának biztosítása) – ingyenes/ 50% étkeztetés, gondozási térítési díj mentesség RGYVK, tartósan beteg, SNI-s, 3 vagy több gyermekes családok számára • Megvalósult inklúzió, integráció • Gyerekközpontú, empatikus, elfogadó kisgyermeknevelők • Előítélet mentesség, egyenlő bánásmód • Egyéni bánásmód • Személyi állandóság - saját kisgyermeknevelő rendszer (érzelmi biztonság, bizalmi légkör kiépítésének lehetősége a családdal) • Erős igény a¬ családokkal való együttműködésre, családok szociális hátterének megismerésére (családlátogatás) • Preventív szemléletű gyermekvédelem megvalósítása (mind elsődleges, mind másodlagos megelőzés szintjén) • Törekvés a jó és aktív kapcsolatra a jelzőrendszer, a szociális alap és szakellátás más intézményeivel, szakembereivel • Információs segítségnyújtás a szociális ellátásokról, intézmények szolgáltatásairól a (munkanélküliség, tartós betegség, sajátos nevelési igényű gyermek esetén) • Helyben elérhető korai fejlesztés az SNI-s gyerekek számára • Rendszeres egészségügyi ellátás, szűrés; egészséges környezet • Biztos Kezdet Program kisgyermekellátáshoz kapcsolt működése 111
• Családok átmeneti otthonának működtetése a krízisbe került családok számára • Különleges Gyermekotthon működtetése a 0-3 éves kisgyermekek számára • SNI Csana kialakítása, nem integrálható gyerekek számára A kisgyermekellátásban dolgozó szakemberek szakmai felkészültsége jó. Lehetőségek: • Mintanyújtó családi programok, rendezvények • Családok számára nyitott(abb) intézményi keretek • Projektek, pályázatok megvalósítása a hátrányos helyzetű és/vagy SNI gyerekeknek és családjaiknak • Szakmaközi együttműködések, közösen megvalósított programok • „Jó gyakorlatok” terjesztése • szolgáltatások bővítése (a család saját otthonában nyújtható szolgáltatások biztosítása, mintanyújtásra lehetőséget teremtő programok) • a Biztos Kezdet Program módszertanának bölcsődei adaptációja Az intézményi feladatellátás megújulása szükséges.
Veszélyek: • Kiégés, szakmai elfáradás magas kockázata • SNI prevenció sérülése miatt későn megkezdett terápiák • Forráshiány miatti, bölcsődei étkeztetés minőségének további romlása • A legrászorultabb rétegek nem igénylik a bölcsődei ellátást • Gazdasági helyzet további romlása, társadalmi egyenlőtlenségek, előítéletesség fokozódása • Magas bölcsőde fenntartási költségek miatt, létszámleépítés, férőhely csökkentés, bölcsőde bezárás A tervezett helyi munkahelyteremtő projektek elmaradása
2009. évben kezdte meg a Pécsi Kistérségi Intézményfenntartó Társulás a családi napközik működtetését, kezdetben intézményi társulás keretében, majd saját fenntartásban. A Társulás számos pályázatot készített és nyert el. A Családi napközik kialakítására két alkalommal nyert pályázatot, először 2010-ben majd 2012-ben. Az elnyert pályázati források felhasználásával 2011. évben két családi napközi jött létre Pécsett (a Németh László utcában és a Rákóczi u. 1. szám alatt). 2013. évben pedig 2 újabb családi napközi indítására nyílt mód (Pécs-Vasason két telephellyel). A pályázati támogatásból a családi napköziknek helyet biztosító önkormányzati tulajdonú ingatlanok kerültek felújításra, megtörtént a helyiségek berendezése, a gyermekek ellátásához szüksége alapvető eszközök beszerzése. A családi napközik működtetését 2013. január 1-től a Pécsi Kistérségi Szociális Alapszolgáltatási Központ végzi. Az intézmény összesen 20 családi napközit működtet, melyek közül 8 Pécs MJ Város területén működik: Manócska–ház Családi Napközi 7 férőhely, 2 dolgozó (Pécs, Szöcske utca 44/2/c), Tündérkert 1. Családi Napközi 7 férőhely, 2 dolgozó (Pécs, Magaslati út 25.), Tündérkert 2. Családi Napközi 7 férőhely, 2 dolgozó (Pécs, Magaslati út 25.), Tündérlak Családi Napközi 7 férőhely, 2 dolgozó(Pécs, Ótemető utca 8.), Kicsi-kék Családi Napközi 7 férőhely, 2 dolgozó (Pécs, Németh L utca 6/b.), Fészek Családi Napközi 112
7 férőhely, 2 dolgozó (Pécs, Rákóczi út 1.), Szivárvány Családi Napközi 5 férőhely, 1 dolgozó (Pécs-Vasas, Bethlen G. utca 8.), Napsugár Családi Napközi 5 férőhely, 1 dolgozó (Pécs-Vasas, Bethlen G. utca 8.).
Pécs MJ Várossal kötött ellátási szerződés alapján: Pécs-Normandia LIONS Club: LIONS Suli LIONS Odú Családi Napközik, 2 x 7 férőhely, 4 dolgozó. Pécs MJV Önkormányzata a családi napközik működését az állami normatívát kiegészítve saját forrásból is támogatja. Az önkormányzati fenntartású családi napközik mellett civil szervezetek és vállalkozások is működtetnek családi napközit: Emberke Családsegítő Alapítvány: Tesz-vesz Kuckó Kisgyermekes Napközi és Cseperedő Családi Napközi, Ladybird angol-magyar Családi Napközi, Csiperke Családi Napközi, Helen Doron Családi napközi és Játszóház, Szeretet Sziget Családi Napközi, Orgonácska Családi Napközi. 2012-ben Pécsett 14 családi napközi működött 83 engedélyezett férőhellyel. 2011-ig a számok dinamikusan növekedett, de 2012-ben egy családi napközivel csökkent.
50. táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek számának alakulása, Pécsett (TEIR 4.3.4.) családi napköziben családi napköziben év a térítésmentes férőhelyek száengedélyezett férőhelyek száma ma 2008 7 n.a. 2009 2010 2011
21 77 97
n.a. n.a. n.a.
2012
83
n.a.
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi
2011-ben a városban 55 óvodai feladatokat ellátó intézmény működött, 5 116 férőhellyel, melyen 460 óvodapedagógus 5 252 gyermeket nevelt. A férőhely kihasználtság 2010-ben és 2011ben is 103%-os volt, ami magasabb a korábbi évek adatainál. Az óvodai férőhelyek iránti keresletet a jogszabályi környezet is befolyásolta. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. szerint 2008. szeptember 1-jétől a hátrányos helyzetű három éves gyermekek óvodai felvételét biztosítani kell, 2012. augusztus 31-ig pedig valamennyi óvodai neveléssel kapcsolatos szülői igény teljesítéséhez szükséges feltételt meg kellett teremteni. 2011-ben a népszámlálás adatai szerint 2 734 három évnél idősebb, legfeljebb hat éves gyermek élt Pécsett. Ehhez a létszámhoz képest az óvodai férőhelyek száma 1,9-szeres többletet jelentett. 2014-től kötelezővé válik a 3 éves kort betöltő gyermekek óvodai beíratása, a jogszabályi előírásnak való megfelelés érdekében az Önkormány113
zatnak át kellett alakítani óvodai struktúráját. Pécs városában 25 férőhely bővítésére kerül sor 2014ben, így a születések számára valamint a 3 éves kor alatt óvodában lévő gyermekek számára figyelemmel elegendő férőhely áll rendelkezésre 2014-re, amikortól minden 3. évét betöltött gyermeknek óvodába kell járnia.41
51. táblázat - Óvodai ellátottság, Pécs (TEIR 4.4.1.) 2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
Óvodai feladat ellátási helyek száma (gyógype53 53 55 55 54 55 52 55 56 55 55 dagógiai neveléssel együtt) (db) Óvodai férőhelyek szá5 263 5 162 5 168 5 124 5 032 4 797 4 714 5 161 5 140 5 125 5 116 ma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fő) Óvodapedagógusok száma (gyógypedagógiai 505 474 488 479 471 446 419 458 456 456 460 neveléssel együtt) (fő) Óvodába beírt gyermekek száma 5 090 4 878 4 930 4 988 4 966 4 812 4 450 4 925 4 980 5 293 5 252 (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fő) Száz férőhelyre jutó 97 94 95 97 99 100 94 95 97 103 103 gyermekek száma (fő) Egy óvodapedagógusra jutó gyermekek száma 10 10 10 10 11 11 11 11 11 12 11 (fő) Forrás: Pécs MJV Városfejlesztési Koncepciót megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás (2013.április, Munkaanyag) (KSH, TEIR adatok alapján)
41
Feladatellátási intézményhálózat- működtetési és köznevelési fejlesztési terv Baranya megye 2013-2018. (Oktatási Hivatala Baranya Megyei Kormányhivatal közreműködésével, intézményi adatszolgáltatás alapján) 114
52. táblázat – Óvodai nevelés adatai 1. (TEIR 4.4.1.) Óvodai ellátottság
db
Az óvoda telephelyeinek száma
53
Hány településről járnak be a gyermekek
n.a.
Óvodai férőhelyek száma
4 859
Óvodai csoportok száma
205 5.30-17.00
Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):
4-5 hét
A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek
Fő
Hiányzó létszám
Óvodapedagógusok száma
422
n.a.
Ebből diplomás óvodapedagógusok száma
403
n.a.
3
n.a.
Dajka/gondozónő
265,25
n.a.
Kisegítő személyzet
80,25
n.a.
Gyógypedagógusok létszáma
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés
év 2008
53. táblázat – Óvodai nevelés adatai 2. (TEIR 4.4.2.) Helyhiány miatt elutasított Ebből hátrányos / halmozottan hátgyermekek száma (fő) rányos helyzetű (fő) 0 0
2009
0
0
2010
0
0
2011
0
0
2012
0
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati, intézményi adatgyűjtés
2012-ben a Pécsi járásban található 68 óvodai feladat-ellátási helyből 54 Pécs városában működött, ahol 5225 gyermek ellátása volt biztosított. Pécsett 45 önkormányzati fenntartású óvoda, egy óvodát tart fenn állami felsőoktatási intézmény, 3 óvodát pedig egyház. További 3 magán fenntartású intézmény, így egy alapítványi, egy egyesület által és egy korlátolt felelősségű társaság által fenntartott óvoda. Pécs városában egy óvodát az Országos Német Önkormányzat, egy óvodát pedig az Országos Horvát Önkormányzat tart fenn többcélú köznevelési intézmény szervezeti keretei között. 42 A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 74. §-ában foglaltak szerint 2013. január 1jétől az állam – az óvoda kivételével – a köznevelési alapfeladatok ellátásáról. 2013. július 1-jétől az Önkormányzat az óvodai struktúrát az alábbiak szerint kívánja átalakítani: 42
Feladatellátási intézményhálózat- működtetési és köznevelési fejlesztési terv Baranya megye 2013-2018. (Oktatási Hivatala Baranya Megyei Kormányhivatal közreműködésével, intézményi adatszolgáltatás alapján), 115
A Keleti Városrészi Óvoda tagintézményeként működhet a Vasas-Somogy-Hirdi Óvoda. Így a Keleti Városrészi Óvoda 3 tagintézménnyel bővül, az intézmény 14 épületben 39 csoporttal működik. A Kertvárosi Óvoda tagintézményeként működhet az Illyés Gyula Óvoda. Így az intézmény 1 tagóvodával bővül, és 9 épületben 42 csoporttal működik. A Nyugati Városrészi Óvoda tagintézményeként működhet a Rácvárosi- Istenkúti Óvoda. Így az intézmény 2 tagóvodával bővül, és 11 épületben 44 csoporttal működik. Az óvodai csoportok száma 2014-ben egy csoporttal bővül, az Önkormányzat 119 322 394 Ftot nyert el a Rácvárosi Óvoda felújítására, bővítésére. A Városközponti Óvoda tagintézményeként működhet a Belvárosi Óvoda. Így az intézmény 2 tagóvodával (a Papnövelde Utcai és a Kodály Zoltán utcai tagóvodával) bővül és 8 épületben 35 csoporttal működik.
Az új struktúra kialakítása esetén a 2013. január 1-től önállóan működő Vasas-Somogy- Hirdi Óvoda, az Illyés Gyula Óvoda, a Rácvárosi-Istenkúti Óvoda valamint a Belvárosi Óvoda önálló jogi személyisége megszűnik és tagintézményként működnek a továbbiakban. Ezzel együtt megváltozik az óvodák elnevezése is. A 2010/2011. nevelési évben 107 sajátos nevelési igényű gyermek járt Pécs város óvodáiba. Az értelmi fogyatékos gyermekek óvodai nevelése három óvodában (ANK 2. számú Óvoda, Siklósi Úti Óvoda, Esztergár Utcai Óvoda) integrált és szegregált csoportban történt. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében, valamint a megemelt normatív támogatás igénybevételéhez igazodóan minden óvodaalapító okiratában szerepel az ép értelmű sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelése.43 A 2012. évi CLXXXVIII. törvény előírásai szerint a többi gyermekkel együtt nem nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása állami feladat, az önkormányzat pedig nem láthat el állami feladatot ezért az óvodai csoportot meg kellett szüntetni. 2008-tól, két szegregált óvodai csoport biztosítja az együtt nem nevelhető gyermekek ellátását az Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Speciális Szakiskola és Kollégium szervezeti keretei között. Pécsett, az óvodák pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete megfelelő feltételeket biztosít a gyermekek fejlődésének, nevelésének. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, de az óvodák estenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be. Az óvodai nevelés a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására irányul, a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával, a színvonalas neveléshez való hozzáférés egyenlő esélyével. A pedagógiai munka kulcsfeladatai: az egészséges életmód kialakítása, érzelmi nevelés és szocializáció, értelmi nevelés, anyanyelvi fejlesztés. Az óvodák a helyi szükségletekre épülő, önállóan készített, vagy adaptált pedagógiai program alapján dolgoznak, amelyekben megjelennek a nemzetiségi óvodai nevelésének és a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvei. Az óvodai nevelésben érvényesülnek különböző innovatív pedagógiai törekvések: óvodai IPR (a hátrányos helyzetű gyermekek integrációs nevelése, az integrációt támogató új tanulásszervezési eljárások és módszerek alkalmazása) Kompetencia alapú óvodai program, Biztos Kezdet óvodai program (a hátrányos helyzetű családok pedagógiai támogatásának kiemelt szerepe, a kapcsolattartás aspektusa a segítő tanácsadás). 43
Pécs MJV Városfejlesztési Koncepciót megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás (2013.április, Munkaanyag) 116
A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számának növekedésével az óvodák feladata az intézményen belüli szegregációmentesség megteremtése, a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés lehetőségének biztosítása, a családok segítése a szociális munka és a szociálpedagógia eszközeivel. Az óvodai gyermekvédelem a gyermekekre kiterjedő gondoskodás, a pedagógiai, pszichológiai, szociális, egészségügyi és jogi tennivalók összessége. A gyermekvédelmi munkát a humánum, a segítőkészség, a megértés és a támaszadás jelenti. Kiemelt szerepe van a prevenciónak, amellyel megakadályozható a veszélyeztetett státusz kialakulása. Az óvodák kapcsolatrendszerét a partnerközpontú működés jellemzi, amelyben elsődleges a család, az iskola a fejlesztést segítő speciális szakszolgálatok és az egészségügyi szolgáltatók. Az Apáczai Nevelési és ÁMK Egységes Pedagógiai Szakszolgálata (7632 Pécs, Apáczai körtér 1.) a korai fejlesztés területén támogatást nyújt a szülőknek a mindennapokban, segíti őket gyermekük elfogadásában, kapcsolataik alakításában és mintát nyújt a speciális otthoni fejlesztő foglalkozásokhoz. A logopédusok, gyógytestnevelők a gyermeket nevelő intézményekkel és szülőkkel együttműködve fejlesztik a kompetenciakörükbe tartozó gyermekeket. Terápiák: Delacato alapozó terápia, Tervezett Szenzomotoros Terápia (TSMT), Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika (HRG), Dévény módszer (DSGM gyógytorna), Konduktív terápia, Ayres terápia, bazáis stimuláció, Snoezelen terápia, kognitív terápiák, érzékszervi terápiák, neurohabilitáció, pszichomotoros fejlesztés, zeneterápia, grafomotoros fejlesztés, diszlexia prevenció, iskola-előkészítő csoportok. Logopédia A logopédusok évről évre szűrővizsgálatot végeznek az óvodások körében. A logopédiai terápia magába foglalja a megkésett beszédfejlődés kezelését, a beszéd hangjainak javítását, a beszéd ritmusának, megértésének, észlelésének korrekcióját, valamint a részképesség-zavarok (diszlexia, diszfázia, diszgráfia, diszkalkulia) felismerését és terápiáját. Gyógytestnevelés Az iskoláskorú tanulók orthopéd-jellegű elváltozásaival foglalkozik, első sorban a gerinc deformitások korrekciójával, a tartás javításával, a láb különböző elváltozásainak tornájával. Cél, hogy a tanulók munkaképes, teljes életet élő emberekké váljanak. A foglalkozásokat tornateremben és uszodában tartják a gyógytestnevelők. Szülőklubok: Alapítványuk évek óta szervez különböző jellegű foglalkozásokat a sérült gyermekeket nevelő családok részére. Az elmúlt években a korai fejlesztő részleg munkatársai vezetésével 117
vettek részt a családok olyan tanfolyamokon, amelyeket az előzetes igényfelmérés alapján állítottak össze. Témáink voltak: a speciális nevelési szükségletű gyermeket nevelő szülőket megillető juttatások, az intézményes elhelyezés (óvoda, iskola), közös készülődés az ünnepekre (karácsony, húsvét), filmklub - kötetlen beszélgetés, trauma feldolgozás, pszichofittnes. Babamasszázs: Védőnő megbízásával és vezetésével elsajátíthatták az érdeklődő szülők ezt a speciális, de otthon is alkalmazható eljárást, melynek megvalósítását az alapítvány finanszírozta.
d) gyermekjóléti alapellátás Pécs városában, a gyermekvédelmi alapellátás keretein belül a gyermekjóléti szolgáltatást az Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ végzi. A Gyermekjóléti Központ kiemelt feladata, hogy családokkal folytatott munkájával segítse és támogassa a gyermekek családban történő nevelkedését. Munkájuk során elsődleges szempont a családban élő gyermek/ek mindenek felett álló érdekeinek védelme, jogainak érvényesítése. Kiemelt feladatuk a gyermekek családjuk körében történő nevelkedésének elősegítése, a szülők támogatása annak érdekében, hogy gyermekek megfelelő testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődése, családjuk körében biztosított legyen. Feladatuk továbbá - az alapellátás keretein belül - a veszélyeztetettség megelőzése, feltárása, megszűntetése. Tevékenységüket a szociális és gyermekvédelmi törvény, a vonatkozó végrehajtási és önkormányzati rendeletek alapján végzik. Munkájuk során az egyéni esetkezelés, pár- és család konzultáció, csoportfoglalkozás és a konfliktus kezelés módszereit alkalmazzák. Az intézmény ellátási területe Pécs város közigazgatási területével azonos, illetve mikroközpontjai segítségével kistérségi feladatellátást is végez. Az intézmény Pécsett négy területi egységgel biztosítja a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatást, területi egységeinek lehatárolása megegyezik a területi szociális központokéval. Az intézmény központja a Kertvárosi Egység (Pécs, Anikó u. 5.); Telephelyek: Meszesi Egység (Pécs, Hársfa u. 154.); Belvárosi Egység (Pécs, Megye u. 22.); Uránvárosi Egység (Pécs, Dr. Dombay u. 3.). Klienskörükben megtalálhatóak a családi házas, illetve a társasházas területek, valamint a leszakadt slumosodó lakóterületek gyermekei. A szolgáltatásaik során kapcsolatba kerülő családokra nagymértékben jellemző a nagyfokú munkanélküliség, ami előidézi az anyagi problémák szinte általánossá válását. Az anyagi problémák jelentős életkörülmény romlást idéznek elő, mely a lakhatási feltételekben is megmutatkozik. A lakhatási feltételek romlásában szerepet játszó körülmények: közüzemi tartozások, lakáshitelek, önkormányzati bérlemények esetében a jogcímnélküli és önkényes lakásfoglalás alapján használt lakások. Az anyagi és lakhatási feltételek romlása elkeseredést, kilátástalanságot, pszichés problémákat és családon belüli konfliktusokat, a gyermekes családok esetében gyakorta gyermeknevelési problémákat, a fiatalok esetében deviáns karrier felé való sodródást vagy életvitelt is eredményezhetnek. Az alábbi táblázat Pécs város, a szolgálat által becsült lakosságszámát, az intézmény által gondozott gyermekek számát tartalmazza.44
44
Esztergár Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ 2012. évi beszámolója 118
54. táblázat - Gyermekjóléti Központ 2012. évi ellátotti adatai
40-42.000
Ellátott felnőttek száma (fő) 1 357
Gondozott gyermekek száma (fő) 895
Belváros
25-28.000
795
398
Kertváros
60-65.000
1 113
709
Uránváros Összesen
28-30.000 153-165.000
572 3 837
472 2 474
Városrész
Lakosságszám (fő)
Meszes
Forrás: Esztergár Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ 2012. évi beszámolója
Az adatok elemzéséből kitűnik, hogy a Meszes (Keleti városrész) és Kertváros tekintetében a lakosságszám viszonylatában - is magasabb a gondozott gyermekek és felnőttek száma. A gyermekekre vonatkozó adatok részben utalhatnak az arányaiban nagyobb gyermekszámra, de a felnőttekre vonatkozó ellátottsági mutatók az intézmény által biztosított szolgáltatásokra és a fokozott gyermeki veszélyeztetettség fennállására is figyelmeztethetnek. 2012-ben a Pécsett élő gyermekek megközelítőleg 8,7 %-a állt gondozás alatt a Gyermekjóléti Szolgálat által. A Gyermekjóléti Szolgáltban 29 fő lát el családgondozói feladatot.
55. táblázat - A Gyermekjóléti Szolgálat gondozási tevékenysége demográfiai mutatók alapján (gondozott gyermekek, családok), 2012-ben Gondozás típusa Gyermekek száma (fő) Családok száma (db)
Alapellátás
Védelembe vétel
Átmeneti nevelés
Ideiglenes elhelyezés
Tartós nevelés
Utógondozás
Összesen
1 761
552
283
30
9
17
2 652
930
291
153
21
3
13
1 411
Forrás: Esztergár Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ 2012. évi beszámolója
A gondozott gyermekek jelentős hányada sokproblémás családban él. Vezető probléma, mely a gyermekek 1/5-t (512 fő) érinti anyagi jellegű, melynek elsődleges oka a szülők korlátozott munkalehetősége. A gyermekek 1/6-a (426 fő) olyan családban él, ahol a szülők gyermeknevelési problémákkal küzdenek. A hiányos nevelési attitűdök okán, a gondozott gyermekek közül 341 fő magatartás/teljesítmény zavarokkal küzd, 306 gyermeknek a szocializációs problémák miatt beilleszkedési zavarai vannak a nevelési-oktatási intézményekben. 314 gyermek a szülő/család életvitele miatt gondozott, 111 gyermek elhanyagoló családban él. Fogyatékosság 78 gyermeket érint, 67 gyermeket bántalmaztak a családjukban. Gondozott gyermekeik családjában gyakori probléma a szülők, vagy együtt élő családtagok alkoholfogyasztása, mely az érintett együttműködése nélkül szinte kezelhetetlen probléma. A gondozott gyermekek közül 214 fizikailag, 316 érzelmileg elhanyagolt. Intézményünk nyilvántartásában szereplő gyermekek közül 191 gyermek/fiatalkorú követett el szabálysértési cselekményt, 83 gyermek/fiatalkorú bűncselekményt. Szabálysértés és bűnelkövetés hátterében családi minta illetve kortárs csoport hatása áll, esetenként a kortársak előtti tekintély megszerzése (vagányság bizonyítása).
119
A családgondozói tevékenység 2012-ben 957 gyermek ügyében érkezett jelzés Központhoz. A legmagasabb számban a Meszesi Egységbe érkeztek jelzések (330), ezt megközelíti Kertvárosi Egységbe érkező jelzésszám (313), Belvárosi és Uránvárosi Egységbe közel azonos számban érkeztek jelzések (174-140 eset) az elmúlt évben. Alapellátásban a gondozás a szülők együttműködése alapján valósul meg. A családban fennálló problémák megoldására a szülőkkel és gyermekekkel együtt keresik a megoldást és készítik el a gondozási-nevelési tervet. Alapellátásban 1578 gyermeket gondoznak. Gyermekjóléti Központ speciális feladatai Utcai szociális munka Az intézmény az utcai- és lakótelepi szociális munkát 2012. július 1-én kezdte meg. Célcsoport: a 9-18 éves csellengő, veszélyeztetett fiatalok, akik sokszor bandákba szerveződve, az utcán töltik napjaik nagy részét. A szolgálat munkatársai napi szinten látogatják a fiatalok által kedvelt tereket, ahol kapcsolatba lépnek velük. Rendszeresen szerveznek szabadidős csoportos foglalkozásokat, elsősorban sportolási lehetőséget, illetve kamaszok által preferált játéklehetőséget. Kórházi szociális munka Az intézmény a kórházi szociális munka szolgáltatását 2012-ben az előző évekhez hasonlóan a Pécsi Tudományegyetem ÁOK Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján és Gyermekgyógyászati Klinikán látta el. A kórházi szociális munkások jelzőrendszeri tagként vesznek részt a gyermekvédelmi rendszerben. A klinikán kezelt gyermekek esetében, amennyiben szociális, gyermekvédelmi probléma merül fel, az illetékes kezelőorvos jelzéssel él a kórházi szociális munkás felé, aki a probléma megismerése után kapcsolatba lép az illetékes Intézményekkel, szakemberekkel. 2012-ben a Gyermekgyógyászati Klinikáról összesen 326 esetben kezdeményezett a szolgálat munkatársa segítő beavatkozást. Kapcsolattartási ügyelet Az intézmény 2012 áprilisa óta biztosít ügyfelek számára kapcsolattartási ügyeletet. A kapcsolattartási ügyelet célja a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő, vagy más kapcsolattartásra jogosult személy számára a találkozásra, együttlétre alkalmas semleges hely biztosítása. Gyermekvédelmi közvetítő eljárást Intézmény munkaidőben előre egyeztetett időpontban nyújt. Gyermekvédelmi közvetítői eljárás (mediáció): Az esetek száma 2012-ben: 25 közvetítői eljárásra kaptak felkérést, amelyből 17 végződött felek közötti egyezség megkötésével. A sikertelen esetek okai: az egyik fél visszalépett az eljárástól (4), nem mediálható konfliktus a felek között (2), más hatósági (ügyvéd előtti megegyezés, bírósági, gyámhivatali eljárás) folytatása (2). Kapcsolattartás: A négy telephelyen a kapcsolattartások elsősorban munkaidőben ill. ügyeleti órákban valósultak meg, és így 130 ügyfél részesült a szolgáltatásban. Készenléti ügyelet A készenléti szolgálat célja a Gyermekjóléti Központ nyitvatartási idején túl felmerülő krízishelyzetekben történő azonnali telefonon nyújtott segítség, tanácsadás vagy tájékoztatás az együttműködő szerveknek. 120
A Gyermekjóléti Szolgálat adatai és tapasztalatai egybevágnak a korábbi fejezetekben megfogalmazott problémákra, melyek a Keleti városrészben, mélyszegénységben élő gyermekek és családokra vonatkoznak, továbbá megerősítik azt a következtetést, hogy növekszik a Kertvárosban élő családok elszegényedése és a városrészben élő gyermekek veszélyeztetettsége.
e) gyermekvédelem Pécs városában a gyermekek számára elérhető gyermekvédelmi szolgáltatások differenciáltak és magas szakmai színvonalon biztosítottak, az előző fejezetekben bemutatásra került ellátásokon túl, a városban élő gyermekek számára a korai fejlesztés és mentálhigiénés segítségnyújtás tekintetében elérhetőek az alábbi intézmények szolgáltatásai is: gyermek Ideggondozó, gyermekpszichológia, Apáczai Nevelési Központ Fejlesztő, Logopédia és Gyógytestnevelési Intézet, Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálat, EGYMI Nevelési Tanácsadó. Pécset működik az INDIT Integrált Drogterápiás Intézet Alapítvány, mely széleskörű szolgáltatásaival biztosítja a drogok okozta- (kémiai), és a viselkedéses függőségek ambuláns kezelését. A Közalapítvány a probléma sokrétűségét figyelembe véve komplex megoldási lehetőségeket kínál a megelőzéstől (direkt és indirekt) a konkrét kezelésen és rehabilitáción keresztül a reszocializációig, érvényesítve az ártalomcsökkentés szempontjait és a józan kultúra filozófiáját. Szolgáltatási területei: Drogambulancia, Füge Deviancia Prevenció Központ, "Tisztás" Szenvedélybetegek Nappali Intézménye, TÉR Közösségi Szolgálat, utcai szociális szolgálat , iskolai szociális munka, Alternatíva Ifjúsági Iroda, Bulisegély Szolgálat, Parti Busz, Rehabilitáció, reszocializáció. Az INDIT Közalapítvány szakemberei dolgozták ki az iskolai szociális munka pécsi modelljét. Az iskolai szociális munkás olyan iskolában dolgozó, segítő szakember, aki elsődlegesen egészségfejlesztéssel, prevencióval foglalkozik, illetve a felmerülő életvezetési, szociális problémák megoldásához nyújt segítséget az iskola diákjainak, tanárainak, valamint a szülőknek egyaránt áll. Ennél a modellnél az iskolai szociális munkás fenntartója egy, az iskolától független civil szervezet, amely az iskolai szociális munkásokat hálózatba fogja össze, közös csapatokkal és felügyelettel támogatja szakmai munkájukat. A szociális munkások egy iskolában dolgoznak főállásban, az iskolában töltik munkaidejük jelentős részét, csak családlátogatás vagy esetmenedzselési, kísérési feladatok, valamint stáb megbeszélések kapcsán vannak távol. 2008/2009-es tanévben az INDIT Közalapítvány Iskolai Szociális Munkás Hálózata hat iskolában alkalmazott főállású iskolai szociális munkást. Jelenleg, forráshiány miatt, két iskolában működik az Alapítvány fenntartásában a szolgáltatás (Pécsi Tudományegyetem Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola, Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskola), továbbá a Város 4 iskolája saját alkalmazásában teszi lehetővé az iskolai szociális munka közoktatási intézményben való jelenlétét (Apáczai Nevelési Központ, Forrás Szakiskola, Gandhi Gimnázium, Éltes Mátyás iskolaközpont, Kodály Gimnázium). Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyították, hogy rendkívül fontos volna, többek közt a hátrányos helyzetű gyerekek esélyteremtése érdekében, a szolgáltatás széles körű elterjesztésére és hosszú távú fenntarthatóságának biztosítására. Pécsett található a Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézete, így Pécs esetében kiemelt feladat az intézetből szabaduló fiatalkorú fogvatartottak társadalmi reintegrációja is. A büntetések és az intézkedések közül a fogvatartott életébe a legjelentősebb beavatkozást a szabadságvesztés jelenti, amely meghatározott időre és mértékben elszigeteli őt a társadalomtól. 121
Ezáltal valósul meg a szabadságvesztés végrehajtásának feladata, az ítéletben és a törvényben meghatározott joghátrány érvényesítése, valamint a társadalom védelme. A szabadságvesztés végrehajtásának azonban ez nem lehet célja, hanem annak szükségszerű eleme. A szabadságvesztés végrehajtásának nem pusztán erre kell irányulnia, hanem elő is kell segítenie a fogvatartott „viszszatérését” a társadalomba. Ennek alapul vételével, a szabadságvesztés végrehajtásának célja, hogy az elítélt szabadulása után beilleszkedjék a társadalomba és tartózkodjék újabb bűncselekmény elkövetésétől. A fogvatartott a büntetés-végrehajtásának nem tárgya, hanem alanya, akit a szabadságvesztés végrehajtása alatt jogok illetnek meg és kötelezettségek terhelnek. A büntetés-végrehajtási szervezetet – mint a jogviszony másik alanyát – szintén meghatározott jogok illeti meg és kötelezettségek terhelik, ezek érvényesítésével hajtja végre a szabadságvesztést. A szabadságvesztés végrehajtása folyamán különösen érvényesülnie kell annak az alapelvnek, hogy a fogvatartott és a büntetés-végrehajtási szervezet között minden érintkezés csak e jogviszony alapján, a jog által szabályozottan történhet. Az elítélés tényéből fakadóan a fogvatartott egyes állampolgári jogai szünetelnek, illetve korlátozottan érvényesülnek, valamint sajátos, büntetés-végrehajtási jogok és kötelezettségek alanyává válik. Mindez azonban csak olyan mértékű lehet, amely a szabadságvesztés végrehajtásához feltétlenül szükséges. A szabadságvesztés végrehajtása alatt a fogvatartott elveszti személyi szabadságát. Az állampolgári jogai és kötelességei annyiban szünetelnek, illetve korlátozottak, amennyiben erről az ítélet vagy törvény rendelkezik. A szabadságvesztés-büntetéssel együtt járó izoláció mindazoktól a társadalmi munkáktól zárja el a fogvatartottat, melyek a sikeres társadalmi adaptációhoz járulhatnak hozzá. A civil társadalomban az egyéni sikerességet biztosító megjelenés, kommunikációs készség, a munkaerőpiacon való alku, az élethelyzetek reális felismerése, az azokban való eligazodás, a jelentéktelennek tűnő, mégis nagyon fontos ismeretek, reagálások automatizmusa az elítéltek számára hozzáférhetetlen. A közvetett célcsoport tagjai alacsony mentálhigiénés egészséggel rendelkeznek. Szociális kapcsolataik gyengék. A börtönszocializáció a reintegrációt tovább nehezíti. A szabadulás utáni időszak kriminálisan veszélyeztetett időszak. Mind az elítéltnek, mind a társadalomnak érdeke, hogy hatékony, jól szervezett segítségadással ezt az időszakot lerövidítsük. A munkához juttatáshoz szükséges a stigmatizáció elleni küzdelem, ami a társadalmi kapcsolatok helyreállításával, a kárjóvátétellel lehetséges. A szabaduló motivációs struktúráinak formálásával, s megküzdési stratégiáinak bővítésével, ha az konkrét munka lehetőségével párosul, megvalósulhat az egyén társadalmi reintegrációja. A börtönből szabaduló személyek társadalmi reintegrációja jelenleg megoldandó feladat. Szomorú tény, hogy a szabadulók röviddel szabadulásuk után újabb büntetendő cselekményeket követnek el, amely következtében visszakerülnek a BV intézetekbe, amelyeket egyébként az adófizetők tartanak fenn. Magyarországon a börtönökben fogva-tartottak száma az utóbbi évtizedben folyamatosan nőtt. Ahhoz, a fogvatartott a társadalom hasznos tagjává váljon, komoly segítségekre van szüksége, elsősorban a szabaduló környezetében kell radikális változásokat elérni, de változnia kell a személyiségstruktúrának is. A jelenlegi helyzet lecsupaszítva úgy fest, hogy a szabaduló, legjobb esetben a BV intézetbe való bevonulása előtti környezetbe tér vissza, amely nem nyújt számára bővült esélyeket a társadalomban való megkapaszkodásra. Rosszabb esetben a személyes kapcsolatai is megszakadnak. Várja az állam gondoskodását, mert hozzászokott a börtönben, hogy gondoskodnak az alapvető szükségleteiről és más mondja, meg mit csináljon. Nincs tisztában a képességeivel, a lehetőségeivel, a szociális ellátási lehetőségekkel sem.
f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások 122
2004.03.03. napján a Pécsi Rendőrkapitányság, Pécs Megyei Jogú Város Gyámhivatala, az Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat és a Pécs MJV Polgármesteri Hivatal Népjóléti Főosztálya között együttműködési megállapodás került aláírásra a családon belüli erőszakkal kapcsolatos feladatok végrehajtására illetve szabályozására vonatkozóan. Az elmúlt évek gyakorlata azt mutatta, hogy ezek a szakmai konzultációk nagymértékben elősegítették a Gyermekjóléti Szolgálat, a Szociális Központ, valamint a Rendőrség közötti együttműködést, a magasabb színvonalú, megalapozott döntéshozatalt. (A terület részletesebb kifejtését az 5.4. pont tartalmazza.) Pécsi Gyermekotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona gyermekvédelmi szakellátás keretén belül otthonnyújtó ellátást biztosít az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekeknek 3-18 év között 36 fő részére. Az igénybe vett átlaglétszám 26,7 fő volt a tárgyévben, amely 74 %-os kihasználtságot jelent (2012. év végére már elérte a 100%-os kihasználtságot), ezen felül különleges ellátásban 3,53 fő részesült. A 2012. évben összesen 24 fővel nőtt a létszám. (10 fő már átmeneti nevelésben lévő gyermek, gondozási hely és gyámváltozás útján, 6 fő átmeneti nevelésbe vétel elrendelést követően, 8 fő pedig ideiglenes hatályú elhelyezettként került intézményhez. Az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek közül 5 fő esetében került sor átmeneti nevelésbe vételre.) A Gyermekotthonnak tárgyévi létszámcsökkenése összesen 16 fő volt: 3 fő vált nagykorúvá, 2 fő szülőkhöz hazagondozásra került, 1 fő családba fogadás útján csökkentette a létszámot, 4 fő esetében pedig gondozási hely és gyámváltozás vált szükségessé, melyből 3 gyermek speciális gyermekotthonba lett áthelyezve, 1 pedig anyaotthonba. A 2012. évben 3 fő – intézményben már ideiglenes hatállyal elhelyezettként ellátott gyermek - nevelőszülőnél került elhelyezésre, 3 fő ideiglenes hatályú elhelyezése pedig megszűnt. A jelentős gondozotti létszámnövekedés, a város-megye között létrejött ellátási szerződésnek és új eljárási rendnek köszönhető, és hiszen korábban a Pécsi lakosú gyerekek jórészét a vidéki lakásotthonokba helyezték el. Most a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központnak egyeztetnie szükséges a Pécsi Gyermekotthonnal a pécsi lakhelyű gyermekek gondozási helyének meghatározásához. Továbbra is megmaradt az a jó gyakorlat, hogy a Gyámhivatal az Átmeneti Otthonból a gyerekeket, akik végül is szakellátásba kerülnek, többnyire Gyermekotthoni részlegben helyezi el. Ebben az esetben az intézményváltással, lakóhelyváltással járó traumát nem kell elviselni e gyermeknek. Már átmeneti otthonos korában megismerheti a gyermekotthoni részlegben élő többi gyereket, ott dolgozó felnőtteket. Ezek a gyermekek amúgy is hányatott sorsúak, biztonságra van szükségük, ezért szerencsés az az adottság, hogy a bentlakásos alapellátás és szakellátás egy épületen belül van. Két gyermekvédelmi intézmény, a Pécsi Gyermekotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona, az Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat interprofesszionális együttműködést alakított ki. Ezek a közös együttműködésen alapuló megbeszélések példaértékűek az országban, ahol még nem nagyon terjedt el ez az együttműködési forma, alapellátás és szakellátás között. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján már kimondható, hogy hatékony ez az új gyakorlat, mely nagyban elősegítheti a gyerekek vérszerinti családjukkal történő kapcsolattartás javulását, elősegítheti a hazakerülést. Gyermekjóléti alapellátás keretén belül a Gyermekek Átmeneti Otthona 3-18 éves korú gyerekek számára biztosít 11 gyermek + 1 szülő férőhelyet. Az Átmeneti Otthon 2012.évben: 63 gyermek, 7 anya számára nyújtott gondoskodást, közülük 2 fő gyermek átmeneti nevelésbe, 3 fő nevelőszülőhöz került, 16 fő ideiglenesen gondozott Afgán menekült volt, 2 fő ideiglenesen gondozottból ideiglenes hatályú elhelyezett Afgán menekült volt.
123
10 fő védelembe vett gyermek került az otthonba, 27 fő hazagondozása történt meg. Két éven belül 3 fő került vissza átmeneti gondozásba. Az átmeneti gondozást: 30 esetben a szülők kérelmezték, 14 esetben a gyermek saját maga, 19 alkalommal más intézmény volt a kezdeményező (18 fő Afgán menekült). A bekerülés oka: családi krízis (10 fő), lakhatási problémák (18 fő), szülő életvezetési problémája, kamaszkori magatartás zavar, szülő munkanélkülisége. Az átlaglétszám 2012 évben 11,05 fő, férőhely kihasználtság: 92 %-os volt. A Gyermekek Átmeneti Otthonában esetkonferencia keretében került megbeszélésre minden család, illetve gondozott gyermek ügye. A jelzőrendszer azon tagjait hívják meg, akik a gondozottak problémáinak a megoldásában érintettek. Krízistelefon, mentál chat Telefonos Ifjúsági Lelki-segély A telefonos Ifjúsági lelki-segély szolgálat a hívók számára ingyenesen hívható segélykérő krízis telefon (hetente 3 nap 18-tól 21-óráig). Feladatuk: Rendelkezésre állni – mindenki számára, aki kívánja, hogy azonnal összeköttetésbe léphessen valakivel, aki kész a problémája meghallgatására és befogadására oly módon, hogy a hívó szabadságát tiszteletben tartja. 2013 januárjától internetes mentál chat (Baranya Ifjúságáért Nonprofit Kft.) is működik. Gyermek hospice Pécs városában elérhető a gyermek hospice szolgáltatás a Szemem Fénye Alapítvány által üzemeltetett Dóri Házban, amelyet ingyenesen vehetnek igénybe családok. A családok átmenti otthona ellátást az 5.5. fejezet tartalmazza.
g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés 2010-ben került létrehozásra a Pécsi Sport Nonprofit Zrt., ezzel a város sportélete központi szervezés, irányítás alá került. Egyrészről a PSN része a Sportiskola, amely 12 utánpótlás szakosztályt jelent, több mint ezer sportoló gyermekkel. A versenysport mellett, a városi diáksport szervezése is kiemelt feladata. A PSN üzemelteti a város legnagyobb sport intézményeit, mint a Lauber Dezső Sportcsarnok, a Lőtér, a Várkői Stadion, a Jégpálya, a Hullámfürdő és az Orfűi Vizi-turisztikai Központ. Ezentúl a PSN szabadidősport rendezvényeket is szervez, melyek különféle futó napok és a Tour de Pécs bicikliverseny. A PSN Zrt.-n kívül több egyesület is foglalkozik utánpótlás neveléssel különböző sportágakban, többek közt a PMFC-Matias futballklub, a Pécsi Vasutas Sport Kör (PVSK), a Pécsi Egyetemi Atlétikai Club (PEAC). Ezentúl találhatunk civil szervezetekhez, közösségekhez kapcsolódó kezdeményezéseket: a Keleti városrészben működik Székelyhidi Utánpótláskorú Labdarugók Képző Sportegyesülete és a Pécsbánya SE, amelyek nagyfokú szponzorációval rendelkeznek a for-profit szférából. Az extrém sportok (gördeszka, görkorcsolya, bmx, mountain bike) kedvelői számára működik a Pécsi Extrémsport Központ és a Pécsi Extrémsport Egyesület (PESE). A sporthoz kapcsolódóan éveken át üzemeltetet az INDIT Közalapítvány éjszakai sport lehetőséget, prevenciós célokból deviáns vagy veszélyeztetett gyerekek számára, sajnos ezen programok anyagi források hiánya miatt jelenleg nem biztosítottak, pedig nagy szükség lenne rájuk. A sportpályák, grundok, szabadidőparkok és játszóterek szempontjából fejlődés figyelhető meg az utóbbi években, amely egyrészt köszönhető az EKF beruházásoknak, valamint civil szervezetek tevékenységének. Az EKF-nek köszönhetően minden városrészben felújításra/kialakításra került 124
egy nagyméretű játszótér/szabadidő park (pl.: Tettye, Szilárd Leó Park, stb.). A civil szervezetek eredményes munkájára jó példa a kertvárosi Melinda Park, vagy a Balokány Liget és a Ledina Park a Belváros szélén. Ugyanakkor a Városban nincs elegendő játszótér és az ifjúságot célzó közösségi tér, a meglévők városrészenkénti eloszlása és minősége pedig nem egyenletes. Az Önkormányzat nem rendelkezik pontos adatbázissal, de a Keleti városrészben egyértelműen hiány mutatkozik ezeken a területeken. Az ifjúsági közösségi terek nagy részét közművelődési intézmények és civil szervezetek működtetik, így az általuk nyújtott szolgáltatások finanszírozása zömében pályázati forrásból megoldott, ugyanakkor a jól működő szolgáltatások fenntartása a projekt lejártát követően bizonytalanná válik. A specializált szolgáltatások, terek elérése szempontjából probléma a hátrányos helyzetű csoportok (szociális, gazdasági, területi szempontok) mobilitásának hiánya. A szolgáltatások egy része költségtérítéses (nyár táborok nagy része), a hátrányos helyzetű gyermekek számára nem elérhető. Különleges élményeket nyújt a város szélén található Mecsextrém Park, ahol élményközpontú, outdoor szórakozásra van lehetőség, ám a jegyárak miatt ez csak a középosztálybeli családok számára elérhető. Gyermekek és fiatalok számára nyújtott szabadidős programok városi eloszlását tekintve a szolgáltatások főként a belvárosra koncentrálódnak, a Város közösségi terei tekintetében infrastrukturális szempontból a Keleti városrész (főként a szegregálódó területrészei) van a legrosszabb helyzetben, ugyanakkor a hátrányos helyzetű városrészekben a civil szerveztek által nyújtott szolgáltatások száma növekszik, egyre több szervezet próbál változtatni a jelenlévő szolgáltatási egyenlőtlenségen. A civil szervezetek többsége programjait pályázati forrásokból vagy önkéntesek bevonásával biztosítja, amely részben azt is jelenti, hogy a még jó gyakorlattá vált projektek többsége is csak rövidtávon képes biztosítani a szolgáltatása fenntartását. Szabadidős programokat kínálnak közművelődési intézmények (pl.: Pécsbányai Művelődési Ház, KobeKo, Szivárvány Gyermekház, stb.), a Tett-Hely Ifjúsági Szolgáltató Hálózat tagjai (pl.: Alternativa, PIFU, ANK, stb.) és más civil szervezetek egyaránt (pl.: Menedék Civil Szövetség). Pécs Kertvárosban az Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ biztosít a gyermekek és fiatalok számára aktív szabadidős programokat. A 2012-es évben, Pécs Kertvárosában mind a Családsegítő Szolgálat és
Gyermekjóléti Központ, mind a Baranya Ifjúságáért Nonprofit Kft elindított utcai felkereső szolgáltatását, reagálva a felmerülő szükségletekre.
h) gyermekétkeztetés Az intézményes gyermekétkeztetés kérdéskörét korábbi fejezetek tartalmazzák. A rászoruló gyermekek és családok hétvégi étkeztetése városi szinten csak részlegesen megoldott. Az Önkormányzati, civil és egyházi intézmények a rendelkezésükre álló természetbeni adományok függvényében képesek segítséget nyújtani a mélyszegénységben élő családok élelmezése tekintetében. Hétvégén, meleg ételhez a családok a hajléktalan ellátók népkonyháján vagy az egyházi szervezetek által szervezett ételosztáson keresztül juthatnak. A nyári gyermekétkeztetés szükségleteiről és megoldatlanságáról már korábbi fejezetekben is szóltunk. Jelen pontban a 2013. évi önkormányzati gyermekétkeztetés problémája kerül felvillantásra. Pécs szegénységben élő családjainak az egyik legnagyobb problémát okozza, hogy gyermekeik számára a nyári szünet ideje alatt rendszeresen biztosítani tudják az egészséges, a gyermek életkori szükségleteinek megfelelő meleg ebédet. A mélyszegénységben élő családok tekintetében az alapvető élelmezés is mindennapi kihívást jelent, sok esetben a bölcsőde, az óvoda és az iskola az a hely, ahol gyermekük naponta egyszer jól lakhat.
125
A települési önkormányzatok részére a szociális nyári gyermekétkeztetés céljából 2013. évben nyújtott támogatásra vonatkozó 30/2013.(IV.30.) EMMI rendelet alapján nyári gyermekétkeztetéshez - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek után az Önkormányzat ez évben is pályázati úton igényelhet támogatást. A 2013. évi támogatási feltételei az alábbiak: a települési önkormányzat vállalja, hogy a 2013. június 17-től 2013. augusztus 30-ig terjedő időszakban legalább 44, legfeljebb 54 munkanapon keresztül biztosítja a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő kiskorú gyermekek (a továbbiakban: rászoruló gyermekek) étkeztetését, napi egyszeri meleg étel formájában, emellett vállalja, hogy az ételt a támogatás legalább 30%-ának megfelelő értékben – az 52/201.(IV.30.) FVM rendelet szerinti – kistermelő (mezőgazdasági őstermelő, családi gazdálkodó…stb) által megtermelt, vagy előállított alapanyagból biztosítja. A termelő gazdasága helyének az önkormányzat székhelyétől légvonalban legfeljebb 40km távolságon belül kell elhelyezkednie. Az igényelhető támogatás egy rászoruló gyermekre jutó napi összege legfeljebb 440 forint. A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás. A hátrányos helyzetű települések jegyzékében nem említett települési önkormányzat – mint Pécs - a rászoruló gyermekek legfeljebb 25%-a után igényelhet támogatást önerő nélkül, továbbá a 25%-on felüli létszámra vonatkozóan annyi rászoruló gyermek után igényelhet támogatást, ahány rászoruló gyermeknek az önerőből történő étkeztetését vállalja. 2013. májusi adatok szerint az adott évben 5853 gyermek részesült rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben. Pécs MJV - a rendelkezésre álló pénzügyi forrását számba véve - 500 gyermek, 44 napos, napi egyszeri meleg étkezésének biztosításához nyújtott be támogatási igényt, így 2013-ban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek közül 8.5%-nak lesz módja nyári meleg étkeztetésben részesülni. A probléma súlyosságát fokozza, hogy az ingyenes nyári étkeztetés nehézségének megoldása nagymértékben összefügg az általános iskolák azon lehetőségével, hogy az intézményekbe járó diákok számára tartalmas szabadidős programokat biztosíthassanak a szünidő alatt, nyári napközis táborok keretében. Mivel az iskoláknak nem áll rendelkezésére külön forrás a napközbeni étkeztetés megoldására, így csak akkor van módjuk ezen programok megszervezésére, ha az Önkormányzat által biztosított ingyenes nyári étkeztetést a kedvezményezetti kör minden gyermeke igénybe veheti. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor egyéb forrás (pályázat, támogatók) bevonása nélkül veszélybe kerülhet a program megvalósítsa. Ugyanakkor a prevenció terén, az utcán való csellengés alternatívájaként a szabadidős (különösen a nyári) programok rendkívül nagy jelentőséggel bírnak. Az idei évben, a Keleti városrészben működő Budai Városkapu Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény pedagógusai 3 hetes napközis tábort szerveznek az iskoláikban tanuló diákok számára. Az iskola tagintézményeibe járó HH-s és HHH-s gyermekek a városi szinten a legnagyobb mértékben felülreprezentáltak. Szüleik többségének nem áll módjában térítési díjas táborokba beíratni őket, a nyári szünetben a családok nagy részének nyaralni nincs módja, gyerekeik egy része a városrészt sem hagyja el és sokan közülük - tartalmas szabadidős program hiányában - napközben az utcán cselleng. A városrészi iskola pedagógusai a nyári szünetben 3 hétre tartalmas programokat biztosítanak a gyerekeknek. Az előzetes jelentkezések alapján közel 1000 fő vesz részt a programokon a 3 hét során, amely megközelítőleg 300-400 gyermek érintettségét jelenti. Az Önkormányzat az előzetes egyeztetések alapján, 120 fő számára tudja biztosítani a nyári étkeztetést. A fennmaradó közel 300 126
gyermek számára az iskolakülönböző pályázati forrásokat és for-profit támogatókat próbál mozgósítani az ellátásuk érdekében, ezáltal is megrövidítve az előzetesen 4 hetesre tervezett napközis tábort.
i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Városi szintű statisztikai adatok nem állnak rendelkezésünkre diszkriminációt elszenvedett gyermekekre vonatkozóan. Az állami és civil érdekképviseleti szervek tapasztalatai azt mutatják, hogy még mindig rendkívül alacsony a jogérvényesítési lehetőségeket igénybe vevők száma a diszkriminációt elszenvedettek körében. Rendkívül kevés a panasztétel, ugyanakkor valószínűsíthetően magas a látencia. A sérelmet elszenvedettek többsége vagy nem ismeri a jogérvényesítési lehetőségeket, vagy tart az eljárást követő megtorlástól, vagy anyagi kárpótlás hiányában, nem tartja fontosnak a jogi úton való jóvátétel kikényszerítését. Az alábbiakban röviden bemutatásra kerülnek azok a szervezetek, amelyek jogi segítségnyújtó szolgáltatást végeznek és Pécs városában ügyfélszolgálattal rendelkeznek. Baranya Megyei Kormányhivatal Jogi Segítségnyújtó Szolgálat (Nép ügyvédje) Az állami jogi segítségnyújtási szolgáltatások – az anyagi szempontból rászorultnak tekintendők körében – jelenleg a következők: a) peren kívüli segítségnyújtásként: jogi segítők által adott jogi tanácsadás, okiratszerkesztés és iratbetekintés; b) polgári eljárásokban: pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása, elsősorban a jogi segítők által; c) büntető eljárásokban: sértett, magánvádló, magánfél, egyéb érdekelt pártfogó ügyvédi képviselete, pótmagánvádló személyes költségmentességének engedélyezése, és ennek keretében pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása - főszabályként - jogi segítők által. A szolgálatok munkatársai a hatósági feladatukon túlmenően, ügyfélszolgálati tevékenység keretében az egyszerűbb megítélésű ügyekben - a jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálata nélkül, díjmentesen - jogi tanácsot, illetve hatásköri, illetékességi útmutatást adnak bárki számára. Áldozatsegítő Szolgálat A bűncselekmények áldozatai számára tudnak az áldozatsegítő szolgálatok segítséget nyújtani. A bűncselekmény áldozata nem csak a bűncselekmény közvetlen sértettje, hanem olyan személy is, aki bizonyíthatóan a bűncselekmény közvetlen következtében szenvedett sérelmet. Sérelemnek tekintendő a testi vagy lelki sérülés (súlyos félelem, szorongás) és az érzelmi megrázkódtatás (trauma, pszichés zavar) és olyan vagyoni kár, amely a bűncselekménnyel ok-okozati összefüggésben áll. Az igénybe vehető szolgáltatások: 1. Az áldozat az általános tájékoztatáson túl igényt tarthat a szolgálat segítségére érdekeinek érvényesítése céljából is. Személyre szabott felvilágosítást kell kapnia alapvető jogairól és az őt megillető egészségügyi, biztosítási és szociális ellátásokról. Szükség esetén a szolgálat közreműködik abban, hogy ezekhez az ellátásokhoz az áldozat mielőbb hozzáférjen. 2. Ha az áldozat ügyének további intézése ügyvéd általi jogi közreműködést kíván, akkor az áldozatsegítő szolgálat köteles őt a jogi segítségnyújtó szolgálathoz irányítani. 3. A bűncselekmény áldozatának azonnali pénzügyi segélyre lehet szüksége annak érdekében, hogy legalapvetőbb szükségleteit fedezni tudja (szállás, ruhanemű, utazás, élelmiszer, gyógyszer 127
stb.). A megyei/fővárosi igazságügyi szolgálat az azonnali pénzügyi segély kérdésében méltányossági döntéssel határoz, amely nem szociális rászorultságon, hanem a bűncselekmény következtében kialakult helyzet mérlegelésén alapul. Az egyszeri segély számításának módjáról a törvény hosszú távon rendelkezik. 4. Az állami kárenyhítés Kárenyhítésre a bűncselekmény közvetlen fizikai sértettjei jogosultak, akiknek testi épsége, egészsége a bűncselekmény következtében súlyosan károsodott, továbbá ezek hozzátartozói, eltartottjai. Jogosult továbbá az a személy is, aki a szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény következtében elhunyt sértett eltemettetéséről gondoskodott. Feltétele továbbá az áldozat rászorultsága, amelyet jövedelmi viszonyai határoznak meg. Rászorulónak tekintendő az áldozat, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az alapösszeg kétszeresét, 2011ben a 171.828 Ft-ot, illetve az is, aki a törvényben felsorolt szociális ellátások valamelyikében részesül. Országos Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Dél-dunántúli Regionális Iroda A betegjogi képviselő tevékenysége különösen az alábbiakat foglalja magában: segíti a beteget az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, azzal kapcsolatos megjegyzések, kérdések feltételében, segít a betegnek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását, a beteg írásbeli meghatalmazása alapján panaszt tehet az egészségügyi intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, illetve - a beteg gyógykezelésével összefüggő ügyekben - eljár az arra illetékes hatóságnál, és ennek során képviseli a beteget, rendszeresen tájékoztatja az egészségügyi dolgozókat a betegjogokra vonatkozó szabályokról, azok változásáról, illetve a betegjogok érvényesüléséről az egészségügyi intézményben. A betegjogi képviselő egyedi ügyekben kizárólag a betegtől kapott meghatalmazás keretei között járhat el. A betegjogi képviselő - az ellátás zavartalanságát nem veszélyeztetve - illetékességi körében jogosult: az egészségügyi szolgáltató működési területére belépni, a vonatkozó iratokba betekinteni, az egészségügyben dolgozókhoz kérdést intézni. A betegjogi képviselő köteles a betegre vonatkozó orvosi titkot megtartani, és a beteg személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni. Az ellátottjogi képviselő feladatai elsősorban az ellátotti jogokkal kapcsolatos tájékoztatás, az ellátottak, vagy hozzátartozók ellátással kapcsolatos problémáinak megoldásában való közreműködés, ellátottak panaszainak megfogalmazásában segítséget nyújt, bizonyos körben képviselheti az ellátottat, intézkedést kezdeményezhet a fenntartónál, jelzéssel élhet az illetékes hatóságok felé a jogsértés megszűntetése érdekében, a korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos dokumentációkat megvizsgálhatja, fogadóórát tart a 100 fő feletti ellátottai létszámú intézményekben, illetve a nappali ellátást biztosító intézményekben. A képviselői fogadóórákra bárki elmehet, panaszát, észrevételét elmondhatja.
128
A Közalapítvány alkuratóriumának feladata elsősorban a képviselők szakmai munkájának figyelemmel kísérése, segítése, illetve elvi szintű iránymutatást adni a képviselőknek feladataik minél hatékonyabb, színvonalasabb ellátása érdekében. A gyermekjogi képviselő ellátja a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek törvényben meghatározott védelmét, valamint segíti a gyermeket jogai megismerésében és érvényesítésében. A gyermekjogi képviselő segít a gyermeknek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását, segíti továbbá a gyermeket állapotának megfelelő ellátáshoz való hozzájutásban. Időszakonként részt vesz a gyermekotthonban működő gyermekönkormányzat ülésén, illetve a valamennyi gyermek részvételével megtartott fórumon. A gyermekjogi képviselőt megkeresheti közvetlenül a gyermek (telefonon, vagy területi irodában tartott fogadóórán, illetve a gyermekotthonban), kérheti segítségét a gyermek szülője, törvényes képviselője, illetve, a gyermekönkormányzat, a gyámhivatal és az érdekképviseleti fórum. A gyermekjogi képviselő jogosult a gyermekjóléti, illetve a gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző működési területén tájékoztatást, iratokat, információkat kérni, és a helyszínen tájékozódni. Jogosult az intézmény vezetőjének, illetve a fenntartónak írásban észrevételt tenni, melyre azok 15 napon belül válaszolni kötelesek. A gyermekjogi képviselő indokolt esetben megkeresi a nevelési intézmények fenntartóját, illetve szükség szerint a gyermek érdekében a gyámhatóságnál eljárást kezdeményez. Egyenlő Bánásmód Hatóság Baranya megyei egyenlő bánásmód referens A Hatósághoz akkor lehet panasszal fordulni, ha egy személy vagy valamely csoport kedvezőtlenebb bánásmódban részesül valamely védett tulajdonsága miatt, mint más, vele összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport. A védett tulajdonságokat az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény részletesen felsorolja: Ezek a következők: nemi hovatartozás, faji hovatartozás, bőrszín, nemzetiség, illetve nemzetiséghez tartozás (pl. cigány, német, szlovák, stb., azaz a hazánkban élő 13 nemzetiség), anyanyelv, fogyatékosság, egészségi állapot, vallási vagy világnézeti meggyőződés, politikai vagy más vélemény, családi állapot, anyaság (terhesség) vagy apaság, szexuális irányultság, nemi identitás, életkor, társadalmi származás, vagyoni helyzet, foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, érdekképviselethez való tartozása, egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője. Tehát akkor indít közigazgatási eljárást a hivatal, ha a kérelmező valószínűsíti, hogy rendelkezik valamelyik előbbiekben felsorolt védett tulajdonsággal és a sérelem ezzel összefüggésben érte. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti a fent leírt közvetlen hátrányos megkülönböztetés, a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés és a megtorlás. Baranya Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház (Nevelők Háza Egyesület) Ügyfélszolgálati munkájuk keretében, feladataik közé tartozik a diszkriminációs ügyekkel kapcsolatos panaszfelvétel és delegálás, továbbá a családokat érintő szociális, oktatási és egészségügyi szolgáltatásokról való informálás és koordináció.
129
j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül A befogadó, toleráns társadalom létrejöttének egyik legfontosabb alapja az oktatás és a nevelés. A formális oktatási rendszeren túl (amely szakmailag szintén kiemelkedő, például a PTE segítő típusú képzéseinek köszönhetően), sok pécsi non-profit szervezet foglalkozik ezzel a témával, egy másfajta megközelítéssel, a nem-formális tanulás módszereivel. Ezen módszerekre jellemző, hogy tapasztalati alapúak, a részvételre építenek és erőteljesen hatnak a résztvevők attitűdjeire. Az „érzékenyítő” nevelési folyamatok lényege, hogy közelebb hozzák a hátrányos helyzetű csoportok problémáit, szembesítenek a sztereotípiáinkkal, előítéleteinkkel és érzékeltetik a diszkrimináció működését. Több szervezet is végez érzékenyítő munkát általános és középiskolás fiatalok körében. (pl.: Tett-Hely Ifjúsági Egyesület – Értékek kontra erőszak, INDIT Közalapítvány – Mozaik csoport, Az emberség erejével Alapítvány - Színezők). A Baranya Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház (továbbiakban CSEÖH) egyik kiemelt feladata a többségi társadalom szemléletformálása és a diszkrimináció elleni küzdelem. A CSEÖH több fronton végzi emberi jogi nevelési tevékenységét, hogy minél több irányból próbáljon hatni a többségi társadalom befogadó attitűdjének erősödésére. Célcsoportjai közé tartoznak a fiatalok, a felnőttek, a családok és az oktatási és szociális területen dolgozó szakemberek is. Tevékenységi körébe beletartoznak kulturális programok (pl.: Antirasszista Filmest, Embermentők kiállítás), családi szabadidős rendezvények (pl.: Gyárvárosi Forgatag Esélyegyenlőséig Nap), továbbképzések pedagógusok és szociális munkások számára (általában évente kétszer), kapcsolódás a formális oktatáshoz (pl.: részvétel egészségnapokon, esélyegyenlőségi osztályfőnöki órák tartása) és az Élő Könyvtár is.. A CSEÖH az Emberség Erejével Alapítvánnyal és a MásKépMás Alapítvánnyal való együttműködésben alakította ki a legtöbb fiatalt megszólító érzékenyítő projektjét az ÉlményPARK?!-ot, amely egy interaktív kiállítás. A projekt során a résztvevők a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok (pl.: romák, mélyszegénységben élők, fogyatékkal élők) mindennapi problémáival, kihívásaival ismerkedhetnek meg, modellált élethelyzetekben, saját élmények által. A formális és nem-formális nevelés összekapcsolására újabb lehetőség nyílik Pécsett is, hiszen a 2013/2014-es tanévtől elkezdődik az iskolákban az erkölcstan oktatás. A rendszeres, heti óraszám lehetőséget kínál arra, hogy az emberi jogok és antidiszkrimináció kérdésköre iskolai keretek között is megjelenjen. Pécsett az a szerencsés helyzet állt elő, hogy a nyár folyamán a kötelező továbbképzést elvégző pedagógusok, az erkölcstan oktatásában sok tapasztalt, hozzáértő civil szervezettel dolgozhatnak együtt, vehetek igénybe támogatásukat. A gyermekvédelmi rendszer hátránykompenzáló és esélyteremtő szolgáltatásait az előző fejezetek tartalmazzák. Az alábbiakban olyan Pécs MJV partnerségével megvalósuló társadalmi befogadást erősítő projektek bemutatására kerül sor, melyek megvalósítása jelenleg történik. Az alábbiakban olyan projektek kerülnek rövid felvázolásra, melyek hozzájárulnak a Pécs városában élő fiatalok társadalmi befogadásához: TÁMOP 5.2.5/B-10/2 Gyermekek és fiatalok társadalmi integrációját segítő programok Egy Hajóban Gyermek- és Ifjúságvédő Alapítvány: "InFóKa II." projekt A 24 hónapos projekt Pécsett 3 megvalósítási helyszínen (Pécs-Belvárosban az Alapítvány székhelyén és a NemArt Galériában, Pécs-Somogyon a Kodály Zoltán Kultúrházban) működik, és 12-29 éves (Pécs-Belvárosban, Pécs peremkerületeiben, lakásotthonokban, gyermekotthonban élő, ill. büntetés-végrehajtás alatt álló) hátrányos helyzetű ("csellengő", veszélyeztetett) fiatalok célcsoportjai számára nyújt információkat és tanácsadást, ad alternatívát szabadidejük hasznos 130
eltöltésére. Ennek érdekében 2 helyszínen (Pécs-Belvárosban és Pécs-Somogyon) működtet ifjúsági információs és tanácsadó irodát, ill. 2 bázishelyen tart fent "InFóKa" Klubokat az értékteremtő, nem formális tanulási módszerekre épülő személyiség- és kompetenciafejlesztő (pl. mentálhigiénés/drogprevenciós, kreatív manuális, fórumszínházas, zenei/tánc) csoportfoglalkozások lebonyolítására az előírt indikátorok teljesítése mellett. Ezen túl ifjúsági találkozók, kiállítások, gyakori sportrendezvények és kirándulások is megvalósulnak. Inno-Motive Regionális Gazdaságfejlesztő, Innováció Transzfer és Képző Központ Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság: "YOUTH-ORIGAMI- Fiatalok formálását, társadalmi integrációját elősegítő összehasonlító modellprogram a déli kistérségekben A projekt hosszú távú célja: a 12-29 év közötti, hátrányos helyzetű kistérségekben élő fiatal, társadalmi, gazdasági és etikai viselkedéskultúrájának fejlesztése, befogadó, toleráns attitűdöt biztosító értékrend elterjesztése érdekében, produktív életmódot folytató, felelős, szocializált, bölcs, válogatós, fejlett közösségi és egyéni kompetenciákkal rendelkező ifjúsági modell kialakítása. Specifikus cél: "Inno-Ház" Ifjúsági Hálózat szolgáltatásainak továbbfejlesztése, a 12-29 év közötti, HH fiatalok társadalmi integrációjának, iskolai előmenetelüknek, pályaválasztásuknak, munkaerőpiacra történő belépésüknek, szülői szerepekre felkészítésüknek az elősegítése, tudatos élet pályatervezésüket támogató ifjúsági szolgáltatások kiépítése és hozzáférhetővé tétele. Projekt konkrét célja: A déli kistérségekben élő fiatalok aktív bevonására épülő programsorozat megvalósítása, hiánypótló ifjúsági virtuális tanácsadási, felkereső jellegű ifjúságsegítő szolgáltatások beindítás.
TÁMOP 5.6.1.A-11/2 Büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak és pártfogó felügyelet alatt állók társadalmi integrációs esélyeinek növelése képzési és foglalkoztatási programokkal Ifjúságért Egyesület: "Tudás-Érték-Tapasztalat" - integrációs program "Tudás-Érték-Tapasztalat" - integrációs programmal hozzájárulunk a 18-35 év közötti pártfogó felügyelet hatálya alatt állók helyi szinten történő társadalmi kirekesztődésének csökkentéséhez, az érdek- és jogérvényesítésük növeléséhez, valamint sikeres társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációjukhoz.
TÁMOP 5.6.1.B-12/2 A bűnmegelőzés szempontjából kiemelten fontos, bűnelkövető vagy bűnelkövetés szempontjából veszélyeztetett gyermek- és fiatalkorúak segítése Ifjúságért Egyesület: "Vészfék"- közösségi bűnmegelőzési program a Forrás Szakiskola bázisán "Vészfék" közösségi bűnmegelőzési program segíti a a bűnelkövetés, áldozattá válás szempontjából különösen veszélyeztetett gyermek- és fiatalkorúakat iskolán belüli és kívüli tevékenységek szervezésével, csökkenti a normaszegéssel járó társadalmi hátrányokat, növeli integrációs esélyeiket. A szakemberek jól hasznosítható információkat, módszereket kapnak a konfliktusfeloldás erőszakmentes eszközeiről. Ösztönzi az állami és civil szervezetek, kisközösségek partneri együttműködését. TÁMOP 5.6.1.C-11/2 Az áldozattá válás megelőzése, áldozatsegítés RegioLine Társadalom-, Vidék- és Gazdaságfejlesztő Közhasznú Nonprofit Kft: SZMÖRE-Személy és vagyonvédelemért Mozgalom Önkéntes Reflexív Együttműködéssel Hosszú távú cél: a társadalmi kohézió erősítése érdekében a Baranya megye településein élő helyi közösségek, az intézmények és az állampolgárok önvédelmi képességének fejlesztése, bűnözéssel szembeni védettségük erősítése, az állampolgárok áldozattá válásának megelőzését és a már bűncselekmény áldozatává vált személyek sérelmeinek kezelését célzó ellátórendszer fejlesztése.
131
4.4. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása Pécsett 2012. év végéig az Önkormányzat hét többcélú intézmény (30 telephely) fenntartásával gondoskodott az általános iskolai nevelésről és oktatásról, továbbá hat intézmény és tagintézményei fenntartása intézményfenntartó mikro-társulás formájában történt. A városban 10 nem önkormányzati fenntartású intézményben zajlik ma alapfokú iskolai oktatás. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 74. §-ában foglaltak szerint 2013. január 1jétől az állam gondoskodik – az óvoda kivételével – a köznevelési alapfeladatok ellátásáról. A köznevelési törvény fogalomhasználata szerint az intézményfenntartás/fenntartó az eddigiektől eltérő értelmezésbe kerül. Eszerint elkülönül egymástól a fenntartás és működtetés feladata, esetenként elválik egymástól a fenntartó és működtető személye. A Kormány az állami köznevelési feladat ellátására a fenntartói jogok és kötelezettségek gyakorlására a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot hozta létre és jelölte ki. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ területi szervei a tankerületek, illetve a megyeközponti tankerületek. A megye székhelyén működő megyeközponti tankerület a szakképző iskolák, kollégiumok, a pedagógiai szakszolgálatok, szakmai szolgáltatások tekintetében a megye egész területére kiterjedő illetékességgel gyakorolja a fenntartói jogokat és kötelezettségeket. Az általános iskolák, alapfokú művészeti iskolák, gimnáziumok tekintetében illetékességi területe a járás területére terjed ki. A köznevelési intézmények működtetését a 3000 főt meghaladó lakosságszámú településeken – a szakképző iskolák kivételével - az önkormányzatnak saját forrásai terhére kell biztosítania. A működtetés keretében az önkormányzat feladata a feladatellátást szolgáló ingatlanok üzemeltetése, karbantartása, állagának megóvása, a feladat ellátásához szükséges tárgyi feltételek, eszközök, szolgáltatások beszerzése, valamint az üzemeltetéshez, tárgyi feltételekhez kapcsolódó személyi feltételek biztosítása. A szakképző iskolák esetében a működtetést az állami fenntartó biztosítja. A törvényben foglaltak figyelembe vételével kétféle módon kerülnek át az intézmények és a köznevelési feladatok az Intézményfenntartó Központhoz: a kizárólag állami feladatot ellátó intézmények 2013. január 1-től beolvadnak az Intézményfenntartó Központba; az állami és önkormányzati feladatot is ellátó többcélú intézmények tekintetében az önkormányzat közfeladatot ad át az Intézményfenntartó Központnak. Ez esetben az önkormányzatnak döntenie kell a többcélú intézmények átszervezéséről, az alapító okiratok módosításáról oly módon, hogy az intézmény 2013. január 1-től állami feladatot ne lásson el, azaz feladatainak sorából kikerüljön az állami köznevelési feladat.
132
56. táblázat - Önkormányzati/állami fenntartású általános iskolák adatai (TEIR 4.4.8.) általános iskolai osztályok száma
általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban
tanév
feladatellátási helyek száma
1-4 évfolyamon
5-8 évfolyamon
összesen
1-4 évfolyamon
5-8 évfolyamon
összesen
db
2010/2011
176
189
365
14
19
33
37
2011/2012
174
190
364
14
18
32
37
2012/2013
159
172
331
15
14
29
36
Forrás: TeIR, KSH Tstar
A 2012/2013-as tanévben, Pécsett 11 033 diák részesült nappali tagozatos általános iskolai oktatásban, 1/3-uk vette igénybe a napközi otthonos ellátást. A diákok száma az elmúlt 2 tanév során megközelítőleg azonos volt.
tanév
57. táblázat - Általános iskolában tanulók számának alakulása Pécsett (TEIR 4.4.7.) Általános iskola 1-4 Általános iskola 5-8 évfo- általános iskolánapközis tanulók száma évfolyamon lyamon tanulók száma sok száma tanulók száma fő fő fő fő %
2010/2011
5 878
5 186
11 064
5 832
52,7 %
2011/2012
5 787
5 241
11 028
5 831
52,9 %
3 906
3 611 + 3 516 gyerek a nem állami intézményekben (1-8 évfolyamos)
11 033
3882
35,2 %
2012/2013
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Pécs MJV PH
2012. év végéig a Város Önkormányzata 17 középfokú oktatási intézményt tartott fent, döntő többségükben ezek gimnáziumok és szakközépiskolák, illetve szakközépiskolák és szakiskolák egyszerre, illetve néhányuk alap- és középfokon is indított osztályokat. Az oktatási intézményeket egy önálló, és három többcélú intézményben működő középiskolai kollégium egészítette ki. A középfokú oktatás területén a városban, 20 további intézmény működik a legkülönbözőbb szereplők fenntartásában. Az önkormányzat által fenntartott középfokú oktatási intézményekben tanulók száma évek óta folyamatosan csökkenést mutat.45
45
PMJV IVS (2012-ben módosított) 133
58. táblázat - Az Önkormányzat által fenntartott 17 középfokú oktatási intézmény statisztikai adatai
2006/07
4 347
5 982
2 525
Összes tanuló 12 854
2007/08
4 320
5 724
2 470
12 514
4 802
6 808
1 430
2008/09
4 343
4 693
2 519
11 555
4 319
5 906
1 369
2009/10
4 185
4 400
2 461
11 046
4 047
5 123
1 374
2010/11 20102006
4 115
4 144
2 575
10 834
4 237
5 437
1 345
- 232
- 1838
+ 50
- 2020
- 579
- 1641
- 130
Gimnázium Szakközépiskola
Szakiskola
Bejáró
Pécsi
Kollégista*
4 816
7 078
1 475
Forrás: PMJV Integrált Városfejlesztési Koncepció (2012. módosított) *A kollégisták létszáma tartalmazza a nem önkormányzati fenntartású intézményekbe járó kollégista tanulók számát is, mely 2010-ben 185 fő.
A középfokú cigány nemzetiségi oktatás terén központi szereppel bír a Gandhi Közalapítványi Gimnázium és Kollégium, amely Magyarország és egyben Európa első roma nemzetiségi, érettségit adó intézménye, melyet a Gandhi Alapítvány 1994-ben hozott létre. Az iskola célja, hogy "nyitott szellemű, tudományok iránt fogékony, népéhez és anyanyelvéhez kötődő cigány fiatalokat képezzünk", továbbá, hogy Magyarországon az összes roma tanuló olyan minőségű képzésben részesüljön, mint nem cigány társaik, valamint a magyarországi nemzetiségekhez hasonlóan egy részük nemzetiségi intézményekben tanulhasson. 2000-ben érettségizett az első osztály, s a tanulók csaknem fele a felsőoktatásban folytatta tanulmányait. Az oktatás szervezeti kerete 4, 5 osztályos nyelvoktató típusú, nemzetiségi gimnáziumi képzés. A nemzetiségi program keretében a diákoknak lehetőségük van arra, hogy megismerkedjenek mindkét, a magyarországi romák által beszélt nyelvvel - beás és lovári -, lássák szépségeit, és legyen identitásuk szerves része a közvetített roma kultúra elemeivel együtt. A cigány népismeret tantárgy tanulása során megismerkednek a cigány hagyományokkal, kultúrával. Jelenleg a Gandhi Gimnázium és Kollégium birtokában egy 340 férőhelyes kollégium van, amely kiegészül egy könyvtárral, egy olvasóteremmel, számítógépekkel, 10 tanteremmel, 6 csoportszobával, egy kézműves teremmel, 3 közösségi helyiséggel és egy sportcsarnokkal. A jól felszerelt, kényelmes igényesen kialakított 3-4 ágyas kollégiumi szobákba a dél-dunántúli régióból, esetenként azon túlról érkeznek gyerekek. Fontosnak tartják, hogy a kollégiumban dolgozók a szülők elvárásainak megfelelően gondoskodjanak a gyerekek otthonosságáról, segítsék őket a szülőktől való távolság miatt érzett szorongások legyőzésében, tanácsaikkal irányítsák az önálló életvitel kialakítását. A Gimnázium tevékenységéhez szorosan kapcsolódik a Bogdán János Alapítvány Az alapítvány célja: A roma alap és középszintű oktatás hatékonyabbá tétele érdekében olyan kisegítő intézkedések lebonyolítása, amelyek segítik, kiegészítik könnyebbé teszik a Gandhi Közalapítványi Gimnázium és Kollégiumban végzett oktató, nevelő munkát. Támogatja a tudományos tevékenységet, a kutatást, a nevelést. z alapítvány feladatai: képzések, oktatások, ismeretterjesztő előadások szervezése, támogatása. Rendezvények, fejlesztő tevékenységek szervezése, támogatása. Nemzetközi és hazai kutatások, szakirodalmi feldolgozások készítése, kiadása, nyilvánosságra hozatala, és mindezek támogatása. Más szervezetek és személyek tevékenységének, programjának támogatása. Az alapítvány eddigi munkája során kidolgozott egy olyan jutalomrendszert, miszerint az iskola legjobb tanulóit minden tanév végén a meghatározott kritériumoknak megfelelően díjazza.
134
A KSH adatai alapján 2009-ben Pécs középfokú oktatási intézményeiben összesen 15.499 tanulót tartottak nyilván, melyből 12.319 nappali tagozatos diák volt. A tanulók közel fele (48,7%-a) más településről járt be napi vagy heti rendszerességgel. A középiskolai tanulók 56,7%-a a gimnazista volt. 2009-ben a 9. évfolyamra beiskolázott tanulók 25 %-a nem önkormányzat által fenntartott iskolában kezdte meg tanulmányait (gimnázium vonatkozásában ez az arány 43 %).46 A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre vonatkozó helyzetelemzést, továbbá a vonatkozó szociális és köznevelési szolgáltatási palettát a korábbi fejezetek tartalmazzák. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 18. § (1) alapján „A szülő és a pedagógus nevelő munkáját, valamint a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti.” A (2) szakasz alapján az alábbi szakszolgálati típusokban: a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás, b) a fejlesztő nevelés, c) szakértői bizottsági tevékenység, d) a nevelési tanácsadás, e) a logopédiai ellátás, f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, g) a konduktív pedagógiai ellátás, h) a gyógytestnevelés, i) az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás, j) a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása. Pécsett a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában jelenleg 3 intézmény vesz részt pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátásába: Éltes EGYMI Nevelési Tanácsadó Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja és az Apáczai Nevelési Központ Pedagógiai Szakszolgálata. A megyeszékhelyen működik a megyei illetékességű szakértői bizottság és a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás is. A sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók ellátása A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását - a jogszabályban meghatározottak alapján- az alábbiak szerint biztosíthatja a fenntartó: integrált: együttnevelő- formában, szegregált: külön nevelő formában. Baranya megyében mindkét forma megvalósul az egyes képzési szinteken. 2012-ben, megyei szinten, integrált keretek között nevelt gyermekek és tanulók száma: az óvodákban 280 gyerek nevelése folyik integrált formában, ami az összes gyereklétszám 2,19 %-a. az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulók száma - általános iskolai feladatellátásban - megyei szinten 1 410 fő, amely a teljes létszám 5,1 %-a. Középfokú oktatásban az alábbi megoszlásban történik az integrált SNI oktatás: szakképzésben 683 fő (5,04 %), gimnázium 82 fő (0,82%) A megyében 6 tankerületben működik speciális szakiskola (Komló, Mohács, Pécs, Pécsvárad, Siklós, Szentlőrinc), ahol összesen 490 fő tanul, ez a középiskolások 2%-a.47 46
PMJV IVS (2012-ben módosított) Feladatellátási intézményhálózat- működtetési és köznevelési fejlesztési terv Baranya megye 2013-2018. (Oktatási Hivatala Baranya Megyei Kormányhivatal közreműködésével, intézményi adatszolgáltatás alapján) 47
135
2008-ban, Pécs óvodáiba 77 sajátos nevelési igényű gyermek járt, közülük integráltan nevelt 63 fő volt, az Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény Speciális Szakiskola és Kollégium óvodai csoportjába 9 gyermek, az Apáczai nevelési és Általános Művelődési Központ speciális óvodai csoportjába 5 gyermek járt. Pécsett, a sajátos nevelési igényű tanulók száma 2008-ban 666 fő volt, a korosztály 3,3%-a, közülük 78% gyógypedagógiai oktatásban részesült.48 2013. január 1-től, Pécsett szegregált nevelés-oktatás a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményben történik, amely sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai, általános iskolai és speciális szakiskolai ellátását biztosítja . Az
intézménybe Pécs város területén, valamint Pécs vonzáskörzetében lakó speciális neveléstoktatást igénylő tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékos), értelmileg akadályozott (középsúlyos értelmi fogyatékos), autista (pervaziv fejlődési zavarban szenvedő), mozgássérült tanköteles korú tanulók járnak. Intézményegységek: Óvoda Tanulásban akadályozottak általános iskolája 1-8 évfolyam Készségfejlesztő speciális szakiskola 9-12 évfolyam Kollégium Értelmileg Akadályozottak Általános Iskolája 1-8. évfolyam Pécsi székhellyel, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában az SNI ellátásban utazó gyógypedagógiai szolgálat is működik az alábbi munkamegosztásban: Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény: Pécs város általános és középiskolái, pécsi tankerület nem pécsi általános iskolái közül a pellérdi, valamint a komlói, szentlőrinci, siklósi tankerület látássérült és hallássérült gyermekei, Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ (ANK) Pedagógiai Szakszolgálat: ANK három általános iskolája, gimnáziuma, Pécs város óvodái, valamint a pécsi tankerület nem pécsi óvodái és általános iskolái. Az ellátás célcsoportja azon sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek, tanulók: akiknek ellátási jogosultságát a szakértői és rehabilitációs bizottság írásbeli határozatba foglalta, életútjuk szerint: beiskolázástól a tankötelezettség végéig (nappali rendszerű oktatási formában résztvevők). Az ellátottak köre testi fogyatékos, mozgáskorlátozott gyermek, beszédfogyatékos gyermek, látássérült gyermek, hallássérült gyermek, enyhe fokban értelmi fogyatékos, tanulásban akadályozott gyermek, autizmussal élő gyermek, halmozottan fogyatékos gyermek, a megismerés/viselkedés fejlődésében súlyosan és/vagy tartósan akadályozott gyermek (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, mutizmus, hiperkinetikus zavar, kóros magatartászavar).
48
PMJV Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve (2008.) 136
Az intézmények gyógypedagógusai jól képzettek, minden óvodai, iskolai SNI-s gyermeket ellátnak. Az iskolapszichológusok több intézményt látnak el, hálózatban működnek. Ugyanakkor a rendszerben kevés a logopédus, szakvizsgázott gyógypedagógus és az iskolapszichológus. A speciális szükségletű gyermekek számának növekedésével párhuzamosan nem biztosítható a szakemberek számának bővítése. A többségében belső alkalmazású gyógypedagógusok néhány órában végzik a speciális feladatukat. Az iskolák egy része nyitott, de nem minden intézményben van befogadó szemlélet. Amennyiben az iskolapszichológusok visszakerülnek az iskolákhoz, profiltisztításra nyílhat lehetőség, a jogszabályi keretek tovább erősíthetik a speciális ellátást. A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátás tekintetében az egyik legfontosabb cél, mely jövőbeni megoldáskeresést kíván: egyenlő bánásmód elvének és az esélyteremtés minél szélesebb körű érvényesítése, a befogadó intézményi szemlélet erősítése a közoktatási intézményekben az érintettek életpálya modelljének kialakítása és felnőtté válásuk után munkaerő-piaci lehetőségek javítása.
b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások A közoktatás tevékenységét kiegészítve és egyben segítve, 2013. májusában Pécs Keleti városrészében 3 tanoda kezdte meg működését, a TÁMOP 3.3.9.A-12/2 A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai lemorzsolódását csökkentő intézkedések támogatása - Tanoda típusú programok támogatása pályázat keretében:
Az emberség erejével - CUM VIRTUTE HUMANITATIS Alapítvány: "ÉLMÉNY-TÁR": élményközpontú kooperatív módszertanú tanoda program Gyárvároson Az "ÉLMÉNY-TÁR": élményközpontú, kooperatív módszertanú tanoda program Gyárvároson egy támogató, tehetség kibontakoztató, alternatív nevelési eszközöket alkalmazó tanoda. Az ÉLMÉNYTÁR célja, hogy a környéken élő és/vagy tanuló, főként hátrányos helyzetű fiatalok számára teremtsen, egy fejlesztő közösségi teret. Alapítványunk 2009 óta dolgozik Gyárvárosban a Menedék Ifjúsági Klub keretein belül. A program során, szoros partnerségre törekszünk a helyi oktatási és szociális intézményekkel. Khetanipe a Romák Összefogásáért Egyesület: KheTanoda A KheTanoda program egy olyan komplex fejlesztési koncepció kidolgozására, működtetésére és fenntartására való törekvést jelent, amely Pécs városában és a Pécsi Kistérségben élő hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű (elsősorban roma származású) diákok iskolai kereteken kívüli tanulási, önképzési lehetőségét biztosítaná hosszú távon. A szaktanári segítség és kulcskompetenciafejlesztés mellett a diákok szociális és közösségi kompetenciáinak erősítésére is koncentrál a program. MIOK a hátrányos helyzetű emberekért Alapítvány: Meszesi Tanoda Pécs Keleti városrészében, Meszesen elérhetővé válik a folyamatosan működő tanodai szolgáltatás, mely a városrész halmozottan hátrányos helyzetű - köztük roma - gyermekek felzárkóztatási esélyeit növeli; az oktatási esélykülönbségeket és az iskolai lemorzsolódást csökkenti. A tanodai felzárkóztató - fejlesztő foglalkoztatások megvalósítása által biztosítja a résztvevőknek az iskolai eredményeik javítását; az iskolai sikerek elérését; képességeik, készségeik fejlesztését. Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Romológia és Nevelésszociológia Tanszéke nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy következő nemzedék pedagógusai és romlógusai szak137
mai elköteleződésükkel és felkészültségükkel erősítsék az inegrációt és kompetens szakemberként segítsék az esélyteremtési programok sikeres megvalósulását. A romológia egyetemi alapképzési szak a humán tudományok cigánysággal kapcsolatos kutatási eredményeit integrálja az egyetemi oktatásba. A magyarországi cigányság magas száma, kulturális értékei és szociális problémái éppúgy indokolják szükségességét, mint a térség cigányságára irányuló tudományos kutatások jelentős hagyományai (ezek a 18. századra nyúlnak vissza), napjaink fontos és nemzetközileg elismert magyar kutatásai. A képzés célja a romológia tudományos kérdéseit ismerő és megértő, a cigányság politikai, jogi, nyelvi, kulturális, oktatási, demográfiai, munkaerő-piaci helyzetét értő és értelmezni tudó szakemberek képzése. A cigányság megismerését és kutatását a lehető legtágabban értelmezik. Egyfelől arra törekszenek, hogy a hallgatók ismerjék meg a magyarországi cigányság nyelvét, kultúráját, problémavilágát, másfelől azonban ezt a problematikát általánosabb nemzetközi, illetve kisebbségi összefüggésekbe ágyazottan vizsgálják. Fontosnak tartják, hogy mind több diplomás (pedagógus, művelődésszervező, szociális munkás, kommunikációs szakember, stb.) kerüljön ki úgy az egyetemről, hogy korszerű és tudományosan megalapozott ismeretekkel rendelkezik a magyarországi cigány csoportokról. A PTE BTK Nyelvtudományi Tanszék, a Neveléstudományi Intézet többi tanszéke, a Szociológiai és Szociálpszichológiai Tanszék, a Néprajzi Tanszék, a TTK Általános Társadalom-földrajzi és Urbanisztikai Tanszék és a Regionális Társadalomföldrajz Tanszék vezetői, illetve munkatársai is részt vesznek az oktatásban. A Tanszékhez szorosan kapcsolódik a PTE Wlislocki Henrik Szakkollégium, mely egy nyertes TÁMOP projekt keretében, komplex hallgatói szolgáltatások kialakítását és fejlesztését célozta meg, melyek a célcsoportot alkotó hátrányos helyzetű, főként roma hallgatók számára biztosítják a tehetséggondozást, támogató környezetben.
c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregáció A közoktatási alap-és szakszolgálati feladatok, valamint a gyermekjóléti alap-és szakellátások mindegyike biztosított a városban főként az önkormányzati, társulási, kormányzati fenntartásában lévő intézmények által. Ugyanakkor a peremkerületekben és szegregálódó városrészekben, - főként a Budai Városkapu Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tagintézményeibe járó diákok és óvodások körében - 2012. évi adatok szerint is, felülreprezentáltak a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok. A szegregáció okai több dimenziósak, többek közt: Településszerkezeti okokra, Oktatásszervezési problémákra, Eltérő minőségű infrastrukturális és humánerőforrás ellátottságra, Eltérő szülői preferenciákra vezethetők vissza. Zolnay János a pécsi közoktatási migrációval foglalkozó tanulmányában,49az általános iskolai tanulók, ezen belül a halmozottan hátrányos helyzetű és roma tanulók pécsi iskolakörzetek közötti migrációját vizsgálta, arra keresve a választ, hogy a közoktatási szegregáció mekkora hányadát magyarázza a tanulók földrajzi eloszlása. A pécsi folyamatok elemzését indokolta, hogy 49
Zolnay János: „Olvashatatlan város” Közoktatási migráció és migrációs iskolatípusok Pécsen in: Esély 2010/6. 138
az önkormányzat oktatáspolitikájának évek óta következetesen alkalmazott esélykiegyenlítő elemei is vannak, ám ennek ellenére az etnikai szegregáció dinamikusan növekszik a városban. A pécsi általános iskolákban 2007-ben és 2009-ben végeztek felmérést. Tanulócsoportokként összeírták a HH a HHH és a roma diákokat, és azonosították a nem körzetes HH HHH és roma diákokat, a lakóhelyük szerinti beiskolázási körzetük alapján. Mindenekelőtt arra a kérdésre keresték a választ, hogy vajon az önkormányzat 2007 tavaszán bevezetett oktatáspolitikai és intézmény-átszervezési reformja, illetve annak esélykiegyenlítő elemei képesek voltak-e megfékezni vagy csökkenteni a szegregációs folyamatokat. Az alábbiakban a tanulmány legfontosabb megállapításainak ismertetjük: A nem intézményes elkülönítésen alapuló közoktatási szegregáció – racionális döntéselméleten alapuló – magyarázó modellje többnyire a white flight jelenség. Eszerint az elvándorlás mindig a jobbnak ítélt iskola irányába történik, méghozzá racionális érdekek mentén. A közoktatás ugyanis ebben az értelmezésben kvázi-piac, amelynek jó pozíciójú szereplői – szülők és iskolák – egymást választják, míg a többiek kénytelenek beérni egymással. Minél kevésbé korlátozza egy adott ország kormányzati közoktatás-politikája a közoktatási kvázi-piac működési mechanizmusait, annál egyenlőtlenebb, szelektívebb és polarizáltabb lesz a rendszer, illetve annál nagyobb lesz a helyi oktatáspolitika hatalma, és a helyi oktatáspolitikai döntések súlya. A magyarországi oktatáspolitika 1985 óta ismeri a szabad iskolaválasztás lehetőségét, majd a rendszerváltást követő 1993. évi közoktatási tv. gyakorlatilag szerzett jogként ismerte el és kodifikálta a szülők jogát ahhoz, hogy körzeten kívüli önkormányzati iskolába írassák gyerekeiket. Tizenkét év elteltével a jogalkotó esélyegyenlőségi megfontolásokból fékeket épített be a rendszerbe, korlátozva az iskolák szelekciós lehetőségeit. Azok a szülők, akik a körzeti iskolánál vonzóbb iskolába viszik gyerekeiket, valójában a magyarországi közoktatás romló színvonalára reagálnak és kiválasztják, kisajátítják maguknak a közoktatási szolgáltatások legjavát. Az iskolákat mindez arra készteti, hogy alkalmazkodjanak a piaci logikához és szelektáljanak a tanulók között, ameddig még tehetik. A választási lehetőséggel nem rendelkező szülők, illetve iskolák nem képesek befolyásolni a helyi oktatási piac folyamatait. Ugyanakkor ez a modell nem képes racionális módon megmagyarázni a harmadik autonóm szereplő a fenntartó önkormányzatok viselkedését. Azok az önkormányzatok, amelyek kisebbek, mint a lokális oktatási piac – tehát az a többé-kevésbé zárt területi egység, amelynek keretei között a tanulók elosztása megtörténik – teljes mértékben ki van szolgáltatva a környékbeli erősebb iskolacentrumok szívóhatásának. A közepes és nagyobb településeknek elvben lehet koherens oktatáspolitikai elvei és prioritásai, de nemcsak az oktatási kormányzat, vagy a külső elemző, de maguk a helyi politikusok és szakigazgatási vezetők sem tudhatják, hogy eszközeik valójában alkalmasak-e céljaik megvalósítására, vagy esetlegesen éppen az eredeti politikai, igazgatási szándékhoz képest teljesen más következményekkel járnak. A tanulói migráció, pontosabban az a tény, hogy a tanulói migráció radikálisan átrendezi a városi teret. Nem az intézményrendszer, hanem az intézményhasználat, az oktatási piaci mechanizmusok, az iskolai szelekció és a migráció tagolja a teret, méghozzá úgy, hogy a helyi önkormányzatok elvesztik „uralmukat” a város térbeli folyamatai fölött és képtelenek összehangolni városfejlesztési és társadalompolitikai, oktatáspolitikai döntéseiket. Az iskolafenntartó önkormányzatok így nem tudhatják értelmezni az esélykiegyenlítő oktatáspolitika kulcsfogalmát, a szegregációt. A szegregációt általában ahhoz a hipotetikus állapothoz viszonyítva mérik, hogy a célcsoporthoz tartozó diákok eloszlása teljesen egyenletes, nem véve figyelembe, hogy az egyes városrészek, 139
illetve beiskolázási körzetek társadalmi összetétele szükségképpen eltérő. A másik megközelítés szerint abban az esetben beszélhetünk közoktatási szegregációról, ha a tanulók elkülönültségének mértéke meghaladja azt a szintet, amit térbeni eloszlásuk alapján várhatnánk. Ez a szemlélet feladja a közoktatás esély-kiegyenlítő szerepét, illetve elfogadja, hogy a közoktatás a térben is leképeződő társadalmi egyenlőtlenségeket semmiképpen nem képes mérsékelni. Ezt a logikát követve, illetve a szabad, vagy majdnem szabad iskolaválasztás 25 éves magyarországi gyakorlata alapján létezhet egy harmadik viszonyítási pont is. Eszerint a célcsoporthoz tartozó tanulók elkülönültségének mértékét ahhoz a hipotetikus állapothoz is mérhetjük, ha a tanulók és az iskolák teljesen szabadon választhatják egymást, a fenntartó pedig automatikusan finanszírozná a kereslet-kínálat kvázi-piaci logikája alapján kialakult iskola- és osztályszerkezetet. Pécs MJV Önkormányzata 2007 tavaszán szervezte át oktatási intézményhálózatát. Elsődleges indoka nem az esélyegyenlőség növelése vagy a szegregáció csökkentése volt. A városháza mindenekelőtt az ágazat költségeit szeretette volna csökkenteni, valamint a bejáró diákok számát akarta keretek közé szorítani Emellett kevesebb felelős intézményigazgatót, áttekinthetőbb csoport-kialakítást, a város egészére kiterjedő pedagógiai kínálatot akartak kialakítani, így a korábban önálló 21 iskolát 5 összevont „normál” és egy gyógypedagógiai intézményi egységben szervezték. A városháza távlatilag minden városrészben olyan komplex egységeket akar létrehozni, amely az óvodától a középiskoláig egyfajta alapszolgáltatást nyújt. Az esélyegyenlőség kérdése nem szerepelt a politikai agendán, mindazonáltal az átszervezésnek, illetve tágabban, a pécsi városi oktatáspolitikának voltak lényeges esélyegyenlőségi elemei: négy pécsi iskolának 2000-ben megszűntették a beiskolázási körzetét: közülük három kifejezetten elit iskola, a negyedik pedig 12 évfolyamos sport-iskola. Ezek az iskolák 2000-2006 között minden korlátozás nélkül válogathattak a jelentkező tanulók közül, hiszen egyetlen diákkal szemben sem volt felvételi/ellátási kötelezettségük. Mind a négy iskola ismételten körzetet kapott 2007 tavaszán– összhangban a jogszabályi változásokkal, konkrétan a Ktv 66§ implementációjával. Mindez önmagában is indokolta a beiskolázási körzetek átszabását. A beiskolázási körzethatárok módosításának során Pécs egyik –fuvarozó kelderások és lovariak által lakott – cigánytelepét a város belterületének elcigányosodó iskolájától a közeli elit iskolához csatolták. Az összevonást megelőzően három roma többségű tagiskola volt a városban; ezek közül kettőt bezártak, tanulóikat pedig az anyaiskolába irányították. A pécsi oktatásirányítás általában felszámolja a cigány többségű iskolákat, vagy tagiskolákat. A város 4 osztályos általános iskolát és 8 osztályos gimnáziumot magába foglaló intézményét de facto egységes iskolává alakítása. Nivelláló esélyegyenlőségi lépés volt az úgynevezett fenntartói órák elvétele. Két fontos esélyegyenlőségi célú intézkedést nem sikerült végrehajtani. Az eredeti reformtervek javasolták a harmadik cigány többségű tagiskola bezárását is, de ezt a környék egyéni képviselője és az anyaiskola vezetői megakadályozták. A városháza és főként a keleti városrész iskolái megfogalmazták azt a követelést, hogy csökkenteni kell a belvárosi iskolák, vagy általában a vonzó iskolák szívóhatását az engedélyezett elsős osztályok csökkentésével. A város központjában, vagy attól nem túl távol lévő vonzónak számító iskolákba a vizsgált tanévben az összes pécsi tanuló 27 százaléka járt, beleértve a 10 százalékos cigány diákkal rendelkező és csökkenő vonzerejű Mátyás király utcai iskolát is. Az elit iskolák közül a háromnak három párhuzamos első évfolyama volt 2006-ban. Egyikük 2007-ben már csak két elsős évfolyamot indított, a másik kettő viszont megtarthatta a három elsős évfolyamát.
140
A 2006-2007-es, illetve a 2008-2009-es év szegregációs adatait tehát azért érdemes összevetni, hogy lássuk, milyen hatása volt a 2007 tavaszán bevezetett – tehát a 2007-2008-as tanévre vonatkozóan alkalmazott – intézkedéseknek. A roma diákok szegregációja egyértelműen növekedett, méghozzá dinamikusan. 2007 tavaszán az összes önkormányzati általános iskolákba járó pécsi roma diák 21%-a, két év elteltével már 30 s%-a járt cigány többségű osztályba. Igyekeztek nyomon követni a migráló diákok útját: megvizsgálták, hogy mekkora hányaduk jár magasabb, hasonló, vagy alacsonyabb státuszú iskolába annál, mintha saját körzeti iskolájába iratkozott volna be, illetve azt, hogy a migráns diákok mekkora hányadának vezetett az útja a gyógypedagógiai iskolába. Az iskolák státusza persze viszonylagos. Az összes migráns pécsi tanuló többsége körzeti iskolájánál magasabb státuszú iskolába tart, és a HH tanulók közül is többen választanak körzeti iskolájuknál magasabb státuszú, mint ahányan alacsonyabb státuszú iskolát. Ugyanakkor az elvándorló HHH és a roma diákok többsége rosszabbul járt, mintha körzeti iskolájába maradt volna. A tanulói lakcím-adatok alapján nemcsak a körzetes és nem körzetes diákokat különítették el, de azonosították, hogy a nem körzetes diákoknak mi a lakóhelyük szerinti beiskolázási körzetük. Ennek alapján modellálták, hogy vajon hányan járnának az egyes, önálló iskolakörzetekkel rendelkező iskolákba, ha minden pécsi diák a saját körzeti iskolájába iratkozna meg. A körzetekben élő és a körzeti iskolákba járók tanulói csoportok aránya alapján négyféle iskolatípust különítettek el (Három általános iskolát tudtak besorolni.): „Taszító iskoláknak” nevezték azokat az iskolákat, amelyekben a ténylegesen tanuló összes diák, valamint a HH és a roma diákok aránya is alacsonyabb az iskolakörzetben élő diákok számához képest. Ezekből az iskolákból valamennyi tanulói csoport „menekül”, jóllehet természetesen nem azonos arányban. A „gettósodó iskolákban” tanuló összes diák aránya alacsonyabb, a HHH és a roma diákok aránya viszont magasabb, az iskolakörzetben élő diákok arányához képest. Ezek az iskolák taszítják a diákokat, viszont közülük a HHH és a roma diákokat vonzzák. A „szelektáló iskolákban” a helyzet éppen fordított, mint a „gettósodó iskolákban”: ezekben az oktatási intézményekben az összes diák aránya magasabb, a HHH és a roma diákok aránya viszont alacsonyabb, az iskolakörzetekben élő diákok számához képest. A „vonzó iskolákban” a ténylegesen tanuló összes diák, valamint a HHH és a roma diákok aránya is magasabb az iskolakörzetben élő diákok számához képest. „Előszelektálónak” nevezték a szervezeti önállóságát megőrző ÁNK-t, mivel az egyazon intézményben, illetve épületben elhelyezkedő – és közös beiskolázási körzettel rendelkező – két iskola között a szelekció már hároméves korban megkezdődik, tekintettel az intézmény közös óvoda-iskola programjára. Az ANK-hoz tartozó öt óvoda közül kettőből – a kialakult szokásjog szerint – ugyanis az alacsonyabb presztízsű, míg a másik háromból a magasabb presztízsű iskolába kerülnek a gyerekek. Összességében arra a következtetésre jutottak, hogy a körzeten kívüli iskolát választó pécsi diákok 28 százaléka taszító, illetve gettósodó iskolakörzetből szelektáló, illetve vonzó iskolába, tehát lakóhelyéhez képest magasabb státusú iskolába kerül. További 5 százalékuk előszelektáló iskolából kerül szelektáló, illetve vonzó iskolába. Az elvándorlók 12 százaléka szelektáló, illetve vonzó iskolából másik szelektáló, illetve vonzó iskolába kerül, tehát megőrzi magas iskolahasználói státusát. A migráló tanulók 9 százaléka sikertelenül próbál kitörni taszító vagy gettósodó körzeti iskolájából, és egy másik, hasonlóan alacsony státusú iskolába iratkozik be. Végül az összes elvándorló tanulók 4 141
százaléka körzeti iskolája helyett lényegesen alacsonyabb státusú iskolába jár. A romák iskolai migrációját cirkuláris, illetve kedvezőtlen irányú mozgás jellemzi, amellyel szemben lényegesen gyengébb az ellenirányú, tehát a magasabb státusú iskolákba irányuló, sikeres migráció. Az elvándorló roma tanulók 26 százaléka kifejezetten a taszító és a gettósodó iskolák között migrált. A szerző szerint, az önkormányzat nem remélheti, hogy iskolák bezárása, vagy éppen felújítása révén csökkentheti a szegregációt, mert nem tudhatja előre, hogy egy félreeső, vagy éppen egy városközpontban lépő gettósodó iskola bezárásának megakadályozására milyen alkalmi, határvédő koalíciókba szerveződnek a következményektől tartó, környékbeli magas presztízsű iskolák. Ha a városközpontban fejlesztési zónákat határol le, vagy éppen gettó-övezetekben indít szociális városrehabilitációs projekteket, fogalma sem lehet arról, hogy a közoktatási térképet miképpen alakítja át az oktatási piac, és annak milyen urbanisztikai következményei lehetnek.
d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések
59. táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek tanulók aránya nappali oktatásban (TEIR 4.4.12.) 8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban tanév fő % 2010/2011 1 480 99% 2011/2012 1 080 98% 2012/2013
1 010
99%
Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok
60. táblázat – Kompetenciamérési adatok (TEIR 4.4.14.) 2010 Országos kompetencia-mérés eredménye
Iskola átlaga
2011
Országos átlag
Iskola átlaga
2012
Országos átlag
Iskola átlaga
HHH tanulók átlaga
Országos átlag
Szövegértés 6. évfolyam
1 526
1 483
1 506
1 465
1 514
n.a.
1 472
8. évfolyam
1 629
1 583
1 610
1 577
1 622
n.a.
1 567
10. évfolyam
1 654
1 620
1 626
1 617
1 622
n.a.
1 603
Matematika 6. évfolyam
1 560
1 498
2 535
1 486
1 525
n.a.
1 489
8. évfolyam
1 671
1 622
1 645
1 601
1 661
n.a.
1 612
10. évfolyam
1 649
1 613
1 638
1 635
1 638
n.a.
1 632
Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok
142
Az Országos Kompetenciamérés eredményei szerint 2012-ben a Pécsett működő általános iskolák 6. és 8. osztályos tanulóinak 35-40%-a teljesített az alapszint alatt a matematika, illetve 28-30%-a a szövegértés területén. Az alapszint alatt teljesítő tanulók arányát tekintve a pécsi általános iskolák az országos átlagnál összességében jobb, az azonos képzési típusba / településtípusba tartozó iskolákhoz viszonyítva azonban összességében rosszabb eredményt értek el. 2012-ben Pécsett az önkormányzat által fenntartott iskolák felének állaga közepes, további egyharmadának állaga jó vagy kitűnő volt. Az egyes speciális tantermek közül számítógépterem mindegyik iskolában, könyvtárterem és tornaterem pedig az iskolák 90%-ában található. Fejlesztő tanteremmel az iskolák közel 60%-a rendelkezik, nyelvi laborral azonban csak az ötödük. Az Országos Kompetenciamérés során a Pécs MJV Önkormányzata által fenntartott oktatási intézmények tanulóinak átlageredményei 2009 és 2012 között mindegyik mérési területen szinte mindegyik vizsgált évfolyamban az országos eredménynél szignifikánsan magasabb értéket értek el. 50
e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Pécs MJV Önkormányzatának 2008. évi, az esélyegyenlőséget javító intézkedései51 Létrejött az Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Speciális Szakiskola és Kollégium. Mint szakmai segítő műhely közreműködik az SNI-s gyermekek fejlesztésében, az utazó szakemberhálózat működésében, a pedagógusok képzésében, és a kompetenciájuk növelésében. Az intézmény szervezeti keretei között a többi gyermekkel nem nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek is helyet kapnak. Ezen intézmény keretei között működik a nevelési tanácsadó is. Az Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ szervezeti keretei között létrejött az Egységes Pedagógiai Szakszolgálatot, mely részt vesz az utazó szakember-hálózat működtetésében, a többi gyermekkel tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban részt vevő sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátásában. Valamennyi intézmény alapító okirata módosításra került a tekintetben, hogy bekerült az SNI gyermekekkel/tanulókkal való foglalkozás. Mentortanári program folyamatos működtetése. Szabályozásra került a HH és HHH gyermekek/tanulók intézményi nyilvántartási rendszere. Létrejött a Roma Integrációs Tanács Oktatási Bizottsága, mely saját eszközeivel, a Város Oktatási Bizottságával, valamint a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, és egyéb civil szervezetekkel együttműködve szintén célul tűzte ki a szegregáció visszaszorítását, az egyenlő bánásmód érvényesülését és az esélynövelés biztosítását.
Pécs MJV 2008-ban elkészült Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve átfogó, távlati célként tűzte ki Pécs MJ Városban a szegregáció megszüntetését, az oktatási integráció javítását, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrálását az oktatásban, ezzel elősegítve a helyi társadalom hosszabb távú integrálódását a többségi társadalomba a tanulás révén. Az akcióterv a szegregáció megszüntetéséhez az alábbi konkrét közoktatási célokat határozta meg: HHH gyermekek, tanulók széleskörű jegyzői felmérése együttműködve az intézményekkel, az adatáramlás folyamatosságának, naprakészségének biztosítása.
50 51
Pécs MJV Városfejlesztési Koncepciót megalapozó vizsgálat Helyzetfeltárás (2013.április, Munkaanyag) PMJV Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv (2008) 143
Törekedni kell arra, hogy a város intézményeiben, intézményegységeiben, tagintézményeiben a halmozottan hátrányos helyzetű diákok aránya kiegyenlített legyen. Az óvodai, általános iskolai és középiskolai IPR további működtetése, illetve újabb intézményekbe való bevezetése; a HH/HHH gyermekek hatékony együttnevelését szolgáló pedagóguskompetenciák elsajátítása (továbbképzések, hospitálás); városi szintű, intézményközi IPR munkacsoport működtetése; a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, korszerű, inkluzív pedagógiai módszerek alkalmazása által; az SNI-s tanulók folyamatos felülvizsgálatának és lehetőség szerint integrált fejlesztésének biztosítása. Kiemelt célnak tartjuk a segítő-fejlesztő szakemberek valamennyi intézményben való megjelenését és a gyermekek helyben történő fejlesztését, ezzel jelentősen hozzájárulva az esélyegyenlőség biztosításához azzal is, hogy a szülők terheit csökkentjük. A szegregátumok területén élő óvodás korú gyermekek és tanulók fokozott támogatása a közoktatási intézményekben. Azon óvodás korú gyermekek bevonása az óvodáztatásba, akik jelenleg egy intézménybe sincsenek beíratva, különös tekintettel a három éves HHH gyermekekre. (Ehhez a területi szociális központok, valamint a védőnői adatszolgáltatás és támogatás megszervezése szükséges.) Az intézmények szakos ellátásának folyamatos fenntartása. Az oktatási intézmények épületeinek korszerűsítése (nyílászáró-csere, elektromos és gyengeáramú hálózat korszerűsítése, internet, nyelvi laborok, szaktantermek kialakítása, iskolaudvarok, sportpályák korszerűsítése stb.). Korszerű, fejlesztő, inkluzív pedagógiát segítő eszközellátottság biztosítása az intézményekben. Érettségit adó középiskolában minél magasabb HH/HHH arány biztosítása.
Az Országgyűlés a minden gyermek számára azonos esélyeket nyújtó köznevelési rendszer érdekében, a törvényesen és átláthatóan működő, a hatékonyabb, költségtakarékosabb, a közszolgáltatásokat maradéktalanul biztosító állam működési feltételeinek a megteremtése, a köznevelési feladatellátás szakmai színvonalának emelése, egységessége érdekében a 2012. évi CLXXXVIII törvényt alkotta, melynek értelmében a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ látja el az iskolák állami fenntartását 2013. január 1-től.
4.5. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az alábbiakban olyan fejlesztési lehetőségek és kapcsolódó intézkedési tervek felvázolására kerül sor, amelyek tekintetében reális célként tűzhető ki, hogy a közeljövőben megvalósíthatóak és az esélyegyenlőségi program felülvizsgálását követően a helyzetelemzés során korábban feltárt további problémák is fejleszthetővé válnak. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A gyermekvédelmi statisztikai adatok csak részlegesen állnak rendelkezésre (és időn-
fejlesztési lehetőségek I. Hálózat kialakítása és folyamatos működtetése a gyermekekkel foglalkozó 144
ként ellentmondóak), ugyanakkor jövőbeni szolgáltatástervezéshez, egyrészt szükséges az adatok hozzáférhetőségének szélesebb körű biztosítása, másrészt a meglévő gyermekjóléti szolgáltatások adatbázisba foglalása és nyilvánossá tétele. A különféle szervezeti struktúrával és/vagy eltérő fenntartóval rendelkező intézmények szórványosan tudnak egymás tevékenységeiről. Pécs városa hatalmas és szerteágazó intézményrendszerrel rendelkezik, az intézmények szakmacsoportokba tömörülve, zárt rendszerben szervezik mindennapjaikat. A vonatkozó jogszabályok által előírt kötelező gyermekjóléti szolgáltatásokat, a helyi nonprofit szféra szereplői (civil és egyházi szervezetek) is nagymértékben kiegészítik, főként projektfinanszírozásból és önkéntes tevékenység által. A gyermekvédelmi rendszer hatékonyságának növeléséhez szükséges a fenntartók és szolgáltatók együttműködési hatékonyságának további növelése: a szolgáltatások összehangolása, a felmerülő szükségletek artikulálása és a közös megoldáskeresés.
intézményi és szolgáltatói rendszer hatékonyabb működésének érdekében. 1. A szolgáltatásfejlesztés és a további forrásbevonás érdekében szükséges: a gyermekvédelmemhez kapcsolódó statisztikai adatok és szakmai anyagok (önkormányzati intézményi éves beszámolók, koncepciók, stratégiák), és a városban jelenlévő gyermekjóléti ((állami, önkormányzati civil és egyházi szervezetek által nyújtott) szolgáltatások adatbázisba foglalása és az önkormányzati weboldalon való nyilvánossá tétele. mintaadó családok, mintaadó intézmények körének feltérképezése, „best practice” megismerésének elősegítése A szegregátumokban és leszakadó városrészekben az internet hozzáférés segítése (a lefedetlenségből adódó technikai korlátok megoldása). 2. Szükséges, hogy az önkormányzati fenntartású gyermekvédelmi intézmények munkájukat összehangoltan végezzék az oktatási-nevelési intézményekkel és a nonprofit szektor (civil/egyházi) résztvevőivel és programjaival: az Önkormányzat részéről esélyegyenlőségi referens kijelölése. Az együttműködés hatékonyságának erősítése érdekében az Önkormányzat hívja életre a városi gyermek- és ifjúsági munkacsoportot és releváns önkormányzati bizottságban képviseletet biztosításon számára. Az Önkormányzat segítse az önkormányzati, állami, civil és egyházi szolgáltatókat támogatási források megszerzésében és az Önkormányzat által megpályázni kívánt program tervezésébe és megvalósításába vonja be együttműködő partnerként a területen tevékenységet végző szervezeteket. 3. A gyermekvédelem családközpontú szolgáltatásának megerősítése érdekében szükséges, hogy az Esztergár Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ olyan Esélypontként is tudjon működni. A jövőben szükséges volna, hogy az intézmény keretében, városrészeként rendelkezésre álljon egy
145
koordinátor, aki naprakész információval rendelkezik a gyermekeket és családjukat érintő szociális, egészségügyi, oktatási és kulturális szolgáltatásokról és szolgáltatókról. Az esélyponti koordinátori munka célja, hogy a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés javuljon és a városi szolgáltatási paletta minél hatékonyabb kihasználtságú legyen. A szolgáltatás megszervezéséhez létszámbővítés szükséges. Pécs széleskörű gyermekvédelmi szolgáltatá- II. Hátrányos helyzetű gyermekek és csalási palettájának igénybevétele a halmozottan dok mobilitásának elősegítése: Közösségi hátrányos helyzetű gyermekek és családok közlekedés és virtuális mobilitás. esetében csak részlegesen adódik az inforKözösségi közlekedés hozzáférésének lehemációáramlás töredezettségéből és a tővé téttele érdekében szükséges egy olyan szolgáltatások területi eloszlásának egyenet- támogatási rendszer kidolgozása, amely gyalenségéből. korlati segítséget nyújt a közlekedési A gyermekek és családok mindennapjaikban problémák megoldásában. jelentkező közlekedési nehézségeket az Ön- 1. Az Esélyegyenlőségi referens és a kormányzat tanulói bérlettérítési juttatása Gyermek- és ifjúsági munkacsoport feladacsak részben tudja kezelni, többek közt ezért tát képezheti a szükségletek pontos is sérül a gyermekes családok és fiatalok okbeazonosítása, más városok gyakorlatainak tatási, szociális, egészségügyi és kulturális megvizsgálása és javaslattétel megfogalszolgáltatásokhoz való egyelő esélyű hozzámazása. férése. Egyrészt a támogatást csak az Különböző megoldások és azok kombinációi általános iskolai korosztály tudja igénybe lehetségesek: telepített jegyek meghatárovenni és csak oktatási időszakban, a középis- zott intézményeke, kedvezményes családi kolások nem, másrészt a hátrányos helyzetű bérletek, a jelenlegi támogatotti kör kiszélekisgyermekes családok számára továbbra is sítése. fennálló probléma a gyermekük kísérése 2. Az Önkormányzat a javaslatok megvagy ügyeik intézése. Hatványozottan jelent- vizsgálását követően, - amennyiben kezik a fenti probléma a szegregátumokban szükséges - felülvizsgálja tanulói bérlettáélő családok esetében. A közösségi közlekemogatásra vonatkozó rendeletét és dési korlátok nehezítik az integráció szerződést köt a Tükebusz Zrt-vel. folyamatát is. 3. Az Önkormányzat Infrastrukturális fejleszA mobilitás másik vetülete nem a földrajzi, tési lehetőségei során prioritásként tekint a hanem a virtuális mobilitás problémaköre. A meglévő kerékpár úthálózat bővítésére, hátrányos helyzetű, szegregált területen élő különösen a Keleti városrész irányában. gyermekek hozzáférése az infokommunikáA virtuális mobilitás tekintetében: ciós rendszerekhez nagymértékben Felméri a területre vonatkozó szükségkorlátozott, György telepen és Hősök terén leteket és kezdeményezi a szolgáltatók 132 családból 8-nak van személyi számítófelé az infrastrukturális hálózat kiépítégépe, és két családnál van internet sét. elérhetőség (Jelenlét Program Felmérés Az Önkormányzat saját forrást mozgósít 2010.) A fizikai infrastruktúra is hiányos, nem és pályázati forráskeresése és programlehet szolgáltatót találni, aki biztosítja a hozalkotása során kiemelt figyelemmel záférést az internethez. kezeli a hátrányos helyzetű gyermekek közösségi szintű internet elérhetőségének javítását, továbbá kezdeményezi a 146
felelős internethasználthoz kapcsolódó szükséges oktatási programok – fókuszálva a szegregátumokban élő fiatalokra és gyermekekre – elérését. Együttműködési lehetőségek feltérképezése és megállapodás kötése civil szervezetekkel. Pécsett élő, kiskorú gyermekek 27,6%-át III. Városrészenkénti prevenciós szolgáltavagyis több, mint az ¼-ét 2010. év végén tások, helyi közösségek és közösségi terek veszélyetetettként tartották nyilván. 2012megerősítése. ben 1000 gyermekre 14 védelembe vett Általános cél: Az iskolai szociális munka szégyermek jutott. A Keleti városrészben élő les körű elterjesztése, kiemelten a Keleti és a gyermek felülreprezentáltak mindkét muta- Kertvárosi városrészekben. A preventív csotó tekintetében. Pécs Kertvárosában port- és közösségi munka elsődleges fokozatosan növekszik az elszegényedő csa- szempontként szükséges, hogy megjelenjen ládok száma. A családok nehéz léthelyzete, az önkormányzati fenntartású és non-profit jövőkép-nélkülisége kihat gyermekeikre, gyermekvédelmi intézmények és szervezetek erősítve deviáns karrier felé sodródásukat. A szolgáltatási palettáján is. A prevenció lekirekesztődés és a kirekesztettség érzése gyen horizontális, összehangolt predesztinálja felnőttkori sikertelenségüket. professzionálisan kivitelezett eleme minden Az iskolai szociális munka kiemelt jelentőgyermekekkel kapcsolatos programnak. A séggel bír a veszélyezettség megelőzésében gyermekek ás az ifjúság számára közösségi és a prevenciós szociális munkában. Pécsett, és szabadidős lehetőségek (tér és program) jelenleg 6 oktatási intézményben - eltérő biztosítása, egyrészt saját környezetükben, forrásból finanszírozva és foglakoztatásban - helyben, másrészt hozzáférés megteremtése van jelen az iskolai szociális munka. A Város- más városrészbeli programokhoz (2 intézkeban közel 60 általános és középfokú iskola dés: Mobilitás). működik állami, önkormányzati, civil és egy- 1. Rövidtávon: meglévő szolgáltatások és házi fenntartásban. Jelenleg a Keleti játszó- és közösségi terek felmérése, szükvárosrész egyetlen általános iskolájában sem ségletelemzés. biztosított a szolgáltatás. Szükséges a jövő2. Középtávon: játszó és közösségi terek beni szolgáltatásbővítés, amely fenntartása fejlesztése önkormányzati, nonforrásbevonást, pályázatkeresést igényel és profit és for-profit szereplők bevonásával, az intézményfenntartók és a nonprofit szféra együttműködések ösztönzése, közösségi és szoros együttműködését feltételezi. szabadidős programok szolgáltatásbővítése A városban nincs elegendő játszótér és az partnerségi együttműködések és pályázati ifjúságot célzó közösségi tér, a meglévők forrásbevonások által, iskolai szociális munka városrészenkénti eloszlása és minősége peszükségleteinek felmérése és forráskeresés dig nem egyenletes. Az Önkormányzat nem 3. Hosszú távon: minőségi szolgáltatások és rendelkezik pontos adatbázissal, de a Keleti közösségi terek megléte, általános szolgáltavárosrészben egyértelműen hiány mutatkotások jelenléte minden városrészben, zik ezeken a területeken. Az ifjúsági speciális szolgáltatások elérésének megteközösségi terek nagy részét közművelődési remtése, iskolai szociális munka széles körű intézmények és civil szervezetek működtetik, elterjesztése. így az általuk nyújtott szolgáltatások finanszírozása zömében pályázati forrásból megoldott, ugyanakkor a jól működő szolgáltatások fenntartása a projekt lejártát követően bizonytalanná válik. A specializált 147
szolgáltatások, terek elérése szempontjából probléma a hátrányos helyzetű csoportok (szociális, gazdasági, területi szempontok) mobilitásának hiánya. A szolgáltatások egy része költségtérítéses (nyár táborok nagy része), a hátrányos helyzetű gyermekek számára nem elérhető. Pécs szegénységben élő családjainak az egyik legnagyobb problémát az okozza, hogy gyermekeik számára a nyári szünet ideje alatt rendszeresen biztosítani tudják az egészséges, a gyermek életkori szükségleteinek megfelelő meleg ebédet. A mélyszegénységben élő családok tekintetében az alapvető élelmezés is mindennapi kihívást jelent, sok esetben a bölcsőde, az óvoda és az iskola az a hely, ahol gyermekük naponta egyszer jól lakhat. A települési önkormányzatok részére a szociális nyári gyermekétkeztetés céljából 2013. évben nyújtott támogatásra vonatkozó 30/2013.(IV.30.) EMMI rendelet alapján nyári gyermekétkeztetéshez - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek után az Önkormányzat ez évben is pályázati úton igényelhetett támogatást. 2013. májusi adatok szerint az adott évben 5 853 gyermek részesített rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben. Pécs MJV - a rendelkezésre álló pénzügyi forrását számba véve - 500 gyermek, 44 napos, napi egyszeri meleg étkezésének biztosításához nyújtott be támogatási igényt, így 2013-ban a kedvezményezett gyermekek, 8.5%-nak lesz módja nyári meleg étkeztetésben részesülni. A probléma súlyosságát fokozza, hogy az ingyenes nyári étkeztetés nehézségének megoldása nagymértékben összefügg az általános iskolák azon lehetőségével, hogy az intézményekbe járó diákok számára tartalmas szabadidős programokat biztosíthassanak a szünidő alatt, nyári napközis táborok keretében. Mivel az iskoláknak nem áll rendelkezésére külön forrás a napközbeni étkeztetés megoldására, így csak akkor van módjuk ezen programok megszervezésére, ha az Önkormányzat által biztosított ingyenes nyári étkeztetést a kedvezményezetti kör minden
IV. Ingyenes nyári gyermekétkeztetés szükségletalapú biztosítása kedvezményezetti körének kiszélesítése. 1. Családok és intézmények tájékoztatása és szükségletfelmérés az Önkormányzat részéről. 2. A szükségletekhez igazodó közös forráskeresés: az Önkormányzattal, a köznevelési intézményekkel és Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal való együttműködésben (önerő, pályázatok, támogatók bevonása. 3. Stratégia kidolgozása a nyári gyermekétkeztetés megoldására. 4. A kitűzött célok realizálása.
148
gyermeke igénybe veheti. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor egyéb forrás (pályázat, támogatók) bevonása nélkül veszélybe kerülhet a program megvalósítsa. Ugyanakkor a prevenció terén, az utcán való csellengés alternatívájaként a szabadidős (különösen a nyári) programok rendkívül nagy jelentőséggel bírnak.
149
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége
A CEDAW egyezményhez (1982. évi 10. törvényerejű rendelet) való csatlakozásával Magyarország vállalta, hogy felszámolja a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formáját. Európai Uniós tagságunkból (2004) következik, hogy a nemek esélyegyenlősége, mint horizontális prioritást minden programban, a társadalmi élet minden szintjén kötelező érvénnyel meg kell jelenjen, ez felgyorsította a törvények által biztosított esélyegyenlőséget, a nők helyzetének javítását elősegítő intézkedéseket. Ugyanakkor a követelményeknek való megfelelést a rendszerváltás utáni politikai, gazdasági változások számos területen hátrányosan érintették. Az államszocialista rendszer formális esélyegyenlősége, a jelenlegi európai modernizációs értékekkel nem harmonizáló tradicionális értékrendszerünk, illetve a gazdasági szerkezet átalakulása a nők többségét (munkaerőpiac átalakulása, gyermekellátás intézményrendszerének jelentős csökkenése, szolgáltatások árainak megemelkedése) hátrányosan érintette. A Pekingi Nyilatkozat (1995) máig érvényesen kijelöli az uniós tagországok kormányai számára azokat a területeket, amelyek a nők helyzetének javításánál, jogaik és esélyegyenlőségük biztosításánál alapvető fontossággal bírnak. A 12 terület a következő: gazdaság és munkavégzés, a női érdekérvényesítés intézményi mechanizmusai, oktatás és képzés, egészség, egyenlőség a hatalomban és döntéshozatalban, esélyegyenlőség, nők és a szegénység, nők elleni erőszak, nők a médiában, nők és a környezetvédelem, leánygyermekek védelme, a fegyveres konfliktusok nőkre gyakorolt hatásai. Ugyanakkor a Pekingi nyilatkozat által megfogalmazott alapelvek és szándékok, még ha egyetemes érvényűek is, országonként más és más értelmezést nyernek. Jelen elemzés – kiemelve a HEP-ből - ezek közül a következőkkel foglalkozik: 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Az összefoglalásban pedig felvázoljuk azokat a következtetések, amelyek a problémák feltárása alapján a fejlesztési lehetőségeket meghatározzák.
Pécs lakosságának nemek és életkorok szerinti megoszlása Pécs lakónépessége a 2011-es népszámlálási adatatok alapján 156 049 fő volt, a 10 évvel ezelőtti adatokhoz viszonyítva – az országos és az EU-s népesedési adatokhoz hasonlóan - csökkenő tendenciát mutat. Az elöregedő lakossággal párhuzamosan csökken a fiatalok-, ezzel ellentétesen nő 150
az idős nők népességen belüli aránya (2010-ben a nők és férfiak születéskor várható átlagos élettartama közötti különbség 8,4 év volt, Demográfiai Portré 2012. 156.). A népesség nemek és korév szerinti megoszlása, 2011 – Pécs MJV
Forrás: KSH Népszámlálás, 2011, Területi adatok 3.1.5.2.
Pécs lakosságának összetételében már a 15-19 évesek között is nőtöbblet mutatkozik, ugyanakkor ez a tendencia főleg a 60 éven felülieknél jelentkezik, mint az önkormányzat számára megoldandó probléma.
2001 2008 2009 2010 2011 2012
29. táblázat - Pécs, Öregedési index, 2001-ben, ill. 2008-2012 között (TEIR 3.) 65 év feletti állandó lakosok 0-14 éves korú állandó lakoÖregedési index (%) száma (fő) sok száma (fő) 24 674 23 674 104,2% 26 972 20 698 130,3% 27 389 20 381 134,4% 27 518 20 193 136,3% 27 698 20 066 138,0% 27 355 20 881 131,0%
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
Az öregedési index önmagában is problémát jelez, ugyanakkor ezek az időskorral együtt járó gazdasági, pszichés, társadalmi problémák a családi állapot szerinti megoszlás mentén (egyedülállók, elváltak), és a nyugdíjasok körében még fokozottabban jelentkeznek. A családi állapot (2. ábra) elemzéséből egyértelműen következtethetünk arra, hogy az özvegyek és az elváltak, vagy a gyermeket/ket egyedül nevelők között jóval magasabb a nők aránya, ezeket a tényezőket a szociális ellátásnál figyelembe kell venni. Mivel a nők átlagos jövedelme horizontális és vertikális szinteken is alacsonyabb a férfiakénál, a szociális juttatásokkal történő kompenzáció a nők mellett, a gyermekek esélyegyenlőségét is elősegítő tényezőként vannak jelen.
151
A 15 éves és idősebb népesség családi állapot és nemek szerint, 2011 – Pécs MJV
Forrás: KSH Népszámlálás, 2011, Területi adatok 3.1.3.1.
A nyugdíjasok családi állapot szerinti megoszlásánál (3. ábra) az özvegyek között 85% a nők aránya (alacsonyabb nyugdíjkorhatár a megelőző korosztályoknál), ezért annak ellenére, hogy többségük a férfiaknál jóval nagyobb arányban képes a szolgáltatást kiváltó tevékenységekre a lakhatási, egészségügyi ellátásokhoz való önkormányzati hozzájárulás jelentősen javíthatna életminőségükön.
Nyugdíjasok megoszlása családi állapot szerint, 2011 – Pécs MJV
Forrás: KSH Népszámlálás, 2011, Területi adatok 3.1.5.2.
A Pécs városának elöregedését lassító egyik, talán legoptimálisabb tényezője lehetne, ha növekedne a nők gyermekvállalási kedve. Ugyanakkor városunkban, hasonlóan az országos adatokhoz alacsony a nők átlagos teljes termékenységi arányszáma. Magyarországon, Kelet Európa többi országához viszonyítva is előbb - az 1980-as évek elején - kezdődött meg a népesség természetes
152
fogyása, míg a többieknél az 1990-es évek elején.52 2010-ben az egy nőre eső termékenységi arányszámmal 1.25 volt (Demográfiai Portré 2012. 34.), ezzel az EU tagállamai között az utolsó előtti helyen (Lettország előtt) állunk. Jelen pillanatban még nem áll rendelkezésünkre - településekre lebontva - az egy nőre jutó átlagos gyermekszám, ám a házaspár/élettársi kapcsolatban élők között ez utóbbiak arányának növekedése, az első házasságkötés-, az első gyermekvállalás átlagéletkorának kitolódása a gyermekszám további csökkenését valószínűsíti.
Házaspár - élettársi kapcsolatban élők, és egyszülős családok megoszlása gyermekszám szerint, 2011 – Pécs MJV
Forrás: KSH Népszámlálás, 2011, Területi adatok 3.1.5.2.
A 2011-es népszámláláskor Pécset a házaspár/élettársi kapcsolatban született gyermekek száma 16.702 fő volt, ebből élettársi kapcsolatban született 6.380 fő, 38,19% (országos átlag alatt 42,3%). Egyszülős háztartásban 9 016, a gyermekek 35,05%-a él, ebből 1124 (12,46%) volt az apa gyermek kapcsolat, ez utóbbi magasabb az országos átlagnál (10%). Míg a szociális ellátásnál megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a gyermeket/ket egyedül nevelőkre, addig a gyermekvállalási kedv ösztönzésére más eszközöket kell igénybe venni. A probléma összetett megközelítést igényel, ám abban konszenzus van a kutatók között, hogy a házasságkötések, a gyermekvállalási kedv csökkenése, a válások számának növekedése visszavezethető a magánszféra és közszféra feladatainak összehangolási nehézségeire. A hivatás és magánélet összeegyeztetésére irányuló elképzelések megvalósításához szükséges politikai akarat a rendszerváltás óta hiányzik, sőt a tradicionális elvárások piaci viszonyok közötti továbbélése a köz-, és magánszférában egyaránt, a magas szintű teljesítményre törekvő nőket sújtja legjobban. A nehézségek megoldása állami, intézményi és mikrotársadalmi síkon, együttesen lehetséges csak. Ennek egyik elképzelhető módja, a férfiak nagyobb arányú bevonása a családi feladatok ellátásába, a gyermekek ellátásába, ezáltal csökkentve a nemek közötti társadalmi egyenlőtlenségeket, növelve a nők esélyeit a munkaerőpiacon, közszférában. Azokban az országokban, például (Finnország), ahol a gyerekneveléssel, gondozással kapcsolatos ismeretek mindkét nem számára azonos felelősséggel járnak, ahol gyermekvállalás előtt a munka52
Annak ellenére, hogy Magyarországon már az 1920-as évektől napjainkig, változó intenzitással felmerült a „nemzethalál” gondolata, és drasztikus, vagy kevésbé drasztikus intézkedések történtek a gyermekvállalási kedv növelésére, az egy évben megszületett gyermekek száma, kisebb hullámhegyekkel, de a 20. században folyamatosan csökkent (1990-ben 125 679, 2004-ben 95.137 élve születés). 153
adóval közösen elkészített terv alapján megkönnyítik a visszatérést (ösztöndíj a munkát újrakezdők számára), rugalmas munkafeltételeket, szakmai továbbképzésen való részvételt biztosítanak (Finnország, Dánia, Anglia, Svédország), ott az egy nőre jutó átlagos gyermekszám 1,87-2,07 között van. A társadalom szemléletének változása mellett legalább ugyanolyan fontos az objektív feltételek biztosítása is. A csökkenő gyermekszám ellenére még mindig magasabb a 100 bölcsődei férőhelyre jutó gyermekek száma (104, önkormányzati helyeknél 111, Pécs 29,9%, Pécs MJV IVS). Az óvodában ez az arány 2010-2011-ben 100 gyermekre 103 fő volt. További problémát jelent a gyermekintézmények nyitva tartásának rugalmatlansága stb., ami megnehezíti a nők munkavállalása és a gyermekvállalása közötti összhangot.
5.1. A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A nők foglalkoztatását meghatározó tényezők társadalmi és egyéni okokra vezethetők vissza. Egyrészt attól függ, hogy milyen kereslet nyilvánul meg a munkaerő iránt, milyen az adott település munkaerő piaci helyzete, másrészt meghatározó, hogy milyen mértékben kényszerülnek a családok arra, hogy a nők ne csak reproduktív, hanem produktív munkát is végezzenek. Ez utóbbi függ a család jövedelmétől, a nők iskolai végzettségétől és a családi állapot jellemzőitől. Ugyanakkor általánosságban elmondható, hogy különböző, itt nem tárgyalandó okokra visszavezethetően folyamatosan csökken a nők között is a munkaerőpiacról távolmaradók aránya. Mivel a magyar társadalom az egyik leginkább tradicionális értékek mentén gondolkodó az EU tagországokon belül53, ezért alacsony azoknak a nőknek az aránya, akik csak a munkaerő piaci karrier elsődlegességét preferálják, a többség szeretné a munkaerő piaci karriert összehangolni a családi kötelezettségekkel. Amikor a nők esélyegyenlőségét elősegítő tényezőkről gondolkodunk, akkor a fentiek alapján a cél, hogy a nők munkaerő piaci helyzetének javítása mellett a keresőtevékenység és a családi élet szervezésében elvégzendő feladatok minél konfliktus-mentesebb megoldását segítsük elő (gyermekelhelyezés, szolgáltatások). Mivel a 2011-es népszámlálási adatok alapján a nők iskolai végzettsége nagyobb szórást mutat, mint a férfiaké, a nagyon alacsony iskolai végzettségűek, és a magasan képzettek számára párhuzamosan, de eltérő módon kell munkaalkalmakat teremteni. Az alacsony iskolai végzettségűek körében a nők férfiakhoz viszonyított hátrányos munkaerő piaci helyzete (1-2. táblázat, 5. ábra) abból adódhat, hogy közöttük magasabb a 8 osztályt be nem fejezettek aránya. A középfokú végzettséggel rendelkezők közötti hátrány oka, hogy jóval kevesebben rendelkeznek valamilyen szakmai képzettséggel.
férfi
61. táblázat - Pécs MJV 7 éves és idősebb lakosságának iskolai végzettsége, (fő) 2011. általános iskola középfok érettközépfok egyetem ségi nélkül összes első évfo1-7 befejezett érettségivel főiskola szakmunkások lyam sem osztály 8. osztály 662 5 251 12 022 14 314 20 696 13 712 66 617
nő
646
6 806
18 291
9 614
27 077
17 376
79 808
összes
1 268
12 057
30 313
23 928
47 771
31 088
146 425
Forrás: KSH Népszámlálás, 2011, Területi adatok 3.1.4.2.
53
A családi értékek és a demográfiai magatartás változásai. (Szerkesztette: Pongrácz Tiborné) KSH NKI Kutatási Jelentések 91. Budapest, 2011/1. 154
62. táblázat - Pécs MJV 7 éves és idősebb lakosságának iskolai végzettsége, (%) 2011. általános iskola 1-7 befejezett osztály 8. osztály 43,55 39,65
középfok érettségi nélkül szakmunkások
középfok érettségivel
egyetem főiskola
összes
58,82
43,32
44,10
66617
férfi
első évfolyam sem 52,20
nő
47,80
56,45
60,35
40,18
56,68
45,90
79808
összes
100,00
100,00
100,00
100,00
100,00
100,00
146425
Forrás: KSH Népszámlálás, 2011, Területi adatok 3.1.4.2.
A 7 éves és idősebb lakosság iskolai végzettsége, (%) 2011 – Pécs MJV.
Forrás: KSH Népszámlálás, 2011, Területi adatok 3.1.4.2.
Annak ellenére, hogy a munkavállalási ráták nemek szerinti hasonlósága nem jár együtt automatikusan a nemek közötti egyenlőség megvalósulásával, a nők esélyegyenlősége szempontjából mégis fontos előfeltételnek tekinthető, és törekedni kell megvalósítására. A 2011-es népszámlálási adatok szerint a 15-és 59 év közötti nők 53,52%-a dolgozott, ez az arány az azonos korú férfiaknál 58,58%. Az aktív korú férfiak és nők számában alig van különbség (6. ábra). A munkanélküliek között is kevesebb nő van, mint férfi, ami abból is adódhat, hogy a gyermekgondozási szabadságot igénybe vevők 98%-a nő. 2008-2011 között az alacsony iskolai végzettség a nőknél nagyobb hátrányt jelentett az elhelyezkedésnél, különösen a 180 napnál régebben regisztráltak között volt magasabb az arányuk. Miközben a 18-29 évesek közötti pályakezdőknél folyamatosan növekvő tendenciát mutatott az álláskeresők aránya a férfiakat a negatív tendenciák jobban sújtották. A munkaképes korú nők foglalkoztatottsági helyzetének javítása megköveteli az élethosszig tartó tanulásnak a társadalom által történő elfogadottságát, illetve a mindennapi gyakorlatba történő beépülését. Szükség lenne a régió, Pécs városa foglalkoztatottsági, munkanélküliségi rátáinak elemzésére, illetve a település munkaerő-szükségletének ismeretére, és az erre épülő részmunkaidős, önfoglalkoztatást biztosító programok szervezésére, ami kivezető út lehet a munkanélküliségből (BMKH Munkaügyi Központ). A megvalósításához különböző szervezeti formák kiépítése szükséges, ám mindegyiknél alapvetően fontosak a következők. 155
a) A kiinduló feltételek meghatározása, a továbbképzésre jelentkezők előzetes ismeretei, aspirációi, képességei, ezeknek tudatosítása, illetve ezekre épülő továbbképzési formák megtalálása. b) Munkaerő-piaci folyamatok feltárása. c) Visszajelzés a képzettek részéről. A képzés feltételeinek biztosítása állami, önkormányzati, más pályázati pénzekből, illetőleg a költségtérítés differenciált ráterhelése az azt igénybe vevő személyre szabottan. A visszacsatolás szükségességét egyrészt a képzési formák piacképességének, adaptációs képességének ellenőrzése, másrészt a résztvevők további útjának figyelemmel kisérése indokolná. 54 Mivel Pécs népszerűsége a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa program óta jelentősen emelkedett, szükség lenne a minőségi turizmus ellátására képes munkavállalók kiképzésére.
A népesség gazdasági aktivitása nemek szerint, 2011 – Pécs MJV
Forrás: KSH Népszámlálás, 2011, Területi adatok 3.1.5.1.
A nők esélyegyenlőségének megvalósulását továbbra is hátráltatják a kiindulási feltételek egyenlőtlenségei: a privátszféra, az otthoni feladatok, a nem fizetett háztartási munkák nőkre háruló terhei, a gyermekvállalás és gyermeknevelés, idősek, betegek ellátása. A tradicionális női feladatoknak nőkre hárított elvégzése annak ellenére nem kérdőjeleződik meg, hogy az 1980-as évektől a fejlett ipari társadalmakban a nők egyre nagyobb hányada vesz részt az otthontól térben is elkülönülő munkavégzésben.
54
Jól működő intézmények: Harford College for Women Connecticut Women’s Education and Legal Fund (www.cwealf.org), vagy a Dán Népiskolai rendszer. 156
A nők családi állapot gazdasági aktivitás szerint, 2011 – Pécs MJV
Forrás: KSH Népszámlálás, 2011, Területi adatok 3.1.5.2.
Mivel a 15 éven felüli lakosságra vonatkozó időmérleg vizsgálatok Pécs lakosságára vonatkozóan nem állnak rendelkezésünkre, ezért csak az országos reprezentatív kutatások (Blaskó Zsuzsa (2006): Nők és férfiak – keresőmunka, házimunka. Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest, 2006/1., Pongrácz Tiborné – S. Molnár Edit (2011): A nemi szerepmegosztásról, a családi élet és a munka összhangjáról alkotott vélemények változása 2000-2009 között. In: A családi értékek és a demográfiai magatartás változásai. (Szerkesztette: Pongrácz Tiborné) KSH NKI Kutatási Jelentések 91. Budapest, 2011/1. 95-110.) adataiból következtethetünk a családi feladatok elvégzésének tradicionális megosztására. Ugyanakkor egyértelműen alátámasztják fenti állításainkat a lakosság gazdasági aktivitására vonatkozó adatok, mely szerint Pécs városában a gyermekgondozási ellátásban részesülők 97,92%-a nő (6. ábra).
A 15-70 év közötti nők gazdasági aktivitása korcsoport szerint, 2011 – Pécs MJV 7750 7897
8000
7004
7000 6000 5000
aktív kereső
4632
4000
gyerkelellátás mellett
3000
nyugdíj mellett
2000
munkanélküli
1000
1210 1181 967
862 345 73
0 127 57 15-19 20-29 30-39 40-49 50-59 60-69
Forrás: KSH Népszámlálás, 2011, Területi adatok 3.1.5.2.
157
A nők aktivitási rátája a 30-59 éves korosztályban a legmagasabb. A demográfiai folyamatok kedvezőtlen hatása miatt törekedni kell arra, hogy növekedjen az 60-64 évesek, illetve a 65 év feletti munkavégzők aktivitása is. Magyarországon az 55-64 év közötti korosztály foglalkoztatottsága 2004-ben 25%-os volt, jóval kevesebb, mint az EU átlag (31,7%, 33,2%). Az adott korosztályba tartozó nők közül Svédországban 67%, Dániában 53,3% dolgozik még ebben az életkorban.
A 15-70 éves, gazdaságilag nem aktív női népesség korcsoport szerinti megoszlása, 2011 – Pécs MJV
Forrás: KSH Népszámlálás, 2011, Területi adatok 3.1.5.2.
Jelenleg Magyarországon negatív tendenciák tapasztalhatók az idős korosztály foglalkoztatottságának körében. Az idősödő/időskorúak foglalkoztatottságának alacsony volta a nyílt, vagy rejtett diszkrimináció következménye, amely fokozottabban érinti a nőket, akiknek a munkaerőpiacról való kikerülése együtt jár a szociális izolációval és az elszegényedéssel. Annak ellenére, hogy a születéskor várható élettartam növekedett, a minőségi élettartam nem növekszik, mivel az idős emberek többsége arra számíthat, hogy rokkantan vagy betegen éli le idős éveit. „A demográfiai változások kihívása, a nemzedékek közötti szolidaritás új formái” zöld könyv (COM (2005)0094) alapján szükséges az idősödő társadalommal együtt járó feladatok áttekintése, az intézményes és mikro szintű felelősségvállalások megtervezése. A megvalósítás rövidtávon jelentős anyagi és nem anyagi ráfordításokat igényel, ugyanakkor hosszútávon megtérülése számos előnnyel jár. A megvalósítást az Önkormányzat a szociális ellátó rendszerek, civil szervezetek bevonásával végezhetné. Ugyanakkor jelenleg az időskorú női lakosság társadalmi helyzete is differenciált, ezért piacorientált szervezeti formák kialakíthatása is megjelenhet, további növelve a foglalkoztatási lehetőségeket. A nők társadalmi esélyegyenlőségének egyszerre előfeltételei és következményei is az idősödő, és időskorúak életminőségének javítására tett intézményi megoldások. Ugyanakkor a szolgáltató rendszereket kiépítésénél, az időskorúak differenciált társadalmi helyzete miatt, mind a rászorultság, mind a piaci igények kielégítésére törekedni kell. A betegek ellátása, a nyugdíjasok gondozása terén van létjogosultsága a nyugdíj előtt állók vagy nyugdíj mellett dolgozni akarók munkájának alkalmazására. Itt lehetséges, sőt kívánatos olyan képzési formák létrehozása, támogatása, amelyben megtalálják a helyüket azok is, akik részmunkaidőben szeretnének dolgozni, így egyszerre teremtenek jó minőségű szolgáltatást az idős 158
embereknek, ezzel párhuzamosan a munkavégzés által anyagilag biztonságot és kiszámíthatóbb jövőt az idősebb korosztály számára. Új típusú munkahelyek teremtésénél figyelembe kell venni az idős korosztály családszerkezeti jellemzőit és a területi elhelyezkedését is.
A nyugdíjas népesség megoszlása nemek és családi állapot szerint, 2011 – Pécs MJV
Forrás: KSH Népszámlálás, 2011, Területi adatok 3.1.3.1.
Az idősödő/idős nők életlehetőségének javítása érdekében elemezni kell az önkormányzati politikát, azt, hogyan foglalkoztatják az idősödő nőket a helyi munkaerőpiacon, milyen a nemek aránya a különböző foglalkozásokban, a munkanélküliek között. Erre épülő helyi foglalkoztatáspolitika, képzési struktúra kiépítése szükséges. Finnországban abból indulnak ki, hogy az élethosszig tartó tanulásnak nemcsak gazdasági haszna van, hanem még fontosabb a személyiségre gyakorolt hatása, amelyen a helyi és regionális programok kiváló segítséget nyújthatnak. A foglalkoztatottság növekedését elősegítheti az idősödő korosztállyal, mint munkavégzőkkel szembeni pozitív attitűdváltozás, amely különböző átképzésekkel tovább növelhetők. Személyre szabott munkavállalási stratégiák, korszerű technikai ismeretek, idegen nyelvek, kommunikációs készségek oktatása. Ezekben az élethosszig tartó tanulási stratégiákban Magyarországon a nők részvétele (4,8%) jelentősen elmarad az EU átlagától (12,8%, 11,7%), különösen azoktól az országoktól, mint Svédország, Dánia, ahol a nők foglalkoztatása mind az aktív korúakon belül, mind az idősödő korosztályban magas. Finnországban célul tűzték ki a képzések látogatottságának, az elért eredményeknek nemek szempontjából történő elemzését, illetve bátorították a nőket olyan képzési formákon való részvételre, amelyek nem tradicionális foglalkozásokra készítettek fel. További megoldás lehet az évenkénti konferenciák szervezése a munkaadók, oktatási intézmények és a munkavállalók közreműködésével, különös tekintettel a regionális, vagy települési igények figyelembevételére. A lakosság elöregedése a fejlett társadalmakban az időskorúak aktivitásának növelése ellenére is felveti annak kockázatát, hogy az idősek nyugdíjba vonulásával, fontos szaktudással rendelkező munkaerő kerül ki a munkaerőpiacról, ami már a munkahelyek versenyképességét is veszélyezteti. Ez a kihívás minden fejlett országot érint, az amerikai munkaerőnél is ez a tendencia figyelhető meg. A problémák kiküszöbölésére az IBM új tanácsadó szolgáltatást vezetett be, ami hatáselemzésre alapozott stratégiákra épül (www.terminal.hu/artread). A nemzetközi tapasztalatok 159
beintegrálása, szolgáltatások igénybevétele a magyarországi/pécsi munkaerő szerkezeti változtatásánál, hatékonysága növelésénél is szükséges, és mindenképpen hasznosítható lenne. Kitekintés: A roma nők helyzete A nők helyzetének elemzésénél és problémáik bemutatásánál külön ki kell térnünk a roma nők speciális helyzetére is, hiszen életminőségük és élethelyzeteik, körülményeik egyrészt ugyan nagyon hasonlóak a szegény és mély-szegénységben élő nők helyzetéhez, ugyanakkor hozzájuk képest is jelentős pszichoszociális és szociokulturális hátrányokkal sújtottak. E hátrányok alapvetően az ortodox (elsősorban romani) kultúra hagyományaiban keresendők, de természetesen nem csak e kultúrkörben lelhetők fel, hanem a megkövesedett hagyománytisztelet hatásaként szinte valamennyi roma/cigány közösségben is. Így a roma nők helyzetére alapvetően jellemző, hogy foglalkoztatottsági és szakképzettségi mutatóik messze elmaradnak a többségi társadalom hasonló mutatóitól, még azonos körülmények között is. (Dr. Orsós Anna egyetemi docens, a PTE BTK Neveléstudományi Intézet Romológia és Nevelésszociológia Tanszékének vezetője erre nézve több kutatást is folytatott). E negatív mutatók a roma nőknek a többségi társadalomtól eltérő alapvető szocializációjában rejlik, hiszen más (gazdaságilag, képzettségileg hasonló ) társadalmi szegmensekben alapvetően a XX-XXI. század gazdasági kihívásai hatásra a nők munkavállalása, ezzel összefüggően képzettség megszerzése egyrészt szükségszerű volt, másrészt a rendszerváltást megelőzően a teljes foglalkoztatottság elérése érdekében „államilag kierőszakolt”. Ugyanakkor a roma nők elsődleges feladata az ortodox kultúrában a háztartás vezetése, a családi élet fenntartása, gyermekszülés és nevelés – így az ehhez szükséges kvalitásokat magas szinten adták át egymásnak a generációk, de nem fordítottak gondot (és ma sem teszik kellő mértékben) arra, hogy a munkaerőpiacon is piacképes szakmákat - vagy egyáltalán bárminemű végzettséget szerezzenek. Így a rendszerváltás előtt is alacsony foglalkoztatási szintjük jelentősen romlott az elmúlt húsz évben. A roma nők, mint a családok összetartó ereje, valamint a hagyományok alapján a jövő generációk nevelői sajnos nem készültek fel a XXI. század munkaerő-piaci kihívásaira, ismeretlen számukra - és gyermekeik számára is - a „Long life learnig” , így, tetőzve a romákat sújtó (alacsony kvalitásaikból eredő) munkanélküliséggel, kellő ismeretek, saját tapasztalatok hiányában nem is tudnak új utat mutatni a roma családok, közösségek tagjai számára. Mindezek mellett nagymértékben jellemző a roma nők kiszolgáltatottsága is, hiszen alacsony munkaerő-piaci kvalitásaik és a szocializáció együttes hatásaként ki vannak szolgáltatva a „családfenntartó” férfinak – és mert gyakran nem is ismernek más lehetőséget, így eszükbe sem jut a kialakult körülményeken, életminőségükön változtatni.
160
a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében, b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban és c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei
év
63. táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében (TEIR 5.1.1.) Munkanélküliek Munkavállalási korúak száma Foglalkoztatottak (fő) (nyilvántartott álláskeresők) (fő) (fő) férfiak
nők
férfiak
nők
férfiak
nők
2008
51 280
55 559
n.a.
n.a.
2 489
2 568
2009
41 477
64 722
n.a.
n.a.
3 715
3 584
2010
50 833
54 937
n.a.
n.a.
3 607
3 532
2011
50 689
54 742
n.a.
n.a.
3 661
3 754
Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés
Pécs munkanélküli lakosságának nemi megoszlása alapján a nők helyzete nem mutat szignifikáns különbséget a férfiakéhoz képest, ennek hátterében a helyi munkaerőpiac változásai (gyárak bezárása, feldolgozóipar leépülése, stb.) és az egészségügyi és oktatási intézmények nagyszámú jelenléte áll, míg az előbbi munkahelyekről tömegével bocsátották el a férfi munkavállalókat, utóbbi inkább a nők számára kínál elhelyezkedési lehetőséget. A nők foglalkoztatási problémáinak megoldásához elengedhetetlen a helyi sajátosságokat, lehetőségeket és a munkaerőpiac változásait figyelembe vevő munkahelyteremtő program indítása. A munkanélküli nők között képzettségi szintjüket tekintve magasabb a befejezetlen vagy befejezett 8 általános iskolai osztállyal és az érettségivel rendelkezők száma. A Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja mellett a város civil szervezetei is folyamatosan indítottak, indítanak képzéseket. Sajnos sok esetben ezeket a képzéseket nem elég összehangoltak a munkaerő-piaci helyzettel, nem biztosítanak elhelyezkedési lehetőséget a képzést követően. A képzésekre jelentkezők számára nincsenek alternatívák, így a képzés elvégzését követően sok esetben nem is szeretnének adott szakmában munkát vállalni, vagy a munkáltatók nem találják alkalmasnak őket. Kompetenciafejlesztő tréningek, a bemenetkor pályaalkalmassági meghallgatások, személyre szabott képzési programok indítása javíthatna a jelenlegi helyzeten. Az alacsony iskolai végzettség oka gyakran a korai gyermekvállalás, a nehéz anyagi körülmények között egy vagy több gyermeket nevelő, esetleg szegregált területen lakó nők számára a tanulmányok befejezéséhez motivációjuk növelésére és az oktatáshoz való hozzáférésük lehetőségeinek szélesítésére van szükség (pl.: utazási hozzájárulás, gyermekfelügyelet a képzés ideje alatt, képzési idő összehangolása a gyermekellátó intézményekkel). A foglalkoztatást segítő konkrét szakmai ismereteken (mesterség) túl az általános ismeretek, képességek megléte is nagyban hozzájárulhat a munkaerő-piaci sikeres részvétel elősegítéséhez. A számítógép, Internet készség szintű kezelése éppen a „női munkák” esetében jelent szignifikáns előnyt. A kismamák munkaerőpiacra való visszatérése, vagy első részvétele esetén nem kis előnyt jelent ezen képességek megléte. A középfokú végzettséggel rendelkező nők foglalkoztatásának növelésére piacképes szakmákat adó továbbképzések indítására van szükség. Ehhez kapcsolódóan a kisgyermekes nők számára olyan program indítása, mely segíti önfoglalkoztatóvá válásukat. 161
A gyermekkel otthon maradó szülő munkába való visszatérését segítené, ha térítésmentesen (vagy jelentős támogatással) kezdhetne egyetemi tanulmányokba, idegen nyelv tanulásába, szakképzés elvégzésébe. A közgondolkodásban hangsúlyosan jelen vannak a hagyományos férfi-női szerepekhez rendelt sztereotípiák, ennek megváltoztatásához a nevelési és oktatási intézmények munkájában kellene helyet kapnia a valódi egyenjogúságon alapuló modern családformára építő szemléletnek. A szemléletformálással a nők terhei csökkenthetők, hosszú távú következményeként a jelenleg inkább nőket érintő problémák megoldási kísérletei nemcsak a női érdeket, hanem tényleges nemek közötti egyenjogúságot szolgálja. Például a családi munkamegosztás területén, a háztartási és gyermeknevelési feladatban nagyobb szerepet vállaló férfiak számára is lehetőséget teremtene a GYES-en, GYED-en lévő szülő számára ingyenesen igénybe vehető képzések megteremtése. Családbarát munkahelyi megoldások, az atipikus foglalkoztatási formák széles körben való elterjesztése komoly segítséget jelentene a családok számára munkahelyi és családi élet összeegyeztetésében. Ehhez elengedhetetlen a helyi munkaadók tapasztalatainak, félelmeinek ismerete, amikre építve támogatott foglalkoztatási programokkal, munkáltatók számára igényelhető kedvezményekkel a munkaadók is érdekeltté tehetők a változás elérésében. A kommunikáció, a média szerepe kiemelten fontos a szemléletformálás a tájékoztatás hatékonyságához: eszköz lehet a nemi sztereotípiák felszámolásában és lakosság minél szélesebb körben való informálásában az aktuális képzési programokról, lehetőségekről.
d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) A nők elhelyezkedési esélyei rosszabbak, mivel gyakorlati tapasztalatok alapján a munkáltatók nem szívesen alkalmaznak női munkavállalót a kialakult sztereotípiák miatt (ha még nincs gyereke, akkor hamarosan táppénzre megy, ha már szült, biztosan sokat lesz táppénzen a gyerekkel). A nők neveltetéséből adódóan az alázatosság, alkalmazkodó készség, elfogadás a jellemző, sokszor elvállalnak alacsony presztízsű munkát is, mely nem a végzettségüknek megfelelő. A versenyszférában a férfiak vannak előnyben mind a fizetéseket, mind a pozíciókat illetően, főleg a felsővezetői pozíciókban vannak többségben. A magyar nők ma még mindig kevesebbet keresnek ugyanolyan végzettséggel/tapasztalattal ugyanabban a pozícióban, mint a férfiak, valamint szerényebbek a lehetőségeik a kulturális, politikai és gazdasági hatalomhoz való hozzáférés tekintetében. A vállalkozó nők helyzete még nehezebb, hiszen a legnagyobb részük kényszervállalkozó. Jelentősen rontja a nők fizetési esélyeit a gyermekvállalás, főként a karrierépítés megszakítása miatt. A gyermekvállalás társadalmi érdek, ezért széleskörű szociálpolitikai/oktatási programokkal kell segíteni. A családos nők helyzete nagyon nehéz, hiszen a jövedelemszerzés és a háztartási elfoglaltságok között kell megteremteniük az egyensúlyt, ezért biztosítani kell az elérhető és igényekhez igazítottan a megfelelő számú és minőségi bölcsődei, óvodai, iskolai ellátást. Javasolt fejlesztési irány a felsővezetők látásmódjának megváltoztatására való kísérlet, miszerint egyenlően nézzék a nőket és a férfiakat a felvétel során. A szemléletformálás itt is nagyon nagy fontossággal bír, hiszen mindennek az alapja ebben az esetben is a hagyományos női szerep tiszteletének megteremtése. Fontos a figyelemfelkeltés, a problémák tudatosítása széles körben, az atipikus foglalkoztatási formák nagyobb megbecsülése, a családbarát munkahelyek kialakításának népszerűsítése. Fontos a gyermekek után járó kedvezmények, adócsökkentések igénybevételi lehetőségeinek kiszélesítése, valamint a kisgyermekes időszakban lévő nők célzott támogatása, hogy megszerzett tudásuk piacképes maradjon.
162
5.2. A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) Gyermekek napközbeni ellátása keretében a családban élő gyermek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni, amennyiben a szülők a gyermek napközbeni ellátásáról nem tudnak gondoskodni. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Kisgyermek Szociális Intézmények Pécs városában a 0-3 éves kisgyermekeket nevelő családok számára egy komplex intézményrendszer, mely a gyermekjóléti alapellátás keretein belül olyan szolgáltatásokat nyújt, amivel segíti a kisgyermekes családok hatékony gyermeknevelését. 10 bölcsődéjében napközbeni alapellátást - felügyeletet, nevelést, gondozást, étkeztetést -, ezen belül 5 bölcsődéjében a napközbeni ellátás keretein belül felvállalja sajátos nevelési igényű kisgyermekek integrálását, korai fejlesztését, 2 bölcsődéjében kiemelten foglalkozik a roma kisgyermekek korai szocializációjának támogatásával. Szintén az alapellátás keretein belül felvállal olyan alapellátáshoz kapcsolódó, alapellátáson túli szolgáltatásokat is – gyógyúszás, szülő-gyermek játszóház, időszakos gyermekfelügyelet, nyújtott nyitva tartás, tanácsadás, só szoba, melyek ugyancsak a kisgyermekes családok hatékony gyermeknevelését támogatják. A telephelyek az alábbiak: Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága Cseperedő Bölcsőde Csoda Bölcsőde (2013. június 30-ig az ANK intézménye) Fészek Gyermekotthon és Bölcsőde Hétszínvirág Bölcsőde és a Biztos Kezdet Gyermekház Kicsi-kék Bölcsőde Kiskuckó Bölcsőde és a Vadvirág Családok Átmeneti Otthona Mandula Bölcsőde Mezőszél Bölcsőde Napsugár Bölcsőde Törpike Bölcsőde Zöldliget Bölcsőde
7633 Pécs, Ajtósi D. u. 1. 7632 Pécs Apáczai körtér 1. 7633 Pécs, Gosztonyi Gy. u. 1. 7629 Pécs, Pákolitz I. u. 32. 7632 Pécs, Németh L. u. 6/b. 7632 Pécs, Testvérvárosok tere 1. 7624 Pécs, Bornemissza G. u. 3. 7623 Pécs, Mezőszél u. 2. 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 3. 7622 Pécs, Vargha D. u. 2. 7623 Pécs, Köztársaság tér 1/1.
A Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatóságához tartozó intézményekben a 2011-es évben 1 028 kisgyermek felvételét kérték a szülők és külső intézmények. Ebből 1 013 gyermek ellátását tudta biztosítani az intézmény 15 gyermek felvételét el kellett utasítanunk férőhelyhiány miatt. 500 gyermek már a 2011-es év előtt is intézmény gondozottja volt, 513 gyermek pedig a tárgyévben került felvételre. A Csoda Bölcsődében (amely akkor még az ANK intézménye volt) 2011. évben ellátásban részesült, felvett gyermekek száma: 162 fő korcsoport megoszlása: 2011. évi decemberi létszám alapján: 012 hó: 0 fő, 13-24 hó: 8 fő, 25-36 hó: 49 fő, 36 hó felett: 27 fő, fiú: 31 fő, 163
leány: 53 fő. Tendencia: előző évekhez viszonyítva hasonló arányban vannak a két év feletti gyermekek.
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesült: 14 fő, egyéb okból ingyenesen étkező: 3 fő, korai fejlesztésben részesülő gyermek: 2 fő, 50% díjkedvezményben részesült, tartósan beteg: 2 fő, 3 vagy több gyermekes család gyermeke: 6 fő.
A bölcsődei ellátás szakszerű felügyelet, nevelés, gondozás, étkeztetés biztosítása azon 0-3 éves kisgyermekek számára, akiknek szülei gyermekük napközbeni felügyeletét más formában nem tudják biztosítani, mivel dolgoznak, tanulnak, illetve a család egyéb szociális helyzetének, működésének díszfunkciói miatt nem tudják megoldani gyermekük felügyeletét. A bölcsődei alapellátás keretein belül szakembereink a gyermekek egyéni igényeinek figyelembevételével, nyugodt, családias, érzelmileg biztonságot nyújtó légkörben, egész napos sokszínű szabad játéktevékenység megteremtésével, a gyermekek kreativitásának fejlesztésével, életkoruknak megfelelő minőségi táplálással, évszaktól függően a szabadlevegőn tartózkodás biztosításával nevelik, gondozzák a gondjaikra bízott kisgyermekeket. A szakemberek a kisgyermekek minőségi ellátása mellett kiemelt területnek tekintik a családokkal való együttműködést. Ellátási szerződést kötött az önkormányzat a Pécs-Normandia LIONS Clubbal aki 2010. január 4-től kezdődően üzemelteti a LIONS Suli, és 2012. január 2-től a LIONS Odú Családi Napközijét. Vállalásuk 7-7 fő (6-14 éves) gyermek részére térítésmentesen családi napközi ellátás biztosítása.
5.3. Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A Magyarországon érvényesülő jelenlegi demográfiai folyamatok mellett különös jelentőséggel bír a családtervezés. A gyermekvállalási kor kitolódása és a családokban vállalt átlagos gyermekszám csökkenése miatt Pécs városában is csökken, ill. stagnál a születendő gyermekek száma. Alapvetően tradicionális értékeket valló társadalmunkban a családtervezés, később a családi élet megszervezése jelentősen összefügg a család anyagi lehetőségeivel és nemi szerepekről vallott nézeteivel. A családalapítást egyre későbbi életkorra halasztják, egyre többen vállalnak csupán egy gyermeket, ennek hátterében különböző okok állnak (karrier, biztos egzisztencia megteremtése, válás, munkaerő-piaci helyzet, stb.), a nők esélyegyenlőtlenségi helyzetének minden területe szorosan összefügg, és hatással van a születendő gyermekekre, illetve számukra. A megváltozott társadalmi-gazdasági helyzetben szemléletváltásra van szükség, mely a hagyományos nemi szerepek (házimunka és gyermeknevelés feladatai, karrier) értelmezésével és újragondolásával mindkét nem számára azonos esélyeket biztosít a munka világában és a családi életben is. A felnövekvő generáció szemléletformálásának eszköze lehet a nevelési, oktatási intézmények programjában egy nem a hagyományos nemi szerepeket, hanem a családtagok egyenrangú fontosságát és szerepvállalását hangsúlyozó családi életre való nevelés. Az oktatási intézményekben tartott felvilágosító programok megújítása oly módon, hogy a gyermekvállalás tudatos időzítésének fontossága mellett, a családi élet tudatos tervezését, társadalmi értékét is hangsúlyozza. Városi rendezvényeken kísérőprogram formájában szemléletformáló akciók rendezésével az idősebb korosztály számára is elérhetővé lehet tenni az üzenetet (például az egészséges életmódot propagáló stand mintájára).
164
Emellett a háztartási és gyermeknevelési feladatok értékének társadalmi elismertségét is emelni kell, tudatosítani minden korosztály számára a hagyományos anyai feladatok fontosságát, lehetővé tenni a férfiak számára a benne való nagyobb szerepvállalást. A gyermekvédelmi gondoskodás látókörébe került fiataloknál kiemelt figyelmet kell fordítani a felvilágosításra, családtervezési tájékoztatásra. Az állami gondozásban nevelkedők számára olyan rendhagyó programokat rendezni, melyeken családtervezésről kapnak tájékoztatást. Ehhez kapcsolódóan az állami gondozás és örökbeadás területén is változástatásokat kell tenni, hogy az örökbefogadás társadalmi elismertsége növekedjen, az adoptálásra váró családok „könnyebben” válhassanak igazi családdá. A tájékoztató programok megvalósítása során az oktatási intézmények számára az egészségügyi intézmények dolgozói, és civil szervezetek nyújthatnak segítséget.
64. táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe (TEIR 5.3.) év
védőnők száma
0-3 év közötti gyermekek száma
átlagos gyermekszám védőnőnként
2008
47
9 525 (0-6 éves)
203
2009
44
9 350 (0-6 éves)
213
2010
44
4 151
94
2011
44
4 021
91
2012
44
3 834
87
Pécs MJV PH adatszolgáltatás
A védőnői ellátás Pécsett megfelelő, a védőnők száma állandó a születendő gyermeklétszám lassú csökkenése mellett is. Ennek bázisán a családtervezés aktív segítése a működő rendszer fejlesztésével, szakmai továbbképzéssel a nővédelem és családgondozás területén a segítségnyújtás hatékony eszköze lehet.
5.4. A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A városi térszerkezet területi, társadalmi egyenlőtlenségei nyilvánvalóak, e mellett megfigyelhető, hogy a térszerkezetbeli tagozódások összekapcsolódnak az elöregedés, és ezzel együtt a feminizálódási folyamatokkal is. Ez az átrendeződés Pécs városra is jellemző.
165
Pécs funkcionális tagozódása, a lakosság nemek szerinti megoszlása alapján
Forrás: „Nagyvárosok belső tagozódása, Pécs” 2003, KSH, Baranya Megyei Igazgatóság, 10. oldal
2001-ben Pécs város lakosságának 53,6% volt nő, ez az arány a 2011-es népszámlálás adatai alapján 54,1%-ra változott. Mivel nem történt jelentős térszerkezeti átrendeződés, feltételezhető, hogy a tíz évvel előtti tendencia folytatódott. Tovább idősödött és feminizálódott a Belváros (53,2%) 55, Szigeti külváros (56,2%), a Lakótelepek (54,9%), Uránváros (57,1%), a Hagyományos építésű területek (54,2%), Kertvárosi lakóövezet (52,2%). Mivel a tömegközlekedési eszközöket többnyire a nők és az idősek veszik igénybe, ezért ezt a tömegközlekedés, megállóhelyek tervezésénél, akadálymentesítésnél is figyelembe kell venni. A kiszolgáltatottabb helyzetben lévő idősek és a nők válhatnak nagyobb valószinűséggel erőszakos büncselekmények áldozataivá is. Mivel a közbiztonság egyik legfontosabb közös ügyünk, szakítani kell azzal azzal a hagyománnyal, hogy a biztonság megteremtése kizárólag a rendőrség feladata. Az itt élők védelmében a településrendezési, fejlesztési beruházások kialakítása során prevenciós szempontok figyelmbevétele is elengedhetetlen a jövőben (pl. parkok megvilágítása, lakókörnyezet közvilágítása, sövények, fák gondozása, építési engedélyeknél bűnmegelőzési és biztonsági szenpontoknak való megfelelés). Fenti tényezők akár önmagukban is alkalmasak a közbiztonság megerősítésére, az itt élők biztonságérzetének fokozására, számos helyben működő szervezet munkáját is feltételezve a rendőrségi munka mellett.
55
A zárójelben a KSH által 2003-ban közölt adatok vannak. 166
A 60 éven felüli népesség megoszlása nemek és családi állapot szerint, 2011 – Pécs MJV
Forrás: KSH Népszámlálás, 2011, Területi adatok 3.1.5.2.
Családon belüli erőszak A családon belüli erőszak más kategóriába tartozik, mint a nők, vagy az idősek sérelmére elkövetett erőszak. Egy látszólag új, de a cselekmény szempontjából régi társadalmi problémáról van szó, hiszen a családtagok között mindig is előfordultak erőszakos magatartások, viszont ami ezen túl mutat és új az, ahogy jelenleg egyre inkább nyilvánossá válik, és megkonstruálódik a probléma. Mivel az erőszak jelentős része családon belül történik, maguk az elkövetők, de az áldozatok is legtöbbször tagadják a bűncselekmény megtörténtét, ezért ez egy olyan terület, ahol a legmagasabb a látencia és a leghiányosabb az adatszolgáltatás. Mivel elsősorban nők és gyermekekkel szembeni erőszakról beszélhetünk elemezni kell, hogy milyen okok hozzák létre és állandósítják, továbbá miért magas az ilyen típusú bűncselekmények látenciája? A családon belüli erőszakról való tárgyilagos diskurzust nehezíti, hogy a legtöbb ember képzetében a család a szerelem, a gyengédség és a boldogság szinonimája, ezért nagyon nehezen fogadható el, hogy ebben az emberek közötti együttélés legelterjedtebb és a többség számára legkívánatosabb intézményében nagyon sok erőszak történik. Sokan inkább a családon belüli bántalmazás tényét hajlandóak letagadni vagy abnormálisnak tartani, azt gondolva, hogy csak bizonyos társadalmi csoportokban, szegénynegyedekben, drog-, alkoholfogyasztásnál vagy pszichés betegek körében fordul elő. Ugyanakkor a korántsem teljes körű statisztikai adatok, a témában fellelhető kutatások arra utalnak, hogy társadalmunkban valószínűbb, hogy az embereket saját otthonukban ütlegeli, veri, sérti meg pszichésen egy családtag, mint hogy más, családon kívüli idegen kövesse azt el. A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányságtól kapott tájékoztatás szerint a Pécsi Rendőrkapitányságon 2003 óta családi összekötő tiszti rendszer működik. A kapitányság illetékességi területéről évente átlagosan 350-400 bejelentést kezelnek a családi összekötők, mint felelős munkatársak. Elsősorban családtagok - köztük gyakran kiskorúak -, rokonok, szomszédok, ügyeletes kórházak, klinikák munkatársai kérnek segítséget hozzátartozók közötti erőszak ügyében. Felnőtt háziorvos néhány alkalommal, házi gyermekorvos az elmúlt 10 évben összesen kétszer kért segítséget a rendőrségtől. Az életveszélyt okozó sérülések, családi tragédiák során a szakemberek észlelték, hogy elsősorban olyan családoknál következett be, ahol annak tagjai segítséget sem a rendőrségtől, sem a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattól nem kértek korábban. A jellemző bűncselekmények a kezdeti évben elsősorban garázdaság formájában valósultak meg. Ma ezzel a bűncselekmény típussal már csak elvétve találkozhatunk. A súlyos sérüléssel járó bűncselekmények, évekig magas számban voltak jelen. Mára ez a szám jelentősen 167
mérséklődött, a büntetőeljárások nagy része orrtörés miatt indult. A könnyű testi sértések ügyében indított eljárások száma erőfeszítéseik ellenére alig csökken. Még mindig rendkívül magas a 2008 januárjától hatályban lévő új típusú bűncselekmény, a zaklatások száma, melyek ma is elsősorban közvetlen fenyegetéssel valósulnak meg. A kiskorú veszélyeztetés ügyében indult büntetőeljárások száma évről évre nő. Ennek oka egyértelműen a szakemberek és a lakókörnyezet érzékenysége. A büntetőeljárások okai sajnos nem változtak. Még mindig uralkodó az a szemlélet, mely szerint bántalmazással büntetik a gyermekeket a szülők. Elsősorban az apák verekednek, felfokozott idegállapotuk gyakran az ittasságnak köszönhető. Továbbra is kertváros területéről érkezik a legtöbb segélykérés. Évek óta folyamatosan újabb és újabb családok kerülnek a rendőrség látókörébe. A területre nagyon kis számban jellemző az ismétlődések száma. Ezek között két csoportot különböztetünk meg. Az elsőben egy rövid időn belül általában kétszer kell rendőrt hívni, aztán hosszú időre, akár évekre is lecsendesednek. A másik csoportra az állandó, folyamatos ismétlődés jellemző. Általában időszakonként 10-12 család van a városban, akik a fokozott figyelem középpontjában állnak. Az erőszakos magatartások hátterében magas százalékban fordul elő az erősen alkoholos befolyásoltság. Évente 150-200 olyan helyszínre vonulnak ki a járőrök, ahol legalább az egyik fél erősen ittas állapotban van. Gyakori problémaként említik a sértettek a szülő vagy családtag alkoholizáló életmódját. Több olyan eset is felszínre került, amikor a pszichiátriai betegek nem szedték be gyógyszereiket, s agresszív magatartásuk ebből kifolyólag alakult ki. A párkapcsolati erőszak sértettjei évről évre egyre fiatalabbak, ma jellemzően 20-30 illetve 40-45 éves nők. 70 év feletti idős - többségében nő - évi néhány esetben kért segítséget. Általában ittas állapotban lévő felnőtt korú „fiú” gyermekek okoztak problémát. A 2009 októberében hatályba lépett ideiglenes megelőző távoltartást a sértettek jellemzően nem kérik. Ha a képzettséget tekintjük át, megállapíthatjuk, hogy nem csak az alacsony iskolai végzettségű, munkanélküli családokat jellemzi az erőszak. Sok olyan család ügye is megfordul a rendőrségen, amelyben észlelhető, hogy kifejezetten jó anyagi körülmények között élnek. 2003-ban az esetek mintegy 75 %-a érintett gyermekes családokat, mára ez a szám jelentősen csökkent. Ma már sokkal kevesebb gyermeket szükséges családjából azonnal kiemelni. (sz. ábra) Ma többnyire felnőttek az érintett felek.
65. táblázat - A családon belüli erőszak alakulása a Pécsi Rendőrkapitányság illetékességi területén (db)
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
Bejelentett esetek száma
185
429
529
398
407
475
301
423
362
119
317
377
256
290
323
301
406
250
14
31
13
19
17
22
12
17
0
2
6
13
2
1
2
2
1
1
3
13
5
17
8
3
0
3
9
Családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok értesítése Gyámhivatalnál hatósági eljárás kezd. Kiskorú ideiglenes elhelyezéséről gondoskodás
Pszichiátriai intézetbe szállítás
Forrás: Pécsi Rendőrkapitányság
168
A nemek közötti szerepmegosztásról, a családi feladatokról készült kutatások egy tradicionális értékpreferenciájú ország képét mutatják, amiből következik, hogy a kulturális értékek és normák megengedik, sőt néha ösztönzik a férj feleségre irányuló erőszakos cselekedetét, tükrözve a hierarchikus társadalmi viszonyokat és a férfidominanciát. A jelen lévő „kötelező férfiasság” ideáljáról, a férfi felsőbbrendűségről vallott hitről, a parlamentben a nőknek bekiabáló férfi képviselők magatartása is meggyőzhet bennünket. A látenciát az áldozat magatartása is elősegíti, az erőszak feltárásától való tartózkodás indoklásánál a következő magyarázatokat, okokat találtuk: 1. nem tudja, hogy büntetendő, nem tudja, hogy segítséget kérhetne, 2. az elfogadást segítik a szocializációs minták, és a tradicionális értékek, 3. rossz tapasztalatai vannak, fél a további megaláztatásoktól, szégyelli, azt hiszi, hogy megérdemelte. Jelenleg Magyarországon a nemek közötti jogegyenlőség (de jure) majdnem minden területen megvalósult, ugyanakkor a mindennapi gyakorlatban (de facto) a jogszabályok érvényesülése területén jelentős egyenlőtlenségek vannak a nők hátrányára. Ennek egyik jellemző példája a családon belüli (nők, gyermekek ellen irányuló) erőszak. A helyzet javítása érdekében szükség lenne a jövőbeli áldozatok eddigieknél hatékonyabb tájékoztatására, megismertetni a nőket azokkal a lehetőségekkel, amelyek rendelkezésre állnak. A bántalmazók részére indított önsegítő csoport hosszútávon segíthetné a családok helyes működését. Tájékoztató füzetek, kontaktpontok létesítése, plakátok a figyelemfelhívás érdekében. A rendőri intézkedésben résztvevő munkatársak kevés élettapasztalata, fiatal kora is folyamatos odafigyelést, törődést igényel. A rendőrségi továbbképzésekkel egyidejűleg a jelzőrendszeri partnerek között is törekedni kell az egységes gyakorlat kialakítására és megtartására. Más területen tevékenykedő szakemberek (pszichiáterek, szociális szakemberek) hatékonyabb bevonása a megelőzésbe és az áldozatok gyógyításába. A hatékonyabb intézményi háttér biztosítása során a hétvégi ügyeletben lévő családgondozó szükség esetén a rendőri intézkedés helyszínére is kivonulhat, ahol a családgondozást azonnal megkezdi. Az érintettek ellátását krízis ambulancia is segíthetné. Kitekintés: az emberkereskedelem, mint a nőket érő erőszak egy formája Magyarországon növekszik a prostituáltak száma, továbbá Európa különböző országaiban nő a magyar állampolgárságú prostituáltak aránya. Zürichben 2012-ben prostituáltak 80%-a magyar) Ezzel egyidejűleg, arányosan nő a fiatalkorú prostituáltak száma. Összességében nő a prostitúcióhoz kapcsolódó negatív jelenségek előfordulása, úgy mint: emberkereskedelem, kizsákmányolás, problémás pszicho-aktív anyaghasználat, más mentálhigiénés problémák. Pécsett szintén nő a prostitúció (Pécsett kb. 40 főre, azaz 60%-kal nőtt az utcai prostituáltak száma az elmúlt évben). Az INDIT Közalapítvány 2004 óta végez prostituáltak körében utcai szociális munkát, ártalomcsökkentést Pécsett. Tapasztalataik szerint Baranya szegregátumaiból, a mélyszegénységből, a kilátástalanság elől menekülők teszik ki az utcán dolgozó prostituáltak döntő részét. A prostitúcióba sodródás hátterében számos ok húzódik, több rizikótényező együttes hatása érvényesül. Ilyenek lehetnek: - család rossz anyagi helyzete; - a családban, illetve a nevelési környezetben tapasztalható szocializációs zavarok; - súlyos családi diszfunkciók, különösen szenvedélybetegség a családban, illetve - gyakran 169
-
-
-
ezzel is összefüggésben - családon belüli bántalmazás; szélsőséges esetben szexuális abúzus; alacsony iskolai végzettség (közvetetten érvényesül, tájékozatlanság a munkaerőpiacról, munkavállalási ismeretek és készségek hiánya, alapvető jogi és állampolgári ismeretek hiánya stb.), serdülőkori erőteljes negatív kortárs-hatások illetve pozitív kortárs hatások erőtlensége, illetve az életkorra jelmező más jellegzetességek (például függetlenségre, önállóságra való igény, labilis érzelmi élet stb.), a helyi, illetve szélesebb társadalmi környezetben tapasztalható előítéletesség, egyenlőtlenségek, érték és normarendszerben tapasztalható problémák.
Emberkereskedelem elleni globális nemzeti fellépés kitüntetett célterületei: - az emberkereskedelem kiváltó okai elleni küzdelem (univerzális megelőzés/makroszint illetve a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése, a társadalmi befogadás növelése) - tudatosság növelése és sebezhetőség csökkentése (megelőzés) - az áldozatok támogatása és segítése (áldozatsegítés, felépülés és reintegráció támogatása) - hatékony bűnüldözés és igazságszolgáltatás A prevenciós programok kiemelt területei (többek között): Makro szinten: - nők társadalmi - gazdasági státuszának erősítését célzó szakpolitika - általános emberjogi kampányok Mezo szinten: - kampányok, közösségi együttműködések az emberkereskedelem visszaszorítására - kampányok a párkapcsolati erőszak, szenvedélybetegségek illetve a szexuális úton terjedő betegségek visszaszorítása érdekében Mikro szinten: - tájékoztatók a veszélyekről, kockázati tényezőkről (jogi, egészségügyi, mentálhigiénés vonatkozásokban is!) egészséges párkapcsolati- és családi működést célzó prevenciós programok
5.5. Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) Az otthontalanná vált szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított, és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől. Az önkormányzat a családok átmeneti otthona ellátást a.) a Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága által működtetett Pécs, Testvérvárosok tere 3.sz. alatti Vadvirág Családok Átmeneti Otthona 0-6 éves gyermekek anyával elhelyezett átmeneti gondozását biztosító intézményként, b.) Ellátási szerződés keretében az Ifjúságért Egyesület l. Intézmény Családok Átmeneti Otthona székhelyén és telephelyein (Pécs, Major u. 2. sz., Mária u. 1. sz., Lánc u. 2. sz.) és a ll. Intézmény Családok Átmeneti Otthona székhelyén (Pécs, Debreceni M. u. 22.sz.) biztosítja. Az ellátás igénybevétele kérelemre történik, melyet az önkormányzati fenntartású intézmény esetében a családok átmeneti otthona vezetőjéhez, nem önkormányzati fenntartású intézmény 170
esetében az adott civil szervezethez kell benyújtani. A kérelmek elbírálásakor figyelemmel kell lenni a gyermekjóléti központ családgondozóinak, a Támasz Alapítvány szociális munkásainak, a védőnőknek, valamint a családdal kapcsolatban álló más segítő szervezet szociális munkásainak a javaslatára. Amennyiben a családok átmeneti otthonában ellátott családoknál az adott intézmény családgondozói a gyermekekre nézve bármilyen magatartásbeli, vagy viselkedési problémát észlelnek a szülők részéről, mely a gyermekek testi, érzelmi és szellemi fejlődését veszélyezteti, azt kötelesek a Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központnak, illetve súlyos veszélyezettség esetén Pécs Megyei Jogú Város Gyámhivatalának jelezni. A Vadvirág Családok Átmeneti Otthonában gondozott családok száma 2011-ben összesen 13 volt, 13 anya és 19 gyermek tekintetében. Ebből 3 család, 3 anya és 5 gyermek már 2011 előtt is az intézmény gondozottja volt és 10 család, 10 anya és 16 gyermek 2011-ben került felvételre. A Családok Átmeneti Otthonai (I.-II. Intézmény) 2011-ben 40 + 25 fő gyermek és felnőtt együttes lakhatását biztosították. A családokat létszámtól, valamint élethelyzettől, önállóságtól és fejlesztési igénytől függően szobákban, vagy lakásokban (Lánc u, Mária u.) helyezik el. A lakóegységek mosógéppel, centrifugával, televízióval, alapvető konyhai kellékekkel, igény szerint kisággyal felszereltek. A házakat a lakók takarítják napi beosztás szerint. A lakóegységek rendben tartását, takarítását, rendeltetésszerű használatát az ügyeletes szociális munkás ellenőrzi. A közérdekű információkról a lakók a személyes szociális munkástól, a kihelyezett faliújságokról és a lakógyűléseken kapnak tájékoztatást. Az intézményi jogviszony 12 hónap, ami a team javaslatára, ügyvezető elnöki döntés alapján 6 hónappal, illetve szükség szerint a tanítási év végéig meghoszszabbítható. A Családok Átmeneti Otthona a fentiekben foglaltak mellett közvetve pszichológiai, jogi, közvetlenül szociális és mentálhigiénés segítséget nyújt a családi krízis következtében, illetve bántalmazás, fenyegetés, szociális krízis miatt bekerülő családok számára. Az intézményekben folyó segítségnyújtás célja, hogy olyan átfogó, reszocializációs folyamatot biztosítsanak, mely hosszú távon képessé teszi az ügyfeleket önfenntartásra, problémáik megoldására, gyermekeik fizikai, mentális és emocionális igényeinek kielégítésére. Ez elsődlegesen magába foglalja a rendszeres jövedelemhez (munkajövedelem) való jutás lehetőségét, az igénybe vehető ellátásokhoz/támogatásokhoz jutás elősegítését, a segítőkkel közösen kidolgozott stratégiák gyakorlását, az általános normák elsajátításának felajánlását, melyek lehetővé teszik a családnak a társadalomba való visszailleszkedését. 2011-ben a felvett ügyfelek többsége a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat közvetítésével érkezett. Szintén nagy százalékban jöttek családból (az ottani lakhatási körülmények nem tették lehetővé a további tartózkodást) és bérleményből, de előfordult, hogy a közvetlen beköltözés előtt közterületen és sufniban laktak. 2011. január–december között 63 fő költözött ki. A házirend megsértése miatt 3 családnak (12 fő) kellett kiköltöznie. A legtöbben 38 fő albérletbe költözött. Ebben segített, hogy az Ifjúságért Egyesület több TÁMOP-os pályázatban is részt vett, így a kliensek segítséget kaptak az albérleti díj kifizetéséhez. Jellemző volt még a rokonokhoz történő költözés is.
171
A lakók kb. 20%-nak jövedelme 70e Ft alatti. A rendszertelen alkalmi munkák következtében ezek az adatok nem tekinthetők állandónak. A legmagasabb 140e Ft feletti összegű jövedelem általában családi pótlék, GyET-, GyES-ből tevődik össze, nem feltétlenül a mindenkori munkabért tükrözi. Munkából származó jövedelme beköltözéskor 42%-nak volt, egyéb ellátás (csp, gyes, gyet vagy egyéb szociális juttatás) biztosítja a havi jövedelmet. A munkajövedelem túlnyomó része alkalmiilletve rendszeres alkalmi munkából tevődik össze.
5.6. A nők szerepe a helyi közéletben Egyenlőség a hatalom és döntéshozatal területén A nemek közötti egyenlőtlenségek és a nők hátrányos helyzetének újratermelődése a politikai, döntéshozatali szférában a legmarkánsabb. Ez abból következik, hogy a politika lehetőséget biztosít az egyik nemnek a másik feletti uralmán alapuló hatalmi viszonyok megtartására, illetve megváltoztatására.
Pécs MJV Önkormányzati Közgyűlése, Tisztségviselők, a Polgármesteri Hivatal vezetői, és a Baranya Megyei Közgyűlés tagjai a 2010-es választások után
A 2010-es választások előtti önkormányzatban a 41 fős testületben 7 nő volt (MSZP 4, Fidesz-KDNP 3 fő). Ahhoz, hogy a nők megváltoztathassák a férfihierarchiát tartalmi munkájában is tükröző hatalmi rendszert, (parlament, önkormányzatok nemek szerinti összetételét), biztosítani kellene a különböző szinteken a női képviselők kritikus tömegét, ezt a kvótarendszer garantálhatná. A biztos bejutó listás helyekre 50%-ban kellene női képviselőket állítani, mivel az egyéni körzetekben a politikai szerepet vállaló nők – a társadalom tradicionális értékrendszere miatt - hátrányos helyzetben vannak. A listás helyek magasabb kvótája biztosíthatná a nők 30% feletti részvételét, ugyanakkor elkerülhető lenne, hogy ott, ahol a tradicionális szerepstruktúra mély beágyazottsága miatt a női képviselők veszélyeztetnék a párt győzelmét, ne kelljen egyéni mandátumért indulniuk. A kvóta kötelező bevezetése következtében az egyes pártok férfitöbbségű vezetőségében megnyilvánuló rejtett patriarchátus sem lenne többé akadálya a nők politikai tevékenysége kiszélesítésének.
172
A női érdekérvényesítés intézményi mechanizmusai Az önkormányzati fenntartású intézmények vezetőinek nemek szerinti összetétele vegyes képet mutat.
Önkormányzati intézmények főigazgatóinak nemek szerinti megoszlása Pécs MJV 2013.
Minél kevésbé kapcsolódik egy intézményi vezetés a hatalomhoz, annál biztosabb a női vezető jelenléte, a másik jellemzője a nők hatalomban történő lehetőségeinek, hogy ezek az intézmények a hagyományos női szerepekhez (egészségügy, oktatás) kapcsolódnak. A nők jogainak megvalósulásához kormányzati, önkormányzati akaratra lenne szükség. Feladatok: Szemléletformálás, a város ünnepén a díszpolgárok közé a városért áldozatos munkát végző, vagy kiváló képességű nőket választani. Jelenleg a 1991-2012 közötti időszakban választott 23 díszpolgárból 2 a nő. További feladat lenne a női civil szervezetek működésének támogatása, közös projektek kidolgozásában való együttműködésének elősegítése. A nők társadalmi, gazdasági, politikai szerepeinek elősegítése kvóták előírásával. Következmények: A nők megjelenése a döntéshozatal különböző szintjein már önmagában is módosíthatja a lehetőségeiket a politikai életben. A politikai környezet is formálhatja a nők felfogását önmagukról, kiszélesíti a konvencionális politikai intézményrendszert az egész társadalomra (civil társadalom, család). A nők befolyásos pozíciói a javítják a nők helyzetét, esélyeit (skandináv országok a példa, a jóléti állam nőkre gyakorolt hatása, a hatalommal, ellenőrző funkcióval rendelkező nőknek a jóléti állam megteremtésére gyakorolt hatása) Elősegítené a tradicionális szereprendszer, a nemek eltérő szocializációjának lebontását. Elősegítené a civil társadalmon belüli szervezkedések megerősödését, nincs demokrácia alulról szerveződő mozgalom nélkül A nők közéleti alulreprezentáltsága városunkban is jól megfigyelhető: míg az önkormányzat osztályvezetői szintjén, illetve az egészségügyi és oktatási intézmények vezetésében számuk meghaladja a férfiakét, döntéshozatali szinten alig találunk női vezetőt. A tradicionális nemi szerepekhez kötődő sztereotípiákat erősítő társadalmi rendszerünkben a közéleti szinten tapasztalható üvegplafon-jelenség így a demokrácia kiteljesedését gátolja: a társadalom nőtagjainak valós képviselete nélkül nem beszélhetünk esélyegyenlőségről. 173
A közösséget érintő döntések születésekor elengedhetetlen a női szempontok figyelembevétele, ennek feltétele a nők nagyobb arányú részvétele a helyi közéletben. A nők érzékenysége a társadalmi problémákra, képzettségük, szakértelmük nem marad el a férfiakétól, a rögzült sztereotípiák következményeként azonban alacsonyabb számban is vállalkoznak közéleti szerepvállalásra. A nőkre háruló társadalmi elvárások média által is erősített súlya, a női szerepeknek való megfelelés kényszere nehezíti a nők hiteles közéleti szereplését: az uralkodó tradicionális gondolkodás szerint a nő elsősorban feleség és anya, így a közéleti szerepet vállaló nő számára a sztereotípiák közvetlenül nehezítik a munkavégzés. A politika túlnyomóan férfiak által uralt területén nehéz nőként érvényesülni, a patriarchális rendszer a tradicionális normák, a családi értékek veszélyeztetésének bélyegzi a nők közéleti részvételét, miközben szerepvállalásuk fontosságának oka éppen a női szemlélet (családi értékek, kompromisszumkészség, praktikus célorientáltság) képviseletét, azon keresztül pedig a rendszer hangoztatott alapértékeit szolgálja a közélet színterén. Szemléletváltásra van szükség, hogy felismerjük, a hatalmi rendszer patriarchális felépítése helyett létrejövő igazi egyenlőség, támogató viszony a társadalmi élet különböző színterein mindannyiunk közös érdeke. Közéleti szinten a női értékek, tapasztalatok, ismeretek nagyobb arányú megjelenésének feltétele, hogy a közéleti szerepet vállaló nők felvállalják a női érdekek és értékek képviseletét, tudatosan nőként politizáljanak. A szemléletformálás fontossága e területen is kiemelendő: tudatosítani kell a nőkben szerepvállalásuk és érdekképviseletük fontosságát, külföldi példákon keresztül megismertetni a lakossággal a nők nagyobb arányú politika részvételének teljes társadalomra gyakorolt pozitív hatásait, a felnövekvő generáció tagjait az oktatási rendszerben olyan tudatos állampolgári nevelésben kell részesíteni, melyben hangsúlyt kap a nemek egyenlő részvétele a társadalmat érintő döntéshozásban, ezzel megteremtve az igényt a fiatalokban önmaguk képviseletére. A szemléletformálás egyik eszköze lehet a város ünnepén a díszpolgárok közé a városért áldozatos munkát végző, vagy kiváló képességű nőket választani vagy külön városi női díjat alapítani, melyen a nevezettek munkásságát internetes felületen ismertetjük, és szavazni lehet rájuk bárkinek. A helyi lakosság körében végzett kutatás vizsgálhatná, hogy a közvélemény szerint helyi szinten milyen okok állnak a nők közéleti alulreprezentáltságának hátterében, a kapott információk alapján a helyi sajátosságokra építve célzott stratégiával indítható szemléletformáló program (helyi média, közösségi akciók, szemléletformáló kiadványok). 5.7. A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A városban tevékenykedő civil szervezetek több területen foglalkoznak a nőket érintő társadalmi problémákkal (munkaerő-piaci helyzet, családi élet, érdekképviselet), kutatások szervezése szükséges a valódi igények és hiányok feltárására. A meglévő kezdeményezések és sikerességük vizsgálata mellett, esetleges hiányterületeken fontos a programok indításának elősegítése, a szemléletformáláshoz pl. női karrier-utak követése, női karrierbank létrehozása, nyilvánosság megteremtése. A nőket érintő problémák intenzív napirenden tartását segítheti a helyi nőszervezetekkel, nonprofit szervezetekkel való együttműködés, mely a civil szféra figyelmét garantálhatja a Helyi Esélyegyenlőségi Programnak, a női szerepekről alkotott különböző nézetek közti feszültség feloldására tett intézkedéseiről. Nyílt vitákon, informálisan városi rendezvényeken folyamatos kommunikáció szükséges a szélesebb nyilvánosság felé. A nemi sztereotípiák felszámolásának részeként a tradicionális női szerep megbecsülésének, értékelésének kialakulása elengedhetetlen.
174
Fontos a nők igényeinek megfelelő klubok, szakkörök, foglalkozások, tréningek (pl. kommunikációs, személyiségfejlesztő, probléma felismerő és konfliktuskezelést szolgáló tréningek) indítása a területen tevékenykedő civil szervezetek munkájának erősítésével. Ugyancsak fontos és szükséges kezdeményezések lehetnek a társadalmi kapcsolatok gyengülése ellen ható programok: nők megszólítása városi rendezvényeken, internetes felület létrehozása a nőket helyi szinten érintő témák egy helyen való elérésére. Az esélyegyenlőség családi vetületét bontakoztathatja ki a nők feladatainak ellátását segítő szolgáltatások rendszerének (gyermekfelügyelet, háztartási munka, stb.) kiépítése és működtetése párhuzamosan szemléletformáló program indításával.
175
5.8. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
A munkahellyel rendelkező nők keresőtevékenységének végzése és a családi feladatok összehangolása nehezen megoldható, rejtett diszkrimináció érvényesül a paternalista munkahelyi viszonyok miatt.
Korszerű, a munkaidő beosztásnak megfelelő bölcsődei-óvodai intézményi háttér kialakítása. Atipikus foglalkoztatási munkaformák, illetve kötetlen munkaidő bevezetése, kisgyermekes nők önfoglalkoztatásának segítése. Részmunkaidős foglalkoztatás támogatása kisgyermekes nők körében. Családbarát munkahelyek kialakítására és elterjesztésére való igény és hajlandóság megteremtése. A rejtett diszkrimináció elleni határozottabb fellépés a munkaerőpiacon az uniós országok tapasztalatainak figyelembevételével. A gyermeküket/gyermekeiket egyedül nevelő nők támogatása. A nem fizetett otthoni munkák, gyermeknevelés értékének tudatosítása, a női-férfi szerepek közelítése ezen a területen is. Kifejezetten a női célcsoportra irányuló, munkaerő- A munkaerő-piaci igényekhez igazodó képzési strukpiaci igényekhez igazodó képzések hiánya, hatékony túra kiépítése, motiváció felkeltése a kommunikáció hiánya. célcsoportokban az egész életen át tartó tanulásra. Hatáselemzésre alapozott stratégiák a női munkaerő szerkezeti átalakításánál, aminek egyik eleme az élethosszig tartó tanulás, mint az időskori és az időskorúak szerteágazó problémáinak megoldására való felkészítés. Növelni kell a roma nők és lányok részvételét az oktatási rendszerekben, valamint a magasabb szintű képesítés elérésének érdekében ösztöndíjhoz való hozzájutás segítése. Munkaerő-piaci igényeknek nem megfelelő tudás, A horizontális/vertikális szegregáció miatt a nemek képzettség, differenciált továbbképzés hiánya, szearányának egymáshoz közeledésének ösztönzése. mélyre szabott stratégiák hiánya. A munkaerőpiacra történő belépésnél meglévő gátak (gyermekelhelyezéstől a tradicionális értékrendszerig) lebontásának elősegítése. A munkavállalók segítése az intézményes oktatás szerkezeti és tartalmi megújításával, más képzési formák bevezetésével. Az internet használatának széleskörű elterjesztése. Az erőfeszítések ellenére nagyfokú látencia jellemzi Nők biztonságának, testi-lelki jóllétének növelése, a a családon belüli erőszakot, sok eset nem kerül a veszélyeztetett (és veszélyeztető) csoportok tájészakemberek látókörébe, társfüggőség, bizalom koztatása, jogaik tudatosítása. hiánya a hatóságok, illetve a távoltartás nyújtotta megoldások iránt. Tradicionális értékek mély beágyazottsága miatt a Megvizsgálni annak lehetőségét, hogy a kvótarendtársadalmi szféra különböző szintjein, főleg a dönszert be lehetne e vezetni az önkormányzati téshozatalnál a nők alulreprezentáltak. választások során. Nőügyi referens munkaköre a város vezetésében. 176
Kapcsolatfelvétel más önkormányzatokkal, ahol már akár a kvótarendszer, akár a nőügyi referens működik (például Graz, mint testvérvárosunk). Nők érdekérvényesítő képességének fejlesztése a települést érintő projekteknél, a költségvetés elosztásánál. Intézményrendszer vezetőinek (önkormányzati) választásánál a nemek arányának meghatározása. Kommunikáció erősítése női (családok, gyermekek, összességében a társadalom egészét érintő) érdekvédelmi szervezetek között. A házasságra, családra, gyermekvállalásra vonatkozó tradicionális attitűdök helyett az alternatív életstratégiák előítélet-mentes elfogadtatása. A kettős (karrier/család) életstratégiák támogatása, illetve a hagyományos szerepstruktúrára vonatkozó attitűdváltozások lebomlásának elősegítése. Az esélyegyelőséget elősegítő politikák a források elosztásánál, a gender budgeting, a gender mainstreaming szemlélet következetes alkalmazása.
177
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1. Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) Pécs időskorú népessége döntően saját jogú ellátással rendelkezik, lakásfenntartási költségeik általában alacsonyabbak, mint a fiatalabb korosztályé. Kiadásaik összetétele nagyban eltér más korosztályétól, általában a gyermekek iskoláztatásának, ellátásának költségei, lakáshitel nem terheli közvetlenül őket. Sok esetben azonban a fiatalabb családtagok, életét aktívan segítik anyagi támogatással, mindennapokban nyújtott segítséggel. Ez a gyakorlat egyre jellemzőbbé válik a munkanélküliség növekedésével. Az elszegényedés kockázata mégis az egyszemélyes háztartások esetében magas, a folyósított ellátás összegéből sok esetben nehezen fedezik lakhatási költségeik mellett a mindennapi élelemre fordított kiadásokat, és a jellemzően rossz egészségi állapot miatt a háztartások kiadásaihoz tartozó gyógyszerköltséget. Az időskor meghatározása különböző, aktív korú népességre jutó nyugdíjasok aránya magas. Az aktív korú lakosság életszemléletéből hiányzik az időskorra való tervezés, az időskori öngondoskodásra való felkészülés. Ennek hátterében a jelenleg kevés alternatívával szolgáló időskori életről való, sokszor sztereotipizáló felfogás áll. A közvélemény az időskort a betegségekkel, alacsony jövedelemmel, egyhangúsággal, megbecsülés hiányával jellemzi, az időskori lehetőségek szélesítésével, életkörülményeik javításával a fiatalabb generáció gondolkodásmódjában is kedvező változások érhetők el. Az intézményhálózat, civil szervezetek és önkéntesek bevonásával több területen szükséges intézkedések megtétele, programok indítása a szolgáltatásokhoz való hozzáférés megfelelő biztosításának, az idősek társadalmi szerepének megerősítése és megbecsülése érdekében. Az idős társadalom életvitelét és egészségi állapotát tekintve is sokféleséget mutat: a tevékeny idősek számára a munkaerő-piaci esélyegyenlőtlenségek, a specifikusan időseket célzó programok hiánya, míg a betegségekben szenvedő, esetleg ápolásra szoruló idősek számára a szociális biztonság megteremtése, a megfelelő ellátás biztosítása fontos. Szükség van védelmi rendszer kidolgozására az időseket érő családon belüli bántalmazás és a kizsákmányolása megakadályozása érdekében.
2011
2. táblázat - Állandó népesség (TKKI 2.) fő
%
nők
férfiak
összesen
nők
férfiak
összesen
82 118
71 077
153 195
54%
46%
0-14 éves
9 840
10 226
20 066
49%
51%
15-17 éves
2 190
2 236
4 426
49%
51%
18-59 éves
46 784
44 252
91 036
51%
49%
60-64 éves
5 768
4 201
9 969
58%
42%
65 év feletti
17 536
10 162
27 698
63%
37%
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
178
2008 2009 2010 2011
30. táblázat - Természetes szaporodás Pécsett, 2008-2011 között (TEIR 5.) természetes szaporodás élve születések száma (fő) halálozások száma (fő) (fő) 1 448 2 039 -591 1 363 1 958 -595 1 352 2 044 -692 1 268 1 909 -641
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
év 2008
66. táblázat - Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint (TEIR 6.1.1.) nyugdíjban, nyugdíjszerű ellányugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban tásban részesülő férfiak száma összes nyugdíjas (fő) részesülő nők száma (fő) (fő) 20 318 30 340 50 658
2009
19 801
29 703
49 504
2010
19 440
28 915
48 355
2011
19 029
28 876
47 905
Forrás: TeIR, KSH Tstar
6.2. Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Az idősek illetve nyugdíjasok foglalkoztatottságának elemzésekor mindenképp előnyként kell megemlíteni, hogy ez a réteg nagy szakmai tapasztalattal rendelkezik, még ha ez sok esetben nem társul magas iskolai végzettséggel. Emellett sok szabadidővel rendelkeznek, tekintve, hogy gyermekeik felnőtt korúak, már nincsenek olyan erős családi kötöttségeik sem, bár sok esetben épp ez a korosztály az, aki segíteni tud az unokák óvodán vagy iskolán kívüli felügyeletében. Rendkívüli módon tudnak takarékoskodni, kevés pénzből is képesek fenntartani magukat, és emellett sokszor még családjuknak is anyagi segítséget nyújtanak. Hazánkban az elmúlt években a gazdasági válság elmélyülésével az 55 év feletti regisztrált munkanélküliek száma is drasztikusan növekedett (míg ez a helyi adatok alapján 2008-ban mindössze 4%os volt, ez az arány 2012-re 12%-ra nőtt). Ugyanakkor, ha egy nyugdíjas korú egyénnek van lehetősége dolgozni, a munka számára abszolút felértékelődik, így hazánkban jelenleg is számos őstermelő és vállalkozó nyugdíjas tevékenykedik aktívan. A munkaerőpiacon való elhelyezkedésük azért is nehézkes, mert társas és közösségi kapcsolataik már beszűkültek, ennek következményeként önérvényesítő képességük is kevésbé fejlett, álláskeresési technikájuk "régimódi". Nem ismerik a modern elektronikus álláskeresési lehetőségeket, a számítógép és internet felhasználási képességeik alacsonyak. Kevésbé rugalmasak, ragaszkodnak a régi, mostanra azonban sok esetben elavulttá vált módszerekhez. A relatíve magasabb fizetésük miatt, az ő munkaviszonyukat szüntetik meg elsőként. Mindezek következtében kevés elismerést kapnak, így önbizalmuk és önbecsülésük is sérül, ettől még kevésbé válnak határozott és bizakodó munkakeresőkké.
179
Ennek következtében a munkaerő-piacon való elhelyezkedési lehetőségeik korlátozottak, sokszor illegális munkavállalásra kényszerülnek, idős koruk ellenére külföldre mennek dolgozni, vagy betegápolást, takarítást, vagy gyermekfelügyeletet vállalnak, rendkívül alacsony bérért. Szaktudásuk és szakmai tapasztalatuk széles skálán mozog. Sok esetben érdemes lenne szakképzésekbe bevonni őket, ahol munkájuk és tapasztalatuk példaértékűvé válhatna a fiatalok számára, ezért a meglévő értékek (tudás, készség, tapasztalat) hasznosítására kell bíztatni ezt a célcsoportot. Ugyanakkor az a veszély is fenyegetheti őket, hogy bizonyos területeken tudásuk elavulttá válik, ezért az egykoron megszerzett szakmai tapasztalataikat folyamatosan bővíteni kellene. Ehhez azonban megfelelően motiválni kell az érintett korcsoportot, és számukra is lehetőségeket kell biztosítani, foglalkoztatásukat állami, vagy önkormányzati szinten támogatni kell, akár különböző programok indításával is. Így nemcsak családon belüli kiszolgáltatottságuk, de izolációjuk is csökkenhet, nagy eséllyel meglévő tartalékaikat sem élik fel olyan mértékben. A továbbra is versenyképes szakmával rendelkező nyugdíjasok számára jövedelemszerzési lehetőséget kell biztosítani, abban az esetben is, ha időskori ellátásban részesülnek, különösen akkor, ha ez az összeg még saját maguk ellátására sem elegendő. Szintén lehetőségeket kell teremteni a civil szervezetek munkájába való bekapcsolódáshoz, az oktatási intézményekkel való együttműködéshez.
67. táblázat – Az 55 év feletti regisztrált munkanélküliek száma (TKKI 6.2.3.) év
Regisztrált munkanélküliek száma
55 év feletti regisztrált munkanélküliek száma
fő
fő
%
2008
7 847
307
4%
2009
7 299
522
7%
2010
6 935
600
9%
2011
7 225
767
11%
2012
7 963
982
12%
Forrás: Helyi adatgyűjtés, TeIR
b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) A korosztály erőssége a megbízhatóság és a nagy teherbíró képesség, de munkastílusuk rugalmatlan. Jellemző tevékenység a korosztály körében a kiskertek művelése, háztáji állatok tartása. Az „élethosszig tartó tanulás”, az idősödő és idős korban is igénybe vehető képzések az idősekkel foglalkozó intézmények és civil szervezetek kezdeményezései alapján új tendenciákat jelenítettek meg, elsősorban az informatikai képzések terén. Ezek pozitív tapasztalatai a képzési lehetőségek további kiterjesztését teszik kívánatossá. A korszerű ismereteket (is) nyújtó, vitalitást, célokat jelentő képzések mellett a legfontosabb célnak a foglalkoztatási lehetőségek kibővítését tartjuk. Legfontosabb célnak a foglalkoztatási lehetőségek kibővítését tartjuk. Fontos lenne a fiatalok munkájának kiegészítéseként részmunkaidőben, helyettesítéssel, távmunkában, gyermekfelügyelettel szervezett formában, a hatályos jogszabályoknak megfelelően, lehetőséget teremteni az idősek foglalkoztatására. E mellett a nyugdíjas klubok működésének támogatása is kiemelt cél. Fontos az élethosszig tartó tanulás elvét szem előtt tartva életkor-specifikus oktatási és továbbképző programok megvalósítása. 180
A kérdésben stratégiai célok meghatározása nyújthat segítséget. Közösségi tervezéssel, a nyugdíjas korosztály helyzetének előzetes felmérésével, összehasonlító adatok értékelésével szükség van közösségfejlesztési célok kijelölésére.
c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Az időseket sokszor éri hátrányos megkülönböztetés a munkaerőpiacon. A foglalkoztatás területen azonban ez a megkülönböztetés a legtöbb esetben burkoltan történik, sohasem a korra hivatkoznak, ezért nehéz ellene harcolni. Ez a korosztály általában nehezebben oldódik, kevésbé képesek önmaguk érdekeit képviselni és érvényesíteni, nem tudnak hatékonyan harcolni az egyenlő bánásmódért. Ezért szükséges lenne a szervezett, intézményesített érdekképviselet feltételeinek megteremtése, hogy az érintett korosztály ne szoruljon ki ilyen mértékben a munkaerőpiacról. Emellett a nyugdíjas közalkalmazottak munkalehetőségei is korlátozottak, tekintve, hogy nem létesíthetnek bejelentett munkaviszonyt az időskori ellátás mellett. Ezért szükséges volna az őstermelői és vállalkozói nyugdíjas szféra erősítése, az időskorúak vállalkozó kedvének élénkítése, és az ehhez szükséges támogatások és kedvezmények bevezetése. Mindemellett léteznek kifejezetten nyugdíjasoknak szánt, elsősorban részmunkaidős állásajánlatok. A nyugdíj mellett kereső tevékenységet végző idős nők gyakran bejárónői és takarítónői munkát vállalnak, mindezt általában feketén végzik, ezért elengedhetetlen lenne, hogy az ilyen típusú munkák esetén a munkaadót kedvezmények és juttatások biztosításával a hatályos jogszabályoknak megfelelő munkaviszony létesítésére motiváljuk. A jelenlegi munkaerő-piaci helyzet megváltoztatásához feltétlenül szükséges a közösségi tervezés, felmérések készítésé, adatgyűjtés, valamint a megfelelő következtetések levonása és tervezése.
6.3. A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése Régebben az idősek gondozása sokkal természetesebb módon valósult meg a családokban. A több generáció együtt élésével a gyermekszületés, betegség, öregség és a halál is az élet mindennapos velejárója volt, már kisgyermekek is részesei voltak ezeknek. A nagycsalád gondoskodásra szoruló tagjait magától értetődő módon a közösség értékes tagjának tartották, az ápolás feladata pedig több vállon nyugodott, mivel gyakran sok gyermek született. Manapság több tényező jelentős változása nehezíti ezt a feladatkört. Az orvostudomány rohamos fejlődésével arányosan a várható élettartam fokozatos növekedik. Ezzel párhuzamosan az évenkénti születések számának csökkenésével a társadalom általános öregedése is tapasztalható, egyre gyakoribb extrém magas életkorral. Ez a folyamatos egyensúlyi változás súlyos kérdéseket vet fel az egészségügyi és szociális ellátórendszer tekintetében. A munka világának mai kívánalmai többnyire nem teszik már lehetővé a régi modell működését, az idős családtagok otthoni gondozását. A korábbi nyugdíjrendszer sem fenntartható az aktív és nyugalmazott állampolgárok arányának folyamatos változásával. A szülőről-nagyszülőről való gondoskodás terhe gyakran egy vagy két utódra hárul, ami a munkaerő-piaci nehézségek (például kényszerű külföldi munkavállalás) miatt is sokszor megoldhatatlan feladat. Az államnak egyre nagyobb részt kell vállalnia ebből a gondoskodásból. Ennek több formája is működik, úgymint kórházak krónikus és ápolási osztályokkal, önkormányzati, egyházi illetve magánfenntartású gondozó otthonok nappali vagy bentlakó rendszerrel, továbbá az otthonápolásban való támogatás (ápolási díj a gondozást vállaló hozzátartozónak, vagy szakember bizto181
sítása az otthoni ápoláshoz). A szociális gondoskodás alternatív része a megelőzés is, mint a fizikailag és mentálisan egészséges és aktív státusz minél tovább való fenntartása például az egészséges életmód népszerűsítésével, szűrővizsgálatokkal, stb. Elérhető alapszolgáltatások: szociális étkeztetés (helyben fogyasztással illetve elvitellel, szükség esetén lakásra szállítva, egyénileg megállapított térítési kötelezettséggel), házi segítségnyújtás (hétköznapi életfeladatok ellátásában, legfeljebb napi 4 órában, térítésköteles), jelzőrendszeres segítségnyújtás (segélyhívó készülékkel nonstop elérhető diszpécser-szolgálat, térítésköteles), időskorúak nappali ellátása. Szakosított ellátás körébe tartoznak az átmeneti elhelyezést nyújtó gondozóházak (legfeljebb egy év időtartamra, szükség esetén további egy évvel meghosszabbítható – térítésköteles) és az idősek otthonai (térítésköteles). A város bentlakásos intézményeinél hosszú a várólista. Ennek több oka van, jelentős mértékben az, hogy több esetben a bekerülés időpontját halogatja az arra rászoruló, ill. családja, nem ritkán anyagi megfontolásokból. Az idős otthonokban folyó ellátást 83%-ban a Baptista Szeretetszolgálat, 10 %-ban a Pécsi Zsidó Hitközség, 7 %-ban Pécs MJV Önkormányzata biztosítja. Az otthonközeli ellátások esetében nincs várakozó lista, a szolgáltatáshoz való hozzáférésre nem kell várniuk az azt igénybe venni kívánóknak, mindössze a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében van 2 hét-2 hónap közötti várakozási időtartam. A fentiek tükrében jóval nagyobb hangsúly kell fektetni az otthoni ápolás elérhetővé tételére, hiszen az idősek számára az otthontól való végleges elszakadás az egyik legfájóbb pont. Életük utolsó, nehéz szakaszának megszépítéséhez nagyban hozzájárulna ennek biztosítása, személyük megbecsülésének, családban betöltött fontos szerepüknek méltó elismerését jelenthetné nekik. A házi gondozási tevékenységen belül az ápolási, gondozási tevékenységek önkormányzati döntésnek köszönhetően térítésmentesen vehetők igénybe. Mindazonáltal ez teljes körűen nem fedi le az igényeket, ezért a házi gondozás továbbfejlesztése indokolt. Az egészségügyi intézményekben, főként a kórházakban, gyakori, hogy az idősebb pácienseket nem tájékoztatják állapotukról megfelelően, visszaélnek azzal, hogy nem jártasak az ügyintézés menetében. Mindenképpen szükséges javítani az egészségügyben dolgozók empatikus készségét. 68. táblázat - 65 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma (TKKI 6.3.1.) év
65 év feletti lakosság száma
nappali ellátásban részesülő időskorúak száma
fő
fő
%
2008
26 972
313
1%
2009
27 389
289
1%
2010
27 418
244
1%
2011
27 698
227
1%
Forrás: TeIR, KSH Tstar
182
69. táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma (TKKI 6.3.2.) év
időskorúak járadékában részesülők száma
2008 2009 2010 2011 2012
63 61 66 73 76
Forrás: TeIR, KSH Tstar
b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés A városban minden évben számos kulturális program kerül megszervezésre, kiemelkedő az infrastrukturális feltételek színvonala, az ingyenes programok sokszínűsége. Az idős korosztály tagjai térítéses programokat kevésbé látogatnak, esti és éjszaki programokat pedig szinte egyáltalán nem. Az időseket ellátó intézmények nagy hangsúlyt fektetnek az idősek igényeinek megfelelő programszervezésekre. Az idősklubok saját tagok számára szerveznek kulturális programokat, kevés az olyan rendezvény, amely szélesebb közönséget célozna meg és direkt az idősebb korosztály igényeit elégítené ki. A Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont a nyugdíjasok számára féláron biztosít beiratkozási lehetőséget, a 70. éven felüliek számára pedig ingyenes a könyvtárhasználat. A különböző nyugdíjas klubok, időseket célzó vagy idősek által működtetett szervezetek közötti kapcsolattartás, információáramlás fejlesztésre szorul, ennek egyik oka az idősebb korosztály csekélyebb informatikai jártassága. Pályázatokkal szükséges lenne támogatni a kulturális, közösségi programok szervezését. A különböző nyugdíjas klubok, szervezetek közötti információáramlás segítése (pl. rendezvényekről, közös programokról) szintén fontos lenne. Fontos az idős korosztály megszólítása, szemléletformálásuk, hogy érdekeltek legyenek saját életminőségük javításában. A kulturális programokhoz való hozzáférés feltételeinek javítását segíthetné egy rendszeresen megjelenő, célzottan idősek számára készített kiadvány, mely tartalmazza a korosztálynak szóló rendezvényeket, programokat, klubokat és az igénybe vehető kedvezményes lehetőségeket. Emellett a közlekedési feltételek javítása csökkentheti a csoportra jellemző társadalmi elszigetelődés mértékét.
c) idősek informatikai jártassága Az idősek informatikai képességeinek fejlesztése elengedhetetlen. Ezzel nemcsak a munkaerőpiacon való elhelyezkedési esélyeik nőnek, de általában véve is több információhoz juthatnak rövid időn belül és hatékony módon. Ezért szükséges, hogy a lehető legszélesebb körű pályázatokat és képzéseket írjanak ki az érintett korcsoport számára. Ilyen példaértékű program volt a „Kattanj rá, nagyi!”, amivel azonban nem tudtak minden érdeklődőt megszólítani és kellőképpen motiválni. Sok esetben ugyanis az időseknek abban kell segítséget nyújtani, hogy leküzdjék az újdonságtól, és a modern eszközök felhasználástól való félelmüket, és hogy képet kapjanak az internet széleskörű felhasználásának lehetőségeiről. Emellett az is elengedhetetlen, hogy a számítógép vásárlásban segítséget kapjon ez a korosztály, és hogy az internet hozzáférés biztosítva legyen a nyugdíjas klu183
bokban, és a közösségi házakban. Az internet nyújtotta lehetőségek segítenék kapcsolattartásukat rokonaikkal, ismerőseikkel minden más lehetőségnél kedvezőbb áron. Szintén fontos, hogy a célcsoport informatikai jártasságáról és tanulási igényeiről, ebben való motiválhatóságukról felmérés készüljön.
6.4. Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Programok szervezéséhez átlagon felüli infrastrukturális feltételekkel rendelkezik városunk. Az önkormányzati valamint az egyházi fenntartású szociális ellátók (nyugdíjas klubok, otthonok, stb.) programjai mellett a civil szféra is több területen bekapcsolódik a tevékenységbe. Az idős korral járó elmagányosodás, demencia kialakulása ellen olyan közösségi programok, öszszejövetelek szervezésére van szükség, ahol társalogni tudnának, kikapcsolódni, vagy együtt például együtt kirándulni. Több olyan civil szervezet is működik a városban, amelyek tagjai és vezetői is időskorúak, hasonló gondolkodásúak (pl. 56-os Szövetség, Politikai Foglyok Szövetsége, stb.). Az idősebb korosztályt azonban nem csak az elmagányosodás veszélye fenyegeti, hanem olyan mindennapi nehézségek is akadályozzák mindennapjaikat, amelyek a fiatalabb generációk számára fel sem tűnnek. Javítani szükséges a város tömegközlekedési kultúráját, hiszen ők már nehezebben szállnak fel, le a buszokról (főleg a régi típusú buszoknál), gyakran szembesülnek egyes utasok és buszsofőrök türelmetlenségével. A közlekedés további hátránya, hogy az korosztály az eltérő napirendi szokások miatt a kora esti és esti programokat kevésbé, vagy egyáltalán nem tudja látogatni, mert nem elég sűrűek a járatok. Nehezíti a helyzetüket az áldozattá válástól való félelem is, ami miatt szintén kevéssé vesznek részt esti rendezvényeken, programokon. Amennyiben bevezetésre kerülne egyfajta kedvezményes szállító szolgáltatás direkt a korosztály számára, talán könnyebben kimozdíthatóak lennének. Az életkorral jár, hogy kevéssé járatosak az infó-kommunikációs eszközök által nyújtott tájékoztatási rendszerek kezelésében, így azonban kevéssé tájékozottak az általuk is igénybe vehető szociális és egyéb juttatásokról, azok igénybevételi lehetőségeiről. Idősek széleskörű tájékoztatása a szociális támogatások igénybevételéről. A helyzet javítása érdekében szorosabb együttműködés kialakítása szükséges a kulturális és szabadidő szervezéssel foglalkozó és szociális érdekvédelmi és szolgáltató szervezetek között. Mindemellett a valós igények felmérése érdekében átfogó kutatás, vizsgálat lefolytatása is javasolt. A tájékoztatás magasabb szintre emelése érdekében különféle kiadványok kerülhetnének ki olyan információs pontokba, ahol az idősebb korosztály gyakrabban megfordul (pl. orvosi rendelők, gyógyszertárak, nyugdíjas klubok, önkormányzati hivatalok). A programlátogatottság emelése érdekében városrészenkénti rendezvények szervezése javasolt, hiszen a helyi közösségre építeni sokkal hálásabb feladat, sőt a gyakori egészségügyi problémák miatt az idősebb korosztály inkább és szívesebben vesz részt olyan programokon, amelyek lakóhelyének közvetlen környezetében elérhetőek.
184
6.5. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
A nyugdíjazást követően az idősödők társadalmi aktivitása csökken, a lakosságon belüli arányuk magas (öregedési index 2012-ben 131 %). Szükség van olyan, az idősek számára készülő preventív programokra, melyek célja a testi,- lelki egészség megőrzése, az egészséges időskor megélése. Az 55 éven felüli korosztály munkaerő piaci veszélyeztetettségének enyhítése, mert ennél a korosztálynál folyamatosan nő a regisztrált munkanélküliek aránya (2008-ban 4%, 2012-ben 12%), mellyel veszélybe kerül az ideális életminőséghez szükséges jövedelem megszerzése.
Aktivitás megőrzésének elősegítése korai tájékoztatással. Az idősödők jobb mentális és fizikai állapotban érjék el a nyugdíjas kort, mely erősen befolyásolja a későbbi életvitelt is. Munkaerőpiacon belül, önkéntes programokban való részvétellel. Az idősebb korosztállyal szembeni munkáltatói attitűd javítása. Az 55 éven felüli munkavállalók támogatási lehetőségeinek kidolgozása annak érdekében, hogy minél nagyobb arányban aktív munkaerőként érjék el a nyugdíjas kor küszöbét. A nyugdíjkorhatárt követően az arra igényt tartók, továbbra is munkaviszonyban maradhassanak. Képzések indítása az idősödők számára, különös tekintettel az informatikai és idegen nyelvi tájékozottságra. Kulturális és sportprogramokon való részvétel ösztönzése. Az aktív időskor szemléletében a foglalkoztatás növelése, az atipikus foglalkoztatási formák (távmunka, részmunkaidő, bedolgozói munkaviszony, megbízási szerződés, stb.) bővítése, alkalmazása nyugdíjas munkavállalók esetében.
A nyugdíj melletti munkavégzés lehetősége nem megoldott. Kétféle motivációja lehet a nyugdíj mellett dolgozni vágyóknak. Egyrészt az idős korosztály tagjai között vannak olyan jó egészségi állapottal rendelkezők, akik aktívan, munkával szeretnék kitölteni napjaikat, vagy átadni tudásukat a fiatalabb generációnak. Másrészt azonban vannak olyanok is, akik alacsony nyugdíjuk miatt kénytelenek jövedelem-kiegészítés után nézni. Az időseket az élet számos területén éri hátrányos megkülönböztetés Magyarországon. Legjelentősebb a fiatal idősek foglalkoztatásbeli diszkriminációja, emellett jelentős egészségügyben és a szociális szolgáltatások biztosítása területén elszenvedett diszkrimináció.
A támogatásra szoruló idősek esetében gyakori probléma, hogy a családon belüli kiszolgáltatott helyzetük miatt jövedelmük jelentős részétől megfosztják, a róluk való gondoskodást megakadályozzák, esetenként még bántalmazzák is őket. Tartósan kb. 43% az idősek családon belüli bántalmazása. Az elmúlt években az idősek otthoni
Társadalmi szemlélet megváltoztatása az idősödők és idősek hátrányos megkülönböztetésének enyhítésére, az idősödéshez és az idős emberekhez való hozzáállás megváltoztatása. A társadalom figyelmének felkeltése, az időskorhoz kapcsolódó negatív sztereotípiák eloszlatása, elsősorban oktatási intézmények és média bevonásával. A munkavállalást is nehezítő hátrányos megkülönböztetés csökkentése. A helyi médiában több fórum biztosítása, jó példák bemutatása. Generációs szakadék csökkentése, az idősek helyi közéletben való szerepvállalásának erősítése. Az idősek méltóságának megóvása, a rossz bánásmód és elhanyagolás megelőzése. Egyéb, időseket érő bűncselekmények (lopás, csalás, trükkös lopás) megelőzése. A gyermekvédelemhez hasonló jelzőrendszer kiépítése, védelmi protokoll kidolgozása. Bűnmegelőzési és áldozattá válást megelőző programokban való aktív részvétel (Pécsett jelenleg pl. a
185
bántalmazása 150%-kal nőtt. Az otthoni abúzus 62%-a bántalmazás, elhanyagolás, kihasználás formájában tapasztalható, illetve a rosszul gondozás jelentős. 38%-ban önelhanyagolást találtak. Az elkövetők 90%-a családtag. (National Association of
SZMÖRE), ezekbe a programokba további együttműködő partnerek bevonása (posta, bankok.)
Adult Protectiv Services Administrators; pécsi statisztikával nem rendelkezünk).
Az idős emberek kihasználása, megkárosítása a legváltozatosabb módon gyakran előforduló jelenség. Az idősek sérelmére elkövetett bűncselekmények közül leggyakrabban lopás illetve betöréses lopás miatt indul büntetőeljárás. A 60 éven felüliek kiszolgáltatott helyzetüknél fogva elsődleges célpontjaik a trükkös tolvajoknak. Az időskorúak arányának növekedésével számolva hosszútávon olyan idősellátási rendszert kell kidolgozni, mely a jelenleginél költséghatékonyabb, egyben jobban támogatja az önálló életvitelt. Ezt a fejlesztést elsősorban az otthon-közeli ellátások szolgáltatási körének bővítésével lehet elérni.
Annak elősegítése, hogy a támogatásra szoruló idős emberek minél tovább fenn tudják tartani önálló életvitelüket. Öngondoskodás szemléletének elfogadtatása. Az otthonukban élő ápolásra-gondozásra szorulók ellátásokhoz való hozzáférésének javítása esti és hétvégi időszakokban is. A több típusú alapszolgáltatás integrált formában való nyújtásával, könnyebben kidolgozható az egyénre szabott rugalmas ellátási forma. A szakmai szervezetekre építetett, felkészített és kontrollált önkéntes program elindítása. Az érintettek, családtagok tájékoztatása, felkészítése, bevezetése az idős hozzátartozójuk ellátásába.
186
7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége
A fogyatékossággal élők Pécsett tapasztalható problémáinak feltárása előtt szükséges a célcsoport fogalmának tisztázása. A fogyatékossággal élő és a megváltozott munkaképességű ember fogalmát gyakran mossa össze a köznyelv, azonban egymást csak részben fedő kategóriákról beszélhetünk. A fogyatékossággal élők fogalma a társadalom működésében való részvétel szerint mozgásszervi, érzékszervi vagy szellemi képességek csökkenése miatt hátrányokkal induló emberek csoportját jelenti általában, és a részvétel érdekében jelentkező speciális szükségletek és környezeti feltételek feltárására és formálására irányítja a figyelmet. A megváltozott munkaképesség fogalma csupán a munkaerőpiachoz való kapcsolódás viszonyában, a foglalkoztathatóság és formái szerint kategorizál, és legtöbb esetben nem fogyatékosság áll a hátterében. A helyi esélyegyenlőségi program következetesen használja a fogyatékossággal élők fogalmát. Az integrációnak ugyanis csupán egyik - habár legfontosabb - eszközeként tekint a munkamegosztásra. Az esélyek egyenlőtlen eloszlása viszont nem csupán a foglalkoztatást, hanem a közösségi részvétel legtöbb színterét érinti. Megjegyzendő, hogy a fogyatékosság definícióinak számos változata létezik akár az Európai Unió akár a WHO, akár az ENSZ ajánlásait figyelembe véve, melyek részletes kifejtésére jelen esélyegyenlőségi program nem vállalkozik. Pécsett a fogyatékossággal élők lehetőségeinek minél szélesebb körű kibontakoztatását az önkormányzati fenntartású intézmények mellett első sorban a nagy múltú professzionális szakember gárdával rendelkező igen aktív civil szféra, és egyházi intézmények kapacitásai biztosítják. A helyi önkormányzat már évekkel korábba felismerte, hogy a civil és egyházi szolgáltatók és érdekképviseleti szervezetek szerepe, hatékonysága, magas színvonalú szakmai tudása és nem utolsó sorban ellátási kapacitásai olyan bázist jelentenek Pécs számára, mely nélkülözhetetlen a fogyatékossággal élő helyi társadalom érdekében biztosítandó közfeladatok ellátásához. Az alapellátások körét kiegészítve, az integráció eszközeit kialakítva és fejlesztve, a szolgáltatások kifejlesztésében élen járva a helyi non-profit szervezetek közül mára jó néhányan képessé váltak arra, hogy akár kötelező önkormányzati feladatok átvállalásával is közreműködjenek a város életében. Az ehhez biztosított normatív önkormányzati és állami támogatás mértéke igényli a hatékony forrásteremtő képességet, amelyben a civil szervezetek eredményesebbnek bizonyulnak. Így a támogatások kiegészítésével, a pályázati források elérésével szolgáltatási körüket könnyebben tudják szélesíteni. A közelmúltban történt események sok tekintetben igen jelentős fejlesztéseket tudtak produkálni a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségének előmozdítása érdekében Pécsett. Gondolhatunk itt például a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa projekt eredményeire, melynek keretében számos köztér, közintézmény, kulturális funkció akadálymentes hozzáférése lehetővé vált. De fejlődést tapasztalhatunk az Európai Unió által biztosított források bevonásával megvalósuló más beruházások esetében is, hiszen ma már minden kivitelezés kötelme az akadálymentes hozzáférés biztosítása. A tömegközlekedés fejlesztésével, új alacsony padlós helyi járatú autóbuszok beszerzésével a közlekedés feltételei is folyamatosan javulnak 2013-ban. Természetesen a valódi integráció érdekében elérni kívánt cél még távoli. A gazdasági recesszió nem kedvez a fogyatékossággal élők, sem a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának, a számukra biztosított ellátások nem teszik lehetővé az önálló életvitelt, az akadálymentesítés feladatainak minden fogyatékossági formára kiterjedő szemlélete pedig még nem tökéletes. Több figyelmet kell fordítani arra is, hogy a hosszú ideje az aktív közösségi életből kiszorult emberek újra be tudjanak kapcsolódni a társadalom működésébe, és a munkamegosztás 187
megfelelő szabályozásával számukra is elérhető legyen a hasznos és értékteremtő tevékenységek végzése. A fogyatékossággal élő emberek integrációját akadályozó problémákat áttekintve alapvető és egyöntetű jellemzőjük a hozzáférés hiánya. A problémák a következő nagyobb tematikus területeken jelentkeznek: Foglalkoztatás/foglalkoztathatóság; információszerzés/információ a célcsoportról; lakhatás és önálló életvitel lehetősége; akadálymentesítés/közlekedés. Hozzáférés a foglalkoztatáshoz, hozzáférés a munkaeszközökhöz, hozzáférés az információhoz, a közlekedéshez, az intézményekhez, szolgáltatásokhoz, kultúrához, akadálymentes lakhatáshoz. Az elérést gátló tényezők részletes feltárásával alakítható ki olyan fejlesztési program, mely célzott intézkedésivel változást eredményezhet helyi integrációjukban. A fogyatékossággal élők problémáinak helyzetelemzésekor külön figyelmet fordítunk a pszichiátriai betegek problémáira. Bár szigorú értelemben nem tartoznak a célcsoportba, két dolog is indokolja, hogy problémáikat elemezzük. Egyrészt esélyegyenlőségi hátrányaik nagyon hasonló jellegűek, mint a fogyatékossággal élők bizonyos csoportjai esetében, és e problémák kezeléséhez hasonló, akár ugyanazon eszközök alkalmazása megfelelő lehet, másrészt a pszichiátriai betegek esélyegyenlőségével külön nem foglalkozik program, stratégia. Nem kívánjuk viszont összemosni azokat az eszközöket, melyek a problémák individuális okait kívánják kezelni, és az orvostudomány illetve a pszichológia bizonyos tudományterületein alkalmazhatóak.
7.1. A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) Pécs város területén a megváltozott munkaképességű emberekkel kapcsolatban fontos megemlíteni országos szinten is magasnak tekinthető számukat. Ha a megyéket összehasonlítjuk, a megváltozott munkaképességű emberek számával kapcsolatban Baranya megye jelenleg a 4. helyen található. Ezen szám alapján is Pécs Városában különösen fontosnak kell tekinteni a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának kérdését. Az ehhez a csoporthoz tartozó emberek korábban olyan ágazatokban dolgoztak, amelyek a foglalkoztatásban betöltött súlya jelenleg nagyon kismértékű a területen (bányászat, könnyűipar). A megváltozott munkaképességű állampolgárok foglalkoztatásának alapvetően két formája létezik: a védett foglalkoztatás és a nyílt munkaerő-piacon való megjelenés. Az elmúlt időszak jogszabályi változásai alapvetően befolyásolják a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának lehetőségeit. Pécsett viszonylag magas az akkreditált, védett munkaerő-piacon foglalkoztató cégek és civil szervezetek száma, a jogszabályok adta lehetőségek alapján pedig új szereplők is megjelenhetnek a rendszerben. Azonban mind szakmai, mind pénzügyi fenntarthatósági szempontból nagyon szigorúan szabályozzák az akkreditált foglalkoztatás kialakulásának lehetőségeit, ezért jelenleg elenyésző az új belépő munkáltatók száma. A negatív ösztönzők (rehabilitációs hozzájárulás mértékének emelkedése) hatására némi növekedés volt tapasztalható a megváltozott munkaképességű emberek nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatásában, de ez a növekedés egyáltalán nem számottevő. A rehabilitációs kártya kiváltásának lehetősége (a munkáltató a megváltozott munkaképességű ember foglalkoztatása után nem köteles járulékfizetésre) növelheti a nyílt munkaerő-piacon foglalkoztatottak számát. A védett foglalkoztatásban résztvevő, foglalkoztatás szempontjából rehabilitálhatónak tekinthető emberek 188
számára a munkáltatóhoz telepített tranzitálási kötelezettség merül fel, ami szintén emelheti a későbbiekben a nyílt munkaerő-piacon jelenlévők számát. Azonban mind a védett, mind a nyílt munkaerő-piacon való megjelenés számos más ok miatt jelenleg alacsony. Az új belépők, illetve a már foglalkoztatottak számára is kötelező a komplex minősítési eljárásban való részvétel, amely egyrészt a foglalkoztathatóságra, másrészt az ellátások megállapítására is kiterjed. Jelenleg megfigyelhető egy elkerülő magatartás azok körében, akikre kötelezően nem terjedt ki a felülvizsgálat. Ennek hatása a jelen szabályok alapján későbbi foglalkoztatásuk formájára, lehetőségeire is kihat. Fennáll továbbá az a veszély, hogy a későbbiekben hatványozottan fordul elő az egészségügyben és a szociális ellátórendszerben való megjelenésük. Általános jelleggel megállapítható, hogy a megváltozott munkaképességű emberek számára nyújtott szociális, oktatási és foglalkoztatási egészségügyi szolgáltatások nem alkotnak rendszert. A különböző ágazatokban, különböző megoldási formák alkalmazására van lehetőség. Egységes, rendszerszintű, a személy komplex jellemzőit egységben kezelő rendszer nem alakult ki. Szintén nem alakult ki egy az egész élethosszt lefedő, a csecsemőkortól az aggkorig tartó egységes szolgáltatási szerkezet, csupán az adott életkorban jelentkező problémák szegmentált kezelésére van lehetőség. Többek között ezért is jelentkezik fokozottan a megváltozott munkaképességű embereknél a strukturális munkanélküliség problémája, hiszen nemcsak képzettségben végzettségben, hanem szociális és mentális értelemben sem készültek fel a munka világára, sokszor az alapkompetenciák is hiányoznak. Pozitív lehetőség, hogy Pécs városában számos, a megváltozott munkaképességű emberek számára nyújtott munkaerő-piaci szolgáltatás létezik (pl. 4M, Támogatott Foglalkoztatás, Tranzitálás), amelyek segítik őket képességeik szerint felmért munkakörökbe elhelyezkedni egyéni fejlesztési tervek alapján. A közfoglalkoztatás rendszerében lehetőséget kaptak a megváltozott munkaképességűek is, de a részvétel számukra elsősorban alkalmassági kérdés.
b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A foglalkoztatás területén elsősorban a megváltozott munkaképességűek által betölthető üres álláshelyek alacsony száma jelenti a legnagyobb problémát, de általánosan elmondható, hogy a munkáltatók részéről még mindig megfigyelhető egy negatív attitűd. Ez leginkább információhiányból, elsősorban a folyamatosan változó jogszabályi környezet és a sérült emberek ismeretének hiányából adódik. A probléma fakad továbbá a folyamatos negatív ösztönzésből is az állam részéről (rehabilitációs hozzájárulás mértékének drasztikus növelése, akadálymentesítéssel kapcsolatos sokszor a munkáltató számára érthetetlen intézkedések). A megváltozott munkaképességű embereknek a munka világából való tartós távolléte szintén nehezíti a bekapcsolódást, de problémát okoznak a munkáltatói elvárásoknak való megfelelés nehézségei is. A védett munkahelyen való munkavégzés stigmatizál, illetve a munkakör sokszor nem illeszkedik a foglalkoztatott képzettségéhez, végzettségéhez, érdeklődési köréhez. Sok esetben jelent problémát az is, hogy ha szemmel nem látható, probléma nehezíti a munkavégzést, a munkavállaló inkább letagadja nehézségeit. A munkáltató pedig azonos teljesítményelvárás mellett értékeli a foglalkoztatott munkáját, miközben a munkavállaló erején felül próbál teljesíteni.
189
Külön figyelmet érdemel a mentális betegségekkel küzdő, pszichiátriai betegek társadalmi beilleszkedési nehézségei, foglalkoztatással összefüggő problémái. A pszichiátriai betegek, vagy pszichiátriai problémákkal csökkent munkaképességűnek nyilvánított emberek betegsége többnyire láthatatlan, és sokszor a társadalom számára láthatatlan az ember maga is. Lélektani esékenységükből adódóan kevéssé jelennek meg az esélyegyenlőségi, jogvédelmi színtereken. Egyrészt azért, mert alapproblémájuk stigmatizálja őket, másrészt pedig a pszichiátriai problémák, a rájuk szedett gyógyszerek óhatatlanul is befolyásolják a társas közegben történő transzparencia, érdekérvényesítés lehetőségét. Korábban már említésre került, hogy kevés az olyan munkahely, ahol csökkent munkaképességűeket foglalkoztatnak. A pszichiátriai páciensek ebből a szempontból külön kategóriát alkotnak. Bár sokuknak az alapképzettsége lényegesen magasabb, mint amilyen munkakörben dolgoztatják őket, de kiszolgáltatottságukból adódóan nem válogathatnak. A sokszor 4-6 órába bejelentett embereket (akik érzelmi és fizikai terhelhetősége alacsony) 8-10-12 órában dolgoztatják ezeken a „rehabilitációs munkahelyeken”, a túlóra (már ha ebben az esetben megjelentetik) gyakran nem plusz jövedelemmel jár, pusztán azzal, hogy nem veszíti el a munkahelyét. Ugyanez érvényes ezeknek az embereknek a hétvégi foglalkozatására. Ez a jelenség habár köztudott, nincs egy olyan érdekvédő illetve ellenőrző, kontrolláló szervezet, mely felelősséggel ellenőrizné és szabályozná ezt az állapotot. A munkaadók gyakran a kontrollvizsgálatokra nem engedik el őket, így veszélybe kerül a terápiás kapcsolat, a pszichés stabilitás (és a munkahelyi teljesítmény). A pszichiátriai szempontból sérült emberek sokan és szívesen dolgoznának, nem feltétlenül csak védett vagy rehabilitációs munkahelyeken, hanem átlagos munkahelyeken részmunkaidőben, a képességeiket és lehetőségeiket figyelembe véve.
c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok Pécsett az önálló életvitelt elősegítő programok elsősorban az egyházi és civil kezdeményezéseknek köszönhetően nagy hagyományra tettek szert. Elkötelezett szervezetek és emberek több évtizede próbálják segíteni a fogyatékos emberek önálló életét, illetve az önálló életvitel kialakulásának igényét. Ebben nagy szerepe van azoknak a családoknak is, akik fogyatékos gyermeket nevelnek, vagy fogyatékos embert látnak el otthonukban. Számukra is komoly segítséget és lehetőséget nyújt az, hogy Pécsett az alulfinanszírozottság és a folyamatosan változó jogszabályi környezet ellenére működik a szociális alapszolgáltatási rendszer, illetve a fogyatékos gyerekek számára elérhetőek kizárólag SNI gyerekeket ellátó, és integrált környezetben oktató-nevelő munkát elvégző iskolák egyaránt. Azonban mind az alapszolgáltatások, mind az oktatás, de a terápiás és egészségügyi szolgáltatások területével kapcsolatban is nagyfokú információhiány mondható el a célcsoporttal kapcsolatban. A szolgáltatásokat a városban élő fogyatékos populáció mértékéhez viszonyítva nagyon kevesen veszik igénybe. Fontos megjegyezni, hogy a szakosított szociális ellátások és a lakhatás területén súlyos elmaradás tapasztalható Pécs városában, holott ez az önálló életvitel alapja. A lakóotthonok, bentlakásos intézmények férőhelyeinek száma messze alulmúlja az igényeket, sőt az igények kialakítására sincs mód abban az esetben, ha tudható, hogy önálló lakhatásra úgy sem lesz mód. Az önálló életvitel iránti igény hiánya, a lehető legmagasabb szintű önállósággal járó követelményekre és feltételekre való felkészülés, az alkalmazkodóképesség alacsony foka kihat a célcsoport foglalkoztathatóságának szubjektív elemeire, és a közösségi beilleszkedés lehetőségeire is. A pszichiátriai ellátó intézmények, pszichiátriai gondozók szisztematikus leépítése ugyancsak rendkívül kedvezőtlen folyamat. A pszichiátria betegek önálló életvitel terén tapasztalható 190
problémáinak hasonló okai vannak, mint a fogyatékkal élők esetében: pszichológiai vulnerabilitás, meghosszabbított gyerekszerep, társadalmi normákhoz való nehezebb alkalmazkodás, szociális szerepelvárásoknak való megfelelés alacsony foka, korai betegségkezdet vagy a betegséglefolyás jellegéből adódóan alacsony rokkantnyugdíj, járadék. A pszichiátriai betegek gyakran izolálódnak, mivel a társas kapcsolódáshoz, munkavállaláshoz szükséges intencióik vagy önbizalmuk hiányzik, frusztrációs toleranciájuk, kudarctűrő képességük alacsony. A társas kapcsolódás sokuk számára pl. interneten keresztül biztonságosabbnak tűnik, ehhez kaphatnának segítséget.
7.2. Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A jogszabályi változások a fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű emberek pénzbeli és természetbeli ellátásaira is kihatottak. Ez elsősorban a rokkantnyugdíj rendszer teljes átalakítását és az eddigi ellátások egységesítését jelenti. Az átalakítás kihatott az eddigi kedvezményekre is, hiszen az ellátások immár nem nyugdíjszerű ellátások. A rokkantnyugdíj helyett a komplex minősítési eljárás rokkantsági ellátást illetve rehabilitációs ellátást állapít meg. A jogosultsági viszonyok nagyon szigorúak, méltányossági eljárásra jelenleg nincs lehetőség. A felülvizsgálat a megmaradt munkaképességre és nem az elvesztettre helyezi a hangsúlyt, ezért sokan kerülnek abba a helyzetbe, hogy a munka világához kellő kompetenciák és végzettségek hiányában kell majd a nyílt munkaerő-piacon megállni a helyüket. Azonban az ezt elősegítő szolgáltatások még csak most kerülnek beindításra, kialakításra. A fogyatékossági támogatás a tervek szerint emelkedik és a nyugdíjminimumhoz igazodik. A rokkantsági járadék mellet a jelen jogszabályi környezet alapján nem lehet költségvetési támogatásban részesülő akkreditált foglalkoztatóban dolgozni. Összességében elmondható, hogy a támogatási rendszer és a jogosultsági szabályok megváltozása nehezen követhető a megváltozott munkaképességű, fogyatékos emberek számára, a változások követéséhez a megfelelő információforrás hiányzik a számukra.
70. táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők, és a nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma (TKKI 7.1.1. és 7.1.2.) megváltozott munkaképesegészségkárosodott szemé- nappali ellátásban részesülő ségű személyek év lyek szociális ellátásaiban fogyatékos személyek száma ellátásaiban részesülők (önkormányzati, egyházi és civil részesülők száma fenntartók összesen) száma 2008 3 270 169 215 2009
3 053
201
236
2010
2 873
162
246
2011
n.a.
n.a.
258
2012
n.a.
n.a.
258
Forrás: TeIR, KSH Tstar
191
7.3. A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) A települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége és b) a közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége A városi intézmények akadálymentesítettségére komoly hatással volt 2010-ben az EKF program. Az új beruházások keretében épített kulturális intézmények és középületek, a Zsolnay Negyed, a Kodály Központ a Tudásközpont mellett a megújuló közterek akadálymentesítése megtörtént. Kifejezetten akadálymentesítési céllal további 4 szociális intézmény akadálymentesítése történt meg pályázati forrás bevonásával és önerőből 2010-2011-ben. A közintézmények szinte kivétel nélkül akadálymentesen megközelíthetők a belvárosban. Az akadálymentesítés folyamata azonban még messze nem fejeződött be, de folyamatosan pozitív irányban változik a helyzet. A komplex akadálymentesítettség jelenleg nem jellemző Pécs városára. Az akadálymentesítés elsősorban a mozgáskorlátozottaknak, kerekesszékkel közlekedőknek szolgál, de lassacskán a vakok és gyengénlátók igényeit is figyelembe veszik. Jeltolmács-szolgálat létezik, de körülményesen vehető igénybe. A hallássérülteket és értelmi fogyatékosokat segítő piktogram rendszer csak elvétve található meg, alkalmazása és célcsoport általi ismerete nem jellemző. A hozzáférés lehetősége azonban alapjában véve adottak. A további fejlesztéseknél a külső városrészek intézményeinek és közterületeinek akadálymentesítése lenne fontos cél. Emellett legfontosabb annak tudatosítása, hogy teljes körű, minden fogyatékossági csoport szükségleteit figyelembe vevő megoldásokat kell alkalmazni, a komplex akadálymentesítés szemléletét megalapozni. Hozzá kell tenni azt is, hogy segítség nélkül csak nagyon nehezen vehetők igénybe a városban létező szolgáltatások, programok. A hozzáférés a legtöbb esetben felkészült személyzethez kötött. Ez nem feltétlenül a közvetlen segítést jelenti, hanem annak ismeretét, hogy megfelelő érzékenységgel hogyan lehet egy fogyatékossággal élő embert informálni, navigálni, igényeiről információt szerezni egy intézményben anélkül, hogy szuverenitását ez sértené, hátrányait érzékeltetné. Jelenleg nem létezik egy közös információs adatbázis arról (sem turisztikai, sem közszolgálati szempontból), hogy az adott fogyatékossággal élő személy mely helyszíneket tudja használni, illetve ott mit vehet igénybe.
c) munkahelyek akadálymentesítettsége Számos pályázat íródott, íródik ki a munkahelyek akadálymentesítésével kapcsolatban, ez egyelőre jellemzően a védett foglalkoztatóknál jelentett kialakítást, de itt sem komplex módon. Többnyire jellemző, hogy a munkáltatók az akadálymentesítés költségeit nem finanszírozzák önerőből, csak támogatással. A munkahelyek akadálymentesítésére pozitív változást a fogyatékossággal élők foglalkoztatásával kapcsolatos sztereotípiák eloszlatása, szemléletformálás, az egyes munkavállaló képességeiről és igényeiről szerzett pontos információ gyakorolhatna közvetve. Nem lehet vitatni azonban a makrogazdasági folyamatok hatását, és a magas munkanélküliség következtében támasztott munkáltatói elvárások szerepét sem. A megváltozott munkaképességű emberek által betölthető munkakörök esetében a munkahely megközelíthetősége, az akadálymentes mellékhelyiség, ebédlő, munkaeszköz azonban legtöbbször nem elegendő. Egy kerekesszékkel közlekedő embernek szüksége lehet adott helyzetben segítő személyre. Megfelelő tájékoztatással, érzékenyí192
téssel ezeket a feladatokat munkatárs is le tudná látni. Ha a munkáltató szándéka elkötelezett, a munkatársak felkészítésében civil szervezetek nagyon hatékonyan tudnak közreműködni.
d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége Pécs város az EKF és a Sopianae programok segítségével jelentős lépéseket tett a közterületek akadálymentesítettsége területén. Ez jellemzően a belvárost és közvetlen környezetét és a Kulturális Negyedet érintette. A megújuló közterületek, terek és a belváros akadálymentesített összekapcsolása még várat magára. Komoly előrelépések történtek a tömegközlekedés területén is. 2013-ban több új típusú magyar fejlesztésű alacsony padlós autóbuszok kerültek beszerzésre, melyek a kerekesszékkel való közlekedést is lehetővé teszi. Ez jelentősen javíthat a tömegközlekedés akadálymentes hozzáférésén a korábbiakhoz képest. Probléma azonban továbbra is a buszmegállók akadálymentesítettségének hiánya. Fontos lenne annak szem előtt tartása is, hogy a hallássérültek, a vakok és gyengénlátók számára a közlekedési információk hozzáférése ugyanolyan nehézséget jelent sokszor, mint a mozgáskorlátozottaknak a közlekedés. A megállók nevének megfelelő hangerejű bemondása nem következetesen alkalmazott, a buszvégállomásokon, pályaudvarokon elhelyezett digitális vagy analóg információ kijelző táblák a legtöbb helyen nem működnek megfelelőn. Ezek használata nem forráshiány kérdése, csupán odafigyelés és érzékenység. A közlekedés kapcsán említésre méltó még, hogy a fogyatékosokat ellátó intézmények egy részéhez különjáratok szervezés is megtörtént a tömegközlekedés menetrendjébe integrálva. Pécs megkapta a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsától a „Hozzáférhető Város” díjat 2012-ben, ami nem csupán a közterületek kapcsán az egyetemes tervezés elveinek érvényesítése miatt történt meg hanem amiatt is, mert tapasztalható módon egyfajta szemléletbeli váltás, a fogyatékossággal élők felé mutatott nyitottság jellemzi Pécset.
e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) Általánosságában elmondható, hogy számos jól működő szolgáltatás áll a fogyatékos emberek rendelkezésére Pécsett. Pécs városában az alábbi intézmények biztosítanak ellátást a fogyatékkal élők számára: Gyógypedagógiai oktatási-nevelési intézmények: Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Intézmény Speciális Szakiskola és Kollégium, Világ Világossága Alapítvány Bálicsi Integrációs Nevelési-Oktatási Központ, Kerek Világ Általános Iskola. Több oktatási intézményben megvalósult az integrált oktatás elsősorban a mozgáskorlátozott illetve a tanulásban akadályozott gyermekek számára. Fogyatékos személyek otthona: Baptista Szeretetszolgálat Pécsi Otthona (Mozgásfogyatékkal élők részlege). Fogyatékos személyek gondozóháza: Baptista Szeretetszolgálat Életminőség-fejlesztő Szolgáltatások Intézménye - Átmeneti Otthon. Fogyatékos személyek lakóotthona: Fogd a kezem Alapítvány, Szent Kinga Lakóotthon. Fogyatékkal élők nappali ellátása: Baptista Szeretetszolgálat Életminőség-fejlesztő Szolgáltatások Intézménye (két telephelyen), 193
Fogd a Kezem Alapítvány Magyar Máltai Szeretetszolgálat Pécsi Csoport Csilla Gondozóháza Kerek Világ Alapítvány Integrált Intézmény (2 telephelyen) Támogató szolgáltatások: Baptista Szeretetszolgálat Életminőség-fejlesztő szolgáltatások Intézménye, Magyar Máltai Szeretetszolgálat Támogató Szolgálat Magyar Kolping Szövetség Támogató Szolgálat Pécs Pécsi Tudományegyetem Támogató Szolgálat Lukács Református Támogató Szolgálat Kerek Világ Alapítvány Integrált Intézmény.
Több, sérült gyermeket nevelő család anyagi nehézségei, szociális helyzete miatt sem engedheti meg magának, hogy Pécsett éljen, a megfelelő oktatási és terápiás lehetőségeket azonban Pécsen érik el. Ezért különösen jelentős számukra a támogató szolgáltatások szállító szolgáltatási feladata. Egyben Pécs klasszikusan oktatási központ és ez elmondható a sérült gyermekek vonatkozásában is. A környékbeli településekről, de egész Baranya megyéből teljesítik tankötelezettségüket az elsősorban halmozottan sérült gyermekek, hiszen az integrált oktatás előtérbe kerülésével a mozgáskorlátozott, de a tanulásban akadályozott gyermekeknek is nagyobb esélyük van lakóhelyükhöz közeli iskolába járni. Pécs a környező települések foglalkoztatási központja is, a megváltozott munkaképességű munkavállalók körében ez hatványozottan igaz. Pécs közigazgatási feladatai is jelentősek, az ügyintézés elsősorban a városban megoldható. A Pécsi Kistérség területén 4 384 fő az alapszolgáltatásokat potenciális igénybe vevők száma. Ennek ellenére 2013-ban nappali ellátásban 250 fő vett részt. Támogató szolgáltatással kapcsolatban pontos adat nincs, de nagyságrendileg nem túl nagy a különbség az igénybevevők száma szerint. 2010-es adatok alapján közgyógyellátásban mintegy 5 000 fő részesült Pécsett, megváltozott munkaképességűeknek nyújtott ellátásokban és szociális ellátásban mintegy 2 800 fő. Szakosított szociális ellátásban résztvevők száma a legjobb esetben sem éri el az 50 főt. Azonban ezek a szolgáltatások jelenleg nem képesek egységes egészként kezelni a fogyatékos ember személyét, hanem szükségletei és életkora alapján nyújtanak egy-egy részt az igénylő számára. A szociális szolgáltatások finanszírozásának és a működésük jogszabályi környezetének folyamatos változása csak az egyik ok az alacsony igénybevételre (hiszen sok esetben többet a jelenlegi szolgáltatók sem tudnának ellátni kapacitásproblémák miatt), a másik az ilyen jellegű szolgáltatásokkal kapcsolatos nagymértékű információhiány.
f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) A város területén régóta működő, a város életébe beágyazódott civil és egyházi szervezetek nyújtanak oktatási, foglalkoztatási és szociális szolgáltatásokat megváltozott munkaképességű és fogyatékos embereknek. A Pécsett megtalálható szolgáltatásokat azonban egész Baranya megyéből igénybe kívánják venni, hiszen gyakran ezek máshol nehezen érhetőek el a fogyatékkal élő emberek számára. Az Európa Kulturális Fővárosa program során folytatott beruházások segítségével a belváros és a több más közterület akadálymentesített lett, kerekesszékkel és látássérültek, vakok számára egyaránt jól használható módon. A területen megtalálható közintézmények zöme és az új kulturális intézmények szintén jól elérhetővé váltak a sérültek számára. Ezért számítani lehet arra, hogy ami korábban is fontos volt a fogyatékos emberek számára, és fontos funkciói voltak a városnak (szociális –és egészségügyi, oktatási intézmények), az jelentősen kiegészül a szabadidős és kulturális 194
rendezvények látogatásának igényével. Ezeket az eseményeket azonban a délutáni, késő esti órákban vagy hétvégi időpontokban lehet látogatni, amire a szolgáltatók közös összefogásával lehet felkészülni. Többek között a személyre szabott igények, a személyes problémák megoldására született hiánypótló szolgáltatásként a Pécsi Klaszter a Fogyatékos Emberekért című, a Fogd a Kezem Alapítvány által menedzselt program. A program célja a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának, esélyegyenlőségének előmozdítása a célterületen a fogyatékos emberek segítésével foglalkozó szervezetek erőforrásainak összehangolása révén, és közös szakmai programja alapján, valamint az összes érdekcsoport megszólítása és szerepvállalása által. Ennek érdekében kialakítottak egy közös ügyfélszolgálati irodát, amely segítségével a szervezetek megoszthatják erőforrásaikat, kapacitásaikat a fogyatékos emberek hatékonyabb támogatása érdekében. A társadalmi befogadás elősegítése érdekében szemléletformáló rendezvényekkel, saját élményen alapuló, információt is közvetítő programokon keresztül felmutatták a fogyatékos emberek társadalmi befogadásának előnyeit és társadalmi fontosságát. Széleskörű kapcsolati hálón alapuló, formalizált módon működő, lokális klasztert hoztak létre a segítő erőforrások megosztása, optimalizálása érdekében a fogyatékos-ügyben érdekelt szervezetek, foglalkoztatók, szociális, oktatási, szabadidős, kulturális intézmények és magánemberek, önkéntesek együttműködésének segítségével.
195
7.4. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Hiányzik fogyatékossággal élők számára biztosított szolgáltatások szervezésekor a csecsemőkortól az időskorig tartó életszakaszt lefedő komplex szolgáltatások szemlélete. Alapvető hiány tapasztalható az információhoz való hozzáférés terén, a különböző fogyatékossági típusok szerint. Komplex akadálymentesítés gyakorlatának és szemléletének hiánya.
Rendszerszerű szolgáltatásszervezés a városban, valamint a szervezetek szolgáltatás-fejlesztései esetében a teljes élethosszt lefedő komplex gondolkodás kialakítása. Esély info-pont kialakítása, internetes információgyűjtő felület kialakítása, folyamatos frissítésének megszervezése. Fontos annak figyelembe vétele, hogy az akadálymentesítés és a közlekedés szervezésénél minden fogyatékossági célcsoport igényeire kiterjedjen a fejlesztés, és a tervezésbe bevonásra kerüljenek a célcsoport tagjai. Szemléletformálás, érzékenyítés, tájékoztatás a betegség jellegéről, velejáró tünetekről. A város cégeinek bevonása a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának elősegítésébe. 1. Piaci rések feltárása a védett foglalkoztatásban dolgozók védett termékeinek értékesítéséhez. 2. Munkáltatók számára biztosított támogató szolgáltatások és információ. 1. Lakáscélú beruházásoknál, önkormányzati lakásvásárlásoknál akadálymentes megközelítés lehetőségének figyelembe vétele. 2. Szociális bérlakás-gazdálkodásnál fogyatékossággal élők számára kvótás rendszerben fenntartott lakások megállapítása. 3. Férőhelybővítés lakóotthonokban. Felkészült „kapuőrök” a közintézményekben, kulturális létesítményekben, szolgáltató központokban, akik megfelelően tudják adott sérültségi forma szerint alkalmazott kommunikációval informálni a fogyatékossággal élőket lehetőségekről.
A munkáltatók információi nem fedik a valóságot a fogyatékossággal élők képességeiről, és előítéletekkel állnak a foglalkoztatás elé.
Foglalkoztatás alacsony foka.
Az önálló életvitel feltételei nem biztosítottak a városban megfelelő számban (akadálymentesítés lakás, lakóotthonok száma, segítő szolgálatok).
Szolgáltatásokhoz, azokkal kapcsolatos információkhoz való hozzáférés humán erőforrás hiánya.
196
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit társadalmi felelősségvállalása
szereplők
a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) és b) az önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása Pécs város működésében a civil szféra és az egyházi szervezetek szociális tevékenysége nélkülözhetetlen elem. Az időskorúak ellátása, a hajléktalan ellátás, a szociális lakhatás, a szenvedélybetegségek alacsony küszöbű ellátási formái, a gyermekjóléti szolgáltatások mellett a fogyatékossággal élők számára nyújtott szolgáltatások terén is nélkülözhetetlen az államháztartáson kívüli szervezetek tevékenysége. Pécs MJV Önkormányzata 2011-ben új civil koncepciót fogadott el. A koncepció átlátható keretet teremt a városban működő több mint 1300 civil szervezethez való viszony számára. Az együttműködések formáit, a támogatások rendszerét, a lokális közösségek szerveződésének elősegítését, a civil szervezetek nyilvánosságának elősegítését rendszerezi többek között a koncepció. 2013-ban szociális közfeladat ellátására kötött szerződéssel rendelkezik 10 városi civil és egyházi szervezet. A szervezetek évente a város éves költségvetésében meghatározott mértékű működési támogatásban részesülnek az önkormányzattól átvállalt feladat finanszírozásához. Közfeladat ellátás másik tipikus formája a közművelődési megállapodás. 2013-ban 14 civil szervezet lát el szerződésben rögzített közművelődési feladatokat. E szervezetek esélyegyenlőségi tevékenysége közvetett módon érvényesül. Feladatuk elsősorban a városrészi lokális közösségek szervezése, közösségi házak működtetése, programok szervezése. Területi elhelyezkedésük szerint a közművelődési szervezetek fele hátrányos helyzetű vagy leszakadó városrészekben helyezkedik el, ezért programjaik között a karitatív és szociális célú tevékenységek gyakoriak, néhol folyamatosak (Pécsbányai Kulturális Egyesület, Bányászok Érdekvédelmi Kulturális Egyesület, Vasasért Egyesület, stb.). Más városrészekben működő közművelődési szervezetek pedig igyekeznek integrálni működésükbe az esélyegyenlőség előmozdításának feltételeit segítő szolgáltatásokat. Ilyen például a Nevelők Háza Egyesület (amely civil szervezet működteti a Baranya Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Házat és a Baranya Megyei Önkéntes Centrumot is), a Patacsi Művelődési Egyesület vagy a Minerva Könyvtár Egyesület. Ezek mellett az Önkormányzat nyitott azokban a partneri együttműködésekben is, melyek pályázati források elérésére irányulnak. Akár megkötött együttműködési megállapodások támogató szándéknyilatkozatok formájában, akár konkrét projektek konzorciumi partnereként is részt vállal olyan pályázati programok megvalósításában, melyek a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esélyteremtésére, felzárkóztatására irányulnak. 2013-ban a városban 6 olyan pályázati projekt megvalósítása/előkészítése zajlik, mely a leghátrányosabb városrészek és szegregátumok rehabilitációját célozza. Ezekben a programokban az Önkormányzat, mint főpályázó vesz részt, a megvalósítás szakmai feladatait pedig szinte minden esetben olyan civil szervezet végzi, mely arra referenciái és tevékenysége alapján a legalkalmasabb. A nemzetiségi önkormányzatok partnersége kiemelkedő az oktatás terén, így a német és a horvát nemzetiség oktatási intézményeket működtet, valamint aktív kulturális partnerei rendezvények és pályázatok tekintetében Pécs M.J. Város Önkormányzatának.
197
c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Az Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ, valamint az Integrált Nappali Szociális Intézmény fenntartója a 2006. november 30-án létrehozott Pécsi Kistérségi Intézményfenntartó Társulás. A Társulás által ellátott feladatok: a gyermekjóléti szolgáltatás és családsegítés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, az idősek nappali ellátása, a pszichiátriai betegek közösségi ellátása, valamint a pszichiátriai betegek nappali ellátása. Az intézmények fenntartói: Pécs MJV Önkormányzata, valamint Abaliget, Aranyosgadány, Áta, Bakonya, Baksa, Birján, Bogád, Bosta, Cserkút, Egerág, Ellend, Görcsöny, Gyód, Husztót, Keszü, Kisherend, Kozármisleny, Kovácsszénája, Kökény, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Lothárd, Magyarsarlós, Nagykozár, Ócsárd, Orfű, Pécsudvard, Pellérd, Pogány, Regenye, Romonya, Szalánta, Szemely, Szilvás, Szőke, Szőkéd, Tengeri, Téseny önkormányzatai. A Pécsi Kistérségi Szociális Alapszolgáltatási Központ 20 családi napközit működtet, melyek közül 8 Pécs Megyei Jogú Város területén működik: Manócska-ház Családi Napközi, Tündérkert 1. Családi Napközi, Tündérkert 2. Családi Napköz, Tündérlak Családi Napközi, Kicsi-kék Családi Napközi, Fészek Családi Napközi, Szivárvány Családi Napközi, Napsugár Családi Napközi. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 74. §-ában foglaltak szerint 2013. január 1jétől az állam gondoskodik – az óvoda kivételével – a köznevelési alapfeladatok ellátásáról. Az Országgyűlés a minden gyermek számára azonos esélyeket nyújtó köznevelési rendszer érdekében, a törvényesen és átláthatóan működő, a hatékonyabb, költségtakarékosabb, a közszolgáltatásokat maradéktalanul biztosító állam működési feltételeinek a megteremtése, a köznevelési feladatellátás szakmai színvonalának emelése, egységessége érdekében a 2012. évi CLXXXVIII törvényt alkotta, melynek értelmében a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ látja el az iskolák állami fenntartását 2013. január 1-től. Az intézmények átadására-átvételére vonatkozó részletes szabályozókat a vonatkozó megállapodások tartalmazzák. Pécsi kistérség Komplex Fejlesztési programja Általános célok: A kistérségben élők életminőségének javítása, a térség népességmegtartó képességének javítása. Rendezett, magas színvonalú szolgáltatásokkal jól ellátott, biztonságos, értékekben gazdag hagyományőrző környezet, vonzó települések kialakítása, megtartása. A helyi (humán, gazdasági, természeti) adottságok hatékony kihasználása, fejlesztése, foglalkoztatottság növelése. Versenyképes gazdasági szerkezet kialakítása. A térségi életkörülmények és életfeltételek, a térségi foglalkoztatási lehetőségek, a koröszszetétel javítása. Az esélyegyenlőség megteremtése (szakképzettség növelése, foglalkoztatási helyzet javítása). 198
A Kistérség közösségeinek, civil szerveződéseinek erősítése, kulturális értékek megőrzése (identitástudat erősítése). A térség turisztikai adottságainak kiaknázása. Sajátos, speciális célok Élhető környezet kialakítása a kistérségben – az életminőség javítása. Versenyképes gazdasági szerkezet kialakítása, támaszkodva a pécsi fejlesztési pólusra. Képzett, szolidáris társadalom – innovatív együttműködések kialakítása. Versenyképes gazdasági háttér, foglalkoztatottság bővítése. A pólusstratégiához kapcsolódó és a versenyképességet szolgáló humán erőforrás fejlesztése, speciálistérségi képzések beindítása a térségben. Foglalkoztatási programok kidolgozása, hangsúlyt fektetve Pécs Kulturális Főváros 2010 kezdeményezéseinek idegenforgalmi tényezőire, illetve a versenyképességi pólus, valamint a regionális stratégia elemeire. Hátrányos helyzetűek hatékony (re)integrációja a térség munkaerőpiacára. A turisztikai potenciál erősítése, turisztikai vonzerők fejlesztése, fogadóképesség javítása. Kistérségi információáramlás fejlesztése (térségi együttműködés kialakítása, fejlesztése, a kistérség információ ellátottságának javítása, marketing tevékenység, on-line szolgáltatások teljes körű kiépítése a közigazgatásban és szolgáltatási szektorban). Az infrastruktúra fejlesztése. A szolgáltató hálózat kistérségi szintű fejlesztése. Leszakadó kistelepülések területi kiegyenlítést szolgáló programjának kidolgozása: „100200”program.
d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A Pécsett működő 10 nemzetiségi önkormányzat (bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, ruszin, szerb és ukrán) méretében, az általuk képviselt nemzetiségek számát tekintve igen nagy eltéréseket mutat., ebből adódóan nemzetiségi esélyegyenlőségi tevékenységük is jelentősen eltér egymástól. Bár a 3.8. pontban kifejtettek alapján a törvényi szempontból minden nemzetiség helyzete, pozíciója egyenlő, a gyakorlatban, az egyes nemzetiségek eltérő számából, súlyából fakadóan a jelentős különbségek adódnak, s ez a tény meghatározza esélyegyenlőségi tevékenységüket is. Míg a népesség összetételből és a földrajzi közelségből fakadóan a német és a horvát nemzetiség száma kiemelkedősen magas, saját nyelvük és identitásuk ápolására az óvodától a középiskoláig terjedő oktatási komplexumokat tartanak fenn, addig a többi nemzetiség esetében ez az intézményesült háttér nem áll rendelkezésre. Ugyanakkor a nemzetiségi önkormányzatok mindegyike a törvényben szabályozott finanszírozás bázisán megjeleníti mindazokat a tevékenységeket, amelyek a nemzeti és kulturális identitás megőrzéséhez szükségesek. Körükben az esélyegyenlőség nem csak törvényi szinten, de a gyakorlatban is megvalósul, tevékenységük a HEP célcsoportjai közül elsősorban a gyermekek, a nők és az idősek körére terjed ki. Az esélyegyenlőségi célcsoportok (mélyszegénységben élők és romák) szempontjából különös jelentősége van a roma önkormányzat működésének. A roma nemzetiségi önkormányzat szerepe és feladatköre a hagyományőrzés, a nyelv és identitás megőrzése mellett az élet, a társadalmi integráció alapvető szegmenseire is kiterjed. Így a hivatali ügyekben való eligazodás, a jogi képviselet, foglalkoztatási problémák megoldásának elősegítése, krízises élethelyzetek kezelése is feladatkörébe tartozik.
199
A roma esélyegyenlőség érvényesülésének irányába hat az európai szinten is kiemelkedő Gandhi Gimnázium, mint a roma fiatalok oktatásának, képzésének centruma. Ezen túlmenően Pécs városában különös jelentőséget nyert az a tény, hogy a romák által legsűrűbben lakott Keleti városrész fejlesztésére, társadalmi és lakhatási integráció elősegítésére több, nagy jelentőségű, részben már megvalósítás alatt álló, részben előkészületi fázisban lévő projekt irányul. Ezekben integráns partner a roma önkormányzat és a jelentős pályázati tapasztalattal bíró roma civil szervezetek. A fejlesztési szándékok projektekben tárgyiasult, együttes megjelenése reményeink szerint eléri azt a kritikus tömeget, amely a romák esélyegyenlőségét pozitív irányba befolyásolhatja.
e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A Pécsett bejegyzett mintegy 1 300 civil szervezet rendkívül heterogén tevékenységet végez. Vannak hobbi szervezetek, helyi kisközösségek igényeinek ellátására szerveződő lokális civil szervezetek, városrészi funkciókat ellátó közművelődési szervezetek, érdekképviseletek, nagy múltú professzionális civil szervezetek. Az alulról szerveződő kezdeményezések közül esélyegyenlőség tárgykörében érintett, főként szociális feladatokat ellátó szervezetek közül jelentős azok száma, akik un. professzionális civil szervezetté tudtak fejlődni, és célcsoportjuk számára nyújtott szolgáltatásaikat magas szakmai színvonalon, hosszú távon tudták biztosítani. Ilyenek például a Fogd a Kezem Alapítvány, a Kerek Világ Alapítvány, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat helyi szervezetei, a Nevelők Háza Egyesület, a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület, a Szeme Fénye Alapítvány, a Nyugdíjasok Egyesülete, a Világ Világossága Alapítvány, a Pécsi Caritas Alapítvány és a sort még lehetne folytatni. E szervezetek kiterjedt célcsoportjaik számára elérhető, kiszámítható és hosszabb ideje működő tevékenységet végeznek. Emellett viszont rendkívül fontos azoknak a kisebb kapacitásokkal rendelkező civileknek a jelenléte is, akik aktívak a hátrányos helyzetűek sorsának javítása ügyében. Ezek a szervezet akciókkal, programokkal, szemléletformáló és érzékenyítő tevékenységükkel igen fontos szereplői a városnak. Az esélyegyenlőségi célcsoportok makroszintű problémáinak kezelésében (foglalkoztatás, ellátási kapacitások bővítése, lakhatás) inkább a helyi döntéshozatal és a kormányzat jogalkotói gyakorlata lehet képes markáns változásokat előidézni. Hasonlóan fontos azonban a társadalom szemléletformálása, a helyi célcsoportok bevonása, az integráció érzékenyebb eszközeinek használata is, melyek sokkal inkább a civil szféra lehetőségei. Ennek okán fontos, hogy összhang és egyetértés legyen az érintettek között a fejlesztési alternatívák meghatározásakor, és abban a célcsoport tagjai ne csupán kedvezményezettek legyenek, hanem aktív résztvevői a folyamatok tervezésének és kivitelezésének. A pécsi civil szféra és az önkormányzat közötti partneri viszony építése tehát záloga az esélyegyenlőségi intézkedések hatékonyságának.
f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. A helyi for-profit szféra esélyegyenlőségi szempontú társadalmi felelősségvállalása Pécs városában létező, de minőségileg és mennyiségileg is fejleszthető tevékenység. Kijelenthető, hogy a minőségbiztosítás ’90-es évekbeli megjelenése megteremtette a táptalajt a vállalatok felelős gondolkodásmódjának. Ezen vállalati filozófia leginkább érzékelhető része a fenntartható fejlődéshez, gazdálkodáshoz kapcsolódik, a legtöbb pécsi önkormányzati, részben önkormányzati és magán cég rendelkezik fenntarthatósági és/vagy környezeti stratégiával. A minősítés oldaláról vizsgálva további jó példákkal is találkozhatunk, az elmúlt években több pécsi cég kapott családbarát munkahely minősítést (pl.: Pécsi Vízmű) az éppen aktuális szociális ügyekkel foglalkozó 200
minisztériumtól, de találunk helyi civil kezdeményezést is, a Fogd a Kezem Alapítvány az „Év esélyteremtő munkahelye” díját (nyertesek pl.: Biokom Kft., Pécsi Vízmű). Természetesen a Helyi Esélyegyenlőségi Program szempontjából nem a minősítések, hanem az elnyerésükhöz szükséges intézkedések, programok, képzések a fontosak. A helyi vállalkozásokat vizsgálva érdekes megállapításokra juthatunk: a társadalmi felelősségvállalás („corporate social responsibility”, azaz CSR) határozottan jelen van a multinacionális vállalatok pécsi egységeiben, a hangsúly pedig a cég PR-hasznán van. Ezért előfordul, hogy nem helyi kezdeményezéseket, hanem jól látható országos programokat támogatnak (pl.: E.ON), valamint hogy fizetett hirdetésként jelenik meg egy-egy CSR program beszámolója a helyi médiában (pl.: Ricoh). Olyan új szereplő is van a városban, amely korábbi telephelyein aktív CSR terén, de Pécsett még nem tett ilyen irányú lépéseket (pl.: Jabil); több cég esetében észrevehető, hogy a gazdasági válságnak a CSR tevékenységek estek áldozatul, ez elsősorban ott tetten érhető ahol többnyire szponzoráció zajlott a témában; érdekes kettősség jellemzi azon cégeket, amelyek valamely káros szenvedélyhez kapcsolhatóak, hiszen a részükről erős az elköteleződés, hogy CSR tevékenységgel javítsanak megítélésükön, de eközben a hirdetési jogszabályok komoly korlátok közé is szorítják őket (pl.: BAT); kreatív kezdeményezéseket és jó példákat is találunk a CSR területén, például on-line oktató játékot (pl.: Pannonpower), vagy a for-profit, a non-profit és az önkormányzati szektor összekapcsolódását közös ügy érdekében (pl.: Rovitex Kft., Balokány Ligetért Összefogás, Pécs MJV Önkormányzata közvilágítás-rekonstrukciója a civilek által karbantartott közparkban); főleg környezetvédelmi vonalon figyelhető meg, hogy önkormányzati tulajdonú cégek, rendszeresen támogatnak egy-egy civil szervezetet, akik így komoly társadalmi tevékenységet tudnak kifejteni (pl.: Zöld-híd Alapítvány, Ökováros-Ökorégió Alapítvány). Találunk olyan kezdeményezéseket, amelyek nem helyi szintűek - hiszen országosan elérhető CSR programokról van szó – de pécsi szervezeteken keresztül helyi szinten hasznosultak és így fontosak a HEP szempontjából is. Például a Mural Moral Mező programja a Raiffeisen Bank támogatásával, amely során hátrányos helyzetű gyerekek egy kompetenciafejlesztő folyamat végén készítettek egy nyilvános közösségi falfestményt, vagy Az Emberség Erejével Alapítvány és a Fürgediák Iskola Szövetkezet együttműködése, amely során diákmunkaóra támogatással végzett a civil szervezet társadalmi érzékenyítést. Vizsgálatunk során több probléma, javítható pont, fejleszthető terület is látóterünkbe került. Elmondható, hogy a vállalatok/vállalkozások leggyakrabban szponzorációként/adományként értelmezik a CSR tevékenységet (főleg kulturális vonalon), kevés az aktív, önkéntességen alapuló CSR program és azok is elég fantáziátlanul kimerülnek a kerítésfestésben, vagy a takarításban. Esetleges kapcsolatok vannak a for-profit és a non-profit szektor között, például gyakran futnak be megkeresések az önkormányzat civil referenséhez, vagy a Baranya Megyei Önkéntes Centrumhoz, egy valós és/vagy virtuális közös platform segíthetné a „szolgáltatás” és az „igények” összekapcsolódását. A legtöbb önkormányzati cégnél nem lelhető fel CSR stratégia és úgy általában is nagyon kevés on-line információt lehet találni a helyi vállalati társadalmi felelősségvállalásról, akár a cégek oldalait, akár a médiát vizsgáljuk. Sajnos a kis- és középvállalkozások CSR tevékenysége szinte láthatatlan. A helyzetelemzés kapcsán az anyag készítői a következő ajánlásokat fogalmazták meg: Szükségszerű a CSR társadalmasítása, népszerűsítése. 201
9.
Az önkormányzat ösztönözze a tulajdonában álló cégeket CSR stratégiájuk kidolgozására. A civil szerveztek számára szükséges képzések szervezése, hogy megértessék magukat a forprofit szektorral. Elengedhetetlen a KKV szektor bevonása a CSR területre. A CSR tevékenységek helyi igényekre épüljenek. Kapcsolatépítés a for- és a non-profit szektor között. CSR munkacsoport fenntartása és bővítése. CSR megjelenése önkormányzati stratégiákban. CSR tevékenységek számának ösztönzése és szélesebb palettán való megvalósulása. Szakmai rendezvények, amelyek beazonosítják, tudatosítják a CSR hosszú távú hasznát. Önkormányzati és non-profit minősítések/díjak létrehozása a CST területén. Jó példák bemutatása a helyi médiában.
A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága
a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába Pécs városa a helyi esélyegyenlőségi programot rendhagyó módszerrel és a legszélesebb körű partnerségre építve készítette el és a továbbiakban is így kívánja kezelni. A HEP készítésébe polgármesteri felkérés alapján mintegy 60 szervezet került bevonásra. Körükből mintegy 80 szakember vállalta azt, hogy önkéntesen, ellenszolgáltatás nélkül, az ügy iránt érzett felelősségtől vezérelve segíti kialakítani ezt a fontos dokumentumot. A közreműködésre felkértek a HEP kötelező tartalmi elemeihez kapcsolódóan kérdőíveket töltöttek ki oly módon, hogy minden felkért szakértő, intézmény, szervezet a szakterülete szerint leginkább releváns témakörhöz adott információt a helyzetelemzéshez, valamint a problémák, célok és intézkedések megfogalmazásához. Az ily módon felkért szakértők munkáját az öt esélyegyenlőségi csoport tekintetében egy-egy, ill. két-két csoportvezető fogta össze, továbbá az egyes csoportok munkájának technikai koordinációját és a szerkesztést a Polgármesteri Hivatal Természet és Emberi Erőforrás Referatúra egyes munkatársai látták el. A teljes program elkészítésének szakmai koordinációját a Baranya Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház irodavezetője, valamint a Pécs MJV Polgármesteri Hivatal, Természeti és Emberi Erőforrás Referatúra vezetője végezte. (A közreműködők teljes listáját a dokumentum első oldalai tartalmazzák). A kérdőívekre épülő dokumentum munkaváltozatának megmérettetésére négy csoportra bontott workshop keretében a Civil Közösségek Házában került sor. Ugyancsak itt, e workshopok keretében alakították ki a résztvevők az egyes esélyegyenlőségi csoportokhoz kapcsolódó intézkedési terveket. A dokumentum –készítése során együttműködés érvényesült Pécs város fejlesztési koncepciójának megalapozó munkálataival, valamint a UNDP (az ENSZ nemzetközi fejlesztő szervezete ) és Pécs MJV Önkormányzata által közösen készítendő városi befogadási tervvel. A HEP dokumentum e módszerrel való elkészítése biztosította a legszélesebb körű szakmaitársadalmi együttműködést. Az elfogadásra kerülő dokumentum Pécs város készülő fejlesztési koncepciójának is egyik alapdokumentuma lesz. A fentieken túl a következő fél évet kívánjuk felhasználni arra, hogy a program részletes megismertetésével megméressük a megvalósítás folyamatában, majd ennek tapasztalatai alapján, mintegy fél év múlva, visszatérjünk a tapasztalatok értékelésére és elvégezzük a szükséges korrekciókat, pontosításokat. 202
b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. Az elfogadott HEP dokumentum Pécs város honlapján minden érdeklődő számára hozzáférhetővé válik, s egyúttal e helyen rögzítjük a vélemények is. A tervezett fél éves időtartam elmúltával a jelen közreműködő kört ismét meg kívánjuk szólítani és velük a program megvalósulásának tapasztalatait workshop formájában összegezni, majd mindezeket, a módosítási javaslatokkal együtt a döntéshozók elé tárni. Ez a módszer időről időre alkalmas lehet arra, hogy az esélyegyenlőségi program hatékonysága, megvalósulása biztosítható legyen.
203
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)
1.
A HEP IT részletei
1.1. A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Következtetések Célcsoport
Romák és/vagy mélyszegénységben élők
problémák beazonosítása rövid megnevezéssel Szegregálódás.
A mélyszegénység területi koncentrációjának oldása.
A mélyszegénységben élők által igénybe vett bérlakások többsége komfort nélküli, nincs vízbekötés és szennyvízelvezetés.
Lakhatási körülmények javítása: komfortosítási törekvések.
A mélyszegénységben élők által igénybe vett bérlakások leromlott állapotúak. Az alacsony iskolai végzettségűek magas aránya a munkanélküliek között.
Gyermekek
fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel
Az alacsony végzettségű munkanélküliek számára felkínálható üres álláshelyek száma egyre inkább csökken, így leginkább a különböző közfoglalkoztatási programok keretében van lehetőségük munkavállalásra. A célcsoport tagjai sok esetben nem rendelkeznek információval a számukra rendelkezésre álló segítségről. A hajléktalan ellátásokat igénybe vevők és a veszélyeztetett lakhatási helyzetben élők számának jelentős növekedése, társadalmi konfliktusok. A célcsoporthoz tartozók (ezen belül kiemelten a gyermekek) körében megjelenő éhezés. A gyermekvédelmi rendszer hatékonyságának növeléséhez szükséges a fenntartók és szolgáltatók együttműködési hatékonyságának további növelése: a szolgáltatások összehangolása szükséges. A fizikai és virtuális mobilitás nehézsége és hiánya megakadályozza a mélyszegénységben élő gyermekeket abban, hogy elérjék a szolgáltatásokat. 204
A leromlott állapotú szociális bérlakások felújítása a bérlők és a helyi lakosok részvételével. A városi munkaerőpiacon esélytelen, alacsony iskolai végzettségű munkakeresők számának és a munkanélkülieken belüli arányának csökkentése.
A városi közfoglalkoztatási programok hatékonyságának a javítása.
„Esélypont” létrehozása.
„Hajlék”
„Ételmentők”
Hálózat kialakítása és folyamatos működtetése a gyermekekkel foglalkozó intézményi és szolgáltató rendszer hatékonyabb működésének érdekében. Hátrányos helyzetű gyermekek és családok mobilitásának elősegítése: Közösségi közlekedés és virtuális mobilitás.
Nők
Idősek
Pécsett élő, kiskorú gyermekek több, mint az ¼-ét 2010. év végén veszélyetetettként tartották nyilván. A mélyszegénységben élő családoknak problémát okoz a gyermekek nyári étkeztetése. Munkaerő-piaci és családi feladatok öszszeegyeztetése problémát jelent a munkavállaló nők számára. Kifejezetten a női célcsoportra irányuló, munkaerő-piaci igényekhez igazodó képzések hiánya. Munkaerő-piaci igényeknek nem megfelelő tudás, képzettség, differenciált továbbképzés hiánya, személyre szabott stratégiák hiánya.
Városrészenkénti prevenciós szolgáltatások, a helyi közösségek és közösségi terek megerősítése. Ingyenes nyári gyermekétkeztetés szükségletalapú biztosítása, a kedvezményezetti kör kiszélesítése.
Nagyfokú látencia jellemzi a családon belüli erőszakot.
Nőket érintő erőszak, párkapcsolati erőszak elleni küzdelem.
Tradicionális értékek mély beágyazottsága miatt a társadalmi szféra különböző szintjein, főleg a döntéshozatalnál a nők alulreprezentáltak. A testi, lelki egészség megőrzése, az egészséges időskor megélése. Az 55 éven felüli korosztály munkaerő piaci veszélyeztetettségének enyhítése. A nyugdíjas korúak munkavállalása problémás annak ellenéke, hogy részben megélhetési, részben mentálhigiéniai szempontból szükséges lenne. Az időseket az élet számos területén éri hátrányos megkülönböztetés.
Fogyatékkal élők
A támogatásra szorulók esetében egyre gyakrabban jelent problémát az, hogy a családon belüli kiszolgáltatott helyzetük miatt jövedelmük jelentős részétől megfosztják, a róluk való gondoskodást megakadályozzák, esetenként még bántalmazzák is őket. Az időskorúak arányának növekedésével számolva hosszútávon olyan idősellátási rendszert kell kidolgozni, mely a jelenleginél költséghatékonyabb, egyben jobban támogatja az önálló életvitelt. Nincs olyan információs felület, mely az összes fogyatékossággal élő ember és családjaik számára áttekinthető és naprakész módon biztosítana információt. Kevés olyan lakhatási lehetőség van, amely a fogyatékossággal élők számára megfelelően akadálymentesített.
205
Munkaerő-piaci és családi feladatok öszszeegyeztetése. Nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban. Nők (roma nők) munkavállalásának elősegítése.
Nők arányának növelése a döntéshozatalban.
Életminőség megtartása, javítása idős korban. A nyugdíj mellett dolgozni akarók foglalkoztatottságának segítése, atipikus foglalkoztatási formák támogatásával. Az idősek hátrányos megkülönböztetésének csökkentése.
Idősek veszélyeztetettségének és áldozattá válásának megelőzése.
Otthonközeli ellátások fejlesztése.
Komplex, interaktív információs felület kialakítása és működtetése Pécs városában. Fogyatékossággal élők, pszichiátriai betegek lakhatásának, önálló életvitelének elősegítése.
Kevés az akadálymentes, tartós és integrált foglalkoztatatási lehetőség a fogyatékkal élők számára. A fogyatékkal élők számára nem teljeskörű a közlekedési és infókommunikációs akadálymentesítés, a város egyes területein részben vagy teljesen elmaradtak a fejlesztések, ezzel az érintettek nem vagy csak nagy nehézség, költség árán tudnak hozzáférni a szükséges szolgáltatásokhoz, lehetőségekhez.
A fogyatékkal élők, megváltozott munkaképességűek és pszichiátriai betegek részére a foglalkozatási lehetőségek bővítése Pécs városában. Komplex akadálymentesítési program kialakítása és megvalósítása Pécs városában a szolgáltatásokhoz, foglalkoztatási, oktatási, kulturális lehetőségek, egészségügyi, közlekedési szolgáltatások akadálymentes hozzáférhetőségének és a fogyatékkal élők és családtagjaik jogainak biztosítása érdekében.
1.2. A beavatkozások megvalósítói
Célcsoport
Romák és/vagy mélyszegénységben élők
Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése
Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst
A mélyszegénység területi koncentrációjának oldása
Pécs MJVÖ
Lakhatási körülmények javítása: komfortosítási törekvések
Pécs MJVÖ
A leromlott állapotú szociális bérlakások felújítása a bérlők és a helyi lakosok részvételével A városi munkaerőpiacon esélytelen, alacsony iskolai végzettségű munkakeresők számának és a munkanélkülieken belüli arányának csökkentése
Pécs MJVÖ
A városi közfoglalkoztatási programok hatékonyságának a javítása
Pécs MJVÖ
„Esélypont” létrehozása
Pécs MJVÖ
„Hajlék”
Pécs MJVÖ Pécs MJVÖ, gazdasági és nonprofit szereplők
„Ételmentők” Gyermekek
Pécs MJVÖ
Hálózat kialakítása és folyamatos működtetése a gyermekekkel foglalkozó intézményi és szolgáltató rendszer hatékonyabb működésének érdekében Hátrányos helyzetű gyermekek és családok mobilitásának elősegítése: közösségi közlekedés és virtuális mobilitás Városrészenkénti prevenciós szolgáltatások, a helyi közösségek és közösségi terek megerősítése
206
Pécs MJVÖ
Pécs MJVÖ
Pécs MJVÖ
Ingyenes nyári gyermekétkeztetés szükségletalapú biztosítása, a kedvezményezetti kör kiszélesítése Nők
Munkaerő-piaci és családi feladatok öszszeegyeztetése Nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban Nők (roma nők) munkavállalásának elősegítése Nőket érintő erőszak, párkapcsolati erőszak elleni küzdelem
Idősek
Pécs MJVÖ, továbbá pécsi gazdasági és nonprofit szereplők Polgármester; BMKH MK pécsi gazdasági és nonprofit szereplők Polgármester; BMKH MK pécsi gazdasági és nonprofit szereplők Pécs MJVÖ, rendőrség, helyi média
Nők arányának növelése a döntéshozatalban
Pécs MJVÖ helyi média
Életminőség megtartása, javítása idős korban
Pécs MJVÖ BMKH MK
A nyugdíj mellett dolgozni akarók foglalkoztatottságának segítése, atipikus foglalkoztatási formák támogatásával
Pécs MJVÖ BMKH MK, pécsi gazdasági és non-profit szereplők
Az idősek hátrányos megkülönböztetésének csökkentése
Pécs MJVÖ BMKH MK
Idősek veszélyeztetettségének és áldozattá válásának megelőzése
Pécs MJVÖ, SzMÖRE és más Civil szervezetek
Otthonközeli ellátások fejlesztése Fogyatékkal élők
Pécs MJVÖ
Komplex, interaktív információs felület kialakítása és működtetése Pécs városában Fogyatékossággal élők, pszichiátriai betegek lakhatásának, önálló életvitelének elősegítése A foglalkozatási lehetőségek bővítése fogyatékkal élők, megváltozott munkaképességűek és pszichiátriai betegek számára Komplex akadálymentesítési program kialakítása és megvalósítása a szolgáltatásokhoz, foglalkoztatási, oktatási, kulturális lehetőségek, egészségügyi, közlekedési szolgáltatások akadálymentes hozzáférhetőségének és a fogyatékkal élők és családtagjaik jogainak biztosítása érdekében
207
Pécs MJVÖ az idősgondozással foglalkozó intézmények és fenntartóik bevonásával. Pécs MJVÖ, civil szervezetek, érdekképviseletek, hivatalok, intézmények, érintettek, Pécs város jószolgálati nagykövetei Pécs MJVÖ, segítő szolgálatok, civil szervezetek. Pécs MJVÖ BMKH MK civil szervezetek
Pécs MJVÖ
1.3. Jövőképünk Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák és a mélyszegénységben élők nem a város szegregátumainak száműzöttjei, hanem a város integráns lakókörnyezetének részesei. Fontos számunkra, hogy a romák és a mélyszegénységben élők a város munkaerőpiacán megjelenhessenek, ehhez saját erejük, szándékuk támogatására képzési, foglalkoztatási lehetőségek nyíljanak. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek esélyegyenlőségét, a gyermekek fizikai ellátásbeli, korszerű nevelési és társadalmi integrációs lehetőségeinek biztosítását. Célunk, hogy a városban ne legyen éhező gyermek sem tanítási időben, sem azon kívül és a szegénység okozta mobilitási korlátok megszűntetésének támogatásával nyíljon meg számukra a város minden lehetősége. Folyamatosan odafigyelünk arra, hogy az idősek legyenek képesek megtartani életminőségüket, tudják megőrizni aktivitásukat munkával, ill. olyan tevékenységekkel, amelyek korukhoz és fizikai, szellemi állapotukhoz illeszkedőek. Az arra rászorulók részére pedig legyenek elérhetőek a méltósággal viselt öregséghez szükséges ellátási formák. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén a munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetése elősegítését, képzési és foglalkoztatási lehetőségeik biztosítását. Különös figyelmet fordítunk a nőket érintő erőszak, párkapcsolati erőszak elleni küzdelemre. A fogyatékkal élők számára akadálymentes város kívánunk biztosítani komplex akadálymentesítési program kidolgozásával és megvalósításával, foglalkoztatási, lakhatási és ellátási lehetőségeik bővítése mellett. Olyan várost szeretnénk ahol az arra rászorulók életük természetes közegében érzékelhetik az esélyegyenlőségből fakadó biztonságot, s ha ebben sérelem éri őket, akkor rendelkezésükre áll az a háló, amely segítséget nyújthat számukra a hátrányok kompenzálására.
208
1.4. Az intézkedési területek részletes kifejtése I. A MÉLYSZEGÉNYSÉGBEN ÉLŐK ÉS A ROMÁK ESÉLYEGYENLŐSÉGE I/1. Intézkedés címe:
A mélyszegénység területi koncentrációjának oldása Pécs város szegregátumaiban és szociálisan leromlott lakóterületein
Pécs Integrált Városfejlesztési Stratégiájához kapcsolódó vizsgálatok nyolc olyan területet tártak fel a városban, ahol a szegregáció statisztikai ismérvei érvényeFeltárt probléma sülnek, ill. amelyek szegregálódó területnek minősülnek. Ezen területeken a (kiinduló értékekkel) társadalmi és a fizikai környezetbeli hátrányok olyan halmozottan jelennek meg, hogy az ott élő lakosságnak nincs esélye önállóan arra, hogy helyzetének romlását megállítsa, ill. helyzetét javítsa. Rövid távú cél: pályázati lehetőségek kiaknázása a lakhatási célú integráció nöCélok velése érdekében Általános megfogalKözéptávú cél: a kísérleti projektek eredményeinek kiterjesztése a projektekkel mazás és rövid-, érintett szegregátumok további területeire, a szegregáció oldása: mobilitásra közép- és hosszútávú képes és kész alacsony státuszú háztartások integrált lakókörnyezetbe költözteidőegységekre bontás- tése. ban Hosszú távú cél: a szegregáció oldására irányuló programok kiterjesztése Pécs valamennyi szegregált és szociálisan leromlott helyzetű lakókörnyezetére. A Keleti városrészre irányuló TÁMOP, TIOP, DDOP projektek, ill. pályázatok kidolgozása, és lebonyolítása. A közüzemi szolgáltatások biztosításának speciális módjaira vonatkozó megolTevékenységek dások és díjtételek kialakítása a szegregátumokra vonatkozóan az (a beavatkozás tartal- Önkormányzat, ill. segítő szervezetek bevonásával. ma) pontokba szedve A szegregátumok leromlott állapotú lakókörnyezetének javítása, a helybeliek részvételével. Komplex társadalmi beavatkozási programok kidolgozása a szegregációból az integrációba vezető folyamat alátámasztására. Résztvevők és felelős
Felelős: Pécs MJV Polgármesteri Hivatala, résztvevők: a helyi lakosság, MMSzSz, roma szervezetek, munkaügyi szervezetek, Családsegítő Központ, stb.
Partnerek
városrészi civil szervezetek
Határidő(k) pontokba szedve
A jelenleg megvalósítás alatt álló TÁMOP projekt, valamint az előkészítés alatt álló pályázatok megvalósítási határideje összességében 2015 közepe.
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsáA szegregátumokban élők számának csökkenése a KSH hivatalos adatai alapján a ga, forrása (rövid-, közép- és hosszútávon), tervezett projektek indikátorainak és mérföldköveinek megfelelően. valamint fenntarthatósága
Kockázatok és csökkentésük eszközei
Szükséges erőforrások
Kockázatot jelent a pályázott támogatások elnyerése és tervezett felhasználhatósága, valamint az érintetek bevonásának eredményessége. A kockázatok mérsékelhetőek a szakszerű pályázat előkészítéssel és a projektek közösségi alapú tervezésével. A jelenleg megvalósítás alatt álló TÁMOP projekt forrása 150 millió Ft támogatás, a pályázati szakaszban lévő projektek tervezett keretösszege mintegy 1,1 milliárd Ft. Ezek a rövid távú, két éven belüli felhasználású projekteket jelentik, közép, ill. hosszú távon a 2014-2020. EU támogatási periódusban további legalább ekkora méretű támogatási források szükségesek a tervezett célokhoz egyéb munkahely teremtési források bevonása mellett.
209
I/2. Intézkedés címe:
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Résztvevők és felelős
Lakhatási körülmények javítása: komfortosítási törekvések, alternatív komfortosítási megoldások feltárása Pécs szociálisan leromlott területeire vonatkoztatva – elmondható, hogy míg a város egészében összesen 950 db komfort nélküli (tehát sem lakáson belüli vízöblítéses WC-vel, sem vezetékes ivóvízzel, sem szennyvíz-elvezetéssel nem rendelkező) lakás található, addig szegregálódott területeken található az ilyen alacsony komfortú lakások száma 250 db (26%). Ez szignifikáns eltérés, hiszen a szegregálódott területeken elhelyezkedő lakások száma/aránya (3.5.1. tábla) %-a a város teljes lakásállományához képest. A területen élők lakhatási színvonalának alacsony szintje mellet a jelenlegi szaniter megoldások és a helyiek egy részének ezzel kapcsolatos napi gyakorlata folyamatos közegészségügyi problémák táptalaja. Az Intézkedési terv célja, hogy az akcióterületen lévő alacsony komfortú lakások komfortosítási lehetőségeit megvizsgálja. Az egyik lehetőség, hogy a lakások mindegyike a vezetékes vízhálózatra és a szennyvíz-hálózatra is kerüljön bekötésre, és minden lakásban/hoz vízöblítéses WC kerüljön kialakításra. Alternatív lehetőség részletes kimunkálása. A munkálatokba a területen lakó családok bevonása a munkálatokba. 1. Rövid távú cél: 3 hónapon belül készüljenek műszaki javaslatok az ingatlanokban a WC-helyiség kialakításának lehetőségeiről, illetve az alternatív megoldások műszaki részleteiről. 2. 1 éven belül készüljenek el a terv-tanulmányok a konkrét megvalósításhoz, majd készüljenek el a részletes költségvetések az egyes lakásokra lebontva. Ezek tartalmazzák a víz-bevezetés, a szennyvízelvezetés, valamint a WChelyiségek kialakítási költségeit, illetve az alternatív megoldások költségszámításait. 3. 3 éven belül – ütemezetten – kerüljenek kialakításra a WC-helyiségek, kerüljön megoldásra a víz-bevezetés és a szennyvízelvezetés, avagy az alternatív megoldások kerüljenek kivitelezésre 1. Az Önkormányzat meglévő felmérését a szaniter megoldással nem rendelkező ingatlanokról bővíteni szükséges. 2. A célterület minden lakására/lakás-típusára műszaki javaslatok előkészítése, egyeztetése, a szükséges döntések meghozatala a lakókkal egyetértésben. 3. Terv-tanulmányok elkészítése, a szükséges engedélyek beszerzése 4. Részletes költségvetések elkészítése, gazdaságossági vizsgálata, döntések meghozatala. 5. Ütemterv elkészítése. Az egyes épületek/területek munkálatainak időbeli ütemezése, a lakók átmeneti elhelyezésére szolgáló lakások biztosítása (kialakítása, lakhatóvá tétele, stb.) 6. Az első épületekből a lakók ideiglenes elköltöztetése, a munkálatok elvégzése. 7. Az elkészült épületek mellett „funkció nélkülivé vált” „régi„ WC-k elbontása 8. A lakók felkészítése a megváltozott lakókörülményekhez való alkalmazkodásra (használat, karbantartás, használat költségeinek kordában tartása, stb.). 9. Az elkészült épületekbe a lakók visszaköltöztetése. Résztvevők: Pécsi Önkormányzat Népjóléti Sport és Lakás Referatúra (mint az önkormányzati lakások tulajdonosának képviselője, előkészítő) Pécs Holding Zrt. Bérleménygazdálkodási Osztálya (mint az önkormányzati bérlakások üzemeltetője) Civil Partnerszervezet 210
Felelős: Referatúra
Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
1. 2. 3.
Pécsi Tudományegyetem PM Műszaki és Informatikai Kar, Családsegítő Központ, Kék Gazdaság Klaszter 2014.03.01. 2014.12.31. 2016.04.01.
Rövidtávon: komplex elméleti javaslatok kialakítása. Középtávon: terv-, és engedély szint teljes elérése. Hosszú távon: a kivitelezési munkák megvalósulása, magasabb szintű életminőséget biztosító lakások kialakítása.
1. Fennáll a veszélye, hogy a magasabb szintű infrastruktúra használatát nem ismerve probléma/kár keletkezik Csökkentés eszközei: civil partner bevonásával felkészíteni/felvilágosítani az embereket, megtanítani a használatot, felhívni a figyelmet az esetleges hibák elkerülésére, stb. A karbantartások megszervezése a lakók közt Kockázatok (pl.: barkács klub keretében) és csökkentésük esz2. A magasabb komfortfok nagyobb lakásfenntartási kiadásokat eredményez közei Csökkentés eszközei: Eleve víztakarékos megoldások alkalmazása A lakók megtanítása a takarékos fogyasztásra Háztartási tanácsadás keretében az új lehetőségekhez való tényleges hozzáférés érdekében a családi kiadások áttekintése, a prioritások megváltoztatása A helyiek bevonása az alternatív megoldások üzemeltetésébe Pályázati források. Szükséges erőforrások Önkormányzati kiegészítő (erő-)források. Területen élők saját tapasztalatának, munkaerejének bevonása.
211
I/3.
Intézkedés címe:
Lakhatási körülmények és a lakókörnyezet körülményeinek javítása: A leromlott állapotú szociális bérlakások felújítása bérlők és helyi lakosok részvételével
-
A leromlott fizikai állapotú szociális bérlakás állomány és lakóterületek. - A bérlakás-politika és a lakásállomány, valamint a fejlesztési lehetőségek közötti anomáliák időszakos megjelenése. Feltárt probléma A bérlakás állomány 40%-át 1960 előtt épült, komfort nélküli, leromlott (kiinduló értékekkel) műszaki állapotú lakások/épületek teszik ki. Az évtizedek elmaradt karbantartásai miatt elengedhetetlenné vált a lakások/épületek hosszú távon ütemezett felújításainak megkezdése. A legégetőbb a probléma a szegregálódott területeken található alacsony komfortú és igen leromlott állagú lakások/épületek esetében. Rövidtáv: 6 hónapon belül lakóterületekről rendelkezésre álló komplex adatbank létrehozása – szociális térkép működtetése. Célok Középtáv: DDOP, TIOP, TÁMOP fejlesztéseinek fokozatos kiterjesztése a Általános megfováros egyre több területére, valamint a fenntarthatóság érdekében a togalmazás és rövid-, vábbi folyamatos karbantartás biztosítása. közép- és Hosszú táv: 2 éven belül hosszú távú bérlakás-politika kialakítása és a tárhosszútávú időegy- sadalmi folyamatokat figyelembe vevő működtetése. Ezen belül ségekre bontásban hosszútávú lakás-felújítási program kialakítása. Az Ütemtervnek megfelelően a lakás- és épület-felújítások folytatása a tapasztalatok kiértékelése után. Az egyes városrészekről/területekről rendelkezésre álló információkból adatbank kialakítása. A rendelkezésre álló városi multifunkcionális térkép „szociális rétegének” megvalósítása, adatainak rendszeres frissítése. Rövid távú ütemterv készítése a legleromlottabb állapotú területekről, azok lakásairól/épületeiről. A DDOP, TIOP, TÁMOP programok tapasztalatainak kiértékelése és felhasználása a felújítási program kidolgozásánál. Tevékenységek Az azonnali beavatkozást igénylő területek kiválasztása. (a beavatkozás tarProgramok kidolgozása a magán és önkormányzati tulajdonú lakásokra talma) pontokba egyaránt. A lakók bevonásának részletes feltérképezése. szedve Részletes költségvetések elkészítése az egyes lakásokra lebontva. A munkákat megelőző képzések, felkészítő programok lebonyolítása. A munkálatok idejére ideiglenes elhelyezést nyújtó lakások biztosítása.
A felújítási munkák ütemezett elvégzése, folyamatos karbantartás megszervezése. Hosszú távú felújítási program elkészítése a szintén elkészítendő új Lakáspolitikai Koncepció keretén belül. Résztvevők és felelős
Partnerek
Résztvevők: Pécs MJV Önkormányzata Népjóléti, Sport és Lakás Referatúra, Pécs Holding Zrt. Bérleménygazdálkodási Osztálya, Civil Partnerszervezetek az egyes területeken, Felelős: Pécs MJV Önkormányzata, Polgármesteri Hivatala Referatúra Pécsi Tudományegyetem PM Műszaki és Informatikai Kar, Családsegítő Központ, Munkaügyi Központ, Türr István Képző és Kutató Központ 212
1. 2014.04.01. 2. 2014.12.31. 3. 2016.09.01.
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
Kockázatok és csökkentésük eszközei
Szükséges erőforrások
Rövidtávon: komplex elméleti javaslatok kialakítása, valamint az intézkedések megalapozásához szükséges adatbázisok kialakítása. Középtávon: Mindhárom idősíkra kiterjedő Programok (pl.: Lakáspolitikai Koncepció). Hosszú távon: a kivitelezési munkák ütemezett megvalósulása, magasabb szintű életminőséget biztosító műszaki színvonal elérése.
Fennáll a veszélye, hogy a a felújításokat követően a elindul a lakások amortizálódása. Csökkentés eszközei: civil partner bevonásával felkészíteni/felvilágosítani az embereket az új körülményekre (pl.: felhívni a figyelmet a tipikus problémákra, és azok elkerülésére, stb. A karbantartások megszervezése a lakók közt (pl.: barkács klub keretében). A lakások üzemeltetőjénél elkülönített karbantartási alap létrehozása, 24 órás karbantartó szolgálat felállítása. A felújított lakás nagyobb lakásfenntartási kiadásokat eredményez(het) elsősorban a bérleti díjak terén. Csökkentés eszközei: Eleve időtálló, minőségi anyagok/berendezések alkalmazása/beszerelése. Energiatakarékos megoldások megvizsgálása és alkalmazása. A lakók megtanítása a takarékos fogyasztásra. Pályázati források. Önkormányzati kiegészítő (erő-)források (a lakbér-bevételekből karbantartási alap elkülönítése). Területen élők saját tapasztalatának, munkaerejének bevonása.
213
I/4. Intézkedés címe:
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Résztvevők és felelős
Partnerek
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása(rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
A városi munkaerőpiacon esélytelen, alacsony iskolai végzettségű (legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező) munkát keresők számának és a munkanélkülieken belüli arányának csökkentése Pécsett a regisztrált munkanélküliek száma 2013 februárjában 8826 fő volt, munkanélküli ellátásra csak közel 50%-uk volt jogosult. (az ellátásban nem részesülők számára az önkormányzat állapíthat meg támogatást) A nyilvántartásban szereplők több mint negyede, (27,8%) legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezett, 23,65% volt az 50 év felettiek és 13% a 25 év alattiak aránya. A regisztráltak 35%-a több mint egy éve keresett munkát. 2013 első 3 hónapjában a bejelentett és nem támogatott 395 üres pécsi álláshelynek csak az 5,7%-ára vártak általános iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalókat Rövid távon: a meglevő képzési lehetőségek (általános és középiskolákban indított felnőtt osztályok, tanfolyamok, hazai és európai uniós forrásokból támogatott, végzettséget adó munkaerő-piaci képzési programok) fokozottabb kihasználása. Középtávon: a képzés, szakképzés szerkezetének, szakma-struktúrájának rugalmas igazítása és igazodása a munkaerő-piaci igényekhez, a korrekcióra is lehetőséget adó pályaválasztási, pályaorientációs rendszer kialakítása, a középiskolákból, szakképző iskolákból történő lemorzsolódás csökkentése. Hosszú távon: a város gazdasági versenyképességét erősítő munkaerő kínálat kialakítása, a munkaerő piacra belépők között a minimum középiskolai végzettséggel rendelkezők számának és arányának növelése. Megyei, városi szakképzés-fejlesztési stratégia és erre építve szakképzési program kialakítása. Az aluliskolázott csoportok újratermelődését csökkentő oktatási programok indítása. Az iskolai hátrányok mérséklését célzó felnőttoktatási programok kialakítása és megvalósítása. Az iskolai lemorzsolódás csökkentése un. mentori/tutori programok indításával, iskolai szociális munkások és a gyermekek iskolai előmenetelét segítő mentor-tanárok beállítása, a pályaválasztási, pályaorientációs és korrekciós tevékenységek és szolgáltatások kiszélesítése a munkáról, szakmákról, munkahelyekről közvetlen, élményszerű tapasztalat megszerzését célzó tevékenységekkel.
PMJV Önkormányzata, BMKH Munkaügyi Központ
PMJV Önkormányzata, Pécs Város általános és középiskolái, KLIK, BMKH Munkaügyi Központ 2014.12.31. 2017.12.31. 2020.12.31.
Középiskolai és szakmai végzettséget szerzők száma emelkedik. Csökken az álláskeresőkön belül az alacsony iskolai végzettségűek és szakképzetlenek száma. Csökken a középiskolákból lemorzsolódók száma.
214
Kockázatok és csökkentésük eszközei
A fenntarthatóság kockázatokat rejt; a rendelkezésre álló (erő-)források és a gazdasági környezet függvényében alakul.
Szükséges erőforrások
Pályázati források. Önkormányzati kiegészítő (erő-)források.
215
I/5. Intézkedés címe:
A városi közfoglalkoztatási programok hatékonyságának a javítása
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Az alacsony végzettségű munkanélküliek számára felkínálható üres álláshelyek száma egyre inkább csökken, így leginkább a különböző közfoglalkoztatási programok keretében nyílik lehetőség foglalkoztatásukra (2012-ben a 967 pécsi közfoglalkoztatott közül 294 csak általános iskolai végzettséggel rendelkezett és 23 fő nem fejezte be általános iskolai tanulmányait. A közfoglalkozatással kapcsolatos problémák: konzerválja a meglevő hátrányokat, stigmatizálja a benne résztvevőket, nem inspirál teljesítményre. Rövidtávon: Az elmúlt időszak kedvező pécsi közfoglalkoztatási tapasztalataira építve: A közfoglalkoztatás kiegészítése az abban résztvevők képzésével, készség-és képességfejlesztő, valamint un. szociális ügyesség-fejlesztő programokkal. Civil szervezetek részvételének biztosítása a városi közfoglalkoztatási programok tervezésében, szervezésében és megvalósításában, a városi közfoglalkoztatás szervezeti struktúrájának és hátterének kialakítása (szükségletfelmérés, az irányítást, szervezést és koordinációt végző munkacsoport létrehozása. A közfoglalkoztatásban érintett városi hatóságok, intézmények, vállalatok, szervezetek tervezhető körének meghatározása. Közfoglalkoztatottak által ellátott tevékenységek meghatározása. A közfoglalkoztatásba bekapcsolódó városi intézmények és szervezetek körének kialakítása. Középtávon: A városi közfoglalkoztatás valódi funkcióinak kialakítása: átvezetés a munkaerő-piacra, szervezett és kontrollált munkafeltételek biztosítása, munkatapasztalat megszerzése. A közfoglalkoztatás nyújtotta lehetőségek kihasználása a városüzemeltetésben, a városi infrastruktúra felújításában, a közterületek karbantartásában, városi szolgáltatások biztosításában (pl. köztisztaság, intézmények felújítása, városi épületek tisztántartása, környezetvédelem, idősgondozás, stb.). Képzések megszervezése. Strukturált munkahelyek kialakítása. A hatékony munkaszervezés és ellenőrzés feltételeinek kialakítása. A közfoglalkoztatottaknak a munkaerőpiacra történő átvezetését segítő feltételek (pl. szociális munka,) kialakítása.
Résztvevők és felelős
Pécs MJV Önkormányzata, BMKH Munkaügyi Központja
Partnerek
Pécs MJV Önkormányzata, BMKH Munkaügyi Központja, A városban működő intézmények, egyházi és civil szervezetek, Kommunális feladatokat ellátó pécsi vállalatok
Határidő(k) pontokba szedve
folyamatos
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása
Közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerő-piacra kikerülők száma. A közfoglalkoztatás alatt szakmai végzettséget szerzők száma. A közfoglalkoztatás időtartama alatt készség-és képességfejlesztő kurzusokon résztvevők száma. 216
(rövid, közép és hoszszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
A közfoglalkoztatás indikátorainak kialakítása (pl. az általuk gondozott idős emberek száma, folyamatosan karbantartott városi közterületek száma, stb. A közfoglalkoztatás aktuális szabályozása és a partneri kör (köz-, civil, gazdasági szféra) együttműködésén alapul.
217
I/6. Intézkedés címe:
„Esélypont” létrehozása és városi szintű közvetítőrendszer kialakítása -
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) -
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
A szociális krízisterületeken élők és a különböző szempontból hátrányos helyzetben lévő csoportok sok esetben nem rendelkeznek információval a számukra rendelkezésre álló segítségről, ill. nincs ismeretük azokról az elérési utakról, módszerekről, amelyek révén problémáik enyhíthetőek, ill. megoldást nyerhetnek. Az önkormányzati és nem önkormányzati intézmények által biztosított szociális és oktatási szolgáltatásokról nincs egységes áttekintés, utánkövetés, monitorozás.
-
A lakosság arra rászoruló rétege számára segítség a hivatali és egyéb szolgáltatások eléréséhez, igénybevételéhez, a szolgáltatókkal való kapcsolatfelvételhez.
-
Önkormányzati kapacitásfejlesztés és városi szintű közvetítőrendszer kialakítása révén folyamatos orientációs tanácsadás biztosítása, melynek révén a problémákkal küzdő lakosok segítséget kapnak abban, hogy megtalálják és elérjék a saját problémájuk feloldásához szükséges, rendelkezésre álló szolgáltatásokat. A fenntartótól független teljeskörű információs bázis kialakítása és gondozása az Önkormányzat keretein belül a szociális és oktatási szolgáltatásokra vonatkozóan a városi szükségletek kielégítettségének nyomon követése érdekében. Szociális krízisterületeken élők számára legyen szolgáltatás: hivatali ügyintézés segítésére a szolgáltatóknál legyen egy személy.
-
Résztvevők és felelős
Pécs MJV Önkormányzata, Polgármesteri Hivatala az Esélyek Háza részvételével
Partnerek
Szociális és oktatási intézmények, közszolgáltatók, stb.
Határidő(k) pontokba szedve
2014. január 31.-ig pilot megoldás kidolgozása és a folyamatos tapasztalatok értékelése. A tapasztalatok tükrében fél év múlva újraértékelés és a folytatás módozatainak áttekintése.
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
-
Az „Esélypont” ismertsége, a segítségnyújtás ügyszáma. Társadalmi elégedettség az „Esélypont” működésével kapcsolatban.
A rászorultakhoz nem jut el a segítő szolgáltatás híre, az „Esélypont” nem tudja betölteni közvetítő, koordinatív szerepét. A kockázat csökkentésének módja: széleskörű információ és bizalmi légkör kialakítása a rászorultak területi és társadalmi metszeteiben. Főállású és részmunkaidőben foglalkoztatott munkatárs a Polgármesteri Hivatal részéről az Esélyek Házával együttműködve a szolgáltatás humán feltételeinek Szükséges erőforrások biztosítása érdekében, valamint a szolgáltatás nyújtásához alkalmas helyszín biztosítása. Kockázatok és csökkentésük eszközei
218
I/7. Intézkedés címe:
Hajlék
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Lakhatás 1: a hajléktalan ellátásokat igénybe vevők és a veszélyeztetett lakhatási helyzetben élők számának jelentős növekedése. Lakhatás 2: A hajléktalan ellátást igénybe nem vevő, illetve az azt igénybe vevő, de életvitel szerűen az utcán is sokat tartózkodó hajléktalanok körül kialakuló társadalmi konfliktusok.
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
A hajléktalanság kialakulásának megelőzése, valamint a Pécsett magas színvonalon működő hajléktalan ellátó rendszer összehangolt működése, fenntarthatóságának elősegítése. 1. Hajléktalanná válást megelőző program a hajlékkal rendelkezők körében. 2. Társadalmi befogadást segítő program, amely összhangba hozza a többségi társadalom és a hajléktalanok városi térhasználatát (a PTE Városműhelyének előzetes térhasználat feltárása alapján).
Résztvevők és felelős
Pécs MJV Önkormányzata, családsegítők, hajléktalan-ellátó szervezetek.
Partnerek
Egyéb szociális intézmények, háziorvosi szolgálatok, sürgősségi ellátás, mentők, rendőrség, közterület felügyelet, katasztrófavédelem.
Határidő(k) pontokba szedve
folyamatos
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hoszszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Ellátás és intézmény-specifikus, jogszabályok határozzák meg. A kötelezően vezetett nyilvántartásokban adatok fellelhetők. Szükséges a jogszabályok újragondolása: szakmai és politikai párbeszéd (szakmapolitizálás). Elsődleges cél legyen a jövedelemszerző tevékenység érdekében támogatott munkahelyek létrehozása. Hasonlóan a megváltozott munkaképességű emberek bérfinanszírozásához, szükséges a szocializációs körülményeikben sérült emberek (hajléktalanok) esetében is e rendszert megvalósítani: modellprojektek kellenek 75%-os bérfinanszírozással. Forráshiány, inadekvát jogszabályi környezet, társadalmi megítéltség, kompetenciák tisztázatlansága, nem ismeretesek a kormányzati szándékok. Eszköz: párbeszéd. Kiszámítható központi finanszírozás, lakás és gazdálkodás célú ingatlanvagyon, nem pályázat alapú fejlesztési források.
219
I/8. Intézkedés címe:
„Ételmentők”
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
A társadalom perifériáján elhelyezkedő, mélyszegénységgel küzdő csoportokban, gyermekek és idősek körében az éhezés veszélyének megjelenése.
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Rövidtávon: az éhezés veszélyével érintett, segítségre szorulók beazonosítása, a közreműködő segítő partnerek beazonosítása. Középtávon: az „Ételmentő” hálózat kialakítása és működtetése. Hosszútávon: az éhezés veszélyének elhárítása.
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Résztvevők és felelős
A kiterjedt élelmiszer-kereskedelem alapján segítő hálózat létrehozása. 1. Az igények és lehetséges partnerek felmérése és pontos beazonosítása. 2. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület tevékenységének adaptálása Pécsre. 3. 2. A szolgáltatás megszervezése, és esetleges kiterjesztése a város határán túlra (helyi hálózat). TÁMASZ, MMSZE, Vöröskereszt, Családsegítő Központok, Caritas Felelős: a kezdeményezés indításáért Pécs MJV Önkormányzata, Polgármesteri Hivatala. A végrehajtás partnerségben valósulhat meg, melynek struktúrája a Polgármesteri Hivatal koordinációja alapján kidolgozandó. A megvalósítás lehetőségét és eredményeit folyamatosan értékelni szükséges.
Partnerek
Magyar Élelmiszerbank Egyesület, Tesco, Metro, Aranycipó, Penny, további nagy élelmiszer kereskedelmet folytató cégek.
Határidő(k) pontokba szedve
1. 2013. október 31. 2. 2014. január 31. 3. 2014. május 31.
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrá- A segítő hálózattal érintett rászorultak száma. sa A segítő hálózatban résztvevő partnerek száma. (rövid, közép és hosszú- A segítségként a rászorultakhoz jutatott élelmiszerek mennyisége. távon), valamint fenntarthatósága
Kockázat: a rászorultak körének korrekt meghatározása, a partnerek együttműködési szándékának biztosítása, a segítség „igazságos” elosztásának megvalósítása. A kockázatok csökkentése a megfelelős kommunikáció és a transzparens működés révén csökkenthető. Pécs MJV Polgármesteri Hivatal részéről szervező kapacitás biztosítása az intézSzükséges erőforrások kedés részleteinek kialakításához. A további források a kezdeményezés fogadtatásának ismeretében határozhatók meg. Kockázatok és csökkentésük eszközei
220
II. A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGE II/1. Intézkedés címe:
Hálózat kialakítása és folyamatos működtetése a gyermekekkel foglalkozó intézményi és szolgáltató rendszer hatékonyabb működésének érdekében
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
A helyzetelemzéshez szükséges adatgyűjtés rávilágított többek közt arra, hogy a gyermekvédelmi statisztikai adatok csak részlegesen állnak rendelkezésre (és időnként ellentmondóak), ugyanakkor jövőbeni szolgáltatástervezéshez, egyrészt szükséges volna az adatok hozzáférhetőségének szélesebb körű biztosítása, másrészt a meglévő gyermekjóléti szolgáltatások adatbázisba foglalása és nyilvánossá tétele. A munkacsoporti megbeszélések során világossá vált, hogy a különféle szervezeti struktúrával és/vagy eltérő fenntartóval rendelkező intézmények szórványosan tudnak egymás tevékenységeiről. Pécs városa hatalmas és szerteágazó intézményrendszerrel rendelkezik, az intézmények szakmacsoportokba tömörülve, zárt rendszerben szervezik mindennapjaikat. A vonatkozó jogszabályok által előírt kötelező gyermekjóléti szolgáltatásokat, a helyi nonprofit szféra szereplői (civil és egyházi szervezetek) is nagymértékben kiegészítik, főként projektfinanszírozásból és önkéntes tevékenység által. A gyermekvédelmi rendszer hatékonyságának növeléséhez szükséges a fenntartók és szolgáltatók együttműködési hatékonyságának további növelése: a szolgáltatások összehangolása, a felmerülő szükségletek artikulálása és a közös megoldáskeresés.
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Általános cél: széleskörű információáramlás és partnerségi együttműködés. Rövidtávon: adatbázis készítés és nyilvánossá tétel, partnerség építés. Középtávon: gyermek- és ifjúsági munkacsoport felállítása, internet hozzáférés javítása, mintaadó családok, mintaadó intézmények körének feltérképezése. Hosszútávon: esélyponti koordinátorok alkalmazása.
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
1. A szolgáltatásfejlesztés és a további forrásbevonás érdekében szükséges: a gyermekvédelmemhez kapcsolódó statisztikai adatok és szakmai anyagok (önkormányzati intézményi éves beszámolók, koncepciók, stratégiák), és a városban jelenlévő gyermekjóléti ((állami, önkormányzati civil és egyházi szervezetek által nyújtott) szolgáltatások adatbázisba foglalása és az önkormányzati weboldalon való nyilvánossá tétele. Mintaadó családok, mintaadó intézmények körének feltérképezése, „best practice” megismerésének elősegítése. A szegátumokban és leszakadó városrészekben az internet hozzáférés segítése (a lefedetlenségből adódó technikai korlátok megoldása). 2. Szükséges, hogy az önkormányzati fenntartású gyermekvédelmi intézmények munkájukat összehangoltan végezzék az oktatási-nevelési intézményekkel és a nonprofit szektor (civil/egyházi) résztvevőivel és programjaival: az Önkormányzat részéről esélyegyenlőségi referens kijelölése. Az együttműködés hatékonyságának erősítése érdekében az Önkormányzat hívja életre a városi gyermek- és ifjúsági munkacsoportot, amely min. negyedévente ülést tart és releváns önkormányzati bizottságban képviseletet biztosításon számára. Az Önkormányzat segítse az önkormányzati, állami, civil és egyházi szolgáltatókat támogatási források megszerzésében és az Önkormányzat által megpályázni kívánt program tervezésébe és megvalósításába vonja be együttműködő partnerként a területen tevékenységet végző szervezeteket. 3. A gyermekvédelem családközpontú szolgáltatásának megerősítése érdekében szükséges, hogy az Esztergár Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ olyan Esélypontként is tudjon működni. A jövőben szükséges volna, hogy az in221
Résztvevők és felelős
Partnerek Határidő(k) pontokba szedve
tézmény keretében, városrészeként rendelkezésre álljon egy koordinátor, aki naprakész információval rendelkezik a gyermekeket és családjukat érintő szociális, egészségügyi, oktatási és kulturális szolgáltatásokról és szolgáltatókról. Az esélyponti koordinátori munka célja, hogy a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés javuljon és a városi szolgáltatási paletta minél hatékonyabb kihasználtságú legyen. A szolgáltatás megszervezéséhez létszámbővítés szükséges. Pécs MJV Önkormányzata; intézményfenntartók, egészségügyi, szociális, oktatási Intézmények és civil és egyházi szervezetek képviselői, Baranya Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház További projektgazdák, nonprofit és for-profit szervezetek képviselői, PTE Neveléstudományi, Szociális Munka és Szociálpolitika és Szociológiai Kar, városi weboldal kezelője Rövid távú feladatok: 2013. év vége Középtávú feladatok: 2014. év közepe Hosszú távú feladatok: 2014. év vége
Eredményességi mutatók és annak Partnerségi adatbázis; „best practice” adatbázis, folyamatosan frissített önkordokumentáltsága, forrámányzati weboldal, gyermek- és ifjúsági munkacsoport (negyedévente ülésezik), sa (rövid, közép és hosszútávon), valamint esélyegyenlőségi referens, esélyponti koordinátorok fenntarthatósága
Túl nagy az intézményi és szolgáltatói hálózat, nem hatékony a kommunikáció (kisebb egymással közelebbi kapcsolatban állók munkacsoportban dolgoznak, a munkacsoport delegál képviselőt a teljes intézményrendszert érintő kérdések megvitatására); Kockázatok delegált képviselők esetén nem hatékony a visszajelzés (a visszajelzés konkrét és csökkentésük eszmódjának szabályozása); közei a forrásigényes intézkedésekre nem áll rendelkezésre forrás (pályázati forráskeresés). Az Önkormányzaton belül felelősségi jogkör tisztázatlan marad (esélyegyenlőségi munkatárs kijelölése). - Esélyegyenlőségi referens kinevezése, - elkötelezett vezetés és partnerek, Szükséges erőforrások - megvalósítás orientált döntéshozatal, - anyagi támogatás, pályázati források megszerzésének támogatása, - társadalmi támogatottság.
222
II/2. Intézkedés címe:
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Hátrányos helyzetű gyermekek és családok mobilitásának elősegítése: Közösségi közlekedés és virtuális mobilitás Pécs széleskörű gyermekvédelmi szolgáltatási palettájának igénybevétele a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és családok esetében csak részlegesen adódik az információáramlás töredezettségéből és a szolgáltatások területi eloszlásának egyenetlenségéből. A gyermekek és családok mindennapjaikban jelentkező közlekedési nehézségeket az Önkormányzat tanulói bérlettérítési juttatása csak részben tudja kezelni, többek közt, ezért is sérül a gyermekes családok és fiatalok oktatási, szociális, egészségügyi és kulturális szolgáltatásokhoz való egyelő esélyű hozzáférése. Egyrészt a támogatást csak az általános iskolai korosztály tudja igénybe venni és csak oktatási időszakban, a középiskolások nem, másrészt a hátrányos helyzetű kisgyermekes családok számára továbbra is fennálló probléma a gyermekük kísérése vagy ügyeik intézése. Hatványozottan jelentkezik a fenti probléma a szegregátumokban élő családok esetében. A közösségi közlekedési korlátok nehezítik az integráció folyamatát is. A mobilitás másik vetülete nem a földrajzi, hanem a virtuális mobilitás problémaköre. A hátrányos helyzetű, szegregált területen élő gyermekek hozzáférése az infokommunikációs rendszerekhez nagymértékben korlátozott, György telepen és Hősök terén 132 családból 8-nak van személyi számítógépe, és két családnál van internet elérhetőség (Jelenlét Program Felmérés 2010.) A fizikai infrastruktúra is hiányos, nem lehet szolgáltatót találni, aki biztosítja a hozzáférést az internethez. Rövidtávon: A hátrányos helyzetű gyermekek (és szükség esetén kísérőjük) számára a közlekedés lehetőségének biztosítása mobilitásuk, a város által kínált szolgáltatásokhoz és való hozzáférésük az integráció biztosítása érdekében. Középtávon: Széleskörű, minden gyermek és fiatal számára elérhető, hozzáértők segítségével működő informatikai infrastruktúra fejlesztésére van szükség különösen a hátrányos helyzetű, szegregált területeken. Hosszútávon: biztonságos bicikliút hálózat. Közösségi közlekedés hozzáférésének lehetővé téttele érdekében szükséges egy olyan támogatási rendszer kidolgozása, amely gyakorlati segítséget nyújt a közlekedési problémák megoldásában. 1. Az Esélyegyenlőségi referens és a Gyermek- és ifjúsági munkacsoport feladatát képezheti a szükségletek pontos beazonosítása, más városok gyakorlatainak megvizsgálása és javaslattétel megfogalmazása. Különböző megoldások és azok kombinációi lehetségesek: telepített jegyek meghatározott intézményeke, kedvezményes családi bérletek, a jelenlegi támogatotti kör kiszélesítése 2. Az Önkormányzat a javaslatok megvizsgálását követően, - amennyiben szükséges - felülvizsgálja tanulói bérlettámogatásra vonatkozó rendeletét és szerződést köt a Tükebusz Zrt-vel. 3. Az Önkormányzat Infrastrukturális fejlesztési lehetőségei során prioritásként tekint a meglévő kerékpár úthálózat bővítésére, különösen a Keleti városrész irányában. A virtuális mobilitás tekintetében: Felméri a területre vonatkozó szükségleteket és kezdeményezi a szolgáltatók felé az infrastrukturális hálózat kiépítését. Az Önkormányzat saját forrást mozgósít és pályázati forráskeresése és programalkotása során kiemelt figyelemmel kezeli a hátrányos helyzetű gyermekek közösségi szintű internet elérhetőségének javítását, továbbá kezdeményezi a felelős internethasználthoz kapcsolódó szükséges oktatási 223
Résztvevők és felelős
Partnerek
programok – fókuszálva a szegregátumokban élő fiatalokra és gyermekekre – elérését. Együttműködési lehetőségek feltérképezése és megállapodások kötése civil szervezetekkel. Pécs MJV Önkormányzata, esélyegyenlőségi referens, városi gyermek- és ifjúsági munkacsoport, Tükebusz Zrt., Baranya Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház For-profit szerveztek
Rövid távú feladatok: 2013. év vége Határidő(k) pontokba Középtávú feladatok: 2014. év közepe szedve Hosszú távú feladatok: 2014. év vége Elkészült koncepció a közlekedési mobilitásra vonatkozóan. Realizált intézkedés közlekedési mobilitásra vonatkozóan. Elkészült szükségletfelmérés és koncepció a virtuális mobilitásra vonatkozóan. Eredményességi mu- A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és szükség esetén tatók és annak kísérőjük mindegyike kedvezményesen utazhat a helyi közlekedési eszközökön dokumentáltsága, nem csak iskolaidőben és nem kizárólag azok, akiknek az iskolába jutás csak közforrása lekedési eszközzel megoldható. (rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre (rövid, közép és hosz- jogosultak gyermekek és szüleik). szútávon), valamint Elérhetővé válik valamelyik szolgáltató fejlesztésének eredményeképpen az infenntarthatósága ternet György telepen. Oktatási programok indulnak a szabadidős programokkal foglalkozó civil szervezetek által fenntartott internet hozzáférési lehetőségek helyes használatára. (megvalósított képzések száma, képzést sikeresen elvégzők száma). Kockázatok: nem realizálódik a Városi gyermek és ifjúsági munkacsoport és nem lesz felelőse az Önkormányzaton belül az intézkedés tartalmának megvalósításáKockázatok ban. A koncepció elkészül, de nem realizálódik. Nem lesz lehetőség pénzügyi és csökkentésük eszforrásbevonásra. közei Csökkentésük: partnerség erősítése, határidők pontos betartatása, pályázati források kezelése. Esélyegyenlőségi referens kinevezése, gyermek- és ifjúsági munkacsoport folyamatos működtetése, Szükséges erőforrás meglévő anyagi források átcsoportosítása, további forrásbevonás, ok idő és tér az együttműködések kialakítására és fenntartására, elköteleződés és partnerség.
224
II/3. Intézkedés címe:
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba
Városrészenkénti prevenciós szolgáltatások, a helyi közösségek és közösségi terek megerősítése Pécsett élő, kiskorú gyermekek 27,6%-át vagyis több, mint az ¼-ét 2010. év végén veszélyetetettként tartották nyilván. 2012-ben 1000 gyermekre 14 védelembe vett gyermek jutott. A Keleti városrészben élő gyermek felülreprezentáltak mindkét mutató tekintetében. Pécs Kertvárosában fokozatosan növekszik az elszegényedő családok száma. A családok nehéz léthelyzete, jövőkép-nélkülisége kihat gyermekeikre, erősítve deviáns karrier felé sodródásukat. A kirekesztődés és a kirekesztettség érzése predesztinálja felnőttkori sikertelenségüket. Az iskolai szociális munka kiemelt jelentőséggel bír a veszélyezettség megelőzésében és a prevenciós szociális munkában. Pécsett, jelenleg 6 oktatási intézményben - eltérő forrásból finanszírozva és foglakoztatásban - van jelen az iskolai szociális munka. A Városban közel 60 általános és középfokú iskola működik állami, önkormányzati, civil és egyházi fenntartásban. Jelenleg a Keleti városrész egyetlen általános iskolájában sem biztosított a szolgáltatás. Szükséges a jövőbeni szolgáltatásbővítés, amely forrásbevonást, pályázatkeresést igényel és az intézményfenntartók és a nonprofit szféra szoros együttműködését feltételezi. A városban nincs elegendő játszótér és az ifjúságot célzó közösségi tér, a meglévők városrészenkénti eloszlása és minősége pedig nem egyenletes. Az Önkormányzat nem rendelkezik pontos adatbázissal, de a Keleti városrészben egyértelműen hiány mutatkozik ezeken a területeken. Az ifjúsági közösségi terek nagy részét közművelődési intézmények és civil szervezetek működtetik, így az általuk nyújtott szolgáltatások finanszírozása zömében pályázati forrásból megoldott, ugyanakkor a jól működő szolgáltatások fenntartása a projekt lejártát követően bizonytalanná válik. A specializált szolgáltatások, terek elérése szempontjából probléma a hátrányos helyzetű csoportok (szociális, gazdasági, területi szempontok) mobilitásának hiánya. A szolgáltatások egy része költségtérítéses (pl. nyár táborok), a hátrányos helyzetű gyermekek számára nem elérhető. Általános cél: Az iskolai szociális munka széles körű elterjesztése, kiemelten a Keleti és a Kertvárosi városrészekben. A preventív csoport- és közösségi munka elsődleges szempontként szükséges, hogy megjelenjen az önkormányzati fenntartású és non-profit gyermekvédelmi intézmények és szervezetek szolgáltatási palettáján is. A prevenció legyen horizontális, összehangolt professzionálisan kivitelezett eleme minden gyermekekkel kapcsolatos programnak. A gyermekek ás az ifjúság számára közösségi és szabadidős lehetőségek (tér és program) biztosítása, egyrészt saját környezetükben, helyben, másrészt hozzáférés megteremtése más városrészbeli programokhoz (2 intézkedés: Mobilitás). Rövidtávon: meglévő szolgáltatások és játszó- és közösségi terek felmérése, szükségletelemzés. Középtávon: játszó és közösségi terek fenntartása fejlesztése önkormányzati, non-profit és for-profit szereplők bevonásával, együttműködések ösztönzése, közösségi és szabadidős programok szolgáltatásbővítése partnerségi együttműködések és pályázati forrásbevonások által, iskolai szociális munka szükségleteinek felmérése és forráskeresés. Hosszú távon: minőségi szolgáltatások és közösségi terek megléte, általános szolgáltatások jelenléte minden városrészben, speciális szolgáltatások elérésének megteremtése, iskolai szociális munka széles körű elterjesztése. Rövidtávon: meglévő formális és informális játszó- és közösségi terek és további szükségletek felmérése, 225
szedve
iskolai szociális munka szükségleteinek felmérése és forráskeresés, városi szabadidős szolgáltatástérkép tervezése és a városi weboldalon való megjelenítése. Középtávon: „Légy Pécs Jövője” Program erősítése, fókuszálása az informális közösségi terek (játszóterek, sportpályák, grundok, stb.) felújítására, karbantartására, gondozására. Önkormányzati cégek ösztönzése informális közösségi terek örökbefogadására. Nagy Sportágválasztó Program mintájára ifjúsági szabadidős szolgáltatások bemutatása a különböző városrészekben. Hosszútávon: iskolai szociális munka elterjesztése min. a Keleti és Kertvárosi városrészekben. Városrészeként - a hátrányos helyzetű gyermekek számára is elérhető – nyáron is elérhető, tematikus programok biztosítása. Mobilitást segítő projektek realizálódása: bicikli úthálózat karbantartása és bővítése, közösségi közlekedés támogatása (2. intézkedésben tárgyalva). Pécs MJV Önkormányzata, városi gyermek- és ifjúsági munkacsoport, Résztvevők és Tett-Hely Ifjúsági Szolgáltató Hálózat, közművelődési szerződéssel rendelkező felelős szervezetek, Pécsi Sport Nonprofit Zrt., ifjúsággal foglalkozó formális szervezetek és informális csoportok. Baranya Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház, Tükebusz Zrt., Partnerek For-profit szerveztek, Önkéntesek, PTE Neveléstudományi, Szociális Munka és Szociálpolitika és Szociológiai Kar Rövid távú feladatok: 2013. év vége, Határidő(k) pontokba Középtávú feladatok: 2014. év közepe, szedve Hosszú távú feladatok: 2014. év vége. Rövidtávon: elektronikus szolgáltatás térkép, szükségletelemzés a közösségi és Eredményességi mu- játszóterekre vonatkozóan. tatók és annak Középtávon: városrészenként játszóterek (széles életkori spektrummal) és sportdokumentáltsága, pálya felújítása és fenntartása. A Város tulajdonában lévő, jelenleg funkció forrása nélküli, de ifjúsági közösségi terek számára alkalmas ingatlanok e célra történő (rövid, közép és hosz- jövőbeni hasznosítása és a működtetésükhöz szükséges forrás- és partnerség szútávon), valamint keresés. fenntarthatósága Hosszútávon: további iskolai szociális munkások alkalmazása, gyermek- és ifjúsági szabadidős szolgáltatások igénybe vételének növekedése. Nem sikerül megteremteni és fenntartani a szektorok együttműködését, humánkapacitás és pénzügyi erőforráshiány. Az Önkormányzaton belül felelősségi jogkör tisztázatlan marad esélyKockázatok egyenlőségi munkatárs kijelölése az Önkormányzaton belül. és csökkentésük esz Szolgáltatónként kapcsolattartók biztosítása. közei Pályázatok, for-profit támogatók bevonása, önkéntesek mobilizálása. Intézményfenntartók és működtetők együttműködése az iskolai szociális munka bővítése érdekében. Esélyegyenlőségi referens kinevezése, gyermek- és ifjúsági munkacsoport folyamatos működtetése, Szükséges erőforrás meglévő anyagi források átcsoportosítása, további forrásbevonás, ok idő és tér az együttműködések kialakítására és fenntartására, elköteleződés és partnerség.
226
II/4. Intézkedés címe:
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Résztvevők és felelős
Partnerek
Ingyenes nyári gyermekétkeztetés kedvezményezetti körének kiszélesítése
szükségletalapú
biztosítása
Pécs szegénységben élő családjainak az egyik legnagyobb problémát okozza, hogy gyermekeik számára a nyári szünet ideje alatt rendszeresen biztosítani tudják az egészséges, a gyermek életkori szükségleteinek megfelelő meleg ebédet. A mélyszegénységben élő családok tekintetében az alapvető élelmezés is mindennapi kihívást jelent, sok esetben a bölcsőde, az óvoda és az iskola az a hely, ahol gyermekük naponta egyszer jól lakhat. A települési önkormányzatok részére a szociális nyári gyermekétkeztetés céljából 2013. évben nyújtott támogatásra vonatkozó 30/2013.(IV.30.) EMMI rendelet alapján nyári gyermekétkeztetéshez - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek után az Önkormányzat ez évben is pályázati úton igényelhetett támogatást. 2013. májusi adatok szerint az adott évben 5853 gyermek részesített rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben. Pécs MJV - a rendelkezésre álló pénzügyi forrását számba véve - 500 gyermek, 44 napos, napi egyszeri meleg étkezésének biztosításához nyújtott be támogatási igényt, így 2013-ban a kedvezményezett gyermekek, 8.5%-nak lesz módja nyári meleg étkeztetésben részesülni. A probléma súlyosságát fokozza, hogy az ingyenes nyári étkeztetés nehézségének megoldása nagymértékben összefügg az általános iskolák azon lehetőségével, hogy az intézményekbe járó diákok számára tartalmas szabadidős programokat biztosíthassanak a szünidő alatt, nyári napközis táborok keretében. Mivel az iskoláknak nem áll rendelkezésére külön forrás a napközbeni étkeztetés megoldására, így csak akkor van módjuk ezen programok megszervezésére, ha az Önkormányzat által biztosított ingyenes nyári étkeztetést a kedvezményezetti kör minden gyermeke igénybe veheti. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor egyéb forrás (pályázat, támogatók) bevonása nélkül veszélybe kerülhet a program megvalósítása. Ugyanakkor a prevenció terén, az utcán való csellengés alternatívájaként a szabadidős (különösen a nyári) programok rendkívül nagy jelentőséggel bírnak. Rövidtávon: Pontos szükségletfelmérés a családok és a köznevelési intézmények tekintetében. Középtávon: Az állami támogatásból kielégítetlen szükségletekre vonatkozóan az Önkormányzattal, a köznevelési intézményekkel és Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal közös megoldáskeresés. Hosszútávon: A nyári gyermekétkeztetés a szükségletek szerint realizálódjon, a kedvezményezetti kör minden jogosultja igénybe tudja venni a szolgáltatást. Családok és intézmények tájékoztatása és szükségletfelmérés az Önkormányzat részéről. A szükségletekhez igazodó közös forráskeresés: az Önkormányzattal, a köznevelési intézményekkel és Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal való együttműködésben (önerő, pályázatok, támogatók bevonása. Stratégia kidolgozása a nyári gyermekétkeztetés megoldására. A kitűzött célok realizálása. Pécs MJV Önkormányzata, Esélyegyenlőségi referens, Köznevelési intézmények képviselői, Klebelsberg Intézményfenntartó Központ For-profit szerveztek, Baranya Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház, nonprofit szervezetek 227
Rövid távú feladatok: 2013. év vége Határidő(k) pontokba Középtávú feladatok: 2014. év közepe szedve Hosszú távú feladatok: 2014. év vége Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Megtörtént a szükségletfelmérés és kiértékelés. Elkészült a stratégia. 2014. év nyarán az ingyenes nyári étkeztetésben részesülő gyermekek létszáma növekedett, optimális esetben lefedte a szükségleteket. Kockázatok: a stratégia elkészül, de nem realizálódik, nem lesz lehetőség Önkormányzati pénzügyi forrásbevonásra. Csökkentésük: partnerség erősítése, határidők pontos betartatása, pályázati források, támogatók felkutatása. meglévő anyagi források átcsoportosítása, további forrásbevonás idő és tér az együttműködések kialakítására és fenntartására elköteleződés és partnerség
228
III. A NŐK ESÉLYEGYENLŐSÉGE III/1. Intézkedés címe:
Munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetése
A munkahellyel rendelkező nők keresőtevékenységének végzése és a családi feladatok összehangolása nem megoldott, rejtett diszkrimináció érvényesül a paternalista munkahelyi viszonyok miatt. Célok Általános cél: Korszerű, a munkaidő beosztásnak megfelelő bölcsődei-óvodai Általános megfogalintézményi háttér kialakítása, atipikus foglalkoztatási munkaformák bevezetése, mazás és rövid-, kisgyermekes nők önfoglalkoztatásának segítése. közép- és hosszú távú Rövid táv: Lehetőségek felmérése, kutatások végzése. időegységekre bonKözéptáv: Városfejlesztési stratégiától függ. tásban Hosszú táv: Uniós országok színvonalának elérése. 1. Flexibilis, különleges igényeknek megfelelő munkaidő bevezetése. 2. Családbarát munkahelyek kialakításának preferálása, külföldi- és már megléTevékenységek vő (pl. Microsoft) példák alapján. (a beavatkozás tar3. Szolgáltatások elérhetőségének megkönnyítése (bölcsőde, családi napközi, talma) pontokba családi gyermekfelügyelet). szedve 4. A gyermeküket egyedül nevelő nők támogatása, a házasokkal egyenlő lehetőségek biztosítása, szemléletváltás. Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Résztvevők és felelős
Pécs MJV Önkormányzata és az általa választott operatív testület
Partnerek
Pécsi Tudományegyetem, BM Kereskedelmi és Iparkamara, intézményrendszer, civil szervezetek, helyi média, BMKH Munkaügyi Központ
Határidő(k) pontokba szedve
2015. április 30.
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hoszszútávon), valamint fenntarthatósága
A nők munkaerő-piaci helyzetének felmérése, egyes foglalkozások területén az atipikus foglalkoztatottság bevezetése, az ebben résztvevő nők között elégedettségi vizsgálat. Az intézkedések által teremtett lehetőségekről adott visszacsatolás. Konferencia az utánkövetésről, elért eredményekről. Hosszútávon az elért eredmények tapasztalatainak figyelembevételével az atipikus foglalkozási formák arányának bővítése
Kockázatok és csökkentésük eszközei
Folyamatok folyamatos ellenőrzése
Szükséges erőforrások
pályázatok, költségvetés
229
III/2. Intézkedés címe:
Nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Kifejezetten a női célcsoportra irányuló, munkaerő-piaci igényekhez igazodó képzések hiánya, hatékony kommunikáció hiánya.
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban
Általános cél: A munkaerő-piaci igényekhez igazodó képzési struktúra kiépítése, motiváció felkeltése a célcsoportokban az egész életen át tartó tanulásra. Rövid táv: képzési lehetőségek feltérképezése. Középtáv: a célcsoportnak szóló képzések számának és minőségének emelése. Hosszú táv: a társadalmi összetartozás erősítése.
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
1. Képzések munkaerőpiachoz, egyéni kompetenciákhoz történő igazítása. 2. Célzottan hátrányos helyzetű női munkavállalóknak szóló képzések szervezése és hatékony kommunikálása. 3. Munkavállaláshoz szükséges kompetenciákat fejlesztő képzések (elvárások, megbízható munkaerővé válás). 4. Képzési kapacitások bővítése, korszerűsítése, vállalkozások fejlesztése, önfoglalkoztatás segítése.
Résztvevők és felelős
Pécs MJV Önkormányzata
Partnerek
felnőttképző intézmény, civil szervezetek, intézményrendszer, munkaügyi Központ, a városban legalább 50 főt foglalkoztató munkahelyek személyzetisei
Határidő(k) pontokba szedve
2014. április
Eredményességi mutatók és annak Elvégzett vizsgálatok száma. dokumentáltsága, forráTovábbképzések száma, és az általa adott lehetőségek kihasználásáról adott sa (rövid, közép és hosszútávon), valamint visszacsatolás. fenntarthatósága
Kockázatok és csökkentésük eszközei
Folyamatos kommunikáció a partnerekkel, folyamatok vizsgálata, visszacsatolás. Képzések időpontjának rugalmas megválasztása. Motiváció fenntartása, sikeres befejezés esetén folytatás biztosítása. Pályázatok, Szükséges erőforrások központi költségvetés, város költségvetése
230
III/3. Intézkedés címe:
Nők munkavállalását elősegítő tényezők
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Munkaerő-piaci igényeknek nem megfelelő tudás, képzettség, differenciált továbbképzés hiánya, személyre szabott stratégiák hiánya.
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Rövidtáv: város munkaerő szerkezetének felmérése, migrációt is beleértve. A nők foglalkoztatottságának növekedése, a keresőtevékenység különböző területein a horizontális/vertikális szegregáció miatt a nemek arányának egymáshoz közeledésének ösztönzése. A munkaerőpiacra történő belépésnél meglévő gátak (gyermekelhelyezéstől a tradicionális értékrendszerig) lebontásának elősegítése. Középtáv: városfejlesztési stratégiától függ (ipari v. kulturális, egyetemi város víziója). Hosszútáv: európai kulturális centrum. Hogyan lehetne rész-, távmunkaidős foglalkoztatását megvalósítani? Gyesen lévők munkaerőpiacon tartása. Családbarát munkahely - szemléletváltás a vezetésben. Szolgáltatások átstrukturálása (óvoda). Nyugdíjasok önkéntes munkába bevonása, igényszínt felmérés.
Résztvevők és felelős
Pécs MJV Önkormányzata és az általa választott operatív testület.
Partnerek
Otthon segítünk szolgálat (civil szervezet), civil szervezetek, intézményrendszer, helyi média, BMKH Munkaügyi Központ
Határidő(k) pontokba szedve
2014. április
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrá- Elvégzett alkalmassági vizsgálatok száma. sa (rövid, közép és Továbbképzések száma, és az általa adott lehetőségekről adott visszacsatolás. hosszútávon), valamint fenntarthatósága
Kockázatok és csökkentésük eszközei
Folyamatok folyamatos ellenőrzése.
Szükséges erőforrások
pályázati forrás, költségvetés
231
III/4.
Intézkedés címe:
Nőket érintő erőszak, párkapcsolati erőszak elleni küzdelem
Az erőfeszítések ellenére nagyfokú látencia jellemzi a családon belüli erőFeltárt probléma szakot, sok eset nem kerül a szakemberek látókörébe, társfüggőség, (kiinduló értékekkel) bizalom hiánya a hatóságok illetve a távoltartás nyújtotta megoldások iránt. Célok Általános cél: Nők biztonságának, testi-lelki jóllétének növelése, veszéÁltalános megfolyeztetett csoportokkal jogaik tudatosítása. galmazás és rövid-, Rövidtáv: jelenlegi szolgáltatások feltérképezése. közép- és Középtáv: fejlesztési lehetőségek kidolgozása, eredmények fenntarthatóhosszútávú időegy- ságának biztosítása. ségekre bontásban Hosszú táv: Biztonságos társadalmi környezet kialakulása. 1. Az eddigieknél több felvilágosító program az iskolákban, terhesgondozáson, felnőttképzéseken, plakátokon. 2. Térfigyelő kamerarendszer bővítése. 3. Gyermekvédelmi szakemberek folyamatos továbbképzése. 4. Fiatal rendőrök folyamatos továbbképzése. 5. Szakemberek részére egységes protokoll kidolgozása és használata. 6. Sértettek eddigieknél hatékonyabb felvilágosítása, lehetőségeik isTevékenységek mertetése, tudatosítása. (a beavatkozás tar- 7. Bántalmazók önsegítő csoportjának létrehozása, működtetése. talma) pontokba 8. Családsegítő és Gyermekjóléti központnál teljes hétvégi ügyelet biztoszedve sítása személyes jelenléttel, rendőri intézkedésnél szociális munkás jelenléte. 9. Több férőhely biztosítása krízisszállókon, illetve családok átmeneti otthonában. 10. Több pszichiáter, pszichológus biztosítása felnőttek és gyermekek részére a város egészségügyi intézményeiben (jelenleg kevés a témában elérhető gyakorlati szakember, hosszú a várakozási idő). 11. Krízisambulancia felállítása. Résztvevők és Pécs MJV Önkormányzata felelős intézményrendszer, családsegítő és gyermekjóléti központ, Gyámhivatal, Partnerek civil szervezetek, rendőrség, helyi média Határidő(k) pontok2014. április ba szedve Eredményességi Rendőrségi intézkedések száma, alakulásának vizsgálata. (ha a bejelentémutatók és annak sek száma csökken, oka lehet a jó jelzőrendszeri együttműködés, a dokumentáltsága, hatékony rendőri, családgondozói, gyámhivatali, civil szervezeti, áldozatforrása segítő szolgálati munka stb. (rövid, közép és Ha a bejelentések száma nő, lehet oka pl. a bizalom növekedése a hatóság hosszútávon), vala- irányában, vagy a hatóságok eredményes felvilágosító tevékenysége. Így mint tehát a számok alakulása önmagában nem jelzi az eredményességet). fenntarthatósága Családgondozók, áldozatsegítéssel foglalkozó szervezetek eredményessé232
gi mutatóinak vizsgálata. Tevékenységek eredményeinek monitorozása. A Baranya Megyei Kormányhivatal Gyámhivatalában gyermekvédelmi koordinátor monitorozza évek óta a kiskorúak védelembe vételét, az abban tett jelzőrendszeri intézkedéseket. Figyelemmel kíséri a kiskorú veszélyeztetés bűncselekmények nyomozásának alakulását stb. Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Folyamatos kommunikáció a partnerekkel, folyamatok vizsgálata, visszacsatolás. Helyi média szerepe (egyfajta szemléletváltás). pályázatok, költségvetés
233
III/5. Intézkedés címe:
Nők arányának növelése a döntéshozatalban
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Tradicionális értékek mély beágyazottsága miatt a társadalmi szféra különböző szintjein, főleg a döntéshozatalnál a nők alulreprezentáltak.
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Megvizsgálni annak lehetőségét, hogy a kvótarendszert be lehetne e vezetni az önkormányzati választások során. Nőügyi referens munkaköre a város vezetésében. Kapcsolatfelvétel más önkormányzatokkal, ahol már akár a kvótarendszer, akár a nőügyi referens működik (például Graz, mint testvérvárosunk). Nők érdekérvényesítő képességének fejlesztése a települést érintő projekteknél, a költségvetés elosztásánál Intézményrendszer vezetőinek (önkormányzati) választásánál a nemek arányára figyelni (üvegplafon). Kommunikáció különböző nők (családok, gyermekek, összességében a társadalom egészét érintő) érdekvédelmi szervezetekkel. 1. Ahol lehet, kvótarendszer bevezetése. 2. Meglévő pozitívumokkal szemléletformálás (középiskolákban pályaválasztáshoz segítség, női karrierek bemutatása). 3. Meglévő kiváló női vezetők tevékenységének megismertetése (díjak). 4. Nemek közötti egyenlőtlenségek láthatóvá tétele a médiában, pozitív ideálok a (látens) előítéletesség felszámolására.
Résztvevők és felelős
Pécs MJV Önkormányzata
Partnerek
intézményrendszer, civil szervezetek, oktatási intézmények, média
Határidő(k) pontokba szedve
2014. április
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrá- Bemutató programok nyilvántartása, koordinálása. sa (rövid, közép és Adatbázis létrehozása. hosszútávon), valamint fenntarthatósága
Kockázatok és csökkentésük eszközei
A nők, mint csoport érdekképviseletének kiszélesítése a jelenlét politikájával, kvótarendszer (átmeneti) bevezetése a demokrácia kiszélesítésének eszköze is. Tudatosítani kell, hogy a jelenlegi szisztéma nemcsak a nők, hanem az egész társadalom számára hátrányos.
Szükséges erőforrások
pályázatok, költségvetés
234
IV. AZ IDŐSEK ESÉLYEGYENLŐSÉGE IV/1. Intézkedés címe:
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Életminőség megtartás, javítás idős korra A nyugdíjazást követően az idősödők társadalmi aktivitása csökken, a lakosságon belüli arányuk magas (öregedési index 2012-ben 131 %), kiemelt hangsúlyt kell kapni az idősek számára készülő preventív programoknak, melynek a célja a testi,- lelki egészség megőrzése, az egészséges időskor megélése. Az 55 éven felüli korosztály munkaerő piaci veszélyeztetettségének enyhítése, mert ennél a korosztálynál folyamatosan nő a regisztrált munkanélküliek aránya (2008-ban 4%, 2012-ben 12%), mellyel veszélybe kerül az ideális életminőséghez szükséges jövedelem megszerzése. Általános cél: Aktivitás megőrzése, munkaerőpiacon belül, önkéntes programokban való részvétellel. Az idősebb korosztállyal szembeni munkáltatói attitűd javítása. Az idősödők jobb mentális és fizikai állapotban érjék el a nyugdíjas kort, mely erősen befolyásolja a későbbi életvitelt is. Hosszú távú cél: Az 55 éven felüli munkavállalók támogatási lehetőségeinek kidolgozása, annak érdekében, hogy minél nagyobb arányban aktív munkaerőként érjék el a nyugdíjas kor küszöbét. A nyugdíj korhatárt követően az arra igényt tartók, továbbra is munkaviszonyban maradhassanak. Középtávon: Képzések indítása az idősödők számára, különös tekintettel az informatikai és idegen nyelvi tájékozottságra. Kulturális és sportprogramokon való részvétel ösztönzése. Rövidtávon: Tájékoztatás, információs szolgáltatás megszervezése, Ágazatközi együttműködések kidolgozása az egészségügyi, szociális, kulturális és munkaügyi szervezetek és intézmények között. Képzések indítása a korosztály részére. Önkéntes hálózat kiépítése, felkészítése, szakmai koordinálása. Az idősödőket és időseket érintő információkat, programokat és a szolgáltatásokhoz való hozzáférést tartalmazó tájékoztatási rendszer kidolgozása. Az egészséges életvitelt, aktivitást ösztönző programok szervezése. Munkáltatók ösztönzése az idősödő korosztályok foglalkoztatására.
Résztvevők és felelős
Pécs MJV Önkormányzata, intézményhálózata, civil szervezetek
Partnerek
Munkaügyi központ, munkáltatók, Kulturális és sport szervezetek
Határidő(k) pontokba szedve
2016
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
Rövidtávon: Az idősek tájékozottsága nő, az elérhető szolgáltatásokhoz való hozzáférés javul. Középtávon: Az aktivitást megőrző preventív programok számának növekedése. Hosszútávon: A statisztikában is szereplő 55 éven felüli munkanélküliek aránynövekedésének megállítása, csökkenése. Aktív időskor megélése.
Kockázatok és csökkentésük eszközei
Jogszabályi háttér változásai. Munkaerő piaci helyzet alakulása. A kitűzött célokhoz rendelt intézkedések rugalmas alakítása.
Szükséges erőforrások Meglévő intézményhálózat erőforrásai, pályázati lehetőségek.
235
IV/2. Intézkedés címe:
A nyugdíj mellett dolgozni akarók foglalkoztatottságának segítése, atipikus foglalkoztatási formák támogatásával.
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Kétféle motivációja lehet a nyugdíj mellett dolgozni vágyóknak. Egyrészt az idős korosztály tagjai között vannak olyan jó egészségi állapottal rendelkezők, akik aktívan, munkával szeretnék kitölteni napjaikat, vagy átadni tudásukat a fiatalabb generációnak. Másrészt azonban vannak olyanok is, akik alacsony nyugdíjuk miatt kénytelenek jövedelem-kiegészítés után nézni. Az atipikus foglalkoztatási formák (távmunka, részmunkaidő, bedolgozói munkaviszony, megbízási szerződés, stb.) bővítése, széleskörű alkalmazása lehetőséget teremthet a nyugdíj mellett dolgozni vágyók foglalkoztatására. A nyugdíjasok között magas az egyéni vállalkozók valamint az őstermelők száma (TeIR), amely szintén jó nyugdíj-kiegészítési lehetőséget biztosít.
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Hosszútávon: Az aktív időskor szemléletében a foglalkoztatás növelése, az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazása nyugdíjas munkavállalók esetében. Rövidtávon: a nyugdíjasok körében az aktív korban kialakult életminőség fenntartása valamint a szellemi frissesség megtartása.
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
Tájékoztatás, felvilágosítás a munkavállalási lehetőségekről mind a nyugdíjasok mind a gazdasági szféra szakemberei számára. Protokoll kidolgozása a lehetséges és szükséges intézkedésekhez. Lakosság tájékoztatása, idősek számára felvilágosító előadások szervezése a vállalkozóvá válásról. Pécs MJV Önkormányzata, idősellátást nyújtó szolgáltatók, intézmények, családsegítő szolgálat, gyámhivatal, gazdasági szféra szereplői,
Partnerek
időseket ellátó szervek, munkaügyi központ, önkormányzat
Határidő(k) pontokba szedve
2016
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
Rövidtávon: a nyugdíjasok életminősége, szociális helyzete, mentális egészsége nem romlik. Mindezek hatására a szociális ellátórendszerbe kevesebb időskorú kerül be, önállóságuk megmarad. Hosszútávon: Az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazása elterjed a helyi gazdasági szereplők körében, szívesen alkalmaznak nyugdíjasokat.
Kockázatok és csökkentésük eszközei
törvényi háttér változásai, munkaerő-piaci helyzet alakulása
Szükséges erőforrások
pályázatok, költségvetés
236
IV/3. Intézkedés címe:
Az idősek hátrányos megkülönböztetésének csökkentése
Az időseket az élet számos területén éri hátrányos megkülönböztetés MagyaFeltárt probléma rországon. Legjelentősebb a fiatal idősek foglalkoztatásbeli diszkriminációja, (kiinduló értékekkel) emellett jelentős egészségügyben és a szociális szolgáltatások biztosítása területén elszenvedett diszkrimináció. Általános cél: Társadalmi szemlélet megváltoztatása az idősödők és idősek hátrányos megkülönböztetésének enyhítésére, az idősödéshez és az idős emberekhez való hozzáállás megváltoztatása. Célok Rövid távú cél: A társadalom figyelmének felkeltése, az időskorhoz kapcsolódó Általános megfogalnegatív sztereotípiák eloszlatása, elsősorban oktatási intézmények és média mazás és rövid-, bevonásával. közép- és hosszú távú Középtávon: A munkavállalást nehezítő hátrányos megkülönböztetés csökkenidőegységekre bontástése. ban A helyi médiában több fórum biztosítása, jó példák bemutatása. Hosszútávon: Generációs szakadék csökkentése, az idősek helyi közéletben való szerepvállalásának erősítése. Az esélyegyenlőtlenségekből következő problémák folyamatos feltárása és nyilvánosságra hozatala. Iskolai közösségi szolgálat bevonása az idős ellátásba. Informatikai képzések szervezése, akár önkéntesek bevonásával is. Tevékenységek Munkáltatók számára ösztönző program és érzékenyítés az idősödő munkaválla(a beavatkozás tartal- lók foglalkoztatása érdekében. ma) pontokba szedve Az idősek informatikai képzése, hogy ők is részei legyenek az információs társadalomnak. Idősügyi tanács aktív működtetése. Az idősek társadalmi helyzetével kapcsolatos kutatások ösztönzése, statisztikai adatok gyűjtése,- kidolgozása, módszertani fejlesztések. Pécs MJV Önkormányzata, intézményrendszere (szociális, oktatási, egészségügyi), Résztvevők és felelős civil szervezetek, egyetem Partnerek
érdekvédelmi szervezetek, nyugdíjas klubok, helyi média
Határidő(k) pontokba szedve
2016
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Rövidtávon: Önkéntes programokban résztvevők száma Az érzékenyítésen résztvevő munkáltatók Az oktatási intézmények részéről delegált iskolai közösségi szolgálat diákjai. Középtávon: Kutatások és módszertan kidolgozása. Képzésben résztvevő idősek. Hosszútávon: társadalmi szemléletváltozás mérése Az idősek arányának növekedésével, az aktív társadalomra több teher hárul, ami nehezíti a szemléletváltozás folyamatát. Az aktív korúak szemléletének változtatása nehézkesebb, ezért nagyobb hangsúlyt kell fektetni a gyermekek és fiatal felnőttek szemléletének változtatására. Meglévő intézményrendszer, önkéntesség, pályázatok
237
IV/4. Intézkedés címe:
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Résztvevők és felelős
Partnerek
Idősek veszélyeztetettségének és áldozattá válásának megelőzése A támogatásra szorulók esetében egyre gyakrabban jelent problémát, hogy a családon belüli kiszolgáltatott helyzetük miatt, jövedelmük jelentős részétől megfosztják, a róluk való gondoskodást megakadályozzák, esetenként még bántalmazzák is őket. Tartósan kb. 43% az idősek családon belüli bántalmazása. Az elmúlt években az idősek otthoni bántalmazása 150%-kal nőtt. Az otthoni abúzus 62%-a bántalmazás, elhanyagolás, kihasználás formájában tapasztalható, illetve a rosszul gondozás jelentős. 38%-ban önelhanyagolást találtak. Az elkövetők 90%-a családtag. (National Association of Adult Protectiv Services Administrators) (Pécsi statisztikával nem rendelkezünk) Az idős emberek kihasználása, megkárosítása a legváltozatosabb módon gyakran előforduló jelenség. Az idősek sérelmére elkövetett bűncselekmények közül legygyakrabban lopás illetve betöréses lopás miatt indul büntetőeljárás. A 60 éven felüliek kiszolgáltatott helyzetüknél fogva elsődleges célpontjaik a trükkös tolvajoknak. Hosszútávon: Az idősek méltóságának megóvása, a rossz bánásmód és elhanyagolás megelőzése. Egyéb időseket érő bűncselekmények (lopás, csalás, trükkös lopás) megelőzése. Középtávon: A gyermekvédelemhez hasonló jelzőrendszer kiépítése, védelmi protokoll kidolgozása. Rövidtávon: Bűnmegelőzési és áldozattá válást megelőző programokban való aktív részvétel (Pécsett jelenleg pl. a SZMÖRE), ezekbe a programokba további együttműködő partnerek bevonása (posta, bankok). További tájékoztatás, felvilágosítás, képzések szervezése az időseket foglalkoztató szervezetek körében, az önkéntesek számára is. A jelzőrendszer kiépítése, közreműködők kiválasztása, együttműködések kidolgozása. Protokoll kidolgozása a lehetséges és szükséges intézkedésekhez. Lakosság tájékoztatása, idősek számára felvilágosító előadások szervezése (nyugdíjas klubok, egyházak, posta és bankok bevonásával, hírlevelek). Esetkonferenciák szervezése, a jó példák bemutatása, tanulmányok készítése. Utánkövetés. Pécs MJV Önkormányzata, idősellátást nyújtó szolgáltatók, intézmények, családsegítő szolgálat, gyámhivatal, rendőrség, egészségügyi ellátórendszer, érdekvédelmi szervezetek, Egyetem (kutatás), nyugdíjas egyesületek, klubok, egyházak, posta, bankok
Határidő(k) pontokba szedve
2016
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága,
Rövidtávon: Megelőzéssel kapcsolatos előadások, képzések száma, a közreműködő partnerek száma. Középtávon: Jelzőrendszerbe érkező megtett intézkedések száma, a sikeres elhá238
forrása (rövid, közép és hoszszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
rított veszélyeztetések száma. Utánkövetés eredményessége. Hosszútávon: A veszélyeztetett korosztály életminőségének javulása. A bántalmazás, elhanyagolás nehezen bizonyítható, gyakran az idősek az intézkedés következményeitől jobban tartanak, mint az állandó bántalmazástól. Felvilágosítással és az eredményes intézkedésekkel csökkenthető ez a kockázat.
Szükséges erőforrások Meglévő intézményi hálózat, pályázatok.
239
IV/5. Intézkedés címe:
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Otthonközeli ellátások fejlesztése Az időskorúak arányának növekedésével számolva (öregedési index 2012-ben 131%), hosszútávon olyan idősellátási rendszert kell kidolgozni, mely a jelenleginél költséghatékonyabb, egyben jobban támogatja az önálló életvitelt. Ezt a fejlesztést elsősorban az otthon közeli ellátások szolgáltatási körének bővítésével lehet elérni. Hosszú távú cél: A támogatásra szoruló idős emberek minél tovább fenn tudják tartani önálló életvitelüket. Öngondoskodás szemléletének elfogadtatása. Középtávú cél: Az otthonukban élő ápolásra-gondozásra szorulók ellátásokhoz való hozzáférésének javítása esti és hétvégi időszakokban is. Rövidtávú cél: A több típusú alapszolgáltatás integrált formában való nyújtásával, könnyebben kidolgozható az egyénre szabott rugalmas ellátási forma. A szakmai szervezetekre építetett felkészített és kontrollált önkéntes program elindítása. Családtagok felkészítése, bevezetése az idős hozzátartozójuk ellátásába. Felvilágosítás tájékoztatás az érintettek és hozzátartozóik körében. Házi segítségnyújtás szolgáltatási körének bővítése. A nappali intézmények hozzáférésének javítása érdekében szállító szolgáltatás bevezetése. A kulturális, szórakoztató és szabadidős programok szervezéséhez önkéntesek bevonása. Az önkéntesek felkészítése, képzése, az otthonellátáshoz kapcsolódó feladatellátások protokolljának elkészítése, szakmai szervezetekkel való együttműködés keretében.
Résztvevők és felelős
Pécs MJV Önkormányzata, szociális szolgáltatást nyújtó intézmények
Partnerek
civil szervezetek, nyugdíjas szervezetek, önkéntesek
Határidő(k) pontokba szedve
2016
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
Rövidtávon: Szolgáltatást igénybe vevők számának növekedése. Középtávon: Szolgáltatással szembeni elégedettség javulása. Hosszútávon: Csökken a bentlakásos intézményre várakozók száma, költséghatékonyabb szolgáltatás, az rászorulók megszokott környezetükben maradhatnak.
Kockázatok és csökkentésük eszközei
A család visszavonul a hozzátartozó ellátásából, az állam kötelességének tartja, a róluk való gondoskodást. Ennek a kockázatnak a csökkentéséhez szemléletváltozás szükséges, elsősorban a családok támogató megközelítésével, de szélsőséges esetben (pl. súlyos elhanyagolás) a számonkérés eszközeit is ki kell dolgozni.
Szükséges erőforrások A feladatmutatók után járó normatíva, önkormányzati támogatás, pályázatok.
240
V. A FOGYATÉKKAL ÉLŐK ESÉLYEGYENLŐSÉGE V/1. Intézkedés címe:
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Résztvevők és felelős
Partnerek
Komplex, interaktív információs felület kialakítása és működtetése Pécs városában Nincs olyan információs felület, mely az összes fogyatékossággal élő ember és családjaik számára áttekinthető és naprakész módon biztosítana információt Pécs városában elérhető egészségügyi, szociális, oktatási, munkaerő-piaci, jogi és ellátási lehetőségekről, szolgáltatásokról, intézményekről. Valamint az elérhető információk nem fedik le egy fogyatékossággal élő ember teljes élethosszát, szegmentáltak. Általános: Komplex és interaktív információs felületek kialakítása és működtetése a fogyatékossággal élők, megváltozott munkaképességűek, családjaik és segítőik naprakész tájékoztatása érdekében, az érintettek és civil szervezetek bevonásával. Hosszú távú: Folyamatos és naprakész információ és kommunikáció biztosítása a fogyatékossággal élők, megváltozott munkaképességűek, családjaik és az őket segítők részére a Pécsett elérhető szolgáltatásokról, jogszabályokról, pénzbeli és természetbeli ellátásokról, önsegítő csoportokról, kedvezményekről, programokról, jogsegélyszolgálatról, stb. Középtávú: Pécs város honlapján belül a fogyatékossággal élők, megváltozott munkaképességűek, családjaik és az őket segítők számára speciális, akadálymentes és naprakész, komplex információkat nyújtó oldal létrehozása, interaktív felülettel. Rövid tavú: Akcióterv kidolgozása a közép és hosszú távú célok elérése érdekében az érintettek, a civil és érdekvédelmi szervezetek, az önkormányzati és állami intézmények és szakemberek bevonásával, a szükséges pénzügyi feltételek biztosításának meghatározása. a.) Akcióterv kidolgozása és végrehajtása a komplex információs szolgáltatás fejlesztésére, kidolgozására és működtetésére az érintettek bevonásával. b.) „Kapuőrök” (hivatalok, intézmények ügyfélszolgálatain és információs pultjaiban dolgozók) tájékoztatása, felkészítése, érzékenyítése a fogyatékossággal élők, megváltozott munkaképességűek, családjaik és segítőikkel való kommunikációra, teljes körű és érthető tájékoztatásra. c.) Komplex, interaktív honlap létrehozása fogyatékossággal élő emberek számára hozzáférhető városi szolgáltatások, eszközök, ellátások köréről, elérés biztosítása Pécs város hivatalos honlapján. d.) Információs pontok kialakítása civil szervezetek bevonásával. Kiadvány, információs szpotok létrehozása és működtetése fő információs pontokon (járási és kormányhivatal, nyugdíjfolyósító, szakigazgatási szervek, egészségügyi és egyéb intézmények ügyfélszolgálatain, váróiban) Pécs MJV Önkormányzata, civil szervezetek, érdekképviseletek, hivatalok, intézmények, érintettek, Pécs város jószolgálati nagykövetei fogyatékossággal élők, megváltozott munkaképességűek és családjaik számára szolgáltatásokat és ellátásokat civil szervezetek, fogyatékossággal élők érdekképviseleti szervezetei, önkormányzati és állami hivatalok, intézmények, érintettek
241
a.) 2013. december 31. Határidő(k) pontokba b.) 2014. december 31. szedve c.) 2015. május 31. d.) 2015. szeptember 1. a.) Akcióterv nem megvalósítható teljes körűen. Csökkentés eszköze: megalapozott és reális tervezés, szakemberek és érintettek bevonása, az akcióterv megvalósításának folyamatos nyomon követése, szükség esetén a változó jogszabályi és társadalmi környezetnek megfelelő korrekciója. b.) Kapuőrök érzékenyítése sikertelen, nem teljes körű. Csökkentés eszköze: az érzékenyítésben tapasztalatokkal rendelkező szakemberek és szervezetek bevonása, már kipróbált és bevált módszerek alkalmazása, érintettek és családtagjaik bevonása az érzékenyítésbe, tapasztalati érzékenyítés biztosítása, megfelelő pénzügyi keret biztosítása a minőségi tréningekre, érintett munkatársak motivációja. c.) Az infokommunikációs akadálymentesítés nem komplex, egyes fogyatékosKockázatok sággal élők nem tudnak naprakész információhoz jutni. és csökkentésük esz- Csökkentés eszközei: körültekintő tervezés és megvalósítás, legmodernebb közei technológiai – infokommunikációs segédeszközök alkalmazása, szakemberek és érintettek bevonása a teljes folyamatba. d.) Nem kerülnek információs pontok kialakításra civil szervezeteknél. Csökkentés eszköze: stratégiai együttműködési megállapodások érdeklődő civil szervezetek részére, folyamatos kommunikációs és konzultáció az információ nyújtás tapasztalatainak összegyűjtése és értékelése érdekében, érdekeltségi rendszer kidolgozása (pl. résztvevő civilek megjelenítése a város honlapján, civil pályázatok keretében kis összegű támogatás biztosítása). e.) Nincs elegendő pénzügyi forrás az akadálymentes honlap kialakítására és folyamatos működtetésére. Csökkentés eszköze: pályázatok beadása, civil szervezetekkel együtt, városi költségvetésből elkülönített alap létrehozása erre a célra, képviselői keret. Anyagi források képzések, érzékenyítő foglalkozások megszervezéséhez, honlap Szükséges erőforrások létrehozásához, üzemeltetéséhez.
242
V/2. Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Résztvevők és felelős
Partnerek
Fogyatékossággal élők, pszichiátriai betegek lakhatásának, önálló életvitelének elősegítése Pécs városában kevés, a fogyatékossággal élők számára megfelelően akadálymentesített lakhatási lehetőség van, néhány egyházi és civil szervezet működtet szakosított szociális ellátást (átmenti szállást, vagy lakóotthont fogyatékossággal élők részére), azonban ez nem elegendő a meglévő igények kielégítésére Általános: A fogyatékossággal élők önálló életvitelének támogatása, elősegítése Pécs városában a meglévő lakhatási koncepció esélyegyenlőségi szempontok érvényesítő módosításával, átdolgozásával, a megfelelő, biztonságos és fenntartható lakhatási feltételek kialakításával, az önkormányzati bérlakások mellett a magán bérbeadók bevonásával és ösztönzésével, civil szervezetek támogatásával, a támogatott lakhatás feltételeinek elősegítésével Hosszú távú: A fogyatékossággal élők igényeinek megfelelő önkormányzati bérlakások kialakítása és biztosítása Pécs városában, a magán bérbeadók motiválása és támogatása annak érdekében, hogy fogyatékossággal élők számára megfelelő lakásokat, szobákat alakítsanak ki és számukra biztosítsanak albérletet, továbbá civil szervezetek támogatása a meglévő lakhatási lehetőségek hosszú távú fenntarthatósága és fejlesztése érdekében. Középtávú: Pécs város lakhatási koncepciójának módosítása, esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése, meglévő lakások meghatározott arányának akadálymentesítése és az önálló életvitel elősegítéséhez szükséges koncepció kidolgozása az érintettek, civil és érdekvédelmi, valamint önkormányzati szakemberek közreműködésével. Rövidtávú: A Pécs városában fogyatékossággal élők és pszichiátriai betegek önálló életvitelének elősegítéséhez szükséges lépések, szolgáltatások áttekintése, meglévő szolgáltatások, akadálymentes lakhatási lehetőségek felmérése, hosszú távú fenntartásának biztosítása, a hiányzó szolgáltatások és lakhatási lehetőségek feltárása, koncepció kidolgozása ezek biztosítása érdekében, az érintettek, civil és érdekképviseleti szervezetek bevonásával. a.) Az önálló életvitelt elősegítő meglévő szolgáltatások, akadálymentes lakhatási lehetőségek felmérése, hosszú távú fenntartásának biztosítására akcióterv kidolgozása. b.) A Pécs városában élő, de nem látható, fogyatékossággal élők felkutatása, társadalmi részvétel megszervezése, bekapcsolása. c.) Pécs város lakhatási koncepciójának felülvizsgálata és módosítása esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése érdekében d.) ösztönző rendszer kidolgozása a magán lakáskiadók motiválása és támogatása érdekében (pl. ingatlanadó kedvezmények), a fogyatékkal élők akadálymentes albérletek és lakhatási lehetőségeket bővítése érdekében. e.) Új és meglévő szociális és egyéb bérlakások egy meghatározott százalékának akadálymentes át/kialakítása fogyatékkal élők számára. Pécs MJV Önkormányzata, civil szervezetek, érdekképviseletek hivatalok, intézmények, érintettek, magán lakáskiadók civil szervezetek, érdekképviseletek, érintettek, magán lakáskiadók , adószakértők, tanácsadók, akadálymentesítésben jártas szakemberek, Wieszl Fanni Pécs város jószolgálati nagykövete
243
a.) 2013. december 31. b.) folyamatos Határidő(k) pontokba c.) 2014. július 1. szedve d.) 2014. július 1 e.) folyamatos a.) Az önálló életvitelt elősegítő meglévő szolgáltatások, akadálymentes lakhatási lehetőségek csökkenek a növekvő igények ellenére csökkentés eszköze: pénzügyi támogatás biztosítása a meglévő szolgáltatások, lakhatási lehetőségek fenntartása érdekében, támogatás nyújtása civil szervezetek részére pályázatokhoz b.) Sikertelen a Pécs városában élő, de nem látható, fogyatékossággal élők felkutatása, társadalomban való bekapcsolása csökkentés eszköze: intenzív szociális munka az érintettek, érdekvédelmi és civil szervezetek bevonásával, kommunikációs kampány c.) Nem kerülnek be az esélyegyenlőségi szempontok Pécs város lakhatási koncepciójába csökkentés eszköze: olyan megvalósítható szempontok kidolgozása, mely beilleszthető és elfogadtatható a közgyűléssel és ez érdekeltekkel is d.) az esélyegyenlőségi szempontokkal módosított lakhatási koncepció nem tölti be megfelelően a szerepét csökkentés eszköze: a lakhatási koncepció módosításának előkészítése az érintettekkel, érdekvédelmi és civil szervezetek bevonásával, a koncepcióban foglaltak folyamatos nyomon követése és felülvizsgálata, értékelése, az akadáKockázatok lyok elhárítására intézkedések kidolgozása és csökkentésük esz- e.) nem sikerül megfelelő ösztönző rendszert kidolgozni a magán lakáskiadók közei motiválása és támogatása érdekében, a fogyatékkal élők akadálymentes albérletek és lakhatási lehetőségeket bővítése érdekében csökkentés eszköze: az ösztönző rendszer kidolgozása során szoros együttműködés és kommunikáció kialakítása az önkormányzat adó ügyekben járatos szakértői, az érdekeltek, érdekvédelmi szervezetek és magán lakáskiadók között, szükség esetén jogszabály módosítás kezdeményezése f.) a kidolgozott ösztönző rendszer ellenére sem sikerül motiválni a magán lakáskiadókat csökkentés eszköze: a kialakításra kerülő ösztönző rendszer megvitatása a magán lakáskiadókkal, adószakértőkkel, érintettekkel, az ösztönző rendszer folyamatos felülvizsgálata e.) Szociális és egyéb bérlakások akadálymentesítésére nem áll rendelkezésre forrás/pályázat, az önkormányzati lakásállomány telített, hosszú várólisták, a lakásállomány jelentős része nem megfelelő minőségű és alkalmatlan (akadálymentesen nem megközelíthető) környezetben helyezkedik el a városban, csökkentés eszköze: megfelelően kialakított és elfogadott bérlakás koncepció, pályázati lehetőségek felderítése és bevonása az akadálymentes lakások kialakítása érdekében, közterületi beruházásoknál figyelem az akadálymentes helyreállítási, kialakítási munkákra Pályázati források felkutatása akadálymentesítéshez, lakásfelújításhoz, lakásvásárláshoz. Szükséges erőforrások Segítő szolgálatok, civil szervezetek bevonása (Családsegítő Szolgálat, Máltai Szeretetszolgálat, stb.) a kirekesztettek felkutatásának érdekében
244
V/3. Intézkedés címe:
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
A fogyatékkal élők, megváltozott munkaképességűek és pszichiátriai betegek részére a foglalkozatási lehetőségek bővítése Pécs városában Kevés a megfelelő, akadálymentes, tartós és integrált foglalkoztatatási lehetőség a fogyatékkal élők számára Pécsett. Nagy részük a korábbi akkreditált szervezeteknél, illetve fogyatékosságuk súlyosságától függően intézményi szervezetek között védett, támogatott, illetve szociális foglalkoztatásban vesz részt, az egyes különböző fogyatékossággal élők foglalkoztatási szintje és módja között komoly különbségek tapasztalhatóak. Komoly gondot jelent, hogy az új komplex felülvizsgálat helyett minősítés sok esetben eredményezi a korábban leszázalékolt és ellátásban részesültek számára a kedvezmények, ellátások elvesztését, ezzel a korábbi, nem túl magas egzisztenciájuk elvesztését jelenti. A megváltozott munkaképességűek, pszichiátriai betegek foglalkoztatása más jellegű problémákat megoldásokat, intézkedéseket igényelnek. A fogyatékossággal élők, pszichiátriai betegek nem vagy nem látható módon vannak foglalkoztatva a helyi önkormányzat hivatalaiban, intézményeiben és cégeiben, és más munkáltatóknál. Általános: Olyan foglalkoztatáspolitikai koncepció kidolgozása Pécsett, mely elősegíti a fogyatékossággal élők foglalkoztatási lehetőségeinek bővülését, integrált foglalkoztatását, ezáltal az önálló életvitelük és egzisztenciájuk kialakítását, fenntartását. Hosszú távú: Önálló életvitel elősegítése a foglalkoztatási (integrált, támogatott, rehabilitációs, munkaterápiás) lehetőségek bővítése révén, melyben szerepet vállalnak mind Pécs város intézményei, hivatalai és cégei, mind a helyi for- és non-profit szervezetek, az egyénre szabott foglalkoztatási lehetőség biztosítása érdekében. Középtávú: Pécs város foglalkoztatáspolitikájának áttekintése és a fogyatékkal élők integrált és egyéb foglalkoztatási lehetőségeinek beemelése a koncepcióban, foglalkoztatáspolitikai referens és munkacsoport felállítása mind a munkavállalók, mind az őket fogadók folyamatos felkészítése érdekében Rövidtávú: Pécs városában a fogyatékkal élők számára biztosítható foglalkoztatási lehetőségek és munkaerő-piaci szolgáltatások áttekintése, elemzése; munkakör elemzés Pécs város intézményeiben, hivatalaiban, cégeiben és a fogyatékossággal élők foglalkoztatásának elősegítése, promóciója ezen szervezeteken belül, a.) Fogyatékossággal élők számára megfelelő, vagy adaptált körülmények kialakításával megfelelővé tehető foglalkoztatási lehetőségek felkutatása, felmérése, az önkormányzat hivatalaiban, intézményeiben, cégein belül, a foglalkoztatók és a leendő munkatársak felkészítése érzékenyítése. b.) Pécsi munkáltatók, foglalkoztatók érzékenyítése, motivációja és felkészítése a fogyatékossággal élők foglalkoztatási esélyeinek és lehetőségeinek növelése érdekében, díjjal, kitüntetéssel történő elismerésük (pl. Pécs Város Esélyegyenlőségi Díja). c.) A fogyatékossággal élők foglalkoztathatóságát segítő szervezetek megerősítése, együttműködésük fejlesztése a komplex munkaerő-piaci, oktatási, szociális szolgáltatások széleskörű biztosítása és elérhetősége érdekében. d.) A fogyatékossággal élők által készített termékek, szolgáltatások promóciója városi, országos és nemzetközi szinten (pl. város vendégeinek megajándékozása az általuk előállított termékekkel, városi rendezvényeken, fesztiválokon ingyen árusítási lehetőség, szolgáltatások és termékek beszerzése a helyi foglalkoztató szervezetektől, brand, védjegy kialakítása, stb. ). e.) A fogyatékossággal élők foglalkoztathatóságának növelése speciális szakmai 245
képzések fejlesztésével, a piaci igényeknek megfelelő képzésük, betanításuk, munkaerő-piaci felkészítésük, az oktatási és munkaerő-piaci felkészítéssel, szolgáltatással foglalkozó civil és állami szerveztek közötti együttműködés fejlesztésével, segítő és támogató szolgáltatások biztosításával. Pécs MJV Önkormányzata, BMKH MK, rehabilitációs szakigazgatási szerv, civil szervezetek (elsősorban foglalkoztatási célú, felnőtt képzési és oktatási, munkaerő-piaci szolgáltatási tevékenységgel foglalkozók), Résztvevők és érdekképviseletek, felelős intézményi és rehabilitációs foglalkoztatást biztosító intézmények, szervezetek (civil és állami, egyházi), érintettek, védett és támogatott foglalkoztatók, önkormányzati cégek, KIK, speciális iskolák civil szervezetek, védett és támogatott foglalkoztatók, Partnerek önkormányzati cégek, érdekképviseletek, testvérvárosok önkormányzatai, civil szervezetei a.) 2014. december 31. b.) 2014. szeptember 1. Határidő(k) pontokba c.) folyamatos szedve d.) 2015. december 31. e.) 2015. december 31. a.) Munkakör elemzés és érzékenyítés eredményeit a munkáltató nem alkalmazza, a feltárt munkalehetőségek betöltése nem fogyatékossággal élő munkavállalókkal. Csökkentés eszköze: a munkaerő-piaci szolgáltatást végző szervezettel kötött szerződésben rögzített garanciák az alkalmas/adaptált munkakör és az alkalmassá tett munkavállaló illesztésére. b.) Érdektelenség, motivációhiány. Csökkentés eszköze: A városi médiaeszközökön keresztüli promóció, értéktöbblettel felruházott információ, amely nem csupán egy díj elnyerése, hanem társadalmi elismerés. Kockázatok c.) Forráshiány, a munkaerő-piacot befolyásoló objektív okok miatti eredményteés csökkentésük esz- lenség, kevéssé hatékony működés. közei Csökkentés eszköze: kialakított sztenderdek a szolgáltatási elemek alkalmazásához, problémák megjelenéséről visszajelző monitoring rendszer, szolgáltatások minősítő rendszerének kidolgozása, minőségbiztosítás. d.) Lefedett piac, közbeszerzések szerződésben rögzített kötelmei; város imázs stratégiába kevéssé illeszkedő intézkedés. Csökkentés eszköze: Termék paletta rögzítése, imázs alakításban kiszámítható irányvonal, fogyatékossággal élő városi kötődésű közszereplők, hírességek bevonása. e.) Piaci igények folyamatos változása, rugalmasság igénye a nyílt munkaerőpiacon, képzési lehetőségek forrásigénye, finanszírozás. Csökkentés eszköze: Pályázati források felkutatása/elérése. Pályázati források a képzésekhez, szolgáltatások fejlesztéséhez, megvalósításhoz Szükséges erőforrások Megfelelően felkészült, a munkáltatói elvárásokat értő, a lehetőségeket a munkakörökhöz adaptálni képes humán erőforrás,
246
V/4. Intézkedés címe:
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Résztvevők és felelős
Komplex akadálymentesítési program kialakítása és megvalósítása Pécs városában a szolgáltatásokhoz, foglalkoztatási, oktatási, kulturális lehetőségek, egészségügyi, közlekedési szolgáltatások akadálymentes hozzáférhetőségének és a fogyatékkal élők és családtagjaik jogainak biztosítása érdekében Pécs városában a fogyatékkal élők számára nem teljes körűen történt meg a közlekedési és infó-kommunikációs akadálymentesítés, a város egyes területein részben vagy teljesen elmaradtak a fejlesztések, ezzel az érintettek nem vagy csak nagy nehézség, költség árán tudnak hozzáférni a szükséges szolgáltatásokhoz, lehetőségekhez. Általános: Pécs város közigazgatási területén a teljes körű akadálymentesítés megvalósítása, a fogyatékkal élők számára a városban elérhető oktatási, kulturális, foglalkoztatási egészségügyi és közlekedési lehetőségek. Hosszú távú: Teljes körű akadálymentesítés Pécs városában az érintettek bevonásával és közreműködésével, a szolgáltatásokhoz és lehetőségekhez, programokhoz való akadálymentes hozzáférhetőség folyamatos biztosítása. Középtávú: Az állandó munkacsoport által kidolgozott akadálymentesítési javaslatok beemelése a város különböző koncepcióiba és tevékenységébe, azok megvalósítása az érintettek bevonásával. Rövid távú: Állandó munkacsoport kialakítása felállítása az akadálymentesítési feladatok folyamatos áttekintése és koordinációja érdekében az érintettek bevonásával és részvételével. a.) Állandó munkacsoport felállítása az érintettek és szakemberek részvételével az akadálymentesítés jelenlegi helyzetének áttekintése és a hiányzó akadálymentesítési feladatok felmérése és meghatározása érdekében, b.) az állandó munkacsoport által meghatározott komplex akadálymentesítési feladatok tisztázása és ütemezése, a megvalósításhoz szükséges emberi, szakmai és pénzügyi források meghatározása, c.) meglévő mobil akadálymentesítési eszközállomány felmérése Pécsett, adatbázis azok elérhetőségéről, hiányzó eszközök beszerzése, szolgáltatások kialakítása, nem elégséges szintűek fejlesztése a komplex eszközállomány kialakítása érdekében, d.) akadálymentes és Pécs városában elérhető oktatási lehetőségek felmérése, kialakítása és működtetése a speciális oktatási igénnyel rendelkező fogyatékkal élők részére, e.) a korábban megkezdett és elsősorban a belvárost érintő akadálymentesítés folytatása Pécs külvárosi részeiben is, f.) Pécs város hivatalainak, intézményeinek és cégeinek teljes körű akadálymentesítése, a dolgozók felkészítése, érzékenyítése, hogyan biztosítsanak akadálymentes hozzáférést a szolgáltatásokhoz, ügyintézéshez a fogyatékkal élők és családjaik, segítőik számára, g.) együttműködések kialakítása az állami és egyéb nem önkormányzati (for- és nonprofit) szolgáltatókkal a tejes körű, komplex akadálymentesítés kialakításához, h.) akadálymentesítési támogatás biztosítása, i.) intézkedés és folyamatos szakmai ellenőrzés a komplex akadálymentesítés biztosítása érdekében az érintettek bevonásával minden olyan új építés vagy beruházás esetén (akár önkormányzati), mely funkcióját tekintve érintheti a fogyatékkal élőket is. Pécs MJV Önkormányzata, civil szervezetek (elsősorban akadálymentesítési tevékenységgel, szakértelemmel, szolgáltatással foglalkozók), érdekképviseletek, érintettek, 247
önkormányzati szervezetek, hivatalok, intézmények cégek, KIK, speciális iskolák for- és nonprofit szolgáltatók, akadálymentesítési tevékenységgel, szakemberekkel, szolgáltatással rendelkező Partnerek szervezetek, intézmények, Pécs város főépítésze, Pécs város jószolgálati nagykövete a.) 2013. december 31. b.) 2014. április 30. c.) 2014. május 31. d.) 2015. december 31. Határidő(k) pontokba e.) folyamatos szedve f.) 2016. december 31. g.) 2014. december 31. h.) 2014. szeptember 1. - folyamatos i.) 2014. május 31. a.) humán kapacitások igénye, érdektelenség Csökkentés eszközei: aktív munkacsoport, visszacsatolási lehetőség az érintett hivatali és döntéshozatali szinteken. b.) felmérés előrehaladása lassú, jogszabályi környezet változása új feltételeket szab Csökkentés eszközei: folyamatos információszerzés az Európai Unió és a Magyar jogalkotás akadálymentesítést érintő előterjesztéseiről, irányelveiről. c.) forrásigény Csökkentés eszközei: támogatások, pályázati források felkutatása/elérése. d.) az állami fenntartásba került intézmények fejlesztésére vonatkozó elképzelések nem a helyi döntéshozatal szintjén kerülnek kialakításra Csökkentés eszközei: aktív kapcsolat a KLIKK intézményfenntartó és a városi önkormányzat között . e.) akadálymentesítésre fordítható forrás igénye magas vs. forráshiány csökkentés eszközei: támogatások, pályázati források felkutatása/elérése. Kockázatok f.) forrásigény, kevéssé fogékony ügyintézők és csökkentésük eszCsökkentés eszközei: támogatások, pályázati források felkutatása/elérése, az közei érzékenyítés, felkészítés, képzés eszközeihez gyakorlati tapasztalatszerzés integrálása, aktív cselekvési programok puszta érzékenyítés mellett/helyett. g.) for-profit szféra érdektelensége Csökkentés eszközei: presszió gyakorlása helyett (pl.: rehabilitációs hozzájárulás), a for-profit szféra érdekeinek értelmezésével kialakított támogató szolgáltatások és információk nyújtása a fogyatékossággal élők hasznos munkavégzéséhez. h.) forráshiány akadálymentesítési támogatás nyújtásához Csökkentés eszközei: adókedvezmények formájában juttatott támogatások i.) beruházásoknál tipikus költségcsökkentő megoldás az akadálymentesítés komplexitásának elhagyása Csökkentés eszközei: akadálymentesítési munkacsoport feladatai között az Önkormányzati pályázati beruházások tervezésének és kivitelezésének véleményezése, ellenőrzése. pályázati források bevonása Szükséges erőforrások rehabilitációs szakmérnök bevonása minden fogyatékossági forma szerinti célcsoport bevonása
248
2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)
3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez A Intézkedés sorszáma
Az intézkedés címe, megnevezése
B A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése
C
D
E
F
G
H
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal
Az intézkedés tartalma
Az intézkedés felelőse
Az intézkedés megvalósításának határideje
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)
A jelenleg megvalósítás alatt álló TÁMOP projekt, valamint az előkészítés alatt álló pályázatok megvalósítási határideje összességében 2015. 12.31.
A szegregátumokban élők számának csökkenése a KSH hivatalos adatai alapján a tervezett projektek indikátorainak és mérföldköveinek megfelelően.
I Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)
J Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége I.1.
A mélyszegénység területi koncentrációjának oldása Pécs város szegregátumaiban és szociálisan leromlott lakóterületein
Szegregálódás, ezzel szorosan összefüggő mélyszegénység
A szegregáció oldása
Integrált Városfejlesztési Stratégia
A Keleti városrészre irányuló projektek, ill. pályázatok kidolgozása, és lebonyolítása (folyamatban). A közüzemi szolgáltatások biztosításának speciális módjaira vonatkozó megoldások és díjtételek kialakítása a szegregátu-mokra vonatkozóan az Önkormányzat, ill. segítő szervezetek bevonásával. A szegregátumok leromlott állapotú lakókörnyezetének javítása, a helybeliek részvételével. Komplex társadalmi beavatkozási programok kidolgozása a szegregációból az integrációba vezető folyamat alátámasztására.
249
Pécs MJVÖ
A jelenleg megvalósítás alatt álló TÁMOP projekt forrása 150 millió Ft támogatás, a pályázati szakaszban lévő projektek tervezett keretösszege mintegy 1,1 milliárd Ft. Ezek a rövid távú, két éven belüli felhasználású projekteket jelentik, közép, ill. hosszú távon a 2014-2020. EU támogatási periódusban további, legalább ekkora méretű támogatási források szükségesek a tervezett célokhoz egyéb munkahely teremtési források bevonása mellett
A fenntarthatóság kockázatokat rejt; a rendelkezésre álló erőforrások függvényében alakul.
A Intézkedés sorszáma
Az intézkedés címe, megnevezése
I.2.
Lakhatási körülmények javítása: komfortosítási törekvések, alternatív komfortosítási megoldások feltárása
I.3.
Lakhatási körülmények és a lakókörnyezet körülményeinek javítása: a leromlott állapotú szociális bérlakások felújítása a bérlők és a helyi lakosok részvételével
I.4.
A városi munkaerőpiacon esélytelen, alacsony iskolai végzettségű (legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező) munkakeresők számának és a munkanélkülieken belüli arányának csökkentése
B A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése A mélyszegénységben élők által igénybe vett bérlakások többsége komfort nélküli, nincs vízbekötés és szennyvízelvezetés. A mélyszegénységben élők által igénybe vett bérlakások leromlott állapotúak és komfort nélküliek
Az alacsony iskolai végzettségűek magas aránya (közel 30%) a munkanélküliek között
C
D
E
F
G
H
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal
Az intézkedés tartalma
Az intézkedés felelőse
Az intézkedés megvalósításának határideje
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)
Komfortosabb, ezáltal élhetőbb lakókörnyezet.
Integrált Városfejlesztési Stratégia; Pécs MJV Lakásgazdálkodási Koncepció;
Állapotfelmérés; tervek, tanulmányok készítése; Részletes költségvetés elkészítése; Forrásszerzés; Megvalósítás.
Pécs MJVÖ
2016.
Bérlakás-állomány fejlesztésének mutatói, az önkormányzati bérlakások víziközműellátottsága.
Komfortosabb, ezáltal élhetőbb lakókörnyezet.
Integrált Városfejlesztési Stratégia; Pécs MJV Lakásgazdálkodási Koncepció;
A problémák, a lakásállomány állapotának feltérképezése; A legkritikusabb pontok meghatározása és megfelelő források rendelkezésre állása esetén a lakások és környezetük felújítása.
Pécs MJVÖ
2016.
Bérlakás-állomány fejlesztésének mutatói.
Az alacsony iskolai végzettségűeknek a lehetőségek feltérképezése, megfelelő munkalehetőség biztosítása; A képzettségi szint emelése, ezáltal a gazdasági versenyképesség és életszínvonal emelése;
Pécs MJV Középtávú Foglalkoztatási Koncepciója
Szakképzési programok; pályaorientációs rendszer; lemorzsolódás csökkentése;
Pécs MJVÖ, BMKH MK
2020
Középiskolai és szakmai végzettséget szerzők száma emelkedik, Csökken az álláskeresőkön belül az alacsony iskolai végzettségűek és szakképzetlenek száma, Csökken a középiskolákból lemorzsolódók száma,
250
I Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai) Pályázati források. Önkormányzati kiegészítő (erő)források Területen élők saját tapasztalatának, munkaerejének bevonása. Pályázati források. Önkormányzati kiegészítő (erő)források (a lakbérbevételekből karbantartási alap elkülönítése) Területen élők saját tapasztalatának, munkaerejének bevonása. Pályázati források. Önkormányzati kiegészítő (erő)források.
J Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága A fenntarthatóság kockázatokat rejt; a rendelkezésre álló erőforrások függvényében alakul.
A fenntarthatóság kockázatokat rejt; a rendelkezésre álló erőforrások függvényében alakul.
A fenntarthatóság kockázatokat rejt; a rendelkezésre álló (erő)források és a gazdasági környezet függvényében alakul.
A Intézkedés sorszáma
I.5.
Az intézkedés címe, megnevezése
A városi közfoglalkoztatási programok hatékonyságának a javítása
B A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése Az alacsony végzettségű munkanélküliek számára felkínálható üres álláshelyek száma egyre inkább csökken, így leginkább a különböző közfoglalkoztatási programok keretében van lehetőségük munkavállalásra.
C
D
E
F
G
H
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal
Az intézkedés tartalma
Az intézkedés felelőse
Az intézkedés megvalósításának határideje
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)
A közfoglalkoztatás kiegészítése képzésekkel, az érintettek és a tevékenységek körének kiszélesítése
Integrált Városfejlesztési Stratégia; Pécs MJV Középtávú Foglalkoztatási Koncepciója
Képzések megszervezése. Strukturált munkahelyek kialakítása. A hatékony munkaszervezés és ellenőrzés feltételeinek kialakítása. A közfoglalkoztatottaknak a munkaerőpiacra történő átvezetését segítő feltételek (pl. szociális munka,) kialakítása.
251
Pécs MJVÖ, BMKH MK
folyamatos
Közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerő-piacra kikerülők száma. A közfoglalkoztatás alatt szakmai végzettséget szerzők száma. Készség-és képességfejlesztő kurzusokon résztvevők száma. A közfoglalkoztatás indikátorainak kialakítása (pl. az általuk gondozott idős emberek száma, folyamatosan karbantartott városi közterületek száma, stb.)
I Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai) Pályázati források
J Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága A közfoglalkoztatás aktuális szabályozása és a partneri kör (köz-, civil, gazdasági szféra) együttműködésén alapul.
A Intézkedés sorszáma
Az intézkedés címe, megnevezése
I.6.
„Esélypont” létrehozása és városi szintű közvetítőrendszer kialakítása
I.7.
„Hajlék”
B A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése A célcsoport tagjai sok esetben nem rendelkeznek információval a számukra rendelkezésre álló segítségről, ill. nincs ismeretük azokról az elérési utakról, módszerekről, amelyek révén problémáik enyhíthetőek,megoldhatóak lennének. Az önkormányzati és nem önkormányzati intézmények által biztosított szociális és oktatási szolgáltatásokról nincs egységes áttekintés, utánkövetés, monitorozás A hajléktalan ellátásokat igénybe vevők és a veszélyeztetett lakhatási helyzetben élők számának jelentős növekedése. A hajléktalan ellátást igénybe nem vevő, illetve az azt igénybe vevő, de életvitel szerűen az utcán is sokat tartózkodó hajléktalanok körül kialakuló társadalmi konfliktusok
C
D
E
F
G
H
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal
Az intézkedés tartalma
Az intézkedés felelőse
Az intézkedés megvalósításának határideje
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)
A lakosság arra rászoruló rétege számára segítség a hivatali és egyéb szolgáltatások eléréséhez, igénybevételéhez, a szolgáltatókkal való kapcsolatfelvételhez
Integrált Városfejlesztési Stratégia; Pécs MJV Szociálpolitikai Stratégiai Fejlesztési Program
Önkormányzati Pécs MJVÖ kapacitásfejlesztés és városi szintű közvetítőrendszer kialakítása. A fenntartótól független teljeskörű információs bázis kialakítása és gondozása az Önkormányzat keretein belül a szociális és oktatási szolgáltatásokra vonatkozóan; a városi szükségletek kielégítettségének nyomon követése
2014 tavaszáig pilot megoldás kidolgozása és a folyamatos tapasztalatok értékelése. A tapasztalatok tükrében fél év múlva újraértékelés és a folytatás módozatainak áttekintése
Az „Esélypont” ismertsége, a segítségnyújtás ügyszáma Társadalmi elégedettség az „Esélypont” működésével kapcsolatban
Magas színvonalon működő hajléktalan ellátó rendszer összehangolt működése
Integrált városfejlesztési stratégia
Hajléktalanná válást megelőző program a hajlékkal rendelkezők körében. Társadalmi befogadást segítő program, amely összhangba hozza a többségi társadalom és a hajléktalanok városi térhasználatát.
folyamatos
A jövedelemszerző tevékenység érdekében támogatott munkahelyek létrehozása (hasonlóan a megváltozott munkaképességű emberek bérfinanszírozásához a szocializációs körülményeikben sérült emberek (hajléktalanok) számára.. Foglalkoztatást elősegítő képzések.
252
Pécs MJVÖ
I Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai) Egy fő főállású és egy fő részmunkaidőben foglalkoztatott munkatárs a Polgármesteri Hivatal részéről az Esélyek Házával együttműködve a szolgáltatás humán feltételeinek biztosítása érdekében, valamint a szolgáltatás nyújtásához alkalmas helyszín biztosítása.
Kiszámítható központi finanszírozás, lakás és gazdálkodás célú ingatlanvagyon, nem pályázat alapú fejlesztési források, pályázatok
J Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága Amennyiben a rászorultakhoz nem jut el a segítő szolgáltatás híre, az „Esélypont” nem tudja betölteni közvetítő, koordinatív szerepét. A kockázat csökkentésének módja: széleskörű információ és bizalmi légkör kialakítása a rászorultak területi és társadalmi metszeteiben
Kockázatokat jelet a megvalósításban és a fenntartásban a forráshiány, inadekvát jogszabályi környezet, a negatív társadalmi megítélés, kompetenciák tisztázatlansága, nem ismeretesek a kormányzati szándékok.
A Intézkedés sorszáma
I.8.
Az intézkedés címe, megnevezése
„Ételmentők”
B A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése A társadalom perifériáján elhelyezkedő, mélyszegénységgel küzdő csoportokban, gyermekek és idősek körében az éhezés veszélyének megjelenése
C
D
E
F
G
H
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal
Az intézkedés tartalma
Az intézkedés felelőse
Az intézkedés megvalósításának határideje
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)
Az „Ételmentő” hálózat kialakítása és működtetése. Az éhezés megszűntetése.
Integrált Városfejlesztési Stratégia; Pécs MJV Szociálpolitikai Stratégiai Fejlesztési Program
Az igények és lehetséges partnerek felmérése és pontos beazonosítása. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület tevékenységének adaptálása Pécsre A szolgáltat.ás megszervezése, és esetleges kiterjesztése a város határán túlra (helyi hálózat).
253
Pécs MJVÖ, továbbá pécsi gazdasági és nonprofit szereplők
2014.
A segítő hálózattal érintett rászorultak száma. A segítő hálózatban résztvevő partnerek száma. A segítségként a rászorultakhoz jutatott élelmiszerek mennyisége.
I Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai) Pécs MJV PH részéről szervező kapacitás biztosítása az intézkedés részleteinek kialakításához. A további források a kezdeményezés fogadtatásának ismeretében határozhatók meg.
J Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága Kockázat: a rászorultak körének korrekt meghatározása, a partnerek együttműködési szándékának biztosítása, a segítség „igazságos” elosztásának megvalósítása. A kockázatok csökkentése a megfelelő kommunikáció és a transzparens működés révén.
A Intézkedés sorszáma
Az intézkedés címe, megnevezése
B A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése
C
D
E
F
G
H
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal
Az intézkedés tartalma
Az intézkedés felelőse
Az intézkedés megvalósításának határideje
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)
I Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)
J Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
II. A gyermekek esélyegyenlősége II.1.
Hálózat kialakítása és folyamatos működtetése a gyermekekkel foglalkozó intézményi és szolgáltató rendszer hatékonyabb működésének érdekében
A gyermekvédelmi statisztikai adatok csak részlegesen állnak rendelkezésre. A gyermekvédelmi rendszer hatékonyságának növeléséhez szükséges a fenntartók és szolgáltatók együttműködési hatékonyságának további növelése: a szolgáltatások összehangolása, a felmerülő szükségletek artikulálása és a közös megoldáskeresés.
Széleskörű információáramlás és partnerségi együttműködés
Integrált Városfejlesztési Stratégia; Pécs MJV Szociálpolitikai Stratégiai Fejlesztési Program
A gyermekvédelmi Pécs MJVÖ adatok, szakmai anyagok, és a városi gyermekjóléti szolgáltatások adatbázisba foglalása és az önkormányzati weboldalon nyilvánossá tétele. Mintaadó családok, mintaadó intézmények körének feltérképezése, „best practice” megismerésének elősegítése. A szegregátumokban és leszakadó városrészekben internethozzáférés. Esélyegyenlőségi referens kijelölése, városi gyermek- és ifjúsági munkacsoport létrehozása.
254
2014.
Partnerségi és best practice” adatbázis létrehozása; folyamatosan frissített önkormányzati weboldal. Gyermek- és ifjúsági munkacsoport létrehozása. Esélyegyenlőségi referens. Esélyponti koordinátor.
Esélyegyenlőségi referens kinevezése. Elkötelezett vezetés és partnerek. Megvalósításorientált döntéshozatal, anyagi támogatás, pályázati források megszerzésének támogatása, társadalmi támogatottság.
A megvalósításban és a fenntartásban kockázatot jelent, hogy túl nagy az intézményi és szolgáltatói hálózat, nem hatékony a kommunikáció; forrásigény
A Intézkedés sorszáma
Az intézkedés címe, megnevezése
II.2.
Hátrányos helyzetű gyermekek és családok mobilitásának elősegítése: Közösségi közlekedés és virtuális mobilitás
II.3.
Városrészenkénti prevenciós szolgáltatások, a helyi közösségek és közösségi terek megerősítése
B A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése Pécs széleskörű gyermekvédelmi szolgáltatási palettájának igénybevétele a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és családok esetében csak részlegesen adódik az információáramlás töredezettségéből és a szolgáltatások területi eloszlásának egyenetlenségéből: a fizikai elérhetőség is korlátozott számukra Pécsett élő, kiskorú gyermekek 27,6%-át vagyis több, mint az ¼-ét 2010. év végén veszélyetetettként tartották nyilván.
C
D
E
F
G
H
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal
Az intézkedés tartalma
Az intézkedés felelőse
Az intézkedés megvalósításának határideje
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)
A közösségi közlekedés kihasználásának elősegítése, a virtuális mobilitás támogatása;
Integrált Városfejlesztési Stratégia; Pécs MJV Szociálpolitikai Stratégiai Fejlesztési Program, Pécs MJV Közoktatási Esélyegyenlőségi Terve
Bérlettámogatás lehetőségeinek kidolgozása a középiskolás korú gyermekek és szüleik körében is. Kerékpárúthálózat fejlesztése. Virtuális mobilitás infrastrukturális feltételeinek megteremtése, oktatás
Pécs MJVÖ
2014
Realizált intézkedés közlekedési mobilitásra vonatkozóan Elkészült szükségletfelmérés és koncepció a virtuális mobilitásra vonatkozóan, elérhető internet biztosítása a hátrányos helyzetűek számára
Az iskolai szociális munka széles körű elterjesztése, kiemelten a Keleti és a Kertvárosi városrészekben. A preventív csoportés közösségi munka elsődleges szempontként szükséges, hogy megjelenjen az önkormányzati fenntartású és non-profit gyermekvédelmi intézmények és szervezetek szolgáltatási palettáján; játszó és közösségi terek fenntartása fejlesztése.
Integrált Városfejlesztési Stratégia; Pécs MJV Szociálpolitikai Stratégiai Fejlesztési Program
Meglévő formális Pécs MJVÖ és informális játszó- és közösségi terek és további szükségletek felmérése, iskolai szociális munka szükségleteinek felmérése és forráskeresés, városi szabadidős szolgáltatástérkép tervezése és a városi weboldalon való megjelenítése
2014
Elektronikus szolgáltatástérkép, szükségletelemzés a közösségi és játszóterekre vonatkozóan; korosztályos játszóterek kialakítása, sportpályák felújítása és fenntartása. Több iskolai szociális munkás alkalmazása.
255
I Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai) Esélyegyenlőségi referens kinevezése gyermek- és ifjúsági munkacsoport folyamatos működtetése. Meglévő anyagi források átcsoportosítása, további forrásbevonás; idő és tér az együttműködések kialakítására és fenntartására; elköteleződés és partnerség
Esélyegyenlőségi referens kinevezése gyermek- és ifjúsági munkacsoport folyamatos működtetése; meglévő anyagi források átcsoportosítása, további forrásbevonás idő és tér az együttműködések kialakítására és fenntartására elköteleződés és partnerség.
J Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága A sikeres megvalósításhoz szükséges a partnerség erősítése, pályázati források kezelése
A fenntarthatóságot veszélyeztetheti, ha nem sikerül megteremteni és fenntartani a szektorok együttműködését, humánkapacitás és pénzügyi erőforráshiány.
A Intézkedés sorszáma
II.4.
Az intézkedés címe, megnevezése
Ingyenes nyári gyermekétkeztetés szükségletalapú biztosítása, a kedvezményezetti kör kiszélesítése
B A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése Pécs szegénységben élő családjainak az egyik legnagyobb problémát az okozza, hogy gyermekeik számára a nyári szünet ideje alatt rendszeresen biztosítani tudják az egészséges, a gyermek életkori szükségleteinek megfelelő meleg ebédet.
C
D
E
F
G
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal
Az intézkedés tartalma
Az intézkedés felelőse
Az intézkedés megvalósításának határideje
H
I Az intézkedés Az intézkedés megvalósításához eredményességét szükséges erőformérő indikárások tor(ok) (humán, pénzügyi, technikai) 2014. év nyarán az meglévő anyagi ingyenes nyári források átcsoporétkeztetésben tosítása, további részesülő gyerme- forrásbevonás; kek létszáma idő és tér az növekedett, együttműködések optimális esetben kialakítására és lefedte a szükség- fenntartására; leteket elköteleződés és partnerség
J Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
A nyári gyermekétkeztetés a szükségletek szerint realizálódjon, a kedvezményezetti kör minden jogosultja igénybe tudja venni a szolgáltatást
Integrált Városfejlesztési Stratégia; Pécs MJV Szociálpolitikai Stratégiai Fejlesztési Program, Pécs MJV Egészségterve
Szükségletfelmérés; Forráskeresés; Stratégia kidolgozása; A célok realizálása
Pécs MJVÖ
2014
A kockázatok csökkentéséhez szükséges a partnerség erősítése, határidők pontos betartatása, pályázati források, támogatók felkutatása
Korszerű, a munkaidő-beosztásnak megfelelő bölcsődei-óvodai intézményi háttér kialakítása, atipikus foglalkoztatási munkaformák bevezetése, kisgyermekes nők önfoglalkoztatásának segítése A munkaerő-piaci igényekhez igazodó képzési struktúra kiépítése, motiváció felkeltése a célcsoportokban az egész életen át tartó tanulásra.
Integrált Városfejlesztési Stratégia
Flexibilis, különleges igényeknek megfelelő munkaidő bevezetése. Családbarát munkahelyek kialakításának
Pécs MJVÖ, továbbá pécsi gazdasági és nonprofit szereplők
2015
A nők foglalkoztatottsági mutatói. Atipikus foglalkoztatások (munkahelyek ill. munkaadók száma). Az atipikus foglalkoztatásban résztvevő nők elégedettsége..
Foglalkoztatási pályázatok; Atipikus foglalkoztatást vállaló munkaadók.
Az atipikus foglalkoztatói hajlandósághoz szükséges társadalmi és pénzügyi feltételek fennállása.
Integrált Városfejlesztési Stratégia; Pécs MJV Középtávú Foglalkoztatási Koncepciója
Célzottan hátrányos helyzetű női munkavállalóknak szóló képzések szervezése és hatékony kommunikálása. Munkavállaláshoz szükséges kompetenciákat fejlesztő képzések
Pécs MJVÖ; BMKH MK, pécsi gazdasági és nonprofit szereplők
2014
Továbbképzések száma, és az általa adott lehetőségek kihasználásáról adott visszacsatolás
Pályázatok, költségvetés
A fenntarthatóság feltételei: folyamatos kommunikáció a partnerekkel, folyamatok vizsgálata, visszacsatolás; képzések időpontjának rugalmas megválasztása; motiváció fenntartása, sikeres befejezés esetén folytatás biztosítása.
III. A nők esélyegyenlősége III.1.
Munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetése
A munkahellyel rendelkező nők keresőtevékenységének végzése és a családi feladatok összehangolása nem megoldott, rejtett diszkrimináció érvényesül
III.2.
Nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban
Kifejezetten a női célcsoportra irányuló, munkaerő-piaci igényekhez igazodó képzések hiánya.
256
A
Intézkedés sorszáma
III.3.
B A helyzetelemzés következtetéseiAz intézkedés címe, ben feltárt megnevezése esélyegyenlőségi probléma megnevezése Nők (roma nők) munkaválla- Munkaerő-piaci lásának elősegítése igényeknek nem megfelelő tudás, képzettség, differenciált továbbképzés hiánya, személyre szabott stratégiák hiánya
C
D
E
F
G
H
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal
Az intézkedés tartalma
Az intézkedés felelőse
Az intézkedés megvalósításának határideje
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)
Igényszint felmérése. Gyesen lévők munkaerőpiacon tartása. Családbarát munkahely. Szemléletváltás a vezetésben. Szolgáltatások átstrukturálása (óvoda). Nyugdíjasok önkéntes munkába bevonása.
Pécs MJVÖ; BMKH MK pécsi gazdasági és nonprofit szereplők
A nők foglalkoztatottságának növekedése, a keresőtevékenység különböző területein a horizontális/vertikális szegregáció miatt a nemek aránya egymáshoz közeledésének ösztönzése. A munkavállalást befolyásoló gátak (gyermekelhelyezéstől a tradicionális értékrendszerig) lebontásának elősegítése.
Integrált Városfejlesztési Stratégia
257
2014
Továbbképzések száma, és az általuk adott lehetőségekről visszacsatolás
I Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai) Pályázatok, költségvetés
J Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága A forráshiány, a rugalmatlan hozzáállás kockázatot jelent.
A Intézkedés sorszáma
III.4.
Az intézkedés címe, megnevezése
Nőket érintő erőszak, párkapcsolati erőszak elleni küzdelem
B C A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt Az intézkedéssel esélyegyenlőségi elérni kívánt cél probléma megnevezése Nagyfokú látencia Nők biztonságájellemzi a családon nak, testi-lelki belüli erőszakot jóllétének növelése, veszélyeztetett csoportokkal jogaik tudatosítása
D
E
F
G
H
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal
Az intézkedés tartalma
Az intézkedés felelőse
Az intézkedés megvalósításának határideje
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)
Integrált Városfejlesztési Stratégia
Felvilágosító Pécs MJVÖ, program az iskorendőrség, lákban, terhesgon- helyi média dozáson, felnőttképzéseken, plakátokon. Térfigyelő kamerarendszer bővítése. Gyermekvédelmi szakemberek, rendőrök folyamatos továbbképzése. Bántalmazók önsegítő csoportjának létrehozása, működtetése. Családsegítő és Gyermekjóléti központnál teljes hétvégi ügyelet biztosítása, rendőri intézkedésnél szociális munkás jelenléte. Több férőhely biztosítása krízisszállókon, családok átmeneti otthonában. Pszichiáter, pszichológus szolgálat biztosítása felnőttek és gyermekek részére a város egészségügyi intézményeiben, Krízisambulancia.
258
2014
Hatékony rendőri, családgondozói, gyámhivatali, civil szervezeti, áldozatsegítő szolgálati munka.
I Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai) Pályázatok költségvetés
J Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága A fenntarthatósághoz szükséges a folyamatos kommunikáció a partnerekkel, folyamatok vizsgálata, visszacsatolás, a helyi média szerepének meghatározása.
A Intézkedés sorszáma
III.5.
Az intézkedés címe, megnevezése
Nők arányának növelése a döntéshozatalban
B A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése Tradicionális értékek mély beágyazottsága miatt a társadalmi szféra különböző szintjein, főleg a döntéshozatalnál a nők alulreprezentáltak.
C
D
E
F
G
H
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal
Az intézkedés tartalma
Az intézkedés felelőse
Az intézkedés megvalósításának határideje
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)
A kvótarendszer bevezetésének lehetősége az önkormányzati választások során. Nőügyi referens kinevezése. Nők érdekérvényesítő képességének fejlesztése a települést érintő projekteknél, a költségvetés elosztásánál.
Integrált Városfejlesztési Stratégia
Kvótarendszer Pécs MJVÖ bevezetésére helyi média vonatkozó javaslatok kidolgozása. Szemléletformálás meglévő kiváló női vezetők tevékenységének megismertetésével. Nemek közötti egyenlőtlenségek láthatóvá tétele a médiában, pozitív ideálok a (látens) előítéletesség felszámolására.
2014
Bemutató programok nyilvántartása, koordinálása. Adatbázis létrehozása.
Aktivitás megőrzése a munkaerőpiacon belül, önkéntes programokban való részvétellel. Az idősebb korosztállyal szembeni munkáltatói attitűd javítása. Cél, hogy az idősödők jobb mentális és fizikai állapotban érjék el a nyugdíjas kort, mely erősen befolyásolja a későbbi életvitelt is.
Integrált Városfejlesztési Stratégia; Pécs MJV Szociálpolitikai Fejlesztési Programja; Pécs MJV Középtávú Foglalkoztatási Koncepciója
Képzések indítása. Önkéntes hálózat kiépítése, felkészítése, szakmai koordinálása. Az idősödőket és időseket érintő információkat, programokat és a szolgáltatásokhoz való hozzáférést tartalmazó tájékoztatási rendszer kidolgozása, Az egészséges életvitelt, aktivitást ösztönző programok szervezése. Mentális támogatás. Munkáltatók ösztönzése az idősödő korosztályok foglalkoztatására.
2016
A statisztikában is szereplő 55 éven felüli munkanélküliek aránynövekedésének megállítása, csökkenése. Aktív időskor megélése.
I Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai) Pályázatok Költségvetés
J Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága Feltétele: tudatosítani kell, hogy a jelenlegi szisztéma nemcsak a nők, hanem az egész társadalom számára hátrányos.
IV. Az idősek esélyegyenlősége IV.1.
Életminőség megtartása, javítása idős korban.
A testi, lelki egészség megőrzése, az egészséges időskor megélése. Az 55 éven felüli korosztály munkaerő piaci veszélyeztetettségének enyhítése.
259
Pécs MJVÖ BMKH MK
Meglévő intézményhálózat erőforrásai, pályázati lehetőségek
Jogszabályi háttér változásai Munkaerő piaci helyzet alakulása
A Intézkedés sorszáma
Az intézkedés címe, megnevezése
IV.2.
A nyugdíj mellett dolgozni akarók foglalkoztatottságának segítése, atipikus foglalkoztatási formák támogatásával.
IV.3.
Az idősek hátrányos megkülönböztetésének csökkentése
B A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése Kétféle motivációja lehet a nyugdíj mellett dolgozni vágyóknak. Egyrészt vannak olyan jó egészségi állapottal rendelkezők, akik aktívan, munkával szeretnék kitölteni napjaikat, vagy átadni tudásukat a fiatalabb generációnak, másrészt vannak, akik alacsony nyugdíjuk miatt szorulnak jövedelem-kiegészítésre. Az időseket az élet számos területén éri hátrányos megkülönböztetés. Legjelentősebb a fiatal időseket érintő foglalkoztatásbeli. illetve az egészségügyi ellátásbeli diszkrimináció.
C
D
E
F
G
H
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal
Az intézkedés tartalma
Az intézkedés felelőse
Az intézkedés megvalósításának határideje
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)
Az aktív időskor szemléletében a foglalkoztatás növelése, az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazása.
Integrált Városfejlesztési Stratégia; Pécs MJV Szociálpolitikai Fejlesztési Programja; Pécs MJV Középtávú Foglalkoztatási Koncepciója
Tájékoztatás, felvilágosítás a munkavállalási lehetőségekről mind a nyugdíjasok mind a gazdasági szféra szakemberei számára. Protokoll kidolgozása a lehetséges és szükséges intézkedésekhez. Lakosság tájékoztatása, idősek számára felvilágosító előadások szervezése a vállalkozóvá válásról Társadalmi szemIntegrált Városfej- Iskolai közösségi lélet lesztési Stratégia; szolgálat bevonása megváltoztatása Pécs MJV Szociálaz idős ellátásba. az idősödők és politikai Fejlesztési Informatikai idősek hátrányos Programja; képzések szervemegkülönböztetézése, akár sének enyhítésére, önkéntesek bevoaz idősödéshez és násával is. az idős emberekMunkáltatók hez való számára ösztönző hozzáállás megválprogram és érzétoztatása. kenyítés az idősödő munkavállalók foglalkoztatása érdekében. Idősügyi tanács aktív működtetése.
260
Pécs MJVÖ BMKH MK, pécsi gazdasági és non-profit szereplők
2016
Az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazása, elterjedése a helyi gazdasági szereplők körében, nyugdíjasok alkalmazása.
Pécs MJVÖ BMKH MK
2016
Társadalmi szemléletváltozás mérése
I Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai) Pályázatok, Támogatások, foglalkoztatók foglalkoztatási hajlandósága.
Meglévő intézményrendszer, önkéntesség, pályázatok
J Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága Kockázat: törvényi háttér változásai, munkaerő-piaci helyzet alakulása
Az idősek arányának növekedésével, az aktív társadalomra több teher hárul, ami nehezíti a szemléletváltozás folyamatát. Az aktív korúak szemléletének változtatása nehézkesebb, ezért kiemelendő a gyermekek és fiatal felnőttek szemléletének változtatása.
A Intézkedés sorszáma
IV.4.
Az intézkedés címe, megnevezése
Idősek veszélyeztetettségének és áldozattá válásának megelőzése
B A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése A támogatásra szorulók esetében egyre gyakrabban jelent problémát az, hogy a családon belüli kiszolgáltatott helyzetük miatt jövedelmük jelentős részétől megfosztják, a róluk való gondoskodást megakadályozzák, esetenként még bántalmazzák is őket.
C
D
E
F
G
H
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal
Az intézkedés tartalma
Az intézkedés felelőse
Az intézkedés megvalósításának határideje
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)
Az idősek méltóságának megóvása, a rossz bánásmód és elhanyagolás megelőzése.
Integrált Városfejlesztési Stratégia; Pécs MJV Szociálpolitikai Fejlesztési Programja;
Tájékoztatás, Pécs MJVÖ, felvilágosítás, SzMÖRE és más képzések szerveCivil szervezetek zése az időseket foglalkoztató szervezetek körében, az önkéntesek számára is. A jelzőrendszer kiépítése, együttműködések kidolgozása. Protokoll kidolgozása a lehetséges és szükséges intézkedésekhez. Lakosság tájékoztatása, idősek számára felvilágosító előadások szervezése (nyugdíjas klubok, egyházak, posta és bankok bevonásával, hírlevelek).
261
2016
A veszélyeztetett korosztály életminőségének javulása.
I Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai) Meglévő intézményi hálózat, pályázatok.
J Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága A bántalmazás, elhanyagolás nehezen bizonyítható, gyakran az idősek az intézkedés következményeitől jobban tartanak, mint az állandó bántalmazástól. Felvilágosítással és az eredményes intézkedésekkel csökkenthető ez a kockázat.
A Intézkedés sorszáma
IV.5.
Az intézkedés címe, megnevezése
Otthonközeli ellátások fejlesztése
B A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése Az időskorúak arányának növekedésével számolva hosszútávon olyan idősellátási rendszert kell kidolgozni, mely a jelenleginél költséghatékonyabb, egyben jobban támogatja az önálló életvitelt. Ezt a fejlesztést elsősorban az otthon közeli ellátások szolgáltatási körének bővítésével lehet elérni.
C
D
E
F
G
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal
Az intézkedés tartalma
Az intézkedés felelőse
Az intézkedés megvalósításának határideje
Felvilágosítás az érintettek és hozzátartozóik körében. Házi segítségnyújtás szolgáltatási körének bővítése. A nappali intézmények hozzáférésének javítása érdekében szállító szolgáltatás bevezetése. A kulturális, szórakoztató és szabadidős programok szervezéséhez önkéntesek bevonása. Az önkéntesek felkészítése, képzése, az otthonellátáshoz kapcsolódó feladatellátások protokolljának elkészítése
Pécs MJVÖ az idősgondozással foglalkozó intézmények és fenntartóik bevonásával.
A támogatásra szoruló idős emberek minél tovább fenn tudják tartani önálló életvitelüket. Öngondoskodás szemléletének elfogadtatása.
Integrált Városfejlesztési Stratégia; Pécs MJV Szociálpolitikai Fejlesztési Programja;
262
2016
H
I Az intézkedés Az intézkedés megvalósításához eredményességét szükséges erőformérő indikárások tor(ok) (humán, pénzügyi, technikai) Csökken a bentla- A feladatmutatók kásos intézményre után járó normatívárakozók száma, va, önkormányzati költséghatékotámogatás, pályányabb zatok szolgáltatás, az rászorulók megszokott környezetükben maradhatnak.
J Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága A fenntarthatóságot nehezíti, hogy a család visszavonul a hozzátartozó ellátásából, az állam kötelességének tartja a róluk való gondoskodást. Ennek a kockázatnak a csökkentéséhez szemléletváltozás szükséges, szélsőséges esetben (pl. súlyos elhanyagolás) a számonkérés eszközeit is ki kell dolgozni.
A Intézkedés sorszáma
Az intézkedés címe, megnevezése
B A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése
C
D
E
F
G
H
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal
Az intézkedés tartalma
Az intézkedés felelőse
Az intézkedés megvalósításának határideje
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)
I Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)
J Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége V.1.
Komplex, interaktív információs felület kialakítása és működtetése Pécs városában.
Nincs olyan információs felület, mely az összes fogyatékossággal élő ember és családjaik számára áttekinthető és naprakész módon biztosítana információt
Komplex és inteIntegrált Városfejraktív információs lesztési Stratégia felületek kialakítása és működtetése a fogyatékossággal élők, megváltozott munkaképességűek, családjaik és segítőik naprakész tájékoztatása érdekében, az érintettek és civil szervezetek bevonásával.
V.2.
Fogyatékossággal élők, pszichiátriai betegek lakhatásának, önálló életvitelének elősegítése.
Pécs városában kevés olyan lakhatási lehetőség van, amely a fogyatékossággal élők számára megfelelően akadálymentesített. Néhány egyházi és civil szervezet működtet szakosított szociális ellátást, azonban ez nem elegendő a meglévő igények kielégítésére.
A fogyatékossággal élők önálló életvitelének elősegítése a meglévő lakhatási koncepció esélyegyenlőségi szempontokat érvényesítő módosításával, a megfelelő, biztonságos és fenntartható lakhatási feltételek kialakításával, az önkormányzati bérlakások mellett a magán bérbeadók bevonásával és ösztönzésével, civil szervezetek támogatásával, a támogatott lakhatás feltételeinek elősegítésével.
Integrált Városfejlesztési Stratégia, Pécs MJV Lakásgazdálkodási Koncepciója
Akcióterv kidolgozása és végrehajtása a komplex információs szolgáltatás fejlesztésére az érintettek bevonásával. „Kapuőrök” Komplex, interaktív honlap létrehozása Információs pontok kialakítása civil szervezetek bevonásával Az önálló életvitelt elősegítő, meglévő szolgáltatások, akadálymentes lakhatási lehetőségek felmérése. A Pécs városában élő, de nem látható, fogyatékossággal élők felkutatása, társadalmi részvételük megszervezése. Pécs lakhatási koncepciójának felülvizsgálata és módosítása.
263
Pécs MJVÖ, 2015 civil szervezetek, érdekképviseletek, hivatalok, intézmények, érintettek, Pécs város jószolgálati nagykövetei
Információs rendszer létrejötte.
Pécs MJVÖ, segítő szolgálatok, civil szervezetek.
Az önálló életvitelt Pályázatok, elősegítő, megléKöltségvetés. vő szolgáltatások, akadálymentes lakhatási lehetőségek adatbázisa.
2014
Anyagi források képzések, érzékenyítő foglalkozások megszervezéséhez, honlap létrehozásához, üzemeltetéséhez.
Naprakész információk biztosítását tételezi fel, ami függ az együttműködőkészségtől, anyagi forrásoktól.
A fenntarthatóság feltétele pályázati források felkutatása. Segítő szolgálatok, civil szervezetek bevonása (Családsegítő Szolgálat, Máltai Szeretetszolgálat, stb.) a kirekesztettek felkutatásának érdekében.
A
Intézkedés sorszáma
V.3.
V.4.
B A helyzetelemzés következtetéseiAz intézkedés címe, ben feltárt megnevezése esélyegyenlőségi probléma megnevezése A fogyatékkal élők, megvál- Kevés az akadálytozott munkaképességűek mentes, tartós és és pszichiátriai betegek integrált foglalkozrészére a foglalkozatási tatatási lehetőség lehetőségek bővítése Pécs a fogyatékkal élők városában. számára. Nagy részük a korábbi akkreditált szervezeteknél, illetve fogyatékosságuk súlyosságától függően intézményi szervezetek között védett, támogatott, illetve szociális foglalkoztatásban vesz részt. Komplex akadálymentesíté- A fogyatékkal élők si program kialakítása és számára nem megvalósítása Pécs városá- teljeskörű a közleban a szolgáltatásokhoz, kedési és infófoglalkoztatási, oktatási, kommunikációs kulturális lehetőségek, akadálymentesíegészségügyi, közlekedési tés, a város egyes szolgáltatások akadálymen- területein részben tes hozzáférhetőségének és vagy teljesen a fogyatékkal élők és család- elmaradtak a tagjaik jogainak biztosítása fejlesztések, ezzel érdekében. az érintettek nem vagy csak nagy nehézség, költség árán tudnak hozzáférni a szükséges szolgáltatásokhoz, lehetőségekhez.
C
D
E
F
G
H
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal
Az intézkedés tartalma
Az intézkedés felelőse
Az intézkedés megvalósításának határideje
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)
Olyan foglalkoztatáspolitikai koncepció kidolgozása, mely elősegíti a fogyatékossággal élők foglalkoztatási lehetőségeinek bővülését, integrált foglalkoztatását, ezáltal az önálló életvitelük és egzisztenciájuk kialakítását, fenntartását.
Integrált Városfejlesztési Stratégia, Pécs MJV Középtávú Foglalkoztatási Koncepciója
Fogyatékossággal Pécs MJVÖ élők számára BMKH MK megfelelő, vagy civil szervezetek adaptált körülmények kialakításával foglalkoztatási lehetőségek felkutatása, felmérése, az önkormányzat hivatalaiban, intézményeiben, cégein belül, a foglalkoztatók és a leendő munkatársak felkészítése, érzékenyítése.
2015
fogyatékosok foglalkoztatásának bővülése
Pécs közigazgatási területén a teljes körű akadálymentesítés megvalósítása, a fogyatékkal élők számára a városban elérhető oktatási, kulturális, foglalkoztatási egészségügyi és közlekedési lehetőségek megteremtése.
Integrált Városfejlesztési Stratégia
állandó munkaPécs MJVÖ csoport felállítása az érintettek és szakemberek részvételével az akadálymentesítés jelenlegi helyzetének áttekintése és a feladatok meghatározása érdekében. A városban elérhető oktatási lehetőségek felmérése a speciális oktatási igénnyel rendelkező fogyatékkal élők részére. A korábban megkezdett és elsősorban a belvárost érintő akadálymentesítés folytatása Pécs külvárosi részeiben is.
2016
speciális oktatási igények kielégítése, fizikai akadálymentesítés megteremtése,
264
I Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai) Pályázati források a képzésekhez, szolgáltatások fejlesztéséhez, megvalósításhoz Megfelelően felkészült, a munkáltatói elvárásokat értő, a lehetőségeket a munkakörökhöz adaptálni képes humán erőforrás,
pályázati források bevonása rehabilitációs szakmérnök bevonása minden fogyatékossági forma szerinti célcsoport bevonása
J Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága Vonatkozó pályázati lehetőségek működtetése.
Önkormányzati szándék definiálása és kapcsolódó pályázati és saját források biztosítása.
265
3. Megvalósítás
3.1. A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.
3.2. A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselőtestületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása
Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.
Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
HEP Fórum
Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője
Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására.
267
A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.
3.3. Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.
3.4. Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.
3.5. Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az Önkormányzat részéről a polgármester felel. - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program.
268
o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-et, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)
3.6. Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesít
269
