ERASMUS. Játék a 10. oldalon oldal A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM HÍRLAPJA MEGJELENIK KÉTHETENTE. with ENGLISH pages

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM HÍRLAPJA – MEGJELENIK KÉTHETENTE

Játék a 10. oldalon with

3–6. oldal

ENGLISH pages

ERASMUS

XVI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM – 2015. február 9.

téma

Jordániából Pécsre 2013-ban alapította meg Magyarország miniszterelnöke a Stipendium Hungaricumot (SH) – mondta Álmosné Kajdy Ella, a PTE Nemzetközi Oktatási Központ vezetõje. Az ösztöndíjnak az a célja, hogy a keleti nyitás politikájának jegyében emeljük meg a Magyarországon diplomát szerzõ külföldi hallgatók számát. BALOGH Robert írása

FOTÓ: CSORTOS SZABOLCS

A magyar kormány kötött Jordániával egy megállapodást, mely alapján orvosképzésben nyújt segítséget a közel-keleti államnak. Magyarországra körülbelül 400 jordán hallgató érkezett. A PTE-n 124 jordán hallgatót készítenek fel az orvoskar angol programjára. Az SH tartalmazza a teljes tandíj költségét, és hallgatói juttatásokat: havi 40 460 Ft ösztöndí-

jat, kollégiumi szálláshelyet 30 000 Ft összegig, és 64 000 Ft éves biztosítást. Ha egy hallgató összehúzza magát – fogalmazott Álmosné Kajdy Ella –, akár teljes évben tudja finanszírozni a megélhetését. A támogatást egy tanulmányi idõszakra kapják, orvosképzés esetén az elõkészítõ év hatszáz órás kurzusára, amely 10 hónapos és a hatéves orvosi képzésre, tehát mindaddig, amíg a hallgató aktív jogviszonnyal rendelkezik az egyetemen. A hallgatók a jordán középosztályhoz tartoznak, nagyobb részük iszlám vallású. Az SH nem csak

anyagi támogatást jelent a jordán hallgatók részére, számukra Magyarország Európát jelenti, hazájuktól eltérõ jellegû kultúrát. Az angol nyelvû tanulás is új lap az életükben. A tavalyi a próbaévünk volt – mondta a Nemzetközi Oktatási Központ vezetõje – 9 jordán hallgatót kaptunk, ebben benne volt a kiscsoportos oktatás minden bája, személyre szabott képzést kaptak. Hatalmas sikerélmény volt a program, minden hallgatónkat felvették az orvoskarra. A hallgatók középiskolai eredménye 90 és 100% között volt és ezt itt is bizonyították. Az idei 124 hallgató közül valószínûleg már nem mindenki fog megfelelni a felvételi követelményeknek.

Impresszum

UnivPécs – A Pécsi Tudományegyetem hírlapja

Alapító: Pécsi Tudományegyetem, felelôs kiadó: dr. Bódis József rektor, kiadó: Pécsi Tudományegyetem, 7622 Pécs, Vasvári Pál u. 4. Fõszerkesztô: Harka Éva, lapszerkesztõ: Balogh Robert, lapterv, tördelõszerkesztõ: Wéber Tamás Olvasószerkesztôk: Csernyánszky Benigna, Schmidt Renáta, képszerkesztõ: Csortos Szabolcs, fotóriporter: Márk Mirkó, terjesztés: Filákovity Dusán Állandó munkatársak: Bartakovics Bettina, Bazsali Gábor, Hideg Beatrix, Kis Kelemen Bence, Lugosi „scham” Tamás, Andy C. Rouse, Sági Lilla, Steiner Petra, Szanyi-Nagy Judit Hirdetési tanácsadó: Király Róbert, e-mail: [email protected], tel.: 72/501-500/12457, mobil: +36 30 90 56 870 Szerkesztôség: 7622 Pécs, Vasvári P. u. 4. 1. em. 123, telefon: 72/ 501-500/12140, 12122, e-mail: [email protected], www.univpecs.pte.hu Nyomda: PAUKER–Holding Nyomdaipari Kft., Budapest, felelôs vezetô: Vértes Gábor, ügyvezetõ igazgató HU ISSN 1586-1767, Megjelenik 8.000 példányban

2

Arra a kérdésre, hogy merültek-e fel problémák a jordán hallgatók körül azt válaszolta Álmosné, hogy csak apróságok. A jordánok kicsit hangosabbak, mint a magyarok. De ezt meg lehet beszélni velük, kicsit mások, mint a magyarok, de mi így szeretjük õket, ahogy vannak. Tartunk olyan órákat nekik, ahol megismertetjük velük a magyar kultúrát. A napi kollégiumi együttélés kapcsán zavarja a külföldi hallgatókat, hogy a magyar hallgatók hajnalig buliznak, õk pedig tanulni szeretnének. A magyar hallgatókat meg zavarja, hogy a konyhában aromásabb illatú ételeket készítenek a jordánok, mint õk. Ezek bagatell problémák, túl is léptek rajta. A hallgatóink orvosnak készülnek, motiváltak, tehetségesek. A mostani hallgatók zöme is – úgy látom – meg fog felelni. Arra a kérdésre, hogy mi lesz azokkal, akik nem tudják teljesíteni a felvételi követelményeket, azt válaszolta Álmosné Kajdy Ella, hogy azoknak a PTE más képzéseit fogják ajánlani. A külföldi hallgatóknak nemcsak az egyetemen örülnek, hanem a város is örül nekik. Ugyanis az itt tanuló külföldiek nagyon sok pénzt költenek el Pécsett. Mi elkezdtünk az irányba lobbizni, hogy azok, akik mégsem feleltek meg az orvosképzésben, de jó hallgatók, tanulhassanak más szakokon nálunk, például építészmérnöknek. Azt is tudnunk kell, hogy a hallgatók mégegyszer annyi pénzt költenek el a lakhatásukra, és más kiadásaikra, mint amennyibe a taníttatásuk kerül. Ez a városnak és az egyetemnek is jó. Mindenhol találkozunk a külföldi hallgatókkal. Vásárolnak a boltban, találkozni lehet velük a kávézókban, a buszmegállókban, mozikban… Jelenleg több mint 2600 külföldi tanul a PTE-n.

UnivPécs 2015. február 9.

A Magyar Egyetemi és Fõiskolai Sajtó Egyesület tagja A SPINE (Student Press in Europe) tagja

Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelõje az OBSERVER Budapest Médiafigyelõ Kft. 1084 Bp. Auróra u. 11. Tel.: (+36-1) 303-47-38, Fax: (+36-1) 303-47-44 [email protected]

ERASMUS

Erasmus plusz: közalkalmazott újratöltve!

AKNAI Péter írása

A közalkalmazotti lét vonzó elemei az elmúlt években erõsen megkopni látszanak. Csak tényként rögzíteném: a szektorban évek óta bérstop van érvényben, nincs (már) cafetéria, tizenharmadik havi fizetés, túlóra-kifizetés, viszont az új Munka törvénykönyvének köszönhetõen sokkal könnyebb a munkáltatónak megszabadulni a nem kívánatos közalkalmazottól. (Ennyit a stabilitásról...) Viszont még mindig van utazási kedvezmény, és amit a legtöbbre tartok: fut az Erasmus, sõt most már Erasmus plusz! Idén harmadszor megyek – Velence és London után –, ezúttal a skóciai Edinburgh-ba. Hosszú idõt – éveket – egy szervezetben eltölteni néha azzal jár, hogy beszûkül a (szakmai) horizont; elõbb rutinszerûvé válnak a napi feladatok, majd fokozatosan egyre unalmasabbá. Ilyen közegben valóságos felüdülést jelent az Erasmus plusz személyzeti mobilitás program, amely képes kizökkenteni a fásult dolgozót a közalkalmazotti lét körforgásából. Ez már önmagában inspiráló a jövõre nézve. Nem píár duma: a pályázat jótékony hatásai közvetlenül és közvetetten is érzékelhetõk.

Ehhez képest meghökkentõ a dolgozói passzivitás, bár kétségtelen, az esélyeim, hogy legközelebb is bekerüljek a támogatandók körébe így sokkal jobbak. Komolyan nem értem: gondos tervezéssel ki lehet jönni a támogatási összegbõl, kevés a kötöttség, és ha ‘neadjisten hozzá kell tenni egykétszáz eurót, hogy meglegyen a kívánt igényszint, az már nem éri meg? Nem beszélve a hozzáadott értékrõl: Velencében szimpla turistaként nem élhetném át, hogy alkonyatkor állunk a Ca'Foscari egyetem Canale Grandéra nézõ erkélyén, elnézünk a Rialto felé, ahol éppen halászok készülõdnek kifutni a nyílt tengerre. És valószínûleg lemaradok arról is, amikor a londoni Kaplan Language School második emeleti ablakából nézhetem végig Brad Pitt és Angelina Jolie érkezését a Leicester Square-en lévõ Odeon filmszínházba – mindjárt van közös témánk a kínai, afgán vagy éppen kolumbiai csoporttársakkal. Hosszan sorolhatnám. Nem születtem européernek: én még ahhoz a generációhoz tartozom, amelyik megízlelhette a rendszerváltozás elõtti idõk korlátozott szabadságát. Azt a lehetõséget, amelyet az Erasmus nyújt, talán éppen ezért értékelem olyan nagyra. Mehetsz, ahová akarsz!

Kéne még egy kis infó? Erasmus információs napokon lehet további hasznos tippeket bezsákmányolni a szakértõktõl, akik mind a kiutazni szándékozó hallgatókat, mind a PTE munkatársait szívesen tájékoztatják. ÁOK február 11. 10.00–16.00 Szigeti úti Romhányi György Aula ETK Február 16. 10.00–14.00 Vörösmarty 4., a nagyelõadó elõtti folyosó

ÁJK Február 17. 10.00–15.00 48-as téri épület, a földszinti bejáratnál

MK Február 25. 9.00–15.00 Zsolnay Negyed, E 33 106.

PMMIK Február 18. 9.00–13.00 Boszorkány úti aula

FEEK Március 3. 11.00–14.00 Fõfolyosó

IGYK Február 23. 10.00–14.00 Fõépület, aula

KTK Március 4. 10.00–16.00 1. emeleti lépcsõforduló

BTK–TTK Február 24. 10.00–14.00 Ifjúság úti aula


3

Körkérdés

Miért Erasmus? SOMODY PÉTER

BARTAKOVICS BETTINA OKTATÓ, MK

HALLGATÓ, KTK

Az Erasmus a legegyszerûbb formája a nemzetközi kapcsolattartásnak. Személyes vagy szakmai kapcsolat nélkül nem érdemes menni, mert a fogadó intézmény nem tud a látogatóval mit kezdeni. A világ nagy és sokszínû, Magyarország pedig ennek csak egy kicsi, ám szép darabja. Idegen nyelvet tanulni, abban jártasságot szerezni csak külföldön lehet, ez nagy gyengéje a magyarságnak. Nagyon fontos látni és átélni, hogy egy másik országban miként és miért látják másképpen a világot. Mindenképpen ajánlom az Erasmust.

Most értem vissza északi sarkfény vadászatról, és már azon töröm a fejem, hogy milyen mozihõsnek öltözöm a SITSIT party-n… Pedig azt terveztem a pizsamaparty elõtt, hogy az egyik kurzuson megfogalmazott céljaimon dolgozom. Fél évet kaptál! Barátokat szeretnél? Utazgatni akarsz? Fejlesztenéd a nyelvtudásod? Meg akarod ismerni önmagad? Ebben a sorrendben? Csak rajtad múlik, mit hozol ki belõle! Ez a félév lesz életed legértékesebb ajándéka, hiszen senki sem akadályoz meg abban, hogy végre önmagad légy!

TÓTH MÁTÉ

SZANYI-NAGY JUDIT

GYÕRMÁRTON RITA IRODAVEZETÕ, MARKETING OSZTÁLY

Világot látni alapvetõen jó, és utazni is szeretek. Az ERASMUS keretében az adminisztratív kollégák számára biztosított ösztöndíj nemcsak szakmai tanulmányút... remek lehetõség kapcsolati hálónk szélesítésére, sõt akár barátságok kialakítására is. A grazi Karl-Franzens Egyetem Alumni Irodáját még 2009-ben látogattam meg, és ott láttam elõször komoly – öregdiákokat öszszefogó – online adatbázist. Tavaly a zürichi mûszaki egyetem (ETH) és a University of Zürich alumni igazgatóinál jártam. Hasznos volt!

LENGVÁRI ISTVÁN,

OKTATÓ, FEEK

HALLGATÓ, BTK

IGAZGATÓ, EGYETEMI LEVÉLTÁR

Elsõsorban a szakmai fejlõdés lehetõsége miatt döntöttem úgy, hogy megpályázom az oktatói ösztöndíjat. Voltam már Duisburgban, Krakkóban és Milánóban is. Azokat a helyeket preferálom, ahol új szakmai kapcsolatokra és impulzusokra tehetek szert. Mindhárom utazás jól sikerült, komoly megmérettetés volt ezeken az egyetemeken oktatni. Sok visszajelzést kaptam külföldi hallgatóktól a kutatásaimra vonatkozóan, bõvültek a kapcsolataim és fejlõdtem az idegen nyelvû elõadásban. Bátran ajánlom hallgatóknak és oktatóknak is.

Magyar mint idegen nyelvvel foglalkozó hallgatóként számos olyan diákkal találkozom, akik Erasmusösztöndíjjal érkeznek Magyarországra. Elmondásuk alapján a program alatt nemcsak remek kihívásokkal találkoznak – ilyen például új nyelv tanulása vagy a már meglévõ nyelvtudás fejlesztése, új szokások megismerése, alkalmazása –, hanem szoros barátságokat is kötnek. Így felmerülhet bennünk a kérdés: ezek után miért ne akarnánk mi is Erasmus-ösztöndíjjal egy kicsit többet látni Európából? Én többször is megtettem.

Eddig kétszer vehettem részt Erasmus mobilitási programban. A célom az volt, hogy megismerjem hogy máshol miként mûködnek egyetemi levéltárak, milyen a kapcsolatuk egyetemükkel és emellett persze ellesni olyan szakmai „trükköket”, melyek segíthetik itteni munkámat. Tübingenben úgy tekintettek rám, mintha a csapat tagja lettem volna, együtt végeztük egy levéltár mindennapi munkáját; Münsterben figyelmet fordítottak arra is, hogy más levéltárakba is ellátogathassak a városban. Mindenképpen élni fogok késõbb is ezzel a nagyszerû lehetõséggel.

GINZER MÓNIKA

SIPOS NORBERT

SIPOS DÁVID HALLGATÓ, ETK

DOLGOZÓ, PÁLYÁZATI OSZTÁLY

DOLGOZÓ, MO

Orvosi Képalkotó Diagnosztikus szakra járok és angol nyelven beszélek, így Dublinba mentem. Három hónapot tölthettem kint Erasmusszal, de hihetetlenül gyorsan elszaladt az idõ. Kiszakadni a megszokott közegbõl, megismerni egy más kultúrát, egészségügyi rendszert, mentalitást, életvitelt... Nagyon meghatározó volt, egyfajta önállóságra tanított meg, szélesedett a látóköröm. Minél több helyen jár az ember, annál több mindent tud hazahozni tudásban, ezáltal nagyon sokoldalú szakemberekké válhatunk. Csakis ajánlani tudom mindenkinek!

Krakkóban és Kolozsváron jártam Erasmus-szal. Érdekes tapasztalat volt, szakmai/pályázati szempontból fõleg azért, mert az erdélyi Sapientia kisebb, a lengyel egyetem viszont nagyobb, mint amekkora a PTE. Tetszett a kolozsváriak hozzáállása, nagyon segítõkészek voltak, Krakkó pedig az egyik kedvenc városommá vált: szép és remekül éreztem magam ott. Azt kell mondjam, a lengyel–magyar barátság mûködik! Szeretnék majd ismét élni ezzel a pályázati lehetõséggel – nem is értem, hogy a többiek miért nem használják ki.

Hallgatóként Szardínián, Sassariban jártam, ami 20 percre van a tengertõl. Úgy gondoltam, jó, hogy idegen nyelven tanulhatok tárgyakat idegen környezetben, és jobb, ha érzem, nem csak könyvekbõl tudom az olaszok gondolkodásmódját. Nyelvi gondjaim nem is voltak, 7 órát teljesítettem. Sok élményt és tapasztalatot szereztem. Dolgozóként tavaly Bolognában jártam, mert ott van az olasz diplomás pályakövetõ rendszer központja. Sok ötletet elhoztam Pécsre, amit hasznosítani tudunk. A következõ tervem Komárom!

http://erasmus.pte.hu 4


Question

Why Erasmus, why Pécs? NING DE BAERE

ARTEM SEDOV

KASIA KUPROWSKA

BELGIUM

RUSSIA

POLAND

I heard about the Erasmus+ program from my friend and I thought why not, let's try it. Now, I am here and I cannot believe it, it is amazing. Well, I decided to come here because it was nice that a lot of international students are here as you can see – just look around. When I was at home and searched online I found that there are lots of international students and that's what I like. The city of Pécs looks nice, historical and the weather is the same as in most of the cities in my country.

I chose the University of Pécs because I heard a lot of great and exciting stories from my friends who were exchange students here. They were here and in other countries so I decided to pursue the same opportunity, at the same university and I am here. The atmosphere is great. The city is great. The country is great. The people are very nice, so I have a great time here and I hope it will be even better. I think it is a great university. So it works both with art studies and business studies.

In my opinion Hungary is in the same cultural level as Poland, and it is cheaper than the other countries, so I can afford to stay here for 6 months. I could choose between Szeged and Pécs. It was a difficult decision but I decided to come to Pécs, because it is the first university in Hungary which has a long history. I think Lake Balaton and Croatia are closer to this university than Szeged. I am prepared for the semester: I have already studied several words in Hungarian and I booked a flat.

MUSTAFA MAVIS

JANN SIMON

ANGELA SOUTHYDETH

TURKEY

FRANCE

UNITED STATES OF AMERICA

First, I didn't think about Hungary. A friend of mine told me that it is a great city and university. He travelled a lot all around Europe and he recommended the country. Well, I decided between two countries, one was Poland and the other one was Hungary. Finally, I chose Hungary. I read the previous Erasmus students' writings, blogs and watched some great videos from Pécs. These were so exciting, so I decided to come here, and continue my study as an Erasmus student at the University of Pécs.

I decided to come to the University of Pécs because of good representation and reputation. Former students told me about this university and my French teacher also told me that it is a very good university. I can tell the same because I adhering the first semester, so simply I think this was one of the best choices of my life. The advantage of Pécs is that it is not a big city, so you can meet easily with other Hungarian and foreign students. Also the university is very cool and the teachers are so nice with us.

I packed for the first time seven month ago and Hungary was my last departure country and I just fell in love with Budapest. I travel around Europe and this country is so close to others, there are a lot of border countries, it is so cool. I like the university, the building of the Faculty of Business and Economics is so beautiful, I have just walked in and it's just amazing. The orientation day was useful; I heard a lot of important information about the university. I am sure that this semester will be great.

IGOR MIJATOVIC

TEREZA ZVÁCKOVÁM

CHUN ZHAO

CROATIA

CZECH REPUBLIC

CHINA

I came to the Faculty of Business and Economics. I chose Pécs because I heard a lot of great stories from ex-students here. My brother was an Erasmus exchange student in Pécs, so when I visited him I saw that the city has a great atmosphere, people are nice and friendly. Croatia is not far from Pécs, it is one of the advantages. I am very happy that I can be here. The welcome ceremony, the orientation day was informative and useful, the foods are so delicious. The campus is wellknown.

I came here to study arts; I heard good things about the ceramics specialisation at the Faculty of Music and Arts. At my home university many people told me about the University of Pécs. I hope I can improve some of my ceramics skills and competences. I am really happy and looking forward to spend this semester in Hungary. We have already met other students from my faculty and in a few minutes we will go to a restaurant together to eat some Hungarian food. I think it is a good opportunity to get to know each other better.

I chose it because it is a big and well-known university, even in China. I was offered the chance to go to study at the University of Pécs, so I took the chance and came here. It is a challenge for me; I would like to experience the life of Europe. Hungary is totally different from China. My first impression is that Europe has got a very colourful culture and there aren't so many people in the streets. The city of Pécs has a good atmosphere, people are nice and I like that it is a small town.

ESN http://pecs.esn.hu https://www.facebook.com/pages/ESN-Pecs UnivPécs 2015. február 9.

5

Erasmus

Erasmus Student Network in Pécs Erasmus Student Network (ESN) is a voluntary organization all over Europe, in Higher Education. – Includes more than 13.500 active members – Offering services to 180.000 international students. Our aim is to make these months unforgettable for every foreign students. Our job is not only to help you in the integration and give practical aid, but to organize the most memorable events during the semester. These are: country presentations (every week), theme parties, sports day, hiking, city adventure, quiz night, language tandem… Do not hesitate to ask for help, and to participate in the programs. See you there.

For further information like our Facebook page: https://www.facebook.com/pages/ESN PECS E-mail: [email protected] Webpage: http://pecs.esn.hu/ Contacts: Gergely Balogh – President of ESN Pécs: [email protected] Rebeka Németh – Vice-President of ESN Pécs: [email protected] Ádám Daneshgar – Local representative and IT: [email protected] Petra Kapitány – Treasurer: [email protected] Éva Huszár – Country Presentation Coordinator: [email protected] Ágnes Császár-Bíró – Social Erasmus Coordinator: [email protected]

My first impressions as an exchange student in Oulu by Luca KONCZ

Coming from a small Hungarian village with a population of 1500 my life back at home was rather peaceful. However, I think I did a great job in making the best out of the given circumstances by deciding to study in Pécs, a city well-known for its dynamic student life, joining an organization dedicated to make university life more colourful and then finally deciding to participate in the Erasmus programme and settling down in Oulu for a semester.

Beware of the Finns There is this myth about Finns being shy and reserved which is funny, because it is not my experience at all. My observation is that Finnish people are friendly and open, even though they are likely to tell you the exact opposite. To put it briefly, I was pleasantly surprised by the friendliness of Finnish people and in fact, our best night out was the one that we spent with a group of Finns, even though we – exchange students – have countless parties every week.

After hearing a presentation about "Finnish modesty" and already knowing that Finns have a fairly strong self-criticism , I was prepared for being asked this question by every Finnish person who I meet here. So how did I end up in Finland? As a business student I was lucky enough to have the opportunity of choosing from more than 30 universities in Europe participating in the Erasmus

6


PHOTO: WWW.NONIIIN.BLOGSPOT.FI

"Why (on Earth) Finland?"

exchange programme. At first I started to list pros and cons of each option, but that didn't really lead to any decision. Then I got the idea of choosing from countries that I've never been to, which reduced my options to the Northern European countries. From this point the choice was easy, Finland – associated with reindeers, sauna, Santa Claus, Northern lights – seemed to be the most unique destination. And if north, then why not the northernmost city among the options? After having the standard conversation with dozens of exchange students we more or less agreed on that the fairly challenging conditions have played a significant role in our decision. I think I can say this on behalf of all Erasmus students that most of us have already done or seen things that we've never done or seen before, for example swimming in icy water, riding a bike in –20 oC, eating a reindeer pie or spotting the northern lights or ice pillars on the sky.

English

Come, dance and leave a mark! The Dancing University of the University of Pécs is a unique initiative in Hungarian higher education. Students can select at their liking from different dancing courses, and in addition to learning a specific dance, they can get closer to one another, too. Any student, lecturer or staff member of the university is eligible for participating in a dancing course free of charge. The courses of the Dancing University of the UP are launched on 23rd of February. The biggest surprise of this semester is a brand new modern UP Dance Studio with mirrors (Ifjúság Street 6., Building B). This renovated studio is going to be the venue for all of the courses. And you can even leave a mark here! How? Come and find out during the first lesson! Registration: http://reg.tancolo.pte.hu from 8 am 16th of February to 12 pm 22nd of February. Please do not forget using exchange shoes!

SCHEDULE SPRING 2015 Ballroom Dancing Trainer: Mrs. Eszter Mészáros Karsai Thu 17:30-19:00 Belly Dance Trainer: Indzsi Deniz Wed 18:30-20:00 Body-Shaping Dance Aerobics Trainer: Beáta Szuhán-Glass Tue 16:00-17:30

programmes 02.10. (Monday) 16:30 Relations between Hungary and Mexico st in the 21 century Izabel Bárbara Téllez Rosete, ambassador of Mexico in Spanish! PÉCSI CIVIL KÖZÖSSÉGEK HÁZA

02.13. (Friday) 17:00 Exhibition by Kamilla Szíj ZSOLNAY CULTURAL QUARTER M21

17:30 The World at Night International Photo Exhibition ZSOLNAY CULTURAL QUARTER M21

20:00 Cubalibre PÉCSI CULTURAL CENTER

Boogie-woogie, Rock&Roll, Swing Trainer: Zoltán Szauer Mon 15:30-17:00

21:00 Kowalsky meg a Vega Guest: Helo Zep!

Capoeira Trainers: Raphael Lopes de Carvalho, Barbara Murai Thu 16:00-17:00

21:00 Yugo Night Carnival

PÉCSI EST CAFÉ

TRAFIK

02.14. (Saturday) 19:00 XIX. Ball of the UP ROMHÁNYI HALL

Croatian, Serbian and Macedonian Dances Trainer: Veszna Vélin Tue 17:30-19:00 Cuban Salsa Trainers: Barbara Vágási, Balázs Kutni Wed 17:00-18:30 Hip-hop Trainer: Tamás Horváth Mon 18:30 - 20:00 Hungarian Folk Dance Trainers: Mrs. Andrea Tandi Mosgai, Tibor Tandi Thurs 19:00-20:30 Latin Dances Trainer: János Józsa Tue 20:30-22:00 Latin Freestyle Aerobics Trainer: Adrienn Szabó Mon 17:00-18:30, Thurs 20:30-22:00 Show/Musical Dance Trainer: Dr. Judit Papp Tue 19:00-20:30

20:00 Pixelplatans NAPPALI

18:00 2015 - Happy Chinese New Year! Cooperation by the Shanghai Theatre Academy and the Shanghai Encore Arts Troup. ZSOLNAY CULTURAL QUARTER E78

21:00 Pannonia Allstars Ska Orchestra PÉCSI EST CAFÉ

02. 17. (Tuesday) 9:30 Pancake and charity Eat and support the Szemem Fénye Foundation, the first children-hospice foundation in Hungary. 300 pancakes were sold last year, so the fundraisers aim even higher and they would like to surpass that phenomenal amount and motivate more people. The organizers thankfully accept any offering of raw stuff (flour, sugar, oil, eggs, milk, etc.), after collation. Info: Kinga Bozsogi (Medical School) or Klaudia Csárdi (Faculty of Health Sciences). MEDICAL SCHOOL, ROMHÁNYI HALL

02.20. (Friday) 19:00 Péterfy Bori & Love Band

Yoga Trainer: Boglárka Gyenis Wed 15:30-17:00

Catch your train! The University of Pécs and the MÁV (Hungarian State Railways) named a whole train about our university. It is called PTE Intercity and it goes from Pécs to Budapest and vice versa. To celebrate the renewed contract between the UP and the MÁV, a surprise party is celebrated on 10th of February at 11:14 in Pécs and 17:45 in Budapest.

Guests: András Lovasi and Gergely Császári KODÁLY CENTRE

02. 21. (Saturday) 21:00 Blahalousiana + Deer Fellaz EST CAFÉ

Double the experience: travel by the PTE Intercity and take a picture about your ticket (and yourself). Send the photo to [email protected] until 20th of February. The luckiest traveler's prize: a sweater of the UP. The winner will be informed via mail.


22:00 Dave Seaman (UK) AMPER CLUB

7

krónika

Németh Krisztináé a PTE Sajtódíja eredményeirõl, sikereirõl. Németh Krisztina nem az elsõ olyan Sajtódíjas, aki a Pécsi Tudományegyetem hallgatója volt, de az elsõ, aki az UnivPécs egyetemi hírlapnál kezdte pályafutását. Interjúnk a nyertessel: www.univpecs.pte.hu A PTE Sajtódíjasai: 2014 Németh Krisztina (MTVA) 2013 Laufer László (Új Dunántúli Napló) 2012 Mokos Tibor + (Pécs TV) 2011 Angyal Zoltán (MTI) 2010 Fülöp Zoltán (Új Dunántúli Napló) 2009 dr. Gungl László (Magyar Rádió) 2008 Lengyel János (Tolnai Népújság) 2007 dr. Gáti Zoltán + (Hálózat Televízió) 2006 Horváth Ágnes (Educatio Press) 2005 Kozma Ferenc (Dunántúli Napló) 2004 Keresnyei János (Pécs TV) 2003 Kálmándy Ferenc (MTI) 2002 dr. Dunai Imre + (Dunántúli Napló) 2001 Kovács Zoltán (Magyar Rádió) 2000 Káplár László + (MTI)


A PTE Szenátusa 2000 óta minden esztendõben odaítéli a Pécsi Felsõoktatásért Sajtódíjat, mellyel elismeri egy-egy médiamunkatárs szakértelmét, lelkiismeretes munkáját, mellyel hozzájárult az intézmény hírnevének öregbítéséhez. Tizennégy éves hagyomány a Pécsi Tudományegyetemen az Adventi Sajtószalon, melyen lehetõség nyílik a sajtó munkatársainak az egyetem vezetésével kicsit kötetlenebb hangulatban, „ráérõsebben” is beszélgetni. Az eseménynek idén a Dr. Halasy-Nagy József aula adott otthont december 12-én. Zeller Gyula rektorhelyettes évértékelõjében megköszönte a sajtó munkáját, az egyetemhez való lojalitását. Az Adventi Sajtószalonon hirdették ki a 2014-es Pécsi Felsõoktatásért Sajtódíjat, melyet Németh Krisztina, az MTVA baranyai tudósítója nyert el, aki az elmúlt években rendszeresen tudósított magas színvonalon, objektív módon a Pécsi Tudományegyetem eseményeirõl, kutatási


Megkomponált építmények

Zoboki Gábor építész tartott elõadást a hangversenytermekrõl a Nyitott Egyetem elõadásán, február 3-án. Elõadónk nem leplezte, hogy egy szubjektív elõadásnak lehetünk majd szem- és fültanúi, hiszen kedvenc hangversenytermeirõl mesélt. Egy épület felépítése valóságos diszciplináris olvasztótégely. Ügyelni kell a nyelvezetre, hogy az adott projekt ne csak a kivitelezõk, hanem a kétkezi munkások számára is érthetõ, világos legyen; a tervnek alkalmazkodnia kell a helyszín adottságaihoz. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a benne létrehozott zenemûvet is szolgálnia kell. Zoboki Gábor egy hangversenyterem esetében a multifunkcionalitást tartja a legfontosabbnak. A tetszés szerint változtatható, átalakítható termeknek köszönhetõen a hangversenyterem így akár bálteremmé, vagy egy konferencia helyszínévé is válhat – õ ebben látja a jövõt.

8


egyetemi élet

400 ágyas: az utolsó lépcsõ elõtt Már majdnem teljesen elkészült a 400 ágyas Klinika rekonstrukciója. Az „A” és a „C” szárnyat és a Sürgõsségi Betegellátó Osztályt január 13-án adták át hivatalosan, ezek egy részét már birtokba is vették a dolgozók és a betegek. Az európai uniós finanszírozással támogatott projektek mintegy 27 ezer m2-es területet érintenek, és több mint 15 milliárd forintból valósulnak meg. A január 13-án átadott épületegységekben mûködnek az I. sz. Belgyógyászati Klinika hematológiai, endokrinológiai, gasztroenterológiai, kardiológiai, angiológiai és intenzív osztályai, s e szakmák szakrendelései. Átadták továbbá a Sürgõsségi Betegellátó Osztályt (SBO), mely az épületegyüttes keleti és északi, azaz a „B” és „C” épületei között található. A XXI. századnak megfelelõ körülmények között zajlik majd a gyógyítás és a gyógyulás ezen a megújult klinikán – mondta Bódis József, a PTE rektora az eseményen, majd hozzátette: a 400 ágyasnak várhatóan a neve is megváltozik majd, hiszen nem 400, „csak” 367 fekvõhely áll a betegek szolgálatában, de a korábbihoz nem is hasonlítható színvonalon. A megújult klinikai tömb valamennyi kórterme immár egy- vagy kétágyas, fürdõszobával felszerelt, magas komfortfokozatú szoba. A PTE rektora azt is kiemelte, hogy a Sürgõsségi Betegellátó Osztály kialakításával már nem csak rekonstrukcióról, hanem bõvítésrõl is beszélhetünk, s ez az intézmény új módszertani és logisztikai megközelítést tesz lehetõvé. A harmadik fázis is biztos, hogy még az idén befejezõdik – jelentette ki Bódis József. További részletek: www.univpecs.pte.hu

A PTE Idegen Nyelvi Titkárságon ECL nyelvvizsga-felkészítõ kurzusok és általános nyelvtanfolyamok indultak! A kurzusokhoz még lehet csatlakozni! Jelentkezzen e-mailben: [email protected] vagy telefonon: 06/72 501-500/22102 Általános nyelvtanfolyamok: kezdõ, álkezdõ, elõ-középhaladó és haladó szinten angol, német és olasz nyelvbõl Tanfolyamindítás: 2015. február 4., 5. Tanfolyamzárás: 2015. április 14., 15. A tanfolyam díja: 36 000 Ft/60 óra Szombatonként heti 1x5 órában, 8.30-tól. Tanfolyamindítás: 2015. február 7. Tanfolyamzárás: 2015. április 18. A tanfolyam díja: 30 000 Ft/50 óra

Alap-, közép- és felsõfokú ECL nyelvvizsga-felkészítõ kurzusok angol, német és olasz nyelvbõl Hétfõ–szerda, vagy kedd–csütörtöki napokon, 17.00 órától, heti 2x3 órában. Hallgatói jogviszony-igazolás vagy érvényes diákigazolvány bemutatásával a részvételi díj csak 400 Ft/óra!

Nevezd át a 400 ágyast! Hogy a megújulás a névben is tükrözõdjön, a PTE KK névadó pályázatot hirdet a PTE hallgatói, dolgozói részére. A 400 ágyas új nevét (indoklással) február 16-tól március 6-án 12 óráig, a [email protected] mailcímre várják. További info: univpecs.pte.hu

Újra indítjuk népszerû japán nyelvtanfolyamunkat angol közvetítõ nyelven anyanyelvi oktatóval! Kezdõ és haladó szintû csoportjainkba várjuk a jelentkezõket!

A következõ ECL nyelvvizsga idõpontja: 2015. április 10. (B1 és C1 szinten) és április 11. (B2 szinten) jelentkezési határidõ: 2015. március 12.

Tanfolyamindítás: 2015. február 11., 12. Tanfolyamzárás: 2015. április 14., 15. A kurzus idõtartama: 40 óra A nyelvoktatás heti 2x2 órában történik. Jelentkezési határidõ: 2015. február 5. ÁOK hallgatóknak a japán nyelvû kurzus térítésmentes!

TOEFL iBT nyelvvizsga

Újabb nyelvvizsga-lehetõség az Idegen Nyelvi Titkárságon – TOEIC

Jelentkezni online lehet: https://www.ets.org/toefl Következõ vizsgaidõpont a PTE Idegen Nyelvi Titkárságon 2015. február 28. Jelentkezési határidõ: 2015. február 14.

A TOEIC vizsga azt az angol nyelvi kommunikációképességet méri, ami mindenkinek szükséges, aki a mai nemzetközi munkakörnyezetben szeretne eredményesen dolgozni külföldön. A munkavállalás eszköze, az önéletrajz hasznos kiegészítõje.


Egy teszt keretében mér A1–C1 szint között. A2–C1 között 4 szinten honosítható hazánkban az elért pontszámok alapján. A nemzetközi bizonyítványt minden vizsgázó megkapja a magyarországi szintektõl függetlenül is. Egyben: Reading+Listening+Speaking+Writing: 38.750 Ft Modul 1: Reading+Listening együtt: 27.900 Ft valamint Modul 2: Speaking+Writing együtt: 35.500 Ft Legközelebbi vizsgaidõpont: 2015. április 3. Jelentkezési határidõ: 2015. március 20.

További információ: www.inyt.pte.hu

9

krónika

Tovább zakatol a PTE IC

Szenátusi napló A PTE Szenátusa február 5-én tartotta rendes ülését a Szenátusi tanácsteremben. Bódis József bemutatta a szenátoroknak az intézmény kinevezett kancellárját, Jenei Zoltánt. Az Nftv. szerint a kancellár együttmûködésre kötelezett a rektorral és a szenátussal – ezt a magam részérõl nem is tudnám máshogy elképzelni – jelentette be Jenei Zoltán. Az új SzMSz-en és ezzel párhuzamosan a költségvetésen is dolgozunk. Mindannyiunk érdeke, hogy a kancellár sikeres legyen – és ez fordítva is így van – mondta a rektor.

Napirend elõtt kért szót Lakner Tamás, az MK dékánja, aki sérelmezte, hogy a beiskolázási kampány legfõbb idõszakában, két héttel a jelentkezés határidõ lejárta elõtt nem tudták képzéseiket megjeleníteni a helyi médiában, mert azt a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) nem engedélyezte. Bódis József elmondta: hamar észlelték a problémát, és különbözõ fórumokon próbáltak tenni a jelenlegi helyzet ellen, de eddig sajnos nem tapasztalt pozitív fogadókészséget. Jenei Zoltán hozzáfûzte: jogszabályi kötelezettség van az engedélyeztetésre, ezért azt kérte, hogy a megoldásig a karok próbáljanak meg alternatív megoldásokat találni a képzéseik hírének kommunikálására. Fellebbezési lehetõség nincs, a megoldás az lehet, hogy a késõbbiekben az egyetemeket kiemelik a törvénybõl és szabadon dönthetnek hirdetéseikrõl. Ulbert József, a KTK dékánja jelezte, hogy régiós szinten nincs a most kizárt sajtóorgánumon kívül más print alternatíva a képzések meghirdetésére. Ezt követõen a Szenátus személyi ügyekrõl döntött, majd harmonizálták a szervezetátvilágítási projekt végrehajtásáról szóló határozat határidejét az SzMSz módosításának határidejével. Módosították a Térítési és Juttatási Szabályzatot, valamint a Mûvészeti Kar Szervezeti és Mûködési Szabályzatát. A szenátorokhivatalosan is intézeti szintre emelték az ÁOK Farmakognóziai Tanszékét. A Szenátus elfogadta a TTK doktori iskoláin az angol nyelvû képzésének elindítására tett javaslatot. A szenátorok megszavazták a roma társadalomelméleti, valamint a vizsgaelnöki feladatokra felkészítõ szakirányú továbbképzés indítását a BTK-n, majd a térinformatika specializáció indítását a programtervezõ informatikus alapképzési szakon a TTK-n. Az orvoskarok kérdése kapcsán a február 9-i héten egy egyeztetés lesz – tájékoztatta a tanácskozás végén a szenátorokat Bódis József.

A szenátus következõ ülésének idõpontja: március 26.

10


A szenátorok megemlékeztek a PTE közelmúltban elhunyt professzorairól: Katus Lászlóról, László Jánosról, Mecsi Józsefrõl és Vesztergom Jánosról.

A PTE és a MÁV-START Vasúti Személyszállítási Zrt. között 2014 szeptemberében megkötött megállapodás, mely szerint naponta egy InterCity járatpár egyetemünk rövidített nevét viselve közlekedik Pécs–Budapest–Pécs között, 2014. december 13-tól meghosszabbításra került. Így az utazóközönség továbbra is igénybe veheti a PTE InterCityt, mi pedig büszkék lehetünk rá, hogy hallgatóink, dolgozóink Budapest és Pécs közötti útjukon akár ezzel a járattal is közlekedhetnek. A PTE IC a PTE mint „márkanév” ismertségét hivatott tovább erõsíteni. A két város között közlekedõ vonatokat amúgy is nagy számban veszik igénybe egyetemünk polgárai, ezért az intézményi identitástudatot is tovább erõsítheti az elnevezés. Az együttmûködés meghosszabbításának alkalmából február 10-én a pécsi járat indulása

elõtt (11:14), illetve ugyanezen a napon a budapesti járat indulása elõtt (17:45) kis meglepetéssel várjuk az utazóközönséget, illetve a PTE Táncegyüttes produkciójával szórakoztatjuk a nézõket.

JÁTÉK Duplázd meg az élményt: utazz a PTE IC-vel és fotózd le a járatra váltott menetjegyed (akár saját magaddal együtt). Küldd be a képet az [email protected] címre február 20ig. A beküldõk között egy PTE 1367 feliratú kapucnis pulóvert sorsolunk ki. A nyertest e-mailben is értesítjük.

Együttmûködik a PTE és a T-Systems Magyarország Az informatikai duális képzés, a kutatás-fejlesztés, a technológiatranszfer, valamint az innovációs és kutatási eredmények hasznosítása területén is együttmûködik a jövõben a T-Systems Magyarország Zrt. és a PTE. Az errõl szóló megállapodást december elején írta alá Pécsett a T-Systems Magyarország képviseletében Rékasi Tibor vezérigazgató és Ragoncsa Géza infokommunikációs megoldásokért felelõs vezérigazgató-helyettes, valamint Bódis József, a PTE rektora. Az ICT-iparágban is kulcskérdés a minõségi utánpótlás, hiszen az iparág növekedésének elõfeltétele a megfelelõ számú, képzett munkaerõ megléte. A PTE-vel való együttmûködés lehetõvé teszi, hogy akár a tervezett pécsi szoftverházban, akár az egészségügyi informatikai területen is gyakorlati tudásra tehessenek szert az egyetem hallgatói, és az innováció területén is új eredmények szülessenek – fogalmazott Rékasi Tibor vezérigazgató.


egyetemi élet


Újévi Professzori Találkozó

Kapcsolatépítés és évértékelés – ezek a céljai a PTE hagyományos Újévi Professzori találkozójának, melyet idén január 14-én rendeztek a Palatinus Hotel Bartók termében. Az esemény elején az egybegyûltek megemlékeztek azokról a társaikról, akik tavaly hunytak el, így Buday-Sántha Attila, Sándor Attila és Bajnóczki István professzorokról. Örömteli hír viszont, hogy 14 fõvel bõvült a PTE professzori kara, ennyien kaptak 2014 folyamán magas tudományos fokozatot. Jó volt túlélni, de még jobb volt megélni az elmúlt évet – kezdte a 2014-es esztendõt értékelését Bódis József rektor, részben az elvesztett kollégákra, részben az évben elért eredményekre utalva. Utóbbiak kapcsán az egyetem elsõ embere elmondta: reméli, hogy erõt tudnak majd adni ahhoz, hogy a kitûzött céljaikat, programjaikat meg tudják valósítani. Az eredmények közül is felvillantott párat: a Szentágothai János Kutatóközpont teljesítményét, a január 13-án már a másik ütemét záró 400 ágyas klinika rekonstrukciós munkálatait említette, továbbá egy 300 millió nagyságrendû, sikeres energetikai pályázatot, egy márciusban, a PTE BTK koordinálásával kezdõdõ magyar nyelvû képzést Sao Pauloban, a diaszpóra-programot, valamint a márciusban induló 3D Központot. Utóbbihoz szinte nincs olyan oktatási vagy kutatási terület, mely ne tudna kapcsolódni. Az anyagiak vonatkozásban a PTE jól áll: az oktatási oldalon pozitív költségvetéssel zártuk az évet, az egészségügy terén pedig október 20-ig minden fenálló számlánkat kifizettük – jelentette ki Bódis József. Struktúraváltás elõtt áll a magyar felsõoktatás, ennek egy komoly lépése volt, hogy a kormányzat bevezeti a kancellári rendszert az intézményekben – mondta el Bódis József, s egyben bemutatta a második pályázati körben e posztot a PTE-n elnyert Jenei Zoltánt, akinek szót is adott.

Õszintén vallom, hatalmas, összetett és bonyolult kihívás elõtt állok, s államháztartási szakértõként igyekszem ennek minden tudásommal megfelelni – nyilatkozta Jenei Zoltán, majd feladatai közül elsõként a jogszabályi háttér betartását emelte ki. A kormány célja, hogy a felsõoktatási rednszer gazdasági szempontból hatékonyabban mûködjön, átláthatóbb és hiteles legyen – s erre vonatkozóan számukra a kancellár személye és tevékenysége a garancia. Ezek az elvárások azonban – nyomatékosította Jenei Zoltán – nem ütközhetnek az egyetem érdekeivel. Biztos, hogy lesznek változások – tette hozzá a kancellár – részben azért, mert a törvény változni fog, részben annak a külsõ szakértõi vizsgálat eredményei alapján, melyet a PTE vezetése készíttetett, részben a felsõoktatási intézmények közötti versenybõl fakadóan, részben pedig – az eddig folytatott beszélgetéseimbõl kiindulva – belsõ igény is van a változásra. Jenei Zoltán hozzátette azt is: igyekszik majd, hogy eközben az intézmény belsõ békéje és elindított szakmai programjai ne sérüljenek. A professzoroktól végül azt kérte a PTE kancellárja, hogy észrevételeikkel, sõt, akár kritikáikkal is segítsék munkáját, s azt is, hogy a személyét övezõ pletykák és mendemondák helyett a tevékenysége és intézkedései alapján ítéljék meg. Minden szakmai tapasztalatommal és kapcsolatrendszeremmel azon leszek, hogy a PTE erõsebb pályára tudjon állni – ígérte Jenei Zoltán. Bódis József a szót visszavéve kijelentette: mikor elõször találkozott a kancellárral, Jenei Zoltán biztosította a rektort arról, hogy érdekelt az egyetem szakmai programjaiban és sikerében. Én pedig biztosítottam, hogy amíg ez így van, addig együtt tudunk mûködni – tette hozzá a professzorok elõtt a rektor, majd annyit mondott: Jobban állunk, mint sok más intézmény, de a bélyeg még mindig rajtunk van. A kancellárunk egy olyan intézménybõl jött, mely kifejezetten a nagy pályázatokkal foglalkozott, amely a PTE számára elõnyt jelenthet. Bízom abban, hogy erõsebb, progresszívebb egyetemként tudunk a jeles jubileumunknak nekiindulni.


11

interjú

„Ez a tavasz forró tavasz lesz” Interjú Bódis József rektorral HARKA Éva interjúja

Kezdjük egy frissen felröppent hírrel: mit lehet tudni az orvoskarok önállósodásáról vagy leválásáról? (Bõvebben lásd: Szólnak érvek az önálló orvosegyetemek mellett, kormany.hu, 2014. január 30.) Hogyan érintheti a PTE-t? Több lépcsõrõl beszélnek, nem tudjuk még, hogy mi a valós elképzelés. Az egyik lépcsõ az, hogy leváljanak az orvoskarok az egyetemekrõl, és önálló egyetemekké alakuljanak. Ez akár nagyon szimpatikus is lehetne sokak számára, ugyanakkor azért vannak kötöttségeink: az elmúlt években lezajlott, lezajló, és most folyó beruházások – összességében 26 milliárdos forrásról van szó – sorsa megkérdõjelezõdne abban az értelemben, hogy mivel a beruházásokat uniós pályázatokból finanszíroztuk, van egy olyan kötelezettségünk, hogy utána adott ideig tovább kell mûködtetni õket. Ha például PTE-bõl kiválna egy orvos-egészségügyi egyetem, akkor egyrészt vinné magával ezt a kötelezettséget is, másrészt – ahogy azt pályázattal foglalkozó szakemberektõl megérdeklõdtem – egyáltalán nem biztos az, hogy a felhasznált forrásokat az Unió nem fizettetné vissza. Azt gondolom, hogy lehet a kiválásról tárgyalni, de csak az lenne igazán tárgyalóképes partner, aki le tudná tenni az asztalra a 26 milliárd forintot, hiszen abban az esetben tudnánk szabadon beszélni. A második lépcsõ az lenne, hogy egy nagy magyar orvosegyetemet hoznának létre, amely a Semmelweis Egyetem lenne – és a vidéki, jelenlegi orvoskarok pedig a Semmelweis vidéki képzési központjai lennének. Ez tragikus lenne a pécsi orvosképzésre nézve is. Jenei Zoltán személyében kinevezték a PTE kancellárját, aki az Újévi Professzori Találkozón már be is mutatkozott, röviden a céljait is vázolta. Az eredeti elképzelések szerint a hatásköre az igazgatási, gazdasági, jogi, közbeszerzési, informatikai és mûszaki területeket érinti. Változatlanul ekkora nagy lesz a kancellár hatásköre?

12

Úgy tudom, törvénymódosítást terveznek ez ügyben. De az biztos, hogy a kancellár úrnak nagyon komoly kompetenciái vannak mind gazdasági kérdések tekintetében, mind szervezetmûködtetés tekintetében. Jelen pillanatban folynak azok a tárgyalások, melynek során egy új szervezeti és mûködési szabályzat kialakul, mellyel mindez intézményi szinten szabályozva lesz. De az nyilvánvaló, hogy amit a törvény leszabályoz, azt mi nem változtathatjuk meg, és nem is akarjuk. Én azt remélem, hogy a kancellár úrral minden lényegi kérdésben tudunk egyeztetni és olyan döntéseket közösen meghozni, amelyek az egyetem érdekét szolgálják. Az elsõ benyomások nem negatívak! Sajnos nem mindenhol van ez így a kancellár személyét tekintve, s vannak olyan nagyegyetemek is, ahol problémák vannak. A kancellárnak vannak idõbeli kötöttségei: a belépését követõ hatvan napon belül új Szervezeti és Mûködési Szabályzatot (SzMSz-t) kell készítenie, s a csapata és a csapatunk lázasan dolgoznak azon, hogy ez össze tudjon állni, hiszen mindenkinek érdeke, hogy elfogadott, új SzMSz-ünk legyen. Mindez ráadásul vegyül a mi átvilágításunkból következõ struktúraváltási terveinkkel, úgyhogy ez a tavasz forró tavasz lesz. Mennyiben fedik egymást az átvilágítás során kapott eredmények és az a kormányzati szándék, amelyet a kancellár képvisel? Az átvilágításból kiviláglik egy struktúraváltás igénye. A felsõoktatási kormányzat ugyancsak struktúraváltást vár el az intézményektõl, illetve azt akar levezényelni. Hogy a kettõ pontosan fedi egymást vagy sem, azt azért nem tudjuk még, mert nem ismerjük, hogy a kormányzat pontosan mit ért struktúraváltás alatt. Néhány elképzeléssel (mint a szakés tantárgy-konszolidáció) már tisztában lehet lenni, de nyilván lesznek intézmények, amelyhez hozzányúlnak, nem tudjuk, hogy ezekbõl hárul-e ránk feladat vagy sem.


A kormany.hu-n volt egy videó, amelyben a kancellárok kinevezését a felsõoktatási intézményekkel szemben tett ÁSZ-jelentéssel is indokolták. Mit tudunk a Pécsi Tudományegyetemet érintõ ÁSZ-jelentésrõl? Az ÁSZ-jelentés minden intézményt érintett, csak nem mindet exponálták annyira, mint a PTE-t. Higgye el, nem állunk rosszabbul, mint más intézmény. Semmi törvénytelent nem csináltunk – a különbség abban áll, hogy az ÁSZ csak a szabályokat nézi, nekünk pedig a mûködtetést is biztosítanunk kell. Egy példát kiragadva: az ÁSZ számára nem szempont, hogy folyamatos volt-e a betegellátás, hanem azt nézi, hogy mondjuk, ha lerobbant a klímaberendezés, annak javítására közbeszerzést kell kiírni, ami fél év alatt fut majd le. De közben ott mûteni is kell valahogy. Ha emiatt mi megcsináltattuk a klímát, el tudjuk mondani, miért. Minket exponáltak, s lehet, hogy miattam – a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnökeként két hete is kimondtam egy olyan mondatot, mellyel biztosan nem váltottam ki nagy népszerûséget bizonyos körökben. Az MRK tagjainak véleményét összefoglaló mondat pedig így hangzik: „ a kancellárok egy jelentõs része intellektuálisan nincsen felkészülve arra a folyamatra, hogy egy felsõoktatási intézménybe beüljön és azt vezesse.” (Elhangzott: január 28.-án a Felsõoktatási kerekasztal keretében, a Corvinus Egyetemen. További info: Létre lehet hozni egy jól mûködõ felsõoktatást Edupress, 2014. Január 28. – a szerk.) És ez így igaz. Kimondtam, és vállalom, muszáj vállalnom. Nem mondtam neveket vagy intézményeket, talán még annyit nyilatkoztam, hogy ez nem a mi kancellárunkra vonatkozik, rá kifejezetten nem. Az oktatás biztos, hogy nem kancellári terület… Elvileg nem, de ezzel együtt az oktatással kapcsolatos ügyek is lefordíthatók anyagi dolgokra. Úgy gondolom, nagyon fontos a két vezetõ – a rektor és a kancellár – személye. Én úgy gondolom, hogy je-


interjú

len pillanatban a kancellár úrral együtt fogunk tudni dolgozni. Nekem az lesz a feladatom, hogy megértessem vele, hogy mit miért kell csinálnunk, mit miért kell megoldanunk, s mi miért jelenti a jövõjét az egyetemünknek. Neki azt kell megnéznie, hogy hol vannak a törvényi határok – nyilván nem kényszerítem arra, hogy ezeket átlépje, és nem is kell átlépnie. De lesznek helyzetek, amelyeket a mûködés érdekében azonnal meg kell oldani. Hogy hogyan, már az õ kompetenciája, ebbe nem fogok beleszólni – ezért nem is lesz konfliktushelyzet. Egyébként nem tudom, látta-e, hogy egyre magasabbak a hiányok a költségvetési szerveknél, és ezúttal a Pécsi Tudományegyetem nem szerepel az elsõ helyek egyikén sem a hiányt soroló listákon – és ez olyan jó érzés. A múlt év végét úgy zártuk, hogy 350 millió plusz volt az oktatási területen, és október 20-ig kifizettünk minden egészségügyi számlát – régen nem volt ilyen.

Más lépések is történtek. Többször említette a Magyar Nemzeti Bankkal való kooperációt – az hogy áll most? Márciusban indul Sao Paulóban a magyar nyelv oktatása az MNB támogatásával, kaptunk egy-egy elvi igen-t a diaszpóra-programunkra és a vállalkozásfejlesztési központ létrehozására – elõbbi kapcsán Jarjabka Ákos, utóbbi kapcsán Bedõ Zsolt vezeti a tárgyalásokat. Õk is dolgozták ezeket ki, én csak azt éreztem meg, hogy ezek fontos dolgok. Ez a három program biztosan elindul még ebben az évben. A 3D-központ ügyében még vannak kérdõjelek, hiányzik az alapítvány hozzá, de már úton vagyunk a megoldás felé. Ha bármilyen kar- vagy szakösszevonás történne, akkor gondolom, azt most, a következõ beiskolázási ciklus elõtt kell meglépni. Elvileg a felvételi tájékoztatót már õsszel le kellett adni – abban nyilván nincsenek meg azok a változások, amelyekre készülünk. Úgy gondolom, hogy tavasszal


ezeket meg kéne lépnünk, és amikor bekerül a felvételi rendbe, akkor bekerül. Mindig van egy határidõ, amit lekésik az ember, és mindig van egy, amit megelõz. Ezekrõl a változásokról bármilyen konkrétumot tudna mondani? Még azért nem, mert a múlt héten kaptam meg az elsõ javaslatot a struktúraváltás kapcsán. Amint megtörtént az elsõ olvasat, elkezdõdnek a tárgyalások, s mindez csak eztán kerül a Szenátus elé. Azt a változatot valósítjuk meg, amit a Szenátus elfogad majd. Szeretném a kancellár urat is belevonni ebbe abban az értelemben, hogy számolja ki, hogy gazdasági szempontból melyik struktúraváltási terv a jobb. Azt ugye elfogadtuk és el is döntöttük, hogy diszciplináris alapon szervezzük újjá a karokat. Azt gondolom, hogy ez egy bölcs dolog, de ezzel együtt nyilván vannak határterületek, s az, hogy az adott határterület melyik oldalára kerül egyik vagy másik szak, még kérdéses.

13

interjú

„Ameddig csak lehet, a feltételeket biztosítani fogom” Interjú Jenei Zoltánnal, a PTE kancellárjával és Kaposvár között. Így amellett, hogy egy nagyon szép szakmai kihívás, kicsit hazatérés is.

Elmondaná mi pontosan a hatásköre? A kancellári munka kereteit a nemzeti felsõoktatásról szóló törvény szabja meg. Ha nagyon leegyszerûsítve akarom megfogalmazni, akkor ennek értelmében az alapképzési, egészségügyi szolgáltatási, a klinikai és kutatási feladatokon kívül minden más, ami a mûködtetéshez tartozik, a kancellár irányítása alá kerül. Annál nagyobb területet ölel fel a kancellária, mint amilyen területen a gazdasági fõigazgatóság dolgozott, hiszen a jogi terület, a pályázatírás, általában az uniós források felhasználása, oktatással kapcsolatos adatszolgáltatás, elszámolás mind a kancellária alá kerül. Az a feladatunk, hogy az egyetem munkatársai, hallgatók, betegek, dolgozók, kutatók számára biztosítsuk a munka feltételrendszerét: a munkájukba nem szólunk bele, de annak teljesítéséhez biztosítjuk a megfelelõ körülményeket. Korábban a költségvetési intézményeknél egyetlen elsõ számú vezetõ volt, aki egy személyben felelt mind az alapfeladatokért, mind az erõforrás-gazdálkodásért. Az egyetemek világában alkotta meg elõször az országgyûlés azt a jogszabálykörnyezetet, amelyben az elsõ számú vezetõ, a rektor és a mûködtetésért felelõs kancellár egymás mellé rendelt viszonyban állnak. Ez korábban ismeretlen volt a magyar államháztartásban, és valószínûleg ennek újszerûségére vezethetõ vissza a bizalmatlanság a kancellári rendszerrel kapcsolatban: felmerülhetett az aggodalom annak kapcsán, hogy mi lesz az egyetemek önállóságával, függetlenségével – szerintem ezek megszûnésérõl nincs szó.

„Biztos, hogy lesznek változások” – ezt mondta az Újévi Professzori találkozón. Mennyire fedik a kormányzati elképzelést, illetve az Ön elképzeléseit annak az átvilágításnak eredményei, amelyekre a PTE eddig jutott? Szerintem teljesen összhangban van egymással a kettõ, egymást kiegészítve fognak változásokat eredményezni. Az ftv. kötelez bennünket a változtatásra, s eleve össze kell hangolni a rektori és a kancellári rendszert. Ugyanakkor ezt úgy kell végrehajtani, hogy magában hordozzon egy sokkal hatékonyabb mûködési modellt, amellyel csökkentjük a bürokráciát, egyértelmû felelõsségi viszonyokat teremtünk, és egyben lemodellezzük a leglényegesebb feladatokat. Fontos, hogy tiszta legyen az együttmûködés az alapszakmai feladatok és a funkcionális terület között – ezzel a (legalábbis részemrõl) naponta tapasztalt bizalmatlan légkört fel tudjuk oldani. Mindezt egy új Szervezeti és Mûködési Szabályzatban (SzMSzben) kell rögzíteni, melyet reményeim szerint március 31-ig megtárgyal és el is fogad az egyetem Szenátusa. Az új SzMSz számomra egy eszköz arra, hogy az eddigi mûködési modell meg tudjon változni. Lényeges, hogy az átvilágítási tanulmányban lévõ javaslatokat, melyeket tudtommal annak ellenére, hogy nem mindenki boldog tõlük, senki sem vitat, meg kell valósítani. Nagyon remélem, hogy ezt a korábban megfogalmazott szándékot a kancellári rendszer gyorsíthatja. Ennek eredménye pedig egy folyamatosan fejlõdõ, stabil és a külvilág számára hiteles egyetem lesz.

Miért pályázta meg – a második kiírásra – a pécsi kancellári posztot? Az a feladat, amely a kancellári megbízással együtt jár, a szakmám: húsz éve foglalkozom hasonló jellegû erõforrás-gazdálkodási feladatokkal az államháztartáson belül. A felsõoktatás kicsit talán más, mint az eddigi tapasztalataim – voltam bíróságnál hivatalvezetõ-helyettes, illetve a rendõrségnél gazdasági fõigazgató – más kihívásokkal, de ugyanaz a terület, amin eddig dolgoztam. Az elsõ körben kihirdetett gyõztes pályázók listáját látva úgy gondoltam, ez valóban szakmai feladat, melynek kapcsán remélhetõleg nem politikai hatások fognak érvényesülni, hanem az egyetem mûködésének biztosítására lehet koncentrálni. Így aztán vettem egy nagy levegõt, és a második körben meghirdetett pályázaton elindultam. A sors úgy akarta, hogy én legyek a nyertes. Kaposvári vagyok, családom, barátaim oda kötnek. Az elmúlt 18 évben folyamatosan ingáztam Budapest

14

Ha azt mondjuk, hogy struktúraváltás, egy ilyen sokat tapasztalt intézményben adódik a kérdés: lesznek-e leépítések, mely területeken és mikor? Az nagyon egyértelmûen elhangzott minisztériumi értekezleteken is, hogy szó nincs arról, hogy egyetemeket szándékoznának bezárni, vagy egyébként eredményes szakokat/karokat akarnak megszüntetni. A létszámcsökkentés sem nem cél, sem nem feladat – nincs ilyen elvárás sem. Az elsõ a folyamatok lemodellezése, ennek alapján megalkotjuk az új SzMSz-t, amely alapján meg kell találnunk a vezetõket, és a vezetõk mögött föl kell építeni az egész szervezetet. Hogy ez milyen változásokat generál, azt ma még nem tudja senki, hiszen mindez csak kialakulóban van. A változások viszont bizonytalansággal járhatnak együtt: könnyen lehet, hogy lesznek olyan kollégák, akik azt mondják majd, hogy az új modellben nem akarnak részt venni, hanem más területen kívánnak érvényesülni. Hatékonyabb költségvetés, más fajta gazdálkodás kell, de nem hiszem, hogy ezt létszámcsökkentés mentén kellene elérni.


Ugyanakkor szeretném, ha sokkal erõsebb humánerõforrás-rendszerünk lenne. Kicsit szomorúan, kicsit furcsán élem meg, hogy nem nagyon látom a gondoskodást a nagyon alacsony fizetésû kollégákról, két évvel ezelõtt felfüggesztésre került a cafetéria rendszer is. Nincs megfelelõ motivációs rendszer. Olyan humánerõforrás-rendszer kell, amelyben minden egyes személyhez megtaláljuk az utat – mert lehet szép a költségvetésünk, stabilizálhatjuk a kiadásainkat, de ha erre nem fordítunk elegendõ energiát, biztos, hogy kudarcra leszünk ítélve. Ez egy külön küldetés, amelyet szeretnék megvalósítani, és néhány éven belül szerintem ez is elérhetõ. A modellrõl bármi konkrétabbat tudna mondani most? A feladatrendszer az ftv.-bõl levezethetõ, és abban maradtunk rektor úrral, hogy elõször nekünk kettõnknek kell


HARKA Éva interjúja

interjú megegyeznünk ennek vázában, ezt követõen szeretnénk a dékánok tanácsával, majd szakértõkkel egyeztetni, és mindezek után vinni a Szenátus színe elé. Ha a Szenátus elfogadta, és a minisztérium sem gördített semmilyen akadályt az új SzMSz elé, nagyon szívesen elmagyarázom a modell lényegét. Nem szívesen mennék e folyamat elébe. Rektor úrról mit gondol? A legelsõ beszélgetésünk rektor úrral január elsõ szombatján volt. Pillanatok alatt lehetett érezni, hogy ugyanazért a célért fogunk dolgozni. Neki tisztán körvonalazódott elképzelései vannak az egyetem jövõjét illetõen, én pedig meg tudom oldani, illetve meg tudom teremteni a végrehajtásához a feltételeket. Úgy gondolom, ez egy nagyon jó párosítás lehet. Úgy érzem, megvan köztünk az összhang. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem lesznek olyan esetek, amit kicsit másként látunk, hiszen korlátot is szab a jogszabály, a közbeszerzési környezet, a pénzügyi lehetõség – de ameddig csak lehet, a feltételeket biztosítani fogom a rektori program megvalósításához, az biztos. Január 10-tõl tart a kinevezése. Mennyire lehet ennyi idõ alatt átlátni egy egész egyetemet?

Meghallgatok mindenkit, ám kevés olyan vélemény van, aminek azonnal helyt adok, szeretem a különféle megnyilvánulásokat több helyrõl is megerõsíteni. Való igaz, hogy az ideérkezésem elõtt sok emberrel beszéltem, s esetenként nagyon kritikus hangok is elhangzottak az egyetem gazdálkodásáról. Sajnálatos, de vannak olyan örökségeink, melyek kapcsán büntetõeljárás folyik. Ahogy idekerültem, mégis úgy éreztem, nem olyan rossz az egyetem belsõ világa, hangulata, tartása, képességei, mint ahogy nagyon sokan ezt kívülrõl gondolják. Vajon miért nem sugárzik át ez Budapestre, a külvilágba, akár a gazdasági szférába? Fontos, hogy megmutassuk a PTE-ben rejlõ értékeket, hogy micsoda energia, lehetõség és képesség van ezen az egyetemen. Vállaltam, minden vezetõhöz elmegyek, s a velük folytatott egyeztetések alapján fog kialakulni egy olyan gazdálkodási modell, amellyel az egyetem képére lehet formálni az egész gazdálkodást. A cél megtalálni annak a módját, hogy hogyan lehet megõrizni az egyetemi egységek belsõ részleges önállóságát, ugyanakkor sokkal fegyelmezettebbé tenni a pénzügyi lehetõségek felhasználását. Ha a vezetõk esélyt adnak az együttmûködésre, ezt sikerrel kidolgozhatjuk. Ráadásul mindezt nem egyedül kell teljesítenem: a kancellár mögött vezetõk, középve-

zetõk vannak. Az is kellemes tapasztalat, hogy megvan a felkészültség, megvan a tudás, és tõlük is azt hallom, hogy szükségesek a változások – a kancellári rendszer talán arra is jó lesz, hogy ennek lendületet ad. Nem a kancellár fontos, hanem az, hogyan lehet az egyetem jövõképéhez hozzájárulni úgy, hogy a PTE egy erõsebb gazdasági szereplõ is legyen. Ha egy kézben van az oktatási, a jogi, a pénzügyi és a mûszaki erõforrás, és ennek a vezetõje nem él vissza a hatalmával, hanem ezt az erõforrást a megfelelõ cél érdekében tudja hasznosítani, akkor ebbõl nagyon szép eredmény lehet, amely akár országos szinten is modellértékû lehet. Ebben mélyen hiszek. A negatív külsõ megítéléssel a vesztegetési ügyre céloz? Nem szeretem a múltat minõsíteni. De azt tudom, hogy nem csak emiatt az egy konkrét ügy miatt roszszabb a kép, mint amilyen a valóság, hanem mert nem megfelelõ az együttmûködés a karok és a gazdálkodási terület között, hogy folyamatosan eladósodik az intézmény és újra és újra többlettámogatást kell adni, hogy vannak olyan beszállítók, akik nem igazi verseny eredményeként szereztek szerzõdéses pozíciót, hogy az ÁSZ és a közbeszerzési döntõbizottság is negatív képet fest az egyetemrõl. Sok ilyen önmagában is kritikus vélemény együttesen eredményez egy negatív képet, ami véleményem szerint gyorsan eloszlatható, de ezen dolgozni is kell: egyrészt annyira zárt, erõs felépítményt kell létrehozni, hogy ezek a hibák ne ismétlõdhessenek meg, másrészt, amennyiben a negatív megállapítások túlzóak, akkor ezeket cáfolni kell. De mindehhez hiteles mûködésre van szükség. Centralizáció vagy decentralizáció? Úgy érzem, hogy a karok/klinikák rendelkeznek valamiféle belsõ, részleges önállósággal, amit most feltehetõen kicsit féltenek. Ahogy az eddigi beszélgetések során tapasztaltam, számukra viszont mégiscsak az fontos, hogy az alapfeladatok ellátásához szükséges lényeges körülményeket illetõen döntési jogosultságuk legyen. Úgy gondolom, hogy amennyiben van egy jól felépített költségvetési tervünk, azon belül megadhatjuk az önállóságot – a gazdálkodást és adminisztrációt viszont élesen elválasztanám egymástól. Teljesen jogos az az igény, hogy ha például tönkremegy egy gép, akkor a lehetõ leggyorsabban legyen ott a pótlás, álljon rendelkezésre a szükséges infrastruktúra. Nem biztos, hogy az adott egységvezetõnek tudnia kell, hogy egy tiszta közbeszerzési eljárásban lehet, hogy ennek 4 hónapba telne a beszerzése – olyan modellt kell kitalálnia a kancelláriának, amelyben ez akár egy héten belül is biztosítható. A folyamatok egy részében biztos, hogy végre kell hajtani egy központosítást, erre a törvény kötelez is bennünket. A fontos az, hogy sokkal átláthatóbb legyen a folyamat, gyorsabban szülessenek döntések, szabályosak legyenek a beszerzések, és megfelelõ legyen a kommunikáció a beszerzést igénylõk és az azt kivitelezõk között.


15

egyetemi élet

VIRÁG BENEDEK-PÁLYÁZAT A Professzorok Batthyány Köre tudományos pályázatot ír ki a Két EU-tagország oktatási rendszerének az összehasonlítása, valamint a Tudás és információ. A mûszaki fejlõdés hatása a mûveltségre témákban. Korhatár: be nem töltött 20. év. Pályázni önálló, a Virág Benedek Pályázat számára készített pályamûvel lehet. Terjedelemi korlát nincs. A pályamûveket nyomtatott és elektronikus formában kell benyújtani a Professzorok Batthyány Köre részére: e-mail: pbk-titká[email protected] postai cím: 1067 Budapest, Eötvös u. 24. I. 16. A sikeres pályázók között több díj kerül kiosztásra, a fõdíj 50.000 Ft. A jelszóval ellátott pályamûvek beadási határideje: július 31., díjkiosztó: október 22. ÓRIÁS NÁNDOR-DÍJ Az Óriás Nándor Alapítvány a Jogászképzésért alapítványi kuratóriuma pályázatot hirdet az Óriás Nándor-díj elnyerésére. Pályázatot nyújthat be a PTE ÁJK jogász szakán hallgatói jogviszonyban álló joghallgató, vagy abszolutóriummal rendelkezõ záróvizsgázó, vagy a pályázat kiírásának tanévében záróvizsgázott hallgató. A pályázat alapvetõ feltételei: legalább jó (4) rendû alapvizsga a „Római jog” elnevezésû kötelezõ tárgyból; a pályázat benyújtását megelõzõ négy félévben 4,0 vagy afeletti súlyozott tanulmányi átlag; egy középfokú állami C-típusú vagy azzal megegyezõ értékû nyelvvizsga bármely élõ idegen nyelvbõl. A nyertes bronz plakettet, latin és magyar nyelvû diplomát, valamint ötvenezer forint pénzjutalmat kap. Beadási határidõ: február 20. A pályázatok elbírálásának és a díj odaítélésének határideje: február 27. További info: http://ajk.pte.hu

16

Educatio 2015 Idén január 22–24 között, a SYMÁ-ban rendezték a felsõoktatási intézmények legnagyobb tematikus kiállítását, az Educatio-t. A nemzetközi oktatási szakkiállításon hagyomány, hogy a Pécsi Tudományegyetem is képviseltette magát. Természetesen mind a tíz kar kitelepült. A korábbi évekhez képest az volt a PTE-s stand különlegessége, amely miatt formabontónak is számítottunk a többi egyetemhez képest, hogy

hallgatók által készített handmade dekorációnk volt: a mûszaki rajzlapoktól kezdve a habkartonból kivágott elemekig nagyon változatos volt a kép. Kicsit olyanok voltunk, mint egy különálló kis fesztivál a kiállításon belül. A stand építésérõl egyébként egy timelapse-es videó is készült – nyilatkozta lapunknak Tábori Eszter, a PTE OIG KÖSZI munkatársa, aki hozzátette: több látogató véleményét kikérték a standról, és minden megkérdezettnek nagyon tetszett.

Tigris, tigris! – ezt is kiabálhatták volna az érdeklõdõk, mert idén is jelen volt a PTE EHÖK kabala-tigrise, akivel megint lehetett fotózkodni is a standoknál. Tableteken lehetett különbözõ kvízjátékokat kitölteni, a nagyképernyõs tévéken pedig a PTE-n tapasztalható hangulatokat próbálták a szervezõk viszszaadni. A látogatók kikapcsolódásához a PTE egy csocsóasztallal járult hozzá, ami nagy sikert aratott. Ezeket is


PTE-PROGRAMOK A 650 ÉVES JUBILEUM JEGYÉBEN A 650 éves egyetemalapítás kapcsán a PTE a hazai és nemzetközi imázsának növelése, valamint az egyetemi identitástudat erõsítése érdekében belsõ pályázatot ír ki az egyetemi polgárok számára. A pályázaton a PTE szervezeti egységei indulhatnak, a megvalósítási idõszak két évre (2016. január 1. – 2017. december 1.) szól. A benyújtott pályázatban szereplõ programoknak illeszkedniük kell „A PTE Jubileumi koncepció” szellemiségéhez. A pályázatokat a CooSpace felületre PDF formátumban lehet feltölteni az adott kar/szervezeti egység dékánjának/vezetõjének ellenjegyzésével. A pályázatok feltöltését csak a dékán/ szervezeti egység vezetõje által kijelölt kari munkatárs végezheti, az ehhez szükséges jogosultságot a [email protected] e-mail címen lehet igényelni. A benyújtást követõen a pályázó e-mailben kap visszajelzést a pályázati anyag befogadásáról. Beadási határidõ: február 20. 20 óra Az eredményekrõl március 31-ig kapnak a pályázók értesítést. Info: [email protected], illetve http://www.jubileum.pte.hu

hostessekre és hostokra, akik PTE-s hallgatókként nemcsak hogy jó fejek és kedvesek voltak, hanem maximálisan felkészültek is: a jelentkezni vágyók minden kérdésére igyekeztek pontosan és gyorsan válaszolni. Nagyon jó csapat jött össze az idén, az elmúlt évekhez képest is aktívabbak voltak a hallgatók, és

imádták a leendõ hallgatók,

bevonzották a látogatókat

ahogy a puffokat is – teszi hozzá Tábori Eszter. A szervezõk mégsem ezekre voltak a legbüszkébbek, hanem azokra a

– nyilatkozta a KÖSZI munkatársa. Az idei kiállítás forgalma nagyobb volt, mint a tavalyié.

A PTE bölcsészkara tavaly õsszel pályázatot írt ki középiskolások számára „Tanárságból jeles” címmel, mellyel a tanári pálya fontosságára hívták fel a figyelmet. A felhívásra 14 pályamû érkezett rangos pécsi középiskolákból, és más városok nagy hírû gimnáziumaiból Szegedtõl Szentendrén át Csurgóig. A beérkezett pályázatok közül a kiírás szempontjainak leginkább a PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola diákjának, Fiser Bencének a pályamunkája felelt meg, aki a PTE BTK-n vég-

Tanárságból jeles zett Jaszenovics Sándorról írt. A gimnazista így foglalta össze az angol nyelvet tanító oktatójáról kialakult képet: „…még inkább kedvet kaptam a tanári pályához, aminek már eddig is köze volt a tanár úrhoz. Nem a kihívást látom a tanári pályában neki köszönhetõen, hanem az örömöket, hogy mennyi minden miatt jó tanárnak lenni. Õt tartom az egyik legjobb tanáromnak, aki ha beszél, nem lehet rá nem figyelni. Nagyon érdeklõdõnek,


kreatívnak és barátságosnak tartom. Rengeteg érdekes és hasznos dolgot csináltunk angolórán az õ ötletei alapján, természetesen a célnyelven. Ezek a tulajdonságok azok, amikre egy tanárnak szüksége van, és ha egyszer én is eljutok a tanári pályára, elmondhatom, hogy õ példakép számomra. Fiser Bence egy táblagépet nyert, amelyet január 15-én vehetett át a Vargha Damján konferenciateremben a PTE BTK dékánjától. Kisfilm kategóriában a Kodály Zoltán Gimnázium diákjainak Csabay Istvánnak, Ludvig Rékának és Kömüves Dánielnek közös alkotását különdíjjal jutalmazta a zsûri. Õk Bózsa Barnabásról, a gimnázium tanáráról készítették kisfilmjüket. A pályamunkákat a Facebookon közönségszavazásra bocsátották, melyet Istenes Ramóna, a Pápai Petõfi Sándor Gimnázium diákja nyert 1265 szavazattal. További infó és a beérkezett pályamunkák: www.facebook.com/ptebtk/notes

Mesterszakok a PTE BTK-n

MÁR MOST KÉSZÜLJ A BÖLCSÉSZ NYÁRRA! június 22–27. Mesevár – kreatív irodalmi gyerektábor Közös játékra, mesélésre, tanulásra hívjuk a gyermekeket az élménypedagógia módszereivel. A napközis tábor 6 és 10 éves kor közötti gyermekek számára nyújt ideális nyári programot. június 30. Sorrendmódosító Party A hozzánk jelentkezett felvételizõk találkozhatnak, együtt szórakozhatnak hallgatóinkkal, oktatóinkkal, megismerhetik leendõ Alma Materüket, a Pécsett tanulás elõnyeit. június 30–július 3. VII. Pécsi Bölcsész Kreatábor A szakmai tábor segítséget nyújt az érettségire készülésben, a humán és társadalomtudományok iránt érdeklõdõ középiskolásokat izgalmas elõadásokkal, szemináriumi beszélgetésekkel és számos érdekes szabadidõs programmal várjuk. augusztus 4–8. Pécsi Bölcsész Udvar – Ördögkatlan fesztivál Az Ördögkatlan fesztivál állandó helyszíne a Pécsi Bölcsész Udvar Palkonyán, ahol vendégeinket érdekes szakmai beszélgetésekkel, szórakoztató színházi, zenei elõadásokkal és gyermekprogramokkal várjuk. augusztus 24–28. Határtalan 2015 – Határon Túli Magyarok Interdiszciplináris Nyári Egyeteme A nyári egyetem kiváló alkalmat biztosít arra, hogy a Magyarország határain túl már egyetemi tanulmányokat folytató magyar hallgatók bepillantást nyerjenek a hazai tudományos kutatásokba, elõmozdítja a magyarországi és határon túli magyar egyetemisták szakmai párbeszédét is.

„Pszichológiát tanulok Pécsett, mesterszakon. A BA diplomám is ebbõl szereztem a Károli Gáspár Református Egyetemre jártam Budapesten – ott csak egy szakirányú mesterképzés indult, Pécsett viszont négy, többek között fejlõdés- és gyermekklinikai szakirány is, ami engem igazán érdekelt. Ettõl még választhattam volna bármelyik másik pesti képzõhelyet, de a pécsi pszichológusképzésnek nagyon jó a híre. Világ életemben Pesten éltem, és a pécsi mesterszak jó lehetõségnek tûnt abból a szempontból is, hogy más várost is megismerhetek. Már a felvételi is nagyon jó élmény: azt éreztem, hogy ez egy jó szakmai közeg. Idén végzek majd, és nagyon örülök, hogy Pécs mellett döntöttem – Derda Eszter, PTE BTK pszichológia MA A PTE Bölcsészettudományi Kara számos alap- és mesterképzést kínál az érdeklõdõk számára. A képzések teljes listája és további információ elérhetõ a www.felvi.btk.pte.hu weboldalon.

FELSÕOKTATÁSI SZAKKÉPZÉSEINK: Kommunikáció és média Szociális és Ifjúsági munka Szakirányú továbbképzéseink: francia–magyar bölcsészettudományi szakfordító, gyakorlatvezetõ mentortanár, helyi szociális politika (angol és magyar nyelven is indul a képzés), irlandisztika tanulmányok, komplex szociális szolgáltatások (angol és magyar nyelven is indul a képzés), közoktatásvezetõ és pedagógus szakvizsga szakirányú továbbképzési szak, mentálhigiéné és közösségi segítés, olasz–magyar bölcsészettudományi szakfordító, Postgraduate Certificate Program – Specialization in Reflective Recovery from Addictions (Reflektív addiktológiai szociális segítés szakirányú továbbképzési szak – angol nyelvû képzés), szaktárgy oktatása német nyelven szakirányú továbbképzési szak, városfejlesztési társadalmi tanácsadó (angol és magyar nyelven is indul a képzés)

Idegen nyelven akkreditált szakjaink: Anglisztika (BA) (angol nyelven), Anglisztika (MA) (angol nyelven), Horvát nyelv és irodalom (MA) (horvát nyelven), Német nyelv, irodalom és kultúra (MA) (német nyelven), Nemzetközi tanulmányok MA (angol nyelven), Pszichológia (BA) (angol nyelven)

Doktori iskoláink: Filozófia Doktori Iskola, Irodalomtudományi Doktori Iskola, Interdiszciplináris Doktori Iskola, Nyelvtudományi Doktori Iskola, „Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola, Pszichológia Doktori Iskola, Demográfia és Szociológia Doktori Iskola,

Úgy mondod, hogy mutatod Újra indul a jelnyelvi-interkulturális kommunikátor képzés a BTK-n 2015 februárjára már meghaladta a 30 fõt azoknak a száma, akik a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Jelnyelvi Mûhelyén oklevelet szereztek jelnyelviinterkulturális kommunikációs szakértõként. A végzettek többsége szerint a képzés sokkal többet ad annál, mint amire a címe alapján következtetni lehet.

Kiindulópont A képzés a magyar jelnyelvrõl, az abban tükrözõdõ sajátos kultúráról szól. A jelnyelv a siketek önálló, természetes nyelve, amelynek felépítése, nyelvtani rendszere a hangzó nyelvtõl jelentõsen eltér. Hallók és az anyanyelvi jelnyelvhasználók kommunikációja tehát kultúrák találkozása. Ennek felismerése a tényleges párbeszéd kezdete, amely elvezethet a társadalmi esélyegyenlõséghez. Jelenleg ugyanis – bár törvény írja elõ – nem kellõ színvonalon biztosított a siketek egyenlõ esélyû hozzáférése a közszolgáltatásokhoz. Végzett hallgatóink alkalmasak az info-kommunikációs szempontból akadálymentes környezet kialakítására és különbözõ (oktatási, egészségügyi, turisztikai, ügyviteli, tanácsadói, mérnöki, stb.) alapszolgáltatások akadálymentes biztosítására.

Önismeret, hatékony kommunikáció Amellett, hogy a képzés résztvevõi megismerkednek a jelnyelv alapjaival, nyelvtanával, és a jelnyelvi kultúrával, a kommunikáció számos más aspektusában is jártasságot szereznek. Tömbösített önismereti, konfliktuskezelési és mediációs tréningeken foglalkozunk a siketek és hallók együttmûködésének kérdéseivel. A tanfolyam résztvevõi ellátogatnak a kaposvári „siketiskolába”, jelnyelvre tolmácsolt színházi elõadásra, siketek klubprogramjaira. A hallgatók protokoll- és etikettórákon fejleszthetik a hétköznapi kommunikációhoz, a hatékony tárgyaláshoz szükséges képességeiket, elsajátíthatják az akadálymentes rendezvényszervezés alapjait.

Érzelmek, hangulatok, benyomások A képzés fõ feladata az ún. interkulturális kommunikatív kompetencia kialakítása. A jelnyelvi kommunikáció – jellegébõl fakadóan – azokon a csatornákon történik, amelyeken a hangzó nyelvek beszélõi nem-verbális üzeneteiket közvetítik. A nem-verbális üzenetek az információ 60–70%-át teszik ki. Ezeknek az üzeneteknek a jelnyelvi kommunikáció során meghatározott jelentésük van. Fontos tehát, hogy foglalkozzunk az érzelmeinkkel, figyeljük saját és társaink


reakcióit, képesek legyünk hangzó és nem hangzó üzeneteinket összhangba hozni. A képzés ezért is zajlik kis csoportban, kellemes, baráti légkörben, mûhelyszemináriumok formájában.

Szakmai stáb A jelnyelvet siket anyanyelvi jelnyelvi oktatótól tanulhatják az érdeklõdõk. A tömbösített tréningeket pszichológustréner moderálja, de meghívott elõadóként közremûködik gyakorló jelnyelvi tolmács, gyógypedagógus, érdekképviseleti vezetõ. A 2015 tavaszán induló új képzésünkbe jelnyelvhasználó hírességeket is meghívtunk, hogy tapasztalataikat személyes történeteiket megosszák a hallgatókkal. Info: www.btk.pte.hu/hirek/1558 Jelentkezési határidõ: február 25.

(x)

Körkérdés

Mit sportolsz, mit ajánlanál? PAP CSABA

Tollasoztam, kosárlabdáztam, asztaliteniszeztem, boxoltam. A labdarúgást is gyermekkorom óta ûzöm. 2010 óta a futsalnak élek, a PTE-re én hoztam be ezt a sportágat, azóta az egyetemi csapatot is vezetem, s most már nem csak a fiúkét, de a lányokét is. A baráti körömmel sokat teremfocizunk. Most elkezdtem a tlx-et. Nagy kedvencem még a squash! Néha eljárok futni, és alkalmanként csocsózom a haverokkal. A szabadtéri sportokat ajánlom a hallgatók figyelmébe, hiszen hamarosan kitavaszodik!

OROSZ GÁBOR

Kilencéves korom óta asztaliteniszezem, a tanulás mellett ez töltötte ki minden idõmet: utánpótlás válogatott voltam, kétszeres egyetemi bajnok, jelenleg a PTE PEAC asztalitenisz szakosztályának vagyok és vezetõedzõje és a PTE asztalitenisz MEFOB csapatvezetõje. Ha van szabadidõm, a kispályás labdarúgást ûzöm. Már csak az asztaliteniszhez való elkötelezõdésem miatt is az ütõs játékokat ajánlanám a hallgatóknak: squash-kupát fogunk rendezni, tenisz- illetve tollaskupát is – valószínûleg mindhármat éjszaka.

HÁRI JÓZSEF

Labdarúgással foglalkoztam komolyabban, az NB3-as szintig jutottunk a csapatunkkal, Szabad Föld Kupát is nyertünk. Az egyetemen, és anno a seregben is fociztam. Aztán futottam hosszú távon és félmaratonon. Másfél éve rendszeresen úszom. A baráti körömmel öregfiúk meccsekre összeállunk kis-, de akár nagypályán is. Amit ajánlanék, az az idei PTE 3 tusa elsõ állomása, a kocsmasportok éjszakája, melynek minden csapatnak egy jellegzetes öltözékben kell majd jönnie, és az utolsó megmérettetésük egy karaoke lesz.

18

Legyen valami pezsgés, legyen valami mozgás A PTE Sportirodájának munkatársaival, Hári Józseffel, Orosz Gáborral és Pap Csabával beszélgettünk arról, hogyan próbálják elérni, hogy minél többen mozogjanak, sportoljanak a PTE hallgatói közül. Mi a Sportiroda feladata? Hári József: 2013. szeptember 2-án alakult a Sportiroda, egy TÁMOP-os pályázat alapján. A feladatunk leginkább az, hogy a hallgatók szabadidõsport-lehetõségeit (beleértve a korábbiak fenntartását és új szolgáltatások bevezetését) megteremtsük, a PTE-n tanuló és sportoló hallgatók MEFOB-ra való eljutását támogassuk, illetve a jól sportoló hallgatókat mentoráljuk. Ez a három irányvonal. Milyen szabadidõsporttal kapcsolatos eseményeket szerveztetek? Pap Csaba: A szabadidõsport elég tág fogalom, Pécsen azt lehet mondani, hogy minden fajta sportból szerveztünk eseményt, ami csak megmozgathatja a hallgatókat: labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, röplabda, de ezeken kívül minden olyan új sportágat megpróbálunk bemutatni, ami számukra érdekes lehet. Például ilyen a floorball, a tollaslabda, a squash, az asztalitenisz, a fitnesz-lehetõségek teljes palettája. Vagy éppen vizes sportokat, akár a sárkányhajózást, amit õsszel tartottunk Orfûn. Mivel a PTE egyik vonzereje a pezsgõ hallgatói élet, az olyan kocsmasportokat sem hagyjuk ki, mint a csocsó vagy a darts. Meggyõzõdésem, hogy a sportrendezvényeknek van egy szociális oldala is: a sportnak köszönhetõen nagy baráti körre tehetnek szert a hallgatók. Csak a labdarúgás kapcsán 6–700 hallgatót mozgatunk így meg! Pécs egyedülálló ilyen szempontból, mert nincs az országban még egy egyetem, ahol a városi bajnokságok vonzása nélkül tudna maga az intézmény ekkora létszámot generálni. A MEFOB-ra való felkészítés mennyiben jelent tehetséggondozást? Orosz Gábor: Minden sportágnak megvan a maga csapatfelelõse, aki nagyjából ismeri is az adott sportágban tevékenykedõ hallgatókat. De természetesen segítünk a tehetségesek számára edzéslehetõséghez jutni, ameny-


nyiben igény van rá – és nemcsak a csapatsportok, hanem egyéniek területén is. De nem csak a válogatás és a felkészítés segítése a feladatunk, hanem szervezünk is MEFOB országos döntõket. Tavaly három sportágban szerveztünk ilyen megmérettetést – beleértve az Egyetemi és Fõiskolai Birkózó Világbajnokság lebonyolításában való közremûködésünket – idén pedig immár tizenegyedik alkalommal szerveznénk meg az asztalitenisz MEFOB-ot: a pályázatot beadtuk, bízom benne, hogy elnyerjük a rendezés jogát. A harmadik pillér a sportoló hallgatók támogatása. Nekik talán nem is a sportban, hanem – a speciális idõbeosztásuk miatt – oktatási vonalon van szükségük segítségre, nem? Hári József: Pont az a cél, hogy az óralátogatás, egyéni tan- és vizsgarend, kollégiumi elhelyezés tekintetében tudjuk õket segíteni. Szeretnénk elõsegíteni az egyébként meglévõ, mûködõ szakmai mentor-tutor rendszer mellett azt, hogy a hallgató az évfolyamán belül találjon egy olyan csoporttársat, aki segíti a különbözõ jegyzetek, óravázlatok beszerzésében, hogy ez ne legyen gátja a sportolók tanulmányi teljesítményének. Pénzzel mi õket nem tudjuk segíteni, de nem is ez a cél, hiszen ezek a srácok általában válogatott kerettagok, támogatást kapnak. Számunkra az a fontos, hogy tanulmányi téren kapjanak segítséget, amellyel akár az edzõtáborok és a versenyek közti idõben is megfelelõen tudnak készülni. Van a félévben olyan esemény, amely nagyon különlegesnek ígérkezik? Hári József: A szívügyem a március 11-i történelmi emlékfutás. 1367 métert tesz majd meg 1367 hallgató, akik a város különbözõ pontjairól indulnak majd a négy égtájnak megfelelõen és befutnak a Széchenyi térre. A Sportiroda ezzel is csatlakozna a jubileumi felvezetõ évhez. Egyébként ehhez várjuk is futónagykövetek jelentkezését minden karról: akinek van kedve részt venni a szervezésben, az jelentkezzen. Info: [email protected], http://sportiroda.pte.hu

sport

A Táncoló Egyetem kurzusai február 23-án indulnak újra. Ebben a félévben egy meglepetéssel várják a szervezõk a jelentkezõket: parkettás, tükrös, modern táncteremben lesznek az órák, hiszen a korábbi labdajátékterem felújítását követõen méltó környezetbe kerülhetnek a tánc- és mozgáskurzusok. Az új tánc- és mozgásteremben a kurzusok résztvevõi még a nyomukat is otthagyhatják. Hogy hogyan? Akik eljönnek az elsõ órára, megtudják! Az oktatásra jelentkezni a http://reg.tancolo.pte.hu oldalon lehet február 16-án 8 órától 22-én 24 óráig. A kurzusokat elismertetni kívánók az ETR-en már február 2-tõl felvehetik az órákat. A sikeres regisztráció feltétele az elsõ órán való részvétel. Kérjük, hogy a terem állapotának megóvása érdekében mindenki hozzon magával tiszta talpú váltócipõt! Az elsõ és második órán Táncoló Egyetemes ajándéktárgyak vásárlására is lehetõség lesz. ALAKFORMÁLÓ TÁNC AEROBIK – A dinamikus erõ Aki nem szeretné klassz zenékre tökéletesíteni az alakját, az izzasztó mozdulatokat tánclépésekkel változatosabbá tenni, és kirobbanó formába kerülni, az kerülje el ezt a kurzust! Oktató: Szuhán-Glass Beáta Idõpont: kedd 16.00–17.30 BOOGIE-WOOGIE, ROCK AND ROLL, SWING – Az amerikai rongylábak Olyan party-arcoknak ajánljuk, akiktõl nem áll messze az „amerikai álom” életérzés, és akiknek nem bír nyugton maradni a lábuk egy ritmusos zene hallatára. A búskomor hangulatot egy-kettõre eltörli, féktelen jókedvet varázsolva bárhová. Oktató: Szauer Zoltán Idõpont: hétfõ 15.30–17.00 CAPOEIRA – A brazil harcmûvészeti játék Ha mindig csodáltad a táncosok kecsességét, a tornászok erõnlétét, de valami erõteljesebbre vágynál, a capoeirát neked találták ki! A fürge, trükkös mozdulatok szinte egybeolvadnak a zene ritmusával, ami egyszerre kecses, dinamikus és õsi. Oktatók: Raphael Lopes de Carvalho, Murai Barbara Idõpont: csütörtök 16.00–17.30 HASTÁNC – Az ezeregy éjszaka titkai Itt a némi súlyfelesleg inkább elõny, mint hátrány, hiszen így nõiségüket még jobban meg tudják élni a hölgyek, de a vékonyabbak is jelentkezhetnek. Mindenkit hozzásegít ugyanis az

izmosabb hashoz, a feszesebb mellhez, a formásabb csípõhöz, a karcsúbb derékhoz. Egy fátyolos hastánc hatása pedig garantált... Oktató: Indzsi Deniz Idõpont: szerda 18.30–20.00 HIP-HOP KEZDÕ – Az igazi tökéletlen mûvészet Azok a menõ csávók és csajok, akik nem tisztelik annyira a ritmust, hogy rálépjenek, és még egy kis bátorsággal is bírnak, és nem rémülnek meg sem pár esetleges lila folttól, sem attól, hogy a közönség szájtátva ámul, ki ne hagyják ezt a kurzust! Oktató: Horváth Tamás Idõpont: hétfõ 18.30–20.00 HORVÁT, SZERB, MACEDÓN TÁNCOK – A balkáni temperamentum dobbanása A balkáni temperamentumú legényeknek és leányoknak ajánljuk, akik szívesen kapaszkodnak össze, és járják a változatos körtáncokat, remek közösséget kovácsolva a korábban vadidegen táncosokból. Oktató: Vélin Veszna Idõpont: kedd 17.30–19.00 JÓGA – A külsõ és belsõ világ közti harmónia A test és szellem minden apró zugát átható harmónia, egyensúly a külvilág és a belsõ én közt, nem mellesleg kitartással, hajlékonysággal és életerõvel fûszerezve, csoportban is személyre szabottan. Egy többezer éve eleven hagyomány ritkán téved. Oktató: Gyenis Boglárka Idõpont: szerda 15.30–17.00

FOTÓ: UNIVPÉCS ARCHÍV

Gyere, táncolj és hagyj nyomot!

KUBAI SALSA – A napfényes karibi világ mosolya A nõ bátran és kacéran vállalja nõiségét, a férfi merje átvenni az irányítást. A nõ tudja szívesörömest követni a férfit, aki lágy határozottsággal vezeti egyre beljebb ebbe a pikáns, csípõsen édes világba. Oktatók: Vágási Barbara, Kutni Balázs Idõpont: szerda 17.00–18.30

MAGYAR NÉPTÁNC – Az igazi hazai Ha szívesen ápolja a magyarság hagyományait és fûti a magyar virtus, itt megtanulhatja, miért nevezték régen tombolásnak a táncot. Szilaj legényeknek, tûzrõl pattant menyecskéknek itt a helyük! Oktatók: Tandiné Mosgai Andrea, Tandi Tibor Idõpont: csütörtök 19.00–20.30

LATIN FREESTYLE AEROBIK – A kitörõ latin erõ Azok a lányok és fiúk, akik nem átallanak izzadva szórakozni, azok biztosan nagyon élvezik a vérpezsdítõ latin zenék ritmusára végzett, erõsen a csípõre és a karok mozgására építõ aerobiklépéseket. A jó állóképesség alap! Nevetve ringasd a csípõd és égesd a zsírt! Oktató: Szabó Adrienn Idõpont: hétfõ 17.00–18.30, illetve csütörtök 20.30–22.00

SHOW/MUSICAL TÁNC – A musicalek, revük csillogása A Broadway szerelmeseinek, akiket megbabonázott a színpad varázsa, és részesei szeretnének lenni ennek a csillogó-villogó világnak, és egy kis színészi vénával is meg vannak áldva, azok, még ha hétköznap visszahúzódóbbak is, itt kinyílnak. Oktató: Dr. Papp Judit Idõpont: kedd 19.00–20.30

LATIN TÁNCOK – A vérpezsdítõ klasszikusok Amennyire holt a latin mint nyelv, olyannyira élõ mint tánc. Csak annyit mondunk: rumba, szamba, mambo, cha-cha-cha… Állandó jelzõik: gyors, lendületes, gondtalan, életvidám, fiatalos és szenvedélyes. Oktató: Józsa János Idõpont: kedd 20.30–22.00


TÁRSAS TÁNC – A bálok megelevenedése Kiskisasszonyok és kisgavallérok, akiknek nehezebben megy az ismerkedés, itt bátran átkarolhatják táncpartnerüket, és az sem jelenhet soha többé gondot, ha bárkit bármilyen rendezvényen megtáncoltathassanak. Oktató: Mészárosné Karsai Eszter Idõpont: csütörtök 17.30–19.00

19

magazin

Megtanítanának félni! Tizenhét ártatlant öltek meg az év elején két és fél nap alatt terroristák Párizsban és környékén terrortámadásban, amelynek fõ célpontja a Charlie Hebdo címû szatirikus lap szerkesztõsége volt, két fegyveres betört a laphoz és halomra lõtték az újságírókat. A hatóságok késõbb lelõtték az elkövetõket, letartóztatták a segítõket. De mit tud hozzászólni ehhez a tragikus ügyhöz egy pszichiáter – Stark András – illetve egy büntetõjogász – Gál István László?

BALOGH Robert interjúi

„Költség-haszon arány” Gál István László (PTE ÁJK Büntetõjogi Tanszék) A történelem folyamán a terrort több alkalommal használták politikai eszközként, akár a francia forradalomban, akár ha Sztálinra gondolok, vagy a nyilasokra... Miben különbözik a mai kor terrorizmusa a történelmi elõdökétõl? A mai terrorizmus, legalábbis annak legveszélyesebb, és legtöbb kárt, áldozatot eredményezõ formája fõként vallási gyökerû. A modern kor terrorizmusa emellett abban is különbözik az elõzõ évszázadok hasonló jelenségeitõl, hogy sokkal nagyobb veszteségeket tud okozni. Gondoljunk csak 2001. szeptember 11-re. Ez a támadás akkora károkat okozott, amelyek csak a közvetlen költsége 27,2 milliárd USD értékben az Amerikai Egyesült Államok éves GDP-jének 0,25 százalékát tették ki 2001-ben. De nem az anyagi kár az elsõdleges, hiszen kioltottak több mint 3000 emberéletet. A harmadik különbség a szervezettség és a jól kidolgozott akcióterv. Ma már gyakran turisták és egyszerû járókelõk az áldozatok, hiszen ez által az egész országra tudnak csapást mérni: az idegenforgalom csökkenése miatt gyakran az adott ország teljes GDP-je is visszaeshet 1–2%-kal egy nagyobb támadást követõ évben, és akár hasonló nagyságrendbe kerülhet a védekezési módszerek fejlesztése is egy ilyen eset után. A terrorizmus finanszírozását kutató szakemberként hogyan látod, egy ilyen terrortámadás, mint a párizsi, mekkora szervezõmunkát igényelhet? 2001 után, amikor az USA nemzetközi harcot hirdetett a terrorizmus ellen – ez volt a „War on Terror” politika – az Al-Kaida 3–4000 fõrõl pár 100-ra apadt, mivel 80%-ukat az amerikai katonák és ügynökök likvidálták vagy elfogták. Nemzetközi csapásmérõ képessége lecsökkent, ma már az általa összehangolt olyan támadások, mint szeptember 11 volt, szerencsére nincsenek. Viszont a szinte a semmibõl feltûnt Iszlám Állam gazdasági ereje és szimpatizánsainak – akik közül nagyon sokan már nyugaton nõttek fel – pontosan meg nem határozható száma miatt eddig

20

soha nem látott kihívás elé állítja a nyugati világot. A párizsi támadás jó példa arra, hogy megváltozott a terrorszervezetek struktúrája. A hierarchikus szervezet, alá-fölérendeltségen alapuló piramis-struktúra helyett virtuális hálóba szervezõdtek, egymással lazán, vagy egyáltalán nem kapcsolódó terrorista sejtek hajtanak végre támadásokat különbözõ helyeken a világon. Sokkal kisebb szervezõmunka kell hozzá, de nyilván ezt is meg kellett szervezni (fegyverek beszerzése, akcióterv stb.). Mekkora az az összeg, amelyet terrorizmusra költenek? Mennyibe kerülhet ma egy támadás végrehajtása és az elhárítása? Ahogy Donald Rumsfeld fogalmazott: „a költség-haszon arány ellenünk dolgozik! A mi milliárdos költségeink állnak szemben a terroristák milliós költségeivel.” A terrortámadások kivitelezhetõk néhány tízezer dollárból (fegyverek, robbanóanyagok beszerzése, utazási, szállítási költségek, autóbérlés stb.). Kivétel talán csak szeptember 11 volt, amely amerikai becslések szerint félmillió dollárba került. A másik oldalról nézve az anyagi károk, a GDP csökkenése és az elhárítás többletköltségei pedig sok-sok milliárd dolláros tételek lehetnek. Nem is beszélve a humán veszteségekrõl és az emberek biztonságérzetének a csökkenésérõl. Mennyire valós az az indok, amit a terroristák állítanak egy-egy támadásuk kapcsán – jelen esetben a vallásgyalázó karikatúrák miatt – vagy tekinthetõ egy-egy látványosabb, nagy anyagi kárt okozó támadás marketingtevékenységnek, adományvadászatnak? Szerintem valós az indok. Ha kicsit több toleranciával állnánk hozzá mi is a kérdéshez, feltehetõleg kevesebb terrortámadás lenne. Ám nullára csökkenteni a támadások számát valószínûleg ekkor sem lehetne, hiszen mindig lesznek olyanok, akik különbözõ indokokból vezérelve támadásokat terveznek, és megpróbálják majd azokat végrehajtani. Ezért minden országban felértékelõdött a terrorelhárítás jelentõsége. A terrorszervezetek között versenyhelyzet van? Bár kétségtelen, hogy van közös ellenségképük, de azt nem feledhetjük, hogy komolyabb terrorista tevékenységet nem lehet pénz nélkül folytatni. Emiatt


értelemszerûen adódik a feltételezés, hogy a terrorizmus finanszírozói annak fognak forrásokat juttatni, aki a leghatékonyabb és leglátványosabb akciókat hajtja végre. Magyarországra is elérhet ez a fajta terror? Lehetünk célország? Szerencsére nem tettünk semmit, ami ezt indokolná. Persze tagjai vagyunk egy olyan szövetségi rendszernek, amelynek az elsõ számú hatalma a fõ célpont. De mi inkább perifériának minõsülünk. Magyarország szerintem mindig is toleráns és befogadó volt az egyébként kisszámú muzulmán kisebbséggel szemben. Ha ez nem változik, akkor egyelõre szükségtelen aggódnunk. Az illetékes hazai szervek ettõl függetlenül természetesen teszik a dolgukat.

magazin „…nem áldozatok, hanem gyilkosok.” Stark András pszichiáter Milyennek látja a párizsi terroristák élettörténetét? Kamaszkoruk óta az édesanyjuk egyedül nevelte õket, aki a megélhetés miatt prostitúcióra kényszerült, majd öngyilkosságot követett el. A fiúk egy francia vidéki intézetbe kerültek. Az intézeti lét maga is traumatizáló közeg, ennek is szerepe lehetett abban, hogy onnan kikerülve mi lett belõlük. Hiába modern Franciaország és mind kulturálisan, mind gazdaságilag demokratikusan mûködik, de a hatalmas létszámú bevándorló tömeggel nem tud mit kezdeni – sokan közülük leszakadnak, perifériára kerülnek. A terrorista testvérpárt az iskolai integráció sem volt képes hatékonyan felemelni. Zömmel munkanélküliek, periférikus negyedekben éltek, elõbbutóbb kisebb bûncselekmények elkövetése után börtönbe kerültek – ez a második összetevõ. A börtön szocializációs iskolája az identitásukat keresõ fiataloknak, itt könnyen becserkészhetik õket az iszlám szélsõségesei. A börtöniskola Szíriában folytatódott tovább, ezt már terroristaképzõ egyetemnek is minõsíthetjük, itt értelmet, célt kaptak ezek a fiatalok, akiknek

esélyük sem volt az önmegvalósításra. Hõsökké válhattak, bekerülhettek az újság vezetõ hírei közé, mintává válhattak radikális körökben. Érdekes, hogy olyanok is belekeverednek a terrorizmusba, akiknek semmi köze az iszlámhoz, dzsihádhoz, pusztán keresik magukat, identitásukat. Mennyire tekinthetõk áldozatnak a terroristák? Ez egysíkú feltételezés, mert ez az áldozat áldozatokat szedett maga is. A terroristák nem áldozatok, az életükben több pont adódott, amikor másként is dönthettek volna. Õk vállalták más emberek elpusztítását, az egyéni felelõsségük számon kérhetõ rajtuk. Mikortól felelõs valaki azért, hogy mivé válik? A börtönlétbõl kikerülõ, hajléktalanná váló fiatal természetesen nem dönthet arról, hogy mi lesz vele, de arról dönthet, hogy mit csinál. És a cselekedetéért felelõs. Senki nem kötelezhetõ arra, hogy embereket öljön, ebben az önmegvalósításnak az útját látták a terroristák, a valamivel szembeni öndefiníciót választották, ezt a tragikus illúziót. A sokszoros traumatizáltságuk felveti azt, hogy akár a börtönben, akár korábban is, pszichológiai, pszichoterápiás


segítségre lett volna szükségük, amit nem kaptak meg, de ettõl õk még nem áldozatok, hanem gyilkosok. Mit tud kezdeni egy olyan emberrel a pszichiáter, aki arról fantáziál, hogy meg kell ölni embereket? Közösen azon kellene dolgozni, hogy mi van a gyilkos és agresszív indulatok személyes és aktuális élettörténeti hátterében. Milyen frusztrációk, érzelmi hiányok, milyen bent rekedt, elfojtott, akár traumatizálódott elemei vannak ennek – eredhet agresszióból, erõszakból – a magát áldozatként megélt gyerekkori kríziseknek, amelynek rossz vagy elmaradt feldolgozását magukban hordozták. Ennek feldolgozásában lehet, és kell olyan segítséget adni, amely elõsegítheti a személyiségfejlõdést. Aki már lövöldözött, az már éppúgy szocializálódott erre, mint aki öngyilkosságot követett el: kialakulnak benne feszültség-levezetési minták, olyan élménytöbbletet kap, amitõl éhséget érez hasonló helyzetek átélése iránt. Ez sokkal nehezebb probléma. Megelõzni lehet csak ilyen szituációkat, utólag már nem egyszerû kezelni õket. Ha ezeket a fiatalokat is kiszûrik a nevelõintézetben, akkor a problémáikon pszichoterápiával biztosan lehetett volna segíteni.

21

legendás pécsi professzorok

A Tanítás Mûvésze Dr. Romhányi György (1905–1991) Dr. Karlinger Kingával és Dr. Kellermayer Miklóssal Szilágyi László beszélgetett Patológus, 1931-tõl a Pázmány Péter Tudományegyetem tanársegédje, 1933-tól adjunktusa. 1939-ben „A vérképzõ szervek kórbonctana és kórszövettana” tárgykörbõl a budapesti orvoskari tanártestület magántanárrá habilitálta. 1946-ban félreállították. 1951-ben a szombathelyi kórházból hívták meg Pécsre. Fokozatosan vált csak pécsi polgárrá, rajongott Szombathelyért, nehezen vállalta az átjövetelt. 25 éven át, 1976-os nyugdíjba vonulásáig oktatta – örök emléket hagyva mindenkori hallgatóságában- a kórbonctan félelmetes és csodálatos tárgyát. 1982-ben, már nyugdíjasként lett az MTA levelezõ tagja, 1988-ban rendes taggá választották. A hatvanas évek elején megszavaztatták a Pécsi Orvostudományi Egyetem végzõs évfolyamát: ki volt rájuk a legnagyobb hatással. Négy kiváló professzor osztozott el 2%-nyi vokson, a további 98 %-ot Romhányi György kapta… Elõadásait tömegek látogatták, kollégák jártak be az óráira, végzett orvosok jöttek vissza, hogy újra hallhassák. Nyugdíjba vonulása után kapkodtak érte, mindenhonnan hívták: a felvételizõknek tartott kedvcsináló órái, az elsõsök biológia kurzusa, az ismeretterjesztõ elõadások zsúfolt termek elõtt zajlottak. „Az oktatásra genetikusan determinált, karizmatikus elõadó volt” – írja róla egy tanítványa. Nagyobb konferenciákon sem volt hálás feladat utána dobogóra lépni, egészen kitûnõ eladók is szürkének tûntek mellette. Elképesztõ név-és arcmemóriája meghökkentõen hatott: a második-harmadik elõadáson név szerint szólította az 160–180 fõs évfolyamok hallgatóit. Aki évek múlva meglátogatta és feltette a szokásos kérdést: „Emlékszik-e rám, Professzor Úr?”, gyors és pontos választ kapott – mindenkire emlékezett. Óráin sosem vetített: sötétben nem érvényesült volna a rá jellemzõ folyamatos szemkontaktus a hallgatósággal. Tanítványai ugyanazt mondják: a teremben ülõk mind az érezték, személyesen nekik ad elõ. „Tudod, ki a legfontosabb? Az elsõéves hallgató. Mert belõle még minden lehet” – mondogatta. Elõadás közben is kérdezett, többféle választ is meghallgatott, aztán elmondta az egyedi, csak rá jellemzõ találó választ. Voltak és vannak kiváló professzorok, akik magas szinten oktatnak szakismereteket. Romhányi György nemcsak ezt tudta: valahol a lelke mélyén pedagógus is volt: õ az orvosi hivatásra igyekezett nevelni. Nem engedte, hogy az elhunytakat hullaként emlegessék, tiszteletlenségnek tartotta. Ragaszkodott a tetem szóhoz. Ha ráírták a cédulára, hogy nyugdíjas volt az illetõ, azonnal szóvá tette: „Volt neki foglalkozása, az pedig hozzájárulhatott a betegségéhez. Nincs olyan foglalkozás, hogy nyugdíjas.” Úgy tartotta, a holtak tanítják az élõket.

22

Kiszólásai, lényegretörõ bölcsességei szállóigeként keringtek: „Elméleti kutató akarsz lenni? Tényleg a patkány farkát akarod húzogatni 40 évig?” „Szegény, szegény klinikus, pedig mindent megtett, mégis idekerült a beteg. Nem szabad túlgyógyítani senkit. Tudni kell, hogy meddig kell és meddig szabad gyógyítani valakit.” „Kegyetlen, kegyetlen a mi orvostudományunk”– mondta egy -egy túlgyógyított eset láttán. „A professzort a hangsúlyért fizetik.” „Mester, harangozni kell” (Ha valami újat találtál, mutasd meg másoknak) „A professzor a kapitány, aki utoljára hagyja el a süllyedõ hajót. De ha nagy a vész, a kapitány pisztollyal a kezében jár a fedélzeten – hogy ki ne törhessen a pánik, a fejetlenség.” „A tanítvány álljon a vállamra, én majd tartom, csak lásson minél messzebbre.” „Tudod, van a serendipity, a megkeresett/felfedezett véletlen, aminek felismerésére csak a felkészült, fogadókész elme képes.” „Megint egy kissé okosabbak, s ezáltal egy kissé szerényebbek lettünk.” A szakmához csak „szent alázattal” szabadott közeledni. A betegségek nevét teljesen ki kellett mondani, nem pedig hebehurgyán rövidítve – hiszen az nem egyszer a tudatlanságot volt hivatva leplezni. Nem volt pl tbc, (csak tuberkulózis) – ha valaki így mondta, akkor rákérdezett: „Talán FTC meg MTK?” Akik hallgatóként és kollégaként is találkoztak vele, tapasztalhatták: könnyebb volt diáknak lenni nála. Rendkívüli pontosságot és fegyelmet követelt a munkában. Nem ismerte a hétvégéket és a szabadságot sem. A lehetõ legjobbat akarta kihozni kollégáiból, ezért tudományos munkáikat szigorúan értékelte, amikor viszont meglátta rajtuk a bizonytalanságot, néhány dicsérõ mondattal helyrerántotta az önbizalmukat. A tudományhoz sajátosan viszonyult. Nem írt túl sokat, amit viszont megírt, az minõségi munka volt és vezetõ


szaklapokban jelent meg. Messze földrõl jártak hozzá polarizációs mikroszkópiát tanulni, nem csak más magyar egyetemekrõl és kutatóintézetekbõl, hanem külföldrõl – még Brazíliából is. 1967-ben az egyetem akkori rektora, két tanú jelenlétében markáns szavakkal bírta rá: írja meg a nagydoktoriját. 1968-ban védte meg „A kötõszövet sejtközi állományának ultrastruktúrájáról topooptikai reakciók, polarisatios optikai vizsgálatok alapján” címû disszertációját. Volt egy nagyszerû gyakorlati hozzájárulása is az oktatáshoz: új, továbbfejlesztett színezési eljárást dolgozott ki, melynek leírása 1956-ban jelent meg a nagy nemzetközi tekintélynek örvendõ Virchow's Archivban. Egyedi, közel 300 darabból álló „múzeumot” épített fel életszerûvé színezett szervekbõl. „A patológia a szenvedések tana, ezt megfelelõ makroszkópos készítményekkel kell oktatni, demonstrálni.” Ezekre a „dunsztosokra”– ahogy a tanítványok hívták – még ma is minden öregdiákja emlékszik, igaz történetek kapcsolódtak hozzájuk. Magánemberként rejtélyes személyiség volt, nehezen megfejthetõ és végtelenül puritán. Gyalog, fütyörészve járt be a munkahelyére, mint egy lelkes kamasz. Ha útközben tanítványokkal találkozott, elbeszélgetett velük – szeretett így beszélgetni. De másban is (vállaltan) kamasz maradt – „Légy játékos, merj szabadon asszociálni, merj kérdezni!” „A kísérlet egy (jó) kérdés a természethez.” Kiválóan hegedült, autodidakta módon tanulta. Kedvenc története Karinthy novellája volt a mellõzött hegedûmûvészrõl, aki egy székpiramist hordott össze, hogy annak csúcsára állva, azon balanszírozva elhegedülhesse a világ legszebb dalát. Szerette a zenét, az ókori történelmet és a klasszikus szépirodalmat, vonzotta a képzõmûvészet. Nyugdíjas éveiben, 70–75 évesen még nyelvórákra járt. Németül anyanyelvi szinten tudott, de mikor az elsõ cikkét megírta angolul, úgy hogy a tanár nem talált hibát benne – körülszaladt az intézetben, lobogtatva a „mûvét”. Emléke fennmaradt és az idõ múltával legendája még nõtt is. 2001 óta Szár községben, szülõhelyén évente megrendezik a Romhányi Orvostalálkozót, tanítványai és más, neves közremûködõk elõadásaival. 2006-ban Pécsett, a 48-as téren, hajdani lakásához közel szobrot állítottak neki. A PTE orvoskari aulája az õ nevét viseli. Amikor nyugdíjba vonult, búcsúbeszédében azt mondta, hogy három zsákot visz magával: az egyik egy kis zsák, a kutatásé – de igazgyöngyök vannak benne, melyeket a tudás tengerének legmélyérõl hozott fel. A másik zsák nagyobb, azon betegek történetei, akiket az õ diagnózisai segítettek hozzá a gyógyuláshoz. A harmadik egy nagyon nagy zsák, de lyukas, a tanítványok zsákja, azoké, akiket évrõl évre nevelt – és akik aztán elmentek szerteszét a világba, magukkal víve az õ gondolatait. Nemcsak a tanításait vitték magukkal évtizedekre – de személyisége emlékét is. Vajon kívánhatunk-e többet a sorstól, mint hogy sokan, sokáig, jó szívvel és jó okkal emlékezzenek ránk?

diákportré

Mikrobi vagy Transformers? Pécsett él, a PTE PMMIK-ra jár a 25 éves mérnökhallgató, aki villamosmérnök szakon kezdett 2008-ban, majd gépészmérnöki szakra is jelentkezett 2013-ban; robotokkal kezdte, autókkal folytatta. Pap Zoltán, a PTE tehetségkövete.

Miért pont robotokkal foglalkoztál? Mert érdekelt. Másodéves villamosmérnökként a Festo cég robotprogramozó versenyén indultam. Pécsett több helyen is található ilyen robot. Egy feladatot kellett elvégeztetni vele. A dunaújvárosi versenyen sikerült az elsõ helyet megszereznünk, innen kezdett felívelni a pályám. Milyen robotokat programoztál a versenyen? Oktatási célra fejlesztett 30–40 centi átmérõjû, kör alakú kis robotról van szó. Önmûködõen képes feladatokat ellátni, érzékeli a környezetét, képes reagálni a környezete változásaira. Ezeket a robotokat fõként logisztikai feladatokra lehet alkalmazni, például egy raktárban automatizált szállításra. Ez programozási feladat, vagy mélyebb szinteket is érintettetek? A robot saját programozási nyelvét kellett használnunk. Az elsõ hely jutalma az volt, hogy eljutottunk nemzetközi szintre is, ott már három robottal kellett dolgoznunk. Egy valós folyamatot szimuláltunk le, a gyártás logisztikai lépéseit kellett megvalósítanunk. Fizikai eszközt, korongokat kellett tologatni, szép sorban szállítni, „megmunkálni”, és elhelyezni a végterméket. Elsõ évben hatodikak lettünk a 12 csapatból – Szingapúrban volt a verseny 2010-ben, 2011-ben Isztambulban harmadik helyet értük el. A robotos projektek után mivel foglalkoztál? Az Isel Hungaria is kiírt egy pályázatot, egy szortírozó automatát kellett készíteni – színes korongokat kellett szortírozni, a selejtet kiválogatni. A karon közösen dolgoztunk, féléves projekt volt. Itt különdíjazást kaptunk a biztonsági rendszerért, ebbõl is sokat tanultunk. Ekkor tapasztaltam meg azt, mennyire

24

nehéz a különbözõ szakterületek munkáját összehangolni. A gépészek mást mondtak, mint a villamosok – és a programozók megint mást. Ez a folyamat indított el abba az irányba, hogy gépész diplomát is szerezzek. 2014 óta duális képzésen is részt veszek. Ez azt jelenti, hogy minden héten pénteken a Hauni Hungariánál dolgozom, ahol megismerhetjük a valódi gyártási folyamatokat. Az életfogytig való tanulás modelljét választottad? A második szakomon van még mit tanulnom. A gépész és a villamosmérnök sok esetben együtt dolgozik, élvezem, hogy átlátok olyan berendezéseket, amelyeket általában csak külön-külön szakemberek szoktak. Jól tudom, hogy belekezdtél egy autóépítésbe is? A Formula Student nemzetközi versenysorozatban veszek/veszünk részt. Egy versenyautót kell építenünk. Nem a versenyautón van a legnagyobb hangsúly, hanem a csapat felépítésén és a projekt vezetésén, végigvitelén úgy, mintha ez az autó utána sorozatgyártásra kerülne. Minden egyes részfolyamatot dokumentálni kell, hogy az követhetõ legyen. A tervezésnek is gazdaságosnak kell lennie: versenyképes végterméket kell elõállítanunk. Pécsett nincsen autógyártás, hogy áll a projektetek? Hátrányban vagyunk Kecskeméttel, Gyõrrel szemben, nálunk nincs autóipari gépészet. Mégis több kísérleti autó készült az egyetemen… Sok tettre kész gépészmérnök-hallgatónk van, már két webfejlesztõnk is lett, hogy legyen fórumunk, ahol hirdetni tudjuk magunkat és bemutatni, hol állunk. A tervezést kisebb alegységekre bontottuk, de még nincsen meg minden szükséges háttérinformáció a teljes autóhoz, és addig nehézkes például egy futómûvet tervezni. Felvettük a kapcsolatot a kecskeméti fõiskolai csapattal, akik nagymértékben segítik a


BALOGH Robert interjúja

munkánkat. Augusztusban lesz a verseny Gyõrben, addigra szeretnénk gurulókész állapotba hozni egy jármûvet. Még közgazdászokat szeretnénk a csapatba. A B2 transzdiszciplináris szakkollégium vezetõje is segíti a munkát. De elõször le kell raknunk egy ütõképes tervet az asztalra, és utána keressük a szponzorokat. Most 23-an dolgozunk fejenként 8–10 órát legalább. Ennyi munka, tanulás mellett mire jut még idõd? Nem sok másra. A tanulás, a duális képzés és a projektek mellett nem jut idõ


semmire. 7.45-tõl az egyetemen vagyok, tanulok 4-ig, utána 8-ig még jegyzetelek, szervezek, szakdolgozatot írok… Egy koncert, színház vagy könyv? Hogy kapcsolódsz ki? Volt olyan, hogy csak hazamentem és lefeküdtem aludni. Havonta egyszer gimis barátokkal összejövünk egy nagyot beszélgetni. A páromra is jut egyegy órám naponta, de több nincsen. Hiszek abban, hogy késõbb kényelmesebb lesz az életem. Még van négy félévem az egyetemen, addigra mindent le szeretnék tisztázni.

„Ahogyan a felhõk képzõdnek”

Zeneszerzés, kórus- és zenekarvezetés – ez a három terület Gölles Martin a PTE MK hallgatójának kedvence, akinek nemrég jelentek meg magyar népdalfeldolgozásaiból készült felvételei. HARKA Éva interjúja

Miért kezdtél el éppen népdalokkal foglalkozni? Mert nagyon szeretem a népzenét. Két éve kezdtem feldolgozásokat írni, ezek ének-zongorás darabok. Elõfordult, hogy alkalomra készítettem egyetegyet, akkor esetleg átírom egy kicsit a szöveget, magát a dallamot viszont meghagyom úgy, ahogy azt az általam talált lejegyzésben megtaláltam. Eddig egy nyolc darabból álló ciklust írtam, most egy újabb, hasonló mennyiséget felölelõ kis gyûjtemény megírására készülök. Úgy tudom, írtál más saját mûveket is. Nagyobb számban kórusmûvek készültek, a nyáron pedig például az „Une Messe Française” (Francia Mise) c. orgonakíséretes misémet készítettem el, melyet Claude Delley professzor felké-

résére írtam, akivel egy belgiumi kórusfesztiválon találkoztunk, s megtetszettek neki a darabjaim. Vannak más egyházi témájú kórusmûveim, népdalfeldolgozások kórusra… Kanizsai vagyok, s az ottani iskolámnak, a Batthyány Lajos Gimnáziumnak is írtam zenekari és kórusdarabokat (Batthyány Himnusz, Batthyány Nyitány, Laudate Dominum – utóbbit a gimnázium 250. jubileumára). Érdekel az elektronikus zenealkotás, illetve a filmzeneszerzés is, ezeket ötvözve írtam például egy kanizsai török kori legendáról szóló kisfilm zenéjét (A fejetlen fehér mén legendája). Jelenleg egy vonószenekari szviten dolgozom, melyhez nagy segítség, hogy a szülõvárosomban van egy sok mindenre nyitott együttes. Hogyan kell elképzelni az alkotói folyamatot a zeneszerzésnél? Változó. Van, hogy van kedvem zenét írni, s van is egy dallam a fejemben, így azt leírom. Ez olyan, mint ahogyan a felhõk képzõdnek: ha van egy kis magja, akkor abból már kialakul az egész nagy. Van, hogy a zongoránál improvizálok, és azt fejlesztem tovább. Teljes interjú: www.univpecs.pte.hu


25

magazin

Mindenük a gyurma Sok tehetséges ember él Pécsett. Ilyen az a két lány is, akikben azon kívül, hogy gyurmaékszereket készítenek, az is közös, hogy mindkettõjüket Kingának hívják. Ám míg Mánfai Kinga a Cseresznyéslány ékszerek, addig Tihanyi Kinga a Cuteness Factory „tulajdonosa". Ismerjük meg õket egy kicsit jobban! SZANYI-NAGY Judit interjúja

Honnan indult a gyurmamánia? M.K.: 2009 tavaszán kezdtem el elõször ékszereket készíteni süthetõ gyurmából. Szeretek kézmûveskedni, mindig sokféle technikát kipróbálok. Egyrészt saját magamnak, másrészt ajándékba is sok mindent készítek kézzel; szeretem az egyedi dolgokat. Sok-sok éve az interneten láttam valahol süthetõ gyurma ékszereket, melyek nagyon inspiráltak, így vettem egy adag gyurmát. Elõször saját célra készítettem apró sütiket, gyümölcsöket formázó fülbevalókat, majd szép lassan a csoporttársaim, barátnõim is leadták a rendelésüket. T.K.: 2010-ben ismerkedtem meg a süthetõ gyurmával. Otthon ültem, unatkoztam, nekiálltam internetezni – ekkor jött velem szembe egy ilyen oldal. Azonnal éreztem, hogy ez kell nekem. Elmentem egy hobbiboltba, vettem egy kék gyurmát, melyet azon a napon fel is használtam, másnap megint irány a kreatív, és bevásároltam. Ez nem sokkal érettségi elõtt volt, az akkori osztálytársaim voltak az elsõ vásárlóim és úgymond rajongóim. Leginkább magamnak készítettem ékszereket, aztán egy kedves ismerõsöm meglátta rajtam az egyik szettet és kért a párjának 30 pár fülbevalót. Ez volt az áttörés, ezután jött meg a bátorságom ahhoz,

hogy meg merjem mutatni magamat nagyobb közönségnek is. 2012 októberében vettem részt az elõ ASzPIKon, amelynek azóta is rendíthetetlen tagja vagyok. Az oldalaitokat böngészve számos kreatív ékszert találhat a látogató. Honnan inspirálódtok? M.K.: Mindenhonnan. Tényleg bármirõl eszembe juthat egy-egy jó ötlet, amit elképzelek fülbevalóként. Néha a színek, vagy az ékszerekhez használt gyöngyök, charmok adják az ihletet. Olyan is sokszor elõfordul, hogy a megrendelõim adják az alapötletet, amit aztán továbbgondolok. Persze vannak kevésbé termékeny idõszakok, és van, amikor bár ötletem ezernyi lenne, nincs idõm megvalósítani õket. Ezeket igyekszem feljegyezni magamnak, hogy ha aktuális lesz, akkor visszatérhessek rájuk. T.K.: Régebben nagyon sokat nézelõdtem az interneten, a Pinterest azóta is megmaradt az egyik fõ inspirációforrásnak, de igyekszem inkább saját ötletekkel elõállni. A legfõbb motiváló erõ számomra pedig az, amikor láthatom, hogy mások szeretettel viselik az ékszereimet, hogy örömet okozhatok velük az embereknek. Mi volt az eddigi legkülönlegesebb megrendelésed? M.K.: Sokszor elõfordult már, hogy fiúk/férfiak rendeltek tõlem ékszert a barátnõjüknek/feleségüknek meglepetésként és menyasszonyok is megkerestek már ékszer/hajdísz/tortadísz megrendeléssel. Ezek mindig

olyan kedves dolgok, amiknek jó érzés a részese lenni. Formák tekintetében is volt már néhány extrém dolog, az egyik ilyen a zúzapörkölt nokedlivel. De kértek már zöldszemes ostorost – ez biológusként különösen érdekes volt számomra – és készült Fila táskás fülbevaló is. Ezeknek az õrült ékszereknek Facebookon külön mappát is nyitottam. Az egyik legemlékezetesebb alkotásom a nagypapám 70. születésnapjára készült, amikor gyurmából elkészítettem a lakásuk egy részletét. T.K.: Ezen a télen keresett meg a Pécsbánya Troopers amerikai focicsapat, hogy szeretnék, ha én készíteném el a logójukat mindenféle kiegészítõ formájában, amit én örömmel el is vállaltam. Igaz, hogy végül nem gyurmából, hanem zsugorkából készült el a csaknem ötven kulcstartó és hûtõmágnes, de a prototípus még gyurmából született meg, amire nagyon büszke voltam. A legszebb az egészben az volt, hogy a csapatban is akadt, aki ránézett az elkészített kulcstartókra, és rákérdezett, hogy „ezeket nem a Tihanyi Kinga csinálta?"

Tömbösített KÖSZI-s kurzusok campus kreditért! Keresd az ETR-ben! Karriertervezés és munkaerõ-piaci ismeretek – információk szakembertõl a tudatos karriertervezésedhez és a munkaerõpiacon való sikeres elhelyezkedésedhez. Kurzuskódok: CAMP0101157, ERTN050503, ERSN050503, NSZN010110, ERSL050102 Privát pénzügyek kurzus – segítség pénzügyeid sikeres menedzseléséhez, közérthetõ, naprakész információk befektetéshez, megtakarításhoz, „bankoláshoz”. Kurzuskódok: CAMP0101156, ERTN050502, ERSN050502, NSZN010109, ERSL050101 Bõvebb információ és tematika: www.koszikarrier.hu

26


Face to face Karrier azaz fogadóóra a KÖSZI-ben, ahol Rád szabott karrieredzéstervet állítunk össze! hétfõ–csütörtök: 13.00–16.00 Részletek: koszi.pte.hu Egyéni tanácsadások a KÖSZI-ben Hallgatóknak: grafológia, életpálya, coaching, pszichológiai, önéletrajzírás, tanulmányi, álláskeresés Középiskolásoknak: pályaorientációs

Részletek: koszi.pte.hu, felveteli.pte.hu

ÛR,TARTALOM


„Az ûr – ahogy a Galaxis útikalauz is mondja – nagy. Tényleg nagy. El se hinnéd milyen hatalmasan, terjedelmesen, észbontóan nagy. Úgy értem, az ember azt gondolná, a patikushoz hosszú az út, de ez csak egy szem mogyoró az ûrhöz képest.” Ûrtartalomhoz pedig bögre ajánlott. PTE-logósat sorsolunk, ha február 20-ig beküldöd a sudoku helyes megfejtését az [email protected].

A hely szelleme GENIUS LOCI címmel február 5-én nyílt Szluka Balázs képzõmûvészeti gyûjteményébõl összeállított kiállítás a Nádor Galéria Art&Med Kulturális Központban. Kiállító mûvészek: Bak Imre, Ernszt András, Fejõs Miklós, Ficzek Ferenc, Gellér B. István, Halász Károly, Horváth Gábor, Kismányoky Károly, Lantos Ferenc, Nyilas Márta, Pinczehelyi Sándor, Swierkiewicz Róbert, Somody Péter, Szijártó Kálmán, Varga Rita. A kiállítás február 20-ig tekinthetõ meg.


27

kultúra

Egyszemû óriás a leromlott ûrkikötõben A Polyphemos Bajkonurban címû kötet bemutatóját tartották január 19-én a Mûvészetek és Irodalom Házában. A kötet elsõ felében Fusz György életmûvét, a másodikban pedig egy szélesebb mûvészeti kontextust mutat be a szerzõ, Aknai Tamás mûvészettörténész. Az íróval és fõhõsével Kircsi László beszélgetett. Már maga a kötet címe is egy szürreális poén: Polyphemos ugyanis egy görög mitológiai alak, aki – ahogy Aknai Tamás fogalmazott – „a féleszû, rosszindulatú, egyszemû gigász, aki a birkák hasa alatt matat Odüsszeusz után”, s õt egy a fénykorában a legmodernebb technológiai színvonalnak megfelelõ, egykori szovjet ûrközpontba, Bajkonurba helyezi. (Utóbbi olyasmi, mint a NASA számára Houston, de az oroszok már nem használják, erõteljes romlásnak indult.) Aknai Tamás még a pécsbányai kórházra is utalt, melyet a hetvenes évek pécsi szlengjében Bajkonurnak nevezett a köznyelv (itt volt az elfekvõ osztály ugyanis). A cím tehát egyszerre antik és mai, erede-

térõl a mûvészettörténész úgy nyilatkozott, hogy „Fusz György amúgy is szívesen foglalkozik az antikvitás génhibás állapotaival.” Ahogy a fõhõs is szóhoz jutott, az életmû alapjaiba is bepillantást engedett Fusz György. Képzeljünk el például egy olyan szekszárdi házat, ahol a teljes régióból érkezõnek anyák és várakoznak csecsemõikkel – a mûvész édesanyja ugyanis varrónõ volt, és csípõficamos babáknak varrt kengyeleket; míg odalent az édesapja, nagyapja és annak süket testvére kalapált: bádogosok voltak, akik mintákat is kalapáltak. Szekszárdiként Fusz György a Garay Gimnáziumba járt (1973-ban végzett), ám késve adták le a továbbtanulási jelentkezését, ezért egy évre fazekas tanulónak állt. Visszaemlékezett arra is, milyen – számára is – meglepõen gyorsan keltek el a kézmûves vásáron az alkotásai („Emlékszem, fél 10-re értem a Séta térre, és már nem lehetett venni semmit!” – erõsítette meg Kircsi László.)

A moderátor a kemence szerepére kérdezett rá, mire Fusz kijelentette: a kemence eszköz, nem valami misztikus dolog. Az alkotó szerint nem is a kemence határozza meg a mûvet – a mûhöz kell létrehozni a kemencét. A Kaposváron található II. világháborús emlékmûve miatt például, melynek hossza 6 méter 50 centi, a középsõ alak pedig 3 méter 20 centi magas, s ezzel az egyik legnagyobb köztéri kerámiaszobor Magyarországon – külön kemencét épített, mégpedig olyat, amely a szobor darabjainak méretéhez volt igazítható. Fusz György szobraira egyébként jellemzõ az átváltozás: egy-egy mitológiai alakot megmintáz, majd „leront” – részben errõl is szól a könyv Ne bujálkodj a romlással címû fejezet. A Gaia és Priapos címû szobrokról például elsõ pillantásra nehéz megállapítani, miféle alakok ezek: természeti képzõdmények vagy torzult ember-alakok. A Fusz-életmûbõl Aknai Tamás az egyik szekszárdi téren felállított Õszike címû szobrot emelte ki, mely Babits verse nyo-

mán keletkezett. Szó esett a Fusz által megformált északi mitológiai alakokról is, például a szintén torz és erõszakos Lokiról, aki manapság ismét reneszánszát éli a skandináv képregényekben és a mozikban is. A kötetet a Kronos Kiadó adta ki, az író és a fõhõs is kiemelte továbbá a közremûködõ tervezõgrafikus, Simon Péter munkáját. H. É.

Különleges érzékenység V. Gilbert Edit: Az együttérzés irodalmai és vonzatai Pont Kiadó, 2014. Könyvbemutató: december 19., Tudásközpont Bezsélgetõtársak: Béres Judit és Bittner Mónika

„Az irodalom a legeslegjobb, ami az emberiség tulajdona. A költészet az irodalom lelke, a legmagasabb rendû koncentrációja mindannak a nagyszerû dolognak, ami csak a világban és az emberben létezik. A lélek egyetlen tápláléka.” Ulickaja Tánc, színház, irodalom. Polifónia, intertextualitás, és szabad elõadás. Ulickaja, Szabó Magda, Tóth Krisztina, Polcz Alaine, Dosztojevszkij, Csehov. Ezek a látszólag talán egymás mellett nem emlegethetõ fogalmak és szerzõk alkotják a PTE BTK oktatója új könyvének gerincét. S máris itt egy újabb ellentmondás: új, annak ellenére, hogy a kötetben szereplõ szövegek egy része már megjelent. A szerzõ ugyanis önmaga is reagál saját szövegeire, át- és felülírja, kiegészíti korábbi véleményét. A kõbe vésett keménység helyetti hajlékonyság, lágyság pedig nem csak a szövegekre, hanem a V. Gilbert Editet körbevevõ világra is vonatkozik. Nem csak olyan szerzõkre hivatkozik, akik kanonizált szakértõi egy tudományterületnek, hanem akár szóbeli közléseket is forrásmegjelöléssel lát el, vagy akár egy tehetséges hallgató szakdolgozatát is említi. Hierarchia nélküli világérzékelés. Ezzel

28

méltányoljuk egymást, és ez a világ legnormálisabb dolga – mondja és érzékelteti V. Gilbert Edit. Vagy legalábbis ez kéne, hogy legyen a bevett szokás, jegyzem meg én, merthogy mind tudjuk, ez sajnos nem így van. Törekedni azért lehet rá. És hogy mi köze mindennek az irodalomhoz? Felmerülhet a kérdés az irodalomárok kapcsán, hogy mi legitimálja a mi létezésünket? – tette fel a kérdést maga V. Gilbert Edit is a könyv bemutatóján. – Megkönnyítjük az olvasók számára az irodalomhoz való eljutás módozatait. Közvetítõk, fordítók vagyunk. Bizonyos nehézségeket megoldunk, bizonyos bogokat feloldunk, hogy az olvasónak

nagyobb öröme teljen a könyvekben. Biblioterapeutaként is az az hitvallásom, hogy fel kell szabadítani a gátlásokat a laikus olvasókban, hogy ne gondolja azt, hogy „nem értem, és biztosan bennem van a hiba”. És bizony: az olvasás és különösen e kötet kapcsán megkerülhetetlen fogalom a biblioterápia, mely a FEEK új képzéseként már Pécsett is elérhetõ, s a szerzõ az oktatógárda lelkes tagja. Vajon a mûvészetek általában, s különösen az irodalom képes arra, hogy begyógyítsa a befogadó sebeit? Hiszek a jó irodalomban – jelentette ki a szerzõ. – Választ ad a problémákra, amiket megtalálnak a mûben és önmagunk-


ban. De mit/kinek a mûveit olvassuk ehhez? V. Gilbert Edit nagyon nyitott e kérdésben, talán csak a sekélyes lektûrökre tett egy megjegyzést. Az viszont feltehetõen minden pécsi, és minden Ulickaját szeretõ számára világos, hogy az orosz írónõt V. Gilbert Edit fedezte fel Magyarország számára. Azt mutatja meg a regényeiben, hogy hogyan lehetne

egy kicsit normálisabban élni. És megmutatja, hogy nem feltétlenül kell belehalni a problémákba, és hogy van, amikor megoldódnak maguktól a dolgok, és van olyan, hogy úgy válnak semmissé, hogy egyszerûen megunjuk õket, mert már eleget sírtunk. Ulickaja a kötet szerzõje szerint egyszerre szentimentális, romantikus és realista. Bár korábbi rendezvényeivel ezt már sokszor bizonyította a gyakorlatban, V. Gilbert Edit itt is elmondta: fontos lehetõséget biztosítani arra, hogy az olvasmányélményüket

megosszák egymással az olvasók, ezért az a jó, ha egyfajta beszélgetõ terek alakulnak ki akár egy-egy mû mentén. Az új kötete is efféle: voltaképpen egy beszélgetés kezdeményezése az olvasóval a világ dolgairól. H. É.

FOTÓK: BALOGH ROBERT

Baromi jó érzés!

Nyáry Krisztián: Igazi hõsök – 33 magyar címû tavaly, évvégén a Corvina Kiadónál megjelent könyvérõl beszélgettünk. Éppúgy ír ismert emberekrõl – Semmelweis Ignácról, Papp Laciról – mint kevésbé ismertekrõl – Halassy Olivérrõl, a világ elsõ mozgássérült olimpikonjáról, vagy Ocskay Lászlóról, a magyar „Schindlerrõl”. BALOGH Robert írása

A hõs egy kisfiú számára az, aki egyedül legyõz egy sárkányt. Te hogy határozod meg ezt a fogalmat? Mindenkinek megvan a saját definíciója. Számomra az a hõs, aki képes jó döntéseket hozni, a döntése mellett kitartani, és ezzel egy olyan ügyet képviselni vagy olyat tenni, amivel egy közösségnek használ. Legyen ez akár egy kis közösség vagy akár egy egész nemzet. Az csak egy jellemzõ mellékkörülmény, hogy ez a közösség többnyire nem szokta felismerni, hogy valaki – a hõs – itt az õ érdekeit képviselte, hanem csak valami normalitástól eltérõ

JÁTÉK Hova járt egyetemre Nyáry Krisztián? A helyes megfejtõk közt az Igazi hõsök címû könyvét sorsoljuk ki. A megfejtéseket az [email protected] címen várjuk. Beküldési határidõ: február 20.

cselekedetet látnak benne. A hõs képes a saját érdekeivel szemben dönteni, háttérbe szorítani az önös érdekeit. Arra törekedtem, hogy minél teljesebb spektrumot mutassak az olvasóknak hõsökbõl. Olyanokat is bemutattam, akik akár egy kisgyereknek is hõsök lehetnek, mondjuk Sztehlo Gábort, az embermentõt, és egy olyanokat is, akikrõl elsõ pillanatban nem gondoltuk, hogy az lenne. Ilyen például Rátz tanár úr (Rátz László), akinek a hõsiessége abban rejlett, hogy egész életében pedagógusként a saját érdekeit háttérbe szorítva dolgozott, és a XX. század legtehetségesebb természettudósainak lendületet adott, segítette õket abban, hogy kiteljesítsék a tehetségüket. Miért van szükségünk igazi hõsökre? Hiányoznak ma az életünkbõl? Ma befele forduló pillanatait éli a magyar társadalom, ma nincsenek igazából kapaszkodók, nincsenek közösen elfogadott irányok, ilyenkor mindig segítenek a közösségen a hõsök. Engem ez foglalkoztat. Az életrajzokból tanulságokat vonhatunk le a magunk számára, erõt meríthetünk belõlük. Szívesen képzeljük el saját magunkat úgy, hogy 1944-ben mi is gyerekeket mentettünk volna. A statisztika azonban nem ezt mutatja. Az emberek 95%-a egyáltalán

nem mentett gyerekeket. Nem azért, mert rossz emberek voltak, hanem részben azért, mert úgy gondolták, úgysem tudnak változtatni az egészen, részben a saját maguk és családjuk biztonsága érdekében megfontoltabban kellett viselkedniük, s nem éreztek mozgásteret. De Sztehlo Gábor, Slachta Margit, Ocskay László példája azt mutatja, hogy mindig van annyi lehetõség, hogy tegyünk valami jót, bármennyire meredek történelmi szituációban élünk is. Ha hasonló helyzetbe keveredünk, akkor sokkal nehezebb nem cselekedni ezeknek az embereknek az életrajzát megismerve, mert „ciki”. Mert tudjuk, hogy mindig meg lehet állni egy pillanatra, és elgondolkodni, hogy maradt-e még döntési lehetõség. Mert az igazi hõsök nem tettek mást, csak megálltak és elgondolkodtak ezen. A könyvnek igazából ez a funkciója, és ezért kedvelik a történeteket az olvasók is. A sorsfordító pillanatoknál a hõsök megérezték, hogy kell helyesen dönteni. A szituáció segített ebben? A neveltetés? Ez is, az is, és talán még a kitartás. A hõsök valamiben nagyon tehetségesek. Ez is fontos, õk tudják, hogy miben jók. A hétköznapi helyzetekben mindenki tud hõs lenni, csak nem gondolja azt, hogy hõs lenne. Látunk egy embert az aluljáróban feküdni. Az elsõ gondolatunk az, hogy ez biztosan részeg, saját maga tehet a sorsáról, elfordítjuk a fe-


jünket – én is ezt szoktam tenni. Mégis van, hogy tízbõl egy-két ember, aki nem ezt teszi, odalép a földön fekvõhöz és megkérdi, mi baja. Ilyenkor többnyire kiderül, hogy az illetõ nem részeg, csak segítségre szorul. Ezek hõsies pillanatok. Erre kéne az embereknek magukat tréningezni, hogy meg tudják oldani ezeket a helyzeteket. A pillanat hõsiessége nem mérhetõ azzal, hogy valaki megment 2000 embert, de mégis, ezt egy olyan, átlagos, hétköznapi ember is megtanulhatja, mint én. Van a hõsiességnek tanulsága számodra? Ha csak a II. világháború embermentõinek életrajzát vizsgáljuk, akkor az derül ki, hogy ez nem csak valami altruista jócselekedet. Mindegyik beszámol arról, hogy ez „baromi jó érzés”. Egy Ocskay László azért nem tudta abbahagyni, és minden nap egyre nagyobb kockázatot vállalva mentette az embereket, mert ez „tök jó”! Olyan, mint a drog, rá lehet kattanni. „Még hogyan tudok megmenteni embereket?” Oscar Schindler is errõl számolt be a film alapjául szolgáló interjúkban, hogy jónak lenni szédítõen jó érzés volt. Ha ezt eltalálja az ember, vagy megtalálja, hogy miben tudja ezt tenni, akkor az neki is jó lesz. Ha így nézem, nem teljesen önzetlen cselekedet ez. (Nevet.) A teljes interjú az UnivPécs honlapján olvasható.

29

belépõ 8 mm

Cinemavurstli Pesten azon morfondíroztam, melyik mozit próbáljam ki, az IMAX-et vagy 4DX™-et. Utóbbit választottam. Felszerelkeztem pattogatott kukoricával, jeges teával – mint állandósult multiplex-kellékekkel – jöhet az Öt sereg csatája. A székre fel kell lépni, magasabb a szokásosnál. Az elõttem lévõ háttámlán fúvókák, amúgy minden nagyjából ugyanolyan, mint egy szokásos moziteremben. Szemüveg fel, és gyerünk. A székben felbúgnak a motorok és ahogy repül a sárkány, úgy mozog vele a szék, érzem fújni a szelet – mellettem a párom felhúzta a kardigánját, mert fázni kezdett – a sárkány élesebb fordulóinál a fülemben érzem a levegõ süvítését. Alapvetõen az egész terem effektek sorozatával erõsíti az élményt, rásegít a vizuális hatásokra, más érzékeket is bevonnak az erõsebb élmény kedvéért. A villámlásra is rásegítenek, ha a vásznon köd van, akkor a teremben is gomolyog a füst és a szél is fúj, és tényleg cikáztak a villámok. Ez vurstlinak hangzik, de nem az. Egészen más élményt nyújt így egy film, kicsit újra gyereknek érzi magát az ember. Amikor a sárkány vízbe döntött néhány háztetõt, az arcomba csapott a víz. Persze csak egy kis permet, de akkor is. Amikor a hatalmas szörnyek hatalmas bunkóikkal odacsaptak

Az okos kütyük sötét oldala, avagy behálózva

a törpökre, a hátamban éreztem az ütés erejét (na jó, csak kissé hátba rúgott a szék). És a kameramozgások követését kifejezetten jobban érzékelteti a szék mozgása. A világon 29 helyen mûködtetnek ilyen mozit, Dél-Koreából indult a 4DX és külön programozócsapata van, akik összehangolják az audiovizuális ingereket az effektekkel. Az összkép tényleg nem a szokványos moziélményt adja. Az erõsebb élmény miatt van benne egy jóértelmû vidámparkiság, balra néztem és azon szórakoztam, hogyan dobálja a szék a páromat, csak utána gondoltam bele, hogy valószínûleg õ is ilyen jól szórakozik rajtam. Elgondolkodtató, hogy önmagában a hagyományos filmes élményt miért kell megeffektezni? Nem elég erõsek a filmek önmagukban? A 4DX számomra egyszeri élmény, és bár a film illatokkal való effektezését kiemelkedõen jó ötletnek tartom – midõn a hõsök kiértek az illatos rétre, tényleg rétillatot éreztem, szerencsére az orkpiszok bûzérõl nem kaptam kóstolót – de ha mondjuk Fellini Édes életét nézném újra, akkor nem igényelném feltétlenül, hogy érezzem a helikopter imbolygását és érezzem a klasszikus Trevi-kútban játszódó jelenet közben a klórozott víz szagát.

Állítólag az okoskütyük jók, fõképp persze az okostelefonokra gondolok, amitõl rettenetes módon tartózkodtam nagyon sokáig, pedig javasolták, hogy legyen, mert nagyon tuti, hogy olyan sok mindent tud. Aztán tönkrement a mobilom (jellemzõen nekem már ez is okos volt, ugyan semmit nem tudott, amit egy okostelefon, egyszerûen csak volt rajta internet, meg érintõképernyõs volt, és ugyanazt meg tudtam vele oldani, amit egy okostelefonnal is). Az üzletben a legjutányosabb mégis az volt, ha okostelefonra ruházok be. Hogy mennyire okos, arra már akkor rá kellett jönnöm, amikor beüzemeltem. Olyan okos, hogy igazán csak az tudja kezelni, aki felér az okosságához. A használati útmutató ugyanis beépített, tehát már be kell üzemelned, hogy használni tudd. Aztán elkezdtem használni, és eltelt 2 nap úgy, hogy megint lett egy „buta” mobilom, mert az összes olyan funkciót kiiktattam, amitõl „okos”. Egyszerûen nem bírtam, hogy állandóan emlékeztet, értesít, mindent jobban akar tudni nálam, az alkalmazásokat azóta se használom, bár vannak jók, vitathatatlan. De ha ez még nem lenne elég, az új laptopom rácsatlakozott a mobilomra, hogy még jobban behálózzanak. Le lehet tiltani ezeket a dolgokat, persze. De ami marad, azt az elõzõ, nem okostelefonom is tudta, és az elõzõ, nem szuper laptopommal is meg lehetett csinálni. Ezek az új okosok uralni fognak minket, ha nem indítunk ellentámadást. A harc nem reménytelen, de a kérdés marad: mi is az értelmük? BRANCZEIZ Anna

Programok február 9–22-ig február 9. (hétfõ)

21.00 Pannonia Allstars Ska Orchestra

KONCERT 20.00 Cubalibre

EGYÉB PÉCSI KULTURÁLIS KÖZPONT 18.00 Decentrum klubest Hogyan ismerhetõ fel egy mestersé- 21.00 Kowalsky meg a Vega ges vagy egy idegen intelligencia – vendég: Helo Zep! Szolcsányi Tibor elõadása PÉCSI EST CAFÉ TRAFIK

B.R.

BULI 21.00 Yugo Night Farsang

PÉCSI EST CAFÉ

február 10. (kedd) EGYETEMI 18.00 Genetikai polimorfizmusok Kiss István (PTE ÁOK Orvosi Népegészségtani Intézet)

könyvjelzõk

Hátrányban az elõny? Gyuris, P., Meskó, N., Tisljár, R. (szerk.) Az evolúció árnyoldala. A lelki betegségek és az alternatív szexualitás darwini elemzése. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2014

Egyszerû kiindulópont: ha elfogadjuk azt, hogy az evolúció jutalmazza azt, ami az emberi fajnak kedvezõ, akkor vajon miért „küzdünk” évezredek óta a depresszióval, a drogfüggõséggel, betegségekkel, nárcizmussal, machiavellizmussal… és hogyhogy még mindig létezik a prostitúció? És hogyhogy nem halnak ki azok, akik evészavarban szenvednek? A kötet szerzõi evolúciós pszichológiai szempontból közelítik meg e kérdéseket. Vegyük például a depressziót. A „baby blue”-nak is nevezett szülés utáni mélabúban szenvedõ nõk kevésbé vesz-

30

nek részt az újszülött gondozásában, ami elsõ hallásra hatalmas hendikep mind az anya, mind a gyerek számára. Viszont „automatikusan kiváltja a férfiak többletgondoskodását. Tehát ezekben az esetekben a férfiak nagyobb részt vállalnak az utódok gondozásában, mint a nõk, amelynek eredményeképpen, feltehetõen, a férfiak kevesebb idõt és energiát fordítanak más, potenciális partnerek felkutatására, házasságon kívüli kapcsolatok kialakítására” – áll a Búskomor Homo Sapiens címû fejezetben. A kötetet eredetileg az Evolúciós pszichopatológia címû tantárgy tankönyvének írták. Szerintem minden önmaga és a világ fejlõdésére nyitott embernek érdemes elolvasnia.

PAB SZÉKHÁZ

TRAFIK

Február 14. (szombat)

BULI 22.00 PTE Valentine's Day Poli feat Mc Fedora / Nora Matisse / Roocha AMPER KLUB

EGYETEMI 19.00 XIX. Egyetemi bál

Február 17. (kedd) EGYÉB 16.30 Mexikói–magyar kapcsolatok a XXI. században – Izabel Bárbara Téllez Rosete mexikói nagykövet elõadása PÉCSI CIVIL KÖZÖSSÉGEK HÁZA PTE DR. ROMHÁNYI GYÖRGY AULA

február 11. (szerda) EGYÉB 19.00 Egy kis esti fizika Kísérletek szilárdtest fényforrásokkal

KONCERT 20.00 Pixelplatans NAPPALI

EGYÉB 18.00 2015 – Boldog Kínai Új Évet! 19.30 A Pécsi Playback Színház elõ- A kínai hold újév alkalmából az este során a Shanghai Színházi Akadémia adása MÛVÉSZETEK ÉS IRODALOM HÁZA és a Shanghai Encore Arts Troup elõadásának középpontjában a tánc és a zene mellett az akrobatika áll, és bûvészmutatványokat is bemutatnak. február 13. (péntek) ZSOLNAY NEGYED – E78 – PANORÁMATEREM

EGYETEMI 9.30 II. Palacsintalankodás Segíts azzal, hogy eszel! Tavaly 300 darab palacsinta fogyott el egy délelõtt alatt, de a szervezõk idén szeretnék ezt megdönteni. A falatozás „eredményét” a Szemem Fénye Alapítvány kapja majd. A palacsinták elfogyasztásán kívül a szervezõk várják alapanyagok (liszt, tojás, cukor, tej, olaj, lekvár, kakaó, stb.) felajánlását, amit elõzetes egyeztetés alapján az ÁOK fõépületében lehet leadni Bozsogi Kinga nevére, az ETK épületében Csárdi Klaudia veszi át az adományokat. Részletek az eseményél a Facebookon! PTE ÁOK AULA

ZSOLNAY NEGYED – E78 – KONCERTTEREM

KIÁLLÍTÁSMEGNYITÓ 17.00 S zí j Kami l l a Mu n kác s y - dí jas képzõmûvész kiállítása

KONCERT 19.00 Kiscsillag & Pannon Filharmonikusok ZSOLNAY NEGYED – PÉCSI GALÉRIA M21 A Pannon Filharmonikusok elsõ randevúja a Kiscsillaggal. Valentin napján 17.30 A világ éjszakai arca – nemzetszimfonikus köntösbe bújnak a daközi fotókiállítás lok. Vezényel Christian Schumann. ZSOLNAY NEGYED – PÉCSI GALÉRIA M21


KODÁLY KÖZPONT

február 18. (szerda) KÖNYVBEMUTATÓ 17.00 Schrammel Imre: Napló A mûvésszel Nagy Márta, a PTE MK Kerámia Tanszék vezetõje és Komor István a Zsolnay Negyed üzemeltetési igazgatója beszélget. ZSOLNAY NEGYED – PÉCSI GALÉRIA M21

belépõ

Teatro Okostelefonok mindenek felett A wifi világában szinte elengedhetetlenné vált egy kis okos, aki a zsebünkben lapulva bármikor elérhetõvé teszi számunka az egész világot. Korábban, ha szakadó esõben vártuk a megfázástól biztos megmentõ buszt, a hiányzó menetrenddel nem tudtunk mit kezdeni. Most egyszerûen csak elõkapjuk a mobilunkat, és pár érintést követõen már elõttünk is van. Míg máskor egy e-mail megválaszolására sokszor egy napot kellett várni, mára szinte azonnal választ kaphatunk. Na, és a kurzusjegy rögzítése? Mégis ki bírja ki hazáig, hogy megnézze a jegyét, ha körülötte mindenki tudja már? Jó a kézbe venni, aki szereti, valósággal simogathatja használat közben, noha nem ezért szeretjük. A nyomógombok hiánya gyorsabbá, a megszámlálhatatlan alkalmazás színesebbé teszi használatát. Valóságos társunk lehet, ha noszogatásra van szükség, hiszen ha kell, a megfelelõ idõközönként bombáz bennünket értesítésekkel, mit is kellene éppen csinálnunk. (Persze az, hogy megfogadjuk-e ezeket, már egy teljesen más dolog.) Emellett szépek, modernek és trendik. Nem feltétlenül csak a közösségi életben való állandó online jelenlét miatt kiemelkedõek, hiszen a munka területén ugyanúgy használhatjuk tárgyalások virtuális lebonyolításában. Sõt, segítségével bármikor foglalhatunk magunknak szobát egy hotelben, vagy ugyanúgy megvehetjük a jegyet az esti mozizáshoz. Nagyteljesítményû számítógép, kényelmesen elfér a kézben, akár egy távirányító, csupán sokkal több funkcióval bír. Hogy mire használjuk, az már csak tõlünk függ. STEINER Petra

EGYÉB 19.00 Sopianae Slam Poetry Klub NAPPALI

Adj vért! Véradási lehetõség az egyetemen

február 19. (csütörtök) KONCERT 20.00 Wahorn András –Marton Luca duó NAPPALI

EGYÉB 16.30 „Tiszteljétek az életet, minden életet, a leggyengébbet is!” Rita Prigmore németországban, szinti (cigány) családban született, kisgyermekként náci orvosi kísérleteknek vetették alá, amit a Holokauszttal együtt szerencsésen túlélt. ZSOLNAY NEGYED – E78 – PANORÁMATEREM

KONCERT 20.00 Metronóm Jazz Klub: Vasvári Pál In Line Group – „In memoriam Csepregi Gyula” ZSOLNAY NEGYED – E78 – KONCERTTEREM

február 20. (péntek) KONCERT 19.00 Péterfy Bori & Love Band: Fák, denevérek, piócák – vendég: Lovasi András és Császári Gergely KODÁLY KÖZPONT

február 21. (szombat) KONCERT 21.00 Blahalousiana + Deer Fellaz EST CAFÉ

BULI 22.00 Dave Seaman (UK)

február 10. 9.30–15.00 BTK–TTK Aula február 11. 11.00–15.00 ÁJK–KTK Dr. Halasy Aula február 17. 17.00–20.00 Szántó Kollégium február 18. 10.00–15.00 Pollack Aula február 24. 10.00–15.00 ÁOK Dékáni Tanácsterem AMPER KLUB

Busójárás Mohácson Február 14. (szombat) 13.00: a Botos busócsoport busólakodalmas menete a komptól a Deák térig, majd vissza a Széchenyi térre, közben a busószobor megkoszorúzása a Bensheim téren 14.00–19.00 óráig a Síp utcában: „Veselje sa Bušama” – „Vigasság a busókkal” maszkfaragó bemutató, bemutató korongozás, farsangi játékok, sokacbab fõzés 14.30: a Deák téri szabadtéri színpadon a busólakodalmas bemutatója, majd ízelítõ a dudástalálkozóból 15.00: a Széchenyi téren néptáncegyüttes bemutatója 16.00: Nemzetközi Dudástalálkozó – nyitókoncert Február 15. – Farsangvasárnap 13.00: a Sokac-révben a busók csónakos átkelése a Dunán 13.30: a fõtéri szabadtéri színpadon (Széchenyi tér) nemzetiségi néptáncbemutató 14.00: a Kóló téren busók és farsangi csoportok gyülekezõje

15.30: a fõutcán (Szabadság utca – Dózsa György utca) és a fõtéren (Széchenyi tér) szabad farsangolás 15.30: a busócsoportok és a felvonuló néptánccsoportok bemutatói a belvárosban 16.00: a Duna-parti Millenniumi Emlékmûnél a busócsoportok és tánccsoportok bemutatói 16.40: a Duna-parton a farsangi koporsó vízre bocsátása a kompról a Bödönhajós csoport közremûködésével 17.00: a Mohácsi Tamburaiskola összevont zenekara mohácsi népzenét játszik 17.30: a Széchenyi téren máglyagyújtás – busók körtánca Február 17. – Húshagyókedd 17.00: élõ tamburazene a színpadról a város tamburásainak közremûködésével 17.30: a Széchenyi téren máglyagyújtás – koporsóégetés

Aki szeretne a Pécsi Országos Színházi Találkozó 3 fõs közönségzsûrijében helyet foglalni, március 30-ára vegyen jegyet a Pécsi Nemzeti Színházba, a Szentivánéji álomra, hátha kisorsolják. Tíz nap, rengeteg elõadás…

Pécsett többfajta színházi elõadást lehet megtekinteni. A Pécsi Nemzeti Színház népszínházi programja szélesre tárta a kapukat, fõképp családi vonalon erõsítettek az elmúlt években, de cserébe izgalmas vendégelõadásokra bukkanhatunk náluk. A Pécsi Harmadik Színházban a kortárs magyar színházi kínálat egyedülállóan gazdag, érzékenyen, humorral, ironikusan reagálnak a jelenkori magyar társadalom problematikájára. A Janus Egyetemi Színház a város alternatív színházává nõtte ki magát a Zsolnay Negyedben. A Bóbita Bábszínházban is rá lehet bukkanni felnõtteknek szóló elõadásra, ahogy a MárkusZínház Perczel utcában található kis épületében is elõfordulnak színházi kuriózumok. De akad még néhány meglepõ helyen játszó társulat is a városban, például az Improvokál vagy az Escargo Hajója Színházi Nevelési Szövetkezet. A Pécsi Nemzeti Színház érdekesebb elõadási közé sorolható a Szentivánéji álom, a filmes megoldásaival, egyedi látványvilágával újrafûszerezett Shakespeare-mese. A Születésnap és a Kripli is a fajsúlyosabb elõadások közé tartozik, de aki habkönnyû mesére vágyna, annak ott a Pán Péter, de lesz még Csíksomlyói búcsú és Tóth Kriszta Évek vándora címû meséjén alapuló játék. Gulyás Dénes március végére színpadra ál-

lítja Mozart Don Giovanniját. Február 16-án a budapesti Katona József Színház vendégszerepel a Pécsi Nemzeti Színházban: Musik, Musikk, Musique címû elõadásával, amely a századelõ füstös orfeumi hangulatát idézi meg többek között Jordán Adél, Kocsis Gergely, Nagy Ervin, Ónodi Eszter lép fel színpadon, élõzenével. Utolsó címmel Rába Roland rendezésében március 20–21-én lesz a Proton társulat elõadása Pécsi Nemzeti Színházban. Egy idilli bevásárlóközpontban reked néhány ember, mert külvilágban tombol a vírus, aki borzongásra, izgalomra vágyik, annak ott a helye A Pécsi Harmadik Színházban nagyon erõsen van jelen a kortárs magyar dráma. A kis térben játszódó Spiró György darabot, a Prahot csak ajánlani tudom, intimitása, õszintesége beavat a lottónyertesek nehézségeibe. Székely Csaba Bányavirágja is sok kérdést vet fel, arról, hogy milyen emberek vagyunk - azon túl, hogy szeretjük a pálinkát. Idén megerõsödött a színházban az ír drámák helyzete, már bemutatták a Kövek a zsebbent, de emellett a tavasz folyamán várható Martin McDonagh: Piszkavas (Leenane szépe). A sötét vígjáték a város szélén érdekes rezonál a magyar valósággal. Az idei év színházi eseményének is a Pécsi Országos Színházi Találkozó ígérkezik. Június 4–13-a között Pécs lesz Magyarország színházi fõvárosa, immár tizenötödször. Amint kiderül a versenyprogram, már el is lehet kezdeni kalkulálni, miképpen, hogyan van lehetõség a vizsgaidõszakkal összeegyeztetni a POSZT-ot. B. R.

SZÍNHÁZPROGRAM JANUS EGYETEMI SZÍNHÁZ Elszakadóban 02.9. 19.00, 02.10. 20.00 Szöveg és zene 02.19–20. 20.00 A JESZ elõadásaira a részvétel ingyenes, de elõzetes jelentkezéshez kötött! Jelentkezni lehet a +36 72 501 500/28292 és a [email protected] elérhetõségeken MárkusZínház Grand Hotel 02.12–13. 19.00


Pécsi Harmadik Színház Prah 02.09. 19.00, Kövek a zsebben 02.10. 19.00 Príma környék 02.12. 19.00 Szemünk fénye (Góbi Rita-társulat) 02.18. 19.00 Pécsi Nemzeti Színház 39 lépcsõfok 02.09–10. 19.00 Közelebb 02. 13–14. 19.00 Antigoné 02. 10–11. 19.00 Musik, Musik, Musique 02.16. 20.00 Carmen 02.19. 19.00

31

ERASMUS. Játék a 10. oldalon oldal A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM HÍRLAPJA MEGJELENIK KÉTHETENTE. with ENGLISH pages

Recommend Documents