A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM HÍRLAPJA MEGJELENIK KÉTHETENTE. with English page. XIV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM március oldal. 9. oldal 4

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM HÍRLAPJA – MEGJELENIK KÉTHETENTE

wi Engli th sh pa ge

XIV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM – 2013. március 4.

2–3. oldal

9. oldal 4. oldal

mandulavirágzási tudományos napok Tudomány – Egyetem. A Pécsi Egyetem és hallgatói a középkortól napjainkig Oxford, Párizs, Bologna után a valódi egyetemalapítási hullám a XIII. századra tehetõ – mondta el Fedeles Tamás (PTE BTK) A tudományok mûvelésére felettébb alkalmas város – A középkori pécsi egyetem rövid históriája címû elõadásában. Talán kevésbé köztudott, hogy Nagy Lajos király mellett Pécs akkori püspöke, Koppecbachi Vilmos az, akinek a város középkori egyetemét köszönhetjük: õ korábban IV. Károly diplomatájaként jól ismerhetett más akkori egyetemeket. Vilmos püspök személyén kívül Bartolomeo Piacentini padovai professzor, Nagy Lajos késõbbi tanácsadójának magyarországi látogatása adhatott ötletet az intézményalapításra. Pietro Pileo da Prata padovai püspök véleménye is fontos volt ahhoz, hogy itt V. Orbán pápa engedélyezze az egyetem alapítását, azt pedig, hogy valóban alkalmas-e erre a város, az ún. szentszéki processzus során Rodolphus de Castello vizsgálta meg. De miért pont Pécs? Az a kijelentés, hogy a Boszniában burjánzó eretnekség legyûrése miatt, nem nyert bizonyítást, fõleg azért, mert teológiát nem tanítottak Pécsett. Nagy Lajos dél felé folytatott expanzív külpolitikáját szokták még érvként felhozni. Fedeles Tamás szerint ennél jóval nyomósabb érv az, hogy a XIV. században a pécsi számított a leggazdagabb egyházmegyének, így megfelelõ volt az anyagi bázis – s ebben Vilmos püspök szerepe is meghatározó volt. Tény az is, hogy ebben az idõszakban a Magyar Királyság területérõl éppenhogy Zágráb és Pécs adta a legtöbb Itáliában tanuló diákot. Az az alapítólevél 1367 szeptemberében kelt, Viterbóban írta alá V. Orbán pápa. A pécsi egyetem felépítése sok szempontból a padovaihoz hasonló (amit a bolognairól mintáztak), s a teológiát kivéve mindenféle tudomány oktatására felhatalmazást kaptak. Az itt tanítók közül kiemelkedik Galvano da Bologna, aki oly nagy tiszteletnek örvendett, hogy egy bolognai professzor tiszteletdíjának tízszeresét kapta Pécsett, s hozzá házat és szõlõt. Az oktatás (ahogy a középkorban általában) szabadtéren vagy templomban zajlott, Pécsett feltehetõleg a székesegyház északi oldalán – itt áprilisban nyílik majd kiállítás ennek kapcsán. Vilmos püspök halála után a pécsi egyetem meggyengült, léte maximum az 1380-as évek végéig tolható ki, megszûnésére utal az is, hogy 1395ben létrejött az Óbudai Egyetem. HARKA Éva

Mandulaszirmok A kutatóegyetemi cím elnyerésének várható pozitív következményeinek felsorolásával nyitotta meg Bódis József rektor a Pécsi Tudományegyetem idei Mandulavirágzási Tudományos Napok címû rendezvénysorozatát február 25-én a Halasy-Nagy József Aulában.

Stanislaw SROKA Jagelló Egyetem, professzor A magyar diákok mindennapi élete a középkori krakkói egyetemen (Tudomány – Egyetem. A Pécsi Egyetem és hallgatói a középkortól napjainkig)

MADAS Edit PPKE, professzor Írásbeliség–szóbeliség–irodalom (Tudomány – Egyetem. A Pécsi Egyetem és hallgatói a középkortól napjainkig)

SZÖGI László ELTE, fõlevéltáros A külföldi egyetemjárás tömegessé válása a 19. század második felében (Tudomány – Egyetem. A Pécsi Egyetem és hallgatói a középkortól napjainkig)

A XV–XVI. században tanult Krakkóban a legtöbb magyar diák, közülük sokan az ún. Magyar Bursában laktak. Ennek a háznak volt saját szabályzata is, de ez nem maradt ránk. Fennmaradt viszont 1526-ig majdnem 3000 feljegyzés a Rektori Bíróságon, mely magyarokat is érintett. A legtöbben ki nem fizetett adósság miatt kerültek a testület elé – pl. Menyhért, aki a Magyar Bursa seniora, majd a Krakkói Egyetem professzora is lesz, tenyérjóslásra adta a fejét, hogy adósságait kifizethesse, de voltak egyetemi rendtartás elleni vétségek és erkölcsi ügyek is.

Az eredeti Pécsi egyetemi beszédek gyûjtemény a XIII. század végén készült, jóval a pécsi egyetem alapítása (1367) elõtt, feltehetõen Budán, a domonkos studium generalén. Az viszont, hogy a kódexszel kapcsolatban több lényeges tanulmány született, s hogy a kritikai kiadás terve egyáltalán felmerült, mégiscsak e feliratnak, illetve a pécsi egyetem története iránti érdeklõdésnek volt köszönhetõ. A szakirodalomban a kódex Pécsi egyetemi beszédek címen szerepel, így hazai szempontból praktikusnak és méltányosnak tûnik, hogy továbbra is e címen idézzük.

Az ELTE-n húsz éve olyan kutatás kezdõdött, mely célul tûzte ki az európai egyetemeken tanult magyarországi diákok teljes adattárának elkészítését a kezdetektõl egészen az elsõ világháború végéig. Számos kísérlet ellenére Magyarországon a XVII. század közepéig nem létezett állandó magyar egyetem, ezért a külföldi egyetemjárás óriási jelentõségû a magyar mûvelõdéstörténetben. A XIX–XX. század fordulóján a fellendülõ magyar peregrináció tendenciáinak változásáról beszélhetünk: egyre inkább posztgraduális jellegû, s az új tudományágakra irányul.

Két- és többnyelvûség individuális és társadalmi szinten – A két- és többnyelvûség hasznosíthatóságának lehetõségei Korencsy Ottó, az ELTE BTK adjunktusa, aki 2002 óta tolmácsként aktívan részt vállal az európai intézmények munkájában, elõadásában arról beszélt, hogy a gyakorlatban hogyan mûködik a többnyelvûség az Európai Unió intézményeiben. Az elõadás elsõ felében a hallgatóság rövid történelmi áttekintést kapott a többnyelvûség eredetérõl. Megtudhattuk például, hogy a Biblia említést tesz arról, hogy már a rómaik idején is léteztek többnyelvû (héber, latin és görög) feliratok, illetve azt is, hogy a VI. században Sevillai Izodor a hagyományos meggyõzõdésektõl eltérõen azt állította, hogy három, és nem csupán egy szent nyelv létezik. Az elõadás második felében betekintést nyertünk az európai uniós tolmácsolás írott és íratlan szabályaiba, illetve megismerhettük az anyanyelv használatára vonatkozó legfontosabb szabályokat. Érdekesség például, hogy az írek ugyan lemondtak saját nyelvük, a gael

Impresszum

használatáról, ám továbbra is jogukban áll ezen a nyelven beszélni. Mint azt Korencsy Ottó elmondta, az anyanyelv használata az Európai Unióban elsõsorban azért nagyon fontos, mert egy-egy politikai vita alkalmával „emocionálisan felfûtve érvelni nehéz idegen nyelven”. Ugyanakkor szó esett a kisebbségi, vagyis az anyaország nélküli nyelvekrõl is, amilyen például a baszk vagy a katalán, de azt is megtudhattuk, hogy 2011-ben összesen 2 111 934 oldalt fordítottak le az unióban, melynek 3,7%-át magyarra, 12, 3%-át angolra fordították. Sok olyan tolmácsolási példa is bemutatásra került, melyek valóban megtörténtek a gyakorlatban, és amelyekbõl az EU intézményei igyekeznek okulni, illetve érdekességeket is hallhattunk, például azt, hogy más országok képviselõi miként fordítják le saját nyelvükre hazánk képviselõinek neveit. KISS Martina

UnivPécs – A Pécsi Tudományegyetem hírlapja

Alapító: Pécsi Tudományegyetem, felelôs kiadó: dr. Bódis József rektor, kiadó: Pécsi Tudományegyetem, 7622 Pécs, Vasvári Pál u. 4., fõszerkesztô: Harka Éva, lapszerkesztõ: Balogh Robert, lapterv, tördelõszerkesztõ: Wéber Tamás, olvasószerkesztôk: Németh Dániel, Vilmos Eszter, képszerkesztõ: Csortos Szabolcs, terjesztés: Filákovity Dusán, fotóriporter: Dobokay Máté, Márk Mirkó, Villányi Máté Állandó munkatársak: Kiss Martina, Földesi Mihály Tamás, Gerse Debóra, Gyuricza Márta, Herman Ákos, Janáky Zita, Lugosi „scham” Tamás, Andy C. Rouse, Rédei Viktória, Szalóki Bence, Tenyeri Anna

A Magyar Egyetemi és Fõiskolai Sajtó Egyesület tagja A SPINE (Student Press in Europe) tagja

Szerkesztôség: 7622 Pécs, Vasvári P. u. 4. 1. em. 123, telefon: 72/ 501-500/12140, 12122, e-mail: [email protected], www.univpecs.pte.hu Nyomda: PAUKER-Holding Nyomdaipari Kft., Budapest, felelôs vezetô: Vértes Gábor, ügyvezetõ igazgató HU ISSN 1586-1767, Megjelenik 8.000 példányban

2

UnivPécs 2013. március 4.

Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelõje az OBSERVER Budapest Médiafigyelõ Kft. 1084 Bp. Auróra u. 11. Tel.: (+36-1) 303-47-38, Fax: (+36-1) 303-47-44 [email protected]

KOMLÓSINÉ KNIPF Erzsébet PTE, egyetemi tanár Témavezetõi megnyitó (Két- és többnyelvûség individuális és társadalmi szinten. A két- és többnyelvûség hasznosíthatóságának lehetõségei)

BARTHA Csilla ELTE, MTA Nyelvtudományi Intézet, docens Többnyelvûség, nyelvi másság, szuperdiver-zitás: a kutatás régi-új irányai (Két- és többnyelvûség individuális és társadalmi szinten. A két- és többnyelvûség hasznosíthatóságának lehetõségei)

NIKOLOV Marianne PTE, egyetemi tanár Mit tudnak a magyar diákok idegen nyelveken és miért? (Két- és többnyelvûség individuális és társadalmi szinten. A két- és többnyelvûség hasznosíthatóságának lehetõségei)

BECK Zoltán PTE, adjunktus Cigányok a felsõoktatásban – egyházi kezdeményezések (A felsõoktatás területi dimenziói, avagy oktatásföldrajzi vizsgálatok a hazai és a nemzetközi térben)

HÍVES Tamás PTE, doktorandusz A felsõoktatás térbeli szerepe Magyarországon (A felsõoktatás területi dimenziói, avagy oktatásföldrajzi vizsgálatok a hazai és a nemzetközi térben)

Amellett, hogy ma divatos, a kétnyelvûség természetes állapot, csak a földnek ebben a csücskében nem az. Tévedés, hogy ez a fogalom kizárólag azokat fedi, akik két nyelvet anyanyelvi szinten használnak a mindennapokban. Éppen ellenkezõleg: e fogalom igen tág határok között mozog. Ma már nem szabad különlegesnek találnunk ezt, hiszen társadalmi környezetünk szinte elvárásként értelmezi – uniós cél az, hogy Európában mindenki legalább két nyelvet tudjon az anyanyelvén kívül. Mégis számos kérdés merül fel oktatási, oktatáspolitikai és jogi szinten is.

A kétnyelvûség vizsgálata a nyelvtudomány egy igen jól körülhatárolható, szûk, periférikus területe. Pedig 350–400 nyelv van mindössze, ami a hagyományos értelemben vett társadalomtudományi keretbe sorolható, a nyelvek elsöprõ többségének nincs sztenderdizált, kodifikált írásbelisége. A Föld lakosságának közel 70%-a használ egynél több nyelvet napi rendszerességgel, s az internetnek köszönhetõen újfajta, kommercializálódó többnyelvûség jelent meg. A nyelv és az identitás sem feltétlenül jár együtt – elég, ha az írekre és az ír nyelvre gondolunk.

A felmérések szerint a tanórákon a leggyakoribb tevékenységeket (fordítás, egyéni feladat, nyelvtani gyakorlás, hangos felolvasás) kedvelik a diákok a legkevésbé, és a legritkábbakat, melyek csoportmunkára és a nyelvi jelentésre épülnek, a legjobban (filmnézés, cd-hallgatás, szabad társalgás, nyelvi játék). A hazai nyelvtanulást sajnos meghatározza a szociokulturális háttér, ráadásul saját bevallása szerint a magyarok 22%-ának nem jó a nyelvérzéke – pedig ez fejleszthetõ. Bátorítanuk kellene a nyelvtanulókat ahelyett, hogy elbizonytalanítjuk õket!

A romákat olyan etnikai kisebbségnek is tekinthetjük, amely többé-kevésbé átvette a környezet többségének nyelvét és kultúráját. Ebben az értelemben szokás úgy fogalmazni, hogy õk Európa „legeurópaibb” népe. Számos kutató ebben azt az esélyt látja, hogy a romák a jövõben hozzájárulhatnak az európai integráció elõsegítéséhez. A cigány-roma értelmiségiek kinevelése olyan társadalompolitikai célkitûzés, amit a közvélemény viszonylag széles köre (nem csak a polgárügyi célokkal rokonszenvezõ szûkebb értelmiségi csoportok köre) támogat egyértelmûen.

A felsõoktatásba jelentkezõk és az elsõ helyen felvettek arányát, és az országon belüli eloszlását kistérségekre bontva mutatom be. A 2011-es állapotokat láthatjuk, mert ez volt a legfrissebb, amit hozzáférhetõvé tettek. A térképen úgy látható, mintha az ország két részre válna: van egy északi-nyugati rész, ahol hatvan százalék körüli az elsõ helyen felvettek aránya, és van egy dél-keleti rész, ahol negyven százalék körüli. Úgy tûnik, mintha a Dunántúlnak az északi-középsõ részeiben mintha jobban eltalálnák az ott lakó fiatalok, hova akarnak menni.

A felsõoktatás területi dimenziói, avagy oktatásföldrajzi vizsgálatok a hazai és a nemzetközi térben Pécs városa büszkén hirdette magáról egykor, hogy bányászváros, és talán mi sem a Mandulavirágzási Tudományos Napokon ülnénk, hanem egy geológuskonferencián, ha akkor aranyat vagy gyémántot találnak Uránváros alatt, netán a Karolina-külfejtésben – mondta Trócsányi András, Gyüre Judittal közös elõadásában, ami Az egyetemvárosiasodás hazai dimenziói, különös tekintettel Pécsre címet viselte. Ám nem így történt, és az egykori bányászváros most húsz–huszonöt évvel késõbb már az egyetemváros címet viseli – teljes joggal. A PTE gazdasági és társadalmi szempontból is hat a városra, ugyanis a hallgatók száma nagyjából Jászberény teljes lakosságának felel meg, és maga a PTE több mint 6000 alkalmazottat,

köztük közel 2000 oktatót alkalmaz. Hallhattunk a hazai egyetemek és az állam megváltozó kapcsolatáról is, ami szorgalmazza az új források feltárását – és bár erre nyugaton több lehetõséget is láthatunk, amibõl egy s más hazánkban is megjelenik, mégis a közép-kelet-európai térségek egyetemei más hagyományokra tekintenek vissza, mint a posztszocialista örökséggel nem rendelkezõ nyugat-európai campusoknak. Közép-kelet-európai sajátosság, hogy a kisebb városokra is jellemzõ az egyetemek, fõiskolák fenntartása – nyugaton elképzelhetetlen lenne 10 000 fõs településen egyetemet vagy fõiskolát létrehozni és mûködtetni, hazánkban mégis megvalósult. A kisebb városokban a

megváltozó felsõoktatás (az egyetemisták nagy aránya miatt) megváltoztatja a város gazdasági és társadalmi képét – és bár Pécs nem olyan kicsi város, a kérdés mégis feltehetõ: van-e kampuszosodás? Mivel a folyamatosan bõvülõ egyetem szórtan vesz részt a város életében, Trócsányi András és Gyüre Judit elsõ sorban a nyugati Campus területét vizsgálta, (a Szigeti úttól az Ifjúság útjáig, a Rókus utcától a Honvéd utcáig terjedõ terület és a környezõ utcák) mivel itt négy eltérõ kar (TTK, BTK, ÁOK, PMMIK) egyetemistái élik életüket nap mint nap. Ezen a területen az üzletek és szolgáltatók kimondottan ránk specializálódtak, igazodtak a mi életritmusunkhoz, a szorgalmi és vizsgaidõszak, illetve a nyá-

ri szünet specifikusságához, a szünetekhez és pénztárcákhoz. Tették ezt azért, mert elsõ számú bevételi forrás a diákság. Az elõnyökön kívül számos hátránya is van ennek: a szezon miatti idõszakos túlzsúfoltság, az eltérõ életritmus miatt feszültség a nem egyetemista lakossággal, a folyamatos vándorlás miatt a terek (lakások) „gazdátlansága”, természetes pusztulása. És amit talán még te sem tudtál: nem Egyetemvárosban élnek a legnagyobb arányban egyetemisták, nem is Uránvárosban, hanem a Kertváros paneljeiben. RÉDEI Viktória

A Sport-szeletek címû tudományos nap összefoglalója a 11. oldalon olvasható!

S.O.S. ÉLET Telefonszolgálat este héttõl reggel hétig ingyenesen, anonim módon hívható.

Telefonszám: 06-80/505-390 UnivPécs 2013. március 4.

3

egyetemi élet

„Mester és Tanítványai” konferencia

hírek ORSZÁGOS SZAKKOLLÉGIUMI TALÁLKOZÓ Március 2-án és 3-án Pécsett rendezték meg az Országos Szakkollégiumi Találkozót (OSZT). Az idei találkozó egyedi volt, hiszen elsõ alkalommal került sor Pécsett a Szakkollégiumok Egyeztetõ Fórumának (Interkoll) ülésére, melynek célja a szakkollégiumok közötti kapcsolat fenntartása, fejlesztése, együttmûködési kereteinek megteremtése. Az OSZT-on elõadott Komlósi László Imre rektorhelyettes, Mellár Tamás a pécsi közgázról, Kováts Balázs, a Paksi Atomerõmû nyugalmazott vezetõ mérnöke, valamint Gábriel Róbert, Szentágothai János Szakkollégium elnöke. Részletes beszámoló következõ lapszámunkban!

„ÚJ BIOMARKEREK AZONOSÍTÁSA” Február 28-án a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Bizottsága Székházában tartották meg a TÁMOP-4.2.2.A11/1/KONV nemzetközi közremûködéssel megvalósuló az Új biomarkerek azonosítása különös tekintettel az idegrendszerben lerakódó vas toxicitására és vastoxicitás kiváltotta oxidatív stresszre és innate immunreakcióra (transzlációs vizsgálatok) címû projekt nyitó konferenciáját, melyen részletesen bemutatták a kutatási alapprogramot.

BÕZSÖNY Veronika írása

A PTE Egészségtudományi Karának Fizioterápiás és Táplálkozástudományi Intézete konferenciát rendezett Mester és Tanítványai címmel. Az összejövetel célja többek között az volt, hogy a karon már végzett, illetve jelenlegi diákok elmesélhették a végzettségükkel eddig megszerzett tapasztalataikat, s az egyetem oktatói jó tanácsokkal látták el a pályakezdõket. Az egészségtudományi oktatás fõiskolai képzésként 1990-ben indult elõször Pécsett. A szûkös hely megnehezítette a dolgozók, valamint a

diákok munkáját is. Az elsõ egyetemi képzést 2010-ben sikerült elindítani. Az ország minden területérõl érkeztek fiatalok, hogy Pécsen szerezzék meg diplomájukat. Az önálló épületek és a belvárosi campus létrehozása elõsegítette a színvonalasabb oktatást. A fejlõdés eredményeként az Egészségtudományi Doktori Iskolában a hallgatók számára már lehetõvé vált a doktori fokozat megszerzése is. A rövid és tömör történelmi áttekintést követõen érdekes élettapasztalatok, történetek hangoztak el a hallgatóktól, valamint az oktatóktól is. Részletek: www.univpecs.pte.hu

Haladnak a munkák

MILYEN ÍZE VAN A BROKKOLINAK? Az IDEFICS program folytatásaként tavaly márciusban elindult egy új projekt, mely az IFamily nevet viseli, és amely program célja, hogy az egészséges életmódot szem elõtt tartva részletesen megvizsgálja a gyermekek fejlõdését, illetve családjaikat. Az eddigi eredményekrõl tartottak sajtótájékoztatót február 24-én a PTE KK Gyermekgyógyászati Klinikáján. Részletek: www.univpecs.pte.hu, www.ifamilystudy.eu

A kék gazdaság volt a témája annak a fórumnak, melyet a PTE PMMIK b2 doktori iskolája szervezett a pécsi Rókus utcai Építész Stúdióba. Az eseményrõl készült anyagunk a www.univpecs.pte.hu-n olvasható.

FOTÓ: CSORTOS SZABOLCS

KÉK GAZDASÁG – KÉK ÉPÍTÉSZET?

A 400 ágyas felújítási munkálatai megkezdõdtek – ezzel még nem mondtunk újat, hiszen korábban többször is beszámoltunk a TIOP-2.2.7-07/2F/22010-0001 és a TIOP-2.2.2-08/2-2010-0001 azonosítószámú projektekrõl. Az egyetemi vezetést február 21-én bejárásra és munkamegbeszélésre invitálták az üres és a rekonstrukcióra csaknem teljesen felkészített épületbe. Kukai Tibor mûszaki igazgató elmondta: az épületkomplexum külsõ homlokzatát borító pirogránit csempéket lecserélik, azért is, mert az azokat tartó habarcs elengedett. Az új, korszerû és jó hõszigetelésû burkolatterveket meg is lehetett tekinteni, az egy az egyes modelleken. A külsõ nyílászárók cseréjére is sor kerül, ezeket a mûanyag ablakokat is egy az

4


egyben meg lehetett nézni kívülrõl és belülrõl is. A beltér rendkívül látványos: bár egy-két falon még fellelhetõ egy-egy ott felejtett plakát, s a gyakorlott klinikajáró kiismeri a járást és azt, mi hol volt található a munkálatok kezdetekor, a 400 ágyas klinika kívülrõl is most utoljára olyan, mint amit az elmúlt évtizedekben megszokhattunk. Az épületbontási munkálatok 95 %-ban befejezõdtek, így napokon belül megkezdõdhet a rekonstrukció. Az átalakítás és bõvítés összességében csaknem 27 000 négyzetméternyi területen, mintegy 9,5 milliárd forintból, európai uniós forrásból valósul meg. HARKA Éva

egyetemi élet

Félmillió a Babitsnak

hírek EZÉRT SZERETNEK PÉCSI BÖLCSÉSZEK LENNI A PTE BTK pályázatot írt ki, hogy mostani és leendõ hallgatóit megszólaltassa arról, mit jelent számukra pécsi bölcsészhallgatónak lenni. Öt írásmû (Benda Katalin, ErdõBonyár Kitti, Kromják Laura, Pálfy Eszter, Vilmos Eszter) és két vizuális alkotás (Poór Dóra és Vámos Eszter) készítõi nyertek díjat, melyeket február 8-án adott át Müller Péter dékánhelyettes.


MÉDIAARCHÍVUMOK A HÁLÓZATON

Félmillió forintot, a XIX. Egyetemi Bál nyereségét ajándékozta a PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola számára Bódis József, a PTE rektora. A támogatást jelképezõ oklevelet Magasi András igazgató vette át február 20-án a PTE Rektori Hivatalában. Az összeget az intézmény tehetséggondozási programjában használják majd fel. Idén ünnepli az ötvenedik tanév kezdetét a PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola. Sok tehetséges diákunk volt és van jelenleg is, s ezt a jubileum kapcsán a Kodály Központba szeptemberre tervezett bemutatón a szélesebb közönségnek is meg tudjuk majd mutatni – jelentette ki Magasi András. A bálról szóló összeállítás: Egyetemi bál UnivPécs 2013. február 18. 10. oldal

„A büntetõjog olyan, mint a foci”

Elõadássorozat indult a BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék szervezésében: különbözõ digitális gyûjtemények munkatársai mutatják be a digitalizációval, az archívumok kialakításával és mûködtetésével kapcsolatos tapasztalataikat. Március 7-én Bánki Zsolt (Petõfi Irodalmi Múzeum), március 14-én Moldován István (Magyar Elektronikus Könyvtár) tart majd elõadást 14.00 órától a ZSÖK E25-ös épületének 301-es termében. Az elõadássorozat a TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0005 jelû, Jól-lét az információs társadalomban elnevezésû projekt keretében valósul meg.

KELETI KAPCSOLATOK KAPUJÁBAN A PTE felnõttképzési kara által szervezett tíznapos intenzív képzésen vesz részt február 26-tól harminchárom mesterszakos hallgató a kazahsztáni Kazpotrebsoyuz Karagandai Közgazdasági Egyetemrõl. A tavalyi évben megkötött keretszerzõdés alapján, amely a PTE FEEK és a kazahsztáni Kazpotrebsoyuz Karagandai Közgazdasági Egyetem között köttetett, rövid, de intenzív és interdiszciplináris tanulmányokat folytathatnak a kazah fiatalok, Olga Tjan vezetésével.

TAVASZ A BOTANIKUS KERTBEN Dr. Tóth Mihály: Remények és aggodalmak a negyedik Büntetõ törvénykönyvünk hatályba lépése elõtt dr. Vargha Damján konferenciaterem Pécs, Ifjúság útja 6. március 5. 18 óra

A büntetõjog olyan, mint a foci – szokták mondani – szinte mindenki ért hozzá. Ahhoz azonban, hogy bármelyikrõl megalapozott véleményt formáljunk, jól kell ismernünk a szabályait, különösen, ha azok változnak. Néhány hónap múlva lép hatályba Magyarország új, negyedik Büntetõ törvénykönyve. Az elõadás rövid történeti vázlat után arra a kérdésre igyekszik választ adni, milyen fõbb törekvések, elvek és intézmények jellemzik büntetõjogunk fejlõdését a harmadik évezred elején, s mennyiben felel meg ezeknek az új törvény. Elmondható, hogy új kódexünk alapvetõen megfelel a korszerû jogállami követelményeknek.

Sikerült a korábbi, 33 évig hatályos és nagyon sok módosításon átesett jogszabálygyûjtemény helyett egy talán koherensebb, áttekinthetõbb, közérthetõbb törvényt teremteni. Olyat, ami nem kíván minden áron és mindenütt újat nyújtani, ám határozottan és világosan felmutatja a társadalom büntetõjogi eszközökkel is védendõ értékeit. Néhány kérdés azonban megosztja a büntetõjogászokat, és folyamatos vitákat vált ki a büntetõjogi kérdések iránt mindig fokozott érdeklõdést tanúsító közvélemény körben is. Az áttekintés nem kerülheti meg, hogy ezekkel a problémákkal kicsit részletesebben foglalkozzon. Ilyen a büntethetõség alsó korhatára, a jogos védelem bizonyos kiterjesztõ szabályai, s ilyen a „három csapás” részletszabályainak esetenkénti indokolatlan szigora is. Várakozások, remények és aggodalmak egyaránt megfogalmazhatók tehát. Bízzunk benne, hogy a most következõ viták és tájékoztatók – köztük a nyitott egyetemi elõadás is – egyaránt segíthetnek majd a hallgatóknak és az érdeklõdõknek a jogalkotó szándékainak megértésében és a törvény helyes, egységes, mértéktartó értelmezésében.

Közel száz négyzetméteren nyílik a téltemetõ sárga virága, s az üvegházakban még virágoznak az orchideák. Látogatásukra hétfõtõl péntekig 7–15 óráig vagy a március 15-16-i hétvégén 14–18 óra között van mód. Info és bejelentkezés: [email protected]

Dr. TÓTH Mihály


5

egyetemi élet

„De fent más döntött, semmi nem tartozott ránk”

hírek L AKATFAL: HALLGATÓI ÖTLETPÁLYÁZAT A PTE PMMIK, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Városmûhely, a Pollack Manufactura, valamint a Matro Kft. ötletpályázatot hirdet a pécsi lakatfal megújítására és átgondolására. A pályázatot egy darab, álló formátumú 50x100 cm méretû lapon kell benyújtani, 5 mm vastag habkartonra felkasírozva. A tervpályázatra beadott – a kiírás feltételeinek eleget tevõ – munkák kiállításra kerülnek a pécsi Nádor Galériában. Határidõ: április 8. Info: www.pmmik.pte.hu, Lakatfal- hallgatói ötletpályázat menüpont

A hongkongi Lingnan Egyetem ösztöndíjakat biztosít kiemelkedõ tanulmányi eredményekkel rendelkezõ külföldi diákok számára egyetemi alapképzési programjai keretében a 2013/2014es tanévben, 2013 szeptemberétõl kezdõdõen. A Lingnan Egyetemen mûvészeti, üzleti és társadalomtudományi tanulmányokat lehet folytatni. Jelentkezési határidõ: március 31. Info: www.LN.edu.hk/admissions/da/intl vagy [email protected]

SZÖULI ÖSZTÖNDÍJ A Koreai Fejlesztési Intézet Közpolitika és Menedzsment Iskolája (Szöul) 2013. tanév õszi szemeszterétõl kezdõdõen koreai Kormányzati Ösztöndíj Programot hirdet kormányzati szakemberek részére Master of Development Policy (MDP), és Master of Public Policy (MPP) szakokra, szociális politika és közszféra irányítása és vezetése szakirányokban. A program három éves, melybõl egy évet a felvételt nyert hallgatók a koreai nyelv tanulásával töltenek. Jelentkezési határidõ: március 29. Info: www.kdischool.ac.kr


HONGKONGI ÖSZTÖNDÍJ

Demjén Ferenc Álarc címû dalából származik ez az egy sor, melyet a gyerekek is elénekeltek a Ritka Betegségek Világnapján, február 23-án a pécsi Zsolnay Negyedben. Az Éltes Mátyás Iskola diákjai olyan enyhe vagy súlyos értelmi fogyatékossággal rendelkezõ gyerekek, akik speciális oktatást igényelnek. Az õ zenés mûsorukat követõen beszédet mondott többek között Bódis József, az egyetem rektora, Miseta Attila, az ÁOK dékánja, valamint Márta István, a Zsolnay Kulturális Negyed fõigazgatója is. JANÁKY Zita írása

KRZYSZTOF SKUBISZEWSKI ÖSZTÖNDÍJAK A Krzysztof Skubiszewski gyakornoki és kutatói ösztöndíjat a Varsói Egyetem Kelet-Európa Tanulmányok Intézete bonyolítja le, rajta keresztül bármely más lengyel egyetemre is benyújtható a jelentkezés a jog a politikatudomány és a legújabb kori történelem területén. Az ösztöndíjra olyanok jelentkezését várják, akik doktori fokozattal, illetve MA vagy azzal egyenértékû diplomával, ám emellett jelentõs tudományos eredményekkel is rendelkeznek. Az egyéves gyakorlat mellett kéthónapos, rövidebb kutatói látogatásra is lehet jelentkezni. Jelentkezési határidõ: április 15. Info: http://palyazatok.org/krzysztof-skubiszewskigyakornoki-es-kutatoi-osztondij/

6

A gyerekeknek átadtak egy ajándékot, melyet pekingi beteg társaik küldtek nekik, külön e rendezvény alkalmából. A csomagban egy családot, közösséget jelképezõ véget nem érõ fonat volt, mindegyik csomó a ragaszkodást, összetartozást szimbolizálja. Továbbá a kínai újév alkalmából egy kézzel festett naptárat is küldtek a magyar gyerekeknek. Az egész napos programsorozaton elõadást tartott Daria Julkowska, aki az E-Rare nevû ritka betegségekkel foglalkozó kutatóintézet párizsi egységét képviselte. Az angol nyelvû elõadásból kiderült, hogy közel 30 millió ember szenved a kb. 8000 féle ritka betegség egyikében. Elõfordul, hogy egy betegséget összesen egy embernél diagnosztizálnak, ami értelemszerûen megnehezíti a tovább pácienseknél a felismerést. Hatalmas szükség volna támo-


gató cégekre és szervezetekre, mert ezek a speciális betegségek különleges mûszereket is igényelnek. A szervezet 2007-ben jött létre hat ország közremûködésével; célja pedig az volt, hogy összefogja az azonos célért harcoló tudóscsoportokat nemzetközi szinten. A kezdeményezés sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy idén már 14 ország tagja az E-Rare-nek és közel 40 publikáció született munkájuk során. A cél az, hogy 2020-ig minden ritka betegségnek megtalálják a genetikai hátterét, valamint legalább kétszáz kórra terápiát is kifejlesszenek. Daria Julkowska hangsúlyozta, hogy fontosnak tartják az utánpótlást, ezért minden évben több PhD lehetõséget is biztosítanak az érdeklõdõk számára Európa-szerte. Ezután Melegh Béla professzor (képünkön) röviden bemutatta a Science Buildingben folyó munkálatokat, illetve néhányat azok körül az Európában is kuriózumnak számító gépek közül, melyeket nap mint nap használnak a kutatók. A két tudományos elõadás után kicsit szelídebb vizekre evezvén egy olyan elõadás következett, mely a mûvészet oldaláról közelítette meg a ritka betegségeket: Aknai Tamás, a Mûvészeti Kar oktatója és volt dékánja kifejtette, hogy a mûvészek mindig is olyan dolgokat festettek meg, írtak le, faragtak ki, melyek az adott kor legnagyobb problémái voltak, éppen ezért a társadalom sokszor nem mert szembenézni velük. Õk nem kívánták zárójelbe tenni a valóságot, helyette magas mûvészi értékkel a nagyközönség elé tárták azt.

egyetemi élet Újratervezés és bizalom

FOTÓ: DOBOKAY MÁTÉ

Pen-elõ

Csapatválogatást tartottak a bölcsészek a Szenesben február 27-én. A Pécsi Egyetemi Napokról bõvebben következõ lapszámunkban!

„Haladj egyenesen három kilométert!” „Még nyolcszáz méter, és fordulj jobbra!” „Újratervezés”! Kellemes és türelmes hang noszogat, míg a GPS segítségével haladunk célunk felé. Van újratervezési lehetõség! Az életben is? Ha te is ember vagy, mint én, akkor bizony szükséged van idõnként rá, és mégis: gyakran nehezünkre esik szembenézni az új kihívásokkal. Sokszor visszahúz a félelem és aggódás. Szép dolog az új, az izgalmas, na de biztos, hogy jó is lesz? A változások a teremtett világ tagadhatatlan lényegét jelentik. Isten egy dinamikus, élõ és érdekes környezetbe helyezett bennünket. Olyan világot teremtett nekünk, melyben a Nap sem áll meg, hacsak csoda nem történik, az évszakok is állandóan változnak, és rendszeresen új kihívásokkal kell szembenéznünk. Legtöbbször pedig mi magunk változunk; és élvezzük a változás lehetõségét: mikor tagjaink összetörnek, regenerálódunk, értelmünk is megvilágosodhat a tanulás során, és arra is van lehetõségünk, hogy kapcsolatainkon, meg a magunk viselkedésén is változtassunk szükség esetén. A változásokat gyakran kényszerûen muszáj elfogadni, nincs más lehetõség. Könnyen megtesszük ezt ak-

„Két hete vizsgáztam” helyette, és ennek a folyamatnak milyen hatása lesz a könyvtárakra; a másikat pedig arról, hogyan változtak meg a hagyományos magyarországi családi szerepek, hogy épül fel ma a család. Két hallásértési feladatot is kaptunk, az egyik egy Katie Holmes-interjú volt, a másik egy interjú egy képzõmûvésznõvel, aki halászhálókból készítette mûalkotásait. A felsõfokú nyelvvizsgáról azt tartják általában, hogy olyanokról kell beszélni, amirõl nem fogsz soha többet egész életed folyamán. Ez nem így volt. A szóbelin az Európai Uniót kaptuk témaként, illetve két képet kellett összehasonlítani. Az egyiken egy lerobbant állapotban lévõ ház, a másikon egy luxusvilla állt. A benne élõk életkörülményeit taglaltuk. Az volt a jó, hogy nem a kép részleteit kellett elmondani, hanem a saját benyomásaim voltak a

MACHER Tivadar, lelkipásztor

Hírek

Felsõfokú ECL nyelvvizsga, angol Azért ezt a nyelvvizsgát választottam, mert nincs külön nyelvtani rész az írásbelin, a szóbelin pedig lehetõségem volt vizsgázópartnert választani. A vizsgáztatók és a vizsgafelügyelõk is nagyon kedvesek voltak. Egy hatalmas teremben ültünk, de remekül lehetett hallani s érteni mindent. A vizsgafeladatok olyan típusúak voltak, amilyenekre számítani is lehetett. Ilyen feladatokon tudtam gyakorolni az ECL vizsga felkészítõ kiadványban is. Két olvasásértés feladat volt: az egyik egy új tanárértékelési módszerrõl szólt, amit Washingtonban találtak ki, a másik a közösségi médiáról. Az egyik szöveghez kérdések voltak, a másikhoz pedig kiegészítõs feladat. Két fogalmazást is kellett írni: egyet arról, hogy el fog-e tûnni a nyomtatott sajtó, véleményem szerint mi jön

kor, ha tévedés esetén a GPS-t egyszerûen kikapcsolhatjuk: „Ne dumálj nekem, ismerem az utat!” Na de ha segítség nélkül tanácstalanok vagyunk? Egészen más a szitu, ha az elfogadással bizalmunkat fejezhetjük ki. Bízunk Istenben, aki minden körülmények között világosan látja szükségeinket, mert tudjuk, hogy nem akar átvágni minket. De vajon így van-e? Nos, erre lehet, hogy Nick Vujisic, a karok és lábak nélkül élõ boldog ember hitelesebben tudna válaszolni – egyébként áprilisban Pécsett is meghallgathatjátok! Jómagam csak annyit tudok hozzátenni: több helyzetben megpróbáltam, és bejött. Kocsimban nincs GPS, de bennem van olyan készülék, mellyel Istenre lehet hangolódni. Ezzel nem vagyok egyedi darab, a gyárból mindannyian így jöttünk ki. Szép feladatok állnak elõttünk, de kemény harcok is várnak ránk. A legkeményebb talán éppen a saját magunkkal vívott küzdelem. Nem szégyellem, hogy bekapcsoltam belsõ GPS-emet és nem Rambó módjára harcolok.

fontosak. Akár még a jelentkezési lapon is fel lehet tüntetni, hogy XY-t szeretném beszélgetõpartnerként és akkor úgy hívnak be vizsgázni. Én nem választottam partnert; a véletlenre bíztam. Így egy olyan illetõt kaptam, aki elég viszszahúzódó volt, úgy érzem, én irányíthattam a beszélgetést. Az ECL különlegessége, hogy a szóbeli részrõl hangfelvétel készül. Fellebbezés esetén újra lehet hallgatni a felvételt. Az eredményre egy hónapot kell várni. Az írásbelit könnyûnek éreztem, nem tudom, hogy elbíztam-e magam vagy sem, a szóbelin viszont magabiztos voltam. Jártam Erasmussal külföldön, az USA-ban is dolgoztam tavaly nyáron, nemcsak a tanárommal tudtam a nyelvet gyakorolni. JANÁKY Zita BTK


A tanári és vizsgázói visszajelzéseket figyelembe véve az áprilisi vizsgaidõszaktól az ECL vizsgaközpont módosítja témaköri listáját. Kikerülnek vizsgázói körtõl távol esõ témák. A teljesség igénye nélkül néhány közülük: közlekedési balesetek, média és politika, génsebészet, eutanázia. A frissített témaköri lista megtekinthetõ az ECL honlapon is. www.ecl.hu/Nyelvvizsgainformációk/ témakörök A NYAK elõírásának megfelelõen elkészült az új képanyag a szóbeli vizsgához. A képmontázsok egy része maradt, más része törlésre került, illetve új képmontázsok kerültek a rendszerbe. Key to a Successful Exam címmel megjelent egy új kurzuskönyv, amely az ECL B2-es középfokú nyelvvizsgára készíti fel a leendõ vizsgázókat. A kurzuskönyv 13 fejezetet tartalmaz, amely több mint 70 altémát dolgoz fel. Minden fejezet tartalmaz kidolgozott képleírásokat, tipikus esszéés levélformákat, valamint nyelvtani gyakorlatokat. A könyvben 40, B2 szintû hallás és olvasás feladat található. További információ: http://www.ecl.hu/pages/template2.aspx?id=8150

7

egyetemi élet

Lehetõségek: kerekasztal vagy kockakõ

Szakmai gyakorlatok a KÖSZI-nél! Túl elméletinek érzed a képzést? Szeretnéd kipróbálni tudásod gyakorlatban is? Szeretnél fejlõdni, munkatapasztalatot gyûjteni, kapcsolatokat építeni?

1. Kreatív asszisztens a PTE BTK Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszékén Feladatok: rendezvényszervezés, kiadványszerkesztés, korrektúrázás, olvasószerkesztés, adminisztáció, honlapgondozás, kapcsolattartás a médiával, marketing, reklámanyagok, elemzések készítése a korábbi rendezvényekrõl és kiadványokról, facebook-csoport gondozása, közönségszervezés, bibliográfia- és háttéranyagok készítése különbözõ (bölcsész) témakörökbõl stb. Megj.: Több hallgatót is fogadnak, és a feladatkörök megoszthatók. Jelentkezési határidõ: 2013. 03. 14. 2. Ügyfélszolgálati gyakornok Pécsen a Pannonjob Humán Szolgáltató és Tanácsadó Kft.-nél Feladatok: bejövõ hívások fogadása, tanácsadás német nyelven; ügyfelek tájékoztatása, ügyfélkapcsolat ápolása; reklamációk feldolgozása, ügyfelek adatainak frissítése; mûszaki kérdések megoldása; rendelésfelvétel és egyéb adminisztratív feladatok. Jelentkezési határidõ: 2013. 03. 31. 3. Szakmai gyakorlatos egyetemi hallgató a Vigyázz Reánk Egyesületnél (tanulássegítõ, korrepetitor) Feladatok: aktív részvétel az egyesület oktatási programjában; tanulássegítés, esetenként korrepetálás az oktatási programunkban résztevõ tanulók számára; részvétel közösségi és szabadidõs programokon; együttmûködés a programban dolgozó pedagógusokkal és munkatársakkal. Jelentkezési határidõ: 2013. 03. 28. További részletek és jelentkezés a köszikarrier weboldalán, bejelentkezést követõen a Szakmai gyakorlatok menüpont alatt. www.koszikarrier.hu [email protected]

8


Campus kredites szakmai gyakorlatok a KÖSZI-nél!

„Beszéljünk tisztán!” – ez volt a jelszava annak a február 20-i nyílt fórumnak, ahol Bódis József rektor urat, Nagy Dávid országos HÖOK konferencia elnököt és Pintér Mihály pécsi EHÖK szakfeladati alelnököt hallhattuk beszélgetni a felsõoktatás alternatíváiról az elmúlt hónapok eseményeinek tükrében. Enyhe csalódást érezhetett, aki szerda este ellátogatott a Közgazdaságtudományi Karra, az impozáns konferenciaterem soraiban igencsak foghíjasan ültek a hallgatók, bár a Szabadegyetem óta tudjuk, hogy ahol nem várható legalább egy kis asztalcsapkodás, oda a kényelmes diák csak ímmel-ámmal teszi be a lábát. A kissé gyér hallgatóság ellenben aktívan kérdezett, és az elhangzottak viszonylag alapos körképet nyújtottak az elmúlt idõszak felsõoktatási koncepcióiról, a hiányosságokról és átgondolatlanságokról, továbbá a reakciókról és lehetséges lépésekrõl – felesleges fröcsögés nélkül. 2010-ben indult meg a reformok elõkészítése, amelynek szükségességét kormányunk azzal indokolta, hogy a magyar felsõoktatás túlburjánzó, színvonala pedig nem megfelelõ. Itt megjegyzendõ az a tény, hogy csak a bonni egyetem éves költségvetése nagyjából megegyezik a magyar felsõoktatás éves költségvetésével, ugyanakkor a legjobb magyar egyetemek megtalálhatók a világ egyetemeinek felsõ öt százalékában. Ez, ha egyszerûbben akarunk fogalmazni: magas kvalitást jelent minimális pénzen. Az ugyan már a kezdetektõl világos, hogy felsõoktatási reformra szükség van, ebben a felszólalók is egyetértettek, ám a kormány a tervezett reformokból egyelõre csak a finanszírozás átalakítását valósította meg – s az is jobbára csak a forráskivonásokban és a tandíj bevezetésében jutott érvényre. Hivatkozhatunk itt nyugati példákra, hiszen az európai egyetemek java részén az állami finanszírozás mindjobban háttérbe vonul, a privát szféra vagyonának adva át a helyét, és elismerhetjük azt is, hogy egy átgondolt diákhitel-koncepció akár valódi könnyebbséget is ké-


pes lehet nyújtani. A jelenlegi diákhitelek perspektívája azonban mégiscsak a háztartások leterhelésének irányába mutat, ami azt jelenti, hogy a diplomás, míg saját tandíját téríti vissza, képtelen lesz finanszírozni adott esetben gyermeke tanulmányait. A problémákat mindenképpen tárgyalóasztal mellett kell megvitatnunk, szögezte le a fórum, még akkor is, ha a kerekasztalt eddig inkább csak politikai, mint valódi problémamegoldó gesztusként lehetett értelmezni. Példának vehetjük a hat, illetve tizenhárom pontból álló hallgatói követeléseket, a kérdésre, hogy mit sikerült eddig megvalósítani belõlük, sajnos azt a választ kaptuk, hogy semmit. Továbbá, a hallgatói szerzõdés alaptörvénybe foglalása csak fokozza a röghöz kötés nyomasztó lehetõségét – nem beszélve arról, hogy egy ilyen lépés alkotmányellenesnek minõsül. E szerzõdésben a diák aláírja, hogy tanulmányai befejeztével adott idõintervallumban itthon vállal munkát, az állam ellenben nem biztosít számára ilyen munkát a szerzõdés aláírása ellenében. Törekszik rá – idézték a szerzõdést –, de nem biztosít. És ebben a kérdésben rugalmatlan a kormányzat, és rugalmatlanok vagyunk mi is, úgy tûnik, egyik fél sem akar álláspontjából engedni. Egy másik érintett probléma: az egyetemi autonómia. A kormány által elképzelt kancellária rendszer kettõs vezetési szisztémát hozna létre, ami a jelenlegi, felsõoktatásban fellelhetõ ellentmondásokat, káoszt még magasabb dimenzióba emelné. Erre nincs szükségünk – hangzott el. Meggyõzõdésem, hogy a felsõoktatásnak nem csak az a dolga, hogy szakembereket képezzen, hanem hogy értelmiséggel gazdagítson, és az értelmiségi léthez sok minden kell, nem csak a gazdasági feltételek teljesítése – tette hozzá Bódis József rektor, majd Zag Gábor bevezetõ beszédéhez hozzáfûzte: azt mondják, sosem volt még ilyen nehéz helyzetben a felsõoktatás. De, volt. Amikor létre kellett hozni. Akkor még nem tudták, mi az, hogy felsõoktatás. GYURICZA Márta

egyetemi élet

FOTÓ: MÁRK MIRKÓ

Pollack Expo 2013

Sokkal többen és sokkal jobban – frappánsan ennyiben lehetne összefoglalni az idei, február 28-án és március 1-jén tartott eseményt, ami azért jelentõs, mert a PTE PMMIK már hetedik alkalommal rendezte meg a Pollack Expo szakmai kiállítást és konferenciát. Több mint 100 kiállító és 16 különbözõ szekcióban tartott tudományos elõadás várta az érdeklõdõket, s csak a nyitónapra több mint 850en regisztráltak elõzetesen – a látogatók valós száma (ahogy minden évben) mindezt lényegesen meghaladta. Újdonság az idén, hogy a március elsõ napjára tolt felvételi jelentkezési határidõ miatt külön infoponttal várták az középiskolásokat. A közeljövõben végzõ hallgatók számára az állásbörze volt vonzó: az e kapcsán kiállító cégek standjai elõtt nagy volt az érdeklõdés.

Az egyetem humboldti fogalma a múlté, s a Pollack évrõl évre bizonyítja e rendezvénnyel is, hogy a társadalmi együttmûködésé, az iparral és gazdasággal való együttmûködésé a jövõ – jelentette ki Komlósi László Imre rektorhelyettes. A Kukai Tibor vezette Baranyai Mérnökkamarára és annak innovatív elnökségi munkájára hívta fel a figyelmet Barsiné Pataki Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke, aki szerint a mérnöki tudás terepszemléje a Pollack Expo. Ismét volt programozási verseny is az Angster teremben ami szintén egy pollackos vívmány: az egyedülálló te-

hetséggondozási program lényege az, hogy a karon oktató tanárok és a PMMIK hallgatói közösen karolják fel a középiskolás tehetségeket, s arra is módot adnak, hogy a Baranya Open Programozási versenyen belül az expón mérhessék össze tudásukat. A pénteki nap folyamán egy különleges workshopra is sor került: a PMMIKn zajló Smart Cities kutatási projekt mentén tartották a rendezvényt, melyen egyebek között párizsi példát, a közlekedést érintõ kérdéseket és az épülettervezésben és -felügyeletben alkalmazható informatikai megoldásokat is megvitatták. Az expónak ez a szakasza a PMMIK-n zajló kutatások referenciájának is tekinthetõ Szentágothai János Kutatóközpont bejárásával zárult.


IGYK: Régió Turizmus Díj Ismét Szekszárdra került a Dél-Dunántúli Borturisztikai Klaszter által felajánlott Régió Turizmus Díja 2013-ban. Rendhagyó módon nem borturisztikai szolgáltató, hanem egy oktatási intézmény, a Pécsi Tudományegyetem Ilylyés Gyula Kara kapta a megtisztelõ elismerést. A díj a Pécs–Mecseki Borút Közhasznú Egyesület szervezésében lezajló Gourmet Vacsora Esten a Pécsi Corso Hotelben került átadásra február 15-én. A kar Gazdaságtudományi Intézete ad otthont a turizmus-vendéglátás Bsc alapszaknak, ahol borturizmus, ökoturizmus és területfejlesztési szakirányon van lehetõsége a hallgatóknak megszerezni a szükséges ismereteket. A kar biztosítja a turisztikai szakemberek továbbképzését is, hiszen a turizmus-menedzsment mester szak indítását is felvállalta két évvel ezelõtt. Az itt végzett szakemberek a turizmus területén önálló és átfogó tervezési, irányítási és koordinációs feladatok ellátására is alkalmassá válnak helyi, regionális és országos szinten. Fontos érdeme a karnak, a Borkultúra Szabadegyetem tematikus kóstolóprogramok megszervezése és lebonyolítása, amiben a jövõben a DélDunántúli Borturisztikai Klaszter is együttmûködõ partnerévé kíván válni. A rendezvények keretén belül az érdeklõdõ szekszárdi közönség és az egyetemi hallgatóság számára szervezett keretek között biztosítanak lehetõséget a borok világának és a borkultúra alapjainak megismeréséhez, emellett a borvidékek megismertetésével intenzíven hozzájárulnak a Pannon borrégió promóciójához. A kar 2013-ban a Bor és Turizmus Szakmai Konferencia szervezési feladatait is magára vállalta, megmutatva ezzel, milyen fontos számukra a borturizmussal kapcsolatos rendezvények integrálása az egyetem életébe.

9

English International programmes 19:00 7. March (Thursday) Concert by Dezsõ Ránky Mozart: Piano Concerto No. 24 Mahler: Symphony No. 9

The University of Pécs became a Research University!

KODÁLY CENTRE

22.00 8. March (Friday) Party: In memoriam B52 & Bocaccio vol.2 Sterbinszky, Bajusz, Csibo

The Minister of Human Resources classified the University of Pécs as a Research University for the period from 2013 to 2016.

UNIV LOUNGE

18.00 9. March (Saturday) Help, Classical Music! Rrimszky-Korsakov: Seherezade Conductor: András Vass KODÁLY CENTRE

18:00 9. March (Saturday) Jungle Rhythm - exhibition of sounds and sights Music by DJs and lightpainters of Pécs. E78

16:30 11. March (Monday) Conversation Club AMERICAN CORNER

20:00 14. March (Thursday) Concert: Zorall Guests: Bugz, Fight Club INFERNO MUSIC CLUB

21:00 14. March (Thursday) Concert: The Carbonfools rock, blues, reggae, dub, disco, folk, ethno, darkwave... PÉCSI EST CAFÉ

In the budget of 2013 10 billion HUF have been separated for the support of thehigher educational institution excellence. The institutions are going to receive the notice with the exact amounts next week - as the Sate Secretary of Education told the Hungarian News Agency on Friday. Based on the government regulation, between 2013 and 2016 the University of Debrecen, the Eötvös Loránd University and the University of Szeged can bear the title of Flagship Institution of Higher Education. However, in the future there is also going to be an opportunity to achieve a similar qualifi-

cation for further 3 artistic and special status institutes fulfilling the specified requirements. The Minister of Human Resources classified the Budapest University of Technology and Economics, the University of Debrecen, the Eötvös Loránd University, the University of Pécs, the Semmelweis University and the University of Szeged as Research Universities for the qualification period between 2013 and 2016. The Research University classification can be held by maximum 6 universities, the Independent Research Faculty classification can be received by maximum 6 more faculties simultaneously in a qualification period. In the future

the opportunity of classification will be provided for two additional faculties. The Faculty of Veterinary Medicine and the Faculty of Agricultural and Environmental Sciences at the Szent István University, the Engineering Faculty of the Pannon University and the Faculty of Information Technology at the Pázmány Péter Catholic University bear the title of Research Faculty. The title "College of Applied Sciences" can be held by up to two institutions at the same time. The Minister of Human Resources awarded this title to the Budapest Business School and the Eszterházy Károly College. http://english.pte.hu

Sausage festival at the university No, it is not what you think it is. There were girls (and boys) who were making Hungarian sausage with live gipsy music in the background. The Faculty of Humanities organized this event with the faculty of sciences for the 5th time. I am pretty sure that some of the foreign students were shocked at the beginning. OK, food and beverages were cheap but it was not the only reason. Drinking pálinka at the university at noon is kinda weird, even for a trained Hungarian student, but fortunately it’s not too hard to get used to it. Erasmus students are usually curious and open minded about Hungarian culture, especially if pálinka is included. I have talked to a couple of American guys who were thrilled by the whole event. They had a hint about the famous Hungarian hospitality in Mohács, at the Busójárás, but it was even better, more cozier and crazier. The only disadvantage was their class at 2 PM, which must have been a blast after some shots of pálinka. Zita JANÁKY

10


sport

Nem csak lelkes amatõrök

Sport-szeletek A Mandulavirágzási Tudományos Napok zárásaként a sport került a fõszerepbe. A február 28-i elõadásokon szó esett többek között az egészséges életmódról, a magyar sport helyzetérõl a szocializmusban, valamint természetesen az olimpiákról, méghozzá több nézõ pontból is.


KISS Botond írása

Számos téli sport terjedt el az utóbbi idõben Magyarországon is, ezek közül az egyik legnépszerûbb a jégkorong, ami iránt Pécsett is növekvõ érdeklõdés van. A város hokicsapata a Legio Sopianae, ugyan nem a profik között vitézkedik, viszont az eredményeik magukért beszélnek. Gáborik Ákos a csapat sajtófelelõse – és nem mellesleg állandó játékosa – osztott meg velem néhány érdekes információt, amit a Legio Sopianaerõl tudni érdemes.

KISS Botond interjúja

Mikor és hogyan alakultatok? A csapat jelenlegi formájában 2008-ban alakult a Nemzeti Amatõr Jégkorong Bajnokság indulásával egy idõben. A tagok két társaságból verbuválódtak. Az egyetemi csapat az ezredforduló környékén indult, és ebbõl nõtt ki késõbb a Pécsi Meteor, ami a Magyar Amatõr Jégkorong Liga sorozatában két idényben indult. A másik az Ifjúsági Jégkorong Egyesület, Pécs utánpótlás játékosai, akik kiöregedve az utánpótlás korosztályból szintén a NAJB-ban találtak versenyzési lehetõséget. Honnan jött a csapatnév? Kik alkotják a csapat magját?

Szinte minden évben van néhány külföldi egyetemista a csapatban, az alakulás évében különösen sokan voltak, különbözõ országokból. Emellett olyan nevet kerestünk, ami a város valamilyen jellegzetességéhez kapcsolódik. Természetesen a csapat magját ma is a két elõdtársulatban már feltûnt játékosok adják, de igyekszünk bevonni a PTE-s hallgatókat, többen versenyeznek velünk, vagy látogatják az edzéseket. Hogy lehet bekerülni a csapatba? Az edzések mindenki számára nyitottak, általában hétfõn és pénteken, esetenként szerdán várjuk az érdeklõdõket este 9 órától. Ha megtetszik, akkor a következõ idénytõl a bajnokságban is lehet indulni velünk. (Az igazolási idõszak december 31-én lezárul.) Mik a legnagyobb sikereitek és a további céljaitok? Célunk a jégkorong népszerûsítése, minél több fiatal bevonása ebbe a sportba, ezen túl pedig természetesen szeretnénk minél jobb eredményeket elérni. A NAJB II. osztályában két ezüstérmet gyûjtöttünk be eddig, az évente megrendezett egyetemi jégkorong tornán pedig eddig két bronz a csúcs. Több tornán is indultunk, és nem kell szégyenkeznünk, akad onnan is arany, bronz.

A nap témavezetõje, Wilhelm Márta köszöntõje után Pavlik Gáboré volt a szó. A Semmelweis Egyetem professzora – aki több mint húsz évig volt a vízilabda-válogatott orvosa – elsõsorban a szív- és keringési problémákkal, illetve ezeknek a sportolók hirtelen halálával való kapcsolatával foglalkozott lebilincselõ prezentációja során. Sok különös kérdésre világított rá, és egyes tévhiteket is eloszlatott, mint például azt, hogy csak doppingszerek vagy csak születési rendellenességek és átmeneti betegségek vezethetnek közvetlen szívleálláshoz. A nagyobb bajt egyértelmûen ezek együttes hatása okozhatja. Érdekes dolgokra következtethetünk azokból az információkból is, melyek szerint az elmúlt évtizedekben Észak-Nyugat Európában (Nagy-Britannia, Benelux államok) szinte alig fordultak elõ hirtelen tragédiák a sportpályákon, az Ibériai-félszigeten viszont annál inkább. Az elõbbi oka valószínûleg a magas szintû utánpótlás-nevelés lehet, ami megfelelõ egészséget is biztosít, az utóbbié pedig valami olyasmi, ami miatt sok (és nem csak) spanyol kerékpárversenyzõt is megfosztottak eredményeitõl az utóbbi idõben. A legnagyobb érdeklõdés talán Gundel Takács Gábor elõadását kísérte, aki nem is okozott csalódást. Információkban bõvelkedve, ugyanakkor humort sem nélkülözve a riporter és a média szemszögébõl engedett egy kis betekintést az olimpia kulisszái mögé. A népszerû tévés mesélt a húsz évvel ezelõtti és a mai tudósítás hatalmas különbségeirõl, illetve fényképes prezentációjának


köszönhetõen a londoni olimpia televíziós hátterét részletesen is bemutatta. Meglepõ információk sokaságával szembesülhetett a hallgatóság, ilyen volt például a fedetlen stadion nyilvánvaló hátránya Angliában, amit a rendezõk egyszerûen egy nejlontekerccsel orvosoltak; az offtube fülke, ahol a közvetítés zajlik a nem helyszíni tudósítások idején; az elképesztõ technikai felkészültség szükségessége, valamint az is, hogy az amerikai NBC csatorna stábja saját Starbucks kávézót is vitt magával Londonba. A nap folyamán az olimpikonokat Virág Lajos birkózó képviselte, aki sportoló és közgazdász tapasztalatait is megosztotta az athéni, pekingi és londoni olimpiával kapcsolatban. A küzdõsportoknál maradva Dr. Katics László a magyar judo válogatott edzésmódszereit és a személyre szabott edzéstervezés lehetõségeit, elõnyeit mutatta be. Az elõadások a délután folyamán is folytatódtak, élmény volt hallgatni Szilágyi László keserédes történeteit a Rákosi-, illetve a Kádár-korszak szocialista sportpolitikájának különbségérõl. Merthogy volt, nem is kevés; az 50-es évek élsport centrikus sikereinek propagandaszerepétõl (ami az Aranycsapat berni Vbdöntõjének bundalehetõségét is kizárja), a sporttámogatások késõbbi jelentõsebb megosztásán át, a testnevelõ tanári képzés lehetõségének megteremtéséig a vidéki fõiskolákon. Kovács-Bálint Zsófia válogatott sportlövõ és pszichológus, a sportolói személyiség sokrétû rejtelmeibe vezetett be minket. A napot és egyben az egész rendezvény-sorozatot Paic Róbert zárta, aki egy kisebb utánpótlás korú játékosok között végzett kutatás keretein belül mutatta be a szerb és magyar kézilabdázók közötti hozzáállásbeli különbségeket. A „Sport-szeletek” mindenképpen méltó befejezése volt az eseménysorozatnak, mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy ezen a napon látogatta a legtöbb érdeklõdõ (pontosabban 328 résztvevõ – a szerk.) az elõadásokat.

11

interjú

Szulejmán nyomában BALOGH Robert interjúja

Mikor indult a kutatás? Az általunk keresett/kutatott síremlék a legenda szerint a turbéki templom alatt helyezkedett el, ezt több-kevesebb kétely mellett elfogadták egészen az 1970-es évekig, amikor Kovács Valéria régész ásatásokat végzett a turbéki templom körül. A PTE Régészeti Tanszékén dolgozó Hancz Erika kolléganõ az Isztambuli Egyetemen dolgozó Fatih Elcillel 2009-ben közösen megásta ezt a területet és megerõsítették, hogy ott nem volt türbe. Erikával egyébként most is együtt dolgozunk. Akkor felvetõdik a kérdés: hol volt? A türbérõl sok forrás szól, és úgy tartják, hogy valamikor a XVIII. században épült turbéki templomhoz elég közel helyezkedhetett el. Megépülése után 126 évig állt, majd 1693-ben lerombolták. Ma nem tudjuk, hol van, vagy hogy hová került pl. az építõanyaga. Sok amatõr és kevésbé amatõr is elindult a szultáni sír megtalálására. Egy érdekes mellékága a történetnek, hogy a török útleíró, Evlia Cselebi megírja, hogy aranyedényben temették el a szívet... A kincskeresés is fontos motiváció lehetett egyeseknek. A törökök részérõl folyamatos az érdeklõdés, a '70-es évek óta egyre élénkebb, hiszen egyik legnagyobb nemzeti hõsük sírjának méltó gondozása jogos indíttatás. A magyar

12

külpolitika ráadásul az utóbbi években nyitott a keleti országok, így a törökök felé is. Nemrég a török miniszterelnök tárgyalt nálunk, aki Szulejmán nagy csodálója, számára ez egyben személyes, és politikai ügy is. Törökország a környékünkön az egyetlen felemelkedõ gazdaság, Kínával és Brazíliával emlegetik egy lapon, így lehetõségük van sok pénzt fordítani az oszmán idõk mûemlékeinek felújítására. Ezek a körülmények vezettek oda, hogy a baranyai török emlékhelyek is nagy figyelmet kaptak. Az egyetem dolgozói milyen kutatásokban vesznek részt? Mit jelent a multidiszciplinaritás ebben az esetben? 2009-ben a régész kollégák arról szereztek némi információt, hogy hol nincsen türbe. Annak megállapítása, hogy hol is volt, rengeteg forrást igényel. Évtizedek óta ugyanazon a területen folyik a keresés, a légifotók alapján sem jutottak elõbbre, csak a hipotézisek száma gyarapodott – az interneten még egészen fantasztikusakat is találhatunk. Akad nyolc-tíz helyszín, amelynek megvizsgálása fontos lehetne, de ez túl sok. Azt sem lehet kizárni, hogy épületet emeltek a síremlék fölé. Leletanyag, töredékek (kerámia, fém, csont) nem kerültek elõ a fõleg szántóföldes területrõl, így a régészek egyelõre nem tudnak mi alapján elindulni. A mai klimatikus és természet-

földrajzi viszonyoktól jelentõsen különbözhetett az akkori. Ekkor volt az ún. kis-jégkorszak: hosszú, hideg telek, sok csapadék. A forrásokban szereplõ megjegyzések, amelyek alapján az épületcsoport helyzetét pozícionálni tudjuk, könnyen vezethetnek fals eredményekre. A mai tájban csak óvatosan kereshetünk támpontokat. Egy több négyzetkilométeres területet mégsem áshatunk fel! Azt a rendkívüli fontosságú történelmi eseményt, hogy a világtörténelem egyik legnagyobb uralkodója, pont Magyarországon, Szigetváron halt meg, nem nagyon tudjuk párhuzamba állítani a magyar történelemben – a csata a magyar történelemben is kulcsfontosságú. A szigetvári várvédõk mártíromsága, maga Zrínyi Miklós személye is kiemelkedõ jelentõségû – részben a horvát történelmi vonatkozások miatt is. A hadjáratról számtalan forrás született török és magyar oldalról egyaránt. Velencében, Rómában, Bécsben, Törökországban, Párizsban, Dublinban maradtak iratok… A kutatómunka egy jelentõs része forráskutatás. Összeszedjük a leírásokat, követjelentéseket, beszámolókat Szigetvárról, részben a hadjárathoz kapcsolódóan, részben a XVIII. század elsõ feléig terjedõen (sok forrásban felbukkan a türbe). A PTE részérõl még Hancz Erika és Kitanics Máté ezen dolgozik jelenleg is. Fatih, a török kolléga pedig Isztambulban segít nekünk. Egy puzzle elemeit rakosgatjuk össze. Az én személyem, mint kutatócsoport-vezetõ, részben azért is kerülhetett elõ, mert történész és földrajzos is vagyok. Azt javasoltuk, hogy induljunk el meszszebbrõl és ne egyetlen elemet keres-


sünk (ld. türbe), hanem egy rendszer elemeit, az hatékonyabb és tudományosan is izgalmasabb feladat. Korabeli térképek nem készültek? Mai szemmel ezek nem igazán térképek, inkább csak vázlatok, rajzok. Értelmezni kell õket, kellõ kritikával – ezeket is próbáljuk összeszedni. A munka jelentõs részét történészek végzik, elutaznak különbözõ levéltárakba, a forrásokat összegyûjtik, elolvassák, kivonatolják, s ezeket integráljuk egy tájrekonstrukciós modellbe –


Szigetváron komoly kutatások indultak török támogatással a helyi önkormányzat megbízásából, a PTE több oktatójának bevonásával, I. Szulejmán síremlékének megtalálása céljából. A multdiszciplináris kutatást Pap Norbert, a PTE TTK Kelet-Mediterrán és Balkán Tanulmányok Központjának igazgatója fogja össze.

itt kerül képbe a földrajz. Az nem tudományos cél, hogy megtaláljuk egy épület nyomait a pusztában, ez a programnak csak egy technikai eleme. A türbén kívül rengeteg mindent meg tudunk majd mutatni, példa nélküli a vállalásunk a XVI–XVII. századi táj rekonstrukciójára. Szeretnénk látni, hogyan nézett ki a vidék, a vízfolyások, hogyan alakult át a táj, milyen volt a vegetáció; a korabeli úthálózat nyomvonalát is megpróbáljuk feltárni. A korabeli türbe környéke forgalmas hely volt, egy épületcsoportról van szó, ahol népes személyzet tartózkodott. A türbe mellett dzsámi is volt, a személyzet, a szufi dervisek és a helyõrség épületei.

A vártól mekkora távolságra lehetett a türbe? A források szerint a vártól gyalogszerrel egy órányira feküdt. Fontos történelmi emlékhelyként mûködött. Az oszmán hadjáratoknak is fontos állomása volt, ahol a vezérek megálltak és imádkoztak. Nagy híre volt spirituális központként is a hódoltsági területen.

juk elhelyezni a tereptárgyakról begyûjtött információkat is.

A tájrekonstrukciós modell számítógépen fog készülni? Igen, az egy digitális modell lesz. Betápláljuk azt, amit tudunk a tájról, a felszín változásáról, talajvizsgálatokat is fogunk végezni, a vegetáció nyomait is keressük. A korabeli tájat remélhetõleg meg fogjuk tudni rajzolni, s ebben fog-

A közelmúltban megjelent újsághír, hogy milliárdos összeget hoznak a törökök Pécsre. Ennek mi a története? A projekt 2010-ben indult, elsõsorban Szigetváron, s mellette Pécsett is elkezdõdött a tervezési folyamat arról, hogy mit lehet kihozni a történelmi

Mikor ér majd véget a projekt? Az elvárás az, hogy 2016. szeptember 7-én, a 450 éves évfordulóra mutassunk fel eredményt. Mi is megünnepeljük a hõseinket a horvátokkal együtt, a törökök is ünnepelni fogják a magukéit.

örökségbõl. Pécs jelentõs központ volt az oszmán korban. Az ötletelés különbözõ dokumentumokat eredményezett – s pályázati aktivitást. Szigetvár azért tart elõrébb, mert ott elõbb kezdtük el Kolovics János polgármester úrral a munkát. Pécs 2013 elején lépett elõre egy nagyot. 2012-ben Ankarában nagykövetváltás volt, az egyetemünk egyetemi tanárát, Hóvári Jánost nevezték ki. Õ vállalta fel a baranyai ügyek képviseletét is, nagyobb hangsúlyt fektetett rá, és szisztematikus munkával sikerült a kooperációt megvalósítania. Megteremtette azoknak a látogatásoknak, találkozóknak az alapjait – a legfontosabb a török miniszterelnök hazánkba látogatása volt –, amelyek keretében a magyarországi oszmán emlékek felújításáról írtak alá egy szándéknyilatkozatot. Szigetvár esetében már ez elmúlt õsszel aláírták a felek a megállapodást, amelynek már az idén látható következményei lesznek. Pécs is ezen az úton halad, de még sok a városrendezési, mûemlékvédelmi kérdés. A Kazinczy utcában, egy egykori szórakozóhely helyén egy hatalmas gödörrõl is azt olvastam, hogy török kori emléket rejt. Ez is szerepel a listán? Így van. A Kazinczy utcában egyébként csak az épületkomplexum egy része található. A Dominikánus Háztól kezdve a Kazinczy utcáig állt egy török épületrendszer, a Ferhádia. Ez egy összetett komplexum volt: tekke, derviskolostor, dzsámi… A listán egyébként három pécsi török mûemlék szerepel. Az említett Ferhádia, Idrisz Baba türbéje a Nyár utcában, valamint a Jakováli Hasszán dzsámi a Kórház téren. 2013 õszén már sokkal többet fogunk tudni, addig még sok tárgyalás lesz a törökökkel, mûemlékvédelmisekkel és a városfejlesztési szakemberekkel.


13

diákportré

Szeretni, átélni, játszani és az érzést továbbadni KISS Martina interjúja

Hogyan lettél zenész? Sosem mertem ezt a szót használni, vagy azt mondani, hogy zenész vagyok, mert úgy gondolom, ahhoz, hogy valaki ezt mondhassa magáról, szakmailag sokat kell letennie az asztalra. Viszont az én esetemben talán csak az értékelendõ, hogy képeztem saját magam, aminek köszönhetõen a hangom és a gitártechnikám is fejlõdött. Nekem a zenészség mint szakma inkább azt a kreativitást jelenti, ami a szerzõségben, a számok szerzésében mutatkozik meg. Egyébként éppen most vesszük fel a saját dalaimat, és ha azok meglesznek, akkor esetleg nevezhetnek majd zenésznek. Úgy tudom, néhány éve tervben vannak ezek a saját szerzemények... Igen, ez pár éve már valóban terv, és pont ez az egyetemnek és a zenei karriernek a kétélûsége, hiszen vagy az egyetemet csinálom úgy, ahogyan azt kell, vagy a zenét... Tehát nem mertem továbblépni a zenében, már csak azért sem, mert ahhoz itt kellene hagynom az egyetemet. De most kicsit több idõm van a zenélésre, ezért megpróbálom megvalósítani ezt a tervemet... meg egyébként is már nekem kellemetlen, hogy mióta ígérgetem, és eddig mégsem lett belõle semmi. Milyen hangvételû és nyelvû dalokra számíthatunk?

14

Azt mondanám, hogy vegyesre. Eredetileg angolul kezdetem el írogatni a számokat, de persze magyarul sokkal könnyebben ki tudom fejezni magam, és nem azon kell gondolkodnom, hogy a beírjam-e Google-ba, hogy mi rímel erre vagy arra angolul (nevet). Szóval mindenképpen lesznek magyar dalok is. A dalaimban vannak fiktív érzések is, melyek nem saját kútfõbõl, nem saját szavakkal íródtak, de az velük a szerencsém, mint a Cseh Tamás dalokkal, amiket játszom, hogy könnyen a magamévá tudom tenni és át tudom élni õket. Hogyan és mikor kezdtél gitározni? Egyáltalán miért pont gitár? Apukámmal egyszer elmentünk vásárolni egy hangszerboltba, ahol kiválasztottam a legmetálabbul kinézõ gitárt, ami egy fekete Yamaha elektromos gitár volt. Elkezdtem rajta pengetni, de persze akkor még semmit sem tudtam rendesen eljátszani, még a Nothing Else Matters elejét sem. Hazavittük, vettünk egy kis erõsítõt és onnantól kezdve lett szórakozás. A komolyabb szintû zenei tanulás sajnos kimaradt az életembõl. Még általános 2. osztályban jártam zongorázni tanulni, de nagyon nehéz egy ilyen korú gyereket rávenni arra, hogy egy öreg nénihez járjon hetente zongorázni. De egyszer még fogok zongorázni tanulni, és néhány számot már most is el tudok játszani. Szerintem a zongora a lehetõ legjobb hangszer arra, hogy valaki megtanulja a zeneelméletet, hiszen ott van az egész kiterítve elõtte.

FOTÓ: MÁRK MIRKÓ

Se nem zenész, se nem gitármûvész, inkább csak énekes – mondja magáról Járai Márk, aki amellett, hogy fogorvosnak tanul, szép zenei karriert futott be az elmúlt néhány évben.

Többet jársz fellépni, mint korábban? Persze, áprilisig például tele vagyok, és Budapesten is egyre több helyre hívnak fellépni. Van kedvenc elõadód, akitõl sokat és szívesen játszol? Paolo Nutinit szeretek nagyon játszani. Ugyan nem vele kezdtem, de az elsõ fellépés repertoárjában az õ számai kitöltöttek egy csomó mindent, és gyakorlatilag ott tapasztaltam meg a saját hangomat, mialatt az õ számait énekeltem. Az õ dalait sokkal inkább magaménak érzem, mint a többit. De Cseh Tamást is nagyon szeretek elõadni, viszont az nem énekbeli, hanem elõadói kihívás. Vannak, akik támogatnak? Nem sokan, leginkább magamat támogatom, és úgy érzem, jól megy. Igazából a nõvérem az, aki mindig


megkérdezi, milyen volt a koncert, és akin érzem, hogy nagyon büszke rám. Most egyébként is a kislépcsõs karrierépítés híve vagyok. Sokkal jobban esik az, hogy az oldalam nézettsége nem mesterségesen generált, hanem elmegyek valahová fellépni, aztán másnap látom, hogy négy-öt ember kedvelte. Többször hívtak tehetségkutató mûsorokba is, de az, hogy én odamenjek és aláírjak egy olyan szerzõdést, ami alapján majd megmondják, hogy mit csináljak, egy olyan stílusban, ami nem az enyém... És egyébként is úgy gondolom, hogy a szakmában sem veszik eléggé komolyan azokat, akik egy ilyen mûsorból indultak. Egy ilyen mûsor árnyoldalát nem tudom, hogyan tudnám feldolgozni, azt, hogy irányítanak, hogy minden egyes dolgot megmondanak, például azt, hogy mikor rúgd fel a mikrofonállványt, mert attól dögös leszel...

film

Az Utóélet elõélete Több sikeres és díjnyertes rövidfilm után Pécsett forgatta több héten keresztül Zomborácz Virág az Utóélet címû elsõ nagyjátékfilmjét, amelynek operatõre a nemzetközileg jegyzett Pohárnok Gergely. A fõszerepeket Kristóf Marci és Gálffi László játsszák. FÖLDESI Mihály Tamás írása

A most készülõ filmalkotás dramaturgiai középpontjában egy apa-fiú kapcsolat áll, amely rendhagyó módon az apa halála után bontakozik ki. Fõhõse egy huszonéves, szorongásos fiú, aki képtelen megfelelni apja, a lelkész elvárásainak. Amikor a lelkész váratlanul szívrohamot kap és meghal, fia szinte megkönnyebbül, csakhogy a halotti toron ismét látja (és csak õ látja) az apját, ezúttal már szellemként a gyászolók között. A lelkész szelleme öntudatlanul kísérti a fiút, aki kétségbeesésében segítséget kér egy spiritiszta autószerelõtõl. Útmutatásait követve hozzálát, hogy felszabadítsa a kísértetet – ugyanis ez az egyetlen módja annak, hogy megszabaduljon tõle. Az Utóélet filmterve már 2011-ben elnyerte az Európai Unió MEDIA programjának díját. Magyar projekt még sosem végzett az élen az évente beadott több száz uniós filmterv rangsorolásakor. Zomborácz Virág egy svéd projekttel megosztva érdemelte ki a MEDIA European Talent Prize-t, amit a cannes-i filmfesztiválon Androulla Vassiliou, az Európai Unió kulturális biztosa adott át.

ként, hanem dolgozóként vagyok itt ezzel a kiváló csapattal – mondta a filmben depressziós lányt játszó, az életben tüneményes Petrik Andrea. Ez egy szürreális elemekkel tarkított film. A kísértetek és a reális szituációk rettentõen emberiek. A filmben lévõ fontosabb karakterekkel mindenhol találkozunk. Beléjük botlunk az utcán, a villamoson, a családunkban, a környezetünkben. Számomra megdöbbentõ volt, hogy a rendezõnõ egy ilyen könyvet írt, amiben ennyire hús-vér jellemek vannak. A kicsinyességükkel és a nagyvonalúságukkal együtt egészen izgalmas. Volt lehetõségem belekukkantani a film képi világába is. A film felvételéhez egy Arri Alexa típusú digitális nagyfilmes kamerát használtak, amivel olyan modern klasszikusokat forgattak, mint A leleményes Hugo (2011), A vadászat (2012) és nem utolsó sorban a Bosszúállók (2012).

Az Utóélet ProRes 2K kodekkel, 24p képkocka sebességgel, 172,8 zársebességgel, 3200K-s fehéregyensúlyon és 800-as (EI) expozíciós érzékenységen forgott a Nagy Lajos király úti IH falai között. Egy nagyon tehetséges, szuper rendezõvel dolgozom együtt. Ez egy nagyon jó forgatókönyv. A legnagyobb kihívás, hogy ezt ne rontsam el, és vizuálisan is legalább olyan jó legyen, mint maga a forgatókönyv – mondta Pohárnok Gergely operatõr. Major Zoltán, a PTE volt hallgatója koordinálta a pécsi forgatás elõkészítését. A lapunk számára elmondta: A Dél-Dunántúli Filmalap helyszínmenedzsereként az volt a feladatom, hogy lehetséges forgatási helyszíneket mutassak a stábnak, elsõsorban a rendezõnek és a látványtervezõnek. Ha a csapat egy helyszínt forgatásra alkalmasnak ítélt, a következõ lépés a forgatási terv alapján az adott idõpontra az épület, közterület kibérlése illetve lefoglalása, és „forgatásra kész” állapotba hozása volt. A pécsi fõ helyszín a volt Ifjúsági Ház, amelyet a stáb azonnal kiválasztott. Itt egy hoszszabb ideje üresen álló épületet kellett új-

ra alkalmassá tenni arra, hogy akár 150 ember, több napon keresztül, fennakadás nélkül tudjon dolgozni és egyáltalán élni, hiszen átlag 12 órás munkanapokról beszélünk. Egy szintén fontos jelenetet a PTE-n, a Halasy Nagy József Aulában forgatnak, ehhez a rendezõ elõzetesen megtekintett négy-öt pécsi dísztermet, majd a Rákóczi úti épületben található teremre esett a választása. Pécs és környéke (Drávapiski, Siklós, Nagyharsány) nemcsak helyszínt, szereplõket is biztosított az Utóélethez. Körülbelül 100–120 helyi lakos szerepel a produkcióban statisztaként és mellékszereplõként, közülük külön ki kell emelni a film betlehemi jelenetében szereplõ 17 általános iskolást (8–12 évesek), valamint Hang Lilit, aki a fõszereplõ fogadott húgát játssza. Az Utóélet címû film a Magyar Nemzeti Filmalap 190 millió forintos gyártási támogatásával készül, elõreláthatólag 2014 tavaszán kerül a magyar filmszínházakba.

Nem nagyon láttam semmit a városból. A pécsi statiszták kapcsán sincs összehasonlítási alapom: még soha nem dolgoztam ennyi emberrel egyszerre. De azt gondoltam, hogy uraltuk a helyzetet. A pánikjelenet szerintem kifejezetten jól sikerült. Mozgalmas volt a székek felborogatása – nyilatkozta a rendezõ. Nekem mindig nagy élmény, ha Pécsen lehetek. Most örülök, hogy nem vendég-


Zomborácz Virág a Színház- és Filmmûvészeti Egyetemen diplomázott, és olyan díjnyertes rövidfilmek fûzõdnek nevéhez, mint a Nyomtávváltás, a Valami kék, A macska szerepe a francia irodalomban címû alkotások – amelyek bárki számára megtekinthetõek a nagyobb közösségi videómegosztókon is.


15

magazin Ungarische disznóvágás

Erasmus? WEINTRAUT RITA BTK, KOGNITÍV PSZICHOLÓGIA, MA 1. ÉVF.

Ha valaki meghallja, hogy Erasmus, az elsõ három dolog ami eszébe jut: buli, buli, és mégtöbb buli. Szerintem viszont az Erasmus annyi, amennyit kihozol belõle. Azért töltöm cserediákként a tavaszi félévet a trieszti egyetemet, hogy egy nemzetközi mesterképzési program keretében neuroscience-t tanulhassak. Az elõadásokon túl felvettem a laborgyakorlatokat is, és szeretnék bepillantást nyerni a tanszéken folyó kutatásokba. Szeretném megtanulni ezt a csengõ-bongó zûrzavart, ami olasznak becézi magát. Az „erasmus feeling” csak ráadás. TOMCSENKÓ VIKTOR TTK, BSC

Élve a lehetõséggel, idén januárban Angliába utaztam és a University of Wolverhampton diákja lettem fél évre. Az elsõ megmérettetés a kiutazás és a szállás megszervezése volt, valamint maga az út. Napközben mindenki a saját órájára jár, de az igazi közösségi programok este vannak és az egyetem által szervezett kirándulásokon. A városi éjszakai élet, ugyanúgy, mint Pécsen, itt is az egyetemisták kezében van. Még csak egy hónapja vagyok itt, de már most is azt tanácsolom: mindenki éljen ezzel a lehetõséggel, mert életre szóló élmény. HUNYADI ISTVÁN PMMIK III. ÉVF.

Nem voltam még erasmusos, de nem is tervezem, mert a Spanyolországban, Dániában, Belgiumban járt ismerõseim elmondásából kiindulva nagyon költséges, a szüleim pedig nem állnak úgy, hogy támogassanak. Szerintem több ösztöndíjra lenne szükség, mert tudtommal nem nagyon adnak kollégiumot, úgy kell külön szállást szerezni, sõt, van, ahol kauciót kérnek, amibõl ki tudja, mennyit kapunk vissza kiköltözéskor. Jártam már külföldön, de nem ösztöndíjjal. Ha eltekinthetnénk a pénztõl, valószínûleg Spanyolországba vagy Svédországba mennék. KOVÁCS PETRA ÁJK

Azért szeretnék részt venni az Erasmus programban, mert jó lehetõségnek tartom, amit mindenképpen érdemes kihasználni az egyetemi évek alatt: megismerhetek egy másik kultúrát és fél évig a nyelvet is gyakorolhatom. Egyedül szeretnék elutazni, és mivel most is kollégista vagyok, nem okozna gondot, hogy feltaláljam magam. Törökországot választottam és öt hónapra utaznék el. Nem szeretnék nyugatra menni, hiszen az nagyon drága. Ez végül is kelet, és nekem nagyon szimpatikus, meg hát egy teljesen más kultúra, és mivel délen van, meleg is van.

16

Azért van abban valami, amikor az egyetemen délután egykor a hallgatók nagy része vigyorogva húzza le egymás után a pálinkákat, puszta kézzel turkál valamilyen húsospaprikás masszában, a háttérben pedig magyar lányok körtáncot járnak ütemes élõzenére. Sok külföldi diák már a disznóvágás tényétõl megrökönyödött, úgyhogy azt végképp nem tudták befogadni, hogy az egyetemen délután kolbásztöltés és pálinkázás a program. Ez egészen addig tartott, amíg meg nem kóstolták a helyi specialitásokat és a hamisítatlan házi pálinkát. Tény, hogy nem sûrûn lehetett angol szót hallani, de amikor igen, az biztos szuperlatívuszokban szólt a rendezvényrõl. Néhány amerikai „éppen csak benézett”, aminek az lett a vége, hogy jó néhány felessel a szervezetben mentek be órára, ami pedig a még oly liberális Egyesült Államokban se túl gyakori. Az biztos, hogy ezen a rendezvényen mindenki megtapasztalhatta az igazi magyar vendégszeretetet, az ízletes ételekrõl nem is beszélve! JANÁKY Zita

PRO – fõváros

Jelentkezési határidõ: március közepe

Körkérdés

PRO – kisváros

KOLLÓ Anikó

GYURICZA Márta

Ott álltam sok-sok kilométerre a várostól és azt gondoltam: Ennyi? Ennyi bíbelõdés, elõkészület és búcsúzkodás – ezért? Pedig a fõváros igazi kihívás. Számomra még mindig egy kesze-kusza dzsungel, ahol az emberek eleinte valamilyen állati nyelven – kézzel-lábbal hadonászva – kommunikálnak. A barátaim közül sokan – 4 hónap elteltével – most is így gondolják. Én azt gondolom minél többet szeretnénk kapni, annál többet kell tennünk érte. Ilyen egyszerû az egész. Athén örök rejtély. Számomra olyan, mint egy árny. Ugyanazok a helyek, emberek vesznek körül, a város hangulata nem változik. Még most, a nehéz idõkben sem. Jelen esetben a fõvárossal nem ismerkedhetünk egy életen át. Vannak, akik itt ragadnak az Erasmus után, mert képtelenek elfogadni, hogy véget ért és vissza kell térni a hétköznapokhoz, ahol az élet nemcsak napsütés, tengerpart, közös kirándulások és hangos étkezések, hanem komoly kötelességek is várnak ránk. Egyvalamit azonban elfelejtenek. Az árnyék mi magunk vagyunk. A fõváros csupán megmutatja nekünk, milyen sokfélék is vagyunk, hiszen minden egyes ember, helyszín, szituáció behatást gyakorol ránk, s ez elindít egy folyamatot. Te változol, az árnyékod csupán megpróbálja követni ezt. Megmutatni neked. Rajtad áll, hogy észreveszed-e.

Szerb Antal mondta: Velence a világ közepe. Legalábbis az egyik közepe, mert tengelye sokfelé mutat. Hogy ezek után nevezheted-e „vidéki” városnak, nos nem, és errõl nem nyitok vitát. Ha azt mondod, a lagúnák városa közhely, én azt mondom, kórházak vízzel telt alagsorában mentõhajók parkolnak, és kenuverseny résztvevõi iparkodnak lendületes csapásokkal a tízezer tonnás óceánjáró útjából. Zsebkendõnyi mérete ellenére a sikátorok hónapok után is ismeretlen helyekre vezetnek, hosszú órákon át kereshetsz valamit, aminek „pedig itt kéne lennie”, és saját lábad nyomára akadsz olyan helyeken, ahol emlékeid szerint sosem jártál. Törzsvásárlói státuszod három alkalom után biztosított, és váratlanul utánad köszönnek az utcán. Diákok négy égtáj felõl, mert a város három felsõoktatási csomóponttal is bír, és romkocsmát ugyan nehéz találni, de élõzenét könyvtár-kerengõben annál könnyebb. Csatangolásodnak csak a tenger szab határt, és hajnalban még az öreg vaporettók motorzúgása is elhallgat, kisimulnak a vizek a házak között – akkor gyalogolnod kell, ha haza akarsz érni, mert ez itt nem az álmatlan New York, ez a város alszik hajnali kettõtõl ötig, méghozzá olyan némán, ahogyan csak az igazán öregek és a csecsemõk tudnak. Akkor arra kell gondolnod, nem is a tenger felszínén – a fenekén jársz.


Kolbászból kerítést Mi lehet a biztos siker titka? A jó pálinka? Energiaital? Forralt bor? Esetleg egy lufi? Az alábbiakban taglalni fogjuk a nyerõ ötletet! KÉKESI Alexandra írása

FOTÓ: MÁRK MIRKÓ

Az idei BTK–TTK kolbásztöltõ versenyen 32 csapat jelent meg. Dél körül az asztalok nagy része már foglalt volt. Az emberek többsége még csak lézengett, de pár csapat már nekiállt. Piroslott a paprika, feketéllett a bors és a fokhagyma illata is kezdte betölteni a sátrat. A büféasztalnál sercegett az olaj, folyt a bor és tanácskoztak a töltésre váró csapatok a fûszerezési arányokat és a folyadékbevitelt illetõen. Délutánra a tömeg gyarapodott, és a muzsika is megszólalt. Ekkorra már az összes asztal megtelt, és megszületni látszottak a mindenki által hõn várt kolbászok. Töltõ sajnos idén is kevés volt, de ez látszólag nem okozott problémát. A várakozás közben legalább lehetett koccintani, táncolni és megint koccintani.


Tettem egy kört a versenyzõk között: a megkérdezettek egytõl egyig komolyan gondolkodásba kezdtek, majd végül csak megsaccolni tudták, hányadszorra vesznek részt a rendezvényen, és azt is csak nagy fejtörés után. Ezzel szemben a „Melyik alkohol illik legjobban az alkalomhoz?” kérdésre egyöntetûen a pálinka volt a válasz. Érdeklõdtem még a fûszerezés felõl is, ahol minden nyilatkozó említette a pirospaprikát, borsot, fokhagymát és a sót. A gyõztes csapat a Bértollnokok lett Lenthár Balázs vezetésével: elsõ alkalommal indultak el a versenyen a Pécsi Bölcsész tagjai, és meg is nyerték. Elmondásuk szerint nem használtak titkos összetevõt, csak a szokásosnak mondott fûszereket, de jó arányban. Az, hogy a címvédõk a következõ versenyen indulnak-e, még a jövõ titka. Várjuk a következõ kolbásztöltést, hogy még több élménynyel gazdagodjunk, és talán a hozzátartozó másnapot is, amit idén is átél a résztvevõk nagy része.

17

programajánló Március 4. (hétfõ)

Március 7. (csütörtök)

EGYETEMI 10.00 A PTE Bölcsészettudományi Kar ünnepi könyvkiállítás-sorozata A BTK30/20 rendezvénysorozat keretében ízelítõt kapnak az érdeklõdõk a bölcsészkaron mûvelt, kutatott és oktatott tudományterületek könyvtermésébõl. Az elsõ kiállítása tematikája: Anglisztika & Germanisztika, mely március 22-ig lesz látható.

EGYETEMI 15.00 Schmelczer-Pohánka Éva: A pécsi püspöki könyvtár története (1774–1945) A könyvtártörténeti monográfiát Udvardy György megyéspüspök, Bódis József a PTE rektora és F. Dárdai Ágnes fõigazgató valamint Jankovits László mutatja be.

PTE BTK–TTK KARI KÖNYVTÁR OLVASÓTERME

18.00–19.00 Heti Campus Gazdaság Campus Rádió

18.00 Egészség–Akadémia

Ertl Tibor: Magyarország demográfiai helyzete a XXI. század elején PAB SZÉKHÁZ

18.00–19.00 Univitalis

21.00 VHK / Vágtázó Halottkémek

Március 5. (kedd) EGYETEMI 18.00 …Csak múlásunk törvény... címû könyv bemutatója. Varga Csaba jogfilozófussal, a könyv szerzõjével Mezei Károly beszélget. A könyvet bemutatja Andrásfalvy Bertalan. A belépés díjtalan. MÛVÉSZETEK ÉS IRODALOM HÁZA

18.00 Nyitott Egyetem

KONCERT 19.00 A zongora arca: Ránki Dezsõ A Pannon Filharmonikusok Ránky Dezsõvel adják elõ Mozart: Cmoll zongoraversenyét, valamint Mahler IX. szimfóniája is elhangzik a koncert második részében. Vezényel: Bogányi Tibor. Belépõjegy: 4990 Ft, 3990 Ft, 2990 Ft

IRODALOM 18.00 A Trabantfejû nõ Rendhagyó felolvasóest Erdõs Virág mûveibõl, közben Beck Zoli Erdõs Virág versmegzenésítéseket ad elõ egy szál gitárral. Beszélgetõpartnerek: Kiss Tibor Noé (újságíró, író), Fekete Richárd (költõ, kritikus). A belépés ingyenes! ZSN BÁRCSAK KÁVÉZÓ

BULI 22.00 In memoriam B52 & Boccaccio Vol.2 Sterbinszky, Bajusz, Csibo UNIV LOUNGE

Március 9. (szombat)

Tóth Mihály: Remények és aggodalmak a negyedik Büntetõ törvénykönyvünk hatályba lépése elõtt címû elõadása

KONCERT 18.00 Segítség, komolyzene! Beck Zoli és Gönczy László negyedik

PTE BTK–TTK VARGHA DAMJÁN KONFERENCIATEREM

március 6. (szerda) EGYETEMI 18.00 A színészi jelenlét és a csend dramatikus-teátrális játékai címû könyv bemutatója. Rosner Krisztina könyvét Karsai György irodalomtörténész mutatja be MÛVÉSZETEK ÉS IRODALOM HÁZA

18

Az Apolló mozi mûsora március 4. és 13. között

EGYÉB 19.30 És egyszer csak minden más... A Pécsi Playback Színház elõadása Játékmester: Bognár Csaba Belépõjegy: 1500 Ft; diák: 1000 Ft MÛVÉSZETEK ÉS IRODALOM HÁZA

Március 14. (csütörtök) KONCERT 20.00 Zorall vendég Bugz, Fight Club

HTTP://CAMPUSRADIO.KTK.PTE.HU

Március 8. (péntek)


E78

Március 13. (szerda)

TUDÁSKÖZPONT KONFERENCIATEREM

KODÁLY KÖZPONT

Campus Rádió

18.00 Jungle Rhythm – hang- és fénykiállítás A kiállítás résztvevõi – Pécs lemezlovasai és fényfestõi – olyan zenéket hoznak, amelyek számukra leginkább képviselik a jungle-t, így azok az est végére egyfajta definíciót is alkotnának egy nehezen meghatározható irányzatról. A belépés díjtalan.

beavató estéje, a Pannon Filharmonikusok közremûködésével RimszkijKorszakov: Seherezade címû darabját mutatják be. Vezényel: Vass András Belépõjegy: felnõtt: 1990 Ft; diák: 990 Ft KODÁLY KÖZPONT

INFERNO MUSIC CLUB

20.00 SoNaR (Bp) Belépõjegy: 500 Ft E78

(vendég: Psycho Mutants) A Grandpierre Attila egykori betiltott zenekara, „a jövõ mágikus népzenéjét” játszották, ami beskatulyázva etno-punk, sámán-punk, pszichedelikus hardcore-ként határozható meg. Jegyár: 1500Ft PÉCSI EST CAFÉ

Március 11. (hétfõ) EGYÉB 16.30 Conversation Club – Angol nyelvû társalgási klub A program ingyenes.

21.00 The Carbonfools Belépõ: elõvételben 1 300, a koncert napján 1 600 Ft. PÉCSI EST CAFÉ

KIÁLLÍTÁS 17.00 Valkó László kiállításának megnyitója A pécsi Munkácsy-díjas képzõmûvész (a Mûvészeti Kar oktatója) kiállítása a korai mûvektõl kezdve végigkíséri a Valkó László pályáját, a kezdeti rézkarctól a mai papírmaszszából készült dombormûszerû képeiig. Belépõjegy: 500 Ft; diák: 250 Ft PÉCSI GALÉRIA M21

ZSN – AMERICAN CORNER

KIÁLLÍTÁS 10.00 Baráti Kristóf fotói Baráti nemcsak remek hegedûmûvész, de kitûnõ fotográfus is. Fotóin a Zsolnay Kulturális Negyed izgalmas részleteit örökítette meg. A belépés díjtalan. KODÁLY KÖZPONT

Március 12. (kedd) EGYETEMI 18.00–19.00 Pécsi City Life Campus Rádió

Május után (Apres mai) 03. 7. 20:00, 10. 18:00, 13. 18:00 Nekem Budapest 03. 8-10. 16:00 Camille ismétel (Camille redouble) 03. 8-9. 18:00, 11. 20:00 A házban (Dans la maison) 03. 8- 18:00, 9-10. 20:00 Holy Motors 03. 9. 18:00, 20:00, 10. 20:00 Jöjjön már az esõ (Here comes the rain) 03. 11. 16:00 Halál eladó (Death for Sale) 03. 11. 18:00 Egy veszedelmes viszony (En kongelig affaerer) 03. 11. 20:00 Rúzs, reptér, satöbbi (Cockpit) 03. 12-13. 18:00 Felhõk felett (Post Tenebras Lux) 03. 12-13. 20:00

Films marked with an asterisk (*) are presented in their original language with Hungarian subtitles. A *-gal jelzett filmeket eredeti nyelven, magyar felirattal vetítik.

APROPÓ Aki ajánl: Miszler Tamás osztályvezetõ PTE BTK–TTK Kari Könyvtár

Március 15. (péntek) KONCERT 19.00 Ünnepi díszhangverseny A Pannon Filharmonikusok magyar szerzõk mûveinek elõadásával tiszteleg az 1848/1849-es forradalom és a szabadságharc hõsei elõtt. Közremûködik: Zsoldos Bálint – zongora, vezényel: Bogányi Tibor. Belépõjegy: tiszteletjegyek igényelhetõk a Kodály Központ jegypénztárában.


KODÁLY KÖZPONT

MOZI 18.30 Frost/Nixon Idõgép–Idõkép Filmklub Történelem a filmvásznon – filmvetítéssel egybekötött történelmi korszakidézés Hahner Péterrel (PTE BTK). Belépõjegy: 400 Ft 18.30 Inicacin al Flamenco A Pécsi Flamenco Egyesület új bevezetõ kurzust indít.

KIÁLLÍTÁS 17.00 Hetényi Hetek A Hetényi Hetek egy újonnan alakult mûvészeti csoport, hét Hosszúhetényben élõ mûvész alkotja: Bocz Gyula, Borsi Lakatos László, Deák Zsuzsanna, Heritesz Gábor, Marsai Ágnes, Molnár Sándor, Varga Ferenc. A kiállítás Andrásfalvy Bertalan nyitja meg. Belépõjegy: 600 Ft

PÉCS RÁKÓCZI ÚT 3–7

CELLA SEPTICHORA

E78

Violeta - Köszönet az életnek* (Violeta se fue a los cielos) 02 28. - 03. 4. 16:00, 18:00, 5-6.16:00, 12-13. 16:00 Tabu* 02. 28.-03. 3. 16:0 ,4-6. 18:00, 11-13. 16:00 A vadászat* (Jagten) 02. 28. - 03, 3. 18:00, 20:00, 4-6. 20:00 Samsara 02. 28. - 03. 3. 20:00 Szerelem* (Amour) 03. 4-6. 16:00 Pi élete (Life of Pi) 03. 4. 20:00, 5-6. 18:00, 20:00 Az a bizonyos elsõ év (I Give It a Year) 03. 7. 16:00, 18:00, 8. 16:00, 20:00, 9. 16:00, 10. 16:00, 18:00, 11. 18:0, 12-13. 20:00 Üres lap (La sept) 03. 7. 16:00 Nyári idõszámítás (L'Heure d'été) 03. 7- 18:00 Tango Libre – Szabad Tánc* (Tango libre) 03. 7-8. 20:00, 12. 18:00


30 ÉV : 2000 KÖTET 2000 könyvbõl válogattunk, kéthetente 70–80 darabot állítunk ki, ennyi fér el fektetve az asztalra. Így kézbe lehet õket venni, bele lehet olvasni bármelyikbe. A kiállításnak lesz virtuális része is, amelyben az összes könyv szerepel majd. Kéthetente a virtuális rész is változik majd, a végén pedig összefûzzük az egészet, a könyvtár honlapján lesz megtekinthetõ, ott még a publikációs listák is elérhetõek lesznek, illetve lesz egy power pointos változata is, ami a kiállításon egy monitoron fog futni folyamatosan. Ez hatalmas mennyiségû könyv. Általában 45–50 darab kitesz egy folyómétert, így egymás mellé téve úgy 45–50 méternyi sétát jelentene. Ha 40 dekás átlagsúllyal számolunk, akkor 800 kilogramm. Ez a könyvkiállítás számunkra azért különleges, mert szinte egész évben fog tartani. Ilyen hosszú könyvkiállítássorozatról még nem hallottam. De nem csak a mennyiség lenyûgözõ, hanem az a szellemi potenciál, amit az egyetem oktatói létrehoztak.

gasztro

A konyha lelki élete Mert enni az is szeret, aki nem tud fõzni

ILLUSZTRÁCIÓ: GYURICZA MÁRTA

Chaplin óta tudjuk, hogy mindent meg lehet enni (Konyhás néni kikötése: ha elég finomra darálják). Lancelot lovag még küzd a tûz(okádó)hellyel, de nemsokára elkészül a zacskós leves, ha mégse, rendelhetünk pizzát. A mélyhûtõben van még valami, és már egy hete vajas kenyeret eszünk, vagy inkább nem, mert csak rágondolunk és a kedvünk is elmegy, nem csak az étvágyunk. Ezek után boszorkányperre számíthatok, ha állítom, hogy jól és igényesen fõzni nem bonyolult vagy drága, és még különösebb idõ sem kell hozzá. A védelem három tételben bizonyítja igazát.

RÉDEI Viktória írása

A tökéletes paradicsomleves bundás kenyérrel Ismerjük oviból, táborból, betûtésztával, rizzsel, édesen, savanyúan. Nincs kompromisszum, ez a leves vagy eszményi, vagy semmilyen. – hét evõkanál cukor – két doboz natúr paradicsomszósz – fûszerek: babérlevél, zellerlevél, oregano, bazsalikom, egész bors – a bundás kenyérhez tojás, egy korty tej, fokhagyma, oregano és kenyér A cukrot fazékba teszed, és kis lángon addig kavargatod, amíg karamell nem lesz belõle. Ráöntöd a paradicsomszószt és felengeded ugyanannyi vízzel (a karamell az edény aljára fog ragadni, ez szokása, addig kell keverni kis lángon, amíg fel nem oldódik). Ha ezzel megvagy, beleteszed a fûszereket, egyszer felforralod, ízlés szerint sózod (esetleg cukrozod) és fél órán át kis lángon fõzöd. Eközben fölütöd a tojásokat, hozzáöntöd a korty tejet, beleszórod az oreganot, a sót, a reszelt fokhagymát, és forró olajban kisütöd a bundás kenyeret.

Metamorphosys-sütemény Egyszerû, olcsó, finom, de egy éjszakát állnia kell, különben nincs átváltozás, a tejföl egyszerû tejföl marad. – kb. tíz darab babapiskóta – egy csomag valamilyen – fagyasztott/konzerv/ befõtt – gyümölcs (pl. ribizli: édesen fanyar, mint az élet, szeder: színes, szagos, szélesvásznú, citromlé: fogyókúrásan gazdaságos, meggy: amit mindig be lehet szerezni). – egy nagy tejföl (lehetõleg zsíros) – cukor Leteszed egy magas falú edénybe a babapiskótát. Ráborítod a gyümölcsöt (nem kell sok, csak fedje be a piskótát). A nagy tejfölt összekevered annyi cukorral, amennyivel szereted – ha van otthon egész citrom, reszelsz egy kicsit a héjából, a vaníliás cukor is jól áll neki – és ráöntöd a gyümölcsre. Beteszed egy éjszakára a hûtõbe, és az éj leple alatt a közönséges tejföl tejszínes mascarpone krémmé (vagy valami ahhoz nagyon hasonlóvá) változik át. Ovidius boldog.


kultúra

Ki mit tud Dél-Amerikáról? KISS Martina interjúja

Mennyire ismert a latin-amerikai kultúra ma Magyarországon? Nagyon keveset ismernek belõle, ugyanakkor a zene, az mindig nagyon jól megy. De latin-amerikai kulturális életrõl inkább csak Budapesten beszélhetünk, vidéken kevesen foglalkoznak vele – ennek részben az az oka, hogy Magyarország nem egy befogadó ország. Ráadásul, azok a latin-amerikaiak, akik itt élnek, általában a fõvárosban laknak. Ott pezsgõbb az élet, sok salsa és bachata iskola van, s ezek hetente szoktak latin-amerikai bulit is tartani. Mindez hoz magával néhány üzletet, ahol dél-amerikai tárgyakat, élelmiszereket, ékszereket, textilt, ruhát, cd-lemezeket találunk. Mi a helyzet a latin-amerikai irodalommal? Ez egy nagyon fontos kérdés. Irodalmi szempontból a ‘60-as, ‘70-es, ‘80-as évek latin-amerikai írói nagyon jól ismertek Magyarországon, többek között például a mágikus realizmus képviselõi, Mario Vargas Llosa, Gabriel García Márquez, Isabel Allende, Alejo Carpentier, Jorge Luis Borges, Julio Cortázar. Ebbõl az idõszakból nagyon sok írót fordítottak magyarra, és én úgy gondolom, hogy ezek a szerzõk voltak azok, aki kitárták LatinAmerika kapuit a magyar lakosság felé. De én úgy fogalmaznék, hogy ezek az írók nem annyira szakmailag, mint inkább általánosan ismertek. A kortárs írókat kevésbé fordítják? Az új írók sajnos kevésbé ismertek, pedig fantasztikusan jók (pl.: Federico Andahazy, Edmundo Paz Soldán, Jorge Volpi, Jaime Bayly, Rosa Beltrán). Ebben szerepet játszik az is, hogy Magyarországon a rendszerváltás óta a piac dominál, emiatt pedig nyilvánvaló okokból egyre kevesebb kiadó vállal kockázatot, vagyis az ismeretlen szerzõkkel óvatosan bánnak, ezért nagyon kevés mûvüket fordítják magyarra. Viszont ha az elõbb említett szerzõknek új könyve jelenik meg, azokat egybõl lefordítják, hiszen azokról

20

tudják, hogy nagyon jó üzlet. Pedig hihetetlen sok új, jó író van Latin-Amerikában, akiket borzasztó kevesen ismernek Magyarországon. Hogy állunk a latin-amerikai populáris zenével? Vannak itthon ismert elõadók? Hogyne! A Juanes vagy a Shakira által játszott zenék kifejezetten popzenék. Persze Shakira áttért az angol nyelvre, ezért õt többen ismerik. Ugyanakkor megtartotta a hagyományos latin-amerikai ritmusokat, az utóbbi idõben nagyon sok volt nála az átdolgozott folklór, a merenge például. A kevésbé ismert új elõadók között pedig ott van a puerto ricó-i Chayanne, aki nagyon jól énekel, érdemes hallgatni. Budapesten pedig nemrégiben népszerûvé vált egy régi-új folklór mûfaj, a bachata. Ez a ritmus egyre több embernek tetszik, és egyre több zenész használja, például a dominikai-amerikai Aventura, vagy Prince Royce. Hogyan válhatna összességében népszerûbbé a latin-amerikai kultúra? Például több olyan rendezvény kellene, mint amilyen a néhány évvel ezelõtti Latin-Amerikai Filmesztivál és Fiesta, ami nagyon nagy dobás volt. A fesztivál alatt volt latin-amerikai zene, folklór, gasztronómia, irodalom, mozi és voltak elõadások is, persze mindez különbözõ helyszíneken zajlott. Nekem úgy tûnt, hogy nagyon sokan voltak, és hogy nagyon jót tett, nem csak a latin-amerikai kultúrának, de a turizmusnak is. A latin-amerikai nagykövetségek rendszeresen szerveznek különbözõ kulturális eseményeket, mûsorokat, például a Cervantes Intézet vagy a Brazil Nagykövetség szokott rendezni filmeheteket. Mennyire tartod helytállónak a Magyarországon létezõ latin-amerikai sztereotípiákat? Alapvetõ probléma, hogy az európai ember hajlamos latin-amerikát egy homogén fogalomként idealizálni, pedig valójában nem létezik olyan egységes fogalom, ami minden latin-amerikai országra igaz lenne. Csak az Andoktól a Dominikai Köztár-

saságig hatalmas különbségek vannak az emberek között. Ugyanúgy nem tudjuk homogénként kezelni õket, ahogyan a németeket és a magyarokat, vagy a katalánokat és a spanyolokat. Az egyes tradíciók markánsan eltérnek egymástól, annak ellenére is, hogy az emberek ugyanazt a nyelvet beszélik, illetve hogy néhány országnak közös is a történelmi háttere. Emellett a kultúra és az emberek viselkedése függ a klímától is.

Öt Latin-Amerikai film, amit mindenképpen látnod kell: La historia oficial/A hivatalos változat (1985) Színes, argentin filmdráma Rendezõ: Luis Puenso A legjobb külföldi film - Oscar-díj 1986) La zona/A zóna (2007) Színes, mexikói filmdráma Rendezõ: Rodrigo Plá En la cama/Az ágyban (2005) Színes, német-chilei vígjáték Rendezõ: Matías Bize El infierno/Pokolban (2010) Luis Estreda Színes, mexikói filmdráma Rendezõ: Luis Estrada Rosario Tijeras (2005) Színes, kolumbiai-mexikói-spanyol-brazil krimi Rendezõ: Emilio Maillé

ILLUSZTRÁCIÓ: CSORTOS SZABOLCS

Az Országos Latin-Amerikai Filmnapok apropóján Antonio Lilón Domingót, a PTE BTK Romanisztika Tanszék oktatóját faggattuk.


Pécsett mennyire ismertek ezek a kultúrák? Ahhoz képest, hogy Pécs egy kis város, nagyon érdekes és színes a latinamerikai kultúrája. Létezik például a Carnavalito, ami egy egyedülálló zenei program, egy együttes, amit Fehér Dóra és Villuth András vezetnek, és amely egy igazi kuriózum, hiszen tagjai mindenféle korosztályból kerülnek ki, vannak köztük általános- és középiskolások, de akad köztük egyetemista is. Õk latin-amerikai zenét játszanak, és mindenfelé fellépnek, például az Ibero-Amerikai Héten, de hívták már õket Kozármislenybe, a családi napra is. A másik nagyon jó kezdeményezés a Club Cubano Vágási Barbara és Kutni Balázs vezetésével, amely az egyetlen kubai táncokra specializálódott iskola, ahol kubai salsával foglalkoznak. Õk nemcsak oktatnak, hanem kulturális programokat is szerveznek. Emellett létezik egy olyan „nyelvtanfolyam” is, ahol a kubai zenéknek, daloknak a szövegével, jelentésével foglalkoznak. Teljes interjú: www.univpecs.pte.hu

Jazz szimfonikusokkal Március 21., Pécs, Kodály Központ Oláh Kálmán nem csak kiváló és nemzetközi szinten is elismert zongorista, hanem eredeti, kreatív zeneszerzõ, akinek saját szerzeményeit bemutató jazz-szimfonikus hangversenyére március 21-én kerül sor Pécsett, a Kodály Központban. A szerzõi est különlegességét a saját számok bemutatásán túl az adja, hogy a mûvek a jazz rajongói mellett valamennyi zenét kedvelõ embert megérintenek, hiszen a koncerten is elhangzó egyik darab 2009-es pécsi õsbemutatóján a közönség kitörõ lelkesedéssel jutalmazta a szerzeményt. Oláh Kálmán harmadszor zenél egy színpadon a Pannon Filharmonikusokkal, márciusi fellépésének érdekessége, hogy nagyzenekari önálló szerzõi esttel még nem mutatkozott be Pécsett, ez most az elsõ alkalom, hogy egy egész hangverseny témáját saját szerzemények adják.

Lehet-e ennél mívesebb nyelven írni? Kortársalgó beszélgetés-sorozat kortárs magyar írókkal Garaczi László Tudásközpont, február 20.

Cicaszéken ülõ két kortárs író, akik azért csücsültek fel a magasított székre, hogy a közönség mozdítható dobogó híján is láthassa õket. Ugyan, ki kíváncsi két kortárs szerzõ eszmecseréjére?! – gondolhatnánk. De rosszul tesszük, ha nem bízunk az irodalom erejében. Garaczi Lászlóra ezen az estén csaknem százan voltak kíváncsiak – többségük persze nõ. Aki nem ismerte volna Garaczi könyveit, annak is fogalma lehetett arról, mifélék lehetnek: a beszélgetés közben Bacskó Tünde színmûvésznõ adott elõ idézeteket mûveibõl, miközben Teskó hárfázott. Nagyon sok író versírással kezdi a pályáját. Szerintem ez egy életkori sajátosság is, meg az ember kezdõ íróként puhatolózik a mûfajok között, nincs még annyi türelme leülni, végigírni egy hosszú szöveget, pláne nem regényt. Az ember kamaszkorában verseket kezd el írni és nem négykötetes nagyregényt. Én is így kezdtem, aztán ez elhalványodott – mármint a versírás. Aztán rövidprózákat írtam, aztán elbeszéléseket,

FOTÓ: MÁRK MIRKÓ

ÁMÁN Anna írása

regényeket és drámákat. Teljesen szabályos lenne a menet, mert egyre nagyobb terjedelmû szövegeket írtam. De most meg újra elkezdtem verseket írni – mondta Garaczi szerényen, s alázata megmaradt akkoris, amikor Balogh Robert azt a kérdést tette fel, hogy „Lehet-e ennél mívesebb nyelven írni?”. Garaczi-olvasók számára a beszélgetés alapján értékes személyes adalékok járultak

hozzá az eddigi értelmezéseikhez. Kiderült például, hogy a békés gyerekkor után a szerzõ azért járt tizenegy évig egyetemre (s közben amennyi félévet lehetett, passziváltatott), hogy szülei miatt fent tudja tartani annak látszatát, hogy komoly egyetemista. Egyébként édesanyja csak azután nyugodott bele és fogadta el, hogy ír, miután elsõ publikációi és könyvei megjelentek.


„Az üstbe vizet töltenek, abban fürdünk Mónikával, Farkas bácsi unokájával. Letekeri rózsaszín bugyiját, nincs ott semmi. Hõség, állnak a levelek, az állatok alszanak a porban. Én se vagyok rest, letekerem, megmutatom. Fütyi. Nézzük egymást. Tele a víz kapálózó méhekkel, mert Pista bá méheket tart a kert végében, kámzsát húz a fejére, és ha lábatlankodunk vagy idétlenkedünk, bordánk közé nyomja a dolgozót. Valamit megsejtenek, mert Mónikát többé nem engedik át a Simonyiék pesti rokonával játszani. A pesti rokon. A táncdalfesztiválon díjat nyer a Minden jót, Mónika!, keserûségem, magányom és bosszúvágyam leírhatatlan. Majd írok, és válaszolj rá.” Garaczi László: Mintha élnél

21

belépõ

8 mm

„Hogy élt és halt Romeó és Júlia”

Csússz!

„Csak nem rombolod le öreg napjaidra a rólad alkotott képet?” Anne Georgesnak Szerelem (Amour) Rendezte: Michael Haneke


Fõszereplõk: Jean-Louis Trintignant Emmanuelle Riva Isabelle Huppert

Az EHÖK szervezésében tartottak zenés mulatságot a pécsi jégpályán február 19-én.

Sosem volt a habos-babos pinkre festett röhögõs mozi, amihez Hanekének picit is köze volt. A (most már Oscar-díjas) Szerelem címû film is komoly, nehéz, ugyanakkor nagyon is emberi, és válasz nélkül hagyott kérdéseket feszeget. Kezdjük ott, hogy kellemetlen, és az örökifjú média- és filmvilágban nem is divatos az öregség ábrázolása, a Szerelemnek viszont egy nyolcvanas éveiket taposó házaspár, Anne és Georges a fõszereplõje. Tisztelet és szeretet, míg a halál el nem választ – szó szerint. Szembenézni azzal, ahogyan egy hozzánk közel álló lassan, de biztosan le-

épül, akár szellemileg, akár fizikailag, akár mindkét értelemben, pusztítóan nehéz. Gondozó otthonba dugott szerettünk miatt érezzünk életünk végéig lelkiismeretfurdalást vagy marcangoljuk önmagunkat azért, amiért magunk próbáltuk szakszerû segítség nélkül „ápolni” õt? Vagy marad a köztes út: a csak a nyaralás idejére pszichiátriára zárt menthetetlenül szenilis nagypapa és nagymama? Georges (szerintem drámaian végletes) döntését a film legelejétõl tudjuk, az, hogy mi vezethetett odáig, lassan derül csak ki. Hihetetlenül kemény kérdések ezek, s a legközelebbi hozzátartozók legtöbbször egyedül kénytelenek pálcát törni az érintett rokonuk és egyben saját életük felett. És (ami bénítóan riasztó), senki sem érti meg õket. A film nem köt kompromisszumot: ez a szerelem halhatatlan és örök érvényû fordított Romeó és Júlia – az utódokra csak hûlt helyük marad. HARKA Éva

könyvjelzõ

Fácán az ember, semmi több

Herta Müller: Fácán az ember, semmi több Cartaphilus, Budapest, 2012.

Sudoku, nektek! Szeretem, hogy próbálnak úgy beszélni, hogy megértsem, szeretem a sudokut oldani az UnivPécsben. Vilmos Eszter: Mondóka, részlet

22

Herta Müller Nobel-díja különösen fontos, a bánáti sváb faluból származó írónõ prózája valóban lenyûgözõ: szikár, végtelenül pontos, gyakran költõi szerkesztettségû. A Temesváron diplomázott írónõ a nyolcvanas évek Romániájából vándorolt ki Nyugat-Németországba, ott jelent meg a Fácán az ember, semmi több címe regénye még 1986-ban. A szöveg azt a folyamatot tematizálja, miként hagyta el évi 120 ezer


ember Romániát, a Nicolae Ceausescu jópajtás elvtárs vezette nacionalista diktatúrát. Helyesebben: egy falu példáját tárja elénk. Annak is átélhetõvé válik, aki nem ismerné, hogyan is mûködik egy diktatúra, ahol a rendszer el akar ûzni, de mégsem enged el csak úgy, hanem meggyötör elõtte. Nemcsak meggyötör, hanem aprólékosan tönkretesz. Miért? – kérdi egy normális ember. Hogy miért? – mosolyog kínjában Franz Kafka óta minden középkelet-európai, mert tudja a választ: csak. Mert lehetõsége van rá. A magyar irodalomban is van párja az efféle prózának, Bodor Ádám világából éppúgy számûzetett a reménység, s maradt a szürke égen repülõ szürke galambok élménye. Herta Müller regényében a kis közösség öröme, bánata alapján kezdetben azt gondolhatnánk, minden rendben. De sorra ürülnek ki a családi fészkek. Nincs szó falusi idillrõl. Az üres házakba új lakók érkeznek. Egy világ megszûnik. Lerombolták. BALOGH Robert

zsöllye

hallójárat

Gyermekien mesés és felnõttesen valódi

Nõ, nõ, színésznõ! Bacskó Tünde, színmûvész


Milyen színházi elõadást ajánlasz Pécsrõl? Két kisgyerek édesanyjaként fõleg mesedarabokra járunk, a Pécsi Harmadik Színházban láttam egy csodálatos operamesét, a Csipkerózsikát. Kevés próza volt benne, elképesztõ volt a látványvilág is. A három- és tízéves gyerekemmel voltam, mindegyikünket teljesen lekötött és lenyûgözött ez az elõadás, a kísérõ tanárok, szülõk is remekül szórakoztak. Ez egy olyan színházi élmény, amiben mindegy, hogy gyerek vagy felnõtt valaki, jó hallgatni a zenét és élvezni a játékot, ahogy halad elõre.

Kevés olyan énekesnõ van ma Magyarországon, mint Takáts Eszter, aki dalszerzõ is egyben. Õ pedig most hetedszer is nekilátott az album készítésnek, és erre az alkalomra úgy komolyodott meg, hogy játékosságából semmit nem vesztett. A Hét Remény, Szeretet egy igazán rövid album, mely mindössze 24 perces. De kell-e ennél több? A régi nagyok se húzták sokáig az idõt, fél órában vagy kicsivel több alatt összefoglalták a lényeget. A Beatlesnek is csak a nyolcadik stúdióalbuma volt az elsõ, amelynek játékideje majdnem elérte a 40 percet. A rövidség tehát nem hátrány, inkább jele annak, hogy átgondolt koncepcióval van dolgunk. Takáts Eszter pedig legújabb lemezét a népmesékben és a Bibliában is fontos szerepet betöltõ hetes szám köré építette fel. Hét évvel elsõ albumának a megjelenése után adta ki hetedik lemezét, mely a Hét Remény, Szeretet címet kapta és hét változatos dalt tartalmaz. A dalok erõssége mindig is Eszter hangjában volt, nem pedig a hangszerelésben. Bár az évek során az is bárhol felismerhetõvé vált, dacára annak, hogy kevés újat mutat zeneileg. Azonban ami-

kor ezen a téren is újítással próbálkozik (most épp az európa kiadós Kirschner Péter segítségével), abban még benne rejlik a hiba lehetõsége. Az albumot keretbe foglaló dalok, a Szeressünk és a Barátom olyanok, mintha eddig még kiadatlan Koncz Zsuzsa-felvételeket hallhatnánk. Elõbbi egy igazi életigenlõ szerzemény, amelyet már rég játszania kellene a rádióadóknak is. Kiemelhetõ még a fuvolával átszõtt Gondolák vagy a vonóshármast felvonultató Múltidõ szimfonik is, mely ritkán tapasztalható érzelmi töltettel rendelkezik. A Hét Remény, Szeretet nem egy tökéletes lemez. A Nem is idegennek vagy az Elhajolt zavaróan búgó férfi vokáljainak hiányát is kibírta volna az album. A Boldogtalan boldog esetében pedig nehéz eldönteni, hogy egy túlgondolt szerzeménnyel találjuk szembe magunkat vagy egy újabb, elrejtett Koncz Zsuzsa felvétellel, melyet nép/világzenei környezetbe helyeztek. Takáts Eszter egyik pillanatban gyermekien mesés, a másikban felnõttesen valódi világa szerethetõ. Ez a lemez azonban nem egy válogatás a legjobb pillanatokból, hanem egy jól megszólaló, helyenként döcögõs folk-pop album. HERMANN Ákos

A Piaf címû elõadás viszont alig látható, pedig telt házzal ment. Miért? A zenész szekció elköltözött Pécsrõl, így nehéz egyeztetni velük, de pár havonta szoktuk még játszani. Az az igazság, hogy annak is jót tett a pihenés, amikor újra elkezdtük játszani, mindannyian csodálkozva észleltük, hogy mennyire beérett az elõadás, lehet hogy mindennel így kellene bánni, pár évre pihenni küldeni, aztán újult erõvel színpadra vinni, amikor már leülepedett. BALOGH Robert

FOTÓ: MÁRK MIRKÓ

Takáts Eszter: Hét Remény, Szeretet Szerzõi kiadás, 2013

Nemrég újra színpadra tûzték a Prahot a Harmadik Színházban. Ez a közelmúlt egyik legjobb elõadása Pécsett. Milyen játszani? Lubickolunk az elõadásban Bánky Gáborral együtt. Rajtam múlott, hogy két évig nem játszottuk (gyermekem született), ami jó volt Spiró Prahjában, az to-

vább mélyült, ami nem ment annyira tökéletesen, az pedig kisimult, minden helyrezökkent benne. A nézõk is szeretik az elõadást, akármilyen vegyes a közönség, akármennyire is szeretne felhõtlenül szórakozni, egyszer csak az elõadás hatása alá kerül még az is, aki erõszakkal akar nevetni minden mondaton. Megérett az elõadás.

Színházmûsor március 4. és 17.között Janus Egyetemi Színház Holdbéli csónakos 03. 12. 17.00, 03. 17. 16.30

Pécsi Nemzeti Színház A padlás 03. 4–8. 15.00, 19.00 A dzsungel könyve 03. 10–11. 15.00, 03. 10. 19.00 Tartuffe 03. 12–13. 19.00


Banális viszonyok – édes finomságok 03. 14–16. 19.00 A jó pálinka itassa magát 03. 5. 19.00 A sivatag hercege 03. 6–8. 15.00, 15–16. 15.00 Picasso kalandjai 03. 9. 15.00, 19.00 Halálos tavasz 03. 11., 14. 19.00 Lisztmánia 03. 12. 19.00

Jelenetek egy házasságból 03. 16. 19.00 Pécsi Harmadik Színház Vis a vis 03. 5. 19.00 Tánc a fehérnépnek 03. 7. 19.00 Tóték 03. 12. 19.00 Csipkerózsika 03. 14. 10.00, 15.00

23

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM HÍRLAPJA MEGJELENIK KÉTHETENTE. with English page. XIV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM március oldal. 9. oldal 4

Recommend Documents