Jeges est 14. oldal. melléklet oldal A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM HÍRLAPJA MEGJELENIK KÉTHETENTE. with ENGLISH pages

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM HÍRLAPJA – MEGJELENIK KÉTHETENTE

8. –1 l 5 1 lda o with

ENGLISH pages

Jeges est 14. oldal

XV. ÉVFOLYAM 14. SZÁM – 2014. december 1.

me llék let

téma

Németek Pécsen? BALOGH Robert interjúja

Mivel keresik meg Önöket a német hallgatók? A tiszteletbeli konzulátus alapszolgáltatásait tudják igénybe venni, aláírás-hitelesítés, fénymásolás, fordítások hitelesítése… Például, amikor a diákok vissza szeretnének térni Németországba, igénybe szokták venni a szolgáltatásainkat, de akkor is kereshetnek, ha bajba kerülnek, közlekedési baleset esetén vagy én, vagy a kolleganõm szoktunk segíteni nekik. Személyi okmányokat is tudunk pótolni, ha elvesztették, de a magyar gyakorlat az, hogy a rendõrség csak 8 nap múlva vesz fel személyes okmányokról jegyzõkönyvet – hátha addig megkerülnek az iratok –, ez egy külföldinek azért problémás, mert csak a jegyzõkönyv alapján kérhet a budapesti követségen provizórikus iratokat, ezért célszerûbb azonnal kézbe kapni a jegyzõkönyvet. Nemrég egyeztetett a diákokkal, mivel fordultak Önhöz? Olyan felvetésekkel, amelyek nem csak az itt tanuló németek, hanem a többiek problémája is. Például a diákigazolvány kiállítása mennyire körülményes Magyarországon, illetve a városvezetés felé kellene tolmácsolni azt a problémát, hogy bevezethetnék a heti és havi parkolójegyeket, mert nem praktikus, hogy rohangálni kell az automatához pár óránként. A mindennapi élethez tartozó kérdéseket vetettek fel a hallgatók.

Pécs szép város, de miért tanulnak itt a németek? Az orvosképzések egy része Németországban numerus clausushoz kötött, ezért szívesen jönnek ide azok, akik ott nem nyertek felvételt az általános orvosképzésre. Aki nem kerül be Németországban orvosképzésre és ki tudja fizetni a tandíjat, mert megfelelõ háttérrel rendelkezik, az jön ide tanulni. A német nagykövet asszonnyal beszéltünk errõl, hogy aki úgy közelíti meg, hogy ezek a diákok nem elég jók, hogy orvosnak tanuljanak, de Magyarországon surranó pályán bekerülnek az orvosi pályára, az nagyon egysíkúan látja ezt az ügyet. Nem lehet megítélni véglegesen valakit a középiskolai eredményei miatt. A hallgatók egy része nehezen fizeti meg a magas tandíjat – több, mint 10 ezer euro. Általában is jó a vélekedés a Pécsett szerzett orvosdiplomáról, német orvos szülõk dicsérték a gyakorlatorientált képzést. Sokan csak egy évig maradnak, közben folyamatosan pályáznak egy németországi helyért. Mások a teljes képzést Pécsett kapják, és a diplomájukat is mi fordítjuk le. A magyar hatóság állít ki erkölcsi bizonyítványt, s így pályázik német állásokra. A Német Diákönkormányzattal közösen próbálunk felfedni olyan német támogatókat, ösztöndíjadókat, akik a németországi stúdiumokhoz adnak juttatásokat. A német diákhitelrendszer, a BAföG (Das Bundesausbildungsförderungsgesetz) kicsit másképp mûködik, mint a magyar. Szeretnék a német hallgatók, ha ez kiterjeszthetõ lenne az it-

teni stúdiumra is. Azzal a kikötéssel, hogy a képzés idõtartalmának megfelelõ idõt el kell tölteniük a képzésnek megfelelõ egészségügyi intézményben, Németországban. Az itt tanuló németek haza szeretnének térni természetesen. Mivel a képzés ára itt jóval olcsóbb, mint Németországban, ez akár a német állam számára is jó befektetés lehetne. A partnerkeresés idõszakában vagyunk. Pécs városnak nagyon jól jönnek az itt tanuló német és más nemzetiségû diákok, a szórakozóhelyeken sokukkal lehet találkozni. Mennyire szubkultúra az itt tanuló diákság? A kocsmakultúrából kiveszik a részüket, másból alig-alig. Jellemzõen albérletben élnek, nem alkotnak egységesen definiálható csoportot sem. A Német Hallgatói Önkormányzat a Nemzetközi Est szervezésével vesz

Impresszum

UnivPécs – A Pécsi Tudományegyetem hírlapja

Alapító: Pécsi Tudományegyetem, felelôs kiadó: dr. Bódis József rektor, kiadó: Pécsi Tudományegyetem, 7622 Pécs, Vasvári Pál u. 4. Fõszerkesztô: Harka Éva, lapszerkesztõ: Balogh Robert, lapterv, tördelõszerkesztõ: Wéber Tamás Olvasószerkesztôk: Csernyánszky Benigna, Schmidt Renáta, képszerkesztõ: Csortos Szabolcs, fotóriporter: Márk Mirkó, terjesztés: Filákovity Dusán Állandó munkatársak: Bartakovics Bettina, Bazsali Gábor, Hideg Beatrix, Kis Kelemen Bence, Lugosi „scham” Tamás, Andy C. Rouse, Sági Lilla, Steiner Petra, Szanyi-Nagy Judit Hirdetési tanácsadó: Király Róbert, e-mail: [email protected], tel.: 72/501-500/12457, mobil: +36 30 90 56 870 Szerkesztôség: 7622 Pécs, Vasvári P. u. 4. 1. em. 123, telefon: 72/ 501-500/12140, 12122, e-mail: [email protected], www.univpecs.pte.hu Nyomda: PAUKER–Holding Nyomdaipari Kft., Budapest, felelôs vezetô: Vértes Gábor, ügyvezetõ igazgató HU ISSN 1586-1767, Megjelenik 8.000 példányban

2

részt Pécs életében. A helyi német kisebbségiek kulturális életében sem tudnak belefolyni az itt tanuló diákok. A német szakon van egy színjátszó csoport, amely fõleg germanistákból verbuválódik, idõrõl idõre feltûnik egy-egy német diák ott is. Egyéb helyeken elvétve találkoztam velük. Kevés õket célzó kulturális kezdeményezéssel találkoztam. Tehetnénk valamit azért, hogy jól érezzék magunkat. Talán meghonosíthatnánk egy német hagyományt: Németországban november 11-én 11 órakor kitör a farsang, még az órát is félbe hagyják. Jövõre mi is elkezdhetnénk… Ha egy külföldi diák felszáll egy helyi járatú buszra, akkor örül annak, hogy az anyanyelvén is megszólal a hangosbemondó, viszont kiírva már más van a táblára. Õ meg törheti a fejét, hogy a fülének, vagy a szemének higgyen.

FOTÓ: CSORTOS SZABOLCS

650 német orvostanhallgató tanul a PTE ÁOK német nyelvû képzésén, és akadnak még az angol nyelvû Erasmus-képzésen is olyanok, akik német nyelvterületrõl érkeztek. Gerner Zsuzsa a BTK dékánhelyettese, de egyben tiszteletbeli német konzul, gyakran találkozik a mindennapi problémáikkal.

UnivPécs 2014. december 1.

A Magyar Egyetemi és Fõiskolai Sajtó Egyesület tagja A SPINE (Student Press in Europe) tagja

Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelõje az OBSERVER Budapest Médiafigyelõ Kft. 1084 Bp. Auróra u. 11. Tel.: (+36-1) 303-47-38, Fax: (+36-1) 303-47-44 [email protected]

téma

Oda-haza vagy ide-haza?

Körkérdés

Maradnál vagy sem? JOSIP EÐED BTK IV. ÉVFOLYAM

Az EU határain túlról évente 200 000 diák és kutató érkezik új lehetõségeket keresve hosszabb-rövidebb idõre Európába, közülük azonban sokaknak kell felesleges bürokratikus akadályokkal megküzdeniük. A jelenlegi szabályozás alapján a diákvízum vagy a tartózkodási engedély megszerzése gyakran csak szövevényes és zavaros, illetve hosszadalmas eljárások útján lehetséges. Az egyes tagállamokban különbözõ szabályozások vannak érvényben, amelyek megnehezíti a tagállamok közti mozgást – áll az europa.eu tavalyi közleményében. Az Európai Bizottság emiatt elõterjesztett olyan irányelveket, amelyekkel ezt meg tudná könnyíteni a külföldiek számára – ezek várhatóan és legkorábban 2016-tól lépnek majd életbe. A külföldiek közül csak 2011-ben körülbelül 220 000 harmadik országbeli érkezett az EU területére tanulmányok folytatása, diákcsere, javadalmazás nélküli gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat céljából. Közülük legtöbben tanulmányi céllal érkeztek az EU-ba. Ha a hazai helyzetet nézzük, a nemzetköziesedés fogalma már-már közhely: lassan nincs olyan egyetem, mely ne ezt tûzné zászlajára. 2012 végén jelent meg egy tanulmány A külföldi diákok bevándorlásáról az Európai Unióba címmel Zámbó Katalin kutatásai alapján, melyben egyrészt bemutatják, milyen adminisztratív terheket kell cipelnie egy Magyarországon tanuló külföldinek, másrészt problémákat is felvetnek. Az egyik ilyen abból adódik, hogy kevés a Magyarországon tanulmányokat folytatókról az adat: a tanulmány például részletesen kitér arra, hogy nappali tagozatos tanulmányai mellett a külföldi hallgatóknak ugyan nem szükséges munkavállalási engedélyt beszerezniük ahhoz, hogy itt dolgozhassanak, ám azt nem tudni, õk milyen arányban szeretnének munkát vállalni tanulmányaik ideje alatt. A tanulmány gyakorlati tapasztalatokból például

arra a következtetésre jut, hogy az amerikai és a mexikói állampolgárok általában egy szemeszterre érkeznek hazánkba kormányközi vagy egyetemek közti csereprogramok keretében, majd a csere félév elteltével hazatérnek; az arab és afrikai országokból érkezõ hallgatók alapvetõen két utat választanak: tanulmányaikat megszakítva saját vállalkozásba fognak Magyarországon vagy elhagyják hazánkat. Komoly, országos statisztika nem áll rendelkezésre arról, hogy miután végeztek, vajon maradnak-e még tovább tanulni vagy dolgozni, vagy inkább más országba mennek tovább, illetve hazatérnek-e. A PTE-n az elsõ áttörést a nemzetköziesedésben a 2000-es év jelentette, a külföldi diákok száma azóta növekszik. A hallgatók többsége Németországból érkezik ide tanulni (azon belül is ÉszakRajna-Vesztfáliából), a többi európai országot tekintve Spanyolország és Svédország áll elõkelõ helyen. Ahogy az várható, a lassan 2400 fõt is meghaladó tömeg óriási hatással van Pécs városára is. M. Császár Zsuzsa és Wusching Á. Tamás A Pécsi Tudományegyetem a külföldi hallgatók vonzásában címû tanulmányában az áll, hogy egy, kizárólag a PTE orvoskarán tanuló hallgatókat érintõ kutatás szerint a tandíjon felül havi szinten 400 millió forintot költenek el a városban. És a kulturális hatásukról még nem is beszéltünk.

Az Erasmus közvetítõknek köszönhetõen, ha adódnak is problémák a hivatalos papírok kitöltésénél, azok mindig megoldódnak. Ezen kívül semmilyen nehézségbe nem ütköztem, maximum a kollégiumi zajok zavaróak, de hol nem? Nem tudnám megmondani, miért ide jöttem. Talán azért, mert félig magyar vagyok. Az elsõ benyomás alapján szívesen maradnék itt, érdekesebb az élet, mint abban a városban, ahonnan jöttem. Viszont ez függ a munkától is, mivel professzor szeretnék lenni, nem pedig pincérként felszolgálni egy étteremben. ANJA VUKO BTK IV. ÉVFOLYAM

Azért jöttem Pécsre, mivel ez a szülõvárosom. Kezdetben egy kicsit nehéz volt a hivatalos ügyek intézése, de ebben segítenek az Erasmus koordinátorok. Az egyik a horvátországi egyetemen van, míg a másik, Bánáti Áron itt, Pécsett. Õk azok, akikre mindig számíthatok, ha problémám akad, például a kurzusfelvétellel vagy az egyetemi költségekkel kapcsolatban. Szeretek itt lenni, jobban, mint Horvátországban, ezért, ha lenne rá lehetõségem, akár itt is élnék. KOVÁCS ÁKOS TTK III.ÉVF.

A berlini Humboldtra jártam fél évet. Aztán maradtam még egy évig, azóta is visszajárok nyaranta. Berlin olyan, mintha egy másik bolygón élnék, egyszerre világváros, de inkább világfalu, annyi minden van és annyi mindennek az ellentéte is. Az egyetemi órák nem különböztek annyira az itteniektõl, de a közeg igen. Egyszer még Tarantinot is láttam. Akkoriban volt a Django premierje, és egy fekete sapkás manusz álldogált a Sony Centerben, átfutott az agyamon, hogy ez biztos nem õ. Hát tévedtem. Vissza fogok menni!


3

egyetemi élet

Három választás Magyarországon Nem Mikszáthra licitált rá a PTE jogi kara. Tanácskozásuk arra az idei három választásra koncentrált, amelyek lényegesen különböztek a rendszerváltás óta lezajlottaktól, s egyúttal olyan tanulságokk al is szolgálnak, amelyek nemcsak tudományos elemzésekre alkalmasak, de társadalmi következtetések levonására is. Három témakört öleltek fel: a 2014-es parlamenti, az EU parlamenti és az õszi önkormányzati választásokat. A gerrymandering, magyarul a választókörzet-manipuláció állt Vörös Zoltán elõadásának a központjában: ez a választókerületek határainak olyan átrajzolása, mely valamelyik versengõ félnek elõnyt biztosít. Vörös Zoltán szerint ugyan van olyan magyar körzet, mely valamelyest a kormánypártot segítette, azonban nem a választási rendszer átalakítása miatt nyertek. Kritizálta azonban azt, hogy a kerületek átírása nem mindenhol történt egy egységes elv szerint, valamint azt, hogy a régió helyett a megyék jelentették ennek felsõ keretét. Az új kerületek kialakításával megtörtént a kisebb parlament létrehozásához szükséges átalakítás is. A parlamenti, EP-választások szekcióban Orosdy Béla, a KTK oktatója a politikai marketingrõl beszélt: mint mondta a politikus a

kívánatos jövõt árulja, s ezt kell megjelenítenie a választó számára. Orosdy szerint a pártok erõteljes kötõdése egy adott ideológiához beszûkíti a lehetõségeiket, így egyre inkább a néppártosodás, és ezzel az általános értékek felértékelõdése kerül elõtérbe. Ez a tendencia nem kedvez a szakpolitikai programok kialakulásának sem. Szubjektív, választópolgárként a postaládája tartalmán alapuló elemzése alapján kijelentette: a politikai szlogenek jelenléte stabil, a szakpolitikai program ritka, a homályos ígéretek köre folyamatosan bõvül.

4

147 párt van bejegyezve, 63 párt indult el a választásokon, ebbõl 18 volt képes arra, hogy országos listát állítson – ismertette a statisztikákat már az országgyûlési választások kapcsán Horváth Csaba. A politikai aktivitás okát a szakember ugyanakkor nem abban látja, hogy a rendszer adminisztratív szempontból megkönnyítette az indulást. Szerinte a fõ motiváció a

A mai egyetemistáknak a szabadság éppolyan természetes, minthogy télennyáron lehet banánt vásárolni a zöldségesnél. Az osztrák–magyar határnyitás 25. évfordulója alkalmából az Emberi Erõforrások Minisztériuma és a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával, Görbe tükör 1989 címmel karikatúra-kiállításnak ad otthont a PTE BTK–TTK Aula december 12-ig.

kampányfinanszírozás, mely egyéni jelölt esetében 1 millió forint volt, a 27 körzetben jelölttel induló párt esetében 149 millió, a minden körzetben jelölttel induló part esetében pedig 597 millió. Az egyéni jelölteknek a támogatás megtartásához 2%-os eredményt kellett felmutatniuk, és számlákkal igazolni azt, hogy a pénzt a kampányra költötték. Pártok esetében sem volt komoly elszámolási kötelezettség, csak bejelentési, így volt, aki külön részletezés nélkül egyszerûen annyit jelentetett meg a Magyar Közlönyben, hogy „utazás” vagy „kampányköltségek”. Horváth Csaba szerint a negatív kampány most is dominált. Andrássy György azt boncolgatta, milyen okok vezethettek oda, hogy a 2006-os önkormányzati választásoktól kezdve a FIDESZ minden szavazást megnyert. Szerinte mindez a 2010-ig kormányzó politikai erõk hitelvesztésére vezethetõ vissza. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a 2006-os parlamenti választások volt az elsõ olyan eset, amikor a kormányzat drasztikusan


Választások Magyarországon – 2014 Halasy-Nagy József Aula November 21.

„Mézesmadzag elfogyott!”

Fischer Ferenc, a PTE BTK dékánja tartott elõadást a kiállítás megnyitóján, Zeller Gyula köszöntõje után. A dékán elmondta, hogy az országos vándorkiállítás pécsi állomása kiegészült a PTE Tóth József Bölcsészettudományi és Természettudományi Kari Szakkönyvtár és a Történettudományi Intézet közös, A német újraegyesítés via Ungarn – könyvekben és tankönyvekben címû kiállításával, valamint a PTE PMMIK – MK B2 Szakkollégium a ‘80–’90-es évek építészetét bemutató kiállításával. Fischer Ferenc elõadása a karikatúrák szellemiségének megfelelõen derûs perceket okozott, személyes fotótárát is megmutatva az érdeklõdõk megismerkedhettek az érett, késõi szocializmus ruhadivatjával, a népi demokratikus Németország (NDK) utcaképeivel, de a berlini fal néhány eredeti darabkáját is megmutatta. A Görbe tükör 1989 címû tárlat karikatúráinak szembesítõ ereje sok mindent jobban el tud magyarázni, mint a tankönyvek. A képeken menekülõ sarló és kalapácsok, nagyszakállú Marxok, Engelsek – nem mintha õk tehettek volna a létezõ szocializmus állapotáról – no és Lenin, Sztálin és sok-sok kis elvtárs, meg persze poén volt látható.

mást kommunikált a választások elõtt, mint amit annak megnyerése után tett. Az öszödi beszédbõl pedig kiderül, hogy a politikusok tudatosan félrevezették a választókat. Annak, az alaptörvény-módosítás után már okát vesztett lehetõségét is felvetette, hogy ezek után vajon legális volt-e a 2006-ban megválasztott kormány, s Herczegh Géza jogtudóst idézte, aki szerint „látszatlegalitással” rendelkezett csak. Részletek: www.univpecs.pte.hu


B.R.

egyetemi élet

Rögzített egyetemi múlt A PTE Egyetemi Levéltár XI. konferenciája November 20. Szenátusi terem

Egyetemi almanach programot ismertette Lengvári István, a levéltár igazgatója. Az almanach célja a PTE jogelõdjeinek és a pécsi felsõoktatás korábbi évszázadainak „jeles” oktatóinak bemutatása. Vannak és voltak az egyetemi múlt bemutatására tett kísérletek korábban is, ezek azonban korábban nem tudományos igénnyel folytak. A tervek szerint elsõdleges forrásokkal, egységes koncepció alapján próbálják majd az anyagokat összegyûjteni. A szerkesztõbizottság megalakult, s úgy döntöttek, hogy a papíralapú kötetek mellett legyen minden anyag a neten

is elérhetõ, vagyis a könyvek mellett egy elektronikus adatbázis létrehozását is tervezik. Az adatok megkeresésén és rögzítésén túl arra is vállalkoznak, hogy az adatokat javítsák és karbantartsák. Mivel a „jeles” jelzõ elég képlékeny, a bizottság megpróbálta alaposabban körvonalazni, kikre is figyelnek majd oda: a bekerülés feltételei között a tudományos minõsítés és nem a kinevezés birtoklása kell, hogy domináljon – ezzel próbálják kiszûrni a szocialista korszak nem indokolt címeit. Az ún. szolgáltató egységek vezetõi és oktatói is felsorolásra kerülnek, hiszen ezeknél a posztoknál nem feltétlenül volt fontos a tudományos minõsítés. Mivel sok anyagról van szó, az életpályák közti eligazodást organogrammal vagy szöveges leírással egészítik majd ki. A pécsi fel-

sõoktatás három fõ korszakra tagolható: a középkortól 1950-ig, a XX. század második fele, valamint a 2000 utáni idõszak. E munka jó apropója a közelgõ jubileum is: a kötetek a felvezetõ három évben látnak majd napvilágot. Az informálódni vágyók számára az [email protected] e-mail áll rendelkezésre. A konferencia végén Gergely Zsuzsanna mutatta be a Per Aspera ad Astra címû online folyóiratot, mely 2014 áprilisa óta mûködik. Elsõsorban nevelés-, hely-, és mûvelõdéstörténeti publikációkat tartalmaz, melyek szabadon felhasználhatók. A konferencián elhangzott egy elõadás Berde Károlyról, aki az Erzsébet Tudományegyetem professzora volt. Részletek: www.univpecs.pte.hu

Érdekeset kell mondani…

Alumni Akadémia November 25.

A média, ezen belül is a tévé, manapság ezt az elvet vallja. Az informálás mellett – de leginkább helyett – fõleg szórakoztat, viszont ezt a szórakoztatást is a lehetõ legprimitívebb módon teszi. Miért? Tette fel, majd válaszolta meg a kérdést többek között személyes példákon keresztül Máté Krisztina PTE-n végzett médiaszemélyiség.

Magyarországon a tévéhez és a focihoz mindenki ért – kezdte közel másfél órás elõadását, beszélgetésindítóját a mûsorvezetõ. A mai kereskedelmi televíziózással kapcsolatban – és sajnos amúgy a való életben is, vallja Kriszta – a legjellemzõbb, hogy hazudunk. Hazudunk a saját érzéseinkrõl, de legfõképpen arról, mit is gondolunk valójában. Tudjuk, mit kell mondani: a televízióban színházi és egyéb minõségi közvetítéseket, mûsorokat szeretnénk, ennek ellenére mégis a különféle valóságshow-k és az egyéb kereskedelmi showmûsorok viszik a nézettségi adatok nagy részét. Hogy is van ez? Úgy, hogy sokat teszünk a látszatért. Nem csupán a tévével kapcsolatos kérdõíveknél, kérdéseknél mutatkozik meg ez, hanem az élet számos területén, így például a vizsgáknál vagy a személyes vélemények ütköztetésekor is. Egy kiváló példa erre a vak ember ese-


SZANYI-NAGY Judit írása

te: amennyiben az emberiségrõl beszélek, azt mondom, senki nem segítene átkísérni õt a zebrán, de ha rám terelõdik a beszélgetés, kivételt képezek e jelenség alól. Így nézzük mi is a Celeb vagyok, ments ki innen! vagy a Big Brother és a hozzájuk hasonló mûsorokat. A siófoki származású, nem mellesleg a PTE-n – magyar–esztétika szakon – végzett Máté Krisztina az igazi ismertséget a Forró nyomon címû televíziós mûsornak köszönheti. Úgy véli, bár a szerkesztõknek elsõsorban egy szõke

nõre volt szükségük, kompenzálva a Szomszédok nõi nézõinek dominanciáját, a sikeresség nagyban függ a tehetségtõl és a befektetett munkától. Így vált a mûsor szerkesztõjévé, amely kiemelt felelõsséggel járt: dönteni kellett a beérkezõ olvasói levelek sorsáról, vagy valamelyest pozitív diszkriminációban kellett részesíteni bizonyos népcsoportokat, mérsékelve a folyamatos támadásokat irányukba. Elõadása végén bemutatott egy olyan anyagot is, amely egy ál-Máté


Krisztina leleplezésérõl szólt, felvetve ezzel a helyes döntések meghozatalának kérdéskörét. Ha valaki rosszul dönt, akár éveken át szenvedhet e lépés miatt – így Krisztina is, aki ma már nem hozná nyilvánosságra az ominózus adást. Azonban kiemelte, a médiát semmilyen módszerrel nem érdemes átvágni, hiszen ma már számos eszközünk van az igazság felderítésére. Ha bekerülünk a gépezetbe, a legfontosabb, hogy õszinték legyünk, sokat dolgozzunk – és érdekeseket mondjunk.

5

Megfizethetõ 3D-nyomtatók

egyetemi élet hírek EGYÜTTMÛKÖDÉS A PTE TTK és az 1848-ban alapított Magyarhoni Földtani Társulat együttmûködési megállapodást írt alá november 27-én, amelynek célja a földtudományi szakmai mûhelyek közötti kapcsolat erõsítése, a tudományos és a gyakorlati képzés fejlesztése, hazai és nemzetközi konferenciák közös szervezése, valamint az összehangolt szakmai érdekérvényesítés.

A NEMZET MÛVÉSZE LETT A PTE KÉT OKTATÓJA Átadták az elsõ alkalommal odaítélt Nemzet Mûvésze díjakat november 17én, Budapesten. Tíz kategóriában, összesen 69-en kaptak elismerést. Építõmûvészet kategóriában Bachman Zoltán, míg képzõmûvészetben Keserü Ilona került be a „halhatatlanok közé” a PTE oktatói közül.

Annak, hogy a 3D-nyomtatás széles körben elterjedt, és a gépek ára is csökkent, már érezhetõ a hatása: a különbözõ modelleket és 3D-terveket tartalmazó weboldalak napról napra szaporodnak. Az idei nyáron nem nagyon volt olyan hét, hogy ne olvashattunk volna új cégrõl, akik saját fejlesztésû FDM nyomtatójukat dobták piacra. A 3D-nyomtatási technológiák közül leghamarabb a szálolvasztásos/FDM technológiának jártak le a technológiai szabadalmai, így a fejlesztõk szabad kezet kaptak a szoftver, illetve hardwer fejlesztésében. A RepRap elnevezésû Brit projekt például egy nyílt forráskódú, otthon is összeszerelhetõ, hardwerbõl és elektronikából álló építõ-kit, mûanyag nyomtatott építõelemekbõl. A Wikipédiának köszönhetõen nagy sikere lett a kezdeményezésnek, és még a mai napig külön közösséget alkot a RepRap társadalom. Ezek a nyomtatók akár már 150.000 forintból öszszeépíthetõk. Nagyon sok helyen megtalál-

hatók a különbözõ fantázianevû RepRap nyomtatók. Az eddigi gépek használata és üzembehelyezése jelentõs szaktudást és szerszámparkot igényelt, de nem kellett sokat várni az elõre összeszerelt, bekalibrált, merevebb vázzal bíró és könnyen használható asztali 3D-nyomtatók megjelenésére, melyek kis szaktudást igényelnek, és a nyomtatási minõségük is jobb – eleinte háromszor annyiba is kerültek. Az elmúlt két évben nagyjából az ötszörösére emelkedett a különbözõ FDM 3D-nyomtatókat kínáló cégek száma, és ez a hatalmas verseny szerencsére lenyomta a gépek árait is. Az asztali 3D-nyomtatók is közel 200.000 –300.000 Ft-os áron elérhetõk. Ezek a nyomtatók már sokkal precízebb nyomtatásra képesek megbízható üzemelés mellett, és nem mellesleg szélesebb alapanyag-felhasználást tesznek lehetõvé. Az iparág hihetetlen gyorsan fejlõdik! BAZSALI Gábor

EGÉSZSÉG–AKADÉMIA Az Egészség-Akadémia 2014-es utolsó programja december 1-én, 18.00 órakor lesz, Tulassy Tivadar: Jövõnk záloga a gyerek címû elõadását a PAB székházban hallgathatják meg az érdeklõdõk.

MARKETING -NAGYÁGYÚK SZEKSZÁRDON E címmel tartottak teltházas konferenciát november 20-án az Illyés Gyula Karon. Az esemény fõ témája az online marketingkommunikáció volt. Többek között Berényi Károly is elõadást tartott, aki a web stratégiai piramisát vázolta. Ennek, a szakember szerint, az alapja maga az erõs és egyértelmû tartalom – enélkül ugyanis nincs üzlet. Spiegler Patrícia a jó honlap titkát árulta el a résztvevõknek, hozzátéve, hogy annak ellenére, hogy a webes megjelenés legtöbbször olcsó vagy ingyenes, a megfelelõ honlap létrehozása sok munkát és képzett szakembereket igényel.

KETTÕS LÁTÁS

Vagyis Diplopia címmel nyílt kiállítás a pécsi Nádor Galériában. Görözdi Rita és Szerdi Gábor alkotásai december 11-ig láthatók.

ETK ÉS RÁTGÉBER AKADÉMIA Sporttudományi programot indított e tanévtõl a PTE ETK – egyebek mellett ez vezetett a Rátgéber Kosárlabda Akadémia Alapítvánnyal november 19-én kötött megállapodáshoz. Az együttmûködés keretében a Rátgéber Akadémia szakmai gyakorlati helyszínt biztosít az ETK sporttudományi képzéseiben résztvevõ hallgatóinak részére: a felek közösen monitorozzák a kosarazó gyermekek testi-lelki fejlõdését, valamint a sporteredményességi mutatóit, majd tudományos felméréseik eredményeit közösen publikálják. A szerzõdést a Rátgéber Kosárlabda Akadémia Alapítvány szakmai vezetõje, Rátgéber László, valamint a PTE ETK dékánja, Betlehem József látta el kézjegyével.

6

Egy nap a térinformatika jegyében Az informatika életünk szinte minden egyes területén megtalálható. Igaz, ez a különféle tudományterületekre, tehát a természettudományokra, ezen belül pedig a földrajzra vonatkozóan is. Habár a GIS mozaikszó jelentése állandó, a felhasználási területe és kiaknázási lehetõségei sokrétûek. Errõl gyõzõdtünk meg a november 20-án megrendezett, a nemzetközi GIS Dayhez kötõdõ konferencián is. Földrajzi információs rendszer – magyarázzák az elõadók a GIS (Geographical Infomation System) jelentését, habár többnyire a természettudományok iránt fogékony hallgatók és érdeklõdõk látogattak el a meghirdetett konferenciára. Ez a számítógépes rendszer földrajzi helyekhez, helyzetekhez kapcsolódó adatok kinyerésére, tárolására és elemzésére, valamint különféle földrajzi jelenségek megfigyelésére és modellezésére alkalmas. Mindez garantálja tehát a szöveges tartalom mellett a képiséget is, vagyis számos ábra, terv vagy mozgókép megalkotását, amely gyakorlatiasabbá és testhez állóbbá teszi a földrajzi jelenségeket még a laikusok számára is. Az elõadók nagy része igyekezett a program által felkínált lehetõségekkel élni, így láthattunk modellt csatornarendszerekrõl, a Mecsekerdõ Zrt. által számon tartott és vizsgált helyekrõl, térképútvonalakról és keresési lehetõségekrõl egyaránt. A magyar elõadások mellett egy angol nyelvû prezentációt is figyelemmel követhettek a megjelentek, az


Amerikai Egyesült Államokból érkezett Michael E. Hodgson tolmácsolásában. A DélKarolinai Egyetemrõl érkezett kutató az árvíz témájával foglalkozott, megmutatva, hogy a különféle szoftverekkel a hurrikánok vagy egyéb természeti katasztrófák által érintett területeket és épületeket mekkora veszély fenyegeti, felmutatva ezzel a rendszer elõrejelzési képességeit. A külföldi példán túl a magyar elõadók, többek között Miszori Krisztián is, kézzel fogható, gyakorlatias megfigyelési és elemzési módokat mutatott. Így a Parlagfû Információs Rendszert, amely a sokak számára nem túlzottan kedvelt növény ellenõrzését és megfelelõ irtásának menedzselését teszi lehetõvé. Az egyes, rendszer által kiaknázható lehetõségek azonban a Google Mapshez és a turistautak.hu oldalhoz hasonlóan egyfajta térképként is mûködhetnek. Az openstreetmap –, amely magyarul is elérhetõ – a Wikipédia mintájára szabadon szerkeszthetõ világtérkép. Épp ebben rejlik különlegessége: funkcióban újdonságot kevésbé nyújt, leginkább a szinte korlátlan (fel)használás az elõnye. A GIS mindezek mellett arra is alkalmas, hogy megfigyeljük környezetünket, és felhívjuk a figyelmet annak megóvására, illetve tisztán tartására. Így nem kizárt a létrehozott szoftverek segítségével a keletkezõ olajfoltok vagy a repülõk zaj- és légszennyezésének megfigyelése sem. SZANYI-NAGY Judit

egyetemi élet

Okosabban, több pénzért, versenyképesebben Via Futuri 2014 Nemzetközi Konferencia Fenntarthatóság – Versenyképesség – Regionális fejlõdés Elméleti kutatások, gyakorlati alkalmazások november 27–28. A konferencia az Európai Unió által támogatott Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi és regionális hatásainak komplex vizsgálata és modellezése címû TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0058 azonosító számú projekt záróeseménye.

A versenyképesség volt az egyik kulcsfogalma az idén, az idei Via Futuri konferenciának. De mennyit is tudunk a versenyképességrõl? Szerb László kutatásában például 800 céget kérdeztek meg errõl, s kiderült: a gazdaságban legnagyobb számban elõforduló cégekrõl csak korlátozott tudással rendelkezünk, s az sem igazán ismert, milyen gazdaságpolitikai-szakpolitikai intézkedésekkel le-

hetne javítani versenyképességüket. Nem vagyunk tisztában azzal sem, hogy mely cégek szûnnek meg, jutnak csõdbe, akár saját hibájukból, akár pedig a környezeti-versenyképességi tényezõk változása következtében. Még a cégtulajdonosok sem rendelkeznek kellõ információval arról, hogy cégük mennyire versenyképes, és ezt mi módon javíthatnák. Az ún. Globális Versenyképességi Index szerint Magyarország 2014-ben a 63. helyet foglalja el (2007-ben még a 47.-ek voltunk), így az újonnan csatlakozott EU-országok és a régiós országok viszonylatában csupán Szlovákiát, Romániát és Horvátországot elõzzük meg, Bulgária is versenyképesebb nálunk. Ebbõl is látszik, hogy a magyar kis- és középvállalatok nem tudták kihasználni az EU-csatlakozás elõnyeit. Kisebb méretû cégeink bajai azonban nem szûkíthetõk le a pénzügyi források

Képünkön Törõcsik Mária, az energiafogyasztói magatartás szekció vezetõje

hiányára. Problematikus terület a nyelvtudás, a továbbképzés, együttmûködés és innováció hiánya – azonban a problémák a versenyképesség bármely terüle-

tén elõfordulhatnak, ez az adott cégtõl függ. Az alacsony versenyképesség és munkatermelékenység azt eredményezi, hogy rengeteget dolgozunk nagyon kis eredménnyel. A megoldást a szakember a szemléletváltásban és a versenyképességhez szükséges tudás megszerzésében látja. Nem lehet eredményt elvárni azoktól a cégektõl, ahol a versenyképesség minden területen alacsony. Só a sebbe, hogy ehhez a romló eredményhez Magyarország az EU-átlag 2,7szeresét költötte a gazdaság támogatására, 2020-ig pedig még többet szeretnének erre költeni. Ahogy Szerb László fogalmazott: Ennek az állami eszközökkel történõ támogatása a hatékonytalanság konzerválódását és az erõforrások elpocsékolását jelenti. További részletek: www.univpecs.pte.hu

Japántanárként Pécsett Néha igen kemény munka nyelvet tanítani, fõleg, ha idegen országban teszi ezt az em ber. Magyarországot szerencsére utolérte egy nyelvtanulási hullám, így sokan érdek lõdnek az „egzotikusnak” számító nyelvek iránt, s égnek a vágytól, hogy például kína iul vagy japánul tanulhassanak. Az egyik ja pán nyelvtanárt Sakura Gimának hívják. Õ osztotta meg velünk tapasztalatait és véle ményét arról, milyen japánként nyelvet taní tani Magyarországon. SZANYI-NAGY Judit írása

Kérem, mutatkozzon be pár szóban! Sakura Gima vagyok, japán cserenyelvtanár. Japánból, Okinawából érkeztem. A japán nyelv tanítása mellett magyarul és angolul tanulok az egyetemen. Miért éppen Pécset választotta? Ez a város szerepelt a saját, otthoni egyetemem ösztöndíjas programjában. Nyelvtanár szeretnék lenni, ezért úgy gondoltam, remek lehetõséget adok magamnak a magyarországi

gyakorlattal arra, hogy megalapozzam a nyelvtanári jövõmet. Magyaroknak tartok japánórákat a Pécsi Tudományegyetemen, a megbízásom jövõ májusig szól. Mi a véleménye a magyar nyelvrõl? Tanulok magyarul, és nagyon érdekel is, mert úgy vélem, a magyarban és a japánban sok közös, hasonló pont van. Például igen gyakori, hogy a japánban kihagyjuk a személyes névmásokat a mondatból – a magyarhoz hasonlóan –, és sokszor még a szórend is ugyanaz a két nyelvben – és még sorolhatnám… Mik a tervei a jövõre nézve? Japánban szeretnék japán nyelvet tanítani, a legszívesebben a szülõvárosomban, Okinawában helyezkednék el. Ugyanakkor szívesen megismerném a különféle országok szokásait és hagyományait is, személyes tapasztalatokon keresztül. Úgy vélem, ez egy jó nézõpont és lehetõség ahhoz, hogy jó tanárrá váljak. Olyanná, aki széles látókörrel rendelkezik, s ennek köszönhetõen meg tudja érteni a tanulók érzelmeit és viselkedését egyaránt.


7

krónika

Kodály és az emberi hang

Teljes lendülettel Interjú Gulyás Tiborral, a HÖOK új elnökével SÁGI Lilla interjúja

A Nyitott Egyetem következõ elõadása december 2-án 18 órakor kezdõdik a PTE Vargha Damján Konferenciatermében. Lakner Tamás tart elõadást a Bartók Béla Férfikar közremûködésével. Miért lesz ott a Bartók Béla Férfikar? A reneszánsz óta egyetlen zeneszerzõ sem tartotta ennyire fontosnak a kórusmuzsikát és az emberi hangot, mint Kodály Zoltán, más életmûvében nem kapott ilyen fontos szerepet. A legoriginálisabb kifejezési forma az emberi hang. A hangszer már csak egy áttétel. Kodály a saját nevelési koncepciójából kiindulva azt gondolta, hogy ez a legközvetlenebbül hozzáférhetõ mindenki számára. Ezért foglalkozott annyit az emberi hanggal. Amit énekkel kimondunk, mindig megerõsítve jut el a hallgatóhoz. Egy abszolút zene esetében, melyhez nincs szöveg, a zene sok mindent jelenthet. Ha kimondunk egy szót, akkor érthetõvé válik a zeneszerzõ gondolata. A Kodály-módszer mai szemmel mennyire korszerû? Melyeket õ kigondolt, azok az elvek soha nem fognak elavulni. Az embert és a személyiség fejlesztését és az emberi hangot tartotta a legfontosabbnak. Az más kérdés, hogy rosszul csinálták a „Kodály-módszert” és torzult is az egész. Ha azt nézzük, hogy az éneklés milyen transzferhatással van a személyiségre, a kreativitásra és a képzelet fejlesztésére, akkor kijelenthetjük, hogy a világ mindig akkor ment elõre, ha voltak olyan emberek, akikben megvolt a kellõ kreativitás és szabad képzelet. Kodály a zenei neveléssel ezt szeretné átadni. A Kodály-módszerben nem a szolmizálás a legfontosabb elem – sajnos sokáig ezt tartották a lényegnek. Ez csak egy eszköz és nem a cél. Túl kell lépni a szolmizáláson, inkább zenei élményekhez kell juttatni a gyerekeket. Ezt Pekingben is tudják, 800 énektanár elõtt tartottam elõadást Kodályról, akik nagyon érdeklõdõk voltak. B.R.

Hozza ki a legtöbbet szellemi eszközeibõl! Év végén zárul az EVLIA projekt A 2012. novemberben indult projekt megvalósítása a végéhez ért. A projekt eredményeit bemutató, és értékelõ záró konferenciára az olaszországi Velencében kerül sor 2014. december közepén. A projekt során kidolgozásra került egy olyan szolgáltatás, amelynek célja, hogy megmutassa a vállalkozás immateriális erõforrásaiban rejlõ értékeit és azt, hogyan járulhatnak ezek hozzá a vállalkozás fejlõdéséhez. Az EVLIA módszertan alapján kidolgozott szolgáltatás elérhetõ a support2finance.eu oldalon. A projekt megvalósításában a Pécsi Tudományegyetem Kutatáshasznosítási és Technológia-transzferközpont munkatársai is aktívan részt vettek. A projektben kidolgozott értékelõ rendszerrel kilenc országban összesen 45 vállalkozás szellemi eszközeit értékelték a szakemberek nagy sikerrel. A projektrõl bõvebb információt a www.evlia.eu honlapon talál.

8

Mennyiben más ez a poszt, mint ez elõzõek (Gulyás Tibor eddig a HÖOK alelnöke volt – a szerk.)? Milyen többletfeladatokkal jár ez számodra? Eddigi munkám során is sokat utaztam, de a kampány, a programalkotás során volt szerencsém megtapasztalni, hogy rövid idõ alatt mit is jelent az intenzív személyes kapcsolattartás a felsõoktatási intézmények hallgatói képviselõivel. Mivel fontosnak tartom a személyes találkozásokat ezért ez biztosan komoly többletfeladat lesz. Pályázatodban célkitûzéseid három csoportba soroltad: a hallgatói érdekképviseleti rendszer fejlesztésével kapcsolatos feladatok; a HÖOK mint szervezeti fejlesztésével kapcsolatos feladatok; és a HÖOK állandó projektjeivel kapcsolatos feladatok. Ezeken belül milyen konkrét lépésekkel tervezed megvalósítani ezeket a célokat? Rengeteg területet említhetnék, de csak néhányat emelek ki, melyek az elmúlt napokban is terítéken voltak. Az érdekképviseleti feladatok ellátásának erõsítésére mûhelyeket hozunk létre. Ezek lényege, hogy az egyes szakterületi felelõsöket összekapcsoljuk, ezzel biztosítjuk a rendszeres kapcsolattartást, így az egyes tevékenységek elvégzését hatékonyabbá tudjuk tenni. A program hangsúlyos pontja volt a vezetõképzõ rendszer átalakítása, a megfelelõ szakmai fejlõdés biztosítása. Már az idei novemberi vezetõképzõn változtattunk a struktúrán, hogy felmérjük azokat a pontokat, ahol a szükséges fejlesztési irányok kibonthatóak. A hallgatói vezetõk felelõsségére, magatartására, feladatellátására is kiterjedõ alapvetések megfogalmazásának tekintetében is elõrehaladott állapotban vagyunk, hiszen a tagönkormányzatok bevonásával történt közös munka eredményeképpen már a szakmai, etikai kódex kidolgozása zajlik, melyet reményeim szerint a következõ év elsõ negyedévére Közgyûlés elé tudunk terjeszteni. Rendkívül értékes és fontos rendszernek tartom a


Mentorprogramot, mely kapcsán zajlanak már az egyeztetések annak kapacitásbõvítésérõl, fejlesztésérõl. A sportés egészségfejlesztés terén megkezdtük a felkészülést és a szükséges tárgyalásokat, hogy a jelenlegi programok mellett új fontos fókuszokkal legyünk jelen a felsõoktatásban. A hallgatók mindennapi életét közvetlenül érintõ kezdeményezésünk, a jogsegély-szolgálat felállítása elindult. A kari HÖK-öknek van egyfajta rossz konnotációja – értem ez alatt a különbözõ botrányokat, juttatásokkal való visszaéléseket –, errõl mi a véleményed? Ha a botrányok alatt ugyanazt értjük, akkor mindenekelõtt hangsúlyozom, hogy súlyos probléma az, hogy egy-két egyedi eset általánosítása méltánytalan az egész rendszerre nézve. Ugyanakkor kellõ komolysággal kezeljük a helyzetet és igyekszünk olyan felkészülõ lépéseket tenni, melyek a hallgatói önkormányzatok munkáját segítik. Ha egy hallgatói önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatban kritika fogalmazódik meg, akkor az nem vonatkoztatható el a felsõoktatási intézménytõl, hiszen a hallgatói önkormányzatok a felsõoktatási intézmények szerves részei. Ezen a területen is vannak javaslataink arra vonatkozóan, hogy a hallgatói önkormányzatok pénzügyeinek, kiadásainak, juttatásainak tekintetében mit kell tennünk annak érdekében, hogy az állandó kritikáknak véget vethessünk. A PTE hallgatója vagy. Az, hogy te lettél a HÖOK elnöke, milyen reményeket nyújthat a pécsi és a vidéki egyetemek számára? Növekednek-e ezáltal a pécsi és a vidéki egyetemek esélyei? Ha egy országos szervezetbe vidéki vezetõt választanak, az mindig nagy jelentõséggel, jelentés tartalommal bír, ugyanakkor nem mehetünk el amellett, hogy munkám során minden intézményre egyaránt, egyenrangúan kell figyelnem. Mindezek mellett büszke vagyok pécsi gyökereimre, az alma mater adta tapasztalatokra és biztos, hogy a tudásomat jól tudom majd kamatoztatni az elõttem álló két év során.

Klinikai Központ: Kiváló Egyetem

egyetemi élet

Dr. Jakab Ferenc – Kemenesi Gábor (SZJKK Virológiai kutatócsoport): Ebola – kérdések, válaszok... Félelmek! Nyitott Egyetem November 20.

A halálozások közel negyedét a fertõzõ betegségek adják, dacára annak, hogy a hatvanas években azt hittük, hogy már megnyertük az ellenük vívott harcot, ráadásul újabb és újabb vírusok tûnnek fel – kezdte elõadását Jakab Ferenc. Az ebola gyümölcsevõ denevérek között terjed, az emberek a denevérek által fertõzött állatokat ejtik el, vagy az emiatt elpusztult állatokat fogyasztják el. Ez ún. bozóthús. Az Ebola elsõ felfedezése óta számtalan járvány volt, de egyre gyakrabban fordul elõ –

a szegénység miatt az emberek egyre inkább kénytelenek bozóthúst enni. Libéria, Guinea, Sierra Leone – ez a három, egymással szomszédos ország érintett a jelenlegi járványban leginkább. A járvány kitörése elõtt véres polgárháború dúlt itt, oktatás nincs, a megindult urbanizációs folyamat pedig csak a nyomornegyedek növekedésével jár. Kevés helyen van csatornázás vagy tiszta ivóvíz – összegezte a helyzetet Kemenesi Gábor. A járványhoz hozzájárulnak a temetkezési szokások: a halottat megmosdatják, simogatják, csókolgatják, így vesznek búcsút tõle. A WHO munkatársai ezért ún. biztonsági temetéseket tartanak, mely során a tetemet fertõtlenítik, zsákba teszik, majd azt is fertõtlenítik – nem csoda, hogy ezek az intézkedések súlyos lakossági ellenállásba ütköznek. Hogy miben

különbözik az eddigi járványoktól a mostani? – szólt a költõi kérdés. Az eddigiek földrajzilag elszigeteltek voltak, a mostani viszont egy fertõzés után már 15 ezer betegnél tart. Jelenleg a betegeknek mindössze a 25%-a kap szakszerû ellátást. A járványt hiedelmek is övezik: elterjedt, hogy az ebola a fehér ember mûve; csak ki-

taláció, mellyel a kormány további segélyt és támogatást szeretne; Isten átka, mellyel a homoszexuálisokat sújtja. A helyzet felér egy gazdasági embargóval, ráadásul az ebola-túlélõket kirekesztik, a hiedelmek miatt fokozódik a nyugat-ellenesség, a személyi védõfelszereléseket gyártó cégek részvényei viszont szárnyalnak. A fejlett országok reakciója eddig

túlzott pánik és a teljes komolytalanság volt. Jakab Ferenc szerint mindenképpen számítanunk kell szórványos behurcolt esetekre, attól viszont nem kell tartanunk, hogy Európában elterjed majd a kór, hiszen – Jakab Ferenc szerint: Nem ugyanarról a fejlettségi szintrõl beszélünk, de meg kell találni mindenkinek azt az arany középutat, amellyel kezelni tudja ezt az ügyet, mert bizony, az ebola Magyarországon is elõfordulhat. Hazánkban a betegségrõl értesíteni kell az ÁNTSZ-t, az érintettet pedig a Budapestre szállítják, ahol a Szent László Kórházban izolálják és elvégzik a járványügyi vizsgálatot. A hosszú utazás azért is érdekes, mert – ugyan a diagnosztikai részében nem tudnak közremûködni – de Pécsett, az elõadás helyszínéül szolgáló kutatóközpontban momentán van egy olyan labor, amely biztonsággal alkalmas az ebola és a hozzá hasonló vírusok vizsgálatára. A hallgatóságból valaki felvetette, hogy a világszerte, így Afrikában is vezetõ haláloknak számító malária és kolera kapcsán miért nem fog össze a világ? Azokról miért nem vettünk tudomást?

Mert nem jöttek ide. Pedig – ahogy Jakab Ferenc fogalmazott – a globalizált világban nincs regionális probléma. Arra sem adott senki választ – igaz, nyilvánosan el sem hangzott a kérdés – melyet a mellettem ülõ kolléganõm súgott a fülembe: Mi lesz azokkal, akik ott vannak Nyugat-Afrikában, fertõzöttek és abba a 75%ba tartoznak, akik nem férnek be az ellátottak közé? Velük mi lesz?

FOTÓ: SÁRKÖZY MARIANNA

Íme, az ember!

A PTE Klinikai Központ Kiváló Egyetem, 2014 elismerést érdemelt ki az egészségügyben nyújtott teljesítményéért a Medicina TOP 200 pályázat keretében. A díjat a Figyelõ Medicina XXIX. Konferencia és III. Egészségügyi Miniszteri Csúcstalálkozón, Budapesten a Le Méridienben, november 14-én vette át Decsi Tamás professzor, a PTE Klinikai Központjának fõigazgatója. Az indoklás szerint a Klinikai Központ vezetõ oktató és tudományos tevékenysége mellett 1557 aktív és 110 krónikus ágyon, összesen 80 osztályon 2972 munkatárs közremûködésével gyógyítja a betegeket. A modern orvostudomány minden térségi központi funkcióhoz szükséges technológiai felszereltséggel rendelkezik, ISO és MEES tanúsítványai vannak, minõségbiztosítási rendszert mûködtet. Szakorvosai csaknem felének két vagy több szakvizsgája van, 16 akadémiai doktor. 93 habilitált kutató és 180 PhD fokozatú munkatárs jelzi a tudományos minõséget. 179 fõiskolát és 5 egyetemet végzett diplomás ápoló mellett 353 szakápoló és 93 nem orvos és nem ápoló diplomás munkatárs segíti a betegellátást. A Klinikai Központ felújított épületei kiváló hotelszolgáltatást biztosítanak.

Új segítség a pikkelysömörösöknek Új fényterápiás kabin és szaktanácsadás is a pikkelysömörös betegek rendelkezésére áll ezentúl a PTE Klinikai Központ Bõr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinikáján, november 18-tól. Szakértelem, értõ figyelem, betegcentrikusság: ez a lényege az Átváltozás programnak, amely a pszoriázisban diagnosztizált személyek számára ingyenesen biztosít szakképzett tanácsadót a PTE Klinikai Központ Bõr-, Nemikórtani és Onkodermatoló-giai Klinikája szervezésében. A szélesebb közvélemény számára pikkelysömör néven ismert betegség Magyarországon is óriási probléma, mintegy 200 ezer embert sújt, és csak tüneti kezelés létezik ellene, a benne szenvedõket pedig a betegség tünetei mellett társadalmi elõítéletek is sújtják. A pikkelyes bõrelváltozással küzdõk számára például probléma lehet, hogy melyik fodrászhoz vagy kozmetikushoz menjenek, vagy éppen azt eldönteni, hogy pontosan milyen étrendet tartsanak ahhoz, hogy


tüneteik enyhülhessenek. Pécsett azzal a céllal indítjuk az országban Budapest után másodikként az Átváltozás tanácsadó programot, hogy a szakképzett nõvéreket és ápolókat is bevonjuk a betegtámogatásba és edukációba, valamint megteremtsük azt a fórumot, ahol a betegek félelem és szorongás nélkül kérdezhetnek és beszélhetnek az állapotukkal összefüggõ problémáikról, nehézségeikrõl – mondta a Bõrklinika igazgatója, Gyulai Rolland egyetemi docens. A pécsi Átváltozás program szakképzett tanácsadója, Maros Tünde várja majd a betegeket, bejelentkezni az [email protected] címen lehet. Az Átváltozás program elindítása mellett november 18-án adták át a PUVA fényterápiás kabint a pécsi Bõrklinikán, amely szintén a pikkelysömörben szenvedõk számára jelent nagy könnyebbséget. A kabin a szoláriumokhoz hasonló berendezés, ám olyan fényeket is használ, melyek a gyulladásos bõrbetegségben szenvedõknek segíthetnek.

9

egyetemi múlt

Homo ludens – a játékos ember Dr. Grastyán Endre (1924–1988) Dr. Lénárd Lászlóval Szilágyi László beszélgetett A Pécsi Orvostudományi Egyetem professzora, az Élettani Intézet igazgatója 1978–88 között. 1951-ben szerezte általános orvosi diplomáját, de már a megelõzõ 3 évben demonstrátorként, majd gyakornokként dolgozott az intézetben. 40 évig szolgálta a tudományt és a pécsi orvosképzést. 1982-tõl a Magyar Tudományos Akadémia levelezõ tagja. Végtelenül szerény, figyelmes emberként ismerték. A rangkórság és a lekezelõ-leereszkedõ magatartás állt a legtávolabb tõle. Nem voltak allûrjei. Aki a közelébe került, azonnal egyenrangúnak érezhette magát, gyorsan feloldotta mások szorongását, olyan volt, mint egy régi, közeli ismerõs – vagy mint egy idõsebb testvér, akihez bizalommal fordulhatunk. Mindenkinek elõre köszönt, ebben sosem tudták megelõzni. Ahogy mondani szokták, volt mire szerénynek lennie… A soproni érettségi után a Pápai Református Teológián hallgatott 2 évet, aztán tanulmányait félbevágta a háború. Édesapja Sopron 1945-ös bombázásánál halt meg, nem sokkal késõbb ápolónõként dolgozó édesanyját elvitte a tífusz. A háborús események hatására döntött úgy, hogy gyógyító szeretne lenni, így került Pécsre. A teológián tanultakat sem felejtette el: rendkívül széleskörû filozófiai és logikai tudását kiválóan hasznosította késõbb az oktatásban és a kutatásban. Mestere az akkori Erzsébet Tudományegyetem egyik korszakos nagysága, Lissák Kálmán professzor volt, a Magyar Élettani Társaság elnöke, majd fõtitkára. A fiatal Grastyán hamar kitûnt eredeti gondolataival, merész és meghökkentõ hipotéziseivel, valamint kimagasló metodikai készségeivel. Az aktiváció és a gátlás, a motivált magatartás és az emó-

10

ciók központi idegrendszeri szabályozása foglalkoztatta fõként. Már az 50-es évek végén nemzetközileg elismert kutatónak számított, aztán a motivációs elméletekkel foglalkozva, a hippocampus elektromos aktivitása alapján eljutott odáig, hogy az elkerülõ (büntetõ) viselkedési minta a megközelítést szervezõ idegi struktúrák gátlásának eredménye. Ez új tanulási elmélet kidolgozásához vezetett, az addigi teóriák szembenállóként értelmezték a jutalmazást és a büntetést, míg Grastyán rájött, ezek egy egységes rendszer más és más funkcionális állapotát jelzik. Tanuláselmélete élettani és pszichológiai tananyag mindmáig. Hamar lett a tudományok kandidátusa, de csak késõn vált nagydoktorrá. Nem a felületessége miatt: nagydoktori disszertációja közel 1000 oldalt tett ki. Miatta limitálták a nagydoktori felsõ terjedelmét késõbb. Nemzetközi elismertségéhez egy adalék: 1974-ben vele íratták meg a Encyclopedia Britannica „Emotion” c. fejezetét. Miközben itthon még „csak” docens volt. Más volt, mint mások. Nemcsak tanított, nevelt is. Elõadásainak logikai vonulata, az elmélet gyakorlati vonatkozásainak hangsúlyozása, a holisztikus szemlélet nem esett az akkori fõvonalba. Talán ezért is jutott itthon lassabban elõre. Furcsán néztek rá, mert mûvészekkel barátkozott, mert a közleményeit köz-

érthetõ formában írta, nem egy szûk körnek, hanem a társadalom egészének. Az ismeretterjesztés amúgy is szívügye volt, a Tudományos Ismeretterjesztõ Társaság Baranya Megyei Szervezetének elnökségét épp ezért örömmel vállalta el. Megszerveztette a Nyugdíjas Szabadegyetemet, melyet ugyanolyan fontosnak tekintette, mint az UNESCO Természettudományi Szakbizottságának nemzetközi koordinátori posztját, amelyre felkérték. Nem válogatott, csak feladatokat ismert, nem különbségeket. Reneszánsz ember volt, óriási irodalmi, zenei, filozófiai mûveltséggel, tanítványai rajongtak érte. Filozófiából különösen kedvelte Kantot, Hegelt és Descartes-ot. Kedvenc példája épp a francia filozófushoz kötõdik, úgy látta, amikor Descartes arról ír, hogy a kutya elfut a hegedûszótól, akkor a feltételes reflexrõl ír. Csak 200 évvel korábban… Kiváló megfigyelõ volt, abból is tudott érvényes következtetést levonni, hogy ha a macska kísérletek során véletlenül az állat farkára léptek, miért keletkezik ugyanolyan, csak jóval erõsebb hatás, mint az elektromos ingerlésnél. Vagy például: ha a plexi dobozból kiengedem a kísérleti macskát és mehet húst enni, vajon miért fontosabb számára a kinyíló ajtó, mint a jutalom, miért a frusztráció forrásával törõdik inkább? Holisztikus szemléletét jól tükrözi a gondolata, hogy a beteget gyógyítjuk,


nem a betegséget, õt kell megértenünk ahhoz, hogy megértsük azt is, mitõl beteg. Fiatal korától foglalkoztatta, miért játszik az ember, mi a Homo ludens-jelenség titka. Utolsó nagy kutatása az állatvilágban is fellelhetõ játék-magatartás vizsgálata volt. Ebbõl tartotta akadémiai székfoglalóját, „A játék neurobiológiája” címmel. Hitte és vallotta: az alapkutatás meghatározóan játéktevékenység, ahol az egyik nagy feszítõ- és hajtóerõ az ismeretlenség. Súlyos betegség vitte el – amíg bírta, megtartotta minden elõadását. Szolgálat és kötelesség– pályája kulcsszavai maradtak a végén is. Emlékét a tanítványok és kollégák emlékezetén túl a Grastyán Endre Szakkollégium is õrzi. Egy interdiszciplináris mûhely, ahol eltérõ szakmák képviselõi dolgozhatnak és tanulhatnak együtt, egymástól. Nemcsak nagy tudós, de kreatív gondolkodó, lelkes kísérletezõ, mások véleményére kíváncsi vezetõ is volt. Emberi példakép, akit nehéz lenne utánozni, mert nem hagyná. Hiszen, ahogy õ gondolhatta: mindenki más, és éppen ez az érdekes az életben.

egyetemi élet

Másodízben tartottak Regionális Mûszaki Felsõoktatási Fórumot a PTE PMMIK-n. A november 19-i esemény egyik célja a folyamatos egyeztetés az oktatás és a gazdaság szereplõi között. Az idei fórum apropóját az ún. duális képzési rendszer küszöbön álló bevezetése adta. Bár e képzési típusnak még nincs végrehajtási rendelete, a Pollackon eddig is voltak „duális jellegû” képzések. Bachman Bálint, a kar dékánja kezdeményezte egy, a zalaegerszegihez és a szombathelyihez hasonló Regionális Duális Képzési Központ felállítását a partnercégekkel együttmûködésben. E központ célja lenne a napi kapcsolattartás a régió cégeivel, a duális szerzõdések elõkészítése, a céges tapasztalatok beépítése az oktatás napi menetébe és a folyamatos kapcsolattartás a PBKIK és a vállalati szféra szereplõivel. A tanácskozáson részt vevõ cégek képviselõi között volt olyan, aki ag-

gódott a törvényi szabályozás miatt, mert a kidolgozott kereteket nehezebben tartja adaptálhatónak a speciális helyi igényekre és adottságokra. Felmerült az is, hogy a klaszterekbe tömörült cégek akár egymással homlokegyenest más gyakorlati igényeket támasztanak a mérnökökkel szemben, melyet egy egységes képzéssel nehéz lesz kielégíteni. A szakemberek oktatásba való bevonása kapcsán többen adtak annak hangot, hogy a tudományosakadémiai fokozatszerzés még a mûszaki területen sem gyakorlatorientált. A fórum résztvevõi megegyeztek, hogy az informatikai szakemberképzés területén is jelentõs létszámemelést kell elérniük a regionális gazdaság erõsítése érdekében. Ruzsa Csaba, a PTE gazdasági fõigazgató-helyettese jelezte, hogy e téren további komoly elõrelépés várható még az idén a PTE és egy nemzetközi vállalati partner együttmûködése révén.


Regionális Duális Képzési Központ jöhet létre

Mérföldkövek A II. Mérföldkõ Konferenciát szervezte a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) Pécsett, a Halasy-Nagy József Aulában, november 22-én. A DOSZ bemutatkozása mellett a szervezet a doktori képzés jövõjének alakulásában is szerepet kíván játszani, ezért a tudományos szekció nyitó elõadásának témája a magyar felsõoktatás átalakítása volt. Az elmúlt 25 évben befejezõdött a rendszerváltás a felsõoktatásban is – jelentette ki Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár, aki a 2030-ig elérendõ célokról beszélve a felsõoktatást egy lassan forduló anyahajóhoz hasonlította, hiszen az átfutási idõ egy-egy képzés bevezetésétõl számítva legalább négy évet ölel fel. A helyettes államtitkár szerint „minden pénzügyi feltétel adott lesz az átalakuláshoz”, hiszen jelentõs uniós pályázati forrásokra lehet számítani a közeljövõben. A koncepció három alapfogalma a minõség, a teljesítményfokozás és a versenyhelyzet megteremtése. Az elõadást sajtótájékoztató követte, melyet Csiszár Imre, DOSZ elnöke és Maruzsa államtitkár-helyettes közösen tartottak. Lapunk Maruzsa Zoltánt kérdezte.

A stratégiában említett profiltisztítás, gyakorlatorientáltság, külföldi hallgatók arányának növekedése, innovációk és kutatások elõtérbe helyezése nem ismeretlen a PTE-n. Milyen folyományai lehetnek ennek a stratégiának a PTE-re nézve? Az egyik fontos eleme a stratégia helyi végrehajtásának egyfelõl a kancelláriarendszer bevezetése: a következõ hetekben a PTE-re is meg fogjuk találni az erre alkalmas személyt, és ez az egyetem belsõ szerkezetét is átalakítja majd. Emellett a PTE-n is át kell tekinteni a szakokat és profilokat. Olyan intézményrõl beszélünk, mely méltán kapott kutatóegyetemi besorolást. Népszerû is, ám azt el kell mondani, hogy az elmúlt években jelentõs létszámcsökkenésen esett át, mely a regionális születési adatokkal alátá-

masztható fejlemény. Azt gondolom, hogy a demográfiai kihívásra reagálnia kell a PTE-nek, s azt kell tudni kialakítania, hogy potenciálisan milyen hallgatói létszám az, amit 3 vagy 5 év múlva befogad majd, és milyen szakokon. Az intézményi profiltisztításhoz hozzá tartozik, hogy a tavasz folyamán egy új szakjegyzéket adunk ki, mely országos értelemben új szakok alapítására és szaktörlésekre ad majd módot. Összességében azt gondolom, hogy a PTE-n is meg tudjuk tenni azokat a lépéseket, hogy a hosszú évek óta az intézmény életét megnehezítõ adósságállományt felszámoljuk. Tudjuk, hogy már jelentõs reformokat hajtottak végre a PTE-n. Az optimalizálás további eredményeket hozhat majd. Egy olyan régióban, mint a miénk, nincs egyetlen nagy cég, mellyel a duális képzések kapcsán le lehetne szerzõdni. Hogyan látja ezt a problémát? Ez bonyolult kérdés. Bár minden egyetemen lenne egy Audi-méretû és ahhoz hasonlóan elkötelezett cég! Nehéz adottság


a gazdasági környezet a pécsi egyetem számára, de egyrészt abban bízom, hogy a gazdaságfejlesztési programoknak itt is lesz erõsítõ hatása; másrészt a kis- és középvállalkozásokkal Pécsett is el lehet kezdeni együttmûködni. A duális képzés nem feltétlenül tömegképzés, olyan cégeket is be lehet vonni, amelyek 5–10 hallgatót tudnak fogadni – 4–6 ilyen léptékû céget megnyerni már jó alapot jelenthet. A hetvenes években a német felsõoktatás is néhány intézménnyel és néhány tucatnyi vállalattal kezdett bele a gyakorlatorientált képzési rendszerbe, ma pedig BadenWürttenbergben tízezer feletti azoknak a cégeknek a száma, melyek hallgatókat fogadnak gyakornokként. Ez egy egymást erõsítõ folyamat, abban bízunk, hogy a felsõoktatás bekapcsolódása a gazdaságba elõremutat, és a haszon, innováció és fejlõdés a cégekre is visszahat. A stratégia teljes szövege: http://www.kormany.hu/ További részletek: www.univpecs.pte.hu

11

interjú

Menni/maradni Pécsett? Páva Zsolt, Pécs régi-új polgármestere, már a harmadik ciklusát kezdte meg. Jogi és közgazdász diplomáját is Pécsett szerezte. Vajon mit kínál a város az egyetemistáknak? Aki most kezdi az egyetemet, talál majd itt állást, ha diploma lesz a kezében? Milyennek látja Pécs jövõjét a város elsõ embere? BALOGH Robert interjúja

Adott két „cég”, egy 65 milliárd költségvetésû – a PTE – és a város a maga 45 milliárdjával, köztük folyton változó a kapcsolat. Most éppen milyen? Régóta van módom figyelemmel kísérni a két fél együtt munkálkodását, valóban vannak a viszonyban változások, de az egészen biztos – ezt polgármester elõdeim nevében is mondom –, hogy a város részérõl mindig maximális volt a törekvés az együttmûködésre. Az érdemi és a formális együttmûködés aránya folyamatosan változó, de az alaphelyzet a szándékok szintjén mindig is pozitív volt. Ennek a kapcsolatnak nincs ideális állapota, mindig törekedni kell a tökéletesség felé. Mindig találhatunk olyan ügyeket, amelyekre visszapillantva kiderül, nem volt megfelelõ az együttmûködés. Ma normális, kiegyensúlyozott, akár azt is mondhatom, hogy kiváló a kapcsolatunk az egyetemmel. Létrejött egy olyan helyzet, amely nem mindig adatott meg, hogy mindkét intézmény élén olyan személy áll, akik mögött több éves múlt, s elõttük több éves jövõ áll. Az egyetem rektorát, akárcsak engem, újraválasztották. A város számára az egyetem sikeressége kulcsfontosságú. Szimbolikus is, hogy a város alapításának napja – szeptember 1. – egyben az egyetem alapításának is dátuma. A következõ idõszak döntõ lesz mindkét intézmény életében – nem csak a 650 éves évfordulóra gondolok, mely-

12

hez minden lehetséges segítséget meg fogok adni. Vélhetõen az EU-forrás elosztási rendszerében az utolsó olyan ciklust éljük, amikor még viszonylag bõséges forrásleosztási lehetõség kínálkozik. Ebbõl a város és az egyetem egyaránt profitálhat. Olyan projekteket kell letennünk az asztalra, amelyekben a közös munkának a lehetõsége is benne van. A város esetében 2018-ig ebbõl 33–35 milliárd forintnyi összeg realizálódik. Ezt az összeget már tényként kezelhetjük? Ezek még csak elõzetes számítások, amelyeket a minisztériumok sem tagadnak, hogy Pécs esetében ekkora összegrõl lehet beszélni. Ezt a forrást ésszerûen kell elköltenünk. A rektor úrral az a közös álláspontunk, hogy abban kell elõrelépnünk, hogy a pécsi gazdaságot megerõsítsük. Ha a pécsi gazdaság erõssé válik, akkor az a fajta problémagóc, amely kialakult az elmúlt öt év során, s nem tûnik úgy, hogy megoldódna, hogy gyenge a gazdaság... Hogy nincsenek munkahelyek, ezért átjáróház az egyetem, elvándorol a lakosság keresõképes része… …az emberek, és fõleg a fiatal korosztály elköltözik Pécsrõl, emiatt kevés az adó. És igen, a városban tanulók sem maradnak itt… Ez a helyzet tartósan nem maradhat így, mert az a város végét jelenti. Ha az egyetem el tudja érni azt, hogy a diáklétszám emelkedjen, azáltal, hogy nõ a külföldi diákok száma, akkor

ez a város gazdaságát erõsíteni tudja. Mert nõ a fogyasztó réteg ereje, és albérleti szobákat vesznek ki, taxiznak, kocsmáznak, vásárolnak, szórakoznak… Emellett az is fontos tényezõ, hogy az egyetem a jelenlegi képzési csomagját át tudja alakítani, hogy olyan szakemberek kerüljenek ki a padsorokból, akik itt helyben tudnak majd munkát vállalni, akkor egy komplex, odavissza kötõdõ rendszer alakul ki, amelyben mindenkinek megvan a maga fontos szerepe. Hogy tud ebbe a város belefolyni? Egy nyilatkozatában azt emelte ki, hogy a kis- és középvállalkozókat szeretné megerõsíteni és nemzetközi nyitást is végrehajtana. Ez konkrétabban mit jelent? Nem azért szeretnék multikat hozni, mert ma éppen ez divatos dolog. A multi körött kialakul egy beszállítói lánc, egy lefelé egyre szélesedõ piramis. A helyi gazdaság ekkor tud erõsödni. A piac ettõl fogva kinyílik elõttük is, a tudásuk bõvül, a cégek fejlesztenek, beruháznak, ezáltal máshová is termelhetnek majd. A pécsi gazdaságot többlábú modellben lehet továbbvinni. Vállalom a kijelentésem súlyát, hogy Pécsnek el kell odáig jutnia, hogy aki akar, az tudjon dolgozni a városban. És ebben fontosnak látom az egyetem szerepét. Egy nyilatkozatában felgyorsult tárgyalásokat említett, de nem nevesítette meg a multikat. Lehet már tudni, melyek ezek? Pécsett a választás után – nem a kampány része volt – nyitottuk meg az osztrákokkal közösen az új Ipari parkot. 120 hektárt szereltünk fel utakkal, köz-


mûvel, kommunikációs lehetõségekkel. Több cég érdeklõdik arról, hogy Pécs mit tud kínálni a cégeknek. Többet a titoktartási kötelezettségek miatt nem mondhatok. De mégis autó-, repülõgép- vagy konzervgyár lesz? Autóipari beszállítóval tárgyalunk. De logisztikai és elektrotechnikai cég is van a látókörünkben. Azért lenne ez jó, ha a ciklus végére 7–8000 új munkahely is létre tudna jönni a városban, akkor az a gondjaink nagy részét megoldaná. Ekkor már a szûkebb vonzáskörzetünkben is érezhetõ lenne, a regionális szerepünket erõsítené. Mikorra valósulhat ez meg? A mostani gólyákat már érinteni fogja? A rektor úrral is beszélgettünk arról, hogy szeretne egy olyan rendszert kialakítani, hogy ha egy fiatal elkezdi az egyetemet Pécsett, akkor legyen víziója arról, ha akar és szeretne, tud-e a városban dolgozni. Ezért van kiemelt szerepe a külföldi hallgatói központnak. Mit kínálnak majd a külföldi hallgatóknak a Fürdõ utcai épületben? Ez egy korábbi klinika, 2015 elsõ felében ki fog költözni belõle az urológia és az orr-fül-gégészet. A külföldi hallgatók itt minden olyan szolgáltatást igénybe vehetnek majd, amire szükségük van. Ez egy speciális campus lesz, amely a külföldiek helyi beágyazottságát segíti. Még nem dõlt el, hogy szálláshely is lesz-e az emeleten, vagy sem. A Kossuth téri mélygarázsban parkolni is lehet. Az EU-s forrásokból könnyebben lehet kutatásra is támogatást kapni, ilyen funkciót is telepítünk az épü-

interjú letbe. A jelenlegi 2300 helyett 4 vagy inkább 5 ezer külföldi egyetemistát szeretnénk a városba, az õ ellátásukra szükséges egy ilyen háttérintézmény.

Jelenleg több mint 2300 külföldi egyetemista él Pécsett, a buszok már angolul is bemondják, hogy hol tudnak leszállni az egyetemen. Milyen folyamatok zajlanak most, milyen projekteket készítenek elõ, hogy az itt élõ külföldi és magyar egyetemisták komfortérzéke növekedjen? Egy város sok mindent tehet. Mi az igényekkel szembesülünk. Ha megkeresnek egy ötlettel, például a Pécs City Karnevállal, akkor igyekszünk segíteni. Kértek ingyenes területhasználatot, és hogy legyen belátóbb a közterület-felügyelet és a rendõrség. Támogattam õket. Ahogy minden olyan ötlet mellé tudok állni, amely a város nyitottságát erõsíti. A pécsi polgárok is elkezdtek angolul tanulni, javult a helyzet az angol nyelvû feliratok terén…


Az egyetem a saját lobbi-tevékenységét elvégzi – és a város? Jut erre ereje, ideje egy polgármesternek? A jogi és a közgazdász karon jelentõsen csökkent az államilag finanszírozott helyek száma. Pécs városnak minden egyes elvesztett hallgató 120 ezer forint veszteséget jelent, átlagosan enynyit költ egy egyetemista. Nem vagyok oktatási szakember, de azt látni lehet, hogy az a fajta oktatási rendszer, amit Magyarországon kialakítottunk az elmúlt 15 évben, sok tekintetben értelmetlen. Olyan képzések keletkeztek tömegesen, amelyek nem adtak a diákok kezébe valós értékû diplomát, olyat, amel-

lyel álláshoz juthattak volna. Sok hasznavehetetlen, piacképtelen diplomát adtak ki, amit nem tudott használni a fiatal az élete során másra, mint hogy néha nézegesse. Több kormány is felismerte ezt, most eljutottunk oda, hogy a finanszírozással próbáljuk szabályozni, hogy merre menjenek a fiatalok. Ez nem csak Pécset érinti, országos jelenség, de számunkra fájdalmas is volt. Mások is kimondták már, hogy a magyarországi széttagolt, szétaprózott oktatási rendszer értelmetlen. Vissza kell térni egy olyan képzési irányba, amely – bármilyen vicces – a szocializmusban is volt, amikor egy jóval szûkebb létszámú és kevésbé széttagolt oktatási rendszer mûködött. Magyarországon 5–7 kiemelt egyetem kell, hogy legyen és legyenek szakirányban felsõfokú képzések, de az, hogy egyetemek, fõiskolák sora legyen kisvárosokban… Ennek túl sok értelmét nem látom.


13

sport

Jégre fel!

Úszókban jók vagyunk! Magyar Egyetemi és Fõiskolai Úszó Országos Bajnokság november 23. Budapest, Császár-Komjádi Uszoda

Mint minden évben, idén is népes mezõny gyûlt össze a budapesti CsászárKomjádi Uszodába, ahol egyetemi hallgatók mérhették össze erejüket a vízben. Összesen 16 felsõoktatási intézmény 200 hallgatója állt rajthoz a bajnokságon. A versenyen több volt és jelenleg is válogatott sportoló képviselte

SZANYI-NAGY Judit írása

Suhantunk, játszottunk, énekeltünk, vonatoztunk és táncoltunk. Hogy hol lehetett mindezt egyszerre, netán egy helyen felváltva mûvelni? A válasz: a PTE EHÖK szervezésében megrendezett Jeges esten, a Városi Mûjégpályán, november 25-én. Kacskaringózó sorok a pénztárnál és a korcsolyabérlésnél egyaránt, a nyitástól, 19 órától kezdõdõen egészen egy órán át. Öröm az ürömben a jó beszélgetéseket biztosító társaság, illetve a zenével megalapozott hangulat a korcsolyapályán. Nem sokkal nyolc óra után a bejárat teljesen felszabadult, melyet egy bõ félórával késõbb a kölcsönzõ követett. A már említett, a jókedvet meghozó – elsõsorban mai pop – zenék mellett a színes fények és a füstgép is fokozták a hangulatot. Ezeket az élményeket a különfé-

14

le, a tavalyi megmozduláshoz hasonló csapatjátékok egészítették ki, melyeket egy folyamatosan pásztázó drón figyelése tett még izgalmasabbá. A levegõben repkedõ szerkezet ugyanis a számos mozgó képanyag mellett a PTE alakzatába formálódó korcsolyázókat is megörökítette, nem sokkal az est zárása elõtt. A PTE Brass Band ebben az évben is kitett magáért: az élõzene és a profizmus még mindig vidám hangulatot varázsol és pozitív hatással van az emberekre. Állítom, még nekem is sikerült pár méterrel többet csúsznom az addig elért teljesítményemnél. A zárás beharangozásakor megtapasztalt reakciókból pedig kiderült, ez a jégkorcsolyázás különösen jó megmozdulás az EHÖK részérõl. Arról nem is beszélve, hogy a hosszú várakozást valamelyest kárpótolva, a kijáratnál egy doboz barna sört kapott minden egyes résztvevõ. Azt hiszem, így nyert új értelmet a „sörkorcsolya”.

egyetemét, köztük volt Cseh László, Kapás Boglárka, Gyurta Gergely és Pulai Bence. A Pécsi Tudományegyetem 20 fõs csapata az idei évben is kitett magáért, hiszen a tavalyi évhez hasonlóan sikerült megnyerni a csapatversenyt, megelõzve a Testnevelési Egyetemet, és a BME-t! Az elmúlt évekhez hasonlóan Financsek Gábor válogatott úszó és Kovács Zsófia világbajnok uszonyos úszó is részt vett az eseményen, a PTE-t erõsítve.

PONTSZERZÕ HELYEZÉSEK A PTE RÉSZÉRÕL (123 PONT): 50 m gyorsúszás: 4. Rozanovic Ádám, 100 m gyorsúszás: 4. Lõrincz Ádám, 4. Kovács Zsófia, 6. Hegyi Brigitta; 100 m mellúszás: 1. Financsek Gábor, 4. Rozanovic Ádám, 2. Enyedi Zsanett, 6. Mutzhausz Ágnes; 100 m hátúszás: 3. Kolmer Zsolt, 4. Kovács Zsófia, 5. Enyedi Zsanett; 100 m pillangóúszás: 5. Vörös Benjamin, 1. Enyedi Zsanett, 2. Kovács Zsófia; 400 m gyorsúszás: 5. Rozanovic Ádám, 2. Kovács Zsófia; 200 m vegyesúszás: 2. Financsek Gábor, 1. Enyedi Zsanett, 4. Stier Lilla; 4x100m vegyes váltó: 2. PTE „A” csapata (férfi), 2. PTE „A” csapata (nõi); 10x50 m intézményi váltó: 4. PTE „A” csapata (férfi)

A PTE úszócsapatának tagjai: Enyedi Zsanett, Tõke Teodóra, Wagner Barbara, Sándor Nikolett, Kovács Zsófia, Mutzhausz Ágnes, Hegyi Brigitta, Végvári Dávid, Dr. Tóvári Ferenc, Balázs Adrián, Halász Robin, Stier Lilla, Kolmer Zsolt, Gogolák Dániel, Fûrész Miklós, Németh Dávid, Kováts Dávid, Lõrincz Ádám, Rozanovic Ádám, Vörös Benjamin, Financsek Gábor.


Akcióter Eldöntötted már, hogy beadod a jelentkezésed mesterképzésre?

IGEN

NEM

1. Gondold végig, hogy mi a célod a mesterképzéssel; saját területeden szeretnéd elmélyíteni a tudásod, vagy másik szakterület érdekel?

1. Képzeld el magad 5 év múlva, hol szeretnél tartani, milyen céljaid vannak?

2. Nézz utána, a jelen képzéseddel milyen mesterképzésekre tudsz jelentkezni – ehhez segítséget adhat a felveteli.pte.hu oldalon találhat képzési iránytû, a mesterképzést indító karon szervezett nyílt nap, vagy a kar weboldala.

2. Gondold végig, ehhez a jövõképhez, célokhoz szükséges-e mesterképzés? Milyen elõnyökkel, hátrányokkal járhat? Ehhez gyûjtöttünk szempontokat, amelyeket a 18. oldalon találsz. 3. Ha az eddigiek alapján úgy döntöttél, hogy beadod a jelentkezésed, akkor lépj tovább a 3-as pontra!

3. Tájékozódj a mesterképzés jelentkezéshez kapcsolódó kreditelismertetési eljárásról, ha szükséges, add be a kreditelismertetési kérelmet! 4. Add be a felsõoktatási felvételi jelentkezési lapot (várható határidõ: 2015. február 15)! 5. Készülj fel a felvételi vizsgára! Sok sikert kívánunk!

Ezt gondolja a mesterképzésrõl:

a szomszédnéni

Mesterképzésre mennél? Információt kaphatsz hozzá: a kari nyílt napokon a http://felvi.hu-n a http://felveteli.pte.hu-n a kari weboldalakon a Tanulmányi Osztályokon és a KÖSZI tanácsadásain (http://koszi.pte.hu)! A jelentkezési határidõ február közepe.

a nagymamám

Számomra nem volt kérdés, hogy ismét a PTE-t választom. Már az alapképzésen rengeteg olyan oktatóval találkoztam, akik hazai viszonylatban elismertek, akiktõl a szó nemes értelmében tanulni lehet. Reményeim szerint a késõbbiek során fõállású munkában fogok szellemi tevékenységet végezni, és bár tudom, hogy a mesterképzés ehhez képest inkább elméletorientált, mégsem merült fel bennem, hogy ne jelentkezzek rá. Úgy gondolom, hogy manapság egy BA-s oklevéllel korlátozottabbak a lehetõségeim, ezért már elsõsként tudtam, hogy tovább fogok tanulni. A korábbi évekhez képest most sokkal aktívabbnak kell lenni, nagyobb szerepet kell vállalni az órai munkában, amit jónak tartok, lévén, hogy ezáltal készítenek fel a késõbbi önállóságra. Természetesen az elméleti oktatás mellett elengedhetetlen a gyakorlati tapasztalatok megszerzése, amelyeket a tanulással párhuzamosan lehet végezni, ugyanis számos gyakornoki lehetõség áll a diákok rendelkezésére. Még nem tudom, hogy mit hoz a jövõ, de bízom abban, hogy egy ilyen neves iskolának köszönhetõen hamar találok majd a végzettségemnek megfelelõ állást. STEIER Petra

Jelenleg végzõs hallgató vagyok a PTE Közgazdaságtudományi Kar pénzügy mesterszakán. Az alapképzés elvégzése után azért gondoltam úgy, hogy tanulmányaimat mesterképzésen szeretném folytatni, mert bõvíteni szerettem volna a látókörömet, mely mellett a szakmai ismeretek elmélyítését is fontosnak véltem. Úgy gondolom, hogy a képzés során komplex elméleti és gyakorlati ismeretekkel gazdagodtam. A kisebb létszámú csoportok által az oktatók több figyelmet szentelnek ránk, úgy érzem, bármikor fordulhatok hozzájuk kérdéseimmel. Ezalatt a két év alatt számos lehetõségem nyílt arra, hogy különbözõ szakmai versenyeken is megmérettessem magam, tapasztalatot szerezzek. Azt még nem tudom, hogy a mesterképzés elvégzése mennyiben könnyíti meg a munkaerõpiacon való elhelyezkedésemet, de abban biztos vagyok, hogy a plusz két tanulással töltött évemet és az itt szerzett tapasztalatokat pozitívan értékeli majd a leendõ munkaadóm. Utólag már biztos vagyok benne, hogy helyesen döntöttem, hiszen az elképzeléseim maradéktalanul teljesültek. GRADWOHL Máté

mesterképzés

Mester vagy nem mester? TESZT Karikázd be, mennyire igazak rád az alábbi mondatok 1-tõl 4-ig. (1=totál nem, 4=abszolút igen) I. Mi a helyzet az alapszakoddal? · Igazából gõzöm nincs, hogy mit akarok csinálni, kéne még idõ, hogy kitaláljam. (C) 1 2 3 4 · Nekem bejött ez az alapszak, kicsit rá kéne még gyúrni pár dologra, de teszik ez a terület. (A) 1 2 3 4 · Asszem mellényúltam az alapszakkal, de most már legalább látom, hogy mivel akarok foglalkozni. (B) 1 2 3 4 II. Hogy állsz a gyakorlattal? · Voltam már szakgyakon, de õszintén csak arra volt jó, hogy rájöjjek, hogy ezt nem akarom csinálni. (B) 1 2 3 4 · A suli totál leterhel, kizárt, hogy én emellett még dolgozzak is. (C) 1 2 3 4 · Inkább bennmaradok tovább és rápörgök a szakgyakra, mint hogy majd full kezdõként kelljen majd élesben melót keresni. (A) 1 2 3 4 III. Szerinted kik kapják a legjobb állásokat? · A cégeket csak az érdekli, hogy van-e tapasztalatod, a többi csak duma. (C) 1 2 3 4 · Szerintem azért tutira megnézik, hogy milyen diplomád van, meg milyenek voltak az eredményeid. (A) 1 2 3 4 · Manapság az a lényeg, hogy multifunkcionális legyél és csomó dologban el tudd adni magad. (B) 1 2 3 4

IV. Na és mibõl élünk? · Én már több pénzt nem akarok kérni otthonról, végre már önálló akarok lenni. (C) 1 2 3 4 · Nekem egyszerûen bejön ez az egyetemi élet, inkább tanulnék még valamit. (B) 1 2 3 4 · Nálunk mesteres diplomával azért jobb fizut lehet kialkudni és ez nagyon nem mindegy. (A) 1 2 3 4

V. Menni vagy nem menni? · Az Erasmus tök nagy buli, és jó lenne látni, külföldön mit tanulnak a szakomon. (A) 1 2 3 4 · Király lenne kimenni még valahova, de én most már valami más területre mennék. (B) 1 2 3 4 · Ha már külföld, akkor én inkább melóznék és kicsit megszedném magam. (C) 1 2 3 4

Számold össze melyik válasz A/B/C betûjelénél, mennyi pontot gyûjtöttél, és a legtöbb ponthoz tartozó betûjel tippet olvasd el! (A) Te talán az vagy, akinek igazán érdemes folytatni a tanulmányait mesterképzésen. Gondold végig, hova szeretnél eljutni, hogyan tudnád a legjobban kihasználni ezt a két évet – mibe akarod beleásni magad, milyen tapasztalatot akarsz megszerezni ahhoz, hogy majd magabiztosan kezdhess neki az álláskeresésnek? Most még van lehetõséged ingyen nyelvet tanulni, külföldre menni, OTDK-zni… (B) Hmmm, Neked talán jól jönne egy váltás… Gondolkoztál már rajta, hogy más szakterületen folytasd a tanulást? Nézz utána, milyen mesterszakokra lehet felvételizni a Te alapszakoddal! Így hasznosulni tud a tanulásba eddig befektetett energiád, egy új végzettséget is szerezhetsz és még két évig élhetsz az egyetem adta lehetõségekkel. (C) Úgy tûnik, számodra most nem a tanulás a legvonzóbb perspektíva… itt az idõ, ugorj bátran fejest a munkába! Próbáld ki, milyen a gyakorlatban az, amit eddig tanultál, mennyit ér az eddig összegyûjtött tudásod, hogyan tudod saját magadat eltartani. Ha késõbb úgy érzed, szükséged van még tanulásra, magasabb végzettségre, a mesterképzés akkor is nyitva áll elõtted!

Ez csak egy játélos teszt, de tudjuk, hogy ez komoly lépés – bármelyik kategóriába is tartozol, keresd fel az OIG Központi Hallgatói Szolgáltató Irodáját. Segítünk dönteni! http://www.koszi.pte.hu/

Ez valójában a mesterképzés:

magazin

Mikulás napi mendemonda BARTAKOVICS Bettina publicisztikája

48-as tér, Pécs – Milyen hónapot írunk? – Decembert! Bizony barátom, megérkezett a tél elsõ hónapja! – Grrr… Ráfagy a számra a mosoly, ha a hidegre gondolok. Te mit teszel a hideg ellen? – Becsukom az ablakot! – Na jó, de mi van azokkal, akiknek nincs ablaka, akik a szabad ég alatt töltenek minden egyes éjszakát? – Azok burkolózzanak be jó melegen! – Jó melegen? – Igen! Aggassanak magukra jó sok meleg holmit! Nem csak, hogy véd a hideg ellen, de még vonzóbbak is lesznek tõlük! Egy színes sál, egy mókás sapka… – Errõl eszembe jutott egy mondás, hogy is van? Ki mint veszi sapkáját… – Úgy alussza álmát! Pontosan! Egy jó meleg sapka egészséges, békés álmokat hoz,

hiszen nem hagyja, hogy megfázzon a viselõje. – És a karácsonyi készülõdés idejére, esetleg Mikulás napjára milyen fejfedõt ajánlasz? – Mindenképp egyszínû legyen, mondjuk piros. Legyen kis fehér, szõrmókos pereme alul, és manóba végzõdjön. Tudod milyen a manó?! – Mi a manó? Azt hiszem igen. A sapkavég jó hosszasan lenyúlik, és általában egy pompon van a végén! – Ügyes! És a pompon színe is fehér legyen! – Oh igen! Még egy kérdés: Mi lesz azokkal, akik a szabad ég alatt éjszakáznak, és nincs pénzünk piros-fehér szõrmés manósapkára? – Hmmm… ütõs kérdés! Nem tudom. Talán megszánja õket valaki, és kapnak Mikulás hajnalán egy sapkát. Na de ide figyelj! Ki éjszakázna kint ilyenkor, a fagyos hidegben? Nem ember az ilyen! – De nem ám! Csak félig! – mondta a kislány, és homlokon csókolta a mutogatós bácsi szobrát.

OGRE – Vagyis ögre. Akarom mondani bögre. Küldd be a sudoku helyes megfejtését az [email protected], szoríts, hogy téged sorsoljunk ki, és idd ebbõl a teádat. A megfejtéseket december 11-ig várjuk!


19

English

The Zsolnay Cultural Quarter What can the institutions of the Zsolnay Heritage Management Ltd. offer to the 2300 foreign students of the University of Pécs? We are present in several parts of this city, on 86.000 square yard – said István Márta, the head of the Zsolnay Heritage Management Ltd. – and our activities are diversified. There are 20 buildings, the 60.000 square yard of the Zsolnay Cultural Quarter. The Kodály Centre, the Cella Septichora as the part of the World Heritage and the Medieval University founded in 1367 are our venues as well. As for the exhibitions for the representatives of the contemporary visual arts, we have Pécsi Galéria on 1.300 square yard. The Romans, the middle ages, the 19th century or the contemporary arts – there are wide range of choices open to our visitors. One of our aims is to revive cultural tourism of Pécs. The Zsolnay Cultural Quarter is one of our most important venue. The Zsolnay Porcelain Manufacture was established in 1853 and became a world-famous factory. Its patina seemed to fade during the socialist era, and the factory required hard efforts to revive after the democratic transformation in 1989. After all in 2010, due to the European Capital of Culture project it was given a worthwhile investment of more than 36 million euros (its 86% derived from the EU). Thanks to the investments, the Quarter has been rethinked and achieved new and appropriate functions. The Zsolnay Cultural Quarter gives home to the several institutions of the University of Pécs like the Faculty of Arts among others, which is a really unique campus in Europe. We aim to give chance of participating in the programs. Several tenders are

20


available for the young artists, they can even debut during our festivals. For example, we organized the annual Zsolnay Festival in cooperation with the Student Union of the University of Pécs, which had more than 24.000 visitors. The Zsolnay Cultural Quarter is a really exciting venue with its beautiful industrial complexes, its spaces show more than 50 various moods. Permanent exhibitions are organized about the Zsolnay Factory where visitors can admire the most beautiful local porcelain products. The exhibition entitled Zsolnay's Golden Age is a private collection named Gyugyi Collection with 700 ceramic works (its value is more than 6,6 million euros). The Quarter as well as the unique porcelain pieces are called "Hungaricum", which means that they have typically Hungarian characteristics. The manufactory is worth visiting: you can see moulding and painting of the porcelain. The manufacture of gloves will open on 5th of December. The glove making is also one of the traditional industries of Pécs. The building called E78 is a trendy, nice venue, that suitable for parties. Just some bands from its stage: Little G Weevil, Freak Fusion Cabaret… The contemporary, pop, jazz or classical concerts in the Kodály Centre are successful, the unique centre provides unforgettable musical memories (Al di Meola, Pat Metheny, Madredeus, Richard Bona, the Voca People, the Kronos Quartet). Approximately 140 concerts are organized in a year. Even the building is extraordinary, it has been awarded several times. You are welcome, too!

English

And the winner is…

programmes 12.03. (Wednesday) 18:00 V. University concert KODÁLY CENTRE

12.05. (Friday) 21:00 Brains PÉCSI EST CAFÉ

12.08. (Monday) 18:00 Shakespeare Marathon – King Richard the Second HOUSE OF ARTS AND LITERATURE

12.09. (Tuesday) 19:00 British Autumn 2014 – Christmas concert by the Simply English HOUSE OF ARTS AND LITERATURE

12.11. (Thursday) 20:00 Metronome Jazz Club: TRIÁD Bacsó–Tzumo–Juhász trió ZSOLNAY CULTURAL QUARTER – E78

12.12 (Friday) 17:00 Exhibition: Ernõ Tolvaly ZSOLNAY NEGYED – PÉCSI GALÉRIA M21

The photo contest organized by the Erasmus Office of the UP ended. The title of the best picture is International Relations, it was made by Péter Sárkány. Congratulations! There is one more prize, check out the facebook page of the Erasmus Office! https://www.facebook.com/erasmus.pte

Germans in Pécs? 650 German students study at the Medical School of the University of Pécs. Zsuzsanna Gerner vice dean of the Faculty of Humanities of the UP is the honorary German consul of Pécs. She knows the problems of the German students well enough. You organized a meeting with the students. What are their main problems? I think their problems are problems for the rest of the students as well. For example getting a student card is quite circumstantial in Hungary. There could

be parking tickets for a week or for a whole month, because everybody complains that they have to renew the tickets hourly. German students are familiar with night life of Pécs. Do they form a closed group? They visit the cafés and restaurants quite often, but quite a few cultural programs have been specialized for them. Most of them rent a flat or a room, and they usually do not constitute one group. The students cannot join in the cultural life of the German minority of the city, their only part of

the cultural life is to take part in organizing the International Evening of the Medical School of the UP. There is a German Theatre at the Faculty of Humanities of the UP, but most members of the theatre's company are Hungarian students majored in German language. I would like to recommend something: there is a German custom about carnival: the celebration begins at 11 am on 11th of November, and for that hour everyone stops everything in Germany, even work. Maybe we could introduce it next year… B.R. More in German: www.pte.hu


19:00 Snétberger Ferenc Quartet Guest: Michel Godard (F) tuba KODÁLY CENTRE

21:00 Odett and the Go Girlz! Guest: Márk Járai PÉCSI EST CAFÉ

12.13. (Saturday) 18:00 Szélkiáltó 40, Kaláka 45 KODÁLY CENTRE

12.14. (Sunday) 17:00 Benkó Dixieland Band KODÁLY CENTRE

12.16. (Tuesday) 18:00 Arts–in–Med Nights MEDICAL SCHOOL

19:00 Sonnets and songs by Shakespeare ZSOLNAY CULTURAL QUARTER – E78

12.19.(Friday) 19:00 The Golden Voices Of Gospel KODÁLY CENTRE

12.26. (Friday) 21:00 Ivan and The Parazol PÉCSI EST CAFÉ

12.29. (Monday) 21:00 Tommy Katona and the Blues Power ZSOLNAY CULTURAL QUARTER – E78

21

diákportré

„ Játékos” élet pszichológusként Az, hogy „kocka” fiúkról beszélünk, teljesen mindennapos dolog. De mi a helyzet akkor, ha egy lány kerül a számítógép elé? Ráadásul úgy, hogy azt játékra használja? Ebbe a kategóriába tartozik Szathmáry Fanni – aki ezt egyáltalán nem szégyelli. Sõt, pszichológia szakos hallgatóként még kutat is a témában. SZANYI-NAGY Judit interjúja

FOTÓ: SZANYI-NAGY JUDIT

Mióta játszol számítógépes játékokkal? Mennyire aggasztó ez a szüleid számára? Nem kezdtem túl korán a „szakmát”, olyan 15–16 éves lehettem, és az elsõ barátom, illetve a legjobb barátnõm is játszottak. Eleinte csak néztem õket, aztán én is ki-kipróbálgattam, amit éppen ajánlottak, és beszippantott a világ. Az igazi áttörést a Blizzard híres MMORPG-je (sokszereplõs online szerepjáték – a szerk.) jelentette, a World of Warcraft, amirõl valószínûleg sokan hallottak már. Akkoriban nagyon ráakadtam a témára, három éven keresztül napi szinten játszottam, teamspeaken (hanghívások lebonyolítása a csapattagok között – a szerk.) tartottam a

22

kapcsolatot a többiekkel, és együtt kalandoztunk. Megvolt a maga „feelingje”, de arra a szintre nem szeretnék visszaesni. Akkor másra sem tudtam gondolni, csak hogy mikor juthatok végre a gép elé. A mûfajt persze még mindig kedvelem, a mai napig játszom a League of Legendsszel, ami most már sportnak számít. Ezen kívül szeretem single playeren belül a szerepjátékokat (RPG-ket), különösen a Bioware játékait: nagy kedvenceim a Mass Effect- és a Dragon Age-sorozatok. Bár mostanában már nem viszem túlzásba a game-elést, azért hetente háromszor–négyszer még mindig elkap a hév. Nagyrészt a PC-t részesítem elõnyben, de most sikerült beszereznem egy Play Station 2-t, és kiderült, hogy egész tehetséges vagyok a verekedõs játékokban. A szüleim eleinte nagyon nem örültek a

hobbimnak, a gimnáziumi éveim alatt nem egyszer megesett, hogy anyukám kihúzta a konnektorból a gépemet. Nagyobb probléma nem lett belõle, mert a tanulmányi eredményeimen nem látszott meg a hatása a sok kockulásnak. Megjelent egy kutatásod a GameStar játékmagazin online portálján, ezzel a kutatással indulsz az idei TDK-n is. Játékos lévén adta magát az ötlet, hogy ilyen témával foglalkozzam, mivel elég aktuális kérdés, és a kritizálók általában – elvakultan – csak a negatív oldalát ragadják meg a dolgoknak. A pszichológia szempontjából, amely a legtöbbeknek beugrik a videojátékok kapcsán, az az agresszió fogalma. Mondván, ha a gyermek leül játszani, biztosan agreszszívvá válik az ott látottaktól. Én ezt nem állítom. Amit a kutatás alapján ki lehet jelenteni, hogy az agresszívebb személyek az ilyen tartalmakkal rendelkezõ játékokat jobban kedvelik. A másik fontos megállapítás, hogy a játékok nézete, vagyis hogy mi magunk végezzük a cselekvést belsõ szemszögbõl, vagy egy, a program által megformált karaktert mozgatunk, nagyban befolyásolja az élményt, ezáltal a ránk gyakorolt hatását is. A teszteket az interneten vettem fel, 405 résztvevõvel, ami elég nagy szám, úgyhogy ezúton is köszönöm kedves gamertársaimnak a segítséget! Eredményeik alapján elmondható, hogy a külsõ nézetes lövöldözõs játékokat (TPS) az agresszívebb egyének, míg a belsõ nézeteseket (FPS) a kevésbé agresszívek kedvelik jobban. Ezt azzal magyaráztam, hogy a beleélhetõség szempontjából jobb FPS által esetlegesen levezethetõek az agresszív késztetések. Persze nem vonható kétséget kizáró párhuzam, de ez egy elég valószínû opció. Ha ebbõl indulunk ki, az sem kizárt, hogy vannak játékok, melyektõl nem hogy agresszívebbek leszünk, de még le is nyugszunk. Persze megfordítva a dolgot, elõfordulhat, hogy bizonyos mûfajok rossz hatással vannak ránk. De ez nagyban függ az illetõ személyiségétõl és hangulati állapotától. Nagyon összetett kérdések ezek, de az eredményeim iránymutatóak lehetnek a jövõben a videojátékokhoz való viszonyulásunk szempontjából.


Egy kurzusomon hangzott el: „Akiben megvan a „sorozatgyilkosi vágy”, de társadalmilag elfogadott egyénné szeretne válni, inkább hentesnek vagy sebésznek áll.” Ez menynyire igaz az agresszív játékosokra? Õk is inkább a játékban élik ki agresszivitásukat, a való életben pedig „normális” életet élnek? Ez valószínûleg nagyban függ a személyiségüktõl, neveltetésüktõl, körülményeiktõl, szociális helyzetüktõl és a játéktól, amivel játszanak. Mindenki máshogy fogja fel, ha mondjuk lát egy kacsát. Nem tudom, miért pont ez jutott eszembe, de akkor már maradjon a kacsa-metafora. A kogníció a pszichológia egyik kulcskérdése. Látjuk a kacsát, befogadjuk az élményt, de aki szereti az állatokat vagy kifejezetten ezt a fajt, az örülni fog; megeteti, megpróbálja megsimogatni. De ha utálja a kacsákat, lehet, hogy belerúg az állatba. És akkor ott van a hangulati állapot. Lehet, hogy szereti az állatokat és a kacsákkal sincsen baja, de rossz napja volt, és mégiscsak belerúg. Velem is megesett már, hogy úgy döntöttem, játszom egy meccset a League of Legendsben, de pont olyan társaságot fogtam ki, akik bénáztak és folyton a másikat hibáztatták. Ez elég idegesítõ tud lenni, utána a szobában jelenlévõkhöz is morogva szóltam. Ugyanakkor volt olyan is, hogy összevesztem a szüleimmel és egy jó kis hack'n'slash (kardozós, gyilkolós szerepjáték – a szerk.) hentelésben éltem ki magamat, utána nem is volt probléma. Kinek mi. Ha jól informálódtam, a JátékosLét Kutatóközpontban is jelen vagy. Õk más területtel foglalkoznak, mint én, a céljuk az, hogy bevezessék a játékosítást az iskolákban. Ha sikerül elfogadtatni és megtanítani a tanároknak ezt a szemléletmódot és a technika használatát, az nagy jelentõségû lehet. A további mûhelymunkáim megírásához jó elméleti hátteret nyújtanak a központ kutatásai, különösen köszönöm a segítséget Damsa Andrei-nek, többek közt az õ érdeme is, hogy megjelenhetett a cikkem a GameStar internetes felületén.

magazin

Kis leveles szeméthatározó, avagy a spam, scam, phising és a lánclevél esetei Aki szereti a Monthy Pythont, talán emlékszik egy olyan éttermi jelenetre, amelyben sok-sok vagdalthúst (spam-et) kínáltak, a vendégnek viszont minden kellett, csak az nem. A spam, vagyis a kéretlen reklámlevél tényleg errõl a jelenetrõl kapta a nevét. Senki sem akarja, mégis nehéz elkerülni, hogy ne kapjunk belõle. A lényege az, hogy olyan reklámot juttat el hozzánk, amelyben nem vagyunk érdekeltek.

Csak úgy megbombáznak mindenféle reklámokkal. Az e-mail címet megkaphatják úgy, hogy feliratkoztunk valahova (legális) vagy egyszerûen megtalálták valahol a neten (illegális). Biztosan illegális viszont az, amikor olyan szolgáltatást vagy terméket – például szexuális szolgáltatást, elvileg csak receptre kapható potencianövelõ szereket – kínálnak, amelyek jogszerûtlenek. A spamek nem személyre szabottak – elõfordul, hogy beemelnek egy nevet, de általában rengetegen megkapják ugyanazt a levelet. Idõrablók, lassítják a netes forgalmat, és értékes levelek elõl foglalhatják a helyet. A spam

gonosz ikertestvére a scam. Ugyanazok érvényesek rá, mint a spamre, csakhogy ezek kifejezetten ártó szándékúak. A feladók megpróbálják átverni az embereket, pénzt vagy adatokat kicsalni tõlük. A scamek modern kori tündérmesék, melyek mindig valamilyen reményt csillogtatnak meg az emberben. Klasszikus scam az afrikai olajsejk kívánatos leánya, aki látatlanban beleszeretett a címzettbe, vagy kallódó bankbetétek felhalmozódott kamatokkal, melyekhez csak a címzett férhetne hozzá. A témák követik az aktuális politikai eseményeket, vagyis Nigériában tényleg vannak gyémántbányák, Ukrajnában pedig valóban háború dúl. Gyakori az is, hogy a scam egy nyereményértesítõ: valamilyen megbízhatóan nagynak tûnõ cég véletlenszerûen kisorsolta a címzettet. A forgatókönyv:

reményt keltenek, belengetik a nagy pénzt, aztán kérnek valamilyen nevetségesen kis összeget,

például tranzakciós díjra, ügyvédre, regisztrációhoz vagy arra, hogy megkenjenek egy õrt a menekülttáborban. Nem az a céljuk, hogy megkopasszák a címzettet: õk sok millió embertõl szeretnének némi aprót, amelybõl összeáll a sok milliójuk. A történetben legtöbbször van valamiféle illegális csavar, ami miatt szinte biztos, hogy a címzett nem fog a rendõrséghez fordulni. Scamet kapni azért tragikus, mert az ember fülébe mindig ott duruzsol a kisördög: mi van, ha mégis igaz, amit írnak? Ide tartoznak az adathalász levelek is, amit szakszóval

phising-nek neveznek. Klasszikus esetben írnak egy levelet egy nagy cég vagy a levelezõrendszer adminisztrátorai nevében, amelyben sokszor biztonsági okokra hivatkozva elkérik a jelszót, PIN kódot, azonosítót. Vagy választ kérnek, vagy elhelyeznek egy linket a levélben, ami látszólag a küldõ szervezet címére vezet, valójában viszont a gonosz feladóhoz. Ezek birtokában hozzáférhetnek a netes bakszámlánkhoz, vagy akár meghirdetnek dolgokat a neten, lebonyolítják a tranzakciókat és lelépnek a pénzzel, majd a vevõk a címzetten kérik számon, miért nem postázza már az árut. A levelezési jelszavakat pedig spam/scam küldésére használják, és persze magukévá teszik az összes e-mail címet, amit csak a postafiókban találnak. Nehéz védekezni: ha publikus helyen szerepel egy e-mail cím, elõbb-utóbb felfedezik. Ha valahol nem tartják be az adatvédelmi szabályokat, máris az övék a címlista. Az is elõfordul, hogy feltörnek adatbázisokat, és így jutnak hozzá a címekhez. Hogy

hogyan lehet lekerülni? Jobbára sehogy. Csak úgy, ha õk törölnek (ami nem áll érdekükben) vagy õket törlik (a rendvédelmi szervek bevarrták az adott csapatot). Sokáig spamlistán maradni sem mûvészet: csak válaszolni kell, vagy a megadott linkekre kattintani. Ilyen egyszerû. CARLOS, rendszergazda


23

kultúra

Weöres Sándor lisztben

BALOGH Robert írása

PÁVA ZSOLT, PÉCS POLGÁRMESTERE: Weöres Sándor azt nyilatkozta, hogy itt töltötte élete legtermékenyebb idõszakát. Az õ pécsi kötõdése evidencia. Tavaly volt születésének 100. évfordulója, akkor beszélgetések, informális egyeztetések kapcsán merült fel a szobor ötlete. Az a gondolat is akkor jött elõ, hogy Weöres Sándort nem lehet nonfiguratív módon ábrázolni. Egy durván megmunkált kõdarab vagy egy bronzba öntött performansz nem Weöres Sándor, õt realistán kell ábrázolni, amin fel lehet ismerni az arcmását… Weöres Sándor sok idõt töltött a Király utcában, több albérlete is volt a környéken. Az ötleten túlmenve azt láttuk, hogy a szobor egy részére van forrásunk, egy részére pedig nincsen. Akkor pályáztunk, de ehhez konkrét mûalkotás kellett. Az ország több részén jártam, több városban láttam Kligl Sándor köztéri szobrait. Szerettem ezeket, jó alkotásoknak találtam õket. Megkérdeztük a mûvészt, tudna-e egy ilyen szobrot készíteni, rajzolt pár skiccet, és ez alapján kértük, hogy dolgozzon ki egy-két konkrétabb dolgot. Ez alapján a bizottság állást foglalt, egy zsûrinek ezt kiutalta, az pedig kijelentette, hogy ez a szobor alkalmas arra, hogy köztérre kikerül-

24

jön – ez a Weöres Sándor-szobor hiteles története. Lehet ezen fintorogni, akinek nem tetszik, annak nem tetszik. Ízlés kérdése. A világban létezik ilyen irányzat, így a szobrok múzeumok helyett az utcákra is kikerülnek. Pesten a Columbo hadnagy a Falk Miksa utcában, Kaposváron RipplRónay szamaras kordéja… Weöres egy kávéházi asztalnál ücsörgõ szobra nem durva dolog, aránytalan a felháborodást. Más embereknek pedig a nonfiguratív alkotások nem tetszenek. A 36 négyzetméter c. szobor ellen pár éve, az Uránvárosi lakosok a felavatás után petícióban tiltakoztak. Azt írták, hogy ne csúfítsuk el ezt a szép teret. Én türelmet kértem tõlük. Megígértem, hogyha egy-két év után is irritáló marad, akkor leszedjük. De megszerették. A kellõ türelem és a belátás talán ez ügyben is segíthet. LENGYEL PÉTER , A PTE MK OKTATÓJA: Szobrászmûvészként és egyetemi oktatóként írtam alá a levelem, ugyanis ez a kérdés a mûvészetoktatást is érinti. Az egyetem nem elefántcsonttorony, a világra nyitott értelmiségieket nevelünk. Nem a kollegámat szerettem volna lejáratni, a köztéri zsáner mûfajának pécsi megjelenése ellen tiltakozom. Pécs vizuális karaktere, kulturális öröksége jelentõsen eltér az ország többi területétõl. Az általában nívós figuralitás mellett Pécsett az aktuális


Felállították a pécsi Király utcában Kligl Sándor Weöres Sándor-szobrát. A költõ élt Pécsett is, ide járt egyetemre, több szálon kötõdik a városhoz… Mégis szürreális botrányba, lisztbe fulladt az avatóünnepség, az éneklõ gyerekkórus és az elképedt polgármester jelenlétében egy pécsi szobrász, Böszörményi István az általa giccsnek titulált zsánerszobor elleni tiltakozásképp lisztet szórt az ülõ bronzalak fejére. Errõl kérdeztük Páva Zsoltot, Pécs polgármesterét és Lengyel Péter szobrászmûvészt, a PTE MK oktatóját, aki egy nyílt levelet írt a polgármesternek.

modern és a modernséghez kötõdõ progresszív vizuális kultúra mindig is markánsan jelen volt, melynek a Mûvészeti kar létrejötte is köszönhetõ. Mi az a zsáner? Életképeket bemutató szobor. Juliska tejet önt a cicának, egy zenélõ utcabohóc pincsivel… Ez a szobor méltatlan Weöres Sándor kulturális hagyatékához, kudarc ezt az életmûvet a zsánerhez kötni. Továbbá a zsánerjellegbõl következõen a „mû” és környezete között nincs kapcsolat, esetleges az elhelyezés, nincs szemkontaktusunk a figurával: miért csak a forgóját nézegethetjük? A szobor applikált, több elembõl lett összeépítve. A dekorációk között megjelenõ test direkt öntvény, erre a testvázra került rá utólagosan a kézfej és a fej, ezért esetleges a formák kapcsoló-


dása, pl.: a kezek és a fej, illetve láb térbeli viszonya. A figura így nem képezhet szerves egységet. Minden mûalkotástól elvárható a magas szintû technikai kivitelezés. Ebben az esetben szivacsos, lyukacsos öntvényt láthatunk, mely rossz fényt vet a szobrász és az öntõmester munkájára. A bronz egyébként színben gazdagon kezelhetõ anyag. A feszes formáknál megcsillant fényes felülettõl kezdve a mélybarnáig, feketéig, vagy a zöld, kék, sárga patináig rendkívül gazdag lehetõségeket kínál. Ehelyett a monokróm, mûbarna szín megöl minden érzékiséget és formagazdagságot, bár itt ilyet ne is keressünk. Az egész formailag széthulló, tartalmilag értelmetlen, mûként elfogadhatatlan! Számomra kérdés, hogy diplomás szobrászmûvész, hogyan juthat erre a zsánerszintre?

Köszönjük, ELSÕSÖK! A Pécsi Tudományegyetem Marketing Osztálya a tavalyi év kezdeményezésének pozitív visszajelzései alapján az idei tanév elején ismét kérdõíves kutatást indított elsõéves hallgatóink körében. Szerettünk volna információkat szerezni a felvételi jelentkezés hátterérõl, a tájékoztatás minõségérõl, hogy még hatékonyabb tájékoztatást tudjunk nyújtani a jövõbeli jelentkezõink számára, valamint hogy jobban megismerjük az elsõ éves egyetemi polgárainkat. A elsõsök kiemelkedõ arányban (37%) válaszoltak a kérdéseinkre. 81%-uk 20 éves vagy annál fiatalabb, közel 85% állami ösztöndíjas képzésben tanul. Továbbtanulási célként legtöbben az önmeg-

valósítást, a karriert és a diploma megszerzését jelölték meg. A PTE választását elsõsorban az érdeklõdési körnek megfelelõ szak, a PTE-s diplomával való elhelyezkedési lehetõsége, az intézmény híre, Pécs városa és az egyetem széles képzési kínálata befolyásolta. A felsõfokú tanulmányok folytatása mellett való döntést elsõsorban három tényezõ határozza meg: egyéni motiváció, önmegvalósítás; karrier, jó álláslehetõség; diplomaszerzés, társadalmi megbecsülés. Ezen kívül egyéb területekre is rákérdeztünk, mint hogy mi a kedvenc színük, hallottak-e a PTE Táncoló Egyetemrõl, terveznek-e külföldi tanulmányokat. A válaszokat elemezve megtudtuk, hogy a kedvenc színük a kék és a zöld különbözõ árnyalatai (lásd szófelhõ), 55%-uk úgy gondolja, hogy a tanulmányok során kimegy külföldre tanulni, valamint rendkívül magas az országosan egyedülálló PTE Táncoló Egyetem ismertsége (77%), és 65% úgy is gondolja, hogy a tanulmányok mellett szívesen járnának tánc- vagy mozgáskurzusra. A válaszadók között 3 db PTE 1367 feliratú kapucnis pulóvert sorsoltunk ki. Nyerteseink: Bozsovics Ramóna (ÁJK) Kovács Bernadett (MK) Balázs Enikõ (ETK)

„Színezz” bátran! „A színek világa” pécsi Ridikül Szalon margójára. A kis feketék és az egyenszürke öltönyök világában hová tûnnek a színek, melyek évszázadokkal ezelõtt még megvoltak? Íme, pár színfolt. Plinius azt írja, a sárkánykígyó az elefántra tekeredett, de ahogy az eldõlt, mindketten odavesztek. Egymásba keveredõ vérükbõl lett a cinóber, melyet egyébként a nehéz higany és a gyúlékony kén vegyítésével készítettek. A sakkban eredetileg a fekete és a vörös csapat küzdött egymással: Ázsiában ugyanis ezt a két színt gondolták ellentétesnek. A 11. században ezt úgy tették „európaibbá”, hogy a vörös ellen a fehér küzdött. Csak a 13. században lett divat a fekete-fehér sakk-készlet, s ekkortól evidencia, hogy ez a két szín alkot igazi ellentétpárt. A modern bíborfestéket egy akkor tizennyolc éves kémikus csodagyerek, William Henry Perkin fedezte fel 1856ban: éppen kinint akart elõállítani valahogy, amikor lombikmosogatás közben felfigyelt arra, hogy az edények alján egy gyönyörû színû üledék látható. Ebbõl gyártottak festéket.

Fondorlattal lehet csak rávenni Klotz Edit divattervezõ szerint egy-egy vendéget arra, hogy akár csak maga elé tartson egy számára szokatlan színû ruhadarabot – mindez pedig már a 21. században. A gyerekeknek viszont alapeleme a szín, önkifejezésük eszköze. Platthy Ildikó belsõépítész tapasztalata azt mutatja, hogy a „pörgõsebb” gyerekek zöld fallal egyensúlyozzák ki személyiségüket. A rózsaszín viszont Fûkõ Béla szobrász szerint általában harmóniát áraszt, legalábbis egy börtönkísérletben az agresszív rabokat lenyugtatta. A PTE most elsõs hallgatóinak kedvenc színe a kék, s ez volt az egyetlen, aminek árnyalatait is említették. Jut eszünkbe brit tudósok felfedezték a világegyetem együttes fényének színét: halvány türkiz. Hideg Beatrix összefoglalója: ww.univpecs.pte.hu És Beatrix divattippjei télre: http://holgyekelore.blogspot.hu


És a te „tojód”? Kim Kardashian feneke – nem hiszem, hogy lenne olyan, aki ne látta volna a neten az elmúlt pár hétben az amerikai híresség gömbölyded hátsó fertályát. Olyannyira, hogy pár nappal késõbb már azt is lehetett olvasni a magyar médiában, hogy Cambridge-ben a diákok is fenék-szépségversenyt tartottak. Hogy mik vannak? – húzza rögtön fel az ember a szemöldökét, míg a pucér angol hátsómutogatók képein kuncog. E jelenség viszont a hátsó domborulatokon túl még két dologra fényt vet. Az egyik az, hogy a ctrl+c+ctrl+v+t elõszeretettel használó online médiamunkások vagy nem szeretik a képaláírásokat sem, vagy nem tudnak eléggé angolul ahhoz, hogy észrevegyék: nem pusztán „popószépségversenyt” rendeznek a cambridgeiek, hanem azért pózolnak, hogy a képek alatt megjelenítsék azt, mivel foglalkoznak, például mit kutatnak éppen. Vagy a véleményüket fejtsék ki. Alice szerint például az, hogy az álértelmiségiek démonizálják a bulvárújságírást azt jelzi, hogy látensen gyûlölik a munkásosztályt. És nagy feneke bárkinek lehet, de sok esze ettõl még nem biztos. A másik pedig, hogy értem én, hogy egyszerûen minden fontos, amit egy híresség tesz vagy mond (hogy nézne ki az, hogy „Gipsz Jakab közmunkás a járdaszegély mohátlanítása közben kõmûvesdekoltázst villantott”?), de egészen biztos, hogy nem lehet okosabb „kis színeseket” gyártani világszerte? Vagy már nincsenek is más, fontosabb dolgok? Egyszerûen csak benyaljuk, bármit tesz is elénk a bulvármédia? Szerintem ez nincs jól. És már nem csak a fogyasztói társadalom ülepe, hanem mindennek az alja. ÁMÁN Anna

25

A kockadobás soha nem

kultúra

40 év, 400 dal, 4000 fellépés

Egy olyan koncert után készítettem az interjút, ahol elõször lépett fel trióként a Szélkiáltó. Októberben halt meg a zenekar egyik tagja, Keresztény Béla. A zenészek azt mondták, hogy õ is úgy gondolná, hogy tovább kell mûködnie a zenekarnak – immár trióként. BALOGH Robert interjúja

Hol és honnan indult a Szélkiáltó? Lakner Tamás: '74-ben a gólyatáboros Ki-mittud!-on összehoztunk valamit, hárman voltunk magyar–ének szakosok. Akkor nyugodtan nevezhetjük egyetemi zenekarnak a Szélkiáltót? Lakner Tamás: 30 éven át minden gólyatáborban felléptünk. De az utóbbi tíz évben már nem hívtak minket. Gyerekeknek vagy felnõtteknek játszotok szívesebben? Lakner Tamás: A gyerekközönség õszintébb, nem viselkedik, ha nem tetszik nekik valami, akkor nem tapsolnak. Partnerként tekintünk rájuk. Nem gügyögünk, nem lehajolunk hozzájuk, hanem közéjük telepedünk. Fenyvesi Béla: A zenekarban mindenkinek vannak gyerekei, kettõnknek pedig már unokái is. Azt figyeltük meg, hogy akik régen a koncertjeinkre jártak, elõbb a saját gyerekeiket hozták és most már az unokáikat. A családban így adódik tovább a versek szeretete. Rozs Tamás: A gyermeki lelkünket is így tudjuk megõrizni, hatalmas ajándék ez nekünk, hogy a szakmánk által frissek tudunk maradni. A mi közönségünket tényleg nem lehet átejteni.

26

ÚJ GENERÁCIÓ Már nem ki nevet a végén, hanem ennél jóval kifinomultabb játékokkal lehet játszani, melyek nem a „dobsz és lépsz” kategóriába sorolhatók. Fejlõdnek a gyerekeknek szánt játékok is, de a legnagyobb piac a fiatal felnõtteket célozza.

TÖBBEK, MINT BABÁK a figurák is: legtöbb esetben (ahol nem elegendõ néhány fakockácska), már miniatûr kis szobrokat használnak, s az sem ritka, hogy minden szerepjátékos mesélõs kényszer nélkül maga a figura komoly elõtörténettel, akár saját névvel rendelkezik. Van, aki ki is festi ezeket.

Lakner Tamás: Amikor dékán lettem, egy kollegám aggódva kérdezte, hogy ugye most már nem fogok ugrálni a gyerekek elõtt. Én erre azt mondtam, hogy fogok, mert nekem nagyon fontosak a gyerekek. És a felnõttek? Nekik is játszotok még? Lakner Tamás: A felnõtteknek egyre kevesebbet tudunk játszani. Inkább fesztiválokon, szabadtéren lépünk fel felnõtteknek, ott nehezebb azt az intim hangulatot megidézni, ami kisebb klubokban létre tud jönni. Luca napján, december 13-án ünneplitek a Kalákával a zenekar 40 éves születésnapját. Ez mekkora buli lesz? Rozs Tamás: Luca napján, s Lakner Tamás hatvanadik születésnapján. Fenyvesi Béla: Beárnyékolja az ünnepet, hogy hárman maradtunk. Ennek ellenére ez óriási dolog. Életünk nagyobb részét a Szélkiáltóval töltöttük, ezt nem lehet hétköznapi dolgon kezelni. A Kalákával zenélni is hatalmas öröm. Talán mondhatom azt, hogy ennek a mûfajnak két klasszikusa lép fel egy színpadon. 40 év? A Rolling Stonestól szoktunk meg ekkora számokat! Lakner Tamás: Azt a zenekart nem ismerem. Rozs Tamás: Pikáns hogy egy Szélkiáltó-gyerek – Fenyvesi Márton, Prima Primissima díjas és egy Kaláka gyerek – Gryllus Samu – hangszerelnek egy-egy dalt, de a Pécsi Szimfonietta is fellép majd. Tervet lehet kérdezni egy 40 éves zenekar esetén? Lakner Tamás: Jövõre lesz Bertók László 80 éves, tervezünk egy lemezt az õ tiszteletére.

CSAPATMUNKA is jellemzõ lehet a társasokra: most ugyanis a kooperatív játékok jelentik az igazi trendet. A jó hír emellett az, hogy a játék vagy egy adott fõgonosz legyõzése a saját érdekérvényesítõ képességünket is növelheti egy csapaton belül, és gyõzelem esetén közös az öröm.

PARTY JÁTÉK a relatítve kisebb figyelmet igénylõ társasokat nevezik így, melyek általában kevés és egyszerû szabállyal rendelkeznek, és rövid idõ alatt lefutnak. Az elõnyük az, hogy jó sokan lehet játszani, és akár bemelegítésnek megteszik egy buli elõtt, akár… szóval buli helyett is jók.

DÜH-KEZELÉSRE is alkalmasak, fõleg a kooperatív játékok: ha meg tudod állni, hogy ne verd szét valakinek a fejét azután, hogy egy csapat zombi elé vetette az összes emberedet, mert tudod, hogy a következõ körben még a szövetségesed lehet – nos, ez minden bizonnyal pluszpontnak számít majd a munkaerõpiacon is.


törli el a véletlent

kultúra

ZOMBIMÚMIÁK és egyéb nyalánkságok: a piac maximálisan követi a trendeket. Van társas a Trónok harcából, A Gyûrûk urából, és biztos párhuzamot lehet vonni a Walking Dead sorozattal is. Szóval ami klassz, új és látványos, az elõbb utóbb társasban is felbukkan. Inkább elõbb.

könyvjelzõk

Régóta várom,

KIZÖKKEN az idõ, ez biztos: ha a mostani társasokkal játszol, biztosan nem lesz idõd az adott körön kívül máson agyalni. Ha csapatról van szó, mások sikere is rajtad múlhat. Ja, egyébként ez is hasznos más területeken.

ÖNISMERET, na az bõven szerezhetõ itt. Vajon tényleg azt szeretem a legjobban, amikor gonoszkodhatok a többiekkel? Vagy tényleg ennyire untat, hogy újra és újra és újra el kell magyarázni a szabályokat? A többi játékos úgyis megmondja majd a magáét. Nem kell ide pszichológus.

hogy írja meg kalandjait nemzedékem az oroszokkal Oroszországban. A múlt század nyolcvanas éveiben egyetemisták százai voltak kint féléveket részképzésen, s akiket beszippantott az orosz kultúra, visszatértek kutatni, fordítani, közben barátságokat ápolni és továbbiakat szerezni. A diplomataképzõs „IMO-s fiúk” közül neves kultúraközvetítõvé, mûfordítóvá kinõtt, egyúttal angol fordítóvá is vált M. Nagy Miklós a Nemzetközi kapcsolatok intézetében eltöltött egyetemi éveire s az oda vezetõ, a szovjet katonák várpalotai állomásozásának lenyomatát õrzõ gyerekkorára emlékezve elér a jelenig. Mindmáig élénk irodalmi és személyes kapcsolatait szabad szájúan, anekdotázva elbeszélõ orosz életrajzi (szerelmes)-regényének címe találó és provokatív. A Ha nem is egy bomba nõ kulturálisan megidézi Az orosz

szépséget, Az orosz széplányt és társait – némiképp degradálva. (A hagyományosan nõnemûnek tartott országra vetett reális tekintete nem éppen hízelgõ a cím másik jelentettjére, az ottani szerelmei közül kiemelkedõ kétgyermekes orosz hölgyre, akivel az elbeszélés jelenében közös életet terveznek.) Lazán összeszövõdõ íróportréi és magánéleti etûdjei megkapóan õszinték. Elmeséli például a szerzõ, milyen komolyan vette Moszkvában filozófiai tanulmányainak szocialista szempontú értelmezését, s hogy tolta le ezért atyaian védése után a konzulense. V. GILBERT Edit M. Nagy Miklós: Ha nem is egy bomba nõ... Cartaphilus Kiadó, 2014

Amerika kapitány

NYITOTT KÖNYV lesz mindenki. Ha megpróbálta áthágni a szabályokat, akkor ne csodálkozzon, hogy bérlet vagy jegy nélkül utazik. Ha békét ígért, majd megtámadott, már nem gondolod, hogy visszahozza a könyvet, amit kölcsönadtál neki. Ha „elfelejt” szólni mikor kétszer kapott pontot, tudhatod: õ hívott meg vacsorázni, de te fizetsz.

ÁRTATLAN BULIK, mert leigázhatsz népeket, romba dönthetsz világokat, újraírhatsz történeteket, kirabolhatsz vagy felégethetsz komplett városokat, cunamit, zombihordát, ellenséges klánokat uszíthatsz önmagadra vagy másokra, hiába. A végén összecsomagolod az egészet, és visszazárod az egészet egy dobozba.

A kitalált szuperhõs hol mint „a csillagossávos bosszúálló”, hol mint „a szabadság õrzõje” jelenik meg, s úgy vélem, ez párhuzamba állítható az amerikai külpolitikával. „Az amerikai „telepesek egy része mindig is úgy gondolta, hogy az „Újvilágban” „új világot” fognak teremteni, mely mentes lesz az Óvilágban tapasztalható visszásságoktól politikai, társadalmi, vallási és erkölcsi téren egyaránt. Ez a meggyõzõdés beépült az amerikai mítoszok sorába, és különbözõ változatokban, megjelenési formákban egészen napjainkig jelen van az amerikai közgondolkodásban, egyszersmind szerves részét képezi az amerikai külpolitikai hagyományoknak is.” – jegyzi meg Magyarics Tamás az Egyesült Államok létrejöttét, s a fiatal állam kezdeti külpolitikai lépéseit taglaló fejezetben. Számomra éppen ez a lenyûgözõ ebben a kötetben: amellett, hogy beszámol a konkrét tervekrõl és cselekedetekrõl, valahogy egyetlen, összefüggõ jellegzetesen ameri-

kai gondolatmenetet vélek kikristályosodni látni a sok független esemény mögött. Mindez nem jelenti azt, hogy ez a gondolkodásmód nem változik az idõk folyamán. A vietnámi háborúról például azt írja a szerzõ: „Erkölcsi téren az Egyesült Államok elveszette „morális felsõbbrendûségét”, amikor maga is nagyrészt olyan geopolitikai célokért folytatott háborút Délkelet-Ázsiában, amelyekért korábban elítélte az európai nagyhatalmakat.” Az események könnyebb nyomon követését részletes idõrendi táblázat, válogatott bibliográfia és térképek segítik. A tankönyvként is használható kötetben a fontosabb beszédekbõl, jelentésekbõl, iratokból szemelvények olvashatók. HARKA Éva Magyarics Tamás: Az Egyesült Államok külpolitikájának története Mítosz és valóság: érdekek és értékek Antall József Tudásközpont, 2014

Nyerd meg a könyveket! Kérdés: Ki volt a CCCP utolsó, és ki volt az USA elsõ elnöke? Beküldési határidõ: december 11. Cím: [email protected]

Részletek: www.univpecs.pte.hu

A helyes megfejtõk között a két bemutatott könyvet sorsoljuk ki.


27

kultúra

Ne átkozd a sötétséget! A 42 éves Hajdu Szabolcs, az új magyar filmes nemzedék egyik legtehetségesebb filmrendezõje, filmjeit díjak sora övezi. Pécsre új „westernje”, a Délibáb vetítése miatt érkezett. BALOGH Robert interjúja

Lehet ma filmet forgatni Magyarországon? Többfélét is. Ma a filmezés hivatalos formája a pályázati rendszer, ha nyer valaki, akkor nagyobb összeg áll rendelkezésére. Egy magyar film sosem lehet nyereséges, mert kicsi az ország, nem termelhetõ ki az ára a mozikban. Amilyen filmeket én készítettem az elmúlt években – Fehér tenyér, Bibliotheque Pascal vagy a mostani, a Délibáb – azok úgy tíz magyarországnyi területen hozhatnának nyereséget. Ilyenkor elgondolkodom rajta, érdemes-e ebbe az irányba haladni. Tudom, hogy pénzt invesztálni a kultúrába és a tudományba érdemes, sokkal nagyobb botorságokra sokkal nagyobb összegeket költenek. Talán én is hozzátehetek az ország kultúrájához valamit a filmjeimmel.

ez csak a felülete, ez látszik elsõ pillanatra, ha nem a sztorit nézi az ember, nem a karaktereket, hanem egy picit hagyja dolgozni a spirituális énjét, akkor meg tud nyílni mögötte egy másik dimenzió, amely szinte végtelen számú jelentéssel rendelkezik. Az igazi szimbólumok értelemmel már nem felfoghatók, hanem csak érezhetõk. Nagyon sok mindenre asszociáltam, mítoszra, legendára, de mindenben benne van egy társadalom látlelete. Egy rendezõ tényleg felelõsséggel tartozik, mert sok pénzt költ el? Igen. De felelõtlennek is kell lenni és szabadnak. Különben nem mûvész a mûvész, de a felelõsség is jelen kell hogy legyen, hogy nem hányhatjuk csak úgy oda a dolgainkat. Elõször is fel kell szabadítania saját magát és a lehetõsé-

gekhez képest a legnagyobb szabadságot sugározva kell csinálnia mindent, közben a tehetségét is mûködtetve kell. Nem lehet elhülyéskedni, elbohóckodni, elkótyavetyélni a dolgokat. Mennyire vagy küldetéstudatos ember? Gyerekkorom óta fel-felmerül bennem, hogyha nem filmrendezõ lettem volna, akkor inkább pap. Vonzott a dolog, csak soha nem vonzott igazán az egyház. Abban hogy mégsem pap lettem, iszonyú nagy hiúság is van. Ezt 40 éves koromra már elkezdtem nem szeretni magamban. Nincs összhangban azzal, amit gondolok a világról. Képmutatás lenne nem bevallani, hogy rendkívüli becsvágy és hiúság dolgozik az emberben, amikor nekilát egy filmnek. Mirõl szól ez? Elismerjenek? Istenítsenek? Ez gyarlóság. Azt érzem, hogy ennél komolyabb dolgok is vannak a világban, ennél jobban érdekel a kutató és a felderítõ jellege a filmezésnek. A segítés és a teremtés örö-

A forgalmazó szerint a Délibáb egy western. Szerinted? Furcsa képzõdmény ez a film, most ismerem meg, hogy sorra jönnek a viszszajelzések. Kapok hideget-meleget. A Délibáb filmem tényleg olyan, mint egy délibáb. Western-zsánert használtunk a történet elmeséléséhez, mert illett az eredeti Tar Sándor-novellához. Nagy csöndek, puszta, véglények vonszolják magukat… És néha ki-kicsap az erõszak. Az alapfelvetés az elnyomó és elnyomottak harca, az idegen is megjelenik, a vonat… De

28


Mi a filmkészítés másik útja? Ha az ember nagyon kicsiben csinálja, baráti közösségekben. Mi errefelé szeretnénk elmozdulni. A jelenlegi filmfinanszírozási struktúra egy lábon áll, én a több lábon állóban hiszek, hogy az érték ne vesszen el. Meg kellene fogni a kreatív, törekvõ ember kezét, segíteni õket. Most, ha elutasítanak, akkor nincs más út, mint hogy a barátokkal közösen csinálj filmet.


me érdekel, de úgy, hogy ez ne párosuljon versenyhelyzettel, hogy ünnepelnek amiatt, mert valamit csinálok. Az is kellemetlen, ha nem ünnepelnek, de éppolyan kellemetlen, ha ünnepelnek. Mindkettõt megélem, s rosszul viselem. Külföldre készültök, Amerikába filmet forgatni. Csak mentek vagy majd vissza is jöttök? Már többször jöttünk-mentünk. Ha tudnám, hogy mit fogunk csinálni öt év múlva, már nem lenne kedvem felkelni holnap reggel. Most egy félbeszakadt film miatt megyünk, de a közeg miatt is. Már-már fojtóvá vált, de nem lehet mindig morgolódni és panaszkodni. Azt érzem, hogy változtatnom kell. Radnóti Miklós házában az egyik kapcsolóhoz ki van írva, hogy „Ne átkozd a sötétséget, gyújts világot”, mi átkoztuk a sötétséget és ez nem visz elõre. A film befejezésénél fontosabb a döntésben az, hogy elfogyott a levegõ körülöttem. Inkább a bizonytalant választjuk.

Körkérdés

Karácsonyra könyvet! Pécsi és/vagy az egyetemhez köthetõ írók, költõk, meseírók munkáiból szemezgettünk, õket kértük meg, hogy ajánlják egy, még a boltokban is megvásárolható könyvüket. BERTÓK LÁSZLÓ OTT MI VAN? Magvetõ Kiadó

Régóta írok verseket, ez tart talán életben, elfeledteti az öregkori bajokat… Három ciklusból áll a kötet. Iróniával és humorral jelenítem meg az élményeimet, így 70 fölött. Az öregedésrõl, életrõl, halálról szólnak a versek, de nem nyafogok. Mindig azt írom, amit élek. Közérzet, világ és én; ez a témám, többféle irodalmi vonatkozással tûzdelve. A forma mindig jön magától. Szabadvers, „csonka szonett” és kétsorosokból álló ciklusok követik egymást. Régebbi epigrammáim is ironikus hangot ütöttek meg.

HALMAI TAMÁS: A SZERETET KALANDJA Stádium Kiadó

Párbeszédes-aforisztikus kis- és még kisebb prózáim illusztrált gyûjteménye idén tavasszal jelent meg, de jó szívvel ajánlható adventi, karácsonyi olvasmányul, mert a szeretet kalandorának lenni – szerzõként is, olvasóként is – ilyentájt különösen alkalmas elfoglaltság. A gazdag képanyagért az õsi keleti kultúrákat, a metafizikai derûért a könyv lakóit (angyalt, oroszlánt, mestert, istennõt…) illeti a hála. A koanos-tanmesés kiadvány alcíme (Bölcsességek, bolondságok) kötelez: folyt. köv.

HAVASRÉTI JÓZSEF ÛRÉRZÉKENY LELKEK Magvetõ Kiadó

Olyan történetet szerettem volna írni, melyben egyenlõ súllyal szerepel a pszichedelikus okkultizmus, a populáris zene mitológiája, az avantgárd mûvészet és a kommunizmus éveinek politikai kultúrája. A regény történetszálai, karakterei, mûfaji idézetei, sémái (kalandregény, krimi, fantasztikus regény stb.) ugyanazt a jelenséget variálják: a társadalmi, vallási, mûvészeti és biokémiai utópiák ígéretétõl való megszállottságot és az ebbõl következõ kudarcot. És az ember nincs egyedül a világûrben…

HORVÁTH VIKTOR DIÓTÖRÕ Jelenkor Kiadó

A gyereknek kell az, hogy megfürödjön egy hüllõ vérében (sárkány). Továbbá lefejezés, felfalás, kibelezés. A gyerek könyörtelen harcos – mi is azok vagyunk, csak homlokzatot építünk a borzalom elé. A mese rossz, ha a homlokzat azt hazudja, õ az igazság, és jó, ha véd, de felsejlik mögötte a borzalom. Ezt tudja a Diótörõ. Szeretõ család, varázslatos karácsony, nagy veszélyek után boldog vég. Felnézünk, és nem vagyunk benne biztosak, hogy meghaltunk-e, vagy csak megõrültünk. Örüljünk az életnek.

P. HORVÁTH TAMÁS TÜNDÉRVÁROS Prae.hu és a Palimpszeszt Kiadó

A regény a száz évvel ezelõtti Pécsrõl szól, és talán nem csak arról. Akkor tették le egy modern nagyváros alapjait, itt, a világvégi negyvenezres porfészekben. Hogyan sikerült iparosítani és felrakni Európa térképére a várost? Hogyan lett egy kis manufaktúrából, a monarchia legnagyobb könnyûipari vállalatbirodalma? Kellett-e ehhez a szabadkõmûvesek titkos társasága, vagy elég volt a nyughatatlan iparmágnás, Zsolnay Miklós, aki a város motorja volt? A Tündérváros egyszerre korkép és biztatás…

KISS TIBOR NOÉ: ALUDNOD KELLENE Magvetõ kiadó

Az Aludnod kellene hét férfi és egy kamaszlány története, mozaikrészletekbõl összetapadó állapotregény. Helyszíne az alföldi tanyavilág, amely a rendszerváltás óta eltûnt a térképrõl. Az ott élõk elfelejtõdtek, problémáikkal senki sem foglalkozik. Aki oda születik, annak is csak az jár a fejében menekülni errõl a vidékrõl. Van, akinek ez sikerül, másoknak nem. A szocioregényként induló minimalista szövegbõl lassan thriller bontakozik ki, a feszültség nõ – a megváltás és a feloldozás pedig elmarad.


MÉHES KÁROLY MINDIG EZ A KITKAT! Scolar Kiadó

Egy író alapvetõen mesélõs kedvû, hát még ha gyerekek veszik körül, akik örülnek a „házimeséknek”. 6–7–8 éves Kati lányom jóvoltából született ez a könyv. Nélküle biztos nem éreztem volna rá ingerenciát – és nem hallottam volna tõle az elképesztõbbnél elképesztõbb történeteket. Így aztán a Mindig ez a Kitkat! címû könyvünkben olvashatnak mesét a megkergült kanálról és bögrérõl, a Sárkánycsárdáról, arról, hogy rossznak lenni jó – és hát persze fõképp Kati-Kitkatról, aki mindennek az alfája és ómegája.

NYÁRY KRISZTIÁN IGAZI HÕSÖK Corvina Kiadó

10 emberbõl 7 hajlandó halálos áramütést adni egy kísérleti személynek, ha erre határozott utasítást kap. 10 emberbõl 7 hajlandó megalázni rabruhába öltöztetett embertársát, csak mert õt fegyõrnek öltöztették. Engem a maradék 3 érdekel. Akik szembe mernek menni a többséggel, és akkor is helyesen cselekszenek, ha kisebbségben maradnak. Akik nem engednek annak az ördöginek tûnõ, ám nagyon is emberi szívóerõnek, amit Zimbardo Lucifer-hatásnak nevez. Róluk, az igazi hõsökrõl írtam ezt a könyvet.

THOMAS PYNCHON: BEÉPÍTETT HIBA Magvetõ, fordította Farkas Krisztina és Keresztesi József (képünkön)

A regény szerkesztõje és részben fordítója is voltam – található benne ugyanis jó pár dalszöveg, ezeket fordítottam én. Az egyik legmulatságosabb könyv, amelylyel valaha dolgoztam: egyfelõl klasszikus krimi, érzelmes szívû, magányos zsaruval, valamint titokzatos és gyönyörû nõkkel, másfelõl ennek a paródiája is, és érzelmes búcsú a marihuánafüstben úszó hatvanas évektõl. Decemberben mutatják be a regény alapján forgatott filmet Paul Thomas Anderson rendezésében, és remélem, nálunk is forgalmazni fogják.

29

belépõ 8 mm

Nyisd ki a szemed!

Verzió 11 – Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál Apolló Mozi December 4–10.

A lány beleszeret a fiúba, de õ nem szereti, aztán mégis. Vagy fordítva. Vagy mégsem õk találnak egymásra, és máshogy lesz happy end. Mindez autós üldözéssel/kosztümben/akció-sorozattal vagy anélkül. Ha ennél picit összetettebb filmeket szeretne látni valaki, akkor már biztosan nem a tévét bámulja. Ha már a témánál tartunk, van, ami a nyáladzó zombiseregnél és minden más aktuális horrorfilmnél hatásosabb és félelmetesebb, ez pedig – ahogy mondani szokták – a

nagy büdös valóság. Márpedig errõl szólnak a dokumentumfilmek, melyeket szerintem pont azért nem lehet letölteni sehonnan, mert kifejezetten sokkolóak. Ráadásul nemcsak felkavaró témáik miatt, hanem azért is, mert a nézõ rá kell, hogy csodálkozzon arra, hogy ez az, ami körülveszi, és hiába vágyna ilyenkor arra, hogy bekucorodjon a moziba és csak nyálas amerikai romkomot nézzen, egyszer úgyis ki kell jönnie, és akkor orrba vágja a valóság. Olyasmikrõl (is) szólnak ezek a filmek, melyekrõl még mindig nem illik vagy nem szokás beszélni, s míg a hétköznapokban mint (Cixous-val szólva)

„felpeckelt szép szájak” tesszük a dolgunk, egy-egy ilyen film alatt muszáj szembenéznünk a szegénységgel vagy a diszkriminációval. Ott van például a Káin gyermekei címû Gerõ Marcell-film. A rendezõ tizenévesen elítéltek felnõttkorát mutatja be. Foucault óta tudjuk, milyen nehezen küzd meg a társadalom annak meghatározásával, mi

30

módon büntesse meg a bûnt elkövetõket. Vajon a szabadságvesztés és a börtön tényleg új és jó embert nevel az elítéltekbõl? És hogyan térnek vissza a társadalomba? A trailerben van egy mondat, mely szerintem, nincs, akit szíven ne ütne. Egy ráncos férfi sírja bele a kamerába:

„tudtok ti arról, mit kell nekem cipelni?” A film kapcsán „Mi lesz a megbélyegzettekkel?” címmel kerekasztal-beszélgetést is rendeznek majd. De lesz film a Kádár-korszak állambiztonsági munkájában résztvevõkrõl, A tartótiszt-ben elõször szólal meg egy egykori tartótiszt a katolikus egyházi vonalról. Az Esélytelenül címû filmben Északkelet-Magyarország romáinak sorsát mutatják be, szó esik benne például a közmunkaprogramokról is. De nem kell ám beletörõdni abba, hogy a valóság ilyen, s például megtörténhet az, hogy a kínai „internetfüggõ” fiatalokat javítóintézetben „gyógyítják” (ez van a Netfüggõk címû filmben), hanem tehetünk is valamit. A

Harcosok klubja erõszakos fikció a valóság finom, erõszakmentes, ám kellõen agresszív, hatékony és okos megoldásaihoz képest. Erre mutat példákat szerte a világból a Hétköznapi forradalom: a változtatás mûvészete címû film. Szóval szerintem menj el. Nézd meg. És nyisd ki a szád. Sõt, talán tehetnél is valamit.

Program: December 4. Káin gyermekei (R.: Gerõ Marcell) December 5. 16.00 Dr. Lala (R.: Márton Dániel) December 6. 16.00 A tartótiszt (R.: Varga Ágota) December 7. 18.00 Veszedelmes játékok (R.: Madeleine Sackler) December 8. 16.00 Hétköznapi forradalom: a változtatás mûvészete (R.: Riahi Brothers)

Mennyire vagyunk romantikusak? Semennyire. Legalábbis erõsen kihalóban van, maga a fogalom is. Ennek okaként talán a rohanó világot lehetne megjelölni; egy-két órányi romantikához is elõ kell készülni valamennyire. Nem is kell hosszú idõtartamban gondolkodni, egy csokor virág is lehet romantikus – és ezen aztán tényleg nem kell sokat agyalni. A november 17-én megjelent UnivPécs címlapjára – merõ véletlenségbõl – egy olyan fotó került, amely hozzásegíthet valakit, név szerint Csokit, ahhoz, hogy megtalálja azt a lányt, akivel táncolt a PMMK–BTK–KTK Gólyabálján. Nem tudja a nevét, a telefonszámát, egyáltalán semmit. Mégis kapott egy lehetõséget, hogy újra megtalálja. A sors akarta így? Nézõpont kérdése, aki hisz benne, annak nyilván igen. Ellenkezõ esetben maradhatunk a véletlennél. Csoki üzenete a – reméljük – leendõ barátnõje és az egész világ a Facebook-on kezdett terjedni, sok-sok megosztással. Nem mindenki értett egyet azzal, hogy így próbálja megtalálni, de ha nem így, akkor hogyan? Akik kritizálták vagy sosem éreztek még hasonlót, vagy szimplán Casanova típusúak és nem is akarnak ilyet érezni. De srácok… Legalább próbáljátok meg! Ez egy tök romantikus gesztus és én mindenesetre nagyon remélem, hogy Csoki megtalálja „Hamupipõkét” és happy end lesz a történet vége! CSERNYÁNSZKY Benigna

Programok február 7-ig. december 3. (szerda)

SLAM KONCERT 19.00 A Bob és Bobék Orchestra be- 20.00 Metronóm Jazz Klub: TRIÁD EGYETEMI mutatja: WEÖR-ESt Bacsó–Tzumo–Juhász trió 18.00 V. Egyetemi koncert Elõadók: Horváth Kristóf „Színész ZSOLNAY NEGYED – E78 KODÁLY KÖZPONT Bob”, Tengler „Napherceg” Gergely. ZSOLNAY NEGYED – E78 – KONCERTTEREM december 12. (péntek) SZÍNHÁZ 20.00 Elszakadóban december 9. (kedd) EGYÉB Tudósítás egy Mozgó Világról 16.00 Nõk és Csajok Ruhabörze JESZ

december 4. (csütörtök) EGYÉB 18.00 Dumaszínház Fellép a Szomszédnéni Produkciós Iroda és Beliczai Balázs

MOZI ZSOLNAY NEGYED – E78 – PANORÁMATEREM 18.30 Idõgép–idõkép filmklub: Feldo17.00 Tolvaly Ernõ életmû-kiállítása bott kõ A filmet és történelmi hátterét Vonyó (Ludwig Múzeum) József történész (PTE BTK) mutatja be. ZSOLNAY NEGYED – PÉCSI GALÉRIA M21 ZSOLNAY NEGYED – E78

KONCERT 19.00 Snétberger Ferenc Quartet KONCERT ZSOLNAY NEGYED – E78 19.00 „Úgy szeretném meghálálni” – Vendég: Michel Godard (F) tuba Kovács Kati élõ zenekaros adventi KODÁLY KÖZPONT KONCERT koncertje 19.00 Pannon Filharmonikusok: Bach ZSOLNAY NEGYED – E78 – KONCERTTEREM 21.00 Odett and the Go Girlz! és reformáció vendég: Járai Márk Közremûködik: Kalló Zsolt – hegedû, 19.00 Brit Õsz 2014 – A Simply EngPÉCSI EST CAFÉ vezényel Vass András lish együttes karácsonyi koncertje KODÁLY KÖZPONT A közönség forralt sör kóstolhat – andecember 13. (szombat) gol receptúra szerint december 5. (péntek) MÛVÉSZETEK ÉS IRODALOM HÁZA EGYÉB 13.00 Fonjunk együtt Limarával! EGYÉB december 10. (szerda) Luca napján megtanulhatjuk a Limara 17.00 Éjszakai Tárlatjárat Péksége blog szerzõjétõl, hogyan is kell Egy órányi séta az õsi sírkamrák sejtelEGYÉB kalácsot fonni. mes világában. 18.30 Planina Borház és sokac bab az ZSOLNAY NEGYED – HERKULES MÛHELY Info: [email protected] Egyletben CELLA SEPTICHORA LÁTOGATÓKÖZPONT KONCERT EGYLET 18.00 Szélkiáltó 40, Kaláka 45 KONCERT 19.30 Ember tervez – Történetek Bõvebben: 26. oldal 21.00 Brains KODÁLY KÖZPONT döntéseinkrõl PÉCSI EST CAFÉ A Pécsi Playback Színház elõadása MÛVÉSZETEK ÉS IRODALOM HÁZA 21.00 Kaukázus december 8. (hétfõ) PÉCSI EST CAFÉ december 11. (csütörtök) MOZI december 14. (vasárnap) 18.00 Shakespeare Marathon – EGYÉB Shakespeare összes drámája filmen EGYÉB 19.00 Egy pocsolya emlékiratai II. Richard (King Richard the Second, 17.00 Benkó Dixieland Band – Orbán György elõadóestje angol feliratos film, BBC). A bevezetõ MÛVÉSZETEK ÉS IRODALOM HÁZA Karácsonyi Mise elõadást Kurdi Mária (PTE BTK) tartja. KODÁLY KÖZPONT MÛVÉSZETEK ÉS IRODALOM HÁZA


belépõ

Gyünnek az írek! Antiromantika Romantikusnak lenni manapság ódivatú. Az emberek elsõsorban saját magukkal és karrierjük építésével foglalkoznak, és lassacskán ez a standard. Kiemelném, hogy ebben nem csak a férfi nem a hibás. A nõk is igen nagy szerepet játszanak a romantika kiiktatásában: egyre nagyobbak az igények, és egyre inkább eltörpülnek a belsõ értékek – persze, kinek nem inge, az ne vegye magára. Ha körülnézünk egy buliban, nem épp párkapcsolatot és szerelmet hajkurászó egyénekkel lehet találkozni, sokkal inkább „kalandvágyó” fiatalokra (és nem csak fiatalokra) lehet bukkanni, akiknek annyiból áll a szerelmi élete, hogy szomorú magányos idézetek tömkelegével halmozzák el a különbözõ közösségi oldalakat, majd elmennek „ felfedezni az éjszaka rejtelmeit”. A 21. században élni anyagias dolog. Van, hogy a párok között e tekintetben verseny is zajlik. Egyrészt abban, hogy a pár melyik tagja vesz nagyobb ajándékot a másiknak elsõ, második, harmadik és így tovább HÓNAP, ismétlem hónapfordulóra, illetve a párok versengenek abban, hogy kinek a párja vett nagyobb ajándékot. Ez sok kapcsolat megromlását okozza. Vagy akár a végét is. GUELLALA Nacer-Eddine

december 15. (hétfõ)

december 19.(péntek)

KONCERT 19.00 Kiscsillag + Németh Juci – Idáig KONCERT KONCERT tudom a történetet 17.00 Illényi Katica és a Gyõri 19.00 The Golden Voices Of Gospel Vendégek: Császári Gergely, Vedres Filharmonikus Zenekar hangversenye KODÁLY KÖZPONT Csaba KODÁLY KÖZPONT

KODÁLY KÖZPONT

december 20. (szombat) december 16. (kedd)

21.00 Tommy Katona és a Blues KONCERT Power 17.00 Pannon Filharmonikusok: KONCERT ZSOLNAY NEGYED – E78 18.00 Arts-in-Med esték Kiskarácsony, nagykarácsony... Bécsi zongoraest, elõadja Holics László Apukámtól karácsonyra december 30. (kedd) zongoramûvész (PTE MK) (a koncert december 21. 17.00-kor is PTE ÁOK TANÁCSTEREM meghallgatható) KONCERT KODÁLY KÖZPONT 21.00 30Y 19.00 Magyar Kórusok Napja Vendég: Cante Diem EGYÉB Kodály Zoltán születésnapján fellép a PÉCSI EST CAFÉ Mecsek Kórus és a Mecsek Nõi Kar, a 10.00 Ridikül Szalon Pécs 2.0 EGYLET Komlói Pedagóguskar, a Pécsi december 31. (szerda) Kamarakórus, és a Bartók Béla Férfikar december 26. (péntek) és a VoiSingers PARTI KODÁLY KÖZPONT 21.00 Ivan And The Parazol 21.00 Buli PÉCSI EST CAFÉ

MINDENHOL (SZINTE)

19.00 W. H. – Shakespeare-szonettek és dalok december 27. (szombat) 2015. január 2. (péntek) Dagadu Veronika Sena – ének, 19.00 Pannon Filharmonikusok: Újévi Márkos Albert – cselló, Gryllus Samu – KONCERT díszhangverseny basszusgitár, G. Szabó Hunor – 19.00 Demjén Ferenc Vendég: Roby Lakatos ütõhangszerek LAUBER DEZSÕ SPORTCSARNOK

KODÁLY KÖZPONT

ZSOLNAY NEGYED – E78 – KONCERTTEREM

19.30 100 Tagú Cigányzenekar december 17. (szerda)

KODÁLY KÖZPONT

EGYÉB 21.00 Európa Kiadó 17.00 Kritikai Szalon ZSOLNAY NEGYED – E78 Terítéken Szijj Ferenc Agyag és kátrány címû kötete. Beszélgetnek: Harmath december 29. (hétfõ) Artemisz és Z. Varga Zoltán irodalomtörténészek, Szilvay Máté és EGYÉB Bozsoki Petra 18.00 Dumaszínház – Négybetûs MÛVÉSZETEK ÉS IRODALOM HÁZA szavak – Aranyosi Péter szerepel önálló estje december 18. (csütörtök) ZSOLNAY NEGYED – E78 SZÍNHÁZ 18.30 A helység kalapácsa

2015. január 23.(péntek) KONCERT Orosz Nemzeti Zenekar Közremûködik: Várdai István – cselló, vezényel: Mihail Pletnyov KODÁLY KÖZPONT

2015. január 24 (szombat) 21.00 Honeybeast és Rokokó Rosé PÉCSI EST CAFÉ

2015. február 07. (szombat) 20.00 Illés 50 KODÁLY KÖZPONT

JESZ

Shakespeare után csak Martin McDonagh-nak (képünkön) sikerült a világ drámaírói közül az, hogy egyszerre négy darabját játszották Londonban – ez még 1997-ben történt. Hogy egy halovány párhuzammal szolgáljak, 2015ben viszont Pécsett játszanak majd tõle egyszerre két színházban más-más darabot (A Pécsi Harmadik Színházban lesz majd jövõre a Piszkavas). December 5-én mutatják be a Pécsi Nemzeti Színházban McDonagh A kripli címû darabját, nem tudom, van-e még rá jegy, de New Yorkban, amikor még be sem mutatták A kriplit, már akkor az összes elõadásra elõvételben elkelt minden jegy. Azóta több tucat országban is hatalmas sikerrel mutatták be az ír származású szerzõ fergeteges humorú, mégis szívszorító és felkavaró erejû drámáját. A történet 1934-ben játszódik, az írországi Inishmaan parányi szigetén (ma is alig másfélszáz lakosa van a szigorú éghajlatú szigetnek), ahol az is szenzációnak számít, ha valakinek a libája belecsíp a szomszéd macskájának a farkába. Itt él a tizenhét éves, kacskakezû-kacskalábú Billy, az árvagyerek, akit két nagynénje nevel odaadó szeretettel és telve aggodalommal: mi lesz a fiúval, aki ideje javát a tehenek „fixírozásával” tölti. Aztán jön a hír, hogy a szomszéd szigeten hollywoodi filmesek forgatnak, és szereplõket keresnek. Billy úgy érzi, nem hagy-


hatja ki a lehetõséget; menekülni akar a szegénységtõl, a falubeliek gúnyolódásától: filmsztár akar lenni... Utána néztem, 2002-ben láttam a darabot a Radnóti Színház elõadásában, máig emlékszem, hogy könnyesre röhögtem magam – és akkor még finom voltam – Gothár Péter rendezésén. Anno bajszos nõket és a felismerhetetlenségig maszkírozott színészeket láttam. Hogy Soós Péter rendezésében mit fogunk látni? Az még titok. A Pécsi Harmadik Színházban szintén egy nagyon népszerû darabot mutatnak be december 17-én. Marie Jones: Kövek a zsebben címû darabja egy hollywoodi romantikus történelmi szuperprodukció forgatásáról szól – és szintén ír író írta. Egy kis ír faluban zajlik minden, helybéli statiszták közremûködésével. De a történet olyan általánosan emberi, határok feletti, hogy bárhol játszódhatna. A statiszták között van két fiatalember: Jake és Charlie. A forgatás közben ismerkednek meg egymással. Õk ketten elevenítenek meg egy sor ír statisztát, a rendezõt, a testõröket, az amerikai filmszínésznõt, a forgatás számtalan izgalmát, komikus és keserû pillanatokat. Marie Jones darabjában ugyanis mindössze két színész alakítja az összes szerepet. Vincze János rendezése is ígéretesnek tûnik. BALOGH Robert

31

Jeges est 14. oldal. melléklet oldal A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM HÍRLAPJA MEGJELENIK KÉTHETENTE. with ENGLISH pages

Recommend Documents