A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM HÍRLAPJA MEGJELENIK KÉTHETENTE. with English page. XV. ÉVFOLYAM 12. SZÁM november oldal. 20. oldal

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM HÍRLAPJA – MEGJELENIK KÉTHETENTE

wi Engli th sh pa ge XV. ÉVFOLYAM 12. SZÁM – 2014. november 3.

2–3. oldal

20. oldal

12–13. oldal

téma

„Akikben még van formáló erõ”

30 évig vezettem a Szkénét, amely nem egy tipikus egyetemi színház, egyre inkább befogadó közeggé vált professzionális társulatok számára. A JESZ-t is mindig meghívjuk évente kéthárom alkalommal. Jelenleg nagyon kevés az egyetemi csoport. A '70-es években igazi pezsgés volt, ma a középiskolás színjátszásba tevõdött át az a progresszivitás. A mai egyetemi élet nem teszi lehetõvé, hogy egyetemi csapatok jöjjenek létre. Széttagolt a képzés, és az egyetemek már nem kulturális kohók. A diákok ma kevésbé töltik egy térben az idejüket, inkább a cyber térben találkoznak. Mégis, ez a fesztivál magas színvonalú volt. Ötletek legalább voltak. Regõs János (Magyar Színjátékos Szövetség) A diákszínjátszás után kettéválik a színjátszás, az egyik a felnõtt amatõr; az egyetemi, fõiskolai színjátszók a másik csoport. Ez egy intellektuálisabb közeg. Pécsett, Pesten, Gyõrben, Szegeden, Szombathelyen, Debrecenben is voltak próbálkozások. Mindig az a probléma, hogy addigra érnek be a színészek, amire befejezik az egyetemet, onnan izgalmas az egyetemi színjátszás, ha elkezdenek visszajárni a régi színészek. Hatalmas szellemi potenciál volt mindig is ebben a kultúrkörben. A rendszerváltás után racionálisabb irányba fordult a világ. Az lett a fontos, amibõl jobban meg lehetett élni. Uray Péter, koreográfus, zsûritag

tek, új módszereket alkalmaztak, de az egyetemisták hamar pragmatikusabban kezdtek gondolkodni. Egy új támogatási struktúra jött létre a függetlenek finanszírozására, ez mára szinte lebontódott. Ma azt javasoljuk, hogy a vidéki egyetemeken jöjjenek létre az alternatív színjátszás terei, melyek az egyetemekre építve finanszírozhatóvá válhatnak. Kelet-Európában nagy lendülete van az egyetemi színjátszásnak. Hogy merre kanyarodik nálunk, azt nem tudhatjuk. Tóth András Ernõ (JESZ) A fesztiválon volt egy-két olyan elõadás, amely a szélesebb közönségnek szólt, a többi inkább formai kísérlet, egy közösség belsõ ügye. De minden csoport a saját környezetében fontos, kõszínházi vagy alternatív színházi produkcióval egyik sem veszi fel a versenyt. Meglepõ volt a jobb csapatoknál, hogy menynyire komoly szándékok és energiák voltak. Uray Péter, koreográfus, zsûritag 3 elõadást láttunk a Balkánról. Horvát, szerb, bosnyák témájú elõadásokat láttam, érdekes volt a három szemszög. Ugyanígy három hazai egyetemi elõadást láttunk. A JESZ esetében egy fiatal rendezõ és korosztályának formakeresésébõl alakult ki egy érdekes anyag, a másik két produkcióról ezt nem mondhatom el. Volt, hogy a rendezõ nem mérte fel, hogy egyetemistákkal dolgozik, volt, hogy a rendezõ nem nõtt még fel a szerepköréhez. Dobák Lívia, dramaturg, zsûritag

Sok egyetemi színjátszásból érkezõ újította meg a „kõszínházat”, pl.: Fodor Tamás, Paál István, Pinczés István, de a pécsi Vincze János is ide sorolható. Dobák Lívia, dramaturg, zsûritag

Az elõadások jelentõs része belterjes volt, nem tudta megszólítani a közönséget. De a formai kísérletek érdekes kérdéseket vetettek fel. Pl: az Escargo izgalmas reakciója volt a fiatalok problémáira. A leggyengébb elõadásokat hazai társulatok hozták létre, de ez nem kudarc, nagyon fontos tanulságokat tapasztaltak meg az alkotók. Minden nap voltak izgalmas elõadások, pillanatok. Az osztrák lakásszínház szituációját életemben nem fogom elfelejteni. A román elõadás végét sem fogom elfelejteni, amikor egy csecsemõ bekerült a színpadra. Leszakadt a szívem. Az Escargo egyszerû eszközökkel olyan energiákat mozgatott meg az esti elõadásokon, hogy le a kalappal elõttük. Tóth András Ernõ (JESZ)

88 óta vagyok benne az egyetemi színjátszásban. Régen erõs egyéniségek körött alakult egyetemi színjátszás. A rendszerváltáskor sok helyen alakultak csapatok, mindenhol tréningez-

A román színésznõ egy pillanatban felvett egy vizes hálóinget, így mondott el egy monológot, ami az egész fesztivál csúcsát jelentette. Több fiatalra csodálkoztam rá, dolgozom színmû-

Impresszum

UnivPécs – A Pécsi Tudományegyetem hírlapja

Alapító: Pécsi Tudományegyetem, felelôs kiadó: dr. Bódis József rektor, kiadó: Pécsi Tudományegyetem, 7622 Pécs, Vasvári Pál u. 4. Fõszerkesztô: Harka Éva, lapszerkesztõ: Balogh Robert, lapterv, tördelõszerkesztõ: Wéber Tamás Olvasószerkesztôk: Csernyánszky Benigna, Schmidt Renáta, képszerkesztõ: Csortos Szabolcs, fotóriporter: Márk Mirkó, terjesztés: Filákovity Dusán Állandó munkatársak: Bartakovics Bettina, Bazsali Gábor, Louis Bunel, Gyõrfi Attila, Hideg Beatrix, Kis Kelemen Bence, Kovács Szabolcs, Lugosi „scham” Tamás, Lukács Zsuzsanna, Radnai Dániel, Andy C. Rouse, Sági Lilla, Steiner Petra, Szanyi-Nagy Judit Hirdetési tanácsadó: Király Róbert, e-mail: [email protected], tel.: 72/501-500/12457, mobil: +36 30 90 56 870 Szerkesztôség: 7622 Pécs, Vasvári P. u. 4. 1. em. 123, telefon: 72/ 501-500/12140, 12122, e-mail: [email protected], www.univpecs.pte.hu Nyomda: PAUKER–Holding Nyomdaipari Kft., Budapest, felelôs vezetô: Vértes Gábor, ügyvezetõ igazgató HU ISSN 1586-1767, Megjelenik 8.000 példányban

2

vészetisekkel, láttam bennük energiát. A graziak lakásszínházába is többször bele lehetett volna bukni, csodálkoztam, hogy a házigazdák nem kergették ki õket a lakásukból. A liég-i elõadás majmot játszó színészének mozgáskultúráját is sokra értékeltem. A zagreb-i teatrológusok színháza Sarah Kane anyagokból dolgozott, õk sem voltak tökéletesek, de megdöbbentõen jól beszéltek és a színpadi jelenlétük megremegtette a szívem. A JESZ elõadása egy pályakezdõ rendezõ munkája volt, néhol billegett a dolog, de néha nagyon ráéreztek valamire, amely megmutatta az érzékenységüket. A gyõriek és a szegediek elmentek „maguk mellett”. Nem vették észre, hogy a színész jelenléte önmagában kuriózum. De ezzel együtt szerettem a színházat. Fontos volt azt látni, hogy milyen ez a generáció. Hogy milyenek õk, akikben még van formáló erõ. Uray Péter, koreográfus, zsûritag

FOTÓK: BALOGH ROBERT ÉSCSORTOS SZABOLCS

9 egyetemi társulat, 5 külföldi (belga, boszniai szerb, osztrák, horvát és román) és 4 magyar (szegedi, gyõri, egy középiskolás korosztállyal foglalkozó pécsi együttes vendégként és a JESZ) szerepelt a Janus Egyetemi Színház által október 23-26a között rendezett 115 fõs összlétszámú (társulatok, szervezõk, önkéntesek, meghívottak) IX. Nemzetközi Egyetemi Színházi Fesztivál 667 fõ nézõt vonzott, a költségvetés 3 millió Forint volt. Legközelebb két év múlva, a PTE 650 éves fennállásakor rendez újra nemzetközi egyetemi színházi fesztivált a JESZ csapata.

UnivPécs 2014. november 3.

A Magyar Egyetemi és Fõiskolai Sajtó Egyesület tagja A SPINE (Student Press in Europe) tagja

Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelõje az OBSERVER Budapest Médiafigyelõ Kft. 1084 Bp. Auróra u. 11. Tel.: (+36-1) 303-47-38, Fax: (+36-1) 303-47-44 [email protected]

Jó látni, hogy fiatal rendezõk kezdenek dolgozni az egyetemi színházakban, saját reflexiókkal hoznak létre elõadásokat, erre remek példa a JESZ Beckett-darabja. A belgák Kafka-elõadása mélyen megérintett. A majmot játszó srác nagyon elkapta a dolgot. Zavarba ejtõ volt az egész. Majomból emberré lesz és újra vissza változik majommá, és megint emberré. Megbillentett az egész, hogy ki is vagyok én. Furcsa, megválaszolhatatlan kérdések jöttek elõ bennem. A román elõadás nagy fájdalmait nem éreztem színházba valónak, de amikor behozta a nõ a gyerekét, az eloldotta bennem a görcsöt. A West Balkánt nem most láttam elõször, két éve ledöbbentem tõle, olyan bátran és elegánsan fogalmazták meg a dolgokat. Empatikusan mutatták meg a felnõttek világát is, és magukon is tudtak nevetni. Volt éle az elõadásnak. Sokkal jobban tudom fogni a világ és életünk nagy problémáit felmutató elõadásokat, ha nem szenvedõ arccal és vizes ruhában adják elõ, hanem öniróniával. Regõs János (Magyar Színjátékos Szövetség)

A ZSÛRI DÍJAI: Zakariás Máté – ígéretes pályakezdõ rendezõi munkájáért Vladimir Cvejic – társulatépítõ és színházpedagógiai munkájáért a grazi Karl Franzen Egyetem kulturális egyesülete – a közösségi színházi formák kereséséért Kecskés Alexisz és Kuti Gergõ – a legjobb férfi mellékszereplõ Haroun Mouzzouri – a legjobb férfi fõszereplõ Vera Nacu – a legjobb nõi fõszereplõ Escargo Hajója Színházi Nevelési Szövetke zet – a középiskolás korosztály problémáinak tehetséges színreviteléért. Ana Fazekašnak és társulata – egy szerzõi életmû drámai anyaggá formálásáért és erõteljes színpadi megfogalmazásáért

Jó találkozások vannak egy ilyen fesztiválon. A legjobb az, hogy olyan széles a spektrum, hogy mindenki el tudja helyezni magát az egyetemi színházak között. Ez tényleg egy nagy európai kavalkád. Én még egy út elején tartok. Szakmailag jó helyen állunk, de ha tudunk tovább dolgozni, akkor a csoport még sokkal messzebb is elérhet. Zakariás Máté, JESZ, PTE KTK Hallottam, hogy keresnek egy lakást, fiatal párral, mi az utóbbinak nem feleltünk meg, de szívesen felajánlottuk a lakásunkat. Mondták, hogy pár mondatot kell majd beszélni, ehhez képest mi lettünk a fõszereplõk. A tárgyakra, ruhákra rá volt ragasztva a szöveg, de a fülembe súgták, karaoke géprõl is olvasnom kellett. Nagyon zavarba hoztak többször is. Az elõadás színházi értékét nem tudom elhelyezni, de a közönség jól szórakozott, senki nem érezte rosszul magát. Kb. 60 „vendégünk” volt, mindenki beszorult a szobába. Nehéz volt a nézõknek. Egymás hegyén-hátán ültek, még a földön is. Öt perc alatt mindenki leizzadt, ablakot kellett nyitni. A játék része volt, hogy le kellett vetni a cipõt, már ez sokakat megrettentett. Pécsett még nem hallottam lakásszínházról. A háromnyelvû elõadást a nézõk és a színészek is végigizgulták. Én ott kaptam idegrohamot, amikor konfettit kezdtek dobálni, de hamar rendet raktak utána. Nem tudtam, hogy mire vállalkozom, de nem bántam meg. Pásztó Renáta PTE MK, JESZ tag Örültem, hogy le tudott menni az elõadásunk, beugrásra is szükségünk volt. Egész jól sikerült az elõadás, pedig nem ment még sokat. Az elõadás nem szövegalapú, a külföldiek is jól tudták dekódolni. A zsûri jókat, rosszakat is mondott. Igazuk volt alapvetõen. Meglepetés nem ért azért minket – õk is azt látják, amit mi. A szöveg roncsoltságát említették, egy improvizációs folyamat végén mutattuk be a darabot. A komplexitást és a szándékot mindenki megértette. Zakariás Máté, JESZ, PTE KTK Összességében az elõadások minõségén nagyon látszott, hogy ki kap professzionális segítséget a játszók közül, akár rendezõ, akár színésztréner formájában; melyik csapatnak van világítható-hangásítható színházi tere (a gyõri csapat ezzel szemben egy diszkóban próbál); melyik társulat létezik már hosszú ideje; és melyik társulat jut elegendõ finanszírozáshoz. Ez utóbbin felülemelkedni egyedül a fesztiválvendégként szereplõ pécsi Escargo Hajója Színházi Nevelési Szövetkezet tudott, mert kis változtatásokkal akár színházban, akár egy osztályteremben játszható az elõadásuk. Guth Anita rendezõ (korábban JESZ)


3

egyetemi élet

PTE 3D kutatóközpont

hírek KONFUCIUSZ A KÜSZÖBÖN A PTE ETK-n alakul meg Magyarország következõ Konfuciusz Intézete, mely a nyelvtanítás és a kínai kultúra terjesztése mellett elsõsorban az évezredes múltú kínai hagyományos orvoslás népszerûsítését tûzte ki célul. Ezzel kapcsolatban látogatott egy kínai delegáció a PTE-re október 31-én.

PTE-S A HÖOK ELNÖKE Gulyás Tibort, a PTE hallgatóját választották meg a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) elnökévé október 18-án az egri Eszterházy Károly Fõiskolán tartott tisztújító küldöttgyûlésen. Az újonnan megválasztott tisztségviselõ mandátuma 2015. január elsejétõl két évre szól.

JORDÁNOK A PTE-N A PTE ÁOK Nemzetközi Oktatási Központja mintegy száz Stipendium Hungaricum ösztöndíjas jordán hallgatónak indított elõkészítõ kurzust a 2014-2015-ös akadémiai évben. A programot október 27-én nyitották meg, az ún. warm up héten, a hallgatók egyetemi professzorok által tartott kurzusokon betekintést kapnak a magyar nyelvbe és kultúrába, és megismerkednek Péccsel. A 2014. november 3. és 2015. május 30. között futó programban a hallgatók általános és akadémiai angol nyelvet tanulnak, felkészítést kapnak a magyarországi egyetemi felvételi vizsgáikra.

2014 tavaszán Bódis József, a PTE rektorának felkérésére magam és a csapatom csatlakoztunk egy olyan projekthez, melyben fontos szerepet kap a 3D nyomtatás. Körvonalazódni látszik egy „PTE 3D kutatóközpont” megvalósításának terve. Az ebben rejlõ lehetõségek és a 3D nyomtatás iparágnak jelen állása szerint ez a lépés a jövõben elkerülhetetlen egy egyetem életében. A PTE úgy határozott, hogy ezt a lépést – közremûködésünkkel – most szeretné megtenni. Felvetõdhet a kérdés, hogy hogyan miként kellene a 3D nyomtatást bevonni az egyetem életébe? A PTE-vel együttmûködve kialakítottuk a koncepcióját egy olyan nyomtatóparknak, mellyel az ipar jelen állása szerint kellõen felzárkózunk a 3D nyomtatás területén. Ezzel egyetemünkön olyan kapuk nyílnának meg a jelenleg itt tanuló és a jövõben továbbtanulni vágyó diákok számára, amely az oktatás színvonalát még magasabb szintre emelné! Hatalmas lehetõségek fognak megnyílni ezáltal a pécsi diákok számára nem csak a felsõoktatásban, de a középiskolákban, sõt, akár az általános iskolákban is. A kutatási fejlesztési irányok új lendületet, energiát kapnak a 3D nyomtatás nyújtotta lehetõségekkel kiegészülve. Több egyetemi kar is részt vesz a projektben, melyet az eddigi kerekasztalbeszélgetések alapján még a szkeptikusok

is igen nagy izgalommal és érdeklõdéssel fogadtak. A kezdeti nyomtatópark csomagban olyan 3D nyomtatókat válogattunk össze, melyek a legszélesebb spektrumban ki tudja szolgálni az egyes karok által felmerült igényeket. A 3D nyomtatás az oktatásban, orvostudományban, mûvészetben, gépgyártásban, prototípus-gyártásban, és ezen kívül számos más területen jelentõséggel bír és mindez Pécsett elérhetõvé válhat! Az orvoskaron folyó kutatásokat nagymértékben ki tudná szolgálni egy tudatosan jól felépített géppark, mely akár a helyi ipart is fellendíthetné! Nagy segítséget nyújthatna az építész/mûvészképzésben felmerülõ olyan térbeli geometriai formák kivitelezésében is, melyet más eszközökkel nem lehet kézzel foghatóvá tenni. A lehetõségek száma végtelen! A 3D nyomtatás jó indikátor lehet egy átfogó gondolkodásmód kialakításában. A mérnökhallgatók együtt dolgozhatnának az orvostanhallgatókkal egy olyan problémán, melyet a 3D nyomtatás tesz közössé. Ezek a lehetõségek megjósolhatatlan fejlõdéshez vezetnek, melyek a PTE életében akár egy újabb mérföldkövet is jelenthetnek. A 3D nyomtatás igen is elérhetõ, itt van Magyarországon, itt van Pécsett, és itt lesz az egyetemen is, mindenki számára elérhetõ távolságban. BAZSALI Gábor

SZUPERSZÁMÍTÓGÉP, A NEMZETI VIRTUÁLIS LABORATÓRIUM A Szuperszámítógép, a nemzeti virtuális laboratórium projekt – TÁMOP-4.2.2.C11/1/KONV-2012-0010 – célja, hogy a három nagy vidéki egyetem (SZTE, DE, PTE) lokális szuperszámítógépes rendszereinek összekapcsolása révén a megújult felsõoktatási kutatási infrastruktúra használhatósága és kihasználtsága a lehetõ legmagasabb szintre emelkedjen. Ez felkészülést jelent a Horizon2020 és a Digital Agenda programokhoz való csatlakozásra is. A szuperszámítógépek fõ elõnye, hogy olyan dolgokat vizsgálhatunk, amiket egyébként nem lehet. A projekt 2012. november 1. és 2014. október 31. között valósult meg. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

X. NEMZETKÖZI PHD–DLA SZIMPÓZIUM A POLLACKON Iványi Miklósra emlékeztek az idei szimpózium résztvevõi október 20-án. A professzor a hidak szerelmese volt: õ volt az egyik szervezõje a Bridges on the Danube címû nemzetközi konferenciának is, sok tehetséges mai szakember neki köszönheti azt az inspirációt, mellyel pályáján elindult. Az esemény alatt Bagossy Levente díszlettervezõ és reklámgrafikus kiállítását is meg lehetett tekinteni. A három nap legfelkapottabb témája a BIM (Building Information Modeling), magyarul épületinformációs modellezés volt.

4

Samsung & PTE A közös fejlesztések állnak annak a hoszszú távú megállapodásnak középpontjában, melyet október 16-án írt alá Facskó István, a Samsung Electronics Magyar Zrt. elnöke, Bódis József, a PTE rektora, Páva Zsolt, Pécs polgármestere, Miseta Attila, a PTE ÁOK dékánja és Decsi Tamás, a PTE KK elnöke. A PTE fokozottabb szerepet kíván felvállalni abban, hogy komoly cégeket Pécsre hozzon, s az oktatáson túl az innováció terén is együttmûködést alakítson ki. A Samsung Electronics a magyar kormány stratégiai partnerei közé tartozik, és a Pécsi Tudományegyetem az elsõ magyar felsõoktatási intézmény, amely ennek nyomán együttmûködési megállapodást köt az elektronikai világcéggel. A Dunántúl elsõ számú felsõoktatási intézményeként a Pécsi Tudományegyetem élen jár az innovációban, és így természetes szövetségese lehet a számos területen piacveze-


tõ Samsungnak – jelentette ki Bódis József. Minden azon múlik, hogy a keretmegállapodást mivel tudjuk megtölteni. Jelenleg közösen tervezünk olyan applikációkat, melyeket az egészségügyben tudunk majd alkalmazni, illetve a Samsung Smart School Pécsre való kiterjesztése, mely a technológiának köszönhetõen hatékonyabbá teszi a tanulási folyamatot – mondta el Facskó István, majd hozzátette: a tervek között egy tudományos innovációs központ létrehozása is szerepel, mely a Samsung technológiáját a PTE tapasztalataival és tudásával ötvözi. A három alappilléren nyugvó stratégiai megállapodás elsõ lépéseként a Pécsi Tudományegyetem szakértelmét és a Samsung korszerû technológiai tudását ötvözõ egészségügyi szoftveres alkalmazások tervezésére és kidolgozására kerül sor.

egyetemi élet

A romák nem öregszenek?

Alacsony születési súly, az anyák dohányzása a terhesség alatt, iskolázatlanság, alacsony a beadott védõoltások száma, kevésbé gyakori, hogy van társadalombiztosításuk, szegények, így az orvos által felírt gyógyszereket gyakran ki sem váltják – sorolta az európai romák közös jellemzõit Östlin Piroska, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) képviselõje. Mivel a WHO mind a legsebezhetõbb népcsoportokkal, mind az Európára jellemzõ elöregedõ népesség problémájával kiemelten foglalkozik, a romák kapcsán két központot is alapított, az egyiket Debrecenben, a másikat pedig a spanyolországi Alicantéban. Létrehoztak egy, a romák egészségével kapcsolatos kutatásokat öszszegzõ hírlevelet is (info: http://www.euro.who.int), illetve jövõre indítanak el egy, romák integrálódásával foglalkozó tematikus hírlevelet is.

Manfred Huber, az öregedés egészségügyi problematikáját vázolta röviden: a fizikai aktivitás drasztikus csökkenése, a túlsúly és elhízás, az otthoni egészségügyi szolgálat hiánya, illetve – ami a szakember megjegyzése szerint talán éppen a romákat sújtja a legkevésbé – a szociális elszigeteltség jellemzi az idõseket. Manfred Huber arra is felhívta a figyelmet, hogy az 50+-os generáció felettiek jellemzõit bemutató grafikonjai a romákra külön sajnos nem vonatkoznak, hiszen a romák valamennyi vizsgált országban az átlagosnál lényegesen kevesebb élettartamra számíthatnak. Ahogy a megnyitóban Szilárd István professzor elmondta, a szimpózium célja nemcsak az, hogy felhívja a figyelmet a romák siralmas egészségügyi állapotáFOTÓ: CSORTOS SZABOLCS

Tíz évvel kevesebb ideig élnek a romák, mint bármelyik, nem e kisebbséghez tartozó átlagember. Egészséges öregkor a roma közösségekben címmel tartott szimpóziumot a PAB-ban október 27–29-én a WHO és a PTE ÁOK, hogy az „idõs roma” ne ellentmondásos szókapcsolat legyen.

ra, hanem az is, hogy tegyen ellene: a kutatók mellett helyi roma szervezetek, önkormányzatok is részt vettek az eseményen, hogy a szimpóziumot záró állásfoglalásában fogalmazzák meg mindazt, amit a romák egészséges öregedéséhez szükségesnek tartanak. Az összegzés várhatóan egy átfogó stratégia alapját képezi majd.

Egyetemi lelkészség

„A spiritualitás és az önismeret mindenkit foglalkoztat” Motorozik, posztol, menõ számítógépeket használ, és a hallgatók elmondása szerint jókat lehet vele beszélgetni. Nagy Norbert katolikus pap szeptembertõl csatlakozott az Egyetemi Lelkészséghez. „Mivel ifjúsági rendezvényeket a PécsiKatifi neve alatt már negyedik éve szervezem, ebbõl indulok ki, s újabb fajta alkalmakkal szeretnék nyitni az Egyetemi Lelkészség felé, melyeket szerdánként tartunk, 19.30-tól a Dóm kõtárban (Káptalan u. 8.) Az egyik a kerekasztal-beszélgetés egyetemi tanárokkal, szakemberekkel és fiatalokkal, minden hónap elsõ szerdáján. Olyan beszélgetõtársakat keresek, akik nyitottak a hit mentén való párbeszédre. Fiatalokat feszítõ témákat beszélünk meg, például a munka és hivatás ellentétét; vagy a család körüli anomáliákat járjuk körbe. De tervezem – mert sok egyetemista lánytól hallom – hogy beszélnünk kellene a nõk közéletben és oktatásban betöltött nagy létszámáról is. Továbbá pl. mit kezdjünk azzal a felvetéssel, hogy túlképzettek-e a nõk ahhoz, hogy találjanak egy magukhoz megfelelõ férfit?

A másik, amire hívom az egyetemistákat, az az egyetemista hittan, amely nem elõadást jelent, hanem egy-egy téma kapcsán való beszélgetést. A katolikus egyház tanítását értelmezzük, fordítjuk le a hétköznapi nyelvünkre, életvitelünkre. Sokszor talán nem is tudjuk, mit tanít az egyház, vagy ha igen, nem biztos hogy értjük a miértjeit. Erre minden hónap második szerdáján kerül sor. A hónapok harmadik szerdáin Taizé-i imaórát tartunk, amely egy 20. századi, Európa-szerte sok fiatalt megmozgató mozgalom. Meditatív, „mantrázós” énekeket énekelünk, majd utána félig hitbeli-, félig szociális kérdésekrõl beszélgetünk megidézve a nemzetközi Taizé-i találkozók hangulatát, stílusát. A negyedik szerdán párkapcsolati mûhely mûködik, melyet Nagy Péter és felesége tartanak. Egyik legsikeresebb rendezvényünk. Már csak a téma miatt is. Úgy gondolom, a spiritualitás és az önismeret mindenkit foglalkoztat. A magam részérõl pedig a fórumokat biztosítom ahhoz, hogy ezekrõl beszélgessünk.” Info: http://pecsikatifi.hu/ https://hu-hu.facebook.com/pecsikatifi


5

egyetemi élet hírek

Cochrane Pécsett

ORVOSNAPOK Évfolyam-találkozók és elõadások is voltak az idén október 17–18-án megrendezett XLVI. Egyetemi Orvosnapokon. Az eseményen adták át egyebek között a Pro Facultate Medicinae emlékérmeket, és a Romhányi emlékérmeket is. A rendezvény keretében az agydíjas professzor, Dr. Buzsáki György agykutató tartott elõadást (interjúnk a 12–13. oldalon).

ELISMERÉS BETLEHEM JÓZSEFNEK Betlehem József, a PTE Egészségtudományi Karának dékánja a Honvédelemért Kitüntetõ Cím III. fokozatát vehette át október 22-én a Stefánia Palotában. A címet a honvédelmi miniszter adományozta a dékánnak, egyebek között amiért az általa évente megszervezett mentési gyakorlatok lehetõvé teszik a védelemben résztvevõ szervek együttmûködésének erõsítését, új, korszerûbb és hatékonyabb eljárások kidolgozását.

IN MEMORIAM FLERKÓ BÉLA Minõség, eredményesség, humánum – e szavakkal jellemezte Flerkó Béla professzor tevékenységeit Bódis József rektor. Az orvoskaron október 16-án összegyûltek Flerkó professzorra emlékeztek, aki idén lenne 90 éves. A rendezvényt az ÁOK Anatómiai Intézete és a PAB Biológiai Tudományok Szakbizottsága szervezte. Személyes visszaemlékezésekkel kezdte a megemlékezést Bódis József, a PTE rektora, aki még hallgatóként ismerte meg Flerkó professzort. Nem lehetett könnyû a már fiatalon befutott Szentágothai professzor székébe ülni az Anatómiai Intézetben – jegyezte meg köszöntõjében Miseta Attila dékán. Az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy ehhez a székhez (vagyis szó szerint a bútordarabhoz) Flerkó Béla ragaszkodott is, még visszavonulása után is az 1963-ban Szentágothatitól megörökölt – s az elmondások szerint meglehetõsen kényelmetlen – székben ült.

Pécsett alakult meg az elsõ magyarországi, az orvostudományi kutatások eredményeinek összegyûjtését és megismertetését célul kitûzõ Cohrane Együttmûködés helyi tagozata. A megalakulást október 16-án ünnepelték egy tudományos szimpóziummal, a Palatinus Hotel Bartók termében. Gerd Antes professzor (képünkön), a Németországi Cochrane Központ igazgatója a magyar tagozat megalakulása alkalmából röviden összefoglalta a szervezet küldetését: átfogó és elfogulatlan tudásbázist kínálni az orvosoknak, és egészségtudatosságot a pácienseknek. Az 1993-ban létrehozott együttmûködés névadója a skót Archibald Cochrane doktor volt, aki pályafutása során a bizonyítékokon alapuló orvoslás fontosságát hangsúlyozta. A rohamosan fejlõdõ, emellett pedig nem egy esetben jelentõs gazdasági nyomásnak kitett modern egészségügyben egyre nagyobb szükség van egy olyan szervezetre, amely a különbözõ tudományos eredmények rendszerezését, és részrehajlás nélküli ismertetését tûzi ki céljául. A Cochrane Együttmûködés jelentõségét jól mutatja, hogy 2011-ben a Nemzetközi Egészségügyi Világszervezettel is partneri megállapodást kötött, amely keretében az Együttmûködés tanácsokkal segíti a Világszervezetet az egyes döntések meghozatalában – mondta el a megnyitón Decsi Tamás, a PTE KK igazgatója. Az elmúlt évtizedek során a Cochrane Együttmûködés több regionális központot is létrehozott, a visegrádi térségben – Lengyelországban is csak jövõre várható egy tagozat megnyitása – azonban eddig nem volt ilyen. A

helyszín kiválasztásakor azért esett a választás hazánkra, és azon belül Pécsre, mert a PTE orvoskarán nagy hagyománya van a bizonyítékokon alapuló orvoslásnak. A magyar tagozat igazgatója Decsi Tamás, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjának fõigazgatója, aki nagy szerepet játszott a tagozat megalakításának két esztendõn át tartó elõkészítésében is. David Tovey a Cochrane Library fõszerkesztõje (aki tizenöt éven át praktizált háziorvosként) betekintést nyújtott a Cochrane Együttmûködés következõ évtizedébe. Rövid történeti áttekintés után elmondta: a társaság évente nagyjából 400 esetet rögzít, s az adatbázis magán a könyvtáron túl elektronikus szöveggyûjteményeket, és útmutatókat is felölel. A jövõ legnagyobb kihívásai között David Tovey a sikerek miatti megnövekedett elvárásokat említette, illetve azt, hogy a disszemináció egyre szélesebb körû fordítást kíván – a negyedik legnagyobb száma felhasználói csoportot jelenleg például a franciául beszélõ világ páciensei és orvosai alkotják.

Aktuális? Tanulságos

HELYESBÍTÉS Az UnivPécs elõzõ lapszámának Tabuk nélkül címû cikkében pontatlanul adtuk meg a cikkben nyilatkozó Kiss Edina foglalkozását, mely helyesen: pszichiáter. Elnézést kérünk!

KÖNYVBEMUTATÓ Kopár István: Kihívás I. – II. A Szilas pataktól a Connecticut folyóig címû könyvének bemutatójára került sor a PTE Egyetemi Könyvtár szervezésében október 28-án a Tudásközpontban. A kétkötetes, több száz fotót bemutató, háromórás DVDmelléklettel kiegészített mûben a tengerészkapitány naplószerû leírását adja elsõ, egyedül, egyetlen kikötéssel teljesített Föld körüli vitorlásútjának.

6

Klebelsberg Kunó mûvelõdés- és oktatáspolitikája lesz a téma november 4-én 18 órakor Huszár Zoltán (PTE FEEK) történész, muzeológus elõadásán a Nyitott Egyetemen, a PTE Vargha Damján elõadótermében. Klebersberg Kunó az 1920-as évek kiemelkedõ magyar közéleti személyisége – mondta Huszár Zoltán. 1921–22 között belügyminiszter, majd vallás és közoktatásügyi miniszterként ténykedett 1922 és 1931 között a Bethlen István vezette kormányban. Magyarországi tudomány-, mûvelõdési és oktatáspolitika példaértékû megvalósítója, és az az eredmény, amit egy évtized után felmutathatott sokak számára az oktatás és a mûvelõdés meghatározó területét jelentette hosszú évtizedekig a XX. században.


A Nyitott Egyetemen elõadásában Huszár Zoltán áttekintést ad a kor politikai viszonyairól, majd Klebersberg Kunó kultúrpolitikáját elemzi, amely egyszerre volt a „szellemi” népgyógyítás eszköze, közben a magyar társadalom modernizációját segítette elõ, egyfajta tudásberuházásként. Akkoriban nagymértékû iskolázatlanság szakmai mûveletlenség is jellemezte az országot, a középrétegek szakképzettsége sem érte el a kívánt színvonalat. Klebersberg eredményes tevékenységgel el tudta érni azt, hogy ez változzon, közben a kultusztárca részesedése az állami költségvetésbõl az 1922-es 4,54%-os szintrõl 1927 és 1930 között 11%-ig emelkedjen.

egyetemi élet

Jubileumi Klimo Konferencia

hírek NOVEMBERTÕL ÚJ HELYEN AZ ONKOTERÁPIÁS ELLÁTÁS November 10-tõl új helyre költözik a Klinikai Központ Onkoterápiás Intézet fekvõbeteg ellátó egysége, a kemoterápiás kezelõegység és az ambulancia. A betegellátás a volt Megyei Kórházban, a Klinikai Központ Rákóczi úti telephelyén folytatódik a most még átalakítás alatt álló helyiségekben, hasonló körülmények között, mint korábban az Édesanyák úti telephelyen. Azok a betegek, akik sugárterápiás kezelést kapnak továbbra is az Édesanyák útján kapják a kezelést, itt a fekvõbeteg és kemoterápiás rész is rendelkezik 1-1 orvosi vizsgálóval, tehát ha a beteg olyan orvoshoz tartozik, akinek rendelõje ezen a telephelyen található, úgy a tervek szerint itt is keresheti majd kezelõorvosát.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Karácsonyi képeslap online és nyomtatott változatának tervezésére ír ki pályázatot a PTE RH MO Kampány Irodája az egyetem hallgatói részére. Egy pályázó maximum 3 tervet nyújthat be, digitális formában. Az elsõ helyezett pénzdíjban részesül. Beküldési határidõ: november 14., 13 óra. Info: [email protected], további részletek: www.pte.hu

28 elõadó adott számot az egykori püspöki bibliotéka állományában, a könyvtártörténet, az oktatás- és mûvelõdéstörténet, a jog- és hadtörténet, az irodalomés a történettudomány területén végzett kutatása eredményeirõl október 16–17én, a Dóm Kõtárban tudományos szimpózium keretében. Klimo György, egykori pécsi püspökrõl Udvardy Györgyöt, a jelenlegi pécsi megyés püspököt kérdeztük. Nagy hálával gondolok Klimo Györgyre, és egy kis irigységgel is; máig ható tevékenységet tudott folytatni, olyan kulturális bázist hozott létre az egyetem és az egyházmegye részére, ami a mai napig is elevenen mûködik. Jó lenne ilyen markáns tevékenységet folytatni, de mai eszközeink, lehetõségeink szûkösebbek. Ez a tudományos konferencia nem emlékülés, hanem rengeteg új információt képes adni a kutatók számára. Mit tudott Klimo György, amire az utódai nem képesek?

Módjában állt a kultúrát saját és az egyházmegye vagyonából támogatni. A Pécsi Egyházmegye akkoriban komoly jövedelmet hozó birtokokkal rendelkezett. Ma nem áll rendelkezésünkre ekkora forrás. Klimo korában egyértelmûbb volt, mit jelent a kultúra, ma szerteágazóbb, ezért ma az embert kívánjuk támogatni, különbözõ igényeiben, aspektusaiban. Ez a konferencia Klimo szellemi oldalát kívánja kiemelni külön odafigyelve a támogatásra, s ebben maximálisan benne van az egyház, együttmûködve az egyetemmel. Klimo György az elsõ nyilvános közkönyvtárról ismert elsõsorban. Milyen egyéb tevékenysége volt, amit ismernünk illene? A török kiûzését követõen jelentõs egyházszervezõi tevékenységet folytatott, illetve egyben olyan közjogi funkció is hárult rá, amely a szûkös, emberhiány jellemezte idõszakban fontos volt, például Somogy megyében – emiatt szintén hálásak lehetünk neki.

A szavak dzsungelének megtisztítása Egyre több helyen olvasni a plain English-rõl. Szabó Gábort, a PTE BTK oktatóját errõl kérdeztük. Mit jelent a „plain English”? Ez egy olyan nyelvi jelenség, vagy inkább mozgalom, ami az egyszerû, tiszta angolságra törekszik, ami azt hivatott garantálni, hogy mindenféle félreérthetõ, a valós értelmet elfedõ dolgot kiküszöböljön. Ilyen igény például, hogy amennyiben egy politikus vagy egy szolgáltató valamilyen információt ad valamirõl, az ne bonyolult szerkezetekkel legyen tele, hanem legyen könnyû megérteni a közlendõ valós tartalmát. Más nyelvek esetén is lehet erre igény egy beszédközösségben, de az angolban talán mindez nagyobb hangsúlyt kap, hiszen a nem angol anyanyelvûek szempontjából nézve különösen fontos, az érthetõség, mint minden kommunikációs folyamat elsõdleges prioritása. Maga a mozgalom viszont az anyanyelvi beszélõk körébõl indult, és máig lehet olyan híreket olvasni (még honlap is van, ami erre specializálódott), amely a bürokratikus tolvajnyelv dekódolását mutatja be, jó és rossz példákon keresztül. Nem fognak emiatt szavak vagy bonyolult kifejezések eltûnni a nyelvbõl? A nyelv túlbonyolítását érintõ egyik elsõ érdemi kritika, amely följegyzésre került az angol

nyelv kapcsán az 1940-es évekbõl származik, George Orwell tollából. Ugyanakkor Orwell az 1984 címû mûvében leír egy olyan nyelvi jelenséget, amelyet a magyar fordítás „újbeszélnek” nevez, amely a választékos kifejezések, mint a párt hatalmát veszélyeztetõ nyelvi eszközök kigyomlálására irányul. Orwell éppen azt kritizálja, hova is vezetne, mennyire manipulatív lehet a túlegyszerûsített nyelvhasználat. A plain English azonban nem errõl szól, hanem az átláthatóságot kéri számon – vagyis nem az a célja, hogy egy irodalmi mû ne használhasson választékos kifejezéseket, hanem az, hogy amikor a mindennapokat érintõ fontos információt tartalmazó üzeneteket juttatnak el a befogadóhoz, akkor ne legyen kétséges az információ tartalma. A politikusok például jellemzõen élnek akár jelentést sem hordozó szóvirágokkal azért, hogy szimpátiát keltsenek, ha viszont egy szolgáltató küld egy levelet, amelyben közli, milyen határidõvel mit kell teljesítenünk, akkor fontos, hogy az információ ne vesszen el a szavak dzsungelében. A nyelvtanulás kapcsán hogyan mutatkozik ez meg?


A nyelvhasználatnak van egy alapvetõen receptív (mennyire értjük meg a felénk irányuló üzenetet) és egy produktív (mennyire tudunk mi magunk üzenetet küldeni) oldala. Receptív szempontból a nyelv tanulásánál a cél az, hogy minél komplexebb megfogalmazásokat tudjon dekódolni a nyelvtanuló. A Közös Európai Referenciakeret egy Európa-szerte alapnak tekintett, a nyelvtudást leíró rendszer. A magyar akkreditált nyelvvizsgarendszerek mind ehhez igazodnak, s a definíciók nagyon jól körülírják azt, milyen mélységben és milyen típusú szöveget kell megértenie egy nyelvtanulónak. Egy plain Englishben megfogalmazott szöveget egy alacsonyabb szinten álló nyelvtanulónak is meg kell tudnia értenie, ugyanakkor a magas nyelvtudási szinten állóknak is meggyûlhet a bajuk a szóvirágokkal, ám ez az anyanyelvi beszélõkre is ugyanúgy igaz. Produktív szempontból egy nyelvtanuló természetétõl fogva hajlik a plain Englishre, hiszen alapvetõen az érthetõség a cél. Ugyanakkor vizsgahelyzetben az is tapasztalható, hogy a nyelvtanulók törekednek egyfajta bonyolultságra, mert vélhetõen azt hiszik, minél komplikáltabban fogalmaznak, annál jobbnak tûnik a teljesítményük. Pedig éppen ez teszi nehezebbé a megértést és nehézkesebbé az írást.

7

krónika

„Egy egyetemet kéne csinálni végre”

HARKA Éva interjúja

A feladatköre kibõvült, ettõl a rektori ciklustól kezdve a külkapcsolatok is Önhöz tartoznak. Hogy ítéli meg ezt a területet, milyen célokat lát? Az a helyzet adódott, hogy Komlósi professzor úr betöltötte volna a ciklus alatt azt a korhatárt, ameddig vezetõi posztot be lehet tölteni az egyetemen, rektor úr pedig nem szeretett volna egy idõközi váltást, ezért más feladattal, a 650-es évforduló irodájának vezetésével bízta meg õt. Mivel a külügyek stratégiai fontossággal bírnak – melyekért eddig és jelenleg is én vagyok a felelõs –, hozzám került a PTE nemzetköziesedése. Szeretnénk megnövelni a külföldi hallgatók számát: azt az elsõ pillantásra elég merész célt tûztük ki, hogy a ciklus végére a mai 2200 körüli létszámot 4000 körülire szeretnénk növelni. A külügy többi vonatkozása – beleértve a hallgatói cseréket és ösztöndíjprogramokat – természetesen megmarad. Azt szeretném továbbá, ha a nemzetközi kapcsolatok mosolyteli vacsorák helyett munkakapcsolatokká válnának, segítve a tudományos együttmûködést, az olyan hálózatok kiépítését, melyek a PTE nemzetközi láthatóságát növelni tudnák. Adatokat is szeretnénk szerezni a tekintetben, hogy az egyetemen dolgozók közül ki milyen nemzetközi szakmai szervezet tagja, s ezek mentén milyen együttmûködéseket, kutatásokat tudunk elindítani, vagy milyen uniós projektekhez tudunk kapcsolódni vagy generálni. A közelgõ évforduló kapcsán szeretnénk létrehozni a 650-esek klubját, amelybe csak a hat és félszáz esztendeje vagy még régebben alapított felsõoktatási intézmények tartoznának – ez egy igen illusztris névsor, erõsítené a PTE nemzetközi imidzsét. A legtöbb külföldi hallgató jelenleg az orvoskart célozza meg – a többi kar hogyan kapcsolódik majd a tervezett négyezres létszámhoz, illetve nem vezet-e ez kapacitáshiányhoz az ÁOK-n? Minden kar megjelent az elképzeléseivel és vannak olyan karok, amelyek elég erõsen szeretnének ebbe az irányba lépni, a legtöbben ilyenek. Az ÁOK valóban elért a befogadóképessége korlátjáig, s éppen ezért dékán úrral és a programfelelõsökkel szeretnék konzultációkat folytatni, hogy hogyan lehetne a kapacitásukat növelni. Úgy gondolom, hogy ha ez bevételt jelent és járható,

8

akkor ruházzunk be, hogy hosszabb távon is nagyobb létszámban mûködtethessük ezeket a programokat. Az elõzõ rektori ciklusban már felmértük a karok idegen nyelvû oktatási lehetõségeit, és úgy látom, minden kar felmérte és megértette ennek jelentõségét, sõt, megtették efelé a szükséges lépéseket is, komoly erõfeszítéseket tesznek. Fejlesztenünk kell, és bele kell ebbe kezdenünk – ahogy az orvoskar is belevágott harminc éve. Milyen most és hogyan alakul az egyetem gazdasági helyzete? Az egyetem gazdasági helyzete több szempontból vizsgálható. Úgy látom, hogy ebben az évben az oktatással foglalkozó karok stabilan gazdálkodnak, globálisan az oktatás egyensúlyi költségvetést fog mutatni. Régi problémánk a klinikum deficitje. A veszteség növekedését sikerült megállítani, ám a jelenlegi

FOTÓ: CSORTOS SZABOLCS

A PTE elõzõ szenátusán sor került a PTE stratégiai irányainak elfogadására. A részletekrõl Zeller Gyulát, az általános, stratégiai és külügyekkel foglalkozó rektorhelyettest kérdeztük.


rendszerben a hiány újratermelõdése kódolva van. Az államtitkár ígéretet tett arra, hogy felszámolják a kórházak adósságát, olyan eszközöket keresve, melyek hosszú távon megakadályozzák a deficit újratermelõdését. Egyszeri injekciókkal el lehet tüntetni a hiányt, de a rendszer megváltoztatása hozna igazi megoldást – remélem, ezen a téren is elõrelépünk. Mi lesz a kancellár szerepe mindebben? A kancellár a gazdálkodás és az adminisztráció terén a törvény által teljhatalmat kapott, és minden nem oktatói és kutatói státuszban foglalkoztatott alá kerül. Könnyen belátható azonban, hogy ezek a döntések menedzselési szempontból nem szétválaszthatók, hiszen minden oktatási/kutatási döntésnek van gazdasági dimenziója is. A kancellár óhatatlanul is találkozni fog nem szûken vett adminisztrációs vagy gazdálkodási, hanem nagyon is szakmai kérdésekkel. Ha például egy egyszerû

krónika mûszerbeszerzést veszünk, az gazdasági döntésnek tûnhet, de vannak szakmai vonatkozása is. Nyilván az egy komoly és hosszadalmas folyamat lesz, hogy kialakuljanak azok az együttmûködési formák, amelyek a rektori vezetés és a kancellár közti érintkezési területen jelentkeznek – úgy látom, ez az oldal a törvényben is kidolgozatlan. A kancellárt arra kötelezi a törvény, hogy a munkába lépését követõ 60. napig hajtsa végre a szükséges szervezeti átalakításokat az egyetemen. Ez nyilván egybecseng azzal, amit mi magunk is éreztünk, hogy bizonyos szervezeti változtatásokra szükség van. Ezért is készítettük el az átvilágítást, mely alapos helyzetelemzést ad, sok és igen szerteágazó javaslatot is tesz. Utóbbiak közül a legfontosabb talán az, hogy azt javasolja, hogy diszciplináris alapon gondoljuk újra az egyetemet. A PTE 15 éves lesz ebben a formában, hát lassan le kéne vetkõzni azt, hogy fúziókkal jött létre, és emiatt sok a párhuzamosság. Az egymás mellett mûködõ tíz karból egy

egyetemet kéne csinálni végre. Ez a program alapvetõen ezt célozza. Ennek az anyagnak a gyakorlati feldolgozása folyik jelenleg: eldöntjük, mi az, amit megfogadunk belõle, és mi az, amit nem, majd ennek megfelelõen próbáljuk a szervezeti átalakítást megkezdeni. Reményeink szerint a szenátusi döntések még ebben az évben megtörténhetnek: novemberben az elvi jellegû döntések kerülnének a szenátorok elé, a döntések mechanizmusa, módszertana, kiterjedtsége, a konkrétumok pedig a decemberben. Az egy más kérdés, hogy ebbe a folyamatba a kancellár szerepe hogyan fog belejátszani, de az egyetem vezetése úgy gondolta, nem vár tovább, megy a maga útján. Azt gondolom, hogy vannak annyira racionálisak és objektív alapokon nyugvók a terveink, hogy ezzel szöges ellentétben a kancellár sem fog gondolkodni. A szenátuson is elhangzott, hogy mind a jelentést, mind a terveket egyeztetik a dékánokkal. De várható a karok tekintetében is átalakulás? Korainak tartanám ezekrõl nyilatkozni. A dékánok tanácsa tárgyalja ezeket, illetve folyamatosan egyeztetünk kari vezetõkkel. Egy nagyobb átszervezés mindig rosszkor jön, csakhogy ez az egyetem 15 éve halasztgatja ezt a problémát. Most az élet kényszerít arra minket, hogy ha versenyképesek akarunk maradni, akkor lépnünk kell. Senki sem állította, hogy ez könnyû vagy konfliktusmentes lesz – a vezetés viszont ennek teljes tudatában vállalta a programot, és bízunk abban, hogy hosszú távon mindez valóban az egyetem érdekét szolgálja. A stabil gazdálkodást említette, amely bizakodásra ad okot, de azért megkérdezem: a munkahelyek mennyire biztosak? Azt gondolom, hogy pillanatnyilag nincs napirenden nagyobb leépítés, de azért ne legyenek illúzióink: egy átszervezésnek a végrehajtása, és az, hogy komoly az átrendezõdés a szakok és a finanszírozás tekintetében is, egyre kevésbé ad módot arra, hogy a kicsi és gazdaságtalan szakokat, melyekre például egyáltalán nincs jelentkezõ hallgató, fenntartsuk – az azokhoz tartozó dolgozóknak azt kell, mondjam, nem biztos az állása. Nyilván próbálunk komoly toborzókampányt folytatni, mind a régión belül, mind a régión kívül, de lássuk be: a gazdasági környezet sem a mi malmunkra hajtja a vizet. Az egyetem próbál ezzel szemben tenni. Szeretnék például a marketingnek és a kommunikációnak erõsebb, döntés-elõkészítõ szerepet adni, és komoly stratégiai célnak tekinteném az online kurzusok terén való elõrelépést is.


9

English

The Musical Culture of Elizabethan England

programmes 11.03. (Monday) 16:00 Chocolate wrapping designed by the students of the UP and Pécs ZSOLNAY CULTURAL QUARTER

11.04. (Friday) 19:30 Charity for the animals HALL AT THE IFJÚSÁG STREET

The British Autumn open lecture jointly organised by SPECHEL and the English Studies Work Group of the Committee for Literature and Language, Regional Centre of the Hungarian Academy of Sciences, Pécs was held by Emily Askew and Victoria Couper on 21st of October at Ifjúság útja 6, Campus. The lecture was focused on introducing the period instruments, singing styles, and themes of song present in Elizabethan England. The ladies gave a concert at that night at House of Arts and Literature. Two such very young ladies were on the stage and suddenly the whole thing started to take life. "Lots of songs of that period remained in the folk's repertoire. There are songs from 1600 and people still know

them and sing them today." – said Victoria Couper. Sometimes the melody changed, or the lyrics has been renewed, but there are some songs which still has the original lyrics of the period of Shakespeare, some of them were even connected to the plays. Emily Askew handled her violin reminded me in the way a punk band handles their instruments. "Early instruments people find different, so people always asks about it." – nodded Emily Askew. So much energy was going on, renaissance, rebirth happened! More info about the further programmes of British Autumn 2014: http://specheldotcom.wordpress.com/ R. B.

The UP launched its brand new English website! 19:00 Voca People Guest: Mariann Falusi KODÁLY CENTRE

11.05. (Wednesday) 19:00 The Richard Bona Quintet KODÁLY CENTRE

11.06. (Thursday) 18:00 Wine labels designed for Vylyan Vineyards and Winery afterparty: Valerie + Dr. Tao ZSOLNAY CULTURAL QUARTER

11.07. (Friday) 19:00 Concert of Zoltán Bereczki ZSOLNAY CULTURAL QUARTER - E78

18:00 Isabelle Mergault "You are so handsome!" (in Frenchl). ALLIENCE FRANCAISE DE PÉCS

11.08. (Saturday) 19:00 Unicum Laude 20+ KODÁLY CENTRE

19:00 Quimby

ZSOLNAY CULTURAL QUARTER - E78

11.09. (Sunday) 19:00 In memoriam Miklós Radnóti Pannon Philharmonic Orcestra KODÁLY CENTRE

11. 11. (Tuesday) 19:00 Shakespeare Big Band HOUSE OF ARTS AND LITERATURE

11.15. (Saturday) 21:00 A.K.K.E.Z.D.E.T.P.H.I.A.I. PÉCSI EST CAFÉ

10

We all know the old wisdom, saying „all good things have to come to an end”. Sometimes change has to happen so that something better can come along. This was the case with the new central English website of the UP as well, which launched on 10th of October and can be accessed at http://www.pte.hu/english. The university started to operate the old version 6 years ago, but ever since many technical developments have happened changing the data requirement of the visitors. Therefore it was time to say good bye to our old i-Shark based site, which started to navigate unpre-

dictably on the waves of the world wide web. Still, we must remember that during these golden times it attracted many visitors from all over the world – from London to Brasilia, many people browsed the site to find relevant information about the University of Pécs. Besides a fresh design, many new contents and features have been added to better inform the growing international student base of the university. Among others, constantly updated news, subtitled videos and English language events can be found on the new site. The English language Facebook page (facebook.com/-


universityofpecs) remains closely related to the site, providing the followers with a constant streamline of updates. To celebrate this success, we would like to invite you to participate in our prize game, where – with some luck – you can win an awesome UP hoodie! All you have to do is browse the site and find the answer to the following question: How many international student organisations does the University of Pécs have? (hint: you should check out the Student Life menu on the site) Please send your answer to [email protected] until 9 November!

interjú

Az agy jobb, mint a komputerek HARKA Éva interjúja

Az agykutatás divatos kutatási területnek számít – Ön hogy látja, a magyar tudományos közösség hogyan tud ezen a téren labdába rúgni? Nem úgy nevezném, hogy „divatos”. Az idegtudomány most ért el egy olyan szintre, amikor a társadalom is felismerte, hogy érdemes befektetni ebbe a tudományágba. Nem volt egyszerû folyamat, hiszen politikusoknak és befektetõknek kellett bizonyítani, mennyire komoly megterhelést jelent a társadalom számára a pszichiátriai betegségek gyógyítása, kezelése, megoldása. Mindez más oldalról is egybeesett „kedvezõ” eseményekkel: a mérnöki, fizikus és matematikai területen krízis alakult ki. Például fizikából minden vagy majdnem minden kérdést feltettek már, és feladatok megoldása vagy lehetetlen, vagy olyan hihetetlen anyagi forrásokat igényel, amely nemzetközi összefogást kíván. Ezzel szemben az idegtudományokban rengeteg olyan probléma van, ami kvantitatív megoldást követel, s ezekre a korábbi idegtudósok – magamat is beleértve – nem voltunk felkészülve, hiszen nincs olyan típusú képzettségünk, amely komoly matematikát, komoly elektronikát, számításelméleti lehetõségeket kínál. Így a fizikusok, matematikusok az agykutatás felé fordultak. Új tudomány alakult ki. Amikor a Pécsi Orvostudományi Egyetemre jártam, az a szó, hogy idegtudomány, el sem hangzott. Itt az Élettani Intézetben

12

néhány ember foglalkozott az aggyal, de azt sem mondhatom, hogy õk agykutatók voltak, mert fiziológusok voltak, akik éppen az agy rejtelmeit próbálták megfejteni. Ma az idegtudomány elfogadott terminus, és tudjuk, hogy óriási, nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági hatása és eredményei lehetnek. Azt szeretnénk megtudni, hogy mi az a kód, az az érdekes algoritmus az agyban, ami sokkal jobb, mint a komputerek. Mondok egy példát: amikor valamilyen információt keresünk a Google-ön keresztül, elégedettek vagyunk általában, de a Google és társai közel sem olyan jók mint a hippocampus, az agy „keresõkérge”. Ha létre tudnánk hozni egy olyan típusú keresõgépet, ami emulálni tudna az emberi agyat, az nagyon nagy elõrelépést jelentene az információ elérése szempontjából. A fõ probléma, amit látunk manapság, az az, hogy az egyedi személy tudása az emberiség tudásához képest egyre gyatrább lesz. Az externalizáció, vagyis amikor az információt az agyunkon kívülre helyezzük, segítségünkre lehet. A kérdés az, hogy a technológia elõ fogja-e segíteni azt, hogy ez a lemaradás valamelyest behozható legyen, vagy egyre fokozni fogja azt, hogy az egyén az emberi faj össztudásához képest lemarad. Gondoljunk arra, hogy mi lenne, ha holnap mindenféle tudás eltûnne, és csak a fejünkben maradó tudás maradna meg. Ugyan ki tudna autót vagy televíziót létrehozni és mennyi idõ, információcsere kellene ahhoz, hogy ez megtörténjen?

Azt értem, hogy egyre összetettebb maga a tudomány, és – ahogy az elõadása végén említette – a csapata összetétele is heterogén tudományágakat képvisel. De mennyire költséges ez? A legendás „három Béla” (Flerkó, Halász és Mess professzorok) idejében még õk maguk alkották meg a saját eszközeiket (Bõvebben lásd Szentágothai és a „három Béla”, UnivPécs, 2012. október 15. 12–13. o.). Mennyire eszközigényes az idegtudomány? Ebbõl a szempontból úgy gondolom, hogy az idegtudomány elõnyös helyzetben van, mert nem elképzelhetetlen, hogy egyetlen ember sokkal nagyobb eredményeket tudjon elérni, mint egy százfõs csapat óriási nagy büdzsével. Ez természetesen nem jellemzõ statisztikai átlag, mert akinek több pénze van, az általában jobban boldogul – de ez csak a dolog egyik oldala, és nem jelenti azt, hogy mi csak zsenikkel dolgozhatunk. Durva becslések szerint a tudományos felfedezések 50%-a a tudósoknak mindössze 5–10%-hoz kötõdik. Ez figyelemreméltó adat: nagyon kevés ember nagyon sokat produkál. Viszont ahhoz, hogy 100% tudáshalmaz legyen, sok más ember munkájára is szükség van: be kell hozni a maradék 50% felfedezést, mely nem az említett 5–10% különleges csoport terméke. Az alapkutatásban részt vevõk kiválóságai miután felfedeznek valamit, gyorsan továbblépnek, valamilyen más, új, izgalmas területtel kezdenek foglalkozni – a megkezdett kutatás befejezését pedig rá lehet bízni sok középcsapatra, akik nagy lelkesedéssel dolgoznak azon, hogy az alapkutatásban felfedezett dolgokat a társadalom hasznára fordítsák – ez sem könnyû, de egy kicsit talán könnyebb. Ez a terület ember- és pénzigényes, a nagy beruházások


általában a tudomány ezen részét viszik elõre a legnagyobb hatásfokkal. Apropó gyakorlati hasznosság: nagyon sok olyan területet érintett az elõadásában, amelyek az alapkutatásához köthetõk. Sci-fik jutottak például eszembe, amelyekben rossz emlékeket törölnek ki az emberbõl. Mennyire tudja kontrollálni a kutatásából kinõtt ágakat?


Buzsáki György Agy-díjas kutató jelenleg az Amerikai Egyesült Államok ban dolgozik, ám Pécsett végzett. Az Orvosnapok alkalmából, október 18-án a PTE ÁOK Szigeti úti fõépületében tartott teltházas elõadása után adott interjút.

interjú A rossz memória törlése nem egy sci-fi, és igenis nagyon nagy szükség van rá, pláne az iraki háborúból hazajött sok amerikai katona esetében – persze Magyarországon ugyanígy jelentkeznek hasonló jellegû problémák. Ha azt meg tudjuk oldani, hogy ezek az emlékek eleve ne íródjanak be, vagy ha már ezek beíródtak, milyen módon lehet ezeket az emlékeket szelektálni, akkor meg tudnánk jelölni, hogy melyik a jó és melyik a rossz emlék, vagy fel tudnánk idézni a rossz memóriát, és a felidézése alatt azokat meg lehetne változtatni – legalább most már tudjuk, ez hogyan történik. Keresni kell olyan agymintákat, olyan biomarkereket, amelyek megbízhatóan jelzik ezt a problémát, és amelyekkel ezeket valamilyen módon meg lehet változtatni. Ez nem lehetetlen, csak nagyon sokat kell rajta dolgozni.

Az epilepsziáról beszélve is utalt arra, hogy a rohamok idõtartamát le tudják rövidíteni. Lesz valamiféle sapka talán, amivel meg is tudják majd akadályozni ezeket? Ez lenne a cél. Agykutató vagyok, vagyis alapkutatást végzek – viszont a neurológus barátaim a New York-i egyetemen nagyon komolyan ráálltak erre, s valószínû, hogy meg is fogják valósítani. Más területeken is folynak hasonló próbálkozások. Ahogy az elõadásomban említettem, a pszichiátriai betegségek nagyon fontosak, mert az endogén fenotípusokat, amelyek elektromos mintákban megjelennek, ki lehet nyerni. Ha pedig ki lehet nyerni, akkor lehet befolyásolni is! A gyógyszeripar egyre kevésbé érdeklõdik az agy iránt, mert egyre többe kerülnek a ku-

tatások, s sok szempontból úgy tûnik, hogy ezeknek a gyógyszereknek a kifejlesztése reménytelen. Ha a gyógyszeripar megtorpan, akkor más oldalról kell közelíteni – például az elektrofiziológia felõl. És se szeri se száma az új cégeknek, akik ilyen problémákkal próbálnak foglalkozni. Az emlékezés és a tanulás összefügg. A kutatásai alapján mit üzennek azoknak, akik tanulnak? Az alvás nagyon lényeges, és nemcsak az, hogy aludjanak az emberek, hanem maga az alvás minõsége is nagyon fontos. Az elsõ négy óra alvás a legfontosabb az emlékezés szempontjából – természetesen drogokat, alkoholt ne használjunk. Amit még ajánlanék, annak ellenére is, hogy nagyon nehéz megvalósítani: próbáljuk a személyes alvásmintáinkat az életünkhöz igazítani. Nagyon szerencsés az, akinek ez sikerül! Vannak korán fekvõk, vannak korán kelõk, a társadalom pedig nincs tekintettel rájuk, pedig figyelembe kéne venni az alvásproblémák következményeit. Nekem is volt egy kiváló emberem, aki 24 órát aludt, majd utána 96 órát volt ébren. Emiatt már a középiskolában is rengeteg problémája volt, az egyetemet el sem tudta végezni. Befogadtuk, és nagyon elégedettek voltunk vele, mert olyan feladatokat tudtunk rábízni, amik rá szabottak voltak. Említette, hogy az alapkutató, ha feltérképezett egy problémát, mindig továbbáll. Ön hova lép tovább? A tudomány mindig a legkisebb ellenállás irányába halad. Az a jellemzõje, hogy a lehetetlent próbálja megoldani, de még a lehetetlennek is van lehetetlenebb formája. Meg kell érezni azt, ha elért egy falhoz, és más irányba kell fordulni. Talán a rákkutatás erre a legjobb példa: óriási pénzeket öltek bele, a legtöbb áttörés mégis olyan területeken született, amelyek nem tartoznak kimondottan a rákkutatás célirányos kutatási körébe. A társadalomnak meg kell értenie, hogy muszáj 100 helyre invesztálnunk, mert tudjuk, hogy abból 99 kudarcot fog majd vallani, de az az egyetlen, aki sikerrel jár, vissza fogja hozni az egész befektetést. Ehhez persze létre kell hozni egy olyan tudós társaságot, akiknek tagjai kíváncsiak, akiknek ötleteik vannak, és akik az ötletek megvalósításán hajlandóak éjjel-nappal dolgozni – ebbõl garantáltan valami jó sül ki.


13

tudomány

A modern európaiak eredete három õsi populációra vezethetõ vissza „Ancient human genomes suggest three ancestral populations for present-day Europeans” Nature Magazin 2014. szeptember

Az idei év jelentõs felfedezést hozott az euró paiak genetikai állományának vizsgálata kapcsán, melynek egy nemzetközi együttmû ködés keretében a PTE Orvosi Genetikai In tézet két munkatársa – Melegh Béla profess zor és Bene Judit – is közremûködõje volt. A kutatási összefoglalót lapunk az együttmûkö dõ egyetemek újságjaival párhuzamosan közli. A Nature magazinban megjelent köz lemény arról számol be, hogy a korábbi el képzelésekkel ellentétben, a mai európaiak nem csak két, hanem három õsi populáció ból származnak. A kutatók õsi vadászó-gyûjtögetõ és a korai gazdálkodó életmódot folytató emberek DNS-állományát hasonlították össze a mai ember genomjával. A legkorszerûbb DNS-technológiát alkalmazó kutatás szerint a mai európaiak genetikai állománya három õsi populáció keveredésével alakult ki mintegy 7000 évvel ezelõtt.

Gazdálkodók a vadászó-gyûjtögetõk között

A kutatás kivitelezése A Tübingeni Egyetem és Harvard Orvostudományi Egyetem kutatói által vezetett nemzetközi konzorcium õsi emberi genomok szekvenciáját elemezte: egy mintegy 7000 éves korai gazdálkodóét az LBK kultúrából, Stuttgartból, Dél-Németországból, egy körülbelül 8000 éves vadászó-gyûjtögetõét a luxemburgi Loschbour barlangból és hét, közel 8000 éves vadászó-gyûjtögetõét a svédországi Motalaból. Az õsi és a mai emberek génállományának öszszehasonlításához a kutatócsapat genomiális adatot gyûjtött 2400 embertõl, majdnem 200 különbözõ populációból világszerte.

Szál, ami egészen Amerikáig elér A kutatás meglepõ eredményt hozott: a korábbi elképzelésekkel szemben a mai európaiak származásuk alapján három, és nem csak két õsi csoporthoz tartoznak. Az elsõ az õslakos vadászó-gyûjtögetõk, a második a közel-keleti gazdálkodók, akik 7500 éve vándoroltak Európába és a harmadik egy sokkal rejtélyesebb populáció, amely átível Észak-Eurázsián és genetikailag összekapcsolja az európaiakat és az amerikai õslakosokat. Nagyon meglepõ volt számunkra az a felfedezés, hogy az európaiak nem csak

A mezõgazdaság és az állatok háziasításának a kezdete, ami a Közel-Keleten 11000 évvel ezelõtt kezdõdött, óriási hatással volt az életmódra. A vadászó-gyûjtögetõ embereket folyamatosan gazdálkodók váltották fel, a populációk mérete nõtt, amely megalapozta a nagyobb városok és komplexebb társadalmak létrejöttét. Régészeti bizonyítékok arra utalnak, hogy az átmenet a gazdálkodó élet felé kb. 7500 éve következett be Közép-Európában, a vonaldíszes kerámia kultúra (linearbandkeramik, röviden LBK) megjelenésével egyidejûleg, amely egy helyhez kötött gazdálkodó kultúra volt. Régóta vita tárgyát képezi, hogy ehhez a megélhetési stratégiaváltáshoz a Közel-Keletrõl érkezõ tömeges vándorlás vezetett-e, ahonnan az emberek innovatív technológiákat és háziállatokat hoztak Európába, vagy a szomszédos populációktól terjedtek át a kulturális szokások. Az õsi vadászó-gyûjtögetõ és a korai gazdálkodók maradványain végzett legújabb genetikai vizsgálatok azt sugallták, hogy az emberek Európába történõ tömeges vándorlása egybeesett a gazdálkodás elterjedésével. Azonban azon genetikai elemeknek a mérete és eloszlása, melyek hozzáadódtak az õshonos európai vadászó-gyûjtögetõkhöz, még tisztázatlan.

14

két, hanem három õsi populációtól származnak – mondta David Reich, a kutatás egyik harvardi vezetõje. Korábban már találtunk egy õsi genetikai kapcsolatot a mai európaiak és az amerikai õslakosok között –, tette hozzá Nick Patterson a Bostoni Broad Institute-ból: Meglepetésünkre ez a komponens nem volt jelen sem az õsi vadászó-gyûjtögetõkben, sem az elsõ európai gazdálkodókban. Most már tisztán látszik, hogy a harmadik népcsoport, amely az európaiakat az amerikai õslakosokkal összekapcsolja, a korai gazdálkodók után érkeztek Közép-Európába – magyarázza Johannes Krause a Tübingeni Egyetemrõl, aki a jénai Max Planck Történelem és Tudományok Intézetének igazgatója: Azonban jelenleg még nem vagyunk teljesen biztosak abban, mikor került be az északeurázsiai komponens Közép-Európába.

Ki merre ment azóta? A rendelkezésre álló adatokból a kutatók ki tudták számolni a mai európaiakban található leszármazási komponensek arányát. Iosif Lazaridis (Harvard Orvostudományi Egyetem) szerint: Szinte minden európai ember ebbõl a három õsi csoportból származtatható, a különbség köztük a bennük lévõ egyes õsök relatív arányának tulajdonítható. Míg az észak-európaiak inkább vadászó-gyûjtögetõ õsökkel rendelkeznek – a litvánoknál ez az arány akár 50% is lehet –, addig a dél-európaiak esetében több gazdálkodó õst találtak. Európában mindenütt az észak-eurázsiai származás arányaiban a legkisebb, sosem több mint 20%, viszont szinte minden általunk vizsgált európai, valamint kaukázusi és a közel-keleti populációban megtaláltuk. Az alapvetõ életmódbeli átalakulás NyugatEurázsiában valószínûleg a neolitikus forradalom után történt. Természetesen számos kérdés még tisztázásra vár, többek között, hogy hol és mikor keveredtek a közel-keleti gazdálkodók az õslakos európai vadászógyûjtögetõkkel. Mindehhez további õsi DNS-mintákkal történõ kutatás szükséges. Tekintettel arra, hogy Magyarország valódi kincsesbánya, hiszen a neolit korból gazdag leletek tucatjai állnak rendelkezésre, a további finomabb elemzésekben változatlanul részt vesznek a Pécsi Tudományegyetem munkatársai is. Prof. Dr. MELEGH Béla Dr. BENE Judit


sport

Ûzzük a rókát! Manapság már a sport, így a fu tás is nagy divatnak örvend. De pontosan mi is a Pécset Kapos várral összekötõ Rókaûzõk lé nyege? Kodzsagogov Zsaklint kérdeztem. SZANYI-NAGY Judit interjúja

A Rókaûzõk… …egy egynapos váltófutóverseny, amit az Eger–Miskolc között rendezett Szarvasûzõk mintájára hoztak létre a szervezõk. A táv Kaposvár és Pécs városát köti össze, ami 85 kmnek felel meg. Ez 12 különbözõ nehézségû és hosszúságú szakaszra van osztva a 12 csapattag között. Egy csapat minimum 4 lányból és 8 fiúból áll, így mindenki kiválaszthatja a számára legmegfelelõbb szakaszt. A verseny célja elsõsorban az, hogy megmozgasson kicsiket-nagyokat, hobbifutókat és sportolókat, diákokat és dolgozó felnõtteket, fiúkat-lányokat egyaránt. Egyszóval minél több embert. Ez a kezdeményezés annyira bevált, hogy idén már a 20. alkalommal ûztük a rókát. Milyen feladatokat látsz el a rókaûzéskor? Idén már 5. alkalommal vettem részt a versenyen a PTE színeiben, egyetemi kategóriában, ami azt jelenti, hogy mindegyik csapattársam PTE-s hallgató vagy tanár volt. Eddig „sima” futóként indultam, akinek annyi volt a feladata, hogy átvegye a váltópontnál a bokára erõsített idõmérõ chipet a csapattársától, lefussa a saját szakaszát, és átadja a chipet a másik csapattársának. Kaposvárról külön szakaszbuszok szállítják a futókat a váltópontokhoz, útközben pedig megállunk szurkolni a többi versenyzõnek. Idén elõször már nemcsak futóként, de a Pécsi Rókák csapatkapitányaként is indultam. Így már nemcsak a saját szakaszom miatt izgultam, hanem azért is, hogy minden rendben legyen a verseny ideje alatt. Ami ezek szerint nem csupán egyetemistákból állhat. A futóversenyen szinte bárki részt vehet, nem csak egyetemisták. Hat kate-

gória közül lehet választani: középiskolások, felsõoktatási intézmények hallgatói, tanárai, amatõr futók, nyílt kategória, négyfõs váltó. Külön díjazzák a falkát, ami egy középiskolás és egy felsõoktatási intézménybõl álló csapat, illetve az álomváltót, ahol a szakaszgyõzteseket díjazzák. Nagyon vegyes a mezõny: vannak hivatásos sportolók, hobbifutók, de akadnak olyanok is, akik hébe-hóba mozognak, csak a jó hangulat és a csapat kedvéért vállalnak el egy szakaszt. Kor tekintetében széles a skála. Nem a gyõzelem az elsõdleges, hanem hogy olyan emberekkel és azt csináljuk, amit szeretünk, egy jó hangulatú versenyen, gyönyörû környezetben. Persze vannak „öreg”, visszatérõ rókák is, akik az egyre jobb eredményekre törekednek. A legutóbbi rókaûzés október 4-én volt. Az idei verseny rekordszámú résztvevõvel zajlott le. Több mint 80 csapat nevezett, ez több mint 800 fõt jelent. A PTE-t két csapattal, a Pécsi Rohammal és a Pécsi Rókákkal képviseltük. Öt év alatt folyamatosan javuló tendenciát tudunk felmutatni. Idén a Pécsi Roham az 5., a Pécsi Rókák a 2. helyezést érte el, így sajnos nem tudtuk megvédeni a tavalyi elsõ helyünket. Továbbá négy szakaszgyõzelmet is bezsebeltünk, így a Pécsi Tudományegyetem szerezte meg a legtöbb szakaszgyõzelmet az Álomváltó kategóriában: Nagy Máté 5,8 km-en, jómagam 4,9 km-en, Czigány András 8 km-en és Tillai Gergõ 7,1 km-en. Úgyhogy mindkét csapatra méltán lehetünk büszkék. Mik a céljaitok? Természetesen továbbra is szeretnénk indulni a versenyeken, ameddig csak lehet. Továbbra is két csapatot szeretnénk összeállítani, mert már kialakult egy hobbifutókból és sportolókból álló kis társaság, akikkel indulunk. Persze folyamatosan kell az utánpótlás is. Ami engem illet, végzõs hallgató vagyok, ezért egyetemi kategóriában csak a következõ évi Rókaûzõkön indulhatok, és szeretném, ha sikerülne a dobogó legtetejére állnunk.


15

diákportré

Egy falat folyékony házikenyér Beszélgetés Kovács-Öller Tamás sörfõzõ biológussal

Sör, serital, serike. Hívjuk bárhogy is, minden második egyetemistának (a minden elsõ a nõszemélyekre értendõ – tisztelet a kivételnek) megdobban szíve, ha erre a korsó nedûre gondol. Na most kérem, kössük össze magát a sört egy fiatal egyetemistához illõ hobbival! Hmmm… Szabadidõmben szeretek sörözni a haverokkal; szabadidõmben kézmûves söröket ízlelgetek; szeretek sörrel sütni, fõzni… Várjunk csak! Tudok egyet, amire senki nem gondolt: szabadidõmben szeretek sört fõzni. A mindenit! És tényleg létezik ilyen, és tényleg egy pécsi egyetemistáról van szó: Kovács-Öller Tamásról, aki már nemcsak maga és a baráti köre számára, hanem az egyik kézmûves söröket forgalmazó presszó közönségégének is készíti a jobbnál jobb söröket. Kérek mindenkit, hogy a korsó sör legyen kikészítve, hiszen e sorok után garantált a szomjúság! BARTAKOVICS Bettina interjúja

Kérlek, mondj pár szót magadról! Pest megyébõl származom, Szegeden végeztem biológusként, onnan kerültem a Pécsre, ahol még két évig dolgoztam, majd a TTK Kísérletes Állattani és Neurobiológiai Tanszékére vettek fel doktorira – itt volt lehetõségem elhelyezkedni abban a témában, ami érdekelt. Most végeztem el a PhD-tanulmányaimat, jelenleg épp a doktori védésemre készülök. Öt éve lakom Pécsett a feleségemmel és kisfiúnkkal. Ez alatt az idõ alatt találkoztam magával a sörfõzéssel is. Gerilla sörfõzõ vagyok, egyelõre még nincs saját fõzdém. A sörfõzésben jelen-

16

legi társam a sógornõm párja, Paulus Marcell. Neki köszönhetem, hogy ma én is ennek a hobbinak hódolok. Milyen érzés sört fõzni? Tulajdonképpen nagyon jó kis elfoglaltság: van otthon egy konyhád, összevásárolgatod a sörfõzéshez megfelelõ felszereléseket, kifejlesztesz recepteket magadnak, amelyet aztán végigkóstoltatsz a barátaiddal. Ez idõ alatt természetesen sokat kell olvasni a témában, például fórumokat, vagy éppen házi sörfõzõújságokat. Léteznek sztenderd receptek is, amelyek leírják az ajánlatos alapanyagokat. Ezek alapján könnyen kifejlesztheted a saját receptedet, hiszen nem kell mást tenned, csak a saját ízlésednek megfelelõ-

en változtatni az összetevõk mennyiségén és minõségén. A sör mindig vízbõl, malátából, komlóból készül, élesztõ hozzáadásával. Néhány dolgot még hozzá lehet adni, de a malátának, komlónak is rengeteg fajtája van. Pillanatnyilag számomra ez még csak egy hobbi, de szeretném, ha „önfinanszírozó” lenne. Milyen söröket készítettél eddig? Jelenleg Marcellal a szarvasi sörfõzdével mûködünk együtt, Táncoló Medve Sörfõzde mûvésznéven. Két sörünk került eddig kereskedelmi forgalomba, amelyek még csak csapon kaphatók, de már folytatódnak a tárgyalások, hogy üvegesben is megjelenjenek. Az egyik a Medvetánc, ami egy 3,8%-os alkoholtartalmú mézsör – ez volt az elsõ sörünk. A másik pedig az Indián, amely egy kicsit erõsebb, 6,1%-os, malátából készült amerikai komlós sör. Csináltam már többek között ízesített sört is, mégpedig karácsonyi sört. Ezzel sajnos nem voltam túl elégedett. Alapvetõen nem vagyok ízesített sör párti. Szerintem a sör mindenféle hozzáadott fûszerek nélkül is lehet jó. A gyümölcsös sört is „átszoktató sörnek” nevezném, ami azoknak való, akik (még) nem olyan nagy sörivók.


Mikor jut idõ a sörfõzésre? Nehéz dolgom van a kutatómunka mellett, így az esti szabad óráimban szoktam sörfõzéssel foglalkozni. Van egyébként egy tervezési fázisa is, amely során utánaolvasok a dolgoknak. Maga a sörfõzés nagyjából négy–hat órás folyamat. Ezen felül persze még két–három hétig érlelõdnie kell a nedûnek. Az üvegmosás, palackozás is elvisz jópár órát. Bizony sok idõt vesz igénybe, és nem utolsó sorban kell egy megértõ pár is, aki elnézi mindezt! Mik a jövõbeli terveid? Nagyon sok jól kidolgozott receptünk van. Az idei Ozora Fesztiválon tartottam egy sörfõzõ workshopot, ahol egy rozsos sört készítettem, speciális komló kíséretében. Ez annyira jól sikerült, hogy a szarvasi sörfõzdével ezt is szeretnénk megvalósítani. Van még egykét erõsebb belga sör is, amely elkészítésre vár. A jövõbeli titkos terveink között szerepel egy alkoholmentes ital, amely azoknak fog készülni, akik elviszik a haverokat fesztiválra kocsival, és nem ihatnak, de szeretik a komlót. Felvetettem továbbá, hogy a TTK-n lehetne a gasztro kurzusban is szó a sörfõzésrõl, amelyet még egy kóstolóval is meg lehetne fejelni.

gasztro

A Nagy Kolbászteszt

Hiába készültünk nagyon erre a szerkesztõségi eseményre, az elég hamar kiderült, hogy a „békebeli”, magyaros konyha éke, az illatozó sültkolbász bizony kihalóban lévõ étel: vagy csak hajnalban lehet hozzájutni bizonyos helyeken, vagy az utóbbi években egyszerûen már nem is sütik. Meg kell mondjam, megvolt annak a maga bája, amikor az egyik bevásárlóközpontban, ahol sokak emlékei szerint lehet sültkol-

bászt is kapni, a bácsi (esküszöm!) szinte könnybe lábadt szemmel mondta, hogy bizony, már vagy fél éve nem kapni ilyesmit náluk. Más helyeken is jártunk így, ezért négyféle kolbászt teszteltünk végül három helyrõl, melyek közül kettõ egy balkános ízeket felvonultató étterembõl, kettõ pedig két külön sütödébõl, de a Vásárcsarnokból származik. Azt nem tudjuk, hogy kinek milyen vélhetõen másnapos élmé-

„A lókolbászok akarták így” A csemegepultos naplója Október 26., Zsolnay Negyed

Meg a Göttinger Pál rendezõ és az egész estét elõadó Ötvös András is így akarta többek között, mármint úgy, hogy Gerlóczy Márton azonos címû regényébõl egy olyan darabot hozzanak össze, ami igazi

unikum. A fõhõs egy olyan, az „úgysem történik semmi”-t megunó író, aki két dolgot határoz el: hogy egyedülálló és csemegepultos lesz. Már ebbõl borítékolható, hogy írni és nõzni fog. A darab egyetlen, rak-

lapokból összeállított miniforgószínpadon játszódik, a monológ ebben, ez elõtt és körül zajlott: így lett a csempesorból hol a bolt hátsó bejárata, hol egy fürdõszobarészlet. A rendhagyó színpad mellett a tárgyanimáció volt, amirõl elõzetesen is sokat olvastam, és bevallom, igazán szkeptikus voltam látva a kolbászokat, rúdnyi felvágottakat, libákat, füzérben lógó paprikákat és fokhagymákat, szeletelõgépet, hogy

mi sül ki ebbõl. Hát jó. Merthogy a hajlott végû virslibõl tényleg lógó orrú lány lett, a felmosófából

nyei vannak ezzel az ételfélével kapcsolatban, de annyi bizonyos, hogy józanul tesztelve azért próbáltunk szempontok szerint haladni. Arra jutottunk, hogy a kinézet, az illat, a fûszeresség, az ízharmónia és az állag lesznek a csomópontjaink, és mindrõl megállapítjuk azt, hogy kinek ajánlanánk. Az egyik értékelõlapot idézve „az összeset melegen ajánljuk”, „és hidegen senkinek”, merthogy forrón mind finomabbak vagy valamivel finomabbak voltak. A kóstolókról is illik írnom: egy olyan ember volt köztünk mindössze, aki menzakajákhoz szokott, és most is mindent megevett – bár neki is elég karakán volt a véleménye. A csarnokból származó kolbászok összességében csípõsebbek és zsírosabbak is voltak, mint az éttermiek, ám heves vitát váltott ki a méretük és a színük, és oda jutottunk, hogy vajon mitõl kolbász a kolbász? A vitát a csevapokról, grillkolbászokról, lókolbászokról és egyáltalán mindenféle húskészítményrõl végül evésbe torkollt. A csarnoki két kolbász közül – bár

jóval vastagabbak és nagyobbak voltak – az egyik a legcsípõsebb, a másik a legfokhagymásabb jelzõt érdemelte ki, elõbbiben a tesztelõk megfogalmazása szerint „csomók” is voltak (abba nem gondoltunk bele, hogy azok mibõl lehetnek). A balkános ízvilágú kolbászkák közül a paprikásabbról a többség azt írta, „ez az igazi kolbászíz”, a „sápadtabbról” pedig egyikük azt írta, idézem: „melegen jó, de nem kolbász, hanem hús íze van”. Mert ahogy az egyik kóstoló fogalmazott, „tényleg nem a méret a lényeg”. Saláta, mustár és a csípõsség miatt tej vagy üdítõ – ezeket társították volna többen a sültkolbászokhoz, és abban mindenki egyetértett, hogy a kenyér vagy kenyérféle elengedhetetlen. Az illatokat tekintve (sorrendben) az égettes–zsíros, fokhagymás – meglepõen jó, füstös és fûszeres–nyami volt a jellemzõ. A tapasztalat szerint egy átlagos kisszobában mindez az illatkavalkád másfél napig ül meg.

hepciáskodó úrinõ, a szatyorból böfögõ alkoholista – a szexjelenetekhez (amibõl kicsit kevesebb volt ugyan, mint a regényben) használt szemléltetõ eszközök „anatómiai” pontosságán pedig vinnyogva nevetett az elõttem ülõ lány. Én meg teljesen meghatódtam attól, mennyire egyszerûen lehet a teljes érzelmi azonosulást, empátiát, odafigyelést és kedvességet egyszerûen úgy kifejezni, hogy valaki felvesz egy kardigánt. A

azokon túl egy-két rögtönzéssel is) szórakoztatta és nyûgözte le Ötvös András a termet megtöltõ sokaságot. És el is gondolkodtatta. A „levágok egy darabot. A

megelevenített kolozsvárik a vásárok megannyi szereplõjét visszaidézték – ahogy ki is mondatott: „a piac az élet”. A vicces karakterrajzok igazi, felszabadult egyszemélyes show-vá alakították a darabot, ahol a kortárs író szavaival (sõt,


kés hegyére szúrom és átnyújtom neki.” Nem csak a csemegepultban kapható dolgokból, de – ahogy mondani szokták – a nagy büdös életbõl is adott egy kis ízelítõt. Bár a darab télen zárul, és a Zsolnay Negyedben meleg kabátokkal telt meg a ruhatár, az elõadás mégis a nyarat, és idei Ördögkatlan Fesztivál szellemét idézte meg. A nézõk egy része vagy akkor látta már, vagy akkor éppen lemaradt a darabról, és a faluturisták is ott ültek az elsõ sorban.

17

gasztro Mert nem eszi meg a kutya a telet

Enni kell, de hogyan?


A Pécsi Tudományegyetem Földtudományok Doktori Iskolája, a Földrajzi Intézet és a Hallgatói Önkormányzat segítségével Baranya megyei állatvédõ egyesületek számára nagy adománygyûjtõ napot szervez november 4-én a PTE BTK–TTK aulában (Pécs, Ifjúság útja 6.). A nap során a meghívott egyesületek képviselõi standjaiknál számos információval és az örökbe fogadható állatok listájával egész nap várják az érdeklõdõket. Minden egyesület egy elõadás keretében, fotókkal bemutatja a munkáját, illetve a problémákat. Lehetõség lesz egy kerekasztal-beszélgetésre az egyetem néhány oktatója és az egyesületek képviselõi között, ezen kívül egész napos filmvetítés lesz az aulában. Az adománygyûjtés is folyamatos lesz; fõleg száraztápot, konzerveket, pokrócokat/törölközõket/használt ruhadarabokat, feleslegessé vált lábosokat, játékokat várnak, illetve egy kihelyezett dobozban lehetõség lesz pénzadomány elhelyezésére is. A nap végén az összegyûlt adományokat az egyesületek között egyenlõen osztják szét a szervezõk.

Manapság sajnos egyre kevesebben vannak tisztában az illemszabályokkal. Egy-egy alapvetõ szabá lyt talán mindenki tudatosan használ, azonban az etikett bizonyos elõírásait már csak azok ismerik, akik már utánajártak a témának. Ezúttal az étkezéshez kapcsolódó megannyi elõírás közül kerül néhány terítékre! HIDEG Beatrix írása

Kezdjük az evõeszközökkel, amelyeket az étkezésen kívül jelzésre is használhatunk, ha étteremben ebédelünk vagy vacsorázunk. Ha szeretnénk a következõ fogásra térni, helyezzük a tányér közepére a villánkat, a kést pedig helyezzük rá keresztben egy plusz jelet formázva. Amennyiben az étel ízlett, ezt is jelezhetjük: csupán vízszintesen kell elhelyeznünk a két evõeszközt úgy, hogy a száruk balra mutasson. Nemtetszésünk jeleként „A” alakban fektessük a villát és a kést a tányérra – hasonlóan ahhoz mint amikor csak szünetet tartunk evés közben – de ezúttal a villa rései közé kell illeszteni a kés hegyét. Fontos kellék még a szalvéta is, amelyrõl sokan megfeledkeznek, holott illetlenség érintetlenül hagyni. Amint leültünk az asztalunkhoz, ne hagyjuk a teríték mellett! Terítsük rögtön az ölünkbe, így a nemkívánatos ételfoltoktól is megóvhatjuk magunkat. Sokan az étke-

18

zés befejeztével beledobják az összegyûrt szalvétát a tányérba, ami szintén helytelen! Úgy illik, hogy miközben felállunk, a szalvétát laza csomóban összefogva a tányér bal oldalára helyezzük, ezzel is jelezve hogy finom volt a fogás. A kenyeret két kézzel törve, falatonként helyezzük a szánkba és bármilyen csábító is beletunkolni a pörköltszaftba, inkább ne tegyük! Mielõtt a pirítóst megkennénk, elõször szedjünk ki anynyit a tányérra, amennyit megennénk és onnan kenjünk, így nem lesz morzsás az egész darab vaj. Étkezéskor mindig használjunk kést és villát is, kivétel ez alól a spagetti és a makaróni, amit az olasz szokás szerint valóban kanállal és villával kéne fogyasztanunk. És mi a helyzet a szárnyasokkal, amit a közhiedelem szerint meg lehet fogni? Valóban, azonban csak akkor, ha a csont be van csomagolva, például alufóliával – egyébként a húst könnyen lefejthetjük késsel villával is anélkül, hogy zsíros lenne a kezünk. A nemrég megrendezett Oktoberfest és Gyulai Kolbászfesztivál nyomán még megemlíthetjük az ehhez kapcsolódó szabályokat is. Az illem szerint a kolbászt is késsel-villával kell fogyasztani, amelynek a bajor verzió esetében megvan a maga rituáléja: elõször keresztben kell elfelezni, azután hosszában, végül hámozás után mustárba mártogatni. Jó étvágyat!


A süti jó

És jótékony is lehet, nem csak hatásaiban. Október 15-én az Ifjúság úti „A” portánál rendezett vásárt a PTE TTK és a BTK Hallgatói Önkormányzata közösen (képünkön). Az édességeket 200 Ft-os darabáron, becsületkasszával értékesítették, befolyt összeggel (több mint 110 ezer Ft jött össze) a Tölösi Péter rákos és tumoros megbetegedésû gyermekek gyógyításáért küzdõ alapítványt támogatták. Az ANSA-SHS/Romania Project pedig november 5-én rendez jótékonysági sütivásárt az orvoskaron. Az esemény 9.30-tól kezdõdik, a Romhányi Aulában. Az adományokkal erdélyi diákokat támogat az alapítvány.


Igazából… szerelem SÁGI Lilla publicisztikája

Valószínûleg a szerelem olyan, mint a tánc. Meghallod a zenét, belemászik a muzsika a füledbe, átjárja a lelked, a szíved, a tested. A tánc elkezdõdik, szenvedélyes, pörgõ-forgó lépések, néha gyorsabban, néha lassabban. Nincs megállás. A nézõtéren néhányan csodálkoznak, milyen csodálatos, milyen szemet gyönyörködtetõ pár. Mások pedig irigykedve, rosszindulattal átitatva méregetik õket. A tánc halad tovább, éjt nappallá téve meg nem áll. Néha gyorsabban, néha lassabban. Nincs megállás. De mi van akkor, ha a kezdetben hangos zene elhalkul, a tánccipõk elkopnak, a parkett kiürül, majd az utolsó lámpafények is kialszanak? A sötétben nem tud táncolni a pár. Botladoznak, egymás lábába akadnak. A cipõ tör, a ruha szorít, a zene már inkább idegesít. Megáll-e a tánc? Meg kell-e állnia? Mi lesz, ha jön egy új partner, akivel a tánc egész más? Nem kellenek évek az összecsiszolódásra, az elsõ lépéstõl kezdve ott van az összhang. Az új partnerrel a zene is másképpen szól. A dal ugyanaz, még minden olyan más. A világban mindenkinek meg van a maga táncpartnere, a kérdés csupán az, hogy véget ér a tánc, vagy örökké tart.

BÖG-RÉM – A bög-rémet onnan lehet felismerni, hogy egy füle van, illatokkal vonzza magához áldozatát, lassan gõzölögve cserkészi be, majd a forró fülét rátapasztja áldozata kezére, és nem ereszti. Kihûlve ártalmatlan. Kékben és PTE-s felirattal nyerhet egy példányt a sudoku nyertese. Beküldési határidõ: november 13. Beküldési cím: [email protected]


19

kultúra

Los Závadas Pál és Péter; Péter és Pál

FOTÓK: MÁRK MIRKÓ

Péteri írás Mész

Egy este Závadáékkal Országos Könyvtári Napok Szervezõ: Csorba gyõzõ Könyvtár Tudásközpont, október 15.

Závada Pál Kossuth-díjas író a pécsi Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát 1978-ban, 1982ig tanított is az egyetemen. Akkoriban nem foglalkozott írással, inkább statisztált a Pécsi Nemzeti Színházban. Fia, Závada Péter számára Pécs zenei élete volt a meghatározó, a fiatal költõ komoly slammer múlttal rendelkezik, Pécsett is rendszeresen fellép az Akkezdet Phiai zenekarral vagy slam poetry esteken. Népszerûségükre jó példa, hogy új székekre volt szükség a teremben, akkora közönséget vonzottak. A bõ másfél órás beszélgetés alatt Pécs éppúgy szóba került, mint a hiphop, az internet vagy az identitás. Sosem gondoltam volna Závada Pálról, hogy órák hosszat szörfölget a neten. Arra hivatkozik, hogy képeket vadász. Mert írásra inspirálják a képek. Egy-egy évszámra, egy-egy helyszínre rákeresett, s mindig talált valamit, ami megmozgatta a fantáziáját.

Alkotás „Apámon régebben azt láttam, hogy ül és dolgozik, nem mutatja a fázisokat, nem beszél róla… Abszolút belül éli az alkotói életet.” „Nem csináltam ügyet belõle soha, ha írok. Mindenkinek van munkája, csinálja. Nem vagyok féltékeny a munkaidõmre.”

Aligha kétséges, hogy a mészkõ minden formája, tehát a te csontjaid egy része is, valamikor oldott állapotban volt a tengerben, Anya. Legalábbis ezt olvastam valami képes ismeretterjesztõ újságban, amikor beültem melléd, egy kikapcsolt fodrászbúra alá – a tiéd megnyugtatóan zúgott. Aztán fizikai folyamatok következtében csapódtál ki, élõ szervezetek közbenjárásával választódtál ki. A széndioxidban gazdag esõvizek bontani kezdték a föld megmerevedési kérgét – írták, én pedig ebbõl arra következtettem, hogy roppant mennyiségû, erõsen koncentrált szénsavas oldatként jutottál a tengerbe – a búra zúgása mintha a tengeré. Helyenként a koncentráció oly fokot ért el, hogy a mészkõ, mint iszap rakódott le. Jelenleg is találni még igen nagy mélységben is mésziszapot. Úgy látszik, azóta is egyre képzõdsz. A mészkõ kitûnõ építõ anyag. A tömött mészkõbõl égetik a meszet. Miután meghaltál, Apa beidõzített egy tisztasági festést. A mészégetés alapanyaga a mészkõ, kalcium-karbonát. Apró kalcitkristályokból állsz, Anya. Ezer Celsius-fok körüli hevítés hatására szén-dioxidra és kalcium-oxidra esel szét. A szén-dioxid a lelked. A szén-dioxid légnemû, távozik, és visszamarad a szilárd halmazállapotú kalcium-oxid, az égetett mész. Apával úgy döntöttünk, hogy „szép gyöngén” megfogjuk az elégett csontjaidat, az elégett véredet, és a mészhabarcs közé keverünk, noha már abban is te voltál. Aztán amit estig raktunk, leomlott reggelre.

Páli írás „A nézõk a színházban egy helyrõl figyelték az elõadást, ma a nézõk a filmekhez szoktak, sok nézõszögváltás, közeliek, képugrások, megtanultuk, nem ijedünk meg tõle. Én is ugyanezt csinálom. Úgy igyekszem megfirkálni a mondandót, hogy jobban hasson. Nekiáll az ember felgombolyítani egy történetet, amit nem tud megemészteni, ami a torkán akad, s azok közé állít egy privát történetet, s ugyanezt magánéleti szinten is… Ha nem tudok mit kezdeni egy történettel, akkor megírom.”

20

A Természetes fény egy részletében a II. világháború elõtti eseménysor zajlik: „Ugyanazokban napokban kaptuk vissza Észak-Erdélyt, s hozzák meg az I. és II. zsidó törvényeket. A szereplõim közül néhányat ez érinti, a többieket az. Véletlenül egy asztalnál ülnek. Egy idõ után mindenki mindenben érintett. s ahogy megpróbálom kibontani ezt a mások által még nem kibontott történetet, s leírom, akkor rájövök, hogy iszonyat ismerõs nézetrendszerek, látásmódok alakulnak ki a szemünk láttá-


ra, amelyek hasonlítanak a ma radikalizálódó eszmerendszerekre. Mindenki úgy néz ezekre a helyzetekre, mintha újak lennének. Nem kell különösebben kutatni azért, hogy 60–80 évvel ezelõtti történésekre rá tudjunk mutatni, mint párhuzamokra. Ezek úgy beszélnek a mához, hogy csak ki kell bontani a helyzeteket, hogy érthetõ legyen.”

Péteri identitás „A szlovákságból én azt hiszem, kimaradtam. Sokat jártam Tótkomlósra, ott nyaraltam. Azon kívül, hogy beszélték ez a félig magyar, félig szlovák zárványnyelvet, én ebbõl nem sokat kaptam. Akkoriban a halott anyám története jobban érdekelt. Anyukám zsidó származású, az õ édesapja története is jobban érdekelt a szlovákságánál. Ami az orrom elé volt rakva, az sosem izgatott. Ami nincs felkínálva nekem, az jobban izgat. Semmit nem tudtam a zsidó felmenõkrõl. Errõl mi nem beszéltünk. Láttam, hogy apát elképesztõ módon érdekli a szlovákság, én csak a családon belüli vezényszavakat szedtem fel.”

Páli identitás „Hallottam én a nagyszüleimet szlovákul beszélni, nagyon sok magyar szót olvasztott magába ez a nyelv, szlovák ragozással… Mindkét nagyapám az I. világháborúban szolgált. Szociológusként tudtam velük interjúzni úgy 30 éve. Fontosak voltak nekem, mert olyan történeteket tudtam hallgatni tõlük, ami közvetlen anyaggyûjtésszámba ment. Sokáig tudtam táplálkozni az otthoni forrásokból. Anyámnak fontos volt, hogy tudjak válaszolni az öregeknek az õ szép, furcsa nyelvükön, holott anyám volt az elmagyarosodás lelke, tudta, hogy nem szlovák iskolába fog adni minket, hanem a magyarba, mert az jobb volt, könnyebb volt továbbtanulni belõle. Anyám tudta, hogy nemzetiségi öntudat nem kell, aki nagyon szlovák akar lenni, az '47-ben visszatelepült, s roszszul járt, mert rossz szlováktudással nehezebb helytállni. Lehet nemzetiséget váltani. Lehet felnõni magyar iskolában tanulva. Mi elmagyarosodtunk. Ez részben kényszerpályák eredménye, részben a kényszerek közötti bolyongás természetes folyamat volt.” Összeállította: BALOGH Robert

Origamiinstallációt ragasztottak fel el a Tudásközpont fõbejáratához október 28-án, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy november 10-én, 14 és 17 óra között origamibagoly-hajtogatás lesz a regisztrációs pult elõtt. Baglyot hajtogatni nem olyan nehéz dolog, nincs másra szükség, mint egy négyzet alakú papírlapra, s két kézre, esetleg a bagoly szeméhez nem árt egy ceruza sem. A többi majd a helyszínen kiderül!

Munkák és napok MESTERMUNKÁK címmel nyílt kiállatás október 30-án a Nádor Galéria Art&Med Kulturális Központban. A válogatás a pécsi Mûvészeti Kar Doktori Iskola 2014-ben végzett hallgatóinak munkáiból készült. Kiállítanak: Botka Ildikó, Lucza Zsigmond, Sárréti Gergely, Szabó Klarisz Médea, Szántó István, Szigeti Gábor Csongor, Tóth Veronika, Varga Gabi. A kiállítást Várkonyi György mûvészettörténész nyitotta meg, köszöntõt mondott Zábrádi Mariann tudományos titkár. Botka Ildikó: Ívelt törésekbõl állt egy korábbi munkám, elkezdtem pakolni õket otthon és azt vettem észre, hogy érdekes lett az eredménye. A véletlen hozta létre ezeket a munkákat. Festõ szakosként szeretem a nyers vászon színét, a hat szemesztert egy-egy munka idézi meg, mindegyik visszautal az akkori munkáimra. A háromszög alakú vásznakból álló tárgyak belseje is rejt valamit, mindegyik mást. Az egyikre azt írtam románul, hogy „nem keresem a lehetõségeket, de ha adódnak, akkor kihasználom”. Sárréti Gergely térinstallációjára akár rá is szabad feküdni, és az emberi szívet formáló párna a fülünkbe suttogott különbözõ szövegeket, nekem egy nõi hang jutott, mely szerint õ valakinek a hátába mélyesztette a körmeit. A magaskultúra találkozását foglaltam össze a giccsel. A térinstalláció képei úgy néznek ki, mint egy reklámfotó, de az egész egy paródia, mintha egy katalógusból vágtam volna ki a képeket. Az egész címe az, hogy Giccs. Nem üzenetem van, ez inkább társadalomkritika, mely a giccs és a design fogalmát járja körül. Szigeti Gábor Csongor munkái a mûvészeti határterületeket kutatják, fényújságokra épített kísérleti munkákat állított ki. Az egyik egy rejtett tárgy, egy betonnak tûnõ fémtárgy, amely a nézõket a magasból pásztázza (egy háromszögbõl néz ki). Ez lehet Isten szeme is, de a megfigyelés módja egy képzõmûvész esetében más, mint mondjuk egy szociológusnál. A mûvész holisztikusabban lát, átfogóbb képeket kap, mint mások. Egy márványlap stilizáció mögött is fény-


FOTÓ: MÁRK MIRKÓ

Bagolyhajtás

újság fut. Szakrális áthallásokkal használok angol nyelvû sírfeliratokat. Tekinthetjük ironikusnak is, hiszen az ilyen fényújságokon az szokott megjelenni, hogy pizza 300 Ft. Az is benne van, hogyha ma elmegyünk egy temetõbe, akkor a feliratok szeretetteljes kedvessége társul a mûanyagtubusokba állított virágok látványával.

21

belépõ 8 mm

Sráckor az Urániában Megújult az Uránia mozi! Modernebb külsõ, pattogatott kukorica, homorú vászon és pincérnek öltözött jegyszedõk szerepelnek a nemrég újra megnyitott, országos viszonylatban is nagy tradícióval rendelkezõ filmszínház ismertetõ jegyei között. Kedd este volt, de Sráckor (Boyhood) címû amerikai filmen majdnem teltház. 8.7es értékeléssel bír ez a film az IMDB filmes portálon, és több, mint 3 órás. A fõszereplõ egy átlagos amerikai család, ezen belül egy testvérpár, ezen belül pedig a fõszereplõ „fõsrác”. Filmtörténeti újítással operál ez az alkotás, ugyanis megszakításokkal 13 évig forgatták, így gyermekszereplõk gyakorlatilag a kamerák elõtt nõttek fel. A film forgatása egyfajta Truman show volt, kivéve, hogy itt nem korlátozták a

Gólyabál

színészeket napi 24 órás izolációra és tudatában is voltak annak, mibe csöppentek. A filmben szereplõ amerikai család testesíti meg az amerikai álmot, annak tökéletlenségeivel együtt. Véleményem szerint erõltetetett volt a film, mivel ez a fajta életvitel és élethelyzetek, amelyeket a film készítõi illusztráltak ilyen vegytiszta formában sehol sem fordulnak elõ. Egyik szereplõnek sem volt igazi karaktere, õk az „abszolút azonosulhatók”, mint a Mátrixban Neo vagy a Star Warsban Luke Skywalker. A fõszereplõ srác pedig 13 évig mindenre egyformán reagál, mintha egy Marcus Aurelius filozófiájáról szóló órán ülne, és a sztoicizmust lényegét készülne elsajátítani. KOVÁCS Szabolcs

Mit tud tenni egy férfi? Borotválkozzunk meg alaposabban? Vegyük fel a vizsgázós öltönyünket egy feltûnõbb inggel? Pucoljuk ki megunt „ünneplõs” cipõnket? Talán csak azért érdemes, hogy jobban mutassunk a partifotókon. Státuszt demonstrálni nem alkalmas. Sajnos vagy szerencsére nem férfiszabók fogják pontozni a zakó szabásvonalát, rá fognak lépni a kézzel készült cipõnkre és senki sem fogja elkérni a drága óránk eredetiségét igazoló tanúsítványt. A bál félhomályában egyetlen dolog fog valójában látszani. Az, hogy kényelmesen érezzük-e magunkat a bõrünkben, vagy csak feszengünk a jelmezünkben. Ha ismerkedni mentünk, akkor amúgy sem a legjobb helyet választottuk. Hiszen legtöbben itallal a kezünkben a barátaik körében élvezik a buli sodrását, ügyet sem vetve a körülöttük zajló divatbemutatóra. A szandál zoknival persze itt sem lesz plusz pont, de szokás szerint többet számít, hogy hogyan mozgunk, szólalunk meg. Akinek van egy szabad másnapja, és tervezi kicsit jobban elengedni magát, jobb, ha elõre gondol a károk minimalizálására, és a féltett kiegészítõk mellõzésére is. Mindenki hallott már olyanról, aki arra ébredt, hogy éjjel gonosz kis manók elrejtették a fél pár cipõjét, vagy beleejtették a telefonját egy szökõkútba. Némi igényesség nem árt, de elsõsorban maradjunk önmagunk, és élvezzük az gólyabált szabadon. MÁRK Mirkó

könyvjelzõ

Összpontosíts a konyhára! Stahl Judit: Gyors konyha Alexandra Kiadó, 2014

25 percig az ahhoz nem szokott is tud összpontosítani, emiatt szokás a tanulást olyan 25 perces etapokra bontani a hatékonyság kedvéért. Mivel a tanórák általános iskolában és középsuliban 45 percesek, az egyetemi elõadások pedig másfél órát ölelnek fel (ami kétszer 45 perc), azért ennél biztosan mindenki többre képes. Mondjuk 30 percet biztosan képes koncentrálni az is, akit éppen a gólyabállal kapcsolatos öltözete, az egyre zordabb idõjárással párhuzamosan egyre morcosabb fõbérlõ, vagy éppen hogy rózsaszín felhõkbe burkolt szerelmi álmodozás köt le. A félóra, az tutti koncentráció. Namost. Az emberek egy kutatás szerint maximum 7, és legalább 3 dologra képesek egyhuzamban és egyszerre figyelni. Emiatt szoktak egy-egy terület kapcsán maximum 5 gombot odarakni, és a kék halálos programban is emiatt van három (igen/nem/mégsem) opció (ezek alapján a

gyártónak nem a kifinomult és koncentrált elmék jelentik a célcsoportot). Harmadik megállapítás: a fõzés maga a zen, a letisztult, gyorsan és kellemes haszonnal járó koncentráció. A fentiekbõl kiindulva pedig a legjobb az, ha öt összetevõbõl (mindre egyformán koncentrálva) és 30 perc alatt tudjuk az ételt elkészíteni. Nem tudom, ezek jártak-e Stahl Judit fejében, mikor a legújabb szakácskönyvét megírta, de tény, ami tény: vannak tízperces receptjei, 45 perces receptjei, de a legtöbbet félóra alatt és öt hozzávalóból lehet összedobni. Viszlát, hosszú bevásárlólista, sok fõzés közben halmozódó mosogatnivaló és hosszas pepecselés. Inkább csak fõzzünk és együnk.

Nyerd meg a könyvet! Kérdés: Hány perc alatt készíthetõ el a legtöbb, könyvben szereplõ recept? Beküldési határidõ: november 12. Cím: [email protected] A helyes megfejtõk között a Gyors konyha címû könyvet sorsoljuk ki.

22

Programok november 3-tól 16-ig. november 3. (hétfõ) KIÁLLÍTÁSMEGNYITÓ 16.00 A Csoko-Láda csokoládécsomagolási pályázatára érkezett munkáiból A PTE és a Pécsi Mûvészeti Gimnázium hallgatói számára kiírt tervpályázat eredményei ZSOLNAY NEGYED – E78 – KEMENCE GALÉRIA

november 4. (kedd) EGYETEMI 19.30 „Összefogás az állatokért” adománygyûjtõ nap BTK–TTK AULA

KONCERT 19.00 Voca People

IRODALOM MOZI 18.00 Kritikai Szalon 18.00 Isabelle Mergault: Tök jóképû Esterházy Péter Egyszerû történet vagy! (francia nyelven). vesszõ száz oldal – a Márk-változatáALLIENCE FRANCAISE DE PÉCS ról beszélget Böhm Gábor irodalmár, Csönge Tamás a Pécs Irodalomtudományi Doktori Iskola hallganovember 8. (szombat) tója, Vári György kritikus, Bozsoki Petra, az est házigazdája. KONCERT MÛVÉSZETEK ÉS IRODALOM HÁZA 19.00 Unicum Laude 20+ KONCERT 19.00 The Richard Bona Quintet 19.00 Quimby A kameruni zenész a világ egyik legjobb basszusgitárosa.

KODÁLY KÖZPONT

KODÁLY KÖZPONT

november 6. (csütörtök) EGYETEMI 15.00 Díszdoktoravató Ünnepi Szenátusi Ülés a Magyar Tudomány ün- Elõzenekar: Z.U.P. nepén ZSOLNAY NEGYED – E78 PTE DR. HALASY- NAGY JÓZSEF AULA

november 9. (vasárnap) KIÁLLÍTÁSMEGNYITÓ 18.00 A 2014-es Bogyólé címkék kiKONCERT állítása 19.00 Pannon Filharmonikusok: „Oly A Vylyan Pincészet X. Bogyólé cím- korban éltem én a földön…” kepályázatán a díjátadót és közös Radnóti Miklós emlékhangverseny koccintást követõen afterparty: KODÁLY KÖZPONT Valerie + Dr. Tao

ÁMÁN Anna

ZSOLNAY NEGYED – RE:PUBLIC GALÉRIA ÉS BÁRCSAK KÁVÉZÓ

november 10. (hétfõ)

EGYETEMI 18.00 Gondolatok az autoimmun betegségekrõl. KODÁLY KÖZPONT EGYÉB Czirják László elõadása az Egészség 18.00 Itt és most – tibeti buddhista Akadémián november 5. (szerda) látásmód PAB SZÉKHÁZ Szilágyi Róbert elõadása EGYETEMI MÛVÉSZETEK ÉS IRODALOM HÁZA november 11. (kedd) 18:00 El van-e rendelve elõre a sorKONCERT som? KONCERT Nagy Zoltán Csaba református 19.00 Bereczki Zoltán és zenekara – 19.00 A Shakespeare Big Band konÁlomkép Turné 2014 egyetemi lelkész certje ZSOLNAY NEGYED – E78 november 7. (péntek)

vendég: Falusi Mariann

IFJÚSÁG ÚTJA A 223 TEREM


MÛVÉSZETEK ÉS IRODALOM HÁZA

belépõ

Majomkenyérfás, vörösen izzó naplemente

Gólyabál „Nincs egy rongyom sem, amit felvehetnék!” – egy újabb ismerõs mondat, sõt, talán az egyik leginkább sztereotip a „Fáj a fejem!” után, amely egy nõ szájából elhangozhat. És igen, most ismét aktuális, hiszen ez a kijelentés hatványozottan igaz a gólyabálok esetében. Legalábbis a csinos, nõies, ünnepi öltözetek általánosságban még ritkábbak a nõi ruhatárban, mint a hétköznapi variációk – bármit is állítanak a hölgyek. Sajnos többszörösen igaz ez rám is, bármennyire is fanatikus megszállottja vagyok az elegáns daraboknak. A gólyabál ugyanúgy különleges alkalom, mint például egy maskarás bál. Eleve a karneváli hangulatot, a jelmezviselést idézi fel, amely már a megszokottól eltérõ viselkedést kíván – tekintve ezáltal az öltözködést is. Ráadásul hiába szól a báli zene helyett például a disco vagy az alternatív „muzsika”, az ünneplõruha viselése azt mutatja, megadjuk a kellõ tiszteletet az alkalomnak. Hogy miféle tiszteletrõl lehet itt szó? Ez egy több komponensû dolog: új élet, új közeg, új intézmény – csupa változás, csupa új élmény. Mindemellett pedig az sem utolsó szempont, hogy a fiúknak csakúgy különösen jól áll az elegáns öltözet, mint a hölgyeknek. …és ha megvan a megfelelõ ruha, akkor reméljük, a fejünk sem fog fájni, vagy maximum talán csak a legvégén. Azt pedig mindenki maga döntse el, mi okozza ezt. SZANYI-NAGY Judit

november 12. (szerda) EGYÉB 19.30 A Pécsi Playback Színház elõadása MÛVÉSZETEK ÉS IRODALOM HÁZA

november 13. (csütörtök) KONCERT 19.00 Pannon Filharmonikusok: Kis esti zene Mozart: G-dúr szerenád K.525, „Kis éji zene”, M. Haydn: Adagio és Allegro molto a D-dúr szerenádból, Brahms: III. szimfónia (F-dúr)

SZÍNHÁZ Janus Egyetemi Színház A helység kalapácsa 11.05. 19.00 Pécsi Harmadik Színház Bányavirág 11.03. 19.00 Prah 11.10. 19.00 PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ Én és a kisöcsém 11.03., 11.16. 15.00; 11.05–06. 11.16. 19.00 A király beszéde 11. 07–08. 19.00 39 lépcsõfok 11.07–08. 11.15. 19.00 Születésnap 11.09. 17.00, 11.12. 19.00 Szentivánéji álom 11.09. 17.00 Bolha a fülbe 11.13–14. 19.00 , 11.15. 15.00

KODÁLY KÖZPONT

november 14. (péntek)

MOZI

TÁNC 19.00 Misina Néptáncegyüttes és Táncszínház: 10 év – Recept A program az elmúlt tíz év receptjét, esszenciáját adja: válogatás a zeneiés táncos közösség számára legkedvesebb közös alkotásokból.

APOLLÓ Ida* 11.03–05. 16.00, 11.03. 20.00 Egy szerelem története: a nõ (HE DISAPPEARANCE OF ELEANOR RIGBY: HER)* 11.03. 16.00, 11.04–05. 18.00 A pap gyermekei (SVECENIKOVA DJECA)* 11.03–05. 18.00 St. Vincent* 11.03. 18.00, 11.04–05. 20.00 Micsoda nõk (SOUS LES JUPES DES FILLES)* 11.03–05. 20.00 Két nap, egy éjszaka (DEUX JOURS, UNE NUIT)* 11.04–05. 16.00

KODÁLY KÖZPONT

november 15. (szombat) KONCERT 21.00 – A.K.K.E.Z.D.E.T.P.H.I.A.I. vendég: Stereo Kollektiv, Dózi (Závada Péter interjúnk a 20. oldalon olvasható) PÉCSI EST CAFÉ

november 16. (vasárnap) KONCERT 18.00 Jótékonysági koncert az új pécsi szerb kápolnáért és egyházi gyûjteményért Fellép a Vajdasági Rádió és Televízió Zenekara Miæa Jankoviæ vezetésével. KODÁLY KÖZPONT

URÁNIA Az ismeretlen Drakula 11.03.16.30, 11.04. 20.30 St. Vincent* 11.03., 05. 18.30; 11.04. 16.30, 11 Harag 11.03. 20.30, Sírok között 11.04. 18.30, 11.05. 20.30 Csillagok között 11.06. 16.30, 19.30; 11.07. 15.00, 20.00; 11.08. 17.30, 20.30; 11.09. 15.00, 20.00; 11.10. 17.00, 20.00; 11.11. 15.00, 11.12. 16.30, 19.30 Interstellar* 11.10. 20.00 Az útvesztõ 11.07., 09., 11. 18.00, 11. 08. 15.30, 11.10. 15.00

Köles Ferenc a PTE-n végzett, mára immár Jászai-díjas színész, elsõ rendezését a Szerelmem, Majom úr!-at a Janus Egyetemi Színházban november 18-tól láthatják az érdeklõdõk. BALOGH Robert írása

Köles Ferenc elmondta, hogy a 2000-es évek közepén, a még Balikó Tamás vezette Pécsi Nemzeti Színházban támogatták azt, ha valaki a „lekötetlen energiáját” egy-egy maga által kitalált elõadásra fordította: Lett ebbõl egy állandó poénom a büfében, hogy majd a meghallgatáson esek-kelek, és mondogatom, hogy az elõadáson másképp lesz. Addig-addig piszkálgattak azzal, hogy mikor rendezek, hogy tényleg ki szerettem volna próbálni magam a barikád második oldalán.” A Janus Egyetemi Színpad egyik vezetõje, Tóth András Ernõ kész helyzet elé állította azzal, hogy javasolta, hogy egy pályázatra adjanak be egy darabötletet. Keresztesi József egy négyszereplõs komoly darabot szeretett volna, én inkább egy flashre építettem volna az egészet úgy, hogy a próbán bedobott Tarzan-motívummal dolgozzunk két-három hónapot, Józsi pedig a próbák közben születõ ötletekbõl írja majd a darabot, s meglátjuk, mi lesz belõle – meséli Köles. A pályázatra viszont elõre le kellett adni néhány oldalt, ráadásul Tarzanon túl Attenborought, sõt a Weissmüller legendát is (hogy egy erdélyi úszóból lett világsztár bádogbódéban hal meg élete végén) is beleálmodták a szövegbe. A tavalyi évadban Köles Ferenc rengeteget dolgozott, négy bemutatója volt, de ezt a darabot a pályázat miatt június végéig muszáj volt színre vinniük. Amikor újraolvastam a pályázatra beadott 7–8 oldalt, rájöttem, hogy nagyon jó az irány. És elkezdett hízni a


hülyeség. Közben kiderült, hogy a Tarzan név jogdíjas, ezért Józsi kitalálta ezt a Szerelmem, Majom úr! címet, ami a Szerelmem, Viszockij címû Marina Vlady filmhez ad áthallást. Az egész darabot átraktuk Londonba, Jóska ráhúzta a londoni esõs hangulatra az esõerdõ monszunesõjét, belemasszírozott egy kis társadalomkritikát. Például Attenborough elkezdi elemezni a „vad lordok” esetét, amely a mûben mozgalommá nõ: a lordok odaadják a gyerekeiket a vadállatoknak, hogy azok neveljék fel õket. Songok is kerültek bele, kapott a Gorilla egy dalt, a Kapitány is. Tóth András lett az öreg majom, az öreg Jane-t pedig Sólyom Kati alakítja. Csernák Zoli írta hozzá a zenét, remekül mûködik. Józsinak megszaladt a tolla, még én is bele-beleszóltam, a jól hangzó posztmodern revü nevet adtam neki. Elsõ rendezéséhez Köles kikérte kollégái véleményét is, de a legtöbbeknek nem volt ideje reagálni. Horgas Ádám rendezõ-koreográfus úgy vélte, nincsenek a darabban viszonyok, nincs se eleje, se vége, ettõl kicsit elszontyolodtam. Végül egyedül maradtam a gondolataimmal. Arra jutottam, hogy kap az egész egy hollywood-i keretet! Úgy indítunk, ahogy a filmben Tarzan megmenti Jane-t a vadállatoktól. A végén pedig az öreg Majomúr ölében viszi az idõs Jane-t, sétál a majomkenyérfás, vörösen izzó naplementébe és elkezd permetezni az esõ. A darab többi része egy kusza álom, amiben Jane teázik egy majommal, vagy egy törzsfõnökkel… Közben áthallásosan beleszüremlik a mai élet a stadionozással… Az a rendszere a darabnak, hogy nincsen benne rendszer – magyarázza Köles és hozzáteszi: „Majd' megdöglöttem az izgalomtól, de óriási öröm volt a bemutató. Úgy érzem, hogy fogok én még rendezni. Jó élmény volt. Csupa olyat tettem, amit nem lett volna szabad, aztán mégis sikerült. Rengeteg mindent csomagoltunk a hat képbe, rengeteg hülyeséget.

23

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM HÍRLAPJA MEGJELENIK KÉTHETENTE. with English page. XV. ÉVFOLYAM 12. SZÁM november oldal. 20. oldal

Recommend Documents