A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM HÍRLAPJA MEGJELENIK KÉTHETENTE. with English pages. XVI. ÉVFOLYAM 6. SZÁM április oldal

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM HÍRLAPJA – MEGJELENIK KÉTHETENTE

wi Engli th sh pa ges XVI. ÉVFOLYAM 6. SZÁM – 2015. április 27.

16–17. oldal

Körkérdés

Publikus az oldalad?

téma Nem teher alatt nõ a pálma

LENGYEL MIRELLA BTK MA I. ÉVF.

Nem korlátozom egyáltalán, hogy mit láthatnak a közösségi oldalon, viszont azt meggondolom, hogy mit teszek ki és milyen képet töltök fel. Nem nagyon szeretek írni arról, hogy mit gondolok, a véleményemet nem szoktam kifejteni, inkább képeket, illetve zenéket osztok meg. A megosztásaim kapcsán még nem történt visszaélés. Olyasmi viszont igen, hogy azt osztottam meg, hol vagyok éppen, és ebbõl probléma adódott: mondjuk másnak mást mondtam arról, hogy éppen akkor hol vagyok.

KUN GÁBOR ZSOLT MK II. ÉVF.

Igazából mindegy is, mit osztok meg, de legtöbbször ilyen sörös, jó csajos dolgokat. Ez a késõbbiekben lesz majd gáz, amikor már fõállásban tanítunk. A netes zaklatásnak, a visszaéléseknek csak egy pontja van, ami mindennek a gyökere szerintem: vannak emberek, akik nem képesek elviselni, hogy élnek más emberek is rajtuk kívül és nem egyezik a véleményük! Ennek cikizés, egymásra fújás a következménye. A Facebook miatt pl. a kapcsolatok kb 70%-a megy tönkre.

LOVÁSZ RÓZSA TTK IV. ÉVF.

Aki mondjuk az én közösségi oldalamat meg akarja nézni, az minden információt láthat. Nem nagyon foglalkozom ezzel, és nem is érdekel különösebben, hogy ki mit lát, mert soha semmi olyat nem teszek föl, ami ne lehetne publikus. Nem is volt arra példa, hogy viszszaéltek volna az információkkal. Tulajdonképpen az is valamennyire zaklatás szerintem, hogyha olyanok keresnek meg, akik el akarnak adni valamit. Ilyenkor, ha érdekes a termék, akkor elolvasom. Ha nem, akkor nem.

Legalábbis, ami az iskolai zaklatásokat illeti, biztos, hogy nem. A gyermekek közötti terrorizálás, megfélemlítés pszichológiájáról Lénárd Kata pszichológus beszélt április 14-én a Nyitott Egyetem megszokott helyszínén, a Varga Damján konferenciateremben.

Mit is minõsíthetünk zaklatásnak? Azt a játékos, gyermeki rivalizálást semmiképp nem sorolhatjuk ide, amikor két klikk verseng egymással, hiszen ilyenkor az erõszak megoszlik a csoporttagok között. A különbség pedig éppen ebben rejlik az egészséges versengést és a zaklatást tekintve: utóbbi konkrétan egy gyerek ellen irányul, amely tartós ideig, ismétlõdõ jelleggel fennálló, szándékos magatartásból fakad. Természetesen ugyanúgy ide sorol-

STEINER Petra

„Karácsonyig összegyûjtök annyi pénzt, hogy beszállhatok az internetbe!” A közkedvelt Szomszédok címû sorozat idézett sorát talán mindenki ismeri. Lehet, hogy kacagunk rajta, de gondoljunk bele egy kicsit. Tényleg minden egyes megosztásomnál jelentõsen átgondolom, hogy a feltölteni kívánt dolgom mindenki láthatja? Egy elõadást néztem éppen arról, hogy a virtuális térbe kerülõ adataink olyanok, mint a tetoválások: sosem tûnnek el. Ami egyszer a hálóra megy, az bizony ott is marad. Sokan ezt a mai napig nem tudják. Az adatok felkerülnek a felhõbe, és szépen elraktározódnak. Az interneten rengeteg figyelmeztetés van arról, miért is veszélyes maga az internet. Érted? Interneten internet „ellen”. Kissé talán kettõsnek tûnik a dolog, de még mindig jobb, mintha semmi információnk nem lenne arról, milyen veszély is fenyeget minket. A kis videók fõleg a gyerekeket célozzák: ne jelöljenek viszsza ismeretlent a közösségi oldalakon, ne írják ki személyes adataikat, ne osszanak meg mindenféle képet magukról. Attól tartok, ezeket a kezdeményezéseket nem csak a gyermekek igénylik. A mai tinédzser generáció, mondhatni, úgy pakolgatja fel magáról az infókat, mintha muszáj lenne. Nem gondol bele, hogy ezt a jövõben láthatja az oktatója, a fõnöke, a szülei vagy bárki, akinek igazán nem kéne. A napokban összefutottam egy sráccal, aki szimpi volt. Egy fél mondatot beszéltünk, meg persze bemutatkozott. A hely, ahol találkoztunk számomra eddig ismeretlen volt, de tudtam, hogy kik járnak oda. A nevére már csak félig emlékeztem, de agyaltam, hogy kit ismerhet. Hazaértem és megtaláltam a srácot 40 másodperc alatt…..40 másodperc. Sokszor ennyi is elég, hogy bárki rád találjon. Olyan is, akinek nem kéne. Aki bánthat, zaklathat. Jobb tehát átgondolni, mit hova teszel ki, vagy hogy egyáltalán mindent kiteszel-e. KÉKESI „Mandarin” Alexandra publicisztikája

Impresszum

UnivPécs – A Pécsi Tudományegyetem hírlapja

Alapító: Pécsi Tudományegyetem, felelôs kiadó: dr. Bódis József rektor, kiadó: Pécsi Tudományegyetem, 7622 Pécs, Vasvári Pál u. 4. Fõszerkesztô: Harka Éva, lapszerkesztõ: Balogh Robert, lapterv, tördelõszerkesztõ: Wéber Tamás Olvasószerkesztôk: Csernyánszky Benigna, Schmidt Renáta, képszerkesztõ: Csortos Szabolcs, fotóriporter: Márk Mirkó, terjesztés: Filákovity Dusán Állandó munkatársak: Agonács Izabella, Bartakovics Bettina, Guellala Nacer-Eddine, Hári Viktória, Kékesi „Mandarin„ Alexandra, Lugosi „scham” Tamás, Andy C. Rouse, Sági Lilla, Steiner Petra, Szanyi-Nagy Judit Hirdetési tanácsadó: Király Róbert, e-mail: [email protected], tel.: 72/501-500/12457, mobil: +36 30 90 56 870 Szerkesztôség: 7622 Pécs, Vasvári P. u. 4. 1. em. 123, telefon: 72/ 501-500/12140, 12122, e-mail: [email protected], www.univpecs.pte.hu Nyomda: PAUKER–Holding Nyomdaipari Kft., Budapest, felelôs vezetô: Vértes Gábor, ügyvezetõ igazgató HU ISSN 1586-1767, Megjelenik 8.000 példányban

2

ható a lelki és a verbális terrorizálás, ahogy a fizikai bántalmazás. Mindközül mégis a legalattomosabb maga az internetes zaklatás, hiszen itt a legnehezebb kideríteni, ki a bántalmazó. A bullying során a résztvevõket három csoportba sorolhatók: agresszorok, bántalmazottak és szemlélõdõk. Magát a zaklatást megélõ személy igen eltérõ magatartásmintákkal válhat áldozattá: legyen passzív, behódoló, provokatív vagy csak szimplán „idegesítõ gyerek”, ezek hátterében mindig egy közös pont, a szorongás áll. Az agresszorok, vagyis a támadók ezt használják ki, õk rendszerint alacsony empátiával rendelkeznek, céljuk pedig a szociális státuszok megszerzése, megerõsítése. Végül a harmadik csoport az, amit a zaklatás elleni kampányok megcéloznak, vagyis a szemlélõdõk. A felhívás lényege, hogy a passzív, közömbös és tétlen diákok aktív felekké váljanak, akik fel mernek lépni a terrorizálások ellen akár csak azzal, hogy szolidaritást vállalnak bántalmazott társaikkal. Hiszen, ha az egyén körül közösség épül ki, már nem beszélhetünk iskolai zaklatásról.

UnivPécs 2015. április 27.

A Magyar Egyetemi és Fõiskolai Sajtó Egyesület tagja A SPINE (Student Press in Europe) tagja

Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelõje az OBSERVER Budapest Médiafigyelõ Kft. 1084 Bp. Auróra u. 11. Tel.: (+36-1) 303-47-38, Fax: (+36-1) 303-47-44 [email protected]

téma

Oszd meg, és próbáld uralni Kérdéseinkre Szõke Gergely, a PTE ÁJK Közgazdasági Jogi Tanszék Informatikai- és Kommunikációs Jogi Csoport oktatója válaszolt. KÉKESI „Mandarin” Alexandra interjúja

FOTÓ: CSORTOS SZABOLCS

Mennyire tartja veszélyesnek a magunkról megosztott tartalmakat? Mi az, amit nem ajánlatos feltenni az internetre? Adatokat megosztani saját magunkról önmagában nem ördögtõl való, a modern élet része, sõt az önkifejezés egyik eszköze lehet, amellyel mindenki igyekszik befolyásolni a róla kialakított képet. A közösségi oldalakon megosztott adatok feletti kontroll azonban valójában csekély. Nem lehet általánosan megmondani, hogy mit ajánlatos vagy nem ajánlatos megosztani, ez személyenként, egyéniségenként más és más lehet. Azt azonban mindenképp érdemes végiggondolni, hogy a megosztott adatok, információk a szándékolt címzetti körön kívül, kontextusából kiragadva, akár rosszindulatúan felhasználva okozhatnak-e bármilyen sérelmet a felhasználó számára. A lakcím és telefonszám adatok közvetlen

(nem csak „virtuális”) kapcsolatfelvételt tesznek lehetõvé, egyes viccesnek szánt fotók növelhetik a népszerûséget, de más címzetti körben, például tanároknál vagy leendõ munkáltatónál visszatetszést válhatnak ki, ártatlannak tûnõ „like”-okból könnyen kikövetkeztetõ a vagyoni/jövedelmi helyzet, politikai- vagy világnézet, intim szokások, stb. Ki felel a személyes védelmünkért? Természetesen mindenki a maga tevékenységéért felel, kellõ óvatossággal sok kellemetlenség megelõzhetõ. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az akár felelõtlen adatmegosztás sem jogosít fel senkit az azokkal való visszaélésre, pláne bûncselekmények elkövetésére. A közösségi oldalak üzemeltetõi ugyanakkor a minél nagyobb mértékû, adatok megosztásával járó felhasználásban érdekeltek, így – nyíltan vagy kevésbé észrevehetõen – erre fognak bátorítani. Mit tehetünk akkor, ha valaki visszaél az adatainkkal? Sok esetben a szolgáltató maga is eltávolítja a jogellenes tartalmat, ha a jogellenességet a bejelentõ valószínûsíti, mindenképpen ezzel érdemes elõször próbálkozni. Ezen felül mind a potenciális jogsértések, mind a szankciók igen széles skálán mozoghatnak. A személyiségi jogok megsértése (pl. levéltitok, képmáshoz való jog megsértése, stb.) esetén polgári bírósághoz lehet fordulni, akár kártérítést és/vagy sérelemdíjat is követelve. A személyes adatokkal való viszszaélés esetén a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH) is panasszal lehet élni, amely viszonylag gyorsan kivizsgálja az ügyet. Emellett a súlyosabb visszaélések, zaklató magatartások büntetõjogi következményekkel is járhatnak, ezekben az esetekben büntetõ feljelentést is lehet tenni. Ezek eljárások azonban lassúak, a kimenetelük kétséges, a gyakorlatban a felelõsségre vonást számos tényezõ (joghatósági problémák, bizonyítási nehézségek, a jogsértõ felkutatásának nehézkessége, stb.) nehezíti. További infó: Mit tehetünk, ha zaklatás áldozatai leszünk? címû cikk, www.univpecs.pte.hu

Körkérdés

Publikus az oldalad? KISS ANNAMÁRIA ÁJK, III. ÉVF.

Úgy állítottam be az adatlapom, hogy csak az ismerõseim látnak minden információt rólam. Arra használom a Facebookot, hogy beszélgessek az ismerõsökkel, barátokkal az üzeneteken keresztül. Egyébként nem jellemzõ, hogy képeket vagy videókat osztok meg, vagy azt, hogy éppen mi történt velem az adott napon. Elsõsorban azért nem osztok meg ilyeneket, mert tartok attól, hogy olyanok is látják, akiknek esetleg nem kellene, és a késõbbiekben hátrányom származhat belõle.

MOKOS BALÁZS KTK MA, I. ÉVF.

A Facebook esetében beállítottam az adatlapomon, hogy csak az ismerõsök láthatják a megosztásaimat, ezt is szûrten, hogy ki milyen tartalmat láthat. Nem sok mindent osztok meg magamról. Amikor valamilyen közösségi esemény van, a többiek fotóznak, az kerül ki. Illetve inkább marketing célokra használom, diákszervezet kapcsán, ha valamilyen érdekes program van, akkor azt megosztom. Visszaélés még nem volt, az e-mail cím, telefonszám és a személyes adatok le vannak tiltva.

PAP NIKOLETT VÁROSLAKÓ, VOLT PTE-S HALLGATÓ

A közösségi oldalak közül csak a Facebookon osztok meg bármit is, és csak a legfontosabb dolgokat, általában olyan alkalmi társasági eseményekrõl, ahol én is ott voltam. Negatív élményem eddig még nem volt, és remélem, hogy a jövõben sem lesz. Az egyik ismerõsömnek nemrég csináltak egy ál-Facebook profilt, amely az õ képeivel van tele, meg posztokkal, de ez szerintem undorító. Szeretnék minden ilyesmit elkerülni, talán ezért sem osztogatok meg magamról mindent napi szinten.

MÉDIAAJÁNLAT:


3

Kétéves a Simonyi

egyetemi élet hírek VERITAS PÉCSETT A PTE BTK Történettudományi Intézet és a Veritas Intézet közös rendezvényére került sor április 22-én a Tudásközpontban. Az eseményen bemutatkozott a kormány által tavaly alapított intézet, melynek célja hogy az elmúlt több mint másfélszáz esztendõ magyar történéseinek kutatását újra- és átgondolva, harag és elfogultság nélkül forduljon a magyar nemzet történetében meghatározó jelentõségû, nem kevés vitát kiváltó események felé.” A március 6-án a háborús bûntett vádja alól felmentett néhai Hóman Bálint kultuszminiszter élete volt a téma az est hátralevõ részében, akinek rehabilitálásában a Veritas Intézet kutatócsoportjának szakvéleménye kulcsszerepet játszott.

SZERB EGYETEMEKKEL ERÕSÍT A PTE Hat szerb egyetem képviselõjét fogadta a PTE április 21–24 között. Az elsõsorban nemzetközi kapcsolatokért felelõs szakemberek a pécsi egyetem nemzetközi projektjeire voltak kíváncsiak. A PTE 2013-ban partnerként csatlakozott a TEMPUS SIPUS azaz „Szerbiai egyetemek nemzetköziesedésének erõsítése” elnevezésû TEMPUS pályázati projekthez, mely három fõ témacsoport mentén dolgozik: nemzeti szabályozások a nemzetköziesedésre vonatkozóan; intézményi politikák a kutatás és az oktatás nemzetköziesedésében; az intézményi kapacitások fejlesztése a szélesebb körû nemzetközi együttmûködésekben.

ELSÕRE DOBOGÓ!

A PTE Simonyi Üzlet- és Gazdaságfejlesztési Központja a második születésnapját április 22-én, egy rendezvénysorozattal ünnepelte: Karrierexpó, Figyelõ Egyetemi Fórumsorozat és Simonyi Expo, egy díjkiosztó is volt a hosszúra nyúlt délutánon, melyrõl Csapi Viviennel, a Vállalkozásfejlesztési Program igazgatójával beszélgettünk. Két éve indítottuk el az Inkubációs és a Növekedési Programot. Az Inkubációs Program keretében ötletekkel érkeznek hozzánk a potenciális vállalkozók és mi fejlesztjük az ötleteket, megnézzük azok életképességét. A Növekedési Programban létezõ cégek problémáival foglalkozunk, olyanokkal, amelyek fejleszteni szeretnének, vagy egy új piacot megcélozni, ez esetben tanácsadással foglalkozunk. A két éves születésnapon mi történt? Lehetõséget biztosítottunk a Simonyi Expo keretében minden Simonyi

Alumninak, akik már részt vettek valaha a programunkban, bármelyik inkubációs vagy KKV-s vonalon, hogy állítsa ki a terméket, még akkor is, ha az jelenleg csak prototípus szinten van, vagy már elkészült és piaca is van. Az órák közötti szünetben itt a KTK-n hatalmas tömeg van, a hallgatók is szembesülhettek a simonyisok tevékenységével. Sok külsõst is meghívtunk, akiket szeretnénk valamilyen formában a programunkba invitálni. A Simonyi Nemzetközi Video Pitch versenyen van pécsi helyezett? El kell mondanom, hogy az amerikaiakon és a pécsieken kívül Szeged, Debrecen is részt vett benne, több mint 30 pályázat érkezett be, s büszkén mondhatom, hogy az egyik simonyisunk, aki a tavaszi szemeszterre egy ötlettel jelentkezett, nyert egy díjat. A SWAP TRADE projekttel Herr Dávid és Nagy Balázs szerzett némi indulótõkét a vállalkozásuk fejlesztéséhez. Reméljük még sok ilyen nap lesz, mint a mai! B.R.

Hálózatok gazdasága

Elõször indult az idén április 18-án megrendezett Go-kart, Go-Bosch! versenyen a PTE junior csapata és a megtisztelõ harmadik helyezést sikerült elhozniuk. A PTE MIK mérnökhallgatói: Ács Péter, Berecz Norbert, Czimmermann Tamás, Fehér Tímea, Fröhlich Balázs, Hegedüs Réka, Horváth Zoltán, Ilon Ákos, Jambrisek Péter, Jónás Gábor, Khin Tamás, Köõ József, Molnár Balázs, Molnár Gergely, Mózes Szilvia, Nagy Bence, Pap Zoltán, Sebestyén András. Felkészítõ oktatóik: Horváth Ildikó, Malkó Tibor és Megyeri Péter.

„A MI GEOGRÁFIÁNK – TÓTH JÓZSEF EMLÉKEZETE” Március végén jelent meg a PTE Földrajzi Intézete és Földtudományok Doktori Iskolája Pécs díszpolgára, a Pécsi Tudományegyetem volt rektora emlékének szentelt tanulmánykötet, melyet Tésits Róbert és Alpek Levente szerkesztett. Az életútnak csupán fontosabb állomásait érintjük, mivel intézetünk és doktori iskolánk alapítójának fél évszázados kutatói munkássága átkarolásához egyetlen kötet természetesen nem elegendõ – mondta el Tésits Róbert.

4

Sebestyén Tamás, a PTE KTK Közgazdaságtan tanszékének adjunktusa tart elõadást május 5-én 18 órakor a Nyitott Egyetemen a Vargha Damján konferenciateremben, melynek alcíme: A válságok és a gazdaság mindennapi kapcsolatainkon keresztül. A bennünket körülvevõ társadalom és gazdaság felfogható úgy is, mint egyének, vállalatok, intézmények összekapcsolt rendszere. A kapcsolatok sokféle tartalommal rendelkezhetnek: barátság, munkatársi viszony, alkalmazotti viszony az egyének esetében, beszállítói és vevõi kapcsolatok vagy akár kutatási együttmûködések a vállalatok esetén, tulajdon- vagy hitelviszonyok egyének, bankok vagy vállalatok szempontjából. Ezek közös jellemzõje, hogy valamilyen függõségi rendszert hoznak létre és az elemek összekapcsolódása


révén kialakuló komplex rendszer határozza meg sok szempontból maguknak az elemeknek a mûködését, döntéseit. Érdekes módon a közgazdaságtan eddig kevés figyelmet szentelt annak, hogy a gazdasági folyamatokat a hálózatok szemüvegén keresztül vizsgálja. Ugyanakkor az utóbbi egy-két évtizedben fontos és érdekes kutatások zajlanak a hálózatelmélet területén, és sok jel arra mutat, hogy a valóság különbözõ dimenzióiban jelentkezõ hálózatok (biológia, társadalom, közlekedés, kutatás, technológia) nagyon hasonló törvényszerûségek szerint mûködnek. Ez alól nem kivételek a gazdaság hálózatai sem, így a hálózati közelítésmód fontos és érdekes meglátásokkal szolgálhat a különbözõ gazdasági jelenségek megértésében, különösen a válságok kialakulása és terjedése szempontjából. B.R.

egyetemi élet

hírek

MURSZIK DÉL-ETIÓPIÁBAN

Új köntösben a Botanikus Kert

Idén 9. alkalommal ismét megrendezik a Pécsi Dísznövény-kiállítás és -vásárt a Botanikus kertben május 16–17-én. A közel 30 szaktanácsadást is vállaló kiállítótól beszerezhetõ a kiskertbe, balkonra, udvarba, lakásba illõ egynyári és évelõ dísznövény, fûszernövény, fa, cserje, sõt, még a szükséges kertészeti eszközök is. A kiállítás megtekintése és a tavaszi kertészeti nagybevásárlás mellett érdemes egy nagy sétát is tenni a parkban. Bár a kert bizonyos részein még zajlanak a KEOP -3.1.2/2F/09-11-2013-0030 „A Pécsi Tudományegyetem Botanikus kertjének fejlesztése” pályázat keretén belül elnyert összegbõl a felújítások, de már láthatóan szebb, rendezettebb környezetben csodálható meg a tavaszi virágzás. A felújított, újrakavicsozott sétányok mentén korszerû öntözõrendszer locsolja a

frissen betelepített növényeket. A kert keleti részén található ázsiai gyûjtemény területén eltûntek a régi, fûtéscsöveket tartó betonoszlopok és a helyére épített kültéri növényfal mellett megindultak a telepítések. Ide kerül egy kúszónövény-gyûjtemény és szintén ebben a gyûjteményben kap helyet sok ázsiai – elsõsorban Kínában és Koreában õshonos – évelõ, cserje és fa. A kis kerti tavakban újfajta vízinövények sokasága látható. A sziklakertek is új arculatot kaptak, közelebbrõl is megcsodálhatóak a sziklás talajt igénylõ növények. A pálmaházban érdemes szemügyre venni a beltéri növényfalat: 10 négyzetméterén rengeteg páfrányféle és árnyékos szobát is jól tûrõ szobanövény található. A BTK épületénél a Magyarországon csak itt látható ostorfák megõrzése érdekében gõzerõvel folyik az új támfal építése, amelyet a terveknek megfelelõen, a munkák befejeztével borostyánnal futtatnak be a kertépítõk. Remekül illeszkedik a környezetbe a vadonatúj rózsaágyás, valóban szemet gyönyörködtetõ. A fák alatt elhelyezett kis padok biztosítják a kényelmet, hogy valóban legyen egy jó hely a kikapcsolódásra, pihenésre, olvasgatásra.

Az Afrika évszázada? elõadás-sorozat következõ részére április 22-én került sor a Tudásközpontban. Ezúttal Régi Tamás, a Kodolányi János Fõiskola docense tartott elõadást, „Ki ment meg kit?” Nomád politika, turizmus és nemzetközi „fejlesztés” a dél-etióp murszik között címmel. A Dél-Etiópiában élõ murszik egy magukat nomádnak nevezõ, azonban földmûvelésbõl élõ kb. 8000 fõs törzs az Omo folyó mentén. Otthonuk azonban a 2000-es évek eleje óta veszélybe került. Részletek: www.univpecs.pte.hu

TÖBB TÉNYEZÕ Ezzel a címmel mutatkoznak be a PTE MK hallgatói a Zsolnay Negyed Galériájában rendezett tárlaton. A kiállítást április 28-án 18 órakor Nemes Csaba képzõmûvész, adjunktus nyitja meg. A kiállítás anyagát Erdei Adrienn, Kánya Emõke, Kulman Miklós alkotásaiból állították össze.

SIMONYI VÁLLALATI HÉT

Összefognak az USA és Magyarország elsõ egyetemei!

FOTÓ: MÁRK MIRKÓ

Április 20-tól számos, elsõsorban pénzügyi témájú szakmai programon vehettek részt az érdeklõdõk a PTE KTK-n. 22-én a Forbes munkatársai tartottak elõadást (képünkön), de a héten bankok, vezetõ számítástechnikai cégek és piacvezetõ pénzügyi tanácsadó cégek is bepillantást engedtek mûködésükbe.

MEGBÍZOTT VEZETÕK

Április 25-én a budapesti Mûegyetem rakpart megtelt az evezõs sportok szerelmeseivel, hiszen a Dunai Regattán a hazai felsõoktatási intézmények sárkányhajós és nyolcpárevezõs csapatai mérik össze tudásukat. Rajtuk kívül idén két tengerentúli egység, a Harvard és Princeton Egyetem legénysége is beszállt a versenybe. Az amerikai sportolók április 23-án Pécsre is eljöttek, hogy még a megmérettetés elõtt megnézzék maguknak a baranyai megyeszékhely nevezetességeit. Látogatásukról és a lapzártánk után zajlott Dunai Regatta eredményeirõl részletek: www.pte.hu

A vezetõi pályázatok lezárulásáig a kancellária szervezeti egységeinek vezetését megbízott igazgatók, fõosztályvezetõk, osztályvezetõk látják el. A Kancellári Hivatalt Kövér Péter, a Jogi Fõosztályt Bilonka Béla, a Belsõ Ellenõrzési Osztályt Atárdicsné Konrád Valéria, a Mûszaki Szolgáltatási Igazgatóságot Berkes György, a Pályázatmenedzsment és Innovációs Igazgatóságot Ruzsa Csaba Roland, az Informatikai Igazgatóságot Bogár Tamás, a Közgazdasági és Kontrolling Igazgatóságot Notaisz Jánosné, a Humánpolitikai Igazgatóságot Forróné Déri Sarolta, a Közbeszerzési Igazgatóságot Szabó Gabriella, a Klinikai Központ Gazdasági Igazgatóságát pedig Ivády Vilmos vezeti.


5

egyetemi élet

Spanyol és portugál dolgaink

Hogyan kezdõdött és hol tart most az Ibero-Amerika Hét rendezvény? Fischer Ferenc és Antonio Domingo Lilón nevéhez fûzõdik ez a központ, Latin-Amerika Központként indult, majd 2004-ben váltott Ibero-Amerika Központra, ugyanis ez az elnevezés már nem csak Latin-Amerikát, hanem az összes spanyol és portugál nyelvû országot lefedi. Jómagam Kozma Gábort váltva kezdtem el itt dolgozni. A legfõbb esemény, amelyet évente megrendezünk, az Ibero-Amerika Hét nemzetközi tudományos konferencia és kulturális rendezvénysorozat. A követségek és kulturális szervezetek segítségével idén színesebb lesz a kínálat, a hallgatói programot pedig nyári egyetemmé alakítottuk. Tavaly a Parlamenti Szalonnak is otthont adott a rendezvény, idén pedig a konferencia résztvevõi hivatalosak a Parlamentbe. Négy napon keresztül zajlik majd a konferencia, közel 100 elõadóval. Négy éve elektronikusan adjuk ki az eseményen elhangzott anyagok összefoglalóját, mert már meghaladtuk a nyomtatott kiadvány kereteit. Mit lehet tudni a nyári egyetemrõl? Már öt éve felmerült az igény, hogy diákok és doktoranduszok is részt vehessenek a konferenciákon, emiatt létrehoztuk az ún. diákfórumot, amely a konferenciával párhuzamosan futott. Ez is hamar kinõtte magát, ezért idén nyári egyetemet szervezünk, melynek a Camoes Intézet segítségével portugál szekciója is lesz. A terv az, hogy a diákok meghallgassák a konferencia délelõtti elõadásait, majd délután mentorok segítségével mûhelymunkát végezve egy maguk által választott témát dolgozzanak fel. Az Ibero-Amerika Hét Pesten rendezett záróprogramján – a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel közösen – pedig diplomaták jelenlétében lesz lehetõségük prezentálni. Kifejezet-

6

FOTÓ: UNIVPÉCS ARCHÍV

Egy Argentínában töltött év alatt szeretett bele a hispán és a luzofón kultúrába, és már az egyetemi évek alatt belefolyt a diplomáciába, s a külügyekkel kapcsolatos rendezvényszervezésbe. Disszertációját a repülés és a német–dél-amerikai kapcsolatokról írja Deák Máté, akit az idei Ibero-Amerika Hétrõl kérdeztünk.

ten e csoportnak szóló, hasonló jellegû nyári egyetemet csak egy-két helyen rendeznek Európában, Magyarországon ez teljesen unikális. Úgy tudom, Sao Paulóban is nyílik egy magyar tanszék – ebben is részt vesz a központ? Január 15-tõl ez a PTE kiemelt stratégiai projektje lett, melyet az IberoAmerika Központ koordinál, és a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány finanszíroz. Az elsõ 5 évben ez egy kifejezetten a magyar diaszpórának szóló nyelvi kurzus lesz, a második 5 évben pedig egy hungarológia tanszék létrehozása a cél. Sao Paulóban és környékén egy 90–100 ezres magyar közösség él, erõs és összetartó diaszpóra, van kultúrházuk, s magyar nyelvû gimnáziumuk is. Szerinted a spanyoloknak mi a vonzó az egyetemünkben?

XVI. Ibero-Amerika Hét nemzetközi tudományos konferencia és kulturális rendezvénysorozat A kulturális programok az E78, a Pécsi Magyar-Spanyol Társaság, a Cervantes, valamint a Camoes Intézetekkel közös szervezésben valósulnak meg, ez az I. Zsolnay Ibero Minifesztivál. május 4. 17.00 Ángel Sanz Briz kiállítás (a spanyol nagykövetség vándorkiállítása) Tudásközpont 17.45 Cortázar kiállítás, elõadás és megnyitó (az argentin nagykövetség kiállítása) Tudásközpont május 5. 19.00 Sofia Pirok Grupo Flamenco – SuspiroS, flamenco elõadás és zene, E78 május 6. 17.00 Villota – Gestos Taurinos kiállítás Pécsi Galéria 18.00 Charlie Manzini némafilm és zene E78 17.00 Capoeira bemutató Zsolnay Negyed, E78 külterület 19.00 A Pécsett tanuló brazil és ecuadori diákok diáktalálkozója, Country Showja E78 21.00 Club Cubano Salsa – Elõadás és táncház E 78


Például a spanyol nép is vendégszeretõ, sokat süt a nap, a város mediterrán hangulatú. Szerintem az is vonzó, hogy sok spanyol él itt, és számos civil szervezet foglalkozik a hispán–luzofón kultúra közvetítésével (melyek közül a legnagyobb, s országosan is egyedülálló a Pécsi Magyar–Spanyol Társaság, amelynek én vagyok az elnöke). Civilként is próbálunk összefogni és koncentrálni az erõinket, az idei Ördögkatlan fesztiválon a tervek szerint közösen jelenünk majd meg. Nehéz eldönteni, hogy a sok rendezvény közül melyik képvisel minõséget, ezért szeretnénk létrehozni egy pécsi, minõséget garantáló „pécsi civilek a hispán-luzofón kultúráért” mozgalmat, amelyet szakmai grémium ítél oda az arra érdemeseknek. A spanyol nagykövetség támogatja ezt a kezdeményezést, mely illeszkedik a spanyol országimázs létezõ védjegyéhez, melynek neve „Marca Espana”.

egyetemi élet Végtelenül félelmetesnek hat gyermekkorban az orvosok világa: óriási injekciós tûk, furcsa mûszerek, a rendelõben terjengõ orvosság szaga. Ezt a negatív légkört igyekszik feloldani az évente többször megrendezésre kerülõ Teddy Maci Kórház, ahogy április 18-án az ÁOK Romhányi György aulájában is. A rossz idõ ellenére meglepõen sokan látogattak el a rendezvényre, egy óra leforgása alatt valóságos nyüzsgõ hangyabollyá változott az aula, amelyet örömteli gyerekkacaj töltött meg. A kezdetben szégyenlõs kislány kötelességtudóan kötötte be macija fájós lábát, míg egy másik együttérzõen adta be a betegnek a fájdalomcsillapítót. Kíváncsian pakolták ki a mûtõben a belsõ szerveket, örömmel gyakorolták a helyes fogmosási technikát, majd büszkén viselték az imitált sebeket. A játék egyszerû szimbolikán alapul: a gyerekek saját kedvencüket hozzák

magukkal, és járják végig a több állomásból álló „kórházat”, miközben megismerkedhetnek a rémisztõ orvosi kellékekkel, amilyen a fonendoszkóp, vagy mind közül a legrettegettebb, a fecskendõ. Bejárják a háziorvosi és fogorvosi rendelõt, majd a mûtõbe is betekintést nyerhetnek. A kezdeti megszeppentséget érdeklõdés váltja fel, majd lassan az önfeledt öröm és játék, így pedig már a késõbbiekben is kevésbé érzik egy horrorfilm helyszínének a háziorvos rendelõjét. A nap végére kicsik és nagyok nemcsak az orvosi vizsgálat menetével és eszközeivel ismerkednek meg, hiszen a macidoktorok és -doktornõk által megtanulják, hogy nincs okuk félni, ha a macijuk helyett õk betegednek meg. Hiszen, ha az õ kedvencük is meggyógyult, nekik mégis miért lenne okuk rettegni a doktor bácsitól? STEINER Petra


Mi baja a macimnak?

Tyrion legyél, ne Hodor! interjú Miholics Zoltánnal, a Trónok harca sorozat egyik fordítójával Hogy jött az ötlet? Milyen szempontok alapján lettél te a fordító? Nagy rajongója vagyok George R. R. Martin regényfolyamának, ezért amikor hallottam a HBO tévésorozatáról, rögtön felvetõdött bennem, hogy érdemes lenne részt venni a magyarra ültetésében. Négy évvel ezelõtt ez még úgy mûködött, hogy a megjelenõ és a fordító nélküli sorozatokra a nagy feliratos oldalak (Hosszupuska, Feliratok.info) fórumán kellett jelezni a szándékot, és többnyire az elsõ jelentkezõ vitte el a pálmát. A Trónok harcára egy Merthin nevû fordító csapott le. Megkerestem, és azonnal igent mondott a közös munkára. Bár ez volt az elsõ sorozata, kifejezetten jó munkát végez. Egyébként személyesen sosem találkoztunk. Az elsõ évad negyedik epizódjától kezdve csatlakozott hozzánk Noresfatu, azóta hárman dolgozunk. Mennyi idõ lefordítani egy részt? Viszonylag gyorsan meg szoktunk lenni vele, fejenként két–három óra alatt lefordítjuk a magunk részét, majd a többiek átküldik nekem a darabokat, összeillesztem és korrektúrázom a szöveget: egységesítem a nyelvezetet, pontosítok egy-egy megfogalmazáson, ha szükséges (általában igen), hozzáigazítom a hanghoz a feliratot, lefuttatok egy tech-

nikai és egy helyesírás-ellenõrzõ szkriptet, elvégzem az utolsó simításokat, és kész is az anyag. Ezután megírok egy rövid posztot a blogomon (halamita.blog.hu), beleillesztem a feliratot, majd Twitteren és a Facebook-csoportunkban közzéteszem az örömhírt: le lehet tölteni. Mennyire speciális a sorozat nyelvezete? A Trónok harca kitalált világban játszódik, de létezik egy forrásszöveg, maga a regénysorozat (mely ráadásul magyarul is elérhetõ). Elõbbi azért teszi trükkössé a fordítást, mert természeténél fogva saját(os) szabályszerûségekkel rendelkezik. Tizenegynéhány év tapasztalatával a hátam mögött azt kell mondjam, hogy a feliratkészítés külön szakma, melynek a nyelvtudás csak az egyik összetevõje... A házak közötti akcentus mennyire érzékelhetõ? Õszintén megvallom, nem igazán szoktam figyelni. Más szemmel figyelem azokat a sorozatokat, melyeket „pusztán nézek”, és másként azokat, melyeket a megtekintés után fordítani fogok. Emlékszem, annak idején a Shrek esetében külön élményhumorfaktorként szolgált számomra a különbözõ dialektusok használata, de a Trónok harca tekintetében ezen még egyáltalán nem gondolkodtam el. Érdekes felvetés...


Melyik az a karakter, akire érdemes figyelni, ha az ember nyelvet szeretne tanulni? Mindegyikre. Az egyiktõl ékes beszédet lehet tanulni, ilyen például Tyrion, aki kifejezetten érthetõen és választékosan beszél, ráadásul a humora is remek. A másiktól azt, hogy milyen az, amikor megszólal Nagy-Britannia északi régióinak polgára (pl. Havas Jon). Aztán az sem baj, ha megtapasztaljuk a nem angol anyanyelvûek akcentusát (pl. Oberyn Martell). Szóval mind jól jöhet valamilyen szempontból. A lényeg, hogy mindig eredeti hanggal nézzünk filmet. Lehet a sorozatból nyelvvizsgára készülni? Lehet, és valószínûleg ez a legkellemesebb része a felkészülésnek. Ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy egy átlagos nyelvvizsga legalább négy készséget mér: hallás utáni szövegértés, szövegalkotás, olvasott szöveg értése és önálló beszéd. Hozzáteszem, a nyelvvizsgánál sem a nyelvet kell tökéletesen tudni, hanem azt, hogy hogyan kell vizsgázni. Tapasztalatból beszélek: hosszú éveken át készítettem fel diákokat különféle nyelvvizsgákra, és lassan egy évtizede vizsgáztatok az ECL Nyelvvizsgaközpontban... Teljes interjú: www.univpecs.pte.hu

7

legendás pécsi professzorok

„Minden napon valami izgalmas újdonság, egy-egy új sejtfajta vagy kapcsolódási mód az agykéregben...” Dr. Szentágothai János (1912–1994) Hámori Józseffel Szilágyi László beszélgetett. Anatómus, az idegrendszer világhírû kutatója. 1946-tól 1963-ig a Pécsi Orvostudományi Egyetem professzora. Róla valóban elmondható: iskolateremtõ személyiség volt. Mind Pécsett, mind késõbb a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen olyan tudósgárdát nevelt fel, amely megalapozta a magyar agykutatás több évtizedes hírnevét. Nagyon fiatalon és gyorsan vált elismertté, nem ok nélkül. Alig 10 évvel a pesti diplomaszerzés és az ottani, kezdeti tudományos munkái után, 34 évesen Pécsre hívták, az anatómia professzorának. 1948-ban már az MTA levelezõ tagja lett. 1950-ben a szemmozgató izmok agytörzsi szabályozásának leírásáért megkapta a Kossuth-díjat. Még 40 éves sem volt.. Pécsi korszakára õ maga úgy emlékszik vissza, mint egy nagy család történetére. Felesége, gyermekei – akik késõbb mind orvosi pályára léptek –, a tanítványok, a takarítók, a fûtõk, a boncmesterek háromszáz négyzetméteren éltek itt együtt az intézetben. Õ hol az íróasztala mellett ült, hol a mikroszkóp fölé hajolt, hol a készülõ atlasz ábráit rajzolta, miközben lányai néha még a boncteremben is bújócskáztak. Rendkívül mûvelt, kulturált, a mûvészetekre igencsak fogékony személyiségként ismerték, jó barátságot ápolt a neves pécsi festõmûvésszel, Martyn Ferenccel, de barátai közé sorolhatta Juhász Ferencet, a költõt is. Amikor az Új írásban megjelent a József Attila sírjára címû Juhász-opus, nemcsak elõadta tanítványainak a verset, de rögtön elemezte is azt. Volt olyan kollégája, akit egy komolyabb szakmai sikere után Rippl-Rónai festményeibõl összeállított kötettel lepett meg, de nem hagyott idõt a hálálkodásra, mert ironikusan mindjárt hozzátette: Hogy tanuljál végre valamit a képzõmûvészetbõl. A mûvészetek mellett a természet vonzotta még nagyon, imádott kirándulni a Mecsekben, lehetõleg társasággal. Kiváló gombaszakértõ volt és a rákok idegrendszere éppúgy érdekelte, mint az, hogy miként lehet jó vacsorát készíteni belõlük. Néha azért õt is érték meglepetések. Egy ilyen sétán megkérte késõbb szintén nemzetközi hírûvé vált

tanítványát: Ugyan, vegye már ki a rákot a patakból… mire gyors választ kapott: Vegye ki a professzor úr. Különös légkör alakult ki körülötte, rendkívül kötetlen és mégis tisztelettudó társasággá szervezte a pécsi anatómus kollégákat. Önmaga volt az eleven példa: kellõ tehetséggel és szorgalommal fiatalon is lehet valakibõl komoly kutató. A csendõrpertu híve volt, õ tegezõdött – õt magázni lehetett. Ha azonban valaki akadémiai doktorátust szerzett, megitta vele a pertut, majd megkérte a kollégát: Mostantól szólíts Pityunak. Hívõ emberként szívesen tartott bibliaórákat az érdeklõdõbb kollégáknak – ez az 50-es években nem volt éppen bevett gyakorlat… Rendkívül jó elõadónak számított, az anatómia elõadás az egyik kedvenc tevékenysége volt. Az óráit rendszerint reggel 8-ra tette, mondván : Bele kell rázódni a napi munkába. Elsõrangúan rajzolt és festett, így elõadásain a vetítésen túl számtalanszor elkápráztatta a hallgatóságot különös adottságával: két kézzel is tudott rajzolni. Az anatómia elõadáson az irodalomtól a népszokásokig terjedõ válogatott történeteivel folyamatosan gondolkodtatta, tanította és nevelte a jövõ orvosait, a szakbarbárság állt tõle a legtávolabb. Remekül improvizált, a csillagászat, a történelem, a képzõmûvészet területeirõl hozott példái igazi csillagszóróknak bizonyultak elõadásain. Megesett, hogy valaki elkésett az órájáról, és aziránt érdeklõdött másnál, milyen anatómiai témáról esett szó, mire ezt a választ kapta: Nem tudom, mirõl beszélt, de nagyon jó volt. Rendelkezett a jó színész adottságaival és ezt tudta is magáról: szuggesztív és érdekes személyiség volt. Meg hát bátor is: 1956-ban õ volt a pécsi Értelmiségi Forradalmi Bizottság elnöke…. 1963-ban visszahívták Budapestre. Sokáig vajúdott, végül a család hatására hagyta el Pécset. A mûhely, az iskola, amelyet létrehozott, fennmaradt: professzorok, akadémikusok, nemzetközi hírû kutatók indultak el Pécsrõl.

A 60-as évektõl a SOTE I. számú Anatómiai Intézetét vezette, ugyanettõl az évtõl az egyetem tanszékvezetõ tanára lett. Kísérleti agykutatással, fõleg a szemmozgások, egyensúlyi mûködések, gerincvelõ- és agytörzsi reflexek idegmechanizmusának tanulmányozásával, a magasabb idegközpontok szerkezetével foglalkozott. 1970-ben Állami Díjat kapott munkásságért. A pesti években kimagasló tudományszervezõnek bizonyult, 1967-ben az MTA rendes tagja lett, 1977– 85 között az Akadémia elnökeként tevékenykedett. De a legfontosabb akkor is az oktatás, a kutatás maradt. Kutatásaiban pontosította a kisagykéreg belsõ szerkezetét. Leírta a gerincvelõ hátsó szarvainak funkcióstruktúráját. Elvégezte az agykérgi oszlopok szerkezeti azonosítását. Foglalkozott a látórendszer kéreg alatti, szinoptikus rendszerének azonosításával. Többször volt az orvosi Nobel-díj várományosa, de rendkívül szerteágazó tevékenysége, a bõség zavara miatt végül is nem kapta meg ezt az elismerést. Lendületességét, bátorságát más téren is mindvégig megõrizte, egyike volt azon keveseknek, aki nyíltan, vállaltan ellenezték a bõs-nagymarosi építkezést. Azt írta a pálya végén: Életem fõ célkitûzése és törekvése csak az volt, jó agykutatónak, a 20. század végi értelemben kultúrembernek és a történelmi körülményeink között tisztességesnek, de mindenekfelett kereszténynek maradni. Ebben az értelemben is teljes életet élt, maradandó emléket hagyva maga után.

http://pte.hu/legendas_professzoraink 8


krónika

Iránytû a továbblépéshez! – Aki mer, az nyer! – Szerencse és tudatosság a karrierépítésben címmel rendezte meg a Magyar Egyetemi Sajtó Egyesület (MESE) a XIV. Felsõoktatási Média Konferenciát április 23-án, Budapesten a Design Terminálban, ahol az 5 újságírói díj közül 3-at lapunk munkatársa, Kékesi „Mandarin” Alexandra nyert el. Áthidalható-e a szakadék az oktatás és a munka világa között? Diploma itthon vagy a tengeren túl? Hogyan készül az a cikk, amelyre több százezer olvasó klikkel? Hogyan változnak a generációk kommunikációs szokásai? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresték a választ az április 23-án. A konferencián részt vevõk már tudják a válaszokat is. A szakmai esemény résztvevõi elõadást hallhattak arról, hogy az oktatás és a munka világa miként köthetõ össze, mekkora értéke van a diplomának az álláspiacon és milyen nemzetközi lehetõségek állnak nyitva elõttük. A magyar kreatíviparról tervezõgrafikus hallgatók beszéltek, beszámoltak finn útjukról, ahol Campus Hungary-ösztöndíjasként jártak egy ottani design kiállításon. A VUK nevû együttes tagjaival és mentorukkal a Nemzeti Kulturális Alap Cseh Tamás Programjáról – amely a tehetséges fiatalok zenekarjait támogatja – beszélgettek.

FOTÓK: BALOGH ROBERT

UnivPécses az Év hallgatói újságírója!

Idézetek az elõadásokból

Díjazottak

„Eltávolodott egymástól a felsõoktatás és a piac – jelenleg egy reményteli egyensúlyi helyzet felé mozdultunk el.” „Aki 18 éves kora elõtt nem néz utána, mit érdemes tanulni, milyen szak elvégzése után van nagyobb esélye az elhelyezkedésre, az kallódós pályaívet választ magának.” „A gyakorlat-orientáltság álvita. A felsõoktatás nemcsak szakképzettséget ad, hanem végzettséget is. A duális képzés egy visszajelzés a társadalmi közeg részérõl, de nem csodaszer.” Nagy Zoltán, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. „Nem a diploma adja el az embert, hanem az ember a diplomáját.” Hajdu Zoltán fejvadász, Smart Staff Kft. „Magyarországon a diploma kiemelkedõen értékes, a diplomások átlagbére 2x több, mint a diplomát nem szerzetteké.” „A diplomások átlagosan 4 hónap alatt találnak állást, leghamarabb az orvosok 2 hónap alatt, leglassabban a bölcsészek: 5 hónap alatt.” Fekete Zsófia, Tempus Közalapítvány „Évente 10–12 %-ot bõvül a kreatív ipar, Budapesten évente 18%-kal dolgoznak többen a kreatív iparban, mint egy évvel ezelõtt, pedig a szereplõk még össze sem kapcsolódtak egymással, így is óriási a szakmában a potenciál. A külföldre dolgozó cégekben az alkalmazottak száma 3–400%-kal nõtt, a hazai piacra dolgozóké 8%-kal csökkent.” Ács Zoltán, a Design Terminál inkubációs programjának vezetõje

(és részletek a zsûri értékelésébõl) Az Év hallgatói újságírója 2014. Kékesi Alexandra (PTE UnivPécs) „Kékesi Alexandrát viszont több kategóriában is díjaznám, mert magasan a legjobb.” Az év írása 2014. (publicisztika) Kékesi Alexandra (PTE UnivPécs): Sétálunk, sétálunk, egy kis dombra lecsücsülünk… „Szuper-szuper, gondolkodik! A téma miatt, mert nagyon fontos dolgot érintett, de a szerkezetén még lehetne javítani.” Az év írása 2014. (interjú): Kékesi Alexandra (PTE UnivPécs) A valósággal az a gáz, hogy nincsen hozzá háttérzene! „Nagyon jó az interjúalany, de az anyag is megállná a helyét országos lapban. Jó és kimondottan idõszerû (szinte trendi) a témaválasztás, az interjúalany érdekes és a megírt anyag is minõségi. Az elejétõl a végéig fenntartotta az érdeklõdésemet. Érdekes téma és ügyes szerkesztés, és külön kiemelem, hogy mennyire jó a cím.”


Azz Év írása 2014 (riport): Ress Alexandra (Héla Esterházy Károly Fõiskola): Jól csak a szívével lát az ember... Az Év írása 2014 (különdíj): Schäffer Anett (Miskolci Egyetem): Szerelem, vérfertõzés, gyilkosság és mûfaji kavalkád – Parasztopera Év Videója (hallgatói) 2014: Kelcz Dávid (Szegedi Tudományegyetem) Az Év videója (intézményi): McDaniel College Budapest Év Fotója 2014 (portré): Nagy Mariann (Wesley János Lelkészképzõ Fõiskola) Év Fotója 2014 (hír): Szilágyi Dénes (Nemzeti Közszolgálati Egyetem) Pro Sperare 2014: Szilágyi Dénes (Nemzeti Közszolgálati Egyetem) Hallgatói és Minõségi Sajtóért: Szíjjártó Anita (Edupress Oktatási Hírügynökség)

9

English

Playboy PENsion Erasmus program

The Erasmus team of the University Days consists of 15 students. We represent almost all faculties of the University of Pécs:. To be completely frank, we haven't about this festival until now. As soon as we have heard about it we decided to participate in it. I think it is the first time that an Erasmus team exists in the competition. Maybe the tasks will be more difficult for us, because all of the other groups of the faculties have known about this festival, and main language of the festival was Hungarian. We had to find a name, and we would like something with the word "PEN" in it. It had to be funny and simple, and we all agreed to be Playboy PENsion. It is well-known, easy to find characters, and we can connect with the PEN directly. We have Hugh Hefner, of course! And we play bunnies and each of us represents a country. We know it’s a big deal for the students of the UP to participate in this festival. For us it's just more fun, so we won't fight against the other teams, we would like to enjoy the time we'll spend together. Let's enjoy ourselves! If I were the student rector… Well, I'm not able to talk about any problems which local students have, but we can speak and talk about the Erasmus things as foreign students. I definitely would inform everyone about the condition of our dorms, Hunyor Hostel; and the level of education, I think sometimes there are problems with the courses and descriptions. I think Hungarian students should meet Erasmus students! Hungarians afraid of us, like we were weird creatures, everyone immediately plans their escape as soon as they hear an English word. I would organize non-formal events, for example charity, or maybe a dinner.

10

I'm Zsolt Ciursas, the student rector candidate from the Faculty of Music and Visual Arts of the UP. The members of the former team of the faculty put us up to enter this competition. They asserted the University Days as the best party ever. The festival puts us in touch with the other faculties. We can be proud to be a student of the Faculty of Music and Visual Art or of any other faculty but we should be proud to be a member of the University of Pécs as a whole, too. Our theme is simple: the expendables. Do we hold onto the film? Maybe. Not necessarily. We play a slushy action movie. I think this line and style suit us the best. There are graphic artists, musicians, applied artists and painters among the members of our group. In 2003 the former team played members a kind of a cellar, they wined and dined everybody during the festival. We like their opening video, I think, it was really excellent! I remember well to the group of the Faculty of Business and Economics, their played funny Irish villagers. We studied the former festivals, but as artists we can be enchanted by almost anything. We would like to play and make something different, new thing which fits this era. We count on the former group of our faculty, we are good friends. As a student rector I think I would not change the whole world. But I should recommend to organize programmes between the faculties. Because for God' shake, in what could we be different from each other? We study different things in different part of the city, but we all are young with similar problems. Exams, parents, girls or boys, parents… We could discuss these topics. Oh, and one more thing: every freshmen need to know: it' good to be the student of the University of Pécs!

ExPENdables Faculty of Music and Visual Arts

Breaking PEN Faculty of Law

I'm István Balogh, the student rector candidate from the Faculty of Law. I was invited to be the candidate in February and I accepted it with honor. We reduced the number of applicants for the festival from 20 to 15, so we have a cool team right now. Most of the members are freshmen. We try keep ourselves together, so we are planning to literally live together somewhere during the last week of the University Days. The name of the team came from the TV series called Breaking Bad. It's about drug dealers, but our drug is completely different. Our motto: Don't use drug, take PEN-amphetamine instead. PEN-amphetamine is our creation, its aim is to cheer up everyone. It is a feeling, not a real pill or capsule. According to our story it was invented 25 years ago to avoid stress during Exam Days. Today it has to be spread during the University Days. The University of Pécs is the first university of Hungary, so I am very proud to be a student of the UP. I keep in touch with the former student rector candidate of our faculty, he supports me. As a student rector I would like to be well-known, and I would raise the number of the parties. I think we should invite more persons to study here, because in lack of students even the University Days could not be organized.


ErasMusic

English programmes 27. 04. (Monday) 10:00 Chagall Exhibition JANUS PANNONIUS MUSEUM

28. 04. (Tuesday) Offenbach: Orpheus in the Underworld Admission: 1500 HUF KODÁLY CENTRE

29. 04. (Wednesday) 15:00 Who are the British? KLIMO LIBRARY

18:00 Tennis Night of the UP PÉCS 2000 TENIS CLUB

01. 05. (Friday) 19:00 Mozart Marathon Adminssions: 4200-6900 HUF KODÁLY CENTRE

UNIVERSITY DAYS 30.04. (Thursday) Punnany Massif, 30Y, Supernem, Anna & The Barbies, Ivan & the Parazol, Slixs, Random Trip, Odett, Julia Carpenter, Lotfi Begi, DJ Supernem, DaiDai

It is my delightful pleasure to introduce a very unique band whose members are all have some connections with Erasmus Program. by Nacer-Eddine GUELLALA

How did the idea come to make a band? Zsolt Apro (guitarist) works in Hunyor, where Erasmus students usually live. Last semester we met and I told him that I (Lucja Mikolajuk) play violin. We decided to play together. First time we performed in Trafik with a Polish girl (vocalist), who went back to Poland after the fall semester. It was a nice experience, so we planned that we will also play during the spring. We started looking for some people, who could play with us from February. I have met Henrik Küpper (drummer) before, so when we ran into each other we discussed that we could make something together. I heard also that Mikus Ciemits (saxophonist) plays the saxophone quite well, so I wrote to him. He knew second saxophonist Fabian Leimig. Zsolt found girls, who are singing with us now – Cécile Mta, Mathilde Vrn and we asked Bálint Deák (bass guitarist) also if he could play with us. He agreed, so we had complete band. As far as I know you had some concerts including a very good one at the International Evening. How was it like to perform in such a big event? After the first concert we received positive feedbacks, so we thought we could perform again on next PMS, and that was the time when the organizers of I.E. PMS stage (Alan Abada, András Langer) asked us if we would perform at EXPO as well. Needless to say, the offer was a great honor for us so we said yes. It was an amazing experience for

everybody. It was a very good organization and awesome public. Erasmus students always support us and we can count on them. You have a very creative name. Can you remember the way it came to the band's mind to call it like this? After the proposition to play at the International Evening we had to invent the band's name really fast. Nobody had an idea, but one day before deadline, when we had to inform them about our name, our friend Dasha Pavlin said: "Maybe it could be ErasMusic, because everybody have some connections with Erasmus." This idea was the most acceptable. Do you have any further plans with this band or more concerts? For sure we will perform in the future. We would like to perform at the Open Mic and maybe at some other places too. What will happen to the band when you all go back to your home? We haven't think about it yet. Of course time flies really fast, but now we are enjoying that we can play together. Music connected us and it is a good experience for us. As the member of ErasMusic, during the training period, I guess there are some interesting or funny things happened in this typical international band, could you share with us? We are an international band, everybody is from different countries: France, Germany, Latvia, Hungary, Poland. We have different mentality, it is difficult to remember some funny situations, but there always was good atmosphere, even if it was hard, we supported each other.


01.05. (Friday) Tankcsapda, Halott Pénz, D.O.G., Kelemen Kabátban, Péterfy Bori & Love Band, Random Trip, Soeeri & Poolek, Marco Bailey, Space Inhalerz, Est Café Allstars 02.05. (Saturday) James Zabiela, Vad Fruttik, Tesco Disco, Irie Maffia, Brains, Wellhello, P.A.S.O., Magashegyi Underground, Randomtrip, AM:PM Music Label Night ZSOLNAY CULTURAL QUARTER

03. 05. (Sunday) 19:00 Budapest Festival Orchestra and David Fray Admissions: 4900–6900 HUF KODÁLY CENTRE

04. 05. (Monday) 9:00 Innovation Day Info: http://innovacio.pte.hu/innovaciosnap2015 SZENTÁGOTHAI RESEARCH CENTER

05. 05. (Tuesday) 9:30 Blood donation IFJÚSÁG STREET, HALL

19:00 Sofia Pirok Grupo Flamenco: SuspiroS (sighes) Admission: 2500 HUF ZSOLNAY CULTURAL QUARTER E78

06. 05. (Wednesday) 18:00 I. Ibero Minifestival ZSOLNAY CULTURAL QUARTER E78

08. 05. (Friday) 21:00 Besh O droM Admission: 990 HUF ZSOLNAY CULTURAL QUARTER E78

09. 05. (Saturday) 19:00 TNT – Back to the Future! Guest: Kozmix and DJ Dominic Admission: 3500 HUF ZSOLNAY CULTURAL QUARTER E78

11

interjú

Terahertzes sugarak: az anyagtudománytól a rákgyógyításig Interjú a Széchenyi-díjas Hebling Jánossal

HARKA Éva interjúja

Elmagyarázná, mit értünk terahertzes sugárzás alatt? A terahertzes sugárzás ugyanúgy elektromágneses sugárzás, mint a fény, vagy a mobiltelefonnal történõ kommunikációban, vagy a mikrohullámú sütõben, televízióban, rádióban használt sugárzás. A különbség ezek között a frekvencia: egy mobiltelefonban például 1,8 gigahertzet használunk vivõfrekvenciának, amely azt jelenti, hogy a hullámban az elektromos tér ilyen gyakorisággal oszcillál. A hertz azt jelenti, hogy másodpercenként egy teljes oszcillációt végez egy hullám, a gigahertz pedig azt, hogy egy másodperc alatt nem egy, hanem egy milliárd rezgést végez. A a terahertzes sugárzásnál az oszcilláció még ezerszer gyorsabb, mint a mobiltelefonáláskor használt sugárzásban. A terahertzes sugárzás egyébként körülvesz minket, hiszen a hõmérsékleti sugárzás döntõen ebben a frekvenciatartományban van. Ez azonban értelemszerûen nem emelkedik ki a környezetbõl. Alkalmazásokhoz ennél intenzívebb terahertzes forrásokra van szükség. Mennyire nehéz a környezetébõl kiemelkedõ sugárzást elõállítani? Az elõállításnak különbözõ módszerei fordulnak elõ. Vannak olyan terahertzes források, amelyek folytonosan sugároznak és vannak, amelyek impulzusszerûen. Mi utóbbiakkal foglalkozunk, lényegében egyetlen oszcillációt állítunk elõ, vagyis ez olyan rövid, amilyen rövid csak lehet. Ilyen rövid terahertzes impulzust is sokféleképpen lehet elõállítani, de ezek mind lézeren alapulnak. Lehet például egy nagyon rövid lézerimpulzussal rávilágítani egy félvezetõre, amely a benne fellépõ gyors áramváltozás miatt terahertzes sugárzást fog létrehozni. De mi nem ezt valósítottuk meg, hanem ún. nemlineáris optikai ha-

12

táson alapuló forrást fejlesztettünk. A nemlineáris optika az a jelenség, amikor az anyag válasza a megvilágítással nem arányos, hanem attól eltér. Többfajta jelenség is idetartozik, melyek között van olyan, ami azzal jár, hogy ha két különbözõ frekvenciájú sugárzás éri egyszerre az anyagot, akkor kijön egy olyan sugárzás, ami a két frekvencia különbsége. Mondjuk, ha egy kék meg egy piros sugárzás ér egy ilyen anyagot, akkor abból kiléphet egy közeli infravörös sugárzás, a televízió távirányítójában használthoz hasonló. Ha a két eredeti sugárzás frekvenciái viszonylag közel vannak egymáshoz, akkor a kettõ közötti frekvenciatartomány kicsi, ami a terahertzes tartományba eshet. Ez egy jól ismert jelenség, és alkalmazták is, csak tipikusan nem egyciklusú impulzust állítottak elõ. Miért van nagy jelentõsége az egyciklusú impulzus elõállításának? Mert olyan technikát alkalmazunk, amellyel követni is tudjuk az elektromos tér idõbeli változását. Ez korábban nem volt lehetséges. A most alkalmazott módszer esetén azért lehetséges, mert egyrészt rövid az elõállított terhartzes impulzus, másrészt pedig amivel elõállítjuk, az még rövidebb. A rövid impulzust kb. 20 éve használják az ilyen ún. különbségfrekvencia-keltésnél. Azonban sokáig egyszerûen annak alapján választották ki a nemlineáris optikai kristályt, hogy teljesül benne az ún. sebességillesztési feltétel, azaz hogy a kristályon belül keletkezõ terahertz együtt haladjon az azt kiváltó lézerfénnyel. Ez nem automatikusan teljesül. Azonban van egy másik tényezõ is, amely az átalakítás hatékonyságát meghatározza, az pedig az, hogy menynyire nemlineáris a kristály. Ez a két fontos jellemzõ viszont nem esik egybe. Elõször inkább arra koncentráltak a kutatók, hogy a sebességillesztésnek megfeleljenek a kristályok. A 2000-es évek elején, mikor éppen a Max Planck Intézetben dolgoztam

Stuttgartban, olyan kísérleteket végeztem, amelyekben fononokat, szilárd testben létrehozott rezgéseket kellett gerjeszteni. Egy új eljáráson gondolkodtam, és eszembe jutott egy speciális sebességillesztés – a fononkeltésnél is akkor lehet hatékonyan dolgozni ugyanis, ha a sebességillesztés megvalósul. Kidolgoztam egy olyan sebességillesztést, ami azon alapul, hogy a keltett fononok más irányba haladnak, mint az azt kiváltó lézersugár. Ezt úgy tudjuk elérni, hogy a lézerimpulzust megdöntjük. A keltõ sugárzási frontra merõlegesen terjed a keltett sugárzás (ez a Huygens-elv), ugyanakkor a sebességillesztés módosul, de ez pont arra jó, hogy a döntöttség révén sebességillesztést lehet elérni akkor, amikor a sebességek nagysága nem egyezik meg. Stuttgartban ezt a módszert fononkeltésre használtam, és késõbb jutott eszembe, hogy ha egy fonon egy kristályban elér annak határához, akkor ott ki tud lépni mint elektromágneses sugárzás, azaz terahertzes sugárzás keletkezik. Rögtön összeállt a kép: ha egy ilyen sebességillesztési módszert használunk a terahertzes sugárzás keltésére, akkor a kiválasztott anyag kapcsán már csak arra kell ügyelnünk, hogy olyat válasszunk, amelynél a nemlinearitás a lehetõ legnagyobb. Ez az anyag az ún. lítium niobát, melyet Magyarországon is gyártanak. 2002-ben javasoltuk ezt, majd egy évvel késõbb demonstráltuk, akkor még egy kis energiájú lézerrel, 2005-ben pedig már mi tudtuk elõállítani a legnagyobb terahertzes sugárzást a világon. Mire lehet használni egy így elõállított sugárzást? A terahertzes impulzusokat intenzitásuk alapján 3 részre szoktam osztani. A legkisebb energiájú sugárzást tipikusan spektroszkópiai célra lehet használni. Ebben az esetben az anyag tulajdonságait lehet vizsgálni, a különbözõ kémiai, fizikai, biológiai anyagokat meg lehet egymástól különböztetni, és elemezni. Sok esetben a terahertzes tartomány a legalkalmasabb erre. Egy másik felhasználási módot tesz lehetõvé, ha az impulzusenergia eléri


az 1 mikrojoule értéket. Ezekkel már meg lehet változtatni a különbözõ anyagok egyes tulajdonságait. Ilyenkor egy erõsebb sugárzással megváltoztatjuk, majd egy másik, gyengébb impulzussal megnézzük, mi változott az adott anyagban. Az erõsebbhez képest a gyengébb impulzust késleltetve idõbeli méréseket is módunkban áll végezni. Ultragyors folyamatokat tudunk mérni így, s ezek közül kiemelném a félvezetõknek a kutatását, mert az ezekben zajló folyamatok megértése teszi lehetõvé, hogy egyre gyorsabb technikai eszközeink legyenek. Például a számítástechnika fejlõdésének is a félveze-


Lézerrel 1960 óta dolgoznak a fizikusok, a terahertzes impulzusok elõállítása és azok alkalmazása 20 éves múltra tekinthet vissza, a nagy energiájú terahertzes impulzusok elõállítása és alkalmazása pedig alig több mint tíz évre. Hebling János, a TTK Fizikai Intézetének igazgatója utóbbival foglalkozik.

interjú tõkkel kapcsolatos új ismeretek jelentették a zálogát. A még nagyobb energiájú impulzusok kapcsán az utóbbi években új alkalmazási lehetõségek is felmerültek. Az 1 mikrojoule-nál ezerszer nagyobb energiájú impulzusok esetén az elektromos térerõsség a megavolt per centimétert (MV/cm) is meghaladja. Összehasonlításképpen: a nagyfeszültségû kábelek 100 kilovoltosak. Az 1 MV/cm azt jelenti, hogy egymástól mindössze 1 mm-re lévõ két pont között akkora a feszültség, mint a nagyfeszültségû kábelek között. Ezek olyan nagy terek, hogy hatékonyan lehet velük töltött részecskéket gyorsítani. Most elsõsorban ilyen alkalmazásokat vizsgálunk, egyelõre elméletileg. Különbözõ elrendezéseket találunk ki, és kiszámoljuk azt, hogy az hogyan fog mûködni. Nem csak számolá-

sokat végzünk és ezek eredményét publikáljuk, hanem szabadalmaztattunk is ilyen összeállítást. Mi ennek az utóbbinak a jelentõsége? Azért tarthat számot szélesebb érdeklõdésre, mert lehetõséget adhat arra, hogy a rákos megbetegedések kapcsán alkalmazott ún. protonterápiát olcsóbbá, s ezáltal elérhetõbbé tegyük. A protonterápia során a rákos szöveteket egy protonnyalábbal, vagyis megfelelõ gyorsasággal és energiával rendelkezõ protonokkal roncsolják. Ezt az eljárást már néhány évtizede használják, de mivel kifejezetten költséges – a protongyorsítók ugyanis nagy és bonyolult berendezések, erõs sugárzásárnyékolásra is szükség van – összesen ha egy tucat ilyen berendezés mûködik a világon, kevés ország engedheti meg magának.

Ha sikerül egy olyan metódust kitalálni, amelynek révén a protonnyalábot kisebb helyen kisebb költséggel elõ lehet állítani, akkor a protonterápia sokak számára rendelkezésre állhat. Ezzel kecsegtet az, hogy egyrészt kb. egy évtizede vannak olyan törekvések, hogy lézerrel állítsanak elõ protonnyalábot, s ezeknek van is valamilyen sikere. A mi javaslatunk az, hogy a lézerrel történõ protongyorsítás csak az elsõ lépés legyen, mert az azzal keltett kisenergiájú protonokat terahertzes impulzusokkal tudjuk továbbgyorsítani. Ez összességében jóval olcsóbb eljárás lehet. A sugárterápia elterjedt gyógyászati eljárás, de az eddig használt sugárzásoknak van egy hátránya: akár a röntgenrõl, akár gammasugárzásról beszélünk, ezek ahogy terjednek egy anyagon keresztül, úgy gyengülnek, a roncsolási hatásuk pe-

dig az intenzitásukkal arányos. Emiatt, ha van egy daganat egy emberi test belsejében, akkor sugárzást csak kívülrõl tudjuk beküldeni, és az a sugárzás ott roncsol a legjobban, ahol belép, nem pedig ott, ahol a daganat van. Ennek részbeni kompenzálásaként találták ki, hogy több irányból küldik a szervezetbe a sugárzást, és azok ott keresztezik egymást, ahol el akarjuk pusztítani a rákos szövetet, ott adódik össze az intenzitásuk. A protonterápia esetében is gyengül a nyaláb ereje, ahogy halad beljebb, de a roncsolása mértéke akkor a legnagyobb, amikor már majdnem elveszítette az összes energiáját – vagyis kevésbé sérülnek mind a megcélzott rákos szövet elõtt, mind a mögötte lévõ szövetek. Maguk a vizsgálatok mennyire költségesek? És mikor várható valami eredmény? Két eszköz szükséges ehhez a kutatáshoz: egy lézeres protonforrás és egy terahertzes gyorsító. Mi az utóbbival foglalkozunk. A tervek szerint lézeres protongyorsítással Magyarországon a szegedi ELI Lézerkutató Központban foglalkoznak majd, így számunkra az a lehetõség nyitott, hogy velük kooperáljunk, és ott végezzünk kísérleteket. Nyilván sokkal kedvezõbb lenne, ha ezt Pécsett tudnánk megvalósítani, de ez nagyjából egy 5 milliárd Ft-os beruházást jelentene. Az, hogy milyen gyorsan valósul meg, a belefektetett munka intenzitásától függ, de mindenképpen évekre van szükség. Úgy tudom, hogy a díja indoklásában az iskolateremtés is szerepelt. Létrehoztam egy nálam fiatalabb és nálam sokkal fiatalabb kollégákból és PhD-hallgatókból álló csoportot itt, a Fizikai Intézetben, mely kifejezetten a terahertzes kutatással foglalkozik. A laboratóriumunk a Szentágothai János Kutatóközpontban van. 2002-ben közöltük a döntött impulzusú gerjesztéssel kapcsolatos publikációnkat. Ezután néhány évig még elsõsorban külföldön értük el a kísérleti eredményeinket, mert itthon nem álltak rendelkezésünkre a megfelelõ eszközök. 2008-ban sikerült idehívni külföldrõl Fülöp Józsefet, aki jelenleg is irányítja a laborban végzett munkát. Ehhez csatlakoztak a hallgatók, akik közül mára sokan PhDsek, és közel 3 éve egy hat fõs akadémiai kutatócsoport is mûködik Pécsett.


13

sport

PTE-s szarvasok Szarvas? Északkelet? PTE? Hogy is van ez? Egyetemünk hallgatói évek óta megmérettetik magukat a Szarvasváltónak nevezett futóversenyen Miskolc és Eger között. Kodzsagogov Zsaklin mesélt a verseny részleteirõl.

Kikbõl áll a PTE-s csapat? Egy csapat 12 fõbõl áll, amelybõl minimum négy lánynak kell lennie. A lányok futhatnak fiúszakaszt, de a fiúk lányt nem. Szinte minden PTE-s karról vannak hallgatók, minden korosztály megjelenik. Öt éve vagyok a csapat tagja, anno azért kerestek meg, mert kevesen voltak. Ahogy évrõl évre rész vettem, végül én lettem a csapatkapitány. Miért a futás? Próbáltál mást is? Apa hatására kezdtem el, õ az, aki nagyon sportos a családban, és õ vitt le

még a pályára anno. A hegyi futásra álltam rá, de 12 éve futok versenyszerûen. Több féle dolgot kipróbáltam: csapatsportokat is, de a futás lett az, ami igazán hozzám illik. Naponta 10–12 km-t futok, fõleg a Mecsekben, mivel szeretek terepen futni. Nagyon oda kell figyelni, mert a Mecsek is eléggé kavicsos, sziklás, de eddig szerencsére nem volt sérülésem. Ami probléma, az maximum a túlterhelés, esés még nem volt. Mi volt a legmeghatározóbb élményed? A tavalyi év, amikor a legjobb helyezést értük el: az egyetemi kategóriában 4.ek lettünk. Személy szerint szakasz gyõztes is lettem, egy elég nehéz terepen. Nagyon örültem neki.


Mit kell tudni a Szarvasváltóról? 1991-ben alapították, elsõsorban azért, hogy összefogja az ország egyetemeit. Ez egy közös program, ahol jól érezzük magunkat és együtt sportolunk. Idén tavasszal 62 csapat indult, egyetemenként több. Több kategória van, azonos egyetemek és különbözõ egyetemek csapatai és nyílt, amelyben nem egyetemi hallgatók vesznek részt.

Pécsi Rókák: Csilics Alíz (BTK), Horváth Kitti (TTK), Kudranyik Éva (ÁOK), Mádi Judit (KTK), Baumholczer Máté (PMMK), Elhag Feisal (ÁOK), Friedrich Dávid (KTK), Jámbor Dániel (TTK), Szerb Bence (KTK), Tillai Gergely (TTK), Wittmann Tamás (TTK). Csapatkapitány: Kodzsagogov Zsaklin (ÁJK) – 1. hely különbözõ egyetem hallgatói kategóriában

Pécsi Roham: Bankó Laura (KTK), Csilics Alíz (BTK), Jánó Eszter (KTK), Szilasi Bettina (KTK), Abaligeti Gallusz (KTK), Artem Sedov (KTK), Gyõrffy Kristóf (KTK), Jo Chang Hyun (KTK), Schneider Kristóf (TTK), Vitalii Svitovyi (KTK). Csapatkapitány: Mádi Judit (KTK) – 13. hely azonos egyetem hallgatói kategóriában

Goalball League Közép-Európai Csörgõlabda Kupa Április 17–19. Lauber Dezsõ Sportcsarnok

Hári Józseffel, a pécsi csörgõlabdások edzõjével, a PTE Sportiroda vezetõjével beszélgettünk. Mióta van csörgõlabda csapat Pécsen? Az egyetemen az õsz folyamán kezdtünk tárgyalni arról, hogy a csörgõlabdát fel kellene támasztani Pécsett, ekkor kerestem meg a Kézilabda Szövetséget, akik a csörgõlabdásokat Magyarországon istápolják. Idén már mi rendezhettük a négyfordulós vetélkedõ záróeseményét. Három országból hat csapat mérte össze tudását, a házigazda mellett Szlovénia és Horvátország is két-két csapattal érkezett. A PTE Sportiroda és a PEAC által alapított Csörgõlabda Szakág, illetve az I. Pécsi Lions Club segítségével szerveztük meg a kupát. Milyen sport a csörgõlabda?

14


A II. világháború után a látássérült katonák rehabilitációjára találták ki ezt a sportágat Ausztriában. Sokuknak nem volt hová menniük; kollégiumokban laktak, unalmukban találták ki a csörgõlabdát, amely elõbb Németországban terjed el, majd az USA-ban is. Eredetileg vakok vagy gyengén látók játszották. A magyar bajnokságban épek is játszhatnak, de mindenkinek le van ragasztva a szeme. Nemzetközi szinten még a szemüveget is körberagasztják. Paraolimpiát is rendeznek belõle. Röplabdapályán játsszák, a hátsó alapvonalak kaput jelentenek. A csapatok három fõsek, és csörgõlabdát gurítanak egymás felé, ha túlhalad rajtuk, az gól. Büntetõk is vannak, ha a támadóharmadon kívülre teszik le a labdát. Két bíró van, 12 perc egy-egy félidõ, de ha valamelyik csapat tíz ponttal vezet, az már technikai gyõzelem. Milyen eredmények születtek? Kimagaslott a mezõnybõl a szlovén I. számú válogatott, õk az A ligában játszanak, a magyarok a B-ben. A magyar B válogatott lett a második, az A pedig a harmadik. A szlovéneknél egy srác 119 gólt gurított, ez elképesztõ teljesítmény. Az õ edzõjük többször volt a világ legjobb játékosa.

Vízilabdaedzõ, mentõs és hallgató Interjú Kovács Krisztiánnal, az ETK hallgatójával

Több szálon fut az életed: vízilabda, mentõtisztképzés, munka. Úgy gondolom, a három szálat talán a segítségnyújtás köti össze. Tíz év vízilabdázás után lehetõségem adódott rá, hogy edzõ szerepben is kipróbálhassam magam, amelyben az edzõm, Lukács Gergely sokat segített. Egy tanfolyam elvégzése után két évig segédedzõként edzettem mellette egy serdülõ ifi és egy ifi korosztályt, most pedig egy serdülõ csapattal dolgozom, akikkel egy dunántúli bajnokságon magabiztosan vezetjük a tabellát. Immáron három éve csinálom, nem is szeretném abbahagyni. Kezdetben, a középiskolában még rendõrnek készültem, ezért a mentõtiszti képzés már annyira nem egyértelmû, mint a vízilabda. Sokat járt hozzánk a mentõ, nagyapám és édesapám is súlyos beteg volt, talán ezért is szerettem volna olyan hivatást, amivel tudok segíteni másokon. Amikor végeztem a középiskolában, még volt vissza egy évem a vízilabdázásból, és mivel nem akartam otthagyni a csapatot – Rendõrtiszti Fõiskola csak Pesten van, oda kellett volna költöznöm –, így elkezdtem egy OKJ-s mentõápolói képzést. Addig nem is tudtam, hogy létezik ilyesmi, de jó elõképzettségnek tartottam a további tanulmányaimhoz. Amikor felvettek az egyetemre, beleszerettem a szakmába, így gyakorlatilag Pécsen ragadtam, de nem bánom, már nem is akarok elmenni innen. A tanfolyam elvégzése után jelentkeztem mentõtisztnek, de mivel az egyetemen inkább elméletet tanulunk,

a szakma viszont gyakorlatorientált, szerettem volna szakmai tapasztalatot szerezni. Ez február óta része az életemnek, jelenleg teljes állásban dolgozom. Hogy lehet összeegyeztetni ennyi mindent? Mi adja a kitartást? Amíg csak az iskola és az edzõsködés volt, addig könnyedén, mivel az egyik délután, a másik este volt, így még szabadnapjaim is voltak. Jelen pillanatban ilyen havonta talán kétszer-háromszor fordul elõ. A fõállású munka havonta 14–15 alkalmat jelent, így a hét elsõ három napján órákra járok, a fennmaradó háromban pedig dolgozni, este pedig edzõsködni, illetve minden vasárnap mérkõzésünk van. Nehéz összeegyeztetni, de nem lehetetlen. Azt vallom, hogy amit csinálsz, azt próbáld minél profibban. Talán a tízévnyi vízilabda is egyfajta küzdést, nem feladást nevelt belém. Mesélj a mentõtiszti munkáról! Magyarországon bármiért hívnak mentõt, segíteni kell, ha esik, ha fúj. A munka reggel hattól indul, de már fél hatkor ott kell lenni leellenõrizni, hogy minden mûködik-e a kocsiban. Én most egy kisebb kocsin dolgozom, mert még csak most kezdtem, és végig kell járni úgymond a ranglétrát. Szerencsésnek mondhatom magam, mert már kaptam nagy kocsis munkanapot, míg általában erre két évet kell várni. Jelenleg a városban külön épületben van a belgyógyászat és a traumatológia, ezért még mindig sokat kell ingázni a kettõ között. Nem tudni, hogy mikor, de reméljük, minél hamarabb megoldódik ez a probléma, mert ez se a bete-


STEINER Petra interjúja

geknek, se a mentõsöknek nem túl jó. Ha csak egyetlen esetet kéne kiemelnem, az elsõ igazi mentõs tapasztalatot, akkor az egy vonatbaleset lenne: hideg volt és hó, és minden csupa vér. Persze, a közhiedelem is hasonló a mentõsök munkájáról, de azért a valóság jóval árnyaltabb. Nem nehéz viselni ennek a terhét lelkileg? Ahány ember, annyiféleképp dolgozza fel. Mivel még csak három hónapja dolgozom, nem igazán találkoztam nagy horderejû esetekkel, és amit látok, azt nem veszem fel. Ha elkezdenék rajtuk gondolkozni, szerintem beleõrülnék. Így viszont, ha napi nyolc esethez megyek ki, már a közepén se tudom meg-


mondani, mi történt addig. Nem mondom azt, hogyha mesélnem kellene, nem tudnék mirõl, de ezekkel próbálok nem foglalkozni. Hol állsz most a terveidhez képest? Nem ott, ahol szerettem volna, viszont ennyi idõsen mégis ott vagyok, ahol lenni kell. Most az elsõ cél a diploma megszerzése. Egyetemi szintû továbbtanuláson nem gondolkodom, de mivel ez a szakma olyan, ahol folyamatosan képezni kell magunkat, továbbképzéseken mindenképp részt veszek majd, hogy kihozzam magamból a maximumot. Az edzõsködést továbbra is szeretném csinálni, amíg a mentõzéssel összefér. Eddig úgy tûnik, hogy igen, és remélem, hogy ez így is marad.

15

Körkérdés

PEN 2015

Ki vagy PEN?

Playboy PENsion Erasmus program

BESZID ATTILA TTK

Sokadix vagyok, az Asterix és Obelix címû nagyszerû sorozatok film, illetve rajzfilm karaktere. A többiek ajánlották ezt a szerepet. Bottal járó öregember, egy igazi tapasztalt vén róka, aki nehezen mozog, viszont a csodaturmix hatására visszatér õsi, ifjú ereje. A csapatunk nõi tagjai bámulatosak. Amazonix-szel való kapcsolatom remélem szorosabb lesz a Pécsi Egyetemi Napokig. Minden akadályt legyõzõ szerelmünkkel pedig elhozzuk a várva várt világbékét!

BARTÓK MÁRK KTK

Mi vagyunk a PENegyerekek, egy utcagyerek banda. Igazából karakter ügyileg sokban hasonlítunk, mindenki árva, mindenkin ott a szakadt ruha. Abban különbözök, hogy én vagyok az almás tag, aki minden képen és videóban is almát eszik. Mindenhol van nála egy alma. Persze próbálom variálni: piros, zöld, szóval rutinos vagyok. Régen nõvéreimmel néztem mindig Disney-meséket, és ott láttam Aladdint, aki szegény volt és mindig almát evett. Innen jött az ötlet.

CSIZMADIA DÁVID FEEK

Dionüszosz vagyok, akirõl mindenki tudja, hogy a bor és a mámor istene. Jellemzõ tulajdonságomat a PEN alatt biztosan megmutatom, számíthattok rám! Célom, hogy visszaszerezzük az összes ambróziát mely megtalálható a világon. Az ambrózia ad nekünk isteni erõt. Ennek a csodálatos anyagnak az összetétele természetesen titkos! Annyit viszont elárulhatunk, hogy ereje hatásos, ha találkozunk a PEN-en szívesen megkínálunk Titeket is! Keressetek minket, a PENynposi isteneket!

Mi nagyon különbözünk ám a többi PEN-en induló csapattól, ugyanis mind az Erasmus programban veszünk részt. Ezért a csapatunk nem is egyetlen karhoz tartozik. Leginkább az ESN tagjaival állunk kapcsolatban. Az igazat megvallva nem nagyon tudtuk ám, hogy mi az a Pécsi Egyetemi Napok, de amint értesültünk róla, mindenképpen szerettünk volna elindulni. Olyan nevet akartunk, amelyben szerepel az, hogy PEN, és nem kell senkinek sem elmagyarázni. Így jött az ötlet, hogy legyünk a Playboy PENsion. Ez elég vicces, és sok karakter adott. Így hát van egy Hugh Heffnerünk, mi többiek pedig mind nyuszik vagyunk, a világ legkülönbözõbb országaiból. Nagy füleket fogunk hordani, és persze megvan mindenkinek a maga nyuszis jelmeze – igen, a fiúknak is. Azt tudjuk, mindenki nagyon komolyan veszi ezt a versenyt. Mi úgy gondoljuk, ez az egész egy nagy játék, és ahelyett, hogy harcolnánk a többi csapattal, arra fogunk törekedni, hogy mindenki érezze jól magát. A helyzet az, hogy ha megválasztanak diákrektornak, akkor sajnos nem fogom tudni a helyi hallgatók érdekeit képviselni. Azt viszont el tudom mondani, milyen problémák vannak az erasmusos diákok háza táján. Bár nem vagyok itt túl régen, de úgy látom, hogy az oktatás színvonala változó, és azt kell mondjam, nem vagyunk valami elégedettek a Hunyor Hotellel. Úgy gondolom, arra is szükség lenne, hogy több legyen interakció a magyar és a külföldi hallgatók között. A magyar hallgatók közül sokan elmenekülnek, amint meghallják, hogy angolul beszélünk – talán félnek tõlünk? Ezért közös rendezvényeket szerveznék, például jótékonysági estet vagy vacsorát. Azt gondolom, hogy az ilyen kötetlen jellegû eseményeken mindenki szívesen részt venne.

ExPENdables MK

Mit kell tenni azért, hogy a Te csapatod legyen a legjobb? Anno sokat gondolkodtunk mi is ezen. Pedig a válasz pofonegyszerû: Légy ott!!! Ne csak testben, de lélekben is. A PEN egy hosszú és kreatív munkával töltött idõ csúcspontja. Attól kezdve, hogy a csapatoddal kitaláljátok és összerakjátok a koncepciót, az elõ- és népszerûsítõ bulikon át egészen az utolsó reggel elsõ hajnali napsugarának simogató érzéséig. Mind olyan kis élmények, amelyek egyetemi éveid legszebb pillanatai lesznek. Tehát, légy ott és élvezd! Ha utolsó nap „hajnali” 09–10 körül az endorfintól és adrenalintól finoman gõzölt agyad egy picit kitisztul és körülnézve tudatosodik benned, hogy csupa olyan ember – aki lehet akár csapattag, akár más egyetemista, akár csak egy eltéved személy – vesz körül, jön szembe, akikkel biztos van egy közös sztoritok vagy koccintásotok, akkor Ti már nyertetek, méghozzá olyasmit, ami sosem felejtõdik és kopik el! Szabó Ádám alias Saddy Hardcock diákrektor, 2010

16


Körkérdés

Ki vagy PEN? DELI PATRÍCIA ETK

Breaking PEN ÁJK

Balogh István vagyok, a Breaking PEN, vagyis az ÁJK PEN-es csapatának diákrektor-jelöltje. Február körül kerestek meg, hogy én legyek a diákrektor-jelölt. Megtiszteltetésnek vettem és elvállaltam. A jelentkezõ 20 fõt leszûkítettük 15-re, így elég jó kis brigád jött össze, a csapat fõként elsõ évesekbõl áll. Próbálunk összetartani, azt tervezzük, hogy a PEN utolsó hetében együtt lakunk majd. Nevünk a Breaking Bad nevû sorozat miatt jött, e köré építjük az egész koncepciónkat. A sorozat a drogdílerekrõl szól, de mi nem ezt képviseljük. Azt mondjuk, hogy ne drogozz, hanem szedd a PENtafetamint. Ez egy általunk elõállított szer, cél, hogy PEN-ezz be! Inkább érzés, mint tárgyi dolog. Történetünk szerint már a '90-es években terjedt, a vizsgaidõszakban keletkezõ stressz oldására. Kétévente, mindig a PEN-en kell nagy mennyiségben terjeszteni. A PTE a legnagyobb egyetem Magyarországon, a PEN-nek nagy múltja van Pécsett és a karok között is nagyon nagy presztizsû dolog. A két évvel ezelõtti diákrektorjelöltünkkel napi szinten tartom a kapcsolatot, rengeteg ötletet ad. Ha én lennék a diákrektor, remélem, hogy ilyen nagy hatalmat kézben tudnék tartani. Kint lennék plakátokon, hogy megismerhessenek a hallgatók. Biztos megnövekedne a bulik száma, mindenhol megjelennék, elmennék a gólyatáborokba is. Elmer Diát, a mostani diákrektort, ha jól tudom csak az ÁJK hívta meg a táborba. A diákrektornak minél több embert kéne idecsábítania tanulni, mert hallgatók nélkül nem mûködik az egyetemi napok.

Ciursas Zsolt vagyok, az ExPENdables, vagyis az MK PEN-es csapat diákrektor-jelöltje. A 2013-as volt PEN-es csapattagok mondták, hogy jelentkezzünk, mert ez jó buli és összehozza a karokat. Nem csak arra kell büszkének lenni, hogy MK-sok vagy Pollack-osok vagyunk, hanem arra is, hogy PTE-sek. Koncepciónk: A feláldozhatóak. Ragaszkodjuk a filmhez? Részben, de inkább az akció giccs felé hajlunk. Az MK maga is el van bújtatva, így illik is ránk ez az irányvonal. A csapatban vannak grafikusok, zenészek, iparmûvészek, festõk is. Az MK-t 2013-ban a PENcészet volt, ami képviselte. Szerintünk nagyon jól sikerült, zseniális bemutató videót hoztak létre! Nekem a KTK volt még emlékezetes volt, mikor az ír vonalat képviselték. Néztünk régi videókat, de hát MK-sok vagyunk, néha el tudunk veszni a világban akár egy fehér falon is. Teljesen egyedit szeretnénk csinálni, nem ugyanazt próbáljuk megteremteni, hisz már két évvel késõbb járunk. Nagyon sokat segítenek a 2013-as MK-s PEN-esek, jó barátaink, számíthatunk rájuk. Diákrektorként a világot azért nem akarnám megváltani. Pártolnám azokat a programokat, amelyek közös pontot tudnak teremteni a karok között. Mert miben különbözünk? Más épületbe járunk, mást tanulunk, de mind fiatalok vagyunk. Ugyanazok a problémáink: vizsgák, nõ/pasi problémák. Egy KTK-s egy MK-sal nem fog tudni úgy beszélgetni a szakmáról, de vannak olyan mindennapi dolgok, amelyek hasonlóak: családi, tanulmányi problémák. Mikor idejönnek a gólyák, nekik is meg kell tanítani, hogy PTE-snek lenni marha jó dolog!

A nevem még nem árulom el, meglepetés lesz, kövessétek majd figyelemmel. Legfõbb ismertetõjegyem, hogy mindig van nálam egy maci. Már elkezdtük feltölteni a csapatfotókat az oldalunkra, minden karakterrõl egyesével. Ott már én is látható vagyok, megismertek, hisz húzom magam után az én kis macimat. Mindenhova velem jön a kis drága. Az tudni kell, hogy fiatalabb vagyok, mint a többiek, 12–13 év körüli. Fiatal koromat pedig az én kis mackóm jelképezi.

DETELICS "MISI" BALÁZS PMMIK

Szívesen bemutatkoznék, de a szerepem szerint be van kötve a szám és meg vagyok kötözve. Valljuk be, így elég nehézkes lenne. Pollack Misi közlegény vagyok, az eltûnt katona. A csapatunk tagjainak feladata, hogy megtaláljanak. Admirális, generális urunk (a diákrektor-jelölt – a szerk.) ezért érkezett a Pollack-ra és ha már itt van rendet tesz a környéken. Pécsett eltûntem valamelyik karon, a feladat hát, hogy az újonnan toborzott csapattal felderítsék honlétemet.

SZEKSZÁRDI BALÁZS BTK

Sziasztok! Luigi vagyok, Mario testvére, a NinPENdo csapatának tagja. Super Mario segítségére leszek, hogy megmentsük Princess Peach hercegnõt, akit Bowser többedmagával elrabolt. Remélhetõleg a Zsolnay Negyedben fogjuk megtalálni. Keressük majd a többi kar segítségével, szeretnénk, ha minél többen jönnének velünk. Célunk, hogy a kalandos út végén sikerrel járjunk, teljesítsük a küldetést. Ennek örömére pedig a tervek szerint négy napig bulizunk a PEN-en!

KÉKESI „Mandarin” Alexandra összeállítása

...még több PEN:


17

Európai Ifjúsági Hét

A Balokány ligetben május 5–9 között Európai Ifjúsági Hét várja a fiatalokat. Az or szágosan megrendezett programot a régióban az Eurodesk szervezi. Céljuk inspirálni a fiatalokat: merje nek kilépi a komfortzónájuk ból, és fedezzék fel a körü löttük látható világot.

Az esemény alatt a résztvevõk megismerhetnek különféle uniós és hazai lehetõségeket, találkozhatnak a városunkban önkénteskedõ külföldiekkel. Ezen kívül számos könnyedebb esemény is várja a szórakozni vágyókat: szabadegyetemi program a beat-zene történetérõl vagy épp az Improvokál Társulat elõadása. A Balokány ligetet az amatõr zenekarok és iskolai kórusok is birtokba veszik, a záró estén pedig utcazenészek és lelkes amatõrök énekelnek egy kellemes tábortûz mellett. A sportolni vágyókat jóga várja, még a legkisebbeket zenei alkotómûhely. Lesz Univ Pódium is, ahol a szerkesztõség tagjai várnak Titeket szeretettel! Beszélgetünk pécsi ismert és kevésbé ismert zenekarok tagjaival. Invitálunk hát mindenkit, és ne feledjétek, kivételesen lehet csónakázni a tavon. Már csak ezért is megéri!

18

Fújhatjuk! Neumayer Károllyal, a PTE MK Rézfúvós és Ütõs tanszékének docensét faggattuk a PTE új zenekaráról, a Zsolnay Wind Orchestra születésérõl, bemutatkozásáról, jövõjérõl. (Koncertbeszámoló a www.univpecs.pte.hu-n!)

FOTÓ: MÁRK MIRKÓ

Bulizz és beszélgess velünk!

mûveket. De a világban is számtalan új darab születik, abból is szemezgetünk. A fiatalokat mennyire tudják megszólítani? A Pannon Filharmonikusok például filmzenéket is játszik koncerteken… Ezt is játszunk, és a hagyományos indulókat is. Én még olyat nem láttam, hogy egy fúvószenekar szomorú arcokat hagyott volna maga után. Ma egy egyetemista nem hallgat fúvószenét, de ha elérjük õket, akkor rezonálnak õk is és bevonódnak. A Kodályban a koncertünk nagyon nagyot szólt. Évente egyszer lehet csak ilyen szinten megszólalni. Boldog vagyok, hogy a hallgatóim megtapasztalták ezt az élményt, hogy megérezték a közönség kirobbanó örömét, az álló ovációt. Mikor lesznek legközelebb hallhatók? Májusban, mint a Zsolnay Negyed rezidens zenekara, késõbb is többször fogunk szerepelni Zsolnays rendezvényeken.

BALOGH Robert interjúja

Miért jött létre a PTE-n egy új fúvószenekar? Már 30 éve foglalkoztam zenekarokkal, egy éve szünetet tartottam, nekem is, a diákoknak is hiányzott a zenekari közeg. Õszintén mondom, hogy a fúvós zene ma magától szinte senkit nem érdekel, nem tekintik a magaskultúra részének. Az új zenekar belsõ igényként jött létre, mind a hallgatóim, mind a saját részemrõl. Nem csak a Mûvészeti Kar hallgatói vannak benne, hanem közgazdászok, orvosok is. Nem vagyunk annyira sokan, csak 53-an, de egy nagy koncert-fúvószenekar 120 fõ fölött van. Döbbenet, hogy tudnak megszólalni. A Zsolnay Wind Orchestra kamarazenei utat követ majd.

A repertoáron milyen darabok lesznek? Elsõsorban klasszikusokat fogunk játszani, ezen belül a magyar fúvószenei repertoárt tekintjük a legfontosabbnak. A világ zenei termésének elitjébe tartozó zenéket tudunk így játszani, és ha átlépjük a határt, nagyon felértékelõdik a magyar zenei anyanyelv. Hol tart a zenekar? Mennyi munka van a megszólalásban? Büszkén mondhatom, hogy már megvan a saját hangunk, aki ott volt Kodályban, hallhatta. Tavaly márciusban kezdtünk dolgozni, egy év tapogatózás, formálódás után most léptünk elõször a nagyközönség elé. Öröm egy új zenekar születése, és épp oly öröm, hogy a közönségünk is megszületett. A játékunkkal a fiatal zeneszerzõket is szeretnénk inspirálni, írjanak nekünk új


Mibõl léteznek? Ki finanszírozza Önöket? Vatikáni valutában fizetünk – az Isten fizesse meg – illetve minden hallgató megkapja a gyakorlati óráért járó kreditjét. Az együttes alapítója az egyetem, szakmai partnerünk a Zsolnay Negyed, a Pannon Filharmonikusok, támogatott minket a Magyar Mûvészeti Akadémia, az Editio Zenemûkiadó és az NKA. Hat új magyar mûvet mutattunk már be, megcsináltuk a hangfelvételét is… Viszont még nincs az együttesünknek fenntartója. A folyamatos mûködésért, a fenntarthatóságért még küzdenünk kell, ágaskodunk is, hogy észrevegyenek minket. Szeretnénk, ha törõdnének velünk. Az egyetemünk 650 éves ünnepségéhez minimum fanfárok kellenek majd…

Kaolin, nem saolin! Nem ajánljuk, hogy a kungfu ütéseit bárki a porcelánon gyakorolja, fõleg, ha PTE-s, és végképp, ha bögre. A beküldési határidõ: május 6., a cím: [email protected], a díj: PTE-s bögre. Hajime!

kultúra

Lehet, sõt, szabad is – legalábbis a Janus Egyetemi Színház Shakespeare-feldolgozása esetében bizton állíthatom. STEINER Petra írása

Akik egy klasszikus adaptációra számítanak, azokat rögtön ki kell ábrándítanom, hiszen a szöveghûség legalább olyan messze áll a darabtól, mint az eredeti történethez kicsit sem illõ XXI. századi öltözet. Noha, ettõl egyáltalán nem lesz kevesebb, csak más perspektívából mutatja be azt, amit már amúgy is ismerünk. (Legalábbis remélem, hogy mindenki olvasta a Hamletet.) A szûk mozgástér, a közönség soraiba be-beülõ szereplõk, valamint a minimál design éppen azt emelik ki a mûbõl, ami a könyv esetében sokszor nem üt át az olvasónak a papíron. A mondanivalót. Végtére is az semmit se változott, csak a megvalósítás.

FOTÓ: MÁRK MIRKÓ

A zene és a fények annyira hullámzóak, akár csak a darabban fellelhetõ érzelmek. Az egyik pillanatban Hamlet még torkaszakadtából üvölt, majd a következõ pillanatban barátjával,

20

Horatioval nevetnek. Csöndesen, magába roskadva ül a széken, néhány jelenettel késõbb pedig már a másik arcába mászva gúnyolja ki annak együgyûségét. A levegõ felizzik, szó szerint lángra lobban, majd egy mûfajidegen koncerttel zúzzák szét a feszültséget. Sokáig ez a folytonos váltakozás az, ami izgalmassá teszi a darabot, de ahogy haladunk a második felvonás felé, úgy mind a játék, mind a mondanivaló egyre komolyabbá, komorabbá válik. Ophélia önmaga árnyékaként, kócos hajjal jár-kel a színpadon, Laertes magából kikelve tombol, aztán eljõ a vég, a kegyetlen halál. Aki olvasta a mûvet, annak azért, aki pedig nem, annak azért kell megnéznie. Nem pusztán klasszikus volta miatt erõsen ajánlott, hiszen a színrevitel tekintetében hasonló megoldásról beszélhetünk, mint amit a JESz-tõl Szophoklész Antigonéja esetében is láthattunk. A fõ különbség azonban az, hogy míg mindkettõ a dráma mûfaján belül helyezkedik el, utóbbi esetében a szöveghûségnek köszönhetõen egy komor légkörû darabbal, elõbbinél azonban egy megnevettetõ, mégis elgondolkodtató elõadással szembesülünk. Így már csak egy kérdés maradt: mégis, ki nevet a végén?

Piszkavassal verem az anyám

FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ

Lehet nevetni Hamleten?

Pécsett idén ennél jobb elõadást nem lehet látni, szerintem. Április 13-án mutatták be Martin McDonagh második darabját (a PNSZ-ben a Kriplit) a Pécsi Harmadik Színházban, a Piszkavasat Vincze János rendezésében. BALOGH Robert írása

Ha egy elõadás közben röhögni kell, s közben fáj az egész, akkor nagy valószínûséggel rólunk szól. Így van ez a Piszkavassal is. A kitûnõ alapanyag pontos szereposztással szólal meg a városszéli színházban, s az ír darab annyira a melodramatikus magyar rögvalóságot taglalja, hogy ha kicserélnénk Leenane-t (a darab helyszíne) mondjuk Alsómocsoládra és még néhány apróságot módosítanánk, simán lehetne kortárs magyar szöveg. Az 1970-es születésû Martin McDonagh egy trilógiával lett híres, a nyitódarabja a Leenane szépe, melyet magyarul Piszkavas címmel játszanak, Parti Nagy Lajos nyelvezetével. A darab nem igényel különös színpadi truvájt, egy szoba-konyhában játszódik, a dialógusok abszolút színészbarátok, semmi formabontó nincsen a darabban, a ritmusa magával sodor, a humora pedig igazán fekete. A darabot végig jellemzi a kielégítetlenség, mind szexuálisan, mind lelkileg, vágyódnak, vágyódnak... A boldogtalan vénlány és a gonosz anyja egymás szekálását Vincze János rendezõ anynyira felfokozta azáltal, hogy mindketten felépíthették magukban a szerepet, gazdag színészi eszköztárral ábrázolhatták a nyomorukat, önsajnálatot, õrültséget. Az


így elénk tárt mikrorealitások folyamatosan bevonzzák a nézõt, akit fel is ébresztenek az idézõjelek. Mert ahogy elhiszünk valamit, megsajnáljuk valamelyik szereplõt, utána rögtön – bûntudattal – ki is röhögjük. Ide-oda pattog a labda. Ahogy halad elõre az elõadás, egyre gyilkosabbá válik, tiszta haláltánc lesz. Külön kiemelném a játékteret, amely a rendezõ és Vata Emil munkája, olyan erõs magyar vidéki közeget teremtettek, hogy már az elõadás elõtt errõl pusmogott a nézõtér. És közben is el-elidõzött a tekintetem egy-egy megkopott zománcozott láboson, tésztaszûrõn, hímzett faliszõnyegen... Bacskó Tünde õrült, gyilkossá váló Maureenje már az elõadás nyitójelenetében majd felrobbant. Hová lehet ezt még fokozni – kérdeztem magamban. Ritkán ijedek meg színházban, de amikor ott állt tõlem vagy három méterre Bacskó, gyilkos tekintettel szorongatta a piszkavasat, hát ott akkora feszültség volt… Füsti Molnár Éva Magje sztereotípiák nélkül építette fel a gonosz öregasszonyt, sokszor a néma jelenléte is éppolyan súlyos volt, mint amikor megszólalt, folyamatos koncentrációt igényelt a szerep megvalósítása. László Csaba Patoja, a jóra való bugris, a lelkében megnyomorított vendégmunkás és az érzõ szívû férfi egyvelege, pontos, erõs jelenléttel, ahogy a kisebb szerepû Rayt alakító Tatai Gergõ is hozza a suttyó figuráját. Ritkán születik ennyire kompakt, jó elõadás, aki teheti, és bejut a Harmadik Színház szobaszínházába, nézze meg, idén aligha lát Pécsett ennél izgalmasabbat.

Ornamentika (és Jenõ)

Megyek utánad

A Pécsett eltöltött három koncentrált évnek gyümölcseit mutatja be Szántó István az április 23-án megnyílt Ornamentika címû tárlatán. A PTE MK Doktori Iskolájában tavaly végzett mûvész áttört formavilágú, színes munkáinak mindegyikében ott rejlik az a szimmetria, amely mindennapjainknak is része. Alkotásain a Jenõ nevû rémisztõ figurától az anatómiai szempontból hiteles és hiteltelen, de elterjed szívformáig sokféle motívum látható. A tárlat május 8-ig tekinthetõ meg a Nádor Art&Med Galériában, naponta 11 és 19 óra között.

Hogyan is lehetne jobban elmesélni egy ember életét, ha nem a szerelmei történetén keresztül? Folyton keressük az utunkat, tanulunk, dolgozunk, fiúk és lányok jönnek és mennek, de végtére is ezek által leszünk azzá, amik. Grecsó Krisztián könyvérõl a Jelenkor fõszerkesztõje, Ágoston Zoltán beszélgetett a szerzõ április 23-án, a Trafikban. Olvasás során egy örök problémával, kérdéssel szembesülünk: vajon mit akart mondani a szerzõ? Maga Grecsó Krisztián is tudja, erre hiábavalóság keresni a választ, mivel õ sem mondhatja meg, hogy olvasói hogyan olvassák azt, amit papírra vetett. Bár fikcionalitással vegyített, azonban életrajzi könyv lévén mégiscsak jelen van a szerzõi kiszolgáltatottság. Végtére is, ez egy leltár a korábbi énállapotokról, élethelyzetekrõl, amelyekre visszatekintve már nem feltétlenül tudunk azonosulni régi önmagunkkal. A szemfülesebb olvasók számtalan irodalmi utalást, parafrázist fedezhetnek fel a könyvben Goethe-tõl Móriczon át József Attiláig. Bár a kritikusoktól többször megkapta már, hogy írásai leginkább lektûrnek illenek be, Grecsó számára az az igazi elismerés, amikor olykor még õk maguk is naiv olvasóivá válnak. Habár a karakterek felépítése, megformálása tudatos munka következménye, a szerzõ mégis azt mondja, sok minden egyáltalán nem volt tudatos az alkotás során, „csak úgy jöttek maguktól”. Szereplõi egyszerre szerethetõek és gyarlók, életük megismerése alatt pedig saját életutunkat is végigkövethetjük, mitõl lettünk azok, akik jelenleg vagyunk. Elkészíthetjük a magunk leltárát, így pedig nemcsak magához a könyvhöz, hanem saját magunkhoz is sokkal közelebb kerülhetünk.

Újraszületés Megkopott foncsorú tükör, összegyûrt kartondoboz, papírfecnik kelnek új életre Laczó Gergõ mûvein. A recycling, a mások számára értéktelen kacatok új formát öltenek a történelem szakos hallgató kezében. Kollázsai sorának végén egyiptomi szárnyas napistent idézve fénylik az arany korongnak látszó májkrémkonzervtetõ, ami egy rigó maradványaival idézi elõ az átvitt jelentés kapcsán megélt borzongást. A tárlat május 4-ig látható az Ifjúság úti aulában.

STEINER Petra


21

belépõ 8 mm

„Az egész a vak engedelmesség próbája” A 44. Gyermek Rendezte: Daniel Espinoza 2015.

1933. Szovjetunió. Nem volt éhínség és nem haltak meg emberek milliói ezért. Soha senkit nem hurcoltak el, mert valaki azt mondta áruló. Senki se félt a titkosszolgálattól. Nem is létezett ilyen. Senki se cselekedett meggondolatlanul. Nem éltek rettegésben a családok, és sosem kellett azon gondolkodni, hogy egy feleség vagy az egész család élete a fontosabb. Négy vagy egy. Egy vagy négy. Mindig mindenki önszántából cselekedett. Mindenkiben meg lehetett bízni. Senkit sem ébresztettek fel az éjszaka közepén. Nem csak öt percük volt elhagyni az otthonukat. Mindenkitõl el tudtak búcsúzni.

Nem éheztek gyerekek az utcán, mert a szüleik különös módon tûntek el. Nem voltak egyedül. Nem is voltak árvák. Senki sem éhezett. Senkit nem gyilkoltak meg, csak véletlen balesetek történtek. Ha volt felelõs a balesetekért, egybõl elkapták õket. Természetesen, a rendõrök mindig gyorsan cselekedtek, és mindig a megfelelõ embert kapták el. Nem voltak sorozatgyilkosok. Nem öltek meg 44 gyermeket. Vagy többet. „A paradicsomban nincsenek gyilkosok.” Nem készült errõl film Tom Hardy és Noomi Rapace fõszereplésével, nem néztem meg és nem ajánlom senkinek sem, hogy megnézze. HÁRI Viktória

A csend szimfóniája Sok munkahelyen azt hiszik, hogy óránkénti ellenõrzéssel, a sürgetéssel, zajban lehet igazán produktívnak lenni. Ezeken a munkahelyeken egymás nyakában lihegnek az emberek, és a csapatmunkát összekeverik az egymástól való függéssel, az óránkénti ellenõrzésekkel. A megbeszélést az értekezlettel. Én inkább az alkotómunkában hiszek, abban, hogy jó hangulatban, elengedetten, lelkesedésbõl lehet igazán jó dolgokat létrehozni. Igen, szükség van a társaságra, együttmûködésre, csapatra. De még nagyobb szükség van az építkezés magányára, hogy mindenkinek meglegyen a tere a személyes kibontakozásra. Megtarthassa a saját ritmusát, megõrizhesse formálódó gondolatait. Hiszen a durva szinteken keletkezõ problémákat csak finom síkokon lehet megoldani. A finom megoldásokhoz pedig kreativitás kell. A kreativitáshoz pedig inspiráló közeg. Leginkább csend. Ezért inkább választok egy csendes zugot, vagy dolgozok otthonról, hogy az öt perces szünetben a madárcsicsergést hallgathassam, ne azt, hogy miért is utálják a fõnököt mások. Szeretek a munkámban nem csak ott lenni, hanem jelen lenni. A teljes jelenléthez pedig teljes figyelem kell. Ebben a figyelemben nem csak megcsinálunk valamit, hanem létrehozzuk, megteremtjük. Pontosabban hagyjuk, hogy megteremtõdjön rajtunk keresztül. Így a figyelem nem csak a feladatra, hanem önmagunkra is irányul. Ezt pedig elég nehéz úgy, hogy valaki a tollát keresi rajtad, a másik kérdésekkel bombáz... Persze sok embernek így is sikerül. Ettõl függetlenül én inkább a csendet választom. KASZA Szabolcs

könyvjelzõ Programok április 27 és május 10. között

Vadon, vadul Cheryl Strayed: Vadon Ezermérföldes utam önmagamhoz Carthaphilus Kiadó

A zarándoklat finoman szólva sem újkeletû dolog, fõleg itt, Európában nem. Ugyan a hosszú, gyakrabban egyedül, mint társakkal megtett út erõsen kötõdik a vallásokhoz, vannak, akik nem Istent keresve indulnak neki, beszámolóikban (és egyre több ilyen naplót lehet akár nyomtatásban, akár elektronikusan nyomon követni) mind egyfajta spiritualitásról írnak. Olybá tûnik, hogy a hoszszú, természeti szépségekkel övezett utak valóban aktív meditációt jelentenek, melyek során az emberek maguk mögött hagyhatják múltjuk és mindennapjaik démonjait. Amerikából eddig Cabeza de Vaca volt a kedvenc utazóm, aki konkvisztádorként szállt vízre Spanyolországban, s miután hajótörést szenvedett Észak-Amerika délkeleti partjain, az indiánok mentették meg az életét. Ezután végiggyalogolt a

április 27. (hétfõ)

mai Egyesült Államok déli partszakaszán, hogy sikerrel partot ért társait fellelje. Az idõközben az indiánok testvérévé vált Cabeza de Vaca a mai Mexikó határai körül találkozott azokkal a hódítókkal, akikké õ maga is válhatott volna – de õ már nem volt ugyanaz az ember. A Vadon hõsnõje és szerzõje, Cheryl Strayed se nem zarándok, se nem hadvezér. Valójában bármelyikünk lehetne. Problémái, melyek miatt a Pacific túraösvényt végigjárja, megeshetnek bárkivel. Éppen emiatt érdekes a szerzõ útja, aki testi és lelki átváltozáson megy keresztül, mígnem kijelentheti: Már nem éreztem, hogy saját magam volnék. A regényt átjárja a természet önkéntelen csodálata: Kavics voltam. Falevél voltam. Görbe faág voltam. Számukra nem voltam semmi, õk pedig a mindent jelentették számomra.

Nyerd meg a könyvet! Ha meg szeretnéd nyerni a könyvet, akkor sorolj fel három híres zarándokutat. A megfejtéseket április 6-ig várjuk a [email protected] címre!

17.00 A bölcsész haszna A kerekasztal-beszélgetés résztveKIÁLLÍTÁS või: Gilbert Edit (irodalomtörté10.00 Álom ihlette mûvészet nész), Bagi Zsolt (filozófus), Horváth Chagall remekmûvei Pécsett, a kiállí- Viktor (író, mûfordító) és László tás október 31-ig tekinthetõ meg. Gyula (közgazdász). Moderátor: JANUS PANNONIUS MÚZEUM Kucserka Zsófia (irodalomtörténész)

május 3. (vasárnap)

MÛVÉSZETEK ÉS IRODALOM HÁZA

április 28. (kedd) EGYETEMI Offenbach: Orfeusz az alvilágban Pajzán humor, társadalmi sztereotípiák a PTE operettprodukciójában. Közremûködik: Viszló István – Orfeusz, Nagy Johanna – Euridiké, Pekárdy Tamás – Jupiter, Kiss Diána – Közvélemény, Németh Márton – Plutó, Styx Jankó, Ariszteusz, Kovács Ágnes – Diana Takács Barbara – Vénusz, Szegedi Benjámin – Cupido, Malejzia Mia – Minerva, Amer Lemja – Merkur, valamint a PTE Mûvészeti Kar magánénekes hallgatóinak kórusa és a Pécsi Egyetemi Zenekar. Vezényel: Kocsár Balázs Rendezõ: Ottlik Ádám Jegyár: 1500 Ft

KONCERT 19.00 Budapesti Fesztiválzenekar és David Fray Az est karmestere Dubóczky GerPÉCS 2000 TENISZ KLUB gely, zongoránál a francia David Fray. 6900 Ft, 4900 Ft

SPORT 18.00 PTE éjszakai teniszkupa

PEN Április 30. Punnany Massif, 30Y, Supernem, Anna & The Barbies, Ivan & the Parazol, Slixs, Random Trip, Odett, Julia Carpenter, Lotfi Begi, DJ Supernem, DaiDai Május 1. Tankcsapda, Halott Pénz, D.O.G., Kelemen Kabátban, Péterfy Bori & Love Band, Random Trip, Soeeri & Poolek, Marco Bailey, Space Inhalerz, Est Café Allstars, Május 2. James Zabiela, Vad Fruttik, Tesco Disco, Irie Maffia, Brains, Wellhello, KODÁLY KÖZPONT P.A.S.O., Magashegyi Underground, Randomtrip, AM:PM Music Label EGYÉB Night 18.00 Buddhizmus a mindennapi ZSOLNAY NEGYED életben Laár András elõadása TUDÁSKÖZPONT május 1–2. 19.00 Mozart Maraton A Kossuth-díjas Baráti Kristóf két április 29. (szerda) hangversenyen megszólaltatja Mozart összes szólóhegedûre és zeneEGYETEMI karra komponált mûvét. Baráti part15.00 Kik azok a britek? nere a koncerteken a kitûnõ Új MaA Klimo Könyvtár 2015. évi idõszaki gyar Kamarazenekar. kiállításán az angolszász történelem és Bérlet: 6900 Ft, 5900 Ft, 4900 Ft, kultúra elevenedik meg korokon át. 1500 Ft, egynapos jegy: 4200 Ft, KLIMO KÖNYVTÁR 3600 Ft, 3000 Ft, 900 Ft KODÁLY KÖZPONT

22

Május 1–3. OSZT PÉCS Országos Szakkollégiumi Találkozó facebook.com/oszt.pecs


KODÁLY KÖZPONT

május 4. (hétfõ) EGYETEMI 9.00 Innovációs nap Részletes program: http://innovacio.pte.hu/innovaciosnap2015 PTE SZENTÁGOTHAI JÁNOS KUTATÓKÖZPONT

KONCERT 19.00 Szegedi Szimfonikus Zenekar – Csontváry Vezényel Gyüdi Sándor. 1500 Ft KODÁLY KÖZPONT

EGYÉB 17.00 A Pécsi Csokoládépapír Gyûjtõ Kör találkozója MÛVÉSZETEK ÉS IRODALOM HÁZA

május 5. (kedd) EGYETEMI 18.00 Hálózatok gazdasága Sebestyén Tamás (PTE KTK) elõadása a Nyitott Egyetemen, melynek alcíme: A válságok és a gazdaság mindennapi kapcsolatainkon keresztül VARGHA DAMJÁN KONFERENCIATEREM

EGYÉB 9.30 Véradás (15.00-ig) PTE BTK–TTK AULA

belépõ

Elõre néznek (nem úgy, mint Orfeusz)

A barlangok ideje lejárt Mindig arra vágytam, hogy legyen egy lehetõleg mindentõl elzárt magányos kis hely, ahová becipelhetem, megforgathatom, csócsálhatom, és kedvemre csontig rágicsálhatom a feladataimat, mint vadállat az elejtett zsákmányt. De hiába az én Karakénál is tágasabb és biztonságosabb barlangom, ha éppen akkor, amikor belehemperegnék a sok-sok problémába (hadd ivódjon bõrömbe a szaguk, ezáltal is magamon hordozom õket!), amikor hirtelen… Megcsörren valami. Egy mobil. Az ötödik csengésnél már nem lehet nem gyûlölni a csengõhangot. Egy prünty. Ez a Facebookról. Egy másik fajta prünty, ez egy csetrõl. Ha két weboldalon egyszerre támad neked az infókra éhes falka, akkor távolról bizony akár madácsicsergésnek is beillik ez. Látszólag lehet egyedül dolgozni, s tettethetném, hogy én vagyok az erdõ királynõje egyedül, de valójában falkatag kell, hogy legyek, ha túl akarok élni a dzsungelben. És van is értelme együtt kivesézni, közösen boncolgatni a témákat – ugyan mi újat mondhatnék magamnak, amikor csak azt sikerülhet artikulálni, amit már amúgy is tudok? Kellenek a társak, a munkában is. És ez „zavaró” tényezõkkel jár. Már senki sem magányos farkas, az eredmények is közösek és a közösség profitál belõlük. Hangzavarban, ha kell, rikácsolásban és perpatvarok árán, a sötétbõl figyelõ tekintetek kereszttüzében, de ilyenkor, egymásra figyelve, egymással együttmûködve vagyok rákényszerítve arra, hogy odafigyeljek, úgy igazán. Még a gazellák is elhízhatnak, ha se portyázó oroszlán, sem bájosan, de bosszantóan könnyedén szökellõ társak nem veszik körül. Éljen a dzsumbuj! HARKA Éva

TÁNC 19.00 Sofia Pirok Grupo Flamenco: SuspiroS (Sóhajok)

2500 Ft ZSOLNAY NEGYED – E78

május 6. KIÁLLÍTÁSMEGNYITÓ 17.00 Bikaviadal-mozdulatok: Goya, Hemingway és José Tomás PÉCSI GALÉRIA (SZÉCHENYI TÉR)

EGYETEMI 18.00 I. Ibero Minifesztivál A portugál Charlie Mancini koncertjén némafilmeket kísér zongorajátékkal. A diákfellépõket salsa, és a venezuelai Dj Enrique követi az est során. A részvétel ingyenes!

május 7. (csütörtök)

KIÁLLÍTÁSMEGNYITÓ 17.00 Arany Város – vándorkiállítás JANUS EGYETEMI SZÍNHÁZ A budapesti Képzõ- és Iparmûvészeti Szerelmem, Majomúr! Szakközépiskola és egykori diákjainak, 04.28–29. 20.00 és a meghívott mûvészek kiállítása adja. 13 alkotó ipar- és képzõmûvész, 13 színes, izgalmas egyéniség… PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ MÛVÉSZETEK ÉS IRODALOM HÁZA – MARTYN FERENC GALÉRIA Orfeusz és Euridiké 04.27. 19.00 május 8. (péntek) 39 lépcsõfok 04.28. 19.00, 05. 03. 19.00 KONCERT 19.00 Pannon Filharmonikusok: Vojcek-körforgás Kobajasi képei Csajkovszkij: B-moll zongoraverseny, 04.28. 17.00 Muszorgszkij–Ravel: Egy kiállítás kéDon Giovanni pei Közremûködik: Farkas Gábor – zon- 04.28., 30., 05.04. 19.00, gora, MÁV Szimfonikus Zenekar, ve- 04. 29. 15.00; 05. 10. 17.00 zényel: Kobajasi Kenicsiró KODÁLY KÖZPONT Jaj, Carmela! 04.30. 19.00 21.00 Besh O droM koncert Elõzenekar: Romungro Gipsy Band Csíksomlyói passió Elõvételben 800 Ft, helyszínen 990 Ft 05.01., 6–7. 19.00. 05.06–7. 15.00 ZSOLNAY NEGYED – E78 – KONCERTTEREM

május 9. (szombat)

ZSOLNAY NEGYED – E78

KONCERT KONCERT 18.00 Pannon Filharmonikusok: Se18.00 Schubert dalok, Liszt-átiratok gítség, komolyzene! V. – a Liszt Társaság koncertje Mozart: A-dúr rondo, K.386; Mozart: 1000 Ft, d/ny 600 Ft g-moll szimfónia, K.550 MÛVÉSZETEK ÉS IRODALOM HÁZA Közremûködik Boros Mihály zongorán, zenei mesélõ Gönczy László, IRODALOM vezényel Vass András. 18.00 Kritikai Szalon 1990 Ft, d 990 Ft, cs 3500 Ft Beszélgetés Péterfy Gergely KitöKODÁLY KÖZPONT mött barbár címû regényérõl Keresztesi József, Lengyel Imre Zsolt és 19.00 TNT – Vissza a jövõbe! Tóth Orsolya részvételével, mode- Vendég: Kozmix és DJ Dominic rátor: Etlinger Mihály. Elõvételben 2900 Ft, helyszínen MÛVÉSZETEK ÉS IRODALOM HÁZA – BREUER MARCELL TEREM

SZÍNHÁZ

3500 Ft

Én és a kisöcsém 05.08. 19.00 Kripli 05.02. 15.00, 19.00

PÉCSI HARMADIK SZÍNHÁZ Piszkavas 04.27., 04.30., 05.07. 19.00 Kövek a zsebben 04.28., 05.05. 19.00 Príma környék 04.29. 19.00

Bemutató: április 28. 19.00, Kodály Központ

A komolyzene szó hallatán sokan megrémülnek, pedig egy opera igenis szólhat a jelen társadalmához. Lehet benne pajzán humor, a modern társadalomra érvényes sztereotípia, amivel könnyedén azonosulhatunk. Az Orfeusz az alvilágban darab – ami holnap debütál a Kodály Központban – karmesterével, Kocsár Balázzsal beszélgettem. STEINER Petra interjúja

Miért ezt a mûvet választották? Annak ellenére, hogy egy operaének szakról beszélünk, egy énekes színésznek, színész-énekesnek, akiket mi képzünk, képesnek kell lennie magas színvonalú és komoly kihívást jelentõ operák, adott esetben musicalek éneklésére, bár utóbbira már nincs lehetõségünk. Ez egy könynyedséggel teli, korának kritikáival, zenei utalásokkal átszõtt, izgalmas zene. Én nagyon kedvelem, és bízom benne, hogy a kihívásnak meg tudunk felelni, fel tudunk nõni a mûhöz abból a szempontból, hogy meg tudjuk mutatni, hogy az operett is egy komoly mûfaj, amely igényes zenei és színházi élményt tud nyújtani. Offenbachnak van más, sokkal ismertebb mûve, mint a Hoffmann meséi. Miért nem erre esett a választás? Adottak a diplomás hallgatók, az õ tudásuk, tehetségük, vokális szintjük, a zenekar stílusa, a helyszín, amiknek a közös nevezõjeként esett a választás az Orfeuszra. Emellett az énekesnek nemcsak énekelnie, vokalizálnia kell tudni, hanem szerepet formálni és átadni, valamint beszélni is a színpadon, ez pedig pont egy ilyen darab. Elsõdleges célunk, hogy komplex zenei élményt nyújtsunk a diplomázó, a zenei kurzusban résztvevõ hallgatók, valamint a közönség számára is. Lehetne a könynyebb megoldást is választani, hogy csak bizonyos kis részleteket adnánk elõ, egy áriát, egy jelenetet, ami szintén érdekes és izgalmas lehet. Mi viszont az operaénekesi pályára készítünk föl embereket, így legalább egyszer szeretném nekik ezt a fajta élményt megmutatni. Azzal a szo-

morú, sajnálatos ténnyel szembesülünk, hogy a Pécsi Nemzeti Színház tényszerûen nem áll mellénk és a tagozat mellé. Viszont nagyon örülünk és büszkén vállaljuk, hogy a Kodály Központ és a Pannon Filharmonikusok fölvállalta a házigazda szerepet, és most már ötödik alkalommal ott adhatunk elõ. Mit gondol a modern feldolgozásról? Ez nem egy igazi színházi közeg. Nem kell szégyellni, nulla forintból mi itt színházat varázsolunk. Ebben nagy segítség az egyetem, amely teljesen az ügy mellé állt, ami remélem, a továbbiakban is így lesz. Nem is gondolhatunk arra, hogy rekonstruáljunk egy valamikori színházi elõadást. Sokszor a produkciót létrehozók, elõadók elfelejtik azt, hogy a közönségnek játszanak. Azt gondolom errõl, hogy bármely századba megyünk vissza, bármely zenemûvet is vegyük elõ, azt nem mint múzeumi darabot kell kiállítani, mert itt vagyunk a XXI. században, mindenkinek van egy igényszintje, ingerküszöbe, amelyen nem lehet változtatni. Így az adott mûvet fel kell vértezni a kihívások ellen, hogy az a közönséget megfogja, tetsszen neki, hasson rá, esetleg még katartikus élményt is okozzon. Ezt nekem úgy kell elõadnom, hogy a mûvet átforgatom magamon, ha akarom, értelmezem, de semmiképp nem ferdítem el. Ha ezek mellé teszek egy izgalmas színpadi közeget, ami még pluszt ad hozzá, akkor azt gondolom, ezzel segítek befogadni a darabot. Túlzásokba viszont nem szabad esni, ha valaki modernkedik, extrémitásokat rak a darabba, az lehet, hogy pont negatívan fogja befolyásolni sikerét.

ZSOLNAY NEGYED – E78 – KONCERTTEREM


23

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM HÍRLAPJA MEGJELENIK KÉTHETENTE. with English pages. XVI. ÉVFOLYAM 6. SZÁM április oldal

Recommend Documents